BtKÉSCSABA.\lEGYEI JOGU VÁROS

BtKÉSCSABA .\lEGYEI JOGU VÁROS

Ik/. sZ.:XI.125U!2008.

TANÁCSNOKÁTÓL Békéscsaba. S~el1l ISII'óll lér 7.

Előadó:

U/win Nándorné

Mell.: Hiv.sz.:-

~. A. Telefax: (66) 523-S08 E-lIlail: herczeg@bekescsaba,hll

Poswcím: 560 l Pf I J2. Telefon: (66! 523-807

NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje! A dönteshozatal egyszerű többséget igényel.

T:irgv: Rés7H~tcl a TÁMOP 1.4.2-0711 .. Mozgáskorlátozott t:mbt.:rck foglalkoztatását. önálló életvitelét segitő cszkö/.rcjlcsztö mühcly cs szolgáltatási hálózat" projcktbcn Előkészítő: Szociálpolitil\ai

Os/tál)'

Véleményező: EgészségÜgyi.

cs

Szocifllis LakásÜgyi Bizottság Gazdasági. Költsr.:g\'t:tr.:si és Pcnzügyi Bizottság Városfcjlcs/lési. Körn~1..7:;t\'édclmiés Mezőgazdasági Bizottság Eliítcrjcsztés

Békéscsaba Mcg~ t:i Jogú Város Önkormányzat Közgyííléscnek 2008. oJ...túbcr 3U. napján tartandó nyilvános ülésére

Ti.'iz,le/1 Kiiz,gylí/és! A Mozgássérültek Állami Intézete (to\úbbiakban: MÁI) a mozgássérült emberek komplex rehabilitációjában aktívan rési'tvcvö. országos hatáskörü rehabilitációs intézmény. amely cgy kicmclt projekt meg\ alósitás:"lt indította CI ...\fo::gáskorláfO::Oft emberek foglalko::lalásál. öl1álló élell'ile/ét segílö I.!s::kii::te;le.\::u) I1/líhely és s::olgálllllási háló::lIl" címmel. A projekt alapvetö célja a 11107gasscrült emherá társadalmi cs munkaerő-piaci intcgráeiójának elősegítése egy orsi'ágo:-o seg0d~ és sponcs/köz (önálló életviteIt segítő eszköz) fejlesztő mühclyhálózat létrellOzasa által. A tCfYCzett program az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Meglljuhts Op~ralÍ\ progmmjimak (TÁMüP IA.2.) keretében valósul meg. A pályázat a MozgússérültC'k Állami Inlóctc részére került kiirásra. A teljes projekt megvalósítására rcndclkc/csrc álló keretösszeg 1400 millió forint. A támogatás mértéke maximum az összes e1s/ámolhnló költség 100 %-a. A mozgássérüll cmbcrd túrsadalmi beillcsi'kcdésél és munkavállalási esélyei t alapvetően befolyásolja az általuk has/naJt önálló ckl\'itclt segítő eszközök minásége és használhatósága. Magyarorsz,,1.gon ezeknek:lz es/közöknek ajavítása és egyéni szükségletek szerinti adaptálása nehezen elérhető szolg{l1tatás.

2

A műhelyhálózat létrchoLásának célja 37 önálló életviteli segítő eszközöket javító és fejlesztő szolgáltatások helyi e1érhetös0genck biztosítása a mozgássérült emberek számára. Régiónként egy segéd- és sporteszköl. llllihcly létreho/ás
Befejezés

2009. iúnius 2009. szeptember 20 I O. szeotember

A program keretében ai' ors"ág \'al
műhelvek

• • • • •

tc\'ckem!>égcí: segéd-o és sponcszkü7ök karbantar1<Ísa. javilúsa. átalakítása segéd-o és sportcs/kö/-kölcsön/es. c1adcís. mozgásterapclIla. ortoped SL3kof\oS j
A műhely kialakít
I A fenti időpontok a '[ Ai\101' 1-,U-U7' 1 1:lIl1ogatlÍsi s/crzödés megkölésének időpontjától fllggőcn változhalnak.

3

A projekt vezetőj~ levélben megkereste Békéscsaba Megyei .fogú Város Önkormányzatát. A Mozgássérültek Allami Inte/cle fclhívásának célja olyan önkormányzati és civil partnerek felkutatása. akik célkitűzéseiket és tcn-eiket túmogatva egyUltműködnének velük a projekt gyakorlati megvalósitásáhan. A MÁI megkeresése Békéscsaba Megyei Jogú Városnak egy újabb lehetőséget jelenthet a regióban a szolgáltató jelleg erősítéséhe7. t\ megkeresésl követően a lehetséges helyszínként merült fel a Békéscsaba. Kölcse) ll. 27. szúm alatti önkormanyzati tulajdonú ingatlan, melyet jelenleg a Mozgáskorlálozouak Békés Megyci EgyesiiIete használ. Az egyesület tevékenységi profiljába szervesen illeszkedik il MÁI :ihal megvalósílandó projekt. A Mozgáskorlátozonak Békés Megyei Egyesülete vállalja. hog) az épületben kerüljön megvalósításra a beruházás. A MÁI szakemberei helyszíni bejárást is tartanak az épületben és támogatják a javaslatot. A program pénzügyi forrást a7 Önkormányzat részéröl ncm igényel. Kérem a Tisztelt KÖl'gyülcsl a határol'ali javaslatban foglaltak elfogadására. Az előterjesztest a sl:akhil'nttságok Illcgtárgya1ták a bizottságok döntései az mellékletét képezik.

előterjesztés

A határozat végrehajt:ísáhan küzrcmüködó fddös hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály HATÁROZATI JAVASI.AT:

I. Békéscsaba ivkgyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülése részt kíván venni a .. Mozgáskorlülo7otlcllIbcrd I()glalkoztatásál. önálló életvitelét segítö eszközfejlesztö műhely és Sl'oigáltatási hálónt" (I Á\10P 1.4.1-07/1) című projektben. közgyűléS il projekt mcgvalósírasának helyszínéül a Békéscsaba. Kölcsey ti. 27. szám alatti ingal1~lllt jelöli ki. és hozzájárul a projekt megvalósitásához szükséges átalakításhoz.

2. A

3. Békéscsaba ~lc!!\(:i .h1gll Város Ünkoflmín~l'3t Közgyülése felhatalmazza Vantara Gyula polgármester iV l:g~ iilll1luköd~si megállapodás megkötésére.

Felelős:

Vantara Gyula polgürmesli.:r liatáridíi: 20 I o. dcccmber J I.

Békéscsaba. 2008. október 1·1.

~"

Ellenjegyzés: Jogi

~

Herczeg Tamás tanácsnok .

p~nzügyi: .. ~~~

.

KIVONAT Békéscsaba Mcgyei Jogú Város ÖnkormánYLat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2008. október 20-án tartott nyilvános ülésének jcgyzőkőnyvéból

Tárgy:Részvétel a TÁMOP 1.4.2-07/1. .,Mozgáskorlátozott emberek foglaJkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztö műhely és szolgáltatási hálózat" projcktben

A bizoUság 6 igen, eg)'hangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 294/2008. (X. 20.) Egészségüg)'i, Szociális és Lakásügyi Bizottság

HATÁROZAT Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyülésnek. hogy vegyen részt a

l. Békéscsaba Megyci Jogú

,.Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását. önálló életvitelét

segitő

eszközfejlesztö

műhely és szolgáltatási hálózat" (TÁMOP 1.4.2-07/1.) címü projektben.

2. Békéscsaba Mcgyci Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a projekt megval6sításának helyszínéül a Békéscsaba, Kölcsey u. 27. szám alatti ingatlant jelölje ki. és járuljon hozzá a projekt megvalósításához szükséges átalakításhoz. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hatalmazza fel Vantara Gyula polgármestert az cgyüttmüködési megállapodás megkötcsére. Felelős:

Vanlara Gyula polgármester Határidő: 20 l O. december 31.

K,m,r.

•

I"'I~-ct.. ~ D ~,-" h'CC.tV'-~ .::::f"1'"

' h' Ak".vonal Ile eu : -:;:

'----- ---

Dr. Kerekes AHila sk. bizottsági elnök

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. KIVONAT

"

Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 2008. október 21-i nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből Tárgy: Részvétel a TÁMOP 1.4.2. "Mozg:ískorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő mííhely és szolgáltatási hálózat" projektben

21112008. aU 1.) VKMB hat:'roz"t" 5 igen egyhangú szavaz attai

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága javasolja a Közgyülés számára elfogadni az alábbiakat: l. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülése részt kíván vemli a "Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztö műhely és szolgáltatási hálózat" (1 Á.1\10P J 04.2.) címü projektben. 2. A közgyűlés a projekt megvalósít{lsanak hc1yszíné(i1 a Békéscsaba, Kölcsey u. 27. szám alatti ingatlant jelöli ki, és hozzájárul a projekt mcgvalósításához szükséges átalakításhoz. 3. Békéscsaba Megyci Jogú Város Önkormányzat Közgyiilése felhatalmazza Vantara Gyula

polgámleslert az Felelős:

együttműködési

megál!apodás megkötésére.

Vantara Gyula polgánnester 2010. december 31.

Határidő:

Kmf.

Dr. Ferenczi Attila s.k. elnök

A kivonat hiteléül:

~

Bondámé Viczián Anikó Bizottsági titkár

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ vAROS POLGARMESTERJ HIVATALA

Ikl. sz: XI. 1323612008. Előadó:

Uhrin Nándorné

SZOCJALPOLlTJKAJ OSZTAL y Békéscsaba, Szabadság fér I J-/7.

TeleJax: (66) 523-839 E-lIwi/: [email protected]

Postacím: 560/ Pf '12. TeleJon: (66) 523-820

NYILVANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal

minősített

többséget igényel!

TÚI"g,,; "Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők

képessé levő és önálló életviteIt elősegítő programjai támogatására (TÁMOP-5.3.1./0812) pályázat benyújtása

Előkészítík Szociálpolitika Osztály Vélcménvezö:Egészségügyi. Szociúlis és Lakásiigyi Bizottság Gazdasági, Költségvl.:tési és Pénzügyi Bizottság Vúrosfcj1csztési. KörnYl'zctvédclmi és Mezőgazdasági Bizottság

Előterjesztés

Békéscsaba Megyei Jagli Város Önkormányzat Közgyűlésének 2008. október 30-án tartandó nyilvános ülésére

Tisztelt KözgyiíJés! Békéscsaba Mcgyei Jogú Vúros Önkormányzat Közgyülésének több programjában és koncepciójában szerepel kiemeh 1l\:lyen a foglalkoztatás. a foglalkoztathatósági szint növelése. A munkaerő-piaci il1tegr~ciót nem lehet elválasztani a társadalmi integrációtól. A munka nem csak a megélhetés eszköze. hanem az elismcrés. a megbecsülés, a társadalom életében való részvétcl cgyik fontos eleme is. Tartósan munkaképes, ,.versenyképes'· állapotban csak az önálló életviteire képes. személyiségében kiegyensúlyozott. ismeretek és készségek terén megfelelően felkészült. támogató családi és társadalmi környezetben élő, és a reintegrácóra képes ember lesz. Alacsony iskolai végzettségük és/vag~ tartósan munkanélküli státuszuk miatt a társadalmi és munkaerő-piaci részvétel szempontjúból különösen rossz helyzetben vannak a roma emberek, a megváltozotl munkaképességgel vagy fogyatékossággal élők. a szenvedélybetegek és pszichés betegséggel küzdők. Ebbe a csoponba tartozhat nak továbbá a különböző intézményekből kikerülő. illetve munkatapasztalnttal nem rendelkező, hátrányos helyzetű fiatalok. E célcsoportok esetében gyakran a foglalkoztathatóság és az önálló életviteire való képesség alapvető feltételei. valamint a munkaerőpiacon és a társadalmi életben szükséges

-2kulcsképességeik hiányoznak. E7 érintenek kapcsolati hálójuk esetleges. hiányos, motivációjuk gyenge. halmozott hátrányokkal küzdenek. sokszor semmilyen segítő intézménnyel nincs kapcsolatuk. A munkanélküli lét több gcncráeiójukat is érintheti. Ezért egyénre szabott. többirünyú, összehangolt segítség nélkül nem képesek ebből a helyzelből kilépni. Esetükben az .. első lépést'" a foglalkoztatás fclé olyan. az önálló élctvitclre képessé tevő, és a munkaerőpiacra való belépést előkészítő és arra motiváló programok. támogató szolgáltatások jelenthetik. amelyek lehetővé teszik. hogy később sikeresen kapcsolódhassanak a hagyományos képzései/foglakoztalási programokba. munkaerő-piaci szolgáltatásokba, és ezáltal társadalmi befogadásuk meg"alósulhasson. Az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a Társadalmi Mcgújulás Operatív Program .. Első lépes" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezök képessé levő és ÖJIálló éleIvireit elősegítő programjai támogatására (TÁMüP5.3.1./0812) cílllmcl írt ki pály;lLikeresen kapcsolódhassrlllak be. A hátrányokat okozó problémákat összelliggésükben. eg~énrc szabolt problcmakezelési módszcrek alkalmazásával. egymásra épülő. összehangolt sLolgáltatúsi háló kiépítésével kell kezelni. A projekt hossza 18-24 hónap. A projátbe minimúlisan bevontak létszáma: 30 fő. Az I Córe jutó fajlagos költség max.: a l M Ft. A pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: minimum 20 millió Ft. de maximum 80 millió Ft lehet. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összes kölLségcn~k 1000'0-a. A projekt egcszét támogatásból kell mcgvalósítani. Önerö bevonasa a projektbe nem lehetséges. A pályázat célcsoportjai az aktív korú. alacson~ foglalkoztatási eséllyel rendelkező nem foglalkoztatott emberek. Olyan munkanélküli cllátásban nem részesülő. regisztrált álláskel'csők. vagy inaktív cmberek. akik alacsony iskolai végzettségű. vagy elavult. nem piacképes szakképzcttséggel. végzettséggel rendelkcLnck. KiemeIt célcsoportok: romák. fogyatékos és meg"álto7ott l1111nkaképesscgü emberek. intézll1cnyekböl kikerülö szemd~ek. szenvede Iybelcgck. pszicll(~s bctegséggcl kÜLdő emberek. utógondozói c1lútúsban részesülő tiatalok. valamint nagykorú utógondozottak. szegregúlt lakókörnyezetben élök. munkatapasztalattal nem rendl.":lkezők. akik legalább 5 évc nem foglalkoztatottak. olyan inaktív személ}á. akik sem a munkaügyi. sem a szociális nyilvántartásában nem szerepelnek. A pályázatot hel) i önkonnányzatok önállóan. iIIelve konzorciumban is bcnyújthatják. A konzorcium maximum háromtagú lehet. Egy föpályázó és két konzorciumi partner bevonása lehetséges. Ez lllóbbihoz a konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni.

