CIB CREDIT ZRT. KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INGÓSÁGOK

Hatályos: 2010. Július 23. CIB CREDIT ZRT. KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INGÓSÁGOK A CIB Credit Zrt. (székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14.., cégjegyzékszám: 01-10-044609, Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott alapítási és működési engedély száma: I-1579/2001., pénzkölcsön nyújtására vonatkozó tevékenységi engedélyek száma: I-1579/2001., I-8/2002., I558/2002.), mint hitelező (a továbbiakban "Hitelező") által az ügyfelével mint adóssal és/vagy adóstárssal (a továbbiakban együtt: "Adós") – a Hitelező és az Adós a továbbiakban együtt: "Felek" – kötött kölcsönszerződés(ek)re (a továbbiakban: "Kölcsönszerződés") és az azokhoz kapcsolódó biztosítéki szerződés(ek)re (a továbbiakban: "Biztosítéki Szerződés") – a Felek ellenkező értelmű írásbeli megállapodása hiányában – a jelen kölcsönszerződés általános szerződési feltételek (a továbbiakban: "ÁSZF") az irányadóak. A jelen ÁSZF 1-17. pontjában foglaltakat a fogyasztónak1 minősülő Adós esetén is alkalmazni kell, a 18-23. pontban foglalt eltérésekkel. 1.

A Kölcsönszerződés célja A Felek tudomással bírnak arról, hogy a Kölcsönszerződés egyedi részében meghatározott Szállító – a Hitelezővel szerződéses kapcsolatban álló, az Ingóság értékesítésével (is) foglalkozó kereskedés(a továbbiakban: "Szállító") és Adós között adásvételi szerződés jött létre a Kölcsönszerződés egyedi részében meghatározott ingóság (a továbbiakban: "Ingóság") adásvétele tárgyában, az ott meghatározott vételáron. A Kölcsönszerződés célja az Adós által megfelelő gondossággal kiválasztott Ingóság Adós általi megvásárlásához a Hitelező által magyar forintban nyilvántartott és magyar forintban visszafizetendő (a továbbiakban: Forintfinanszírozás), vagy deviza alapon (euró vagy svájci frank) nyilvántartott, de magyar forintban visszafizetendő (a továbbiakban: Deviza alapú forintfinanszírozás), vagy deviza alapon (euró vagy svájci frank) nyilvántartott és a nyilvántartás devizájával megegyező devizában visszafizetendő (továbbiakban: Deviza finanszírozás) nyújtott kölcsön egyedi feltételeinek szabályozása. Az Adós kifejezetten tudomásul veszi, hogy az Adós és a Szállító között az Ingóság tárgyában létrejött adásvételi szerződésben foglaltakért, illetve az adásvételi jogviszonyból eredő kötelezettségekért a Hitelező semmilyen felelősséggel nem tartozik. Az Adós kifejezetten tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben az adásvétel a Kölcsönszerződés egyedi részében meghatározott Megbízott (a továbbiakban: "Megbízott") közvetítésével jön létre, a megbízási szerződésben foglaltakért, illetve a megbízási jogviszonyból eredő kötelezettségekért a Hitelező semmilyen felelősséggel nem tartozik.

2.

A Kölcsönszerződés hatálybalépése

2.1.

A Kölcsönszerződés az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lép hatályba: a) b) c)

1

a Kölcsönszerződés és valamennyi mellékletének a szerződő felek által történő aláírása; az 1) és 4) számú mellékletek Hitelező részére történő átadása; a Szállító által az Adós nevére kiállított (egyedi azonosítót tartalmazó) végszámla másolatának Hitelező általi kézhezvétele; a Kölcsönszerződés IV. pontjában meghatározott összegű kezdő részlet megfizetése a Szállító, részére. A Szállító által az adásvételi szerződésben meghatározott vételár-előleg összege, a Kölcsönszerződés IV. pontjában meghatározott önerőbe beszámít. Amennyiben a tényleges végszámla összege – árfolyamváltozás vagy az Ingóság vételárának emelkedése miatt – az adásvételi szerződésben szereplő vételártól eltér, úgy az Adós a különbözetet köteles megfizetni, vagy kérelmezheti a Hitelezőt a kölcsön összegének

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (Hpt. 2. sz. melléklet III.4.)

d)

e) f) g) h)

módosítására, amennyiben az nem sérti a Hitelező kockázatkezelési szabályait. Hitelező jogosult a kérelmet elutasítani, ebben az esetben Adós a Szállítóval köteles elszámolni. A Kölcsönszerződés fentiek szerinti módosulásáról a Hitelező írásban értesíti az Adóst. az Adós által aláírt és a Hitelezőhöz benyújtott Kölcsönszerződésben meghatározott mértékű szerződéskötési díj (a továbbiakban: "Szerződéskötési díj") megfizetésének igazolása; A Szerződéskötési díjat az Adós a kezdő részlet befizetésével egyidejűleg fizeti ki. Amennyiben a Szerződéskötési díj a Szállító, illetve – megbízási szerződés alapján történő adásvétel esetén – a Megbízott részére kerül kifizetésre, a Szállító juttatja el a Szerződéskötési díj összegét a Hitelező részére átutalással vagy a kölcsön összegéből levonásra kerül. A Szerződéskötési díj a Hitelezőt a kölcsön folyósításától függetlenül megilleti, amennyiben a Kölcsönszerződés megkötésére, illetve a kölcsön folyósítására az Adós érdekkörében felmerült okból nem kerül sor. a kölcsön visszafizetésének biztosítására a Hitelező által esetileg előírt Biztosítéki Szerződések megkötése és hatálybalépése; forgalmi engedéllyel és törzskönyvvel rendelkező Ingóság esetén az illetékes hatóságnak (Okmányiroda) a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítása vagy a törzskönyv felfüggesztése tárgyában címzett a Hitelező által aláírt kérelem Adós általi – cég esetén cégszerű – aláírása; az Ingóság biztosítására vonatkozó jelen ÁSZF 11. pontjai szerint megkötött biztosítási szerződés(ek) hatályba lépése; a Hitelező a Finanszírozási kérelem elnevezésű, a hitelképesség vizsgálathoz szükséges adatlapjában meghatározott, valamint a Hitelező által – a hitelképesség-vizsgálat függvényében – egyedileg megkövetelt dokumentumok átadása a Hitelező részére;

2.2.

A Hitelező a 2.1. pontban foglalt valamely hatálybalépési feltétel bekövetkezésének elmaradása esetén is jogosult a Kölcsönszerződést hatályban lévőnek tekinteni, amennyiben az Adós az Ingóságot birtokba vette és/vagy a Hitelező az Ingóság vásárlásához fizetést teljesített.

3.

A kölcsönnyújtás

3.1.

A Kölcsönszerződésben meghatározott Ingóság vételárának kiegyenlítéséhez a Hitelező az Adósnak a Kölcsönszerződésben meghatározott összegű kölcsönt nyújt.

3.2.

Adós kifejezetten rendelkezik, hogy a számára folyósított kölcsön összegét a Hitelező az Ingóság vételárának kiegyenlítése céljából a Kölcsönszerződésben megnevezett Szállítónak utalja.

3.3.

A kamatszámítás és a futamidő a kölcsön folyósításának időpontjában kezdődik. A Kölcsönszerződésben meghatározott kamat és a törlesztő-részletek annak figyelembe vételével kerültek meghatározásra, hogy a kölcsön folyósításának napja – a Kölcsönszerződés hatálybalépése esetén – a 2.1. pontban foglalt valamennyi feltétel teljesülése igazolásának napja.

3.4

Az Adós a folyósított kölcsön után a Fizetési Ütemezésekben rögzítettek szerint ügyleti kamatot köteles fizetni a Hitelezőnek. A tőke- és kamatbontásban megadott törlesztő-részlet összegét, a Fizetési Ütemezés (a Kölcsönszerződés 2. számú melléklete) tartalmazza.

3.5.

Amennyiben az Adós akár tőke, akár az ügyleti kamat, illetve a kezelési költség, továbbá a Kölcsönszerződésben meghatározott bármely egyéb fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esne, úgy késedelmi kamat fizetésére köteles. A késedelmi kamat fizetési kötelezettség a Finanszírozó által kiállított számla, hitelfolyósítási értesítő devizanemében áll fenn. A késedelmi kamat számításakor egy év 360 napnak tekintendő, és a késedelmi kamat fizetési kötelezettség a megfizetni elmulasztott összeg esedékességétől (késedelembe eséstől) számítandó. A késedelmi kamat mértékét a Hirdetmény tartalmazza.

4.

Az ügyleti kamat

4.1.

Az ügyleti kamat összegét a Fizetési Ütemezés (a Kölcsönszerződés 2. számú melléklete) tartalmazza. A Kölcsönszerződés változó kamatozású..

5.

A kölcsön visszafizetése

5.1.

Az Adós minden a Kölcsönszerződéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségét a Kölcsönszerződésben meghatározott devizanemben köteles teljesíteni. Az irányadó kamatláb – amennyiben a Kölcsönszerződés másként nem rendelkezik – megegyezik a 3 havi BUBOR / EURO LIBOR / CHF LIBOR –nak megfelelő, a

Kölcsönszerződésben meghatározott devizanemhez tartozó értékével, amelynek előzetes értékét a Kölcsönszerződés IV. pontja, szerződéses értékét a Fizetési ütemezés tartalmazza. Deviza-alapú Forint finanszírozás esetén a Kölcsönszerződésben az Adós által vállalt fizetési kötelezettségeket, azaz a Kölcsönszerződés IV. pontjában előzetesen meghatározott törlesztések összegét a Hitelező az Ingóság vételára megfizetésének időpontjában számítja át a megfelelő devizaösszegre az alábbi képlet szerint: Törlesztések összege a Fizetési ütemezésben

=

Törlesztő részlet (devizában) a Kölcsönszerződésben X Előzetes árfolyam a Kölcsönszerződésben a Kölcsönszerződés alapárfolyama

A szerződés alapárfolyama deviza alapú finanszírozás esetén a CIB Bank Zrt.-nek a Kölcsön folyósításának napjára érvényes deviza vételi árfolyama, devizafinanszírozás esetén a Kölcsön folyósításának napjára jegyzett CIB Bank Zrt. deviza közép árfolyam. Adós tudomásul veszi, hogy a törlesztések esedékességi időpontjai eltérhetnek az Előzetes Fizetési Ütemezésben rögzítettől. az irányadó árfolyam értéke eltérhet a Kölcsönszerződésben rögzített előzetes értéktől. a szállítói számla kifizetésének napján érvényes irányadó kamatláb érték eltérhet a Kölcsönszerződés elkészítésekor ismert irányadó kamatláb értéktől. a szállítói számla kifizetésének napja eltérhet az Előzetes Fizetési Ütemezésben rögzített finanszírozás kezdő napjától 5.2

Az Adós a kölcsön kamattal növelt összegét a Fizetési Ütemezésnek megfelelően fizeti vissza a Hitelezőnek a Fizetési Értesítő Levélben megadott bankszámlaszámára történő átutalással, csoportos beszedéssel, vagy a Hitelező által átadott csekken, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, postai befizetési csekken, vagy a Hitelező pénztárába készpénzben történő befizetéssel. Devizafinanszírozás esetén nincs lehetőség csoportos beszedéssel, vagy csekken történő fizetésre. Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződésben „Egyedi törlesztési ütemezést”, azaz nem havi vagy nem egyenletes részletfizetést választ, a törlesztő-részletek összegére és esedékességére vonatkozóan a Fizetési Ütemezésben foglaltak az irányadók.

5.3

A törlesztő részleteket az Adós köteles esedékességkor, a Hitelező értesítése alapján a Kölcsönszerződésben és a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint megfizetni. A törlesztő részletek a Fizetési Ütemezés szerinti hónapok 1. vagy 20. napján esedékesek, illetve ha ez a nap munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő munkanapon.

5.4

A törlesztő-részlet megfizetése alól a Hitelező külön értesítésének (Fizetési Értesítő Levél, csekk, átutalási megbízás) hiánya az Adóst nem mentesíti.

5.5

Az Adós fizetési kötelezettsége kizárólag akkor minősül teljesítettnek, amikor a fizetendő összeg a Hitelező bankszámláján jóváírásra került, illetve – postai befizetési csekk esetén – az Adós a fizetendő összeget a postán feladta, feltéve, hogy a Hitelezőhöz megérkezik.

6.

Az ügyleti kamat, a törlesztő-részletek változása

6.1.

A Hitelező jogosult az Adósnak a Kölcsönszerződésben, illetve a Fizetési Ütemezésekben meghatározott fizetési kötelezettségeit módosítani a 6.2-6.4 pontok szerint.

6.2.

