A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA
Stratégiai program
Derecske 2010. május
Tartalom
1. Bevezetés................................................................................................................................ 2 2. SWOT analízis ....................................................................................................................... 3 3. A Derecske-Létavértesi Kistérség területfejlesztési stratégiája ............................................. 5 4. A fejlesztési prioritások részletes bemutatása ...................................................................... 10 4.1. I. prioritás – Kistérségi vállalkozásfejlesztés ................................................................ 10 4.2. II. prioritás – Kistérségi intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztése .................... 13 4.3. III. prioritás: Mikrotérségi központok elérhetőségének javítása ................................... 16 4.4. IV. prioritás – A társadalmi integráció elősegítése ....................................................... 19 4.5. V. prioritás: Humán erőforrások feltételeinek javítása ................................................. 22 5. A megvalósítás keretei ......................................................................................................... 25 5.1. A program megvalósításban résztvevő szereplők ......................................................... 25 9.2. Az információáramlás és érdekérvényesítés rendszere ................................................. 25 5.3. A finanszírozás rendszere.............................................................................................. 26
1
1. Bevezetés A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása pályázati úton (A DerecskeLétavértesi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése” elnevezésű, ÁROP-1.1.5-08/C/B-2008-0014 azonosító számú projekt) támogatást nyert a kistérség fejlesztési koncepciója és programja elkészítésére. A dokumentum készítésének általános célja a Derecske-Létavértesi kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. Konkrét célja pedig komplex fejlesztési program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt konkrét eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és program a Derecske-Létavértesi kistérség tíz településére terjed ki: Álmosd, Bagamér, Derecske, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Sáránd. Jelen dokumentum egy többlépcsős tervezés harmadik szakaszának eredménye, a területfejlesztési stratégiai program. A területfejlesztési stratégiai program olyan középtávú cselekvési terv, amely az adott térség fejlesztési koncepciójában kijelölt célkitűzések és a javasolt fejlesztési stratégia alapján részletesen ismerteti a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. A stratégiai program szerkezetének kialakításakor kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 218/2009. (X. 6.) számú a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló Kormányrendelet vonatkozó előírásainak is. A stratégiai program több részből áll össze. Először bemutatjuk a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait összegző SWOT-elemzést tartalmazó táblázatot. Ezután összefoglaljuk a követendő stratégia legfontosabb irányait, és a célpiramisra támaszkodva bemutatjuk az általunk irányadónak tekintett stratégiai célokat, majd röviden vázoljuk az öt lehetséges fejlesztési prioritás legfontosabb jellemvonásai. A stratégiai program alapvetően önálló dokumentumnak tekinthető, amelynek megfelelő alapokra kell támaszkodnia, mivel a prioritások megértése csak így lehetséges. Ezzel magyarázható, hogy mint általában a stratégiai program tartalmazza a fejlesztési koncepció helyzetfeltárási részének legfontosabb megállapításait.
2
2. SWOT analízis ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK • Rossz állapotú közutak (bel- és külterületi • Megyeszékhely közelsége egyaránt) • Autóbuszjáratokkal a térség 11, vasúton 8 • Veszélyes demográfiai folyamatok, a települése érhető el népességszám csökkenése • A kistérség 2 városa – Létavértes, Derecske • Magas munkanélküliség – pozitív gazdasági hatást gyakorol a • Kedvezőtlen foglalkozási szerkezet, környező településekre • Alacsony jövedelemtermelő képesség • A térség adottságai (éghajlat, talaj) • Térségen belüli jelentős differenciáltság kedveznek a mezőgazdasági termelésnek • A mezőgazdasági termelés belvíz, • Jelentős feldolgozóipari hagyományok, fenyegetettsége kapacitások (mezőgazdaság, könnyűipar) • Kényszervállalkozók magas aránya a • Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek mezőgazdaságban (idegenforgalom, tradicionális kézműves• Szétszakadt jövedelmi struktúra, az és kisipari tevékenységek) alacsony jövedelműek magas aránya, • Alapfokú intézményekkel való jó alacsony színvonalú fogyasztás ellátottság • Alacsony tőkeerejű vállalkozások • Hatékony kistérségi szerveződés, kistérségi • Forráshiányos önkormányzatok iroda működése • Olcsó szakképzett munkaerő rendelkezésre • Idegenforgalmi szervezettség fejletlensége állása (mezőgazdasági és könnyűipari • Idegenforgalmi fogadókézség alacsony tapasztalatok) (idegen nyelvet beszélők száma) • Vállalkozói aktivitás • Alacsony színvonalú szolgáltatások • Rendelkezésre álló megújuló • Hiányzó piacra jutást segítő rendszer, energiaforrások • A vállalkozások három településen • Nyitottság új technológiák befogadására koncentrálódnak ( Derecske, Hosszúpályi, • Humán infrastruktúra (oktatás, Létavértes) egészségügy, szociális ellátás, • Tőkeszegény vállalkozások közművelődés) alapfeltételei biztosítottak • Települési műszaki infrastruktúra • Civil önszerveződések aktivitása hiányosságai (felszíni víz és szennyvízelvezetés és -kezelés) • Fejlett mezőgazdasági technológiák átvételének hiánya • Korszerűtlen birtokszerkezet és termelési struktúra • Mezőgazdasági integrációk alacsony száma • A térség ipari tevékenysége az élelmiszeriparra összpontosít • Információs és tanácsadó hálózat hiánya • Hátrányos helyzetűek (elsősorban cigány kisebbség) magas aránya a lakosság körében • Környezettudatos magatartás hiánya
3
LEHETŐSÉGEK • A térség egységes fejlesztés-politikájának kialakítása, a tervezés felgyorsítása, • A térségi információáramlás és konzultáció fejlesztése • az infrastruktúra összehangolt fejlesztése (termelői eszközök, kerékpárutak) • a humán erőforrások összehangolt fejlesztése (iskolai infrastruktúra-fejlesztés), • szakmai oktatás színvonalának emelkedése • vállalkozói infrastruktúra javítása, • logisztikai központ, ipari park létrehozása, • Idegenforgalmi marketing szervezet és kiadványok létrehozása • a piacrajutás, az értékesítési biztonság javulása • Mezőgazdasági szerkezetátalakítás • Természeti erőforrásokban lévő ökopotenciál tájspecifikus és diverzifikált, fenntartható hasznosítása • Bio és minőségi tájspecifikus termékek előállítása • Intenzív mezőgazdasági kultúrák meghonosítása, versenyképes mezőgazdasági termelés megteremtése, az élelmiszeripar dinamizálása • Új iparágak megtelepítése, hazai és külföldi működő-tőke megszerzése • agrár-innovációs tevékenység javulása • Nő a külső források nagysága • Turisztikai termékek iránti igény növekedése • Extenzív állattartás ösztönzése • Technikai és technológiai újítások átvétele • Környezetterhelés csökkentése megújuló energiaforrások hasznosításával • Faipari tevékenységek fejlesztése • Székelyhíd-Létavértes határátkelőhelyből származó gazdasági előnyök kihasználása • Multinacionális cégeket kiszolgáló beszállítói vállalkozások megjelenése • Hátrányos helyzetűek társadalmi reintegrálása közösségi programokon, képzéseken keresztül
