I~
r.
évfolyam.
BUdapest, 1907. januar 20-án.
3. szám .
CSENDŐRSÉGILAPOK Szcd esz li EJ-,ÖFlZE'I'ÉSI ÁRA:
rs
kiadja
M. ki]'. Csendörségi Zsehkönyv szct'kesztö-bizollsiiga.
Félévre _ _ 6 korona.
Egé sz évre 12 korona. Negyedévre
A
ri
csendőrök
3 k orona .
I'
Megjelenik minden vasárnap.
elmebajairól.
Irta : dr. Pánd y Júilm<Í1l a lip 6tmezei ID. kir. iLU. elmegyógy1t6 in tézet főorvos". (Folyt atás.)
8. W. A. 35 éves, nőtl en cse ndő rőrm oste r. Typhus a, syphili ~e voll , gyerm ellk ol'ában fejét kő vel betörték, szolgálatban fej én sulyos sérüléseket szen' vedett, 1893-ban két hónapi ápol ás után a Lipótme z ő rő l javultan távozott. Baja fejfájással kezdildött, ismé · t elten volt szabadságolva, a veje történtek\'e hiányosan eml';kezett, lehangolt, tá,jékozatlan, szótagbotlása van, bal pupillája tágabb, ali g rel\g:U, nyelve féhehajlik, r emeg. ~, . S. V. 4;; éves, nős csendőről'mesta r J 89J,-ben vettük fel, négy gymnásiumot végzett, ta gadja, bogy IUl'se lett volna, ké s őbb beyaJJj a, h ogy volt - J 2 év el ő tt; mért éklelesen iszik (délben 3-4 deczi bor), h;í.rom év óta fáj a feje , utóbbi időb en igen nehezére esett a szolgal,d , ali g tudott ha za m enni. El vesztette a gon dolkodási kép ességét. Nem tudja b oI van , könnyen sirva fakad, lesoványo dott. J obb ptipillaja tagabb, fényre mer e,. al·c7.J;ifejezése lárvaszel'ii, nyelve reszket, sz6tag10ilás nyom ai, clonicus térdreflex; epileptiformis roham ok. 1l:l9n. október 13-án meghalt. J O. T. 1. 40 éves, n ős csendőrőrmester. Nem is:,ilkos, elő bb búskomor vo lt, majd nyugtalan és erőszakos lett, e m iatt a katonakórházban egy hónapig megfigyelve, h at heti szabadságot kapott, de alig telt el ez idő, ujra kórházba kellett vi nni. Emlékezése és itélőképessége mi ni mális. pupilhii egyenl őek, renyb';n reagálnttk, al'CZizm aiban .lárvaszei'ü m erevség és reszketés, nagyfoku Rzótagbotlás, fokozott térdrefle~elc Négy !Jeti ápolás után m egh alt. 1 L K. L :32 éve~,': nőtlen csen dőrörsvezető, anyai nagyanyj a elmebajos volt, 1899-b en öt hónapig volt az intézetben , gyógyultan taV'ozott. 1889-ben .
mi7'i!/ylobja is
S ZE RKESZ TÖ SÉ G ÉS KIADÓHI VAT AL B u d a pest, IV, Egyetem-utcza 4 sz.
l átolt maga/elé kozeletÍni, ebbe be/eMU. PupilJái szög. let esek, renyhén' reagálnak, jobb faciális középső ága pal'eti cu B, térclrefiexek clonicuBak, kifej ezett Bzótagbotlás. 12. Sz. Z. :3 1 éves. nőtlen esendőr. rl/yja agylágy ulri.,ball hc~lt meg, anyja epilcplicn volt. 6 maga 1895 -ben .'!lfihili.~ben szenvedett, -i,'zákos és kicsapongó volt, öröksége nagy ]'észét elpazarolta" báromszor kisérlett m eg öngyilkosságot, őrs z Qlgálati sér tés, ön kényes eltávozás hüntettével, fégyelem és rend elleni vétséggel lett v:\dolva. Egy cscndő/'Iá1'l;át ríllitólag szel'elrn:i ügye miat! agyol/lőlte. A vizsgálati fogsagban 1900. megfigye1t.etvén,l;iderült, bogy terjedő hüdéses elm6zavarban szenved. A kórházba éjjelenként papok jöttek hozzá és prédikaltak n eki, majd disznók bujtak a fejéhe s okoztak J
CSENDŐRSÉGI J... APOK 16. V. I. 38 éyes, nőtlen csendő]'örsvezető 1903-ban két hétig volt a Lipótmezőn, a hol meghalt. NrtgY/l1ér!e7.. bell éll'e::.te (! s::,es::,esitrt/okrtt, baja főfáj ás · sal kezdődött, nem tudott aludni, nagyon nyugtalan lett, sZlÍzezrekrő l, millióból beszélt, ő "I. Ferencz .József,,_ Pupillái tagultak, renyhén reagálnak, tél'dreftexei fokozottak, mozg:1sai ataxiásol{, behunyt szemmel inog, egész testében remeg. 17. Gy.!. 916 éves. nőtlen csendőr 1903-ban három hetet töitött fi Lipótmezőn, gyógyultan tavozott. Mér/éklelel/ül it'oll, nemi bajt tagad. Összeveszett egy csendörtársáml és agyon akarta magát lőni "összekötözték mint egy őrü lt et •. A honvédhelyőrségi kórház ban l<ét hónapig megfigyelték. Emlékező, felfogó és itélő képességét igen gyengének találták, nehezen fogta fel a kérdéseket és rosszul szamolt, környezete ÍJ'ant sem érdeklődött. Olvasas közben egész soroka,t kihagyott, hamar kifar adt, beszédközben a szótagokban botlott. Nyel ve és kezei reszkettek, térdrefiexét alig lehetett kiváltani, behunyt szemmel ingadozott, jobb pupillája tágabb yolt, mint a bal. szabálytalan körze!.ü, fényre és alkalmazkodásra renyhén reagált, a jobb OlT - szájzugi redő elsimuit. Több epileptiformis rohamot észleltek nála. 18. M. A_ 30 éves, nőtlen nyug. csendőr 190:~·ban három hétig >"
1907. január 20.
rajta többször kiütött. 1903-ban faradtnfLk érezte magát, lIem kapott, ezért engedély n élkül eltávozott s majdnem egy hóig távol volt az allomásról, az ezen idő alatt történtekre bézagosan emlékszik, emlékezése 'mintegy fél esztendőre hiányos. Sokat fájt a feje. A katona-kórházban is feljegyezték, hogy rosszul emlékezik és táj éko zódik, ész reve vés e, felfogása, gondolatmenete lassu volt, a hónapok nevét lassan es hibásan sorolta fel. soksz or bargyu feleleteket adott, betegségébe semmi belatása sem volt. Pupillái szabálytalanok voltak, kissé renyhén r eagáltak, a bal tágabb volt, mint a jobb, a zygomaticus redője elsimuH, járása ataxiás, lomha, mirigyei altalában megnagyob, bodtak. Baját a csendőrségnél gyógyitható pseudoparalysisnek, a Lip ótmezőn tébolyodottságnak tartották_ Innét gyógyultan távozott_Kétségtelenül postlueses organicus dementiája, tehat paralysis progressivája volt. Ismeretes, hogy ezen bajnál 9-10 évig tartó remissiókat, sőt gyógyulásokat is észlelünk. 23_ A. 1. 51 <Í\>cs, nŐtleu nyug. csendőrőrmester 1905-ben két hónapig volt a Lipótmezőn ; meghalt. Előző dolgok ismeretlenek. Classicus paralysis, mil. liókkal dobálódzik, 880,000 hold földje van, ő japáni herczeg, egyetlen költő sem tud vele mérkőzni. A ku-álynak irt leveléért 20 milli6t szokott kapni, nem t udja hol van. PupilJái reagálnak, terdreflex megtartott, mozdulatai nehézkesek. (Fo~yt. köv.)
többizben ké1-! sz(/brtdsrígot, de
A gyanusitott és a tanu. Il'ta: S.ékely Vtadimú- államrendlírRégi fonalmltzó.
