A TANTÁRGY KÖTELEZŐ ANYAGA: •Az előadások és a gyakorlatok anyaga •Jakucs P. (1981): Magyarország legfontosabb növénytársulásai (In: Hortobágyi T., Simon T. szerk.: Növényföldrajz, társulástan és ökológia). Tankönyvkiadó, Bp. p. 226-263. AJÁNLOTT IRODALOM: •Borhidi A., Sánta A. (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. Természet Búvár Alapítvány Kiadó Bp. •Pócs T. (1981): Magyarország növényföldrajzi beosztása (In: Hortobágyi T, Simon T. szerk.: Növényföldrajz, társulástan, ökológia) Tankönyvkiadó Bp. p. 120-166. •Seregélyes T., S. Csomós Á. (1995): Hogyan készítsünk vegetációtérképet. Tilia. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék. Sopron. Vol. I. p. 158-169.
•Horváth, F. - Dobolyi, K. - Karas, L. - Lőkös, L. Morschhauser, T. - Szerdahelyi, T. 1995: FLÓRA Adatbázis 1.2, Taxon-lista és attribútum-állomány. FLÓRA MTA ÖBKI MTTM Növénytára. 267 pp. •Felföldy L (1943): Növényszociológia. Nagy Károly Grafikai Műintézet, Debrecen. •Soó R. (1965): Növényföldrajz. Tankönvkiadó, Bp. •Soó R., Zólyomi B. (szerk.) (1951): Növényföldrajzi térképezési tanfolyam (Vácrátót, 1950 aug. 21- szept. 2.) jegyzetek. TTM Vácrátóti Botanikai Kutató Intézetének és Növénytárának kiadása. •Horváth F., Korsós Z., K. Láng E., Matskási I.: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer kézikönyvsorozat: II. Magyarországi élőhelyek, III. Növénytársulások, XI. Élőhelytérképezés. •Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Bp.
I. A vegetáció egységei • Formációcsoport • Formáció • Asszociáció, fitocönózis, növénytársulás: Törvényszerűen ismétlődő, állandó megjelenésű és fajösszetételű növényzeti típus.
II. Zonalitás
Klímaövek
Növényzeti övek
A vegetációzónák elhelyezkedését torzítják: 1. A tengertől való távolság 2. A tengeráramlások és szélrendszerek 3. A tengerszinttől való távolság • • •
Átmeneti területek Extrazonális növénytársulások Edafikus v. intrazonális növénytársulások
Csírázás során:
Extrazonális társulások a Budai-hegységben
Magyarország zonális növényzeti övei
Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység.
2.
Szubmontán bükkösök (650 m): gyertyánelegyes bükkösök Soprontól Nagykanizsáig, Zselicben, Bakonyban, Északi-khg
3. Gyertyánostölgyesek (500 m): Dunántúl, Zselic, Mecsek, Visegrádihegység, Északi-khg
4. Zárt tölgyesek (200500 m): cserestölgyesek mindenütt, Észak-Alföld: gyöngyvirágos-tölgyes.
5. Erdőssztyeppek: 1,5-3 hónapos száraz nyárközépi, őszeleji periódus. Pusztai és tatárjuharos tölgyes, bokorerdők. Alföld, Mezőföld, Kisalföld, K-Drávasík, Balaton-felvidék keleti része, Velencei-hegység, Zámolyi-medence, Vértes déli lejtői, Budai-hegység déli lejtői, Gödöllői-dombvidék, Mátra- és Bükkalja, a Sajó és Hernád völgye.
Életformák • Megjelenési forma: a rügyek helyzete és védelme meghatározó. • Egy életformába az azonos módon alkalmazkodott fajok tartoznak. • Raunkiaer: hő és víz tényezők alapján – Lényegi tulajdonságok – Terepen felismerhetők – Egyféle szempontot kell követni
1.
Fanerofitonok (Ph) • • • •
Fásszárúak (Viburnum lantana) Lágyszárúak Urtica, Impatiens Törzsszukkulensek Liánok: Clematis vitalba, Humlus lupulus
2.
Kamefitonok (Ch)
3.
Hemikriptofitonok (H)
Cerastium, Stellaria, Saxifraga
Veronica, Plantago, Poaceae
4.
Kriptofitonok (Kr) – – –
Geofiton (G): Galanthus, Asparagus, Crocus, Orchis Helofitonok (HH): Typha Hidrofitonok (HH) : Nuphar, Hydrocharis
5.
