CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

Megbízó Csopak község Önkormányzata Ambrus Tibor polgármester 8229 Csopak, Petőfi Sándor u. 2. Tel.: 87/446-250 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20 Tel/fax: 06-1-439-0490 Mobil: 20/913-8575; 70/938-3221 Településrendezés:

Ferik Tünde - okl. építészmérnök vezető településrendező tervező TT/1 13-1259 Bérczi Szabolcs – okl. településmérnök TT 13-1411 okl. környezetgazdálkodási agrármérnök

Tájrendezés, környezetvédelem:

Kéthelyi Márton - okl. tájépítészmérnök TK 01-5282 Ronyecz Zsófia – okl. tájépítészmérnök

Közlekedés:

Macsinka Klára - okl. közlekedésépítőmérnök, vezető tervező 13-1017 KÉ-T. TRk-T/K1-d1 (MobilCity Bt.)

Vízi Közművek:

Bíró Attila - okl. építőmérnök (MK 01-2456) (InfraPlan Kft.)

Energiaközművek, távközlés:

Hanczár Emőke – okl. építőmérnök (MK: 01-2418) (KÉSZ Kft.)

VZM 1244/14 2015. május Csopak_szab_egyeztet_150427

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

2

BEVEZETŐ

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

TARTALOMJEGYZÉK TERVEZŐI NYILATKOZAT ------------------------------------------------------------------------------------------- 7 BEVEZETŐ-------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 8 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ---------------------------------------------------------------------------------- 9 HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZET ----------------------------------------------------------------------------- 10 I. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ------------------------------------------------------------------------------------- 12 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET --------------------------------------------------------------------- 12 2. KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS ------------------------------------------- 14 3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS --------------------------------------------------------------------------------------- 15 3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI -------------------------------------------------------- 17 3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ---------------------------------------------------------------------------------- 18 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5.

Lakóterület ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 18 Vegyes terület---------------------------------------------------------------------------------------------------- 18 Gazdasági terület ------------------------------------------------------------------------------------------------ 18 Üdülő terület ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 19 Különleges területek -------------------------------------------------------------------------------------------- 19

3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK------------------------------------------------------------------------------ 20 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6.

Zöldterület – közkert (Zkk) ------------------------------------------------------------------------------------- 20 Erdőterületek ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 20 Mezőgazdasági területek --------------------------------------------------------------------------------------- 21 Vízgazdálkodási terület ----------------------------------------------------------------------------------------- 22 Különleges beépítésre nem szánt terület -------------------------------------------------------------------- 22 Közlekedési terület ---------------------------------------------------------------------------------------------- 23

4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ------------------------------------------------------------------------------------- 23 5. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM --------------------------------------------------------------------- 25 5.1. TÁJRENDEZÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------ 25 5.2. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------- 25 5.2.1.Nemzetközi jelentőségű táj és természeti értékek---------------------------------------------------------- 25 5.2.2. Országos jelentőségű táj és természeti értékek ------------------------------------------------------------ 26 5.2.3. Helyi jelentőségű táji és természeti értékek ---------------------------------------------------------------- 27

6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM ---------------------------------------------------------------------------------------------- 27 6.1. ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------- 27 6.2. HELYI VÉDELEM-------------------------------------------------------------------------------------------------- 28 6.3. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ----------------------------------------------------------------------------------------- 28 7. KÖZLEKEDÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 29 7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT ------------------------------------------------------------------------------------------------- 29 7.1.1. Térségi kapcsolatok --------------------------------------------------------------------------------------------- 29 7.1.2. Települési úthálózat -------------------------------------------------------------------------------------------- 30

7.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS -------------------------------------------------------------------------------------------- 30 7.3. VÍZI KÖZLEKEDÉS -------------------------------------------------------------------------------------------- 32 7.4. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS --------------------------------------------------------------------------------------- 32 7.5. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS----------------------------------------------------------------------------------------- 32 7.6. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ----------------------------------------------------------------------------------------- 32 7.7. PARKOLÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 32 8. KÖZMŰELLÁTÁS -------------------------------------------------------------------------------------------------- 33 8.1. VÍZELLÁTÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 33 8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ------------------------------------------------------------------------------------------- 33 8.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS ---------------------------------------------------------------- 34 8.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS-------------------------------------------------------------------------------------- 34 8.5. FÖLDGÁZELLÁTÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------- 34 8.6. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG -------------------------------------------------------- 34 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


3

BEVEZETŐ

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 8.7. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS --------------------------------------------------------------------------- 34 8.8. VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS --------------------------------------------------------------------- 34 9. KÖRNYEZETVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------- 35 9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM --------------------------------------------------------------- 35 9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ------------------------------------------------------------------------------ 35 9.3. HULLADÉKKEZELÉS ---------------------------------------------------------------------------------------------- 36 9.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------------- 36 10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK ---------------------------------------------------- 37 10.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ---------------------------------------------------------------------- 37 10.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA -------------------------------------------------------------- 37 10.3. TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM --------------------------------------------------------------------------------- 37 10.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM --------------------------------------------------------------------------------------------- 38 10.5. EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK ---------------------------------------------------------------------- 38 II. VÁLTOZÁSOK ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 38 III. TERÜLETI MÉRLEG ---------------------------------------------------------------------------------------------- 47 IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA ------------------------------------------ 49 V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE --------------------------------------------------- 51 CSOPAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK .../2015 (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL --------------------------------------------------------------- 52 ELSŐ RÉSZ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 52 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------------------------------------------------- 52 I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 52 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------------------------------------------------- 52 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA------------------------------------------------------------------------------------- 52 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ------------------------------------------------------------------------------- 52 3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA ------------------------------------------------------ 53 4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS ---------------------------------------------------------------------------- 54 II. FEJEZET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 54 KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK------------------------------------------------------ 54 III. FEJEZET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 55 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK-------------- 55 5. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM --------------------------------------------------------------------------- 55 6. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ------------------------------------------------------------------------------------- 55 7. HELYI VÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------------ 55 8. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA------------------------------------------------------------------------------------- 56 IV. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 56 A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK --------------------------- 56 9. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------- 56 10. TÁJKÉPVÉDELEM, LÁTVÁNYVÉDELEM -------------------------------------------------------------------- 57 V. FEJEZET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 57 KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK -------------------------------------------------------------------------------- 57 11. KÖRNYEZETVÉDELEM---------------------------------------------------------------------------------------- 57 12. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ----------------------------------------------------------- 57 13. A LEVEGŐ VÉDELME ----------------------------------------------------------------------------------------- 58 14. A TERMŐFÖLD VÉDELME ------------------------------------------------------------------------------------ 58 15. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS --------------------------------------------------------- 58 16. A ZAJ ELLENI VÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------- 58 VI. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 58 VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM -------------- 58 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


4

BEVEZETŐ

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 17. NYÍLT KARSZT TERÜLETEK --------------------------------------------------------------------------------- 58 18. VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK ----------------------------------------------------------------------- 58 19. FELSZÍNI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET ---------------------------------------------------------------- 59 20. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK ------------------------------------------------------------------- 59 VII. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 59 A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 59 21. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG------------------------------------------------------------------------------ 59 22. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG ------------------------------------------------------------------------------------------ 59 23. TELEKALAKÍTÁS ---------------------------------------------------------------------------------------------- 59 VIII. FEJEZET --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 60 KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS ----------------------------------------------------------------------------------- 60 24. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------------------------------------------ 60 25. VÍZELLÁTÁS --------------------------------------------------------------------------------------------------- 60 26. SZENNYVÍZELVEZETÉS--------------------------------------------------------------------------------------- 60 27. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS ----------------------------------------------------- 61 28. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ------------------------------------------------------------------------------- 62 29. FÖLDGÁZELLÁTÁS ------------------------------------------------------------------------------------------- 62 30. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ------------------------------------------------------------------ 62 31. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS---------------------------------------------------------- 62 IX. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 63 ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ---------------------------------------------------------------------------------- 63 32. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI--------------------------------------------------------------------------- 63 33. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK ---------------------------------------------------------------------- 63 34. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS ------------------------------------------------------------ 64 35. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY ----------------------------------------------------------------------------- 64 MÁSODIK RÉSZ ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 66 RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK --------------------------------------------------------------------------------- 66 X. FEJEZET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 66 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ---------------------------------------------------------------------------------- 66 36. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET ------------------------------------------------------------------------------ 66 37. FALUSIAS LAKÓTERÜLET ----------------------------------------------------------------------------------- 66 38. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET ---------------------------------------------------------------------------- 68 39. INTÉZMÉNY TERÜLET ---------------------------------------------------------------------------------------- 69 40. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET---------------------------------------------------------------- 70 41. EGYÉB IPARI TERÜLET--------------------------------------------------------------------------------------- 70 42. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------- 71 43. HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLET ----------------------------------------------------------------------------------- 71 44. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ---------------------------------------------------------------------------------- 73 45. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET---------------------------------------------------------------- 73 46. KÜLÖNLEGES TERÜLET – STRAND TERÜLET ------------------------------------------------------------- 73 47. KÜLÖNLEGES TERÜLET – KIKÖTŐ TERÜLET ------------------------------------------------------------- 74 48. KÜLÖNLEGES TERÜLET – KEMPING TERÜLET ------------------------------------------------------------ 74 49. KÜLÖNLEGES TERÜLET – BORGAZDASÁGI TERÜLET ---------------------------------------------------- 75 50. KÜLÖNLEGES TERÜLET – TURISZTIKAI TERÜLET -------------------------------------------------------- 75 51. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET------------------------------------------ 76 XI. FEJEZET ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 77 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK --------------------------------------------------------------------------- 77 52. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK --------------------------------------------------------------------- 77 53. ZÖLDTERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------------------ 77 54. ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐ --------------------------------------------------------------------------- 78 55. ERDŐTERÜLET – GAZDASÁGI ERDŐ ------------------------------------------------------------------------ 78 56. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - SZŐLŐ------------------------------------------------------- 78 57. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - GYEP -------------------------------------------------------- 79 58. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ----------------------------------------------------------------------- 80 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


5

BEVEZETŐ

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 59. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET – TÓMEDER ---------------------------------------------------------------- 80 60. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET – TÓMEDREN KÍVÜL------------------------------------------------------- 80 61. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET ------------------------------------------------------- 81 62. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ ------------------------------------------ 81 63. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TURISZTIKAI TERÜLET ------------------------- 81 64. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – KÖZÖSSÉGI KERT-------------------------------- 82 65. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – VILLA---------------------------------------------- 82 66. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI ----------------------------------------------------- 82 HARMADIK RÉSZ ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 83 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK --------------------------------------------------------------------------------------------- 83 MELLÉKLETEK -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 84 1. MELLÉKLET A .../2015. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ----------------------------------------------- 84 SZABÁLYOZÁSI TERV -------------------------------------------------------------------------------------------------- 84 2. MELLÉKLET A .../2015. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ----------------------------------------------- 84 FÜGGELÉKEK --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 85 1. FÜGGELÉK --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 85 MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------------- 85 2. FÜGGELÉK --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 86 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK----------------------------------------------------------------------------------------------- 86 3. FÜGGELÉK --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 87 TERMÉSZETVÉDELEM -------------------------------------------------------------------------------------------------- 87 4. FÜGGELÉK --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 89 MINTAKERESZTSZELVÉNYEK ------------------------------------------------------------------------------------------- 89 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ----------------------------------------------------------------------------------- 90 VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA -------------------------------------------------------------------------------- 91 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK ------------------------------------------------------------------------ 95 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ------------------------------------------------------- 95 1.2. TELEPÜLÉS SZERKEZETE ----------------------------------------------------------------------------------------- 96 1.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER ------------------------------------------------------------------------------ 98 1.3.1. Beépítésre szánt területek ------------------------------------------------------------------------------------- 98 1.3.2. Beépítésre nem szánt területek ----------------------------------------------------------------------------- 103

1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM---------------------------------------------------------------------------------------------- 103 1.4.1. Országos védelem --------------------------------------------------------------------------------------------- 103 1.4.2. Helyi védelem -------------------------------------------------------------------------------------------------- 103 1.4.3. Régészet -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 104

1.5. VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK -------------------------------------------------------------------------------- 105 1.5.1. 1.5.2. 1.5.3. 1.5.4. 1.5.5.

Közlekedési területek ----------------------------------------------------------------------------------------- 105 Közműterületek ------------------------------------------------------------------------------------------------ 105 Táji- és természeti védelem --------------------------------------------------------------------------------- 106 Örökségvédelem ----------------------------------------------------------------------------------------------- 106 Egyéb korlátozások -------------------------------------------------------------------------------------------- 106

2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI -------------------- 107 2.1. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ------------------------------------------- 107 2.1.1. A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok -------------------------------------------- 107 2.1.2. Országos övezetek ismertetése ------------------------------------------------------------------------------ 109 2.1.3. Kiemelt térségi övezetek ismertetése ---------------------------------------------------------------------- 111

2.2. SZABÁLYOZÁS ÉS VÍZPART-REHABILITÁCIÓ ---------------------------------------------------------------------- 120 2.3. A VÁLTOZÁSOK HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK BEMUTATÁSA --------- 120 2.4. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK ----------------------------------- 121 3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK -------------------------------------------------------------------------------- 123 3.1. TÁJSZERKEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------- 123 3.2. TÁJHASZNÁLAT ------------------------------------------------------------------------------------------------- 123 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5.

Erdőterületek -------------------------------------------------------------------------------------------------- 123 Mezőgazdasági területek ------------------------------------------------------------------------------------- 124 Vízgazdálkodási területek ------------------------------------------------------------------------------------ 126 Különleges beépítésre nem szánt területek --------------------------------------------------------------- 127 Egyéb tájhasználatot meghatározó övezeti lehatárolások a terven ------------------------------------ 128

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


6

BEVEZETŐ

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 3.3. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------- 129 3.3.1. Nemzetközi jelentőségű természeti és táji értékek ------------------------------------------------------ 129 3.3.2. Országos jelentőségű természeti és táji értékek---------------------------------------------------------- 130 3.3.3. Helyi jelentőségű természeti és táji értékek -------------------------------------------------------------- 131

3.4. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA ------------------------------------------------------------------------- 132 4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE ----------------------------------------------------------------- 133 4.1. Külterület zöldfelületi elemei ---------------------------------------------------------------------------------- 133 4.2. Települési zöldfelületi elemek --------------------------------------------------------------------------------- 133

5. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK---------------------------------------------------------------------------------- 136 5.1. KÖZÚTHÁLÓZAT -------------------------------------------------------------------------------------------- 136 5.1.1. Térségi kapcsolatok ------------------------------------------------------------------------------------------- 136 5.1.2. Települési úthálózat ------------------------------------------------------------------------------------------ 136

5.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS -------------------------------------------------------------------------------------------- 139 5.3. VÍZI KÖZLEKEDÉS ----------------------------------------------------------------------------------------------- 139 5.4. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS -------------------------------------------------------------------------------------- 139 5.5. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS ---------------------------------------------------------------------------------------- 140 5.6. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ---------------------------------------------------------------------------------------- 140 5.7. PARKOLÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 140 6.KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK ------------------------------------------------------------------------------- 141 6.1. VÍZELLÁTÁS----------------------------------------------------------------------------------------------------- 143 6.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ------------------------------------------------------------------------------------------ 144 6.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS --------------------------------------------------------------- 144 6.4. ENERGIAKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ------------------------------------------------------------------------------- 145 6.4.1. Villamosenergia ellátás --------------------------------------------------------------------------------------- 145 6.4.2. Földgázellátás -------------------------------------------------------------------------------------------------- 146 6.4.3. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energia-gazdálkodás lehetőségei ---- 146

6.5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS -------------------------------------------------------------------------------------- 146 6.5.1. Vezetékes hírközlési létesítmények ------------------------------------------------------------------------- 146 6.5.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ------------------------------------------------------------------ 147

7. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK ------------------------------------------------------------------ 148 7.1. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM ------------------------------------------------------------- 148 7.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ---------------------------------------------------------------------------- 149 7.3. HULLADÉKKEZELÉS --------------------------------------------------------------------------------------------- 149 7.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ---------------------------------------------------------------------------------------- 149 MELLÉKLETEK ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 150



7

BEVEZETŐ


TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Bérczi Szabolcs okl. településmérnök, okl. környezetgazdálkodási agrármérnök kijelentjük, hogy Csopak településrendezési eszközök felülvizsgálata során a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVII. törvényt, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló a többször módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet, és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk, azoktól való eltérés nem vált szükségessé.

Budapest, 2015. május

Ferik Tünde

Bérczi Szabolcs

Vezető településtervező

okl. településmérnök TT 13-1411

TT/1 13-1259

okl. környezetgazdálkodási agrármérnök



8

BEVEZETŐ


BEVEZETŐ Csopak hatályos településrendezési eszközei 2003-ban kerültek jóváhagyásra. Az azóta eltelt időszakban a településrendezési eszközök több alkalommal módosultak. A hatályos településrendezési eszközökben nem szabályozott, Szérűskert utca és Homokbánya utca között elhelyezkedő telektömbre vonatkozóan 2010-ben településszerkezeti fedvényterv készült. 2013. január 1-jén az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), továbbá hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet. A megváltozott jogszabályi környezet, valamint településfejlesztési célok következtében a hatályos településrendezési eszközök megújítása vált szükségessé - tartalmilag és szakmailag egyaránt. Fenti előzményeket követően a település önkormányzatának képviselő-testülete 2013. őszén Csopak településfejlesztési koncepciójának illetve településrendezési eszközeinek a 2013. január 1-jén érvényes jogszabályoknak megfelelő elkészíttetéséről döntött. A település önkormányzatának képviselő-testülete 10/2014. (I.29.) ÖKT sz. határozata alapján a munka elkészítésével 2014. februárjában a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési munka a megbízást követően, 2014. márciusában kezdődött meg. A Megalapozó vizsgálat munkarész 2014. júniusában készült el, s került dokumentálásra. A munkarész célja a helyzetelemzés előkészítéseként végzett adatgyűjtés, az előzményiratok és tervek feldolgozása és értékelése, valamint a tervezési folyamat ismertetése volt. A megalapozó vizsgálat tartalmában a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet mellékletében előírtakkal összhangban készült. A Megalapozó vizsgálat alapján készült el a Településfejlesztési koncepció, melyet az önkormányzat képviselő-testülete 48/2015. (II.15.) Ökt számú határozatával fogadott el. A Településszerkezeti terv - mely a helyi építési szabályzat alapjául szolgál – meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A Helyi Építési Szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. A településszerkezeti terv, valamint a helyi építési szabályzat készítés során figyelembe kell venni a jelenleg hatályos településrendezési eszközöket, mint szerzett jogokat. Jelen tervkészítés során a településszerkezeti tervet előzetesen véleményezte az önkormányzat a helyi építési szabályzat elkészítését megelőzően, államigazgatási egyeztetésre azonban csak a helyi építési szabályzattal együtt kerül megküldésre. A településszerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz közös alátámasztó munkarészek készülnek. A településrendezési eszközöket jóváhagyni csak az államigazgatási egyeztetési eljárás befejeztével lehet. Jelen munkarész a településrendezési eszközök véleményezési eljárásra előkészített anyaga, melyet az államigazgatási egyeztetést megelőzően a képviselő-testület véleményezett.



9

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


10



HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZET

Csopak község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/2015. (…) Kt. számú határozata Csopak község Településszerkezeti Tervének megállapításáról Csopak község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján Csopak község Településszerkezeti Tervét jelen határozat 1. és 2. melléklete szerint állapítja meg. A Településszerkezeti Terv a) 1. melléklete a szerkezeti terv leírása, mely tartalmazza a változásokat, a település területi mérlegét, a területrendezési tervvel való összhang igazolását és a biológiai aktivitásérték számítás eredményét b) 2. melléklete az M=1:8000 méretarányú szerkezeti tervlap. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a településszerkezeti terv elfogadásáról a lakosságot tájékoztassa, az elfogadott településszerkezeti tervet küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek. A Településszerkezeti Terv hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csopak község Önkormányzata Képviselő-testületének 257/2003. (IX. 23.) Kt. sz. határozatával elfogadott Településszerkezeti terve. Határidő: Folyamatos Felelős: Ambrus Tibor polgármester

Csopak, 2015…………………….

Ambrus Tibor polgármester



11



1. melléklet SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


12



I. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A szerkezeti tervlapon az Étv.-nek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módja, továbbá a vonalas szerkezeti elemek kerültek ábrázolásra. A gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem kaptak önálló jelölést, azonban a környező területfelhasználások folyamatossága ezen közlekedési célú közterületek területénél megszakad. A területi mérleg és a beépítési sűrűség számítása során az eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utat) annak felező vonaláig kell az érintett szomszédos területfelhasználási egységekhez hozzászámítani. Az önálló kategóriába nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) megszüntetése, valamint új utak kialakítása esetén a településszerkezeti terv módosítása nem szükséges.

1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET Csopak településszerkezeti tervének alapját a hatályos településszerkezeti terv jelenti, s a változások a 257/2003 (IX.23.) Kt. sz. határozattal elfogadott, többször módosított településszerkezeti tervhez képest jelennek meg jelen településszerkezeti tervben tervezett elemként. Csopak a Balaton északi partján, a Balaton-felvidék középső részén elhelyezkedő település. Szerkezetét meghatározzák táji, természeti adottságai – a Balaton és a vízparti nádasok, a hegyoldalban található, nagy kiterjedésű szőlőterületek, a hegyek tetején elhelyezkedő erdőterületek, valamint a településen keresztülhaladó Séd-patak. A művi vonalas elemek közül meghatározók a közlekedési infrastruktúra elemek, különös tekintettel az országos főutakra és a vasútvonalra, melyek a települést és a tájat egyaránt kettévágják. A tájszerkezet, a meghatározó tájhasználatok a domborzati adottságokhoz alkalmazkodva alakultak ki. A magasabb térszíneket, hegytetőket a település északi részén erdőségek borítják, a déli kitettségű, alacsonyabban fekvő hegyoldalakon többnyire szőlőterületek terülnek el, a vízpart menti területeken pedig nagy kiterjedésű gyepek és nádasok fekszenek. A település a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodva a Séd-patak partjára települve alakult ki. A két falu (Csopak és Kövesd) összenövéséből kialakult ősközséget a patakkal párhuzamosan húzódó utca mellé települt házsorok alkották, amelyek az egykori kövesdi falumagban sűrűsödtek. Később a település dél felé - ekkor alakult ki Balaton partján elhelyezkedő Fürdőtelep -, majd nyugat, északnyugat irányába bővült. Csopak belterülete két településrészre (Ősközség és környezete, Fürdőtelep) tagolódik, melyek időben egymást követően épültek ki, így szerkezetileg és településképileg is jól elkülöníthetők. A két településrészt a 71-es főút és a vasút markánsan elválasztja egymástól, az ettől északra elhelyezkedő Ősközségi rész jellemzően lakóterület, míg a délre található Fürdőtelepen az üdülőterület területfelhasználás a meghatározó. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: -

71. és 73. sz. főút; Székesfehérvár - Tapolca vasútvonal (vasúti megállóhellyel); Balatonfüred - Csopak és Csopak – (Paloznak) - Lovas településközi utak; szőlőhegyi dűlőutak; Séd-patak.

Szerkezeti jelentőségű területfelhasználási egységek: -

Ősközség településrész lakóterületi túlsúlya; Fürdőtelep településrész üdülőterületi túlsúlya; Falukertje településrész üdülőterületei túlsúlya; településközpont és intézményi területek a Kossuth utca mentén; üdülőterületek a település nyugati határában, a vasúttól északra; ipari területek vasút és a 73. sz. főút kereszteződésében; erdőterületek a település északi részén; szőlőterületek a szőlőhegyen (az Ősközség keleti illetve nyugati oldalán); gyepterületek a Kerekedi-öböl mentén; VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


13


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA -

nádasok a Balaton partján, a Kerekedi-öböl és a Paloznaki-öböl mentén; a Balaton vízfelülete.

Tervezett vonalas szerkezeti elemek: -

fasorok

Tervezett szerkezeti jelentőségű területfelhasználási egységek: -

településközpont terület a Kossuth utca északi részén; különleges terület a tervezett kemping területén a 71-es főúttól délre a paloznaki településhatáron; különleges borgazdasági terület a 73-as úttól nyugatra; üdülőházas területek és különleges turisztikai terület a Sárdi-rét környezetében; különleges turisztikai terület a Plul-malom környezetében, különleges terület a Ranolder-kastély területén belterület keleti oldalán a szőlőhegyen; szőlőterületek kijelölése az északi erdőségek déli határán; szőlőterületek kijelölése az Ősközség keleti oldalán, valamint a Kerekedi-öböltől nyugatra; gyepterület kijelölése az ORFK Oktatási Központjának területén a közigazgatási terület északi részén az erdőterületbe beékelődve, a 73. sz. főút nyugati oldalán; az erdőterületek besorolásnak újraértelmezése (új véderdők kijelölése).

Az Ősközség és környezete a 71-es főúttól északra elhelyezkedő településrész. Központjában, az északnyugat-délkelet irányban húzódó Kossuth utca mentén helyezkednek el a településközpont és intézmény területek. A településrész egészén a lakóterületek dominálnak, a településrész északi részén üdülőterületek találhatók, a települési szövetbe különleges, kereskedelmi, szolgáltató és zöldterületek ékelődnek be elszórtan. Az Ősközség központjában fekszik a sportpálya (különleges terület területfelhasználás), s elszórtan helyezkedik el a falu négy temetője (különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználás). A Fürdőtelep túlnyomó része változatos épületállományú és megjelenésű hétvégi házas terület, melyben elszórtan helyezkednek el településközpont területek. A településrész Balatonhoz közelebb eső területein (keleti, déli és nyugati határában) üdülőházas területek találhatók. A Balaton partján különleges területek találhatók, itt helyezkedik el a strand, a vitorláskikötő és a kemping. A Fürdő utca mentén új turisztikai terület került kijelölésre, hasonlóan a településrész északnyugati részén található Sárdi-rét területeihez. A településrész zöldterületeinek túlnyomó része megerősítésre került, kisebb részükön különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület került kijelölésre. A kempingtől északra új zöldterületek kerültek kijelölésre. A két belterületi településrész mellett önálló belterületként jelenik meg a település nyugati határában, a vasúttól északra elhelyezkedő Falukertje településrész is, mely a szőlőhegy déli részén elhelyezkedő hétvégiházas üdülőtelkeket foglalja magába. A tájszerkezet alakításánál hosszabb időtávon cél a természeti-táji adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatok megőrzése, különös tekintettel a szőlőterületekre. Ennek megfelelően a szőlőhegy mezőgazdasági terület besorolása továbbra is fenntartandó. A nagy parcellás, jellemzően egybefüggő táblákat alkotó szőlőterületek általános mezőgazdasági terület – szőlő besorolásúak, míg a kisparcellás, részben már beépített, ám jelentős arányban szőlővel művelt területek pedig kertes mezőgazdasági terület besorolásúak. További általános mezőgazdasági terület – szőlő területek kerültek kijelölésre a Kerekedi-öböl nyugati oldalán a balatonfüredi településhatáron. Az általános mezőgazdasági területeken belül gyepterülethez tartozik a Sáfránykert utca keleti oldalán, a paloznaki településhatáron fekvő gyepterület; a Kerekedi-öböl északi oldalán fekvő nagy kiterjedésű legelő; illetve az északi erdőterületek közé ékelődő ORFK Oktatási Központ. A település északi részén, a magasabb hegytetőkön és hegyoldalakon fekvő erdőterületek megtartandók, besorolásuk gazdasági és védelmi rendeltetés szerint differenciálódik. Kisebb védelmi célú erdősáv található továbbá a Kerekedi-öböl nyugati oldalán. A település közigazgatási területén vízgazdálkodási terület besorolású a Balaton vízfelülete (amely a közigazgatási terület több mint felét teszi ki), a Séd-patak, a bel- és külterületi csatornák, illetve a vízművek területei. A külterületen elszórva helyezkednek el turizmushoz kapcsolódó területek, amelyek különleges beépítésre nem szánt terület besorolásúak (egykori Ranolder-kastély területe és a Budai-villa területe).



14



2. KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén a közigazgatási határ megtartandó. Belterülethatár módosítható a TSZT tervlapon meghatározottak szerint: -

a 71. sz. főúttól délre a Sárdi-rét területe – 5,84 ha;

-

a 73. sz. főút és a vasút kereszteződésétől északra elhelyezkedő ipari területek – 2,72 ha;

-

73. sz. főút két oldalán a belterülethez dél felől kapcsolódó lakóterületek - 1,54 ha;

-

a belterület északi határában a 73.sz. főút mentén a Malom Csárda területe – 0,43 ha;



15



3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekbe tartozik: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) falusias lakóterület 2) Vegyes terület a) településközpont terület b) intézmény terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi, szolgáltató terület b) egyéb ipari terület 4) Üdülőterület a) üdülőházas terület b) hétvégi házas terület 5) Különleges terület a) sportterület b) strand terület c) kikötő terület d) kemping terület e) borgazdasági terület f)

turisztikai terület

g) mezőgazdasági üzemi terület B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Zöldterület a) közkert 2) Erdőterület a) védelmi erdőterület b) gazdasági erdőterület 3) Mezőgazdasági terület a) általános mezőgazdasági terület aa) gyep ab) szőlő b) kertes mezőgazdasági terület 4) Vízgazdálkodási terület a) tómeder b) tómedren kívüli terület 5) Különleges beépítésre nem szánt terület a) temető



16

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA b) turisztikai terület c) közösségi kert d) villa 6) Közlekedési- és közmű elhelyezési terület a) közúti b) kötöttpályás




17



3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI Csopak településszerkezeti tervében a beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemzőinek összefoglalása a következőkben kerül részletezésre: Területfelhasználási egység Lf Vt Vi Gksz Gip Üü Üh K-Sp K-Str K-Ki K-Kemp K-Bg K-Tur K-Mü

Falusias lakóterület Településközpont terület Intézmény terület Kereskedelmi szolgáltató terület Ipari terület Üdülőházas terület Hétvégi házas terület Különleges terület – sportterület Különleges terület – strand terület Különleges terület – kikötő terület Különleges terület – kemping terület Különleges terület – borgazdasági terület Különleges terület – turisztikai terület Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület

Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,5 1,2 1,0

Közművesítettség mértéke teljes teljes teljes

1,0

teljes

1,0 1,0 0,2

teljes teljes teljes

0,2

teljes

0,2

teljes

0,2

teljes

0,4

teljes

0,8

teljes

0,5

teljes

0,3

részleges

A beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek jellemzői a következők: Területfelhasználási egység Zkk Ev Eg Má-gy Má-sző Mk V V-tk Kb-T Kb-Tur Kb-Kk Kb-Vi Köu Kök

Zöldterület (közkert) Védelmi erdőterület Gazdasági erdőterület Általános mezőgazdasági területgyep Általános mezőgazdasági területszőlő Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület tómeder Vízgazdálkodási terület – tómedren kívüli terület Különleges beépítésre nem szánt terület – temető Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert Különleges beépítésre nem szánt terület – villa Közúti közlekedési terület Kötöttpályás közlekedési terület VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu

Minimális közművesítettség teljes részleges részleges részleges részleges részleges részleges


18



3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 5 %.

3.2.1. LAKÓTERÜLET 3.2.1.1. Falusias lakóterület (Lf) A terület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

Falusias lakóterület területfelhasználási egységbe tartozik Csopak valamennyi lakóterülete. A meglévő lakóterületeken – jellemzően az Ősközség területén - mintegy 120-130 be nem épített építési telek található, ezek lakóterületi tartalékot jelentenek. Tervezett falusias lakóterület: - a vasúttól északra, a Vasút utca - Rizling utca – Berekháti utca – Séd-patak által határolt tömbben - 7,24 ha (C12) - a 73-as főút és a Füredi út kereszteződésében elhelyezkedő terület – 0,16 ha (C9) - az Öreghegyi út déli szakaszának keleti oldalán elhelyezkedő terület - 0,46 ha (C4) - a Veszprémi út keleti oldalán, a Kishegyi úttól északra elhelyezkedő lakótömbök – 1,05 ha (C1-C2) - a Kossuth utcában, az általános iskola környezetében elhelyezkedő lakóterületek – 0,54 ha (C6-C7) - a Füredi út – Kossuth Lajos utca kereszteződésében, a Füredi úttal szemközt elhelyezkedő lakóterületek – 0,31 ha (A1-A2) - az egykori Kövesdi településmag mellett elhelyezkedő lakótelkek – 0,32 ha (C11) (A tervezett területek megnevezésénél zárójelben a Településszerkezeti terv 1. melléklet (Szerkezeti terv leírása) II. Változások c. fejezetében található táblázatban szereplő sorszámok találhatóak.)

3.2.2. VEGYES TERÜLET 3.2.2.1. Településközpont terület (Vt) A terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

Településközpont terület területfelhasználási egységbe tartozik a Kossuth Lajos utca – Paloznaki utca kereszteződése körül elhelyezkedő Kövesdi településmag területe. A településközpont területeken a lakó-, intézményi- illetve a kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű épületek egyaránt jellemzők. Tervezett településközpont terület: - a település északi részén a Petőfi Sándor utca – Kossuth Lajos utca – Kishegyi utca – Szent Donát utca által határolt tömb nyugati része - 1,55 ha (C5) - a 71-es főúttól délre, a belterület nyugati határában elhelyezkedő teleksáv – 0,33 ha (A3) 3.2.2.2. Intézmény terület (Vi) A terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

Intézmény terület területfelhasználási egységbe tartoznak Csopak azon igazgatási, oktatási, szociális és hitéleti intézményei, melyek önállóan helyezkednek el a lakóterületi környezeten belül. 3.2.3. GAZDASÁGI TERÜLET 3.2.3.1. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység.

Kereskedelmi, szolgáltató terület területfelhasználási egységbe tartozik a Füredi út – Veszprémi út kereszteződésében elhelyezkedő autókereskedés és szerviz. Tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület: - a Füredi út déli oldalán, a meglévő szervizzel szemben elhelyezkedő terület - 0,08 ha (C10) VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


19


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 3.2.3.2. Egyéb ipari terület (Gip) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

Az egyéb ipari terület a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Ipari terület területfelhasználási egységbe tartoznak a Falukertje utca két oldalán elhelyezkedő területek. Tervezett egyéb ipari terület: - a Falukertje utca déli oldalán fekvő ipari terület nyugati része – 0,05 ha (A8) 3.2.4. ÜDÜLŐ TERÜLET 3.2.4.1. Üdülőházas terület (Üü) Üdülőházas üdülőterületen olyan kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál, és elhelyezés, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

Üdülőházas terület területfelhasználási egységbe tartozik a déli településrészen (Fürdőtelep) elszórtan elhelyezkedő szállodák, üdülők területe. Tervezett üdülőházas terület: - a Forrás utca északi oldalán elhelyezkedő meglévő üdülők területe – 5,61 ha (A4, C13-C14) - a Szépkilátó utca és az Árpád utca találkozásánál fekvő terület – 1,1 ha (C17) 3.2.4.2. Hétvégi házas terület (Üh) A terület elsősorban legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

Hétvégi házas terület területfelhasználási egységbe tartozik a Fürdőtelep túlnyomó része, Ősközség településrészen az Öreghegy északi részén elhelyezkedő, és a Vasút utca – Lápotai utca – Szőlőskert utca által határolt üdülőterületek, valamint a település nyugati határában, a Falukertjében elhelyezkedő területek. 3.2.5. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

A különleges területek adott rendeltetéshez kötötten, és csak annak megfeleltetve kerülhetnek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását. 3.2.5.1. Különleges terület – sportterület (K-Sp) Különleges terület – sportterület elsősorban a sportolás céljára alkalmas építmények elhelyezésére szolgál.

Különleges terület – sportterület területfelhasználásba tartozik a község központjában, a Füredi utca északi oldalán elhelyezkedő terület. 3.2.5.2. Különleges terület – strandterület (K-St) Különleges terület – strandterület strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik a vízpart mellett, az Örkény István sétányon található strand. A területre a vízpart-rehabilitációs terv előírásai vonatkoznak. 3.2.5.3. Különleges terület – kikötő terület (K-Ki) Különleges terület – kikötő terület a kikötő kiszolgáló építményei, valamint szállás, kereskedelem és vendéglátás épületei elhelyezésére szolgál.

Ebbe a területfelhasználási egységbe tartoznak az Örkény István sétány mentén elhelyezett csónakés vitorláskikötők. A területre a vízpart-rehabilitációs terv előírásai vonatkoznak. 3.2.5.4. Különleges terület – kemping terület (K-Kemp) Különleges terület – kemping terület kemping és üdülőtábor kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

Tervezett különleges terület – kemping terület: VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


20



a Fürdőtelep keleti határában a Sport utcában meglévő üdülőtábor és a Sirály utcában tervezett ökokemping területe – 4,63 ha (C16)

3.2.5.5. Különleges terület – borgazdasági terület (K-Bg) Különleges terület – borgazdasági terület a borászati üzemi és annak kiszolgáló létesítményei, valamint a kereskedelem és vendéglátás épületei elhelyezésére szolgál.

Tervezett különleges terület – borgazdasági terület: - a 73-as főúttól nyugatra, a Simoga közben elhelyezkedő meglévő borgazdaság területe – 1,37 ha (C8) 3.2.5.6. Különleges terület – turisztikai terület (K-Tur) A terület főként a helyi turisztikai és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények, továbbá szállásépületek elhelyezésére szolgál.

Tervezett különleges terület – turisztikai terület: - a település északi részén, a Kisfaludy utcában elhelyezkedő Plul Malom és környezete a Sédpatak két ága között – 0,49 ha (C3) - a település déli részén a tervezett agóra területe a Fürdő utca nyugati oldalán – 0,69 ha (C15) - a Ranolder-kastély területe a Kishegyi utcában – 3,16 ha (A5) 3.2.5.7. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület elsősorban mezőgazdasági növénytermesztés, -tárolás, feldolgozás, nagyüzemi állattartás, állattenyésztés céljára alkalmas építmények elhelyezésére szolgál.

E területfelhasználási egységbe tartozik az egykori – rekultivált - hulladéklerakó területe a Csákányhegy északnyugati oldalán.

3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %.

3.3.1. ZÖLDTERÜLET – KÖZKERT (ZKK) Olyan állandóan növényzettel fedett közterület, mely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét pihenést, kikapcsolódást szolgálja. A zöldterületek a település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú területek.

Meglévő zöldterületek: - Millenniumi park a Veszprémi út – Kossuth utca találkozásánál - 0,28 ha - Séd-patak menti sétány számára kijelölt zöldterület - 0,62 ha - Kossuth utca – Patakvölgyi utca találkozásánál fekvő zöldterület - 0,06 ha - a Szérüskert utca mellett elhelyezkedő zöldterület - 0,33 ha - az Öreghegyi út nyugati részén található zöldterületek - 0,08 ha - Fürdő utcai játszótér - 0,11 ha - a hajóállomás területe - 0,25 ha - a Szent József-forrás környezete (Forrás utca) - 0,25 ha - a Sárdi-rét és a 71. sz. főút közti terület - 0,43 ha - a Sárdi-rét déli részén húzódó zöldterület - 0,3 ha - a Balaton partján, a Kerekedi-öböl keleti részén kijelölt zöldterület - 0,75 ha - a Balaton partján, a Paloznaki-öböl nyugati részén kijelölt zöldterület - 1,55 ha Tervezett zöldterület: - a Millenniumi parktól délre fekvő telken – 0,06 ha (B10) - a Vasút utca elején fekvő területen – 0,05 ha (D24) - a vasúttól északra és délre a paloznaki településhatáron – 0,2 ha (D27) - a Ranolder-kastély parkjának területén – 0,28 ha (D28) 3.3.2. ERDŐTERÜLETEK Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük, területfelhasználás szempontjából erdőterületeknek az erdő által elfoglalt 1500 m2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területeket. Erdőnek



21


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA minősül a meghatározott terület akkor is ha átmenetileg a faállomány vagy az életközösség más eleme hiányzik.

Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból, a táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Az erdősültség növelésére Csopak esetében nincs szükség, csupán a jogszabályi előírások változása következtében kerültek kijelölésre kisebb területeken új erdőterületek. A településszerkezeti tervben az erdők védelmi, illetve gazdasági erdő besorolásba kerültek. E területek a hatályos településszerkezeti terven is erdőterület besorolásúak, csupán differenciálásra kerültek védelmi és gazdasági funkciók alapján. Védelmi erdők (Ev) Tervezett védelmi erdők: - a közigazgatási terület északi részén, elszórt foltokban a 73-as út mindkét oldalán – 395,25 ha (D1-D2, D4-D6) - a Kerekedi-öböl nyugati oldalán fekvő erdőterület - 1,1 ha (D23) - a Csákány-hegyen található egykori hulladéklerakó területének átsorolása – 0,14 ha (B1) - az Kopasz-domb északi oldalán fekvő egykori bánya területének átsorolása – 0,65 ha (B2) Gazdasági erdők (Eg) Meglévő gazdasági erdők: - a közigazgatási terület északi részén elszórtan fekvő erdőterületek – 232,35 ha 3.3.3. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozás, tárolás és árusítás építményei elhelyezésére szolgáló területek.

