CSEnDőRSÉGI LAPOK. SZERKESZTI. MOHAcsy LAJOS SZÁZADOS. EJ6f1zetóal ár.: Egész eyre 12 pong6, télevre 6 pengő

XXV. évfolyam.

23.

Bud.pe.t, 1935 december t.

•dm.

CSEnDőRSÉGI LAPOK SZERKESZTI. MOHAcsy LAJOS SZÁZADOS

SmUSltDséo ts .lad��J'llal

BUDAPEST, I. KER.,

BÖSZÖRMENYI-úT

21

I

MegJelenik minden hó t-én •• 15-én

EJ6f1zetóal ár.:

Egész eYre 12 pong6, télevre 6 pengő

Hinek agy JatclIbrm, hi.szck egy Ilazába"J

Hi.szek egy

istmli

örök igaz3ágban�

H�Z6k J1agyarOT�"g feltámudá8ábon.

Amen.

Állampolgári kötelesség. Az egyik utóbbi parlamenti ill�Ben azt válaszolt..

fi belügyminiszter úr

egy razzia-ügyben interpelláló képvlselönek, bogy ha valakivel szemben valamilyen lálDznt felmerül. állampolgári kötelessége ezt a kl. keJJemetlenséget elviselni és igazolni magát.

A közbiztonsági szempontból vett állampolgári kötelesség rniniszteri l es zögews(' és kiemelése az ország színe előtt jól jön a csendörségnek, mer t mi tudjuk csak Igazán, mennyire nem állhatja az iga� zoltatást fi magyar ember. Nagyon is ráfér a mi kö­ zönségünkre ezen a téren az intelem, mert ná lunk még mindig az a kÖ1J'elfogás, hogy az igazoltatás lét­ jogosults/l.ga a rongyo. ruhánAI. piszkos csavarg6killsönél kezdődik, de ott mindjárt be is fejeződik. Akinek nincs legalább há.r om folt a ruhá.ján és nem sötétlik az á1lán kéthetes borosta, az igszoltatásban személyi jogaiba sérLő és megszégyenftö beavatko­ zást lát és felháborodott. hangos pal1a ••1.&1 szalad jogorvoslat után. Mert aZ egyébkél1t tiszteletreméltó fn.lusi gyógyszerészsegéd elvárja, hogy legalább há­ rom örs csendörsége szcmélyese n ismerje; aki va18� műéle iroasztalt, jobbmcnetelű műhelyt. vagy mO· kedvelő dalárda-alelnöki tisztséget mondhat a ma ­ gáénak, m ég szélesebb körb�n követeli meg a tekin­ téllyel járó közismertségct, ha pedig darab birto­ kocaka ia a talpa alá sikere det t. akkor legalábbis megyeS7.erte illik és kell min de nkin ek tudnia, hogy

ö kicsoda.

Nálullk mindenki Valaki akar lenni, dc csak cgy­ a sok l,özill - senki. A nagy közös érdck.kbe való személyi beolvadást. aminek olyan szép példá­ ját látjuk Németországban. Angliában és sok más országban, az á.llampolgároknak ezt a személytelen ­ .égél és azonosaágát nálunk nem szívesen vállalják az emberek, mert magyar fogalmak szerint még min­ dig az a fő. hogy kiki a maga akármilyen szűköcske és jelentéktelen életportáján ls. de úr legyen s azt az u tán tudja is róla minél szélesebb határ. Ez az oka, hogy például az Igazoltatás kö.biztons ági jelentősé­ gével. tehát közérdel,fi voltával nincsenek tlsztában az emb erek s ha jobbruhás-Iéttikrc mégis igazolt atja 6ket a csendőr, ez már ha.llatlan sérelem B a panasz­ hangok felju tnak a parlamentlg is. Pédig hát mi van a.bban, ha mpgkérdE"zí a cS(lndőr vnJakitb l: k.icsoda-

valaid

I

Poafa.akaT6kpén"',1 c8.kka,:ámla:

Télefon :

50'-00.

25.U2

micsod., honnan jön s hová tart. hol. miből és ho­ gyan él? :ertjük, hogy az, akinek van a rovÍlsán valami, tart czekt/í! a kórdósektöl, de hogy. lisztes­ !jéges ember műéle veszedelmet. lát ebben az hdeklö­

désben. az igazán nem világos elBttUnk. A kifogástalan külső ugyanis még nem igazolás. Mi csendörök már csak szeretjUk az ilyen killsőt, dc tapasztn.lataink azt mutatják, hogy amt i a kifogás­ tn.lBn külső takar. az közbiztonsági szempontból nem mindig olyan kifogástalan és sokszor r&fér az eJlen­ örzés. A ml szemünkben mindenki gyanús. akI ól. mert a bűn útjai kls1.ámlthatatlanol, és egyáltalában nem lehet azt áUital1i, hogy csak n rongyos ruhn alatt kanyarodik a lóJek ezekre a sötét utakra. S ami­ kor mi a ban szövevényes útjait n yomon klsérjUk, ebben a keresgéJésbcn nem torpanbatwlk m eg fl. ren· des.bb külső elött. ml senkivel szemben sem mond­ hatunk le elemi ellenőrző eszközünkröl: az igazolta­ tásról. Akinek rendben van a szénája, úgyis ud va­ Tlasan tovább engedjiik, de a bűnös fennakad a hálón és nemcsak nekünIf., de a közérdeknek is ez a fontos.

Manapság különösen

nem

tágltbatunk ennek

a

hálónak a szem e in. sőt! Nagyon jól tudják a bűnö­ zök, mi ereje van a killsőnek és élnek ezzel a fegy­ verrel. J6lvasaLt ruha, borotvált arc, netá.n irattáska a hónn.ljba és ké.z az igazoltatás elle Ili személyes mentesség bGvös fedezéke. Ha még h01.ut a biztos fellépés iB me �Rn, az igazoltatás során könnyi! meg­ játszani II múfelháborodást 6 ha beugrik a csendőr. egy bűnnel több, ami homályban marad.

Altalában nincs panasz, hogy &. csendőr kÖIUlyen kmzolgáltatná magát az il yen álllsztességnek és " közönség túlérzékenységének. de azért a kényeseb b igazoltatást nem egy csendőr 87.ivesen elke rül i. Tart oz összekoccanást61, Wtakozást61 é8 QZ iJyesmi\'el

járo

bonyodaJmaktól.

magyarán: a klvizngálástól.

Nem mindig jelent ez a fékező tartózkodás szolgálat. mulasztást. de mégis megtöri a szolgálati I.ndiiletet s ezekeu a töréscken aztán a szemfüles bfinözö !(önnye­

dón kisétál.

Ha 'Whát megvan az ok: a gyanu, akkor ne a Qséndőr külsővel, fellépéssel. társadalmi elhelyezkedéssel. sértődött. vagy akár felháborodott, nagyhangú tiltakozásokkal. hanem igazolta.soIl, iga7.o1tasson és megint csak igawltasson. Ne m a maga.. hanem a törvén}' nevében teszí, az pedig nem ismer k önbségeket állampolgárok közölt. A gyanu fel­ épJtésében legyen a csendőr lelkiismeretes, modorban udvarias. ó vakodjék a hatalUl8skodást61. de ha egy­ szer bíztos a dolgában. akkor kWsö.ég�s gátak at n. isme rjen nz útjában. Az előljárók elég rosok ahho7-. hogy az oktalan sét'tödések és úgyneve7.ett jOgkoT e­

törődjék

U!

sésok ollen védelmet adjanak.

,

19S5 december 1.

CSENDORS�GI LAPOK

714

A heJyszíneJés jeJentősége. Irto:

TOLDI ARPAD százados.

A helyszlllcléS1'Öl

-

a helyszíni szemlérbl - már sok

Sl'ó esett, már sokan és soka.t Irtak róla. Lapunk hasáb·

jain is nem egy tanulmfLny látott má.r napvi1ágol\ mely ezzel II tárggyal foglalkozott. Nyilván a.2ért hallatott magáról oly gyakran. mert a multban, jelenben és jövő-­ ben is mindig idős7.cl'ü. él6 kérdés volt, az js marodt es az is lesz.. Olyan ez, mint a kcnyérkél'dcs: szU.ntelen akad róla valami mondBlli-, vaJami beszelnivaló. Talán legkife­ jezóbbe.n éppen ezzel a hasonlattal lohelne meghatározni jelentöségének sulyát: a helyszínelés a nyomozás minden­ napi kenyere. A belyszloetés rengeteg kérdésének egész tömegével: jelentóségével, céljával. a1taJános és részletes 61.abályaival, elméleti és gyakorlati kriminalisttikaj ludnivalóival, technikai segédestközeivel és ezek sok­ oldalú alkalmazásával, a hel}"BZínelés eredményének fel­ dolgotásával és érlékesítésével c.<Wt egy vnsko� l!ljtet lapjain lehetne célszerű terjedelemben foglalkozni. E he­ lyen tebát nem is lebet ez a szándékom. ltt most csak azt szeretném elmondani, mi tette a helynínelést a nyo­ mozás egyik legfontosabb mozzanatá\fá és miben, hogyan nyUvánul meg a helyszínelő munka ketségtelenül rendkivlili jelenlöségt-. Helys2.Ínelésröl csak olyan bűncselekmények nyo­ mozó,sá.nál beszélhet\ink, amelyeket térben meghatáro%.� ható helyen és nem .ldmr61ag �zelle.rni tevékenységgel követtek el. Tehát esak ott hely-;,zínelhetUnk. ahol fizi­ kai tevékenység, vagyis teJti erők mü.ködése nyUvanutt meg a b6ncselekmény eredményének létrehozása érde­ kében. Ez a hely pedig nemcsak a. tett szorosan vett közvetlen színhelye. hanem mindazokat a helyeket is �

�

tekinteni, ahol a b nc�elekménnyel l kel helyszfnnek kapC$Olatba.n valami ré$T-Iettcvékenyscg Játszódott le, lait 8 a továbbá. ezeknek a helyeknek fuszekötö útvona folyamán iak to,'ább (A szeket. terepré ő elterlil kÖzlU.k lyan értelemben ha�z. a .,helysún"-megjelölést mindig ? meghatározóst Itl fogalmi amilyen mint nálom, adtam.)

Egyik nyomós érv mindjárt a helys2.:Ínelés méltó je· által lentösége mellett, hogy anyagi bUnteLÖjogunk megállapitott büntetendő cselekmények túJnyom6· szá· zalékának. van ilyen "helyszíne". A7.on a helyen, ahol emberi testi tevékenység nyil· vánul meg 'Vagy ember Íl.ltal hasZnált és Wnyitott eszközök működtek, az eredeti állapotl61 eltérö elvál­ tozás jön létre, vagyis valamelyes formában megmarad e cselekvésnek, ennek a működésnek II nyoma. E visz­ stamaradt elváltozás vagy nyom lörvényszer6en utal azaz arra a m6veletrc, amely az azt elöidéz6 tényre: azt létrehozta, vagy amelynek kő\>etkeztében elkerW· beteUenUI létre kellett jönnie. E megállapításban rej. lik a helys.zlnelés tulajdonképpeni jelentősége. E meg·

állapltás azonban a nyomotás, vagyis az igazságszol­ gáltatás javá.ra c58k a legújabb idokben vá.lt teljes egészében basznosithatóva. Kétségtelen, bogy az ember fIzikai cselekvésének és a velejar6 kövelkezménye1!:nek ez az. össwangja mindenkor fennállott, mégsem mondhatjuk - h a csak az elmúlt századig lapozunk is vissza -, hogy ennek az. összefüggésnek ugyanolyan vagy csak mcgközelitö· leg is olyan jelentOséget tulajdonított volna a nyomo­ zás (igazságszolgálta.tás). mint napjainkban. Ennek az oka abban rejlik, hogy nyomozásr61 a 6lÓ mai. érlel· Egy mében csak alig néhany évtizede beszélhetünk. helyszinen visszamaradt elvá,ltoz.á.s vagy nyom ugyanis Ahol mo..,t csodák tC1"e1lulRk: . . . a. magyar búza terem! Elv6r;::.ett mifldell tJá.gy a. magyar bástyák tdatt: Hajdú." kt�ruc... hotW6d mt>ghalt,,,. de magyar marad ti ... A hös 1114!JYar vUh.'

">1 Jrta.:

MAGYAR

Dr.

VITEZ.

TEGZES ERNŐ föh!l
Ki lUfijo. honnét jött' HoI8�letett� Az Mi K� melYlk h{Jjnolcinl Olt ""''''Jen oWkkcnt slós%ór knruja "" ég""k, Bol a nagy 8ik4ágpk {elet t 8zíkrO.zro an a nap. A f61,>iUig rmill' cl Mtykc coa/toorkbtt ZUM1t& C'N'6 a drága földre, Mell/on � telftvb aval" is hún nép minden rögöt TlLrdnróf hozott, h&i vérr'!'l te�t6zött . . . e4 védte örők-ét NVugattal, Kel�ttel "zemben, VmóZ8úl tdtt>tett dombO71, TóMn, h.e.g;yClf., •

Egy8Xr egy lllLplényc! I1icZónl nyári. regg61 (Ott kUnt pa.c8irta szólt az égbolt olo-tt! Katonák indultak 61 nótás 861'0('9gel. 1'<8 fegyver dQrdiUt kJ a pokol a- fb1ilnk a hoM!! Te tudadl ... Ott haI"CoIt41 a Babooi c.,;aták oh! lWngyodtml éhcu8 1negmutad KOf11(Jr(')tJ)Ol! El'1á.ba hullt rád "-epUlöbolllb� ak1w, gránát: Vére3 mellel állt4Z gögw idegen hatáTOf1 ' , Dnioa muoyar- mtk! Bg� fi�T egy

kődfátylq., e3Ős őni reggel, kertekben. halvá'lY Ö8ziTÓ;:sa. nyila J tt M.. ldent w'-ntóllck gyUk<M k.ezek 1
(�t.8

Ö

• . •

. •

. • •

. . • • . ,

. •

1Q35 decembe r

szembeszökően és mindenki jelentkezik mindig nem előlt felismerhetően, sőt sohBzor éppen azok a ny omok amelyek je1enlé ­ vagy e lváltozások a legjelenooaebbek) tének megállapitása bizonyos flzakt�dá.st igényel vagy amelyek jelentöségének megviJágitásB. tudományos vizsgál alot követel. Ezek a lehetőségek régen nem vol­ tak megadva. Rég ebb en a nyomozás oem la volt kUtön­ választva !lZ igazságszolgáltatástól : a b iró itélt a meg­ jelent felek és tanuk val lom.á:sa alapján, de nem nyo­ mozott ; ez a panaszos dolga volt. A bizonyitékokal tör­ vény határozta meg (kötött bizonyitékok rendszere). Ha ezek m�gvoltak, a bi ró köteles volt el1télni a gya­ nusítottat. Legértékesebb bizonyiték az elismerés és a ta:nuvallomás volt. A tárgyi bizonyítékoknak alig, 8 közvetett bizonyltiLsnak pedig egyáltalán nem jutott szerep. Az döntötte el 8.2 ügye t, amit a sértett, tanuk és a gyanús itott előadott; sőt volt idő, amikor a gyanú is elegendö volt; nem is szólva a középkori hírhedt jstenlt.életekröl: a tűz , ps.rw-, méreg- és vizpróbákról és a borzalmas kín\'allatásokr61. Dyen viszonyok között helyazJnelés rö l a mai értelemben természetesen beszélnj sem l eh etett volna . Az emberi felvilágosodás, a büntetőjog emberie­ sebb irányzata és a.. természet jele nségeinek és törvé­ nyeinek tudományos megismerése mer6ben új irányt szabótt az iga.zságszolgáltatásnak is. A nyomozást kü­ lön szerv végzi. A bi7.C)Oyitékokat fl b íróság szabadon mérlegeli. A bűnügytan rendszeres tudományos műve­ lé sének eredményeként a személyi és közvetlen bizonyí­ tékok bátléroe szorulnak a tárgyi és kőz-vetett bizo­ .nyftékok ok s ze rii rendszcrével szemben, Ahogy nőtt a marada nd ó és változat l anul rögzithetó tárgyi jellegu adatok bizonyító ereje, úgy nBtt jelentősl!gében a h ely szIn, illetve ft helyszinelés is, mely ezeket a tárgyi jel-

-

.

.

­

Wkist tart izmoo kezébtri, járja. '"' rétet . . . Nem tudja telejteTl'i a Mri regMoet ... Ha;l/ali. haf'ahlgze'lpés vawhol a Cs-fkoo'l Yégtvun!.1 ka:zMZ'Os, szép bacskaj róma. . . . �(k"UJ,i, busongÓ, Uigy uágvölgyi f,6ta .. , ... Rom.egve áll itt a pu-'1zHtó MlekViha.rba,1 a

r�elkében

�

a

3�éf.

6110k o8aLadalfJ, igy b98Zél:

mogyar c8iUag ragyog fent a nt4gyaT ége,', Amig rtux!lyaT bt� nmg a 1)l.(Igyar rótt(18á.gon� A.-mig m<Jgyar SZÓ ze'flét a dal08 nlagya.T ajkon, 4111ig Osaba 1Jew ott él a rnltgyar 1?t€88'kbe.n: Jl.dyen á!l mi"dhaúil�.g, m,jtldhaldlig, m"nd.1ltdáUg )IAmig

szolgáltatja. Mondhatjuk tehát,

bogy a

és felhasználása ala­ pozta meg. A tárgyi bizonyitékoknak, vagyis a búnjel­ JJek nevezhetii legkülönbö zőbb dolgoknak és t.árgyak� nak, úgyszintén az ezeken - csetleg- a testen is - fel­ lelhető elvá.ltozásoknak és Bokféle nyomnak: az igazság­ szolgiLlta tás részére tö rtén ő valószerfi és megdőntbetet� lenül hiteles kiérookelését pedig <:fIakm a n yomowtnn legúja.bbkoI'Í, tudományosan m egalapozo tt mífvelése tette leh etBvé. A kriminalisztika mindent a saját basz� nára fordít, amit csak a szabatos tudományok e téren nyujthatnak, sőt egyea tudományágakba, ezeknek kU� lönlcges bűnügyi szempontokból való múvelésével is belekapcsolódik, iletrekeUvén ezáJ.tat a bűnügyi szak­ helyszínelés jelent:&égét

a tárgyi jellegű

adatok

ezeknek a ltözvetett bizonyitlÍSra való

t udományok tekintélyes sorát. Ma mAr méltán mo ndha tja a n yomozástnn hogy "a helyszínelés az adatgyűjtés legfontosabb eszköze", hogy "a jó helyszínelés al ap ja a sikernek" � hogy �,a ném a helyszin mindent elm o nd , osak ér�eni kell hozzá, hogyan ke ll rnegsmlaltatni" stb. Arra pedi g, hogy a né ma he.lysziut hogyan kell beszéde6sé tenni, m�gtanít bennUnket a nyomozástan, és akI nyomozni akar, 8n� nak meg 'kell ezt tanulnia. Végérvén.yesen Bzakitottunk már azzal az ay ult éa ves:tedelmes felfogással, hogy eh�g II nyo mozásboz az egészség�. józan paraszti ész a aki­ n ek ez megvan, az tud is n yomo zni Nem tud! Nem is tudhat! Legfeljebb számos bal siker- és téve dés árán, a maga és a közbiztonság karán megtanuihatja azt, amit már akkor kellett volna tudnia, ami ko r az ela6 nyomo­ zásllOZ hozzáfogott. A helyszínelés csak úgy t�hetetl szert mai jelen· tőaégére, csak úgy fogl a lh a tta el kétségtel enUl tekinté­ lyes helyét II ny omozáab an , hogy a. nyo mozók elsajáti-

.

.

.

. . •

magyar vitéz!

Feut 81144.11- . .. CI. v(rÍ b
legii adatokat

(I. nyakán, me rt úgy érezte, meg kellene.. fuUadnia tőle. Pedig húsz éven 4t könnyen birta. Szinte ránőtt a tes­ tére, búsárs... Egyforma büszkeséggel viselte dolgoo hétköznapokon s pa.rádés Unnepeken. Nemtsak a t estét öltöztette bele, hanem a lelkét is,

. . •

M(J

715

CSElNndRMG! LAPOK

í.

A 1'nagyar viMzr'

Bölény. Irto.: ORlIOS GERő. asszony puha pokr6cot ,'itL neki a kertbe, le­ teritetle IL g yenge tavaszi füre s várakozott, va.jjon mikor fordul vissza a patakpartl'Ót. Mikor únja el bá­ mulni az apró, Ilzennyes vizet, melyet a hegyek tavaszi

Az

vedlése tarkitott. De az ember nem. mozdult. I<Jcslt szétvetette erGa lábait, �ubbonyú t ki b ontotta

A fickándozó patakvizell fűcsomó bukik elö idön­ ként, azt követi a szemeivel. Ogy tfinik neki, gyengén lát már. AUntba nl\gyon mesl;ze lenne tőle !lZ a bujkáló,

úszó fűcsomó.

Elmosolyodjk ezen. Az motosmcál az agyában, h ogy az ember is igy b u kdá csol valahogy az életben. Úszik, úszik , aztán elmerül a vizb e n s gyengébben, öl'e­

gebbe.n kerUl fels2'.ínrc.

Megrezzen k em ény szája felett azt morogja fanyar mosollyal:

a s�ürkUlö bajusz

8

- Bölény... Bölény ... Bölénynek hiv:ták a társai. E gy jó arasszal ki· magaslott felettii'k, vállai is majd kétakkon\k voltw c mint a többié. Ha goromba telek idején hosszú órákon át portyázott a maga s hóban! m indig nagy n evetéss el toppant be a 1aktanyába. -- Táncoltam, fiúk! ... S

abban,

ahogy

azt mondta, valami

igen

tiszta.

ragyogó fiatalság tl!longett. Mintha tLZ erő, a kitartás nyi t k Q,ott volna meg a szavaiban, Dlozdulata.íban.

� �!

Arrukor máso'k fáradtan d511e k az ágyra, akkor ö a Bö l n , fütyörészve futott ki az udvarra, meg dö 1te karJait, meUét a szikrázó hóval s reggel olya n üdén kell, mintha hetek óta. pihenne.

Aztán maga mellé vette

n.st5

ezt az aprócska l1!iS'40nyL

1935

CSENDőRS�GI LAPOK rendazeresen megtanulták azt a rengeteg és IfOkoldalú tudnivalót, amit a belyszínelés nélkülözhetet­ len kö\'etelmenyként támaszt o. n}f('lmowval szemben. Mennél gay.degabb a nyomozónak kriminalisztikai szak­ tudása, mennél körültekintőbben, Blaposabban és ügye­ sebben tudja végezni a nyomozás - könnyűnek egyál. toUák,

talan Dem neve.zhet6 - tennivalóit, annál értékesebbé vRlik .az Rltala végzett belysz.ínelö munka: annnl beszé· desebbé fog vAlni a. néma helyszín. A szó igazi értelmében vettbelyszínelésröl nem be­ s%élhelünk ott, ahol a reljelentő vagy sértett mindent rE:szletesen é:; pontosan eJ tud mondani, andt abely· sz.inb61 tudni akarunk; olt sem, ahol erről értelmes és

jó megfigyelő tanuk tájékoztatnak ; avagy töredelmesen be�mlerö vagy önvádló gyanúsított vezet bennünket végig cselekményének ÖS5Ze!S állomásain; de ott sem. nlidőn az a ritka C3endóri szerencse ér bennünket, hogy munkakö,ben tetteokaphatjuk a "jómadarat". nyen esetekben a helyszínelés munkája nem má5, mint a helys7.ini Allapotnak a ieljelentéshez szükséges hű rög­ zitése az ott található bünjelekkel és nyomokka! egyUtt: tehAt tisztán gyakorlatias feladat, a szemnek es kéznek a munkfJja. A vérbeli nyomozónak nem is ez: a le:repe. Midőn nincs s(!old, a.k1 csak egy íelvilágosíLó szóva.l is segít· hetne, amikor néma. minden a. bűncselekmény színhe.­ lyén s csupán a létesített eredmén)' bizooyítéka II tett· nek: ez az. az eset, midőn az "igazi helyszínelés" elő­ térbe Jép. Itt mar nem a kéznek, de az észnek, a tudias­ nak jut kl a munka! Világosságot kell deríteni ott. ahol sötét van s nem tudja az ember. hogy hol is lehel eJ� rejtve az. ft bűvös kapmoló, mellyel \.iJágot gyujthat. Néma tárgyak, eseUeg AZ örökre elnémult áldolatok van· nak csak jelen és C$a.1t ezektől lehet, - tehát ezektől Akkor m.$r jól a negyven felé járL Kicsit megezüstöz· ték az. esztendők a fejél, de a z ereje teljes volt m�. Bölénynek érezte magát. Erősnek. Keménynek. A füesomöt messzire kapta már n víz sodl'a, új gaz.ok kerültek eléje s 6 egyre mOlSOlygott keserű né· zés8e1. A2. asszony nézte egy dalllbig, aztán odaszólt �')en! - János.

o!seD�

s feléje fordult. Haragot ér. Ult, hogy megz.avarta a csendet. De hallgatott. Néztt;! a !'It.epegö asszonyt /3 a terítőt a ftiv6D.

ElkoD1olyult az

arCR

- János .. kihoztam ezt ...

Odalfpkedett. Hát azt bls.T.i ez az 3S8%Ony, bogy az utolsókat TÚgja? Rongyot terft neki a puha fűre, a napon? Arra a fiire. amelyen szívesebben feküdt . tnint a vetett ágyban? Tán annyira az arcára van Irva.? .. • Vagy é) szemeiben lángol. hogy a melle . . . nolU feszül már úgy a. zb u bony alatt _ . . hogy II vállai 18 esettek? .. _

MegllUot t a pokróonál.

?tUnek ez-?

Az uszony Ijedten Celeit .

--

.- Ha lefekUdnél ... Hídeg még ci föld ... Végigsimogallá.k 8. szelid aaawnyi szemek. Nem, ö nem beml keményen ezzel a vékonyka teremté ssel . Hi:�n jót akar_ Hideg még a föld ...

A2krt odaszólt neki lesz\'!gett Cejjel: - Nem fekszem én le... Menjünk be inkább ...

december 1.

meg kell szó­ kell _ megtudnJ, hogy mi történt velük: t, amit la.ltatni ezeket, velük kell elrnondatni minden . akarunk tudni Mit akarunk mi a helyszlntöl megtud ni ? Mindent. amit csak lehel! Ha lehet. választ II nyomod snak mJnd a nyolc kérdésére. De számolbatunk·e azzal, hogy a helYSzínelés e sok kérdés mindegyikére felvilágosit.á.8l

adhat? Vannak esetek, midőn c1.1.c1 lB stámolhatunk, de lesm.ek olyanok is, mid6n kénytelenek leszünk keve­ sebbel is beérni. Általánosságban azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy a helyszínelés eredménye megfeh:'I­ het minden kérdésre: megmondhatja. tehát, hogy mi történl, hol és mikor történt, ki és kiuol követte el a

végre. az:t. hajtotta cselekményt, mivel és hogym� Ezekre, vo.gy ha adott esetben nem iB mindenre, de ne­ luinyra mindenesetre egészen pontoe és teljes vbJaszt kaphatunk.. A fennmaradt nyolcadik kérdés a ,,1niért1" Ez a cselekmeny inditóokára vonatkozik, vagyis; kiz.á.

róan lelXi tevékenység, amJt tudni akarunk. Erre a vA­ la.szt pontosan soha.sem Cogja megadni a helyszínelés, de értékes tfunpontokat az inditook valósz1nüsttésere sokszor nyujthat. (PI. ölés $zlnhelyén értéktárgyak nem hiányoznak: bosszúra, féltékenységre, örökösödési érdekeltségre gondolhatunk.) A val6szinüsít.ett indiló­

ole pedig utal

tettesre.

Az

elmondottakból

látjuk,

hogy ti. helysiíllelés méttán jutott ahhoz a nagy jelen· t6séghez, amit tulajdonítunk neki, Azonban ne csak azt a

nézzÜk. hogy mit mondhat., hanem azt is. bogy hogyan mondhatja el a bely8.Z.Ín azt, amit némasagában rej· tegel.

A helyszín bcszédessé tételének a kulcsát az ok· szerű gondolkodás és a mennél szélesebbkörű áltaJánOJl

és bűnügyi szaktudás adja meg. E kettő különben alig választható el egymástól: az okszerG gondolkodás elő· Felettük, egy ágon rigó bintá?...ot t s n6tát rutyült a tavaszba.

bolondos kis

*

Sok igazság van abban, hogy némely nyavalyának asszony a legjobb orvossága. Meggyógyultak tale már súlyos betegek , igaz ugyan, bogy mások viszont éppen

az asazony miatt betegei az életnek. Node így van cz minden o;vo.ssa ggal. Egyiken segit, a m.á.e:iknak kanállal orvosság, kettövel méreg. A helyes út, wnl rendesen, ott van valahol középen Csak azt kell . megtalálni.

árt.

�

A Bölény asszonya például szépen, fokozatosan levetette a�ról a szomoTÚság ol, öregedő, Cáradt 8l� mei egyre többször esiUant&k vidáman az mra. Persze módjával B kiskanállal, neho gy megártaoD. Egy este, amikor odakint késöősz1, goromba szél verte az. csat t'I � ember nogy útról jött meg vízesen, fáradtan, vaClWrat adott neki $ azt mondt a ev& köz­ ben,

- Jó étvágyad van, hála Istennek! Pedig éppen csak evett. De Turkált a1. ételben. tn�8t _ [eln zett az aaS1.O nyra 8 nagy ot nyelt. Nem mert S;Ol�L örűlt, hogy az asszony jó étvé.gyúna.k talAl js­ S truntha t!nyleg jobb an izlett volna nek i D.2 étel. u Átvette az asszony bizla tásAt. Lesütötte szemelt és wmte magát.