L A gyanusitottnak ma már nem kell önm aga ellen bizonyitanilt. Bünyádi perrendtartásunk szelleme szerint egyáltalában nem köte les vltllani , s őt megtagadhat min. den nyilatkozatot. A mai felfogús, mely egyrészről a bumanitásból másniazt az egyéni sza.badság feltétlen tiszteletéből fakadt ezzel ugyancsak ellen tétbe helyezkedett a r égi korok r end sze.réyel, m elynek kegyetlensége és elfogultsága há.t. bo rzongtató esz közöl,hez fordult, mikor arról volt szó, hogy !1 gya.nusitottat vallomásra biJj a. A régi i dők korlátolt látóköre :gy-egy bünügy kib ogozásánal a legfőbb sulyt a gyanusltott ~'allom ására for dította. Ha n em vallott a bünös, nem volt teljes az itélet sem. Volt példa ra, hogy kétségtelenül bünösök, ha elég lelki és testl e:ejük volt keresztül szenvedni, mindvégig t agadva, ~ hnpadra vonások kinzásait, megrnenekülhettek elitélt _ tésük elől. Annyira lényeges volt s perdöntő b fe. jező a lJei"1n1'1'és. ' per e e . Ma ~ .bűnös beismerése nem lényeges. Nem okvetlen blzonYltek valakmek bűnösségére nézve. Ma már ma"asabb szempontból nézi a biró is az eseményeket és °az azok ker etében mozgó embert. H ányszo r volt eset arra hogy furfa ngos érdekből, gyengeelméj üségből vagy kü~
1907. janulÍr 20.
CSEJNDŐRSÉGI LA"POR -=..- ...... . . . _-
27 ----
~=--
lönösen a nőknél gyakorta előforduló histérilÍ,s rohamok alatt, ártatlanok a legsötétebb bűnöket vállalták m a· gukra? ! Ma tebát a bűnv ádi p errend, ugy eJTe való tekintett el, mint p edig főképen azért, hogy a gyanusitottnak vallo m ás tételre való hajszoltatását kizárttá t egye, a gyanusitott bűnösségén ek bizonyitékait nem kei'esi töboé beismerő vallomásában. Attól fűggetlenül más bizonyítekoknak kell igazolniok a bűnös bünösségét. Táj'gyi bizonyitékoknak n evezzük ezeket, értve azokat a bizo, nyitékokat, melyek !l,Z eset körülményeiben (hely, idő, bűnj el) és !l, tanuk vallomása.iban domboroelnl1k ki. A gyannsitott h elyzete igy bizonyos tekintetben védel/é "ált. Ez azonban nem jelent egyuttal kiváltságosságot, azaz világosabban szólva, nem lehet egyértelm ü azzal, hogy a gyanusitott urrá is legyen felettünk, s ba nem méltóztatik neki szólni, mi ne bánts virágnak tekintsük, m cgk imélve őt további kiváncsiskodásainktól. Koránt sem! Szem előtt Itell igenis tartanunk, hogy a b eismerés nem ugya.n döntö bizonyiték a bűnö sség mellett, ele ezért kétségtelenül olyan fordulat minden nyomozatban, melynek igen nagy értéke van: a kár részleges vagy teljes megtérülését jelentheti, bűntársakat lelepley,het és a többi. Sőt igen sok biincselekmény homályban maradna, ettes vagy t ettesek megmenekedhetnének, ha nem vetn énk k ellő sulyt azokra az előnyökre, melyeket olykor a gyannsitott h eismerő vallomása szolgáltat. Hiba volna tehát, ha figyelmünket s törek véseinket nem ü'ányitanók oda is. hogya gyanusitottnak beismerő vallomására tegyünk szert. Ennek eszköze it azonban nagyon is meg kell válogatnunk. Az alábbiakban körvonalozni fogjuk mindazt, a mit a gyanusitottal szemben való magatartásunknál jó szem elött tartanunk, hogy egyrészt tul ne menjünk azokon a határokon, melyeket a bűnvádi perrendtartás ir elő, másrészt pedig mégis elérhetjük azokat az előnyöket, melyek minden nyomozásnál egy-egy gyanusitott töreredelmes beismerésével maguktól adódnak.
Az első elv legyen az, hogy lrél~yszel"eszközölrtől okvetlen tartózkodjunk. Mert bizony régi idök barbár, l,egyetlen rendszerére emlékeztet mindaz, a mi a szelid pofozgatások, nyaklegyintések s püffölgetések gyüjtő fogalma alá tartozik. A mi azelőtt rendszer volt, azt ma már il büntetőtörvény paragrafusa hivatalos hatalommal való visszaélésnek minősiti. Hagyjuk meg mind azt a r égi idők szolgahiráina,k és pandurainak, a kikről a krónikások n éha igaz á n épü letes vallatásokat jegyeztek fel. Nagyon érdekesen festenek itt· ott ezek a régi periratok. A mai kor szelidültebb felfogása ugyancsak nem
lelné bennök kedvét. Ámbár egyike-másikl1 nincs jóizü ség hijj án. Teszem fe l milwr az 1837. év decz6mberében :~ Mó zs i zsidó a tárkányi földes ur aranyóráj át elloptc: . A szolgabiró, hatalmas nagy ur, a következő vallo máE:i j egyzőkönyve t vette fel:
Valtomási
,Jegyzőkönyv
felvétetett Goldraden Mózsival, 18 :~7. deczember hó 12-én Tárkányban. - Mózsi valld be, hogy te loptad el az órát! - Nem én, t ekintetes UI. -- Mózsi mégegyszer mondom valld be, hogy te 1011tad el az órát! - Jaj, akánnit csinálnak velem, még sem én loptaDl. - Hát nem loptad el az órát ? - Mindent bevallolI. igen én loptam. - No látod, miért nem mondtad mindjáoxt, kellelt z neked? A tulbuzgó irnok mindent hüségesen felj egyzett. Cs k ép azokat a pofonoht fel ejtette ki, a melyek bivat a voltuk art;a, hogy ft konolmI tagadó Mózsit megpuh stÍk. A pofonok hatottak is . Mózsi persze mindjárt v hatott volna., s megkimélhette '"0Ina magát a pofono tól. Mint a hogyaszolgabiró meg is jegyezte: - No látod, mi ért nem mondtad mindjárt, hát kl~l lett ez neked? ;Régente igy ment. Ma a {(IggaM, is tilos. liegfenyegetések, a gyanusitottnak fa ggatá.ssltl való kifárasztáEIa, a gyanusitott elé hamis tények állitása. furfangos megtévesztése sem m egengedett. De azért számos eszköz marad még, melylyel a g:11111nusitotthoz l!özel férkőzhetünk, s azt őszinte vallomástételre birhatjuk. Ilyen el. ő sorban a gyanneitottnak /fr/eIJl/ére VO!tó hatti,. A gyanusitott elé tárjuk bűnösségénel, bizonyitékait, úgy csoportositva, előadva. )lOgy balássl1, hogya tagadás hiábavaló. Ez a módszer töJ.,bnyire beválik. A tagadás majd minden embernél csak addig tart, mig remél valaUlit a tagadástól, mib elyt meg tndjuk győződtettli a bűnöst. annak haszontalan ságáról, igen sok önként feladja a harczot. Legfeljebb nőkkel szemben hiábavaló az értelemre hatás. Ha a nő egyszer nem akar valamit beismerni, makacsul megmarad legképtelenebb hazudozá1lai mellett, a végén pedig sirásba fog. Az értelemr e való hatás módját a következőben fpglalhatjuk össze: A gyanusitott minden beszédjét bagyjuk el őször flZÓ nélküL A legkézzelfoghatóbb hazugságokat se bánts uk. Azután pedig gyüjtAi.-ik a vallomását elerőtlenitő, m,eg· bazudtol ó bizonyitékokat. Ha a hünös észreveszi, hogy zsákutczábu tévedt. feladja soksz or m~g n em teljes bio zonyitékok mellett is tagadását abban a hiszemben, hogy bűnössége úgy is teljesen ki van deritve. Másrészt utaljunk a gyanusitottnál a bejsmero8~el
28
OSENDŐRSÉGI LAPOK
járó enyhítő k ő rülményekre, penditsük meg mindazt, a mi az ő védekezését is előmozdíthatja, mert talán .szükségből, ittasságában, hevültségében, önvédelemből cse · lekedett s talán nem főbűnös» . 'rermészetesen óvakod ni kell a rábeszélésektőL Ha több gyanusitott van, úgy legalább egyikn ek beismerő vallomására igyel,ezzünk szert tenni. Ezt elétárhatjuk a többinek, s igen sok esetben, ha a czinkos<;>k látják, hogy titkuk fel van lebbentve, szintén megadj ák magukat. Különösen meglepő hatással van, ha a banda főemberét tudjuk beszédre vinni. Nagyon sok esetben eredményre visz továbbá a ke-
délyre való hatás. Különbséget kell azonban tenni ujonczok és megrögzött bűnösök között. A bün ujonczaiban még megszólal valami parányi lelkiismeret, cselekményük még teher nekik, melytől megkönnyebbülnek abeismer éssel. Szüleik emlitése, a szégyen emlegetése néha ellágyitja őket s makacsságuk megtörik. Tapasztalt bűnösökre ez már kevésbbé hat. Ellenben sikerek érhetők el, ha bizonyos ember8zel'elettel, kerülve a zord fölényeskedő s durva modort, bánunk velök. Igaz, hogyakedélyeskedésnek is megvannak a maga sikerei, igaz, hogy néha egy alkalmas pillanatban felajánlott czigaretta, vagy pohár sör megoldja a bünös nyelvét, de nem hozzánk méltó furfang. Van benne valami a megvesztegetésből. A higgadt, nyugodt itt-ott résztvevő modornak nem szabad a pajtáskodásig mennie. Megjegyzendő, hogy sok kriminalista előszer etettel dolgozott ezzel a módszerrel. GOZOIt, a hires parisi volt rendőrfőnök is a bűnösökkel való fraternizálás előnyeinek dioséretót zengi emlékirataiban. Elő s zeretettel emlékszik meg a , a mint ő maga nevezi. (lA jól bevacsorált gonosztevő - mondja - pipaszó mellf.tt diskurálgatva, sokkal közlékeny ebb és könnyelmitbb. (Folyt. köv.)
