A 9. és 10. évfolyam anyaga 1. Főnévragozás – az öt decl. ragozása, az öt gen.-rag (a példák: terra, servus, ager, puer, oppidum, rex, urbs, orbis, mare, fructus, genu, res, dies) – neutrum-szabály (a 2., 3. és 4. decl-t érinti: oppidum, mare, genu) – a 3. decl csoportosítása: msh-s tövűek; gyengén (urbi et orbi) és erősen (mare) i-tövűek / szabályok – egyes decl-k nemei: 1. decl-s masc.-ok, 2. decl-s us végződésű fem.-ok és neutr.-ok, 4. decl-s us végződésű fem.-ok – különlegességek: deus/dea; filius/filia plur. dat-a és abl-a, illetve a domus, -ūs f ragozása – vocativus és locativus minden szabálya, kivétele 2. Melléknevek és adverbiumok (határozószók) ragozása, fokozása – a melléknevek csoportosítása: bonus 3; liber, -a, -um; sacer, sacra, sacrum; felix, felicis; illustris,- e; celeber, -bris, -bre típus – melléknevek egyeztetése (poeta Romanus…), jelzős szerkezetek ragozása – melléknevek fokozása, a közép- és felsőfokú melléknevek ragozása, kivételek (-er, -ilis, -dicus, -ficus, -volus végűek) – rendhagyó fokozás (bonus 3, malus 3, magnus 3, parvus 3, multus 3) – adverbiumok képzése, fokozása, rendhagyó adverbiumok 3. Számnevek és névmások – tőszámnevek és sorszámnevek 1-től 100-ig – unus 3; duo, duae, duo; tres, tria ragozása – személyes névmások és ragozásuk (ego, tu, nos, vos, is-ea-id); a gen. obiectivus és gen. partitivus alakja és jelentése az első és második személyű névmásoknál; személyes névmás a cum elöljárószóval – se / meus, tuus, suus, noster, vester, suus / hic, haec, hoc / ille, illa, illud / qui, quae, quod / idem, eadem, idem ragozása – a kérdő névmások felismerése (quis, quid?) – határozatlan névmások és ragozásuk (névmási gen. és dat. rag – alius, alter, uterque, neuter, ullus, nullus, unus, solus, totus) 4. Elöljárószók – két vers: praep-k abl-szal (absque, a, ab…), praep-k acc-val (ante, apud…); az acc-t és abl-t vonzó praep-k (in, sub…) 5. Igeragozás – a négy coniugatio, szótári alakok (averbo) értelmezése; a három tő: imperf., perf., supinum – igeragozás: a négy oldalas igeragozási táblázat első három oldala; a ragozott igealakok pontos felismerése, meghatározása; megadott paraméterek alapján hibátlan ragozás és az egyes alakok hozzávetőlegesen jó fordítása – imperativusok – rendhagyó igék ragozása impf.-ban: sum, esse fui; possum, posse, potui; fero, ferre, tuli, latum; volo, velle, volui – a hat infinitivus képzése – a négy participium képzése, jelentése (melléknévként és állapothatározóként) – deponens igék meghatározása, gyakori deponens igék ismerete és ragozása; – a négy semideponens ige (audeo, gaudeo, soleo, fido), hiányos igék (coepi, memini, odi) – coniugatio periphrastica activa és passiva – a félést kifejező igék (timeo, caveo) vonzata 6. Participiumos és infinitivusos szerkezetek – az abl. abs. definíciója, fölismerése, fordítása; az egyidejűséget, illetve előidejűséget kifejező abl. abs (egy-egy példa!) – az abl. abs. mancus (példakifejezések) – a gerundium (példakifejezések) – a gerundivumos szerkezet (példakifejezések) – a supinum accusativusa és ablativusa (példakifejezések) – participium coniunctum – az acc. cum inf. és a nom. cum inf.: definíció, gyakori vezérigék és kifejezések; fölismerés, fordítás 7. Esettan – gen. obiectivus, subiectivus, partitivus, pretii, qualitatis – abl. rei efficientis, auctoris, limitationis, qualitatis, comparationis 8. Mondattan – fordított jelzős szerkezet – a coniunctivus használata főmondatban, és mellékmondatban (quaero, quid facias…)
IGENEVES SZERKEZETEK Előfeltétel: a négy participium és hat infinitivus képzése / ismétlés, begyakorlás participiumos szerkezetek (5 db) ablativus absolutus (abl. abs.) abl. abs. mancus gerundium gerundivum supinum (sup.) / két fajta: acc. és abl. participium coniunctum (part. coni.)
infinitivusok szerkezetek (2db) accusativus cum infinitivo (acc. cum inf.) nominativus cum infinitivo (nom. cum inf.)