A pályázat alapján több szervezeltel is folytak előzetes megbeszélések a pályázaton való részvétel lehetséges módjáról és fomláiról. Javaslom. hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülése fópályázóként vegyen részt a pályázaton két konzorciLUni partner bevonása melleu. A konzorcium i partnerek kiválasztasanal szempont volt az előzetes pályázatírói és Icbonyolítói tapasztalat. a pályázat lebonyolításához szükséges szakértők és szakemberek szervezeten belüli megléte. Fentiek alapján a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége (5600 Békéscsaba. Árpád sor 215.) és az Egyensúly Szabadidő Klub (5600 Békéscsaba. Derkovits sor I.) ,"állalták. hogy részt vesznek a projektben. A szakbizouságok határozati az A döntés végrehajtásában

Kérem a Tisztelt

előterjesztés mellékletét

közn:működő felelős

Közgyűlés!. támogassa

képezik.

hiyatali egység: Szociálpolitikai Osztály

a határozati javaslatban foglaltakat.

11ATÁRÜZATI JA VASLAT: l. Bék":scsaba tvlegyei Jogú Város Önkormány/at Közgyűlése pályázatot nyújt be az .. Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé levő és önálló életvitcIt elősegítő programjai támogatására (TÁMüP-5.3.1./08/2) címü pályázati felhívásra.

2. 13é"~scsaba t\legyei .Iagli VárllS Önkormányzat a p.:íly.:ízat mcgvalósítás érdekében a Békéscsabai Ci, il SZl.:l"\"ezeh:k Szövclség0' cl (5600 13ékéscsaba. Árpád sor 215.) valamint az Egyensúl) Szabadidő Klubbal (5600 Békéscsaba. Derkovits sor 1.) - mint konzorcium i partnerekkel - köt együtlmüköd0si ml.:gúllapodást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú V<"lros Önkornünyzat KÖ7.gyülése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az cgyütlmlíködési mcgnllapoclás al{lírására.

4. Békéscsaba M~gyci Jogú Vúr0s ÖnkonnánYlat Közgyülése a pályázat pénzügyi lebonyolítllS{lhoz kapcsolódó. clőfinanszíroí'úsi kötclczcttségekcl a 2009-2011.évi költségvetésében a pályúzali célclőirünyzatból bi7tosítja. Felelős:

Vantara Gyula polgármester Határidő: 2011. december 31.

Békéscsaba, 2008. október 15.

Dr. Tög Ildikó osztá yvezctö Ellenjeg ,. Jogi: ....

. .. . ;.y.-/.....e ' PenzugYl:

-.----

KIVONAT Békéscsaba Mcgyei Jogu Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2008. október 20-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

Tárgy:"Elsö lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életviteit elősegítő programjai támogatására (TÁMOP-5.3.1.108/2) pályázat benyújtása A bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:

296/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

HATÁROZAT Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy nyújtson be pályázatat az "Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életviteIt elősegítő programjai tamogatására (TÁMOP-5.3.1.108/2) című pályázati felhívásra.

J. Békéscsaba Megyei

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a pályázat megvalósítása érdekében a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségével (5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/5.), valamint az Egyensúly Szabadidő Klubbal (5600 Békéscsaba, Derkovils sor 1.) - mint konzorciumi partnerekkel - kössön együttműködési megállapodási.

3. Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy hatalmazza fcl Vantara Gyula polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Kőzgyűlésnek, hogy a pályázat pénzügyi Icbonyolításához kapcsolódó e1őfinanszirozási kötelezettségeket a 2009-2011. évi költségvetésében a pályázati célelőirányzatból biztosítsa. Felelős:

Vantara Gyula polgármester 2011. december 31.

Határidő:

/'

K.n1:f. Dr. Kerekes Attila sk. bizolIsági elnök

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 5600 Békéscsaba. Szent István tér 7. KIVONAT a Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 2008. október 21-i nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

Tárgy: "Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tel'ő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogat{ls{lra (TAMOI'-5.3.I.108/2) púlyázat benyújtása

212/2008. (X.2L) VI<MB határozata

5 igen egyhangú szavaz:1ttal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgylilésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdaságl BizolIsága javasolja a Közgyiilés számára elfogadni az alábbiakat: l. Békéscsaba Megyci Jogú Város Önkonnányzat Közgyűlése pályázatot nyUjt be az ..Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tcvő és önálló életviteIt elősegítő programjai tamogatására (TN.'IOP-5.3.1./08/2) cimü pályázati felhívásra. 2. Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkomlányzat a pályázat I1lcgvalósítás érdekében a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetség~\'el (5600 Békéscsaba. Árpad sor 215.) valamint az Egyensúly Szabadidő Klubbal (5600 Békéscsaba. Derkovits sor I.) • mint konzorciumi partnerekkel - köt együttműködési megállapodást.

3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormúnyz"t Közgyülése relhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az cgyüttmliködési megállapodás alúírúsara. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyíí1ésc a pályázat pénzügyi lebonyolítasához kapcsolódó. clőfinanszírozási kötelezettségckcl a 2009-2011. éVI költségvetésében a pályázati célelőirányzatból biztosítja. Felelős:

Vantara Gyula polgamlcstcr december 31.

Hataridő: 20 ll.

Kmf.

Dr. Fcrenczi Attila s.k. elnök

:2;PJ. ""-~ A kivonat hiteléül:

Bondámé Viczián Anikó Bizottsagi titkar

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGU VÁROS

{kt. sz.: Ilf. 20/-51/2008.

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK

Előadó.

EGÉSZSÉGÜGYI. SZOCJALlS ÉS LAlVÍSÜGYI BIZOTTS/ÍGA ELNÖKÉTŐL

dr. Tögye Ildikó

Mell..' CD melléklet Hiv.sz.: -

Békéscsaba, Szenl Js/ván IéI' 7. Posfacím: 560/ Pf 112.

Tele(on. (661523-802

~.3

Telefax.· (66) 523-804 E-maii: [email protected] NYILV/ÍNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű többséget igényel! Tárgy: Tájékoztatás a Réthy Pál KórházRendelőintézet működéséről

Előkészítő:

Szociálpolitikai Osztály Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet

Véleménvező:

Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Felügyelő Bizottsága EHíterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2008. október 30. napján tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyií/é.'if

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2008. július 10. napján tartott ülésén a kövelkező képviselői kérdés hangzott el: .,Az Egészségügyi. Szociális és Lakási.igyi Bizottság járjon utána a jegyző közreműködésével, hogy a Kórház miért nem tudja Iehívni a havi 48 millió forintos kapacitást és e miatt évi 500 millió forint hiánnyal küzd?" Dr. Benedek Mária jegyző és Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnőke felkérte a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosát, hogya feitett kérdés mcgválaszolása érdekében készítsen egy szakmailag megalapozott tájékoztató anyagoL Fentiek alapján a feltett kérdésre adott választ a közgyűlés szeptember 18-iki ülésén mcgtárgyalta, és a 488/2008. (IX. l S.) közgy. határozatlal a tájékoztatót elfogadta azzal, hogy az Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottság a Réthy Pál K6rház·Rendelőintézet Felügyelő Bizotlságának bevonásával, a kórház működésével kapcsolatban a július 10·i közgyűlésen elhangzott kérdéseket megvizsgálva az októberi közgyülésre készítsen előterjesztést.

A július 10-iki közgyülésen elhangzott kérdésre adott· jelen előterjesztés mellékletét képező tájékoztatót a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Felügyelő Bizottsága 2008. október 14. napján, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága pedig 2008. október 20. napján tartott ülésén megtárgyalta. A Felügyelő Bizottság valamint az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság véleménye az előterjesztés mellékletét képezi.

A határozat végrehajtásában

közreműködő hivatali

A határozat végrehajtásában

közreműködő egység:

egység: Szociálpolitikai Osztály

Réthy Pál Kérem a Tisztelt

Közgyűlést a

Kórház-Rendelőintézet

határozati javaslatban foglaltak elfogadására.

HATÁRüZATIJAVASLAT: Város Önkormányzat Közgyűlése a Réthy Pál Kórházkapcsolatos tájékoztatót megismerte és azt az előterjesztés mellékletében szereplő tartalommal elfogadja.

Békéscsaba Megyei

Jogú

Rendelőintézet működésével

Felelős:

Vantara Gyula polgármester 2008. október 30.

Hahiridő:


Dr.

Ellenjegyzés: Jogi: "" lJenzugyl:

~ .

~

C/~

.

2

Beszámoló a tulajdonos Önkormányzat részére 1.

Feltett kérdés

A Tulajdonos képviselıi arra a kérdésre várják a válaszunkat, hogy: „Az Egészségügyi Szociális és Lakásügyi Bizottság járjon utána a jegyzı közremőködésével, hogy a Kórház miért nem tudja lehívni a havi 48 millió forintos kapacitást és e miatt évi 500 millió forint hiánnyal küzd?” A kérdés értelmezése Tisztelettel megjegyezzük, hogy a kérdés feltevésében néhány, a kórházról szóló információ összekeveredik. Célunk jelen beszámolóval (az elızıekre is tekintettel), hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, hogy az egészségüggyel napi szinten nem foglalkozó képviselı is valós képet kapjon a helyzetünkrıl, és annak kialakulása körülményeirıl. A kórház mint ismert jellemzıen teljesítmény finanszírozott intézmény. (Jellemzıen, mert vannak a bevételei / OEP-tıl származó bevételei között ettıl eltérı elemek is.) A teljesítményfinanszírozásban az ellátott betegek részére végzett szolgáltatásokról, beavatkozásokról havonta jelentést küldünk. Ezen jelentésben adminisztrált ellátásokat a mindenkor érvényes (szinte folyamatosan változó) finanszírozási szabályok szerint besorolják, pontszámmá konvertálják. Ez a rendszer mőködik mind az aktív fekvı-, mind járóbeteg-ellátásban. A Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) a kifizethetı, finanszírozott teljesítménynek egy felsı határát jelenti, amely fölött nem történik meg a kifizetés. (Legalább is jelenleg így van, mert korábban a TVK felett is történt kifizetés, igaz degresszív módon.) A jelenleg érvényes TVK egyrészt „történelmi hagyományból” (a korábbi teljesítmények alapján) másrészt az arra rávetített kapacitás (aktív ágyak, szakrendelési órák, ellátási területek) változásokból a mindenkor érvényes jogszabályok és finanszírozói koncepciók alapján alakult úgy, ahogy jelenleg van. Jellemzı, hogy miközben a TVK-t éves szinten adják meg (havi bontásban) addig a 2007. X. hótól kezdıdı, ez év szeptember 30-án végzıdı idıszak (költségvetési év) aktív fekvı TVK-ja már öt alkalommal került módosításra. Nincs szó arról, hogy a kórház a bevételeit közvetlenül tudná befolyásolni, le tudna hívni bevételeket. Ellátjuk a betegeinket, az ellátásért pontszámot kapunk és ennek alapján a mindenkori TVK határáig kifizetik a teljesítményt. Az kétségkívül igaz, hogy a betegek száma, az esetek súlyossága, a végzett szolgáltatások mennyisége közvetlen összefüggésben van a bevételekkel. Így a kórház a bevételeit, ezen momentumok változtatatásával tudja növelni, de csak a TVK által maximált szintig. A teljesítmények és a TVK kapcsolatát vizsgálva nagyon eltérı képet láthatunk az aktív fekvı és a járóbeteg-ellátásban a kórházban (de ez nincs messze a kórházakra jellemzı, általános állapottól).

1

A fekvı-ellátásban a teljesítményünk folyamatosan, mondhatjuk évek óta a TVK felett van. Így ezen a területen a bevételek tekintetében a kórház mindig az elérhetı maximumot kapta. Itt az jelent gondot, hogy a betegforgalom, az ellátási igények magasabb teljesítményre kényszerítik a kórházat, mint ami után bevételt kap. A TVK felett ellátott betegek esetében ugyanis a kórház semmiféle finanszírozást nem kap. Természetesen költségei viszont ezen betegek ellátásának is vannak. Ezen finanszírozatlan betegek költségei folyamatosan veszteséget okoznak a kórháznak. Ha a kórház gazdasági érdekeit nézzük, a forgalmunkat le kellene csökkenteni a finanszírozott TVK szintre. A szakmai szempontok, a betegellátás igényei azonban ezt nem teszik lehetıvé. Így ezen a területen a finanszírozatlan betegek miatt folyamatosan veszteség keletkezik. A 2007. áprilisi változásoknak csak egyik eleme volt az aktív ágyak számának jelentıs csökkentése a kórházban. Ez a finanszírozási szabályok szerint automatikusan együtt jár a TVK, az elérhetı bevételek csökkentésével. A 2007-es költségvetési évre kapott TVK 13.686 volt, azaz 25 %-kal kisebb, mint a megelızı költségvetési évé. A 2007-e költségvetési és a 2006. X. hótól a 2007. IX. hóig tartó teljesítmények finanszírozását biztosítja. A redukció 2007. IV. hótól történt, így az idıszak második felére vetítve még az elızıekben jelzettıl (25 %) is nagyobb volt a TVK veszteség. Ezt a veszteséget, a korábbi évekhez képest el nem érhetı bevételt szoktuk jellemezni a kérdésben szereplı 48 mFt / hó értékkel. Ez azonban nem a kórház által (TVK alatti teljesítménye okán) meg nem szerzett bevétel, hanem a finanszírozási változások miatt, a bekövetkezett TVK csökkenés miatt meg sem szerezhetı bevétel nagysága. (A bevételkiesés pontos értéke azonban szinte megállapíthatatlan, mivel több eleme is változott egyidejőleg a finanszírozásnak, és a hatások elválaszthatatlanok. Így figyelembe kell venni például a szezonalitást, amely a hónapok között szétosztja a TVK-t. Másrészt tudjuk azt, hogy a teljesítmények visszafogása a finanszírozó szempontjából annyira jól sikerült, hogy érdemi megtakarítások keletkeztek. Még ebben a költségvetési évben megkezdıdött ennek a többletnek a visszaosztása. Ennek egy részét TVK növekményként kapták az intézmények. Ezért a késıbbi táblázatokban – amelyek az idıszak végi állapotot tartalmazzák - a 48 mFt-os értéknél kisebb bevétel csökkenések fognak látszani.) Az aktív fekvı TVK értékek azóta is folyamatosan változnak, miként a teljesítménymérés (az ellátott betegért járó pontszám) szabályai, és maga a mérce is. Így különbözı idıszakok TVKi és tényleges teljesítményei összehasonlíthatók ugyan számszerően, de azokból csak korlátozott következtetéseket lehet levonni, mivel közben változhatott (és rendre változott is) a mérce is. Járóbeteg-ellátásban más a kép. Itt folyamatosan a TVK megtakarítás volt a jellemzı a kórházra. Ennek mértéke azonban jelentısen megváltozott. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ez csak kisebb mértékben adódik a kórházi teljesítmények változásából. A 2006-os költségvetési évben még közel szinkronban volt a TVK és nyújtott teljesítmény. Ebben az idıszakban 96 %-ot meghaladó volt annak a kihasználása. A 2007. áprilisi változásoknak (aktív ágyak csökkentése) a járóbeteg-ellátásra is volt folyománya. A finanszírozó úgy gondolta, hogy a megszőnı aktív ágyakról a betegek átmennek / átterelhetık a járóbeteg-ellátásba. Ez már önmagában is kétséges gondolat. A vizitdíj egyidejő bevezetése azonban egyértelmően a járó forgalom nagyarányú visszaesését okozta országosan. A növekvı járó forgalom finanszírozására, mindesetre az intézmények járó TVK többleteket kaptak. Békéscsabára mivel nagy volt a fekvı kapacitás redukció, nagy járó TVK