A Hitelező az Adós által fizetendő kamatot az alábbi feltételek, illetve körülmények bekövetkezése esetén jogosult egyoldalúan az Adós számára kedvezőtlenül módosítani: 1) A jogi, szabályozói környezet megváltozása a) a Hitelező – a Kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; b) a Hitelező – a Kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; c) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. 2) A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása

A Hitelező forrásköltségeinek változása/pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: Magyarország hitelbesorolásának változása, az országkockázati felár változása (credit default swap), jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása, a Magyar Állam vagy a Hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, a Hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása. 3) Az Adós kockázati megítélésének megváltozása Az Adós kockázati megítélésének változása alapján, amennyiben a Hitelező a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata szerint – különös tekintettel az Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, a) az Adós, illetve a kölcsönügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása indokolt, b) azonos kockázati kategóriába tartozó kölcsönügyletek, illetve ügyfelek kockázata változott, vagy c) a nyújtott kölcsön fedezetéül szolgáló fedezet értéke a kölcsön folyósításának időpontjához képest legalább 10%-kal csökkent. A Hitelező a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a Kölcsönszerződés futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. A módosítás a hatálybalépéstől vonatkozik a hatályban lévő szerződésekre is. 6.3.

Amennyiben valamely Kölcsönszerződésben a kamat kamatbázis alkalmazásával került meghatározásra, és a pénzpiacokon felmerülő zavarok miatt az ügylet finanszírozásának költségeit jelentősen befolyásoló tényezők, így különösen az irányadó pénzpiaci kamatok szintje (a jegybanki alapkamat, a BUBOR, LIBOR, az EURIBOR, a bankközi kamatok stb.) a nemzetközi és hazai pénzpiaci devizakamatok mértéke, a bankközi hitelkamatok, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok átlagos hozamszintje, vagy a Hitelező refinanszírozási lehetőségei lényeges mértékben megváltoznak, aminek következtében a Hitelező valamely kamatjegyzési napon csak az adott egyedi szerződésben megállapított kamatbázisnál magasabb költséggel tud forráshoz jutni, úgy a Hitelező jogosult a kamatbázison és a kamatfeláron túlmenően az ilyen, éves százalékos formában kifejezett többlet forrásköltségeit is érvényesíteni egy-egy kamatperiódus tekintetében. A Hitelező a többlet forrásköltséget a Magyar Állam nem forintban denominált adósságára vonatkozó 1 éves lejáratú, euróban jegyzett ún. hitel nemfizetési csere ügylet (angolul credit default swap; CDS) prémiumától függően állapítja meg. Erről a Hitelező az Adóst az adott kamatperiódusra vonatkozó kamat megállapításával egyidejűleg értesíti. A kamat mértékéhez hozzászámított többletköltségek megfizetése a kamatfizetéssel egyidejűleg esedékes. Az Adós ebben az esetben – az egyedi szerződésben, illetve a jelen ÁSZF-ben rögzített határidők megtartása mellett – jogosult a teljes, a többletköltséggel érintett fennálló tartozását a soron következő kamatfizetési napon díjmentesen előtörleszteni. Ha a pénzpiacokon felmerülő zavarok miatt egy kamatjegyzési napon délben, vagy akörül a kamatbázis nem érhető el, akkor a kamatbázis az az éves százalékos mérték, amely kifejezi az adott kölcsönügylet Hitelező által ésszerűen kiválasztott forrásból való finanszírozásának költségeit. Ha a kamatbázis meghatározása során a Hitelező a fentiek szerint jár el, a Hitelező köteles haladéktalanul értesíteni az Adóst a kamatbázis megváltozásának okáról és az adott kamatperiódusra alkalmazott kamatbázis mértékéről. Amennyiben a kamatbázis jegyzése visszaáll, úgy a felek kamatbázisként újra az egyedi szerződésben meghatározott kamatbázist alkalmazzák azzal, hogy alkalmazásának kezdő időpontja ebben az esetben a következő kamatperiódus első napja lesz.

6.4.

A Hitelező jogosult a referencia-kamatláb változásának függvényében módosítani a hátralevő törlesztőrészletek összegét az alábbiak szerint: Amennyiben a Kölcsönszerződés ettől el nem tér, a referencia kamatláb induló értéke a Kölcsönszerződés IV. pontjában meghatározott devizanemtől függően megegyezik a 3 hónapos BUBOR, a 3 hónapos EURO LIBOR, vagy a 3 hónapos CHF LIBOR folyósításkori értékével. A Hitelező a Kölcsönszerződésben meghatározott időközönként („felülvizsgálati periódus”, mely alatt – amennyiben a Kölcsönszerződés másként nem rendelkezik – havi rendszerességgel törlesztő szerződés

esetén 3 hónapot értünk, míg egyéb törlesztési ütemezések esetén (pl.: negyedéves, egyedi...stb.) a következő esedékességig eltelt időszakot értünk.) vizsgálja felül a referencia-kamatláb értékét. Amennyiben a felülvizsgálatkori érték a kölcsön folyósításának napjára jegyzett értéktől a Kölcsönszerződésben rögzített küszöbértéket meghaladó mértékben eltér, akkor a Hitelező a tényleges, teljes változásnak megfelelően módosíthatja a hátralevő törlesztőrészleteket. A mindenkori érvényes 3 hónapos BUBOR illetve EURO LIBOR vagy CHF LIBOR kamatláb százalékos mértékét munkanapokon a Napi Gazdaság című napilap teszi közzé. Amennyiben a Hitelező a Kölcsönszerződés hatálybalépését követő bármelyik felülvizsgálati időpontban már érvényesítette a jelen pont szerinti kamatmódosítási jogát, úgy az azt követő felülvizsgálatok alkalmával a következőképpen jár el: ha az aktuális felülvizsgálat-kori érték a legutolsó tényleges kamatmódosítás napjára jegyzett értéktől a Kölcsönszerződésben rögzített küszöbértéket meghaladó mértékben eltér, akkor a Hitelező a tényleges, teljes változásnak megfelelően módosíthatja a hátralevő törlesztő-részletek összegét. Rendkívüli árfolyamesemény, kamatváltozás esetén a Hitelező jogosult a még meg nem fizetett havi törlesztő részleteket egyoldalúan megváltoztatni és a Kölcsönszerződés futamidejének lejártát megelőzően az Adóssal megfizettetni. A Hitelező a módosított fizetési kötelezettségről írásban tájékoztatja az Adóst. 6.5.

A Fizetési Ütemezésben a Kölcsönszerződés devizanemében meghatározott törlesztő-részletek – a 6.1.6.4. pontokban írt esetek kivételével – változatlanok. A deviza alapú forintfinanszírozás esetén a törlesztőrészleteknek a Fizetési Ütemezésben meghatározott deviza törlesztő részletek forintban kifejezett összege függ a CIB Bank Zrt. HUF/CHF illetve HUF/EUR deviza eladási árfolyamának a Kölcsönszerződés időtartama alatt történő változásától. A tényleges törlesztő-részletek forintban kifejezett összege a mindenkori esedékességkor a CIB Bank Zrt. deviza eladási árfolyamán kerül meghatározásra. A törlesztőrészletek számlázása az Adós részére az alábbiak szerint történik: • a Hitelező a számlázás napján az esedékességhez legközelebb eső ismert árfolyamon meghatározott törlesztő-részletről küld számlát az Adósnak, majd • a következő esedékességkor kiállított számlán kerül kiterhelésre / jóváírásra az előző esedékesség időpontja és a számlázáskori árfolyam közötti árfolyamváltozás alapján forintban számított árfolyamkülönbözet. Az utolsó esedékességre eső törlesztő-részlet árfolyam-különbözettel nem számolunk el. Az árfolyamváltozás következtében módosuló fizetési kötelezettségekről a Hitelező esedékességekor Fizetési Értesítő Levélben tájékoztatja az Adóst.

6.6.

Fix díjas konstrukció esetén a számlázás devizanemében kifejezett törlesztő részlet összege – a mindenkori utolsó törlesztő részlet kivételével – a futamidő alatt változatlan (kivéve, ha az előző esedékességi számla után elszámolt kamat és tőke korrekciós tételek összege meghaladja a fix törlesztő részlet összegét), függetlenül a Kölcsönszerződés devizanemétől. Erre való tekintettel a Hitelező jogosult a fizetési kötelezettségek jelen pont a 6.1-6.4 alpontjai, illetve a jelen ÁSZF 3., 4., 5. pontjai szerinti módosításának hatását a mindenkori utolsó törlesztő részletben, illetve a futamidő hosszában érvényesíteni a törlesztő részlet összegének változatlansága mellett a következő módon. Amennyiben a jelen pontban foglaltak alapján meghatározott fizetési kötelezettség nő/csökken, a Kölcsönszerződés futamideje is nő/csökken a Kölcsönszerződés IV. pontjában meghatározott maximum futamidőig. A futamidő módosulásról a Hitelező az Adóst kérelemre – a Hirdetményben meghatározott díj ellenében – bármikor, egyébként pedig évente legalább egy alkalommal írásban tájékoztatja. Abban az esetben, amennyiben a Kölcsönszerződés futamideje – a Hitelező kalkulációja szerint - adott esedékességkor eléri, vagy meghaladja a Kölcsönszerződés IV. pontjában meghatározott maximum futamidő hosszabbítást, a fix díjak emelésére kerül sor oly mértékben, hogy az eredeti futamidő alatt – futamidő hosszabbítás nélkül - lezárhatóvá váljon a Kölcsönszerződés. A fix díjak emelésével és a futamidő eredeti időre történő visszaállításával újra indul a futamidő hosszabbítás lehetősége. A Hitelező az utolsó előtti törlesztő részlet összegét el nem érő fizetési kötelezettségek módosulását is nyilvántartja, és amennyiben a Kölcsönszerződés a jelen ÁSZF 15. pontjában foglaltak alapján megszűnik, a futamidő utolsó törlesztő részlete a Hitelező nyilvántartásában szereplő összeggel egyezik meg, függetlenül a korábbi fix törlesztő részletek összegétől.

7.

A Kölcsönszerződés biztosítékai

7.1.

Az Adós (vagy érdekében harmadik személy) a Kölcsönszerződésből származó kötelezettségeinek biztosítására köteles a jelen fejezetben foglaltak szerint biztosítékot nyújtani. A Hitelező az egyes biztosítékok vonatkozásában az alábbiak szerint határozza meg, hogy azok elsődleges vagy másodlagos biztosítékok. Az elsődleges biztosítékokat az Adós (vagy érdekében harmadik személy) minden esetben köteles szolgáltatni a Hitelező részére, a másodlagos biztosítékok szolgáltatására az Adós (vagy érdekében harmadik személy) abban az esetben köteles, ha a Hitelező az Adós fizetési kötelezettségének biztosítására az elvégzett ügyfélminősítés, illetve a kölcsönnyújtással érintett Ingóság értékelése, valamint a kölcsönnyújtással érintett Ingóság jellege miatt nem tartja kellő biztosítéknak az elsődleges biztosítékokat. A másodlagos biztosítékok közül az Adós a Hitelező egyetértésével határozhatja meg azt vagy azokat, amelyeket nyújtani tudja. A Hitelező a Kölcsönszerződés időtartama alatt jogosult folyamatosan felülvizsgálni a rendelkezésre álló biztosítékokat, és jogosult más vagy további biztosítéknyújtás adására felhívni az Adóst. BIZTOSÍTÉK JELLEGE ELSŐDLEGES

MÁSODLAGOS

BIZTOSÍTÉK MEGNEVEZÉSE •

felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására

•

Vételi jog (a kölcsönnyújtással érintett Ingóságra)

•

egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjog (amennyiben az Ingóság gépjárműnek minősül)

•

tartozáselismerő nyilatkozat közokiratba foglaltan

•

készfizető kezesség

•

óvadék

•

váltó

•

jelzálogjog (ingóság, ingatlan)

•

zálogjog jogon

•

keretbiztosítéki zálogjog (ingóság, ingatlan)

•

vagyont terhelő zálogjog

•

vételi jog (ingóság, ingatlan, értékpapír)

• •

követelésen alapított zálogjog egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjog

•

bankgarancia, kezességvállalás (pénzügyi intézménytől)

•

visszavásárlási szerződés, feltételes adásvételi szerződés

•

engedményezési szerződés

•

komfort levél

•

CIB Bank Zrt-nél történő számlavezetés

•

Forgalomkikötés

•

„Negativ pledge” klauzula

•

“Pari Passu” klauzula

•

“Cross default” klauzula

•

vagyonbiztosítás és kötelező felelősségbiztosítás

A Hitelező és az Adós a Kölcsönszerződésben határozzák meg azokat a biztosítékokat, amelyek az Adós fizetési kötelezettségének biztosítására szolgálnak. A biztosítékokat, a Hitelező a közhiteles vagy egyéb hatósági nyilvántartások (pl. ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás, közlekedési nyilvántartás, zálogjogi nyilvántartás stb.), az Adós, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy által benyújtott (pl. tulajdoni lap, törzskönyv, polgári jogi szerződés, banki nyilatkozat, éves beszámoló, eszközlista stb.), vagy a Hitelező által beszerzett egyéb dokumentumok (pl. ingatlan értékbecslés) eredeti vagy hiteles másolatainak vizsgálata alapján fogadja el, amelyről értesíti az Adóst (és a biztosítékot nyújtó harmadik személyt), majd ezt követően történik meg a szerződéskötés, és a biztosíték rendelkezésre bocsátása.

