BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Osváth Gábor: Cshö Namszon élete, munkássága és leghíresebb verse
Cshö Namszon (
, írói neve:
Juktang, 1890-1957): költő és történetíró, a
modern koreai költészet megteremtője. A tokiói Waseda Egyetemen tanult, ott ismerkedett meg a nyugati irodalommal. Az 1919 március elsejei függetlenségi nyilatkozat (
) egyik
szerzője volt, ennek ellenére a negyvenes évek elején kompromisszumot kötött a japán gyarmatosítókkal, s ezért a felszabadulás (1945) után börtönbüntetést szenvedett. Társával, Ri Gvangszuval (
1892-1950) együtt alapította a Szonjon (
Ifjúság) című folyóiratot,
amelynek első számában, 1908 novemberében jelent meg Heegeszo szonjonege (
A
tenger szól a fiatalokhoz) című programadó költeménye (a vers koreai szövege: KIM 1980: 20). Ezt tartják az első koreai modern versnek (
,
,
új stílusú vers, új vers), ugyanakkor csak
átmenetnek vélik a szabadvers felé, mivel megőrzi a régi ütemes verset, bár szakít a hagyományosan 4 ütemes sorokkal, 5 vagy 7 ütemet is alkalmaz váltakozva. (Az első igazi szabadverset az 1900-1979 között élt Csu Johan
írta, versének címe: Pul-nori ’Tűzijáték’; a Changdzso ’Alkotás’ című
folyóirat első számában jelent meg 1919 februárjában.) A koreai vers a szintaxis kötöttségei miatt nemigen alkalmas rímelésre, a költők elvétve mégis élnek ezzel a verstechnikai lehetőséggel. Cshö Namszon e verse szintén tartalmaz rímeket, ezek azonban - a többi, ilyen megoldáshoz folyamodó koreai vershez hasonlóan - nem állnak össze egységes rímelési rendszerré a hat versszakban, és többnyire önrímek, rag- és képzőrímek. A költemény rímszerkezete a következő: első versszak: aaaaxax, második versszak: axbbxxx, harmadik versszak: aaaaaax, negyedik versszak: aaxxaax, ötödik versszak: aaxxaxx, hatodik versszak: aaccaax. A rímelés érdekessége, hogy ugyanaz a rím vonul végig az egész versen, de rendszer nem fedezhető fel benne, minden versszak rímszerkezete eltérő, valószínűleg az ihlet, a szenvedély hőfoka diktálta a sorvégek összecsengését. Az első versszak rímszavai: sszvá-á-á, porindá, pavittoriná, muojá, porindá; az utolsóé: sszvá-á-á, miuná, irodá, csumá (önrím, képző- és ragrím valamennyi). Társaival együtt a beszélt nyelv és irodalmi nyelv közelítésének (
on-mun-il-cshi)
híve. Formai újításaival párhuzamosan ápolta a klasszikus koreai költészet hagyományait is: ő mentette át a sidzso (
) formát a modern korba azzal, hogy régi költőket tartalmazó színvonalas
sidzso-gyűjteményeket jelentetett meg (
Ka-gok-szon ’Válogatott énekek’, 1913;
Sidzso jucshvi ’Sidzso-csokor’), és ő maga is írt és publikált sidzso-verseket ( Pekphal ponnö ’ Száznyolc földi vágy’, 1926). A versnek a modern költészet felé mutató formai megoldásai a következők (LEE 2003: 339-342): 1. Tipográfiai elrendezése meghökkentette a korabeli olvasót: üres helyek a szavak között, 98
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
központozási jel (korábban, kínai mintára, nem hagytak ki szóközöket és nem volt központozás); ezzel a fogással a költő csökkentette a távolságot az olvasó és a szerző között, hiszen ezek a formai elemek megkönnyítetik a szöveg értelmezését. 2. Nem a verssor, hanem a versszak vált a központi szövegszervező erővé. A régebbi versekben ritka volt a versszakokra bontás, s ha elő is fordult, a verssorok hossza nem volt egyenlő. Cshö versében az egyes versszakok egymásnak megfelelő sorai mind közel egyenlő hosszúságúak, így például az első versszak sorai: 10,11,16,11,18,11,11 szótagosak, a másodiké: 10,11,17,11,17,11,11; a többi versszak sorai is csak egy-két szótagban térnek el ettől a képlettől (ez a sajátosság még nem a szabadvers felé mutat). 3. A korábbi költők igen ritkán adtak címet a versüknek. A kortársak vagy később a költészeti antológiák összeállítói látták el címmel a legismertebb verseket. Cshö nyomán a költői címadás általánossá válik. 