Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, december 10

Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata

Derecske, 2015. december 10.

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................................. 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................ 4 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE).................................................................. 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ........................................................................................................................ 9 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása ................................ …..9 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. .................... 9 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................................................... 13 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal ...............................................................................................................................13 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása ..............13 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ................................................................13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................................................ 14 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet ................................................................................................14 Foglalkoztatottak jövedelmi viszonyai ................................................................................................. 14 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ......................................................................15 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások ..............................................................................................................20 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció .....................................................................23 Lakásállomány ......................................................................................................................................... 23 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete ..........................................................................................27 (Anti) szegregátumok elemzése ............................................................................................................. 27 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ...............................................57 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ....................................................................62 Intézményi háttér: ............................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal .............................................................63 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ...........63 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................................................. 64 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) .........................................................................................64 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége ..........67 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése ...........................................................................67 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége ...............................................................................69 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ...........69 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................................ 77 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége .......................................................................77 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)....................................................................................78 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe..............................................................78 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak ........................................................................78 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)78 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben ...........................................................................................78 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések .........................................................................................................................78 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ...........78 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................................................... 87 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)..................................................................................................................................87 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete.............................................................................................88

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés.....................................................................................................90 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen .91 Házi segítségnyújtás ................................................................................................................................. 92 Szállító szolgálat ................................................................................................................................... 93 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ...........96 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................... 96 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái ...............96 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatás 2012- ben megszüntetésre került. Jelenleg csak a parkolási engedély, valamint a gépjárművekre súlyadó kedvezmény vehető igénybe az Okmány irodában lehet igényelni ( új szakvélemény megállapítása szükséges) ........................................96 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ..................................................97 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ............99 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ............................................................................................................................................ 99 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ...................................................................................... 100 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .............................................................. 102 1. A HEP IT részletei ................................................................................................................................. 102 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................................................ 102 A beavatkozások megvalósítói ........................................................................................................... 105 Az intézkedési területek részletes kifejtése ........................................................................................ 108 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................... 132 3. Megvalósítás ...................................................................................................................................... 154 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................................... 154 A megvalósítás folyamata................................................................................................................... 154 Monitoring és visszacsatolás .............................................................................................................. 156 Nyilvánosság ...................................................................................................................................... 156 Érvényesülés, módosítás ..................................................................................................................... 158 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................................ 159

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Derecske Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása: Derecske a bihari régióban fekszik. Hajdú-Bihar Megye tizedik legnépesebb városa. Területe 10.358 hektár. Derecske döntő része a termékeny Hajdúság déli (tájföldrajzi szempontból a DélHajdúság) területére esik, csak kicsiny, DK-i része nyúlik át a Berettyó-Kálló közére. A város megközelíthető a Debrecent és Berettyóújfalut összekötő 47-es főútról, Hajdúszoboszló (4804) (Hajdúszovát (4816)), Kaba (4802), illetve Konyár (4802) felől. A település saját vasútállomással rendelkezik Debrecen – Nagykereki (106-os) szárnyvonalon. Szomszédos települései: Tépe, Berettyóújfalu, Földes, Kaba, Hajdúszovát, Mikepércs és Konyár. Jelentősebb, vonzáskörzettel bíró településektől való távolsága: Debrecen – 22 km (É), Hajdúszoboszló – 18 km (K), Berettyóújfalu – 15 km (D), és a romániai Nagyvárad – cca. 40 km (K). Derecske a XVI. században szabad hajdúváros volt. A XVIII-XIX. században dinamikus fejlődésnek indult, ekkor mezővárosi rangot szerzett. A városi rangját 1991-ben nyerte vissza. A 2013. január 1-jével hatályos közigazgatási változások előtt Derecske a Derecske-Létavértesi Kistérség egyik alközpontja volt, Létavértes mellett. 2013. január 1. óta Derecske város a Derecskei Járás közigazgatási központja. 13 település tartozik ehhez a járáshoz. A település 5 funkcionális városrészből áll, melyek a következők: Városközpont Kisderecske Keleti városrész

Délnyugati városrész Északnyugati városrész

lakónépesség 2007 (fő)

9160 fő

2008 (fő)

9116 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,52 %

2009 (fő)

9086 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,67 %

2010 (fő)

8964 fő

Lakónépesség számának változása (%)

98,66 %

2011 (fő)

8906 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,35 %

2012 (fő)

8914 fő

Lakónépesség számának változása (%)

100,08 %

2013 (fő)

9035

Lakónépesség számának változása (%)

101,36

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Derecske népessége csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés 0,5-1% körül mozog. Ennek fő oka az elvándorlás és a természetes fogyás. állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak

fő 4395fő 48,40% 4685fő 51,60% 261fő 2,87% 679fő 7,47% 716fő 7,88% 157fő 1,73% 179fő 1,97%

18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak

2337fő 25,74% 2782fő 30,64% 281fő 3,09% 245fő 2,70% 855fő 9,42% 473fő 5,20%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti táblázatból jól látszik, hogy a férfiak száma magasabb, mint a nőké. Napjainkban több férfi születik, mint nő. A halálozás a férfiaknál nagyobb mértékű.

2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 1678 1777 1312 1306 1328 1334 1361

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 1773 1486 1459 1425 1395 1390 1399

Öregedési index (%) 95 120 90 92 95 96 97

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A 0-14 éves korú lakosság száma nagyobb, mint a 65 év feletti lakosok száma. Az öregedési index 100 % alatti.

állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 2013

170 140 99 119 101 126

elvándorlás 343 298 323 356 113 132

egyenleg -173 -158 -224 -237 -12 -6

A gazdaságilag fejlettebb országrészek, a külföldi országok munkalehetőségei miatt az elvándorlás nagyobb mértékű, mint a Derecskére vándorlás. Ide a környékbeli településekről költöznek be. A fenti táblázat alapján látszik, hogy Derecskének nem nagy a más településekről beköltözni vágyókat vonzó képessége. Ennek oka a korlátozott munkalehetőségek.

Élve születések száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013

78 86 67 77 77 91

halálozások száma 97 104 95 100 105 102

természetes szaporodás (fő) -19 -18 -28 -23 -28 -11

A lakosság csökkenésének oka a természetes fogyás. Az élve születések száma sokkal kisebb, mint a halálozások száma, ez természetes fogyást eredményez. Értékeink, küldetésünk: A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód: Az önkormányzatunk megelőzi és megakadályozza a város lakóinak hátrányos megkülönböztetését. Kiterjed a lakosok bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük stb. miatti diszkriminációra. Ez alól kivétel a foglalkoztatás jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei. Önkormányzatunk kiterjeszti ezt a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók életkora, neme, nemzetiségi hovatartozása, családi vagy egészségügyi állapota miatt bekövetkezett közvetlen és közvetett megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Derecske Város Önkormányzatának fontos az egyén emberi értékeinek, méltóságának, egyediségének megóvása. Partneri kapcsolat, együttműködés: Együttműködések során is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik a város vezetősége. Társadalmi szolidaritás: A foglalkoztatás, vagy más társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Méltányos és rugalmas elbánás: A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely érheti a derecskei lakosságot életük, foglalkoztatásuk során. Célok: - Az egyenlő bánásmód követelménye alapján, a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. - az emberi és állampolgári jogok védelme, a gyermeki jogok hatékony képviselete és ellátása, - nevelés és oktatás, képesség fejlesztés, mint közérdekű cél megvalósulása, - a gyermek és ifjúságvédelem, a gyermekek és fiatalok érdekképviselete, - a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

- a mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatottságának növelése, - a többszörösen hátrányos helyzetű csoportok szegregációjának felszámolása, - a fogyatékossággal élők életkörülményeinek javítása, A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Derecske település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet,  szegregációmentességet,  a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (a továbbiakban: HEP IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – törvény keretei között – önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület – törvényi felhatalmazás alapján – egyes közszolgáltatások igénybevételét – rendeletében – feltételekhez kötheti. E részben ezeket a képviselő-testületi, az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeleteket is szükséges bemutatni. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-jétől hatályba lépő) rendelkezik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezik az ápolási díjról, melynek a megállapítása a járási hivatal hatáskörébe tartozik. Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Fajtái: alap, emelt

összegű és kiemelt ápolási díj. Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a (bruttó 29.500 Ft.) alap esetén, emelt esetén 150%-a (bruttó 44.250 Ft.), kiemelt esetén 180%-a (bruttó 53.100 Ft.). Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás, melynek megállapítása a járási hivatal hatáskörébe tartozik 2015. március 01. napjától. Fajtái: A. Foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapít meg a járási hivatal annak az aktív korú személynek, - akinek az esetében a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy - akinek az esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejárta előtt megszüntették és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy - aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy - akinek az esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása törvényben meghatározott okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Támogatás havi összege: A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (jelenleg 22.800 Ft). B. Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást állapít meg a járási hivatal annak az aktív korú személynek, - aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy - aki vakok személyi járadékában részesül, vagy - aki fogyatékossági támogatásban részesül, - aki 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a külön jogszabály szerint gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. Támogatás havi összege: Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (a továbbiakban:

nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át (46.662 Ft) azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét (23.862 Ft.). A járási hivatal hatáskörébe tartozik az időskorúak járadékának megállapítása is. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt, a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át c) az egyedülálló, 95. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Az időskorúak járadékának havi összege jövedelemmel nem rendelkező a) pont szerint jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a b) pont szerint jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a c) pont szerint jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a. Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (II.28.) önkormányzati rendelete rendelkezik a szociális ellátásokról és a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokról. A rendelet II. fejezetében találhatók a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások. Ebbe a körbe tartozó támogatás a rendkívüli települési támogatás. Az ezzel kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület Szociális Bizottsága gyakorolja. Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére elsősorban az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át nem haladja meg. Egyes felhasználási célok esetében (pl.: elemi kár, betegség, haláleset) a jövedelemhatár magasabb (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250, illetve 300%-a). A létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet a kérelemben meg kell jelölni és csatolni kell az ezt alátámasztó iratokat és bizonyítékokat (pl.: a megélhetést biztosító ellátási formából való kiesés, krónikus, hosszan tartó betegségből eredő jövedelem-kiesés, pályakezdő munkanélküliség). Ugyancsak rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a Szociális Bizottság az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként. A támogatás mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15%-a, jövedelemmel nem rendelkező, egyedül élő estében 20%-a, mely összeg a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat évente kiadott tájékoztatója alapján kerül megállapításra. A kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát is. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg. A rendelet III. fejezete rendelkezik a természetben nyújtott szociális ellátásokról. Ilyen például a természetben rendkívüli települési támogatás. Élelmiszerre, tüzelősegélyre, gyógyszersegélyre, tankönyv- és tanszervásárlás támogatására vagy közüzemi díjak kifizetéséhez igényelt rendkívüli települési támogatást természetben nyújtott szociális ellátásként kell megállapítani. Az élelmiszer- és gyógyszersegély kizárólag szociális utalvány formájában állapítható meg. A tüzelősegélyre, tankönyv- és tanszervásárlás támogatására vagy a közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatást közvetlenül a szolgáltató, illetőleg közüzemi szolgáltató felé kell átutalni. A polgármester az elhunyt személy eltemettetésére köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti, amennyiben a) egyedülálló és havi jövedelme a nyugdíjminimum összegét nem éri el, vagy b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 80%-át nem éri el és legalább két kiskorú eltartásáról gondoskodik. A polgármester az elhunyt személy eltemettetésére köteles személyt a megtérítendő összeg 50%ának megfizetése alól mentesíti, amennyiben a) egyedülálló és havi jövedelme a nyugdíjminimum 200%-át nem éri el, vagy b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át nem éri el, és legalább két kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodik. Az 50 %-os megfizetés alóli mentesítés után fennmaradó megtérítendő összeg visszafizetésére – az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy kérelmére – legfeljebb hat havi részletfizetés engedélyezhető. Önkormányzatunk – szociális rászorultságtól függetlenül – kérelemre hulladékszállítási díjkedvezményben részesíti a 65. életévét betöltött egyedül élő vagy legfeljebb egy közeli hozzátartozójával együtt élő személyeket. A támogatás megállapítása a Polgármester hatáskörében van. Városunkban szociálpolitikai kerekasztal is működik. A szociálpolitikai, gyermekvédelmi koncepciók, döntések, jogszabály-tervezetek véleményezése, a szolgáltatási típusok, formák és rendszerek értékelése, elemzése, valamint az önkormányzat szolgáltatás-tervezési koncepciójában megfogalmazott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében 9 főből álló szociálpolitikai kerekasztal működik. Derecske Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: a) az étkeztetést: az önkormányzat az Szt. 62. § (1) bekezdése alapján azon szociálisan rászorultak részére, akik 62. életévüket betöltötték, vagy koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt igazolhatóan az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel étkeztetésükről nem képesek gondoskodni - napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít. b) a házi segítségnyújtást: amennyiben kérelmező rendelkezik az illetékes szakértői bizottság gondozási szükségletet megállapító szakvéleményével. c) nappali ellátást időskorúak részére d) nappali ellátás fogyatékos- és pszichiátriai betegek részére a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött ellátási szerződés alapján e) családsegítést f) éjjeli menedékhelyet hajléktalan személyek részére

a Derecske Város Jóléti Szolgálat Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés alapján. A lakosság részére biztosított egyéb szociális ellátások: a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, b) támogató szolgáltatás, Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása és a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött ellátási szerződés alapján. A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2011. (XII.23) önkormányzati rendelet az esélyegyenlőségi csoportoknak adómentességet, adókedvezményt, adómérséklést nyújt.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, sport koncepció. A 8/2013. (II.28) önkormányzati rendelet rendelkezik a szociális ellátásokról és a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokról. A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2011. (XII.23) önkormányzati rendelet rendelkezik az idősekre vonatkozó helyi adó kedvezményekről.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 56/2008. (II. 14.) Kt. sz. határozattal elfogadott „Derecske, Sáránd, Konyár, Tépe Önkormányzatainak Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Helyzetelemzésében” megállapított tények, feltárások illeszkednek a jelen Helyi Esélyegyenlőségi Programmal.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A statisztikai adatok többségét a TEIR adatbázis adta. A HEP elkészítéséhez a közoktatási intézménynél rendelkezésre álló adatokat is felhasználtuk, valamint a már meglévő stratégiai tervek által használt adatok is beépítésre kerültek. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: IVS) ide vonatkozó részei is beépítésre kerültek. Több helyen Önkormányzatunk nem rendelkezik adattal, adathiány áll fent. Ezeknek az adathiányoknak a pótlása az intézkedési tervben rögzítésre kerültek.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottak jövedelmi viszonyai: Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete vizsgálatakor (2012 I. félév adatai KSH) megállapítható, hogy országos összehasonlításban az Észak-Alföldi régió értékei a legalacsonyabbak.

A régión belüli megoszlás már kedvezőbb képet mutat, hiszen a 3 megyéből Hajdú-Biharban a legmagasabb az átlagjövedelem, ez legfőképpen Debrecennek köszönhető. De még így is jelentősen elmarad az Országos átlagtól.

Derecske Város viszonylatában a vagyoni és jövedelmi helyzet a következők szerint alakul: év 2007 2008 2009 2010 2011

összes SZJA (Ft) 719.964.274 732.655.972 759.045.239 639.220.402 573.421.483

összes adófizető (fő) 3.714 3.785 3.771 3.926 3.918

2012 2013

768.864.378 761.837.528

3.956 4.048

A fenti adatokból megállapítható, hogy az adófizetők száma növekedő tendenciát mutat. A fizetendő adó összege viszont csökkenést mutat. Ez az adótörvények változásának, az adó mértékek csökkenésének eredménye. A változás előtt növekedést mutat a fizetendő adó. Valószínűsíthető, hogy a be nem fizetett adó a lakosságnál marad, így ösztönzi a kereslet növekedést.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A statisztikai adatok a foglalkoztatás és munkanélküliség vizsgálatánál a 2000-2011 közötti időszakra terjednek ki.

A településen nyilvántartott álláskeresők száma a 2000 évi 464 főről 2011 évre 846 főre 82%-al növekedett. A 2015. 06. havi regisztrált álláskeresők száma 784 fő, ebből 413 férfi, 371 nő.

A régióban a nyilvántartott álláskeresők számának emelkedése 45%, a megyében 40,7% a vizsgált időszak végén. Az értékek összevetése esetén megállapítható, hogy a régiós és megyei adatokhoz képest is magasabb a települési növekmény mértéke.

A 180 napot meghaladóan nyilvántartásban lévők (tartós munkanélküli) száma a régióban 31%-al a megyében 29%-kal, míg a településen kimagaslóan magas 126%-kal emelkedett a vizsgált időszak végére. A 180 napot meghaladóan regisztráltak száma 502 fő a településen 2015.06. havi adatok alapján. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya foglalkoztatott2: az a személy, aki az év nagyobbik részében (a munkaerő-felmérés fogalma szerint: a megfigyelt héten) legalább heti egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság – ideértve szülési szabadságot is – miatt) nem dolgozott. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők, illetve a nyugdíjasok nem tekintendők foglalkoztatottaknak. munkanélküli3: az a személy, aki az év nagyobbik részében nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. A 15-64 év közötti lakónépesség jelenti az aktív korú foglalkoztatottak táborát. Ez 65-70%-ot tesz ki. Megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a munkára fogható népesség 10-15%-a. Ez növekvő tendenciát mutat, míg 2008-ban 10,87% volt addig 2011 évben a férfi népességnek ez a része sokkal fenyegetettebb, mint a nők helyzete. Ennek az is oka lehet, hogy ez az a korosztály, ahol a nők gyermeket vállalnak, kikerülnek a nyilvántartott álláskeresők közül. A korcsoportos megosztásban jól látható, hogy a legveszélyeztetettebb korosztályt a fiatal munkavállalók jelentik. Arányaiban is ők vannak a legtöbben és évről-évre nő az arányuk. A többi korosztályban nem jellemző a korcsoportonkénti növekvő tendencia. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma összességében csökkenő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban még 42% körüli volt a tartós munkanélküliek száma, addig 2011-ben 30%. 2010-ben ez a mutató 25% alá esett vissza.

2 3

http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#f http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#f

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Alacsony iskolai végzettség: alacsony iskolai végzettségűnek tekinthető az a személy, akinek sem érettségi bizonyítványa, sem szakképzettsége nincs, csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. Az alacsony iskolai végzettséggel (általános iskolai végzettséggel) sem rendelkezők a 15 évesnél idősebb lakosság 14,67%. A regisztrált munkanélküliek között nyilvántartott 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma kevesebb, mint a 8 általánost végzettek száma. A korosztály szerinti megoszlás elemzése nyújtana hitelesebb képet a valós helyzetről. Itt adathiány áll fent. 369 főnek nincs szakképzettsége a 2015.06. havi adatok alapján, 256 segédmunkás, 176 betanított munkás, 276 szakmunkás végzettséggel rendelkezik.

c) közfoglalkoztatás A fejezetre vonatkozó jogi szabályozás szerint a helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, e) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt A helyi önkormányzat a Mötv. 15. §-a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. A közfoglalkoztatásban résztvevők aránya az aktív korú népességhez viszonyítva megközelítőleg 15%. A legnagyobb közfoglalkoztató a településen az önkormányzat, mely évről-évre a lakosság ezen részének 15%-át vezeti vissza a munka világába.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Derecske városát két nagyobb vonzáskörzetű település veszi közre, Debrecen a megyeszékhely és Berettyóújfalu. Mindkét település a 47-es számú főút vonalán fekszik Derecskétől 25 km-re. Derecskén 2014-ben több, mint 1000 adófizető volt a városban, ennek nagy része mezőgazdaságban tevékenykedik. A kiskereskedelmi üzletek száma és a vendéglátóhelyek száma az utóbbi 5 évben stagnálást mutat. Új munkáltatók nem jelentek meg a piacon. Éppen ezért fontos a két nagyváros

közelsége. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférést egy már elkezdődött beruházás teszi könnyebbé a városunk lakóinak. Itt a közösségi közlekedést fogjuk fejleszteni. A településen működő gazdasági szervezetek száma, formájuk szerint (2013. évben): Forma Száma

Egyéni vállalkozó 457

Bt.

Kkt.

Szövetkezet

Kft.

Egyéb

Összesen

46

1

16

155

4

679

Nagyobb gazdálkodó szervezetek: Cég neve Önkormányzat BOLD AGRO KFT DERECSKEI SZÖVKER KFT NAGISZ KFT. HAJDÚ-GLAS KFT. BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. DERECSKEI VÁROSGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. GENERÁLÉP-3 KFT. AGRO-SZIKA Kft. KITE PLANT KFT. KÉSZ-GÉP KFT KASZ-FARM KFT Vadásztársaság EKO-NET KFT HAVITA-TÉSZ SZÖVETKEZET

Fő tevékenysége városüzemeltetés mezőgazdasági termelés, szolgáltatás kereskedelem baromfikeltetés üvegmegmunkálás szociális szolgáltatás városüzemeltetés

építőipari tevékenység mezőgazdasági szolgáltatás palántanevelés szerszámkészítés Állattenyésztés, és növénytermesztés vadgazdálkodás fémszerkezet gyártása Gyümölcs termesztés, feldolgozás, tárolás hűtés, kereskedés FÉMIXO KFT Fémfeldolgozás OPTIMIT HUNGÁRIA KFT Kereskedelem DERECSKEI AGORA SZÖVETKEZET Mezőgazdasági termelés, szolgáltatás HÉKA MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ ÉS Mezőgazdasági termelés, szolgáltatás KERESKEDELMI KFT A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre. Ezt az adottságot a derecskei mezőgazdászok mindig is kihasználták, így a magas színvonalú növénytermelésben jelentős mértékű a kertészeti tevékenység részaránya. Ez a termelési technológia jelentős számú munkavállalónak tud munkát biztosítani. Jelentős számú munkavállaló jár el Debrecenbe, Hajdúszoboszlóra, Berettyóújfaluba. A népi iparművészeti és kézműves tevékenység ismét fellendülőben van, országos hírű képviselői vannak a városunkban. Vállalkozások Az elmúlt tíz évben nagyobb értékű munkahelyteremtő beruházások nem valósultak meg. Külföldi tőkével beruházás nem készült. A városban nincs olyan jellegű ipari tevékenység, amely 100 fő feletti foglalkoztatást biztosítana. Debrecen és Nagyvárad közelségének köszönhetően a város területén sokféle kis volumenű,

szétaprózott ipari vállalkozás működik. A városban szükség lenne ipari-szolgáltató vállalkozások letelepedésére alkalmas ipari parkra. Az ipari park a Schengeni határhoz kapcsolódó vállalkozások letelepedését is elősegítheti, telephely biztosítása és minőségi munkaerő képzésével. Mezőgazdaság A város adottságai miatt hosszú távon is várható a mezőgazdaság jelentőségének megmaradása, a gazdasági programban, a fejlesztések során az agrárgazdaságot kiemelten kell kezelni. Derecske jó talajtani adottságokkal rendelkezik, a termőföldek AK értéke átlagosan meghaladja a 100 ezer forintot. A település belvízveszélyes, de az aszályos évjáratok hatásait is mérsékelni kell. Az aszályos évjáratok hatásainak kivédése érdekében a helyi gazdák összefogtak és kb. 1 milliárd forint nagyságrendű beruházást kívánnak megvalósítani. A fejlesztés hatására Derecske nyugati felén lévő termőterületek kb. 1/3-ad része biztonsággal öntözhető lesz és ez által intenzív gyümölcs, paprika, paradicsom, stb. termelésére lesz lehetőség. A nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására kell törekedni, mert ez nagyobb profithoz juttatja a vállalkozót, több munkahelyhez a város lakosait. Városunkban fejlett szintén történelmi hagyományokra épülő a sertés és szarvasmarha tenyésztés. A jelenlegi gazdasági környezet és piaci viszonyok sem kedveznek a fejlődésnek. A jelentős mezőgazdasági termelésre nincs helyben feldolgozóipar, melyet fejleszteni kell. Feltétlenül törekedni szükséges, hogy a helyben megtermelt termékek minél nagyobb arányban helyben találjanak vásárlóra, például a közétkeztetésben helyi nyersanyagot kell használni és a piac fejlesztése is ezt a célt szolgálja. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük. Településünkön középiskola is működik Településünkön nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amely a fiatalok foglalkoztatásának hozzáféréséről, esélyeiknek növeléséről adatot tud szolgáltatni.

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Településünkön nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amely a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezeteket tartja nyílván. Ezen pont a településünkön nem értelmezhető. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénység és mélyszegénység fogalmát az alábbiak szerint határozzák meg: A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián

jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, 2014. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó évi 812.960 Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben munkaszerződéssel foglalkoztat helyi lakosokat. A munkavállalóktól nem történik ilyen jellegű adatgyűjtés.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Derecske Város Önkormányzatánál nem állnak rendelkezésre olyan adatok, melyek a foglalkoztatás területén a hátrányos megkülönböztetés eseteit gyűjti össze, rendszerezi.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A járási hivatal hatáskörébe tartozik az ápolási díj megállapítása, az aktív korúak ellátása, az időskorúak járadékának megállapítása. Az aktív korúak ellátása 2015. március 01. napjával került jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe. Az aktív korúak ellátásán belül foglalkoztatást helyettesítő támogatás 414 fő derecskei lakos részére lett megállapítva 2015. augusztusi állapotot tekintve, az ellátás összege 22.800 Ft./fő/hó. A 2015. március 01. napjától 2015. augusztus 31. napjáig kifizetett összeg 58.905.320 Ft. 2015. augusztusi állapotot tekintve 19 fő derecskei lakos részére lett megállapítva egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a 2015. március 01. napjától 2015. augusztus 31. napjáig kifizetett összeg 3. 547. 165 Ft. Ápolási díj – 2014. december 31-ei állapot szerint – 69 fő (alap 36 fő, emelt összegű 16 fő, kiemelt 17 fő) derecskei lakos részére lett megállapítva, a 2014. évben kifizetett éves összeg 29.904.000 Ft. Időskorúak járadéka – 2014. december 31-ei állapot szerint – 20 fő (75 év alatti 11 fő, 75 év feletti 5 fő, családos 4 fő) derecskei lakos részére lett megállapítva, a 2014. évben kifizetett éves összeg 6. 433.000 Ft. A szociális és gyermekvédelmi támogatások megállapításnak feltételeit minden évben meghatározza az adott évben megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, amely 2012-ben, 2013-ban, sőt 2015-ben is 28.500 Ft. Rendszeres szociális segély megnevezésű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhettek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők voltak: A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és február 28. között felülvizsgálta.

A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra vált jogosulttá. Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lettek jogosultak azok a személyek, akik azért voltak jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősültek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudták. Ha vállalták a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphattak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak voltak rendszeres szociális segélyre. Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalta, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultsága meg lett szűntetve. Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kellettd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változott: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46.662 Ft.) Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 23.862 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az öregségi nyugdíjminimum 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26.220 Ft., mert a fogyasztási egység arányszáma: 1, az öregségi nyugdíjminimum 92%-a: 26.220 Ft.) Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segélyt akkor lehetett megállapítani és folyósítani – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalta az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodott. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnt a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.

A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul. Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra vált jogosulttá a lakásfenntartási támogatásra. Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően döntött a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet megállapítani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. A méltányossági közgyógyellátás szabályai is kikerültek 2015. március 1-jétől a szociális törvényből. Az önkormányzatok által biztosított támogatás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lett. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban állt, hogy a települési támogatásról rendeletet kellett alkotnia. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén, milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. 45. §-a a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kellett megalkotnia.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés

egyéb egyéb önálló földrészletek önálló épületek száma lakások száma száma

összes terület (m2)

legkisebb földrészlet terület (m2)

legnagyobb földrészlet terület (m2)

átlagos földrészlet terület (m2)

belterület

4033

33

324

5155286

9

117775

1278

külterület

2369

0

0

93974272 96

2759588

39668

zártkert

3677

2

0

4454896

69382

1212

35

324

103584454

ÖSSZESEN 10079

22

A település belterülete: 508 ha, külterülete: 9 850 ha. Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

legkisebb legnagyobb átlagos összes alrészlet alrészlet terület alrészlet terület alrészlet terület (m2) (m2) (m2) terület (m2)

erdő

143

172

3149646

36

223269

18312

gyep (legelő) 167

367

14404638

177

764484

39250

gyep (rét)

809

5981145

194

116278

7393

58

926911

421

86067

15981

550

gyümölcsös 41 kert

1986

1990

1655999

22

11269

832

kivett

4665

4726

12102553

9

162687

2561

nádas

94

108

792216

424

74911

7335

szántó

2518

5771

63782049

75

453433

11052

szőlő

1010

1013

789297

115

2878

779

a) bérlakás-állomány Derecske Város Önkormányzat tulajdonában és a DEVAG Nonprofit Kft. (Derecske, Köztársaság út 90. sz.) üzemeltetésében: 16 db piaci és költség alapon bérbe adható 12 db költségalapú, 4 db vendéglakásként üzemeltethető lakás van. Lakásállomány

A településen 2011 évben 3347 lakóingatlant tartottak nyilván. Számuk kismértékben, de emelkedett a vizsgált időszak végére. Kismértékű visszaesés 2007. és 2008. évben volt tapasztalható, ennek oka, hogy a két évben nem épült új lakóingatlan a településen, 2007. évben pedig avulás miatt több lakóingatlant elbontottak. Az épült és megszűnt lakások számának alakulását az alábbi diagram szemlélteti.

A lakásállományt és állandó népességet táblázatból kitűnik, hogy a vizsgált időszakban 20012011 között a lakásállomány a településen növekedett, az állandó népesség azonban folyamatosan csökkent. b) szociális lakhatás

Derecske Város Önkormányzat tulajdonában és a DEVAG Nonprofit Kft (Derecske, Köztársaság út 90. sz.) üzemeltetésében: 9 db szociális bérlakás Az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások használati/bérbeadási feltételeit az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint elidegenítésének feltételeiről szóló 2/2008. (II.01.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

Szociális bérlakásként bérbe adható lakások jegyzéke Sorsz. Cím 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Csuklya u. 18/1. Csuklya u. 18/2. Szív u. 27. 1-2. Szív u. 27. 3. Szív u. 27. 4. Bacsó B. u. 29. Rákóczi út 76/1. Rákóczi út 76/2. Rákóczi út 76/3.