A biztosítékok érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha az Adós a Kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségének határidőben, felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy a Kölcsönszerződést a Hitelező azonnali hatállyal felmondja. A biztosítékok közül a Hitelező elsődlegesen azon biztosítékokat érvényesíti, amelyek rövid időn belül biztosíthatják az Adós tartozásának csökkenését vagy megszűnését (pl. azonnali beszedési megbízás, óvadék), majd ezt követően azokat, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy csökkentsék vagy megszüntessék az Adós tartozását, azonban hosszabb ideig tart az érvényesítésük (pl. vételi jog, zálogjog, tartozáselismerő nyilatkozat stb.) A biztosítékok érvényesítése úgy történik, hogy a biztosítékra vonatkozó szerződésben(kikötésben) történt megállapodás szerint jár el a Hitelező – ha a biztosítéki szerződés lehetővé teszi, akkor közvetlenül lép fel a biztosíték nyújtójával szemben (pl. óvadék, vételi jog), egyebekben pedig kizárólag bírósági végrehajtás útján (pl. tartozáselismerő nyilatkozat bíróság általi záradékolása után). A Hitelező a biztosítékok érvényesítéséből származó összegeket az Adós tartozásainak csökkentésére vagy kiegyenlítésére fordítja az általa meghatározott sorrendben. A Hitelező a biztosítékok érvényesítése után írásban tájékoztatja az Adóst a Kölcsönszerződés alapján még fennálló fizetési kötelezettségekről vagy azok megszűnéséről. A Hitelező a Kölcsönszerződésben foglalt adósi kötelezettségek biztosítékául a következő biztosítékok nyújtását határozhatja meg, egyidejűleg – a biztosíték érvényesítésének elősegítése érdekében - közokiratba foglalását is kérheti: I. Tárgyi jellegű biztosítékok: 1.

óvadék (készpénz, értékpapírok) – külön okiratba foglaltak szerint A Hitelező biztosítékként – amennyiben a Hitelező az Adós vonatkozásában elvégzett ügyfélminősítés alapján nem találta kellő biztosítéknak az Adós által nyújtott elsődleges biztosítékokat – készpénz vagy értékpapír óvadékot is elfogadhat. Az óvadék összegéről - a Kölcsönszerződésben meghatározott tartozás összegének figyelembe vételével - a Hitelező és az Adós az óvadéki szerződésben állapodik meg. A készpénz elhelyezése az Adós (vagy a biztosítékot nyújtó) számlavezetőjénél történik elkülönített, zárolt bankszámlán, óvadék megjelöléssel és azzal, hogy ezen számla feletti rendelkezési jog a Hitelezőt illeti meg. Az értékpapír óvadékként történő elhelyezésére az értékpapíroknak az óvadékot nyújtó értékpapírszámláján történő elhelyezésével és a Hitelező kedvezményezettségének (óvadéki jogosultságának) megjelölése mellett az értékpapírok zárolásával történik. Amennyiben az értékpapír fizikailag kinyomtatott (pl. részvény), akkor annak üres forgatmánnyal történő átadásával történik meg az óvadék nyújtása. A Hitelező az árvett értékpapírt zárt letétként értéktárban őrzi. A Hitelező az óvadékot jogosult a Kölcsönszerződésből származó követeléseinek közvetlen kielégítésére fordítani készpénz-óvadék esetén az elkülönített számla feletti rendelkezési jogának gyakorlásával, értékpapír esetén annak értékesítésével. Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének a Kölcsönszerződésben meghatározott módon esedékességkor maradéktalanul nem tett eleget vagy a Kölcsönszerződés vonatkozásában felmondási esemény következett be, úgy a Hitelező az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti magát. Amennyiben az óvadék tárgya értékpapír, úgy a fenti közvetlen kielégítési jog csak abban az esetben alkalmazható, ha a kielégítés időpontjában az értékpapírnak a felektől függetlenül meghatározható ára van. Egyéb értékpapír esetében a Hitelező közvetlen kielégítési jogot csak akkor gyakorolhat, ha az értékpapír értékelésének módjáról az óvadéki szerződésben az Adósvel megállapodott. Az Adós vagy az óvadékot nyújtó személy az óvadék felhasználása esetén köteles az óvadék összegét pótolni, kiegészíteni. A Hitelező az óvadék összege után kamatot nem köteles fizetni.

2.

jelzálogjog (ingóság, ingatlan) – külön okiratba foglaltak szerint A Hitelező biztosítékként ingatlanon zálogjog alapítását is elfogadhatja az Adóstól (aki azt maga vagy érdekében az ingatlan tulajdonosa teljesíti). Az ingatlanon alapított zálogjogot az ingatlan-

nyilvántartásba be kell jegyezni. A Hitelező biztosítékként jogosult ingóságon zálogjog alapítását kérni az Adóstól (aki azt maga vagy érdekében az ingóság tulajdonosa teljesíti). Az ingóságon alapított zálogjogot közokiratba kell foglalni és a zálogjogot a zálogjogi nyilvántartásba be kell jegyezni. emegnyílik a kielégítési joga. A Hitelező a kielégítési jogát kielégítési jogát a) bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja, vagy b) a zálogtárgyat a Ptk. 257. § (1) bekezdése alapján a zálogkötelezettel közösen értékesíti, vagy c) a Ptk. 257. § (3) bekezdése alapján a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat, vagy d) kielégítési jogát a Ptk. 257. § (4) és a Vht. 204/B. § szerinti egyszerűsített végrehajtás útján gyakorolhatja. A jelzálogszerződés megszűnik abban az esetben, ha az Adós a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. 3.

zálogjog jogon – külön okiratba foglaltak szerint A Hitelező biztosítékként vagyoni értékű jogon zálogjog alapítását is elfogadhatja az Adóstól (aki azt maga vagy érdekében a jog jogosultja teljesíti). A zálogjog alapításra zálogszerződésben kerül sor, hatósági nyilvántartásba vett jog esetén szükséges annak a nyilvántartásba történő bejegyzése is. A kielégítési jog megnyílására, a kielégítési jog gyakorlására, a zálogszerződés megszűnésére a jelzálogjognál írt szabályok az irányadóak.

4.

vagyont terhelő jelzálogjog – külön okiratba foglaltak szerint A Hitelező biztosítékként az Adós vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével - vagyont terhelő zálogjog alapítását is elfogadhatja. A vagyont terhelő zálogjog érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha a Hitelezőnek megnyílik a kielégítési joga. A Hitelező a kielégítési jogát a) bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja, vagy b) a vagyont a Ptk. 257. § (1) bekezdése alapján a zálogkötelezettel közösen értékesíti, vagy c) a Ptk. 257. § (3) bekezdése alapján a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat, vagy d) kielégítési jogát a Ptk. 257. § (4) és a Vht. 204/B. § szerinti egyszerűsített végrehajtás útján gyakorolhatja, vagy e) az általa kiválasztott vagyontárgyak vonatkozásában írásbeli nyilatkozattal meghatározott vagyontárgyakat terhelő záloggá, kézizáloggá, jogot vagy követelést terhelő zálogjoggá, ingatlant terhelő zálogjoggá alakíthatja át. A vagyont terhelő zálogszerződés megszűnik abban az esetben, ha az Adós a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

5.

keretbiztosítéki jelzálogjog (ingatlan, ingóság, vagyon) – külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben a Hitelező és az Adós között több jogviszony (lízing) is fennáll, a Hitelező keretbiztosítéki jelzálogjog alapítását is elfogadhatja. Ebben az esetben a hatósági bejegyzésnek a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog). A kielégítési jog megnyílására, a kielégítési jog gyakorlására, a zálogszerződés megszűnésére a jelzálogjognál írt szabályok az irányadóak.

6.

vételi jog (ingóság, ingatlan, értékpapír) – külön okiratba foglaltak szerint A Hitelező ingatlan, ingóság vagy értékpapír vonatkozásában vételi jog alapítását is elfogadhatja. A vételi jog gyakorlására abban az esetben kerül sor, ha a Hitelező a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. A vételi jogot a Hitelező mint jogosult a tulajdonosnak címzett egyoldalú nyilatkozattal megvásárolni, a tulajdonjog átszállásának időpontja a nyilatkozat közlésének a napja. A vételi jogot alapító szerződésben kerül meghatározásra a vételár, amely szakértő által felülvizsgálatra kerülhet a vételi jog gyakorlásakor. A felek úgy állapodnak meg, hogy a vételár megfizetése elkülönített számlára történik. A vételi jogot alapító szerződés megszűnik abban az esetben, ha az Adós a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

7.

egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjog Az Adós és a Hitelező megállapodhatnak abban, hogy a vonatkozó jogszabály hatályba lépését követően külön okiratba foglaltak szerint egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjogot alapítanak a járművek vonatkozásában. A jelzálogjogot magánokiratba kell foglalni és a Hitelező az alapján megteszi az elektronikus bejelentést. Az alapítással, bejegyzéssel és a bejegyzés törlésével kapcsolatos valamennyi költséget az Adós viseli. A jelzálogjog érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha a Hitelezőnek megnyílik a kielégítési joga. A kielégítési jog megnyílására, a kielégítési jog gyakorlására, a zálogszerződés megszűnésére a jelzálogjognál írt szabályok az irányadóak.

8.

váltó kiállítása – külön okiratba foglaltak szerint A Hitelező kérheti az Adóstól, hogy fizetési kötelezettségeinek biztosítására meghatározott esedékességgel állítson ki váltót, esetenként a tulajdonosok vállaljanak váltókezességet. A váltó alapján a Hitelező jogosult követelését váltóbeszedéssel érvényesíteni, annak eredménytelensége esetén pedig bírósághoz fordulni.

II. Személyi jellegű biztosítékok: 1. bankgarancia, kezességvállalás (pénzügyi intézménytől) A Hitelező pénzügyi intézmény által kiállított bankgaranciát vagy kezességvállalást is elfogadhat. A bankgarancia vagy kezességvállalás érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha az Adós a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségének nem tett eleget és emiatt a Hitelező a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, a Hitelező visszaadja a bankgaranciát vagy a kezességvállalást tartalmazó dokumentumot. 2.

készfizető kezesség – külön okiratba foglaltak szerint A Hitelező készfizető kezességet is elfogadhat. A készfizető kezes írásban arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az Adós a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, maga fog teljesíteni, függetlenül attól, hogy a Hitelező először követelte-e az Adóstól a kötelezettség teljesítését. A készfizető nagykorú, cselekvőképes magánszemély, illetve jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. A készfizető kezességvállalás megszűnik abban az esetben, ha az Adós a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

3.

komfort levél – külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben az Adós tulajdonosa jogi személy, a Hitelező elfogadhatja, hogy az Adós a tulajdonosa kötelezettséget vállal arra, hogy mindent megtesz azért, hogy a tulajdonában lévő Adós a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja.

4.

felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására – külön okiratba foglaltak szerint Az Adós köteles a fizetési kötelezettségeinek biztosítására azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet átadni valamennyi számlavezetője által nyilvántartásba véve. A felhatalmazással az Adós azt a jogot biztosítja a Hitelezőnek, hogy a Kölcsönszerződésből származó követeléseit a számlavezetőhöz benyújtott beszedési megbízással érvényesíthesse az Adós bankszámlái terhére. A felhatalmazó levél csak a Hitelező írásbeli hozzájárulása esetén vonható vissza. Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződésből származó valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a Hitelező a felhatalmazó levél visszavonásához hozzájárul. Az Adós mindaddig, amíg a Kölcsönszerződés alapján fizetési kötelezettsége fennáll, köteles folyamatosan megadni az újonnan nyitott bankszámlái tekintetében is a felhatalmazást.

5.

tartozáselismerő nyilatkozat – külön okiratba foglaltak szerint A Hitelező elfogadhatja, hogy az Adós a Kölcsönszerződésből származó kötelezettségeit közjegyző előtt tett, közokiratba foglalt nyilatkozat elismeri. A tartozáselismerő nyilatkozatot a Hitelező abban az esetben használja fel, ha az Adóssal kötött Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. A felhasználás úgy történik, hogy a Hitelező kéri a közokirat záradékolását az illetékes bíróságtól, majd a záradékolt közokirat alapján bírósági végrehajtást kezdeményez az Adóssal szemben.