ABLATIVUS ABSOLUTUS 1) Tagjai: participium + főnév, mindkettő ablativusban. 2) Participium lehet: a) part. imperf. Act. (laudante / laudantibus) „miközben” b) part. perf. Pass. (laudato, laudata, laudato / laudatis) „miután” 3) Fordított jelzős szerkezet, mellékmondatot tömörít. Romulo regnante Roma parva erat „az uralkodó Romulusszal” „Romulus uralkodásával” „miközben Romulus uralkodott”
Regibus expulsis Roma parva erat. „az elűzött királyokkal” „a királyok elűzésével” „miután elűzték a királyokat”
4) Elsősorban időhatározói mellékmondatot tömörít („miközben/miután”). Ezen kívül lehet: a) okhatározói („mivel”) c) megengedői („bár”) b) eszközhatározói („azáltal, hogy”) d) feltételes („ha”) 5) Egyéb jellegzetes kifejezések: quo facto, quibus factis, quo dicto, quibus dictis ABLATIVUS ABSOLUTUS MANCUS 1. Két névszó ablativusban, participium nélkül. Nincs benne part., csak oda kell érteni a létige – nem létező – participiumát: „miközben…van”. ego dux (létige part.-a) me duce (ti. van) → „miközben én vezér vagyok” → „az én vezetésemmel” 2. Jellegzetes példák: natura duce; Hannibale duce; Caesare imperatore; Cicerone consule; Antonio et Octaviano consulibus patre vivo; me puero; me inscio; nobis invitis GERUNDIUM 1. Gerundium: igéből képzett elvont -ás, -és végű főnév (küzd – küzdés). Ragozható: csak sing. acc, gen, dat, abl. Nom. nincs! Nom. Acc. Gen. Dat. Abl.
–––––––––––– ad laudandum laudandi laudando laudando
2. Néhány jellegzetes példa: Gen.: laudandi causa; laudandi gratia Dat.: utilis bibendo Abl.: docendo discimus
––––––––––––– dicsérésre dicsérésnek a … dicsérésnek dicséréssel
GERUNDIVUMOS SZERKEZET 1. Miből áll? Főnév + part. inst. Pass. (pl.: ad libros legendos) 2. Fordított jelzős szerkezet: ad libros legendos / szó szerint: „az olvasandó könyvekhez” / „a könyvek olvasásához” Másik példa: ad pericula capessenda Gerundium/gerundivum: artem discendi causa (gerundium) – artis discendae causa (gerundivum) SUPINUM 1. Az ige negyedik alakja. Két esete van: acc. / célhatározói (már tanultuk!) – laudatum abl. / tekintethatározói, abl. limitationis – laudatu 2. Példa: legati vēnērunt pacem petitum; horribile dictu
PARTICIPIUM CONCIUNCTUM Participium állapothatározói szerepben: pl. fame coacta vulpes ACCUSATIVUS CUM INFINITIVO 1. A szerkezet tagjai: accusativus + infinitivus / vezérigétől függ Video patrem venire. vezérige accusativus infinitivus 2. Fordítás: Látom az atyát jönni Látom, hogy az atya jön. – Vezérige marad, utána hogy kötőszó. – Az accusativusból a mellékmondat alanya lesz, nom-ba kell áttenni. – Az infinitivusból a mellékmondat állítmánya lesz, ragozni kell. 3. Lehetőségek: Video patrem venire. Video patrem venisse. Video patrem venturum esse.
Látom, hogy az atya érkezik. Látom, hogy az atya megérkezett. Látom, hogy az atya meg fog érkezni.
4. Öt fajta vezérige után állhat acc. cum inf. a) agyi cselekvést kifejező aktív ige, pl.: gondolás, érzékelés, mondás, vélekedés, akarás, érzelem… b) személytelen ige, pl.: constat, oportet, licet c) elvont főnév + létige, pl.: fama est, fas est d) neutrum melléknév + létige, pl.: pulchrum est, turpe est, notum est e) a semmi után is állhat; odaértendő: „valaki gondolja vagy mondja” – pl. hosszabb függő beszéd NOMINATIVUS CUM INFINITIVO 1. A szerkezet tagjai: accusativus + infinitivus / vezérigétől függ Videtur pater venire. vezérige nominativus infinitivus 2. Fordítás: Látszik az atya jönni Látszik, hogy az atya jön. 3. Lehetőségek, példák. Videtur pater venisse. Videtur pater venturus esse. Videntur patres venturi esse. Stb. 4. Vezérige: agyi cselekvést kifejező passzív ige.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Reus se innocentem (esse) dixit. Mater mihi promisit se venturam esse. Miror te ad me nihil scripsisse. Dux urbem deleri iubet. Notum est Hungariam a Turcis deletam esse. Matthias rex iustissimus fuisse traditur. Animus immortalis esse dicitur. Discipuli in schola manere iubentur. Diligentes esse videmini. Romam veniens visitabo te. Te narrantem libenter audiemus. Caelum spectantes Deum prope esse sentimus. Nobis petentibus a Deo semper gratia datur. Signo a Caesare dato equites ex castris eruperunt. Crescente periculo crescunt vires. Necessitate urgente omnia perferimus. Quare parentibus insciis hunc librum emisti? Ad discendum nati sumus. Deliberando saepe perit occasio. Homo naturā discendi cupidus est. Divitiae non sunt necessariae ad beate vivendum. Spes urbem capiendi milites excitavit. In amicis eligendis diligentiā opus est. Haec regio non est idonea agro colendo. In theatrum imus ludos spectatum. Milites missi sunt castra hostium exploratum. Hoc facile est dictu.