Haszn. alapterület (919. hrsz.) (919. hrsz.) (954/2. hrsz.) (954/2. hrsz.) (954/2. hrsz.) (1043/A. hrsz.) (2032. hrsz.) (2032. hrsz.) (2032. hrsz.)

42 33 47 20 27 58 43 44 58

Komfortfokozat komfortos komfortos komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfortos komfortos komfortos komfortos

Piaci és költség alapon bérbe adható lakások jegyzéke Sorsz. Cím Piaci alapúak

Haszn. alapterület

1. Köztársaság út 94/1. (820. hrsz.) 2. Köztársaság út 94/2 (820. hrsz.) 3. Kandia u. 36. (514. hrsz.) 4. Szováti út 4/1. (1513. hrsz.) 5. Szováti út 4/2. (1513. hrsz.) 6. Köztársaság út 99. (1. hrsz.) 7. Nap u. 2/a. (2931. hrsz.) 8. Köztársaság út 88. 2. lh. I. em. 4. (816/A/10. hrsz.) 9. Köztársaság út 88. 3. lh. I. em. 3. (816/A/15. hrsz.) 10. Köztársaság út 108/1. (1336. hrsz.) 11. Köztársaság út 108/2. (1336. hrsz.)

Komfortfokozat

108 37 64 62,22 52,29 51 36 38

komfortos komfortos komfortos összkomfortos összkomfortos komfortos komfortos komfortos

40

komfortos

70 70

komfortos komfortos

12. Köztársaság út 108/3. (1336. hrsz.) 13. Kinizsi u. 10. I. épület I. em. 1. (1502/1/A/4. hrsz.) 14. Rákóczi út 8. B.lh. II.em.2. (1527/A/6.hrsz.) 15. Rákóczi út 8. A.lh. II.em.2. (1527/A/12. hrsz.) 16. Köztársaság út 57. (360. hrsz.)

Sorsz. Cím Költségalapúak

23 61

komfortos komfortos

47

komfortos

47

komfortos

72

komfortos

Haszn. alapterület

1. Köztársaság út 81. A lh I. em. 1. ajtó (13/2/A/6. hrsz.) 2. Köztársaság út 81. A lh I. em. 2. ajtó (13/2/A/7. hrsz.) 3. Köztársaság út 81. A lh I. em. 3. ajtó (13/2/A/8. hrsz.) 4. Köztársaság út 81. A lh.tetőtér 7. ajtó (13/2/A/9. hrsz.) 5. Köztársaság út 81. A lh.tetőtér 8. ajtó (13/2/A/10. hrsz.) 6. Köztársaság út 81. A lh.tetőtér 9. ajtó (13/2/A/11. hrsz.) 7. Köztársaság út 81. B lh I. em. 6. ajtó (13/2/A/17. hrsz.) 8. Köztársaság út 81. B lh I. em. 5. ajtó

Komfortfokozat

69

összkomfortos

34

összkomfortos

54

összkomfortos

63

összkomfortos

32

összkomfortos

52

összkomfortos

69

összkomfortos

34

összkomfortos

54

összkomfortos

63

összkomfortos

32

összkomfortos

52

összkomfortos

(13/2/A/18. hrsz.)

9. Köztársaság út 81. B lh I. em. 4. ajtó (13/2/A/19. hrsz.) 10. Köztársaság út 81. B lh.tetőtér 12. ajtó (13/2/A/20. hrsz.) 11. Köztársaság út 81. B lh.tetőtér 11. ajtó (13/2/A/21. hrsz.) 12. Köztársaság út 81. B lh.tetőtér 10. ajtó (13/2/A/22. hrsz.)

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Önkormányzat tulajdonában nincs ilyen. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság: Derecske Város Önkormányzat, mint alapító, Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány működtetésében, 1 db Hajléktalanszálló (Derecske, Semmelweis u. 68.) e) lakhatást segítő támogatások

lakásfenntartási támogatás (az ellátás 2015. évben megszűnt) f) eladósodottság nincs adat g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületeken, nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások: - Csemetekert: 1 db. - Hajnalkert: 8 db. - Morgó: 1 intézmény - Móricz föld: 1 db. - Rózsakert:1+1db.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) (Anti) szegregátumok elemzése Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 2 szegregátum által érintett területet különített el az alábbiak szerint, valamint az alábbi intézkedéseket fogalmazta meg:

1.1

A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Derecske Városban a 2011. évi népszámlálási adatok alapján két szegregátum azonosítható. 1. ábra: Derecske szegregátumokat bemutató térképe

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

Az 1. sz. szegregátum a városszövethez kapcsolódva, de a város szélén helyezkedik el, a 2. sz. szegregátum – Újtelep - elkülönül a városszövettől. A legkedvezőtlenebb mutatókkal a 2. sz. szegregátum rendelkezik, de az 1. sz. szegregátum is hasonló adatokat mutat. Mindkét szegregátumban problémát jelent a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosok magas száma. Az infrastruktúra hiányossága, a pormentes utak hiánya is mindkét területen jellemző, ugyanakkor mindkét szegregátumot érinti a folyamatban lévő szennyvízberuházás. Tömegközlekedés nincs, a szegregátumban élő lakosok gyalog, illetve kerékpárral tudják elérni a városközpontot és az itt található hivatalokat, szolgáltatásokat. Ugyanakkor az oktatási szegregáció megelőzése érdekében Derecske város az elmúlt évben hiánypótló szolgáltatást vezetett be a Hajdú-Volán Zrt-vel együttműködve. Mivel a kisderecskei körzet a városszövettől távolabb helyezkedik el, az itt élők nehezebben érhetik el a szolgáltatásokat, ezért naponta iskolabusz járat közlekedik térítésmentesen. A másik jelentős segítség a város kerékpáros közlekedésében az eddig elkészült és a pályázati forrásból folyamatosan épülő kerékpárút hálózat.

gregátum 1.

Derecske város KSH által kijelölt és Derecske város által jóváhagyott szegregátumainak státusza – a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként)

Társadalom 1. (Demográfia)

Társadalom 2. (Foglalkoztatottság/ Segélyezés)

Az itt élők száma 304 fő. A szegregátumok közül itt a második legmagasabb a 0-14 évesek aránya, 21,7%, a 60 év felettiek aránya 13,2%.

Az aktív korúak több mint 65,2%a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a háztartások több mint 58,7%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. 22 fő vesz részt közfoglalkoztatásban, lakásfenntartási támogatásban 72 család, rendszeres szociális segélyben 80 fő részesül. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 95 gyermek jogosult

Lakáshelyzet

Az itt található lakások száma 105, ezek 32,4%- a alacsony komfortfokozatú. A lakások 14,4%-a egyszobás.

Épített környezet / Közterületek minősége

Szolgáltatásokhoz Etnikai (közintézményi/piaci szegregáció jellegű) való hozzáférés

A vezetékes vízhálózat minden utcában elérhető. A szennyvízhálózat kiépítése a folyamatban lévő szennyvízberuházás során megtörténik. Hiányzik a pormentes út az alábbi utcákban: Akácfa u., Hársfa u., Nyúl u., Szív u., Csuklya u., Móricz Zs. u.

A terület lakossága etnikailag vegyes, azonban vannak utcák, ahol magasabb a roma családok aránya.

Tömegközlekedés nincs, a szegregátumban élő lakosok gyalog, illetve kerékpárral tudják elérni a városközpontot és az itt található hivatalokat.

Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások

Akácfa u. és a Móricz Zs. U., belvíz elvezető rendszer kiépítése.

gregátum 2.

Társadalom 1. (Demográfia)

Társadalom 2. (Foglalkoztatottság/ Segélyezés)

A területen élők száma 63 fő. A 0-14 évesek aránya extrém magas, több mint 50%. (A városi átlag15,5%.) Ugyanakkor a 60 éven felüliek aránya alig haladja meg a 3%-ot.

Az aktív korúak 69%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 46,7%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. 27 fő vesz részt közfoglalkoztatásban, lakásfenntartási támogatásban 81 család, rendszeres szociális segélyben 95 fő részesül. Rendkívül magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma:159 gyermek jogosult az ellátásra.

Lakáshelyzet

A területen található lakások száma 13, ezek majdnem 70 %a alacsony komfortfokozatú. A lakások 38,5%-a egyszobás

Épített környezet / Közterületek minősége

A közművek ki vannak építve. Szennyvízhálózat még nincs, de a folyamatban lévő szennyvízberuházás során mindegyik utcában kiépül. A pormentes út az egész területen hiányzik (Bem u., Keleti u., névtelen u. Damjanich u., Vasút u., névtelen u.)

Szolgáltatásokhoz Etnikai (közintézményi/piaci szegregáció jellegű) való hozzáférés

Tömegközlekedés nincs, a szegregátumban élő lakosok gyalog, illetve kerékpárral tudják elérni a városközpontot és az itt található hivatalokat, de iskolabusz működik.

Magas a roma családok aránya.

Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások

Keleti u., névtelen u. belvíz elvezető rendszerének kiépítése

1.2 Az elmúlt években tervezett, illetve megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások A 2010-ben elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta érdemi változások nem történtek a szegregátumok területén, nagyobb beruházásokra, infrastruktúra, illetve humán fejlesztésekre nem került sor. A 2. számú táblázat a 2010-ben tervezett, de megvalósításra nem kerülő beavatkozásokat tartalmazza. A 2010-ben elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került antiszegregációs célú beavatkozásai

Ágazat

Korábbi IVS antiszegregációs tervének tervezett intézkedései Önkormányzati bérlakások építése

Lakhatás

Közoktatás

Foglalkoztatás

Parkosítás a szegregátumokban, a lakókörnyezet tisztaságának és a zöld területek nagyságának és számának megnövelése Az érettségit adó középiskolában továbbtanuló HHHgyermekek arányának növelése Szakképzés fejlesztése Tanoda működtetése Aktív korúak ösztönzése és támogatása magasabb iskolai végzettség megszerzésére A Derecske Városi Művelődési ház és Könyvtár infrastruktúra fejlesztése, oktatási központ kialakítása, informatikán alapuló oktatás feltételeinek megteremtése. A munkaügyi központtal való együttműködés támogatott képzésekbe

Tervezett indikátorok

5 db szociális bérlakás megépül. Valamennyi jogosult igénylő számára tud biztosítani az önkormányzat bérlakást.

Minimum 25%-kal nő lakókörnyezet tisztasága, és a zöld területek nagysága

Az érettségit adó középiskolában továbbtanuló HHHgyermekek aránya 10%-kal növekszik Új szakok a szakiskolai oktatásban Tanoda program továbbvitele

Oktatási központ épületfejlesztése, eszközbeszerzés, intézményi dolgozók képzése megtörténik.

Ágazat

Korábbi IVS antiszegregációs tervének tervezett intézkedései való bekapcsolódás érdekében Felmérni a településen, hogy a meglévő vállalkozások milyen arányban tudnak alacsony végzettségűeket foglalkoztatni Ösztönözni azon vállalkozások betelepülését a városba, amelyek alacsonyabb iskolázottságúakat is képesek foglalkoztatni Infrastruktúra fejlesztés: belterületi útépítés, felújítás

Egyéb

Tervezett indikátorok

25%-kal nő a szegregátumokban élők foglakoztatási aránya

25%-kal nő a szegregátumokban élők foglakoztatási aránya

Településen belüli kiépített úthálózat aránya 60%-ról 65%-ra nő. Szegregált lakókörnyezeti utcák kiépítettsége eléri a települési szintet.

A 3. számú táblázat tartalmazza azon beavatkozásokat, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2010-es IVS elkészítése óta. A 2010-es IVS Anti-szegregációs Programja által megfogalmazott célok: 1. oktatási integráció biztosítása 2. lakhatási körülmények javulása 3. foglalkoztatási, jövedelmi helyzet javulása 4. szociális egészségügyi helyzet, életminőség javulása Korábbi IVS antiszegregációs terv megvalósult intézkedései (zárójelben a cél sorszáma, amihez hozzájárul)

Horizontális antiszegregációs beavatkozások

Szegregátum 1., 2.

A 3. életévet betöltött óvodások teljes körű beóvodáztatása (1) A romák foglalkoztatásának segítése közmunkával, ennek érdekében a Roma Szociális Szövetkezet létrejöttének támogatása (3) Belvízveszély elhárítása, AVOP által finanszírozott külterületi csatorna rekonstrukció (2)

Eredmény /értékelés

2015 szeptemberétől országosan kötelező a 3. életévtől az óvodáztatás Szövetkezet van, de még nem érte el a foglalkoztatás a 10 főt, a cél megmaradt. Közvetlen belvízveszély elhárult, folyamatosan csökken, de nincs adat a %-okról

Szegregátum 1., 2.

Szennyvíztisztító és szennyvízgyűjtő csatornahálózat teljes megépítése. (2)

Szegregátum 2.

Közösségi szolgáltató központ kialakítása a szegregátumok közelében (4)

2015 augusztusában lesz 100%os a szergregátumokban is a kiépítettség, de a rákötések száma egyelőre nem változott. Kis-derecskei szegregátumban egy meglévő önkormányzati épület át lett adva hasznosításra a Roma Kisebbségi Önkormányzatnak, és ők üzemeltetnek szolgáltató központot az ott élőknek, illetve minden Derecskén élőknek. Nincs adat a %-okról.

Antiszegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014 között) a városban

1.3 Antiszegregációs intézkedési terv 1.3.1

A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések

1.3.1.1 Antiszegregációs célok Derecske Város elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státusú lakosok integrációjának előmozdításához szükséges feltétel az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel társadalmi mobilizációjukhoz. 1. táblázat: Az antiszegregációs terv horizontális céljai és alcéljai Horizontális célok 1. Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása a településen 2. Oktatási integráció biztosítása

3. Az alacsony státusú lakosság foglalkoztatási

Alcélok

A HHH gyermekek kiegyenlített aránya intézményegységek és párhuzamos osztályok között. Az iskolai sikeresség feltételeinek megteremtése, a továbbtanulási mutatók javítása a HHH tanulók körében. A rendszeres munkajövedelemmel

Horizontális célok helyzetének javítása

4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

5. Közösségi terek, közösségi szolgáltatások biztosítása

Alcélok rendelkezők számának emelkedése, a tartós munkanélküliek számának csökkentése. Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A munkahelyteremtéshez hozzájáruló beruházásokkal, a munkaerőpiac igényeivel összehangolt képzések biztosítása A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Az alapellátáson túlmutató szociális szolgáltatások biztosítása a szegregátumokban élők számára. A szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek biztosítása Az iskolán kívüli, iskolai sikerességet segítő programok helyszíneinek biztosítása

A nagy létszámú szegregátumok megszüntetése nem lehetséges, ezért legfőbb célunk, hogy a rossz állagú ingatlanok felszámolásával, a mobilizációs lehetőségek megteremtésével a szegregációt oldjuk, a szegregátumokban élők számát csökkentsük. Emellett a területek rehabilitációjával megteremtsük az élhető lakókörnyezetet. Az antiszegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban Terület specifikus célok A településrendezésben a szegregációt csökkentő intézkedések megjelenítése építési tilalom elrendelésével Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében A hiányzó járdák és pormentes útburkolatok kialakítása Hiányzó közművek - víz és szennyvízhálózat kiépítése Élhetőbb környezet kialakítása: A lakókörnyezet rehabilitációja, területrendezési program a lakosság bevonásával, játszótér, sportpálya építése. Közösségi munka elindítsa, közösségi ház kialakítása Biztos Kezdet jellegű programok, tanoda jellegű programok működtetése A közüzemi tartozások csökkentése előrefizetéssel, kártyás mérőórákkal Foglalkoztatás növelését is célzó beruházás,

Szegregátum 1

Szegregátum 2 X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Terület specifikus célok kulturális-közösségi szolgáltatások bővítését célzó beruházás megvalósítása a szegregátum közelében, amely a terület felértékelődéséhez és a lakosság életminőségének javításához egyaránt hozzájárul A területen élők képzettségének és foglalkoztatottságának javítását célzó programok megvalósítása

Szegregátum 1

Szegregátum 2

X

X

1.3.1.2 Általános – horizontális antiszegregációs intézkedések A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása Derecske számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását vagy erősödését. Emellett az önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen Antidiszkriminációs jelzőrendszert működtet annak érdekében, hogy a településen az esélyegyenlőség és a szegregáció-mentesség a mindennapok részévé váljon. Az antiszegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők aszerint, hogy az adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy „puha” (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. A város által alkalmazott intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt. Az esélyteremtés legfontosabb eszközét a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás jelenti. Ugyanakkor már az óvodába lépés előtt szükségesek olyan fejlesztések, melyek a korai fejlesztés és egyéb szociális szolgáltatások körébe tartoznak. Az óvodai - iskolai nevelésben - oktatásban résztvevő feladat-ellátási helyek között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes eloszlását biztosítani kell. A Biztos Kezdet jellegű programok mellett az óvodai feladatellátási helyeken növelni kell a pedagógiai munkát segítő szakemberek kapacitását. (Pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus alkalmazása a szükségleteknek megfelelő óraszámban.) Kiscsoportos és egyéni fejlesztés biztosítása. Az óvodában az óvodapedagógusi létszám biztosítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kialakításra kerülő közösségi házban nyári napközi biztosítása szükséges nyári étkeztetéssel a hátrányos helyzetű tanulók részére. Olyan foglalkozások lebonyolítására van szükség, melyek biztosítják a gyermekek felzárkózási esélyeinek növelését és a szabadidő értelmes eltöltését. A hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók egyéni és csoportos fejlesztését, illetve a szabadidő hasznos eltöltését célzó tanoda létrehozása szükséges. A nem formális tanulási módszerekre épülő kompetencia-fejlesztés elősegíti az iskolai sikerességet és erősíti a továbbtanulási motivációkat. A hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, a devianciák elkerülése érdekében a KLIK helyi tankerületével együttműködve segítjük az iskolai drogprevenció, a stressz prevenciós és a családi életre nevelés érdekében szervezett átfogó iskolai programokat, az iskola és a szociális-gyermekvédelmi intézmények szakembereinek együttműködésével kortárs segítők, civil szervezetek bevonásával.

A középiskolába járó hátrányos helyzetű diákok lemorzsolódásának csökkentése érdekében az önkormányzat speciális ösztöndíjat hoz létre, amely motiválja a diákok iskolai sikerességét és az intézményben történő bent maradását. A megfelelő színvonalú szociális munka biztosítása érdekében rendkívül fontos a szociális területen dolgozók továbbképzése, új gyakorlatok, lehetőségek megismerése. A szolgáltatások bővítése pályázati forrásokból oly módon kell megtörténnie, hogy az új szolgáltatások, projektek hatékony működtetése érdekében létszámfejlesztésre is sor kerüljön. Az egészségnevelés-egészségfejlesztésnek kiemelt szerepet kell kapnia városi szinten is, és ezen belül a hátrányos helyzetű lakosok minél szélesebb körű bevonására van szükség. Az alacsony státusú lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, amelyek alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat. Számukra helyi adókedvezményeket biztosítunk. A foglalkoztatás érdekében és a lakókörnyezetek rehabilitációjához is kapcsolódóan az Önkormányzat szociális szövetkezetet kíván létrehozni. Meg kell teremteni a szociális gazdaság, szociális szövetkezet alapjait, mely a későbbiekben GINOP forrásból tovább fejleszthető.

Az antiszegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései Horizontális cél 1. Esélyegyenlőség biztosítása

2. Oktatási integráció biztosítása

Megvalósítást célzó intézkedés Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése A HHH gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az oktatási-nevelési intézményekben, a feladatellátási helyek között, valamint a csoportok, osztályok között Kiscsoportos és egyéni fejlesztések, terápiák biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére, a fejlesztő szakemberek biztosításával. Az óvodapedagógusok létszámának biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelően Integrációt segítő pedagógiai programok működtetése Nyári napközi biztosítása Tanoda létrehozása Iskolai prevenciós programok működtetése szakmaközi együttműködéssel

Felelős

Lehetséges pénzügyi forrás

Megvalósulás lehetséges időtávja

Jegyző, együttműködve a RNÖ elnökével

Nem releváns

2015-

Fenntartó, intézményvezetőkkel együttműködve

Nem releváns

2015-

Óvodavezető

Saját forrás

2016-

Polgármester

Saját forrás

2015-

Fenntartó, intézményvezetőkkel együttműködve Polgármester

Saját forrás

2015-

Polgármester

Saját forrás és EFOP

2016-

Fenntartó és a jegyző, együtt működve az intézményvezetőkkel

Saját forrás

2015-

2015-

Horizontális cél

3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása

4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

5. Közösségi terek, munka biztosítása

közösségi

6. Egészségtudatosság fejlesztése

Megvalósítást célzó intézkedés HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Alacsony státusú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése HH lakosság bekapcsolása az önkormányzati fejlesztések kivitelezésébe Szociális szövetkezet létrehozása Foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó képzések tervezése, megvalósítása A korai fejlesztés érdekében Biztos Kezdet Gyerekház/vagy program működtetése Prevenciós programok működtetése Szociális szakemberek képzése Biztos Kezdet Gyerekház és Tanoda szolgáltatások helyszínéül épület biztosítása Városi alközpontok kialakítása, közösségi terek kialakítása Egészségfejlesztő programok, szűrőprogramok szervezése

Felelős

Lehetséges pénzügyi forrás

Megvalósulás lehetséges időtávja

Polgármester

Saját forrás

2015-

Polgármester

Saját forrás

2015-

Polgármester

2016-

Polgármester

Saját forrás, majd EFOP vagy GINOP-forrás

2018-

Polgármester

Pályázati forrás (EFOP, GINOP)

2016-

Polgármester

Hazai forrás

2016-

Jegyző

Nem releváns

2015-

Kistérségi Egyesített Szociális intézmény vez. Polgármester

Saját forrás

2016-

Polgármester Polgármester

Saját forrás, forrás (EFOP)

pályázati

2016-

Saját forrás, forrás (EFOP)

pályázati

2017-

Saját forrás

2016-

1.3.1.3 Terület (szegregátum) specifikus antiszegregációs intézkedések A Derecske Városban található két szegregátum közül az 1. sz. szegregátum jóval népesebb, de a 2. sz. területen több mutató mentén is kedvezőtlenebb a helyzet. A 2. sz. terület, KisderecskeÚjtelep elkülönül a városszövettől, és a szolgáltatásoktól távolabb eső területen helyezkedik el. Mindkét szegregátum lakossága vegyes etnikailag, de magas a roma lakosság aránya. Az 1. és 2. számú szegregátum – méretéből és az ott található ingatlanok magas számából adódóan – nem szüntethető meg, de a rehabilitációs programok alkalmazása mellett mindkét szegregátumban szükség van olyan beavatkozásokra, amelyek alkalmasak a további szegregáció megállítására. Mindkét szegregátumban – legalábbis hosszabb távon – mobilizációs intézkedéseknek is meg kell valósulniuk. Másrészt az itt élők képzettségének, foglalkoztatottsági mutatóinak javításával is csökkenthető a szegregációs mutató. Az 1. és a 2. sz. szegregátumban is törekedni kell az infrastruktúra javításával és a szolgáltatások fejlesztésével az élhetőbb életfeltételek megteremtésére. Az ingatlanok értékének növelésén keresztül az itt lakók jövedelmi pozíciójának javítása is lehetővé válik. A zöldfelületek folyamatos növelésével elő kell segíteni az élhetőbb lakókörnyezetet a szegregátumok területén. Mindkét szegregátumban a foglalkoztatási és a lakáshelyzet javítása a legsürgetőbb feladat, valamint a hiányzó infrastruktúra kiépítése. Emellett rendkívül fontos, hogy a szegregátumokban az alacsony státusú lakosság koncentrációja ne növekedjen. A lakókörnyezet rehabilitációja során mindkét szegregátum esetén figyelemmel kell lenni az illegális szemétlerakók kialakulásának megelőzésére. A szegregátumok területén hiányoznak a közösségi terek, játszótér, sportolásra alkalmas tér építése indokolt. Ez mindkét szegregátum esetében releváns, hiszen magas a 14 éven aluli gyermekek száma. A szegregátumokon kívül integrált lakókörnyezetben, bérlakások kialakításával szükséges a szegregátumok oldását, az ott élők számának csökkentését elősegíteni. A közműszolgáltatókkal együttműködve kártyás mérőórák kihelyezését szükséges kezdeményezni azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlanokról. Biztosítani kell az adósságkezeléshez kapcsolódó szolgáltatásokat. Pályázati forrás igénybevételével komplex, szociális városrehabilitációs program indítása szükséges az 1. és 2. sz. szegregátumot érintően.

Az antiszegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései Szegregátum sorszáma

Konkrét intézkedés/beavatkozás

Szegr 1., 2.

Építési tilalom elrendelése

Szegr 1., 2.

Járdák kiépítése

Szegr 1., 2.

Pormentes útburkolat kiépítése

Szegr. 1., 2.

Sport és szabadidős tevékenységet biztosító közösségi tér kialakítása

Szegr 1., 2.

Zöldfelületek növelése

Szegr 1., 2.

Játszótér, sporttevékenységre alkalmas közösségi tér építése

Szegr. 1., 2.

Bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben Kártyás mérőórák elhelyezése

Szegr. 1., 2.

A szegregáció erősödésének megakadályozása Lakókörnyezet rehabilitációja Lakókörnyezet rehabilitációja Kültéri, hasznos szabadidő eltöltést célzó infrastruktúrák biztosítása Lakókörnyezet rehabilitációja Kültéri, hasznos szabadidő eltöltést célzó infrastruktúrák biztosítása A szegregáció oldása

Polgármester

Nem releváns

Megvalósulás lehetséges időtávja 2015-

Polgármester

Saját forrás

2015-2017

Polgármester

Saját forrás

2016-

Polgármester

TOP

2017-

Polgármester

Saját forrás

2016-2017

Polgármester

TOP

2017-

Polgármester

Saját forrás

2017-

Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése

Kistérségi Egyesített Szociális intézmény vezetője

Saját forrás

2015-

Érintett terület specifikus cél

Felelős partner

Lehetséges pénzügyi forrás

Szegr. 1., 2.

Szociális városrehabilitációs program megvalósítása

A szegregáció oldása Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése

Polgármester

pályázati kiírástól függően

1.3.1.4 Az antiszegregációs beavatkozások ütemezése Az antiszegregációs terv intézkedéseinek ütemezése Intézkedés Antidiszkriminációs jelzőrendszer működtetése A HHH gyerekek kiegyenlített arányának biztosítása az oktatásinevelési intézményekben, a feladatellátási helyek és a csoportok között Egyéni és kiscsoportos fejlesztések, terápiák biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére Az óvodapedagógusok létszámának biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelően Nyári napközi biztosítása Tanoda létrehozása HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Szegregátum közelében lévő barna mezős ipari területre, alacsony státusúakat foglalkoztató vállalkozások betelepülésének ösztönzése Szociális szövetkezet létrehozása Foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó képzések tervezése,

2015 X X

2016 X X

2017 X X

2018 X X

2019 X X

2020 X X

2021 X X

2022 X X

2023 X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

Intézkedés megvalósítása A korai fejlesztés érdekében Biztos Kezdet Gyerekház/programok működtetése Prevenciós programok indítása az iskolákban, szakmaközi és civil együttműködéssel Szociális szakemberek képzése Biztos Kezdet Gyerekház és Tanoda szolgáltatások helyszínéül épület biztosítása Építési tilalom elrendelése Járdák kiépítése Pormentes útburkolat kiépítése Sporttevékenységhez közösségi tér kialakítása Zöldfelületek növelése Játszótér építése Bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben Kártyás mérőórák elhelyezése

2015

X

X X

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X X X X X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

1.3.2

A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések

A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elveknek kell érvényre jutniuk. A projektfejlesztés során elemi érdekünk a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága. Mind az előkészítés, mind a megvalósítás során biztosítjuk a társadalmi párbeszéd lehetséges formáit. A Roma Nemzetiségi Önkormányzatot bevonjuk ezen folyamatokba. A közösségi térként és szociális, oktatási célra is használt épületet integrált lakókörnyezetben alakítjuk ki, hogy biztosítsuk a többségi társadalom tagjainak a részvételét a szolgáltatásokban. A különböző fejlesztések fizikai megközelíthetőségének tervezése elengedhetetlen a mindenki számára biztosított hozzáférés érdekében. Célirányos kampányt tervezünk minden fejlesztés, program, a település életét befolyásoló esemény, illetve a településen megjelenő szolgáltatás széles körű megismertetésére, a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására. Derecske város az ITS-ben tervezett fejlesztések során figyelembe veszi az antiszegregációs alapelveket. Potenciálisan szegregációs hatást gerjesztő fejlesztések a stratégiában nem szerepelnek. 1.3.3

A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

Tervezett fejlesztések, amelyek eredményeként javulhatnak a szegregációs mutatók A tervezett projekt címe Felhagyott „Seprűkötő üzem” közcélú hasznosítása Kisderecske Szegénység és szegráció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés

A projektben tervezett tevékenységek Használaton kívüli épület szociális szövetkezet működtetése keretében történő hasznosítása. Ötlet szintű. Szociális ("0 Ft-os fűtés és villanyszámlás") passzívház besorolású lakások kialakítása, vásárlása vagy építése/ felújítás Roma közösségi központ kialakítása - Kisderecske, Damjanich. u. 5 (hrsz: 3466) - Használaton kívüli épület 1. Tervezés 2. Épület felújítás 3. Területrendezés, parkosítás "

Azokat a konkrét beavatkozásokat, amelyek eredményeként a szegregációs mutatót adó statisztikai jellemzők értéke potenciálisan javulhat, a horizontális és a területspecifikus tervezés során megfogalmaztuk. Alacsonyan képzett csoportokat célzó foglalkoztatási beavatkozások/fejlesztések, szociális ellátórendszer fejlesztése, konkrét lakókörnyezetet érintő fejlesztések, oktatás specifikus beavatkozások (tanodák, napközik stb.). Ezeken túlmenően, illetve ezekkel a beavatkozásokkal összhangban a város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Antiszegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények vállalják, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására törekednek. Az Önkormányzat a szegregált területeken különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat tervez, amelynek elsődleges célja a területi koncentráció csökkentése, a magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan a társadalmi integrációt, re-integrációt szolgáló komplex eszközöket – munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése – alkalmaz, hogy a szegregált területen élők életminősége, ezen belül a lakhatási körülmények, a

foglalkoztatási és képzettségi mutatók javuljanak, az itt élők egészségtudatos magatartása kialakuljon. A területeken élőket jelentős mértékben sújtja az alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség, a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás problémája. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek. Az anti-szegregációs beavatkozások általános célkitűzése, hogy a szegregációval érintett területeken élők jelenlegi és jövőbeli életminősége javuljon. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, az itt élők jövedelmi viszonyai, és ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a megfelelő képesítés megszerzése, amely a jövedelemszerzést elősegítő tényező.

