A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA
Helyzetfeltárás
1. verzió
2009.
Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ......................................................................................................................... 3 2. MÓDSZERTAN ................................................................................................................................................ 4 3. HELYZETFELTÁRÁS .................................................................................................................................... 7 3.1. KÜLSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE ..................................................................................................................... 7 3.1.1. A térség gazdaságának külső környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban).................... 7 A régió és a megye fő gazdasági ágazatai.................................................................................................................. 14 Hajdú-Bihar megye gazdaságának rövid, ágazati jellemzése....................................................................................... 0
3.1.2. A kistérség tágabb környezetére vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok ........... 2 3.1.2.1. Országos fejlesztési tervek.............................................................................................................................. 2 3.1.2.2. Regionális fejlesztési tervek............................................................................................................................ 9 3.1.2.3. Megyei fejlesztési tervek .............................................................................................................................. 11 Határmentiség – eurorégiók szerepe .......................................................................................................................... 13
3.1.3. A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek ..............................................15 3.2. BELSŐ ERŐFORRÁSOK ELEMZÉSE.................................................................................................................17 3.2.1. Általános jellemzők..............................................................................................................................17 A kistérség létrejötte, előzmények ............................................................................................................................. 17
3.2.2. Természeti adottságok .........................................................................................................................19 3.2.3. Közlekedésföldrajzi helyzet .................................................................................................................21 Közúti közlekedés...................................................................................................................................................... 21 Vasúti közlekedés ...................................................................................................................................................... 24 Egyéb......................................................................................................................................................................... 24
3.2.4. A Derecske-Létavértesi Kistérség térszerkezeti helye .........................................................................26 3.2.5. Demográfiai jellemzők.........................................................................................................................27 3.2.5.1. Humán erőforrások mennyiségi mutatói ...................................................................................................... 27 3.2.4.2. Humán erőforrások szerkezeti mutatói......................................................................................................... 31
3.2.5. Helyi infrastruktúra .............................................................................................................................35 3.2.5.1. Műszaki infrastruktúra .................................................................................................................................. 35
3.2.6. Gazdaság .............................................................................................................................................38 3.2.6.1. Vállalkozások................................................................................................................................................ 38 3.2.6.2. Foglalkoztatás ............................................................................................................................................... 41 3.2.6.3. Gazdasági ágazatok....................................................................................................................................... 46 3.2.6.4. Jövedelmi viszonyok, helyi adóbevételek ..................................................................................................... 51
4. A KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI SZEREPLŐI...........................................................................54
1. Vezetői összefoglaló
2. Módszertan Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségeknél és a potenciális projektgazdáknál felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési projektek közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követtük, mely a hatékonyság és a szinergiahatások érdekében kiegészítésre került projektfejlesztési módszerekkel. A Derecske-Létavértesi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: •
Reális időtáv meghatározása
A program időtávja kettős elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Ennek megfelelően a program stratégia középtávra – 7-10 éves periódusra – vonatkozik, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. •
Gazdasági megközelítés
A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel ez jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete – a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok – alapvetően a gazdaságra koncentrál.
•
Primer és szekunder információk összhangja
A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés személyes interjúk keretében történt. •
Építés hatályos tervdokumentumokra
A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő
tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű - országos, regionális, megyei - fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során:
•
országos szinten: Új Magyarország Fejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program regionális szinten: az Észak-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programja, megyei szinten: Hajdú-Bihar megye fejlesztési koncepciója, Hajdú-Bihar megye idegenforgalmi koncepciója és programja,
Meglévő kistérségi koncepciók, programok figyelembe vétele
A program készítése során nélkülözhetetlen volt a korábban elkészített kistérségi fejlesztési dokumentumok áttekintése, elemzése. Ezen dokumentumok készítéskor még nem kerülhettek figyelembe vételre az EU csatlakozásból és a Strukturális Alapok működéséből kapcsolatos sajátosságok, azonban sokszor olyan problémákat vetnek fel, melyek megoldása, kezelése jelenleg is szükséges a kistérségben. •
Építés projektekre, fejlesztési elképzelésekre
Megközelítésünk fontos alapelve, hogy a programozás és projektfejlesztés folyamata szorosan összefüggnek, egymástól való elválasztásuk nem célszerű. A két folyamat kölcsönhatásban áll egymással, a helyzetfeltárás során azonosított szükségletek inputot jelentenek a projektek azonosításához, a felmerült projektelképzelések pedig segítik a stratégia alkotás folyamatát. Ennek megfelelően a program készítésével párhuzamosan sor került kistérségi fejlesztési projektek generálására, és egységes szempontrendszer szerinti kidolgozására. •
Gyakorlatorientált megközelítés
A program készítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembe vételre; törekedtünk olyan program készítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU strukturális alapok támogatásinak felhasználására, forrásszerzésre.
•
Az érintettek bevonása
A programkidolgozás során jelentős hangsúlyt fektettünk arra, hogy az érintettek - a kistérség önkormányzatainak, vállalkozásainak és intézményeinek - képviselői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, érdekeiket, elképzeléseiket megjeleníthessék. Ezt szolgálta a programozást kísérő projektfejlesztési, -generálási folyamat.
Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során:
• • • • •
Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése; Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján; Primer információk összegyűjtése interjúk segítségével; SWOT analízis összeállítása; Korszerű projektfejlesztési módszerek alkalmazása (Logframe megközelítés, logikai keretmátrix és projektciklus menedzsment);
A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat.
3. Helyzetfeltárás 3.1. Külső környezet elemzése 3.1.1. A térség gazdaságának külső környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban)
Az Észak-alföldi régió Magyarország egyik legfejletlenebb térsége, területe 17729 km2 lakónépessége 1514020 fő (2007). Három megyéből (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) és 28 kistérségből áll, ez utóbbiakból 24 kedvezményezettnek minősül, mérték szerint hátrányos helyzetű 9, leghátrányosabb helyzetű 7, komplex program színtere pedig 8 kistérség. A régióban összesen 387 település található, ebből 55 városi címmel rendelkezik. A településekből 288 db kedvezményezett mint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. Hajdú-Bihar megye területe 6211 km2, lakónépessége 543802 fő, benne 9 kistérség (ebből 7 kedvezményezett) található. Hátrányos helyzetű kistérségből 2 leghátrányosabb helyzetűből 4, míg komplex program színteréül szolgálóból 1 található a megye területén. A megye 82 településéből 19 város, 63 település társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtott.
1. ábra: Egy lakosra jutó GDP a magyarországi régiókban Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék szerint az Észak-alföldi régió az utolsó helyek valamelyikén állt az elmúlt évek mindegyikében. Hajdú-Bihar megye az országos átlagnál
messze alacsonyabb, de a régiósnál valamivel magasabb fajlagos bruttó hazai termékkel rendelkezik.
2. ábra: Egy lakosra jutó GDP az Észak-alföldi régióban és Hajdú-Bihar megyében
3. ábra: A foglalkoztatottak aránya a hazai régiókban Az aktív korú népességen belüli foglalkoztatottság szintje alapján a régió a hazai mezőny hátsó harmadában helyezkedik el, csak a Dél-Dunántúlt és Észak-Magyarországot előzi meg. Hajdú-Bihar megye a régión belül Szabolcs-Szatmár-Beregnél kedvezőbb, de Jász-NagykunSzolnoknál valamivel kedvezőtlenebb helyzetben van.
4. ábra: Aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya (%) 2007 megyei szinten
5. ábra: A munkanélküliség alakulása a hazai régiókban A régió helyzete a munkanélküliség szempontjából sem kedvező, hiszen mindössze az Északmagyarországi régiónál foglal el kedvezőbb pozíciót a térség, az országos átlagnál pedig több
százalékponttal magasabb. Hajdú-Bihar megye a régió átlagánál csak minimálisan mutat kedvezőbb értékeket, így az országos átlagot jelentősen meghaladja. A régió nyilvántartott álláskeresőinek száma 2009 első negyedévében átlagosan 128 554 fő volt, amely mintegy 11 200 fővel (9,5%-kal) meghaladta az előző év azonos időszakát. Az álláskeresők létszáma a régió minden megyéjében gyarapodott. A számbeli növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legjelentősebb (5 310 fő), a változás aránya azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyében (15,8%). A régión belül megyei megoszlást vizsgálva a nyilvántartásban lévők 46,1 százaléka Szabolcs-Szatmár-Beregben, 33,7 százaléka Hajdú-Biharban és 20 százaléka Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt regisztrálva. Az ország többi régiójához viszonyítva az Észak-Alföldön a válság kezdete óta viszonylag kisebb létszámú munkaerő-elbocsátás volt tapasztalható. Mégsem mondhatjuk, hogy a régiót nem érintette a recesszió, a gazdasági ágak szerinti elbocsátások vizsgálatából megállapítható, hogy az 1 807 fős létszámleépítés közel 90%-ban az ipart érintette.
6. ábra: A munkanélküliség alakulása az Észak-alföldi régióban és Hajdú-Bihar megyében
A vállalkozói aktivitás a régióban az országban az egyik legalacsonyabb, csak az északmagyarországit haladja meg igen kis mértékben az 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma. Hajdú-Bihar megye Ebből a szempontból is jobb helyzetben van mint a régió átlaga, de az országos átlagtól sajnos nagyon nagy mértékben elmarad. A vállalkozói aktivitás mind a régióban mind pedig Hajdú-Bihar megyében növekvő tendenciát mutatott
2007-ig bezárólag, valószínűleg azonban a 2008-2009-es gazdasági válság hatására ez a kedvező tendencia az ellenkezőjére fordult. A külföldi tőkebefektetés mértéke a gazdasági fejlettségnek egyik igen fontos értékmérője lehet. Megállapítható, hogy az Észak-alföldi régió csak a Dél-Alföldet és a Dél-Dunántúlt előzi meg nem egészen 2%-os részesedésével. A régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik a legjobb értékekkel, ezt követi Hajdú-Bihar majd Szabolcs-Szatmár-Bereg.
7. ábra: A vállalkozói aktivitás a hazai régiókban
8. ábra: A vállalkozói aktivitás az Észak-alföldi régióban és Hajdú-Bihar megyében
9. ábra: Külföldi tőkebefektetések a hazai régiókban
10. ábra: Külföldi tőkebefektetések a hazai megyékben A kutatás-fejlesztés területén a főváros kiemelkedő szerepköre miatt a Közép-magyarországi régió áll az első helyen. Összegét tekintve az Észak-Alföldön költik el a második legnagyobb pénzösszeget K+F tevékenységre, de egy lakosra vetítve már nem ilyen kedvező a helyzet. Az Észak-Alföldön belül Debrecen K+F kapacitásai miatt Hajdú-Bihar megye áll a vezető helyen. A régió számtalan turisztikai vonzerővel rendelkezik (természeti és kulturális elemekkel egyaránt), kevés azonban a regionális jelentőségűt meghaladó termék. Ki kell emelni a következő ágazatokat: egészségturizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, rendezvényturizmus és a falusi turizmus. A szálláshelyek számát és befogadóképességét (59212 férőhely – 2007-ben), illetve a vendégforgalmat és a vendégéjszakákat (2467 ezernél több vendégéjszaka) tekintve az Északalföldi régió az országos ranglista második felében található, ugyanakkor az elmúlt esztendők egy részében jelentős növekedést mutatott. A külföldiek aránya általában elmarad az országos átlagtól, közöttük jelentősek a Közép- és Kelet-Európából származó látogatók. A régió gazdaságának helyzete nemzetközi összehasonlításban is fejletlennek minősíthető. Az EU statisztikák szerint a 27 tagállam gazdasági fejlettségének mindössze 40,1%-án állt 2006ban, így az Unió 271 NUTS II-es régiójából a 255. helyen állt.
A régió és a megye fő gazdasági ágazatai A térség gazdaságának egyik fő jellemzője a kétosztatúság: egyik oldalon a hagyományosnak mondható, versenyre csak korlátozottan képes ágazatok (mezőgazdaság, állami szférához kapcsolódó szolgáltatások, bérmunkában bedolgozó könnyűipari üzemek), míg a másik oldalon az európai piacon is keresett termékeket gyártó beszállítók és piaci alapú szolgáltatók. Természetesen a 2008 végén kibontakozó válság első körben az országos trendeknek megfelelően ezt a második csoportot rázta meg. A mezőgazdaság jelentősége a gazdaságban az Észak-alföldi régió egészében, de különösen Hajdú-Bihar megyében meghaladja az országos átlagot. A bányászat és a feldolgozóiparra jellemző értéket tekintve az országos és a régiós átlag nagyjából megegyezik, de Hajdú-Bihar jó néhány százalékponttal elmarad ettől. Villamosenergia, gáz-, gőz- és vízellátás HajdúBiharban némiképp magasabban alakult mind az országos mind a regionális átlagnál. Az építőipar egyaránt 6%-os értéket képvisel a megyében és a régióban is, ami meghaladja az országos átlagos, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye értékét is, Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanakkor ennél némiképp magasabb értéken áll. A kereskedelem és javítás szektorok csak kis eltérést mutatnak az országos és a regionális átlagtól is, míg a szálláshely és vendéglátásra jellemző 7%-os megyei átlag pontosan az 1%-kal alacsonyabb regionális és az 1%-kal magasabb országos ráta között helyezkedik el. A szállítás és raktározás által előállított érték Hajdú-Biharban alatta marad a két másik észak-alföldi tagmegye rátájának, illetve az országos értéknek is. A pénzügyi szolgáltatások az egész régióban az országos átlag alatt maradnak az előállított érték arányát tekintve, míg az ingatlannal kapcsolatos tevékenységek HajdúBiharban némiképp meghaladják azt. A kötelező TB és a közigazgatás által előállított érték az Észak-Alföldön általában véve magasnak mondható, Hajdú-Biharban ugyanakkor az országos átlag alatt találjuk ezeket az ágakat. Az oktatásban és az egészségügyi-szociális ellátásban realizálódó bruttó hozzáadott érték a térségben magasabb mint az országos átlag, míg az egyéb szolgáltatások terén azzal nagyjából megegyezik.
1. táblázat: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint 2007-ben, folyó áron (millió Ft és százalék) (KSH) Villamose., gáz-, gőz-, vízellátás
Építőipar
Keresk., javítás
Szálláshel y, vendégl.
72 559
Bányásza t, feldolgoz óipar 153 706
23 580
48 767
93 682
59 651
Szállítá s, rakt., posta, távközl. 63 347
%
9
18
3
6
11
7
7
Jász-NagykunSzolnok %
46471
168918
8479
24243
52630
20441,1
31052
8,21982
29,87832
1,499771
4,288117
9,30922
3,615635
Szabolcs-SzatmárBereg %
54899
133764
12547
43275
69998
44809,3
5,49249 8 50812
8,222352
20,03415
1,879194
6,481398
6,711194
Észak-Alföld
173 946
456 436
44 610
116 295
10,4837 6 216 330
124 912
7,61023 2 145 224
%
8
22
2
6
10
6
7
KözépMagyarország %
69864
1589909
230503
427369
1324570
0,679153
15,45563
2,240738
4,154487
156465 2 15,2101
Közép-Dunántúl
104923
928770
51644
100432
178405
68422,6
104883 8 10,1958 4 116442
%
4,69863
41,5919
2,312706
4,497516
3,06408
Nyugat-Dunántúl
109384
780802
39493
105267
7,98927 9 167344
%
5,141888
36,70369
1,856474
4,948357
Dél-Dunántúl
120939
202311
106593
79737
%
8,466029
14,16227
7,461773
5,581787
ÉszakMagyarország %
72367
513764
92964
91212
4,174632
29,63748
5,362811
5,261743
Dél-Alföld
213313
387351
46351
97127
%
10,99582
19,9671
2,389293
5,006686
Országos
864 736
612 158
1 017 439
%
3,961682
4 859 343 22,26249
2,804529
4,661274
Mg,, vaderdőgazdálkodás, halgazdálkodás Hajdú-Bihar
és
7,86645 3 140862
12,87625
72573,5 3,411512 105270
9,86068 8 144139
7,36916
8,31494 1 217973
5,721785
11,2360 3 2 629 705 12,0476 8
99186,8
108151,8 5,57499 1 903 087 8,718761
5,21447 1 139272 6,54685 3 101819 7,12758 2 106431 6,13968 1 126167 6,50363 5 1 784 193 8,17406
Pénz ü.
Ingatlanügy ., gazdasági szolgáltatás
Közigazg . kötelező TB
Oktat ás
Eü. szoc. ellátás
Egyéb szolg.
