C E G L É D I KÖZKINCS KEREKASZTAL KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA

CEGLÉDI KÖZKINCS KEREKASZTAL KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA

2010.

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezető........................................................................................1. Jogszabályi háttér ........................................................................4. Kapcsolódási pontok ...................................................................5. II. Helyzetelemzések ........................................................................6. Cegléd..........................................................................................6. Ceglédbercel ...............................................................................13. Csemő..........................................................................................25. Dánszentmiklós ..........................................................................31. Nyársapát ....................................................................................35. Jászkarajenő ...............................................................................41. Kocsér .........................................................................................43. Mikebuda .....................................................................................45. Tápiószőlős..................................................................................46. Törtel ............................................................................................52. Újszilvás .......................................................................................61. III. Koncepció ...................................................................................65. SWOT analízis.............................................................................65. Célpiramis, jövőkép....................................................................66. Kibontakozás irányai..................................................................67.

Mellékletek -

Bibliográfia – Kutatások - Tanulmányok

-

Ceglédi kistérség térképe

-

Cegléd város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának részlete

-

A közművelődés helyzetének alakulása a 2005/2008. OKM statisztika tükrében.

- -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája I. BEVEZETŐ

A Magyar Kulturális Stratégiában a kultúra fogalma a következő: „ – A kultúra teremti meg az egyének, a közösségek, a régiók és a nemzet önbecsülésének kereteit, formáit, színtereit és tartalmát; - A kulturális élmények alkotják az egyének, a közösségek és a megújuló Magyarország önértelmezésének, összetartozásának, tapasztalatai feldolgozásának egyik legfontosabb közegét; - A kultúra öröm és élvezet, zaklatottság és megnyugvás. Az egymással megosztott élményekben és a belőlük merítő alkotókedvben és tudásban él, a biztos rutinban éppúgy, mint a merész újításban.”

A

közművelődés

országos

szakfelügyeletének

értékelő

jelentése

valamint

a

művelődésszociológiai kutatások szerint a különféle kulturális intézmények közül a művelődési házak vonzzák a legnagyobb közönséget, a legheterogénebb látogatói kört tudhatják magukénak. A lakosság legnagyobb része számára a kultúrához való hozzáférés, a társas, öntevékeny művelődés lehetőségét, sok esetben az egyetlen közösségi együttlétre alkalmas teret jelentik az adott településen.

A „Közkincs-program” – beavatkozás a kulturális vidékfejlesztés komplex megvalósítására, a helyi , kistérség, megyei és regionális közművelődési feladatellátás területein. A program célja a területfejlesztés szolgálata a kultúra eszközeivel olyan fejlesztések elindítása, amelyek segítik az adott térség kulturális hagyományainak, szellemi és természeti kincseinek, épített örökségeinek feltárását, gondozását, hazai, nemzetközi meg- és elismertetését A következő kistérségi kulturális stratégiában a jelenlegi helyzetkép bemutatásán túl a változási irányokat vázoljuk fel, a települések helyi sajátosságai, igényei figyelembe vételével, s azokra a gyengeségekre és erősségekre koncentráltunk, melyek tudatában kialakítható az egyedi cselekvési terv.

A stratégia előkészítő fázisában az alábbi témavázlat alapján haladtunk:  jövőkép, küldetés megfogalmazás  belső adottságok és külső körülmények elemzése  problémák ok-okozati összefüggéseinek feltárása  program és projekt szintű célok megfogalmazása  az értékelés módszereinek kidolgozása

-2-

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája A Ceglédi Kistérség Közkincs-Kerekasztal 2008-ban az alábbi kistelepülések részvételével alakult: Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás. A közművelődési feladatellátást felvállaló

intézmény Cegléden a Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 78. § (1) bekezdése kötelező feladatként jelöli meg a helyi önkormányzatoknak,

hogy

biztosítsanak

a

közművelődési

feladatok

ellátásához

közművelődési intézményt vagy közösségi színteret, az (5) bekezdés c. pontja értelmében pedig biztosítsák a közösségi színtér tárgyi feltételeit. A Ceglédi Kistérség valamennyi településén van a helyi önkormányzat által fenntartott, közművelődési célt szolgáló épület .A közművelődési intézmények szakember ellátottsága jónak mondható, mind a tíz településen egy épületben található a művelődési ház, könyvtár és az általában helytörténeti gyűjteménynek vagy helyi alkotóknak bemutatkozási lehetőséget adó kiállítóhely. Egy-egy

település

lehetőségét,

lakosságmegtartó

erejét

növeli,

ha

a

kulturális

szolgáltatásokat helyben vagy a lakóhelyéhez minél közelebb, könnyen elérhető módon, jó minőségben találja meg.

Cél: A kistérségben a közművelődési feladatellátás megújítása, a helyi közművelődés fejlesztése a kistérségi és regionális célok figyelembe vételével, a kulturális élet szereplőinek együttműködésével, egymással partneri viszonyt kialakítva, növelve a településeken élők életminőségét. Célunk, hogy találkozzanak a helyi igények a kistérségi és régiós elképzelésekkel, ezért tervezzük döntéshozók bevonását ezekről a szintekről is. Célcsoport: A kistérségben élő lakosok, különös tekintettel a fiatalokra és a hátrányos helyzetűekre.

Fontosnak tartjuk, hogy a világosan megfogalmazott jövőkép belső erőt adjon, motiválja az intézményeket a célok elérésére.

A közös értékrend és célok kialakításával segítsen a

szervezeti problémák megoldásában, biztos alapot szolgáltasson a döntéshozatalhoz. A tervezési folyamatban való részvétel fejlessze, elkötelezettebbé tegye a közösséget. A települések vonzóvá tétele a felnövekvő generációk számára, a szűkebb pátria megtartó erejének növelése nem lehetséges a közösségi értékek ápolása, a hátrányos helyzetű térségek és rétegek kulturális esélyegyenlőségének javítása, a képzett emberi erőforrás fejlesztése nélkül. Ehhez azonban vonzó, korszerű közösségi terek, színvonalas programok és szolgáltatások, elkötelezett kultúraközvetítők és anyagi források kellenek.

-3-

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája A XXI. században már egyértelművé vált, hogy a gazdasági verseny és a kulturális közállapotok közvetlenül hatnak egymásra, a kultúra helyzete, fejlettsége meghatározója a gazdasági fejlődésnek. Az európai államok közössége a gazdasági világversenyben a vidékfejlesztéssel, a helyi kultúra fejlesztésével tud versenyképes maradni. „A

vidékfejlesztés

önazonosságának erőteljesebben

feladatának erősítését

megjeleníteni

kell, és

a

hogy

tekintse

közösségi

kultúra,

a

a

vidéki

tevékenységek közösségi

lakosok

regionális

elősegítését…minél

művelődés

fontosságát

a

településfejlesztési koncepcióban…történjen meg a vidéki élet képességeinek leltárba vétele, fejlesztése, nyilvánosság felé történő megjelenítése.” (Európa Tanács: Vidéki Térségek Európa Chartája)

A kistérségi koncepcionális kérdések tárgyalásánál az uniós elvek adaptálása mellett mindenek előtt az állami kulturális politika prioritás rendszeréből kell kiindulnunk. A Magyar Kulturális Stratégia első számú stratégiai irányként kezeli a kulturális vidékfejlesztést, melynek megvalósítását a régiókra és a kistérségekre építi. „A közkultúra fejlesztésének tengelyében továbbra is a közművelődés áll. Közművelődésen ma már nem szabványosított állami ellátórendszert értünk. Eszményeink rugalmasabb és plurálisabb gyakorlatot sugallnak. Az ilyen törekvésekhez is elengedhetetlen azonban az infrastruktúra megléte: ha formában, tartalomban, jogállásban és másban nem is, de minimumának megszabásában érvényesülnie kell bizonyos sztenderdeknek. Az 1. stratégiai irány célja a kultúraközvetítő intézményrendszer romlásának megállítása: vonatkozik ez épületekre, technikai felszereltségre, szakember-ellátottságra. Különös tekintettel az elmaradott térségekre, a nélkülöző településekre. Olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyeket az adott közösség elfogad, támogat, magáénak tud – a múzeumtól a teleházig, a színjátszástól a könyvkereskedelemig. A stratégia keretében számon kell kérni, el kell érni, hogy minden szervesen összefüggő gazdasági, közlekedési, lakóhelyi településrészen, kerületben, településen legyen olyan művelődési otthon típusú intézmény (faluház, teleház, civilház, Internet-kávézó, közösségi tér, művelődési ház), amely képes szolgálni a személyes, közösségi részvételt igénylő művelődést. Folytatni kell az épületek fizikai felújítására és a kor követelményeinek megfelelő technikai fejlesztésére irányuló programokat.” (Magyar Kulturális Stratégia)

-4-

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Jogszabályi háttér

Az önkormányzatok kulturális tevékenységének alapjait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény határozza meg. A törvény 8.§ (1) bekezdése a települési önkormányzatok feladatai közé sorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, a közösségi tér biztosítását, a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatását, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését. A paragrafus (2) bekezdése azonban a helyi igények és az anyagi lehetőségek függvényében saját hatáskörbe utalja a feladat ellátásának módját és mértékét. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése szerint az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. A kulturális terület részletes szabályozását a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény végzi el. E jogszabály részletesen meghatározza a kultúrához, a kulturálódáshoz való jog alapelveit, illetve az egyes szakmai területek tartalmát. A települési önkormányzatok kötelező feladatává változatlanul csak a könyvtári ellátás biztosítását, illetve közösségi színtér biztosítását teszi, módját és tartalmát helyi döntés határozhatja meg. A törvény gondoskodik arról is, hogy a helyi lakosság javaslattételi, véleményezési joggal részt vehessen a közművelődést érintő döntések előkészítésében, illetve figyelemmel kísérhesse a terület pénzügyi eszközeinek felhasználását a helyben létrehozott közművelődési tanácson keresztül. A 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról lehetővé teszi, hogy többcélú kistérségi társulások is végezzenek közművelődési, közgyűjteményi tevékenységet (2. §). Ezt a vállalást azonban anyagi hozzájárulás nem támogatja. A mozgókönyvtári ellátás finanszírozását az éves költségvetési törvényben meghatározott mozgókönyvtári normatív biztosítja, melynek 2007-től egy része helyi döntés alapján közművelődési célra is fordítható. Mozgókönyvtári normatívát azokra a településekre igényelhet a kistérség, melyek leiratkoznak a nyilvános könyvtárak listájáról. A helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. számú NKÖM rendelet szerint az önkormányzatok évente pályázhatnak saját anyagi forrásuk mértékében arányosan megállapított összegre. A rendelkezésre álló összeg a helyi önkormányzat által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel.

-5-

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája

Kapcsolódás pontok

A Magyar Kulturális Stratégia 2020-ig tartó időszak kulturális politikának négy kiemelt fejlesztési területét az alábbiakban határozta meg: -

a kultúra közösségteremtő szerepének erősítése

-

tárgyi és szellemi kulturális örökség gondozása

-

a kulturális alkotás korszerű intézményi feltételeinek kialakítása

-

az esélyegyenlőség biztosítás a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

Fentieket szem előtt tartva a Ceglédi Közkincs Kerekasztal tehát a Közösségek, az Örökség, a Kortárs kultúra és a Nyitott kultúra négy kiemelt területéhez kíván kapcsolódnak a maga sajátos eszközeivel, lehetőségeivel.

A kultúrára létfontosságú szerep hárul, mert megteremti az egyének, közösségek önbecsülésének kereteit, formáit, színtereit és tartalmát. A kulturális sokszínűség a jövőbeni újítások forrása a gazdaságban, a politikában, a tudományban, a művészetekben, a mindennapi életvitelben – olyan kincs, amit egyformán védeni kell a bejáratott intézmények és a nyereségre kalkuláló piac túlhatalmával szemben is. A kulturális versengés a kreativitás ösztönzője, többé, erősebbé, sikeressé válás útja.

-6-


II. HELYZETELEMZÉSEK CEGLÉD (Részletes helyzetelemzést lásd mellékletben található Integrált Városfejlesztési Stratégia idevonatkozó részleteiből.) Jelenlegi helyzet analízise: Az analízis az erősségek, gyengeségek összegzése mellett a feltárt lehetőségeket és veszélyeket tartalmazza. Míg az erősségek és a gyengeségek a jelenlegi belső helyzetre vonatkoznak, addig a lehetőségek és veszélyek a külső környezeti tényezőket tartalmazzák :

Általános helyzet, háttér-infrastruktúra

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

• Elhelyezkedés, a főváros és agglomeráció-jának közelsége

• Megközelíthetőség (4-es főút) problémái

• Regionális központ

• Lakosság számának csökkenése

• Budapest, Ferihegyi Repülőtér közelsége, távolsági buszjáratok, vasúti csomópont, kedvező belső közlekedési helyzet

• Gazdasági élet stagnálása, nem kellően versenyképes és modern gazdasági struktúra • Kevés nagyüzem

• Háttér-infrastruktúra, közmű-ellátottság kiépítettsége, kedvező egészségügyi ellátás • Városi jelleg – de parkosított, nyugodt, csendes miliő • Kvalifikált munkaerő a helyi idegenforgalmi képzésből, kedvező oktatásiképzési politika, szakképzési lehetőségek • Turizmust károsan nem befolyásoló gazdasági tevékenységek (mezőgazdaság, feldolgozóipar, logisztika) • Mezőgazdaság történelmi hagyományai, jellegzetes termékek • Vállalkozásbarát környezet (alacsony helyi adómértékek, ipari beruházások) • Csökkentő munkanélküliség a településen és a térségben

-7-

• Ipari szakmai hagyományok hiánya • Magas munkanélküliség, szellemi foglalkozásúk országos átlagot meghaladó aránya a munkanélküliek között, helyben foglalkoztatottak alacsony száma, képzett munkaerő elvándorlása • Szélsőséges hőmérséklet és csapadékmennyiség • Ipari Park működése


ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

• Változatos kiegészítő

• Viszonylag ismeretlen turisztikai

programelemek (speciális

célállomás, kialakulatlan imázs

Szabadidős programok

gasztronómiai elemek, természeti ritkaságok, műemléki

• Jelenlegi programkínálat

nevezetességek, látnivalók,

korlátozott, rendezvények hatóköre

horgászati-vadászati lehetőségek)

és vonzereje bővítésre szorul

• Gazdag sportkultúra

• Télen a szabadidő eltöltési lehetőségek korlátozottak

• Kiemelkedő kulturális élet (kulturális létesítmények, rendezvények,

• Meglévő adottságok turisztikai

művészek)

hasznosítása szükséges

• Kossuth emlékek és hagyományok

• Gasztronómiai termékek, kulturális és természeti vonzerők önálló

• Turisztikai infrastruktúra egyes

turisztikai termékké történő

elemeinek kiépítettsége (vendéglátó-

alakításának hiánya

kínálat, pénzügyi szolgáltatások, kiskereskedelmi ellátottság)

• Korlátozott szálláshelyek

• Széleskörű hitélet

• A célcsoportok igényeinek megfelelően differenciált, minőségi

• Kulturált városkép

szálláshelyek, hiánya

-8-


ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

• Vonzó turisztikai kínálati elem

• Jelenlegi fürdőfejlesztés miatti

(fürdő, termálvíz)

gyengeségek

• Fürdő térségben kialakított

• Korlátozott, egymással

ismertsége és kedveltsége

összhangban nem álló kapacitások (öltözők, belső terek szűkössége, kis

• Nagyszámú értékesített

vízfelület, kapcsolódás)

fürdőbelépő

Termálfürdő és Szabadidő Központ

• Építészeti kialakítás hiányosságai • Magas ásványi anyag tartalmú, gyógyvízzé minősített termálvíz OEP

• Egyes funkciók nem megfelelő

finanszírozásra megkötött szerződés

szétválasztása

• Épületek színvonalas esztétikai

• A kínálat egyetlen szegmens

kialakítása

igényeit sem elégíti ki megfelelően

• A kornak megfelelő víztechnológia

• Kedvezőtlen vendégkör-összetétel (finanszírozási nehézségek)

• Magas színvonalú orvosi készülékek

• Kedvezőtlen szolgáltatáskörösszetétel, kiegészítő

• Nagy kiterjedésű szabadterület

programlehetőségek hiánya a fürdőterületen

• Mozgáskorlátozottaknak maximálisan megfelelő kialakítás

• Szezonalitás, egyenetlen terhelés problémái (minőségi gondok, állagromlás, vendégek elégedetlensége)

• Alacsony fajlagos költés, jövedelmezőségi problémák

-9-


ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

• Város igénye, elkötelezettsége a

• Egységes arculati tervezés,

turizmus-fejlesztés terén

komplex marketingtevékenység gyenge hatékonysága

• Turizmus szervezeti hátterének átalakítása, fejlődése,

• Turizmus szervezeti háttér

megnövekedett feladat- és hatáskör

problémái (pl. alacsony költségvetés,

(Idegenforgalmi és Marketing Iroda )

nem elég hathatós együttműködés és kistérségi kapcsolatok)

Idegenforgalom és marketingterv

• Fejlesztési törekvések • Kistérségi együttműködésben rejlő • Városmarketing-tevékenység

turisztikai lehetőségek

javulása (pl. egységes arculatú

kihasználatlansága

városi kiadványcsalád, Online megjelenés fokozása)

• Turisztikai lehetőségek kihasználatlansága

• Kistérségi együttműködés fokozódása

• Turisztikai és marketing információs rendszer nem megfelelő

• Néhány speciális, arculatépítésre

kiépítettsége

alkalmas elem • Kedvezőtlen vendégkör-összetétel • Fejleszthető vendégkör (üzleti

(átutazó forgalom, a turisztika célú

utazók, testvérvárosi kapcsolatok,

utazás nem jellemző; alacsony

helyi és kistérségi lakosok, budapesti

költésű, fizetőképességű

turisztikai piac közelsége, külföldi

szegmensek érkezése)

látogatók) • Testvérvárosi kapcsolatok turisztikai célzatú kihasználásának hiányosságai