Adat lakónépesség száma (fő) Lakónépesség aránya (%) Forrás: KSH

Város egésze*

Antiszegr.ter._1. (Téglás u. Tavasz u. Győzelem u.)

Antiszegr.ter._2. (Kossuth u. - Akácfa u. - Bacsó B.u. Meggyfa u. - Szív u. településhatár - Nyúl u.)

Antiszegr.ter._3. (Derecske-Újtelep )

9 1364

98

224

536

100%

0,107%

0,245%

0,586%

Derecskén minden városrészben találhatók olyan kisebb területek, ahol a szegregációs mutató 40% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. A délnyugati és az északnyugati városrészben olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A KSH 2001. évi népszámlálási adatain alapulva Derecskén 3 szegregátum került beazonosításra. A Délnyugati városrészben (Antiszegr.ter.1) 98 fővel, az Északnyugati városrészben (Antiszegr.ter.2) 224 fővel és a kisderecskei városrészben 536 fővel. Az Északnyugati- és a Délnyugati városrészben további kisebb szergregált területek is találhatók, de ezek lakosságszáma nem éri el az 50 főt. A város (50 fő lakos méretet meghaladó összefüggő területű) szegregátumaiban élők (858 fő) a lakosság 0,939%-át teszik ki. (Tehát a lakónépesség közel 10%-a szegregált lakókörnyezetben él!)

Forrás: KSH 4

A KSH 2011-es népszámlálási adata

A legnagyobb szegregált terület a Kisderecske városrész lakófunkciójú un. „Újtelep” része. Mint az már az előbbiekben kiderült ezen városrészben az idősek aránya átlag alatti. A 0-14 év közötti korosztály felülreprezentált, a 15-59 évesek aránya átlagosnak mondható. 14 éven aluliak száma és aránya Adat

Város egésze*

Antiszegr.ter._1. (Téglás u. Tavasz u. Győzelem u.)

Antiszegr.ter._2. (Kossuth u. - Akácfa u. - Bacsó B.u. Meggyfa u. - Szív u. településhatár - Nyúl u.)

Antiszegr.ter._3. (Derecske-Újtelep )

9 136

98

224

536

1 745

25

72

174

19,1%

25,5°%

32,1%

32,5%

lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%)

14 év alatti lakossági arány tekintetében mindhárom beazonosított szegregátum felfelé és jelentős mértékben tér el a városi átlagtól. Az 1. beazonosított terület 6%-kal, míg a 2-es és 3-as cc. 13 %kal. A kisderecskei városrész az antiszegregációs terv fejezetben és a tervezett fejlesztések során is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, nem csak a 0-14 éves korúak arányszáma, de a létszámuk miatt is (174 fő).

Forrás: KSH 15-59 évesek száma és aránya

Adat lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 15-59 évesek száma (fő) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Forrás: KSH

Antiszegr.ter._2. (Kossuth u. Akácfa u. - Bacsó B.u. - Meggyfa Antiszegr.ter._3. u. - Szív u. - településhatár - Nyúl (Derecske-Újtelep ) u.)

Város egésze*

Antiszegr.ter._1. (Téglás u. - Tavasz u. Győzelem u.)

9 136

98

224

536

5 673

57

134

298

62,1

58,2

59,8

55,6

Forrás: KSH

A 15-59 év közöttiek tekintetében a 2. antiszegregációs terület közelít a városi átlaghoz. Az 1-es és 3-as terület 4-7% eltérést mutat negatív irányban, ami nem túl jelentős, és a gyermekkorúak felülreprezentáltsága miatt érthető.

Forrás: KSH

A 60 év felettiek tekintetében a 3. antiszegregációs területből kettő (a 2-es és a 3-as) jóval átlag (08,8%) alatti, 8-12%-os értéket mutat. Az 1. sz. terület is átlag alatti több mint 2 százalékponttal, de ez már közelít a városi átlaghoz. Mint az az előző korcsoportok (gyermekkorúak és középkorúak) elemzéseiből is kiviláglik, ezek a területek jellemzően fiatalodó területek. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aránya az aktív korúakon belül mutató derecskei értéke 36,2%. Ennél az értéknél kisebb értékkel bíró „városrész” kettő van a településen. Ezek közül az egyik Kiderecske, ahol 73,8%, a másik a Külterület, ahol 85,5%, amely közel 40 és több, mint 50 százalékponttal alacsonyabb, mint a városi adat! A további városrészek adatai alapján mind magasabb számértékkel bírnak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező lakosság aránya a városon belül jól érzékelhetően, eltérően jelenik meg A Délnyugati városrész 34,1%, és az Északnyugati városrész 40,5%-al a városi adattól nem sokkal nagyobb értékekkel

rendelkeznek. A Városközpontban 24%-os ez az arány, mely 12,2%-kal kedvezőbb a városi adatnál, és közel ilyen kedvező arányt mutat a Keleti városrész is, ahol 29%-ot tesz ki ez a mutató. Lakásállomány Derecske városrészek Városközpont Kisderecske Keleti városrész Délnyugati városrész Északnyugati városrész Külterület Derecske összesen Antiszegr.ter._1. Antiszegr.ter._2. Antiszegr.ter._3. Szegregált területek összesen Forrás: KSH adatok (2001)

Lakásállomány (db.) 529 159 602 962 1 017 6 3 275 35 64 159 258

Forrás: KSH adatok (2001)

A rendelkezésre álló KSH adatok alapján az Északnyugati városrészben található a településen a legtöbb lakás, mely számszakilag 1.017 db, ami a városi viszonylatban 31,05%-ot tesz ki. Ebben a városrészben lakik a városi lakosság 28%-a. Ennél nem sokkal kevesebb a Délnyugati városrész lakásállománya, mely 962 db, ez a Derecskén található lakások 29,37%-át adja. A következő két, közel azonos lakásállomány nagyságú városrész: a Városközpont, ahol a 529 db. lakás található, mely 16,15%-ot jelent városi szinten és a Keleti városrész 602 db lakással, ami város lakásállományának 18,38%-át adja. A beazonosított szegregátumokban mindösszesen 258 lakás található, ami a városi lakásállomány 0,079%-a. (Figyelemre méltó adat, hogy a cc. 0,08%-nyi lakásállományban a lakosság közel 10 %-a él.)

Alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya

Forrás: KSH

A Derecskén található 3.275 db lakás közül 32,9%-a mondható alacsony komfortfokozatúnak. Ez város összességére nézve nem túl kedvező adat. Ennél kimagaslóan magasabb értékkel bír a kisderecskei városrész, (mely lakóterület szempontjából megegyezik a 3. sz beazonosított szegregátummal) ahol a 159 db. lakás 61%-a alacsony komfortfokozatú, és a külterület (a 6 db lakás 66,7%-a). A városi átlagértékhez felülről közelít a Keleti- (36,7%), a Délnyugati- (34,8), és az Északnyugati városrész (33%). A legkedvezőbb értékkel a Városközpont rendelkezik, ahol az 529 lakás 19,1%-a tartozik ebbe a tartományba. A szegregátumok értékei 51,5% (1. sz. terület), 53,1% (2. sz. terület) és 61% (3. sz. terület = Kisderecske-Újtelep) Derecskén tehát a három megjelölt szegregátumban és a Külterületen nagyon magas az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya. A legkisebb értékkel a Városközpont bír. A ITS-ban az alábbi területi lehatárolások találhatók: Városközpont akcióterület A település központjában található akcióterület fejlesztésének fókuszában olyan funkciók állnak, amelyek a térség és a település teljes lakossága számára relevánsak. A központi területek megújításával a cél egy olyan egységes arculatú, fenntartható Városközpont megteremtése, amely a sajátos szerkezetét megőrzi, ugyanakkor lehetővé teszi a modern kisvárosi életformát, az egyes szolgáltatások gyors és egyszerű elérhetőségét. A beavatkozási területen megvalósítandó fejlesztések alapvetően a központi funkciók megerősítését szolgálják, ugyanakkor a városrészben élők életminőségének javításával hozzájárulnak a lakófunkciók erősítéséhez, összességében pedig szerepet játszanak a tudatos, pozitív kisvárosi imázs kialakításában. A Városközpont akcióterületen megvalósulnak egyéb olyan beruházások is, amelyek nemcsak az akcióterületre, hanem az egész városra vonatkoznak, vagyis egy együttműködő rendszer elemeit képezik. Ezen projektek részletesebb bemutatására a 4.3.2 fejezetben kerül sor (Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése, A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, Közműinfrastruktúra fejlesztése, stb.)

Északi vállalkozói övezet akcióterület A területen a közeljövőben elengedhetetlenül szükséges a vállalkozói övezet még szabadon értékesíthető területeinek vállalkozások fogadására alkalmas infrastruktúrával való ellátása, illetve a betelepülő vállalkozások termelési tevékenységének folytatásához szükséges innovációs és logisztikai központ létesítése. Északkeleti szociális városhabilitációs akcióterület Derecske kedvezőtlen társadalmi mutatókkal rendelkező városrészeiben olyan beavatkozás-csomag szükséges, amely integráltan kezeli a lakókörnyezet infrastrukturális hiányosságait, valamint az itt élők munkaerő-piaci, képzettségi, egészségügyi és egyéb problémáit – összhangban az Antiszegregációs programmal. A szociális városrehabilitációs projekt az alábbi beavatkozásokat tartalmazhatja: Északkeleti akcióterület szociális városrehabilitációja Felhagyott „Seprűkötő üzem” közcélú hasznosítása Szociális ("0 Ft-os fűtés és villanyszámlás") passzívház besorolású, lakások kialakítása Roma közösségi központ kialakítása Kisderecskén A Szociális városrehabilitációs akcióterületen megvalósulnak egyéb olyan beruházások is, amelyek nemcsak az akcióterületre, hanem az egész városra vonatkoznak, vagyis egy együttműködő rendszer, más néven hálózat elemeit képezik (lásd 4.3.2 pont: Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése, A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, Közmű-infrastruktúra fejlesztése, stb.) Északnyugati szociális városhabilitációs akcióterület Derecske kedvezőtlen társadalmi mutatókkal rendelkező városrészeiben olyan beavatkozás-csomag szükséges, amely integráltan kezeli a lakókörnyezet infrastrukturális hiányosságait, valamint az itt élők munkaerő-piaci, képzettségi, egészségügyi és egyéb problémáit – összhangban az Antiszegregációs programmal. A szociális városrehabilitációs projekt az alábbi beavatkozásokat tartalmazhatja: Északnyugati akcióterület szociális városrehabilitációja Szociális ("0 Ft-os fűtés és villanyszámlás") passzívház besorolású, lakások kialakítása A Szociális városrehabilitációs akcióterületen megvalósulnak egyéb olyan beruházások is, amelyek nemcsak az akcióterületre, hanem az egész városra vonatkoznak, vagyis egy együttműködő rendszer, más néven hálózat elemeit képezik (lásd 4.3.2 pont: Önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztése, A belső városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, Közmű-infrastruktúra fejlesztése, stb.) Turisztikai és rekreációs akcióterület Amennyiben a város vonzó alternatívaként kíván megjelenni, mint Debrecen, vagy Nagyvárad elővárosa, úgy a rekreációs tereit is jelentősen fejlesztenie kell. Ennek a kívánalomnak felelne meg a lakóövezeten belül helyet foglaló beépítetlen terület ilyen célú kialakítása. A tervezett beruházás léptékei miatt több ütemben megvalósítható. Sáros tó – Sport és rekreációs terület kialakítása – több ütemben, melynek elemei: o 1. Sportcsarnok felújítása (nyílászáró csere, falak és födém utólagos külső oldali hőszigetelése, bővítése, akadálymentesítése, biomassza fűtés és napelemes áramtermelő kiserőmű) o 2. Belvíz elvezetésének megoldása

o 3. Terület feltöltése o 4. Pihenő és sportterület továbbfejlesztése, szabadtéri kondi park, SKATE pálya építése Derecske köztéri játszóterének felújítása Az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódóan soft jellegű beavatkozások is szükségesek (pl. turisztikai programcsomagok kialakítása, városmarketing program). Ezek nemcsak az akcióterületre, hanem az egész városra vagy a programcsomagok esetében akár a térségre is vonatkozhatnak, de az integrált fejlesztések keretében megvalósíthatók A Városközpontban megtalálható a vezetékes víz és szennyvízcsatorna kiépítettség, az áram és közvilágítás teljes mértékben lefedi a belvárost, a gáz és a járda szintén kiépített a vizsgált részben. Egyik hiányosság a pormentes utakban található, ami 4 utcát érint. Bár ez a városrész a legjobbnak mondható infrastruktúra kiépítettség szempontjából. A 2015. évi szennyvíz beruházásnak köszönhetően a településrészben lévő utcák 100%-ban csatornázottak.

IVS-ben azonosított városrész 1. – Városközpont Megnevezés Vezetékes víz

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak 2 utca: Városháza u., Virág u.

Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Pormentes út

4 utca: Bihari tér, Dr. Mustó Sándor u., Iskola u., Kígyó u.

Járda Forrás: önkormányzati adatok alapján

A Kisderecske városrészben fedezhető fel a legtöbb hiányosság a közmű kiépítettsége területén. Megtalálható a városrészben a vezetékes víz, az áramhálózat is, valamint a településrész 100%-ban csatornázott. A pormentes utak hiánya itt az összesen 5 utcából 3 utcát érint. A Bem u., Damjanich u., és a Keleti utca útalappal rendelkezik. A településrész csatornázottsága 100 %. A lakóterületen meglévő problémák – bár utcák szintjén nem lehatárolható terület – a kisderecskei gazdasági területet is érintik. A gazdasági terület – Északi vállalkozói övezet - fejlődésének záloga is a közműellátottság fejlesztése a városrészben.

IVS-ben azonosított városrész 2. – Kisderecske Megnevezés Vezetékes víz Áram

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Pormentes út Járda Forrás: önkormányzati adatok alapján

A Keleti városrészben a Városközponthoz közel hasonló a közműellátottság. Két utca kivételével megtalálható a vezetékes víz kiépítettség, teljes városrészben az áram és a közvilágítás, a gáz és a járda kiépítés, valamint a szennyvízcsatorna hálózat. Pormentes utak hiánya mindösszesen 1 utcában jellemző. IVS-ben azonosított városrész 3. – Keleti városrész Megnevezés Vezetékes víz

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak 2 utca: Batthyány zug, Hajnal u.

Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Pormentes út

1 utca: Kuruc u.

Járda Forrás: önkormányzati adatok alapján

A legnagyobb lakásállománnyal bíró Délnyugati városrészhez sorolt utcákban elérhető a vezetékes víz, az áram, a közvilágítás, a gáz- és járdahálózat, valamint a szennyvízcsatorna szolgáltatás is. Az utak többsége útalappal rendelkezik, de még így is 10 db. utca részben, vagy teljesen földút. IVS-ben azonosított városrész 4. – Délnyugati városrész Megnevezés

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Pormentes út

10 utca: Bethlen G. u., Csillag u., Huszár., Külső u., Nyíl u., Nyugati u., Pázmány Péter u., Széchenyi u., Szőlő u., Téglás u., .

Járda Forrás: önkormányzati adatok alapján

Az Északnyugati városrészben szintén sok hiányosság fedezhető fel a közmű kiépítettség területén. Megtalálható a városrészben a vezetékes víz- és áramhálózat, valamint a csatornahálózat is. A városban a csatornahálózat lefedettsége itt a legkisebb. A Legelő utca teljes egészében, míg a Kandia utca, Szél utca, illetve az Arany János utca részben hiányzik a csatornahálózat. Szintén kiépített a gáz- és járdahálózat, 1 utcában jelent hiányt a pormentes út, a többi utcában az utakat útalap borítja.

IVS-ben azonosított városrész 5. – Északnyugati városrész Megnevezés

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna

4 db utca: Arany János u., Kandia u., Legelő u., Szél u.,

Gáz Pormentes út

1 db. utca: Szél u.

Járda Forrás: önkormányzati adatok alapján

Az antiszegregációs tervben azonosított 1. sz. szegregált területen (mely a Délnyugati városrészben helyezkedik el) a lakosság részére elérhető a vezetékes víz, van áram és közvilágítás minden utcában, továbbá a gáz is bevezetésre került a lakásokba, a pormentes utak kiépítése részben, a járdák és a csatornahálózat kiépítése is teljesen megtörtént a városrészi szegregátumban. Az anti-szegregációs tervben azonosított szegregált terület 1. – (Téglás u. - Tavasz u. - Győzelem u.) Megnevezés

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Pormentes út

1 utca: Téglás u.

Járda Forrás: önkormányzati adatok alapján

Az antiszegregációs tervben 2. sz. szegregált területként azonosított területen (mely az Északnyugati városrészben helyezkedik el) az infrastrukturális ellátás jónak mondható. Van a területen vezetékes víz, áram, közvilágítás, gáz, szennyvízcsatorna-hálózat és járda is. Az utcákat többségében útalap fedi.

Az antiszegregációs tervben azonosított szegregált terület 2. (Kossuth u. - Akácfa u. - Bacsó B.u. - Meggyfa u. - Szív u. - településhatár - Nyúl u. - Meggyfa u.) Megnevezés

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Pormentes út Járda Forrás: önkormányzati adatok alapján

Az antiszegregációs tervben azonosított 3. sz. szegregálódó terület lakóterület és lakónépesség tekintetében megegyezik a Kisderecske városrésszel így lakóterületi infrastruktúra kiépítettség vonatkozásában ugyanazokat az értékeket/eredményeket mutatja. Megtalálható a vezetékes víz, az áramhálózat és a szennyvízcsatorna. Az utcák teljes egészében pormentesek, többségük útalappal van fedve.

Az antiszegregációs tervben azonosított szegregált terület 3. – (Derecske-Újtelep ) Megnevezés

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Pormentes út Járda

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

Láthatóan tehát a szegregátumokban és a Külterületen magasabb ez az érték. A kisderecskei újtelepen, mint láttuk 73,8%, az 1-es azonosított szegregátumban 66,7%, a 2-esben 68,7%. A Külterületen a legkimagaslóbb ez az érték, ott 85,5%-ot mutat a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező lakosság aránya. Ez az elöregedő lakossági mutató az alacsony presztízsű, mezőgazdasági munkavállalói életforma jellemző külterületi jelenlétére utal. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya épp olyan szórt a településen, mint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és látható párhuzamot is mutat azzal.

Forrás: KSH (2001)

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a Városközpontban a legmagasabb (16,6%), ami a városi átlag kétszerese. A városi átlagnál magasabb értéket találunk még a Keleti városrészben (6.5%). Az összes többi városrész a városi átlag alatti értéket mutatja. A legrosszabbak a mutatók a beazonosított szegregátumokban és a külterületen. Az 1. szegregátumban egyáltalán nem mutatható ki a lakosság ezen csoportja.

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a település egészére vonatkozóan 36,2%, ami önmagában is magas értéknek tekinthető. Azonban ennek kétszeresét is meghaladja ez az arány a Külterületen, illetve a kisderecskei városrészben.

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül kisebb szórást mutat a megelőző táblázatokhoz képest, azonban Kisderecske itt is jelentősen magasabb értéket hoz a többi városrészhez viszonyítva.

A foglalkoztatottak arányának vizsgálatakor megállapítható, hogy amíg a városközpontban ez az arány 58,3, addig Kisderecskén mindössze 33,5%.

A foglalkoztatott nélküli háztartások arányát torzítja az elöregedési tendencia és az ehhez kapcsolódó egyedül élés, mint jelenség, valamint, hogy a felmérés alapján a külterületen mindössze 6 darab lakóingatlan került regisztrálásra és ehhez 173 lakos tartozik. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a tanyák egy része építési idejéből adódóan nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, mint engedélyezett és használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlan, valamint jelentős az egykor zártkerti besorolású üdülő ingatlanokra történt állandó jellegű betelepülés. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A szegregációval érintett területeken élő lakosság foglalkoztatottságbeli, nemek szerinti megoszlásáról nincs adat.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján a település önkormányzata az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: - a háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátásról, - a fogorvosi alapellátásról, - az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, - a védőnői ellátásról, - az iskola-egészségügyi ellátásról. Az egészségügyi alapellátások körzeteit helyi önkormányzati rendelet határozza meg (a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzetekről szóló 14/2004.(III.3.) önkormányzati rendelet és a területi védőnői körzetek meghatározásáról szóló 10/2010.(VII.30.) önkormányzati rendelet). Derecskén az Egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatásokat (felnőtt- és gyermek háziorvosi, körzeti ügyeleti, fogorvosi, iskolaorvosi és védőnői szolgáltatás) az érintett lakosság egy épületben érheti el. Az épületben a szolgáltatások elérése jelenleg kedvező struktúrájú, mivel az egészséges és beteglátogatók útvonalai már nem keresztezik egymást, valamint az akadálymentes elérés teljes

körűen biztosítottá vált. Az épületek az 1970-es években épültek. A fogorvosi rendelő épületében 2006-ban, majd 2008-ban külső és belső felújítás, nyílászáró cseréje, valamint a lámpatestek korszerűsítése valósult meg. A 2014. évben elnyert Európai Uniós forrásból sor került a Derecskei Egészségház teljes körű felújítására és korszerűsítésére, illetve a Központi Orvosi Rendelő épületében történő javítási munkálatok elvégzésére. A közel 90 millió forint összegű támogatásból a felújítási munkálatok során a Központi Orvosi Rendelő épülete összeépítésre került a Rákóczi út. 3. szám alatt lévő Egészségház épületével. Biztosítva ezáltal a betegek jobb átjárási lehetőségét a rendelők között, továbbá beépítésre került a két épület közé egy személyhordó lift, mely megkönnyíti a lakosok számára az emeleten lévő orvosi rendelők megközelítését. A felnőtt orvosi rendelők ajtaja a XXI. századi előírásoknak megfelelően kicserélésre került, így egy kerekesszékkel közlekedő mozgáskorlátozott vagy egy babakocsival érkező beteg is biztonságosan be tud lépni közvetlenül a rendelőbe. Minden rendelő, illetve folyosó, vizesblokk és kiszolgáló helyiség kifestésre került. Az elvégzett beruházást követően az egészségügyi alapellátás is méltó járási székhelyi szerepet tölt be városunkban. A település elhelyezkedése miatt a környékbeli kisebb települések lakói (elsősorban Tépe, Konyár, Pocsaj és Esztár) is igénybe veszik a derecskei egészségügyi központ szolgáltatásait. A településen járóbeteg-, illetve fekvőbeteg szakellátás nem érhető el. Ezen ellátásokat a betegek az alábbi intézményekben tudják igénybe venni. Ellátásra illetékes intézmény

Belgyógyászat

BNO kód 0100

Allergológia

0109

Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum

Sebészet

0200

Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum

Kardiológia

0400

Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu

Szülészet

0405

Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum

Nőgyógyászat

0406

Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Debrecen

Szakellátás típusa

Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu

Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu Fül-Orr-Gége

0600

Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Debrecen

Szemészet

0700

Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum

Bőr- és nemibeteg ellátás

0800

Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu

Neurológia

0900

Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Debrecen

Ortopédia

1000

Urológia

1100

Onkológia

1200

Arc-, állcsont-, szájsebészet 1700 Pszichiátria

1800

Tüdő

1900

forrás: http://84.206.43.26:7080/ellatas/xtek/?1

Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Debrecen Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Debrecen Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum Gróf Tisza István Kórház Berettyóújfalu Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum Debreceni Egyetem Orvostudományi- és Egészségügyi Centrum Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Debrecen

Háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátás A településen a háziorvosi ellátás biztosítása négy felnőtt háziorvosi körzetben valósul meg, az Önkormányzat és az egyéni- illetve társas vállalkozás formájában tevékenykedő háziorvosok között létrejött megállapodás alapján. A felnőtt háziorvosi rendelőben megjelentek száma éves szinten 4 praxisban: 7.254 fő5. Fogorvosi alapellátás A fogorvosi alapellátást a településen kialakított két körzetben két fő fogorvos látja el, egyéni vállalkozás keretében az Önkormányzattal kötött szerződés alapján. A felnőtt fogászat orvosai látják el az iskolafogászati feladatokat is. A fogászat területén ügyeleti ellátás nincs. A fogászati ellátást igénybevevők száma éves szinten 2 praxisban: 10271 fő6. Alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás 2002. november hó 01. napjától kezdődően az ügyeleti ellátás az Önkormányzat és az akkori Orvosi Ügyelet Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság között létrejött feladat-ellátási szerződés, és az azt 2005. január hó 01. napjától módosított szerződés útján biztosított. A központi ügyelet kialakításával az ügyeleti ellátásnak a korábbinál egy magasabb szintű formája került megvalósításra, a szakmai minimumfeltételek megteremtődtek, a tárgyieszköz-ellátottság jó. Járóbeteg-szakellátás (J0 vérvételi laboratórium) Az Önkormányzat a laboratóriumi ellátást 2006. január 1-jétől a központi orvosi rendelő épületében fellelhető J0-ás besorolású laboratórium működtetésére, egészségügyi szolgáltató kiválasztására meghirdetett pályázati eljárás nyertesével, OEP finanszírozási szerződéssel rendelkező vállalkozás keretében az Önkormányzattal kötött szerződés alapján biztosítja. Gyógyszertári ellátás A településen két, magántulajdonban levő gyógyszertár működik, amely a biztonságos ellátáshoz elegendő. A gyógyszertárak nyitva tartása a lakosság igényeihez igazodik, az ügyeleti ellátás biztosított. Az Önkormányzat a gyógyszertárak működtetéséhez anyagi támogatást nem nyújt. Mentőszolgálat A településen az Országos Mentőszolgálat szervezetéhez tartozó mentőállomás működik. Az Önkormányzat a tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget és garázs helyiséget térítésmentesen biztosítja a Mentőszolgálat részére. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramok részvételéről nincs önkormányzati adat. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

