r. évfolyam.
B udapest, 1907. január IS-án.
2. szám.
CSENDŐRSÉGILAPOK Szprk('sz li
t'~
kiadja
ll.
M. kir.
ELÖFIZE'PÉSI ÁRA : F élévre _ _ 6 koro n a. Egé sz évre 1 2 korona.
A
Negyedévre
csendőr ök
3 korona.
C~c ndőrs(\(Í
Zsphköny\ szerkeszlü-hizntl sága.
ftlegjel6nik \ mindon vasi\rOllp.
el mebajairól.*
Irt.: dr. Pó ndy Ká l,,,",! a lipótmezei m . kir. áll. elmegyógyitó iutézet főo rvosa.
Az 1906. év végén Panajott tábol"Dok úr ő m éltósága, mint fl, cs~ndőrség fdügye lőj e kérdést intezett az állami elmegyógyitó·intézethez, hogy a jelenleg ott lévő cseod· ő rökn ek, vagy volt cBendőröknek miféle elmebaja i van· nak , h ogyan szerezték azt 8 mi módon lebet,ne ezen bajok ellen védellezni? Ezen kérdésekre már alk almilag hi vatalosan kidolgoztam egy vázla.tos felel etet, de természot es, hogy az nagyobb igényü o em leh atett, biszon csak öt az in tézetben l evő csen dő rr ő l volt ben ne szó, n. monnyit a li pótmezei elmegyógyitó intézet 570 férfi betege I, özött fl kérdés feltevése idej én találtam. Nem gondoillattam, hogy a többi á1lami elmegyógyitó intézetek b ő l b eérk ező anyag bi ztosabb következ tetésekre vezel>,sen.. mert a három más állam ~ intézetbeu együttvéve sincH annyi férfi· bet eg. mint a Lipó tmezőn, más· r észt a cs e ndőrökne k az elmegyógyitó intézetben való megl e h e tő s ritkaságát bizonyi~ia az, hogy az állami elmegyógyintézet ek 1(103. évi müködbséről szóló jelen· tésben 2017 férfibet eg között csak két cse u dőr van fcl· tüntetve. (A többi években a cse n dőrö k pén zügyől'ökkel vagy katon ákk al vannak összevéve.) Kettő a 201 7 kö· zött csak 1'10 % ·ot jelent. E z t ermésze tesen egyáltalában nem világitja meg azt a hérd ést" milyen gyak ori az elmebaj a csendőrök közö tt, csak azt m ondja, mennyi csendőr van az állami intézetekb en . A csendőrök elmcbajainak gyakoriságát biztosan azon adatokból leb etne megállapitani, bogy elmebetegség czimén bány csendőr lett hosszabb, l övidebb időre ezen szolgálatra képtelenn ek kimut atva. E z a szám ism ét nem ad felvilágositást az elmebajoh minőségéről, azok okairól, lefolyásáról s igya védeI!ezés módját illetőleg sem ad tanuságokat, pedig hogy nem csak a csend őrségnek. ele az egész társadalomnak nagy érdeke, hog)7 a csendőrség szolgálatát józan fővel, kifogástalan ép észszel teljesitse, magyarázni felesleges. Össze leh et hasonlítuni ezen dolgo t a vasutasok elme· bajával; az elmebajos váltóőr vagy vonatvezető a leg· i< E kö zlem ény az alkoh olizm us és a nellli betsgségek elleni védekezés czélj ~bóJ megirandó s a csendörörsök~ek. kladandó m(1 előtanulm ánya melyet azon megjegyzéssel kozlunk, hogy az abbau azük8Óge~nek j elzett pI·,eventiv óvintézkedé~I:,;,.~.g. nagyobbrészt már korább&n m egtétettek.
SZ ER K E S ZT ÖSEG ÉS K I A D Ó HIV ATAL
Buda pest ,
IV. E gye tem-utcza 4 sz.
szöm yübb szerencsétlenséget okozhatja, a mint jly esetek t örténtek is, de a csen dört még kevésbbé támogatják az intézmény többi részei, az még inkább magára van utalva, r endelkezésére veszedel mes fegyverek állanak. egy félreértett viselkedés, egy az agyvelőn átfutó k épzelődés a legnagyobb szer encsétlenség forrása lehet, más részt bogy az agylág.yult vagy ezen bajnak csak ke zdő tiineteit mutató ca e ndőrt ilyen szolgálatra a,lkalmazni teljes képtelenség, szintén világos dolog. Ezekl' rt érdemesnek látAzott az emlitetteknél biztosabb fo rrásból meritve ezr.el a kérdéssel foglalkozni. Rendelkezésemre állott a lipótmezei elmegyógyitó intézet neh a cAend ő rség megalapi tásá,jg viss zanyuló anyaga, 25 év alatt mintegy HOOO eset. Ezek I,Özi.itt f,O csendőrt, vagy volt c:sendő r t találtam. Ezen nagy részt épen a katom1i kórházak igen gondos k6rleirásaival is felszer elt, szallOn osí munkával készült anyag, a feladat megold ásánál már é r tékesithető a.nysgot igért. Igyekezni fogok ezen adatokat lehetö sok oldalról megvilágitani. Mindenekel őtt a ];ülönböző elmebajok szerint csoportos iLom az eseteket : S7,iot e ijesztő el'edmény, hogy a '!J5 éu alalt a Lipót· II/<,zőn (eluelt .50 csendó',. közöl/. '28 ualt cl pcrml!Jticu." tehát 56%. A hadeTőnek kiválogatott, valószinüleg testileg lelkileg legértékesebb anyagából tehát az elmebajosoknak jóval több mint felét ez a szörnyü betegség pusztitja el. Tanulságos ezen eseteket röviden egyenként is megismertetni. 1. L. L 45 éves, nős csendőrbadnl1gyot 1881-bcn vették fel az intézetbe, három hóna.p mulva meghalt. Baja állítólag sulyos meghülés után fej· és füHájásból kez dő· tlött, képtelen nagyzási téveszméi vannak, ő császár és király, a generálissimus, százezer millió pénze van, százezer millió lova, ezeket százezer millió bombával agyon löveti ; kardját az utczán bordárral viteti maga után. Szemizmai csak néba Jlkszálnak, bal pupillája renybébben reagál, mint a j obb, beh unyt szemekkel inog, ataxiásan jár, szótagbotlásn. van, epileptiformis Tohama volt. 2. K. E. 33 éves, nőtlen csendől"t 1883-ban elmebajból gy6gyultan bocsájtották el a katona kórb!lzból , 1884-ben ugyanonnan megszökött és egy korcsmában t111álták uj ra meg. 1889·ben négy hónapot töltött a, Lipótmezőn, bonnét az AngyaHöldre szállitották. Meg· vfln emlitve, bogy kevés pálinkát szokolt inni. balláb· szárán a sipcsont alsó barmadán heg van, melyről azt
CSENDŐRSÉGI =-LJcPOK -'O.-=' . állitja, hogy az lövés eredménye. Nagyzási, hipochondriás képzelődései vannak, I.) rabló közül tizet lelőtt, ötöt bekisért, emlékezése rosz, bal pnpilJája tágabb, mint a jobb, egyenetlenek, térdrefl exei fokozottak. 3. G. r. 37 éves, nőtlen csendőrőrm ester 1889-ben nyolcz hónapot töltött a Lipótmezőn, állitólag 17 éves kora óta csendőr. Fel van róla j egyezve, hogy iszákos voll, hogy in Bt/cella et Vej/ere e:rccdáll, 4-5 évig egy kö nnyelmü nősztJmélylyel élt együtt, megtakaritott pé nzét elpazarolta, szolgálati vétség miatt büntették. Már 1881.ben l'heumás fájásai voltak, fe lvételnél fibrillaris rángások vannak arczában, olvasásnál szó tagokat hagy ki, számtani müveletek végzésénél összezavarodik. nagyfokban demens, pupillái egyenlők, jól r~agálnak, térdreflexei fokozottak. Meghalt. 4. T. P. 26 éves, nőtlen csend őröl'svezető, hár om évig szolgált ft badseregben 188 1·ben syphilist szerzett, a miatt hál'Om bónapig k!.tona kór házba kezelték, 1889-1890·ben 19 hónapi ápolás után a Lip ó tm ező n halt meg. Esztelen nagyzásai voltak, térdrefl exei fokozottll,k. bal arczidege bénult, jobb szembogara tágabb, bal renyhébben reagál, j ellemző olvasási hibák. 5. M: S. :3~ éves, nőtlen ny. csendőröl'svezető három evet a katonaságnál, het,et a cse nd őrség n é l szolgált. Apja iszákos "olt. Ő maga bol't s:okolt inni, l 884· ben syphilis! szerzett, ez ellen négy hétig kórházban rendszeresen gyógyitották. Elmabaja miatt 1890- 189 J·b en ki lencz hónapot töltött a Lipó tmező n , a hol meghalt. Féleimi rohamai voltak, egész testében r eszket ett, testében két bogár táborozott, melyek zsigereit elpusztitják és őt megfoj tják. Arczizomzata petyhüdt, itt· ott ~ h or eás r ángásai vannak, beszédje akadozó, szótagbotlása van , szembogaraí tágak, merevek, fogait csikorgatja. (,. R. E. 33 éves, nőtl en, "olt csendőr 1890·ben öt h ónapig volt az intézetuen . Elbocsátása után három béttel ujra visszahozták. Fél év mulva meghalt. IH Eace/w et Vencl'e kicsapongó volt, nemi baját Poór kezelte, penisén kemény heg tapintható. Milliókról beszél, de azért elmegy irnoknak, senki sem olyan erős mint Ő, minden létező nyelvet beszél. Pupiliái differen sek, fényre alig, közelnézésn él renyhén reagálnak, szótagbotlás nyoma, paralysisre jellemző olvasás, fokozott térdreflex. 7. N. T. 27 éves, nőtlen csendőr 1887. márczius I I-től 1891. április l·ig volt az intézetben, hol általános vizkórban halt meg. Betegségének oka ismeretlen. Levert arczkifejezése és hangulata nem egyeznek, időnként szaggató fájások vannak vegtagjaiban, zavaros üldöztet ési téves zmélu:ől b eszél. helyben eligazodni nem tud, kés őbb bamba, gyermekes lesz, tisztátalan. Pupillái cgyenlőek voltak, jól reagáltak. Bonczolásnál a kemény es lágyagyburok nagyobb foku gy ulladását és agycedemát találtak. (Folyt. köv.)
