PEDAGÓGIAI PROGRAM DR. CSEPREGI HORVÁTH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS augusztus 28. Módosítva: augusztus 28. Módosítva: augusztus 30

PEDAGÓGIAI PROGRAM DR. CSEPREGI HORVÁTH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

2014. augusztus 28. Módosítva: 2015. augusztus 28. Módosítva: 2016. augusztus 30.

A DR. CSEPREGI HORVÁTH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK A PEDAGÓGIAI PRORAMRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ................................... 5 1. BEVEZETŐ ÉS ADATOK ......................................................................................................................... 6

1.1. Igazgatói bevezető ...................................................................................................... 6 1.2. Az intézmény adatai ................................................................................................... 7 1.3. Az intézmény székhelye ............................................................................................. 7 1.4. Az intézmény telephelyei ........................................................................................... 7 1.5.Az intézmény alaptevékenysége .................................................................................. 8 1.6. Az intézmény felvételi-beiskolázási körzete .............................................................. 8 1.7. Az intézménybe felvehető maximális gyermek és tanuló létszámok ......................... 8 1.8. Az intézmény arculata ................................................................................................ 9 INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................................ 10 2. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................... 10 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................................ 10

2.1. Értékrendünk ............................................................................................................ 10 2.2. Alapelveink............................................................................................................... 10 2.3. Célrendszerünk, feladatrendszerünk - küldetésnyilatkozat ...................................... 12 2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................ 14 2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................................... 16 2. 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...................................... 17 2.7. kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység ............. 21 2.7.1. beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók .................. 21 2.7.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása .................................. 22 2. 7.3. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................... 26 2.8. Az egész napos iskola ............................................................................................... 29 2. 8. 1. Egész napos iskolai osztályok ......................................................................... 29 2.8.2. A tanulók fejlődését szolgáló csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozások .... 30 2.9. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................... 30 2. 9. 1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ..................................... 31 2.9. 2. Részvétel az integrációs programban ............................................................... 33 2. 9. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása ....................................................................... 36 2. 9. 4. Tanulást-tanítást segítő és értékelő eszközrendszer elemei ............................. 36 2. 9. 5. Mentálhigiénia, lelki egészség ......................................................................... 38 2. 9. 6. A tanári együttműködés formái ....................................................................... 38 2. 9. 7. Értékelő megbeszélések ................................................................................... 38 2. 9. 8. Multikulturális tartalmak ................................................................................. 39 2. 9. 9. Pályaorientáció ................................................................................................ 39 2. 10. Egészségnevelés .................................................................................................... 39 2. 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................. 44 2. 12. Környezeti nevelés ................................................................................................ 45 2. 12. 1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok ......................................................... 45 2. 12. 2. Tanórai és tanórán kívüli keretek .................................................................. 47 2. 12. 3. Az iskola életvitele, feladatok ....................................................................... 48 2. 13. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái .............................. 49

2


2. 14. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési – mérési - értékelési rendszere............................................................................................................................... 49 2.14.1. Mérések ........................................................................................................... 49 2.14.2. A tanulók értékelése ........................................................................................ 50 2.14.3. Tantárgyi követelmények ................................................................................ 53 2.14.4. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése ................................... 54 2.14.5. Az alsó tagozaton használt szöveges értékelésHiba! A könyvjelző nem létezik. 2. 14.6. Tanulmányok alatti vizsgák, átvétel tanulmányok alatt ................................. 62 2. 15. Közlekedésre nevelés ............................................................................................ 63 2. 16. A társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja ................. 64 2.16.1. A fiatalok bűnelkövetővé válásának megelőzési programja ........................... 64 2.16.2. A gyermekek áldozattá válásának megelőzése ................................................ 65 2.16.3. Feladataink ...................................................................................................... 65 2. 17. Az erőszakmentes konfliktuskezelés programja.................................................... 65 2. 18. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok .................................. 67 2. 18. 1. Három hetet meghaladó projekt .................................................................... 72 2.18.2. Projekttervezés................................................................................................. 73 2.18.3. Témahét ........................................................................................................... 74 2.18.4. Moduláris oktatás ............................................................................................ 76 2.18.5. A kompetencia alapú oktatás implementációja ............................................... 79 2.18.6. Műveltségterület bontás nélkül........................................................................ 81 2.18.7. Újszerű tanulásszervezési eljárások ................................................................ 81 2.18.8. IKT eszközök használata ................................................................................. 83 2.19. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések ..................... 84 3. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................ 85

3.1. Tantárgyi rendszer és óraszámok ............................................................................. 86 3.2. Korábbi órahálók (2012/2013-ig) ...........................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.3. Az alkalmazandó tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei .......................... 93 3.4. Az osztályba sorolások és csoportbontások szervezési elvei ................................... 93 3.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei .................................................................. 94 3.6. Az iskolai beszámoltatás rendje ............................................................................... 96 3.7. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........... 97 3.8. Az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................................................. 98 3.9. A tanulók fizikai állapotának mérése ....................................................................... 98 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ........................................................................... 100 4. ZENEISKOLA......................................................................................................................................... 100

4.1. A Zeneiskola nevelési programja ........................................................................... 100 4.1.1. Az iskola működésének leírása ....................................................................... 100 4.2. A működés részletes leírása .................................................................................... 101 4.2.1. Az iskola működése, tanulói jogviszony létesítése ......................................... 101 4.2.2. Tanszakaink ..................................................................................................... 102 4.2.3. A tehetséggondozás feladatai .......................................................................... 103 4.3. Zeneiskolánk egyes évfolyamain tanított tárgyak, a tanulmányaikat 2011-12-es év előtt megkezdett tanulók esetén ......................................................................................... 104 4.4.. Zeneiskolánk egyes évfolyamain tanított tárgyak ................................................. 106 4.4.1. Hangszeres tanszakok – egyéni képzés ........................................................... 107 4.4.2. Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés ............................. 111 4.4.3. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei .......................................... 115 3


4.4.4. A művészeti alapvizsga és a záróvizsga általános követelményei .................. 116 4.4.5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................... 116 4.5. A pedagógiai élet munkarendje, éves eseménynaptár ............................................ 117 4.6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................... 117 4.7. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......... 118 4.7.1. A beszámoltatás hangszeres főtárgyak esetén ................................................. 118 4.7.2. A beszámoltatás formája elméleti tárgyak esetén: .......................................... 119 4.7.3. A beszámoltatás formája egyéb tárgyak esetén ............................................... 119 4.8. A tanulók teljesítményének és szorgalmának minősítésével kapcsolatos követelmények, a minősítés formái .................................................................................... 119 4.9. A zeneiskola alapszolgáltatásként nyújtott egyéb lehetőségei ............................... 120 4.10. A helyi tantervek, adaptált tantervek .................................................................... 121 4.11. Pénzügyi és gazdasági feltételek .......................................................................... 122 4.12. A zeneiskola élet- és munkarendje, hagyományőrzés, hagyományteremtés ........ 122 5. SZÍNMŰVÉSZETI ÁG, SZÍNJÁTSZÓ TANSZAK ........................................................................... 124

5.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, és óraszámaik ............................................................................................. 125 5.2. színjátszó tanszak egyes évfolyamain tanított tárgyak, a tanulmányaikat 2011-12-es év előtt megkezdett tanulók esetén..................................................................................... 126 5.3. Színjátszó tanszak tantárgyai és óraszámai ............................................................ 127 5.4. színjátszó tanszak egyes évfolyamain tanított tárgyak ........................................... 127 5.5. A színművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei ................................ 129 5.6. A művészeti alapvizsga és a záróvizsga általános követelményei ......................... 130 5.7. A helyi tantervek, adaptált tantervek ...................................................................... 132 5.8. Értékelési rendszer .................................................................................................. 133 5.9. Az iskolába kerülés feltételei .................................................................................. 134 5.10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele .................................................. 135 5.11. A kimaradás lehetősége ........................................................................................ 135 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ....................... 137 6.1. A pedagógiai program érvényességi ideje .............................................................. 137 6.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ................................................. 137 6.3. A pedagógiai program módosítása ........................................................................ 137 6.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ..................................................... 138 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ...................................... 139

7.1. A Pedagógiai Program módosításának lehetősége: ................................................ 139 7.2. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok ........ 140

4


A PEDAGÓGIAI PRORAMRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4. §, 5.§ (4), (5), 26. § (1), (2), (3), (4), (5), 27. § (11), 46. § (3), 51. § (1), 54. § (1), (4), 96. § (6) A

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4. § (1), 7. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), 8. § (1), 9. § (1), (2), 11. § (1), (2), 13. § (1), (2), (3), 65. § (5), 81. § (1), (2), 82. § (1), (2), (3), 118. § (3), 121. § (7), 122. § (9), 128. § (1), (2), (5) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései: 7. § (1), (2), 8. § (1), (3), 9. § (1), (2), 10. § (1)

5


„SZÜKSÉGES MINDEN TEHETSÉGET KIMŰVELNI, HOGY MINDENKI, AKI EMBERNEK SZÜLETETT TANULJON MEG EMBERKÉNT ÉLNI.”

(COMENIUS)

1. BEVEZETŐ ÉS ADATOK 1.1. IGAZGATÓI BEVEZETŐ A XXI. században minden ország közoktatásának új, világméretű kihívásokkal kell szembenéznie. A korábbinál is fontosabb a széles körű és szilárd alapműveltség, valamint az információszerzés képességének és a kommunikációs készségeknek a kialakítása, s ennek alapján az életpálya alatti folyamatos továbbtanulás erősítése. Ezeket a követelményeket a közoktatás akkor tudja kielégíteni, ha színvonalas alapműveltséget nyújt, felkészíti a tanulókat arra, hogy a tanulás nem zárul le a közoktatásban megszerzett végzettséggel. Az említett célok elérését jól szolgálja az új iskola épülete, mely címzett támogatásból épült meg Csepregen. Az új létesítmény vitathatatlanul a XXI. század oktatási- nevelési igényeit tudja kielégíteni. Olyan közösségi centrum jött létre, amely igazi közösségi egységet kovácsolhat az ide járó gyerekekből. 2007. szeptember 1-jén az épület átadásával egyetemben névadásra is sor került, és egy új intézményi struktúra kialakításával egy közös igazgatású közoktatási intézmény jött létre. Az intézmény dr. Csepregi Horváth János csepregi születésű ügyvéd, politikus, gazdasági író, a magyarországi szövetkezeti mozgalom megalapítójának nevét vette fel. Az Ő példája is bizonyítja a felnövekvő generációnak, hogy kitartó, szorgalmas munkával az egyszerű „kisemberből” is a nemzet nagyjai közé emelkedhet valaki. Pedagógiai programunkban arra törekszünk kollégáimmal, hogy visszatükrözzük a társadalmi folyamatokat, és tudatosan tervezzük meg a köznevelési törvény alapján munkánkat a XXI. század elvárásainak megfelelően. Intézményünk szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében (általános iskola, alapfokú művészeti iskola) különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. Fontos feladat, hogy ebben a munkában minden résztvevő megtalálja saját helyét és szerepét. Dokumentumunk minden nevelés-oktatás iránt érdeklődőhöz, pedagógushoz, tanulóhoz, szülőhöz, a fenntartó képviselőihez szól, akik felelősséget éreznek, tenni tudnak, és akarnak is gyermekeinkért.

6


1.2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 1. Az alapítás éve: 2007. szeptember 1. 2. Az alapító neve: Csepreg Város Önkormányzata 3. Az intézmény neve: Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4. Az intézmény címe: 9735 Csepreg, Nádasdy u.10. 5. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. (Kőszegi Tankerület) 6. A fenntartó által kiadott Alapító Okirat határozatának száma: 1.3. AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE Az általános iskola épülete: Csepreg, Nádasdy u. 10. Az épület címzett állami támogatásból és Csepreg város támogatásából épült meg. Az épület nem hivalkodó, jól illeszkedik környezetébe, s odabenn közel 3000 négyzetméteren remek térelosztású 21 tantermes iskola található. A létesítmény egyik vívmánya az aula, mely üvegtetővel fedett, kissé futurisztikus fényjátékok előcsalogatására is alkalmas, nagy belső teret foglal magába. Ez a közösségi tér jó lehetőséget biztosít ünnepélyek, versenyek, nagyobb volumenű rendezvények megtartására. A folyosókon vitrinek találhatók, melyek időszaki és állandó kiállítások megtartására szolgálnak. Minden osztály saját teremmel rendelkezik, ezen kívül természetesen jól felszerelt szaktantermek állnak rendelkezésre (kémia-fizika, biológia-földrajz, rajz, számítástechnika, technika, ének, logopédia). Ezen kívül rendelkezünk portával, teakonyhával, könyvtárszobával, és minden olyan helyiséggel, mely szükséges az oktatáshoz. Az új iskola egybeépült a tornateremmel, melyet a tanulóifjúság, a városlakók maximálisan kihasználnak. A létesítmény belső udvarának esztétikus alakítása játszótér létrehozásával és bővítésével, növények és fák ültetésével folyamatosan megvalósul. 1.4. AZ INTÉZMÉNY TELEPHELYEI Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Zeneművészeti ág telephelyei: Csepreg, Széchenyi köz 8. Bük, Eötvös u. 3. - Szín- bábművészeti ág telephelye: Csepreg, Nádasdy u. 10.

7


1.5.AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGE Biztosítja a tanköteles korban lévő gyermekek tankötelezettségével kapcsolatos törvényi előírások érvényesítését, az általános iskolai nevelést, oktatást. Kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és igényeket, megalapozza az általános műveltséget. A zeneiskola hat éves kortól biztosítja diákjainak a hangszeres zenetanulás lehetőségét, és ezzel hozzájárul személyiségük sokoldalú fejlődéséhez. A szülőkkel és a társadalmi szervekkel összefogva megteremti a sikeres pályaválasztás feltételeit. Gondoskodik a különböző képességű, illetőleg az eltérő ütemben fejlődő gyerekek integrált neveléséről, egyéni fejlesztéséről. A művelődési és testedzési feladatok hatékony ellátása érdekében együttműködik a közművelődési intézményekkel és sportszervekkel. Az intézményi nevelést-oktatást a köznevelési törvény előírásai, pedagógiai programja és helyi tantervei, valamint szervezeti és működési szabályzata alapján végzi. További szabályozó dokumentumok: alapító okirat, házirend és az intézményegységekre vonatkozó szakmai előírások. 1.6. AZ INTÉZMÉNY FELVÉTELI-BEISKOLÁZÁSI KÖRZETE Csepreg, Tormásliget, Tömörd, Lócs, Meszlen, (a zeneiskola vonatkozásában: Bük is) Ezen túlmenően a fenntartó által meghatározott maximális létszámig fogadhat más településekről gyermekeket. Ez érvényes az enyhe fokban értelmi fogyatékos és a sajátos nevelési igényű gyermekekre is. 1.7. AZ INTÉZMÉNYBE FELVEHETŐ MAXIMÁLIS GYERMEK ÉS TANULÓ LÉTSZÁMOK Általános Iskola: tanulói létszám: 1. - 4. évfolyamon: 208 fő 5. - 8. évfolyamon: 240 fő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: az összes tanszakon: 255 fő

8


1.8. AZ INTÉZMÉNY ARCULATA Településünk lakói mindig nagy érdeklődéssel tekintettek a helyben működő intézményekre. Érdekelte őket a tanulóifjúság nevelési-oktatási körülménye, az intézmények sorsa. Ez a megállapítás különösen igaz napjainkban, amikor az egész ország, s ezen belül Csepreg, a fiatal város intenzív társadalmi és gazdasági átalakulását éli. Intézményünknek biztosítani kell az általános műveltség megalapozását. Lehetővé kell tenni az adott keretek között a gyerekek érdeklődésének megfelelő foglalkozásokat, továbbtanulást, pályaválasztást, zenetanulást. Mivel intézményegységeink hosszú múltra tekintenek vissza, ezért célunk az intézmény haladó hagyományainak ápolása. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik boldogan, felszabadultan tudnak játszani, tevékenykedni, megismerik a kulturált viselkedés alapjait, tudnak alkalmazkodni társaikhoz és a felnőttekhez egyaránt, különbséget tudnak tenni jó és rossz között, megismerik, megszeretik és védik környezetüket, a természetet, elfogadják a másságot és segítik egymás beilleszkedését.

9


INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA 2. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA AZ

ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

2.1. ÉRTÉKRENDÜNK Általános emberi értékként jelenik meg iskolánkban a humanizmus, a hazafiság és a nemzeti identitás megtartása. Értékeink között továbbra is jelentős szerepe van az eddig kialakult hagyományainknak. A tartalmi munka nélkülözhetetlen elemének tekintjük tanulóink fegyelmét és fegyelmezettségét, munkájukban az önállóságot, az önfejlesztés képességét, a felelősséget önmagunkért és másokért. Iskolánk tanulóinak lehetőségük van a biztos tudásanyag megszerzésére differenciált óravezetéssel,

csoportbontásokban

létszámtól

függően,

amellyel

a

középiskolai

követelmények világába eredményesen illeszkedhetnek be. A diákönkormányzat munkája is lehetővé teszi a demokrácia alapelveit ismerő, a beilleszkedni tudó, az önálló vélemény-nyilvánításra képes személyiség kialakulását, ennek egyik színtere a diákfórum. Tanulóink

egészséges

életmódra

nevelésében

fontos

helyen

szerepelnek

sportrendezvényeink, túráink, táborozásaink. Kiemelkedő munkánkért 2011. június 4 - én elnyertük a környezettudatos nevelés terén elérhető legmagasabb szintű állami elismerést, az ÖKOISKOLA címet. Tanáraink, dolgozóink a környezettudatos nevelésért évről évre egyre többet tettek és tesznek. Legnagyobb érdeme közösségünknek, hogy diákjaink, s rajtuk keresztül a szülők is egyre hatékonyabban védik a természetet, óvják környezetüket, és a mindennapok részévé vált a környezettudatos életmód. 2.2. ALAPELVEINK Alapelvünk, hogy az iskola a gyermekért van. Minden ismeretszerzés alapjának az anyanyelv és a matematika — mint kommunikációs eszközök — megbízható elsajátítását és alkalmazását tartjuk.

10


Valljuk, hogy a tárgyi tudás jelentős része csak akkor válik használhatóvá, ha annak birtokosa

megfelelő

kommunikációs

készséggel

rendelkezik.

Ezért

alapelvként

fogalmazzuk meg, hogy minden műveltségtartalom közvetítésének egyben ezt a készséget is fejlesztenie kell. A tehetséggondozásban az általános műveltség és az intelligencia fejlesztése mellett a kreativitást, míg a felzárkóztatásban az általános műveltség kialakítását, illetve a személyközpontúságot hangsúlyozzuk. Társadalmunk fejlődési irányát figyelembe véve szükségesnek tartjuk a versenyszellem, az érvényesülés, a nyerni akarás — mint értékek — közvetítését. A versenyhelyzetet, a versenyeztetést a tehetséggondozó programjaink részeseinek —egyéneknek, csoportoknak — kínáljuk súlyozottabban. Alapelvünk, hogy a harmonikus fejlődéshez biztosítani kell az egészséges életmódhoz szükséges alapfeltételeket. A mozgás, a sport és a sportolás szeretetét, az egészséges életmód igényét igyekszünk kialakítani. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is. Ezért alapelvként valljuk, hogy a tanulókat fel kell készíteni az életmódjukra vonatkozó helyes döntéshozatal képességére, az egészséges életvitel kialakítására. Nevelésünk eredményeként a másság elfogadása, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást is kell, hogy jelentse. Alapelvünk, hogy az iskolánk olyan magas színvonalú oktatást, képzést — és az ezzel összhangban lévő nevelést — kell, hogy nyújtson, amely biztosítja tanulóink számára a következő iskolafokozatra való bejutást és annak sikeres elvégzését. Valljuk, hogy a pedagógiai programunk megvalósításának egyik alapja az önmagát szakmailag, pedagógiailag folyamatosan fejlesztő pedagógus-egyéniség és tanárközösség. Ezen tevékenységünket fejlesztő-, gyógypedagógusok ill. logopédus segíti, különös tekintettel a differenciálás szempontrendszerére. A korszerű pedagógiai, pszichológiai megújulás jegyében pedagógiai munkánkat az ismeretek megtanítása mellett a gyermek- és személyiségközpontúság alapelvei vezérlik: 

pozitív visszajelzésen alapuló tanári attitűd



derűs, szeretetteljes légkör



a tanulók egyéni adottságait, képességeit és érdeklődését figyelembe vevő pedagógiai tervezés

11




az egész életen át tartó tanulás megalapozása



az esélyegyenlőség szempontjai

Eszközként használjuk a digitális írástudást, az újszerű tanulásszervezési eljárásokat, a differenciált foglalkozástervezést. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében az iskola- és óvodapedagógusok közötti folyamatos szakmai együttműködésre, a játékos, tevékenykedtető, élményszerű foglalkozások vezetésére az alsó tagozaton nagy gondot fordítunk. Mind a félnapos, mind az egész napos, illetve az egyéb délutáni nevelő-oktató munka szervezeti keretei között biztosítjuk az egyénre szabott tanulás feltétel-rendszerét. Elsődleges célunk, hogy tanulóinkat megerősítsük azon képességeikben, melyekre az önálló tanuláshoz szükségük lesz. Fokozatosan törekszünk az érdeklődés alapján történő motiválásra úgy, hogy pozitív attitűd alakuljon ki bennük a tanulással kapcsolatban, melyek az egész életen át tartó tanulás elengedhetetlen kellékei. Mindezen tevékenységek új típusú tananyagok innovációját kényszerítik ki, melyeket a nevelőtestületünk tagjai folyamatos szakmai konzultációkon megtárgyalnak. 2.3. CÉLRENDSZERÜNK, FELADATRENDSZERÜNK - KÜLDETÉSNYILATKOZAT Iskolánk cél- és feladatrendszerét elsősorban a NAT és a 2011. évi CXC. törvény határozzák meg. 1. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek tanulóink képességei, alakuljon ki helyes önképük! a)

Őrizzék

meg

gyermeki

aktivitásukat,

fejlődjön

kreativitásuk,

mozgás-

és

kommunikációs kultúrájuk, technikai képességeik, logikus gondolkodásuk! b) Alakuljon ki a tanuláshoz pozitív attitűdjük! c) Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság, egyéni látásmód, az önkifejezés igénye, s a szépérzék! 2. Diákjaink a társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfelelően tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjakká váljanak! a) Ebben a körben kiemelkedik az a részcél, hogy a tanulók megtanulják az önálló tanulás technikáit. b) Nagy szerepet szánunk a kommunikációs és matematikai alapműveleti készségeknek és az idegen (német és angol) nyelv tudásának a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek megfelelően.