VESZÉLYEK •A térség további leszakadása •A kistérség gazdasági teljesítőképessége nem alkalmazkodik az adottságokhoz, a piaci kívánalmakhoz •tovább nő a munkanélküliség, •Alacsony tőkebeáramlás, marad a tőkehiány •Külső források elmaradása, felhasználás akadozása •Együttműködés csökkenésével romlik a termelők pozíciója •A helyi termelők kiszorulnak a piacokról, •Elvész az agrár-innovációs híd szerepe •Nem épül ki a vertikális integráció, •Beszerzési és értékesítési fejetlenség •természet- és környezetvédelmi elvek háttérbe szorulása •A települések közötti gazdasági különbségek fokozódása •Forráshiány miatt az önkormányzati alapfeladatok színvonalának romlása •A vállalkozások ellehetetlenülése, versenyképesség visszaesése forrás- és információhiány miatt •Fejlesztések hiányában a kézműves- és kisipari tevékenységek elsorvadnak •A külső források (pályázati, hitel, befektetői) elérhetősége bizonytalan, ezért fejlesztések maradhatnak el •Társadalmi, gazdasági visszaesés a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében
4
3. A Derecske-Létavértesi stratégiája
Kistérség
területfejlesztési
A fejlesztési program elkészítésének célja a Derecske-Létavértesi Kistérség területfejlesztési lehetőségeinek megalapozása. A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja. A stratégia kiindulópontját a Derecske-Létavértesi Kistérség jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a térség pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. A jövőkép kialakításánál fontos szempont, hogy az reális és közérthető legyen. A jövőképből vezethető le a misszió, és erre építhetőek a stratégiai célok és a javasolt fejlesztési prioritások. A Derecske-Létavértesi Kistérség vízióját az alábbiakban foglalhatjuk össze: A helyi természeti- és társadalmi adottságokhoz és határmenti fekvéshez alkalmazkodó diverzifikált a térség foglalkoztatásának javítását szolgáló gazdaság és a lakóinak jó életminőséget biztosító kistérség megteremtése A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: Jó életminőség A jövőkép tehát azt fogalmazza meg, hogy a fejlesztés végső célja a színvonalas életfeltételek biztosítása a térség lakossága számára, kiemelt eleme tehát, hogy a térség gazdasága magas életminőséget biztosít a lakosság részére. Versenyképes gazdaság A jó életminőség biztosításának egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, amelynek a jelenlegi helyzet és a várható tendenciák figyelembevételével jelentős mértékben a térség földrajzi elhelyezkedésére, a közlekedési adottságok kihasználására kell támaszkodnia. A helyi erőforrások racionális dinamizálása A gazdaságfejlesztés és szerkezetátalakítás során alapvetően arra kell törekedni, hogy a térségben található természeti és humán erőforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra. Természetesen figyelembe véve a gazdaságossági racionalitásokat az erőforrások dinamizálása során a térség nagyobb településeire kell, hogy a nagyobb fejlesztések koncentrálódjanak. Társadalmi, szociális kohézió erősítése A térségben élő társadalmi rétegek közötti szakadék csökkentése az Európai Unió általános alapelveinek megfelelően a fejlesztések elsődleges feladata kell legyen. Ez teszi lehetővé a lakosság számára azt, hogy érdekelt és fogékony legyen a térségben zajló folyamatokra, fejlesztésekre.
5
A térség vállalkozásainak bekapcsolása a regionális, országos és nemzetközi termelési és kereskedelmi hálózatokba A fejletlen vállalkozói környezet az elmaradottság egyik fő forrása, a gazdasági szervezetek piacra jutásának elősegítése, a térségi beszállítói hálózat erősítése javítja a települések kohézióját, ugyanakkor stabil helyi gazdaságot hozhat létre. A jövőképben leírt végső cél a magas életminőség biztosítása a térség lakossága számára, Ennek alapfeltétele az a versenyképes gazdaság, melynek eléréséhez a következő missziót fogalmazhatjuk meg: A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdaságitársadalmi fejlődés megteremtése A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyből levezethetőek a stratégiai célok, és amely – a stratégiai célokkal együtt – kiindulópontként szolgál a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások megfogalmazásához. A fejlesztés alapcélja tehát kettős: egyrészt törekedni kell arra, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás révén a helyi erőforrások kerüljenek felhasználásra, mivel ez biztosítja a térség gazdagságának anyagi értelemben vett növekedését. Másrészt ugyanakkor arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a térségben élők helyben találjanak megfelelő életszínvonalon történő megélhetési lehetőségeket.
6
A célpiramis összefoglaló bemutatása
Vízió
A helyi természeti- és társadalmi adottságokhoz és határmenti fekvéshez alkalmazkodó diverzifikált a térség foglalkoztatásának javítását szolgáló gazdaság és a lakóinak jó életminőséget biztosító kistérség megteremtése
Misszió
A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megteremtése
Stratégiai
Térségi felzárkóztatás
Cél Kistérségi vállalkozásfejlesztés
Prioritások Intézkedések
• Helyi termékek gyártásának és piacra kerülésének segítése • Térségi ipari park létrehozása • Turizmusfejlesztés
Kistérségi intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztése • Intézmények feladatkörének racionalizálása • határontúli kapcsolatok kialakítása,fejlesztése • Kistérségi érdekképviselet javítása
Határmenti fekvésből származó előnyök kihasználása
Kistérségi kohézió erősítése
Mikrotérségi központok elérhetőségének javítása
Társadalmi integráció elősegítése
Humán erőforrások feltételeinek javítása
• Településen belüli és települések közötti kerékpárutak építése • Közösségi közlekedés javítása • Négy- és öt-számjegyű utak burkolatának felújítása • Belterületi úthálózat fejlesztése • A virtuális elérhetőség javítása
• Szociális településrehabilitáció • Roma átképzés • Akadálymentesítés
• Gimnáziumi szakképzések • A humánerőforrás alkalmazkodásának elősegítése • Oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése • Egészségtudatos életmódprogram
7
A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával az alábbi stratégiai célokat lehet kijelölni, amelyek meghatározzák a térség fejlesztésének irányait: a., Térségi felzárkóztatás A misszióban megfogalmazott társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtéséhez szükséges a gazdaság diverzifikálása, versenyképességének növelése. Jelenleg a vizsgált kistérség gazdasága nem megfelelően fejlett, jövedelemtermelő képessége alacsony. Az elmaradottság egyik fontos oka, hogy nem ment végbe maradéktalanul a gazdasági szerkezetváltás, nem alakult ki versenyképes, rugalmas gazdasági szerkezet. A térségbe nem érkezett a gazdaság modernizálásához elegendő külső tőke, a meglévő vállalkozások nagy részének alacsony a versenyképessége. A fejlődés gátját jelentik továbbá az infrastruktúra hiányosságai. Egy térség gazdaságának erősségét ugyanakkor döntően az ott működő vállalkozások technológiai háttere, innovatív jellege határozza meg. Az innovációk térségbe történő diffúziójának alapfeltétele egy olyan vállalkozói környezet megléte vagy kialakítása, amely képes fogadni azokat. Ennek hátterét egyrészt a kis és középvállalkozói szféra technológiai fejlesztésével, másrészt pedig a fejlesztés kereteit megteremtő infrastruktúra képezi. A humán erőforrások fejlesztése a diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtésének elérését szolgálja, emellett közvetetten hozzájárul a lakosság képzettségi és foglalkoztatási szintjének javításához is. A térségben jelenleg a népesség – köztük a szakképzettek – jelentős hányada más településekre jár dolgozni, amelynek