6.

feltételes adásvételi szerződés – külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben a Hitelező a fizetési kötelezettség teljesítésének biztosítására szükségesnek tartja a Szállítóval vagy a Szállítón kívüli harmadik személlyel megállapodást köthet a kölcsönnyújtással érintett Ingóság megvásárolására, ha a Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondással megszűnik, a Hitelező a vételi jogot gyakorolva megszerzi az Ingóság tulajdonjogát.

III. Jövedelmi jellegű biztosítékok: 1. követelésen alapított zálogjog – külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben az Adós a kölcsönnyújtással érintett Ingóságot bérbeadás útján hasznosítja, köteles (egyéb esetben a Hitelező külön kérése esetén köteles ezen biztosítékot nyújtani) a bérlővel kötött szerződéséből származó bevétele mint követelés vonatkozásában zálogjogot engedni a Hitelezőnek. A kielégítési jog megnyílására, a kielégítési jog gyakorlására, a zálogszerződés megszűnésére a jelzálogjognál írt szabályok az irányadóak. 2.

engedményezés – külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben az Adósnak más személytől a Kölcsönnyújtással érintett Ingóság hasznosításával összefüggésben vagy más okból a lízingdíjak biztosítására alkalmas bevétele származik, a Hitelezővel kötött megállapodása alapján ezen bevételét engedményezheti a Hitelezőre. Az engedményezés lehet „nyílt” vagy „csendes”, attól függően, hogy a kötelezett mikor kap értesítést az engedményezés tényéről. Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződésből származó valamennyi kötelezettségének eleget tett, a Hitelező a még fennálló követelést visszaengedményezi az Adósra.

IV. 1.

Vegyes jellegű biztosítékok: a Kölcsönnyújtással érintett Ingóság biztosítása (ÁSZF 11. pont)

V. 1.

Egyéb, biztosíték jellegű szerződéses kikötés: ”Negative pledge” klauzula Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy mindaddig, amíg a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tett folyamatosan fenntartja az Adós fizetőképességét, és a tulajdonosai nem hoznak olyan társasági döntést, amely hátrányosan befolyásolná a Kölcsönszerződés szerinti kötelezettségek teljesítését.

2.

“Pari passu” klauzula Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy jelen Kölcsönszerződés aláírásától kezdődően, addig a napig, amíg jelen Kölcsönszerződés alapján bármilyen tartozás fennáll, vagy keletkezhet a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem köt hitel- vagy kölcsönszerződést, továbbá harmadik személy hitelező bárkivel szembeni követelése biztosításául nem létesít semmiféle biztosítékot (különösen, de nem kizárólagosan: zálogjog bármelyik fajtája, óvadék, (készfizető) kezesség, vételi jog, mint biztosíték, engedményezés, mint biztosíték, komfort levél, azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazás). Az Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező nem köteles a hozzájárulás megadására, a hozzájárulást a Hitelező jogosult megtagadni. Az Adós tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben a Hitelező hozzájárulását megadja, akkor a Hitelező jogosult (de nem köteles) a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani. A Hitelező hozzájárulása megadása vagy annak megtagadása esetén is, a jelen Kölcsönszerződés aláírásától kezdődően, addig a napig, amíg jelen Kölcsönszerződés alapján bármilyen tartozás fennáll, vagy keletkezhet, az Adós köteles biztosítani, hogy a jelen Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei a kielégítési sorrend tekintetében mind most, mind a jövőben legalább egyenlő elbírálás alá essenek minden egyéb jelenlegi és jövőbeni kötelezettségével. Az Adós kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy akár ő maga, akár az érdekeltségébe tartozó bármely társaság(ok) biztosítékot nyújtanak az Adós más hitelezőjével (hitelezőivel) szemben, akkor ugyanezen biztosítékokat, vagy a Hitelező megítélése szerint ezekkel egyenértékű biztosítékokat a Hitelező részére is felajánlja.

3.

“Cross default” klauzula (ÁSZF 15.1.1.2.b) 4. és 7. pontok)

4.

forgalom kikötés A Hitelező elfogadhatja, hogy az Adós a Kölcsönszerződés időtartama alatt meghatározott forgalmat bonyolít a CIB Bank Zrt-nél vezetett azon bankszámláján, amelyre a Hitelező részére azonnali beszedési megbízás benyújtására felhatalmazást adott.

5.

CIB Bank Zrt-nél történő számlavezetés A Hitelező az Adós gazdálkodásának és a kölcsön visszafizetése biztosításának figyelemmel kísérése érdekében elfogadhatja, hogy az Adós a CIB Bank Zrt-nél is nyisson bankszámlát és részben azon bonyolítsa forgalmát.

7.2.

A Hitelező és az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg vételi (opciós) jogot alapítanak a Kölcsönszerződés II. pontjában meghatározott Ingóság vonatkozásában a következő alapfeltételek szerint:

7.2.1.

Az eladó a Kölcsönszerződésben meghatározott Adós, a vevő a Kölcsönszerződésben meghatározott Hitelező vagy a Hitelezőnek a Ptk. 375. § (4) , 374. § (5) és a 373. § (4) bekezdése alapján megtett írásbeli nyilatkozatában a vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személy. A Hitelező kizárólagosan jogosult eldönteni, hogy a vételi jogot ő vagy a kijelölés alapján harmadik személy gyakorolja. A vételi jog vonatkozásában a Hitelezőt megillető jogosultságok, illetve kötelezettségek a vételi jogot gyakorló harmadik személyt illetik meg, illetve terhelik, amennyiben a harmadik személyt a Hitelező a vételi jog gyakorlására írásban kijelölte, ezért ezen időpontot követően a jelen ÁSZF vételi jogra vonatkozó részei vonatkozásában a Hitelező helyett a vételi jogot gyakorló harmadik személyt kell érteni. A vételi jogot alapító megállapodás az Ingóság feletti tulajdonjog Adós általi megszerzésének napján lép hatályba és a hatályba lépésétől számított 5 (öt) évig marad hatályban. Az Adós és a Hitelező kifejezetten megállapodnak abban, hogy abban az esetben, ha a Kölcsönszerződés lejárata az 5 évet meghaladja, külön okiratban egy másik vételi jogot is alapítanak. A vételi jogot a Hitelező vagy az általa a vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személy oly módon gyakorolja, hogy egyoldalú vételi nyilatkozatot tesz az Ingóság megvásárlására. A vételi jogot gyakorló nyilatkozat kézbesítése körében a Felek elfogadják, hogy az kézbesítettnek minősül, ha a Hitelező azt tértivevényes levélben küldi meg az Adós Kölcsönszerződésben feltüntetett címére, vagy az Adósnak, vagy a kézbesítéskor hatályos, a postai kézbesítésekre irányadó szabályok alapján postai küldemények átvételére jogosult személynek személyesen vagy megbízottja révén átadja. A Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a vételi nyilatkozat kézbesítettnek tekintendő abban az esetben is, ha az Adós a címváltozást nem jelentette be írásban a Hitelezőnek és a postai kézbesítési szabályok alapján a posta „nem kereste”, illetve „ismeretlen helyre költözött” megjelöléssel küldi vissza. A Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a vételi nyilatkozat kézbesítettnek tekintendő abban az esetben is, ha azt az Adóstárs vagy biztosítékot nyújtó személy (kezes) veszi át. A vételi jog gyakorlása esetén irányadó feltételek

7.2.2.

Az Adós köteles az Ingóságot rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, minden tartozékkal és dokumentummal együtt a Hitelezőnek átadni legkorábban a Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának kézbesítésével egyidejűleg. Ennek elmulasztása esetén a Hitelező jogosult az átvételhez bármely törvényes eszközt igénybe venni. Az Adós kijelenti, hogy a Hitelező ilyen cselekményét nem tekinti birtokháborításnak, és a birtokvédelem eszközeiről kifejezetten lemond. A kárveszély az átadás megtörténtével száll át a Hitelezőre. Az Ingóságra vonatkozó átruházás kapcsán szükséges és/vagy célszerű cselekmények elvégzése érdekében az Adós és a Hitelező együttműködni köteles. Az átadás elmulasztásával vagy elhúzódásával okozott károkat az Adós viseli. Az átadás elmulasztása esetén a Hitelező jogosult intézkedni a járműnek minősülő Ingóság esetén, annak a forgalomból történő kivonása érdekében. Az Ingóság tulajdonjoga a vételi jog gyakorlása napján száll át a Hitelezőre, mint vevőre. Törzskönyvvel rendelkező Ingóság esetén a Hitelező által letétként őrzött a törzskönyvre vonatkozó letéti őrzés megszűnik, és azt a Hitelező birtokba veszi. A Hitelező az így birtokba vett törzskönyvet a saját tulajdonjogának nyilvántartásba vételéhez jogosult felhasználni. Amennyiben a Hitelező a vételi jog

gyakorlására harmadik személyt jelölt ki, az Adós kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező a harmadik személy részére a vételi jog gyakorlásának napján bármikor az Ingóság törzskönyvét átadja. 7.2.3

Az Adós hozzájárul ahhoz, hogy járműnek minősülő Ingóság esetén a Hitelező tulajdonjogát a közlekedési nyilvántartásba bejegyeztesse. Az Adós hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a járműnek minősülő Ingóság forgalmi engedélye, illetve törzskönyve az Ingóság tulajdonjogának a Hitelező általi megszerzését követően bármely okból nem áll rendelkezésre, úgy az illetékes hatóságok előtt a Hitelező eljárjon minden olyan jogszabály által megengedett intézkedés érdekében, amely tulajdonjogának az illetékes hatóság nyilvántartásába történő bejegyeztetéséhez szükséges, ideértve a korábbi forgalmi engedély bevonásának és új forgalmi engedély kiadásának kérelmezését, illetve a felfüggesztett törzskönyv Hitelező, mint tulajdonos, részére történő kiadását is. A Hitelező mint vevő tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatos valamennyi költség és díj az Adóst mint eladót terheli.

7.2.4.

A vételár az az összeg, amelyet az Ingóság vonatkozásában a Hitelező által kijelölt független szakértő az Adós költségére készített szakértői véleményben az Ingóság likvidációs értékeként meghatároz (a továbbiakban: Vételár). A Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a Vételár meghatározásának ezen módját elfogadják. A Vételár megfizetése, amennyiben a vételi jogot a Hitelező gyakorolta, akkor beszámítással történik, amelyet az Adós kifejezetten elfogad. A Vételár megfizetése amennyiben a vételi jogot a Hitelező által kijelölt harmadik személy gyakorolja, oly módon történik, hogy a harmadik személy a Vételárat közvetlenül a Hitelezőnek utalja át, amelyet a Hitelező az elszámolás keretén belül vesz figyelembe. Az Adós ezennel kifejezetten engedményezi ezen összeget a Hitelezőre, ellenérték nélkül. A Vételár megfizetését követően a Hitelező az Ingóságot saját kockázatára bármikor, bármilyen feltételek szerint értékesítheti.

7.2.5.

Az Adós szavatolja, hogy az Ingóságon a Hitelező javára a jelen ÁSZF szerint kikötésre kerülő elidegenítési és terhelési tilalmon, illetve a Kölcsönszerződés aláírásával alapított vételi jogon, kívül nincs harmadik személynek olyan joga vagy igénye, amely az Ingóság tulajdonjogának a Hitelező által történő megszerzését, megszerzés esetén a tulajdonjoghoz kapcsolódó részjogosultságok maradéktalan gyakorlását kizárná, vagy korlátozná, vagy ezzel fenyegetne, továbbá az Ingósággal kapcsolatban per nincs folyamatban, és ilyen nem is fenyeget.

7.2.6.

Arra az esetre, ha a Hitelező a vételi jogával nem tudna élni, mert a harmadik személy általi végrehajtási eljárás keretében az Ingóság lefoglalásra kerül, az Adós ezúton kijelenti, hogy a foglalás napjával a Hitelezőre engedményezi az Ingóság értékesítése (árverés útján, vagy árverésen kívüli eladása) során a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költség, a végrehajtási eljárás költsége és a végrehajtást kérő követelése levonása után fennmaradó teljes összeget. A Hitelező ezen összeget az Adóssal szembeni követeléseinek kielégítése, illetőleg csökkentése céljából az Adóssal szembeni követelésébe beszámítja.

7.3.

A Hitelező és az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg, a Kölcsönszerződés II. pontjában meghatározott járműnek minősülő Ingóság vonatkozásában egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjogot alapítanak a következő alapfeltételek szerint: A jelzálogjogot magánokiratba kell foglalni és a Hitelező az alapján megteszi az elektronikus bejelentést. Az alapítással, bejegyzéssel és a bejegyzés törlésével kapcsolatos valamennyi költséget az Adós viseli. A jelzálogjog érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha a Hitelezőnek megnyílik a kielégítési joga, tekintettel arra, hogy a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. A Hitelező a kielégítési jogát a) bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja vagy b) a Ptk. 257. § (3) bekezdése alapján a jármű értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat. A jelzálogjog megszűnik abban az esetben, ha az Adós a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

8.