12


c) Továbbá célunk az olvasóvá nevelés, a könyvtárhasználat készségének kifejlesztése, a modern információ-hordozók használatának ismerete, s a helyi hagyományok ápolása. 3. A tanulók készüljenek fel a továbbtanulásra, választott pályájukra! a) Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással! b) Rendeltetésszerűen használják a rendelkezésükre álló technikai eszközöket! 4. A tanulóinkból a társadalomba jól beilleszkedni tudó, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló állampolgárok váljanak! Legyenek büszkék intézményünk hagyományaira, erősödjön bennük szűkebb és tágabb környezetük, hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk! 5. Az egészséges életmóddal és a környezeti neveléssel összefüggő célok érdekében a következőket kívánjuk teljesíteni: a) Tanulóink rendelkezzenek helyes egészségügyi szokásokkal, beleértve a személyi higiéniát és a helyes életmódot, ismerjék meg és védjék a környezetüket! b)

Testnevelésórákon

szintmérésekkel,

iskolai

sportkör

működtetésével,

házibajnokságokkal, természetjárással, táborozásokkal kívánjuk tanulóink egészségi állapotát és környezettudatosságukat fejleszteni. c) Tanórai és egyéb foglalkozások keretében környezetbarát szemléletre neveljük gyerekeinket. 6. Fontos célként fogalmazódik meg nevelőtestületünk számára pedagógiai kultúránk folyamatos fejlesztése. Ennek érdekében továbbképzéseken veszünk részt, több időt fordítunk

önképzésre,

s

nagyobb

szerepet

kívánunk

szánni

a

szakmai

munkaközösségeknek. Továbbra is meg akarjuk őrizni a 100 %-os szakmai ellátottságot. 7. Továbbra is számítunk a Szülői Munkaközösség aktív támogatására és építő szellemű közreműködésére. Minél több szülőt szeretnénk megnyerni felsorolt céljaink eléréséhez. 8. Fontos iskolánk tárgyi és dologi feltételeinek további javítása, megteremtése nevelési, képzési céljaink eléréséhez: 9. Kiemelt feladatnak tekintjük a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek megkülönböztetésének felszámolását a tolerancia erősítésével, korszerű inkluzív pedagógiát (kéttanítós, -tanáros integrációs modell), differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programok alkalmazását. 10. A törvény előírja a mindennapos testedzés biztosításának kötelezettségét, sportkör működtetését, ehhez szükséges a feltételek további fejlesztése.

13


11. Intézményünk a Köznevelési törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsátanak.

2.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A személyiségfejlesztésre vonatkozó eljárásaink, módszereink: Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban, a kerettantervekben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra épül. A különböző ismeretek elsajátíttatása során törekszünk a tanulók értelmi, érzelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti tevékenységeinek, képességeinek kialakítására, személyiségük fejlesztésére. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Feladataink azt a célt szolgálják, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságokkal, képességekkel, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg: A tanulók erkölcsi nevelése:

14


A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt

felelősségtudatuk

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása,

közösségi

beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. A tanulók nemzeti öntudatra és hazafias nevelése: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás. A tanulók állampolgárságra, demokráciára nevelése: Iskolánk megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat

és kötelezettségeket.

A tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és

tanulásszervezési eljárásokkal hatékonyan támogatjuk a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását. A tanulók önismeretének és társas kultúrájának fejlesztése: Elősegítjük a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzásegíti, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A tanulók családi életre nevelése: Feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A tanulók felkészítése a családi életre, segítség nyújtása a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetítése a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A tanulók testi és lelki egészségre nevelése: A pedagógusaink ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Ösztönözzük, hogy tanulóinkban kialakuljon a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, a segítő magatartás. Fenntarthatóság, környezettudatosság: Tanulóinknak meg kell ismerniük és becsülniük az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. 15


Pályaorientáció: Az iskolánknak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket. A tanulók gazdasági és pénzügyi nevelése: Tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Médiatudatosságra nevelés: Feladatunk, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén iskolánk felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulás tanítása: A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 2.5. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 

Különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. (pl. Diákönkormányzat)



A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a közösségfejlesztés során.



Az önkormányzás képességének kialakítása.



A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.



Fő feladat a közösséget irányító nevelők számára a tudatos és tervszerű fejlesztés.

16




A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása érdekében erősíteni kell az összetartozás érzését, ápolni kell azokat a viselkedési normákat és tevékenységi területeket, melyek jellemzőek az adott közösségre.



A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.



A közösség fejlesztése és a határon túli magyarság kultúrájának, szokásainak és életmódjának megismerése, kapcsolatok kialakítása és ápolása érdekében a hetedik évfolyamon - osztályfőnöki döntés és szülői támogatás esetén - iskolánk lehetőséget biztosít az évente kiírásra kerülő „Határtalanul” pályázat benyújtására és megvalósítására.



Nyitottá kell tenni diákjainkat a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások elfogadására. Tiszteljék a másságot, a beteg, sérült, vagy fogyatékos embertársakat, segítsék őket az elvárható módon.



Kommunikációs kultúrájuk középpontjába az önálló véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak.

Intézményünk közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködést épít ki a szülőkkel, közösségi szolgálatot teljesítő tanulókkal és bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai környezetben. Ehhez felhasználjuk azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai vezetőinek segítségével intézményünk már alkalmazott kiemelt témában, mint a túlzott online jelenlét csökkentése és a tanulók közösségi aktivitásának növelése. A szabadidő minőségi eltöltésére közösségi eseményeket szervezünk, melyekbe bevonjuk a tanulóinkat és partnereinket.

2. 6. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A PEDAGÓGUSOK FELADATAI A pedagógus az intézményi oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott, akit a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem illet meg, közfeladatot ellátó személy. Helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

17


1)

Gondoskodik a diákok erkölcsi védelméről, testi épségéről, a balesetek megelőzéséről/ bejelentéséről. Óvja a gyerekek jogait, emberi méltóságát.

2)

Odafigyeléssel biztosítja iskolánk és környezete, az osztálytermek, folyosók, mellékhelyiségek, berendezési tárgyak rendjét és tisztaságát.

3)

A NAT és a pedagógiai program, helyi tanterv követelményei alapján fejleszti a tanulók kompetenciáit, egyéni képességeikre alapozva, tárgyilagos ismeretekkel növeli tudásukat. Kialakítja reális önértékelési igényüket, objektíven és indoklással értékeli teljesítményüket.

4)

Változatos módszerekkel, a pedagógiai program értékrendje szerint neveli, pozitívan irányítja a fiatalokat. Szem előtt tartja, hogy személyiségével, modorával, hangnemével, megnyilvánulásaival példát ad a tanulók számára.

5)

Közreműködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében, a diákönkormányzat tevékenységét támogatja. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből.

6)

Az intézmény hagyományait ápolja, jó hírnevét megőrzi, öregbíti. Tanítványai és saját eredményeiről, sikereiről –szükség szerint írásban- tájékoztatja az iskola vezetőségét.

7)

Szakterületéhez kapcsolódó pályázatok felkutatásában részt vesz, azok készítéséhez segítséget nyújt.

8)

A tantárgyfelosztás alapján határidőre tanmenetet/foglalkozási tervet készít, melyet a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre átad. Tanóráira, foglalkozásaira céltudatosan készül fel, és pontosan, színvonalasan tartja meg azokat.

9)

Szemléltető és kísérleti eszközöket készít, beszerzésre javaslatot tesz. Előkészíti az eszközöket bemutató és tanulói kísérletekhez. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, a képességek folyamatos fejlesztésével kell átadnia.

18


10) Szükség szerint ellenőrzi a tanulók írásbeli tevékenységét, teljesítményét. Megtartja az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyát, objektíven és indokolással értékel. 11) Tervezett differenciálással, életből vett példákkal, versennyel segíti az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását. Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre és a sportrendezvényekre. 12) Figyelembe veszi az egyéni fejlődés ütemet, a hátrányos családi környezetet, a sajátos nevelési igényt, közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Differenciált és felzárkóztató foglalkoztatással segíti a rászorulókat. 13) Türelemmel és empátiával segíti a gyerekeket az egyes képzési szakaszok közti átmenet nehézségeinek leküzdésében. 14) Aktívan és felelősséggel vesz részt az iskolai dokumentumok értékelésében, módosításában, segíti a tantestületi és szakmai értekezletek eredményességét, alkotóan tevékenykedik a szakmai munkaközösség munkájában. 15) Szükség esetén elvégzi a beiskolázással és pályaválasztással kapcsolatos teendőket. 16) Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket, a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, rendezvények, tanítás előtti, utáni és autóbuszos ügyeletek). Saját akadályoztatása esetén időben, előre értesíti az igazgatóhelyettest, biztosítja a szakszerű helyettesítéshez szükséges dokumentumokat és eszközöket. 17) Levezetheti és felügyelheti az osztályozó, különbözeti és egyéb vizsgákat, tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján. 18) Együttműködik a tanulók szüleivel, szükség szerint családlátogatáson ismerkedik a támogatásra szoruló tanulók környezetével. Tájékoztatja a szülőket/gondviselőket az intézményi, egyéni fogadóórákon, szülői értekezleteken. 19) Szakmai ismereteit továbbképzéseken, tanfolyamokon és önképzéssel bővíti, nyílt napokon aktívan részt vállal a feladatokból. Bemutató órákat tarthat, és dokumentálva

19


hospitálhat tanítási órákon. 20) Ellátja a pedagógiai munka adminisztratív teendőit (osztálynaplók, törzskönyvek, ellenőrző vezetése, a tanulók értékelésének beírása, szöveges értékelés, statisztikai adatszolgáltatás), szervezési feladatokat, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé. 21) Kollégái közreműködésével rendben tartja a rábízott szertárat, a tárgyak és eszközök épségéért felelősséggel tartozik. 22) Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, szakszerűen végrehajtja a pedagógiai feladatokat. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbi feladatokat is ellátja:

1)

Alaposan és sokoldalúan megismeri osztály tanulóit (személyiségjegyeket, családiszociális körülmények, szülői elvárások, tanulói ambíciók). Feltérképezi az osztályközösség szociometriai jellemzőit, az osztályon belüli értékrendet.

2)

Segíti az osztályközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli.

3)

Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal (tanulószoba, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.

20


4)

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

5)

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait tanártársai elé terjeszti.

6)

Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról.

7)

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel, határozatokkal kapcsolatos tennivalók).

8)

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

9)

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, elmarasztalására.

10)

Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti közössége tevékenységének eredményességét.

11)

A tanulók személyiségének ismeretében segíti azok pályaválasztását, pályaorientációját.

2.7. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 2.7.1. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓK Tanulóink közül többen küzdenek valamilyen beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, amelyek időszakosan vagy tartósan - akár egész iskolai pályafutásukat végigkísérve - megnehezítik, de meg is akadályozhatják sikeres haladásukat. Az elvárt teljesítmény hiánya, a gyakori ill. folyamatos kudarc maga is a magatartási zavar kialakulásához vezethet. A problémák oka összetett, biológiai, idegrendszeri, pszichés, szociokulturális, pedagógiai eredetű lehet.

21


Feladataink: - a korai felismerés, - a helyzetelemzés - szoros kapcsolattartás az óvodával, a szülőkkel, a Nevelési Tanácsadóval. Fejlesztési területek a szakemberek javaslatai alapján: •

a tanítási órákon differenciált foglalkoztatással, korszerű tanulásszervezési eljárások

(kéttanáros modell) alkalmazásával, •

a fejlesztő pedagógusok egyéni fejlesztési terv kidolgozásával, megvalósításával,

•

egyéni foglalkozások, logopédiai ellátás biztosításával,

•

a tanulók fejlődését szolgáló pedagógiai tartalmú (napközi, iskolaotthon, szakkör)

foglalkozásokon egyéni segítségnyújtással, •

szükség esetén egyéni haladás, értékelés alóli mentesítések biztosításával,

•

a továbbtanulás segítésével .

Kiemelt szerepet szánunk ifjúságvédelmi felelősünknek a veszélyeztetett környezetben élő diákjaink életének figyelemmel kísérésében, és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálatokkal. A tanítókon, szaktanárokon kívül iskolapszichológus, gyógy- és fejlesztő pedagógusok, - a rászorultak szakértői véleményében meghatározott javaslatok alapján - segítenek a fejlesztő munkában. Célunk, hogy a fenti problémákkal küszködő diákjaink ne legyenek délután sem felügyelet nélkül, és felajánljuk számukra a tanulók fejlődését szolgáló csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozásokat: iskolaotthon, napközis foglalkozások, korrepetálások, szakkörök. Törekszünk a rendszeres szülő – pedagógus - gyermek kapcsolat kiépítésére. Ösztönözzük a családlátogatásokat, mert a tapasztalatok felhasználásával a terápia kialakítása is könnyebb. Fontos a továbbtanulás irányítása, a felnőttek útmutató segítsége, ennek érdekében nevelőtestületünk minden tagja figyel arra, hogy megfelelő motivációt találjunk a kudarcok kiküszöbölésére. 2.7.2. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE-OKTATÁSA Az Európai Unió fejlett országainak mintájára Magyarországon is tért hódít az integráció, melynek célja: a különböző sérülésekkel küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása,

22


nevelése hasonló korú, ép társaikkal együtt valósuljon meg. A társadalmi integrációs folyamatban a mi iskolánk is egyfajta misszió betöltésére vállalkozik. A sajátos nevelési igényű tanuló osztály- és iskolatársai és az ő szüleik, családjaik, megismerve a sérült gyermekben, tanulóban az egyéni értékeket, elfogadóvá válnak, s ezt az értékrendet képviselik környezetükben, miáltal egy spontán működő információs rendszert alkotva hatnak a társadalom kisebb-nagyobb egységeiben. Alapító okiratunk alapján -

Iskolánk a többi tanulóval együtt nevelheti a mozgásszervi, érzékszervi: nagyothalló, gyengénlátó, enyhe fokban értelmi, beszédfogyatékos, az autizmus spektrum zavarral és

egyéb

pszichés

fejlődési

zavarral

/

súlyos

tanulási,

figyelem-

vagy

magatartásszabályozási zavarral / küzdő tanulókat. Így az értelmi képességük miatt tanulásban akadályozott tanulóink ellátásában a teljes integrációt valósítjuk meg lehetőség szerint kéttanítós, -tanáros integrációs modell segítségével. -

Azoknak az enyhe fokban értelmi fogyatékos sajátos nevelésű igényű tanulóknak, akik – a szakértői bizottság határozata alapján - a többi tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, lehetőséget biztosítunk gyógypedagógiai tagozaton történő neveléséreoktatására.

Intézményünkben törekszünk a sajátos nevelési igényű tanulók befogadó, inkluzív ellátására. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei a 2/2005. (III.1.) OM és a 32/2012. (X.8.) EMMI rendeletekben kerültek meghatározásra. A sikeres iskolai integráció négy faktora: - a személyiségében és a sérülés mértékében alkalmas gyermek - a támogató családi háttér - a motivált, elfogadó, a többlettudás elsajátítására kész pedagógus - a felkészült gyógypedagógus Ha ezek a tényezők biztosítottak, egymást kölcsönösen kiegészítve, segítve megvalósítható a pedagógus hivatása: eljuttatni a fiatalt az integráció „élettapasztalataival” a számára lehetséges legmagasabb szintű társadalmi integrációhoz. Az integrált nevelés-oktatás előnyei: A sajátos nevelési igényű gyermek szempontjából: - Megtanulja, hogy ő más, de elfogadva a feléje irányuló segítséget, képessé válik társaival egyenértékűnek tartani magát. 23


- Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el. - Megtanul harcolni. - Megsokszorozott szociális hatások érik. - Fejlődik az alkalmazkodó képessége. - Szocializációja magasabb szintet ér el. Az ép gyermek szempontjából: - Beépül a másság tapasztalata. - Kialakulnak morális értékek (empátia, segítőkészség, tolerancia). - Megtanulja az együttműködés más formáit. - Saját egészsége, épsége felértékelődik. - Elfogadóvá válik. - Önismerete, önértékelése erősödik. - Fejlődik az alkalmazkodóképessége. Feladataink az integrált nevelés sikeressége érdekében, különös tekintettel az eltérő tanterv szerint haladókra: Objektív tényezők: - osztálylétszámok - kéttanítós, -tanáros integrációs modell - pedagógiai-, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása - a tanterv és a tananyag rugalmas kezelése illetve a sérülés típusához igazodó speciális fejlesztő programok - az értékelés alkalmazható típusai, formái - speciális taneszközök, segédeszközök - a megfelelően motiváló szűkebb és tágabb környezet - szakember ellátottság (gyógypedagógus, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógusok) - az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele - fejlesztő pedagógiai munkaközösség működése - műhelymunka (értékelő esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, hospitálásra épülő együttműködés) Szubjektív tényezők: - fogadó pedagógusok – akik jártasak a differenciálás pedagógiájában,

24


- akik ismerik és alkalmazzák azokat a tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és - kereteket, amik igazodnak a tanulók egyéni sajátosságaihoz: pl. páros-, csoport- és sok egyéni munka - többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal - kooperatív tanulás, - projektmódszer - drámapedagógia - a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok fejlesztő pedagógusokkal - az IPR program által finanszírozott, a fejlesztő- és gyógypedagógusok által támogatott kéttanítós oktatási modell fenntartása - motiváció - szemléltetés - a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés - a tantestületben és a dolgozók körében elfogadó légkör teremtése A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus feladatai: - A tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; az érintett tanulók szakvéleményében leírtakat. - Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés-oktatás céljából individuális módszereket alkalmaz a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus együttműködésével. - A tanórai tevékenységek során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, és a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén - megváltoztatja módszereit. - Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó - gyógypedagógiai tanár/terapeuta/, fejlesztő pedagógus és pedagógiai (gyógypedagógiai) asszisztens feladatai: - Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését.

25


- Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására. - Segítséget nyújt a tanuláshoz szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában. - Javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerkombinációk alkalmazására. - Figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra. - Együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. - Közreműködik az integrált nevelés-oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében. - Terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. - Évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. - Segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejlődésének megítélésében. A sajátos nevelési igényű tanulóink az 1-3. évfolyamon az idegen nyelv tanulása alól – szülői kérésre – felmentésben részesülhetnek, az idegen nyelvi óra idejében rehabilitációs foglalkozáson vehetnek részt.

2. 7.3. A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása áll. Az iskolai nevelő-oktató munkánk során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményeihez, járuljon hozzá tehetségük kibontakoztatásához. E cél elérését az alábbi tevékenységek segítik: Tanítási órákon történő fejlesztés A pedagógusok előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezését, s az ehhez kapcsolódó munkaformákat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához a következő szempontokat vesszük figyelembe:

26


— olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,

előtérbe

állítva

tevékenységüket,

önállóságukat,

kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket (projektoktatás); — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

Iskolánkban az 1-3. évfolyamokon a szabadon tervezhető órakeretből heti egy tanítási órában idegen nyelvet oktatunk. Az első idegen nyelv választásakor – mely angol vagy német lehet – biztosítjuk tanulóinknak azt, hogy a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A 1-8. évfolyamokon az idegen nyelvet csoportbontásban oktatjuk. Intézményünk egyik fontos tevékenysége a továbbtanulás segítése, az ehhez szükséges alapvető képességek fejlesztése, az általános műveltség megalapozása. 27


Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozásához, a követelmények teljesítéséhez iskolán kívüli lehetőségeket is keresünk. Tanítási órákon kívüli fejlesztési lehetőségek A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, a tehetségek gondozását szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör alapján is. A szakkörök indításáról minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk: - Adventi szavalóverseny - Népdaléneklési verseny - Mesemondó verseny - Számolj gyorsan, okosan! - Répce menti diákok találkozója - Sudoku - Pattanj, pajtás! - Kézilabda házibajnokság - Kosárlabda házibajnokság - Mikulás kupa - Zsámolyfoci - Éljünk egészségesen! (Egészségnap) - Védjük a természetet! (Természetvédelmi nap) - Sajátos nevelési igényű tanulók szépíró versenye - Répce Menti Diákok Művészeti Találkozója - Sportnap A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük, kísérjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a tanítók és a szaktanárok végzik. A versenyekkel kapcsolatos költségeket az intézmény állja.