egyik legfőbb oka a megfelelő számú és minőségű munkahelyek hiánya. Ez negatívan befolyásolja a települések népességmegtartó erejét. A stratégiai cél magában foglalja a szükséges oktatás infrastruktúra-fejlesztést (technikai hátterének és felszereltségének javítása). A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a lakosság képzettségi szintjének emelése, a képzetlenek arányának csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására. Mindezek mellett fontos a nem piacképes ismeretekkel rendelkező munkanélküliek átképzése. Ezzel nem csak a gazdasági érő növekszik, hanem a lakók elégedettsége is nagyobb lesz, amely újabb fejlesztéseket indukálhat a térségben. b., Határmenti fekvésből származó előnyök kihasználása A jövőképben megfogalmazott diverzifikált gazdaság biztosítása nem lehetséges a térrség sajátos fekvésének kihasználása nélkül. Az országos aránynál jóval magasabb a mezőgazdaság gazdaságon belüli részesedése, amelynek nagy része problémákkal küzd, az alkalmazott termelési technológia elavult, a termelés alacsony versenyképességű és nem megfelelően piacorientált. A kistérség települései között – elsősorban a városok és a községek között – fejlettségbeli különbségek tapasztalhatóak, a települések többsége nem rendelkezik versenyképes gazdasággal, alacsony a népességmegtartó képesség és hiányos a fizikaiműszaki infrastrukturális rendszer. Közvetlen a határ mellett fekvő kistérség lévén, nyilvánvalóan nagy jelentősége van azoknak az összeköttetéseknek, melyek átnyúlnak a határokon. Uniós csatlakozásunk óta ugyanis még el fog telni jó néhány év, amíg a határok ténylegesen is légiesednek. Addig pedig szükséges törekedni az összeköttetések javítására. Cél tehát gyors és jó minőségű határon átnyúló összeköttetések létrehozása. A nagy kereskedelmi létesítmények (bevásárlóközpontok, hipermarketek stb.) romániai terjeszkedésével az építőipar kelet-magyarországi szereplőinek is reális lehetőségük van arra, hogy kiaknázzák a határ menti fekvésből származó előnyöket. A helyi építőipari cégeknek jó
8
referenciáik vannak még az ipari parkokhoz kapcsolódó termelő- és logisztikai egységek, raktárak felépítésében is. A határ menti gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében tevékenykedő intézmények vezetői a logisztikában és az idegenforgalomban is nagy lehetőséget látnak. Ráadásul a határ túlsó oldalán fellendülő gazdaság fogyasztópiacot jelenthet a térség mezőgazdasági termelői számára is. Csakúgy, mint a munkaerőpiacon jelenleg felesleget jelentő munkanélküliek számára. Éppen ezért a Derecske-Létavértesi Kistérség minden települése számára elsőrendű érdek a fejlesztéseken belül a határmenti fekvés lehetőségeinek kihasználása.
c., Kistérségi kohézió erősítése Az alulról építkező, önerőre támaszkodó területfejlesztés kulcsszereplői a helyi önkormányzatok, vállalkozások és lakosság. Fejlesztési döntéseik települési érdekeket fejeznek ki. A piacgazdaságban a beruházók nagy jelentőséget tulajdonítanak a települési adottságoknak, így a humánerőforrás-potenciálnak, infrastruktúrának, üzleti szolgáltatásoknak, a piacra jutás feltételeinek, a település természeti, épített környezetének, kulturális miliőjének. Utóbbiaknak fontos szerepe van a háztartások döntéseiben is, a települések által biztosított életkörülmények meghatározhatják a helyben maradás vagy elvándorlás szándékát. Az önkormányzati erőforrások használata, a közszolgáltatások megszervezése, a környezet fejlesztése azonban csak a települések közötti komplex együttműködéssel valósítható meg hatékonyan. A településhálózat adja a kistérségi területfejlesztés meghatározó térbeli keretét. Fejlettsége, összetétele, funkcionális tagoltsága, integráltsági foka alapvetően befolyásolja a térség jövőjét. A kistérségi területfejlesztési stratégiának ezért szerves részét képezi egy egységes településpolitika kialakítása. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely helyi gazdasági szereplőket, civil szervezeteket von be a kistérségi szerveződésekbe, erősíti a kistérségek társadalmi kohézióját. (Ehhez építeni lehet a közösségfejlesztők meglévő csoportjaira, a nemzetiségi kulturális körökre stb.) Rövid távon meg kell erősíteni a területfejlesztés kistérségi intézmény- és eszközrendszerét (területfejlesztési irodák, kistérségi információs rendszer, monitoring, tervezés, marketing stb.). A kistérségi területfejlesztési akciókat a megyén belül, de a szomszédos (hazai és romániai) térségek szintjén is érdemes összehangolni. Célszerű a szomszédos térségekkel olyan megállapodásokat kidolgozni, amelyek a határokon átnyúló kistérségi szerveződések, programok támogatását szolgálják. Javasolt prioritások: 1. 2. 3. 4. 5.
Kistérségi vállalkozásfejlesztés Kistérségi intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztése Mikrotérségi központok elérhetőségének javítása Társadalmi integráció elősegítése Humán erőforrások feltételeinek javítása
9
4. A fejlesztési prioritások részletes bemutatása A korábbiakban vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOTelemzésre támaszkodva négy fejlesztési prioritás került kijelölésre:
4.1. I. prioritás – Kistérségi vállalkozásfejlesztés A prioritás indoklása A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a területfejlesztés kiemelkedően fontos része, hiszen a gazdasági élet szereplői által előállított termékekből és szolgáltatásokból származik egy térség bruttó hozzáadott értéke ezen keresztül pedig meghatározzák a fejlődés feltételeit: a lakossági jövedelmeket, az adóbevételeket és a munkahelyeket. Gazdaságkorban a legfontosabb szféra, ami globálisan maga mögé utasítja a környezet, a társadalom és a szellem szférájának értékeit a profitorientált ágazat. A területfejlesztésben ugyanakkor törekedni kell arra, hogy ez a viszony kevésbé legyen egyoldalú, azaz a gazdaság megtalálja helyét a többi szféra között nem kizsákmányolva azokat. Ennek megteremtése érdekében a helyi erőforrásokra épülő fenntartható gazdálkodás elemeinek kialakítása elengedhetetlen. A kistérség gazdaságilag a kevésbé fejlett területek közé tartozik a regionális és az országos átlagértékek viszonylatában is. A foglalkoztatottak aránya az országos átlag alatt van, míg a munkanélküliség meghaladja azt, néhány periferikus településen viszonylag jelentős mértékben. A kistérség egyes részeire jellemző az ingázásra alapozott alkalmazotti megélhetés, illetve az alacsony vállalkozói aktivitás. Az ipari termelés relatív elmaradottsága és a működő tőke gyér jelenléte jelentős probléma a kistérségben. A gazdaság fejlesztésének fontos hozadéka a foglalkoztatottság növelése, a munkahelyteremtés és a helyi hozzáadott érték növelése a vállalkozások együttműködésének javításán keresztül is. A regisztrált vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma alapján a Derecske-Létavértesi Kistérség a Hajdú-Bihar megyei mezőny közepén található, ami az országos átlaghoz képest alacsony. Ugyanakkor kifejezetten hátrányos a nagyobb méretet feltételező és tőkeerősebb társas vállalkozások relatíve alacsony száma. Az egyéni vállalkozások viszonylag magas aránya sok esetben a vállalkozói szektor gyengeségének a jele, a munkanélküliség elől menekülők kényszervállalkozásainak jelentős szerepére is utalhat. Derecske-Létavértesi Kistérség vállalkozásai által megtermelt bruttó hozzáadott érték egy állandó lakosra vetített értéke jelentősen elmarad Hajdú-Bihar megye átlagától. A kistérség települései között ugyanis nagyságrendi különbségek mutatkoznak. A gazdasági ágazatok közül a primer szektor némiképp felülreprezentált a kistérség gazdaságában, de jellemző rá a kétarcúság a korszerű technológiát alkalmazó üzemek és a tradicionális gazdaságok egymás mellett élése. A megtermelt mezőgazdasági alapanyagok helyi feldolgozása a lehetőségekhez képest csak korlátozott mértékben valósul meg. A szolgáltatások között a kiskereskedelmi üzletek lakónépességhez viszonyított sűrűsége lényegesen elmarad a kistérségben a megyei átlagtól. A kistérség gazdaságában a turizmus pillanatnyilag nem játszik fontos szerepet, ami tekintve a szektor gazdasági jelentőségét és gazdasági-társadalmi multiplikátor hatását, előnytelen a területnek. A meglévő turisztikai adottságok kiaknázása nagy jelentőséggel bír a térség gazdaságának gyarapításában és a munkahelyek megteremtésében. 10