22 565 3
127 972
61 786 7
55 269 7
43 607
15
60 361 7
Nemzetgazd aság összesen (alapáron) 845 005
5
100
74839
48521
35839
32684
21591
565353
13,23757
8,582425 64201
5,781 167 41898
3,8190 3 32089
100
77860
6,339 225 60058
11,66127
9,615534 174 524
4,8060 45 97 296
14
8
6,275 162 129 863 6
100
280 699
8,995 028 156 271 8
5
100
2374566
964090
10 286 925
9,371994 130059
4,8980 33 78667
100
298968
33401 3 3,246 966 77431
503857
23,08334
37622 7 3,657 332 95682
13,3883
5,824263 129388
3,467 492 90037
3,5228 42 84242
100
302773
4,284 803 92943
14,23266
6,08223 117631
4,232 43 87188
3,9600 21 60228
100
224260 15,69875
8,234461 153580
6,103 375 92326
4,2161 09 70790
100
203944 11,76491
8,859563 159127
4,0836 6 86859
13,25573
8,202651 1 828 399 8,376588
4,4773 93 981 939 4,4986 34
100
3 942 364
5,326 006 11377 2 5,864 699 924 630 4,236 082
100
257154
4,369 035 11361 9 7,953 611 12015 9 6,931 607 14824 4 7,641 656 1 103 145 5,053 927
1241 1 2,195 266 1491 5 2,233 855 49 896 2 6562 20 6,379 166 3747 7 1,678 284 4784 7 2,249 176 3866 9 2,706 926 3997 1 2,305 806 5382 9 2,774 768 923 909 4,232 776
18,06146
667680
2 078 238
2 233 055
2 127 312
1 428 521
1 733 494
1 939 946
21 827 491 100
Hajdú-Bihar megye gazdaságának rövid, ágazati jellemzése
Mezőgazdaság Hajdú-Bihar megye teljes területe 621.056 ha így az ország negyedik legnagyobb megyéje. A mezőgazdaság által hasznosított terület 544.472 ha, ebből 334.203 ha szántó, ami országosan a második legnagyobb érték. Az éghajlati- és talajadottságok kiválóak, így a vetésszerkezet sokszínű, de a kukorica, búza, napraforgó, cukorrépa és a burgonya a legjelentősebb. Az állattenyésztés jelentősége a sok nehézség ellenére még mindig nagy, jelentős a szarvasmarha, a sertés, a juh és a tyúkállomány is. A rendszerváltás után eltelt évtizedekben az üzemszerkezet jelentős változáson ment keresztül, a magántulajdon dominánssá vált, megnőtt a kis- és középméretű gazdaságok száma, illetve csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya.
Ipar A rendszerváltás után az ipari termelés jelentős csökkenésnek indult, a mélypont még az 1990-es évtized első felében jelentkezett, ami után fokozatosan emelkedett az ágazat teljesítménye. A növekedés motorját az exportra termelő cégek jelentették, amelyek néhány fontosabb ágazatban (vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar) termeltek versenyképesen. Fontos szerepet játszanak a megyében az ipari parkok (a megyében 6 ipari park működik, ezek közül négy Debrecenben egy Polgáron, egy pedig Berettyóújfaluban van) Az építőipar az új évezred első éveiben sikerágazatnak bizonyult, amit a felélénkülő kereslet és az államilag is támogatott banki konstrukciók segítettek. Az ágazat 2007-től fokozatosan recesszióba került, a 2009-es esztendőben az országgyűlés által elfogadott megszorító intézkedések valószínűleg tovább rontják az iparág helyzetét.
Közlekedés, kommunikáció A Hajdú-Bihar megye közúton elérhető a 4, 33, 35, 42, 47-es fő közlekedési utakon, a megye nyugati irányba történő közúti kapcsolatrendszerében kulcsfontosságú az M3-as autópálya és az M35-ös gyorsforgalmi út. Közúti határátkelők Románia felé Ártándon és Nyírábrányban találhatók. A megye a főváros felől vasúton a 100-as Budapest-Szolnok-DebrecenNyíregyháza-Záhony fővonalon érhető el. A megyeszékhelyet 8 vasútvonal kapcsolja a megye többi településéhez, ezekből öt a szomszéd országok felé is összeköttetést teremt. A vasúti közlekedés sok helyen párhuzamosan zajlik a közútival. Kiemelkedik nemzetközi viszonylatban a 101. számú vonal, amely Püspökladány-Biharkeresztes-országhatár viszonylatban közlekedik. A térség légiközlekedésének legfontosabb csomópontja a Debreceni Repülőtér, ami Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában áll és a Debrecen-Airport Kft. működteti. A vízi közlekedés, hasonlóan az országos helyzetképhez nem megfelelően használja ki a lehetőségeket. Tisza folyó a megyét két rövid szakaszon érinti, Polgárnál és Tiszacsegénél.
Hajdú-Bihar megye távközlési ellátottsága az hazai átlaghoz hasonlóan megfelelően kiépített, beleértve a vezetékes és a mobil kommunikációs rendszereket is.
Turizmus A megye turisztikai vonzerői között ki kell emelni a gyógy- és termálvizeket. A legfontosabb, nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő Hajdúszoboszlón található, mellette a megyeszékhelyen is bővülő kapacitások vannak. A Hortobágy mint a legnyugatabbra elhelyezkedő európai füves puszta kedvelt desztináció a tőlünk nyugatra lakók számára is. Megemlíthető még a rendezvényturizmus, a horgász-, vadász- és lovas turizmus, és a valláshoz kötődő turizmus. Hajdú-Bihar megyében található a régióban található szálláshelyek majdnem fele, itt realizálódik a régió vendégforgalmának 2/3-a. A külföldi vendégéjszakák aránya alig éri el az 1/3-ot, ami az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb. A vendégek átlagos tartózkodási ideje 3,3 éjszaka volt, amely ugyanakkor kedvezőbb a 2,7-es országos mutatónál.
1
3.1.2. A kistérség tágabb környezetére vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok 3.1.2.1. Országos fejlesztési tervek 3.1.2.1.1 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Az anyag célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél több a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, egészséges és hosszabb az élet. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) (96/2005. (XII. 25.) OGY határozat) hosszú távú fejlesztéspolitikai célokat és megállapításokat tartalmaz. A dokumentum elkészültét széleskörű szakmai munka és társadalmi egyeztetés kísérte. A célok megjelölésében több idősíkot is meghatároz, így 2020-ig átfogó célok, horizontális szempontok és a területpolitikai célok is meghatározásra kerültek, valamint az egyes stratégiai célokon belüli prioritásokat is leírták. 2050-re egy átfogóbb jövőképet fogalmaztak meg az országnak, melynek elérését a rövidebb távú célok kell hogy szolgálják. Az OFK-ban kilenc stratégiai célt határoztak meg, valamint három csokorba szedve húsz különböző prioritás került megjelölésre. A dokumentum 2020-ig a következő átfogó célokat jelölte meg: 1. Versenyképesség, az értékteremtés feltételeinek biztosítása mind a társadalom, mind a gazdaság, mind a tudomány és kultúra képviselőinek; 2. Igazságosság, beleértve az országon belüli társadalmi, gazdasági és területi kohézió megerősítését; 3. Biztonság, ki kell alakítani a fenntartható fejlődés esélyét hazánkban a jelen és a jövő nemzedékei részére is.
3.1.2.1.2. Országos Területfejlesztési Koncepció A 97/2005. (XII. 25.) OGY határozattal elfogadott dokumentum fontos feladata, hogy információkat adjon az ágazati illetve a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés minden szereplője számára. Az OFK-val szinkronban készült el az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK). A dokumentum felrajzolt egy jövőképet, ami meghatározza a kívánatos térszerkezetet: • •
az eltérő társadalmi-gazdasági adottságú térségek különböző, sajátos fejlődési pályáikon erős munkamegosztásban, egymással összehangoltan és nem alá-fölé rendelten fejlődnek; csökkennek a területi differenciák, a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, magas munkanélküliséggel jellemezhető területek kiterjedése; 2
• • • • • • • • • • •
a főváros a közép-európai régió egyik elsőrendű, gyorsan fejlődő centruma lesz, intenzív kooperációjában közvetlen térségével és kedvez munkamegosztásban a többi hazai régióval; Magyarország régiói és megyéi, a környező államok határmenti területeivel együtt, az európai és határmenti együttműködés (CBC) fő aktorai, a régiók ugyanakkor a megyék közötti szoros fejlesztési együttműködés helyszínei is; hazánk urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szorosan bekötődnek az európai területi szerkezetbe, aktív részesei a területfejlesztésnek; új típusú fejlesztési gócok (innovációs és vállalkozási centrumok, ipari parkok, vállalkozási övezetek) kiegyensúlyozzák a térszerkezetet; a településhálózat kiegyenlített, valamennyi településből elérhetők a központi intézmények szolgáltatásai, a decentralizált kulturális és oktatási központok hálózata lehetővé teszi a térségi hajtóerők érvényesülését; a településrendszer egyik döntő jelentőségű szelete a kistérségi együttműködés, multilaterális az együttműködés az egyes települések között; csökkennek a települések közötti, az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő differenciák; a kiemelt üdülőkörzetek a nemzetközi minőségi turizmus kiemelkedő desztinációi, a táj és a környezet fokozott védelmével, a sajátos vonzástényezők kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra kiépítésével; más, kiváló turisztikai lehetőségekkel, vonzerővel rendelkező, de hátrányos helyzetű területek is részt vesznek a turizmusban a komplex infrastruktúra kiépítése után; kiemelkedő a környezet minősége, az adottságok kiaknázása kapcsán előnyt élvez a természeti erőforrások megóvása, és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás; a természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek megőrzői, az identitástudat és a nemzedéki felelősség letéteményesei.
A Koncepció az általános célok meghatározásán túl irányelveket is megfogalmaz az ország egészére és a fejlesztéspolitika fontos célterületeire. Ilyen irányelvek a következők: szociális piacgazdaság és társadalmi szolidaritás, gazdaságilag és ökológiailag is fenntartható fejlődés, az innovációk diffúziója, kiegyensúlyozott területi szerkezet, fenntartható erőforrásgazdálkodás. A fejlesztéspolitika célterületei az EU célokkal összefüggésben főként a szociálisanökonómiailag elmaradott, az ipari válsággal sújtott, a vidékfejlesztés célterületei és a tartós munkanélküliséget mutató térségek. Fontos nemzeti fejlesztési prioritás kell hogy legyen ezeknek a térségeknek a felzárkóztatása. Megkülönbözteti még a Koncepció azokat a célterületeket, ahol speciális fejlesztési politikát kell alkalmazni (természetvédelem alatt álló területek, üdülőkörzetek, agglomerálódó és határmenti térségek). Javaslatokat dolgoz ki a dokumentum a területfejlesztés eszköz és intézményrendszerének fejlesztésére is, a közvetlen pénzügyi támogatáson túlmenően fontos elemek a gazdaságipénzügyi infrastruktúrák és szolgáltatások (vállalkozásfejlesztési központok, vámszabad területek, inkubátorházak, ipari parkok, innovációs centrumok, vállalkozási övezetek) is. A Koncepció a továbbiakban javaslatokat fogalmaz meg a nemzetközi integráció elősegítése érdekében is.
3
Az OTK a területfejlesztés viszonylatában kijelöli a legfontosabb ágazati prioritásokat, is a környezetvédelem, a humán infrastruktúra, az ipar, az agrárgazdaság, az idegenforgalom, és a műszaki infrastruktúra területén is. Az OTK az átfogó, és az országos területi célokon túl a régiók jellemző fejlesztési irányait is bemutatja, az Észak-alföldi régió esetén ez a „versenyképesség, örökségvédelem, agrárfejlesztés és erős társadalmi kohézió” szlogennel ragadható meg. A területfejlesztés legfontosabb hazai feladatait az ezredfordulóig az OTK a következőkben látja: • • • • • •
az ország nyugati és keleti régiói között fejlettségi, életszínvonal és civilizációs szintbeli különbségek növekedésének lefékezése, lehetőség szerint megállítása. válságban lévő ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának elősegítése települések között az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő különbségek csökkentésének felgyorsítása. a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása. az ország egypólusú településszerkezetének oldása, különös tekintettel a piacgazdaság követelményeire. területfejlesztés intézmény és eszközrendszerének továbbfejlesztése, éppen ezért meg kell erősíteni a területfejlesztés középszintű intézményrendszerét, elő kell segíteni a területfejlesztési önkormányzati társulások működését, a területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének kialakítását, a decentralizált döntési körben működő eszközök arányának növelését és a programfinanszírozási rendszer bővítését, az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programozási és megvalósítási gyakorlat elsajátítását, az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének kidolgozását.
A Derecske-Létavértesi kistérség nem szerepel nevesítve az OTK-ban, de a dokumentum megemlékezik az új, intenzív város és térsége viszonyról, azaz hogy környezetükbe integrálódnak a városok. A központi funkciókkal rendelkező városok szélesebb környékükkel intenzív, funkciómegosztáson alapuló viszonyrendszert alakítanak ki, így alakulnak ki a központok és környezetük harmonikus szerveződő, egymással szorosan kooperáló integrált rendszere. A kisebb városok esetében is létrejön a város-falu minőségileg új viszonya, sokszínűvé válik a város és környezetében lévő falvak közti funkciómegosztás, melynek a központok magas színvonalú elérhetősége kell hogy legyen az alapja. Fejlettek a térségszervező funkciók, melyek kialakításában a helyi kezdeményezések dominálnak különösen az európai uniós tagállamokkal közös határok mentén - a határokon túli területek részvételével. A kistérség fejlesztési koncepciójának elkészítéséhez ugyancsak fontosnak tarjuk kiemelni az OTK-ból a következő sorokat: „A periférikus és hátrányos helyzetű térségekben a versenyhátrányok feloldása, a térségi centrumtelepülésekhez való kapcsolódás erősítése, integrált felzárkóztatási és munkahelyteremtő programok beindítása, a helyi termelési hagyományokra épülő iparágak megerősítése, továbbá az oktatási, egészségügyi, szociális és a kulturális, közművelődési ellátás infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtésére, a térségi alapon szervezett közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, a vonzó települési környezet és a biztonsági szolgáltatások fejlesztése, örökségvédelem;” 4
Ezek a leegyszerűsített programpontok véleményünk szerint a kistérségben is követendő lehetnek.
3.1.2.1.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (NSRK), melynek kidolgozása szükséges volt a 2007-2013 közötti időszak EU forrásainak lehívásához. Az ÚMFT átfogó céljai a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése, ezekhez hat specifikus célt rendeltek, úgymint: • • • • • •
Az egyén foglalkoztathatóságának javítása, és munkaerő-piaci aktivitásának növelése A munkaerő-kereslet növelése A foglalkoztatási környezet fejlesztése A versenyképesség erősítése A gazdaság bázisának kiszélesítése Az üzleti környezet javítása
Ezeknek, illetve a horizontális politikáknak (fenntarthatóság és a területi és társadalmi kohézió erősítése) az érvényesülését vannak hivatva megerősíteni a különböző prioritások és a hozzájuk kapcsolódó operatív programok (gazdaságfejlesztés – GOP, közlekedésfejlesztés – KÖZOP, társadalmi megújulás – TÁMOP, TIOP, környezeti és energetikai fejlesztés – KEOP, területfejlesztés – 7 db ROP, államreform – ÁROP, EKOP, illetve elkülönítve a Végrehajtás OP)
3.1.2.1.4. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Az agrár- és vidékfejlesztés 2007-2013 közötti céljainak megvalósítását, annak közösségi támogatásának szabályozása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló 1698/2005/EK rendeletben került rögzítésre. Az Európai Halászati Alap felhasználását célzó Halászati Stratégia és Halászati Operatív Program külön került kidolgozásra. A 2007-2013-as periódusban a vidékfejlesztési források elkülönülten kerülnek kezelésre az EU fejlesztéspolitikájában az agrár- és vidékfejlesztési alap keretein belül. Az EU elvárásaival és joganyagaival összhangban került kidolgozásra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST), amely a 2007-2013-as időszakra meghatározza a magyar vidékfejlesztés stratégiai irányait és az ezekhez kapcsolódó akciókat. Az ÚMVST végrehajtásának elősegítésére dolgozták ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP). A belőle finanszírozott programok és projektek az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból részesülnek támogatásban. Az ÚMVP általános céljai a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a vidéki területek fejlesztését és versenyképességük javítását tűzték ki célul. A programhoz kapcsolódó intézkedéseket négy tengelybe csoportosították: 5
I. A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása II. A környezet és a vidék fejlesztése III. A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása IV. A LEADER-megközelítés megvalósítása
Az első két tengelyhez kapcsolódó források elosztását országos szinten végzik, míg a második két tengelyhez rendelt összegek elosztásánál hatványozottabban figyelembe kívánták venni a helyi sajátosságokat, így ún. „helyi közösségeket” hoztak létre, amelyek egy bizonyos autonómiát élveznek a pályázati támogatások odaítélésében. Külön ki kívánjuk emelni a LEADER-forrásokat, amely az EU egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezéséből az EMVA egyik legfontosabb részterületévé nőtt ki és legfontosabb alapelve a helyi kezdeményezés és a helyi döntéshozatal, illetve a támogatott fejlesztések innovatív mivolta.