28


Tanulóink egészséges életmódra nevelésében kiemelt helyen szerepel az iskolai sportkör működtetése, a tanulók felkészítése a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után, igazgatói engedéllyel lehetőség van az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatára. Az iskola pedagógusai a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni (ezen véleményt a Szülői Munkaközösség is osztja), ezért a kiránduláson való részvétel önkéntes. A tanulók igényeihez igazodó egyéb szabadidős tevékenységeket is szervezünk: túrákat, táborokat, színházlátogatásokat, táncos rendezvényeket stb., melyeket a szülők anyagi hozzájárulásával, pályázati források felhasználásával finanszírozunk. Intézményünkben csak iskolai könyvtárszoba látogatható, de a városi könyvtárral való szoros együttműködés során tanulóink térítésmentesen használhatják a létesítmény könyvállományát, illetve médiatárát, s vehetnek részt az itt szervezett előadásokon. Az iskolánkban működő egész napos iskolai osztályok és a délutáni foglalkozások (napközi, szakkörök, tömegsport, sportkör) fejlesztik a gyerekek személyiségének, képességeinek azon területeit, amelyekre a tanítási órákon ritkán adódik lehetőség. Iskolánkban a következő témanapokat tervezzük: - tanulmányi kirándulás - sportnap - természetvédelmi nap - egészségnevelési nap - Csepregi Horváth János Napok - karácsony Ezen foglalkozások a tanítási napok teljesítésébe beszámítanak. 2.8. AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA 2. 8. 1. EGÉSZ NAPOS ISKOLAI OSZTÁLYOK A Szülői Munkaközösség kérésének megfelelően egész napos iskolai nevelést és oktatást (iskolaotthonos szervezeti formát) az alsó tagozaton, évfolyamonként egy-egy osztályban indítunk felmenő rendszerben. Az oktatás megszervezése a délelőtti és délutáni tanítási időszakban – melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő

29


tanítási napokra is felkészülnek – a kötelező tanórai foglalkozások, a szabadidős foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében. A tanítási óra és tanórán kívüli tevékenység összefüggő rendszert alkot.

A munkát

koordináló – szakmailag megújuló - két tanító között szoros együttműködés alakul ki. Legfőbb célunk az óvoda-iskola átmenet problémájának enyhítése, az előkészítő időszak megnyújtása. A tanulók életkori sajátosságainak jobban megfelelő napi időbeosztás, az órakeret rugalmas alkalmazása, a gyerekekkel való beszélgetésre, egyéni problémák meghallgatására, nevelési helyzetek elemzésére sokkal több idő jut. Közösségteremtő erejével kiegészíti, néha pótolja a család szocializációs szerepét, kulturális hátrányok kiegyenlítését is szolgálja. Nagy előnye az egész napot átszövő hasznos szabadidős tevékenység, mely a gyerekek belső igényévé válik: játékos egészségfejlesztés, idegen nyelvi játékok, kreatív manuális foglalkozás, kulturális tevékenység. Csökkenti a szülői terheket, a gyakorlás a tantárgyat tanító kezében marad, a kisdiák az ő segítségével tanul meg tanulni, megtörténik az azonnali visszajelzés. 2.8.2. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ CSOPORTOS PEDAGÓGIAI TARTALMÚ FOGLALKOZÁSOK

A délutáni foglalkozások: napközi, tanulószoba - az iskola pedagógiai programjával összhangban – biztosítják a tanulók tanórán kívüli fejlesztését. A családra építve segíti, kiegészíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő – oktató munkáját. Megismerkednek a hatékony

tanulási

módszerekkel,

megtanulnak

önállóan

tanulni.

A

változatos

tevékenységek során a tanulók intelligenciája akarati és érzelmi téren egyaránt fejlődik. A különböző foglalkozási típusok a gyerekek differenciált képességfejlesztését szolgálják, megteremtve és biztosítva értelmi, érzelmi fejlődésüket. Az osztályfőnökök a napközis és tanulószobai csoportok kialakításához a megelőző tanítási év májusában felmérik az igényeket, s ezek alapján alakítjuk ki a következő tanév napközis csoportjait.

2.9. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület minden tagjának, de különösen az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök kiemelt feladata.

30


2. 9. 1. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatai: 1. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fokozott figyelemmel kísérése, segítése. 2. A családdal, szülőkkel való kapcsolattartás. 3. Az arra jogosult tanulók esetében az iskola által nyújtott pénzbeli ellátásokhoz való hozzáférés. 4. Az arra rászoruló gyermekek napközis, ill. tanulószobai ellátásának biztosítása, az étkezési és tankönyvtámogatásra való jogosultságról értesítés. 5. A gyermekvédelmi munka során figyelembe kell venni a gyermek törvény által előírt jogait (A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény előírásai szerint) és tilos bármilyen megkülönböztetés. 6. Alkalmanként együtt kell működni a veszélyeztetettség megelőzése, ill. megszüntetése érdekében: -

szülők, gondviselők

-

osztályfőnökök, tantestület minden tagja, óvónők

-

diákönkormányzat felelős tanára

-

iskolaorvos, védőnő

-

nevelési tanácsadó, logopédus

-

a gyermek lakóhelye szerinti gyámhivatal és önkormányzat

-

gyermekjóléti szolgálat

-

szükség esetén rendőrség, ügyészség, bíróság.

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység az iskolai nevelés egészét átfogó permanens feladatokat kell, hogy jelentsen. A gyermekvédelmi tevékenység három területe: - megelőzés - a veszélyeztetettség feltárása - segítségnyújtás A megelőzés: A tanulók olyan tudással, érzelmi viszonyulásokkal és szokásokkal rendelkezzenek, amelyekkel önmaguk képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (a drog, az alkohol,

31


a dohányzás), megtalálják ezek elhárítására a megfelelő magatartásmódokat, és képesek legyenek életük tudatos alakítására. Természetesen nemcsak a tanórát tekintjük ezen célunk megvalósulása színtereként, hanem legalább ilyen fontosságú az a nevelő hatás, amelyet tanulóink számára iskolánk hagyományrendszere, a szokások és az emberi kapcsolatok összessége jelent. A megelőzés érdekében iskolánk szoros kapcsolatot tart azokkal azon szervekkel, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, amelyek szakszerű támogatást tudnak nyújtani a munkánkhoz. Mindez nem valósítható meg a család nélkül, ezért kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnököknek a családokkal való kapcsolattartásban, az iskola és a családok nevelő hatásainak összehangolásában. Hátrányos helyzetű tanulóink esetében ezt a tevékenységet az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős közösen végzi. A hátrányos helyzet feltárása: A feltárás célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Meg kell keresni a problémák okait, jelezni kell ezeket a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek. A segítségnyújtás: E feladat egyik célja a veszélyeztető okok megszüntetése. A gyermekvédelem céljainak további megvalósítását szolgálják: - a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások - pedagógiai tartalmú foglalkozások - a szabadidős tevékenységek szervezése - az ilyen célra rendelkezésre álló pénzeszközök elosztásánál a szociális helyzet szerinti differenciálás - tájékoztatás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatról, szolgáltatásról. Az eltérő szociális helyzetből fakadó hátrányok enyhítését alapvető célnak tekintjük. Nevelőtestületünk nyitott és toleráns a „mássággal” szemben, semmiféle megkülönböztetést nem alkalmazunk. Minden iskolai dolgozó közös célja a szociális hátrányok enyhítése.

32


2.9. 2. RÉSZVÉTEL AZ INTEGRÁCIÓS PROGRAMBAN (A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171. 172. §-a alapján) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai Tartalmazzák az IPR szempontjait így:

alapelvei



Diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel,

készségekkel

és

szemlélettel rendelkezzenek. 

Óvodából

iskolába

való

átmenet

segítése 

A tanulók szociális helyzetéből adódó hátrányok leküzdése



Gyermekközpontú kompetencia alapú differenciált oktatás



céljai

Képességek

kibontakoztatása,

képességfejlesztés, tehetséggondozás 

Közösségalakítás, közösségfejlesztés



Folyamatos értékelés



Együttműködés a partnerekkel



Az előítéletek csökkenése



Pedagógus kompetenciák erősítése, bővítése

Lemorzsolódás csökkenése:

feladatai

 évfolyamismétlések számának csökkenése,  intézményi rendszerből kimaradók számának csökkenése,  tanulmányi eredmények növekedése,  mérési eredmények javítása.  továbbtanulási mutatók javítása.

33


 magas számú részvétel a közösségi rendezvényeken  tanórán kívüli programok megfelelő szintű működése  az értékelés eredményeinek beépülése a fejlesztésbe  az értékelés eredményének javulása  a szülőkkel való kapcsolat erősítése  a szülők részvétele a háromhavonkénti tanulói értékelésen  közös rendezvényeken magas szülői részvételi arány  működő kapcsolatok a többi, a programban megnevezett partnerrel  a tanulói közösségekben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás  az iskolai teljes környezetben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás  az eredményes oktatás-neveléshez szükséges módszertani repertoár jelenléte  a különböző kultúrák ismerete és elfogadása  multikulturális tartalmak megjelenése és gyakorlatban való alkalmazása Tanórai

és

tanórán

kívüli

iskolai

programok, rendezvények a

személyiségfejlesztéssel



kapcsolatos

pedagógiai feladatok

a tanulók együttnevelésének tudatos megszervezése



közös nyelv, közös ismeret tudatos alakítása

34


a

közösségfejlesztéssel

kapcsolatos

magas számú részvétel a közösségi rendezvényeken

feladatok a

beilleszkedési,

nehézségekkel



magatartási

összefüggő

a tanulói közösségekben csökken az

pedagógiai

előítéletes magatartási

tevékenységek

megnyilvánulás 

az iskolai teljes környezetben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás

a

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

a szociális hátrányokkal érkező gyermekek kiemelt figyelemmel kísérése

kapcsolatos feladatok a

tanulási

kudarcnak

kitett



tanulók

felzárkóztatását segítő program

felzárkóztató foglalkozások szervezése iskolai keretek között



estelegesen civil programokhoz történő kapcsolódás

a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek



ingyenes tankönyv biztosítása



ingyenes étkezés biztosítása



kedvezmény a művészeti képzésbe történő bekapcsolódáshoz



napközis fogalakozás biztosítása a rászorulók részére



Tanulószoba, iskolaotthon létesítése



Útravaló programba történő bekapcsolódás erősítése

a pedagógiai program végrehajtásához szükséges

nevelő-oktató

munkát

22 számítógép a szaktanteremben

segítő

4 projektor

eszközök és felszerelések jegyzéke

Varázsbetű fejlesztő szoftver

a szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus

együttműködésének

formái,



a szülőkkel való kapcsolat erősítése



a szülők részvétele a

továbbfejlesztésének lehetőségei

háromhavonkénti tanulói értékelésen 

közös rendezvényeken magas szülői részvételi arány

35


2. 9. 3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a regionális közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. E célt szolgáló tevékenységek: - egyéni képességekhez igazodó tanulási folyamat irányítása - differenciálás - kéttanítós és -tanáros integrációs modell - idegen nyelv csoportbontásban történő oktatása - tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások - pedagógiai tartalmú foglalkozások - étkezés biztosítása - fogadóórák, szülői értekezletek - kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, polgármesteri hivatallal, gyermekjóléti szolgálatokkal - esetenkénti családlátogatások - esetmegbeszélések

2. 9. 4. TANULÁST-TANÍTÁST SEGÍTŐ ÉS ÉRTÉKELŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI Az önálló tanulást segítő fejlesztés: Előtérbe helyezzük a kooperatív tanulást, mint tanulásszervezési stratégiát. Építünk a tanulás társas kooperatív természetére. E módszerrel a társas képességeket, a kommunikációt, a szervezési készségeket fejlesztjük, csökkentjük az előítéleteket és ellenséges érzéseket, pozitív attitűdök kialakítására, erősítésére törekszünk. A kreatív tevékenységre épülő foglalkozásokkal a tanulási motivációt is erősítjük és fenntartjuk. A tanulók alaposabb megismerése révén képességeik eredményesebb fejlesztésére nyílik lehetőség. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: 1.Tantárgyi képességfejlesztő programok: A képességfejlesztés alapja az alapkészségek szilárd begyakoroltatása, az elemi készségek kialakítása. A gyermekanyag képességének sokszínűsége hozta létre, azokat a fejlesztő

36


programokat, melyek a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig terjednek. Mindkét csoport munkája kiemelt fontosságú az iskola képességfejlesztő programjában. A gazdag tevékenységrepertoárt biztosító, sokirányú fejlesztést szorgalmazó iskolánkban egyre nagyobb szerepet kapnak ezek a tanítási órákon kívüli programok, ahol kis csoportokban, az egyéni differenciálás előnyeit jól kihasználva fejlődhetnek. Választhatósága szabadságot biztosít tanulóinknak, hogy érdeklődési körüknek megfelelően válasszanak. 2. Kommunikációs képességeket fejlesztő programok: A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának,

a

társadalmi

érintkezésnek,

az

egyéni

és

közösségi

érdek

érvényesítésének, egymás megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás, a vélemények értelmezéseinek a képességei állnak. Iskolánkban minden óra feladata e képesség fejlesztése, kiemelten az alsó tagozaton a Beszélgetőkörök, a felső tagozaton az osztályfőnöki órák és a tanulók fejlődését szolgáló pedagógiai tartalmú foglalkozások hivatottak e célok megvalósulására. 3. Komplex művészeti programok Csepregen nagy hagyománya van a zeneoktatásnak és a színjátszó körök létezésének. Intézményünkben színjáték tanszak és zeneiskola is működik. Arra törekszünk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink minél nagyobb létszámban kapcsolódjanak be ezekbe a tevékenységekbe, mivel a NAT-ban felsorolt kulcskompetenciák között is kiemelt helyet kap az esztétikai- művészeti tudatosságra és kifejezőképességre nevelés. Ezáltal fejlődik a gyermekek beszédtechnikája, mozgáskultúrája, ritmusérzéke. Képessé válnak mások előtt megnyilatkozni, szerepelni, egy közösség tagjaként viselkedni, értékeket elfogadni és átadni. Szociális kompetenciák fejlesztése: Közösségfejlesztő, közösségépítő programok: A tantárgyi képességfejlesztő tevékenységek mellett nagy szerepet töltenek be iskolánk életében a közösségfejlesztő, közösségépítő programok: osztálykirándulások, csapatépítő foglalkozások,

színház-,

mozi-,

üzemlátogatások,

rendezvények,

köszöntők.

Ezen

tevékenységek közben tanulják meg gyermekeink a tolerancia, a segítőkészség, a nyitottság, a szeretet, az önzetlenség és az emberi méltóság tiszteletének fogalmát, mindennapi alkalmazását. Elsődleges célunk, hogy tanulóink váljanak olyan személyiséggé, akik a másik ember személyiségét elfogadni képesek. Ebben segítenek a gyermekeket közösséggé formáló iskolai programjaink, melyek egy része nemzeti és állami ünnepeink méltó megünneplése, 37


melynek cselekvő részesei lehetnek tanulóink. Fontos a helyi, városi hagyományok ápolása: pl. szüreti felvonulás, adventi és húsvéti népszokások. 2. 9. 5. MENTÁLHIGIÉNIA, LELKI EGÉSZSÉG Mentálhigiénés programok: Programunk lényege az egészséges gyermeki lélek fejlesztését tűzte ki célul, amely ismeri a jó és rossz különbségét; aki tud nemet mondani, és segítséget kérni, ha bajba kerül; őszintén beszél

önmagáról, cselekedeteiről;

bevallja

esetleges

vétségeit

és

vállalja annak

következményeit. Minden tanévben az Egészségnevelési napunk programjának összeállításában kulcsszerepet kapnak a testi és lelki harmónia felállításához szükséges képességek megismerésének programja. Osztályfőnöki órák keretében törekszünk arra, hogy minél változatosabb és sokrétűbb témák bevonásával és megbeszélésével alakítsuk diákjaink szemléletét és készítsük fel őket felnőttkorukra. Előítéletek kezelését szolgáló programok Gyakran találkozunk manapság a társadalmilag vagy testi jellemzőik alapján deviánsnak tartott, illetve a szociálisan el nem fogadott emberekkel. Törekszünk a velük szembeni előítéletes viselkedés megszüntetésére, a másságra adott válasz pozitív irányú befolyásolására. A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával rendszeresen szervezünk foglalkozásokat ennek érdekében. 2. 9. 6. A TANÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI - értékelő megbeszélések - esetmegbeszélések - problémamegoldó fórumok - óralátogatások - hospitálások 2. 9. 7. ÉRTÉKELŐ MEGBESZÉLÉSEK A munkaközösség-vezetők rendszeresen látogatják a többi pedagógus óráit. Igyekszünk egymás (az IPR programban résztvevő kollégák) óráit is minél gyakrabban látogatni új technikák és a mentorált gyermekek jobb megismerése céljából. A szerzett tapasztalatokat értékelő megbeszéléseken, műhelyfoglalkozásokon vitatjuk meg.

38


2. 9. 8. MULTIKULTURÁLIS TARTALMAK Az iskola multi- és interkulturális átalakítása a hátrányos helyzetű (roma) gyerekek iskolai sikerének egyik kulcsmozzanata, mert az iskola része- és jelenleg megerősítője- annak a társadalmi rendszernek, amely előnyöket biztosít a többségi csoport tagjainak. Az iskolában előnyhelyzetet teremt a többségi kultúra felülreprezentáltsága, a társadalmi identitás ezzel járó megerősítése, valamint a többségi gyerekek iránti magasabb tanári elvárás. Célunk ennek a szemléletmódnak megváltoztatása lehet. Az integrált foglalkozások, osztályfőnöki órák, más tanítási órák keretében a más kultúrákkal való ismerkedés és azok elfogadása. Minden évben megrendezzük névadónk születésnapjához kapcsolódóan a CSHJ- napokat, amelynek része a nemzetiségi nap. Ennek keretében lehetőségünk adódik a velünk együtt illetve a környékünkön élő nemzeti kisebbségekkel szorosabb kapcsolatot kiépíteni. 2. 9. 9. PÁLYAORIENTÁCIÓ Lehetséges színterei a következők: - Tantárgyi keretben adott témakörökön belül előforduló szakmák megismertetése - Osztályfőnöki órákon különböző szakmák illetve pályák bemutatása önismereti tesztek segítségével - Különböző iskolatípusok megismertetése (képzési vásár megtekintése, nyílt napokon való részvétel) - Üzem- és gyárlátogatások Csepregen és a környéken

2. 10. EGÉSZSÉGNEVELÉS (Iskolánk komplex Egészségfejlesztő programja a pedagógiai programunk mellékletét képezi.) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A

törvényi

előírásoknak

megfelelően

biztosítjuk

tanulóink

egészségügyi

ellátását

(szűrővizsgálatok, fogászat, szemészet). A preventív fogászati kezelés keretében lehetővé tesszük a helyes fogápolási szokások gyakorlati kialakítását.

39


Az osztályfőnöki órákon évente 10 alkalommal egészségnevelési témát kell – a helyi tanterv szerint – feldolgozni, mely a TÁMOP 3.1.4. pályázat egészségnevelés modul részét is képezi. Évente mérjük a tanulók fizikai állapotát, edzettségének fokát testnevelés órákon. A személyiség- és közösségfejlesztés fontos részét képezik a közösségi programok. A tanévben legalább egy napot tanulmányi kirándulásra fordítunk. A különféle iskolai tanulói közösségi programok megszervezésében, irányításában kiemelt feladata van a közösségek irányítóinak (pl. osztályfőnök, DÖK munkáját segítő tanár). Nagy jelentőséget tulajdonítunk a család és iskola kapcsolatának. Törekszünk arra, hogy minél több ponton nyerjük meg a szülőket tervezett céljaink megvalósításához. Céljaink: - az egészséges táplálkozásra szoktatás, nevelés, - a mindennapos testnevelés, testmozgás feltételeinek megteremtése, - a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, - a baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátíttatása, - a személyi higiéné kialakulása Feladataink: - Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. - Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - A helyi egészségfejlesztési program elkészítése. - Az egészséges környezet fenntartása. - Az egészségnevelés minden dolgozó feladata. - Együttműködés a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. - Egészségügyi szolgáltatások feltételeinek megteremtése. - Teret adunk a lelki egészséget és tanácsadást biztosító programoknak. - Segítjük az iskolahasználók egészségének megőrzését. - Felkészítjük tanulóinkat a lelki egészség megtartására, a lelki egyensúly megteremtésére. - Tanítási órákon beszélgetünk családtervezésről, a harmonikus párkapcsolatról. 40


- Felhívjuk a figyelmet az egészségkárosító magatartásformákra. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából kiemelt területek:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  a testi higiénia  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a tanulási környezet alakítása  a tanulás tanulásának technikái  az idővel való gazdálkodás szerepe  a szenvedélybetegségek elkerülése, drogprevenció  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége  a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, betegápolás, gyógyszerhasználat)  a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)  a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás, balesetek elkerülése)  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, felvilágosítás, AIDS prevenció Együttműködés: -

szülőkkel, a családdal,

-

a Szülői Munkaközösséggel

-

iskolaorvossal, háziorvosokkal, fogorvossal, védőnőkkel

-

gyermekjóléti szolgálatokkal

-

ifjúságvédelmi felelőssel

-

nevelési tanácsadókkal

-

egészségfejlesztési szakemberekkel

-

rendvédelmi szervekkel

Szakmai feladatok, témakörök: - a testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, - a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának megelőzése

41


- a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése. 1. Testmozgás Fontos, hogy megadjuk a lehetőséget a törvény által előírt mindennapi testmozgásra. Célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele. A 2012/2013. tanévtől kezdve bevezettük az 1. és 5. évfolyamokban és felmenő rendszerben megvalósítjuk a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Az érintett évfolyamokon a megnövekedett tananyagtartalomhoz (pl. alternatív környezetben űzhető sportok) biztosítjuk az eszközigényt és a megvalósítás helyszínét terem-, létesítménybérléssel. Tanulóinknak a 3. és a 6. évfolyamon – a kerettantervi ajánlásnak és a helyi tantervben leírtaknak megfelelően - úszásoktatást szervezünk. Célja a testnevelésóráknak, hogy a tanulók a mozgást örömmel végezzék, sikerélményhez jussanak. Folyamatosan végeztetjük tanulóinkkal a tartásjavító tornát. A sportnapokat, kirándulásokat, túrákat szervezünk. A testnevelési kategóriákba sorolt tanulók esetében figyelembe vesszük az orvos által megállapított betegségeket. Ezen gyerekek

terhelése

során

fokozottabban

figyelünk

a

megfelelő

gyakorlatsorok

összeállítására. 2. Táplálkozás Kiemelt feladatunk a helyes táplálkozási szokások kialakítása. Szülői értekezleteken felhívjuk a szülők figyelmét a rendszeres és egészséges étkezések fontosságára. A tananyagnak megfelelően a tanítási órákon rendszeresen foglalkozunk e témakörrel. Figyelemmel kísérjük tanulóink étkezését, biztosítjuk a feltételeket. Pályázati lehetőségeket keresünk az egészséges ételek fogyasztásának népszerűsítésére (pl. gyümölcsprogram). 3. A lelki egészség védelme- személyiségfejlődés, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat Az erőszak és a bántalmazás egyre jobban megfigyelhető a kiskorúak között.