Az Ingóság átvételének feltételei

8.1.

Az Adós a Kölcsönszerződés megkötését és hatályba lépését és azt követően jogosult az Ingóságot átvenni a Kölcsönszerződésben meghatározott Szállítótól, hogy a Szállítónak átvette az Átadási engedély eredeti példányát.

8.2.

Az Adós köteles az Ingóság átvételétől számított 15 napon belül a Hitelezőnek megküldeni a Kölcsönszerződésben foglalt tartalmú Biztosítási szerződések – amennyiben a kötvény rendelkezésre áll, úgy a kötvények – másolatát, amelyen a Hitelező kedvezményezettsége feltüntetésre kerül a biztosító társaság által.

8.3.

Az Adós felelősséggel tartozik azért, hogy amennyiben az Ingóság hatósági nyilvántartásba vételét jogszabály előírja, akkor jogszabály által előírt kötelező törzskönyv kiadása iránti kérelmet, amelyben a törzskönyv kizárólagos jogosultjaként a Hitelező, kézbesítési címként a Hitelező székhelye van megjelölve, továbbá tartalmazza a Hitelező által a hatósági nyilvántartásba bejegyezni kért tulajdoni korlátozást, az illetékes hatósághoz benyújtja, vagy a Szállítóval benyújtatja a forgalmi engedély kiállíttatásával egyidejűleg. Amennyiben a Hitelező által kiállított kérelem a törzskönyv kiállításának felfüggesztését írja elő, úgy ezt köteles az Adós az illetékes hatóságnak benyújtani.

8.4.

Az Adós a Hitelező javára a hatósági nyilvántartásba bejegyzésre került korlátozásokat a Kölcsönszerződésből eredő tartozása maradéktalan kiegyenlítéséig nem jogosult töröltetni, és ezen időpontig kizárólag a Hitelező jogosult a törzskönyv illetékes hatóságtól történő átvételére és őrzésére, valamint az a feletti rendelkezésre.

8.5.

Amennyiben a hatóság az Ingóság törzskönyvét tévesen az Adósnak adta át, illetve küldte meg, vagy az Ingóság törzskönyv nélkül helyezték forgalomba – az erre vonatkozó jogszabály hatálybalépését megelőzően – az Adós a birtokába került törzskönyvet, függetlenül attól, hogy annak kiállítására kinek a kérelmére vagy hivatalból került sor, a Hitelezőnek haladéktalanul köteles átadni.

8.6.

A Hitelező, mint a törzskönyv kizárólagos jogosultja, a futamidő során bármikor jogosult a törzskönyv kiállítását kérni az illetékes hatóságtól, a Hitelező jogosult azt kizárólag átvenni és a Kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozás kiegyenlítéséig őrizni.

8.7.

A forgalmi engedély, a törzskönyv és érvényesítő címke kiállításának, illetve a törzskönyv kiállítása felfüggesztésének valamennyi költsége, függetlenül attól, hogy a kiállításra, illetve a felfüggesztésre kinek a kérelmére vagy hivatalból került sor, minden esetben az Adóst terheli, akár oly módon, hogy azt közvetlenül megfizeti a kiállító hatóságnak, vagy amennyiben azt a Hitelező fizeti meg, úgy a Hitelezőnek megtéríti.

8.8.

Az Adós a forgalmi engedélybe, törzskönyvbe bejegyzett adatokban bekövetkező bármilyen változást, valamint a forgalmi engedély, Berendezés törzskönyv, érvényesítő címke, rendszámtábla eltűnését, megrongálódását köteles az illetékes hatóságnak és a Hitelezőnek 15 napon belül bejelenteni, és köteles a pótlásról gondoskodni.

8.9.

A Hitelező a birtokába került törzskönyvet a Kölcsönszerződés megszűnését követően akkor bocsátja az Adós rendelkezésére, illetve a felfüggesztett törzskönyv kiállítását az Adós költségén akkor kéri az illetékes hatóságtól ha az Adós a Kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségnek maradéktalanul eleget tesz.

8.10.

Az Adós a végszámla, illetve – megbízási jogviszonyban történő adásvétel esetén – adásvételi szerződés és az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával igazolja az Ingóság átadás-átvételének megtörténtét és üzembe helyezését, valamint, hogy az Ingóság végszámla / szerződés szerinti vételárát tudomásul vette.

8.11.

A 8.1-8.10. pontokban foglaltak, valamint az ezekre vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezésének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, amely alapján a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

9.

Az Ingóság használata

9.1.

Az Adós az Ingóságot lízingbe-, bérbe, kölcsönbe, használatba csak a Hitelező előzetes írásbeli engedélyével adhatja, el nem zálogosíthatja, és egyéb módon sem terhelheti meg, valamint nem idegenítheti el.

Az Adós az Ingóságot a Hitelező előzetes külön írásbeli engedélye nélkül közeli hozzátartozói, illetve saját alkalmazottai és vele megbízási jogviszonyban lévő személyeken kívül másnak használatra, hasznosításra nem adhatja át. 9.2.

Az Ingóságon történő bármilyen, a szokásos karbantartás körét meghaladó, illetve az Ingóság jellegét megváltoztató módosításhoz a Hitelező előzetes írásbeli engedélye szükséges. Az Adós kijelenti, hogy az Ingóság átalakítására vonatkozó jogszabályi előírásokat ismeri, valamint tudomásul veszi, hogy az átalakítással kapcsolatos minden költség, díj és esetleges bírság az Adóst terheli.

9.3.

Az Adós köteles a kezelési utasításban és a vevőszolgálati csekkfüzetben előírt garanciális vizsgálatokat és javításokat a kijelölt szervizhálózat műhelyeiben elvégeztetni. Az Adós köteles továbbá az Ingóság szervizlapja szerinti időszakokban, illetve futásteljesítményhez kötötten az ellenőrzővizsgálatokat és ennek eredményeképp a szükséges javítási munkákat, valamint rendeltetéstől eltérő használat esetén a helyreállítást saját költségére elvégeztetni hivatalos márkakereskedőnél vagy a Hitelező által meghatározott szervizben.

9.4.

Az Ingóság meghibásodása és/vagy megrongálódása esetén, amennyiben az Adós az Ingóságot a károsodást megelőző állapotnak megfelelően nem állítja helyre a márka hivatalos márkakereskedőjénél vagy a Hitelező által megjelölt szervizben, úgy a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani. Ebben az esetben a Hitelező a részére, mint a jelen Általános Szerződési Feltételek 11.2. pontja szerinti biztosítási szerződés kedvezményezettjének a biztosító által fizetett kártérítési összeget beszámítja az Adós által fizetendő összegbe. Amennyiben az Adós az Ingóságot a Hitelező által elfogadott igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztva a károsodást megelőző állapotnak megfelelően helyreállítja az Ingóság hivatalos márkakereskedőjénél vagy a Hitelező által megjelölt szervizben, úgy a Hitelező a részére a biztosító által fizetett kártérítési összeget az Ingóság Adós által történt helyreállítását követően, amennyiben a Hitelező más feltételt nem támaszt, az Adósnak átutalja.

9.5.

Amennyiben az Ingóság megsemmisül, elvész, vagy bármely okból szükségessé válik annak harmadik személy részére történő kiadása és a Hitelező a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta, azonnal egy összegben esedékessé válik a Hitelező valamennyi, a Kölcsönszerződésből eredő követelése. A biztosító által a Hitelezőnek kifizetett kártalanítási összeg és az Adós Kölcsönszerződésben meghatározott, továbbá még ki nem egyenlített tartozásai különbözetét a 15 napon belül elkészített elszámolás alapján fizetésre kötelezett szerződő fél köteles az elszámolás kézhezvételét követő 15 napon belül a jogosultnak kiegyenlíteni.

9.6.

Az Ingóság üzemeltetésével okozott kárért az Adós a polgári jog szabályai szerint felel, az ilyen károkért a Hitelezőt semmilyen felelősség nem terheli.

9.7.

Az Ingóság meghibásodásából, sérüléséből eredő kár, vagy az Adós és a Szállító között felmerülő esetleges vita az Adósnak a Hitelező felé fennálló kötelezettségeit nem érinti.

9.8.

A Hitelező bármikor jogosult az Ingóság állapotának és használatának ellenőrzésére. Az Adós az Ingósággal, illetve annak használatával kapcsolatban a Hitelező kérésére köteles adatokat szolgáltatni. Amennyiben az ellenőrzés hiányosságokat tár fel, az Adós köteles a hiányosságot megszüntetni, így különösen, de nem kizárólagosan a hibát saját költségén haladéktalanul kijavítani, illetve az Ingóság rendeltetésellenes, vagy nem a Kölcsönszerződésnek megfelelő használatát megszüntetni, és köteles továbbá a Hitelezőt a hiányosságból eredően esetlegesen ért károkat haladéktalanul megtéríteni. A Hitelező jogosult az Ingóságra egyedi azonosítót felhelyezni, amihez az Adós kifejezetten hozzájárul. Az Adós köteles az Ingóságot a jelöléshez bemutatni, közreműködni az azonosító felhelyezésében és elfogadni az erre vonatkozó dokumentációt. Az Adós tudomásul veszi, hogy az azonosító nem távolítható el, ameddig valamennyi kötelezettségének szerződésszerűen eleget nem tett. Amennyiben az azonosító sérül, az Adós köteles ezt azonnal, írásban, a sérülés körülményeinek megadásával jelezni a Hitelezőnek, továbbá vállalja a vizsgálattal, pótlással összefüggően felmerülő kötelezettségeket. A Hitelező bármikor jogosult az Ingóság és az azonosító ellenőrzésére.

A Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben az Adós a jelen pontban foglaltakat megszegi. 10.

Az Ingóság külföldre vitele

10.1.

Az Adós az Ingóságot csak az alábbiakban meghatározott valamennyi feltétel együttes fennállása esetén jogosult külföldre kivinni: a) b) c)

az Ingóságot az Adós viszi külföldre, vagy amennyiben más személy, úgy ez utóbbi rendelkezik a Hitelező által előzetesen írásban adott engedéllyel, az Adósnak nincs a Hitelezővel szemben a Kölcsönszerződésből eredő lejárt kiegyenlítetlen tartozása, az Ingóságra a jelen ÁSZF szerinti, olyan biztosítás van érvényben, amely területi hatálya kiterjed az adott külföldi országra is, vagy az Adós megfelelő biztosítékot nyújtott.

10.3.

Amennyiben az Adós az Ingóságot a kölcsön futamideje alatt olyan országba kívánja kivinni, amelyre az Ingóságon fennálló biztosítás területi hatálya nem terjed ki, úgy köteles a kivitelhez írásban a Hitelező hozzájárulását kérni. A Hitelező ezen hozzájárulását akkor adja meg, ha az Adós a Kölcsönszerződés alapján még fennálló valamennyi hátralévő (kölcsöntőke és járulékai) fizetési kötelezettségei biztosítására – a Hitelező által megfelelőnek ítélt – biztosítékot nyújt.

10.4.

A Kölcsönszerződés aláírásával az Adós felhatalmazza a Hitelezőt arra, hogy amennyiben az Ingóság külföldre történő kiviteléhez a 10.1., pontban előírt bármelyik fenti feltétel nem teljesült, és az Adós vagy harmadik személy megkísérli az Ingóságot belföldről kivinni, illetve azt az előírt feltételek teljesülése nélkül külföldre vitték, úgy a Hitelező jogosult az Ingóság külföldre történő kivitelét megakadályozni és/vagy az Ingóságot azonnal birtokba venni.

10.5.

Az Adós köteles viselni a szerződésszegéssel külföldre került és ott lefoglalt Ingóság vissza-hozatalával összefüggésben felmerült költségeket.

10.6.

Az Ingóság Hitelező által történő 10.4. pont szerinti birtokbavételével egyidejűleg a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására.

11.

Az Ingóság biztosítása

11.1.

Az Adós köteles az Ingóságra megkötni az Ingóság átadás-átvételét megelőzően a Kölcsönszerződés hatályban léte alatt érvényes: -

jogszabály által előírt kötelező felelősségbiztosítást, és teljes körű vagyonbiztosítást, amely kiterjesztett területi hatállyal fedezetet nyújt elemi károkra, lopásokra és töréskárra, továbbá a beépített és az Ingóságért fizetett vételárban lévő extra tartozékokra. Amennyiben a biztosító az Ingóságra megkötött vagyonbiztosítás érvényességét feltételhez köti – védelmi berendezés beszereltetése, stb. – úgy ennek teljesítése az Adós kötelezettsége, saját költségén, az Ingóság átvételét megelőzően. A teljesítést az Adós számlával köteles igazolni. Az Adós köteles a biztosítási szerződések feltételeinek mindenkor megfelelni. A Biztosítást az Adós a Hitelező hozzájárulása nélkül nem szüntetheti meg, és nem módosíthatja.