3.1.2.1.5. Nemzeti Akcióprogram (NAP) Magyarországon, ahogy az EU valamennyi más tagállamában fontos, hogy a lisszaboni stratégia megvalósításának hazai keretrendszerét adekvát módon képes legyen kialakítani. Ezeknek az intézkedések a előkészítése, a növekedés és a foglalkoztatás stratégiai középpontba állítása a fő célja a NAP-nak a 2005-2008 közötti időszakra vonatkozóan.
3.1.2.1.6. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS) A tervezet fő célja az, hogy javuljon az életminőség az országban a turizmus fejlődésén keresztül. Mivel végső soron valamennyi fejlesztési stratégiának ez a végső célja, így egy települési szintű tervben is ezt az irányvonalat kell követni. A dokumentum megállapítja, hogy a hazai turizmus három nagy problémája a következő: • • • • • • • • • • • •
Viszonylag kevés az egy turistára eső költés A turista-forgalom földrajzi koncentrációja még mindig nagy mértékű Nagy a szezonalitás A stratégia a jövőbeni tendenciákat is megpróbálja feltárni, amelyekkel a turizmusnak szembesülnie kell, ezeket a következőkben foglalhatjuk össze: A gyakoribb, de rövidebb utazások elterjedése, pénzben gazdag, időben szegény trend Versengő szolgáltatások, bővülő kínálat Egyre erőteljesebb piaci szegmentáció A légi közlekedés súlyának növekedése, a „fapados” légitársaságok elterjedése A last-minute utazások arányának növekedése A Világháló szerepének növekedése Az árérzékenység egyre nagyobb jelentősége Változó irányú nemzetközi és globális áramlások
6
• •
A szabadidős utazások divatorientáltságának növekedése Az egészség és a biztonság szerepe megnő
A stratégia a turizmus leírására egy általánosan elfogadott, öt pillérből álló struktúrát használ. Versenyképesség és életminőség: Veszély az árverseny okozta árcsökkenés, mert ez a presztízs drasztikus csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor veszélyes a rövid távú profitmaximalizáló gondolkodás is, mert a turistákban ez kedvezőtlen képet alakíthat ki. Egy jó minőségű, innovatív termék magasabb árát akár egy olcsóbb desztinációban is hajlandók megfizetni. A turizmus kínálata: •
• • • •
A termál- és gyógyturizmusban világszínvonalú adottságaink vannak, de nagyon sok problémával is szembe kell nézni, mint például a fürdők sokszor nem megfelelő fizikai állapota, az elérhetőség, a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala, a menedzsment és a nyelvtudás hiányosságai és a fejlesztési források hiányosságai. Nemzeti parkjaink lehetőséget kínálnak az ökoturizmusra, de igazán színvonalas, komplex termékek kialakítása még nem történt meg. A falusi turizmus is sok lehetőséget rejt, de igazán autentikus, egységes településképet mutató desztináció még kevés van. A lovas turizmusra egyre nő a kereslet, ugyanakkor itt is vannak súlyos hiányosságok, mint például a szakismeretek hiánya, a nem megfelelő számú lovasoktató, a nyelvismeret hiányosságai és helyenként a lóállomány gyengesége. A hazai turizmusban csak nagyon kevés, a „semmiből” létrehozott, látványos vonzerő pld. témapark van, pedig ezek egy revolúciós fejlődésnek megfelelő eszközei lehetnek.
A turistafogadás feltételei: A fejlesztések ellenére még mindig nem elég korszerű az ország úthálózata, ami egyes térségek turisztikai hasznosítását szinte lehetetlenné teszi. Az információáramlás nem elég gördülékeny, a kiadványok formátuma még mindig nem egységes. A turisztikai háttérinfrastruktúra nem elég jó színvonalú a külföldi vendégek ellátására. A szálláshelykínálatot a koncentráció és a területi egyenlőtlenség jellemzi. Emberi erőforrás: A turizmus fontos kiegészítő jövedelemforrás és munkahely lehet, ugyanakkor vannak veszélyei is, ha erre alapozzák egy térség fejlődését, mint például a jelentős szezonalitás, az elvárthoz képest alacsony bérezés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás. Ezek olyan kockázatok, amelyeket meg kell fontolni valamennyi turisztikai fejlesztésben. Fontos ugyanakkor, hogy a turizmust Magyarországon ellentmondásosan ítélik meg: • • •
A lakosság nem lehetőségként, hanem élményként éli meg a turizmust A politikusok és a gazdaság irányítói sokszor csak a szavak szintjén tartják fontosnak a turizmus fejlesztését A szakemberek egy része csak nehezen hajlandó az együttműködésre és az államtól várja a segítséget
7
• •
A turistákkal személyesen találkozó szakemberek lelkesedése és odaadása eldöntheti, hogy a turista visszatér-e az országba A turizmust érintő területeken dolgozók sokszor nem tartják elég fontosnak a szektort
Működési rendszer: A turizmus struktúráját Magyarországon a nem elég stabil, nem elég átlátható, a felelősségi köröket nem világosan megosztó hatásköri struktúra jellemzi. Nagyon fontos szervezetek a nem régen megszerveződött klaszterek (pld. egészségturisztikai). A NTS céljai és eszközrendszere a következőkben foglalható össze: • • • • • •
emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, a turistafogadás feltételeinek javítása, attrakciófejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés, hatékony működési rendszer kialakítása, horizontális célok.
A program szerint a magyar turisztikai szektor primer terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme is kell, hogy legyen. Nemzeti szinten fontos termékfejlesztési prioritás még az örökségturizmus, illetve a konferenciaturizmus. Az örökségturizmuson belül került felsorolásra a nemzeti parkok adottságainak kihasználása, a lovas turizmus, a falusi turizmus, a gasztronómia, a borturizmus és a kiemelt rendezvények. Ez utóbbin belül érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy minden hazai régióban legyen legalább egy nagyrendezvény, ami rendelkezik az alábbi jellemzőkkel: • • • • • • • • • • •
Belföldön valósul meg Jelentős vonzerővel rendelkezik Éves szinten ismétlődik Programterve legalább egy évvel korábban és egy egész évre ismert Legalább 5-6 fiókrendezvényből áll Költségvetése legalább 50 millió Ft 3-4 évre szóló koncepcióval rendelkezik Célcsoportoknak megfelelő marketinget folytat Nagyszámú látogatót mozgat meg A költségvetésének megfelelő legalább 15%-ot kitevő saját bevételt tud felmutatni Szakmai referenciával rendelkező szakértő által összeállított hatástanulmánnyal rendelkezik
A kínálatfejlesztésben a stratégia szerint leginkább a kiemelt és már bizonyított területek fejlesztésére kell koncentrálni, hogy javuljon nemzetközi versenyképességük. A kisebb jelentőségű helyszínek fejlesztése is fontos, de prioritásuk másodlagos. A termékfejlesztésben érvényesülnie kell az ún. „Magyar mozaik” hatásnak, azaz az országon, regionális, kistérségi és települési fejlesztések szinergiájának. A regionális jelentőségű termékek fejlesztésére is különböző alapelveket határozott meg a nemzeti stratégia. Ilyenek a regionális jelentőségű rendezvények támogatása, a múzeumok látogatóbarát fejlesztése, a vallási turizmus és a népi 8
hagyományok, mesterségek bemutatása. Ez utóbbival összefüggésben törekedni kell arra, hogy Magyarországon elterjedjen a kézműves ajándékok kínálata. A fejlesztésekre általánosságban jellemző kell, hogy legyen az innovativitás. Ennek legnagyobb akadálya jelenleg az ötletgazdák és a döntéshozók kapcsolatrendszerének hiánya. Kiemelt jelentőségű az információs rendszerek fejlesztése, beleértve a látogatóközpontok turistabarát kialakítását és az elektronikus kommunikáció kínálta lehetőségek megragadását. A hagyományosan megkülönböztetett turisztikai célterületeken (Budapest, Balaton) kívül megkülönböztet a stratégia egyéb kiemelt célterületeket, melyek pontos földrajzi elhatárolását nem végzi el, hanem kategorizálja ezeket. Ilyenek a speciális adottságú természeti területek (nemzeti parkok, kultúrtájak, tájvédelmi körzetek), illetve a kulturális örökség attraktív helyszínei (kisvárosok, muzeális létesítmény-együttesek). Fontosak még a gyógy- és üdülőhelyek, ahol intézményfejlesztéseket és hálózatfejlesztéseket lehet eszközölni. A turizmus fejlesztésében nagyon fontos olyan szervezetek létrehozása és fejlesztése, amelyek egy adott területi szinten képesek koordinálni az ágazat működését. Egy település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendőit a helyi desztináció menedzsment szervezet (HDMSZ) kell hogy végezze. Ezeket ott lehet létrehozni, ahol kellő súlyú turisztikai potenciál létezik. A HDMSZ lehetséges feladatai a következők: • • • •
Termékfejlesztés Helyi szintű turisztikai promóció A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás Tourinform iroda működtetése
A HDMSZ kialakítása alulról jövő kezdeményezéssel, de központi segítséggel kell, hogy megtörténjen. Az idegenforgalmi adóból befolyó jövedelem alkalmas lehet a szervezet fenntartására, de természetesen egyéb vállalkozói források is felhasználhatók erre. A települési önkormányzatok számára, akik a turizmust fontos helyi ágazatnak tartják, a stratégia javasolja 1 fő turisztikai referens alkalmazását, akinek bevonása az önkormányzat döntéshozatali folyamataiba nagyon fontos lehet.
3.1.2.2. Regionális fejlesztési tervek 3.1.2.2.1. Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja A régióra vonatkozó tervezési folyamat az 1076/2004-es kormányhatározat megjelenése után kezdődött el. Az így kiformálódó tervezési programozási dokumentumok közül fontos az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja, melyet az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2008. tavaszán fogadott el. A stratégia átfogó célja a következő: A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel, az életminőség javításával a régió Kelet-Közép-Európa egészség- és rekreációs központjává válik. A stratégiában 5 specifikus célt fogalmaztak meg, ezekhez 16 prioritást párosítottak:
9
1. specifikus cél: A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése. („Dinamikus régió”) 1.1. Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1.2. Prioritás: A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása 1.4. Prioritás: A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése 2. specifikus cél: A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, fejlesztése, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. („Öko-régió”) 2.1. Prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2.2. Prioritás: Környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése 3. specifikus cél: A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. („Egészséges-régió”) 3.1. Prioritás: A lakosság egészségi állapotának javítása 3.2. Prioritás: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása 4. specifikus cél: A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innovációorientált agrárvertikum kialakítása. („Agrár-régió”) 4.1. Prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 4.3. Prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4.4. Prioritás: A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása 5. specifikus cél: A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése. („Esélyteremtő és Felzárkózó régió”) 5.1. Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe 5.2. Prioritás: A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának és reintegrációjának elősegítése 5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életminőségének javítása 5.4. Prioritás: Integrált települési környezet fejlesztése A programban nevesítve megjelenik Derecske és Létavértes mint hiányos értékű törpeváros. Ezen kívül még Derecske a felzárkóztatásra váró térségekben élők számára kistérségi központként szolgáló települések között került feltüntetésre. Létavértes pedig egy másik kategóriába került, nevezetesen Debrecen agglomerálódó térségének települései közé került.
3.1.2.2.2. Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (ÉAOP) Az ÉAOP-t a Regionális Fejlesztési Tanács 2007. május 10-én hagyta jóvá, az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-én fogadta el hivatalosan. Az ÉAOP hosszú távú átfogó célja: az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A program konkrétan 5 specifikus célt határozott meg: 1. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása
10
3. A lakosság mobilitásának javítása 4. A régió humán erőforrásának fejlesztése 5. Az épített és természeti környezet állapotának javítása A specifikus célok megvalósítása érdekében a dokumentum alábbi 5 prioritást fogalmazza meg: 1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Turisztikai célú fejlesztés 3. Közlekedési feltételek javítása 4. Humán infrastruktúra fejlesztése 5. Város és térségfejlesztés
Az operatív programok hatékonyságát növelik, a szinergia jegyében az egymást erősítő fejlesztések integrált megvalósítását elősegítik az ún. zászlóshajó programok, így például: • • • • •
A Hét versenyképességi pólus, A XXI. század iskolája, A „Nem mondunk le senkiről!” (Leszakadó térségek felzárkóztatása), A Gyermekesély, és Az Akadálymentes Magyarország zászlóshajó program.
3.1.2.3. Megyei fejlesztési tervek 3.1.2.3.1. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdaságfejlesztési Programja 2007-2010 Az önkormányzat által kidolgozott, a 2007-2010-es ciklusra vonatkozó gazdaságfejlesztési program 3 átfogó célt tartalmaz, ezekhez összesen 9 specifikus cél tartozik: 1. A megye gazdasága fejlesztésének támogatása 1.1. Környezet alapú gazdaságfejlesztés támogatása 1.2. Klaszter alapú gazdaságfejlesztés ösztönzése 1.3. Megyei fenntartású intézmények szakmai feladatai ellátásához, fejlesztéséhez szükséges alap és speciális infrastruktúra fejlesztések 1.4. Hajdú-Bihar megye európai területi együttműködései és azok szerepe a fejlesztésekben 2. Humánerőforrás versenyképességének fejlesztése 2.1. Munkaerő-piaci integráció segítése 2.2. Helyi-közösségi társadalmi integráció támogatása 3. Megye társadalma egészségi állapotának javítása, hátrányos helyzetű rétegei leszakadásának mérséklése 3.1. A megye lakossága számára a biztonságos és folyamatos egészségügyi szakellátás biztosítása 3.2. A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek számára teljes körű otthont nyújtó ellátás biztosítása 3.3. A megye lakossága számára a szakosított szociális szolgáltatások megszervezése
11
3.1.2.3.2. Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja A dokumentumban meghatározott jövőkép a következő: magas szintű életminőség biztosítása a megye lakossága számára, amelynek alapját az erős, nemzetközileg is versenyképes gazdaság tudja megteremteni. A több felvázolt alternatíva közül az „Innovatív, tudásvezérelt fejlődés” címűt fejti ki bővebben a dokumentum. A program szerint a legfontosabb feladat a megye sajátos előnyeire építő, tudásalapú, fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megteremtése, illetve a területi esélyegyenlőség biztosítása. A hosszú távú fejlődés megalapozására a gazdaság versenyképességének megteremtését tartja elengedhetetlennek olyan innovatív ágazatok fejlesztésén keresztül mint a környezetipar és az egészségipar. A dokumentumban lefektetett két stratégiai cél a következő: • •
A gazdasági versenyképesség erősítése Az életminőség javítása
A dokumentum a következő fejlesztési prioritásokat határozta meg Hajdú-Bihar megye számára a következő évekre: • • • • •
Tudásbázis fejlesztése Idegenforgalmi versenyképesség növelése Vállalkozási környezet fejlesztése Agro-business ágazat erősítése Területi felzárkózás és a megye belső kohéziójának erősítése
3.1.2.3.3. Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja A 2001-ben elkezdődött munka eredményeként létrejött dokumentum célja az volt, hogy az addig elkészült fejlesztési dokumentumokat áttanulmányozza és a turizmus szereplőinek szemszögéből összefoglalja a célkitűzéseket. Áttekintette tehát a világturizmus, Magyarország és Hajdú-Bihar megye turizmusát, azok trendjeit, illetve ezek szemszögéből is rendszerezte a fejlesztésre javasolt turisztikai ágakat. Célja volt továbbá a koncepció és program készítésének, hogy megteremtse a kapcsolatot a megyei turizmusfejlesztés elképzelései és a Nemzeti Fejlesztési Terv turizmusfejlesztési programjainak megvalósítása között. Ezek értelmében az idegenforgalmi fejlesztések terén a dokumentum három stratégiai célt jelölt ki: 1. 2. 3.
A turizmusban napjainkban tapasztalható szezonalítás csökkentése, A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése, A megyén kívüli célcsoportok vonzása.
A vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOT-elemzésre támaszkodva hét fejlesztési prioritás került megfogalmazásra: 1.
Egészségturizmus 12
2. 3. 4. 5. 6. 7.
Hivatásturizmus Ökoturizmus Kulturális-, vallási és örökségi turizmus Falusi, vadász- és horgászturizmus: Kerékpáros-, vízi- és lovas turizmus: Szektor semleges területek fejlesztése.