Terofitonok (Th)
6.
Hemiterofitonok (TH)
7.
Epifitonok (E)
Capsella, Stellaria, Veronica
Daucus, Echium
Viscum, Loranthus
• Minden flórához hozzárendelhető egy életforma-spektrum, ez a flórában jelenlevő fajok életformáinak arányait fejezi ki.
III. Fitocönózisok 1. A cönológia történetének nagy alakjai A társulástan meghatározó alakja:
BRAUN-BLANQUET: Közép-Európai iskola megteremtője Talaj, relief, klimatikus viszonyok, faji összetétel, jellemző fajok, állandó fajok, megkülönböztető fajok alapján.
Hazai cönológusok :
Soó Rezső:
1940-1980 között – a hazai növény-társulások áttekintése, nemzetközi irodalommal történő összevetése 1973: Synopsis 5. kötet 1980: Synopsis 6. kötet
Borhidi Attila:
A vegetációkutatás Nemzetközi Egyesületének (IAVS) Nómenklatúra Bizottságának tagja A Növényszociológiai Kódex 1986-os, 2. kiadásának magyar megjelenése
2. A társulások megnevezése • Quercetum petraeae • Cotino-Quercetum pubescentis Genisto pilosae-Quercetum petraeae
• Quercetum petraeae-cerris
3.A társulások analitikus és szintetikus bélyegei
A) Analitikus bélyegek 1. Egyedszám (Abundancia=A) Becslési skála 1-től 5-ig.
2. Borítás (Dominancia=D) 0,1%= + 1-5%=1 5-25%=2 25-30%=3 50-75%=4 75-100%=5
3. Társulásképesség (Szociabilitás=S) szálanként=1 kis csoportban=2 foltokban=3 összefüggő telepben=4 összefüggő tömegben=5
4. Életképesség (Vitalitás)
4-maximum kicsírázik 3-vegetatívan jól fejlődik, de nem szaporodik 2-generatív hajtást is hoz,de termés nem fejlődik 1-teljes életciklusú
B) Szintetikus bélyegek 1. Állandóság (Konstancia=K) Gyakoriság (Frekvencia=Fr)
80-100 % - V-konstans faj 60-80 % - IV-szubkonstans faj 40-60 % - III-járulékos fajok 20-40 % - II- járulékos fajok 1-20 % - I-véletlen, akcidens elemek
2. Hűség (Fidelitás) Jellemző, társuláshű, vagy karakter fajok.
V. (majdnem) kizárólag egy határozott asszociációhoz kötött IV. más asszociációkban szórványos III. több asszociációban megtalálható, de egyhez határozottan kötődik II. minden kötöttség nélküli I. idegen fajok
3. Flóraelem
1.kozmopolita 2.adventív 3.európai • cirkumpoláris • eurázsiai • európai • közép-európai 4.kontinentális 5.mediterrán 6.atlanti 7.boreális 8.alpin 9.balkáni 10.kárpáti, pannóniai
Advenitív csoport ADV – adventív elemek Kozmopolita csoport KOZ – kozmopolita elemek Európai csoport CIR – cirkumpoláris elemek EUA – eurázsiai elemek EUR – európai elemek CEU – közép-európai elemek Kontinentális csoport CON – kontinentális elemek PON – pontusi elemek PoM – pontus-szubmediterrán elemek PoP – pontus-pannon elemek TUR – turáni (aralo-kaspi) elemek Mediterrán csoport MED – mediterrán elemek SME – szubmediterrán elemek SMO – keleti szubmediterrán elemek PaB – pannon-balkáni elemek BAL – balkáni elemek ILL – illír, Ny-balkáni elemek
Atlanti csoport AsM – atlanti - szubmediterrán elemek SAT – szubatlanti elemek Északi és magashegységi csoport BOR – borreális, északi elemek ALP – havasi (magashegységi, alpin) elemek CEA – középeurópai-alpin elemek ALB – alipin – balkáni elemek CAR - kárpáti endemizmusok DAC – K-kárpáti elemek Endemikus csoport PAN – pannóniai elemek END – lokális (szuper) endemizmusok
4. Életforma PHANEROPHYTA csoport MM mega-mesophanerophyta M microphanerophyta N nanaophanerophyta
fásszárú növények, áttelelő szerveik, magasan a talaj fölött vannak (fák, félcserjék)
rügyeik cserjék,
Ch chamaephyta