2

többlet lett megállapítva. Ettıl az idıponttól igaz, hogy a tényleges teljesítmények és TVK eltávolodott egymástól. Méghozzá olyan módon, hogy a teljesítmény maradt, illetve a vizitdíj hatására csökkent, a TVK viszont jelentısen megemelkedett. Így a 2007-es, 2008-as költségvetési évben 20 % körüli TVK nem került felhasználásra a járóbeteg-ellátásban. Tegyük helyre a számokat is: ebben a két évben 17 mFt / hó bevételt nem tudott realizálni a kórház, mivel a járó teljesítménye nem érte el a maximumot. A krónikus betegellátás területén havi szinten közel 13 mFt bevételkiesést okoztak a csökkent ágykihasználtságok. A Ez az a potenciális, „le nem hívott” bevétel, amelyet nem szerzett meg a kórház. Ennek a megszerzése azonban nem is volt realitás. A kórház járó teljesítményei nem növekedhettek annyival, amennyi többlet teljesítmény lehetıségét a TVK által a finanszírozó biztosított. Ennek a feltételei sem a betegforgalom oldaláról, sem a kórházi kapacitások (infrastruktúra, humán erık) oldalán nem voltak meg. A krónikus ágyak számának biztosítása is csak a reconstrukció befejezése után várható. (Ennek ellenére természetesen tettünk erıfeszítéseket a teljesítmények növelésére, a TVK közelítésére, a bevételek megszerzésére.) A környezet változása, a betegek vizitdíjhoz köthetı magatartása kedvezıtlen volt ebben az idıszakban a teljesítmények növelése szempontjából. A finanszírozó tulajdonképpen két ellentétes hatású intézkedést hozott (közel egyidejőleg) mely az anomáliát okozta. A vizitdíj bevezetésének egyik meghirdetett oka volt a „felesleges orvos – beteg találkozások csökkentése” (ami korrektnek nevezhetı), vagyis következményként számoltak forgalom csökkenéssel. Ugyanakkor a járó TVK-n keresztül jelentıs többlet teljesítményt kívántak finanszírozni, szakmai tartalmában a kiesett fekvı kapacitások helyett. Láthatóan ebbıl az ellentmondásból a forgalom csökkenése volt az erısebb, illetve eredıjében az érvényesült. Ennek a következménye lett, a kórházban ma látható TVK megtakarítás. (Elismerjük, az intézmények túlnyomó többségéhez hasonlóan, a mi kórházunkban sem találtuk meg azt a „csodát” amellyel a forgalmat jelentısen növelni lehetett volna.) A továbbiakban részletesen, számadatokkal mutatjuk be a kórház TVK és forgalom változásait, a krónikus ágyak növekedésébıl adódó nehézségeket és a kihasználatlanságából eredı bevételkiesést, elemezve azokat és vázoljuk a megtett intézkedéseket. Röviden bemutatjuk továbbá a kórház gazdasági helyzetének változását, nehézségeinket.

3

2.

Aktív fekvı-ellátás

Aktív fekvı-ellátásban nézzük elıször az utóbbi költségvetési években a TVK alakulását.

Idıszak

Ágyak száma

Változás a Változás a Súlyszám Ft / Elérhetı bázis bázis TVK súlyszám bevétel (mFt) idıszakhoz idıszakhoz (éves)* (%) (mFt)

2006. X. - 2007 III.

513

17 957

136 000

2 442

2007. IV. - 2007. IX

352

13 507

146 000

1 972

81%

-470

2007. X. - 2008. IX. **

352

13 175

146 000

1 924

79%

-518

* - a féléves idıszakokhoz is éves TVK lett megállapítva * * - eredeti, elsı változat

A 2007-es költségvetési évben (2006. X. – 2007. IX.) eredetileg közel 18 ezer HBCS súlyszámot kaptunk, amivel 2,5 mrdFt-ot közelítı bevételt lehetett volna elérni. Ekkor a kórház 513 aktív ággyal mőködött. Az idıszak felénél történt meg az ágyszám redukciója. Ennek következtében a HBCS súlyszám annyira lecsökkent (hogy a fajlagos bevétel növekedés (146.000 / 136.000) ellenére az elérhetı bevétel 19 %-kal közel 470 mFt-tal csökkent. Ez az összeg abban az idıben két havi dologi kiadásnak megfelelı érték volt. (Ma már sajnos nincs ennyi pénzünk dologi kiadásokra.) Látható, hogy a 2008-as költségvetési évben a meghirdetett TVK növekmény ellenére, hasonló, sıt kissé még kevesebb lett a TVK, az elérhetı bevétel, mint a megelızı idıszakban. (A TVK növekmény ugyanakkor igaz volt csak nem éves szinten! 2007. két félévében jelentısen különbözı volt a TVK. 2008-ban valóban adtak TVK többletet 2007. második félévéhez képest. A 2008. évi TVK azonban így sem érte el a megelızı év szintjét, hiszen a 2007. elsı félévében magas volt. Sarkítva mondható: úgy kaptunk többet, hogy kevesebb lett a pénzünk. Nem csak Békéscsaba járt így.)

Idıszak 2006. X. - 2007 III.

Kapott Tény Túllépés Nem TVK Tény súlyszám teljesítmény (tény / TVK alá tartozó TVK (TVK) (HBCS) %) HBCS 18 260 18 415 155 101%

2007. IV. - 2007. IX

13 686

13 734

48

100%

347

2007. X. - 2008. IX.

13 516

14 183

666

105%

403

A tény teljesítményeket és a TVK-t összevetve e fenti táblázatot kapjuk. (2008. utolsó hónapjainak adatai még csak elızetes értékek.) Látható, hogy a tényleges teljesítmény minden idıszakban meghaladta a TVK-t. Ez mint tudjuk két dolgot jelent. Megkapta a kórházunk a maximális bevételt, a TVK felett ellátott betegek költsége pedig veszteséget okozott.

4

A táblázat utolsó oszlopa (tájékoztató adatként) azon HBCS súlyszámokat mutatja, amelyeket kifizettek intézményünknek, de a finanszírozási szabályok szerint nem tartoznak TVK alá (szülés, boncolás). A TVK értékek azért térnek el a korábbi táblázattól mert abban az eredeti, az idıszak elején meghirdetett TVK értékek szerepelek, itt pedig az idıszak végén érvényes érték. Az ágyszám változásának hatását, a hatékonyság növekedését jól mutatja, ha az egy ágyon elért finanszírozott teljesítmény nagyságát vizsgáljuk. Míg a változások (2007. márciusig) elıtt egy ágyon éves szinten elért HBCS nem érte le 36 súlyszámot, addig a 352 aktív ágy mindegyikén már 39 volt az éves súlyszám az elsı idıszakban, késıbb (2008) ez tovább növekedett 40-re. A folyamatos (a bevezetıben is jelzett) TVK változást mutatja a következı táblázat. (Nem sokat, de folyamatosan változott az érték.) A változás eredıjében összesen 60 mFt, ami az elérhetı bevételnek 3 %-os növekedése. Ez azonban több esetben nem tekinthetı többletnek az eredmény szempontjából, hiszen az élelmezéshez, és a vérkészítményekhez kapcsolódó változás legalább akkora összeget jelentett a költségek növekedésében is.

Idıpont

Indoklás

2007. VII. átmeneti kiegészítı TVK élelmezés miatti többlet 2007. XII. TVK TVK csökkenés boncolás 2008. II. változása miatt Vérkészítmények árának 2008. VI. változása miatt Várólista csökkentésére 2008. VIII. adott többlet Összesen

5

TVK Bevétel változás változás (HBCS) (mFt) 73 10,7 197

28,7

-29

-4,2

16

2,3

157

22,9

413

60,3

3.

Járóbeteg-ellátás

Vizsgáljuk meg hasonlóan járóbeteg-ellátásban a TVK és a teljesítmények alakulását.

Idıszak

Kapott TVK (pont)

2005. X. - 2006 IX. 2006. X. - 2007. IX 2007. X. - 2008. IX.

Változás az elızı évhez (%)

658 274 591 774 661 739 802 164 156

118% 104%

A 2006-os költségvetési évben 658 millió pont volt a TVK. 2007-ben (az ágyszám változás éve) ez megnövekedett 18 %-kal. 2008-ban, bár az elızı évi TVK sem tudtuk kihasználni a TVK-nak további 4 %-os növekedése történt. Nézzük hogyan alakult ennek a volumennek a felhasználása a tényleges teljesítményeket figyelembe véve.

Idıszak

Kapott TVK (pont)

Tény teljesítmény (pont)

Tény / TVK

"Megtakarítás" (pont)

2005. X. - 2006 IX.

658 274 591

634 084 095

96%

24 190 496

2006. X. - 2007. IX

774 661 739

609 188 266

79%

165 473 473

2007. X. - 2008. IX.

764 006 988

623 497 228

82%

140 509 760

A 2008-as költségvetési évnél itt is módosítanunk kell a TVK számot. Az idıszak elején meghirdetett 802 millió pont ugyanis jelen ismereteink szerint már csak 764 millió. Másrész jelezzük, hogy mivel az idıszak szeptember 30-án zárul az utolsó 2008. évi adatok még csak becsültek. Jól látható, hogy mindhárom évben volt TVK megtakarítás. 2006-ban ez csak 4 %-os volt. 2007 – 2008-ban a megnövelt TVK mellet 20 %-os nagyságú volt a TVK megtakarításunk. A táblázat mutatja, hogy a kórház tényleges járó teljesítmény közel sem változott annyira, mint a TVK-ja. A 2007-es költségvetési évben (a vizitdíj idıszaka) is csak 4 %-kal csökkent a járó pontszám az elızı évhez képest. Ezt kifejezetten kedvezınek, jó eredménynek értékeljük országos összehasonlításban. A 2008-as évben pedig (elızetes, de érdemben aligha változó adatok szerint) a teljesítmény növekedett és megközelítette a 2006. évi szintet. Jól jellemzi a 2008. évi várható TVK maradvány nagyságát, ha azt mondjuk, ahhoz, hogy a TVK-t maximálisan ki tudjuk használni (az átlagos járó pontértékkel számolva, ami szakmánként ettıl jelentısen eltérhet mindkét irányba), éves szinten 160 ezer beteggel többet kellett volna ellátnunk a szakrendeléseken. Ez havi 13 401 naponta pedig 609 beteget jelent. Ez fizikai képtelenség, ehhez sem infrastruktúrával, sem humán erıkkel nem rendelkezünk.

6

A járó teljesítmények havi szinten való alakulása a felvetett kérdés szempontjából van annyira fontos, hogy azt részletesen is megvizsgáljuk.

Kórházunk járó teljesítményei

3.1.

Hó 2007. X. 2007. XI. 2007. XII. 2008. I. 2008. II. 2008. III. 2008. IV. 2008. V. 2008. VI. 2008. VII. 2008. VIII. 2008. IX. Összesen

TVK (pont) 64 603 289 66 453 694 57 121 214 62 511 526 63 952 566 75 427 116 76 214 631 74 936 398 50 462 583 68 944 682 48 813 621 54 565 668

Tény Havi Göngyölített Tény / TVK teljesítmény maradvány maradvány (%) (pont) TVK (pont) (pont) 51 366 744 80% 13 236 545 13 236 545 48 926 906 74% 17 526 788 30 763 333 38 843 078 68% 18 278 136 49 041 469 49 341 957 79% 13 169 569 62 211 038 50 972 217 80% 12 980 349 75 191 387 49 478 307 66% 25 948 809 101 140 196 57 151 163 75% 19 063 468 120 203 664 50 828 056 68% 24 108 342 144 312 006 52 482 828 104% -2 020 245 142 291 761 60 464 796 88% 8 479 886 150 771 647 57 544 976 118% -8 731 355 142 040 292 56 096 200 103% -1 530 532 140 509 760

764 006 988 623 497 228

82%

140 509 760

A tény teljesítmény oszlopban lévı színezett három hónap esetében még rendelkezünk OEP által elfogadott adatokkal. Látható hogy éves szinten a TVK kihasználtság 82 %. Az összes TVK maradvány pedig 140,5 millió pont. Ez azt jelenti, hogy az elérhetı maximális bevételtıl havi átlagban 17 mFt-tal maradtunk el. A teljesítmények idıbeli alakulását vizsgálva kedvezı tendenciákat láthatunk. Az év közepén 50 millió, az utóbbi hónapokban 60 millió pontra növekedett a teljesítmény. Ebben nyilván szerepe volt a vizitdíj eltörlésének, de nem elhanyagolhatók a kórház teljesítmény növelés érdekében tett intézkedései erıfeszítései. Látható, hogy az utolsó négy hónapból háromban elértük, sıt meghaladtuk a TVK-t. Így a szeptemberi TVK maradvány kevesebb, mint a júniusi volt.

Idıszak 2005. X. - 2006 IX. 2006. X. - 2007. IX 2007. X. - 2008. IX.