42


Ha az intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

A

lelki

egészség

védelmében

kiemelt

szerepet

szánunk

az

osztályfőnököknek, valamint a technika és életvitelt, biológia és egészségtant tanító nevelőknek,

orvosoknak,

védőnőknek,

mentáhigiénés

szakembereknek,

kortárs

előadóknak. Az erőszak, a bántalmazás elkerülése érdekében a pozitív normák előtérbe helyezése, igényes szabadidős programok szervezése, konfliktusmegoldó technikák elsajátíttatásával segítjük diákjainkat. Ehhez szakembereket hívunk és speciális programokat szervezünk (pl. DADA program). 4. Baleset megelőzés Iskolánk bekapcsolódott az United Way – Biztonságos Iskola Programba, mely a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve játékos foglalkozásokat biztosít baleset megelőzés témakörben, melynek keretében kockázatcsökkentő, prevenciós oktatásban részesülnek csökkentve ezzel az elkerülhető otthoni balesetek, mint például égések, esések, fulladások vagy mérgezések számát. Hiszünk a játékos, innovatív oktatás erejében. A program olyan élményként marad meg a tanulókban, mely a jövőben is figyelmezteti őket a balesetek elkerülésére. Tanév elején balesetvédelmi oktatást tartunk tanulóinknak osztályfőnöki óra keretében, ill. szükség szerint kémia, technika, fizika, testnevelés órákon. Minden fiatalnak tisztában kell lennie a biztonságos környezet kialakításával, valamint az egyéni és környezeti kockázati tényezőkkel. Ki kell alakítani az egészségtudatos magatartást, fejleszteni a kockázatokkal és azok elkerülésével kapcsolatos ismereteket, az elsősegélynyújtás szabályait. Minden fiatal vegye természetesnek a védőfelszerelések használatát a szabadidős sportoknál is. Baleset-, tűz-, ill. munkavédelmi oktatásban részesül iskolánk minden dolgozója. A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítjuk a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel

kialakítjuk

a

tanulókban 43

a

biztonságos

intézményi

környezet


megteremtésének készségét, fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését. Osztályfőnöki és egészségtan órák keretében átadjuk a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében. 5. Személyes higiéné A személyi higiénére szoktatás kisgyermekkorban kezdődik. Az egészségnevelés célja a későbbiekben a tanulók testi higiénia iránti igényének folyamatos fenntartása, fontosságának tudatosítása az egészség megőrzésében, a jó közérzet, a társas kapcsolatok kialakításában. Különös figyelmet igényel a téma a serdülőkorban bekövetkező testi – lelki változások kapcsán. Osztályfőnöki órák keretében is az osztályfőnök a gyerekekkel beszéljen az alapvető higiéniai szabályokról. Egészségtan és biológia órák keretében a tanulók kapjanak felvilágosítást a szervezetükben zajló változásokról, hogy megértsék a személyi higiénia fontosságát. Külső segítségként igénybe vesszük a védőnők szakmai hozzáértését. 2. 11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA Az elsősegély-nyújtási alapismereteket tanírási órákon belül: osztályfőnöki, biológia (egészségtan) és testnevelésóra és egyéb délutáni foglalkozásokon és az egészségnevelési nap keretében sajátítják el tanulóink. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 

A legfontosabb elméleti ismeretek megszerzése



Mentők, tűzoltók, rendőrség, általános segélyhívó telefonszámának ismerete Segítséghívás módja



Alapvető gyakorlati ismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái, módszerei: a) Tevékenytetve tanítás b) Szerepjáték c) Csoportmunka 44


2. 12. KÖRNYEZETI NEVELÉS (Iskolánk komplex Környezeti nevelési programja a pedagógiai programunk mellékletét képezi.) 2. 12. 1. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek - az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus és globális szemléletmód kialakítása - a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben - fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia és segítő életmód kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése: tudatos fogyasztó - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

45


- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése - az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése - a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése - globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése - szintetizálás és analizálás - vitakészség, kritikus véleményalkotás Konkrét célok és feladatok A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az

eredményes

konfliktuskezelés cselekvő

képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő

termékeket,

technológiákat

részesítsék

előnyben.

Kialakítani

a

gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak, osztályfőnöki óra), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok, lehetőség szerint erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a 46


természetismeret, földrajz, biológia, technika és életvitel, környezetismeret tantárgyak keretében, táborozások. Ökológiai

szemlélet

tükröződése

a

természetes

életközösségek

sokféleségének

megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába. 2. 12. 2. TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI KERETEK - tantárgyakba beépítve (kiemelten: környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, - fizika, kémia, technika és életvitel) - erdei iskola (anyagi lehetőségek és igények szerint) - tanulmányi kirándulás - sportnap; természetvédelmi nap; egészségnevelési nap - egészségtan - osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák - testnevelés - projektek, témahetek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Nem hagyományos tanórai foglalkozások: - szakkör, kézműves foglalkozások - gyűjtőmunka - vetélkedő - táborok: öko-tábor, lovas-tábor, Sulirahangoló-tábor, sítábor - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - múzeum, állatkert látogatása - pályázatokon való részvétel - hulladékgyűjtés

47


- kiállítás (készítés, megtekintés) - települési környezet szépítése - jeles napok, szakmai napok Módszerek: Játékok Szituációs foglalkozások Memóriafejlesztő játékok Érzékelést fejlesztő játékok Drámapedagógia Modellezés Működő modellek készítése, elemzése Terepgyakorlati módszerek Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka Hulladékgyűjtés Művészi kifejezés Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

2. 12. 3. AZ ISKOLA ÉLETVITELE, FELADATOK Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. A

pedagógusok,

az

iskola

dolgozói

tanúsítsanak

példamutató

magatartást

a

hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás, közlekedés területén. Fontos célunk, hogy diákjaink is kövessék ezeket a mintákat.

48


Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron. A 3. óra utáni szünetben kedvező időjárás esetén a házirendnek megfelelően kötelező az udvaron tartózkodniuk. A tanítási órákat követően a tanulók a termeket tisztán adják át a következő tanulócsoportnak. Mindenki feladata a termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása. Törekedni kell az anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskola működtetésére.

2. 13. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény, akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. A tanulókat az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök és a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatják. A nevelés, a személyiségfejlesztés elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált együttműködése. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat Egyesület működik. Az együttműködés formáit a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. pontja tartalmazza. Jól segítik a kapcsolattartást az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, az iskolai ünnepélyek, egyéb rendezvények, versenyek és találkozók, melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. pontjában találhatók. 2. 14. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI – MÉRÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

2.14.1. MÉRÉSEK - A tanév során a tantárgyi specifikumokat figyelembe véve minden tantárgyból legalább egy mérés a tanító és a szaktanár döntése alapján. Felelősök: munkaközösség-vezetők, tanítók, szaktanárok -

Fizikai állapotfelmérés az 5-8. évfolyamokon, évente (NETFIT) Felelősök: a felső tagozaton testnevelést tanítók

-

On-line mérés havonta egy alkalommal az implementáló osztályokban a TIOP pályázatban vállaltaknak megfelelően a projekt lezárásáig. Felelősök: projektmenedzser, szaktanárok

49


Országos vagy felsőbb szintű mérésekben intézményünk részt vesz. Felelős: igazgatóhelyettes 2.14.2. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Az értékelés céljai és alapelvei Tájékoztassa a pedagógust, a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményéről. Az egyéni fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához és társaihoz viszonyított előrehaladását. Motiválja a tanulót az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében. Céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek. A tényleges tanulói teljesítmények meghatározása érdekében legyen folyamatos, kiszámítható és igazságos. Ne általános, hanem személyre szóló legyen. Legyen objektív, ugyanakkor segítőszándékú és nevelő hatású. Vegye figyelembe, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak — fejlődtek-e vagy hanyatlottak — az előző értékelés óta. A tantárgyakban elért teljesítmény, tudás értékelése Az alsó tagozaton az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében a tanulókat egyénre szabott szöveges értékeléssel értékeljük. A témák után írt feladatlapok, felmérések %-os teljesítményét kell beírni az értékeléskor a tájékoztató füzetbe. A tanulók félévente összegző szöveges értékelést kapnak. Az értékelés másodpéldánya az osztálynapló mellékletét képezi. A félév végi és az év végi értékelésnél a tanulók minden tantárgyból dicséretet kaphatnak. A százalékértékek átváltása:

0-40 %

felzárkóztatásra szorul

41-70 %

megfelelően teljesített

71-90 %

jól teljesített

91-100 %

kiválóan teljesített

Szöveges értékelés alapelvei

50


Arra törekszünk, hogy: - az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyerekeknek szóljon, - alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, - a gyermekeink legyenek aktív részesei fejlődésüknek, - mi pedagógusok, és szülők, közösen gondolkodhassunk gyermekeink fejlődéséről. Elvi követelmények: - a minősítés helyett fejlesztőközpontú legyen értékelésünk, - értékelésünk rendszeres és folyamatos, - személyre szóló és ösztönző legyen, - tudjon megerősítő, korrigáló és fejlesztő szerepet betölteni, - a konkrét, egyénre szabott javaslatok jelöljék meg a továbblépés útját és módját, - legyen közérthető a szülő és a gyermek számára. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét, magatartását és szorgalmát szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: a) kiválóan teljesített: ha minden tantárgyból kiváló eredményt ért el b) jól teljesített: ha magyar, matematika, környezetismeret tantárgyból jól teljesített, vagy 1-2 tantárgyból kiválóan teljesített, vagy legfeljebb egy tantárgyból megfelelően teljesített c) megfelelően teljesített: ha a tantervi követelmények minimumszintjét teljesítette és legfeljebb egy tantárgyból jobb minősítést kapott d) felzárkóztatásra szorul: ha már egy tantárgyból a minimumszintet nem tudta teljesíteni. Az 1-3. évfolyamokon az idegen nyelv értékelése tanév közben szövegesen történik, a félévi értesítőben, a naplóban és a tanév végi bizonyítványban, naplóban a „részt vett” kifejezés szerepel. Az 2. évfolyam második félévében és a magasabb évfolyamokon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét rendszeresen, a tanítási év közben érdemjeggyel értékeli: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor

51


értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A félév végi és az év végi értékelésnél a tanulók minden tantárgyból dicséretet kaphatnak. Tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, aki az adott félévben kiemelkedő teljesítményt nyújtott, félévkor a tájékoztató füzetbe és a naplóba, tanév végén a naplóba értékeléskor az 5 D bejegyzés kerül. A tantárgyi dicséretet és a nevelőtestületi dicséretet /legalább 4 tantárgyi dicséret az alsó tagozaton, legalább 5 tantárgyi dicséret az 5-6. évfolyamokon, legalább 6 tantárgyi dicséret az 7-8. évfolyamokon/ a jegyzet részbe kell beírni. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében – a heti 1 órás tantárgyaknál félévente legalább három érdemjegy szükséges. A magasabb óraszámú tantárgyaknál elvárás, hogy nőjön a jegyek száma. További követelmény az elméleti tantárgyak esetében, hogy éves szinten 3 jegyből legalább 1 írásbeli, 1 szóbeli és 1 témazáró szerepeljen. A javítási lehetőség megadása a tanár jogában áll, de természetesen nem kötelező. A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró dolgozatoknak kiemelt szerepük van. A témazáró jegyek a naplóba piros színnel kerülnek bejegyzésre. Minden írásbeli munkát, dolgozatot a megírástól számított két héten belül értékelni kell, és a pedagógus a kapott érdemjegyről a megtekintés lehetősége mellett a szülőt tájékoztatja. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem teljesítette. A második évfolyamtól kezdődően a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. A sajátos nevelési igényű tanulóinknál első, második, harmadik évfolyamon félévkor és évvégén, valamint negyedik évfolyamon félévkor minden tantárgyból az érdemjegyekkel, osztályzattal való minősítés helyett szöveges értékelés is alkalmazható a tanulóról kiállított szakértői vélemény javaslata alapján. Iskolaváltás esetén – ha a befogadó iskola kéri- a szöveges minősítést érdemjegyekre váltjuk. 52


Az írásbeli beszámoltatás lehet: 1. Tájékozódó: minden tanév elején kötelező megíratni: magyar nyelv, irodalom és matematika tantárgyakból. A pedagógusnak ad tájékoztatást. 2. Formatív, fejlesztő, szabályozó: beszámoltatás a tanulás folyamatában, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, gyereknek, szülőnek. Számát a tantárgy jellege és az osztály összetétele határozza meg. 3. Témazáró beszámoltatás: megerősítés, visszacsatolás egy-egy tanulási periódus végén. Ezeknek

van

kiemelt

szerepük

a

félévi

és

év

végi

értékelésben.

Egy tanévben –tantárgyanként- maximum 4 témazáró íratható, a témazáró dolgozatot újra íratni nem lehet. A témazáró jegyek a naplóba piros színnel kerülnek bejegyzésre. Minden írásbeli dolgozatot a megírástól számított két héten belül értékelni kell, és a pedagógus a megtekintés lehetősége mellett a szülőt tájékoztatja. A tanuló munkájának folyamatos értékelése érdekében –az alacsony óraszámú tantárgyaknál is- egy-egy félévben három beszámoltatást kell készíttetni. A tantárgy jellegétől függően ez lehet írásbeli, szóbeli és egyéb. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a Tájékoztató füzeten keresztül. A bejegyzéseket az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és a szaktanár, az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A témazáró dolgozatokat a tanév végéig (augusztus 31-ig) meg kell őrizni! A témazáró dolgozatok száma ugyanazon a napon maximum kettő lehet! E napokon más dolgozat nem íratható. 2.14.3. TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek szummatív mérésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: teljesítmény

érdemjegy

0—34 %

Elégtelen

53


35—54 %

Elégséges

55—74 %

Közepes

75—89 %

Jó

90—100 %

Jeles

Az írásbeli dolgozatok értékelésénél egyértelműségre kell törekedni. Az egyes feladatok elérhető maximális pontszámát fel kell tüntetni, mellette kell szerepeltetni a tanuló által elért tényleges pontszámot. A kijavított dolgozatok otthoni megtekinthetőségét (kivétel: témazáró dolgozatok: iskolában) biztosítani kell.

2.14.4. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók magatartását és szorgalmát szöveges minősítéssel értékeljük. A második évfolyam második félévétől az értékeléshez félévente 2-2 érdemjegy szükséges (november, január, április, június). A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A tanuló magatartását és szorgalmát szöveges formában minősítjük, és így kerül bejegyzésre a Tájékoztató füzetbe, az értesítőbe és a bizonyítványba is az 2-8. osztályokban.

54


magatartás

szorgalom

Példás (5)

Példás (5)

Jó (4)

Jó (4)

Változó (3)

Változó (3)

Rossz (2)

Hanyag (2)

Magatartás Példás a tanuló, ha - nagyfokú aktivitás jellemzi - részt vesz a közösségi feladatokban (osztály- vagy iskola keretben) - társaihoz való viszonyát a jó szándék, az együttműködési készség jellemzi - betartja az iskola házirendjét - viselkedése kulturált, képes önfegyelemmel is szabályozni magatartását - tisztelettudó és udvarias az iskola valamennyi nevelőjével és dolgozójával szemben - külső megjelenése nem kihívó Jó a tanuló, ha - megfelel a „példás” normának, de néhány kisebb esetben kifogás merül fel a magatartása ellen - szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél nagyobb fegyelmi büntetése nincs. Változó a tanuló, ha - a „példás” normáinak több vonatkozásban nem felel meg, de tapasztalható nála a javulásra való törekvés - büntetési fokozata az osztályfőnök hatáskörét nem haladja meg - igazolatlanul legfeljebb 2 alkalommal mulasztott, a hiányzások időtartama azonban nem haladja meg az átlagos tanítási nap mértékét Rossz a tanuló, ha - gyakran vagy súlyosan vét a házirend előírásai ellen - fegyelmezetlen, felelőtlen magatartásával zavarja nevelői és társai tevékenységét

55


- modora, beszédstílusa, megjelenése erősen kifogásolható - igazolatlanul mulaszt - rongálja az iskola vagyontárgyait és környezetét - iskolán kívüli viselkedése megbotránkozást keltő, esetleg rendőri intézkedést von maga után - igazgatói vagy tantestületi hatáskörből származó büntetést kapott

Szorgalom Példás a tanuló, ha - jó teljesítménye arányban van képességeivel vagy nagy erőfeszítéssel éri el - munkavégzése példamutató, pontos, megbízható - minden tárgyban elvégzi feladatait - a tanítási órákon aktív - napi felkészülése lelkiismeretes - írásbeli munkája tartalmilag kifogástalan, külalakja gondos - van speciális érdeklődése, akkor e téren többletfeladatot vállal, versenyeken is szerepel - képességei lehetővé teszik, sikeresen képviseli az iskolát különböző versenyeken, szereplési alkalmakon. Jó a tanuló, ha - teljesítménye megközelíti képességeit, aki korábbi tanulmányi eredményeit megtartja, vagy javítja - munkafegyelme jó - a tanítási órákon általában aktív - napi felkészülése megbízható - írásbeli munkája tartalmilag és formailag általában jó Változó a tanuló, ha - teljesítménye messze elmarad képességeitől, aki korábbi eredményeit – önhibájából jelentősen rontotta - tanulmányi kötelességeit gyakran nem teljesíti - munkafegyelme kifogásolható, változékony - írásbeli munkája gyakran hibás és hanyag külsejű

56


Hanyag a tanuló, ha - egynél több tárgyból elégtelen osztályzata van, vagy önhibájából mélyen képességei alatt teljesít - tanulmányi kötelezettségeit gyakran elmulasztja - írásbeli munkája elfogadhatatlan színvonalú - az iskola által felkínált segítséget nem veszi igénybe - érdektelenség, közöny jellemzi Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten — példamutató magatartást tanúsít, és (vagy) — folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy — az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken vesz részt, vagy — bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. A jutalmazásra javaslatot tehet: 1. Iskolavezetés 2. Osztályfőnök, pedagógus 3. Szaktanár, szakkörvezető 4. Munkaközösség-vezető 5. Diákközösség 6. Külső szervek Nevelői, szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestület dicséret adható versenyeken, rendezvényeken való eredményes szereplésért. Fokozatát a felkészítő tanár, osztályfőnök, szakkörvezető, igazgató javasolja - az alább nem említett esetekben. Jutalmazási formák: a) tanév közben az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - nevelői dicséret: a nevelő, az osztályfőnök, a diákönkormányzatért felelős tanár adhatja közösségi munkáért - szaktanári dicséret:

57


alsó tagozat esetében tantárgyi dicséretként adható ez a jutalmazási forma felső tagozaton a szaktanár adhatja a saját maga által tanított tantárgyakból az iskolai szintű versenyek 1-3 helyezetteinek vagy 1-1 tantárgyban kiemelkedő tevékenységet folytató tanulók számára szakkörben, tehetséggondozó tevékenységben részt vevő tanulónak (szakköri munka elismerése) megyei versenyre jutott, de az élmezőnyben eredményt el nem érő tanulónak - osztályfőnöki dicséret: legalább 3 tantárgyból dicséretet kapó tanuló részére félévkor körzeti versenyen 1-3. helyezést elérő tanulónak országos versenyekre jutott, de az élmezőnyben eredményt el nem érő tanulónak kiemelkedő közösségi munkáért - igazgatói dicséret: megyei versenyen 1-10. helyezést elérő tanulónak a nyelvvizsgát szerzett tanulóknak - nevelőtestületi dicséret: felmenő rendszerű (nem levező, hivatalos) országos, nemzetközi versenyeken 1-10. helyezést elérő tanulónak, felkészítőtől függetlenül legkiemelkedőbb tanulóknak, akik három igazgató dicséretben részesültek, külön elbírálás alapján b) tanév végén iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: nevelőtestületi dicséret: a 7-8. évfolyamon 6 vagy több tantárgyi dicséret esetén az 5-6. évfolyamon 5 vagy több tantárgyi dicséret esetén az alsó tagozaton 4 vagy több tantárgyi dicséret esetén 4 vagy ennél több éves szakköri, énekkari munkáért 8. év végén

Az egyes jutalmazási formák átválthatók oly módon, hogy az azonos fajta dicséretből, ha három összegyűlik, akkor megkaphatja a magasabb fokozatot. Az elért jutalmazási fokozatok kerüljenek be az ellenőrzőbe és a naplóba is! 58


c) tanév végén a következő tárgyi jutalmak adhatók: - Dr. Csepregi Horváth János díjra jelölt lehet az a nyolcadikos tanuló, akinek a nyolc év alatt tanulmányi, közösségi és iskoláért végzett munkája kiemelkedő volt. A nevelőtestület és a Diákönkormányzat javaslata alapján az osztályfőnök jelöl. A jelöltek közül a nevelőtestület titkos szavazással dönt a díjazott személyéről. A diákönkormányzat is rendelkezik egy szavazattal. A díjat tanév végén egy tanuló kaphatja meg. - könyv: akinek magatartása és szorgalma példás, és minden tantárgyból 5-ös osztályzata van a megyei versenyek első 10 helyezettjei az országos versenyek első 10 helyezettjei 8. osztály végén több éves szakköri, énekkari tevékenységért nevelőtestületi dicséretben részesülő tanuló nyelvvizsga C típusért - oklevél: alsó tagozaton az osztálytanító és az alsós munkaközösség javaslata alapján felső tagozaton legfeljebb két jó (4) minősítése és a többi osztályzata 5-ös nyolcadik osztály végén kiemelkedő közösségi munkáért 4 vagy ennél több éves művészeti, sport és egyéb szakköri tevékenységért, a 8. év végén

Büntetés Azt a tanulót, aki — tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy — a Házirend előírásait megszegi, vagy — bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. A büntetést kezdeményezheti: - iskolavezetés - osztályfőnök, pedagógus

59


- szaktanár, szakkörvezető - munkaközösség-vezető - diákközösség - iskola dolgozója - külső szervek Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazási elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság mellett érvényesíthető az „átválthatóság” elve is.

