CIB Befektetési Alapkezelő Zrt

Hirdetmény a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési szolgáltatási tevékenysége körébe tartozó termékkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., cg.: 01-10-044283, tevékenységi engedély száma: III/100 036-4/2002.) (a továbbiakban: Alapkezelő) a 2007. évi CXXXVIII sz. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerint működő befektetési szolgáltató a Bszt. vonatkozó rendelkezései értelmében ezúton tájékoztatja Tisztelt Ügyfeleit a portfóliókezelés és befektetési tanácsadás befektetési szolgáltatásokban szereplő ügyletben szereplő pénzügyi eszközzel kapcsolatos általános tudnivalókról, valamint a kapcsolódó kockázatokról annak érdekében, hogy az Ügyfelek egységes, magas színvonalú kiszolgálásban és érdekvédelemben részesüljenek. A Bszt. rendelkezései alapján az Alapkezelő a portfóliókezelés és befektetési tanácsadás befektetési szolgáltatások nyújtását végzi. A befektetési szolgáltatások általános bemutatása Az Alapkezelő egyéni portfóliókezelési szerződések keretében kapott általános megbízás alapján vállalkozik arra, hogy Ügyfelei részére portfóliókezelést végez az Ügyfelek egyedi igényeinek figyelembevételével. A portfóliókezelés keretében az Ügyfelek pénzeszközei, valamint pénzügyi eszközei azzal a céllal kerülnek az Alapkezelő rendelkezése alá, hogy az Alapkezelő az Ügyfelek által meghatározott feltételek mellett, egyedi módon azokat pénzügyi eszközökbe fektesse és kezelje az Ügyfelek javára azzal, hogy az Ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközökből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli. Amennyiben az Alapkezelő a portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt az Alapkezelő teljesíti. Az Alapkezelő a portfóliókezelési tevékenysége során csak az Ügyfél kifejezetten rendelkezése alapján szerezhet az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére (1) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, (2) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és (3) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást. Az Alapkezelő befektetési tanácsadás tevékenység keretében pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújt, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá az Alapkezelő által az Ügyfél részére adott, a Bszt. szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. A portfóliókezelés általános kockázata Az Alapkezelő felhívja Ügyfelei figyelmét, hogy a portfóliókezelés - annak ellenére, hogy az Alapkezelő e tevékenysége során mindenkor a legjobb tudása szerint jár el - az Ügyfél számára veszteséget is okozhat. Az Alapkezelő portfóliókezelési tevékenysége során mindenkor bizományosként jár el, értékpapír ügyleteket köt, illetve egyéb befektetéseket eszközöl a saját nevében a portfóliókezelési szerződést kötő Ügyfél javára, illetve terhére, úgy a tőzsdei, mind tőzsdén kívüli kereskedelemben. Az Alapkezelő bizományosi ügyleteinél mindenkor köteles a portfóliókezelési szerződésben foglaltak alapján eljárni. Az Alapkezelő a portfóliókezelési szerződések keretében vállalja, hogy legjobb tudása szerint mindenkor az Ügyfelek érdekében jár el, a rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközöket a lehető legkedvezőbb hozam elérése céljából fekteti be és kezeli. A portfóliókezelési szerződéssel rendelkező Ügyfél az Alapkezelő portfóliókezelési szerződéssel foglalkozó alkalmazottjának az érvényben lévő szerződéssel ellentétes utasítást nem adhat. Ilyen irányú megbízás a portfóliókezelt Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. A portfóliókezelési szerződés létrejöhet határozott, illetve határozatlan időre. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak részére végzett pénztári vagyonkezelés Az 1993. évi XCVI. tv. 38. § (1) bekezdése alapján az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak (a továbbiakban: Önkéntes Pénztár) a befektetési üzletmenetét kihelyezheti. Az Alapkezelő ezen tevékenységre külön egyedi szerződést köt minden Önkéntes Pénztárral. A szerződés megkötése és teljesítése során betartja a 281/2001. (XII.26.) Korm. rendeletben, a 268/1997.(XII.22.) Korm. rendeletben, és a 223/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben foglaltakat. Az 1993. évi XCVI. tv. alapján működő Önkéntes Pénztárakkal kötött szerződés alapján az Önkéntes Pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében. Magánnyugdíj-pénztárak részére végzett pénztári portfóliókezelés Az Alapkezelő eseti külön szerződések alapján magánnyugdíj-pénztár (a továbbiakban: Magánnyugdíjpénztár) részére az 1997. évi LXXXII. tv. 66. § (4) bekezdés b) pontja alapján a Magánnyugdíjpénztár pénztári portfóliójának kezelését vállalja. A szerződés megkötése és teljesítése során betartja a 282/2001. (XII.26.) Korm. rendeletben foglaltakat. Az 1997. évi LXXXII. tv. alapján működő Magánnyugdíj-pénztárakkal kötött szerződés alapján a Magánnyugdíjpénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében. Budapest, 2009. november 10. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. CIB Investment Fund Management Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4–14. Telefon: (06 1) 423 24 00 Fax: (06 1) 489 66 64 Nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044283 Adószám: 11969347-2-41 Tevékenységi engedély száma: PSZÁF III/100.036-4/2002.

1. Kamatozó értékpapírok A kötvény bemutatóra, vagy névre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, az előre meghatározott kamatot, vagy az általa vállalt szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezőnek) a kötvényen megjelölt módon és időben megfizeti, illetve teljesíti. A kötvénykibocsátás célja a kibocsátó tevékenységének finanszírozása, azaz forrásszerzés. A kötvény típusú értékpapírok csoportosíthatóak a kibocsátó szerint, így ismeretes állami, önkormányzati, hitelintézeti, illetve vállalati kibocsátású kötvény. A csoportosítás történhet kamatozás szerint: ´ Nem kamatozó értékpapírok: az értékpapírok hozadéka nem kamat, hanem árfolyameredmény - ilyen a diszkont kincstárjegy. ´ Kamatozó értékpapírok: Fix kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti a kötvény kamatának mértékét, a kamatfizetési időpontja(i)t. Változó kamatozású értékpapírok: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia értéket (pl. BUBOR), amihez képest a mindenkori kifizetésre kerülő kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül. EHM mutató (Egységesített értékpapír hozammutató), a fix kamatozású kötvények hátralévő futamidejére jutó éves hozam %-ban kifejezve, két tizedes jegy pontossággal. A mutató a hozamot 365 napos, éves bázison fejezi ki. Az EHM számításakor csak a tényleges hozam vehető figyelembe, az abból történő levonások nem. A mutató számítása éven belül lineáris arányosítással, éven túl exponenciális-arányosítással történik. Az EHM számításának módját a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet határozza meg. A kötvények árazásakor a hazai gyakorlatban a hozamjegyzés a jellemző, a hozamok pedig a piaci hozamszinteknek megfelelően árazódnak. A kötvények hozama és árfolyama egymást kölcsönösen meghatározzák, inverz kapcsolat áll fenn közöttük. A kötvények piaci ára a futamidő során naponta változik, mégpedig ellentétes irányban, mint amerre a piaci hozamszint. A hozam mutató számításának módját az ÁKK Zrt. alábbi állásfoglalása tartalmazza: http://akkadmin.ivyportal.com//kepek/upload/2007/%c3%81ll%c3%a1sfoglal%c3%a1s.pdf A hazai 1.1. Hazai állampapírok állampapírokról A Magyar Állam a költségvetési hiány finanszírozására, illetve a lejáró adósság általában megújítására rendszeresen állampapírokat bocsát ki, amelyeket a gazdasági szereplők – beleértve a lakosságot is – megvásárolhatnak. Az állampapír tehát az államháztartás adósságának megtestesítője. Az állampapírok kibocsátását, a fennálló adósság kezelését és a forgalmazási rendszer működtetését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) végzi. A hazai törvényi szabályozás szerint a kibocsátás időpontjában az egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírokat kincstárjegynek, az egy évnél hosszabb futamidejű állampapírokat pedig államkötvénynek nevezzük. A magyar állampapírok nyilvános forgalomba hozatala (elsődleges piaca) döntően aukció formájában történik. Bár a BÉTen is kereskednek állampapírokkal, a másodlagos piaci forgalom nagy része az OTC (tőzsdén kívüli) piacon jön létre. A piacon egyre nagyobb teret nyernek az elektronikus (Reuters, Bloomberg) kereskedési rendszerek is. A hazai gyakorlat szerint átlátható elsődleges piaccal ellentétben az állampapírok másodlagos piaca kevésbé átlátható, és ez többlet kockázatot jelent a piacon kevésbé jártas befektetők számára. Diszkont Kincstárjegy A Diszkont Kincstárjegy (DKJ) a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy a DKJ névértékét a megjelölt időben és módon megfizeti. A DKJ egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, amely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege, azaz a befektetés hozama a névérték és a vételár közötti különbség. A DKJ névértékének megfizetése a központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik. A DKJ-n alapuló követelés nem évül el. Az 1999 áprilisa óta kizárólag dematerializált formában kibocsátásra kerülő DKJ alapcímlete 10 ezer forint. Magyar Államkötvény A Magyar Államkötvény (MÁK) a kibocsátás időpontjában egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetik és rögzítik az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagyságát. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott A kamatozó értékpapírokról általában

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. CIB Investment Fund Management Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4–14. Telefon: (06 1) 423 24 00 Fax: (06 1) 489 66 64 Nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044283 Adószám: 11969347-2-41 Tevékenységi engedély száma: PSZÁF III/100.036-4/2002.