- 10 -


LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

 Megközelíthetőség javulása az országos közútfejlesztési program megvalósítása révén, • Nemzetközi repülőtér közelségének kihasználása a külföldi kapcsolatok bővítésére • A térség és a város társadalmi-gazdasági elismertségének javulása

• Elkerülő utak megépítése nem valósul meg, országos közútfejlesztési program elhúzódása • Térség gazdasági jelentőségének csökkenése, versenyképesség romlása, külső működő tőke elmaradása

• Ingatlanok felértékelődése, külső beruházók megjelenése

• Kedvezőtlen demográfiai változások folytatódása (pl. lakosság elvándorlása, elöregedés)

• Kedvező demográfiai változások • Kedvező éghajlati viszonyok

• Éghajlati viszonyok kedvezőtlen alakulása

• Turizmus trendjeinek hosszabb távon is kedvező alakulása (várt irányban, kellő intenzitással)

• Átfogó fejlesztési program hiánya miatt a fejlődés elmaradása, illetve kevésbé hatékony spontán jellege

• A borturizmus újraélesztése és pozícionálása

• Turisztikai termékek piacra vitelének nehézsége, kialakított árérték arány elfogadásának akadályokba ütközése

• Belföldi utazási szokások kedvező változása

• Város idegenforgalmi bevételei nem az elvárt mértékben növekednek, így a beruházás megtérülése elnyúlik, vagy ellehetetlenül

• Turistaforgalom kiegyenlített növekedése - Helyi, környékbeli lakosok fürdőzési szokásainak pozitív irányú változtatása - Távolabb élők, budapesti turisták, érdeklődése és érkezése

• Várt forgalomnövekedés elmaradása, OEP vendégek túlzott aránya miatt finanszírozási gondok

- Kedvező összetételű vendégkör kialakulása • Versenytársak piaci részesedésének, ismertségének, kedveltségének • Ismertség és pozitív imázs kialakulása a célcsoportokban (az attraktív termékfejlesztés, növekedése, ezáltal a fürdő lemaradása; egységes, koordinált marketingtevékenység hatására) a város relatív elmaradottsága a környező fürdővárosokhoz képest • Tartós versenyelőny elérése a versenytársakkal szemben • Partnerség nem alakul ki, az egységes fellépés nem biztosítható • Kistérségi együttműködés eredményességének javulása • Az elvárt és a tapasztalt minőség közötti nagy különbség elégedetlenséget vált ki, • Testvérvárosi együttműködés negatív szájreklámot eredményez, így eredményességének javulása negatív imázs alakul ki • Hosszabb távon az idegenforgalomhoz • Kedvezőtlen támogatási rendszerek kapcsolódó tevékenységet végző városi lakosság jövedelmi helyzetének javulása, • Bevételek elmaradása önkormányzati bevételek növekedése • Növekvő hazai és uniós támogatások

- 11 -


Kultúra Cegléd történelme során a legnagyobb, legerősebb megtartó és összefogó erőt a kultúrában, a műveltségben való hit adott. E nemes eszmékért tettek és tesznek az itt élt és élő alkotó írók, költők, művészek, nagy gondolkodók. A kialakult iskolarendszer a közművelődés intézményei ennek a magasabb rendű gondolkodásnak, érzésvilágnak a színterei. Az indíttatás, mely meghatározó az emberek személyiségének fejlődésében - nem vitatható. Így méltán büszkélkedhetünk a Ceglédről származó, Cegléden tanult tudósokkal, művészekkel.

Térségi kapcsolatok

A Dél-Pest Megyei Kistérség az ország egyik legnépesebb, legnagyobb területen elhelyezkedő, többpólusú kistérsége. A budapesti agglomeráció déli része és a két szomszédos

megyeszékhely,

Szolnok

és

Kecskemét

közötti

területet

tölti

ki.

A statisztikai kistérséget 15 település alkotja: Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás. 1996-ban megalakult a Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása, amelynek célja a térség fejlesztési stratégiáinak kidolgozása, és ezek képviselete országos, regionális, megyei szervezetekben, továbbá a térség megismertetése minél szélesebb körben. A Társulás kezdeményező szerepet vállal a térség gazdasági, infrastrukturális fejlesztésében, a tájegység értékeinek megőrzésében, a térségi identitás tudat erősítésében. Tevékenységi körébe tartozik a turizmusfejlesztés, a természet és környezetvédelem koordinálása, a kistérség Európai Uniós normáinak megfelelése stb.

A turisztikai célok megvalósítása érdekében nyitotta meg kapuját a TOURINFORM Iroda, Cegléd Város Polgármesteri Hivatalában 2000. július 7-én. A társulás megyei támogatással elkészítette a térségre vonatkozó Területfejlesztési koncepcióját és az erre épülő Gazdaságfejlesztési programját.

2000-ben készült el a térség Agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai és operatív (SAPARD) programja, majd 2002-ben a Környezetvédelmi program. A kistérségben található tanyasi települések perspektíváinak fejlesztési koncepciója, valamint a kistérségi kerékpárút tanulmányterve 2004-ben jött létre. A fenti programok meghatározzák a térség fejlődésének irányát, és alapot teremtenek a későbbi fejlesztéseknek. A térségben számos nagyszabású

- 12 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája projekt megvalósult már, mint például: a Ceglédi Ipari Park 1998-ban; a Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőközpont 2003-ban nyitotta meg kapuját, amely 2004-ben aquaparkkal, campinggel és apartmanházakkal is bővül. Léteznek a térséget érintő, de azon túlnyúló folyamatban lévő projektek is, mint például: Duna-Tisza közi hulladéklerakó megépítése (ISPA projekt, gesztor település: Cegléd), és Duna-Tisza közi kerékpárút tervezése és létrehozása (gesztor település: Abony). Dél-Pest megye 15 önkormányzata - a társadalmi, gazdasági, földrajzi, táji és kulturális azonosságok alapján - a Területfejlesztési Társulás megalakulása óta, egységesen lép fel a térséget érintő ügyekben, a térségi stratégia és fejlesztési programok megvalósításában.

- 13 -


CEGLÉDBERCEL

Ceglédbercel település a Duna és a Tisza közt, Pest megyében, Budapesttől 60 km-re délkeleti irányban található, Albertirsa és Cegléd között, a 4-es számú főközlekedési útvonal mellett, illetve a Budapest-Szolnok vasútvonalon. A honfoglaló magyarsággal együtt bejött török származású barsziloktól származik a település neve – barszill – bercel. Több mint kétszáz éven keresztül 1241-ig a tatárok bejöveteléig éltek itt. Az első okleveles említése az 1281-es évből ered. Az elmúlt években újították fel a Budapest-Szolnok vasútvonal azon szakaszát, mely mellett településünk is fekszik. Megszépültek az állomások, korszerűbbek az átjárók. A község területe 294,5 ha. Az északi terület dombvidék, melynek agyagos talaja löszön és homokon fekszik. Itt található a legjobb föld, mely mezőgazdasági művelésre alkalmas. A déli rész homokos talajával a duna-tiszai homokhátsághoz tartozik. A településen jelenleg 4400 lakos él, mintegy 1661 lakásban. A falu teljes közművel ellátott (víz, csatorna, gáz, telefon, kábeltv). Az idei évben az utolsó utcáink is szilárd burkolatot kaptak. A községet 2006 nyarától 3 km hosszan kerékpárút szeli át.

Természeti értékek

Ceglédbercel az Alföld és a Gödöllői-dombvidék határán fekszik, és e tény alapvetően befolyásolja növény- és állatvilágát. Községünkben megtalálhatók az Alföldre jellemző homokos öntéstalajú, nedves rétek, kaszálók (Gerje-mente) ugyanúgy, mint régebben Gödöllői- Ceglédberceli-dombságnak hívott vonulat utolsó, a síkságba belesimuló löszös, agyagos dombhátai. Ez utóbbira jó példa a Kálvin-hegy, régi nevén a Mons Bertzelhegy 190,2 magas kúpja Ceglédbercel réti talajain díszlenek – a teljesség igénye nélkül – a következő védett növények kisebb-nagyobb állományai: buglyos szegfű, kornis tárnics, kardlevelű madársisak, mocsári kosbor, mocsári lednek, mocsári nőszőfű, míg a száraz löszön ékesen virít a pusztai meténg, a nagy ezerjófű, és a törpemandula társulásai. Az alföldi települések viszonylatában különösen gazdag és változatos a községünk gombaállománya. Megtalálható itt az ehető kalapos gombáktól a különleges mikroszkopikus üszöggombákig szinte minden. Ceglédbercel állatvilága is figyelemreméltó. A gerinctelenek közül említést érdemel a magyar virágbogár, az országosan is ritka nagy tűzlepke. A gerincesek közül figyelmet érdemel a mocsári teknős szép állománya.

- 14 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája A gazdag madárvilágból a fokozottan védett fajok közül néhány az említés szintjén: gyurgyalag, kék vércse és a piroslábú cankó. Nagy ornitológiai értéket képviselnek a löszutak bevágódásai, ahol a töviskesekben énekesmadarak tömegesen fészkelnek. Több gatyás-és egerészölyv pár uralja a tájat. Kisebb erdőfoltok maradtak meg a nem művelt területek között. A község nevezetes fája volt egy Farkasakasztó körtvély, amely azután semmisült meg, hogy a múlt században valaki felakasztotta magát rája, s kivágták. A cseresek emlékét pedig Cserő falu neve őrizte meg. A szintén fokozottan védett vidráknak is szép állománya él Ceglédbercelen. Továbbá igazi természettudományos „csemege”, hogy találtak már „nádifarkast”, aranysakált is a falu határában, sőt túzokot is bár mindkét esetben a rátaláláskor már csak tetemek árulkodtak jelenlétükről. Sajnálatos tényként, jeleznünk kell azt is, hogy az elmúlt 20 évben 3 védett faj is eltűnni látszik Ceglédbercel flórájából (keskenylevelű gyapjúsás; mocsári nőszőfű és a tavaszi hérics).

Településünkön található természeti értékek: Gerje patak, Horgásztavak, Aranyhegyi Szőlészet Védett növények: buglyos szegfű, kornis tárnics, kardlevelű madársisak, mocsári kosbor, mocsári lednek, mocsári nőszőfű, pusztai meténg, nagy ezerjófű. Ritka és védett állatfajok: magyar virágbogár (nagy tűzlepke), gyurgyalag, szalakóta, kék vércse és piroslábú cankó.

Társadalmi környezet

Ceglédbercel

község

lakói

a

XIX.

század

közepéig

főként

földműveléssel

és

állattenyésztéssel foglalkoztak. 1846-ban megépült a Pest-Szolnok vasútvonal, mely számottevő munkalehetőséget adott az itt élő embereknek. Ettől az időtől kezdve a MÁV vált a

fő

megélhetési

forrássá

a

mezőgazdaság

és

az

állattenyésztés

mellett.

A rendszerváltoztatást követően a tsz-t felszámolták, és többen magánvállalkozásba kezdtek, így 2005-re több mint 200 gazdasági társaságban közel 500-an találtak munkát.

Jellemzően a kistelepülésekre a község másik legnagyobb munkáltatója az önkormányzat, amelynek intézményeinél (iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, szolgáltató intézmény) több mint 100 ember dolgozik. Ezen túl a legtöbben továbbra is a vasútnál állnak alkalmazásban. A rendszerváltoztatás óta eltelt időszakban, de sajnos azt megelőzően sem telepedett meg ipari, vagy jelentősebb multinacionális vállalat a településen, illetve annak közelében. Így több száz ember ingázik naponta Budapest és Ceglédbercel között.

- 15 -


A település részletes gazdasági mutatóit tükrözi az önkormányzat 2007-2010. évekre elfogadott Gazdasági Programja. A településen jelenleg 4480 állandó lakos él, s mintegy 1661 ingatlan található. A település népessége az elmúlt évtizedekben csökkenő tendenciát mutat. A lakosság fogyásának okai az alacsony születési számokban, valamint a „falu” elöregedésében keresendők. A lakosság korösszetétele is ezt támasztja alá. A 0-18 évesek aránya 1998 és 2008 között 83 fővel csökkent (852-ről 769-re), még a 60 éven felüliek aránya ugyanezen időszak alatt 31 fővel emelkedett 1044-ről 1075-re). Összességében a falu lakossága az elmúlt 10 évben 40 fővel csökkent (4520-ról 4480-ra). Ceglédbercel erősen őrzi német kisebbségi hagyományait. Ennek megfelelően a településen Német Kisebbségi Önkormányzat működik. A legutóbbi (2006-os) kisebbségi önkormányzati választások adatai szerint a község felnőtt – választójoggal rendelkező – lakosságának közel 5 %-a vallotta magát a német kisebbséghez tartozónak. A kisebbség Ceglédbercel életében az oktatás-nevelésben, a kultúrában és a hagyományok ápolásában vesz részt. A településen élő aktív korúak legnagyobb munkaadója hagyományosan a Magyar Államvasút. A második legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, mely mellett csak kis számban képesek munkát adni a helyi vállalkozások. 2009. januárban 94 fő volt a ceglédberceli regisztrált munkanélküliek száma. Ez az adat azonban nem fedi a valóságot, mivel sokan élnek alkalmi munkából, és ezek az emberek nem jelentkeznek be a munkaügyi központban. Az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők száma az elmúlt négy évre visszatekintve átlagosan 13 fő. A tartós egészségi problémával, fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak, tíz érintettből mindössze csak egy dolgozik. A lakosság egészségi állapotát tükrözi, hogy évente 10-15 fő részére kerül megállapításra rendszeres szociális járadék, illetve rokkantsági nyugdíj a csökkent munkaképességű, aktív korú személyek köréből. A községben a lakhatás magántulajdonú lakásokban valósul meg. Az önkormányzat a lehetőségeihez képest támogatja a fiatalok első lakásépítését, így növekszik az új lakások állománya. Önkormányzati tulajdonú bérlakások száma igen kevés, mindösszesen 8 darab. A falu teljes közművel ellátott (ivóvíz, szennyvízhálózat, gáz, elektromos áram, telefon). A szilárd burkolatú utak aránya a pályázati lehetőségeknek köszönhetően évről – évre nőtt, s az idei évben az összes belterületi út szilárd burkolatot kapott.

- 16 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Közkulturális intézményrendszere

A településen a Ceglédberceli Általános Művelődési Központ keretében működnek a közoktatási és közművelődési intézmények. Az intézmény nemzetiségi iskola, ahol a német nyelv

oktatása

hagyományos

nyelvoktató

formában

folyik,

valamint

alapfokú

művészetoktatási intézmény is, ahol klasszikus zenét tanítanak. A Napsugár Óvoda önkormányzati fenntartású, amelynek új épülete 2006. március 29-én került átadásra. Az óvodában is folyik a német nemzetiségi nevelés. A kulturális élet színtere a Dózsa György Művelődési Ház, melyben öntevékeny csoportok és egyesületek működnek. A művelődési ház helyet biztosít a falu életében jelentős események lebonyolításához. A községi könyvtár is a művelődési ház épületében kapott helyet. A felújított Dózsa György Művelődési Ház és Könyvtár 2007 évben került átadásra. A községben 2 háziorvosi rendelő, 1 fogorvosi rendelő és 1 gyógyszertár működik. A betegek ellátását két háziorvos, egy gyermekorvos és egy fog szakorvos biztosítja. Ceglédbercel

Község

Önkormányzata

biztosítja

a

jogszabályban

meghatározott

megélhetést biztosító ellátásokat (rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, ápolási díj),

valamint

a

meghatározott

eseti

szükségletekhez

igazodó

támogatásokat

(lakásfenntartási támogatás, temetési segély).

A szociális és a gyermekvédelmi törvényből adódó alapszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tesz az Önkormányzat. A szakosított ellátási formák közül működik a faluban az idősek otthona, amelyben az életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt kerülnek az idős emberek.

Humán közszolgáltatások

A humán közszolgáltatások körébe szokás sorolni az egészségügyi, a szociális, valamint az oktatási-közművelődési feladatokat. Ezek egyik közös jellegzetessége, hogy igénybevételük - általában - az alkotmányban biztosított állampolgári jogként illeti meg a lakosságot.

A szolgáltatás konkrét igénybevétele ingyenes vagy majdnem ingyenes, csak térítési díjjal terhelt. Az ingyenességen nem változtat az, hogy a jövedelemmel rendelkezők arányos hozzájárulást (közterhet: adó, járulék) fizetnek e szolgáltatások közösségi biztosítására.

- 17 -


Közoktatás

A közoktatás részletes szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazza. Ennek értelmében a közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. A közoktatás rendszerének működtetése az állam, az önkormányzatok feladata. Az óvoda, az iskola, a kollégium - a törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. A helyi közoktatás minőségi fejlesztése hozzájárul a település fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, hiszen az egyik legfontosabb erőforrása polgárainak magas szintű képzettsége. A versenyképes település egyik feltétele a korszerű oktatás, amely megalapozza a képzést, a változásokra rugalmasan reagáló munkaerő kialakulását.

Ceglédbercel Község Önkormányzata saját fenntartású intézményben biztosítja az  óvodai ellátást és az  általános iskolai oktatást, mint kötelező feladatot. Ennél a felsorolásnál harmadik bekezdésben kell rögzíteni az  alapfokú művészetoktatást, melyet önként vállalt feladatként biztosít a helyhatóság.

A közoktatási feladatellátás főbb jellemzői: - csökkenő gyermekszám miatt csökken az intézmények kapacitáskihasználtsága, - évről évre növekszik az önkormányzati forrás „bepótlás” volumene, - a közoktatási intézmények nemzetiségi nevelést, illetve oktatást biztosítanak ezért a fenntartói irányítás döntési mechanizmusa összetett. - 2009/2010-es tanévtől új szervezeti felépítés.

A helyi közoktatás intézményi infrastruktúráját - két telephelyen működő – a hetvenes években épített, illetve oktatási célokra átalakított – iskolaépület és - egy minden igényt kielégítő – 2007-ben átadott, uniós forrásból finanszírozott óvodaépület adja.