Tény teljesítmény (pont) 634 084 095 609 188 266 623 497 228

Esetszám 611 291 505 202 513 837

Esetre jutó pontszám 1 037 1 206 1 213

Táblázatunk az esetre jutó pontszám alakulást mutatja. Ez az érték az fejezi ki, hogy a bejövı beteg mennyire kompletten van ellátva, mennyire teljes körő az a beavatkozás sor, amit

7

végeznek rajta (a szakma és a finanszírozás szabályai szerint) és az hogyan van leadminisztrálva (kódolva és a finanszírozó felé jelentve). Látható, hogy a nehéz idıszakban érdemben tudtunk javítani ezen a mutatón. Már 2007-ben 16 %-kal növekedett az esetre jutó pontszám, amit 2008-ban kicsit még tudtuk javítani. Érdemes megvizsgálni járó teljesítményeink alakulást egy hosszabb idısorban is. 70

Vizitdíj

60

40 Átlag: 53,0 mpont / hó

Átlag: 48,5 mpont / hó

Tény / TVK: 96 %

Tény / TVK: 66 %

Átlag: 55,8 mpont / hó

30

Tény / TVK: 103 %

20

2005

2008

A diagram 2007. X. hótól napjainkig mutatja a járó teljesítmények alakulását a kórházban. Az ábrában jelöltük azt az idıszakot, amíg a vizitdíj fizetési kötelezettség fennállt. Látható, hogy a „fizetıs” korszakban havi 4,5 millió ponttal csökkent a teljesítményünk! A TVK kihasználás pedig 66 %-ra zuhant. Ez utóbbiban nem csak a teljesítmények csökkenése, hanem a TVK növekedése is jelentıs szerepet játszott. Jól jelzi a betegforgalom növekményét a 2008. áprilistól mért adatok átlaga. A havi teljesítmény meghaladta a 2006. évit is, és túl lett lépve ezen idıszak TVK-ja is. (De a teljesítmény maradék nélkül ki lett / lesz fizetve, mivel 2007. X. hótól, olyan megtakarítások voltak a TVK-ban, amelyek lefedik ezt a túllépést.) Ismételten kijelentjük, hogy a járó teljesítmények utóbbi fél évben való kedvezı alakulása nem pusztán a fizetési kötelezettség eltörlésének, hanem a megtett intézkedéseknek és dolgozóink erıfeszítésének is köszönhetı. (Talán ezt bizonyítja, hogy nem a vizitdíj elıtti szintre, hanem a fölé növekedett a teljesítmény.)

8

IX

VIII

VII

V

VI

III

IV

I

II

XII

X

XI

IX

VII

VIII

V

2007

VI

III

IV

I

2006

II

XII

X

XI

IX

VII

VIII

V

VI

III

IV

I

II

XII

0

X

10

XI

millió pont

50

Járó teljesítmények az országban

3.2.

Az OEP adatbázisát elemezve látható, hogy a teljesítmények ilyen alakulás nem békéscsabai specialitás. 12 000 000

Ezer pont összesen Lineáris (Ezer pont összesen)

10 000 000

8 000 000

6 000 000

4 000 000

VIZITDÍJ

2 000 000

ÚJ TVK ELSZÁMOLÁS (TVK fölött nincs kifizetés)

ÚJ TVK kiosztás

Az adatok szerint 2006. január és 2007. január között 8,9 milliárd pont volt havonta az országos átlag. A vizitdíj idıszakában ez lecsökkent 7,9 milliárd pontra. Az országos teljesítmény csökkenés így 12 %-os volt a teljes fizetıs idıszakot a jelzett bázishoz viszonyítva. (Ez a csökkenés kórházunkban „csak” 8,5 % volt.) A teljes adatsorra tett lineáris trendvonal határozott és jelentıs csökkenést mutat tendenciájában. 2008. IV – V. hóban újra 9 – 10 milliárd pont volt az országos teljesítmény. Jól mutatja a változásokat, ha megvizsgáljuk azok százalékos nagyságát havi szinten.

9

2008. május

2008. április

2008. március

2008. február

2008. január

2007. december

2007. november

2007. október

2007. szeptember

2007. augusztus

2007. július

2007. június

2007. május

2007. április

2007. március

2007. február

2007. január

2006. december

2006. november

2006. október

2006. szeptember

2006. augusztus

2006. július

2006. június

2006. május

2006. április

2006. március

2006. február

2006. január

0

140%

120%

100%

80%

60%

40%

Változás 2006. év átlagához képest

20%

Változás 2007. év átlagához képest

Az ábra a 2007. évi teljesítményeket a 2006. év átlagához, a 2008. évi teljesítményeket a 2006., és 2007. átlagához képest mutatja. Látható, hogy a 2007. február – 2008.márciusi idıszakban (vizitdíj) a teljesítmény sosem haladta meg az elızı év átlagát, jellemzıen 15 – 20 %-kal maradt el attól. 2008. utolsó hónapjaiban országosan is meglódult a teljesítmény és nemcsak a 2007-es, de már a 2006-os szintet is meghaladja.

3.3.

A kórház intézkedései a járóbeteg-ellátásban

Intézkedéseink célja a teljesítmények növelése, a TVK maradványok csökkentése volt. A célok eléréséhez a következı lehetıségeket láttuk:

A járóbeteg-ellátás szakrendelınkénti elemzése a teljesítmények növelése érdekében A szakrendelések személyi és tárgyi feltételeinek felülvizsgálata Érdekeltségi rendszer bevezetése A szakrendelések mindegyikét, egyenként és a szakmák szintjén részletes elemzésnek vetettük alá, vizsgálva a teljesítményeket és a kapacitásokat. Az elemzés kiterjedt a 2006 – 2008. idıszakra. Az alapadatokból olyan fajlagos mutatókat készítettünk, amelyek alkalmasak összehasonlításra, az országos szakmai átlaggal való benchmarkra.

10

2008. május

2008. április

2008. március

2008. február

2008. január

2007. december

2007. november

2007. október

2007. szeptember

2007. augusztus

2007. július

2007. június

2007. május

2007. április

2007. március

2007. február

2007. január

0%

A szakrendelésenként összegyőjtött elemzett adatok (minden vizsgált idıszakra):

Szerzıdés szerinti heti óraszám Tényleges (nyitvatartási), mőködési idı Foglalkoztatott szakorvosok és szakdolgozók száma, munkaideje, ebbıl az adott szakrendelésen töltött munkaidı

Ellátott (beteg) esetszám Teljesített járó pontszám Elıjegyzések hossza, elıjegyzett betegek száma Képzett mutatók, amelyeket a szakmára jellemzı országos átlaggal hasonlítottunk össze (minden vizsgált idıszakra):

Egy szakrendelési órára jutó beteg esetszám Egy szakrendelıi órára jutó teljesített pontszám Egy (beteg) esetre jutó pontszám Mutatók, amelyeket elemeztünk, és intézkedéseket hoztunk az anomáliák esetén

A szerzıdött szakrendelıi óra és a tényleges óraszám viszonya A szakrendelıi óra és a rendelkezésre álló orvosi kapacitás viszonya Az orvosi óraszám és a szakdolgozói óraszám viszonya Elıjegyzési listák és betegforgalmak viszonya Megvizsgáltuk továbbá a szakrendelık eszközellátottságát és a meglévı eszközök állapotát. Az elemzés eredményeként konkrét szakmára, szakrendelésre szóló programot, feladatlistát készítettünk megfogalmazva azokat a lehetıségeket, és feltételeket, amelyek az adott területen alkalmasak a teljesítmények növelésére.

11

3.4.

A járóbeteg-ellátásban bevezetett érdekeltségi rendszerünk

A járóbeteg volumen kihasználása érdekében szükségesnek ítéltük meg érdekeltségi rendszer bevezetését a járó szakellátók tevékenységében. Az érdekeltség célja elsıdlegesen a járó teljesítmény fokozása, elsısorban a németpont értékek növelése. Elızetes számításokat végeztünk annak érdekében, hogy mekkora lehet az az összeg, melyet érdekeltség címén az intézmény ki tud gazdálkodni. A bevezetést szervezetenkénti egyeztetések elızték meg, melynek keretében a már említett adatokat ismertettük a szakellátók vezetıivel. Járóbeteg szakellátás teljesítményének növelése érdekében 2008. II. félévétıl kezdıdıen vezetünk be érdekeltségi rendszert. Ennek oka a már felvázolt járó volumen kihasználtságának növelése a még hátralévı és az elkövetkezı finanszírozási évben. A szakellátónkként visszaigazolt adatok feldolgozását követıen az országos átlaghoz történı hasonlítás történik meg két mutató vonatkozásában. Ez a két mutató az egy órára jutó esetszám és az egy órára jutó németpont. Az értékek egyrészt mutatják az esetszám növekedését másrészt a kódolás felülvizsgálatát, javítását. Az érdekeltségi rendszer csak abban az esetben lép életbe, ha a mőködési engedélyben rögzített rendelési idın belül a szakellátó mindkét mutató vonatkozásában eléri az országos átlagot. Az így keletkezett országos átlag feletti teljesítmény bevételének 15%-a kerül kifizetésre. A kifizetés negyedévenként a visszaigazolásoknak megfelelı idıszakokra történik. A kifizetésre került összeg felhasználásáról a szakellátó vezetıje dönt. Felhasználhatja egyrészt a szakellátó mőködéséhez szükséges eszközbeszerzésre, egyéb komfortjavító eszközök beszerzésére, illetve érdekeltségben kifizetheti a munkatársak részére.

12

4. Krónikus ellátás Az elızı két fejezetben a volumenkorlát alá vont szakellátásokat elemeztük. 2007.áprilisától azonban nemcsak ezen ellátási formákban következett be érdemi változás. Az országosan drasztikusan lecsökkentett aktív kapacitásokat a járóbeteg szakellátási többlet volumenen kívül krónikus kapacitásokkal is igyekeztek pótolni. Ez intézményünk esetén jelentıs mennyiségő krónikus ágy többletet jelentett. Idıszak

Finanszírozott ágyak száma

2006 október - 2007 március 2007 április - 2007 szeptember 2008. finanszírozási év

97 167 167

A növekedés összességében 72,16%-os volt.

Rehabilitációs osztály Ápolási osztály Krónikus belgyógyászat Összesen

2007. április 1. elıtti ágyszám 59 38 0 97

2007. április 1. utáni ágyszám 91 30 46 167

Változás mértéke 54,24% -21,05% 100,00% 72,16%

Az ágyak számának alakulása osztályonként eltérı képet mutatott. Míg az ápolási osztály ágyszáma 8 ággyal csökkent, addig a rehabilitációs osztály ágyainak száma 32 ággyal növekedett. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy egy teljesen új, eddig az intézmény történetében még nem mőködı krónikus belgyógyászati osztályt is ki kellett alakítani, melynek még a helye sem állt rendelkezésre. Ezen tényezık miatt az intézmény nem állt készen 2007.április elsején reggel plussz 70 ágy mőködtetésére. A megnövekedett ágyszám osztályonkénti elhelyezése, az osztályok tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása nem mehetett végbe egyik óráról a másikra. Tovább nehezítették a krónikus ágyak számának kialakítását az intézményben folyó rekonstrukciós munkálatok. A rehabilitációs tömb felújítása hónapokkal késleltette a finanszírozott ágyszám kialakítását. Egyedül az ápolási osztályon volt biztosított áprilistól a csökkentett ágyon történı betegellátás. A krónikus belgyógyászat kialakításának idejét is jelentısen késleltették az intézményben folyó munkálatok. Sajnos még napjainkra sem sikerült az osztályokon kialakítani a végleges, finanszírozott ágyszámot. Ezt várhatóan csak a belgyógyászati tömb rekonstrukciós munkálatainak befejezése és a költözések lebonyolítása után érjük el. Az alábbi táblázat az ágyak számának változását mutatja a rekonstrukció különbözı fázisaiban.

13

Felújítás elıtt Felújítás alatt Felújítás után

Rehabilitáció 83 59 83

Ápolás 30 30 30

Krónikus ellátás 31 20 45

Mint látható a felújítás folyamán a rehabilitációs osztályon az ágyak 65%-a, míg a krónikus belgyógyászaton csak 44%-a mőködött. E miatt az osztályok ágykihasználtsági értékei is az országos értékek alatt alakultak. Egyedül az ápolási osztály ágykihasználtsági értékei magasabbak az országos átlagnál. 2007

Rehabilitációs osztály

Osztályos átlag Országos átlag Eltérés az országos átlagtól

Ápolási osztály

Krónikus belgyógyászat

67,04% 76,44%

86,06% 78,33%

32,92% 71,94%

-12,30%

9,87%

-54,24%

Az adatok finanszírozott ágyra és elszámolt napra lettek meghatározva

Ezen tényezık hozzájárultak, hogy krónikus ellátás tekintetében is jelentıs bevételkieséssel kell számolnunk. Az alábbi táblázat egy hónap bevételkiesését mutatja krónikus ellátások esetén. Osztályok megnevezése

Rehabilitációs osztály Ápolási osztály Krónikus belgyógyászat Havi szinten

Bevétel 100% Átlagos ágykihasználtság ágykihasználtság esetén 17 854 200 4 905 000 9 025 200 31 784 400

67,04% 86,06% 32,92%

Realizált bevétel 11 968 913 4 221 243 2 971 096 19 161 252

Bevétel kiesés 5 885 287 683 757 6 054 104 12 623 148

Látható, hogy havi szinten közel 13 mFt bevételkiesést okoztak a csökkent ágykihasználtságok. Ez a veszteség a rekonstrukció ideje alatt (amikor csökkent az ellátásba bevonható ágyak száma) magasabb szintet ért el. A megyében lévı alapellátók és szakellátók még nem ismerték fel azt a lehetıséget, hogy kórházunk krónikus ellátásai szabad kapacitással állnak a lakosság rendelkezésére. Jelentıs hányada a betegeknek még napjainkban is az Intézmény aktív fekvıbeteg osztályairól kerül felvételre. A krónikus osztályok veszteségének csökkentése érdekében törekedtünk az osztályok személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására. A rekonstrukció befejezése után légyegesen jobb körülmények között tudjuk biztosítani betegeink ellátást. Várhatóan szeptember végére a krónikus belgyógyászat 46 ágya végleges helyén kialakításra kerülhet, a belgyógyászati tömb IV és V. emeletén. Év végére pedig megfelelı átcsoportosításokkal a rehabilitáció 91 ágya is rendelkezésre fog állni. Az ágyak kihasználtságának maximalizálását azonban nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre kellı számban megfelelıen képzett szakorvosi létszám. Krónikus ellátásra szakosodott orvos alkalmazása jelenleg komoly nehézségekbe ütközik, de a rehabilitációs osztály orvosi létszáma várhatóan hamarosan 1 fı rezidenssel bıvül. Ezen kívül

14

azonban további szakorvosi létszámfejlesztés szükséges a teljes finanszírozott ágyszámon történı betegellátáshoz.