Vállalati kötvényekről általában

Speciális konstrukciók

Kamatozó papírok kockázata Inflációs kockázat

Kamatlábkockázat

Újrabefektetés kockázata

kamatfizetési periódusra ismert. A jelenleg forgalomban lévő változó kamatozású államkötvények kamata a 6 hónapos futamidejű DKJ-k aukciós átlaghozamához, vagy az infláció mértékéhez kötött. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a magyar államkötvények között vannak féléves és éves gyakorisággal kamatot fizető papírok. A 2002-től kibocsátásra kerülő államkötvények évente fizetnek kamatot. Az 1999 áprilisa óta kizárólag dematerializált formában kibocsátásra kerülő MÁK alapcímlete 10 ezer forint. A kötvénysorozatok a kibocsátást követően bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. 1.2. Hazai vállalati kötvények Vállalati kötvények a vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A vállalati kötvény tulajdonosa hitelezi a kibocsátót, aki ezért a kötvény kibocsátási tájékoztatójának megfelelően fizet kamatot és törlesztő részletet. A fedezetlen vállalati kötvények visszafizetéséért a kibocsátó teljes vagyonával felel, de felszámolás esetén a kielégítési rangsorban a fedezetlen kötvénytulajdonos a fedezett hitelekhez képest hátrébb szorul. A fedezett kötvények mögött fedezetként egy eszköz áll, így a kötvény visszafizetésére (a vállalat teljes vagyonnal történő felelésén túl) az adott eszköz értéke a garancia. A vállalati kötvények piacán több speciális konstrukcióval is találkozhatunk, amelyek között a legfontosabbak: ´ az átváltoztatható kötvények (a tulajdonos számára biztosítják azt a lehetőséget, hogy adott időpontban kötvényeiket részvényre cseréljék), ´ az opciós kötvények (tulajdonosuk vételi opciót kap a cég részvényeiből), ´ a nyitott kötvények (a kibocsátónak lehetősége van a lejárat előtt egy adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására), ´ az osztalékot fizető kötvények (a részvényekhez hasonló konstrukcióval rendelkező instrumentum, amely a fix kamat helyett bizonytalan nagyságú osztalékot fizet, és tulajdonosa nem rendelkezik szavazati joggal). 1.3. Külföldi állampapírok és vállalati kötvények Az Alapkezelő által kezelt portfóliókban alapvetően dollárban és euróban kibocsátott értékpapírok érhetők el a devizában denominált kötvények körében. Kamatozó papírok kockázata Inflációs kockázat (vásárlóerő kockázat) Adott hozamszint mellett a magas infláció csökkenti az értékpapírok reálhozamát, ami különösen fontos lehet az előre rögzített nominális hozamú állampapírok esetében. A reálhozam az infláció felett elért többlethozam, ami a befektetéssel realizált pénzáramlás vásárlóerejének változását mutatja. A vásárlóerő kockázat inflációhoz kötött kamatozású kötvények vásárlásával küszöbölhető ki. Kamatlábkockázat A befektetés nominálisan nem rögzített hozamának ingadozásából fakad. A kamatlábkockázat két értelemben használható: ´ A változó kamatozású kötvények esetében az értékpapír saját kamatlábának a kockázata, ami a nominálisan nem rögzített (változó) kamatlábak ingadozásából fakad. ´ A piaci kamatláb változás kockázatának (piaci kockázat) a másodlagos forgalomban van jelentősége. A piaci kamatláb, a kötvények árazásánál alkalmazott diszkontfaktor (az értékpapír árfolyama = a befektetéssel realizált cash flow-k jelenértéke). A diszkontfaktor növekedése csökkenti az árfolyamot és fordítva, ezért a piaci hozam emelkedése árfolyamcsökkenést okoz. Azaz a Kibocsátó kifizetésre vonatkozó garanciája nem jelenti azt, hogy a piaci kamatlábak kedvezőtlen irányú változása nem okozza az értékpapír árfolyamának csökkenését, azaz a befektetés értékének csökkenését. Újrabefektetés kockázata Az eltérő futamidejű befektetéseknél jelentkezik, így a különböző futamidejű befektetések hozamának tényleges futamidőtől eltérő, standard időszakra való átszámításakor is ezzel a problémával találjuk magunkat szemben. Az újrabefektetés kockázata tehát a befektetési időszak vége előtt megkapott pénzek visszaforgatásának, újrabefektetésének kockázata. (pl. ha valaki most 1 éves lejáratú állampapírt vásárol, és azt megtartja a lejáratig, az állampapír lejáratakor elképzelhető, hogy csak alacsonyabb hozamszint mellett fektetheti be tőkéjét). Az újrabefektetés kockázatának különös jelentősége van a nyitott kötvények esetében, amikor a kibocsátónak opciós joga van a lejárat előtt adott árfolyamon és adott feltételek mellett a kötvény visszavásárlására. Az esetek többségében a változatlan feltételek melletti újrabefektetés lehetőségét feltételezzük, ami gyakorlatilag e kockázat figyelmen kívül hagyását


Fizetésképtelenség kockázata

A gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezők

Likviditási kockázat Devizaárfolyam kockázat

Devizában denominált kötvények esetében jelentkező speciális kockázatok

jelenti. Fizetésképtelenség A főbb hitelminősítők által adott osztályzatok kockázata Fitch Moody's S&P Jelentés A fizetési kötelezettséget Magas hitelminősítés - Befektetési kategória vállaló kibocsátó esetleges Kíváló pénzügyi helyzet AAA Aaa AAA fizetésképtelenségéből adódik. AA+ Aa1 AA+ Nagyon erős pénzügyi helyzet A hitelviszonyt megtestesítő AA Aa2 AA Aa3 AAértékpapíroknál hitelezési AAA1 A+ kockázatnak is szokták A+ Erős pénzügyi helyzet (felső-közép kategória) A2 A nevezni. A kibocsátó A AA3 Afizetésképtelensége három BBB+ Baa1 BBB+ Megfelelő pénzügyi helyzet (alsó-kategória) állapotban lehet: BBB Baa2 BBB Baa3 BBB´ likviditási zavar, átmeneti BBBpénzügyi nehézségek, Alacsony hitelminősítés - Spekulatív kategória Ba1 BB+ ´ csődhelyzet, a fizetési BB+ Spekulatív pénzügyi helyzet BB Ba2 BB kötelezettségek BBBa3 BBbefagyasztása a későbbi B+ B1 B+ pénzügyi rendezés B Gyenge pénzügyi helyzet B2 B reményében, BB3 B´ felszámolási eljárás, a Rendkívűl alacsony hitelminősítés - Spekulatív kategória CCC+ pénzügyi rendezés CCC+ Nagyon gyenge pénzügyi helyzet Caa CCC lehetősége megszűnt és a CCC CCCCCChitelezők a kielégítési CC Jelentős a fizetés-képtelenség esélye CC Ca sorrendben várják C C C követeléseik megtérítését. DDD Felszámolás alatt C R A részvényesek csak a DD hitelezők kifizetése után D Nincs minősítve NR maradt vagyont oszthatják fel. Gazdálkodással kapcsolatos kockázatok A fejlett országok által kibocsátott állampapírok esetében a fizetésképtelenség kockázata minimális, ezért ezt a kockázatot azon befektetők vállalják, akik spekulatív minősítésű állampapírokat, vállalati kötvényeket, részvényeket, illetve ezekhez kötött instrumentumokat vásárolnak. A vállalatok esetében a fizetésképtelenség az alábbi, gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezőkkel hozható összefüggésbe: ´ Üzleti kockázat, a vállalat tevékenységéből származó cash flow mértékének kockázata. A pénzügyi szakirodalomban az üzleti kockázat leggyakrabban használt mértékegysége a működési tőkeáttétel, ami a fix költségek arányát mutatja a költségszerkezetben. ´ Pénzügyi kockázat, a vállalat finanszírozásának, a túlzott mértékű eladósodottságnak a kockázata. A pénzügyi szakirodalomban a pénzügyi tőkeáttétel (az idegen tőke aránya a tőkeszerkezetben) jelenti a pénzügyi kockázat egyik leggyakrabban használt mértékegységét. ´ Likviditási kockázat, a vállalat pillanatnyi fizetőképességének, pénzügyi teljesítőképességének kockázata. A vállalatok pillanatnyi pénzügyi helyzetét a likviditási mutatók (likviditási ráta, gyors ráta, rövid lejáratú eszközök és források forgási sebessége) segítségével lehet mérni. Likviditási kockázat Az eszközök likviditási fokától függ. Devizaárfolyam kockázat A külföldi devizában jelentkező értékpapír-vásárlások esetében jelentkezik. A külföldi devizában kapott pénzek hazai devizára történő konverzióját a deviza árfolyama jelentősen befolyásolja. E kockázattípus fedezeti ügyletekkel szinte tökéletesen kiküszöbölhető. Hazaitól eltérő speciális kockázatok ´ Eltérő alakú hozamgörbe: a különböző devizák zéró kupon hozamgörbéi a hazaitól eltérő alakot mutathatnak, ami alapvetően más-más befektetési stratégiát igényel. ´ Devizaárfolyam kockázat: devizában denominált eszköz tartásával természetes devizakockázat keletkezik. Különböző fedezeti ügyletek kötésével ez a kockázat mérsékelhető. ´ Elszámolási kockázat: a külföldi elszámoló házak ügyletbe történő bekapcsolódásával elszámolási kockázat keletkezik. Megfelelő partnerekkel ez a kockázati típus nem releváns. ´ Likviditási kockázat: az említett devizákban denominált eszközök likviditási kockázata a


hazainál jóval alacsonyabb. Csak vállalati kötvények esetében lehet jelentősége. Az alapokról általában 2. Befektetési alapok

Nyílt végű és…

…zárt végű alapok

CIB alapok

Eurizon Easy Funds (EEF)

Idegen alapok Az alapok kockázata

A befektetési alap olyan, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetési jegyek jegyzése, majd folyamatos értékesítése során összegyűjtött tőke befektetésével alakít ki, és amely a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A befektetési tevékenységet az alapkezelő végzi, független letétkezelő közbeiktatásával, előre meghatározott befektetési politika alapján és ezért a tevékenységért alapkezelési díjat számít fel. A befektetők az alapból való részesedésként, az elhelyezett tőke ellenében befektetési jegyet kapnak, amelynek adásvétele napi árfolyamon (egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték) történik. A megszerzéskori és az értékesítéskori egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték közötti különbözet mutatja meg a befektetés hozamát. Az alapkezelő az egyes eszközelemek adásvételét az adott alap kezelési szabályzatban nyilvánosan közzétett befektetési elvek alapján végzi, így a befektetőknek lehetőségük nyílik a különböző kockázatvárható hozam-befektetési időtáv szintek közötti optimális választásra. A kisbefektetők számára a befektetési alap egy hatékony diverzifikáló eszköz, hiszen a kisbefektető rendelkezésére álló befektetendő tőke, legtöbbször, nem teszi lehetővé az akár több száz elemből álló hatékony portfoliók létrehozását. A diverzifikáció révén mód van a kockázatok megosztására, magasabb hozam elérésére, ennek árát, a befektetési jegyek forgalmazásának költsége, az alapot terhelő díjak valamint az önálló döntéshozatal korlátozása jelenti. Az alapokba történő befektetések biztonságát fokozza, hogy az alapok befektetéseit törvényben előírt korlátok szabályozzák, melynek betartását sok más egyéb szempont (prudens működés, szakszerű irányítás körülményei, vonatkozó jogszabályok érvényesülése stb.) mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzi. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) pedig egységes, közös szakmai elveket, normákat, ajánlásokat fogalmaz meg az alapkezelőkkel szemben. További biztonsági tényezőt jelent az alapok letétkezelője, amely a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését, az alap értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek adásvételével, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők működésének sajátos ellenőrzését végzi. A befektetési alapoknak a hazai gyakorlatban is számos fajtája alakult ki, ezek a teljesség igénye nélkül a következők: nyíltvégű, zártvégű; nyilvános, zártkörű; értékpapír, ingatlan; hozamfizető, újrabefektető alapok. A nyílt végű befektetési alap olyan határozatlan időre létrehozott alap, amelynek az alapkezelője visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba folyamatosan és ezek nettó eszközértékét a letétkezelő naponta közzéteszi. A közzétett nettó eszközérték mindig a múltbeli teljesítményt jelzi, így a jövőbeli tendenciák szempontjából csak iránymutató jelleggel bír. Amennyiben az alapok portfoliójában található eszközöket reprezentáló hivatalos piaci index (referencia hozam vagy benchmark) létezik, akkor az alapok teljesítményének értékelése a kiválasztott benchmark-kal összehasonlítva is megtörténhet. A zárt végű befektetési alap, olyan meghatározott időre létrejövő alap, ahol az alapkezelő lejárat előtt vissza nem váltható befektetési jegyeket hoz forgalomba, majd tőzsdei kereskedésbe vezet be. Az Alapkezelő, a CIB Csoport tagjaként, a befektetési alapok széles választékát kínálja ügyfelei számára. Ennek megfelelően a befektetők széleskörű elérhetőség (országos fiókhálózat egységei, elektronikus értékesítési csatornák) mellett, várható hozam, kockázat, preferenciájuknak és a tervezett befektetési időtávnak megfelelően választhatnak portfoliójuk befektetései szerkezetének kialakításakor a számos befektetési politikát követő alap közül, úgy, mint a likviditási és pénzpiaci, rövid és hosszú kötvény, ingatlan, részvény, nyersanyag, vegyes és garantált alapok. A Tpt. szerint Európai alapoknak tekinthető luxemburgi bejegyzésű Eurizon Capital SA által kibocsátott Eurizon Easy Funds (EEF) alapcsaládhoz tartozó befektetési részalapok. Az EEF részalapok létrehozására, kezelésére, illetve a részalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozatalára nem a magyar, hanem a luxemburgi anyagi jog szabályai az irányadók, így e részalapok befektetési jegyeibe történő befektetés a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül. Nem az Alapkezelő illetve az Eurizon Capital SA által kibocsátott befektetési alapok. Az alapok kockázata Az alapokba történő befektetéssel vállalt kockázat az alap portfoliójának összetételétől függ. Ebből adódóan általánosságban elmondható, hogy az alapok hordozzák mindazon kockázatokat, amelyek a portfoliójukban szereplő egyes elemekre is jellemzőek, többek között: gazdasági, likviditási, árazási, befektetési, adózási, deviza, részvény-, kötvény-, ingatlan-, nyersanyag-, derivatív piaci és kibocsátókkal kapcsolatos stb. kockázatok. A hazai alapok jellemzően likviditási vagy pénzpiaci- (elsősorban 1 évnél rövidebb lejáratú diszkont