60


A TANULÓVAL SZEMBEN A KÖVETKEZŐ FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK HOZHATÓK ÍRÁSBAN: nevelői figyelmeztetés: — házirend megszegéséért — az iskola területén a tanítási időben, szünetekben a délutáni foglalkozásokon, iskolai rendezvényeken,

az

iskolabuszon

és

az

ügyeletek

alatt

tanúsított

tiszteletlen

viselkedéséért, rendzavarásáért. — a hetesi feladatok többszöri elmulasztásáért — az ellenőrző megrongálásáért szaktanári figyelmeztetés: — a tanórákon történő tiszteletlen viselkedésért és rendzavarásáért — nem a képességeinek megfelelő, rendszeresen hanyag, igénytelen órai munkájáért osztályfőnöki figyelmeztetés: — három összegyűlt szaktanári vagy nevelői figyelmeztetés esetén — a házirend többszöri figyelmeztetés utáni megszegéséért — társai elleni erőszakos viselkedéséért — szándékos veszélyhelyzet előidézéséért — az ellenőrző többszöri elvesztéséért — az ellenőrző öt alkalommal való hiányzásáért (félévente újrakezdjük a számolást) — az iskola állagának, eszközeinek, bútorzatának szándékos rongálásért — szándékosan rontja az iskola jó hírnevét igazgatói figyelmeztetés: — három összegyűlt osztályfőnöki figyelmeztetés után, és az osztályfőnök kezdeményezi — társa vagy társai ellen elkövetett erőszakos, megalázó viselkedéséért — fegyvernek mondható tárgy engedély nélküli birtoklásáért és használatáért — a házirend súlyos vétségű megszegéséért — az iskolában vagy annak rendezvényein cigaretta, alkohol birtoklásáért vagy használatáért nevelőtestületi figyelmeztetés: — három összegyűlt igazgatói figyelmeztetés után az igazgató kezdeményezi az osztályfőnökkel egyeztetve 61


— a nevelőtestület előtt a szülő jelenlétében adható át — az iskolában vagy annak rendezvényein drog birtoklásáért vagy használatáért eltanácsolás az iskolából: — a nevelőtestületi figyelmeztetés után elkövetett legközelebbi súlyos vétsége után az igazgató

hatáskörében

a

törvényi

előírásoknak

megfelelően

eltanácsolhatja

az

intézményből a tanulót. Fegyelmi büntetések: Az a tanuló, aki a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás szabályait és a büntetés fokozatait a Szervezeti és Működési Szabályzat 10. pontja tartalmazza.

2. 14.5. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, ÁTVÉTEL TANULMÁNYOK ALATT Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák: 

osztályozó vizsga,



különbözeti vizsga,



javítóvizsga

A vizsgák írásban és szóban történnek. Tanulmányok alatti vizsgát tehet az intézmény azon tanulója: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,



továbbá más intézmények azon tanulója, aki átvételét kéri az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

A magántanulók osztályozó vizsgájának tantárgyai a következők: 1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret, informatika

62


7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika Ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy a tanuló mulasztása miatt osztályozó vizsgát tegyen, akkor azokból a tantárgyakból kell vizsgát tennie, amelyekből tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Egyes esetekben az iskola igazgatója a munkaközösségek véleményének kikérésével határozatot hoz arról, hogy átiratkozáskor a tanuló mely tantárgyakból köteles különbözeti vizsgát tenni. 2. 15. KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS Minden ember közlekedik, felnőtt és gyermek egyaránt, gyalogosan, utasként vagy járművezetőként. A cél elérése érdekében általában a közutat vesszük igénybe. Az utakon a járművek egymással és a gyalogosokkal is találkoznak. Ez számos veszélyt rejt magában, ezért a közlekedés biztonsága megköveteli, hogy a közlekedési szabályokat mindenki betartsa, és a közlekedés más résztvevőivel szemben előzékeny, türelmes magatartást tanúsítson. Tanulóink ismerjék meg ezeket a szabályokat, hogy biztonságosan tudjanak közlekedni. Közlekedésre nevelés feladatai Az iskola és a szülői ház közös feladata a gyermeket felkészíteni a biztonságos közlekedésre és megfelelőképpen motiválni. A helyes közlekedési magatartás a gyermek képességeinek függvénye, melyeket a következő tényezők befolyásolhatják: 

a látás, hallás, mozgás fejlettsége,



a közlekedési ismeretek szintje,



a készségek gyakorlása,



akarat és beállítódás.

A gyakorlásnak több módja ismert. Például az iskolába vezető úton, már jóval a tanév megkezdése előtt lehet gyakorolni. Arra azonban vigyázni kell, hogy az adott útvonal legveszélyesebb helyein ne rögződjön az indokolttól óvatosabb viselkedési minta. A veszélyes helyekre fel kell hívni a tanuló figyelmét, de ezt nem szabad túl hangsúlyozni, mert ennek eredményeként az út más szakaszai háttérbe szorulnak és ott fog majd a gyermek figyelmetlenül viselkedni. Magatartási normák - gyakorlati tanácsok

63


A biztonságos közlekedés készségszintű alkalmazásához legalább 3 magatartási normát kell begyakoroltatni a gyermekekkel: • a járdaszegély szabályt, mely minden áthaladási szakaszra és úttestre lépésre vonatkozik,lényege, hogy a járdáról lelépés előtt a továbbhaladást le kell blokkolni, hiszen a biztonságos zónából a veszélyes zóna határához ért, • akadály mögül soha nem szabad hirtelen előlépni, mely lehet fa, oszlop, álló jármű stb., mert a gépjárművezető csak akkor tud időben fékezni, ha a veszélyt előre látja, • és a harmadik norma, az úttesten folyamatosan haladni kell és nem szabad átfutni, hiszen a futással nem lehet a veszélyt elkerülni, ilyenkor az oldalirányú tájékozódás rendszerint elmarad. A kisiskolások a szabályok szükségességét már megértik. Ebben az életkorban kerülnek új és új közlekedési helyzetekbe, már nem kizárólag gyalogosként. Egyre gyakrabban válik szükségessé számukra, hogy magatartásukat valamilyen szabályhoz igazítsák. Ezeket a szabályokat a környezetismeret órákon megtanulják, közös sétákon alkalmazzák. A felső tagozaton hangsúlyosabbá válik a közlekedési eszközök használata (görkorcsolya, gördeszka, roller, kerékpár, segédmotor-kerékpár, tömegközlekedés). Az osztályfőnöki órákon megismerkednek a KRESZ vonatkozó szabályaival, és közösségi foglalkozásokon, versenyeken alkalmazzák a tanultakat.

2. 16. A TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSI PROGRAMJA 2.16.1. A FIATALOK BŰNELKÖVETŐVÉ VÁLÁSÁNAK MEGELŐZÉSI PROGRAMJA A Rendőrkapitányság bűnmegelőzési munkatársának bevonásával, esetleg pszichológus igénybevételével ismeretterjesztő, problémafeltáró előadások tartása a tanulóknak az alábbiakról: 

szociális környezet, baráti kör, rossz társaság hatása a bűnelkövetővé válásban



az italfogyasztás káros hatása (agresszió, verekedés), esetleg szituációs játékok bemutatásával



drogfogyasztás veszélyei, függővé válás, családromboló hatás



média személyiségre gyakorolt negatív befolyásoló hatásának csökkentése



pozitív és negatív példák bemutatása

64


2.16.2. A GYERMEKEK ÁLDOZATTÁ VÁLÁSÁNAK MEGELŐZÉSE Az illetékes hivatalos szerv áldozatsegítő munkatársa tud hasznos, az ifjúságot segítő információkkal szolgálni az alábbiakról: 

idegenekkel való viselkedés szabályai (hogyan viselkedjen a gyermek, ha ismeretlenek megszólítják vagy hívják), ilyen esetekre viselkedési, elhárítási modellek bemutatása



a világháló (Facebook, IWIW, Twitter, Twoo, stb.) veszélyei, a személyes adatok megadásának lehetséges következményei, a személyünkre vonatkozó információk korlátozás nélküli megadásának problémái



vagyontárgyaink védelme



egymásra figyelés az áldozattá válás megelőzése érdekében (szituációs játékok)

2.16.3. FELADATAINK Biztonságra nevelés Társadalmi partnerviszonyra nevelés Kompromisszumkészség kialakítása Közösségfejlesztő-és önfejlesztő magatartás-és tevékenységformák stimulálása Az iskola biztonságos társadalmi-és fizikai környezetének kialakítása

2. 17. AZ ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELÉS PROGRAMJA A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Iskolánk célja az iskolát érő és az iskolai erőszakhoz vezető iskolán kívüli hatások kiszűrése, kezelése, azonosíthatóvá tétele, a megoldási alternatívák hozzáférhetőségének biztosítása. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit. A legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére. A mindennapi tevékenységünkben konfliktuskezelő módszereket alkalmazunk. Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei:  Magyar irodalom órák, ahol szituációs játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés  Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása

65


 Erkölcstanórákon a konfliktusok etikus kezelése  Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése  Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával fejlesztő pedagógusaink. Feladatok: Erősítjük a nevelési funkciót, teret engedünk a tanulói értékelés új lehetőségeinek (fejlesztő értékelés), erősítjük a kooperatív oktatási módszereket, az adaptív oktatást a közösségi élethelyzetek növelése céljából. Nagyobb figyelmet fordítunk a művészeti és a sporttevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésére, nem számon kérhető tananyagként, hanem önkéntes, feszültség- és stresszoldó pedagógiai eszközként, ezzel is lehetőséget biztosítva a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció növelésére. Megerősítést nyernek a szabadidős tevékenységek, a szabadidős sportfoglalkozások, a mindennapos testedzés és a művészetekre épülő személyiségfejlesztő tevékenységek. Megismertetjük azokat az eljárásokat, amelyeknek keretei között a tanulóközösségek pedagógus vagy pedagógusok közreműködésével közösen feldolgozzák azokat az eseményeket, amelyek elvezethetnek a tanulói erőszak kialakulásához, illetőleg amelyek segítik az erőszakos cselekmények feldolgozását, a lehetséges megoldások megtalálását. Tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon biztosítjuk, hogy a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás megelőzésével az erőszakmentes konfliktus-kezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.

66


2. 18. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat,

amelyek

elengedhetetlenek

a

változásokhoz

való

rugalmas

alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához, és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a tanuló az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek

tanításának-tanulásának

szintje

pedig

visszahat

az

anyanyelvi

képzés

eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek –sajátos jelleggel-minden tantárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarc, az értés- meg nem értés alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódik. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással, számítógép-használattal és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet.

67


Feladatunk, hogy hozzájáruljon az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerezéséhez is. Fontos célunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását; törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári- és rendhagyó irodalmi órákat tartunk. Idegen nyelvi kommunikáció Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így az idegen nyelv tanulása során tanulóink közelebb kerülnek az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak lesznek a világra. A

hatékony,

intenzív

nyelvtanulás

alapvetően

gyakorlás

kérdése,

valamint

a

szókincsbővítés, a nyelvtan biztos használatának az elsajátítása. Ennek érdekében kis létszámban, ill. csoportbontásban történik a nyelvtanítás. Így még több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. Intézményünkben első évfolyamtól választható tantárgy az angol vagy a német nyelv, negyediktől pedig kötelezően oktatjuk. Tanórán kívül is lehetőséget adunk a tehetséges tanulóknak, hogy fejlesszék idegen nyelvi kommunikációjukat. A feltételek meglététől függően: alsó tagozaton angol/német nyelvű játékos foglalkozásokon, felső tagozaton szakkörben, nyelvvizsgára felkészítő órákon gondozzuk a tehetségeket mindkét nyelvből. Arra törekszünk, hogy diákjaink olyan biztos alapot kapjanak, melyre bátran építhetnek a későbbiekben. Fontos feladatunk a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, új módszerek alkalmazása, a bevált módszerek megerősítése.

68


Matematikai kompetencia Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Kiemelt feladatunk a biztos számolási készség kialakítása; problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése; gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése; adatgyűjtés, feldolgozás, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése. Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése történik sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozat 5- 6. osztályaiban az előző szakaszokban megszerzett készségek megerősítésével folyik az oktatás. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a 7. és 8. osztályokban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika- és a magyaróra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban

lejátszódó

folyamatokkal

kapcsolatban

magyarázatokat

adjunk,

előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Ezért iskolánk minden tevékenységi területen, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan beépíti a mindennapi tevékenységükbe a környezettudatos, egészséges szokásrend szemléletét.

69


Digitális kompetencia A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Az informatika tanulása nem lehet öncélú, tanítása során tudatosítani kell a gyerekben a felhasználási lehetőségek sokszínűségét. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a számítógép készségszintű használatát. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A készségek elsajátítása érdekében már 4. osztályban megkezdődik az informatika tantárgy oktatása. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak, szabadidős foglalkozások feladatai is. Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Képessé teszi a tanulót arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. E célt szolgálják rendezvényeink, hagyományaink, személyiséget, illetve közösséget fejlesztő tevékenységek és a tanórákon alkalmazott új tanulásszervezési módok. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy

70


felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőkészség A művészeti nevelés fontos területe intézményünknek. Nemcsak az impozáns külső-belső iskolai környezet, de a város kulturális élete is utat mutat számunkra. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre. Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes nevelőoktató munkára, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot. A művészeti nevelés területei: Drámapedagógia-színjátszás Az alsó tagozaton használt pedagógiai célú drámapedagógiai eszközök felső tagozaton is egyre népszerűbbek a tanórákon. A kommunikációs, önismereti játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatok során tisztábban képezik a hangokat, az improvizációs szerepjátékok segítik érzelmi fejlődésüket, a gátlásosabb tanulók magabiztosabbá válnak, pedagógusaik pedig még jobban megismerhetik őket. Ének és tánc A Kodály módszer elveinek betartásával folyik az ének-zene oktatása. A zene és a tánc a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. A kisiskolásokat naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődésük érdekében. Tanítási óráinkon törekszünk arra, hogy a kisgyermek egyszerre énekeljen, játsszon, ritmikusan mozogjon és táncoljon, ezáltal több képességét fejlesztjük. A népi gyermekjátékok megismertetése során elsődleges feladatunk a tiszta, szép kiejtés tanítása; ezen kívül megerősítjük a társas kapcsolatokat, az alkalmazkodó képességet, a helyes viselkedéskultúrát. Felső tagozaton ezt tovább fejlesztve, a tehetséges tanulóknak énekkari foglalkozásokat tartunk.

71


Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy-és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése és az ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Média A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áradó információ. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média oktatásának, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni a filmet, plakátot. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. Alapvető fontosságú, hogy az iskolánk elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy a nélkül házi feladatai elvégzésére.

2. 18. 1. HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT A projektoktatás valamely komplex téma olyan feldolgozása, amely során a téma meghatározása, a munkamenet megtervezése, a témával való foglalkozás, a közös munka eredményének létrehozása a gyermekek valódi önállóságán és közös munkáján alapul. Az együttes ismeretszerzés, a kooperáció gyakorlása, a kölcsönös felelősség, a siker formálja a közösséget. A résztvevők erkölcsi, esztétikai érzelmeket élnek át, szabályokat, normákat

72


ismernek meg, a közös tevékenységek során tudatosul az összetartozás és szolidaritás érzése. A projektmunka során valamilyen bemutatható termék/produktum készül. A közös munka időtartama három hétnél hosszabb időszakot ölel át. A programba bevont évfolyamok: A tanévek során csak egy-egy tanulócsoport szintű projekt megvalósítására van lehetőség a TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltaknak megfelelően. (Alkalomszerűen más tanulócsoportok is megvalósíthatnak projekteket.) A tanulócsoport szintű projektmunkában tanévente váltakozva a 3. és 4. évfolyam tanulói vesznek részt. A javasolt témakörök A tanulócsoport projektmunkájában a logikus egymásra épülés érdekében az évfolyamonként javasolt témakörökön belül a tanulók (és a koordináló pedagógus) választanak, vagy alakítják ki a konkrét projektötletet. Az egyes évfolyamokra javasolt témakörök: 3. osztály: Egy választott meseregény feldolgozása 4. osztály: Tavasz ünnepkör 2.18.2. PROJEKTTERVEZÉS A következő tanévben megvalósuló projekt témájának kiválasztása a tanév elején megtörténik. A feldolgozandó témakört a nevelőtestület hagyja jóvá az adott munkaközösség ajánlása alapján. A témakör, a tervezett időpont, az időkeret és a felelős/koordináló pedagógus neve az intézményi éves munkatervben jelenik meg. A munkatervi beosztás szerint általánosságban kb. 4-6 hét időtartamot fordítunk egy-egy projekt témakör feldolgozására. A feldolgozáshoz a téma jellegétől függően hetente 2-3 délelőtti tanítási órát, valamint a délutáni szabadidős időkeretekből 3-4 órát lehet igénybe venni. A felelős pedagógus október végéig készíti el a projekt részletes ütemtervét. A megvalósítás feltételei: A projektfelelős pedagógus a tanulókkal való egyeztetés után október végéig elkészíti a munkatervet (határidők, tevékenységek, külső segítők, szükséges eszközök, költségek, nyilvánosság biztosítása, résztvevő kollégák várható ráfordított munkaideje. A megvalósítás tervezett költségeiről összesítést készít és ennek megteremtéséről az intézményvezetővel egyeztet.