Fiatal leányok, mint
bűntettesek.
A napokban a berlini törvényszék egy fiatal leány pörét tárgyalta, a ki nincs még tizenhat esztendő s . de csalásért már el volt itélve és mo st is csalásél:t és váltóhamisitásért bünhődött. Ennek a leánynak az esete vil,ágos.an mutatja, milyen nagy készség van az olykor meg fejletlen leánygyermekben a szövevenyesebb vétség sőt bűntett elkövetésére. A fejlődés esztendeiben levő leánynál két jelenség ötlik szemünkbe föltünö módon: a legszövevényesebb csel eked~t~.kre való bajlandóság és a beteges képzelődés, a mi külonosen akkor lehet veszedelmes, ha a leány a biróság előtt terhelő vallomást tesz. Hogy ezek a hajlamok a testben és a lélekben végbemenő átalakulás hatása alatt mily~n t~ttekre birhatják a fejlődő gyermeket, mutatják az alabbl esetek, a melyek egy franczia büntetőjogász följegyzeseiből valók.
= = = =1=9=0.7. januá! 20.
A pári si rendőrség elfogott tavaly juliusban egy ti· zenhárom esztendős leányt, zsarolás és szédelgés miatt. A leá ny tizenegy esztendős kora óta nem élt rendes életet és tizenkét eszt.endős kor:i.ban már Granclville márkinénak bazuJta magát, utóbb Beal1grand nevet vett föl és zsarolásból élt, még pedig nagyon jól. Nothinghamban a nyáron sok betörés történt s bár a kereskedők nagyon vigyáztak és a rendőrség is talpon volt ~jjel-nappal, nem tudták tetten érni a be· törőket. Végre mégis megcsi pték : egy tizenöt eszten· dős leány volt, a ki a legnehezebb betöréseket is egyedül követte el 8 az összeszedett holmit egy elhagyot,t házb an l é vő lakásán halmozta össze. Berlinben egyszer egy tizenöt esztendős leány méregkeverési pörét tárgyalták. A leányt rokonai tartották, a míg szolgálatot nem kapott, mikor aztán szolgálatba lé· pett, valami miatt öszszeveszett a rokonaival. Boszúb ól meg akarta mérgezni a nagynénjét, a ki különben is beteg volt, a gonosz kísérlet azonban nem sikerült s fl leány a vádlottak padjára került. A leány azt bazudta [\ biróság előtt, hogy a nagybátyja merényletet akart ellene elkövetni. _ De hiszen őrültség, mondta az elnök, hogy ezért a nagynénj ét akarta elpusztitani! _ Azt hittem, mondta a lány, hogya nagynéni m is tudott róla. Természetesen kiderült, hogya leány szavaiból egy szó sem igaz. Serdülő leányok nagyon szeretnek névtelen leveleket írni' s ezekben olyan kifejezéseket használn ak, a melyek ismerését fől nem tenné róluk az ember. Felségsértést, gyujtogatást és gyilkosságot is követnek el ilyen fiatal lányok, s a régebbi bünte tőjog ászoknak elméletté erő södött hitük volt, hogy seTdülő korában minden leány gyujtogató mániában szenved. ' Egy tizenhárom éves berlini leány úgy szerzett pénzt nyalánkságra, hogy ívet készített a karácsonyi ajándék megváltásáról, az ívre Táhamisitotta a kerületi előljáró p ecsétjét és aláírását, ráirt néhány ismert nevet, melléje nagyobb összeg adományt jegyzett s elindult házrólházra gyűjteni a szegény gyermekeknek. A gyűjtött p énzt természetesen megtartotta. Egy tizenöt eszte ndős leány egy őre g úruál szolgált. lt poroszországi Hirschbergben. Volt a városban egy csodásan szép uri leány, s a ki s cseléd l evelezni kezdett az Ő nev~~en a ,g~zdájával. Az öreg ember elbitte, hogy a leány Hja n ekl a szenvedelemtől izzó leveleket s valahányszor megjelent nála valaki a l evéllel s a l; vél ír,ója kiseb~-nagyobb pénzösszeget kért tőle,' boldogan küldte, a ~enzt. Egyszer aztán, mikor már azt hitte, ~o~y ldeJe lenne szóba állni a. leánynyal, a cseléd elhlbazott valamit a levélben s az öreg sejteni kezdte hogy rászed ték. A cselédleány ekkor még egy levelet ír~ neki s a ~ucsúlevelet azzal ' fejezte be: Maga vén szamár! De mar ekkor kicsalt a gazdájától vagy háromszáz koronát.