A tőzsdei részvényekről általában

kincstárjegyekből, bankbetétekből álló portfolió), rövid kötvény- (elsősorban 3 évnél rövidebb futamidejű állampapírokból és vállalati kötvényekből álló portfolió), hosszú kötvény(elsősorban 3 évnél hosszabb futamidejű állampapírokból és vállalati kötvényekből álló portfolió), ingatlan (elsősorban ingatlanokból álló portfolió), részvény- (elsősorban részvényekből álló portfolió), vegyes (a fent említett elemeket kötvény, részvény túlsúllyal vagy kiegyensúlyozottan tartalmazó portfolió), nyersanyag (elsősorban nyersanyagokra kötött származtatott ügyletekből álló portfolió), garantált (derivatív ügyletekkel hozamot termelő valamint tőke- illetve hozamvédelmet ígérő) alapok. A fentiekben felsorolt alapok kockázat és hozamtermelő képessége jellemzően azonos a portfoliót alkotó elemek kockázatával, hozamával, azaz a likviditási, pénzpiaci, garantált eszközöktől az ingatlan, rövid kötvény befektetéseket keresztül a hosszú kötvény, részvény, nyersanyag alapok felé haladva egyre magasabb kockázat – várható hozam szinteket érhetünk el. Az alapok által elért hozamok nem fixek, azok a mindenkori piaci folyamatok függvényében változnak, ezért a befektetési alapok befektetési jegyeibe történő befektetés kockázattal jár, így a befektetés tőkeértéke és a visszaváltáskor realizált árfolyamérték ingadozhat, és a CIB Hozamgarantált Betét Alap kivételével, előfordulhat, hogy a befektetők az eredetileg befektetett összegnél kevesebbet kapnak vissza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. Az alapok hozamadatai a befektetési jegyek pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk befektetőink figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az alapok által elért eredményt. Kockázatot jelenthet, ha a megbízás megadásának napján nem ismert a teljesítés árfolyama, erre abban az esetben kerül sor, ha az adott alap befektetési jegyeire adott visszaváltási megbízás nem a megbízás megadásának napján kerül elszámolásra. Nyílt végű befektetési alapok esetében a befektetőnek kifejezett figyelemmel kell lennie, hogy további kockázattal járhat, ha a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 247. § (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés időtartama jelenleg legfeljebb száznyolcvan nap lehet. A forgalmazás felfüggesztése előtt felvett és még el nem számolt megbízások elszámolására az alap kezelési szabályzatában meghatározott határidő számításakor a felfüggesztés időtartama figyelmen kívül marad, azaz a felfüggesztés időtartamával a megbízás felvétele és elszámolása közötti időtartam meghosszabbodik. A kifizetésre a tényleges teljesítés napján érvényes nettó eszközértéken kerül sor. A nyílt végű alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz ingatlanalap tekintetében legfeljebb kilencven forgalmazási nap lehet. Az értéknap meghatározására, a megbízások elszámolására, valamint az elszámolásnál figyelembe vett egy jegyre jutó nettó eszközérték megállapítására vonatkozó egyéb szabályokat, közte a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza. Az értékpapír- és nyersanyagpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válhat az alapok portfoliójában lévő eszközök értékesítése, ami kedvezőtlenebb eladási árakat eredményezhet. A CIB Ingatlan Alapok Alapja saját tőkéjét ingatlan alapok befektetési jegyeibe is befekteti, ezáltal az alapra közvetetten fennállnak az ingatlan alapokra jellemző kockázatok. Mivel az ingatlanalapok portfoliójában jellemzően nagy értékű ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékű tőkekivonásnál csak hosszú idő alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényező. A tőkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetési jegy visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetőknek, egyrészt a feltételezhetően nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentős állománynövekedése miatt. Szélsőséges esetben adott alapot akár a megszűnésének kockázata is fenyegetheti, amennyiben az alap saját tőkéje 3 hónapon keresztül átlagosan nem éri el a 20 millió forintot. 3. Tőzsdei részvények A részvény alapításkor, vagy alaptőke emeléskor kibocsátott, tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A részvényes a vállalat tulajdonosává válik. A részvény névértéke az alaptőke egy adott hányadát testesíti meg, és ez képezi a tulajdonosi részesedés és a jövedelmek felosztásának alapját. A részvényeseknek korlátozott a felelőssége, csak az értékpapírbefektetés összegéig terjedhet. A részvényesek jogai alapvetően két típusba sorolhatóak, úgymint tagsági és vagyoni jellegű jogok. A tagsági jogok azzal kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója tulajdonos is. A részvényes az éves közgyűlésen megjelenhet és tulajdoni hányadának megfelelően érvényesítheti akaratát. A vagyoni jogok esetében beszélhetünk az osztalékhoz való jogról, aminek értelmében a tulajdonos jogosult az adózott nyereségből


Részvénytípusok

Hazai részvénypiacról általában

Külföldi részvénypiacról általában

Árfolyam-befolyásoló hírek

Kockázat-hozam

Részvények kockázata

felosztott osztalékra. Az osztalékra minden tulajdonos a tulajdoni hányadának arányában jogosult. Az igazgatótanács a közgyűlés elé terjeszti a javaslatot, amely dönt az osztalék mértékéről. A vagyoni jogok közé soroljuk az elővételi jogot is. Eszerint alaptőke-emeléskor a részvényes addigi részesedése arányában jogosult újabb részvények vásárlására. Továbbá a likvidációs jog értelmében a részvénytársaság megszűnésekor a tulajdon arányában úgynevezett likvidációs hányad (a megmaradt vagyon arányos része) illeti meg a részvényest. Részvénytípusok A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír. Részvények esetében megkülönböztetünk elsőbbségi- és törzsrészvényeket. A névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát a vállalat részvénykönyvében jegyzik, és ha változás következik be a tulajdoni viszonyokban, akkor ezt a részvénykönyvben is regisztrálni kell. Közgyűlés előtt meghatározott időpontig igazolni kell, hogy az értékpapír valóban a részvénykönyvbe bejegyzett személy tulajdonában van még. Ez a szavazati jog gyakorlásának előfeltétele. 3.1. Hazai tőzsdei részvények Az Alapkezelőnek a hazai részvényekre vonatkozó vételi és eladási megbízásait a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) és az OTC piacon teljesítik. A magyar piac egyik jellegzetessége és egyben hibája is a nagyfokú koncentráció. Ez abban nyilvánul meg, hogy a kapitalizáció (tőzsdei összérték) alapján és egyben a likviditás alapján is a négy legjelentősebb társaság (MOL, Magyar Telekom, OTP, Richter) adja a piaci kapitalizáció és a forgalom több, mint 80%-át. E részvények aránya a BUX indexben 90% körül mozog, ezért bármelyikük elmozdulása jelentős hatással van az index változására. 3.2. Külföldi tőzsdei részvények A magyar piac hiányosságait kiküszöbölendő, az Alapkezelő által kezelt portfóliók számára biztosított a lehetőség a "tökéletes piac" (olyan piacok, ahol a részvények árfolyamában tükröződik minden lehetséges információ) fogalmának sokkal inkább megfelelő külföldi tőzsdéken való megjelenésre is. Ügyfeleink számára lehetőség van, hogy a világ összes jelentősebb tőzsdéjén jegyzett értékpapírok is szerepelhessek portfóliókezelési megbízásukban. Így az ügyfelek számára lehetőség nyílik többek között az amerikai NYSE és Nasdaq, illetve a német Xetra piacokon jegyzett részvények hozamának elérésére. A külföldi piacokon történő megjelenéssel a befektetők élvezhetik a magas likviditás előnyeit, reális lehetőségük nyílik (a szektorok között és szektoron belül) diverzifikációra és reagálhatnak a magyar piacon is érezhető külföldi eseményekre. A külföldi piacokon történő kereskedés az előnyök mellett kockázatokat is rejt. Ezek a külföldi piacok földrajzi távolságából, az eltérő kereskedési időkből, illetve a devizaárfolyamok hektikus változásából adódnak. A részvények árfolyam-alakulását számos tényező befolyásolja. Hosszú távon a részvény értéke elsősorban a vállalat várható nyereség- és cash-flow termelő képességétől, illetve a gazdálkodást kísérő kockázati tényezőktől függ. Ennek megfelelően a piac élénk figyelemmel kíséri és reagál a vállalattal kapcsolatos hírekre (a cég pénzügyi eredményeit, pénzügyi stabilitását, a fizetendő osztalék mértékét, a tulajdonosi szerkezetet, a vezetők kvalitásait, stb. befolyásoló eseményekre). A pénzügyi szakirodalom szerint a rövidtávú árfolyammozgások véletlenszerűek, ezek a vállalattal kapcsolatos hírek mellett az éppen uralkodó piaci hangulattól is függnek. A részvény-befektetés hosszabb távon (jelentősen) magasabb hozamot biztosíthat a hasonló befektetési távra eszközölt, kockázatmentes, illetve alacsony kockázatú befektetési formákhoz képest. Az árfolyam-alakulásra, így a hozamra azonban a részvénybefektetés esetében semmiféle garancia nincsen, emiatt ez kockázatos befektetési formának minősíthető. Részvények kockázata