3.1.2.3.1. Hajdú-Bihar Megyei Turisztikai Kerékpárút-hálózat Fejlesztési Koncepció A 2007. szeptemberében készült kerékárút-hálózat fejlesztési koncepció 5 fő kategóriába sorolja a megye kerékpárút-hálózatát (EuroVelo útvonal; OTrT útvonal; HB I. rendű útvonal; HB II. rendű útvonal; Közlekedésbiztonsági útvonal). A Debrecent Mikepérccsel összekötő kerékpárút hiányzó (a Hosszúpályi úti leágazástól kezdődő) szakaszát építendő közlekedésbiztonsági kerékpárútként tartja számon, mint a Debrecent Derecskén és Berettyóújfalun át Biharkeresztessel összekötő létesítendő közlekedésbiztonsági útvonal részét.
Határmentiség – eurorégiók szerepe Az eurorégiók Európa-szerte fontos terepei a határokon átnyúló együttműködésnek. A rendszerváltás idején Magyarországon is megindult ezeknek az intézményeknek a kialakítása. Az egyik első kezdeményezés a Kárpátok-Eurorégió az évek során egyre több taggal gyarapodott, így ma egyike a kontinens legnagyobb kiterjedésű ilyen egységeinek. Az eurorégiók fontos feladata a határok okozta perifériális helyzetből származó elmaradottság csökkentése a gazdaság, a társadalom, az infrastruktúra stb. területén.
13
11. ábra: Eurorégiók Magyarországon (Forrás: A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió helyzetfeltáró tanulmánya, 2006)
Hajdú-Bihar megye maga is tagja a Kárpátok-Eurorégiónak, a térség 2004-ben elkészült stratégiai fejlesztési programjában hét fejlesztési célt határoztak meg, amelyek mentén tovább kell erősíteni az együttműködést: 1. A Kárpátok Eurorégió közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, az elzárt közlekedésföldrajzi helyzet oldása (EU-korridorok, TINA-utak, autópályák, autóutak, regionális repülőterek); 2. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása az eurorégióban; 3. A humán erőforrások összehangolt fejlesztése; 4. Az egészségügyi, a szociális és a kulturális környezet fejlesztése; 5. A Kárpátok Eurorégió idegenforgalmának komplex fejlesztése; 6. Környezet- és természetvédelmi fejlesztések; 7. A külső kapcsolatok további erősítése, az Európai Uniós támogatások fogadására való felkészülés. A térség tagja más eurorégiós szerveződésnek is, így a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégiónak. Az Eurorégió 2003-as szeptemberi tanácsülésén az együttműködés fő prioritásai a következők szerint kerültek meghatározásra 1. Területi tervezés: Határon átnyúló együttműködés intézményesítése és továbbfejlesztése, 2. Közlekedés és infrastruktúra: A határ átjárhatóságának és a határtérség megközelíthetőségének javítása, 3. Egészségügyi, szociális és közigazgatási együttműködés: Határon átnyúló együttműködés intézményesítése és továbbfejlesztése, 4. Gazdaságfejlesztés: Gazdasági együttműködések elősegítése. 5. Képzés, oktatás és munkaerőpiaci fejlesztés: Humán erőforrások határon átnyúló vonatkozásainak fejlesztése. 6. Turizmus, 7. Kultúra és média, 8. Környezetvédelem: környezet-, természetvédelmi és vízgazdálkodási együttműködések
14
3.1.3. A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek
3.1.3.1. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alkotói a következő célokat fogalmazták meg: (1) a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; (2) a jelentős területi különbségek mérséklése, (3) az országos térszerkezet és településrendszer harmonikus fejlődésének elősegítése; (4) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
A törvény meghatározza a területfejlesztés és területrendezés eszközeit és a feladatokért a különböző szinteken felelős intézményeket is. A Területfejlesztési Törvény 3.§-a a területfejlesztés feladatait a következőképpen definiálja: • az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; • az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése; • a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése; • az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése; • a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; • a befektetők számára vonzó vállalati környezet kialakítása.
15
3.1.3.2. 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről A 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet – a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről – lefekteti a területfejlesztési koncepció, valamint a területfejlesztési stratégiai és operatív program részletes tartalmi követelményeit. A jogszabály szerint az országos, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelelő részletezettséggel történik.
3.1.3.3. 94/2005.(XII. 15.) OGY. Határozat az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről A 94/2005.(XII. 15.) számú országgyűlési határozat előírja a magyar társadalom és gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése és a nemzetközi verseny által támasztott követelmények teljesítése érdekében az elkövetkezendő tíz évre a gazdaságpolitikai alapelveket. Egyéb törvények: • •
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelméről 1999. évi törvény a területszervezési eljárásról
Országgyűlési határozatok: • •
35/1998. (III.20.) OGY határozat Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásáról 39/2001. (VI.18.) OGY határozat a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról
Kormányrendeletek: • • •
2199/2002. Kormányrendelet a nemzeti fejlesztési terv Operatív programjairól 7/2003 (I.14.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről. 213/2003 (XII.10.) Kormányrendelet az egyes területfejlesztéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról.
16
3.2. Belső erőforrások elemzése 3.2.1. Általános jellemzők A kistérség létrejötte, előzmények A 2004. december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása Mikepércs kiválásának köszönhetően ma 10 településből áll, népessége meghaladja a 35 ezer főt, ami a megye lakosságának kb. 7%-a. Az 543 km2 területű kistérséget keleten az országhatár, északon a Debreceni és a Hajdúhadházi, nyugaton a Hajdúszoboszlói és a Püspökladányi, míg délen a Berettyóújfalui kistérségek határolják. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség 10 településéből 2 kisváros, (a névadó Derecske és Létavértes), 2 nagyközség (Bagamér, Hosszúpályi) és 6 község.
12.ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség elhelyezkedése és települései A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása nem az első együttműködés a térségben, azonban míg ezt külső – gazdasági és jogszabályi – kényszerek teremtették meg, addig a korábbi, részben ma is működő partnerségek alapelve egyértelműen az önkéntesség. A korábbi társulásoknak alapvetően két típusa jelenik meg a kistérségben: az egyiket az informális, elsősorban az információáramlást és érdekvédelmet biztosító hálózatok jelentik (pl. Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása), a másik típus esetében a szakmai szempontok nagyobb szerepet játszanak (pl. Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht.). Az egyes társulások létrejöttében, a következő fontosabb rendező elvek jelentek meg:
17
1. Természetföldrajzi alapok (Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása, Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht); 2. A településhálózatban elfoglalt hasonló helyzet felismerése (pl.: Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulása, Bihari Önkormányzatok Szövetsége); 3. A kialakult vonzáskörzet alapján szerveződő kistérségek (pl.: Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása, Létavértes központtal). A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása közvetlen előzményének az Erdőspuszták kistérség tekinthető, amely egy 1992-ben létrehozott Önkormányzati Szövetség. Az együttműködés elmélyítéséről és a szövetség társulássá fejlesztéséről 1995 elején döntöttek. Az Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulását 1995. március 13-án egy közgyűlés hozta létre, amely megalkotta a Társulás alapszabályát is. A tájhatár mentén többé-kevésbé egy természeti egységet alkotó 10 település nem egyezik meg a jelenlegi Derecske-Létavértesi kistérség 11 településével: nem vett részt benne Derecske és Konyár, ellenben hozzá tartozott Újléta, amely ma a Vámospércsi kistérség egyik tagtelepülése. Jelenleg az Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása informális érdekszervezetnek és közösségformáló erőnek tekinthető, ahol a korábban kialakult jó emberi és szakmai kapcsolatok, valamint az önkéntesség elsődleges szerepet játszanak az információáramlásban. Emellett fontos kiemelni a Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület és Településfejlesztési Társulását, amely összesen 24 települést foglal magában, de szintén hiányzik belőle Derecske és Konyár. Utóbbiak területfejlesztési együttműködése a Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht.-ban ölt formát, amely az említett két településen kívül magában foglalta Hajdúbagost, Sárándot és Tépét is. A kht. kibővített formában (Hosszúpályi, Kismarja, Mikepércs, Pocsaj) LEADER akciócsoportként is működött. A térség másik – korábban támogatásban is részesült – LEADER akciócsoportja az Érmellék Kistérségi Közhasznú Társaság, amely deklaráltan a gazdaságfejlesztésre, a környezetgazdálkodásra és az idegenforgalmi innovációkra koncentrál, tagtelepülései: Álmosd, Bagamér, Fülöp, Kokad, Létavértes, Monostorpályi, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Újléta, Vámospércs. Az Álmosd, Bagamér és Kokad településekből álló Érmelléki Települések Társulása a geotermikus energia hasznosításának előkészítését tartja legfontosabb feladatának. A fentiek mellett az oktatás területén kezdődött korábban szakmai együttműködés. A kilencvenes évek végén, az iskolaszövetségek alakulásakor felmerült a szakmai összefogás intézményesítése, azonban 2004-re, mire bejegyezték az Érmelléki Iskolaszövetséget, megalakult a többcélú kistérségi társulás is. A szövetség és a társulás között nincs teljes átfedés: a kistérségből nem csatlakozott Derecske,1 ellenben kistérségen kívüli tag Fülöp, Nyíracsád, Nyíradony, Újléta és Vámospércs.. A 2004. december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása 11 településsel kezdett el működni, de Mikepércs kiválásának köszönhetően ma 10 településből áll.
1
Derecske a Bihari Iskolaszövetséghez csatlakozott.
18
3.2.2. Természeti adottságok A kistérség területe több földrajzi kistájat ölel fel. A térség déli területei a Bihari-sík északi részén, a Berettyó-Körös süllyedék peremén helyezkednek el. A Létavértes-Bagamér vonaltól délkeletre az Érmellék található, területe átnyúlik Romániába. A Dél-Nyírség területe Ny-felé a Hajdúság és a Hajdúhát tájaival érintkezik, a tájhatár a Mikepércs - a Tócó-völgy - Józsa sávban jelölhető ki.
13. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek táji hovatartozása (Marosi S.Somogyi S.: Magyarország kistájainak katasztere alapján)
A terület éghajlata kontinentális, hőmérsékleti átlagokat vizsgálva a területre 9,8 °C -os évi átlaghőmérséklet jellemző. Az évi csapadékösszeg átlagosan 583 mm. Az egyes tájakra a következők jellemzőek: Berettyó-Kálló köze A területet mérsékelten meleg,száraz éghajlat és nagy vízhiány jellemzi. A kistáj nagy része lösztakarta hordalékkúp-síkság közepes talajvíz-állással és főleg réti csernozjom talajjal, amelyet laposabb helyeken szikesek tagolnak. Itt a szántóföldi hasznosítás uralkodik, kifejezetten kultúrsztyepp jelleggel, emellett fátlan szikes puszták legelői találhatók még.
19
Érmelléki Löszös hát A területet mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlat és jelentős vízhiány jellemzi. Lényegében egyetlen tájtípus uralja, a mély talajvizű löszös síkság. Talajtakarója zömében alföldi mészlepedékes csernozjom, északról homokos aljzatú, kovárványos barna erdőtalaj határolja. Túlnyomórészt szántóföldi terület, a települések határában szőlőt is találunk. Tavasszal dús füvű rétek és legelők is előfordulnak kis területen, illetve találkozhatunk tatárjuharos lösztölgyesekkel is. Dél-Hajdúság Mérsékelten meleg és száraz éghajlata mellett igen nagy a vízhiánya. Nagyobb részt lösztakarós, közepes talajvizű hordalékkúp síkság, amit réti csernozjom fed. A szántóföldi igénybevétel csaknem kizárólagos, ami erős kultúrsztyepp jelleggel jár. Ezt az utak menti akácos ligetek és a laposokban legelőként használt füves foltok tarkítják. Dél-Nyírség Mérsékelten meleg és száraz éghajlat jellemzi jelentős vízhiánnyal. Mély talajvizű futóhomokos hordalékkúp síkság, ahol a félig kötött buckás homokvidék az elterjedtebb. Felszínét futóhomok váztalaj borítja, de nagy területeken szakítják meg humuszos homokkal takart, már megkötött felszínrészletek. Előbbi legelő, utóbbi szántóföld. Előfordul szőlő illetve telepített akácos erdő, közte csekély őshonos homoki tölgyes foltokkal.
A természeti adottságok közül ki kell emelni a térség védett területeit. A Hortobágyi Nemzeti Park kezelése alá tartozik a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet és Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, amely néhány település kapcsán érinti a kistérséget. Emellett említést érdemel a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum Természetvédelmi Terület, amely hazánkban egyedülálló. A keleti területek a Berettyó-Sebes-Körös belvízi öblözetben helyezkednek el. A térség vízválasztó közeli elhelyezkedéséből következik, hogy a nyári vízhiányos időszakban felhasználható mértékű hasznosítható vízkészlet nem keletkezik. A kistérségben jelentősebb vízfolyás nincs, a nyírségi területekről eredő Kati-ér, Nagy-ér és a Kálló a Berettyóba folynak, elsősorban belvíz elvezető funkciót töltenek be. Ezek a vízfolyások a száraz, nyári időszakban kiszáradnak. A kistérség vízviszonyaival kapcsolatban meg kell említeni, hogy az I-II. főfolyások leginkább a Debrecenhez tartozó jóléti és halastavak vízellátását szolgálják. A kistérség ásványi nyersanyag potenciáljában alapvető jelentőségű a 2003-ban föltárt hosszúpályi földgázmező. A térség bányászatához túlnyomórészt az építőanyag-ipari felhasználásra alkalmas nyersanyagok kitermelése tartozik, köztük a téglagyártáshoz szükséges nyersanyagok. A leggyakrabban termelt ásványi nyersanyag a falazó- és vakolóhomokként hasznosított futóhomok. A bányagödröket gyakran hulladéklerakásra használják. Az ásványi nyersanyagok körében érdekességként említhető meg a Létavértes és Bagamér környéki völgyekben, laposokban található gyepvasérc.
20
3.2.3. Közlekedésföldrajzi helyzet Közúti közlekedés A Derecske-Létavértesi kistérség a 47. és 48. számú másodrendű főutak által határolt periférikus területen helyezkedik el. A kistérséget nyugatról szegélyező 47-es számú főút biztosítja a települések közvetlen vagy közvetett elérhetőségét a megyeszékhelyről. A főút jelentősségének megfelelő forgalommal bír. Az átmenő forgalom nagymértékben terheli a kistérség 2 településének (Sáránd, Derecske) útjait, valamint a települések lakosságának életét. A kistérségben a 47 számú főútnak legnagyobb a forgalma. A főút forgalma Derecskéig közel állandó, majd ezt követően mérsékelten csökken, Berettyóújfalu irányában. A térségben lévő utak forgalma közül csak a 47. számú főút forgalma van közel a 100%-os kapacitás kihasználtsági értéken
14. ábra Derecske-Létavértesi kistérség közúti és vasúti megközelíthetősége Forrás: HajdúBihar Megyei Állami Közútkezelő Kht. (2003) A térség települései elsősorban a 47. számú főút mellett a 4806. és 4809. számú negyedrendű utakon érhetők el. A 4806. számú út Létavértes – Kokad – Álmosd – Bagamér településeken áthaladva Vámospércsen csatlakozik a 48. számú főúthoz, míg a 4809. számú út Létavértes – Monostorpályi – Hosszúpályi – Hajdúbagos – Sáránd településeket összekötve kapcsolódik a 47. számú főúthoz. Ezeknek 40 – 60%-os kihasználtsági értéke van. A térség második legterheltebb útja Debrecen – Létavértes összekötőút. Ezt követő átlagos forgalomnak mondható a Debrecen – Hosszúpályi, illetve a Létavértes belterületének a forgalma. Kisebb forgalommal bír, a Hosszúpályit követő szakasz Pocsaj irányába, illetve Sáránd belterületi szakaszának a forgalma.