1907. január 20.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
A berlini I'endőrségenjelentést t ett egy tiz enhatesztendős leány, hogy a város szélén megtámadta egy czigánycsapat, m egkötözte és kirabolta, a h a egy cse ndőr arra nem jön, el is hurczoltáli volna. Megindult a vizsgálat, s a leány a törvényszéki kihallgatáson olyan élénk en és izgatottan és olyan l'észletességgdl mondta el, hogyan t örtént a támadás, hogy a biróság nem is kételkedett fl, vallomás igaz voltában. Utóbb kitudódott, hogy egyetlen szó sem volt igaz belőle. A biróságok előtt igen sok' oly an eset fordul meg, a melyb en leánygyerm ek te rhelő tanu, vagy épen a vád oka. A biróság a gyermek l'omlatlanságában bízva, rendszerint föltétlenül hitelt ad a vallomásoknak, pedig igen sok olyan eset történik, a mely a bírákat óvatosságra inti, 8 általában tőbb ok van arra, h ogy a gyermekleIÍny tanuvallomását ne fogadj a el a biróság, mint ana, hogy számba vegye és fő lhaszn álj a a vád megerősíté s é re. ======-,,~~
--
ÁLTALÁNOS ISMERETEK. Az országgyülés. A
főrcn
(Vége_)
Az ország nagybirtokos mágnásaiból és főb b méltóságainak, meg ti sztjeinek vi selő iből alakul meg, a kikhez a király kin evezet tjei és a hor vát kül döttek járulnak némi csekély részben_ Tagjainak s~áma 370 körül szokott lennL A !öl'endiház tagjai. Ö/'ökö.~ jogon.' J. Az Ul'alkodóház teljeskoru főh erczegei. 2. A magyar fő r en diházban tagságra jogositott, nemkülö mben az erdélyi nag.Yfejedelems égben Magyarországgal történt egyesitése előtt a magyar kir ályok által grófi vagy bárói czimet nyert csahidoknak min dazok a huszonnegyedik életévüket betöltött tagj ai , a kik egyedül vagy velük egy háztartásban é l ő feleségilk és kiskoru gyermekeik vagyonát is odaszámitva a magyar állam területén oly fö lelbirtoknak telekkönyvi tulajdonosai és haszonélvezői , vagy életfo gyti glan h aszo n élvező i , avagy oly hitbizomány birtokosai, melynek a földadó-kataszter alapján megállapitott egyenes állami jöldadój a, a rajta fekv5 lakóházak és gazdasági épületek házosztályadóval együtt, legalább bat eze r koronát tesz ki. 3. Azok a leszármazásuknál fogva magyar áll ampolgárok és utódaik, kiknek a megfelelő (her czegi, grófi, bárói) czimen kivül a király a minisztertanács el öterjesztésére, az örökös főrendi tagság jogát is külön adományozta. A kik nem leszármazásuknál fogva m agyar állampolgárok, a főrend i tagságot csak 11 t örvényhozás utján kaphatdák meg. Méltósag - vag!J hivatal alapj án a főrendi haz tagjai : 1. Az ország zászlósa i (A z or szág nádorispánja, az országbiró, HorvátSzlavon-Dalmátország bánja, a tárnokmester, . fŐl~dvar mester , főasz talnokmester , fökamarásmester, főaJtonáll~ mester, a m agyar testőrség kapitánya és a pozsonyI gróf.) 2. a két k oron aő r , 3. a fiumei kormányzó, 4. a Kuria elnöke és másodeln öke, 6. A magyar szent korona latin és gö rög szertart ás~ római katolikus. egyház.nagyjai (a herczegprimás. a több i érsek, a megyes puspoko~, .a szintén királyi kiI1evezéstől függő nándor-fe.be~.vár~ es t innini fölszentelt püspökök a pannonhalml foapl1t, a
29
jászói prép o~ t és az anrániai perj el. 7. a görög-keleti egy.ház nagyjai közül a szerb patri árka, a rom án metropolita és a megyés püspökök. 8. az evangélikus r efor~átus és az á~o~tai hit~allásu evangélikus egyháznak hJ vatalban _l egIdőse b b harom -három püspöke, továbbá az evangélikus reform átus egyház nak l egidősebb három főgo ndnoka, az ágostai hitval lásu evangélikus egyháznak egyetemes főfelügyelője és hivatalban legi dősebb két kerületi felügyelője , ü. végre az unitárius egyháznak bi~ata lb~n. idősb .egyik elnöke (püspöke, vagy fögondnoka) J{tIlevcustdrné~ f?~ua él etfog.ytJglan a förendiház tagjai, a kiket erre a kiraly a mI lllsztertanács előterjesztésére kin evez. Évenkint ötnél többet nem lehet kinevezni és számuk az öt venet nem haladhat ja meg. Melléjük sorozhatók a főrendiháznak azok a tagjai. a kik a főrendi ház ujraalakuJásakor elvesztették volna tageágukat, de ötvenet közülök főrendi haz tagul megválasztottak. A horvál küld öttek hárman vann ak s a borvát·szlavon-dalmát tartománygyülés választj a öket. A fó'rendi családok nél'sOI'a. Az 1885. évi hetedik törvény értelmében a törvény kihirdetése után a fören diház egy huszonegytagu bizottságot küldött ki, bogy állitsa össze a.i\o knak a családoknak jegyzékét, a melyeknek tag jai örökös jogon tagjai a fő r endíháznak. A. névsor t a főre ndih áz jováhagyásu. után törvényve foglalták. Ezekről a fő ren dekrő l két családkönyvet készitettek, a melyeket a fő rendi h áz elnökének és egyik jegyzöj ének, a belügyminisztern ek és az országos levéltál'Osnak aláirásával és hivatalos pecsétj ével láttak el. Egyiket a fő rendih áz levéltárában, a másikat az országos levéltárban őrzik. A törvénybatóságok a főrendiháznak területükön lakó tagj ait nyi lvántartják, minden halálesetet, killönösen magvaszakadás esetét a belügyminiszternek (a HorvátSzlavon országok területén állandó lakással biró családok magvaszakadását a bánnak) rögtön hivatalból megjelenteni tartoznak. Fiu-utódok magvaszakadásának eseteiben a főrendiház elnöke és a belügyminiszter (a horvátszlavon területen bejelentendőknél a miniszterelnők) a hivatalos htpban együttesen hirdetményt b_ocsátanak ki azzal a fölhivással, bogy azok, a kik a magvaszakadást tagadásba veszik, azt hat hónap alatt igazolják. Ha a csahid fiu-utódaiban kihal. nevét törlik e családkönyvből. A fÖl'encliházi tagság .iogáról. Nem lehet a főrendi ház tagja az állami szamszék elnöke, sem más tisztviselője, a Magyar leszámitoló és kereskedelmi bank igazgató· tanácsának tagja, valamint a ki honositá,si okimttal kap bonosságot, az állampolgári eskütöl számitott tiz éven belül (mert egyáltalán az országgyülés tagjai nem lehetnek). A főrendiház tagságát a következő esetekben vesztik el: ha az. a ki méltósága vagy kivatala alapján tagja a főrendiháznak, méltóságát vagy hivatalát elveszti; ha az életfogytiglan kinevezett tag lemondását a király elfogadja; ha a horvát küldöttek megbízatása lejár; végül ha a főrendiház tagját a rendes bh'óság fegyházra ítélte vagy nyereségvágyból eredő büntett vagy vétség miatt elitélte, vagy állampolgárságát elvesztette. Képviselői állás elfogadása esetén a főrendi tagság meg"zünik, s képviselői megbizatás lejártával csak a katolikus és görög-keleti egyház főpapjai, valamint az élethosziglan megválasztott tagok számára ujul meg természetszerüieg. A fö'j'e1Ulihríz alaku/ása. A mega/akit/ás. Az országgyülés megnyitása előtt való nap a főrendek ŐA8zegyül nek . Elnökük a legidősebb, jegyzöik a négy legfiatalabb. A korelnök értesiti az egybegyülteket az országgyűlés megnyitása után követltező legközelebbi ülés ide.leről és helyéről. Ezen az ülésen kihirdetik a főrendiház elnökének
~ 30_ _ - = ~ -=-=-=-0-.=-C~S"-,,E=N=D=6-,R=S=É=G=I=L=A= P O=K=======_==1907. januá;, 2U. _ "
kinevezését tartalmazó királyi leiratot. A hinevezett elnök elfoglalj a székét és a fő rendiház az országgyülés id ejél'e megalakitja a tizenöttagu igazoló bizottságot, amely mind e nnBkelő tt összeáll itj a a fő re ndi tB gságra az id ő szerint jogosultak nevsorát. s errő l j avaslatot terjeszt a Ház elé, a mely a javaslatról határoz. Ez ut án általános többséggel egy ülésszakl'a megválasztj ák aháznagyot, viszonylagos többséggel a nyolcz j egy zőt oly módon , hogy az elnök elé jám háu, szavazó jegyüket beadj ák. Ezzel a főrend ih áz megalakult. Az iga~olás. Mihelyt a fő r endi h áz az igazoltak nevBorát az emlitett módon meghatározta az igazoló bizottság a tagok névsor át összeálli tja és kiuyomaj ta. I ntézkedik arról is, hogy az országgyülés ideje alatt j ogosultságot nyert uj tagok nevei is a névsorba fölvétessenek, a kik pedig jogukat elvesztették, törültessenek . A főrend ih áz tagja tagsági jogain esett minden változást maga is köteles bejelenteni, de más tag bejelentésér e is megindíthatja az igazoló hizottság az eljárást. Kétes esetek elintézésére a főrendiház az országgyülés idej ére igazoló biróságot választ. A főrendi ház tagjait, m i dő n az ujonnan szervezett főrendiház b an el ső izben meghivták, királyi megbivó levél által hivták meg. (A horvát küld öttek igazolvanya a vál asztási okmány.) A ki egys zer megkapta a királyi meghivó levelet, azon tul uj ab b meghivó nélkül jelenik meg. A kinek megvan a főr endi bá zi taO'ság jogosultsága. kéévénynyel szorgalmazza a királyi meghivó levél kieszközlését, a mely kérvény t az igazolóbizot.tság javaslata alapján intéz el a Ház. A {6rendihcíz lisz tl'iselői. Az elnököt és a két alelnököt a Ház tagjai közül minden országgyülés idejér e, fl miniszterelnök fölterjesztese alapján, a király nevezi hl. Hasonló módon töltik be az egyes helyeket, ha idő közb:n megürese~n ek. Háznagy9t és nyolcz jegyzőt maga a: Haz választ sa~ át .k e lo e! éből. Az elnök és a háznagy tlszteletdlj át a Haz allapltJa meg. A ti sz tvi s elők hatásköre ?all)~j ában u~yan az, mint a képvi selőbáz megfe l elő tlsztvl seJömek hatasköre. • 1 .főre n d iház bizo,ttságai. Az igazolóbizottságon kivül a Haz ~ ga~d~sagl , es a I?enetelmi bizottságot választja az orszaggyules egesz ldejer e, a na,plóhit el esitő a közjo~i és .törvé~ykez~si, a pénzügyi, a közgazd~Bági és ~oz l ek e de s , . blZ0ttSo.g~t e~y-egy ülésszakra. A fü ggő allamad08sagok ellenol'Zésere kiküldött bizottságba két ~en d es és egy pótto.got választanak. A legfőbb királyi e ~ orsz,ágos. fegyelmi bir<Jság tizennyolcz rendes és hat p o tt aK~.atszlut~ n az országgyülés egész idejére választj áh. ,1 {m·et!ihhaz lanáCl!kozrísának rendje. A határozatho za~al.áb oz .öt ven . tu? jel enléte szükséges. Ti z tag kivá~6agara ~ e,szeTl.ntJ szavazást kell elr endeln i. Egyeb~kb ?n . Il . .forencb haz házszabályai megegyeznek II kép-
vJ sel őhazClval.