Az általános iskola alapító okirata szerint 450 gyermek ellátását biztosítja – mintegy tíz évvel ezelőtt ekkora volt a valós létszám is – ezzel szemben jelenleg 295 tanulója van az intézménynek.

- 18 -


Az óvoda 150 gyermek nevelését biztosíthatja az alapdokumentum szerint, ezzel szemben 133 óvodás kezdte meg a 2009/2010-es nevelési évet.

Az új szervezetben a korábbiakban önálló önkormányzati intézmények (óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár) intézményegységi formában látják el ugyanazokat a feladataikat, amelyeket az átszervezés előtt is végeztek. Egyedül az óvoda esetében bővült a tevékenység a bölcsődei feladatellátással. A feladat ellátási helyek változatlanok maradtak, az intézményegységek szakmai önállósága megmaradt, a szolgáltatások igénybevétele a gyermekeknek, tanulóknak, szülőknek nem jelent többletterhet.

A többcélú intézményben a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység tekintetében a kisebbségi önkormányzatot továbbra is megilletik mindazok a jogok, amelyeket a vonatkozó törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat.

Az ÁMK intézményegységei  ÁMK

Eötvös

József

Általános

Iskola

és

Alapfokú

Művészetoktatási

Intézményegysége,  ÁMK Napsugár Óvoda Intézményegysége,  ÁMK Dózsa György Művelődési Ház és Könyvtár Intézményegysége.

Az általános művelődési központban az intézményegységek szakmailag továbbra is önállóan, nevüket és egyéni arculatukat megtartva, haladó hagyományaikat ápolva működnek.

Kulturális közszolgáltatások

A kulturális közszolgáltatások szerepe és tartalma alapvető változásokon ment keresztül a rendszerváltást követően. Ami mindenképpen helyeselhető, a hírhedt 3T (tiltás, tűrés, támogatás, ideológiai vagy szubjektív – bár, nem vitathatóan - esetenként értékteremtő módon való osztogatásának) háttérbe szorulása. A szellemi életben is intézményesült pluralizmus, valamint a fenntartói tevékenységek egy részének a kereslet-kínálat viszonyai alapján való mozgása fölöslegessé tette a korábbi szervezeti formák és mechanizmusok jó részét. Az állam felelősségvállaló szerepe ebben a körben összességében visszaszorult.

- 19 -


Különösen érdemes megkülönböztetni a közszolgáltatás-szervezési, illetve a más igazgatási feladatokat. A kulturális közszolgáltatások szervezését azonban nem vesszük egy tekintet alá a kulturális igazgatással. Az utóbbi körébe tartozik például a médiával vagy a művészetek támogatásával kapcsolatos állami tevékenység, ami azonban nem tartozik a szóban forgó tárgykörhöz. A kulturális közszolgáltatások szervezése átfogja a muzeális intézmények szolgáltatásait, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést, továbbá az állami (önkormányzati) levéltárak működtetését.

A humán közszolgáltatások körébe tartozik a muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak, közművelődési intézmények és a levéltárak szolgáltatása. Dolgozatomban csak a nyilvános könyvtári és a közművelődési feladatokra térek ki, mivel Ceglédbercel Község csak e két területen biztosít ellátást.

Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének egyik alapfeltétele, hogy az információk szabadon áramoljanak, és azok illetve a könyvtári dokumentumok bárki számára hozzáférhetőek legyenek. Mindig is a könyvtár volt az intézménytípus, amelyben dokumentumokat és információkat gyűjtöttek, feltártak, rendszereztek és szolgáltattak. A könyvtári és könyvtári információs rendszer a nemzeti információs rendszer része, fejlődését meghatározza az elektronizáció, a számítás és kommunikáció-technika fejlődése, a globális, elektronikus vagy digitális és virtuális könyvtár kialakulása. A könyvtári hálózatra alapozva lehet kiépíteni az ország minden települését magába foglaló egységes informatikai rendszert, amely az oktatási-kulturális célokon túl a gazdasági és társadalmi felzárkóztatás elengedhetetlen eszköze.

A törvény nyilvános könyvtári szolgáltatásról szóló fejezete egyrészt rögzíti, hogy az állampolgár milyen módon juthat hozzá információhoz és dokumentumokhoz, másrészt azt, hogy az állami, illetve önkormányzati szervek által fenntartott könyvtárak milyen feltételekkel végezhetik nyilvános könyvtári tevékenységüket. A közművelődéshez való jog gyakorlása szintén közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása pedig közcél, éppen ezért a közművelődés feltételeinek biztosítása ugyancsak az állam és a helyi önkormányzatok alapfeladata. A közművelődési intézmény szerepét – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – több szervezet is betöltheti:  művelődési ház, szabadidő központ, közösségi ház, faluház,  az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ,

- 20 -


A települési önkormányzat a helyi közművelődési tevékenység támogatása során főként az alábbi formákat választhatja:  az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok,  a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,  a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése,  ismeretszerző,

az

amatőr

alkotó,

művelődő

közösségek

tevékenységének

támogatása,  a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása.

A közművelődési intézmények fenntartói irányítása körében a fenntartó határozza meg az intézmény feladatait, használatának szabályait, illetve jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatát, továbbá biztosítja a szervezet működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A fenntartó értékeli az intézményben folyó szakmai tevékenységet az arra jogosított szakértők igénybevételével.

A közművelődési intézmény feladatait éves munkatervben rögzíti, amelyet a Képviselőtestület Kulturális, Nemzetiségi és Sport Bizottsága hagy jóvá. A szolgáltatási díjak meghatározásán kívül az egyéb fenntartói, felügyeleti és más jogköröket átruházott hatáskörben szintén a Bizottság gyakorolja.

Az önkormányzat a helyi rendeletben rögzítve elsődleges közművelődési feladatának tekinti:  a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében a közösségi színteret nyújtó művelődési ház, valamint  a könyvtár fenntartását és működtetését.

- 21 -


Az önkormányzat az alábbi közművelődési tevékenységeket tartja szükségesnek, amelyeket intézményén keresztül támogat:  az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok szervezése, így  a

község

környezeti,

művészeti

értékeinek,

hagyományainak

feltárása,

megismertetése érdekében: o

településismertető kiállítások szervezése,

o

műsorok, bemutatók, versenyek szervezése,

o

helyi értékek, község múltjára utaló tárgyak összegyűjtése, védelme, közismertté tétele, értéket gazdagító összefogások ösztönzése,

o

a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, hagyományainak feltárása, illetve gyűjtése,

o

turizmus lehetőségeinek felkutatása, ápolása;

 az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének elősegítése, így a dalkör, az iskolai színjátszók, a helyi művészeti és zeneoktatásban szerzett ismeretek bemutatásához, bemutatkozásához közösségi színtér biztosítása, programok propagálása, szervezése,  szabadidő kulturális célú eltöltéséhez, egyéb művelődési lehetőségek kihasználása során: o

iskolai és közművelődési könyvtár igénybevételének biztosítása,

o

sajtótermékek, zenei- és videó dokumentumok megtekintésének elősegítése,

o

lakossági fénymásolás és egyéb sokszorosítási lehetőségek kínálata, számítógép, Internet, telefax-használati lehetőségének biztosítása ;

 a

helyi

civil

szervezetek

kapcsolatrendszerének,

közösségi

életének,

érdekérvényesítésének segítése, működtetésükhöz helyiségek biztosítása;

Az önkormányzat a közművelődéssel kapcsolatos kötelező feladatait költségvetéséből finanszírozza. Ennek formája a saját bevétel, a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulás, a központosított előirányzatokból származó összeg, valamint a különböző pályázati úton elnyerhető támogatás.

- 22 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája A község humán közszolgáltatásainak elemzése

Közoktatás

A helyi közoktatás erőssége a nemzetiségi oktatás, illetve nevelés valamint a művészetoktatás hagyományainak őrzése, folytatása. A községben a 80-as évek elejétől működik a zeneoktatás és 1990-óta folyik német nemzetiségi nyelv-, valamint kultúra oktatás. Az óvodában jelenleg 249 gyermek, az iskolában pedig 125 tanuló kap nemzetiségi nevelést, a zenei oktatásban résztvevők száma 65 fő. A helyi közoktatás színvonalát erősíti a 2007-ben átadott új óvodaépület, mely 150 gyermek korszerű körülmények közötti elhelyezését biztosítja. Szintén erősségként értékelem az Általános Művelődési Központ létrehozását. Az új szervezeti forma egyrészt egybeolvasztja a közoktatási és a közművelődési intézmények kapacitásait, növelve így a szervezet fenntarthatóságát.

Kulturális közszolgáltatások

A kulturális közszolgáltatások erőssége egyrészt – a közoktatáshoz hasonlóan – a nemzetiségi kultúra ápolásában, másrészt az öntevékeny csoportok aktív részvételében rejlik. Harmadik erőforrás ezen a területen a borkultúra ápolása, amely az elmúlt években nem csak a helyi gazdaságot erősíti, hanem ismeretterjesztő és közösségszervező tevékenységével – helyi és térségi borversenyekkel, bemutatókkal -, a kulturális életet is gazdagítja. A kulturális életet erősíti a korszerű intézményi háttér, mely a térségben is egyedülállónak tekinthető. Az Önkormányzat 2006-ban címzett támogatással új művelődési házat épített, melyben könyvtár, színház- és vetítőterem, valamint korszerű klubszobák találhatók. A jelenlegi négy fős közalkalmazotti személyzet a hagyományos művelődési és könyvtári feladatok ellátásán túl nem tud olyan többletszolgáltatásokat – színpadi előadásokkal, konferenciákkal – teremteni, amely növelhetné az intézmény kapacitáskihasználtságát és így erősítené a fenntarthatóságát. A szolgáltatás fejlesztésének jövőbeni lehetőségét jelenti az Általános Művelődési Központba való átszervezés. Az új szervezeti keret lehetőséget ad az erőforrások racionálisabb kihasználására, és növeli a rendelkezésre álló potenciál magasabb fokú kihasználását. Veszélyt

jelent

az

esetleges

alacsony

kihasználtság

miatt

növekvő

fenntartási

költségnövekedés, amelynek következménye lehet az időszakos nyitva tartás, ami egyértelműen a szolgáltatás minőségének csökkenését jelentené.

- 23 -


Összefoglalás

Ceglédbercel Önkormányzatának Képviselő-testülete, azon grémiumok közé tartozik, akik esetében

a

döntési

alternatívák

mérlegelésénél

a

helyi

igényeknek,

a

szakmai

kritériumoknak és a jogszabályi követelményeknek való megfelelés ötvözése a legfontosabb. A testület minden esetben mérlegeli a szolgáltatások jövőbeni fenntarthatóságot, melynek eredményeként a szervezési módszerek több változatával is találkozhatunk.

Fentieknek megfelelően Ceglédbercel Önkormányzata a helyi igényeket és a lehetőségeket figyelembe véve közhatalmi, piaci és társadalmi eszközök változatos alkalmazásával elégíti ki a település közösségének szükségleteit.

SWOT ANALÍZIS

Erősségek:  Jó közlekedési csomópont (Cegléd, Szolnok, Budapest közelsége, könnyen megközelíthető autóval, vonattal)  Kiépített infrastruktúra  A víz ellátás és a csatornázás megoldott  Elterjedt a szelektív hulladékgyűjtés  Komoly szellemi tőke, munkakultúra, stabil mezőgazdasági és egyéb cégek jelenléte (Csuka Gabona Kft.)  Komoly múltra visszatekintő bortermelés, borkultúra (Aranyhegyi Pinceszövetkezet, Megyeri Fivérek Borkápolna)  Erős civil szervezetek (Ceglédberceli Vegyeskar, Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúregyesület, Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület)  Általános Művelődési Központ létrejötte  A sváb kultúra ápolása és népszerűsítése (Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúregyesület, Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület)

Gyengeségek:  Turisztikai vonzerő hiánya  Alacsony a kulturális programok iránti érdeklődés  Kapcsolatok, kommunikáció hiánya

- 24 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Lehetőségek:  A pályázati lehetőségek kihasználása  Az önkormányzat által megspórolt töke fejlesztésre való visszafordítása  Kulturális fejlődés  A kistérséggel való összefogás, együttgondolkodás

Veszélyek:  Gazdasági háttér  Csökkenő fizető képes kereslet  Kulturálisan motiválhatatlan közösség

- 25 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája CSEMŐ

Természeti környezet

Csemő felszínét pleisztocén futóhomok fedi, melyen nyers homok és kötött homok talajok jöttek létre. A legnagyobb területet humuszos homok fedi. A Gerje patak mentén lévő ismert lápföld-tőzeg lelőhely található. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek általában alacsony termőképeségű, homokos és szikes talajok. Talajszennyezettség tekintetében bár vizsgálati eredmény nem áll rendelkezésre, nem lehet figyelmen kívül hagyni a potenciális talajszennyezés

számbavételekor,

hogy

a

külterületi

tanyák

nincsenek

bekötve

szennyvízgyűjtő hálózatba. A nagy kapacitású sertéstelepen a trágya tárolás burkolatlan talajon, a szabad ég alatt történt eddig, azonban ma már korszerű technológiával kezelik a a keletkező szilárd- és hígtrágyát. Az éghajlati adottságok tekintetében a település a mérsékelten meleg, száraz és a meleg, száraz éghajlat határán fekszik. A napsütéses órák száma 2050, évi/vegetációs időszak csapadékösszege 535/320 mm. Felszín és felszín alatti vizek: a területen haladó patakok csekély vízhozamúak. A talajvíz mélysége nem éri el a két métert. A tanyákon leginkább rétegvízből táplálkozó artézi kút biztosítja a vízellátást. A település területe az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területi kategóriájába tartozik. Csemő külterületén, a belterülettől dél-nyugati irányba található a település távlati vízbázisa. A település belterületén kiépült szennyvíz-csatorna hálózat. A helyi, biológiai szennyvíztisztító tartalék kapacitással rendelkezik. A megtisztított vizek befogadója a Gógány-ér. Légszennyezettség, zajterhelés: a településen határértéket meghaladóan szennyező, ipari légszennyező, zajkibocsátó pontforrás nincs. A közúti forgalomból származó légszennyezés és zajterhelés messze a határérték alatt van. A település területén működő hulladéklerakó 2008. tavaszán bezárt, az idei évben megtörtént a rekultivációja. A község a Cegléd központtal működő Regionális Hulladékkezelési Program tagja, a keletkezett kommunális és szelektív hulladékot ceglédi telephelyekre szállítja.

A táj természeti értékei

Csemő közigazgatási területe a Pilis-Alpári-homokhát kistáján terület el, mely a Duna-Tisza közi síkvidék részeként az Alföld nagy tájához tartozik. A település kiterjedt külterülettel rendelkezik. A 79433 hektárból csupán 178 hektár a belterület. A legfontosabb tájfeltáró út a Ceglédet Lajosmizsével összekötő út, de a hatalmas kiterjedésű tanyavilág megközelítését a harántirányú Mikebuda-Nagykőrös út is segíti.

- 26 -


A két útvonal metszésénél kissé excentrikusan helyezkedik el a település belterülete, ettől 15 kilométerre az M5-ös autópálya lajosmizsei csomópontja. A külterületi részt 138 dűlőből álló úthálózat tárja fel, ebből szilárd burkolattal 50 kilométernyi rész van ellátva. A dűlők többsége történetileg alakult ki, a külterület legsűrűbben lakott része Zöldhalom, ahol a tanyatípus minden fajtája megtalálható. A tanyabokrokhoz kapcsolódóan létesített tanyasi iskolák jellemző, hangulatos tájképi elemei a térségnek. A település szélhordta homokkal fedett, enyhén hullámos síkságon fekszik. Legmagasabb pontja a Gyurka-domb (139,5 m). Csemő területén nyugat, észak-nyugat, kelet-délkeleti irányban több, a Tiszába torkoló csatorna is keresztezi. A legjelentősebb a kis-Gerje és a Gógány-ér. Több egykori öntözőárok nyomai még felfedezhetőek. Összegezve megállapítható, hogy Csemő területe száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A település területe növényföldrajzilag a Duna-Tisza-közi flórajárásba tartozik. A pusztai tölgyesek, a Gyöngyvirágos tölgyesek a Sziki tölgyesek valamint a Tatárjuharos tölgyesek a legjellemzőbb erdőtársulások. A lágyszárú fajok közül a homoki kikerics, a medvetalp, a homoki vértő, kései szegfű és az árvalányhaj találhatóak itt meg. A honos növényzet rendkívüli védelemben részesül a Felsőjárás dűlőben lévő pusztai és gyöngyvirágos tölgyes értékes területe a településnek. Csemő egyedülállónak mondható a népességszám növekedése tekintetében, mert ha az utóbbi 15 év tendenciáját vesszük alapul, Csemő népessége 2015-ig 1100 fővel fog növekedni.

Társadalmi környezet o

Gazdaság Vállalkozások száma összesen: 178 ebből, mezőgazdasági (fő tevékenység): 11 mezőgazdasági (mellék, illetve kiegészítő tevékenység): 16 kereskedelmi és kézműipari: 35 ipari: 52 szolgáltatás:41 egyéb: 23 Súlyát, jelentőségét tekintve kiemelkedik a vállalkozások közül a DPMG Zrt sertéstelepe,

a

FREDDO-LINE

erdőgazdálkodási tevékenysége.

- 27 -

pacalüzeme,

és

a

VIRÁGH

Bt

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája o

Foglalkoztatás Munkahelyek: összesen: 289 mezőgazdaság: 110 kereskedelem és kézműipar: 40 ipar: 70 szolgáltatás: 41 egyéb: 28 Munkanélküliek: 5 % Nők foglalkoztatottsági rátája: 52 % A település foglalkoztatási szerkezetének egyik sajátossága, hogy mind a mezőgazdaságban,

mind

a

szomszédos

városok

feldolgozóipari

(konzervgyár, csokoládégyár) üzemeiben rendkívül erős szezonalitás érezhető, így rendkívül magas azok száma, akik csak az év meghatározott részében rendelkeznek munkaviszonnyal.