5 6

2012-es adat 2012-es adat

A fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférésről nincs adata az önkormányzatnak.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetést a Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el közszolgáltatási szerződés keretében. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. §-ának (3) bekezdése elő írja, hogy „A közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.” Az élettani szükségletnek megfelelő étrend biztosításához a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozása – törvényi előírás és a kormány kijelölése alapján – az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) feladata. Ezen ajánlás alapján kerül kialakításra Derecskén a közétkeztetési étrend. A kialakítás során figyelembe veszik még a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014.(IV.30.) EMMI rendeletben foglaltakat. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. üzemletetésében működik a városi sportcsarnok és sportpálya. Ez a létesítmény hétköznapokon, iskolaidőben az iskolák igénybejelentése alapján, az intézményi oktatás keretében történő testnevelési óráknak ad helyt. Hétköznapokon este és a hétvégeken az önkormányzati támogatást élvező civil szervezetek, illetve a piaci árat megfizető szervezetek, sportkörök veszik igénybe a létesítményt. A szabadidős és szünidős programokhoz több módon is hozzájárul városunk. Jellemzően a Kft. telephelyein vagy a karbantartásunkban (fenntartásunkban) lévő ingatlanokban történik a szünidős táboroztatás, amihez a technikai háttér mellett szervezési, étkeztetési, logisztikai feladatokat is vállalunk. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Önkormányzat által kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatások: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - nappali ellátás időskorúak részére Az Önkormányzat a kötelezően ellátandó alapfeladatain túl biztosítja: - a pszichiátriai betegek nappali ellátását, - a fogyatékos személyek nappali ellátását és - hajléktalan személyek részére éjjeli menedékhelyet. Derecske Város közigazgatási területén a lakosság részére biztosított egyéb szociális ellátások: - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - támogató szolgáltatás, - közösségi ellátás szenvedély- és pszichiátriai betegek részére Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti alapellátásokat a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel, illetve a Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés alapján biztosítja. A helyettes szülői hálózat településünkön nem volt megszervezhető, ezért ezt a feladatot Konyár településen élő helyettes szülőkkel, szerződés keretében oldjuk meg. A Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján biztosítja a nappali ellátást időskorúak, fogyatékos és pszichiátriai betegek részére, a házi

segítségnyújtást, a szociális étkeztetést. A Derecske-Létavértesi Többcélú Kistérségi Társulással kötött ellátási szerződés alapján a támogató szolgáltatást, közösségi ellátást pszichiátriai és szenvedélybetegek részére, valamint működteti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Az Önkormányzat képviselő-testülete 1993. április 26-án alapítványt hozott létre (Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány), melynek feladata a város és a település körzetében lévő hátrányos helyzetű egyének és közösségek nagyobb életesélyének, társadalmi integrációjának elősegítése, a helyi önkormányzatok humánpolitikai tevékenységének támogatása. Az Alapítvány széleskörű tevékenységei mellett kötelező önkormányzati feladatokat is ellát, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak alapján, illetve a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltak szerint. Működteti a gyermekjóléti szolgálatot, illetve családsegítő szolgálatot, éjjeli menedékhelyet; komplex családgondozást lát el. Jelentős az egészség-megőrzési és felvilágosító tevékenysége, mozgássérült, alkohol- és drogbetegek felvilágosító és lelki tanácsadói gondozása. Információs szolgáltatást nyújt, működteti a helyi Gyermekkoordinációs Tanácsot, pszichológiai, életvezetési, pedagógiai, jogi tanácsadói szolgáltatást lát el. Az Önkormányzat számára az igénybevevőkről nem áll rendelkezésre adat. Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény 2016. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései értelmében minden polgármesteri hivatallal rendelkező településnek 2016. január 1-től család- és gyermekjóléti szolgálatot, továbbá a járásszékhely településeknek, így Derecskének is család- és gyermekjóléti központot kell működtetnie. A család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait ellátási szerződés útján a Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány fogja végezni. A központ feladatainak ellátására pedig a Képviselő-testület létrehozta a Derecskei Család- és Gyermekjóléti Központot. A Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány feladata gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés. Tevékenységét a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve család- és gyermekjóléti szolgálatokkal összehangolva fogja végezni, mely szervezési, szolgáltatási és gondozási jellegű lesz. A Derecskei Család- és Gyermekjóléti Központ, mint az önkormányzat önálló költségvetési szervének feladata a gyermek családban nevelkedésének elősegítése és a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatások, programok nyújtása, a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések megtétele és szakmai támogatás nyújtása az ellátási területén működő család- és gyermekjóléti szolgálatok számára. Részletes feladataikat az Szt. és a Gyvt. vonatkozó szakaszai határozzák meg. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Derecskén a kötelező önkormányzati közművelődési feladatokat a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár látja el. A hagyományos nagy rendezvények köre évről-évre bővült, különösen sikeres rendezvényeknek bizonyultak az elmúlt években a város napi rendezvények, a disznótor és a szintén hagyományteremtő szándékkal létrehozott elszármazottak találkozójával kapcsolatos események, illetve a bérletes színházi előadások. Ugyanakkor továbbra is nagy érdeklődésnek örvendenek a majálisok, bálok, az adventi kiállítás, a grafikai alkotótelep. Elmondható, hogy a művelődési központ helyiségei maximális kihasználtsággal működnek. A könyvtár kínálta szolgáltatások a lakosság megelégedésére szolgálnak. Több nagy összegű, sikeres pályázatnak köszönhető, hogy mind a művelődési ház, mind pedig a könyvtár tárgyi és anyagi feltételei javultak, ennek köszönhetően javult szolgáltatásaik színvonala is. Továbbra is fő célja az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos pályázatok megvalósítása. A derecskei civil szervezetek továbbra is erősen kötődnek a művelődési ház nyújtotta szolgáltatásokhoz. Több mint húsz civil szervezet évről évre pályázik az önkormányzathoz támogatásért, ennek a belső pályázati rendszernek köszönhető, hogy szervezeti kultúrájuk olyan szintre emelkedett, hogy más civil pályázatokon is részt tudnak venni. E szervezetek nagyobb része kulturális, hagyományőrző tevékenységet folytat, szervezettségüknek köszönhetően taglétszámuk nőtt, anyagi lehetőségeik javultak az elmúlt ciklus során. 2010-ben módosította az Önkormányzat a civil szervezetekre vonatkozó helyi rendeletét, mely szerint az önkormányzati támogatásra pályázó szervezetek delegáltjaiból alakuló Civil Fórum javaslattételével segíti az önkormányzat illetékes bizottságának döntését. A rendeletmódosítást a civil szervezetek örömmel fogadták. A város kulturális életének szervezésében és támogatásában jelentős szerepet vállaltak a történelmi egyházak képviselői. A református templomban évente több alkalommal szervezendő zenei estéknek, hangversenyeknek mára kialakult törzsközönsége van. Mostanra hagyománnyá vált, hogy az egyházak vezetői közreműködésükkel hozzájárulnak a városi ünnepségek magas színvonalú szervezéséhez, lebonyolításához. A média egyre hangsúlyosabban jelenik meg a modern társadalmakban, az önkormányzati és közigazgatási hatósági munka szellemiségének átalakulása maga után vonja a nyilvánosság iránti igény megnövekedését, melyet elsősorban a különböző médiumokon keresztül kell biztosítani. Derecske Város Önkormányzata tulajdonát képezi a Derecskei Hírek című havilap, a www.derecske.hu nevű hivatalos honlap és a helyi kábelcsatornán sugárzó Kék-Kálló TV. Előrelépésnek tekinthető, hogy az Önkormányzat hallgatólagos támogatásán túl egyre jobban tudja gyakorolni tulajdonosi jogait, ugyanakkor a tapasztalatok alapján szükséges volt a tulajdonosi és a kiadói jogok rendezése. 2010-ben született meg az a döntés, miszerint a tulajdonosi jogokat továbbra is a képviselő-testület gyakorolja, de a kiadói jogok a polgármesteri hivataltól a DEVAG Kft-hez kerültek. Ez a folyamat várhatóan javítja a Derecskei Hírek és a városi honlap piaci esélyeit, lehetőséget teremt egy sokkal rugalmasabb és az új médiatörvény előírásainak megfelelő működésre.

Derecske város nem csupán a mikro-régió kulturális központja, de színes és sokoldalú kulturális tevékenységei megyei-, regionális-, sőt nemzetközi vonzáskörrel bírnak. A város kulturális életének központi szervezője a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár, de igen jelentős szereppel bírnak a helyi civil kezdeményezések, önszerveződő csoportok is. Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár: Városi Művelődési Központ A város Művelődési központja az 1950-es évektől Járási Művelődési Házként működött. A központ klubjai, szakkörei, ifjúsági és felnőtt rendezvényei, képzőművészeti kiállításai jelentős kulturális színfoltjai a városnak. Városi Könyvtár 1957-től Járási Könyvtárként működő, a járás megszűnése után Nagyközségi, majd 1991-től Városi Könyvtárként működő intézményt 1994-től összevonták a Művelődési Központtal. Rendszeresen szerveznek író-olvasó találkozókat, felolvasóesteket, emlékesteket, könyvbemutatókat, a településen és a környezetében élő és alkotó írók, költők műveit mutatják be. A Városi Könyvtár nyilvános közkönyvtár, a tudományos kutatás szempontjából is figyelmet érdemlő kézikönyvtárral és helytörténeti forrásanyaggal rendelkezik. A helytörténeti gyűjtemény célja: a városra, a városban élt vagy született, a városban élő, illetve Derecskével valamilyen kapcsolatban lévő személyekre vonatkozó irodalom összegyűjtése, a dokumentum fajtájától függetlenül. A könyvtár gyűjti a város természeti világára, gazdasági és kulturális életére, földrajzára, társadalmi viszonyaira, történetére, hagyományaira népszokásaira és egyéb emlékeire vonatkozó dokumentumokat. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Derecskei Roma Nemzetiségi Önkormányzat nem rendelkezik az esélyegyenlőségi csoportokra vonatkozó tevékenységi tervel. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésével kapcsolatosan véleményezési lehetőséggel élhettek, melyeket Derecske Város Jegyzője részére eljuttathattak. A véleményük beépítésre került az HEP-ben. A Nemzetiségi Önkormányzat támogatta a megvalósítást.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Adathiány

- Adatbázis a fiatalok foglalkoztatásának hozzáféréséről - Adatbázis a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetekről - Települési szinten adatgyűjtés a foglalkoztatás területén a hátrányos megkülönböztetésről - Eladósodottságról adatgyűjtés - A szegregációval érintett területen élő lakosság foglalkoztatottságbeli, nemek szerinti megoszlásáról adatgyűjtés - Prevenciós és szűrőprogramok részvételéről adatgyűjtés - Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférésről adatbázis felállítása - Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevevőiről önkormányzati adatgyűjtés - Szociális szolgáltatások során hátrányos megkülönböztetésről adatgyűjtés - Pozitív diszkrimináció a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belüli adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása az etnikai konfliktusokról - Adatbázis felállítása a helyi közösségi szolidáris megnyilvánulásokról Felnőtt képzések részvételének növelése Programok megalkotása a helyi foglalkoztatottság növelésének érdekében Telepek felszámolása Telekosztás Belterületbe vonás Szociális lakásállomány növelése Programok kidolgozása a komfortfokozatok növelésére Közműellátottság növelése (szennyvízhálózat, ivóvíz hálózat fejlesztés) Utak, járdák építése Kulturális bemutatók tartása Előadások tartása Szűrővizsgálatok tartása

Iskolázatlanság Munkanélküliség Szegregátumok Kevés lakás Sok a külterületen élő Rossz lakhatási feltételek Alacsony komfortfokozatú lakások Közmű mentes területek Rossz közlekedés Kisebbség kultúrájának nem ismerése Rossz higiénia Rossz egészségi állapot

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

Derecske településen a nyilvántartás szerint 43 fő védelembe vett gyermek van. A védelembe vétel fő okai: a gyermekek elhanyagoltsága, a rendezetlen családi viszonyok (pl: szülők közötti konfliktus), rossz szociális körülmények, illegális szerek használata, ötven órát meghaladó igazolatlan iskolai hiányzások. Gyermekjóléti szolgáltatások 2016. január 1-jétől a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan – egy szervezeti és szakmai egységben – működhet: települési szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten a család- és gyermekjóléti központ keretében. Mindkét szolgáltatás továbbra is önkormányzati feladat marad. Az új intézmények által ellátandó családsegítés feladatait továbbra az Szt., a gyermekjóléti szolgálat és központ feladatait pedig a Gyvt. tartalmazza. A két törvény szakmai végrehajtási rendelete 2015 decemberében jelent meg. Az új feladatmegosztás fokozott együttműködés kialakítását követeli meg a szolgálatok és a központok között, valamint a központok részéről szakmai támogatás nyújtását írja elő a Gyvt. a szolgálatok irányába. Tekintettel arra, hogy családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető, eddig az időpontig szükséges az új szabályok szerint feladatellátási kötelezettséggel bíró önkormányzatoknak létrehozniuk az új intézményeket, vagy a szükséges átalakításokat elvégezniük. A család - és gyermekjóléti szolgálat, illetve központ a jelenlegi családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán, annak erőforrásai hatékonyabb elosztásával, kötelező önkormányzati feladatként jön létre. Az integráltan létrejövő szolgáltatás település szinten elérhető kötelező szolgáltatás lesz, az ellátandó terület nagysága (járás/település) szerint differenciált szolgáltatási tartalommal. Általánosságban az új feladatmegosztás a következők szerint alakul: a települési önkormányzatok feladatkörében maradnak a lakóhely szintű minimumszolgáltatások, általános segítő feladatok biztosítása. Közös önkormányzati hivatal esetében a hivatal székhelye szerinti település biztosítja a szolgáltatást a közös hivatalhoz tartozó valamennyi településen; a hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása a járásszékhelyek települési önkormányzataihoz kerül. A járásszékhely településen működő szolgáltató illetékességi területe a hatósági feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a speciális szolgáltatások vonatkozásában kiterjed a járást alkotó települések lakosságára. A fővárosi kerületeknek a jövőben is biztosítaniuk kell a gyermekjóléti szolgáltatásokat. A családsegítés biztosításának Szt.-beli szabályai módosulnak 2016. január 1-jétől, családsegítés biztosítására az a települési önkormányzat köteles, amely polgármesteri hivatalt működtet, vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van. Szt. 86. § (1) bekezdés a) pont: „86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) a családsegítést, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van,” A gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekjóléti központ biztosításának Gyvt.-beli szabályai módosulnak 2016. január 1-jétől:

a polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. a járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni; A Gyvt. 94. § (2a), (4) bekezdése értelmében: „94. § (2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. ... (4) A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki. 1. Pénzbeli ellátások: A Gyvt. rendelkezései alapján – a gyermekek védelme érdekében – az Önkormányzat pénzbeli ellátásként rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít. 2. Gyermekjóléti alapellátások: Az Önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti alapellátásokat - a gyermekjóléti szolgáltatás - a gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás, óvodai elhelyezés, iskolai napközi otthonos ellátás) - gyermekek átmeneti elhelyezése (helyettes szülő alkalmazása) formájában biztosítja. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A népesség nyilvántartás alapján 0-18 kor 1795 fő 7 A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításnak feltétele a jövedelem határ, mely a nyugdíjminimum 130% -140%-a, természetbeni ellátás (ingyenes tankönyv, ingyenes napközi ellátás, évente két alkalommal 5.800/Ft. /fő Erzsébet-utalvány formájában, a felsőoktatásban továbbtanulás estén plusz pontszámokat jelent). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma: 698 fő8. Ha valamelyik gyermek szüleinek a 8 általános iskolától nincs magasabb iskolai végzettsége, akkor a gyermek halmozottan hátrányos (3 H.). c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

7 8

2013-as adat 2015 áprilisi adat

A rendkívüli települési támogatás a Szociális Bizottság hatáskörében van, melynek szabályait a Gyvt. 18. § (2) bekezdése, valamint Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokról szóló 8/2013.(II.28.) önkormányzati rendelete határoz meg.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A kedvezményes étkezésben részesülők aránya növekvő tendenciát mutat. Nő a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók aránya. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Az iskolákban lévő nem magyar állampolgárok száma rendkívül alacsony 1% alatti.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Derecskén az óvodai és a közoktatási intézményekből is 1-1 db. van. Az óvoda egy telephelyen működik, míg az általános iskola 2 telephelyen, de a gyermekek megosztása itt évfolyamonként történik. Ezen oknál fogva a gyermekek egyenlő eséllyel jutnak hozzá a fejlesztő, illetve az eredményességet növelő programokhoz.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

Védőnői ellátás A településen a területi védőnői ellátás jelenleg négy védőnői körzet működtetésével valósul meg, négy fő védőnő közalkalmazotti jogviszony keretében történő alkalmazásával. Az egyes körzetekben tevékenykedő védőnő a területi ellátási kötelezettséggel járó anya- és gyermekvédelmi védőnői feladatokon felül az iskola-egészségügyi védőnői feladatokat is ellátja. A védőnői szolgálaton megjelentek száma éves szinten 4 körzetben: 1734 fő9. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való

hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A házi gyermekorvosi ellátás két gyermekorvosi körzetben biztosított, két fő, egyéni vállalkozást folytató házi gyermekorvossal kötött megállapodás alapján. A háziorvosok, illetve házi gyermekorvosok az egészségügyi ellátás folyamatos biztosítása érdekében a munkavégzés helyszínén kívül szervezett készenléti szolgálatot teljesítenek. A gyermekorvosi rendelőt látogatók száma éves szinten a 2 praxisban: 13534 eset10.

9

2012-es adat 2013-as adat

10

Az iskola-egészségügyi ellátás a két házi gyermekorvossal kötött megállapodás, valamint a négy fő védőnő közreműködésével biztosított. Az ellátás biztosítása keretében a szolgáltatók kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek és az ifjúság egészségének megőrzésére, egészséges életmódra való nevelésükre, az egészségügyi felvilágosító és tanácsadó munkára, a betegségmegelőző és szűrő programokra. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre. d) gyermekjóléti alapellátás

Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti alapellátásokat a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel, illetve a Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés alapján biztosítja. Az Alapítvány széleskörű tevékenységei mellett kötelező önkormányzati feladatokat is ellát, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak alapján, illetve a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltak szerint. Működteti a gyermekjóléti szolgálatot, illetve családsegítő szolgálatot, éjjeli menedékhelyet; komplex családgondozást lát el. Jelentős az egészség-megőrzési és felvilágosító tevékenysége, mozgássérült, alkohol- és drogbetegek felvilágosító és lelki tanácsadói gondozása. e) gyermekvédelem Nincs adat. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Nincs ilyen szolgáltatás a településen g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az egészségfejlesztéshez a sport és szabadidős tevékenységekhez a hozzáférés mindenki számára egyenlően elérhető. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A kialakult rendszer alapján a kedvezményes étkeztetés és az ingyenes tankönyv a jogosultak számára elérhető. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása.

- A 2012. októberi intézményi statisztika alapján a Bocskai István Általános Iskola és AMI-ban a hátrányos helyzetűek: 465 tanuló a halmozottan hátrányos helyzetűek: 206 tanuló a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavaros: 38 tanuló az integrált sajátos nevelési igényű: 13 tanuló ETO-ban tanul: 27 tanuló b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

(pl.

iskolára/óvodára

jutó

- Iskolapszichológust nem foglalkoztatunk. Az Eltérő Tantervű Osztályokban a 3 gyógypedagógusi álláshelyet jelenleg 2 gyógypedagógus tölti be. Az integrált sajátos nevelési igényű tanulók szakértői véleményében javasolt rehabilitációs órákat megtartják, a törvényben leírt óraszámmal és módon. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

- Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén: intézményünkben ilyen nincs. Az osztályok vegyes összetételűek, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő arányban vannak az osztályokban. Szegregációs jelenség nem jellemző. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

- Nem releváns e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

- Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): Az Integrációs Pedagógiai Rendszer (a továbbiakban: IPR) keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek képességfejlesztése kiemelt figyelmet kap. A kiemelten tehetséges tanulók esetében a tehetséggondozás jelentős szerepet kap intézményünkben.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Adathiány

fejlesztési lehetőségek -

Adatgyűjtés a 0-7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozó adatokról Gyermekeket érintő hátrányos megkülönböztetésről adatbázis felállítása Gyermekeket érintő pozitív

Elavult oktatási intézmények Kevés ingyenes oktatási, sport program Kevés ingyenes nyári tábor

diszkriminációról adatbázis felállítása Intézmény felújítás (gimnázium) Oktatási, sport programok növelése Nyári táborok szervezése

Nemzetközi jogi kitekintés Az államok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok megegyezésével jönnek létre. A nemzetközi szervezetek a XX. században a II. világháborút követően jönnek létre, és szerepük folyamatosan erősödik. A releváns nemzetközi szerződések között elsőként az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) égisze alatt 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kell megemlítni, mely az alapvető emberi jogokat határozza meg. Az egyetemes nyilatkozat ugyan nem tér ki külön az esélyegyenlőségre, valamint annak biztosítását szolgáló jogintézményekre, de kimondja, hogy az alapvető emberi jogok minden embert megilletnek, így az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjait is. Ezen alapvető emberi jogokat Magyarország Alaptörvénye is deklarálja. E dokumentum azon túlmenően, hogy az alapvető emberi jogokat deklarálja, azért is kiemelt jelentőségű, mert külön kitér a megkülönböztetés tilalmára, mely alapköve az esélyegyenlőség biztosításának. Külön kiemelést érdemel e területen az egyes célcsoportokat érintő nemzetközi dokumentumok közül az ENSZ Gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án kelt Egyezmény, melyhez Magyarország is csatlakozott, és az Országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki. Az Egyezmény a gyermekek jogait, és azok védelméhez kapcsolódó jogintézményeket 41 cikkben határozta meg. A fogyatékkal élők jogairól pedig szintén az ENSZ keretében 2006. december 13-án, New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményhez Magyarország is csatlakozott a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény elfogadásával. Nemzetközi szinten nem csak az ENSZ, hanem az Európai Unió is, és annak jogelőd szervei az 1980-as évektől társadalompolitikai kérdésekben is közös álláspontokat alakított ki, és az Európai Unió szervei, az Európai Parlament valamint az Európai Tanács határozataiban és ajánlásaiban

fogalmazta meg az esélyegyenlőség célterületeihez kapcsolódóan a szociális biztonságról, az oktatáshoz való jogokról és köztük a fogyatékosok jogairól kialakított iránymutatásait. Ezen jogi dokumentumok közül kiemelést érdemel az Európa Tanács által 1961-ben kiadott Európai Szociális Charta, melyet Magyarország az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény elfogadásával deklarált, valamint az Európai Tanács 1992-ben elfogadott Regionális vagy Kisebbségi nyelvek Chartája is. Természetesen az Európa 2020 stratégiai dokumentumot is ki kell emelni, mely az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája. Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló célkitűzések több területen is megjelennek e dokumentumban. Ezek közül kiemelkedik, hogy az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10 % alá kell csökkenteni, továbbá a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A foglalkoztatás területének legfőbb célkitűzése, hogy 2020-ra biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. Az itt felvillantott nemzetközi egyezmények, valamint nemzetközi szervezetek jogi dokumentumai nem teljes körűek az esélyegyenlőség témakörében, itt csak azokat emeltük ki, melyek a legjelentősebben előmozdították az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló jogintézmények kialakulását.

Hazai jogi környezet A nemzetközi jogi dokumentumok a magyar jogalkotásra is hatással voltak, melynek eredményeként született meg azok a jogszabályok, melyek az esélyegyenlőség tárgykörét jelenleg is szabályozzák. A jogszabályi hierarchia alapján elsőként Magyarország Alaptörvényét kell megjelölni, mely alapvetően meghatározza a Magyarországon élő emberek alapvető jogait. Az Alaptörvény megfogalmazza mindazon jogokat és kötelezettségeket, mely az országban élő embereket, állampolgárokat, és hazánkban tartózkodó, vagy letelepedett más államok polgárait is megilleti, valamint terheli. Az Alaptörvény az alapvető emberi jogokat mindenki számára biztosítja, míg egyes, a jóléti államformából fakadó jogokat állampolgárainak nyújtja. Természetesen az Alaptörvény felhatalmazása alapján számos sarkalatos törvény, vagy szakágazati jogszabály rendelkezik az esélyegyenlőség tárgykörét is érintő szabályokról, melyek közül itt

kiemelést érdemel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.), melynek 31. §-a mondja ki, hogy a települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell készíteni. A HEP időarányos megvalósulását, illetve a helyzetértékelés alapjául szolgáló körülmények esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A települési helyi esélyegyenlőségi programok megléte alapfeltétele annak, hogy a települési önkormányzatok EU-s, vagy hazai pályázati forrásra pályázhassanak. Az esélyegyenlőség biztosítását, annak fejlesztési irányait nem csak jogszabályi szinten, hanem a hazai stratégia dokumentumok szintjén is deklarálják a jogalkotók. Az esélyegyenlőség elmozdítása szempontjából releváns országos, megyei és helyi stratégiai dokumentumok közül az alábbiakat emeljük ki:

 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni

fellépés

érdekében

megfogalmazott

felzárkózás-politikát

helyezi

középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi,

szociálpolitikai,

közigazgatási

elképzelésekre.

Beavatkozási

területeihez szorosan illeszkedik a projekt, mint gyermekjólét, oktatás-képzés, foglalkoztatás,

egészségügy,

lakhatás

és

bevonás,

szemléletformálás,

a

diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem.  A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A

Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A projekt gyermekek esélyegyenlőségének javítását célzó tevékenységei támogatják a Nemzeti Stratégia megvalósulását is.  Az Országgyűlés 2009-ben fogadta el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024 időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A horizontális céljai között szerepel az esélyegyenlőség elősegítése, specifikus céljai között pedig az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése – így kapcsolódik hozzá a jelenlegi projekt. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik.  A Magyary Program (12.0) 3.2.3.3 „az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása”

pontban

külön

kiemeli

fontosságát,

amikor

megfogalmazza,

az

esélyegyenlőség

hogy

a

Kormány

előmozdításának elkötelezett

az

esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód egymással összefüggő alapelveinek a közigazgatás egészét érintő és tényleges érvényesítése iránt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Kormány elírta minden települési önkormányzat számára a helyi esélyegyenlőségi programok kötelező elkészítését.

Megyei és térségi stratégia dokumentumok: Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai között meghatározó a megyei területfejlesztési koncepció elkészítése, amely a megye hosszú távú, 2030-ig szóló céljait foglalja össze. A koncepció-alkotás előkészítését a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának feltérképezése jelentette. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 214/2012. (XI. 30.) MÖK határozatával fogadta el a megye területfejlesztési koncepciójának helyzetfeltáró munkarészét. A koncepcióalkotás következő lépését a javaslattevő fázis jelentette, melynek során a megye jövőképe és a legkedvezőbb fejlesztési irányok kerültek meghatározásra. Jelen koncepció azzal a céllal készült, hogy kijelölje Hajdú-Bihar

megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt kíván fektetni. A jövőkép szerint 2030-ban a megye közel két évtizede folyamatosan és fenntartható módon fejlődik, jelentősen javul a gazdasági teljesítmény és nő a foglalkoztatottak száma. A megye kedvező földrajzi fekvését, természeti adottságait és kulturális és világörökségi értékeit kihasználva visszanyeri a gazdaságban korábban betöltött súlyát. Jelen programterv szempontjából kiemelendő a területfejlesztési koncepció azon része, amely kimondja, hogy a társadalom megújítása terén fontos szerepet kapnak a helyi közösségek, ezáltal hozzájárulva a társadalmi tőke, az állampolgári részvétel és civil szektor, valamint a közösségi művelődés intézményeinek megerősítéséhez. A vidéki területek olyan értékekkel rendelkező élettérré válnak, ahol a fiatalok és idősek egyaránt megtalálják jövőjüket, boldogulásukat. Hajdú-Bihar megye feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv 2013-2018. A tervet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 75. §-a alapján az oktatásért felelős miniszter adja ki a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából. A megyei köznevelés-fejlesztési terveket öt éves időtartamra első ízben 2013. évben készítették el a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével. A megyei köznevelés-fejlesztési terv részletesen tartalmazza a Derecskei járással megegyező területi lefedettségű Derecskei tankerület köznevelés fejlesztési irányelveit köznevelési intézmények átalakításának, valamint az óvodai csoportok és iskolai osztályok csoportszervezésére vonatkozó intézkedési javaslatokat a hatékonyabb feladatellátás érdekében szem előtt tartva a gyermekek jogait és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjait. Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A koncepció célja, hogy a 2011. évi CLXXXVII. tv. 82.§-a alapján „olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket kell meghatározni, melyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására”. Feladata, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság részére (a megye szakképzésének helyzetét feltárva) javaslatot tegyen a szakképzés-fejlesztés irányaira. A koncepció készítői a középtávú fejlesztés feladatait a szakképző rendszer gazdaság igényekhez történő hangolásában, a képzési rendszer (intézmények, oktatók, tanulók) rugalmasságának növelésében és a társadalmi-területi kohézió erősítésében látják. A koncepció kimondja, hogy a szakképzés-fejlesztés sikerességének a valós munkaerő-piaci igényekre adott minél adekvátabb, a szükséges képzési irányokat és képzési létszámokat biztosító intézményrendszer a feltétele. A leszakadó társadalmi csoportok, hátrányos helyzetű tanulók

felzárkóztatása, a tanulási nehézséggel küzdők fejlesztő programjainak kidolgozása javítja/javíthatja munkaerő-piaci esélyeiket. A területi leszakadás vonatkozásában a leghátrányosabb helyzetben lévő (LHH) térségekben a szakképzés intézményei jelenthetik a továbbtanulás elérhető formáját. Miként a koncepció fogalmaz, a demográfiai szempontokat is szem előtt tartó intézményi kapacitásokkal, differenciált fejlesztési elképzelésekkel a szakképzés hozzájárulhat a felzárkózás esélyeinek növekedéséhez. A szakképző intézmények önmagukban nem tudják megoldani ezt a problémát. Integrált oktatás-, foglalkoztatás-, szociálpolitikai programok szükségesek a kérdés kezeléséhez.

A Járási Esélyteremtő Program külön csoportként kezeli a fiatalok helyzetét. Melyről az alábbi megállításokat teszi: Fiatalok munkaerőpiaci helyzete

A fiatalok foglalkoztatottsága, munkanélkülisége tekintetében megfigyelhető az a tendencia, hogy körükben a munkanélküliség egyre nagyobb problémát jelent – nemcsak hazánkban, hanem világszerte is. Az EU szabályozása, foglalkoztatási irányvonalai is kiemelten foglalkoznak a fiatalok munkanélküliségével, annak enyhítésével. A magyar munkaerőpiacon általában is alacsony a foglalkoztatási szint, ami a fiatalokra is jellemző. A fiatalok nemzetközi összehasonlításban is alacsony munkaerő-piaci részvétele hátterében elsősorban a gyors oktatási expanzió áll. Országunkban probléma, hogy a tanulás vagy munka inkább egymást kizáró a fiatalok körében, mint a többi fejlett országban, és a diákmunkák aránya kiugróan alacsony. Emellett egyre kevesebben mennek szakmunkásnak, míg a diplomások aránya nő, ez kontraszelekcióhoz vezet, és a szakmunkásoknak különösen alacsony a foglalkoztatottsága.11 A munkanélküliség általában rövid ideig tart a fiatalok körében, de harmaduk hat hónapnál hosszabb ideig volt munkanélküli, ami már a devianciák felé terelheti őket. Ma már közhelynek számít, hogy főleg a falusiakat, férfiakat, alacsony iskolai végzettségűeket (szakmunkás végzettség vagy az alatti), az elmaradott régióban (Dél-Dunántúl, Észak-alföld, Észak-Magyarország) lakó fiatalokat sújtja a munkanélküliség, és ez a munkanélküliség folyamatosan újratermelődik. A magas pályakezdő munkanélküliség oka a munka tapasztalatok és a munkaerő-piaci készségek hiánya. A munkanélküliség ezen formája különösen veszélyes, megkérdőjelezi az iskoláztatás

11

Fényes Hajnalka: Alacsonyan iskolázott fiatalok a munkaerőpiacon a derecskei kistérségben.

http://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_201301_1.pdf

értelmét, az ott tanultak használhatóságát, megvan a veszély, hogy a fiatalokat deviáns magatartásformák felé sodorja. A kistelepüléseken élő fiatal férfiak körében különösen magas az önmagukra munkanélküliként tekintők aránya (2 ezer lakos alatti településeken a fiatal nők 14%-a, a fiatal férfiaknak pedig 27%-a tekinti munkanélkülinek magát az Észak-alföldi régióban. A fiatalokra jellemző a munkavállalás kitolódása, ami elsősorban a nagyobb arányú továbbtanulás miatt következett be, de sokan a tanulást egyfajta parkolópályának tekintik, és sokszor kényszerből választják, mert nem kapnak munkát. (Sajnos azonban ez csak azoknak lehetséges, akik képesek rá, és megvan a kellő hátterük, mint anyagilag, mind kulturálisan.). Jellemző az is, hogy ÉszakMagyarországon kevesebb a tanuló és több az egyéb inaktív fiatal, mint Budapesten. A fiatalok életében a mobilitás is fontos kérdés, a korosztály szempontjából a fiatalok a legnépesebb csoport, akik elvándorolnak. A belföldi vándorlás esetében a rendszerváltás óta megfigyelhető, hogy a fiatalok a legmobilabbak. Az elmúlt évtizedekben az elvándorlók átlagéletkora valamelyest emelkedik, ami azt mutatja, hogy a középosztály is mobilabbá kezd válni. Míg a rendszerváltáskor az összes vándorló mintegy kétharmada 30 év alatti volt, mára az arányuk 50 % körül mozog. A fiatalok motivációi között szerepel a továbbtanulás, a leválás, az otthonteremtés, a munkavállalás. A belföldi vándorlás trendje napjainkban is keletről nyugatra irányul.12 Az ezredfordulóig a betanított- és segédmunkák valamint a mezőgazdasági munkák aránya jelentősen csökkent a fiatal foglalkoztatottak között, miközben a szellemi munkák arány nőtt, de ez elsősorban a fővárosra jellemző. Fiatalok távolmaradásának okai a legális munkaerőpiacról  Napjainkban emelkedik a várható élettartam, és kitolódott a nyugdíjkorhatár, és többek közt emiatt is csökkent a fiatalok számára rendelkezésre álló munkahelyek száma.  A rendszerváltással széthullott a nagyvállalati szektor, sok az önfoglalkoztató és a kisebb szervezet, az alkalmazotti lét bázisa megrendült. Az önfoglalkoztatói státuszhoz a fiatalok többsége nem rendelkezik megfelelő kapcsolati hálóval, tőkével, illetve munkatapasztalattal. Sok a kis létszámú vállalkozás, akiknek nincs lehetőségük a létszám bővítésére, és a fiatalok felvételére (többségük kényszervállalkozó).