====---,== 19=07 -)anuár 13.
A községi éjjeli I rta: Sol/é.. bm'.
őrökről.
cse nd őrfőhadnagy.
A szolgálati utasitás 27. §· ában a csendő r rendes szolgála ti teend ő i között taJáljuk az éjjeli őrök ellen· őrzésé t is, mely feladat, daczára annak, hogy a helyi re ndészeti ügyek csoportjába tartozik, különös fontos· ságánál fogva a csendőr l'endes szolgálati teenilői közé is felvétetet t. Nem minden ok n élkül történt ez, mert az éjjeli ő r ök m űködé s e tényleg felette fontos közbiztonsági ténykedés, s hogy azt annál lelkiismeretesebben végezzék, szükséges, hogy a község előlj áróságán kivül még a cse ndőr is ell enőrizz e ők e t ténykedésükben. 'l'apasztalati tény, hogy a mely községnek megbizható éj jeli őrei vannak, azokban éjjel sokkal kevesebb törvénysértés is fordul elő, mint azokban, melyek az éjjeli őrö k kilété· vel és minémüségével n em törődnek. Ez utóbbi községekben következéskép a csendőrnek is több tennivalója akad, mint az e lőbbiekben . Legtöbb községi éjjeli őr öreg, totyakos, iszákos, tehetetlen ember, kit az Isten jó torokkal áldott meg s szépen tudja J ézust dios érni, de mert már alig lát és hall, s mert lábai már megrokllantak, miatta éjjel akár az az egész községet is elvihetik. Pedig az éjjeli örnek, hogy működése eredményes is legyen, sok jó tulajdonsággal kell birnia. Legyen jó látása és hallása, lábainak a portyázást még birni ok kell, s fől eg legyen meg bennük a tisztesség és beosületesség, a mi következéskép a józanságot is feltételezi. Ha az örsparancsnok a szolgálati utasitás 15. §·a alapján a közigazgatási hatóság főnökénél időnként megj elenve, örskörletének közbiztonsági viszonyairól referál, terjeszkedjék ki arra is, hogy a község éjjeli őrei mennyiben felelnek meg a követelményeknek, B ha öregek, már nem látnak, vagy egyébként nem alkalmasak, javasolja a felváltásukat. Ne várjuk ezen intézkedés szükségességének bejelentését a községelőljáróság részéről , mert hiszen a legtöbb község már csak azért is türi az öreg, megrokkant éjjeli őröket, mert a követelményeknek teljesen megfelelő egyén a csekély dijazásért nem fog éjjeleken át őrködni, s mel·t ha ezen öreg éjjeli őrt, mint ilyent nem dijaznák, mint munkaképtelen egyént, a községi szegényalapból kellene ellartaniok. Szóval a községek legnagyobb része huzódik a pénzbeli kiadásoktól, s ha pedig egy panaszos a községházán lopásról panaszkodik, azzal állanak eléje, bogy miért nem vigyázott jobban ingóságaira. A főszolgabirótól se várjuk azt, hogy ő majd saját kezdeményezéséből fog a felváltás iránt intézkedni, mert hiszen ö éjjel a községeket nem látja, s így az éjjeli őröket sem ismeri. Természetes tehát, hogy a kezdeményezés e tekintetben csakis a csendőrségr e hárul, mert a községeket éjjel az portyázza, s így a viszonyo-
-
CSENDÓRSÉGÍ LAPOK
- ::- -
-~----:::::::::::=-==-
- - -:::;-..;.-=-=-
15
kat ő ismeri legjobban. Sok község, a melyik a pénz- dül, vagy többedmagával, s volt-e nála valami észrebeli liÍadásoktól tartázlwdva, az éjjeli őrt fi zethi nem ve h e tő holmi, zsák, batyu. avagy sem. akarja, soros éjjeli ő r ök et állit ld . Azaz ezen esetAz ilyképen táj ékozott csendőr további teendőj e lényeben a község lakosai sorrendben f~lváltva őrködn e k gesen meg von könnyitve. a közbi ztonság felett. De még ha nem is üldözné nyomon a csendőr az Ezen módsz er is beválik, de csak akkor, ha az éjj eli illető gonosztevő k et, hanem a bűncsel ekm ény ről csak őrködést, külö nösen mezei munka idej én, nem gyerekek azok elkövetése után értesi:iJne, akkor is fontos támlátják el, hanem felnőttek, és pedig legalább oly kor- pontot nyujthatnak az éjj eli őrök a csendőrőknek arra ból, m i c1.őn a tanuságtétel és eskü tőlük már elfogad- nézve , hogy melyik rovott mlutu egyén volt távol , vagy ható, t ehát ha legalább 14. életévük et már betöltötték. érkezett haza a kérdéses idő ben, s így legalább tájéUgys.nis az éjj eli ő r, ha már egyébre nem is való, koztathatja magát a os endő r arra nézve, hogy a tettest legalább arra legyen jó, hogyatör vénys értők et meg- hol keresse. lássa, feJismerhesse, B ha kell, azok ellen tanuskodMert elvül tekin thetjük, hogy az idegen községbeli hassék. E czélra megfelel a nő is, mert elv égre a gono s ztevők rendszerint oly közeli községből valók a törvénys é r tőket, ha el Bem ijeszti s a törvénysél·tést honnan az éj leple alatt a büncselekmény szin helyére meg sem akadályoz hatja, mégis legalább annyiban mehetnek, s annak elkövet ése után onnan még vissza tartj a aggodalomban a gon osztevők e t, hogy hátha fel- is t érhetnek. Egyéb támpont hiányában tehát ezen közeli ismert etn ek . vagy hátha az éjj eli őr fehiasztja a község községekben kell keresnie a tettest. lakosait. Legtöbb éjjeli őr azon hiszemben van, hogy eleget Hogy a soros ~jjeli őrök hasznú lhatóságuk tekint eté- t esz kötelességének ha éjj el az órákat kiabálj a, vagy a ben a hivatásos, állandó éjjeli ő r ö k mögött állanak, az községházán virraszt. Hogy ezen felfogás helytelen, az t,erm é, zetes. Mert míg az esküt tett állandó éjjeli őr . az előbb mondottakból elég világos, Az órák kikiáltása hatóság i közeg, s így a törvénynek oltalma alatt állva ugyanis csak annak bizonyságául szolgál, bogy az 6r a t örv(\ o ysérlők k e l szembe n in kább van védve, 8 így ébren van , s igy ez az elavul t szokás legfelj ebb arra fellépósében bátrabb is, addig a soros éjjeli őr öket a jó, hogy az éjj eli ör az egész éjjelt át ne aludja. Hogy törvény hatósági közegekn ek n em tekintvén, nem is ez a rendszer a közbiztonsági szolgálatra mennyire semr észes iti a törvénysértókk el szemb en oly oltalomban , mi s, azt már beláttá,k azon helységek, melyek a kiáltozás hf\lyett meghagyják az éjj eli őrökn ek, hogy az úgyneraj nt amazokat, miért is ezek szolgálati fellépés esetán vezett ell en őrzési órát a kell ő időben és helyen igazit~8 ak mint magánszemélyek j öhetnek számításba_ Másr észt az állandó éjjeli őr ismer i már a csendől'ök inten- sák be, hogy ellenőrzés esetén portyázásuktól az ellenti óit, iSlIl eri a helyi viszonyokat, a rovott multu és őrz ő közeg szerezhessen bizonyságot. De hátrányos az éjjeli őr kiáltozása már azért is, szokásos büutetteseket,' s így sokkal tö bb szolgálatot t esz a csendőrn ek s a köz biztons ágnak, mint ft SOros mert a tolvaj igy jól tudhatja, hogy hol van az éjjeli Ő l', s munkájában mikor lehet zavarva, s mikor nem, éjj eli őr. Nézzük már most, hogy mi a feladata az éjjeli mert hiszen ha az éjjeli őr a község egyik végén kiabál, addig a tolvaj a község másik végén zavartalanul öröknek. Az éjj el i őr ö k hi vatása a község bizto nsága fölötti mííködhetik, sőt munkáját ráér csak akkor félbeszakítani, midőn már a közelben hallja a kürtölést, vagy kiáltozást. őrködés éjj el. E hivatásukat pedig a község éjj eli álIgazán sajátságos, hogy a mai modern korban az éjlandó portyázásáva l kötelesek betölteni. A portyázás ne jeli őrök még ily av ult rendszer szerint müködnek. csak a község fő utczájár a szoritkozzék, hanem a melVajjo n mit szólna hozzá a világ, ha a csendőr éjjel lék utczá k s a község végén álló lakóházakl'a is, s nem sipolva vagy jelmondatokat kiáltozva" avagy kürtölve m ell őze nd ő a kertek alj áb an való portyázás sem, mert a t ö r vé n ysértők onnan kö zelithetik meg és