5. Gazdálkodásunk A kórház gazdálkodása számára a 2008. sem lesz sikeres év. Erre nem is lehetett számítani. A „csapás” 2007-ben következett be, amikor a kapacitás redukció kapcsán az elérhetı bevételek, a kórház költségvetése mintegy 15 %-kal csökkent. A bevételek csökkenését nem lehetett (fıleg nem egyik napról a másikra) a költségek azonos nagyságú csökkentésével ellensúlyozni. Azóta a kórház veszteséges, mondhatni futunk az eredményünk után. Amit elértünk az a veszteség nagyságánk a csökkentése. Szerencsére voltak a kórháznak tartalékai, amelyeket ebben a nehéz idıszakban a veszteségek finanszírozásáéra fel tudtunk használni. A 2007. év végére sikerült havi szinten a gazdálkodásunkat egyensúlyba hozni (lásd korábbi beszámolónkat). 2008. azonban újabb nehézségeket hozott: növekvı költségeket és nem növekvı, a növekedés esélyével is alig bíró bevételeket. A 2008. évi gazdálkodás, gazdasági nehézségeink néhány eleme:

A fajlagos finanszírozás (teljesítmény egységre jutó bevétel) nem növekedett (nem követte az inflációt)

Az elérhetı teljesítmények (TVK), mint az elızıekben láttuk a fekvı ellátásban (a meghirdetettel szemben) éves szinten nem növekedett, sıt csökkent

A járó TVK tartalmaz ugyan bevétel növelési potenciált, de a betegforgalomban ezt alig lehet realizálni (lásd a korábbi fejezeteket)

A krónikus ellátásban sem teljes a kapacitások kihasználtsága. Ennek oka, hogy a rekonstrukció kapcsán kénytelenek vagyunk ágyakat szüneteltetni. A krónikus ellátás gazdaságilag sem nagy erı, mivel rendre veszteséges, az ellátás költségei nem jönnek ki a bevételekbıl.

A bérek esetén közalkalmazotti bértábla emelésre került sor, és a 13. havi fizetést havi részletekben kell kifizetnünk. Ebbıl a bértábla növelésre kaptunk, a 13. havi bérre (eltérıen megelızı évtıl) nem kaptunk fedezetet. (Azt a saját nem növekvı bevételeinkbıl kell / kellene kigazdálkodni. A bevétel oldallal nem rendelkezı bérnövekmény havi 13,6 mFt.

A dologi költségeinkben 2008-ban egy 8 %-os árnövekedést érzékelünk. Szerencsére a beszállítói tárgyalásokon jelentıs számban sikerült megállapodni arról, hogy ezt nem érvényesítik kórházunk felé.

Ettıl lényegesen nagyobb mértékben növekedtek (és még növekednek) az energia és közmő díjak

15

A bevételeinkbıl így érthetıen egyre kevesebb jut a dologi költségekre. Gazdálkodási kereteink arra kényszerítenek, hogy a dologi ráfordításokat ebben az évben (is) nominál értékben csökkentsük (mintegy 22 %-kal).

A hıszolgáltatásról szóló szerzıdés (Nádem Kft.) ára hátrányos a kórháznak. A fogyasztott hımennyiséget referencia áron számolva 60 – 65 mFt-ra tehetı az ebbıl származó többlet költség. 2008. év elején 250 mFt-os egyensúlytalanságot láttunk a gazdálkodásunkban. Arra igyekeztünk megoldásokat találni, intézkedéseket hozni, hogy ezt a veszteséget felszámoljuk, vagy legalább érdemben csökkentsük Ennek lehetıségei, esélyei:

Aktív fekvı ellátásban vissza kell fogni a teljesítményünket, hogy csökkenjen a nem finanszírozott rész

Krónikus ellátásban a kihasználtság növelése (akadály a rekonstrukció) Járó forgalom növelése Dologi költségeinkben nagy tartalékok nincsenek, a szőkítés minıség rontást is jelent Ellátás szőkítés, létszám leépítés Ezen, egyébként kézenfekvı megoldások mindegyike meglehetısen brutális beavatkozást jelentene a kórházunkban. Ezért megpróbáltunk egy szelídebb, intézkedéscsomagot összeállítani, olyat, ami ad esélyt a gazdasági változásokra, de nem rengeti meg szakmailag a kórházat. Ezen intézkedéscsomagnak fontosabb elemei:

A járóbeteg-ellátás szakrendelınkénti elemzése a teljesítmények növelése érdekében A szakrendelések személyi és tárgyi feltételeinek felülvizsgálata (a humán erık, szerzıdött kapacitások, betegforgalmak és rendelkezésre álló eszközök egyensúlyosságát vizsgáltuk és beavatkoztunk / változtattunk a szükséges pontokon)

Érdekeltségi rendszert dolgoztunk ki és vezetünk be a járóbeteg-ellátásban (elve: azok akik legalább a szakma átlagának megfelelı forgalommal rendelkeznek, ha ezt fokozni tudják részesülnek a bevételek többletébıl)

Szigorú anyagkeret gazdálkodást alkalmaztunk (elektronikus rendelés és keretfigyelés) Gyógyszer keretek felülvizsgálata (gyógyszer felhasználási gyakorlat elemzésével, TVK arányos keretek, hóközi visszajelzések)

Félévenként osztályos leltár (a kivételezett, fel nem használt cikkekre vonatkozóan) Ügyeleti díjkiegészítés kompenzáció megvonása (bérmegtakarítás) Kemény (és eredményes) beszállítói tárgyalások az inflációs árnövekmények elhárítására

16

Patika gazdálkodásának felülvizsgálata, változtatások kezdeményezése Bekapcsolódtunk a betegszállításba (bevételt hozó tevékenység) Változtatás az üzemeltetés területén: létszám leépítés Hıszolgáltatási szerzıdés felülvizsgálata Bérleti díjak emelése, egységesítése Befejezett beruházásainak, amelyektıl az üzemeltetési költség csökkenését (is) reméljük: rehabilitációs osztály épület rekonstrukció és mőszer beszerzés, SBO mőszer beszerzés, higienes feltételek javítása az osztályokon, digitális telefonközpont, radiológia fejlesztése (PACS rendszer kiépítése, digitális mammográfia, sürgısségi röntgen)

Folyamatban lévı beruházás: belgyógyászati tömb rekonstrukció ( üzemeltetési költségek csökkenése várható, a hotel szolgáltatás minıségének javulása)

Tervezett / pályázott beruházás: sürgısségi ellátás (jelentıs) felújítása, fejlesztése ( az eszközpark fejlesztése, a jövı évben évkorlátossá váló CT cseréje, infrastruktúrális feltételek javítása )

17

Réthy Pál Kórház – Rendelıintézet Felügyelı Bizottsági ülés 2008. október 14.

Makro-környezet változása GDP változása (%) Fogyasztói árindex (%) Államháztartási deficit a GDP százalékában (%)

2004

2005

2006

2007

2008*

4,8

4,1

3,9

1,3

2,7

6,8

3,6

3,9

8,0

6,2

6,5

7,5

9,2

5,7

3,9

*elırejelzés

Következmény: Folyamatosan csökkenı finanszírozás az egészségügyi ellátórendszerben Jelentıs inflációs nyomás

Gyógyító – megelızı ellátások kifizetései 2007 – 2008 (prognózis) 2007 70 000

60 000

55 000 A 2007. évi tény kifizetés, a tervezett 15 MdFt külsı forrásbevonással együtt: 705.480 MFt

50 000 A 2008. évi tervezett kifizetés: 721.759 MFt vizitdíj/napaidíj nélkül

Au gu sz tu Sz s ep te m be r O kt ób er N ov em be r D ec em be r

Jú liu s

Jú ni us

áj us M

Áp ril is

Fe br uá r M ár ciu s

45 000 Ja nu ár

Millió forint

65 000

2008

Kórházi ágyak számának változása 2007. április 1-tıl

79 971 71 384 20.125

+ 7 044 27.169 +35%

59.846

- 15 631 44.215 -26%

régi

forrás: EÜM

aktív ágyak

új krónikus ágyak

Dél-alföldi régió aktív fekvıbeteg kapacitása 10 000 lakosra 49,20

Csongrád megye

Békés megye

39,98

Bács-Kiskun megye

40,46

0,00

10,00

20,00

30,00

40,00

50,00

60,00

Dél-alföldi régió krónikus kapacitása 10 000 lakosra Csongrád megye

22,33

Békés megye

23,31

Bács-Kiskun megye

-

14,93

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

Dél-alföldi régió járóbeteg kapacitása 10 000 lakosra Csongrád megye

369,19

Békés megye

215,84

Bács-Kiskun megye

177,00

0,00

100,00

200,00

300,00

400,00

Réthy Pál Kórház – Rendelıintézet ágyszámainak változása - 31,38 %

600 da ra b

513 + 72,16 %

400 352 200

97

167

0 aktív 2007. április 1. elıtt

krónikus 2007. április 1. után

Kapacitás csökkentés eredménye Aktív

fekvıbeteg szakellátás esetén a csökkentett ágyszámhoz automatikusan csökkentett TVK került meghatározásra Krónikus fekvıbeteg szakellátás vonatkozásában a megnövekedett kapacitás kihasználására nincs reális igény Járóbeteg szakellátásban a jelentısen megnövelt TVK eltávolodott a ténylegesen megvalósítható teljesítményektıl

Aktív fekvıbeteg szakellátás

TVK értékek alakulása a 2006 – 2008. finanszírozási évben

Idıszak

Változás a Változás a Súlyszám Elérhetı bázis bázis Ágyak TVK Ft/ bevétel idıszakhoz idıszakhoz száma (éves) súlyszám (mFt) (%) (mFt)

2006.X. – 2007.III.

513

17 956

136 000

2 442

2007.IV. – 2007.IX.

352

13 507

146 000

1 972

81%

-470

2007.X. – 2008.IX.

352

13 174

146 000

1 924

79%

-518

TVK változás a 2008-as finanszírozási évben Bevétel változás (m Ft)

Indoklás

TVK változás

2007. december

élelmezés miatti többlet TVK

197

28,7

2008. február

TVK csökkenés boncolás miatt

-29

-4,2

2008. június

vérkészítmények árának változása miatt

16

2,3

157 342

22,9 49,6

Idıpont

2008. augusztus Összesen változás

várólista csökkentése miatti többlet

TVK kihasználtság finanszírozási évenként

Tény Tény – TVK Tény – TVK TVK TVK teljesítmény eltérése eltérése mentes Finanszírozási év (súlyszám) (súlyszám) (súlyszám) (%) súlyszám

2006.X. - 2007.III.

18 260

18 415

155,03

101%

2007.IV. - 2007.IX.

13 686

13 734

47,86

100%

346

2007.X. - 2008.IX. (VI.-IX.hó becsült)

13 516

14 182

666,48

105%

403

Krónikus fekvıbeteg szakellátás

Krónikus kapacitások változása szervezeti egységenként 2007 április 1. 2007 április 1. elıtti ágyszám utáni ágyszám

Változás mértéke


59

91

54,24%

Ápolási osztály

38

30

-21,05%


0

46

100,00%

Összesen

97

167

72,16%

Rekonstrukció alatt mőködı ágyak száma szervezeti egységenként Rehabilitáció

Ápolás

Krónikus ellátás

Felújítás elıtt

83

30

31

Felújítás alatt

59

30

20

Felújítás után

83

30

46

1 hónap bevételkiesése krónikus ellátásban Bevétel 100% ágykihaszn. esetén

Átlagos ágykihaszn.


17 854 200

67,04%

11 968 913 5 885 287

Ápolási osztály

4 905 000

86,06%

4 221 243


9 025 200

32,92%

2 971 096 6 054 104

Havi összesen

31 784 400

Osztályok megnevezése

Realizált bevétel

Bevétel kiesés

683 757

19 161 252 12 623 148

Járóbeteg szakellátás

TVK értékek változása a 2006 – 2008. finanszírozási évben

Idıszak

TVK (németpont)

Változás a bázis évhez (%)

2005.X. - 2006.IX.

658 274 591

2006.X. - 2007.IX.

774 661 739

118%

2007.X. - 2008.IX.

802 164 156

122%

TVK kihasználtság finanszírozási évenként

TVK (németpont)

Tény Teljesítmény (németpont)

2005.X. - 2006.IX.

658 274 591

634 084 095

96%

24 190 496

2006.X. - 2007.IX.

774 661 739

609 188 266

79%

165 473 473

2007.X. - 2008.IX.

764 006 988

623 497 228

82%

140 509 760

Idıszak

Degressziós Tény/TVK maradvány (%) (németpont)

Kihasználatlan kapacitások arányai vertikális viszonylatban 2008-ban

Országos Dél-alföldi régió Békés megye

Kihasználatlan kapacitás németpontban 17 105 312 934 2 454 878 375 587 478 588

Kihasználatlan kapacitás %-ban 18,42% 21,64% 18,87%

Réthy Pál Kórház

109 902 063

18,62%

Az adatok naptári évre vonatkoznak

Fennmaradó járó kapacitás felhasználási tervezete a 2009. finanszírozási évben 54

millió németpont átcsoportosításra került egynapos sebészeti beavatkozások járóbeteg szakellátás terhére történı elszámolásba A fennmaradó 85,8 millió németpont felhasználása érdekében járó kapacitások szakmán belüli átcsoportosítását végezzük el

Szakmán belüli átcsoportosítások, új szakrendelése beindítása

Gyermekgyógyászat: gyermek nephrológia szakrendelés 10 óra / hét Reumatológia: Osteoporosis szakrendelés 3 óra / hét Szülészet – nıgyógyászat: meddıségi szakrendelés 10 óra / hét Ortopédia: Diabeteses láb szakrendelés 5 óra / hét valamint scoliosis ambulancia 10 óra / hét Szemészet: II. felnıtt szemészet szakrendelés 30 óra / hét

Egy esetre jutó németpont értékek alakulása finanszírozási évenként

Idıszak

Teljesítmény

Esetszám

1 esetre jutó pontérték

2005.X. - 2006.IX.

634 084 095

611 291

1 037

2006.X. - 2007.IX.

609 188 266

505 202

1 206

2007.X. - 2008.IX.

623 497 228

513 837

1 213

TVK maximális kihasználtságához szükséges többlet betegellátások száma Éves szinten ellátandó betegek száma 160 000 fı Havonta ellátandó betegek száma 13 401 fı Naponta ellátandó betegek száma 690 fı

Ehhez a feladathoz sem infrastrukturális sem humán erıkkel nem rendelkezünk!