�

- J ó, hála 18t.nnek",

van . IS

��n � m

napon boldogan fekU Jó étvágyo. dt le. hónapok óta nem érezt e, nem hallotta.

r

1936

feltétele a tudás. Az okszer'Ültég elve azl mondja., bogy II vUá.gon semmi sem törtAnik OK nélkül; tehát minden okozatnak. megvan az oka, vagyis nioea következmény elÓ7.mény nélkül és ugyanez áll fordítva I!!I. Ha tehát valamely t.énnyel kerUlök szembe, a.mely lehet 8 fizikoi ( 9J1yng1) világnak bórmely jelensége, nlnc.� más do l­

gom, mint - felismerve e tényt - ismereteim tárhA·

zabnn annak el6ldé7.ójét. annak az. okozój6.t, vag'yi:3 a� előzményét megtkeresnl és mária beszédessé tettem. azt, mert ismereteim segitségével megá11ap í tottam. mi az és mi hotta azt létre. A:z. ok és <"Ikozatnak v(lgyls előz­ ménynek és kö vetkezményne.k ez a knpcsolata. (okozati ö9!:'IzotUggés, oksz.crü. logikus kapcsolat ) áIl6�ó.nOs, le­ hát mindonUlt megtaláU18tom. A kap csolat keresése nem más, mint következtetés. Egy lejátszódott bííu­ cselekmény az okozaU összefüggések hOf!5ZÚ és h6zflg· nélküli láncolata. Ha tehAt. valamely cSGIDkves folytán il helyszinen létesiilt éa általam felkutatolt tárgyi ada­ tokl:tól helyesen következtetek, megtalálom azokat az elc5unényeket, melyek ezekkel okszcrűen összeíUggenek, melyek ezeket lélrehozták és kapcsolatr61-kapesoll1trl\ menve az egész lényllll6.st la felépít hetom. A kljvctkezLetes annáJ kön nyebb és an nál eredmé· nyescbb lesz, monnél többet tudok atTÓl !lZ ndatt'ÓI, nmi­ b61 kUndu1ok: mindennek . aszerint na: meg a j elen tő sége, mint amennyi ismerettel arra az adatrn vonalko­ z.6an - legyen az valamely dolog, tArgy, jelenség vAgy nyom - rendelkezem. PI. egy belyszlnen laJAll lövedék vajmj keveset mOn
Az a nébtny asszonyi

tényleg képzelődött volna ?

8z6

egés.zen kiforgatta. Hát

Csak ö �rezle

úgy, hogy

valami baj van bolUl? A sötétben magát erősödni,

aztán

felb á mu lt II mennyezetre

érezte,

hogy

�

látta

egyre j{lbban feszUI

a

teat én a cscnd6rzubbonya, már a gombok is pa.ttognak

r61a. � harsogó neveté:!3scl lép be a loktanyába. nem kifutott

li

Majd­

Gyenge pirosság öntötte el

at.

&reat, titokban meg­ csendesen.

Tén yleg

erösnek érezte m agát . A csipkedő, hideg lcveg6 v6gig­

Kiugrott filrgén

II

mobab61

!:I

meg­

mosdott a f agyos vízben. Amint végigtörölte magát a

durva ikcndervászonnal, úgy Í'rezte, megvo.<stagodtak karjai, kidomborodott a rnellkasa.

De

II

ami kor belehujt

ruháiba, meleg hullám önt/:Stte el. Megijedt. Csa.k n em a

vagy vegy csnk elhullatott lavedék·e az, hogy pU8kapls:rtolylövedék-e. hogy sima vagy vontcsövű f�Y"er­ ből 16tték·e kl, hogy rEgen vagy fri8f!ien Jötték-e ki, aki a rajta ta.lálhat6 barázdából ráismer il. fegyvercsö fura­ tára, méreteib6t a fegyver llrméretére r fl lóporfilHtböl lSport esetleg szerncs6b51 - megmondja, milyen használtak a 16vésbez S végül ponto8!ln megnevez' II fegyvert is, amiből kllótttik : ez o. helyezfnelö ugy fOIl olv6.!ml ebből a helY'színi adatból, minl egy kőnyvböl. Amit erről o IHvedé.kröl mondottflfQ, ugynntz vonatkoz­

._

hatlk D. hely�ín bármely máR adf:ltára fe: egy erŐ�7..fl­ kos feszegetés nyom a. hogyan beszéljen, ba a. hQIYMzi­ nelönek egyáltalán tÚDCS .8zcrszúmJsmcrete; mit mond­ bat n feltört vagy kln y1 to tt zár, ha fl nyom07.6 egylLl­ lalán nem ért a 1.Árnkboz; n helyszínen tam.lt lábnyom· nnk is eltörpUI a jclentlSeége, ha abból n nyomo;>:ó 01vQ:;jnl nem t.ud. Nem ldvö.ohaljuk termé-szetcscn, hogy a n yom ozó csendőr mindent tudjon, mindenb en szak­ ember legyen, ODÚ csak egy büuCSélekméDY nyomozflgu­ núl szerephez juthnl. Ez lcbetetlen. O lyan üft.alán08 Is­ meretek megszerz&Jére és o lya n krimlnulwUkai azaktu­ dásra. Azonban törckednUnk kl!ll. hogy bármUy előfor­ duló adat jeJeotÖAligél fclfomerje és tudja, hogy azzal megfel elö s2o.kér1öhij� is fordulhat. Az itt felsorolta'k iguzolják, amit 87. imént HZ ok­ szera gondolkodIlerói mondtam : �z cgyUttj6r 9. tudás­ eul. Az "tgazJ belysz.ineI8" munkához pedig - mint legfontosab-b k6vetelroóny - e keltő kell. Abbon dom ­ 19o.zi jclen tösége. hogy boro(Uk ki te.hát o bely.szill olyan n yomozó végezze a h elyszlnelést. uki ért hozza.

kándoztak. kemény koponyacsontja mögött, tuzeltck. 6I'Ősítel ték . Erős vagy, János

biztntt.il.k .

Nem érezle ti. levegő fagyossági\ t, R. kemén y hídl'­ nS8zOlly 8zo.\'alnak get, semmit scm 6uctl, csak az tüzét.

Amikor leszú.t1.ák

fel telte n

R

hIz6t, iltnyaló.bolta egymaga

tnrgonclira , hogy lctolj6k a Itertbe

s

s

meg ­

•

izmlllt s mosolygott

fullkosoU a oorén.

fl

•

- Milyen erős vagy, JlLno8. oz

tudjo, hogy !1 legkUlönbö�öhb lövedékhez, aki használnak, aki fel lövedékeket fegyverekhez milyen 130leri a lövedék anyng6.t. aDnak gylu'i vagy más szár· mllZÚsál, alU meg tudja r�jta lUJaplt.nl. hogy kllött oda

perUteljék csiklandozó pirosra.

ezil.jím: Bölény! . . .

Januárbon levágták n htmL Kemény, fagyos na.. pon k6szültek neki II munkán ak, mól' hajnalban forró tcAval kintilla. oz asszony 8 vidá.man Allott mellelte, Dmikor öltözött.

feszítelte

717

CSENDöRS€GI LAPOK

deeember 1.

Jáz jön ? Csak oem a melJe ? . . .

De ott látta moga előtt az asszony meit, piros Bzájó.t s egyre hallotta :

csillogó

sze­

. . . Milyen eros vagy, János • . .

Ezek a I5Ulvak belehBfangoztak

a lelkébe, ott fic-

A kemény szolgálat valahogy

könnyebbnek

tUnt

már. A.,. erő, a.m..i kezdetl gyoengUlnl

benne, vi�U\.hódf· valami baj ben ne, IcgyUrt� Ol""O�. op,tosaag , ott volt fl D.8szony. Az igazi Ilsswny. Aki

tot ta. o. testét . Ba. volt ls önmaga. nem kellett neki legjobb biztató,

az

nemcsak azert van az uru. mellett, bogy f6.z.zön nokJ. hanem azért ia, hogy éh'ágyat öntsön belé. NemcM'k azért, hogy a szemébe mosolyogjon. hanem, bogy erőt, kitartást kacagjon o lelkébe.

A tavasz ugy asordult le- o. hegyekr6 1 , mint a 8z.1.n­ Elöntötte fénny!)I, ragyogá.s.'Jt\1 fi falut, pom­ pil.Zó ruhába. öltözteUe 6. mez őket, fákat s vldAmsltgol öntött az emberbe. arany.

A Bö lén)', h. �icsít ö�zeroppanva is, de nagyon erősnek érezte magát. Visszaadta. 91 az asszony önmagának. Mentek egyUtt " fiatal, kacagó nyár (elé.

rtő hely­ Hogy m i a különbség kontármunka és hozzáé azok &. néha k alhattá tapaszt nlár színelés között ar.t ugyanazon a helyszinen roSS%. es jó c<;Iendőrök. aki kapko­ munkát is Iá.ttak. Midőn kezdeti eredménytelen vette dás és kisérletezgetések után hozzáértő nyomozó az alt meg8?.ól alatt keze elött, út a uJunkát és szeme eddig néma helyszín, batárotott Irányt adva. Il nyomo­ rá �nak a sikerhez. De sokkal bESzédesebben világit erre a kUlönbségre egy mcglörtént esel. amit e1mondo . ( Előrebocsátom, hogy tíz ev elötl történt, azóta p tg . e mi csend6rok hétmérföldes csiunákkat haladtunk elor

k

� �

ft.

1035 december 1 .

CSENDőRSJ1:Gl LAPOK

718

nyomozás terén.)

taoyavilág té.1i csendjében bonalDl.&i felfcde7.esre jutott egy kis tanyai épülethez érkező ko­ csis. A kis tanya lakóit, az. öreg tanyást feleségével A kocsis eg yüt t az agyban fejszével meggyilkoltnk. A tiszá.ntUli

sietve jelentette a dolgot a legközelebbi örsön. Atonn1tl

jam" ment a helyszinre, az ilgyeszségnek pedig távbe­ széJö jelentés, A \'izsgálóbíró kiszallt, ft. leakasztott aj­ tOt boncasztaloak használva, megtörtént a boncolás is, két jé.rór pedig nyomozott. A bíJ"Ói sumle annyit meg­ állapitott, hogy a felfedezes előtt kb. 3 nappal történt a gyilkosság. A tettesre vonatkozóa.n nem volt semmi

adaL A szomszédcJ tanyákban érdeklödve megállapi­ totta az egyik járar, hogy egy �any jut kb. a kérdé­ ses napon a ümyákon. akit egy közeli téglavetönél más­ nap meg is találtak és val1atóra fógt8lt. TagadolL A �-zárnyparanesnok elé vezették : pers, e ott is tagadott. f Tagad aki hazudik, de az is ta,gad. aki ártatlan. A ci­ gány ",06t éppen az ulóbbí volt: tehat nem tehetett ,

(.{ile rossznéven vennL)

A sz8.rn}'parancsnok kllovagolt II kis lanyához k csendben a!aposan szemügyre vette a helyszínt, ahogy a birói szemle és az. eddigi nyomozás után megmaradt. A munka reggeltöl délig tartott. Az eredmény ez volt: "A tettes este tért be a tanyára és éjjeli szállást kért. Az öregek mar lefeküdtek, de beengedtéle Kenyeret adtak n tetlesnek. aki a kanapé sarkában ülve a ke-­ papirosban nyérrel elfogyasztotta a közeli varosból magával hozolt tepe.rtöjét. AzutAn lefeküdt ő is az ajtó mögött lé"ö keskeny (ekhelyen. Itt többször forgoló­ dott. majd felkelt. lámpát gyujtott. Erre az öreg lanyás is felébredt és ki A.kart s:.allni az ágyból, a tettes azon­ ban szemből a fejsze élével halálosan homlokon suj­ totta. A tanyás visszaesett a feleségére. akinek mé.g ideje sem volt alvó helyzetét változtatni, mária két ha­ tahna.s csapással öt is megölte a tettes. Mintán egy vöd6rben lemosta magiLról a vért, az egyeUen szegéoye1$ lakoozobában t a másik helyiség istálló volt) kutatás­ hoz látott. Elöszedte a fi6kos 6t.ekrénybÖl a tanyás Un­ neplö ruháját, fehérnemüjét és csumájaL Saját rongyos ru.h3.it mindenestől levetette és átöltözött parasztnak A l evetett ruhát egy csomóba gyűrve otthagyta az ajtó mögötti sarokban, A klvütról nyiló kamrában levágott magának egy darabot az ott lógó fü.stölthúaból és sza­ lannából és ezt is magával víve, eltávozott." Ottbagyott ruhájiutak és z.sebei porának egyszerű nagyítóval tör­ tént vizsgálata ezt mondta : "Rongyo!$, városi napszá­ m�mber, aki magyarszén- és bükkfaklrakodáBnál dol­ gozott."

�findez kizárólag a helyszínen talált tárgyi adatok. ból volt szóról-Móra igy megallapitbat6. Semmiféle más

tAmponl nem volt, sőt a helyszín sem volt máI érintet­ len, A két nyomowi munka összehasonlitásáboz nincs szükseg magyarázatra. Eredmény : "A sromszédo� vá-

akodó munkások felismer­ szénr _ ros egyik ipartelepéo a ' t ' aznap : 4 e�e t. Tulajdonosa kezrek: rUIt , meg

lék a ruhÍl . . s regebbl felJelen�ese Ult Vácot t a meggyilkolt tanya b61 t é t t bosstu te következtében és nemrég szabadult : követte el," Lebet, sőt valószínű is, hogy több hasonló példáI távolabb men­ bozhatnan.k (el a multból. $öt ! Mennél "kiderltetlen régebbi A . nénk. talán annál több akadna ban, mert homály örök ak maradt azért án al esetek" t volna t'8nem akadt nyomoro, aki világosságot tudott leg ,, i­ emberi mintha azért, pedig m ne i, juk deríten derithetetlenek" lettek volna. De lehetne-e ezen csodat· kozni, ha valóban így is lett volna? Nem. Hiszen min­ den munkához - még a csizmadiamesterséghez is fel kell készülni. bogy az ember értsen hom és el tudja végezni. Mindent meg kell tanulni. Nyotnozni pedig még oem is olyan régen nem tanultunk különösebben, nyomoznunk azonban mégis ikellett. Ma már mús a helyzel: sokkal jobb. mint l'égebben volt. Ma már min­ denütt vannak szakképzett nyomozóink és évrót-hre többen lesznek. Mi már meglanultuk, hogy mit jelent az "nyomozni" és tudjuk, mit vál'batunk a helyszine­ léstöl. Ha lapunk tanulságos nyomozásait olvaMuk, az látunk: nagyszerübbnél nagyszerűbb munkákat helyszínelő ügyes és mlnden tekintetben szakszerű munka gnzdag sora dicséri csendőreink nyomozói rel­ készültsegét.

�

-

Azért nem alyan egyszerű a dolog, amilyennek ta·

lán abból. amit eddig elmondtam, gondolrii tehetne. Hol

van, melyik az a belyszín, amely nyitott könyv? Ame1)" mindent elmond nekem, amit csak tudni szeretnék ? A nyomozónak arra a változatlan, sértetlen belysz.íni álla­ potra va.n szükaege, amit az ott lejátszódott bűncse­ lekmény hozott létre: amelyhez avatatlan kezek nem nyultak, amit senki és semnú meg nem változtatott a cselekmény után. Csak ez a helyszío tUkrözheti vissz,"l hiveD a rajta történteket Dyen helyszínt azonban csak ritkán fogunk találni, úgy, hogy a legtöbb esetben a nyomozónak magának kell fáradságos munkával azt a betyszint rekonstruálni. amit a bűncselekménv U �tesi­ telt. Ki keU küszöbölhie onnan minden olya� 7.8\'SrÓ elváltawt, ami a tett és a nyomoro odaérkezése között eltelt id6ben beköve.tkezhetett, különben könnyen tév­ útra jutna. Különösen felmerUl ennek a szükségessége éppen a mi működési terűletUnk.öo. A falusi lakosság e léren még tájékozaUanabb mint a vnrosi ember; nem is gondol arra, hogy a nyomozás sikerét veszélyezteti, ha "rendet csinál a feldult szobában" ; "agy ha az. ud­ varon leütött áldozatot ..kegyelettel beviszi a szobába, megtisztitja a \·értöl és eltakaritja az ud vart ; vagy v�n-e olyan károSUlt, aki fel n e forgatn á a betörés szmhelyét, bogy ellopott és esetleg megmaradt értékei t megáUapitsa '? A hová tehát a csendőr h elv5t.ínelni in­ dul, soks.zor mást fog találni, mint amit s z.'eretne. Ilyenkor rö\'id áttekintés és tájékozódÁS után az legyen az. első teendöje, hogy a tett, illetve a tettes ál­ lal létes tett helyslÍni állapotot áIlitsa helyre Ez tü­ . �lmes es gondos ösazehasonHt6 munkával legtöbbször 8 kerül fog, Azt a helyzelet, amit odaérkewe"kor t8� talt, Dllndencsetre rögzítse. Ezuti m ál1apítsa meg, hogy a. tett óta ki fordu lt meg a helyszinen és azon mll váJ­ tOl.latou, mit csinált ott: kíváncsiskodott. takarltotl. rendezgetett., elslisegélyt nyujtott ? stb. A helyszínen utólag megfordultak m.ind jóhiszemíieknek tekinten­ dök-c vagy feltehetö-e, hogy a tettes, a bűnsegéd vagy : bünpartoló jele t meg később a helyszínen, hogy ott � tettének nyomalt eltün tesse vagy félrevezetésre alkal,

"

�

,i ,:"

1035

december

1.

ma� helyzetet teremtsen? Meg kell ilyenkor gondolni az idöjárási viszonyokat: esö, hó, szét, nap, fagy milyen eh'áltozásokal idézlletell ela? Maga az eltelt idö (pl. néhiLny nap) milyen hatással lehetett a helyszín álla­ potára? Állatok: lábas jószág. kutya, macska, egér, patkány. vadak, baromfi, madarftk, rovarok, férgek elö· idézhettek·e \'áltozn.sokat a helyszínen ? Ha vannak olyan emberek, akik a belyazin eredeti - tehát még a bűncselekmény elBtti - állapotát jól ismerték, rögzítse ezek bevonászival, - amennyiben jó­ hiszemüe1mek tekinthetők, - a helYS7.ln cr'eden álln· potAt is. Ebből a sokoldalú összehasonHló M.unkából ered· ményként annak az állapotnak kell kivUágosodnia, amit ott pontosan a büuc$elekmény létesített. Olyan ez, mint egy számtani müvelet. amidőn adva vau három Ismert adat és ezekből a uegyeruket kell pontooan kIszámítani. A helyszínelő munka lmyegét i csak ezután végezheti cl a helysúnelő : ezt a helyszíni állapotot kell beszédessé tennie, ebb51 kell olvasnia. A

71f

CSENDÖRSIWI LAPOK

helyszínelés teljes jelentösége csak úgy julbat énényre, ha mindazl, Qrrot eredményezett, változatlanul úgy bocsátja a csendőr a.z iguzs..-íg9zolgáltatás kezéhez, hogy a vádló és a bíróság ugyanazt lássa, amit ö tá· tott, ugyanarra fl meggyőződésre jusson. amire ó ju· tott. A helysz1nelés munkáját lehát a jó feljelentésnek, pon Los leírásnak, rdjznak, képnek s minden honat.ar­ toz6 tárgyi bl.zonyitéknak kell kiegészítenie. Ha ez nincs meg, a legtlgyesebb helyazlnel6 munkának is elvész ól jelentősége.

Idegen- és önkezű akasztások. (Kőzlemenll

a nl.

kir. ErZluJoot T"domá"y Egy�tcm Tör.

v6ny�::éki Orvost(llli JntézeMb6l. Igazgató: Dr. Elit:': Beta

t'gyet. ,'y.

«rt,,:

DR.

r.

ta.nár. )

BEöTHY RONRAD cgyet. mag-.íntanár. törvényszéki oT\'os.

Jóllehet egészen mindennapos dolog. hogy akasztá205 halállal van dolg\lDk, mégis - tapasztalataim szerint _ azt kell mondanom, hogy nincsen még olyan halálnem, n.melynél annyi téves felfogás uralkodnék a köztudatban a halál okát 111etóen, mint éppen az akasztásos halálnál, másrészt pedig az akas.ztii.sos halál ktlrUlményei is lehet.

nek olyanok, hogy 11 jogi tényállást illetöen nem egéS7.en járatlan embereket II) zavarba hozhat, amikor azt kell eldönteni, vajjon önkezü·e az 8.kasztá�, avagy idegen kéztöl .szánnazik·c az ? Hogy c7.ckkel a dolgokkal lbztában legyünk. bizo. nyára 118.SZnOS lesz az, ha kissé részletesen _ azonban korántsem kimerítGen - szólok crr6l a haIá.lneDlrÖ1. Annál inkább szükségét látom ennek, mert szakernbe. reket is zavarba hozott mát ez a kérdás.

Példa erre egészen röviden a következő : A sz. . . . ...j csendórörs az l . kepen teltilntetett, akasztásos halAI alkal. mával sajátságosbak tAIálla azt a helyzetet, amelyben II fiatal ember az akasztó kötélen filggött s anélkül, hogy II holttest helyzetét megváltozlattáJk volna vagy a kör. nyezetben eszközölték volna a legkisebb változtatást:

1935 december 1.

CSENDőRSéGI LAPOK

720

oz, ::IZív....s lanácsadáserl fordultak a törvényszéki orvosh megengedte dr. Görög tanárhoz, aki az elsó pillanatra akasz..· annak -a feh'ételét. hogy tsDkezO: 8 nem idegcnkezü · tásról van szó, ami a késöbbiek folyamim teljes beigazo egé­ .somó gabonac szemes hist is nyert.. A képen látható, érinteUen volt, idegen lábnyomokal, duJakodásra

l$zen utal6 rendetlenséget vagy olyan más váltoúsl a holt·

talál­ test környezetében s magán a holttesten is : nem t tak IS ennek köveLkeztében csnkis önkezú cselekede okozha.tta ft fiatal, akasztott ember baláláL Sajálságosnak tünt fel a hely.stlnre érke,..ó csend­ öröknek az. hogy a holttest nem lóg szabadon a kötelen, hanem - jóllebet roggyant térddel, de - áll, a cipó talpa­ Sltrka Crintette II talajt. Az ember hozzá van sz.o.kva ahhoz, hogy ha valakit akasztva tal5.lnak, a lúba nem éri

a földet, banem valóban ,,16g , kiscbb-nngyobb maga.�· ságban a {b1d (vagy más talaj) felelt. Valóban így is van. De csak fipu,,03 akasttás alkal· má\'al, amelynek a lényeg� az, hogy a testsúly egészen rnnebezedik az akasztó .kötélre, az akasztási pont a fej· tetö, helyesebben a tarkó fölött van s 8. test szabadon "

lóg az akasztó kötélen. Nem igy áll 9.f.Onba.n a dolog akkor. amikor 8% akasztás mMja etl61 e\téró, azaz., ami­ kor aHpu.sOB akasz.t&sr61 "an w. Ar. alipusos önakasztá.� a lE'gkülönbözöbb testhelyzetben és módon lehetséges,

amel)'(>knek végered ménye a kivant cél: a halál mégi... bekövetkE."zhetlk. Ezekről a moookról s egyben 8 balai oká..r61 szel'etnék néhány szót szólani. Mindenekel6tt azonban azt szeretnem ki�elenteni, bogy egyáltalán nem helytálló II köztudatban elterjedt ama felfogás, amely sz.eriQt az akas.ztásos halálhoz feltétlenül SZÜk9égcs 81., hogy az akasztott ember nyakát kifkamítsák. nyakcsIgo­ lyáját összetörjék. orrát-száját befogják, hogy az akasz.

tDtt ember' levegöt ne kapjon, stb, Mert hiszen ki fogja be a száját, ormt, ki ficamítja ki a nyakc!iigolyáj8.t... ki töri el a nyakal azoknak az öngyilkosoknak, akik saját maguk végez:nek ilyen módon magukkal ? Folyton arról l:>e$zéJnek, hogy a hóhér hogyan manipulál az akasztat1. ember arean 8 ezt a manipuJó.ciÓt magyaráu.'Ík éppen {eire s nem veszik tekintetbe nagyon sokan, bogy minden manipulálás nélkül is éppen úgy beköntkezik a halóJ mint a bóhér és két segédjéne.k közreműködésével. egést rnanipulálásnak a célja az, bogy az akas.ztásos ha. látnak egyik s.takasuiban, az úgynevezett görcsos ránga. t6dzA.sok szakában megakadályozza azt, hogy az izmok görcsös összehÚ1.Ódása alk.almá.val az arcnak kínos arcki.

�

fejez:ése olyan elrérnítöleg basson a néz6kre, a�ik mind­ nyáJan szl hiszik, hogy az. ak.a.s.ttott ember ret.tenetesen sz?nv��t. Tehá t nem arról van .szó, bogy a nyakcsigo­ . melyiket, mert b.l8zen ebből 7 van) eltörje. lyat IV8JJon vagy kificrun.itsa a hóhér - hiszen még senki sem hal­ I.otta. hogy melyik pillanatban r'ecasent a csigolya az állított löri3 álkalmáve.l és boncolás nál sem taJáltunlc még eddig sohasem ilyen eg:igolyatörést _ hanem leg­ feUebb arról van szó, h ogy az ujjaival ki.simltott állapot. ban tartsa az. arc mimikai izmait, hogy elfedje a ri.nga­ t6ch:á.5okat, majd végül azért, hogy az akasztott ember fejére boritsa a lepelt, amikor az orvosok megállapitottak ' hogy a halál beáUott.

Egéaz.en más magya.rá.r:ata van annak, ahogyan az akasztott ember meghal. A me.gyarázat egyrészt az, bogy amlk?r 8% a.ka8z:tókötelékre nehezedik a test, akkor A. nyaki képletek közül többek között a légutak. is annyhll ö�uny�m6dna.k , hogy azoknak belvUága egeszen elzáró­ � lk, lehat a hl!ibavaló lélegzési kísérletekkel együtt nem Juthat lewegö a lüdőkbe s az a.ka.aztott ember valóban megfullad. Egy másik magyarázat pedig az, bogy nyomius

amelyeknek nagy szerepük alá kerüJnek swk az idegek, ás miatt most ezek az uyom a , tehát vaD a azivmííködésben tovább nem tudják t ésüke működ meg, lnak idegek bénu meghal. Hogy ztott akas az folytatni s igy II sziv megáll, zők, az azt ténye b tosab legfon a ezek sem azonban még az illetó, h a a légutai mutatja. hogy olyankor iB meghal n. abol egy félii fel­ szabadok, mínt pl. abban az esetbe met!Zést csináltak. légcsö g elözöle akin s t á g ma otta akaszt on tudott lé· szabad n egésze t Az illető meghalt, jóllehe i arra, hogy keresn kell okot másik égy Tehát i. legzen ul 8.2 Hletó, Ez a ma.sik ok pedig az, hogy az

mégis elpuszt

et, a.kasztókötelék összenyomja az. összes nyaki képletek futnak közöttük a nagy erekel is, amelyek a nyakon át az agyba. illetőleg az agyból. Ha az erek összenyomódna k, akkor nem kerül annyi tápláló ver az agyhoz, a minek is r.ava· az a következmenye, hogy az a.gy m ük ödé séb e.n rak állanak be, amelyek közül Jegelsönck az öntudatlan­

ságot kf'U megemlíteni. Az agyvelő ugyanis rendkívül érzéken}' mindennemű ,'érkeringési zavarral szemben s ha vérrel való ellatásában zavar áll be - t'-..a nem 5ZŰnik meg azonnal - nemcsak, hogy öntudaUanságol, hanem nagyoll I'övid idö alatt az agynak a bénulá!3át is okoz·

hatja. Egyel6re csak a rövid idoig tartó za.varról szólunk. amelynek Hinele tehát az öntudallansá.g. Az ereknek Uyen fokú összeJlyomása pedig nemcsak akko,r követ. kezhetik bel ha a test szabadon lóg az akaszt6kötélen,

testsúlynak csak egyik része a te$l, hanem bár· milyen más helyzetben van. Ez. pedig azérl van, mert a nyak i erek nagyon könnyen összenyomhatók, azaz a vér· hanem akkor is. amikor

B

érvényesül, vagyis, amikor nem lóg

keringest

nagyon könnyen meg lehet zavarni. Mér'ések

történtek éspedig egészen pontos manometeres \'izsgála­ tok, úgy, hogy leszorÍtották a nyakat és megállapitották

azt a nyomást. amely ahhoz szükséges, hogy a leszorHolt ereken keresztül folyadékot fecskendc.zzenek át. Ezt méter-kilogramm munkában fejezték ki s azt találták. hogy akasztásn/iI a hurok igen nagy erővel húzódik a nyak köré.

Ha. pedig beáll az őntudatlanság, akkor az érzés is Az érzésnek és az öntudatnak a jelenléte annyira hotz8. van ka pcsolva a 7.avartalan verkeringéshez, hogy eme utóbbinak a megs.tUntetégével az öntudM is azonnal �egsz«njk s nagyon jól iSMerjÜk mi, orvosok, azoka.t a

elvész.

�lsérleteketJ amikot" a nyak nagy verő- és. gyiljlÖereioek . ?s��nyom�t8sa alkalmával pillanatnyi öntudatlan.ságo t Idezunk elo állatklsérlnteknéJ. Nem is szi1k�ég es ehhez a vet'Őe.rek összenyornasn, elégséges ehhez a gyüjtőereke csupán.

Ezt azonban tudják má sDk is. tgy emlékszem 161'­ énY8:té� orvos] gyakorlatomból egy olyan e�etre. ahol ;gy szegeny-Iegény, aki lopásból ég zsebmetszésböl tar. ot ta fenn magát, súlyosan megbe tegede tt é� nagyon hos�' SZl\! kórházi ápolásra szorult. Amikor elhagyta a kor' . ha � lltokban megjelent ft !öorvoanál és azt mondotta �e '. ogy sohasem tudja meghálAIni 81;L a jósn""ot ame­ ltteu tapasztalt; n eki �nte nincs, de arra kZrt� a fó· o:t, hogy egy tanácsot fogadjon el tó1e. A féku"vos na­ o vol� lepve,. am.ikor aztán gyógyu lt a bme , tcá megaugta nekl\ hogy ha ( az akkori) Mlizeum · . u n Jar' . ne vise IJen ' este �base pubagallél't és csokor. ' nvakkendőt A flS�rvos ml�dinkább nagyobb �l:I nagyobb �eglepet . • ta h ésl t.an .. usttott, amikor az apolt tovabb magya­ �� ' j :�l��k :en erlt:t út,"y fosztják ki áldozataikat, é J gtámadJák oket, egy vagy • két uJ'juka.t egyzeruen a gaW ' to1 er a la va, nyakkcndöstöl egyiltt féli'� . . megcsav8IJák s add'19 . tartjak � me gcsnv.a rva amíg az ftl� v

::,}

\

;� :::1

�

.