73


A feldolgozás adminisztrációja: A projektmunka adminisztrációja az osztálynaplóban történik. Tantárgyi óra igénybevétele esetén az óra anyagához kerül a bejegyzés (a bejegyzésben jelenjen meg a projekt szó, az elvégzett konkrét tevékenység és a pedagógus aláírása). Az osztálynapló „Feljegyzések” rovatába kerül az a bejegyzés, mely utal a projekt idejére, témájára és a bevont tantárgyakra. A feldolgozás koordinálója, résztvevői: A projekt felelőse, koordinálója az intézményvezető által megbízott pedagógus (a pályázatban vállaltaknak megfelelően). A feldolgozásban az év eleji egyeztetés alapján vesznek részt a pedagógusok. Összegzés, bemutatás, dokumentálás: A projekt során végzett munkát összegzik és bemutatják a csoportok. Törekedni kell a minél szélesebb körű nyilvánosságra, a munkában részt vevő külső segítők és a szülők bevonására. A végzett munkáról bemutató anyagokat kell készíteni. Értékelés A munkában részt vevő tanulók munkáját a témakörhöz kapcsolódó tantárgyi érdemjeggyel is értékelik a pedagógusok. A kiemelkedő munkáért osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret is adható. 2.18.3. TÉMAHÉT A témahét valamely tananyaghoz kötődő téma komplex feldolgozása, amely során a témával való foglalkozás iskolai és iskolán kívüli közös munkán alapul. A változatos helyszínű és munkamódszerű ismeretszerzés lehetőséget teremt a kompetencia alapú oktatás gyakorlására. A résztvevők sok gyakorlati ismeretet szereznek, erkölcsi, esztétikai élményeket élnek át, közösségi szabályok és normák alapján dolgoznak. A program megvalósítása során lehetőség van a gyermekek erkölcsi-érzelmi nevelésére, valamint a játékok beépítésére a foglalkozások anyagába. A témahét időtartama általában egy hét. A foglalkozások témaköreinek feldolgozása több tantárgy keretében valósul meg. Alapelvek, célok: Intézményünk a tanulók környezeti nevelése téma köré szervezve valósítja meg a TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltaknak megfelelően a témahét programját. Célja: a tanulók a megszokott iskolai környezetből kiszakadva új, szokatlan, élményszerű tanulási helyzetek

74


közé kerüljenek és újszerű tanulási módszerekkel megismerkedve dolgozzák fel a témát. Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a környezetről, a mindennapi életből. Az iskolában eddig megszerzett ismereteket a gyakorlatban, komplex módon tudják alkalmazni és hasznosítani. A megváltozott környezetben és napirendben fejlődjön és erősödjön a gyermekek közösségi magatartása. A programba bevont évfolyamok: A nevelőtestület döntése értelmében tanévente váltakozva az 5. és a 6. évfolyam egy-egy osztályának tanulói vesznek részt a pályázatban vállaltak megvalósításában. A környezeti nevelésének fontossága érdekében a témahét tematikája mindig valamilyen környezeti nevelési program köré épül. Az egyes évfolyamokra javasolt témakörök: 5. osztály: A mező élővilága 6. osztály: Az erdő élővilága A heti iskolai munka során több tantárgy esetében foglalkoznak a témakörök tevékenykedtető feldolgozásával. A megvalósítás feltételei: A témahétért felelős pedagógus az osztályban tanító kollégákkal való egyeztetés után elkészíti a munkatervet (határidők, tevékenységek, külső segítők, szükséges eszközök, költségek, a résztvevő pedagógusok várható ráfordított munkaideje). A megvalósítás tervezett költségeiről összesítést készít és ennek megteremtéséről az intézményvezetővel egyeztet. A feldolgozás adminisztrációja: A témahét adminisztrációja az osztálynaplóban történik. A bevont tantárgyak esetében az óra anyagához kerül a bejegyzés az elvégzett konkrét tevékenységről. A „Feljegyzések” rovatban kerül bejegyzésre a témahét szó, a témahét időtartama, témája és a bevont tantárgyak neve. A feldolgozás koordinálója, résztvevői: A témahét felelőse, koordinálója az intézményvezető által megbízott pedagógus (a pályázatban vállaltaknak megfelelően). A feldolgozásban az év eleji egyeztetés alapján vesznek részt a pedagógusok. Összegzés, bemutatás, dokumentálás: 75


A témahét során törekedni kell a minél szélesebb körű nyilvánosságra, a munkában részt vevő külső segítők és a szülők bevonására. A végzett munkáról bemutató anyagokat kell készíteni. Értékelés: A munkában részt vevő tanulók munkáját az osztályfőnök, és a témakörhöz kapcsolódó szaktanárok tantárgyi érdemjeggyel is értékelhetik. A kiemelkedő munkáért osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret is adható. Iskolánk több olyan témahetet is tart, tarthat, melyeket nem a pályázatban vállaltunk, ezek az iskolai munkaterv részét képezik. Választható témakörök: -

Mesehét

-

Földünk állatai

-

A Föld védelme

-

A magyar népdal hete

-

Egészség hét

-

Advent

-

Karácsony

-

Farsang

-

Cs. H. J. Napok

-

Húsvét

-

Vízi napok

-

A költészet hete

-

Környezetvédelmi hét

-

Nemzeti Összetartozás Napja

A témakörök kiválasztása, a feldolgozás időkeretei: A témakörök kiválasztása minden tanévben szeptember végén - október elején történik a munkaközösségek javaslata alapján, melyek megjelennek az éves munkatervben. A kiválasztott témára 1 hét időtartamot fordítunk. 2.18.4. MODULÁRIS OKTATÁS A moduláris oktatás egy témát, témakört dolgoz fel, amelynek részei a modulok, a tananyag kisebb, önmagában koherens egységei. A modulok úgy épülnek fel, hogy

76


ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb

terjedelmű

elemként

beépíthetők

a

hagyományos

tanulási-tanítási

folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. A moduláris oktatást az Egészséges életmódra nevelése téma köré szervezve valósítja meg iskolánk a TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltaknak megfelelően. A tanórák tapasztalatait igyekszünk sportos, szabadidős tevékenységeken valamint tanórákon keresztül alkalmazni. Kiemelt célunk az egészség megőrzése, a helyes életmódra nevelés. Alapelvek, célok: Az egészségről szerzett tapasztalatokat igyekszünk játékos tevékenységeken keresztül alkalmazni. Kiemelt célunk az egészséges életmódra nevelés. - az egészséghez való pozitív viszony kialakítása, - az egészség értékei iránti pozitív beállítódás kialakítása, erősítése, - a társas együttműködés képesség fejlesztése - az énkép és önismeret fejlesztése - a sportoláshoz pozitív attitűd kialakítása A programba bevont évfolyamok: A nevelőtestület döntése értelmében a gyermekek egészséges életmódra nevelésének fontossága érdekében az egészségnevelési program részeként az egész iskolára kiterjesztve valósítjuk meg. Kapcsolódik az osztályfőnöki - és környezetismereti órákhoz, valamint szabadidős tevékenységekhez (sportnapok, kirándulások, egészséghét). Iskolánk valamennyi évfolyama részt vesz a megvalósításban. A témakörök kiválasztása, a feldolgozás időkeretei: Az Egészséges életmód modul témájának pontosítása minden tanévben szeptember végén / október elején történik. A feldolgozandó témaköröket a nevelőtestület hagyja jóvá. A

77


témakörök, a tervezett időkeretek és a felelős/koordináló pedagógus személye az éves munkatervben kerül meghatározásra. A megvalósítás feltételei: A modulért felelős pedagógus a kollégákkal való egyeztetés után a tanév elején elkészíti a munkatervet (határidők, tevékenységek, külső segítők, szükséges eszközök, költségek, a résztvevő pedagógusok ráfordított munkaideje. A megvalósítás tervezett költségeiről összesítést készít és ennek megteremtéséről az intézményvezetővel egyeztet. A feldolgozás adminisztrációja: A modul adminisztrációja az osztálynaplóban történik. A kijelölt órák elé modulonként az EM rövidítés, az óra anyagához az elvégzett konkrét tevékenység, a „Feljegyzések” rovatba a moduláris oktatás szó kerül. A feldolgozás koordinálója, résztvevői: A modul felelőse, koordinálója az intézményvezető által megbízott pedagógus (a TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltaknak megfelelően). A feldolgozásban minden tanulócsoport és az év eleji egyeztetés alapján kijelölt pedagógusok vesznek részt. Összegzés, bemutatás, dokumentálás: A végzett munkáról bemutató anyagok készülnek. Értékelés: A munkában részt vevő tanulók és csoportok munkáját a tanítók és a szaktanárok érdemjeggyel is értékelhetik. A kiemelkedő munkáért osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret is adható.

78


2.18.5. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJA A TÁMOP pályázatban vállalt elemek megvalósulása:

Kompetencia elem:

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

szövegértésszövegalkotás

1. a,

„A”

1. b 2. b

1. a

4. b

3. b

1.a, 1. b 2. a 4. b

2.a, 2. b 3. a

1. a, 1. b 2. a, 2. b 3. a, 3. b

1. a, 1. b 2. a, 2. b 3. a, 3. b 4. a, 4. b

4. a matematika „A”

1.a,

1. a

2. a

3. a

4. a

1.a, 1. b 3. a

1. b 2.a, 2. b 4.a

1.a, 1. b

1.a, 1. b

2.a,

2.a, 2. b

2. b

3. a, 3. b

3.a,

4. a, 4. b

3. b

szociális-, életviteli és környezeti

5. a

6. a

5. a

6. a

5. a

6. a

nevelés

5. b

6. b

5. b

6. b

5. b

6. b

5. a

5.a,

5. b

5.b

„B” tantárgytömbösítés

A 2011/2012. tanévtől nem szervezünk tantárgytömbösített módszertannal tanórákat.

6.a, 6. b anyanyelvi műveltségterület

2. b

1.a

2.a

79

1.a

2.a

1.a


A szövegértés – szövegalkotás kompetencia elem az alsó tagozat adott osztályában tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú „A” oktatási program alkalmazásával jelenik meg. A matematika kompetencia elem az alsó tagozat adott osztályában tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú „A” oktatási program alkalmazásával jelenik meg. A szociális-, életviteli és környezeti nevelés kompetenciaterület a felső tagozat adott évfolyamán tanévet átfogóan kompetencia alapú oktatási program (B programcsomag) alkalmazásával jelenik meg. A szükséges időkeret a természetismert, a magyar nyelv és irodalom, a matematika és az osztályfőnöki tantárgyak időkeretein belül modulokban jelenik meg.

Modulok

megoszlása

tantárgyak 5. évfolyam

szerint: természetismeret

5 modul

magyar nyelv és irodalom

4 modul

matematika

3 modul

osztályfőnöki

1 modul

Modulok

megoszlása

tantárgyak 6. évfolyam

szerint: természetismeret

4 modul

magyar nyelv és irodalom

2 modul

matematika

5 modul

osztályfőnöki

2 modul

80


A TIOP pályázatban vállalt elemek megvalósulása: A bevont kompetencia terület tanóráinak 30 %-ában 1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott oktatás történik. Havonta legalább egy on-line mérésben vesznek részt a tanulók a bevont kompetencia terület tantárgyaiban (a TIOP 1.1.1 pályázatban vállaltak szerint).

2010/20 11.

2011/20 12.

2012/20 13.

2013/20

2014/2015.

2015/2016.

14.

szociális-, életviteli és 6.a, 6.b

környezeti

7.a, 7.b

8.a, 8.b

5.a, 5.b

6.a, 6.b

7.a, 7.b

nevelés „B”

2.18.6. MŰVELTSÉGTERÜLET BONTÁS NÉLKÜL Iskolánk az Anyanyelvi műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását vállalta a TÁMOP 3.1.4 pályázatban. Ennek fenntartása valósul meg tanévente váltakozva az első és második évfolyam egyik osztályában, a pályázatban résztvevő pedagógus irányításával. Az osztályban az alábbi tantárgyak keretein belül jelenik meg a műveltségterület oktatása: 

magyar nyelv (nyelvtan, írás)



irodalom (olvasás)

A műveltségterület adminisztrációja az osztálynaplóban a Magyar nyelv és irodalom tantárgynév beírásával történik. Az osztálynapló „Feljegyzések” rovatába kerül az a bejegyzés, mely utal az Anyanyelvi műveltségterület bontás nélküli oktatására. 2.18.7. ÚJSZERŰ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK Tanulásszervezési alapelveink: Differenciálás 

egyéni különbségek figyelembevétele



tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése

Szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia

81




divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret

Motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projektmódszer, drámapedagógia Módszertani elemek: 

óvoda-iskola átmenet



hatékony tanuló-megismerési és -segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás



habilitációs és rehabilitációs tevékenység



az inkluzív nevelés: kéttanítós, -tanáros integrációs modell



attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak



multikulturális tartalmak



tanórai differenciálás (heterogén csoport): kéttanítós, -tanáros integrációs modell



kooperatív tanulás



a drámapedagógia eszközei



tevékenységközpontú pedagógiák eszközei



projektmunka (egyéni és csoportos)



prezentációs technikák



tanulói értékelési formák gazdagítása



módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére

A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: 

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés



munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat



individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok

82


Motiváló módszerek: 

páros munka



vita



csoportmunka



kutató-felfedező módszer



játék



kooperatív módszerek



szerepjáték (drámapedagógia)



projektmódszer

2.18.8. IKT ESZKÖZÖK HASZNÁLATA IKT eszközök és módszerek alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában Az iskola alapfeladatának ellátása során valamennyi tanítási, tanulási területen tervezi, alkalmazza azokat a módszertani, technikai lehetőségeket, amelyek elősegítik a tanulók digitális kompetenciájának fejlődését. A TÁMOP 3.1.4 és a TIOP 1.1.1 pályázatok fenntartási idejében a vállaltaknak megfelelően a tanórák 25 illetve 30%-ában IKT eszközöket használ. Mindez azt jelenti, hogy az implementáló osztályoknak folyamatosan rendelkezésére állnak a fenti tevékenységekhez és a fejlesztésekhez szükséges IKT eszközök (számítógép, projektor, DVD lejátszó, fényképezőgép) valamint az egyéni és csoportos fejlesztést segítő didaktikai programok. IKT eszközök használatát a törvényi előírásnak (2. sz. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez) megfelelően rendszergazda felügyeli és segíti. Az IKT-val támogatott oktatási-nevelési módszerek hozzájárulnak: 

az oktatás hatékonyságának növeléséhez,



a kompetencia alapú oktatás támogatásához,



a hátrányos helyzetűek és a sajátos nevelési igényűek integrált oktatásának támogatásához,



a tanulók egyedi fejlődéséhez igazodó tanulási folyamat megvalósításához,



az élethosszig tartó tanulásra való felkészítéshez,



a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodó képesség kifejlesztéséhez,



a decentralizált, helyhez nem kötött tanulási folyamat támogatásához

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:  Csoportmunka

 Részben egyénre szabott munka

 Párosmunka-tanulópár

 Önálló munka

 Egyénre szabott munka

83


A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: 

Mennyiségi differenciálás



Minőségi differenciálás



Tanulási követelmények differenciálása

Alkalmazott óratípusok: 

Új ismeretanyag feldolgozása



Alkalmazás-gyakorlás



Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok: 

Problémamegoldó csoportfeladatok



Alkotó feladatok



Felfedező, kutató feladatok



Érvelésre, vitára alkalmas feladatok



Ellenőrzés, értékelés

Tárgyi feltételek, digitális tartalmak: 

az

intézményünk

saját

honlapja,

diákoknak,

szülőknek,

tanároknak

szóló

információkkal, 

iskolánk saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,



multimédia

tartalmak

(pl.

képek,

mozgóképes

állományok,

animációk,

hangállományok), 

multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,



eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok



folyamatosan biztosított működő IKT eszközök



az elavult géppark cseréje

Személyi feltételek: 

innovatív pedagógusok



továbbképzési lehetőség biztosítása



rendszergazda

2.19. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján

84


3. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. szeptember 1-jétől: 

az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik



a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint szervezzük nevelő-oktató munkánkat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

ÉVFOLYAM 3. 4. 5.

1.

2.

6.

7.

8.

2013

2007

2007

2007

2013

2007

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.



2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázatok (óratervek) foglalják össze. A tantárgyak és a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározása a kerettantervi rendelet által előírt műveltségi területek, és az ezekhez javasolt időbeli arányok figyelembe vételével történt. 85


3.1. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A 2013/2014. tanévtől az első és ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben az 51/2012. számú EMMI rendelet (a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről) alapján a kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Alsó tagozat

Felső tagozat

Magyar nyelv és irodalom

x

A változat

Idegen nyelv (angol vagy német)

x

x

Matematika

x

x

Erkölcstan

x

x

Környezetismeret

x

-

Ének-zene

A változat

A változat

Vizuális kultúra

x

x

Technika, életvitel és gyakorlat

x

x

Testnevelés és sport

x

x

Történelem

-

x

Hon-és népismeret

-

x

Természetismeret

-

x

Biológia-egészségtan

-

A változat

Fizika

-

B változat

Kémia

-

B változat

Földrajz

-

x

Dráma és tánc

-

x

Informatika

x

x

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban az alábbiak szerint határozzuk meg:

86


TANTÁRGYI RENDSZERÜNK A 2013/2014. TANÉVTŐL Óraszámok az 1–4. évfolyamon, felmenő rendszerben Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv

3+1

3+1

3+1

3

Irodalom

4

4

3+1

3+1


+1

+1

+1

2+1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Informatika

+1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

25

25

25

27

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

87


ELTÉRŐ TANTERVŰ TANULÓCSOPORT Óraszámok az 1–4. évfolyamon, felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv

3+1

3+1

3+1

3+1

4

4

3

4

Matematika

4

4

3+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

Irodalom Idegen nyelv (angol vagy német)

Informatika Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1+1

2

2

1+1

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

HAB-REHAB

3

3

3

3

Vizuális kultúra

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

Az alsó tagozaton a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező (10 %-ban) és a nem kötelező (szabadon tervezhető) tanórai foglalkozásokon -

tanulóinkat fokozatosan átvezetjük az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

-

a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségeket enyhítjük új pedagógiai módszerekkel és differenciált szervezéssel;

88


-

az ismeretek elmélyítésével elősegítjük tanulóink fejlődését;

-

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;

-

digitális kompetenciájukat alakítjuk, fejlesztjük;

-

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

-

a mozgásigény kielégítésével a mozgáskultúrát, a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket és a hallást fejlesztjük;

-

a koncentráció és a relaxáció képességet megalapozzuk;

-

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

-

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív, interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

-

megismertetjük tanulóinkat helyi népszokásokkal, csepregi értékekkel.

89


TANTÁRGYI RENDSZERÜNK A 2013/2014. TANÉVTŐL Óraszámok az 5–8. évfolyamon, felmenő rendszerben Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

2

2

1+1

2

2+1

2+1

2+1

2+1


3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Tört., társ. és államp. ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2+1

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia – egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5+0,5

1

1

1

Irodalom

Ének-zene

1

Hon- és népismeret

+1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

+1

1

1

1


1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1+0,5

28

28

31

31

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

90


ELTÉRŐ TANTERVŰ TANULÓCSOPORT Óraszámok az 5-8. évfolyamon, felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

2+1

2+1

2+1

2+1

Irodalom

2+1

2+1

2+1

2+1

2

2

Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Tört., társ. és államp. ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

4

4

1

1

2

2

1

1

Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene

2

Dráma és tánc Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

2

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

HAB-REHAB

3

3

4

4

Szabadon tervezhető órakeret

A felső tagozaton a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező (10 %-ban) és a nem kötelező (szabadon tervezhető) tanórai foglalkozásokon -

tanulóinknak mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; az ismeretek elmélyítésével elősegítjük tanulóink fejlődését, folytatjuk, bővítjük a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozását;

91


-

hangsúlyos szerepet kap a 7-8. évfolyamon a pályaválasztás, a pályaorientáció elősegítése; fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a differenciált foglalkozásokon fejlesztjük a kreativitást; a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával megteremtjük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az önismeret alakításával a fejlesztő értékelést és önértékelés képességét fejlesztjük; lehetőséget teremtünk a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítására; célirányosan fejlesztjük a mentális képességeket; megalapozzuk az egész életen át tartó tanulást.

92


3.3. AZ ALKALMAZANDÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet az OM hivatalos tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók - a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be - a taneszközök ára ne jelentsen túlságosan nagy megterhelést a családoknak - munkaközösségen belüli megállapodás az integráltan oktatott eltérő tanterv alapján tanulók a szakvéleményükben javasolt tankönyveket és taneszközöket használják. 3.4. AZ OSZTÁLYBA SOROLÁSOK ÉS CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Az első évfolyamra beiratkozó tanulóinknak (szüleiknek) lehetőségük van az egész napos és hagyományosan működő osztályok közül választani. Amennyiben a jelentkezéskor nem sikerül arányosan elosztani a két osztály tanulóit – figyelembe véve a nemek közötti

93


arányokat és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számát - akkor a nevelőtestület döntése értelmében az iskola vezetősége sorsolással választja ki az egyes osztályba kerülő tanulókat. Azon tanuló, akinek testvére is a választott szervezési formában tanult vagy intézményünk dolgozójának gyermeke, előnyt élvez, így ő már nem vesz részt a sorsoláson, felvételt nyert a szülő által megnevezett osztályba. Iskolánkban a 1. évfolyamtól a szülők által választott idegen nyelvet (angol és német nyelv) csoportbontásban oktatjuk az évfolyam osztályaiból. Tanulóink napközis csoportokba sorolása az előző tanévben felmért igények alapján előzetesen megtörténik, a végleges elosztás és a napközis csoportok kialakítása a tanév első napján valósul meg. Iskolánk alapító okiratának megfelelően azon enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulóink nevelését-oktatását, akik a többi tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, gyógypedagógiai osztályban biztosítjuk.