hagyhatják portyáznék a községben. Mindenesetre ajánlatos volna a közigazgatási hatósáol észrevétlenül a lakóházakat, pajtákat. ólakat stb. A rovott multu és szokásos bűnt ettesek, valamint a gokkal e7. en avult rendsze r bibáit is megbeszél ni, mert r endőri felügyelet alá belyezettek lakhelyei körül ezek csak azoknak áll módj ukban ezen nevetséges szo kásokn,t is kötelesek figyelő állást foglalni, hogy azok h onlété- megszüntetni, s helyettük lIlás észszerübb ell enől'~ési módozatoket léptetni életbe. ről , mikol'i és mi kénti hazaé l'kezésél'ő l s esetleg az Az éjj eli ől'ök kioktatása a község~ elölj áróság fe~: észrevett gyanus kö rülmén yekl-ől a jár őrnek mindenkor adata. Mert hiszen a soros éjjeli őröket a csendőr kl felvilágositással szolgálh assanak. Mert tegyük fel. hogy X. községben betörés t örtént, sem oktatbatll á. Mindazonáltal az arra alkalmas BS érdelIles áll andó s a j árőr a h elysz in éről elm en ekült go nosztev ők et nyo mon követi , s azok u község lakbázai között eltünnek. éjjeli 61-rel érdeMben áll a csendőrnek is foglalkoznia Ha az éjj eli őr ezek házai körül fi gyelö állásban volt, S a saját szolgálatát teszi könnyebbé, ha azt alkalomokvetlen észreveszi hazaerkeztü ket s a jár 6rt értesith eti, adt,án rövidebb-hosszabb ideig oktatásban, utbaigazitáshogy X. rovott .multu ekkor és el,ko r jött bazu, egye- ban részesiti,
16
CSENDŐRSÉGI LAPOK
Igy például ha a tűzesetek elharapóznak, s kül.~nö: sen II szalmafödeles bázak gyújtatnának fel, az eJJeh őrök kioktatása oda irányuljon, hogy kivált a még épen mal·adt szalmafödeles házak környékét tartsák figyelem· mel, mert nagy a valószinüség, hogy most ezek re ke· rül a 80r. Ünnepek közeledtével, kivált a korcsmák pinczéire és jégvermeire, a hentesek, mészárosok mészárszékjeire ügyeljenek, mert ezen időben ezeket szoktak rendszérInt megdézsmálni. Sajnos, hogy az éjjeli őr sarkalás ára a községelö~ járóságnak vajmi kevés fegyelmi eszköze van, buzdItásául pedig vajmi kevés előnyben tudja részesíteni, miért is legtöbb éjjeli ör közömbös, 8 csak akkor mu· tat némi hajlandóságot fokozottabb tevékenységre, ha egyik-másik magánfél jutalmat igér neki azon ésetre, ha ingóságait, avagy javait kár, vagy lopás ellen megvédelmezi. A gyümölcsösök tulajdonosai szoktak néha ezen rendszerhez fordulni, ha kertjeikben a gyümölcs érő félben van, s nem akarnak éjjelre külön őrt fogadni a gyümölcstolvajok ellen. Ezen különleges megbízatásnak rendszerint káros hatása van a többi lakosnak nyujtandó védelemre nézve, mert az éjjeli őr egyesek tulajdonát őrizve, a többiek őrizetét hanyagolja el; ezt tehát mindenesetre korlátozni kell, s ellenörzéskor a csendőr ne türje, bogy az éjjeli őr a kertekben, szőlőkben, csősz vagy szőlőpásztor szolg8.latot teljesitsen. Az éjj eli őrt legbatásosabban a csendőr tudja befolyásolni s ép ezért ügyesen ki is oktathatja. Az időközönként ajándékba adott egyegy pakli dobánynyal is nagyobb tevékenységre buzdíthatja. De az éjjeli őr mint besugó, is sokban kezére járhat a csendőrnek; jól teszi tehát a csendőr, ha a velük való érintkezéskor a jó bánásmódra is sulyt helyez. Szólnom kell még az éjjeli őrök ellenőrzéséről. Az ellenőrzésnek első sorban arra kell kiterjednie, hogy az éjjeli őr ébren van·e , s ha igen, hol tartózkodik; ha, pedig nincs ébren, úgy hol van? Különösen ez utóbbi körülmény mérlegelendő az éjjeli őrök esetleges feljelentéseinél, mert a büntetés mérvére nézve befolyással van. A csendőrnek mindenek előtt tudnia kelJ, bogy az egyes községekben milyen az éjjeli őrök ellen őrzési módja. Ha ellenőrző órával történik az ellenőrzés, úgy az éjjeli őrrel való találkozáskor tekintse azt meg, s vizsgálja meg, vajjon az a szükséges belyeken fel lett e húzva? Ha pedig a községben az éjjeli őr az órákat kikiáltani, vagy kürtölni szokta, úgy figyelje meg azt, vajjon meg történik-e ez; ha nem, akkor ezen mulasztás oka felkutatandó. Az éjjeli őr felkeresése egy községi közeg kiséretében történik, a ki ismeri az éjjeli őr kilétét és lakását.
1907. január 13.
E községi közeg társaságában a járőr betekint az éjjeli őr lakására, vajjon nincs-e ott, vagy hozzátartozói nem-e tudják, hogy hova ment. Ha b on nem volna, s a ~' ÖZ ségi közeggel a helység összes utczáit leportyazva seholsem találo á fel, s a község órája épen teljes órát mutatna, a csendőr megfújhatja jelsípját, hogy ha valah ol mégis ébren volna, jönne elő. E hivó jelre a csendőr az éjjeli őröket kitanithatja oly utasitással, bogy azt hallva vagy a sipjel irányába vagy hosszabb idő eltelt.ível, ha a hívó csendőrt már nem találnák, a községházára siessen ek, hol a járőr őket várni fogja. Ha az éjjeli őr n émi várakozás után a községházára jönne, megkérdezendő, hogy hol volt, s ba állitása elfogadható. úgy az éber ő rköd és r e való figyelmeztetés mellett elbocsáj tandó, ellene setben, valamint ha sehol sem lett volna feltal álható, feljelentendő annak hozzáadásával, bogy e llenőrzése mely községi közeg kiséretében történt. Az éjjeli őrök ellenőrzése továbbá ne csak szolgálatuk mikénti teljesitésére nézve, banem arra is kiterj eszten dő, vajjon az illetők n em-e czinkostársai a tolvajoknak, s egyéb gonosztevőkn ek, mert bizony ez nem ritka dolog, sőt sok esetben épen maguk az éjj eli őrök voltak a tettesek. A csendőr eziránti kutatása különösen akkor lesz helyén ha a lopások, betörések, éjjel napü·enden vannak, s az éjjeli őr ezekre n ézve felvilágositást n em tud adni. Ekkor feltehető, bogy vagy mint tettestársak vagy mint bünsegédek szerepeltek az . elkövetett büncselekményeknél. Leleplezésük módja az alábbi néhány példából tünik ki. Az egyik községben éjj el egy kereskedő üzletét törték fel. Az üzlet a község kellő közep én volt, s a mint az üzletben a pultról leesett zsebórán látható volt, a betörés éjfél után J órakor történhetett, mert az óra, melyet a boltos este felhuzott, az esés folytán ekkor állott meg. Ejfél után egy órakor a kereskedő mellett lakó tanitó hallotta, a mint báza előtt az éjjeli őr az egy órát kürtölte. A lopás tettes ei kézrekerültek, s ha a járőrnek fejébe szeget nem üt azon furcsaság, hogy az éjjeli őr ki épp a tett szinbel.se előtt kiirtölte az egy ó~·át mit sem tudott a dologról, pedig a lopott tárgyakat szekéren szállitották el, soha sem derült volna ki, hogy épen az őr volt az, ki arra ügyelt, hogy a betörök munkájukban ne zavartassanak. Egy másik alkalommal a falu lelkésze arról panaszkodott, bogy a házavégén levő luczernáslÍ.n éjjelenkint lövik a nyulakat.. Az orvvadász úgy került kézre, hogy a j árőr a községben fel nem talált éjjeli őrt lakásán kereste, hosszas zörgetés után azt bon is találta, de bekecse vér és víz foltokkal volt tele, s a gyanakvó járőr a szobában körülnézve ott találta egy tálban még a nyúlgerinczet, mit az éjjeli őr siettében már nem tudott elrejteni. Fentieket leírva czélom volt a csendőrök, s különösen az őrsparancBnokok figyeimét felhívni azon körülményre, bogy a közbiztonságra nézve mily nagy befolyással van
1907. január 13. az éjj eli őrök műk öd ése, s hogy az örskörletek jó közbizton ságának egy lényeges feltétele, hogy a közElégekben tisztességes, arra al kalmas éjjeli őrök legs'enek, s h ogy ezeket a cs en dő r mi nden a lkalommal pontosan elle n őr i~ze, s hacsak szerét teheti, oktassa.