A fejlett piacokon az A diverzifik áció hatás a értékpapírok várható hozamát 5 gyakran statisztikai módszerekkel, az adott instrumentum 4 múltbeli hozamainak átlagából becsülik. E célra hosszú távú, 3 a gazdasági ciklusokat, háborúkat, egyéb esemé2 nyeket átölelő historikus adatsort használnak. Ebben a 1 megközelítésben a kockázat a hozamok szórásával (a 0 várható hozamtól való négyzetes eltérések átlagának 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Részvények szám a négyzetgyökével) számszerűsíthető. A befektetők magasabb kockázat mellett magasabb hozamot várnak el. Ennek megfelelően a részvénypiacon a befektető által elvárt hozam magasabb, mint az állampapír-piaci hozamszint. Ugyanakkor a részvénypiacon a hozamok szórása (a kockázat) is magasabb, mint az állampapírpiacon. A részvényekkel kapcsolatban alapvetően két kockázattípust különböztetünk meg: ´ Egyedi kockázat: A vállalat működéséből fakadó kockázat, az adott vállalattal kapcsolatos jövőbeli események bizonytalanságát fejezi ki. ´ Piaci kockázat: Az adott piacon működő összes vállalatra jellemző kockázat, amely a piac megítélésének változásaiból fakad. A részvények egyedi kockázata diverzifikációval (többféle részvény vásárlásával) csökkenthető és kellő részvényszám esetén akár meg is szüntethető. Az elméleti irodalom szerint 15-30 részvényt tartalmazó portfolió tekinthető kellően diverzifikált részvény-kosárnak, amelynek birtoklásával a befektetőknek csak a piaci (szisztematikus) kockázattal kell számolniuk. Tekintettel a magyar piacon tapasztalható sajátosságokra, a BÉT-en jegyzett részvények esetében kiemelt figyelmet érdemel az ország kockázat (az ország, illetve a térség befektetői megítélése relatív gyorsan változhat) és a likviditási kockázat (a magyar piac alacsony likviditása miatt a fundamentális tényezők nehezebben épülnek be az árfolyamba). A külföldi részvényeket vásárló magyar befektetőknek a devizaárfolyam-kockázattal is szembe kell nézniük, hiszen a devizaárfolyamok alakulása jelentősen befolyásolhatja a külföldi részvények forintban kifejezett várható hozamát. Ez a kockázati tényező fedezeti ügyletekkel kiküszöbölhető. 4. Tőzsdére be nem vezetett részvények (OTC piac) Az OTC (over the counter) piacon az úgynevezett "pulton túli", vagy "szervezetlen" piacon a befektetők földrajzilag szétszórt helyen és szabályok által nem korlátozva köthetnek ügyleteket. Az OTC piac szerepe az elmúlt években jelentősen visszaszorult. Az OTC piacon az előző fejezetekben említett kockázati tényezők között jelentős szerepe van a likviditási kockázatnak. 5. Certifikátok A certifikát olyan értékpapír, amelynek értéke egy adott mögöttes termék - például egy részvénypiaci index, nyersanyag, vagy akár egyedi részvény - árfolyamának alakulását követi meghatározott módon. A certifikát tehát lényegében egy ígérvény. A certifikát nem feltétlenül vásárolja meg a mögöttes termékeket, például egy részvényindex kosarában szereplő részvényeket, hanem különféle származtatott pozíciókat - opciókat, határidős megállapodásokat - is fel vehet, így közvetítve a befektetők felé a mögöttes termék árfolyamának alakulását. A certifikátok nem befektetési alapok, így nincs is mögöttük semmiféle vagyonkezelési szolgáltatás. Ennek az az előnye, hogy nem kell vagyonkezelési díjat fizetnünk, és a certifikát is pontosan követi a mögöttes termék alakulását. A certifikátokat jellemzően bankok bocsátják ki, hiszen náluk adottak a leginkább a feltételek a mögöttes befektetések, struktúrák kialakítására. A magyar jog ugyanakkor nem ismeri a certifikát fogalmát, így a hazánkban kapható certifikátokat is külföldi pénzintézetek bocsátották ki. Nagyon sok certifikátot bevezetnek a tőzsdére, és 2008. február 6. óta már a Budapesti Értéktőzsdén is kereskedhetünk certifikátokkal. A certifikátok egyik legnagyobb piaca a Piaci kockázat

Egyedi kockázat

Várható hozam...

A tőzsdére nem bevezetett részvényekről általában A certifikátokról általában


németországi EUWAX, amely több mint tízezer certifikátnak ad otthont. A certifikátok nem feltétlenül tőzsdei termékek, hazánkban is rengeteg certifikát érhető el, jellemzően a privát banki szolgáltatásokban. A certifikátok árfolyamát a kibocsátók úgy határozzák meg, hogy az, a lakossági befektetők számára elérhető tartományba essen. A BÉT-en forgó certifikátok árfolyama így csupán néhány ezer forint körül mozog. A kereskedési jutalékok miatt természetesen a nagyobb összegű megbízás adásával költséghatékonyabb a kereskedés. Az index certifikátok 5.1. Az index certifikátok Rengetegféle certifikát létezik, amelyek közül a legegyszerűbbek az index certifikátok, amelyek egy-egy mögöttes termék, például részvényindex, vagy nyersanyag alakulását "egy az egyben" lekövetik, tőkeáttét és minden egyéb „trükk” nélkül. Az index certifikátok nem adhatók el "shortra", így kizárólag a mögöttes termék emelkedésére számítva kereskedhet vele a befektető. Az index certifikát értéke közvetlenül az alaptermék például a DAX index - értékétől függ, ezt megszorozzák egy szorzóval (általában 0.01 vagy 0.001), hogy a certifikát egységnyi ára ne legyen túl magas, és megszorozzák az aktuális devizaárfolyammal (a DAX esetében a forint/euró árfolyammal). A képlet tehát: Alaptermék Értéke × Szorzó × Devizaárfolyam. A turbo certifikátok 5.2. A turbo certifikátok A turbo certifikátok az index certifikátoknál valamelyest bonyolultabb termékek, mivel tőkeáttételes pozíciók teljesítményét képezik le. Ez nem jelenti, hogy a befektető tőkeáttételes pozíciót venne fel, hiszen az index certifikáthoz hasonlóan egyszerűen megvásárolható a turbo certifikát, aminek az értéke azonban úgy változik, mintha tőkeáttétellel fektetett volna be a mögöttes termékbe. A turbo certifikát tükrözhet short pozíciót is, ezekkel a certifikátokkal a mögöttes termék árfolyamának eséséből profitálhat a befektető. A turbo certifikát árazási képletének alapját a mögöttes termék pillanatnyi árfolyamának és az előre megállapított kötési árfolyamnak a különbsége adja. A turbo certifikát esetében szerepel még finanszírozási kamat a képletben, ami a mögöttes származtatott termékek finanszírozási költségeit hivatott fedezni (ez a tétel viszonylag szűk határok között, de naponta változhat). A képlet tehát: (Különbség + Finanszírozási Kamat) × Szorzó × Deviza árfolyam , ahol a Különbség = Prompt árfolyam - Kötési árfolyam (short certifikátnál Kötési árfolyam - Prompt árfolyam) Ha a certifikát mögöttes terméke – például a DAX turbo long certifikát esetében a DAX értéke – eléri az előre meghatározott kötési árfolyamot, akkor a certifikát értéke éppen nullával válik egyenlővé a tőkeáttétel miatt. A certifikát kereskedése azonban már korábban, a korlát elérésekor megáll. Ha a mögöttes termék árfolyama eléri ezt a szintet, akkor a certifikát kereskedését beszüntetik, és kifizetik a certifikát maradványértékét (ha van) a befektetőknek. A korlátot úgy állapítják meg, hogy a mögöttes termék árfolyama előbb érje el, mint a kötési árfolyamot (turbo long certifikátnál tehát a korlát magasabb a kötési árfolyamnál, turbo shortnál pedig alacsonyabb). Erre azért van szükség, hogy a certifikát kibocsátója időben le tudja zárni a mögöttes pozíciókat, és a certifikát értéke ne menjen "mínuszba". Ha kiütődik egy turbo certifikát, akkor az azt jelenti, hogy a mögöttes termék árfolyama elérte a korlátot. Ekkor a kereskedés leáll, a kibocsátó pedig kifizeti a certifikát maradványértékét, ami akár nulla is lehet. Származtatott 6. Származtatott ügyletek termékekről általában A Származtatott termékek (más néven derivatívák) olyan pénzügyi termékek, amelyek áralakulása valamilyen más termék - egy mögöttes termék - áralakulásától függ. A pénzügyi piacokon a mögöttes termék, jellemzően, valamilyen deviza, részvény, részvényindex, vagy kamat lehet. A származtatott termékek határidős, opciós, vagy csere (swap) ügyletek lehetnek. A Származtatott termékek lehetnek tőzsdén jegyzettek (ezek általában szabványosított termékek, a határidős ügyletek esetében futures ügyletek) és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő termékek (ezek általában egyedi igények szerint kialakított termékek, a határidős ügyletek esetében forward ügyletek). Határidős ügyletek 6.1. Határidős ügyletek A határidős ügylet lényegében kötelezettségvállalás egy későbbi üzletkötésre. Határidős ügyletek esetében az üzletkötéskor megállapodnak az árban, a mennyiségben, de a szállítás, vagy a teljesítés későbbi időpontban történik. A határidős piacon akkor van vételi (Long vagy hosszú) pozíciónk, ha egy határidős kontraktust veszünk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak emelkednek. Ezzel szemben akkor van eladási (Short vagy rövid) pozíciónk, ha egy határidős kontraktust eladunk, így pozíciónk akkor nyereséges, ha a piacon az árak csökkennek. Piaci szereplők A határidős piac leglényegesebb funkciói a kockázatfedezés, illetve kockázatáthárítás és az árelőrejelzés. A piaci szereplők között megkülönböztethetünk: CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. CIB Investment Fund Management Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca 4–14. Telefon: (06 1) 423 24 00 Fax: (06 1) 489 66 64 Nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044283 Adószám: 11969347-2-41 Tevékenységi engedély száma: PSZÁF III/100.036-4/2002.

