CSONGRÁDI BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Készült: Csongrád, augusztus 30

CSONGRÁDI BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készült: Csongrád, 2013. augusztus 30.

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................ 2 BEVEZETŐ.................................................................................................................................................... 5 1.1. HELYZETKÉP .......................................................................................................................................... 5 1.2. AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE .................................................................................................................... 5 1.3. JÖVŐKÉP ................................................................................................................................................ 6 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ...................................................................................................... 7 2. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI ................................................ 8 2.1. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI ALAPELVEI .................................................................................................. 8 2.2 AZ INTÉZMÉNY CÉLJAI ............................................................................................................................. 9 2.3 KIEMELT FELADATAINK ......................................................................................................................... 10 2.4 AZ ISKOLATÍPUSOK KÉPZÉSI CÉLJAI ........................................................................................................ 10 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK..................................................................................................................... 12 3.1 TANULÓINK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK: .............................................. 12 3.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................ 13 3.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SZERVEZETI FORMÁK, TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ......................................................... 14 4. KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG ÉS HAGYOMÁNYÁPOLÁS ............................................................ 16 4.1 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJAI .............................................................................................................. 16 4.2 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDEZVÉNYEK ..................................................................... 16 4.3 AZ ISKOLA HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI ........................................................................................... 17 4.4 NEMZETI ÜNNEPEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK .............................................................................................. 17 4.5 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS FELTÉTELEI ....................................................................................................... 17 5. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI-EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................ 17 6. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ................................................................................. 20 7. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS ............................... 20 7.1.. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK........................................................ 20 7.2 MEGKÜLÖNBÖZTETETT FIGYELMET IGÉNYLŐ JELENSÉGEK ...................................................................... 21 7.3 KIEMELT FELADATAINK ......................................................................................................................... 21 7.4. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS ............................. 22 7.4.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek........................................................ 22 7.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok........................................... 23 7.4.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek................................................................. 24 7.4.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ......................... 25 8. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, ÉS GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ............................................................................................................. 25 8.1 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE ...................................................................................................... 25 8.2. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES JOGOSULTSÁGOK, MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE .................................................................................................................................................................. 26 8.3. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT JOGAI ............................................................................................................. 26 8.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGE .............................................................................................. 26 8.5. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE ................................................................................................... 27 8.6. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FELTÉTELEI ..................................... 27 9. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLATTARTÁS, ILLETVE ANNAK FORMÁI................................ 27 9.1. BELSŐ PARTNEREK ............................................................................................................................... 28 9.2. KÜLSŐ PARTNEREK .............................................................................................................................. 30 10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI...................................................................... 31

2

6.1 A VIZSGÁK ALAPELVEI .......................................................................................................................... 31 6.2 OSZTÁLYOZÓVIZSGA ............................................................................................................................. 31 6.3 JAVÍTÓVIZSGA ....................................................................................................................................... 31 6.4 KÜLÖNBÖZETI VIZSGA ........................................................................................................................... 32 6.5 ÉRETTSÉGI VIZSGA ................................................................................................................................ 32 6.5.1 Választható vizsgatárgyak közép és emelt szintű érettségi vizsgán.................................................. 32 6.5.2 Középszintű érettségi vizsga témakörei, követelményei.................................................................. 32 6.6. BELSŐ VIZSGA ................................................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 11. FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL AZ ISKOLÁBA ......................................................................................... 32 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ......................................................................... 32 FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK ...................................................................................................................... 33 12. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ............................................................................................................................................................ 33

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE............................................................................................................... 35 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ...................................................................... 36 2. A KÉPZÉS RENDJE ................................................................................................................................ 39 2.1. KÉPZÉSI

TÍPUSOK ÓRATERVEI, A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT KÖTELEZŐ ÉS SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRÁK ELOSZTÁSA ........................................................................................................... 40

2.1.1 Nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály........................................................................................... 40 8 évfolyamos gimnázium óraterve I. (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola óratervének adaptációja) ... 41 8 évfolyamos gimnázium óraterve II. (2012-2013 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) ................. 42 8 évfolyamos gimnázium óraterve III. (2013-2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) ................ 43 2.1.2 Reál tagozatos gimnáziumi osztály ................................................................................................ 44 Reál tagozatos gimnáziumi óraterv I. (2008-2009. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő)..... 44 Reál tagozatos gimnáziumi óraterv II. (2012-2013 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) ................ 45 Reál tagozatos gimnáziumi óraterv III. (2013-2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) ............... 46 2.1.3 HUMÁN TAGOZATOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLY......................................................................................... 47 Humán gimnáziumi óraterv I. (2009-2010. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő)................ 47 Humán gimnáziumi óraterv II. (2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben)............................................. 48 Humán gimnáziumi óraterv III. (2013-2014. tanévtől felmenő rendszerben)............................................ 49 2.1.4 Pedagógiai szakközépiskolai osztály.............................................................................................. 50 2.1.5 Idegenforgalmi szakközépiskolai osztály ....................................................................................... 51 Idegenforgalmi szakközépiskolai óraterv I.............................................................................................. 51 Idegenforgalmi szakközépiskolai óraterv II. (2012-2013 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) ....... 52 Idegenforgalmi szakközépiskolai óraterv III. (2013-2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) .... 522 3. TANTÁRGYI HELYI TANTERVEK...................................................................................................... 54 4. TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI........................................................................................................................................................... 54 4.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ..................................... 593 5. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK ISKOLAI MEGVALÓSÍTÁSA .. 54 5.2.1. HATÁRTALANUL PROGRAM ............................................................................................................... 55 6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ................ 58 7. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, CSOPORTBONTÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI .................................... 58 8. ÉRETTSÉGI VIZSGÁKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ............................................................ 59 8.1. VÁLASZTHATÓ VIZSGATÁRGYAK KÖZÉP ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN ...................................... 59 8.2. KÖZÉP- ÉS EMELTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÖVETELMÉNYEI ........................................... 59 9. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE ............... 59 9.1 AZ ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGE, ALAPELVEI, CÉLJAI ................................................................................... 59

3

9.2 AZ ÉRTÉKELÉS KATEGÓRIÁI ................................................................................................................... 60 9.3 AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI .......................................................................................................................... 61 9.4 AZ ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA................................................................................................................. 62 9.5. FELMENTÉS A TANÓRAI FOGLALKOZÁSOKON VALÓ RÉSZVÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS ALÓL ............................... 63 9.6. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELE ...................................................................... 63 9.7. ÁTLÉPÉS MÁSIK ISKOLÁBÓL A FELSŐBB ÉVFOLYAMOKRA....................................................................... 64 9.8. SZAKMAI ALAPOZÓ TANTÁRGYAK BESZÁMÍTÁSA ................................................................................... 64 9.9. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ................................................... 64 10. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSE .................................. 65 10.1. A JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS ELVEI ÉS FORMÁI .................................................................................... 67 11. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG.......................... 69 12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM, A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE............. 69 12.1 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSI MÓDSZERE ......................................................................... 71 13. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA.................................................................... 74 14. TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK............................................ 78 14.1. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG – A HELYZETELEMZÉS CÉLJA, TÖRVÉNYI HÁTTERE........................... 79 14.2. HELYZETELEMZÉS .............................................................................................................................. 79 14.3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA ............................................................................................ 81 14.4. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG ..................................................................................................... 81 14.5. AKCIÓTERV ........................................................................................................................................ 82 14.6. MEGVALÓSÍTÁS .................................................................................................................................. 83 14.7. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG ......................................................................................................... 84 14.8. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS ................................................................................................. 86 14.9. SZANKCIONÁLÁS ................................................................................................................................ 86 15. INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIAI (IKT) STRATÉGIA........................... 86 16. REFERENCIA ISKOLAI SZEREP ....................................................................................................... 87 17. SZAKMAI PROGRAM.......................................................................................................................... 89 17.1. HUMÁN SZAKTERÜLET –OKTATÁS SZAKMACSOPORT ............................................................................ 89 A) A szakmacsoportos képesítési rendszer ............................................................................................. 89 B) Célok és feladatok ........................................................................................................................ 89 C) A szakközépiskolai kerettanterv szerkezete ................................................................................... 90 D) Szakmacsoportos alapozó oktatás.................................................................................................. 90 E) OKTATÁS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK ................................................... 92 17.2. A VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM KÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA ..................................................... 95 17.2.1. Az idegenforgalmi szakközépiskolai képzés célja, feladata................................................... 95 17.2.2. Beiskolázás ......................................................................................................................... 96 17.2.3. A szakközépiskolai kerettanterv szerkezete .......................................................................... 96 18. ZÁRADÉK .............................................................................................................................................. 99

4

BEVEZETŐ 1.1. Helyzetkép A település a megye legészakibb kisvárosa. A bokrosi városrésszel együtt lakossága: 17 ezer. A vonzáskörzet községeivel (Felgyő, Csanytelek és Tömörkény) együtt sem haladja meg a lakosságszám a 24 ezer főt. A térség gazdasági jellemzői: Kevéssé iparosodott és a rendszerváltás után sem túlzottan fellendülő félben lévő régió. A foglalkoztatásban meghatározó a mezőgazdaság, mint ágazat, amelyre kezd ráépülni a feldolgozó iparág (Masterfoods). Kevés a húzóerővel rendelkező nagyobb termelő egység, nincs jelentősebb értelmiséget foglalkoztató kutatóintézet, felsőfokú oktatási intézmény. A munkanélküliek 10 %-os részaránya a megyei átlag körül van. Mezőgazdasági termékek közül a szőlő, a bor, a vonzáskörzet falvaiban az intenzív zöldségtermesztés meghatározó jelentőségű. A város földrajzi fekvésével - a Tisza és a Körös találkozásánál - és egyéb nevezetességeivel (pl. Belváros) a környék egyik kedvelt turisztikai célpontjává vált. A fellendülő idegenforgalom a jövőben az egyik gazdasági kitörési pont lehet. Jelentős szerepet szánnak az idegenforgalomnak a vonzáskörzet önkormányzatai is - főleg a falusi - és vízi turizmus, gyógyturizmus fejlesztése szerepel a célkitűzések között. Beiskolázási szempontból - főleg a gimnáziumok esetében - ezzel a körzettel számolhatunk. Sok tanulónk van még Szentesről és néhány bejáró és kollégista tanulónk Szentes vonzáskörzetéből. A szakközépiskolai osztályokban Csongrád megye távolabbi és Bács-Kiskun, Békés, ill. Jász-Nagykun-Szolnok megye településeiről is vannak tanulóink. A 90-es évek elejének demográfiai csúcsa levonulóban van, így jelenleg és a következő években a középiskolás korosztály erőteljes csökkenésével kell számolni. A közvetlen vonzáskörzetben és a városban nincs másik gimnázium. Szakközépiskolai profiljaink nincsenek jelen a szomszédos települések középiskoláiban. 1.2. Az intézmény története Intézményünkben a gimnáziumi oktatás 1920. november 13-án indult. A gimnáziumi oktatás mellett az intézmény a 60-as évek elejétől többféle szakközépiskolai képzésre vállalkozott: volt szőlész-borász és faipari szakképzés. Ez utóbbi 1976-ban új intézményt kapott, a szakmunkásképzéssel együtt az akkori Sághy Mihály Szakközépiskolába került át. (Ma szintén a Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium tagintézménye) A leghosszabb múltat az 1972-ben indított óvónői szakközépiskolai képzés élte meg, hiszen éppen 25 éven keresztül volt jelen az intézmény életében - az utolsó osztály 1997 májusában ballagott el. Ezt a pedagógiai szakközépiskola váltotta fel. Az 1990 szeptemberében indult a nyolcosztályos gimnáziumi képzés, amelyben 8 éven keresztül a tanulók egy középiskola szellemiségét akkumulálhatják magukba. A budapesti ELTE Radnóti Gimnáziumának tantervét adaptáltuk az iskolatípusban. 1996 szeptemberében indítottuk az idegenforgalmi szakközépiskolai oktatást. A kaposvári Munkács Gimnázium és Szakközépiskola tantervének adaptációjával ebben a régióban ezt a képzést felvállaltuk azzal, hogy az idegenforgalom számára a helyi ill. regionális igényeket figyelembe vevő szakemberek kerüljenek innen ki. A szakképesítés a 13. évfolyamon: protokoll és utazás ügyintéző.

5

Az intézmény helyet ad más képző intézmények magániskolák működésének (Turbó Kft Autósiskola, Delfi Koronája Alapítványi és Szakképző Iskola, SZEFI, egyéb eseti tanfolyamok), amit a jövőben is vállalunk és akár a további bővítésre is nyitottak vagyunk. 1.3. Jövőkép Iskolánk az elkövetkezendő 5-10 évben az alábbiak szerint kíván működni: 1. El kívánjuk érni, hogy tanulóink és dolgozóink korszerű és jól felszerelt iskolaépületben végezzék napi munkáját. 2. A régiónkban elért keresettségünket tovább növelni a csökkenő gyereklétszám ellenére is. 3. Az országos listákon és méréseken elért eredményeinket tovább kívánjuk javítani. 4. A nyolcosztályos képzésünk kellően rugalmas ahhoz, hogy a folyamatosan változó feltételeknek megfeleljen, ezért megőrizzük. 5. A négyosztályos képzéseinket- a fő specialitási irányok megtartása mellett – úgy kívánjuk átalakítani, hogy a partneri igények változásait képes legyen követni. 6. A Referencia iskolai minősítés megszerzése után régiós központtá válni, ahol a mindennapi tanítást áthatja az innováció. 7. Újabb „jógyakorlatok” kidolgozása és feltöltése a központi adatbázisba.

6

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

7

2. Az intézmény pedagógia alapelvei, céljai, feladatai Fő feladatunknak tekintjük tanítványainkat elindítani az önmegvalósítás útján, valamint ezzel párhuzamosan alakítani, formálni azt a közösséget, ami az egyén fejlődését segíti elő. Egy olyan közösséget kialakítani, ami a fiatal nemzedéket beilleszti a felnőttek világába, a nemzet életébe.

2.1. Az intézmény pedagógiai alapelvei Az alapelvek az intézmény önmeghatározásának a legfontosabb értékei, amelyek áthatják a teljes nevelési rendszer - a pedagógiai koncepció és a nevelő - oktató munka folyamatának az egészét. Az iskolát meghatározó alapelvek: ● Gyermekközpontúság elve Az intézmény az egyes gyereket állítja a nevelés középpontjába. A pedagógusok személyes kapcsolataikkal egyéni bánásmóddal teremtik meg a feltételeket az egyén fejlődéséhez. A gyerek számára törekszünk a testi biztonság mellett, az érzelmi biztonság megteremtésére is. A gyerekek egyéniségéhez empátiával, azt elfogadva közeledünk. A tudományok eredményeit tantárgyi rendszerbe foglalva úgy próbáljuk közvetíteni tanulóinknak, hogy azok a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodjanak. Különösen fontos ez egy olyan iskolában, ahová 10-18 éves tanulók járnak. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolában értelmes rend és fegyelem uralkodjék. ● Demokratizmus és felelősségvállalás elve Az intézmény a szülőkkel közösen állapítja meg a helyi szükségleteket, az iskolán belüli szolgáltatásokat és az intézmény munkarendjét. A szülői igények teljesítése a fenntartó, a szülő és gyerek, valamint az intézmény hármasának a konszenzusával dőlnek el. A partneri viszony biztosítéka, hogy az iskolában Iskolaszék, Szülői Tanács és Diákönkormányzat is működik. Az intézmény pedagógiai gyakorlata a nevelőtestület aktivitására épít a kötelező tanórán túli feladatok öntevékeny vállalás útján. A munkaközösség-vezetők felelős irányítói szaktárgyaiknak és fejlesztési elképzeléseinek. Biztosítják a szaktanárok közötti koordinációt és információáramlást. Szervezik a pedagógusok helyi továbbképzését. Elősegítik az egységes követelménytámasztást, fejlesztik a pedagógusok munkakultúráját. Támogatják a belső innovációs kezdeményezéseket, az öntevékenység kibontakoztatását. Segítik a nevelők emberi kapcsolatainak kedvező irányú alakulását. A nevelők közötti tanórán kívüli munkamegosztás konkrét feladatok meghatározására épül. Ez meghatározza a szaktárgyi felelősségen túllépő, össziskolai nézőpontú cselekvőkész hozzáállást. A tanulók az iskolai élet minden részterületéről véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek. A diákönkormányzat révén érdemben is bekapcsolódhatnak az intézmény pedagógiai folyamatainak a szervezésébe. A demokratizmust együtt értelmezzük a felelősség elvének az érvényesülésével. A tanár felelőssége, hogy mindenki számára a neki éppen legmegfelelőbb ismeretet és képzést nyújtsa. A gyerek felelőssége, hogy optimálisan használja ki az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat. A szülő felelőssége a gyermek szorgalmának felügyelete, a maximális erőkifejtésre ösztönzés. 8

● Autonómia elve Ha az intézmény meg akar felelni mindazoknak a kihívásoknak, amelyek naponta érik, akkor szakmailag autonómmá kell válnia. A szakmai pedagógiai problémák megválaszolásának hogyanját olyan kérdéseknek tekintjük, amelyek az intézmény szakmai kompetenciájába és döntési felelősségébe tartoznak. Mind a fenntartótól, mind a szülőktől reméljük ennek tiszteletben tartását. A gyermekek és a pedagógusok személyiségi jogait mindenkinek tiszteletben kell tartania, állampolgári és tanulói-, tanári jogait egyetlen iskolai dolgozó, tanuló sem sértheti meg. Az iskolai autonómia kibontakoztatásához kellő kompetenciával rendelkező, stabil értékrendben gondolkodó, önfejlődésre képes pedagógusokra van szükség. A testület tagjait ösztönözzük az önállóságra, az érdeklődésüknek megfelelő kutatómunka végzésére. Nem funkciókat, a teljesítményt akarjuk elismerni. Alapvetőnek tekintjük, hogy mindenki az elfogadott Pedagógiai program és tantestületi munkamegosztás szerint színvonalasan végezze el a munkáját. A munkaközösségek szerepe mindinkább felértékelődik. A szaktárgyi kérdések problémáinak a megválaszolása, a fejlesztési elképzelések kimunkálása és megvalósítása az ő hatáskörükbe tartozik, a magas szintű szakmaiság szem előtt tartásával. ● Esélyegyenlőség elve Iskolánk vidéki kisvárosi helyzetéből adódó körülmények között működik: a vidéki kisvárosi környezet, a települést sújtó munkanélküliség, a szülői környezet nem minden esetben megfelelő szintje, a tanulói összetétel heterogenitását vonja maga után. Ilyen körülmények között nem mondhatunk le az esélyegyenlőtlenség mérsékléséről, az esélyteremtésről. Ezért minden tanév elején elkészítjük az Esélyegyenlőségi tervünket. Ezzel párhuzamosan az iskola dolgozóira vonatkozóan Esélyegyenlőségi program is készül. 2.2 Az intézmény céljai Az elmúlt évek tapasztalatai alapján iskolánk a következő célokat tűzi ki: 1. Törekszünk a hagyományos értékek megőrzésére és továbbvitelére, különösen a tudás, a munka megbecsülésére, a morális értékek képviseletére, a nemzeti identitástudat alakítására, megerősítésére. 2. Célunk a gyermekek és a felnőttek kölcsönös tiszteletére nevelni tanítványainkat, akiknek viselkedését az egymás iránti tolerancia, empátia jellemzi, egyénné válásuk folyamata gazdag kapcsolatrendszeren keresztül történik. 3. Fontosnak tartjuk az önismeret kialakításának segítését, az iskolához való pozitív viszony kialakítását, az érzelem gazdag légkör megteremtését. 4. Fontos célunk, hogy egészséges életmódot folytató fiatalokat neveljünk, önmagával és környezetével összhangra törekvő személyiség kialakítása.

5. A tanulási folyamatban igyekszünk, minél több lehetőséget biztosítani a tapasztalatszerzésre, a megismerés különböző módszereinek elsajátítására, önálló tanulási szokások kialakítására. 6. Kiemelt célnak tartjuk a tudományos ismereteken alapuló alkotó gondolkodásra nevelést.

9

7. Célunk továbbá iskolánk nyitott szellemiségének fenntartása, amely mind tartalmi, mind pedig módszertani szempontból az új befogadását jelenti a klasszikus értékek megőrzése mellett. 8. Közép és emelt szintű érettségire, továbbtanulásra, való felkészítés. 2.3 Kiemelt feladataink 1. Minden tanár feladata, hogy tantárgyának átadott ismeretanyagára alapozva a tanulók készség- és képességfejlesztésére, kompetenciafejlesztésére is különös hangsúlyt fordítson. 2. A tanárok szaktudásukat, módszertani kultúrájukat és tanulás-módszertani ismereteiket bővítik és korszerűsítik, valamint kiegészítik a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges ismeretek-kel is. A továbbképzési terv ennek figyelembevételével készül. 3. Minden tanár feladata, hogy saját tárgyának tanulási technikáját megismertesse és elsajátíttassa diákjaival. 4. Támogatjuk és ösztönözzük tanáraink önképzését, szakmai szervezetekben való tagságát, szakértői, tanácsadói és vizsgáztatói tevékenységét. 5. Az iskola rendelkezésére álló órakeretből a lehetőségek figyelembe vételével biztosítjuk a szakköri óraszámot, az emelt szintű érettségikre felkészítő órákat. 6. Rendszeres tömegsportot biztosítunk az iskolánkban a diáksportkör lehetőségeinek kihasználásával. 7. Az ismeretközvetítés az életkori egyéni sajátosságok figyelembevételével történik. 8. Az alapvető gondolkodási műveleteket megismertetjük és tanórákon gyakoroltatjuk a tanulókkal. 9. Tanórán és tanórán kívül a gyakorló feladatok mellett a problémamegoldó, és önálló gondolkodást igénylő feladatok számát növeljük. 10. Tehetségeinket a versenyeken való részvételre ösztönözzük, számukra a versenyeken való részvétel lehetőségét megteremtjük. 11. A 11. évfolyamon „próbaérettségit” szervezünk. 12. Tanórai és tanórán kívüli nevelésünket és oktatásunkat olyan tevékenységi formákkal bővítjük, amelyek során javul a tanulók együttműködési készsége, kompromisszum- és konszenzuskészsége, empátiája, valamint egymás iránti toleranciája. 13. Tanulóink sikerélményhez juttatását meghatározó motivációs eszközként használjuk. 14. A közösségi élet rendezvényeinek megszervezését a diákokkal együtt végezzük. 15. Támogatjuk a diákok önszerveződését, segítjük önkormányzatuk munkáját. 16. Tervszerű, összehangolt beiskolázási tevékenység.

2.4 Az iskolatípusok képzési céljai A gimnáziumban (négy és nyolc évfolyamos képzés) az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és az azt követő a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. E cél elérése érdekében emelt szintű érettségire való felkészítést biztosítunk: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, rajz, testnevelés, informatika tantárgyakból. Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportokat szükség szerint iskolai szinten szervezzük, tehát a

10

szakközépiskola tanulói számára is hozzáférhető módon. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. a) Négyévfolyamos gimnáziumban: - Felsőoktatási intézménybe való bekerülésre hatékony felkészítés, igény szerint az alaptantárgyak magasabb óraszámú oktatása (reál, humán osztálytípusok, ill. választható tantárgyak). - A humán osztályban magasabb óraszámban tanítjuk a magyar nyelv és irodalmat, történelmet, 1. nyelvet. - A középfokú nyelvvizsga egy nyelvből való elérése. - Reál gimnáziumi osztályunkban emelt szintű természettudományos oktatás folyik. Az osztály egyik fele biológia-kémia tagozatos, a másik fele matematika-fizika tagozatos, emelt óraszámot biztosítunk a tagozatnak megfelelően. b) Nyolcévfolyamos gimnáziumban: - A felsőoktatási intézményekbe való alapos felkészítés szisztematikus kivitelezése, igény szerint az alaptantárgyak magasabb óraszámban való oktatása. - Középfokú nyelvvizsga lehetőleg két nyelvből való elérése. - A rugalmas vizsgáztatási rendszer, a tanuló egyéni képességek szerinti haladásának biztosítása. - Emelt óraszámban oktatjuk (a 8 év alatt):  idegen nyelvet,  matematikát,  magyar nyelv és irodalmat. A szakközépiskolában az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő nevelő-oktató tevékenység folyik, a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai továbbtanulásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően a szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a választott szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Célunk, hogy szakközépiskolai tanulóink minél szélesebb körben válasszák az érettségi utáni szakképzést, majd ezt követően folytassák tanulmányaikat a felsőoktatásban, vagy szakmai végzettséggel lépjenek be a munkaerőpiacra. Valamennyi szakmacsoportban kiemelt területként kezeljük az informatikai és idegen nyelvi képzést, a környezettudatos gazdasági szemléletet. c) Pedagógiai szakközépiskola - Humán tárgyak közül a magyar nyelv és irodalom, a "készség" tárgyak közül a rajz és az ének, valamint a választott nyelv magasabb óraszámban való elsajátíttatása. - A természettudományos tárgyak közül preferált tantárgyak: biológia. - A pedagógus pályára való előkészítés: a gyermekszeretet elmélyítése, a módszeres pedagógiai munka alapjainak megismertetése.

11

d) Idegenforgalmi szakközépiskola: - Magas szintű szakmai, vállalkozási ismeretek kialakítása. - Egy nyelvből középfokú vizsga megszerzése. - Hazánk és a világ kulturális, idegenforgalmi értékeinek színvonalas megismertetése. - A vendéglátás, turizmus alapjainak megismertetése. - Rugalmasság, szervezőkészség, pozitív életszemlélet megalapozása. - A szakterületen szükséges tárgyi, technikai feltételek megismerése, működtetése. - Gyakorlati ismeretek készséges kialakítása. - Magasabb óraszámban tanítjuk: történelem, idegen nyelv, matematika, földrajz tantárgyakat. A természettudományos tárgyak közül preferált tantárgyi: a földrajz.

3. A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést, oktatást. Célunk, hogy teret adjunk a tanulásnak, szabadidős foglalkozásoknak, minden olyan tevékenységnek és szervezeti formának, amely fejleszti az egyén önismeretét, együttműködési készségét, edzi az akaratát. Iskolánk a nevelő és oktató munkájának középpontjába a tanulókat állítja, a személyiség és egyéniség figyelembe vételével. 3.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: e) Erkölcsi nevelésük: Feladat: A megismert alapvető erkölcsi értékek és a viselkedési normák tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. f) Értelmi nevelésük: Feladat: Az értelmi képességek, ill. az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek – a hatékony tanulási módszer – fejlesztése. Műveltségük, világszemléletük formálása, azzal az igénnyel, hogy segítsük eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. g) Közösségi nevelésük: Feladat: Tanulóink szociális hatékonyságának növelése a szolidaritás, tolerancia, autonómia érzésének közvetítésével. A társas kompetencia fontosságának tudatosítása, a kulturált intelligens magatartás és kommunikáció erősítése. h) Érzelmi (emocionális) nevelésük: Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló, helyes – döntően sikerorientált – cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek fejlesztése, megerősítése. i) Akarati nevelésük: Feladat: Az önismeret fejlesztése elsősorban a saját személyiségük kibontakoztatására vonatkozó igény ébrentartásával, önkritikai érzékük fejlesztésével. A céltudatosság, a kitartás, a szorgalom, az önállóság és az elkötelezettség erősítése.

12

j) Nemzeti nevelésük: Feladat: A szülőhely és a haza múltjának (közelmúltjának is!) és jelenének megismertetése. A hagyományőrzés, a nemzeti kultúra étékeinek, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének erősítése. Nemzeti értékeink megbecsülése mellett más népek kultúrájának tiszteletére is nevelünk. k) A tanulók állampolgári nevelése: Feladat: Az állampolgári jogok és kötelességek tudatosságának elősegítése, fejlesztése. A társadalmi jelenségek és problémák iránti fogékonyság erősítése. Az iskolai és a helyi közéletben való tevékeny részvétel igényének fejlesztése. A humanizmus, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a pluralizmus és a nyitottság erősítése. l) Munkára nevelésük Feladat: A tanulók önellátására és környezetük (otthoni, iskolai, kollégiumi, stb.) rendben tartására, ill. környezetük rendjének megőrzésére irányuló igényük fejlesztése, ezen irányú tevékenységek gyakoroltatása. A szakképzés keretei között az igényes, céltudatos alkotó munkára való felkészítés, munkavégzés fontosságának és szépségének tudatosítása. m) Testi nevelésük: Feladat: A testmozgás és a testi képességek fejlesztése iránti igény erősítése. Egészséges, edzett személyiség fejlesztése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Az intézmény biztosítja a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket. 3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: n) Az intézmény tanulói közösségeinek szervezése, irányítása Feladat: A tanórákhoz és a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek megalakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlődés kohéziójának erősítése. o) A tanulóközösségek fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével Feladat: A tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett feladatok, tevékenységek megvalósításával az önmagát értékelni és irányítani képes autonóm személyiséggé válás elősegítése, az önálló felnőtt életre való előkészítés. p) Az önkormányzat képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során az új projektek, alternatív módszerek alkalmazásával a személyiségtulajdonságok közül főképp az együttműködést, az önállóságot, az értékítélet kialakulását, a hierarchia megértését segítjük elő. Célunk, hogy tanulóink közösségei összehangoltan tudjanak tevékenykedni. q) A tanulóközösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és megszervezése; a színes iskolai élet kialakítása azt szolgálják, hogy erősödjön aktivitásuk, tevékeny részvételük és a közösségi együttéléshez szükséges magatartási, viselkedési tapasztalatuk, gyakorlatuk. r) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségeinkre, jellemző, az összetartozást (kohéziót) erősítő etikai, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek, rendszeressé válásának fejlesztése, ápolása. 13

3.3. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló szervezeti formák, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások 3.3.1. Tanórai foglalkozások Az iskola a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 27.§ (1) bekezdése szerint kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozásokat szervez. Az iskola köteles megszervezni a tehetség kibontakoztatására és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására a foglalkozásokat. A tanórai foglalkozás a tanuló választása szempontjából lehet kötelező és választott tanórai foglalkozás. Amennyiben a tanuló a választható foglalkozáson való részvétel mellett dönt, az számára kötelezővé válik. 3.3.2 Tanórán kívüli foglalkozások: Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik (választható órák pályára felkészítő foglalkozások: utazás és turizmus, média, közgazdaságtan, számítástechnika. A reál, ill. humán gimnáziumi osztályokba járó tanulók 9-10. évfolyamon az informatika tantárgyat csoportbontásban tanulják. 10-12. évfolyamon gimnáziumban választható órák biztosítása a továbbtanulás és a felsőoktatási felvétel elősegítésére, valamint a munkába álláshoz szüksége készségek fejlesztésére. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról –a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az intézmény vezetése dönt. Szakkörök, érdeklődési körök, diákkörök, énekkar A különféle körök működése, a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve szaktárgyiak, művésziek, technikaiak, de szerveződnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján. A körök indításáról – a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az intézmény vezetése dönt. A kör vezetését olyan felnőtt is ellát(hat)ja, aki nem intézményünk dolgozója. Együttműködési megállapodás alapján az iskolában más szervezet (pl. magániskola, más intézmény) is működtethet szakkört. A kollégiumi tanulók számára önálló körök szervezhetők. Az indítás feltétele: minimum 8 fő, de bizonyos esetekben ettől el lehet térni. Versenyek, vetélkedők, bemutatkozások A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle szaktárgyi OKTV, SZÉTV, sport, művészeti és egyéb versenyek, vetélkedők, melyeket évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat felkészítjük az OKTV II-III. fordulójára, ill. az OSZTV és SZÉTV döntőjére, valamint a területi, megyei fordulókra. Az érdeklődő tanulók felkészítését a különféle versenyekre, vetélkedőkre a nevelők szakmai munkaközösségei és/vagy a szaktanárok végzik. A tanulók versenyeztetése, a menedzselése egyik kiemelt feladata a tehetséggondozásnak. Napközis, tanulószobai foglalkozás A köznevelési törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 5-6. évfolyamon napközi otthon működik.

14

A 7-10. évfolyam tanulói számára délutáni időszakban évfolyamonként - az igényektől függő számú - tanulószobai csoportot működtetünk Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák Az intézmény nevelői – elsősorban az osztályfőnökök – a nevelőmunka, a közösségfejlesztés, a tapasztalatszerzés a tanulási motiváció elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal előre tervezetten osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás részletes tervét minden tanév szeptember 30-ig írásban be kell nyújtani (formanyomtatványon). A tanulmányi kirándulások tervét úgy kell összeállítani, hogy a kiránduláson részt vevő diákok megismerjék az adott tájegység kulturális és természeti értékeit. Az osztályfőnöknek a tervezés során gondoskodnia kell arról, hogy naponta legalább 4 tanítási órának megfelelő időtartamot magába foglaló tartalmas elfoglaltságot biztosítson a tanulóknak A tanulmányi kirándulás napjai tanítási napnak minősülnek. Az 5-8. osztályok számára erdei iskolát szervezünk. Erdei iskolai programok Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. Az erdei iskolai szolgáltatás magában foglalja a megfelelő helyszínt, valamint kidolgozott szakmai programot, egyben a csoport által igényelt programok lebonyolításához szükséges eszközöket, anyagokat és nem utolsó sorban a programokat vezető szakembereket. Az erdei iskolák időtartama rendszerint 5 nap (hétfőtől péntekig). A szervező tanárnak a tervezés során gondoskodnia kell arról, hogy naponta legalább 4 tanítási órának megfelelő időtartamot magába foglaló tartalmas elfoglaltságot biztosítson a tanulóknak. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szabadidős tevékenységek megszervezésére, esti közös programok tervezésére. Az erdei iskolában résztvevő osztályok a részletesen megtervezett programot a tanév elején, szeptember 30-ig a kirándulási tervhez mellékelik – költségvetés benyújtásával. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek a tanuló szüleit terheli. Természettudományos és a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó terepgyakorlatok és üzemlátogatások Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatias tudás elsajátítására. Ezért gyakran szervez szakmai kirándulásokat a diákok számára. Hangverseny, színház, mozi, múzeumlátogatások A harmonikus, kiegyensúlyozott személyiség kialakítása minden pedagógus feladata. E cél érdekében elengedhetetlen a különbféle művészetekkel való megismertetése.

Intézményünkben a tanórán kívüli tevékenységek formái:  emelt szintű érettségire felkészítés  felzárkóztatás  korrepetálás  tantárgyi szakkörök  érdeklődési körök  sportfoglalkozás, tömegsport

15

  

felsőfokú intézmények alkalmassági vizsgáira való felkészítő foglalkozás tehetséggondozó program napközi

3.3.3 Könyvtárhasználat, könyvtár-pedagógia A könyvtár feladata, hogy eszközeivel, lehetőségeivel segítse a pedagógiai programban rögzített célok, feladatok megvalósulását. Szakszerű, sokoldalú és folyamatosan gyarapodó szolgáltatásaival korszerű információs bázisként segíti az iskola napi működését. Ezt részletesen a Könyvtári SZMSZ tárgyalja. Legfontosabb feladatai: 1. A szükséges ismerethordozók biztosítása (hagyományos és modern dokumentumokat, illetve információkat az iskola pedagógusai és diákjai számára) 2. A tanulók könyvtárhasználóvá nevelésének megalapozása (szervezeti és egyéni formában) 3. A nevelőtestülettel együttműködve segít kialakítani a kívánatos olvasási-tanulási szokásokat, segíti az önművelődés igényének, az önálló tájékozódás képességének kialakítását, a problémamegoldó és alkotó gondolkodásnak a fejlesztését, hozzájárul a tanulók általános műveltségének emeléséhez. 4.Sokoldalúan szolgálja a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, felkészülését. Szolgáltatásai: 1. kölcsönzés 2. helyben olvasás biztosítása (folyóiratok, könyvek, CD-ROM) 3. Internet használat biztosítása 4. könyvtári órák bonyolítása 5. segítségnyújtás különböző egyéni tanulói feladatokhoz (pl. referátumok elkészítéséhez, különböző tanulmányi versenyekhez, egyéni tanuláshoz – tanításhoz, iskolai műsorokhoz, stb.) 6. a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése

4. Kulturális tevékenység és hagyományápolás 4.1 A hagyományápolás céljai Az intézmény kulturális tevékenységéhez tartozó hagyományos rendezvények és ünnepségek elsősorban a közösségi élet formálását és a közös cselekvés örömét szolgálják. A rendezvények tartalmukban és külsőségükben egyaránt a tanulók nevelését és az iskola hagyományainak ápolását segítik elő, hiszen erősítik a fiatalokban az egymás iránti tisztelet és a közösséghez való tartozás érzését, ugyanakkor az intézményről is egységesen pozitív képet közvetítenek. Az iskola nevelési céljaival összhangban kiemelt feladatának tekinti a meglévő hagyományok őrzését és új hagyományok életre keltését. 4.2 Az iskola működésével kapcsolatos rendezvények - tanévnyitó ünnepség - szalagavató bál

16

- ballagás - tanévzáró ünnepség - érettségi bizonyítvány átadása - nyílt nap - alapítványi bál 4.3 Az iskola hagyományos rendezvényei - gólyaavató, fecskeavató - karácsonyi ünnepség - diáknap - egészségnap - szerenád - tanulmányi versenyek - tanulmányi kirándulások - kísérletező délutánok - kiállítások - konferenciák 4.4 Nemzeti ünnepek és megemlékezések - október 6.: az aradi vértanúk emléknapja (megemlékezés a történelem órákon) - október 23.: az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója (iskolai megemlékezés) - február 25.: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (megemlékezés a történelem órákon) - március 15.: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója (iskolai megemlékezés) - április 16.: a holokauszt áldozatainak emléknapja (megemlékezés a történelem órákon) - június 4.: a nemzeti összetartozás napja (iskolai megemlékezés) 4.5 A hagyományápolás feltételei A rendezvények felelőseit és pontos időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az iskolai rendezvényeken a nevelőtestület tagjainak és a tanulóknak egyaránt alkalomhoz illő öltözetben kell megjelennie. Kötelező ünnepi viselet a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségen, a szalagavató bálon, a ballagáson, az érettségi vizsgákon, az érettségi bizonyítvány átadásakor és a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó megemlékezéseken: - lányoknak pl. sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, - fiúknak pl. sötét nadrág, fehér ing.

5. Egészségfejlesztési-egészségnevelési program Alapfogalmak „Az egészségnevelés célja, hogy az egészségkulturális szint emelésével, az életmód formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, másrészt, hogy a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon.” (Pál Katalin, Császár Judit, Huszár Anikó, Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. - In: Új pedagógiai szemle.) 17

Mai világunkban egyre nagyobb a pedagógusok felelőssége, feladata abban, hogy diákjaiban kialakítsa az egészségtudatos viselkedést, amellyel lehetőséget ad arra, hogy egészségének tudatos alakítója legyen. Az egészségfejlesztés alatt azt a folyamatot érjük, amellyel képessé tesszük diákjainkat, hogy kontrollálni tudják az egészségük érdekében tett cselekedeteiket. A legfontosabb cél, hogy diákjaink törődjenek az egészségükkel, és az ehhez szükséges információkat, lehetőségeket megismerjék. Aktív alakítói legyenek egészségüknek mind lelki, mind testi szempontból. Az iskolai környezet, a pedagógusok személyes példamutatása nagy hatást gyakorol a diákok testi, lelki fejlődésére egészségközpontú szemléletmóduk kialakulásában. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. §/ 3 (b) bek.: „A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy…. b) a nevelési és a nevelésioktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.” A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet „Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.”

Alapelvek, célok, feladatok           

testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése megismertetni, és elfogadtatni a tanulókkal az egészséges életmód fontosságát felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés (lelki egészség), életmódbeli tennivalókat a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód) az antihumánus szenvedélyeket az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit az egészségérték tudatosítását (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítás) a stressz – kezelés lehetőségei, módjait 18

Az egészségnevelés legyen:  tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység  tömegméretű, mert kiterjed a lakosság minden rétegére  tudományosan megalapozott  helyes cselekvésre serkentő  fejlessze az életvezetési képességeket  valósítsa meg a mindennapi testedzést. Az egészségnevelés területei, színterei Területei:          

az egészséges életmód alapjai az egészséges táplálkozás szenvedélybetegségek (legális és illegális drogok, dohányzás, alkoholfogyasztás) szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS-prevenció testi higiénia környezeti ártalmak személyes biztonság, balesetvédelem (iskola, közlekedés) testedzés, mozgás lelki egészség, személyiségfejlődés elősegítése, önismeret, tanulási technikák a betegség és gyógyulást segítő magatartások, elsősegélynyújtás

Színterei: 

az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a védőnő látják el Feladataik: o a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelező szűrővizsgálatok lebonyolítása o sportegészségügyi vizsgálat (testnevelés óra alóli felmentés), az iskolaorvos minden tanév elején kiszűri a diákokat, kategorizálja őket (könnyített, gyógytestnevelés, tejes felmentés). Ez alapján történik a gyógytestnevelés órák megszervezése. o a tanulók elsősegélyben való részesítése o közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve o védőnői feladat még az iskolai egészségnevelésben való részvétel



tanórai foglalkozások



o biológia tanórák: az egyes szervek, szervrendszerek működéséhez kapcsolódó egészségügyi vonatkozású részek, szexuális felvilágosítás, elsősegélynyújtás, testi higiénia, o osztályfőnöki órák: szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, párkapcsolat, családtervezés, szexuális felvilágosítás, o testnevelés órák: testedzés, mozgás, helyes testtartás gyógytestnevelés: az iskolai szintű gyógytestnevelési feladatok ellátása mindennapos testnevelés:

19





A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 27.§ (11) alapján az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Iskolánkban a 3+2 rendszer került kipróbálásra és bevezetésre, azaz heti három óra testnevelés óra beillesztve a délelőtti órák közé és heti két óra délutáni sportfoglalkozás. Ezek a foglalkozások évfolyam szinten szerveződnek. A diákoknak a következő foglalkozások közül van lehetősége választani: aerobik, kézilabda, röplabda, futball, asztalitenisz. minden tantárgy vonatkozásában: a tantárgyhoz kapcsolódó balesetvédelmi rendszabályok ismertetése az adott tantárgy első foglalkozásán történik tanórán kívüli foglalkozások o sportfoglalkozások, tömegsport o ismeretterjesztő előadások o témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek o délutáni szabadidős foglalkozások Pl. pingpong o egészségnap, diáknap

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 62.§-a tartalmazza a pedagógus átltalános kötelességeit és jogait. A pedagógusok, illetve az osztályfőnökök részletes feladatait, kötelességeit, illetve ezzel kapcsolatos felelősségét a munkaköri leírásokban rögzítettük, melyeket az SZMSZ tartalmaz. Minden pedagógussal szemben alapvető elvárás: sikerorientáltság, biztos szakmai tudás, a végzett munkával megszerzett tekintély, példamutatás és empátia, kapcsolat az iskolai közösségekkel és más nevelési tényezőkkel, együttműködési készség és összehangolt munkavégzés.

7. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás 7.1.. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. Ezek káros hatása az iskolában jelenik meg a gyerekek teljesítmény-, viselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában. Mivel a gyermek életének jelentős részét az iskolában tölti, problémái itt érzékelhetőek először. Az iskola tanulóinak szociális helyzete igen heterogén. Megkülönböztetett figyelmet igényelnek valamennyi munkatársunk részéről az alábbi csoportokba sorolható tanulók:

20

- családi kapcsolatokból adódó hátrányok (csonka család, alkoholizáló szülő, stb.) - anyagilag hátrányos helyzetű (munkanélküli, rokkant nyugdíjas szülő, stb.) - műveltség tekintetében hátrányos helyzetű - egészségügyi okból hátrányos helyzetű - állami gondozott 7.2 Megkülönböztetett figyelmet igénylő jelenségek Fokozódó veszélyt jelent tanulóinkra a terjeszkedő drogkereskedelem, illetve a drogfogyasztás, egyes fertőző betegségek terjedése (AIDS, hepatitisz, egyéb nemi betegségek), a társadalmi agresszió, a közlekedés, a globális fogyasztói világ. Egyre több tanulónknál ezek a tényezők halmozottan jelentkeznek, így veszélyeztetettségük egyre nagyobb. 7.3 Kiemelt feladataink A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának kiemelt feladata. A közvetlen feladatok ellátását a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus végzi szoros együttműködésben az osztályfőnökkel, kollégiumi nevelővel. Valamennyi feladat ellátása és megszervezése az igazgató felügyelete és irányítása mellett történik. Kiemelt feladataink a hátrányos helyzet csökkentése és a veszélyek elkerülése érdekében: - Tanév elején felmérjük a segítségre szorulók körét. - Folyamatosan figyelemmel kísérjük a potenciálisan veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóink családi hátterét. - Szükség esetén közreműködünk a veszélyeztető tényezők - feltárásában, - megbeszélésében, - megszüntetésében. - Igény esetén biztosítjuk a tanuló kollégiumi elhelyezését. - Kiemelten kezeljük a tehetséggondozást. - Fontosnak tartjuk a személyes, egyéni tanácsadást (tanulónak, szülőnek). - Segítjük a pályaválasztást. - Szükség esetén felvesszük a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel - Törekszünk a rendszeres kapcsolattartásra - az iskolán belül: diákönkormányzat, szülői szervezet - és iskolán kívül: gyámhatóság, települési önkormányzatok, nevelési tanácsadó, Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, egészségügyi intézmények/védőnő, gyermekideg-gondozó, gyermek-pszichiáter, ÁNTSZ, rendőrség. - A "drogveszély" terjedése miatt prevenciós előadássorozatot tervezünk az arra kiképzett személyek bevonásával. - az „Iskola rendőre” és szakemberek bevonásával végezzük a közlekedésre nevelés, a társadalmi bűnmegelőzés és az áldozattá válás megelőzésének feladatait. - Figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat és támogatjuk tanulóink részvételét a pályázatokban. - A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a gyermekvédelmi törvény és végrehajtási utasításainak rendeleteit, amelyekről tájékoztatja az osztályfőnököket.