É RDEK ES NYO MOZÁSOK. E g y elej lett megjegyzés, mint a tettes nyo lll ára yezető eszköz.
A csend őr úgy szolgálatban, mint szolgálaton kivül, min dig a legna!lyobb éber séggel , tartoz ik megfigY.'elni a körülötte tör ténteke1" hogy az észleltek et esetleg ~,dan dó alk alommal a szolgálat javára értékesithesse. Egy lát. szólag jelentéktelen megj egyzés gyakl-an olyan s2:álakat adhat kezébe, mely sulyos büntények kidet itésére vezethet. Alábbi eset is fény esen bizonyitja, hogy egy vél tlenül elejtett nyilatkozat minő hatalmas fegyver ül szo gál hat a tettes ellen, ha a csendőr az ilyen nyilatkozatot nem hagyja figyelmen kivül , hanem emlékezetének tárhá · zába szépen elraktározza és adandó alkalommal onnan szépen felszinre hozza. O. ől' m ester 1904 évi augusztus 20-án a kElskenyvágány u vasut felhasználásával K-ból R-be akart ut azni. Minthogy az állomáson még várakoznia kell ett a vonat megérkez ésére, belépett az áll omásD!LI levő ven déglő kül ön szobájába és aónak ablakánál ;figyelni kezdte az arra men őket, valamint a ki- és bejánókat. A vend églő helyiségébe többek között egy munkás ember lépett be kissé ittas é1lapotban, vállán egy nagy kampós botra akasztott batyuval. Az ember belépve, pálinkát rendelt, miközben az őrm ester tisztán ballotta, a mint a v e ndéglősn ek ezeket mondta; - Nézze csak G. úr, milyen jó bottal ajándlékozott meg, Ez ugyancsak ártatlan egy nyilatkozat és bi :~onyára ritkán akad oa valaki, a ki az ilyen nyilatkozatnak valami j el entős éget tulajdonitana, É s mégis ell a nyilatkozat vezet ett késő bb egy ' sulyos bű n cselekrnény és a t eltes kideritésér e. O. őr m ester n em tulajdonitott ugyan kezdetben valami fontosságot annak a nyilatkozatnak, de mint tapasztalt ember, a ki el ő tt e mellett mindenkor a szolgálat érdek e lebegett, mégi.s megjegyezte magának az elhan gzott szavakat, azt glmdolva, hát ha még valamikor haszn át veheti. A von at közben inrlul ásra készen állott és O. őrmes ter elfoglalt:1 belyét egyik kupéban. A mu n kás is be akart szállni , de miután most már teljesen it'tas áll apotban volt, a vonatve7. ető nem engedte felszáll ani, hanem erős z akk al letaszitotta a lép csőről. A vonat erre csakhamar elindult es rendes időr e R·be érke zett, hol O. ől:mester kiszállott, Máanap visszautaztában a vonatvezető panaszolta, hogy előz ő nap a vonattal. visszatérőben majdn em katasztrófa történt. Alig haladt ugyanis
17 a vonat három kilométernyire, valamÍ gyanus alakot láttak az előttük l evő sineken végig terülni é~ mid őn a vonatot nyi lt pályán megállitották, konstatáltt\k, hogy a si nek nn,gyobb területen telj esen be vannak födve kavicsokkal. Az akadály eltakaritása után l'ljból elindultak, ne alig egy kilométe rnyi távolságra i smét meg kell ett, a ,onatot állituoi. Ezuttal egy hatalm as, egy métermázsa súlyu I; ő feküdt a sin eken. Mindk ét eset ben csakis a személyzet rendkivüli óvatosságának köszönh ető, bogy az utasok kal teljesen megtelt vonattal nagyobb baj nem történt, Az őrm este r a panasz vétele után azonnal a helyszinére sietett és megállapitotta, hogy azon a helyen, hol a kö,et találták a sineken, a töltés két méternyi magas volt és mindkét oldalon mély árokkal volt határolva. A sulyos kÖ\'et, mrIy ott feküdt az árokban csakis hatalmas erejü ember czipelhette fel a töltésr e. A gyerm ekek szokásos csinytevése ez esetben tehát teljesen kizIÍrtnak volt te kinthető . Ki lehetett t ehát a tettes és miféle indok vez ethette arra, hogy a vonat ellen ilyen merényletet kisérelj en meg ? Miután a gyermekek csinytevése ki volt zárva, csakis bosszuról lehetett szó. De ki lehetett az, a ki ilyen borzasztó bosszut forralt a vonat ellen és mi okból tette ezt ? Az őrmes tern ek töprengései között eszébe jutott az a munkás ember, a kit a vonatvezető e rőszakkal akadályozott meg a felszállásban. És ezt mindjárt IIZ a gOI\dolat követte: valjon nem-e ez az ember követte el részeg fővel a cselekményt, hosszút állandó azért, mivel a vonaton eJutazni nem engedték? Ez a gyanu józan fontolgatás után nem látszott éppen alaptalannak; minden esetre a rejtélynek olyan szálát adta az iírmester kezébe, melyet érdemesnek látszott jól megmarkoIni. Csakhogy most meg nagyobb rejtély megoldása vám· kozott az őrmesterre. Ki hát tulajdonképen az a munkás és merre van hazája? Az őrmester nem ismerte, azel őtt sohasem látta és az állomáson sem tudott kilétére nézve senki sem felvilágositást adni. És most kezdődik az elejtett nyilatkozat fontos szerepe. Az őr mesternek most önkéntelenül is eszébe jutott a munkás által tett nyilatkozat: - Nézze csak, G. úr milyen jó bottal ajándékozott meg. G. ugyanis vendéglős volt egy a kérdéses állomástól mintegy négy kilométernyire fekvő községben is. Ha G. annak a munkásnak egy botot ajándékozott, valószinü, hogy azt ismerni is fogja. O. őrmester. midőn idáig jutott, következtetéseiben, egy perczig sem habozott, hanem a mi lyen gyorsan csak lehetett, G. \'endéglős höz sietett. Szin te elfojtott lélekzettel leste G. válaszát, m időn feltette előtte az.t a kérdést, hogy ismeri-e azt a munkás t, a kinek augusztus 20-án egy kampós botot ajándékozott.
CSENDŐRSÉGI LAPOK
18
- Hogyne ismerném - volt a vendéglős válasza - R. kövező volt az, B. községből. Hogy az őrmester most már B·be sietett, az csak természetes. Csakhamar meg is találta a kövezőt és rá egy félórára a bűncselek mény elkövetése teljesen tisztázva volt, R. kövező pedig mint tettes ft biróság elé került, hol aztán két évi fegyházra itEiltetett el. Lám, az a jelentéktelen, semmitmondó nyilatkozat milyen döntő szerepet játszott a tettes kideritésénél. Bizonyára, ha O. Öl" mester rá sem hederit erre a nyilatkozatra és nem jegyzi azt meg magának, a tettes kisiklott volna az igazságszolgáltatás karjaiból és a kiderítetlen zavarok egy újabbal szaporodtak volna.
ÁLTALÁNOS ISMERETEK. Az országgyülés. A választói névjegyzék. A törvény elren deli, hogy a választók névjegyzékbe foglaltassanak, a melybe a választásra jogosultakat hivatalból beirják és évről- évre hivatalból ki is igazitják. E végből minden tÖl'vényhatóság és minden oly város, a mely képviselőt választ, központi választmány t alakit. A képuiselőválasztások. Vannak általános választások és pótválasztások. Az általános választások ItZ országgyülés föloszlatásával következnek el, a pótválasztások, ha az országgyülési időszak alatt valamely okból a kerület képviselete megüresedik. Az általános választásokra a belügyminiszter tiz napi határidőt tüz ki, oly módon, hogy az ez alkalommal kibocsatott rendelet a hivatalos lapba,n való közzététeJétől fl választásra kitüzött határidő zárónapjáig legalabb harmincz napi időköz a váJasztások befejezésétől az országgyülés megnyitásáig legalább tiz napi időköz maradjon. A választápok napját a meghatározott tiz napi határidőn belül a törvényhatósá.g központi választmánya akként határozza meg. hogy az általános választások ugyanannak a törvényhatóságnak, vagy városnak területón egy napra tüzessenek ki. Minden választókerület a választás ve.zetésére elnököt, j egyzőt és li szüksoges számmal helyetteseket válasz t, a kikből megalakul a szavazatszedő küldöttség. A vá~asztókerületek községeiuek vagy város. r eszemek a szavazatszedő küldöttségek közt való fölo sztásáról, valamint szavazásuk SO rrendj éről (azonban mindig a választás székhelyének választói szavaznak először l) a központi választmány hirdetményt tesz közzé a választás előtt legalább három nappaL A választási elnök reggel nyolcz órakor nyitja meg a választási eljárást li kerület székhelyén . Ettől számitott fél óráig lehet jelöltet állitani, oly módon, hogya kerület-
1907. január 13.