Nyereség / Veszteség



Opciók nyereség / veszteség Függvénye


Vételi és eladási jogok

´ Fedezeti ügyletkötőket, hedgerek: az üzletmenetükből adódó kockázatot határidős ügyletek segítségével csökkentik. (pl. A devizakockázat csökkentése érdekében a magyar exportőrök dollárt adnak el határidőre a hazai importőrök pedig dollárt vásárolnak határidőre. A dollár erősödése esetében a magyar exportőrök veszítenek a határidős pozíción és nyernek az exporton, míg a hazai importőrök pedig veszítenek az importon és nyernek a határidős ügyleten) ´ Spekulánsokat: a nagy profit reményében egyoldalú pozíciókat és ezzel együtt kockázatot vállalnak. A spekulánsok biztosítják a piac likviditását. ´ Arbitrázsőröket: állandóan figyelik a piacokat és az árazási hibákat kihasználva kockázatmentes profitot realizálnak. Az arbitrázsőrök biztosítják a piaci egyensúlyt, ahol a termékek a megfelelő módon kerülnek árazásra. ´ Exportőr, Importőr vállalatok: azon vállalatok, akik akár eseti jelleggel, akár rendszeresen bonyolítanak devizakonverzióval járó gazdálkodási tevékenységet, és az ehhez kapcsolódó árfolyam-kockázatukat kezelik. 6.2. Opciós ügylet Opciós ügylet esetén egyoldalú kötelezettségvállalásról beszélünk. Az opció vásárlója jogosultja - jogot vásárol egy adott termék, későbbi időpontban végrehajtandó eladásra, vagy vételre, egy meghatározott áron. Az időközben történt áralakulástól függően szabadon dönti el, hogy él-e a jogával, azaz kívánja-e az ügylet tényleges végrehajtását. Az opció eladója - kötelezettje - kötelezettséget vállal az adott termék későbbi időpontban történő vételére vagy eladására. Az opciók lehívhatóságát tekintve meg kell különböztetnünk amerikai és európai típusú opciót. Az amerikai típusú az opció időtartama alatt bármikor lehívható, míg az európai típusút, csak egy előre meghatározott jövőbeli időpontban, az opció lejáratakor lehet lehívni. Aszerint, hogy az opció birtokosa milyen opciós jogot vásárolt megkülönböztetünk vételi (call) és eladási (put) opciót. Az ábra a vételi és az eladási opció vásárlójának illetve eladójának jogait és kötelezettségeit mutatja be. A vételi opció vásárlója Long Call Long Put (long call pozíció), az opciós díjért (c, lásd az ábrán) jogot vásárol arra, hogy egy későbbi időpontban az adott Árfolyam terméket a kötési S S árfolyamon (S) megvásáÁrfolyam rolja. Az opciós díjat a -p -c vételi opció kiírója (short call pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal a termék Short Put Short Call értékesítésére, ha az opció vásárlója él a vételi c p Árfolyam jogával. Az opció S S vásárlója abban az Árfolyam esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára magasabb a kötési árfolyamnál (P>S). Ekkor a long call pozíció nyereséges, a short call pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára a kötési árfolyam alatt áll (P<S), a long call pozíció tulajdonosa elveszíti az opciós díjat (c), és ezt az opció kiírója nyeri meg. Az eladási opció vásárlója (long put pozíció), az opciós díjért (p) jogot vásárol arra, hogy egy későbbi időpontban az adott terméket a kötési árfolyamon (S) eladja. Az opciós díjat az eladási opció kiírója – eladója - (short put pozíció) kapja és ezért kötelezettséget vállal


Tőkeáttétel...

…és kockázat

a termék vásárlására, ha az opció vásárlója – jogosultja - él jogával. Az opció vásárlója abban az esetben hívja le az opciót, amennyiben a lejáratkor a termék ára alacsonyabb a kötési árfolyamnál (P<S). Ebben az esetben a long put pozíció nyereséges, a short put pozíció pedig veszteséges. Amennyiben lejáratkor a termék ára meghaladja a kötési árfolyamot (P>S), a long put opció vásárlója elveszíti az opciós díjat (p), és ezt az opció eladója nyeri meg. Az opciós díj mértéke a termék árfolyamától, a kötési árfolyamtól, a kamatlábtól, a lejáratig hátralévő időtől, és a termék volatilitásától (az árfolyam változékonyságától) függ. Az opció eladás kockázata, hogy a nyereség maximalizált, a veszteség azonban nincs maximalizálva. A derivatív termékek tekintetében tőkeáttétel alapján a ténylegesen rendelkezésre álló tőkénél nagyobb pozíciót lehet nyitni. Tőkeáttétel alkalmazása esetében az üzletfél által a számlavezető bank rendelkezésére bocsátott biztosíték nagysága az üzlet volumenéhez képest alacsony, ugyanakkor számlavezető bank a pozíciót rendszeresen értékeli és az értékelés eredményének függvényében a számlavezető bank jogosult pótlólagos fedezetet kérni az üzletféltől, megilleti a pozíció lezárásának a joga. Tőkeáttétel alkalmazása mellett a rendelkezésre bocsátott biztosítékra, a tényleges tőkére vetítve rövid idő alatt a nyereség/veszteség is igen magas lehet. A tőkeáttétel miatt a befektetők által derivatív ügyletekkel vállalt pozíciók, a prompt piaci kockázatnak többszörösét teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a derivatív piacon a mögöttes termék prompt piaci árfolyam-elmozdulásának többszörösével egyenértékű nyereséget, vagy veszteséget könyvelhetünk el. A derivatív piacokon a befektetőknek a legtöbbször az alábbi kockázatokkal kell szembenézniük: ´ Devizakockázat: a devizák árfolyamának változásából eredő kockázat, ´ Kamatkockázat: a kamatlábak változásából eredő kockázat, ´ Részvényárfolyam-kockázat: a derivatív termékek alapját szolgáló részvények árfolyamának megváltozásából eredő kockázat. ´ Volatilitás, az árfolyamok mozgékonyságának változásából eredő kockázat: a volatilitás az opciós termékek árazásának egyik összetevője, ezen tényező változása igen jelentős elmozdulásokat okoz az opciók árában, ´ A piac illikviditásából eredő kockázat: előfordulhat, hogy az illikvid piaci körülmények között nincs árjegyzés, valamint nem lehet vagy nagyon szélsőséges jegyzések figyelembevételével lehetséges értékelni, valamint lezárni a nyitott üzlet(eke)t. 6.3. Származtatott termékek a BÉT-en (forrás: www.bet.hu) A BÉT Származtatott piaci kereskedése önállóan, a Származtatott szekción belül zajlik. A határidős piacon egyedi részvények, index alapú termékek, kamat-kontraktusok és deviza alapú határidős termékek vásárlására van lehetőség. Az opciós piacon egyedi részvény alapú, index alapú, valamint deviza alapú opciókkal lehet kereskedni. A Származtatott piaci kereskedés szintén elektronikus távkereskedési rendszerben, az MMTS II-ben zajlik. Az azonnali piachoz hasonlóan a kereskedés ajánlati könyves, és egyensúlyi áras valamint folyamatos párosítási algoritmussal kötődnek ügyletek. A kereskedés likviditását a BÉT árjegyzői rendszer alkalmazásával biztosítja, ahol egy termékben egyszerre több market-maker is tevékenykedhet a piacon. A kereskedés a határidős piacon három szakaszból tevődik össze; a nyitó és a záró szakaszban egyensúlyi (egy)áras párosítási algoritmus működik, a szabad szakaszban folyamatos ajánlatpárosítással jönnek létre az ügyletek. Az opciós piacon - az azonnali piachoz hasonlóan - két szakaszból áll a kereskedés, mert nincsen záró szakasz, a többi szakasz ajánlatpárosítása úgy működik, ahogyan a határidős piacon. BÉT származtatott ügylet kötéséhez letét elhelyezése szükséges. Felhívjuk a figyelmet a határidős piaccal kapcsolatban a likviditási kockázatra, hiszen a BUX indexre kötött határidős kontraktusok és néhány devizakontraktus kivételével a piacra az alacsony forgalom jellemző. Ennek következtében az egyes termékek árazása jelentősen eltérhet a pénzügyi elmélet alapján számított úgynevezett fair ártól. 6.4. Tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek OTC származtatott ügyletek megkötéséhez az ügyfélnek számlavezető bank által egyedileg meghatározott biztosítékot kell nyújtania. A biztosíték fedezeti értékét a számlavezető bank a mindenkori fedezetértékelési és kockázatkezelési szabályzata alapján határozza meg. A biztosíték fedezeti értéke és az ügyfélminősítés alapján számlavezető bank az ügyfél részére ügyletkötési limitet állapít meg. A számlavezető bank az ügyfél nyitott pozíciói aktuális piaci (Mark-to-Market – MTM) értékét rendszeresen megállapítja, és ezek alapján meghatározza a szükséges fedezet HTU

Határidős és opciós termékek a BÉT-en

Kereskedés

Letét

Biztosítékok, limit

MTM érték

UTH


OTC devizapiacról általában

FX (Outright) határidős deviza ügylet

Flexi (forward) határidős deviza ügylet

mértékét. A nettósított MTM érték meghatározása minden ügylet esetén az ellenügylettel történő lezárás esetén keletkező veszteség vagy nyereség mértékének meghatározását jelenti. Határidős és opciós pozíciók esetében az MTM értéket a határidős és opciós árazásban előforduló bármelyik változó (spot árfolyam, kamatkülönbözet, volatilitás) elmozdulása jelentős mértékben befolyásolja. Az ügyfélnek a nyitott pozíciói tekintetében a szükséges fedezettség követelményének mindenkor meg kell felelnie. Amennyiben a nyitott pozíció veszteségtartalma eléri a limit (margin-elszámolású ügyletek esetében a fedezet) egy meghatározott mértékét, az ügyfélnek a pozíció további fenttartásához pótlólagos biztosítékot kell rendelkezésre bocsátania. Ennek elmaradása esetén, a számlavezető bank a pozíció(kat)t lezárja. A számlavezető bank a gondos és körültekintő eljárás ellenére sem tudja garantálni, hogy az árfolyamok és egyéb, az adott termék árazását befolyásoló változók rövid idő alatt bekövetkező jelentős mértékű, kedvezőtlen mozgása okán realizált veszteség mértéke a rendelkezésre bocsátott biztosíték, illetve a limit mértékét ne haladja meg. 6.4.1 Tőzsdén kívüli (OTC) származtatott deviza ügyletek Az OTC devizapiac egy olyan piac, ahol egy ország fizetőeszköze iránti kereslet és a kínálat találkozik. Az üzletek egy ország devizájának egy másik ország devizájához viszonyított árfolyamán köttetnek. Mivel a piac világméretű, a kereskedés gyakorlatilag az egyes időzónákon keresztül, a nap 24 órájában folyik, követve a világ országaiban található piaci szereplők nyitva tartását. A devizapiac e jellemzője miatt tehát a piaci megbízások akár éjjel-nappal is élhetnek. A piaci résztvevők száma nagyon magas, a szereplők nagy száma egyben garanciát is jelent arra, hogy egyes szereplők nem tudják az árfolyamok mozgását érdemben befolyásolni, nincsenek sem "átkötések", sem felfüggesztések, amelyek jellemzők a szabályozott piacokon. A bankközi devizapiac - összehasonlítva a szabályozott piaci deviza-instrumentumok működésével - egy likvidebb piac. Az OTC devizapiacon a lejáratok és az üzletkötési összegek - bizonyos feltételek mentén – szabadon meghatározhatóak. A devizapiaci befektetés nagy likviditású üzletág. Bármilyen is az adott deviza árfolyama, az OTC piacon mindig található olyan piaci szereplő, aki elad, vagy vásárol. Ugyanakkor a devizapiac is igen érzékeny a pénz-, és tőkepiacokat befolyásoló hatásokra, a devizapiacot az ismert kockázati tényezők, a gyors üzletmenet okán, ha lehet, még fokozottabban befolyásolják. A devizapiaci származtatott termékek esetében különösen elvárt a magas kockázatvállalási hajlandóság, fokozottan az egzotikus devizákkal való kereskedés során. FX (Outright) határidős deviza ügylet FX (Outright) határidős deviza ügyletnek nevezzük az adott összegű deviza forintra, illetve más devizára való átváltását, amikor a teljesítés (számlajóváírás ill. terhelés) nem az üzlet megkötésétől számított második banki munkanapon történik. A határidős ár meghatározása az ügyletben szereplő devizák azonnali árfolyama és a devizák lejáratra vonatkozó kamata alapján történik. Tehát a határidős árfolyam nem számlavezető bank várakozásait fejezi ki az azonnali (spot) árfolyam jövőbeli alakulására vonatkozóan, hanem egy pénzügyi számítás eredménye. Mivel a jelenlegi kamatkörnyezetben a forint kamatláb magasabb, mint a legtöbb fő deviza (EUR, USD, CHF, illetve GBP) kamatlába, ezért az EUR/HUF, USD/HUF, CHF/HUF, illetve GBP/HUF határidős árfolyamok is magasabbak, mint az aktuális piaci árfolyam. A határidős árfolyam a jelenlegi piaci árfolyam és a két deviza kamatkülönbözetének (swap) összegéből adódik: ´ határidős árfolyam = spot árfolyam + swap pontok, ´ spot árfolyam: a T+2-es értéknapra jegyzett piaci árfolyamot jelenti, ´ swap pont: spot árfolyam * futamidőre vetítetten (forintkamat-devizakamat) Az FX (Outright) határidős ügyletek lezárása lehetséges Elszámolással, illetve Szállítással. Szállításos az ügylet, amennyiben az ügyletben megkötött devizaösszeg ténylegesen konvertálásra kerül, azaz, mind a számlavezető bank, mind az Ügyfél bruttó módon teljesíti szerződéses kötelezettségét. Elszámolásos az ügylet, amennyiben az Ügyfél valamikor a futamidő alatt köt egy ellenügyletet az eredeti ügylet lezárásaként (azonos értéknappal), így a két ügylet nettó eredménye kerül elszámolásra az Ügyfél és a számlavezető bank között. Flexi (forward) határidős deviza ügylet Flexi (forward) határidős deviza ügyletnek nevezzük azt a határidős ügyletet, ahol a teljesítés értéknapja, vagyis a határidős ügylet lejárata egy adott, a szerződés megkötésekor előre definiált időintervallumon belül az ügyfél által tetszőlegesen