A mezőgazdasági területek a településszerkezeti tervben általános és kertes mezőgazdasági terület területfelhasználási egységként kerültek felosztásra. Általános mezőgazdasági területen belül a településszerkezeti terv megkülönbözteti az általános mezőgazdasági terület - szőlő illetve általános mezőgazdasági terület - gyep területfelhasználási egységeket. 3.3.3.1. Általános mezőgazdasági terület – szőlő (Má-sző) Meglévő szőlőterületek: - a Szőlőhegy belterülettől nyugatra eső területeinek egy része - 30,77 ha - a Szőlőhegy belterülettől keletre eső területeinek egy része - 10,67 ha - a Berekháti szőlőterület - 5,2 ha - a vasút és a 71. sz. főút közti zárványterület - 6,28 ha - a Falukertje településrésztől északnyugatra fekvő területek - 9,96 ha Tervezett szőlőterületek: - a Lőcedomb környezete - 22,88 ha (D19) - a Csákány-hegy déli lábánál elhelyezkedő területek – 16,32 ha (D8, D16) - az Öreg-hegy déli lábánál elhelyezkedő területek – 3,77 ha (D9, D10) - a Tüskésalji településrészen - 17,81 ha (D22) - a belterülettől nyugatra, a Füredi út északi oldalán – 14,72 ha (D12, D13) - a belterülettől nyugatra, a Füredi út déli oldalán – 9,36 ha (D14) - a Paloznaki úttól északra fekvő szőlőterületek – 1,12 ha (D17, D18) 3.3.3.2. Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy) Meglévő gyepterületek: - a Kerekedi-öböl menti gyepterületek - 23,58 ha Tervezett gyepterületek: - az ORFK Oktatási Központja - 11,2 ha (D3) - a Lőcedombtól délkeletre, a paloznaki településhatáron fekvő területek - 6,72 ha (D20) - a 73. sz. főút nyugati oldalán a belterülettől északra – 0,17 ha (D7) - a 71. sz. főúttól délre a paloznaki településhatáron – 0,7 ha (D26)



22



3.3.3.3. Kertes mezőgazdasági terület Meglévő kertes mezőgazdasági területek: - a Szőlőhegy belterülettől nyugatra fekvő területeinek egy része – 47,63 ha - a Szőlőhegy belterülettől keletre fekvő területeinek egy része – 3,89 ha 3.3.4. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET Vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvíz medrek és parti sávjuk, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjuk, a vízbázisok területe, a hullámtér és az árvédelmi töltések területe. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet.

A terv a vízgazdálkodási területeken belül megkülönböztet tómedret és tómedren kívüli vízgazdálkodási területet. A tómeder területéhez a Balaton vízfelülete tartozik, a tómedren kívüli vízgazdálkodási területhez pedig a Balaton parti sávjának a vízpartrehabilitációs terven ábrázolt része, a Séd-patak, illetve a vízművek területei. 3.3.4.1. Vízgazdálkodási terület – tómeder (V) -

a Balaton vízfelülete - 1253,24 ha

3.3.4.2. Vízgazdálkodási területek – tómedren kívül (V-tk) -

a Balaton parti sávja - 10,45 ha a Séd-patak területe - 2,61 ha a Nosztori-völgyben található 098/42 hrsz-ú vízműterület - 0,16 ha a Nosztori-völgyben található 0114/3 hrsz-ú vízműterület - 0,1 ha Vasút utcában található vízműterület (801/4 hrsz) - 0,06 ha a Paloznaki úton található vízműterület (61 hrsz) - 0,07 ha bel- és külterületi csatornák - 0,81 ha

3.3.5. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Olyan beépítésre nem szánt területek, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

3.3.5.1. Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterület (Kb-T) A terület a temetkezés épületei, a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

E területfelhasználási egységbe tartoznak a község temetői. Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterület: - a Csákányhegyi úti római katolikus – 0,44 ha (B3) - a Csákányhegyi úti református temető - 0,33 ha (B4) - a Füredi úti temető - 0,22 ha (B5) - a Lőcedombi utcai temető - 0,18 ha (B6) 3.3.5.2. Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület (Kb-Tur) A terület az idegenforgalomhoz kapcsolódó és az azokat kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület: - az egykori Ranolder-kastélytól északra elhelyezkedő terület a Kishegyi utcában - 0,77 ha (D15) 3.3.5.3. Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert (Kb-Kk) A területfelhasználási egységbe tartozó területeken a hagyományos kertészeti művelést kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert: - a Kövesdi településközpont mellett elhelyezkedő, a Séd-patak partján fekvő kisparcellás terület - 0,59 ha (B7) 3.3.5.4. Különleges beépítésre nem szánt terület – villa (Kb-Vi) VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


23


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Tervezett különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterület: - a szőlőhegyen a Budai utcában elhelyezkedő Budai-villa területe - 0,26 ha (D11) 3.3.6. KÖZLEKEDÉSI TERÜLET A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

3.3.6.1. Közúti közlekedési terület (Köu) Meglévő közúti közlekedési terület: - az országos főutak, valamint gyűjtőutak területe – 26,15 ha (ld. 7. fejezet) Tervezett közúti közlekedési terület: -

a Balatoni bringakörút csopaki szakaszának nyugati része – 0,83 ha (D21) a Fürdő utcában kijelölt parkoló területe – 0,11 ha (D25) a Sárdi-rét területén kijelöl közlekedési terület – 0,11 ha (B9)

3.3.6.2. Kötöttpályás közlekedési terület (Kök) Meglévő kötöttpályás közlekedési terület: - a vasútvonal területe – 5,79 ha (ld. 7. fejezet)

4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet 9. § értelmében a Helyi Építési Szabályzatban gondoskodni kell a a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. Ennek figyelembe vételével a zöldfelületi rendszer szerkezeti kapcsolatait a településszerkezeti terv ábrázolja. Csopakon a zöldfelületi rendszer elemei: 

Területfelhasználási egységek: o erdőterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.2. fejezetében. o általános mezőgazdasági terület - szőlő A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) általános mezőgazdasági terület - szőlő leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.3.1. fejezetében. o általános mezőgazdasági terület - gyep A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) általános mezőgazdasági terület - gyep leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.3.2. fejezetében. o zöldterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) zöldterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.1. fejezetében. o különleges beépítésre nem szánt terület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges beépítésre nem szánt terület – temető illetve közösségi kert leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.5.1. és 3.3.5.3. fejezeteiben. o lakóterüleket és egyéb jelentős zöldfelülettel bíró területfelhasználások A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt falusias lakóterület, üdülőházas terület, hétvégiházas terület és különleges terület sportterület leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.2.1.1., 3.2.4.1., 3.2.4.2 és 3.2.5.1. fejezeteiben.



Egyéb: VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


24


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA o o

vonalas szerkezeti elemek: fasorok telken belüli zöldfelületek.

Az Országos Ökológiai Hálózat – Magterülethez, a Natura2000 hálózathoz, illetve az országos jelentőségű természetvédelmi területekhez tartozó területek megőrzésére, a Séd-patak menti zöldfelületek fenntartására kiemelt figyelmet kell fordítani egyrészt a vízminőség-védelem, másrészt a talajvédelem és a biodiverzitás megőrzésének szempontjából. A település erdősültségét fenn kell tartani, az erdők megőrzendők. Fontos szereppel bírnak a mezőgazdasági területek, Csopakon a szőlők megőrzése kiemelt feladat egyrészt tájképvédelmi, másrészt kultúrtörténeti, és gazdasági szempontból egyaránt. A település zöldterületei többnyire kisebb kiterjedésű, a belterületen elszórtan található közkertek. Új zöldterület került kijelölésre a vasút déli és északi oldalán a paloznaki településhatáron, valamint a Vasút utca elején. Csopak zöldfelületeinek legnagyobb része igényes kialakítású, minőségi állapotuk kiváló. Fontos zöldterületi elemként jeleink meg továbbá a Séd-sétány, amely többek között az Ősközség zöldterületei közötti kapcsolatot biztosítja. A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temető, a közösségi kert, valamint a sportpálya, amelyek különleges beépítésre nem szánt illetve beépítésre szánt területként kerültek kijelölésre. A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges beépítésre nem szánt területek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás 3.3.5. fejezetében. A településszerkezeti terven jelölt helyeken fasorok telepítendők, amelyek így hálózatot képezve tudják biztosítani a kapcsolatot a települési zöldfelületi rendszer különböző típusú elemei között.



25



5. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.1. TÁJRENDEZÉS A tájrendezési fejezethez tartozó, tájhasználatokat leíró munkarészeket ld. 3.3 fejezet.

5.2. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.2.1.NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TÁJ ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Natura2000 területek A település külterületének jelentős része a Natura 2000 hálózathoz tartozik. Csopakon Natura 2000 különleges madárvédelmi (SPA) terület és különleges természetmegőrzési terület (SCI) a Balaton vízfelszíne, valamint különleges természetmegőrzési terület (SCI) a Balatonfüredi-erdő területének Csopak közigazgatási területére eső része és a település északi részén fekvő erdőségek nagy része. A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékletében meghatározott Natura 2000 hálózathoz tartozó területek Csopak közigazgatási területén az alábbiak: Balaton (HUBF30002) 0201/9, 0225/6, 0225/12, 0225/20, 0225/27, 0225/63, 0225/66, 0225/67, 0225/68, 0225/69, 0225/70, 0225/71, 0225/72, 0225/73, 0225/74, 0225/75, 0225/78, 0225/79, 0225/80, 0225/81, 0225/82, 0225/83, 0225/84, 0225/85, 0225/86, 0225/87, 0225/88, 0225/89, 0225/90, 0225/91, 0225/92, 0225/93, 0225/94, 0225/95, 0225/96, 0225/97, 0225/98, 0225/99, 0225/100, 0225/101, 0225/102, 0225/103, 0225/104, 0225/105, 0225/106, 0225/107, 0225/108, 0225/109, 0225/110, 0225/111, 0225/112, 0225/113, 0225/114, 0225/115, 0225/116, 0225/117, 0225/118, 0225/119, 0225/120, 0225/121, 0225/122, 0225/123, 0225/124, 0225/125, 0225/126, 0225/127, 0225/129, 0225/130, 0226/19, 0226/20 Balatonfüredi-erdő (HUBF20034) 040, 047, 048, 049/1, 049/2, 049/3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7, 049/8, 049/9, 049/10, 049/11, 049/12, 049/13, 049/14, 049/15, 049/16, 049/17, 049/18, 049/19, 049/20, 049/21, 049/22, 049/23, 049/24, 049/25, 049/26, 049/27, 049/28, 049/29, 049/30, 049/31, 049/32, 050/2, 050/3, 050/5, 050/6, 051/1, 051/3, 051/12, 053, 055/1, 055/2, 056, 057, 058, 059, 060, 061, 062, 063, 064, 071, 072/1, 072/2, 072/3, 073/1, 073/2, 073/3, 073/4, 073/5, 073/6, 073/7, 073/8, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 073/15, 073/16, 073/18, 073/19, 074/1, 074/2, 074/3, 074/4, 075/1, 075/2, 075/3, 087/1, 087/2, 087/3, 087/4, 088, 089, 090, 092, 093, 094/1, 094/2, 094/3, 095, 096, 0104, 0105, 0107/2, 0107/4, 0108/2, 0108/3, 0109/1, 0109/2, 0110/1, 0110/4, 0110/5, 0110/6, 0110/7, 0110/8, 0110/9, 0112/4, 0112/5, 0112/6, 0112/7, 0112/8, 0112/9, 0112/10, 0112/11, 0112/12, 0112/14, 0112/15, 0112/16, 0112/17, 0112/18, 0113, 0114/3, 0114/4, 0114/5, 0114/6, 0114/7, 0114/8, 0114/9, 0114/10, 0116/1, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/5 Ramsari területek A Balaton Ramsari területek közé tartozik 1989. március 17-e óta. Az Egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. Az Egyezmény a vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, hogy a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosításra törekszik. A vizes élőhely nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha   

az adott biogeográfiai régióban található természetes vagy természetközeli vizes élőhely típusok reprezentatív, ritka vagy unikális példáját foglalja magába; veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajokat vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeket tart fenn; az adott biogeográfiai régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajokat tart fenn;



26


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA     

állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn vagy élőhelyet biztosít számukra kedvezőtlen feltételek esetén; rendszeresen 20 000 vagy annál több vízimadarat tart el; rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának 1%-át tartja el (Balatonon három faj populációjának 1%-a rendszeresen előfordul.); őshonos halak fajaink, alfajaink, családjainak, életciklus szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy populációknak jelentős részét tartja fenn; halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába.

A Balaton Ramsari területnél megjegyzendő, hogy a tó különlegesen jó feltételeket biztosít a vándorló madarak számára. A téli, vándorlási időszakban vízimadarak csapatai pihennek a Balaton vizén, úgy, mint a tőkés réce (Anas platyrhynchos), szárcsa (Fulica atra), kerceréce (Bucephala clangula), a fütyülő réce (Anas penelope), a barátréce (Aythya ferina), és a vetési lúd (Anser fabalis). Védett és fokozottan védett vízimadarak is megjelennek itt, többek között a kanalasréce (Anas clypeataa), a hegyi réce (Aythya marila), a kontyos réce (Aythya fuligula), a füstös réce (Melanitta fusca), a kis bukó (Mergus albellus), a nyári lúd (Anser anser), a bütykös hattyú (Cygnus olor) és a sarki búvár (Gavia arctica). Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, mely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható, és ekkor nem elégítené ki a nemzetközi jelentőség kritériumát. A nemzetközi jelentőségű helyzete szezonális, október 1-től április 30-ig tart. 5.2.2. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁJ ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Országos Ökológiai Hálózat – Magterület övezete Az Országos Ökológiai Hálózat övezetei a településrendezési eszközökben az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság 282/2009. (XII.11.) Korm.rendelet szerinti adatszolgáltatása, illetve 2003. évi XXVI. törvény 12/A§ (4) bekezdése alapján pontosítva kerültek lehatárolásra. Magterület övezete Csopak területén az északi erdőterületekre, a Balaton vízfelületére, illetve a Kerekedi-öböltől északra fekvő gyepterületre terjed ki. Országos jelentőségű védett természeti területek Balaton-felvidéki Nemzeti Park terület A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet Csopak közigazgatási területén az alábbi hrsz-ú ingatlanokat határozza meg, amelyek a Paloznaki-öböl és a Kerekedi-öböl menti nádas és gyepterületeket foglalják magukba: 167/2–3, 171, 173/1–2, 177, 0201/6, 0201/8-9, 0201/16, 0202, 0211, 0212/1, 0225/6, 0225/12, 0225/20, 0225/27, 0225/37, 0225/63, 0225/66-75, 0225/78-102, 0225/104-114, 0225/116-127, 0225/129-130 Balatonfüredi Erdő Természetvédelmi Terület E 761,1 ha nagyságú védett terület legnagyobb része Balatonfüred közigazgatási területére esik, Csopak területét mindössze 90 ha-on érinti az Öreg-hegyen és a Kopasz-dombon. A védelem Csopak területén az alábbi hrsz-ú ingatlanokat érinti: 0102/1, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/5. Ex-lege védett természeti értékek Az 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdés alapján védelemben részesülnek Csopak területén található források valamint barlangok. Csopak területén található források: -

a Szent József-forrás a Forrás utcában (F-4400-1260),

-

a Nádas-kút a Völgy utcában (F-4400-1285),

-

a Bodon-kút a 73-as út keleti oldalán a belterület déli részén (F-4400-1284),

-

a Gombás-kút a Nagykúti utcában (F-4400-1294),


27




a Nosztori-források a Nosztori-völgyben (F-4400-1426; F-4400-1434)

Csopak területén található barlangok: -

Nosztori-sziklaüreg (4462-20), Nosztori-sziklaodú (4462-21), Nosztori-völgyi-forrásbarlang (4462-22), Csákány-hegyi-barlang (4462-23).

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve –Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozik a szőlőhegy teljes területe, valamint a Kerekedi-öböl északi partján fekvő gyepterületek. 5.2.3. HELYI JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Csopak területén helyi jelentőségű természetvédelmi területek a Csopaki-szőlők, amelyeket a 10/2008. (IV.30.) önkormányzati rendelet nyilvánít védetté. E területek a szőlőhegyen elszórva helyezkednek el, nagyobb foltok a berekháti területen a 73. sz. keleti oldalán, a Falukertjétől északnyugatra, a Csákány-hegy déli lábától egészen a 71. sz. főútig terjedő területen, valamint a Szérűskerttől nyugatra találhatóak. További helyi természetvédelmi oltalom alatt álló terület Csopak területén a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Parkja, amely az egykori Ranolder-kastély területén található. A védelmet a 20/2007. (XII.13.) sz. önkormányzati rendelet mondja ki.

6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Csopak több évszázados múltra visszatekintő település, azonban a község történetéből adódó építészeti elemek arányaiban csak kevés épületen maradtak meg változatlanul. A hagyományos építészet jellemzői közül a településközpontban megjelenő hagyományos településszerkezet, valamint az egységes utcakép maradt fenn változatlan formában, emellett egyes épületek őrzik még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat.

6.1. ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELEM Az országos nyilvántartás szerint Csopakon több országos védelem alatt álló műemlék építmény áll. Ezek közé tartoznak a balaton-felvidéki népi építészet jegyeit magukon viselő lakóépületek, a szőlőhegyen elhelyezkedő présházak és egykori villák, az egyházi kötődésű épületek közül a református templom, egy templomrom és egy harangtorony, továbbá a falu múltjában jelentős szerepet betöltő vízimalom. Az országos védelem alatt álló műemlék építmények listája a következő: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Név Budai villa Harangtorony Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Présház Présház Eőry-villa (présház és pince)

Cím Füredi utca Kossuth utca Budai utca Kossuth utca Dózsa György utca Dózsa György utca Szérűskert utca Kossuth utca Füredi utca Kishegyi utca

11.

Ranolder-kastély

Kishegyi utca

12. 13.

Református templom Szent Miklós templom romjai

Paloznaki utca Kossuth utca

Hrsz 1846/1 1110/2 1845 1010 99 98 1128 140 1126 19, 20/1, 21-23 031/1, 031/3-6 65 125


Törzsszám 5475 5479 5476 5481 9038 8649 5474 9039 5480 8689 5483 5477 5478


28


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 14. 15.

Vincellérház Vízimalom

Berekháti utca Kisfaludy utca

778 1179 1177

5484 9036

6.2. HELYI VÉDELEM A község önkormányzata 2009-ben alkotta meg a község helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendeletét (1/2009. (I.9.) Kt. rendelet), melynek mellékletében meghatározta a védelemre érdemes építmények listáját. Helyi védelem alá tartoznak az építészetileg értékes, ám országos védettséggel nem rendelkező épületek, többek között lakóházak, villaépületek, présházak, valamint a Csák-malom (Malom Csárda). Emellett helyi védelemre érdemesnek ítélték a külterületi kereszteket, a temetőket, a Szent Donát szobrot, a kilátót, valamint a helytörténeti jelentőségű prést és gőzmozdonyt. A helyi értékvédelmi rendelet mellékletében helyi egyedi védelem alatt állnak teljes lakótömbök, így a védett ingatlanok listájának felülvizsgálata szükséges. Emellett szükségessé válhat a védett területek kijelölése is. A helyi építészeti értékek védelméről szóló rendeletben foglalt védett építmények megőrzését biztosítani kell, továbbá fontos, hogy a kialakult léptéktől, arányoktól jelentősen eltérő épületek a jövőben sem épüljenek. A védelmi előírásokat úgy kell meghatározni, hogy a védelemre tervezett épületek védelmének kimondását követően a védett épületekre, műtárgyakra vonatkozó előírások alkalmazhatók legyenek.

6.3. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Az országos nyilvántartás szerint Csopakon a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Ssz Lelőhely neve Hrsz Azonosító 1. Kövesdi 125 7704 templomrom 2. Kövesd - középkori 024/1-3, 028/3-5, 028/10, 028/13-21, településmag 028/22, 028/26, 52/2, 53-66, 68/2-6, 69-72, 74, 77/1-2, 78/1-2, 79/1, 80/2, 81/1, 82/1, 83/1, 84/1, 95-102, 103/1, 104, 106-115, 117-119, 121-129, 953, 955, 954/3-9, 954/1013, 958, 959/2-8, 965-969, 972-973, 975-979, 982-993, 997-1007, 1009-1010, 1012-1019, 1021, 1023, 1025-1046, 1050/3-4, 1051, 1053, 162/1-3

7703

3. Harangtorony, Kossuth u. 128.

1110/2, 1109, 1081/1

7702

4. Csopak - középkori 6-16, 18, 26, 28, 29-32, 34-50, 25/2, 20/41településmag 45, 1063/3-4, 1065/1, 1066-1068, 1070-1073, 1077-1080, 1081/1, 1081/4, 1081-7, 1104, 1106, 1107, 1109, 1110/2, 1142, 1144, 1145/2, 1145/4, 1146, 148, 1149/1-2, 1180/2, 1150, 1151/1-2, 1152-1157, 1147/1, 1147/6, 1111/1

sz.n.

5. Kőkoporsó-domb

159/15-16, 157/1, 161/1-2, 163/3, 163/6, 163/3, 734-746, 164, 537-563, 716-719, 729, 565-575, 479, 469-471, 472/5-6, 476/1-3, 480/2-6, 480/8-10, 480/13-14, 480/17-18, 481, 482/3-7, 482/10-11, 482/9, 484-524, 526/2-7, 527-531, 532/4-6, 535, 308-310, 397, 398, 401-403, 406, 407/1, 408/2, 409, 412, 413, 416, 417, 420, 421, 422/2-4, 425455, 457

7705

6. Üdülőtelep

315-353, 280-281, 284, 285, 287, 288, 291, 292, 456, 414 415, 418, 419, 421, 422/2, 423,

7706



29


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Ssz

Lelőhely neve

Hrsz Azonosító 424, 425, 428, 429, 432, 433, 436, 437, 440, 441b

7. Sóstói-domb

579-594, 597-609, 624-632, 634-665, 672680, 682-694, 670, 576/3

7707

8. Haraszt-dűlő

02221/50, 02221/3-9, 02221/13-14, 02221/25-26, 02221/20, 0223/3-4, 0222

7708

9. Lőcze-domb

08/3-4

7709

10. Temető felett

014/8-13, 71-73, 024/1, 015, 75

7710

11. Öreg-hegy

1704/1-2, 1705, 1706, 1707/1-4, 1718, 0131/11-16, 0131/27-50, 1175-1179, 11821187, 1223-1231, 1232/1, 1232/3-6, 1233-42, 1244, 1246/7-9, 1247/4,6,7,8,9, 1248/1-2, 1249-1254, 1257-1287, 1289, 1291-1293, 1294/1-8, 1294/18-21, 1295-1298, 1299/2, 1299/4-18, 1300, 0117/5

7711

12. Nosztori

086, 0106, 098/43

7712

13. Nosztori kőfejtő

0117/2, 0117/5, 083/3, 0109/1, 0107/1, 0106

7713

14. Sportpálya

1083, 1084, 877 1086, 1081/1

35024

15. Középterv Üdülő

2046, 2047, 2048/2

59011

16. Nosztori (Nosztre)

069/7, 069/3, 068, 069, 076/6, 077, 078, 079/1, 080, 081, 067/3

7714

Az épített értékek és a hatástanulmány tartalmazza.

régészeti

területek

részletes

bemutatását

az

örökségvédelmi

7. KÖZLEKEDÉS 7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT 7.1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK 7.1.1.1. Országos főutak Meglévő, megmaradó: -

71. sz. (Lepsény – Fenékpuszta) másodrendű főút jelenlegi nyomvonala (Útkategória: K.IV.B. és B.III.a.C.) 73. sz. (Csopak– Veszprém) másodrendű főút jelenlegi nyomvonala (Útkategória: K.IV.B. és B.III.a.B.)

Tervezett: Országos főutak csomópontjai: - 71. és 73. sz. főutak szintbeni, hagyományos, bővített csomópontja – forgalombiztonsági szempontból körforgalmi kialakítás kiépítése javasolt. Hagyományos egysávos, nagyméretű körforgalom elhelyezésére alkalmas a csimópont jelenlegi területe.. 7.1.1.2. Országos mellékutak Meglévő, megmaradó: -

7221. j. mellékút (Lovas – Csopak összekötő út) (Útkategória: K.V.B. és B.V.c.B.) 7303 j. mellékút (Csopak - Balatonfüred), (Útkategória: K.V.B. és B.IV.b.B.)

Tervezett: VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


30


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Országos mellékutak csomópontjai: - 73. sz. főút, 7303. és 7221. j. országos mellékutak jelenleg hagyományos csomópontként üzemelő kereszteződése körforgalommá épül át. 7.1.2. TELEPÜLÉSI ÚTHÁLÓZAT 7.1.2.1. Főúthálózat Meglévő, megmaradó: Az országos főutak településen áthaladó szakaszai: I. rendű főút: -

71. sz. (Lepsény – Fenékpuszta) másodrendű főút átkelési szakasza (Útkategória: B.III.a.C.) 73. sz. (Csopak – Veszprém) másodrendű főút jelenlegi nyomvonala, Veszprémi út (Útkategória: B.III.a.B.)

II. rendű főutak: Az országos mellékút településen áthaladó szakaszai: -

Füredi út (7303. j. út belterületi szakasza), Útkategória: B.IV.b.B.

7.1.2.2. Belterületi gyűjtőutak (Útkategória: B.V.c.C.) Meglévő, megmaradó: -

Füredi út – Kossuth utca – Paloznak utca (7221. j. országos mellékút) Kossuth utca Fürdő utca Kőkorsó utca Árpád utca Ifjúság sétány Sport utca Patakvölgyi utca Vasút utca Lápotai utca

Belterületi közúti csomópontok A település fontosabb közúti csomópontjai: -

71. sz. főút – Kossuth utca - Fürdő utca csomópontja, 71. sz. főút – Sport utca csomópontja, 71. sz. főút – Kőkorsó utca csomópontja, 73. sz. főút, 7303. és 7221. j. országos mellékutak csomópontja, 73. sz. főút – Kossuth utca csomópontja, Füredi út – Lápotai út csomópontja.

7.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS Csopakon áthaladó vasútvonal: -

29 Székesfehérvár – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal

Megállóhelyek: -

Csopak vasútállomás

Meglévő és megmaradó közúti-vasúti átkelőhelyek: -

mezőgazdasági út (Sport utcával szemben, fénysorompó) Kossuth utca (sorompó és fénysorompó) 73. sz. főút (különszintű) Völgy utca (fénysorompóval)

Meglévő és megmaradó gyalogos vasúti átjárók: - Patakvölgyi utca (csak gyalogosok számára, fénysorompó) VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


31


Lápotai út (csak gyalogosok számára)




32



7.3. VÍZI KÖZLEKEDÉS Meglévő és megmaradó kikötők: - Csopak hajóállomás - Csónakkikötő Tervezett kikötő: - csónakkikötő (magánhasználatú) az Ifjúság sétány partszakaszán - a meglévő csónakkikötő bővítése tervezett.

7.4. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Meglévő, megmaradó nyomvonalak: -

Örkény sétány Ifjúság utca Sport utca

Tervezett nyomvonalak: Térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonalak: -

-

-

a keleti irányból érkező nyomvonal a Sport utcával párhuzamos Sirály utcán halad és csatlakozik a jelenlegi kerékpárúthoz a Balatoni Bringakörúthoz tartozó kijelölt kerékpáros nyomvonal a Kőkorsó utca helyett a Kerekedi utcára kerül át, ezen a nyomvonalon kapcsolódik a Forrás utcához és halad tovább Balatonfüred irányába, új kerékpárút a Sport utcánál keresztezi a 71. sz. főutat és a vasúttal párhuzamosan halad nyugati irányba, kijelölt kerékpáros nyomvonalként folytatódik a Lőcedombi út – Vasút utca – Lápiotai út – Füredi út – Bencze László út – Simiga köz – Fenyves utca útvonalon , északi oldalon kilép a belterületből és Veszprém felé halad tovább 73. sz. főúttal párhuzamosan vezetett kerékpárút (településhatár és a Kossuth utcai csomópont között) kijelölt kerékpáros nyomvonal a Paloznaki út mentén.

7.5. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A gyalogosforgalom számára megfelelő paraméterekkel kiépített felületek helyét a szabályozási tervben fogjuk biztosítani. Tervezett nyomvonal: - Séd patak mentén 73. sz. főút - Kossuth utca csomópont és a Vasút utca között.

7.6. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A településszerkezeti terv szintjén nem terveztünk a menetrendszerű autóbusz-közlekedés számára létesítményeket, nagyobb felületeket.

7.7. PARKOLÁS Meglévő közterületi parkolók: -

Ősközségben o Városházánál o Posta előtt o Vasútállomásnál o Palóznaki út mellett (kiépítetlen) o Kishegyi utca o Temetőnél Összesen:

-

Fürdőtelepen o Ifjúság sétány o Fürdő utca

14 parkolóhely 18 parkolóhely 6 parkolóhely 20 parkolóhely 6 parkolóhely 10 parkolóhely 74 parkolóhely 100 parkolóhely 15 parkolóhely



33


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA o o o o

Örkény István sétány Kikötőnél Strandnál (Fürdő utcai parkoló) Temetőnél Összesen:

75 parkolóhely 10 parkolóhely 280 parkolóhely 10 parkolóhely 480 parkolóhely

Jelentősebb tervezett közterületi parkolók: -

Fürdő utca mellett 40 férőhelyes parkolófelület

8. KÖZMŰELLÁTÁS A beépítésre szánt területhasznosításhoz a teljes közműellátás részben közvetlenül a már kiépített hálózatokról biztosítható, illetve azok továbbépítésével megoldható. A beépítésre nem szánt területen javasolt funkcióváltás megvalósításához általában közhálózati közműellátás nem szükséges. Ahol állandó emberi tartózkodás is várható, ott közüzemi szolgáltatásként a villamosenergia ellátás kiépítése szükséges, a többi közműigény helyi pótlással, közműpótló műtárgyakkal megoldható, ha az egyéb ágazati előírásokba (döntően környezetvédelmi előírásokkal) nem ütközik.

8.1. VÍZELLÁTÁS Csopak közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépített. A Balaton parti települések vízellátását regionális rendszerről biztosítják. A regionális rendszerről ellátott települések több rendszerről ellátottak, a rendszerek kezelője a siófoki központú Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. (DRV), Csopak vízellátó rendszere az Észak-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetőség rendszeréhez csatlakozik. Az észak Balaton parti regionális rendszer jelenleg Keszthelytől Balatonfűzfőig van kiépítve a Balaton északi partjával párhuzamosan. A regionális vezeték mérete zömmel NÁ 300-as. Ezt a vezetéket táplálja be a Nyírádi vízbázis felől 2 db dn 600-as méretű vezeték. A Nyírádi vízbázis kapacitása 8000 m3/nap, ez tekinthető a Balaton menti települések fő vízbázisának. A regionális rendszerben a víznyomást az adott települések körzetében az ellennyomó tározóként működő regionális funkciójú tározómedencékben lévő víz szintje határozza meg, ez Csopak esetében a 2000 m3-es tározó (tfsz: 161,5 mBf). Az ellátó hálózat nagy részben körvezetékes rendszerré van kiépítve, de a hálózaton találhatók ágvezetékek is. Csopak belterületeinek minden utcájában megépült a vízellátó vezeték, az ellátó vezetékek átmérője zömmel NÁ 100-as, csak néhány utcában üzemel NÁ 80-as és NÁ 125-es méretű vezeték. A hálózati rendszer gerincvezetékei NÁ 400-as, illetve NÁ 200-as méretűek. A Csopaki 2000 m3-es regionális tározóig megépített regionális vezeték mérete NÁ 400-as.

8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS Csopakon elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az összegyűjtött szennyvizeket a regionális csatornarendszer nyomóvezetékein keresztül a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre nyomják, itt történik a szennyvizek teljes körű tisztítása, a megtisztított szennyvizek befogadója a Veszprémi-Séd. Csopak belterületén egy szennyvíz átemelő berendezés üzemel, a Strand melletti regionális szennyvíz átemelő, nyomóvezetéke dn 400-as méretű. További szennyvízátemelő helyezkedik el Balatonfüred határában, a Tüskésalja településrészen, a vízparton. A településen kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A hálózat zömmel NÁ 200-as KGPVC és a régen kiépített azbesztcement csatornákból épült, csak a jelentősebb gerinccsatornák mérete Ø 30-as. A közcsatorna hálózattól távolabbra eső külterületen levő beépítéseknél a helyi közműpótló alkalmazásával oldható meg a szennyvizek gyűjtése.



34



8.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Csopak a Balaton közvetlen vízgyűjtő területén, hegyes-dombos területen fekszik. A területére eső csapadékvizeket patakok, árkok szállítják a Balatonba. Csopak teljes területének egy nagyobb vízfolyása van, a Séd-patak, befogadója a Balaton. A település burkolt felületeinek víztelenítése a településközpontban a Kossuth utcában, valamint a Kőkorsó, a Fürdő utcában ésa 71-es út mentén zárt csapadékcsatornákkal történik. A csatornahálózat befogadója a Balaton. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetés zömmel nyílt árkokkal történik, ezek medre a sík területeken füvesített, a meredek utcákban burkolt.

8.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője a győri központú E.ON-ÉDÉSZ Zrt. Veszprémi Áramszolgáltatási Üzletigazgatósága. A település ellátása 22 kV-os középfeszültségű hálózatról történik. A 22 kV-os hálózat táppontja a Veszprémi 132/22 kV-os alállomás és az Aszófői 132/22 kVos alállomás, ahonnan induló 22 kV-os vezetékek fűzik fel a transzformátorokat. A tervezési terület körzetében a transzformátorok oszlopállomások és épített házas állomások. A Balatonfüred felől a 71-es út mentén megépített 22 kV-os szabadvezeték a településen keresztülhaladva Paloznaknál hagyja el Csopak területét. Erről a körvezetékről sugarasan ágaznak le transzformátorokat betápláló ágvezetékek, amelyek vagy szabadvezetékekkel, vagy pedig földkábelekkel vannak megépítve.

8.5. FÖLDGÁZELLÁTÁS Csopak földgázellátásának szolgáltatója az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága. A regionális hálózat a Balatonfűzfői gázátadótól épült meg. A Balatonfűzfői gázátadót a GyőrVeszprém-Adony nagynyomású gázvezeték táplálja be. A Veszprémi gázátadótól déli irányban, a Veszprémi úttal közel párhuzamosan van kiépítve a Csopakot ellátó nagyközép-nyomású ágvezeték. A nagyközép-nyomású vezetékkel táplálják be a település északi szélén megépített nagyközép / középnyomású gáznyomás csökkentő berendezését, ahonnan indul a települési 3 bar-os középnyomású elosztó vezeték hálózata.

8.6. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. A település természeti adottsága az 2000 óra körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el.

8.7. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A település vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Nyrt. végzi. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Veszprém primer központ Csopak vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 88-es hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése eredményeként az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. Az új vezetékes hírközlési hálózatok földalatti elhelyezéssel építhetők.

8.8. VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Csopakon üzemelő és a tágabb térségben elhelyezett létesítmények, antennák segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.



35



9. KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti terv készítésekor elsődleges szempont Csopak tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása.

9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Csopak felszíni vizei a Balaton, a Séd-patak illetve a kül- és belterületi csatornák. A Balaton vízminőségének védelme a település parti helyzetéből és idegenforgalmi terheléséből adódóan különösen fontos. A településnek - a tó nagyságára tekintettel – kevés önálló eszköze van a vízminőséget befolyásoló szennyeződések megelőzésére. A hatályos országos és helyi jogszabályok nem engednek semmilyen újabb szennyező funkciót a parti sávba, ezzel megelőzve a további szennyező-források megjelenését. A község lehetséges eszköze a Balaton vízminőségének védelmére a Kerekedi-öböl és a Paloznaki-öböl menti nádasok fenntartása, védelme. A Séd-patak állandó jellegű, karsztforrásokból táplált vízfolyás, mely Csopakon ered és Csopak területén is éri el befogadóját, a Balatont. A vízfolyást több helyen is keresztezik nagy forgalmú közutak, így vizébe számos szennyezőanyag juthat. Az önkormányzat célja a település belterületén egy patak menti zöldsáv kialakítása, amely a vízminőség védelméhez is hozzájárulhatna, természetes szűrőként meggátolva az esetleges szennyezőanyagok vízbe kerülését. A felszíni és felszín alatti vizek vonatkozásában is problémát jelent Csopakon a szennyvízcsatornahálózat hiányossága a szőlőhegyen, ahol előfordulnak olyan helyek, amelyeken a nem megfelelően tárolt szennyvizek a talaj és a felszín alatti vizek szennyezését, közvetve pedig a Balaton vízminőségének romlását idézhetik elő. Mindezek elkerülése érdekében a csatornahálózatot teljes körűen ki kell építeni és el kell érni a 100%-os rácsatlakozási arányt. Csopakon a Btv. felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területet (SZ-1) ábrázol a település közigazgatási területének jelentős részén, illetve felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1) is kijelölésre került a Kerekedi-öböl és a Paloznaki-öböl mentén. Ezen övezetekbe eső területeken a törvény szabályozza a vegyszer- és műtrágya-használatot, korlátozza ez elhelyezhető létesítmények körét, az épületek építését, bővítését. Balaton-parti elhelyezkedéséből adódóan a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a települést a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny települések közé sorolja, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területet jelöl meg területén. A 27/2006. (II.7.) Korm.rendelet szerint Csopak a nitrátérzékeny települések közé tartozik, mint a Balaton vízgyűjtőterületére eső település. A szőlőművelés során így fokozott figyelemmel kell lenni a talajba jutó vegyszerekre, illetve egyéb téren is figyelmet kell fordítani a vizek nitrátszennyezésének megelőzésére. Csopakon a külterületi úthálózatnak csak kis hányada rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel és kezeléssel, így a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése talajvédelmi szempontból kiemelt feladat. További elvégzendő feladat a burkolatlan utak környezetében a talajlemosódások megakadályozása.

9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME Csopak területén jelentős mennyiségű légszennyező anyagot kibocsátó létesítmény nem üzemel, a levegőminőség szempontjából veszélyeztető tényezőnek a településen keresztül haladó nagy forgalmú főutak minősülnek. A legjelentősebb szennyező források a 71. és a 73. sz. főutak, amelyek a nyári szezonban különösen nagy forgalmat vonzanak. A környezeti terhelésük út menti fasorok, véderdő sávok telepítésével enyhíthető. A lakossági fűtésből származó szennyezés csökkentésére ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának további növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat.



36


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA A településen csak elszórtan fordulnak elő parlagon hagyott, bozótosodó területek, ám ezeken az allergén gyomok mennyisége jelentős lehet. A pollenkoncentráció csökkentése érdekében szükséges az allergén növények irtása mind a bel-, mind a külterületen.

9.3. HULLADÉKKEZELÉS Csopak területén kommunális hulladéklerakó nem működik, a kommunális hulladék elszállítása megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés hulladékgyűjtő szigeteken megoldott. A lakosság tájékoztatásával és bevonásával, környezettudatos szemléletformálással növelendő a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága, illetve a hulladékok mennyiségének csökkentése. Támogatandó, illetve népszerűsítendő a házi komposztálás. Meg kell oldani a veszélyes hulladékok elkülönítését, lakossági tájékoztatás és egyéb programok keretein belül csökkenteni kell ezek kommunális hulladékok közé kerülését.

9.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Csopak közúti terhelése leginkább a 71-es és 73-as főúton áthaladó forgalomból adódik. Az utak keresztül haladnak a település belterületén, terhelésük a nyári szezonban koncentrálódik, ekkor jelentősen megnövekszik mindkét út forgalma, így a rezgésterhelés mértéke fokozódik. További terhelést jelent a vasúti közlekedés is, mivel a településen halad keresztül a SzékesfehérvárTapolca vasútvonal. A közlekedésből származó zajterhelés – ahol erre hely biztosított - növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkenthető. Ahol erre nincs lehetőség, ott a burkolat korszerűsítésével, a forgalom esetleges korlátozásával csökkenthető a zajterhelés. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KöM–EüM együttes rendelete – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - 3. melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Kiszolgáló út, lakóút mentén

gyűjtőút, összekötőút, az országos közúthálózatba bekötőút, egyéb közút tartozó, valamint belterületi mentén első és másodrendű főutaktól

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Lakóterület (Falusias)

55 dB

45 dB

60dB

50dB

65dB

55dB

Üdülőterület

50 dB

40 dB

55 dB

45 dB

60 dB

50 dB

Gazdasági terület

65 dB

55 dB

65dB

55dB

65dB

55dB

Zajtól védendő terület

A Csopakon működő ipari létesítmények a lakóterületektől távol helyezkednek el, zajhatásuk ezért kevésbé zavaró. A 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 1. melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A település területén az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Üzemi létesítménytől származó zaj határértékek. Zajtól védendő terület Lakóterület (Falusias, kertvárosias) Üdülőterület

nappal 6-22 óra 50 dB 45 dB


éjjel 22-6 óra 40 dB 35 dB


37



10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK 10.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében: - 71. sz. (Lepsény – Fenékpuszta) másodrendű főút - az út tengelyétől számított 100-100 m széles területen - 73. sz. (Csopak– Veszprém) másodrendű főút - az út tengelyétől számított 100-100 m széles területen - 7221. j. mellékút (Lovas – Csopak összekötő út) - az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen - 7303 j. mellékút (Csopak - Balatonfüred) - az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen - 29 Székesfehérvár – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal - a vasút tengelyétől számított 50-50 m széles területen

10.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA VÍZELLÁTÁS Korlátozó adottságként kell kezelni a Nosztori vízbázist, annak védelmét szolgáló, a település közigazgatási területét érintő hidrogeológiai védőterületeket, valamint a helyi vízellátás műtárgyait gépházakat és tározókat. További korlátozó adottság a Balatonfüred felöl érkező regionális vízvezeték, amely egyrészt ellátja Csopak települést, másrészt áthalad a település területén, a szomszédos települések ellátását szolgálva. SZENNYVÍZELVEZETÉS, KEZELÉS A jelentősebb állóeszköz értékű gerincnyomó-vezetékek és a szennyvízátemelő műtárgyakat, azok kijelölhető védőtávolság igényével (hatósági döntés alapján kerül meghatározásra a technológiától függően, ennek hiányában 20 m). FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A vízfolyások és a jelentősebb árkok, valamint azok karbantartó sávjai. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A 22 kV-os vezetékek nyomvonala, az arról táplált transzformátor állomások helye és biztonsági övezetének helyigénye. FÖLDGÁZELLÁTÁS A település közigazgatási területén az ellátást biztosító középnyomású hálózat, biztonsági övezete és létesítményei. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A vezeték nélküli hírközlési szolgáltatás létesítményei (három antenna helyfoglalása), valamint a település felett áthaladó mikrohullámú összeköttetés látens nyomvonala.