12

Krémer Balázs – Szabó Fanni: A Derecskei járás fiataljainak helyzete a foglalkoztatás és a munkalehetőségek tükrében. http://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_201301_1.pdf

 Sok fiatal családja nem tudja finanszírozni a meghosszabbodott tanulási életszakaszt, illetve az „átlag feletti” képzési formákat (pl. kéttannyelvű képzés, magániskolák, külföldi tanulmányok stb.). A társadalmilag veszélyeztetett, hátrányos helyzetű fiatalok színvonalas képzési rendszerét eddig nem sikerült megnyugtatóan biztosítani. Már az alapképzésben is sok a lemorzsolódás, illetve bevett gyakorlat a nehezebben kezelhető gyerekek kisegítő iskolákba küldése, még akkor is, ha egyébként átlagos értelmi képességűek.  A fiatalokat negatívan érinti a szakképzés válsága, amely a sorozatos reformok ellenére fennáll (a gyakorlati képzés alacsony szintű és az általános képességek fejlesztése sem megoldott).  Az árnyékgazdaságban – melynek aránya napjainkban kb. a GDP 25%-át teszi ki sokféle atipikus foglalkoztatási forma fordul elő, mely a fiatalok számára is alternatívaként jelenik meg a legális foglalkoztatással szemben.  Gyermekekkel kapcsolatos ellátásokat 1993 óta egyre többen veszik igénybe, nagy részben fiatal nők. Ezek igénybevétele szintén reális alternatívaként jelenik meg a legális foglalkoztatással szemben, főleg az alacsonyan iskolázottak körében. Összességében a fiatalok (különösen az alacsonyan iskolázott fiatalok) munkaerő-piaci hátrányai hátterében a munkatapasztalatok és a szükséges készségek és iskolázottság hiánya, a diákmunkák alacsony aránya, az alacsonyan iskolázottak szerény továbbtanulási tervei, az árnyékgazdaságban vállalt munkák, az alacsony vállalkozói kedv állnak.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A TEIR adataiból kiderül, hogy a nyilvántartott regisztrált munkanélküliek között a férfiak száma a magasabb. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Derecske Város területén jelenleg egy működő bölcsőde található. A növekvő igényeknek köszönhetően a város pályázott bölcsőde felújításra, így 2011. évben a bölcsődei férőhelyek 160%al emelkedtek. Ugyan ebben az évben az óvodai férőhelyek száma is 9%-al emelkedett.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat látja el városunkban ezt a feladatot. Derecskén 4 védőnői körzet van kialakítva. Egy védőnőre jutó gyermekek száma – elhanyagolható módon – évről-évre csökken, jelenleg 90 gyermek körül mozog.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Településünkön ilyen intézmény nem működik.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testületének túlnyomó többségét férfiak alkotják. A megválasztott 8 képviselőből csupán egy nő van. A polgármester, valamint a két alpolgármester közül az egyik szintén férfi.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az Önkormányzat számára ilyen adat nem áll rendelkezésre.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Adathiány

Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségeiről adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása a nőket érintő hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén - Adatbázis felállítása a családon belüli erőszakról - Adatgyűjtés a nőket érintő társadalmi problémák és a felszámolásukra irányuló kezdeményezésekről Bölcsődei, óvodai férőhelyek növelése Anyaotthon, családok átmeneti otthonának építése Segítőszolgálat működtetése

Gyermekek elhelyezése a szülési szabadság után Nincs krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatás Erőszaktól szenvedő nőknek nincs segítség

-

Nemzetközi jogi kitekintés Az államok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok megegyezésével jönnek létre. A nemzetközi szervezetek a XX. században a II. világháborút követően jönnek létre, és szerepük folyamatosan erősödik. A releváns nemzetközi szerződések között elsőként az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) égisze alatt 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kell megemlítni, mely az alapvető emberi jogokat határozza meg. Az egyetemes nyilatkozat ugyan nem tér ki külön az esélyegyenlőségre, valamint annak biztosítását szolgáló jogintézményekre, de kimondja, hogy az alapvető emberi jogok minden embert megilletnek, így az esélyegyenlőségi célcsoportok tagjait is. Ezen alapvető emberi jogokat Magyarország Alaptörvénye is deklarálja. E dokumentum azon túlmenően, hogy az alapvető emberi jogokat deklarálja, azért is kiemelt jelentőségű, mert külön kitér a megkülönböztetés tilalmára, mely alapköve az esélyegyenlőség biztosításának. Külön kiemelést érdemel e területen az egyes célcsoportokat érintő nemzetközi dokumentumok közül az ENSZ Gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án kelt Egyezmény, melyhez Magyarország is csatlakozott, és az Országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki. Az Egyezmény a gyermekek jogait, és azok védelméhez kapcsolódó jogintézményeket 41 cikkben határozta meg. A fogyatékkal élők jogairól pedig szintén az ENSZ keretében 2006. december 13-án, New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményhez Magyarország is csatlakozott a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény elfogadásával.

Nemzetközi szinten nem csak az ENSZ, hanem az Európai Unió is, és annak jogelőd szervei az 1980-as évektől társadalompolitikai kérdésekben is közös álláspontokat alakított ki, és az Európai Unió szervei, az Európai Parlament valamint az Európai Tanács határozataiban és ajánlásaiban fogalmazta meg az esélyegyenlőség célterületeihez kapcsolódóan a szociális biztonságról, az oktatáshoz való jogokról és köztük a fogyatékosok jogairól kialakított iránymutatásait. Ezen jogi dokumentumok közül kiemelést érdemel az Európa Tanács által 1961-ben kiadott Európai Szociális Charta, melyet Magyarország az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény elfogadásával deklarált, valamint az Európai Tanács 1992-ben elfogadott Regionális vagy Kisebbségi nyelvek Chartája is. Természetesen az Európa 2020 stratégiai dokumentumot is ki kell emelni, mely az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája. Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló célkitűzések több területen is megjelennek e dokumentumban. Ezek közül kiemelkedik, hogy az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10 % alá kell csökkenteni, továbbá a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A foglalkoztatás területének legfőbb célkitűzése, hogy 2020-ra biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. Az itt felvillantott nemzetközi egyezmények, valamint nemzetközi szervezetek jogi dokumentumai nem teljes körűek az esélyegyenlőség témakörében, itt csak azokat emeltük ki, melyek a legjelentősebben előmozdították az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló jogintézmények kialakulását.

Hazai jogi környezet A nemzetközi jogi dokumentumok a magyar jogalkotásra is hatással voltak, melynek eredményeként született meg azok a jogszabályok, melyek az esélyegyenlőség tárgykörét jelenleg is szabályozzák. A jogszabályi hierarchia alapján elsőként Magyarország Alaptörvényét kell megjelölni, mely alapvetően meghatározza a Magyarországon élő emberek alapvető jogait. Az Alaptörvény megfogalmazza mindazon jogokat és kötelezettségeket, mely az országban élő embereket, állampolgárokat, és hazánkban tartózkodó, vagy letelepedett más államok polgárait is megilleti, valamint terheli. Az Alaptörvény az alapvető emberi jogokat mindenki számára biztosítja, míg egyes, a jóléti államformából fakadó jogokat állampolgárainak nyújtja.

Természetesen az Alaptörvény felhatalmazása alapján számos sarkalatos törvény, vagy szakágazati jogszabály rendelkezik az esélyegyenlőség tárgykörét is érintő szabályokról, melyek közül itt kiemelést érdemel az Ebktv., melynek 31. §-a mondja ki, hogy a települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell készíteni. A HEP időarányos megvalósulását, illetve a helyzetértékelés alapjául szolgáló körülmények esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A települési helyi esélyegyenlőségi programok megléte alapfeltétele annak, hogy a települési önkormányzatok EU-s, vagy hazai pályázati forrásra pályázhassanak. Az esélyegyenlőség biztosítását, annak fejlesztési irányait nem csak jogszabályi szinten, hanem a hazai stratégia dokumentumok szintjén is deklarálják a jogalkotók. Az esélyegyenlőség elmozdítása szempontjából releváns országos, megyei és helyi stratégiai dokumentumok közül az alábbiakat emeljük ki:

 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni

fellépés

érdekében

megfogalmazott

felzárkózás-politikát

helyezi

középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi,

szociálpolitikai,

közigazgatási

elképzelésekre.

Beavatkozási

területeihez szorosan illeszkedik a projekt, mint gyermekjólét, oktatás-képzés, foglalkoztatás,

egészségügy,

lakhatás

és

bevonás,

szemléletformálás,

a

diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem.  A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a

legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A projekt gyermekek esélyegyenlőségének javítását célzó tevékenységei támogatják a Nemzeti Stratégia megvalósulását is.  Az Országgyűlés 2009-ben fogadta el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024 időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A horizontális céljai között szerepel az esélyegyenlőség elősegítése, specifikus céljai között pedig az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése – így kapcsolódik hozzá a jelenlegi projekt. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik.  A Magyary Program (12.0) 3.2.3.3 „az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása”

pontban

külön

kiemeli

fontosságát,

amikor

megfogalmazza,

az

esélyegyenlőség

hogy

a

Kormány

előmozdításának elkötelezett

az

esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód egymással összefüggő alapelveinek a közigazgatás egészét érintő és tényleges érvényesítése iránt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Kormány elírta minden települési önkormányzat számára a helyi esélyegyenlőségi programok kötelező elkészítését.

Megyei és térségi stratégia dokumentumok: Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai között meghatározó a megyei területfejlesztési koncepció elkészítése, amely a megye hosszú távú, 2030-ig szóló céljait foglalja össze. A koncepció-alkotás előkészítését a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának feltérképezése jelentette. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 214/2012. (XI. 30.) MÖK határozatával fogadta el a megye területfejlesztési koncepciójának helyzetfeltáró munkarészét. A koncepcióalkotás következő lépését a javaslattevő fázis jelentette, melynek során a megye jövőképe és a legkedvezőbb fejlesztési irányok kerültek meghatározásra. Jelen koncepció azzal a céllal készült, hogy kijelölje Hajdú-Bihar

megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt kíván fektetni. A jövőkép szerint 2030-ban a megye közel két évtizede folyamatosan és fenntartható módon fejlődik, jelentősen javul a gazdasági teljesítmény és nő a foglalkoztatottak száma. A megye kedvező földrajzi fekvését, természeti adottságait és kulturális és világörökségi értékeit kihasználva visszanyeri a gazdaságban korábban betöltött súlyát. Jelen programterv szempontjából kiemelendő a területfejlesztési koncepció azon része, amely kimondja, hogy a társadalom megújítása terén fontos szerepet kapnak a helyi közösségek, ezáltal hozzájárulva a társadalmi tőke, az állampolgári részvétel és civil szektor, valamint a közösségi művelődés intézményeinek megerősítéséhez. A vidéki területek olyan értékekkel rendelkező élettérré válnak, ahol a fiatalok és idősek egyaránt megtalálják jövőjüket, boldogulásukat. Hajdú-Bihar megye feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv 2013-2018. A tervet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 75. §-a alapján az oktatásért felelős miniszter adja ki a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából. A megyei köznevelés-fejlesztési terveket öt éves időtartamra első ízben 2013. évben készítették el a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével. A megyei köznevelés-fejlesztési terv részletesen tartalmazza a Derecskei járással megegyező területi lefedettségű Derecskei tankerület köznevelés fejlesztési irányelveit köznevelési intézmények átalakításának, valamint az óvodai csoportok és iskolai osztályok csoportszervezésére vonatkozó intézkedési javaslatokat a hatékonyabb feladatellátás érdekében szem előtt tartva a gyermekek jogait és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjait. Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A koncepció célja, hogy a 2011. évi CLXXXVII. tv. 82.§-a alapján „olyan szakképzés fejlesztési célokat és elveket kell meghatározni, melyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására”. Feladata, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság részére (a megye szakképzésének helyzetét feltárva) javaslatot tegyen a szakképzés-fejlesztés irányaira. A koncepció készítői a középtávú fejlesztés feladatait a szakképző rendszer gazdaság igényekhez történő hangolásában, a képzési rendszer (intézmények, oktatók, tanulók) rugalmasságának növelésében és a társadalmi-területi kohézió erősítésében látják. A koncepció kimondja, hogy a szakképzés-fejlesztés sikerességének a valós munkaerő-piaci igényekre adott minél adekvátabb, a szükséges képzési irányokat és képzési létszámokat biztosító intézményrendszer a feltétele. A leszakadó társadalmi csoportok, hátrányos helyzetű tanulók

felzárkóztatása, a tanulási nehézséggel küzdők fejlesztő programjainak kidolgozása javítja/javíthatja munkaerő-piaci esélyeiket. A területi leszakadás vonatkozásában a leghátrányosabb helyzetben lévő (LHH) térségekben a szakképzés intézményei jelenthetik a továbbtanulás elérhető formáját. Miként a koncepció fogalmaz, a demográfiai szempontokat is szem előtt tartó intézményi kapacitásokkal, differenciált fejlesztési elképzelésekkel a szakképzés hozzájárulhat a felzárkózás esélyeinek növekedéséhez. A szakképző intézmények önmagukban nem tudják megoldani ezt a problémát. Integrált oktatás-, foglalkoztatás-, szociálpolitikai programok szükségesek a kérdés kezeléséhez.

Női célcsoport helyzete A gazdaság és társadalom 1989–1990-ben bekövetkezett mélyreható átalakulása a munkaerőpiacon alapvető változásokat eredményezett. Ennek legfőbb jellemzője a teljes foglalkoztatás megszűnése, valamint a munkanélküliség megjelenése és állandósulása volt. A magyar népesség gazdasági aktivitása jelentős mértékben csökkent, többek között a vállalatok és szövetkezetek megszűnése vagy átalakulása, a termelés és forgalom visszaesése, valamint a munkaerő – új feltételek közötti – intenzívebb kihasználása miatt, miközben a gazdaságilag inaktív rétegbe tartozók száma emelkedett. Különösen alacsony az aktív keresők száma és magas a munkanélküliség azokban a térségekben, amelyek korábban is a hátrányosabb helyzetű, monokulturális gazdasági tevékenységgel jellemezhető régiói voltak az országnak. Ezek közé tartozik Hajdú-Bihar megye határ-menti területe ezen belül a Derecskei kistérség is. Egy, a térségben végzett szociológiai kutatás alapján13 kimondható, hogy az elmúlt évtizedben inkább

ösztönszerű,

a

személyes

kapcsolatok

rendszerének

működtetésére

alapozott

foglalkoztatáspolitikai gyakorlat alakult ki, a szükséges kapacitás hiánya tartósan háttérbe szorította a professzionális humán erőforrás kiválasztást. A Derecskei járás szolgáltatáshiányos környezetében a vállalkozó maga küzd meg a munkaerő-felvétellel, annak minden kockázatával. A térségben a munkaerő felvétele kapcsán a vállalkozók számára a munkaerő-piaci szereplők (családsegítő, munkaügyi központ) szinte egyáltalán nem jelennek meg sem a toborzás, sem a kiválasztás során. A munkáltatók a kiválasztás során nem a „tartós vagy nem tartós” viszonyrendszerben gondolkoznak, hanem a szakmai tudást és a motivációt, valamint a személyes megbízhatóságot vizsgálják.

13

Erdős Judit - Valuch Tibor: A munkaadói (és munkavállalói) magatartás sajátosságai napjainkban egy határ-menti rurális térségben interjúk alapján. http://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_201301_1.pdf

A munkavállalók kiválasztásánál tehát a legfontosabb szempont a meglévő szakmai gyakorlat, majd a sorrendet az iskolai végzettség, lakóhely, életkor, nem. Ennek értelmében a munkaadók számára az a legfontosabb, hogy az álláskereső rendelkezzen a munkakörhöz szükséges szakmai tudással (képességek és készségek), valamint kellőképpen motivált legyen a munka megfelelő elvégzéséhez. A női esélyegyenlőségi célcsoport munkát kereső részének éppen a fentiekben bemutatott szempontok jelentik az egyik fő problémát, a kisgyermek nevelés korai időszakában nem tudnak munkát vállalni, képzettségük, szaktudásuk elavul, de legalábbis a munkáltatók ezt gyakran így télik meg. A gyermekek 3 éves koráig a települések nagyobb részén nem biztosított a napközbeni gyermekfelügyelet, de a rugalmas munkahelyek hiánya miatt utána sem szívesen alkalmaznak kisgyermekes anyukákat, a feltételezett gyakori hiányzások miatt. Bár a nők munkaerő-piaci helyzete igen komoly nehézségeket és hiányosságokat mutat a munkavégzés világában, a munkanélküliség alatt mégis relatív előnnyel bírnak a férfiakkal szemben, ugyanis a tipikus női szerepek és munkavégzés révén számukra a munkanélküliség nem lesz egyenlő a haszontalansággal. A nők a család és a háztartás felé orientálódnak egy esetleges munkanélküliség esetén, és általában az anyagi és a presztízsveszteség is kisebb, hisz a háztartásban végzett munka a társadalom szemében is tisztes helytállásnak számít, így pedig a pszichés terhek is alacsonyabbak. De éppen emiatt számukra nehezebbé válik az újbóli elhelyezkedés, a fizetésbeli és a beosztásbeli előmenetel. Ennek köszönhetően pedig felerősödik a nők általános munkaerőpiaci hátránya. A statisztikai adatok szerint a dolgozó magyar nőknek a rugalmatlan munkaidő következtében nagyon kevés idejük van a családi teendők ellátására. A teljes munkaidővel szemben a gyermeknevelés, a család és a munkavállalás harmonikus kapcsolatát kedvezőbben támogató részmunkaidő lehetősége rendkívül kismértékű a magyar munkaerőpiacon. A jelenlegi tendenciák szerint is hozzávetőlegesen alig 40 százalék körül mozog a munkaerőpiacra visszatérő anyák aránya.14 A gyermekgondozás ideje alatt megszűnő munkáltatók aránya 1993-ban 8,6 százalék volt, 2005-re ez már elérte a 10,4 százalékot. Napjainkban ez az arány jóval magasabbra tehető. A 8 éven aluli gyermekes magyar nők háztartási helyzete tragikus összképet mutat: a KSH kutatási adatai szerint 47 százalékuknál vagy saját maguk munkanélküliek és élettársuk/férjük dolgozik, vagy fordítva, azaz egy munkabérből élnek. Derecske népességszáma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Mindez az elvándorlásnak köszönhető és csak másodsorban a természetes fogyásnak. A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb 14

munkavállalói

korú

rétegekben

jellemző.

Ennek

hátterében

http://www.hrportal.hu/hr/korkep-a-magyar-dolgozo-nok-elethelyzeterol-20130418.html

elsősorban

a

munkalehetőségek és a gyermeknevelés, illetve a szabadidős/közösségi programlehetőségek hiánya áll. A népesség csökkenése tehát elsősorban a negatív vándorlási egyenlegből adódik. A népesség korösszetétele a népszámlálási adatok szerint Derecskén is az idősek arányának növekedésének irányába tolódott el. A fiatalkorúak népességen belüli aránya csökkenő tendenciát követ, míg az 50 év felettiek aránya növekszik. A TEIR rendszer legfrissebb adatai segítségével megállapítható, hogy az elmúlt 5 évben, az 5 év viszonylatában, 2010-hez képest különböző ingadozásokkal ugyan, de szinte minden területen csökkent a munkanélküliek száma. Kivétel ez alól az 55 év feletti korosztály, ahol növekedés figyelhető meg. Fontos figyelembe vennünk a közfoglalkoztatás egyre kiterjedtebb rendszerét, amely felszívja a munka nélkül lévők egy részét, a csökkenés fő okát itt, és nem a helyi gazdaság fellendülésében kell keresnünk. Emellett az utolsó, 2015-ös adatokat nézve szembetűnő, hogy ismét emelkedő számokat látunk a regisztrált munkanélküliek számában, beleértve a férfiak és a nők csoportját és a legtöbb korosztályt egyaránt. Derecske település munkaügyi adatok (fő) 2011. I. n.év Álláskeresési részesülők száma

segélyben

2012. I. n.év

2013. I. n.év

2014. I. n.év

2015. I. n.év

167

7

10

16

25

1 088

1 169

1 124

784

830

474

482

388

284

301

212

304

367

264

294

20 év alatti regisztrált munkanélküliek száma

26

28

16

16

27

20-24 év közötti regisztrált munkanélküliek száma

184

194

191

122

116

25-29 év közötti regisztrált munkanélküliek száma

118

137

131

95

86

30-34 év közötti regisztrált munkanélküliek száma

131

123

127

77

64

35-39 év közötti regisztrált munkanélküliek száma

145

151

128

85

102

40-44 év közötti regisztrált munkanélküliek száma

135

155

152

97

101

45-49 év közötti regisztrált munkanélküliek száma

112

110

109

76

98

50-54 év közötti regisztrált munkanélküliek száma

136

151

134

95

96

55-59 év közötti regisztrált munkanélküliek száma

87

101

111

91

100

Regisztrált száma

munkanélküliek

Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma

Derecske település munkaügyi adatok (fő) 2011. I. n.év 59 év feletti regisztrált munkanélküliek száma Regisztrált munkanélküli férfiak száma Regisztrált munkanélküli nők száma

2012. I. n.év

2013. I. n.év

2014. I. n.év

2015. I. n.év

14

19

25

30

40

623

627

593

418

444

465

542

531

366

386

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Kit tekintünk idősnek: Az „időskor” értelmezése több vonatkozásban is tárgyalható. Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával a biológiai életkor eltérhet ettől, hiszen az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idősnek érzi saját magát, vagy szociológiai életkorról, amelyen azt értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit. Hazánkban általában a nyugdíjazás időpontjától számítódik – társadalmi szinten – idősnek az ember. A nyugat-európai országokban, általánosságban 65–70 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket. Az Idősügyi Nemzeti Stratégia az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását használja: a 60–74 év közöttiek az idősödők, a 75–89 évesek az idősek, a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek. Ha a korcsoportokat vizsgáljuk jól látható, hogy a 60 éven felüli korosztály száma továbbra is meghatározó. A nők aránya az aktív korúak esetében kezd emelkedni, az idősebbek esetében már a nők aránya meghatározó. A 60 éves és idősebb népesség 60%-a nő.

Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. Jellemző az idősödés feminizációja, a 71 éven felüliek 67%-a nő. Ma már egyre többen élik meg a kilencvenedik életévüket is. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: növekszik az átlagéletkor, magasabb a középkorúak halandósága, nők hosszabb élettartama. Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik – idősödik. E változások ráirányítják a figyelmet a társadalmi szolgáltató és védelmi rendszerek hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságára. Az ellátó szolgáltató rendszerek fejlesztése csak akkor lehet hatékony, ha sikeresen igazodik a társadalmi-családi strukturális változásokhoz, a szükségletekhez, a gazdasági adottságokhoz. Az idősebb emberek számának növekedését, az ebből következő kihívásokat érzékelve, szükség van a jelenlegi humánszolgáltatói hálózat átalakítására és modernizálására. Olyan flexibilis és hatékony időspolitika kialakítása szükséges, mely épít a társadalom, illetve a szolgáltató és humánvédelmi rendszerek résztvevőire, így a szolgáltatásokat igénylők szükségleteire és véleményére. Derecske város demográfiai jellemzői15: Összesen

Férfi

Nő

Állandó lakosok

9.080

4. 395

4.685

60-74 éves

1.234

542

692

75-89 éves

561

170

391

90 év fölötti

25

6

19

60 év feletti idős lakosok száma

1.820

718

1.102

A fenti számok azt a megállapítást tükrözik, amelyet az országos statisztika is jellemez: Város állandó lakosainak 20%-át az idős korosztály alkotja: 1.820 fő. A nemek szerinti megoszlás: 60% nő

1.102 fő

40% férfi

718 fő

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 15

2011-es adat

A nyugdíjasok foglalkoztatása törvényi szabályzás miatt a közszférában nem lehetséges. A Vállalkozásokban és a magánszférában tudnak elhelyezkedni. Az idős ember nem tekinthető csupán „tehernek” a társadalom számára, hanem olyan erőforrás is egyben, melynek kiaknázása kölcsönös haszonnal jár.

Ez egyrészt értékteremtő a társadalom

számára, másrészt az egyén lehetőséget kap hasznos munkavégzésre. Mind a jövedelemszerző, mind az önkéntes munkavállalás elősegítése. Önkéntes munka rendszerének kiépítésének lehetőségét fel kell mérni, felkutatni azokat a tevékeny, segíteni vágyó, valamely szakmában járatos időseket, akik vállalnának önkéntes segítséget azokban a háztartásokban, ahol szükség van rájuk. Ezzel együtt az információs rendszert is meg kell szervezni, hogy a szükségletek és a kapacitás találkozhasson. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A szegregáció csökkentéséhez, az esélyegyenlőség növeléséhez hozzájárul, ha az idős ember lehetőséget kap a még meglévő erőforrásai fejlesztéséhez, új erőforrások elsajátításához, felhasználásához. Az idős emberek igénylik az új információs és kommunikációs technikák elsajátításának

lehetőségét,

megőrizve

és

szinten

tartva

ezzel

szellemi

frissességüket,

tájékozottságukat, életminőségük javulását, szabadidejük hasznos eltöltését. A sikeres öregedés egyik lehetőségét jelenti a kapcsolatrendszer kiszélesítése, az információ cseréje, felhasználása. Ezáltal fokozható a hasznosság érzése, olyan kapacitások kerülhetnek felszínre, amelyek az idős ember közérzetét, életminőségét javítják. Hangsúlyos szerepe van a modern technika megismertetésének és megszerettetésének. Önkormányzati támogatásra és az oktatási intézmények partneri együttműködésére van szükség, hogy elérhető szolgáltatásokat tudjunk nyújtani számukra. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki már elérte és betöltötte a törvény által meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt. A korhatár most még 62 év, ám lassacskán 64-re emelkedik. Akik 1952. január 1-je előtt születtek, nekik marad a 62. életév a korhatár, akik viszont 1957-ben vagy utána, ők már csak a 65. születésnapjuk után mehetnek nyugdíjba. A kettő között született embereknél pedig félévente egyre növekedik a korhatár - áll a nyugellátásról szóló törvényben. Bár a diszkriminációellenes jogszabályok terén egyre javul a helyzet, a válság eredményeképpen nagyobb eséllyel fordul elő hátrányos megkülönböztetés a nyugdíjas munkavállalói csoporttal

szemben. A kormány munkahelyvédelmi akciótervben szerepel, hogy az idős munkavállalók alkalmazása esetén járulékkedvezményt kapnának a munkaadók.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Régiónkban minden negyedik ember valamilyen daganatos betegség következtében hal meg. Ezen megbetegedések közel 30%-a tartozik a szűrhető daganatok csoportjába, melyek időben történő szűrése és gyógykezelése nagymértékben csökkenti a halálozást. A szűrővizsgálatok lehetőségéről a háziorvos tájékoztatja az időseket. A magas vérnyomás az ötven év feletti lakosság több, mint felét, reumatikus problémák 45%-át érintik a városban az önbevallásos adatok alapján. A kimutatások szerint az idős emberek 51%-a legalább egy krónikus megbetegedésben szenved, két krónikus betegség 10%-kukat érinti és három vagy több krónikus betegség 3%-os gyakorisággal fordul elő. Számos esetben a házi segítségnyújtás és az otthonápolás egymást kiegészítve dolgozik együtt. A működés és hatékonyság egyik alapvető feltétele a megfelelő szociális háttér megléte. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az életmód egyik fontos tényezője a szabadidő eltöltésének módja: kulturális lehetőségek biztosítása idősek számára, illetve a programokhoz, kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférésük megismertetése, a kedvezmények körének bővítése, peciálisan az idősek részére biztosított rendezvények, szolgáltatások, illetve a városban szervezett programokon való részvételhez és a szolgáltatások igénybe vételéhez nyújtott kedvezmények szélesebb körben történő megismertetése, a kedvezményt nyújtó kulturális intézmények körének bővítése, a kedvezmények mértékének növelése. c) idősek informatikai jártassága Az idősek számára a számítógép használata nem tartozik a mindennapi tevékenységek közzé, ezért olyan képzéseket kell indítani, mely életkortól függetlenül segít elsajátítani az alapvető számítógépes ismereteket, mert az idősök kevés ismerettel rendelkeznek az informatika terén: -

megtanulják

periféria

a

számítógép

bekapcsolását,

megismerkednek

az

alapvető

hardver

eszközökkel, megismerik az alap informatikai fogalmak és kifejezések jelentését,

- elsajátítják a WINDOWS operációs rendszer használatát,

és

- megismerik az internet lényegét, a mindennapi gyakorlatban történő információkeresést, a leggyakrabban használt kereső programokat és különböző WEB-oldalakat, - képessé válnak az önálló és a saját igény szerinti információk (kép, szöveg, pdf. stb.) megkeresésére, letöltésére, archiválására, - saját e-mail címet hoznak létre az internetes levelezéshez, megismerik a Google levelezőrendszer alapszolgáltatásait, önállóan küldenek levelet és csatolásokat.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Derecske Város Önkormányzata és a Bihari Szociális Nonprofit Kft. Szociális Szolgáltató és Információs Központja 2000 évben kötött ellátási szerződést az alapszolgáltatási feladatok ellátására. 1. A szolgáltatás típusa: Szociális alapszolgáltatások: a) szociális étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás d) támogató szolgáltatás e) nappali ellátás idősek klubja fogyatékosok nappali intézménye pszichiátriai betegek nappali intézménye Szociális Szolgáltató és Információs Központ integrált formában működik, az idős korosztály számára egyéni szükségletek alapján nyújt személyre szabott szolgáltatást. Szociális étkezés Jelenleg 52 fő 16ellátottja van a szociális étkezésnek. Az intézmény az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk,

pszichiátriai

betegségük,

szenvedélybetegségük,

Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg.