21
Konyár – a kistérség vérkeringéséből némileg kiszakadva – Derecske irányából, a 4811. számú úton közelíthető meg. A térségben található egyéb utak minősége rossz, felújítást igényel, telente gyakoriak a felfagyások, amelyeknek javítása legtöbbször kívánnivalókat hagy maga után. A kistérség közútjainak állapota egyes szakaszakon rendkívül balesetveszélyes, az útburkolat profiljavításra, illetve megerősítésre szorul. A térség rendelkezik közútfejlesztési koncepcióval, amelyben nagy szerepe van a határon túli romániai településekkel való összeköttetés javításának, illetve hiányzó útszakaszok építésének. 3.táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség útjainak minősége Minősítés Jó Megfelelő Türhető Nem megfelelő Rossz
Megyei adatok Hossz Arány (%) (km) 131 8,6 106 6,9 311 20,4 115 7,6 861 56,5
Kistérségi adatok Hossz (km) Arány (%) 10,4 17,41 25,56 14,14 67,12
7,73 12,93 18,98 10,50 49,86
Országos arány (%) 4,3 5,3 26,5 13,2 50,7
Forrás: A Derecske-Létavértesi kistérség közlekedésfejlesztési Koncepciója A CO kibocsátása a kistérség területén a legalacsonyabb kategóriában van, tehát így, a környezetet jelentős mértékben nem károsítja. Ettől csak a 47-es út Debrecen- Sáránd szakasza kivétel. A közúti tömegközlekedés tekintetében a Derecske-Létavértesi kistérség településeit illetően a következő járatvonalak a legjellemzőbbek: o Álmosd – Bagamér – Vámospércs – Debrecen o Bagamér – Álmosd – Kokad – Létavértes – Monostorpályi – Hosszúpályi – Hajdúbagos – Sáránd – Mikepércs – Debrecen o Álmosd – Kokad – Létavértes – Monostorpályi – Hosszúpályi – Vekeri-tó – Debrecen o Létavértes – Bánk – Debrecen o Berettyóújfalu – Derecske – Sáránd – Mikepércs – Debrecen o Új: Bagamér-Létavértes-Sáránd-Derecske-Berettyóújfalu Ugyanakkor a Hajdú Volán Zrt. járatainak napi sűrűsége2 tekintélyes eltéréseket mutat a kistérség egyes településcsoportjait illetően: a) a járatok száma a 47. számú másodrendű közút mentén fekvő települések [Sáránd (~60), Derecske(~50)] esetében a legnagyobb; b) jelentős forgalom jellemzi Debrecen és az annak agglomerációjához tartozó Hosszúpályi, illetve Debrecen és Létavértes város közúti tömegközlekedést;
2
Munkanapokon
22
c) a kistérség belső közúti kapcsolatainak gerincét képező 4809. és 4806. számú negyedrendű közutakon a járatok elsősorban a reggeli / kora délelőtti, valamint a késő délutáni / esti órákban közlekednek; d) a határ mentén fekvő települések (Kokad, Álmosd, Bagamér) esetében a járatok száma – a térkapcsolatok tekintetében kiemelkedő jelentőségű Debrecen és Létavértes irányában – körülbelül harmada/negyede a 47. számú másodrendű közút mentén fekvő településeknek; e) Konyár közúti tömegközlekedéssel való megközelíthetősége napi 4-5 járatra szorítkozik. f) Hiányzik a két pólus közötti közvetlen összeköttetés, valamint a Pocsaj felé történő kapcsolódás lehetősége, annak ellenére, hogy a kistérségen belül az egyes települések egymáshoz viszonyított távolsága nem nagy.
Derecske
Hajdúbagos
Hosszúpályi
Kokad
Konyár
Létavértes
Monostorpályi
Sáránd
Álmosd
Bagamér
Álmosd
4. táblázat: Települések fizikai távolsága (km)
5,2
39,8
28,3
22,3
3,8
49,5
9,7
19,5
31,2
45
33,5
27,5
9
54,7
14,9
24,7
36,4
11,5
17,5
36
9,7
30,1
20,3
8,6
6
24,5
21,2
18,6
8,8
2,9
18,5
27,2
12,6
2,8
8,9
45,7
5,9
15,7
27,4
39,8
30
18,3
9,8
21,5
Bagamér
5,2
Derecske
39,8
45
Hajdúbagos
28,3
33,5
11,5
Hosszúpályi
22,3
27,5
17,5
6
Kokad
3,8
9
36
24,5
18,5
Konyár
49,5
54,7
9,7
21,2
27,2
45,7
Létavértes
9,7
14,9
30,1
18,6
12,6
5,9
39,8
Monostorpályi
19,5
24,7
20,3
8,8
2,8
15,7
30
9,8
Sáránd
31,2
36,4
8,6
2,9
8,9
27,4
18,3
21,5
11,7 11,7
[Forrás: www.volan.hu (2006. június)]
Eltérően alakul a két város elérhetősége is a kistérség településeihez viszonyítva. Derecske esetében külön szomorú tény, hogy a kistérség egyik települése, a legtávolabb található (45km-re) Bagamér csak több, mint egy óra alatt érhető el. Ez a mindennapi kapcsolatokat lehetetlenné teszi. Létavértes elérhetősége a kistérség településeiről – a határmenti periférikus fekvés ellenére – jobb, itt egyedül a Konyárról történő elérés okoz nehézséget.
23
15. ábra: Derecske és Létavértes elérhetősége a kistérség településeiről
Mindezek ellenére Derecske közlekedés-földrajzi fekvése lényegesen kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. A falvakat és nagyközségeket tekintve Hosszúpályi – a kistérség földrajzi középpontja – van a legkedvezőbb helyzetben.
Vasúti közlekedés Vasúti közlekedés tekintetében még szomorúbb a helyzet. A kistérség gerincét két vasúti pályavonal alkotja. A Debrecen - Sáránd - Nagykereki vasútvonal egyvágányú, dízelüzemű mellékvonal teljes hosszában a megyében halad. A vonalon a tulajdonos sem rövid, sem pedig hosszú távon nem tervez fejlesztéseket, azonban támogatja azokat a helyben felmerült kezdeményezéseket, melyek a debreceni repülőtér vasúti kiszolgálásának javítását, vagy a közvetlen Debrecen - Nagyvárad vasúti kapcsolat helyreállítását célozzák. A Debrecen Sáránd - Létavértes vasútvonal szintén egyvágányú, dízelüzemű mellékvonal teljes hosszában a megyében halad. A vonalon a tulajdonos sem rövid, sem pedig hosszú távon ugyancsak nem tervez fejlesztéseket. A kistérség települései közül Kokad, Álmosd és Bagamér nem rendelkezik vasúti összeköttetéssel, azonban az egyes települések – például a két város is - több esetben csak a Sárándon történő átszállással érhetők el. Ezek természetesen a napi kapcsolatteremtésben szintén problémát okoznak.
Egyéb Légi közlekedés A legközelebbi nemzetközi forgalom lebonyolítására alkalmas repülőtér Debrecenben található. A repülőtér működése fontos katalizátorként hat Debrecen, és a megye fejlődésére, az igényes turizmus, valamint a régió gyógy-idegenforgalmának növekedésére.
24
Kerékpárutak Kerékpárutak közül összesen két szakasz található a kistérségben, egy Létavértes belterületén, míg a másik Mikepércs és Sáránd között a 47 számú főút külterületi szakaszán van. A rövid szakaszok miatt valódi hálózat még nem alakult ki. A jövőben azonban az EuroVelo fejlesztések kapcsán térséget érintő nyomvonalak épülhetnek ki, melyek a következők:
Nógrád - Heves - Hajdú kerékpárút a 33. sz. főúttal párhuzamosan haladva éri el Hortobágyon keresztül Debrecent, majd Létavértes irányában a székelyhídi határátkelőn éri el az országhatárt. Szolnok - Karcag - Hajdúszoboszló - Konyár, amely a Karcag - Nádudvar összekötő úttal együtt épülhet. Debrecen - Pocsaj - Biharkeresztes - Zsadány - Gyula kerékpárút a bihari nevezetességeken keresztül köti össze Debrecen és Gyula város gyógyfürdőturizmusát.
Határátkelők Miután a kistérség határ mentén fekszik, a jövőbeni fejlesztések és Románia Schengeni országgá válása kapcsán fontos szerepet kell kapjon a határátkelők kérdése. A térségben található Létavértes állandó határátkelőhellyé 2004. júliusában lett megnyitva a nemzetközi személyforgalom számára. A határforgalom közös ellenőrzése, a magyar oldalon létesített ideiglenes kiépítésű szolgálati helyen történik. A korábbi kapcsolatok, valamint a lakosság könnyebb mozgása érdekében célszerű lehet Bagamér és Érsemlyén (Şimian) települések közötti közúti kapcsolat létesítése, illetve az Álmosd Bihardiószeg útszakasz kiépítése.
Info-kommunikáció Az elérhetőség részét képezi a kistérség virtuális elérhetősége is. Ennek feltétele a megfelelő info-kommunikációs infrastruktúra megléte. A Derecske-Létavértesi kistérségben internetszolgáltatás elsősorban a Magyar Telekom Nyrt. ADSL T-Com szolgáltatási területén érhető el. A kistérség településein szinte korlátozás nélkül biztosított a szélessávú internet hozzáférésének lehetősége. Kivételt képez Bagamér, ahol 6 közterületen (Arany János utca; Árpád utca; Kinizsi utca; Petőfi Sándor utca; Újszőlő tanya; Nagyszőlő), valamint Monostorpályi, ahol csupán a Liget tanyán érhetőek el az ADSL-szolgáltatások, Álmosdon viszont kizárólag analóg, illetve ISDN-vonalon lehet internetes kapcsolatot létesíteni. Mikrohullámú szolgáltatás Létavértesen és Hajdúbagoson érhető el, de a mikrohullámú rendszer kiépítése Hosszúpályiban is folyamatban van. A közösségi internet-hozzáférés biztosítását célzó e-Magyarország pontok a kistérség 6 településén – összesen 7 intézményben – működnek.
25
3.2.4. A Derecske-Létavértesi Kistérség térszerkezeti helye A kistérség térszerkezeti helyzetét több történelmi tényező is determinálja, amelyek hozzájárultak a térség viszonylagos elmaradottságához is. A trianoni határmegvonások sajátosan érintették a térség településeit: egyfelől csonka megyébe kerültek, másfelől egy részük elvesztette természetes vonzásközpontját. Szintén előnytelen a koherens fejlődés szempontjából, hogy a térségben gyakran változott a járásbeosztás is. A többször átgondolatlan közigazgatási átszervezések miatt nem alakult ki igazi városi központ, ehelyett egy sajátos, összefüggő „településfüzér” jött létre. A vizsgált települések nagy része Bihar vármegyéhez tarozott, ezen belül Álmosd, Kokad és Nagyléta a Székelyhidi járás, Bagamér az Érmihályfalvi járás, a többi település – az akkori Vértessel együtt – pedig a Derecskei járás része volt. Mikepércs Hajdú vármegye Központi járásához tartozott. A két világháború között az ország a csonka megyerendszer fenntartásában volt érdekelt, ekkor Bihar megye központjának Berettyóújfalut nevezték ki, ennek ellenére a települések inkább Debrecenhez kötődtek szorosabban. Derecske, Hajdúbagos, Konyár és Sáránd továbbra is a Derecskei járáshoz tartozott, a Székelyhidi járás területe annak ellenére, hogy központja a határ túloldalára került, pedig Hosszúpályival, Monostorpályival és Vértessel bővült, a központi szerepkört pedig Nagyléta kapta meg, ami magában hordozta a település számára a gyors urbanizáció lehetőségét, ez azonban a későbbi funkcióelvonások miatt nem következett be. Az 1949/50-es közigazgatási reform során a települések az újonnan létrehozott Hajdú-Bihar megyéhez kerültek. Nagyléta járásszékhely funkciója egy ideig megmaradt, 1963 és 1969 között még bővült is (pl. középfokú oktatási intézménnyel), de később a járási intézményeket áttelepítették Derecskére. A hatvanas években a Debreceni járáshoz tartozott Mikepércs, Bagamér és Álmosd, a Derecskei járáshoz pedig Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Monostorpályi, Nagyléta, Sáránd és Vértes. A kistérség szerves fejlődését gátolta az újabb közigazgatási átszervezés, amely során a Derecskei járást megszüntették, a korábbi székhely és Konyár a Berettyóújfalui járáshoz került, míg a többi település a Debreceni járáshoz a járási rendszer felszámolásáig. A korábbi statisztikai lehatárolás alapján a Derecske-Létavértesi kistérség települései (Derecske és Konyár kivételével) a debreceni statisztikai körzethez tartoztak. Debrecen mint az ország második legnépesebb városa olyan gazdasági és társadalmi mutatókkal rendelkezett, amely a KSH körzet egészére – statisztikai elemzések alapján – kedvező hatást gyakorolt. Ez a pozitív hatás csak a gazdasági mutatókban jelentkezett, nem adott valós képet az egyébként hátrányos helyzetű településekről. A rendszerváltást követően a térséget – Debrecen árnyékhatása miatt – nem sorolták a támogatandó területek közé. Ez az 1993-as debreceni kormánylátogatást követően változott meg, ami hozzájárult a térségi önszerveződés előmozdításához is. A kilencvenes évek első felében a térség egyetlen városa még Derecske volt, Létavértes – Hosszúpályival együtt – ún. falusi kulcstelepülésnek számított. A kistérség viszonylagos elmaradottságához az is hozzájárult, hogy az ország más regionális jelentőségű városához viszonyítva Debrecen hatása a környező településekre ellentmondásos. Egyfelől a közvetlen agglomerációba tartozó települések, elsősorban Mikepércs, Sáránd és 26
Hosszúpályi sok szempontból kötődnek a megyeszékhelyhez, de a távolabbi települések is Debrecenben veszik igénybe a közszolgáltatások egy részét, valamint munkaerő-piaci és oktatási vonzáskörzete is egyértelműen kiterjed a kistérség területére. Másfelől a város fejlesztő, dinamizáló hatása nem volt igazán erős: az alapvetően kiemelkedőnek tekinthető térszerkezeti adottságból a térség az elmúlt évtizedekben nem tudott kellő mértékben profitálni, aminek hátterében valószínűleg az áll, hogy Debrecen sem fordított elég figyelmet közeli vonzáskörzetére. Emellett a közeli nagyobb települések vonzáskörzete a megyeszékhely közelsége miatt nem tudott kifejlődni. A kistérség a 64/2004 (IV. 15) Korm. rendelet alapján egyike a 95, területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségnek, ezen belül a hátrányos helyzetű térségekhez tartozik. A társadalmi, gazdasági, infrastrukturális elmaradottság a 7/2003 (I.14.) Korm. rendelet értelmében Álmosd, Bagamér, Kokad, Konyár településekre jellemző. A kistérség belső térszerkezeti helyzete megosztottságot takar, ami a nagy kelet-nyugati irányú kiterjedésnek is betudható (42,6 km, ami közúton több mint 50 perc alatt tehető meg)3. A rurális jellegű, periférikus, hátrányos helyzetű kistérség nemcsak nevében kétpólusú: a különbségek megmutatkoznak a fejlettségi szintben is. Annak ellenére, hogy Derecske pozíciója a 47. számú útnak köszönhetően jóval előnyösebb, a város vonzáskörzete lényegesen kisebb, mint az inkább hátrányos helyzetűnek tekinthető Létavértesé. Amíg utóbbi egy hagyományosan városhiányos területen látja el a központi funkciókat, addig Derecske a megyeszékhely árnyékában, valamint Berettyóújfalu és Hajdúszoboszló közelsége miatt nehezen tud valós városi, központi szerepkört betölteni.
3.2.5. Demográfiai jellemzők 3.2.5.1. Humán erőforrások mennyiségi mutatói
A Derecske-Létavértesi kistérség 10 települést foglal magába. Kokad kivételével a kistérség valamennyi településének népességszáma 1.000 fő felett van. A 2 várost és 8 községet felölelő kistérség 36.802 fős lakónépességének negyede él Derecskén, a kistérség össznépességének pedig fele a két városban koncentrálódik. A népsűrűség a települések nagy alapterülete miatt azonban országos viszonylatban csak közepes mindössze 68 fő/km2, tehát alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. Jelentően elmarad a vidéki népsűrűség 89 f=/km2-es értékből, az ÉszakAlföld 86, s Hajdú-Bihar megye 88 fő/km2-es átlagos népsűrűségi értékétől is. Így a kistérség a ritkábban benépesült területek közé tartozik.
3
Forrás: www.utvonalterv.hu
27
5.táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek népessége Település típusa
Település ÁLMOSD BAGAMÉR DERECSKE HAJDÚBAGOS HOSSZÚPÁLYI KOKAD KONYÁR LÉTAVÉRTES MONOSTORPÁLYI SÁRÁND KISTÉRSÉG ÖSSZESEN
Állandó lakosság összesen (fő)
község nagyközség város község nagyközség község község város község község
1 804 2 731 9 276 2 044 5 968 691 2 295 7 350 2 245 2 398 36 802
Forrás:KSH, 2008 illetve www.nyilvantarto.hu
6.táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek közigazgatási területe, lakónépessége és népsűrűsége
Település ÁLMOSD BAGAMÉR DERECSKE HAJDÚBAGOS HOSSZÚPÁLYI KOKAD KONYÁR LÉTAVÉRTES MONOSTORPÁLYI SÁRÁND KISTÉRSÉG ÖSSZESEN
Állandó lakosság összesen (fő) 1 804 2 731 9 276 2 044 5 968 691 2 295 7 350 2 245 2 398 36 802
Terület (ha) Népsűrűség (fő/km2)
3143 4702 10358 3744 7918 1610 4170 11662 4444 2268 54019
57 58 89 54 75 43 55 63 50 105 68
Forrás:KSH, 2008 illetve www.nyilvantarto.hu A kistérségen belül jelentős népesség él külterületen a két városban, valamint Hosszúpályiban.