10.3. TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM Natura 2000 terület Balaton-felvidéki Nemzeti Park terület Országos jelentőségű természetvédelmi terület Tájképvédelmi terület Országos Ökológiai Hálózat: o Magterület övezete, - „Ex lege” védett értékek: o Barlangok o Források - Helyi jelentőségű természetvédelmi területek -



38



10.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM - Műemlék és műemléki környezet - Régészeti területek

10.5. EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK Az alábbiakban táji az egyéb magasabb rendű tervekből eredeztethető korlátozások kerültek összegyűjtésre. Balaton törvény (továbbiakban: Btv.): A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló, módosított 2000. évi CXII. törvény rendelkezései: - A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; - Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; - A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok; - A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok; - A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok. Vízpart-rehabilitációs terv: A Csopak vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 16/2005. (V.5.) TNM rendelet rendelkezései.

II. VÁLTOZÁSOK A településszerkezeti terv szöveges leírásának 2. és 3. – Közigazgatási terület, belterülethatár módosítás, Területfelhasználás - fejezete tartalmazza a hatályos településszerkezeti tervhez képest történt legfontosabb változásokat. A hatályos településszerkezeti tervhez képest jelentős változás a mezőgazdasági területek rendszerének újragondolása, a településközpont és az üdülőházas területek kijelölése, a turizmus fejlesztése érdekében különleges területek kijelölése, valamint a jogszabályi környezet megváltozásának következtében szükségessé vált átsorolások.



39



Ssz.

A hatályos településszerkezeti tervhez képest történő változások leírását az alábbi táblázat tartalmazza. Hatályos Tervezett Terület területterületHatályos Tervezett Helyrajzi nagyság felhasználás felhasználás területfelhasználás területfelhasználás szám (ha) biológiai biológiai aktivitásértéke aktivitásértéke

Indoklás

Btv. térségi területfelhasználása

Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény

Települési térség Települési térség Települési térség Települési térség

Biológiai aktivitásérték változás

A) Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület A1

Zöldterület

Falusias lakóterület

0,16

57, 58

6

2,4

A2

Közlekedési terület


0,15

57, 58

0,6

2,4

A3

Zöldterület

6

0,5

A4


0,6

2,7

A51

Kertes mezőgazdasági terület

Településközpont terület Üdülőházas üdülőterület Különleges terület turisztikai terület

0,55 0,29

0201/10-22, 0201/36-42 699/1, 698/1, 697/1, 696/5

-0,58 0,27 -3,03 0,61

3,16

031/1-6

3

1,5

Önkormányzati változtatási igény

Települési térség

-4,32

6

2,4



-0,4

6

0,5

Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény

Települési térség Települési térség

A6

Zöldterület


0,11

1058,1055/2, 1052/1-2, 1049, 1042/1, 1041, 1040,

A7

Zöldterület

Településközpont terület

0,01

1031-1033

A8

Zöldterület2

Ipari terület

0,05

0188/8

-0,06 -0,00

1

A hatályos településszerkezeti terv kertes mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolja ezt a területet, ám a valós állapotnak megfelelően a biológiai aktivitásérték változás számítása során a 9/2007. (IV.3) ÖTM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti különleges terület – állat- és növénykert területének értékmutatója került alkalmazásra. 2

A hatályos településszerkezeti és szabályozási terv a területre vonatkozóan nem volt összhangban. Mivel a szabályozási terv az önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat melléklete, így eltérés esetén azt tekintjük kötelezőnek. Mivel a tervezett területfelhasználás a hatályos szabályozási terven szereplő területfelhasználással megegyező, a biológiai aktivitás-érték változását nem vettük figyelembe.



40


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA B) Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület B1

Különleges terület hulladéklerakó

Védelmi erdőterület

0,14

050/5

1,5

9

B2

Különleges terület bánya


0,65

0117/2

0,1

9

B3

Különleges terület temető

0,44

5, 8

3

6

B4


0,33

10

3

6

B5


0,22

857

3

6

B6


0,18

75

3

6

B7


0,59

967-970, 972, 978-1007, 1015- 1021

0,5

3,2

B8


Zöldterület

0,52

0201/10-23, 0201/2, 0201/26-34, 0201/42

0,5

B9



0,11

0201/35-42

B10


Zöldterület

0,06

Különleges beépítésre nem szánt terület temető Különleges beépítésre nem szánt terület temető Különleges beépítésre nem szánt terület temető Különleges beépítésre nem szánt terület temető Különleges beépítésre nem szánt terület közösségi kert

C) Beépítésre szánt területek átsorolása Településközpont C1 Falusias lakóterület terület Településközpont C2 Falusias lakóterület terület

Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Jogszabályi környezet változása Jogszabályi környezet változása Jogszabályi környezet változása Jogszabályi környezet változása

Erdőgazdálkodási térség

1,05


5,79


1,32


0,99


0,66


0,54



1,59

6



2,86

0,5

0,6



0,01

1106

2,4

6



0,22

0,65

1, 2/1-2, 4/12, 6, 7

0,5

2,4

0,4

12-16

0,5

2,4

Lakossági kérelem Lakossági kérelem



1,24 0,76


41



2,4

3,2

Lakossági kérelem

Mezőgazdasági térség (0,27) Települési térség (0,22)

0,39

3

2,4

Lakossági kérelem


-0,28

2,4

0,5



-2,95

C3


Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai terület

C4

Hétvégi házas üdülőterület


0,46

C5



1,55


0,21

1066, 1063/4

0,5

2,4



0,40


0,33

1060, 1061/12, 1062/1

0,5

2,4



0,63

Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény

Települési térség Települési térség Települési térség Települési térség

Lakossági kérelem




C6 C7

Intézményi terület (központi vegyes terület) Intézményi terület (központi vegyes terület)

0,49

1171-1177, 1179 1230, 1229, 1227/2-3, 1226 29/1-2, 30/2, 31, 32/1-3, 32/5, 34-38

C8

Ipari terület

Különleges terület borgazdasági terület

1,37

2508/1, 2508/5-6

0,4

1,5

C9

Kereskedelmi, szolgáltató terület


0,16

1117, 1116

0,4

2,4

C10



0,08

876/3

2,4

0,4

C11



0,32

0,5

2,4

C12



7,24

1040, 1041, 1042/1 760/1-3, 761/1-6, 767/1-3, 766/2-3, 768786, 788/3, 789/1-5, 790/5-6, 792/3-4, 793/8-25

3

2,4

Üdülőházas terület

1,28

696/5

0,5

2,7


4,04

722, 712, 716

0,5

2,7

C13 C14

Településközpont terület Településközpont terület


1,51 0,32 -0,16 0,61

-4,34

2,82 8,89


42


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA C15 C16 C17

Településközpont terület Üdülőházas üdülőterület

Különleges terület turisztikai terület Különleges terület kemping



0,69

462/11, 482/10

0,5

1,5



0,69

4,63

167/5

2,7

1,5

-5,56

1,1

480/18

3

2,7

Lakossági kérelem


-0,33

3,59

094/1, 092

9

9

Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés


0,00

9

9



0,00

9

6


Mezőgazdasági térség

-33,60

9

9



0,00

9

9



0,00

9

9


0,00

9

6


-0,51

D) Beépítésre nem szánt területek átsorolása D1

Gazdasági erdőterület


D2



210,69

D3


Általános mezőgazdasági terület- gyep

11,2

D4



3,3

D5



94,09

D6



83,58

D7


Általános mezőgazdasági

0,17

055/2, 060, 072/3, 063, 064, 065/4, 087/2, 087/4, 094/2-3, 087/1 065/1, 065/3, 067/1, 068, 069, 076/5, 067/3, 066, 070/1 096, 098/1822 0117/3-5, 0109/1, 0114/4-10, 1245, 0108/3, 0110/1, 0110/4-8, 0109/2 050/3, 050/56, 040, 049/132 0112/11-12, 0112/15


Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Magasabb rendű jogszabálynak


43


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA terület- gyep

való megfelelés

D83


Általános mezőgazdasági terület- szőlő

7,95

D92



3,64

D10


D11



D12

Általános mezőgazdasági terület- szőlő Különleges beépítésre nem szánt terület - villa


1515/1, 1506, 1509, 1510, 1513, 1514, 1501-4, 1499/5 1704/2, 1705, 1706, 1707/14, 1708, 1709/1-3, 1711-1716

6

5



-7,95

6

5



-3,64


-0,52


-0,47


0,00

0,13

0129/42

9

5

0,26

1846/1

5

3,2

1,77

1865/5, 1866, 1867, 1865/1, 1874, 1871, 1875, 1856, 1857, 1858/12, 1855, 1854, 1831/26-27, 1853/3, 1845, 1853/4-7, 1838-1844, 1770-1776, 1779-1784, 1786-1791/2, 1811-1814,

5

5

3

Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Lakossági kérelem


A hatályos településszerkezeti terv gazdasági erdőterület területfelhasználási egységbe sorolja ezt a területet, ám a valós állapotnak megfelelően a biológiai aktivitásérték változás számítása során a 9/2007. (IV.3) ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerinti ligetesen fás, bokorfás, cserjés-bozótos terület értékmutatója került alkalmazásra.



44


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 1816 2126-2138, 2139-2143, 2145-2147, 2149-2153, 0170/10, 0170/12-15, 0170/31, 0170/55, 0170/58, 0170/78, 0170/64-67, 0170/69-70, 0170/34-35, 0170/38

5

5



0,00

D13



12,95

D14



9,36

1438-1469, 1423-1428, 1432-1437

5

5



0,00

D15


Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület

0,77

1720/2, 1723, 1724, 17261729, 1730, 1731/1

5

3,2



-1,39

D16



8,37

5

5



0,00

D17



0,77

0,6

5


Mezőgazdasági térség (0,73) Települési térség (0,39)

3,39

D18



0,35

9

5



-1,40

D19

Általános mezőgazdasági terület - szántó


22,88

3,2

5



41,18

0246/1

028/10, 028/13-21, 024/1 028/10, 028/13-21, 024/1 021/12-13, 020/3, 021/10, 020/1, 020/56, 018/5-7,



45


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 018/9, 08/1, 08/3-4, 08/6, 014/9-13, 014/6, 012/48 D20 D21

Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület- gyep


6,72

06/1-10, 02/12, 04/1-14


0,83

0200/2, 0219/5 0219/1-2, 0219/6-19, 0221/47-50, 0221/2-9, 0221/12, 0221/14-19, 0221/21-33, 0221/35-47, 0223/3-7

6

5

3,2

6

6

0,6

Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés

18,82


-4,48

Mezőgazdasági térség (11,28) Erdőgazdálkod ási térség (8,01)

-17,81


0,00

D22

Általános mezőgazdasági terület - gyep


17,81

D23



1,1

0223/3-7

9

9

D24


Zöldterület

0,05

735

0,6

6

D25

Zöldterület


0,11

526/3

6

0,6

D26



0,71

165/1, 167/3

9

6



-2,13

D27


Zöldterület

0,2

163/5, 163/7, 163/9

0,6

6



1,08

D28


Zöldterület

0,28

031/1-2

5

6



0,28

D29

Zöldterület

Különleges beépítésre nem szánt terület közösségi kert

0,03

1018-1021, 1001-1004, 994-997, 979,

6

3,2



-0,08




Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény


0,27 -0,59


46


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 980, 972, 970 Vízgazdálkodási D30 Zöldterület terület Biológiai aktivitásérték változás összesen:

0,07

759

6

6



0,00 +2,61



47


MUNKAKÖZI ANYAG

III. TERÜLETI MÉRLEG TERÜLETI MÉRLEG – A HATÁLYOS TSZT SZERINT Területfelhasználási kategória

ha

Közigazgatási terület

Beépítésre szánt terület Falusias lakóterület Lf 72,27 Településközpont vegyes terület Vt 18,95 Központi vegyes terület Vk 3,77 Hétvégi házas üdülőterület Üh 22,34 Üdülőházas üdülőterület Üü 70,17 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz 0,27 Ipari gazdasági terület Gip 2,63 Különleges terület - bánya K-b 0,65 Különleges terület sportpálya K-sp 1,48 Különleges terület-temető K-t 1,16 Különleges terület-strand K-st 2,63 Különleges terület-hulladék K-sz 0,29 Különleges terület-kikötő K-ki 0,73 Beépítésre nem szánt terület Közlekedési terület Zöldterület Gazdasági erdőterület Általános mezőgazdasági szántó Általános mezőgazdasági terület - gyep Általános mezőgazdasági terület - szőlő Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület

Kö Z

31,85 6,1

E

664,93

Má-sz

30,99

Má-gy

43,54

Má-sző

62,88

Mk

92,16

V

1267,5


2398 ha


48


MUNKAKÖZI ANYAG TERÜLETI MÉRLEG – A TERVEZETT TSZT SZERINT Területfelhasználási ha Közigazgatási területe kategória Beépítésre szánt terület Falusias lakóterület Lf 80,47 Településközpont terület

Vt

12,6

Intézmény terület

Vi

3,23


Gksz

0,19

Ipari terület

Gip

1,26


Üü

20,22

Hétvégi terület

Üh

67,87

házas

Különleges terület sportterület

K-Sp

1,48

Különleges terület strand

K-Str

2,63

Különleges terület kikötő

K-Ki

0,73

Különleges terület kemping

KKemp

4,63

Különleges terület borgazdasági terület

K-Bg

1,37

Különleges terület turisztikai terület

K-Tur

4,28

Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület

K-Mü

0,16

Beépítésre nem szánt terület Zöldterület Zkk

6,06


Ev

414,41


Eg

232,35

Általános mezőgazdasági terület - gyep

Má-gy

42,19

Általános mezőgazdasági terület - szőlő

Má-sző

148,18


Mk

Vízgazdálkodási terület

V

51,52 1267,5


2398 ha


49


MUNKAKÖZI ANYAG Különleges beépítésre nem szánt terület temető

Kb-T

1,16

Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai terület

Kb-Tur

0,77


Kb-Kk

0,59

Különleges beépítésre nem szánt terület - villa

Kb-Vi

0,26

Közúti közlekedési terület

Köu

26,1

Kötöttpályás közlekedési terület

Kök

5,79

IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Csopak területén a Btv. szerkezeti terve erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, települési és vízgazdálkodási térséget jelöl. Térségi övezet megnevezése Erdőgazdálkodási térség



Vízgazdálkodási térség

Btv. (ha)

646,47

252,14

245,69

1253,97

Btv. által előírt min. megfelelés

614,15 ha (95%)

239,53 ha (95%)

-

2014. évi TSZT felülvizsg. szerint felhasznált (ha) 646,76

241,89

-

1191,27 (95%)

1267,5

További fejlesztési lehetőség (ha)

Megjegyzés

32,61

Megfelel Az erdőterületként kijelölt terület az övezet területéhez viszonyítva.

2,36

Megfelel A mezőgazdasági területként kijelölt terület a térség területéhez viszonyítva.

-

76,23

Megfelel Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a közigazgatási határtól számított 200 m-en belül. Megfelel A Btv.-ben ábrázolt tavak, vízfolyások a tervben vízgazdálkodási területként kerültek kijelölésre.

Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Csopak közigazgatási területén 598,4 ha erdőterület helyezkedik el. A településrendezési eszközökben ezen területek 100%-a erdőterületként kerület kijelölésre. Fentiek alapján tehát a településrendezési eszközök az Btv. 5.§ (3) bekezdésének megfelelnek.



50


MUNKAKÖZI ANYAG A Btv. által meghatározott kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Csopak közigazgatási területét az alábbi kiemelt térségi övezetek érintik: - Magterület övezete (Ö-1) - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) - Történeti települési terület övezete (T-2) - Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) - Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2) - Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1) - Tómeder övezete (D-1) - Települési terület övezete (U-1) - Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1) - Kertgazdasági terület övezete (M-2) - Erdőterület övezete (E-1) - Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (E-3) - Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1) A Btv. által lehatárolt kiemelt térségi övezetek – Csopakot érintő - területe az alábbi táblázatban található, az OTrT 12/A § (4) bekezdésének megfelelően történt pontosítást követően: TelepülésBtv.-ben rendezési Kiemelt térségi övezet megnevezése kijelölt terület eszközökben Megfelelés (ha) kijelölt terület (ha) 1937,01 1938,1 100,06% Magterület övezete (Ö-1) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) Történeti települési terület övezete (T-2) Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1)

213,13

220,57

103,49%

1144,57

1144,82

100,02%

2177,94

2190,07

100,55%

Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2)

122,11

124,61

102,05%

Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1)

49,45

49,44

99,98%

1253,97

1253,97

100%

Települési terület övezete (U-1)

246

237,67

96,61%

Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1)

92

88,71

96,42%

Kertgazdasági terület övezete (M-2)

160,14

167,94

104,87%

Erdőterület övezete (E-1)

632,22

630,62

99,74%

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2)

14,52

14,67

101,03%

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3)

3,29

3,4

103,34%

189,71

189,71

100%

182,51

179,6

98,41%

Tómeder övezete (D-1)

Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1)

A kiemelt térségekre vonatkozó övezeti előírásokat a területfelhasználási rendszer kialakítása során figyelembe vettük.



51


MUNKAKÖZI ANYAG

V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet (továbbiakban: ÖTM rendelet) előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitásérték változása. A tervezett változásokhoz tartozó biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás az ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerint két esetben történt. Egyik eset az általános mezőgazdasági területek differenciálása: az ÖTM rendelet 1. mellékletének 1. pontja a mezőgazdasági területeket csak általános és kertes mezőgazdasági területre bontja, tovább nem differenciálja őket. Ám jelen felülvizsgálat során az általános mezőgazdasági területen belül megkülönböztetésre került a szőlő és a gyep, amelyek biológiai aktivitásértéke így az ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerinti gyümölcs, szőlő, kert (értékmutató: 5) és rét, legelő (értékmutató: 6) felületminőségek értékmutatójával egyezik meg. Másik eset az erdőterületek differenciálása: erdőterületek esetében azért vált szükségessé a differenciált számítás, hogy a valós állapotnak megfelelően a még csak ligetesen fásult területek megkülönböztetésre kerüljenek a zárt erdőállománnyal borítottaktól. Ezekben az esetekben az ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerinti ligetesen fás, bokorfás, cserjés-bozótos terület felületminőség értékmutatója (6) került alkalmazásra. A hatályos településrendezési eszközökben a Randolder-villa területe kertes mezőgazdasági terület besorolású, ám a biológiai aktivitásérték számítás során a valós állapotnak megfelelően az ÖTM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerint különleges terület – állat- és növénykert terület értékmutatója (3) került alkalmazásra. A tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nőtt. A biológiai aktivitásérték változását bemutató táblázatot ld. II. Változások fejezetben.



52

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT


CSOPAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK .../2015 (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Csopak község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9/B.§ (2) b) pontban és 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 1.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6.§ (1) bekezdésében biztosított feladatkörében a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.§ (1) A rendelet hatálya Csopak község közigazgatási területére terjed ki. (2) Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1A, SZT-1B, SZT-2) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények (3) Jelen építési szabályzat függelékei: 1. függelék: Művi értékvédelem 2. függelék: Régészeti lelőhelyek 3. függelék: Természetvédelem 4. függelék: Mintakeresztszelvények

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2.§ (1) E rendelet alkalmazásában: a) Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál. b) Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál. c) Borturizmust szolgáló épület: A bor helyben való fogyasztását, értékesítését szolgáló gazdasági épület, amely rendelkezik a gazdasági épület funkciója mellett a vendégek fogadására alkalmas borkóstoló helyiséggel, a szükséges szociális helyiségekkel és szállásférőhelyekkel. d) Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús. e) Épületpótló műtárgy: életvitelszerű tartózkodásra alkalmas, épületnek nem minősülő műtárgy f) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint. g) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek. h) Kertépítészeti terv: jogosultsággal rendelkező kertépítész tervező által készítendő terv, amelynek munkarészei legalább: ha) földmérő által készített geodéziai helyszínrajz hb) tereprendezési terv – 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén hc) kertépítészeti tervrajz, amelynek tartalma 1. a kertkialakítás koncepciója 2. megvédendő és új növényzet bemutatása



53


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 3. a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti építmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helye, javasolt anyaga hd) favédelmi, fakivágási munkarész, amelynek tartalma 1. a kivágandó fák: fás szárú növények darabszáma, faja, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérője 2. a kivágás oka 3. a pótlás módja he) műszaki leírás i) Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba. j) Magánút céljára fenntartott terület: az építési telken illetve telken kijelölt terület, melyen távlatban magánút alakítható ki. Az építési telek illetve telek ezen részén építmény nem helyezhető el. k) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület. l) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Az Épületek, építmények tájbaillesztése védett természeti területeken című MSZ 20376-1 szerinti szempontok figyelembe vételével tervezett. m) Támfalgarázs: utcaszintre lejtős terep esetén a bevágást megtámasztó támfal mögött kialakított előkerti személygépjármű-tároló. n) Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség o) Teraszház: 10%-nál nagyobb meredekségű lejtős terepen épített ház, amely követi a lejtő vonalát, így lépcsőzetes elrendezése miatt az alsó helyiségek teteje teraszul szolgál a fentieknek. p) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 70%-nál nagyobb mértékben korlátozott. q) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.

3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA 3.§ (1) Kötelező erejű szabályozási elemek: a) szabályozási vonal; b) belterülethatár, amely egyben övezethatár is; c) építési övezet, övezet határa és jele; d) építési határvonal; e) a kötelező erejű megszüntető jel; f) közműsáv; g) magánút céljára fenntartott terület; h) kilátópont; i) kilátóponthoz kapcsolódó látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területek. (2) Más jogszabály által elrendelt kötelező erejű szabályozási elemek: a) közigazgatási határ; b) védőtávolságok; c) művi értékvédelem ca) műemlék, műemlék telke; cb) műemléki környezet határa; cc) régészeti lelőhely határa; cd) karakterhordozó terület határa és területe; ce) településképvédelmi terület határa; d) táj- és természetvédelem da) országos ökológiai hálózat magterület határa és területe; db) nemzeti park terület határa; dc) országos jelentőségű természetvédelmi terület határa; dd) tájképvédelmi terület határa; de) Natura2000 terület határa és területe; df) ex lege védett természeti érték; VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


54


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA dg) helyi jelentőségű védett természeti terület határa; dh) vízbázis belső védőövezet határa; di) vízbázis külső védőövezet határa; dj) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa; dk) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa; e) vízpart-rehabilitációs terv ea) beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa; eb) megőrzendő természetes partvonal; ec) megszűnő, korábbi jogi partvonal; ed) tervezett új szabályozási partvonal; ee) engedély nélkül létesült, megszüntetendő feltöltés; ef) építési hatósági intézkedést igénylő, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület; eg) tómederben megtartható feltöltés, móló; eh) hajózási, sport idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakasz; ei) strandolásra alkalmas partszakasz; ej) meglévő hajóállomás; ek) meglévő, engedéllyel rendelkező vitorláskikötő; el) elsődlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal; em) zöldterületen elhelyezhető építmények számára kijelölt terület; f) nyílt karsztos terület és határa; g) szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete; h) felszíni vízminőség-védelmi terület övezete; i) vízeróziónak kitett terület övezete; j) erdőtelepítésre alkalmas terület övezete. (3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatóak. 4.§ Sajátos jogintézmények: a) beültetési kötelezettséggel érintett terület határa; b) elővásárlási joggal érintett terület határa.

4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS 5.§ (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt építési telkeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a telek belterületbe vonását követően történhet.

II. FEJEZET KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6.§ Közterületalakítási terv készíthető a településszerkezetileg, forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.


településképileg

vagy


55



III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 5. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 7.§ (1) Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (3) Az országos védelemre javasolt épületek esetében az országos védelem kimondásáig az épületekre a helyi védelemre vonatkozó előírások érvényesek.

6. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK 8.§ (1)A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

7. HELYI VÉDELEM 9.§ (1)A helyi védelem alatt álló értékeket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Helyi védelem alatt álló értékekre a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. (3) A helyi védelem lehet: a) helyi területi védelem; aa) karakterhordozó terület – HK ab) településképvédelmi terület - TKV b) helyi egyedi védelem ba) épület – H1 bb) műtárgy – H2 10.§ (1) Karakterhordozó területen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással. (2) Karakterhordozó területen új épület építése esetén az épületszélesség – intézményi rendeltetés kivételével - nem haladhatja meg a 7,2 métert, mely szélességbe a tornác mérete is beletartozik. (3) Karakterhordozó területen az épületek homlokzata csak vakolt vagy meszelt falazat lehet. A homlokzati falfelületek színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, tört fehér, pasztellszürke színek alkalmazhatók. A homlokzati falfelületeken a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó, hagyományos anyagokból készült vakolatdíszek elhelyezhetők. (4) Karakterhordozó területen az épület párkánymagassága nem haladhatja meg a 3,5 métert. (5) Karakterhordozó területen tetőhéjalásként csak nem mázas, natúr vagy piros színű égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés alkalmazható. (6) Karakterhordozó területen az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el. (7) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a karakterhordozó területen fésűs beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 6 méteren túli épületrészen alakítható ki. (8) Karakterhordozó területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet. (9) Településképvédelmi területen épület csak a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel helyezhető el.



56


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 11.§ (1) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók. Az építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) Helyi védett épületen történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél a) az épület helyi hagyományokhoz illeszkedő jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz. b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén ahelyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését; bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. (3) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el. (4) Részleges védelem alatt álló épület állagmegóvása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, tetőtérbeépítése, bővítése csak oly módon történhet, hogy a védelem alapjául szolgáló elem a) megőrzésre kerüljön, vagy b) bontását követően annak karakterelemei az új épület építése során beépítésre kerüljenek. (5) Helyi védett műtárgyak felújítása során a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

8. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA 12.§ (1) A település közigazgatási területén reklám, hirdetőtábla elhelyezésénél a vonatkozó helyi rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. (2) Meglévő hirdetőtábla fennmaradása – amennyiben az nincs összhangban a vonatkozó rendelet előírásaival – nem hosszabbítható meg. (3) Má-sző és Mk övezetekben az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el. (4) Óriásplakát és molinó a település területén nem helyezhető el.

IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 9. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 13.§ (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat – Magterület övezetére, az országosan védett természeti területekre, a Natura2000 hálózathoz tartozó területekre, ex lege védett természeti értékekre, helyi jelentőségű természetvédelmi területekre – megóvását biztosítani kell. (2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; c) művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges. (3) A település közigazgatási területén – a települési és tájkarakter védelme érdekében – 2500 m2nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épület nem építhető. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


57


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 14.§ (1) A település területén az Országos Ökológiai Hálózat - Magterülethez tartozó területek, az országosan védett természeti területek, és a Natura 2000 területek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (2) Védett területen a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; b) tájba illeszkedő épület helyezhető el; c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak; d) szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el. (3) Védett területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (4) A településen meglévő helyi jelentőségű védett természeti területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (5) A helyi jelentőségű védett természeti területeken a vonatkozó helyi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

10. TÁJKÉPVÉDELEM, LÁTVÁNYVÉDELEM 15.§ (1) Tájképvédelmi területen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló, többször módosított 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban Btv.) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) Tájképvédelmi terület pontosított határa a Szabályozási terven feltüntetésre került. (3) Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (4) A kilátópontokat és az ehhez kapcsolódó látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. (5) A látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területeken új épület építése vagy egyéb épületnek nem minősülő építmény elhelyezése esetén a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell bizonyítani, hogy a kilátás nem sérül.

V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 11. KÖRNYEZETVÉDELEM 16.§ (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata akkor folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, b) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. (2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

12. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 17.§ (1) A település a felszín alatti vízminőség-védelmi előírások alapján a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik. (2) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. (3) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenység csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytatható.



58



13. A LEVEGŐ VÉDELME 18.§ A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

14. A TERMŐFÖLD VÉDELME 19.§ (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik. (2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet. (4) Építési terület kialakítása, építési tevékenység során feltárt környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítéssel el kell távolítani. A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható. (5) A telkeken rézsű oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

15. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS 20.§ (1) Szelektív hulladékgyűjtő sziget karakterhordozó területen és műemléki környezetben nem helyezhető el. (2) A település területén önálló hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag Gip építési övezet területén folytatható az övezeti előírások figyelembe vételével.

16. A ZAJ ELLENI VÉDELEM 21.§ Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM 17. NYÍLT KARSZT TERÜLETEK 22.§ (1) A nyílt karszt területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. Az övezetben folytatott tevékenységek során a jogszabály vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) A Szabályozási tervlapon jelölt nyílt karszt területek veszélyes környezetnek minősülnek, ennél fogva a területen építési tevékenységet folytatni csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján lehetséges.

18. VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK 23.§ (1) A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín a) külterületen legalább 80%-os; b) belterületen legalább 30%-os növényborítottságát. (2) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.



59



19. FELSZÍNI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET 24.§ (1) A felszíni vízminőség-védelmi terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza a Btv. felszíni vízminőség-védelmi terület övezet határával összhangban. Területén a Btv. felszíni vízminőség-védelmi terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) Az (1) bekezdés szerinti területen csak a Btv. előírásaival összhangban álló épület építhető, bővíthető. Az övezet területén terepszint alatti és feletti építményt, illetve térburkolatot elhelyezni tilos. Kivételesen elhelyezhetők nyomvonalas közmű és hírközlési létesítmények, a természetvédelmi hatósággal egyeztetett formában. (3) Az (1) bekezdés szerinti területen tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni. A területen kizárólag a terület élőhelyi adottságait, vízháztartását, természetes növényzetet figyelembe vevő területhasználat lehet. (4) A Szabályozási tervlapon jelölt felszíni vízminőség-védelmi területek veszélyes környezetnek minősülnek, ezért a területen építési tevékenységet folytatni csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján lehetséges.

20. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK 25.§ (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl: a) közlekedési területek; b) közművek, közműlétesítmények; c) szennyvízátemelő; d) természetközeli folyóvizek. (2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók. (3) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 31.§ előírásai az irányadók.

VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 21. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG 26.§ Beültetési kötelezettség jegyezhető be - önkormányzati hatósági döntés alapján - a 2. melléklet 2.2. pont szerinti ingatlanokra.

22. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG 27.§ Elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet 2.1. pont szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. sz. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.

23. TELEKALAKÍTÁS 28.§ (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja egyszerű geometriájú, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. (2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. (3) Közműterület és magánút céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet illetve övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható. (4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek. (5) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


60



VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS 24. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 29.§ (1) A meglévő és a tervezett közcélú: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a) településképi megjelenésre, b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre (4) Új út nyitása, építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, b) a meglevő közművek szükséges felújításáról, c) a csapadékvizek elvezetéséről, d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell. (5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani. (6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a) az autak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

25. VÍZELLÁTÁS 30.§ (1) Belterületen új vízhálózat a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően. (2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad, c) Tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv maradjon.

26. SZENNYVÍZELVEZETÉS 31.§ (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. (2) A település hidrogeológiai adottsága miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz: a) közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, b) nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyású mederbe vezetése tilos. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


61


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (3) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m 3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni  az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni,  a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. ab) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:  ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható,  ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,  ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,  ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m 3-t, és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, vagy a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül ba) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:  ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,  ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,  ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,  ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. bb) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet. (4) Új szennyvízátemelő műtárgyat csak védőtávolság igénye nélkül, bűzzáróan és zajvédelem kiépítésével lehet létesíteni. (5) Meglevő szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igényét a) egyedileg kell meghatározni b) az egyedileg meghatározott védőtávolság igény hiányában 20 m-es védőtávolság biztosítása szükséges a védőtávolságon belül élelmiszer, gyógyszer előállítása, tárolása és forgalmazása nem létesíthető.

27. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS 32.§ (1) A felszíni vizek, vízfolyások, állandó és időszakos hasznosítású árkok mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni. Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. (2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. (3) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező. (4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén, b) új telekosztású terület esetén. (5) Az (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (6) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani.



62


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 33.§ (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni. (2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. (3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, b) szélessége ne lépje túl a 3,5 m-t, c) szegélye 10 cm-nél nem lehet magasabb, d) minden telekre csak egy kocsibehajtó létesíthető – saroktelek kivételével.

28. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS 34.§ (1) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a) műemléki környezetben, b) karakterhordozó területen, c) településképvédelmi területen, d) sétáló utcává alakítandó utcában, e) tájképvédelmi területen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (2) Külterületen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. (3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni. (5) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad - amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha a közterületi útburkolat bontására lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni.

29. FÖLDGÁZELLÁTÁS 35.§ Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

30. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 36.§ (1) A belterületen, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (3) Külterület beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti fektetéssel is kivitelezhetők. Amennyiben egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető.

31. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 37.§ (1) Új antenna telepítésénél 300 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni. (2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.



63



IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 32. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 38.§ (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak. (2) Két építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában. (3) Két építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet. (4) A Séd-patak partján elhelyezkedő, meglévő építési telkek közterületi kapcsolata a patak felett létesített, legfeljebb 3,0 m széles hídon keresztül is biztosítható. (5) Övezetekben jogszerűen meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. 39.§ (1) A település területén elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop a) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint védett természeti területen nem helyezhető el, b) egyéb területeken a (2) bekezdés figyelembe vételével helyezhető el, a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (2) A település területén 10 méternél magasabb hírközlési magasépítmény, adótorony, antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet nem helyezhető el. (3) A település területén – K-kemp építési övezet kivételével - lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, mobil épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

33. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 40.§ (1) A település területén – ipari gazdasági terület kivételével a) műanyag hullámlemez; b) fémlemez fedés - korcolt vagy lécezett fémlemez fedés kivételével, amennyiben az övezeti előírások nem tiltják -; c) bitumenes zsindely tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható. (2) A 71-es úttól északra elhelyezkedő falusias lakó-, hétvégiházas-, településközpont- és intézményi terület építési övezeteiben az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. (3) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. (4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet. (5) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek. (6) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet, b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg, bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


64


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) - tetőfelületre történő telepítés esetén – magastető tetősíkjától legfeljebb 10°-kal emelkedhet ki. (7) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a) a telkek előkertjében, b) a telkek udvarán, c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el. (8) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. (9) A település beépítésre szánt területén csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazoltan, illetve növényzettel takartan helyezhető el.

34. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS 41.§ (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t. (2) Tereprendezés az építési helyen kívül kizárólag az előkertben lehetséges, az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása céljából. (3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel, b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel, de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg. (4) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,0 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest. (5) A közúttal határos telken az utcavonalon meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető. (6) A település területén támfalgarázs nem építhető. 42.§ (1) A település teljes területén tömör kerítés – terméskőből rakott kerítés kivételével - nem építhető. Terméskőből rakott kerítés kizárólag karakterhordozó területen építhető, legfeljebb 1,8 m magassággal. (2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,6 m lehet, legfeljebb 0,5 m magas lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron a kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t. (3) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni. (4) Mezőgazdasági területen – Má-gy1 övezet kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, élősövény vagy vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik. (5) Gazdasági és védelmi erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető. (6) Zöldterületen épített kerítés legalább 90 %-ban áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal. (7) Sportpálya területén labdafogó háló, kerítés valamennyi építési övezetben, övezetben 6,0 m magasságig építhető.

35. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY 43.§ (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. (2) A legalább 70%-ban beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza. (3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. (4) Beépített utcaszakasz esetén az előkerti építési vonalnak az ingatlannyilvántartásban is bejegyzett legalább 70%-ban kialakult állapothoz kell igazodnia, kivéve, ha a Szabályozási terven előkerti építési határvonal került jelölésre. (5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége, előkerti építési határvonal 5,0 m. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


65


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (6) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méter, a hátsókert 0 méter. (7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 5,0 méter. 12 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje minimum 4,0 méter lehet. (8) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m. (9) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben lévő telekre a beépíthető telekrész meghatározására az OTÉK építési helyre vonatkozó és jelen rendelet 43.§-ban meghatározott szabályokat kell figyelembe venni. (10) Azon övezetekben, ahol a beépítési mód nem került meghatározásra, ott a szabadonálló beépítésre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni.



66



MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 36. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET 44.§ (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak: a) Falusias lakóterület (Lf) b) Településközpont terület (Vt) c) Intézményi terület (Vi) d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) e) Ipari terület (Gip) f) Üdülőházas terület (Üü) g) Hétvégiházas terület (Üh) h) Különleges területek ha) sportterület (K-Sp) hb) strand terület (K-St) hc) kikötő terület (K-Ki) hd) kemping terület (K-Kemp) he) borgazdasági terület (K-Bg) hf) turisztikai terület (K-Tur) hg) mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) (2) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

37. FALUSIAS LAKÓTERÜLET 45.§ (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. (2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) szálláshely jellegű; e) igazgatási, iroda; f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; g) kulturális, közösségi szórakoztató; h) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, amennyiben az építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek. (5) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető. (6) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein kizárólag magastetős épület építhető 3742° közötti tetőhajlásszöggel. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°lehet.) Alacsony hajlásszögű- vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 40 m2-en létesíthető. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


67


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (7) Falusias lakóterület építési övezeteiben tetőhéjalásként csak nem mázas, natúr vagy piros színű égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés alkalmazható. (8) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül nem helyezhető el: a) kirakatszekrény; b) állatkifutó; c) trágyatároló, komposztáló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló. (9) Falusias lakóterület építési övezeteiben előkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el: a) állatól; b) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop; c) kerti építmények. (10) Falusias lakóterület építési övezeteiben oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el: a) állatól; b) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak; c) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop; (11) Falusias lakóterület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el: a) állatól; b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop; c) mosókonyha; d) gépjárműtároló. (12) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele

K O SZ

Kialakítható Kialakítható telek telek legkisebb legkisebb telekszélessége területe (m) (m²)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

Terepszint alatti építés mértéke (%)

Lf1

O/K

800

16

30

5,0

40

30

Lf2

O/K

800

16

20

5,0

50

20

Lf3

SZ

800

20

30

6,0

40

30

kialakult beépítési mód oldalhatáron álló beépítés szabadonálló beépítés

(13) Lf1 építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával. (14) Lf1 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület, és további egy melléképület helyezhető el. (15) Lf1 építési övezet építési telkein az épület lejtő oldali homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,0 m-t. (16) Lf1 építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (17) Lf1 építési övezet építési telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 20%-át meg nem haladó, de legfeljebb 40 m2 bruttó alapterületű lehet. (18) Lf2 építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával. (19) Lf2 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület, és további egy melléképület helyezhető el. (20) Lf2 építési övezet építési telkein az épület lejtő oldali homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,0 m-t. (21) Lf2 építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (22) Lf2 építési övezet építési telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 20%-át meg nem haladó, de legfeljebb 40 m2 bruttó alapterületű lehet. (23) Lf3 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


68


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (24) Lf3 építési övezet építési telkein legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el. Amennyiben az építési telken négynél több rendeltetési egység helyezkedik el, úgy a meglévő egységek rendeltetése módosítható, azonban új rendeltetési egység nem helyezhető el. (25) Lf3 építési övezet építési telkein állattartó építmény nem helyezhető el.

38. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET 46.§ (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) igazgatási, iroda; c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein egy épületben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el. (5) Településközpont terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető. (6) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - kizárólag magastetős épület építhető 37-42° közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°lehet.) (7) Alacsony hajlásszögű- vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 40 m2-en létesíthető. (8) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül nem helyezhető el: a) kirakatszekrény; b) állatkifutó; c) trágyatároló, komposztáló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (9) Településközpont terület építési övezeteiben előkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el: a) állatól; b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet; c) kerti építmények. (10) Településközpont terület építési övezeteiben oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el: d) állatól; e) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak; f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet; (11) Településközpont terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el: a) állatól; b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet; c) mosókonyha; d) gépjárműtároló. (12) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:



69



Építési Beépítés övezeti módja jele






Vt1

O/K

500

16

40

5,0

40

40

Vt2

O

800

18

40

5,0

30

40

Vt3

O

800

18

20

5,0

60

20

Vt4

SZ

2000

25

20

6,5

60

20

K O SZ

kialakult beépítési mód oldalhatáron álló beépítés szabadon álló beépítés

(13) Vt1 építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával. (14) Vt1 építési övezet építési telkein több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik egyéb nem lakó rendeltetést is tartalmaz. (15) Vt2 építési övezet építési telkein több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik egyéb nem lakó rendeltetést is tartalmaz. (16) Vt2 építési övezet építési telkein állatól, állattartó épület nem helyezhető el. (17) Vt3 építési övezet építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület, és további egy melléképület helyezhető el. (18) Vt4 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető. (19) Vt4 építési övezet építési telkein legfeljebb kétszintes épület építhető. (20) Vt4 építési övezet építési telkein lapostetős épület is elhelyezhető.

39. INTÉZMÉNY TERÜLET 47.§ (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) igazgatási, iroda; b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; c) kulturális, közösségi szórakoztató; d) szállás; e) lakó; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el. (6) Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele

K K SZ Z






Vi1

Z

3000

40

40

7,5

30

40

Vi2

SZ

K

K

15

7,5

50

15

kialakult telekméret kialakult telekszélesség szabadonálló beépítés zártsorú beépítés



70


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (7) Vi1 építési övezet építési telkein sportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető. (8) Vi2 építési övezetben telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár-rendezés esetén az érintett telek területe maximum 5%-ban módosulhat.

40. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 48.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó rendeltetést is tartalmazhat (3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele Gksz1 SZ

SZ

Kialakítható Kialakítható telek telek legkisebb legkisebb telekszélessége területe (m) (m²) 1000

18





50

6,0

20

50

szabadonálló beépítés

(6) Gksz1 építési övezet építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 5 m-re helyezhető el.