16

2013-as adat

hajléktalanságuk

miatt.

Házi segítségnyújtás Jelenleg 373 fő 17 ellátottja van a házi segítségnyújtásnak. Olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – a gondozott lakásán biztosítja. Az ellátottak részére saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével fizikai, mentális, szociális szükségleteinek biztosítása. A gondozás keretében a gondozó segítő kapcsolatot alakít ki, és tart fenn az ellátottal. Az orvosi előírása szerint alapvető gondozási, ápolási feladatokat lát el. Közreműködik a személyi és lakókörnyezeti higiénia megtartásában, a háztartás ellátásában. Segítséget nyújt az ellátást igénybevevőnek a környezetével való kapcsolattartásban, veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, elhárításában. Segíti az ellátottat a számára szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban. Együttműködik az előgondozást végző személlyel. Szükség esetén segíti a bentlakásos intézménybe való beköltözést.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Jelenleg 29 fő 18 ellátottja van a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak. Ellátottak köre: Azok a szociálisan rászorult időskorúak, fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek, akiknek: egészégi állapotuk indokolja a folyamatos felügyeletet, szociális helyzetük indokolja a szolgáltatást, kritikus élethelyzetben nincs mód a segélykérésre, segítségre sem családtagtól, sem mástól nem számíthatnak, szellemi képességük alapján alkalmasak arra, hogy kezeljék a műszaki berendezést, vállalják a gondozásba vételt és a megállapodásban rögzített feltételeket. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása: A szolgáltatás keretében folyamatos üzemmódban 30 db készülék működtetésére van lehetőség. 17 18

2013-as adat 2013-as adat

A szolgáltatásnak önálló diszpécserközpontja van. A diszpécserközpontban 24 órán keresztüli jelzőrendszeres felügyelet és az elérhetőség telefonon biztosított. A szolgáltatás lényege, hogy a lakásán segítségre szoruló ember a nyakában vagy a karján hordott jelzőkészüléken keresztül egy gombnyomással riaszt a központ felé. A diszpécserközpontban hangjelzés kíséretében a számítógép monitorján megjelenik a segítséget kérő személy azonosítója. A diszpécserközpontban szolgálatot teljesítő szociális gondozónő felügyeli a riasztást és a segélykérő jelzést követően értesíti a jelzőrendszeres ügyeletes gondozónőt, aki gépkocsival 20 percen belül köteles megjelenni a riasztás helyszínén és kompetenciájának megfelelően intézkedéseket kezdeményezni. Amennyiben kompetencia hiányában a fennálló problémát nem sikerül elhárítani, úgy sürgősséggel ügyeletes orvost vagy mentőt köteles hívni. A segítségnyújtás végeztével a gondozónő az esetet a riasztási jegyzőkönyvben írásban rögzíti. Támogató Szolgáltatás Jelenleg 30 fő az ellátottak száma. A fogyatékos személy saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történő segítése, életvitelének megkönnyítése

a

lakáson

kívüli

(köz)szolgáltatások

elérésének

segítségével,

valamint

önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.: Siketek és nagyothallók, vakok és gyengén látók, értelmi fogyatékosok, mozgásszervi fogyatékosok, autisták, halmozottan fogyatékos: Személyi segítő szolgálat szervezése és működtetése, amely segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi higiénés, életviteli, életfenntartási szükségleteinek kielégítéséhez, például: alapvető gondozási-ápolási feladatok ellátása, vészhelyzetek kialakításának megelőzése, annak elhárítása, otthoni felügyelet ellátása, segítségnyújtás a higiénia megtartásában, közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében. Információnyújtás, tanácsadás, ügyintézés, jogi problémák megoldásának segítése Szállító szolgálat Az

igényeknek

megfelelően

személyszállítással

biztosítja

a

sérültek

számára

a

közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi, szociális ellátásokhoz való hozzájutást. Támogató szolgáltatás gépkocsija speciális igényeket elégit ki, a mozgás-fogyatékkal élőket biztonsággal tudja szállítani.

Idősek nappali ellátása Jelenleg 32 fő 19ellátottja van a nappali ellátásnak. - Egészségügyi ellátás keretében lehetőség van vérnyomásmérésre, vércukormérésre, masszírozó gép-, biotron lámpa-, tensz gép használatára, seb ellátás és fekélykezelésre, szakrendelésre történő kísérésre, napi testmozgásra. - Egyénre szabott mentális gondozás. A mentális egészség megőrzése kapcsán protektív tényezőként jelenik meg, ha nem egyedül/ magányosan él valaki. A hiányos kapcsolati hálóval rendelkezők is nagyobb arányban mutatnak depressziós tüneteket, mint a kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezők. A mentális egészség megőrzése kapcsán rizikócsoportnak tekinthetők a: - 80 év felettiek - kórházból frissen elbocsátottak - létminimum jövedelemmel vagy alatta élők - egyedül élő frusztráltak - elszigetelten, magányosan élők - elváltak, különélők, - frissen megözvegyültek - elköltözők - gyermektelenek - rokkantak, fogyatékosak - dependensek - „latens” betegek. - Fizikai egészség megőrzése Napjainkban a halálozások döntő többségéért olyan krónikus, nem fertőző betegségek a felelősek, amelyek kialakulását több éves, illetve több évtizedes egészségtelen életmód alapoz meg. A lakosság életmódbeli szokásai erős kihatással vannak általános egészségi állapotára. Magyarország a mortalitási statisztikák rangsorában, a világ élvonalában van, olyan betegségek esetében, amelyek magatartásbeli változtatásokkal nagyrészt megelőzhetők lennének. A helytelen táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hiánya a legfontosabb kockázati tényezők a krónikus, nem fertőző betegségek kialakulásában. - Szabadidős programok szervezése: - a tagok érdeklődési körének, igényeinek, megfelelő programok tervezése, melyek között szerepel újság felolvasás, CD és DVD hallgatás, beszélgetés

19

2013-as adat

- kirándulások szervezése, melyeket próbál az intézmény pályázati pénzből finanszírozni - megemlékezés a születés- és névnapokról, ünnepnapokról, - ellátogatnak a városi eseményekre tagjaink - felvilágosító, ismeretterjesztő előadások szervezése az egészséges életmód, egészséges táplálkozás, gyakoribb betegségekkel kapcsolatban. Az intézmény igyekszik családias légkört biztosító klubot működtetni, ahol az ellátottak szívesen töltik szabadidejüket. A feladat az ellátottak igényeinek megfelelő kulturális programok tervezése, szervezése. Az idősek nagyon szeretik a közös foglalkozásokat, mint például a közös kártyázást, közös hímzés, kötés stb. Egymás névnapi és születésnapi köszöntése külön ünnepet jelent a számukra. Az intézmény dolgozói lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bennük bízó idős embereknek a napjai felhőtlenül és szeretetben teljenek. Az idősek nappali ellátásáért személyi térítési díjat nem kell fizetni. Pszichiátriai betegek nappali ellátása Jelenleg 33 fő 20ellátottja van a pszichiátriai nappali ellátásnak Integrált intézményként működik az Szociális Szolgáltató Központ, a két nappali ellátás tagjai összevontan vesznek rész a programokban. A mentális problémákkal élőkre jó hatással van, nyíltan felvállalják betegségüket, bátrabban kérnek segítséget, természetes támogató rendszert tudnak építeni maguk körül. Gondozási feladatok: - Önellátásra való felkészítés, stressz-kezelés elsajátítása. - Az ellátottak mentálhigiénéjének, kommunikációjának és kapcsolatteremtő képességének javítása. - Egyéni képességfejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldásra. - Továbbá életvezetési tanácsadás nyújtása, természetes támogatórendszer megismerése, bővítése. - Kiemelten fontos számunkra, hogy ellátottainkban erősítsük a biztonságot, a megbecsültséget. - Hasznos elfoglaltság biztosítása, amely magában hordozza a fejlődést és a sikerélményt is, ebben kíván segíteni a nyugodt, kiegyensúlyozott környezet. - Felelősségvállalás erősítése az ellátottakban. - Szülők és családtagok bevonása. Térítési díjat az étkezésért kell fizetni, a további ellátások térítésmentesek.

20

2013-as adat

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Elszigetelődés (félelem) Nincs bentlakásos idősek otthona Nagy távolságok Temetők helyzete rossz Kevés jövedelem Egy részük nem él aktív életet Rossz a családdal való kapcsolattartás

fejlesztési lehetőségek Járőrszolgálat bevezetése Bentlakásos idősek otthona építés Helyi közlekedés fejlesztése Temető területének növelése, új ravatalozó építése Kézművesség elterjesztése Programok szervezése Számítógép használatának elterjesztése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élőkről nincs adata az Önkormányzatnak. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Ilyen adat nem áll rendelkezésünkre. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Ilyen adat nem áll rendelkezésünkre.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 2012- ben megszüntetésre került. Jelenleg a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján a parkolási igazolvány a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnál Derecskei Járási Hivatal Kormányablak és Okmányirodai Osztályán - igényelhető. A parkolási igazolvány igényléséhez a jogszabályban meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás beszerzése szükséges. A közlekedőképesség komplex minősítésére vonatkozóan a szakvéleményt a járási hivatal szerzi be az ügyfél kérelmére. A szakvéleménnyel a gépjárművekre súlyadó kedvezmény is igénybe vehető. A fogyatékos személyek részére a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendeletben foglaltak alapján személygépkocsi szerzési és személygépkocsi átalakítási támogatás igényelhető a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályán.

2015. április 01. napjától a fogyatékossági támogatás igénylését és megállapítását a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal hatáskörébe utalta. A fogyatékossági támogatást igénylő 18. életévét betöltött személy fogyatékossági támogatási kérelme a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya által a kérelemhez becsatolt orvosi beutaló és a rendelkezésére álló egyéb orvosi dokumentáció, ennek hiányában szükséges vizsgálatok alapján kerül elbírálásra. Jelenleg, hogy hány fogyatékkal élő személy van Derecskén, hivatalos adatokkal erről nem rendelkezünk. A fogyatékkal élők részére foglalkoztatási lehetőségéről a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft-nél (DERMÁK) van ilyen lehetőség. A fogyatékkal és szenvedély betegekkel foglalkozik a településen a Baptista Tevékeny Szeretett Misszió (Derecske, Csokonai utca 3.)

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége - I. Rákóczi György Gimnázium és Szakközépiskola (Derecske, Lengyel utca 1.) - Egészségház (Derecske, Rákóczi út 5.) - Derecskei Járási Hivatal (Derecske, Köztársaság út 126.) - Református Templom (Derecske, Templomkert tér) - Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár (Derecske, Köztársaság út 107.) - Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde (Derecske, Városház u. 3.) - Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény (Derecske, Szováti út 2.) b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei: Egészségügyi alapellátás:- házi orvosi ellátás, - házi gyermekorvosi ellátás, - fogorvosi alapellátás megállapodás útján. - iskolai egészségügyi ellátás Iskolaorvos és védőnő útján. - védőnői ellátás Védőnői szolgálat útján. - alap ellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás Orvosi Ügyelet Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel kötött Szerződés útján. Szociális ellátás:- étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft-vel kötött ellátási Szerződés útján. - családsegítés Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés útján.

Gyermekjólét, gyermekvédelmi feladatok:- gyermekjóléti szolgáltatás Derecske Városi Jólléti Szolgálat Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés útján. Közművelődési, közgyűjteményi feladatok: - Művelődési Központ, - Városi Könyvtár Önkormányzati fenntartású intézmény útján. Környezetvédelmi feladatok:- környezetvédelmi program végrehajtása, folyamatos felülvizsgálata, - települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján. - településtisztaság DEVAG Nonprofit Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján. - hulladékgazdálkodási terv - zöldterületek fenntartása, fejlesztése DEVAG Nonprofit Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján. Kommunális feladatok:- utak önkormányzati fenntartásban. - köztemetők üzemeltetése Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalattal kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján. - ivóvíz ellátás - szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetése - vízrendezés - csapadékvíz elvezetés DEVAG Nonprofit Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján. - közvilágítás EON-nal kötött feladat-ellátási szerződés útján. - településrendezés Főépítész foglalkoztatásával. Közoktatás: - napközi otthonos óvoda, - általános iskola Önkormányzati fenntartás útján. Lakásgazdálkodás: bérbeadás útján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítása. Sportfeladatok:- települési sport fejlesztése - sportlétesítmények fenntartása DEVAG Nonprofit Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján. - kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár (4130 Derecske Köztársaság út 107.): helyben használható CD-ROM Napilapok hetilapok, havi lapok, Európai Uniós külön gyűjtemény, Kölcsönözhető Hangos könyvek, Gyermeklapok, Városi Könyvtár hírei. - Derecskei Városi Sportcsarnok Derecske, Kossuth u. 18.) Sportrendezvények. c)munkahelyek akadálymentesítettsége Ilyen adat nem áll rendelkezésünkre. d)

közösségi

közlekedés,

járdák,

parkok

akadálymentesítettsége

A Köztársaság út mentén a kerékpárút és járda, valamint a főtéren található park akadálymentesített. A város utcái a járdák és az utak állapota miatt nem mindenhol járható rokkantkocsival. A közösségi közlekedésben (autóbusz- és vonatközlekedés) sajnos az akadálymentesítés nem megoldott. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

- Fogyatékosok nappali intézménye: Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kht. Derecske-Létavértesi Kirendeltsége Fogyatékosok Nappali Intézménye (Derecske Morgó tanya 1.) Nappali ellátás fogyatékos személyek részére. Szakosított Ellátást Végző Központ (Derecske, Sas u. 1.) a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. fenntartása alatt működő intézmény. Értelmi fogyatékosok és pszichiátriai betegek ápológondozó ellátását végzi 160 férőhelyen. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincs információ róla.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Adathiány

Rossz gyalogos, kerekes székes közlekedés Rossz közösségi közlekedés Kevés akadálymentes közintézmény

fejlesztési lehetőségek Fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeiről adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetésének a foglalkoztatás területéről - Önálló életvitelt támogató helyi intézményekről adatbázis felállítása - Derecske város területén lévő munkahelyek akadálymentesítéséről adatgyűjtés - Fogyatékkal élők pozitív diszkriminációjáról adatgyűjtés Járdacsatlakozások kiépítése Közösségi közlekedés fejlesztése Közintézmények akadálymentesítése -

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

Jelenleg a Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány végzi Derecskén a családsegítést és a gyermekjóléti feladatokat. Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. az idősek nappali ellátását végzi közfeladatként. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testülete minden évben támogatást nyújt a civil szervezetek részére feladatuk ellátásához. A támogatást nyert szervezetek évente beszámolnak az elvégzett munkájukról. A beszámolóban kitérnek arra is, hogy hány lakost vontak be a rendezvényeikbe, működésükbe. A támogatás megállapításánál ezt is figyelembe veszi a testület. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Derecske Város Önkormányzata közös Óvodafenntartói Társulási Tanácsot tart fent Konyár Község Önkormányzatával, Tépe Község Önkormányzatával, valamint Sáránd Község Önkormányzatával. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a célcsoport tagjaival kapcsolatot tart, a helyzetükről tájékozódik, és azt közvetíti az Önkormányzat felé. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek a célcsoportok tagjaival felveszik a kapcsolatot, közös tevékenységeken vesznek részt, képviseltetik magukat városi rendezvényeken. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában A for-profit szereplők a helyi esélyegyenlőségi program összeállításában résztvettek, a végrehajtásban feladatokat vállalnak.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP megalkotásába bevont személyek írásban lettek felkérve, hogy a szakterületükhöz kapcsolódóan adatokat közöljenek, illetve javaslatokat tegyenek. A javaslatok e-mailben érkeztek önkormányzatunkhoz. Ezek beépítésre is kerültek a Helyi Esélyegyenlőségi Programba. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítése során HEP Fórumot hívtunk össze, ahová az eddig bevont tagokon kívül több résztvevő került megkeresésre. A véleményeket írásban kértük be. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása

A Helyi Esélyegyenlőségi Program végleges verziója megtalálható lesz Derecske Város honlapján, ahol lehetőség lesz arra, hogy egész évben észrevételeket küldjön be a lakosság e-mailben. Ezeket összegyűjtve a felülvizsgálat során áttanulmányozzuk, megvizsgáljuk. A HEP megtalálható lesz a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár könyvtárában is, valamint kifüggesztésre kerül a Derecskei Polgármesteri Hivatalban.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Adathiány

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Iskolázatlanság

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel - Adatbázis a fiatalok foglalkoztatásának hozzáféréséről - Adatbázis a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetekről - Települési szinten adatgyűjtés a foglalkoztatás területén a hátrányos megkülönböztetésről - Eladósodottságról adatgyűjtés - A szegregációval érintett területen élő lakosság foglalkoztatottságbeli, nemek szerinti megoszlásáról adatgyűjtés Prevenciós és szűrőprogramok részvételéről adatgyűjtés - Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférésről adatbázis felállítása - Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevevőiről önkormányzati adatgyűjtés - Szociális szolgáltatások során hátrányos megkülönböztetésről adatgyűjtés - Pozitív diszkrimináció a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belüli adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása az etnikai konfliktusokról - Adatbázis felállítása a helyi közösségi szolidáris megnyilvánulásokról Felnőtt képzések részvételének növelése

Munkanélküliség

Programok megalkotása a helyi foglalkoztatottság növelésének érdekében

Szegregátumok

Telepek felszámolása

Kevés lakás

Telekosztás

Sok a külterületen élő

Belterületbe vonás

Rossz lakhatási feltételek

Szociális lakásállomány növelése

Alacsony komfortfokozatú lakások

Programok kidolgozása a komfortfokozatok növelésére

Közmű mentes területek

Közműellátottság növelése (szennyvízhálózat, ivóvíz hálózat fejlesztés)

Rossz közlekedés

Utak, járdák építése

Kisebbség kultúrájának nem ismerése

Kulturális bemutatók tartása

Rossz higiénia

Előadások tartása

Rossz egészségi állapot

Szűrővizsgálatok tartása

Adathiány

Elavult oktatási intézmények

Adatgyűjtés a 0-7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozó adatokról - Gyermekeket érintő hátrányos megkülönböztetésről adatbázis felállítása - Gyermekeket érintő pozitív diszkriminációról adatbázis felállítása Intézmény felújítás

Kevés ingyenes oktatási, sport program

Oktatási, sport programok növelése

Kevés ingyenes nyári tábor

Nyári táborok szervezése

Elszigetelődés (félelem)

Járőrszolgálat bevezetése

Nincs bentlakásos idősek otthona

Bentlakásos idősek otthona építés

Nagy távolságok

Helyi közlekedés fejlesztése

Temetők helyzete rossz

Temető területének növelése, új ravatalozó építése

Kevés jövedelem

Kézművesség elterjesztése

Egy részük nem él aktív életet

Programok szervezése

Rossz a családdal való kapcsolattartás

Számítógép használatának elterjesztése

Gyermekek

Idősek

-

Adathiány

Nők

Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségeiről adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása a nőket érintő hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén - Adatbázis felállítása a családon belüli erőszakról - Adatgyűjtés a nőket érintő társadalmi problémák és a felszámolásukra irányuló kezdeményezésekről Gyermekek elhelyezése a szülési szabadság Bölcsődei, óvodai férőhelyek növelése után Nincs krízishelyzetben szolgáltatás

-

igénybe

vehető Anyaotthon, családok átmeneti otthonának építése

Erőszaktól szenvedő nőknek nincs segítség

Segítőszolgálat működtetése

Adathiány

Rossz gyalogos, kerekes székes közlekedés

Fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeiről adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetésének a foglalkoztatás területéről - Önálló életvitelt támogató helyi intézményekről adatbázis felállítása - Derecske város területén lévő munkahelyek akadálymentesítéséről adatgyűjtés - Fogyatékkal élők pozitív diszkriminációjáról adatgyűjtés Járdacsatlakozások kiépítése

Rossz közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés fejlesztése

Kevés akadálymentes közintézmény

Közintézmények akadálymentesítése

Fogyatékkal élők

-

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Adatbázisok létrehozása - Adatbázis a fiatalok foglalkoztatásának hozzáféréséről - Adatbázis a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetekről - Települési szinten adatgyűjtés a foglalkoztatás területén a hátrányos megkülönböztetésről - Eladósodottságról adatgyűjtés - A szegregációval érintett területen élő lakosság foglalkoztatottságbeli, nemek szerinti megoszlásáról adatgyűjtés Prevenciós és szűrőprogramok részvételéről adatgyűjtés - Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférésről adatbázis felállítása - Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevevőiről önkormányzati adatgyűjtés - Szociális szolgáltatások során hátrányos megkülönböztetésről adatgyűjtés - Pozitív diszkrimináció a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belüli adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása az etnikai konfliktusokról - Adatbázis felállítása a helyi közösségi szolidáris megnyilvánulásokról Felnőtt képzések részvételének növelése program kidolgozása

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála)

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála) Bevont partnerek: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár Igazgatója (Nádházi-Tálas Csilla) Programok megalkotása a helyi Felelős: Derecske Város Önkormányzata / foglalkoztatottság növelésének érdekében Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála) Bevont partnerek: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár Igazgatója (Nádházi-Tálas Csilla) Telepek felszámolása Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre) Telekosztás

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Belterületbe vonás

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Szociális lakásállomány növelése

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Vagyongazdálkodási referens (Csizmadia Szilvia) Programok kidolgozása a komfortfokozatok Felelős: Derecske Város Önkormányzata / növelésére Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála) Bevont partner: Derecske Jóléti Szolgálat

Alapítvány vezetője (Balázs Ákos) Közműellátottság növelése Felelős: Derecske Város Önkormányzata / (szennyvízhálózat, ivóvíz hálózat fejlesztés) Városi Főépítész (Jenei Imre) Utak, járdák építése

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Kulturális bemutatók tartása

Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár Igazgatója (Nádházi-Tálas Csilla)

Előadások tartása a higiéniáról

Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár iIazgatója (Nádházi-Tálas Csilla) Bevont partnerek: Védőnői Szolgálat Derecske Jóléti Szolgálat Alapítvány vezetője (Balázs Ákos) Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Egészségügyi igazgatási referens (Csizmadia Szilvia)

Szűrővizsgálatok tartása

Adatgyűjtés a 0-7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozó adatokról - Gyermekeket érintő hátrányos Felelős: Derecske Város Önkormányzata / megkülönböztetésről adatbázis Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála) felállítása - Gyermekeket érintő pozitív diszkriminációról adatbázis felállítása Intézmény felújítás Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre) -

Gyermekek

Oktatási, sport programok növelése

Nyári táborok szervezése

Járőrszolgálat bevezetése Idősek

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Jegyzője (Varsányiné dr.Antal Erzsébet) Bevont partnerek: Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője (Varró Gyuláné) Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár Igazgatója (Nádházi-Tálas Csilla) Bevont partnerek: Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője (Varró Gyuláné) Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Közrendbiztonsági referens (Nagy Imréné) Bevont partnerek: Rendőrség (Szabó István)

Bentlakásos idősek otthona építés

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Helyi közlekedés fejlesztése

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Temető területének növelése, új ravatarozó Felelős: Derecske Város Önkormányzata / építése Városi Főépítész (Jenei Imre) Kézműves foglalkozások tartása

Programok szervezése idősek számára

Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (Nádházi-Tálas Csilla) Bevont partnerek: Nyugdíjas klub (Farkas Sándorné, Dávid Józsefné) Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (Nádházi-Tálas Csilla)

Számítógép használatának elterjesztése

Nők

Adatgyűjtés - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségeiről adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása a nőket érintő hátrányos megkülönböztetésről a Felelős: Derecske Város Önkormányzata / foglalkoztatás területén Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála) - Adatbázis felállítása a családon belüli erőszakról - Adatgyűjtés a nőket érintő társadalmi problémák és a felszámolásukra irányuló kezdeményezésekről Bölcsődei, óvodai férőhelyek növelése Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre) Bevont partnerek: Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde Intézményvezetője (Varró Gyuláné) Anyaotthon, családok átmeneti otthonának Felelős: Derecske Város Önkormányzata / építése Városi Főépítész (Jenei Imre) Segítőszolgálat működtetése

Fogyatékkal élők

Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (Nádházi-Tálas Csilla)

Adatgyűjtés - Fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeiről adatgyűjtés - Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetésének a foglalkoztatás területéről - Önálló életvitelt támogató helyi intézményekről adatbázis felállítása - Derecske város területén lévő munkahelyek akadálymentesítéséről adatgyűjtés - Fogyatékkal élők pozitív diszkriminációjáról adatgyűjtés Járdacsatlakozások kiépítése

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Igazgatási ügyintéző (Kiss Józsefné) Bevont partnerek: Védőnői Szolgálat Derecske Jóléti Szolgálat Alapítvány vezetője (Balázs Ákos)

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála)

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Közösségi közlekedés fejlesztése

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Közintézmények akadálymentesítése

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe:

Adatbázis létrehozása Romák vagy mélyszegénységben élőkről

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Kiinduló érték: 0 adatbázis

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövidtávú cél: Középtávú cél: Hosszútávú cél: Adatbázis megalkotása

1.) A gyűjtendő adatok meghatározása 2.) Az érintettek felkutatása 3.) Adatbázis megalkotása

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála)

Partnerek

1.) A gyűjtendő adatok meghatározása 2.) Az érintettek felkutatása 3.) Adatbázis megalkotása

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Határidő: 2018.12.31. Határidő: 2019.06.30. Határidő: 2020.12.31.

Indikátorok: 1 db adatbázis

-

Szükséges erőforrások

Emberi erőforrás igény (nagy adathalmaz, időigényes felkutatás), fenntarthatóság szempontjából 2 évente felül kell vizsgálni.

Intézkedés címe:

Felnőtt képzések részvételének növelése a romáknak és a mélyszegénységben élőknek

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Aluliskolázottság, kiinduló érték: 0 képzés

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövidtávú cél: A környéken keresendő munkaerők képzettségének felmérése Középtávú cél: Megállapodások kötése a munkáltatókkal Hosszútávú cél: Képzések megtartása

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.) Keresett munkaerő végzettségének felmérése 2.) Foglalkoztatók felkutatása 3.) Együttműködési megállapodások megkötése 4.) Képzésszervezőkkel kapcsolatfelvétel 5.) A képzéshez szükséges technikai, személyi feltételek biztosítása 6.) Képzés megtartása 7.) Elhelyezkedés elősegítése Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála) Bevont partnerek: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (Nádházi-Tálas Csilla) Keresett munkaerő végzettségének felmérése Határidő: 2018.06.30. Foglalkoztatók felkutatása Határidő: 2019.06.30. Együttműködési megállapodások megkötése Határidő: 2020.09.30. Képzésszervezőkkel kapcsolatfelvétel Határidő: 2021.12.31. A képzéshez szükséges technikai, személyi feltételek biztosítása Határidő: 2022.06.30. 6.) Képzés megtartása Határidő: 2023.06.30. 7.) Elhelyezkedés elősegítése Határidő: 2024.06.30. 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

Indikátorok: 1 db képzés minimum 15 fő

Kockázatok: Nincs elég résztvevő. Javaslat: munkalehetőséggel kedvezőbb lesz a részvétel

Szükséges erőforrások Pályázati forrás. Fenntartás: 5 éves időszakon belül további képzés tartása

Intézkedés címe:

Programok megalkotása a helyi foglalkoztatottság növelésének érdekében

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincsenek munkaerőpiaci programok. Kiinduló érték: 0

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Rövid: Álláskeresési kedv növelése Közép: Információs bázis kialakítása Hosszú: Foglalkoztatottság növelése

1.) A munkáltatók, foglalkoztatók felkutatása 2.) Munkaerő-piaci ismeretek tartása 3.) Állásbörze szervezése Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála)

Partnerek

Bevont partnerek: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (Nádházi-Tálas Csilla) 1.) A munkáltatók, foglalkoztatók felkutatása 2.) Munkaerő-piaci ismeretek tartása 3.) Állásbörze szervezése

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Határidő: 2018.12.31. Határidő: 2019. 12.31. Határidő: 2019.12.31.

Indikátorok: Állásbörze szervezése 1 db. 15 résztvevő

Kevés érdeklődő. Javaslat: Járási szintre kell hozni.

Szükséges erőforrások Pályázat pénz Fenntartás: 5 éves időszakon belül további állásbörze tartása

Intézkedés címe:

Telepek felszámolása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Antiszegregációs területen élő 0-14 éves korúak száma: 489 fő

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: Telepek lehatárolása Közép: A lakossággal együtt kidolgozni a felszámolással együtt járó problémákat Hosszú: Telep felszámolás

1.) 2.) 3.) 4.)

Adatbázis a telepekről Adatbázis a telepen élő lakosságról Tervek készítése Ütemtervek elkészítése

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve

1.) 2.) 3.) 4.)