Teljesítmények jobb kihasználására tett intézkedések aktív fekvıbeteg szakellátás A

TVK 100%-on történı kihasználásának folyamatos nyomon követése A kapott többlet TVK maximális kihasználása Várólista hosszának csökkentése – új mőtéti nap beindítása az Ortopédia osztályon

Teljesítmények jobb kihasználására tett intézkedések krónikus fekvıbeteg szakellátás Krónikus

belgyógyászat és a Rehabilitációs osztály végleges helyére költözött Hiányzó 8 rehabilitációs ágy elhelyezése folyamatban – várhatóan év végére fejezıdik be Ápolási osztály végleges helyére költözése 2008. október végén Rehabilitációs osztály orvosi létszáma 1 fı rezidenssel bıvül

Teljesítmények jobb kihasználására tett intézkedések járóbeteg szakellátás

Szakrendelésenkénti teljesítmény és kapacitás elemzés Kódolási gyakorlat aktualizálása Fajlagos mutatók összehasonlítása az országos átlagokkal Személyi és tárgyi feltételek áttekintése terheléses EKG méréséhez új futópad beállítása megtörtént, 4 darab Holter EKG beszerzése folyamatban van A rendelési idı növelésének jelenleg személyi akadályai vannak – három belgyógyász rezidens felvétele mellett további szakorvos alkalmazása szükséges Érdekeltségi rendszer bevezetése

A 2008-as finanszírozási év változott forgalmi adatai aktív fekvıbeteg szakellátás

Súlyszám TVK (éves)

Tény súlyszám (éves)

TVK mentes súlyszám

TVK – Tény súlyszám eltérése

Eltérés %-ban

13 993,21

14 469,60

436,01

476,39

103,40%

A 2008-as finanszírozási év változott forgalmi adatai krónikus fekvıbeteg szakellátás Rehabilitációs osztály

Ápolási osztály


2007. finanszírozási év

67,04%

86,06%

32,92% *

2008. finanszírozási év

69,92%

87,04%

57,62%

Eltérés

2,88 %

0,98 %

24,70 %

Idıszak

* 2007. április 01-tıl mőködı osztály

Járóbeteg TVK kihasználtság 2008. július - szeptember Idıszak

TVK

Visszaigazolt Eltérés teljesítmény németpont

Eltérés %

2 020 245 104,00%

június

50 462 583

52 482 828

július

68 944 682

52 679 307

augusztus

48 813 621

50 512 581

1 698 960 103,48%

szeptember

54 565 668

66 754 203

12 188 535 122,34%

-16 265 375

76,41%

Finanszírozási változások gazdálkodásra gyakorolt hatása

A TVK év végi emelése éves szinten várhatóan 24,5 mFt többletbevételt okoz. (2008. IV. negyedévében: 20 mFt)

Krónikus szorzó 1,2-rıl 1,4-re történı emelkedése a Rehabilitációs osztályon éves szinten közel 20 mFt bevétel növekedést jelent (2008. IV. negyedévében: 5 mFt)

Jogviszony ellenırzésenként 50 Ft/fı ellenırzési díj illeti meg a szolgáltatót, amely várhatóan éves szinten 18,5 mFt bevétel emelkedést eredményez. (2008. IV. negyedévében: 4,6 mFt)

A sürgısségi díjban bekövetkezett növekedés évente várhatóan 8 mFt többletbevételt jelent. (2008. IV. negyedévében: 2 mFt)

A betegszállításban bevezetett kiegészítı díj várhatóan éves szinten 1,4 mFt pótlólagos bevétel növekedést idéz elı. (2008. IV. negyedévében: 0,35 mFt)

Kasszamaradvány ??

KIVONAT A dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Fclüg)'clöbizottságának 2008. október t4-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből

Tárgy:

-A

A dr. Réthy Pál

felügyelőbizottság

Kórház-Rendelőintézet működésével

kapcsolatos tájékoztató

5 igen, egyhangli szavazattal az alábbi határozatot hozta:

3/2008. (X. 14.) kórház fclüg)'clöbizottsági

HATÁROZAT A dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Felügyelöbizollsága a kórház működésével kapcsolatos tájékoztatót megismerte. A közgyülésen elhangzoll kérdésre a kórház t'öígazgató föorvosa a szükséges infonnációkat megadta, illetve vázolta a lehetséges kitörési pontokat. Kifejezte azon szándékát, mely szerint mindent meglesz annak érdekében. hogyameglévő hiányt kezclje. A dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Fclügyelöbizotlsága a dr. Réthy Pál KórházRendelöintézel működésével kapcsolatos beszámolót elfogadja, és azt a közgyűlésnek is elfogadásra javasolja.

K.m.r.

Dr. Fcrcnczi Attila sk.

FEB elnök

KIVONAT Békéscsah:l Mcgyci Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2008. október 20-án tartott Dyih'ános ülésének jegyzőkönyvéból

Tárgv:Tájékoztatás a dr. Réthy Pál

Kórház-Rendelőintézet működéséről

A bizottság S igen sZ3\'3zattal, I tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

28712008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

HATÁROZAT

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizotl'sága javasolja a Közgyülésnek, hogy a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet működésével kapcsolatos tájékoztatót az előterjesztés mellékletében szereplő tartalommal fogadja el.

K.m.r.

Or. Kerekes Attila sk. bizottsági elnök

A kivonat hiteléül: <;jCL

~j ~"-r~~

BtKESCSABA MECrEl JOCÚ I'AROS

Ik/. s;.: XII. 12j4 211U8.

JEGIZŐJErŐL Békéscsaba. S:e11l ls/win

dr. I'I/I":tai "'inc.w;

,é,. 7.

Ehilldú: d,.. f,:omúl1.ff!'/l.'s.

Alell.:

l'á~ni::lIli kiírós

Hh·. .c.:

Postacim: 560/ Pf ll:. Te/ef011: (66) 5]3-80~

~.

l-t

Telefil.c (66) 5~3-80.J E-maiI: belledek.mal.ü[email protected]

NYIL VA1\'OS ÜL ES /lop/rel/d}e A döntéshozatal egyszerű többséget igényel! T~ír!.."': Pályázat kiírása az EgészségÜg~ i Alapellátási Intézmény vezetöj,'nek magasabb vezetői megbízására Előkészítő:

Titkársági Osztály Személyzcli Csoport. Szociálpolitikai Osztály Egészségügyi. Szociális és LakásÜgyi Bizottság

VélcménHZŐ:

EWtcrjcsztés Békéscsaba 'legyei Jogu Város ÖnkonnánY'"Lat Közgyülésének 2008. október 30. napján tartandó nyiininos ülésére

Tis;.trdr Kü:gJ'íílés! Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésc 619/2003. (XII. 11.) közgyülési határozatával a helyi önkofmányzalOkról szóló 1990. évi XLV. törvény (Ötv.) 9. § (4) bekezdésében meghatározoH hatáskörében eljárva 2004. január I. napjától 2008. december 31. napjáig határozott időre megbízta Bogár Évát az Egészségügyi Alapellálási Intézmény igazgatói munkakörének cllátásaval. A fent emlitenek alapján Bogár Éva magasabb vezelői 111cgbizása 1008. december 31. napjával lejár. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1991. évi XA'"XlIl. törvénynek a szociális. valaminl a gyennckjóléli és gyennekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 25711000. (XII. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrcndelet) liA. § (2) és (3) bekezdésc értelmében vezetői. valamint magasabb vezetöi beosztást csak nyilvános pályázat útján lehet betölteni. A személyes gondoskodást nyújtó gyennekjólCti. gyermckvédc1mi intézmények. valamini személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. szánni mellékletének I. Rész I. Alapellátások 1. A) pontjában az alábbi képesitési kö\'elelményekct fogalmazza meg: on os. - pszichológus.

pedagógus (ó\odapedagógus. tam to. lamir. m~\ elötanár. gyógypedagógus. pszichopedagógus) intezet\ezető. szakoktató.

pedagógiai

előadó.

\"édőnö.

felsőfokú szociális

alap\égzenség.

A közalkalmazotta" jogállásáról szóló 1992. évi XX.XIII. t\. (tO\ábbia"ban: "..iL) 20 A. §-a. \alamint a Kormán~ rendelet értelmében a pályázati felhívást az alábbi helyeken és módon kell közzétenni: - a KOllllányzmi Személyügyi Szolgaltató és Közigazgatási Képzési Központ intem etes oldalan. - a fenntartó (Békéscsaba Mcgyei Jogu Város Önkol1llányzata) internetes oldalán. az önkormanyzat székhelyén hel) ben szokásos módon (Csabai Mérleg cimű városi lapban). a szociál- és családpolitikáért. valamint a gyermek- és ifjúság védeleméért felelős miniszler által \CZCIctt minisztérium hi\'atalos lapjában (Szociális Közlön~). Oktatási Közlöll~ ben. A pályázat benyújtásállak határideje legkorábban a közzétételtöl szamitott 15 nap lehet. A benyújtott pályázatokat a pály
Közgyűlést.

Osztáh

hogy az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg döntésél.

I-lATÁROZATI JAVASLAT: I. Békéscsaba Megyci logó Város Önkonnányzat Közgyűlése pályázatot ír ki a melléklet

szerinli tartalommal az Egészségügyi Alapcllátási Intézmény vezetöjének magasabb vezetöi megbízására. II. Békéscsaba Megyei Jogu Város Önkonmln)'zat Közgyülése relkéri Dr. Benedek Mária

jcgyzöt. hogy gondoskodjon a pályázati kiírásllak

a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési h:.özpont internetes oldalán. a fenntaJ1ó (Békéscsaba Megyei .logú Város Önkormányzata) internetes oldalán. az önkormányzat szdhcJyén helyben szokásos módon (Csabai Mérleg cimü Yárosi lapban). a szociál- és családpolitikéÍért. valamint a gyermek- és ifjúság védelemcén felelős miniszter áhal vezetett minisztérium hivatalos lapjéÍban (Szociális Közlöny). Oktatási Közlönyben lönénő megjelenteléséről.

III. Békéscsaba

Megyei .!ogú Város Önkormányzat Közí!vulése az Egészse!.!.uc\'i Alapellátás! Intézmény magasabb vezetői megbízására kiírt pályázatra beérkezett pályázatok véleményezésére az Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizonságot kiegészíti az alábbi tagokkal: a pályázat e1őkészitője. Dr. Benedek Mária. jegyző vagy képviselője. a közalkalmazotti tanács elnöke. Szabóné Dr. Kállai Klára (Békéscsaba). Magyar Bö1csődék Egyesületének elnöke. Acsainé Végvári Katalin (Budapest).

Felelős:

Dr. Benedek Mária jegyző H.lt{lridíi: 2008. október 31.


Dr. B ne jeg Ellenjegyzés:

· ... PenzugYl:

.

/~---.

. Mária ző

Pál)'ázati felhívás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatáoak Közg."ülése (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) pályázatot hirdet az Egészségügyi Alapellátási [ntézmény (5600 Békéscsaba. Wlassics sétán~' 4.) intézményvezetöi feladatainak teljes

munkaidőben

történö ellátására.

A= imé;mén)' /el'ékenységi köre: Békéscsaba varos területi bölcsódéinek és egészsegugyi alapellátásának gazdálkodási. ügyviteli feladatok ellátása. szolgáltatások szervezése. valamint az Egészségügyi Alapellátási Intézmény Alapító Okiratában meghatározott egyéb feladatok biztosítása. A; in/é;mén)ll'e;e/ó ál/al el/á/andó fe/ada/ok: az intézmény tevékenységi körébe tanozó feladatok vezetői irányitása.

Pá/yózal i feltételek:

szakirányú felsöfokú végzettség, a személyes gondoskodást nyújtó gyennekjóléti, gyennekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (TV. 30.) NM rendelet 2. szám ú mellékletének I. Rész J. Alapellátások 2. A) meghatározott képesítési előírásoknak való megfelelés (orvos, pszichológus. pedagógus, intézetvezető. szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség), legalább 5 év felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyennekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén végzett munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, büntetjen előélet, 5 év vezetői gyakorlat, vagyonnyi latk ozat-Iétel. Előnyt jelent: bölcsődei szakgondozói

képzettség.

A pályá=a/hoz csa/o/ni kell:

3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. a képesítést igénylő okirat másolatát, részletes szaknlai önéletrajz, az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel, a Pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul. a Pályázó nyilatkozatát arról, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn. A kö=a/ka/ma;o//ijogl'iszony jellege: a közalkalmazotti jogviszony. A magasabb

ve=e/ői

megbí=a/ás idó/artama: 5 év (2009. január 1.-2013. december 31.)

A magasabb

I'e~elői megbí=ás ke=dő időpontja:

2009. január I.

Bére=és: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (Kjt.) és

végrehajtási rendeletei szerinti alapilletmény + vezetöi pótlék.

A pá!yá~al benyújtásának határideje: a pályázati felhívásnak a Szociális Közlönyben megjelenésélől számított 15 nap.

történő

A pá!yá=ar benyújtásának helye: Békéscsaba Megyei logó Város Polgármesteri Hivatalának jegyzője részére kell benyújtani. (5600 Békéscsaba. Szent Ist\'án tér 7.). A boritékra kérjük ráími: ..Egészségügyi Alapellátási Intézmény pályázaC. A pá/yá=at e/bírá/ásának határideje: a pályázat benyújtási határidejének lejártát

követő

közgyűlés.

A pályázati kiírással kapcsolatban további infonnáció dr. Tögye Ildikó Szociálpolitikai Osztály Vezetöjétö] kérhető a 66/52-38-20-a5 telefon5zámon.

KIVONAT Békéscsaba Mcgyci Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2008. október 20-án tartott nyilvános ülésének jcgyzőköny"éből Tárgy:Pályázat kiírása az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetöi megbízására

vezetőjének

magasabb

A bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 28812008. (X. 20.) Egészségügyi, Szocüllis és Lakásügyi Bizottság

HATÁROZAT Békéscsaba Megyei logó Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága az alábbiak jóváhagyását javasolja a Közgyűlésnek: I.

Békéscsaba Megyei logú Város Önkormányzat Közgyűlése pályázatat ir ki a melléklet szerinti tartalonunal az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének magasabb vezetői megbízására.

II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Benedek Mária jegyzőt, hogy gondoskodj on a pályázati kíírásnak a Kormányzati Szeméiyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Kepzési Központ internetes oldalán, a fenntartó (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata) internetes oldalán, az önkormányzat székhelyén helyben szokásos módon (Csabai Mérleg című városi lapban), a szociál- és családpolitikáért, valamint gyermek- és ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában (Szociális Közlöny), Oktatási Közlönyben történő megjclentetésről.

lll. Békéscsaba Megyei Jogu Város Önkormányzat Közgyűlése az Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezetői megbízására kiírt pályázatra beérkezett pályázatok véleményezésére az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságot kiegészíti az alábbi tagokkal: a pályázat előkészítője: Dr. Benedek Máriajegyző vagy képviselője, a közalkalmazotti tanács elnöke, Szabóné dr. Kállai Klára (Békéscsaba), Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke, Acsainé Végvári Katalin (Budapest). Felelős: Dr. Benedek Mária jegyző Határidő: 2008. október 31.

K. l.f. .

A kivonat hitcléül:

J

,

~,\,},,'

•

CL ~.~"', ev1 ~~ clve"....-6:-

,

--

Dr. Kcrekes Attila sk. bizottsági elnök

BÉKÉSCSABA MEGYEJ JOGÚ VAROS TANAcSNOKATÓL Békéscsaba, Szem István IéI' 7.

Ikl.5z.:XI.I523-1212008. Előadó:

dr. Tügye Ildikó

Mell.: CD melléklet Hiv. sZ.:-

~.5 Telefax: (66) 523-808 E-maii: herczeg(@.bekescsaba.hu

Postacím: 560/ Pf 112. Telefon: (661523-807

NYILV ÁNOS ÜLÉS napirendje! A döntéshozatal minősített többséget igényel.