1907. j(1n~ ár 13. CSENDŐRSÉGI LAPOK - ._- -..----------;:::- ~ ------------------
19
- - -:-
nek legalább t iz választója irasban ajánlatot ad be a választási elnöknek. Egyidejüleg minden szavazatszedő küldöttséghez egy, esetleg két bizalmi fél·fi jelöl endő. Ha csak egy jelöltet álli tan ak fel, azt az egyet jelenti ki az eln ök megválasztott képviselőnek. Ha több a jelölt, el kell kilencz órakor rendelni a szavazást és megszakitás nélkül folytatni. Az első községnél sorshuzás utján döntik el, hogy melyik jelöltre szavazók következnek először, az utána jövő községeknél a jelöl· tekre a szavazás fölváltva történik. A kik a maguk községével nom szavaztak, legutoljára jutnak szavazásra. A jelöltek személyesen tett, vagy sajátkezüleg aláirt nyilatkozatban vissza is léphetnek. Miután a községek a megállapitott rendben leszavaztak, a szava· zásra fölhivattak, s azoknak a községeknek, a melyek sorrendben nem jelentek meg, vala. min t azoknak a választóknak is, a kik köz· ség ükkel nem szavaztak, módot nyujtottak a szavazásra. a választási elnök kitüzbeti a zárórát, a mely legalább fé lóra és legfölebb két úra lehet. A záróra elteltével már csak a küldöttségbeliek szavazhatnak. Minden szava· zatszedő küldöttség j egyzőkönyvet vesz föl, elnöke a szavazók névsorát lezárja, három példányát és a j egyző könyvet a jegyzővel együtt aláü-ja. A mikor a választást az ösz· szes küldöttségek előtt befejezték, a választási elnök a küldöttségek tagjai előtt a sza· vazás végeredményét összeállitja. Az a jelölt, a ki a szavazatok általános többségét kapta, orszá.ggyülési k épviselővé választatott. Ha az általános többséget egyikük sem nyerte el (az időközben visszalépett jelöltre esett szavazatok is beszámitandók), a legtöbb szavazatot kapott jelöltek között uj választásra kerül a sor. Ha a két j elölt egyenlő számu szavazatot kapott. vagy egyikük az uj határnapig meghal, nj választás történik. A szükebb sza· vaz{"snál, ha a kétjelöJt egyenlő számu sza"azatot kap, köztük a sors dönt. A választás egész lefolyásáról jegyzőköny vet vesznek föl, a mely három példányban állitandó ki. Egyik a megválasztott kép· viselő (ez szolgál neki megbizó levélül), a másik kettőt a központi választmány utján a belügyminiszter és a törvényhatóság részére. ITépvisel őnek választhat6 mindenki, a ki választó. ha életének huszonnegyedik évét be\öltötte, az ország valamely képviselőválasz tói névjegyzékébe fölvétetett és ha képes megfelelni a törvé ny rendelkezésének, mely szerint a törvényhozás nyelve a magyar. Nem választbató képviselőnek az, a kit gyilkosság, rablás, gynjtogatás, lopás, orgazdaság, okirat~ bamisitás, cSIllás, bamis bukás, hamJs esku miatt jogélTényes itélettel elm araszlaltak; nem választbatók a birák, az ügyészség tag· jai oly kerületben, a melyre hatáskörük ki · terj ed, hasonlóképen a főszolgabirák és szol· galJirák is, ba a választás elött három het· tel még hterjedl hatáskörük a kerületre egészben vagy részben . A választás es a .sza· vazatszedő bizottság elnöke abban fi kerulet· ben, a melyben tisztét viseli, képviselővé nem választbató.
20
CSENDŐRSÉGI l JAPOK
A hépvi"l'lőhJz alal,uldsa. A '/'/legeLlalm/ds.
A.
l(epvi-
selől, a megjelen ésre törvény által . en~e de,tt, ne~y, n a~ harmadikán d élelőtt tiz órakor fl kepVlsel ohaz ulest~r
mében összegyülnelt. A legi dőseb b tag, mmt lw reln ?k, elfoglalj a az elnöki széket, a le~fiat>lJabb hat ta.g , ~mt korj egyző l; , a j egyzői tisztet töltIk be. A. k,or,elnok ert~ siti a képviselőh et az országgyüJés me~.nrItasanah ~ elre ről és időpontj áról , hitüzi annak az ule.snek a~ IdeJ et, a melyen a Ház az országgy ülé~ megnyJtá~a, u tan m ~g alakulását előkésziti . Az ünneplos megny ltasr~ a .kepvi.elők a ko relnök vezetésével mennek. Az orszaggy,ulest a király vagy megbizoitj~ nyitja mag, a, mi ko~ tronbe szédet mond, a melyre nllndkét Haz ta n ~c~~ oz~,sal meg' kezdésével külön fölirattal vál aszol. A kepvIseloház a la kulása végett kitüzött ülésen a korelnök bemuta!ja a választáso k érvényessége ellen heuyu.ltott Yugy attett kérvényeket vagy az ezehe von3ot~ozó b atározat o~~t. :Fölhivja a képviselőket, hogy megblzó level,uket a~J ~k át. Ha a a megvizsgált mei(bizólevelek a kep vlseloh az általános többségét teszik a Húz megválaszthat.la ti sztviselőit . Először külön , titkos sza\' azás utján, általános többséggel elnököt választanak az országgy üles egész tartama ra. Együtt választj ák a két alelnököt.. együtt a hat jegyzőt. a kiknek számát a Ház szapol'l th atja .1S. Megbizasuk csak egy ülésszakr'a szól. Rend esen mmdenik pártnak és a hor vát kép,.isel6knek egy-egy tagj a helyet kap a j egyzők között. Ezután választják meg a háznagyot, szintén csak egy ülésszakra. A választások bejeztével a t i sztvi selők (a kiknek nevét a ko rmany a királynak bejelenti) elfoglalják helyüket s ezzel a H áz megaloJmlt. A tör vényszerü h armincz n ap elteltével külön j egyzékb e fogla. ják azoknak a kép viselő knek a n evet, a kiknek mandátuma ellen kifogást n em emeltek; ezeket a képviselőket végleg igazolják. A képviKelőház tisz/viKe ló'i . Az elnök: a Ház első tisz tviselőj e, a ki a képvisel őház at kifelé képv iseli, érintkez ik a kormánynya!. Vezeti a tanácskozást, ügyel a rendre. Bemutatja a H áznak a beérkez ett irományo kat. Fölteszi a kérdést és kimondja a határozatokat. Ji' eje a H áz összes választott és kinevezett tisztvisel ői· n ek. Az ülések idej ének kihird etéséről gondoskodik. A tan ácskozás rendj e érdekében mindig szólhat, sőt ha a tagok II rendtől eltérnek, köteles is szólani, a miben őt meggáiol ni nem szabad. Akl1clályoztatása 6aetán te endőit az alelnököl; valamelyik e végzi. A jegJJz ók. Szerkesztik és írják alá a j egyzőkö n yvet, olvassák fel az iratok at. följegyzi!> és fölhívják sorban a .szólni kivánókat és összeszámitják a szavazatokat . Nyilvántartják a H áz iratait és nyorntatványait. Külön öslm arra ü gyelnek, hogy az iratokon és .nyomtatvány okon hiba n e essék, az eredeti s zöveg től el ne térjen. A háznagy . Felügyel a képvi selő h áz épület ére, h elyi· ség~ i:e , ingóságaira és minden anyagi dolgaira . A H áz tagJalDl1k hivatalos ünnepségek alkalm ával való elheJ ye z ésér ől gondoskodik, Inkásai kat nyilvántartja. Az elnÖkn e,k a renel és csen d fö ntartására, a nyilvánosság. na~ es a ,tanácskozás .szabadságának megóvására tett lDtezk ?d és e l ~en Yég rehaj~ó I,özege. Az országgyülés fölo~zlatasa utan IS tart h Ivatalos müködé,e, a m ir ő l az uJonn an összeü!ő H áznak számot adni tartozik. A szü' net alatt a belügyminiszter felügyelete alatt áll. A, lcép,vi$el~h áz osz.ldl!Joi és bizolt.~(Í:l l1.i. A tan ácsk?zas targyamak elokéezItése az osz\áJyokban és a blzottságokban t örténi k. A Ház megalakuIasa után az elnö~ és az ale!n.ök. kivételével, sorshuzás utj án kilen cz osztalyra osztatlk fol. Megv álasztj ák a bizottságokat, a
1907. januM 13.