1935 december

1.

CSENDÖRMGI LAPOK

J

2

.5

721

6

l SWI LAPOK CSENDlR

722

és dozat eszméletét veszti s eközbe n mindenét elves7Jk magéhoz alatt pere fekve hagyjak. Al: áldozal kM-három tér. viszont nekik ez a rövid idő elégséges ahhoz, bogy mindent magukhoz vegyenek. Tehat tudják ezt nagyon sokan, hogy ha megsziln.ik a nyakra va16 nyom.Asa a köteléknek. akkor II rendes

vérkeringés ismét visszatér. Hogy wlyen nagy szerepe van az erek össunyomá· sinak az ak�tásos baJ3.lnál, éppen az mutatja, bogy c.saknem &ZOMal öntudatlanság áll be. Hogy ez valóban így van, arra. mut.at II 3. számu kép is, ahol a bal Iflb· nak a székTÖl val6 leengedese után olyan hamar követ­ kezett be az öntudatlansig, hogy a1: illető már netn volt

képes arra. bogy a jobb lábát is levegye, Azt, bogy a nagyerek akasztásnál összeswrulnak, könnyen megérthetjUk a .uyald nagyere.knek a helyzeté­ böl, ilIet6leg azoknak a lefutá.sábó1. Minket itt különö­ sen csak azok a nagyerek érdekelnek, amiket közös fej­

veröérne.k nevezünk. flo. mi az ereket ia fe1boncoljuk, akkor az erek belvilágában, annak a h elynek megfele­ lően, ahol kivUlröl az akaszt8.si barizda van: .szakadáso­ kat találhatunk , amelyek éppen az erekre \'8.16 bútas, vonagl ils következtében jöttek télre. Egyrészt eZJ más­ részt pedig az a kiserlet biz.onyítja, hogy hA. a nyaki erek egészen az elzáród$sig össze vannak nyomva, nem tu­

dunk semmUéle folyadékQt álfecskendez.ui a leszorltott erekeTL Nemesak a közös fejveroér, hanem az úgyneve­ zett tork olat i gyújtóerek ls összenyomódnak egészen az átjárbaLatle.nságig, aminek a következménye az, bogy a fejból éppen úgy nem tud elfolyni a már elhasznált vér, mint ahogyan oda mar nem lud folyni tápláló vér. Töké· letes az ereknek az elzáródása lipusos akaszt.ásnál. tehá.t am.ikor az akClSZt6köteJék harántul húzódik a nyakon úgy, bogy annak két szára. hátul, a. tarkó tájon száll fel­ felé a a test szabadon 16g. Minden, ettől eltérő akasztási mód.nál is Ö8SzeSZO�

rulnak az erek, tehát azt kell mondanunk, hogy nem tipu ­ sos akasztásnál is éppen ugy zavar kel etkezik , ha mind­ járt kéBÖbb ls, de v�geredIPéDyében mégis ehhez hasonl6 eredménnyel, mint a tipu80snill. :es ezt nekilnk nagyon basznos dolog ismernünk. me.rt éppen itt, ebben a hely­ zetben kerül az ember kétség elé, hogyan halhatott meg az akasztott embe!". Tehát : ba csak részben is feszU1 meg az akasttók ötelék a. nyak körül, vagy : erősebben feszül meg az egyik oldalon, mint a másikon, az ered­

mény ugyanaz : nevezetesen beán a bajál, miután elöbb "érzéketlenség" lépett fe1. Az ilyen módon bekövetkezett érzékeUenséget már az 6-korban is ismerték 8 tudták azt. bogy ha valakinek a nyakát összeszorítják, beáll az énéketlenség. Sót, az ilyen módon beállott ér:tékellensé­ gel arra is felhaszniltá.k, hogy ezzel a nyavalyalörös embereken segítsenek, mert ugy gondolták a régiek, hogy így nem érzik a fajdalmakat azok a !:IzcrencséUenek, aki­ ket k5zöD.8égesen epilepszl.ásoknak azoktunk nevezni. A központi idegrendszer, a nagyagyveló igen fino­ man reagál mindenféle károsodásra, amely a vérkeringés zavarával van összefüggésben. Gondoljunk csak arra, NEWTON LORD SZERUIIt T :

Magyarors7.ág Enrópában Il legfökéleu.sebb föld­ raPi fs gazdasági egyse; "olt éli mégis slétbontot­

ták. EI.67.akitott népeit atTa ít�lt�k, ho�y magasabb mú"tM6i:güket alac so�y abbal c&eTéljék rel. A le,:­ om � tébnJW6 ma�nrt es �S7 bb �, b�gy �felmml6 nemetUl b eszélo magya rt, mint meg­ a.noyi álLetot. egyik állwuból a másIkba.- bajtott:a1c

�

át,

�

ané.lküJ, hogy me."'érdezWk "otna '·éleményükel.

1935 december 1.

van s egyszerre gyor· ; amikor vn.1akl fekvő helY1etbcn sok esetben elszédül. n nagyo illető san felugrik ; az is esh.e­ egyensúlyát elvegti, -elsötétül �lölt-c.� világ, e rnlDd Ez annak elaJul. szokták: i tik, vagy, ami..nt mondan e n felugrás} felál­ l hirte a hogy , ó el áll n e eztéb etk v ö a k nyi lb következtében az agy vérkeringésében pillanat es zavar elégség tartó ideig rövid a ez s be zavar állott volt ahhoz, hogy egy olyan preciz:mtlködésű 9zervben , mint az agy, ilyen működéskieséseket boz'Wu létre. Ha tehát egy ilyen apró károsodás meU ett is beáll az ön­

y

tudatlanság, mennyivel inkább akkor, amikor akár tipi­ l kus, aká.r nem tipikus a.kasztásnál czenfelll.. még a léleg­ hogy azt a nyakra irányban, olyan zés is megváltozott, swruló kötelék vagy egészen felfUggesztil vagy csak megnehezíti. Végeredményben tehát az akasztásos halálnál a lé­ nyeg az, bogy igen rovid idő (esetleg pillanatok) alatt ODllldatlanság lép feJ, amely aztán képteleoné tes.zi az

embert arra, bogy további szá.ndékos cselekedeteket végeuen. Minthogy az öntudat attól a pillanattól szánútva, hogy az akaszt6k6telék a nyakon vagy a test egész.

vagy csak részleges sillya alatt megfeszült - elvész ezért nem sikerUlt senkinek sem az önm entés akasztás­ nál. E mellett szólnak azok 8 véletten akasztások is, ame­ lyek já.ték, vagy kísérletezések közben következtek be.

De meg ezt bizonyítják a k ötélről mások által megmen­ tetlel.t vallomásai is, amely vallomások egybehangzóan úgy szólnak, hogy az akl1Sztókötelék megfeszU1ésének pillanatától kezdve egyaltallin nem emlé kezne k semmire scm ; majd meg azok a kombinált öngyilkossngi módok,

amelyeket eg}'éb halálnál lapa.sztalunk, hogy az ered­ ményt biztosan elérjék. Azok, akik nem bíznak egyfajta öngyilkossÍ\.gi mód sikerében, biztosHékul más módon ia elkészülnek a halálra., így lll. ar.., aki mérget vesz be, még ezenfelül sziven!övi magát, stb. A.kaaztásos halálnéJ, jóllehet találtak még más ilyen kísérletet s i , eree soba­ sem volt szükség. Béc.sben 1888-han egy ön gyilkost töl­ tött revolverrel a kezeben találtak felakasz tva , nyilván a.z.zal o. szándékkal, hogy ha az akasztás nem jár eiker­

T
Ami tehát bennUnket klváJ6an é rdeke l az akasztás05 bal�lná.l., az az, hogy ll.Z öntudatla.nság nagyon hamar bek.övetket.lk. Bekövetkezik oz öntudat lanság akkor- is. amikor az erek nincsenek egészen clszorit va hanem vagy C!ak az �gyik, vagy csak ft másik oldalon ká r egészen, akár Pedig csak annyira. hogy ez már zavart jelent 1\ �érkeringé9ben. Mindezekben az esetekben tehát éppen ugy lehel az eredmény a halálos kimenetel, mint a tipi­ kus akasztásnáJ.

�

Nagyo� sokan úgy ak83zlják fel magukat, hogy a nem. log szabadon, hanem részben a lalajja1 érint ­ kezik, vagyÚ! az akuzt6 kötelnek a fOldt51 vIl16 távoLságIl kl.sebb, mi n t a nyak oak II talpaktól va16 té:volsága . Dyeo eset �ppe� az: ls, amely a mostani megbeszéléslInk anya­ gá.t kepezl a ahová törvén yszéki orvost hívtak ki. Feltűnt a cacndóröknck II l.efs:t helyzet, amelyben az akasztott fia­ �,lembert megtalálták. (1. ábra. ) Az e lmondotta kbÓl t

t..es�

onnyen megérthetjUk, miért állott be tehát 8 haJát és az� ls, hogy egyAl tahin nem szokatlan dolog hogy olyan módoDakasztja fel magá a . t valaki, mint ah gyan azt Öatalember tette. csakSajnos, blzonyos technikai akadályok miatt csupán 81.Okat a képeket közölhetem amik t Haberda

�

_

e

1935 december 1,

723

CSENDöRSflGI LAPOK

könyvéből 'Vettem - azoknak a testhelyzeteknek a be­ mu tatására, amelyekben már láttunk önaka.sztásos haJ tilt, Ezek a képek c.gy.c.gy testhelyzetet mutatnak be, ame· Iyek mind halálosnn végzÖdtek, Egyik nagyon közönsé­ ges testhelyzet �ppen az, mil az 1. ábrán közlök s ami a csendörsé.gnek a fejlöresre adta meg az okot, az, ba valaki igy, csaknem merev é.llásban akaaztjn fel magát. A legelső ilyen, nagy porl felvert öngyilkosság Párisban történt 1830-ban, ahol Condé herceg álló helyzetben az ablaknyit6ra aknsztotta fel magát : ebben az esetben ig öt törvényszéki orvos azono al kijelentette, hogy önkezű akasztás ellen nem szól a testhelyzet, illetöleg az a körülmény, hogy a ta.lpak és a sarkak érik a földet. A 2, képen felakasztva talált nÓj akit ágyában IL fUggönyön felakasztva és félig fekve találtak, már na­ gyobb port vert Cel, mert szülés után két nappal tör­ tént a halál 8 az egyik orvos, épp en a szokatlan test· helyzetre való tekintettel, bUnc.sclekményre gondolt. Az elö:mlények iamcrele azonban, továbbá minden ellenállási nyomnak, a hiánya kide.ritette, hogy az asszony elmebajos volt s minden val6szrnü$ég szerint egy ilyen leho.ngolt állapotban, önkezilleg akasztotta fel magát. A 4, kép gázcsnpra történt önllkasz.tá!Jt mutat egé­ szen ülö helyzetben. Az öngylJkos száját ezenfelül még vászo darabbal is belömte, ami természetesen egészen felesleges volt, mert hiszen a halál épp úgy bekövelke· zett volna anélkül is, Az 5. képen az önakaaztott kinyújtott I.ábakka1 lóg az akaszt6kötélcD. A 6. !képen egy istállóflit olyan helyzetben akasz· tatta fel magát, hogy té.rdben meghajlított lábal egy hilvelyknyire vannak csupán a szénó.tól.

n

bogy II nagyerek eW1rása következtében beállQtt az ön ­ tudatlanság és a halál. A leírtakból látbatjuk, hogy öngyilkossági szandék­ ból aka.sztAat - 110. mindjárt nem js tipusosJ hanem aU­ pusosat minden testhelyzetben és módon eredm én ye­ sen végre lebet ha.jLani. A lényeg itt a.z., hogy a hurok· nak a megfes.zülése alkalmával nagyon hamar elvész az öntudat egyrészt azért, mert a léglltak összeszorulnak annyira, bogy levegö a tlld6kbe nem. vagy csak nagyon kevés, kl nem elégit6 mennyiségben jut be, másrészt és főkép pedig azért, mert n vérkeringés megza.varása mialt az agy tápláJkoWAban olyan mértékben .!Jzem-ed katoao· dást, amely nagyon rövid idő aJalt halálhoz vezet. Nem szUkséges az akasztásos halálhoz seDkinek a segitaége, mert biszen nem a csigolya tieruna vagy törése, avagy a. külsG légulaknak a kézzel való eld,rása okozza a halá.lt. --

),{intbogy bármely testhelyzetben lehet a.ka.sztást ön­ kezűleg végreha.jtani, 83"-ért adott esetben rolndig önkezü akasztásra gondoljunk eI6�ör, mert a ULP8B%talatok sze­ rint ez sokkal gyakrabban fordul eló, mJnt idegen kézt6t eredö akasztás. Természetesen a többi körülményt figyel­ men kh'üt hagyni nem lehet és nem ls szabp.d, csupán csa.k arról van szó, hogy nem gondol az ember csak ide­ gen kéz szorepére, h anem visszaidézi emléke.7;etében a látottakat és halloUa.kat és csak azut:\u, fokozati 6va­ los9sggal fog az Ugy tisztázásához, mint ahogyan na­ gyon helyesen tette a sz6banforgó ceend8r is, oki valószinűleg nem jsmerve ezeket a lehetőségeket, tapamtalattal biró törvényszéki orvos segftségét kérte.

A. 7, képen félig ülö, félig fekvő helyzetben, lépcsön akasztotta fel magát egy a.sszony, A 8. képen egy 13 évc$ önakasztoLtat látunk ugyan· csak ülö helyzetben, aki a szegen 16g6 kendőre úgy akasztotta fel magát, h ogy egyazeruen az óJ1a. alA he­ lyezte n kendönek lelóg6 nJs6 részél Leánya öntudatla­ nul találta, majd édesanyjával egyUtl ecetes lemosá.st akarva neki adni : vették észre, hogy mir61 van szó. Még jobban megközelftl a fekvö helyzetet a 9, kép, ahol ogy pásztorgyerek akasztotta fel magát olyan m6don, bogy a szénagyűjtésDél használt rudakat guló.ba rakta, majd ostorára akasztotta fel igy magáL A 10. képen bemutatott öngyilkos egy egészen !'laját· aágos szerkezettel akként akasztotta fel magát, hogy a ·zsámolY felrúgásakor ft. felsij teste eloreeselt s ez a súly az ugyanazon kötéllel összekötöziStt IAbako.t a magasba emelte, A 11, képen majdnem félig lekvö helyzetben IMunk ilyon önakasnotLat, alacsonyan fekvő gáz.csapra fel­ akasztva. akinek kezei ezenfeiUl hátul össze voltnk kB­ tözve Ugynncso.k majdnem egészen térdel6 helyzetet mu­ tat a 12, kép is, abai az ágyfüggöny sz,cgére a}m.qztottn fel magát ft. férfi, Körülbelül hll8onJ6 módon biztositoUa a sikert a 13. képe.n látható sajátságos akasztásl módI ahol ft lesUly­ lyed6 Lest súlya II lábakat olyan módoll tel'pesztette stéj­ jet, hogy ft. jobb térd a földel érintette, a bal láb pedig kinyújtva, sarkhat érte a földel. VégiU pedig megemlltern még a 14, képen lAt halÓ öngyUkossllgi módot, amely nem ls annyira aka�ztás. mJnt Inkább uJnegelés és Olyan módon h.ajtolta magán végre az öngyUkoR, hogy könyökevel addig csúszott elSre az öaszehajtogalolt ágytakar6kon, aQlig az ágyvasholi kötölt ti nyakán átvetelt zsebkendő annyira megfeszült, ,

A kunbajai örs közgMdálkodáaa 360 cm. m.a.ga.s par1\dlcaom. boktót nevolt, amely fnc.gadta ll. nyl\rl l(onyha$%nlLBé lelet , g téllre bd'Oz:tek róla 4.6 kg-ot é� még lloVl'm�.r e1ején ls akadtak rajta 1<1:-1 kg·os paradlctlOtnok. (Oo"dn

Pdl Onn.

relv.)

1935

724

áv tábornok mit, akit IOllD!J RmlláfLyai Czégle-r Gu.szt ve 1934. kezd áslól Jakul úr \'1illott fel. Előadójs a ruega z Em· A volt. úr őrnagy n december 31-ig PUlCzk Zoltá rnok I'á" Ist tábo Dobó vitéz e elnök lékbizottság jelenlegi i eszenkor szerk mind Lapok i órséO CSf'tld ó a úr

A m. kir. csendőrség Emlék­ alapjának mérlege. SZ6hlendC1' Béla altá.bornagy

EmJékalap

kezelé$ére és bósi

úr az

általa élelrebi-voll

úr. Előad

emlékének.

halottaink

december 1.

tője. Al. itt

.

. ó. 19

közzeletl mérleg a mult llv veg

.

megörökítésére 1925 Illájus 12-én ,)<özponti Emlékbizottsá.got" neve­ zett ki. Ez az Emlék.bizottsá.g 16,000 pengöért elkész'Ít­ tette a budapesti laktanyánk udva.rán alJó "Vértanuk szobrot". amelyet 1928 mhjus IO-én lepiexlünk Je. Az addig gytijtött ÖSS1.eg majdnem teljes egészében elfogyott a szoborra, igy EmlekaJap vagyona 1928 június 30-án csak 1806 pengő volt Ez az összeg a levont fillér­ marndványokból é..s az .Emlékbizottság által kiadolt hősi levelezölapok jövedelméből az é\'ek folyamAn folyton emelkedett, kiadás pedig npm \·olt. Igy az Emlékalap

mutatJa elési szem­ an könyv n.zonb ését, működ az Emlékbizottság rleg kiadási vég­ é m A e. kezdv l-tól r januá 1932 pontból Ez bü képét adja összege a z Al.v\!tt vagyon kétszerese. ek. ami az új Emlékbizottság fokozott tevékenységén meg. ult nyilván an irányb edő kiemelk főként három márAz elsö a Hadimúzewnban �lhelyezett nagy

kedell

megáJlapitolt

lC3tületi emlékeink

általában

valamin l

az

.

vsgyona 1931 december 31-ével Erre

az

időre

gyntékbll jutása

o.z

17.916

vány.emléktábla felállitása. A második hósi halottaink név�orának megállapi· Az tása és az egyéni emléklapok .kiadása az örsökre.

első Emlékbizottság,

216 ne\'et

- tagjai Co­

történeti múzeumunk· A tárgyak gyüjtésén kivül 8Z Emlékbizottság vitsárlBssi folyti m jelentékenyen gyara· podott It muzealb anyag, ami Iehetové teszi, hogy a Hadimúzeumban rendelkezésünkre bocsátott kiálHtási termel hamarosan igénybe is vegyük. Az 1936. eVJ csendör napig az Emlékbizottság �zzel 1\ munkával el·

e

készül.

A m. kir. csendörség EmlékaJapjll nak hó

.

, '" )(ll 31,

31-é.n \"agyou

Kamatok FUlérmu.rad.vaoyokból Levelez.ölapok etadtis6.b61 Régi levelez61ll.pok E'1ad.á�ából Péesl aJUszt1kar adománya Emléktábla alkalmAb61 lelepleZése

ma..rad\'Any

P

1932. I l

tsé

1934

XlI!:n

l'

dljllk

211

257

, II ,

. .

, I

I

« . SoS!) !07

� I

,I

.

�

MU8:ZtAcs

� Ö�c�te�

p -

�:

012

� i �

1 . 222

BöicR. . �mlékmüvck hclyreáUlt Ast 'és' tc�nbrtá.5i kÖlt� sége . . , ' Eml(!klapok e1!iAllllAsj é8 �lIttAs1 kÖl �ége . . kén (r�st.ös.szeg)

H��ldh�o��Jegyz6kének ��

��

péll7.t.á.rblln OliS7�5e1l · 1faradvé.ny 1934: Mtnd6s..'IZe

�él.

1I -

7�

I .G

ilS

:.0 10

191 -

2 . sau , tl2

9 . 670

I

:

6� \ég�v(>l

' 90

10.080

ba

Kci

1

S.óJO j Ol

llyomdai és S'Zét�

6 WtAs

1

36 9

, 190 , -

' ZÖI k el á i 'és' kWd�m kölL'Iége ' . • • . . • . . . CsondON>égi Ie.\lt:lle . ZOlapok ert-dQti rajzainak bc.keretczé81 l<:öltsé ge . . uml " MUZt.' . . tárgyak vá.sá.rl . . . . • . . F@lUgyelük éIt f'IUCYil IOh(' lye � ttc8(!k areképt>lnek testési 6 "1 bt>kl�rclt'té81 költség e . . . F� ké�k bcne n.éBl költsége ' . . • . -

CscndOtségi h�V

11

$8 , I!O 190 ! 65 1

elbelyezett emléktábla költsége . . . . Károly ny. thtts. slremJék6re el. hf>lyeZCl.t emléktá.bla. Szabó DeU16 Ormo éli rbc�. ern.léke Győrött . . . Panajott Sándor altAly.H"D sh m ék Ma: gyaróváron Feren slremiék�

Kiss' Gá�t

f.

460 , 61

6 120

,I

1i00art 0w rt'

I

• 450

1.851 .Ib 1 á o. NC�l"Zetl 'Hitel11.122 99 ' Intézet által fel5zám.itott és illet.ék�k 1".851 . _. Az 1933. évi elBÓ cst>nd6map li.öltBége . . 1\8 A HadlmÚ7Xumb:m elhelyezett emltktAbla. SÓ 76 1 költ.sége . . ' . . . . . A HudlmtzeumbllJl elhelyt'zclt emléktábla 2 80 , leleplez... is l költsége . . . . . . . . . Fery Oszktir altAbornagy k,yégezt.el�.se helyén

I

.

1982-1934 ",'ekről

az

Ke'Z-elési köl gek A POsta1aknrékpénzt r és

-

pl",

mérlege

Kiadás.

f.

11 !lIS

Emlék·

nak a mega.lapozása.

tá.bornok ur, a m. kir. csend­ őrség fclügye!ójc, 1932 április 8-án kell rendeletéve l ezt az- EmJékbizottságot egyébként is megszüntette es .,8 m.. kir. csendőrség Erolék.bizottsága·' néven új emlék­ bizottl'3ágot SUT\'czett éa nevezett ki. Ez az Emlék­ bizottság 1932 ápnlis 19-én alakult meg és ma is mű­ lUo"ltoatori Errelh Aladar tábornok ködik. Első elnök

19S�. évi decero�r

hitelesen

az

A harmadik kiemelkedő tény

folytán, - fokozatosan meg is szűnt.

1932. I l

adta ki

emléklapját

balott

40'1

szemben

ezzel

bizottság.

Vité..::: szinai 8zinay BlJlo

ll.",,'lel.

tartalmazott.

né,'jegyzék

szétküldött

1932-bcn a hósi halottainkr6J

pengöre emel­

!-

1 , 404 · 0.1 100 1 34.700 0& \Ú. 158 I "

. 1 ... . 8531 u7

v(t,6z Dobó lsh-a." s. 1(. tábOrnok elnök.

1935

A kínvallatásról. trla:

KRDlINALlSTA.

A 'vádlott a modern büntetöperben, melyet a v4d­ elv es a bizonyi tékok szabad birói mérlegelése jeUemez_ nek, kiemelkedéS helyet fogl!!l el. Egyenjogu perfél, aki nem köteles maga. ellen bizonyítékat szolgáltatni és ezért crre semmilyen eszközzel sem kényszelithetö. A vádlott a tagadás kényelmes álláspontjára hl"lyezkedhc. tik az egész bUntetőeljárás során, a vádló gondja, hogy a vádat bl.zon yitk kokk.al alátámassza. Nem mindig volt ez igy. Az igazslÍg hosszú évszázadokon keresztül nehéz, göröngyös utakon t évelygett, amig ('zek a modern bün­ tetőjogi elvek kikristalyosodtak és az öSSzes civilizált államok igazságszolgállatásában érvénlrre jutottak. Nem is olyan régen. egés? a mu lt száza.d elejéig 8 vádlottnak teljesen más volt.. a helyzete. A vádlott:U egyszerU vizsgálati tárgynak tekintették, Ilki nek a bcis­ merés a köte]cssége. A beismerés volt a bizonyítékaIt kil'áJyn(;je ezt becsUlték abban a korban a legtöbbre. amikor a ' természettudorná.nydk és technika ,- rejlet­ lenségilk folytán - még nem tudtak olyan eszközöket az igazságszolgáltatás kezébe adni, melyek segit83g6\'�1 céljának meg\'alósitá­ az j"'nzságs7..olgállatás eszményi a bünösség vagy nem bűnösség megállapitásárl'l sára - célravezetőbb, megblzhat6 bb utakon törekedhetlek volna. Minden biró ambíci6ja l".bban merült ki, hogy a vádlottat beisrneresre bírja. Helyzete könnyü volt, m(!rt a t örvények erTe ll. célra a Júnvallatás ( tomra ) es?'­ közét adták II kezébe. Aki tagadott, az kínp:\Clra került. hol ft legkegyetlenebb, legembertelenebb ltinzásoknjJc vetették ain n.zért, JlOgy az tgazságot - sokszor csupán _ 0

725

CSENDORSEGI LAPOK

december 1.

a bírák által "élt igazságot - bevallja. Az emberi elme szörnyű eltévelyedéséhez az évszázadok Borán sok ártatlanul kiontott "ér. szenvedés és könny tapad.. A tartun ú tjait a testileg, lelkileg megnyomoritott. erköl­ csileg és any3gilag tön kretett, SZ3bad�guktól, életük­ iglW'ágtalanul megfosztott áldozatok százezrt'i től jelzik. Ma minderre csupán, mint rossz álomra tekintünk ,'iss2a. Napjainkban az igazságszolgáltatásnak ez 2. célra nem vezetö. embertelen segédeszköze a civili:!:ó,lt emberiség köreben már mindenhol a bÚlltetéjogtörténet lomtár)iba került. Csupán civilizálatlan, ősi életet é lő vad törz.5ek, keleti kényurak, kinai rablók és ehhez hasonlók vetemednek ma már arra, hogy céljaik meg­ valósÍtlLsa érdekében embertársuk meg kinzásától sem riadnak vissza. Az alá bbiakba.n a különböző korok és népek kínval· latitsi eszközeit és eljárásmódjail suindékozom néhimy képben vázolni. A kínvallatás valósdnrueg olyan régi. mint m aga ÁZsiát az emberi kultúra.. Az emberiség böksöjénck tekintik, a kinvallaIils legrégibb nyomai Js itl találha­ tók fel és valószínű, bogy az ókori európai népek a kín­ vallatás receptjét az ázsiai népektől vették át. A régi gÖI6gök eredeti bizonyitó eszköz;c a tanu­ vallomás volt. A kiO\·allntáshor. - va.lószinűleg szintén áT.siai népekkel \'aló érintkezés hatása alatt - csak késobb nyultak. A kinzilst általsban véve csak a vádezen

Nem szabad elfelejteni, hogy a fTlianoll. i béke felttJtcl-eU olyanok Ó:rt.apitcrlták meg,

("kik között $ok.an még

azt

sem.

tltdtcik, hol run

B1(dape!flt.