Tárgy: Békéscsaba Mcgyci Jogú Város Önkormányzat Lakáskoncepciójának Cselekvési Terve 2008-2013 Előkészítö:

Szociálpolitikai Osztály

Véleménvc1.ő:

Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizonság Gazdasági. Köhségvetési és Pénzügyi Bizonság Közművelődési, IGúsági. Oktatási és Sportbizonság Városfejlesztési. Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizűltság

EWterjesztés Békéscsaba Megyci Jogú Város Önkonnányzat Közgyülésénck 2008. október 30. napján tartandó nyilvános tilésére Tis::telt Kö::gylilés! Békéscsaba Megyei Jogu Város Önkormányzata kiemeIt feladatai között kezeli lakásgazdálkodást. a helyi lakásstratégia kialakítását és annak továbbfejlesztését.

a

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 439/2008. (VIl.IO.) közgy. határozattal fogadta el Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzatának 2008·20 J 3 közötti időszakra vonatkozó Lakáskoncepcióját. A közgy. határozat 2. pontja szerint Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Benedek Mária jegyzöt. hogy dolgozza ki Békéscsaba Megyei Jogu Város Önkormányzat 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó Lakáskoncepciójának végrehajtására vonatkozó Cselekvési Tervet. Békéscsaba Megyci Jogú Város Önkonnányzat Közgyülése a végrehajtás határidejét 2008. október 31. napjában halározta meg.

2

A Közgyűlés döntésének megfelelően elkészült Békéscsaba Mcgyci Jogú Város Önkormányzat Lakáskoncepciójának 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó Cselekvési Tervének tcr'Vczetc. amely jelen előterjesztés mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Közgyülést a határozati javaslatban foglaltak elfogadására. Az előterjesztést az Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizotlság a Gazdasági. Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizouság valamint a Városfejlesztési. Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság mcgtárgyalta a bizottságok döntései az előterjesztés mellékletét képezik. A határozat végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egységek: Szociálpolitikai Osztály Kabinet Közigazgatási Osztály, Építéshatósági Csoport Pénzügyi és Gazdasági Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Titkársági Osztály. Jogi, Önkonnányzati és Szervezési Csoport. Városi Főépítész A döntés végrehajtásában közreműködő egység: Békéscsaba Vagyonkezelő Zn.

HATÁROZATI.JAVASLAT:

Békéscsaba Mcgyci Jogú Város Önkormányzat Közgytilése Lakáskoncepciójának a 20082013 közötti idösza.kra vonatkozó Cselekvési Tervét megismerte és azt a mellékleL szerinti tartalommal elfogadja. Felelős:

Vantara Gyula polgármester I-Iatáridő: 2013. december 31.


-------

~

,,

Herczeg Tamás tanácsnok

~

EllenjegY2és: jogi: .....

--•

pénzügyi:

,--;

/"". ~--- .

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat

Lakáskoncepciójának Cselekvési Terve

2008-2013

Tervezet

Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkormányzat Közgymése a 439/2008. (VII.IO.) közgy. határozattal fogadta cl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzatának 2008-2013 közötti időszakra

vonatkozó Lakáskoncepcióját.

A Lakáskoncepció VIII. fejezetében olyan javaslatok, elképzelések megfogalmazására került sor, amelyek megvalósitása a koncepció során feltárt problémák megoldását szolgálják a szükségletek, a gazdasági helyzet valamint a jogi szabályozás által nyújtott

lehetőségek

alapján. Az ajánlások arra irányulnak, hogy az egyének, családok lakáshoz jutással kapcsolatos és lakhatással járó terheit az önkonnányz:at képcs legyen csökkenteni.

A Cselekvési Tcrv aLakáskoncepcióban megfogalmazolt javaslatok alapján a lakáshoz jutás és alakhatás önkonnányzati támogatási romláinak

A

Cselekvési

Terv

tart
működését

szolgálja.

alakáskoncepcióban

mcghatározotl

feladatok

lllcgvalósitásához szükséges intézkedesekel, az intézkedések célját, a várt ercdményt és a végrchajtásra vonatkozó

határidő!.

Meghatározásra került a végrehajlásért

feladatok végrehajtásának koordinátora és a

közremüködők

felelős

személy a

köre. A Cselekvési Terv

rendelkezik a fcladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokról is.

A Csclekvési Tervben

szereplő

intézkedések

jelentős

része

Kőzgyűlési

döntést igényel. A

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Kőzgymésének a Cselekvési Tervben szereplő intézkedések tárgyában hozolI döntése a Cselekvési Tcrvelválaszthatatlan részét képezi.

2

,-

-,

-I.

Az

első

lakáshoz jutók t{llnogatásának (lakáscélú kamatmentes kölcsönt{lTllOgatás)

maximális összegét célszerü felemelni

J. a jelenlegi 800 0000 Ft-ról I OOO OOO Ft-ra, II. ketlö illetve több gyermekes családok esetében I 300 OOO Ft-ra.

Intézkedések: Békéscsaba Megyei Jogó Város kölcsön támogatás helyi

rendszeréről

Közgyűlésének

a lakáscéló kamatmentes

szóló 5/2005. (III. 24.) önkonnányzati rendelet

módosítása. Intézkedés célja: A magasabb összegü kamatmentes kölcsön a esaládoknak nagyobb segítségei nyújt a saját lakás vásárlásához vagy építéséhez. összegű

cs'lládok esetében az emelt

A

kettő

vagy többgyermekes

kamatmentes kölcsön egyrészt a gycrmckvál1alás

ösztönzését szolgálja. másrészt ezzel az önkormányzat nagyobb támogatást nYlljt a családok saját lakáshoz jlllásához. A saját lakáshoz jutást támogató kamatmentes kölcsön rendszerében a

kellő

vagy több gyennckes családok nagyobb támogatásban részesüljenek, mint az egy

gyermeket

nevelő

Végrehajtásért

illetve a gyermeket nem nevelö családok.

felelős:

Dr. Benedek Mária jegyző

Koordinátor: szociálpolitikai

osztályvezető

Közremüködök: Szociálpolitikai Osztály. Titkársági Osztály, Jogi. Önkonnányzati és Szervezési Csopon, Pénzügyi és Gazdasági Osztály

Várt eredmény: A magasabb

összegű

saját tulajdonú ingatlanhoz. A

kcttő

kamatmentes kölcsön segítségéve I több család juthat

vagy többgyermckcs csalúdok a magasabb támogatás

miall nagyobb számban v:ísárolnak, vagy építcnek saját ingatlant.

Nő

az esélye a

többgyermekes családoknak a saját lakás megszerzésében.

Határidő:

2008. november 30.

Pénzügyi forl"ások: az önkormányzat éves költségvetése, tervezni szükséges

3

2. A 2008. december 31. után megépülö és felújítand6 szociális alapon bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakásokba célszerü kizárólag

előrefizctös villany-

és gázórákal

felszerelni. Intézkedések: l. Kapcsolatfelvétel a Szociális és Munkaügyi Minisztcriummal, a szolgáltalókkal az c1őrcfizetős villany-

és gázórák felszerelése érdekében.

2. Javaslatok megfogalmazása a szakminisztérillm számára az

jelenlegi szabályozástól

eltérő

előrefizetős

készülékek

alkalmazására.

3. A szociálisan bérbe adható önkormányzati lakások felújítási tervével összhangban el keH készíteni az

4. A

előrefizetős

Vagyonkezelő

villany- és gazörák felszerelésének ülcmczését.

Zrt. havonta megküldi a Szociálpolitikai Osztálynak azoknak a

lakóknak a listáját, akiknek valamelyik szolgáltató, vagy a

Vagyonkezelő

felé

tartozása áll fenn. A lista alapjan - amennyibcn a jogszabályi fcltételcknek megfelelnek - adósságkezelési szolgáltatásban kell rcszesiteni a dijhátralékos Intezkedés célja: Az lakások

bérlői

kapcsolják ki a

e1őn~lizetös

bérlőkel.

villany- és gázórák felszerelésével az önkonnányzati

kevesebb dij - és lakbérhátralékot halmozzanak fel. A szolgáltatók ne bérlőket

szolgáltalásból a felhalmozott tartozás miatt. Fontos cél a

megelőzés,

annak elkerülése érdekében, hogya családok egy olyan adósságspirálba keliiIjenek. amely a közüzemi szolgáltatások ideiglenes vagy tartós megszünésével fenyegethet Az önkonnánY""lati bérlakásban élők Végrehajtásert

megfelelő

felelős:

körülmények közön éljenek.



osztályvezető

Közremüködők: Szociálpolitikai

Osztály. Pénzügyi és Gazdasagi

Oszlály,Vagyonkezelő Zrt.

Várt eredmény: A csal ad megtanul gazdálkodni az energiával, megtanulja szabályozni, kontrolIáini saját fogyasztását, amely mintát a gyennckek saját családjukba továbbviszik. A fogyasztas a ténylegcs szükségleteknek

megfelelően

fog alakulni. A család nem "adósodik"

el, nem lesz kiszolgáltatva a szolgáltatóknak. Kevesebb család él méltatlan élctkötiilmények között.

4

Határidö: l. 2008. december 31.

2. 2008. december 31. 3. 2008. december 31. 4. Folyamatos Pénzügyi források: az önkonnányzat éves költségvetése, tervezni szükséges, központi

költségvetés

5

3. Törekedni kell a társasházak öszlönzésére, hogy minél több lakölümb vegyen reszt az iparosított tcchnológiáju épületek részére meghirdetett felujítási programban.

Támogatni kell lllakóközösségek l}ályáz:Hon való részvételét azzal, hogy az önkormányzat nyujtson segítséget a pályázati

lehetőségek

felkutatásában és a

pályázat elkészítésében. Az elökészületek során az elkészült épületek tapasztalatait lehessen felhasználni.

ln tézkcdések: l. Békéscsaba egyes városrészcin, választókcrilleteiben mcgtarl<Ísra

fÓnlm sorozat keretében tájékoztatni kell a larsasha7.akban

élő

kerülő

lakossági

lakosságal az iparosított

lcchnológiájú épületek részére meghirdetett felújítási program ró\.

2. A társasházak kepvisc!öi részére közös megbeszélést kell szervezni a fehijítási programra vonatkozó púlyázat mcgírásáról és bcnyújtásáró1. Tájékoztatni kcll a közös képviselőkct

a pályázat mcgirásához biztosítható önkormányzat által nyújtott segítség

fonnáiról. 3. Az Integrált Ügyfélszolgálat kialakítása során egy ügyintéző tájékoztatást és segítséget nyújt a pályázat c1készítéséhez. 4, A

sajtó

közrcmlíködésével

folyamatos

tájékoztatást

kell

nyújtani

a "panel

programról", Intézkedés célja: A

lehetőleg

valamennyi társasház fehijítasa megtörlénjen a meghirdetett

felújításí program keretében, Végrehajtásért

felelős:

Herczeg Tamas tanaesnok


osztályvezető

Közrcmflködók: Szociálpolitikai Osztály, Titkársági Osztály. Jogi, Önkonnányzati és Szervezési

Csoport.

lársasházak közös

Pénzügyi

Gazdasági

Osztály.

Stratégiai-Fejlesztési

Osztály.

képviselői. Kabinet

Várt eredmény: A társasházban mcgfelelő

és

élő

lakosság energiatakarckosabb módon, jobban szigetelt

épületben élhet. A felújítási programra vonatkozó pályázathoz szükséges szakmai

ismeretckkcl nem rendelkezö társasházak is

egyenlő

esélyekkel pályázhatnak felújítási

programra, A városkép megszépül. Az épUletek felújítására a

következő

években kevesebbct

kell költeni.

6

Határidő:

I. folyamatos 2. 2008. dcccmbcr 31.

3. folyamatos 4. folyamatos

Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetés, tervezni szükséges, központi költségvetés

7

4. Meg kell "izsgálni, hogy az adósságkezelési szolgáltatás keretében

egyűttmüködö

szolgáltat.ók körét szélesebb körre ki lehet-c terjeszteni, különös tekintettel a pénzintézetekre.

Intézkedések: I. Meg kell keresni Békéscsaba Mcgyci Jogú Városban

adósságkezelési szolgáltatásban 2. Békéscsaba Megyei hátrányos

Jogú

működtetéséről

szóló

lakhatását

3312003.(XIJ.II}

szolgáltatás hitelintézclekre

hite1inlézclekel az

történő együttműködés érdekében.

Város Önkormányzat

lévők

helyzetben

müködő

történő

segitő

Közgyűlésének a

szociálisan

adósságkezclési

szolgáhatás

rendelet

módosítása

önkonnánY-.lalj

kiterjesztése érdekében.

Intézkedés célja: A lakosság hitclintézctckkel szemben fennálló terheinek csökkentése, a tartozás egy részének az önkormányzat Végrehajtásért

felelős:

részéről tÖl1énő

átvállalásával.

I. Herczeg Tamás tanácsnok 2. Dr. Benedek Mária jegyző


osztályvezctő

Közremüködók: Szociálpolitikai Osztály, Titkársági Osztály, Jogi, Önkonnányzati és Szervezési Csoport, Pénzügyi és Gazdasági Osztály. hitelintezetek

képviselői,

Várt eredmény: Csökken a lakosságnak a hitelintézctekkel szcmben fennálló elmaradt tanozása, kevesebb esetben keni! sor végrehajtási c1járásra és kilakoltatásra. Csökkennek a lakosság lakhatással kapcsolatos terhei. Tovabbi lakhatási terhek enyhitésére is kiterjed az önkollllányzat támogatása. l-Iatáridó: 2008. november 30. 2008. december 31.

Pénzüg)'i forrasok: az önkormányzat éves költségvetés, tcrvezni szükséges, központi költségvetés

8

5.

Az ifjúsági garzonházakba (Békéscsaba, Dózsa Gy.u.7. és Füven}'cs u. 112.) történö felvétel felső

korhatárát

célszerű

negyven évre megemelni.

Intézkedések: Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyííléscnck a lakások és helyiségek bérletérc vonatkozó szabályokról szóló 31/2006. (IX. 14.) rendelet módositásaról és egységes

szerkczetbe

foglalásáról

szóló

7/2007.(11.15.)

önkormányzati

rendelet

módosi lása.(tovább i akban: Lak ásrendc let)

Intézkedés célja: A jogi szabályozásnak a valós életviszonyokhoz társadalomban a fiatalok ifjúsági garzonházakha

későbbi

történő

történő

hozzáigazitása. A mal

életkorban alapítanak csaladol, mini 15-20 évvel

felvétel

felső

korhatárának 35

évről

ezelőtt.