11.2.

Az Adós köteles a biztosítási szerződésben és biztosítási kötvényben kedvezményezettként a Hitelezőt megjelölni azzal, hogy a biztosító kifizetést csak a Hitelezőnek teljesíthet. A Hitelező a biztosító által fizetett kártérítési összeg felvételére az Adóst felhatalmazhatja.

11.3.

Amennyiben biztosítási szerződés az Adósnak vagy a Szállítónak felróható okból nem jött létre, úgy az Ingósággal kapcsolatos esetlegesen felmerülő összes kárért – a Hitelező felé – az Adós felel. Ilyen káresemény kapcsán a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

11.4.

A 11.1. pontban foglalt tartalommal megkötött biztosítási szerződéseket, valamint a biztosítás első negyedéves díjának kiegyenlítését igazoló bizonylatokat az Adós köteles az Ingóság átadás-átvételét

követő 8 napon belül, valamint a biztosítási kötvények másolatát az Ingóság átadás-átvételét követő 30 napon belül a Hitelezőnek megküldeni. 11.5.

Az Adós köteles a biztosítás első negyedéves díját előre befizetni, és a biztosítási díjaknak a biztosító által rendelkezésre bocsátott csekken vagy átutalási számláról történő folyamatos befizetését a díjfizetési bizonylatok másolatainak megküldésével Kölcsönszerződés hatályban léte alatt a befizetéstől számított 15 napon belül a Hitelezőnek igazolni, amennyiben Hitelező azt kéri.

11.6.

Az Adós köteles a Kölcsönszerződés, illetve a biztosítási szerződések hatályban léte alatt a biztosítási szabályzatokban foglaltak szerint eljárni az Ingóság üzemeltetése során, valamint káresemény bekövetkezése esetén a biztosítási szabályzatokban előírt feltételeket saját költségén teljesíteni.

11.7.

Biztosítási káresemény bekövetkezése esetén az Adós köteles a kárt bejelenteni és a kárrendezésben eljárni a Hitelező egyidejű írásbeli értesítése mellett. Amennyiben a biztosítást a Hitelező saját nevében kötötte meg a Gépjárműre, a káresemény bekövetkezése esetén - a szükséges mértékben - együttműködik az Adóssal a kárigény érvényesítése során.

11.8.

A jelen ÁSZF biztosításokra vonatkozó pontjaiban meghatározott rendelkezéseinek be nem tartása esetén a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

11.9.

Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben a 11.1. pont szerinti biztosítási szerződéseket nem a Hitelező által megbízott biztosítási megbízott közvetítésével köti meg, az átvételi dokumentációkkal együtt egy, a biztosító által aláírt nyilatkozatot is köteles megküldeni. A nyilatkozatban a biztosító vállalja, hogy a biztosítási szerződésben a Hitelezőt kedvezményezettként feltünteti, továbbá azonnal értesíti a Hitelezőt, amennyiben az Adós a biztosítási díj esedékes összegét nem fizette be, illetve az Adós a biztosítási szerződést felmondja. A biztosító vállalja továbbá, hogy az értesítés megküldésétől számított 30 napig a biztosítási szerződést hatályosnak tekinti.

12.

Előtörlesztés, lezárás Az Adós a futamidő során kérheti a Fizetési Ütemezés szerint fennálló tartozásainak teljes vagy részleges előtörlesztését. Az Adós köteles az elszámolásban meghatározott összegeket a Hitelezőnek megfizetni.

12.1.

Az Adós a részleges előtörlesztési jogával kizárólag a Fizetési Ütemezésben meghatározott esedékességi időpontokban élhet. Az Adós az előtörlesztés iránti írásbeli kérelmét (a továbbiakban: "Kérelem") az esedékesség időpontja előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani. A kérelem benyújtásának előfeltétele, hogy az Adós a Kölcsönszerződésekből eredő valamennyi lejárt fizetési kötelezettségének – beleértve a késedelmi kamat fizetési és változó kamatozás esetén a kamatkülönbözet fizetési kötelezettségét is – maradéktalanul eleget tett. A Hitelező a Kérelem kézhezvételét követően előtörlesztési ajánlatban (a továbbiakban: Előtörlesztési Ajánlat) tájékoztatja az Adóst a következő esedékességkor megfizetendő összegről és az ezt követően fennálló fizetési kötelezettségeiről. A Hitelező az Adós által elfogadott Előtörlesztési Ajánlat kézhezvételét követően elkészíti a Kölcsönszerződés módosítást (a továbbiakban: Szerződésmódosítás), amely tartalmazza a következő esedékességkor megfizetendő előtörlesztés végleges összegét, és az Adós ezt követően fennálló fizetési kötelezettségeit. Az Adós köteles egy összegben legkésőbb a Szerződésmódosításban megjelölt időpontig megfizetni a Szerződésmódosításban meghatározott előtörlesztett tőke és kamat összeget, valamint – kezelési költségként – a Hirdetményben meghatározott összeget.

12.2.

Az Adós jogosult a Kölcsönszerződés(ek) megszüntetése érdekében a Kölcsönszerződés(ek)ből eredő és még ki nem egyenlített valamennyi hátralevő tartozásának lejárat előtti egy összegben történő megfizetésére (lezárás). Az Adós a lezárás iránti írásbeli kérelmét (a továbbiakban: "Kérelem") az esedékesség időpontja előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani. A Hitelező a Kérelem kézhezvételét követően lezárási ajánlatban (a továbbiakban: Lezárási Ajánlat) tájékoztatja az Adóst a megfizetendő összegről. A Lezárási Ajánlatban Adós általi – Lezárási Ajánlatban megadott határidőben történő – elfogadást követően az Adós köteles egy összegben legkésőbb a Lezárási Ajánlatban megjelölt időpontig megfizetni a Lezárási Ajánlatban meghatározott összeget, valamint –költségként – a Hirdetményben meghatározott összeget.

12.3.

Amennyiben az Adós a 12.1-12.2. pontokban meghatározott kötelezettségeit, az ott meghatározott időpontig nem teljesíti, a Hitelező általi felszólítás esetén a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

12.4.

Az Adós még esedékessé nem vált tőketartozásának részbeni előtörlesztése esetén a Hitelező az Adós által fizetendő Kezelési költséget az előtörlesztés összege után számítja fel; mértékét a Hirdetmény tartalmazza.

13.

A Kölcsönszerződés módosítása A Kölcsönszerződés és azok mellékletei csak a Felek közös megegyezésével, írásban módosíthatók. Bármely, a Kölcsönszerződést és azok mellékleteit érintő – az Adós által kezdeményezett – módosítás esetén a Hitelező az Adóssal szemben költséget számít fel, amelynek mértékét a Hirdetmény tartalmazza.

14.

A Kölcsönszerződés átvállalása

14.1.

Amennyiben az Adósnak nincs a Kölcsönszerződés alapján fennálló már esedékessé vált tartozása, a Hitelező lehetőséget adhat arra, hogy az általa hitelképesnek minősített harmadik személy (a továbbiakban: "Átvállaló") az Adósnak a Kölcsönszerződés(ek) alapján fennálló kötelezettségeit átvállalja, és az Ingóságot megvásárolja. Az Adós fenti szándékát írásban köteles jelezni a Hitelezőnek.

14.2.

Az Átvállalónak a Hitelező által az adatlapon meghatározott, az átvállaláshoz szükséges dokumentumokat kell eljuttatnia a Hitelezőhöz előzetes hitelbírálat céljából.

14.3.

Az átvállalás hatálybalépésének feltételei: • az Adós a 13. pont szerinti költséget megfizesse a Hitelező részére, • a Hitelező által igényelt Biztosítéki Szerződés megkötése és az annak alapján a Hitelezőt megillető jogoknak a hatósági nyilvántartásokba, és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, továbbá • a kötelező felelősségbiztosítás, illetve a teljes körű vagyonbiztosítás Átvállaló általi megkötése, a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint.

14.4.

A Kölcsönszerződés átvállalása az eredeti Kölcsönszerződésnek kizárólag a Felek személyében történt módosítását jelenti, változatlan pénzügyi feltételek mellett.

15.

A Kölcsönszerződés megszűnése:

15.1.

A Kölcsönszerződés megszűnésének esetei: A Kölcsönszerződés megszűnik a) a Felek erre vonatkozó közös írásbeli megegyezésével, b) a Hitelező azonnali hatályú felmondásával, c) az Adós rendes felmondásával.

15.1.1. A felmondás 15.1.1.1.

Az Adós jogosult a Kölcsönszerződést a Hitelezőhöz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal, 30 napos határidőre felmondani. A Kölcsönszerződés a felmondás Hitelező általi kézhez vételének napjától számított 30. napon megszűnnek és ezen időpontig az Adós köteles eleget tenni a Hitelező által megállapított fizetési kötelezettségeinek. A Hitelező az Adós fizetési kötelezettségeit a jelen ÁSZF 15.1.1.3. pontja szerint állapítja meg.

15.1.1.2.

A Hitelező a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal jogosult felmondani, illetve a kölcsön nyújtását megtagadni, ha a) b)

a Polgári Törvénykönyv 525. §-ában foglalt valamely eset bekövetkezik. az Adós a Kölcsönszerződés bármely őt terhelő feltételét maradéktalanul nem teljesíti, különösen, de nem kizárólagosan 1. ha az Adós a Hitelező írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételét követő 8 napon belül nem tesz eleget a késedelmi kamatokkal növelt fizetési kötelezettségének, vagy a szervizelési és javítási kötelezettségének, továbbá 2. ha a Kölcsönszerződésből eredő biztosításokkal kapcsolatos kötelezettségeit – így különösen a vagyon biztosítási szerződéseket – nem, vagy nem a Kölcsönszerződés szerint meghatározott tartalommal köti meg, vagy a biztosítási díjat esedékességkor nem fizeti meg,

c) d)

3. a saját adataiban (név, cégnév, lakcím, székhely, telefonszám, bankszámlaszám, adószám, stb.), vagy az Ingóság adataiban (forgalmi rendszám, forgalmi engedély, törzskönyv, stb.) beállt változásról a Hitelezőt nem értesíti haladéktalanul, 4. a CIB Bankcsoport (meghatározást lásd a 16.4. pontban) bármely tagjával vagy a Hitelezővel kötött szerződésében foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, 5. a jelen ÁSZF 8.1.-8.10., vagy a 9.4., a 10.6., 11.9. pontjaiban foglalt esetekben, 6. az Adós pénzügyi, gazdasági, illetve jogi helyzetében olyan változás következik be, amely a Hitelező megítélése szerint veszélyezteti az Adós kötelezettségeinek teljesítését, 7. az Adós bármely hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással kötött bármely más szerződését a Hitelező megítélése szerint megszegi, és emiatt az felmondhatóvá válik, 8. az Adóssal szemben felszámolási csőd-, végelszámolási-, fizetésképtelenségi- vagy végrehajtási eljárás indul, vagy az adós ilyet maga ellen kezdeményez, vagy 9. az Adós a Hitelező részére valótlan tájékoztatást ad, vagy lényeges információt elhallgat. amennyiben az Ingóság megsemmisül (totálkár) vagy elvész. az Adóssal kapcsolatban álló vállalkozások bármelyike a CIB Bankcsoport bármely tagjával kötött bármely szerződésében foglalt kötelezettségeit nem teljesíti (a CIB Bankcsoporttagok mindenkori felsorolását a Hitelező mindenkor hatályos Üzletszabályzata tartalmazza). E pont szempontjából kapcsolatnak minősül (i) ha a vállalkozás, egy másik vállalkozással kapcsolatban áll oly módon, hogy a) szavazati joggal rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján rendelkezik szavazati joggal, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak megválasztására vagy visszahívására vonatkozó döntéshozatalban részt vegyen, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – irányítási, ellenőrzési joga van; (ii) a két vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján a) az egyik vállalkozás dönthet a másik vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról, vagy b) lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, vagy c) a közös irányítás az igazgatóság, a felügyelő bizottság, az ügyvezetés részben vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy d) az egyik vállalkozás tőkekapcsolat nélkül befolyásolja egy másik vállalkozás működését; (iii) amennyiben a vállalkozások olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi problémák merülnek fel, valószínűsíthető, hogy a másik is visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít különösen a kezesség, készfizető kezesség, garanciák és egyéb biztosítékok; jogszabályon vagy szerződésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelősség; közvetlen kereskedelmi függőség, amelyet rövidtávon nem lehet megszüntetni, illetőleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni. A Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a Hitelező egyoldalúan jogosult a kapcsolat fennállását megállapítani. Az Adós köteles valamennyi tervezett tulajdonosváltozásról, illetve a fennálló tulajdoni arányok változásáról, a részvényeinek/üzletrészeinek tervezett megterheléséről előzetesen írásban tájékoztatni a Hitelezőt, és ahhoz a Hitelező írásbeli jóváhagyását kérni. Az Adós köteles ezen kötelezettségéről a tulajdonosait tájékoztatni. A Hitelező jogosult megtagadni a hozzájárulás megadását, ha megítélése szerint a változás veszélyezteti a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. A jelen pontban foglalt rendelkezések megszegése esetén a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

15.1.1.3.