21

Valamennyi pedagógus feladata: A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatban - erkölcs és értékrend alakítása, - a bűn fogalma, értelmezése, - a jogi kategóriák, szankciók megismertetése, - a felelős állampolgári magatartás kialakítása. Az áldozattá válás megelőzésével kapcsolatban - a családon belüli erőszak, jelei, elkerülési lehetőségeinek bemutatása, - a konfliktusok kezelésének megtanítása, - a kortárscsoportok veszélyei, azok megelőzésének megismertetése, - információ nyújtása a segítő szervezetekről. A közlekedésre neveléssel kapcsolatban - a gyalogos- és kerékpáros közlekedés szabályainak megismertetése, - a felelős közlekedési magatartás gyakorlása különféle helyzetekben, - a láthatóság szabályainak és eszközeinek megismertetése, - a tömegközlekedési eszközök használata szabályainak ismerete, gyakorlása, - az utastársakkal kapcsolatos magatartási szabályok megismertetése, - a menetrend használatának gyakorlása (elektronikus is). 7.4. Sajátos pedagógiai tevékenységet igénylő tanulókkal való foglalkozás Azok a tanulók,akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel,fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szubkulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezen szükségletekhez egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek . E gyermekek csoportjának négy típusát különböztetjük meg: 1. Speciális nevelési szükségletű gyermekek 2. Tanulási problémákkal küzdő tanulók 3. Magatartászavarok miatt problémás tanulók 4. Kivételes képességű, tehetséges tanulók 7.4.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelő teljesítményt nyújtson. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok az átlagnál nagyobb, a saját szintjüknek megfelelő terhelést kapjanak. Ezt szolgálja a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, az iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a szorgalmi és pluszfeladatok kiadása, illetve a szaktanárral folytatott rendszeres beszélgetés. Az iskolánkba járó gyerekek közül többen küszködnek beilleszkedési-, magatartási-, vagy tanulási nehézségekkel. Iskolánk célja, hogy ezeket a gyerekeket integrálja a jó képességű, problémáktól mentes gyerekekkel. Azért, hogy az arány ne tolódjon el a problémás gyerekek felé, nagy hangsúlyt kell fektetnünk a tehetséggondozásra. A kooperatív tanítási módszer a kerettantervnek is megfelelően a kiscsoportos oktatásban valósulhat meg a legjobban. Az együttműködő tanulás során a tanulók az egymásra épülő tárgyi tudásszint mellett érzelmi fejlődésen át válhatnak intelligens értő és megértő "gazdag" emberekké.

22

Tanórán belül: A tehetséggondozás egyik formája, hogy biztosítjuk a tanulók tehetségének kibontakoztatását a tanítási órák alatt az alábbi módon: 

differenciált feladatok adásával - az önálló tanulás módszerének elsajátíttatásával, fejlesztésével, melynek során megtanítjuk a gyermeket önállóan tanulni, gondolkodni, véleményt alkotni, kreativitását kibontakoztatni - segédeszközök használatának megtanításával (gyűjtő munka, kutató munka, könyvtár használat) - kiscsoportos tanulásnál csoportszervezéssel, csoportirányítással - tantervi tartalmat elmélyítő, széles látókört biztosító órai tananyaggal, fejlesztő programok felhasználásával Tanórán kívül:

A tehetségfejlesztést természetesen nem lehet csak tanórán megoldani. Ezért szükség és igény szerint felhasználjuk a speciális foglalkoztatási lehetőségeket is.  a választható tantárgyak tanulása;  tehetséggondozó foglalkozások, versenyre felkészítések (csoportos és egyéni);  a tantárgyi szakkörök, érdeklődési körök;  az intézményi sportkör több szakosztály működtetésével;  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.);  szabadidős foglalkozások (pl. színház, kiállítás- és múzeumlátogatások);  az intézményi könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a pályaválasztás, a továbbtanulás személyre szabott segítése;  pályázatokon, projekteken való részvétel.  11-12. évfolyamon választható órák biztosítása a továbbtanulás és a felsőoktatási felvétel elősegítésére, valamint a munkába álláshoz szüksége készségek fejlesztésére

7.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Igyekszünk a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel segítséget adni, hogy a gyengébb képességű, vagy más okból tanulási kudarcnak kitett tanulóink is lehetőséget kapjanak arra, hogy felzárkózzanak társaikhoz és legalább az elfogadható szintet teljesítsék. A középiskolába kerülve komoly gondot jelent, hogy nem ismerjük kellő módon a hozzánk került tanulókat, így esetleg későn vesszük észre, hogy segítségre lenne szükségük. A tanulási problémák megelőzésére a tanulók között, tanév elején felmérést készítünk, amellyel ki lehet szűrni az átlagnál hiányosabb alapképzettséget. Ennek részeként vizsgáljuk az olvasási készség, a szövegértés, a matematikai és az idegen nyelvi felkészültség szintjét. Minden szülőt értesítünk a felmérés eredményéről, így mindannyian láthatjuk, hogy honnan kell elindulnunk. A disgraphia, dislexia,discalculia gyanús eseteket szakrendelésre utasítjuk, a későbbiekben pedig testre szabott feladatokkal segítjük fejlesztésüket. Amennyiben a tanuló valamilyen okból lemarad tanulmányaiban a társaitól vagy segítséget kér tanulmányaihoz, úgy a szaktanári segítségen túl tanulószobai foglalkozásra, korrepetálásra irányítjuk. 23

Lehetőségeink szerint tanulás módszertani segítséget adunk, ahol a tanuló nemcsak a tanulás eredményesebbé tételének módját sajátíthatja el, hanem nagyobb önismeretre is szert tehet. A gyengébb tanulmányi eredményt felmutató diákok sokszor nemcsak a tanulásban igényelnek segítséget, hanem megerősítésre szorulnak lelki életükben, önismeretükben, kommunikációs képességeik javításában is. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy megtanulják, hogyan fejlesszék önmagukat, miként emeljék ki a lényeget, mivel edzhetik figyelmüket, hogyan használják a könyvtárat, az elektronikus eszközöket. Ennek érdekében a következő lehetőségeket biztosítjuk: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás; - a napközi otthon; - a tanulószoba; - az egyéni foglalkozások; - a felzárkóztató foglalkozások; - az iskolai könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a továbbtanulás irányítása, segítése. A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt ugyanazt az évfolyamot második vagy további alkalommal ismétlő tanköteles tanuló részére egyéni foglalkoztatást biztosítunk. 7.4.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociálisan hátrányos helyzet, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. tv. (Gyvt.), valamint a 149/1997. (IX.10.) korm. rend. határozza meg. /Nkt. 4.§12 b/ Feladatok: - Kiemelt feladat a hátrányos megkülönböztetés kiemelt tilalma - Legfontosabb feladat a tanulókkal foglalkozó dolgozók prevenciós munkája, a korai felismerés - A hátrányt előidéző okok milyenségének és mértékének megállapítása - Együttműködés a családokkal - Egyéni személyiségfejlesztő program kidolgozása osztályfőnök, szülő, gyermekvédelmi felelős és fejlesztő pedagógus segítségével Tevékenységek a nevelők részéről: - A szülőkkel való egyéni kapcsolattartás - Intézmények segítő lehetőségeinek feltárása-együttműködés - Pályázati lehetőségek naprakész nyomon követése, tájékoztatás a szülők felé - Mentorálási lehetőségek feltárása, aktív részvétel a munkában - Szabadidős programok biztosítása, azok igénybe vételére ösztönzés, fokozott segítségnyújtás - Fokozott segítségnyújtás, korrigáló, pótló helyettesítő nevelés - A tanulók igényei szerint támogatás nyújtása a nehéz élethelyzetek megoldásához - Stresszkezelési, életvezetési ismeretek nyújtása - Felkészítés a tanulmányi versenyekre, továbbtanulásra Formái: - Osztályfőnöki óra - Egyéni beszélgetés - Csoportos beszélgetés

24

- Mentor program - Segítő intézményekkel való kapcsolattartás Felelősei: - osztályfőnök, szaktanár, gyermekvédelmi felelős 7.4.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolai személyiségfejlesztés fő feladata a tartós humanista értékek elmélyítése, a helyes értékközpontú elvárások megerősítése Feladatai: - Összehangolt segítségnyújtás korrigáló és kompenzáló munka - Helyes közösségi magatartás elmélyítése - Önismeret, énképerősítés lehetőségeinek biztosítása órai munka, szabadidő, tréningek keretei között - Hatékony kommunikáció fejlesztése, kommunikációs technikák megismertetése és gyakorlása - Helyes viselkedési szabályok megerősítése, autonóm alkalmazása - Pozitív transzfer lehetőségeinek felismerése, alkalmazása /pozitívumokra építés/ - Eredményes tanulási technikák elsajátíttatása Formái: Osztályfőnöki, szakóra, egyéni és csoportos beszélgetés, szabadidő, prevenciós és önismereti programok, segítő intézmények Felelősök: Osztályfőnök, szaktanár, szabadidő szervező, gyermekvédelmi felelős

8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, és gyakorlásának rendje A diákok közvetlenül – írásos és szóbeli formában – is részt vehetnek az intézmény döntési folyamatában. Felvetett személyes kérdéseikre a törvényben meghatározottak alapján választ kell kapniuk az intézmény igazgatójától. Közvetett formában választott tisztségviselőiken (diákönkormányzati-képviselők) és az osztályokat a tanári fórumokon képviselő osztályfőnökökön keresztül vehetnek részt az intézmény döntéshozatalában. 8.1 A diákönkormányzat működése A tanulók az iskolai életről véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek. A diákönkormányzat révén érdemben is bekapcsolódhatnak az iskola pedagógiai folyamatainak szervezésébe. A diákönkormányzat működtetésével iskolánk segítséget ad a tanulóközösség belső önfegyelmének, viselkedéskultúrájának alakításához. Jól fejleszti azokat a tanulói képességeket, amelyek a társadalomban fontosak, segíti az érdekek kulturált képviseletének gyakoroltatását. Az iskolánkban jól funkcionáló, többirányú, nyitott kommunikációs csatornák működnek. Kölcsönös az információáramlás az igazgatóság és a nevelőtestület, a tanári közösség és a tanulók között, a tanári és szülői közösség között, valamint a nevelőtestületen és a gyermekközösségen belül. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenységek segítésére iskolánkban is diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját minden osztályban megválasztott küldöttekből álló 25

vezetőség irányítja. Tevékenységüket iskolánkban az igazgató által megbízott nevelő segíti, a diákmozgalmat segítő tanár. A kollégiumban külön diákönkormányzat tevékenykedik. Az iskolában és a kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel, szülői tanáccsal. 8.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges jogosultságok, működésének törvényi háttere A diákönkormányzat működésének törvényi hátterét a 2011. CXC. törvény 48. §-a, majd ennek módosítása, a 2012. CXXIV. törvény 48. §-a szabályozza, mely kimondja, hogy az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A tanulói jogviszony alapján a tanulókat megillető jogosultság, hogy személyesen vagy képviselőik útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vehetnek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában, a nevelési - oktatási intézmény irányításában. Véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek és kezdeményezhetnek az iskola életével kapcsolatos kérdésekben. Szervezhetik közéletüket, működtethetik tanulói önkormányzatukat, melyhez a tantestület és az iskolavezetés segítségét kérhetik. Az iskolai diákönkormányzatban az iskola tanulói választók és választhatók lehetnek. 8.3. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat jogait a 2011. CXC. törvény 48. §-a, majd ennek módosítása, a 2012. CXXIV. törvény 48.§-a szabályozza, mely kimondja, hogy a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül iskolánk nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 8.4. A diákönkormányzat tevékenysége A diákönkormányzat feladata a tanulók és azok közösségeinek érdekképviselete, tehát a diákönkormányzatok kötelező feladata az érdekképviseleti tevékenység folytatása. A diákönkormányzat döntésétől függ, hogy az érdekképviseleti tevékenységen kívül milyen feladatot vállal. A diákönkormányzat tevékenységének jelentős részét a szabadon választott, a tanulók szabadidejének eltöltésével, programszervezéssel kapcsolatos tevékenység tölti ki. A diákönkormányzat működését, hatáskörét saját szervezeti és működési szabályzata fogalmazza meg. A szervezeti és működési szabályzatot a választott diákvezetőség készíti. Az 26

iskolai diákönkormányzat élén működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait. Évente egy alkalommal az iskola vezetősége diákközgyűlést szervez. 8.5. A diákönkormányzat szervezete A diákönkormányzat szervezetét az osztályközösségekre építve alakítja ki, választja meg tisztségviselőit, minden osztály delegál képviselőt az iskola diákönkormányzatába. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. A tanulók legmagasabb tájékozató fóruma a diákközgyűlés, amely nyilvános, és azon bármelyik diák megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Tanévenként legalább egy alkalommal kell tartani, amelyen az osztályokból a választott tanulók képviselik társaikat. A közgyűlésen az intézményvezető és a diákönkormányzat vezetője beszámolnak az eltelt időszak munkájáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a megjelent vezetőkhöz, kérhetik problémáik és gondjaik megoldását. A diákközgyűlésen kívül is joga a tanulóknak, hogy tájékoztatást kapjanak az őket érintő kérdésekről, és hozzájussanak a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz. A tájékoztatás folyamatosságát az osztályfőnök biztosítja. 8.6. A diákönkormányzat működésének, kapcsolattartásának feltételei Az iskola biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a Házirend szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A diákönkormányzatot képviselő pedagógus vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. Az osztálytitkár járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. A diákönkormányzat döntési és véleményezési joggal rendelkezik, ezért fontos, hogy az iskola és a diákönkormányzat rendszeres információcserére, kölcsönös együttműködésre törekedjen.

9. Együttműködés és kapcsolattartás, illetve annak formái Partnernek tekintjük az intézmény működésének intézményen belüli és intézményen kívüli résztvevőit, illetve azokat a szervezeteket és személyeket, akik az intézmény működésével vagy annak eredményével szemben elvárásokat fogalmaznak meg. Az iskola munkáját a folyamatosságnak kell jellemeznie. A nevelési-oktatási folyamat akkor hatékony, ha minden résztvevője folyamatosan kapcsolatban áll egymással és minden szükséges tájékoztatást, visszajelzést megkap. Középpontban a tanulók állnak, az őket körülvevőket - a tanárokat, a szülőket, a kollégiumot, a fenntartót, az iskolával kapcsolatban álló intézményeket – közös céljuk, a tanulási folyamat elősegítése köti össze. Az együttműködés a különböző partnerek között tehát hatással van a tanulók fejlődésére. Az intézményvezetés célja a partnerkapcsolatok irányítása terén a meglévő munkakapcsolatok elmélyítése, a partneri kör kiszélesítése és a felhasználók igényeinek egyre tökéletesebb megfelelés. Cél a partnerközpontú működés megvalósításával, folyamatos fejlesztésével a szervezeti kultúra tudatos építése, folyamatos fejlesztése, ami jól szervezett iskolai működést és magas szintű oktató-nevelő munkát eredményez.

27

9.1. Belső partnerek Belső partnerek a tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (a tanulók, a pedagógusok, és a pedagógiai munkát segítő munkatársak) és annak közvetlen megrendelői (szülő, fenntartó). Az iskola pedagógusainak, dolgozóinak kapcsolata A kapcsolattartás jellemző és természetes módja a személyes megbeszélés, illetve beszélgetés. Az éves munka tervezése, a megvalósítás aktuális feladatainak megbeszélése, illetve értékelése a nevelőtestületi (alakuló, félévi és év végi) értekezleteken történik. Az aktuális feladatokat, problémákat a hetente tartott tantestületi értekezleteken végezzük, a csak bizonyos munkaközösségeket érintő kérdések megvitatására munkaközösségi értekezleten kerül sor. A heti értekezletek összefoglalójának, illetve nagyobb terjedelmű munkaanyagok, tájékoztatóanyagok tanulmányozására, előzetes áttekintésére felhasználjuk a kollégák internetes elérhetőségét. Két értekezlet között az aktuális és szükséges információk a tanári szobában, jól látható helyen, személyre szóló információk a kolléga asztalán kerülnek elhelyezésre. Kapcsolat a tanulókkal A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézményvezető, a diákmozgalmat segítő pedagógus, az osztályfőnökök és az intézmény tanárai tájékoztatják: - az intézményvezető az iskolai ünnepségeken (pl. tanévnyitó, tanévzáró), fogadóórán, a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat közgyűlésének ülésén, - a diákmozgalmat segítő pedagógus a diákönkormányzat közgyűlésének ülésén, - az osztályfőnökök folyamatosan (pl. osztályfőnöki órákon, szünetben), - az intézmény tanáraitól is minden szükséges információt megkapnak (pl. szünetben). A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel vagy az Iskolaszékkel, Szülői Tanáccsal. A tanulók jogaik érvényesítésére és érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet, feladata többek között a diákság érdekeinek képviselete az intézményvezetés, a nevelőtestület előtt. (Iskolánk diákönkormányzatának részletes működése pedagógiai programunk korábbi fejezetében tekinthető meg). A tanulók fejlődésükről, egyéni haladásukról a szaktanároktól folyamatosan tájékozódnak a szóbeli visszajelzések által. Érdemjegyeiket, mely tanulmányaik talán legfontosabb információforrásai, a szülőkkel együtt megtekinthetik az elektronikus naplóban. Iskolánkról naprakész információk, hírek, beszámolók találhatók intézményünk honlapján. Kapcsolat a szülőkkel Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség aktív, koordinált együttműködése.

28

A szülők és a pedagógusok között partnerkapcsolatnak kell kialakulnia, hogy a nevelőmunkában társakként vehessenek részt. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, mely gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A szülők tájékoztatásának eszközei A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: - Elektronikus napló A szülők számára egyéni kóddal elérhető az elektronikus napló, melyből naprakész tájékoztatást kapnak gyermekük tanulmányi előmeneteléről és hiányzásáról. - Szülői értekezlet Az osztályfőnökök évente két alkalommal szülői értekezletet tartanak, szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet is. A szülői értekezletek, valamint a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülői értekezlet feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása - az intézmény céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az intézmény és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásától, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az intézményvezetéshez. - Fogadóóra A tanév elején meghatározott időpontokban az iskola valamennyi pedagógusa fogadóórát tart. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Az intézményvezető és az ifjúságvédelmi felelős hetente külön fogadóórát tart a szülők és tanulók számára. - Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az intézmény nevelő -és oktató munkájába, mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség életéről. - Családlátogatás Célja a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. - Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai (kollégiumi) vagy osztályszintű programokról. A szaktanárok - és szükség esetén az osztályfőnökök is - a félév, illetve tanév vége előtt 1

29

hónappal írásban tájékoztatják azon tanulók szüleit, akiknek gyermeke valamely tantárgyból elégtelenre áll. - Szülői Munkaközösség (SZMK)  A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg közvetlenül, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével.  Az iskolai szülői munkaközösség biztosítja a szülők jogérvényesítését és a kötelességeik teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését. Az iskolai oktató-nevelő munka fontos kérdéseiben a szülői szervezet véleményére építeni kell.  Valamennyi osztályban szülői értekezleten választják meg azt a 2-3 fős testületet, amely az osztály szülői munkaközössége lesz. Közülük delegálnak képviselőt – a szülők választása vagy önkéntes jelentkezés alapján - az iskolai szülői munkaközösségbe.  Az iskolai SZMK üléseit az iskolai munkarend által meghatározott időpontokban tartja, évi 3-4 alkalommal. Munkáját saját működési szabályzata határozza meg. - Intézményünk honlapja Minden, a tanulókat és a szülőket érintő intézményünkkel kapcsolatos hír elolvasható az iskola honlapján, mely a naprakész információszolgáltatás fórumává vált. Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa működtetett intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül –fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését érje el.  9.2. Külső partnerek Külső partnereknek tekinthetők - mindazon megrendelők, akik valamilyen szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (pl. jogalkotók, köztük az Oktatási Államtitkárság), - azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (pl. civil szervezetek, kulturális szervezetek szociális szervezetek, kollégiumok, gazdasági szervezetek, köztiszteletben álló magánszemélyek, egyházak, sportintézmények), - a tanuló életútjának következő állomását jelentő intézmények (felsőoktatási intézmények), - azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamataival és/vagy eredményével szemben (pl. szakmai szervezetek, kamarák, civil szervezetek, az egyházak, munkaadói szervezetek). Intézményünk külső partnereinek köre folyamatosan változik, külső partnerek többek között: - Batsányi János Alapítvány - Csongrád Városi Önkormányzata - tanügyi igazgatás intézményei /EMMI Oktatásért Felelős Államtitkárság, OH, KIFIR/ - művelődési intézmények (Csongrádi Információs Központ – Csemegi Károly Könytár és Tari László Múzeum, Csongrádi Városkép Nonprofit kft. - Művelődési Központ és Városi Galéria) - város alapfokú oktatási intézményei - partneriskolák

30

- Városellátó Intézmény - Volán - Magyar Vöröskereszt Csongrád Területi Szervezete - Pedagógiai Szakszolgálat - védőnői szolgálat - rendőrség - média - tankönyvkiadók - cégek

10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 6.1 A vizsgák alapelvei A szóbeli vizsgák iskolai tagokból álló vizsgabizottság előtt zajlanak. Az érettségi vizsgák kivételével az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit és a vizsga formáját (írásbeli, szóbeli) a szakmai munkaközösségek határozzák meg a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.§-a alapján Ha a tanuló a vizsgán neki felróható okból elkésik, ott nem jelenik meg, vagy onnan engedély nélkül távozik, tanulmányi kötelezettségét nem teljesíti, ezért osztályozhatatlannak minősül. 6.2 Osztályozóvizsga Az osztályozóvizsga a félévi vagy év végi osztályzat megállapítására szolgál. Osztályozó vizsgát kell tennie a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához annak a tanulónak, aki - mulasztásai miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó vizsgát tegyen, - a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget, - magántanulóként felmentették a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. [20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet§alapján] Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét a Házirend szabályozza. Ha a tanuló önhibájából nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, ill. indokolatlanul megszakítja azt, akkor vizsgájára elégtelen minősítést kap. Ha a diák önhibáján kívül nem jelenik meg, ill. szakítja meg a vizsgát, akkor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy 5 munkanapon belül újra vizsgázhasson. 6.3 Javítóvizsga A javítóvizsga az év végi elégtelen osztályzat javítására szolgál. Javító vizsgát tehet a tanuló, ha: - az adott tanév végén a - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott - az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik [20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64. § (7)] Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. [20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet! 64. § (8)]

31

6.4 Különbözeti vizsga A tanuló különbözeti vizsgára kötelezhető, ha más iskolatípusból vagy más tanterv szerint oktató iskolából kéri átvételét az iskolába, amennyiben nem tanulta, vagy eltérő óraszámban, illetve felépítésben tanulta az adott tantárgyat. 6.5 Érettségi vizsga A 100/1997.(VI.13.) korm. rendelet határozza meg az érettségi vizsga szabályait. 6.5.1 Választható vizsgatárgyak közép és emelt szintű érettségi vizsgán A középszintű és emelt szinten választható érettségi vizsgák tárgyait és formáit a 100/1997. (VI. 13.) korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza 6.5.2 Középszintű érettségi vizsga témakörei, követelményei A középszintű érettségi vizsgák általános követelményeit a 100/1997. (VI. 13.) korm. rendelet 2. számú mellékletének a második része tantárgyakra és érettségi szintekre bontva tartalmazza, az érettségi vizsga részletes követelményei pedig a 40/2002. (V.24.) OM rendeletben találhatóak. 6.6 Belső vizsga A belső vizsgák („kisérettségik”) az iskola által szervezett, a munkaközösségek munkatervében meghatározott és a tanulók teljesítményébe beszámító vizsgák. A belső vizsgák célja, hogy a diákok: - szóbeli kifejezőkészsége és a vizsgahelyzetben szükséges kompetenciái fejlődjenek, - vizsgarutint szerezzenek. A belső vizsga időpontját a tanév rendjében kell meghatározni. A vizsgák iskolai tagokból álló vizsgabizottság előtt zajlanak. Belső vizsga szervezhető 10-12. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és más érettségi tantárgyból. A vizsga eredménye beszámít a tanév végi osztályzatba

11. Felvétel és átvétel az iskolába A tanulói jogviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos kérdésekben a 2011. évi CXC. törvény 50-53. § az irányadók. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Intézményünk tanulói közösségeibe jelentkezéssel vagy átvétel útján lehet bejutni. Az intézmény a tanulói jogviszony létesítését kritériumok teljesítéséhez köti. Az intézmény a felvétel követelményeit a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. (október 31.) Mivel bizonyos tantárgyak, tanterve csak a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, ezért a beiratkozással a tanulónak vállalni kell, hogy a nem kötelezően választandó tanítási órákat is látogatnia kell (lásd óraterv).

32

Felvételi követelmények: Négyosztályos gimnázium A felvételről az általános iskolából hozott 7. év végi és 8. félévi érdemjegyek alapján döntünk. A rangsorolás alapját képező tantárgyak: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, egy idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia. A tagozat tárgyai duplán kerülnek számításba. Kizáró ok: a felsorolt tárgyakból elégtelen osztályzat. Idegenforgalmi szakközépiskola Az általános iskola 7. év végi és 8. félévi osztályzatait vesszük figyelembe a következő tantárgyakból: magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, földrajz. Nyolc évfolyamos gimnázium A tanulóknak a 3. osztály év végi és 4. osztály félévi eredményeit vesszük figyelembe magyar nyelv, irodalom, ének, technika, matematika, környezetismeret, rajz, testnevelés tantárgyakból. Átlépés másik iskolából a felsőbb évfolyamokra A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Iskolánkba való átlépésnél minden évfolyamon kívánatos a legalább közepes tanulmányi eredmény és az osztály idegen-nyelvi csoportjainak megfelelő nyelvi előképzettség. A két iskola helyi tantervének áttekintése után előírt különbözeti vizsgákat a tanulónak az átlépés előtt osztályozó vizsgán sikeresen teljesítenie kell. Szükség esetén egyéni programok kidolgozására is van lehetőség. Az átvételről az intézményvezető dönt, de döntése előtt kikéri az osztályfőnök véleményét is.

12. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat és a katasztrófavédelem felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt vagy tűzoltót hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel; 33

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (egészségnap) szervezése tanulóink számára.

34

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

35

1. A választott kerettanterv megnevezése Intézményünkben a belépő évfolyamokon a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú, illetve annak módosításáról szóló 23/2013. (III.29.) EMMI rendeletben meghatározottak alapján tanítjuk az adott tantárgyakat. A részletes adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. 8 évfolyamos gimnázium óraterve III. (2013-2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelvek II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Társadalomi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Latin örökségünk* Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Választott kerettanterv megnevezése 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján magyar nyelv: alapváltozat, Irodalom: „B” változat 110/2012 (VI. 4.) korm.rend és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján alapváltozat 110/2012 (VI. 4.) korm.rend és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján alapváltozat 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapváltozat 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat alapváltozat „B” változat 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet „B” változat 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet „B” változat alapváltozat "A" változat alapváltozat Hon –és népismeret alapváltozat alapváltozat 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapváltozat alapváltozat alapváltozat helyi tanterv

36

Reál tagozatos gimnáziumi óraterv III. (2013-2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Választott kerettanterv megnevezése alapváltozat 110/2012 (VI. 4.) korm.rend és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján alapváltozat 110/2012 (VI. 4.) korm.rend és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján alapváltozat 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapváltozat alapváltozat alapváltozat „B” változat 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet „B” változat 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 „B” változat alapváltozat "A" változat alapváltozat alapváltozat 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapváltozat alapváltozat alapváltozat helyi tanterv

37

Humán tagozatos gimnáziumi óraterv III. (2013-2014. tanévtől felmenő rendszerben) Tantárgyak

Választott kerettanterv megnevezése

Magyar nyelv és irodalom ebből magyar nyelv bontva:

alapváltozat

I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Vizuális kultúra (rajz és műv.tört. tartalommal – egész osztály részére) (bontásban válaszható: Dráma és tánc vagy Vizuális kultúra – médiaismeret tartalommal) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható óra (kreatív írás; dráma; pszichológia)

110/2012 (VI. 4.) korm.rend és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján alapváltozat 110/2012 (VI. 4.) korm.rend és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján alapváltozat 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapváltozat alapváltozat alapváltozat „B” változat 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet „B” változat 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet „B” változat alapváltozat "A" változat alapváltozat alapváltozat

alapváltozat

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapváltozat alapváltozat alapváltozat helyi tanterv helyi tanterv

38

Idegenforgalmi szakközépiskolai óraterv III. (2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Második idegen nyelv Matematika

Választott kerettanterv megnevezése alapváltozat 110/2012 (VI. 4.) korm.rend és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján alapváltozat 110/2012 (VI. 4.) korm.rend és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján alapváltozat 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet (az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben kiadott 6. melléklet alapváltozat

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

alapváltozat

Etika

alapváltozat

Biológia – egészségtan

alapváltozat

Fizika

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet (az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben kiadott 6. melléklet alapváltozat

Kémia

alapváltozat

Földrajz

alapváltozat

Művészetek*

alapváltozat

Informatika

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet (az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben kiadott 6. melléklet alapváltozat

Testnevelés és sport

alapváltozat

Osztályfőnöki

helyi tanterv

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

Szakközépiskolai kerettanterv + Szakmacsoportos alapozás vendéglátásturisztika szakmacsoport

2. A képzés rendje Nevelőtestületünk döntése szerint továbbra is megőrizzük az eddigi jó bevált képzési specialitásokat. Olyan oktatási struktúrát alakítottunk ki, mely a képzés teljes tartalma alatt lehetővé teszi az egyéni képességek minél hatékonyabb fejlesztését, az érdeklődési köröknek legmegfelelőbb pályairány kialakítását. Ennek érdekében ötféle osztálytípusban tanulhatnak iskolánkban a diákok: 1. reál tagozatos (matematika-fizika, biológia-kémia) osztály – négy évfolyamos gimnáziumi képzés 2. emelt óraszámú idegen nyelvi (humán) osztály – négy évfolyamos gimnáziumi képzés 39

3. nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés 4. idegenforgalmi osztály - szakközépiskolai képzés 5. pedagógiai osztály – szakközépiskolai képzés Valamennyi osztálytípusunkra igaz, hogy tananyaga és követelményrendszere a NATon és a kerettanterven alapul. A 11. és 12. évfolyamon diákjaink szabadon választható órák keretében készülhetnek különböző emeltszintű érettségi vizsgákra. Természetesen diákjainkat a középszintű érettségi-re is felkészítjük, de itt – szükség esetén - plusz órákat csak azokhoz a tárgyakhoz biztosítunk, melyek tanítása 12. évfolyam előtt befejeződik. Lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát és az informatikát. Első idegen nyelvként tanulóink az általános iskolában már tanult angol vagy német nyelv közül választhatnak, második idegen nyelvként angol, német, francia, olasz vagy latin nyelvet tanítunk. 2.1. Képzési típusok óratervei, a kerettantervben meghatározott kötelező és szabadon felhasználható órák elosztása 2.1.1 Nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály

40

8 évfolyamos gimnázium óraterve I. (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola óratervének adaptációja) Évfolyam Magyar nyelv és irodalom + Szövegértés, szövegelemzés, kommunikáció Történelem

5. 3+2

6. 3+2

7. 4

8. 4

9. 4

10. 4

11. 4

12. 4

2

2

2

2

3

3

3

4

Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika + problémamegoldás Informatika Bevezetés a filozófiába Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emelt szintű érettségire és pályára előkész.

3+1* 3+2

3+1* 3+2

4* 4

4* 4

5* 3* 4*

4* 4* 4*

3* 4* 3*

2* 4* 3*

-

-

-

2*

-

2*

-

1 1 1 1+1 1 2 1 -

1 1 1,5 1+1 1 2 1 -

1 2 2 2 1 1 1 3 1 -

2 2 2 2 0,5 0,5 2 1 -

2 2 2 2 1 0,5 2+3 1 -

1 1,5 2 2 1 2 1 -

3 3 2 2 1 4

1 2 2 1 8

-

1 -

-

-

2

-

-

-

-

1 -

1 -

-

1 1 -

1 1 -

29

36,5

33,5

34

35

Tánc és dráma Művészettörténet Hon- és népismeret Informatika Emberismeret és etika Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Egészségtan

Tantárgyi modulok: 0,5 0,5 1+1* 1+1* 1 0,5 -

Óraszám összesen: 28 28 * csoportbontás 2007. június 12. módosítással Testnevelés 9. évf. 2010. június 25. módosítással

29

41

8 évfolyamos gimnázium óraterve II. (2012-2013 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) Évfolyam Magyar nyelv és irodalom + Szövegértés, szövegelemzés, kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Ember- és társadalomismeret, etika Idegen nyelv I.

5. 3+1

6. 3+1

7. 4

8. 4

9. 3+1

10. 3+1

11. 4

12. 4

2

2

2

2

2+1

2,5

3

3

3,5*

3+1 * 2*

4*

3+2

3+2

3+1

3+1

3+1 * 3+1 * 3*

4*

Matematika + problémamegoldás

3+2 * 2+1 * 4*

2*

-

3+1 * -

3*

Idegen nyelv II.

3+1 * -

4*

-

-

-

2*

-

2*

-

1,5 1,5 2 1,5 0,5 0,5 5 1 -

2 2 2 2 1 0,5 5 1 -

2 2 2 1+1 5 1 -

2 2,5 0,5 1 5 1 +4

3,5 * 0,5 2 5 1 +4

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

30 4

1 27 4

34

31

Informatika Bevezetés a filozófiába Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emelt szintű érettségire felkész.

Összese n

Tánc és dráma Művészettörténet Hon- és népismeret Informatika Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Társadalmi ismeretek Kötelező Választott Szab. terv Óraszám összesen:

1,5 1 1 2 1 2 1 2 1 1,5 0,5 1 1,5 0,5 1* 1* 1 5 5 5 1 1 1 Tantárgyi modulok: 0,5 0,5 1* 1* 24 4

0,5 25 3

27,5 2

29,5 2

29,5 5

29,4 4

28

28

29,5

31,5

34,5

33,5

* csoportbontás A + jel után szereplő óraszámok a választható órákat jelenti.

42

8 évfolyamos gimnázium óraterve III. (2013-2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben) Óraterv a kerettantervekhez – 5-12. évfolyam, gimnázium nyolc évfolyamos Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és 4 4 3+1 4 irodalom (2+2*) 3* 3* 3+1* 3* I. idegen nyelvek 2* II. idegen nyelv 4* 3+1* 3* 3* Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 állampolgári ismeretek 1 1 1 1 Erkölcstan Etika Társadalomi, állampolgári és 2 2 gazdasági ismeretek / Latin örökségünk* 2 2+1 Természetismeret 2 1 Biológia-egészségtan 2 1+1 Fizika 1+1 2 Kémia 1 2 Földrajz 1 1 1 1 Ének-zene 1+1* 1+1 1 1 Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon1 és népismeret* (0,5+0,5) Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** 1* 1* 1* 1* Informatika Technika, életvitel és 1* 1* 1* gyakorlat 5 5 5 5 Testnevelés és sport 1 1 1 1 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető 2 3 3 3 órakeret Rendelkezésre álló 28 28 31 31 órakeret Engedélyezett 53 53 57 57 órakeret

9. évf. 10. évf. 11. évf.

12. évf.

4

4

4

4

3+1* 3* 3*

3+2* 3* 3*

3* 3+1* 3+1*

3* 3+1* 3+1*

2+1

2+1

3

3+1

1 1 óra érettségire felkészítő 1 2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2

2

2(rajz)

2(rajz)

1(tánc és dráma) 1+1*

1+1* 1

5 1

5 1

5 1

5 1

4

4

6

8

35

36

35

35

59

59

60

60

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. 43

** 11–12 évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. 2.1.2 Reál tagozatos gimnáziumi osztály Reál tagozatos gimnáziumi óraterv I. (2008-2009. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő)

c

Összese n

Magyar Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bev. a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Művészettörténet Testnevelés Osztfőnöki Szabadon terv. Szakmacsoportos Kötelező Választott Szab. terv Mindösszesen:

9. évfolyam 10. évfolyam biolbiolkém mat-fiz kém mat-fiz 4 4 2 2 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3* 3 3+2* 3 3+2* 2 2 +2* +2* 1,5+0,5 1,5+1,5 1+1 1,5+1,5 1+1 2,5+0,5 2 1+2 2 2+1 2 2 2 1 1 1 1 2+3 2 1 1 ----27,5 27,5 27,5 27,5 3,5 4,5 5,5 3 -31 31 32 33

11. évfolyam biolmatkém fiz 4 3 1 3* 3* 3* 3* 3+1* 3+2* 2 2 2 2 2

12. évfolyam biolmatkém fiz 4 3 3+1* 3+1* 3* 3* 3+1* 3+2* 1 2 2 2 2

1 2 1 4 --

2 1 4 --

27

25

24

4 4 35

24 4 4

33

32

32

44

Reál tagozatos gimnáziumi óraterv II. (2012-2013 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben)

tantárgy Magyar Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bev. a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz

9. évfolyam biolkém mat-fiz 4 2 3+1 2+1

3+1 2+1

3 2

3+2 2

11. évfolyam biolmatfiz biol-kém mat-fiz kém 4 4 2 2,5 0,5 3+1 3+1 4 4 2+1 2+1 3 3 3 2

3+2 2

4

5

12. évfolyam biolmatkém fiz 4 3 4 4

4 4

4

5 0,5

2 +2 2+1

2+1

2

2+1

2

2

1 2

2 2

3

2

1+2 2+1

2 1 1

Művészettörténet Testnevelés Emelt órák Osztfői Kötelező

Összesen

10. évfolyam

Választott Szab. terv 35

2 2 2

2

2 0,5 0,5

5

5

1 30

1 30

1 5 +4 1 31

5

5

4

35

35

35

35

5 +4 1 29,5 30,5 4 35

33,5

34,5

45

Reál tagozatos gimnáziumi óraterv III. (2013-2014 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben)

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium reál tagozat Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv

4 3* 3*

4 3* 3*

4 3* 3*

4 3* 3*

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Emelt szintű érettségire felkészítő óra Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Engedélyezett heti órakeret

3+2* Mf

3* Bk

2

3+2* Mf

3+1* Bk

3+2* Mf

2

3+1* Bk

3+2* Mf

3

3+1* Bk 3

1 2 2 2+1 Bk Mf Bk 2+1 2 2+1 2 Mf Bk Mf 2+1 2+1 Bk Bk 2 2 1 1 1 1

2

2

2

2

2 2+1 Mf Bk 2 Mf 2 Bk

2 Bk

1

(1+1)* Mf Bk 5

2

2

5

1* 5

(1+ 1)* Mf Bk 5 4

3

4

4

1

1

1

1

4

4

6

8

35

36

35

35

57

57

58

58

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

46

2.1.3 Humán tagozatos gimnáziumi osztály Humán tagozatos gimnáziumi óraterv I. (2009-2010. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő)

Összesen

Magyar Történelem Emberismeret 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bev. a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra Művészettörténet Szabadon terv. Szakmacsoportos Kötelező Választott Szab. terv

Mindösszesen:

9. 4+1* 2+2* -3+3** 3+0,5** 3+1 2* -1,5

10. 4+2* 2+2* -3+2** 3** 3+1 +1,5 -2

11. 5+2* 4+2* 1 5** 3+0,5** 3+1* --2,5

12. 5+2* 4+2* -3** 4** 3+1* -1 --

--

1,5

2

2

2

2

--

--

2

2

--

--

1 -2+3 1 -1 ----27,5 6,5 3

1 1 2 1 ------27,5 5,5 1,5

-1 2 1 ----4 -29,5 3,5 2

--2 1 1 -2 2 4 -30 3 2

36

34

35

35

A *-gal megjelölt órák csoportbontásban, a diákok választanak a két tantárgy közül. A történelmet választó tanulók a 9. és a 10. évfolyamon heti 1 órában latin nyelvet és kultúrtörténetet tanulnak. Megjegyzés: Az idegen nyelvek minden évfolyamon csoportbontásban (**)

47

Humán tagozatos gimnáziumi óraterv II. (2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben)

Összese n

Magyar Történelem Emberismeret 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bev. a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra Művészettörténet Szabadon terv. Szakmacsoportos Kötelező Választott Szab. terv Mindösszesen:

9. 2 és (1+1)* 2+1 -3+1* 2+1* 3 2* -2

10. 3,5+1 2+1 -3+1* 2+1* 3 1* -1,5

11. 5 3 -4* 3* 4* --2

12. 3 és 2* 3 -4* 4* 4* -0,5 --

--

2

2

2

2

2

--

--

2

2

--

--

1 1 5 1 -0,5 ----30 4

1 1 5 1 ------30 4

--5 1 0,5 ---+4 -29 4

--5 1 --1 +4 -30 4

34

34

31

34

A *-gal megjelölt órák csoportbontásban

A + jel után a szabadon választható órák szerepelnek. A 9. és 12. osztályban az irodalom és magyar nyelvtan óraszámok és kötőszóval vannak elválasztva, mert a magyar nyelvtant itt csoportbontásban oktatjuk.

48

Humán tagozatos gimnáziumi óraterv III. (2013-2014. tanévtől felmenő rendszerben)

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium humán tagozat Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom ebből magyar nyelv bontva: I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Vizuális kultúra (rajz és műv.tört. tartalommal – egész osztály részére)

4 + 0,5 (2,5*) 3 + 2* 3* 3*

4 + 0,5 (1,5*) 3 + 2* 3* 3*

4 + 0,5 (1*) 3 + 1* 3* 3*

4+1 (1,5*) 3 + 1* 3* 3 + 1*

2 + 0,5

2 + 0,5

3 + 0,5

3+1

1 2 2

2

1

1

1*

1*

5 1

1 5 1

2

2

2

2

6 35

8 35

(bontásban válaszható: Dráma és tánc vagy Vizuális kultúra – médiaismeret tartalommal) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható óra (kreatív írás; dráma; pszichológia) Emelt szintű óra (1. tantárgy) Emelt szintű óra (2. tantárgy) vagy pszichológia Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1

1*

1*

5 1

5 1

1*

1*

4 35

4 36

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

49

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

2.1.4 Pedagógiai szakközépiskolai osztály Pedagógiai szakközépiskolai óraterv

Magyar Történelem 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika

Összesen

Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra Művészetek Szabadon terv. Szakmacsoportos Kötelező Választott Szab. terv

9. 4 2

10. 4 2

11. 4 2

12. 4+1 3

3+2* -3 1,5* -2

3+2 -3 --1,5

3+2 -3* ----

3+2 -3* -1 --

--

2

2

2

1,5

1,5

--

--

1

1

1

1

1+0,5 +1,5 2+3 1 ---0,5 --4** + 1* 27,5 6 3,5

1+0,5 +1,5 2 1 ---0,5 --4** + 1* 27 4 0,5

+1,5 +1+0,5 2 1 1 ----2 8 28 4 2

+1,5 +1+0,5 2 1 -----1 8 28 4 2

Mindösszesen: 34,5 31,5 34 *csoportbontás ** max. 12 fős csoportokban (a fenntartó által biztosított külön keretből) Csoportbontás: pszichológia 11-12. évf. 3-3 ó gyakorlat 11-12. évf. 2-2 ó 2007. augusztus 14. módosítással

34

50

2.1.5 Idegenforgalmi szakközépiskolai osztály Idegenforgalmi szakközépiskolai óraterv I.

Összsen

Magyar Történelem Emberismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bev. a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra Művészettörténet Szabadon terv. Szakmacsoportos Kötelező Köt.választott Szab. terv

9. 4 2 -3+2* -3+1* 1,5+0,5* -2

10. 4 2 -3+2* -3* --2

11. 4 3 -3+2* +2 3* ----

12. 4 3 -3+2* +2 3* ----

--

1,5+1,5

--

--

1,5

1,5+0,5

--

--

1

1

3

3

1 1 2+3 1 -----4** + 1* 27,5 4,5 3

1 +0,5 2 1 -----4** + 1* 27 4,5 --

--2 1 1 --1 3,5 8 30 2 2

--2 1 ---1 5 8 30 2 2

Mindösszesen: 33,5 31,5 34 *csoportbontás ** max. 12 fős csoportokban (a fenntartó által biztosított külön keretből) Csoportbontás: konyhai gyakorlat 11-12. évf. 2 ó Kötelezően választott: 2 emelt óra Szabadon tervezhető: +2 emelt óra 2007. augusztus 14. módosítással

34

51

Idegenforgalmi szakközépiskolai óraterv II. (2012-2013 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben)

Összese n

Magyar Történelem Emberismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bev. a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra Művészettörténet Szabadon terv. (emelt szintű érettségi) Szakmacsoportos alapozó tantárgyak Kötelező Választott Szab. terv Mindösszesen:

9. 3+1 2 -3+1* -3+1* 1+1* -1,5

10. 3+1 2 -3+1* -3* --1,5

11. 4 3 -3+1* 2* 3* ----

12. 4 3 -3+1* 2* 3* ----

1,5

1,5

--

--

1,5

1,5+0,5

--

--

1

1+1

+2

+2

1 0,5 5 1 ---1 --

1 1 5 1 ---0,5+0,5 --

-5 1 1 ---+2

--5 1 ----+2

4** + 1*

4** + 1*

8

8

30 5

30 4

30 5

29 5

35

34

35

34

*csoportbontás ** max. 12 fős csoportokban (a fenntartó által biztosított külön keretből) A+ jel után a választható órák vannak.

52

Idegenforgalmi szakközépiskolai óraterv III. (2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben)

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Második idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4

4

4

4

3+1*

3+1*

3*

3+1*

1*

1*

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

2

2

3

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1+1

Művészetek*

1

1

1+1*

2*

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

6 (5+1)

7 (5+2)

8

11 (9+2)

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Engedélyezett heti óraszám

57

57

58

58

Informatika

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

1

1 1

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

53

3. Tantárgyi helyi tantervek A Munkaközösségek kidolgozták a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei alapján a helyi tanterveket. Ezeket a Helyi Tanterv 1. számú melléklete tartalmazza.

4. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazott tankönyveket és segédleteket a munkaközösségek választják ki az osztályok, tanulócsoportok számára az évente megjelenő hivatalos tankönyvlistából. Az iskola a http://web.bjg.hu honlapon tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatáról (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről). A munkaközösség nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Törekedni kell arra, hogy a bevált tankönyvcsaládokat a felmenő évfolyamokon is alkalmazzuk. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, segédletek nem változtathatók meg. A tankönyvválasztásban a pedagógiai szempontok mellett a tankönyvek árát is figyelembe kell venni. A munkaközösség döntése a szaktanárra nézve kötelező érvényű. A tankönyvek listáját osztályonként nyilvánosságra kell hozni, attól eltérni a tanév során nem lehet. A munkaközösségek döntését a Szülői Tanács hagyja jóvá minden év február közepéig. Csak az így jóváhagyott könyvek, tanulmányi segédletek stb. megvételét lehet megkövetelni a tanulóktól. Jogszabályi háttér: 2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (tankönyvrendelet) 4.1. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet XVII. fejezete, illetve 2. számú melléklete tartalmazza a jegyzéket a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről.

5. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok iskolai megvalósítása 5.1. Erkölcsi nevelés „Erkölcs nélkül nincs ember.” – mondja Seneca. Az erkölcsi nevelés lényege a személyiség erkölcsi arculatának kialakítása, az egyén erkölcsi alannyá fejlesztése. Erkölcsi fejlődéséhez szűkebb és tágabb környezeti hatásokra (család, iskola, kortárscsoportok) van szükség. Ezek tudatos és spontán hatások egyaránt, ugyanakkor az erkölcsi fejlődés tempóját az életkori sajátosságok és egyéni fejlettség is befolyásolja. Az erkölcsi nevelés tartalma a következő fogalmakban konkretizálódik: erkölcsi eszmény, erkölcsi értékek és erkölcsi szabályok. - Az erkölcsi eszmény az erkölcsi tökéletesség képe, egy ideális állapot, amely egy modell formájában az emberi személyiség erkölcsi lényegét foglalja magába.

54

- Az erkölcsi értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak jónak, követendőnek, vagy rossznak, elutasítandónak. - Az erkölcsi szabályok olyan előírások, amelyek kötelességekre, tiltásokra és megengedésekre vonatkoznak. Konkrét erkölcsi helyzeteket érintenek és az erkölcsi eszménynek és értékeknek megfelelő, viselkedési követelményeket határoznak meg. Az erkölcsi magatartás a személyiség külső vetületére vonatkozik, aktivitással jár együtt, vagyis az a módozat, ahogyan a gyermek viselkedése különböző helyzetekben megnyilvánul. Az erkölcsi magatartás a tudathoz kötődő elemek konkrét cselekvésekben és tényekben történő megnyilvánulása. Az erkölcsi magatartás alakításában, pszichopedagógiai szempontból, több egymásra épülő alkotóelem alakítását kell elhatárolnunk. Így beszélünk az erkölcsi készségek, szokások és pozitív jellemvonások alakításáról. - Az erkölcsi készségek a viselkedés olyan automatizálódott összetevői, amelyek viszonylag azonos körülmények között ismétlődő válaszreakciókban nyilvánulnak meg. A készségek esetén külső motiváltságról van szó. - Az erkölcsi szokások olyan automatizálódott cselekvések, amelyek már belső szükségletekké váltak. Ez azt jelenti, hogy egy adott cselekvés belső ösztönzés hatására, automatikusan játszódik le. - A pozitív jellemvonások fokozatosan épülnek be a jellembe, annak szerves részét képezik. A pozitív jellemvonások, pontosan stabilitásuk révén teszik egy idő után a gyermek/felnőtt magatartását kiszámíthatóvá és előre jelezhetővé. A jellem az a motivációs–szükségleti természetű személyiségbeli komponens, amely az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezője, és amely szilárddá és a helyzeteknek megfelelően stabillá teszi a viselkedést Az ember nem születik jellemmel, ahogyan magasabb rendű szükségletekkel sem. A jellem az egyéni élet során alakul ki, így a szocializáció fontos része a jellemformálás. 5.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az erkölcsi nevelés egyenes folytatásaként kell taglalni a hazaszeretetre nevelés témakörét. Maga a hazaszeretet olyan ösztönös emberi alaptulajdonság, amely minden emberben megvan. A nemzeti érzés, a magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhető, fejleszthető a gyermek személyiségében. Eszköze lehet a magyarság történelmi múltjának, jelenének megismerése, feltárása, a magyar kultúrtörténet és a magyar irodalom, a magyar anyanyelv tanítása hazafias szellemben, de annak hangoztatása nélkül. Magyarország és a határon túli magyarlakta területek földrajza, természeti tájainak gazdagsága, gyönyörűsége elmélyíti, tudatossá teszi a hazaszeretetet. A nemzeti öntudathoz, hazafias neveléshez egyaránt hozzátartozik a múlt megbecsülése, és a jövőbe vetett hit, reménység táplálása. A magyar jövő reménysége tehát a józan és mértéktartó hazaszeretetre nevelés. 5.2.1. Határtalanul Program Iskolánkat 2013-2014-es tanévben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. BGA-13-HA-01 sz. „Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” című pályázati felhívására benyújtott „Bihar természeti értékeinek ifjú felfedezői” című, 414.420 Ft összegű pályázatát a Bethlen Gábor Alap Bizottsága az 50/2013. (VI.17.) számú bizottsági határozatában megfogalmazott döntés szerint: 414.420 Ft összegű támogatásban részesítette. A 7.F osztály 27 tanulója és 3 nevelője, 2014 május 13. 14. 15. 16 -án Romániába fog utazni,ezen belül Nagyváradra, Biharfüred és környékére. A pályázatban vállaltuk az elmúlt évben tanult történelmi ismeretek áttekintését, különös tekintettel Szent László tetteire. A Szent László-legendák ismétlése tanulói beszámolók alapján történik. Románia, ezen belül

55

Bihar etnikai térképének tanulmányozását is terveztük. Megismerkedünk a terület felszíni formáival, növény- és állatvilágával. Vállaltuk egy teljes tanítási nap időtartamban a témanap megvalósítását. A témanap egy kis kiállítás megnyitásával indul az aulában, amely bemutatja a kirándulás legemlékezetesebb pillanatait. Ezt követi a rövidfilmünk levetítése, amit óránként megismétlünk. Helyszíne szintén az aula. Ezt követően akadályversenyt szervezünk az 5-8. osztályosoknak. A feladatok tartalmaznak földrajzi, biológiai, irodalmi és történelmi témájú feladatokat a Parciumra és elsősorban Bihar megyére vonatkozóan. A nap folyamán erdélyi ételeket lehet kóstolni, valamint tánc tanulására is mód nyílik. A nap célja irodalmi, történelmi, kulturális örökségünk megőrzésére nevelés. 5.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az életkori sajátosságoknak megfelelően felkészíteni a tanulókat az aktív állampolgári életre, az alapvető emberi jogok megismertetésére. A demokráciára, aktív állampolgárságra felkészítő személyközi kompetenciák elsajátítását és gyakorlását az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. A figyelem azokra a technikákra és eszközökre irányul, amelyek hatékonyan segíthetik a polgári kompetenciák kifejlődését az egyénekben. 5.4. Az önismereti és társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 5.5. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 5.6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a 56

szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 5.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat. ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelésioktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 5.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 5.9. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 5.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. 5.11. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. 57

Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 5.12. A tanulás tanítása „Az iskola arra való, hogy megtanítson tanulni!” (Szent-Györgyi Albert). A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 27.§ (11) alapján az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Iskolánkban a 3+2 rendszer került kipróbálásra és bevezetésre, azaz heti három óra testnevelés óra beillesztve a délelőtti órák közé és heti két óra délutáni sportfoglalkozás. Ezek a foglalkozások évfolyam szinten szerveződnek. A diákoknak a következő foglalkozások közül van lehetősége választani: aerobik, kézilabda, röplabda, futball, asztalitenisz. A 2011.évi CXC. törvény 27.§ (11) (Nkt.) rendelkezései, illetve egyéni kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott intézményvezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással is teljesíthető.

7. A választható tantárgyak, foglalkozások, csoportbontások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás általános szabályai Ez a fejezet az általános szabályokat rögzíti, a részletes szabályokat a Házirend melléklete tartalmazza. A csoportbontásokat, illetve a szabadon választható tanórai foglalkozásokat a 2.1 fejezet tartalmazza. A csoportokba való sorolásról – a munkaközösség és a szaktanárok véleményének kikérése mellett – minden esetben az igazgató dönt. A diákok a választás során tájékoztatást kapnak arról is, hogy előreláthatólag mely tanárok fogják az egyes tantárgyakat/foglalkozásokat a következő tanévben tanítani. Ez a közlés azonban csak tájékoztató jellegű, hiszen a végleges tantárgyfelosztás elkészítése nem esik egybe az emelt szintű tantárgyakra való jelentkezéssel. Iskolánkban a szabadon választható tantárgyak tanulására - többek közt - az emelt szintű választások során nyílik lehetőség diákjaink számára. Ezzel a lehetőséggel a 10. és a 11.

58

évfolyam második félévében élhetnek a diákok. Választásuk a következő tanévre vonatkozik, hogy mely tantárgyat (tantárgyakat) szeretnének emelt szinten tanulni. Egy emelt szintű tantárgy választása plusz két tanórai elfoglaltságot jelent. A választás felelősséggel jár! Emelt szintű tantárgyat választani az erre az alkalomra rendszeresített jelentkezési lapon lehet. A választáskor figyelembe kell venni a szabadon választható tantárgyakra vonatkozó rendelkezéseket, ez esetben a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 14. §-a irányadó. Az emelt szintű érettségire felkészítő tantárgy csak a tanév végén adható le. A szakközépiskolában a második választott nyelv nem adható le? Emelt szintű csoportot csak megfelelő jelentkezési létszám esetén indítunk: - kötelező érettségi tantágy esetén minimum 5 fő; - egyéb választható érettségi tantárgy esetén minimum 10 fő. A következő tantárgyak választhatók: magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, német nyelv, szakmai, matematika, fizika, informatika, biológia, kémia, földrajz, testnevelés.

8. Érettségi vizsgákkal kapcsolatos szabályok Az érettségi vizsga szabályait a 100/1997. (VI. 13.) korm. rendelet tartalmazza, a vizsga szervezésénél ezek az irányadók. 8.1. Választható vizsgatárgyak közép és emelt szintű érettségi vizsgán A középszintű és emelt szinten választható érettségi vizsgák tárgyait és formáit a 100/1997. (VI. 13.) korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az iskola közép –és emelt szintű érettségire felkészítést biztosít: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek, biológia, kémia, fizika, földrajz, informatika, testnevelés, szakmai tárgyakból. Közép szintű érettségi vizsgát azokból a tárgyakból tehetnek diákjaink, melyek Helyi Tantervi követelményeit sikeresen teljesítették. 8.2. Közép- és emeltszintű érettségi vizsga témakörei, követelményei A középszintű érettségi vizsgák általános követelményeit a 100/1997. (VI. 13.) korm. rendelet 2. számú mellékletének a második része tantárgyakra és érettségi szintekre bontva tartalmazza, az érettségi vizsga részletes követelményei pedig a 40/2002. (V.24.) OM rendeletben találhatóak. Az emelt szintű érettségi vizsga aktuális témaköreit az Oktatási Hivatal állítja össze és a vizsgaidőszakot megelőzően hozza nyilvánosságra.

9. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelése 9.1 Az értékelés jelentősége, alapelvei, céljai Iskolánk a tanulók teljesítményének értékelésekor törekszik az életkori sajátosságok és a tantárgyak jellegének figyelembevételére. Az értékelés az iskolai élet minden területére kiterjed, így - az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére,

59

- a tanítási órán és az órán kívül tanúsított magatartásra, - a szorgalomra, a teljesítendő feladatok elvégzésére és a szükséges felszerelések meglétére. A magatartás és a szorgalom minősítésének követelményeit külön fejezet szabályozza. Az értékelés alapelvei - folyamatosság, rendszeresség - objektivitás - korrektség - következetesség - empátia - sokoldalúság - igényesség - törvényesség Az értékelés céljai - jelzi a tanuló számára tudásának szintjét - motiválja a tanulókat - kialakítja az önálló tanulás és az önértékelés képességét - megkülönböztető figyelmet fordít a szorgalomra és a tehetségre - jelzi a pedagógus és a szülő számára a tanuló fejlődését

9.2 Az értékelés kategóriái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. [2011. évi CXC. tv. 54.§ (1)] Érdemjegy Az érdemjegyek a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők: - jeles (5), - jó (4), - közepes (3), - elégséges (2), - elégtelen (1). A tanulónak tantárgyanként egy félévben legalább 3 érdemjegyet kell szereznie az értékeléshez, lehetőség szerint legalább egyet írásbeli, legalább egyet szóbeli teljesítmény alapján. A heti 0,5 vagy 1 óraszámú tantárgyak esetében 2 érdemjegy is elegendő. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. [2011. évi CXC. tv. 54.§ (1)] Az érdemjegyek beírása az e-naplóba a pedagógus kötelessége. Osztályzat

60

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. [20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64§.(1) ] Az osztályzatok értelmezése: [2011.évi CXC. tv. 54.§ (2)] - jeles (5), ha a tanuló az előírt követelményeket megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes, - jó (4), ha kevés hibával sajátította el az előírt követelményeket, bizonytalansága az alkalmazásban nem számottevő, - közepes (3), ha az előírt követelményeket pontatlanul, több hibával teljesítette, tudását csak tanári segítséggel tudja alkalmazni, - elégséges (2), ha csupán a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket birtokolja, önálló feladatvégzésre ritkán képes, - elégtelen (1), ha az előírt minimumkövetelményeket sem tudta elsajátítani, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel. Az iskola az osztályzatokról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. [2011. évi CXC. tv. 54.§ (1)] Szöveges értékelés Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. [2011. évi CXC. tv. 54.§ (1)] A szöveges értékelés részletesen kifejti a tanuló teljesítményében, előmenetelében és kompetenciáiban mutatkozó változásokat. Az iskola értékelési rendszerében helyet kapnak a személyes, verbális értékelések a tanítási órán és az órán kívüli tevékenységben egyaránt, tükrözve a pedagógus segítő és tanácsadó készségét. A szaktanár és az osztályfőnök a tanulók teljesítményéről írásbeli értékelést is adhat, a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek pedig figyelmeztető célú tájékoztatást küldhet levélben a félév, illetve év vége előtt egy hónappal. Minősítés A minősítés egy adott tantárgy esetén a követelmények teljesítését vagy nem teljesítését igazolja. A minősítések értelmezése: - kiválóan megfelelt, ha a tanuló aktívan részt vett a tanórai foglalkozásokon, a feladatokat pontosan teljesítette, összteljesítménye 80% fölötti, - megfelelt, ha a tanuló kevésbé aktívan vett részt a tanórai foglalkozásokon, a feladatokat közepes szinten teljesítette, összteljesítménye 50-80% közötti, - nem felelt meg, ha a tanuló nem vett részt aktívan a tanórai foglalkozásokon, a feladatokat kisebb részben teljesítette, összteljesítménye 50% alatti. Intézményi szinten a tanulók minősítést kapnak kommunikáció, környezetkultúra, tanulásmódszertan, önismeret, egészségtan és pedagógiai pályák világa tantárgyakból. 9.3 Az értékelés formái Szóbeli formák - szóbeli felelet - prezentáció

61

- kiselőadás - kisérettségi - órai munka - témazáró felelet Írásbeli formák - dolgozat, írásbeli felelet - témazáró dolgozat - év végi minimumkövetelményeket tartalmazó dolgozat - házi dolgozat, projektmunka - Feladat lap kitöltés - Gyakorlati feladat - IKT számonkérés - Javító dolgozat - „Kisérettségi” - Órai munka - Szorgalmi feladat Az írásbeli értékelés alapelvei A témazáró dolgozatot a megíratás előtt legalább egy héttel be kell jelenteni a tanulók számára. Egy napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható. A tanulónak hiányzás esetén a szaktanár által meghatározott időben és módon pótolnia kell a dolgozatokat és a témazáró dolgozatokat. Ha a tanuló az egyeztetett időpontban nem jelenik meg, akkor utána bármikor pótoltatható a dolgozat. A szaktanár az írásbeli dolgozatokat a megíratást követő 20 napon belül kijavítja. A gyakorlati tevékenység formái - gyakorlati foglalkozáson nyújtott teljesítmény az iskolában vagy a gyakorlati helyen - elkészített munkadarab - informatika, számítástechnika, egyéb tantárgy esetén számítógépen végzett feladat - testnevelés tantárgyban a tanórai munka - tanulói kísérlet természettudományos tárgyakból  9.4 Az értékelés gyakorlata Az osztályzatok megállapítása Az osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni az érdemjegyek alakulásának tendenciáját és a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagát. A tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek

62

indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. [2011. évi CXC. tv. 54.§ (5-6)] A nevelőtestület fenti jogkörét az osztályban tanító pedagógusok közössége gyakorolja. Ezt a testületet az igazgató, az illetékes igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnök is összehívhatja. A módosításhoz a szavazati joggal rendelkezők több, mint 50%-ának igenlő szavazata szükséges. Szavazati joggal rendelkezik minden, az adott osztályban tanító pedagógus, az igazgató, az illetékes igazgatóhelyettes. Minden résztvevőnek egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. Az érdemjegyek súlyozása A szóbeli feleletre, dolgozatra stb. kapott érdemjegy egy érdemjegynek számít. A témazáró dolgozat és a belső vizsga érdemjegyét súlyozottan kell figyelembe venni az osztályzat megállapításánál. Az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások értékelése egy osztályzattal történik akkor is, ha a tantárgyat több tanár tanítja. Szakmai alapozó tantárgyak osztályozása A szakközépiskola évfolyamain szakmai alapozó tantárgyak a szakmai előkészítés, szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás adott szakmacsoportra. Ezek a tantárgyak több részismeretet tartalmaznak: 9-10. évfolyamon 3 résztantárgyat, 11-12. évfolyamon 4 résztantárgyat. A részismereteket év közben érdemjegyekkel kell értékelni. Az érdemjegyek alapján félévkor és tanév végén történik a részismeret osztályzatának megállapítása. A szakmai alapozó tantárgy osztályzatát a részismeretek osztályzatai alapján kell átlagolással meghatározni félévkor és tanév végén. Elégtelen a szakmai alapozó tantárgyra kapott osztályzat, ha egy vagy több részismeretből elégtelen osztályzatot kap a tanuló. 9.5. Felmentés a tanórai foglalkozásokon való részvétel és értékelés alól Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulót a gyakorlati képzés kivételével az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. [2011. évi CXC. tv. 55.§ (1-3)] Felmentést kaphat a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az a tanuló is, aki - teljesítette a pedagógiai programban előírt követelményeket, - előrehozott osztályozó vizsgát tett az adott tantárgyból. 9.6. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. [2011. évi CXC. tv. 57.§ (1)] Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja: - a 250 tanítási órát,

63

- egy adott tantárgyból az tanítási órák 30%-át, - az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Egyéb esetekben a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) irányadó. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a mulasztásokra vonatkozó értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a 30%-ot, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. 9.7. Átlépés másik iskolából a felsőbb évfolyamokra Iskolánkba való átlépésnél minden évfolyamon kívánatos a legalább közepes tanulmányi eredmény és az osztály idegen-nyelvi csoportjainak megfelelő nyelvi előképzettség. A két iskola helyi tantervének áttekintése után előírt különbözeti vizsgákat a tanulónak az átlépés előtt osztályozó vizsgán sikerrel teljesítenie kell. Szükség esetén egyéni programok kidolgozására is van lehetőség. 9.8. Szakmai alapozó tantárgyak beszámítása A szakközépiskola évfolyamain, a kerettanterv alapján a helyi tanterv szerint szakmai előkészítés, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó tantárgy oktatása folyik a választott szakmacsoport elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre. Ha a szakközépiskolai tanuló a szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyból érettségi vizsgát tesz, sikeres vizsga esetén eredményét a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható, amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmény erre lehetőséget ad. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt, a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről a vizsgaszervező vezetőjének javaslatára a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt.

9.9. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározása Az iskolai tanórai tananyag feldolgozásának és gyakorlásának szerves kiegészítője a tanulók otthoni munkája. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok célja - a tanórán feldolgozott ismeretek rögzítése, begyakorlása és alkalmazása, - az önálló tanulás készségének kialakítása és fejlesztése, - kutató- vagy alkotómunka végzése egy adott témában. Házi feladatot egymást követő napokra, tanítás nélküli munkanapokra és tanítási szünetekre is lehet adni. A házi feladat mennyiségének meghatározása a szaktanár kompetenciája, de tekintettel kell lenni a tanulók egyéb kötelezettségeire és a többi tárgyból kapott házi

64

feladatok lehetséges mennyiségére is. A kötelező írásbeli és szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai tekintetében a fentiek irányadók.

10. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése A tanulók magatartása A magatartás fogalma A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített és az íratlan viselkedési normák betartásának szintjei, a tanuló viszonya tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz, társaihoz. A magatartás kialakításának elvei A tanuló magatartásjegye egy komplex elvárásrendszerhez való viszonyulást tükröz, melynek főbb elemei: - a tanuló iskolába járási fegyelme (az igazolatlan órák száma befolyásolja a minősítést) - a tanuló társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.) - a tanuló tanáraival és az iskola dolgozóival szemben tanúsított magatartása (tisztelet, udvariasság) - a tanuló beszédstílusa, a kulturált viselkedés szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai rendezvényeken - a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív) változás - a tanuló órai magaviselete (fegyelmezettség). A magatartás helyi minősítési rendszere A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket használjuk. A tanulók magatartását a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, az e-naplóba illetve a bizonyítványba bejegyzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Amennyiben az osztályban tanító nevelők közül valaki nem ért egyet az osztályfőnök által javasolt példás érdemjeggyel, a tanuló nem kaphatja meg ezt a minősítést. Egyéb vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségének véleménye dönt. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, az elektronikus naplóba és a bizonyítványba be kell jegyezni. a) Példás magatartású az a tanuló, aki - kötelességeit követésre méltóan teljesíti, - az iskolában és iskolán kívül az köznevelési törvény és a Házirend előírásai szerint viselkedik és társait is erre ösztönzi, - nevelőivel és társaival tisztelettudó, - kulturált magatartást tanúsít iskolán belül és kívül is, - fegyelmi büntetést nem kapott. b) Jó magatartású az a tanuló, aki - az köznevelési törvény és a házirend előírásait általában megtartja, - kötelességeit teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi,

65

- legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült. c) Változó magatartású az a tanuló, aki - az köznevelési törvény és a házirend előírásait gyakran megszegi, - negatív iskolai vagy iskolán kívüli viselkedést tanúsít, - 3-10 órát igazolatlanul hiányzik, - legfeljebb igazgatói figyelmeztetésben részesült. d) Rossz magatartású az a tanuló, aki - az köznevelési törvény és a házirend előírásait többszöri figyelmeztetés ellenére is megszegi, és társait is ilyen magatartásra igyekszik rávenni, - a magatartási normákat szándékosan megszegi -10-nél több igazolatlan órával rendelkezik - igazgatói megrovásban részesült. Ha a tanuló a felsorolt követelményektől kismértékben eltér, de a munkája a nevelőtestület többsége szerint kimagasló, a magatartás érdemjegye ettől eltérően is megállapítható. A tanév során előforduló kirívó magatartásbeli vétség esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. A tanuló szorgalma A szorgalom fogalma: A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitása, érdeklődése. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: - a tanuló tudás iránti igénye (csak bizonyos tantárgyakat vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), - a tanuló képességéhez mért teljesítménye, - a tanuló feladattudata (kötelező feladatok elkészítésének minősége, igényessége), - a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás, melyet minden esetben a tanuló személyiségéhez mérten kell értékelni), - a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. milyen gyakran hagy otthon kötelező felszerelési tárgyat), - a tanuló korábbi szorgalmának pozitív vagy negatív irányú változása. A szorgalom helyi minősítési rendszere A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket használjuk. A tanulók szorgalmát a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, melyet az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapít meg. Amennyiben az osztályban tanító nevelők közül valaki nem ért egyet az osztályfőnök által javasolt példás érdemjeggyel, a tanuló nem kaphatja meg ezt a minősítést. Egyéb vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségének véleménye dönt. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, az elektronikus naplóba és a bizonyítványba be kell jegyezni. a) Példás szorgalmú az a tanuló, aki - képességeinek megfelelő egyenletes teljesítményt nyújt, - aktívan bekapcsolódik az órai munkába, - feladatait megbízhatóan elvégzi, - tanulmányi, kulturális vagy sportversenyeken igyekszik öregbíteni az intézmény hírnevét,

66

- tanulmányi eredményén az előző félévhez viszonyítva jelentősen javított, - nagy erőfeszítéssel végzi napi feladatait, bár csak jó vagy közepes eredményt ér el. b) Jó szorgalmú az a tanuló, aki - képességeitől elmaradó tanulmányi eredményt mutat, - a folyamatos és rendszeres készülést időnként elhanyagolja, - órán időnként nem megfelelő aktivitással vesz részt a munkában, - tanulmányi eredményének javítására nem használ ki minden lehetőséget, - megelégszik a tanulás nélkül összegyűjtött ismeretekkel; képességei fejlesztésére, tudása bővítésére nem törekszik. c) Változó szorgalmú az a tanuló, aki - képességeihez mérten feltűnően alacsony tanulmányi eredményt ér el, - tanulmányi munkájában gyakran szétszórt, hanyag, érdektelen, - az adott félévben legfeljebb 1 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. d) Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, az órákra általában nem készül, rossz munkaerkölcse társaira is rossz hatással van, - a tanulás lebecsülésével a tanítási óra hatékonyságát gátolja, - több tantárgyból elégtelen minősítést kapott. A tanév során a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának eszköze, mely célja a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítése. A minősítés nem büntetés vagy megtorlás, hanem folyamatos értékeléssel a nevelés, a segítségnyújtás eszköze. A tanuló magatartását és szorgalmát egymástól függetlenül kell megítélni: a fegyelmezettség önmagában még nem jelent példás szorgalmat, a fegyelmezetlenség pedig nem szükségszerűen jár együtt a szorgalom hiányával.

10.1. A jutalmazás és büntetés elvei és formái A tanulók jutalmazása A jutalmazás elvei Az intézmény dicséretben részesítheti azt a tanulót, aki képességéhez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az intézmény érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. A jutalmazás formái Szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséretben részesül a tanuló minden olyan esetben, ha kisebb közösségben – osztályközösségben, iskolában – kimagasló, példamutató közösségi munkát végez, versenyeken vesz részt, vagy bármilyen tevékenységével, ami az intézmény jó hírnevét öregbíti.

67

A félévi és év végi tanulmányi munka értékelésekor a következő dicséretek adhatók: - kimagasló tanulmányi munkájáért, (kitűnő bizonyítvány, magatartás és szorgalom példás) - példamutató kötelességteljesítésért (magatartás, szorgalom példás; legfeljebb 2 tantárgyból jó, a többiből jeles) év végén oklevél és/vagy könyv is adható; - tantárgyi dicséret (tantárgyban elért kimagasló eredményért). A tantárgyi dicséreteket az általános (kimagasló, ill. példamutató) dicséretek mellett is külön rögzíteni kell, és ezt az anyakönyvben, bizonyítványban és az e-naplóban is fel kell tüntetni.

Büntetés A büntetés elvei Büntetésben részesíthető az a tanuló, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az intézmény jó hírnevének. A büntetés formái a) Szaktanári figyelmeztetés A tanuló a házirendben foglaltakat, szaktantárgyi követelményt nem teljesíti. A házirend enyhébb mértékű megsértése esetén az osztályfőnök is szaktanári figyelmeztetést ad. Két szaktanári figyelmeztetés után a következő vétség esetén a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. b) Osztályfőnöki figyelmeztetés - szóban: 1 igazolatlan óra esetén, - írásban: 2 igazolatlan órától, illetve a házirend megsértése esetén, - két szaktanári figyelmeztetés után a következő vétség esetén a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. c) Osztályfőnöki megrovás 3-6 igazolatlan óra, illetve a házirend előírásainak megszegése esetén. d) Intézményvezetői figyelmeztetés 7-10 igazolatlan óra, illetve a köznevelési törvény és a házirend előírásainak súlyos megsértésekor. e) Intézményvezetői megrovás 10-nél több igazolatlan óra, illetve a köznevelési törvény és a házirend előírásainak durva megsértése esetén. f) Fegyelmi eljárások 20/2012. EMMI rendelet 53-61.§ szerint kell eljárni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, újabb vétség esetén a következő, magasabb fokozatot kell adni. Indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – fokozatokat át lehet lépni. A büntetések nyilvántartása az osztályfőnök feladata, a szaktanárnak minden esetben egyeztetnie kell vele a kiszabandó büntetésről.

68

11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Intézményünkre nézve ez a téma nem releváns; de fontosnak tartjuk, hogy az intézményünkbe járó diákok ismerjék a magyarországi nemzetiségeket (területi elhelyezkedésüket, szokásaikat, népi kultúrájuk jellegzetességeit, történeti múltjukat stb.) Ezeket az ismereteket elsősorban a történelem –és állampolgári ismeretek, illetve társadalomismeret tanításának keretei között oldjuk meg. Csak néhány érintőleges téma: a tatárjárás utáni betelepítések; a török hódoltság hatásai; az 1910-es népszámlálás eredménye;  trianoni határmódosítások hatása; nemzetiségek a két világháború között; az antiszemitizmus; a holokauszt; nemzetiségpolitika 1945-1989 között; nemzetiségpolitika 1990 óta.

12. Egészségnevelési program, a tanulók fizikai állapotának mérése Alapfogalmak „Az egészségnevelés célja, hogy az egészségkulturális szint emelésével, az életmód formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, másrészt, hogy a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon.” (Pál Katalin, Császár Judit, Huszár Anikó, Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. - In: Új pedagógiai szemle.) Mai világunkban egyre nagyobb a pedagógusok felelőssége, feladata abban, hogy diákjaiban kialakítsa az egészségtudatos viselkedést, amellyel lehetőséget ad arra, hogy egészségének tudatos alakítója legyen. Az egészségfejlesztés alatt azt a folyamatot érjük, amellyel képessé tesszük diákjainkat, hogy kontrollálni tudják az egészségük érdekében tett cselekedeteiket. A legfontosabb cél, hogy diákjaink törődjenek az egészségükkel, és az ehhez szükséges információkat, lehetőségeket megismerjék. Aktív alakítói legyenek egészségüknek mind lelki, mind testi szempontból. Az iskolai környezet, a pedagógusok személyes példamutatása nagy hatást gyakorol a diákok testi, lelki fejlődésére egészségközpontú szemléletmóduk kialakulásában. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. §/ 3 (b) bek.: „A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy…. b) a nevelési és a nevelésioktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.”

69

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet „Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.”

Alapelvek, célok, feladatok          

testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése megismertetni, és elfogadtatni a tanulókkal az egészséges életmód fontosságát felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés (lelki egészség), életmódbeli tennivalókat a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód) az antihumánus szenvedélyeket az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit az egészségérték tudatosítását (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítás)  a stressz – kezelés lehetőségei, módjait Az egészségnevelés legyen:  tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység  tömegméretű, mert kiterjed a lakosság minden rétegére  tudományosan megalapozott  helyes cselekvésre serkentő  fejlessze az életvezetési képességeket  valósítsa meg a mindennapi testedzést. Az egészségnevelés területei, színterei Területei:         

az egészséges életmód alapjai az egészséges táplálkozás szenvedélybetegségek (legális és illegális drogok, dohányzás, alkoholfogyasztás) szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS-prevenció testi higiénia környezeti ártalmak személyes biztonság, balesetvédelem (iskola, közlekedés) testedzés, mozgás lelki egészség, személyiségfejlődés elősegítése, önismeret, tanulási technikák 70



a betegség és gyógyulást segítő magatartások, elsősegélynyújtás

Színterei: 

az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a védőnő látják el Feladataik: o a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelező szűrővizsgálatok lebonyolítása o sportegészségügyi vizsgálat (testnevelés óra alóli felmentés), az iskolaorvos minden tanév elején kiszűri a diákokat, kategorizálja őket (könnyített, gyógytestnevelés, tejes felmentés). Ez alapján történik a gyógytestnevelés órák megszervezése. o a tanulók elsősegélyben való részesítése o közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve o védőnői feladat még az iskolai egészségnevelésben való részvétel









tanórai foglalkozások o biológia tanórák: az egyes szervek, szervrendszerek működéséhez kapcsolódó egészségügyi vonatkozású részek, szexuális felvilágosítás, elsősegélynyújtás, testi higiénia, o osztályfőnöki órák: szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, párkapcsolat, családtervezés, szexuális felvilágosítás, o testnevelés órák: testedzés, mozgás, helyes testtartás gyógytestnevelés: az iskolai szintű gyógytestnevelési feladatok ellátása mindennapos testnevelés: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 27.§ (11) alapján az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Iskolánkban a 3+2 rendszer került kipróbálásra és bevezetésre, azaz heti három óra testnevelés óra beillesztve a délelőtti órák közé és heti két óra délutáni sportfoglalkozás. Ezek a foglalkozások évfolyam szinten szerveződnek. A diákoknak a következő foglalkozások közül van lehetősége választani: aerobik, kézilabda, röplabda, futball, asztalitenisz. minden tantárgy vonatkozásában: a tantárgyhoz kapcsolódó balesetvédelmi rendszabályok ismertetése az adott tantárgy első foglalkozásán történik tanórán kívüli foglalkozások o sportfoglalkozások, tömegsport o ismeretterjesztő előadások o témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek o délutáni szabadidős foglalkozások Pl. pingpong o egészségnap, diáknap

12.1 A tanulók fizikai állapotának mérési módszere

71

1. Tesztek: a fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmasak, egyszerűek, kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók, megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét  A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel szeptemberben, és tanév végén április - májusban végezzük 5-12. évfolyamban. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között.  A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük.  Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): - tavalyi eredményhez képest - vagy év elejéhez képest - vagy az osztályátlaghoz képest Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: A test általános izomerejét, erő-állóképességét hét motorikus próba alapján értékeljük a Hungarofit módszer alapján: 1. Állóképesség mérése Cooper-teszttel (12 perces tartós futás) (max.77 pont) 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése – helyből távolugrás páros lábbal. (max.10,5 pont) 3. A vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése – mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (max.10,5 pont) 4. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése – Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (max. 4 perc). (max.10,5 pont) 5. A hátizom erő-állóképességének mérése – hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (max. 4 perc). (max.10,5 pont) 6. A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése – Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebbik kézzel, tömött labdával (12 éves korig 2, afelett 3 kg-os tömött-labdával). (max.10,5 pont) 7. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése – tömött-labda dobás két kézzel, a fej felett hátra (12 éves korig 2, afelett 3 kg-os tömött-labdával). (max.10,5 pont) Kiegészítő mérések: testmagasság, testsúly, amit iskolaorvos vagy védőnő végez el. Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cm-es beosztással. A kiegészítő mérések, adatok felvétele nem tartozik a tanár feladatai közzé, de sok hasznos információt ad (tanárnak, szülőnek) a tanuló egészséges életvitelének alakításához, formálásához. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük, és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat:

72

pl.

0 – 20,5 p 21 – 40,5 p 41 – 60,5 p 61 – 80,5 p 81 – 100,5 p 101 – 120,5 p 120,5 – 140,0 p

→ igen gyenge, → gyenge → kifogásolható → közepes → jó → kiváló → extra

A próbák elvégzését mindig általános és speciális bemelegítés kell, hogy megelőzze! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni. - Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben. - Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés. - El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat.

73

-

Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait.

Minden mérést a testnevelő irányít, ellenőriz. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére.

13. Az iskola környezeti nevelési programja “A legjobb iskola, amelyben egy ifjú ember megtanulhatja, hogy a világnak van értelme, a természettel való közvetlen kapcsolat. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy normális beállítottságú gyerek, akinek osztályrészül jut, hogy közeli és bizalmas kapcsolatban lehet élőlényekkel, azaz a természet nagy harmóniájával, értelmetlennek érezhetné a világot.” Konrad Lorenz A múlt: Diákjaink, mint a Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (továbbiakban BJG) tanulói évekig részt vettek a Norvég Környezetvédelmi Hivatal által kiírt „Savas Eső” programban, ahol minden év novemberében mérték a leesett csapadék mennyiségét és savasságát, valamint a földfelszíni ózonréteg mennyiségét. Segédkeztek az illegális szemétlerakók feltérképezésében, amit a CSEMETE fogott össze. Ennek kapcsán WEB-lapokat készítettek, melyek az intézmény honlapján voltak láthatók. 1993–ban a BJG felvette a kapcsolatot a Drezdában működő Szász Képzési Központtal (COM), ahová a programban résztvevő tanárok diákjainkkal környezetvédelmi mérésekre jártak minden évben ősszel. Ez egyrészt laborgyakorlatokat jelentett (mérték az Elba vizének szennyezettségét), másrészt a szelektív hulladékgyűjtés ill. feldolgozás helyeire látogattak el, s mérték fel ennek előnyeit. Minden évben megemlékeztek a Jeles Napokról (ózon-, víz-, Föld világnapja, környezetvédelmi világnap), ennek keretében kiállítások készültek.

a) Jogi háttér: Az ENSZ 57. közgyűlése (2002.12.20) a 2005-2014 közötti évtizedet a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A hazai alkotmányban: P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

74

(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni .A hazai jogrendben: A Környezetvédelmi törvény (1995. LIII. törv. 54. § 1. cikkely) Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. (2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat. (3) Az állami feladat ellátása során a miniszter a környezeti ismeretek szakszerű oktatásának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése érdekében együttműködik az oktatásért felelős miniszterrel és más érdekelt miniszterekkel. (4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a miniszter közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő tantervi követelmények és taneszközök szakmai előkészítésében. (5) A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amely összefoglalja a) az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés és ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint b) az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésének irányelveit, c) a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit. (6) A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudomány-ökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie. 55. § (1) Az 54. §-ban megjelölt feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházakat, a tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében - szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával - támogatja. (2)A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.

A környezeti nevelés fogalma  Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés célja:

75

Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot épít ki az élő, ill. élettelen környezettel; felkelti az igényt és kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére. Képessé tesz a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; Felkészít a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés segít az emberi kultúra, és az emberi környezet kapcsolatainak megértésében, ezzel formálja a személyiséget. Rövid távú célok és feladatok: Megőrizni az „Örökös Ökoiskola” címet. A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg – műveltségi területenként jelöljük a feladatokat a tantervekben. Erősítsük a tantárgyak közötti kapcsolatokat Személyes példamutatás a tanárok és a szülők részéről egyaránt. – Képzések szülők számára is. Az intézmény tisztaságának javítása – bevonva a diákönkormányzatot. Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, az elszállítás megszervezése. Helyes vásárlási szokások kialakítása. Takarékoskodás a vízzel és a villannyal - ellenőrzések, mérések, a mozgalom reklámozása az iskolaújságban. Szűkebb környezetünk megismerése, értékeinek feltárása, hagyományok ápolása. – pályázatok, kutatómunkák (tiszai-, Körös menti ártéri erdők, Holt Tisza, Holt körös). A növény és állatvilág változásainak megfigyelése, árvizek hatása. Egyszerű víz- és talajvizsgálati módszerek pl. szakköri keretben. Problémamegoldó képesség fejlesztése, önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, élethosszig való tanulás megalapozása. – szakfolyóiratok, videoanyag, -internet hozzáférés, iskolarádió, iskolaújság felelőssége, feladata. „Jeles Napok” megünneplése tanítási órákon és kiállítások rendezése. Erdei iskola alsóbb évfolyamok számára, tanulmányi kirándulás keretében. Terepgyakorlatok: pl. Magyarország Nemzeti Parkjainak és Természet Védelmi Területeinek felkeresése, megismerése Élősarok kialakítása: akvárium, terrárium, növények Terepasztal kialakítása / a víz, szél munkájának modellezése/ A távcső használata /csillagászati ismeretek fejlesztése/ Faliújságon: témahetek bármely tárgyból (pl. biológia, földrajz) Díszítés: pl. folyosókra virágok kihelyezése, a kollégium erkélyére, ablakaiba virágládák elhelyezése Jeles Napokon természetismereti vetélkedő megszervezése A környezeti nevelés színterei: Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. A szemléltetéshez egyaránt felhasználjuk a hagyományos, az audiovizuális és informatikai lehetőségeket. Hangsúlyt kap az élményszerű tanítás, pl. egyszerű talaj-és vízvizsgálati módszerek tanulókísérlettel feldolgozva. 76

A nem hagyományos tanórai keretek Iskolánk tanulói részt vesznek az aktuális pályázatokon Kapcsolatot keresnek és ápolnak felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Együttműködnek környezetvédelmi szervezetekkel. (Csongrádi Környezet és Természetvédők) Kihasználjuk a szokásos évi tanulmányi kirándulások adta lehetőségeket. Kiállításokat rendezünk a jeles napokon (Föld Napja, Víz Világnapja, Környezetvédelmi Világnap) Különböző akciókat szervezünk (szárazelem-gyűjtés, hulladékgyűjtés). Meghirdetjük a szemétmentes iskola mozgalmat. Szorgalmazzuk az újrahasznosított anyagok gyakoribb felhasználását. Megjelenünk a médiában. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan versenyeken és pályázatokon indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Herman Ottó Verseny, Víz világnapja). Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (elem, alumínium, pet-palack) szervezünk. Tanulóink rendszeresen részt vesznek az egészségnapokon, a Föld Óráján, és egyéb, szervezett környezetvédelmi rendezvényeken. Megszervezzük az aktuális csillagászati jelenségek távcsöves megfigyelését is. Kommunikáció: Fontos, hogy diákjaink az írott, hallott és látott irodalomban kritikusan tájékozódjanak, mérlegeljenek, s tudják megkülönböztetni a valós híreket a hírlapi kacsáktól. Kapjanak alkalmat a nyilvános szereplésre kiselőadások formájában. Munkájukról, kutatásaikról képesek legyenek szóban és írásban is színvonalasan beszámolni. Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és

77

megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa működtetett intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények Évi rendszerességgel látogatjuk a város szennyvíztisztító telepét, a szentesi vízvizsgálati labort. Ezeket a látogatásokat a tanórákon előkészítjük. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai előadásokkal és terepgyakorlatokkal segítik környezeti nevelési munkánkat Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékek és gyümölcsök kínálata.

14. Tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Bevezetés Az Európai Unió egyenlő esélyeket biztosító politikája mára nyolc irányelven keresztül határozza meg azon kötelező érvényű jogi környezetet, mely a mindennapi élet diszkrimináció-mentesítését, az egyenlő esélyek gyakorlati érvényesülését biztosítja. Magyarország viszonylatában a közösségi jog esélyegyenlőségre vonatkozó teljes harmonizációja a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) létrejöttével vette kezdetét. A törvény jól elkülöníthető célrendszere - az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása követelményének kiemelésével - eredetileg két pillérre épült: (1) Köztársasági Esélyegyenlőségi Program - mint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségét szolgáló valamennyi kormányzati intézkedést magába foglaló „keretprogram”; (2) esélyegyenlőségi tervek - melyek a védett csoportok helyzetének javítását szolgáló, a pozitív befolyásoláshoz szükséges intézkedések összességét foglalják magukba, különböző szinteken, stratégiai terv formájában.

78

14.1. Közoktatási esélyegyenlőség – a helyzetelemzés célja, törvényi háttere A folyamat időközben kiegészült azzal, hogy mára a köznevelési törvény (Knt.) előírja, hogy az adott fenntartói környezetben különböző hátrányokkal élő gyermekek előnyben részesítését intézkedési tervekben kell rögzíteni. A közoktatási szabályozás tehát előrelépett, és államigazgatási dokumentumot követel meg ez ügyben az elérendő célok, a megvalósítási módszerek, a visszacsatolás garanciális feltételeinek meghatározásával. 14.2. Helyzetelemzés Az aktuális adatokat az évente frissített Esélyegyenlőségi Program tartalmazza. Jelenleg az intézményben 51 fő főállású pedagógus, valamint 5 fő óraadó pedagógus végez oktató-nevelő tevékenységet. Tanulói létszám: 547 fő Hátrányos helyzetű tanulók száma: 98 fő Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: 7 fő Sajátos nevelési igényű tanulók száma: 3 fő Tartós betegsége van 25 diáknak Ingyen tankönyvben részesülők száma: 200 fő Tanulóink Csongrádról és a város vonzáskörzetéből járnak intézményünkbe, napi ingázók, bejárósok száma 229 fő. A szakos ellátottság kiváló, az évkezdés akadálymentesen beindult. Az intézmény jól felszerelt szaktantermekkel rendelkezik, minden nagyobb tanteremben számítógép található, de a speciális szaktantermek pl. számítástechnika-, kommunikáció-, idegenforgalmi-, nyelvi termekben 10-30 db számítógép található, melyeknek minőségét és karbantartását 1 fő számítás technikus karbantartó felügyeli. A továbbtanulási mutatóból kitűnik, hogy érettségi után sokan választanak felsőoktatási intézményeket, a 2012/2013-es tanévben érettségizett 132 fő közül 40 százalékban jutott be felsőoktatási intézménybe, OKJ-s szakmát tanul 28 %. Szóbeli érettségin 6 fő sikertelenül teljesített. Érettségi után dolgozni ment 8 fő. Az évfolyamismétlősök száma 6 fő a 2012-2013es tanévből. A 2012-2013 tanév év végi tanulmányi átlagok osztálytípusok szerint a következő: Tanulmányi átlag 8 évfolyamos gimnázium

4,39

4 évfolyamos gimnázium

4,00

szakközépiskola

3,59

Hiányzási átlagok: Hiányzási átlag (óra/fő/év) 8 évfolyamos gimnázium

47,23

4 évfolyamos gimnázium

73,69

szakközépiskola

96,86

79

Eredményeink az elmúlt évek országos kompetencia méréseken:

Az intézményben folyó pedagógiai munka sikeres, arra törekszik, hogy tanulóit felkészítse a következő iskolatípusba, (főiskola, egyetem, felsőfokú szakképző stb.)- különösen a kimagasló tanulmányi eredményű tanulók tekintetében és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási szándéka főiskolák, egyetemek felé irányuljon. Az iskolában 3 diák sajátos nevelési igényű. Ellátásukat szakemberek, fejlesztő pedagógusok végzik, tehát ellátottságuk megoldott. A napközit (5.- és 6. osztályban) 29 tanuló veszi igénybe. Kedvezményes étkeztetésben, tankönyvtámogatásban részesülnek azok a tanulók, akik három v. több gyermekes családban élnek, rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak, halmozottan hátrányos helyzetűek és tartós betegségben szenvednek. A 2012/2013-as tanév sokszínű és választásokban bővelkedő szakkörei a tehetséggondozást is nagyban segítik. Az intézmény a kötelező tanórákon kívül számos érdekes és hasznos órákat is szervez, cél, a szabadidő hasznos eltöltése a diákok számára, valamint a prevenciós, az

80

egészséges életmód programokon való aktív részvétel. Törekvésünk az, hogy az iskola halmozottan hátrányos helyzetű tanulói az iskolán kívüli segítő programokban még nagyobb arányban vegyenek részt. Az iskola pedagógusai igen nagy létszámban vesznek részt továbbképzéseken, az elmúlt tanévben két pedagógus szerzett újabb diplomát, a 2011/12. tanév elején –a Referencia intézményi pályázatnak köszönhetően - 42 pedagógus vett részt továbbképzésen. Az iskola tanulóinak jelentős része városi gyerek, a kisebb településekről érkezőknek, hátránnyal induló tanulóknak felzárkóztató órákat szervezünk, ugyanakkor a jó képességű, tehetséges gyerekek fejlesztését is maximálisan támogatjuk.