41. EGYÉB IPARI TERÜLET 49.§ (1) Egyéb ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban környezetre jelentős hatást gyakorló ipari létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Egyéb ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) környezetre jelentős hatást gyakorló ipari; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda rendeltetést is tartalmazhat. (3) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte mellett, vagy az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel történik. (4) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Az egyéb ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele Gip1 SZ

SZ


25





40

7,5

30

40


(6) Gip1 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


71



42. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET 50.§ (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (2) Üdülőházas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) üdülő; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) kulturális, közösségi szórakoztató; e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben – Üü2 építési övezet kivételével - eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. (5) Üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben kizárólag lapostetős épület helyezhető el. (6) Üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben gépjárműtároló önálló épületben nem helyezhető el. (7) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele






Üü1

SZ

10 000

80

30

13,0

50

30

Üü2

SZ

10 000

80

30

13,0

40

30

Üü3

SZ

10 000

80

20

13,0

50

20

Üü4

SZ

5000

40

15

7,5

50

15

SZ


(8) Üü1 építési övezet építési telkein legfeljebb 6 épület helyezhető el. (9) Üü1 építési övezetben az épület egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságot. (10) Üü2 építési övezet építési telkein legfeljebb 2 épület helyezhető el. (11) Üü2 építési övezetben a Szabályozási terven jelölt előkert zöldfelületként alakítandó ki, az előkertben építmény nem helyezhető el. (12) Üü3 építési övezet építési telkein legfeljebb 4 épület helyezhető el. (13) Üü4 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

43. HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLET 51.§ (1) Hétvégiházas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) Hétvégiházas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) üdülő; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű rendeltetést is tartalmazhat. (3) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Hétvégi házas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül nem helyezhető el: a) kirakatszekrény; b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


72


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA c) állatól, állatkifutó; d) trágyatároló, komposztáló; e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. (5) Hétvégi házas terület építési övezeteiben előkert legkisebb méretén belül kerti építmény nem helyezhető el. (6) Hétvégi házas terület építési övezeteiben oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el kerti építmények közül tárolásra szolgáló műtárgyak. (7) Hétvégi házas terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el a kerti építmények közül tárolásra szolgáló műtárgyak. (8) A hétvégiházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele






Üh1

SZ / K

800

18

15

5,0

70

15

Üh2

SZ / K

800

18

15

5,0

70

15

Üh3

SZ / K

800

18

15

5,0

70

15

K SZ

kialakult beépítési mód szabadonálló beépítés

(9) Üh1 építési övezetben a beépítési mód szabadon álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával. (10) Üh1 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el. (11) Üh1 építési övezet építési telkein újonnan maximum két üdülő rendeltetési egység helyezhető el. Amennyiben az építési telken kettőnél több rendeltetési egység helyezkedik el, úgy a meglévő egységek rendeltetése módosítható, azonban új rendeltetési egység nem helyezhető el. (12) Üh1 építési övezet építési telkein kizárólag magastetős épület építhető 37-42° közötti tetőhajlásszöggel. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°lehet.) Alacsony hajlásszögű- vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 40 m2-en létesíthető. (13) Üh1 építési övezetben tetőhéjalásként csak nem mázas, natúr vagy piros színű égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés alkalmazható. (14) Üh2 építési övezetben a beépítési mód szabadon álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával. (15) Üh2 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el. (16) Üh2 építési övezet építési telkein újonnan maximum két üdülő rendeltetési egység helyezhető el. Amennyiben az építési telken kettőnél több rendeltetési egység helyezkedik el, úgy a meglévő egységek rendeltetése módosítható, azonban új rendeltetési egység nem helyezhető el. (17) Üh3 építési övezetben a beépítési mód szabadon álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával. (18) Üh3 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el. Amennyiben az építési telek mérete meghaladja a 2000 m2-t, úgy az építési telken 2 épület helyezhető el. (19) Üh3 építési övezet építési telkein egy épületben legfeljebb két üdülő rendeltetési egység helyezhető el. (20) Üh3 építési övezet építési telkein kizárólag magastetős épület építhető 37-42° közötti tetőhajlásszöggel. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°lehet.) Alacsony hajlásszögű- vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 40 m2-en létesíthető. (21) Üh3 építési övezetben tetőhéjalásként csak nem mázas, natúr vagy piros színű égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés alkalmazható.



73



44. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 52.§ (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) sportterület (K-Sp) b) strand terület (K-St) c) kikötő terület (K-Ki) d) kemping terület (K-Kemp) e) borgazdasági terület (K-Bg) f) turisztikai terület (K-Tur) g) mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) (2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.

45. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET 53.§ (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) sport b) a sport rendeltetést kiszolgáló rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (4) A különleges terület - sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele K-Sp SZ

SZ


30





10

7,5

50

10


(5) K-Sp építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

46. KÜLÖNLEGES TERÜLET – STRAND TERÜLET 54.§ (1) Különleges terület – strand terület a Szabályozási terven K-St jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban strand terület és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – strand terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) strand kiszolgáló létesítményei; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) vendéglátó; d) egyéb közösségi szórakoztató e) az a)-d) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges terület – strand terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Különleges terület – strand terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Különleges terület – strand építési övezeteinek építési telkein figyelembe kell venni a Szabályozási terven jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávot. (6) A különleges terület – strand terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:



74


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Építési Beépítés övezeti módja jele K-St SZ

SZ

Kialakítható Kialakítható telek telek legkisebb legkisebb telekszélessége területe (m) (m²) 10 000

30





10

6,0

65

10


(7) K-St építési övezetben a telek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (8) K-St építési övezet építési telkein feltöltés nem lehet. (9) K-St építési övezet építési telkein a minimális zöldfelületi arány legalább 30%-án fa telepítendő. (10) K–St építési övezet építési telkein az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.

47. KÜLÖNLEGES TERÜLET – KIKÖTŐ TERÜLET 55.§ (1) Különleges terület - kikötő terület a Szabályozási terven K-Ki jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a vízi közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A különleges terület – kikötő terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) vízi közlekedési; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás d) az a)-c) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges terület – kikötő területen építési övezeteiben önálló szállás rendeltetés nem létesíthető, szállás rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án helyezhető el. (4) Különleges terület – kikötő terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (5) Különleges terület - kikötő terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (6) Különleges terület – kikötő terület építési övezeteinek építési telkein figyelembe kell venni a Szabályozási terven jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávot. (7) A különleges terület - kikötő terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele K-Ki SZ

SZ


30





10

7,5

60

10


(8) K-Ki építési övezet építési telkein feltöltés nem lehet. (9) K–Ki építési övezet építési telkein az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. A látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.

48. KÜLÖNLEGES TERÜLET – KEMPING TERÜLET 56.§ (1) Különleges terület - kemping terület a Szabályozási terven K-Kemp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban kemping és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - kemping terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) szállás; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) közösségi szórakoztató, kulturális; d) egészségügyi; e) sport f) az a)-e) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


75


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges terület – kemping terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (4) A különleges terület - kemping terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele K-Kemp SZ

SZ

Kialakítható Kialakítható telek telek legkisebb legkisebb telekszélessége területe (m) (m²) 10 000

100





20

6,0

60

20


(5) K-Kemp építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (6) K–Kemp építési övezet építési telkein az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. (7) K-Kemp építési övezetben az építési telek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.

49. KÜLÖNLEGES TERÜLET – BORGAZDASÁGI TERÜLET 57.§ (1) Különleges terület – borgazdasági terület a Szabályozási terven K-Bg jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – borgazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) gazdasági (feldolgozó); b) kereskedelmi, szolgáltató; c) vendéglátó d) az a)-c) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges terület – borgazdasági terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (4) A különleges terület - borgazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele K-Bg SZ

SZ


30





30

6,0

40

30


(5) K-Bg építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (6) K-Bg építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető. (7) K–Bg építési övezet építési telkein az épület tájba és környezetbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni.

50. KÜLÖNLEGES TERÜLET – TURISZTIKAI TERÜLET 58.§ (1) Különleges terület - turisztikai terület a Szabályozási terven K-Tur jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - turisztikai terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) turisztikai; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) közösségi szórakoztató, kulturális; VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


76


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA e) oktatási, egészségügyi, szociális f) az a)-e) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (4) A különleges terület - turisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele






K-Tur1

SZ

10 000

100

20

9,0

60

20

K-Tur2

SZ

2000

30

10

6,0

40

10

SZ


(5) K-Tur1 építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (6) K-Tur1 építési övezetben új épület kizárólag lapostetővel, vagy legfeljebb 15°-os alacsony hajlásszögű tetővel építhető. (7) K-Tur1 építési övezet építési telkein teraszház esetén a legnagyobb épületmagasság 1,0 méterrel túlléphető. (8) K-Tur1 építési övezet építési telkein az épület lejtő oldali homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 8,0 m-t, kivéve teraszház, ahol a 8,0 m-es legnagyobb homlokzatmagasság az egymástól legalább 6,0 méterre eltolt teraszos épületelemek homlokzatmagasságára vonatkozik. (9) K-Tur1 építési övezetben a telek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (10) K-Tur2 építési övezet építési telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (11) K-Tur2 építési övezeteiben szállás rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 10%-án helyezhető el.

51. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET 59.§ (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó; b) egyéb mezőgazdasági; c) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. (4) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési Beépítés övezeti módja jele K-Mü SZ

SZ


18





20

6,0

40

20




77


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (6) K-Mü építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (7) K-Mü építési övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott. (8) K-Mü építési övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergia-ellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott.

XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 52. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 60.§ A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé tartoznak: a) Zöldterület aa) Közkert (Zkk) b) Erdőterületek ba) Védelmi (Ev) bb) Gazdasági (Eg) c) Mezőgazdasági területek ca) Általános mezőgazdasági terület - szőlő (Má-sző) cb) Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy) cc) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) d) Vízgazdálkodási terület da) Tómeder (V) db) Tómedren kívüli terület (V-tk) e) Különleges beépítésre nem szánt terület ea) Temető (Kb-T) eb) Turisztikai terület (Kb-Tur) ec) Közösségi kert (Kb-Kk) ed) Villa (Kb-Vi) f) Közlekedési terület fa) Közúti (KÖu) fb) Kötöttpályás (KÖk)

53. ZÖLDTERÜLET 61.§ (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. (2) Vízpart-rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterület övezetekben épület csak a kijelölt helyen helyezhető el. (3) Zöldterület övezeteinek telkeinek legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (4) Zkk1 övezetben elhelyezhető a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény, b) a terület fenntartását szolgáló építmény, c) szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó épület. (5) Zkk1 övezet telkein az építés feltételei: a) a beépítés módja: szabadonálló, b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%, c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m, d) közművesítettség mértéke: teljes. (6) Zkk2 övezetben épület nem helyezhető el.



78


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (7) Zkk2 övezet telkein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, műtárgyak – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével –, valamint megújuló energiaforrás műtárgyai nem helyezhetők el. (8) Zkk3 övezetben épület nem helyezhető el. (9) Zkk3 övezet telkein a csatlakozó építési telkekhez gépjármű-közlekedésre alkalmas kapubehajtó és bejárat megközelítési helye szilárd vagy nem szilárd burkolattal kialakítható.

54. ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐ 62.§ (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál. (2) Védelmi erdőterület övezeteiben épület nem helyezhető el. (3) Ev1 övezetben a Btv. magterület övezetre (Ö-1) vonatkozó szabályok alkalmazandók.

55. ERDŐTERÜLET – GAZDASÁGI ERDŐ 63.§ (1) A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása. (2) Gazdasági erdőterület övezeteiben elhelyezhető az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmény. (3) Eg övezet telkein az építés feltételei: a) a beépíthető telek legkisebb területe: 100.000m2 (10 ha), b) a beépítés módja: szabadonálló, c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,3%, d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m. (4) Eg övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergiaellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése - a Btv. előírásaival összhangban - megoldott. (5) Eg övezetben a Btv. magterület övezetére (Ö-1) vonatkozó szabályok alkalmazandók.

56. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - SZŐLŐ 64.§ (1) A szabályozási terven Má-sző jellel jelölt terület elsősorban nagyüzemi jellegű árutermelő szőlő- illetve gyümölcstermesztésre szolgáló terület. (2) Általános mezőgazdasági terület - szőlő övezeteiben elhelyezhető: a) nagyüzemi jellegű, árutermelő szőlőtermesztéshez kapcsolódó épület; b) ehhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei; c) borászathoz, borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó épület. (3) Általános mezőgazdasági terület - szőlő övezeteinek telkein medence, nyílt tüzivíztározó nem helyezhető el. (4) Általános mezőgazdasági terület - szőlő övezeteinek telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése, kezelése megoldott. (5) Általános mezőgazdasági terület - szőlő övezetben a beépíthető telekméretet el nem érő telkeken a jogszerűen meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de új épület nem építhető. (6) Má-sző1 övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 4000 m2, b) a beépíthető telek legkisebb területe: 20.000 m2 (2 ha), c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m, d) a beépítés módja: szabadonálló, e) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%, f) az építhető épületek összes bruttó alapterületének legnagyobb mértéke: 300 m2, g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m, h) terepszint alatti beépíthetőség legnagyobb mértéke: 10%. (7) Má-sző1 övezetben épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet a Btv. vonatkozó előírásai figyelembe vételével. (8) Má-sző1 övezetekben kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-42° tetőhajlásszöggel, a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°lehet.) VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


79


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (9) Má-sző1 övezet telkein az épület lejtő oldali homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t. (10) Má-sző1 övezet telkein új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással. (11) Má-sző1 övezet telkein az épületek homlokzata csak vakolt illetve meszelt falazat lehet. A homlokzati falfelületek színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, tört fehér, pasztellszürke színek alkalmazhatók. A homlokzati falfelületeken a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó vakolatdíszek elhelyezhetők. (12) Má-sző1 övezet telkein tetőhéjalásként csak nem színezett, égetett agyagcserép illetve nádfedés alkalmazható. (13) Má-sző2 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 4000 m2, b) a beépíthető telek legkisebb területe: 10.000 m2 (1 ha), c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m, d) a beépítés módja: szabadonálló, e) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%, f) az építhető épületek összes bruttó alapterületének legnagyobb mértéke: 300 m2 g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m, h) terepszint alatti beépíthetőség legnagyobb mértéke: 10%. (14) Má-sző2 övezetben épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet a Btv. vonatkozó előírásai figyelembe vételével. (15) Má-sző2 övezetekben kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-42° tetőhajlásszöggel, a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°lehet.) (16) Má-sző2 övezet telkein az épület lejtő oldali homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t. (17) Má-sző2 övezet telkein új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással. (18) Má-sző2 övezet telkein az épületek homlokzata csak vakolt illetve meszelt falazat lehet. A homlokzati falfelületek színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, tört fehér, pasztellszürke színek alkalmazhatók. A homlokzati falfelületeken a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó vakolatdíszek elhelyezhetők. (19) Má-sző2 övezet telkein tetőhéjalásként csak nem színezett, égetett agyagcserép illetve nádfedés alkalmazható. (20) Má-sző3 övezetben új épület nem helyezhető el, meglévő épület nem bővíthető, az övezetben a Btv. felszíni vízminőségvédelmi terület övezetére (F-1) vonatkozó szabályok alkalmazandók.

57. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET - GYEP 65.§ (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál. (2) Általános mezőgazdasági terület – gyep övezeteiben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. (3) Má-gy1 övezetben meglévő önálló rendeltetési egységek megtarthatók, azonban új rendeltetési egység nem helyezhető el. (4) Má-gy1 övezetben az építmények elhelyezésének feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10.000 m2 (1 ha); b) a beépíthető telek legkisebb területe: 50.000 m2 (5 ha); c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m; d) a beépítés módja: szabadonálló; e) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%; f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m. (5) Má-gy2 övezetben az építmények elhelyezésének feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10.000 m2 (1 ha); b) a beépíthető telek legkisebb területe: 50.000 m2 (5 ha); c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m; d) a beépítés módja: szabadonálló; e) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%; f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m. (6) Má-gy1 övezetben a Btv. magterület övezetére (Ö-1) vonatkozó szabályok alkalmazandók.



80


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (7) Má-gy3 övezetben új épület nem helyezhető el, meglévő épület nem bővíthető, az övezetben a Btv. felszíni vízminőségvédelmi terület övezetére (F-1) vonatkozó szabályok alkalmazandók. (8) Má-gy3 övezetben a Btv. magterület övezetére (Ö-1) vonatkozó szabályok alkalmazandók.

58. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 66.§ (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, a saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület. (2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhetők a szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények, és az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei. (3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet lehet építeni. (4) Kertes mezőgazdasági terület övezet telkein medence, nyílt tüzivíztározó nem helyezhető el. (5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. (6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a helyi védelem alatt álló szőlők területén az 1 ha-t meg nem haladó telkek esetében legfeljebb 50 m2 alapterületű gazdasági épület építhető. (7) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással. (8) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben az épületek homlokzata csak vakolt illetve meszelt falazat lehet. A homlokzati falfelületek színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, tört fehér, pasztellszürke színek alkalmazhatók. A homlokzati falfelületeken a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó, hagyományos anyagokból készült vakolatdíszek elhelyezhetők. (9) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben tetőhéjalásként csak nem mázas, natúr vagy piros színű égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés alkalmazható. (10) Mk övezeteiben az építmények elhelyezésének feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m2, b) a beépíthető telek legkisebb területe: 2700 m2, c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m, d) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 20 m; e) a beépítés módja: szabadonálló, f) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%, g) az építhető épületek összes bruttó alapterülete legfeljebb: 200 m2, h) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m, i) terepszint alatti beépíthetőség legnagyobb mértéke: 10%. (11) Mk övezet telkein lakóépület nem építhető. (12) Mk övezet telkein kizárólag egy épület helyezhető el. (13) Mk övezetben kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-42° tetőhajlásszöggel, a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°lehet.) (14) Mk övezet telkein az épület lejtő oldali homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t.

59. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET – TÓMEDER 67.§ (1) Vízgazdálkodási terület - tómeder a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet. (2) Vízgazdálkodási terület – tómeder övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel – a vonatkozó jogszabályok szerint. (3) V övezetbe a Balaton tómedre tartozik. (4) V övezet területén a hatályos vízügyi jogszabályok, a Btv. vonatkozó előírásait kell alkalmazni. (5) V övezet területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken létesíthető, üzemeltethető. A vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető.

60. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET – TÓMEDREN KÍVÜL 68.§ (1) Vízgazdálkodási terület – tómedren kívül a Szabályozási terven V-tk jellel jelölt övezet.



81


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (2) Vízgazdálkodási terület – tómederen kívül övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel – a vonatkozó jogszabályok szerint. (3) V-tk1 övezetbe a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv hatálya alá eső tómedren kívüli vízgazdálkodási területek tartoznak, amelyben a hatályos vízügyi jogszabályok és a Btv. vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. (4) V-tk1 övezetben építési hatósági intézkedést igénylő, engedély nélküli ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített területen építési tevékenység végzése tilos. (5) V-tk2 övezetbe a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe. (6) V-tk3 övezetbe a vízfolyások, árkok medre és parti sávja tartozik. (7) V-tk3 övezetben épület nem helyezhető el.

61. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 69.§ Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) temető (Kb-T) b) turisztikai terület (Kb-Tur) c) közösségi kert (Kb-Kk) d) villa (Kb-Vi)

62. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ 70.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület – temető terület övezeteiben elhelyezhető: a) terület rendeltetésszerű használatát, fenntartását és őrzését szolgáló építmény; b) ravatalozó, kápolna. (3) Kb-T övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: kialakult; b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: kialakult; c) a beépítés módja: szabadonálló; d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%; e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m. (4) Kb-T övezetben telekalakítás telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 5%-ban módosulhat. (5) Kb-T övezet telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (6) Kb-T övezet telkein több épület is elhelyezhető.

63. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TURISZTIKAI TERÜLET 71.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai területen elhelyezhető építmény: a) turisztikai; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) közösségi szórakoztató, kulturális rendeltetést tartalmazhat. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető. (4) Kb-Tur övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 2000 m2; b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m; c) a beépítés módja: szabadonálló; d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%; e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;



82


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (5) Kb-Tur övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

64. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – KÖZÖSSÉGI KERT 72.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert terület a Szabályozási terven Kb-Kk jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a helyi lakosság zöldség és gyümölcstermesztését biztosító, kertészeti művelés alatt álló terület. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert terület övezeteiben elhelyezhető építmény: a) közösségi épület; b) épületnek nem minősülő kerti építmény, tárolóépítmény. (3) Kb-Kk övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható / beépíthető telek legkisebb területe: 2000 m2; b) a kialakítható / beépíthető telek legkisebb szélessége: 40 m; c) a beépítés módja: szabadonálló; d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%; e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m. (4) Kb-Kk övezet telkein legfeljebb egy épület helyezhető el.

65. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – VILLA 73.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – villa terület a Szabályozási terven Kb-Vi jellel szabályozott övezet, melynek területén az egykori szőlőhegyi villaépületek helyezkednek el. (2) Kb-Vi övezet telkein új épület nem építhető. (3) Kb-Vi övezetben meglévő épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés végezhető – az értékvédelmi előírások betartása mellett.

66. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 74.§ (1) Közúti közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. (2) Kötöttpályás közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖk jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. (3) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki. (4) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki. (5) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. (6) Kök övezetben elhelyezhető épület épületmagassága legfeljebb 5,0 m. (7) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja: Közlekedési Védőtávolság Út kategória terület belterület külterület szélessége 71. sz. főút Országos főút Meglévő 100m-100m 73. sz. főút Országos főút Meglévő 100m-100m 7221. jelű Lovas – Országos Meglévő 50m-50m Csopak összekötő út mellékút 7303. j. Csopak – Országos Balatonfüred Meglévő 50m-50m mellékút összekötő út 71.sz. főút belterületi Települési Meglévő szakasza gyűjtőút 73. sz.főút belterületi Települési szakasza Meglévő gyűjtőút (Veszprémi út) 7303. jelű út Települési Meglévő belterületi szakasza gyűjtőút VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu

83



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (Füredi út) 7221. jelű út belterületi szakasza (Paloznaki u.) Kossuth u. Fürdő u. Kőkorsó u. Árpád u. Ifjúság sétány Sport utca Patakvölgy utca Vasút utca Lápotai utca Minden egyéb út melyről ingatlanok nyílnak Gyalogutak

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

-

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

-

Meglévő (3-12 m)

-

-

50m-50m

50m-50m

Meglévő Tervezett 2-3 m

29 Székesfehérvár Tapolca vasútvonal

-

-

(8) Az építési övezetekben az OTÉK által előírt várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. Kivételt jelent ez alól a) a Vt1, Vt2 építési övezet, ahol nem lakó rendeltetés esetén az OTÉK által előírt várakozóhelyek 80%-a, b) a Vi1 építési övezet, ahol az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a, c) a K-Tur1 építési övezet, ahol az OTÉK által előírt várakozóhelyek 20%-a, közterületen vagy parkolás-megváltással is biztosítható a jogszabályban előírt tartalmú közlekedési vizsgálat alapján. (9) A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén új parkolók létesíthetők a Szabályozási terven jelöltek szerint.

HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 75.§ (1) A rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a község helyi építési szabályzatáról szóló, többször módosított 16/2003. (XI.01.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Ambrus Tibor Polgármester

dr. Szántód Anita Jegyző

Kihirdetve: Csopak, 2015. dr. Szántód Anita Jegyző


84




MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A .../2015. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv

2. MELLÉKLET A .../2015. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények 2.1. Elővásárlási joggal érintett területek Ssz

Helyrajzi szám

Fekvés

1.

35, 36, 37

Kossuth u. 97, 99, 101

2.

1171-1176

Kisfaludy utca

Településrendezési cél Településközpont kialakítása Közösségi turisztikai célú terület kialakítása

2.2. Beültetési kötelezettséggel érintett területek  az Ifjúság sétány és a Rozmaring utca között elhelyezkedő 385 hrsz-ú ingatlan



85



FÜGGELÉKEK 1. függelék Művi értékvédelem 1.1. Országos védelem Az nyilvántartása szerint Csopak országos művi értékvédelem alá eső épületei és területei, valamint az egyes műemlékekhez tartozó műemléki környezetek területe: Ssz.

Funkció

Cím

Hrsz

1. Budai-villa

Füredi utca 85.

2. Harangtorony

Kossuth utca 1110/2 128.

3. Lakóház

Budai utca

1845

4. Lakóház

Kossuth utca 58. Dózsa György utca 5. Dózsa György utca 3. Szérűskert utca 45. Kossuth utca 27. Füredi utca 27. Kishegyi utca 7.

1010

5. Lakóház 6. Lakóház 7. Lakóház 8. Présház 9. Présház 10. Eőry-villa (présház és pince) 11. Ranolderkastély

12. Református templom 13. Szent Miklós templom romjai 14. Vincellérház 15. Vízimalom

Kishegyi utca 13.

1846/1

99

TörzsMűemléki környezet szám 5475 1830/2, 1831/12, 1831/13, 1831/14, 1831/16, 1831/17, 1831/18, 1831/19, 1831/20, 1831/25, 1831/26, 1831/27, 1845, 1853/3, 1854 5479 15, 16, 18, 29/1, 32/1, 30/2, 31, 162, 1081/1, 1081/4, 1104, 1106, 1107, 1109, 1144, 1111/1, 1142, 1145/2, 1180/2, 1189, 1193 5476 1831/8, 1831/16, 1831/25, 1844/1, 1846/1 1853/3 5481 122, 123, 162/3, 1009, 1012, 1026, 1027, 1030 9038 80/1, 81/1, 95, 98, 100, 109, 110

98

8649

1128

5474

140

9039

1126

5480

19, 8689 20/1, 21-23 031/1, 5483 031/3-6

Paloznaki 65 utca 2. Kossuth utca 125 41.

5477

Berekháti utca 54. Kisfaludy utca

778

5484

1179 1177

9036

78/1, 78/2, 79/1, 80/1, 95, 97, 99, 110, 111 0134/1, 1126, 1127/2, 1127/3, 1129, 2490, 2492, 2493, 2497, 2498/1, 2488 136, 137/1, 139/1, 141/5, 141/6, 162/3, 951/6, 951/9 1117, 1123, 1125, 1127/1, 1127/2, 1128, 1130/11, 2490 10, 18, 20/9, 20/17, 20/18, 20/27, 20/28, 20/29, 20/30, 20/31, 24, 25/2, 26, 27, 2605, 2606, 2612 021/12, 021/13, 023, 024/5, 0246/1, 029/2, 030/11, 030/3, 031/2, 034/2, 043, 18, 20/3, 20/7, 20/32, 20/33, 20/34, 20/35, 20/36, 20/37, 20/38, 20/39, 20/40, 2620/3, 2621 61, 62/2, 63, 64, 66, 74, 112, 113, 117, 118

5478 114, 115, 124, 126, 162, 965, 973 769/2, 775, 776, 777, 779, 780/2 1146, 1147/1, 1147/6, 1149/2, 1150, 1151/1, 1151/2, 1152, 1175, 1176, 1180/1, 1180/2, 1181, 1182, 1183, 1184, 1189, 1190/2


86



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 1.2. Helyi védelem 1.2.1. Karakterhordozó terület 12-16, 29/1, 30/2, 31, 32/1, 32/3, 35-38, 40, 41, 44-60, 62-66, 96-101, 107-115, 117-119, 121-126, 965, 966, 973, 975-977, 1007, 1009, 1010, 1012-1014, 1023, 1025-1029, 1031-1039, 1045, 1050/3-4, 1053, 1059, 1063/3-4, 1066, 1068, 1070-1073, 1077-1080, 1104, 1106-7, 1109, 1110/2, 1162, 11681139-40, 1141-2, 1143/1-2, 1145/2-3, 1146, 1148, 1149/1-2, 1151-1160, 1161/1, 1161/3-5, 1177, 1179, 1181-5, 1187, 1190/1-2, 1191-1200, 1211/1, 1214-6, 1219-21, 1224-6, 1227/1, 1228, 0112/14, 0112/16 1.2.2. Településképvédelmi terület 1201/4, 1201/16-23, 1201/25-26-29, 1201/31-34, 1201/33-37, 1238-1242/1, 1244, 1245, 1246/3-5, 1246/7-10, 1247/2-3, 1247/6-9, 1248/1-2, 1249/1-4, 1251/2-4, 1252, 1253, 1254/2-4, 1254/10-12, 1255, 1256/1-2, 1257/2, 1257/4-5, 1257/8-11, 1258-87, 1289, 1291, 1292/2, 1292/4, 1293/4-5, 1293/7-14, 1293/16-23, 1293/25, 1294/1-8, 1294/11-16, 1294/18-20, 1295, 1296, 1297/1, 1298, 1299/4-23, 1300, 1704/1, 2601-2605, 2607, 2609-2616, 2619, 2620/1-2, 2620/4

2. függelék Régészeti lelőhelyek Ssz Lelőhely neve 1. Kövesdi templomrom 2. Kövesd középkori településmag

3. Harangtorony, Kossuth u. 128. 4. Csopak középkori településmag

Hrsz 125 - 024/2, 02/5, 028/15-21; 52-71, 74, 7/1, 78/2, 79/1, 80/1-2, 81/1, 82/1, 95-129, 162/2, 954/1-9, 955, 959, 965-969, 972-979, 983-993, 999-1000, 1001, 1005-1018, 1021-1046, 1050/4, 1052/1, 1053 1110/2, 1111/1

Azonosító 7704 7703

7702

- 6, 7, 8, 10/1, 12-16, 28-47, 20/41-45, 25/2, 1063/3-4, 1065/1, 106-1080, 1104, 1107, 1109, 1180/2, 1148-1157

sz.n.

5. Kőkoporsó-domb

159/16, 157/1, 161/1, 163/6, 476/2, 472/6, 476/1, 470, 467/1, 397-399, 401, 402, 406, 407/1, 408/2, 409, 412, 413414, 417, 420, 421, 422, 426, 428, 430, 431, 434/2, 436, 438, 439, 42, 443, 446, 447, 450-457, 309, 480-536, 539-558/3, 576/3, 560-575, 735-745, 746/1-2, 762763, 712, 716, 717, 718, 719,729,

7705

6. Üdülőtelep

277, 279, 281, 283, 285, 287, 288, 291, 292, 304, 316, 319, 320-350, 351/1-3, 418, 421, 42/2,4, 423, 424, 426, 428, 429, 431, 433, 435, 437, 440, 441

7706


87



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Ssz Lelőhely neve 7. Sóstói-domb

Hrsz Azonosító 579-609, 626-665, 667-670, 7707 672/1, 672/3-4, 673-694

8. Haraszt-dűlő

02221/50, 20, 25; 0225/126

9. Lőcze-domb

08/3-4

7709

014/9-13, 72-73, 024/1, 015

7710

10. Temető felett 11. Öreg-hegy

02221/3-10, 13-14, 0223/3-4, 0222,

174, 176-182, 1223-1299/1-18, 1707/1-4, 1704/1-2, 1705, 1718, 0131/27-49

12. Nosztori

086

7708

7711

7712


0117/2, 083/3, 0109/1, 0107/1

7713

14. Sportpálya

1084

35024


2046, 2047

59011

16. Nosztori (Nosztre) 069/7/3, 068, 069, 076/5, 077, 078, 079/1, 081

7714

3. függelék Természetvédelem 3.1. Védett természeti területek Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe (167/2–3, 171, 173/1–2, 177, 0201/6, 0201/8-9, 0201/16, 0202, 0211, 0212/1, 0225/6, 0225/12, 0225/20, 0225/27, 0225/37, 0225/63, 0225/66-75, 0225/78102, 0225/104-114, 0225/116-127, 0225/129-130) Balatonfüredi Erdő Természetvédelmi Terület (0102/1, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/5) 3.2. Ex lege védett területek Források: -


-


-


-


-


Barlangok: -

Nosztori-sziklaüreg (4462-20),

-

Nosztori-sziklaodú (4462-21),

-

Nosztori-völgyi-forrásbarlang (4462-22),

-

Csákány-hegyi-barlang (4462-23)

3.1. Natura 2000 területek Balaton (HUBF30002)



88


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 0201/9, 0225/6, 0225/12, 0225/20, 0225/27, 0225/63, 0225/66, 0225/67, 0225/68, 0225/69, 0225/70, 0225/71, 0225/72, 0225/73, 0225/74, 0225/75, 0225/78, 0225/79, 0225/80, 0225/81, 0225/82, 0225/83, 0225/84, 0225/85, 0225/86, 0225/87, 0225/88, 0225/89, 0225/90, 0225/91, 0225/92, 0225/93, 0225/94, 0225/95, 0225/96, 0225/97, 0225/98, 0225/99, 0225/100, 0225/101, 0225/102, 0225/103, 0225/104, 0225/105, 0225/106, 0225/107, 0225/108, 0225/109, 0225/110, 0225/111, 0225/112, 0225/113, 0225/114, 0225/115, 0225/116, 0225/117, 0225/118, 0225/119, 0225/120, 0225/121, 0225/122, 0225/123, 0225/124, 0225/125, 0225/126, 0225/127, 0225/129, 0225/130, 0226/19, 0226/20 Balatonfüredi-erdő (HUBF20034) 040, 047, 048, 049/1, 049/2, 049/3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7, 049/8, 049/9, 049/10, 049/11, 049/12, 049/13, 049/14, 049/15, 049/16, 049/17, 049/18, 049/19, 049/20, 049/21, 049/22, 049/23, 049/24, 049/25, 049/26, 049/27, 049/28, 049/29, 049/30, 049/31, 049/32, 050/2, 050/3, 050/5, 050/6, 051/1, 051/3, 051/12, 053, 055/1, 055/2, 056, 057, 058, 059, 060, 061, 062, 063, 064, 071, 072/1, 072/2, 072/3, 073/1, 073/2, 073/3, 073/4, 073/5, 073/6, 073/7, 073/8, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 073/15, 073/16, 073/18, 073/19, 074/1, 074/2, 074/3, 074/4, 075/1, 075/2, 075/3, 087/1, 087/2, 087/3, 087/4, 088, 089, 090, 092, 093, 094/1, 094/2, 094/3, 095, 096, 0104, 0105, 0107/2, 0107/4, 0108/2, 0108/3, 0109/1, 0109/2, 0110/1, 0110/4, 0110/5, 0110/6, 0110/7, 0110/8, 0110/9, 0112/4, 0112/5, 0112/6, 0112/7, 0112/8, 0112/9, 0112/10, 0112/11, 0112/12, 0112/14, 0112/15, 0112/16, 0112/17, 0112/18, 0113, 0114/3, 0114/4, 0114/5, 0114/6, 0114/7, 0114/8, 0114/9, 0114/10, 0116/1, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/5 3.1. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek Csopaki-szőlők Balatonfüred közigazgatási határ- Péterhegyi u.- Erdőalja utca –Öreghegyi utca közötti terület 1721, 1726, 1735, 1737, 1738, 1739/1, 1745/3, 1743, 1744, 1748/1, 1756, 1757, 1760, 1763, 1764/1, 1764/2,, 1764/3, 1765/3, 1765/4, 1766, 1767, 1768 Erdőalja utca - Péterhegyi utca – Petrányi pincéhez vezető út - Öreghegyi utca közötti terület 0129/9, -/10, -/11, -/12, -/14, -/7, -/2, -/17, -/38, -/37, -/16, -/19, -/20, -/21, -/22, -/23, -/34 Petrányi pincéhez vezető út -Péterhegyi utca - Csopak belterületi határ - Öreghegyi utca közötti terület 0131/16, -/15, -/14, -/13, -/12, -/11, -/10, -/9, -/6, -/5, -/27, -/29, -/30, -/31, -/32, -/33, -/34, /37, -/38, -/39, -/42, -/41, -/40, -/36, -/35, -/43, -/44, 0131/2 Péterhegyi utca déli felén Csopak belterületi határ- Homokbánya utca - Péterhegyi utca Koralevics pince mellett a Szeder utca irányába haladó, 1872 hrsz-ú út - Szérűskert utca közötti terület 0248/24, -/25, -/26, -/27, -/28, -/29, -/30, -/31, -/16, -/, -/32, -/33, -/44, 45, -/46, -/47, -/73, /74, -/57, -/35, -/37, -/38, -/36, -/40, -/41, -/42, -/58, -/59, -/60, -/61, -/62, -/63, -/64, -/65 Balatonfüred közigazgatási határ - Péterhegyi utca –Istenfia utca - Füredi utca közötti terület 1803, 1804, 1805/2, 1805/3, 1805/4, 1807, 1808/1, 1808, 1808/2, 1805/6, 1809, 1810, 1800, 1796/5, 1796/4, 1796/3, 1795 Istenfia utca - Péterhegyi utca -Venyige utca- Füredi utca közötti terület 1792, 1791, 1790, 1789, 1788, 1787, 1786, 1814, 1813 Péterhegyi utca - Venyige utca - Füredi utca –Budai utca közötti terület 1784, 1783, 1782, 1781, 1780, 1779, 1775, 1776/3, 1776/5, 1777, 1772, 1820, 1821, 1823, 1824, 1825, 1826, 1831/2, 1831/3, 1831/4, 1831/5, 1831/11, 1831/10, 1831/9, 1831/8, 1831/12, 1831/13, 1831/14, 1831/16, 1830/2, 1831/20, 1831/19, 1831/18, 1830/1, 1829, 1831/21, 1831/23, 1831/24 Péterhegyi utca –Budai utca –Füredi utca - Nagykúti utca közötti terület



89


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 1838, 1839/1, 1839/2, 1840, 1841, 1842, 1844, 1853/4, 1853/5, 1853/6, 1853/7, 1858/1, 1858/2,1857, 1856, 1855, 1854, 1831/27, 1831/26 Falukertje utca – Nádaskút északi része 0250/15, -/16, -/17, -/18, -/19, -/13, -/12, -/11, -/10, -9, -/8, 0170/63, 0170/62 Vasút – 73-as főúttól keletre fekvő terület 0181/17, -/18, -/19, -/20, -/21, -/22, -/23, -/24, -/25, -/26, -/27, -/28, -/29, -/30, -/31, -/32, /33, -/34, -/35, -/36, -/37, -/38, -/39, -/40, -/41, 0181/12, -/13, -/14, -/15, -/16, -/5, -/6, -/7, /8, 0193/9, 0193/5, 0193/4, 0193/1 Vasút – 71-es főút- 73-as főúttól keletre fekvő terület 0197/2, 0197/11, 0197/12, 0197/13, 0197/14, 0197/15, 0197/16, 0197/17, 0197/18 Csákányhegy 1609/1,1608, 1608/1, 1606/1, 1606/2, 1605, 1604,1469, 1468, 1467, -66, -65, -64, -63, -61/1, 61/2, -60, -59, -58, -57, -56, -55, -54, -53, -52, -51, -50, -49, -48, -47, -46, -45, -44, -43, -42, -41, 1440, 1439, 1438, 1437, 1435, 1434, 1433, 1432, 1428/2, 1428/1,1426, 1425, 1424, 1423, 1408, 1409, 1412, 1416, 1406, 1405, 1402, 0247/4, -/5, -/6, -/7, -/8, -/9, -/10, -/11, -/14, 0246/6, -/10, -/11, -/12, -/14, -/16, -/17 Petőfi utca északi oldala 030/5, -/6, -/7, -/8, -/9, -/10, -/11 Petőfi utca déli oldala 028/11, 028/10, -/9, -/8, -/7, -/6, -/25, -/24, -/23, -/21, -/20, -/19, -/18, -/17, -/16, -/15, -/14, /13, 028/10, 024/1 , 024/5, 024/4, -/3, -/2, -/1, -/13, -/9, -/10, -/11, 021/12, 020/3, -/4, -/5, /6, 018/6, -/7, -/9 Lőcedomb 014/9, -/10, -/11, -/12, -/13, 08/1, -/2, 04/1, 012/6, -/7, -/4, -/5, -/8 Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Parkja 031/1-2 hrsz

4. függelék Mintakeresztszelvények M=1:100



90

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK





91



VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA A Vizsgálati összefoglaló célja és feladata, hogy összefoglaló módon mutassa be a település területrendezési konfliktusait, fejlődési lehetőségeit, mintegy kijelölve a település fejlődése, a következő településrendezési tervfázisok irányát. Települési alapadatok Terület (ha) Belterület (ha) Egykori zártkert (ha) Külterület (ha) Lakosság (fő)