28
7. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek külterületi népessége A külterületi népesség Derecske Hosszúpályi Bagamér Hajdúbagos Álmosd Létavértes Kokad Monostorpályi Konyár Sáránd Kistérség száma összesen (db)
173
218
30
45
8
82
0
42
2
18
618
Forrás:KSH,2007 A kistérség népessége 40 ezer fő körül stagnált, Mikepércs kiválásával azonban 35 ezer fő alá csökkent. A települések tekintetében azonban vannak eltérések. Míg néhány község népessége enyhe növekedést mutat (Hajdúbagos, Sáránd,Bagamér),addig több településen stagnálás,csökkenés látszik.
8. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének változása Állandó lakos összesen 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 39 583
39 172
39 045
38 943
38 811
38 868
38 920
38 943
39 002
38 985
39 056
39 067
39 236
39 400
39 694
39 881
40 085
40 350
40 415
40 663
Forrás: www.nyilvantarto.hu A 90-es években a népességváltozás jelentős mértékben átalakult. A megelőző évtizedek egyoldalú elvándorlásával szemben jelentős visszavándorlást is tapasztalhattunk. A lakónépesség változása tehát a 90-es években sokszínűvé vált. A városi munkahelyek megszűnte eredményeként sokan tértek vissza falusi szülőhelyükre, otthonukba.
12 000
Álmosd Bagamér
10 000
Derecske Hajdúbagos
8 000
Hosszúpályi fő
40 001
6 000
Kokad Konyár
4 000
Létavértes Mikepércs
2 000
Monostorpályi Sáránd
0 1986
1988 1990
1992
1994 1996
1998 2000
2002
2004 2006
2008
év
16. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek népességváltozása (Az ábra tartalmazza az azóta kivált Mikepércset is) Forrás: www.nyilvantarto.hu
29
40 794
34 998
Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, néhány település esetében enyhén növekvő irányzatot vett. Bár a halálozások száma elmarad az élve születések száma mögött, tehát természetes fogyás jellemző a települések döntő többségére, (ez alól 2008-ban csak Bagamér, Konyár, Létavértes, Sáránd volt a kivétel) a tényleges pozitív népességszám változásához a jelentős pozitív belföldi vándorlási különbözet járult hozzá.
17. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség vándorlási egyenlege 2001-2006 között Forrás:teir.vati.hu
Az a tény azonban, hogy hasonló növekedés jellemző módon a szociális és erre épülő etnikai problémákkal küzdő térségekben figyelhető meg (szelektív migráció), már óvatosságra és figyelmességre kell intsen minket. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a problémákkal terhelt növekedés.
30
9. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség egyéb demográfiai adatai
Élveszületés
Halálozás
Kistérség
Belföldi vándorlási különbözet
11,1 10,2
Belföldi vándorlási különbözet
2000–2007. évi átlaga ezer lakosra
ezer lakosra Derecske– Létavértesi Összesen
Természetes szaporodás, fogyás (–)
12,9 12,3
-4,7 -1,9
-1,3 -1,8
A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből az év végén, %
2,1 -1,4
18,2 19,4
Forrás:KSH, 2007
3.2.4.2. Humán erőforrások szerkezeti mutatói Az Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi – 52% nő). A nők népességen belüli aránya több településen haladja meg az 53%-ot (Álmosd, Hajdúbagos, Kokad, Monostorpályi, Sáránd), de ott sem számottevő az eltérés. Konyáron a lakosság fele férfi.
10. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének nem szerinti megoszlása településenként
Település
Állandó férfi lakosság összesen
ÁLMOSD BAGAMÉR DERECSKE HAJDÚBAGOS HOSSZÚPÁLYI KOKAD KONYÁR LÉTAVÉRTES MONOSTORPÁLYI SÁRÁND KISTÉRSÉG ÖSSZESEN
864 1 334 4 504 973 2 957 330 1 149 3 566 1 076 1 142 17 895
Forrás: www.nyilvantarto.hu
31
Állandó női lakosság összesen 940 1 397 4 772 1 071 3 011 361 1 146 3 784 1 169 1 256 18 907
Állandó lakosság összesen 1 804 2 731 9 276 2 044 5 968 691 2 295 7 350 2 245 2 398 36 802
Korösszetétel
A korösszetétel tekintetében a kistérségben 4,5 százalékkal nagyobb a fiatalok aránya. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a legkedvezőbb korösszetételűnek, de a kistérség egésze a megye átlagánál jobb értéket mutat. Valamelyest csökkent a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Csak Bagamérban, Kokadon, Konyáron haladja meg nagyobb mértékben a 22%- ot. Legkisebb arányban pedig Hajdúbagoson és Monostorpályiban élnek gyermekkorúak. A 60 év felettiek aránya csak Monostorpályiban haladja meg a 20%-ot, a kistérségben átlagosan pedig 18% az öregkorúak aránya. Legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él, ahol arányuk mindössze 15,3%. Az öregedési index a kistérségben egy fiatalosabb korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. 1 fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Derecskén, Hajdúbagoson és Monostorpályiban. Legtöbb településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Bagamér, Hosszúpályi és Kokad öregedési indexe.
11. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének kor szerinti megoszlása településenként Hajdúbagos
Álmosd Létavértes
Kokad
Monostorpályi Konyár Sáránd
Kistérség
Derecske
Hosszúpályi
Bagamér
Állandó népességből a 60-x évesek száma
1720
912
444
433
325
1383
120
484
445
404
6670
Állandó népességből a 18-59 évesek száma
5648
3453
1486
1214
1049
4037
368
1300
1231
1459
21245
Állandó népességből a 15-17 évesek száma
419
305
125
74
89
343
33
96
112
113
1709
Állandó népességből a 14 évesek száma
138
98
44
30
35
131
15
38
39
35
603
Állandó népességből a 6-13 évesek száma
818
704
364
184
200
860
98
185
288
264
3965
Állandó népességből a 3-5 évesek száma
282
229
131
64
60
297
23
66
108
80
1340
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
290
226
118
59
62
258
28
62
96
84
1283
Forrás:KSH, 2006 Ez a tény a helyi viszonyok ismeretében korrigálásra szorul,ugyanis a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemző. A kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is 60% körül mozog, tehát a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humán erőforrást jelent a jövőbeli társadalmi-gazdasági felemelkedés számára.
32
Iskolai végzettség A kistérség hátrányos helyzete az iskolai végzettség mutatója tekintetében is érvényesül. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen aroma lakosság esetében jelent nagy problémát. Természetesen nagykülönbség van a települések között. Ugyanakkor az elmondható, hogy a megyei átlag,illetve az alatti értékkel mindössze három település rendelkezik(Hajdúbagos, Monostorpályi és Sáránd). Különösen rossz a helyzet Kokad és Bagamér településeken, ahol ez az érték a megyei átlag négyszeresénél is nagyobb, de a kistérségi átlagnak is duplája. Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony,a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%),de egyetlen település értéke sem. Itt a városok, illetve Monostorpályi és Sáránd vannak kedvezőbb helyzetben, de több helységben még a megyei átlag fele sem jelenik meg (Álmosd, Bagamér, Hosszúpályi, Kokad, Konyár)
12. táblázat: A Derecske-Létavértesi kistérség népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása legalább középiskolai egyetem, főiskola stb.
általános iskola első évfolyamát sem végezte el Település Derecske 1,4 Létavértes 1,3 Álmosd 1,2 Bagamér 3,7 Hajdúbagos 0,9 Hosszúpályi 1,3 Kokad 3,4 Konyár 2,2 Monostorpályi 0,9 Sáránd 0,4 Kistérség 1,7 Hajdú-Bihar megye 0,9
érettségivel 26,2 19,9 14,2 13,7 18,2 16,6 16 13,2 20,7 23,9 18,2 34
oklevéllel 5,8 5,1 3,4 4 5 4,1 2,9 2,9 4,3 5,2 4,3 10,8
Forrás: Népszámlálás
Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. Különösen rossz mutatókkal rendelkezik Kokad és Konyár. A városok illetve Sáránd ez esetben is kiemelkedik a kistérségen beüli magasabb arányával. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehetősebb, magasabb végzettségű és mobilisabb munkaerő a nagyvárosba költözik (illetve ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében.
33
Nemzetiségi és vallási megoszlás
A Derecske-Létavértes kistérség nemzetiségi összetétele igen színes,de lélekszámban legtöbb esetben 1-2 főről beszélhetünk csak az egyes népcsoportok esetében. A legtöbben a roma népcsoporthoz tartoznak, a hivatalos statisztika szerint 1942 fő,de a helyi CKÖ-k szerint ez akár 30-40%-al magasabb érték is lehet. Legtöbben Hosszúpályiban, Létavértesen és Bagaméron élnek, legkevesebb roma Monostorpályiban található. A lakossághoz képest magas az arányuk továbbá Konyáron is. 13. táblázat:A roma lakosság száma a kistérség településein Derecske Hosszúpályi Bagamér Hajdúbagos Álmosd Létavértes Kokad Monostorpályi Konyár Sáránd Kistérség 182 931 224 45 23 367 22 4 114 30 1942
Forrás:Népszámlálás
Kisebbségi önkormányzattal csak a román nemzetiség rendelkezik, számuk elsősorban Létavértesen jelentős. Szerveződésük jó kapocs lehet a határ két oldalán élő népek, települések között. Emellett néhány főnyi német és ukrán nemzetiségű lakost érdemes még megemlíteni.
arab 2%
görög 2%
horvát 2% lengyel 5%
ukrán 23% német 17%
szlovén 8% szlovák 6% szerb 2%
román 31%
ruszin 2%
18. ábra: Az egyes nemzetiségek aránya a kistérségben Forrás:Népszámlálás
34
A kistérség fő vallása – a Tiszántúlhoz hasonlóan – a református. Ugyanakkor ki kell emelni a hazai átlagtól eltérő nagyszámú görög katolikus népességet. Számuk ha kis mértékben is,de fölülmúlja a római katolikus lakosságét. Emellett a néhány száz főnyi baptista gyülekezet érdemel említést,a többi vallás képviselői kis számban vannak jelen a területen. 25000 20000
20313
15000 10000 2888
168
37
13
86
89
R ef or m
Ka át us to lik us ró Ka m to ai lik us gö rö g Ev an gé lik us Ba pt is ta Ad ve Tö nt is bb ta ip ro te Tö st án bb s ik er es zt én y
0
3
ae lit a
2751
Iz r
5000
19. ábra: Az egyes vallások híveinek száma a kistérségben Forrás:Népszámlálás
3.2.5. Helyi infrastruktúra
A kistérség társadalmi-gazdasági viszonyainak hű tükre az infrastrukturális ellátottság, amely mind a lakosság életkörülményeit, mind a helyi gazdaság működésének feltételrendszerét meghatározza. E fejezetben egyrészt a kistérség műszaki infrastruktúrája kerül bemutatásra.
3.2.5.1. Műszaki infrastruktúra
A Derecske-Létavértesi Kistérség lakásellátottsága elmarad a megyei átlagtól, de nem tartozik a kiugróan alacsony értéket produkáló kistérségek közé Hajdú-Bihar megyében (14. táblázat). A 2002 és 2007 közötti időszakban épített lakások 2007. évi állományhoz viszonyított aránya ugyanakkor a megyei átlag feletti: kistérségünket a Hajdúszoboszlói, Hajdúhadházi és Debreceni Kistérség előzte meg. Ez egyrészt viszonylag kedvező színben tünteti fel a kistérség gazdasági dinamizmusát, másrészt – a korábban elemzett migrációs trendekkel együtt – arra utal, hogy a Debrecen környéki szuburbanizációnak egyik jelentős célterülete Derecske és Létavértes környezete.
35
14. táblázat A lakásállomány néhány mutatója Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2007) Lakások száma 1000 lakosra (db)
Balmazújváros Berettyóújfalu Debrecen DerecskeLétavértes Hajdúböszörmén y Hajdúhadház Hajdúszoboszló Polgár Püspökladány Összesen
2002-2007 Közüzemi között épült vízhálózatba lakások a bekapcsolt 2007. évi lakások lakásállomá aránya (%) ny
Közüzemi Vezetékes szennyvízcs háztartási atornagázt hálózatba fogyasztók a bekapcsolt lakásállomá lakások ny %-ában aránya (%)
387 413 424 368
%-ában 3,7 2,8 5,1 5
93 87 97 94
33 18 74 10
71 49 77 52
371
4,5
92
38
72
343 396 401 388 396
5,8 7,4 2,5 3,2 4,7
87 96 95 96 94
25 29 41 29 45
56 90 71 66 69
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2002-2007 A lakásállomány vonalas infrastruktúrával való ellátottsága többnyire a megyei átlag körül alakult 2007-ben, egyedül a szennyvíz-csatornázottság maradt el attól jelentősebb mértékben, ami a legalacsonyabb a megyében. Gázellátottság tekintetében ugyancsak az egyik legalacsonyabb értéket láthatjuk, csak a Berettyóújfalui Kistérséget előzi meg. (14. táblázat). További három bemutatott civilizációs mutató esetében (15. táblázat) elmondható, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség teljesítménye meg sem közelíti a megyei átlagot (megjegyzendő, hogy a megyei átlagérték felett mindhárom esetben csak egy vagy két kistérséget találunk, a Debrecenit és a Hajdúszoboszlóit). 15. táblázat Néhány civilizációs mutató alakulása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2006)
Távbeszélő fővonal
1000 lakosra jutó Kábeltelevízióhálózatba bekapcsolt lakás (db)
Személygépkocsiállomány (db)
Balmazújváros Berettyóújfalu Debrecen Derecske-Létavértes Hajdúböszörmény Hajdúhadház
(db) 246 252 387 231 242 206
87 88 259 56 131 42 36
183 193 299 188 206 192
Hajdúszoboszló Polgár Püspökladány Összesen
312 254 235 296
254 198 180 235
110 99 113 153
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2007 Telefonellátottság tekintetében csak a Hajdúhadházi Kistérséget előzi meg számottevő mértékben, de lemaradása is csak Debrecennel és a Hajdúszoboszlói Kistérséggel szemben jelentős. A kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások aránya esetében is a másik jelentősebb városi központot nélkülöző kistérségnél (Hajdúhadházi) nagyobb, miközben elmaradása a kistérségek többségétől jelentős. Végül, a személygépkocsi-állomány relatív nagysága alapján is a kistérség kétségtelenül a megye egyik sereghajtójának számít (15. táblázat). A lakásállomány lakónépességhez viszonyított nagysága jelentős kistérségen belüli különbségeket mutat: Kokad, Hajdúbagos mutatói messze meghaladják a kistérségi átlagot, Sáránd és Derecske értékei viszont lényegesen alacsonyabb. Az újonnan épített lakások aránya 2007-ben ugyanakkor Hajdúbagoson és Monostorpályiban volt a legmagasabb, miközben a sok település mozgott a kistérségi átlag körül. (16. táblázat). A vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítettsége Derecskén, Hosszúpályiban és Sárándon teljes, még Bagamérban és Hajdúbagoson kistérségi átlag alatti. 16. táblázat A lakásállomány néhány mutatója a Derecske-Létavértesi Kistérségben (2007)
Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Monostorpályi Sáránd
Lakások száma 1000 lakosra (db) 399 374 357 418 340 436 373 370 423 347
2007-ben épült lakások a 2007. évi lakásállomány ezrelékében 8 10 n. a. 12 10 3 6 10 11 1
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 91 85 100 89 100 92 94 90 96 100
Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 0 0 10 0 25 0 0 27 0 0
Vezetékes háztartási gázt fogyasztók a lakásállomány %-ában 44 36 72 54 58 48 46 57 49 72
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások a lakásállomány %ában 85 85 95 81 90 83 95 90 80 90
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2008 A szennyvízcsatorna-hálózat fejletlensége szembetűnő, csak a három mikrotérségi központban találkozunk értékelhető adatokkal, de ezek is igen szerény, a megyei átlag alatti értékeket jelentenek. A vezetékes gáz elterjedtsége esetében Sáránd és Derecske emelkedik ki, még Bagamér lemaradása szembetűnő ezen a területen. (16. táblázat). A hulladékszállítás tekintetében – a törvényi szabályozásnak köszönhetően – egyöntetű a kép, Álmosd, Bagamér és Kokad marad csak el az átlagtól, elsősorban a idősebb korosztály nagyobb száma miatt.
37
3.2.6. Gazdaság
A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi és politikai átalakulása nyomán a területi fejlődés tényezői között mind jelentősebb teret nyert a gazdaság, a tervgazdaságra jellemző irányítási rendszer lazulásával előtérbe kerültek az autonóm gazdasági döntéseket hozó helyi szereplők, a gazdasági sikeresség és versenyképesség pedig a területfejlesztés egyik központi törekvésévé vált. E fejezetben előbb a kistérségben működő vállalkozások főbb jellemzőit, majd a foglalkoztatás sajátosságait tekintjük át, végül pedig külön fejezetben foglalkozunk a kistérség jövedelmi viszonyaival.