1935

CSENDőRSwr LAPOK

126

lOIt és olY!lD ra.b&olgák ellen nlkalma'zták, akiJtnek ta­

ugyanis Iluskodniok kellett. A ro.bszolga tanuzás.ának uUin i� csak akkor adtak hitelt, ba azt a kínvaJlat.:\.<; fenntartotta. Az athéniek kínzóe3Zközci h eljárásai a követke­ zők voltak : korbács, kerék, ecetöntés az orrba. a bör lehantása., oszlopra akasztás, létrán va)ó kinyujtás és

más e-bbe:z hasonlók. A romata.k a kínvallatast legnagyobb valószínűség surint a görögöktiSI vettek és azt amt.á.n a maguk fzlé· sére és igényeinek megtelelöen épitették ki. Cbriatian Ulrich Gru.oons "De applicaUon tonnentorum" (A kin· vallatások alkalmazá.sa) cimü művében tizenötféle Iru­ lönbözó kínz.óesz.közt ás kelléket sorol fel. F..zek között vannak sUosct'penyök. melyek ttize fölölt vnsCog6kat,

kampókat tüz.esitcltek izzóvá. hogy azután eljárás alatt álló testét csipkedjék., marcan­ az awkkal goljá..k.. Ut ta1áljuk az úgynevezett "kinzó paripát" is. � négy labon álló, � k�reszt.metszetú gerenda, melyl'C t· ;ft delikvenst ráfektettMt, mültették va.gy ráfilggeszte köte­ kötöWitl lábakra és keu.kre 3. tes�ét lUután ték és lekkel ny jtoltók.. A test nyujtá.ss mindenkor kedvenc kinzócszkőzt. képezett Az emUtett paripán kívül az lill· vAn}'ok, létrák és csigabcrendezések különféle \'áltoUllai sújak, kötelek, szolgálták ugyanezt a célt. Vc.sszök. ólomvégú, bárornAgú korbácsok egészitették ki ezt: 8. baratshgtalan felszerelbt. A felsorolt eszközök azon·

fésUket,

u

ban esek a romai tortura gyennekkorában eJégiteUék

ki az ignzsiLgot kCre5Ö birák igén}'eit. Később ..a romai császarok idejében e ymást követték az ötletek. 1alÁ.!. g mányok, melyek n kinvalLntas eszközeinek korszerű $ín. vonalon való tartását voltak hivatva biztositani. Emlité15t érdemel a s6kinzás, amelynól a vadlottn.ak erős s601dattal telített \'8.s00ndarabot gyömöuöllek ft torkába, az ébeztetés, a szomjaztatás : meJynél a szomjú. sAgot erosen -riisze.rezett ételek nyujtásaval és a fog. helyiség túlf6tésével fokozták és az ébrent.a.rtás. Kü. lönöscn núfinált k.ímóeljárist e'3zeltek Jú au.al. midón a vadloltat padra kötözt�k e& sóval bedörzsölt meziteJen talpllit kecskékkel nyolatták, A kecskék érdes nyelve soksror csontig hatoló fájdalmas scbeket idézett elö. A keletrómai birodalom romlott erkölcsei közepette ott a tortura esz.kö7.ei és eljárásai kegyetlellSégben és raffináltságban természetesen esak fokozód.tak annál is 1.nkább, mert a római eszJrözöket keleti, wid r�eptekkel is gazdagították. A rómaiak a görögökhöz hasonlóan a kinvaJlatást a

beismerés kicsikarására és rabswlgatanuk \'a1Jomásalnu meger?sitésére alkalmazták. A szabad római polgárok ��dettleg mentesek voltak a torturától, de a cézárok ide. Jeben �reájuk ls sor került. Stabad római polgárt ugyan akkor IS csak felségsértési esetekben tehetett kinvallath. nak alávetni, de ez többé-kevésbé csak irort malaszt volt mert abban az időben a felségsértési vAd koholásánáJ. mi sem volt könnyebb. A z európai népek, mint a 1'Ómai birodalom kultúrá ·á. nak örökösei, a lorlurát a rómaiakt61 vették át ugy h J y g azt a középkortól kezdve egészen a IcgiJjabb kOrigl' a • 'tOlag a xvm• � .. "':'��d vegélg. �e helyenként egészen a X1X. • szazad eleJcíg európai állam i gazsAgszol ál. tatAsában megtB.lálJ uk. A római kultura és Civi Uz á Jó melynek magas S1.:invona1a elött a :\."X. század ember� ls kal�pot emel, sajnos, ilyen vonatkoclsokban is �tment a közepkorban a z utódnemz.etek közkincsévé ff A cikk kerete szük ahhoz; hogy 6 tortu� ÖSS ef" ggo "", u történetét - nkaresak kivon tosan is _ j � a il m C6upán szemeh'éoYeket mutathatok be . """'" egy p .·

valru:nennYJ

�

�

u v"'�üYnk

december

1.

bén egyházi és világi lantást az újkorra, melynek küszö ommal igyekeztek a buzgal méltó ügyhöz jobb bíróságok n egymáson túl lenni. tort ra. eszközeinek megvéJasz..tásába u ínkvizi.­ A spa.nyol illkvizicióról otindenki hallott. Az an hivatalosan 1477·töl - rövid rszágb yolo an Sp mely , ciótt, állam megszakitással - egész lB20·ig garázdálkodo az i6 akkor inkvizk alkalm lyes ünnepé n. volt az alla.mba es ereje feje megelőzte a spanyol királyt. Külön fegyver volt. Ar. emberi gyarlóságra vezethet6 vissza, hogy az ink. vizíció - -az.. akkori kor elgondolása szerint - magasztos céljaít túJlépve, hatalmával visszaélt és azt nem ritkán alacsonyabbrendű emberi érdekek és asztönök kielégitésé. nek szolgálatába állította. Bá.mli cél elérésére törekedett is azonban, eszközei mindig egyformák voltak. Kegyetle. nek, melyekre korunk fc.lvilágosodott embere csak borza� lOUUDal tud gondolni.

Az inkvizíció legfObb bizonyító eszközét a bevádolt személy teljes belsmeresében látta. A beismerés kicsika. l'ására a kínpad szolgált, melyet a. legmesszebbmenóleg alkalmazotL A be\'ádolt személyt a biróság először is ki. hallgatta. Felstólitották, bogy a valót., vagyis azt. amit az érdemes biróság elvárt - vallja. Ha ez nem vezetett ered.

méuyre, ítéletet olvastak fel, mely sz:-crint a vádlott addíg kinza.qdó, ameddig ut a biróság jónak lá tja ahhoz; hogy a való igazságot. másszóval azt., amit a biróság haJ. lani akart, be nem vallja. Az itélet még azt a szemforgató megállapí.tást is tartalmazta. hogy abban az esetben ha

a kinzas a vádlott halálát, megcsonkítását vagy sérUJ�ét

.a felelosség nem a biróságol:, hanem kizá. rólag öt sajtít magát tw-beli, amiért nem akarta az igaz­ sá.got megmondani.

eredményczoé,

Az lnkvil:ició lrinvallaLá.si eszközei mellett a régi gö.

rög és római keUéktár eltörpül. Példák : w A \'ildlott kezeit a csukl6kon hátrakötötték, majd egy • kotellel - hó..tra.k�Wtt kezénél fogva _ csigán a magasba , bmt á k. Ezutiln hirtelen leereszlették, nlojd ismét felrán. tolt.ák:. Ennel a mfivelelnél a karok rendszerint kiugrottak

� forg��ó!. Ha még ez sem volt eleg, akkor 8 delikvens . össz ekototott I�baira $úIyoka1 kötöztek. A súlyokat, me. l�ek ft t�stet hiheteUen hO$Sz;úsAgra nyujtották ki, szük. Beg sz.ermt szaporították.

.. �

viztortura egys:r:e:rúbb, de nem kevésbé embertelen e.IJUas volt� kL, áJdotatot éle.s fokú, létrasze rtl padrll kö. tözték. A pad .�gy volt elhelyezve, hogy az 6ldoza.t feje mélyebben f,;kudl A száját egy arra uolgá.ló vaseszk z. ö zel kip�ke1tek. A te.�tet - a húsba mélyen bevágó _ kő­ . t�lek. rogzitették ft padhoz. At áldozat szájába váBzon. to lcsert he,lyez�ek éS 8zon keresztül jó lilernyi űrtartalmú _ korsó�1 vIZet öntötte k. Időközönként eltávo Utották a töl� esért es a szájfesz.ftöt, bogy a vádlottnak a valJomástételre . lkalm�t adJana k. Az eljárást SzUkség esetén gya kra.n : -8, sot esetenként 12 ..korsó erejéig megismételték. _ mtortura Iclsllr6je voll a kötele k fokozatos megsrorf. i melyek csonUg hatoltak a 8zerenc$étlen áldozat testéb

�

� r � :::: : �

E ·d" �en izzó szénnel telt serpenyö fölé tartották a Vádlot e l n lábait., továbbA meztele n testére téglákat vagy kö etyeztek. A kWönbözö eszközö k és eljárá­ sok fel.ao IAsa ' hi Inak se v�ge, �e hossza nem volna. Izelít6· nek _ azt szem - ez lS eleg .. Az ál talános s abat z y S�� lDt csak egyszer lehetett 8. kínzást a1.k .Imun • i, hac'58k UJa bb bizonyíték nem került. Ed B ugy ! áts �tták ki az inkvizitorok, hogy fi kinvallawt erüen felbeszaki tot ták, felfüggeszte tték. � majd késöbb ol fo yt.atták. Igy bizony megesett. hogy sokan nem eg s zer, aJlem lizB.ter iB végigszenvedték a

SZab:!� �

�

�

727

1935 december 1. pokol minden kínját a kinpadoD, ha ugyan szervezetük ezt kibirta, mert bem tartozott a ritkaságok közé, hogy a vádlott a kinzások következtében meghalt, megőrült, vagy egész életére nyomorékká vált. A kinzást hivatásos hóhé­ rok végezték. Az ö feladatuk volt ti is, bogy a megkin­ zott kificamodott, forgókból klugratott végtagjait helyre­ igazitsák. A teljhatalmú inkvizlcióra Na}?oleon mérte az első csapást, ki azt 1808 december 4-én kelt császá.ri dekré­ tumma! mcgszüntette. Mid5n Napoleon bá.tyjának, Józsefnek az uralma megszŰDt Spanyolországban és a Bourbonok vjsszatértek, az inkvizíció is újraéledt, de csak azért, hogy a szabadelvü pArtok erófeszítései következtében 1820-ban végleg eHiln­ jön a spanyol történelemből. Nehéz eldönteni, hogy SpanyolorsMgban az inkvizl­ ei6, vagy n világi biróság volt nagyobb és leleményesebb a kinzóeszközök és eljárások kitalalbában és abban az embertelen kegyetlenségben, amellyel azokat alkalmazták. A spanyol világJ biróságok munkájá.ra szolgáljon például Don Diego, Eslrade hercegének esele, akit a bír6 gyilkos­ sAg gyanúja miatt három órán keresztill nyolcféle külön­ böző tonurának -vetett alá, hogy beÚJ,merő vallomást esi­ karjon ki belőle. Szegény herceg átesett többek között az itat6kínzásoo, II szájfeszilőn, II csonltörön, gyomrára. � Ullepére tüzes köveket helyeztek, talpát tüz.cs vassal sü­ lötték, a nyujtásnál végtagjait kificamitottó.k, stb. A her­ ceg a kJnzás után 200 arany dukátot fizetett a h6hérnak gyógyító szerekért, nehogy egész életére nyomorék ma­ radjon. A hóhér a kificamltott tagokat helyreiga2.Ította es azUU\Il t�ténck sérUlt részeit olyan ember-, kígy6-, medve-, oroszlán- és békazsÍTból készUlt "balzsammal" kente be, melyet mandulából, keleti bal:tSamból és más hasonl6 5zerekblSl gerjesztett tüzön olvaslotott meg. A gy6gykezelés csodálatosképpen teljes .sikerrel járL Mielőtt a német-római birodaiom igazságszolgáitaLlt· sflban alkahn8.2ott tortura ismertetésére áttérnék, egy olasz kinz6elj�rást említek meg, mely kegyetlenség és raffináltság terén egyaránt kimagasló. A neve: "vegUs" ; 'feltalál6ja Giralome Menghimi menai biró volt. Ezt a kín­ zási módot Róma konnányzója, mint ötödik é.s utols6 kín­ vallatás! fokozato t engedélyezte. A kinz6kamr8. közepére három lécböl összerótt, egy és egynegyed méter magas gúlát helyeztek. A léceket alul léckeret tartotta össze. A gúla csúcsára fadarabot szegeztek, melybe felfelé hU6 he· gyes gyémá..uts7Jlánkot ágyaztak be. A gúla föl6tt kötél lógott le a menyczet:r6l, mely a rnenyezetre er5sített csigán futott kereszül. t A helyiség négy falának felsa részébe kampók voltak erosltve, melyekről szintén 'kötelek 16gtak all!.. Az áldozatot levelkőztették, haját. és összes szörzeteit eltávolitották. Törzsére - a mellbimbók fölött - bÖTövet erösitettek, melyen kéLoldalt és hátul karikák voltaJt. A báh'akötözött kezeket a menyezetröl lel6gó kötélre erő­ sitették. A széjjeUerpesztett lábakat a hóhérok egy léc­ darab két végéhez kötözték, a léc közepH pedig odaerősi­ tették az eg}'ik fal kampój6r61 lelógó kötélre. A másik bá· com falról 1�16gó JtötcJeket áthúzták a bőröv há.rom kari· káján úgy, hogy az áldozat széjjelterpe-sztve lebegett a le­ vegőben. Ezután B menyezetröl lel6gó kötéUeI, hátrakötött karjIlinál fogva - felhúztak a magasba, majd annyira le­ bocsátotmk, hogy a gúla hegyén levő gyémánt5ziJiink az áldozat hasát él'i ntse. A test n minden oldalra kifeszi· tett kötelek m1att - súlyának csa.k egy részével neheze­ dett a gyémántra.. Ebben n szörnyű belyzetben kellett a szerencsétlen vádloUnnk 5, gyakran 10 órllt eltölteni. (Folytatjuk.)

Irta: RIWZEY FERENC vkszt. őrnagy. N.

GWl, kémiai harceszközök és ele'b.-iromosság. Ahogyan a -"eto és hajitó fegyverek, ké-zigri.nátok és harckocsik őseit T'égtöl fogva ismeri már a harcoló emberiség, épúgy nem új felfedezés a gáz, füst es 'köd· képzö anyagok hasZ1lAlata sem. A hadtört.enelem 8Okazá­ zsdos muHjáhan a technika mindenkori feJlődésével Jé­ pést tartva haszná.ljá.k öket több·kevesebb eredmény­ nyel. Nem is annyira harcászati célszerűség, mint in­ kább szükség és kényS2:er keltette óKet újból életre. A vihigháboni. alatt, a megmere\Tooett Allások és táboJi támpontok megtámadása hatalmas tUzér.;égi e]6késD� tést jelentett. Egyetlen négyzetméter állA.srendsze.rnek perg6tfu:zel vaJó elárasztása annyi ldszerbe került. amennyire azelőtt a legmerészebb elképzeles sem szá· mithatott. A mögöttes ot"S1.ágrészek ipari ereje és főleg nyers­ anyagkészlete nem birta J<övetni �t az immaL Ekkor léptek fel meglepetésszerOen - először 4. németek 1915-ben, késöbb az entent,e-hatalmak iB a gázzal, ameJy arra volt hhratva, hogy a tüzérségi telje­ sítmé.nyeknél részben átvegye II robban6 lőszer helyét. A gázharcot a közvélemény emberteleDnek és er­ kölcstelennek bélyegzi meg. Nagyban bocljárult ebhez az a propaganda, amelyet a világháború alatt Német­ ország ellen folytaLLak. Pedig nem borzalmasabb, sőt kisebb hatású, mint a löv6-, szúró- és robban6szerekkel folytatott badvC7.etés. A vllághábonl vege felé a gázok­ okozta veszteségek alig egyharmadát tették az összes többi fogyatékoknaJt. A kimutabtt statisztikai adatok pedig azt látszanak bizonyitani, hogy szúza.lékszámban a halottak és sebesültek arányszámánál a robbanósze­ rek jóval felülmulják a gázokat. A közönséges lösz.er -

-

P'c-fJYtlerben

a

ltildg: A németek.

m�nem búszszor annYl halálos \'iswnylagosan is, mint 8 gáz.

áldozntol

követelt

tudnunk, mert ma már egyik rém­ másikat, amely a jtivö hábOl-újúnak regény követi szemben \'édelmet és faDta�ztikus leírásában II gá.u.al Ert

1935 decembe.r: 1.

CSEND6RSeGI LAPOK

728

azért jé

9.

<,S:t.közl nem ismer.

Igaz, tagndhalaUan, bogy a b arcgaz kíméletlen mert az arcvonalakon kivül nagy­ eszköz, föJeg Ilzért mérl�'tben "eszl!l)'eztet i fl hátország polgári lako$ság:il és egé5z bonvéd<.lmi berendezkedését is. De n kutató

technika napról napra újabb felfede7.éssel áH 8. védelem vaD es lehet félelme­ tes hatása, ahol a védelmi eszközök tökéletlenek és AZ e16készületek nincsenek kellően me-gszer\'ezve.

szolgálatába is. A gn.znr.k csak ott

A vil�gháborúbaD is csak ott volt a gU.znak ellen­ állhatatlan hatása, ahol a támadas felkészüleUcn tö­ meget meglepet�sz.erúen ért. Mikol- a gázvédelmet in­ tézményesen megswrvezték 3. világháború végefele, a hatás erósen csökkent képel mutatott. Jövó ben a nebézség tennészelesen föleg abban ól1, hogy 8 hadsel'egcn kívül a polgéri ln&l:ossag védclméről is gondoskodni kell. •

Haregázok alatt nemcsak légnemü, de folyékony, sőt szilárd ha.lma.záUap-,tu anyagot is lehet értenL Utób· blak poro, kenöcsformájllak. JHvó'beli alkalmazásukat er::ós homály (edi , mert a sza.badon fegyverkező hatalmak legtitkosabb kés.zül6désc.ihez tartozik 8 gózharc és gáz­ védelem. Minden megegyezés f:s sze.r.ződes ellenére szá­ molni kell azzal" hogy a jövö hábonijában alkalmazásra kerülnc� az. arcvonal.ak.on. abol főleg ti.izérségi allások és egyéb, lőszerrel el nem érhető fedezéke k ellen jönnek szá­ mításba ée. a hAtország ipari és hadfelszerelési központjai ellen. Vegyi összetételük alapján legismertebbek atok a gázok. amelyek már a vilAghábJníban szerepel já.tS1.Ot­ tak. Klór, foszgén , kéksav, arzén és methyl-vegyilletek, amelyek kUl6nbözö összetételük �zcrint a légzöszerveket, az idegrend'Szert vagy börfeW le tet támadták meg. A maró és kiUtést okozó gázok sulyos sebeket okotlak az iZ(lDl­ uton, mások a sum és lU orr kótos.zövetére gyakoroltak hosszantartó és fájdalmasan ingerlő hatást. A kémi ai harcestközöknek általaban lU a jellegzetes­ hogy küiönlegesek és a szervezetnek csak egyik vagy mi uük részet támadják meg. Miután azonban egy­ Jdöben különböző és l).-:nyolult vegyi öS8zetételű g6.z:ok si:gük,

alkalmazása várható, a gázálarcokat sokfajta gáz ellen kell s.zerkesz-teni, Szürőberende7.ések és vegyi oldószerek naellelt föszerep jutott itt II közömb ösítő eUengáz.oknak.

Vegyésze.k, tud6sok légiól kutatj6.k ma titkos labora­ lóriumok mélyén a gázharc és gazvédelem útját. �tinde­ nütt az. a törek"es, hogy olyan színtelen és szagtalan gá.z!ajtát laláljanak, amely ke\·ég anyaggal nagy terüle­ tet. f�rtöz és áth atol 8 legbiztosabbnak tartot t gfualar-­ con JS. Az. sem mindegy termé!lzete-sen, hogy az elóálll­ táshoz sri.kséges nyersanyag a had\'iselö állam terUletén k'l rIátlanuJ talá1ható-e vagy sem. Nemzetközi elle.nőr tés . aiig segitbet a gázharcot Ulel&n, mert a kémlaj ÖSSZe-­ tétel csekély megváJlOzlatásával a polgnri élel legárlat­ IB.oabb cikkeib61 félelmes hnrcgázok ál1ltho tók elő akár i mé.ról-holnap�a is. � o....� tikai par, a fenl'ké pezés, a � szappangyártas, a külonbözo fertőtlenítö és orvosi beren­ dezések csakM Ub�8.n9Z0n alapanya.gokb6 l táplál koz­ . a hadikémJQ. Ezekne nak, mmt k a békeiparoknak az át-

ges nchézséget, állítása hilború esetén nem okoz különle 6. ha a nYllrsanyagkészlel megtnlá1hat

Mindamellett ma még a gázbarc csak a kezdet elején

s önbözö \'an. új anyagok és uj eljál'ásOk utáni kutatá kül .meglepüéseket

tart:lgat a. jö"öre is.

kifejle� zlésc Dyen iriUlyU törelcvés II terepf.erlözés . a wl'ható haro.teruleten bogy érteni, kell azt i$. E�Jatt rű anyagol e;;.abalytoJan térközben kenőcs- vagy porsze hatása 6rákig, ingerlő vagy maró ek amelyn M..Órnal< sl,ét. ban véde­ esetleg napokíg is elta't. Ez az eljárás elsősor fektetnek lemnél alkalmazható, - a roelleoállási öv elé mely a tá­ a ávot, téTülets bevont 'aggal BDl Ilyen tapadó aka­ m3dásDak újabh, c..
Ha ft gázt a támadás érdekében alka.lmazzuk, akkor különleges utakon juttatjuk el ft vegyi anyagat az ellen­ ség soraiba. A gázharc kezdetén ez az eljárás g8zfú,'ó,s ­ ban allolt. A harcgázt az ellenség előtt szabadon bocsá tották, mcgvarva természetesen a kedvező szélirá.nyt, .a os hát­ amely át\lilte il gázt az ellenfélhez. Sok és 5.1..m

ránya van ennek. A legkisebb széliri-nyváltnás ve.szélyt jelent a fIlIját csapat számára. Sokszor napokig uem je· lentkczik megfelelö szélmozgás, Váratlan vihar -vagy esó tönkretebeti a terveket. Ugyanilyen hátránya van a bajlt6eljárásnak, amikor esetleg vetöszerkezettel, kézigránátboz ba­

ké.zierőve.l,

sonló palnckokat dobnak át az ellenséghez, amely földre· dobva, eltörik. Ehhez bason16 a t\ h:érség gázlövése, amelynél a kijött lövedék robbanás út jan gázapyagot permetez szét a levegőbe, roegfertö�vc így bizonyos kisebb-nagyobb terUletkörzetet.

A legnagyobb táv')lságokra ma már a gazokat barci repülőgépek juttatják el. A bombát6 gépek 6riási tartaly­ hoz hasonló, többSl:8Z kilogramm nehéz gázbombákat

�

�

�

.

F�Jyv('Tbt'll (I I11Mg; KeleLe.n.

1935 december 1 .

729

CSENDöRS�GI LAPOK

vihOlnek magukkaL Ezek csap6d.áskor robbannak és egész gázfelhöket bocsátanak ki magukból. A tengeralattjárok új ellenségei o lya n gMgranatok, amelyeke t vizi repülögépekbót bocsatanak aIé.. Ezeknek nem keU szilárd anyaggal érintkezníök, h anem a viz fel· színéhez jutva, máris robbannak. De nemcsak elsődleges harcieszközt szállít ma mar a. vegyészet a hadvi selés számára. Sikerült már olyat! kémia.i összetétel ü loport clöal1ítH.lli, amelynek nem árt ft nedvesség és "ízben is robban. Olyan pU!kapoTrÓI is írnak már, amelynek égése és robbanása nem látható. A tüzérségi beméres számám ez teh6.t ujabb akadalyt jelent. A kémiai úton való h\.thatnt· lam Jág egyébként is éléllken rJglalkoztatja a sza.kértóke l. Számolni kell azzal js, hogy a jöv6 háborujába.n látba'­ taUao repülőgépek is kereszt ül·k asuJ szelik a leveg6t Vannak lelriLsok egy lengyel mérnök tnlálmányáról. aki· nek a repülógépe vászon helyett különlegesen pl'epnl'illt cellonnal van bevonva. A durva láthatatlanságot ködo-­ sítés és füstkép.zes útján erik cl II fö ldi csapatoknal és a légiel'öknél is. A repUl6gépeknél kődfelhöben ez 8 cel lan­ bontás csaknem teljesen eltünik. Ha a gép váza és a vezetők láthatók is maradnak, II nagy távolsil.g é!\ .gyor· sasAg folytán a célpont valóban leljesen eltünik a cé lzó légvédelmi tüzérség elöl. Az- elhárí tó tüzérség ezért kUlön· leges elektromos fülelő és bemérii kés;Ulékeket használ, amelynek ér:zékeny müszerei a messze kihméterekröl jövő és az emberi fűl számára már nem hallható zörejeket is felfogjÁ.k. Ezzel eljutotlunk a hadviselés es harcászat leges­ legújabb eszk61.éhez. az elektromos hat'ci eszközökhöz. Az elektromos áram kiaknáúsa régtől fogva ismeret.es, bár eddig csak közvetett eszközként ismerték. Ilyenek vollak már a háború alatt is a kiHönböző optikai, rádió· és öS5zekötö�szközök. Ma az.onban kifejl6dött, helyeseb­ ben kifejlödésben van m6r az elektromos fény és �ram élettani hatása, mint támadó és v&!óeszkö;. A oépszerü irodalom haJálsugarnknak is nevezi azt az elj 41'ns t, mi­ kor eleklromos uton nagyobb tóvolsagra bomlasztó ha­ tást lehet kifejleszteni. Amennyire a Jelrásokb61 kive· bető, ebben nincs ma sem már sok rendkIvüli. Gondol­ junk csak n villamos üton gyujtott többszáz kilométer Lávolságban lévő lámpá.kl'R és működésbe hozható táv­ beszélöbel'endezésekrc, mely�et Időnként fel·fol tálalnak a vilngnak. "Bizonyos, hogy ezeknek a badilllkalmazása ha nem is a tökéletesség, de a megvaJ6sulás klis2öbén áll. A védekezésröl kell még röviden megemlékeznünil:.

A kémIai harcesuözök ellen i védelem kUlön iskolázott személyzet et , gázvédelmi és fCl'tőtlenitö osztagokat kiván, amelyekllek az egyéni gázvedclmen [elUl különleges be· rcndczkedések, műs7,erek és \'egyi hadianya.gok állanak rendel'.d.ezésére. A vl-delem széltében használt e$zköze a gázálarc, mely azonban csak az arcot és a belsö szerveket védi. Olyan o.nyagok ellen, amelyek a I'ubár,alon és II bő­ rön la sebeket ejtcIIek, kiJlönbözö vegyi anyaggal eJlálott ( esetleg gumi·) ruhákat és Celszerelést használnak Ezen · kivül kUlönleges kenőcsöt is késdtettek, főleg cinkfehér· böj. lenolajb61 é.s egy�b zsiradékból, amely véd ft tapadó gázok eUen. Nagy rutal.á.nossligban négyfajt8 irányban s.zt.ikséges gázvédelem _ Legfontosabb R harcos katona egyén i gáz. védelme, amelynél minden embt>T egyénenként �zür5fel­ $Zcrelés3cl ellátott gá.zálarcca1 van ellál\·a. A tömcggá�· védeleJn a polgári lako8ság�t látja el óvóeszk{)zökkel, pol�ári gilzálarccal és gondoskodik a fontosabb góc� pontok építő és fel·tötlenitö berendczésér61. A kUlönleges gázvedelem olyan maró hntasu, f őleg tapadó gazak ellen késztil fel, amelyeknek lekli2désére ft. rendes gázálarcok nem elegen dők. Végül sr.Ukséges intézményesen megszer­ vezni az állatok gázvédelmét is. a

Pá'yáza'. .4.:; 193.1.. id f8. azánllmk

780. oidald" páJ.lJtiuJ/ol idé"y�Z()Ig61{ltok ö.sszcírci.
hirf/.rLli.i..nk

az

Jl fel�()rol(j.at h4VOllként keU M.w:e611ítalll, jUlI/túTTat ketdve &> decf'rltb('t'rol 'U6gCZl.lC. A fOlln1-oal6kaf C8ak eim­ S:�Taell h.Y'1l je7,�orol,�i,' a:;t, hogy azokat m ként i ken fogumlt03itani. -nem kcll l6imi, dc 1,talni ken o törvb,-,IT':, rCl1dl:'lRtre stb. és ol,",1.ok s�ak(..,<:ána.. 61nely a jelcmfített tlJfmioo1ók«t e7rendC'1i. Csak fYrS:::(;(JP,'J én,P1l1/1i. -rendelke­

z[.aeket keU figyelembe lJemli, fiin.'6n.yhal6sági 1'tl9Y má8 82(tbályrt:�t.W" ete-( nem.

7"F'rm.z .é1; rtoo. hogy c8lIk olyan tC))1Iil'alókat 1urll lel­ sorolIIi. amelyek-nrk �lvég::tse LVJgy oUtllörcé8e egy bio zO'uyoa idÖ$;:akhoz t'o n kÖN.le. iUeh't' amelyekre 1'1].1011l-e. lyik h6na:pl)an !'agy a; év c9.t1 bi::O/�yOi! s...a kÜ1lak h6nap­ jaiban a c..
P"'yytJPrbtn

ct

l�lá!,1-' Iudoklna.l lP'0rmnti katondk ParlIt utcA.1n.

fcl

krlf e'nlliteni.

Nrm ""dl /i1l".sorolni «---okat a tn/l,ivalókat , amelye k u c,�enit,ör�éynp,k a::: egf.'n "tlOI át egyforma '�Htllkdt adllák, 1'O.9Y�� U'f/leIJIr'kll('k nill(','rf"'t1 '4gyneve:Cttt idétlyük. A pcilyá:a.tO'tl c.rok a coYC/ldörséO legé71y.,f:gi áUo-má.­ nyú c!1yénC'Í 11c.hetttck ré.�t. �l legjobb pályam wlkát pengi;, o m�odikat 20 P('lIgű, a harmadikat JO pengő flltal()jtlban ré,'lze"Hj ilk. Határ-idó: 1936 ;a1lUfÍr 15. A� eredményt a jobr«á r l-j szúmul'lkban logjtlk . l i/drdttni.

�O

1935

CSENDORSEGl LAPOK

730

december 1.

má� ma.guk is ly körülmények s a kevés mozgb, ame ill é szeworulást nyes ezmé követk bélrenyhe=éget és

nU_alános

idéznek elő. ibb oka az art\nyérnek a Miudezek kl5zött leggyakor y. ami Bzékszorulást lmén körü n e d min t 52ékszoruhi.s. Tehá en aranyeres blmt almakat esetb bb legtö tal a egyút okoz, fog elöidézuL okban szinte örök­ Nem tagadható, bogy egyes család arnnyér·bánt.abnakra léssze,-ű ez- a betegség, a beteg az lte. vonatko7-ó hajhunot mintegy örökö mint nőknél. Az is tény, bogy férfiaknál gyakoribb, korban. fiatal a mint öreg, '€'ppen ügy gyakoribb az emlitett az föoka m�ik ak bántalm s e r e n y ara. Az de kU­ ek, sérülés gyulladás. A V1Ígbél környékén történő mind k bÖrbajo viszkető rák), (pl. lönősen daganalok fent. állandó krónikus gyulladást tartbatnak kutya­ Külön emlitendö a föleg gyermekeknél, a női jelent­ gyakran oly is knél felnőtte a azonban bta kultusz ás kező bélférgek okozta krónikus végbélköriili gyullad köz­ ek" c. ,Rélférg . . old 8. 1931/80 Lapok (Csendőrségl lemény). Ugyancsak egyenesen súlyoS gyulJadásokat

Aranyér·bántalmak. Aranyér megbetegedés alatt azt az állapotal értjük, amikor a. végbél-nyilá!; körill futó visszerek (vivöerek) valamilyen okból vagy teljes egészilkben, vagy csak egyes

8 Ezeket rAareikben csomólt &lakjában. kiöblösödnek. kiöblösödéseket neveZTük vi!>Q:er'es csomóknak. amelyek babnyi, mogyor6nyj, söt dió n�gyságúak is lehetnek. Mi n­ denki laJott már v.is.sZelP..! lflbakat. Itt is azt látjuk, hogy néha arasznyi hosszúságban a visszér an nyira ki "an tá­ gulvB, hogy mb messziröl is megláthat ó. Néha meg 01-

n· Qko.thatnak a különböző fertőzések. am elyek a tisztátla ság, piszkos tárgya.kkal való érintés, feldörzsölés alkal· fel· mával fejlÖdnek ki. tgy pl. a kinzó viszketé s kaparások, 8 nemi betegségeklXSl ered6 fertózések stb. Egyik kiliön és rendkivül gyakori gyulladá.st okozó körülmeny lesz mindig ft. gyakori basbajtók, beöntések

okona

va5Ó5zer'Üen felsorakozó kékes csom6k láthatók a vissz­ eres alszáron. Elek az alszár ,risszerek teljesen ugyan­ azok, mint az aranyerek.