áttelelő szerveik a talaj felett, vagy közvetlenül alatta vannak, a szár lehet fásodott, kúszó vagy párnás (törpecserjék, kúszó rács-cserjék)
H hemikryptophyta
az áttelelő szervek a talaj felszínén, vagy közvetlenül alatta vannak (tőrózsás, tősarjas, vagy földbeli hajtásokkal rendelkező évelő lágyszárúak)
KRYPTOPHYTA csoport G geophyta HH hydato-helophyta
áttelelő szerveik a talajban (gumós, hagymás, gyöktörzses növények), vagy vízben, vízfenéken vannak
TH hemitherophyta
Kétévesek, áttelelnek (mint H), de a második év végén elpusztulnak, csak magvuk marad
Th therophyta
egyévesek, áttelelő szervük: a mag
E epiphyta
fákon élő növények, fennlakók
4. Társulások felvételezése, társulástabella készítése Szempontok: – – –
Több állományból is Bejárás: a legjellemzőbb helyet választjuk A próbanégyzet a minimiareánál nagyobb legyen
1. Felvételi sorszám Dátum A társulás közelítő megnevezése A felvételező neve A felvétel pontos földrajzi helye A tengerszint feletti magasság Lejtőszög, égtáji kitettség Talajtípus, humuszvastagság, kövesség, stb
2. A vertikális szintek négyzeten belüli borítási százaléka
Lombkoronaszint-80 % Cserjeszint-15 % Gyepszint-95 %
3. A szintek magassága Lombkoronaszint-25 m Cserjeszint-15 m Gyepszint-0,5 m
4.
A fák korának becslése, a fák törzsének vastagsága, törzsszám becslés
5.
Szintenként felírjuk az összes faj nevét, az A és D értékeket, szociabilitást, vitalitást, TWR értékek.
Simon-féle természetességi érték-kategóriák I. csoport U KV
természetes állapotokra utaló taxonok unikális fajok fokozottan (kiemelten) védett fajok
V
védett fajok
E
társulásalkotó (edifikátor) fajok
K
kísérő fajok
TP
természetes pionír fajok
II. csoport TZ
nem természetes állapotokra utaló taxonok természetes zavarástűrő fajok
A
adventív fajok
G
gazdasági növények
GY
gyomfajok
C Cr Cu
I.Természetes kompetitorok Ritka természetes kompetitorok unikális természetes kompetitorok
+5+2 +5+4
+5 +7 +9
II. stressz-tűrők
S Sr Su
A)Specialisták, szűk ökológiájú stressz-tűrők ritka specialisták unikális specialisták
+6+2 +6+4
+6 +8 +10
G Gr Gu
B) generalisták, tág ökológiájú steressz-tűrők ritka generalisták unikális generalisták
+4+2 +4+4
+4 +6 +8
III. ruderálisok
NP
A)természetes pionírok, természetes tényezőktől zavart élőhelyek növényei
+3
DT W I A RC AC
B) emberi tényezőktől zavart termőhelyek növényei 1)zavarástűrő növények 2)honos gyomfajok 3)antropogén tájidegen elemek a)kivadult haszonnövények b)behurcolódott gyomok 1)másodlagos termőhelyek kompetitorai a)a honos flóra rudeális kompetitorai b)tájidegen, agresszív kompetitorok
+2 +1 -1 -1 -2 -3
7. Kiszámítható:
• areatípusok, életformák,stb aránya • csoportrészesedések • csoporttömeg számítás – – – – – – – – – – –
+=0,1 +-1=1 1=2,5 1-2=5 2=15 2-3=25 3=37,5 3-4=50 4=62 4-5=75 5=87,5
Adatmátrix a borításokból vagy relatív gyakoriságokból
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0.2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0.06
0
0
0.01
0.01
0
0
0
0
0
0
0
0
0.01
0.07
0.01
0.005
0.01
0.01
0.01
0.01
0.01
0.01
0.01
0.01
0
DENDROGRAM – FA-DIAGRAM
Standovár Tibor (1995): Növényzeti minták klasszifikációja. Tilia. Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék. Sopron. Vol. I. p. 145-157.
DIVERZITÁSI PROFILOK 4,0
1 2 3 4
3,5
Rényi-diverzitás
3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0
1
2
skálaparaméter
3
4