2398 229 102 2067 2101

Térségi kapcsolatok, településhálózat Csopak a Balaton északi partján fekvő település, amelyek a kistérségi központ, Balatonfüred keleti szomszédja, a megyeszékhelytől, Veszprémtől 16 km-re fekszik. Közlekedési szempontból a község kedvező helyzetben van, hiszen keresztül halad rajta a 71. sz. Lepsény-Fenékpuszta főút, valamint a 73. sz. főút is, amely Csopak és a megyeszékhely, Veszprém között biztosít közúti kapcsolatot. A településen halad keresztül továbbá 29. sz. Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal is, amely mellett a települési- és főúthálózati adottságoknak köszönhetően a község tömegközlekedése kiváló. A település társadalma Csopak lakosainak száma 2013-ban 2101 fő volt. A község népességszáma az elmúlt 40 évben folyamatosan nőtt s növekszik ma is, ami a kedvező természeti környezetnek, a Balaton közelségének köszönhető jelentős mértékű beköltözéssel magyarázható. A népességszám emelkedéséhez képest a természetes szaporodás száma kedvezőtlen tendenciát mutat, a halálozások száma magasabb, mint az élveszületéseké. Ennek ellenére az utóbbi 10 évben beköltöző fiatalok jelentős arányának és a növekvő gyermekszámnak köszönhetően a község társadalma fokozatosan fiatalodó képet mutat. A település gazdasága Csopak gazdasága Balaton-parti elhelyezkedéséből adódóan jelentős mértékben az idegenforgalomra épül, amely a gazdasági szereplők tevékenységi körére, a foglalkoztatási szerkezetre jelentős hatást gyakorol. A vállalkozások bevételeit és ezáltal a működését a szezonalitás határozza meg, így problémát jelent, hogy a szezonon kívüli foglalkoztatás lehetősége korlátozott, ezért ezekben az időszakokban megnő a munkanélküliek száma. A településen működő vállalkozások jellemzően az idegenforgalmat kiszolgáló kereskedelemre, szolgáltatásra és vendéglátásra épülnek, a lakosság több mint kétharmada a tercier szektorban dolgozik. A településen csupán kettő olyan vállalkozás működik, amelyeknek profilja nem az idegenforgalomra épült: a Rezgő Kft., amely fémtömegcikk-gyártással és kovácsoltvas termékek előállításával foglalkozik, és a Steindach Kft, amelynek fő profilja a tetőfedés és egyéb ácsmunkák végzése. Településüzemeltetés Csopakon az anyagi jellegű közszolgáltatások az önkormányzat által biztosítottak és megfelelően működnek. A kommunális hulladék elszállítása megoldott, a szelektív hulladékgyűjtés szigeteken valósul meg. Természeti adottságok Csopak a Dunántúli-dombság nagytáj, Balaton-medence középtáj, Balatoni-riviéra kistáj keleti részén helyezkedik el. A település domborzatát a Balaton-parti sík területek, majd az ezeket észak felé haladva felváltó domboldalak jellemzik, a község legmagasabb pontja a 318m magas Csákányhegy. Csopak területén három talajtípus dominál: a vízpart menti területeken a réti talajok, tőlük északabbra a magasabb fekvésű területeken az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a település legészakibb részén pedig a rendzina talaj az uralkodó. A település éghajlata mérsékelten melegmérsékelten száraz, ahol szubmediterrán hatás is érvényesül. Az évi csapadék 580-600 mm, az évi napfénytartam kevéssel meghaladja a 2000 órát. Csopak egyetlen felszíni vízfolyása a Séd-patak, amely a Nosztori-völgy északi részén ered, vízhozama jelentős, átlagosan 2997 l/p. A Csopakon VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


92


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA található növénytársulásokat két csoportba sorolhatjuk: a vízhez kötött növénytársulások és a szárazföldi vegetáció. A vízparti vegetációt kiterjedt nádasok alkotják, a szárazföldit pedig a másodlagos gyepek, a bokorerdők, a mészkedvelő tölgyesek, a cseres-tölgyesek és a gyertyánoskocsánytalan tölgyesek. Tájszerkezet Csopak a Balaton északi partján, a Balaton-felvidék középső részén helyezkedik el. A településen kialakult tájhasználatok a domborzati adottságokhoz igazodnak: a terep a Balaton-parttól észak felé emelkedik. A Balaton-parti sík területen többnyire a vízhez és az üdüléshez köthető területhasználatok, észak felé haladva a lankás domboldalakon szőlőterületek, a település legészakibb és legmagasabb területein pedig erdőterületek uralkodnak. A tájszerkezet kialakulásában meghatározó szerepet töltenek be a vonalas tájelemek, amelyek természetesek illetve mesterségesek lehetnek. Természetes vonalas elem Csopak egyetlen felszíni vízfolyása, a Séd-patak, mesterséges elemek a 71. sz. Lepsény-Fenékpuszta főút, illetve a 29. sz. SzékesfehérvárTapolca vasútvonal, amelyek egymással párhuzamosan haladnak, valamint a 73. sz. CsopakVeszprém főút. Tájhasználat Csopak tájképét és a tájhasználatok kialakulását nagy mértékben befolyásolta Balaton-parti elhelyezkedése és domborzati adottságai: a terep délről, a Balaton-partjától észak felé folyamatosan emelkedik. A tóparti, viszonylag sík területen nádasok és gyepek, észak felé az enyhe lejtésű domboldalakon szőlők, az északi magasabb térszíneken erdők fekszenek. A település egyetlen vízfolyása, a Séd-patak az északi erdőkben ered, felső szakaszán az erdőben halad, majd torkolatáig a belterületen, beépített területek között. Az igazgatási terület északi részét nagyrészt erdőterületek borítják, amelyeknek jelentős része zárt erdőállomány. A zárt erdőfoltok között frissen beerdősülő, egykori gyepterületek is előfordulnak. A belterület keleti illetve nyugati oldalán helyezkedik el a szőlőhegy, ahol a területhasználat nagyrészt szőlő, illetve elszórtan találhatóak szőlőművelés alatt álló parcellák a település belterületén is főleg a berekháti területen. Csopakon általánosságban a szépen művelt, gondozott szőlők jellemzőek, kordonos művelésű parcellákkal. A településen jelentős kiterjedésű nádasok találhatóak a Balaton partján a Kerekedi- és a Paloznakiöböl mentén. A településen kis arányban, elszórtan fordulnak elő gyepek, legnagyobb kiterjedésű gyepterület a Kerekedi-öböl menti nádas és a 71. sz. főút közti területen fekszik. Táji és természeti értékek Csopak területét számos nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti terület érinti. Csopakon Natura 2000 különleges madárvédelmi (SPA) terület és különleges természetmegőrzési terület (SCI) a Balaton területe, valamint különleges természetmegőrzési terület (SCI) a Balatonfüredi-erdő területének Csopak közigazgatási területére eső része. Országosan védett természeti terület a Balatonfüredi Erdő Természetvédelmi Terület, amelynek keleti része Csopak területére esik, illetve a Kerekedi-öböl Természetvédelmi Terület. Az Országos Ökológiai Hálózat Magterület övezetébe tartozik a Csopak közigazgatási területének északi részén fekvő erdőterületek nagy része, a Kerekedi-öböl part menti területei, valamint a Balaton teljes vízfelülete. Megyei jelentőségű védett terület a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Parkja, helyi jelentőségű pedig a Csopaki-szőlők Természetvédelmi Terület. Ex lege védett értékek Csopakon a források. Településszerkezet A falu szerkezetét alapvetően a domborzati viszonyok és a természeti adottságok határozzák meg, azonban a település kialakulásában nagy szerepet játszottak a közlekedési infrastruktúra elemek – főutak, vasút -, melyek Csopak területi fejlődésének térbeli kereteit jelentik. Csopak két egymástól markánsan elkülönülő településrészből áll – Ősközség és környezete illetve Fürdőtelep -, melyeket egymástól a 71-es főút és a vasút választja el. Az Ősközség és környezete nőtt jellegű, míg a délen elhelyezkedő Fürdőtelep tervezett településrész képét mutatja. Belterületi területhasználat Csopak két - kialakulását, szerkezetét, beépítettségét, karakterét tekintve - jelentősen eltérő településrészre osztható. Az Ősközség és környezete településrészen helyezkednek el Csopak lakó- és intézményterületei, a településrész határaiban azonban üdülő- illetve vegyes lakó-üdülő területek is találhatók. A VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


93


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA településrész zöldfelületi ellátottsága megfelelő, a településközpontban végighúzódó Séd-patak mellett helyezkedik el a közösségi zöldterületek túlnyomó része. Ezen településrészben található az építészeti örökség értékes elemeinek többsége – beleértve az ősi településmagot is. A Fürdőtelep a 71-es főút és a vízpart között elhelyezkedő településrész. Túlnyomó része üdülőterület, melyek közé ékelődve csak az üdülőnépességet kiszolgáló egy-egy kiskereskedelmi illetve vendéglátó terület található. A területen intézmény nem helyezkedik el, a vízpart mellett azonban a település Balatonhoz kapcsolódó különleges funkciójú területei (hajóállomás, kikötő, strand) találhatók meg. A településrész csak kevés közösségi zöldterülettel rendelkezik, azonban a vízparti különleges területek révén a zöldfelületi ellátottság kielégítő. Épületállomány Csopak egyes településrészeinek beépítési mértéke és módja jelentősen eltér egymástól. Az Ősközségben – azon belül főleg a Kossuth utcában – számos helyen megtalálhatók a balatonfelvidéki építészeti jellemzők – a fésűs beépítések és a soros elrendezésű, háromosztatú parasztházak. Ezen épületek egy része még ma is eredeti formájában fellelhető. A régi épületek mellett találhatunk újabb, a balaton-felvidéki építészet formavilágát alkalmazó épületeket is, azonban a település-központtól távolodva nagy számban jelennek meg az ettől eltérő tömegű, anyaghasználatú, forma- és színvilágú házak. A nagyobb alapterületű, földszintes, szabadon álló intézményi és gazdasági épületek jelentősen eltérnek a környező lakóépületektől. A Fürdőtelep épületállománya meglehetősen vegyes, a hétvégiházas területeken elhelyezkedő nyaralók minden típusa megtalálható. Ezek mellett a településrész külső területein több szálloda és panzió is megtalálható, melyek alapterülete illetve épülettömege a környező házak sokszorosa. Ezen épületek átlagosan négyszintesek, magasságuk 13-14 méter. Épített értékek Csopak területén az örökségvédelmi nyilvántartás alapján 16 műemlék található: a Budai-villa, a Csonkatorony, az Eőry-villa, a Ranolder-kastély, a református templom, a Szent Mikós templom romjai, egy vincellérház, a Plul Malom, két présház illetve hat lakóház. A település helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendeletében 141 épületet, építményt nyilvánított védelemre érdemesnek, ám a rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt állnak teljes lakótömbök, melyekben találhatunk a helyi építészeti örökség szempontjából kevésbé értékes épületeket, illetve üres telkeket is, így megfontolandó a község helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendeletét felülvizsgálni. Közlekedés Csopak elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatai kedvezőek. A településen keresztülhalad a Balaton északi partján haladó 71. sz. másodrendű főút – mely közvetlen kapcsolatban áll az M7 autópályával –, valamint a 73.sz. főút. A főutak forgalmi terhelése jelentős, különösképpen a nyári időszakban. Hasonló mértékben terhelt a falut a szomszédos településekkel összekötő 7221 j. és 7303 j. mellékút is. A 71.sz. főút elválasztja a falut a Balaton-parttól és az üdülőterületektől, üdülőszezonban a legtöbbet használt Kossuth utcai kereszteződés a megnövekedett forgalom miatt nem megfelelő. A település közúthálózatának nagy része burkolt, az utak állapota megfelelő. A település lakóutcáit sok esetben a szűk közterületi szélesség, így a zöldsávok, gyalogjárdák és a parkolási lehetőségek hiánya jellemzi. A településen a parkolási igények kielégítettek, mind a faluban, mind az üdülőterületek déli részén, a strand közelében. A település közösségi közlekedése megfelelő. A helyközi autóbuszjáratok mellett a települést érinti a Székesfehérvár – Tapolca vasútvonal. A vasútvonalat a 71-es főút mellett szintben keresztezi a Kossuth utca, mely nyári időszakban jelentős torlódásokat okozhat. Csopakon egy vasútállomás, s 6 vasúti átkelőhely található – ebből kettő csupán gyalogosok számára igénybe vehető. A település déli részén, a Balaton partján keresztülhalad a Balatoni Bringakörút, s a nyári szezonban hajójáratok is közlekednek Keszthelyre és Balatonfüredre. A gyalogos közlekedés lehetősége, annak minősége sok helyen nem megfelelő, járdák csak a településközpontban és az üdülőterületeken találhatók.



94


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Közmű Csopakon a közüzemű vízellátás, szennyvízelvezetés-kezelés, villamosenergia- és földgáz-ellátás mellett a vezetékes telefon illetve vezetékes műsorelosztás kiépítése egyaránt biztosított. A közműhálózatok kiépítése teljes körű, a rácsatlakozások aránya közel 90% illetve afeletti. A település topográfiai adottságai, domborzati viszonyai miatt nagy hangsúlyt kell fektetni a felszíni vízelvezetésre. A csapadékvíz jelenleg többségében nyílt árkos módszerrel van elvezetve, zárt csapadékvíz csatornával csupán a Kossuth utcában, illetve egy-egy utcarészleten találkozhatunk. A villamosenergia, valamint a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat vezetékei jellemzően föld felett vannak elhelyezve, mely jelentős mértékben befolyásolja, alakítja a település arculatát. Környezeti állapot Csopak területén jelentős tájhasználattal illetve kibocsátással járó ipari terület, vállalkozás nem működik, a környezeti elemekre a turizmus és a közlekedési területek fejtik ki a legnagyobb hatást, a legjelentősebb terhelést. Csopak területén a felszíni vizek védelme (Balaton, Séd-patak) kiemelt jelentőséggel bír. A Balaton vízminőségének védelmére a Kerekedi-öböl és a Paloznaki-öböl menti nádasok fenntartása, védelme fontos. Csopak területén jelentős mennyiségű légszennyező anyag kibocsátással rendelkező ipari létesítmény nem üzemel. A levegőminőség szempontjából veszélyeztető tényezőknek a településen keresztülhaladó főutak tekinthetők. Zajterhelés Csopak esetében szintén a közlekedésből származhat. Figyelmet kell fordítani továbbá a szőlőhegyen a szennyvíz-csatorna hálózattal nem rendelkező területeken a keletkező szennyvíz-kezelésére.



95



1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Csopak a Balaton északi partján fekvő település, amely további huszonegy településsel (Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Dörgicse, Lovas, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Tihany, Vászoly, Zánka) a Balatonfüredi kistérség része. A kistérségi központ, Balatonfüred keleti szomszédja, a megyeszékhelytől, Veszprémtől 16 km-re fekszik. A település a Balatonfüredi járásnak is része, amelyhez ugyanazon települések tartoznak, mint a kistérséghez.

A település keleti szomszédjával, Paloznakkal közös önkormányzati hivatalt működtet. Csopakon alapfokú oktatási intézmények működnek: egy óvoda (Mandulavirág óvoda) és egy általános iskola (Csopaki Református Általános Iskola). Közép- és felsőoktatási intézmény nem működik a településen, a gyerekek Veszprémbe és Balatonfüredre járnak középiskolába. Közlekedési szempontból a község kedvező helyzetben van, hiszen keresztül halad rajta a Balaton északi partján végighaladó 71. sz. főút, valamint a 73. sz. főút is, amely Csopak és a megyeszékhely, Veszprém között biztosít közúti kapcsolatot. A települési- és főúthálózati adottságok következtében a község tömegközlekedése kiváló. Veszprém és Csopak között napi 5060, a főváros és Csopak között pedig napi 4-5 közvetlen autóbuszjárat közlekedik. Az utóbbi a Balaton északi partján halad végig, így a part menti települések tömegközlekedéssel való elérhetősége biztosított. A településen halad keresztül továbbá 29. sz. Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal is, amelyen a napi 8-10 járat az északi parti településekkel és Székesfehérvárral biztosítja az összeköttetést. Balaton-parti elhelyezkedéséből adódóan főidényi időszakban napi kéthárom menetrend szerinti hajójárattal is elérhető a település. A településen keresztül halad a Balatont körüljáró kerékpárút is. Összességében elmondható, hogy Csopak megközelíthetősége a változatos közúti,- és tömegközlekedési ellátottságának köszönhetően kiváló, elhelyezkedése mind térségi, mind regionális szinten kedvező.



96



Csopak térségi elhelyezkedése Forrás: www.terkepcentrum.hu

1.2. TELEPÜLÉS SZERKEZETE Csopak településszerkezetét jelentős mértékben meghatározza a falu fekvése, természeti adottságai, valamint a természetes illetve mesterséges vonalas infrastruktúra elemek. A két falu (Csopak és Kövesd) összenövéséből és egyesítéséből létrejött település egykor a Séd-patak mellé települt egyutcás falu volt, mely később keleti és nyugati irányba növekedett a szőlőterületek rovására. A falu belterülete két részre osztható, melyeket a 71-es főút választ el egymástól. A főúttól északra helyezkedik el Csopak központja és lakóterületei (Ősközség), míg attól délre – a Balaton-part közelségében – a túlnyomórészt üdülőfunkciójú, homogén településrész (Fürdőtelep). Csopak településszerkezete nőtt jellegű, ám jelentős mértékben meghatározzák a települést keresztülszelő országos főutak. A 71. és 73. sz. utak jelentik a falu térbeli növekedésének kereteit – annak ellenére, hogy a Veszprémi út nyugati oldalán (Füredi út mentén és az Öreghegyen) is találhatók lakó- illetve üdülőterületek. Csopak településmagját a – 71-es és 73-as főutakat összekötő – Kossuth utca mentén elhelyezkedő lakó- és intézményi területek jelentik. A Kossuth utcára merőleges Füredi illetve Paloznaki útnak szintén meghatározó szerepe van, hiszen ezek kereszteződésében sűrűsödik a település, itt alakult ki a falu központja. A Kövesd és Csopak egyesítésével kialakult ősi településmag később három irányba nőtt tovább. Ezen területek a Séd-patak jobb partján elhelyezkedő Berekháti utca és környéke, az Öreghegy északi része, valamint Paloznak irányába, a Petőfi utca és a Kishegyi utca által határolt telektömbök. A település egészére elmondható, hogy bár egy-egy telektömb szabályos szerkezetű, merőleges utcákkal, a településszerkezetet összességében nagyban befolyásolták a domborzati adottságok, így a falut a szabálytalan, szűk utcahálózat, s a halmazos, nőtt településrészek jellemzik. Ezen településrészek között húzódnak az ezeket egymástól élesen elválasztó országos főúthálózati elemek. A település déli üdülőterületei a fenti területektől élesen elkülönülő képet mutatnak. Az üdülőterületet szabályos, derékszögű úthálózat tagolja, s a közel azonos méretű telkek egységessé teszik a település ezen részét. Összességében kijelenthető, hogy a Csopak déli részén elhelyezkedő üdülőterületek szerkezete tervezett - ezt erősítik a Balaton közvetlen közelében egymás mellett sorban elhelyezkedő nagyobb méretű üdülőházas üdülőtelkek is. Csopak egészét tekintve jól látható, hogy a település kiaknázta potenciális növekedési lehetőségeit, hiszen északról erdőterületek, dél felől a vízpart illetve az emellett elhelyezkedő védett nádasok, VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


97


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA keletről és nyugatról pedig a szőlőhegy határolja. Ennek ellenére a település fejlődése még nem érte el a végső stádiumot, a lakó- és üdülőterületek határa folyamatosan változik, nem mutat beállt képet, s a jelenleg szellősebben beépített területek sűrűsödésével egyes területeken a telekstruktúra is megváltozhat. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: - 71. és 73. sz. főút; - Balatonfüred - Csopak és Csopak – (Paloznak) - Lovas településközi utak; - Székesfehérvár - Tapolca vasútvonal (vasúti megállóhellyel); - szőlőhegyi dűlőutak; - Séd-patak. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - Ősközség településrész lakóterületi túlsúlya; - Fürdőtelep településrész üdülőterületi túlsúlya; - Falukertje településrész üdülőterületei túlsúlya; - településközpont és intézményi területek a Kossuth utca mentén; - üdülőterületek a település nyugati határában, a vasúttól északra; - ipari területek vasút és a 73. sz. főút kereszteződésében; - erdőterületek a település északi részén; - szőlőterületek a szőlőhegyen (az Ősközség keleti illetve nyugati oldalán); - gyepterületek a Kerekedi-öböl mentén; - nádasok a Balaton partján, a Kerekedi-öböl és a Paloznaki-öböl mentén; - a Balaton vízfelülete; Tervezett vonalas szerkezeti elemek: - fasorok Tervezett szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - településközpont terület a Kossuth utca északi részén; - különleges terület a tervezett kemping területén; - különleges borgazdasági terület a 73-as úttól nyugatra; - üdülőházas területek és különleges turisztikai terület a Sárdi-rét környezetében; - különleges turisztikai terület a Plul-malom környezetében, - különleges beépítésre nem szánt terület az egykori Ranolder-kastély területén; - szőlőterületek kijelölése az északi erdőségek déli határán; - szőlőterületek kijelölése az Ősközség keleti oldalán, valamint a Kerekedi-öböltől nyugatra; - gyepterület kijelölése az ORFK Oktatási Központjának területén; - az erdőterületek besorolásnak újraértelmezése (új véderdők kijelölése). Az Ősközség és környezete a 71-es főúttól északra elhelyezkedő településrész. Központjában, az északnyugat-délkelet irányban húzódó Kossuth utca mentén helyezkednek el a településközpont és intézmény területek, azonban a településrész egészén lakóterületek dominálnak. A településrész északi részén elhelyezkedő tömbökben üdülőterületek találhatók, a települési szövetben elszórtan különleges, kereskedelmi, szolgáltató és zöldterületek helyezkednek el. Az Ősközség központjában fekszik a sportpálya, mely különleges terület területfelhasználásba került, s elszórtan helyezkedik el a falu négy temetője, melyek különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználásba kerültek. A Fürdőtelep túlnyomó része változatos épületállományú és megjelenésű hétvégi házas terület, melyben elszórtan helyezkednek el településközpont területek. A településrész Balatonhoz közelebb eső területein (keleti, déli és nyugati határában) üdülőházas területek találhatók. A Balaton partján különleges területek találhatók, itt helyezkedik el a strand, a vitorláskikötő és az újonnan kijelölt kemping. A Fürdő utca mentén új turisztikai terület került kijelölésre. A településrész zöldterületeinek túlnyomó része megerősítésre került, kisebb részükön különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület került kijelölésre. A kempingtől északra fekvő terület általános mezőgazdasági terület – gyep besorolást kapott. A két belterületi településrész mellett önálló belterületként jelenik meg a település nyugati határában, a vasúttól északra elhelyezkedő Falukertje településrész is, mely a szőlőhegy déli részén elhelyezkedő hétvégiházas üdülőtelkeket foglalja magába.



98


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 1.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER 1.3.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Csopak hatályos településrendezési eszközeinek jóváhagyása óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), a Balaton törvényt (Btv.), továbbá hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet. A megváltozott jogszabályi környezet, az önkormányzati változtatási igények és a beérkezett lakossági, vállalkozói kérelmek alapján a helyi építési szabályzat számos előírását módosítani kellett. Átfogó módosítás, hogy beépítésre szánt területeken a korábban jellemzően 4,5 m-ben meghatározott legnagyobb megengedhető építménymagasságot – épületmagasságként - 5,0 m-re emeltük az érintett lakó-, településközpont- és hétvégiházas terület építési övezetekben. További változás a hatályos szabályozási terven kijelölt közlekedési területek szabályozási szélességének átfogó felülvizsgálata, az indokolatlan illetve kivitelezhetetlen esetekben a szabályozási szélességek csökkentése a tényleges használatnak és forgalomnak megfelelően. Fontos volt továbbá, hogy a 2003-ban elfogadott településrendezési eszközökben a Homokbánya utca – Szérűskert utca között elhelyezkedő terület („Szérűskert”) kiszabályozása nem történt meg. A területet a 2003-ban készített településszerkezeti terv sem sorolta be területfelhasználásba, a Szérűskertre vonatkozó településszerkezeti tervet 2010-ben fogadta el az önkormányzat, melyben a területet falusias lakóterületbe sorolták. Jelen felülvizsgálat során cél a település teljes közigazgatási területére készülő – a Szérűskert területét is érintő – szabályozás kidolgozása. 1.3.1.1 . Falusias lakóterület (Lf) Csopak valamennyi lakóterületét falusias lakóterület területfelhasználásba soroltuk, melynek építési övezeteiben egy főépület, s legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el. (Kivételes esetben ennél több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető, amennyiben az övezeti előírások rendelkeznek erről – ld. Lf3 építési övezet.) A település építészeti karakterének megőrzése érdekében a lakóterületeken kizárólag magastetős épület építhető 37-42° közötti tetőhajlásszöggel. Tetőhéjalásként kizárólag a helyben hagyományos anyagok használhatók – natúr vagy piros színű (nem mázas) égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°, mivel nádfedés esetében az optimális vízelvezetéshez 45°-os tető javasolt.) Falusias lakóterület építési övezeteiben az épületmagasság egységesen 5,0 m-ben került meghatározásra, azonban a falu hagyományos oromfalas építészetét megőrzendő a megengedett legnagyobb épület magasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető. Csopak hagyományos építészetére az oromfalas épületek jellemzők. A község önkormányzata a továbbiakban is előnyben kívánja részesíteni ezt a fajta épülettípust, ezért a falusias lakóterület építési övezeteiben (Lf1, Lf2, Lf3 építési övezetek) a megengedett legnagyobb épületmagasság – utcai oromfalas épület esetén – legfeljebb 0,5 méterrel túlléphető. (Erre azért volt szükség, mert a 2013. január elsején hatályba lépett OTÉK módosítások bevezették az épületmagasság fogalmát, melynek számítása során a magasságba az egyes épületek homlokzatainak összfelülete számít bele, így az adott párkánymagasságú oromfalas épület magasabb épületmagassággal rendelkezik, mint az azonos párkánymagasságú sátortetős vagy „mediterrán” épület.) Csopak lakóterületeinek többsége két építési övezetbe került besorolásra. Az egykori településmagok környezetében elhelyezkedő területeket Lf1, míg a településközponttól távolabb elhelyezkedő, kevésbé intenzív beépítésű területeket Lf2 építési övezetbe sorolta a helyi építési szabályzat. Lf1 építési övezetben oldalhatáron álló beépítés, 30% beépítettség, 5,0 m épületmagasság került meghatározásra a legkisebb kialakítható telekméret 800 m 2. A domborzati adottságok miatt az épületek lejtő oldali homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,0 m-t. Lf2 építési övezetben oldalhatáron álló beépítés, 20% beépítettség, 5,0 m épületmagasság került meghatározásra a legkisebb kialakítható telekméret 800 m 2. A domborzati adottságok miatt az épületek lejtő oldali homlokzatmagassága ebben az övezetben sem haladhatja meg a 7,0 m-t.



99


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Lf3 építési övezetbe kerültek Csopak társasházas kialakítású lakóterületei (Kossuth utca déli része, Fecske utca, Szérűskert utca), melyben kizárólag egy épület helyezhető el, legfeljebb 4 önálló rendeltetési egységgel. Az övezetben – a meglévő többlakásos épületek paramétereinek megfelelően - szabadon álló beépítés, 30%-os beépítettség, 6,0 m épületmagasság került meghatározásra, a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2. Csopak két kisebb faluból (Csopak, Kövesd) összenőtt település. Az egykori településmagok területén karakterhordozó terület került lehatárolásra, mely területen a helyi építészeti karakter megőrzése érdekében szigorúbb előírások kerültek meghatározásra – elsősorban az épülettömegre és az anyaghasználatra vonatkozóan. 1.3.1.2 . Településközpont terület (Vt) A település központját, a Kossuth utca mentén elhelyezkedő egykori Kövesdi településmagot, továbbá a 71-től déli oldalán elhelyezkedő területeket településközpont területként szabályoztuk. A kijelölt területek töltik be Csopak központi funkcióit. A településközpont területek megjelenésükben (épületmagasság, épülettömeg, anyaghasználat) hasonlóak a lakóterületekhez, az eltérést ezekhez képest inkább az elhelyezhető rendeltetések és a legnagyobb beépítettség jelentik. Ennek megfelelően a településközpont terület építési övezeteiben is előírásra kerültek a lakóterületekre vonatkozó bizonyos előírások: kizárólag magastetős épület építhető 37-42° közötti tetőhajlásszöggel és tetőhéjalásként csupán a helyben hagyományos anyagok használhatók – natúr vagy piros színű (nem mázas) égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45° lehet.) Az épületmagasság egységesen 5,0 m-ben került meghatározásra, azonban a megengedett legnagyobb épület magasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető. A településközponti funkciók elhelyezésének biztosítása érdekében az építési övezetekben – Vt3 építési övezet kivételével – az építési telkeken több épület is elhelyezhető, amennyiben legalább az egyik nem lakó rendeltetést is tartalmaz. Egy épületben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el. Vt1 építési övezetbe tartozik az egykori Kövesdi településmag területe (Kossuth utca – Paloznaki út csomópontja környezetében elhelyezkedő területek), valamint a Fürdőtelepen, a Fürdő utca mentén elszórtan elhelyezkedő szolgáltató területek. Az övezetben oldalhatáron álló beépítési mód, 40%-os beépítettség, 5,0 m épületmagasság került meghatározásra, a legkisebb kialakítható telekméret 500 m2. Vt2 építési övezetbe tartozik a Petőfi Sándor utca – Kossuth utca – Kishegyi utca által határolt tömb, valamint a 71-es főút mentén elhelyezkedő Víg Molnár csárda területe. Az övezetben oldalhatáron álló beépítési mód, 40%-os beépítettség, 5,0 m épületmagasság került meghatározásra, a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2. Vt3 építési övezetbe tartozik a 71-es főúttól délre elhelyezkedő Sárdi-rét területe - a Fürdőtelep északnyugati részén. A terület jelenleg beépítetlen, s a túlzott beépítések elkerülése érdekében az övezetben a lakóterületi paraméterekhez hasonló beépítési paraméterek kerültek meghatározásra: oldalhatáron álló beépítési mód, 20%-os beépítettség, 5,0 m épületmagasság. A legkisebb kialakítható telekméret 800 m2. Vt4 építési övezetbe tartozik a Sárdi-réttől délkeletre elhelyezkedő 705 hrsz-ú telek területe. Az övezetben szabadon álló beépítési mód, 20%-os beépítettség, 6,5 m épületmagasság került meghatározásra, a legkisebb kialakítható telekméret 2000 m 2. Mivel az építési övezet területe a Forrás utcában, az üdülőházas területek között helyezkedik el, Vt4 övezetben lapostetős épület is elhelyezhető. Fontos megjegyezni, hogy a falu fejlődése érdekében a Vt1, Vt2 építési övezetben – előírásra került, hogy nem lakó rendeltetés esetén az OTÉK által előírt várakozóhelyek 80%-a közterületen vagy parkolás-megváltással is biztosítható. 1.3.1.3 . Intézményi terület (Vi) Intézményi területfelhasználásba kerültek a Kossuth utca mentén elszórtan elhelyezkedő oktatási, egészségügyi, hitéleti, igazgatási funkciójú területek: a Kossuth utca – Füredi út kereszteződéstől északra elhelyezkedő általános iskola és római katolikus templom, valamint az Óvoda köz környezetében található óvoda, orvosi rendelő és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága.



100


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Intézményi terület építési övezeteiben az itt elhelyezhető rendeltetések zavartalan működése érdekében az egyes építési telkeken több épület is elhelyezhető, azonban önálló lakóépület nem építhető. Vi1 építési övezetbe tartozik az általános iskola és a római katolikus templom telke. Az övezetben zártsorú beépítési mód, 40%-os beépítettség, 7,5 m épületmagasság került meghatározásra. (Az épületmagasság megemelése a tervezett tetőtérbeépítés miatt vált szükségessé.) Sportcsarnok építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 m-rel túlléphető. Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2. Vi1 építési övezetben – a településközpont területekhez hasonlóan – előírásra került, hogy az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolás-megváltással is biztosítható. Vi2 építési övezetbe tartozik az óvoda és az orvosi rendelő telke, valamint a nemzeti park igazgatóságának területe. A kialakult, beállt telekstruktúra miatt az építési övezetben a legkisebb telekszélesség és telekméret kialakult, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül nem végezhető, s telekhatárrendezés esetén is legfeljebb 5%-ban módosulhat az érintett telek területe. Az építési övezetben szabadon álló beépítési mód került előírásra, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m. 1.3.1.4. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Csopak területén csak kevés gazdasági terület található – a falu elhelyezkedése, táji-természeti adottságai, valamint idegenforgalmi helyzetéből adódóan. Gksz1 építési övezetbe tartozik a Veszprémi út (73-as főút) – Füredi út csomópontjában, a Füredi út két oldalán elhelyezkedő Opel szervíz területe. Az övezetben szabadon álló beépítési mód, 50% beépítettség, 6,0 m épületmagasság került előírásra, 1000 m2 legkisebb kialakítható telekméret mellett. 1.3.1.5. Egyéb ipari terület (Gip) Egyéb ipari területbe kerültek a lakóterületektől távolabb eső gazdasági területek, melyek a 73-as főúttól nyugatra a vasút északi oldalán helyezkednek el. Ezen területeket Gip1 építési övezetként szabályoztuk, melyben szabadon álló beépítési mód, 40% beépítettség, 7,5 m épületmagasság került előírásra, a legkisebb kialakítható telekméret 1500 m2. Gip1 építési övezetben a technológiai fejlődés miatt egyes épületek esetében az övezetben szabályozott épületmagasságnál magasabb épületmagasság válhat szükségessé. Éppen ezért ezen építési övezetben előírásra került, hogy földszintes épület esetén – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. 1.3.1.6. Üdülőházas terület (Üü) Üdülőházas területként szabályoztuk a Fürdőtelepen - 71-es főúttól délre – elhelyezkedő szállodák területét. A többségében a XX. század második felében állami illetve vállalati üdülőként épült épületek modernizálása érdekében az építési övezetek paraméterei a fejlesztési lehetőségek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Emellett azonban fontos szempont volt a szomszédos, eltérő területfelhasználású területek, valamint a táj- és településkép védelme is, így az üdülőházas területek építési övezeteiben kizárólag lapostetős épület helyezhető el, továbbá az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. (További, a Szabályozási terven jelölt szigorítás, hogy az Örkény István sétány mellett elhelyezkedő telkek esetében az előkerti építési határvonal 15 m, mely zöldfelületként biztosítandó.) Az építési övezetekben gépjárműtároló önálló épületben nem helyezhető el. Üü1 építési övezetbe tartozik az Ifjúság sétány és a Rozmaring utca között elhelyezkedő telek. A területen több épületben elhelyezett modern villapark megépítését tervezik, közel 100 apartmannal. Ennek megfelelően övezetben szabadon álló beépítési mód, 30% beépítettség, 13,0 m épületmagasság került előírásra, 10 000 m2 (1 ha) legkisebb kialakítható telekméret mellett. Fenti előírások mellett a telek nem megosztható, azonban a telken legfeljebb 6 épület elhelyezhető. Üü2 építési övezetbe tartoznak az Örkény István sétány és a Szépkilátó utca között elhelyezkedő hotelek, apartmanházak telkei. Az övezetben szabadon álló beépítési mód, 30% beépítettség, 13,0 m épületmagasság került előírásra. Az övezeti paraméterek az Üü1 építési övezethez hasonlóak, eltérés csupán a zöldfelület legkisebb mértéke tekintetében található, mely Üü2 építési övezetben 40%, hogy a meglévő hotelek (Comfort Hotel, Holiday Hotel) felújítása, s XXI. század igényeinek VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


101


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA megfelelő modernizációja lehetséges legyen. A változatos telekstruktúra, illetve a fejlesztési szándékok miatt a legkisebb kialakítható telekméret 10000 m 2-ben (1 ha) került meghatározásra, ennél kisebb telkek esetében csupán telekegyesítés végezhető. Az övezet építési telkein – a meglévő beépítettséget és épületállományt vizsgálva -legfeljebb 2 épület helyezhető el. Üü3 építési övezetbe tartoznak a Forrás utca északi oldalán, valamint a Sport utca keleti oldalán elhelyezkedő egykori vállalati üdülők területei. A területek meglévő épületállományát és fejlesztési lehetőségeit szem előtt tartva az övezetben szabadon álló beépítési mód, 20% beépítettség, 13,0 m épületmagasság került előírásra, a legkisebb kialakítható telekméret az Üü1 és Üü2 építési övezetekhez hasonlóan 10 000 m2. Az övezetben elhelyezkedő meglévő épületállomány vizsgálatát követően előírásra került, hogy az övezet építési telkein legfeljebb 4 épület helyezhető el. Üü4 építési övezetbe tartozik a Forrás utca nyugati végében, a Kerekedi-öböl mellett található honvédségi tábor, a Szépkilátó utca keleti végében elhelyezkedő tervezett villapark, valamint a Hóvirág utca és az Ifjúság sétány kereszteződésénél található üdülőtelkek. Az üdülőházas terület egyéb építési övezeteihez képest az Üü5 építési övezet – meglévő és tervezett – beépítése mind épületszám, mind épületmagasság tekintetében jelentős eltérést mutat, ennek megfelelően a beépítési paraméterek is eltérőek. Az övezetben szabadon álló beépítési mód, 15% beépítettség, 7,5 m épületmagasság került előírásra, 5000 m2 legkisebb kialakítható telekméret mellett. Az övezetben sem az elhelyezhető épületek száma, sem az épületekben elhelyezhető rendeltetés nincs korlátozva. 1.3.1.7. Hétvégiházas terület (Üh) Csopak hétvégiházas területeinek többsége a Balaton partján, a 71-es főúttól délre elhelyezkedő Fürdőtelep területén helyezkedik el. Emellett még nagyobb összefüggő hétvégiházas terület található a falu északi részén, az Öreghegyen, valamint egy kisebb terület a Vasút utca – Lápotai utca – Szérűskert utca által határolva, valamint Balatonfüred határában, a Falukertje településrészen. A területi elkülönülés szerint Csopak hétvégiházas területei két részre oszthatók, melyek között a 71-es főút jelenti a határvonalat. Az ettől északra elhelyezkedő területeket Üh1 építési övezetbe, ettől délre pedig Üh2 építési övezetbe soroltuk. Mindkét övezetben kizárólag egy épület építhető, melyben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el. Üh1 építési övezetbe tartozik a 71-es úttól északra elhelyezkedő üdülőtelkek túlnyomó része. Ezen területek szoros szerkezeti kapcsolatban állnak a falu lakóterületeivel, ennek megfelelően Üü1 építési övezetben szigorú előírások vannak az épületek megjelenésére vonatkozóan – a falusias lakóterületek előírásaihoz hasonlóan a tetőhajlásszögre, a tetőhéjalás és a homlokzatok anyaghasználatára vonatkozóan. Az övezetben szabadon álló beépítés, 15% beépítettség, 5,0 m épületmagasság került meghatározásra, a kialakítható legkisebb telekméret 800 m 2. Üh2 építési övezetbe tartozik a Fürdőtelep valamennyi hétvégiházas telke. Mivel a területen elhelyezkedő épületek többsége markánsan eltér az ősközség településképétől, így az övezetben a az épületek megjelenésére és anyaghasználatára vonatkozóan nincsenek előírások. Az övezetben szabadon álló beépítés, 15% beépítettség, 5,0 m épületmagasság került meghatározásra, a kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. Üh3 építési övezetbe tartozik a Vasút utca – Lápotai utca – Szőlőskert utca által határolt telektömb nyugati része. Az övezetre az Üh1 építési övezethez hasonló szigorú előírások vonatkoznak a tetőhajlásszögre, tetőhéjalásra, homlokzati anyaghasználatra vonatkozóan. Az övezetben szabadon álló beépítés, 15% beépítettség, 5,0 m épületmagasság került meghatározásra, a kialakítható legkisebb telekméret 800 m2. Üh3 övezetben legfeljebb 2 épület helyezhető el, amennyiben a telek mérete nagyobb mint 2000 m2. (2000 m2-t el nem érő telek esetében csupán egy épület építhető.) 1.3.1.8. Különleges terület A terv különleges területfelhasználásba sorolja az egyéb területfelhasználásokba be nem sorolható ingatlanok területét – a Balaton partján elhelyezkedő különleges funkciójú területeket (strand, vitorláskikötő, kemping), a falu turisztikai fejlődését szolgáló területeket (borgazdasági terület, turisztikai terület), valamint a sportpályát. Különleges terület - sportterület területfelhasználásba (K-Sp) került a települési sportpálya és környezete (Füredi út). Az önkormányzat biztosítani akarta a lehetőséget hosszú távon a telek megosztására, s kisebb sportpályák létrehozására, ezért K-Sp övezetben szabadon álló beépítési mód, 10% beépítettség és 7,5 m épületmagasság mellett a legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2-ben került meghatározásra. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


102


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Különleges terület – strand terület területfelhasználásba (K-St) került a községi strand, mely esetében figyelembe kellett venni a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, valamint a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Kormányrendeletben foglaltakat is. Az övezetben szabadon álló beépítési mód, 10% beépítettség és 6,0 m épületmagasság került meghatározásra, a legkisebb kialakítható telekméret 10 000 m2 (1ha). A tájkép- és látványvédelem érdekében továbbá előírásra került, hogy az építési telkeken az épület tájba illeszkedését látványtervvel kell igazolni, melyen be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is. Az építési övezet telkei zöldfelületeinek kialakítása továbbá csak kertépítészeti terv alapján történhet. Különleges terület – kikötő terület területfelhasználásba (K-Ki) került a Balaton partján, a hajóállomás mellett elhelyezkedő vitorláskikötő. Az övezetben szabadon álló beépítési mód, 10% beépítettség és 7,5 m épületmagasság került meghatározásra, a legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2. A tájkép- és látványvédelem érdekében az épület tájba illeszkedését K-Ki építési övezetben is látványtervvel kell igazolni, melyen be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát. Különleges terület – kemping terület területfelhasználásba (K-Kemp) került az üdülőfalu, valamint az e mellé tervezett ökokemping (Sport utca, Sirály utca). Az övezetben szabadon álló beépítési mód, 20% beépítettség és 6,0 m épületmagasság került meghatározásra, a legkisebb kialakítható telekméret 10 000 m2 (1ha). Az építési övezet telkei zöldfelületeinek kialakítása továbbá csak kertépítészeti terv alapján történhet. Különleges terület – borgazdasági terület területfelhasználásba (K-Bg) került a Simoga közben elhelyezkedő Borgaléria területe. Az övezetben szabadon álló beépítési mód, 30% beépítettség és 6,0 m épületmagasság került meghatározásra, a legkisebb kialakítható telekméret 5000 m 2. K-Bg építési övezetben a technológiai fejlődés miatt egyes épületek esetében az övezetben szabályozott épületmagasságnál magasabb épületmagasság válhat szükségessé. Éppen ezért az építési övezetben előírásra került, hogy földszintes épület esetén – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető. A településkép megóvása érdekében azonban az épületek tájba és környezetbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. Különleges terület – turisztikai terület területfelhasználásba (K-Tur) kerültek Csopak azon fejlesztési területei, ahol a közeljövőben komolyabb turisztikai beruházást terveznek. K-Tur1 építési övezetbe tartozik a Ranolder-kastély területe az egykori növényvédelmi állomás parkjával együtt. A területen – a Ranolder-kastély felújításával egyidejűleg - konferenciahotel megépítését tervezik, az építési övezet paramétereit és előírásait ennek megfelelően kelett kialakítani. Az építési övezetben így szabadon álló beépítési mód, 20% beépítettség, 9,0 m épületmagasság került előírásra, a legkisebb kialakítható telekméretet pedig 10 000 m2-ben határoztuk meg. A fejlesztési lehetőségek mellett – mivel a terület a Csopaki szőlőhegy felső részén helyezkedik el – fontos volt, hogy érvényesüljön a táj- és természetvédelem, továbbá a tájkép- és kilátás védelme. Éppen ezért az övezetben új épület kizárólag lapostetővel vagy legfeljebb 15°-os alacsony hajlásszögű tetővel építhető, továbbá az épületek lejtő oldali homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 8,0 m-t. (A lejtős terep miatt a HÉSZ teraszház esetén engedményeket tesz, mivel ezen épületek tájba illően helyezhetők el. Teraszház esetén éppen ezért a legnagyobb épületmagasság 1,0 méterrel megnövelhető, s a 8,0 m legnagyobb homlokzatmagasság az egymástól eltolt teraszos épületelemek homlokzatmagasságára vonatkozi.) A terület igényes kialakítása érdekében az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. K-Tur1 építési övezetben – a meglévő park növényzetének védelme, a terepviszonyok, a talajvédelem, valamint a várható nagy forgalom miatt - a HÉSZ lehetőséget ad arra, hogy az OTÉK által előírt várakozóhelyek 20%-a parkolás-megváltással is biztosítható legyen. K-Tur2 építési övezetbe tartozik a Fürdő utcai parkoló mögött elhelyezkedő, valamint a falu északi részén, a Séd-patak két ága között húzódó terület. Mindkét területet önkormányzati fejlesztés érinti, az építési paraméterek a tervezett fejlesztéseknek megfelelően kerültek kialakításra. Az építési övezetben szabadon álló beépítési mód, 10% beépítettség, 6,0 m épületmagasság, s 2000 m 2 kialakítható legkisebb telekméret került meghatározásra. Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület területfelhasználásba (K-Mü) került a falutól északra, az erdő közepén elhelyezkedő vállalkozói telephely, melyen a tulajdonos kisméretű mezőgazdasági feldolgozóüzem építését tervezi. Az övezet beépítési paraméterei ennek