:'\ két lU z él-iIUkezése. A két Ház határo:atait egy~a~~al . altk ent k.ozll, bogy az egyik Ház elnöke átirat klsereteben kuldl meg határozatát a másik H áz elnöké~az. Az át vett üzenetet az illető elnök a Házn ak beJel.antI. .Az e~ik. Ház által egy ülésszakban hozott és a IIl!lsl.k bazzal kozolthatározatok és megállapodások - akár torv~nyjava~latra vonatk oznak, akár más tárgyra a másl.k Haz. altal ugyanazon ol'szággyülés követk ező üléssz.ak~ban l~ .. tá~gya l ?atók, mind en nj abh üzenetváltás nelkul. A. .-orveny ~ltal el őirt bizonyos esetekben az országg~üles .~m d k et Háza együttes ülésre gyül össze. Az eg~uttes ulés:k .helYét a két Ház elnök e egyetértőleg állapltj a meg. Ily nIeseken mind a két Ház elnöl!e (esetleg
akadályoztatása esetén alelnöke) együttesen elnököl akként, hogy az egyik elnök nyitj a meg és a másik rekeszti be az ülé st. Hason lóan !lgyüt tesen müködik mindkét bázból egy' egy jegyző. E rvényes határozat hozatalára legalább összesen an nyi tag jelenléte sz ükséges, a mennyit a főrendibáz és a kép vi selő h áz bázszl1búlyai mindkét Házra nézve külön ·külön megbatároznak. Né vszerinti szavazás eselén sorshuzás dönti el, hogy melyik Ház szavazon elöször. A választáshoz általános tö bbség szühsóges. A szavazás titkosan, szavazó jegyek beadásával történik. A két Ház egyG.ttes ülésehet tar t a k ö v etk ez ő esetekben : a nádor (az áll ás betöltése fel van fü ggesztve), a koronaől'ök választása és eskütétele alk almával. Az eskütételnél jelen van a király is. Ren desen a királyi palotáhan megy végbe. Együtt van a két H áz az országgyül és megnyitásán, a koronázási hitlevél átnyujtásánál és a kor onázáson, a mely az országgyülésen történik. Országos Lizottságok tagjainak kétharmada képvi sel ő, egybarm ada fő r e nd.
K épeinkhez. A budai Idrltlyi pal ota.
Az ujraépitett budai királyi palotánál alig van hatalmasabb, szebb királyi palota a földön. Páratla n a fekvése, páratlan a nagysága, kápr ázatos a berendezése. Sok, sok ékességét alig leh etn e leirni. A csodaszép bels ő belyiségeket kizár ólag magyar iparosok rendezték be, s a díszitések is mind magyar jel· leget bordanak magukon . Mai és a k öve tke ző számu nkban bemutatjuk egy' néh ány belső ter emn ek a fotografiáját és egyen azt is, milyen a király terite tt asztala. A palota legszebb hely isége a szemkápráztató fényes • ségü Habsburg-terem, melyet L otz Károly, n emrég elhunyt nagy festőművész űn k fr eskói díszitenek. Ebben a teremben fogadj a a király az országgyülést.
HIRER. A csendőrjárőrmesterek uj szolgálati jelvénye. A chromban cser zett barna bőrből készült uj mintáju csen dőr (gyalog) legénységi felszerel ési czikkekkel kapcsolatosan a csend őr j árőrme stere k számára is uj szolgálati j elvény rendszeresittetett. Az nj szol gál~ti j elvény am. kir. honvédelmi miniszter 1907. évi j anu ár 9-én kelt 19/eln. számu rend elete szerint, a m. kir. csendőrbadapró cl-tiszth elyettes ek szamáfl1 r endszeJ'esitett szol~ála~i jelvénynyel azonos, s beszerzéséről, minth ogy a Jarásormesterek egyszersminden korra járó rLlházati átalányban már részesültek s az utánszerzési átaJányt . is élvezik, maguk tartoznak gondoskodni.
Egy örsvezető megsebesitése. Nyerges J l10n aranyosgyéresi lakos jan. 7-én Hosszu Sándor csen d ő r c~. örs;ezet?t sz~]gál!litteljesitése kÖllhen fejszével fejbevag ta es rajta sl11yos testi sértést okozott. Nyerges a csendőrség által elfogatott, a sérült örs vezető pedig ápolás alá vétetett.
1907. j annlir 20. ~ --=~=- ---~=--
.
_CSENDÖRSÉGI LAPOK ;::-=--.=........=..:.---.=---- ---=----
Bányászok strájkja. A pécsvidéki bányák igazgatósága izgat ásért hat bányásznak a szolgálatot felmondta, mire mintegy 1000 bányász, a felmondás visszavonását követelve, a munkát beszüntette. Az igazgatóság, miután a felmondást visszavonni hajlandó nem volt, s a sztrájkolók hangulata nem csillapodo tt, nagyobb számu csendőrségi erő összpontositását Mrt e, a
minek megtörténtével azhin a sztrájkolók valamennyien ismét munkába léptek. Az összpontositva volt csendőrség, ily módon felszabadnlva, bevonatott, csupán II csendőr hagyatott a helyszinén, kik az elbocsátott bat izgatóval e hó l G ik án történő végleszámolásig a bányatelepen maradnak. A leánykereskedő. Sok AmerikálJa törekvő magyar
CSENDŐRSÉGI LAPO~
32
1907. január 20.
leány is került már ft leá.nykereskedők hálójába, a kik különbÖző csillogó igéretekkel a bukás örvényébe I csalják őket. Ilyen leánykereskedőt tartóztatott le a oerlini rendőrség, a mint a pályaudvaron két leánynyal jártkelt, hogy azokat Lübeckbe s onnan Délamerikába szállitsa. A leánykereskeclőt, a kit Benickének hivnak, a törvényszék elé állitották, a mely három és fél hónapi börtönre itélte. A hernyók irtása. Nagy veszedelem feny.egeti .a gyümölcsfákat; a gyümölcsösökben, de az erdokben IS oly sok bernyófészek van mindenfelé,. hogy ha máJ': cziusig nem pusztulnak el, al~gh~ v~rhatunk ~alaml gyiimölcstel·mést. A föld~ívelél>.úgYl mlllI~zt.er .. lat~a. a veszedelmet, az előljárósagok es a cse~dororsok u.tJan a legszigorúbban eJlenőrizteti, hogy a ~.eszkel{et meg .a télen mindenütt irtsák, mert tudvalevo, hogy a feher galnnya, pille és a sárga farku pillangó hern'yója má~ czius végén m ár elszéled és akkor a fészkek Il"tasa mar czéltalan. A miniszter szakközegeit IS utasItotta a hernyóirtás szorgalmazására. Megjegyzendő, hogy sokkal czélszerübb a hernyót kézzel vagy hemyózöollóval irtani, mint égető lámpával.