A baj lén�-ege tehát a val6sagban n.em �

mint

Az egyene!'!en örüItségazámba menő n6i soványító kúrált egyik fajtája. a gyakori hashajtó-szedés, ami mindig krónikus \!égbél-nyUá.s körUli lobot tart feot. A záróiY..m.ok kiklili gyulladás állandó ingert idéz elő, ami viszont a r.áróizomzn.t többé-kevésbé állandó gör­

alkalmazása.

\'isszerEB pangis, arui azt jelenti, hogy a 'lér visszafolyása a tUdők, a sziv felé akadályozva van. A visaztres pangás mindenhol igen nagy kellemetlenségeket idézhet elő .. d� talin sehol sem annyira , mint éppen -tU aranyeres bán­ lalmaknál. A l'égbél·n)'Ílá.st egy igen

erős,

körkörÖgen

futó,

gyürűalakú izomzat tartja állandó� zárva. Ez a gyÜrüs

körülvéve... viBa7.eL·hálózaUal van hatalmas izomzat Ha a visszértágulatok ( aranyerek) eum az jzom­ :taton belül, tehát az izomzat felett lépnek Iel, arRoyert!s csomókns'k nevezzük öket. a.kkor belsJ Ezeket kívülről egyáltalában nem lehet látni. Ha ellenben a vissz-ért8.guJatok a. gyÜrila.l.akú izamza. lon kivül, illetve alntta. jelentlteznek, akkor külső aranyeres tsomókr61 van .szó. Ezek már subadszemmel is jól lálhatók. Ezek a külső csornók szoktak akár di6-­ nagyságra is megnönt Ezért akadályozzilk a járást, Iti­

<1örzs ölődnek, gyulladásba esnek. ekcémát idézhetnek elő stb. s tb.

kül� a

A az u. D.

ranyeres csom6k legnagyobb veszélye mégis k "i.:áT6ddS, amely folyamat teljesen azono� a hír­

hedl és élelveszélyes sérvltiz.ár6dással. llyenkor az törté­ nik, hogy a vi8szeres csomóban lévö vér nem tod vissz.afolYlll. De mert az arteriák (verő erek) mz-ont egyre hn-Z%ák a friss vért, ezért a csomó rohamosa n na­ gyobbodik, erösen feszül s ba a kizáródás nem enyhül akkor meg is repedhet, a.mi ,'iszont nagy "érzéssel jar Az aranyér-k.izáródás erÖ8en kimó. az egész testre ki­ ható, sugárzó fájdalmat okoz és ezálta.l azonnal figyel­

egyáltalában

:

mezteti a beteget a ves.:zedelemre.

Mi idé:::i eJó

a=

QraJ1yéT.bátltalmoltot-1

HaJtottuk, hogy az aran�l' nem m.ás, mint a végbél záróizornza.ta körüli visszereknek C$Om6s kitágulása. En­ �k a kitágutásoak több oka lehet. Az okolt legnagyobb rcsze szervezetünk hjbáiban, az élelmódunkban keresend6 a másik kisebb réaze pedig a végbélnyílás körUl !ellé heveny, avagy krónikus gyulladásokban. Mir a köztudatba is átment okként

p5

szerepel a s:lk

csös öSSlehúzóaásával és kinzó fájdalommal jár. Sem az

izomzat, sem fl vi3Sur fala sokáig nem bIrja ezt az állandó !eszülé:st és ezért mintegy kifáradva, elernyed. Az ilyen elernyedt.. elgyengült érIal tágul�bővüI. h elyenkin t egész

k

!tiőbJösödéseket (csom6kat) al otva az aranyeres csom6k.

6

elöttünk

vannak

Az aranyérbántalmak tünetei csa.k később jelent kez­ nek. A beteg eleinte csak a teltség érzetM veszi eszre. Ogy cm, mintha. valami idegen kis tárgy zavarná a záró· Izomzat munkáját. A teltség érzete azonban egyre foko­ zódik, amely széklet aJkalmával már némi fájdaJommal is jár. Késöbb mar az ülés és a járás is váltallak kj fáj­ dalmas érzésekel Az aranveres csomók növekedésével a széklet egyre fájdalmasabb lesz. A beleg egyenesen .félve gondol erre a kÖriilményre és ameddig csak lehet,

v1.\Sz8.tartja a székUrlUést. De mar fent hallottuk, bogy a szék.szorulás éppen egyik leggya.koribb oka az arany­ érnek. Tehát a beteg akaratlanul ls egyenesen maga �ettetí a még súlyosabb fokU aranyérbhntalom kifej­ lödését. Klilönősen fél 8.2 orvoshoz menni mert a vizsgá' lattől is retteg. A mintegy mcsterségeSeLl, a félelem lUtaI egyre foko­

zódó . szé1l:szorulás

II belek puffadá.sát, nagyfokil teltség érzetet, vértóduJásokal., tőfltjbt. igen rossz kozér:z.etet, étvltgyta l&D5ltgot. kedveUenséget okoz különösen az idő· sebb Nem �git itt semmiféle mosterséges be­ gyógyszer. Néha &:lonban mégis villitm�apll.s módJara sziinik meg az llandó fá.jdalom rohamosan Wo­ nek el a f nti kellemetlen érzések. � Ug anakkor a beteg éggé . ados v�rzésre lesz figyelmess é. Mi történt itt? tennesz et maga oldotta meg a kérdést _ egyidöre . gy, hogy rendesen a legnagyobb, a legjobban feszUlö eres csom6 megrepedt, ami viszont az addig fenILé. _. eszU1ésbaJ származó tünet eket egy csapásra meg­ szuntette.

korbaD. av.a�ozáa,

� � :;:n�

1;i

á

;

1935 dElcember 1.

731

C5:ENDöRS€GI LAPOK

A régi világban az orvo50kkal egyUtt mindenki

azt

hitte, hogy ezekben a 8Ötét·1i13, színü visszeres csomókban sruedék alakjában a vérben levő méreg gyűlik össze. hogy innen van a csomó rossz sZÍne is. Amikor tehát az ilyen csom6 megreped, a félig megalvadt feketés vérrel 8

mérgek távoznak el. Ezt tartották a gyors javulás oká· nak. Szerintük egy ilyen repedés egyenesen életmentö, aranyat érő esemény. Innen az .,aranyél'· elnevezés. Az aranyérbántalmnk következményeit már láttuk

tudják megemészteni, nem vel a beleink a celluloset azért igyekeznek is tőle megszabaduJni úgy, hogy a bél­ mozgások megé1enkülnek, ami viszont székürülést ered­ ményez. Ezért esznek a szorulásban szenvedők, főleg az emberek előszeretettel és nngyon okoaan sok főzeléket és fekete rozskenyeret. Akik kevés cellulózct fogyasztanak, azok bashajtókat kénytelenek szedni. ru Hlandó hashajtó szedéanek a káros hntásá t ismerjük. t

idősebb

A sok iUts,

a.

kevés mozgas

természetesen

(iUand6

amely tespedésben

két igen fontos és halállal is járható következményröl is.

nek és kifejlődik a belek renyhesége.

Hallottuk, bogy vannak alsó és felső aranyeres cso·

mók. Az alsó csomók vére

a lhasúri

érrendszeren

át

egyenesen a jobb szivpitvarba és innen a ba.süri érrend· szeren át egyenesen a jOQb szívpitvarba és innen a tü· dökbe jut. Ezzel szemben a felső aranyerea csomók vére ugyancsak a nagy baaUri erek útján el5bb a májba kerul és csak azut...'ul, a jobb sziven át szintén a tUdökbe. Hallottuk, hogy a végbélnyíláa körWi különféle gyul­

ladiLsok l'áterjedhelnek az ottani visszerekre ia és azok tágulását idézik ela. Ezzel azonban még nincs befejezve a dolog. A gyulladás mindig fertőzéssel jár. A fertőzés genyedést idéz. elő. A visszeres csomók félig, vagy egé· szen megalvadt vére tebát fertőzött genyes véITÖgöket egészben, rög fertőzött tartalmazhat. Ha egy ilyen ismel't már vagy részben leszakad, e18ttünk van a Lapok (Csend6rségi thrombosis, az embólia veszélye 1934/16. száma.) A véráramma! tOV8rohanó és valahol megálló ilyen vérrög a megtelepedési helyén t.ályogokat idél: elő. A fent említett bonctani viszonyokból követke­ zik, hogy az alsó aranyeres csomók tlid6tályogokat, a felső csom6k rendszerint máj·tályogokat okozhatnak. Az aranyeres báll ta.ZnwJc gytjgyítcisa.

Mint minden betegség kezelésénél, itt is az lesz az igazi eljárás, ha arra törekszünk, hogy a baj küej16dését megakadáJyozzuk, ha jgyekszünk azokat az okokat

el­

kerillni, amelyek a bet.egséget elöidézik. Első, talán legfontosabb körUlmény, bogy

a.

szék­

szorulást megszUntessük, tehát a székTendem, amit leg­ jobban úgy lehetne kifejezni, hogy naponta kell lenni széknek. Szól ez kUlönösen a nöknek, akik elsősorban a szeméremérzet miaU szenvednek a legtöbbször székszoru· lásban és ugyancsak a szeméremérzet akadóJyozZ8 öket

ft

tespedésl okoz,

belek

az előbb felsorolt ttineteknél. Meg kell azonban emlékezni

is résztvesz·

Közismert dolog, hogy a kerékpározás, a sok loV'ag­ lás szintén lehetnek

aranyér-bántalmak elöidéz6i.

Aki­

nek a körülményei ezt megengedik, mihelyt észreveszi, bogy aranyerei támadnak, hagyja abba mindkét sportot. Talán legelőször kellett volna emliteni a tÚlzta.ság 7rerc!ését. Ismerjük a gyulladásos eredetű, igen fájdal­ mas és sokszor életveszélyes aranyeres csomók okát. A l, daganatokTól, sok­ gyulladásokat elöidéző sérlilésekró szor fi fertőzésl'öJ ie nem tehet ft beteg, ellenben a kér­

déses területnek tisztán nem tartása már az ö hibája. Igen sok gyulladásos aranyér egyenesen a tisztátlanság, vagy n rosszul alkalmazott tisztálkodás lesz az oka. Fer· tözések, apró sérülések, ekcémák stb. mind emiatt fej· lődhetnek ki.

Mi

lesz a tetmd61lk (I máT kifejlődött aranyeres c""o·

mókneU '!

1 . Állandóan és naponkint puha székletétröl gondos· kodni (cukros hashajtó, beöntes, kompót és más :ukros anyagok fogyasztása) .

2. Igen kevés

mozgás. A lovaglás,

kerékpározás

abbahagyása.

3. Puha Ulc3bely és a kérdéses területnek sárga (és

nem a cb16ros fehér!) vaselinnel, faggyúval való beborítáaa.

vagy

vajjal, vagy

4. Mindennap - hacsak lehe t kétszer is - ülőfürdö hasznáJat. Az ülőfürdő legalább is egy óráig, vagy még

tovább tartson. Legyen jó meleg. A vizbe cem szükséges valamit. betenni, hacsak nem orvosi rendeletre (pl. tan· nifl). Legeredményesebb az lil6fUrdó vétele este a lelek·

vés elött. Nincs olyan gyógyszer, amely olyan kitűnően hatna, mint az ütófürdök.

5. Igen jó és gyors fájdalomcsökkentést idéznek eJő

a végbél·kúpok.

Rendesen az orvos írja fel. Van egy igen

a legtöbbször abban is, hogy Qrvoshoz menjenek a már kifejlődött aranyerbántalmBkkal.

jól bcvált kúp. amely bárhol kapható, a neve anll.8ol. A fájdalmakat is igen jóJ csíllapltja.

Ugyancsak leginkább nöknél van mpg a hM/ali retty· heség, amelyről az előző fejezetben hal1ottunk, hogy na·

Mindezeket a gy6gyeljárasokat maga a beteg is el· végezheti és majdnem biztos, hogy gyógyulást eredmé· nyeznek az emlitett eljárások, hacsak nem eJhanyagolt

szul roíiködő basprés u. i. rendesen a szülés után marad vissza azoknál az anyáknál, akik vagy nem !eks�k ki az előírl 10-14 napi gyermek6gyat, vagy ha azt ki is [ek­

esetről van szó. Ha azonban súlyos gyulladások, fájdal. mak, székletétt61 való félelmek, láz stb. csatlakoznak a

haskötő hordását, e.m..ikor csúnya, lógÓ ll� marad vissza

A szakorvosi kezelés lehet: a) A fenti pontokban leirt eljilrások pontos körül. imsa és 8 betegségnek a tUnetek szerinti állandó keze. lése és ellenörzése (nem szabad mingyárt a kesre gon­ dolni a betegnek ! ) hj Injekciós kezelés, amely a csomókban levo vért megalvasztja� 8 csomót mint.egy lcszáritja. Főleg a belső

gyon sok esetben oka lesz

a

széks..zorulásoknak.

szik, utána elhanyagolják az orvos iltal

A rosz­

mindig

elóírt

és így a hasprés-munka is kiesik. Azt ls hallottuk, bogy normális étke.:=és elhanyago­ lá,,(l is székszorulásra vezet. "újra hangsúlyozom, bogy az egész emberi test ...egyes táph\lkozásra és nem bic.aér-­ dizmusra. vegetarian1zmusra van berendezve. Okvetlen minden étkezésnéol keU olyan anyagokat is enni, amelyek t81lt;a.lmaznak. Legtipikusabb ceUulose sok cclluloset maga a fnrost. A gabona, a rizs, fl bab·bors6 szemeket borH6 tok 6s a többi bUvelyes "etemények tokjl5. mind sok celluloset tartalmaz.. Legtöbb cellulose van a kor­ pábnn, amely nem más, millt fi gabonn.szemek lehántolt héja. Ezért nehéz a korpás kenyér, a fekete kenyér. Mi-

betegséghez, akkor okveUen fordulni.

sebész

szakorvoshoz kell

aranyeres csom6kn{d válik be Jól ez az e1járás. ej Operáció eljárás, amikor a csomókat kjvágjuk, vagy ltiégctjU:k. A kényes hely miatt az. opeI'Úclótöl nem kelt félni, mert teljesen fájdalom nélkül lehet itt is ope­ rálni, ez igazán csak az orvoson múlik.

Dr, Kemény Gyula.

732

1 1 1; 1 1 1 1; 11 ••

LOS. klrdk. Ulf;'!ff(!U ka1"p(J;'r�oman!lo,y Óf"lW'.!JlN, t-gyéb­ kht.J kt"t.-nteokJarl), (!f.Y l'su la.Uanul vi.sclte az orml'fitl'r JZ et:'Ytn:ruMt A Járar. ba az eset I!mél16dfk. jeJt>nlae fel az Ulelol. közöl}e azt a te.stnev elétQ (ciUgye. lovel, a a7.árnyparanC8.00k8ágnak ls tegyf'n jeJelltEst, kErve megfelelo Intézkedé!ll, te:tinletle:l oeve7..etl leveote oktatól mt. Db&!:gére. EltOgisra ck nincs. mert a rende� hlkás és Cog­ \alko7As megvan. Más volna 3. he1y7.et, ba ft. kiMgáa lettese az egyenruMt viMUélégekre: haaznáJnA (el és rendes foglal.

kozása n�m volna.

10-1. kkdl"s. fl k�li" aMbllycgk btf!/t-'f �.s mégitt tHld1.-ul J.·o::lck,.diJ !J'PJW"6mfk�1 IrW;inl ]drjon #'l (J ]drór1 Vlila u ... KözalU 8dóbélyegkötele.z:t>ttúg sJól mentes gép­ jArólDUvckkel a esenddr n�m fog gyakran tJ!6.1korlll ml'rt nincs sok 8 amelyek vannak. azok rendeJtelt':-sük folytán ,it. kán fordulnak meg a csendőr múködésl területén. Hogy melyek e:u·k. azt 8. caendör az lO33 13. Cs. K·ban köző!t 76.0U 00/V ._a. 1933 Súmú pénZU gymInist.tert körrend�let 3. t-liban (')Isorolva megt.a.l4lja ... � f>t ilImer

vc, világosan án t!'J6tttink, hogy zaklatás nélklll milyt'n gépJérómúYC-ke t igazolt.s.thatunk lU adó le­ róv!sa teklntelé.�n. Mert ezek igcuoltatása jogunk !lj azok­ "áI. amelyek 3. .u.ablUysu"ü adóMlyeg nélkül vesznek rém a közuU forgalomban, kötel essége eljArnJ a járOrDl!k. EJjári... dra a 159.300/1933. BUm . rendt'Jct végrenajtásI. uUW tú Ul ... teJ 9. bekcz.dtse igy rendelkezik.: ,.A péfl%Ügyl5rst!gi s a kózbl2lton.s4gj közegek kötE'leaek a legközelebbi l<őZSéghá7.á_ hoz; vagy pén.zUgylSri Elzak.aszbz o avagy rend6rON"2:0Mh oz áll ttani Ott ft gépjá.rómfi megkUJönböZ'teto jeleit (r�n dszá.m_ tAbla., Jgazolóla.p) le. kell 8Ze�lnt, iIIetolcg le kell sZoereJtetnl fl gépjAtómú vt'Utóje rész ére pedig IgazolvLlyt kelJ kiadni abból 8 ceJból, hogy a géPJ árómQvcuto .. gépjl r l ómüvel a. lelepbelyére (garAubfl) julhuscm. Az iguolványl fi2. a kÖZSégi eJöljárósa.g, �nzUgy(h i 9za... kas%. vagy rendllrorszo ba &djJ, nho\'A a kocsit t'löáDltották.. Nem kell azonban a gép jarólUUW} o i�ntt C1J4 nl.st vegt'l!Di. ha 8 gépj4.rómU esedékes közúti ELdójAna

k megt1u:tése a sza­ bály.!lZCrti adóbélyeg-J gazDh'tÍbnyaJ igazolva van. my utaJ. llil.llyO'król a hlvatkooz: tt 76 OOO/VU 8. 1983. rend. Il. � ...a ad telvH4gosJtAst.J Ne-m .na bad a küJ/jldl rcndS:1!4 mt6.blA.$ autó. kat tem Uy elj:irés al! \'onni A bevont r\.'nd S7Arutáblákat él) Jgazo161�t .! jelenté ueJ egyUtt a gépJár6 múre ilJctAkes gép ... járómu kerweU ("lJ,d toku rendbrhatósághOz kell eljuttatni" Hogy B. já.r6r retld bogy

II

eleLnek eleg..t teb(,9�n, termé-metes.. gépjSrórnure ttllUlhel ·a utas'l thatja a -v�t6t, a.

a legközelt'bbi k&Zl:lfgi el.ö1járós�gb...;I. ka!l%. l.bo hajbon. Ha rnotork

a

1935

CSENDőRSE;GI LAPOK

\'agy pénzlgy l "rl

hogy sza.

8Zó. arra ncm Ol fel jtror, hanem a V1!'f!etO a-UJlu9)1 ig8J:ol\'ányaLnak; ma. gához "'élele é9 a motorkerékp 1.r hrmerleto adlltalnak (el­ jegyulIe utAn be.kt�ri azt az irt helyekre. VOlUkQdá s eaetén j�ga van II \'czetot Orl.n tbe venni (Srut. 310/d. pont), tIIet\'e elöve%e:tnl ertkpá.rCÓI

"an

december l.

....IIUjtilll NIIlMllljllll;. .e e

Öngyilkosság vagy gyilkosság ? írta : UGETI ALAJOS alhal aprilís 15-en 12 óra tajban dr. Gaál Zénó orvos az ülésdűlöi öTSÖt távbeszélőn értesítette, hogy eJöző Dap 23 órakor Takács Gergely, 40 éves lGskun­ dorozsma·h:llán tanya1 lakost a laka-ián acrronJö\'e, hol· tan találták. A hulla az á,a'Yon feküdt es jobbkez�beD ..Steyer" -pisz;tolyt szorongatott.

A hullát az orvos még akkor éjjel megvizsgál ta, de hom1ok balodalán levő, lővéstő! eredő sérülésen kívül m8.s killerÖ5zaknYOmot nem lab llt. Az a. véleménye, hogy nevezett öngyilkos lett. A hullat az esetleges további intézkedésig a talált oillapotban hagyta. a.

Az értesítést Márkus György tiszthelyettes, örs ... parancsnok vette, aki a jegyzékkőn)'vecsk éjében levő fegy.tcrtartási engedéllyel bírók névjeg y.z:ékét átnézve, megallapitolta, bogy az öngyilkos fegyverlartási enge, déllyel nem rendelkeze lt, tehát IJagy idegen, "agy enge. dély nélkül tartott katonai erede tű piszt.olyról van szó. M örsparanesnok e%UtAo m aga mellé vette Csizmadia István ónneslen és kiszállt a tett színhelyére, ahol az öngyilkos környezelé-hez tarto zó egyéneket az esetre nézve, de töképpen a Plszt olyra vonatkoZÓlag kikérdezte. Valamennyien öngyilkoss ágot tételeztek feJ, de a pisz. tolyra \'onatk-01,ólag nem tudtak felvilágositást adni. Egybehangzó álUtásuk szerint az eJhaltnak pisztolya l$ohasern \"OIt. Kié volt a pisztoly, hogyan kerUlt az ön... gyilkos birtokába, nem tud ják. A hull a helyz:ete Márkus tlszthelyettesb en gyanút kellett s ezt kifejezé lJre juttatva, az eset távbeszél6n et bejelentette a szegedi kir. Ugyészségnck, a szeg edi nyo. moz6 atosztálynak és nekem, min t szakaa ncsnok­ zpa ra Ilak. A szegedi kir. ügyész:reg birói kiszálla st helyezett kililtasba, mig ft nyo mozóalosztáJy az örs tám ogatására Kovács István tisz .tbelyettest és Sóhi János törzsónnes­ tert rendeltE' ki. A jelentes vétele lltán én is kiszáUtam a heJysz inre és ott a kir endelt járőn-el együtt me ar. gt tottuk a hely�ini szemJet. Mivel bírói kis7.áUás volt vár. bat�, ft huUát nem i:rintetlUk. A holysz ínt képező tanyát a.pró tanyák veszik körül, 1l;laga a tRnya egy lakó­ hazból, benne két egymásban yíló szobából és egy zárt fo l sóból áJIott. Az egyik szobáb � . an két ágy, egymástól kUJon , a szoba egy-eg y sarkában, 8Z ágyak közölt asz. UtI. � alUtaJ mög ött egy ho�zú tapad volt elhelyezve. A másik SZOba bút on.atát egy ágy , egy asztal � egy szek� rény alkotta. A bútorok a szoko tt eo{belycz.éshkben, édn­ tetJenUI állottak, jaiéUl annak, hogy ott dulakodás vagy

8�ru"

A nevt-ket megv 4ltoztattuk.

(�e,.k.)

(

19M

december

egyéb erőszakos esemény nem játszódott le. A kétágyas szobában, n jobboldali sarokiLgyon találtuk Takács Ger­ gely tanyalulajdonos bolttestéL A hulla jobboldahill, jobb felsö karján átvctett véres fejjel, vert.öl átitatott párnk­

kon feküdt. A jobbkéz negy ujja mérsékelten be volt hnj­ litva, az ujjak között, tenyereben feküdt az emlilett "Sleyer"-ismétlőpisztoly, melynek cMtorkolata :ól hulla alJának volt irányítva. A piszto1yban egy beszorult. üres

hüvelyt fedeztUnk fel. amelyben viusl'.8maradt löporga­ itszotl. A lövedék az &ldozat bal­ zok friss lerakódása h szeme felett 2 es fél centiméter magasságban, 8 homlo­ kon át hatolt az agyba, hátul a laTkón kijött s a hulla feje alatt \7ol t kettös parnákban fennakadt. abol késöbb me2' is találtuk. A kritikus időben ebben a szobában, a másik ágyon az áldozat neje, a másik, egyágyas szobában pcdlg Törők Pál nötlen egyen feküdt, aki a család jŐ'folti.ból lakó­ társuk volt. A bulla körül a helyzet tisztázására utaló egyéb támpontot nem találtunk. Egyedül a huUa fekvése és a kezében

talált

pisztoly

különös

helyzete igazolta

Márkus tiszthelyettes gyanúját. Közben megerke:tett a tJlrói b'zottsag, mcly

fl

hullát

felboncolta. A bizottság csupán azt állapitotta meg, hogy a már leirt helyen behatolt, erós átütőképességű pisztoly­ ból eredő lövedék az agyrendszert összeroncsolta es azon­ nali hnlált idézett eló. A boncolóorvos oda nyilatkozott, hogy búncselelanény femúorgása nem tekinthetö ki.zart­ nak. A vizsgálóbíró jegyzőkönyvileg

a környezethez tartozó egyéneket

kihaJIgalla,

de

mivel az öngyilkosság

tényét a maga részéről sem 'látta tisztázottnak. a hely­ ezinér31 elt!\Vozva, a nyomozás folytatásil.t a júrört� bizta. Az eset f ölött gondolkoznl kezdtem. Elsüsorban. az öngyilkoss!i.g végrehajtás{mak különös módja tűnt fel. Az öngyilkosok rendszerint halántékon, szájba., az: áll alá, mellbe, \'agy sziveD lövik magukat. Ez esetben az ön­

gyilkos a homlokán, a bal szem felett, felmröl rézsúto­ san lőtte meg Dlagát. A lövés alkalmából tehát a fegyver tusanak felfelé, az aretől

kissé elálló iránYban kellett

állnia. Az elhalt, mcgállspitásunk szerint, nem volt bal­ kezes, hisz a pisztolyt is jobbkezében szorongatta.. Kisér­ lethez 10Iyamodtam. Megbízt nm Kovács

hogy

kisérelje meg

733

rSRNDNRseOI LAPOK

1.

a

tis.zthclycttest,

pisztolyt olyan helyzetbe hozni,

amely a lövés irnnyának megfelel. Ková.cs tiszthelyettes ágyra feküdt és midőn Ho piS2tolyt megfelelÖ jrá.nyba

a:z

hozta, meggyöz6dWnk, hogy a pisztolyt csak akkor tart­ hatja ebben a helyzetben, ha mindkét kezével alátá­ masztja, de a billentyűt még igy'sem tudta clránlani. De ha ez valamiképpen mégis Sikerült volna az elhn.ltnak, lehetetlennek Ült'lottuk, hogy a pisztolyt a lövés után

kezéből k i ne ejtse. Eme elgondolás szerint tehát a pisz­ tolyt kétségtelenül más Ulesztette az llld02.at tenyerébe. Mindezen körülmények azt II meggyöződést érleltek meg bennünk, hogy az öngyilkosság ki van zárva és a sértett ravaszul kieszelt, tervszerűen végrehajtott gyit­ kossagnak eshetett aldozatuJ, A kellő kiindulőpontot

a

nyomozásboz al. elhalt és

környezete viszonyainak felderitésevel "éltem megszerez­ iletni. Ecélból elsősorban Török Pált kérdezlcm ki, aki a huzzáintézett általános kerdésekre ügy nyilatkozott, hogy

az áldozat eladósodott ember volt s ez okoda vesztét. Kié voll a pisztoly, nem tudja, mel't sem neki sem Ta­ kácsnak piszlolya nem volL Fogalma sincs r la, hogy Takács II pisztolyt honnan szerezle. Snját személyét ille. tően eJÖadta. hogy az áldozat család.Jával három évvel ezelőtt lsmerkedett meg, családi körUkbeu siinln meg­

Ó

fordult, mindig szívesen látott vendég volt. Ismeretségük

időközben annyira elmélyWt. hogy mult év eleje.o Takács azt indítványozta, hQgy költözzön hozzájuk és éljenek együtt. NötJen embar lévén, gondozója nem volt, ezért az

indftvanyt elft.gadta, houájuk kóltqzött s azóta velük házközösségben és közös háztartásban élt_ Egy darabig békességben éltek, de aJ! utóbbi időben TakfLcs adósságai­ ról psnasz:kodott, idegeskedni kezdett, feleségével állan­

dóan perpatvaroskodott., ővele míuden ok néJkUl gor;om­ baskodott és azzal is fenyegetőzött, hogy öngyilkos lesz. Ezzel szemben megállapítást nyert, hogy az. elhalt igen szorgalmas, kedélyes. takarékos, feleségét saeretö embet' hírében aUott.

Elkeseredettnek -soha. senki sem

lilta. A saját nevén állott 2 hold földje meg volt ugyan

terhelve. de a felesége nevén állo 4 hold föld, nagyobbára szö!ó, teljesen tehennentcs volt és

a.

aránylag csekély

elkeseredjék, még ke­

család megélhetését

biztosította. Semmi oka nem \'olt tehát arra, hogy az adósság

ruiatt

vésbé arra, bogy öngyilkossiL legyen . Ezen adatokat mér­ legelve, Török Pal helyzetét gyanúsnak találtuk. Feltevésünk az "olt, .hogy a pisztoly az Mielőtt azonban

veJe szemben végleg

ö

tUJajdona.

állóst foglaltalU

volna, szükségesnek tartottam a pisztoJykétdést tisztáz.ni

Lehetetlennek lartottam ugyaolS, hogy feltevésünk helyt­ al1ósltga eselén arról, hogy Töröknek pisztolya \'olt, vala� kinek tudomása ne lenne. Ebból

kiindulva, a rendelke­

zésemre allott négy fönyi legenységet kétfelé osztottam és a környékbeli tan;yákra

küldtem

azza1 a feladattal,

hogy a lakosság körében a pisztoly kérdést illetően puha� loljon.