A változatos sportolási

lehetőségek különös hangsúly kapnak ettől a tanévtől, bevezetésre került a mindennapos testnevelés. Az iskola kialakult hagyományait, programjait a Diákönkormányzattal közös szervezésben történő eseményeket évente megrendezzük, pl. történelmi ünnepségek, évfordulók, gólyaavató, egészségnap, diszkó, szalagavató, karácsonyi ünnepség, diáknap, ballagás. Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a városi és Kistérségi Általános Iskolákkal, Óvodákkal, tagintézményeivel, a Családsegítő Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Vöröskereszttel, Rendőrséggel, a Védőnői Hálózattal, Iskolaorvossal, Önkormányzat Humánpolitikai Osztályával és a Szociális Otthonokkal, Szülői Tanáccsal, Batsányi János Alapítvánnyal valamint kapcsolatot tart szülőkkel, Civil szervezetekkel, szakmai és társadalmi környezettel. 14.3. Az esélyegyenlőségi program célja Az esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű diákok hátrányának kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatónevelő munka során a tanulók egyéni fejlesztésére, az értékelés gyakorlatára, a tanulói előmenetelre. 14.4. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi

81

program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat, továbbá annak biztosítása is, hogy az intézmény dogozói minden pontban megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tenni a szükséges lépéseket. Ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen (könyvtárban) függesztjük ki, illetve tartalma elérhető legyen honlapunkon is. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, vagy egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 14.5. Akcióterv Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire) ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben az elmúlt időszakban nem tapasztaltunk. Ami alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét, ilyen eljárásokra, folyamatokra sem került sor az intézményben. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok, vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférést a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére, vizsgálatot kell feltárni.

82

14.6. Megvalósítás Az intézmény – biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az intézmény különös figyelemmel kíséri a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából. Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket. Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja

a

fenntartót

az

esélyegyenlőség

megsértésével

kapcsolatos

minden

panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételi eljárás dokumentációját biztosítja. Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet rendszeresen monitoroz. Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatására stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A stratégiai dokumentumok vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs 83

Hálózat által kidolgozott „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához” c. dokumentum ellenőrzéslistáját használja fel. Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzésére, éves monitoring során információkat, tapasztalatokat, fogalmaz meg a következő oktatási időszakra. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket, különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. 14.7. Monitoring és nyilvánosság Az intézmény folyamatos belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja a jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában, valamint dokumentálja a jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre. Az intézmény –fenntartója felé- biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos éves esélyegyenlőségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében gondoskodik. A monitoring jelentés készítését az intézmény Minőségirányítási Csoportja végzi. Az intézmény az elkészült monitoring jelentéseket a fenntartó felé továbbítja. Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei: A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. Az intézményt, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása. Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről. Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről.

84

A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása. A nyilvánosság biztosítása: A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját, valamint a teljes jelentést, a programot elektronikus formában az önkormányzat honlapján teszi közzé. A monitoring jelentésnek, illetve az összefoglaló ismertetésnek a helyi újságban és az interneten való közzétételével kapcsolatos felelőssége a fenntartót terheli. Az intézmény a tanulónak, vagy törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. Az intézmény az éves monitoring jelentést az intézményi faliújságra, vagy más az intézmény területén található nyilvános és jól látható helyre kihelyezi. Az intézmény a monitoring jelentést a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek számára közvetlenül, nyomtatott formában elérhetővé teszi, észrevételeiket, javaslataikat írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. Az intézmény az éves monitoring jelentést nyomtatott formában a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. A monitoring jelentés kihelyezésével, a szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetője felel. Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat, vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által.

Az éves monitoring jelentés nyilvánosan

hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézmény adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartói adat- és információkezelésért a fenntartó felel.

85

14.8. Kommunikáció és visszacsatolás A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a fenntartóval, a tanulókkal, a szüleikkel és képviselőikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. Az intézmény a tanulónak, vagy törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a tanuló, vagy képviselője, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevő ellenjegyzése után a belső monitoring rendszer részére dokumentálni. Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. 14.9. Szankcionálás Az intézmény közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni, a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni. A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal, vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében járhat el.

15. Információs és Kommunikációs Technológiai (IKT) stratégia Az IKT szerepe intézményünkben Intézményünk IKT stratégiájában olyan célkitűzéseket fogalmaz meg, amely eddigi eredményeinket szem előtt tartva, megismerve más magyarországi és külföldi törekvéseket figyelembe véve iránymutatást ad a fejlesztések tervezéséhez.

86

A dokumentum tartalmazza az állapotfelmérést az iskolainformatikai hálózatáról, a rendelkezésre álló IKT eszközeiről, tartalomszolgáltatási lehetőségeiről, adatbiztonsági intézkedéseiről s végül a hozzáadott pedagógiai értékeiről. Az intézmény informatikai infrastruktúrájának tervszerű fejlesztésével nem csupán a technikai feltételeket, hanem a komplex tanulási környezetet kell fejlesztenünk. Az oktató-nevelőmunka, a szülőkkel és intézményi partnerekkel való kapcsolattartás, valamint az iskolai adminisztráció, a pedagógusok napi feladatvégzéséhez elengedhetetlen az IKT eszközök használata, és a fejlődés nyomon követése. Szem előtt kell tartanunk, hogy diákjaink életében a technológia száguldó fejlődése rendkívül fontos szerepet játszik. A Z generáció tagjaként beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben már elképzelhetetlen élni a Web 2.0, mobiltelefonok, más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül. A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, és emiatt másképp is gondolkodnak Célunk, hogy az IKT iskolai alkalmazása segítse, a tanuló együttműködését másokkal, tegye lehetővé kapcsolatát iskolán kívüli tudáskultúrákkal és szakértőkkel. Feladatunk, hogy diákjainkat hozzásegítésük ahhoz, hogy önálló, független tanulásra legyenek képesek. A technológia világában eligazodni tudó, tudatos, önmagukért és társakért felelősséggel gondolkodó felhasználókká váljanak.

16. Referencia iskolai szerep A referencia-intézmény definíciója Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmény. A referencia-intézmények szerepe A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait biztosítani képes iskolákra. Szolgáltatásaik széleskörű, területi szempontból is kiegyenlített biztosítása hozzásegíti az intézményrendszer minden szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához, honosításához. A referencia-intézmények területi, regionális és országos szintű hálózata változatos kínálati rendszert biztosít az intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megerősítésére. A referencia-intézmények elsődlegesen, rendszeresen, folyamatosan és differenciált kínálattal szolgáltatják ehhez a hálózati tanulási folyamathoz a mintákat. Részt vesznek az intézmények nagyobb közössége számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi kínálatának biztosításában és megvalósításában. A referencia-intézmények pedagógiai kultúrája és eszközrendszere egészében példaszerű, koherenciával bír: tanulmányozható és komplex módon vagy elemeiben átvehető.

87

A referencia-intézmények több, összefüggő, kidolgozott „jó gyakorlat”-uk alapján különböző referenciaterületekhez sorolhatók, és akár több referenciaterületen is kínálhatnak adaptálható mintákat. A szolgáltatási rendszer ösztönzi a pedagógusok változatos intézményközi együttműködését, a referencia-intézményi mentorpedagógusok tapasztalatának hasznosulását a partner intézményekben. A referencia intézményi eljárásrendet az SZMSZ mellékletként tartalmazza. A referencia-intézmények alapfeltételei   

   

  

Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz. Pedagógiai munkájában megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. Munkakultúráját nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi: a szülőkkel, a civil szervezetekkel, és a helyi társadalommal kiépített partnerkapcsolatai erősek. Vezetése és tantestülete egyaránt elkötelezett a referenciaintézménnyé válás folyamatában, a szolgáltatás feladataiban. Folyamatos önfejlesztésre kész, önértékelési rendszert működtet, vállalja a külső értékelésben való konstruktív részvételt. Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezik. Szervezeti kultúrájára, pedagógiai gyakorlatára jellemző a team-munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés. Az IKT eszközöket és módszereket a pedagógiai programjában foglaltak szerint alkalmazza, valamint iskola esetén használ valamilyen iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftvert. A fenntartó biztosítja és támogatja a referenciaintézményi működés lehetőségét. Az intézmény az általa megjelölt referenciaterületen minimum kétéves gyakorlattal rendelkezik. Szolgáltatásaiban vállalja a továbbképzés, a mentorálás, a hospitálás lehetőségeinek biztosítását, valamint a partnerintézmény fejlesztési folyamatának igény szerinti támogatását.

Intézményünk jó gyakorlatai: 1. Gutenberg-sarok 2. Robotok az iskolában Iskolánk a sikeres referencia intézményi előminősítést követően 2012. április 2 és 2012. október 31. között "A csongrádi gimnázium felkészülése mintaadó oktatási tartalmak megosztására" című, TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0339 azonosító számú pályázat keretében valósította meg a kitűzött intézményi fejlesztési tervet. Intézményvezetők és tanárok vettek részt a szervezeti feltételrendszer kialakítását, mintaértékű eljárások adaptációját támogató, horizontális tanulás megszervezésére, a referenciaintézményi kínálat szakszerű és eredményes megjelenítésére felkészítő, valamint az új területek megismerését célzó tantestület egészét érintő továbbképzéseken. Tárgyi feltételeink bővítésével intézményünk alkalmassá vált horizontális tanulási alkalmak regionális, térségi, kistérségi szintű lebonyolítására. Várhatóan 2014-ben fejeződik be a minősítési eljárás.

88

17. Szakmai program 17.1. Humán szakterület –oktatás szakmacsoport A) A szakmacsoportos képesítési rendszer Az OM az általánosan művelő és a szakképzési szakasz közötti kapcsolat, valamint a gazdaság igényeinek megfelelő rendszerelvű szakmaszerkezet-fejlesztés céljából az elmúlt időszakban szakmacsoportos képesítési rendszert alakított ki. A szakmacsoportok kialakítására a 27/2001. (VII. 27.) OM rendelettel kiadott Országos képzési jegyzékben és a 8/2001. (III.) OM rendelettel kiadott szakmai előkészítő kerettantervekben került sor, amelyeket a 2001/2002-es tanévtől felmenő rendszerben vezette be. Ezt megerősítette a 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet, amely szerint a szakközépiskolákban a 9. évfolyamtól – a 2003/2004-es tanévtől felmenő rendszerben – szakmacsoportos képzés keretében kezdik meg tanulmányaikat a diákok. A szakmai előkészítés nemcsak megalapozza a szakképzési szakaszt, hanem lehetőséget ad az életpálya tervezésének oktatására is. B) Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. Az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelési-oktatási tevékenységi folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását; az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. Az intézményünkben folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Követelményeinkben igazodunk a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, annak érdekében, hogy a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzését megvalósíthassuk. (Azt a „gyerekanyagot” kell helyzetbe hoznunk, ami az általános iskolából jön!) Nevelőmunkánkban számolunk a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. Szem előtt tartjuk az iskolarendszer átjárhatóságát, ennek figyelembe vételével határozzuk meg a képzés egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző egyénhez igazodó differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkent(het)i a tanulási kudarcok mértékét és elvezeti az intézmény eredményes befejezéséhez. Célunk, hogy tanulóinkat alkalmassá tegyük az önálló felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint szakirányú felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Személyiségfejlesztő munkánkban továbbra is kiemelt szerepet, számuk az önismeret fejlesztésére a kommunikációs- és a kezdeményező készségek, ill. a felelős társadalmi magatartás kialakítására, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítésre. E tekintetben Az intézményünk múltjának főbb értékei mérvadóak, melyet több évtizedes fennállása alatt alakított ki (az intézmény arculata, hagyományai, belső környezete és légköre). A kerettantervek alapján próbáljuk megvalósítani, azt a pedagógiai folyamatot, amely a tanulók teljesítményében tükröződik és az érettségi és felvételi követelményeknek, valamint az OKJ-ban meghatározott igényeknek megfelelő.

89

Beiskolázás a szakközépiskola humán szakterület, oktatás szakmacsoportjára (azonosító száma: 22) A felvételről felvételi elbeszélgetés, és az általános iskolából hozott 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyek alapján döntünk. A rangsorolás alapját a következő tantárgyak osztályzataiból összesített pontszámok adják: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, biológia, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, testnevelés. C) A szakközépiskolai kerettanterv szerkezete Általánosan művelő tantárgyak: A kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika) tartalma és követelményei lényegében azonosak a gimnáziumban meghatározottakkal. Természettudományos tantárgyak és informatika: A humán szakközépiskola tantárgyi rendszere és helyi óraterve határozza meg a fizika, kémia, biológia, a földrajz és az informatika oktatására fordítandó órák számát. Ezen tantárgyak közül a biológia az, melyet a 10. és a 12. évfolyamon is kötelezően oktatunk, így biztosítva minden tanuló számára az érettségire való felkészítést. Valamint a földünk és környezetünk tantárgyat tanítjuk mind a 4 évfolyamon. A matematika tantárgyat a 11. és 12. évfolyamon heti 3 órában, és csoportbontásban tanítjuk. Idegen nyelvet, egyet (különböző szinten) 9-12. évfolyamon továbbra is heti 5 órában oktatunk. Készség tárgyak közül az oktatás szakmacsoport jellegét szem előtt tartva az ének-zene és a rajz és vizuális kultúra tantárgyakat kezeljük kiemelten, így többlet órákat is adtunk ezeknek. E szerint mindkét tárgyat heti 1,5 órában tanítunk a 9-12. évfolyamon. D) Szakmacsoportos alapozó oktatás Lehetőséget nyújt az oktatás szakmacsoport szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségi vizsgára való felkészülésre, a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére, az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Szakmacsoportos alapozó oktatás időkeretei és arányai A humán szakterületen az oktatás szakmacsoportban a 9., 10., 11. és 12. évfolyamokon szakmacsoportos alapozó oktatást folytatunk. Ennek tartalmát és követelményeit az alábbiak együttes figyelembevételével határoztuk meg: a) az érettségi vizsgakövetelmények, b) az OKJ szakképesítések központi programjai, c) a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai, ill. ezek követelményei. Ennek megfelelően a szakmacsoportos alapozó oktatás összóraszámai és tantárgyai évfolyamonként: 9. évfolyam: kommunikáció 2 ó tanulásmódszertan 2 ó környezetkultúra 1 ó Összóraszám: 185 ó Ezeket a tantárgyakat hármas csoportbontásban tanítjuk felmenő rendszerben.

90

10. évfolyam: ön- és társismeret 2 ó egészségtan 2 ó humán pályák világa 1 ó Összóraszám: 185 óra Ezen tantárgyakat a 10. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. 11. évfolyam: pedagógia 3 ó pszichológia 3 ó pedagógiai gyakorlat 2 ó Összóraszám: 296 óra 12. évfolyam: pedagógia 3 ó pszichológia 3 ó pedagógiai gyakorlat 2 ó Összóraszám: 256 óra Mindkét évfolyamon a pszichológiát és a pedagógiai gyakorlatot csoportbontásban tanítjuk. A 11. és 12. évfolyamon heti 2 órában lehetővé tesszük a tanulók számára, hogy az oktatási alapismeretek (pedagógiát, pszichológiát és a pedagógiai gyakorlatot foglalja magába) EMELT szintű érettségi vizsgájára felkészüljenek. A szakmai előkészítő tantárgyak általános és részletes érettségi követelményeinek bevezetése A 71/2003. (V. 27.) Kormányrendelet, mely az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról rendelkezik, közli az érettségi vizsga tantárgyait (kötelező közismereti, választható közismeretei és választható szakmai előkészítő tantárgyak bontásban), valamint a vizsga formáit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) közép és emelt szinten. A szakmai előkészítő tantárgyak általános és részletes érettségi követelményei szerint első ízben 2005. május-júniusi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni. SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ OKTATÁS SZAKMACSOPORTRA a)szakmai gyakorlat tantárgy A szakmai gyakorlat jelenleg kettes csoportbontásban (2008-tól hármas bontásban) zajlik külső intézmény bevonásával megbízás alapján. A tantárgy komplex elméleti- és gyakorlati ismereteket követel, amelyeket a tanulók a tanórákon (gyakorlatvezető tanár) és a külső intézményekben történő látogatások (külső intézmény dolgozója) alkalmával szereznek. A külső intézményben végzett gyakorlat és hospitálás résztvevői: Tanulók





csoportonként maximum 14 fő feladata: megfigyelési szempontok alapján hospitálási napló vezetése a látogatás során csoportos és egyéni hospitálás során a

 



Az intézmény gyakorlatvezető tanára

A külső intézmény dolgozója (megbízás alapján)

1 fő /csoport

1 fő/csoport

feladata: bemutató foglalkozások elemzése, értékelése a csoportos hospitálások során az elméleti és gyakorlati

 



Feladata: bemutató foglakozásokat vezet a csoportos hospitálások során megismerteti Az

91



meghatározott gondozási, nevelési feladatok ellátása tervek készítése írásban, azok megvalósítása

ismeretek komplex alkalmazásának ellenőrzése (megfigyelési a tanult elméleti ismeretekre építve)a csoportos hospitálás során



intézmény tevékenységrendszerét egyéni hospitálások során a diáknak feladatot ad, azokat ellenőrzi, értékeli

11. évfolyam Oktatási szakmacsoportos alapozó ismeretek 222 óra Oktatási szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra 12. évfolyam Oktatási szakmacsoportos alapozó ismeretek 192 óra Oktatási szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 64 óra Elmélet és gyakorlat 256 óra E) OKTATÁS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 11—12. évfolyam a) Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport szakmai elméleti ismereteinek elsajátítására, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztás, illetve szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a tanulókkal az általános és személyiséglélektan, a szociál-, fejlődés- és pedagógiai pszichológia korszerű ismeretanyagát. Alakítsa ki a tanulók személyiségközpontú szemléletmódját és az önművelés igényét. Nyújtson alapvető ismereteket önmaguk és mások megismeréséhez, a családi és társadalmi helyzetek értelmezéséhez a szocializációs folyamatokban. Segítse elő a tudatos pályaválasztást. Ismertesse meg a tanulókkal az általános pedagógia, a didaktika és a neveléstörténet alapvető műveltséganyagát, segítse a megalapozott, felelősségteljes pályaválasztási döntés kialakítását. Alakítsa ki a korszerű pedagógiai szemléletmódot, és segítse elő a hatékony gyermeki személyiségfejlesztő munkát. b) Fejlesztési követelmények A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége. Fejlessze a szóbeli és az írásos kommunikációs képességeket, a számítástechnikai alkalmazási képességeket.

92

Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges további magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. c) Pszichológia: A tanulók tudják meghatározni a pszichológia fogalmát, tárgyát, megjelölni helyét a tudományok rendszerében, tudják felsorolni és jellemezni a pszichológia alap- és alkalmazott tudományait, vizsgálati módszereit, alkalmazásukat. Ismerjék a viselkedés biológiai alapjait, tudják értelmezni a lelki jelenségek és a magasabb idegműködés összefüggéseit, ismerjék az idegrendszer felépítését és működését. Tudják meghatározni az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, tanulás fogalmát, felsorolni fajtáikat, típusaikat, legyenek képesek megmagyarázni a képzelet, észlelés, emlékezés és álom összefüggéseit, tudják jellemezni a tanuláshoz kapcsolódó alapfogalmakat, a tanulás és emlékezés kapcsolatát. A tanulók ismerjék a motiváció alapfogalmait, a humán motiváció jellemzőit, az érzelmek jellemzőit, fajtáit. Tudják felismerni az érzelmek kifejeződése és a metakommunikáció kapcsolatát, értelmezni az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatását. Tudják értelmezni a különböző személyiségdefiníciókat, leírni a személyiségalakulás folyamatát. Tudják definiálni a szociálpszichológia fogalmát, meghatározni helyét a tudományok rendszerében, leírni a szocializáció folyamatát. A tanulók tudják leírni az interakció és kommunikáció folyamatát, értelmezni a verbális és nonverbális közlés viszonyát, felismerni a tanári kommunikációban a kongruencia jelentőségét, leírni a kommunikációs zavarokat. Legyenek képesek összehasonlítani a fizikai és szociális észlelést, leírni és példában elemezni a külső és belső konfliktusokat, felsorolni a konfliktusok fajtáit, elemezni néhány konfliktust a lehetséges kiváltó okok és a beavatkozás lehetséges formáinak az összefüggésében. Tudják felsorolni a tömeg és a csoport különbözőségeit. Legyenek képesek definiálni a fejlődéspszichológia fogalmát, ismertetni néhány fejlődéselméletet (Freud, Erikson, Piaget), értelmezni a filogenezis és ontogenezis lényegét. Tudják felsorolni és bemutatni az egyes életszakaszokat (újszülött- és csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor, aggkor). Tudják meghatározni a pedagógiai pszichológia fogalmát, tárgyát, feladatát. A tanulók lássák, hogy a család a szocializáció elsődleges eszköze. Jelöljék meg a hospitalizáció lényegét és elkerülésének lehetőségeit. Mutassák be a pedagógus személyiségét.

93

d) Pedagógia: A tanulók tudják definiálni a pedagógia, a nevelés fogalmát, megjelölni tárgyát, megnevezni a pedagógia interdiszciplináris kapcsolatait. Ismerjék a nevelés cél-, feladat- és eszközrendszerét, jellemezzék az egyes szükségleteket és azok életkor szerinti változását. Legyenek képesek példát mondani a nevelés korlátjait képező külső vagy belső zavarokra. Értelmezzék a nevelés folyamatát, a nevelési módszer fogalmát, tudják csoportosítani azokat. Jellemezzék a leggyakrabban előforduló nevelési nehézségeket és kezelésüket. Tudják elmondani a szokás fogalmát, funkcióit. Tudják az egészséges életmódra való nevelés alapelveit. Legyenek képesek elmondani, mit fejez ki a szeretet szükségletének kielégítése. A tanulók tudják értelmezni a frusztráció és az agresszió kapcsolatát, és ismerjék az agresszió elleni nevelés lehetőségeit. Definiálják a család fogalmát, szerkezetét, funkcióját, típusait. Ismertessék az óvoda, Az intézmény, a nevelőotthonok és a speciális intézmények célját, funkcióját, nevelőmunkáját. Definiálják a játék fogalmát, ismertessék jellemző sajátosságait, nevelőértékét. Mutassák be a munka személyiségfejlesztő hatását. Definiálják a didaktika fogalmát, ismertessék alapfogalmait, az oktatás célját, tartalmát, követelményeit, valamint a tantervek fajtáit, jellemzőit. Mutassanak rá a differenciálás szükségességére és lehetőségére. Ismerjék az oktatási módszer fogalmát, fajtáit és jellemzőit, tudják alkalmazni a hatékony tanulási módszereket. e) Szakmai gyakorlat a külső intézményben végzett gyakorlat és hospitálás résztvevői Tanulók csoportonként maximum 14 fő  feladata: megfigyelési szempontok alapján hospitálási napló vezetése a látogatás során  csoportos és egyéni hospitálás során a meghatározott gondozási, nevelési feladatok ellátása  tervek készítése írásban, azok megvalósítása

 



Az intézmény gyakorlatvezető tanára

A külső intézmény dolgozója (megbízás alapján)

1 fő /csoport

1 fő/csoport

feladata: bemutató foglalkozások elemzése, értékelése a csoportos hospitálások során az elméleti és gyakorlati ismeretek komplex alkalmazásának ellenőrzése (megfigyelési a tanult elméleti ismeretekre építve)a csoportos hospitálás során

 





feladata: bemutató foglakozásokat vezet a csoportos hospitálások során megismerteti az intézmény tevékenységrendszerét egyéni hospitálások során a diáknak feladatot ad, azokat ellenőrzi, értékeli

94

17.2. A vendéglátás-idegenforgalom képzés szakmai programja A képzés felépítése Idegenforgalmi szakközépiskolai képzés (4 év) 17.2.1. Az idegenforgalmi szakközépiskolai képzés célja, feladata A Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos ismeretek oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel az érettségi vizsgára. A vendéglátás és az idegenforgalom sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. A tananyag meghatározza az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás fogalmait, bemutatja a tevékenységét, területeit és jellemzőit, szerepét, kapcsolódásait a társadalmi élettel, a különböző gazdasági ágakkal, ismerteti a szállodák tevékenységét, munkafolyamatait, kapcsolódásuk rendszerét, a szállodai üzem- és munkaszervezést, a marketing feladatait, eszközeit, szerepét és helyét a gazdálkodó szervezet működésében, ismereteket nyújt a piac lényegéről, szereplőiről, főbb motivációiról, a marketing etikai és jogi kérdéseiről. Célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. Korszerű általános műveltséggel, magas szintű szakmai, vállalkozási ismeretekkel, konvertálható és továbbfejleszthető tudással rendelkező szakemberek képzése, akik kiemelt nyelvtudással és informatikai – számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek. Az első két évben szakmai orientációs alapismereteket tanítunk, melyek a tanulók pályaválasztását segítik, a tanulóknak lehetővé teszik a gazdasági és szolgáltatási szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák, technológiák megismerését. A második két évben szakmacsoportos alapozó ismereteket tanítunk, melyek lehetőséget nyújtanak a kiválasztott szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a

95

pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Képzésünk során nagy hangsúlyt fektetünk az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának megismertetésére. Ezt a célt szolgálják a nyári gyakorlatok, a gyakorlati helyeknek a tanév során történő meglátogatása és a tanulmányi kirándulások is. E szakmai kirándulások alkalmával tanulóink megismerkedhetnek az ágazat hazai és külföldi működésével, makro- és mikrogazdasági összefüggéseivel. Ennek megfelelően vesznek részt az idegenforgalmi képzésben részt vevő diákok a következő tanulmányi kirándulásokon: 1 napos utak: 9. évfolyamon október hónapban a HOVENTA-Hotel és Vendéglátóipari Kiállítás, a gasztronómiai alapismeretek tantárgyhoz kapcsolódóan 10. évfolyamon december HÓ-SHOW nemzetközi kiállítás és a Vendéglátóipari Múzeum megtekintése a turizmus ismeretek tárgyhoz kapcsolódva 11. évfolyamon UTAZÁS Kiállítás és látogatás a CORINTHIA GRAND HOTEL ROYAL Szállodában márciusban 3 napos utak: 9. évfolyamon: ÉNy-Magyarország és az ausztriai határmenti területek 10. évfolyamon: a Balaton partvidéke, DNy-Magyarország 12. évfolyamon: É- ill. K-Magyarország, Északi- Középhegység Az utak sorrendje az osztályok, szülők, szaktanárok döntése alapján felcserélhető, erről a 9. évfolyam első félévében születik döntés, a 4 éves ütemtervet ekkor alakítják ki az érintett felek. A 11. évfolyamon 5 napos a tanulmányi kirándulás, külföldi úti céllal. Időpontja az első félév lezárását követő síszünet. A sítábor kitekintést biztosít az idegenforgalom hazai viszonyain túlra, másrészt lehetőséget ad diákjaink számára arra, hogy elsajátítsák vagy elmélyítsék a síelés alapjait. A külföldi színhelyet azért tartjuk indokoltnak, mert a félévi szünet időpontja adott, de a hazai hóviszonyok kiszámíthatatlansága miatt nem lehet nagy valószínűséggel erre az időszakra magyarországi sítúrát tervezni. 17.2.2. Beiskolázás A szakközépiskola gazdasági szolgáltatás szakmacsoportban (azonosító száma: 21)

szakterület,

vendéglátás

idegenforgalom

A képzés kiemelten az idegenforgalom területén nyújt ismereteket. Figyelembe vesszük az általános iskola 7. év végi és 8. félévi osztályzatát. A következő tantárgyakat számítjuk be: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, földrajz. 17.2.3. A szakközépiskolai kerettanterv szerkezete 17.2.3.1.

Általánosan művelő tantárgyak

A kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika) tartalma és követelményei lényegében azonosak a gimnáziumban meghatározottakkal.

96

Természettudományos tantárgyak és informatika Az idegenforgalmi szakközépiskolai intézményünk tantárgyi rendszere és helyi óraterve határozza meg a fizika, kémia, biológia, a földrajz és az informatika oktatására fordítandó órák számát. Kiemelten kezeljük a földünk és környezetünk tantárgyat, melyet mind a 4 évfolyamon tanítunk, a 11-12. évfolyamon heti 3 órában. A matematika tantárgyat a 9., 11. és 12. évfolyamon heti 4 órában és csoportbontásban tanítjuk. Idegen nyelvet továbbra is heti 5 órában oktatunk. 17.2.3.2.

Szakmacsoportos alapozó oktatás

A szakmacsoportos alapozó oktatás összóra számai és tantárgyai évfolyamonként: 9. évfolyam: - gazdasági környezetünk heti 2 ó - gasztronómiai alapismeretek heti 2 ó - viselkedéskultúra heti 1 óra Összesen: 185 óra 10. évfolyam: - gazdasági környezetünk heti 2 ó - gasztronómia heti 2 ó - kommunikáció heti 1 óra Összesen: 185 óra 11. évfolyam: - vendéglátás és turizmus ismeretek heti 2 ó - szállodai ismeretek heti 2 ó - marketing heti 2 ó - konyhatechnológiai alapismeretek heti 2 ó Összesen: 296 óra 12. évfolyam: - szállodai ismeretek heti 2 ó - marketing heti 2 ó - konyhatechnológiai ismeretek heti 2 ó - vendéglátás és turizmus ismeretek heti 2 ó Összesen: 256 óra Alapozó ismeretek: Gazdasági környezetünk, Vendéglátás és turizmus ismeretek, Szállodaismeretek, Marketing Alapozó gyakorlatok: Gasztronómiai alapismeretek, Viselkedéskultúra, Kommunikáció, Konyhatechnológiai alapismeretek Az idegenforgalmi szakemberképzésnek középszinten is fontos része, hogy tanulóink megismerkedjenek néhány rekreációs sportággal, azok mozgás anyagát a gyakorlatban is elsajátítsák, és képesek legyenek megszerzett jártasságukat másoknak is átadni későbbi munkájuk során. Képzési programunkban a következő rekreációs sportágakat vesszük fel. Kajakozás-kenuzás, kerékpározás, teniszezés. Mivel képzésünk nem a világbanki program támogatásával indul, ezért elképzelésünk megvalósításának pénzügyi fedezetét az intézmény által nyújtott támogatásból kívánjuk támogatni. A gyakorlati képzéshez elengedhetetlenül szükséges sporteszközöket, kezdetben kölcsönzéssel tudjuk biztosítani, de tervezzük pl. saját hajópark beszerzését pályázat útján.

97

Távlati céljaink között szerepel, hogy intézményünket a vízi turizmus egyik vidéki bázisává fejlesszük. Terveink között szerepel, hogy a tehetségesebb - az általuk elsőként választott célnyelvet (angol vagy német) - magas szinten beszélő tanulóink külföldön is végezzenek szakmai gyakorlatot.

98

18. Záradék A Pedagógiai Program hatálybalépésének időpontja: 2013. szeptember 1. Megtekinthető: az iskola könyvtára, illetve honlapja (http://web.bjg.hu)

A felülvizsgálat rendje: a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, illetve szükség szerint. Jelen Pedagógiai Programot a kollégium vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület tagjai aláírásukkal tanúsítják.

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

Kollégiumimunkaközösség-vezető

Intézményvezető

A fenti Pedagógiai Programmal kapcsolatban a Szülői Tanács véleményezési jogot gyakorolt. ………………………………… Szülői Tanács képviselője

99

Legitimáció A pedagógiai program felülvizsgálata – ha a jogszabályok másképp nem rendelkeznek – kétévente történik. A nevelőtestület, a Szülői Tanács és a diákönkormányzat a pedagógiai program átdolgozását elfogadta. Ezt a csatolt jegyzőkönyvek tanúsítják.

fenntartó

Kiss Attila intézményvezető

Ormosné Szécsényi Tímea SZMK vezető

Farkas Franciska DÖK elnök

Csongrád, 2013. augusztus 30.

100

Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

101

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 1044 1.1. Jogi alapok ................................................................................................................................... 104 1.2. A kollégium társadalmi szerepe ..................................................................................................... 104 2. KOLLÉGIUMUNK HELYZETE, FŐBB JELLEMZŐI, A MŰKÖDÉS BELSŐ FELTÉTELRENDSZERE .......................... 104 2.1.Helyzetelemzés............................................................................................................................... 104 2.2. A kollégium pontos meghatározása................................................................................................ 105 2.3. Tárgyi, dologi eszközök ................................................................................................................. 105 2.3.1. Épületek, létesítmények............................................................................................................... 105 2.3.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések................................ 106 2.4.Személyi feltételek:......................................................................................................................... 107 2.5. Tanulói összetétel.......................................................................................................................... 108 2.6. A kollégium kapcsolatai ................................................................................................................ 108 2.6.1. Irányító szervekkel ..................................................................................................................... 108 2.6.2. Társintézményekkel .................................................................................................................... 108 2.6.3. Művelődési intézményekkel..................................................................................................... 10109 2.6.4. Szülőkkel................................................................................................................................ 10109 2.6.5. Diákönkormányzattal ............................................................................................................. 10109 2.7. A kollégium küldetése, jövőképe .................................................................................................... 110 3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ........................................................................................................................ 111 3.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei .......................................................................................... 111 3.2. A kollégiumi nevelés feladatai ....................................................................................................... 112 3.2.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése....................................................................... 112 3.2.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése ............................................................................. 112 3.2.3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció ..................................................................... 112 3.2.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése ...................................... 113 3.2.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése .................................. 113 3.2.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése........................................................................ 114 3.3. A nevelőmunka területei kollégiumunkban ..................................................................................... 114 3.3.1. Gondoskodás, szocializáció ........................................................................................................ 114 3.3.2. A tanulmányi munka segítése...................................................................................................... 115 3.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység ............................................................. 116 3.3.4. Egészség- és személyiségfejlesztés .............................................................................................. 118 3.3.5.A környezeti nevelés .................................................................................................................... 120 3.3.6. Hagyományőrzés és ápolás......................................................................................................... 120 4. A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE ........................................................................ 121 4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások................................................................. 121 4.1.1.Tanulást segítő foglalkozások ...................................................................................................... 121 4.1.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások....................................................................... 122 TÉMAKÖRÖK......................................................................................................................................... 1223 4.1.3. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások ............................................................................. 124 4.2. Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások .......................................................................... 124 4.3. Kollégiumi élet szervezése ............................................................................................................. 125 5. DIÁKÖNKORMÁNYZAT........................................................................................................................... 125 5.1. A diákönkormányzat célja, feladatai:............................................................................................. 125 5.2. A diákönkormányzat jogköreinek értelmezése: ............................................................................... 125 5.3. A diákönkormányzat felépítése és működése: ................................................................................. 126 6. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ..................................................................................................... 127 7. A KOLLÉGIUM ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE .............................. 128 7.1. Minőségirányítás a kollégiumban .................................................................................................. 128 7.1.1. A minőségirányítási rendszer feladatai ....................................................................................... 128 7.1.2. A minőségirányítási tevékenység................................................................................................. 128 7.2. Az értékelés................................................................................................................................... 128 7.2.1. Az értékelés alapelvei ................................................................................................................. 128 7.2.2. Az értékelés formái, alkalmai...................................................................................................... 129

102

7.2.3. A kollégiumi munka értékelésének területei ................................................................................. 129 7.2.4. A tanulók munkájának értékelése ................................................................................................ 129 8. ZÁRADÉK.............................................................................................................................................. 131

103

Bevezetés 1.1. Jogi alapok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénye egységes szerkezetbe foglalva a 1993. évi LXXIX törvény hatályban maradó részeivel meghatározza azokat a jogi kereteket, amely lehetővé és szükségessé teszik minden oktatási és nevelési intézmény számára a pedagógiai program elkészítését. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramját, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit.

1.2. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson.

2. Kollégiumunk helyzete, főbb jellemzői, a működés belső feltételrendszere 2.1.Helyzetelemzés

104

Kollégiumunk Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium intézményegységeként működik. A kollégium kiegészíti az iskolában folyó oktató-nevelő tevékenységet. Megteremti a tanulási feltételeket azon tanulók számára is, akiknek nincs lehetőségük lakóhelyükön a választott szakma elsajátítására. A Kollégium Pedagógiai Programja a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjára építve készült. Merítettünk a hazai és európai nevelési értékekből és hagyományokból, különös tekintettel a humanista, nemzeti és közösségi értékekre valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére. A Kollégium feladata és célja, hogy    

a születéssel meghatározott környezeti különbségek enyhítésével közelítse a különböző élethelyzetekből induló gyerekek esélyeit; akadályozza a kultúra és a tudomány bázisát jelentő tehetségek elkallódását; segítse elő a társadalom mobilitásának fennmaradását, akadályozza egy végleges kettészakadás kialakulását; a társadalom demokratikus fejlődésének fontos utánpótlási bázisa legyen.

2.2. A kollégium pontos meghatározása A kollégium hivatalos elnevezése: Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Cím: 6640 Csongrád, Szent György utca 1. Típusa: az intézménnyel közös igazgatású kollégium Telefon: 06/63 571-556 Email: [email protected] Beiskolázási körzet: Elsősorban Csongrád- és a környező megyék (Békés, Jász-NagykunSzolnok megye, Bács-Kiskun megye)

2.3. Tárgyi, dologi eszközök 2.3.1. Épületek, létesítmények Kollégiumunk jelenlegi 103 tanuló elhelyezésére lehetőset nyújtó új épületébe 2001. november 6-án költöztünk, mely közvetlenül a gimnázium szomszédságában áll. Korábban a Fő u. 64. ill. Templom u. 13. sz. alatti épületekbe voltak elhelyezve tanulóink. Épületünk felszereltsége, a helyiségek kialakítása a mai kör igényeinek megfelelő. A kollégisták elhelyezése a fölső két szinten történik.

Emeletenként található helyiségek:  9 db 4 ágyas szoba (mindkét szinten)  3 db 5 ágyas szoba az I. emeleten  2 db 5 ágyas, 1 db 6 ágyas szoba a II. emeleten  1 társalgó  1 betegszoba  1 mosókonyha  1 melegítő konyha  1 nevelői szoba 105

 

1 mosdó-tusoló helyiség 1 WC

A szobák beépített szekrényekkel, mosdókagylóval, heverőkkel, polcokkal, éjjeli szekrényekkel, olvasó lámpákkal, tanuló asztalokkal felszereltek. Az épületben még tanulóink rendelkezésére áll: ebédlő, tantermek, tornaterem (az iskolával közös), konditerem, pinceklub, parkosított belső udvar. (Az ebédlőhöz tartozó konyha melegítő-konyhaként működik. Az ételt külső főzőkonyháról szállítják.)

2.3.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések A kollégiumi kötelező minimum feltételekkel rendelkezünk. A jogi előírásoknak megfelelően és korunk elvárásai szerint bővítenünk kell az eszközállományt, pótolni kell a felmerülő hiányokat és végrehajtani a szükségessé váló cseréket. Sohasem lehetünk elégedettek, mindig bővítenünk és fejlesztenünk kell a szakkörök és egyéb foglalkozások eszköz-ellátottságát, meg kell ragadnunk minden partneri és alapítványi támogatást, pályázati lehetőséget. (Ezen a téren sokat köszönhetünk az Oktatásért Közalapítvány által kiírt kollégiumi pályázatoknak.) A kollégium az iskolával közös igazgatású intézmény, ezért a kollégium belső feltételrendszerében fel nem sorolt eszközök is bővítik a kollégium lehetőségeit, eszközrendszerét. Napközben az iskolai, délutáni szabadkapacitásban pedig a kollégium diákjait segítik az iskola eszközei. (Nyilvántartásuk az iskolai pedagógiai programban tételesen szerepelnek.) Kollégiumi jegyzék:  tanulónként a szobában: - 1 db asztal és szék - 1 db polc - 1 db heverő és éjjeli szekrény - 1 db szekrény - 1 db asztali lámpa - 1 db falilámpa  szobánként: - 1 db takarító eszköz - 1 db szemetes - 1 db mosdó  emeletenként: a, mosókonyhában: - mosógép, mosótál - centrifuga - szobai szárító - vasaló állvánnyal b, melegítő konyhában: - mikrohullámú sütő - elektromos tűzhely - kenyérpirító - vízforraló 106

- szendvicssütő - mosogató, edényszárító - élelmiszertároló szekrény - hűtőszekrény /2 db/ c, társalgóban: - 4 db személyi számítógép - LCD-televízió, házimozi rendszer, rádió, magnetofon, CD-lejátszó - videó kazetták, CD lemezek, DVD filmek - DVD, HIFI torony - társasjátékok - asztali sportjátékok - könyvtár /szakkönyvek, szépirodalmi művek, lexikonok, szótárak, művészeti és egyéb ismeretterjesztő könyvek, kiadványok, újságok/ bővítése d, nevelői szobában: - számítógép, nyomtató - megfelelő bútorzat - dokumentumok, értékek tárolására megfelelő szekrény - dekorációs anyagok - foglalkozásokhoz szükséges eszközök - diákkörök, szakkörök működéséhez szükséges eszközök - audiovizuális eszközök - szakkönyvek - dokumentációhoz szükséges eszközök

2.4.Személyi feltételek: A kollégiumban a nevelési feladatokat – törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező - főállású nevelőtanárok és egy kollégiumvezető látja el. Nevelőtestületünk tagjainak sokirányú felkészültséget igénylő feladatot kell ellátniuk. Egy személyben vállaljuk a szülő, a szaktanár, az osztályfőnök, a betegápoló és a barát szerepét is. Mindezt olyan szinten kívánjuk ellátni, hogy közben a fiatalok fejlődését szolgáljuk:   

    

az intézményi nevelőtestület minden tagjával és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végezzük munkánkat rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel próbálunk a megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezni törekszünk a nevelési folyamatok minél hatékonyabb megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasságot szerezni a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában igyekszünk egész lényünkkel (egyéniség, megjelenés, felkészültség, műveltség, életmód) követendő példaként szolgálni a kollégisták számára, nevelői eljárásainkban, pedagógiai kommunikációnkban az empátiát, a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezzük előtérbe törekszünk a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kívánunk kialakítani fontosnak tartjuk a konfliktusok minél eredményesebb kezelését

107



próbálunk együttműködni munkánk során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel.

A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban.

2.5. Tanulói összetétel Kollégiumunk a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola tagintézményeként azzal közös igazgatás alatt működik 1989. július 1-től. 2007. augusztus 1-től a csongrádi középiskolákat összevonták. A létrejött tagintézmény neve: Csongrádi Oktatási Központ (CSOK), Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. Jelenleg a Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban működik. Az összevont intézmény által indított képzésekre jelentkező diákok alkotják a kollégiumi tagságot ezért elég széles korosztály számara biztosítunk megfelelő ellátást a 8 osztályos gimnáziumban tanulóktól a technikus képzésben résztvevő tanulókig. Az év közbeni kimaradás kismértékű, néhányan bejárók lesznek, más iskolába mennek.

2.6. A kollégium kapcsolatai 2.6.1. Irányító szervekkel A kollégium fenntartásával, működésével kapcsolatos feladatokat KLIK Szegedi Tankerülete látja el, a kollégium munkájára vonatkozó utasításokat az összevont intézmény vezetőitől és a felügyeleti hatóság illetékes képviselőitől fogadhat el a kollégiumvezető. Rendkívüli esetben azonnal jelenteni kell a felettes szerveknek:  járványos megbetegedés  súlyos működési zavarok  tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár  botrányt okozó cselekvés Az intézmény- és a kollégiumi munkaközösség-vezető vezetője kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást a kollégiummal, a nevelőmunkával kapcsolatos eseményekről.

2.6.2. Társintézményekkel A kollégium feladatait csak akkor tudja egyre teljesebben megvalósítani, ha a környezetében lévő más intézményekkel jó kapcsolatot alakít ki, megismerve az ott alkalmazott pedagógiai módszereket és eljárásokat. A folyamatos kapcsolatépítés, fenntartás elősegíti, hogy a kollégium céljait elérje, feladatait eredményesen megoldja.

108

2.6.3. Művelődési intézményekkel A kollégium jelentős személyiségformáló hely, mely feladatait úgy tudja legteljesebben megvalósítani, ha együttműködik az adott település közművelődési intézményeivel. Minden évben fel kell mérni mindazokat a lehetőségeket, rendezvényeket, műsorokat, amelyek a kollégium céljainak megvalósítását szolgálják. A művelődési programokat, rendezvényeket meghirdetjük, a tanulók részvételét szervezni kell mindaddig, míg remélhetőleg igényükké nem válik az önálló megjelenés.