Az önkormányzatok lehetőségei

-

Szociális ellátórendszer

A szociális alapellátások teljes körűen biztosítottak a településen. A rendszer egy részlét (egészségügy) az önkormányzat saját feladataként és a fenntartása mellett működteti, míg az alapellátások további, főként a családokhoz kapcsolódó ellátásai tekintetében a Ceglédi Többcélú Kistérségi társulás útján, közreműködésével és fenntartása alatt történik a szolgáltatás biztosítása. A kiterjed tanyavilágban két fő tanyagondnok dolgozik az önkormányzat „szemeként” így minden felmerülő probléma, kérdés azonnal a megfelelő fórumon rendezésre kerülhet. -

Oktatási intézmények

Nefelejcs Óvoda 1976-ig községünk nem rendelkezett óvodával, az iskolai előkészítést dél-utáni foglalkozások keretében oldották meg az oktatási egységek. 1976-ban egy 50 férőhelyes óvodaépület került átadásra, amely már ekkor 150%-os kihasználtsággal rendelkezett. A helyhiány megszüntetésére 1981-ben 75 gyermek befogadására alkalmas épülettel bővítették a létesítményt, majd 1996-ban egy újabb 25 fő elhelyezést

biztosító

épületet

csatoltak

nagyszabású bővítés valósulhatott meg.

- 28 -

az

intézményhez.

2004-ben

újabb


A korábban meglévő 4 db szabályos csoportszoba megtartása mellett az épület teljes rekonstrukciójával 3 db új csoportszoba és egy korszerű felszereltségű tornaszoba kialakítására kerülhetett sor.

Általános jellemzők: •

168 fő befogadó képesség (7 csoportban 24 fő csoportonként)

•

Személyzet létszáma 30 fő

•

A fejlesztéssel létrejött óvoda hasznos alapterülete: 1.245 négyzetméter

•

Az óvoda udvarának területe 5.996 négyzetméter

Ladányi Mihály Általános Iskola

A község alakulásakor még nem egy központi helyen folyt az oktatás, ha-nem alkalmazkodva a hatalmas külterülethez 9 különálló intézmény látta el a gyermekek oktatását. A belterületen 1977-ben épült meg az általános iskola, amely 1978-ban tornateremmel bővülhetett. 2004-ben ROP Európai Iskola a csemői gyerekeknek elnevezésű pályázat keretében bővülhetett és szépülhetett a község általános iskolája. A projekt fő célkitűzése az volt,

hogy

a

növekvő

gyermeklétszámhoz

igazodva,

európai

színvonalú

elhelyezéssel, teljes integrációt biztosító alapfokú oktatási intézményt alakítsanak ki. A projekt költségvetését a 5. táblázatban mutatom be. -

Települési szolgáltatások Csemő Község bár fiatal település, az 1990-es évek közepétől a belterület infrastrukturális fejlődése rendkívül gyors és látványos volt. 1999-re elkészült a gáz- és telefonhálózat, a víz- és a csatornahálózat, valamennyi belterületi út szilárd burkolattal lett ellátva és a település központja is megszépült. Csemő komfortja, látványa kivívta Magyarország, sőt Európa elismerését is. Az elmúlt 10 évben, jórészt sikeres pályázatainknak köszönhetően a fejlesztés a meglévő középületek teljes körű felújításával telt. Mára

elmondható,

hogy

a

község

belterületén

felújított

és

európai

mintaprojektté nyilvánított óvoda, iskola, egészségház, gyógyszertár, szociális foglalkoztató van, amely középületek a lakossági szükséglet kielégítését maximálisan biztosítják. A szintén teljesen felújított községházán helyet kapott egy civilházi rész, valamint két szinten Könyvtár és közművelődési színtér működik.

- 29 -


Lakossági vélemények alapján körvonalazott kistérségi jövőkép

Csemő Község Önkormányzata minden térségi együttműködési formában tagként, partnerként szerepel. - Dél-pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Tanácsa a többcélú kistérségi társulás megalakulása előtt dolgozott hatékonyabban, számos pályázatunkhoz nyújtott a Tanács támogatást. - A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás megalakításában úttörő szerepet játszott településünk. Számos szociális alap- és kiegészítő feladat ellátását a társulás útján biztosítja Csemő. - Regionális kapcsolatot jelent a Közép-magyarországi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerben lévő tagságunk, amely összesen 52 település hulladékgazdálkodási feladatait látja el az uniós elvárásoknak megfelelően. - Alapító tagjai vagyunk a LEADER helyi akciócsoportjának. (GERJE-SZTŐK) A helyi akciócsoport célja az "Élhető tanyás térség" megvalósítása. Az újszerű, ágazatok közötti együttműködés a turizmus eszközeivel teremt piacot a termékeknek és szolgáltatásoknak a kistájban, melyhez elengedhetetlen a természeti és kulturális erőforrások optimális kihasználása és fejlesztése. Ennek megfelelően a program céljai illeszkedve a globális célokhoz a következők: 

csökkenjen a tanyasiak kiszolgáltatottsága



nőjön a szociális és gazdasági integráció



kevesebben éljenek majd segélyből, nőjön az önfenntartásra képes családok száma



álljon meg az elesett rétegek expanziója, erősödjön a szolidaritás tanyasiak és

falusiak/városiak között 

növekedjen a civilizációs hátrányaitól időben megszabadítható gyermekek száma



esély az "élő tanyák, virágzó homoki kultúrák" újraéledésére/fenntartására.

A helyi akciócsoportban településünk aktívan dolgozik, az egyik alelnököt is Csemő adta. A községben folyó településfejlesztési tevékenység példaértékű a HACS számára is. Az UMVP II. és III. tengelyre beadott pályázatainkat a LEADER HACS előkelő helyen rangsorolva, támogatásra javasolta. A térségi kapcsolatok mellett saját, önkormányzati döntés alapján: - megszerveztük a térségi felnőtt háziorvosi ügyeleti ellátást, melyhez még 4 település csatlakozott a térségből - A szomszédos Nyársapát községgel közoktatási intézményfenntartó társulásban látjuk el az alapfokú közoktatási feladatainkat.

- 30 -


Célpiramis és jövőkép

Csemő Község Önkormányzata számára a fejlesztés legfontosabb záloga a helyi emberekben meglévő „csemői tudat” (lokálpatriotizmus). A fiatalok magas létszámarányára, a helyi összetartó és aktív civil szerveződésekre lehet alapozni. A korábbi, virágosítási mozgalomban elért sikerek fő letéteményesei is a lakosok voltak.

A virágosítás során kialakított rendszer (a külterületen dűlőbizalmi személyek, a belterületen utcabizalmi személyek gyűjtik össze az igényeket, problémákat, javaslatokat) ma is él és működik.

Napi kapcsolat van az önkormányzat és a civil szervezetek vezetői között. Tipikusan az önkormányzat jelöli ki a fejlesztési irányt, melynek pontosításában (tagságukon keresztül) a civil szervezetek vezetői is közreműködnek. Így a döntések meghozatalakor a javaslatok összeadódnak és közösségi egyetértéssel vállnak véglegessé. A végrehajtás során a lakossági csoportok részfeladatokat vállalnak.

- 31 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája DÁNSZENTMIKLÓS

Táj természeti értékei, természeti környezet

Dánszentmiklós Pest megye déli részén, a Duna-Tisza közi homokhátságon, Budapesttől, Szolnoktól és Kecskeméttől 60 km-es távolságra fekszik. A térszín formáját a futóhomok, a félig kötött homok és az agyagos talaj határozza meg. A homokhátság, dombok, dűnék teszik változatossá a tájat. A növénytakaró meghatározó fája a nyír, amely őshonosnak tekinthető. A tájra jellemző a homoki tölgy és az akác, a mélyebb, vizenyős térségek növénye a fűzfa. A község első írásos említése 1324-ből származik. Területén több Árpád-korban létezett falu nyomát is megtalálták. Neve a "dán" (dán ember = erdőlakó) és a Szent Miklós feltételezések szerint a község Árpád-kori templomának lehetett a védőszentje - kifejezések összetételéből keletkezett. A török idők után a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került a falu nagy része. A 19. század végére egyik legnagyobb földbirtokosa Wekerle Sándor, egykori miniszterelnök lett. A múlt emlékeként a településen több kastély maradt fent: Muzsik-, Wekerle-, Ugodi-, Plószkastély. A községháza 1944-ben épült fel, az 1950-es évek közepén a római katolikus templom is elkészült, mely előtt Szent István szobra áll. A táj és a homokos talaj kedvező feltétele a lovasturizmusnak.


A lakosok száma 3040 fő. Magas a munkanélküliek száma. Sokan utaznak Budapestre és a környező településekre dolgozni. Egy növényszaporító laboratórium működik, ahol 60-70 nőt foglalkoztatnak. Alapvetően mezőgazdasági jelegű település vagyunk. Hiányzik az ipari jelegű foglalkoztatás. Ami volt az is a mezőgazdasághoz kapcsolódott, mint feldolgozó ipar és sajnos tönkre is ment. A híres Micsurin MGTSz megszűnése után magas lett a munkanélküli létszám. A kis létszámú mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodók kevés embert foglalkoztatnak. A szükséges infrastuktúrával részben rendelkezünk: Vezetékes ivóvízhálózat, kiépített földgázhálózat, telefon és kábel TV-hálózatunk van. A csatorna rendszer sajnos még nem teljes, csak az I. ütem épült meg. A belterületi utak egy kivételével mind aszfaltborításúak.

- 32 -


Az Önkormányzat lehetőségei

Önkormányzatunk 2010-ben 319 milliós költségvetésből gazdálkodik. Intézmények: Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Általános Iskola: 212 tanulóval. A Napközi Otthonos Óvoda felújítása most fejeződött be, bölcsődei csoport is indulhat őszre. Az intézmény modern, a kor igényeinek megfelelő ellátást nyújt 90 gyermek részére. Egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi szolgálat működik, a fogorvosi szolgálat másfél év szünet után csökkentett rendelési idővel ez évben kezdte meg működését Védőnői szolgálat, és kislabor segíti a lakosok jobb egészségügyi ellátását. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat heti egy alkalommal tart fogadóórát a Művelődési és Sportházban. Több éve a lakosság megelégedésére jól működik a Házi Szociális Gondozó Szolgálat.

Kulturális intézmények

Egy intézményben működik a Művelődési Ház és a Könyvtár (iskolai könyvtár nincs), intézményünkhöz sportcsarnok is tartozik, ami az iskola tornaterme is egyben. A könyvtárban e-Magyarország Pont működik. A civil szervetek közül több foglalkozik kulturális tevékenységgel. A Dánszentmiklósért Egyesület a kastély koncertek szervezését vállalta, és a civilek összefogását segítő tevékenységet folytat. A Dánszentmiklósért Alapítvány a Falunapi és lovasprogramok fő szervezője. Az Aktív Szülők a Gyermekekért Alapítvány a családi és gyermekrendezvények szervezője és lebonyolítója. Intézményünk együttműködik a művészeti iskolával, az óvodával és a civil szervezetekkel a kulturális rendezvények szervezésében és megtartásában.

Szolgáltatások:

Műsoros rendezvények gyermekek részére: mese és bábelőadások, koncertek. Felnőttek részére: műsoros estek, zenés rendezvények: falusi lakodalmas bál. Hagyományőrzés: szüreti felvonulás és bál „Aktív Szülők a Gyermekekért Alapítvány közös szervezésben. Községi ünnepek, nemzeti évfordulós ünnepségek. Ismeretterjesztés: tanfolyamok: nyelv, számítástechnika, KRESZ. Előadások: pszichológiai témájú, „Az élet dolgai” – címmel előadássorozat felnőtteknek.

- 33 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Kiállítások és vásárok: Hagyomány az Adventi kiállítás és vásár, képző és iparművészeti kiállítások és vásárok. Nyugdíjas Klubok működtetése, találkozók évi 2-3 alakalom. Kézműves foglalkozások gyermekek részére. Hagyományos könyvtári szolgáltatásokon kívül: meseműsorok, vetélkedők. e-Magyarország pont működtetése 2004-óta. Sportolási lehetőségek felnőttek és gyermekek részére: tollaslabda, kézilabda, teremfoci, jóga, fittnestorna, gyermekhastánc, konditerem. Nyári játszó hét, napközis jellegű gyermekek részére.

Jövőkép:

A térségben működő kulturális szervezetek együttműködésében megvalósuló programok során nagyobb szerep jut a jövőben a felnőttképzésnek, a közös szervezésben megvalósuló fesztiváloknak.

- 34 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája SWOT ANALÍZIS

ERŐSSÉGEK Jó kapcsolat, szoros együttműködés a helyi oktatási intézményekkel, civil

GYENGESÉGEK A község közlekedési helyzete A helyi gazdaság foglakoztatása jelentősen

szervezetekkel Jó számítástechnikai / technikai

csökkent az elmúlt évtizedben Romlott a művelődési ház és könyvtár

felszereltség Jól kihasználható közművelődési színterek, multifunkcionális termek

állapota A településen nő a munkanélküliek aránya A településen nem működnek sikeres

Lakossági irodai szolgáltatások sokrétűsége

gazdasági vállalkozások Alulfinanszírozott művelődési ház

Jól működő partnerkapcsolatok E-Magyarország Pont működtetése Közösségfejlesztő csoportok számának növekedése A kulturális közéletben nyitottság az új feladatokra Sportprogramok sokszínűsége

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Közcélú foglalkoztatás lehetősége

Amortizálódó műszaki eszközök, berendezések

Falusi turizmus kiépítése, részvétel a

A fenntartó nehezedő gazdasági helyzete

kulturális turizmus programjainak

A többszörösen hátrányos helyzetű népesség

biztosításában

arányának növekedése a településen

Pályázati lehetőségek kihasználása Piacosítható felnőttképzési programok

- 35 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája NYÁRSAPÁT

Természeti környezet

Nyársapát község a kiskunság északkeleti részén, Cegléd és Nagykőrös városok között helyezkedik el. Talaját zömében futóhomok, a laposabb részeken réti talaj alkotja. Természetes növénytakarója az erdős sztyepp, jellegzetes fája a nyárfa, illetve a kocsányos tölgy. A Gerje patak és a Körösér között fekszik. A településen áthalad a 441-es számú közlekedési út és a Budapest – Szeged vasútvonal. Közigazgatási területe 5.403 ha, melyből a belterület mindössze 113 ha. A lakosság lélekszáma 1965 fő, melynek 42%-a külterületen él. A település különösebb természeti értékekkel nem rendelkezik, alföldi „tanyás”település. Egyetlen védett természeti értéke a kocsányos tölgy, mely a falu központjától északkeletre található.


A település lakosságszáma ha lassú ütemben is,a 90-es évek óta folyamatosan emelkedik. A bevándorlók elsősorban a belterületen szociálpolitikai kedvezménnyel lakást építő nagycsaládosok. A külterületi olcsó tanyákat pedig kispénzű, sokszor munkanélküli emberek vásárolják meg. Az elköltözők összetétele differenciált, jelentős veszteségnek számít, hogy a falu főiskolásai, fiatal mesteremberei családot legtöbbször nem az anyatelepülésen alapítanak. Sok család a munkahely hiánya miatt hagyta el Nyársapátot. Nyársapát társadalmát a fiatal korcsoport dominanciája jellemzi, a 18 év alatti korosztály a lakosság 27%-át teszi ki. Legfontosabb helyi központú munkahelye 2001-ben megszűnt. A létrejött mezőgazdasági vállalkozások leginkább ún. mikro vállalkozások, ahol a foglalkoztatottak létszáma nem haladja meg a 9 főt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya mindössze 16%, holott itt van a legtöbb munkalehetőség. A községben a legtöbb embert foglalkoztató munkáltató az önkormányzat lett. A foglalkoztatottak közel 63%-a a településen kívül, főleg az iparban és a szolgáltatásban dolgozik. A 29 év alatti fiatalok 80%-a nem helyben vállal munkát. A községben folyamatosan nő az inaktív keresők és az eltartottak száma, ez 2007es adat szerint úgy alakul, hogy 100 foglalkoztatottra 260 inaktív kereső és eltartott jut. A lakosság iskolázottsága messze elmarad az országos, de még a kistérségi átlagtól is. A 18 éven felüliek csupán 19%-ának van érettségije, és csak 4,4 %- ának felsőfokú végzettsége. A 15 felettiek 85%-a végezte el az általános iskolát. Ebből következik, hogy a fiatalok és a közép korosztályúak között sok az alulkvalifikált egyén, aki nem tanult szakmát, sőt még az általános iskolát sem végezte el.

- 36 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Számukra a munkába állás kilátástalan, esetleg, mint betanított munkás vagy napszámos tud elhelyezkedni. Ezen népes réteg családot alapítva, gyakran önálló életvezetésre képtelen, közben a gyermekáldás jelentős, ami a család mindennapos megélhetésének jelentős forrását biztosítja.

Az

önkormányzat

bevételi

forrásai

is

lényegesen

csökkentek

a

munkahelyek

megszűnésével. A lakosság az előzően említett okok miatt egyre csökkenő adóerővel rendelkezik. A pénzügyi ellehetetlenülés ellenére a település – kihasználva a pályázati rendszer előnyeit – infrastrukturálisan nagyon sokat fejlődött az utóbbi években. Saját – egyre apadó – forrásokból sokat áldozott a település kedvező arculatának kialakítására, amit a lakosság segítő munkával támogat. A nagyobb beruházások az utóbbi húsz évben jelentősen megváltoztatták Nyársapátot. A település vezetékes földgázzal, közüzemi ivóvízzel, szervezett hulladékkezelési szolgáltatással, telefon és ADSL vonallal rendelkezik. Megoldatlan a tanyák egy részének villamosítása!, illetve a csatornahálózat kiépítése. A belterületen minden utca aszfalttal ellátott, felépült a katolikus templom, tornacsarnok, labdarúgó pálya, megújult a művelődési ház, iskola. Sajnos a tanyavilág egyre romló képet mutat , helyzetük javítására minimális próbálkozások történtek. Nagyon nagy probléma, hogy az olyan vállalkozás, innováció, ami a szolgáltatások színvonalát emelné, az identitást erősítené minimális. A helyi adottságok és kiváló közlekedési, fekvési helyzet ellenére nincs falusi turizmus, nincs olyan kiemelt rendezvény, ami esetleg idegeneket vonzana. Kivétel a motorsport, amely pályaépítéssel, országos versenyek szervezésével folyamatosan öregbíti a település hírnevét.