3.2.6.1. Vállalkozások A gazdaság transzformáció nyomán kialakult rendszer meghatározó szereplői a magánvállalkozások: prosperitásuk szorosan kapcsolódik egy-egy kistérség foglalkoztatási viszonyaihoz, illetve az ott élők jólétéhez. A vállalkozói szektor fejlettségét mutatja bizonyos tekintetben a regisztrált vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma: e jellemző alapján a Derecske-Létavértesi Kistérség a Hajdú-Bihar megyei mezőny közepén található. (20. ábra).
20. ábra Regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (2007 - db) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007 adatai alapján saját szerkesztés
A kistérség működő vállalkozásainak közel egyharmada Derecskén koncentrálódott 2007-ben, Létavértes és Hosszúpályi részesedése egyenként 14-15% körül alakult. Kistérségünk működő vállalkozásainak kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás volt 2007-ben, miközben megyei szinten körülbelül 60-40%-os, országos szinten pedig megközelítőleg 55-45%-os megoszlás adódott. A kistérségen belül Derecske adatai állnak – súlyából is adódóan – legközelebb a terület egészének értékeihez: Létavértesen magasabb, Kokadon és Bagaméren alacsonyabb a társas vállalkozások aránya (17. táblázat). Az egyéni 38
vállalkozások viszonylag magas aránya sok esetben a vállalkozói szektor gyengeségének a jele, a munkanélküliség elől menekülők kényszervállalkozásainak jelentős szerepére is utalhat. 17. táblázat Működő vállalkozások mutatói (2007)
Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos
Regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (2007 - db) 35 31 79 44
Hosszúpályi
49
Kokad Konyár Létavértes
61 34 53
Monostorpályi 56 Sáránd
53
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2007 A gazdaság egésze szempontjából meghatározó társas vállalkozások alig több mint 15%-a foglalkoztat legalább 10 főt, vagy annál többet, az 50 főnél többet alkalmazók aránya 3%, s egyetlen olyan társas vállalkozás sincs a kistérségben, amely 250 fős vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal büszkélkedhetne (18. táblázat). Az egyéni vállalkozások fent említett felülreprezentáltsága mellett ez utóbbi tény is a helyi vállalkozói szektor viszonylagos gyengeségének bizonyítéka. A nagyobb létszámú cégek leginkább Derecske, Létavértes és Monostorpályi gazdaságában vannak jelen. 18. táblázat Társas vállalkozások méret szerinti megoszlása (2007 - db) 0 fő és ismeretlen Álmosd 7, Bagamér 10, Derecske 58, Hajdúbagos 9, Hosszúpályi 29, Kokad 4, Konyár 7, Létavértes 37, Monostorpályi 8, Sáránd 10,
1-9 fő
10-19 fő
12, 20, 92, 19, 69, 7, 13, 56, 26, 24,
, 2, 10, 1, 1, 2, 1, 5, , 1, Forrás: TEIR
39
20-49 fő 1, 2, 6, , 1, , 1, 2, 1, ,
50-249 fő , , 4, , , , , 1, 1, ,
A kistérségben működő társas vállalkozások 24%-a köthető a primer, 28%-a a szekunder szektorhoz (ennek nagyobbik felét az építőipar adja), 48%-a a különböző szolgáltatási tevékenységekhez. A mezőgazdaság részesedése többszörösen felülmúlja az országos és megyei átlagot, de – elsősorban az építőipar súlya miatt – a szekunder szektor is felülreprezentált. A mezőgazdaság, Hosszúpályi, Kokad és Bagamér vállalkozói szektorában felülreprezentált, az ipar és építőipar ugyanakkor egyedül Létavértes gazdaságában haladja meg a kistérségi szinten megállapított súlyt. A szolgáltató szektoron belül a kereskedelem és javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Derecskén, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, illetve ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások a két városban felülreprezentáltak. A vállalkozások összesített nettó árbevétele 2007-ben meghaladta a 34,5 milliárd forintot, amelynek megoszlása jelentős települési különbségeket mutatott (20. ábra): az árbevétel több mint 40%-át Derecske cégei adták (a városban működött a kistérség vállalkozásainak, illetve társas vállalkozásainak közel harmada). Felülreprezentált Létavértes, Hosszúpályi és Monostorpályi részesedése is. Sáránd, Álmosd és Bagamér súlya ugyanakkor elmaradt mind a vállalkozások, mind a társas vállalkozások terén mért arányoktól. A kistérség vállalkozásainak nettó árbevétele 2007-ben mindössze 7,8%-ban származott exportból, mely értéket csak Bagamér 23%, Kokad 27%-os értéke halad csak meg jelentős mértékben. Az export bázis általános gyengesége összefügg a külföldi működő tőke csekély helyi szerepével.
5%
1% 2%
3%
25%
43% 4% 6% 9%
2%
Álmosd
Bagamér
Derecske
Hajdúbagos
Konyár
Létavértes
Monostorpályi
Sáránd
Hosszúpályi
Kokad
20. ábra Vállalkozások nettó árbevételének megoszlása a Derecske-Létavértesi Kistérségben, településenként (2007 - %) Forrás: TEIR
19. táblázat Egy állandó lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (2007 –ezer Ft) Álmosd Bagamér Derecske
53 86 270 40
Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Monostorpályi Sáránd Derecske-Létavértesi Kistérség Hajdú-Bihar megye
45 78 503 72 121 150 40 141 296
Forrás: TEIR Összegzésként elmondható, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség vállalkozásai által megtermelt bruttó hozzáadott érték egy állandó lakosra vetített értéke – jelezve a helyi értékteremtő képesség gyengeségét, a magas hozzáadott értéket produkáló tevékenységek hiányát – 2007-ben jelentősen elmaradt Hajdú-Bihar megye megfelelő adatától, annak csak mintegy 40%-át érte el. A kistérség települései között ráadásul nagyságrendi különbségek mutatkoztak: Kokad mutatója a megyei átlagérték kétszerese, Sáránd adatának több mint tízszerese volt a vizsgált évben (19. táblázat).
3.2.6.2. Foglalkoztatás
A foglalkoztatás szerepe meghatározó egy-egy település vagy kistérség értékteremtő képességében, hiszen a megtermelt jövedelem – a munkatermelékenység mellett – a foglalkoztatás vagy gazdasági aktivitás függvénye is. A kilencvenes években végbement gazdasági átalakulás mérlege meglehetősen negatív a foglalkoztatás szemszögéből: általános tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. Hajdú-Bihar megyében 1990 és 2001 között 44%-kal – 138-ról 198 főre – növekedett a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma (21. ábra). A megyén belül ugyanakkor jelentős területi különbségek mutatkoztak 2001-ben: szembetűnő Debrecen és a Hajdúszoboszlói Kistérség kedvező, illetve a megye keleti részén elhelyezkedő határ menti kistérségek kedvezőtlen helyzete. A Derecske-Létavértesi Kistérség e mutató tekintetében, valamint az 1990 és 2001 közötti változás mértéke alapján is a éppen ezért a mezőny alsó részén foglal helyet. A kistérségen belül magasabb gazdasági aktivitás jellemzi Derecskét, Kokadot és Létavértest. (21. ábra).
41
21. ábra Száz foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott 1990-ben és 2001-ben (fő) Forrás: saját szerkesztés
A gazdasági aktivitás csökkenésének hátterében a helyi foglalkoztatás leépülése áll: a két jelenség kapcsolata a Derecske-Létavértesi Kistérségben is a jól ismert folyamatoknak köszönhető. Miközben a kistérség munkahelyeinek száma a korábbi érték kétharmadára apadt, a leépülés mértékében jelentős területi differenciák mutatkoztak: Derecske esetében a visszaesés mértéke 30% alatt maradt, a kisebb települések esetében azonban meghaladta a 40%-ot. A helyi munkahelyek megszűnésével párhuzamosan az inaktív keresők és eltartottak foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya növekedett. A kistérség egészére 55% alatti gyarapodás volt jellemző, de Derecske kivételével – ahol a foglalkoztatás leépülése arányaiban a legkisebb mértékű volt – valamennyi település mutatója legalább 60%-os növekedést mutatott. A foglalkoztatási helyzet romlásának egyenes következménye a munkanélküliek arányának – rendszerváltás után hivatalosan is elismert – növekedése. Bár Hajdú-Bihar megye egésze az ország problémásabb területei közé tartozik e tekintetben, területén belül jelentős differenciák mutatkoznak: a kimagaslóan alacsony munkanélküliségi mutatóval rendelkező Debrecen, valamint a megyei átlagnál jobb helyzetben lévő Hajdúszoboszlói és Hajdúböszörményi Kistérségek „árnyékában” a Derecske-Létavértesi Kistérség viszonylag jó értékekkel jellemezhető területek egyike (22. ábra).
42
22. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2008 - %) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés
23. ábra A tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek összlétszámához képest (2008 %) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés
A Derecske-Létavértesi Kistérség regisztrált munkanélkülieinek körülbelül fele tartósan, azaz 180 napnál hosszabb ideje munkanélküli. Ez az érték többé-kevésbé megfelel Hajdú-Bihar megye átlagának, miközben a többi kistérség adatai a Polgári megközelítőleg egyharmados
43
arányt tükröző mutatójától a Hajdúhadházi Kistérség közel 60%-os értékéig terjednek (23. ábra). A kistérséget alkotó települések munkanélküliségi adatai jelentős különbségeket mutatnak: Monostorpályi és Hajdúbagos helyzete a legkedvezőbb (de rosszabb a megyei átlagnál), miközben Hosszúpályi, de különösen Bagamér és Konyár mutatói lényegesen elmaradnak a kistérségi átlagértéktől. Hasonló kép rajzolódik ki a tartós munkanélküliek munkanélkülieken belüli aránya esetében is. (20. táblázat). 20. táblázat Regisztrált munkanélküliség a Derecske-Létavértesi Kistérségben (2007)
Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Monostorpályi Sáránd Hajdú-Bihar megye
Munkanélküliek az állandó népesség %-ában 9,7 12,3 8,5 6,3 9,0 7,5 10,7 7,1 5,4 6,6 5,0
Tartósan munkanélküliek a munkanélküliek %-ában 54,9 70,3 59,1 46,9 66,0 51,9 61,6 59,4 61,2 53,8 48,1
Forrás: TEIR
24. ábra Elingázók a foglalkoztatottak %-ában (2001) Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001
44
Helyi munkahelyek hiányában a foglalkoztatottak kisebb-nagyobb része ingázásra kényszerül, azaz lakóhelyén kívül vállal munkát. Bár a foglalkoztatás leépülése, illetve a gazdasági inaktivitás növekedése az ingázás korábbi mértékét is csökkentette, a jelenség továbbra is számottevő. Hajdú-Bihar megye kistérségei közül a Hajdúhadházi, Derecske-Létavértesi és Polgári Kistérség tűnik ki elingázói nagy arányával, a Kistérség foglalkoztatottjainak mintegy 30-40%-a vállal munkát a kistérségen kívül. (24. ábra). Debrecen az egyetlen olyan kistérség a megyében, ahol a helyben foglalkoztatottak létszáma felülmúlja a foglalkoztatott lakónépességét. A többi terület – legalábbis kistérségi szinten – nettó munkaerő-kibocsátó. A Derecske-Létavértesi Kistérség – 64%-os mutatójával – valahol lista végén helyezkedik el a kistérségek sorában: ugyan munkaerőmérlege nem olyan negatív, mint a Hajdúhadházi, vagy a Polgári Kistérségben, de jelentősebb, mint a megye többi kistérsége esetében (21. táblázat). 21. táblázat Száz foglalkoztatottra jutó helyben foglalkoztatottak (2001 - fő) Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Derecske-Létavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Összesen
80 93 112 64 92 62 92 63 88 95
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001 A Derecske-Létavértesi Kistérség foglalkozási szerkezete mind Hajdú-Bihar megye, mind Magyarország megfelelő mutatójától különbözik a primer szektor viszonylagos felülreprezentáltságában (21%), illetve a szolgáltató szektor – vidéki térséghez képest – nagyobb szerepében (53%). A megye térségei közül csak a Püspökladányi Kistérségben nagyobb a mezőgazdasági munkahelyek aránya, az szolgáltatási foglalkoztatás relatív súlya tekintetében viszont több Kistérség előzi meg vizsgált területünket (27. ábra).
45
27. ábra A helyben foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2001) Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001 adatai alapján saját szerkesztés
3.2.6.3. Gazdasági ágazatok A kistérség kimondottan agrárjellegű, ennek megfelelően nem meglepő a primer szektor helyi jelentősége. Az agrártermelés struktúráját a hagyományos szerkezet jellemzi, 60-70 %-ban a gabonafélék termesztése uralja a kistérséget. Ahogyan Kistérség Agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja is megállapítja: az intenzív kultúrák – zöldség, gyümölcs, burgonya – aránya nem változott, kukoricatermesztés elterjedését a jó termésátlagokkal (6-10 t/ha) magyarázhatjuk. A lucerna területi aránya és a termésátlagok is alacsonyak (1,86 - 7,96 t/ha). A napraforgó termesztésére az alacsony területi arány (3,6%) és termésátlag (0,85 - 0,95 t/ha) jellemző. A növénytermelési szerkezetben a gabonafélék 89,5%-ot képviselnek, ebből kukorica 61,2%. Az árunövények aránya 9,0%, ebből napraforgó 1,8%, a burgonya aránya pedig 1,5%. A zöldség- és gyümölcstermesztés kistérség minden településén jelen van, legnagyobb jelentőséggel Derecskén bír. A derecskei Kasz-Coop Kft. a növénytermesztés és az állattenyésztés területén is korszerű technológiát alkalmaz. Derecskén több, mint 1.000 ha -on folytatnak szántóföldi zöldségtermesztést. Az állattenyésztés is Derecskén a legjelentősebb: több száz tejelő- és több száz húsmarha található a Kasz-Coop Kft. állatállományában. Hajdúbagoshoz és Konyárhoz kötődik a dinnyetermesztés, melynek jelentős részét Lengyelországba exportálják. A szűkebb derecskei vonzáskörzet települései közül Konyár a leginkább agrárjellegű település, ahol a cukorrépa termesztés aránya 30%. Létavértes térsége a tormatermesztéssel, valamint paprika és uborkatermesztéssel vált ismertté. A kistelepülések
46
kimondottan hagyományos gazdálkodása jelentős nyereséget nem realizál, a fejlesztések, eszközbeszerzések tőke hiányában elmaradnak. A termelés és az értékesítés a kistérségben is csak részben szervezett, a szerződéses alapokon nyugvó felvásárlás nem biztosítja a termelés biztonságát. A búza legnagyobb megyei felvásárlója a Hajdú Gabona Rt, a kukorica jelentős része dekoncentráltan kerül értékesítésre. Nagyobb mennyiséget a Monostorpályiban működő Agri-Corn Kft. vásárol fel, ahol kukoricadarát és -lisztet állítanak elő. A gabonakereskedelemben a KITE Rt. jelentős munkát végez, nagyobb szerepe az export területén mutatkozik.A sertéshús és baromfi felvásárlására jellemző a regionális húsüzemek megléte, melyek az utóbbi években pénzügyi nehézségeik és fizetésképtelenségük miatt teljes bizonytalanságban tartják a termelőket. A felvásárlásból adódó problémák leginkább a kistermelőket terhelik. Az Erdőspuszták intenzív szántóföldi kertészeti ágazatainál elsősorban a nagy jövedelmet hozó növények termelésével foglalkoznak. A zöldségfélék piacán a termelők, feldolgozók és az exportőrök igen kis mértékben érintkeznek közvetlenül egymással. Kiterjedt és nagyszámú vállalkozásból álló felvásárlói hálózat alakult ki. A kertészeti növények közül kiemelkedő a tormatermelés, az érintett vállalatok piaci részesedése közel 80%. Az árualap kb. 90%-a feldolgozatlanul kerül exportra. A termék helyi feldolgozásával a lokális munkanélküliség problémája részben orvosolható lenne. Az almapaprika, a pritaminpaprika és az uborka termesztése is elterjedt, a helyi feldolgozás aránya 10% körüli. A Debrecen környéki településeken termelt szántóföldi zöldségféleségek termékpályája a debreceni feldolgozóipar, valamint a nagybani- és helyi piacok felé irányul. Létavértes térségére a szőlő- és zöldségtermesztés, míg Derecske térségére a gyümölcstermesztés a legjellemzőbb. Derecskén több ezer darabos faállományból álló ültetvény található, melyhez korszerű (ULO) technológiával rendelkező hűtőtároló tartozik. A térségben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékeket feldolgozó kapacitások jelenléte minimális. A mezőgazdasági, élelmiszeripari feldolgozó kapacitás korszerűtlen. A térségben a feldolgozó kapacitások nem a helyi termékeket és termesztési hagyományokat figyelembe véve létesültek. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek térbeli elhelyezkedése térségben - a hűtőházak kivételével - megfelelő. A növekvő piaci igények kielégítése érdekében szükséges a biotejtermékeket előállító és gabona készítményeket feldolgozó kapacitás létrehozása, például Hosszúpályiban és Monostorpályiban. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban a debreceni DEKO-FOOD Rt.-nek, valamint a TOPA Konzerv Kft.-nek van jelentősége. Az erdőgazdasági termékek feldolgozása elavult technológia alkalmazásával, jelentősebb hozzáadott érték nélkül történik. Fejlesztésre a jelenlegi tulajdonosok keveset fordítanak. A térségben a fafeldolgozás tekintetében a láda-, raklap-, fűrészáru és a bútorgyártás jellemző. A térség erdősültsége az erdőspusztai területeken jelenleg is jelentős mértékű, de a mezőgazdasági termelés további, elkerülhetetlen racionalizálása következtében újabb
47
területek kerülhetnek erdőgazdálkodási hasznosításra. Az Erdőspusztákhoz tartozó részeken az erdőgazdálkodás alá vont terület aránya 23,6%, ami a megyei 10%-os átlagot tekintve nagyon kedvező érték. Nagyobb összefüggő tömberdő a hajdúbagosi, a hosszúpályi és a monostorpályi állami erdők. Az utóbbi években folyamatosak az erdőtelepítések. A térség erdeinek fafajta-összetétele jó minőségű bútoripari alapanyag előállítását teszi lehetővé. A fafajok között kiemelkedő jelentőségű az akác, melynek térfoglalása a DélNyírségben és az Erdőspusztákon eléri az 55%-ot, fatömege az 51%-ot. Az akác ipari és tüzifa iránt évek óta jelentős a kereslet bel- és külföldön egyaránt. Az élelmiszeripari üzemek és kapacitások jelentős része a megyeszékhely Debrecenben koncentrálódik (konzervgyár, baromfi és húsfeldolgozás, kenyér stb.). A térség településein a már említett feldolgozó és tároló kapacitás mellett, a malomipar, a szeszfőzés, a kenyérsütés, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás bír nagyobb – bár többnyire inkább lokális – jelentőséggel. Az élelmiszeripar fejlesztése és a termékek helyben történő elsődleges feldolgozása sürgető fejlesztési feladat. A tercier szektor a megyei és országos átlagtól elmaradó, de az a többi ágazatnál nagyobb jelentőségű a kistérségben. Ennek hátterében egyrészt a térség fejlett közszolgáltatásai, másrészt a termelői szolgáltatások állnak. Mindazonáltal, a térség adottságaira épített turizmus fejlesztésével várhatóan erősödhet az ágazat kistérség gazdaságában játszott szerepe.