103



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA megfelelően kerültek kialakításra: szabadon álló beépítési módot, 20% beépítettséget, 6,0 m épületmagasságot, valamint 1500 m2 kialakítható legkisebb telekméretet szabályoztunk. 1.3.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre nem szánt területek bemutatását a 3.2 fejezetben. (Tájhasználat) 1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Csopak több évszázados múltra visszatekintő település, azonban a község történetéből adódó építészeti elemek arányaiban csak kevés épületen maradtak meg változatlanul. A hagyományos építészet jellemzői közül a Kövesd és Csopak falvak egykori településközpontjaiban megjelenő hagyományos településszerkezet, valamint az egységes utcakép maradt fenn változatlan formában, emellett egyes épületek őrzik még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat. 1.4.1. ORSZÁGOS VÉDELEM Az országos nyilvántartás szerint Csopakon több országos védelem alatt álló műemlék építmény áll. Ezek közé tartoznak a balaton-felvidéki népi építészet jegyeit magukon viselő lakóépületek, a szőlőhegyen elhelyezkedő présházak és egykori villák, az egyházi kötődésű épületek közül a református templom, egy templomrom és egy harangtorony, továbbá a falu múltjában jelentős szerepet betöltő vízimalom. Az országos védelem alatt álló műemlék építmények listája a következő: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Név Budai villa Harangtorony Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Présház Présház Eőry-villa (présház és pince) Ranolder-kastély Református templom Szent Miklós templom romjai Vincellérház Vízimalom

Cím Füredi utca Kossuth utca Budai utca Kossuth utca Dózsa György utca Dózsa György utca Szérűskert utca Kossuth utca Füredi utca Kishegyi utca Kishegyi utca Paloznaki utca Kossuth utca

Hrsz 1846/1 1110/2 1845 1010 99 98 1128 140 1126 19, 20/1, 21-23 031/1, 031/3-6 65 125

Törzsszám 5475 5479 5476 5481 9038 8649 5474 9039 5480 8689 5483 5477 5478

Berekháti utca Kisfaludy utca

778 1179, 1177

5484 9036

1.4.2. HELYI VÉDELEM A község önkormányzata 2009-ben alkotta meg a község helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendeletét (1/2009. (I.9.) Kt. rendelet), melynek mellékletében meghatározta a védelemre érdemes építmények listáját. Helyi védelem alá tartoznak az építészetileg értékes, ám országos védettséggel nem rendelkező épületek, többek között lakóházak, villaépületek, présházak, valamint a Csák-malom (Malom Csárda). Emellett helyi védelemre érdemesnek ítélték a külterületi kereszteket, a temetőket, a Szent Donát szobrot, a kilátót, valamint a helytörténeti jelentőségű prést és gőzmozdonyt. A helyi értékvédelmi rendelet mellékletében helyi egyedi védelem alatt állnak teljes lakótömbök is, amelyekben üres telkek is találhatóak, illetve olyan telkek is részét képezik, amelyeken építészeti értéket nem képviselő épületek állnak. Ebből következően a védett ingatlanok listájának felülvizsgálata szükséges, emellett helyi területi védelem kijelölése is szükségessé válhat. (Összességében tehát a helyi értékvédelmi rendelet előírásainak felülvizsgálata nem, csupán a mellékletének aktualizálása szükséges.) A helyi védett értékek megőrzése érdekében a helyi építési szabályzat - a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendelettel összhangban – szigorú előírásokat fogalmaz meg az értékvédelmi szempontból értékes területekre vonatkozóan, mely területeket a Szabályozási terv tartalmazza. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


104


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Ennek keretében karakterhordozó terület került lehatárolásra a Szabályozási terven, melynek célja a helyi építészeti hagyományok megőrzése, a kedvező utcakép megtartása. A helyi építési szabályzat az alábbi rendelkezéseket fogalmazza meg a karakterhordozó területre vonatkozóan: -

új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással;

-

új épület építése esetén az épületszélesség – intézményi rendeltetés kivételével - nem haladhatja meg a 7,2 métert, mely szélességbe a tornác mérete is beletartozik;

-

az épületek homlokzata csak vakolt vagy meszelt falazat lehet. A homlokzati falfelületek színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, tört fehér, pasztellszürke színek alkalmazhatók. A homlokzati falfelületeken a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó, hagyományos anyagokból készült vakolatdíszek elhelyezhetők;

-

kizárólag magastetős épület helyezhető el 37-42° tetőhajlásszöggel. (Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°.) Az épület párkánymagassága nem haladhatja meg a 3,5 métert;

-

tetőhéjalásként csak nem mázas, natúr vagy piros színű égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés alkalmazható;

-

az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el;

-

fésűs beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 6 méteren túli épületrészen alakítható ki;

-

légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet.

A Szabályozási terven településképvédelmi terület került lehatárolásra a belterület északi részén (Öreghegy és Kishegy lakóterületei). Ezen területeken az épületeket csak a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel lehet elhelyezni. Az előírás célja e terület településképi megjelenésének védelme az épülettömegek besűrűsödésének elkerülése végett, biztosítva a nagyobb átláthatóságot. 1.4.3. RÉGÉSZET Az országos nyilvántartás szerint Csopakon a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Ssz

Lelőhely neve

1. Kövesdi templomrom 2. Kövesd középkori településmag

3. Harangtorony, Kossuth u. 128. 4. Csopak középkori településmag 5. Kőkoporsó-domb

Hrsz 125 - 024/2, 02/5, 028/15-21; 52-71, 74, 7/1, 78/2, 79/1, 80/1-2, 81/1, 82/1, 95-129, 162/2, 954/1-9, 955, 959, 965-969, 972979, 983-993, 999-1000, 1001, 1005-1018, 1021-1046, 1050/4, 1052/1, 1053 1110/2, 1111/1

Azonosító 7704 7703

7702

- 6, 7, 8, 10/1, 12-16, 28-47, 20/41-45, 25/2, 1063/3-4, 1065/1, 106-1080, 1104, 1107, 1109, 1180/2, 1148-1157

sz.n.

159/16, 157/1, 161/1, 163/6, 476/2, 472/6, 476/1, 470, 467/1, 397-399, 401, 402, 406, 407/1, 408/2, 409, 412, 413-414, 417, 420, 421, 422, 426, 428, 430, 431, 434/2, 436, 438, 439, 42, 443, 446, 447, 450-457, 309, 480-536, 539-558/3, 576/3, 560-575, 735745, 746/1-2, 762-763, 712, 716, 717, 718, 719,729,

7705


105



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Ssz Lelőhely neve 6. Üdülőtelep

Hrsz Azonosító 277, 279, 281, 283, 285, 287, 288, 291, 7706 292, 304, 316, 319, 320-350, 351/1-3, 418, 421, 42/2,4, 423, 424, 426, 428, 429, 431, 433, 435, 437, 440, 441

7. Sóstói-domb

579-609, 626-665, 667-670, 672/1, 672/3-4, 673-694

7707

8. Haraszt-dűlő

02221/50, 02221/3-10, 13-14, 0223/3-4, 0222, 0225/126

7708

9. Lőcze-domb

08/3-4

7709

014/9-13, 72-73, 024/1, 015

7710

10. Temető felett 11. Öreg-hegy

20,

25;

174, 176-182, 1223-1299/1-18, 1707/1-4, 1704/1-2, 1705, 1718, 0131/27-49

12. Nosztori

7711

086

7712


0117/2, 083/3, 0109/1, 0107/1

7713

14. Sportpálya

1084

35024


2046, 2047

59011

16. Nosztori (Nosztre)

069/7/3, 068, 069, 076/5, 077, 078, 079/1, 081

7714

Az épített értékek és a hatástanulmány tartalmazza.

régészeti

területek

részletes

bemutatását

az

örökségvédelmi

1.5. VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK 1.5.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében: - 71. sz. (Lepsény – Fenékpuszta) másodrendű főút - az út tengelyétől számított 100-100 m széles területen - 73. sz. (Csopak– Veszprém) másodrendű főút - az út tengelyétől számított 100-100 m széles területen - 7221. j. mellékút (Lovas – Csopak összekötő út) - az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen - 7303 j. mellékút (Csopak - Balatonfüred) - az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen - 29 Székesfehérvár – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal – a vasút tengelyétől számított 50-50 m széles területen 1.5.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÍZELLÁTÁS Korlátozó adottságként kell kezelni a Nosztori vízbázist, annak védelmét szolgáló, a település közigazgatási területét érintő hidrogeológiai védőterületeket, valamint a helyi vízellátás műtárgyait gépházakat és tározókat. További korlátozó adottság a Balatonfüred felöl érkező regionális vízvezeték, amely egyrészt ellátja Csopak települést, másrészt áthalad a település területén, a szomszédos települések ellátását szolgálva. SZENNYVÍZELVEZETÉS, KEZELÉS A jelentősebb állóeszköz értékű gerincnyomó-vezetékek és a szennyvízátemelő műtárgyakat, azok kijelölhető védőtávolság igényével (20 m). FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


106


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA A vízfolyások és a jelentősebb árkok, valamint azok karbantartó sávjai. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A 22 kV-os vezetékek nyomvonala, az arról táplált transzformátor állomások helye és biztonsági övezetének helyigénye. FÖLDGÁZELLÁTÁS A település közigazgatási területén az ellátást biztosító középnyomású hálózat, biztonsági övezete és létesítményei. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A vezeték nélküli hírközlési szolgáltatás létesítményei (három antenna helyfoglalása), valamint a település felett áthaladó mikrohullámú összeköttetés látens nyomvonala. 1.5.3. TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM Natura 2000 terület Nemzeti Park terület Országos jelentőségű természetvédelmi terület Tájképvédelmi Terület Országos Ökológiai Hálózat: o Magterület övezete, - „Ex lege” védett értékek: o Barlangok o Források - Helyi jelentőségű természetvédelmi területek -

1.5.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM - Műemlék és műemléki környezet - Helyi védett épületek, műtárgyak - Régészeti területek 1.5.5. EGYÉB KORLÁTOZÁSOK Balaton törvény (Btv.) rendelkezései: - A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; - Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; - A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok; - A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok; - A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok. Vízpart-rehabilitációs terv: A Csopak vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 16/2005. (V.5.) TNM rendelet rendelkezései.



107



2. VÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSEI

ÉRINTETT

TERÜLETEK

ÖSSZEFOGLALÓJA

ÉS

2.1. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, amelynek során a törvény jelentősen módosult. A Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Btv.) OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi övezetek, valamint az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok Csopakra vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve. 2.1.1. A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az OTrT 31/B.§ d) bekezdése kimondja, hogy a Btv.-ben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A Btv. térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 5 ha kiterjedésű területi egységek: a) b) c) d) e) f)

erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, települési térség, vízgazdálkodási térség, egyedileg meghatározott térség, építmények által igénybe vett térség.



108


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA A Btv. 4/B.§ rendelkezik a térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységekre vonatkozó szabályokról. A Btv. térségi szerkezeti tervlapja a település területén az alábbi területfelhasználási kategóriákat jelöli: - erdőgazdálkodási térség az erdőgazdálkodási térséget: aa) legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, vagy ab) legalább 85%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben az aa) pontban foglalt követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható. A Btv. erdőgazdálkodási térségbe sorolja a település északi részén fekvő erdőterületeket, valamint a Balaton-parti tüskésalji terület egy részét. Az erdőgazdálkodási térség a településrendezési eszközökben 100%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe került besorolásra. - mezőgazdasági térség a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki; A Btv. mezőgazdasági térségbe sorolja a szőlőhegyet, a Kerekedi-öböl parti sávját, valamint az ORFK Oktatási Központ területének egy részét a 73. sz. főút nyugati oldalán. A mezőgazdasági térség 95,66%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe került besorolásra. - települési térség a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja; Települési térségbe tartozik Csopak két belterülete (a központi belterület és a Falukertje utca menti üdülőterületek). - vízgazdálkodási térség a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; A Btv. vízgazdálkodási térségként jelöli a Balatont és a Séd-patakot. A vízgazdálkodási térség a településrendezési eszközökben 100%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe került besorolásra. A Btv. térségi területfelhasználási kategóriái Csopakot érintő területe és azok megfelelése a Btv.ben kijelölt területnek a Településszerkezeti terv 1. melléklet (Szerkezeti terv leírása) IV. fejezetében (Területrendezési tervvel való összhang igazolása) található.



109


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 2.1.2. ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Országos övezetek Országos ökológiai hálózat Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület Kiemelt fontosságú honvédelmi terület

OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni

Lehatárolás Földművelési és Távérzékelési Intézet adatszolgáltatása alapján Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Veszprém Megyei Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján

Országos ökológia hálózat övezete 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetbe a Balaton és a part menti nádasok, valamint a település északi részén fekvő erdőterületek tartoznak. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezetbe tartozik a Kerekedi-öböltől északra fekvő gyepterület egy része. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, a helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.



110

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, a helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. A településrendezési eszközökben lehatárolásra került a tájképvédelmi terület, továbbá kilátópontok és kilátóponthoz kacsolódó látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területek is lehatárolásra kerültek a településen található tájképi értékek védelme érdekében.

Országos vízminőség-védelmi terület övezete 15.§ (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok




111


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA szerint lehet folytatni. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak. A helyi építési szabályzatban megfogalmazásra kerültek a felszíni és a felszín alatti vizek védelmére vonatkozóan előírások, továbbá a vízellátásról és a szennyvízelvezetésről is rendelkezik a HÉSZ.

Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete 16/C.§ A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának előzetes adatszolgáltatása szerinti ingatlanok tartoznak az övezetbe, amelyeket a településrendezési eszközök üdülőházas üdülőterület övezetbe sorolnak. Az ingatlanokon jelenleg a Magyar Honvédség kiképzési, oktatási és regeneráló központja működik, amelynek fenntartásához az üdülőházas üdülőterületi besorolás megfelelő kereteket biztosít, a honvédelmi feladatok végrehajtását hosszú távon nem akadályozza.

2.1.3. KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Kiemelt térségi övezetek Btv. és OTrT előírásait Ö-1 Magterület övezete együtt kell alkalmazni T-1 Térségi jelentőségű Btv. és OTrT előírásait tájképvédelmi terület övezete együtt kell alkalmazni T-2 Történeti települési terület BTV. előírásait kell övezete alkalmazni SZ-1 Felszíni szennyezésre Btv. előírásait kell fokozottan érzékeny terület alkalmazni övezete P-2 Vízeróziónak kitett terület Btv. előírásait kell övezete alkalmazni F-1 Felszíni vízminőségBtv. előírásait kell védelmi terület övezete alkalmazni Btv. előírásait kell D-1 Tómeder övezete alkalmazni U-1 Települési terület Btv. előírásait kell övezete alkalmazni M-1 Általános mezőgazdasági Btv. előírásait kell terület övezete alkalmazni M-2 Kertgazdasági terület Btv. előírásait kell övezete alkalmazni Btv. előírásait kell E-1 Erdőterület övezete alkalmazni E-2 Erdőtelepítésre alkalmas Btv. és OTrT előírásait terület övezete együtt kell alkalmazni C-1 Szőlő termőhelyi Btv. előírásait kell kataszteri terület övezete alkalmazni OTrT előírásait kell Honvédelmi terület övezete alkalmazni

Lehatárolás Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján Btv. vonatkozó övezeti tervlapja alapján Btv. vonatkozó övezeti tervlapja alapján Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján Btv. vonatkozó övezeti tervlapja alapján Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján Btv. vonatkozó övezeti tervlapja alapján Btv. vonatkozó övezeti tervlapja alapján Btv. vonatkozó övezeti tervlapja alapján Btv. vonatkozó övezeti tervlapja alapján Földmérési és Távértékelési Intézet adatszolgáltatása alapján Btv. vonatkozó övezeti tervlapja alapján Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján



112


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA A Btv. által lehatárolt kiemelt térségi övezetek a településrendezési eszközök felülvizsgálata során pontosításra kerültek az OTrT 12/A. § (4) bekezdése értelmében, területük és pontosításuk mértéke az alábbi táblázatban található:

Kiemelt térségi övezet megnevezése

Magterület övezete (Ö-1)

TelepülésBtv.-ben rendezési kijelölt terület eszközökben Megfelelés (ha) kijelölt terület (ha) 1937,01 1938,1 100,06%

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1)

213,13

220,57

103,49%

Történeti települési terület övezete (T-2) Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1)

1144,57

1144,82

100,02%

2177,94

2190,07

100,55%

Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2)

122,11

124,61

102,05%

Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1)

49,45

49,44

99,98%

1253,97

1253,97

100%

Települési terület övezete (U-1)

246

237,67

96,61%

Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1)

92

88,71

96,42%

Kertgazdasági terület övezete (M-2)

160,14

167,94

104,87%

Erdőterület övezete (E-1)

632,22

630,62

99,74%

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2)

14,52

14,67

101,03%

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3)

3,29

3,4

103,34%

189,71 182,51

189,71 179,6

100% 98,41%

Tómeder övezete (D-1)

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3)

Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1) Magterület övezete (Ö-1) A magterület övezete (Ö-1) tekintetében az OTrT által meghatározott előírások: - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.



113


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA A magterület övezete (Ö-1) tekintetében a Btv. által meghatározott előírások: - a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg; - a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; - közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; - települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet; - új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; - új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el; - 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; - erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; - energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Az övezetbe a Balaton, a Kerekedi-öböl part menti területei és a település közigazgatási területének északi részén fekvő erdőterületek tartoznak. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak. Az övezet területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A terv kiemelt figyelemet fordít a látványvédelemre látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területek kijelölésével, valamint előírásra került, hogy védett területen (amelybe a Magterület övezete is beletartozik) új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) tekintetében az OTrT által meghatározott előírások: - A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. - Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. - A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) tekintetében a Btv. által meghatározott előírások: - beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; - a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;



114


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA - a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; - a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; - országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; - új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; - új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető; - a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; - csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Az övezetbe a szőlőhegyi területek és a Kerekedi-öböltől északra fekvő gyepterület tartozik. A helyi építési szabályzat szabályozza az új épületek tájba illesztését, valamint a szabályozási tervben lehatárolásra került a kilátópontokhoz kapcsolódó látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területek, ahol új épület építése vagy egyéb épületnek nem minősülő építmény elhelyezése esetén a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell bizonyítani, hogy a kilátás nem sérül.

Történeti települési terület övezete (T-2) - A történeti települési terület övezetének (T-2) területét - a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján - a településrendezési eszközökben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. - A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: - a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép-védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; - a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; - új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető. Az övezetbe tartozik a település teljes közigazgatási területe. A szabályozási terven lehatárolásra került karakterhordozó területen a helyi építészeti hagyományok megőrzésére irányuló előírások kerültek megfogalmazásra a helyi építési szabályzatban. A szabályozási terven lehatárolásra került továbbá településképvédelmi terület is, amely a magasabban fekvő – így településképvédelmi szempontból fokozott jelentőségű – területekre vonatkozóan határoz meg szabályokat az épületek elhelyezésére és tájolására vonatkozóan.



115

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) - korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; - új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. Az övezetbe tartozik a település területének nagy része az északi erdőterületen két keskeny sáv, a 71. és 73. sz. főutak csomópontjánál található gazdasági terület és a paloznaki határ menti területek a 71. sz. főúttól északra kivételével. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak. Az övezet területén új hulladéklerakó, hulladéktároló/kezelő telep nem került kijelölésre.

Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2) -a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni; -a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési eszközökben kell meghatározni. Az övezetbe tartozik a szőlőhegyi területek északi része, illetve az ORFK Oktatási Központjának egy része. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak. Az övezetbe tartozó területeken a jelenlegi használatnak megfelelően mezőgazdasági és erdőterületek kerültek kijelölésre.




116


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1) - beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; - épületek építése, bővítése - a településrendezési eszközökben a természetvédelmi szempontokkal összhangban szabályozott területeken elhelyezett, a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető; - üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető; - a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. Az övezetbe tartozik a Kerekedi-öböl partja és a Tüskésalja. Az övezetben mezőgazdasági területek és erdőterület kerültek kijelölésre, új épület nem helyezhető el, meglévő épület nem bővíthető.

Tómeder övezete (D-1) - a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; - a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; - a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető; - a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el; - az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti; - a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja; - a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a vízügyi hatóság engedélyével fenntartható; - az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható; Az övezetbe tartozik a Balaton tómedre. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak.



117


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Települési terület övezete (U-1) - a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; - új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; - az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; -a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; - a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Az övezetbe tartozik a település belterülete és az egykori Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás területe. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak.

Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1) - szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; - szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; - gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; - gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; - szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; - a szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m2-t nem haladhatja meg; - a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, fel dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; - gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; - gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg; - épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;



118


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA - állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési eszközökben kell rendelkezni; - lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; - a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni; - a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. - Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. - A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység folytatható. - Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető. Az övezetbe tartozik a Kerekedi-öböl partja, a paloznaki határ menti szőlőhegy, az ORFK Oktatási Központjának egy része és a szérűskerti területek egy része. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak. Má-sző1 övezetben az épület elhelyezés feltétele szőlő művelési ág esetén a 2 ha-os telekméret, Má-gy1 és Má-gy2 övezetekben pedig gyep művelési ág esetén az 5 ha-os telekméret. Az ORFK Oktatási központja a településrendezési eszközökben általános mezőgazdasági terület – gyep besorolást kapott a Btv. övezeti besorolásának megfelelően, ám e közel 12 ha-os terület oktatási célokat szolgál, mezőgazdasági területhasználat nincs a területén, így a Btv. övezeti besorolása indokolatlan. A Btv. térségi szerkezeti terve és kiemelt térségi övezeteinek lehatárolásának módosítása ebből következően megfontolandó annak érdekében, hogy a valós területhasználatnak megfelelő övezeti besorolást kaphasson a terület.

Kertgazdasági terület övezete (M-2) - beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; - a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott a helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg; - 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat alapján sem lehet épületet építeni; - művelt telekre 3%-os beépítettséggel - a 39. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak kivételével - a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni; - a beépítési magasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg; - lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; - az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m 2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; - műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található; - szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető. Az övezetbe tartozik a nyugati szőlőhegy, illetve a keleti szőlőhegy csákány-hegyi és kis-hegyi része. A helyi

építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak. Mk övezet esetében a helyi építési 2 szabályzat szigorúbb előírásokat fogalmaz meg a Btv.-nél, s az épület-elhelyezés feltételeként a 3000 m -es telekméretet írja elő. Erdőterület övezete (E-1) - a szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető; - a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; - a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni;



119


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA - fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell; - a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad; - új vadaskert létesítése nem engedélyezhető; - terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető. Az övezetbe tartozik a közigazgaási terület északi részén fekvő erdőterület nagy része. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak. Eg övezetben az épület-elhelyezés feltétele a 10 ha-os telekméret, a beépítés mértéke pedig legfeljebb 0,3%-ban lett meghatározva. Ev övezetben épület nem helyezhető el.

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) tekintetében az OTrT által meghatározott előírások: - A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) tekintetében a Btv. által meghatározott előírások: - beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; - az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható; - erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni. Az övezetbe tartozik a 73-as út keleti oldalán, a paloznaki településhatáron fekvő cserjés-bozótos terület, valamint a Kerekedi-öböl nyugati oldalán, a balatonfüredi településhatáron fekvő cserjés-bozótos, jelenleg parlagon álló terület. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban vannak, az övezetben építményt elhelyezni nem szabad.

Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1) - beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; - az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni; - építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; - szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető; - a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni. Az övezetbe tartoznak a szőlőhegyi területek. A helyi építési szabályzat előírásai az övezeti rendelkezésekkel összhangban, a szőlőhegy védelmét fokozottan szem előtt tartva alakítottuk ki.

Honvédelmi terület övezete OTrT 27/A. § A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának adatszolgáltatása alapján a település közigazgatási területét a Honvédelmi terület övezete is érinti, előzetes adatszolgáltatásában megnevezte az ezen övezetbe tartozó ingatlant. A Honvédelmi terület övezete az OTrT-nek a 2013. évi felülvizsgálatát követő új kiemelt térségi és megyei övezete. Mivel a Btv. és az OTrT között még nem került sor az összhang megteremtésére, a Btv. ilyen övezetet nem tartalmaz. A településrendezési eszközök honvédelmi terület övezetére vonatkozó előírásokkal összhangban készültek, az övezetbe tartozó 055/2 hrsz-ú ingatlan erdőterület besorolást kapott.



120


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 2.2. SZABÁLYOZÁS ÉS VÍZPART-REHABILITÁCIÓ Csopak vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 16/2005. (V.5.) TNM rendelet (továbbiakban: TNM rendelet) 2005-ben került elfogadásra. A rendelet mellékletét képezi a vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett terület szabályozásáról szóló M=1:2000 méretarányú tervlap is 2 szelvényen. A TNM rendelet kiemelt figyelmet fordít a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen a zöldterületen lévő parti sétány területének megállapítására: a helyi önkormányzat képviselő-testületének engedélyezi a tanulmánytervben meghatározottaktól eltérő kijelölést, amit feltételekhez köt. A rendelet további Csopakot érintő kiemelt előírása, hogy különleges strandterületen telekfelosztás és telekhatár rendezés nem végezhető. A tanulmánytervben többek között kijelölésre került a zöldterületen elhelyezhető építmények számára kijelölt terület, a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv, a tervezett új szabályozási partvonal. A településrendezési eszközök a vízpartrehabilitációs tanulmánytervvel összhangban készültek, a szabályozási terven a vízpartrehabilitációs tanulmányterv szabályozási elemei feltüntetésre kerültek. 2.3. A VÁLTOZÁSOK HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK BEMUTATÁSA A területfelhasználási rendszerben jelen felülvizsgálat során bekövetkezett változások a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőképpel és célokkal összhangban vannak, azoknak megfelelően kerültek kialakításra. Az alábbiakban a jelentősebb, a koncepcióval szorosan összefüggő változások kerülnek bemutatásra. A településfejlesztési koncepcióban elsőként megfogalmazott célnak megfelelően, amely a minőségi turizmus fejlesztésére irányul, a településrendezési eszközökben a községben több helyen is turisztikai fejlesztési területek kerültek kijelölésre. Különleges turisztikai terület besorolást kapott a Ranolder-kastély területe, ahol egy konferencia hotel kialakítására kerül sor a közeljövőben. Ezzel a beruházással Csopak turisztikai kínálata egy egész évben üzemelő minőségi szálláshellyel bővül majd. Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület kerület kijelölésre továbbá a Plul-malom telkein és azok környezetében, ahol a malommúzeum most is igen jelentős turisztikai vonzerejét erősítve a település önkormányzata további fejlesztéseket tervez. A fent megnevezett változások a koncepcióban megfogalmazott, az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére irányuló céllal összhangban vannak. A településfejlesztési koncepció megalkotása során a település vezetősége kiemelt figyelmet fordított a szőlőterületek megőrzésére, mivel Csopak több évszázadra visszanyúló szőlészetiborászati hagyományokkal rendelkezik, amelyek fenntartására, életben tartására nagy hangsúlyt kell fektetni. A szőlőterületek megőrzését a településrendezési eszközök abban segítik elő, hogy a szőlőhegy nagy részét általános mezőgazdasági terület – szőlőbe sorolják, továbbá új szőlőterületek is kijelölésre kerültek. A településszerkezeti terven és a szabályozási terven feltüntetésre kerültek továbbá a helyi védelem alatt álló Csopaki szőlők is, a helyi építési szabályzat így megerősíti az önkormányzati rendelettel meghatározott helyi védelmet. A borászat a szőlőműveléshez kapcsolódóan szintén fontos szerepet tölt be a település életében, amelynek megőrzésére, a helyi borászok támogatására kiemelt figyelmet fordít a település. Ezen célhoz a településrendezési eszközök különleges borgazdasági terület kijelölésével járulnak hozzá a 73. sz. főút nyugati oldalán a Simoga köz menti területen. A településfejlesztési koncepcióban a helyi kapcsolatok erősítése, a civil összefogás megszilárdítása is elérendő célként került megnevezésre. A helyi közösségek erősítésére a koncepció szövetkezeti bolt kialakítását, közösségi kert létrehozását nevesíti, mint jó példák. A településrendezési eszközökben ennek megfelelően egy különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi kert került kijelölésre az ősi településmag területén, a Séd-patak keleti oldalán fekvő, jelenleg is kertészeti művelés alatt álló kisparcellás területen.



121


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 2.4. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK A hatályos településrendezési tervhez képest történt változások leírását a Településszerkezeti terv 1. melléklet (Szerkezeti terv leírása) II. fejezete (Változások) tartalmazza. Az alábbiakban a területfelhasználási rendszer jelentősebb változásai kerülnek bemutatásra. (Zárójelben a Településszerkezeti terv 1. melléklet (Szerkezeti terv leírása) II. Változások c. fejezetében található táblázatban szereplő sorszámok találhatóak.) Újonnan kijelölt beépítésre szánt területek A legjelentősebb változás a Ranolder-kastély területének átsorolása kertes mezőgazdasági területből különleges turisztikai területté (A5). Az átsorolás azért vált szükségessé, mert a villa épületében konferencia hotel kerül kialakításra a közeljövőben, amely megnövekedett beépítési intenzitást is vonz maga után. Ebből következően a terület beépítésre szánt területi besorolása vált szükségessé, a beruházás megvalósítását lehetővé tevő övezeti paraméterekkel. Új beépítésre szánt terület kijelölése estén a Btv. 17.§ (1) bekezdésében előírtaknak való megfelelést igazolni kell. A Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. nyilatkozata szerint a területen keletkező szennyvizet a szennyvíz régióban fogadni tudják, továbbá tájékoztatnak arról, hogy Csopak településen a szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások illetve üdülőegységek száma meghaladja az összes lakás- és üdülőegység számának 80%-át. A nyilatkozatot a jelen dokumentáció 2. melléklete tartalmazza. További változást jelent a hatályos településrendezési eszközökben a Füredi út meghosszabbításaként szereplő út nyomvonalának megszüntetése, helyén falusias lakóterület kijelölése (A1, A2). Ezen út megépítésének költségeit a település önkormányzata nem tudja vállalni, így a nyomvonal-kijelölés megszüntetésre került. A Séd-patak menti tervezett sétány nyomvonalának módosítása következtében szükségessé vált a korábban zöldterületi besorolású területek egy részének átminősítése falusias lakóterületté (A6), illetve településközpont területté (A7). Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt területek Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt területek egyrészt a jogszabályi környezet változása miatt kerültek átsorolásra: a hatályos terven különleges terület – temető besorolású területek különleges beépítésre nem szánt terület – temető besorolást kaptak (B3, B4, B5, B6), valamint a hatályos terven különleges terület – bánya besorolású terület az Öreg-hegyen védelmi erdőterület besorolást kapott (B2). Új területfelhasználási kategória a különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert a Séd-patak keleti oldalán, amely a hatályos terven településközpont terület besorolású volt (B7). A közösségi kert kialakítása önkormányzati igényként merült fel: a terület kedvező adottságainak köszönhetően zöldségtermesztésre kiválóan alkalmas, valamint kisparcellás telekstruktúrája a kiskertes művelésnek szintén kedvező feltételeket biztosít. További átsorolás a Csákány-hegyen található egykori hulladéklerakó északi részének átsorolása védelmi rendeltetésű erdőterületbe (B1). Új zöldterület került kijelölésre a Millenniumi parktól délre fekvő telken, amely a valóságban is a parkhoz tartozik, ám a hatályos településrendezési eszközök falusias lakóterületbe sorolják (B10). Beépítésre szánt területek átsorolása Beépítésre szánt területek átsorolására jelentős kiterjedésű területeken került sor, a változtatások célja többségében a tényleges területhasználatoknak megfelelő területfelhasználás kijelölése és ahhoz alkalmazkodó övezeti paraméterek meghatározása volt. Az Ősközség területén településközpont területből falusias lakóterületbe került átsorolásra három terület (C1, C2, C11), valamint falusias lakóterületből településközpont területbe egy tömb (C5). Intézményi területből falusias lakóterület besorolást kaptak az általános iskola környezetében fekvő ingatlanok (C6, C7), valamint ipari területből különleges borgazdasági terület besorolást kapott a Simoga közben elhelyezkedő borgazdasági terület (C8). Utóbbi átsorolás célja a káros környezeti hatásokkal járó ipari létesítmények megjelenésének elkerülése volt a településközpont területén. Jelentős kiterjedésű területet érint a Vasút utca – Rizling utca – Berekháti utca – Séd-patak által határolt tömb átsorolása hétvégi házas üdülőterületből falusias lakóterületbe (C12). A Fürdőtelep területén a Forrás utca északi oldalán fekvő üdülőterületek településközpont területből üdülőházas területbe kerültek átsorolásra (C13, C14), valamint a Paloznaki-öböl partján található kemping területe üdülőházas üdülőterületből különleges terület – kemping besorolást kapott a valós területhasználatnak megfelelően (C16). Különleges turisztikai terület került kijelölésre a hatályos településrendezési eszközökben falusias lakóterület besorolású Plul-malom telkein és azok VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


122


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA környezetében (C3). Itt a település vezetősége a malommúzeum nyújtotta lehetőségek bővítését, turisztikai célú fejlesztéseket tervez. A Füredi út déli oldalán, a meglévő szervizzel szemben elhelyezkedő területet a hatályos településrendezési eszközök falusias lakóterületbe sorolják, ám a valós állapotnak megfelelően e felülvizsgálat során kereskedelmi, szolgáltató terület besorolást kapott a terület (C10). A Fürdő utca végén található településközpont terület különleges turisztikai terület besorolást kapott, ahol a település vezetősége szintén turisztikai célú fejlesztést (agóra) tervez. A Szépkilátó utca és az Árpád utca találkozásánál fekvő terület hétvégi házas üdülőterületből üdülőházas üdülőterület besorolást kapott (C17), ahol egy villapark kialakítása a cél. E beruházás megnövekedett beépítési intenzitással jár, így szükségessé vált az üdülőházas üdülőterület besorolás. Beépítésre nem szánt területek átsorolása A beépítésre nem szánt területeken belüli változások legfőbb feladata a település zöldfelületi rendszerének újragondolása, a mezőgazdasági- és erdőterületek ésszerű egyensúlyának fenntartása volt. A változások sok esetben a Btv. szerkezeti tervében kijelölt erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségnek való megfelelés következtében váltak szükségessé. A közigazgatási terület északi részén fekvő erdőterületek az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő rendeltetésüknek megfelelően kerültek besorolásra. Mivel a hatályos településrendezési eszközök csupán gazdasági rendeltetésű erdőterületeket jelöltek ki, jelentős kiterjedésű területeken vált szükségessé a védelmi erdőterületbe való átsorolás (D1, D2, D4-D6). A hatályos településrendezési eszközök sok esetben olyan területeken is erdőterületet jelölnek, amelyeken a tényleges területhasználat ezt nem indokolja. Ezen a területek átsorolása általános mezőgazdasági terület – szőlő területbe egyrészt azért indokolt, mivel a szőlőhegy és az erdőterület határán fekszenek, másrészt így a szőlőtermesztésnek további kereteket biztosít a terv (D8, D9, D10). További átsorolások a mezőgazdasági területek területfelhasználási rendszerének racionalizálása kapcsán váltak szükségessé: kertes mezőgazdasági területek kerültek átsorolásra általános mezőgazdasági terület – szőlővé (D12, D13, D14, D16), általános mezőgazdasági terület – szántók kerültek átsorolásra általános mezőgazdasági terület – szőlővé (D19), illetve gyeppé (D20), valamint gyepeket sorolt át a terv szőlővé (D22). Gazdasági erdő besorolásból általános mezőgazdasági terület – gyep besorolást kapott az ORFK Oktatási Központjának területe (D3). Ezen átsorolásra a Btv. térségi szerkezeti tervének való megfelelés miatt került sor, mivel a terület ott mezőgazdasági térségbe tartozik. A Budai-villa területe, amely a nyugati szőlőhegyen, a Füredi úttól északra fekszik, kertes mezőgazdasági terület helyett különleges beépítésre nem szánt terület – villa besorolást kapott (D11). A műemlék villa tulajdonosa az épület felújítását tervezi, és az épületfelújítás engedélyezési eljárása során történt államigazgatási egyeztetések során az Állami Főépítész a terület külön övezetbe sorolását javasolta. Kertes mezőgazdasági területből különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület besorolást kapott a Ranolder-kastélytól északra fekvő ingatlan (D15). Itt a Ranolder-kastély területén tervezett beruházáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósulása várható, ám kisebb beépítési intenzitással, mint a tőle délre fekvő területen, így e terület beépítésre nem szánt területfelhasználást kapott. A Füredi út meghosszabbításaként szereplő út nyomvonalának megszüntetésével a közlekedési terület általános mezőgazdasági terület – szőlő besorolást kapott (D17), az út mentén kijelölt véderdő sáv pedig szintén általános mezőgazdasági terület – szőlő területbe került átsorolásra (D18). A Balatoni bringakörút nyugati szakasza a hatályos településrendezési eszközökben általános mezőgazdasági terület – gyep besorolású, ám a tényleges állapotnak megfelelően közlekedési terület besorolást kapott (D21). A paloznaki településhatáron fekvő, a hatályos településrendezési eszközökben erdőterület besorolású terület általános mezőgazdasági terület – gyep besorolást kapott (D26), mivel a területtel a településnek nem véderdő sáv kialakítása a célja, hanem településkapu szerepét igyekszik erősíteni a jövőben. A Séd-sétány nyomvonalának módosításával a hatályos településrendezési eszközökben kijelölt zöldterület egy része különleges beépítésre nem szánt közösségi kert besorolást kapott (D29), valamint a vízgazdálkodási terület egy része zöldterületbe került átsorolásra (D30). Jelentő változások történtek továbbá a zöldterületek településen belüli eloszlása terén is. A zöldterületek mérlegének részletes bemutatását és a Btv. vonatkozó előírásainak való megfelelést a 3.3.2. Települési zöldfelületi elemek c. fejezet tartalmazza.