FX Opciós deviza ügylet

Vanília típusú opciók

Barrier típusú opciók

Bináris típusú opciók

választható. A határidős árfolyam és az aktuális spot árfolyam közötti különbségben a „sima” forward ügylethez hasonlóan a két deviza, illetve a deviza és a forint adott futamidőre vonatkozó kamatlábai közötti differencia tükröződik. Tehát a határidős árfolyamok ezen ügylet esetében sem tekinthetők a jövőre vonatkozó árfolyamok előrejelzésének, piaci véleménynek. A flexi (forward) határidős ügylet árfolyamát meghatározza: ´ az aktuális spot árfolyam, ´ a lejárati idősáv kezdetéig eltelt idő, ´ a lejárati idősáv hossza, ´ a lehívások száma (üzletkötéskor meghatározott számú lehívás lehetséges). A flexi (forward) határidős deviza ügylet megkötése mindkét fél számára kötelezettséget jelent adott deviza vagy forint, a megjelölt időintervallumon belüli napon, vagy napokon a kötési árfolyamon történő vételére, illetve eladására. Eltérő megjelölés hiányában az elszámolás napja az időintervallum utolsó napja (a Keretszerződésben rögzítet banki munkanap szabálynak megfelelően). A flexi (forward) határidős ügyletek lezárása a lejárati nap előtt is lehetséges ellenirányú határidős ügylet megkötésével. Ilyenkor az eredeti és ellen ügylet árfolyama közötti különbség kerül elszámolásra, hasonlóan a „sima” forward ügylethez. Amennyiben a megjelölt értéknapon nem áll rendelkezésre az ügylet elszámolásához szükséges deviza, vagy forint fedezet, az adott ügylet egy ellenirányú ügylettel lezárható és a nyitó, illetve záró árfolyam közötti különbség kerül elszámolásra a lejárati napon. FX opciós ügyletek Az FX Opciós deviza ügylet, összehasonlítva az FX Outright határidős ügylettel, annyiban más, hogy az FX Outright határidős ügylet esetében az Ügyfélnek a határidős áron kötelezettsége keletkezik az adott deviza vételére/eladására; míg az FX Opciós ügyletben rögzített határidős áron az Opció Vásárlójának joga, az Opció Eladójának – kötelezettjének - kötelezettsége keletkezik az adott deviza vételére/eladására (amennyiben a Vásárló lehívja az opciót). Azaz FX Opciós ügylet esetében az üzletfélnek akkor keletkezik kötelezettsége, ha az opció Eladója. Az FX Outright határidős ügylet az Ügyfél számára költségmentes, szemben az FX Opciós ügylettel, amelynek a Vásárló számára díja van, amely előre kifizetésre kerül. Az opciós díj (opciós prémium) mértéke a devizapár árfolyamától, az ügyletben szereplő devizák kamatlábaitól (tehát a határidős árfolyamtól), a kötési árfolyamtól, a lejáratig hátralévő időtől és a termék volatilitásától (az árfolyam változékonyságától, pontosabban a piacon jegyzett opcióárakból kinyert, árfolyam jövőbeli “változékonyságára ” vonatkozó piaci várakozástól az ún. implikált volatilitástól) függ. Vanília típusú opciós ügylet az opció Eladója számára kötelezettség vételi („call”) opció esetében a lejárat időpontjában egy adott pénznemben meghatározott összeg („Kötési Összeg”) eladására, eladási („put”) opció esetében a lejárat időpontjában egy adott pénznemben meghatározott összeg („Kötési Összeg”) megvásárlására, ha az opciós jogával az opció Vásárlója élni kíván egy másik pénznemben meghatározott összeg ellenében. Barrier típusú opciós ügyletek (Knock-in és a Knock-out opciós devizaügyletek) a vanília típusú opciós ügylet speciális változata. A knock-in ügylet esetében az ügyletnél előre definiálnak egy árfolyam-szintet (KI), s az adott opció csak abban az esetben aktiválódik, amennyiben a piaci árfolyam a futamidő során eléri, illetve átlépi ezt a KI szintet. Amennyiben tehát az opció lejáratáig a piaci árfolyam nem éri el ezt az árfolyam-értéket, úgy az opció értéktelen, nem lehívható. Ha viszont az árfolyam eléri a KI szintet, akkor lehívható. A knock-out ügylet esetében (KO) ezzel szemben az opció akkor értéktelenedik el (kiütődik), ha a piaci árfolyam a futamidő során bármikor eléri, illetve átlépi ezt a KO szintet. Ennek az opciónak a Vásárlója tehát csak abban az esetben élhet vételi, illetve eladási jogával, ha a piaci árfolyam lejáratig nem éri el a KO szintet. Ha viszont az árfolyam eléri a KO szintet, akkor az opció értéktelenné válik. Bináris típusú opciós ügyletben az opció Vásárlója az opciós díj megfizetésével „fogadást köt” az opció Eladójával - a kötelezettel - egy adott devizapár árfolyamalakulása tárgyában. Amennyiben a devizaárfolyamok alakulása az opció Vásárlója számára kedvező, akkor az opció lejáratakor az opció Eladója megfizeti az opció névértékét a Vásárló részére. Amennyiben az árfolyamok alakulása az opció Vásárlója számára kedvezőtlen, az opció lejáratakor kifizetés nem történik,


FX (Outright) határidős és Opciós deviza ügylet - Margin elszámolással

azaz az opció úgy jár le, hogy az opció Eladójának fizetési kötelezettsége nincs. Az opció Vásárlója tehát a prémium megfizetés ellenében a lejáratkor vagy megkapja az opció névértékét, vagy semmit nem kap. FX (Outright) határidős és Opciós deviza ügylet - margin elszámolással A margin elszámolású OTC származtatott deviza ügyletek lényege, hogy az üzletfél köthet devizapiaci eszközöket olyan névleges összegben, amely nagyobb értéket képvisel, mint a számlavezető bank rendelkezésére bocsátott. Azaz nem szükséges, hogy az üzletfél rendelkezzen a megvásárolni kívánt befektetési eszköz teljes ellenértékével, illetve az értékesíteni kívánt befektetési eszközzel, kizárólag a devizapiac árfolyamok elmozdulásainak fedezetét kell biztosítania. Margin elszámolású deviza ügyletet szállítással rendezni nem lehetséges, a nyitott pozíciót minden esetben le kell zárni, illetve a számlavezető bank által lezárásra kerül. A margin-elszámolású ügyletek mindenkori üzleti feltételei a számlavezető bank honlapján elérhetőek, www.cib.hu. Bármely devizaügylet megkötése során felmerül a veszteség kockázata. A margin elszámolású ügyleteket jellemző tőkeáttétel lehetővé teszi a gyors és rendkívüli mértékű profitszerzést, de ugyanakkor megvan a veszélye egy nem várt mértékű veszteség gyors generálásának is. Fontos, hogy az üzletfél figyelemmel kövesse a margin küszöbét és az erről szóló szabályokat, hogy tisztában legyen vele milyen típusú, mekkora nagyságú pozíciót vállalhat. A margin-elszámolású devizaügyletek Üzleti feltételei rögzítik többek között a tőkeáttétel mértékét, amelyet a számlavezető bank jogosult egyoldalúan módosítani, amely következtében az ügyfél nyitott pozícióinak fenntartásához szükséges biztosítéki igény is megnövekedhet. Meghosszabbítható FX forward devizaügylet A Meghosszabbítható FX forward devizaügylet lényege, hogy az üzletfél és a számlavezető bank FX határidős deviza-adásvételi ügyleteket (1. időszak) köt, és ugyanezen időpontban köt FX határidős deviza-adásvételi ügyletekre vonatkozó opciós ügyleteket is, azaz egyidejűleg megállapodnak (úgynevezett feltételes) FX határidős deviza-adásvételi ügyletekről is. Az FX határidős deviza-adásvételi ügyletekre vonatkozó valamennyi opció tekintetében a számlavezető bank az opció vásárlója. Minden esetben a számlavezető bank egyoldalúan jogosult eldönteni egy későbbi időpontban azt, hogy az úgynevezett feltételes FX határidős deviza-ügyletek tényleges FX határidős deviza-adásvételi ügyletté válnak-e a Meghosszabbítható FX forward devizaügylet 2. fázisában. Amennyiben az opciók lejáratakor (amely lejárat minden opció tekintetében egy azonos időpont) a számlavezető bank él opciós jogával, azzal a számlavezető bank a konstrukciót meghosszabbítja (2. időszak). Ekkor az üzletfél és a számlavezető bank között a (korábban) feltételes FX határidős deviza-adásvételi ügyletek is „életbe lépnek”, azaz tényleges FX határidős deviza-adásvétellé alakulnak, és válnak kötelezettséggé mind a számlavezető bank, mind az üzletfél számára az ügyletkötéskor rögzített feltételekkel. A Meghosszabbítható FX forward ügyletnek létezik Knock-Out eseménnyel kombinált változata. Ez a konstrukció a „normál” Meghosszabbítható FX forward devizaügylettől annyiban különbözik, hogy ebben az esetben a számlavezető bank (Feltételes FX határidős deviza-adásvételi ügyletekre vonatkozó) opciós joga megszűnik, amennyiben az 1. időszakban az ügyletkötés időpontja és az opciók lejárati időpontja között (azaz az 1. időszakban) a piaci árfolyam elér, illetve meghalad egy előre rögzített Knock-Out (KO) árfolyamszintet. Az opciók tekintetében a számlavezető bank és az Ügyfélfél által megállapított Knock-Out esemény bekövetkezte az 1. időszak FX határidős deviza-adásvételi ügyleteit nem érinti. 6.4.2 Tőzsdén kívüli (OTC) származtatott kamat ügyletek Határidős Kamatláb megállapodás A határidős kamatláb megállapodás (a továbbiakban: FRA) a kamatkörnyezet rövidtávú változásából eredő kockázatok kezelésére szolgáló pénzügyi eszköz. FRA ügylet megkötésével az ügyfél egy közeljövőben induló kamatperiódusban fizetendő kamatlábat rögzít előre, ezáltal kizárható egy váratlan kamatemelkedés által okozott költségnövekedés kockázata az adott jövőbeni kamatperiódusra. FRA ügylet segítségével egy jövőbeni időszakra előre ismertté válik egy hitel kamatterhe. Az FRA egy önálló szerződés, amelyben az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy az adott jövőbeni kamatperiódusban megfizeti a számlavezető banknak a szerződésben meghatározott fix kamatot, illetve a számlavezető bank kötelezettséget vállal arra, hogy megfizeti az ügyfél részére az adott időszakra HTU