2.6.4. Szülőkkel A kollégium nevelési-oktatási feladatait úgy tudja megoldani, ha együttműködik az iskolával, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szakoktatókkal és a szülőkkel. Tényleges együttműködést kell megvalósítani, igényelve:  a kölcsönös rendszeres tájékoztatást  a kollégiumi követelmények ismeretét  rendszeres kapcsolattartást a szülőkkel Rendszeresen részt veszünk az iskolák által tartott szülői értekezleteket és fogadó órákon. A szülői értekezletek közötti időszakban értesítjük az érdeklődő szülőket a tanulók tanulmányi teljesítményéről, a szilenciumi tevékenységéről, iskolai és kollégiumi viselkedéséről. Telefonon bármikor érdeklődhetnek, kereshetnek bennünket. Igény és szükség esetén személyesen is rendelkezésükre állunk, hogy a gyermek érdekében konzultáljunk. Ha a gyermek viselkedésében rendkívüli változást észlelünk azonnal értesítjük a szülőt/gondviselőt.

2.6.5. Diákönkormányzattal A diákönkormányzat célja, hogy a tanulók a kollégiumi közösség tagjaiként vegyenek részt önmaguk és társaik nevelésében, életmódjuk kialakításában, a nevelők segítségével szervezzék, irányítsák, ellenőrizzék és értékeljék a közösség életét és munkáját. A diákönkormányzat tevékenységi területeihez tartozik:  A közösség napi életrendjének, feladatainak teljesítéséhez szükséges keretek szervezése, a munka irányítása, ellenőrzése és értékelése.  A közösségi és egyéni érdekek összhangjának megteremtése.  A tanulók sokoldalú fejlődésének segítése, az elért eredmények értékelése.  A tanulmányi munka megszervezésének segítése és aktív részvétel az ellenőrzésben, értékelésben.  A szakmára, életpályára való felkészülés elősegítése.  A kollégium kapcsolatrendszerének fejlesztése más iskolákkal, kollégiumokkal.  Az iskolai és a kollégiumi nevelőtestület munkájának támogatása. Diákönkormányzat tagjaitól elvárjuk, hogy:  Ismerjék és gyakorolják a demokrácia alapvető szabályait.  Önállóan végezzék az önkormányzó munkát.  Ismerjék meg jogaikat. 109

 

A feladatokat előre tervezzék, a munkát osszák meg. Fejlődjön konfliktuskezelési technikájuk és vitakultúrájuk.

Döntési jogkör  Saját működéséről (a nevelőtestület véleményét kikérve) és a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról  Minden olyan ügyben, amelyet a nevelőtestület a hatáskörébe utal  A diák ügyeleti rendszer megszervezésében  Jutalmazások, elmarasztalások ügyében Egyetértési jogkör:  Jogszabályokban meghatározott ügyekben, az intézményi megalkotásakor és módosításakor  A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor  Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor  A házirend elfogadásakor  Rendkívüli megbeszélések, gyűlések, fegyelmi esetek elbírálásában  Versenyek, társadalmi munkák megszervezésében.

dokumentumok

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat a diákokat érintő kérdésekben – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza azok működését.

2.7. A kollégium küldetése, jövőképe A Kollégiumban dolgozók magukénak vallják a humanista, polgári, demokratikus, nemzeti, európai közösségi értékrendet, amelyek alapját képezik megújított Pedagógiai Programunknak. Nevelőtestületünk a hagyományoknak megfelelően a tanulói személyiség tiszteletben tartása, az értéktisztelet jegyében neveli és oktatja az ifjúságot. Nevelési tervünk alapelvei:  Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat kívánunk nyújtani diákjainknak.  Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk.  Biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét.  Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerekre.  Közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, csapatmunkára építünk. Célunk hogy mindig jellemző legyen kollégiumunkra:  olyan szocializációs környezet, ahol lehetőség nyílik a társadalomba való beilleszkedés szabályainak megismerésére, gyakorlására;  olyan otthon, amely biztonságot nyújt a benne élőknek;  olyan közösség, amely értékeli a teljesítményt, alkalmat ad a személyiség kiteljesedéséhez; 110



ösztönzőleg hat, hogy a tanulók sikeres felnőttekké, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.

3. A kollégiumi nevelés 3.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium – céljai elérése érdekében – gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével:  az Alaptörvényben biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;  demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban;  a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben;  a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása;  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés;  a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése;  a nevelési folyamatban részt vevők – szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet – számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség;  kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása;  az integrált nevelés megvalósítása;  orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása;  az egyéni- és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása;  a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

111

3.2. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése:

3.2.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia.

3.2.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia.

3.2.3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes.

112

A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia.

3.2.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését is ellátó kollégium kiemelt feladata az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia.

3.2.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás,

113

testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.

3.2.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

3.3. A nevelőmunka területei kollégiumunkban 3.3.1. Gondoskodás, szocializáció A nevelőmunka alapelveivel és céljaival összhangban szeretnénk, ha a tanulók második otthonuknak tekintenék a kollégiumot. Tudják, hogy vannak kötelességeik, a mulasztásaikat szigorúan számon kérik, de élhetnek jogaikkal és teljesítményeiket is megfelelően értékelik. A nevelők szakmai munkája a szülőket helyettesítő gondoskodással, felelősségvállalással párosul, ahol a mindennapi tevékenységet értelem és humanizmus vezérli. Minden kollégistának biztosítjuk a megfelelő lakhatást, élelmezést, a tanuláshoz időt, nyugodt körülményeket, segítséget a tananyag elsajátításában. Személyes problémáik megoldásában is számíthatnak megértő támogatásra. Az először beköltöző tanulók közösségi életének, kollégiumi mindennapjaiknak megszervezése, félelmeik leküzdése, gátlásaik feloldása alapvetően fontos.

114

A közösség önfejlődésének szakaszait, dinamikáját alapul véve kell és lehet beavatkozni a szocializációs folyamatba. A közösség fejlődésének viszonylagosan elkülönülő szakaszait több tényező együttesen befolyásolja:  a közösség kialakulásának, rétegződésének dinamikája,  a társak véleményének befolyásának alakulása,  a közösségi aktivitás mértéke, szilárdsága,  a karakter formálódása. Semmiféle szocializációs folyamat, közösségalakítás nem lehetséges a közösségi magatartás elveit és formáit megfogalmazó határozott, félreérthetetlen követelményrendszer támasztása nélkül. Minden további lépésnek előfeltétele, hogy a támasztott követelményeket maguk a pedagógusok is komolyan vegyék, és értsék azok pedagógiai funkcióját. Az előbbi szempontokat próbáljuk figyelembe venni a helyi kollégiumi házirend és napirend kialakításakor. A kollégium közössége, csoportjai a személyiség alakulásának fontos, de nem egyetlen színtere. A személyiségfejlődés fő helyszíne a család. A kollégiumi szocializációs, nevelési tevékenység fő funkcióit a következőkben látjuk:  a világban elfoglalt hely meghatározása, értelmezése;  a cselekvés céljainak felismerése;  azoknak az eszközöknek a megismertetése, amelyeket a célok elérése érdekében fel lehet használni;  a közösség viselkedési normáinak, határainak kijelölése;  a megerősített normák szellemében való viselkedés motiválása;  magatartási minta felállítása, amely a fent jelzett célokból, eszközökből, normákból, és motivációkból áll. A kollégista diákok életük egyik legkritikusabb periódusában a felnőtté válás idején egész további életükre meghatározó tapasztalatokat szereznek a kollégiumi közösségben. A szociális szerepek tanulása, magatartás- és életmódminták követése tekintetében a tanári példamutatás lehet a leginkább célravezető. Nyilvánvaló, hogy csak olyan nevelőtestület képes a személyiség formálására, amelynek tagjai mindennapi tevékenységük során gyakorolják a demokratikus elveket, hozzászoktak az önálló cselekvés lehetőségéhez a kollégium előtt álló feladatok megoldásában. Céljaik, és módszereik találkoznak az iskolavezetés, a szülők, a diákok ilyen irányú igényeivel. Eredményesség és hatékonyság tekintetében alapvető a tantestületben uralkodó légkör és munkastílus jellege. A szocializációs készségek kialakítása fejlesztése eredményeként (a nevelés céljaként) a legfontosabb, hogy önállóan gondolkodó és cselekvő fiatalok hagyják el az intézményt.

3.3.2. A tanulmányi munka segítése A tanulási kultúra fejlesztése Meghatározó jellegű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A csoportnevelőnek, a tanulószobára beosztott pedagógusnak, valamint a tanulóval egyénileg foglalkozó nevelőtanárnak ennek érdekében változatos módszereket kell alkalmaznia. Ezen kívül a tanév során fel kell mérnünk 115

a tanulási stílusokat és képességeket, a rászoruló diákoknak módszertani segítséget kell nyújtanunk szervezett és egyéni foglalkozások keretében. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása Célunk, hogy a kollégium segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése. Továbbá feladatunk, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok tudásvágyát, kitartását. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küzdő, a kreativitás szintjén és/vagy motivációjukat tekintve fejletlen tanulót. Figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat. A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra. A tehetséggondozás A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. A kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, a tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést igényelnek. Differenciált foglalkozások A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek. A tanulószobai- és csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvető a differenciált foglalkozás. A lemaradó tanulók felzárkóztatására külön foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges gyerekek felkarolására is, különös tekintettel akkor, ha az adott tanulók hátrányos helyzetűek. A tevékenység színterei: szakköri óra, sportkör, egyéni és csoportos foglalkozások valamint minden egyéb diákjaink részvételével kapcsolatos foglalkozás (versenyekre való felkészítés, rendezvény-előkészület, közéleti szerepvállalás, szervezőmunka, stb.).

3.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. Elsődleges feladatnak tekintjük ezen tanulók kiszűrését,

116

melynek módja lehet bemutatkozó fogalmazás íratása; az egyéni törődés során kötetlen beszélgetés kialakítása; a tanuló családjával, osztályfőnökével való beszélgetés; a veszélyeztetettségre utaló jelek megfigyelése, felismerése. Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink:  minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk;  tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát;  a tudomásunkra jutott információkat bizalmasan kezeljük, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel;  senkit nem részesítünk indokolatlan előnyben. Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai  a csoportnevelőknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, illetve a nevelőintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal;  közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén);  kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek;  a nevelőknek feladata a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például világosítsa fel őket az igénybe vehető szociális juttatásokról);  a nevelőnek tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek.

A szociális hátrányok ellensúlyozása A kollégiumba kerülő tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élnek, munkanélküli szülők gyermekei, vagy a létminimum alatt élő családokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük ezeknek a tanulóknak társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a következőket kell tennünk:  az iskolánkba járó tanulók közül a rászorulóknak kedvezményes térítés ellenében, az iskola ifjúságvédelmi felelősével koordinálva biztosítunk étkezési lehetőséget;  az iskola ifjúságvédelmi felelőse segélyezésre tesz javaslatot az illetékes önkormányzatnál;  felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások).

Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel. Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom erősítése érdekében. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, a közös tevékenységekbe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe.

117

Filmvetítések keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, megbeszélésére. Előadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintű előadásokra, drogellenes programokat szervezünk. Szükség esetén az iskolaorvos, a védőnő, esetleg más szakemberek segítségét kérjük.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és/vagy magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell fordítanunk a visszahúzódó, csendes diákokra az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyerek perifériára kerüljön, ezért erősíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelés érzését. A nevelő indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra. Az egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások és a közös tevékenységek során egyre jobban integrálódhatnak a beilleszkedési zavarokkal küzdő diákjaink is a közösségi szintekbe. Ezért a kollégiumban különösen fontos, hogy olyan változatos tevékenykedési kört biztosítsunk, amelyben minden kollégista diák talál érdeklődésének megfelelőt, ingerekben gazdag környezetet teremtsünk számukra.

3.3.4. Egészség- és személyiségfejlesztés A kollégium egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének megőrzése, javítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk működésének megismerését, megértését. Ezen ismeretek elősegítik a prevenciós munkát. Pozitív életvezetési modellek megismertetésével kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. A nevelők pozitív mintaadásával próbáljuk csökkenteni a deviáns viselkedés kialakulásának kockázatát, egyben módot adva az egészséges élet modelljének megismerésére. Fontosnak tartjuk az egészséges testi, lelki fejlődés biztosítását a tanulók számára. Központi kérdés a tűz- és balesetvédelmi, az elsősegély-nyújtási ismeretek bővítése; az egészséges táplálkozás megismerése, a rendszeres tisztálkodás és a beteg vagy sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítása; a káros szokások kialakulásának megelőzése.

Az egészségfejlesztés főbb területei  a legalapvetőbb higiéniás szokások rögzítése  testi, lelki, mentálhigiénés egészség védelme  az egészséges táplálkozás  az aktív testmozgás  a dohányzás visszaszorítása  az alkohol- és drog-prevenció  az AIDS prevenció  az egészséges életritmus kialakítása 118

Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és szintjei Kollégiumunkban az egészségfejlesztés alapvető célcsoportja a kollégiumi lakók közössége, azon belül az egyes tanulócsoportok és természetesen egyéni foglalkozások keretében a személyes problémákra keresünk megoldásokat. Ezt a munkát a nevelőtestületen kívül az intézmény minden dolgozója igyekszik segíteni, de a tanulók szüleinek közreműködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, előadások szervezésével, konzultációk biztosításával is próbáljuk céljainkat megvalósítani. Orvos, védőnő, egészségügyi szűrővizsgálatok Minden hétköznap rendel a kollégiumban az iskolaorvos egy-egy órát. Rendszeresen ellátjuk a kollégiumot a legalapvetőbb gyógyszerekkel és kötszerekkel. A szűrővizsgálatok során nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás), hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás-, hallásvizsgálat). A szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel, céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esélyteremtés az egészséges életvitelre.

Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is hozzájárul, hogy a fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi a jövőben:  Megfelelő napirend kialakításával és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk.  Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében.  Különös figyelmet fordítunk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a tágabb környezetért való felelősség kialakítására. Ugyanezt a célt szolgálja a folyosók és egyéb közös helyiségek díszítése, szépítése.  Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné, ruházatuk és ágyneműjük tisztántartásának fontosságára, melynek minden feltétele biztosított kollégiumunkban.  A csoportnevelőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, konyha- és hűtőszekrény-használatra. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására.  Az Alapprogram által előírt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola védőnőjét, szükség esetén az iskolaorvost is felkérjük tanácsadó foglalkozás megtartására.

119





A tanítási órák után legalább egy óra szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, mikor igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulószobai foglalkozások kezdete előtt, majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével. Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti p takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk.

A személyiség fejlesztése A személyiségfejlesztés fontos része az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket. Törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetni tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az egészséges életmódot. Ehhez a csoportnevelői foglalkozásokon túl szakemberek segítségét is igénybe vesszük.

3.3.5.A környezeti nevelés A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a környezettel való harmonikus együttélésre. Feladatunk megmutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok esetleges kezelésére. Ösztönözzük a tanulókat a szűkebb és tágabb környezetük védelmére, és hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől. Meg kell értetnünk, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét.

3.3.6. Hagyományőrzés és ápolás A csoportoktól függetlenül kollégiumunkban számos közösség alakul és működik, a diákok különböző érdeklődési köre szerint, önkéntes szerveződés alapján. Ilyenek például a hagyományos szakkörök, sportkörök, baráti körök, szobaközösségek. Kollégiumi hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink érzelmileg is kötődjenek kollégiumunkhoz. A hagyományok őrzése egy sajátos arculatot biztosít a kollégiumnak, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi kollégiumtól. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő egészséges és kulturált eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget. Kulturális és sport hagyományaink:  évnyitó közgyűlés /Diákönkormányzat, nevelők/  ismerkedési est  kilencedikesek bemutatkozó estje  aradi vértanúk napja /csoportonként/  október 23. /csoportonként/

120

             

közös név-, és születésnapok az első félévben ünneplőknek klubest, ajándékozás /csoportonként/ Ki mit tud? Kollégiumi kulturális verseny /Diákönkormányzat/ Mikulás nap Karácsony Kollégiumi Kupa /röplabda, kosárlabda/ /Diákönkormányzat/ Farsangi jelmezes felvonulás, vetélkedő önkormányzati tisztújítás /Diákönkormányzat/ közös név- és születésnap a második félévben ünneplőknek, klubest, ajándékozás /csoportonként/ Március 15. /csoportonként/ A város kollégiumai között minden évben megrendezett vetélkedő Költészet napja, versmondó verseny /Diákönkormányzat/ közös készülődés a Húsvétra, tojásfestés, ajándékkészítés, „Nyuszi-buli” ballagás, búcsúztató a kollégiumban Záró közgyűlés: eredmények, események értékelése /Diákönkormányzat, nevelők/

Változatos és differenciált rendezvénytervünk alapján a kollégiumunk számtalan lehetőséget biztosít, az ünnepi közgyűléstől az ünnepélyen, a beszélgetésen, előadásokon, klubesteken át, a közös értékelésen való eredmény szerinti megemlítésig, amely külön ösztönző erővel hat a diákokra. Kollégiumi életünk szervezésében, lebonyolításában fontos szerepet kap a kollégiumi Diákönkormányzat.

4. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete A kollégium a Pedagógiai Program alapján éves tanulói foglalkozási tervet készít, melynek elkészítéséhez minden tanév első hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen kötelezően- és szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni.

4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 4.1.1.Tanulást segítő foglalkozások A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással, mely meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden kollégista diák számára kötelező, kivéve a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért, önálló tanulásra képes tanulóinkat. Kollégiumunkban a tanulószobai és az egyéni fejlesztést megvalósító foglakozási idő összesen heti 14 óra, azonban a különböző képességű diákoknak más-más idő szükséges a tananyag megfelelő elsajátításához. Ezt figyelembe véve a fenti órakeret egyéni elbírálás alapján csökkenthető vagy növelhető.

121

A kollégiumba bekerült diákok különböző alapismeretekkel rendelkeznek, hiszen az iskolák változó színvonalon oktatnak. A beérkező diákok tudásszintjét felmérve lehetőség szerint differenciáltan kell a szilenciumokat megszervezni. Segíteni kell a diákokat a helyes időbeosztás kialakításában a hatékony tanulás érdekében. A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is. A szilenciumi munka segítése és ellenőrzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet. A hatékony szilenciumi munkát biztosító módszerek:  a foglalkozások pontos és következetes kezdése,  szilenciumi fegyelem biztosítása;  a tanulmányi eredmények nyilvántartása;  a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése. A szilenciumi foglalkozások megszervezésénél az iskolaépületben nyugodt tanulási feltételeket tudunk biztosítani, a kollégiumi épületben található tanteremben az esti órákban is lehetőség van a tanulásra. Naponta 3 tanórát tartunk, délután 16.00–18.30-ig, illetve azok részére, akiknek több időre van szükségük vagy a délutáni tanórákon igazolt más elfoglaltság miatt nem tudtak részt venni 19.15-20.00-ig. Nevelői mérlegelés alapján a vacsora utáni időszakban a teherbíró képesség és szükségesség figyelembevételével a szilenciumot el lehet rendelni. A csoportvezető nevelők elbírálása szerint a tanulmányi eredményeket figyelembe véve szobai tanulás lehetősége is biztosított. Tanulóinknak szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat is tartunk, szervezünk. A napi kötelező tanulószobai tanulás alól felmentést adunk tanulmányi előmenetel, nevelői mérlegelés, indokolt egyéni kérelem esetén.

4.1.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások A csoportfoglalkozásokat heti egy alkalommal általában a csoportvezető nevelő tartja. Minden nevelő éves munkatervben rögzíti a csoportjával megvalósítani kívánt feladatokat a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának figyelembevételével. Azokon a csoportfoglalkozásokon, melyek nem az Alapprogram témaköreit dolgozzák fel, elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. A tanulók egészségének védelme érdekében több alkalommal is helyet kell kapnia a káros szenvedélyek megelőzéséről való beszélgetésnek. A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására tanácsot kapjanak.

A 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 122

4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR Tanulás

9. 10. 11. 12. 13-14 évfolyam. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4 3 3 1 1

Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

3

3

4

3

2

3

3

2

4

5

Környezettudatosság

2

2

2

2

3

Testi és lelki egészség

4

4

4

4

4

Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

3

3

3

3

2

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a tanulók. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Csoportfoglalkozások tartalma: A csoportfoglalkozások jellemzője, hogy egy-egy alkalommal meghatározott információmennyiséget kell feldolgozni. A résztvevőknek személyes tapasztalatuk vagy élményük keletkezik a foglalkozás során. A csoportfoglalkozást vezető feladata az, hogy a foglalkozások teljes folyamatát végiggondolva előkészítse azt. Minden egyes foglalkozásnak meghatározott forgatókönyve van. A forgatókönyvet a csoportvezető a csoport igényeinek megfelelően megváltoztathatja, viszont minden csoportfoglalkozásra a feladatok gyakorlati lebonyolításához az eszközöket elő kell készítenie. A csoportfoglalkozás kötött felépítésű, a foglalkozás általában 5 elemet tartalmaz:  Hangulatteremtés – mint módszer azt jelenti, hogy elválasztjuk a hagyományos ismeretátadástól ezt a foglalkozási formát. (pl. játékkal, fejtörővel kezdjük a foglalkozást)  Célkitűzés – fontos, hogy tudatosuljon a résztvevőkben, ma mit kell tenniük önmagukért. (Ezt általában rövid közlési formában oldjuk meg.)

123

 



Ismeretfeldolgozás – meghatározott tartalmú strukturált előadások, tanulói referátumok, beszélgetések, gyakorlatok segítségével dolgozza fel a csoport a témát. Személyes mérleg – egyéni megnyilatkozásokat várunk, kérdésekre válaszokat gyűjtünk, amiben a résztvevők megfogalmazzák, mit kaptak, mit nyertek a foglalkozás révén. A következő foglalkozások előkészítése – az ismeretfeldolgozás szakaszban sokszor építünk a résztvevők önálló munkájára, amit a két foglalkozás között kell elkészíteniük.

Csoportfoglalkozások szervezési rendje A heti egy alkalommal tartott csoportfoglalkozásokat minden nevelő éves munkatervben rögzíti. A csoportfoglalkozások időpontja állandó. A kollégisták csoportba sorolásának nincsenek a tanulási képességektől, teljesítménytől függő szempontjai. A csoportok kialakítása évfolyamonként, szakmánként történik, de nem minden esetben ragaszkodunk ehhez a szemponthoz, így vannak vegyes évfolyamú csoportjaink. A csoportokat tanévenként a beiskolázástól függően alakítjuk, vezérelvként ügyelve arra, hogy a tanulók minden évben lehetőleg ugyanahhoz a nevelőtanárhoz kerüljenek. A csoportfoglalkozás keretében a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek értékelése is történik. E foglalkozások során lehetőség nyílik a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására, a szociális viselkedés alapvető szabályainak és értékrendjének megismerésére. Az erkölccsel, illemmel kapcsolatos témák, kérdéskörök évenkénti beosztásban és egymásra építve tartalmazzák az etikai beszélgetések témáit. Az együttélés, a társas kapcsolatok etikai követelményeinek közvetítésén túl foglalkozunk a tanulási és a munkaerkölcs kialakításával, a munka megbecsülésének, a tulajdon védelmének kérdéseivel is.

4.1.3. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások A kollégium diákjai kötelezően és szabadon is választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást. Az egy kötelezően választott szakkörön, foglalkozáson heti rendszerességgel meg kell jelenniük, de más foglalkozásokon is részt vehetnek a foglalkozást tartó nevelő engedélyével. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások szervezésekor meghatározó szerepet kap a tanév elején felmért tanulói igény, a nevelőtestület összetétele, képzettsége, a rendelkezésre álló tárgyi feltételek, az egészséges életmódra nevelés, a sportköri foglalkozás és környezetünk megismerése és védelme.(pl. kézműves szakkör, labdajátékok, aerobic, testépítés, film-klub, újságírás, rajz és festészet, stb.)

4.2. Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, az információs kultúra fejlesztésével, művészeti élmények befogadására való lehetőségek nyújtásával. Ennek érdekében Internetes hozzáférést biztosítunk a tanulóknak, rendszeres színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk, belső házi könyvtárat működtetünk a kollégista diákok számára. Az Alapprogramban előírt foglalkozásokon kívül a diákok érdeklődésének, igényének megfelelő előadásokat, túrákat is szervezünk. 124

4.3. Kollégiumi élet szervezése A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről. A kollégium munkarendje alkalmazkodik a társintézmények iskolai munkarendjéhez. A kollégium sajátosságaiból adódóan napi 24 órás munkaidőben működik. A kollégium élet- és munkarendjét kollégiumi szintű keretszabályozással, keretprogramokkal a tanulócsoportok sajátosságainak megfelelően a nevelőtestület készíti és fogadja el. A tanulók munkarendjének kialakításánál az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételek biztosítása és a pozitív szokásrendszer kialakítása az irányadó. A tanítási idő kivételével a fiatalok a kollégiumban tartózkodnak. Alapvető feladatunk, hogy részükre változatos, egyéniségfejlesztő tevékenységeket szervezzünk. A tevékenységi formák között minden kollégista találja meg a számára kedvező elfoglaltságot. Céljaink elérése érdekében ingergazdag környezetet kell teremtenünk számukra

5. Diákönkormányzat A diákönkormányzatban a kollégium minden tanulója választó és választható. A kollégium vezetése és a diákönkormányzat elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár útján tájékoztatja a nevelőket és a diákokat az aktuális kérdésekről. A kollégiumi diákönkormányzat élén a közgyűlés által választott diákvezetőség áll. A diákönkormányzat működéséhez a kollégium helyiséget biztosít. A diák-önkormányzati tevékenység fő terepe a demokratizmus tanulásának, a demokratikus érdekérvényesítő technikák alkalmazásának.

5.1. A diákönkormányzat célja, feladatai:        

eredményes működésével tanítson állampolgári szerepre, adjon lehetőséget állampolgári ismeretek gyakorlására; legyen a tanulók valóságos öntevékenységen alapuló szervezete, érdekeik érvényesítésének a terepe; neveljen egymásért, a közösségért végzett tevékenykedésre; véleményalkotás a diákokat érintő kérdésekben; javaslattételekkel éljen a diákokat érintő valamennyi kérdésben; évente legalább egy alkalommal összehívja a diákönkormányzat vezetőségválasztó közgyűlését; legyen a demokratikus értékrend, az európai gondolkodás kialakításának színtere; szükség esetén segítőket (pedagógust, szülőt, jogászt) kérjen fel munkájának támogatására.

5.2. A diákönkormányzat jogköreinek értelmezése: Döntési jogkör:

125

A diák-önkormányzati szerv önállóan, a saját belső működési szabályzatában meghatározott módon és az abban rögzített feltételek betartásával határoz a jogkörébe utalt kérdésekben, természetesen a vonatkozó más törvényi, jogszabályi előírásoknak megfelelően. Dönt:  a diákönkormányzat működési rendjéről;  a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;  hatáskörének gyakorlásához maga alakítja ki elképzeléseit;  csoportok közötti feladatelosztásról, ünnepi események formai és tartalmi kereteiről, hagyományok ápolásáról, fejlesztéséről. A diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben véleményezési joga van a nevelőtestületnek, de ezt a véleményt nem kötelező elfogadni. Egyetértési jogkör: A diák-önkormányzat hatáskörébe tartozó témákban egyetértése nélkül nem hozható döntés, vétójoga van. Tehát nem a diákönkormányzat vagy valamely szerve hozza meg a döntést, hanem az igazgató, kollégiumvezető, nevelőtestület vagy más hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy. A diákönkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben egyetértése nélkül hozott döntés szabálysértő. Ha a kollégium nem kéri a diákönkormányzat egyetértését, akkor ezt a diákönkormányzat kezdeményezze.

5.3. A diákönkormányzat felépítése és működése: Kollégiumunkban minden év január 15. és március 15. között Diák önkormányzati választásokra kerül sor, évfolyamonként 2-2 főt delegálnak. (Addig a 9-esek megfigyelőként részt vesznek az önkormányzat munkájában.) Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működnek, amelyet minden tanévben a kollégiumi nevelőtestület véleményezési jogával élve megtekint, és amelyre a diákönkormányzat aktuális vezetősége tesz javaslatot és a diákönkormányzat tagjai fogadnak el. Céljaikat is ebben fogalmazzák meg. Élhetnek saját – törvényesen előírt – döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jogkörükkel.  a diákönkormányzatnak tagja lehet alanyi jogon a kollégium bármely tanulója, valamint képviselőik útján a kollégium valamennyi csoportja, közössége és diákköre (csoportosan);  a diákönkormányzat megújítását minden évben el kell végezni  a diákönkormányzat vezetőjének feladata, hogy a tisztújító közgyűlést összehívja  a tisztújító közgyűlésen megválasztott tisztségviselők feladataikat a választást követő első tanítási naptól gyakorolják a következő tisztújító közgyűlésig. A diákönkormányzat vezetősége:  a csoportok maguk választják meg vezetőjüket, akik automatikusan tagjai a diákönkormányzatnak (DÖK);  a DÖK vezetőségének tagjai titkos szavazással választják meg a diákönkormányzat elnökét és tisztségviselőit;  a DÖK munkáját a diákok által felkért, az iskolában dolgozó pedagógus is segítheti;  a DÖK a feladatok ellátásához szükséges időközönként ülésezik, tevékenységéről és végzett munkájáról értékelést készít;  amennyiben a kollégium vezetése kéri, a diákönkormányzat végzett munkájáról írásban vagy szóban tájékoztatást ad;

126



 

a diákönkormányzat évente egyszer tartja rendes (tisztújító) közgyűlését, tagjainak kérésére azonban évente többször is összehívható, de az már „rendkívüli” közgyűlés címszóval; a DÖK éves munkarend alapján végzi tevékenységét, ettől egyedi kezdeményezés alapján eltérhet; a DÖK ülésein akkor hozható érvényes döntés, ha a szavazati jogú tagok fele jelen van.

A diákönkormányzat gazdálkodása:  a diákönkormányzat éves működését az iskolától a működéshez rendelkezésre bocsátott, illetve pályázati vagy más úton elnyert eseti anyagi eszközök felhasználásával biztosítja;  a diákönkormányzat éves költségvetését a DÖK vezetősége terjeszti elő és az évi rendes diákönkormányzati közgyűlés hagyja jóvá;  a diákönkormányzat feladatainak ellátásához díjmenetesen használja a kollégium helységeit, berendezéseit, de ezzel nem korlátozhatja a működésüket.

6. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az érintett iskolák és a kollégium tanári közössége, a szülők és a tanulók szervezetei között az elmúlt évek hagyományai alapján munkakapcsolat alakult ki. A kapcsolatokat törvényi előírások, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és a Házirend szabályozza. Az együttműködés alapvetően a nevelési-oktatási információcserén alapszik. Meghatározók a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális veszélyeztetettségének, életkori sajátosságainak kérdésköréből adódó problémák. A tehetséges és különleges képességű tanulók támogatása ugyanolyan fontosságú feladat, mint a beilleszkedési problémákkal küzdők, vagy a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése. Az együttműködés során közösen kell törekedni az oktatási- nevelési célokban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet részvételét a kollégium nevelési programjában. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái  Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek,  Iskolaszék  Szülői szervezet  Diák szervezetek (kollégiumi, intézményi diákönkormányzat) Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei  oktatási - nevelési programok és dokumentumok megbeszélése, véleményezése során;  fegyelmi eljárások esetén Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között:  az osztályfőnökök és a csoportvezető nevelők közötti folyamatos kapcsolat;  a nevelési feladatok egyeztetése érdekében időszakosan az intézmény-vezetés, a kollégiumvezető és esetleg a nevelőtanárok megbeszélése

127

Együttműködési keretek a kollégium és a szülők között:  az iskolával közösen tartott szülői értekezletek, fogadó órák,  rendszeres kapcsolattartás a csoportvezető és a szülői ház között, indokolt esetben családlátogatás. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének fejlesztési irányait a törvényi változások, a minőségirányítási program és a piaci igényekhez alkalmazkodó szakképzés együttesen motiválja.

7. A kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere A minőségirányítás olyan tudatos, szervezett és folyamatos tevékenység, amely a kollégium partnerközpontú céljainak és napi működésének közelítését szolgálja. A minőségirányítási rendszer folyamatleírása az intézményi minőségirányítási program része.

7.1. Minőségirányítás a kollégiumban 7.1.1. A minőségirányítási rendszer feladatai     

Az intézmény tevékenységével kapcsolatos információk rögzítése, rendszerezése. Szakemberek számára az átláthatóság biztosítása. A meghatározott gyakorisággal elvégzett mérések eredményeinek összehasonlítása, a folyamatok megerősítése és a korrekciója. Önellenőrzés, önértékelés. E folyamat optimalizálása, a minőségszemlélet kialakítása.

A részletes helyi megvalósítás algoritmusát középiskolánk minőségirányítási rendszerének dokumentumai tartalmazzák.

7.1.2. A minőségirányítási tevékenység A minőségirányítási tevékenység hosszú távú és folyamatos munkát jelent, amely a minőségirányítás adta kereteken belül rugalmasan folyik. Egy-egy munkafolyamat vagy szakmai probléma megoldására szerveződő munkacsoportokban történik. A csoport tagjai a felmerült problémákat közösen oldják meg, megoldási javaslatokat dolgoznak ki, közreműködnek a javaslatok bevezetésében és értékelik a bevezetett javítások hatékonyságát.

7.2. Az értékelés 7.2.1. Az értékelés alapelvei Az értékelésnek a Pedagógiai Programban elfogadott szempontok alapján, mindenki által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy mindenki ismerje az értékelés szempontjait, és tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel. Az értékelésnek személyre szólónak és ösztönzőnek, rendszeresnek, tény- és tárgyszerűnek kell lennie. Nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű: a pozitívumokat kiemelőnek, a javítási 128

területeket megnevezőnek kell lennie. Fontos, hogy rámutasson a hiányosságokra és segítse a továbblépést, valamint a követelmények és elvárások pontos ismeretében, alapján történjen.

7.2.2. Az értékelés formái, alkalmai Az értékelés a kollégium nevelési folyamatában közvetlenül részt vevők számára kétirányú: egyfelől a véleményüket kérjük a kollégiumról, másrészt értékeljük a folyamatban elvégzett munkájukat. A pedagógusi munkát, valamint a diákok tanulmányi és közösségi munkáját félévente vizsgáljuk, míg a kollégiummal kapcsolatban álló partnerek elégedettségét a minőségellenőrzési munkacsoport irányításával mérjük.

7.2.3. A kollégiumi munka értékelésének területei Értékelt terület

Értékelő személy

a pedagógiai program időarányos megvalósulása

munkaközösség-vezető

éves tanulói foglalkozási terv megvalósulása

munkaközösség-vezető

tanulmányi munka, szilenciumokon, kötelező foglalkozásokon való részvétel, hiányzások, közösségi munka, magatartás, szorgalom

foglalkozásvezető, csoportnevelő, munkaközösség-vezető

kiemelkedő tanulmányi, művészeti és sporteredmények, a kötelező foglalkozásokon való munka, kollégiumi és/vagy csoportrendezvények

foglalkozásvezető, csoportnevelő, munkaközösség-vezető

munkaközösség-vezető munkája

intézményvezető

a pedagógus dolgozók munkája

intézményvezető

a nem pedagógus dolgozók munkája

intézményvezető

a kollégiumi munka körülményei

intézményvezető, munkaközösség-vezető, kollégiumi nevelők

diákmozgalom

intézményvezető diákmozgalmat segítő tanár, csoportnevelők, munkaközösség-vezető

diákmozgalmat segítő tanár

intézményvezető, munkaközösség-vezető, DÖK

7.2.4. A tanulók munkájának értékelése A tanulói munka értékelésére fokozottan érvényes, hogy a diákok által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy a diákok tisztában legyenek az értékelés szempontjaival és tisztában legyenek a velük szemben támasztott követelményekkel. A követelményeket minden tanár köteles betartani. Az egységes követelményrendszer megfogalmazása és megtartása a nevelőtestület és a kollégiumvezetés feladata.

129

Az értékelés területei Csoportfoglalkozásokon, kötelező foglalkozásokon való részvétel, a tanulók tanulmányi teljesítménye, előrehaladása, fegyelem, szorgalom, rendszeretet, tisztaság, a kollégiumi és az általános emberi rendszabályok, értékek tiszteletben tartása, közösségi munkavégzés, versenyeken való részvétel, eredmények.

Az értékelés formái, alkalmai Szóbeli értékelés A napi munka során adott cselekedetekhez kapcsolódóan, diákokkal folytatott helyzetfeltáró beszélgetések során, szülői értekezleteken, fogadóórán, havonta a naplók egyeztetése után, a félévi és év végi eredmények megszületésekor, a tantestület előtti értékelés, az egész diákközösség előtti értékelés, közös együttlétek (kirándulás, kulturális program, házi versenyek, vetélkedők) értékelése, felkérésre vagy önként végzett feladatok értékelése. A közösségért végzett munka, a tisztaság és a tanulmányi eredmények értékelésébe bevonjuk a tanulókat, így fejlesztve erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat. Szöveges értékelés  kiemelkedő teljesítményű, illetve problémás tanulóknál levélben vagy az ellenőrző könyvön keresztül a szülő értesítése  külső, illetve az iskolavezetés felkérésre készített vélemények, minősítések, összegzések, statisztikák  partneriskolákkal való kapcsolattartás Számszerű értékelés A számszerűsítő értékelés érthetőbbé teszi a nehezen megragadható tendenciákat. Általuk így hatékonyabban alakítható ki a diákokban az önkontroll, az önértékelés képessége, a realitásérzék. Alkalmazzuk: a tanulmányi helyzet alakulására, az osztályzatok összegzésére, átlagszámításra, szobatisztaság és rend mérésére. A csoportnevelő tanár havonta egyezteti a napló és az ellenőrző jegyeit és a diákkal együtt áttekinti az adott időszak teljesítményét. Diagnosztizáló mérések Év elején, főként a kilencedikes, év közben pedig az újonnan érkezett tanulók esetében fontos, hogy a kollégium diagnosztikus értékelést végezzen. Az alapvető írási, olvasási, szövegértési és összegző képesség, az alapvető számolási képesség, tanulási stílus vizsgálata.

130

8. Záradék A Pedagógiai Program hatálybalépésének időpontja: 2013. szeptember 1. Megtekinthető: az iskola könyvtára, illetve honlapja (http://web.bjg.hu)

A felülvizsgálat rendje: a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, illetve szükség szerint. Jelen Pedagógiai Programot a kollégium vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület tagjai aláírásukkal tanúsítják.

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

......................................................

Kollégiumimunkaközösség-vezető

Intézményvezető

A fenti Pedagógiai Programmal kapcsolatban a Szülői Tanács véleményezési jogot gyakorolt. ………………………………… Szülői Tanács képviselője

131

Legitimáció A pedagógiai program felülvizsgálata – ha a jogszabályok másképp nem rendelkeznek – kétévente történik. A nevelőtestület, a Szülői Tanács és a diákönkormányzat a pedagógiai program átdolgozását elfogadta. Ezt a csatolt jegyzőkönyvek tanúsítják.

fenntartó

Kiss Attila intézményvezető

Ormosné Szécsényi Tímea SZMK vezető

Farkas Franciska DÖK elnök

Csongrád, 2013. augusztus 30.

132

„A műveltség nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyvere.” Német László

A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Sághy Mihály Tagintézményének

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA

I.

Iskolánk rövid története

II.

A pedagógiai munka feltételei Személyi Tárgyi

III.

A képzés szerkezete Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Felnőttképzés Felnőttoktatás

IV.

Nevelési program Pedagógiai alapelveink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanítási óra A tanítási órán kívüli tevékenység Beilleszkedési és magatartásbeli nehézségek enyhítése Gyermek és ifjúságvédelem Tanulási kudarc Szociális hátrányok enyhítése Egészséges életre nevelés Környezeti nevelés Közösségi szolgálat teljesítése A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái együttműködésének formái A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

A felvétel és az átvétel helyi szabályai, a szakképzési törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezések

V.

Helyi tanterv Óratervek Szabadon választható órák Érettségi vizsgatárgyak, középszintű érettségi vizsga témakörei Tankönyvek kiválasztásának szempontjai Mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának módjai A tanulók tanulmányi eredményének, szorgalmának, magatartásának értékelése Az egyes tantárgyak helyi tantervei Szakmai programok Eszközjegyzék

VI.

A kollégium pedagógiai programja

VII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

3

I.

ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE

Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Sághy Mihály Tagintézménye Tel./fax: 63/570-425 63/570-437 E-mail: [email protected]

1976-ban új épületbe költözött a Batsányi János gimnáziumban működő Faipari Szakközépiskola, a csongrádi 610-es számú Szakmunkásképző Intézet és a középiskolai kollégium, majd a három intézményt összevonták, egy igazgatóságot szerveztek. Az új iskola modern épület, de tágas udvara parkosított, szabadtéri sportpályák is elfértek. 1979-ben a szakközépiskola bővült, gépszerelő és -karbantartó szak is indult, s ezek az osztályok áttértek a faiparival együtt a technikusképzésre. 1996-ban – a korszerű igényeknek megfelelően – az informatika szakközépiskolai oktatását megkezdtük, majd az 1997/98-as tanévben szintén az igények hívták életre a kereskedelem-marketing osztályt. Az iskola 2007. július 31-éig önálló intézményként működött, majd augusztus 1-jétől a Csongrádi Oktatási Központ Tagintézménye lett. Jelenleg a szakközépiskolai osztályokban a 9-12. évfolyamokon általános képzés folyik szakmai alapozó tárgyakkal, a szakképzés pedig érettségi után kezdődik az országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint. A több mint száz éves hagyománnyal rendelkező szakmunkásképzést folytató iskolát is beolvasztották az új iskolába. Az oktatás a hagyományok megőrzése mellett itt is kereste az újabb formákat. Az emelt szintű oktatást követte az IPOSZ rendszerű képzés, 1997-ben pedig a 2+2-es képzés. A jogszabályi háttér megváltozása miatt ma a 9-10. osztályban általános képzés kifutó rendszerben folyik, s a 10. osztály befejezése után kezdik a tanulók a szakma tanulását az OKJ szerint. A 2011/12. tanévben elindítottuk az első osztályt az un. alternatív, előrehozott szakképzés keretében kőműves, gépi forgácsoló és asztalos szakmákban. 1991-ben új szakmával bővítettük az oktatást, amelyeknek feltételei a legkorszerűbbek voltak. A mezőgazdasági gazdasszonyképzés igen népszerű volt. Ezt követte az 1997-ben beindított falusi vendéglátó szak, amely követte a város idegenforgalmi terveit. A 2013/14. tanévtől az új kerettanterv szerint kezdődik a képzés a szakközépiskolai és a szakiskolai osztályokban egyaránt. Iskolánk a helyi igényeknek megfelelően - a csongrádi üzemekre, vállalkozókra építve - ellátja a szakoktatási feladatokat, biztosítja a városnak, ill. a környező falvaknak a szakemberképzést, faipari és informatika szakon pedig a régiónak is képez technikusokat. Igyekszünk megfelelni a munkaerőpiac követelményeinek, az oktatott szakmákat a kereslethez igazítva. A szakmai képzés egyrészt iskolai tanműhelyekben, másrészt kisiparosoknál, ill. vállalati tanműhelyekben és magánvállalkozóknál folyik. Az iskolánk beiskolázási körzete a szakmunkásképző évfolyamokon Csongrád és a környékbeli falvak; a szakközépiskolai osztályokban már jóval nagyobb: a régió.

4

A tanulóinknak kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani 120 férőhelyes kollégiumunkban.

II.

A PEDAGÓGIAI MUNKA FELTÉTELEI

Személyi feltételek Az iskola felnőtt dolgozóinak a száma 57 fő, ebből aktív pedagógus 40 fő. A pedagógusok munkáját segíti egy könyvtáros asszisztens, egy rendszergazda, egy főállású ifjúságvédelmi felelős valamint az ügyviteli és technikai dolgozók. A szakmai tárgyakat egyetemi végzettségű okleveles mérnökök, ill. főiskolai végzettségű üzemmérnökök tanítják, akiknek többsége ezen kívül pedagógiai végzettséggel is rendelkezik. A közismereti tárgyak szakos ellátottsága megfelelő.

Tárgyi feltételek Az iskola épületét 1976-ban adták át, akkor korszerű, jól felszerelt intézmény volt. Szemléltető eszközeivel, zárt láncú televíziós rendszerével kiemelkedő volt a városban. 1993-ban került átadásra a sportcsarnok, amely megoldotta az addig szabadtéri sportpályákon és tanteremben folyó testnevelés gondját, s a létesítmény fontos szerepet tölt be a város életében is. 16.000 kötetes könyvtár áll a tanulók és tanárok rendelkezésére, s a könyvtárban CD-lemezek, videokazetták is találhatók. Az informatika szakcsoport oktatása korszerűen felszerelt számítógépes tantermekben történik, s a tanulók rendelkezésére áll az Internet-hálózat is. Megtörtént a kereskedelem-marketing szakcsoport számára a taniroda kialakítása, amely megfelel a legkorszerűbb elvárásoknak. Rendelkezünk CNC gépekkel, melyek a technikusképzés szakmai színvonalának emelését biztosítják, valamint PLC oktatáshoz szükséges laboratóriummal és mérőlaborral is. A kőműves és ács, állványozó szakma oktatása iskolai tanműhelyben történik, s szintén jól felszerelt tankonyha és tankert áll a falusi vendéglátó szakmunkástanulók rendelkezésére. 2012 szeptemberétől a faipari csarnok gépei, eszközei az iskola tulajdonába kerültek, a faipari képzés az iskola tanműhelyében folyik.

III.

A KÉPZÉS SZERKEZETE 5

Az iskolánk többcélú intézmény: -

szakiskola szakközépiskola kollégium

A szakiskola - általánosan képző szakaszból (9-10. osztály) és szakképzési évfolyamokból (számukat az OKJ tartalmazza) áll (kifutó rendszerben a 2014/15. tanévben utoljára); - felkészíti a tanulókat az alapműveltségi vizsgára. - 9-11. évfolyam (3 éves szakképzés) A szakközépiskola - általánosan képző szakaszból (9-12. osztály) és szakképző évfolyamokból (számukat az OKJ tartalmazza) áll; - felkészíti a tanulókat az érettségi vizsgára. A kollégium - biztosítja a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához; - önálló, az iskola programjával összehangolt nevelési tevékenységet folytat.