123



3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 3.1. TÁJSZERKEZET Csopak tájszerkezetét főként a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, beépített területek, valamint a különböző természetes és mesterséges vonalas elemek hálózata határozza meg. Csopak a Balaton északi partján, a Balaton-felvidék középső részén helyezkedik el. A településen kialakult tájhasználatok a domborzati adottságokhoz igazodnak: a terep a Balaton-parttól észak felé emelkedik. A Balaton-parti sík területen többnyire a vízhez és az üdüléshez köthető területhasználatok, észak felé haladva a lankás domboldalakon szőlőterületek, a település legészakibb és legmagasabb területein pedig erdőterületek uralkodnak. A tájszerkezet kialakulásában meghatározó szerepet töltenek be a vonalas tájelemek, amelyek természetesek illetve mesterségesek lehetnek. Természetes vonalas elem Csopak egyetlen felszíni vízfolyása, a Séd-patak, amely Csopak területén, az északi erdőterületen ered és északkeletdélnyugati irányba halad a Balatonba torkolatáig. A település területét szabdaló mesterséges elemek közül a legjelentősebbek a közlekedési területek: a községet kelet-nyugati irányban szeli át a 71. sz. Lepsény-Fenékpuszta főút, illetve a 29. sz. Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal, amelyek egymással párhuzamosan haladnak, valamint észak-déli irányban halad a 73. sz. Csopak-Veszprém főút, amely a 71. sz. főúthoz csatlakozik. A 71. sz. főút és a vasút fragmentáló hatása igen jelentős, hiszen a Balaton-parti területek és a település északi része között képez választó vonalat. A 73. sz. főút elválasztó hatása leginkább az északi szakaszán, az erdőterületen jelentkezik. A település egyéb külterületi útjainak a feltáró szerepe meghatározó: a szőlőhegyet sűrű útrendszer hálózza be, illetve az erdőterületek is kielégítő számú feltáró úttal rendelkeznek. Kiemelkedő, ökológiai szempontból és látvány szempontjából kedvezőtlen tájképi elem az Öreg-hegy nyugati oldalán Csopak és Balatonfüred között húzódó villamosenergia vezeték és megépítése érdekében végrehajtott tarvágás nyomvonala. A település közigazgatási területének közel felét a Balaton vízfelülete teszi ki. Csopak a tó két öble - a Kerekedi-öböl és a Paloznaki-öböl – mellett helyezkedik el. Mindkét öböl partján széles nádas húzódik, majd a Kerekedi-öböl menti nádast a parttól távolodva gyepterületek váltják fel. A 71. sz. főúttól északra a belterület keleti és nyugati oldalán fekszik a szőlőhegy, ahol a jellemző területhasználat a szőlő, illetve a belterülethez és a Balaton-parthoz közelebb eső, de a 71. sz. főútnak még az északi oldalán fekvő területeken az üdülő. A szőlőhegytől északra fekvő területeket nagyrészt erdő borítja, amelynek monotonitását foltszerűen előforduló gyepterületek törik meg. Az erdőterületen belül zárványként megjelenő területhasználat az ORFK Oktatási Központja, amely a Séd-patak völgyében, az egykori Nosztori major területén helyezkedik el. A táj szerkezetében jelentős változtatásokra nem tesznek javaslatot a településrendezési eszközök. 3.2. TÁJHASZNÁLAT A település területén a területhasználati javaslat készítése során alapvetően a megalapozó vizsgálat megállapításaira támaszkodik a terv. Elsődlegesen a meglévő használathoz alkalmazkodó területfelhasználás, valamint egy-egy terület változásáról felállítható tendenciák szerinti területhasználat megtalálása volt a cél. A tájhasználat során figyelemmel kellett lenni a hatályos településrendezési eszközök előírásaira, a magasabb rendű területrendezési tervekre, illetve a biológiai aktivitásértékre is. 3.2.1. ERDŐTERÜLETEK Az erdőterületeknek alapvető jelentősége van az élővilág megóvása, a települési környezet minőségének javítása, valamint tájesztétikai, környezet- és talajvédelmi szempontból egyaránt. Csopak külterületének felét erdőterületek teszik ki, amelyek a közigazgatási terület északi részén, a magasabb domboldalakon helyezkednek el (Nosztori-tető, Káptalani-erdő, Kopasz-domb, Öreg-hegy, Csákány-hegy). Erdőterületek tekintetében a hatályos tervhez képest mindössze kisebb mértékű változások történtek. Az erdők összterülete csökkentésre került a szőlőhegy északi, erdőterületekkel határos részein: gazdasági rendeltetésű erdőterületekből általános mezőgazdasági terület – szőlő besorolást kaptak jelentős kiterjedésű területek, ahol a valós területhasználat nem indokolja az erdőterület VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


124


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA kijelölését (gyepek, illetve cserjés-bozótos területek). Ezen átsorolások célja a szőlőterületek kiterjesztése és a szőlőművelés, mint területhasználat további erősítése. Az erdők elsődleges rendeltetés szerint gazdasági és védelmi besorolásúak 1:2 arányban. Védelmi rendeltetésű erdők elszórt foltokban kerültek kijelölésre gazdasági erdők átsorolásával. Fontos kiemelni, hogy a Balatonfüredi Erdő Természetvédelmi Terület oltalma alá eső területek védelmi besorolást kaptak. További védelmi rendeltetésű erdőterület a Kerekedi-öböl nyugati oldalán fekvő 1,1 ha nagyságú erdősáv. A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Veszprémi Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján természetvédelmi, talajvédelmi, határrendészetinemzetbiztonsági és településvédelmi célokat töltenek be. Védelmi rendeltetésű erdőterületen két övezet került kialakításra. Az övezetekben épület nem helyezhető el. Ev1 övezeteket a Btv. magterület övezete érinti, így itt a magterület övezetre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Gazdasági rendeltetésű erdőterületek a közigazgatási terület északi részén találhatóak elszórt foltokban. A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a Veszprémi Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján faanyagtermelő funkciót töltenek be. Gazdasági erdőterület övezetén épület 0,3%-os beépítettséggel, minimum 100.000 m2 (10 ha) nagyságú telken, szabadonálló módon, 4,5 m-es épületmagassággal építhető. Mivel a gazdasági erdőterület övezetébe sorolt erdőket teljes kiterjedésben érinti a Btv. magterület övezete (Ö-1), Eg övezetben a Btv. magterület övezetére vonatkozó szabályok alkalmazandók. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala előzetes adatszolgáltatása szerinti honvédelmi terület övezetébe (OTrT kiemelt térségi övezete) tartozik a közigazgatási terület északkeleti részén, a paloznaki településhatáron fekvő 055/2 hrsz-ú ingatlan, amelyet a terv gazdasági rendeltetésű erdőterületbe sorol. Az övezeti besorolás oka egyrészt az, hogy a terület az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként van nyilvántartva, másrészt a Btv. térségi szerkezeti tervlapján is erdőgazdálkodási térségbe tartozik, így a településrendezési eszközökben mindenképp erdőterület területfelhasználási egységbe kellett sorolni. Ezen övezeti besorolás a honvédelmi feladatok végrehajtását hosszú távon nem akadályozza és összhangban van az OTrT előírásaival is. Az erdőterületek kijelölése megfelel az OTrT-ben, illetve a Btv.-ben kijelölt területfelhasználási kategóriának, illetve övezeti paraméternek. Csopak közigazgatási területén a településrendezési eszközök felülvizsgálata során azon erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkent. A településrendezési eszközök azokat az erdőterületeket csökkentik, amelyeket a Btv. mezőgazdasági térségbe sorol. 3.2.2. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növény- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló területek. A település mezőgazdasági területei általános és kertes mezőgazdasági területként kerültek kijelölésre. 3.2.2.1. Általános mezőgazdasági terület A szabályozás megkülönbözteti az általános mezőgazdasági területen belül az alábbi övezeteket: -

általános mezőgazdasági terület – szőlő (Má-sző); általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy).

Általános mezőgazdasági területekre vonatkozóan szigorú előírásokat tartalmaz a Btv., amelyeket a helyi építési szabályzat megalkotásánál figyelembe kellett venni. Az általános mezőgazdasági területek esetében figyelemmel kell lenni a Btv. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre (Btv. 26. §), a felszíni vízminőség-védelmi terület övezetére (Btv. 34. §), az általános mezőgazdasági területre (Btv. 39. §) és a szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére (Btv. 46. §) vonatkozó előírásaira. 

Általános mezőgazdasági terület – szőlő (Má-sző)

Általános mezőgazdasági terület – szőlő besorolást kapott a szőlőhegy jelentős része, hol a helyi építési szabályzat szigorúan szabályozza az építkezés feltételeit. E szigorú szabályozásnak az az oka, hogy a település önkormányzata a településfejlesztési koncepciójában célul tűzte ki a VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


125


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA szőlőhegyi szőlőművelés fenntartását, a szőlő- és borkultúra megőrzését. A szőlőhegyen folytatott szőlőművelésre és a szőlőhegy tájképi megjelenésére viszont jelentős fenyegetést jelent a folyamatos beépítési nyomás – főként a belterület irányából. Ennek visszaszorításához, valamint a koncepcionális célok eléréséhez a településrendezési eszközök úgy járulnak hozzá, hogy a szőlőhegyen szabályozott övezetekben szigorú feltételekhez kötik az épület elhelyezését, valamint az épületek megjelenésére, kialakítására is szigorú szabályokat hoznak. Az általános mezőgazdasági területen nagyüzemi jellegű, árutermelő szőlőtermesztéshez kapcsolódó épület, ehhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei, illetve borászathoz, borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó épület helyezhető el. A helyi építési szabályzat az általános mezőgazdasági szőlő területen belül három övezetet különböztet meg. -

Az Má-sző1 jelű övezetbe tartoznak azok a szőlőműveléssel hasznosított területek, amelyek területén a beépíthető telek legkisebb területe 2 ha, épület építése szabadonálló módon, 1%-os beépítettséggel, 4,0 m-es épületmagassággal lehetséges. Az övezet előírásai összhangban vannak a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére (M-1) vonatkozó előírásaival.

-

Má-sző2 övezetbe tartoznak a Szőlőhegy további szőlőműveléssel hasznosított területei. Itt épületet építeni legalább 1 ha nagyságú telken, szabadonálló módon, 1%-os beépítettséggel, 4,0 m-es épületmagassággal lehet.

-

Má-sző3 övezetbe a Kerekedi-öböl nyugati oldalán fekvő területek kerültek besorolásra, amelyek jelenleg részben állnak szőlőművelés alatt. Itt a Btv. felszíni vízminőség-védelmi övezete (F-1) általi érintettség miatt épület építése, bővítése nem lehetséges.

A tájkarakter védelmére a csopaki szőlőhegy esetében kiemelt figyelmet kell fordítani. Ehhez a településrendezési eszközök többek között úgy járulnak hozzá, hogy Má-sző1 és Má-sző2 övezetek területén legalább 80%-ban művelt telekre szabad építeni, valamint 4000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. A tájkarakter védelmét szolgálják az épületek kialakítására vonatkozó főbb szabályozási elemek: 

a homlokzat csak vakolt illetve meszelt falazat lehet; homlokzati falfelületének színezésénél - a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, tört fehér és pasztellszürke színek alkalmazhatók; kizárólag magastetős épület helyezhető el 37–42°-os tetőhajlásszöggel, a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel; az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6 m-t; tető héjazatánál csak nem mázas, natúr vagy piros színű égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés alkalmazható.

Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy)

Általános mezőgazdasági terület – gyep került kijelölésre az ORFK Oktatási Központjának területén, a Lőcedombtól délkeletre a paloznaki településhatáron, valamint a Kerekedi-öböl mentén. E területek három övezetbe kerültek besorolásra. -

Má-gy1 övezetbe tartozik az ORFK Oktatási Központja. A terület a Btv. szerkezeti tervén mezőgazdasági térség besorolású, és a Btv. 4/B. § b) pontja értelmében a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, így az ORFK területe is mezőgazdasági terület besorolást kapott. Az övezetben legalább 5 ha nagyságú telken, szabadonálló módon, 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es épületmagassággal építhető épület. Az övezetben az önálló rendeltetési egységek megtarthatók, azonban új rendeltetési egység nem helyezhető el. Az övezet előírásai összhangban vannak a Btv. magterület övezetére (Ö-1) és az általános mezőgazdasági terület övezetére (M-1) vonatkozó előírásaival.

-

Má-gy2 övezetbe a Lőcedombtól délkeletre fekvő gyepterületek tartoznak. Az övezetben beépíthető telek legkisebb mérete 5 ha, az épület-építés további feltételei: szabadonálló beépítési mód, 2%-os beépítettség, 4,5 m-es épületmagasság. Az övezet előírásai összhangban vannak a Btv. általános mezőgazdasági terület övezetére (M-1) vonatkozó előírásaival.



126



Má-gy3 övezetbe tartoznak a Kerekedi-öböl menti gyepterületek. A terület természetvédelmi szempontból kiemelten értékes, jelenleg legeltetéses állattartás folyik rajta. Jellegének megőrzése céljából épület építését nem engedélyezi a helyi építési szabályzat, ezen előírás a Btv. felszíni vízminőség-védelmi övezete (F-1) előírásaival is összhangban van.

3.2.2.2. Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület besorolásba kerültek a szőlőhegy azon területei, ahol aprózottabb parcellák és intenzívebb beépítés jellemző. Ezeken a területeken a helyi építési szabályzat kevésbé szigorú feltételekhez köti az épület elhelyezést, mint az általános mezőgazdasági terület – szőlő övezetekben, mivel e területek jelenlegi beépítési intenzitása, telekstruktúrája ezt irányozza elő. Az övezeti előírások viszont a szőlőművelés megőrzésére és a szőlőhegy tájképi megjelenésének védelmére ugyanúgy nagy hangsúlyt fektetnek a koncepcionális célokkal összhangban. Kertes mezőgazdasági területekre vonatkozóan szigorú előírásokat tartalmaz a Btv., amelyeket a helyi építési szabályzat megalkotásánál figyelembe kellett venni. A kertes mezőgazdasági területek esetében figyelemmel kell lenni a Btv. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre (Btv. 26. §), a kertgazdasági területre (Btv. 40. §), valamint a szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére (Btv. 46. §) vonatkozó előírásaira. Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhetők a szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények, és az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei. Épületet elhelyezni legalább 2700 m2 nagyságú telken, szabadonálló módon, legfeljebb 3%-os beépíthetőséggel lehet. (A 2700 m2-es beépíthető telekméretet a Btv. Tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírásai indokolják.) A tájkarakter védelme érdekében a kertes mezőgazdasági övezetek területén legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre szabad építeni, valamint 3000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. A tájkarakter védelmét szolgálják az épületek kialakítására vonatkozó főbb szabályozási elemek: -

a homlokzat csak vakolt illetve meszelt falazat lehet; homlokzati falfelületének színezésénél - a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, tört fehér és pasztellszürke színek alkalmazhatók; kizárólag magastetős épület helyezhető el 37–42°-os tetőhajlásszöggel, a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel; az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6 m-t; tető héjazatánál csak nem mázas, natúr vagy piros színű égetett agyagcserép, természetes pala illetve nádfedés alkalmazható.

A helyi építési szabályzat a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló szőlőterületek védelmének megerősítése érdekében a területükön korlátozza az épület építésének feltételeit: az 1 ha-t meg nem haladó telek esetében legfeljebb 50 m 2 alapterületű gazdasági épület építését engedélyezi. 3.2.3. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK A település területén a Balaton, a Balaton parti sávja (a vízpart-rehabilitációs tervben jelöltek szerint), a Séd-patak, a vízművek területei illetve a külterületi csatornák, árkok területe került vízgazdálkodási terület besorolásba. Természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű a Balaton medre az ott található nádasokkal. (A település 2398 ha-os közigazgatási területének több mint felét a Balaton felszíne uralja - 1253 ha.) A Balaton tómedre V övezeti besorolást kapott, amelyre a szabályozás külön szabályokat fogalmaz meg. A V övezeti besorolású Balaton vízmedre területén a hatályos vízügyi jogszabályok, a Btv. vonatkozó előírásai mellett a következő előírásokat kell alkalmazni: -

Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők; a vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető; a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó vízfelületen halászat nem engedélyezhető.

A Balatonon kívüli vízgazdálkodási területeket a terv tómedren kívüli vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe sorolja, ezen belül három övezetet különböztet meg. V-tk1 jellel VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


127


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA kerültek szabályozásra a vízpart-rehabilitációs terv tómedren kívüli vízgazdálkodási területei, amelyeket a vízpart-rehabilitációs tervvel összhangban szabályoz a terv. A településen található vízművek területei V-tk2 jellel kerültek szabályozásra. Csopakon az alábbi területeken találhatóak vízművek: -

a Nosztori-völgyben (098/42 hrsz)

-

a Paloznaki utcában (61 hrsz)

-

a Vasút utcában (801/4 hrsz)

V-tk3 jellel szabályozza a terv a vízfolyásokat és árkok medreit. A helyi építési szabályzatban előírásra került, hogy vízgazdálkodási terület övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel. A Séd-patak belterületi szakaszának keleti oldalán az ősi településmag területén egy sétány kialakítását tervezi a település vezetősége. A sétány számára a patakmedertől számítva 4m széles sáv került kijelölésre a településrendezési eszközökben. A hatályos földhivatali alaptérkép azonban a konkrét patakmedernél kiterjedtebb területen ábrázolja a patakot, amelyet a hatályos terv teljes egészében vízgazdálkodási területbe sorol. A vízgazdálkodási terület egy része így zöldterület területfelhasználási egységbe került átsorolásra. Mindehhez a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv előzetes egyeztetés során hozzájárult. Mivel a patak ezen a szakaszon burkolt mederben halad, természetes elmozdulásának lehetősége minimális. 3.2.4. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A települések területén korábban egyedi funkció meghatározással kijelölt, vagy a jelenlegi egyedi használatú, nagykiterjedésű, alacsony beépítettségű területek, jellemzően különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kerültek. Ilyen területfelhasználási egységbe kerültek a temetők, a turisztikai területek, a közösségi kert és a Budai villa. 

Különleges beépítésre nem szánt terület – temető terület

Csopakon négy temető található: - a Csákányhegyi úti római katolikus temető – 0,44 ha - a Csákányhegyi úti református temető - 0,33 ha - a Füredi úti temető - 0,22 ha - a Lőcedombi utcai temető - 0,18 ha A Kb-T jellel jelölt különleges beépítésre nem szánt terület - temetők területét a kialakult állapotnak megfelelően kell fenntartani, telkeiken a beépítettség mértéke legfeljebb 2% lehet, a legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m, a beépítés módja szabadonálló. Az övezetben telekalakítás telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül nem végezhető, telekhatárrendezés esetén az érintett telkek területe maximum 5%-ban módosulhat. 

Különleges beépítésre nem szánt terület –turisztikai terület

Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület (Kb-tur övezet) került kijelölésre a Kishegyi úton (Ranolder-kastélytól északra), valamint a Forrás utcában, a Szent József-forrás mellett. A területek kijelölése kisléptékű turisztikai fejlesztés lehetőségét szolgálja – az önkormányzat célja nagy zöldfelületi hányaddal bíró területek kialakítása, melyen turisztikai célú bemutató és kiszolgáló épületek helyezhetők el. Ennek megfelelően Kb-Tur övezetben a telkek legfeljebb 5%-ban építhetők be, 5,0 m épületmagassággal. A kialakítható legkisebb telekméret 2000 m 2. 

Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert

A településfejlesztési koncepcióban a település önkormányzata célul tűzi ki a civil összefogás erősítését a településen, ennek keretén belül pedig – lakossági kezdeményezésre - nevesítésre kerül egy közösségi kert kialakítása. A településrendezési eszközökben így egy Kb-Kk jelű különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert került kijelölésre a Séd-patak keleti partján a Kövesdi településközpont mellett elhelyezkedő kisparcellás területen. A terület kiváló adottságainak (jó vízellátás, jó minőségű talaj), valamint jelenlegi telekstruktúrájának köszönhetően kiválóan alkalmas zöldségtermesztésre, ahol a helyi lakosok közül a kerttel nem rendelkezők művelhetnek



128


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA egy-egy parcellát, illetve civil összefogás keretein belül akár a helyi élelmiszerbolt áruval való ellátása is megoldható lehet. Az övezetben épületnek nem minősülő kerti építmény, tárolóépítmény, valamint közösségi épület helyezhető el, lehetőséget biztosítva közösségi funkciók elhelyezésére. Kb-Kk jelű övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 2000 m2, épület-elhelyezés feltétele a legfeljebb 3%-os beépítettség és az 5,0 m-es épületmagasság. 

Különleges beépítésre nem szánt terület – villa

A Budai-villa területe különleges beépítésre nem szánt terület – villa területfelhasználásba került (Kb-Vi övezet). A műemlék villa tulajdonosa az épület felújítását tervezi, s az épületfelújítás engedélyezési eljárása során történt államigazgatási egyeztetések során az Állami Főépítész a terület külön övezetbe sorolását javasolta. Ennek megfelelően az ingatlant önálló övezetbe soroltuk. Az övezetben új épület nem építhető, s a meglévő épület helyreállítása, felújítása során az értékvédelmi előírások fokozott betartása szükséges. 3.2.5. EGYÉB TÁJHASZNÁLATOT MEGHATÁROZÓ ÖVEZETI LEHATÁROLÁSOK A TERVEN A szabályozási terv tartalmaz több, a Btv. és annak végrehajtási rendeleteinek megfelelően lehatárolt, pontosított övezetet, amelyek jelentősen meghatározzák a tájhasználatot. 3.2.5.1. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) Tájképvédelmi terület a szőlőhegyet és a Kerekedi-öböltől északra fekvő gyepterületet foglalja magába Csopakon. Tájképvédelmi területen a Btv. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani. Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 3.2.5.2. Vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) Vízeróziónak kitett terület övezete két nagyobb foltban helyezkedik el a község külterületén: a szőlőhegy belterülettől nyugatra illetve keletre fekvő oldalán. A területre vonatkozó szabályok meghatározhatják a művelési módot, azonban az építést nem korlátozzák: -

A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín külterületen legalább 80%-os; belterületen legalább 30%-os növényborítottságát.

-

A talajművelés során a megfelelő agrotechnika – művelés módok, talajjavítás stb. – révén törekedni kell a talaj vízbefogadó képességének, a vízvisszatartás mértékének növelésére.

-

A 12%-nál meredekebb területeken minden műveletet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.

-

A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani.

-

A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.

3.2.5.3. Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1) A felszíni vízminőség-védelmi terület övezete a Kerekedi-öböl menti területeket érinti, pontosított lehatárolása a szabályozási terven feltüntetésre került. Az övezet területén épületek építése, bővítése nem lehetséges, üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó nem létesíthető. Mivel a terület veszélyes környezetnek minősül, a helyi építési szabályzat az építési tevékenységet geotechnikai jelentés készítéséhez köti. 3.2.5.3. Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1) Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete a szőlőhegy szinte teljes területét magába foglalja, pontosított lehatárolása a szabályozási terven feltüntetésre került. Az övezet területén építeni csak legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet lehet.



129


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 3.2.5.3. Nyílt karszt terület A nyílt karszt területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Mivel a terület veszélyes környezetnek minősül, a helyi építési szabályzat az építési tevékenységet geotechnikai jelentés készítéséhez köti. 3.3. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A településszerkezeti terv és a szabályozási terv tartalmazza a táj- és természetvédelmi értékek lehatárolását. A terv kiemelten kezeli, hogy a település területén található természetes és természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetére, az országosan védett természeti területekre – megóvását biztosítani kell. A védett területekre vonatkozó általános szabályokat állapít meg a HÉSZ: - a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; - a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; - művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges. 3.3.1. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK 

Natura 20004

A település külterületének jelentős része a Natura 2000 hálózathoz tartozik. Csopakon Natura 2000 különleges madárvédelmi (SPA) terület és különleges természetmegőrzési terület (SCI) a Balaton vízfelszíne, valamint különleges természetmegőrzési terület (SCI) a Balatonfüredi-erdő területének Csopak közigazgatási területére eső része és a település északi részén fekvő erdőségek nagy része. A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékletében meghatározott Natura 2000 hálózathoz tartozó területek Csopak közigazgatási területén az alábbiak: Balaton (HUBF30002) 0201/9, 0225/6, 0225/12, 0225/20, 0225/27, 0225/63, 0225/66, 0225/67, 0225/68, 0225/69, 0225/70, 0225/71, 0225/72, 0225/73, 0225/74, 0225/75, 0225/78, 0225/79, 0225/80, 0225/81, 0225/82, 0225/83, 0225/84, 0225/85, 0225/86, 0225/87, 0225/88, 0225/89, 0225/90, 0225/91, 0225/92, 0225/93, 0225/94, 0225/95, 0225/96, 0225/97, 0225/98, 0225/99, 0225/100, 0225/101, 0225/102, 0225/103, 0225/104, 0225/105, 0225/106, 0225/107, 0225/108, 0225/109, 0225/110, 0225/111, 0225/112, 0225/113, 0225/114, 0225/115, 0225/116, 0225/117, 0225/118, 0225/119, 0225/120, 0225/121, 0225/122, 0225/123, 0225/124, 0225/125, 0225/126, 0225/127, 0225/129, 0225/130, 0226/19, 0226/20 Balatonfüredi-erdő (HUBF20034) 040, 047, 048, 049/1, 049/2, 049/3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7, 049/8, 049/9, 049/10, 049/11, 049/12, 049/13, 049/14, 049/15, 049/16, 049/17, 049/18, 049/19, 049/20, 049/21, 049/22, 049/23, 049/24, 049/25, 049/26, 049/27, 049/28, 049/29, 049/30, 049/31, 049/32, 050/2, 050/3, 050/5, 050/6, 051/1, 051/3, 051/12, 053, 055/1, 055/2, 056, 057, 058, 059, 060, 061, 062, 063, 064, 071, 072/1, 072/2, 072/3, 073/1, 073/2, 073/3, 073/4, 073/5, 073/6, 073/7, 073/8, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 073/15, 073/16, 073/18, 073/19, 074/1, 074/2, 074/3, 074/4, 075/1, 075/2, 075/3, 087/1, 087/2, 087/3, 087/4, 088, 089, 090, 092, 093, 094/1, 094/2, 094/3, 095, 096, 0104, 0105, 0107/2, 0107/4, 0108/2, 0108/3, 0109/1, 0109/2, 0110/1, 0110/4,

4

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) kormányrendelet jelöli ki a Natura 2000 hálózatot, amely az Európai unió madár- és élőhelyvédelmi irányelvei alapján kijelölt területeket foglalja magában. Az előírások szerint e területeken biztosítani kell a populációk és élőhelyeik védelmét, és a területhasználatokat extenzív irányban kell változtatni.



130


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 0110/5, 0110/6, 0110/7, 0110/8, 0110/9, 0112/4, 0112/5, 0112/6, 0112/7, 0112/8, 0112/9, 0112/10, 0112/11, 0112/12, 0112/14, 0112/15, 0112/16, 0112/17, 0112/18, 0113, 0114/3, 0114/4, 0114/5, 0114/6, 0114/7, 0114/8, 0114/9, 0114/10, 0116/1, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/5 

Ramsari területek5

A Balaton Ramsari területek közé tartozik 1989. március 17-e óta. Az Egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. Az Egyezmény a vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, hogy a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosításra törekszik. A vizes élőhely nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha -

az adott biogeográfiai régióban található természetes vagy természetközeli vizes élőhely típusok reprezentatív, ritka vagy unikális példáját foglalja magába; veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajokat vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeket tart fenn; az adott biogeográfiai régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajokat tart fenn; állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn vagy élőhelyet biztosít számukra kedvezőtlen feltételek esetén; rendszeresen 20 000 vagy annál több vízimadarat tart el; rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának 1%-át tartja el (Balatonon három faj populációjának 1%-a rendszeresen előfordul.); őshonos halak fajaink, alfajaink, családjainak, életciklus szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy populációknak jelentős részét tartja fenn; halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába.

A Balaton Ramsari területnél megjegyzendő, hogy a tó különlegesen jó feltételeket biztosít a vándorló madarak számára. A téli, vándorlási időszakban vízimadarak csapatai pihennek a Balaton vizén, úgy, mint a tőkés réce (Anas platyrhynchos), szárcsa (Fulica atra), kerceréce (Bucephala clangula), a fütyülő réce (Anas penelope), a barátréce (Aythya ferina), és a vetési lúd (Anser fabalis). Védett és fokozottan védett vízimadarak is megjelennek itt, többek között a kanalasréce (Anas clypeataa), a hegyi réce (Aythya marila), a kontyos réce (Aythya fuligula), a füstös réce (Melanitta fusca), a kis bukó (Mergus albellus), a nyári lúd (Anser anser), a bütykös hattyú (Cygnus olor) és a sarki búvár (Gavia arctica). Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, mely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható, és ekkor nem elégítené ki a nemzetközi jelentőség kritériumát. A nemzetközi jelentőségű helyzete szezonális, október 1-től április 30-ig tart. 3.3.2. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK 

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet Csopak közigazgatási területén az alábbi hrsz-ú ingatlanokat határozza meg, amelyek a Paloznaki-öböl és a Kerkedi-öböl menti nádas és gyepterületeket foglalják magukba: 167/2–3, 171, 173/1–2, 177, 0201/6, 0201/8-9, 0201/16, 0202, 0211, 0212/1, 0225/6, 0225/12, 0225/20, 0225/27, 0225/37, 0225/63, 0225/66-75, 0225/78-102, 0225/104-114, 0225/116-127, 0225/129-130

5

Jóváhagyva: A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény



131


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 

Országos Ökológiai Hálózat

Az Országos Ökológiai Hálózat övezetei a településrendezési eszközökben az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság 282/2009. (XII.11.) Korm.rendelet szerinti adatszolgáltatása, illetve 2003. évi XXVI. törvény 12/A§ (4) bekezdése alapján pontosítva kerültek lehatárolásra. Magterület övezete Csopak területén az északi erdőterületekre, a Balaton vízfelületére, illetve a Kerekedi-öböltől északra fekvő gyepterületre terjed ki. 

Ex-lege védett értékek

Az 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdés alapján védelemben részesülnek Csopak területén található források valamint barlangok. Csopak területén található források: -


-


-


-


-


Csopak területén található barlangok:



-

Nosztori-sziklaüreg (4462-20),

-

Nosztori-sziklaodú (4462-21),

-

Nosztori-völgyi-forrásbarlang (4462-22),

-

Csákány-hegyi-barlang (4462-23).

Országos jelentőségű természetvédelmi terület

Balatonfüredi Erdő Természetvédelmi Terület E 761,1 ha nagyságú védett terület legnagyobb része Balatonfüred közigazgatási területére esik, Csopak területét mindössze 90 ha-on érinti az Öreg-hegyen és a Kopasz-dombon. A védelem Csopak területén az alábbi hrsz-ú ingatlanokat érinti: 0102/1, 0117/2, 0117/3, 0117/4, 0117/5. 

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve – Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozik a szőlőhegy teljes területe, valamint a Kerekedi-öböl északi partján fekvő gyepterületek. A terven feltüntetésre kerültek a kiváló látványkapcsolattal rendelkező kilátópontok, valamint lehatárolásra kerültek a hozzájuk kapcsoló látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területek: a Csákányhegyi utcától délre fekvő terület és az Öreghegyi út folytatásában fekvő terület a belterület nyugati oldalán. A kilátásvédelem biztosítása érdekében előírásra került a HÉSZ-ben, hogy új épület építése vagy egyéb új épület építése vagy egyéb épületnek nem minősülő építmény elhelyezése esetén a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell bizonyítani, hogy a kilátás nem sérül. 3.3.3. HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK Csopak területén helyi jelentőségű természetvédelmi területek a Csopaki-szőlők, amelyeket a 10/2008. (IV.30.) önkormányzati rendelet nyilvánít védetté. E területek a szőlőhegyen elszórva helyezkednek el, nagyobb foltok a berekháti területen a 73. sz. keleti oldalán, a Falukertjétől északnyugatra, a Csákány-hegy déli lábától egészen a 71. sz. főútig terjedő területen, valamint a Szérűskerttől nyugatra találhatóak.



132


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA További helyi természetvédelmi oltalom alatt álló terület Csopak területén a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Parkja, amely az egykori Ranolder-kastély területén található. A védelmet a 20/2007. (XII.13.) sz. önkormányzati rendelet mondja ki. Csopak területén két tanösvény került kialakításra: az Olaszrizling tanösvény, amely a Petőfi utca keleti végéről, a településközpontból indul Paloznak irányába; illetve a Pele körút tanösvény, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén került kialakításra. 3.4. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA Az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet (továbbiakban: ÖTM rendelet) előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitásérték változása. A tervezett változásokhoz tartozó biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás az ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerint két esetben történt. Egyik eset az általános mezőgazdasági területek differenciálása: az ÖTM rendelet 1. mellékletének 1. pontja a mezőgazdasági területeket csak általános és kertes mezőgazdasági területre bontja, tovább nem differenciálja őket. Ám jelen felülvizsgálat során az általános mezőgazdasági területen belül megkülönböztetésre került a szőlő és a gyep, amelyek biológiai aktivitásértéke így az ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerinti gyümölcs, szőlő, kert (értékmutató: 5) és rét, legelő (értékmutató: 6) felületminőségek értékmutatójával egyezik meg. Másik eset az erdőterületek differenciálása: erdőterületek esetében azért vált szükségessé a differenciált számítás, hogy a valós állapotnak megfelelően a még csak ligetesen fásult területek megkülönböztetésre kerüljenek a zárt erdőállománnyal borítottaktól. Ezekben az esetekben az ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerinti ligetesen fás, bokorfás, cserjés-bozótos terület felületminőség értékmutatója (6) került alkalmazásra. A hatályos településrendezési eszközökben a Randolder-villa területe kertes mezőgazdasági terület besorolású, ám a biológiai aktivitásérték számítás során a valós állapotnak megfelelően az ÖTM rendelet 1. melléklet 1. pontja szerint különleges terület – állat- és növénykert terület értékmutatója (3) került alkalmazásra. A tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nőtt. A biológiai aktivitásérték változását bemutató táblázatot ld. II. Változások fejezetben.



133



4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Csopakban a zöldfelületi rendszer elemei: 

Területfelhasználási egységek: o erdőterületek A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek 3.2.1. fejezetében.

o

mezőgazdasági területek – szőlő, gyep, kertes mezőgazdasági területek  általános mezőgazdasági terület - szőlő  általános mezőgazdasági terület – gyep  kertes mezőgazdasági terület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) mezőgazdasági területek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek 3.2.2. fejezetében.

o

zöldterületek

o

különleges beépítésre nem szánt területek A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges beépítésre nem szánt terület – temető, turisztikai terület és közösségi kert leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek 3.2.4. fejezetében.



Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek:  fasorok  vízfolyások és völgyeik o telken belüli zöldfelületek.

A település meglévő zöldfelületi elemeinek fejlesztése során gondoskodni kell a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. A fenti szempontok figyelembevételével került kialakításra a település zöldfelületi rendszere. 4.1. KÜLTERÜLET ZÖLDFELÜLETI ELEMEI Csopak védett természeti értékekben igen gazdag, így biodiverzitásának megőrzése kiemelt cél. Ennek érdekében a külterület állapota, a külterületi területfelhasználások megőrzése és fenntartása fontos feladat. A természetvédelmi érdekek mellett továbbá a környezeti értékek vízminőség- és talajvédelme is lényeges. A meglévő fasorok megtartandók, védendők. A fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző fafajokat kell telepíteni. 4.2. TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI ELEMEK Zöldterületek A település központjában több zöldterület is található, amelyek elszórtan, szigetszerűen helyezkednek el a belterületen. E közkertekben játszóterek, szabadtéri szobrok, emlékművek, rekreációs és turisztikai funkciók kapnak helyet. Kiemelkedő jelentőségű zöldfelületi elem a településen a tervezett Séd-patak menti sétány, amely elsősorban turisztikai-rekreációs funkciókat tölt majd be, másrészt egyfajta ökológiai folyosóként funkcionálhat, továbbá vízminőség-védelmi szerepe sem elhanyagolható. Zöldterületeket a méretük, illetve az ott elhelyezhető rendeltetések alapján a HÉSZ közkert területfelhasználásba sorolja. A zöldterületek területének legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A zöldterületek három övezetbe kerültek besorolásra. Zkk1 övezetbe tartozik a hajóállomás területe, a Balaton parti sávjában húzódó zöldterületek, a Madárles és Csillagvárta területe, a Fürdő utcai játszótér, a Szent József-forrás telke, valamint a Ranolder-kastély parkjában kialakított zöldterületek. Zkk1 jellel jelölt övezetben pihenést és testedzést szolgáló és a terület fenntartását


134



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA szolgáló építmény, valamint szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó épület helyezhető el szabadonálló módon, maximum 2%-os beépítettséggel. Zkk2 jellel jelölt övezetbe került besorolásra a Sárdi-réten a Séd-pataktól északra húzódó zöldterület, a Sárdi-réttől keletre húzódó zöldterületi sáv a 71. sz. főút déli részén, a vasút nyomvonalához közvetlenül kapcsolódó zöldterületi sáv a paloznaki településhatáron, a Kossuth Lajos utca – Patak utca – Patakvölgyi utca találkozásánál fekvő zöldterület, a Séd-patak menti tervezett sétány, a Millenniumi Park, a szérűskerti településrészen található zöldterület, valamint a Vasút utca elején kijelölt zöldterület. A Zkk2 övezetbe sorolt területeken cél az építkezések korlátozása, így itt épület elhelyezését tiltja a helyi építési szabályzat. A Séd-patak menti sétány számára a patakmedertől számítva 4m széles sáv került kijelölésre a településrendezési eszközökben. A hatályos földhivatali alaptérkép azonban a konkrét patakmedernél kiterjedtebb területen ábrázolja a patakot, amelyet a hatályos terv teljes egészében vízgazdálkodási területbe sorol. A vízgazdálkodási terület egy része így zöldterület területfelhasználási egységbe került átsorolásra. Mindehhez a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv előzetes egyeztetés során hozzájárult. Mivel a patak ezen a szakaszon burkolt mederben halad, természetes elmozdulásának lehetősége minimális. Zkk3 övezeti besorolást kapott a Sárdi-réten kiszabályozott út északi oldalán húzódó 8 m szélességű zöldterületi sáv, ahol előírásra került, hogy az építési telkekhez kapubehajtó és bejárat megközelítési helye szilárd vagy nem szilárd burkolattal kialakítható, a telkek megközelítésének biztosítása érdekében. A fejlesztési területen belül áthelyezésre került zöldterületek: A Btv. 2013 júniusáig a zöldterületekre vonatkozóan szigorú megkötéseket tartalmazott. A 2013. évi XLVII. törvény 4. §-sal jóváhagyott 2013. június 1-jétől hatályos módosítása ezen a helyzeten változtatásokat léptetett életbe. A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban elfogadott közpark helye és területfelhasználási határai változhatnak. A változtatás a korábban zöldterületként jelölt terület településen belül elfoglalt helye és tulajdoni viszonya alapján különböző. Ennek megfelelően több területen is változott a zöldterület kiterjedése és nagysága, amelyet a következő táblázat mutat be. Zöldterületi mérleg Területfelhasználás változása

Hatályos területfelhasználás

Területváltozás

Tervezett területfelhasználás

Változások elemzésében szereplő azonosító

Btv. 6/A. § hatálya alá eső területek zöldterületi mérlege

+2093

Zöldterület


D25

-1123

Önkormányzati tulajdon6


Zöldterület

D24

+535



Zöldterület

B10

+674



Zöldterület

D27

+2007

Btv. 6/B. § hatálya alá eső területek zöldterületi mérlege

6

Megjegyzés

Terület nagysága (m2)

Állami tulajdon6

-2058

Zöldterület


A1

-1614

Magántulajdon

Zöldterület


A6

-757

Magántulajdon

Az ingatlanok tulajdoni lap másolatát jelen dokumentáció 3. melléklete tartalmazza.



135


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Zöldterületi mérleg Területfelhasználás változása

Területváltozás Változások elemzésében szereplő azonosító

Tervezett területfelhasználás

Zöldterület


A7

-80

Magántulajdon

Zöldterület


D29

-302

Magántulajdon

Vízgazdálkodási terület

Zöldterület

D30

+674

Magántulajdon

Összesen

Terület nagysága (m2)

Megjegyzés

Hatályos területfelhasználás

+15

A Btv. 18.§ (1) bekezdésének értelmében zöldterület kijelölése vált szükségessé a Ranolder-kastély területén, ahol új beépítésre szánt terület került kijelölésre, mivel az ingatlanon a közeljövőben egy konferencia hotel megépítését tervezik. Az ingatlan területe 2,8 ha, ennek megfelelően 2800 m2-en új zöldterület került kijelölésre a villa parkjának telkein két területen. A villa parkja kiemelkedő zöldfelületi jelentőséggel bír, helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A villa épületében megvalósuló beruházáshoz a csatlakozó park nyújt minőségi zöldfelületet. A beruházás során a park értékes növényállományának megőrzésére, a lehető legkisebb mértékű károsítására kiemelt figyelmet fordítanak a beruházók, a kijelölt zöldterületek így a park védett, értékes növényállományának megőrzését is elősegítik. A Falukertje utcában található 0188/8 hrsz-ú ingatlan esetében a hatályos településszerkezeti és szabályozási terv nem volt összhangban. Mivel a szabályozási terv az önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat melléklete, így eltérés esetén azt tekintjük kötelezőnek. Mivel a tervezett területfelhasználás a hatályos szabályozási terven szereplő területfelhasználással megegyező, a zöldterületi mérleg számításánál változásként nem vettük figyelembe. Egyéb zöldfelületi elemek A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a sportpályák, a temetők, a turisztikai területek illetve a közösségi kert, amelyek különleges beépítésre szánt illetve különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. Fontos zöldfelületi elemek a közterületek zöldfelületei és az intézménykertek is, mint rekreációs területek, fenntartásukra különösen nagy gondot kell fordítani. A települési zöldfelületeket nagymértékben növelik az erdőterületek, a mezőgazdasági területek, valamint a lakóterületi telkek, ahol a telkek hátsó részét a házak mögött kertként hasznosítják. A szabályozás során biztosítottuk az egyes építési övezetek építési telkeinek magas zöldfelületi arányát. Csopakon csupán néhány utcában találhatóak fasorok. A Fürdőtelepen a Kőkorsó utca északi részén kettős fasor, déli részén egyoldali fasor húzódik; az Örkény István sétányon egyoldali platán fasor található a strand menti területen; a Fürdő utcai parkolóban pedig egy juhar fasor húzódik. Az Ősközség területén a Vasút utcában és a Patakvölgyi utcában találhatóak egyoldali fasorok.



136



5. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. 5.1. KÖZÚTHÁLÓZAT 5.1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK 5.1.1.1. Országos főutak Meglévő, megmaradó: -

71. sz. (Lepsény – Fenékpuszta) másodrendű főút jelenlegi nyomvonala (Útkategória: K.IV.B. és B.III.a.C.)

-

73. sz. (Csopak– Veszprém) másodrendű főút jelenlegi nyomvonala (Útkategória: K.IV.B. és B.III.a.B.)