A prioritás leírása A kistérség fejlesztésének egyik legfontosabb iránya a gazdaság helyi adottságokat kihasználó ágazatainak fejlesztése. A gazdaság fellendítésének receptje a helyben előállított termékek és szolgáltatások értéktartalmának minél jelentősebb mértékben a helyi erőforrásokra épülő növelése. Ezek az ún. helyi hozzáadott érték-láncok a helyi hozzáadott érték-partnerségeken keresztül valósulhatnak meg. Egy-egy ilyen partnerség az érdekelt profitorientált vállalkozások, civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködésére kell hogy épüljön. A módszer alkalmazható mindazon szektorokban, ahol a szereplők hajlandók az együttműködésre. A működőtőke térségbe vonzásának egyik fontos eszköze a térségi ipari park létrehozása, amely közművesített területet illetve üzleti szolgáltatásokat tud biztosítani a betelepülő cégeknek és vállalkozásoknak amellett, hogy különböző adókedvezményeket is kapnak az ide befektetők. A turizmusfejlesztés egyik fontos eleme a kínálatfejlesztés (a természeti és társadalmi környezet alkalmas elemeinek turisztikai termékké szervezése), míg ugyancsak elengedhetetlen a területen a turisztikai fogadó- és kiszolgáló kapacitásainak bővítése is. A turisztikai fejlesztések elszeparált fejlesztése a tapasztalatok szerint nem hatékony, így a térségi turisztikai kínálat csomagba szervezése elengedhetetlen. A prioritás hatásai A prioritáshoz tartozó intézkedések és projektek megvalósításával a következő stratégiai célok megvalósulását segítjük elő: „Térségi feladatmegoszlás”, „Határmenti fekvésből származó előnyök kihasználása”, „Kistérségi kohézió erősítése” • A térség gazdaságának teljesítőképessége javul, a helyi hozzáadott érték növekszik • Munkahelyek jönnek létre a térségben, így javul a kistérség népességmegtartó- és vonzó képessége • A kistérségben megjelenik a külső működő tőke Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: • Létrejött hozzáadott érték partnerségek száma (db) • Ipari park címet viselő létesítmények száma (db) • Ipari parkok területe (m2) • Létrehozott turisztikai látványosságok száma (db) • Turisztikai kapacitások nagysága (férőhely) Eredmény indikátorok: • A térségi hozzáadott érték növekedése (Ft) • A térségben működő vállalkozások száma (db) • A térségbe települő működő tőke (Ft) • A vendégek számának az emelkedése (fő) • A vendégéjszakák számának az emelkedése (db) Hatásindikátorok: • Munkahelyek létrejötte (db) • Az önkormányzati bevételek gyarapodása (Ft) • A lakosság fajlagos SZJA alapjának növekedése (Ft)
11
A prioritás potenciális célcsoportjai Elsődleges célcsoportként jelölhető meg a térségben működő profitorientált vállalkozások. Az ő adófizetésükön keresztül ugyanakkor a prioritásban haszonélvezők a térség önkormányzatai, illetve áttételesen a lakosság szélesebb csoportjai, de különösen a munkavállalók. A hozzáadott érték partnerségeken keresztül természetesen a kistérség civil szervezetei is aktív résztvevői és haszonélvezői az intézkedéseknek. A működő tőke vonzása kiterjed nemcsak a környező területekre, hanem a tőkeáramlás globális méreteit tekintve a világ legtávolabbi sarkába is. Ennek realizálására szükséges igénybe venni a lehetséges tőke közvetítő szervezetek tevékenységét is. Fő célcsoportok, és kedvezményezettek a kistérség települési önkormányzatai, gazdasági szervezetei, munkavállalók, külső gazdasági szervezetek, civil szervezetek A prioritáson belül kijelölt intézkedések • Helyi termékek gyártásának és piacra kerülésének segítése • Térségi ipari park létrehozása • Turizmusfejlesztés
12
4.2. II. prioritás – Kistérségi intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztése A prioritás indoklása Az OTK szerint a településhálózat kiegyenlített szerkezete, a valamennyi településből elérhető központi intézmények szolgáltatásai, a decentralizált kulturális és oktatási központok hálózata lehetővé teszi a térségi hajtóerők érvényesülését a gazdaság és a társadalom további fejlődésében. A térségben különbségek tapasztalhatók a települések és mikrotérségek különböző intézményi ellátottságában, illetve a meglévő intézmények infrastruktúrájának minőségében is. Az életminőséget döntően befolyásoló humán szolgáltatást nyújtó közintézmények nem biztosítják kiegyenlítetten a területileg sokszor differenciáltan változó népesség igényeinek megfelelően az alapvető szolgáltatásokat. A szolgáltatások fejlesztése egyik oldalról jelentheti az ún. „hard” faktorok fejlesztését (épületek, technikai eszközök, gépek, berendezések stb.), az őket működtető humán erőforrás, a szakember-ellátottság biztosítását. A kistérségi intézmények együttműködésére számos pozitív példát találunk jelenleg, aminek kiterjesztése, az integráció elmélyítése nemcsak a színvonal fenntartását vagy emelését, de egyben a szűkös működési források hatékonyabb felhasználását is jelenti. A napjainkban közintézmények számára elérhető pályázatok nagyobb része támogatható tevékenységként a beruházásifejlesztési típusú kiadásokat finanszírozza, a fenntartási költségek előteremtése sokszor nagy nehézségekbe ütközik. Az integráció megerősítése a fenntartók számára nagy segítséget jelent, hiszen csökken a fajlagos fenntartás költsége, illetve a financiális előnyökön túl a legjobb gyakorlatok elterjesztése is felgyorsul az integrált hálózatok kiépítésével. A kistérség területfejlesztési programjainak sikeres végrehajtása jelentősen azon múlik, hogy az intézményrendszer mennyire képes fogadni és hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Az ehhez szükséges kompetenciák és kapacitások azonban egy elaprózott intézményi rendszerben mozaikosan és sok párhuzamossággal terhelten vannak jelen. A kistérség fekvéséből adódóan a határon átnyúló kapcsolatok Románia EU csatlakozása és a határok fokozatos szimbolikussá válása következtében kiváló lehetőségeket tartogatnak a területen elhelyezkedő intézmények számára. A jelenleg működő, elszórtan létező intézményközi kapcsolatok bázisán létrehozott határon átnyúló fejlesztések segítenek a jövőben a méretökonómia jegyében kapacitások ésszerűbb kihasználásában. A határon átnyúló intézményközi kapcsolatok lehetőséget teremtenek arra is, hogy a határ két oldalán működő szervezetek tapasztalatait, legjobb gyakorlatait egymással megoszthassák. A kistérség a hazai területi szerkezetben viszonylag új jelenségnek számít, bár történelmi elődje a járás hagyományos magyar területi igazgatási egység volt. A létező kistérségek funkciói folyamatosan bővülnek, ugyanakkor ismertségük és elismertségük mégis hagy kívánnivalókat maga után. A modern kori kistérségek funkciókkal való megtöltése, elismertetése vagy komplex módon megközelítve intézményesülése (területi, szimbolikus, és intézményi alak, illetve a térség működése) még csak korai szakaszában jár. A kistérség külső és belső felépítése és képviselete az intézményesülés egyik fontos eleme. A kistérség egyik legfontosabb funkciója a térségfejlesztési források megszerzése, ami hatékony lobbytevékenység nélkül csak nehezen megvalósítható.