28. ábra Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma kistérségenként (2007 - db) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007
A kiskereskedelmi üzletek lakónépességhez viszonyított sűrűsége lényegesen elmarad a Derecske-Létavértesi Kistérségben a Hajdú-Bihar megyei átlagtól (28. ábra): a térség még a vidéki kistérségek mezőnyében is a sereghajtó. A kistérség települései közül Derecske és Létavértes éri el egyedül a megyei ellátottsági szintet.
48
A kistérség egyik potenciális fejlesztési lehetősége körvonalazódik a turizmus megyei adataiban: a kereskedelmi szállásférőhelyek száma alapján az utolsó helyen áll a Kistérség. A kereskedelmi szállásférőhelyeken eltöltött vendégéjszakák lakónépességhez viszonyított nagysága szerint ugyancsak az utolsó, de már valamilyen eredmény mutatkozik. (22. táblázat). A magánszálláshelyek adatait összefoglaló táblázat szerint még siralmasabb a kép, ami fejlesztések elindítását teszi mindenképp szükségessé. (23. táblázat). 22. táblázat A kereskedelmi szállásférőhelyek területi különbségei Hajdú-Bihar megyében (2006) Kereskedelmi szállásférőhelyek (db) Balmazújváros Berettyóújfalu Debrecen Derecske-Létavértes Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúszoboszló Polgár Püspökladány Összesen
1827 93 5889 0 554 44 6966 135 568 16076
Kereskedelmi szállásférőhelyek 1000 lakosra (db) 61 2 29 0 9 1 205 9 11 29
Vendégéjszaka 1000 lakosra (db) 808 77 1478 18 177 22 19271 295 241 1848
Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007
23. táblázat A magánszálláshelyek területi különbségei Hajdú-Bihar megyében (2006) Magánszálláshelyek (db) Balmazújváros Berettyóújfalu Debrecen Derecske-Létavértes Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúszoboszló Polgár Püspökladány Összesen
405 93 261 0 58 45 9902 38 136 10938
Magánszálláshelyek Vendégéjszaka 1000 1000 lakosra (db) lakosra (db) 13 125 2 48 1 88 0 0 1 12 1 15 291 5534 3 25 3 49 20 395
Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2007
49
A Kistérség turisztikai adottságai közük kiemelkednek a Népművészeti és kézműves termékek. Mint például: Álmosd (bőrdíszműves termékek: lószerszámok, kádár termékek), Bagamér (kézzel kovácsolt termékek), Derecske (fonott bútorok, faragott dísztárgyak, tűzzománc dísztárgyak, nemezből készített termékek, csipke, szűrrátétek, Tiffany üvegből készült dísztárgyak), Hajdúbagos (faragott dísztárgyak, bútorok), Hosszúpályi (faragott dísztárgyak, batikolt képek, terítők), Létavértes (faragott dísztárgyak, kisebb bútorok; fonott kosarak), Sáránd (lószerzsámok, bicskatartók; szűrrátétek, hímzett terítők és egyéb kiegészítők, fazekas termékek: elsősorban konyhai eszközök, kerámia dísztárgyak). A településekre jellemző hagyományok és az azokhoz kapcsolódó rendezvények (felsorolásban szerepelnek azok a rendezvények is, amelyek nem a hagyományos népi mesterségekhez kötődnek, de a településeken évenként megrendezésre kerülnek.) •
• • • • • • • •
Álmosd: Bocskai csata emlékére (Határában zajlott 1604. október 15-én éjjel Bocskai hajdúinak rajtaütése a császáriakon, amely a szabadságharc első győzelme volt. ) minden évben Bocskai rendezvénysororzat; Borászat: Szüreti bál; 1812-15. között a településen élt Kölcsey Ferenc: Kölcsey napok:kulturális , irodalmi rendezvények A XVIII. század végén épült népies klasszicista stílusú épületben emlékkiállítás látható, az épület pincéjében pedig borászati kiállítás; Érmelléki Expo: bagamér, Kokad, Létavértes településekkel közösen: Magyar- Román határmenti kulturális és gazdasági kapcsolatok kialakítása Bagamér: Bocskai rendezvénysororzat- Álmosd, Kokad , Létavértes településekkel közösen; Érmelléki Expo Derecske: Szüreti felvonulás, Országos szántóverseny, Képzőművészeti alkotótábor Hajdúbagos: Dinnyefesztivál; Hosszúpályival közösen Csontváry képzőművészeti alkotótábor,kiállítás Hosszúpályi: Borverseny; Csontváry Képzőművészeti Alkotótábor: fafaragás, festés, gobelinkészítés), Kézműves kiállítások és vásárok ; Szüreti bál; Hagyományörző bemutatók Kokad: Hagyományörző falunap Konyár: arató fesztivál, szüreti felvonulás, kézműves vásárok, hagyományörző falunap Létavértes: Szüreti nap, borverseny, kórisfesztivál, bocskai napok /lovas hagyományok/, díjugrató és fogathajtó versenyek, huszárbemtutató, hadtörténeti fesztivál 5 évente, hagyományos disznóvágások, Érmelléki expo Sáránd: Falunap: gombóta fesztivál (gombóta= reszelt tésztából készült étel), néptánc gála
A falusi élethez kapcsolódó tevékenységek turisztikai céllal történő bemutatása (pl.: nyitott porták stb) szintén jó lehetőségekkel rendelkezik, hiszen minden településen található olyan épület, ami erre alkalmas lehet. Mint ahogy az élő népi mesterségek a (kosárfonás, fazekasság stb) bemutatása és ezek termékeinek elkészítése is vonzó lehet a kívülről érkezők számára.
50
3.2.6.4. Jövedelmi viszonyok, helyi adóbevételek
A helyi gazdaság teljesítőképessége, szerkezete és a kistérségek jövedelmi viszonyai között szoros összefüggés mutatkozik. A Derecske-Létavértesi Kistérség – eddigi ismereteink tükrében nem meglepő módon – Hajdú-Bihar megye alacsonyabb jövedelmű területei közé tartozik. A kistérség települései közül Derecske és Hosszúpályi kedvezőbb, Konyár és Kokad kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető (24. táblázat). A jövedelmi szélsőségek területi megjelenése is fontos társadalmi-gazdasági mutatója az egyes kistérségeknek: a Derecske-Létavértesi Kistérség esetében a legalsó jövedelmi kategóriába tartozó adófizetők aránya bő négy százalékkal haladta meg a megyei átlagot 2007-ben. 24. táblázat Egy lakosra jutó jövedelem (2007, Ft) Forrás: TEIR, KSH
Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Monostorpályi Sáránd
Egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem 377 478 291 359 499 729 462 845 409 804 294 556 281 556 391 474 430 266 497 543
Egy adófizetőre összes belföldi jövedelem 1 201 067 1 310 391 1 253 359 1 299 501 1 247 512 942 854 1 097 359 1 192 699 1 182 172 1 309 068
A Kistérségen belül Derecske, Sáránd és Hajdúbagos adatai emelhetőek ki, de ezek is csak a megyei átlag alatti értékeket jelentenek. Ugyanakkor Bagamér, Kokad és Konyár értékei egyben a megye legalacsonyabb tíz értékének egyikét is jelentik. (22. táblázat)
51
29. ábra Egy lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem (2006/2007, Ft) Forrás: TEIR, KSH
A legfelső jövedelmi kategóriába tartozó adófizetők aránya ugyanakkor alig haladta meg a Hajdú-Bihar megyei érték felét a Derecske-Létavértesi Kistérségben. Kistérségi átlagot jelentősen meghaladó értéket csak Derecske és Hajdúbagos produkált. 25. táblázat Rendszeres szociális segélyben részesültek adatai (2008) Egy lakosra jutó kifizetett rendszeres szociális segély (Ft) Álmosd 18 363 Bagamér 36 052 Derecske 15 091 Hajdúbagos 11 407 Hosszúpályi 18 824 Kokad 17 417 Konyár 20 396 Létavértes 13 916 Monostorpályi 6 005 Sáránd 12 353
Rendszeres szociális segélyben részesültek száma 1000 lakosra (fő) 39,6 75,8 32,8 24,6 37,9 34,5 41,1 28,4 14,3 27,0
Forrás: TEIR, 2009
A kistérség rendszeres szociális segélyben részesültjeinek nem egészen negyede derecskei illetőségű: ez kétségkívül elmarad a város népességszámban vagy gazdasági teljesítményben kimutatott súlyától. Bagamér, valamint – kisebb mértékben – Konyár esetében ennek éppen 52
az ellentettje mondható el. A szociális segélyben részesültek ezer lakosra jutó száma egyedül Bagamér esetében mutat kistérségi átlag feletti kiugró értéket, melynek Monostorpályi alig ötödét produkálja (25. táblázat). A kistérség fejlődése, gazdasági-társadalmi sikeressége az egyes települési önkormányzatok költségvetésére is jelentős hatással van. Bizonyos mértékben az egyes települések prosperitását tükrözik az önkormányzataik által realizált helyi adóbevételek. Alacsony arányuk a költségvetésben egyrészt utal az adott hely gazdasági problémáira (legjelentősebb tétele általában az iparűzési adó), másrészt kisebb mozgásteret biztosít a település vezetése számára céljai eléréséhez. A Derecske-Létavértesi Kistérség településeinek nagyobbik része az országos átlaghoz képest kevés helyi adóbevétellel rendelkezik, ami a helyi gazdaság elégtelen fejlettségét mutatja.
53
4. A kistérség területfejlesztési szereplői
Derecske – Létavértesi Kistérség Többcélú Társulása A Társulást Álmosd, Bagamér, Derecske, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi és Sáránd települések hozták létre 2005-ben. A Társulás feladatai: • • • • • • •
Szervezeti keretet biztosít a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének Az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése és fejlesztése Egyes ágazati feladatok közös szervezése, ellátása A térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása A feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése Közigazgatási (államigazgatási) feladat- és határkörök ellátása Térségfejlesztés (területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység)
Egyéb, a térséget érintő önkormányzati társulások Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulása (DAÖTT) Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht. Bihari Önkormányzatok Szövetsége Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása
Helyi önkormányzatok – A magyar önkormányzati törvény (1990/LXV) értelmében a települési önkormányzatok saját területük viszonylatában a település fejlesztési kérdéseit is kezelik. A településfejlesztés a településrendezéssel együtt később külön törvényben pontosan szabályozásra került. Az önkormányzatok a fejlesztéseket anyagi erőforrásaikkal, illetve helyi engedélyek kiadásával és helyi jogszabályok alkotásával is segíthetik.
Helyi kisebbségi önkormányzatok – A helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe különösen azokon a településeken lehet jelentős, ahol magas a kisebbségekhez tartozók aránya (Hosszúpályi, Bagamér, Konyár, Létavértes). Ezek a szervezetek általában pontosan ismerik a
54
helyi kisebbségek problémáit, így partnerként jelentős funkciókat kaphatnak a fejlesztési projektekben.
Civil szervezetek – A különböző tevékenységekkel foglalkozó civil szervezetek legfontosabb szerepe a szunnyadó helyi energiák partnerségeken keresztüli mozgósítása lehet. Legfontosabb területek, amelyeken keresztül a helyi fejlesztési programoknak is tevőleges részesei lehetek például az oktatás, képzés, szociális ügyek, foglalkoztatás, környezetvédelem stb. A civil szervezetek általában innovatív megközelítéssel, nagyobb flexibilitással és speciális megoldási javaslatokkal vihetik sikerre a helyi fejlesztéseket. A teljesség igénye nélkül néhány, a térségben működő civil szervezet: iskolákat támogató alapítványok, családsegítő, gyermekvédelmi és szociális szervezetek, a települések fejlesztéséért alakult stb. Kiemelendő civil szervezet még az Erdőspusztai Kistérségi Humánfejlesztő Egyesület (Hajdúbagos), vagy az Érmelléki Iskolaszövetség.
Quango szervezetek – A különbség a civil és a kvázi-civil szervezetek között az, hogy míg ez utóbbiak működésére a civilekre jellemző szabadsági fokok jellemzőek, addig finanszírozásuk leginkább állami vagy valamilyen más közpénzekből történik leginkább. A területfejlesztésben számos ilyen működik, melyek tevékenysége a kistérség területére is kiterjed. (Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, ITDH, Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség)
A vállalkozó, profitorientált szféra képviselői
Regionális/megyei fejlesztési intézményrendszer szereplői: • • • •
Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Tanács Magyar Fejlesztési Bank Hajdú-Bihar megyei képviselete
Dekoncentrált szervezetek
A dekoncentrált szervezetek fontos szerepet játszhatnak a fejlesztésekben a különböző engedélyezési eljárások lefolytatásában. A közigazgatás alsó és középső szintjén elhelyezkedő szervezetek nem igazodnak a kistérség határaihoz. A táblázatból leolvasható, hogy a kistérség települései a különböző funkciók szerint számos város dekoncentrált intézményének a fennhatósága alá tartoznak. A kistérség 55
két városa rendelkezik ugyan néhány alsó szintű dekoncentrált szervezettel, de a területi beosztás nem egységes. Különösen negatív az országos egyéni választókerületi beosztás, hiszen a kistérség nem rendelkezik egy közös országgyűlési képviselővel, hanem két szomszédos középváros kerületéhez osztották szét a településeket. 14. táblázat: A kistérség területén illetékes dekoncentrált szervezetek központjai Állategészségügy ÁNTSZ APEH Bányakapitányság Építésügy
Debrecen Debrecen Nyíregyháza Miskolc Létavértes
Erdészeti Igazgatóság Gyámhivatal
Derecske Debrecen Létavértes
Körzeti Földhivatal
Debrecen Debrecen
Közigazgatási Hivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényegészségügy Okmányiroda
Berettyóújfalu Debrecen Debrecen Debrecen Derecske
Országos Egyéni Választókerület
Létavértes Hajdúszoboszló
Polgárvédelmi kirendeltség Regionális Munkaügyi Központ Regionális Munkaügyi Központ kistérségi kirendeltség
Hajdúhadház Debrecen Nyíregyháza Létavértes
Rendőrkapitányság
Debrecen Debrecen
Tűzoltóság
Berettyóújfalu Létavértes
Városi Bíróság
Berettyóújfalu Debrecen
Városi Ügyészség
Berettyóújfalu Debrecen Berettyóújfalu
Forrás: TEIR
56