Az azonnali hatályú felmondással egyidejűleg az Adós valamennyi fizetési kötelezettsége egyösszegben azonnal esedékessé válik, és a Hitelező jogosult a biztosítékokat érvényesíteni, továbbá az Adós köteles a Hitelező felszólítására az Ingóságokat a felszólítással egyidejűleg, vagy a felszólításban meghatározott időpontban a Hitelező birtokába adni. A Kölcsönszerződés felmondását és az Ingóság visszavételét követően a Hitelező jogosult az általa kijelölt független

szakértővel az Adós költségére szakértői véleményt készíttetni az Ingóság értékének megállapítása érdekében. 15.1.1.4

A Hitelező az Ingóság birtokbavétele után és az Ingóság újraértékesítését követő 15 napon belül készíti el az elszámolását, amely alapján a fizetésre kötelezett szerződő fél fizetési kötelezettségének az elszámolás kézhezvételét követő 8 napon belül köteles eleget tenni.

15.1.1.5.

A Kölcsönszerződés bármelyik fél általi megfelelő felmondása esetén az Adós elszámolást készít, amelyben tételesen rögzíti a Felek egymással szembeni követeléseit, illetve tartozásait. Adós köteles megfizetni, illetve megtéríteni egy összegben a felmondás kézhezvételétől számított 8 napon belül: • a Kölcsönszerződésből eredő valamennyi még ki nem egyenlített, lejárt tőke és kamattartozását, • a még esedékessé nem vált tőketartozását, • a Kölcsönszerződésből eredő késedelmi kamatokat, • a Hirdetményben meghatározott költségeket, az előzőekben (a jelen pont alpontjaiban) felsorolt fizetési kötelezettségek bármelyikének késedelmes teljesítése esetén az azok esedékességétől számított, a Hirdetmény szerinti mértékű késedelmi kamatot. Az Adós fizetési kötelezettségeit növeli: • a Hitelező valamennyi szükséges és igazolt költségét (például posta, fax költség, az Ingóság visszavételével kapcsolatos eljárás során felmerült valamennyi költséget, beleértve az elszállíttatással, az Ingóság biztosításával, a visszavétel esetleges többszöri megkísérlésével kapcsolatos költségeket, az értékesítés költségeit, úgy mint a raktározás, műszaki állapot felmérés, becsérték meghatározása, hirdetések megjelentetése következtében felmerült költségeket, a lejárt, de ki nem egyenlített tartozások helyszíni beszedésének költségeit), • a Hitelezőnek a Kölcsönszerződésen alapuló valamely költségtérítéssel kapcsolatos tartozása (pl. biztosítási díjak, vagyonszerzési illeték). • a Hitelező követeléseinek érvényesítésével (peresítésével, illetve nem peres eljárás kezdeményezésével) kapcsolatosan felmerült, ki nem egyenlített költségek (pl. illeték, ügyvédi munkadíj), • visszavett Ingóság értékesítéséig (lízingbeadásig, bérbeadásig) terjedő időszakban a Hitelező által az Ingóság állagmegóvására, javítására, karbantartására, biztosítására, őrzésére és a szükséges felújítására fordított költségek, valamint az értékesítés költségei (különösen, de nem kizárólagosan értékbecslés költségei, értékesítési jutalék), • deviza finanszírozás esetén keletkező Áfa árfolyam különbözet elszámolása. Az Adós fizetési kötelezettségeit csökkenti: • az Ingóság újraértékesítéséből befolyt összeg; • a Káresemény alapján a biztosító által kifizetett, és az Adós részére át nem adott összeg; • a Kölcsönszerződésben meghatározott biztosíték(ok) érvényesítése során befolyt összeg.

Az elszámolás alapján fizetésre köteles Fél köteles az elszámolás Adós általi kézhezvételét követő 8 napon belül az elszámolásban meghatározott összeget a másik Fél részére megfizetni. A Hitelező – méltányossági okból – az Adós tartozásának megfizetésére kölcsönszerződés formájában részletfizetési lehetőséget biztosíthat. 15.2.

A Kölcsönszerződés megszűnése esetén, ha az Adós a Kölcsönszerződés alapján fennálló minden kötelezettségének eleget tett, amennyiben az Ingóságot hatósági nyilvántartásba vették, akkor a Hitelező írásbeli nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy a javára bejegyzett jogok a nyilvántartásból törlésre kerüljenek, továbbá járműnek minősülő Ingóság esetén a törzskönyvet megküldi az Adósnak. Amennyiben az Ingóság vonatkozásában nincs hatósági nyilvántartás, akkor a Hitelező írásban értesíti az Adóst a Kölcsönszerződés megszűnéséről. Az Adós kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy az elszámolás, illetve bármely biztosíték érvényesítése során, amennyiben a Hitelezőt visszafizetési kötelezettség terheli és

-

-

az Adósnak a Hitelező felé más jogügylet alapján a visszafizetés időpontjában fizetési kötelezettsége áll fenn, akkor a teljes visszafizetendő összeg vonatkozásában hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező az Adóssal szemben fennálló követelését a visszafizetendő összegbe beszámítsa; vagy amennyiben a Hitelezőnek más jogügylet alapján nincs követelése az Adóssal szemben – és az előző pont szerinti beszámítás után marad visszafizetendő összeg -, de az Adóssal az ÁSZF 15.1.1.2. pontja szerint kapcsolatban álló vállalkozásnak fizetési kötelezettsége áll fenn a Hitelezővel szemben, az Adóssal kapcsolatban álló vállalkozás helyett a fizetési kötelezettséget (le nem járt követelés esetén óvadékban helyezéssel) teljesíti.

Az Adós kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy az elszámolás, illetve bármely biztosíték érvényesítése során, amennyiben a Hitelezőt visszafizetési kötelezettség terheli, de az előző pontban foglaltak nem alkalmazhatóak, vagy az alkalmazásuk után is marad visszafizetendő összeg és az Adósnak vagy az Adóssal az ÁSZF 15.1.1.2. pontja szerint kapcsolatban álló vállalkozásnak a CIB Bankcsoport más tagja felé a visszafizetés időpontjában fizetési kötelezettsége áll fenn, a visszafizetendő összeg a fizetési kötelezettség teljesítésére szolgál, illetve az Adóssal az ÁSZF 15.1.1.2. pontja szerint kapcsolatban álló vállalkozás helyett a fizetési kötelezettséget (le nem járt követelés esetén óvadékban helyezéssel) teljesíti. A Hitelező vagy a CIB Bankcsoport érintett tagja az így rendelkezésére álló összeget saját belátása szerinti arányban jogosult a követeléseinek kielégítésére/csökkentésére felhasználni. 16.

Egyéb rendelkezések

16.1.

Értesítések és aláírások A Hitelező az Adós részére szóló értesítéseket az Adós Kölcsönszerződésben meghatározott címére posta útján küldi meg, vagy megbízottja útján személyesen kézbesítteti. A posta útján elküldött értesítést a postai feladástól számított 3. napon kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a Hitelező a 8.9. pont alapján az Adós rendelkezésére bocsátja az Ingóság törzskönyvét, akkor postai úton ajánlott küldeményként adja fel az Adós címére, vagy az Adós kérésének megfelelően átadja az Adósnak. Az Adós az értesítési címének megváltozását írásban köteles bejelenteni a Hitelezőnek. Az értesítés átvételéig a Hitelező jogosult az Adós korábbi címére megküldeni értesítéseit, küldeményeit. A Hitelezőt nem terheli felelősség az ajánlott postai küldemények téves kézbesítéséből, elvesztéséből, elveszéséből, sérüléséből vagy megsemmisüléséből eredően az Adóst ért kárért. Ezen esetekre a Hitelező, mint feladó, átruházza az Adósra, mint címzettre, a postával, mint szolgáltatóval, szembeni kártérítésre vonatkozó igény érvényesítésének jogát. Az aláírások tekintetében a Hitelező kizárólag eredeti – természetes személyek esetén két tanúval igazolt, gazdálkodó szervezetek esetén a gazdálkodó szervezetre irányadó jogszabályoknak megfelelő aláírásokat fogad el.

16.2.

Adatok kezelése, átadása, ellenőrzése Az Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező az Adóssal való kapcsolata során tudomására jutott információkat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.), a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseit figyelembe véve banktitokként kezeli, és azokról az Adós által a Kölcsönszerződésben, vagy egyéb, teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt írásbeli felhatalmazásában foglaltakon túl csak a Hpt.-ben meghatározott esetekben és személyeknek, az ott meghatározott információkat szolgáltatja ki. Az Adós köteles valamennyi tervezett tulajdonosváltozásról, illetve a fennálló tulajdoni arányok változásáról, a részvényeinek/üzletrészeinek tervezett megterheléséről előzetesen írásban tájékoztatni a Hitelezőt, és ahhoz az Adós írásbeli jóváhagyását kérni. Az Adós köteles ezen kötelezettségéről a tulajdonosait tájékoztatni. A Hitelező jogosult megtagadni a hozzájárulás megadását, ha megítélése szerint a változás veszélyezteti a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. A jelen pontban foglalt rendelkezések megszegése esetén a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

16.3.

Felhatalmazás pénzügyi információ kérésére Az Adós felhatalmazza a Hitelezőt arra, hogy a Hitelezővel szemben fennálló tartozásának maradéktalan rendezéséig az Adós bármely hitelintézetnél vezetett bármely bankszámlájáról, és az adott hitelintézettel

szemben fennálló tartozásairól, valamint hitel-és pénzkölcsön nyújtásával foglalkozó pénzügyi vállalkozástól az Adósnak az adott pénzügyi vállalkozással szemben fennálló tartozásáról felvilágosítást kérjen. Ezen felhatalmazás érvényesítése érdekében az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Hitelező ilyen kérése esetén a szükséges felhatalmazó levelet a hatályos jogszabályoknak megfelelő formában a Hitelező részére átadja. 16.4.

Felhatalmazás adatok továbbítására és kezelésére Az Adós hozzájárulását adja a Hitelező számára ahhoz, hogy a róla mindenkor rendelkezésére álló valamennyi adatot, információt és dokumentumot, függetlenül attól, hogy azok bárki számára hozzáférhető vagy valamely vonatkozó jogszabály alapján titoknak minősülő adatok, információk vagy dokumentumok, a CIB Bankcsoport tagjai részére átadja. Adós egyúttal felhatalmazza a CIB Bankcsoport egyes tagjait, hogy a rá, mint a CIB Bankcsoport egyes tagjainak üzletfelére vonatkozóan a CIB Bankcsoport egyes tagjai rendelkezésére álló valamennyi adatot, információt és dokumentumot, illetve a CIB Bankcsoport egyes tagjai számára mindenkor rendelkezésre álló valamennyi adatot, információt és dokumentumot, függetlenül attól, hogy azok bárki számára hozzáférhető vagy valamely vonatkozó jogszabály alapján titoknak minősülő adatok, információk vagy dokumentumok a Hitelező rendelkezésére bocsássanak, átadjanak. Adós a jelen pontban foglalt felhatalmazások feltételévé teszi, hogy a Hitelező, illetve a CIB Bankcsoport egyes tagjai a tudomásukra jutott, az Adósra vonatkozó valamennyi adatot, információt és dokumentumot bizalmasan, jellegüknek megfelelően titokként kezelik, a Hitelező és CIB Bankcsoport tagjain kívüli harmadik személyek, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján azokat jogszerűen megismerni jogosult harmadik személyeken túl senki számára nem teszik hozzáférhetővé. Az adatkezelés célja, hogy a CIB Bankcsoport tagjai termékeikkel és szolgáltatásaikkal az Adóst közvetlenül keressék meg, illetve, hogy a CIB Bankcsoport tagjai közvetlenül mérhessék fel az Adós igényeit azok magasabb szintű kielégítése érdekében (statisztika-készítés). A Hitelező és a CIB Bankcsoport tagjai gondoskodnak az adatok védelméről, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerüléséről. Az Adós a Hitelező és a CIB Bankcsoport tagjai által kezelt (ideértve a külföldi adatkezelést is) személyes adatait helyesbítheti, továbbá azok kezeléséről bármikor térítésmentesen tájékoztatást kérhet, illetve a Hitelezővel és a CIB Bankcsoport tagjaival fennálló üzleti kapcsolata megszűnését követően – a jogszabályok keretei között – kérheti személyes adatai törlését. Az Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező külföldre kizárólag akkor továbbít adatokat, ha a külföldi adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, és a külföldi adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. Az Adós hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező az Adós részére végzett pénzügyi szolgáltatással összefüggésben a Adósra vonatkozó adatokat (cégnév, székhely), illetve a Hpt. szerinti banktitok körébe tartozó adatot (a Hitelezővel kötött szerződés azonosító adatai, ezen szerződésből származó fizetési kötelezettségek esedékessége, összege, a szerződéssel érintett vagyontárgyra vonatkozó adatok) szolgáltasson postai befizetési utalvány, számla nyomtatása vagy megszemélyesítése, illetve egyéb levelezés, továbbá az Adós által a Kölcsönszerződés aláírását megelőzően vagy azzal összefüggésben a Hitelező rendelkezésére bocsátott valamennyi okirat archiválása céljából belföldi adatfeldolgozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére. Az Adós tudomásul veszi, hogy nem jelenti a banktitok sérelmét a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához.