3.5. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A 2011. évi CXC. törvény 57. § (1) alapján az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha: - mulasztás miatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - magántanuló volt,

94


- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, az EMMI r. 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél /tanköteles tanuló esetén 30 óra/ többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

95


3.6. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJE Szóbeli beszámoltatás Formái: Szóbeli felelet: - az előző órai anyag számonkérése, ismétlő kérdésekkel - a tanárnak egyértelműen jeleznie kell mindig a diákok felé a felelet anyagát - nem kötelessége megmondani előre a tanárnak az időpontot Órai munka: - a tanulói órai aktivitásának a jutalmazása - nem kell előre jelezni a diák felé Referátum: - előre adjuk ki az anyagot, és adjuk meg az elkészítési szempontokat - a tanuló önállóan készüljön fel belőle - feleletértékű is lehet Korreferátum: - hozzászólásokat tehetnek, anyagot kaphatnak vagy hozhatnak a kiválasztott témához a tanulók Szorgalmi Szabadon választhatnak az adott órai anyaghoz témát Írásbeli beszámoltatás Formái: Tájékozódó: Legalább kétévente olvasás, szövegértés, helyesírás és matematika tantárgyakból tanév eleji és végi mérés Év végi felmérő dolgozat: - a tanuló előre tudjon róla, összefoglaló, feladatmegoldó óráknak kell megelőznie - a diáknak és a szülőnek is lehetőséget kell biztosítani az értékelés után megtekinteni - nem kötelező tantárgyanként, tanár által választható ellenőrzési forma Témazáró dolgozat: - a tanulónak jogában van előre tudni róla - a diáknak és a szülőnek is lehetőséget kell biztosítani az értékelés után megtekinteni - pótlólag is megírattatható 2 héten belül

96


Részösszefoglaló dolgozat: - az írás időpontját jelzi a tanár - több anyag együttes számonkérése - a tanulónak ki kell adni a dolgozatot, nem kell visszagyűjteni és megőrizni a tanárnak Írásbeli felelet: - előző órai anyag írásbeli számonkérése, a témakörhöz tartozó ismétlő kérdésekkel kiegészítve - nem kell tudni előre a tanulónak róla Házi dolgozat: - a tanár által megadott témából írásban felkészülni - előre meg kell mondani, tájékoztatni a lehetőségekről a diákot - a határidőt ki kell kötni Szorgalmi: - a diák maga által kiválasztott anyagot hoz a megadott témához - nem kötelező, hanem ajánlott A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a Tájékoztató (Ellenőrző) könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök és a szaktanár kéthavonta ellenőrzi, az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A témazáró dolgozatokat a tanév végéig (augusztus 31-ig) meg kell őrizni! A témazáró dolgozatok száma ugyanazon a napon maximum kettő lehet! E napokon más dolgozat nem íratható. 3.7. AZ OTTHONI ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

- Hétvégére minimális szóbeli és írásbeli feladat adható. - Szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) házi feladat nem adható. - Házi feladatot a tankönyvből, illetve mindenki számára elérhető irodalomból vagy forrásból lehet adni. - A házi feladatok mennyisége alkalmazkodjon az órai anyag mennyiségéhez. - A házi feladatok elkészítésének hiánya, elmulasztása felróható a tanulóknak, a szorgalom értékelésénél lehet figyelembe venni. - A szóbeli házi feladat az órai anyag megtanulása és önálló visszaadása. Az őszi, téli, tavaszi szünet utáni első napon számonkérni nem lehet.

97


3.8. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Az alsó tagozat 1-4. évfolyamán az egész napos iskolai osztályok mellett és a felső tanulóinknak

tagozaton

fejlődésüket

szolgáló

csoportos

pedagógiai

tartalmú

foglalkozásokat szervezünk, kínálunk (napközi, tanulószoba) az előző tanévben felmért igények alapján. E szervezési forma biztosítja a tanulók tanórán kívüli fejlesztését. A családra építve segíti, kiegészíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő – oktató munkáját. Megismerkednek a hatékony tanulási módszerekkel, elsajátítják az önálló tanulás lépéseit. A változatos tevékenységek során a tanulók intelligenciája akarati és érzelmi téren egyaránt

fejlődik.

A

különböző

foglalkozás

típusok

a

gyerekek

differenciált

képességfejlesztését szolgálják. Szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A más településről bejáró tanulók órarendjéhez igazodva szervezzük meg szabadidejük hasznos eltöltését az iskolabusz indulásáig, valamint az iskolabuszon tartózkodók felügyeletét.

3.9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gyerekek fizikai állapota évről évre romlik. A rendellenességek (pl. elhízás, magas vérnyomás, tartáshibák, stb.) egyre kisebb korban jelentkeznek és az iskolában eltöltött évek alatt sem csökken gyakoriságuk. Okai lehetnek ennek: az egészségtelen, kevés mozgást biztosító életmód, és a rossz táplálkozási szokások. A mindennapos testnevelés órákkal a mozgáshiányt próbáljuk orvosolni. A testedzés, a testmozgás célja annak elősegítése, hogy a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai szintet minden tanuló elérje, és az oktatás ideje alatt megtartsa. Növelni kell azon tanulók arányát, akiknél az iskolai testnevelés és sport kellő élettani hatást ér el. A mindennapos testnevelés hatékonyságának méréséhez elengedhetetlen a tanulók edzettségi szintjének fizikai mérése. Az eredmények feldolgozása nélkül nem kapnánk pontos visszajelzést az elvégzett munkáról. A felső tagozaton a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusnak kell elvégeznie a mérést. Évente a törvényi szabályozásnak megfelelően történik a mérés, vizsgálat.

98


A 2014/2015. tanévtől a NETFIT mérési rendszer segítségével személyre szabott képet kapunk a tanulók egészségi és fizikai állapotáról. Az értékek, eredmények feldolgozása után meghatározhatók az egészséges zónába kerülés lépései.

99


ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 4. ZENEISKOLA 4.1. A ZENEISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 4.1.1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK LEÍRÁSA A csepregi zeneiskola az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágával foglalkozik. Legfontosabb célunknak az értékes zene megszerettetését tartjuk. Hiszünk abban, hogy a muzsikálás megkedveltetésének a zenei élmény az alapja. Fontosnak tartjuk a kreativitás fejlesztését, kezdve az óvodás kortól, majd erre építve, minden évfolyam tananyagába érintőlegesen bekerül az improvizáció tanítása. A zene elmélete önálló és fontos tudományág, a zenei műveltség része, de azt mindig a hangzó, élményt adó anyag szolgálatában, annak világosabb értelmezése, pontosabb formálása, korhű megszólaltatása érdekében szeretnénk oktatni. Hiszünk abban, hogy egyetlen kor sem zárkózhat el az adott időszakra jellemző hangszerek, műfajok oktatása felől, így az eddig tanított hangszerek körét a jelentkező igényeknek megfelelően bővíteni kívánjuk. A központilag kiadott tananyagot a klasszikus zenei műfajok mellett jazz, populáris, egyházzenei, nemzetiségi folklór műfajokból átvett szemelvényekkel bővítjük. Fontosnak tartjuk a tehetséggondozás feladatát. A zenei pályára készülők képzését fokozatosan el kívánjuk különíteni az amatőr képzéstől. A tanulmányok első éveiben teljes körű kibontakozási lehetőséget szeretnénk biztosítani minden gyermek számára. A zenei pályára készülő növendékeknek indokolt esetben a második évfolyamtól biztosítjuk az emelt szintű képzést. Munkánk akkor eredményes, ha a zenével való aktív foglalkozás a zenei tanulmányok befejezésével nem ér véget. Hiszünk a zene közösségformáló erejében. Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a felnőttkori amatőr muzsikálás elsősorban csoportos formában, zenekarokban, énekkarokban, együttesekben történik. A hangszeres egyéni képzést már a korai zeneiskolai évfolyamokban is ki kell egészítenünk a csoportos muzsikálás valamely formájával. A zenekari, kamarazenei foglalkozások beiktatását az óratervbe hangsúlyozottan fontosnak tartjuk, valamint ezt a

100


célt szolgálják a nyári zenei táborok is. Sajátos nevelési eszköz van a birtokunkban: a zene embert formáló ereje. Hétköznapjainkban ez megmutatkozik mint a hátrányos helyzetűek számára nyújtott kapaszkodó, mint az emberi képességek kibontakozásának lehetősége. Ide tartozó nagyon fontos feladatunknak érezzük az értékek kiválasztására és befogadására való felkészítést, melynek jelentőségét napjainkban a közönségnevelés, az általános ízlésformálás, a hagyományápolás növekvő igényei is megerősítenek. 4.2. A MŰKÖDÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA 4.2.1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE, TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE A zeneiskolai beiratkozást felvételi vizsga előzi meg. A felvételi vizsgán a felmérést végző pedagógusok a zenei adottságok, hallás, metrum és ritmusérzék alapján tesznek javaslatot a tanuló felvételére. A javaslat alapján a felvétel kérdésében az igazgató dönt. Nem szükséges külön felvételi vizsgát tenni annak, akit az évi rendes tehetségkutatás alkalmával a zeneiskola tanárai már meghallgattak, és jelentkezését a tanulónak javasolták. Tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre, melyet kiskorú jelentkező esetén a szülő, felnőtt esetében maga a jelentkező személyesen intéz. A beiratkozás alkalmával a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekről (térítési díj, kötelező és választható foglalkozások, órabeosztás, stb.) a jelentkező tájékoztatást kap. Beiratkozáskor a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke térítési díj illetve tandíj fejében kívánja-e a zeneiskolai képzést igénybe venni. Amennyiben a jelentkező már határozott elképzelésekkel rendelkezik a tanulandó hangszert illetően, és annak tanítását tartalmazza pedagógiai programunk, a tanuló életkora és testi adottsága szerint, vagy megkezdi a választott hangszer tanulását, vagy egy, maximum két évig csak elméleti oktatásban részesül előképzősként. Határozott elképzelés illetve hely hiányában előképzős foglalkozáson vesznek részt a jelentkezők egy, maximum két évig, melynek során megismerkednek a választható hangszerek teljes körével. A hangszerválasztásban a zeneiskola nevelői a tanulók képessége és fiziológiai adottsága alapján, az egyes szakokra felvehető létszám figyelembevételével tanácsot adnak. A képzés formája, egyéni foglalkozás illetve csoportos oktatás. A képzés kimenetei művészeti alapvizsga: az alapfok befejeztével művészeti záróvizsga: a továbbképző befejeztével

101


4.2.2. TANSZAKAINK Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, kürt, tenorkürt, baritonkürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, gitár, zongora, hegedű, gordonka. Elméleti tanszakok: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet (zeneirodalom) stílusismeret. Megjegyzés: Iskolánkban jelenleg a gordonka és a zeneelmélet oktatása szünetel. Egyéb tanszakok: zenekar, kamarazene. Az alapító okirat módosítása a felsoroltaktól eltérő hangszer oktatását is lehetővé teheti. A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben alkalmazzuk a zeneművészeti ágon, klasszikus zene műfajban a következő tanszakokon: művészeti ág: zeneművészet - klasszikus zene tanszakok és tantárgyak: Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő Billentyûs tanszak tantárgyai: zongora Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, gordonka, Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zenetörténetzeneirodalom, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar

102


4.2.3. A TEHETSÉGGONDOZÁS FELADATAI A kiemelkedően jó zenei képességű növendék esetében a főtárgytanár, az azonos, vagy rokon tárgyat tanító tanárok véleményének figyelembevételével, javasolja a tanuló szüleinek a zenei pályára való felkészülést. A szülőkkel történő egyeztetés alapján a kiemelkedő képességű tanulónak lehetősége van a zeneiskolai "B" tagozat szerinti oktatásban részesülni. A "B" tagozatos tanulók eltérő, emelt szintű képzést kapnak, mely megmutatkozik az óraszámban, a tanított tárgyakban, tantervi követelményekben, az elvégzendő anyagmennyiségben, valamint a számonkérés formájában is. A zenei pályára készülő növendékeknek a második, indokolt esetben az első évfolyam második félévétől biztosítjuk az emelt szintű képzést. A "B" tagozatos tanulók tanítása fokozott mértékben igényli a tanárai együttműködését, ahol a főtárgytanár az elméleti órák tanáraival együttműködve, a tanszak többi tanárának és a szaktanácsadók véleményének meghallgatásával készíti fel a növendéket a zenei pályára. A szülő folyamatosan tájékoztatást kap az előmenetelről, a pályára kerülés reális kilátásáról.

103


4.3. ZENEISKOLÁNK EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TÁRGYAK, A TANULMÁNYAIKAT 201112-ES ÉV ELŐTT MEGKEZDETT TANULÓK ESETÉN Életkori szakaszok: A zeneiskolában a tanítás legfeljebb 12 évfolyamon keresztül, az alábbi nagy életkori, tanulmányi szakaszok 

Előképző





Alapfok

Továbbképző

Az egyes tanulmányi szakaszok tanszakonként eltérő hosszúságúak, az alábbiak szerint: Előképző Legfeljebb 2 év. Az előképző évfolyam elvégzése nem kötelező.

Alapfok 4 év - klarinét, kürt, harsona, tuba, szaxofon, zenetörténet, zeneirodalom, zeneelmélet főtanszakok 6 év - zongora, furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, hegedű, gordonka, szolfézs főtanszak Továbbképző 2 év – szaxofon 4 év - az összes többi tanszakon, beleértve a szolfézs főtanszakot, és a kamarazene főtanszakot is Az "A" tagozatosok tantárgyai évfolyamonként: évfolyam

oktatott tárgy

még felvehető tárgy

Előképző 1-2.

Előképző /elméleti tárgy/

Alapfok 1-4.

Főtárgy, szolfézs,

évfolyamig

korrepetíció*

Alapfok5. Évfolyamtól továbbképző 4. évfolyamig

Hangszeres előkészítő, korrepetíció Kamarazene, zenekar,

Főtárgy, korrepetíció, zenetörténet /stílusismeret/ vagy szolfézs

104

Kamarazene, zenekar


A "B" tagozatosok tantárgyai évfolyamonként: évfolyam

oktatott tárgy

Alapfok

1

Főtárgy,

osztály

4.

korrepetíció*

még felvehető tárgy szolfézs,

Kamarazene, zenekar

Főtárgy,

szolfézs,

Kamarazene, zenekar

korrepetíció*,

kötelező

évfolyam 5-6. évfolyam

zongora Továbbképző

Főtárgy,

szolfézs,

Kamarazene, zenekar,

I-IV. -ig

korrepetíció*,

kötelező

zeneelmélet, zenetörténet, stílusismeret

zongora

* Korrepetíció az alábbi szakokon nincs: gitár, zongora, A tanórai foglalkozások óraszámai "A" és "B" tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő.

Főtárgy: "A" tagozaton 2x30 perc (egyéni), vagy 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton 2x45 perc A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: "A" tagozaton: 5-15 perc/ hét "B" tagozaton: 5-20 perc/hét Kötelező tárgy: A képzési idő 2x45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig 105


"B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: 1x45 perc Választható tárgy: Az előképző 1 . évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: 1 x45 perc gyakorlat: 1 x45 perc (csoportos), vagy 1 x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: Egyéni: 2x30 perc Csoportos: 2x45 perc

Zenekar: 2x45 perc

Kamarazene: 1 x45 perc A kamarazene csoportlétszáma műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő. Kötelező zongora: 1 x30 perc

4.4.. ZENEISKOLÁNK EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TÁRGYAK 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben alkalmazzuk. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora,

106


Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, gordonka, Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar,

4.4.1. HANGSZERES TANSZAKOK – EGYÉNI KÉPZÉS „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene, zenekar Választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene, zenekar, Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, gitár, tantárgyak) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

107


Óraterv 1 Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy

Előképző

Alapfok

Továbbképző

( 1 )( 2 ) 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

( 2 )( 2 ) 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

( 2 )( 2 ) 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy

(0 – 2) ( 0 – 2 ) (0–2) (0–2) (0 – 2) (0 –2) (0–2) ( 0 – 2 ) (0–2) (0 – 2) (0 –2) (0 – 2)

Összes óra: (4 – 6) ( 4 – 6 ) 4 – 6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona–tenorkürt– baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka, Óraterv 2 Tantárgy

Évfolyamok Előképző

Főtárgy Kötelező tantárgy

Továbbképző

Alapfok

(

1

)

1

2

3

4

5

6

7

8

(

2

)

2

2

2

2

2

2

2

2

(

2

)

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

(0–2)

0–2 0 – 2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

(4–6)

4–6 4 – 6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

108


A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, : minimum 9 fő; kamarazene,) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc „B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve zongora) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene, zenekar, Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve, zongora, gitár tantárgyak) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

Óratervek

109


Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy

Előképző (1)

(2)

(1)

2

3

4

5

6

7

8

9

10

(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

(2)

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

Kötelezően

0–

választható

1

tantárgy Választható

Továbbképző

Alapfok

0–2

1–2

1–2

1–2 1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

Összes óra: (4–6) (4–6) (4–6) 4–6

4–6

4–6

4–6 4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

tantárgy

(2)

(2)

(2)

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, gitár, zongora, hegedű, gordonka Óraterv 2 Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy

Előképző

Továbbképző

Alapfok

(1)

(1)

2

3

4

5

6

7

8

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

(0–2) (4–6)

(0–2) (4–6)

110


A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc 4.4.2. ZENEISMERET ÉS KAMARAZENE TANSZAKOK – CSOPORTOS KÉPZÉS „A” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs főtárgynál zongora; zenetörténet–zeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy. Választható tantárgy: kamarazene, zenekar, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom Óraterv 1 Évfolyamok Tantárgy

Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző

Továbbképző

Alapfok

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

(1–2) (1–2) 1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

(2-4) (2–4) 4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

111

1–2 1–2 4– 6

4–6

4– 6


A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2 Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Továbbképző

Alapfok 1

2

3

4

5

6

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene A első (zárójelben levő) számjegy az előtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A zenetörténet–zeneirodalom

és

zeneelmélet

tantárgyak

főtárgyként,

kötelezően

választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható. A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+ 4 évfolyam (előképző 1–2) + alapfok 1–4. évfolyam zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható

112


A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Korrrepetició (zongorakíséret): a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1.–2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve, zongora, gitár tantárgyak) „B” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora Választható tantárgy: kamarazene, zenekar, zenetörténet–zeneirodalom Óraterv Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Továbbképző

Alapfok 3

4

5

6

7

8

9

10

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani.

113


A tanítási órák időtartama Főtárgy: csoportos 2x45 perc Kötelező tantárgy: egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc zenekar minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve zongora, gitár tantárgyak)

114


4.4.3. A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

115


4.4.4. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS A ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

4.4.5. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Az egyes tanszakok tantervei által nyújtott irodalom csak ajánlás. A szaktanárok saját elképzeléseik szerint szabadon válogathatnak anyagot, minden tanuló esetében testre szabottan, az évfolyam nehézségi szintjét szem előtt tartva. A csoportos tárgyak esetében az alkalmazható tankönyvek kiválasztásánál tekintettel kell lennünk a csoportok átjárhatóságára, különös tekintettel az évfolyamonkénti csoport átosztásokra, több évfolyam anyagát tartalmazó kiadvány használatára.

116


4.5. A PEDAGÓGIAI ÉLET MUNKARENDJE, ÉVES ESEMÉNYNAPTÁR A tanítás éves munkarendjét az oktatási miniszter rendelete alapján egy-egy évre lebontva a zeneiskola éves munkaterve tartalmazza. Minden évben visszatérő eseményeink: * karácsonyi hangverseny * hangszerbemutatók tartása * növendékhangversenyek * tanári hangverseny * tehetségkutatás * tanévzáró ünnepély *tanszaki hangversenyek A szorgalmi időszakban kerülnek sorra növendékhangversenyeink, ahol a tanulók egymás és a szülők előtt mutatják be hangszeres produkcióikat. Minden évben műsoros szülői értekezletre, tanszaki hangversenyre kerül sor félévenként egy-egy alkalommal, ahol egyegy tanszak tanulói bemutatkoznak, valamint szervezett találkozásra kerül sor a szülőkkel. A félévi hangszeres vizsgákat január hónapban tartjuk, a tanév végén az utolsó három hétben kerül sor a vizsgák megszervezésére. A zenei élet elfogadott naptára szerint a tanév második felében kerülnek sorra a megyei és regionális versenyek.

4.6. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A magasabb évfolyamba lépésről az év végi beszámoló alapján dönt a beszámoltatást végző vizsgabizottság. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a helyi tantervekben megfogalmazott minimális követelményeknek való megfelelés. A zeneiskolában mindennapos dolog, hogy a tanulók tanulmányaikat tárgyanként különböző évfolyamon tanulják. A magasabb évfolyamba lépés így tárgyanként megjelölt eltérő adatot tartalmazhat, melyet az év végi bizonyítványban illetve a törzskönyvben nyilvánvalóvá kell tenni.

117


Amennyiben a bizottság döntésével a főtárgy tanára nem ért egyet, a magasabb évfolyamba lépésről, a végső döntést a nevelőtestület hozza meg az osztályozó értekezlet alkalmával. Elméleti tárgyakból a magasabb évfolyamba lépés feltétele az év végi teszt legalább elégséges szintű megoldása. Amennyiben a tanuló a minimális követelményeknek nem felelt meg, pótvizsgát tehet, illetve annak sikertelensége esetén tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja, maximum évfolyamonként egy alkalommal.

4.7. A BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 4.7.1. A BESZÁMOLTATÁS HANGSZERES FŐTÁRGYAK ESETÉN Kötelező jellegű beszámolóra a tanév végén kerül sor. A növendékeknek beszámoló keretében számot kell adniuk mind a technikai felkészültségükről, mind az előadási készségükről. A beszámoló technikai része bizottság előtt történik. Hangszeres előkészítő esetén a beszámolót a főtárgytanár megítélése szerint a növendékkel való rövid foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A bizottság tagja legalább két azonos, vagy rokonhangszert tanító tanár, valamint az iskola vezetéséből legalább egy személy. Az előadási darabok esetén a beszámoltatás történhet a technikai vizsgával azonos körülmények között, illetve hangverseny formájában. Az előadási darabok legalább egy része kotta nélkül játszandó. A beszámolón előadási darab kiváltható kamaramű előadásával. Az egyéni órákból adódóan a zeneiskolában a beszámoltatás jellemzően minden főtárgyi órán jelen van, hiszen a tanárral való együttdolgozás a feladott anyag folyamatos megszólaltatásán keresztül történik. Az év végi beszámoló az iskola többi tanulójához, valamint az évfolyamonként előírt követelményekhez való hasonlításra ad alkalmat. Rendkívül indokolt esetben a főtárgytanár javaslata alapján a beszámolót kiválthatja főtárgyszerű foglalkozás a növendékkel a bizottság előtt. A döntés alapja minden esetben az, hogy a növendéket ne érhesse olyan jellegű kudarc, ami rossz beidegződésként az egész zenetanulás folyamatára hatást gyakorolna.