kozni azon, bogya tebén mint meh et~.tt át. a m essinai tengerszoroson II félszi getre .. Ez az ugy IS feledésbe merült volna, ha egy szoczlalista lap l~l"~át nem CBa.P• Az al)'refektus ugyan azzal mentegetőzott, h~gy kor lávir~ta csak Szicziliáta szólt s csak .elné~ésből ment át a félszigetre is, mindazonált~l ~lO~lt tI elrend e.lte, hogy az alprefektus az 507 lira táViratI ko~tBéget a saJátjából fizesse meg_ Különös tolvajok. Londonban mostanában olyan tolvajok üzik csalfa mesterségüket, a kik ellen ~ég a legóvatosabb r'e ndőri vigyázat sem tehet semmIt. A legelőkel őbb sza lonokban megjelenik egy férfi vagy n ő , esetleg férfiu es nő és megrendelik egy nagyvilági hölgy részére a legválogatottabb ruhákat. Mialatt az értékes mint.adarabokat mutatják, az idegen ügyes és szakavatott pillantással megjegyzi a legujabb és legszebb dolgokat és a mAga műhelyében értékesíti a szerzett t~ pasztalatokat. Természetes, bogy az elokelö rendelot sohasem sikerül megtala,lni, a czím hamis, de a látogatónak sikerült egy pillanat, alatt tiszt~ba jönnie az~ al, miféle szin, szabás lesz a legdIvatosabb es ezzel elrontj ák lL nagy czég~k üzletét. Ebben a tolvajlásban résztveszDek a hölgyek is, főleg azok, a kiknek j ó izlésük nem áll mindig egytlnes arányban a jövedelmükkel.
KÜLÖNFÉLÉK.
HASZNOS TUDNIVALÓK.
ff
A tengeri fű. Tudvalevő, hogy ágymatraczok, butorHordó mint húsfüstölőkamra. Sok németországi párnák tömésére ujabban lószőr helyett ugynevezett kisgazdaságban sikeresen alkalmazzák a hordó t a hus tengeri füvet használnak. E téren azonban sok visszaélés van, a :melynek most alighanem utját szegi az a füs!ölésére. E czélra egy jókora nagyságu ócska, vagy növény, a mely Algír partjain tenyészik és melyet e értéktelen hordót vesznek, melynek felső részéhe a r ajczélokra kivál6an allralrna8nak 68 0lcs6nak tal álnak. Ez zunk alsó részen látható s horgokkal fe lszer elt keresztaz ugynevezett törpe pálma (Chamrerops humilis). roppant nagy tömegekben boritja el a partoIdalakat. Levelei hosszu ak, igen keskenyek és finomak, kiszáritva kötelekbe fonják és ugy küldik szét a világba. Használatkor szétbolltják és tartós voltán ál fogva kiállja a lószőrrel a versenyt. Főleg Németországba és Ausztriába importálják. A hadvezetőség egy idő óta ezt használj a a katonai kÓl'házak fölszerelésénél: A nők szagló ér zéke. Egy kiváló angol orvos· tanár érdekes czi kket közöl egy angol szakl apban. Kimutatj a ugya nis, hogya n ők szagló érzéke j óval fejl et. leneb b, mint a férfi aké és ezt az állítását azokkal !1 tapasztalatokkal igazolja, a melyeket évek hORszú sor án át folytatott kisérletezései közben szerzett. ITa például kül önböző gyümölcskivon atokat vizben feloldanak a nők c3akis akkor érzik az ilyen oldatok szagát, ha vagy a kivonatokból adnak nagyobb mennyiséget a vizhez, vagy pedig kevesebb a viz. A f/hofi szaglási érHusfüstölésre ber en dezett h ord6. zéke ebben a trkintetben jóval érzékenyebb és előfor dult, hogy egy férfi még olyan oldatból is kiérezte a czit.romkivonat szagát, a melytPll a viz kétszázezersze- fát o.) erősitenek, alól pedig a hord ó oldalá n kis ajtót resét tette a beléje öntött czitromkivonatnak. A tudós vágnak. A tüzet valami ócska vase dényben gyujtj ák, tanár ezzel indokolja azt is, hogy a nők olyan erősen aztán a bordó t ponyvával befödik, h ogy a füst el n e parfümirozzák ma gukat. illanjon. Ezen egyszerü készség segitségével állitólag Drága tehén. Olaszország táviróforgalmának n egyed- könnyen meg lehet a bust füstö lni. része állami távirat, melyért nem fizet senki. A mhl :szA hus f':ízésérŐl. Nagyon tévesen járn ak el gazdterelnök e visszaélés megszüntetésére rendeletet adott asszonyaink, midőn a h ust 11 vér kiszivatás .: végett ki, de azt a minap a corleonei (Sziczilia) alprefektus annyira nem vette tekintetbe, hogy egy elkallódott tehén vízben áztatják ; mert azzal egyideji.i.leg a hUB tápláló tárgyában, mely 8Z istállób ól el kószált valamerre bá- részeit is kivonatják. Tökéletesen elég a husnak egyromszáz ingyen ál1 ami táviratot l<ü ldözött szét az o~szág szeri megmosása is. De sokkal fonto sabb, hogy falun minden részébe. A háromsznz távirat elment anélkül igen gyakran állott, s már megszagosodott hu st h oznak hogy csak valakinek is eszébe jutott volna elgondOl: haza a mészérszékből. Ezen ugy lehet segiteni, h a azon
1907, január 20.
OSENDŐRSÉGI LAPOK 33
CSENDŐRSÉGI LAPOK vizbe, melyet a főzesre feltettünk, a hussal egyidejüleg nébány darab izzó faszenet teszünk s a hust azzal együtt főzzük. A szén a 6zaganyagot magába veszi, s mind a hus, mind a leves visszanyeri jó szagát és izét A halak főzésénél, ha igy használjuk a szenet, a rossz ízt szintén el lehet venni. A nagyon ven marbahust puhára lehet hirtelen főzni a következőképen: Midőu a hus lehaboztatik s legnagyobb forrásban van, mint. egy 3 font husra két kanál erős rozspálinka töltetik. A hus, ha a legvénebb marhából volna is, jly esetben hirtelen megpuhul, attól pedig nem lehet félni, hogya pálinka megérzik rajta. Pálinka hiányában erős boreczet is jó. A zsír kifőzése. Beállott a disznóölések ideje s az egész évre szükséges zsirt is kiolvasztja a gondos gazdasszony. Ámde olvasztás és olvasztás közt nagy különbség van, s hogy a zsir jó, tiszta ízü legyen, nagyon sok függ annak a kifözésétő], illetőleg kiolvasztásától. Hogy tehát a legjobb izü zsírt'a tegyünk szert, igy bánjunk az olvasztás sal : az olvasztás előtt mintegy negyed kilónyi darabokra vagdalva a szalonnát vagy hájat, forró vizbe hányjuk körülbelül'csak annyi időre, a mennyi idő alatt a hig tojás meg szokott főni. Ekkor kiszedjük és ki engedjük hülni s aztán kiolvasztjuk. A ki még finomabb zsina akar szert tenni, amely ak::ír vaj gyanánt is használható, - az igy tegyen: öntse a mondott módon kiolvasztott zsirt azon forrón egy hideg vizzel telt tágas, tiszta faedénybe, - miközben azonban felette óvatosan járjon el, mert a zsil' erősen serczegni szokott, miért is szemére, kezére vigyázzon az ember. A viz az edényben a szélétöl legalább jó arasznyira legyen. A vizbe öntött zsil' előbb leül, miközben átmosódik s ugy jön fel megint a felszinre, a hol m egalszik. Nagyon jó még a zsir ízére nézve, ha olvasztáskor minden öt kiló zsirra körülbelül félliter jó, tiszta tejet öntünk s aztán ezzel együtt olvasztj uk ki. Hogy a bélzsiradékot a finom zsirnak nem szabad közé olvasztani, azt mondani sem kell. A szappaIÚiizés két jó módja. Az egyik ez: Vegyünk 7 liter hamulughoz, melyet előtte való nap leforr~ztunk 3. klg. szódát, ' /2 kIg. oltatlan me szet, forraljuk fel és főzz ük 'l, óráig; ha a tollat belemártva leeszi, akkor jó ez a lug; ha leülepedett tegyünk fel minden 1/. literre egy lj. kig. zsiradekot, melyet azonban esak akkor tegyünk bele, ha a lug felforrt. Filzzíik 21:'2 óráig folytonos kever'és mellett, tegyünk r á sót, m~g el nem válik az aljától. A főzés kezdetétől fogva mden ~/. kIg.-ra If o liter hideg szódás lugot öntöges. sunk ala, a sóval forraljuk egy óráig. Ha egészen elhagyta. a forrást, szedjük le a szappant, az aljat önt~uk kulon. ~ fehér szappant ismét tegyük fel, minden • kig-hoz l. hter szódás lugot vegyünk s forraJjuk 3j. óráig. Ha egészen elhagy~a a forrást, szedjük le ~ fehe~ sza~plLnt vizes ruhás form ába, az alját öntsük a máSIk aljához, és ha azt akarjuk, hogy az süriíbb legyen, fözzük még egy óráig. A második mód ez:
Irl
190i. januáI' 20.