A jil.rórök elinduláan után a hetysrinen és a sűrűn lakó szomszédolt tanyáin puhatol va, törck«ltem valamely bizonyitekot beszerezni. A tanyIikat járva, lU egyik tanyan több környékbeli

lakost,

Cókeppen

asszonyokat

talaltan\ egybegyűlve, akik beszélgettek. Kedélyes han­

gulatot �zinlelve, léptem be bozz.ájuk és én is- belevegyül­ tem a tarsnlgásba, mikör.ben S('Ik apró tretás téma került

sz6nyegre. Miután bnrátsagus közeledésemmel bizalmu­ kat sikerült megnyernem, a beszélgetést Takács Gergely öngyilkosságára tereltem. Látszólag minden ság és b.iHön nélzat nélkül tem: - Bizony,

:1

�

szándékos­

következő megjegyzést tet�

roai nehéz ga7.da�gi viszonyok sok em,

bert tesznek tönkre, bizonyára szegény Takil.cs Gergelyt ls azok kergették a hal:ilba; pedig azt mondják, igen szorgalmas, jóravnló embp,r volt."

Alig cjtettem ki ezeket a szavaua.t, az egyik lUJszony, mintegy ösztönszerűen azt mondta; - Dehogy lötte az magát agyon, uram ! MásDak n keze működött ott közre ! H�gy még többet is roegtudjak anélklil, hogy az érdeklodés puszta látszatát is keltenem, eUenkeztem és a következó"ket mondtam: - Nincs annak semmi alapja, az emberek beszél­ ne� össze-vissza� Az Of"OS is megállapította, hogy ön.

gyilkos lett. -:. Ne higyje el azt, uram ! - szólt közbe egy idö­ sebb no -, a lakó otJt a bűnös. E kijelentesek után vita keletkezett, melynek folya­ �án az egyik férfi annak a " éleményének adott kűeje­ zest, hogy az áldozat nejének is lehet benne része hi­ szen szeretője Török púluak. Ez.t az egész környék t d' Egyi1tt jártak-keltek, ugy viselkedtek, mint férj feleség.

�

J:�

Hogy eteren közelebbi táj�kozódást nyerhe . ssek, .vlSszate.l·�em a helyszínére, ahol az elhalt özvegyét kér­ deztem kl. �ácsn� a hozzáintézett kérdés ekre keserves zokogásba tort kl. es csak annyit mondott:

7U

1935 december 1.

CSENDőRS�GI LAPOK

- Tudtam éo azt, hogy ebböl baj lesz. ötvegy E ki�lentésből világosan láttam, hogy az t fenn állhatot viszony szerelml tényleg kö&6lt és Török és a tanyán hallott véleményeknek komoly alapjuk lehel. 1 meg· Köthen bevonult a két jár6r. Egyikflk egy tanitót6 i tudta, bogy mult év december folyamán A fogyasztás be· kröl fcgyve� különbözö Pál Török etben szövetkez szélgetve, ut a kijelentést tette, hogy neki is van egy német gyártmányú pisztolya, amelynek igen eros átűtö

ereje van. Rogy Török álHl8sa m<:o.nyjben felelt meg a valóságnak. azt a tanUó D�m tudja, de szerinte a ki· jelentést a IUÖvetkez.eti üzletvezető js hallotta. A járőr tanít6 elóadását 8% Ü%letvezet5t is megkérdezte, aki a megerösitette.

A másik járór az elbalt öccsével, Takács Sándor tanyai lakossal beswgetett.. aki annak a gyanujának adott kifejezést, hogy a bátyja bünténynek esett áldo· zatul, merl semmi oka sem voit arra. hogy öngyilkossá legyen. A2. a gyanúja, hogy bátyja a házánál élö és fele­ ségével szerelmi viszonyban álló Török Pál áldozata.

Bátyjának pisztolya sohasem volt, a kezeben talált pisl;­ tolyt Török Pál tulajdonának véti, mert mult ev folya· mán, midőn egy alkalommal a lakásán megfordult, ha· sonló pisztolyt mutogatott neki. A pisztolyt kezébe is vette, de most már határozottan nem emlék.az1k, hogy a.z.onos volt--e a most talált pls.ztol1yal. Azt azonban ha· tárorotlan állítja., hogy az annakidején látott pisztoly katonai eredetű. valamiféle ismétlőpisztoly volt.

Eme jelentések meghallgatása után világosnak lát· ezott, hogy a gyanúba vett egyének és az áUitólagos ön. gyilkosság között összefliggés van, Taka.es bünténynek esett áldoutul. Ebból kiinduJva, Török Pált és az özve· gyet órbet alá vétettem és a. nyomo.tás központjára kísértettem. ahol bizAlmi egyének jelenlétében a velük

.

szemben táplált gyanú nkat - természetesen kü!ön.külön

kikérdezés keretében - most már nyUtan is feltártam A gyanúsítottak B%Onban tagadtak és ugy nyilatkoztak, bogy nem érzik magukat bűnösöknek, mert a. kérdéses id6ben aludtak és az egész. esetrÖl mit !;em tudnak. Mind­

.

ketten roe6D1aradtak amellett, hogy Takacs öngyilkos lett. Euel szemben külön·kütön elébUk tártam a hely színi adatokat és azt, hogy tanukkal tudom bizonyitani, hogy a hulla mellett talált pisztoly Török Pál tulajdona. 'Megiamertellem őket azokkal az adatokkal, amelyek az �ngyUko�g tényét kizárják, közóltem Törökkel, bogy ongyUkoassgot azon a módon elkövetni nem lehet. Hogy állitásomat bebizonyitsam, megbízlam Kovács liszthe. Iyettest, hagy felügyelete mellett 1'örök gyanúsitott személyesen próbálja meg, bogy azonos helyre célozva, el tudja·e sütni a pisztolyt. Kovács tisz.thelyettes a gyanúsítottat lefcktette, az _ Ufe . pisztolyt a kezébe adta, aki semmiképpen sem tudta s a blUeDty6t elrintani. A sikertelen kisérlet után a gyanú. ,tott lelkelt. arca elhalványodot al t, szemét Kovács tiszt. hel�ett� meresztve, néhány pc>rcig mozdulatlanul allott. �]d strVafakadL Ezt a jelenetet Kovács tiszthelyettes kibasználta és a pisztolyt elébe tartva, jóindulatú han. gOD felhlvta, hogy könnyitsen a lelkiismeretén mondja meg" kié. a pisztoly. A gyanúsított erre zokogn kezdett és nebány perc mulva halk hangon felelt:

1

- Enyém ! Kovács tisrthelyettes még nébány Ugyes kérdést Intézett hozzá, mire Török. - felhagyva a tagadással bes.zéloi kezdett. Elmondta, hogy a pisztolyt két töltén y. . nyel meg a forradalom aJatt, vfSSZ8.vonul6 német bad. seregbeli katonáktól vette 68 azóta II lakásán. az utóbbi

_

,

.q,é házánál AZ ágyában, a pArnája időben pedig Takác.k lyról az elbalt özvegyének is piszto A alatt rejtegette. 43 bontotta és vetette. tudnia kell, mert az ágyat mindig szerelmi viszonyt ével feleség t Beismerte, hogy az rudoza dotta, hogy az elmon n latosa kapcso Ez:z:el ott. folytat t, de minden elhalt e viswooYlll látszólag nem törődöt éstikre töreke­ , leleplez kísérte mmel figyele arukat mozduJ en dett. Felesége emiatt nyugtalankodott és többi.zb Hogy kell. mit. tenni valamit ellen ez mondta. bogy azt nem mondotta, de ő ebból azt értette, hogy az asz· szony a férjétől szabadulni akar. Az asszony az utóbbi

hogy ha nem változtat a időben azzal fenyegetőz.ött, tehát, belyzetükön, megmérgezi magát. Elhatározta hogy ennek a bizonytalanságn.ak véget vet és elteszi Takácsot láb a161. Tervét határozott formában az asz· hogy sronnyal nem közölte ugyan, de megígérte neki, várja cselekedni fog, megkérte, hogy legyen nyugodt, be türelemmel a megoldást. Ogy tervezte, hogy Takácsol álmában fogja agyon. 16ni, olyankor, mikor felesége a tanyáról távol van. Pontos idöt nem batározott meg, de az alkalmat állan. dóan kereste. Ezért tartotta a pisztolyt a fejvánkos alatt, hogy minden pillanatban kéznél legyen. Dyen alkalom azonban sehogy sem adódott, tovább várni már

nem tudott, ezért tervét a jelzett napon és időben végre.

bajtotta. Bevárta., mlg az á1doZllt elaludt:. azután nesztelenül besurrant a szobába s mintegy tenyérnyi távolságból

céloz.va, fejbeJőtte. A cselekmény elkövetése után a pisz.

tolyt Takács ágyára dobta. Nem tudja, hogy a pisztoly miként került a bulla tenyerébe. A durranásra az asz­ szony felugrott az ágyból s őt a szobaajt6ban taJálva, azt kérdezte, bogy mi történt. - Agyonlöttem Gergelyt - volt a válasz. Ezután mindketten a szomszédba futottak az asszony anyjához: a.zz.al a birreJ, hogy Takacs agyonlótte magát. A második töltényre vonatkozó feltett kérdésre azt állítot ta... h��y azt már évekkel ezelőtt kilőtte. A gyil. kosság Idejen csak egy tötténye volt. Ebbeli állítását awnban Kovács tiszthelyettes nem fogadta. el, tovább

f�gat.ta, mert Ie.hetetlennek látszott, bogy egy töltény birtokában készült volna egy nálánál sokkal erősebb ember életének kioltásiu'a. Ugyanis a pisztoly rozsdlls e�nyagolt iLUapotban volt és igy zavartalan működé: sebe� bIzni nem igen lehetett. Márpedig biztosnak kellett lenwe a dolgában, különben vállalkozása reá nézve vég. . zetesse válhatott volna. A gyanúsított .Q.éhany percig

habozott, majd beismerte, hogy a kerese tt töltényt a cselekmény elkövetése elött pisztoly ának klpr6bálására fel: Elmondta, .hogy szobájá nak egyik sarkába. bett, baJlando megmutatni azt II helyet ahová a lövedék csapódott. I�tézkedéseDlre ezt a helyet {elásták és a lövedékel meg .lS találtuk. BUntetöjogi szempontból ez igen fontos

�nál�a

'

adatnak. b itonlrt.} J" t, mert az elore N

' fenniorgas a mellett blzony.tott.

smndék

megfontolt

At. áJdozat neje az elébe tárt terhelő adatok hatása alatt 8 c lekmény e.lkövetését csakhamar szintén beis� merte. EJoadta • hogy bű nosne " k érz.I magát. A végrehajtA b nem vett gyan, de Török tervébe be volt � . av t hO bonáJarult, Azzal "édekeze tt, bogy tel· jesen a férfi h l . a1má�a kerUIt, aki állandóan boldog jövövel keesegtette. Nem tudott szabadulni a befolyása al61.

: � �!S:�

:

A UlnyáUást I� OJ minden olda

..

..

lról sikerU1t o{tani 's ezzel a nyomo� .t .. e Do' �t b efeJezest nyert. A sitottakat a bunJ - elek ' . kel együ tt a szegedi kir .

..

meg"ilá· gyanú·

ügyész-

•

1935

december

.ségnek átadtuk.

735

C�ENDőRS�GI LAPOK

1.

kir. törvénys2;ék folyó evi

A szegedi

október l-én megtartott főtárgyalásán

6

kir. ügyész a

gyanúsítottak �Ueu gyilkosság miatt emelt vádat. A vá.d­ lottak a fótárgyalás során is belsmerték tettUket s azzal

védekez,tek, hogy szerelmi okokb61 ölték meg Takácsot.

A biróság ennek helyt adva, a vádindítvánnyal szemben Török Pált szándékos

emberölés

bűnteltébeo, az asz­

szonyt pedig elTe való felbujtásban mondta. ki bűnösnek s ezért Török Pált életfogytiglani, az asszonyt pedig hét

évi

fegyhhra ítélte.

* A nyomozás célja az adatgyűjtés révén nyert ada­ tokb61 és a belölük levont következtetésekból a multba

merült eseményt mintegy felidézni, feleleveníteni, idegen szóval : rekonstruálni. Az adatgyűjtésnél a nyomozás egyelöre minden kinálkazó adatol feJkaml, mielott azon­

ban ezekböl az adatokból az elkövetett bűncselekmény tényáUadékát rekonstruálná, az adatokat .uúrőn kell keresztillbocsátania. kJ. egybegyült adatok: között ugyanis lebetnek az ügyhöz

nem

tartozók, tévesek és

hamisakl melyeket elö�ör k.i kell rosUilni, nehogy a rekonstrukció épülete téves, hamis alapokon épüljön feJ. A rostálás eszköt8 a birá1at. A birálat hivatott meg· állapitani, hogy mi lehetséges, mi lehetotlen, mi való· színű, m i valószir.űtlen, mi tartozik oda 'és mi nem. A bírá1at a j6z(l.n ész munkája, amelyet sokszor egy igen egyszerű gyakorlati eljárás : a kísérlet hathatósan támogathat. Ennél a nyomoz9.snál n kísérlet kett6s szerepet ját­ szott. Míg a szokatlan helyen levö belövésl sebhely egyelőre csak va16színűtlennek mutatta az öngyilkossn.g ilyenmódon való elkövetését (nem valósz:inű, bogy jobb­ kezes ember homloka bal részére irányitsa a pisztolyt)l de a kísérlet bizonyitotta, hogy az összes adatok figye­ lembevétele mellett az öngyilkosság "égrehajtása ilyen módon egyenesen lehetetlen, ami pedig lebetetlen, az nem is történhetett meg. A kisértet második, igen érde­ kes szerepe az volt, hogy a gyanúsított által snjátkezUleg végrehajtott kbérlet meggy6zte ót a tagadás kilátÁS· talanságárol és ezáltal beismeresre birta.

Lapunk legközelebbi száma - a karácsonyi Un­ nepelae tekilltett.(>1 - nem december 15-én, hanem dt'ég részéröl: l'tM.:- !)ÖM /.'lh1(i/1 tábornok, 8. csendőrség teJügyelöjének helyettese és vitt" l'a.d&�y l.ttL'<1n a.le7.red�s. a csendőrség felUgyE."IGjének seg-édUsztje. A bclügym.inl�térium VL b. o!l2tAlya résY.éTÓI: vittiJ DOOry US,dd ezredes, OST.lIilyvczeU); a belOgymln1s:ztérluIn VI. c. oSl;tAlya �é.TOI Cltiba 18ft·d,. ezredes, osz tAl -.. 'V t'zetö; a. sm· bályzatszerkeszt6 és tanulmányi bizottság ré szérol: Fcm,vd I.dlJzlú alezredes, fl blxottság elnöke : a USZU tanfolynmok részirol: t.;JC= Tor: .. .. my L6Hól'a alezredes; II te18zereli$1 anyagraktárparancsnokság résúnn : l'tU.3 Szinte Gábor aj. ezredes; 8. nyomo7.ó out41yparancsnok&ág részérOl; ""tt'z

­

H

KÉR.JE A mOll

MOGYOftÓSSY HnHGSIERGYARn

ÉS

FARKAS

J%AKU%LETEI Bdape>t, IV, 1U"ly-kiÁI 28, VI, Andrissy-613�

vu,

R.lk6czl·áI 80

"lIUr.őc�l-dI 7l.

ArJeQ'1':Ck IOJDen I

�':.��� S Z Ő N Y E G F É L É K ET OLCSÓN SZŐTS-NÉL vAsAROLHATNAK I

KA P.JA ! 'rJetyziket

VUI ...

CSEND T

RAKÓCZI-ÚT

144 oldalas alkalmi ,lldd< 1bt.I1" oL

HATS(HEK

dudape-.t.

-

megjelent folo optIkaI, rádl6 lU

és

ClleDdijrUknuk .-t!u,ll'tTC hl�

gyakrabban folyamodjunk kísérletekbez.

fontosságára. Nem szabad elmulnsztn.n.i, mert a szóbeszéd gyakran nyujtott már igen j6 támpontokat a nyomozás számára.

1: e d ü,. Ra:rlllónjka, TnroJ:"ato, G r a m o f o n, R á d J ó 1107. ÖSSl6S hn.ng��crok legjobbak. in a 1ll9.gy1U" g;'fArbnu kaphalók

A tanulsAg. melyet ebből a nyomozásb61 ruedthe­ tünk, az, hogy csupán szigorúan elbIrált adatokra épit­ sUnk és a birillatruli - hacsak lehet6ség van rá - minél Ezzel az esettel kapcsolatban ra kell mutatnunk még a pletyka, sz6beszéd, mende·monda értékelésének a

e

ft magyar kir.

Csendőrség álland6 szövetszálli1618 és ruha­ késznöje

10.

(Slp-UTCA SAROK.)

1935 december 1.

CSENDó'RS�t LAPOT{

736

[)nmMY Farka..<;; dr. alezredes. oazlA1ypa.ra.ncsDOk és Scllyc-y kerUleti J?&.' vilmos órnagy, oszWypa.ranc�nok belyett�. C'3 Istidn l<»t "" " kéuliszentléleki ratic..omokaéguk ré.�cröl: SI.ékes­ ezrede."J.. a bUdapesti L, HoJlód)) JdM6 ale'Z.n.'d�. a f(>.hérvád U., Brutházy ;T6z:Mf alezn�des. a szombathelyi fi.. BurlTlyi F�f'nc euedes, a pécsi IV., BudOy A,kl.,,.. eZf'l'des.

"!"-

'nt VI. és ,:, a sz:cgtd.i V., Darmy Jf)::vl alurede!ll, a d ebTC lC'lt paranc..!!­ crli. Kertts_ JptÓ ('uedes, a nllskold VIl. k teDnwa161t jegy7..Ó1 értekezlet Az rE!tzé.r61. Dok.ság' p",c::á" Zolt4n 6rnagy látta el. A �h'evök november 18-áll a budapC'Sti csendörlaktanyában bajtársi yae90rá.t is rendez.tek.

.\ buda.pestI �M'ndiirtlst;tiJ;:ur JAtognttÍ.'Ul ft Pllzmáuy I'Het Tudol1lÚJl.l"egletem T,;,in'éll,Yl!.Léld ŰIToihlni Jntérelének krl­ minaHsztJkai InUuuruáb:1n. November l3-An 1,0.:17 �rakor � . _ 8:cutcll .6 cscndCrtlsztikar, �Ién 1'tt� Budapesten állomQ.so1 Bdnav Btlcr. tAbornok úrral. s m. kir. csendőrség (e\üg)'e�jé � pesti ...('1. dr, Ketlytlrca Bald::s ny. r. egyetemI tanár 1.'lr, a bud� Pb.mány Péter TudC)m.á.ny�gyctcm Torvénymkl Orvostanl Intézete :.gazgatój.1.nA.k megblvisiTa IAlogatá.st tell al. Inté.zet•. t)! egyetenu ben és dr. Kelly6Tf'8 BQ1á.::� fs dr. rHroy Arll

az � klntette megt magántanAr urak kalauwláse. mellett rntéz<et új ktimlnaU32.likal műzeumát, A megtckln�és elott dr. KC11YETU Baldz;t röviden IsmcrwttC' fl,. mt1%.euro lete!ril�sének a torlénetél és a gytljtemény céljait. A gyiJjtemenytár abpjait 1888·b:Ln az intézet akkori Igaz­ gatója.. néhai JlJtay egyetem1 tanAr vetette meg, midőn az: intézC-tet a bela6 klinHcai h'lepról a mai épllletbe be1yez.ték át. A)tuy mellett abban lW Id6ben dr, Kfmy6:JU Baki=a tlnAr segédk!!nt mUk(SdötL A gyl.ljlernény kezdetben ki7.árOlag a sztlkebb érlelClnben wtt oöv(i!iÍ szempontok Célja1t s!:olgálta. 191f>..ben dr. KC'flYeru Baldu keri.llt az lntézet élére, a.ki a gyUJleményt űj tJa.pokr::a (cktet\·c. lU! orvosi sUropontokon felUJ a kriroinaHszti.klll irányt is én'ényre juttatta és a tovább·

f�j1esztésénéJ a

t!.rgyi blzonyl.tékGk

megszer7ésl. rög'Z1téSi

és

értékesiLésl mödjámak a szemléltetéwe aJkaImsa mUzeális anyag gyiljtését tü:i!te ki céljául. Törekvé!ébt-n munkatársai _ a nehéz gazdasdgl vfS'ton)TOk -okozUl. sílZgélJ)'séget lelkese· désse1 pótolva - hathatósan támogatt.ák. A kriminalisztikai múzeum célja. és anyngflnsk öSBzeAlH ti!ln tE'kintetében a maga ncmébe:n egész Európában eg):'cdi1lA1lónak lcki1ltb�tö_ van:

�mlé.ltetö tan· anysgot szol· gáltat konkrét. bünügyeknél val6 fe-lbasmé.lAsra és rnegfelelö anyag gytiJlésével és feldolgozAs.'\.vo.l II tudományos viz.olgAla t(lkat segld e16. E fontos célokat s
gyOjteQl,énynelc hArmas

eegédlete ket nyujt

az

célja

oktlltlisbQz.; ös'Ucbasonlit6

A kriminalisztikai múzeum gyüjl.cményanyage. 8000 dara· bon !elUli $7.Ámbf'..n egy nSJn1· éR 6 kisLe:remben van elhelyezve, Az L számú na.gyU:remben van elbelyeave a zsinegelést �S rn.egi"o)tdst, a hlrt.!!len halált. bünjelcsomagolá.st-. lábnyomo· kat, a vél"l l yomok korszerillU ö!UlUhasoolltását, a t.etoválá.st, a hullak1srAradá:ot, 1I1ti hullak8.t, a. "hulla.t.oilettet", titkos irá,·

ÉBN E R k é szit, javft !

erny68 T,/,fot\. U.. Ül.fmo""·u. 22. Pll-.r..jJJ�,

Órát, ékszert, njándéktárgynt • t_LllltUl.I .::=:!. 1JIIIE' IIIIII:::::! TIru .... 6I1.oulrf.. : I\'\ IL6I:hUDOr1 -==- � � '·Wto1jllllk. G y Ö R, Baross.út 35.

=-

3

IGAZ

_ _ _ _

;.gy �f�a. végiJJ t

gokra

vona

szekréDy

koZÓ bU!lje.lE'kkel.

imgyUkos"SAgTa

és

gyllkossá· .

teket szurt. A ll. terem az erö8Zlkos halá.lnemekel, balese . , met5zet.l vagOlL sebeltet. mérgeOO!lckct szemlélteti) muzeáli$ b hires tettesek on antal y g e Ugyanitt , anyagot ·tartalrnau."\. koponyált önik, kQ21Uk Róud. SAndol', Patkó Bandi, Bogllr Imre régi hires betyárokét is. ID. teremben a tcrhességre, uOlésre, magzat.elbaj

l1?

A �. tásra, gyermekblésre vonatkoul gnzdag anyagot tartnl�az Egy szekréDY tele van a �agY8ro:rs<S1gon hasznélatos különö" InBgzatelba}tósaerek ln'I.IJtCDlénye.\'el. A IV, te�mben elhelyezett gytijtelDény a szemérem ellenI buncselekmeny�kkel kapC&Olatos anyagot foglalja magában.

Az V. terem a m érge� nth'ényeket tartalmazza, kl5OJ1..OJt egy 493 példányból l\l!ó g.JmbagyUjteményt A VI. terem a ltlvésl serUJése.kre vonatkozó anyagot tar­ talmazza L6porfajták lövedtkek, 16tegyverek. sw.lfegyverek, zc;Wéltetó libráool ato k és egyéb idevágó üléseket s lövési pÚ (ényképek, röntgen!é.nyképek teszik II gyUjtemény gazdag .anyagát.

A VII. termet a Poller·féle mintAzóanyagokkal és eJjá.rá.s· sal ké3ztiJt mintéL1.tok töltik be. A lruntAutok - a valóság­ nak remekbekészült, btl utAnmtai ' - a legktllönbö!::6bb tlUlul­ liigoa eseteket römtik: �rliléseket. zsin('gelési, akasztAsI badzdá.k.at, stb.

VittZ s:1llai S�ma!l Bllu tábornok. úr dr, KeJlyf'Te/J Bald�8 cgye.b'mí tanár urnak mel\!g kö,;zőne.tél fejezte ki, bogy meg.bh·á.sá\'al a kivál6, tanul8á.gos intézmény megtekln­ lé!ere a csendÓr1.islrtlk'lrnak aJkaimat nyujtott.

ny.

,

r.

Fehn-atták Il:l. olaw, h6sök új t�met6Jét A rákoskereszt· úri temetőben kOlon tertrlet.en gyUjtötték össze a magyar töiJben nYUg"\'Ó 1530 olasz bósi halott (öldi nla.radványait, A gh'Okra llovember 24·én OS7Jr6zsaeaokl'Okat. helyeztek. az emlékművet pedig ctmer<es olasz triko16rral fedték be. Fél· tltenegy órakor d1.szs7..ézad VOnult a hősi lemetőbe, majd két5:Z'á.ztag(! Uanildlldtitt..ség él'keutl A k Ol'mány képvisele· t�n MrCVIÓzi BÓTczy IstYdll állarnlilkár jelent meg. a t6-­ várost .'lzHld.v Károly polgármester, az olasz hadsereget If(ILo GödlKald1 altR.borDag)', Maltcolt alezredes és smrnysegédje képviselte. Garibaldi altAbornagy elöszőr ellépclt a disz· S7.izad elbtt, ma.jd Colona her�!J budapesti o lasz követ tár· $SAgában az elOkelöségek üdvl5...JWre �Ietett PAr pillanat ­ tal késllbb J�s"J királyi lumx.'fl és 11 ól'akor a T#"HW.sZ hangjai mellett 8, R"ormfitlllOO Or O FlJmélt6ságtl képvisele · tében ShtlOY 18tvá.n gyalogság{ té.bornok, a honvédség fő. parancsnoka érkezett. A gyász2..."lolozsma. és az emJlokmil be· szentelése után 0010'1(1 berceg olasz kö\'et mondott beszédet , 8me1ytx:n bangsűlyozta, hogy .Jtl,.kbf'/J nw jelen van itt o I�::to korm4JI�1 � o: flyéfJl! um,
DIcshetek. Bf'lIigyrn'nl3zte-r !ir ótulflJJmplf63óYO dfc"trl'S okfralt()l látta d Gytmólhi P6.1 debrecen i "1, kerUletbeli th.tbs-t h05l!7.Ú ellen.d6rflégl szolgál�tI ideje alatt űgy ft. kö"tbl7.tonsAg! !nOlgilatban., mmt az irodai beosztl\sban :d!eiteli Igen nagy w.rrgaImA.ert 1!s has2.nos szolgl1latJ.iért A m. kir. r.'umd6rség /eUi.ly l dóJf' dicR,t.rÓ oldrat1 nl Iáua. f'l 'a debr�t'Efli VI. keriUtlt· ben : B.;:,entimrey JÓZS('f, LM::-C6fi MlhAly , BtU,nt Andru és Pupp László thtt,s·ekel mert hosszu csendbl'&égi Szolgá lat i

keztyOs,

v., Lipdt-Vrdl II. lV, P,Hff SobIc1'or..... 7,

,

llt'.lb anyag, tová.bbá. sokat és arok eloblvá.si módozatait !i'Zemlé .é.sá al( céljait t 'ujtemény &mtly & kor nwghatáro1.n .

tBop.1

mltlld�l

sze)

-=

_ _ _ _

ROYAL BOTOR .JÓ RItSZLETRE IS OLCSÓ BAROSS-UTCA 34 és 3&.

... RÁDIQ,

,

r.idióL\lkatris��k,

Kcdm.l'ifiulisl lfltilelekl

C��LAROK., viHlIomos V/Uitllók - fó:;ók, villamossáSI úkkekf't fes_ TÉ ol<'óbban . h,túnk VI ' Z SZA.THMÁRY .

)

'f1l1t:.mouiC1 llakUdrtfbnSZOLNOK

NAGY A LB ER T

e O Y EN R U H A .te ÚRI82: ASÓSAOA

I

"" '��'!���""

ti 1)

_gYO",uh"".". " ' " !" t a . , "'kkok • ;;:,�;:.dJln" MISKOLC, JOLTESZ NAGY KÁ LMÁN-U. m.

I

•

1935 december 1.