Adatbázis a telepekről Adatbázis a telepen élő lakosságról Tervek készítése Ütemtervek elkészítése

Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2019.12.31. Határidő: 2019.12.31. Határidő: 2020.12.31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Antiszegregációs területen élő 0-14 éves korúak száma: 450

Kockázatok és csökkentésük

Kockázat: A lakosság részéről ellenállás Kezelése: telekosztás

eszközei

Szükséges erőforrások Pályázati pénz Fenntartás: Fenntartási időszakon belül a célérték nem változik

Intézkedés címe:

Telekosztás

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Építési kedv nincs Kiindulási érték: 0 db önkormányzat által értékesített építési telek

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: Igény felmérés Közép: Telekosztásra alkalmas hely kijelölése Hosszú: Telekkijelölés

1.) A telket igénylők összeírása 2.) Az új telkek felmérése 3.) Telkek kijelölése

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.) A telket igénylők összeírása 2.) Az új telkek felmérése 3.) Telkek kijelölése

Határidő: 2018.12.31. Határidő: 2019.12.31. Határidő: 2020.12.31.

Önkormányzat által értékesített építési telek: 5 db.

Kevés érdeklődő. Javítandó: Meghirdetés, PR tevékenység más településeken is

Szükséges erőforrások Pályázati pénz Fenntartás: az időszakban a célérték nem változik

Intézkedés címe:

Belterületbe vonás

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Magas a külterületen élő lakosság élő száma: 13 fő

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú

Rövid: Felmérni a külterületen élőket Közép: Belterületbe vonás Hosszú: -

időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1.) Nyilvántartás a külterületen élőkről 2.) Tervek elkészítése 3.) Engedélyezési eljárás megindítása

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

1.) Nyilvántartás a külterületeken élőkről Határidő: 2018.06.30. 2.) Tervek elkészítése Határidő: 2020.12.31. 3.) Engedélyezési eljárás megindítása Határidő: 2021.06.30.

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Külterületen élő lakosság élő száma: 8 fő

Közművesítetlen belterületi utak, Forrás kell a közművesítéshez

Szükséges erőforrások Pályázati forrás Fenntartás: az időszakban a célérték nem változik

Intézkedés címe:

Szociális lakásállomány növelése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs elég szociális lakás Szociális lakások száma: 9 db.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: Igények felmérése Közép: Eladó ingatlanok felmérése Hosszú: Lakásállomány növelése

1.) Szociális lakásigény felmérése 2.) Eladó ingatlanokról adatbázis létrehozása 3.) Lakásvásárlás

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Vagyongazdálkodási referens (Csizmadia Szilvia)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve

1.) Szociális lakásigény felmérése Határidő: 2017.12.31. 2.) Eladó ingatlanokról adatbázis létrehozása Határidő: 2019.12.31. 3.) Lakásvásárlás Határidő: 2023.06.30.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Szociális lakások száma: 10 db.

Nincs forrás Javaslat: Pályázati források bevonása

Szükséges erőforrások

Pályázati pénz Fenntartási időszak: a szociális lakások a fenntartási időszak alatt csak erre a célra használhatóak

Intézkedés címe:

Programok kidolgozása a komfortfokozatok növelésére

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs ilyen program Kiinduló érték: 58%

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Rövid: Lakások komfort állományának pontosítása Közép: Program kidolgozása Hosszú: -

1.) Komfortfokozatok állományának pontosítása 2.) Programok megalkotása Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála) Bevont partner: Derecske Jóléti Szolgálat Alapítvány vezetője (Balázs Ákos) 1.) Komfortfokozatok állományának pontosítása Határidő: 2020.12.31. 2.) Programok megalkotása Határidő: 2025.12.31.

Antiszegregációs területen lévő alacsony komfortfokozatú lakások aránya: 50%

Saját erő nem áll rendelkezésre. Javaslat: Pályázati forrás bevonása.

Szükséges erőforrások Pályázati forrás Fenntartás: a programban részt vevőket évente kell ellenőrizni

Intézkedés címe:

Közműellátottság növelése (szennyvízhálózat, ivóvíz hálózat fejlesztés)

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Hiányos közműellátottság Szennyvíz ellátottság: 8%

Rövid: Közműellátottság felmérési térképe Közép: Közmű ellátottság fejlesztésének kidolgozása Hosszú: Teljes közmű kiépítettség

1.) 2.) 3.) 4.)

Közmű felmérés Tervek készítése Forrás felkutatása Kiépítés

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.) 2.) 3.) 4.)

Közmű felmérés Tervek készítése Forrás felkutatása Kiépítés

Határidő: 2018.12.31. Határidő: 2019.12.31. Határidő: 2020.12.31. Határidő: 2025.12.31.

Szennyvíz ellátottság: 95%

Saját erő nem áll rendelkezésre Javaslat: pályázati forrás bevonás

Szükséges erőforrások Pályázati összeg Fenntartás: a célérték nem csökken a fenntartási időszakban

Intézkedés címe:

Utak, járdák építése, felújítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Sok helyen rossz állapotú, hiányos járdaszakaszok Kiindulási érték: 0 fm új, felújított járda

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Rövid: Járdák állapotának felmérése Hosszú: A járdák állapota 10 %-kal nő

1.) Járdák állapotának felmérése 2.) Költségvetés készítése 3.) Kivitelezés Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

1.) Járdák állapotának felmérése 2.) Költségvetés készítése 3.) Kivitelezés

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Határidő: 2017.12.31. Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2020.12.31.

Új építésű és felújított járda: 400 fm

Forráshiány Javaslat: Külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati forrás Fenntartás: a járdás állapotának ellenőrzése 5 évente

Intézkedés címe:

Kulturális bemutatók tartása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Kevés kulturális bemutató, Kiindulási érték: 0 db.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: Több kulturális esemény tartása Közép: Kulturális események fenntartása

1.) Kulturális események megszervezése

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (NádháziTálas Csilla)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.) Kulturális események megszervezése, Határidő: 2017.12.31

Indikátor: A kulturális események száma: 1 db.

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati forrás Fenntartás: 5 éves időszakon belül újabb képzés szervezése

Intézkedés címe:

Előadások tartása a higiéniáról

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Előadások száma: 0 db.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Rövid: A mélyszegénységben élők és romák higiéniájának javítása

1.) Érdeklődők bevonása 2.) Előadások tartása Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (NádháziTálas Csilla) Bevont partnerek: Védőnői Szolgálat Derecske Jóléti Szolgálat Alapítvány vezetője (Balázs Ákos) 1.) Érdeklődők bevonása 2.) Előadások tartása

Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2019.06.30.

Indikátor: 1 db. előadás, 15 fő

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati forrás Fenntartás: 5 éves időszakon belül újabb képzés szervezése

Intézkedés címe:

Szűrővizsgálatok tartása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Rossz egészségi állapot, Kiinduló érték: 0 db. szűrűvizsgálat

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövid: A szűrővizsgálatok fontosságára való figyelem felhívás Közép: Szűrővizsgálatok tartása

1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Érdeklődők felkutatása Előadás megszervezése Előadások tartása Szűrőprogramok marketingje Szűrőprogramok

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Egészségügyi igazgatási referens (Csizmadia Szilvia)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

Érdeklődők felkutatása Határidő: 2017.12.31. Előadás megszervezése Határidő: 2018.06.30. Előadások tartása Határidő: 2019.06.30. Szűrőprogramok marketingje Határidő: 2020.06.30. Szűrőprogramok Határidő: 2021.12.31.

Szűrővizsgálatok száma: 1 db.

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati forrás Fenntartás: A fenntartási időszakban 1 db. új képzés tartása.

Intézkedés címe:

Adatbázis létrehozása gyermekek esélyegyenlőségéről

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs adatbázis, Kiinduló érték: 0 db. adatbázis

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Rövid: Adatbázis felállítása

1.) Szükséges adatok meghatározása 2.) Adatok begyűjtése Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála)

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve

1.) Szükséges adatok meghatározása 2.) Adatok begyűjtése

Határidő: 2017.12.31. Határidő: 2018.12.31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Indikátorok: 1 db. adatbázis

Humán erőforrás hiány.

Szükséges erőforrások

Pályázati forrás, Fenntartás: az adatbázisban szereplő adatokat 2 évente felül kell vizsgálni

Intézkedés címe:

Intézmény felújítás

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Elavult intézmények, Kiinduló érték: 1 db. felújított intézmény

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: Szükséges karbantartási, javítási munkálatok elvégzése Közép: Energiatakarékos intézményrendszer felállítása Hosszú: XXI. szd-i intézményrendszer

1.) Intézmények állapot felmérése 2.) Tervek elkészítése 3.) KLivitelezés

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.) Intézmények állapot felmérése Határidő: 2017.12.31. 2.) Tervek elkészítése Határidő: 2020.12.31. 3.) KLivitelezés Határidő: 2030.12.31.

Indikátorok: Felújított közintézmények épületeinek száma: 2 db.

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati forrás, Fenntartási időszakban a célérték nem csökken

Intézkedés címe:

Oktatási, sport programok növelése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Kiinduló érték: 0 db. városi program

Rövid: Sport, mozgás szeretetének növelése Közép: Programok növelése

1.) Igényfelmérés 2.) Programok összeállítása 3.) Programok megvalósítása Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Jegyzője Bevont partnerek: Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője (Varró Gyuláné) 1.) Igényfelmérés Határidő: 2017.12.31. 2.) Programok összeállítása Határidő: 2018.12.31. 3.) Programok megvalósítása Határidő: 2020.12.31.

Indikátorok: Oktatási, sport programok száma városi szinten: 1 db.

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati forrás, Fenntartás: 5 éves fenntartás alatt 1 db új rendezvény tartása

Intézkedés címe:

Nyári táborok szervezése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs ingyenes nyári tábor, Kiinduló érték: 0 db.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Rövid: Nyári programok növelése

1.) Igénybevevők számának meghatározása 2.) Programok kitalálása 3.) Megvalósítás Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (NádháziTálas Csilla)

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Bevont partnerek: Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője (Varró Gyuláné) 1.) Igénybevevők számának meghatározása Határidő: 2017.12.31. 2.) Programok kitalálása Határidő: 2018.12.31. 3.) Megvalósítás Határidő: 2019.12.31.

indikátorok: Nyári táborok száma: 1 db.

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati forrás Fenntartás: 5 éves fenntartás alatt 1 db. új tábor tartása

Intézkedés címe:

Járőrszolgálat, kamera rendszer bevezetése, kiépítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Romló közbiztonság. Járőrszolgálatok száma: 0 db.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Hosszú: Közbiztonság növelése

1.) Veszélyeztetett területek felmérése 2.) Járőrszolgálat kialakítása Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Közrendbiztonsági referens (Nagy Imréné) Bevont partnerek: Rendőrség (Szabó István) 1.) Veszélyeztetett területek felmérése 2.) Járőrszolgálat kialakítása

Indikátor: Járőrszolgálat száma: 1 db.

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2019.12.30.

Szükséges erőforrások

Pályázati pénz, Fenntartás: a fenntartási időszak végéig működteti a járőrszolgálatot és a kamerarendszert

Intézkedés címe:

Bentlakásos idősek otthona építés

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs bentlakásos intézmény, Kiinduló érték: 0

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Hosszú: Intézmény építése Derecskén

1.) Épület helyének kiválasztása 2.) Tervezés 3.) Építési beruházás

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.) Épület helyének kiválasztása Határidő: 2018.12.31. 2.) Tervezés Határidő: 2020.12.31. 3.) Építési beruházás Határidő: 2025.12.31.

Indikátor: 1 db. intézmény

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások

Pályázati forrás Fenntartás: a beruházással érintett ingatlan csak idősek otthona céljára használható

Intézkedés címe:

Helyi közlekedés fejlesztése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs helyi közlekedés, Kiinduló érték: 0

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Hosszú: Helyi közlekedés fejlesztése

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1.) Igények felmérése 2.) Tervek készítése 3.) Kivitelezési munkálatok végrehajtása

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

1.) Igények felmérése Határidő: 2018.06.30. 2.) Tervek készítése Határidő: 2019.12.31. 3.) Kivitelezési munkálatok végrehajtása Határidő: 2020.12.31.

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Indikátor: Helyi közlekedés: 1db.

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások

Pályázati forrás, Fenntartási időszak alatt (5 év) a helyi közlekedés fenntartásra kerül

Intézkedés címe:

Temető területének növelése, új ravatalozó építése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Kevés a temető területe, elavult ravatalozó Kiinduló érték: 0 db új ravatalozó

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Közép: Új területek becsatolása Hosszú: Új ravatalozó építése

1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Csatolandó terület felmérése Tervek készítése Telek összevonás Épület tervek készítése Kivitelezés

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve

1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

Csatolandó terület felmérése Tervek készítése Telek összevonás Épület tervek készítése Kivitelezés

Határidő: 2017.12.31. Határidő: 2019.12.31. Határidő: 2020.12.31. Határidő: 2021.06.30. Határidő: 2022.12.31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Indikátorok: Új ravatalozó: 1db.

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások

Pályázati forrás, Fenntartás: a beruházással érintett ingatlan csak temető céljára használható

Intézkedés címe:

Kézműves foglalkozások tartása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Idősek számára kevés program, Kézműves programok száma: 0 db.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Rövid: Közösségi élet fejlesztése Középtávú: Foglalkozások indítása

1.) Érdeklődők felmérése 2.) Foglalkozások megtartása Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (NádháziTálas Csilla) Bevont partnerek: Nyugdíjas klub (Farkas Sándorné, Dávid Józsefné) 1.) Érdeklődők felmérése 2.) Foglalkozások megtartása

Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2019.12.31.

Indikátorok: 1 db. foglalkozás tartása

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati forrás Az 5 éves fenntartási időszak alatt 1 db. új foglalkozás tartása

Intézkedés címe:

Programok szervezése idősek számára

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Kevés kulturális program, Kiinduló érték: 0 db program

Rövid: Programok tartása

1.) Programok megszervezése 2.) Programok megtartása Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (NádháziTálas Csilla) 1.) Programok megszervezése 2.) Programok megtartása

Határidő: 2017.12.31. Határidő: 2018.12.31.

Indikátorok: 1 db. program megtartása

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati pénz Az 5 éves fenntartási időszak alatt 1 db. új foglalkozás tartása

Intézkedés címe:

Számítógép használatának elterjesztése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Kevés számítógépes ismerettel rendelkező idős, Kiinduló érték: 0 db. számítógépes oktatás

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Rövid: Számítógépes ismerettel rendelkezők számának növelése

1.) Igényfelmérés 2.) Programok szervezése 3.) Programok megtartása Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (NádháziTálas Csilla)

Partnerek

1.) Igényfelmérés 2.) Programok szervezése 3.) Programok megtartása

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2019.06.30. Határidő: 2020.06.30.

Indikátorok: 1 db. oktatás tartása

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Szükséges erőforrások Pályázati forrás, Az 5 éves fenntartási időszak alatt 1 db. új képzés tartása

Intézkedés címe:

Adatbázis létrehozása a nőket érintő esélyegyenlőségről

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs ilyen adatbázis, Kiinduló érték: 0

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: Adatbázis megalkotása

1.) Szükséges adatok felmérése 2.) Adatok összegyűjtése

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.) Szükséges adatok felmérése 2.) Adatok összegyűjtése

Indikátorok: 1 db. adatbázis megléte

Humán erőforrás igény

Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2019.12.31.

Szükséges erőforrások

Humán erőforrás biztosítása Fenntartás: 2 évente az adatbázis adatait felülvizsgálni

Intézkedés címe:

Bölcsődei, óvodai férőhelyek növelése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Van igény a bővítésre, Férőhelyek száma: 324 fő

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Hosszú: Férőhely növelés

1.) Igény felmérés 2.) Előre jelzés készítése 3.) Lehetséges megoldások felderítése Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre) Bevont partnerek: Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője (Varró Gyuláné) 1.) Igény felmérés 2.) Előre jelzés készítése 3.) Lehetséges megoldások felderítése

Határidő: 2017.12.31. Határidő: 2017.12.31. Határidő: 2017.12.31.

Indikátor: Férőhelyek száma 330 fő.

Forráshiány Javaslat: Pályázati források bevonása

Szükséges erőforrások

Pályázati összeg előteremtése Fenntartás: az újonnan létrehozott férőhelyeket az 5 éves fenntartás alatt 75%-ban betöltik

Intézkedés címe:

Anyaotthon, családok átmeneti otthonának építése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs ilyen intézmény, Kiindulási érték: 0

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre

Hosszú: Intézmény építése, kialakítása

bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1.) Igényfelmérés 2.) Tervek készítése 3.) Megvalósítás

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

1.) Igényfelmérés 2.) Tervek készítése 3.) Megvalósítás

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2019.06.30. Határidő: 2020.12.30.

Indikátor: Intézmények száma 1 db.

Forráshiány Javaslat: Pályázati források bevonása

Szükséges erőforrások

Pályázat összeg, Fenntartás: az újonnan létrehozott intézményt 5 éven keresztül fenntartja

Intézkedés címe:

Segítőszolgálat működtetése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Bántalmazott nő segítő szolgálata nincs településünkön, Kiindulási érték: 0

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Hosszú: Segítőszolgálat felállítása

1.) Segítő szolgálat felállítása

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve

Segítő szolgálat felállítása Határidő: 2018.12.31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Indikátor: Szolgálatok száma 1 db

Pályázati pénzek felkutatása forráshiány miatt.

Szükséges erőforrások

Pályázat összeg Fenntartás: az újonnan létrehozott intézményt 5 éven keresztül fenntartja

Intézkedés címe:

Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élők esélyegyenlőségéről

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs adatbázis a fogyatékkal élőkről Kiindulási érték: 0

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövid: Adatbázis felállítása

1.) Szükséges adatok pontosítása 2.) Adatbázis létre hozása

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Esélyegyenlőségi referens (Tóth Borbála)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.) Szükséges adatok pontosítása Határidő: 2018.06.30. 2.) Adatbázis létre hozása Határidő: 2019.06.30.

Indikátorok: Adatbázis száma 1 db.

Humán erőforrás szükséges.

Szükséges erőforrások Humán erőforrás, Fenntartás: az adatbázis adatait 2 évente felülvizsgálni

Intézkedés címe:

Járdacsatlakozások kiépítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A járdák nem alkalmasak a kerekesszékkel való közlekedésre Kiindulási érték: 0 db.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Közép: Járdák állapotának felmérése Hosszú: Járdák építése

1.) Járdák állapotának felmérése 2.) Költségvetés készítése 3.) Építés

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1.) Járdák állapotának felmérése 2.) Költségvetés készítése 3.) Építés

Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2019.12.31. Határidő: 2020.12.31.

Indikátorok: A kerekesszékkel való közlekedésre alkalmas járda csatlakozások: 6 db.

Külső források bevonásával a forráshiány csökkentése Pályázati forrás Fenntartás: a fenntartási időszak alatt a célérték dátuma nem csökkenhet

Közösségi közlekedés fejlesztése

A megállók akadálymentesítése, Kiindulási érték: 2 db.

Hosszú: Közösségi közlekedés alkalmassá tétele a fogyatékkal élők részére

1.) Megállók állapotának felmérése 2.) Tervezés 3.) Kivitelezés

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

1.) Megállók állapotának felmérése 2.) Tervezés 3.) Kivitelezés

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Határidő: 2018.06.30. Határidő: 2019.06.30. Határidő: 2020.12.31.

Indikátor: Akadálymentes megállók száma: 4 db.

Külső források bevonásával a forráshiány csökkentése

Szükséges erőforrások Pályázati forrás, Fenntartás: 5 éves fenntartás alatt a célérték nem csökkenhet

Intézkedés címe:

Közintézmények akadálymentesítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Részleges akadálymentesítés van sok helyen, illetve nincs akadálymentesítés Teljesen akadálymentes intézmény: 1 db.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Hosszú: Akadálymentes közintézmények

1.) Közintézmények felmérése 2.) Tervek elkészítése 3.) Megvalósítás

Résztvevők és felelős

Felelős: Derecske Város Önkormányzata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Partnerek

-

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

1.) Közintézmények felmérése 2.) Tervek elkészítése 3.) Megvalósítás

Határidő: 2018.12.31. Határidő: 2019.06.30 . Határidő: 2020.12.31.

Indikátor: A teljesen akadálymentes épületek száma: 2 db.

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Külső források bevonásával a forráshiány csökkentése

Szükséges erőforrások Pályázati forrás, Fenntartás: 5 éven belül a célérték nem csökkenhet

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

Intézk edés sorszá ma

B

A helyzetelemz és Az következteté intézkedés seiben feltárt címe, esélyegyenlő megnevezé ségi se probléma megnevezés e

C

Az intézkedésse l elérni kívánt cél

D

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumo kkal

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G

Az intézkedés megvalósításána k határideje

H

I

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításáho z szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

J Változás indoklása Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1

A 8/2013. Adatbáz Kiinduló is érték: 0 (II.28) létrehoz adatbázis önkormán ása yzati Romák rendelete vagy rendelkez Rövidtáv mélysze ik a ú cél: génység Középtáv szociális ben ellátásokr ú cél: élőkről Hosszútá ól és a vú cél: személyes Adatbázi gondosko s dást megalkot nyújtó ása alapszolg

1. A gyűjtendő adatok meghatározá sa Határidő: 2018.12.31 2. Az érintettek felkutatása Határidő: 2019.06.30 3.) Adatbázis megalkotása Határidő: áltatásokr 2020. 12. 31

1. A gyűjtendő adatok meghatározá sa Határidő: 2018.12.31 Felelős: 3. Az Derecske érintettek Város Önkormány felkutatása Indikátorok: zata / Határidő: 1 db Esélyegyenl 2019.06.30 adatbázis őségi 3.) referens Adatbázis (Tóth megalkotása Borbála) Határidő: 2020. 12. 31

Emberi erőforrás igény (nagy adathalmaz, időigényes felkutatás)

ól.

2

Ker Felnőtt Aluliskol Rövidtáv A 8/2013. 1.) esett képzése ázottság ú cél: A (II.28) k Kiinduló környéke önkormán munkaerő

Felelős: Derecske Város

1.) Ker esett munkaerő

Indikátorok: Pályázati 1 db képzés forrás minimum 15

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. A gyűjtendő adatok meghatározá sa Határidő: 2013.12.31 2.) Az érintettek felkutatása Határidő: 2014.06.30 3.) Adatbázis megalkotása Határidő: 2015. 12. 31 Fenntartás: 5 Erőforrás hiányában a éves az időszakon Fenntarthatós ág szempontjábó l 2 évente felül kell vizsgálni. 1.)

132

részvéte érték: 0 n végzettségé yzati lének képzés keresend rendelete nek növelés ő rendelkez felmérése e a munkaer ik a Határidő: romák ők szociális 2018.06.30 és a képzettsé 2.) Fogl ellátásokr alkoztatók mélysze gének génység felmérés ól és a felkutatása személyes Határidő: ben e élőknek Középtáv gondosko 2019.06.30 ú cél: dást 3.) Egy Megállap nyújtó üttműködési odások alapszolg megállapodá kötése a áltatásokr sok munkálta ól. megkötése tókkal Határidő: 2020.09.30 Hosszútá 4.) Kép vú cél: zésszervező Képzése kkel k kapcsolatfel megtartá vétel sa Határidő: 2021.12.31 5.) A képzéshez szükséges technikai, személyi feltételek biztosítása Határidő: 2022. 06.30 6.) Kép zés megtartása Határidő:

Önkormány zata / Esélyegyenl őségi referens (Tóth Borbála)

végzettségé fő nek felmérése Határidő: 2018.06.30 2.) Fogl alkoztatók felkutatása Határidő: 2019.06.30 3.) Egy üttműködési megállapodá sok megkötése Határidő: 2020.09.30 4.) Kép zésszervező kkel kapcsolatfel vétel Határidő: 2021.12.31 5.) A képzéshez szükséges technikai, személyi feltételek biztosítása Határidő: 2022. 06.30 6.) Kép zés megtartása Határidő:

belül további időpontok képzés tartása módosításra kerültek. 1.) Keresett munkaerő végzettségé nek felmérése Határidő: 2014.06.30 2.) Foglalkoztat ók felkutatása Határidő: 2015.06.30 3.) Együttműkö dési megállapodá sok megkötése Határidő: 2016.09.30 4.) Képzésszerv ezőkkel kapcsolatfel vétel Határidő: 2017.12.31 5.) A képzéshez szükséges technikai, személyi feltételek biztosítása Határidő: 2018. 06.30 133

2023.06.30 Elhelyezked és elősegítése Határidő: 2024.06.30

3

4

Progra mok megalk otása a helyi foglalko ztatottsá g növelés ének érdekéb en

Rövid: Álláskere sési kedv növelése Közép: Informác iós bázis kialakítás Nincsene a k Hosszú: munkaer Foglalko őpiaci ztatottság program növelése ok Kiinduló érték: 0

Telepek Antiszeg Rövid: felszám regációs Telepek olása területen lehatárol élő 0-14 ása

2023.06.30 Elhelyezked és elősegítése Határidő: 2024.06.30

A 8/2013. (II.28) önkormán yzati rendelete rendelkez ik a szociális ellátásokr ól és a személyes gondosko dást nyújtó alapszolg áltatásokr ól.

1.) A munkáltatók , foglalkoztat ók felkutatása Határidő: 2018.12.31 2.) Mun kaerő-piaci ismeretek tartása Határidő: 2019. 12.31 Állásbörze szervezése 2019.12.31

Felelős: Derecske Város Önkormány zata / Esélyegyenl őségi referens (Tóth Borbála)

1.) A munkáltatók , foglalkoztat ók felkutatása Határidő: 2018.12.31 2.) Mun kaerő-piaci ismeretek tartása Határidő: 2019. 12.31 Állásbörze szervezése 2019.12.31

Indikátorok: Pályázat Állásbörze pénz szervezése 1 db 15 részvétel

Település fejlesztési stratégia, Település

1.) Ada tbázis a telepekről Határidő:

Felelős: Derecske Város Önkormány

1.) Ada tbázis a telepekről Határidő:

Antiszegreg Pályázati ációs pénz területen élő 0-14 éves

6.) Képzés megtartása Határidő: 2018.06.30 Elhelyezked és elősegítése Határidő: 2018.06.30 Fenntartás: : 5 Erőforrás hiányában a éves az időszakon belül további időpontok módosításra állásbörze kerültek. tartása 1.) A munkáltatók , foglalkoztat ók felkutatása Határidő: 2015.12.31 2.) Munkaerőpiaci ismeretek tartása Határidő: 2016. 12.31 Állásbörze szervezése 2016.12.31 Erőforrás Fenntartás: hiányában a Fenntartási az időszakon belül a időpontok 134

éves korúak száma: 489

5

Telekos Építési kedv ztás nincs Kiindulá si érték: 0 db önkormá nyzat

Közép: A lakosság gal együtt kidolgoz ni a felszámo lással együtt járó problémá kat Hosszú: Telep felszámo lás

rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció , A 8/2013. (II.28) önkormán yzati rendelete rendelkez ik a szociális ellátásokr ól és a személyes gondosko dást nyújtó alapszolg áltatásokr ól.

2018.06.30 zata / Városi 2.) Ada Főépítész tbázis a (Jenei Imre) telepen élő lakosságról Határidő: 2019.12.31 3.) Terv ek készítése Határidő: 2019.12.31 Ütemtervek elkészítése Határidő: 2020.12.31

Rövid: Igény felmérés Közép: Telekosz tásra alkalmas hely

Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település

1.) A telket igénylők összeírása Határidő: 2018.12.31 2.) Az új telkek

Felelős: Derecske Város Önkormány zata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

2018.06.30 korúak 2.) Ada száma: 450 tbázis a telepen élő lakosságról Határidő: 2019.12.31 3.) Terv ek készítése Határidő: 2019.12.31 Ütemtervek elkészítése Határidő: 2020.12.31

1.) A telket igénylők összeírása Határidő: 2018.12.31 2.) Az új telkek

Kevés Önkormány érdeklődő. zat által Javítandó: értékesített Meghirdetés PR építési telek: , tevékenység 5 db más településeke

célérték nem módosításra változik kerültek. 1.) Adatbázis a telepekről Határidő: 2015.06.30 2.) Adatbázis a telepen élő lakosságról Határidő: 2017.12.31 3.) Tervek készítése Határidő: 2018.12.31 Ütemtervek elkészítése Határidő: 2019.12.31

Pályázati 3.) pénz Fenntartás: az időszakban a célérték nem 4.) változik

A telket igénylők összeírása Határidő: 2018.12.31 Az új telkek felmérése Határidő: 135

által értékesíte tt építési telek

6

Belterül etbe vonás Magas a külterület en élő lakosság élő száma: 13 fő

kijelölése Hosszú: Telekkije lölés

Rövid: Felmérni a külterület en élőket Közép: Belterüle tbe vonás Hosszú: -

szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció , A 8/2013. (II.28) önkormán yzati rendelete rendelkez ik a szociális ellátásokr ól és a személyes gondosko dást nyújtó alapszolg áltatásokr ól. Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési

felmérése Határidő: 2019.12.31 Telkek kijelölése Határidő: 2020.12.31

1.) Nyil vántartás a külterületek en élőkről Határidő: 2018.06.30 2.) Terv ek elkészítése Határidő: 2020.12.31 Engedélyezé

felmérése Határidő: 2019.12.31 Telkek kijelölése Határidő: 2020.12.31

1.) Nyil vántartás a külterületek Felelős: en élőkről Derecske Határidő: Város 2018.06.30 Önkormány 2.) Terv zata / Városi ek Főépítész elkészítése (Jenei Imre) Határidő: 2020.12.31 Engedélyezé

n is

Pályázati forrás Közművesít Fenntartás: az időszakban a etlen Külterületen célérték nem belterületi élő lakosság utak, Forrás változik élő száma: 8 kell a 3.) fő közművesíté shez

2019.12.31 Telkek kijelölése Határidő: 2020.12.31

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Nyilvántartá s a külterületek en élőkről Határidő: 136

7

Szociáli s lakásáll omány növelés Nincs e elég szociális lakás Szociális lakások száma: 9 db

Rövid: Igények felmérés e Közép: Eladó ingatlano k felmérés e Hosszú: Lakásáll omány növelése

koncepció , A 8/2013. (II.28) önkormán yzati rendelete rendelkez ik a szociális ellátásokr ól és a személyes gondosko dást nyújtó alapszolg áltatásokr ól. Költségve tési koncepció , Szolgáltat ástervezés i koncepció , Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv,

si eljárás megindítása Határidő: 2021.06.30

1.) Szo ciális lakásigény felmérése Határidő: 2017.12.31 2.) Elad ó ingatlanokró l adatbázis létrehozása Határidő: 2019.12.31 Lakásvásárl ás Határidő: 2023.06.30

si eljárás megindítása Határidő: 2021.06.30

Felelős: Derecske Város Önkormány zata / Vagyongazd álkodási referens (Csizmadia Szilvia

1.) Szo ciális lakásigény felmérése Határidő: 2017.12.31 2.) Elad ó ingatlanokró l adatbázis létrehozása Határidő: 2019.12.31 Lakásvásárl ás Határidő: 2023.06.30

2017.06.30 4.) Tervek elkészítése Határidő: 2020.12.31 Engedélyezé si eljárás megindítása Határidő: 2021.06.30

Szociális lakások Pályázati száma: 10 pénz db

Fenntartási 3.) időszak: a szociális lakások a fenntartási 4.) időszak alatt csak erre a célra használhatóak

Szociális lakásigény felmérése Határidő: 2017.12.31 Eladó ingatlanokró l adatbázis létrehozása Határidő: 2019.12.31 Lakásvásárl ás Határidő: 2023.06.30

137

Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció , A 8/2013. (II.28) önkormán yzati rendelete rendelkez ik a szociális ellátásokr ól és a személyes gondosko dást nyújtó alapszolg áltatásokr ól. 8

Progra mok kidolgo zása a komfort fokozat ok növelés ére

Rövid: Lakások komfort Nincs állomány ilyen program ának Kiinduló pontosítá sa érték: Közép: 58% Program kidolgoz

Gazdaság i program, Szolgáltat ástervezés i koncepció , Település

1.) Ko mfortfokoza tok állományána k pontosítása Határidő: 2020.12.31 Programok megalkotása

Felelős: Derecske Város Önkormány zata / Esélyegyenl őségi referens (Tóth Borbála)

1.) Ko mfortfokoza tok állományána k pontosítása Határidő: 2020.12.31 Programok megalkotása

Antiszegreg ációs területen lévő alacsony komfortfoko zatú lakások aránya: 50%

Saját erő nem áll rendelkezésr e. Javaslat: Pályázati forrás bevonása.