4. A témaválasztás is egyéni és modern: a korábbi versekben a tenger igen ritkán fordul elő motívumként; a gyerekek és ifjak alárendelt szerepet játszottak: a költő általában valamilyen feladat végrehajtására utasítja vagy kioktatja őket mint tapasztalatlan személyeket. Ebben a versben az ifjak a jövő jelképévé emelkednek, Korea egyetlen reménységévé. A tenger mint jelkép a nyitottságot, az elzárkózástól való megszabadulást, a külfölddel való kapcsolat szükségességét is sugallja. 5. A hangutánzó szavak, sorok használata ugyan nem idegen a koreai nyelvű versekben (sámándalok, Korjo-korabeli költészet, de verskezdetként és refrénként következetesen végigvonulva a versen korábban nem fordult elő). Ezt a koreai jelleget erősíti az a tény is, hogy ebben a versben igen kevés kínai eredetű szó fordul elő, bár a címben elkerülhető lett volna a sinokoreai he (
) ’tenger’ szó használata (eredeti koreai megfelelője: pádá (
koreaiban a sino-koreai he csak összetételekben fordul elő (például:
), hiszen a mai Csi-dzsung-
he ’Földközi tenger’). Összességében a vers nyelvezetére a beszélt nyelv sajátosságai a jellemzők, s ez is igen lényeges változás a korábbi költeményekhez képest, amelyekben a beszélt nyelvből hiányzó sino-koreai szavak és idiómák igen bőségesen fordultak elő. A nyelvezet szokatlansága, meghökkentő újszerűsége a téma szokatlanságára és meghökkentő újszerűségére utal. 6. Újításnak számít a megszemélyesítés is: a tenger beszél az ifjakhoz. 7. Az intertextualitás a korábbi költői gyakorlatban is bőségesen előfordult: általában kínai klasszikus filozófiai művek vagy híres versek szavait, idiómáit emelték be a versbe. Ez többékevésbé a tudós hivatalnokok által írott versek formai követelménye is volt. Ebben a versben már a nyugati költészet a példa: a Childe Harold utazásai című költemény sorait halljuk kicsengeni belőle; egyes vélemények szerint Byronnak ez a műve volt Cshö ihletője (LEE 2003: 341).
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A vers koreai szövege:
. . . . . .
. . .
. .
.
. .
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
.
. . .
A költemény magyar műfordítása A tenger szól a fiatalokhoz (He-egeszo szonjon-ege) Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á... Ütök, odacsapok, rombolok, Magas hegyek, emeletes szirtfokok, Mik vagytok, kik vagytok, hogy dacoltok, Nem ismeritek erőmet, nem tudjátok? Ostromolok, rohamozok, pusztítok! Csol-szok, csol-szok, csok, csururung, kvák! Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á... Én nem félek ám senkitől, Ki a téren ordibál bőszen, Mind térdre rogynak énelőttem, Vízpöröly csap rá énbelőlem, Bármily Herkules is légyen, Törpévé lészen énelőttem, Csolszok, csol-szok, csok, csururung, kvák! Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á... Ha van még lény a sáros parton, Aki nem tiszteli csatak-arcom, Jelentsétek őt, hozzátok elém,
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A Sárga Császár vagy Napóleon, E gyáva férgeket akarom, Dacolják, tűrik-é vasmarkom? Csol-szok. Csol-szok, csok, csururung, kvák! Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á... Ti, kik gyenge dombba kapaszkodtok, Silány, maroknyi földet birtokoltok, Kik okosnak hiszitek magatok És magasan hordjátok orrotok, Gyertek ide és hódoljatok! Csol-szok, csol-szok, csok, csururung, kvák! Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á... Csak egy valami ér föl velem: A kék, a végtelen, az óriási ég, Csak az égbolt hasonlít rám: Nem csaló vagy szőrszálhasogató, Mint az ember, e furcsa földlakó. Csol-szok, csol-szok, csok, csururung, kvák! Csol-szok, csol-szok, csok, sszvá-á... E sárgolyón mindenkit megvetek, Kivételként, akiket szeretek: A romlatlan, ifjúi seregek! Keblemre hát, csókollak titeket, Ég-arcú, szép, jövendő-emberek! Csol-szok, csol-szok, csok, csururung, kvák!
Irodalom LEE, PETER H. (2003): A History of Korean Literature. Cambridge University Press: Cambridge. KIM, HIBO szodzsok.
Szöul.
(1980):
Hanguk-é mjongsi (Korea híres versei).
Csong-ro