Szociális ellátórendszer

Az önkormányzat főállású védőnőt alkalmaz a gondozottak ellátására, aki folyamatosan végzi a terhes és csecsemő tanácsadást, a gyermekek szűrővizsgálatát, a kötelező védőoltások beadását. A védőnő munkájának fontos része a családok látogatása, egészségnevelés, tudatformálás. A szociális alapellátás része a 2009 óta a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működő házi segítségnyújtás, családgondozói és gyermekjóléti szolgálat működtetése, amely létrejötte óta együttműködve dolgozik a háziorvossal, a védőnővel, az iskola és óvoda gyermekvédelmi felelősével. Mintegy 90 család részesül gyermekvédelmi kedvezményben, ez több mint 200 gyerek segítését, sorsának nyomon követését teszi lehetővé /ez a 0-18 éves korosztály közel fele/. Az önkormányzat biztosítja a rászorulóknak a szociális étkeztetés lehetőségét is.

- 37 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája 2009 óta működik a tanyagondnoki szolgálat, melynek célja a külterületi lakott helyek intézményhiányból

eredő

hátrányainak

enyhítése,

az

alapvető

szolgáltatásokhoz,

közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. A tanyagondnok a külterületen élő közel 700 lakosból 400 fő számára nyújt valamilyen szolgáltatást. Az újonnan bevezetett ellátások segítik az esélyegyenlőség biztosítását.


2007-ben megtörtént az általános iskola, óvoda, művelődési ház, könyvtár összevonása, mely azóta

ÁMK-ként működik, majd 2008-ban újabb ÁMK alakult, melynek a csemői

általános iskola és óvoda is tagintézménye. Az összevonás célja, hogy az intézmények az eddiginél még hatékonyabban szolgálhassák ki a településeken élőket. A helyi óvodában 75 gyermek óvodai nevelése biztosított, 3 csoportban 5 óvónő vezetésével. A tények azt bizonyítják, hogy az óvoda szerepe egyre fontosabb, hiszen egyre több szülő nem tudja biztosítani gyermeke számára annak alapvető ellátását, ill. nem képes a szülői feladatoknak megfelelő módon eleget tenni /szoktatás, nevelés, tisztaság/. Az óvodai csoport az, ahol megfelelő empátiával, szolidaritással, megoldási, cselekvési lehetőségekkel segíthetik

a

kilátástalanabb

helyzetben

lévőket,

csökkenthetik

légkörben,

biztonságos

a

társadalmi

esélyegyenlőtlenségeket. A

gyerekek

derűs,

családias

környezetben

fejlődhetnek,

készülhetnek fel az iskolai életre. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek több mint fele hátrányos helyzetű, ill. halmozottan hátrányos helyzetű, a gyermekek közel harmada tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzd. Integrációs fejlesztésük helyben történik. Általános iskolai nevelésben helyben 175 tanuló részesül, /nem elhanyagolható a környéki városokba beíratott tanulók száma/. A 8 évfolyamon tanuló diákok jelentős része, több mint fele hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A sajátos nevelési igényű gyerekek száma meghaladja az országos átlagot, velük szakképzett gyógypedagógus foglalkozik. Az egyre halmozódó családi gondok miatt a diákok tanulási motiválatlanságban, a kultúra elutasításában, reggeli fáradtságban, táplálkozási és tisztálkodási hiányosságokban, koncentrációs problémákban, agresszivitásban, akaratgyengeségben stb. megnyilvánuló problémákkal küzdenek. Az intézményben dolgozó pedagógusok kulturális, sport és egyéb tevékenységek rendszerében próbálják segíteni, fejleszteni, felzárkóztatni ezeket a gyerekeket, nem mellőzve a tehetséggondozást sem. Az iskola programjai meghatározóak a község kulturális, sport és egyéb tevékenységi rendszerében, dolgozói résztvevő szervezői, létrehozói különböző településszintű programoknak.

- 38 -


Kiemelkedően szép környezetben működik az intézmény, melyhez tornacsarnok, labdarúgó pálya, kézilabda pálya, emlékpark, játszótér is tartozik. Az épület felújítására is sor került, belső képének korszerűsítése még folyamatban van /bútorcsere/. A nyolcadik osztályosok középiskolai felvétele sikeres, általában az elképzelések realizálódnak, sajnos előfordul, hogy akaratgyengeség, életmódváltás vagy egyéb ok miatt diákok kimaradnak a középiskolából, ezzel nehezítve saját elhelyezkedési lehetőségeiket.

Kulturális intézményként egy épületben működik a művelődési ház és a könyvtár, külön épületben, de egy intézményként, a 2004-ben kialakított muzeális kiállítóhely. Az intézményt 2006-ban teljesen felújították, így kulturált, szép, modern környezetben fogadhatja a látogatókat. Kiscsoportos formák, községi rendezvények, illetve könyvtári szolgáltatások biztosítják a lakosság kulturális ellátását. Emellett helyet adunk a községben működő civil szervezetek működéséhez, rendezvényeik lebonyolításához. Mivel a település is fiatal, így saját hagyományokkal nem rendelkezik, az elmúlt években néhány nagyobb rendezvényt próbáltunk hagyománnyá fejleszteni /majális, lecsófesztivál falunap, szüreti mulatság/, de ezek nem nagyon mutatnak túl a falu határán. Jelentős múlttal rendelkezik a 23 éve működő Nyársapáti Népdalkör, mely megalakulása óta szerepel az ország minden táján, minősítőkön is komoly eredményeket elérve. Szintén jelentős múlttal és eredményekkel büszkélkedhet a Cool Style 90’ Egyesület, mely 2009-ig az intézmény keretei között működött, azóta pedig egyesületként népszerűsíti a hip-hop táncot. Amatőr csoportként működik a Felnőtt Énekkar és az Irodalmi Színpad, melyek a település különböző rendezvényein lépnek fel. Közel 20 éve szervezünk nyári szünidei tematikus tábort, melyet az általános iskolások vehetnek igénybe. A környező nagyobb városok programjait ismertekké tesszük, ezzel bővítve a kulturális lehetőségeket, igény szerint csoportos látogatásokat is szervezünk ezekre az eseményekre. Könyvtárunk közel 11.000 kötetes, folyóiratok, számítógépek, könyvtári rendezvények szolgálják az olvasók igényeit, a lakosság 11%-a beiratkozott könyvtári olvasó. A legnehezebben elérhető réteg a középiskolás és a középiskolából kikerült fiatalok csoportja, illetve a külterületen élő valamennyi korosztály. A lakosság iskolázottságából következne, hogy népszerűek különböző tanfolyamok, de ez sajnos nem így van, többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült ilyeneket indítani /számítógépes, nyelvi/. Néhány civil szervezet aktív tevékenysége színesíti még a település kulturális életét, mely főként szórakoztató, táncos rendezvények szervezésében nyilvánul meg. Az önkormányzat tájékoztató lapja a Nyársapáti Hírmondó szerkesztése is az intézmény feladata. A közművelődési feladatokat 1 fő szakalkalmazott látja el.

- 39 -


Összegzés

Összegzésképpen

elmondható,

hogy

bár

a

település

előnyös

helyzetben

van

megközelíthetőség, infrastruktúra, működő intézmények szempontjából, a képzettebb réteg számára mégsem vonzó, főként a megfelelő munkahelyek hiánya miatt. A lakásviszonyok, jövedelmek, a szülők iskolázatlansága, a gyerekek száma befolyásolják a családok életmódját, életvitelét, újratermelve, fokozva a meglévő problémákat. Az önkormányzat az egyre apadó források mellett is biztosítja a szociális ellátórendszer, az oktatási intézmények, a közművelődési alapellátás működését. Az intézmények a kor színvonalán, közepes felszereltséggel eredményesen működnek.

Gyengeségek: munkahelyek hiánya, iskolázatlanság, a külterületi lakosok magas száma, hátrányos helyzetűek magas száma, eltartottak magas aránya, együttműködés gyakori hiánya, motiválatlanság, „tv függőség „,lokálpatriotizmus hiánya, főként a külterületen élőknél, mivel nem helyben dolgozik a keresők nagy része, ezért csak „aludni” jár haza, közlekedési nehézségek,

Erősségek: jó infrastruktúra, működő intézmények, civil szervezetek, meglévő alapvető kereskedelmi szolgáltatások, csendes, egészséges környezet, viszonylag jó közbiztonság, sok tekintetben emberibb kapcsolatok /mindenki ismer mindenkit/, összefogásra mozgósítható kis közösségek.

Lakossági jövőkép, inkább a településről Sikeresen menedzselni a letelepülőket, az itt lakók legyenek befogadóbbak Munkahelyeket teremteni A helyi szolgáltatások színvonalát emelni Szép, kulturált, csendes, biztonságos települési arculat kialakítása Közlekedés javításával, az információ szerzés és áramlás biztosításával esélyegyenlőséget biztosítani A civil mozgalmak és kezdeményezések támogatása a különböző rétegek igényeinek kielégítésére A lokálpatriotizmus fejlesztése Falusi turizmus kialakításával a megélhetési lehetőségek kibővítése Külterületen élők esélyegyenlőségének biztosítása

- 40 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Javaslatok, esetleg megvalósítható tervek Eddigi rendezvények évenkénti megtartása, kibővítve esetleg színjátszó találkozóval, mesemondó versennyel, szavalóversennyel. Minden település „örökbe fogadna” egy rendezvényt. A kistérségben létrejött, hasonló céllal működő civil szervezetek „összehozása”, közöttük együttműködés kialakítása.

- 41 -


JÁSZKARAJENŐ

Természeti környezet, a táj természeti értékei  jó minőségű termőföld  védendő természeti értékek (szikes puszta növény- és állatvilága),  kedvező természeti adottságok az ökoturizmushoz, vadászati lehetőség

Társadalmi környezet / Gazdaság / Foglalkoztatás  stabil költségvetésű önkormányzat  alacsony iparűzési adó  vállalkozói kedv  kereskedelmi, vendéglátói hálózat kiépülése  szociális foglalkoztatottság nagy aránya / átlagosan 20-25 fő /  a munkalehetőség hiánya / helyben és 30 km-es körzetben egyaránt/  elöregedő lakosság, hátrányos és halmozottan hátrányos családok számának növekedése  elszegényedés

Az önkormányzatok lehetőségei -

Szociális ellátórendszer: Gyermekvédelmi Szolgálat, Idősek Klubja, Házi gondozás, Szociális étkeztetés, az önkormányzat segélyrendszere / ápolási díj, rendkívüli szoc. segélyezés, gyermekvédelmi segély., lakásfenntartási tám., tüzelő segély,

-

Oktatási intézmények: Napközi Otthonos Óvoda /átlag 100 fő óvodás, 9 óvónő, 4 dajka/, Gróf Széchenyi István Általános Iskola

/230 tanuló, 23 pedagógus/

művészeti oktatás 2010-től: néptánc, zeneoktatás -

Közkulturális intézményrendszer: Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár

2 fő szakalkalmazott, 1 fő takarító 20 000 kötetes könyvtár Gyermek- és Felnőtt részleggel kiscsoportok: nyugdíjasklub, dalkör, majorett csoport, jazzbalett csoport, társastánc oktatás, kézműves szakkör e-Magyarország Pont, teleház-jellegű szolgáltatások -

Települési szolgáltatások

Víz-, gáz-, telefon-, szélessávú internet-hálózat kiépítettség, kommunális hulladék gyűjtése, szelektív hulladékgyűjtés, szilárd burkolatú utcák

- 42 -


SWOOT analízis

Erősségek, pozitív belső feltételek

Gyengeségek, negatív belső feltételek

 Stabil költségvetésű önkorm. Felújított, jól felszerelt korszerű intézmények  Jó minőségű termőföld  Természeti értékek  Lehetőségek a falusi turizmusra  Magángazdaságok, vállalkozások  Korszerű közműhálózat, infrastruktúra  Civil kezdeményezések: Mozgássérültek E., JFC, Karáért Közh. E., Polgárőr E.,

 Kevés helyi munkalehetőség, munkanélküliség  Elöregedő lakosság  Elszegényedés  Depriváció  Erősödő deviancia  Elvándorlás  Aluliskolázottság  A lakosság passzivitása  Közéletiség helyett közöny és bizalmatlanság  Vállalkozások arányeltolódása a kereskedelem felé  Szennyvízhálózat hiánya  Igényes szórakozási lehetőség (és sokszor az igény) szűkössége

Külső lehetőségek

Külső veszélyek

-Térségi együttműködés minden lehetséges

-

Az önkormányzatok normatív

területen

támogatásának szűkössége,

-Pályázati lehetőségek kihasználása

értékvesztése

-Vállalkozások megtelepedése

-

Nagy távolság a megyeszékhelytől

-Falusi turizmus elindítása

-

Korlátozott pályázati lehetőségek, gond az önrész előteremtése, az utófinanszírozás meghitelezése

-

- 43 -

Korlátozott hitellehetőségek


K O C S É R

Kocsér Pest megye legdélibb települése Tiszakécske - Kecskemét - Nagykőrös övezésében. Tipikus mezőgazdasággal foglalkozó jász kirajzású tanyás község. 125 éves újratelepítését 2002-ben ünnepelte a 2000 fős lakosságú község. 6888 hektáros külterületét szabályos dűlőrendszer szabdalja, többségében villamosított tanyákkal, gazdasági telepekkel. A jól működő, állattenyésztésre szakosodott szövetkezet több munkahelyet biztosít a helyi lakosságnak. A kisgazdaságok kertészettel, gyümölcstermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Egyre inkább terjed az integrált liba- és pulykatartás (2-4000 db/vállalkozó). Rendezett, gondozott községkép várja az érdeklődőket, akik megtekinthetik a Kutyakaparó Csárdát, vagy a szikes legelők madárvilágát, a szürke marhagulyát! A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég is talál szórakozást, sportpálya, tornacsarnok, halastó, trapplövő pálya rendelkezésre áll! Várunk minden kedves érdeklődőt csendes, tiszta levegőjű erdős településünkre.

Az eredeti település a tatárjárás után kétségtelenül kun település lehetett. A XIII. század óta lakott terület. Sajátos jogokkal, királyainktól nyert kiváltságokkal rendelkező Jászkun Kerület kötelekébe és területébe tartozott, mint a Kiskunság része. Kocsér nevének első előfordulása a budai káptalan 1488. május 22-i okiratában található. Jelentését nem ismerjük, kun eredetű szó. A virágzó templomos település a török háborúk alatt pusztulhatott el, legnagyobb valószínűség szerint az 1596-os évben. Emléke a temetőben ma is látható, a több mint 400 éves templomrom keleti fala. Ettől kezdve Kocsér évszázadokon át pusztaként szerepel (Praedium Kotsér). 1745-től a Jászkun Redemptio keretében Jászapáti lakosai váltották meg 8.000 arany forintért Kocsér kun pusztát, osztatlan állapotban a közbirtokosság többnyire közlegelőként hasznosította. Benépesülése a XIX. század 4. évtizedétől fokozatosan ment végbe, döntően Jászapáti népfölöslegéből. Az 1876. évi XXXIII. tc. megszüntette a kiváltságos Jászkun Kerületet, területét Pest, Szolnok és Csongrád vármegyékbe sorolta. 1877. augusztus 12-e lett a benépesült határral rendelkező Kocsér község megalapításának napja. Az 1877. évi I. tc. alapján Kocsér községet Pest-Pilis-SoltKiskun vármegyébe, a kecskeméti alsójárásba sorolták. Az önálló községgé válás lehetőségének kiharcolás, az első elöljáróság megválasztása után megkezdődött Kocsér "nagyközségi" szervezeti kiépítése mellett a lakosság kultúrálódásának, társadalmi szervezettségének megoldása: iskolaépítés, egyesületek, körök létrehozása. Házhelyeladási akciók, hiszen falu nem volt.

- 44 -


A mintegy 2000 fő körüli lakosság saját tanyáján lakott. 1902-ben, a község 25 éves évfordulójára minden megvolt, ami egy települést nagyközségi szintre emel. Az évfordulóra felállították Szent István király kőből faragott szobrát a templom elé, amely 100 éven keresztül dacolt az időjárás és a történelem mindféle viharaival. Az építő békés éveket lezárta az I. világháború. 172 hősi halottat áldozott a kocséri nép a hazáért. 1920-tól 1948-ig a lakossági szám 4000-en felüli volt, a II. világháborúban 117 kocséri esett el. 1945-48-ig újraindult az élet és a remény egymás segítésével, amelyhez a földosztás is hozzájárult. 1956. rövid ideig tartó szabadságharca, az újra megkonduló harangszó, a beszolgáltatás eltörlése teljes lendülettel fordította a fokozott termelésre a kocséri földből élőket. 1960. januártól Kocsért is elérte a mezőgazdaság "szocialista átalakítás", a tsz. szervezés a teljes határra kiterjedően. Az '50-es évek szegénységét átélve a két tsz. megerősödött, majd 1979ben összevonták és állandó, bár alacsony jövedelem biztosítására lett képes. Az 1948-as 4070 fős lakosságból 1990-re 2469 fő maradt. Elsősorban a temérdek munkával helyreállított kisgazdaságok vagyonának a tsz. szervezés miatti pusztulása, másrészt az országban található egyéb munkahelyek késztették az embereket a faluról való menekülésre. Így kialakult és felerősödött a szinte tömeges elvándorlás, és a munkahelyhiány. S végül a természetes szaporulat drámai csökkenésével Kocsér lakosságának száma 2002-re 2000 fő alá esett vissza.

Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, a központban gyönyörű fenyves- virágos park emlékművekkel. Szelíd homokos, de már nem futóhomokos földje kultúrnövények, szőlő-, gyümölcsös, gyógynövény termelésére alkalmas. Gépekkel jól felszerelt mg. vállalkozók és egy tsz. művelik a kocséri határt. Sok kis családi gazdaság is működik. Kocséron érdemes és jó lakni tanyán és faluban egyaránt.

- 45 -


M I K E B U D A

Mikebuda Albertirsa, Cegléd Nagykőrös háromszög közepén foglal helyet. 4170 ha külterület, amelynek körülbelül 2/3-a erdősült és kevés szántó illetve gyep található. Lakosainak száma jelenleg 841 fő. Az erdősültséget figyelembe véve kirándulásra és pihenésre alkalmas hely. Mikebudáról írásos feljegyzés 1332-től Hídvégi Lajos Pusztabokor történetében lelhető meg. A török időben pusztává vált, a lakosok Nagykőrösre és Ceglédre költöztek. 1606 után a ceglédiekkel

együtt

tértek

vissza.

Ebben

az

időben

nagy

kiterjedésű

legelőkön

pásztorkodással foglalkoztak. 1950-ig Irsa közigazgatási területéhez tartozott, majd 1950-től lett közigazgatásilag önálló település. A jelenlegi települési forma azóta alakult ki, a nagy kiterjedésű tanyavilág megszűnőben van.

- 46 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája T Á P I Ó S Z Ő L Ő S

Általános földrajzi jellemzés Belterület:208 ha

Külterület: 2.632 ha

Lakosságszám: 3.118 fő

Tájbesorolása, fekvése Alföld (nagytáj), Duna-Tisza közi síkvidék (középtáj), Gerje-Perje sík (kistáj). A legközelebbi várostól – Ceglédtől – északra fekszik, közúton 15 km-re. A falu 1947-ig Tápiószele lakott külterülete volt. Területe 2.024 hektár.

A falu földtani falapját a több száz méter vastagságú felső-pannóniai rétegek, valamint az arra a pleisztocéni folyók által telepített hordalékanyag jelenti. Felszínének kb. háromnegyed része, ÉNy-DK csapásiránnyal húzódik át Tápiószentmárton felől a Tápió hordalékkúpjából származó felső-pleisztocéni futóhomok garmadabuckákkal és szélbarázdákkal tagolt területe. A déli területére – ugyancsak ÉNy-DK csapásiránnyal – átterjed az Ős-Tápió által kialakított, a több más település határába áthúzódó infúziós lösztakaró, amelyben jól nyomon követhető a Tápió egykori medre is.

Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A legfontosabb éghajlati elemek éves átlagmutatói: - a napsütéses órák száma 2000 körüli, - a középhőmérséklete 10,3 °C , - a csapadék összege 520-340 mm, melyből a vegetációs időszakban 320-340 mm hullik, az uralkodó szélirány északnyugati

Területéről két időszakos vízfolyás tart a Perje irányában. A falu területe – ellentétben a nevével – nem a Tápió, hanem a Gerje-Perje vízgyűjtőéhez tartozik. A falu déli, délkeleti részén a kiváló termőadottságú alföldi mészlepedékes csernozjom az uralkodó talaj. Az északi, északkeleti részen a gyenge termőerejű futóhomok kerül túlsúlyba. A Tápió egykori völgyelésében holocén öntésanyag halmozódott fel. Az erdők összterülete 1995-ben 407,2 hektár volt.

- 47 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Településtörténet

A település területén – hasonlóan más, Tápió-mentén fekvő falvakhoz – az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Megtelepedéseiknek sokféle bizonyítéka került elő a földmunkálatok során, a legbecsesebb a szomszédos Tápiószentmárton területén – a tápiószőlősi határ közelében – az 1923-ban megtalált szkíta aranyszarvas. Ezen felül több értékes lelet került elő, pl. az 1934-ben a Blaskovich-fivérek által feltárt szarmata sírból is.

Az itt élők életét jelentős mértékben átalakította, megváltoztatta a XIX. század második felében a más alföldi homokvidékeken is megjelenő szőlőtermelés. A mai Tápiószőlős területén, a szőlőtelepítéseket a közeli Pándról beköltözött néhány család kezdte el, a XIX. század második felében. Ebben az időben keletkezett a Tápiószele-Halesz elnevezés. A szőlő- és gyümölcstermelés eredményeként a társadalmi polarizáció néhány évtized alatt meglehetősen jelentőssé vált, a birtokkoncentrációk révén kialakult Káldy- és Benediktytanyán, valamint a szomszédban lévő, Tápiószentmártonhoz tartozó Sőregi uradalomban sok cselédet és napszámost foglalkoztattak. Az I. világháború helyi áldozatainak névsora a Tápiószelén 1924. augusztus 3-án felavatott emlékművön olvasható. A II. világháborúban helyiek is voltak a gyorshadtestben, valamint a voronyezsi katasztrófában megsemmisített II. magyar hadseregben is. Az elesettek emlékére – elsősorban a helyi Gonda János áldozatos kutatásainak és erőfeszítésének köszönhetően – 1993-ban állítottak fel egy díszes kopjafát, amelyen 76 név olvasható. 1945 tavaszán az Ideiglenes Kormány rendeletének megfelelően itt is megtörtént a földosztás. Ekkor azonban nemcsak a helyi nagybirtokokat osztották ki a földigénylők között, hanem a szomszédos Tápiószentmártonhoz is tartozó Sőreg területéből is, 500 kh szántót. A tápiószelei 40 tagú Földkiosztó Bizottságban 15 fő volt haleszi. A kiosztott kisebb-nagyobb parcellákon az új tulajdonosok rendkívül nagy erőfeszítésekkel, szinte csak puszta kézzel kezdték meg a gazdálkodást. A település történetében rendkívül fontos az 1947. október 1-jén megvalósult teljes önállóság elnyerése. Az első elszakadási próbálkozások már az 1920-as években jelentkeztek, de az csak – a különböző érdekek ütközése miatt – 1947-ben realizálódott véglegesen. Az 1947 után történt legfontosabb események a falu életében - 1949-ben megépült (társadalmi összefogással) a községháza, amelyet 1970-ben felújítottak, 1993-ban átalakítottak, - a makadám utak építése több szakaszban történt

- 48 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája - az 1950-es évektől (autóbuszokkal) megindult a tömegközlekedés Nagykáta és Cegléd irányába - 1952-ben elkezdődött a falu villamosítása, amely a település szétszórtsága miatt nem kevés időt és költséget követelt - a vezetékes vízhálózatot 1967-től fokozatosan építették ki - 1963-ban az eredetileg kőolaj és földgázkutatásra készült meddő kútból, 70 fokos termálvíz tört fel. A kút mellé az 1970-es évek végén egy fürdésre is alkalmas medencét építtette. Hamarosan a kút körüli területet felparcellázták és eladták. Ennek a területnek a fejlesztésére, bővítésére az idegenforgalom számára hasznosítási tervek készültek az utóbbi években. - 1978-ban felépült a falu óvodája, - 1986-ban új iskola épület, amely hamarosan (a falu önállóvá válását elősegítő) Házi Árpád nevét vette fel, - 1992-ben tornaterem épült, a „tartozékaival” együtt - 1993. évben megkezdődött a község gázhálózatának kiépítése, 1995-ben 1870 fm gázvezeték, 5719 fm vízvezeték épült, korszerűsítették a közvilágítást, a község főútja új, szilárd burkolatot kapott. Az Önkormányzat megvásárolta a termál-kutakat, szolgálati lakásainak fűtését folyamatosan korszerűsítette. Az Idősek Otthona 8 férőhellyel bővült. - 1996-ban 9106 fm gázvezeték, 1748 fm vízvezeték épült. Az óvoda felújítása, bővítése megkezdődött. - 1997-ben a Bata út 6 m széles szilárd burkolatot kapott. Az egészségügy részére új modern EKF készüléket vásároltak.

Az önállóvá vált település lakossága az 1870-es első népszámlálástól (1.031 fő) viszonylag egyenletesen emelkedett 1960-ig. az 1960-as népességmaximumtól (3.477 fő) kezdődően ebből a faluból is megkezdődött a lakosság elvándorlása, amely az ország és Pest megye agrártérségeit – így a Tápió-mentén lévő településeket – sújtotta legjobban. 1960 és 1970 között a népességveszteség a legnagyobb (-505 fő, ez –14,5%). 1970-1980 között a népesség stagnált, míg 1980-1990 között a népességveszteség ismét felgyorsult (-327 fő, ez –10,9%). Az 1990-1996 közötti időben a népesség csökkenése megállt, sőt minimális növekedés történt (+16 fő, ez 0,6%).

A fiatal falu gazdasági adottságainak megfelelően a külterületi népesség aránya a Tápiómentén a legmagasabbak közé tartozott. 1945 után a magyar települések közül egyedül ebben a faluban növekedett a külterületi népesség száma, de aránya 1970 óta csökkenő tendenciájú. 1970-ben 52%, 1990 36,3% élt külterületen.

- 49 -


A településen a munkanélküliség 1996-ban14,4%-os volt (140 fő), amely arány a Tápiómentén és a megyén belül is a legkedvezőtlenebbek közé tartozik. Az ingázók aránya 1990ben megközelítette a 60%-ot. Az aktív munkavállalók a szűkös helyi lehetőségek miatt elsősorban a közeli Cegléden, Tápiószelén, Nagykátán vagy a távolabbi Szolnokon és Budapesten kénytelenek dolgozni.

A település népesség-alakulása 1998-tól 2003-ig folyamatos növekedést mutat. Majd 2004. évtől kismértékű csökkenést – alig 1%-os népességfogyást mutatnak az adatok.

Oktatás, művelődés, közművelődés

A falu életében az oktatás személyi és tárgyi feltételei az 1891-ben megépült első tanterem átadása óta – sok-sok helyi erőfeszítés és áldozatos munka eredményeként – javultak. 1986-ban megépült az új iskola, s megvalósult az egyműszakos tanítás. 1995. évtől többcélú egyesített oktatási intézmény – Általános Művelődési Központ – működik a településen. Az egyesített intézmény egységei: - Házi Árpád Általános Iskola - Óvoda - Könyvtár - Művelődési Ház

1997-ben az iskola legfontosabb adatai: 18 tanulócsoportban 269 tanulója volt, amiből 3 napközis csoportként működött. A nevelői létszám 29 fő, a technikai dolgozók száma 10 fő. 2001. évtől 2003-ig növekedést mutat az iskolai tanulólétszám, azonban 2004-től nagymértékben csökkent 325 főről 305 főre (kb. 6%-kal csökkent). Ugyanez a tendencia figyelhető meg a napközi-ellátást igénybevevők létszámalakulásánál is – 116 főről 85 főre csökkent. 2004. évben a Képviselő-testület döntése alapján az Általános Művelődési Központ egyesített intézmény keretein belül alapfokú művészeti oktatás valósul meg. A tápiószőlősi gyermekek

zeneoktatása

Pest

Megye

Önkormányzata

és

Tápiószőlős

Község

Önkormányzata közötti megállapodás alapján Tápiószőlősön (helyben), az Általános Művelődési Központ Művelődési Házának 2 tanterméből álló helyiségekben valósul meg.

- 50 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Az Általános Művelődési Központ Művelődési Házában zajlik a település közművelődési életének nagy része. Ezeket a programokat a Művelődési Ház közművelődési koncepciói tartalmazzák. Az Általános Művelődési Központ szerves része – területileg is – a könyvtár. A tagintézmény nyilvános- és iskolai könyvtári feladatokat egyaránt ellát. Könyvkölcsönzés biztosításával

segíti

a

közművelődést,

a

lakosság

szabadidő-eltöltését,

szellemi

gyarapodását. Ugyanitt az „e-pont Magyarország” program keretében megvalósul az Internet-hozzáférés biztosítása a lakosság számára. Tápiószőlős Község Önkormányzata 2000 októberében a „könyvtárpártoló önkormányzat – 2000.” című pályázaton II. díjat nyert.

Egészségügy

1940-ig Halesz lakosságát a tápiószelei orvos látta el. 1940-ben kezdődött helyben az orvosi ellátás, a település első orvosa dr. Szilvási Sándor lett. A gyógyszerek beszerzése csak Cegléden vagy Tápiószelén történhetett. A változást, az 1975-ben megépült gyógyszertár (Árpád Gyógyszertár) megnyitása jelentette, melynek vezető -gyógyszerésze Nagy László. Az újabb fejlődés az egészségügy terén az, hogy 1989-ben megépült az új orvosi rendelő és szolgálati lakás. 1997. január 1-jétől háziorvosok: dr. Szoboszlay Árpád és dr. Szentirmay László.

Foglalkoztatás, munkalehetőség

A lakosság legfontosabb foglalkozása az önállóság megszerzése előtt és után is a mezőgazdaság volt. A földosztás után – egyéni gazdálkodás mellett – 1947-ben megalakult egy

termelőcsoport,

ami

1950-1956

között

Petőfi

Mgtsz

néven

működött.

A

termelőszövetkezet életében a szomszédos sőregi termelőszövetkezettel 1965-ben történt fúzió jelentette a nagy változást. Ezután a gazdálkodás eredményei fokozatosan javultak, bővült az eszközállomány. A növénytermesztésben a búza, a kukorica és a napraforgó termésátlagai a megyében még mindig a legeredményesebb nagyüzemekkel egy szinten alakultak az 1970-es és 1980-as években. Az állattartásban a szarvasmarhatartás volt a legfontosabb (tejelő és vágómarha), míg a sertéstenyésztésben nem sikerült az elképzeléseket realizálni, s ezt az ágazatot néhány év után fel is számolták. Az 1970-es évek közepén a termelőszövetkezetben kialakították a melléküzemágakat, 1982-től a szegedi ruhagyárral együttműködve 80-100 fő részére varrodát létesítettek.

- 51 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája A melléküzemág tevékenysége 1992-ben megszűnt. Az 1992-től lezajlott kárpótlási földárverések során, a kialakult új birtokviszonyok következtében a gazdálkodás új formái jelentek meg a faluban. Az 1970-es években gyógyító hatású termálvizet találtak a falu területén. Főként erre, valamint egyéb vonzó természeti és környezeti feltételekre alapozva – tiszta levegő, Árpádkori romtemplomok, különleges növények és állatok – az idegenforgalmi tervek elkészültek, megvalósításuk a jövő egyik legfontosabb feladata a település számára.

- 52 -


T Ö R T E L

Természeti értékei

Törtel község Pest megye Ceglédi járásának keleti részén, a Cegléd-Vezseny és Nagykőrös-Abony közötti műutak kereszteződésénél fekszik. Területét Cegléd város, Abony nagyközség, Kőröstetétlen, Jászkarajenő, Kocsér községek, Nagykőrös város és Nyársapát község határolják. Távolsága Budapesttől 87 km, Ceglédtől 11,9 km, Abonytól 9,9 km és Nagykőröstől 14,5 km. 1 A község területe 1950-ig 9.876 kh 1025 -öl, azaz 5.648 ha volt. 1950. évben csatolták Törtelhez Nagykőröstől Nyilas és Besnyő határrészeket 4.712 kh 1468 -öl, azaz 2.748 ha területtel. Így alakult ki a község jelenlegi 14.589 kh 0893

-öl, vagyis 8.396 ha nagyságú

területe. Az ősi terület nagysága és alakja, régi térképek és adatok tanúsága szerint alig változott. A község a Duna-Tisza közi homokos hátság észak-keleti peremén helyezkedik el. A hátság innen kezd lejteni a Zagyva medencéje – a Jászság – felé. Átlagos tengerszint feletti magasság 95-100 m között van. Legmagasabb pontja 102 m, legalacsonyabb 93 m.4 Besnyő, Nyilas és Ludas határrészek felszíne egyenetlen, szélhordta homok hátakkal. Régi térképeken több halom neve olvasható. A határról készített legrégibb, 1780. körüli térképen jelzett halom nevek: Asszonyhalom, Nagyhalom, Látóhalom, Mankós halom, Czirle halom, Mákhalom, Erzsókhalom, Székhalom, Fekete halom, Mantova halom. Czakó halom.5 A helység a Dél-Pest megyei kistérségben, Szolnok és Kecskemét között a Duna-Tisza közi síkon, Az Eurázsiai sztyeppe nyugati határán tipikus alföldi tájban, a Cserhát déli nyúlványánál, Magyarország szívében van. A Duna-Tisza-közi hátság, se ezen belül is a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel részét képezi. A határ legmagasabb pontja, (103 m) a Besnyőben található. Legjelentősebb vízfolyása a kelet-nyugati irányban haladó Gerje. Éghajlati viszonyai alföldi jellegüe4k. A talajadottságainknak megfelelően, a tájat a homoki növénytársulások jellemzik. Az állatvilág vadjai között található őz, nyúl, fácán és fogoly, róka, s kisebb rágcsálók. Az őshonos növények, a szikes, zsombékos, láprétes fátlan növénytársulások, az élő Gerje part színei, madárvilága látható a „Homokhátság” északi részén. A homokbuckákat, löszdombokat sajnos a privatizáció során a befektetők tájidegen nyár és akácfajokkal telepítették be, pedig ez a táj már a honfoglaláskor is az állattartó, pásztorkodó, legeltető ősink szálláshelye volt. - 53 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Régészeti leletek alapján igazolt, hogy már időszámításunk előtt 4000 évvel megtelepedett népesség élt a vidékünkön. A népvándorlás korának szinte minden népe hagyott hátra régészeti leleteket. Ilyen pl. a világ legnagyobb méretű hun áldozati bronz üstje, vagy a korai római császárság idejéből származó Tibérius ezüst érme, amely a legritkább leletek közé tartozik.