Szakmai képzés Kifutó szakmák érettségi után 2013/2014. tanévben 54 543 02 52 521 01 54 481 03

Fa- és bútoripari technikus Gépgyártás technológiai technikus Webmester

Kifutó szakiskolai szakmák 2013/2014. – 2014/2015. tanévben *

33 54301 31 582 15 31 522 03 31 521 09 31 5233 06 31 812 01 33 582 01 33 522 04

Bútorasztalos Kőműves Légtechnikai rendszerszerelő Gépi forgácsoló Hegesztő Panziós, falusi vendéglátó Ács-állványozó Villanyszerelő

Választható szakmák érettségi után 2013/2014. tanévtől

54 481 01 CAD-CAM informatikus 6

54 543 01 Faipari technikus 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus 54 812 01 Idegenvezető 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 346 01 Irodai asszisztens 54 341 01 Kereskedő 54 345 01 Logisztikai ügyintéző 54 481 05 Műszaki informatikus 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős

Választható szakiskolai szakmák 2013/2014. tanévtől

34 582 01 Ács 34 543 02 Asztalos 34 582 02 Bádogos 34 341 01 Eladó 34 521 03 Gépi forgácsoló 34 521 06 Hegesztő 34 582 05 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 34 525 06 Karosszérialakatos 34 542 05 Kárpitos 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 34 811 02 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 34 811 03 Pincér 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó 34 582 10 Szárazépítő 34 521 10 Szerszámkészítő 34 811 05 Vendéglátó eladó 34 522 04 Villanyszerelő 34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő 7

Felnőttoktatás, felnőttképzés  nappali/levelező tagozatos képzés, érettségire felkészítés - időtartama 2 év - 16 évet betöltött, szakmai bizonyítvánnyal rendelkező, vagy középiskola 9.-10. osztályát elvégzett tanulók részére 21 éves korig - az oktatás nappali és levelező munkarendben folyik  szakmai képzés -

OKJ szerint esti tagozatos illetve tanfolyami formában ECL nyelvvizsgára való felkészítés, ill. vizsgáztatás EBC*L vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás

8

-

IV. NEVELÉSI PROGRAM

A) PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

A Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

1.

-

-

A tanítás-nevelés nyelve magyar. Tiszteletben tartjuk a szülő és a gyermek vallási és világnézeti meggyőződését, igény szerint helyet biztosítunk a hitoktatásnak. Az iskola felelősséget vállal a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösségek kialakításáért. Iskolánk kiemelkedő feladatának tartja a kreatív, a kor követelményeinek mindenben megfelelő, biztos alapismeretekkel rendelkező, művelt szakemberek képzését, hogy munkahelyükön megállják helyüket. A mindennapi életben hasznosítható, bővíthető ismereteket szeretnénk nyújtani. Elsősorban gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, ugyanakkor nem feledkezik meg a tehetséggondozásról sem. Törekszik arra, hogy a megfelelő alapműveltség mellett a kulturált viselkedés, emberhez méltó magatartás, a jó ízlés követelményeit is elsajátítsák tanulóink. Fontos feladatunknak tekintjük a környezetvédelmet. Folyamatosan fenntartjuk a tanulók nemzeti identitás-tudatát, megismertetjük velük a népünk által eddig létrehozott értékeket. Vállaljuk a gyenge képességű és eredményű tanulók képzését, felzárkóztatását.

Olyan tanulókat kívánunk nevelni, aki -

maga akarja kezébe venni sorsát és boldogulását, nem másoktól várja embertársait nem származásuk, hanem tulajdonságaik alapján ítéli meg nyitott a világra, a sajátján kívül megbecsüli mások kultúráját az együttműködés és nem a konfrontáció az irányadó magatartásformája hisz az emberi méltóságban, és részt vállal annak megvédésében szolidaritás, a bajba jutottak segítése jellemzi szereti népét, hazáját, megbecsüli annak értékeit, hagyományait fontosnak tartja az emberi kapcsolatokat, szereti és becsüli családját, szűkebb emberi környezetét, lakóhelyét igénye van az élethosszig tartó tanulásra

2./ Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből.

9

Ennek érdekében:  

      

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3./ Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk, megyénk életében.

Ennek érdekében: -

-

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken.

B) AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

10

2. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 3. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés, és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 4. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. 5. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. 6. A család tisztelete. 7. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 8. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 9. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

pedagógusai

által

alkalmazott

Nevelési módszerek intézményünkben:

Ahhoz, hogy nevelési céljainkat meg tudjuk valósítani, meghatározott módon rendezett tevékenységrendszerre van szükség. A nevelés gyakorlatában alkalmazott eljárások rendszere a módszerek rendszere, melyek eredményessége szempontjából nem egy-egy módszerben, hanem módszerek együttesében gondolkodunk. Nincs minden helyzetben, mindenhol egyformán jól alkalmazható módszer, ezért használunk direkt és indirekt módszereket. Általánosságban jellemző nevelési módszereinkre, hogy kiemelkedő szerepük van a nevelési célok és feladatok megvalósításában. Alkalmazásukkal a közösség nevelő hatását, az egyéni aktivitás fokozását szeretnénk elérni. Az egymással összefüggő, rendszert alkotó módszerek alkalmazásakor minden esetben tiszteletben tartjuk a diák személyiségét. A nevelés folyamatában játszott szerepük alapján iskolánkban három módszercsoportot alkalmazunk: 1./ Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2./ Magatartási modellek bemutatásának, közvetítésének módszerei 3./ Tudatosítás, a meggyőződés kialakításának módszerei Ezen csoportokon belül használunk direkt (a nevelő személyes kapcsolata révén hat a tanulóra) és indirekt (a nevelő áttételesen, a tanulói közösségen keresztül hat az egyénre) módszereket.

11

1./ Szokások kialakítását célzó, beidegző módszereink

-

-

Direkt módszerek:         

segítségadás ösztönzés ellenőrzés gyakorlás-gyakoroltatás követelés átterelés értékelés gátlás kiváltó (felügyelet, intés) kényszerítő (felszólítás, parancs, büntetés)

  

közösségi tevékenységek megszervezése közös célok kitűzése hagyományok kialakítása

Indirekt módszerek:

2.) Magatartási modellek bemutatásának, közvetítésének módszerei

-

-

Direkt módszerek:     

elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása külső előadók meghívása

 

a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből

Indirekt módszerek:

3./ Tudatosítás, a meggyőződés kialakításának módszerei

-

Direkt módszerek:   

-

magyarázat beszélgetés tanulók önálló elemző munkájának módszere

Indirekt módszerek:

12

 

felvilágosítás vita

C) A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1./

A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2./

A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3./

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4./

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5./

A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6./

A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7./

A tanulók állampolgári nevelése.

13

Feladat:

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8./

A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A saját szakmájának értékelése, megbecsülése.

9./

A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A káros szenvedélyek elítélése.

D) A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink.

1.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat:Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése.

2.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat:A pedagógusnak alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kamaszkortól az önmagát irányítani tudó fiatal felnőtt korig.

3.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat:A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

14

Feladat:A tanulói közösségeket segítő pedagógus feladata, hogy segítsen a tudatos tervezésben, a szervezésben, abban, hogy a tanulók tapasztalatot gyűjtsenek a közösségi együttélés magatartási és viselkedési formáihoz.

5.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat:A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

E) A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:  A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.  Idegen nyelvből – osztályoktól függetlenül – évfolyamonként kezdő és haladó csoportokat szervezünk.  Szakképző évfolyamokon külső helyszíneken tartott tanítási órákon ismertetjük meg tanulóinkat a legújabb technológiákkal.

2.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a)

Hagyományőrző tevékenységek

15





Az iskola névadójának, Sághy Mihály emlékének ápolása. Minden évben megrendezzük a Sághy-napokat, ahol a névadóról történő megemlékezés mellett tantárgyi vetélkedőket, versenyeket rendezünk. Minden tanévben iskolai ünnepségeket rendezünk a következő napok alkalmával: október 6. október 23. karácsony szalagavató (február) március 15. március 21. – koszorúzás Mansfeld Péter plakettjénél a város középiskoláinak részvételével a végzős tanulók ballagása szakmai végzettséget igazoló bizonyítványok ünnepélyes átadása a kiemelkedő évfordulók (költők, írók, tudósok stb.) megünneplése egyéb, a tanév rendjében meghatározott megemlékezések

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tagintézmény-vezető által megbízott nevelő segíti.

c) Tanulószoba. Ha a szülők igénylik, a 9-10. osztályoknak tanulószobai foglalkozást szervezünk tanítási napokon hétfőtől-csütörtökig napi 2 órában min. 15 tanuló részére.

d) Diákétkeztetés. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A nem kollégista tanulók számára menza áll a rendelkezésre.

e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. f) Tömegsport. Heti két alkalommal 4-4 órában lehetőséget biztosítunk tanulóinknak felügyelet melletti sportolásra. Szintén a mindennapi testedzés lehetőségeit bővíti. Iskolai sportkör. Heti 12 órában négy iskolai sportkör működik (röplabda, labdarúgás, lövészet – a tanulók választása szerint). g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A Beszélni nehéz! szakkör iskolai hagyományait folytatjuk. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, anyanyelvi, illemtani stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken (országos szakmai versenyek stb.) való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

16

i)

Tanulmányi kirándulások. Egy-egy tantárgy tananyagának feldolgozásához tanulmányi kirándulásokat lehet szervezni. (Gyár- és üzemlátogatás, környezetvizsgálat, műemlékek megtekintése stb.)

j)

Nyári tábor. Az iskola minden évben – saját felszerelését használva – nyári tábort szervez.

k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti ismeretterjesztő előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. l)

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, erkölcsileg pozitív témájú filmek megtekintése és megvitatása stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. n) Pályázatok. Tanulóink figyelmét felhívjuk az iskolán kívüli pályázati lehetőségekre, felkészülésüket segítjük. o) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. p) Iskolarádió, iskola-tv, iskolaújság. Az iskolában lehetőség van iskolai rádió, tv működtetésére, ill. iskolaújság megjelenítésére. A működtetést a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja, s a diákönkormányzat hatáskörébe tartozik. q) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, az iskola a helyet biztosítja.

3./A

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:        

3/B.

szoros kapcsolat a helyi nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

A sajátos nevelési szükségletű tanulók integrált nevelése

A Szakértői Bizottságok által tartósan és részlegesen akadályozott, a pszichés fejlődés zavarai miatt dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás tanulók integrált képzését biztosítjuk. Mindezen tevékenységeket a Köznevelési Törvény érvényben lévő paragrafusaiban foglaltak alapján végezzük.

17

3/C. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere

I.

A program háttere: -

II.

a 27.480/2003. számú OKM rendelet a fenntartói oktatáspolitikai elvárások tagintézményi tapasztalatok a beiskolázási körzet szociokulturális viszonyainak alakulása intézményvezetői elkötelezettség

A hátrányos helyzetű tanulók (továbbiakban HH-tanulók)képzésének elvei: a/ Integráló, heterogén intézményi közeget kell kialakítani az oktatási programok eredményes végrehajtásához. b/ Szükséges az egyéni különbségekre alapozott nevelés, amely a tanuló igényeit, törekvéseit,személyiségének speciális erősségeit és gyengeségeit veszi figyelembe. c/ A differenciált oktatás és nevelés nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik, de az oktatási formák igazodnak a közeghez, amelynek a tanuló részese d/ Komplex személyiség fejlesztést, azaz a személyiség struktúrájának leginkább megfelelő biztosítását jelenti. e/ A HH-tanulók képzése illeszkedik a Helyi tantervhez, a képzési típusnak megfelelő oktatási és nevelési feladatokhoz.

III.

Megjelölt célok: a/ Az intézmény tartósan feleljen meg az integrált oktatás feltételeinek. b/ A multikulturális tartalom épüljön be a tagintézmények tanterveibe. c/ Alakuljon ki folyamatos párbeszéd az érintett szülőkkel. d/ A tagintézmények dolgozzanak ki komplex értékelési rendszert. e/ Javuljanak az alább megfogalmazott eredményességi mutatók 1. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.

2. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. 3. Nő az érettségit adó tanintézményekben a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. 4. A tagintézményekben az országos kompetenciamérések eredményei

18

meghaladják a megfelelő iskolatípusok országos átlagait. 5. A tagintézményekben javul a tanulók neveltségi szintje.

IV.

Az integrációs oktatás pedagógiai rendszere

a/ Stratégia kialakítása -

az iskolaátmenet segítése (gólyatábor, kísérletező délutánok, stb.) a heterogén csoportok kialakítása helyzetelemzés (a külső kapcsolatok segítségével, felmérők alapján, stb.) célrendszer kialakítása, aktualizálás (az előző pont alapján) ütemterv készítése (lásd a VI. pontban)

b/ Együttműködések kiépítése -

a szülői házzal a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal a szakmai szakszolgálatokkal a beiskolázási körzet ált. iskoláival a kisebbségi önkormányzattal egyéb civil szervezetekkel

c/ A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Fontosak az önálló tanulási képességet kialakító programok, valamint a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok, ezek a HH-s tanulók integrált képzését célzó tagintézményi tervekben speciálisan és részletesen is megjelennek. A kulcskompetenciák közül a kommunikációs képességet fejlesztő programok feltételei a középiskolai képzés eredményességének, így elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a tanulást segítő eszközök között. A szociális kompetenciák közül a mentálhigiénés programok biztosítják a tanulók testi és lelki egészségével a tanulás kedvező feltételeit. Ezek megjelenése a tagintézményi pedagógiai programokban természetesen szerepel, a HH-s tanulók esetében kétszeresen is indokolt. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok lebonyolítása feltételezi egy mentori rendszer működését, erről a személyi feltételeket taglaló V. pont rendelkezik. Az integrációt elősegítő módszertani elemek közül intézményi szinten az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés a legfontosabb, de a tagintézmények lehetőségeik(képzési profiljuk, vagy egyéni adottságaik, személyi feltételeik) alapján vállalkozhatnak egyéb módszertani lehetőség kiaknázására is (esetenként kooperatív tanulás szervezés, drámapedagógia, sőt projektmódszer is számításba jöhet), de legkézenfekvőbb az előbbi módszerek változatos együttalkalmazása.

A tanári együttműködés legtöbbet segítő formái az értékelő esetmegbeszélések, amelyek nemcsak szorgalmazzák, hanem feltételezik is egy mentori team közös tevékenységét. Az értékelés folyamatosságát és egyediségét szolgálja az egyéni fejlődési napló, amelyet a vezető mentor (lásd az e/ pontban) és a mentori team többi tagja jegyez.

19

A HH-s tanulók integrált oktatása multikulturális tartalmának meg kell jelennie a különböző tantárgyak rendszerében, a tagintézményi pedagógiai programok általános és tantárgyi részleteiben. Az intézmény biztosítja a továbbhaladás feltételeit elsősorban a tagintézményi pályaorientációval, de a tagintézmény jellegéből adódó továbbtanulásra felkészítő sokrétű programkínálattal, ebből a szempontból a tagintézmények összefogása racionális és kölcsönös segítséget is jelenthet.

V.

Személyi feltételek:

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs oktatását mentori team-ek irányítják és ellenőrzik. Valamennyi tagintézményben létre kell hozni egy-egy ilyen irányító csoportot. A tagintézményi mentori team tagjai az osztályfőnöke, az eseti segítők, a tantárgyi segítők és a vezető mentor, és az adott tanuló szülője is bevonható. A vezető mentor - összefogja a mentori team tevékenységét, - gondoskodik az előírt adminisztrációról, - irányítja az esetmegbeszéléseket és az értékelést, - szervezi a szükséges kapcsolatokat, - szükség esetén megállapításokat köt. A vezető mentorok megbízása a tagintézmény-vezetők által évente történik.

VI.

BEVEZETÉSI ÜTEMTERV (kétéves bevezetési periódus)

A tagintézmények kötelesek elkészíteni a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 30/D.§94) és 39/E. § (40 bekezdései alapján az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetési ütemtervét . A tagintézményi pedagógiai programok nemcsak az integrációs elképzeléseket tartalmazzák, hanem a kétéves bevezetési ciklus ütemtervét is a tagintézményi speciális tennivalókkal és az alábbi elvárásokkal: -

az integrációs stratégia kötelező elemeit tartalmazza az első féléves terveket a második évben korrekció kövesse foglalkozzon az iskolába kerülés tagintézményi feladataival térjen ki az iskolai együttműködési rendszerre részletesen tárgyalja meg a tanítást és tanulást segítő eszközrendszer elemeit a tanári együttműködés formáit tervezze és ütemezze jelölje ki az értékelési rendszer eszközeit és ütemezését a második év véglegesítse a módosító tennivalókat tantestületi elfogadás és támogatottság legyen az ütemterv mögött

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:  

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

20

         

a tehetséggondozó foglalkozások; érettségi elkészítők; a iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése; a pályázatokon való részvétel segítése; külső előadók meghívása.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik.  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, családsegítő központot, jegyzői hivatalt, rendőrséget  jelző szerepet tölt be a gyermekjóléti szolgálat és családsegítő központ tevékenységében,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztat az igénybe vehető kedvezményekről  ösztöndíjak, pályázatok megírásában segíti a diákokat,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok - megelőzésére, - feltárására, - megszüntetésére. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:    

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

21

     

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő központtal, polgármesteri hivatalokkal, gyermekorvossal, pszichológussal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal.

e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:           

az indulási hátrányok csökkentése, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, nevelési tanácsadóról, szolgáltatásokról.

6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése:       

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése; segítségnyújtás a szülőknek (Hogyan segítsék gyermekeiket?)

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:    

a diákétkeztetés; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek igénylésének támogatása;



szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek; tartós tankönyvek, atlaszok, kötelező olvasmányok kölcsönzése a könyvtárból



22

/A Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerére vonatkozó fejezet beépítését a Pedagógiai programba a tantestület, az Iskolaszék, a Szülői Tanács valamint a Diákönkormányzat a 2008. június 30-ai tantestületi értekezleten egyhangúlag elfogadta./

8.

Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program

Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely elősegíti a tanulók, a tantestület és az iskola technikai dolgozóinak egészségügyi védelmét, az egészségük fejlesztését. Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így annak fizikai- tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával hatni tudunk az intézmény egészében működő egészségügyi ellátás minőségére, illetve az iskolában tanuló, dolgozó emberek életmódjára, szemléletére. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása terén. A diákok szempontjából kiemelt jelentősége van a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, a lelki egészségfejlesztésnek. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szociális jólétet. Ez nem passzív állapot, hanem pozitív fogalom, egy olyan folyamat, melynek feltétele, hogy az egyén társadalmilag integrálódjon a változó követelményekhez, terhelésekhez, alkalmazkodni tudjon, őrizze meg individuális önállóságát, így teremtheti majd meg az összhangot a biogenetikai, a fizikai és a társadalmi lehetőségei között. Képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ez által egészségük javítására. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az iskolai egészségvédelem koordinálása az egészségvédelmi felelősök feladata. A csoportot az iskolaorvos és asszisztense, továbbá az ifjúsági védőnő alkotják. Munkájukat segíti az iskolai szabadidő-szervező, a testnevelő tanárok, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a drogügyi koordinátor, aki iskolánkban egyben az ifjúságvédelmi felelős. A team célja, hogy az iskolában tanuló diákok és szüleik, valamint az iskolában dolgozók megfelelő felvilágosítást kapjanak az egészséges életmód fontosságáról, illetve a káros szenvedélyek, a pszichés zavarok, a nem megfelelő táplálkozás, a mozgáshiány, vagy túlmozgás veszélyeiről. Munkájukhoz külső segítő szervezetek is kapcsolódnak, melyekkel együttműködve hatékonyabban tevékenykedhetnek. Külső segítő partnereink: gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő központok, nevelési tanácsadók, városi pszichológus, rendőrkapitányságok, polgármesteri hivatalok. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő program kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység megalapozása, meghonosítása. Feladata továbbá, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügy terén. Az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási

lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezete számára. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Tanulóink hosszú éveket töltenek iskolánkban, mely évek során érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. A serdülőkorban kialakuló szokások meghatározzák az egyén későbbi életmódját, ilyenkor lehet kialakítani bennük az életideálokat, valamint a preferenciákat. Az iskolának a gyerekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció: egyrészt létezik egy előre, nyíltan megfogalmazott oktatási- nevelési terv, továbbá egy „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka. Célunk az elsődleges megelőzés, mely az egészség megőrzésére irányul. (A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását, vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, illetve a betegség visszatérését akadályozza, az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony

rehabilitáció segítségével.)

23

Másodlagos prevencióként rendszeresen elvégezzük az életkorhoz kötődő szűrővizsgálatokat, a túlsúllyal, vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára pedig speciális gyógytornát, differenciált testi nevelést szervezünk és írunk elő. A primer prevenció melyet iskolánkban alkalmazunk, a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére célzó tevékenység, ami elsősorban a veszélyeztetett gyerekekre irányul. A témakörök feldolgozása osztályfőnöki órákon, (előadások keretein belül, filmek vetítésével, stb.) és délutáni programokon (sporttevékenységek, vetélkedők, egészségnapok, prevenciós napok, kirándulások, stb.) folyik. A hagyományos egészségnevelési elképzelés keretein belül a nagyobb hatékonyság érdekében gyakran fordulunk az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ez egy egyoldalú közlési forma; az ismeret átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ilyenek például az alkalmi, illetve az évente rendszeres jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, valamint a tanórák keretein belül vetített filmek. Ezek alapjául szolgálnak a további információ szolgáltatásnak, vitaindítóként alkalmazzuk osztályfőnöki órákon.

Osztályfőnöki órák keretén belül egészségnevelés területén az alábbi témakörök kerülnek feldolgozásra:

-

általános egészségügyi tudnivalók (elsősegélynyújtás, orrvérzés, ájulás, lázcsillapítás, stb.) fiatalok helyes életmódja (táplálkozás, tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, pihenés, szórakozás) a sport szerepe a testi fejlődésben és a jellemformálásban önbizalom, önértékelés, pozitív döntéshozás, kudarctűrés, stressz kezelése a serdülés anatómiai és élettani jellemzői lányok nemi érése, ezzel kapcsolatos problémák (menstruációs zavarok, ciklikus zavarok, dysmenorrhea, maszturbáció) higiénés vonatkozások fiúk nemi érése, ezzel kapcsolatos problémák (rejtett heréjűség, fitymaszűkület, önkielégítés) higiénés vonatkozások orvosi és pszichológusi segítség lehetőségei a káros szenvedélyekről röviden a dohányzás ártalmai, tilalmi rendszere, iskolai büntetése az alkoholfogyasztás ártalmai, tilalmi rendszere, iskolai büntetése a kábítószerek, gyógyszerek hogyan mondjunk „nem”-et a drogra legális drogok ártalmai, tilalmi rendszere, iskolai és jogi büntetése illegális drogok ártalmai, tilalmi rendszere, iskolai és jogi büntetése fertőzések, fertőző betegségek, kullancs okozta betegségek, védőoltások tumoros megbetegedések, a rákszűrések fontossága szexuális úton terjedő betegségek és nemi betegségek AIDS, Hepatitis B fertőzés és megelőzése serdülőkori testi, lelki változások életre szóló barátságok szeretet, szerelem, együtt járás, szex a férfi és a nő anatómiája és „működése” a női és a férfi lélek rejtelmei lelki betegségek (szorongás, depresszió, pánikbetegségek, stb.) neurotikus betegségek (annorexia nervosa, bulémia, stb.) helyes és helytelen táplálkozási szokások felkészülés a nemi életre a nemi éréssel és a nemi élettel kapcsolatos kérdések fogamzásgátlás tizenéves kori terhesség a terhesség megszakításának lehetőségei a túlzásba vitt fizikai aktivitás (testépítés, hormonbevitel) veszélyei a nemi erőszak és ennek elkerülésének lehetőségei a játék, mint szenvedélybetegség

24

-

-

a szexuális élet zavarai (homoszexualitás, frigiditás, impotencia) a monogám szexuális élet előnyei párválasztás, házasság, család terhesség, szülés csecsemőgondozás, gyermeknevelés, családi élet válás, és annak következményei beszélgetés az orvosi hivatásról önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az értékek ismerete a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés)

A fent felsorolt témakörök nagyobb ismereti blokkokra oszlanak, valamint korosztályok szerint kerülnek felbontásra:

I.

Blokk

9. évfolyam:

- az egészséges pubertáskor

10. évfolyam: - felkészülés a szexuális életre 11. évfolyam: - családtervezés 12. évfolyam: - az egészséges család

II.

Blokk

9-12. évfolyamig:

- az egészséget befolyásoló tényezők

Az egészségnevelési, egészségfejlesztési team folyamatosan figyelemmel kíséri a témakörben megjelenő pályázati lehetőségeket és alapítványi felhívásokat. Csoportjuk tagjai rendszeresen továbbképzik magukat, kihasználják az erre szervezett programokat. Aktívan részt vesznek a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, valamint a Mentálhigiénés Munkacsoport tevékenységében.

9.

Környezeti nevelés iskolánkban

A környezeti nevelés - az emberben eredendően rejlő természetes erények kibontakoztatása, - természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, -

a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

Mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet.

25

Alapelve: Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Célok az iskola tanulóinak esetében: - fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével - rendszerszemléletre való nevelés - globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága - tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása - az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata - helyzetfelismerés, az okozati összefüggések, probléma megoldó gondolkodás fejlesztése - fogyasztás helyébe életminőség helyezése - viselkedési normák kialakítása Helyi célok, értékek: - természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése - helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, iskolai büfé „zöldítése”, energiatakarékosság, stb.) - lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) - hagyományok védelme: család-iskola-település-nemzet szinten - pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény kialakítása - a nevelés fontossága A tanulók: - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természeti és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni - ismerjék a higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére - legyenek képesek a tényeket kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek - tudják kiemelni a környezetterhelő hatásokat, ismerjék a védekezés lehetőségét - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozni és beépíteni az éves tervbe.

A környezeti nevelés színterei az iskolánkban Tanórán: - A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra anyaga és jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Nem hagyományos tanórai keretben: - A tanév során minden osztály tanulmányi kirándulásokon, múzeumlátogatásokon vesz részt. Az itt folyó munka a tanév szerves része.

26

-

A természet napján minden osztály a környező területek természeti értékeivel, természetvédelemmel, környezetvédelemmel stb. ismerkedik meg, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét.

Tanórán kívüli programok: - A tanulók olyan versenyeken indulhatnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. - Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. - Kiállítások szervezése jeles alkalmakra: pl. a Föld napja, nyári táborok stb. Iskolán belüli együttműködés: -

Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, ill. tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.

-

Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.

-

Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. Tanárok és szülők: Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ez úgy valósulhat meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák.

-

-

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei lehetnek környezeti nevelési programunknak.

Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Példamutató lehet, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolagondnok feladata.

Iskolán kívüli együttműködés -

Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti programokat.

-

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények:

27

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek, nemzeti parkok, arborétumok stb. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. -

Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk tagjai részt vesznek előadásokon, továbbképzéseken.

Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk, ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk: -

a fenntartható fejlődés alapvető emberi szükségletek emberi jogok biológiai és társadalmi sokféleség elővigyázatosság

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a környezettudatos magatartás és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését az egészséges életmód igényt, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket

Konkrét célok Új tervek: - az egészségnevelési program elkészítése - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához - a környezeti nevelés módszereinek bemutatása - a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára - a város és környéke nevezetességeinek feltérképezése - az iskola hírességeinek élete – kutatás - nyári táborok szervezése, lebonyolítása - fordítóverseny szervezése - drog-prevenciós program folytatása - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

Szaktárgyi célok -

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre a kétszintű érettségire felkészítés a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása tanórán kívüli szakórák szervezése

28

-

természetvédelmi versenyre felkészítés multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon a számítógép felhasználása szakórákon

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma A nevelőtestület minden tagjának feladata legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni,oktatni iskolánk tanulóit, a NAT, a kerettantervek és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, a település és az iskola érdekeit szem előtt tartva tevékenykedni. A pedagógusok általános működési feladatait (ügyelet, ügyviteli feladatok, tanórán kívüli feladatok…stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.

Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság: az iskola vezetője felel azért, hogy a pedagógusok egyenlő mértékben teljesítsenek a működéssel kapcsolatos feladatokban. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelő testület minden tagját a kiadott törvény, rendeletek, utasítások, és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, utasíthatja. Tételesen:  A tantervek végrehajtása  A pedagógiai etika írott és íratlan törvényeinek betartása  A feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezető által meghatározott feladatokat: ügyelet, helyettesítés, stb.  A problémák mindenkori megbeszélése történjen nyíltan, megfelelő hangnemben tanulóval, szülővel, kollégával, vezetővel egyaránt  Az egészség, a testi épség megőrzésére ügyel, az ehhez szükséges ismereteket elsajátíttatja a tanulókkal, a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll  A tanuló iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket elvégzi  A védő, óvó előírásokat betartja és betartatja tűz-és bombariadó esetén, valamint gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről.  Kulturált viselkedés, a közösség által alkotott írott és íratlan szabályok betartása.(pl. ünnepségeken öltözködés, stb.)

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I.

Az osztályfőnöki munka tartalma

Az osztályfőnöki tevékenységet befolyásoló hatások:  a gyermektől induló hatások;  a kollégáktól érkező hatások;  a szülők felől, illetve a szülők irányában ható információk;  a helyi tanterv készítéséhez nyújtott információk. 29

E dimenziók jelzik az osztályfőnöki funkció komplex, differenciált, rugalmas és integrált jellegét s azt is, hogy e szerep szükségszerűen nem konfliktus nélküli. II.

Az osztályfőnök feladatköre

Az osztályfőnök szerepe igen sokrétű, mely megnyilvánul a csoportfelelős, és a hivatalból kijelölt személyi felelős feladatkörben. A feladatkör kiterjed: - a differenciált személyiségfejlesztés feltáteleinek megteremtésére:  a tanulók megismerésése;  a tanulók érdekeinek, szükségleteinek képviseletére;  fejlődésük értő követésére;  fejlesztő értékelésre; - az osztályközösség minőségének fejlesztésére; - az osztályfőnöki órák megtartására; - a tanulók szűkebb és tágabb környezetében nyert tapasztalatok feldolgozására, segítségnyújtásra; - a mikro-tantestület team-vezetőjeként:  a tanulók érdekeinek, szükségleteinek képviseletére,  az információcsere biztosítására,  a helyi tanterv működéséhez való hozzájárulása,  a problémák feltárásának tartalmi elemzésére. - az ellentétes érdekek egyeztetésére, kezelésére; - a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásra, az egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat kialakítására; - szükség szerinti szociális funkciók vállalására, - megfelelő gyermekvédelemre. Az alábbiakban felsorolt feladatkörök a következő területeken határozzák meg az osztályfőnök tevékenységét: 1.) 2.) 3.) 4.)

A gyermek személyiségének feljesztésére, értékközvetítésre nevelőmunka; Az osztályközösség fejlesztését szolgáló feladatok, Az osztályfőnöki órák megtartása; A kapcsolattatrtás különböző formáiban végzett teendők.

irányuló

30

III.

Az osztályfőnök feladata

1. A tanulmányi munka figyelemmel kisérése a) Beszámolót készít az év végi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján:  a kezdő évfolyamon az osztály teljesítményének összevetése az általános iskolai eredményekkel.  10. évfolyamon az osztály teljesítményének összevetése az osztály korábbi eredményeivel  11. évfolyamon az osztály teljesítményének értékelése a továbbtanulási tervek tükrében  a 12. évfolyamon az osztály teljesítménye a továbbtanulás, a szakmatanulás tükrében  minden évfolyamon beszámol a hiányzások mértékéről  minden évfolyamon beszámol az osztály közösségi munkájáról  minden évfolyamon beszámol a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményekről  minden évfolyamon beszámol a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról b) Év közben - szükség esetén - él a dícséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. c) Legkésőbb félév, illetve év vége előtt 30 nappal az ellenőrző útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit. 2. A diákönkormányzat segítése a) Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működése szabályzatát. b) Az osztály előtt legalább havonta egyszer, de lehetőség szerint minden iskolai Diáktanács-ülés után beszámoltatja a diákönkormányzati képviselőket. c) Részt vesz az évenkénti diákparlamenten. 3. Felmérések Az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések osztályszintű lebonyolítását, összesítését elvégzi, elvégezteti. 4. Az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése a) Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. b) Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változtatásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. c) Az első igazoltlan hiányzás esetén hivatalos levélben értesíti a tanuló szüleit és felhívja figyelmüket a további hiányzások következményeire.

31

d) Folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azon megjavításáról, megjavíttatásáról 5. Adminisztrációs dokumentációs tevékenység a) Az elektronikus napló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; az elektronikus naplóból még hónap végén is a hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár és az igazgatóhelyettes figyelmét. b) Ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése. c) A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése. d) Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. e) A pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatban adminisztráció elvégzése. f) Anyakönyvek kitöltése és vezetése. g) Érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése. h) Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra. 6. Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők a) Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezet tematikáját. b) A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon. c) Az első osztályfőnöki órákon vázolja a tanulóknak az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület őket érintő határozatairól. d) Az osztály diáktitkára révén az osztályfőnöki órákon tájékoztatja az osztályt a diákönkormányzati határozatokról, tevékenységekről. e) Elvégzi a szükséges adminisztrációs tevékenységet. 7. Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek a) Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. b) A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyaavató, szalagavató, osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát. 8. A szabadidő-szervező segítségével megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat. 9. Szülőkkel veló kapcsolattartás a) Egy évben legalább két szülői értekezletet tart. b) Szükség esetén családlátogatást végez. 10. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, iletve a gyermek és ifjúságvédelmi felelősével.

32

F) A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a tagintézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  a tagintézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.  A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagintézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a tagintézmény vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  a tagintézmény vezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében, de csak a szükséges esetben a nevelési tanácsadóval együtt.

b) Szülői értekezlet. Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,

33

 az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatóságának  rendkívüli szülői értekezlet: egy adott probléma megoldására c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A fogadó óra ideje: minden hónap utolsó csütörtök, a szülői értekezletek után e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagintézmény vezetőjével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

Szülői Tanács Intézményünkben működik Szülői Tanács, amely képviseleti úton, az osztályok szervezeteinek küldötteiből létrehozott szülői szervezet. A Szülői Tanácsot a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg a 2012/2013-as tanév első szülői értekezletén, ahol minden osztály a Szülői Tanácsba 2 szülőt delegált. Ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben.

Kapcsolattartás 

Az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart az osztály szülői közösségének képviselőivel.



A Szülői Tanács az intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a Szülői Tanács tagjai, vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.



A Szülői Tanácsot a tagintézmény-vezető vagy annak helyettese a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait.

34



A Szülői Tanács elnöke közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval / tagintézményvezetővel.

Tisztségviselők: Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből 2 szülőt delegálnak, akik a Szülői Tanács ülésén a következő tisztségviselőket megválasztják: - elnök - alelnök Működésének rendje: 

Az iskolai szülői munkaközösség döntéshozó szerve az iskolai Szülői Tanács választmánya.



Az iskolai Szülői Tanács választmányának munkájában az osztályok szülői munkaközösségének tagjai vehetnek részt.



Az iskolai Szülői Tanács választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van; döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.



Az iskolai Szülői Tanács választmányát a tagintézmény vezetőjének tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.



Az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját eljuttatja a fenntartó számára.

Az iskolai Szülői Tanácsot az alábbi jogok illetik meg: a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról. figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein

VI.

A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS ALAPELVEI

35

Iskolánk jellegéből következően az alábbi szempontokat kívánjuk érvényesíteni a tankönyvkiválasztásban:

1. A tankönyvek megismerésének és megismertetésének céljából évente tankönyvkiállítást szervezünk vagy szerveztetünk. Erre az érdekelt feleket (a szülőket és a tanárokat) is meghívjuk. Lehetőség szerint már itt felmérjük a tankönyvigényeket 2. Előnyben részesítjük a munkáltató tankönyveket. Elsősorban a nyelv és a reál tantárgyakban. 3. A humán tantárgyak vonatkozásában azokat a tankönyveket preferáljuk, amelyek elsősorban az alapvizsgára és a középszintű érettségire készítenek fel. 4. Az iskolánk tanárai által írt (összeállított) tankönyvek használatát támogatjuk. 5. Törekedni fogunk a használt tankönyvek újra felhasználására. Ennek kiépítjük az értékesítési hálózatát. 6. A tankönyvkiválasztás mechanizmusának irányítói, szervezői: a tagintézmény-vezető helyettes a munkaközösség-vezetők. A munkaközösség döntése alapján azonos évfolyamon azonos tankönyv.

36

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐK FELVÉTELE

A tanulói jogviszony létesítése:

-

a felvétel követelményei:

a) az iskola tanulója az lehet, aki a 8. osztályt v. a 10. osztályt elvégezte, alapvizsgával v. érettségi vizsgával rendelkezik - az adott szakmának, szakmatípusnak megfelelően, és a tanév rendjében meghatározott ideig a jelentkezési lapját az iskolának elküldte; b) túljelentkezés esetén a felvétel alapja az általános iskolai tanulmányi eredmény és a felvételi eredménye; c) ha a felvehető létszámhatárt a jelentkezők száma nem éri el, az iskola igazgatója pótfelvételt rendelhet el. Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele: a 16. életév betöltése és a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése. A szakiskolai tanulók számára egészségügyi alkalmasság megállapítása kötelező.

Az iskolába felvehetők életkora: a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45. §-a tartalmazza. Amennyiben a tanuló a fenti feltételeknek megfelel, az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban beiratkozhat, s ettől kezdve megilletik mindazon jogok, melyekkel az iskola tanulója rendelkezhet. A jogviszony megszűnésével kapcsolatos tudnivalókat a Közoktatási törvény és a Szakképzési törvény tartalmazza. A 2012/03. tanévre 9. évfolyamra beiratkozott tanulókra a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről vonatkozik.

A magasabb osztályba lépés követelményei: -

a szakiskolai évfolyamokon a tanév sikeres befejezése minden év augusztus 31-éig;

-

a 10. évfolyam után kötelező az alapvizsga azokban a szakmákban – kimeneti feltételként -, ahol ezt a OKJ előírja, a többi szakmában pedig a tanulónak joga van az alapvizsgát letenni, s ehhez a feltételeket az iskola biztosítja;

-

a szakközépiskolai évfolyamokon a tanév sikeres befejezése augusztus 31-éig a feltétel, a 10. osztály befejezése után az alapműveltségi vizsga kötelező - az átjárhatóság miatt.

-

a 13. és 14. szakképző évfolyamra az iratkozhat be, aki augusztus 31-éig sikeres érettségi vizsgát tett;

-

a tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a 13. (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az

37

érettségi végzettséget. Megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. Ha a tanuló tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát tehet. Háromnál több tárgyból való bukás esetén a tanuló tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja. A javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban , augusztus 15-étől augusztus 31éig terjedő időszakban kell megszervezni. Ha a tanuló szakmai gyakorlatból bukik, a szakoktató írásos véleménye alapján dönt arról, hogy a tanuló tehet-e javítóvizsgát vagy osztályt ismételni köteles.

A tanulók osztályba és csoportba sorolásának elvei: Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösség dönt. 9. és 10. évfolyam végén:

Szakközépiskolai irányultságnál: 2-6 tantárgyi bukás esetén évismétlésnél szakiskolai irányultság 7 és több tantárgyi bukásnál évismétlésnél szakiskolai irányultság, felzárkóztató oktatással Szakiskolai irányultságnál: 4 és több tantárgyi bukás esetén évismétlésnél szakiskolai irányultság, felzárkóztató oktatással

Átsorolás csoportok között: A 9. évfolyam kezdetén kialakított minőség szerinti csoportok összetételének módosítása a 9. év végéig lehetséges a szaktanárok javaslata alapján, a szülők hozzájárulása nélkül.

Átsorolás tanulmányok közben: Átsorolás szakiskolai irányultságból szakközépiskolai irányultságra csak a 9. évfolyam végéig lehet. A tanuló (szülő) írásbeli kérésére történhet a tanév rendjében meghatározott időpontig. Az átsorolásnál figyelembe kell venni a tanév végén írt felmérő dolgozat eredményét. A felmérő dolgozat az érettségi tantárgyakból (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) áll. A felmérő dolgozatot legalább 50%-os eredménnyel kell megoldani.

A kétszintű érettségire való felkészítést az iskola a következő tantárgyakból biztosítja: Emelt szint:

A kötelező tantárgyakból (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) Szakmai előkészítő (szakmacsoportos alapozó) Fizika

Középszint:

Mint az emelt szint, a földrajzzal kiegészítve.

A középszintű érettségi vizsga témakörei: 38

Az érettségi vizsga témaköreit a szakmai munkaközösségek tantárgyanként dolgozzák ki, illetve határozzák meg. A témaköröket minden év december 1-jéig hozzák a tanulók tudomására.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

Az iskola a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazza.

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez, ezen faktorok közül az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell objektív módon mérni és értékelni.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja:

-

Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

Minőségellenőrzés: az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás: minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fittnes szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.

Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása: -

Az egészségügy területén: Az iskolaorvos és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvosi-pedagógus együttműködés.

A Hungarofit – Mini Hungarofit módszer bemutatása: A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz. A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: „Hungarofit”. A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”.

39

A Mini Hungarofit vizsgálat elemei: 1./ Helyből távolugrás 2./ Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) 3./ Hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan kifáradásig (db) 4./ Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) 5./ 2000 m futás Az egyes próbákban elért teljesítményt pontértékek alapján minősítjük. Hét minősítő kategória van: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elve: alapvető elv, hogy a házi feladatok (írásbeli, szóbeli) törzsanyagban meghatározott alapvető ismeretek elsajátítását és mélyítését szolgálják. Korlátai: -

témazáró dolgozatok száma naponta maximum 2 lehet, ezt előre a tanulók tudomására kell hozni röpdolgozatok íratása egy tanítási egység számonkérésére bármikor, az óra bármelyik részében megtörténhet hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi) a végzős osztályok kivételével házi feladatot nem adunk

A szakmai orientáció és alapozó tárgyak beszámítása a szakképző évfolyamok tanulmányi idejébe

-

A beszámítás alapján a kerettantervi rendeletben megfogalmazottak szerint szakiskolában: 9. osztályban a fenti tárgyakra fordított óraszám 50 %-a 10. osztályban 100 %-a szakközépiskolában: 9. osztályban 50 %-a 10. osztályban 50 %-a 11. osztályban 100 %-a 12. osztályban 100 %-a

-

A beszámítás a tanuló kérelmére egyénenként történik, amelynek módja lehet: a) a tanulmányi idő csökkentése b) felmentés az adott órák látogatása alól A vizsgák rendje:

40

1. Alapvizsga

- az iskola az érvényben lévő rendelkezés szerint (kifutó rendszerben a 2102/13. tanévben utoljára) Alapvizsga-bizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Alapműveltségi Vizsga Vizsgabizottsága

2. Érettségi vizsga

- szintén az érvényben lévő szabályzat szerint érettségi vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Sághy Mihály Tagintézménye mellett működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottsága - Csongrád

-

az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv kötelezően választandó vizsgatárgy, 2016/17. tanévtől szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy - a vizsgák idejét a MK-ben megjelenő, a tanév rendjét megszabó miniszteri rendelet szerint kell kijelölni; - a 2016/17. tanévtől az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

A középiskolai érettségi vizsga részei és témakörei A tanulók legalább a kötelező óraszámban középszintű érettségi felkészítést kapnak az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német) fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, szakmai előkészítő (gépészet-, informatika-, kereskedelem-marketing szakmacsoportok). Tanulóink a 10. évfolyam végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. évfolyamon, tárgyév február 15-ig történik. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök, és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldásra ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervbe található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább 41

középszinten vizsgát tennie. A kötelező vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol vagy német) Az intézményben az alábbi érettségi tantárgyak választhatók: - Fizika - Kémia - Földrajz - Biológia - Gépészeti alapismeretek - Kereskedelmi és marketing alapismeretek - Informatikai alapismeretek - Testnevelés - Társadalomismeret - Filozófia - Ének-zene Előrehozott érettségi vizsga: Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a tanuló teljesítse iskolája helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket. Az osztályzatok megszerzése osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az érettségi vizsgák megkezdéséig jegyet kell szerezni, ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál. Az osztályozó vizsgákra február 15-ig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván. Előrehozott érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem teljesítette mindegyik érettségi tárgyból a 12. évfolyam követelményeit. Ebben az esetben is az igazgatónak címzett kérvényt kell beadnia az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtt. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt jelenlegi iskolájában nem tanulta. Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak abban az iskolában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott tárgyból. Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetében az 42

előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Erre legkorábban a teljes érettségi vizsga befejezése után van először lehetőség (ismétlő vizsga). Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű érettségi vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig, az októbernovemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig jelentkezhet érettségi vizsgára. (Októbernovemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal - a fenntartó képviselőjével egyetértésben - arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.) A tanuló osztályozó-, illetve különbözeti vizsgára bocsátását, az alóli felmentését az iskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A különbözeti-, javítóvizsgák mindig 3 fős bizottság előtt folynak. A bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki. A bizottság elnöke vezeti a jegyzőkönyvet. A vizsgákra vonatkozó kérelmet egy hónappal a vizsgák előtt az igazgatóhoz kell benyújtani. Javítóvizsgára a közoktatási törvényben meghatározott tanuló utasítható. A javítóvizsga augusztusban szervezhető. A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha az a továbbhaladásához szükséges. A különbözeti vizsga témaköreit a tanuló a vizsgára való jelentkezéskor megkapja. A témakörök az adott évfolyam adott tantárgy helyi tantervében szereplő témakörök. Várható változások az érettségi vizsgákkal kapcsolatosan: 2014-től és 2015-től csökken a választható vizsgatárgyak köre is, az egyedileg akkreditált tárgyakból - ilyen a pszichológia vagy az európai uniós alapismeretek - a jövőben nem lehet érettségizni. A művészeti vizsgatárgyak közül a hangtani és akusztikai ismeretek, a hangkultúra, az ábrázoló és művészeti geometria, valamint a magyar népzene alapjai tárgyakból nem lehet vizsgázni, a művészettörténet és a népművészet pedig a közismereti vizsgatárgyak körébe kerül. Pszichológiából választható közismereti tárgyként, utazás és turizmusból pedig hatodikként választható közismereti tárgyként vizsgázhatnak a tanulók. Idegen nyelv esetében angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből tehetnek érettségit a diákok. Változnak az előrehozott vizsgák jelentkezési szabályai is, de csak 2014-től, csökken az egyedileg akkreditált, a művészeti, valamint az idegen nyelven letehető érettségik száma. Előrehozott érettségi vizsgát kizárólag idegen nyelvből és informatika tárgyból lehet tenni akkor, amikor az adott iskolában a vizsgára felkészítő tantárgy oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik. A sikertelen előrehozott vizsgát a rendes érettségin javíthatja ki a diák.