Meghosszabbítható FX Forward ügylet

Határidős Kamatláb megállapodás (Forward Rate Agreement, FRA)

UTH


Kamatlábcsere ügylet (Interest Rate Swap, IRS)

Kamatopciók

Indexált swap ügylet

érvényes referencia-kamatlábat. Egymást követő FRA ügyletek láncolatával egyszerre több kamatperiódus is lefedezhető. Kamatlábcsere ügylet A Kamatlábcsere ügylet a kamatkörnyezet hosszabb távú változásából eredő kockázatok kezelésére szolgáló pénzügyi eszköz. Kamatlábcsere ügylettel lehetővé válik egy változó kamatozású hiteltartozás fix kamatozásúvá alakítása, és így, egy váratlan jövőbeni kamatemelkedés által okozott költségnövekedés kockázatának kizárása. A kamatlábcsere ügylettel a hitel kamatterhe hosszú távon kiszámíthatóvá, tervezhetővé válik. A hitelhez kapcsolódó, fedezeti célú kamatlábcsere ügylet egy önálló szerződés, amelyben egyrészt az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a teljes futamidő alatt, minden egyes kamatperiódusban, megfizeti a számlavezető banknak a szerződésben meghatározott fix kamatot, amely a futamidő végéig változatlan; másrészt a számlavezető bank kötelezettséget vállal arra, hogy minden egyes kamatperiódusban megfizeti az ügyfél részére az éppen aktuális referenciakamatlábat. Kamatlábcsere ügylettel lehetséges egy hosszú lejáratú, fix hozamot biztosító befektetés változó kamatozásúvá alakítása is. Kamatopciók A kamatopció egy olyan önálló szerződés, amelyben az opció Eladója egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy egy jövőbeni kamatperiódusra egy adott kamatlábat biztosít az opció Vásárlója számára, amennyiben az élni kíván ezzel a jogával. Az opció Vásárlója ezért a jogáért az ügylet megkötésekor opciós díjat fizet az opció Eladójának. Cap: kamatopció, amelynek megvásárlásával az ügyfél arra szerez jogot, hogy amennyiben egy adott kamatperiódusban a fizetendő referencia-kamatláb az opcióban rögzített szintnél magasabb szinten kerül megállapításra, akkor is csupán a kamatopcióban rögzített kamatlábat fizeti, ellenkező esetben pedig nem él opciós jogával. Ez a kamatopció az emelkedő kamatok ellen nyújt védelmet, ugyanakkor lehetőséget biztosít a tartósan alacsony kamatkörnyezet kihasználására. Alapvetően hitel jellegű pénzügyi termék kamatkockázatának fedezésére alkalmas eszköz. A kamatopció Vásárlója szerződéskötéskor opciós díjat fizet. Az opció futamideje alatt az egyes kamatperiódusokban az éppen aktuális referencia-kamatláb ismeretében kerülhet sor további elszámolásokra: amennyiben a referencia-kamatláb magasabb a kamatopcióban rögzített szintnél, az opció Vásárlója a két kamatláb különbségét megkapja az opció Eladójától. Floor: az a kamatopció, amelynek Vásárlója arra szerez jogot, hogy amennyiben egy adott kamatperiódusban a referencia-kamatláb az opcióban rögzített szintnél alacsonyabb szinten kerül megállapításra, az opció tulajdonosa akkor is legalább az opcióban rögzített kamatlábat megkapja. Amennyiben egy adott kamatperiódusban a referencia-kamatláb az opcióban rögzített szintnél magasabb szinten kerül megállapításra, akkor pedig nem él opciós jogával. Ez a kamatopció a csökkenő kamatok ellen nyújt védelmet, ugyanakkor lehetőséget biztosít a magas kamatkörnyezet kihasználására. Alapvetően betét jellegű pénzügyi termék kamatkockázatának fedezésére alkalmas eszköz. A kamatopció Vásárlója szerződéskötéskor opciós díjat fizet. Az opció futamideje alatt az egyes kamatperiódusokban az éppen aktuális referencia-kamatláb ismeretében kerülhet sor további elszámolásokra. Amennyiben a referencia-kamatláb alacsonyabb a kamatopcióban rögzített szintnél, az opció Vásárlója a két kamatláb különbségét megkapja az opció Eladójától. Collar: a cap és floor kamatopciók kombinációja. Ha az ügyfél az emelkedő kamatok ellen szeretne védelmet, és ezért vásárol egy cap-et, de szeretné csökkenteni az opciós díjból adódó költségét, megteheti, hogy ezzel párhuzamosan elad egy floor-t is. A vásárolt és eladott opció díja akár teljesen kiegyenlíthetik egymást. Az ügylet eredménye az ügyfél számára az, hogy védve van az emelkedő kamatok negatív hatásától, de a csökkenő kamatokból származó előnyöket csak korlátozottan használhatja ki. A collar vásárlója számára a cap és a floor szintek által meghatározott sávban lesz a tényleges kamatteher a futamidő alatt, függetlenül a referencia-kamatláb jövőbeni alakulásától. Az Indexált Swap ügylet egy Kamatlábcsere ügyletből és azzal egyidejűleg megkötött, az ügyfél által eladott több - elszámolásos - Knock-Out FX opciós deviza ügyletből álló származtatott ügyletet jelent. A Kamatlábcsere ügylet alapján a számlavezető bank időszakonként visszatérően, egy adott devizanemben, egy


Díjak, költségek

Adózás

Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott befektetési jegyek adózása

előre meghatározott kamatláb alapulvételével kiszámított pénzösszeg megfizetésére, míg az ügyfél időszakonként visszatérően, ugyanabban a devizanemben, egy előre meghatározott kamatláb alapulvételével kiszámított pénzösszeg megfizetésére köteles. Az FX opciós deviza ügyletek alapján a számlavezető bank számára az ügyfél több olyan knock-out opciós devizaügyletet ad el, amelyek kizárólag a lejárat időpontjában és a fizetési napban különböznek. Az ügyfél kötelezettségeket vállal az Opció Eredményének megfizetésére, amennyiben az adott opcióra vonatkozó lejárat időpontjában a fixing árfolyam vételi („call”) opciók esetében eléri, illetőleg meghaladja, eladási („put”) opció esetében nem éri el illetőleg nem lépi át az érvényesítési árfolyamot (strike). Az ügyfél fizetési kötelezettségének további feltétele, hogy az adott opció tekintetében a referencia piaci árfolyam az ügyletkötés időpontja és az adott FX opciós deviza ügylet lejárati időpontja között nem éri el illetőleg nem lépi át a knock-out árfolyamot, mint az opciós jogot megszűntető árfolyamként meghatározott árfolyamszintet. Azaz a konstrukció knock-out jellege azt jelenti, hogy valamennyi még élő/hatályos opció megszűnik, és nem jelent további feltételes kötelezettséget az ügyfél számára, amennyiben a referencia piaci árfolyam eléri, illetőleg átlépi a knock-out árfolyamot. Ezen utóbbi eseményből fakadó kötelezettség megszűnése azonban semmi esetben sem érinti a számlavezető bank és az ügyfél kamatlábcsere ügyletre vonatkozó meghatározott fizetési kötelezettségét. Az ügyfél a meglévő konstrukcióját (pozícióját) egy ellenirányú, azonos tartalmú indexált swap ügylettel zárhatja le. 7. Díjak, költségek Az Alapkezelő befektetési szolgáltatásainak díja, költsége az ügyfelekkel kötött mindenkor aktuális egyedi szerződések illetve az Üzletszabályzatban rögzítettek szerint kerül megállapításra és levonásra. 8. Főbb adózási szabályok Az alábbiakban a leggyakrabban forgalmazott pénzügyi eszközök személyi jövedelem adózásával kapcsolatos főbb szabályokat foglaljuk össze. Az Alapkezelő adót nem von le. Társasági adóalanyok illetve külföldi nem magánszemély ügyfelek esetében a hatályos magyar szabályozás alapján az általuk a pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan elért nyereség, veszteség az adott ügyfél számviteli eredményének részét képezi és a rá vonatkozó jövedelemadózás szabályai szerint adózik. Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott befektetési jegyek adózása Hozam: Nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott befektetési jegyből származó kamat, hozam az Szja. törvény szerinti kamatadózás szabályai alá tartozik. Így a befektetési jegyen realizált hozam után - annak jóváírása/tőkésítése napján - 20%-os mértékű kamatadó (Szja.) fizetési kötelezettség keletkezik. Az adót a számlavezető bank, mint befektetési szolgáltató és mint kifizető állapítja meg, vonja le, és havonta egy összegben (nem személyenként részletezve) vallja be és fizeti meg az adóhatóság felé. A magánszemélynek a számlavezető bankon, mint befektetési szolgáltatón keresztül befektetési jegyen realizált hozamból származó jövedelmét nem kell az éves személyi jövedelemadó bevallásában szerepeltetnie, és nincs ezzel kapcsolatosan egyéb adókötelezettsége sem. Beváltás, átruházás, visszaváltás: Amennyiben befektetési jegy beváltására, átruházására vagy visszaváltására kerül sor, akkor az ügylet során keletkező nyereség az Szja. törvény szerinti kamatjövedelemnek minősül, amely után így 20%-os mértékű kamatadót kell megfizetni. Az adó megállapítását, levonását, bevallását és megfizetését a befektetési szolgáltatóként eljáró számlavezető bank (mint kifizető) teljesíti. A magánszemélynek ebben az esetben sincs bevallási, adófizetés kötelezettsége. Beváltásra, átruházásra illetve visszaváltásra irányuló ügylet esetében a jövedelmet az Szja. törvény árfolyamnyereségre irányadó szabályai szerint kell számítani. Vagyis az adóköteles jövedelmet az értékpapír beváltása/átruházása/visszaváltása ellenében megszerzett bevételnek az a része képezi, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított (bekerülési) érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A számlavezető bank, mint befektetési szolgáltató a jövedelem számításánál csak az ügyfél által igazolt bekerülési értéket, illetve járulékos költségeket veheti figyelembe, azok megfelelő igazolása hiányában a számlavezető banknak a beváltás/átruházás,/visszaváltás során megszerzett teljes bevételt jövedelemnek kell tekintenie, és abból kell levonnia a 20%-os kamatadót. Abban az esetben, ha befektetési jegy átruházására tőzsdén (ide értve a hazai, EGT-állambeli és az OECD tagállami tőzsdéket is) kerül sor, az ennek során keletkező árfolyamnyereségre nem a kamatadó, hanem a tőzsdei árfolyam-nyereségadó szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az adómérték szintén 20%, azonban az adó megállapítása, bevallása és megfizetése - a befektetési szolgáltatótól


Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott kötvények adózása

Más EU tagállamban állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélyekre vonatkozó eltérő szabály

Tőzsdei részvény tőzsdei átruházás

OTC ügyletek

kapott igazolások alapján - a magánszemély ügyfél feladata. Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott kötvények adózása Kamat: Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott kötvényből származó kamat a befektetési jegynél leírtakkal egyezően kamatjövedelemnek minősül, amely után 20%-os mértékű kamatadót kell megfizetni. Amennyiben a kötvény kamatszelvénnyel rendelkezik, akkor a kötvény vételárában lévő felhalmozott kamat csökkenti a vételt követő első kamatkifizetés során a magánszemély jövedelmét. Amennyiben a vételárban lévő felhalmozott kamat, mint jövedelmet csökkentő tétel egy kamatfizetés során figyelembevételre kerül, akkor a kötvény átruházása, beváltása, visszaváltása során a kötvény bekerülési értékeként már csak a kötvény vételárának felhalmozott kamattal csökkentett értéke vehető figyelembe. Az adó megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése kötvényből származó kamat esetében is a számlavezető bank feladata, a magánszemély ügyfélnek ezzel kapcsolatos bevallási, befizetési kötelezettsége nincs. Beváltás, átruházás, visszaváltás: Kötvény beváltása, átruházása, visszaváltása esetében adóköteles kamatjövedelem keletkezik, amely a megszerzett bevételnek a kötvény bekerülési értékével és a kapcsolódó járulékos költségek összegével csökkentett összege. Az így kalkulált jövedelem után 20%-os mértékű kamatadót kell fizetni, amelyet a számlavezető bank állapít meg, von le, vall be és fizet meg az adóhatóság felé. Hasonlóan a kamathoz, amennyiben a beváltás, átruházás, visszaváltás során befektetési szolgáltató jár el, akkor a magánszemélyt nem terheli bevallási, adófizetési kötelezettség. Hasonlóan a befektetési jegyeknél leírtakhoz, kötvény beváltása, átruházása és visszaváltása esetében is a magánszemély ügyfél felelőssége, hogy a bekerülési értéket és a járulékos költségeket megfelelően igazolja. Amennyiben erre nem kerül sor akkor a teljes bevétel adóköteles jövedelmet képez, és így a számlavezető bank a teljes bevétel után vonja le a 20%-os mértékű adót. Más EU tagállamban állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélyekre vonatkozó eltérő szabály Amennyiben a magánszemély az Európai Unió más tagállamában rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel és ezt megfelelő dokumentumokkal igazolja, akkor a számlavezető bank a kamatjövedelemből (lásd: Nyilvánosan forgalomba hozott, forgalmazott befektetési jegyek, kötvények adózása) kamatadót nem von le, ugyanakkor a magánszemély által szerzett kamatjövedelemről adatszolgáltatást teljesít a magyar adóhatóság (APEH) felé, aki az adatot továbbítja az állandó lakóhely, illetve szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam adóhatóságának. Tőzsdei részvény - tőzsdei átruházás Abban az esetben, ha egy részvény a hazai tőzsdén vagy bármely EGT, illetve OECD tagállam tőzsdéjén kerül értékesítésre, akkor a tőzsdei ügylet nyeresége adóköteles jövedelmet képez, amely után 20%-os mértékű tőzsdei árfolyam-nyereségadót kell fizetni. Az adóköteles jövedelem ilyen esetben az adott évi összes ügyleti nyereség összes üzleti veszteséggel csökkentett összege. Veszteséget a hatályos szabályozás szerint két évre lehet elhatárolni, vagyis az adott évben a megelőző két évig visszamenően felhalmozott veszteség állítható szembe az adóévi nyereséggel. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése tőzsdei árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében a magánszemély ügyfél kötelezettsége, amelyet a magánszemély a befektetési szolgáltatótól kapott, a tőzsdei ügyletekről szóló igazolás (bizonylat) alapján teljesíti. A számlavezető bank tehát nem von le adóelőleget a tőzsdei ügylet bevételéből. OTC ügyletek Részvények tőzsdén kívüli, illetve nem EGT vagy OECD tagállamban működő tőzsdén történő átruházásakor (OTC ügyletek) keletkező árfolyamnyereség adóköteles jövedelemnek számít, amely után 25%-os mértékű árfolyam-nyereségadót kell fizetni. Az adóköteles jövedelmet úgy kell számítani, hogy az átruházáskor szerzett bevételből le kell vonni az értékpapír megszerzésre fordított (bekerülési) értékét valamint a megszerzéshez kapcsolódó járulékos költségeket. A bekerülési érték és a járulékos költség igazolása minden esetben a magánszemély ügyfél kötelezettsége, megfelelő igazolás hiányában azokat nulla forint összegben kell figyelembe venni, és így az eladáskor szerzett teljes bevétel adóköteles jövedelemnek számít. Az OTC ügyletek során keletkezett árfolyamnyereség utáni adót a közreműködő befektetési szolgáltató (mint kifizető) állapítja meg és vonja le, tehát a magánszemély a jövedelemadóval csökkentett összegét kapja meg. A számlavezető bank a megállapított, levont és adóhatóság felé megfizetett személyi jövedelemadóról igazolást ad a magánszemélynek. A magánszemély a befektetési szolgáltatótól kapott igazolás alapján az éves személyi jövedelemadó bevallásában maga vallja be az átruházásból eredő adóköteles jövedelmét. Fontos, hogy az OTC ügyletekben keletkezett árfolyamnyereségből származó jövedelem számításánál az egyik ügylet árfolyamvesztesége nem állítható szembe a másik


Adóazonosító jel

Adóegyezmények

Adózással kapcsolatosan adott tájékoztatás

ügylet árfolyamnyereségével. Vagyis ügyletenként kell a jövedelmet megállapítani. Az OTC ügyletekben keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után a fenti 25%-os Szja terhen túl 14% egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség is keletkezhet, amelyet szintén a jövedelmet juttató befektetési szolgáltatónak kell megállapítania és levonnia. Az EHO megfizetésének felső határa 450 ezer forint. Az adóazonosító jellel kapcsolatos tudnivalók Magánszemélyek részére adóköteles jövedelem kifizetését a számlavezető bank, mint kifizető kizárólag abban az esetben teljesíti, ha a magánszemély a számlavezető bankkal közli a magyar adóhatóság (APEH) által kiadott adóazonosító jelét. Az adóazonosító jelet a külföldi magánszemélyeknek is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Azon jövedelmet, amely az Szja. törvény alapján kamatjövedelemnek minősül a számlavezető bank abban az esetben is kifizeti, amennyiben a magánszemély adóazonosító jelét nem bocsátotta rendelkezésre. Abban az esetben, ha a magánszemély az adóazonosító jelét nem közli a számlavezető bankkal, akkor a számlavezető bank az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 24. § (5) bekezdése alapján az adóköteles jövedelem kifizetését - az adóazonosító jel közléséig - megtagadja. Amennyiben a jövedelem kifizetés eladási ügylet teljesítéséhez kapcsolódik, akkor a számlavezető bank az adóazonosító jel rendelkezésére bocsátásig a megbízást nem fogadja be. Adóegyezmények alkalmazása Amennyiben egy magánszemély ügyfél valamely adóegyezmény kedvezményeit szeretné igénybe venni, ehhez be kell nyújtania a számlavezető bank részére adóilletősége szerinti állama adóhatósága (illetékes hatósága) által kiállított adóügyi illetőség igazolása hivatalos magyar nyelvű fordításának egy másolati példányát, valamint ha a haszonhúzói jogállást a kedvezmény igénybevételéhez előírja az egyezmény, akkor magyarnyelvű haszonhúzói nyilatkozatát. A számlavezető bank ezen dokumentumok benyújtását követő kifizetések esetében alkalmazza a vonatkozó adóegyezményt. Az illetőségigazolás, illetve a haszonhúzói nyilatkozat minden naptári év december 31-ig alkalmazható. A következő naptári évben esedékes kifizetések tekintetében az illetőséget, illetve a haszonhúzói jogállást ismételten igazolni kell. Amennyiben az ügyfél a kifizetésig nem bocsátja rendelkezésre az illetőség igazolást (és szükség esetén a haszonhúzói nyilatkozatot), akkor a számlavezető bank az adott magánszemélyre a belföldi magánszemélyekre vonatkozó adózási szabályokat fogja alkalmazni. Ilyen esetben az egyezményt meghaladó mértékben levont adót a magánszemély kizárólag a magyar adóhatóságtól igényelheti vissza illetőségigazolása bemutatásával. Az adózással kapcsolatosan adott tájékoztatásra vonatkozó szabályok A befektetési szolgáltatási termékek adózásával kapcsolatosan fenti pontokban leírtak kizárólag tájékoztatási célt szolgálnak, azok nem minősülnek sem adótanácsadásnak, sem a jogszabályok hivatalos értelmezésének. A tájékoztatás nem teljes körű, az Alapkezelő nem vállal semmilyen felelősséget a jogszabályi rendelkezések eltérő értelmezéséből származó esetleges hátrányos következményekért. Jelen tájékoztató a közzétételének napján hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapul, így a vonatkozó jogszabályok esetleges jövőbeni változásából adódó fentiektől eltérő jogkövetkezményekért az Alapkezelő nem vállal felelősséget. A személyi jövedelemadózás magánszemélyekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseinek megfelelő értelmezése és alkalmazása minden esetben a magánszemély ügyfél felelőssége. A magánszemélyek tényleges adókötelezettségeit, tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyleteinek adókövetkezményeit mindenkor az adott egyedi körülmények befolyásolják, így az adókövetkezmények pontos felmérése minden esetben csak egyedi vizsgálat alapján lehetséges.


CIB Befektetési Alapkezelő Zrt

Recommend Documents