A település gazdasága

A település gazdaságának alapvető problémája a magas és tartós munkanélküliség. A munkahelyek számának radikális csökkenése a két Tsz megszűnése. A községben a vállalkozások alacsony száma a jellemző, nagyon kevés több alkalmazottat foglalkoztató szervezet működik. A tanyás községek elsősorban mezőgazdasági települések, de Törtelen elég alacsony a mezőgazdasági vállalkozások száma is. A község elsősorban a környező városokhoz kapcsolódik, Ceglédhez és Nagykőröshöz, ahol egyenlőre visszahúzódóban van a hazai tulajdonú feldolgozóipar. A helyi gazdaság gyengesége, lassú regenerációja a községen élők ralatív szegénységével is összefüggésben van, mert a szolgáltatások iránti szűkös kereslet nem teszi lehetővé, hogy a mikrovállalkozások tömegét adó szolgáltatói szektor megerősödjék. Ez alól kivétel Törtelen a 4 működő péküzem és a 16 vendéglátóhely. Azonban a vállalkozói „elit” ma még szűk Törtelen, a településfejlesztési erőforrások szempontjából viszonylag erőtlen és támogatásra szorul maga is. Az értelmiséggel, mint a szolgáltatások iránt keresletet támasztó középosztállyal azért nem lehet számolni még, mert közalkalmazottként évtizedek óta alulfizetettek és a keresetükkel nem a lakóhelyükön költik el. A helyi nagyüzemi mezőgazdaság utódszervezetei a legnagyobb munkáltatók és ez középtávon is így várható. A vállalkozási körnek a mezőgazdasági vagy mezőgazdasági termékekkel kereskedők képezik a többségét. Sokkal nagyobb az ágazat szerepe az itt élők eltartásában, viszonylag magas az idegen és a feketemunka aránya, továbbá a gazdaságok nagyobb része azért nincs bejelentve, mert főállás, vagy nyugdíj mellett művelik. A mezőgazdasági foglalkoztatottságban további szűkülés várható, mert ha korszerűsítés történik, az általában a munkahelyek csökkentésének árán teremti meg a versenyképesség esélyét. Az erdősítés magas és egyre növekvő mértéke ugyancsak rossz jel a mezőgazdasági munkahelyek szempontjából, ugyanis a mindössze néhány aranykoronás homokon a nyárfa telepítés látszik az egyetlen ésszerű alternatívának, mert magas támogatottságot élvez az erdősítés.

- 54 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Mezőgazdaság

Törtel mezőgazdaságára a szántóföldi növénytermesztés jellemző elsősorban a tagosított Törtel és Abony közötti földterületen. Az ettől délre, Nagykőrös felé eső homokos területeken az erdőművelés, s a rétgazdálkodás jellemző. A magas színvonalú szőlészeti és zöldségtermesztési kultúrák művelése már megszűnt, a szőlőket kivágták, a kerteket beerdősítették, nagyarányú gyümölcstelepítés nem történt. A nagy tudást és felkészültséget igénylő zöldség- és gyümölcstermesztésnek nincs jelenleg hagyománya Törtelen. Az állattenyésztés jelenleg is működő, magas színvonalú telepeken történik, így: Szarvasmarha tenyésztés -

Dózsa Mgtsz. 1. sz. telep: tej, 2 sz. telep: üsző

-

DPMG Rt. Tehenészeti telepe, tej és hús

Sertéstenyésztés: -

a keverőtelep melletti sertéstelepet évekkel ezelőtt felszámolták, a kisüzemi sertéstenyésztés

minden

családi

vállalkozásban

és

egyéni

gazdálkodónál

megtalálható A szövetkezetből kivált Sebők Mihály, mint volt ágazatvezető juhászata nemzetközi hírű. Neki volt az első törzstenyészete Magyarországon. A tenyésztés mellett fontos kutatásokat és kísérleteket is folytat, együttműködve a Gödöllő Agrártudományi Egyetemmel. 1997-ben kutatásait Schandl-díjjal jutalmazták.

Ipar, szolgáltatás Sütőipar, járműjavítás, fafeldolgozó üzem, tápkeverő üzem.

Kereskedelem Alapvető élelmiszerellátás ABC és vegyesboltok, gazdaboltok. A település területén a kereskedelmi szolgáltatás szövetkezeti és magán kézben van. A legnagyobb szolgáltató a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ. A banki szolgáltatást a Pest Megyei Takarékszövetkezet Törteli kirendeltsége látja el.

A település társadalma, humán előforrásai Lakosság száma:

4370

Lakosság korccsoport szerinti megosztása: - fiatalkorú (0-17)

25 %

- középkorú

45 %

- időskorú

30 %

- 55 -


A településen kb. 1200 család él. A lakosság túlnyomó többsége belterületen él, 1460 lakásban, külterületen 320 tanyai lakásban. A lakosság száma csökken ez a természetes szaporodás csökkenéséből és az elvándorlásból adódik. A munkanélküliek száma évről-évre nő. A lakosság túlnyomó része a mezőgazdaságból él meg. A képzettség alacsony szintű, a magasabb végzettségű fiatal értelmiség elvándorol.

Lakosság iskolai végzettsége:

alapfokú

51 %

Szakmunkás

29 %

Középfokú

17 %

Felsőfokú

3%

A helyben foglalkoztatott munkaerő igen kevés létszámot tesz ki.

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás: két orvosi körzet, 1 fogorvos, 1 gyermekorvos, védőnői szolgálat, családsegítő szolgálat és gyermekvédelmi szolgálat működik a községben. A településnek 1900-tól volt orvosa, az első gyógyszertár 1903-ban nyílt meg.1956-ban két orvosi körzetet alakítottak ki, 1967-ben a községnek fogorvosa lett és 1973-ban gyermekorvos kezdte meg a munkáját Törtelen. A mentőszolgálat Ceglédről éri el a községet. Idősellátás:házi szociális gondozás (2 fő) szociális étkeztetés családsegítő munkatárssal.


Tulipán Óvoda: 7 csoport Óvónők száma: 15 + 7 dajka, 1 logopédus Óvodások száma: 193 Szent István Király Általános Iskola: 2 külön iskolaépületben udvarral összekötve 19 tanterem,1 tornacsarnok Pedagógusok száma: 27 Tanulók száma : 328

- 56 -


Kulturális intézmények

1949-ben nyitotta meg kapuit Törtelen a kultúrotthon. Az épületben volt bálterem, színpad, öltöző, klubhelyiség és könyvtár. 1965-ben a felújítás után kapta a Déryné Művelődési Ház nevet, majd a művelődési ház és könyvtár összevonásával a Déryné Művelődési Központ és Könyvtár nevet kapta az intézmény. A régi malom épületből felújított művelődési központot 2008. május 1-én adták át a nagyközönségnek. A régi épület külső homlokzata is új külsőt kapott. Az új épületben a helytörténeti kiállítás is helyet kapott. A civil szervezetek is itt kapnak helyet, mint a Nyugdíjas Klub, Törteli Múzeum Baráti Kör, Törteli Uniós Nők Egyesülete, Tetz Művészeti Iskola, Törteli Vendégváró Gazdák Egyesülete.

SWOT ANALÍZIS

Erősségek Biztosított a teljes közműellátás A környező városok könnyen megközelíthetőek. Tömegközlekedés biztosított, legközelebbi vasútállomás télórányi távolságra van Cegléden. Kialakult a helyi léptékekhez és adottságokhoz igazodó kis- és középvállalkozások. Kialakult egy stabil mezőgazdasági vállalkozói réteg, ugyanakkor a kistermelés sok családnak nyújt szerény létbiztonságot, megélhetést. A főváros közelsége miatt széles a potenciális látogatók köre, belföldi és külföldi turista számára egyaránt. Természeti értékekben gazdag terület, kedvez a falusi és vadász túrizmusnak. Magas színvonalú az oktatási egészségügyi és szociális alapellátás. A jelentős számú civil szervezet növeli a társadalmi szolidaritás s az összetartozás érzését.

Lehetőségek Új technikák válnak elérhetővé, ami gazdaságossá teszi a tanyák kommunális ellátását. Az M8-es Veszprém, Dunaújváros és Szolnok között teremt kapcsolatot, érinti a térséget is, közép távon valósul meg. A szomszéd városok növekedésnek indult gazdasága dinamizálja a helyi gazdaságot. Kecskemét munkaerőigénye (Mecedes gyár) Törtel térségében is kifejti felszívó hatását. Az úthálózat és közlekedés fejlesztése középtávon bekapcsolja Törtelt a régiós gazdasági váráramba. A ceglédi gyógyfürdő jó hatása a Törtel gyógyturizmusára.

- 57 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája A térségben üdülők fogyasztóként fellépve további multiplikáló hatást fejtenek ki a helyi gazdaságra és kereskedelemre. Térség városi központjainak gazdasági megerősödésével kialakuló középosztály szívesen költözik a kellemes környezeti, táji adottságokkal rendelkező Törtelre. Az Önkormányzat számára elérhetők olyan állami források, amellyel még modernebbé, korszerűbbé válhat a kulturális, szociális és oktatási szolgáltatások, elsősorban a modern technikára alapozva.

Gyengeségek

Vezetékes közmű kiépítésére csak belterületen volt mód, a külterületen élők magas aránya miatt a közművek kiépítése és fenntartása drága. A lakosok alacsony jövedelmi színvonala miatt mérsékelt a ráköltési arány. A külterületi úthálózat állapota rossz, hiányoznak a szilárd burkolatú utak, a tanyák jelentős része feltáratlan. Térségi központok Cegléd, Nagykőrös, Abony gazdaságának elhúzódó regenerálódása, a helyi gazdasági potenciál, tartós gyengesége a foglalkoztatási kapacitások szűkösségét eredményezi. A község közlekedési adottságai, képzettségi szintje miatt nem vonzó a külső befektetők számára. Túl magas a tartósan munka nélkül lévők, alkalmazkodásra képtelen munkaerő aránya. A szabályosan foglalkoztatók pozícióját rontja a szezonális, fekete foglalkoztatás. Tömegturizmus igényeit nem elégíti ki a terület, mert nincs jelentős természeti, kulturális és történelmi látnivaló. A falusi túrizmus szezonális, kevéssé tervezhető, egyéni utazásokra épül, s ez gátolja az idegenforgalom fejlődését. Az ingyenes, nagy tömegeket mozgató önkormányzati rendezvények pl. falunapok, nem kapcsolódnak idegenforgalmi szolgáltatások. A tőkeszegénység és az alacsony nyelvismeret akadályozza minőségi turisztikai termékek kínálatát és így az igényes vendégkör megnyerését. A tanyák funkcióváltása (nyaraló) s az idegen népesség bevándorlása a hagyományos tanyasi szolidaritást és együttműködést gyengíti, az ott élők mindinkább elszigetelődnek. A civil társadalom szerveződését gátolja az értelmiségi elit gyengesége.

- 58 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Veszély

Közművállalatok a jövőben érvényesítik áraikban a magasabb költségeiket (gáz áremelés) ami megfizethetetlenné teszi az elszegényedett lakosság számára a sz9olgáltatás igénybevételét. Az EU tagsággal együtt megszigorodtak az előírások, aminek anyagi következménye is van. A legmodernebb informatikai fejlesztések a szegénység miatt nehezen terjednek el a családokban és ez tovább rontja versenyképességüket. A tanyás települések közötti és a külterületi utak kiépítésének elmaradása tovább növeli a tanyák élők térségi központoktól való leszakadását. A környező területek (pl. Kiskunsági Nemzeti Park, kecskeméti kulturális események) vendégeket csábítanak el. A szezonalitás, hogy ha a termálvízturizmust nem sikerül fejleszteni, gátolja majd a hitelekhez való hozzáférést. A nemzetközi helyzet miatt tartósan romló jövedelmezőségi viszonyok alakultak ki a turisztikai iparban, amely a meglévő vállalkozások létét is fenyegeti.

CÉLPIRAMIS, JÖVŐKÉP

Gazdaság

Főbb célok: -

a megélhetési viszonyok javítása

-

helyi vállalkozások erősítése

-

munkaerőpiacra való visszajutás elősegítése

-

munkaerő érték növelése

-

modern kommunikációs eszközök elterjesztése

A település közigazgatási területén belül a legfontosabb az ipari gazdasági tevékenységét ösztönözni, mert a lakosság foglalkoztatása a közeli ipari térségben nem megoldott. A falusi turizmus fejlesztése mellett kiemelten fontos a gyógyturizmus fejlesztése a termálvízre alapozva. Továbbképzési lehetőségekkel elő kell mozdítani a helyi munkaerő értéknövelését, munkaerőpiacra való visszalépését. A mezőgazdaságban a hagyományos állattartási ágazatokat kell továbbfejleszteni, a növénytermesztésben pedig át kell térni az integrált termesztésre, figyelembe véve a közelben lévő nagy konzervipari cégek igényeit.

- 59 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Humán erőforrások

Főbb célok: -

helyi társadalomépítés, a helyi közösségek összetartozás érzésének javítása, munkaerőképzés

-

tudásszint növelése, közösségek erősítése

-

civil szervezetek működési hatékonyságának erősítése a tanyavilágban élők beemelésével

-

az intézmények szolgáltatásait bővíteni kell, az elérhetőségük javításával

-

kapcsolathálózatok

kiépítése

testvérvárosi

programokkal,

testvérközségekkel

kapcsolatfelvétel -

lakosság általános tudásszintjének emelése és a lokálpatriotizmus érzésének kifejlesztése

-

a modern kommunikációs eszközök használatára való felkészítés

Kulturális célok

A gazdasági helyzet miatt a kultúrára egyre kevesebb pénzt fordít az állam és a lakosság alacsony jövedelme is hátrányt jelent a kultúra igénybevételére. A helyi intézmény célja, hogy minél több olyan kulturális programmal szolgáljon, ami kevés ráfordítással a lakosság részére ingyenes legyen. Az új intézményben a kihasználtság mértékét növelni kell. A megnyílt helytörténeti kiállítás bővítése és összekapcsolása helyi hagyományteremtő és hagyományőrző programokkal. A helyi kézműves mesterségek támogatása és feltárása, ezekből kiállítások szervezése-. A helyi civil szervezetek összefogása, a kistérségi civil szervezetekkel jó kapcsolat kialakítása A tehetséges gyerekek, fiatalok támogatása, lehetőségeik felkutatása.

Népesség

A népesség fogyását meg kell akadályozni, meg kell gátolni a község elöregedését a fiatalok helyben tartásával. A községben született tehetséges fiatalok számára vonzó perspektívát, életpályát és megtartó környezetet kell biztosítani. Növelni kell a középiskolát és az egyetemet végzettek arányát. A faluból elszármazott értelmiséget vissza kell hozni a faluba.

- 60 -


Szociális, egészségügyi ellátás, szociálpolitika Figyelembe véve a társadalmi realitást, amely az elöregedést jelenti, nagyobb figyelmet kell fordítani az idős korosztályra, pl. korszerű idősek otthona létrehozásával. A környező nagy kórházakra támaszkodva bővíteni kell a kórházak és az alapfokú egészségügyi ellátás közötti kapcsolatot a továbbképzés területén különösen tekintettel a termál turizmusra, amely balneoterápiai képzettséget igényel a helyi orvosoktól.

Környezetgazdálkodás környezetvédelem A fő cél olyan környezetminőség elérése, amely elősegíti a területfejlesztés célkitűzéseinek megvalósítását és a térség harmonikus fejlődését. Specifikus cél a települési környezet kulturáltságát, esztétikumát és higiéniáját kell fejleszteni, amelynek révén úgy a térszerkezet, mind a területrendezés fejlesztése során érvényesül a természeti, táji és művi épített környezet értékeinek védelme. A tájvédelmi körzet kiterjesztése a javasolt törteli külterületekre, vizes élőhelyekre Zaj és levegő tisztaságvédelem megkerülő út létesítésével.

Turisztikai fejlesztés Téli, nyári kihasználtság, a helyben megtermelt élelmiszert a vendég helyben fogyassza el (tej, sajt, zöldség, bor, gyümölcs). A gyógyturizmushoz kapcsolódóan egészségügyi fejlesztés és szakorvosgárda települése Törtelre.

Ipari park Cél: a távlati M8-as útfejlesztést és a térségi logisztikai központ fejlesztéseket kihasználva logisztikai

bázis

létrehozása

közúti

forgalomra

alapozva,

a

szállítási

költségek

minimalizálásával a helyben megtermelt élelmiszeripari alapanyagok feldolgozása (sajtérlelő, gyümölcs sűrítmény készítő üzem, savanyító üzem, kis konzervgyár, pálinkafőzde, kis borkombinát és palackozó üzem, üdítőital gyártás, sütöde és tésztagyár). Raktárbázisok és hűtőházak létesítése (üvegháztelep termálvízzel fűtve, a szállításra gazdaságtalan helyben megtermelt földgázt energiaforrásként felhasználva). Alternatív energiaipar (napkollektor telep EU támogatással). Helyben meglévő iparágak fejlesztésének biztosítása (faipar, épület asztalos ipar, épületanyag elektronikai

kereskedelemmel ipar

létesítésével,

összekötve). esetleg

Képzett

finom

szakembergárda

élelmiszeripar

meghonosításával (aromák, növénykivonatok, kozmetikumok).