13
A prioritás leírása A meglévő és sikeres kistérségi, illetve mikrotérségi kezdeményezések folytatása és tematikus bővítése a különböző települési szinten működő intézmények számára megteremthetik a fennmaradás, a lakosság számára pedig igényeinek jobb és színvonalasabb kiszolgálását jelenti lakóhelyéhez viszonylag közel. Ez a gondolat az EU-ban is alapelvként tisztelt szubszidiaritás és demokratizmus szellemét képviseli, így az ottani tapasztalatok átvétele segíthet a legéletképesebb modellek megismerésében és adaptálásában. A hazai intézményrendszer egyik legfontosabb eleme a helyi önkormányzat. A kistérségen belül található önkormányzati intézmények működésének harmonizációja, a lehetséges racionalizálás vizsgálata és megvalósítása a jövő egyik feladata lehet, ahogyan azt a központi kormányzatban megfogalmazódó reformszándékok is megfogalmazzák. A prioritáson belül az intézmények feladatkörének racionalizálása a következő lépéseken keresztül valósulhat meg: • Kapcsolatok kialakítása a kistérségen belül, illetve a térségen túl lévő intézményekkel; • Tanulmányutak szervezése és a tapasztalatcserét segítő workshopok megrendezése; • Kapcsolatok kiépítése az intézmények és a vállalkozói, illetve civil szféra között • Részvétel nemzetközi partnerségi projektekben • A térségi marketing segítségével széles körben társadalmasítani a kistérség stratégiai céljait és prioritásait A kistérség érdekeinek hatásos képviseletére lobby-iroda létrehozása regionális szerveknél, illetve a kistérség egységes szimbolikus megjelenítésének kialakítása (logo, fejléc, pecsétek stb.) és ezek használatának elterjesztése, amiken keresztül a térség azonosíthatóvá válik a lakosság, a helyi intézmények és szereplők, illetve a külvilág számára is. A prioritás hatásai A prioritáshoz tartozó intézkedések és projektek megvalósításával a következő stratégiai célok megvalósulását segítjük elő: „Térségi feladatmegoszlás”, „Határmenti fekvésből származó előnyök kihasználása”, „Kistérségi kohézió erősítése” A kistérségi intézmények funkcionális racionalizálása következtében hatékony és korszerű, ugyanakkor a lakosság számára is elérhető szolgáltatások jönnek létre, amelyek finanszírozása nem ró elviselhetetlen terheket sem a fenntartókra (önkormányzatok vagy kistérségi társulás, esetleg civil szervezetek) sem a felhasználókra. A határok kinyílásával adódó lehetőségek kihasználása során a twining típusú intézményközi kapcsolatok kölcsönösen előnyös projekteket eredményeznek, ami a közvetlen intézményi hasznon túl távlatilag a vállalkozások, civil szervezetek és a lakosság számára is előnyöket jelentenek majd. A kistérség tudatos intézményesülésének és intézményesítésének eredményeként a jogszabályok által körülhatárolt területen megteremtődik az intézmények egységes funkcionális és szimbolikus rendszere, amely az idők folyamán eredményezni fogja a külvilág és a lakosság számára is ismert és elismert kistérséget. Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: • partner települési/intézményi kapcsolatok száma (db) • közös projektek száma (db) • konferenciákon részt vettek száma (fő) • tanulmányutak, résztvevők száma (fő) 14
• • •
előkészített közös projektjavaslatok száma (db) kidolgozott kistérségi szimbólumok száma (db) létrehozott kistérségi lobby iroda
Eredmény indikátorok: • sikeresen lezárt projektek (db) • nemzetközi projektekben résztvevők számának növekedése (db) • elnyert EU-s és hazai források növekedése (euró/Ft) • a kistérségi szimbólumok használatának gyakorisága • leegyszerűsödő és gyorsuló igazgatási-intézményi gyakorlatok Hatásindikátorok: • a lakosság elégedettsége • növekvő helyi hozzáadott érték • munkahelyek létrejötte (db) • a térségi identitás erősödése A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás elsődleges célcsoportja a tervezett intézkedések első körében érintett kistérségi intézmények, amelyek működésük racionalizálásával korszerű szolgáltatást tudnak nyújtani a kistérség lakosságának. Az intézmények működésének számos területét érinti ez a prioritás, mint például munkamódszerek, finanszírozás, a fenntartó kérdése stb. Áttételesen célcsoportnak tekinthető az intézményesülés négy fázisát levezénylő kistérségi „elit” (intézményvezetők, önkormányzati képviselők, polgármesterek, tisztviselők stb.), akik feladata a lakosság szélesebb csoportjaival megismertetni a kistérség területi, szimbolikus és intézményi karakterét, ezáltal létrehozva egy funkcionáló térséget. Célcsoportnak kell tekinteni azokat a kistérségen kívül fekvő intézményeket és szervezeteket is amelyek partnerként szolgálhatnak a twining programokban és a különböző – akár határon átnyúló – együttműködési projektekben. Fő célcsoportok, kedvezményezettek a prioritáson belül például a működő teleházak, könyvtárak, családsegítő. A prioritáson belül kijelölt intézkedések: • Intézmények feladatkörének racionalizálása • Intézmények határon túli kapcsolatainak kialakítása, fejlesztése • Kistérségi érdekképviselet kialakítása
15