m elyek megbizatása csak egy ü~éss~ak~:a s.zó1... A bizott· ságok a következők : igazságügyl, penz~ g!l , k.ozl el~e deBI : n a plóbiráló közigazgatási, köga~ daság~ e~ j ?ld~lvele sl bizottság (26 tagi(all, közokta~ásl, k.érvenYJ, ve dero , men· t elmi, vizü gyi és zá~'s~á~ad~sl b~zot~ság (18 taggal), szám vizsgáló, gazdas ogJ ~s k?y~t,án blzottsag (11 ta,ggal). Az országgyülés egesz IdeJe!e választ.lllK m e~. összeférh et etlen ségi bizottságot kilencz. tng~aJ. A fu~go államndóság okat ellenőrző országos blzottsag ban ne~y rend es és két póttagot válas ztanak. A bl~otts~gok eJno köt, j egyzőt és az egyes ügye~re előad~t valasztana~. A képvise ló'ház tanácskozásanak r'enclJe. A h ázszl1balyok állapitj ák m eg. A tanácsko~ásra .legalá~b ,negy ven a határ ozath ozat nIra smz tag jelenlete szukseges. Az ülés megnyitása u tán először a mult ü lés j&g1ző k~,ny vét olvassa. a j egyző könyv vezetésére rendelt Jegyzo, a melyet a Ház hi telesit. Ezut~n az el,n ök (a tar talom rövid föJ emlitésé vel) bemutatja a beerkezett Iratoka t, kérvényeket, a m e l yekről a Ház i ntézkedik. A t~l'gy a lás nak két szaka sza van: általán os és részletes t argyalás. Az által ános tál'gy!l.láson a szóban fo rgó ügy a maga egészében kerül vitatás alá s csak a~ko r, ha, a tárgyat általánosságban a részletes tárgyal as alapJaul elfogad ták, leh et itttérni a részletekre. a mikor szak a· szonként vitatják m eg a tárgyat. A kik fö~ akarnak szólnini, a j egyz őknél iratkozn ak föl s fö liratkozásuk sorrendjében hivják fel őket, fö lváltva a j avasll1t mellett és ellene fÖJszÓlalókat. Ugyan ahhoz a tárgyhoz mindenki csak egyszer szólhat. A j avaslat előadój át és az inditványozót zárószó j oga is m egilleti, valamint azt is, a kinek h atározati j avaslatát tiz képvisel ő aláirta. A m iniszterek és megbizottaik mindenkor fö lszólalhatnak. Bármikor szót kérhetnek azok, a kik személyes kérdésben szólalnak föl, a kik a házszabályokh oz akarnak szólani és a kik szavaik értelmé t kivánják helyreigazítani, valamint, a kik inditvány ukat vi ssza abrj ák vOI'lDi. H a a tárgyhoz má~ senki szólani nem kivá n, az elnök a vitát bezárj a s miután a záróbeszédeket is elmon dták, fiilteszi a kérd ést úgy, hogy igenn el vagy nemmel leh essen szavazni. A szava zás r endesen föl· m ással t örténik ; kétség esetén ellenpróbát rendel az elnök s ha m ég minilig nem biztos az eredmény, a jegyz ökkel megszitml áltatja a szavazatokat. Hu sz tag irásbeli kivanságara névszerinti szavazást kell elrendelni, a melynek mei(kezdése el őtt az üléB öt perczre fö lfü ggesztendő. Még szünet el ő tt az elnök az urn ából kihuzza azt a betüt , a melylyel k ez dő dő n evek tulajclonosain kezdenek a szavazáshoz . A váJaszt ások mindig titkos szavazással történnek. Valamely t árgy elfogl1dásához a szavazók általá nos többsége sz ükségee. A törvényjavaslatok részletekben való elfogadása után követk ezik a harmadszori olvasásban való szavazás a maly azonban ugyan az on a n apon nem történh~tik. Az a tárgy, a melyet a Ház elvetett, u gyanazo n az ül~sszak?n tanácskozás alá nem kerülh et. A képv iselők mmdegy~ke Jog~slt.va van a Ház hatásk örébe eső t árgyakr ?l ~erdest lD~e ~Dl n mlm szt erekh ez, amely in terpellaczlókra n mlDlszt er rögtön is válaszolhat, ele harmincz n ap alatt tar tozik v.álaszolni, de megelőzől eg egy n ap pal he l\e~l .lel ente~l e. Az intel'pell ácziót a képviselő a z erre a ~zel:a a H az a sztalan levő k önyvb e jegyzi be. .. A !,'epvlselők t11kornpatibilitása. Bizonyos állások o~sze ferhetetlen ek a k~pviBelő séggel. Egyikről vagy masl król le kell m ondanr. Nem lehetnek képviselők a birák:. a , kir~lyi ü.gyészség tagjai, az áll ami számszék e~~oke es trs~tvlselői, egyáltalán azok, a kik olyan ál. last fog lalnak el, a melyek a korona kij elölésétől, vagy
,l:
,-.!..~27. január 13.
CSENDŐRSÉGI J..JAPOK
a korona, a kormány, a kormány közegeinek kinevezé. től függ és fiz etéssel vagy dijjal jár. (E szabály alól kivétetnek a ' miniszterek, mllld en minisztérium egyik államtitkára a budapesti országos intézetek igazgatói, a fővárosi közmunkatanács eln öke, aleln öke, kinevezett tagj ai, a közoktatási és egészségügyi tanács tagjai, a budapesti tudományos és a műegye tem tan árai, a biztosok, kikűldöttel!, megbi zottak, ha a megbizás ideigle. nes jellegü, rendszeres fizetéssel összekötve nincs, egy évn él hosszabb időre n em terj ed es a Ház a távozásra, engedeimet adott.) Nem' lehet országgyűlési képviselő továbbá a kOl'm ánynyal sze r ződéses viszonyban álló vállalkoz ó, a mennyiben a vállalat esetleges nyereséggel vagy vesztBséggel van összekötve; tovább á az ilyen vállalat eln öke, igazgatója, igazgató-tanácsosa. jogtanácsosa és tisztviselőj e. A kormánynyal szerző d és alapján állandó vagy tartós üzleti viszonyban álló pén zintézet vagy társulat- (kivéve a Magyar Földbitelintéze t), az állam által engedélyezett vasut és csatorna (engedélyese), elnöke, al elnöke, igazgató-tanácsosa, jugtanácsosa és tisztvise lője . Korona kegydijasa. Törvényhatósági vagy községi tisztvisel ő. A szerzetes rendek tagja (kivéve a prem on treiek, ciszte rciák, benczések és piaristák r endtagjait) . Tényleges szolgálatban álló katona.
A főrc u(LiJl áz fol'yo~ujáuH.l, l>udai ohla.h\.
21
Képeinkhez. Az
\~i
országház.
A mult számunkban közölt képeink kieóészitéseül be.
mutatjuk még a főrendibáz folyosójának budai oldalát, a főréndiház nagy társalgójának egyik részletét, továbbá a főrendiház űléstermének két nagyszabásu fali festményét, melyek közül az egyik Mária 'reréziát a pozsonyi országgyűlésen, a másik peclig az arany bulla kihirdetését ábrázolja. Mindkét festmény Jantyik Mátyás, korán elhunyt jeles festöművészünk sikerült alkotása.
, HIREK. Az erzsébetfalvai örs mult évi tevékenysége. Az erzsébetfalvai örs Dékálly Benedek cz. őrmester parancsnok sága alatt a mult évben 6-7 főnyi létszá mmal müködött, még pedig az alább l
CSENDŐRSÉGI LAP~ legénysége 471 esetben végzett telj esen er edményes nyomozást. A kideritettek között volt öt, régebbi időb~l nyilvántartott lopási eset és hat idegen örskörlet teruletéo elkövetett lopás. Megj egyezzük még, hogy az örsnek 1032 iktatószám a volt és összesen 628 őrj árati lapot használt fel. A villamos és egyéb erő védelméről sz616 tör vényszakaszhoz. Az iparfej lesztésről szóló törvénybe a képviselőház a következő rendelkezést iktatta be-: (I Az előálii to tt villamos áram és technikai czélokra értékesithető minden egyéb erő (energia) ugyanazon bünte tőjogi védelem alá htllyezt9tik, mely az ingó dolgokra nézve fennáll. Ennek megfelelőleg az emlitett erő bármily módon való jogtalan eltulaj donitása vagy megsemmisitese az 1878:V. tcz. ill etőleg II Horvát-Szlavon-Dalmátországokban az ott érvényben le vő büntető-törvé n ykönyvnek a lopásra, illetőleg az ingó vagyon megrongálására vonatkozó határozatai szerin t büntettetik ,) . A petrovai rabl6gyilkosok elfogatása. A Zanberer Jeremiás őrmester és az általa kisért ko csip os ta kocsisának gyilkosltit a Pongrácz hadnagy vezé nylete alatt összpontositva volt 23 fő n yi csen d őrlegén ység P erl Fisel Slojm, Pe:1 Leeb lIelldel. Husz Ahrahám Leeb, Mihályka János a Jánosé, ifj . Filipc6uk Ján os a J ánose és Bilaskó Vaszil személyében kideri tve letartóztatta .. Az el rabolt 31000 korona pénzből eddig 8000 korona, valamint a gyilkosság végrehaj tásánáJ használt fa- és vasdoron g e l őtal áltattak. Mihályka volt cs endőr - kit az őrmester mint ismt r őst a postaszánra fe lvett - az őr mestert hátulról egy doronggal vagta agyon s a kocsist kényszeritette, hogy az a már általuk előzetesen megállapított helyre, hol őt tettes társai vál·t,ák, haj tson , hol I1ztán a kocsist Husz Ábmhám vágta agyon. egy a p osta vasládájának feJfeszitésére magával hozott vasdoronggal. Mihályka teljes beismerésébell van, a többiek konok ul tagadnak. 'fagadásukat persze abeszerzett bizonyitékok megdöntik. Megtámadott örsvezető. - Folyó hó J·én Szászvár köz ségben Nagy J ózsef L őrsvezető t az ottani vendéglőb en szolgálaton kivűl - két legény megtámadta és földre teperte, miközben könllyü testi sérülést szenvedet t. Az örsv ez ető támadói t magáról lerázv a, kardot rántott és a llét legényt, névszerint KoHár István és Moka Lászlót, sulyosan megsebesitette. Egészség-naptár. Dr. Marton Sándor szerkesz t.ette Egész.ség·naptá r V. évfolyam a most hagyta el a saj tót. ~ te k lll tve a csinos kiállitástól és olcsó ártól (a könyv ara csak egy korona), a jelen ki adás is r endkivül tanulSá?~B. tarta~m ~ által tünik ki . Igaz emb ersze re tettől és a. Jo .ugy Il'anti lelkese déstő l áthat va, ki váló szaktekin~e]yelllJl n ek pgész soro, támogatta a ' főszerk eszt öt eme erd.eill~s .munkának mega,i kotásáball . (,Hogyan óvjuk meg egeszsegunket. munkak épességünk et ?" Ez 11 czime dr. Marton kiváj ó. mind en ember szá mára szinte nélkülözhe· tetl en tanacsokat tartalmazó czikkének, mel.vet Kétly K~roly dr. egyetemI tanár, udvari tanácsos " Előszav a" eloz meg, a rr:~lyb e n . e munki t méltán megilletö elísmer éshen részeslf.l. A tüdő vész kérd ését kiváló ~ zakfé rfin,k ,
1907. január CI.