Az érettségi tantárgyak vizsgakövetelményei: Az érettségi tantárgyak témakörei és a vizsga leírása a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, a választható érettségi tantárgyak és követelményeiket az Érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.(V.24.) OM rendelet tartalmazza.

-

43

3. Szintvizsga - a gazdasági kamara a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. - a szintvizsga minden szakiskolai tanuló számára kötelező, ha nem rendelkezik érettségi végzettséggel, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. - a szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a kamara javító, pótló szintvizsgát szervez. 4. Szakmai vizsgák

- a szakmai vizsgák idejét a MK-ben megjelenő rendelet szabja meg; - a szakmai vizsgák rendjét, a szakmai vizsgáztatás szabályait az 1993. évi LXXVI. törvény tartalmazza; - a 2011. évi CLXXXVII. törvényben meghatározott komplex szakmai vizsga alkalmazása először a 2015/16. tanévben történik. - az iskola a fenti szabályzat értelmében szakmai vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Sághy MIhály Tagintézménye mellett működő Szakmai Vizsga Vizsgabizottsága – Csongrád

IX.

A TANULÓK TANULMÁNYI EREDMÉNYÉNEK, SZORGALMÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés rendje

a) A tanulók munkájának értékelése, ellenőrzése folyamatosan történik – ez az oktató és a nevelő munka egyik legfontosabb feladata -

b) 



Az értékelés a Közoktatási Törvény alapján történik, a tanórai számonkérés elsősorban szóban, írásban, ill. a kötelező témazáró dolgozatok megírásával történik (a kötelező témazáró dolgozatok számát a helyi tanterv írja elő). Az értékelés módja függ az adott tantárgy jellegétől.

Fontosnak tartjuk, hogy a korunkban háttérbe szorult szóbeli ellenőrzésnek – a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése miatt – nagyobb teret adjunk az eddigieknél. A szóbeli és írásbeli alapján kapott osztályzatok aránya lehetőleg 50-50 % legyen. A megszerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül (amit 2 havonta az osztályfőnök ellenőriz) és a fogadóórákon tájékoztatjuk. Az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, tesztek egységes értékelése érdekében az elért pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következők szerint kell végezni: Teljesítmény:

Érdemjegy:

44

0-33% 34-44% 45-70% 71-81% 82-100%

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

-

Legfőbb értékelési szempontunk: a tanuló teljesítménye hogyan tükrözi képességeit, szorgalmát, tudásának fejlődését.

-

A folyamatosan kiemelkedő v. jó teljesítményt nyújtó tanulókat szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséretben részesítjük.

-

A tanulmányi, sport- és versenyeredményeket évente értékelve a legjobbaknak „Az iskola kiváló tanulója” címet adományozzuk, és fényképüket az iskola aulájában elhelyezzük. Eredményeit félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban rögzítjük.

A magatartás és a szorgalom értékelése A tanulók magatartását félév végén és a tanév végén értékeljük osztályzatokkal. Az osztályzatokat az osztályfőnök az osztályközösséggel együtt javasolja, s a tantestület dönti el. Vitás esetekben az osztályban tanítók többségi véleménye dönt.

A tanulók magatartásának minősítése

példás (5): jó (4): változó (3):

rossz (2):

Ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kultúrált viselkedésével példát mutat. Kerüli a durva beszédet. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. A házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tanítási órákat, ha több szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése, intése van. Ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Igazgatói megrovást, vagy fegyelmi büntetést kapott.

A tanulók szorgalmának minősítése

példás (5):

jó (4): változó (3):

Ha a tanítási órákra való felkészülést képességéhez mérten teljesíti, tanórákon, gyakorlaton aktív. Felszerelése mindig rendben van. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. Felszerelése mindig rendben van. Ha az iskolai és gyakorlati munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt felszólítás után teljesíti. Felszerelése gyakran hiányos.

45

hanyag (2):

Ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan; ha két v. több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendszeresen hiányos.

Jutalmazás:

Jutalmazható: jó tanulmányi eredmény példamutató magatartás közösségi munka versenyeken, vetélkedőkön stb. való részvétel aki bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének gyarapításához

Év közben az alábbi jutalmak adhatók: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret tantestületi dicséret

Év végén a versenyeken elért jó eredményekért, példamutató közösségi munkáért, tanulmányi eredményekért

a tanulók könyvjutalomban részesülhetnek, melyet az iskola egésze előtt vesznek át. Jutalmazhat egyén és közösség. Azok a tanulók, akik iskolai v. iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon stb. eredményesen szerepelnek, igazgatói dicséretben részesülnek.

Az iskolai büntetés lehet: -

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás tantestületi szigorú megrovás fegyelmi eljárás

A dicséreteket és büntetéseket a tanulókkal és szüleikkel írásban közöljük.

46

A fegyelmi eljárás szabályait az SZMSZ tartalmazza.

A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: megrovás szigorú megrovás juttatások, kedvezmények megvonása, csökkentése áthelyezés másik osztályba áthelyezés másik iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából 

 csak nem tanköteles tanuló esetén lehet kiszabni

. A tanulói jogviszony létesítése:

-

a felvétel követelményei:

a) az iskola tanulója az lehet, aki a 8. osztályt v. a 10. osztályt elvégezte, alapvizsgával v. érettségi vizsgával rendelkezik - az adott szakmának, szakmatípusnak megfelelően, és a tanév rendjében meghatározott ideig a jelentkezési lapját az iskolának elküldte; b) túljelentkezés esetén a felvétel alapja az általános iskolai tanulmányi eredmény és a felvételi eredménye; c) ha a felvehető létszámhatárt a jelentkezők száma nem éri el, az iskola igazgatója pótfelvételt rendelhet el. Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele: a 16. életév betöltése és a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése. A szakiskolai tanulók számára egészségügyi alkalmasság megállapítása kötelező.

Az iskolába felvehetők életkora: a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45. §-a tartalmazza. Amennyiben a tanuló a fenti feltételeknek megfelel, az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban beiratkozhat, s ettől kezdve megilletik mindazon jogok, melyekkel az iskola tanulója rendelkezhet. A jogviszony megszűnésével kapcsolatos tudnivalókat a Közoktatási törvény és a Szakképzési törvény tartalmazza. A 2012/03. tanévre 9. évfolyamra beiratkozott tanulókra a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről vonatkozik.

Az iskolai rendszerű, nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban (LN) részt vevők előtanulmányainak beszámításáról és magántanulói státuszáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 78.§ (1-7) bekezdése meghatározza a tanulók elfoglaltságához igazodó nevelés és oktatás feltételeit.

47

Tagintézményünkben a törvényben foglaltak szerint, az átjárhatóság biztosítása érdekében, a tantestület jóváhagyásával a következő eljárásrendet határozzuk meg: -

Aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, előtanulmányainak mérlegelése után, az LN osztályainkban folytathatja tanulmányit, a törvényben foglalt feltételek szerint.

-

Az eddigi tanulmányokról készített hiteles másolat alapján határozzuk meg, hogy a 11. vagy a 12. osztályba iskolázzuk be.

-

A tanuló (és a törvényben meghatározott esetekben a szülő/gondviselő) az LN osztályban a tanulmányok megkezdése előtt írásban nyilatkozik arról, hogy elfogadja az adott évfolyamon a bizonyítványában dokumentált előző tantárgyi eredményeit. (Különös méltánylást érdemlő esetben az illetékes szaktanárral egyeztetve, tagintézmény-vezetői engedéllyel, javító osztályvizsgát kezdeményezhet, írásbeli kérelemmel)

-

A tanuló bizonyítványában az adott évfolyamon kapott érdemjegyeket a fentiek alapján rögzítjük.

-

Az LN osztályos tanulók magántanulói (egyéni méltánylás alapján részleges magántanulói) viszonyát tagintézmény-vezetői engedély szabályozza.

48

VII.

HELYI TANTERV

Az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Szakközépiskola 10.-11.-12. évfolyamán a Kerettanterv a szakközépiskolák 9.-12. évfolyamai számára . Kiadva: 2/2008. (II.8.) OKM rendelettel Előrehozott szakképzés 9.-10.-11. évfolyamán az előrehozott szakképzés (9. 10. 11. évfolyamok) közismereti kerettanterve. Kiadva: 20/2010.(V.11.) OKM rendelettel A 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben a Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára, illetve Kerettanterv a szakiskolák számára.

Kiadva: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben Szakképzési kerettantervek Kiadva: A szakiskolai évfolyamok közismereti óratervei TANTÁRGY

9. évfolyam

Magyar

2

1,5

Magyar nyelv

1

1

Kommunikáció Történelem

1/11. évfolyam

10. évfolyam

1 2

2/12. évfolyam

1

2

Társadalomismeret/etika

1

Idegen nyelv

3

3

1

Matematika

3

3

1

1

Informatika

2

2

1

1

Természetism./egész.

4

1,5

Ének-zene

1

1

Műszaki rajz alapismeretek

1

1

Testnevelés és sport

2

2

1

1

Szakmai alapozó ismeretek

1

Szakmai gyakorlat

4,5

Szakmai alapozás Osztályfőnöki óra

Összesen:

8,5 1

1

1

1

27,5

27,5

6

6

40

41

ÓRATERV Szakképző évfolyamok

SZAKISKOLA Összes óra: 35 + 1,75 + 1,75 = 38

Osztály

1/11.A

Szakma

Asztalos

Kötelező

Kötel. vál.

elmélet

elmélet

2

Kőműves 1/11.B

Falusi v.

1

Lakatos 2/12.A

Asztalos

2

Kőműves 2/12.B

Falusi v. Lakatos

-

Gyakorlat

Sport

6,5

6

6

4

12,5

1

7

3

8

6,5

6

4

-

-

-

-

9,5

5

-

1

Korrep. Tehets.gond. stb.

Egyéb

Összesen

közism.

elmélet

-

1

6

6

38

18+2

1

4

6

36

1

3

6

37

6

22

42

HETI ÓRATERV Szakiskola ”A” változat 9-10. osztály Összes óra: 27,5 + 13,5 + 1,5 = 42,5

Oszt.

KÖTELEZŐ Szabadon terv.

NEM Szakkör

Sport

Fakult.

Tanulószoba

Korrep.

KÖTELEZŐ

Tehetséggond.

Csoportbontás

Egyéb

Összes

9.A

26,5

1 inf.

1

1 ma 1,5 mat

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 2

3,5

42,5

9.B

26,5

1 inf.

1

1 1,5

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 2

3,5

42,5

10.A

26,5

1 inf.

1

2

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 5

1

41,5

10.B

26,5

1 inf.

1

id.ny. 3

inf. 2

szakmai 10

0

43,5

43

SZAKKÖZÉPISKOLAI HETI ÓRATERV

Tantárgy K

9. évfolyam I F

G

Magyar 3 3 3 3 Magyar nyelv Tör. és állampolg. 2 2 2 2 ismeretek Társ.ism.,etika Idegen nyelv 4 4 4 4 Matematika 3 4 3 3 Ének-zene 1 1 1 1 Raj és víz. kult. Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Fizika 1 2 2 2 Földünk és körny. 1 1 1 1 Biológia 1 1 1 1 Kémia 1 1 1 1 Informatika 2 2 2 2 Szakmai orientáció Szakmacsop.alapozó 1,5+4 1,5+4 1,5+4 1,5+4 Választható tantárgy középszintű, emelt szintű éretts. felkészítő Összesen 27,5 27,5 27,5 27,5

K

10. évfolyam I F

G

3,5

3

3

3

2

2

2

2

4 3 0,5

4 3 0,5

4 3 0,5

4 3 0,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

1 2 1 2 1 1 2 4,5

K

11. évfolyam I F

G

K

12. évfolyam I F

3 1 3

3 1 3

3 1 3

3 1 3

3 1 4

3 1 4

3 1 4

1 5 4

1 5 4

1 5 4

1 5 4

5 4

5 4

5 4

5 4

1 1 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

8

8

8

30

30

2

8

27,5

27,5

27,5

31

4 4

2

8

8

8

8

1

27,5

G

30

2

30

30

30

30

44

HETI ÓRATERV Szakközépiskola 9-10. osztály Összes óra: 27,5 + 13,5 + 1,5 = 42,5 Oszt.

KÖTELEZŐ Szabadon terv.

NEM Szakkör

Sport

Fakult.

Tanulószoba

KÖTELEZŐ

Korrep Tehet. Séggond.

Csoportbontás

Inf.

Egyéb

2 Gyak. 3

Összes

9.K

25,5

Id. ny. 1 Inf. 1

1

Id.ny. II. 3

2

Id.ny. 4

9.I

25,5

Mat. 1 Id.ny. 1

1

Id.ny. II. 3

2

Id.ny. 4

Szakm. orient. 3

Inf. 1

1

42,5

9.F-G

25,5

Id.ny. 1 Inf. 1

1

2 inf.

Id.ny. 4

Szakm. orient. gyak. 3

Inf. 2

3

42,4

10.K

25,5

Id.ny. 1 Inf 1

1

Id.ny. II. 3

1,5

1

Id.ny. 4 Gyak. 3

2

0,5

42,5

10.I

25,5

Id.ny. 1 Inf. 1

1

Id.ny. II. 3

1,5

1

Id.ny. 4

Szakm. orient. gyak. 3

Inf. 1

0,5

42,5

10.F-G

25,5

Id.ny. 1 Mat. 1

1

2 inf.

Id.ny. 4

Szakm. orient. gyak. 3

Inf.

2

42,5

Inf.

42,5

2

45

ÓRATERV Szakközépiskola 11-12. osztály Összes óra: 30+18+1,5 = 49,5 Oszt.

KÖTELEZŐ

11.K

27

11.I

27

NEM KÖTELEZŐ

Szabadon terv. 2 id.ny. 1 mat

Egyéb

2 id.ny. 1 mat.

3,5

Szakkör

4,5

Sport 1

3

Fakult.

Tanuló- Korrep. Tehetszoba séggond. Éretts. 1 1 1 Id.ny. 5 II.id.ny.3

1

Csoportbontás

Össz.

Gyak. 2 II.id.ny.3

49,5

1

1

Id.ny. 5 Szakm.5

49,5

Éretts. 1

11.F-G

27

2 id.ny. 1 mat.

6,5

1

Éretts. 1

1

1

Id.ny. 5 Szakm.3

49,5

12.K

27

2 id.ny. 1 mat.

4,5

1

II.id.ny.3 1 éretts.

1

1

Id.ny. 5

Gyak.2

49,5

12.I

27

1 id.ny. 1 mat

3,5

1

1 éretts.

1

1

Id.ny. 5 Szakm.5

49,5

12.F-G

27

2 id.ny. 1 mat

6,5

1

1 éretts.

Id.ny.5. Szakm.3

49,5

3

46

HETI ÓRATERV SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK Összes óra: 35 + 1,75 + 1,75 = 38

Osztály

Szakma

Elmélet

Köt.vál.elm. Gyakorlat Elméletigé-

Sport

nyes gyak.

Korrep.

Egyéb

Tehetséggond. (szakkör) stb.

Csoport-

Összesen

bontás

1/13

Inf.

21

12

1

0,5

3,5

38

2/14

Inf.

21,5

12

1

0,5

3

38

1/13

Faip.t.

20

7

-

-

1

2

4

3+1

38

2/14

Faip.t.

22

7

-

1

2

1

1

37

1/13

Marketing és reklámügyintéző

19

1

1

7,5

38

1/13

gépész

30

9,5

8

1

39

47

I. A szabadon tervezhető órák felhasználása: Szakközépiskola 9.K - 12.K osztály

informatikához idegen nyelvhez

9.I – 12.I osztály

matematikához idegen nyelvhez

9.F-G – 12.F-G oszt.

informatikához idegen nyelvhez

heti 1 óra heti 1 óra, a 11-12. osztályban heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra, a 11-12. osztályban heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra, a 11-12. osztályban heti 2 óra

Szakiskola 9-10. osztály

informatikához

heti 1 óra

Ezekkel az óraszámokkal a kötelező tantárgyi tanórák számát emeltük meg azzal a céllal, hogy a gyakorlásra, a differenciált foglalkozásra több idő maradjon.

II. A választható, nem kötelező órák felhasználása: Szakközépiskola A mindennapi testnevelés biztosításához osztályonként heti 1 óra (iskolai sportkör, tömegsport) A 9-10. évfolyamon második idegen nyelv tanulására (fakultáció) heti 6 óra informatika (fakultáció) heti 2 óra A 11-12. évfolyamon második idegen nyelv tanulására heti 3 óra érettségi felkészítőre heti 3 óra A csoportbontásra: 9-10.K osztály 9-10.I osztály 9-10.F-G osztály 11-12.K osztály 11-12.I osztály 11-12.F-G osztály

heti 9 óra (informatika 2, id.nyelv 4, gyakorlat 3) heti 8 óra (informatika 1, nyelv 4, orientáció 3) heti 9 óra (informatika 2, nyelv 4, orientáció 3) heti 7 óra (nyelv 5, alapozó 2) heti 10 óra (nyelv 5, sz. alap 5) heti 8 óra (nyelv 5, sz. alap 3)

Szakiskola 9-10. évfolyamon informatikához heti 1 óra A mindennapi testnevelés biztosításához osztályonként heti 1 óra A csoportbontásra: 9. évfolyamon 11 óra (inf. 2., szakmai elők. Gyak. 2, id.nyelv 3) 10. évfolyamon 13 óra (inf. 2., szakmai elők. ép.,faip. 6, gépészet 4, elektrot. 5) A fennmaradó órákat korrepetálásra, tehetséggondozásra, szakkörök tartására fordítjuk. A szakközépiskolában az idegen nyelvet évfolyamonként kezdő-haladó csoportokban oktatjuk.

48

Felnőttoktatás

Esti tagozat és nappali rendszerű képzés heti óraterve (Kerettanterv szerint)

Évfolyam/Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Anyanyelv

1

1

1

1

Magyar irodalom

2

2

2

2

Matematika

3

3

3

3

Fizika

1

1

1

-

Kémia

1

1

1

-

Földünk és

1

1

1

-

Biológia

1

1

1

-

Történelem

1

1

1

2

Művészeti ismeretek

1

1

1

1

Társadalomismeretek

1

1

1

-

1

1

környezetünk

Informatika Filozófia/etika

-

-

-

1

Idegen nyelv

3

3

3

3

Szabad sáv:

-

magyar

-

-

matematika

-

1

0,5

éretts. fizika

-

-

kémia

-

-

földrajz

0,5

1

biológia

0,5

1

49

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

11. évf. 12. évf.

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

50

9. évfolyam K I F G

10. évfolyam K I F G

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

11. évfolyam K I F G

12. évfolyam K I F G

4

4

4

4

4

4

4

3 +1

3 +1

3 +1

3 +1

3 +1

3 +1

3 +1

Tantárgy Magyar Magyar nyelv Tör. Társadalmi és állampolg. ismeretek Társ.ism.,etika Idegen nyelv* Matematika** Ének-zene Raj és víz. kult. Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földünk és körny. Biológiaegészségtan Kémia Informatika* Szakmai tárgyak órakerete Szabadon tervezhető órakeret Választható tantárgy középszintű, emelt szintű éretts. felkészítő Összesen

4 3 +1

1 1 1 1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 2 2

5 2 2

5 2 2

5 2 2

2 2 2 2 1+1 1+1 1+1 1+1 6 6 6 6

5 2 1

5 2 1

5 2 1

5 2 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5

5

5

5

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1 2 7

1 2 7

1

1 2 7

8

8

8

8

11

11

11

11

2 7

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

35

35

35

35

36

36

36

36

35

35

35

35

35

35

35

35

* csoportbontás ** az órakeret terhére csoportbontásban oktatható

51

Szakiskolai kerettanterv szerinti órafelosztás ( 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben)

A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

5 12 17 óra 35 óra

9 16 25 óra 36 óra

8 17,5 25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Informatika Osztályközösségépítő Program Pénzügyi ismeretek Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra +1 2 óra 3 óra +1 5 óra - 2 1 óra

2 óra 1 óra +1 1 óra 5 óra -2 1 óra

2 óra - +1,5 ** 5 óra - 3 1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

11 óra

2 óra 1,5 óra 9,5 óra

1 óra 18 óra

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően.

** Szakmától függően felhasználható fizika, biológia, kémia és gazdasági földrajz tantárgyakra

52

SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK

ÓRATERVEI

53

31 582 01 Kőműves A beiskolázási feltételei: -

befejezett általános iskola 8. osztálya betöltött 16. életév egészségügyi alkalmasság

Elmélet 30% - gyakorlat 70% Képzési idő: 3 év

Szakmai követelmény modulok

Sorszá -ma

A tananyagegység

33 34 35 36

óraszáma azonosítója 204/1.0/0698-06 204/2.0/0698-06 204/3.0/0698-06 204/1.0/0886-06

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

0 42 48 42 825

0 0 0 33 33

36 198 22 37 1742

megnevezése Kitűzési feladatok Speciális kőműves munka Utómunkálatok Általános vállalkozási feladatok Mindösszesen

összes

36 240 70 112 2600

Tananyagegységek

A 31 582 15 1000 00 00 azonosító számú, Kőműves megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1

204/1.0/0459-06

2

204/2.0/0459-06

3 4

204/3.0/0459-06 204/1.0/0460-06

5 6 7 8 9

204/2.0/0460-06 204/3.0/0460-06 204/1.0/0462-06 204/2.0/0462-06 204/3.0/0462-06

10 11 12

204/4.0/0462-06 204/1.0/0476-06 204/2.0/0476-06

megnevezése Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai Zsaluszerkezetek elkészítése Zsaluszerkezetek bontása Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok építése Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása Tárolási előírások Épületszigetelés Vízszigetelés

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

54

0

72

126

0

0

45

45

63 72

0 0

0 0

63 72

0 0 36 0 18

0 0 0 0 0

80 28 0 126 18

80 28 36 126 36

18 36 0

0 0 0

0 18 108

18 54 108

64

összes

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

204/3.0/0476-06 204/1.0/0482-06 204/2.0/0482-06 204/3.0/0482-06 204/1.0/0486-06 204/2.0/0486-06 204/3.0/0486-06 204/4.0/0486-06 204/5.0/0486-06 204/6.0/0486-06 204/7.0/0486-06 204/8.0/0486-06 204/9.0/0486-06 204/1.0/0487-06 204/2.0/0487-06 204/3.0/0487-06 204/4.0/0487-06 204/5.0/0487-06 204/6.0/0487-06 204/7.0/0487-06 204/1.0/0698-06 204/2.0/0698-06 204/3.0/0698-06 204/1.0/0886-06

Hő-, hangszigetelés Betontechnológia Hagyományos betonozás Betonvédelem Falazás előkészítés Szerkezetkészítés Építési segédszerkezet készítése Vakolási munka Rabicolás, felületburkolás Anyag és technológiai ismeret Minőség-ellenőrzés Szoftverek Gépek Betontechnológia Építési segédszerkezet Szerkezetkészítés Minőség-ellenőrzés Számítógép-kezelés Gépek organizációja Anyagszállítás, -nyilvántartás Kitűzési feladatok Speciális kőműves munka Utómunkálatok Általános vállalkozási feladatok Mindösszesen óra:

54 72 0 0 0 0 0 0 0 144 0 18 18 0 0 18 18 0 28 26 0 42 48 42 825

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 33 33

36 0 126 36 36 216 18 144 72 0 18 0 0 72 90 54 0 36 0 0 36 198 22 37 1742

90 72 126 36 36 216 18 144 72 144 18 18 18 72 90 72 18 36 28 26 36 240 70 112 2600

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Építőipari szakrajz - Osztályfőnöki - Testnevelés - Számítástechnika

72 óra 18 óra 36 óra 36 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Iskolarendszerű képzésben a szintvizsga eredményes letétele.

OKJ 31 522 03 0000 00 00

Légtechnikai rendszerszerelő

A beiskolázás feltételei: -

befejezett általános iskola 8. osztálya betöltött 16. életév egészségügyi alkalmasság

Elmélet 30% - gyakorlat 70%. Képzési idő: 2 év

Szakmai követelmény modulok

65

A 31 522 03 0000 00 00 azonosító számú, Légtechnikai rendszerszerelő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 0111-06 0110-06 0109-06 0095-06 0097-06 0101-06

megnevezése Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelmi feladatok Épületgépészeti alapfeladatok Általános csőszerelési feladatok Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok Légtechnikai rendszerszerelő feladatok

Tananyag egységek A 31 522 03 0000 00 00 azonosító számú, Légtechnikai rendszerszerelő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1 2 3 4

125/1.0/0111-06 125/2.0/0111-06 125/3.0/0111-06 125/1.0/0110-06

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

125/1.0/0109-06 125/2.0/0109-06 125/3.0/0109-06 125/4.0/0109-06 125/5.0/0109-06 125/6.0/0109-06 125/1.0/0095-06 125/2.0/0095-06 125/3.0/0095-06 125/4.0/0095-06 125/1.0/0097-06

16 17 18 19 20

125/1.0/0101-06 125/2.0/0101-06 125/3.0/0101-06 125/4.0/0101-06 125/5.0/0101-06

megnevezése Műszaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Dokumentációk Mérések Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Munka- és környezetvédelem Munkaszervezés A szerelés előkészítése Csővezeték szerelés Tartószerkezetek szerelése Tömítettség és tömörségellenőrzés Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok Légtechnikai elem gyártása Légtechnikai elem gyártása Üzemi próba Kéményszerelés Légtechnikai rendszer javítása és karbantartása

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

14 14 39 33

0 21 0 33

0 0 96 0

14 35 135 66

64 0 42 47 22 0 25 25 32 18 100

0 75 0 0 0 25 25 0 0 18 75

36 0 28 61 0 0 0 75 32 0 50

100 75 70 108 22 25 50 100 64 36 225

0 100 50 50 50

0 75 50 0 75

50 0 0 75 0

50 175 100 125 125

472

503

1700

Mindösszesen óra: 725

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete:

66

összes

- Műszaki rajz - Gépelemek - Osztályfőnöki - Testnevelés

54 óra 36 óra 18 óra 54 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

OKJ 31 521 09 1000 00 00

Gépi forgácsoló

A beiskolázás feltételei: - befejezett általános iskola 8. osztálya - betöltött 16. életév - egészségügyi alkalmasság Elmélet 30% - gyakorlat 70% Képzési idő: 3 év

Szakmai követelmény modul

A 31 521 09 1000 00 00 azonosító számú, Gépi forgácsoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0225-06 Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések 0227-06 Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) 0264-06 Gépi forgácsoló

Tananyag egységek A 31 521 09 1000 00 00 azonosító számú, Gépi forgácsoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1

110/1.0/0110-06

2 3 4

110/1.0/0225-06 110/2.0/0225-06 110/1.0/0227-06

megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagok Geometriai mérések Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

72

42

0

114

96 36 150

36 108 0

0 0 0

132 144 150

67

összes

5

110/2.0/0227-06

6 7 8 9 10 11 12 14 15 17 18 19 20 21

110/1.0/0264-06 110/3.0/0264-06 110/3.0/0264-06 110/4.0/0264-06 110/5.0/0264-06 110/6.0/0264-06 110/7.0/0264-06 110/9.0/0264-06 110/11.0/0264-06 110/12.0/0264-06 110/13.0/0264-06 110/14.0/0264-06 110/15.0/0264-06 110/16.0/0264-06

Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlat Esztergálási alapfeladatok I. Esztergálási feladatok II. Esztergálási feladatok I. Esztergálási feladatok II. CNC forgácsolás I. CNC forgácsolás II. Fúrás I. Darabolás I. Marás I. Marás II. Köszörülés I. Köszörülés II. Gyalulás, vésés Szerszámélezés Mindösszesen óra:

0

0

360

360

54 36 36 28 72 64 0 0 72 32 36 28 0 0 812

0 0 0 0 0 0 36 36 0 0 0 0 0 0 330

90 108 108 84 162 146 0 0 126 96 36 70 36 36 1458

144 144 144 112 234 210 36 36 198 128 72 98 36 36 2600

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Műszaki rajz - Gépelemek - Osztályfőnöki - Testnevelés

54 óra 36 óra 18 óra 54 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

OKJ 33 543 01 1000 00 00

Bútorasztalos

A beiskolázás feltételei: -

tizedik évfolyam elvégzését tanúsító iskolai bizonyítvány egészségügyi alkalmasság

Elmélet 30% - gyakorlat 70%. Képzési idő: 3 év

Szakmai követelmény modulok

A 33 543 01 1000 00 00 azonosító számú, Bútorasztalos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 2273-06 A biztonságos munkavégzés feladatai 2274-06 Gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok

68

2275-06 2302-06 2303-06 2304-06 1846-06 1847-06 1848-06

Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Tervezési, szervezési feladatok Alapvető szerelési feladatok Furnérozott és laminált lapok alkatrészgyártási, szerelési és felületkezelési feladatai Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása

Tananyagegységek A 33 543 01 1000 00 00 azonosító számú, Bútorasztalos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1

228/1.0/2273-06

2

228/2.0/2273-06

3

228/1.0/2274-06

4

228/2.0/2274-06

5

228/1.0/2275-06

6 7 8 9

228/2.0/2275-06 228/1.0/2302-06 228/2.0/2302-06 228/3.0/2302-06

10 11

228/1.0/2303.06 228/2.0/2303-06

12 13 14

228/1.0/2304-06 228/2.0/2304-06 228/1.0/1846-06

15 16

228/2.0/1846-06 228/1.0/1847-06

17

228/2.0/1847-06

18

228/1.0/1848-06

19

228/2.0/1848-06

megnevezése A balesetmentes munkavégzés feltételei A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás elmélete A tömörfa megmunkálás gyakorlata I. A tömörfa megmunkálás gyakorlata II. Munkatervezés, szervezési feladatok Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata Alapvető szerelési munkák Alapvető szerelési munkák gyakorlata Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei Lapszerkezetű termékek gyártása Bútorasztalos termékek jellemző típusai Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. Mindösszesen óra

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

84

0

0

84

0

0

177

177

84

0

0

84

0

0

183

183

40

0

0

40

0 164 0 0

0 0 0 0

90 0 81 198

90 164 81 198

84 0

0 0

0 194

84 194

87 0 123

0 0 0

0 162 0

87 162 123

0 126

0 0

278 0

278 126

0

0

300

300

49

0

0

49

0

0

96

96

841

0

1759

2600

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Műszaki rajz

36 óra

69

összes

- Faipari géptan - Osztályfőnöki - Testnevelés

36 óra 18 óra 54 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Iskolarendszerű képzésben a szintvizsga eredményes letétele.

OKJ 31 812 01 0000 00 00

Panziós, falusi vendéglátó

A beiskolázás feltételei: -

általános iskolai befejezett 8. évfolyama betöltött 16. életév egészségügyi alkalmasság

Elmélet 40% - gyakorlat 60%

Képzési idő: 2 év

Szakmai követelmény modulok

A 31 812 01 0000 00 00 azonosító számú, Panziós, falusi vendéglátó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1452-06 Gazdálkodás 1453-06 Vendégfogadás 1454-06 Napi tevékenységek végzése 1455-06 Higiéniás tevékenység végzése 1456-06 Állattartás, kertművelés 1457-06 Takarítás

Tananyag egységek

A 31 812 01 0000 00 00 azonosító számú, Panziós, falusi vendéglátó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

megnevezése

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

70

összes

1

336/1.0/1452-06

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

336/2.0/1452-06 336/3.0/1452-06 336/4.0/1452-06 336/1.0/1453-06 336/2.0/1453-06 336/3.0/1453-06 336/4.0/1453-06 336/5.0/1453-06 336/1.0/1454-06 336/2.0/1454-06 336/3.0/1454-06 336/4.0/1454-06 336/1.0/1455-06

15 16

336/1.0/1456-06 336/2.0/1456-06

17 18

336/1.0/1457-06 336/2.0/1457-06

Vállalkozás alapítása, indítása, fejlesztése Ügyvitel, számvitel, pénzügy Marketing, reklám Képzés, önfejlesztés Családi vendéglátás Programszervezés Hagyományőrzés Idegenforgalom Falusi turizmus Ételkészítés Terítés, felszolgálás Takarítás Munkavédelem Élelmiszer-higiénia és a munkakörnyezet biztonsága Állattartás Kertművelés, kertészeti termékek feldolgozása Lakásgondozás Ház körüli teendők Mindösszesen óra:

100

0

0

100

0 0 0 40 0 40 50 50 140 50 0 75 0

80 30 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40

0 0 18 50 100 50 0 0 230 100 30 0 20

80 30 18 90 100 90 50 50 370 150 30 75 60

63 70

0 0

89 81

152 151

48 0 726

0 0 150

44 12 824

92 12 1700

Szabad sávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Egészség megőrzés, elsősegélynyújtás, egészségfejlesztés - Német nyelv - Osztályfőnöki - Testnevelés - Mozgáskultúra - Számítástechnika

36 óra 36 óra 36 óra 36 óra 36 óra 72 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

OKJ 54 481 03 0010 5407

Webmester

A beiskolázás feltételei: -

érettségi bizonyítvány

Elmélet 50% - gyakorlat 50%

Képzési idő: 2 év

Szakmai követelménymodul

71

Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1143-06 Projektmenedzsment 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok 1167-06 Webmester

Tananyagegység modul

Az 54 481 03 0010 54 07 azonosító számú, Webmester megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Sorszá -ma

A tananyagegység

84 85 86 87 88 89 90 91 92 93

óraszáma azonosítója 166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/1167-06 166/2.0/1167-06 166/3.0/1167-06

megnevezése Informatikai alapismeretek Munkatervezés és –szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Web technológia I. Web technológia II. Web szolgáltatás Mindösszesen óra:

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

104 40 35 20 41 50 191 55 192 225 953

131 0 40 30 17 48 146 0 256 190 858

0 0 0 0 0 24 0 0 0 0 24

235 40 75 50 58 122 337 55 448 415 1835

Szabadsávban felhasznált tananyagegységek időkerete: - Számítógépes hálózatok üzemeltetése - Számítógépes grafika és animáció - Osztályfőnöki - Testnevelés

összes

72 óra 126 óra 36 óra 72 óra

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

72

A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS ALAPELVEI

Iskolánk jellegéből következően az alábbi szempontokat kívánjuk érvényesíteni a tankönyvkiválasztásban:

1. A tankönyvek megismerésének és megismertetésének céljából évente tankönyvkiállítást szervezünk vagy szerveztetünk. Erre az érdekelt feleket (a szülőket és a tanárokat) is meghívjuk. Lehetőség szerint már itt felmérjük a tankönyvigényeket 2. Előnyben részesítjük a munkáltató tankönyveket. Elsősorban a nyelv és a reál tantárgyakban. 3. A humán tantárgyak vonatkozásában azokat a tankönyveket preferáljuk, amelyek elsősorban az alapvizsgára és a középszintű érettségire készítenek fel. 4. Az iskolánk tanárai által írt (összeállított) tankönyvek használatát támogatjuk. 5. Törekedni fogunk a használt tankönyvek újra felhasználására. Ennek kiépítjük az értékesítési hálózatát. 6. A tankönyvkiválasztás mechanizmusának irányítói, szervezői: a tagintézmény-vezető helyettes a munkaközösség-vezetők. A munkaközösség döntése alapján azonos évfolyamon azonos tankönyv.

A középiskolai érettségi vizsga részei és témakörei A tanulók legalább a kötelező óraszámban középszintű érettségi felkészítést kapnak az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német) fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, szakmai előkészítő (gépészet-, informatika-, kereskedelem-marketing szakmacsoportok). Tanulóink a 10. évfolyam végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. évfolyamon, tárgyév február 15-ig történik. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök, és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldásra ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek

73

elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervbe található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A kötelező vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol vagy német) Az intézményben az alábbi érettségi tantárgyak választhatók: - Fizika - Kémia - Földrajz - Biológia - Gépészeti alapismeretek - Kereskedelmi és marketing alapismeretek - Informatikai alapismeretek - Testnevelés - Társadalomismeret - Filozófia - Ének-zene Előrehozott érettségi vizsga: Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a tanuló teljesítse iskolája helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket. Az osztályzatok megszerzése osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az érettségi vizsgák megkezdéséig jegyet kell szerezni, ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál. Az osztályozó vizsgákra február 15-ig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván. Előrehozott érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem teljesítette mindegyik érettségi tárgyból a 12. évfolyam követelményeit. Ebben az esetben is az igazgatónak címzett kérvényt kell beadnia az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtt. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt jelenlegi iskolájában nem tanulta. Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak abban az iskolában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott tárgyból. Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás

74

feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetében az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Erre legkorábban a teljes érettségi vizsga befejezése után van először lehetőség (ismétlő vizsga). Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű érettségi vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig, az októbernovemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig jelentkezhet érettségi vizsgára. (Októbernovemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal - a fenntartó képviselőjével egyetértésben - arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.) A tanuló osztályozó-, illetve különbözeti vizsgára bocsátását, az alóli felmentését az iskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A különbözeti-, javítóvizsgák mindig 3 fős bizottság előtt folynak. A bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki. A bizottság elnöke vezeti a jegyzőkönyvet. A vizsgákra vonatkozó kérelmet egy hónappal a vizsgák előtt az igazgatóhoz kell benyújtani. Javítóvizsgára a közoktatási törvényben meghatározott tanuló utasítható. A javítóvizsga augusztusban szervezhető. A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha az a továbbhaladásához szükséges. A különbözeti vizsga témaköreit a tanuló a vizsgára való jelentkezéskor megkapja. A témakörök az adott évfolyam adott tantárgy helyi tantervében szereplő témakörök. Várható változások az érettségi vizsgákkal kapcsolatosan: 2014-től és 2015-től csökken a választható vizsgatárgyak köre is, az egyedileg akkreditált tárgyakból - ilyen a pszichológia vagy az európai uniós alapismeretek - a jövőben nem lehet érettségizni. A művészeti vizsgatárgyak közül a hangtani és akusztikai ismeretek, a hangkultúra, az ábrázoló és művészeti geometria, valamint a magyar népzene alapjai tárgyakból nem lehet vizsgázni, a művészettörténet és a népművészet pedig a közismereti vizsgatárgyak körébe kerül. Pszichológiából választható közismereti tárgyként, utazás és turizmusból pedig hatodikként választható közismereti tárgyként vizsgázhatnak a tanulók. Idegen nyelv esetében angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből tehetnek érettségit a diákok. Változnak az előrehozott vizsgák jelentkezési szabályai is, de csak 2014-től, csökken az egyedileg akkreditált, a művészeti, valamint az idegen nyelven letehető érettségik száma. Előrehozott érettségi vizsgát kizárólag idegen nyelvből és informatika tárgyból lehet tenni akkor, amikor az adott iskolában a vizsgára felkészítő tantárgy oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik. A sikertelen előrehozott vizsgát a rendes érettségin javíthatja ki a diák.

75

Az érettségi tantárgyak vizsgakövetelményei: Az érettségi tantárgyak témakörei és a vizsga leírása a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, a választható érettségi tantárgyak és követelményeiket az Érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002.(V.24.) OM rendelet tartalmazza.

A kétszintű érettségire való felkészítést az iskola a következő tantárgyakból biztosítja: Emelt szint:

A kötelező tantárgyakból (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) Szakmai előkészítő (szakmacsoportos alapozó) Fizika

Középszint:

Mint az emelt szint, a földrajzzal kiegészítve.

A középszintű érettségi vizsga témakörei: Az érettségi vizsga témaköreit a szakmai munkaközösségek tantárgyanként dolgozzák ki, illetve határozzák meg. A témaköröket minden év december 1-jéig hozzák a tanulók tudomására.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

Az iskola a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazza.

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez, ezen faktorok közül az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell objektív módon mérni és értékelni.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja:

76

-

Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.

Minőségellenőrzés: az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás: minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fittnes szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.

Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása: -

Az egészségügy területén: Az iskolaorvos és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvosi-pedagógus együttműködés.

A Hungarofit – Mini Hungarofit módszer bemutatása: A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz. A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: „Hungarofit”. A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”. A Mini Hungarofit vizsgálat elemei: 1./ Helyből távolugrás 2./ Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) 3./ Hasonfekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan kifáradásig (db) 4./ Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) 5./ 2000 m futás Az egyes próbákban elért teljesítményt pontértékek alapján minősítjük. Hét minősítő kategória van: 1. 2. 3. 4. 5.

igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó

77

6. 7.

kiváló extra

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elve: alapvető elv, hogy a házi feladatok (írásbeli, szóbeli) törzsanyagban meghatározott alapvető ismeretek elsajátítását és mélyítését szolgálják. Korlátai: -

témazáró dolgozatok száma naponta maximum 2 lehet, ezt előre a tanulók tudomására kell hozni röpdolgozatok íratása egy tanítási egység számonkérésére bármikor, az óra bármelyik részében megtörténhet hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi) a végzős osztályok kivételével házi feladatot nem adunk

A szakmai orientáció és alapozó tárgyak beszámítása a szakképző évfolyamok tanulmányi idejébe

-

A beszámítás alapján a kerettantervi rendeletben megfogalmazottak szerint szakiskolában: 9. osztályban a fenti tárgyakra fordított óraszám 50 %-a 10. osztályban 100 %-a szakközépiskolában: 9. osztályban 50 %-a 10. osztályban 50 %-a 11. osztályban 100 %-a 12. osztályban 100 %-a

-

A beszámítás a tanuló kérelmére egyénenként történik, amelynek módja lehet: a) a tanulmányi idő csökkentése b) felmentés az adott órák látogatása alól

A vizsgák rendje:

1. Alapvizsga

- az iskola az érvényben lévő rendelkezés szerint Alapvizsga-bizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Alapműveltségi Vizsga Vizsgabizottsága

78

2. Érettségi vizsga

- szintén az érvényben lévő szabályzat szerint érettségi vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottsága - Csongrád

-

a vizsgák idejét a MK-ben megjelenő, a tanév rendjét megszabó miniszteri rendelet szerint kell kijelölni;

3. Szakmai vizsgák

- a szakmai vizsgák idejét a MK-ben megjelenő rendelet szabja meg; - a szakmai vizsgák rendjét, a szakmai vizsgáztatás szabályait az 1993. évi LXXVI. törvény tartalmazza; - az iskola a fenti szabályzat értelmében szakmai vizsgabizottságot szervez, melynek pecsétjén a következő áll:

Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye mellett működő Szakmai Vizsga Vizsgabizottsága – Csongrád

XI.

IX. X. A TANULÓK TANULMÁNYI EREDMÉNYÉNEK, SZORGALMÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés rendje

a) A tanulók munkájának értékelése, ellenőrzése folyamatosan történik – ez az oktató és a nevelő munka egyik legfontosabb feladata

79

-

b) 



Az értékelés a Közoktatási Törvény alapján történik, a tanórai számonkérés elsősorban szóban, írásban, ill. a kötelező témazáró dolgozatok megírásával történik (a kötelező témazáró dolgozatok számát a helyi tanterv írja elő). Az értékelés módja függ az adott tantárgy jellegétől.

Fontosnak tartjuk, hogy a korunkban háttérbe szorult szóbeli ellenőrzésnek – a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése miatt – nagyobb teret adjunk az eddigieknél. A szóbeli és írásbeli alapján kapott osztályzatok aránya lehetőleg 50-50 % legyen. A megszerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül (amit 2 havonta az osztályfőnök ellenőriz) és a fogadóórákon tájékoztatjuk. Az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, tesztek egységes értékelése érdekében az elért pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következők szerint kell végezni: Teljesítmény: 0-33% 34-44% 45-70% 71-81% 82-100%

Érdemjegy: elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

-

Legfőbb értékelési szempontunk: a tanuló teljesítménye hogyan tükrözi képességeit, szorgalmát, tudásának fejlődését.

-

A folyamatosan kiemelkedő v. jó teljesítményt nyújtó tanulókat szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséretben részesítjük.

-

A tanulmányi, sport- és versenyeredményeket évente értékelve a legjobbaknak „Az iskola kiváló tanulója” címet adományozzuk, és fényképüket az iskola aulájában elhelyezzük. Eredményeit félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban rögzítjük.

A magatartás és a szorgalom értékelése A tanulók magatartását félév végén és a tanév végén értékeljük osztályzatokkal. Az osztályzatokat az osztályfőnök az osztályközösséggel együtt javasolja, s a tantestület dönti el. Vitás esetekben az osztályban tanítók többségi véleménye dönt.

A tanulók magatartásának minősítése

80

példás (5): jó (4): változó (3):

rossz (2):

Ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kultúrált viselkedésével példát mutat. Kerüli a durva beszédet. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. A házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tanítási órákat, ha több szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése, intése van. Ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Igazgatói megrovást, vagy fegyelmi büntetést kapott.

A tanulók szorgalmának minősítése

példás (5):

jó (4): változó (3):

hanyag (2):

Ha a tanítási órákra való felkészülést képességéhez mérten teljesíti, tanórákon, gyakorlaton aktív. Felszerelése mindig rendben van. Ha iskolai, gyakorlati munkáját teljesíti, a rábízott feladatokat elvégzi. Felszerelése mindig rendben van. Ha az iskolai és gyakorlati munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt felszólítás után teljesíti. Felszerelése gyakran hiányos. Ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan; ha két v. több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendszeresen hiányos.

Jutalmazás:

Jutalmazható: jó tanulmányi eredmény példamutató magatartás közösségi munka versenyeken, vetélkedőkön stb. való részvétel aki bármely módon hozzájárul az iskola jó hírnevének gyarapításához

Év közben az alábbi jutalmak adhatók: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret tantestületi dicséret

Év végén a versenyeken elért jó eredményekért, példamutató közösségi munkáért,

81

tanulmányi eredményekért

a tanulók könyvjutalomban részesülhetnek, melyet az iskola egésze előtt vesznek át. Jutalmazhat egyén és közösség. Azok a tanulók, akik iskolai v. iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon stb. eredményesen szerepelnek, igazgatói dicséretben részesülnek.