4.3. III. prioritás: Mikrotérségi központok elérhetőségének javítása A prioritás indoklása A Derecske-Létavértesi kistérség a 47. és 48. számú másodrendű főutak által határolt periférikus területen helyezkedik el. A térségben található egyéb utak minősége rossz, felújítást igényel, telente gyakoriak a felfagyások, amelyeknek javítása legtöbbször kívánnivalókat hagy maga után. A kistérség közútjainak állapota egyes szakaszakon rendkívül balesetveszélyes, az útburkolat profiljavításra, illetve megerősítésre szorul. A kistérség gazdaságának elemi érdeke a gazdasági súlypontterületekről és a megyeszékhelyről gyors, valamint megfelelő kapacitású közlekedési hálózattal való elérhetősége, a kistérség közlekedési tengelyeitől távol eső települései elérhetőségének javítása és a forgalomterhelés mérséklése. Javítást elsősorban a belső közlekedési kapcsolatok igényelnek, komoly problémát jelent az utak leromlott műszaki állapota - amely csökkenti a közlekedés biztonságát -, valamint a kerékpárutak kiépítettségének alacsony színvonala. A belterületi utak állapotának, szélességének felújítása és a földutak szilárd burkolattal való ellátása a balesetveszély csökkentéséhez járul hozzá. Ugyancsak jelentős problémaként jelenik meg a járdák állapota, amelyek javítása, kiépítése szintén a lakosság életkörülményeit javítaná. A kistérségi települések önkormányzatai, lakosai a közművesítettség alacsony volumenét a térség egyik fontos kezelendő problémájának tekintik, mert rontja egyrészt az itt élők életminőségét, másrészt pedig több településen a gazdasági tevékenységek fejlődésének, meghonosodásának akadályozója a háttér-infrastruktúra hiánya. A legsürgetőbb problémát a szennyvízelvezetés teljes kiépítettségének hiánya jelenti, tekintettel a sérülékeny, veszélyeztetett vízbázisra, amelynek következtében elszennyeződhetnek a felszíni és a felszín alatti vízkészletek. A prioritás leírása A kistérség elérhetőségének javítása érdekében szükséges a magasabb szolgáltatási színvonalú úthálózati kapcsolatok kiépítése, tranzitforgalom biztonságosabb, környezetet kevésbé terhelő elvezetése és hálózati kapcsolatok hiányának megszüntetése (pl. zsáktelepülések). Szintén fontos a főút mellett fekvő illetve speciális területeken a nem kívánatos környezeti terhelések csökkentése (pl. fokozottan védett területek elkerülése). Emellett a tömegközlekedés hatékonyságának, arányának növelése a közlekedésen belül elengedhetetlen a fenti célok eléréséhez. Ezen kívül szükséges javítani a kistérség virtuális elérhetőségét is a megfelelő befektetői és élhető lakókörnyezet érdekében. Az első csoport a kistérség elérhetőségét javító intézkedések csoportja, amely a közúthálózat esetében alapvetően a meglévő összekötő utak burkolatcseréjét, szélesítését, esetlegesen szükséges csomópontok kialakítását jelenti. Az útszakaszok felújítása során prioritást élvez az úttest jelenlegi műszaki állapotának és a kistérség közlekedésében betöltött fontosságának felmérése. A balesetveszély csökkentése és az ingázók érdekeinek figyelembevétele eredményezi az előbbi két szempont elsőségét; ugyanakkor a korszerűsítés ütemezésében turisztikai szempontok is szerepet játszhatnak. A második intézkedéscsoport a belterületi utak és járdák illetve a parkok, közösségi terek rendbetételét és fejlesztését célozza. Ennek keretében a települések belterületén elhelyezkedő szilárd burkolatú utak felújítására kerül sor a térség mind a négy településén, illetve a még
16
nem burkolt földutak szilárd burkolattal való ellátása és a gyalogosközlekedést biztosító járdahálózat felújítása is ebbe a csoportba tartozik. Ugyancsak az intézkedések része a tömegközlekedési megállók felújítása, az odavezető utak, járdák rendbetétele. A hagyományos elérhetőség mellett fontos a térség virtuális megközelíthetőségének javítása is, ami a szélessávú internetes hálózatok fejlesztésében minden településen fontos, de teleház kialakítása, fejlesztése elsőszámú feladat kell legyen. A nagysebességű adatátvitel mellett célszerű egy olyan komplex rendszerben gondolkodni, mely lehetővé teszi különböző szolgáltatások nyújtását is (pl. szociális figyelőrendszer, vagyonvédelmi jelzőrendszer, stb.). A prioritás hatásai - rövid idő alatt, környezetbarát módon elérhető kistérségi központok (alközpontok) és szolgáltatások - élhetőbb települések - vonzó gazdasági környezet alakul ki, amely nem csak a térségben működő, hanem a térségen kívüli vállalkozások számára is csábító Számszerűsíthető célok és indikátorok Output indikátorok: Felújított utak hossza (km) Kerékpárút hossza (km) Napi autó és vonatpárok száma (db) Internetes találatok száma (db)
Eredmény indikátorok: Elérhetőségi idő nagysága (perc) Tömegközlekedést igénybe vevők száma (fő) Tranzitforgalom nagysága (jármű/nap)
Hatásindikátorok: a térség GDP-jének növekedése (Ft) betelepülő vállalkozások száma (db) turisták száma (fő)
A prioritás potenciális célcsoportjai A prioritás közvetlen célcsoportja a kistérség lakossága, hiszen a központok illetve a térség településeinek egymás közötti elérthetőségének fejlesztése az itt élő emberek számára jelent lehetőséget napi teendőik intézése során. A települési önkormányzatok képezik a prioritás második célcsoportját. A települések elérhetőségének javítása következtében javulnak az esélyeik a vállalkozások illetve turisták vonzására, a településhálózaton belüli szerepük is erősödhet. A fejlesztés potenciális célcsoportját képezik egyrészt a helyi vállalkozások, akik közvetlenül és közvetve jutnak hozzá a prioritás nyújtotta fejlesztésekhez. Az elérhetőség kedvezőbb befektetői környezetet jelent. A kedvező vállalkozói környezet a termékek és szolgáltatások piacra jutását, juttatását is elősegíti.