2.) Komfortfok ozatok Pályázati állományána forrás k Fenntartás: a pontosítása programban Határidő: részt vevőket 2020.12.31 évente kell Programok ellenőrizni megalkotása Határidő: 138

ása fejlesztési Határidő: Hosszú: - stratégia, 2025.12.31

9

Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció . A 8/2013. (II.28) önkormán yzati rendelete rendelkez ik a szociális ellátásokr ól és a személyes gondosko dást nyújtó alapszolg áltatásokr ól. Rövid: Szolgáltat Közműe Hiányos llátottsá közműell Közműel ástervezés átottság látottság i g növelés Szennyví felmérési koncepció térképe z e , (szenny ellátottsá Közép:

1.) Köz mű felmérés Határidő: 2018.12.31. 2.) Terv ek készítése

Felelős: Derecske Város Önkormány zata / Városi Főépítész

Határidő: 2025.12.31

2025.12.31

1.) Köz Szennyvíz Saját erő Fenntartás: a mű felmérés ellátottság : nem áll célérték nem Határidő: rendelkezésr 95% csökken a 2018.12.31. e Javaslat: fenntartási 2.) Terv pályázati időszakban ek készítése forrás

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. 139

vízhálóz g :8% at, ivóvíz hálózat fejleszté s)

10

Utak, járdák építése, felújítás a Sok helyen rossz állapotú, hiányos járdaszak aszok Kiindulá si érték: 0 fm új, felújított járda

Közmű ellátottsá g fejlesztés ének kidolgoz ása Hosszú: Teljes közmű kiépítetts ég

Rövid: Járdák állapotán ak felmérés e Hosszú: A járdák állapota 10 %-kal nő

Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció .

Határidő: (Jenei Imre) 2019.12.31 3.) Forr ás felkutatása Határidő: 2020.12.31 Kiépítés Határidő: 2025.12.31

Költségve tési koncepció , Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció ,

1.) Járd ák állapotának felmérése Határidő: 2017.12.31 2.) Költ ségvetés készítése Határidő: 2018.06.30 Kivitelezés Határidő: 2020.12.31

Határidő: 2019.12.31 3.) Forr ás felkutatása Határidő: 2020.12.31 Kiépítés Határidő: 2025.12.31

1.) Járd ák állapotának felmérése Határidő: 2017.12.31 2.) Költ Felelős: ségvetés Derecske készítése Város Határidő: Önkormány 2018.06.30 zata / Városi Kivitelezés Főépítész Határidő: (Jenei Imre) 2020.12.31

bevonás 4.) Közmű felmérés Határidő: 2016.12.31. 5.) Tervek készítése Határidő: 2019.12.31 6.) Forrás felkutatása Határidő: 2020.12.31 Kiépítés Határidő: 2025.12.31 Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Pályázati 1.) forrás Új építésű Forráshiány Fenntartás: a és felújított Javaslat: járdás járda: 400 Külső forrás állapotának fm bevonása ellenőrzése 2.) 5 évente

Járdák állapotának felmérése Határidő: 2014.12.31 Költségveté s készítése Határidő: 2015.06.30 Kivitelezés Határidő: 2020.12.31

140

11

12

13

Kulturál is bemutat ók tartása Kevés kulturális bemutató Kiindulá si érték: 0 db

Előadás ok tartása a higiéniá ról

Rövid: Több kulturális esemény tartása Közép: Kulturáli s esemény ek fenntartá sa

Rövid: A mélyszeg énységbe Előadáso n élők és k száma: romák 0 db higiéniáj ának javítása

Szűrővi Rossz zsgálato egészségi k tartása állapot Kiinduló érték: 0 db szűrövizs gálat

Rövid: A szűrővizs gálatok fontosság ára való figyelem felhívás Közép:

1.) Kult urális események megszervez ése Határidő: 2017.12.31

1.) Érde klődők bevonása Határidő: 2018.06.30 Előadások tartása Határidő: 2019.06.30

Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (NádháziTálas Csilla )

2.) Kult urális események megszervez ése Határidő: Indikátor: A 2017.12.31 kulturális események száma: 1 db

1.) Érde Indikátor: 1 klődők db előadás bevonása 15 fő Felelős: Határidő: Derecskei 2018.06.30 Városi Előadások Művelődési tartása Központ és Határidő: Könyvtár 2019.06.30 igazgatója (NádháziTálas Csilla)

Pályázati forrás Fenntartás: 5 éves időszakon Forráshiány. belül újabb Javaslat: képzés külső forrás szervezése 2.) bevonása

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek.

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek.

Pályázati forrás Fenntartás: 5 éves időszakon belül újabb képzés szervezése 1.)

Kulturális események megszervez ése Határidő: 2015.12.31

Érdeklődők bevonása Határidő: 2016.06.30 Előadások tartása Határidő: 2017.06.30 1.) Érde Felelős: 1.) Érde Szűrővizsgálat Erőforrás Pályázati ok száma: 1 db klődők klődők hiányában a Derecske forrás felkutatása Város felkutatása Forráshiány. Fenntartás: A az Határidő: időpontok Önkormány Határidő: Javaslat: fenntartási 2017.12.31 zata / 2017.12.31 külső forrás időszakban 1 módosításra 2.) Előa Egészségüg 2.) Előa bevonása db új képzés kerültek. dás yi igazgatási dás tartása. megszervez referens megszervez 1.) Érdeklődők 141

Szűrőviz sgálatok tartása

ése (csizmadia Határidő: Szilvia) 2018.06.30 3.) Előa dások tartása Határidő: 2019.06.30 4.) Szűr őprogramok marketingje Határidő: 2020.06.30 Szűrőprogra mok Határidő: 2021.12.31

ése Határidő: 2018.06.30 3.) Előa dások tartása Határidő: 2019.06.30 4.) Szűr őprogramok marketingje Határidő: 2020.06.30 Szűrőprogra mok Határidő: 2021.12.31

felkutatása Határidő: 2016.12.31 2.) Előadás megszervez ése Határidő: 2017.06.30 3.) Előadások tartása Határidő: 2018.06.30 4.) Szűrőprogra mok marketingje Határidő: 2018.06.30 Szűrőprogra mok Határidő: 2019.12.31

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

Adatbáz is létrehoz ása gyerme kek esélyeg yenlősé géről

Nincs adatbázis Kiinduló érték: 0 db adatbázis

Rövid: Adatbázi s felállítás a

1.) Szü kséges adatok meghatározá sa Határidő: 2017.12.31 Adatok begyűjtése Határidő: 2018.12.31

1.) Szü kséges Felelős: adatok Derecske meghatározá Város sa Határidő: Önkormány 2017.12.31 Indikátorok: Humán zata / Adatok 1 db erőforrás Esélyegyenl begyűjtése adatbázis hiány. őségi Határidő: referens 2018.12.31 (Tóth Borbála)

Erőforrás hiányában a az Pályázati időpontok forrás módosításra Fenntartás: az kerültek. adatbázisban szereplő 1.) Szükséges adatokat 2 adatok évente felül meghatározá kell vizsgálni sa Határidő: 2014.12.31 Adatok begyűjtése 142

2

Intézmé ny felújítás

Elavult intézmén yek Kiinduló érték: 1 db felújított intézmén y

3

Oktatási , sport program ok növelés

Rövid: Szüksége s karbantar tási, javítási munkálat ok elvégzés e Közép: Energiata karékos intézmén yrendsze r felállítás a Hosszú: XXI. szd-i intézmén yrendsze r

Rövid: Kiinduló Sport, érték: 0 mozgás db városi szereteté program nek

Költségve tési koncepció , Gazdaság i program, Szolgáltat ástervezés i koncepció , Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció , sport koncepció . Költségve tési koncepció ,

1.) Inté zmények állapot felmérése Határidő: 2017.12.31 2.) Terv ek elkészítése Határidő: 2020.12.31 Kivitelezés Felelős: Határidő: 2030.12.31 Derecske Város Önkormány zata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

1.) Igén yfelmérés Határidő: 2017.12.31

Felelős: Derecske Város Önkormány zata /

1.) Inté zmények állapot felmérése Határidő: 2017.12.31 2.) Terv ek elkészítése Határidő: 2020.12.31 Kivitelezés Határidő: Indikátorok: 2030.12.31 Felújított Forráshiány. közintézmén Javaslat: yek külső forrás épületeinek bevonása száma: 2 db

2.) Igén yfelmérés Határidő: 2017.12.31 Programok

Indikátorok: Oktatási, sport programok száma

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Határidő: 2015.12.31 Erőforrás Pályázati hiányában a forrás az Fenntartási időszakban a időpontok célérték nem módosításra kerültek. csökken 3.) Intézménye k állapot felmérése Határidő: 2014.12.31

Erőforrás Pályázati hiányában a forrás Fenntartás: 5 az időpontok éves módosításra fenntartás 143

4

növelése Közép: Program ok növelése

Gazdaság i program, Szolgáltat ástervezés i koncepció , sport koncepció .

alatt 1 db új kerültek. rendezvény tartása 1.) Igényfelmér és Határidő: 2015.12.31 2.) Programok összeállítása Határidő: 2017.12.31 Programok megvalósítá sa Határidő: 2020.12.31 Igén 1.) Igén Nyári táborok Forráshiány. Erőforrás Költségve 1.) Nyári Nincs száma: 1 db ybevevők ybevevők hiányában a táborok ingyenes tési Javaslat: számának számának az szervez nyári külső forrás koncepció meghatározá meghatározá időpontok ése tábor bevonása , sa Határidő: sa Határidő: módosításra Kiinduló Gazdaság 2017.12.31 Felelős: 2017.12.31 kerültek. érték: 0 i 2.) Prog Derecskei 2.) Prog db Nincs Pályázati program, ramok Városi ramok 1.) Igénybevev ingyenes forrás Szolgáltat kitalálása Művelődési kitalálása ők nyári Fenntartás: 5 ástervezés Határidő: Központ és Határidő: számának tábor éves i 2018.12.31 Könyvtár 2018.12.31 meghatározá Kiinduló fenntartás koncepció Megvalósítá igazgatója sa Határidő: Megvalósítá érték: 0 alatt 1 db új 2016.12.31 , , sport s Határidő: (Nádházis Határidő: db tábor tartása 2.) Programok koncepció 2019.12.31 Tálas Csilla) 2019.12.31 kitalálása . Határidő: 2017.12.31 Megvalósítá s Határidő: 2018.12.31 e

összeállítása városi Programok Jegyzője Határidő: szinten : 1 (Varsányiné dr. összeállítása Antal Erzsébet) 2018.12.31 db Határidő: 2018.12.31 Programok megvalósítá Programok sa Határidő: megvalósítá 2020.12.31 sa Határidő: 2020.12.3

III. A nők esélyegyenlősége 1

Adatbáz Nincs ilyen is

Rövid: Adatbázi

1.) Szü kséges

Felelős: Derecske

1.) Szü kséges

Indikátorok: Humán 1 db erőforrás

Humán erőforrás

Erőforrás hiányában a 144

létrehoz adatbázis s ása a Kiinduló megalkot nőket érték: 0 ása érintő esélyeg yenlősé gről

2

Bölcsőd ei, óvodai férőhely ek növelés e

adatok felmérése Határidő: 2018.06.30 Adatok összegyűjtés e Határidő: 2019.12.31

Igén Hosszú: Költségve 1.) y felmérés Férőhely tési növelés koncepció Határidő: 2017.12.31 , Előr Gazdaság 2.) e jelzés i készítése program, Határidő: Szolgáltat 2017.12.31 Van ástervezés Lehetséges igény a i megoldások bővítésre koncepció felderítése Férőhely , Határidő: ek Település 2017.12.31 száma: fejlesztési 324 fő

stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település

Város Önkormány zata / Esélyegyenl őségi referens (Tóth Borbála)

adatok adatbázis felmérése megléte Határidő: 2018.06.30 Adatok összegyűjtés e Határidő: 2019.12.31

1.) Igén y felmérés Határidő: 2017.12.31 2.) Előr e jelzés készítése Határidő: Felelős: 2017.12.31 Derecske Lehetséges Város megoldások Önkormány felderítése zata / Városi Határidő: Főépítész 2017.12.31 (Jenei Imre)

igény

Forráshiány Indikátor: Javaslat: Férőhelyek Pályázati száma 330 források fő bevonása

biztosítása Fenntartás: 2 évente az adatbázis adatait 1.) felülvizsgálni

1.) Pályázati összeg előteremtése Fenntartás: az 2.) újonnan létrehozott férőhelyeket az 5 éves fenntartás alatt 75%-ban betöltik

az időpontok módosításra kerültek. Szükséges adatok felmérése Határidő: 2014.06.30 Adatok összegyűjtés e Határidő: 2015.12.31 Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Igény felmérés Határidő: 2015.12.31 Előre jelzés készítése Határidő: 2015.12.31 Lehetséges megoldások felderítése Határidő: 2015.12.31

145

fejlesztési koncepció , sport koncepció . 3

4

Anyaott hon, családo k átmenet i otthoná nak építése

Költségve tési koncepció , Gazdaság i program, Szolgáltat ástervezés i Nincs koncepció ilyen Hosszú: , intézmén Intézmén Település y y építése, Kiindulá kialakítás fejlesztési stratégia, si érték: a Település 0 rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció ,

Segítősz Bántalma Hosszú: olgálat zott nő Segítősz segítő olgálat

1.) Igén yfelmérés Határidő: 2018.06.30 2.) Terv ek készítése Határidő: 2019.06.30 Megvalósítá s Határidő: 2020.12.30 Felelős: Derecske Város Önkormány zata / Városi Főépítész (Jenei Imre)

Költségve Segítő szolgálat tési

felállítása

Felelős: Derecske Város

1.) Igén yfelmérés Határidő: 2018.06.30 2.) Terv ek készítése Határidő: 2019.06.30 Megvalósítá s Határidő: 2020.12.30

Segítő szolgálat felállítása

1.)

2.) Forráshiány Indikátor: Javaslat: Intézménye Pályázati k száma 1 források db bevonása

Pályázat összeg Fenntartás: az újonnan létrehozott intézményt 5 éven keresztül fenntartja

Indikátor: Szolgálatok száma 1 db

Pályázat összeg Fenntartás: az

Pályázati pénzek felkutatása

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Igényfelmér és Határidő: 2015.06.30 Tervek készítése Határidő: 2016.06.30 Megvalósítá s Határidő: 2020.12.30

146

működt szolgálat felállítás etése a nincs a település ünkön Kiindulá si érték: 0

koncepció Határidő: 2018.12.31 , Gazdaság i program, Szolgáltat ástervezés i koncepció , Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció ,

Önkormány Határidő: zata / Városi 2018.12.31 Főépítész (Jenei Imre)

forráshiány miatt.

újonnan létrehozott intézményt 5 éven keresztül fenntartja

Felelős: Derecske Város Önkormány zata / Közrendbizt onsági referens (Nagy Imréné)

Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

Pályázati pénz Fenntartás: a fenntartási időszak végéig működteti a 1.) járőrszolgálat ot és a kamerarendsz ert

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Járőrszo lgálat, kamera rendszer bevezet ése, kiépítés e

Költségve tési Romló koncepció közbizto Hosszú: , nság. Közbizto Gazdaság Járőrszol i nság gálatok növelése program, száma: 0 Szolgáltat db ástervezés i

1.) Ves zélyeztetett területek felmérése Határidő: 2018.06.30 Járőrszolgál at kialakítása Határidő: 2019.12.30

1.) Ves zélyeztetett területek felmérése Határidő: 2018.06.30 Járőrszolgál at kialakítása Határidő: 2019.12.30

Indikátor: Járőrszolgál at száma: 1 db

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Veszélyeztet ett területek felmérése Határidő: 147

koncepció , Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció ,

2

Bentlak ásos idősek otthona építés

Költségve tési koncepció , Gazdaság i Nincs bentlakás Hosszú: program, os Intézmén Szolgáltat intézmén y építése ástervezés y Derecské i Kiinduló n koncepció érték: 0 , Település fejlesztési stratégia, Település rendezési

2014.06.30 Járőrszolgál at kialakítása Határidő: 2017.12.30

1.) Épül et helyének kiválasztása Határidő: 2018.12.31 2.) Terv ezés Határidő: 2020.12.31 Építési beruházás Határidő: 2025.12.31

1.) Épül Indikátor: 1 et helyének db kiválasztása intézmény Határidő: 2018.12.31 Pályázati 2.) Terv forrás Felelős: ezés Fenntartás: a Derecske Határidő: Forráshiány. beruházással Város 2020.12.31 Javaslat: érintett Önkormány Építési külső forrás ingatlan csak zata / Városi beruházás bevonása idősek Főépítész Határidő: otthona (Jenei Imre) 2025.12.31 céljára használható

148

terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció , 3

4

Helyi közleke dés fejleszté se

Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Nincs Hosszú: Település szerkezeti helyi Helyi közleked közleked terv, Település és és Kiinduló fejlesztés fejlesztési érték: 0 e koncepció .

1.) Igén yek felmérése Határidő: 2018.06.30 2.) Terv ek készítése Határidő: 2019.12.31 Kivitelezési munkálatok végrehajtása Határidő: 2020.12.31

1.) Igén yek felmérése Határidő: 2018.06.30 2.) Terv ek készítése Felelős: Határidő: Derecske 2019.12.31 Város Önkormány Kivitelezési zata / Városi munkálatok végrehajtása Főépítész (Jenei Imre) Határidő: 2020.12.31

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Pályázati forrás 1.) Forráshiány. Fenntartási Javaslat: időszak alatt külső forrás (5 év) a helyi bevonása közlekedés 2.) fenntartásra kerül

Igények Indikátor: felmérése Helyi Határidő: közlekedés: 2017.06.30 1db Tervek készítése Határidő: 2018.12.31 Kivitelezési munkálatok végrehajtása Határidő: 2020.12.31 Csat 1.) Csat Pályázati Erőforrás Költségve 1.) Temető Kevés a Közép: Felelős: Új olandó olandó forrás hiányában a területé temető tési Derecske területe, területek koncepció terület terület Indikátorok: Forráshiány. Fenntartás: a az nek Város becsatolá , felmérése felmérése Új Javaslat: beruházással időpontok növelés elavult Önkormány ravataloz sa Határidő: Határidő: ravatalozó: külső forrás érintett módosításra e, új Gazdaság zata / Városi ó Hosszú: 2017.12.31 2017.12.31 1db bevonása ingatlan csak kerültek. ravatalo Főépítész i Kiinduló Új 2.) Terv 2.) Terv temető céljára zó (Jenei Imre) érték: 0 ravataloz program, ek készítése ek készítése használható 1.) Csatolandó 149

építése

db új ó építése Szolgáltat Határidő:.20 ravataroz ástervezés 19.12.31 ó 3.) Tele i k koncepció összevonás , Határidő: Település 2020.12.31 fejlesztési 4.) Épül stratégia, et tervek Település készítése rendezési Határidő: terv, 2021.06.30 Település Kivitelezés szerkezeti Határidő: 2022.12.31 terv,

Határidő:.20 19.12.31 3.) Tele k összevonás Határidő: 2020.12.31 4.) Épül et tervek készítése Határidő: 2021.06.30 Kivitelezés Határidő: 2022.12.31

terület felmérése Határidő: 2014.12.31 2.) Tervek készítése Határidő:.20 17.12.31 3.) Telek összevonás Határidő: 2018.12.31 4.) Épület tervek készítése Határidő: 20119.06.30 Kivitelezés Határidő: 2022.12.31

Település fejlesztési koncepció , 5

6

Kézműv es foglalko Idősek zások tartása számára kevés program Kézműve s program ok száma: 0 db

Progra

Kevés

Rövid: Közössé gi élet fejlesztés e Középtáv ú: Foglalko zások indítása

Rövid:

1.) Érde klődők felmérése Határidő: 2018.06.30 Foglalkozás ok megtartása Határidő: 2019.12.31

1.)

Felelős: Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (NádháziTálas Csilla )

Prog Felelős:

1.) Érde klődők felmérése Határidő: 2018.06.30 Foglalkozás ok megtartása Határidő: 2019.12.31

1.)

Erőforrás hiányában a az időpontok Pályázati módosításra forrás Az 5 kerültek. Indikátorok: éves 1 db fenntartási 1.) Érdeklődők foglalkozás időszak alatt 1 felmérése tartása db új Határidő: foglalkozás 2014.06.30 tartása Foglalkozás ok megtartása Határidő: 2015.12.31 Prog Indikátorok: Forráshiány. Pályázati A vezető Forráshiány. Javaslat: külső forrás bevonása

150

7

mok szervez ése idősek számára

kulturális Program program ok tartása Kiinduló érték: 0 db program

Számító gép használ atának elterjesz tése

Rövid: Számítóg épes ismerette l rendelke zők számána k növelése

Kevés számítóg épes ismerette l rendelke ző idős Kiinduló érték: 0 db számítóg épes oktatás

ramok megszervez ése Határidő: 2017.12.31 Programok megtartása Határidő: 2018.12.31 1.) Igén yfelmérés Határidő: 2018.06.30 2.) Prog ramok szervezése Határidő: 2019.06.30 Programok megtartása Határidő: 2020.06.30

Derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója (NádháziTálas Csilla)

ramok megszervez ése Határidő: 2017.12.31 Programok megtartása Határidő: 2018.12.31 1.) Igén yfelmérés Határidő: 2018.06.30 Felelős: 2.) Prog Derecskei ramok Városi szervezése Művelődési Határidő: Központ és 2019.06.30 Könyvtár Programok igazgatója megtartása (NádháziHatáridő: Tálas Csilla) 2020.06.30

1.) Szü kséges adatok pontosítása Határidő: 2018.06.30 Adatbázis létre hozása Határidő:

Felelős: Derecske Város Önkormány zata / Esélyegyenl őségi referens (Tóth

1 db Javaslat: pénz Az 5 program külső forrás éves megtartása bevonása fenntartási időszak alatt 1 db új foglalkozás tartása

Pályázati forrás Az 5 Forráshiány. 1.) Indikátorok: éves Javaslat: 1 db oktatás fenntartási külső forrás tartása időszak alatt 1 bevonása 2.) db új képzés tartása

személye változott. Eredeti adat: Dr. Fülepné Sipos Ilona Eszter

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Igényfelmér és Határidő: 2016.06.30 Programok szervezése Határidő: 2017.06.30 Programok megtartása Határidő: 2018.06.30

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

Adatbáz is létrehoz ása a fogyaté kkal élők esélyeg yenlősé

Nincs adatbázis a fogyaték kal élőkről Kiindulá si érték: 0

Rövid: Adatbázi s felállítás a

1.) Szü kséges adatok pontosítása Indikátorok: Humán Határidő: Adatbázis erőforrás 2018.06.30 száma 1 db szükséges. Adatbázis létre hozása Határidő:

Humán erőforrás Fenntartás: az adatbázis adatait 2 1.) évente felülvizsgálni

Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Szükséges adatok pontosítása 151

géről

2

3

Járdacsa tlakozás ok kiépítés A járdák e nem alkalmas ak a kerekess zékkel való közleked ésre Kiindulá si érték: 0 db

Közössé gi közleke A dés megállók fejleszté akadály se mentesíté se Kiindulá si érték: 2 db

Közép: Járdák állapotán ak felmérés e Hosszú: Járdák építése

Hosszú: Közössé gi közleked és alkalmas sá tétele a fogyaték kal élők részére

Költségve tési koncepció , Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció . Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció

2019.06.30

Borbála)

1.) Járd ák állapotának felmérése Határidő: 2018.06.30 2.) Költ ségvetés készítése Határidő: 2019.12.31 Építés Határidő: 2020.12.31

1.) Járd ák állapotának felmérése Határidő: 2018.06.30 Felelős: 2.) Költ Derecske ségvetés Város Önkormány készítése zata / Városi Határidő: 2019.12.31 Főépítész (Jenei Imre) Építés Határidő: 2020.12.31

1.) Meg állók állapotának felmérése Határidő: 2018.06.30 2.) Terv ezés Határidő: 2019.06.30 Kivitelezés Határidő: 2020.12.31

1.) Meg állók állapotának Felelős: felmérése Derecske Határidő: Város 2018.06.30 Önkormány 2.) Terv zata / Városi ezés Főépítész Határidő: (Jenei Imre) 2019.06.30 Kivitelezés Határidő: 2020.12.31

2019.06.30

Indikátorok: A kerekesszék kel való közlekedésr e alkalmas járda csatlakozáso k: 6 db

Külső források bevonásával a forráshiány csökkentése

Külső Indikátor: források Akadálymen bevonásával tes megállók a száma: 4 db forráshiány csökkentése

Pályázati 1.) forrás Fenntartás: a fenntartási időszak alatt a célérték 2.) dátuma nem csökkenhet

Pályázati forrás Fenntartás: 5 éves 1.) fenntartás alatt a célérték nem csökkenhet 2.)

Határidő: 2014.06.30 Adatbázis létre hozása Határidő: 2016.06.30 Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Járdák állapotának felmérése Határidő: 2014.06.30 Költségveté s készítése Határidő: 2016.12.31 Építés Határidő: 2017.12.31 Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Megállók állapotának felmérése Határidő: 2014.06.30 Tervezés Határidő: 152

,

4

Közinté zménye k akadály mentesít ése

Részlege s akadály mentesíté s van sok helyen, illetve nincs akadály mentesíté s Teljesen akadály mentes intézmén y: 1 db

Hosszú: Akadály mentes közintéz mények

Költségve tési koncepció Település fejlesztési stratégia, Település rendezési terv, Település szerkezeti terv, Település fejlesztési koncepció

1.) Köz intézmények felmérése Határidő: 2018.12.31 2.) Terv ek elkészítése Határidő: 2019.06.30 Megvalósítá s Határidő: 2020.12.31

1.) Köz intézmények felmérése Határidő: 2018.12.31 Felelős: 2.) Terv Derecske ek Város elkészítése Önkormány Határidő: zata / Városi 2019.06.30 Főépítész Megvalósítá (Jenei Imre) s Határidő: 2020.12.31

Indikátor: A teljesen akadályment es épületek száma: 2 db

Külső források bevonásával a forráshiány csökkentése

Pályázati 1.) forrás Fenntartás: 5 éven belül a célérték nem csökkenhet 2.)

2016.06.30 Kivitelezés Határidő: 2018.12.31 Erőforrás hiányában a az időpontok módosításra kerültek. Közintézmé nyek felmérése Határidő: 2014.12.31 Tervek elkészítése Határidő: 2016.06.30 Megvalósítá s Határidő: 2018.12.31

153

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletesen leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása, - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, 154

- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre, - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása, - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása. Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

155

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről felel: Tóth Borbála. 156

-

Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen, - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek, - felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában, - az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak, - az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-et, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-et, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak (ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése).

157

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető – felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-et mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

158

4. Elfogadás módja és dátuma I. Derecske város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és a 304/2015. (XII.17) KT. számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum:

Aláírás

Derecske Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

159

HEP elkészítési jegyzék21 NÉV22

Derecske Város Önkormán yzata / Jenei Imre Derecske Város Önkormán yzat / Csizmadia Szilvia Derecske Város Önkormán yzata / Tóth Borbála

HEP részei23

Aláírás24

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

21

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 22 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 23 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 24 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

160

Derecske Város Önkormán yzata / Varsányin é dr. Antal Erzsébet Derecske Város Önkormán yzata / Bakó István Derecske Város Önkormán yzat / Kiss Józsefné Védőnői Szolgálat / Bányai Tímea Védőnői Szolgálat / Szőllősiné Farkas Zsóka Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde / Varró Gyuláné

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

161

Bocskai István Általános Iskola és AMI / Pálóczi Gábor Jóléti Szolgálat Alapítván y / Rózsa Ferencné Bihari Szociális Szolgáltat ó Nonprofi Kft. / Tornyi Lajosné Derecske Városi Művelődé si Központ és Könyvtár / NádháziTálas Csilla

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

162