118


4.7.2. A BESZÁMOLTATÁS FORMÁJA ELMÉLETI TÁRGYAK ESETÉN: A beszámolás félévkor összefoglaló óra keretében, év végén évfolyamonként azonos tartalmú tesztfeladatok megoldásával történik. A tesztfeladatok 80 %-a a minimális követelményeket nem meghaladó szintű kell hogy legyen. Az elméleti teszt sikertelen megoldása esetén két javítási lehetőséget biztosítunk.

4.7.3. A BESZÁMOLTATÁS FORMÁJA EGYÉB TÁRGYAK ESETÉN Zenekar tárgyból a tárgy jellege miatt külön beszámolóra nem kerül sor, mind az értékelés, mind a magasabb évfolyamba lépés az éves munka alapján történik. Kamarazene tárgyból a beszámoltatás formája a tanévenkénti legalább 2 nyilvános szereplés, mely történhet hangversenyen, vizsgán, a zeneiskola külső rendezvényén.

4.8. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉS SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK, A MINŐSÍTÉS FORMÁI A tanulók teljesítményének minősítése és formája: A tanulók teljesítményét a hangszeres tárgyak esetében a főtárgytanár folyamatosan képes ellenőrizni. Az egyéni oktatásból kifolyólag az elvárások jelzése és az értékelés minden óra szerves része. A szülő és a növendék felé a visszajelzés konkrét formája a havi osztályzás, ami jelzés a tanuló teljesítményének egyenletessége felől is. Elméleti tantárgyak esetén a tanuló évközi munkája értékeléseként érdemjegyek születnek, melyek alapján kialakul a félévi, illetve az év végi osztályzat. A teljesítmény értékelésénél az alábbi érdemjegyeket használjuk: 5 - jeles 4 - jó 3 - közepes 2 - elégséges 1 – elégtelen A tanulók teljesítményének értékelése a minimum követelményekből kiindulva történik, ami a magasabb évfolyamba lépésnek is a feltétele. Az érdemjegyek skálája azt fejezi ki,

119


hogy a minimum követelményektől elmozdulva, mind a technikai, mind az előadói készség tekintetében mennyivel nyújt többet a tanuló. Az év végi, félévi érdemjegyet minden esetben a szaktanár állapítja meg, az értékelés alapja az éves munka, a havi értékelés. A beszámolón nyújtott teljesítmény nem játszik közvetlen szerepet az érdemjegy kialakításában. Ha a tanuló önhibáján kívül nem tudta elsajátítani az anyagot, tanulmányait évfolyamonként egy alkalommal a megkezdett osztályban folytathatja. A tanulók szorgalmának értékelése: A tanulók zenei tanulmányaik alapján az összes tárgyból egy szorgalmi jegyet kapnak. A főtárgytanár feladata összegyűjteni a tanuló által felvett egyéb tárgyak tanárainak szorgalmi jegy javaslatát. Jelentős eltérés esetén a szorgalmi jegy értékéről a nevelőtestület dönt osztályozó konferencia keretén belül. A tanuló szorgalmának értékelésére az alábbi jegyeket használjuk: 5 - példás 4 - jó 3 - változó 2 - hanyag A szorgalmi jegy kialakításánál a tanuló órára való készülése, az órán való aktivitása, a zeneiskolai rendezvényeken való részvétele, a választható foglalkozások felvétele, a zenei élet eseményei iránti érdeklődés egyaránt szerepet játszik.

4.9. A ZENEISKOLA ALAPSZOLGÁLTATÁSKÉNT NYÚJTOTT EGYÉB LEHETŐSÉGEI Hangszerkölcsönzés lehetősége A zeneiskola tanulói a méreténél és funkciójánál fogva mozgatható hangszerek köréből kölcsönzési lehetőséget kapnak a zeneiskolától. A zeneiskolai térítési díjak magukban foglalják a kölcsönzés díját. A kölcsönzésért külön díjat fizetni nem kell. A hangszerek nem rendeltetésszerű használatából eredő károkért a

120


kölcsönző, illetve a szülő felelősséget vállal. A kölcsönzött hangszer elhasználódó, cserélődő alkatrészeinek anyagi terhét az iskola és a kölcsönző megosztják egymással. Könyvtárhasználat lehetősége A zeneiskola kotta- és hangzóanyag tárát a zeneiskolába beiratkozott tanulók alanyi jogon használhatják. A könyvtár folyamatos gyűjtőmunkát végez a zenepedagógia legfontosabb megjelent kiadványaiból. A tanulók a kikölcsönzött kották, hangzóanyagokkal legkésőbb az adott tanév végén kell elszámolniuk. Az esetleges könyvtári anyag elvesztéséből, megrongálódásából eredő hiány pótlásáról gondoskodniuk kell. Zeneiskolánkban az egyéni foglalkozásokon, valamint az előképzős órákon való szülői részvétel a tanárral való megbeszélés útján lehetséges. A csoportos foglalkozásokat a szülők nyílt napon látogathatják, félévenként egy-egy alkalommal.

4.10. A HELYI TANTERVEK, ADAPTÁLT TANTERVEK Helyi tantervünkben a nevelőtestület nem dolgozott ki önálló tantervi programokat, hanem egyhangúlag

elfogadta

a

27/1998.

(VI.10.)

MKM

rendeletnek

az

Alapfokú

művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII.18.) OM rendelet módosítását. Ezt a helyi tantervet a zeneiskola a tanulmányaikat az 2011-12-es tanév előtt beiratkozott tanulók esetében 2026-27-es tanévig alkalmazza. 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 1. melléklete szerint - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően - folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. Az Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjának helyi tanterve a fenntartó jóváhagyása után lép életbe.

121


4.11. PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI FELTÉTELEK A pedagógiai program költségvetési kihatása Az intézmény éves költségvetése lehetővé teszi kisebb-nagyobb fejlesztések, felújítások megvalósítását. A mellékelt kötelező eszközjegyzéken túl indokolt hangszerek, könyvek, kották, informatikai eszközök beszerzése illetve megújítása. A csepregi zeneiskola pedagógiai programjában szereplő rendelkezések közül plusz kiadással járnak az alábbi pontok: Kézi hangszerek (fúvós, vonós) vásárlása és felújítása Önálló könyvtár, kottatár megteremtése CD-re való átmentés Bútorzat cseréje

4.12. A ZENEISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYŐRZÉS, HAGYOMÁNYTEREMTÉS Intézményünk éves munkarendjéről a pedagógiai program előző oldalain olvashattunk. Fontosnak tartjuk megállapítani, hogy a program, az előírások nem szilárdulhatnak megváltoztathatatlan kövületté, mert az élet folytonos változás, a zene az életet tükrözi a maga eszközeivel. A kreativitás nagyon fontos. Az ötlettől a megvalósításig tartó út sokszor nehezen járható, de nem mondhatunk le a jó értelmű változásokról. Ami beválik rendszeres lesz, ezek egy idő után az intézmény, a település hagyományait gazdagítják. Örömet jelentenek azok a visszajelzések, melyek szerint a város büszke a zeneoktatására, a kultúrájára. Ennek mind magasabb szinten szeretnénk megfelelni. A zeneoktatás kihat a város, a környező települések életére, formálja azok arculatát. Az együttzenélés, közös éneklés, muzsikálás örömét csak együttesen lehet megtanulni, elérni. Kamaracsoportjainkkal, zenekari, énekkari lehetőségekkel az egyéni tanulást követően tanulóink bekapcsolódhatnak a „felnőtt zenésztársadalom” életébe, tevékenységébe, a város különböző kulturális rendezvényeibe, szólisztikusan és kamaracsoportokban egyaránt.

Karácsonyi

hangversenyeket

ajándékozunk az

ÖNO lakóinak és

a

kisóvodásoknak egyaránt. Az általános iskola színjátszói által előadott darabokban gyakran szerepelnek hangszeres növendékeink.

122


Művészeti iskolánk legnagyobb rendezvénye a Répce-menti Diákok Művészeti Találkozója,

amelyet

minden

tavasszal

megrendezünk

az

általános

művészeti

munkaközösségével együtt. Tehetséges

tanítványainkat

rendszeresen

versenyeztetjük

regionális

és

megyei

versenyeken. Örömmel mondhatjuk, hogy tanulóink tevékeny részesei Csepreg város pezsgő kulturális életének. A nyugati határszél közelsége, Szombathely, Kőszeg, Bük-fürdő vonzáskörzete az idegenforgalomhoz, és az ehhez kapcsolódó – elsősorban fúvószenei rendezvények – a fúvós zenét helyezik előtérbe. Speciális helyzetnek mondható, hogy a kistérségen belül sok

kulturális

szervezet

működik.

(énekes,

hangszeres,

táncos

csoportok,

hagyományőrzők, szórakoztató big band-ek stb.) Zeneiskolánk eleget tesz az utánpótlás – nevelés feladatának, mind énekes, mind hangszeres szempontból.

123


5. SZÍNMŰVÉSZETI ÁG, SZÍNJÁTSZÓ TANSZAK Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színjáték oktatás célja a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztése, ismereteik gyarapítása, művészeti kifejező készségeik kialakítása, gyakoroltatása, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola KIKI elődjében több éves múltja van az iskolai színjátszásnak. A színjátszó csoport tíz éve állandó résztvevője a megyei színjátszó rendezvényeknek. Ezeken többször kiemelkedő eredményt ért el, így messzire vitte a kisváros hírnevét. Az iskolai és városi rendezvények (karácsony, nemzeti ünnepek, jeles napok) műsorát rendszeresen az iskola színjátszó csoportja adja. Csepregen nagy hagyománya van a színjátszó körök létezésének. A városban jelenleg is több egylet folytat aktív kulturális tevékenységet, ennek során többször előadásokat is tartanak. Ezekben az egyletekben több egykori és jelenlegi diákunk tag, ők is résztvevői produkcióiknak. A NAT-ban felsorolt kulcskompetenciák között kiemelkedő helyet kap az esztétikai – művészeti tudatosságra és kifejezőképességre nevelés. Olyan képességek fejlesztése tartozik ide, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a gyerekek kreativitását. A színművészet tagozat többek között megismerteti a diákokkal a színházi alapfogalmakat, a színházi műfajokat, a színészi alkotómunka főbb fázisait. Felkészíti őket színházi

improvizációra,

karakterábrázolásra,

vers

és

prózamondásra.

Fejleszti

beszédtechnikájukat, mozgáskultúrájukat, ritmusérzéküket. Képessé válnak mások előtt megnyilatkozni, szerepelni. Egy közösség tagjaként viselkedni, értékeket elfogadni és átadni. Az Alapfokú Művészeti Iskola része a zeneiskolai oktatás is, amely további kiváló lehetőséget biztosít a színművészet tagozatnak az együttműködésre, közös produkciók létrehozására.

124


5.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, ÉS ÓRASZÁMAIK

A művelődési és közoktatási miniszter által 1998-ban kiadott központi tantervet adaptáltuk az iskola adottságaihoz. Adaptációja során figyelembe vettük iskolánk speciális adottságait,

a

zeneiskolai

képzést.

Önálló

arculatunk

meghatározója,

hogy

pedagógusközösségünk kiváló felkészültségű, a szakma módszertanát folyamatosan fejlesztő szakemberekből áll: drámapedagógus, zenetanár, nyelv és beszédfejlesztő pedagógus, testnevelő, magyartanár. Mindezek figyelembevételével alakítottuk ki képzésünk tantárgyi struktúráját, amely szerint a kötelező tantárgyak mellett a tanuló tantárgyak széles skálájából választhat érdeklődésének megfelelően: vers- és prózamondás, kreatív zenei gyakorlat, színházismeret, tánc- és mozgásszínházi tréning, beszédtechnika, illetve pantomim. Az iskolánkban működő alapfokú művészetoktatás teljes képzési ideje 12 évfolyam (előképző 1-2. évfolyam, alapfok 1-6. évfolyam, továbbképző 7-10. évfolyam). A képzés tanszaka Színjátszó tanszak A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben alkalmazzuk a színművészeti ágon, színjátszó tanszak következő tanszakokon: művészeti ág: színművészet tanszakok és tantárgyak: Színjáték tanszak Főtárgy: dráma és színjáték Beszéd és vers Mozgás és tánc Zene és ének

125


Színházismeret 5.2. SZÍNJÁTSZÓ TANSZAK EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TÁRGYAK, A TANULMÁNYAIKAT 2011-12-ES ÉV ELŐTT MEGKEZDETT TANULÓK ESETÉN

A képzés tantárgyai Főtárgy:  drámajáték (1-6. évfolyam)  színjáték (7-10. évfolyam) Egyetlen tárgyról van szó - a tárgy, neve változik ott és akkor, amikor színjáték nevelésben való felhasználása - a drámai-színházi nevelés - mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés. Kötelező tantárgyak:  beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam)  mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak  vers- és prózamondás (az alapfok 1. évfolyamától választható),  tánc- és mozgásszínházi tréning (5. évfolyamtól választható),  kreatív zenei gyakorlat (az alalpfok 1. évfolyamától választható),  színházismeret (3. évfolyamtól választható),  beszédtechnika (3. évfolyamtól választható). Megjegyzés: a 7-8. évfolyamon a kötelező tárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség. Szabadon választható tantárgyak:  drámajáték (1–6. alapfokú évfolyamokon);  színjáték (7–10. továbbképző évfolyamokon);  beszédgyakorlatok (1–8. alapfokú és továbbképző évfolyamokon);  mozgásgyakorlatok (1–8. alapfokú és továbbképző évfolyamokon);  vers- és prózamondás (az 1. alapfokú évfolyamtól);  tánc- és mozgásszínházi tréning (5. évfolyamtól választható),  kreatív zenei gyakorlat (az alalpfok 1. évfolyamától választható),

126


 színházismeret (a 3. alapfokú évfolyamtólválasztható),  beszédtechnika (3. évfolyamtól választható). Megjegyzés: Az első alapfokú évfolyamtól az adott évfolyamra előírt főtárgy, kötelező és kötelezően választható tantárgyak köréből bármelyik tantárgy választható.

5.3. SZÍNJÁTSZÓ TANSZAK TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI

ÉVFOLYAMOK TANTÁRGY

Előképző

Továbbképző

Alapfok

1.

2.

1.

.2

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Drámajáték

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

Színjáték

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

3

3

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

-

-

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

-

-

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

1

1

4

4

4

4

4

Főtárgy:

Kötelező tárgyak: Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok Kötelezően választható tárgyak Szabadon választható

-

tárgyak Összesen:

2

2

4

4-5 4-5 4-5 4-5

5.4. SZÍNJÁTSZÓ TANSZAK EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TÁRGYAK 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben alkalmazzuk.

127


Évfolyamok Tantárgy Főtárgy

Előképző

Továbbképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Kötelezően választható tantárgyak Választható tantárgyak Összes óra

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2–

2–

4–

4–

4–

4–

4–

4–

4–

4–

4–

4–

4

4

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

A KÉPZÉS struktúrája Tanszakok és tantárgyak Színjáték tanszak Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: a színjáték tanszak bármelyik tantárgya

Óraterv Színjáték tanszak A fenti táblázatok Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak.

128


A tanszak kötelezően előírt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. Ha az intézmény az ajánlott minimális heti összóraszámot biztosítja, akkor az ezen felül tanított választható tantárgyakat heti 0,5 órában is oktathatja. A dráma és színjáték tantárgy heti óraszáma a helyi tantervekben heti 2 óra is lehet, ha a beszéd és vers, valamint a mozgás és tánc tantárgyakat minimálisan heti 1–1 órában önálló tantárgyként oktatja az iskola. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: 45 perc

5.5. A SZÍNMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a színművészet területén Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák Színházi alapfogalmak/szakkifejezések alkalmazása Drámai/színházi konvenciók alkalmazása Meghatározó történeti és kortárs színházi stílusok felismerése A színházi műfajok felismerése A szöveg– és előadáselemzés meghatározó szempontjainak, a színészi alkotómunka fázisainak, főbb összetevőinak megismerése, alkalmazása Drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasása Különböző színészi technikák megismerése és alkalmazása Színházi improvizáció Karakterábrázolás nyelvi, beszédtechnikai, illetve mozgásos eszközökkel Előadásban (játékban) szerepek megformálása A rendezői instrukciók mentén végzett munka Más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazása a szerepalkotás során

129


Színházi előadások elemzése, értékelése Személyes kompetenciák Önállóság Döntésképesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Mozgáskoordináció Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Empatikus készség Tolerancia Kommunikációs rugalmasság Adekvát metakommunikáció Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák Kreativitás, ötletgazdagság Problémamegoldás Figyelem összpontosítás Helyzetfelismerés Kritikus gondolkodás

5.6. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS A ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei: Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

130


A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Vizsga tantárgyak Színjáték tanszak A művészeti alapvizsga tantárgyai: 

dráma és színjáték, valamint



egy választott tantárgy az alábbiak közül



beszéd és vers



mozgás és tánc



zene és ének



színházismeret

A művészeti záróvizsga tantárgyai: 

dráma és színjáték, valamint



egy választott tantárgy az alábbiak közül



beszéd és vers



mozgás és tánc



zene és ének



színházismeret

Színjáték tanszakon a fent megjelölt választható tantárgyak közül vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

131




Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.



Ha a tanuló már rendelkezik a színművészeti és bábművészeti ág valamelyik tanszakán beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése 

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni.



Azokban a tantárgyakban, ahol a tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, ott a tantárgy osztályzatát a vizsgarészek osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő.



A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő.



Eredményes művészeti, alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.



Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

5.7. A HELYI TANTERVEK, ADAPTÁLT TANTERVEK Helyi tantervünkben a nevelőtestület nem dolgozott ki önálló tantervi programokat, hanem egyhangúlag

elfogadta

a

27/1998.

(VI.10.)

MKM

rendeletnek

az

Alapfokú

művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII.18.) OM rendelet módosítását. Ezt a helyi tantervet a színjátszó tanszak tanulmányaikat az 2011-12-es tanév előtt beiratkozott tanulók esetében alkalmazza.

132


27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet 1. melléklete szerint - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően - folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. Az Alapfokú Művészeti Iskola módosított pedagógiai programját és helyi tantervét a nevelőtestület fogadja el. A Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. melléklete alapján elkészített helyi tanterve a fenntartó jóváhagyása után lép életbe. 5.8. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A tanuló elméleti és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek számonkérésének tartalmát a tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg. Külön érdemjeggyel, ill. igazgatói vagy szaktanári dicsérettel jutalmazzuk a pályázatokon, kiállításokon elért eredményeket. Az előképző 1. vagy 2. évfolyamán érdemjegy helyett a néhány szavas minősítést alkalmazzuk. Formái:

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg

-

Az 1. évfolyamtól rendszeresen, érdemjeggyel történik az értékelés.

-

Félévkor és év végén osztályzatot kap a tanuló. (Félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban.) Minősítés formái:

5

(jeles)

4

(jó)

3

(közepes)

2

(elégséges)

1

(elégtelen)

133


-

Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen elvégezte a tanévet (minimum elégséges szint).

5.9. AZ ISKOLÁBA KERÜLÉS FELTÉTELEI

Tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre, melyet kiskorú jelentkező esetén a szülő, felnőtt esetében maga a jelentkező személyesen intéz. A beiratkozás alkalmával a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekről (térítési díj, kötelező és választható foglalkozások, órabeosztás, stb.) a jelentkező tájékoztatást kap. Beiratkozáskor a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke térítési díj illetve tandíj fejében kívánja-e a zeneiskolai képzést igénybe venni. Felvétel az iskola évfolyamaira: Az iskola 1. előképző és 1. alapfokú évfolyamára jelentkezés életkori feltételei: -

az előképző 1. évfolyamára azok a tanulók jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében legalább a 6. életévüket betöltötték.

-

az alapfok 1. évfolyamára azok jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében betöltik legalább a 8. életévüket. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkező képességeit az iskola – adott

művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű - pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. Az alapfokú művészetoktatási intézményekbe külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. Ha a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézményből kéri átvételét, akkor bizonyítványába bejegyzett elvégzett évfolyamai alapján soroljuk be a megfelelő évfolyamba, illetve csoportba. Ha a kötelezően, illetve a szabadon választott tantárgya módosul, a

134


tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie az iskola helyi tantervében az adott évfolyamokra meghatározott követelmények alapján.

5.10. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELE

Az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimum követelményeknek való megfelelés. A tanuló kérelmezheti, hogy több évfolyam tanulmányi követelményének egy tanévben illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget osztályozó vizsga letételével.

5.11. A KIMARADÁS LEHETŐSÉGE

-

A hozzájárulási díj nem fizetése esetén.

-

A szülő kérésére, alapos, előre nem látható indok alapján (egészségügyi, családi ok, stb.) félévkor illetve év végén.

135


136


6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

6.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

6.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

6.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a közalkalmazotti tanács;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diákönkormányzati képviselőjük útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 137


4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

6.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.csepregikiki.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola igazgatóhelyettesénél;

-

a zeneiskolai intézményegységben

138


7. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 7.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE: A módosításra a következők tehetnek javaslatot:  a fenntartó  az intézmény alkalmazotti közössége  az intézményegységek nevelőtestületei  az igazgatótanács A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézmény vezetőjének jóváhagyásával válik érvényessé.

139


7.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a Szülői Munkaközösség 2014. év augusztus hó 28. napján véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját az Intézményi Tanács 2014. év augusztus hó 28. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. A Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója és működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. A Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület 2014. év augusztus hó 28. napján tartott ülésén elfogadta.

A Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Csepreg, 2014. augusztus 28.

................................................. igazgató

140

PEDAGÓGIAI PROGRAM DR. CSEPREGI HORVÁTH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS augusztus 28. Módosítva: augusztus 28. Módosítva: augusztus 30

Recommend Documents