17
A prioritás kedvezményezettjei ugyanakkor a térségen kívüli vállalkozások is, hiszen a megfelelő gazdasági környezet kialakításával a térség számukra vonzó lehet. Potenciális célcsoportok továbbá a kistérség intézményei, amelyek elérhetőségének javítása lehetővé teszi az ügyfélkör bővítését vagy az ellátás színvonalának javítását. Emellett a kedvezményezettek körét képezik az útfenntartó, közlekedési és útépítő vállalkozások a térségben, akik a későbbi fejlesztések megvalósítói lehetnek. Fő kedvezményezettek: kistérség települési önkormányzatai, gazdasági szervezetei, helyi lakosság, külső gazdasági szervezetek, közútkezelő vállalat A prioritáson belül kijelölt intézkedések • • • • •
Településen belüli és települések közötti kerékpárutak építése Közösségi közlekedés feltételrendszerének javítása Négy- és öt-számjegyű utak burkolatának felújítása és hiányzó kapcsolatok kiépítése Belterületi úthálózat fejlesztése és közművesítése A kistérség virtuális elérhetőség javítása
18
4.4. IV. prioritás – A társadalmi integráció elősegítése A prioritás indoklása Az országosan is jellemző foglalkoztatási irányvonalaknak megfelelően a társadalmi befogadás előmozdításának egyik kulcsfontosságú eszköze a foglalkoztatás A foglalkoztatási ráta emeléséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek javítják a hátrányos helyzetű emberek munkavállalási esélyeit és segítik a munkaerőpiacra való belépést. Mindez olyan átfogó megközelítést feltételez, amely az oktatás és képzés, a foglalkoztatási és szociális támogató szolgáltatások eszközeire egyaránt épít. Az oktatás kulcsfontosságú eszköz a társadalmi kirekesztődés megelőzéséhez és a leghátrányosabb helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációjához. Az oktatási hátrányokat jelentős mértékben az iskolák szelektív és szegregációs gyakorlata okozza, amely már az alapfokú oktatásban is jelentkezik. A szegregáció és az egyenlőtlenségek elsősorban a roma tanulókat és a sajátos nevelési igényű gyermekeket sújtják, akiknek jóval kevesebb az esélyük az oktatásban való sikeres részvételre, és ezáltal a sikeres munkaerő-piaci integrációra is. Az oktatási hátrányok kezeléséhez és az esélyegyenlőség biztosításához az oktatási rendszerbe olyan mechanizmusokat kell beépíteni, amelyek biztosítják, hogy az megfeleljen a hátrányos hátterű gyermekek szükségleteinek, és lehetővé teszik a fiatalok iskolarendszerből való lemorzsolódásának megelőzését. Tekintettel arra, hogy a magyar oktatási rendszer erőteljesen decentralizált és a helyi önkormányzatok erős befolyással rendelkeznek az iskolák működésére, az oktatásban való részvétellel összefüggő diszkrimináció és szegregáció leküzdéséhez a helyi döntéshozók képzésére is szükség van. A tartósan munkanélküli és inaktív emberek munkavégző képessége és kapcsolata a munka világával a munkaerőpiacon kívül töltött időszak alatt fokozatosan gyengül. Ennek megfelelően a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítását célzó intézkedéseket olyan átfogó megközelítésre kell alapozni, amely figyelembe veszi a társadalmi és gazdasági hátrányokból fakadó problémák összetettségét és halmozódását. Ezeknek az embereknek a munkaerőpiacra való visszasegítése hosszabb folyamat, amely különféle szolgáltatások - tanácsadás, képzés, támogatott foglalkoztatás, stb. - ötvözésére épülő megközelítést feltételez, és különösen fontos a képzésben és a foglalkoztatásban való részvételre irányuló motiváció erősítése. A hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének segítése olyan integrált megközelítést igényel, amelyet nem korlátoznak a különböző intézményrendszerek határai, hanem figyelembe veszi az emberek hátrányainak összetettségét. Ezért ennek a prioritásnak elő kell mozdítania az együttműködést és a partnerséget a szociális területen szolgáltatásokat nyújtók között, beleértve az állami és a nem kormányzati szervezeteket és a munkaügyi szervezeteket. Ez a prioritás olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek célja, hogy javítsák az oktatáshoz, képzéshez és foglalkoztatáshoz való hozzáférést a leghátrányosabb helyzetű emberek, köztük a romák, a fogyatékos emberek, a tartósan munkanélküliek, az alacsony iskolázottságúak, az elmaradott településeken élők számára. A prioritás céljai a következők a roma tanulók és a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási hátrányainak megszüntetése és megelőzése, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása, a társadalmi és munkaerő-piaci integrációt segítő szolgáltatások hatékonyságának javítása a szakemberek képzésével. A kistérségben található kiterjedt gyenge szerepű városok megléte hozzájárul ahhoz, hogy a mikrotérségi központok nem tudják megfelelő mértékben ellátni központi szervező-
19
szolgáltató szerepüket, így ezen települések és vonzáskörzetük lakosságának ellátásában minőségi és mennyiségi hiányosságok egyaránt jelentkeznek. A helyzetelemzésben feltárt munkaerő-piaci problémák (nagyszámú, alacsonyan kvalifikált munkaerő; alacsony foglalkoztatottság; kvalifikáltak elvándorlása; alacsony bérszínvonal) a kistérségre súlyos szociális terheket rónak, melyek orvoslására a foglalkoztatottak arányának jelentős növelése lehet az egyik hatékony megoldás. Ennek elérése érdekében szükséges a rendelkezésre álló munkaerő tovább-, illetve átképzése, továbbá aktív munkaerő-piaci ösztönzők kialakítása. A foglalkoztatottság növelésén túl azonban a régióban nagy számban élő halmozottan hátrányos helyzetűek integrálása is hozzájárul a társadalmi kohézió megteremtéséhez. A kistérség települései jellemzően az alföldi települések képét mutatják, vonzó épített környezet, illetve a hátrányos örökségként meglevő alacsony zöldfelületi arány mellett. Az előbbi értékőrző megtartása, illetve a zöldfelületek arányának növelése szükséges az élhető települések megteremtéséhez, illetve vonzerejének növeléséhez A prioritás leírása A fenti hiányosságok és célok megvalósítását segítheti a települési funkciók bővítése, a közszolgáltatási ellátás szervezési szintjének optimalizálása, a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi reintegrációjának elősegítése az állami szociális szolgáltatások korszerűsítésével. a prioritás másik fő célja a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi reintegrációjának elősegítése a helyi szociális és közösségi intézményrendszerének fejlesztésével. Ezen túl a térség szellemi és kulturális örökségének a megőrzése, fejlesztése, illetve fenntartható gazdasági hasznosítása, a települések épített értékeinek megőrzése, revitalizációja, a közösségi terek komplex fejlesztése és A sajátos problémákkal küzdő, nagy beruházásokat igénylő területek funkcióváltással, illetve - gazdagítással történő rehabilitációja, revitalizációja a prioritás fő célja. A prioritás hatásai A térségben élő lakosság életkörülményinek javulása, a lehetőségeinek bővülése. A lakosságon belül tapasztalható egymás iránti idegenkedés csökkenése. Emellett az épített környezet minőségi fejlődése és funkcióbővülése. Számszerűsíthető célok és indikátorok
Output indikátorok: • • • •
Létrejött integrációs programok száma Szociális segítő szolgálatok száma Akadálymentesített épületek száma Rehabilitált településrészek nagysága
Eredmény indikátorok: • • • •
A fejlesztéssel érintett oktatási intézményben ellátott/tanuló gyerekek átlagos létszáma Szociális alapellátással elért lakosság száma A fejlesztés révén létrejövő új szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások száma Települési-oktatási de-szegregációs programok száma 20
• •
A fennmaradó tárgyi emlékek és örökség arányának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken
Hatásindikátorok: • • • •
A falvakból, tanyákból elvándorlók számának Létrehozott munkahelyek teljes munkaidős egyenértéke A térség foglalkoztatási rátájának javulása A rehabilitált terület komplex aktivitási mutatójának települési átlaghoz való közelítése
A prioritás potenciális célcsoportjai A kistérség lakosai, illetve a szociális ellátásukat biztosító szervezetek, önkormányzatok.