:3 liter folyóvizhez vegy ünk lj. kig. szódát és Ih liter oltott meszet s forraljuk fel, hogy lL szóda elolvadjon; másnap lL lugjára t együ nk J kIg. zsiraclékot, főzzük 3 óráig sóval, válaszszuk el és merjük vizes ruhás formába. Az alját öntsük más edénybe, durva ruhához ez s jó lesz.
Szerkesztői
üzenetek.
A szolg.ilaLtal kapcsobtos kérdésekre a szerkeSztő. ség nenl válaszol. B. csenuőr. A kérdéses és mÍlrczins vagy április havában megnyiló fürd6t, ha az ol'vosilag javalva van, orvosi bizonyit"ányoyal támog ..tott és az örsparancsnokságnál kihallgatáson előauandó kérelllle alapján, igénybe veheti. A szabadságon felül, melyet az ol'vosi bizonyih·ány alapján a kerületi parancsnoksiÍg engedélyez, szükséges, hogy elegend6 pénzzel r endelkezzék. Az elIIttá., nevezoteRen: lakás, étkezés, világitás, mos~s és kiszolgálá. dija havon kint 75 korona, a fürdő kedvezményes használata, valamint az orvosi dijak 30-40 koronájába kcrruhetnek, minélfogva J 10-120 korollával kell r endelkezn ie. 2. Ezen kérdése tisztán szolgálati természetű lévén, azzal fOTdl11jon elöljáró szakaszpal·ancsnokságához. GUga János. I. A kérnnak íJején közru rré teszík. 3. Az ipar· iskola hÍtTolll oszt!;lya magasabb loku. 4. Le kell t ennie a két osztályról a vizsgát. 5. A fogyasztási adót llleg kell fizetni. Hogy mennyit, azt ott hely bec j obban megludhatja. 6. A polgári rnhát nem szabad viselnie.
Himamenti ö r s vezető. 1. Kérdése szolgálati ügyet érint ennélfog,·a nem válaszolhatunk. '1. Dsidás " helye •. A. jál'ásőrlUester. A l<érdéses terv&krlll bir.tosat még most senki sem mOD dhat.
SZÁM REJTVÉNY
3 13 3 3 13 3 4 13 3 Ezen "zlÍ.mok ágy helyezondők el a fenti koozkákban, hogy bármely ir,\nybau olvasva egy és ugy..nazon ösezeget adj ák. Megfsjté.i határidő: 1907 január 16. A megfejtölt között egy értékes könyv lesz kisoraolva.
Lapunk 1. szú,múba,u közölt képtali>ny helyes megfejtése:
.A
".í,' .,erelme oly
csapollgó, utját .~ha scm tuc/ja más.'
Helyese n megfejtették: Anik János járás6rmester és neje, Debroczen; zalatnai ÖTS; Ocskó Mihály csendőr, Dorog; móri örs; Gerz6íl G~· . csendőr, ez. örs vezető, Lexruann 1\'1, pl.". csendőr H el'encs,öl gy; Szabó I stván IV. csenuör, Győr; aroesli Gyul~ pr. csendőr, ez. örsvezető, Gödöllő; Tóth örsvezetöné. Hajdu . szovát; jarkováczi örs; Vérlesi I stván örsvezet6, Siklós; örkényi
:::~d:l~J~~:'Si
fh'B;
Zólmai }\'[n.rton
osendőr, Algyő, belényesi
A kiso1'soll jutalmat Szabó lslváll IV. csendőrnek elkülclöttük.
Cyől'lJe
_ 1907. január 20.
-=-:.=::.
--.--=----
CSENDŐRSÉGI LAPOK
HIVATALOS RÉSZ. Curiai diintvények. A községi biró és közs égi jegyző ellen hivatali kötelességü~re vonatkozólag állitott ténynyel elkövetett rágalma.zas a Btk. 270. §·ának 2. pontja szerint hivatalból üldözendő s a Btk. 260. §-ában meghatározott bűn cselekményeIbirálása ilyen esetben az 1897 : XXXIV. t.-cz. 17. §-ának 3. pontja és a kir. Curiának 85. 8Z. döntvéllye értelm ében első fokban a kir_ törvényszék hatáskőr é b e tartozik. (Curia, WOO. szeptember P6. SOUS/W6. sz. (I. Ilf. Bt.) Vádlott sértettek kocsiját meg&.llitotta, «hop, állj» szavakkal, az megállott, a kocsib ..n ülők a vádlottakat megismerték s rövid szóváltás után tovább hajtottak ; a kocsimegállitással a sértettek elfogatása vagy letartóztatása, vagy személyes szabadságuktól bármi módon való megfosztása nem eszközöltetett. (Curi(/" 1906. novembe'/' 20. 10,243;f)06. sz. () . II. Bt.) A községi kép vise lő- testület gyülésén annak valamelyik tagja által tett rágalmazó állitás nem részesül a Btk 266. §-ában biztositott büntetlenség kedvezményében. (Curia, 10(16. deczember 5. 10,755/{)()6. sz. a. L Bt.) Feltörés fogalm a. A Btk. 3:36. §-ának 3. pontja alá esik az a tényállás, mely szerint a vádlottak a sértett részére szállitott bor- és sörküldeményből a hord6k ki· furása, továbbá egy söröshordó dugójának erőszakos beverése mdlett 40 K értékű italt, a nyilásba dugott szalmaszál segélyével megittak. (Cu?ia, 19C6. deczembm' 5. 10,7111906. sz. a_ IL Bt.) A Btk. 113. §·ának olyan kiterjesztő értelmet nem lehet tulajdonitani, hogy az inditványozási jog a nagyanyát a törvényesen kinevezett gyám ellenkező akarata esetében is megilletné. (Cul'iu, 1Uoo. decz. 11. iU,(J8L!D06. sz. a. L Bt.) A Btk. 165. §-a alá esik vá(il.)ottnak az a tette, hogy a marhák felügyeletével megbizott községi rendőrt, a ki a marhák önhatIJJlmu elhajtását a kapu bezárásával meg akarta hiusitarri, veszélyes fenyegetéssel hivatalos kötelességének teljesitésében megakadályozta. (Curia, 1906. decz. O. i0,759 '9U6. sz. a. II. Bt.) A Btk. 165. §-ában meghatározott hatóság elleni e1'ő, szak esetében a bűncselekmény be van fejezve, a hatósági meghagyás végre hajtásának megakadályozásával. (Cwria, 1006. április 10, 3882/9U6. sz. a. IL Bt.) Nem zá'1'j a ki a vádlottnak sulyos testi sértés vetsegeért való megbüntetését az a körülmény, hogy ugyan-
35
ezen tettéért a főszolgabiró a Kbtk. 75. §-ába ütköző közrend elleni kih ágás miatt jogérvényesen elitélte mert e~ ~supá~ ~. közrendet sértő verekedés, tehát a fős~olga bIro bataskOl'ébe tartozó kihágás miatt, de nem a sértett személyét é rintő testi sértés miatt történt. (CHda. i m6. 11OV. 21. iII,294/9C6. sz. a. IV. Bt.)
Uj iirsiik felállitása. A III. sz. csendőrkerületnél : A Pest·Pilis-Solt·Kiskun vármegye monori járásában Gombán, biai járásában Tinnyén 5-5 fővel felálliiott gyalogörsök szolgálati működésüket 1906. deczember 8-án, a kalocsai járásban Bogyiezlón működött kűlönit. mény örssé alakulván, öt fővel, a Szabolcs megye tiszai járásában Eszenyen, négy fővel. a bogdányi járásban Kótagon, öt fővel felállitott gyalogörsök szolgálati mű köd ésüket folyó hó J ·én megkezdették. Az V. sz. csendörkerületnél: A NógI'ád megye gácsi járásában, Als6szteregován felállitott gyalogörs 1906. deczember hó 7-én, a Bars megye aranyosmaróti járásában, Garamszentbenedeken és Zólyom megye beszterczebányai járásaban, Erdöbádonyon felállított gyalogörsök 1906. deczember l-Vél 5-5 fővel szolgálati működésüket megkezdték.