16.5.

Hitelinformációs rendszer A Hitelező tájékoztatja az Adóst, hogy a Hitelező a Hpt. 54. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jogosult az Adós alábbiakban meghatározott adatait a – hitel-adatszolgáltatók által a megbízható adósok védelme érdekében létrehozott –KHR-nek átadni: a)

természetes személy Adós esetén:

- a Hpt. 130/C. §-ban meghatározott esetben – ha az Adós fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt - ismertetve a konkrét okokat: 1. azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím. 2. a pénzügyi lízingszolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés összege és devizaneme, d) a Hpt. 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, e) a Hpt. 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés. b) A Hpt. 2. számú melléklet V. fejezete 4. pontja szerinti vállalkozások (gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó) Adós esetén: 1. a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám. 2. a kölcsönnyújtásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés összege és devizaneme, d) az adatátadás alapjául szolgáló feltételek bekövetkezésének időpontja, e) az adatátadás alapjául szolgáló feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, g) a követelés másik referenciaadatszolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés. Az Adós tudomásul veszi, hogy az adatátadás célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltatók biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése. Az Adós az adatátadással kapcsolatban a Hpt. 130./K §-ban foglalt kifogást emelhet, a Hpt. 130/L. §-a szerinti keresetet indíthat. Az Adós tudomásul veszi továbbá, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés, vagy a Tpt. 81. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 37. pontjában meghatározott értékpapírkölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához, vagy a 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja. Az Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező írásban tájékoztatja az Adóst - az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően, hogy a jelen ÁSZF 95. a) pontban foglalt esetben adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, illetve - az adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről. Az Adós tudomásul veszi, hogy a. a Hitelező és a központi hitelinformációs rendszer a KHR részére történő adattovábbítás tényéről nyilvántartást vezet, b. a KHR a továbbított adatokat nyilvántartja, a Hitelezőnek és más hiteladat-szolgáltatónak átadhatja, c. a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a vele szerződő Hitelező közvetítésével gyakorolhatja. 16.6.

Adatok ellenőrzése Az Adós hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező a Kölcsönszerződés kapcsán átadott adatokat ellenőrizze. Az Adós hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező az Adós által a Hitelező részére átadott személyes adatokat, benyújtott, bemutatott okmányokat, illetve a nyilvántartásból való esetleges kikerülés okát és idejét, továbbá arcképét és aláírását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

nyilvántartásában a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. (1054 Budapest, Vadász u. 31., cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041159) útján ellenőrizze. Amennyiben az Adós vagy – amennyiben az Adós társas vállalkozásként működik – az Adós képviselője a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. 2. szakasz (1) bekezdés alapján adatletiltási jogát érvényesítette, úgy eseti engedélyt ad a tilalommal érintett adatok kiadására is. 16.7.

Tájékoztatási kötelezettség Az Adós köteles valamennyi, a jelen ÁSZF szerint kapcsolatban álló vállalkozásban tervezett tulajdonosváltozásról, illetve a fennálló tulajdoni arányok változásáról előzetesen írásban tájékoztatni a Hitelezőt, és ahhoz a Hitelező írásbeli jóváhagyását kérni. A Hitelező jogosult megtagadni a hozzájárulás megadását, ha megítélése szerint a változás veszélyezteti a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az Adós köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelezőt, ha ellene fizetésképtelenségi, felszámolási eljárás (adósságrendezési eljárás) megindítása iránti kérelmet nyújtottak be, vagy maga nyújtott be felszámolási eljárás (adósságrendezési eljárás), csődeljárás vagy végelszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet. A Felek megállapodás alapján a Hitelező kérésére az Adós mindenkor köteles a megfelelő tájékoztatás megadására és/vagy az Adóssal kapcsolatos dokumentum benyújtására. A jelen pontban foglalt rendelkezések megszegése esetén a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

16.8

Költségek és díjak,valamint szerződéses feltételek egyoldalú módosítása A Kölcsönszerződéshez kapcsolódó díjakat és költségeket, illetve ezek mértékét a jelen ÁSZF elválaszthatatlan részét képező Hirdetmény tartalmazza. A Hitelező a díjak és költségek mértékének vagy egyéb szerződéses feltétel kedvezőtlen módosítására a jelen ÁSZF 6.2. pontjában meghatározott feltételek, illetve körülmények esetén jogosult. A Hitelező az Adóst a díjak és költségek mértékének kedvezőtlen módosítását a módosítás hatályba lépését 15 nappal megelőzően hirdetményben közzéteszi a módosítás szövegének az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben történő kifüggesztése útján és honlapján (www.ciblizing.hu) megjelenítésével. . A Hitelező az Adós számára kedvezőtlen változást nem jelentő módosításokról a Hitelező az Adóst legkésőbb a hatálybalépés napját megelőző banki napon értesíti a módosításnak az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben történő kifüggesztése és honlapja (www.ciblizing.hu) útján.

17.

Irányadó jog, jogviták A jelen Általános Szerződési Feltételekben, a Kölcsönszerződésben, a Biztosítéki Szerződés(ek)ben és azok mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a Hitelező Üzletszabályzata és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A Kölcsönszerződésből, Általános Szerződési Feltételekből, a Biztosítéki Szerződés(ek)ből és azok mellékleteiből eredő jogvitáik rendezésére a bírósági peres eljárás helyett az Adós, az Adóstárs, a Biztosítéki Szerződés(ek) felei alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választott Bíróság kizárólagos illetékességének, amely bíróság saját eljárási szabályai alapján jár el. Az eljárás nyelve a magyar, a tárgyalás helye Budapest.

18.

FOGYASZTÓNAK MINŐSÜLŐ ADÓS ESETÉN ALKALMAZANDÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

19.

A Kölcsönszerződés biztosítékai Fogyasztónak minősülő Adós esetén a Hitelező a következő elsődleges és másodlagos biztosítékokat határozza meg. A másodlagos biztosítékok szolgáltatására az Adós (vagy érdekében harmadik személy) abban az esetben köteles, ha a Hitelező az Adós fizetési kötelezettségének biztosítására az elvégzett ügyfélminősítés, illetve Ingóság értékelésének eredményét önmagában nem tartja elegendőnek vagy az Ingóság jellege indokolja. A másodlagos biztosítékok közül az Adós a Hitelező egyetértésével határozhatja meg azt vagy azokat, amelyeket nyújtani tudja. A Hitelező a Kölcsönszerződés időtartama alatt jogosult folyamatosan felülvizsgálni a rendelkezésre álló biztosítékokat, és jogosult más vagy további biztosítéknyújtás adására felhívni az Adóst. BIZTOSÍTÉK JELLEGE

BIZTOSÍTÉK MEGNEVEZÉSE

ELSŐDLEGES

MÁSODLAGOS

•

Vételi jog (a kölcsönnyújtással érintett Ingóságra)

• egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjog (amennyiben az Ingóság gépjárműnek minősül) •

tartozáselismerő nyilatkozat közokiratba foglaltan

•

készfizető kezesség

•

óvadék

•

jelzálogjog (ingóság, ingatlan)

•

zálogjog jogon

•

keretbiztosítéki zálogjog (ingóság, ingatlan)

•

vagyont terhelő zálogjog

•

vételi jog (ingóság, ingatlan, értékpapír)

• követelésen alapított zálogjog • egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjog •

feltételes adásvételi szerződés

•

engedményezési szerződés

•

„Negativ pledge” klauzula

•

“Pari Passu” klauzula

•

“Cross default” klauzula

•

vagyonbiztosítás és kötelező felelősségbiztosítás

20.

Előtörlesztés Az Adós a futamidő során kérheti a Fizetési Ütemezés szerint fennálló tartozásainak teljes vagy részleges előtörlesztését. A Hitelező a Kérelem kézhezvételét követően értesítő levélben (a továbbiakban: Értesítés) tájékoztatja az Adóst a következő esedékességkor megfizetendő összegről. Ezt követően az Adós köteles egy összegben legkésőbb az Értesítésben megjelölt időpontig megfizetni az Értesítésben meghatározott törlesztőrészlet (tőke- és kamat-) összegét, valamint –költségként – az előtörlesztett tőkeösszegnek a Hirdetményében (vagy a kezelési költségek és díjak mértékére vonatkozó külön megállapodásban) meghatározott százalékát. Amennyiben az Adós a futamidő során valamennyi törlesztőrészletet legkésőbb az esedékességi időpontokban megfizette, úgy a Hitelező jogosult a költség csökkentése révén kedvezményt biztosítani az Adós számára. Amennyiben az Adós az Értesítés szerinti kötelezettségeit az esedékességi időpontig nem teljesíti, a Hitelező általi felszólítás eredménytelensége esetén a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

21.

Kölcsönszerződéstől elállás vagy rendes felmondása A Kölcsönszerződés megszűnik a fogyasztónak minősülő Adós általi elállással vagy rendes felmondással. Fogyasztónak minősülő Adós jogosult a kölcsönszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállni, ha a kölcsön folyósítására még nem került sor; a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondani a kölcsönszerződést, ha a kölcsönt már folyósították. Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fent meghatározott határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Hitelezőnek elküldi. A fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett kölcsönösszeget és a kölcsön folyósításától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Hitelezőnek visszafizetni. A fogyasztó elállása esetén a Hitelező az előző mondatban meghatározott összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. A fogyasztó elállási jogának gyakorlása azt a kölcsönhöz kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a hitelező által vagy egy harmadik fél és a hitelező előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

22.

Költségek és díjak egyoldalú módosítása A Kölcsönszerződéshez kapcsolódó díjakat és költségeket, illetve ezek mértékét a jelen ÁSZF elválaszthatatlan részét képező Hirdetmény tartalmazza. A Hitelező az Adóst a díjak és költségek mértékének kedvezőtlen módosítására a jelen ÁSZF 6.2. pontjában meghatározott feltételek, illetve körülmények esetén jogosult. A kedvezőtlen módosítást a Hitelező a módosítás hatályba lépését megelőzően legalább 60 nappal hirdetményben teszi közzé és legkésőbb a módosítás hatályba lépését legalább 60 nappal megelőzően postára adott levélben értesíti az Adóst. A kedvezőtlen módosítás esetén az Adós a módosítás hatályba lépése előtt jogosult a Kölcsönszerződés díjmentes felmondására, azzal, hogy a felmondással egyidejűleg valamennyi fizetési kötelezettsége egyösszegben esedékessé válik. A Hitelező vállalja, hogy költségeket és díjakat évente legfeljebb négy alkalommal és legfeljebb az infláció mértékével korrigálja. A korrekció felső mértéke megegyezik a Hirdetmény utolsó változtatása óta eltelt időszakban a Központi Statisztikai Hivatal és/vagy a Magyar Nemzeti Bank által havi gyakorisággal közzétett hazai fogyasztói árindexek alapján számított általános árszínvonal változás mértékével. A Hitelező vállalja, hogy – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosít egyoldalúan díjat, költséget. A Hitelező vállalja továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását – a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett – nyilvánosságra hozza.

23.

Magatartási Kódex A Hitelező a 2009. szeptember 16-án aláírt és 2010. január 1. napján hatályba lépett Magatartási Kódex rendelkezéseinek alávetette magát, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Hitelező vállalja, hogy a pénzkölcsön A nyújtása során, a pénzkölcsön nyújtása előtt és a teljes futamidő alatt, továbbá a fizetési nehézségek felmerülése esetén a transzparencia, a szabályelvűség és a szimmetria alapelveinek betartásával érvényesíti a Magatartási Kódex előírásait a természetes személy szembeni magatartásában. A Magatartási Kódex teljes szövege elérhető a Hitelező internetes honlapján (www.cib.hu/lizing_csoport/bemutatkozas/ugyfelszolgalat/magatartasi_kodex), valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben.

Alulírott Adós kijelentem, hogy az ÁSZF egy példányát átvettem, az abban foglaltakat elolvastam, megértettem és tudomásul vettem, az abban foglaltak alkalmazását elfogadom.

Kelt: ........................................., ..................................... ................................................................. Adós