Országos főutak csomópontjai: - 71. és 73. sz. főutak szintbeni, hagyományos, bővített csomópontja – forgalombiztonsági szempontból körforgalmi kialakítás kiépítése javasolt. Hagyományos egysávos, nagyméretű körforgalom elhelyezésére alkalmas a csimópont jelenlegi területe. 5.1.1.2. Országos mellékutak Meglévő, megmaradó: 7221. j. mellékút (Lovas – Csopak összekötő út) (Útkategória: K.V.B. és B.V.c.B.) védőtávolság: 2x50 m 7303 j. mellékút (Csopak - Balatonfüred), (Útkategória: K.V.B. és B.IV.b.B.) védőtávolság: 2x50 m

-

Országos mellékutak csomópontjai: - 73. sz. főút, 7303. és 7221. j. országos mellékutak jelenleg hagyományos csomópontként üzemelő kereszteződése körforgalommá épül át. 5.1.2. TELEPÜLÉSI ÚTHÁLÓZAT Főúthálózat Meglévő, megmaradó: Az országos főutak településen áthaladó szakaszai: I. rendű főút: -

71. sz. (Lepsény – Fenékpuszta) másodrendű főút átkelési szakasza (Útkategória: B.III.a.C.)

-

73. sz. (Csopak– Veszprém) másodrendű főút jelenlegi nyomvonala, Veszprémi út (Útkategória: B.III.a.B.)

II. rendű főutak: Az országos mellékút településen áthaladó szakaszai: -

Füredi út (7303. j. út belterületi szakasza), Útkategória: B.IV.b.B.



137


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Belterületi gyűjtőutak (Útkategória: B.V.c.C.) Meglévő, megmaradó: -

Füredi út – Kossuth utca – Paloznak utca (7221. j. országos mellékút) Kossuth utca Fürdő utca Kőkorsó utca Árpád utca Ifjúság sétány Sport utca Patakvölgyi utca Vasút utca Lápotai utca

Belterületi közúti csomópontok A település fontosabb közúti csomópontjai: -

71. sz. főút – Kossuth utca - Fürdő utca csomópontja, 71. sz. főút – Sport utca csomópontja, 71. sz. főút – Kőkorsó utca csomópontja, 73. sz. főút, 7303. és 7221. j. országos mellékutak csomópontja, 73. sz. főút – Kossuth utca csomópontja, Füredi út – Lápotai út csomópontja.

Szabályozási szempontok A Szabályozási Terv készítése során a közterületi szélességek szabályozását az alábbi szempontok szerint végeztük el: -

az országos úthálózati elemek mentén fenntartottuk a meglévő szabályozási vonalakat, a várható forgalmi terhelés és gyalogos igények későbbi kiszolgálhatóságának érdekében, a belterületi lakóutcák szabályozási szélességét ahol lehetett, minimum 10 m-nek terveztük annak érdekében, hogy legalább egyoldali járda, esetleg zöldsáv elhelyezhető legyen úgy, hogy a vízelvezetés megoldása, valamint a közművek elhelyezhetősége sem lehetetlenedik el, a belterületi lakóutcákban, ahol 8 m széles szabályozást terveztünk, vagy tartottunk fenn, elkülönített gyalogjárda kialakítására, zöldsávok telepítésére nincs lehetőség, a tervezett gyűjtőutak minimális szélessége legalább 12 m, mivel a várhatóan nagyobb forgalom mellett a gyalogosoknak szükségük van kétoldali járdákra és a zöldsávokra, a külterületi településrészeken (szőlőhegyek esetén) a feltáró útszakaszokon legalább 6 m széles szabályozást alakítottunk ki, a csupán néhány ingatlant kiszolgáló és jelenleg is probléma nélkül üzemelő útszakaszokon a jelenlegi szabályozást hagytuk meg. Ezek az útszakaszok több esetben magánútként üzemelhetnek a későbbiek során.

Szabályozások -

-

Csákányhegyi utca – az északi külterület egyik fontos feltáró útja, tekintettel a terepviszonyokra és a kialakult beépítésre 8 m széles szabályozást fenntartását javasoljuk, a temető mellett a 10 hrsz-ú ingatlan felé, délkeleti irányban bővíthető a jelenleg csupán 3,5 m széles közterületi szélesség. Kishegyi utca – szabályozási szélességét a 1418/4 hrsz-ú útig 8 m szélességben, onnantól Paloznakig 6 m szélességben adtuk meg, mivel a Ranolder-kastély fő megközelítése a tervezett fejlesztés után déli irány lesz, a Lőcedomb belterületén a tervezett lakóutca szabályozási szélessége 10 m, külterületi szakaszán 4-6 m, Csopak és Paloznak határán, a vasút és a Paloznaki út között, minimum 4 m széles, gyalogosforgalom lebonyolítására alkalmas közterületet szabályoztunk – az út egy része Paloznak közigazgatási területére esik, az Öreghegyi út fontos feltáró út a település északi belterületén, ezért közterületi szélességénél a minimum 7 m szélességet szabályoztuk, figyelembe véve a kiépített támfalak nyomvonalát, VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


138



Erdőalja utca – szabályozási szélességét 6 m szélességre módosítottuk, Istenfia utca déli szakaszán a közterületi szélesség 6 m-re változik, északi szakaszán a meglévő közterületi szélességet tartottuk fenn, Falukertje utca nyugati szakaszán a szabályozási szélesség 10 m-re változik. a belterület északi határától Veszprém felé induló kerékpárút számára 6 m széles közterületi szélességéet szabályoztunk ki a meglévő telekviszonyokhoz igazodva.

Tervezett fejlesztésekhez szükséges közterületi szabályozások: -

a Sárdi réten tervezett fejlesztés fő feltáró útja a 71. sz. főúthoz csatlakozó, azzal párhuzamosan haladó 12 m széles kiszolgáló út lesz, amelyből egy szintén 12 m széles közterületi kapcsolat indul a Forrás utca irányába, a Ranolder kastély hasznosítása látogatóközpontként egy 10 m széles útszakasz kiszabályozását teszi szükségessé a Petőfi utca és a Paloznaki utca között, amely a terület fő megközelítési pontját jelentő déli kapuhoz vezet.

A csatolt mintakeresztszelvények mutatják a különböző szabályozási szélességű útszakaszok javasolt keresztmetszeti elrendezését, a járdák, zöldsávok és a közművek helyét. A tervezett kiszolgáló utak szabályozási szélességét 6 és 14 m között adtuk meg. Minden belterületi lakóutcán legalább egyoldali, minimum 1,5 m széles járdafelület megépítését irányoztuk elő. Forgalomtechnikai javaslatok Bár nem tartozik szorosan a településrendezési eszközök tárgykörébe, de fontosnak érezzük, hogy a egyes forgalomtechnikai problémák megoldására javaslatot tegyünk, mivel a közúthálózat forgalomtechnikai kialakítása alapvetően befolyásolja a település forgalombiztonsági helyzetét. 71 sz. főút - Kossuth utca – Fürdő utca csomópontja Ebben a csomópontban nyári időszakban kifejezetten veszélyes, kaotikus forgalmi helyzetek alakulnak ki, a település központja, lakóterületei és a Balaton-part között folyó nagyvolumenű forgalmak és a 71. sz. főút nyári forgalmának kereszteződése következtében. A nagyarányú gépjárműforgalom mellett jelentős a gyalogosok száma is a kereszteződésben. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a Balaton északi partján haladó vasútvonal szintben keresztezi a Kossuth utcát, szinte a csomópont részeként megjelenve. Szabályozási módszerekkel ezen nem segíthetünk, forgalomtechnikai átalakítással azonban a legsúlyosabb konfliktushelyzetek elkerülhetők. Megoldás lehet: jelzőlámpák beépítése, szezon idején működtetése - ismert módszer a balatoni településeken, pl. Balatonalmádiban. Ez a legbiztonságosabb megoldás, de a szezonális forgalomban fennakadásokat okozhat, az év 8-9 hónapjában pedig az üzemeltetési költségek gyakorlati működés nélkül is jelentkeznek (sárga villogó üzemmódot fenn kell tartani egész évben). forgalmi rend változtatása – radikális megoldásként a csomópontban le kell tiltani bizonyos keresztező, illetve kanyarodó irányokat. Javasoljuk, hogy május és szeptember között a 71. sz. főút – Kossuth utca kereszteződésében a gépjárművek ne keresztezhessék a 71. sz. főutat, és nagyívű balra kanyarodás is csak a főútról legyen megengedett. A településközpont felől érkezők csak jobbra kanyarodhatnak a 71. sz. főútra és a Balaton-part felé a következő kereszteződésnél (Szépkilátó utca) haladhatnak tovább. (A balra kanyarodás lehetőségét a nyári időszakban csak a 73. sz. főútról szabadna engedélyezni, ahol jól kiépített biztonságos csomópont található.) Így a településközpont és a Fürdőtelep (Balaton-part) kapcsolata a Fürdő utca – Szépkilátó utca – 71. sz. főút – Kossuth utca nyomvonalon lenne megadva, ahogyan ez javaslatként már ma is megjelenik a jelzőtáblákon. A 71. sz. főút és a települési utak egyéb csomópontjai továbbra is teljes értékűen (minden mozgást megengedve) működnének tovább. Ennek a döntésnek a felvállalása talán nehéz (várhatóan sokan fognak panaszkodni), de a forgalom biztonsága érdekében kb. 3-4 hónap időtartamra mindenképpen megéri. A szezonális forgalomnövekedésre tekintettel a javasolt változtatások időlegesek, bevezethetők csak a legnagyobb forgalmú hónapokban, hogy az év többi részében a település teljes értékűen tudja használni az útvonalakat.



139


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Mindkét megoldást egyeztetni szükséges a 71. sz. főút kezelőjével, a Magyar Közút Nonprofit Kft. Veszprém Megyei Területi Igazgatóságával. 5.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS Csopakon áthaladó vasútvonal: - 29 Székesfehérvár – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal. Megállóhelyek: - Csopak vasútállomás Meglévő és megmaradó közúti-vasúti átkelőhelyek: - mezőgazdasági út (Sport utcával szemben, fénysorompó) - Kossuth utca (sorompó és fénysorompó) - 73. sz. főút (különszintű) - Völgy utca (fénysorompóval). Meglévő és megmaradó gyalogos vasúti átjárók: - Patakvölgyi utca (csak gyalogosok számára, fénysorompó) - Lápotai út (csak gyalogosok számára) 5.3. VÍZI KÖZLEKEDÉS Meglévő és megmaradó kikötők: - Csopak hajóállomás - Csónakkikötő Tervezett kikötő: - új csónakkikötő (magánhasználatú) az Ifjúság sétány partszakaszán. - a meglévő csónakkikötő bővítése tervezett. 5.4. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Meglévő, megmaradó nyomvonalak: - Örkény sétány - Ifjúság utca - Sport utca Tervezett nyomvonalak: Térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonal: -

-

-

a keleti irányból érkező nyomvonal a Sport utcával párhuzamos Sirály utcán halad és csatlakozik a jelenlegi kerékpárúthoz a Balatoni Bringakörúthoz tartozó kijelölt kerékpáros nyomvonal a Kőkorsó utca helyett a Kerekedi utcára kerül át, ezen a nyomvonalon kapcsolódik a Forrás utcához és halad tovább Balatonfüred irányába, új kerékpárút a Sport utcánál keresztezi a 71. sz. főutat és a vasúttal párhuzamosan halad nyugati irányba, kijelölt kerékpáros nyomvonalként folytatódik a Lőcedombi út – Vasút utca – Lápotai út – Füredi út – Bencze László út – Simiga köz – Fenyves utca útvonalon , északi oldalon kilép a belterületből és Veszprém felé halad tovább 73. sz. főúttal párhuzamosan vezetett kerékpárút (településhatár és a Kossuth utcai csomópont között) kijelölt kerékpáros nyomvonal a Paloznaki út mentén.



140


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 5.5. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A gyalogosforgalom számára megfelelő paraméterekkel kiépített burkolatok helyét a szabályozási tervben megfelelő közterületi szélesség kijelölésével biztosítottuk a település úthálózatán. A 10 m szabályozási szélességnél keskenyebb közterületeken a gyalogos és a közúti gépjármú forgalom ugyanazokon a burkolatokon közlekedhet (vegyes használatú felületek). Tervezett gyalogút: - Séd patak mentén 73. sz. főút - Kossuth utca csomópont és a Vasút utca között, ahol 4 m széles fenntartó sávban helyezhető el a gyalogosok számára kijelölt terület. 5.6. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A szabályozási tervben nem terveztünk létesítményeket, nagyobb felületeket.

a

menetrendszerű

autóbusz-közlekedés

5.7. PARKOLÁS Meglévő közterületi parkolók: 

Ősközségben - Városházánál - Posta előtt - Vasútállomásnál - Paloznaki út mellett - Kishegyi utca - Temetőnél Összesen:



(kiépítetlen)

14 parkolóhely 18 parkolóhely 6 parkolóhely 20 parkolóhely 6 parkolóhely 10 parkolóhely 74 parkolóhely

Fürdőtelepen - Ifjúság sétány - Fürdő utca - Örkény István sétány - Kikötőnél - Strandnál (Fürdő utcai parkoló) Összesen:

100 parkolóhely 15 parkolóhely 75 parkolóhely 10 parkolóhely 280 parkolóhely 480 parkolóhely

Jelentősebb tervezett közterületi parkolók: -

Fürdő utca nyugati oldalán 40 férőhelyes parkolófelület, a Szépkilátó utcától délre.


számára


141



6.KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK Csopak a térség azon településeinek egyike, amelynek a népességszáma fokozatosan növekvő trendet mutat. A település nagyon kedvező természeti, táji és ebből eredően idegenforgalmi adottsága, földrajzi elhelyezkedése mellett a jelenlegi közműellátottsága is hozzájárul a komfortos életkörülmény biztosításával a település népességmegtartó, illetve vonzó képességéhez. Az állandó népesség számának megőrzéséhez, az üdülési, idegenforgalmi célú, a település gazdasági életét élénkítő fejlesztéséhez a település általános további fejlesztése is szükséges. Ezek a célok a település még jobban élhetőbbé, lakhatóbbá tételével érhetők el, amelyet elsődlegesen a településfejlesztéssel és annak még igényesebb infrastruktúra ellátásával lehet biztosítani. A településfejlesztéshez szükséges javasolt területhasznosítási változtatások már a korábbi településrendezési eszközökben is, mint távlati fejlesztési lehetőségek, szándékok szerepeltek. Azok megvalósításának realitásához jelenleg is adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl. akár a ma már üzemen kívüli vízmű kutak, tározók, stb., illetve azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak. Területfejlesztés tervezésénél, területfelhasználás módosításánál korlátozó adottságként kell kezelni: Vízellátás területén: - a Nosztori vízbázist, annak védelmét szolgáló, a település közigazgatási területét érintő hidrogeológiai védőterületeket. (Az egyes védőterületeken belül a területhasznosítás meghatározásánál az arra vonatkozó 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben rögzítetteket figyelembe kell venni.) - helyi vízellátás műtárgyait gépházakat és tározókat. További korlátozó adottság a Balatonfüred felöl érkező regionális vízvezeték, amely egyrészt ellátja Csopak települést, másrészt áthalad a település területén, a szomszédos települések ellátását szolgálva. Szennyvízelvezetés, kezelést érintően: - a jelentősebb állóeszköz értékű gerincnyomó-vezetékeket és a szennyvízátemelő műtárgyakat, azok kijelölhető védőtávolság igényével. Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában: - a vízfolyások és a jelentősebb árkok területigényét, valamint azok karbantartási sávját. Villamosenergia ellátás vonatkozásában: - a 22 kV-os vezetékek nyomvonalát az arról táplált transzformátor állomások helyét és biztonsági övezetének helyigényét. Földgázellátással kapcsolatosan: - a település közigazgatási területén az ellátást biztosító középnyomású hálózatot, biztonsági övezetét és létesítményeit. Elektronikus hírközlés vonatkozásában: - a településen elhelyezett vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló három antenna helyfoglalását, valamit a település felett áthaladó mikrohullámú összeköttetés látens nyomvonalát. Természetesen a műszaki megoldási lehetőség - indokolt esetben - rendelkezésre áll ezeknek a területfelhasználást korlátozó adottságként rögzített hálózatoknak és létesítményeknek a helyváltoztatására, de a kiváltások megvalósítása várhatóan a költségigényessége miatt nem lesz gazdaságos. A kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet a gazdaságosság kérdésében dönteni. A felsorolt korlátozó adottságok gazdaságos kiváltása reálisan nem javasolható, legfeljebb rövid szakaszon, pl. útépítés miatt. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


142


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Tervező megvizsgálta a település fejlődését biztosító területhasznosítás módosítási lehetőségeket, amely során új beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területhasznosítást is javasolt, valamint a már korábban beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területen belül is javasolt funkcióváltást. Megvizsgálva a javasolt módosításokat, a beépítésre szánt területhasznosításhoz a teljes közműellátás részben közvetlenül a már kiépített hálózatokról biztosítható, illetve azok továbbépítésével megoldható. A beépítésre nem szánt területen javasolt funkcióváltás megvalósításához általában közhálózati közműellátás nem szükséges. Ahol állandó emberi tartózkodás is várható, ott közüzemi szolgáltatásként a villamosenergia ellátás kiépítése szükséges, a többi közműigény helyi pótlással, közműpótló műtárgyakkal megoldható, ha az egyéb ágazati előírásokba (döntően környezetvédelmi előírások) nem ütközik. A belterületen fejlesztésre javasolt területeken a már jelenleg is teljes közműellátással rendelkező területekhez kapcsolódó területen, vagy a teljes közműellátás lehetőségének kiépítését segítő hálózati csatlakozási lehetőségek környezetében fekszenek. A javasolt beépítésre szánt fejlesztési területekre a teljes közműellátás, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás biztosítható, és a csapadékvíz elvezetése is megoldható. A külterületen beépítésre szánt új használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor lehetséges, ha annak is legalább a részleges közműellátása biztosítható, úgy, hogy a szennyvízelvezetés, elhelyezés a legkisebb környezetkárosítás, veszélyeztetés nélkül legyen megoldható, az erre vonatkozó helyi építési szabályzatban rögzített előírás szigorú betartásával. A fejlesztési területek közműellátása mellett a már beépített igénynövekedésből eredő többletigény kielégítésével is kell számolni.

területeken

jelentkező

A fejlesztési területek távlati új igénye összesítve és a meglevő beépítés várható igénynövekménye összesítve (kerekítve): Meglevő beépítés igény növ. Vízigény m3/nap: Keletk. szennyv m3/nap: Villamosenergia ig. kW: Földgázigény Nm3/h: Vezetékes távközlés db:

2500 650 0

Új beép.fejl. új igények

ÖSSZESEN

60 50 1100 240 40

60 50 3600 890 40

Ezek a prognosztizált igények a tervező által javasolt távlati fejlesztési lehetőségek teljes megvalósulása és a már beépített területek igényesebb teljes körű kiszolgálása esetén jelentkeznek. (Ezek a becsült igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak.) A tervezés távlatában reálisan ezen igények negyedének a jelentkezése várható. Így a reálisan kielégítendő igény összesen: Vízigény m3/nap: Keletkező szennyvíz m3/nap: Villamosenergia ig. kW: Földgázigény Nm3/h: Vezetékes távközlés db:

Tervezés távlatában 15 12 900 220 10

A közmű-üzemeltetők a tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. A közmű üzemeltetők reálisan az új igényeket a település jelenlegi már beépített területének közműellátását szolgáló hálózati rendszereiről közvetlenül, vagy az elosztóhálózatok VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


143


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA továbbépítésével tudják kielégíteni. A ténylegesen jelentkező építési, funkcióváltási igényhez igazodóan a továbbtervezés során kell a szükséges közműhálózat fejlesztést meghatározni. Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik. 6.1. VÍZELLÁTÁS Csopak közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépített. A Balaton parti települések vízellátását regionális rendszerről biztosítják. A regionális rendszerről ellátott települések több rendszerről ellátottak, a rendszerek kezelője a siófoki központú Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. (DRV), melynek több Üzemigazgatósága működik. Csopak a Balaton északi partján helyezkedik el, a község vízellátó rendszere az Észak-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetőség rendszeréhez csatlakozik, ez a rendszer látja el Balatonfűzfőtől Keszthelyig az észak-balatonparti településeket. A regionális rendszerre való csatlakozás előtt Csopak ellátása saját vízműkútjairól és a Balatonfüredi felszíni vízkivételi művéről történt. Saját kútja a Nosztori forrásfoglalás, amely ma is működik. A Balatonfüredi felszíni vízkivételi mű, amely a Balaton-part északi partjára van telepítve, általában csak a nyári csúcsidőszakokban üzemel. Az észak-balatonparti regionális rendszer jelenleg Keszthelytől Balatonfűzfőig van kiépítve a Balaton északi partjával párhuzamosan. A regionális vezeték mérete zömmel NÁ 300-as. Ezt a vezetéket táplálja be a Nyírádi vízbázis felől 2 db dn 600-as méretű vezeték. A Nyírádi vízbázis kapacitása 8000 m3/nap, ez tekinthető a Balaton menti települések fő vízbázisának. A regionális rendszerben a víznyomást az adott települések körzetében az ellennyomó tározóként működő regionális funkciójú tározómedencékben lévő víz szintje határozza meg, ez Csopak esetében a 2000 m3-es tározó (tfsz: 161,5 mBf). A Csopak vízellátó hálózaton 3 nyomászóna üzemel. Ezek a következők: I. számú alapzóna II. számú középső zóna III. számú felső zóna A különböző nyomászónákban a víznyomást az ellennyomó tározókban tárolt víz szintje határozza meg, a különböző vízműtelepek a következők

I. alapzóna Petőfi úti medence II. középső zóna, Veszprémi úti medence III. felső zóna Boróka utcai medence

Tározó térfogat

magasság

2000 m3 1000 m3 75 m3

165,1 mBf 201 mBf

A regionális rendszeren a vízbázisok megfelelő tartalék kapacitással rendelkeznek. Csopak belterületeinek minden utcájában megépült a vízellátó vezeték, az ellátó vezetékek átmérője zömmel NÁ 100-as, csak néhány utcában üzemel NÁ 80-as és NÁ 125-es méretű vezeték. A hálózati rendszer gerincvezetékei NÁ 400-as, illetve NÁ 200-as méretűek. A Csopaki 2000 m3-es regionális tározóig megépített regionális vezeték mérete NÁ 400-as. Az ellátó hálózat nagyrészben körvezetékes rendszerré van kiépítve, de a hálózaton találhatók ágvezetékek is. Az ágvezetékekben - különösen a kis vízfogyasztású időszakaszokban- könnyebben VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


144


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA alakulhatnak ki pangó vizes állapotok, valamint csőtöréseknél, illetve más rekonstrukciós munkáknál a szereléshez nagyobb szakaszokat kell a vízellátásból kizárni. A hálózati rendszerre a föld feletti tüzivízcsapok kerültek felszerelésre. A településen jellemző a házi kutak használata is, melyet a nem ivóvíz minőségű vízellátásra, jellemzően locsolásra használnak. A településrendező által prognosztizált fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatában kb. 15 m3/nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezt a vízigényt a jelenlegi meglevő vízhálózatról, annak továbbépítésével, illetve a regionális vezetékről kiépített új leágazás kiépítésével várhatóan ki lehet elégíteni. 6.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS Csopak kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekszik, közvetlen a Balaton partján. Ezzel a felszíni és felszín alatti vizek minőségvédelme a településen a szennyvíz közcsatornás elvezetésének település szintű kiépítését indokolja. A szennyvízcsatorna hálózattal elszállított szennyvizeket átemelő berendezéseken és szennyvíz nyomóvezetékeken keresztül a Balaton északi partja mentén megépített nyomóvezeték rendszerbe, majd azon keresztül a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre nyomják. Ott történik a szennyvizek teljes körű tisztítása, a megtisztított szennyvizek befogadója a Veszprémi Séd, amely nem a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, így a Balaton vizét még a tisztított szennyvizekkel sem szennyezik. Csopakon két szennyvíz átemelő berendezés üzemel, a strand melletti regionális szennyvíz átemelő, nyomóvezetéke dn 400-as méretű, valamint a helyi jelentőségű Berekháti átemelő. Csopak minden utcájában kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A hálózat zömmel NÁ 200-as KGPVC és a régen kiépített azbesztcement csatornákból épült, csak a jelentősebb gerinccsatornák mérete Ø 30-as. A szennyvízcsatorna hálózatot a DRV Zrt. üzemelteti. Reálisan a tervezés távlatáig prognosztizált fejlesztések megvalósítása esetén jelentkező 12 m 3/nap többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani. A közcsatorna hálózattal nem rendelkező külterületen, beépítésre szánt, beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezési lehetőségét, helyi közműpótló berendezés hasznosítási lehetőségét a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a helyi építési szabályzat szabályozza. Helyi közműpótlóként zárt szennyvíztároló létesítése javasolható, annak figyelembe vételével, hogy reálisan napi egy szippantásnál többet senki sem végeztetne el. Ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége a reálisan naponta szippantható mennyiséget meghaladja, egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása javasolható. A közműpótlók alkalmazhatósága korlátozott, ha a közműpótló használatának feltételei nem teljesíthetők, akkor ragaszkodni kell a közcsatorna hálózat létesítéséhez, akkor is, ha az ellátandó létesítmény távolabb fekszik az üzemelő csatornahálózattól. 6.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Csopak a Balaton közvetlen vízgyűjtő területén, hegyes-dombos területen fekszik. A területére eső csapadékvizeket patakok, árkok szállítják a Balatonba. Csopak területén egy nagyobb vízfolyás halad keresztül, a Nosztori patak, melynek befogadója a Balaton. A település burkolt felületeinek víztelenítése a településközpontban - a Kossuth, a Kőkorsó és a Fürdő utcában -, valamint a 71-es út mentén zárt csapadékcsatornákkal történik. A csatornahálózat befogadója a Balaton. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetés zömmel nyílt árkokkal történik, ezek medre a sík területeken füvesített, a meredek utcákban burkolt. A Balatonba való bevezetéseknél néhány helyen üzemel hordalékfogó, de nem mindenhol épült ki. Olajfogó berendezés csak néhány nagyobb parkolónál üzemel. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


145


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA A belterületi határok mentén a külterületi domboldalakról lefutó vizek ellen az övárok rendszer csak részlegesen épült ki, hordalékfogó műtárgyak nincsenek, így a külterületről lemosott hordalékok a belterületi csapadékvíz elvezető rendszert feliszapolják. A tervezett fejlesztések hatására nő a településen a burkolt felületek aránya és így az elvezetendő csapadékvíz mennyisége is. Ha a várható többlet csapadékvizeket a már kialakított elvezető rendszer nem tudja befogadni és az azt befogadó vízfolyások fejlesztése nem megoldható, akkor a tervezett fejlesztés megvalósításának feltétele a helyi vízvisszatartás megoldása. 6.4. ENERGIAKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal el nem látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával. Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül a település földrajzi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hasznosítási lehetősége is rendelkezésre áll. A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású. A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével. 6.4.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A település korszerű energiaellátását szolgálja a villamosenergia ellátó hálózat. A tervezési terület térségének a villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Győri központú E.ON Zrt. Veszprémi Áramszolgáltatási Üzletigazgatósága. A település és így a tervezési terület ellátása 22 kV-os középfeszültségű hálózatról történik. A 22 kV-os hálózat táppontja a Veszprémi 132/22 kV-os alállomás és az Aszófői 132/22 kV-os alállomás, ahonnan induló 22 kV-os vezetékek fűzik fel a transzformátorokat. A tervezési terület körzetében a transzformátorok oszlopállomások és építettházas állomások. A Balatonfüred felől a 71-es út mentén megépített 22 kV-os szabadvezeték a városon keresztülhaladva Paloznaknál hagyja el a város területét. Erről a körvezetékről sugarasan ágaznak le transzformátorokat betápláló ágvezetékek, amelyek vagy szabadvezetékekkel, vagy pedig földkábelekkel vannak megépítve. A transzformátorokról táplált 0,4 kV-os kisfeszültségű szabadvezetékes és földkábeles hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A tervezés távlatáig várható 900 kW többlet villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével, illetve a nagyobb villamosenergia igénynövekedés területének súlypontjánál új állomáshely létesítésével kell, az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani. Előzetesen három új állomás telepítési igénye prognosztizálható. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu

146



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 6.4.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS Csopak földgázellátásának szolgáltatója az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága. A település gázellátásának a kiépítése a ’90-es évek első felében kezdődött. A rendszert a KÖGÁZ Rt. építette ki, a hálózati rendszer 2000 végére megépült. A regionális hálózat a Balatonfűzfői gázátadótól épült meg. A Balatonfűzfői gázátadót a Győr – Veszprém - Adony nagynyomású gázvezeték táplálja be. A Veszprémi gázátadótól déli irányban, a Veszprémi úttal közel párhuzamosan van kiépítve a Csopakot ellátó nagyközépnyomású ágvezeték. A nagyközépnyomású vezetékkel táplálják be a település északi szélén megépített nagyközép/középnyomású gáznyomás csökkentő berendezését, ahonnan indul a települési 3 bar-os középnyomású elosztó vezeték hálózata. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő épületek komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 220 nm3/h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített hálózatról ki lehet elégíteni. A településen áthaladó nagyközép-nyomású vezeték a település ellátásában közvetlenül nem vesz részt, csak áthalad a településen. Továbbtervezés során nyomvonalának és biztonsági övezetének védelmét biztosítani kell. 6.4.3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI

ALKALMAZÁSA,

A

KÖRNYEZETTUDATOS

ENERGIA-

Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. A nap energiájának hasznosításának kiemelt szerepe van azokon a településeken és ilyen Csopak is, amelynek vendégforgalma és ahhoz kapcsolódó energiafogyasztása, igénye időjárás függő és a napsütéses időszakban lényegesen nagyobb. Csopak természeti adottsága, hogy 2000 körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az esztétikai igényesség is, nem szabad arculatrontóvá válniuk. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. 6.5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 6.5.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A vizsgálatok alapján a település vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Tapolca primer központ Csopak vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 87-es hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást is kiépítették. A vezetékes hírközlési (táv és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu


147


VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 6.5.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A vizsgálatok alapján a távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. A +Csopakon üzemelő és a tágabb térségében elhelyezett antennák segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Új antenna telepítési szándéka nem ismert.



148



7. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A településrendezési eszközök készítésekor elsődleges szempont Csopak tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. 7.1. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Csopak két jelentős felszíni vízteste a Balaton és a Séd-patak. A település domborzati adottságaiból adódóan a területéről lefolyó csapadékvizeknek a végső befogadója a Balaton. Csopak part menti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan kiemelten fontos a Balaton vízminőségének védelme. A településnek - a tó nagyságára tekintettel – nincsenek önálló eszközei a vízminőséget befolyásoló szennyeződések megelőzésére. A hatályos országos és helyi jogszabályok a vízminőség-védelem érdekében nem engednek semmilyen újabb szennyező funkciót a parti sávban. A Btv. víz- és talajvédelemmel összefüggő övezetei közül Csopak területét a következők érintik: -

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1) Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2) Tómeder övezete (D-1)

Csopak jelentős részét Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe (SZ-1) sorolja a Btv.. Nem tartozik az övezetbe az északi erdőterületek egy része, valamint az Ősközség déli része és a szőlőhegy lőcedombi területe. Az övezetben korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, extenzív vagy környezetkímélő mezőgazdálkodás folytatható, illetve új hulladéklerakó nem jelölhető ki. Felszíni vízminőség-védelmi terület övezetébe (F-1) sorolja a Btv. a Kerekedi-öböl partját és a Tüskésalját, ahol beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve épületek építése és bővítése nem engedélyezhető. A településrendezési eszközökben vízgazdálkodási, általános mezőgazdasági terület – gyep illetve szőlő, valamint védelmi rendeltetésű erdőterületek kerültek kijelölésre ezen övezet területén. A HÉSZ ezekben az övezetekben épület építését nem teszi lehetővé. A Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2) Csopak területén két nagyobb foltban helyezkedik el: a szőlőhegy belterülettől nyugatra illetve keletre fekvő részein. Az övezetben művelési ág tudatos megválasztásával, művelés és építkezés során helyesen megválasztott talajvédelmi beavatkozással, vízmosások rendezésével kell az eróziós folyamatok hatásait csökkenteni. A Tómeder övezete (D-1) a Balatont érinti. Az övezetben az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; az I–III. osztályú nádasban - a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve -, továbbá a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül tilos minden olyan mechanikai beavatkozás, amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti. Csopak közigazgatási területének északi részén jelentős kiterjedésű nyílt karsztos területek találhatóak. Mivel a nyílt karsztos területek veszélyes környezetnek minősülnek, a helyi építési szabályzatban előírásra került, hogy építési tevékenység csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján lehetséges. Csopakot a 27/2004. (XII.25.) KVvM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából „fokozottan érzékeny” területre sorolja be. A felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása érdekében szükséges a településen a közműves szennyvíz-elvezetés teljes körű kiépítése, ennek megvalósulásáig a csatorna-hálózaton kívüli szennyvíztárolás felülvizsgálata, szükség esetén szankcionálása, és zárt rendszerű közműpótlók alkalmazása. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet melléklete a települést – mint a Balaton vízgyűjtőterületére eső települést nitrátérzékeny területek közé sorolja. Az állattartás során keletkezett trágyát kizárólag 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet alapján lehet elhelyezni, és törekedni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartására.


149



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 7.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME Csopak területén a levegőszennyezés fő okozóinak a 71-es és a 73-as főutak átmenő forgalma, illetve a lakossági és intézményi fűtés tekinthetők. A 71-es és a 73-as főutak forgalma az üdülőszezonban növekszik meg jelentős mértékben, ekkor a közlekedésből származó légszennyezés mértéke is felerősödik. A közlekedésből származó kibocsátás a kialakult adottságok miatt településrendezési eszközökkel kevésbé befolyásolható. A lakossági fűtésből származó szennyezés csökkentésének érdekében ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának további növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat. Csopak a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján a 4. légszennyezettségi zónába (Székesfehérvár-Veszprém) tartozik. 7.3. HULLADÉKKEZELÉS Hulladéklerakó Csopak területén nem található, és a tervben sem került kijelölésre. Az egykori hulladéklerakó területe rekultiválásra került, területén különleges mezőgazdasági üzemi területet jelöl ki a terv. A szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága illetve a hulladékok mennyiségének csökkentése a lakosság tájékoztatásával és bevonásával növelendő. A házi komposztálás a továbbiakban népszerűsítendő, illetve a zöldhulladék gyűjtése és elszállítása megoldandó. Meg kell oldani a veszélyes hulladékok elkülönítését, lakossági tájékoztatás és egyéb programok keretein belül csökkenteni kell ezek kommunális hulladékok közé kerülését. 7.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM A 71-es és 73-as főút nagy átmenő forgalommal rendelkezik, amely jelentős zaj- és rezgésterhelést jelent közvetlen környezete számára. Ez különösen a belterületen okoz problémát. A kialakult adottságok miatt a terv mindössze fasorok kijelölésével tudja településrendezési eszközökkel mérsékelni a zaj- és rezgéshatásokat. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén Zajtól védendő terület

az országos közúthálózatba tartozó, valamint belterületi első és másodrendű főutaktól

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Lakóterület (falusias), zöldterület

60dB

50dB

65dB

55dB

Gazdasági terület

65dB

55dB

65dB

55dB

Üdülőterület

55dB

45dB

65dB

50dB

A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető.



150



MELLÉKLETEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2015. www.vzm.hu

151



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 1. melléklet – AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN

ÉLEMÉNYEZŐK

MEGJEGYZÉS RÉSZT KÍVÁN

NEM KÍVÁN

VENNI

RÉSZT VENNI

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 1.

SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

X

Az SOD/08/138-2/2014. ügyiratszámú levelében kéri az Országos Vízügyi Főigazgatóság közreműködésének igazolását az egyeztetés során, ám ezt az észrevételét a SOD/08/138-3/2014. ügyiratszámú levelében kéri tárgytalannak tekinteni. Kéri, hogy az egyeztetés során létrejött dokumentációk aláíró lapja tartalmazza az összes résztvevő tervező nevét, szakképzettségét, szakmai címét, névjegyzéki jelölését és a tervlapok tartalmazzák a településtervező és a szakági településtervezők nevét és névjegyzéki jelölését. Az egyeztetési dokumentumokat kéri az önkormányzati főépítész elllenjegyzésével ellátni és a polgármester által tett nyilatkozattal igazolni az önkormányzati főépítész alkalmazásának tényét. Kéri, hogy az egyezetési dokumentumok tartalmazzák a polgármester által készített és aláírt összefoglaló anyagot a megkeresett államigazgatási szervek és partnerek véleményének mellékelésével. Javasolja a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének és járási építésügyi hivatalnak az írásos véleményének kikérését. Felhívja a figyelmet, hogy a településszerkezeti terv elfogadása meg kell hogy előzze a helyi építési szabályzatét. Felhívja a figyelmet, hogy a helyi építési szabályzatot a településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni és a szabályozási terv tervlapjait megfelelő méretarányban, az állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép felhasználásával kell elkészíteni. Felsorolja az elkészítendő munkarészeket és felhívja a figyelmet a megfelelő jogszabályi helyre azok felépítését illetően. Mellékeli segédletként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „Útmutató a helyi önkormányzatok által alkotható önkormányzati rendeletekhez” c. dokumentumot. Kéri a vízpart-rehabilitációs szabályozással érintett területeken a vonatkozó Korm.rendelet rendelkezéseinek betartását. Tájékoztat, hogy környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges, amelynek megindítására a településfejlesztési koncepció elfogadását követően kerülhet sor. A véleményezési dokumentációkat papír alapon és digitálisan is kéri.

2.

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ÉS

X

Előzetesen tájékoztat a Csopak közigazgatási területét érintő, Btv.-ben meghatározott kiemelt térségi övezetekről; Natura 2000 hálózathoz tartozó területekről; a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó országos jelentőségű védett természeti területekről; az ex lege védett barlangokról és forrásokról. Felhívja a figyelmet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásai szerint érvényesítendő szempontokra, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. előírásaira. Felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy a környezeti vizsgálat


152



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA lefolytatható a településrendezési terv elkészítése előtt, illetve azzal párhuzamosan, de vizsgálati dokumentáció hiányában a településrendezési terv elfogadását nem javasolja. A rendelkezésére álló digitális térképi állományokat CD-n mellékelte. A véleményezési eljárás további szakaszaiban részt kíván venni, kéri, hogy a tervdokumentáció CD-n is kerüljön megküldésre. 3.

BALATON-FELVIDÉKI IGAZGATÓSÁG

NEMZETI

PARK

4.

NEMZETI KÖRNYEZETÜGYI INTÉZET

5.

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

X

Tájékoztat arról, hogy Csopak közigazgatási területe belvízzel nem veszélyeztetett. Adatot szolgáltat a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek lehatárolásáról, valamint a Balaton nádminősítéséről.

6.

VESZPRÉM MEGYEI IGAZGATÓSÁG

X

Felhívja a figyelmet a tervezés során betartandó általános szakmai szempontokra és jogszabályokra.

7.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

8.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HIVATALA

9.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL

X

10.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG

X

11.

FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT

X

A véleményezési eljárás további szakaszaiban részt kíván venni, mivel a tervezési terület a történeti települési terület övezetébe tartozik.

12.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL VESZPRÉMI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA

X

Kéri az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését. Adatszolgáltatást nyújt a település területén található védett műemléki értékekről és nyilvántartott régészeti lelőhelyekről.

13.

VESZPRÉM MEGYEI FÖLDHIVATAL

KORMÁNYHIVATAL

X

A véleményezési eljárás további szakaszaiban részt kíván venni, megállapítja, h az előzetes megkeresés nem tartalmaz tételes hrsz. felsorolást, amelyből megállapítható lenne, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. előírásait alkalmazni kell-e.

14.

VESZPRÉM MEGYEI ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG

KORMÁNYHIVATAL

X

Az egyeztetési eljárás további szakaszaiban abban az esetben kíván részt venni, ha a módosítás az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. hatálya alá eső objektumot érint.

Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott

KATASZTRÓFAVÉDELMI

ÚTÜGYI,

X X

Felhívja a figyelmet a tervezés során betartandó általános szakmai szempontokra és jogszabályokra, amelyeknek közúti és hajózási szempontból van jelentőségük.

A illetékességet áthelyezi a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalhoz.

Csopak területére a helységhatáros területkimutatást küld meg. 15.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNYÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

X

A tervvel kapcsolatban kifogást nem emel, alapvető talajvédelmi követelmények betartására hívja fel a figyelmet.

16.

HONVÉDELMI HIVATAL

X

Megnevezi a HM vagyonkezelésű, honvédelmi érdekeket szolgáló ingatlanokat, valamint tájékoztat arról, hogy csak olyan településrendezési eszközt áll módjában támogatni, amely a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből adódó feladatai végrehajtása szempontjából fontos objektumok működőképességének folyamatos fenntartásának és fejlesztésének lehetőségét hosszú távon biztosítják.

17.a

VESZPRÉM MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG

18.

VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

19.

NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

MINISZTÉRIUM

HATÓSÁGI

X Nem nyilatkozott X

Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó


153



VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA HIVATALA 20.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

jogszabályok előírásaira. X

A településfejlesztési koncepció készítése során Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójában foglaltak figyelmet vételére hívja fel a figyelmet. A településrendezési terv készítése során a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének rendelkezéseire hívja fel a figyelmet.

21.

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

X

A véleményezési eljárás további szakaszaiban abban az esetben kíván részt venni, ha a módosítás Siófok Város közigazgatási területét is érinti.

22.

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Nem nyilatkozott

23.

VESZPRÉMFAJSZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Nem nyilatkozott

24.

PALOZNAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Nem nyilatkozott

25.

ZAMÁRDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Nem nyilatkozott

PARTNEREK 26.

KEREKED VITORLÁS KLUB, CSOPAK

X

A véleményezési eljárás további szakaszaiban részt kíván venni.

27.

SÁNER JÁNOS KERTBARÁT KÖR

X

A véleményezési eljárás további szakaszaiban részt kíván venni.



154

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 2. melléklet: A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. nyilatkozata




155

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 3. melléklet: Tulajdoni lap másolatok



CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

Recommend Documents