KiiWnitmény felállitás. A Pest-Pilis· Solt-Kiskun megye gödöllői járásában Zsámbokon öt fővel felállitott álland6 különitmény szolgálati működését 1906. deczember 28·án megkezdette.
SZEMÉLYI ÜGYEK. Kineveztettek : Az 1906. évi november 24 én kelt 9258 Abt. 1. sz.
hadügyminiszteri rendelettel a II. sz_ csendörkerület állományában próbaszolgálatot teljesitő Lenharlovit.~ Károly, Jelinek Sándor és Fallenbiichl Vilmos hadapród próbacsendőr czimzetes örsvezetök, ta?·talé/cos hadapr-6d· tiszthelyettesek ké.
Megbizatott. wehrfesti A?'mandola Vladimir, r. sz. csendőrkerület beli hadapród-tiszthelyettes, a III. sz. csendőrkerűletbe való egyidejüleges áthelyezés mellett, a székelyhidi szakaszparancsnolcság ideiglenes vezetésével.
Átbelyeztettek : Szerdahelyi László, a kassai III. honvédkerületi parancsnokság törzséhez tartozó, a IV. sz. csendőrkerületi parancsnoksághoz beosztott és Kalehe?' Árpád, a szegedi II. honvédkerületi parancs· nokság törzséhez tartozó, a II. sz. csendőrkerületi pal'ancsnoksághoz beosztott 1. osztályu százados-hadbirók kölcsönösen.
CSENDŐRSÉGI IJAPOK
36
-- - -
-
Okiratilag megdicsé·l'tettek:
kiJ'. hOJ1l'édelmi miniszlu ré.~zé)'ől: .szalai Imre V. sz. csendörkerületbeli csendőr, egy .It
nl.
gyermeknek, saját élete koezkRztatásával, n tüzbalál · tól való megmentéseért.
JJ.z V. sz. csendőr'keriileli pWI'Ctncsnoks(ig részéről: Majczik J ózsef ez. ő rm ester, H/t,Szágh Dénes és Cziglan János esendőrök, az 1906. evi szeptember 2. és 8-án a pozBonymegyei Cseszte községben kiütött tüzvész alkalmával az élet- és vagyonmentés körül kifejtett buzgalmukért, valamint a közbiztonsági szolgálat terén kifejtett eredményes müködésükért; Varga DániaI járásörmester, 20 évi csendörsegi szolgálati ideje alatt, a közbiztonsági szolgálat terén kIfeJtett eredményes tevékenységeert ; l'ankó Lajos járásörmester, 18 évi csen dőrségi szolgálati ideje alatt tanusitott eredményes tevékenységeért és szorgalmáért, nemkülönben kifogástalan magaviseletéért.
Nyilvánosan ruegllicsértettek: Bod//ár' András. Olrih János III. és l'áborszky István V. sz. csendőrkerületbeli jál'ásőrmesterek, a fl. Rákóczi Ji'erellcz és bujdosó társai hamvainak a magyar haza földjébe Kassán, illetve Késmárkon történt eltemetése alkalmával lefolyt országos ünnepélyen a rend fentartása körül kifejtett odaadó tevékenységükért, IL hom'é-
de/mi
m'ini,~ztel'
állal.
Elótéptettek : 1\J07. január hó l-vel; Jurin István, luáJlYOs István, .Mag!Jori 1!'er en cz, Oláh Péter és Sző,;" József, IL sz. csenclőrkel'Ületb eli ez. örsvezetök, Moosman/l BéJa III. sz. csendőrkerületbel i csendőr cz. Őrmester és H(')'l/Iall11 Pál szintén IlL sz. csendőrkerületbeli ez. örsvezető, örsv6Jelő/;ké; Az öt évi tényleges szolgálat betöltése után: Bende Gábor, D/'ndek András, Xukulu András, l'amá, József, M/illel' l\ároly, D. Forga János III., J'-ltlÓ Bálint, Bolh Márton, Papp György, hw:,e Dén es, Kun;,I. GábOl', Nagy Mihály, Lázár László, Ily és Sándor, Vitályos György, Gencsi J ózsef, . Szak(íc.~ Lajos, l ffike Gáspár, Bull Mihály, Daróczi Mihály, Nagy Gergely. Simon Gyula, Szrj"ke Elek, Albe?'l Dániel, EI'ős Albert, Szabó Istváu, Li ná?'d ,József, László Anto,l, Sárközi J ózsef, Molnár J ános, Rotá/' S:i.ndor, Molnár András, Péterfi Mihály, B ogáli Péter, Kovác., Sándor, fI-is/lál Gergely, Jvlikló s Bódog, Vitos Ádám és fi-íJJ/pán Simon. VII. 8Z. csendőrkerületbeli esendőrők, esendő/ o zetőkki.
1907. január 20.
-
-::-~=
czil11zeles örsve-
Katonai s2;QIgálati jellel elláttattak: 12 évi szolgálat után: Tábot'osi Sándor járásőrm estel', Temér'dek András ny.
~-
-""'::--==
ez. őrmester és Balla Zsigmond csendőr ez. örsvezetö, a ll. Legaza Dániel csendőr és Mártoli István örsvezető, a III. sz. csend6rk el'Ület állományáuan . Járórvezetői jelvénynyel elláttatta]{: Gyö'/'kös Sándor, Kiss Pál, Bazsika Ferencz, Kádi Józse f, Knorr Sándor, Selmeczi Pál, IV. Onyilra Gábor, l'oók Mózes, Vel1czel János, Sorbán Józse f, Ádám János, Egyed Ignáez, Bnllásch Mihály, Bucsi 1!~erencz, Ba'd ók Miklós, Izsák János, Rakolcza György, Gerendi Sándor, Bálint Márton, Szabó Károly, Pakt~c.~ Dénes, Ribl/rik ,József, Magyari Ferenez, Ba1'los Gyula, hilöl' János, Bencze József, Szőcs Dénes, Veres J ózsef és Szőcs Dénes VII. sz. esendőrkeriiletbeli ese nd ő r ök.
É l etmentési jutalomdi.jban részesiiltek: Az 1906. cleczembel' 3-án kelt UO,92C Ill. cl számu belügyminiszteri rendelet alapján, két egyénnek a tüz haláltól történt megmentéseért, Szőke József és II. Hor váth István csendő r ez. örsvezetök, a III. sz. csendőr kerület állományábo.n egyenk ént 511-50 koronával. N évváltoztat<ís. Az J 906. deczembe~- G-án kelt 11 O, 1,7!) III. számu belügyminiRzteri rendelet alapján Lt'icl,tmwln TJajos III. sz. csendőrkerületbeli próbacsenclőr vezetóknevé t "Lt~kács"-ra változtatta. llázal'lságTa lépett : Az 1. sz. ese ndőrkerül etn él: Cú/d Sándor örsvezetö, 1906. deczember ~6·{m Oláhpéterjakon, Csil;i I3el'tával.
PÁLYÁZATOK. Egy fogházőrmesteri állás a pestvidéki kir- ügyeszségneL Fizetés pótlékkal ~JOO korona. IJakpénz pótltikkal 300 korona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irás ban. Kérvények a pestvidéki kir. ügyészséghez Budapest IV., Semmelweis-utcz!li 6. az. Három hivatalszolgai állás a m. kir. államvasntak igazgatósá áuál Budapesten. Fizetés 700 korolIa. Lak pénz 300 korona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. A katonaságtól közvetlenül, a szolgálat folytonosságának megszakitása nélkül avasuti szolgálatba átl épő katonai altisztoknél véglegesitésük alkalmával, a katonai szolgálatban töltött idő az alap szabályszerü utánfizetés havi részletekben leendő befizetése mellett. nyugdijjogositó idejükbe beszámittatik_ Kérvények a m. kir. államvasutak igazgatóságához 1907. évi janu ár hó 31 -ig. Egy hivatalszolgai állás a nagyvárad-vidéki járásbiróságnál. Fizetés 500 korona. l.'örvényszerü lakpénz. 'rermészetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények !l nagyváradi kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi január hó 28 ig.