Tauszk Ferencz dr. egyetemi tanár, kir. tanácsos és Lászl ó Gyula dr. kitünő tanulságos czikkei tárgyalják. Holló I stván dr. az aJkoholismus ellen száll sikra elismer ésre méltó czikkében. Ezenkivül a j eles és tanulsáo-os czikkeknek egész hossz u sor ozatát tartalma zza még az Eg~szség-naptár Ilosvay Lajos dr., müeg1et emi tanár udvari tanácsos, Loszner Bezso dr., Áld or LaJOS dr. , Jurki~y Emil dr., Ranschburg Pál dr .. F ej ér Gyula dr. , Aczél Károly dr., BreitenfeJd F el'encz, F eleki Sáudor dr., Tóth Imre dr., Forbát Imre dr., Waldmann Fülöp dr. , Némai József dr., egyetem. m. tanár, és más kiváló szakemb er tollából. E rövid áttekintés is bizonyit a mellett, hogy e munka minden tekintetben hivatása magaslatán áll és olvasó közönséget évről· évre foko zottabb mértékben felvilágositja s kioktatja. E könyvet, melynek országos terj esztését Lampel Hóbert (Wodianer utóda) czég vette át és minden könyvkereskedésben kapható, olvasóink figyelmébe ajánlj uk.
KÜ LÖNFÉLÉK. Cleveland város tanácsa, a várostól mintegy tíz km.·re 2000 négysz. m. területen jótékonysági éa javitó intézeteket állitott föl. Az el ő b b i ekben főí eg a börtönből kiszabadult aggkoru, az utóbbiakban p edi g, a fiatalkOl11 büntetteseket foglalkoztatja ipari és meze i munkával. A telepe n és a város közö tt lóvas ut közvetiti a a forgaImat. Eredeti csalás. Lyonban a nap okban egy nagy arányú és mar rége bb idő óta folyó szélbámosságnak jöttek a nyomára. Valah ánysw r ugyani s a vlÍrosban egy jobbmódú ember megh alt, már 1-2 n ap múltán értesítették az elh únyt h ozzátartozóit, hogy az Jll et ő egy londo ni bi zto sitó-i ntézetn éJ volt bi zto sítva, de a legutolsó esedékes részl etösszeg8t n em fize~te le és így az örökösö k csakis akkor tart batnak igé nyt a biztositott összegre, ha a részletet, amely 128 és 500 fran k között ingadozott, lefiz etik. A felszólításnak természetesen m indig meg is volt a foganatja, azonban "a biztosított ös zeget sohllsem utalványozták ki. Egy becsapott lyon i k eres k e dő erre felj el entelte a londoni czéget és most kisült, hogy magában Lyonb an a becsu po ttak száma meghaladj a a százat. Fekvő -kúra. Egy angol orvos, a ki könyvet irt az idegesség gyógyításáról, er edeti kú.rát aj ánl az ideges emberispgnek. Ez az ágykú. ra. Azok a kikn ek nem telik üdülésre és pihenésr e, nagy on j ól csillapithatják idegességük et, ha id őről - id ő re egy-egy napot ágyban töltenek. Akárh ány ember magától is r ájött erre a kitűnő orvosságra. Egy spanyol nagyltereskeclö pel
HASí'.NOS TUDNIVALÓK Megk.e ményedett s zijak kezelése. A megkeménye dett sZIJ akat úgy lehet ismét lágygyá tenni. lJogyha alaposan beszappanozzuk, ],eftlvel jól megmossuJ\, azután meleg. de uem t ulságos forr ó helyiségben megszár itjuk, mos:. azután . n em várva be,. mig tö kél etesen megszá~'acl, belso felllletet fagyllval ken,Jük be. A bekenés után méa kör ülbd ül l ~ óráig a bban a meleg l18lyiségben hag)~ .luk NyJÍ ron e7. nz eJjJÍrr't s a Azahadhrtl1 eS 7. ], özö l heiő.
ORENDŐRSÉGI LAPOl(
1907. január U.
':23
Ezt az eIJ~~ást egy évben többször is kell ismételni és akkor a sZJJak pubál, maradnak s sokkal tartósaLbak lesznek.
HIVATALO S RE SZ •
A lábbelit vizhatlanná tenni. A teljesen száraz lábbelit egy negyed liter lenmagolaj és ugyanannyi koromzsir összefőzött keverékével jól bedörzsöljük. Ha a fentebbi keverékhez főzés alatt még ~O gr. paraffint is adunk, akkor annak ned,esség ellenálló képességét még fokozhat juk. A bőr ricinus· olajjal való bedörzsölés által szintén vizmelltessé válik. Uj csizmának talpát forro lenolajjal, bőrét pedig ricinusolaijal kell jó erősen bedörzsölni, miáltal a csizma nemcsak vizmentes, de tartósabb is lesz. Oly csizmatalp. mely lenolajjal kenetett be. csaknem kétszerannyi ideig tart, mint az, mely a kezelésnek alávetnl nem volt.
Curiai diintvény.
Szerkesztői
r
A 16-ik évet még be nem töltött Hértett helyett anyja tett inditványt. A euria megsemmisitette az itéletet, mert a tábla nem állapította meg, hogy életben van· e a sértett kiskorunak apja; hogy mi volt az oka annak, hogy a felielentést nem Ő, hanem az anya tette; végre, hogy az apa bozzájárult·e az anya által tett feljelentéshez ? , CI//'ia 1906 IIOI'ltll/ler PO. 10.236/906 sz. a. J. Rt.)
SZEMÉLYI ÜGYEK.
üzenetek.
A !>zolgálattal kapcl>olatos kérdéselo-e a szerkctiztöség nem válaszol.
Killcveztettek:
Számüzött ih'eg cbendiit·. A !Jony~d,;ég!Jez new helyezík át, csakis a tönénpzerü lO hi katonai szolgálat leteltével.
az 1906. évi november hó 24-én kelt ~:l58/ Abt. 1. számu hadügyminiBzteri rendelettel az L sz. csendőr kerületi parancsnokság állományában próbaszolgálatot teljesitő Slas~ik Imre és I{iir/lty András hadapród pr. csendőr czimzetes örsvezetők /al'laW,os hadap/'ód /is:/lIelz,ettesekké . .
Sz. P. Tö\is. )liután kérdése !-'7.olgúlati ügyet érint t ,a rra választ nem adhatunk. B. T. c,endiir 1. NelU adhatunk felYiloigositást, uJi"el szol· gálati iig~·et érint. ~. A ternH~S7.etí ö"tönnél fogva.
EJőJéptettek:
BE'l'ÜREJTYÉ :\Y. nnnn nn nn Megfejtési A
lllegfejtők
Z
H
'B 'B 'B
határidő,;
V
a
i-fi]J +
l ~07 jannár 19.
között egy értékes köny" lesz kisorsoha. ~
Lapunk 51. szám'lbau közölt képtalány helye,; megfejtése '''.<érlfl.
Helyesen megfejtette; Ambrus Imre csendőr, Plugova, móri örs; Rnszion L. örsvezető, Cs:ithi h cz. örsvezető és Papp M. csendőr, ~Ia.gyaruöd; lll{Ll'l.Uar086zigeti örs.