A prioritáson belül kijelölt intézkedések • Szociális településrehabilitáció • Roma átképzés • Akadálymentesítés
21
4.5. V. prioritás: Humán erőforrások feltételeinek javítása A prioritás indoklása A jövedelemtermelő és versenyképességnek jelenleg is erős és meghatározó bázisa a közoktatás, és a szakképzés. A gazdaság szerkezetének átalakulása, a technológiai színvonal emelése új ismereteket, szakmákat és képességeket követel. Az ezek megszerzéséhez szükséges intézményrendszert területileg decentralizálni kell. A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a lakosság képzettségi szintjének emelése, a képzetlenek arányának csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására. Mindezek mellett fontos a nem piacképes ismeretekkel rendelkező munkanélküliek átképzése. Ezen célok elérését azonban csak megfelelő minőségű infrastrukturális háttérrel lehet elérni. Ennek érdekében javítani kell az iskolák, művelődési és képző intézmények állapotát, tárgyi felszereltségét, valamint a fiatalabb korosztály képzését a helyi természeti és kulturális értékeket összekapcsolva erdei iskolák kialakítása szükséges. A térség foglalkoztatási viszonyai kedvezőtlenek, csökken az aktív népesség aránya, degradálódik a foglalkoztatási szerkezet. A problémát az iskolák sem tudják megoldani, a humán erőforrás fejlesztés alapját nyújtó képzett munkaerő kikerül a térségből. A jövedelemtermelő és versenyképességnek jelenleg is erős és meghatározó bázisa a közoktatás, az egészségügy. A gazdaság szerkezetének átalakulása, a technológiai színvonal emelése új ismereteket, szakmákat és képességeket követel. Az ezek megszerzéséhez szükséges intézményrendszert területileg decentralizálni kell. Kiemelt fontosságú a térség képzettségi színvonalának emelése, az egészséges életmód feltételeinek javítása, a gazdasági növekedést szolgáló emberi értékek fejlesztéséhez szükséges oktatási, szakképzési, és továbbképzési formák minőségének emelése, területi szerkezetének átalakítása, a humán erőforrások összehangolt, diverzifikált fejlesztése. A szakképzéseknek, segíteni kell a vállalkozóvá váláshoz szükséges ismeretek megszerzését és fokozottan kell támaszkodnia a demográfiai, a munkaerő piaci és a gazdasági információkra, folyamatelemzésekre. Fontos feladat a felsőfokú szakképzés (post−secondary) kiterjesztése, valamint a munkaerőpiac változásaihoz rugalmasan alkalmazkodó felnőttoktatási, és átképzési rendszer fejlesztése. A prioritás leírása A megfelelő gazdasági háttér és a fejlett fizikai infrastruktúra mellett fontos, hogy adottak legyenek a minőségi oktatási, egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátás feltételei a kistérségben, továbbá fokozott hangsúlyt kell fektetni térségi specialitásokra épülő humán erőforrás fejlesztését megcélzó tevékenységekre is. A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések jelentős része valamennyi településen teljes vagy részleges iskola felújítást tartalmaz. Ez nem csak az intézmények külső rehabilitációját jelenti, hanem a belső rendszerek (termek, közművezetékek, stb) felújítását is. A kistérség mind a négy településén szükség van az oktatási intézmények állagának javítására. A kistérség legtöbb településére az épített környezet leromlott állapota jellemző, a városokban is hiányosak és fejlesztésre szorulnak a modern kor követelményeinek eleget tevő lakossági szolgáltatások. Ezek a tényezők – a megfelelő munkahelyek hiányával párosulva – a népesség fokozatos elvándorlását eredményezik, a települések lakosságmegtartó képessége csökken A prioritás keretében sor kerül a kistérségi középfokú oktatás és egészségügyi
22
intézményrendszer korszerűsítésére, valamint az itt élő emberek egészségtudatosságának, szociális alkalmazkodóképességének javítására. A prioritás hatásai - vonzó, magas szintű és korszerű képzettséggel és egészségi állapottal jellemezhető környezet alakul ki, amely nem csak a térségben működő, hanem a térségen kívüli vállalkozások számára is csábító - képzettségi viszonyok, egészségi és szociális ellátás javulása, s annak multiplikátor hatásai - jövedelmi viszonyok emelkedése, a térség felzárkózása az országos átlaghoz
Számszerűsíthető célok és indikátorok - Output indikátorok: - az új képzések és a képzésben résztvevők száma (fő) - elkészült új komplex oktatási programok száma 8db) - az elkészült infrastrukturális beruházások értéke (Ft) - beszerzett eszközök értéke (ft) - Eredmény indikátorok: - a komplex programokon résztvevő tanulók, hallgatók száma (fő) - a kiépített infrastruktúrát használók száma (fő) - a térségben elhelyezkedő helyben képzett, átképzett tanulók, hallgatók száma (fő) - halálozások száma (fő) - Hatásindikátorok: - térség GDP-jének növekedése (ft) - térség képzettségi szintjének emelkedése.
Fő célcsoportok, kedvezményezettek A fejlesztés potenciális célcsoportját a helyi oktatási, egészségügyi és szociális intézmények képezik, akik közvetlenül és közvetve jutnak hozzá a prioritás nyújtotta fejlesztésekhez. Ezen keresztül oktatási infrastruktúrájuk modernizálásához, új programok kidolgozásához kaphatnak segítséget. A prioritás kedvezményezettjei ugyanakkor a térségen belül működő vállalkozások is, hiszen a megfelelő gazdasági környezet kialakításával illetve a potenciális munkaerő képzésével ezek fejlődését is elősegíti. A helyi önkormányzatok szintén célcsoportját képezik a prioritásnak, mivel a meglévő intézmények, melyek önkormányzati fenntartásúak, szintén fejlődhetnek a megvalósult fejlesztések által. A legnagyobb célcsoport ugyanakkor a térség lakossága, hiszen a prioritás megvalósításán keresztül az ő képzettségi szintjük, egészségi illetve szociális ellátásuk emelkedhet.
23
A prioritáson belül kijelölt intézkedések • • • • •
Humán erőforrások feltételeinek javítása Gimnáziumi szakképzések A humánerőforrás alkalmazkodásának elősegítése Oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Egészségtudatos életmódprogram
24
5. A megvalósítás keretei
5.1. A program megvalósításban résztvevő szereplők -
Derecske-Létavértesi Kistérségi Tanács
-
Társulási iroda
-
Kistérségi koordinátorok
-
Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
-
ITD-Hungary Megyei Irodája
-
Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ
-
Gazdajegyzői hálózata
-
a Társulás önkormányzatai
-
vállalkozások, nagyvállalatok,
-
A térség oktatási intézményei
5.2. Az információáramlás és érdekérvényesítés rendszere A stratégiai program végrehajtása szempontjából igen fontos szerepe kell, hogy legyen a térségmenedzsernek és a kistérségi koordinátoroknak, akik elősegítik az információáramlást, valamint a projektek figyelemmel követését, menedzselését és a programmal kapcsolatos monitoring tevékenységet is elvégeznék. Finanszírozásába fontos lenne valamennyi érdekelt szervezetet bevonni.
Az érdekérvényesítés érvényesült már a program kidolgozása során is, hiszen ahhoz figyelembe vettük az önkormányzatok, a kistérségi társulás, a vállalkozások és az érintett szakemberek véleményét és javaslatait is, amelyeket személyes tárgyalások során ismertünk meg. Emellett úgy véljük, hogy a Kistérségi tanácsnak az érdekérvényesítésben is fontos szerepet játszania.
25
5.3. A finanszírozás rendszere A stratégiai programban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból
Helyi források •
Önkormányzatok saját forrásai
•
A magánszektor beruházásai
Állami források
Központi pénzügyi eszközök
A központi pénzügyi eszközök az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok. A központi eszközök felett a kormány, az országgyűlés, illetve az illetékes minisztériumok rendelkeznek.
Nemzeti Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat Turisztikai célú támogatások Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat Agrárgazdasági beruházások támogatása Önkormányzatok címzett és céltámogatás Központi nagyberuházások
Nem állami költségvetés eszközei
Területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank hiteleknek, a Magyar Fejlesztési Bank konstrukciói emelhetők ki. Intézmények önkéntes hozzájárulásai, támogatásai
26
Ez esetben a gazdasági kamarák szerepét érdemes kiemelni, akik kisebb programokkal, pénzügyi segítséggel próbálnak az elmaradott térségekben forrást biztosítani.
Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl. •
ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.,
•
Magyar Fejlesztési Bank,
•
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
•
Kereskedelmi és Iparkamara
Nemzetközi források •
Strukturális Alapok
•
Kohéziós Alap
27