reus, -i m vádlott; innocens, -entis ártatlan promitto 3 megígér miror 1 csodálkozik notus 3 (nosco 3) ismert; Turcus 3 török trado 3 hagyományoz, tudósít, elbeszél maneo 2, mansi, mansum marad diligens, -entis szorgalmas, figyelmes visito 1 meglátogat libens, entis szíves, vidám, örvendező specto 1 szemlél; prope közel; sentio 4 érez, érzékel peto 3, kér; semper mindig; gratia, -ae f kegyelem erumpo 3, -rupi, -ruptum kitör periculum, -i n veszély necessitas, -atis szükség; urgo 3 szorít; perfero elvisel quare miért? emo 3 emi, emptum vesz delibero 1 töpreng; saepe gyakran; occasio alkalom cupidus 3 vágyakozó divitiae, -arum f gazdagság; necessarius 3 szükséges excito 1 serkent diligentia, -ae figyelmesség; opus est +abl szükség van regio, -ionis f terület; idoneus 3 alkalmas theatrum, -i n színház; eo 4 megy; ludus előadás exploro 1 kikémlel
ESETTAN
Genitivus partitivus – a részt (pars, partis f) kifejező gen. „valakik közül valaki”; „valamiből valamennyi” omnium hominum sapientissimus minor fratrum unus vestrum/nostrum nihil humani magna vis auri satis sapientiae quid novi? nihil veri
a legbölcsebb ember öccse, kisebb testvére egyikőtök, egyikünk semmi emberi nagy mennyiségű arany elég bölcsesség mi újság? semmi igazság
(szó szerint: „minden ember közül a legbölcsebb”) (szó szerint: „a testvérek közül a kisebb”) (szó szerint: „egy közületek, közülünk”) (szó szerint: „emberiből semennyi”) (szó szerint: „aranyból nagy mennyiség”) (szó szerint: „bölcsességből elegendő”) (szó szerint: „az újból micsoda?”) (szó szerint: „az igazságból semmi”)
Genitivus obiectivus/subiectivus – a cselekvés tárgyát vagy alanyát kifejező gen. (a) obiectivus, tárgy jelölésére, amelyre a cselekvés irányul (valami iránti…) spes libertatis a szabadság reménye cupidus gloriae dicsőségvágyó (dicsőségre vágyó) amor sui maga iránti szeretet, önszeretet metus militum a katonáktól való félelem (b) subiectivus, a cselekvés alanyának jelölésére spes hominum az emberek reménye iudicium vulgi a köznép ítélete Memoriter Liviustól: „complaratio sui patriaeque fletusque mulierum fregere tandem virum” Genitivus pretii – az értéket, árat kifejező gen. Az értékelés, becsülés, adás-vevés igéi után igen gyakori vonzat, különösen is a magni, pluris, plurimi, parvi, minoris, minimi, tanti, quanti, nihili genitivusok! (pluris ducere „nagyra tart”; tanti non es „annyit nem érsz”; nihili facere „semmire sem tartani”, quanti datur? „mennyiért adatik?”) Genitivus qualitatis – a tulajdonságot kifejező gen. poeta magni ingenii nagy tehetségű költő homo unius libri egykönyvű ember puer decem annorum tízéves fiú ager magni pretii nagy értékű föld
(szó szerint: „nagy tehetség költője”) (szó szerint: „egy könyv embere”) (szó szerint: „tíz év fiúja”) (szó szerint: „nagy érték földje”)
Ablativus auctoris/rei efficientis – szenvedő szerkezet mellett a cselekvő személyt vagy dolgot kifejező abl. Az abl. rei efficientis (dolog) puszta ablativusban, míg az abl. auctoris (személy) a, ab praepositióval áll! Alexander a matre admonebatur Nagy Sándort anyja figyelmeztette Roma a Romulo condita est Rómát Romulus alapította fame coactus éhségtől űzve sapientia regitur mundus a világot a bölcsesség irányítja Ablativus qualitatis – a tulajdonságot kifejező abl. Caesar nigris oculis fuit Caesar sötét szemű volt homo aequo animo higgadt (szó szerint: „egyenletes lelkű”) ember beati mundo corde boldogok a tiszta szívűek mulier magno natu idősebb asszony puer humili statura alacsony termetű ember Ablativus comparationis – középfokú melléknév mellett az összehasonlítást kifejező abl. (valaminél…) monumentum aere perennius bronzszobornál tartósabb emlékmű utilius sale sónál hasznosabb Ablativus mensurae – a különbség mértékét kifejező abl. (mennyivel?) multo maior sokkal nagyobb paulo ante kevéssel előbb eo magis annál inkább Ablativus limitationis – tekintethatározói abl. (valami tekintetében) insignis pietate vir kegyességben kiváló férfi maior natu születésére nézve nagyobb (=idősebb) mente captus értelmére nézve elragadott (=őrült)