- 61 -

és

idetelepítése

kozmetikai

ipar


ÚJSZILVÁS

Újszilvás község Pest megye délkeleti részén, a Duna- Tisza közi síkságon fekszik. A több mint 2700 főt számláló település a legközelebbi várostól, Budapesttől 80 km-re, Abonytól 14 km-re, Ceglédtől 20 km távolságra található. Régészeti kutatások bizonyítják a település eredetét, mely szerint község jelenlegi külterületi részén ( ún. Gólya-járáson) az 1980-as években feltártak egy

Árpád-kori temető

maradványait. A leletre jellemző, hogy akkori őseink a templom köré temették halottaikat. A település önálló községgé 1950- ben alakult a külterületi részekből, először Újszőlős, majd Újszilvás néven. A névadásban a helyi gazdasági jellegzetességek játszottak szerepet, a hagyomány szerint a névválasztáskor valóban sok szilvafa volt ezen a területen. Mezőgazdasági szempontból igen előnyös a község fekvése, hisz a szőlő –és gyümölcsültetvények mellett a

termőföld is igen gazdag értékeket rejt magában. Itt

termesztik például az országban szinte egyedülálló módon - a sörgyártás, a gyógyszer és szépségipari alapanyagaként is használható komlót. Legjelentősebb értéke Újszilvásnak a természeti környezet. Határaiban hatalmas nyárfa és akácerdők, illetve

gyógynövényekkel teli ősgyep terül el , amely a „Natura 2000”

természetvédelmi körzet területe, és számos védett állat- és növényfaj élőhelye. Érdekességként lehet tekinteni, hogy a trópusi színezetű madár, a

fokozottan védett

szalakóta több párban is fészkel környékünkön. A település közigazgatási területén csaknem 10 km hosszú, 9 állomásos tanösvényen kirándulhatnak a gyerekek s az érdeklődők, ahol is a természeti értékek megfigyelését, kellemes kikapcsolódást folytathatnak. A tanösvényen tett kirándulás közben a hagyományőrző céllal a

kialakított Tájház és Gulyakút is

bemutatásra kerülnek. A Tájház kialakításával a falu kulturális és történelmi emlékei, hagyományai és értékei kerülnek bemutatásra. Az

Önkormányzat

jelentős

beruházásokkal

fejlesztette

a

község

infrastrukturális

attributumait, ebbe beletartozik a közművesítés (víz,gáz, villany stb.) kiépítése, fejlesztése, továbbá biztosítja a közművelődési, települési művészeti tevékenység gyakorlásának a lehetőségét is. A község vezetésének egyik fő koncepciója, hogy lakóhelyünk kulturális és idegenforgalmi szempontból is látogatott és elevált legyen és a változásokkal.

- 62 -

lakosság elégedett legyen a látható


Fontos , hogy Újszilvás község kulturális tevékenységeiben és tartalmaiban is fejlődjön, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozással a művelődés, a kulturális hagyományok megőrzése az idegenforgalom, mint értékforma felértékelődött és elsődleges szempontúvá, jelentőssé vált. Újszilvás társadalmi környezetére jellemző a lassú elöregedés. Ennek magyarázatául szolgálhat annak ismerete, hogy Újszilvás lakosságában számot tevő növekedés állt be a település populációját tekintve. A betelepült családok többnyire elszegényedett nagy családos, vagy esetenként nyugdíjas, leszázalékolt fővárosi illetve annak vonzáskörzetéből származó lakosság. Akik az országos átlaghoz képest jóval kedvezőbb árfekvésű ingatlanokat vásárolnak településünkön. Viszont helyi munkalehetőség hiányából adódóan, és a nehéz megélhetés következtében

nem sok ideig tartózkodnak településünkön vagyis

átlagosan 2-3 éven belül el is költöznek . A fiatalok is inkább városokba települnek át. Ma

a

lakosság

arányát

tekintve

18

év

alatti

lélekszám

15%

45 % 18 és 55 év között. 55 év felett 40 %. Munkanélküli 2 %, Nyugdíjas illetve leszázalékolt és 35 %, foglalkoztatott 48 % akinek a nagyrésze ingázó vagyis Újszilvásról közelebbi városokba településekre jár át minden nap dolgozni. Helyi munka lehetőség nem sok van, illetve ezek megüresedés esetén szinte azonnal betöltésre kerülnek. Többnyire mezőgazdasági vállalkozások, élelmiszer ipari vállalkozások, hulladék-feldolgozó és fémipari vállalkozások esetleg az önkormányzat alkalmazza Újszilvás lakosait. A munka mellett háztáji kertet is művelnek az emberek, hogy ezzel enyhítsék a családi kassza költségeit. A munka nélkül maradtak részére Újszilvás Önkormányzat jogszabályokban meghatározott módon biztosítja és szabályozza a rendszeres megélhetési segélyeket, pénzbeli ellátásokat, illetve a falu gyermekei és idősei részére személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat amelyek például a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás működtetése, étkeztetés, gyermekek napközi ellátása, házi segítség nyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás, Idősek Otthona. Újszilváson oktatási intézménye keretében napközi otthonos óvoda és egy iskola működik, melyen belül van normál tantervű általános iskola, valamint integráltan oktatott speciális tantervű enyhén értelmi fogyatékosok iskolája. Tanórákon kívüli programokon, iskolán kívüli egyéb segítő programokon a tanulók több mint fele vesz részt rendszeresen. A település közművelődési infrastrukúrája megfelelő arra, hogy minden alapvető szolgáltatás helyben biztosított. A Művelődési Központ ismertebb nevén Faluháza, közösségteremtő helyként fontos szerepet tölt be a falu életében, széles lehetőséget biztosít a településen működő különböző szervezetek rendezvényei számára.

- 63 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája Megalakulása óta rendszeresen tartanak itt közösségi rendezvényeket, ünnepeket, bálokat, jótékonysági esteket, vásárokat, áru és termékbemutatókat, véradást, évente kéthetes tüdőszűrést. Összefoglalva tehát itt történik Újszilvás környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása az ünnepek kultúrájának gondozása.

A közművelődésen kívül itt kapott helyet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, helyi rendőrségi iroda, heti egy napon ügyvédi fogadó órát is tartanak. Továbbá itt működik a 16.000 kötetet számláló Községi Könyvtár is. Sportegyesület is működik Újszilváson, mely elsődleges célja a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés, felüdülés biztosítása és népszerűsítése, az ilyen igények felkeltése, az öntevékenység, a jó közösségi élet kibontakoztatása. Újszilvás Község Önkormányzata felismerte, hogy mindez fenntartható legyen, nagyon fontos, hogy a fiatalokat itt tartsuk , a település elöregedését megállítsuk. Tehát fontos a lehető legtöbb pályázati forrás felkutatása, majd az újszilvási munkahelyek teremtése, a helyi vállalkozók ösztönzése a foglalkoztatásra. Szakemberek bevonásával a céllakosság jövedelem helyzetét megvizsgálni, segíteni, hogy jövedelmeik felhasználásakor tervszerűen cselekedjenek, hisz kiadásaik rendre meghaladják a bevételeket, így az elszegényedés elkerülhető. Újból megtanítani az embereket a mezőgazdasági munkára, hogy gondozzák konyhakertjeiket. Fontos szempont, hogy a családok milyen életstratégiákkal igyekeznek a nehézségeiket leküzdeni. Hisz itt Újszilváson miden adott, csak tudni kell alkalmazni és kiaknázni a lehetőségeket.

SWOT analízis Erősségek:  Helyi lehetőségek kihasználása  Jó földrajzi elhelyezkedés, Bp., Kecskemét, Szolnok közelsége  Sok föld, jó mezőgazdasági, természeti adottság  Hagyományon alapuló mezőgazdaság  Mezőgazdasági tapasztalat  Tenni akarás (önkormányzatok és a lakosság is)  Megalapozott igény van a munkára  Van munkaerő, rászorultak jelentős aránya  Társadalmi együttműködés széles (partnerség)  Elkötelezettség  Vállalkozások fejlesztése

- 64 -


Gyengeségek:  Motiváció hiány  Önerő hiánya  Pályázati forrás hiánya  A vállalkozások benn tarthatósága, lemorzsolódás jelentős lehet  A vállalkozások szempontjából az adottságok különbözőek, mit lehet és mikor termelni, és ezek kihasználása  Likviditási problémák (településeknek nincs forrása)  Önkormányzatok tervezési, projektmenedzsment kapacitásainak hiánya

Lehetőségek:  Más pályázati források felkutatása  Foglalkoztatottság növelése,  Önfenntartás lehetősége  Helyi termékek boltjában, boltjaiban (amelyek már működnek) lehet árulni a helyi vállalkozók termékeit  Termékfejlesztés lehetősége, feldolgozó ipar, a termelt termékek saját feldolgozása, csomagoló anyagok létrehozása  kézműves termékek, kézi munka az őszi, téli időszakban munkát ad az embereknek  Profi projektmenedzsment csoport létrehozása  két Leaderbe is be kell tervezni, a telephely két kistérség határán van

Veszélyek:  Időjárásnak nagyon kitett település  Érdektelenség  Gazdaság bizonytalansága  Forráshiány  Pályázathiány  Folyamatos finanszírozási problémák

- 65 -


III. KÖZÖS KULTURÁLIS KONCEPCIÓ

1. SWOT analízis A helyzetelemzések alapján a célok meghatározása: az erősségek alapján lehetőségek kihasználása

és

a

veszélyek

elhárítása;

gyengeségek

erősítése

a

lehetőségek

kihasználásával és a veszélyek elhárításával. A helyzetelemzések alapján készített összesített analízis:

Erősségek 

A kulturális szférában a leglátogatottabbak a közművelődési intézmények, a közösségi színterek.



Megerősödött az NKA, OKM programfinanszírozó jelenléte szakterületünkön.



A közösségi tevékenységeinkben megnyilvánuló kreativitás.



A közművelődés specialitása, a közösségi együttlétek kedvező hatása az életminőségre.



Természeti és műemlékek megléte, hagyományok átörökítése, tárgyi emlékek őrzése jellemző.

Gyengeségek 

Motiváció hiánya, programok összehangolásának hiánya.



Egyenlőtlen

területi

eloszlású,

színvonalú

közművelődési

feladatellátás

az

intézményellátottságban, felszereltségbe, szakképzett munkaerő foglalkoztatottsága tekintetében, a z anyagi lehetőségek terén. 

Az állami, önkormányzati finanszírozás elmarad a szükségestől, alacsony a kiegészítő mecenatúra, a szponzori részesedés mértéke. (az alapítványok, civil szervezetek tőkeszegények, forráshiányosak).



Gyenge

az

intézmények

horizontális

hálózatépítési képessége.

- 66 -

együttműködése,

kapcsolatrendszere,


Lehetőségek 

Kistérségi kohéziós politika.



Nő a szabadidő mértéke, amely kitölthető közművelődési tevékenységekben való részvétellel.



Erősödik a közösségi aktivitás, a közművelődési célú civil összefogás.



A tudás alapú, információs társadalom, a globalizáció feltételezi a közművelődést.



Más szektorokkal, a horizontális kapcsolatok megerősítésével történő erősebb összefogás erősítheti a közművelődés pozícióit.

Veszélyek 

Foglalkoztatás csökkenése a kistelepüléseken.



Csökken a közkulturális szolgáltatások iránti kereslet.



Érdektelenség, közömbösség.



Kedvezőtlenül alakulnak a gazdasági folyamatok, az önkormányzatok tartósan forráshiányosak lesznek, a civil szervezetek működésképessége ellehetetlenül, a területi és ellátási egyenlőtlenségek növekedhetnek.

2. Célpiramis, jövőkép

A kistérség egységes kulturális fejlesztésének előkészítéséhez mindenek előtt a kistérségi gondolkodás, az „együtt könnyebb” elv elsajátítása nélkülözhetetlen. A térség forráshiányos kistelepülései az iskolák bezárásával, az állami támogatások csökkenésével és feladataik növelésével egyre szűkülő mozgásterület érzik, s ritkán látják indokoltnak a közművelődési infrastruktúra saját erőből történő bővítését.

A kistérségen belüli fejlesztések fő mozgatórugója maga a kistérségi szintű tervezés, a programok

összehangolása

lehet.

A

települések

közötti

információ-megosztás

és

programcsere révén az egyes települések többszörös mennyiségű kulturális szolgáltatáshoz juthatnak hozzá úgy, hogy ehhez nem nagyságrendileg nagyobb anyagi befektetésre, hanem elsősorban közösségi gondolkodásra van szükségük.

A SWOT analízis alapján elképzelt jövőkép:  A térség kulturális sokszínűségének őrzése, bemutatása.  A térségi identitás erősítése.  A kultúra gazdasági szerepének erősítése

- 67 -

Ceglédi Közkincs-Kerekasztal Kulturális Stratégiája  Térségen belüli és kívüli információáramlás, kommunikáció javítása.  Konkrét szempontok keresése, melyek közös célokká válva szolgálják a kistérség kulturális életét.  A kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a helyi, a kistérségi közművelődési feladatellátás biztosítása.  A művelődéshez aló alkotmányos jog gyakorlása, életminősége és életesélyeket javító intézményi feltételek között.  A kreativitás, öntevékenység és alkalmazkodóképesség fejlesztése, a kulturális értékekhez, a néphagyományokhoz való hozzáférés, azok közvetítése és létrehozása.

Célok:  Közművelődés széleskörű, térségi összefogáson nyugvó fejlesztése a helyiek és a vendégek érdekében 

Kerekasztal fenntarthatóságának biztosítása, párbeszéd, információ



A közművelődési civil szervezetek és intézmények együttműködésének fejlesztése



Intézményi és civil kapcsolatok folyamatos bővítése



Rendezvény koordináció és kapcsolódó információszolgáltatás



Közös kiadványok (pl. programnaptár, kalendárium)



Egyes kulturális értékek vonzerővé fejlesztése, ösztönzése és azok turisztikai hasznosítása. Beavatkozás a kulturális turizmus, a környezettudatos életszemlélet, a környezetvédelem szakterületein.

Prioritások: -

színes, tartalmas kulturális és sportélet – széleskörű koordinációval

-

hagyományőrzés és örökségvédelem

-

gazdag civil élet

3. Kibontakozás irányai A kistérségi kultúra minden olyan örökség-együttes, mely létében és határában túlnő egy település határán, emblematikus adottságait több település lakója is elfogadja, éltetésében, fejlesztésében kimutatható az e kulturális képződmény övezetébe tartozó települések együttműködése,

a

hozzávaló

kötődés

reprezentációja.

- 68 -

változatos

szimbólumokban

megjelenő


A kistérség kultúrája olyan kulturális identitás, amely nem kötődik feltétlenül közigazgatási egységhez, de nem is kizárt e két szervezőerő közötti azonosság. A kistérségi közművelődés

minden olyan szakmai cselekvés, mely a kapcsolatok generálásában

elősegíti ezeknek az együttműködéseknek a sokszínűségét, összességében a kistérség önazonosságának gazdagodását, erősödését. A

kistérségi

közös

kulturális

stratégia

célja a közművelődési tevékenységek és

szolgáltatások területén tapasztalható esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló közművelődési tevékenységek fenntartásának és működési feltételeinek, programkínálatának javítása a közművelődés területfejlesztéssel összhangban lévő intézményi struktúrájának kialakítása. A kistérségi közművelődés emblematikus tényezői a fejlesztést igénylő önkormányzatok, a közművelődési intézmények és civil szervezetek. A közvetett szereplők a többcélú kistérségi összefogásban megvalósuló programok résztvevői a pécsi kistérségben létrehozott adatbázis használói. A kistérségi összefogással megvalósuló tevékenység eredményeként érvényesülhet a kistérségi

összefogással

megvalósuló

intézményfenntartás,

közös

szakemberek

alkalmazása, a programszervezés szinergikus hatása. A kistérségi közművelődési modell hatására érzékelhetővé válik hosszú távon a kistérségi összefogásban megvalósuló komplex programok munkahelyteremtő és életminőséget javító következménye, mérhetően javul a kistérség szociokulturális feltételrendszere. A kistérségi közművelődés fejlesztése hozzájárul közvetetten az egészséges vidéki környezet és táj fenntartásához, a vidéki térségek épített, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséhez és megújítása révén a vidéki környezet vonzóbbá tételéhez. 

Komplex,

a

kistérség

valamennyi

települését

érintő,

egymás

értékeinek

megismerését szolgáló, ezáltal identitás-teremtő komplex programok szervezése.  „Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő és elpereg a múlt”- (Ancsel Éva) Kivételes történelmi emlékekre, a közös nemzetiségi hagyományokra és a kiemelkedő természeti értékekre alapozott kistérségi szintű programok szervezése – amelyek egyben hosszú távon turisztikai vonzerőként is segíthetik a települések fejlődését.  A kistérség településeinek lakossága közötti kommunikációs csatornák, eszközök megteremtése és működtetése szerepel, mintegy előfeltételeként a közös tervezési folyamatnak és partnerségi együttműködésnek.

- 69 -


4. Közös szervezésben megvalósítani kívánt programok A szórakoztatóipar a médiumok – mindenekelőtt a televízió – révén egyre jobban birtokba veszi a szabadidőt, diktálja a köznapi értékrendet, uralja a közfigyelmet, arcára formálja a népesség mind nagyobb tömegeit. A stratégia célul tűzi a kulturális igényszint további süllyedésének fékezését, az értékes kultúra pozícióinak újraerősítését.

A hagyományteremtő céllal megkezdett közös rendezvényeinket folytatni kívánjuk, melyeket a klasszikus értékeket szem előtt tartva, az irodalom, zene, tánc műfaja köré terveztünk:

-

„Őszikék” irodalmi kincsvadászat

-

Kórustalálkozó

-

Gigasztár amatőr tehetségkutató verseny

-

Tánctalálkozó

-

Költészet napi irodalmi műsor

- 70 -


MELLÉKLETEK

- 71 -


Bibliográfia - Kutatások – Tanulmányok 

B.Gelencsér Katalin: A helyi közművelődés funkció, feladatai



Bárdosi Mónika-Lakatos Gyuláné-Varga Alajosné:



Bozóki András: Magyar Kulturális Stratégia 2006-2010.



Fodor Péter: A falu társadalmáról és művelődésről



Gábor Klára: Kistérségi közművelődés



Hegedűsné Orosz Nóra: Funkcionális közművelődési társulás



Hunyadi Zsuzsa: Találkozások a kultúrával 1. A művelődési házak közönségének helye, szerepe a kulturális fogyasztásban



Közép-Magyarország – Pest megye – Ceglédi kistérség - kistérségi helyzetkép



Lipp Márta: Települési szabadidős lehetőségek és lakossági igények



OKM Közművelődési Stratégiája 2007-2013. Találkozások a kultúrával 4. A kultúra helyzete Magyarországon



Vitányi Iván: A 20.század kulturális kihívásai

Mellékletek: -


-

Cegléd város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának részlete

-

A közművelődés helyzetének alakulása a 2005/2008. OKM statisztika tükrében.

- 72 -



- 73 -


RÉSZLET CEGLÉD VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBÓL

- 74 -


A KÖZMŰVELŐDÉS HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2005/2008. OKM STATISZTIKA TÜKRÉBEN.

- 75 -

C E G L É D I KÖZKINCS KEREKASZTAL KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA

Recommend Documents