1901i. tleczember :!4-,el; (:~o,.ba János és POlje/lller Peren~z IV. sz. csendőr kerületbeli örsvezetők (,zi /Jt::cles ól'lIIesterel..ké; 1907. évi január hó l-vel: Nagy János IV., KlIlcsár József, Csds::ár Lajos cs Sl1rinn Vendel V. ~zámu csendőrkerületbeli czimzetes örsvezetők
örsl'e::;e/6kké;
az öt évi tényleges szolgálat betöltése után; illés Ferencz, Öluös Miklós, Hegyi Márton, KI:~S G. Lajos, Hu/wayoe/' János és Balk Gábor llL, Já[Je/' István és Gu/ás Lajos VI. számu csendőrkerületbeli csendőrök cziHl:::I'/e.~ o/ sl'c:;c/őkké.
* A ki.~o;·soll .ill/rtlll/Ilt (/ IIlánlt/wross:::iyeti öl'sl/ek elküldölIii!, .
Áthel}eztetctt:
Todm'es::k Lajos hadapród-tiszthelyettes a VI. számu csendőrkerület
állomán.yában a szombathelyi szárny tól a zalaegerszegi szárnyhoz.
NYIL'l'TÉR.* Nyilvánosan megtlicsértetett: A gaz.lálkndó örtimc :illatainak jól tí,plált kinézése. Ez könnyen elérhető a 1i!,'i~dll-r<'l" kO/'w'I/blll'Y' ",a,.lw·/áli}l0/· ren des adagolása áU~l. Etv6.gyhiánynál, a tej feljavit6..6.n:í1 nincs ennél jobb szer. UgyeIni kell 8 védjegyre és ké,jünk határozot· tan Kwizda·féle kornenbnrgi marható.pport. Kwizd" Ferenl'Z Jimos cs. és kir. oHztr. magy., román kÜ'ályi és bolgár fejedelmi udvari szállitó, állutgyógyu"zati prlipnratumok részére. Décs mellett levő kornenburgi 1,örgy<'>gYRzertúrából. J{wizda Ferencz János czég Kornenburgban képes 6.rjegyzékét kivánatra bárkinek ingyen és bérmentve küldi meg.
*
Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szer·
kesztőeég.
Jú/sz Mihály VII. számu csendőrkerületbeli cz. őr mester egy gyilkossági esetnek fáradbatatlan buzga· lommaI párosult kitartás8al eszközölt nyomozIlsa, s a tettes és a bünj elek megszerzése körül szerzett érdemeiért.
Katonai szolgálati jellel ellátta,tta.k : a 12 évi tényleges szolgálat betöltése után: M/lyere János örsvezető és lViIIlel' György czimzete~
CSEi\VÖRi:iÉGl LAPOK
'·z
.
az I ., l H /1/(':(01 Jo' zsef örsvezető cziruzetes Üfmester a IV .. és Gl'c::lle!'i('.~ 18tván őrsvezető IlZ Y. • zámu esendőrkerület allomáIlyában. üfsvezetők
Házasságra léptek: A III. sz. csendőrkerületnél : Sümegi Kálmán ez. örsvezető 1~05. október ::I.',·en !légben, Fekete Erzsébettel; Cjl'án Sándor ez. őrmester 190tj. november ~~ ·én Gyantán, S/eis:: Anna Mária I\arolinával; 8'1: V. sz. csendőrkerületnél : jllhá~;; András járásőrmester l (IUti deczemb~r, Hj·én 2ilahon, őzvegy Endorfer Lászlóne, született G,snkl Ka· talinna!.
,
,
PALYAZA'l'OK Egy kezelő irnoki állás a szászvárosi ki~: j~rásbiró' Fizetés pótlékknl 1400 koronn. Torvenyszeru lakpénz. Magyar nydv szóban .é, .lI"á~ban.: Négy ~őzép. Iskolai osztály. Kérvények a deval ku. torvenyszek el· nökéhez 1907. évi január hó 20·ig. Egy fogházőrmesteri állás a pestvidéki. kir. ügyeszsegnel. Fizetés pótlékkal \J?O korona. Lakpenz potlekk~l 300 korona. Természetbem rubázat. Magyar nyelv szo· ban és irásban. Kérvények a pestvidéki kir. ügyészségbez Budapest IV., Semmelweis· utcza (i. sz. Három hivatalszolgai állás a m. kir. államvnsl1tak igazgatósa ánál Budapesten. Pi~etes, 700 korona. Lakpénz 300 korona. Természetbem rubazat. Magyar nyelv szóban és irásban. A katonaságtól közvetlenül, a szol· gálat folytonossagának megszakitá~a nélkül avasuti szolgálatba átlépő katonai altiszteknél véglegesitésük alkalmával. a katonai szolgálatban töltött idő, az alaphzabalyszerü után fizetés havi részletekben leendő befizetése mellett, nyugdijjogositó idejiikbe beszámittatik. Kérvények a m. kir. államvasutak igazgatóságához 1907. évi január hó 31·ig. ~aonál.
Egy hivatalszolgai állás a losonczi ku'. jáni.sbiróságnál. Fizetés pótlekkal 600 korona. Törvényszerü lakpénz és HO korona lakpénzpótlék vagy természetbeni lakás. Ruhl.lilletmény 100 kor. vagy természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a balassagyarmati kir. törvényszék elnökéhez. 1907. évi január bó 20·ig. Egy irnoki állás a betleni kir. járásbiróságnál. Fi· zetlÍs pótlékkal 1·100 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és irásban és a román nyelv ismerete. Négy középiskolai osztály. 'relekköny,i vizsga. Kérvények a dé~i kir. törvényszék elnökéhez 1907. é,j Január hó ~8 ig. Egy kataszteri irattár t kezelő irodatiszti állás a nyiregyházai pénzügyigazgatóságnál. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz :~GO korona. Magyar nyelv szóban és irá8ban. Egy éven belül irodakezeléRi szakvizsga. Négy középiskolai osztály. Földmivesiskolai végzettség és egy évi gazdászati gyakorlat. Kérvények a nyiregybázai m. kir. pénzűb'Yigazgatóságboz 1Hm. évi január hó 25·ig. Egy hivatalszolgai állás a nyiregyházai m. kir.
1~IU7.
január 1:3.
penzügyigazgatóságnál. Fizetés fiDO koro 011. IJakpénz 180 korona. Rubailletmény tiO korona. ~~!lg~'ar nye.lv szóhan és irásban. Kérvények a nylregybazal. m. ka. pénzügyigazgatóságboz 1907. évi februar hó 4 19. Egy hivatalszolgai állás a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnál. .Fizetes. SOO korona. Lakpénz 300 korona. Szabalyszeru ruu~Llletmény: Magyar nyelv szóban és irásban, valammt a szamtan elemeiben \aló jártassag. Kérvenyek It magyar folyamés tengerhajózási r.·t. titk~rs.á~ánál. BI\II~pes.t, V., Maria Valéria·n. 14. sz. 190,. el'I február ho 1·lg. Egy irodaszolgai állás Teroe?v:í.r város. tanácslÍnáL Fizetés 8 ill korona. Természetbelll egycnrubazat. Magyar nyelv szóban é~ irásban ; neme,t nyelv i~m~rete. Kérvények Temes,ár sz. kir. varos polgarmesterl hlvl1talahoz 1(l07. évi január bó :-ll-ig. Két irnoki állás a budapesti kir. itélötablánál. Fizetés pótlekkal 1400 ~or?~a. Lakpénz 60.U k?rona: Magyar nyelv szóban es lrasban. Négy kozeplskolal ORZtály. KérvénYl'k a budapest! királyi itélőtábla elnökébez 1907. évi január bó ~;j·ig. Egy kezelési gyakornoki állás a székesföv:irosi kir. adófelügyelöségnél. Segélydi~ WO k?r.ona. M~gyar ny?lv szóban és ini.sban. Pénzügyi kezelesI szakvIzsga. Negy középisliOlal osztály. ,Ki>r;ények a. s.z~kesfővár?si k!r. '1clófeliigyelöseghez. Vambaz, 1!l07. eVl Január ho 25·lg. Egy irnoki állás a keszthelyi kir. járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 ko~o,na. Lakp.énz 8(í.0, k?rons: Magyar nyeh .. szó~an. és lra~~an: Negy kozeplskoIa.~ oHztály. TelekkonYI'l vizsga. Kervenyek a nagykamzsal kir. törvényszék elnökéhez 1(107. óvi február hó l-ig. Egy hivatalszolgai állás a nagyvárad-vicléki járásbiróságnál. Fizetés :;00 korona. Törvényszerű lakpénz. Természetbeni rubázat. Magyar nyelv szóban és irás· ban. Kérvények a nagyváradi kir. törvényszék elnökébez 1!lOí. évi január hó ~8 ig. Négy rendőri állás Győr város törvénybatóságánal. Fizetés (iOO korona. Lakpénz 140 korona. 'l' erm észetbeni rubázat. Magyar nyelv szóban éd írásban. Egy bavi próbaszolgálat s ezt követő egy évi próbaidő. Kérvények Győr város rendőrfőkapi tányáboz 1!J07. évi jan. bó 25·ig. Egy hivatalszolgai állás a kézdi járás főszolgabirói hi vatalallál. Fizetés 600 korona. Lakpénz 1()() korona. Természetbeni rubázat. Magyar nyelv szóban es írásba.n. Kérvények ITáromszék vármegye alispánjáboz. l H07. évi január bó ':w ig nyujtanclók be. Egy hivatalszolgai állás a lengyeltóti áthelyezés utJan történő betöltés esetén más -- adóhivatalnál. l