CSENDORS�Gl LAPOK

idejUk alatt elObb a közblr.tonsAgi szolgála.tban. majJ késtlbb Irodai scgédmunkáaokként leendOiket mindenkor nagy 8lIOt­ galomm,l. odaad&ssal és jó eredménnyel végezték; 8dndor Jóuet thUs-t, mert hosszú csend15rségf szolgálati ideje alatt II közbiztonsági szalplatot fAradhatatlan buzgalommal és igen er .... dménycsen tel jesl tett�. 8 mint örsparancanok. aláren­ deltjetnek kiképzése, oktatása és nevelése terén telkUsmeretes odudé.ssal és Igen credményescn mQköd6tt; TG-Jthy Zoltdll, uittz Bflt6'kj MihAly és Kotl(Mfl!1 Kilmá.n szv. thlt9-eket azért. mert hosszú csendőrség! szolgálati Idejük alatt, mint II gazda­ sági hivatalba beosztott segéd.munkisok, szolgálati leoni­ val 6ik al mindenkor IclkU.smeretesen, péJdá� köteleS.9égtudással és igen Jó eredménnyel vég�ték. .A Btumpesti l. keril�t

parallc.s,wka nyilooll03au

mcOdícstrtr::

Bő.tzörmblyi József

szegedi V. kerUletbelI thtts--t és Ktrl MlbAly debreceni VI. kerUJetbeJl OrmA, r:lert - az elöbbi 1933-1935. években. tU ut6bbl a folyó évben - a Konndng.:-ó Or (J F6mt1lt68d.gdnak gbd/jIUU lartózkodá.sn Iilatt - ti. gödöllő! örsre vezényelve - ' különleges sro)gá lstukat odaad6 szorgalomm al és lalkJJsmere­

.

tességgel párOSUlt buxgn.lommal teljesitették. - A :rzegcdl V. kcrlllot parattc.ttlOka dk3áö oktrattaJ Idtta el: OBordás Tmre. Kercl.:t:s AndJ"Ó,.s es Beldnyi József thtts-eket azért, mert

a makól gyaJogtanalosztA.lynAl. mint okt.a.t.ósegédek. sorrend­

ben 5, llIetöleg 3-3 é-v 6ta szolgálati kölelmeiket mindenkor kimagasló szorgalommal, kötelesJégtudA.9sal és Igen eredmé­ nyesen teljcsftették.

o,endlJfflégt J{öz.1ölIY 2�. e.clm. AL 1935. évi XX. törvény­ cikk, a nagykon) n6kkel ÜzOlt kereskedés elnyomuára vonat­ :Coro nemzetköz,l egyezmény beclkkelyet.ése. - Sz.emélyes ilgyek, Minisz teri rendeletek. AUandó nyugállományba helyet­

lettek: B�ukli István I., Z"ebj Józse!'. Varga Ittv4.n l. sa!kes febér\'ArI n. kerilletbeli th':ts-ek, VdrMgyi J6U>et, Kolemon Károly :nombathclyl ru. kerllletbe H thtts-ek, FarluJ,s Albert, '{'dgl JAnos negtXIt V. kerületbeH tbUs-ek, JÓ::6
t�(S �

E PE

137

,�HuUyf."-ra változtatta belUgymlnlsztert cDgedéllyel. - A rendelkezések vonatkozó csendOrlegénység elOléptetWn:: módosftAsa. _ A parád1 1dl?iglenes fürd:ntOlönltm ény október 7.é.n mQködé8ét beS't-Untette. - A cserkésziguolvl\ny csak akkor érvényes., ba eLs6 oldal4.nak alsó ré.!zén ,.&rvényes"

felirattal ell6tott két kocka valamelyikébe a Cserké9ZSZÖve18ég Altal arra az évre kladott bélyeg ls be vlln ragasztva. A l(ézigr6.na.t hordbiztcsftéka kle!W!ének esetére a kézlgrioát­ utaaJtA8 tntézkedése. - Nyiri ruh6.zat vlselésének szabályo­ usa tleztek, tlujelöltek és hasonló Allá.s!lak réS%ére. - A Pest megyébe kebelezett Pe3l3:-N1tJc5rUlc nagyközség 1986 januAr l- vel megyel vá.ro88A a1aku.1. A Baranya megyébe kcbelezo!lt Me�sek.rabQlcs kbkÖ1lég nngyk öilBéggé alakult. _ Szabó Józse! és N6m6th KlUmAn tli:zérek nevére klA1l1tott 2336. számú katon&! gépj6.rómn IgazolvAnyokat o. a2!t'okes­ (ehérvérl 2. honvéd vegye8'dandár parancsnoksAg érvé.nytcfe­ nllette. FegY"'-·crbuszoálut. A gyulavári tirs KeJ'tt,.;:: István tiBzthelyettes örsparancsnok, 8::41&td U\s2:ló, TlI·rzd Imre LOr7;S­ ÖTmEsterek és viU.: Bma Mihály csend6rból állott Jtröre november 19-6n 23 ÓTa tájban a község batArAban levő köz� ségi erdőben orvvadásrokra lest tartott. A já.n5r azt éaz1eJte, hogy il%. orvvadúzok tieblámpáv&l megvlT6.gftják a lAkat és fdcA.nokra vadt\.sznak. A ját'Ór figyelemmel ldsérte az orv­ vadUl.Okat és tA\1'ozé.sukk�r elébük kerülve, lU út két oldahi.o lesbeáUt. Amikor az orvva.dlisook a járor közelébe értek. a. jArtJrvezeUl meg41lásra és puskltjuk Jetételb-e sz6utotta fel (:iket. A jár6r egyik tagja zaebl6.mpA.ji\vaI az orvvadllszok s"',cmébe \'i1Agtt.ott, hogy felismerje 6ket. A fet.!lzóutott DaT1lMl JIlno8 és 8:=íld!1Yi lstvM gyulavári lako!! orvvadú:tok eldob­ ták a fegyverOket é� igazoltAk magukat, Ebben a. plllanatban

a még é.3zrevéUt:nUl közeledG ocvvadá.szok kOzUl valaki két �erltDlh ytelen lövést telt 8. járörre, ezután 8. két Igazoltatott egyéMn kivül valamennyi OT\'V8d6.s% els2léle.:!t az. erdilibc.n. A lövések �enklt sem találta!<. A já.rőr bArom tagja a lövé seket 1-1 eredménytelen lövéssel vlszonozts. A két elfogott orvvadász megnevezte bét tlLrsát. ezeket a. jtr6r hajnalban l-l Fh'luhert-puskAval együtt Ori.zetbc vette. A n yomoros és 8 klvlz.sglt1ás megindult.

I.;�

lürd�k .\lyhát h, fönösen " porly",6,bóf l.ir�dtan

� es porO'inn ha:aérke�ó csq:ndórn�k �'\j6.n{hatjl1k.

Ví�vc:ut�k né:lkill esyedLiI" U6 és legjobban nnÍ: .. ködó f<1rdók.J, h" I"fuk, v.\ro50k rés:",.., I fürd5 dk�ít�sc: gyors, mert csak 25 pErc, s4t;dASágosl' lllert ':'�l\k 3 ks fA s..:;O kséscs, olcsó, mert E\ tü�c:(óC\ny�� fo-l2. fillér, hygicnikus, mert tiszta vlucl m(lk"dík: l\ kAdból l\ piszkos vi.: nem folyhat do;;�::l\, �gys�ó!tú, OH."rt hideg vi::-ct ónt be és meleg vi:: folyik ki. - ,\ ... CSCpdK furdókályha c.::cn etónyei di\cAra �'\ (cso!.:sóbb furdó. k..fyh,\. Ar., P 65.-. Acm.m.�. kádd.l p 150.-. Efónyös r'd
WEISS

M8NFRÉD

ACÉL ÉS FÉMMŰVEI RT. B U D A P EST, V., MA"IA VALÉRIA-UTCA 17. SZAM

130

lk ner;J �6ri 5lati5XUklija. A c-ad6,xg- 193;" hi ha.nm.d h6flapokban a aend· mbrr u"-pt.éa .... t .::: togtU J"35 ;lOjlw.l, Q 32.981 (29.965, bún­ sUse n ós müköd&i te:rWetén önég ldh!gás eaet.e.ben .l23) Hl tdt é$ vt�g. valamint 64..093 ­ )1..6101t n)"omoz;Uoh: a b(IJltet leCoJ A .áSt. m. nyom tQlyaloU knbJ 63.IlS1 e-selbf'.D g6.!IO kihA a 2, 32.il \.I:'1lDé1 to!. �kBél . továbbrA 142 kj. é!ryre. 211 bUnteU és v!.L-ég _

vezetlek e�

hAg&!.. t«tél�'n

&.

V1iJ1. A DyO­ oyotnMáa még fol}'amatban Ö5SWaeD 3710 a csen.d6r'3ég

,

latot,

l kll!'1'ÜIl'tnél tellesitett 82.01gé. II mult évb@n még a. péel!I ....� L tormClrmes\er (ErUl)_ { cnJfldi o.gybt>n keresi .\fulnór Jó:z.

cs.atoUuk a Pannonia l\1"UI>.k!et. LaptlJlk mai u4mAh01. t k a telszi':relés dkk("k áruhizát CIotDdomgi pgyenrublh:ati é.s R

(Budapest. vr , Hajóit-u. 15.)

.................. ............

UTgyz.6k-meUéklet

...... .

_-----�

•

:

· ·

Nem kell

..,

r, G}.aat n oTgÓ 6neste l .10 P, szolg"'" toUt ukp. új dl.s%tol1, ,>t1ogat.ot! toUbó 1 l'. pótJ..ással Z P. té8e Wtö t

k&pC9Ol1UJ!&D

-,;ki

l

decamber l.

köt.. javlt V6rfm (VJold.oJ 0J;e0d4� toUtorgllt Ú'QSit. .rv y-utea. 29. Budapest, I.. 14f.tn tls:zt; sz&kal . nyug v MtMl nyug. tbtts. Budapest, vn., ! lóetJfj �l vagy 8., em. tönsm. Yek�t
8) ör'i.Utbe 5 109-892 ISS.48 'J2S5 egymt fogott el éli �elt t, Az el· miat énysér1ks t6rv Zö egyc'111 Jelt'-!::tgt f�} kDlonbö. közül 8570 r6260, lopU. t;(:ge t " & \'"étk llövdPll wottt" ­ etMrté:s. 51<15 (3600 ) testi beCsW és mazU rágaI 7:;79 \ 5214 .gazda.sig és b\Ul­ or. 1386 1. u35 , csalü ) Vortés. 1M3 t li56 � hütlc.nlf!tkE;:" lapon lehet befizetni. tön..sorroe<:>tert (voll (0KJ tud rólA '! B�Utd":l K!roly hl)Z7,átarlOZÓi vannak s botl LOn.at5rmt'sterl" ülnek BrrtMÓ

l'Qou.okkal

• • • · • ·

1935

csENDöRSeGI LAPOK

•

JUREK. tL SZE!tYl

debreKöt'd"d.. Yi.bAly E:löJt'!plek: Alhadt4Qgyokk.d-.­ .. "Suyy SándOr lll. székesfehér ceni VL. tlkft!/' BBa PéC!Ii. TV pesti t., Caord.á.8" Andrá.!. és Leftd­ vári n... 1a:dcMtS- JÓ4lScl buda LaJoS" debreceni VL, Darabol: l'ai János mfskolci VII_, Ukat. Km Jén08 buda­ .. Papp GyÖrgy n. é.8 m l.yi batbe 8zom Jinos ehérvan és Szabó J6'l.sef L sz.ékesf ll.. Imre yaT" MtlfJ L, pesti i VI.. Vág6 Joachim debrecen István � Boro és Imre R. Bokm JtLnoS szombat­ pécs.i IV., Ga.:m J67.scl budapesti L Kl4ntdt' ll., KOTt" Ferenc ehérvé.n szél<esf r Mlh6J k Béank' belli IU_. L:J]os l., S
hozza cIkória, sem szemeskávd,

Mdgls k/(ún6 a tejeskJvé

tI. KG. 30 FILLÉR : ... _ .;,; ._ ..... ..... ..... ...•....... �......

�-

1i.1>11 1.1� ta .., 1 � m.

Székesleneruár.

egyenruha ,.1· szerelési vállal.te 1I0ssUlb-ulI:a 15

Tel · 11-113

kir_ csendőrség szerz6déses s; t.Uil6IB· ostakUldeménvek. Olcs6 árak_ Aészlelflzetils..

:;;:

úri· és egyenrubaszab6sága VIOLIl GYORGYa:o�b.t'MIri rdJllt6]. &)'&1 ORI �� •

SZOMBATHELY.

fl

FÖ·TÉR 15.

1

NI!*-

S...f U l lIIof p lwt6 .\aW� • •\&6...dOk,i'l'jlc:bfll 1II.1tú� tr"" polrin á ...,.�II, ut.'1 hdwu6 larla! ftlttt.lek IlItU.u.

mp.· I zh' 8 Megblzhat6, fiO.(q ltUlAliképas !ll&Is gép a gyb'i Ol Mercedu Prim. "Port.ble IROGfiP ,ri ro a anda

.50 8 7 1 p

Kedvez15

II zetl!s l

felt{>jClIAk

IIIXI IIIOG!PSZAIIOZllT. IIUOAPES' .

Vl.. PODMI\NICZKY _U. 1. TEL.: 154 5:1

!

•

739

CSEND�I LAPOK

1935 december 1.

K�t" SándOr. NG!n Antar n.. nlami.Q.t � 8JM.ynf J6Rfel .• �n-tf· . I\t-'t Wn esO,..Qk; a .\.�rt;-botJvJ!II lll. kl"7'iJld�/'I. tOJ"::f. U• • "lI-og1/ �Ó s:oomba.thelyt lU, S� Laj09 l. debreceni IC""" Sándor .• .. L6rd.t I�:\-t:n. Tdt" Sú.t.lor W K6t.'dn KAroh VI., '··6l"dd1 ,József buda.pestl L, Hon.'li:tk LaJOS VI. szombe.lÓ'-.scl I. . HI'.!!Y' ..Márton. S N-t.�IJt":"� $.:i')dor, r(l)"'9l!l L. Fekf:tc J hel�i m., Rali GuulAv !'IZ.ékesleh€rvlri rr. Vere.s Allt&! d�b-Gyórgy_ Gd"pdr B&t,nt, o..'r.!� Sánd.or. Kardos Jóud m , recen.i VI•. Ni1ltt't4 pfJ bud'lpestl II', rW'ga btri.D v pécsi TV.. JU-8'"ZdTW Istmo TI., R"iJol't"k.-! JéJws m. h I..nl'G" .n.nos órm.-ek: Barto L6rlnc swmbathdyi lIL. PW3:o,..'1o.' SándOr miskolci VIl., n nl.. C-3:rA JAno!>. Erj,..� KA1mAn, �""-e..!t€TTi: NtImt"tJt l$l.... BaJtkd L:l.jos debn!-Cl'ni VI., G-y--t.trkG Jó� S7.0ffibat. C.tÖk(l lshrá.n n DOmi#ór Lajoa. Gyor/� MJhi.ly, X1191l Jó� _ II.., KiN S(i,,� --este helyi UI- Uti György szé1..-hérYári Y. B�iID István. Ff'rt:11c Józser If. � H(h.'(f,.ri J�"'l I. CSÖ-.-t$"k; Mr- UI. debreceni VL DolKli Gá.bor- miskolci VII., Németh ...l tV. k('f"'ijkfbN; far::.s6flW't _ Elemér szombathelyi TIJ.,.N€'fl'lC!t Józ.set L SZit9:es.febér.-árl II élj. Fd/öldi Gy6rgy 6rm.-ek ; 1"J1'1n<-'."tt'"r-rf; S:-iMgyf Jlnos ll., ég SumLl Jáoos buda�i!ti I. kerllletbeU tönn.·ek \'. \;'l'Ltamint Timdr ht\u. K� J.s.nQ l• Ft'p Jó.z:scl 0... Ca.. Pt)PP IMvan .. " u6d Ld.=llr Józ.s:c[ hliskolei ''lL, K __ Andn\s szo!h-esf-e.bér"i\.-r1. TI ...,. C90.-ök; ff d�breN'tt1 " 1. kc.,�tk" tQr��t("n-t· . K� P��r. __ J.s:h-'n. � tl ; 1J, l.r: OMh J6,zse( debrecenI \'1. k�"I'ÜI('tbli t6r-...ek KlIiroly, 8. Aot'dc.'l' CAOOT T-op-. Jen6. Kath, &ln . MogYOJ-v...tri .Yen:\'Mrt, Ctfqét.y Józ..ccf. Qj orspamncSJlokok: a budapesti I. Iu.'rtiletbcn Su9ccly B6"1(1 lstY11o. C.t..c..t .... AndJ'8,.s, J dot', .2lo;nb(»i Ptll. 86911/o F'erenc tbtts; 3. stéken'ehérnrl II. ke-rillelben: C.s-dll JAnOtI. FáJ, Papp György, Jakab .BeJut.. ..Ad!bld, MihAly és B. l·a..� a,Wl7ruulia Gábor. Bá" Gusztáv, Béti György; Jd'r/Ú4 Agoston Károly 6rnt.-t!k7 O"'''�tl!"M't: '" Jobb K"roly. c,,�.:� La,ios, és )[t:mrs J6Zse! I thtts-clt; a debrttenl Vl. ker-Uletben: Balfk"; 8.rlUif/y1 Lajos m. c.$ M6doo 'Mlhá.ly c-ö:<).·l'Ik; Q rnkkoU" vrJ kttniletbeN ,o"'�.0;4�,,,m� lr::�"-rt • ttyt': • Pál. Hu.l�ns- Jóast..'l'. La. jo!'J. S::::.abQ LajoS r. Gomb:), Gyula r és Ki.s:,.'t. SAndor ni': Mh:.áro." Jót:J!l('! ] . TIU"ÓS J6zsd, BoD;) �LiluUy, Mob'_b' lmro tbtU-ek. ...á KUpott Andrá.s. S"IJl)ft Nt.u, PfiS.:.tl)T J-oz...�f. &:::of)o.ot-;la, AU· "E161tp ek: t fl buddw. Pál cső,·ök; o $/'ku/phb't'lá.rl ll. kmi-­ ben: Erd-ft. Vi Béhl tOnn. ,. Nl�.tIC"$i.. M.lrln Margittal BlJóapes­ !ab e .. (nr=3órmcstc'l"Yt: ,BakOltYf. Józ.s#. Ki-ll,/i" PAl., VMga ten. AO'lJ(jf"S Jóts�f' tónu. S. �'tiTga Ju.sz.t1nával THrö�(!llt· JAnoa, GalrJnlb<M .János 1.. PJ:4nc.láJ .Adlim. .R.o:}mj,,. Fe-rétlc, mi.k1ÓSODj Co.mM'!: Gyu!.a 61'm.. Tóth n....llá\I-81 Tllrklinyba:n. Tolldr- Gyula. T6t1� LajO:! J. V ( �·""Im\"e. PiUö'P K4rOly, l'dli DO!!..W1,.Jro" Gyula thtt.� MtllicM-r EruébeUe[ BalflSS6gyanna l'�erenc, Ke.r-e-.!'Ztl:'6 Já Irpre. Z..rlgml P0re�Q .!� Bolo9h noa, ton, Ma-gynr Jó::..yf tbtt3 Tóth HCrmjnA.'�l �, Tal;t«jdi Jd.oD"l! lSrm.-ek; örm,.� t�-' B4rdtr.,. János, BrdMyi Istvl\1'l. Imre tlSrrn, K�(;�k!.., Rot.á.Ih\\lat B!ujap{'n�D, IqlM�f'"

U!1T� Ktin)iy budapesti l C:d.:madJ<:J Gábor Gékes!ellErvád

� �'c'ti

B-l'#td

A fegnagyobb csendOrségi szolgálati könyv., nyomtatvány·, írós:z.er. és felszerelési cikkek rakUra :

PAL LAD IS RT. BUDAPEST, V., AKADÉMIA -U-TCA ::!O. SZÁM.

A c ••ndÖr.6get

6rdekl4 CI' oJ".k�k forglllombahoze.tal4t kiJlön karllll;velekkt.' I)lrdettQ",.

nÓLEoNé:LKOu RESZlETFIZETESRE SE ZLOtfOK TAKAROVAL • , • . _ • • p e S .t6J EBEDLOS-Z:ÖHYE GEK l' , • , , • • • • P 28-tól P nteláRYU: . p'plaoot. ''liIbUtOlok.,luIÓ-I"t6- • 1I.......". S - j' tJ�UIIl ' IA':"It, D,ft'�i: fob6rt1eatdY"UcDaIf, ruhU131'eH31l. r'......... l" I�- ti U Bud.pest, 'illl./ a••o,•• ulc;;. 74, ... )\ M. Idr. l"ti!JldónI IC "'''Jainak "-refl.,..>dn:I6.y I

Ponlos ora

=

Pontos sZDIgálat

�kJo.l'"'ttk�t, t'ctUt dJ�U.!"K)"..bt., P-!lst �. pr-fma oJJ,.kkA c\Ou:,kii.ijket m,,�bbhflt6 kl..Itt'I� • nl. kr,.. e.1I'Hló,..l-f l!adllhuk i,r(!g.Kedmhy mclJtU ....Uft .. ny u , ·

ÉS ÉKSZERÉSZ HETe NYI JÓZSEF ÓRás Ked.v(.'"Z4 flJret&1

MJskolc, "odb.] Mild!s.fer t6,

leltéte.lek.

I

� M. Kir. cs.ndíirsé� la)!lai/)ak le!lbosszabb

részletilzetésrel

lr,on nukUJlk ÖlS a. l&i:klU i ortwbl'l �r:jogl'Ié."kliol uoJg6,lunk Lal;ásbere.d.,. és TelInl YálWaI, l.iul ferenc-tér S. T. 2'1 ) -77 ,

CSENDó1tS�Gl I..APOK

740

v. DOMbi AzmA\'al Uj!lt.á.azon és S:ab6 Imre L palk.. ... Il. Ensébetlt'l Kl.6kúnhaü.r;on; II clke.!5febérvf.rl t H n. lte�letben: H,,"-:dlll. KaJmd.T Lajos tbtts. FeM:r LIdLá.val l!lhtt'�k kö�t-oe.n. Le-n!Jtp:l MihAt)' Ulrm. KiM Marg11.bJ VfCU:skélhelyeD. Ifd1ft(). 1'. Józse! lOrm. 8:igl"ti M.Uiá\-aI gale'M m aton . YIm"lh GYÖTgy n lönn. BaLózftk MAriA­ gyar .lC�Bér Vendt>I tbrm. KiI Tót� RotAliAvaJ val Fut6sze.r;tmikl6eon h IZ8dkf József tonn. v. GJI4l6koi Mtria Mag'\tOlnb"al Körrnendlm; II � IV. keri.ileU�J): B="(JÓ Ferenc term. KOl'fCZ(fl �bett�l �n. KOt'ÓN István IV. tbnn Ma..Jyo.t'" Al'mA.val BAta.sz.ékcn; .a debreceni VI.. kerillet­ bt:n� Ku St.odor n. t6tm. Mt!;ej Julianntval Budapesten. VarfJlJ lnlre' t.hUa. M_róti1.nnáv"l OkAnyban: a ml!kolcl vn. kerUlelben: Tdth JÓ1.3'6f IV. tonn.. 8::a.bó ErzsibeUel AbaúJ­ dnt6n.

1935 december

1.

tórm, thtl:&.

�e.1yen.

SiLndor

__faJUU1/-Hr0J.,4r-Családi hírek.. SzwlP.16Lt� Kric" ..-tlt Jf;ll6 neY1l fia. a budapedi L �uillel . h .a;od6-nllk Z€lU(h, Itr bm: TI:r,tk BalÁZS USr!D.-n�k Ibolgk.(J Veronika �e\'"Ü leánya. Kopo.cz. Déne. thUsne.� Dtn('. Jl�,ll fia, Töf,\. JinO! IV. tonn..' nek KGtGiiJr De\"Íl Je4nya. Bu'fJtorQrgyt Altw?-rt thltLI-nek A"M P,Toaka neve. leÁtlya, 1114& SAnda. tbttA.-o!!k Margit IkmlJ new ldDya fs Haryltai J1Jlo,5 ,�. t.c)1"ID.-lW!k Mária Val6rh. new leánya; 8. aúkmp.hérvfsrl U. kerWelbeD: G-tj. 8�éI J6.DO!I t6rm.-oek JáffQ6 fia. BriUal 1Illhály t.c5rm.·nek #W ldnya. és B01T4th 'Ferenc tdrm. nek F"r"'f� IstPÚlt oevfi. fia; a szam.bet­ helyi m kerWdbf'n; Pomon LajoS tónrL-nek .Laio. fla, Har­ .tJlV J� t.6n:n. Dt'k St'fJ Mdria leánya. éJ HO'M.'dth G�"U.Ia II. lhttsoek Gyula DtvD. (la; a pécti IV. ke!'Ületben: Nagy Sándor v. t6nn..-nek SA:ndor Jóue/ nev\) fia h Bdrdrn JÓUIf;f thlt&­ nek J6;:::Ho/ Ilf'\o-D. ua; a sr..egedl V. kerillethe» 8aN-J1Odi Já.nOtl tbtta nek KfJlalm Hó"," Jd.nya, a �breceDl VL kerilletben: Ku" JenO thtts-oek Jen6 nevQ ne. és ForklUlF"erene tönn.-nek lrt'n Jeé.ny�� ti l'Jliakold va. kerWetben: Erki Józ..
lW6II1'14s.. .It haidudorogt örs Mtományá. ba tartozó CriIc G-p14, 52 f\'efi. noe tött8Őnnester' november U-án 18 órakor a lakUAn.. tUdovét"%�be'n clhalt. NovcmbeT Ui·én temettfk el Hajdudorog köz.5égbeD. UtnbJó útjlin elklsérte C$.1A]ypannee­ noka b SÚmm. ba)W!18 a környékbeli ijn;bkról SZf-NTK�PEK, eredeti OL"JFESTM�NYEK. !II 1e ghi reaebp magyar mú,,6szek AUKARCAf. Olcsó é. btése. KEPKERETE:Z�S. Ked...ezö �ÉSZt.ETflZET�81 feltételek. Am. kir, CSENDÖq��G I. t. tagJaInak. 10"4 engedmébyt ed a

ROISMYa, KálIOLY

có.a

8UOA'PE$T. IV� MÚZEUM_K-ORUT

•

képosz'á'�3 \5. TEL: 8&4.45.

CSENDORÖKNEK, =.:..-- mülOgak, ....;:,�... ,�:; réslle'Iizelésre. eföleo lIélkül :":'"" r . c ll. ' _", 4 . " ' l t . I . �

PAL

•

J.-"". . I..... Iuu tt._

"" KlO S !z:..�ti= ,: T�U.:, �:

� 1'tO.. ___ . .... __ ..,Kelb.",. -"'y.I_ _ fl",e".r. ltap h.etbI

Olvassa

el. mteUitt Ip neflllnfl J

t rI8m-C8Gk a uen4I5r,ég (agJaU6r, hanem Mr..­ oy Kö2.lemé. Hk. tk tbrnlJt gép- 'IJ4fIY kézfrá!lo3 hasdlm4L �61 el/ogad� h08&%"ab-bat CMJk el(i:du 'f11ege!lJlf'Z�3 uM". A közlem6ftyek /ogalnt!J.Zd.ri dtcrilJzolá.t6nak ta ha azijk-s�9U. t.arialmi módo3ftáabsak. ualam.int a tÖf'ltf.t tit 1cIe.güzftts jogdf /ennUl1"tjvk magu"Jmak. Akt o.::t. ak4TJa, hogy kö.:�y6r txlUoz-ta.t46 �l kö=őlfflk, frjn I'm :\ k��,.(I.t oldaldTU piro.! ir6nnal: ..,8�t-f k6l!lútt ktrtm1!" A k(>zlmtol kérjfik a. papfrnak caak egyik oldalciro, f sdbo80n, "60�ppd kettu .Ort411Ol­ w .. ffl1 adgt"O, ktclrd830l pedig Jól oluMhatóen tlald k5::lálha hozmjdnl. A megjete71t k6::lem.hJ.yeket tln­ teletdljhan Tt.:t:Z&ftjQk. 4--: t1dD.tdotlJogunkat /enntartjuk. azo­ kM ,ehát belugye1!úf1n" ntrkill nem Hab44 md..!UH kö�lilnf. 6('m. pedig wtd.lIftyomahtl. A nyomdaI kOITcktúr6t mf 1Jdgtltzú:k, ko,.,.ekllirale\lona.tot C4ak kftJttJ31e8 lJI�tbtm adunk. 8zerz.6ink ktl1önleoyomatalkat k6Z\"",tloWl II Btddium-nyomda Ig(U!gClt6-­ .tdgd.t61 (BtuW�.,t, VI., R6z-.tG.-utco. lll,) lJ:lvukedjeMk. rnAJg­ reRUl", amely a...""f toehlnk k6tatt uen6d&t6J1ek dru:aMaa a%M.t IdIleJu cl k � teni .. MlnfÚm houri,." h,Uutt levl!lre tIdlOllW1M-"k, de caak #tr1a!.. ztdi ilzpndbml : mo.f1t1.nlet:-elet 4k� kor aem. mUlk, ha (1 bekfi.W6 tldkLttbéJyepet mel16kt1. Minden l� ff'l;e". ttétNel u rend/Dko :mttal akt kell fnti 68 az elUD-­ m&Ja.c11lrt la ld keD lihudnf. Nwtelmt lcvéJ'fIe Hem. udla4�­ Junk. BaudM fnlt-vtt lOt.'('kt 4Zol0dlati üt1"o. nem tfJrtlWnk. azok tarlo.lmo tlO(1.I1 behiild3ik kflétc /f:1fiJ .Cftldn.ek um odtHlk !elvQd.q08ftd8t. lellrtID legetlu8ribb kiaebtlo h�11J8tg �t 'OO{}y ótjegvQ. azamat \'dZ4.eztanl, An1lak, oki }elfgtt Mm je16l meg, ft.ev6nd:, ke,z46betlll 63 dUomd.lJvllye lJloit 1Jd-za.,cotunk. KözbcflkQ. l kh'fU.aekr6 ne".. SZC1'ke,.�Uii Ij,:;:e)t.Cf.ben. h.a.ntrrn a l ,.Ctettd6reku i1ww" -roeatbon tJdlG3�ol"Kk. ElCiftutést ('./Jak (] CIIend6rllt9, hqnvé.daég � G-:' tiTlnm( r-endór'é!l, toudbW a bf1'Ó' adgok, fgaa'dgQgyi t4 körlqo.;:'gatdlli hJJt6.!4gok thtyk!gu �. tly"gdlmd lo ltyU tagjaitól fogadunk eZ, md..!t61 110m. A c.a6ttd6'r­ stg térJ,!ll��. h nvuOállo-mdnw kgtJIY HUi e911btei az eJ6ftz�­ ftM di} feUt fi.r:etík. BMjt:ct'fIi c.ak legalább ItlMo lehet, Az e16�kct klrrjúk po-nlo.an mCll1újlLani, mert le18z611tút � kű.ldilnk. A. neJev,," "difI pha.kWdem&nyekd ktr-jIfk a CIJeJ«f6rHg! La.po"" !6."4! .udmú �ta.tak(l.r ékp6n.:zltdrt C8tlkk-

r�let

BUTOR llSfrARI ITRMffil BÚlORCSARIOKA RI

Budapest, VII., Dohány-utca 66. u ".l.>ItI' U_ ftlttlly SWIr.... ca. KetUH. ur..

MEU

1935

741

�END6RS�GI LAPOK

december 1.

lJzdmldro befizetni, Sz.erkesz168égi órúk naponta 8-Lt 6rd1g. Cirollok: .nA O.end6r.t9� lAJpok "zerke..ztóltdghJek, BMdapm, l., Bcln6rmblY'·ti:t !I. 'Mm..u

I

Anonytr'll.18 1. RangvisZODyálól fUgg. 2 Nlncs előnye, nem ls értjnk. mire gondol, hiszen l!:tt különböző öreiJn szolgálnak S Igy szolgáJatilag nincs kapc801atuk. CélszerO a kérdéseket világosabban megfo'J8lmazni 3. Lexikonban kap yAIaszt. •. Nem látunk okol panaszkodAsra: ez inkább a közvetlenség �S bl2:alom jele. Ha mégis Bérelmesnek tartja. a megszóllt.ást. 1 k úrnak. jelenlK a sztmypnranc!!1o Alperes.. Jövő év j1ílJus \'�gélg bavl 33 P 83 fillért kelJ fizetnie Hogy miért ennyit 9 egyéJtal.ában. bogy figye mUcént éll, kérjen szolgálati úton telvUágositást., megirva kére.Jmé· ben m.indut, amit nekünk irt. Ez nemcsak joga, de- anyagi viBzonyal rcndbelltartása mIatt, kötelessége is. Vadlibúk.. 1-4. Válaut 8 lex[kotl·rovatban fog kapoJ.