Az iskolai büntetés lehet: -

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás tantestületi szigorú megrovás fegyelmi eljárás

A dicséreteket és büntetéseket a tanulókkal és szüleikkel írásban közöljük. A fegyelmi eljárás szabályait az SZMSZ tartalmazza.

A fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések: megrovás szigorú megrovás juttatások, kedvezmények megvonása, csökkentése áthelyezés másik osztályba áthelyezés másik iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából 

 csak nem tanköteles tanuló esetén lehet kiszabni.

V.

ESZKÖZJEGYZÉK

Eszközjegyzék a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításához

1. Faliképek (írók, költők és különböző korszakok) 10-20 db 2. Nyelvi falitáblák (nyelvrokonság, hangsúly, szójelentés, szófajok) 30-40 db 3. Diasorozatok (írók, költők élete, művészeti stílusok, drámajelenetek) 4. CD(audio)-k (versek, drámarészletek, zeneművek) 40-50 db

82

5. Helyesírási programok 6. Számítógép CD-k: verstárak, folyóirat és lexikon szövegek, érettségi felkészítők 30-40 db 7. Irodalmi témájú videokazetták (filmek, regények, filmfeldolgozásai, drámák, dokumentum összeállítások, televideós kiadások) 100-150 db 8. CD-lejátszó, színes tévé, kazettás magnó, írásvetítő, diavetítő 9. Fóliasorozatok a helyesírás tanításához

Eszközjegyzék a történelem tantárgy tanításához

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Történelmi falitérképek (a vonatkozó korszakokhoz, kb. 40-45 db) Egy földgömb Diasorozatok az egyetemes és a magyar történelemből (egy-egy sorozat) Történelmi tárgyú videokazetták (40-45 db) Szemléltető falitáblák (10-20 darab, pl. címerek, magyar királyok stb.) Egyetemes és magyar történelmi időszalag Fólia-sorozatok (írásvetítő) a különböző történelmi témákhoz Makettek, rekonstrukciók, másolatok a legjelentősebb történelmi leletekről, tárgyakról, emlékekről (múzeumi és saját készítés) 9. A helytörténet feldolgozásához 50 db Forrásvallató 10. Írásvetítő, számítógép, színes televízió és diavetítő

Eszközjegyzék - idegen nyelv tanításához 1. Kommunikációs gyakorlatot segítő nyelvi labor minimum 3 x 16 fő részére 2. Az idegen nyelv tanításához elengedhetetlenül szükséges a különböző magnóhallgatási gyakorlat. Ennek tárgyi eszközei minimum 16 db hangkazetta és ezek lejátszásához 3 kazettás magnetofon. 3. Az adott nyelv elsajátításához szükséges az adott ország kultúrájának, szokásainak földrajzi, gazdasági helyzetének megismerése. Tárgyi eszközök: - országismereti videokazetta 6 db - videomagnó 2 db - színes tv 1 db 4. Órai munkát elősegítő nagy méretű nyelvi falitáblák, szituációs képek, fotók 10-15 db 5. Tesztkönyvek, társalgási könyvek, illetve tanári kézikönyvek az adott idegen nyelv nyelvtani részének tanításához 20 db 6. Kézi szótárak – fordítási gyakorlatokhoz 30 db

Eszközjegyzék - matematika tantárgy tanításához Nyomtatott taneszközök:

83

a) Tankönyv A meglévő szakközépiskolai/szakiskolai tankönyvek Kiegészítő modulok, munkafüzetek, házi feladat füzetek

Bármely olyan tankönyv használható, amelyikben megtalálhatók a tanterv témakörei, természetesen érdemes egyeztetni a munkaközösségekben. b) Feladatgyűjtemények Geometriai illetve matematikai feladatgyűjtemények Összefoglaló feladatgyűjtemény Szakmai tárgyú példatárak Érettségire, felvételire felkészítő példatárak c) Függvénytáblázat d) Feladatlapok: Meglévő feladatlapok Készülő feladatlapok e) Tanári segédletek Tanári segédkönyv A matematika tárgy képzési programja Tantervi útmutató A feladatgyűjteményekhez készülő megoldások Matematikai lexikonok Matematikai segédanyagok, szakkönyvek, kézikönyvek KÖMAL és matematikai módszertani folyóiratok Demonstrációs eszközök Fényképek Táblázatok Faliképek Táblai rajzeszközök (körző, egyenes és derékszögű vonalzók, szögmérő, színes kréták) Mérőeszközök Modellek (síkbeli és térbeli) Speciális falitáblák (négyzethálós falitábla tantermenként) Fénymásolás lehetőség papírral együtt Kézi-ipari kamera Tantermenként televízió és számítógép az információk szemléltetéséhez, kivetítéséhez A számítógéphez matematikai programcsomagok (pl. Mathcad, Maple) A matematikatanár által javasolt zsebszámológépek Tantermenként videó, oktatófilmek Tantermenként egy-egy írásvetítő és hozzátartozó speciális vetítővászon Az írásvetítőhöz tartozó kész fóliasorozatok; videofilmek

84

Eszközjegyzék - kereskedelem-marketing szak

Gazdasággal kapcsolatos sajtó (napi-, hetilap, folyóiratok), szaklapok, szakkönyvek, statisztikák, piactanulmányok Tv, rádió, video-rekorder, videokazetták, videofelvételek, tv-felvételek, rádióreklám-felvételek Plakátok, fotók Divatlapok, fotók a hivatali öltözékről

Diaképek, írásvetítő, fólia Testbeszéd, etikett, protokoll könyvek Nyomtatványok Névjegykártyák Szövegszerkesztő programok Fénymásolópapír, levélpapír, céges papír, boríték Reklámtáblák Számítógép megfelelő programokkal, CD-ROM Esettanulmányok Videoprojektor Episzkóp Vetítőállvány, vetítővászon + tartozékok Videotár-reklámanyagokkal Metronóm Tanirodai eszközök: szalagos számológép, olló, vonalzó, irodaszerek papírdossziék Monitorszűrő, egér, egérpad Spirálozó

Eszközjegyzék - fizika tantárgy tanításához Mechanika tanulókísérleti készlet Vízhullámosító készlet Stopperóra Simítóreszelő RC generátor Porszívó Eszközkocsik Fajsúly-sorozat Kaloriméter Skálás bimetál-szalag Hengerkerék Gőzturbina-modell Hanghullámok szemléltetésére szolgáló eszköz Mechanikai készlet Emeltyűs pirométer Galilei-lejtő Mikrométer Vízturbina

85

Vízszintező vízmérték Gravesand készülék Szívó-nyomókút-modell Segner-kerék Pascal-féle fenéknyomásmérő Metronóm Hidraulikus sajtó Kétcsövű ballisztikai pisztoly Csillagászati távcső Rázógép Légszivattyú 5 köpüs Gázlézer

Sztereomikroszkóp Áramátalakító Fénytani kísérleti készlet tanulókíslérlethez Ingasorozat a hullámmozgás szemléltetéséhez Digitális sztetoszkóp Színszűrőkészlet Vízlégszivattyú Stopper Levélmérleg Televízió Iskolai demonstrációs VA mérő Stopper digitális Fizikai transzparens 1. Fizikai transzparens 2. a mechanikához Fizikai transzparens 3. az optikához, atomfizikához Készlet-modell molekuláris fizikához Légpárnás sín Optikai pad Mikola-cső dobozban Mikola-cső szögmérővel Magdeburgi féltekék Lechlance elem Lejtő ékekkel Kétkarú emelő fémből Közlekedőedény fatalpon Karos forgó a szögsebesség számításához Készlet a forgómozgás vizsgálatához Hangvilla Üvegrúd Ebonitrúd Eletkrovaria I. Elektrovaria II. Diasorozat 50 darabos atomfizikához Dinamométer Centrifugálgép tartozékokkal Csavarminta Csigasor Bunsen állvány Bimetálszalag-modell Atwood-féle ejtőgép Áramátalakító tápegység

86

Archimédeszi hengerpár Részecskeszámláló Számlálócső Geiger-Müller, csatlakozóval Szárazjég-készülék széndioxid palackról szárazjég pelletek előállítására Ködkamra 12 V-os, szárazjéggel, alkohollal működő Sugárforrások (alfa, béta, gamma)

Eszközjegyzék - kémia tantárgy tanításához Tára mérleg súlysorozattal Precíziós mérleg súlysorozattal

Periódusos tábla – falitábla Ionrádiuszok – falitábla Kémiai transzparens 1. írásvetítőhöz, fólia Kémiai transzparens 2. írásvetítőhöz, fólia Kémiai transzparens 3. írásvetítőhöz Kémiai transzparens 4. írásvetítőhöz, fólia Néhány vegyület oldékonysága Atomorbitál-modell Molekulaorbitál-modell Többszörös kovalens kötések modellje Kristályrács típusok Kalotta-modell Bunsen állvány Hűtőfogó Vaskarika Kémcsőfogó Lombikfogó Kettős szorítódió Vasháromláb Spirálhűtő Liebig hűtő Büretta Dörzsmozsár Gázmosó palack Mérőhengerek Üvegkád Pipetta Főzőpoharak 10 ml, 25 ml, 50 ml, 100 ml, 1000 ml-es Főzőpoharak 250 ml-es Erlenmayer-lombik 250 ml, 100 ml Csiszoltdugós gömblombik 250 ml Gázfejlesztőkészülék 250 ml-es Hőmérők tanulókísérlethez Csipeszek Óraüvegek Kémcsövek Fatálca tanulókísérlethez Analizáló mérőkoffer

87

Talajvizsgáló kísérleti készlet talajösszetevők, pH és szervesanyag-tartalom meghatározására Levegőszennyezettséget mérő készlet Környezetvédelmi analizáló koffer

Eszközjegyzék - biológia tantárgy tanításához Emberi csontváz Emberi torzó 3 részes Máj patkóbéllel, hasnyálmiriggyel Csigolyatípusok Vese-modell Szív-modell Fül-modell Bőr modell

AIDS vírus modellje Levél szerkezete Gyökércsúcs-modell Fás szár szerkezete Agy modellje Térdizület Televízió Tanulói mikroszkóp Mikroszkóp (monoszkóp) Mikrometszet-készlet 25 db-os, általános Mikrometszet-készlet 25 db-os, baktériumok Mikrometszet-készlet 50 db-os, emberi szövetek Oktatótábla sorozatok:

Az evolúció A sejt Az emberi test szövetei A bőr felépítése A csontváz és izomzat A táplálék útja és átalakulása A légutak és a gázcsere A vérkeringés és nyirokkeringés Vízháztartás, vizeletkiválasztás Az idegrendszer felépítése A feltétlen reflex A feltételes reflex A vegyi szervezés A nemi szervek rendszere Megtermékenyítéstől a születésig A növényi sejt A növényi test szövetei A lomblevél felépítése, működése A növények anyagszállítása A megporzás, megtermékenyítés és a termés kialakulása

88

A mag, a termés és a csírázás Sejtmag nélküli egysejtűek Sejtmagvas egysejtűek Állatok kültakarói Táplálkozási szervek az állatvilágban A tápcsatorna fejlődése az állatvilágban A tápcsatorna az állatvilágban (madara, emlősök) Légzőszervek az állatvilágban Anyagszállítás az állatvilágban Mozgásszervek az állatvilágban A kiválasztószervek az állatvilágban Egyedfejlődés (átalakulás nélküli, átalakulásos, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás Élő és élettelen környezeti tényezők A víz körforgása A szén körforgása A nitrogén körforgása Anyag és energia-áramlás Táplálék piramis Szerveződési szintek Táplálkozási lánctípusok

Eszközjegyzék - földrajz tantárgy tanításához

Ásványgyűjtemény Kőzetgyűjtemény A Föld éghajlata A Föld vízi közlekedése A Föld természetes növényzete Kárpát-medence domborzata A Föld éghajlata Szárazon letörölhető filctollkészlet Földgömb Térképjelek A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával Közép-Európa domborzata USA domborzata Ausztrália és óceánia gazdasága Közép és Gél-Amerika gazdasága Afrika gazdasága Dél-Amerika domborzata Észak-Amerika domborzata Európa államai, politikai Európa domborzata Magyarország politikai térképe Falra szerelhető térképtartó Hordozható meteorológiai állomás Időjárás kísérleti készlet Tellurium 8 db-os geológiai modell készlet A Föld felszíne, háromdimenziós dombortérkép Kárpát-medence, magyar nyelvű háromdimenziós dombortérkép Európa színes munkatérképe

89

Eszközjegyzék - a testnevelés tanításához Termi berendezések Bordásfal 20 db Tornapad 4 m-es 6 db vagy Tornapad 2 m-es 12 db Ugrószőnyeg (leérkező) 6 db Talajszőnyeg 2 m-es 3 db Kemény talajszőnyeg 3 db Ugrózsámoly 8 db Mászókötél 10 db Mászórúd 10 db Ugrószekrény 3 db Ugródeszka (dobbantó) 3 db Párhuzamos kabát + talajkorlát 1 db + 1 db Felemáskorlát 1 db Nyújtó (fali v. verseny) 1 db Korlátkocsi 1 db

Gerenda + talajgerenda 1 db + 1 db Gyűrű 2 pár Húzókötél 1 db Tornaló (kápás) 1 db

Kéziszerek Karika, ugrálókötél, gumikötél, tornabot, homokzsák (babzsák) tanulónként 1 db Medicinlabda (1,2,3,4 kg-os) tanulónként 1 db Tárcsás gyakorló súlyzókészlet 1 garnitúra Buzogány tanulónként 2 db Kézisúlyzó (80 dkg, 1kg, 2 kg, 3 kg) tanulónként 2 db

Atlétikai szerek, felszerelések Magasugró állvány 4 db Magasugró léc (műanyag) 4 db Rajttámla 12 db Váltóbot 15 db Kislabda (maroklabda) 30 db Kézigránát (fa) 30 db Súlygolyó (3,4,5,6 kg-os) 2 tanulónként 1 db Magasugró leérkezőhely takaróval fa v. fémrácsozatú tartószerkezettel 1 db Távolugráshoz elugródeszka 1 db Súlylökéshez bástya, illetve dobókör és ehhez szükséges laposacél 1 db Diszkosz (női-ifj. ffi) 5-5 db Gerely (női-ffi) 5 5 db Gát 10 db

90

Indítócsapó 1 db

Labdajátékok és eszközei Futball labda, kézilabda 2 tanulónként 1 db Kosárlabda, röplabda tanulónként 1 db Kézilabda kapu + háló 2-2 db Kosárlabda állvány palánkkal, gyűrűvel, hálóval vagy falra szerelhető szerkezet + palánk, gyűrű háló 2-2 db Röplabda hálótartó szerkezet (állvány) + háló 1 garnitúra Röplabdaháló antenna 2 db Gumi v. műanyaglabdák 30 db

Egyéb sportjátékok, eszközök, felszerelések Kiegészítő Torna Készlet (KTK) 5 db Gimnasztikai fal készlet, vagy többcélú tornaszer 1+1 garnitúra Asztalitenisz asztal + háló 2 db Asztalitenisz ütő 10 db Tollaslabda ütő + labda 20 db Tollaslabda háló + hálótartó állványzat 1 garnitúra Mérőszalag (20 m, 50 m) 1-1 db Stopperóra tanáronként 1 db Színes bóják 15 db Labdahordó háló 2 db Pumpa (elektromos) 1 db Ásó, gereblye, lapát 2-2 db

Mentőláda 1 db Férfi mez 15 db Női mez 15 db Súlypontemelkedés mérő 1 db Jelző szalag 15 db Pályavonalzó festékszóró + mészpor 1 db Megafon 1 db Öntöző tömlő - szükség szerint méter Síp tanáronként 1 db Sportpályahenger 1 db Testmagasságmérő 1 db Személymérleg 1 db Magnéziumtartó 2 db Forgathatós eredményjelző 1 db Kisméretű kapu labdarúgáshoz 2 db Fa v. gumikalapács 2 db

Időszaki v. idényjellegű sportfelszerelések Sílécek kötéssel + botok + cipők 30 pár Korcsolya (cipővel) 30 pár Kerékpár női+ ffi 15-15 db Hátizsák 30 db Sátor (2,3,4 személyes) helyi igény szerint Úszószemüveg 30 db

91

Úszódeszka 30 db Mentőöv 1 db Búvártalp (békatalp) 30 pár Merülőkő 2 db Pálya elválasztó kötél – pályák száma szerint Teniszütő 6 db Teniszlabda 20 db Teniszlabda 20 db Teniszháló + tartóállvány 1 garnitúra Gördeszka 10 db Görkorcsolya 15 pár

Elektrotechnikai eszközök, felszerelések Rádiómagnó vagy különböző lejátszó eszközök – tv, videó 1-1 db Hangkazetták, kazetták, videokazetták igény szerint CD-k igény szerint Hangfal (erősítő) igény szerint Video oktatófilmek igény szerint Számítógép (monitor, billentyűzet, egér, nyomtató) 1 db

Testnevelő-tanári, öltöző, szertár Íróasztal tanáronként 1 db Székek tanáronként 1 db Öltözőszekrény tanáronként 1 db Irat és ruhásszekrény Szeméttároló kosár Fektető ágy Öltözőpadok fogasokkal

Szeméttárolók Szerek, felszerelések, labdák tárolására alkalmas szekrények, polcok Szőnyegszállító kocsik Többcélú szerelőlétra

92

93

X.

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék

Bevezető 1. Helyzetelemzés 1.1. Intézményi összetevők 1.2. Szellemi erőforrások 1.3. A kollégium működési feltételei, anyagi erőforrások 1.4. A kollégium kapcsolatrendszere 2. Célmeghatározás és alapelvek 2.1. A kollégiumunk nevelési célja 2.2. Pedagógiai alapelveink 2.3. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei 2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok, feladatok 2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok 3.

Fejlesztési tervek 3.1. A nevelői személyi feltételek fejlesztése 3.2. A tanulói személyiség-, és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 3.3. A tárgyi feltételek fejlesztése

4 4 4 5

6 6 7 9 10

11 11 13

4. Kollégiumi foglalkozások és témakörök 4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 13 4.2. A kollégiumban kötelező foglalkozások témakörei és az éves óraszámok évfolyamokra lebontva 14 4.3. A kollégiumi foglalkozások heti időkeretének felosztása 14 5. A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 5.1. Ellenőrzés, mérés 5.2. A kollégisták értékelése

15 17

6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 6.1. Helységek 6.2. Helységek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 6.3. A nevelő- és oktató munkát segítő eszközök

17 19 20

94

Mottó: „ A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára biztosítja a tudáshoz jutás esélyét, függetlenül a területi és szociális helyzetüktől, és ezzel elősegíti a társadalmi mobilitást.” (Göncz Árpád)

A KOLLÉGIUM TÁRSADALMI SZEREPE

A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye, amely segíti és kiegészíti az iskolákban folyó nevelő-oktató tevékenységet. Társadalmi szerepe megteremteni a tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanulmányok folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a kisebbségi nyelven történő oktatáshoz, valamint a szociális, érzelmi és szocializációs védőhálóként működik ott, ahol a szülő nem tudja biztosítani a szükséges körülményeket a tanulmányok folytatásához, vagy az iskola eredményes befejezéséhez. A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti – a diákok önszerveződése során kialakuló „mikro társadalomban” – társadalmi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára – területi és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a valós társadalmi élet elsajátításához szükséges szerepek megtanulásának (tanulói szerep, dolgozói szerep, értelmiségi szerep….) esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás elősegítésében.

1. Helyzetelemzés 1.1.

Intézményi összetevők

Kollégiumunk arculatát az a sokszínűség jellemzi, ami a többféle iskolatípusba járó diákösszetételből adódik. Koedukált kollégiumunk lakóinak többsége a saját iskolánk tanulója, de megtalálhatók közöttük a város más középiskoláinak tanulói is. Az iskolában meglévő majdnem minden szakot, szakmát képvisel valaki, de vannak gimnazisták, vadász-, és környezetvédő-diákok is. A kollégisták a 14-20 éves korosztályból tevődnek össze, de előfordul a 20 évnél idősebb tanuló is. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér. Emiatt sokszínűség mutatkozik a neveltségi szintben, a tanulmányi munkában megnyilvánuló motiváltságban, az érdeklődési körben egyaránt. Így a nevelőknek a különbségekből adódó összes jót és rosszat kezelni kell. Ehhez differenciáltan kell megválasztanunk a pedagógiai módszereket, a nevelőtanári munka kiemelt feladatait. A csoport, illetve egyéni foglalkozásokon és azokon kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal ideérkező tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. 6 tanuló csoport működik.

1.2.

Szellemi erőforrások

95

A nevelőtestület minden egyes tagja úgy szakképesítése, mint pedagógus személyisége alapján megfelel a kollégiumi nevelőtanár iránt támasztott követelményeknek. A kollégiumi nevelők többsége munkaidejének egy részét a kollégiumban, a másik részét az iskolában teljesíti. Ez több szempontból előny. A kollégák így jobban megismerhetik a gyerekeket, és könnyebben követhetik a velük történteket. Ezen túl sok esetben egyszerűbb megoldani a tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást. Ideális lenne, ha nevelőtanáraink között több lenne az egyetemi diplomával rendelkező, főként magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, valamint matematika szak terén.

1.3.

A kollégium működési feltételei, anyagi erőforrások.

A kollégium szakmailag független, gazdaságilag nem önálló, az iskolával közös működtetésű. Fenntartója Csongrád Megye Önkormányzata. Épületünk adottságai megfelelnek a kollégiumi élet által támasztott követelményeknek, hiszen eleve kollégiumnak építették. Az iskolával közös épületben helyezkedik el, 120 férőhelyes, ebből 40 a lány és 80 a fiú férőhelyek száma. Három emelet mindegyikén, 10 db négyágyas szoba található és külön tanulóhelyiségek vannak, ahol a szilencium idején biztosított a nevelőtanári ellenőrzés. Emeletenként egy-egy mosdóhelység, tusoló és WC található. Az épület állaga megfelelő, berendezéseinek folyamatos javítása, ill. cseréje jelenleg is napirenden van, és a jövőben is feladat lesz. Komoly változás történt a vizesblokkok cseréjével (nagy részben pályázati támogatás révén), de a berendezési tárgyak felújításában jelentős további önerő szükséges. A helyiségek festési-mázolási munkái rendszeresek, de a nyílászárók felújítása továbbra is aktuális. A földszinti társalgó alkalmas hely közösségi összejövetelek lebonyolítására, bár befogadóképessége kicsi, ezért az iskolában lévő ebédlőt használjuk komolyabb rendezvényeink alkalmából. Könyvtár, sportcsarnok, játékszoba, televízió, videó, magnók, állnak a tanulók rendelkezésére. A szabadidő kultúrált eltöltéséhez szolgáló berendezések, ill. programok anyagi fedezetének biztosításához nyújtanak segítséget a közös költségvetés forrásai, és a pályázatok. A kor követelményeit követve kollégiumunk is rendelkezik számítógépekkel (igaz már eléggé avultakkal), amelyek segítséget nyújtanak a másnapi felkészülésben, a tananyag elmélyítésben. Az iskolában lévő Internet elérhetőség szintén biztosított számunkra.

1.4.

A kollégium kapcsolatrendszere

Diákjaink fejlődésének és tanulmányi előmenetelének érdekében fontos, hogy a kollégiumi nevelők kapcsolatokat tartsanak fenn a kollégium életében rendszeresen vagy csak alkalomszerűen résztvevő személyekkel, csoportokkal vagy intézményekkel. a, Az anyaiskolákkal való közvetlen kapcsolatot a kollégium vezetője tartja. A csoportvezető nevelőtanárok konzultálnak a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival. különösen akkor, ha problémás esetekről van szó. Rendszeresen figyelemmel kísérik a tanulmányi eredményeiket, kiírják az iskolai naplókból a jegyeket. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a kétes hiányzásokról, illetve fegyelmi problémákról. Sokat segít ebben a munkában, hogy a kollégiumi nevelők tanítják is a gyerekeket. Egymás rendezvényein (ballagás, szalagavató, sportversenyek) részt veszünk. b, Minden tanévet megelőzően levélben tájékoztatjuk a szülőket a felvételről, illetve kollégiumi renddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

96

Tanév elején a kollégium elfoglalásának napján összevont értekezletet tartunk, amelyre elsősorban az új tanulók szüleit várjuk. Évközben - igazodva az iskolai szülői értekezletekhez és fogadóórákhoz - nevelőtanáraink a szülők megkeresése alapján tájékoztatják őket gyermekük kollégiumi viselkedéséről, illetve szükség esetén mi is megkeressük őket. Dicséretekről és büntetésekről írásban értesítjük a szülőket. Kollégiumi " üzenő füzet " használatával tartjuk a kapcsolatot a szülői házzal a hazautazások ellenőrzése terén. c, Évek óta van néhány nevelőotthonos tanulónk. Sajnos ők sokszor problematikusak, így elengedhetetlen a rendszeres konzultáció az intézmények, vagy a nevelő szülők között. Mind kollégiumvezetői, mind csoportvezetői, nevelőtanári szinten kezdeményezzük a rendszeres tájékoztatást, hisz ezek a tanulók nagyon sok odafigyelést igényelnek. d, Az iskolaorvossal, illetve az anyaiskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel rendszeres a kapcsolattartás, továbbá minden kollégiumi nevelő közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében, hiszen a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának ez az egyik fő célja. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok kollégiumbeli ellátásának szempontjai megegyeznek az anyaiskola hasonló feladatainak szempontjaival. e, Iskolánk és kollégiumunk a városi GAMESZ konyha intézményétől veszi igénybe az étkeztetési ellátást. Évek óta jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk velük. Elfogadják véleményünket, kéréseinket, ha az illeszkedik a szakmai előírásokhoz. Segítenek az ételallergiával küzdő gyermekek lehetőség szerinti külön étlapjának összeállításában. Ünnepi rendezvényeink menüigényét szintén minden esetben méltányolják. f, Kapcsolatot tartunk fenn több külső intézménnyel és szervezettel is: társkollégiumokkal programjaikon való részvétel és tapasztalatcsere formájában az országos Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel, ahonnan továbbképzési lehetőségeket, információkat, segítséget kapunk a napi munkánkhoz a helyi TIT szervezettel és a művelődési házzal, valamint más városok színházaival ismeretterjesztő és kulturális programjainkat színesítendő.

2.

Célmeghatározás és alapelvek

2.1. A kollégiumunk nevelési célja Az intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával kollégisták szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, erkölcsi értékrendjük, konstruktív életvezetésük kialakítása és megszilárdítása, ismereteik, műveltségük gyarapítása, optimális szintre emelése, önművelésre, önnevelésre, harmonikus társas és közösségi kapcsolatokra való igényük kialakítása.

97

2.2. Pedagógiai alapelveink (kollégiumunk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása) Pedagógiai hitvallásunk szerint egy olyan kollégiumot szeretnék fenntartani, amely figyelembe veszi a gyerekanyag sokszínűségét, de követelményrendszerében nem igazodik a minimumra törekvők igényéhez, hanem felismerteti, elfogadtatja és betartatja mindenkivel annak a "rendnek", azoknak az értékeknek a szükségességét, amely a személyiségfejlődésben előreviszi tanulóinkat és megteremti az alapjait a felnőtt társadalomba való beilleszkedésüknek. Ennek érdekében az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Kollégiumunkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:    

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját kollégiumi életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  a kollégium életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között.

2.

A kollégiumban a legfontosabb pedagógiai feladat a családi otthon pótlása és a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint az iskolával összhangban a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és kollégiumi nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,

98

 művelt,  kötelességtudó.

Tudjuk, hogy e tulajdonságokat nem vagyunk képesek teljes egészében kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több olyan személyiségjeggyel, amely alkalmassá teszi őket a társadalmilag elfogadott normák szerinti viselkedésre, mind az emberi és mind a természeti környezetben.

2.3. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei A kollégiumunkban folyó nevelő-oktató munka céljai és feladatai megegyeznek az iskolai célokkal és feladatokkal, de más a súlypontozás. Itt csak a legfontosabbak kerülnek felsorolásra:

1. A tanulás és az ismeretszerzés igényének, a folyamatos önművelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben, tisztán tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. A család, a szülők, a nagyszülők tisztelete, megbecsülése. Közösségi érzés, áldozatvállalás. 4. Az önismeret, az értékelés és önértékelés, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye 5. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. A kollégiumunkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt fokozza a tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Ehhez a kollégiumban biztosítjuk a felkészítő foglalkozások esetében a tanulócsoportonkénti minimális heti 14 óra, illetve az egyéb csoportos foglalkozás esetében a tanulócsoportonkénti minimális heti 10 óra időkeretet. A tanulókkal való egyéni foglalkozásra, nevelési tevékenységre további lehetősége van nevelőknek.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik a kollégium személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

pedagógusai

által

alkalmazott

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

99

Kollégiumunk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Egyéni elbeszélgetés. - Tények és jelenségek bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Példaértékű műalkotások bemutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A kollégiumi csoport tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a koll-i csoport tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha kollégiumunk végzős diákjai a megfelelő záró évfolyam végén:  minden tantárgyból megfelelnek az iskolánk középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen célunk az is, hogy tanulóink a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskola által megfogalmazott követelményeknek.)  rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a felsőoktatásbeli követelményeknek illetve a munkahelyeiken a későbbiekben megfeleljenek. 3. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 4. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok, feladatok Kollégiumunk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle kollégiumi tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink megegyeznek az iskolai feladatokkal, de itt is más a súlypontozás. Ebben a fejezetben is csak a legfontosabbak kerülnek felsorolásra: 1. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. 2. A tanulók erkölcsi nevelése.

100

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: A tanulók közösségére és önmagukra, illetve az élő és élettelen környezet jelenségeire, irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 6. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 7. A tanulók pályaválasztásának segítése, az önálló életkezdés támogatása. Feladat: A továbbtanulók esetében a felvételi statisztikák elemzése legyen napi feladat, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba. A nevelőtanároktól kapjanak a már szakmát választott tanulóink, a szakmájukkal kapcsolatos ráhangolódást, megerősítést. Gondoskodni kell arról, hogy a megyei munkaügyi hivatal előadóit meghívva, tájékoztatást kapjanak végzőseink a munkavállalási esélyekről, a munkába állás jogi oldaláról, az esetleges, szükségszerű át-, illetve továbbképzési lehetőségekről és azok kivitelezési módjáról. Tudatosítani a diákokban az „élethosszig” tartó tanulás gondolatát.

2.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka kollégiumunkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a kollégiumi közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása kollégiumunk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle kollégiumi tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: A kollégiumi élet egyes területeihez (foglalkozásokhoz és azokon kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelő fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

101

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tizenéves gyermek - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának válásának kialakítása, ápolása.

3.

Fejlesztési tervek

Felsorolt alapelveink megvalósulása, és kitűzött céljaink elérése érdekében folyamatosan fejleszteni kell a már meglévő állapotokat, mind személyi (nevelői, ill. tanulói oldal), mind tárgyi vonatkozásban. 3.1. A nevelői személyi feltételek fejlesztése

A kollégium nevelőtanáraink rendszeres önképzéssel és szervezett továbbképzésekkel bővítik, korszerűsítik szakmai ismereteiket. Ezek lehetnek helyi, akár intézményen belüli, vagy regionális, illetve országos szervezésű programok.

3.2. A tanulói személyiség-, és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A kollégiumban a tanulói személyiség, és a közösség fejlesztését az alábbi tevékenységek segítik:

a.) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán kollégiumi ünnepséget, rendezvényt tartunk a következő alkalmakkor: a kollégiumban első évüket töltő diákok, a „gólyák” kollégistává avatásakor, a Mikulás-nap környékén (műsor, ajándékosztás)

102

a karácsony (műsor, ünnepi vacsora) a farsangi időszakban (jelmezbál) a végzősök búcsúztatásakor (búcsúzás, végzősök közös vacsorája)

b.) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a demokrácia elveinek megtanulására, gyakorlására, a tanulók foglalkozáson kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a kollégiumban diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját a kollégiumi csoportokból megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A DÖK képviselői minden évben részt vesznek országos vezetőképző táborokban, illetve diáktalálkozókon. A DÖK-be minden kollégista választható és egyben választó is. A diákönkormányzat tevékenységét a kollégiumvezető által megbízott nevelő segíti. c.) Diákétkeztetés. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesülnek. Az étkezések kapcsán igyekszünk fejleszteni diákjaink ez irányú kultúráját is. d.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik, amelyek diákkörök és korrepetálások keretén belül működnek.

e.) Sport. A kollégiumi sportkör az iskolai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészülését a különféle sportágakban a helyi és a kollégiumon kívüli sportversenyekre. Ezzel próbáljuk kifejleszteni a tanulók igényét a testedzés és az egészséges (egészségesebb) életmód iránt.

f,) Diákkörök. A különféle diákkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, valamint a szabadidő, igényt és szükségleteket kielégítő módon való eltöltését szolgálja. A diákkörök jellegüket tekintve lehetnek: művészetiek, („Kreatív” diákkör) technikaiak, (számítógépes diákkör, barkács diákkör) szaktárgyiak, (műszaki ábrázolás diákkör) a szabadidő eltöltését segítők, (szabás-varrás-kézimunka diákkör) sporttal kapcsolatosak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. (média diákkör) A diákkörök indításáról a DÖK kezdeményezésére a felmerülő igények és a kollégium lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején a kollégiumvezető dönt a nevelőtestülettel való egyeztetés után. A diákkör vezetését kollégiumi nevelőtanár vagy iskolai nevelő esetleg olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

g.) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat a kollégiumon kívüli rendezvényeken való részvételre is buzdítjuk, felkészítjük. vagy ha kell, segítséget kérünk az iskolai szaktanároktól. Ezzel fejlesztjük a tanulókban a versenyhelyzetekben való helytállás képességét.

103

h.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a diákok anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. színház-, mozi- és múzeumlátogatások, tudományos és ismeretterjesztő előadások, zenés, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket részben a diákoknak kell fedezniük. Így rávezetjük a gyerekeket a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségeire.

i.) Könyvtár. A kollégiumnak könyvtára nincs, így a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai vagy városi könyvtár segíti.

j.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy a kollégium létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép játékszoba stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

k.) Hit- és vallásoktatás. A területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek az iskolában. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a kollégista tanulók számára (is) önkéntes.

A tehetséggondozást és a felzárkóztatást elősegítő, illetve a szabadidős programok, diákkörök működési feltételeihez, a prevenciós és ismeretterjesztő előadások megszervezéséhez szükséges anyagi hátteret nagyobb részben az intézményi költségvetésből, kisebb részben (lehetőség szerinti) pályázatokon nyert összegekből szeretnénk biztosítani.

3.3. A tárgyi feltételek fejlesztése Annak érdekében, hogy diákjaink a kor színvonalának megfelelő módon tudjanak tanulni és egyéb információkat gyűjteni az őket körülvevő világról, hogy „hazajöjjenek” a kollégiumba, és ott jól érezzék magukat, elengedhetetlen feltétele a kiszolgáló eszközök rendszeres karbantartása, cseréje, pótlása illetve fejlesztése. Mint mindenütt, nálunk is igaz, hogy „A szépet óvom, a csúnyát rontom”. Éppen ezért fontos a pedagógiai programunk teljesíthetősége szempontjából, hogy a kollégium, jövőben mihamarabb hozzájusson - új korszerű számítógépekhez és saját Internet csatlakozási lehetőséghez, - új bútorzathoz (ágyak, tanulópadok, székek, polcok), - új hűtőgépekhez, élelmiszer-táróló szekrényekhez, - kondicionáló eszközökhöz, berendezésekhez, sportszerekhez, - új játékszobai eszközökhöz, televízókhoz, videómagnóhoz, filmvetítésre alkalmas minőségi projektorhoz. Ezen túl nagyon fontos feladat - az épület nyílászáróinak cseréje, felújítása, - a betegszobák, a melegítő konyha és berendezéseinek korszerűsítése, felújítása, - távlatokban az épület lapostetőjének nyeregtetővel való ellátása a hőszigetelés miatt. A tárgyi feltételek fejlesztéséhez szükséges anyagi hátteret, mint ahogy ez a korábbiakban is történt, nagyobb részben az intézményi költségvetésből, kisebb részben (lehetőség szerinti) pályázatokon nyert összegekből szeretnénk biztosítani.

104

4.

Kollégiumi foglalkozások és témakörök

A kollégium - igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi.

4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások  a differenciált képességfejlesztés - a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása - szervezetten, a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik;  az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium, különböző szakköröket, diákköröket szervez. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások  a személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére;  a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek - dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás stb. - kialakulása).

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások  a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása;  a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; fogyatékos tanulók esetében az érdek-képviseleti szervezetek, a speciális művészeti és sportegyesületek megismertetése;  a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget;  a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését.

4.2. A kollégiumban kötelező foglalkozások témakörei és az éves óraszámok évfolyamokra lebontva

1. Tanulásmódszertan 2. Önismeret, pályaválasztás 3. Művészet és információs kultúra 4. Környezeti nevelés

105

5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 6. Egyén és közösség 7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

TÉMAKÖR

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13-14. évf.

1. Tanulásmódszertan

4

3

3

2

-

2. Önismeret, pályaválasztás

3

3

4

3

2

3. Művészet és információs kultúra

3

3

2

4

5

4. Környezeti nevelés

2

2

2

2

3

5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek

4

4

4

5

5

6. Egyén és közösség

3

3

3

3

2

7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

*

* A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

4.3. A kollégiumi foglalkozások heti időkeretének felosztása

Tanulmányi foglalkozás -

kötelező tanulási idő

9 óra / hét / csoport

-

tehetséggondozás, felzárkóztatás

5 óra / hét / csoport

Csoportfoglalkozás

1 óra / hét / csoport

Egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás (nevelés)

4 óra / hét / csoport

Választható foglalkozás

5 óra / hét / csoport

-

diákkörök

-

sport

-

kulturális programok

-

szabadidős tevékenységek

106

5.

A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

A nevelő-oktató munka kollégiumunkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, és értékelési rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint a kollégiummal kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) kollégiumunkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

5.1 Ellenőrzés, mérés 1. A kollégiumunkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. A kollégiumi belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, és a belső ellenőrzési szabályzat határozza meg. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a) pedagógusok esetében: a kollégiumvezető, a munkaközösség-vezető, az ellenőrzésre a kollégiumvezető által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, b) tanulók esetében: a kollégium pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:  A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.  A szülőkkel való kapcsolattartásra.  A nevelő és oktató munka színvonalára a foglalkozásokon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:  A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.  A csoportfoglalkozás felépítése és szervezése.  Az csoport- és egyéni foglalkozáson alkalmazott módszerek.  A tanulók ellenőrzése, értékelése.  A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a csoportfoglalkozáson és azon kívül.  A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.  A kollégiumi diákönkormányzat tevékenységének segítésére.  A csoportfoglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre.  A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.  A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására.  A pedagógusra bízott helységek rendezettségére.

5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik a belső ellenőrzési terv alapján.

6. A tanulók kollégiumi munkájának ellenőrzése folyamatosan történik. 7. A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a.) A tanulók körében

107

 A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:  Szociometriai vizsgálat a 9., a 11. és a 13. évfolyamban. (Évente.) Felelős: csoportvezetők.  Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel (Évente) Felelős: csoportvezetők.  A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 9. és a 13. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: csoportvezetők.  Az olvasás követelményeinek teljesítését vizsgáló mérés:  Olvasás, szövegértés a 9. Évfolyamon (Évente) Felelős: a megbízott kolléga b.) A szülők körében  A szülői elégedettség mérése:  Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: csoportvezetők.  Kérdőíves módszerrel a 9. a 11. és a 13. évfolyamon (Kétévente). Felelős: kollégiumvezető. c.) a pedagógusok körében az idevonatkozó iskolai szabályzók az érvényesek.

5.2 A kollégisták értékelése A kollégiumi növendékek munkájának rendszeres értékelésével egészséges versenyt kívánunk kialakítani tanulóink között. Így szeretnénk biztosítani becsületes, jó szándékú, lelkiismeretes kollégistáinknak a kollégiumi férőhelyet a következő tanév(ek)re is. Ugyanakkor a követelményrendszer alapján így ki tudjuk szűrni azokat a tanulókat, akik érdemtelenné válnak a kollégiumi tagságra. 1. Értékelési rendszerünk reális követelményekre épül, amely a legnagyobb hangsúlyt a tanulmányi helyzet értékelésére fordítja. Emellett értékeljük a magatartást, a szorgalmat, a közösségi munkát, a közös tulajdon védelmét. 2. Az értékelés alapja: a.) A tanulmányi eredmény és az iskolai magatartás és szorgalomjegyek, b.) A kollégiumban töltött egész idő értékelése: - a tanuló szorgalma (a „stúdiumok” fegyelme), - a tanuló fegyelme, - a tanuló közösségi tevékenysége (aktívahálózat, alkalmi közösségi munkák), -.a Házirend és a Napirend betartása, az ebből eredő jogok és kötelességek egyensúlya (pl. az ügyelet és a szolgálat ellátása), - a közös tulajdon védelme, - a tiszta, rendes környezet fenntartása.

3. Az értékelési rendszer kialakításában részt vett: - a kollégiumi nevelőtestület, - a kollégiumi diákönkormányzat, 4. Az értékelési rendszert jóváhagyta: - az iskolavezetés és a tantestület.

108

5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke a kollégiumban 5.1. Helyiségek Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

Megjegyzés

tanulószoba

összesen 3

szintenként 1

szakköri, diákköri szoba

1

számítástechnikai terem

1

testedző szoba

nincs

az iskola sportcsarnoka áll rendelkezésre

könyvtár

nincs

az iskola könyvtára áll rendelkezésre

hálószoba, hálóterem

30

stúdió

1

sportudvar

1

kollégiumvezetői iroda

1

nevelőtestületi szoba

1

az iskolával közös

rendezvényterem

1

az ebédlő

orvosi szoba

1

Kiszolgálóhelyiségek társalgó (látogatófogadó)

1

egyben játékszoba is

ügyeletes nevelői szoba

2

a 2. és 3. emeleten

porta

1

az iskolával közös

betegszoba (elkülönítő)

2

vendégszoba

1

az 1. emeleten

ebédlő

1

az iskolával közös

109

teakonyha

1

a földszinten

tanulói vizesblokk, fürdőszoba

4

szintenként 1-1

személyzeti WC

1

tanulói WC

4

szintenként 1-1

karbantartó műhely

1

az iskolával közös

tisztítószer, takarítóeszközök és gépek tárolója

1

ágyneműraktár

1

mosókonyha (tanulói)

3

a mosdó helységekben lehet mosni

szárítóhelyiség (tanulói)

3

szintenként 1-1

vasaló- és fehérneműjavító helyiség (tanulói)

3

szintenként 1-1

szeméttároló

nincs

A szemét kezelése az épületben nem megoldott

5.2. Helységek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal (emeletenként)

20

10 db a tanulóban, 10 db a szobákban

tanulói szék (emeletenként)

40

20 db a tanulóban, 20 db a szobákban

tanári asztal

1

tanári szék

1

nyitott és zárt könyvszekrény

nincs

2. Diákköri szoba (a diákköri foglalkozások a tanulókban kerülnek megrendezésre, így a helység felszerelése azonos a tanulóéval)

110

3. Számítástechnika terem számítógép

6

nyomtató

1

számítógépasztal, szék programok

húsz tanulónként 1,(elavultak)

nincs szükség szerint

zárható szekrény

nincs

tábla + flipchart

nincs

4. Testedző szoba diákok

nincs

az iskola sportcsarnokát használják a

5. Könyvtár diákok

nincs

az iskola könyvtárát használják a

6. Hálószoba ágyneműtartós ágy

4

szobánként 4 fővel számolva

szekrény

4

szobánként 4 fővel számolva

éjjeli szekrény

4

szobánként 4 fővel számolva

polc

2

szobánként 4 fővel számolva

tükör

nincs

cipőtároló

nincs

szék

2

A szobában a stúdium ideje alatt 2 fő tanulhat.

asztal

2

A szobában a stúdium ideje alatt 2 fő tanulhat

ágynemű-garnitúra

4

szobánként 4 fővel számolva

ágyneműhuzat-garnitúra éjjeli lámpa

3x4

szobánként 4 fővel, a cserére is számolva

2

8. Stúdió stúdióasztal

1

szék

3

belső, kiépített hangtechnikai hálózat

1

111

hifi-torony

nincs

mikrofon

1

erősítő

1

hangszóró + fejhallgató

1

videofelvevő kamera

nincs

videofelvevő és -lejátszó

1

tárolószekrény

1

9. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 11. Kollégiumvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 12. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 14. Orvosi szoba [berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint]

5.3 A nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

Megjegyzés

televízió

tanulóban elhelyezve, ötven tanulónkén 1 db minden szobában 1 db A stúdióban a stúdióban

rádió CD-lemezjátszó magnetofon videolejátszó sport eszközök

szabadidő eltöltését szolgáló speciális eszközök

3 30 1 1 1 6 4 5 1-1 1 12

-labda -ping- pong felszerelés -tollaslabda felszerelés Biliárd-, ill. rex-asztal asztali foci különféle társasjáték

112

XI.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. augusztus 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. augusztus 1.. napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 5 tanévre – azaz 2013. augusztus 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

III.

A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója; a tagintézmény vezetője; a nevelők szakmai munkaközösségei; a nevelőtestület bármely tagja; az iskolaszék; az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá, a ped. program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

113

IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program megtekinthető: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; a tagintézmény vezetőjénél; a tagintézmény-vezető helyetteseknél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;

C s o n g r á d , 2013.

Kiss Attila igazgató

114

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1.

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta.

……………………………………… az iskolai diákönkormányzat vezetője

2.

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta.

………………………………………. az iskolai szülői munkaközösség elnöke

3.

A pedagógiai programot az iskolaszék véleményezte és elfogadásra javasolta.

…………………………………… az iskolaszék elnöke

4.

A pedagógiai programot a nevelőtestület elfogadta.

……………………………………… igazgató

115