5. 2 év. 8mbó Jlinos m. t�J:D1, A Wladlmir-voltoszki hadifogoly­ leazercJ6 tábor irataInak- nyoma nincs. Azt sern tudtuk meg­ Allapita.n1. hogy a táborparancsnok 1..*1 volt. - Károly csapat­ keresztre való igioyjogo8ultsága. beigo.zolását mAsként kisé­ relje meg. volt elŐljárókkal. bajtársakkal. Szabados Fereoo tlJrm. KIreimét e]oterjes:zU:teti; erre ót· mutatút talál az 1934. évi zsebkönyv 284.. és 285. oldalán. Szebb Jtw6. 1. Val6�Lnüleg a jövő tv elején. 2. Ezt még senki sem tudja. 3. A leirt eset kUJönös méltAnylABl trd�el Zúgó vihllr. A vonatkozó rendel et a közétkez..éaeket is megernliti, tehát fizetendő az 50 fUlú. A január l-tm érvénYe5 uj utasttA9 ezt már nem tárgyalja. az emlitett id6poott61 kezdve tehát a köútkezé.sekbe nem keH a kórhl\z.ban tarló� kodóknak napl 50 fillért beftzetolök. A közgazdAlkodá.!oknál ennek megvan az. értelme, mert már egy tag távolléte la komoly hátrány 8 amellett fl napl 50 fillérrel a távonevO a maga oazta.Jéktt Js növeli, er6s1U. Euk a szempontok a köz· étkezésnél tejesen hJanyoznak. Budapest. Előbbi UzenetUnk dnnek ls szól. Sokat 8'WO\'ed6. A .sérUlúi p6tdij odalté.lésének feltételel. rOI az 1935. évf zacbkönyvben kap telvillig-081tást.. Salg61 várrom, Lexikonban kap válaszL Mua. N.em súrnltható be, kérvényt hiába adna be. J, Z&hon)'_ Ezen 8. eimen nem lehet a nyugeUátmányl perelJ úton megtámadnI. Az. O. F. B. földek 10 évig mentesek le­ foglalás vagy végrehajtás alól. S1erep. A !eljelcJltést a pltspökladánYl örsnek kell meg. lennie. A kikérde2ést a .e-z.erepl lakoaca vonstkotólag önnek � kell végeuue. Slórok. Né"Eelen levilre np vAlnszoluok .Hargita. Az O§ztrák biborl":: emlékémlet f. év október 5-e utAn mér nem. lehet kérelme.t!li; fL. Az 1934;23. Cs. K­ ban közzétett alaprendelet Dl. tejUdtnek utolsó bekezdését. ) Katonai uolgflJJlU ra6 besuimltl\.,a. Afiután 1933. é\'ben ment nyugdljba, még a polgári tlyugdijlörvé-ny rendelkezései alá tartOZIk. ezért a megnakltút tekintetbe kellett venni, tehAt. a katonai szolgálatot Dtml azámlthaUAk be. SuJIn. 1936 novemberben. 71.n1, l. A 15 tvl azolgAJatnál mAr ntnCB levonás. 2. 1gen. Kérvlnyt a BelUgyrnln1szter urhoz (VIIb. oszt.A.Jy) keH beadni. 3. AJ. 6j Bzabá.lyozás jl)v6 év elején jelenik meg. Réazleleket irni nem tudunk rola. 4. A Cs.-H. uta.s:ItáJI 26. C-a adja meg a vlllaszt. 5. Igen. 7 6\'el. Bartls Lajos tbt�. SU!ksu\rd, Ujj Tibor ezrede.!l elme: Budapest, V. ker., Falk Mlksa·u, 9. LAmpalény. 1 .. 2. Az eselenklnU pAlyázali leltélelekböl kap feleletet kérdéseire. 3. A azá.rnysskerékkel ellAtott segéd. tiJtztjeJHIte-k kinevezéskOr kap-ják a tozett.At . 4. OlV8sao el az 1931. é.vlolyamunkban az fgényjogo8ull8ág\ törvénvr61 közölt cikket, _

Út

a

börtönbe.

(Dr. J ft. e K e r d á n o s fegyiot-mtl lelkm ,.H I n t e r K e r· k e r UI n u � r 0.1.1 eÚ1l6 gyilJtemél\,.vébtol CordUott3 P I n c 'lJ 4-s Zoltán 6rnog:\·. ) � már egész fiatal koromban letoyáJtatta.m. magamat.. de többször megbátitam ezt. a Dl�ggondolauao lé�t, mint abány bajam..."'ZAIa \'ntl. Gyermekkoromban aobaetm JAttam tetovlUt embert. de még csak nem i8 tudtalD, ml az a teto­ vAláB. Nem csoda tehát, ba a katona.ségnáJ engedtem az e136 cM.bltA3:0ak. D.! mit teto\'tUta.ss8k magamra? BevaJJom. ell!­ tem egyik kérdese sem okozott még 8JlJlyi. fejtörést és tlSp-­ rengést, mint ez a " probh!ma" Végre hQ&l3zú ,.megfontolás" utAn döntöltem: a mellem köupére jön a bajor kinUyi gárdaezred euedJelvénye (korona és &Ja.tte. L, betOl az L. betű fflle. azaz a korona és oz L. betO. közé pedig ezek a szavak: "In Treue Fest" (Szilárdan a h.Clségben), az L. helO. alá pedjg: "K, B. Int. L. Reg." &ll ezt akkor nagyon szép· nek talAItam, (\�ollak, akik a kivltelt egyetlesen mesterlDék mondták) de most, ahányazor reáné.zek, mindig a szlvem!;Je nyilallik, mert én bizony Dem tartottam be, arnll a rajzon Igériem. Hány ezer tüS%ÚrM kellett hOl'.7..á. am1g �lkészU1t, mennyi U.jdalmllt keUett alatta és. utADa eIvlselne.o:t és mi haszna. van az egésZlle k? Semmi. ..ln Treue (esl�" áll egész életnnbe.o kltöt'ÖlhetetlcoUl 8. sumem el6tt éJ! égeti most I.

TELfPES ÉS HALOlATI RáDlOK GRIMOFOIIG!PEK ÉS LEMEZEK }e(01e.t6bbln Cftre-akcl6. CSIUClROK Itmletft' 1[Ic

R e i c fj M i k l ó s c é o n é l

Sl(ymez:6-utel. urok. ! e I O J l b b 'l' J 8 , y t 6 ll e t l A m. kir. �d6r&f'A' 65 rPQdöl"flofg to.td81nak ueDCedmmy.

llro. u l Bud.pelt, VI., Vflmo, c.......'.!)1 4:5 . •

K e lJ e

•

HÁLÓK EBÉDLŐK

------

II

-----

B:�i:fsifSüu:;�;:�;�;

BUDAPEST, VIII., BAROSS-UTCA 21. S�. Ked","z6 rÁ!u'l"ttizfllt/tope' Nagy vélaszfék.

hlA
•

NE VE�YEN S%ŐNYE�E�Ir-----�

•

..

G Y ÁRThlÁNY

1935 d."""b...

CSEND(lRMGI LAPOl< l stgben, hanem a hullcnségben a meUemet.. mert I!n neln a hi kö:z6m. mindig ü:tra bOiiSUln· l e · ... voltam szUtrd. Abt..n....�tor le kodoÓl miatta.. Nek('m a.zonban akkonban -nem volt elég. bogy csuk a meUem nn letovAlva. Valami érthcteUeD rögeszme vett erot

rajtam., hogy to:vibb tetovAlta...-.sam magamat- M6..wdHmak a jobbkaromra egy ezreddobOs teljes <Üszbe.n. HAt ennB butAbb ld('ája MJn támadt még embernek. De mindezek koronája. lett. vAgW, bogy egy leánynak 8. mell­ képét, akí� reményldenIiI szerelmea \'oltam, az arCk� utA,n uinUin maganua tetováltattaln. A. tetovált kép Usztes-­ !I�. mert 8. hiJlgy, aki meHesleg megjegyez\'e. az igazga­ tómnak 8: lánya '·olt. persze nem rényképez;t.ette le magát (�meztclenm. de: annak, aki rajtam � a képet lálja, hiába mesélem. hogy 4kr4!1mcm csak egyoldalú és pJál61 volt, senki. � b.1szi el, hanem elképr.cU magában. micsoda kIcsapon. gá.sok emléke r-uzbet houA. hog)' Igy megt)röklteltem. Na é:s azuté.n következett a bit, remény é,.c; szeretet jelképe; kereszt, :ni\' és horgony. Igy fest rebát az- !Il- testem, ak&rcsak egy nagyáruhtz árjt-gyzéke. Soha éle-temben nem tudok többé nyilvánosan lUrdeni nn'élkUl, bogy felUinést és undort ne kcltsek: borz&.!1.tó állapot ez. �S hogyan érezhetik magukat még azok, aJtik a szó sooros t'rte�ben oc.rn\Mysá.gok.8.l. me%telen n6kf't. aljaS szavakat vagy jelenet.eket tctovMtattak

1I:övetkezetl

magukra!

Fiatal korában az ember rendsV'Jint nem tudja felméml Uyen. alnpjában véve kicIlinek u jelentéktelennek lát8'l.Ó "t'lkezményeit.. amikor pedig reáj6n, meggondolaUansAg kö.. kM: soha o.z életben, semtr.lféle módszerrel nem l(-,het többé a. lelov61áBt elllintdnl Aúrl nemcsak, hogy önmapt ne engedje senki tetováltatni. de ha látja.. hogy máSt leto"'álnak. akadályozza meg azt is minden erejével; keoohb egész élctén át hAlás leM neki 802, akit igy megmentett eWSI 1\ megbé. az

Jyegzéstól.

Erre fogok én is mindig tör-ekedni, ba kJsubadlllok Egyébként SZl1ndEkosan cem lrlanl bövebben arról, bogy a tetovlllá& mUyen nsgyu.er'Ü .e:egitöeszköz az Ugyész.ség: és II blrosá.g- kez.éocn azáltal, bogy mindig lphct6vé ü"!!zi a sze-

m61yazonoSl!ág kátsé:gtelen megállapf.tWL Lsm�tlem: száll_ dékosan neOl részletedcm ezt. mert a.z oknak, amiért az em· hc.r a teLovAlé:sl61 tart6zkodj�k. nml ennek kell lennie, hanem SiOkkal S%cbbnek : az embort méll6sAg megóYásáoak

v

(Az alti.bbi ff'irol(.lmlt, Bilntrthi lapjdu '1 bil.'lteti8 .uert'p(ll.' lopds kől­ .. , okirathami .ritu., atb, 1JItatt. tJuz e .... e-n duld4. caat1ClTgd8, {'�alá ,Ili ét, /egllh6.zat, j tui bórC01lt ts ; had dolo[lJid::'llt tlli. TIlber'· k.tl6zi.!1OOn Jl1f'qhaJt, Jól tri8elt(" m.agát.J

Déll lengcri et.lgetek, lndia és Amerika. a. tulajdonképpeni e�elye a teto,'álá.mlak. VaJóSllnUleg ml\r a Cook, Magel· haeDS és Vasco de Gamll ms.tI'Ózai átvették I!s áthozták ezt 9. ,.vad mu\'észetet" ; (ik leheUek llZ �Isok, akik a fclfedez.ett új vflégrést.ekben talált "mQvwek".kcl legclsokként cifráz­ tIltták ki o. testUkel Erre persze nincsen hiteles adal, de a !eluvés Igen val6szinti. Ha. az ember ezeknek a kijzépkQri matrózoknak az Igen ala<:son)' müvel�gét tekinti és azt "eStI, hogy az eddig l.8meretlen telovd.láB új dolgot, fra.ppánsan uJa.t jelentett, amivel ollbon mo.jd általános S7.en. -zác16l 1�het kelleni, tov4.bbá., hogy ennek a "müvészetnek" az elsa]AUUlsa &em sJeJle.m.i. sem pedig an yagi ellSkésztllt­ �get nem igényelt és végill, bogy az eredmény annyira .,tartóa" 'Voll, bogy egész életre szólott, nyugodtan ténynek­ vehetJük a fenti feltevést. Az egyébként. hogy a. lctoválá8 . els6sorban ma 15 a matrózok kö7,ött és pedJg ft. világ mlruJen nemzetének matf'ÓzaJ. közöU van legjobban elterjedv e, köz­ lmlerl tény, amil 8. saját. tapasztalataim is megef'Öst tenek. Szú, ,legkWönböz6bb korú matr6z k l::izdtt egyetlenegyet nem taJAlni, oJd ne lenne t.etoválva, A lelováUsok libráj6b61 és tcrjedeJmérol, vaJa.mlnt tl testrészrol amelven u.lkrumaz.ták na.gy \.'alNz1.nUséggel II!h{>t követk zlelnl az lUetö matr6

�ukra

�

nemutl8égére.

Hasznos. ért.eke$ és

a

csendörnek nélkülözhetetlen egy megbizható, pontos óra.

Cégfink megbizhatóságát Igazolja, hogy több mint egy év· tizede IlAllít a m, kir, csend6tségnek a legnagyobb megelé­ oedésre. a lagcsekélyebb panasz neikOI.

lYúr1ik,

. ciuaretlatárcák,

fiauU ts mindennemu emléktárGyak. K6rJe 'rJegy­ dklinket !

Ilf'eL ""ia IltUQt , tJt . . . H a n IS i k a b át , r u h a, gyermekkabá� szövet, sely em, vászon, szö · nye gre, f ü g g ö n y r e van szüksége, kérje a

myakétek,

_ c ... u I6,.,0 "'1I1_lnak "!Hiveü ,"alet,.

tb"l ••" Iall 6r. P

42._,

b . ... 1 7 pc ,t.lJ.t.

óra· és ékszerkereskedelmi rt. Kro ' nosz" Budmsl, lY., Eskü-úl 3. (Iélem.J " Telefon: 892-14.

�

Ha okAt kereSSUk., bogy a tetovt\lá!;l miért és h(lgyM terjedt el a vad népek köz/nt, a fcll�letel klSnnyen meg­ kapjuk. Valahol, 'Ya la melylk vad ,,?Sew" vél�t1enUI rájött (a véleUennek s mu gyts sok talt\lmányt kÖSZönhet az ember i­ s�g), hogy vannak nÖVények vagy bogy6k, amelyekn.ek nedve. ha. a Mr al! tecskendezfk, olt felttm6 él! többé cl nem

'

Orák, ékszerek,

1.

REFORM RUHÁZA TI n a g y k ép e s á l ­ j e g y z é k e t.

CSENDllRS�GJ LAPOl{

1935 december 1.

tUntethet6 nyomot hagy. Lege1o$ZÖr valóamu.Ueg a sajll.t testén próbálta ki az uj felfedezést; valami k ezdeUeges ra1zQl vagy ábrát szurkAlt s bbre a.lá., talán. hogy a. zse.nlalitá.sAo.a.k mindenki által ltUható jeiét adja. talán, bogy valamelyik Cekete st-épség sz:h'l:t jobban meghóditsa, vagy pedig - ez o. legval6&fnübb • hogy táT'S3.inak imponA..l.jon az újnerti valo.m1vel. A találmá.nyál persze nem szabadalma.ztalta s Igy az gyor88Jl elterjedt. Célja később többféle lehetett : a tér-. ftaknak dlszesebbé, harciBSabb kinéz,ésuvé tevése, egy család tagjainak megjelölése, egyik vagy másik törzshöz tartow­ nak bi%onyltA"a. vagyLs. núu�gy o. személyazonosság Igl\lo­ !lisa, tÖf'ZSflSnökök és varUsJók meglJ;Ulönbőz:teLése kU!öntéle tetovált ábrákkal, a.melyeket másnak nem volt szabad alkal­ maznia. stb. Azt hiszem, rövidell ez a tetoválás történele. Erdekes mindenesetre, hOg')'an vált az első, pr1mltiv játékból a vadak cls6l'("ndi.'a 9!O
a t6szerepet. EI1'Idsorban olt' találkozunk V'ele. abol $Ok ember él szorosan egyUtt: a matrózok közölt, de Lenné8�ete!len ezenkivUl Cőleg a másféle kSBZ-árnyókban ls. Ennek Ls meg­ van a maga oka. A matrózoknlU az utad.si ,'agy melJett nagy szer epet játsdk, hogy a tetoválAst 6srégi matróz:­ szokásnak. tekintik. A matrózok nyáron r�lfg mez:telt;nUl dolgo7.nak. IJyenkor bőven van nlkalma a fiatal matróznak m egcsodáln i az .,öregek" kfclCráz:ott testét, amelyek között néha egfs-z:en of1lutAtósak is akadnak. O meg olt AU "mc-lJ­ telenUI , mint egy UszUlotl liba" - mondják n(>kl VilAgo.'1, bogy itOkAJg nem birja ez.t a kivételes bel�etét., amelyen egyébként könnyen lebet segileru. me.rt nines hajó, amelyen legalább egy-két ilyen "müvtsz," DG akadoa... Id6 la van rA b6ve.n, his�en kedvez6 viszonyok közölt a hajóüt alatt a ren­ des szolgálaton k lvUl napokon, Sót heteken át 18 alig akad tennivaló. FlSképpeu igy volt ez rég ebben a vitorlásokon. ha hoSS?.abb időn át kedvező szél1el tudtak hajado!. Unalmá­ ban aztán aa ember sOk m1ndC:n szamár!ágra reáfanylllodlk. De miféle ábták szWeblek és miféle testl'é$/.eken! A dr. Kurolla ,,A bÜnözö termé57.etrajza'· cimo. nagyszeru munkájában

),lSzölt ábrák

Rafael

Madonnái

A kapkodó

munka

követ kezménye.

(J\(egfeJlbl )

A rolyó évi 20. számunk pályáz8.tAban olyan eseteket Irtunk le, melyekbbl vilá.gosan kítüntk, bogy n ueroplb k csendör{5k intézkedesei jórészt belytelenek. sót hibtuwk volta Ezeket kellett a ptU}>Uóknak megjelölni, hh'atko-z:va a bel)'t'8 eljArl..st tartaJmszó ulasftá..<JO!(.

9ubAlyzs.tok pcntjaira. A b clye8 megteJté!'it az alábbla.kban adjuIc: Az örsparancsook jogo� sult 3 COs iirOrt kiveZé· nyelni.

mert a Szut. 531. pontja 6 a felelős a kar· hatalom erejéért. Dégrch.8jt6 ,urgö!!'en karhatalm�l Igényel. az ö):8parancsnoknak jelen i�n.'!i ti. {enU telclb�gbtil következd kötclf'ssége. A karhataJom Igénybevételének oka nam lehel kÖ2ömbös, most ped i g nem mlndonnapl esetről volt SZÓ nyenn�1 pedig ott a helye a parancsnOknak.

surint

.

A j Mór-nek a Uiz,h/jz való IcányltAsa helyes, mert ft, Szut. S24. pontja. 8'ZCMnt ti. közbl.ztonsAgt szempontból fontosabb Ha egys:.er !lg)' és sürgOse.bb nolgAlatot kcl1 telJi!sitenl. It\tta. bogy a végrehajtó mellé a helyzet 'nUalt 3 fOs játör

kell, akkor nem lehet e-z:ektOI egy föt elvenni. mert 8. kar­ hatalom eredményes fellépését "kétségessé tem ezzel, VInont azt sem teheti, hogy egyedül menjen II t{)zhöz, m ert nem tud­ patja. előre, hogy ott mi a heIY'ul "

ahboz képest.

nmlkE:t Rit emher a valóságban, de emelyekct természeteSt'n nem l ehet könyvben publikálni Már emUtettem, hogy fU

ábrák rajza., nagysága és II testré�, ahol alkalmau.ak, jel­ lemw 87. egyes népekre. A lC!gh ::léseaebb n non-ég : lángol6 szív, horgonnyal és kereszttel II mel1en, azután keresztbe­ fektetett két borgony, lé.nccal és valami jelmoodattftl, ez: náluk szinte nabdJy, Ha...!�onlito.oa.k hoa:ájUk a svédek,

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

"

A CSENDOR

•

•

•

V Á S Á lR O L J O

dánok, azután sok tekintetben az angolok és II németek, de az ut6bbl kettőnél mllr gyakrabban találkozunk disznó­ sAgokkai i8. e.

{Folytatjuk.)

•

•

MÁRER � •

•

•

•

EGY E N RUH ÁZATI INTÉZETÉBEN

•

•

•

•

B U DAPE ST

•

•

VIII., BARO SSel'ÉlR 9. SZ. : T E LE F O N, 3 2 1 0 7 8 : ....

l

•

•

�/indel1nenll� esyenrr��\zafi é�\ fi!/szerc[ési cikkel: leso/csób{, bes=e"S:,i forr.>s:>. : 15 iv •

dt., f.. nnJ. lló su�{J:ep=ett 1'9rrnrulU!u�,6�wA9 h s:3.pf�lnlll/lel.,

•

•

•

• •

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • ·w

1935 december 1.

CSENo<SRStGI LAPOK irányit4sa utAn tu önparan.csnok t�YO[lg} a laktan\'�ba. ul!:rt., me-rl ott n.inCa ae.nki. helytelen II Szut. 135. pontja. é�lmEben mChc azért. me rt a �zuL �12. pontja. szerint lL túzeeelnél, mint fantt'!! e.seméD)'tI-él. ntki Kell a nyomot.ást. vattnie. Ettöl ellekintve: a ;Nyut. 2(11 pontj8:ban elrendelt bcJdentésoek � csak akkor tesz deget, ba a hely.unen nyeri a tAjékozotts6gáL Végül azért is Dll ke1U:rt 'Volna lennie. mert 8. túmsetnEl lehetnek olyan k.6rUlmények. J'Jl(!lyeknt'k (-enrulatása az önparancsuok el86rendi! köte\� (bujtogatÁS. bf'rkérc:lú, stb.). A. tÜ%llB megjeleD1 jiLr6r teljes �zében meU6z1e a Srut. 316. ponlj6:ban elö1t1.a.kaL De meUözte a Sz:ut. 323 pontjában Irtakat iS, mikor egyszeruen csa.k megbUmeaelte Ha pedig az embereltet antJkQL bogy eUogta volna öket. mér elfogta, akkor, mint gyuJtogatókAt. veazélyueknek kellett volna teklnte:nl It ebből következik. hogy Ó� nem le.het egy csendörl · kijelölnL Kit csend6rt 6rzésllkre adhatott volna, mert a (Oz oltásánál segédke.znie lL SruL �12. 1)Ontja tlZ('rint nem lehet ., bizonyos, hogy mAr Q. köz· ..égi lúzoltósitr is belysz1nen van ekkQr� A jt\rórvezető bel:ytelenW c.selekedett, mJkQr telefon· jelentlst tétt. mert 8 bejelenlbt az örsparancaook vépi, • jU6r;'e;uWnek teMt csak bou:! kellett volna jelentenie. (S::ut. 517.. 618.) Igaz. hogy nem ekkor. hanem csak kéac5bben k",nett volna jelentenie. oJdc.or, mid6n elvége.zt:e II tftzeset oyomozásé.t. A jArórveut6nek a StUl. 431. pontjdban e16frt&k auriot a gyan6t -.JA.tAma..sztó adalokat kellett volna eJabb be-­ SUl-romie s csak azutin a klkérdet.ésh� kezdeni. Betsroe· ré88d megl;!légedni igen nagy mty!asz*és ez mcllÖ'Zhe a Szut, 413.. .14., 415. pontjtIIban előirt e.1:Já-rá.eokIlRk. M1 Tesz majd a fOtArgyaJÚOo. ba nincs bizonyitek '! Eppen ezek miatt nem lehetett v()lna Kol'6.cs eseQdOrt az eltogottakka l a helya:ztnI'OJ 6tbaiDdltnnL De ha mu igy lett a jA.r6nezeto, a Szut. US. pontjában irt k3leleaségit _ az IrúbeU parancs kt.adúllt - nc mule.sztotta volDa el. De annyit mir 19a.t.án tudnia kellett volna. hogy 8. SzoL 319. pontja szertnl az öl'!IpuancanOk8ághoz. kLsértesse az elfogottakat.., b.if!1..eD az Orsparaocsnok is otthon \"&11. A kÖZ8I!gi togliAba zárni a fog!yoka.t.? Hol marad a Srut.. 551'. tB MB. pontjab8.n irt kötc.tea�g te1je8ité3e! Hrly1.elen KovAcs csend6r �Ijár.isa. bogy koestra Wl {Szol MO;8. po:Jt.) A IT. eset hibái: A jelentke'th DetnCSl.k: azért \'olt belytelen. mert nem icatonlUUlományú feljebbval6ná1 történt. hanl"lD azért 18 mul fUrd6helyen V/lf)-XlHg Ilyen jelentkezések Ili ncae � nek d6irva. Tudnia k ellett volna az. örsparanesnoknak a Szolg. Sub. L 330/11. pontját � akkor nem 19az.oltalja a klt tizedest oldalfegyverOk hiánya. miatt. Miután a e.endómek hatáskörébe ('sik ilyen te.kiDtetben az. ellenlJrúll,

Az;, bogy a járOT

:1

•• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

: 'Orsziitgos Ruhiitzati Intézet Rt.': Blldapest, V., : \"MlotAt; nállIt

• •

Elt..,is·Ur t.

1e1áOR! 84-8.-32, 8C�8-31,

Mint oa hOJwM jóléti ofapllO: t",rt�6 12 hov{ • fdolm';'nyt « ha"I) �h. lC"onÁ s me.Iktt: �l'fnfuh!t, potS&ti a • ttlh�t, ff:hlmtmút fS minden fdnutUst. a a � I d .... ,"_gb,..o"." • • • • a a a a • • • a a a • a . a • • • • • a a • a a a • • • •

parancsa teljeSittsét megtagad6kat elfOgni alpont). Fogolykisé.n5 já.rllr a Sz.uL 9-1. pontja. ról nem té'ny· &Unnt u.szteletadAst nem teljesit. A foglyok vAz1atot kellett volna k&zltenle II Szut. 508. pontja értelmé.. pont szerint azokat ben. báDem csak jelentést. a ugyane ke.ll�tt legk6zel�bbl bODV� állomAsparancsnokSágnak a. \"olna átadot t:.s nem a csapatparancsnoksá.gna.k kellett előljáró volna jelenteni fL% elfogüt, hanem a lI:özvetlen a Nyut.·ban VégUl szennt. t pon ugyane z okágho parancsn erre az eeetre semmiféle bejelentéBl kötelezettség nincs

joga. volt

A

(SzuL 501/d

elötrva. A fentiekel leglnkibb megic:őz.el1t6 megoldút Juninyl Antal O:nnester (vezényelt a nyomozó tantolyamra) l,üJdte be. a jutalmat neki [�tük. },{egdIcsérjűk Igen j6 munká· já�rl: V"," Ferc1IC cs(\.·t (CSOlnok·Auguutatelep). Jó mWl� kl\t kWdte.k: BtrCZ€c3 Jdll00t MtnJ. ( Szajol ) , Ocltmdzw.. Endre ceo. (Nyirád), FilWk; J6uef alhdgy, (Toponárj, Oorbe Btla örm. (EUk6czifalva). Mtudr(JJ MiMly Wrm. (Siklós). PO­ tak/alm J6Z3€/ tbtts. (Nyirád). Bwbó DO!es eső. (Perkáta) és B%E'TtlCli E"drt caO. lHollóháza) . .a.

A

lZorgalom jutalma. (PlUyliut)

A lapunk évfolyamsorozatában blrdeletl pályázatokra ba.jtársaink azá.zá.vnJ. iSssu\'éve- ped1g ez.r�vel kUldöttek be pályamunkákaL A nevek Altalában pAlyAzatról.pályá:r.a.tra viltoznak, vannak azonban bajtársaink. akik btlsé-geseD és kitartó 8wrgaJommal Idsérlk figyelemmel ezt. a rovatunkat il. majdnem min den pAlyámtban réS7A.ve$zuek_ Természet�. bogy sokan kaptak már közülök jutalmat. V8lInak azonban olyan szorgalmas bajttrsaink is. lIkiknek a. munkdJnál min· dig- akadt jobb és "&gy eúrt, vagy pedig azért nem nyertek még jutalmat, mert. u egyal'Ant jO pá.lyá.za.tok kötött meg· tartott 80rmUzú során o. 8ZCl'enCSe nem rájUk nézett. Meg· érdemlik tehAt, hogy st.ámukra ezt a mostanl kUlón pá.lyá· zatot kUrjuk" mert a kJtar:-tó szorgalom nomcsak tiszteletre· méltó, hanem gyo.korJatll� 15 rendldvUl tulaj· értékes

donaA-g. A tész.tvennI 6bajt6k Irják meg nekÜDk. hOgy lapunk melyik sz.ámalban kl)rölt páJyli.7.atokon vettek részt és Dle­ Tyik lapolda.lakon eml1tettUk meg a ne\1lket.. Att. aki a 169t-öbb pályúa.t.on vett f'éatt, diaz-e... érllkelll Q8�tali 6rdool jUtalmauuk. • mdaodÜCT\tl� é! harm«dtkMk pl"dlg C'undlSr­ tdrg!f1í, múut..d, bekereteutt /(".!ttm.ényt kWdUnk a.jA.ndékba. Hotdl'idd : jcllludr l, oz cr�dPJétly( (l ;a�udr JS. r-dlnunkbaH JO!l1uk 1I;(,I.:6hll. A szerkeaz.tésért és kJadá:aért teJel&!: Stádium

UOHAOSY

LAJOS ,zh.ados.

Sajt6",áJlalat Rl&xvéDyUnasAg, Budapest. VI . • Rózsa-u. lll. - Feleltis U:r..emve.z.etö: Gytiry Aladár•

•••• •••• • • • • • • • • • • • • • • • ••