Az

40 évre történö megemelcsével

az önkormányzat több párnak tud támogatásI nyUjtani lakásproblemajának megoldásahoz. Azok a párok is kapjanak esélyt a lakáshoz jlltáshoz akiknek 35 éves korukig erre nem volt 1chelöségük.

Végrehajtásert felelós: Dr. Benedek Máriajegyzö Koordinátor: szociálpolitikai osztályvezctö

Közremüködők: Szociálpolitikai Osztály. Titkársági Osztály, Jogi, Önkormányzati és Szervezési

Csoport.

Vagyonkezelő

Zrt.

Várt eredmén)': Több fiala1 párnak oldódik mcg a lakásproblémája. A lakosságág 30 - 40 éves korosztálya nem hagyja cl a várost, itt vállal munkát és alapit családot.

Határidö: 2008. novcmber 30.

Pénzügyi források: külön pénzügyi forrást nem igényel

9

6. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a Békéscsaba, Irányi utcai átmeneti lakások elsősorban a

helyi szakemberek elhelyezését szolgálják, valóban átmeneti jelleggel.

Intézkedések: l. A Lakasrcndelcl módosilása. 2. Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkonnányzat Közgy11lésénck Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságának prioritáskénl kell kezelnic a helyi szakemberek áhal az Irányi

utcai lakások bérletére benyújtott kérelmcit. Intézkedés célja: Békéscsaban dolgozó szakemberek lakásproblémáinak átmeneti megoldása. Hosszlltávon a lakásproblémák végleges megoldása azáltal, hogy az átmeneti elhelyezés ideje alatt lehetősége

van a

Végrehajtásert l. Dr. Benedek

bérlőnek

arra. hogy lakásproblémájára végleges megoldását találjon.

felelős:

Máriajegyző

2. Dr. Kerekes Attila Egészségügyi. Szociális és lakásügyi Bizottság elnöke Koordinátor: szociálpolitikai

osztályvezető

Közreműködők: Szociálpolitikai Osztály. Titkársági Osztály, Jogi. Önkormányzati és Szervezési

Csoport. Egészségügyi. Szociális és lakásügyi Bizottság, Vagyonkezelő Zt1.

V:írt eredmény: A helyi szakcmberck a városban maradnak. Az lakásproblémák átmcnetileg megoldódnak.

Hosszútávon

elkülönithetóvc válik a

több

különböző

helyi

szakember jut saját tulajdonú

ingatlanhoz.

Jól

jogcimeken bérbe adható önkormányzati bérlakások rendszere,

melynek eredményeként a jogi szabályozásnak

megfelelő

lakás bérleti jogviszonyok jönnek létre.

Haláridő:

2008. november 30. 2008. december 31.

Pénzügyi források: külön pénzügyi forrast nem igényel

10

7. A bérl:lkás 1í11ol1lán)' iránti keresletet folyamatosan figyelemmel kell kísérni II beérkezett I)ályázatok alapján. A Jak:istípusonkénti igények alakulásáról minden év márciusában

beszámolót kell készíteni

II

pályázatokat elbírál ó szakbizottságnak. A szakbizottság a

beszámoló ahlpján javaslatokat készíthet II közg)'iiJésnck. Intézkedések:

Békéscsaba

Megyei

Jogu

Város

Önkormányzat

Polgármesteri

Szociálpolitikai Osztálya nyilvántartást keszit és vezet az önkonnányzati bérlakásokra pályázatokról. A nyilvántartás tartalmazza az

igénylők

Hivatala beérkező

adatai n kivül a pályázó jövedelmi

viszonyait. a családszerkczetét. családi körülményeit és, hogy milyen típusu lakásra tarl igényt. A Szoci
Egészségügyi,

Szociális és Lakásügyi Bizottságát. A 5zakbizotlsag a beszámoló alapjan alakásigények ismeretébcn- szükség szerint - javaslatokat készít a

Közgyűlésnek

az - önkonnányzat tulajdonában

álló - egyes lakástípusok közötti átcsoportositásra. Intézkcdés célja: Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága folyamatosan kisérje figyelemmel a lakosság lakásigényeit annak érdekében, hogy amennyiben szükséges javaslata alapján az önkonnányzati lakásállomány! a KözgyíUés a tényleges szükségletekhez igazitsa.

Végrehajtásél't

fclclős:

Dr. Kerekes Attila Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke

KoordinátOl': szociálpolitikai

Közremúködók: Vagyonkezelő

osztályvezctő

Szociálpolitikai Osztály, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi

Bizottság,

Zrt.

Várt crcdmény: A szakbizottság az cgyes önkormányzati bérlakásokra vonatkozó lakossági igényekröl pontos infonnációkkal rendelkezik. A lakossági igényekhez. szükségletekhez közelítő önkonnányzati lakásállomány.

Határidő:

folyamatos


II

8. EI kell végezni a bérlakás állomány

műszaki

felmérését, valamint az eddig készült

felmérés elemzését. A felmérés alapján meg kell határozni és rangsorolni igényeket, és

II

II

felújítási

kivitelezésére ütemtervet kell készíteni.

Intézkedések: l.

Vagyonkezelő

ln. elkészíti az önkormányzati bérlakások felújításának ütemezését. Az

ütemterv alapján meghatározza a felújitások költségeit lakásonkent. 2. A kivitelezés

ütemtervéről

az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság valamint a

Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságjavaslata alapjfm a Közgyülés dönt. 3. A szakbizoltságok döntése után keru I sor az elfogadott ütemterv végrehajtására. Intézkedés célja: Az önkormányzati bérlakás állomány állagmegóvása, tenrezhetö,

Végrehajtásért

fclelős:

megfelelő műszaki

állapotban tartása,

ütemezhető felújítása-karbantartása.

Dr. Kerekes AHila Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke

Koordinátor: szociálpolitikai osztályvezetö Közrcmüködök: Szocüilpolitikai Osztály. Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, Vagyonkezelő

Zrt.

Várt credmény: Folyamatosan javuló mlíszaki állapotú önkormányzati lakásállomány. Határidő:

I. 2008. december 31.

2. 2009. január 31. 3. a Közgymési döntésnek

megfelelően

Pénzügyi források: az önkormányzat éves költségvetése. tenrezni szükséges

12

,.",

9. Fokozottan figyelemmel kell kísérni a lakással, lakhatással kapcsolatos pályázati élők, idősek,

kiírásokat (pl. a pszichiátriai betegek, hajléktalanok, fogyatékkal korosztály tekintetében), és

kedvezőbb lehetőség

az ifjúsági

eset én az indokolt fejlesztéseket végre

kell hajtani. A pál)'ázatokról évente tájékoztatni kell

II

szakbizottságot a 7. pontban foglalt

beszámoló keretében. Intézkedések:

Békéscsaba

Szociálpolitikai

Osztálya

Megyci

Jogú

Város

Önkomlán)'"lat

Stratégiai-Fejlesztési Oszlállyal

fl

Polgámlesteri

együttmClködve

Hivatala

folyamalosan

figyelemmel kíséri a lakással. lakhatással kapcsolatos pályázati ki irásokat. A lakással, lakhatással kapcsolatos pályázati kiírás esetén a Szociálpolitikai Osztálya Stratégiai-Fejlesztési OsztállyaI egyilttműködve előterjesztést

készit és azt - a szakbizoHságok véleményével együtt - a

Közgyűlés

elé terjeszti, a pályázat benyújtása érdekében. A Szociálpolitikai Osztály n1inden év márciusában tájékoztatja az Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottságot az

előző

év márciusától

megjelent pályázatokról. Intézkedés célja: Lak{lssal, lakhatással kapcsolatosan

megjelenő megfelelő

pály:ízali kiirás csetén

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat nyújtson be pályázatot. Az Önkormányzat lakásállományának fejlesztése.

Végrehajt:ísért

felelős:


Koordinátor: szociálpolitikai Közreműködók:

osztályvezető

Szociálpolitikai Osztály. Egészségilgyi. Szociális CS Lakásiigyi Bizottság.

Stratégiai-Fejlesztési Osztály

Várt eredmény: Az önkonnányzati lakásállomány pályázati forrásból igényeknek. speciális szükségleteknek

megfelelően.

történő

fejlesztése lakossági

A lakossági igényekkel összhangban

nő

egyes jogcímeken bérbe adható lakások száma.

Hat:\ridő:

folyamatos

Pénzügyi források: az önkonnányzat éves költségvetése. tervezni szükséges, pályázati forrás

13

az

10.

A jelenleg szükséglakásként nyilvántartott önkormányzati tulajdonú bérlakásokat fel kell számolni, illetve, ha a müszaki paraméterek lehetövé teszik, Illeg kell vizsgáin i, hogy

átminösithetök-e magasabb kategóriába.

... _.

__.. _ -

Intézkedések: I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában álló szükséglakásokai a

müszaki

paramétcrci alapjfm át kcll

minősíteni

komfonnélküli, illetve komfortos

lakásokká. 2. Az átminősitctt lakásokat Önkonnányzati bérlakás nyilvántartásban át kcll vezetni. 3. A szükseglakásban lakó bérlök bérleti

szcr.lődését

módosítani kell.

Intézkedés célja: Békéscsaba Megyci Jogu Város Önkormányzat lakásállományának összetétele feleljen meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidcgcnitésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló. módosított 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései nek. Az Önkonnányzati bérlakások

bérlői

Végrehajtásért

magasabb komfortfokozatli lakásokban lakjanak.

felelős:

l. és 2. pont Herczeg Tamás tanácsnok

3. pont Dr. Benedek Mária jegyző Koordinátor: szoeiúlpolilikai

osztályvezető

Közremüködők: Szociálpolitikai

Osztály,

Közigazgatási Osztály.

Építéshatósági Csoport,

Titkársági Osztály. Jogi. Önkormányzati és Szervezési Csoport. Vagyonkezelő Zrt. Várt eredmény: A önkonnányzati lakásállományban megszünik a szükséglakás. A

bérlők

magasabb kom fort fokozatú önkormányzati bérlakásban élhetnek. Határidő:

I. 2008. december 31. 2. 2008. december 31. 3. 2009. január 31.


14

II.

Lépéseket kell tenni az önkormányzati tulajdonú lakásokban keletkezett kintlévöségek csökkentésére, a díjhátralékok behajtás:íra.

Intézkedések: I. A

Vagyonkezelő

Zrt. havonta megküldi a díjhátralékkal

rendelkező bérlők

nevét és a

tarlozások összegét tartalmazó lista! a Szociálpolitikai Osztálynak. A Szociálpolitikai

Osztály megkeresi az adósokat és minden eselben mcgvizsgálja az adósságkczclési szolgáltatás

lehetőségét.

A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a

Szociálpolitikai Oswlly az adósnak adósságkezelési szolgáhalás nyúj\. 2. A Lakásrendclet kilakoltalásra vonatkozó szabályozásának módositás3.

Intézkedés

célja:

Csökkenjen

az

Önkonnányzali

mlajdonú

bérlakásokban

keletkezett

adósságállomány. Csökkenjenek az Önkomlanyzati bérlakások bérlőinek adósságlerhei. A Vagyonkezelő

Zn. hatékonyabban tudjon fellépni a jogszabály valamint a szerzödéscllenes

magatartást tanúsító bérlökkcl szemben. Végrehajtáséri

felelős:

I. Herczeg Tamas tanácsnok 2. Dr. Benedek Mária jegyző


osztályvezető

Közremúködók: Szociálpolitikai Osztály, Titkársági Osztály Jogi. Önkormányzati és Szervezési Csoport, Pénzügyi és Gazdasági Osztály,

Vagyonkezelő

Zrt.

Várt eredmény: Csökken az Önkollllányzati bérlakásban élők adósságállománya. Csökken a Vagyonkezelő

Zrt. kintlévösége. Több pénz Illarad az önkonnányzati tulajdonú bérlakások

felújítására, karbantartására. Határidö: l. Folyamatos 2. 2008. novembcr 30. Pénzügyi

források:

az önkonnányzat évcs költségvetése tervezni

szükséges, központi

költségvetés

15

12. EI kell készíteni a bcntlakásos intézmén)'ck (idöscllátást nyújtó intczményhálózat, hajléktalan szálló) felújítási és fejlcsztési igén)'ét, a

működtctés

racionalizálására tett

javaslattal eg),ütt.

Intézkedések:

I. Békéscsaba Város közigazgatási teriiletén

lévő

szakositotl ellátást nyújtó intézmények

épüicteinek felújításáról, valamim a lebontásra váró épületek értékesitéséröl ütemtervet kell készíteni. Az ütemterv tartalmazza az intézmények közötti átcsoportosítás ütemezését, a lebontásra szánt épületek tervezett kiadásai L Az

értékesiléséből

ütemtervről

várható bevételeket, valamint a fejlesztések

- a szakbizottságok véleménye alapján - Békéscsaba

Megyci JogU Város Önkonminyzat Közgyülése dönt.

2. Költségvctési kerct biztosítása az önkonnányzat éves költségvetésében a szociális ellátást nyújtó intézmények tc1cphelyeinek racionális átcsoportositásának elkezdéséhez. Intézkedés célja: A szociális ellátásokat nyújtó intézmény elavult, rossz állapotú épületcinek lebontása és értékesitesc és az így befolyt

bcvételből

szociális ellátást nyújtó más épülctek

fellijítása bövítésc. A bentlakásos szociális ellátást nyújtó intézményi telephelyck számának csökkentése az cllátotti létszám csökkentése nélkül. A feladatellátás racionalizálása. Végrehajtásé.·t

felelős:


Koordinátor: szociálpolitikai Közreműködők:

osztályvezető

Szociálpolitikai Osztály, Békéscsabai Kistérségi Egyesítctt Szociális Intézmény.

Pénzügyi es Gazdasági Osztály. Várt eredmény: A szakosítolt szociális ellátást nyújtó intézménybcn ajogszabályoknak, a szakma szabályainak és az ellátouak igényeinek

megfelelő

épülelckben folyik az ellátás. Javul a

bentlakásos intézményckben lakók ellátásának minösége. Az idösgondozásra szánt források hatékonyabb felhasználása. A szociális ellátórendszer gazdaságosabb fenntartása. H:Háridö: I. 2008. december 31. 2. 20 l O. december 31. Pénzügyi források: önkonnányzati költségvetés, tervezni szükséges, a Közgyülés áhal elfogadott ütemtervben szereplő lcbontásra szánt szociális intézmények értékesítéséből szánnazó bevétel

16

13.

Minden esetben meg kell vizsgáin i a kisajátítási eljárás keretében önkormányzati

l. tulajdonba kerülö ingatlanok bérlakásként történő hasznosításállak lehetőségét. Intézkedések: Békéscsaba Város közigazgatási területén lévö kisajátítási eljárás eredményeként az Önkonnányzat tulajdonába került ingatlanokról nyilvántartást kell kesziteni. A nyilvántartásba vett ingatlanok hasznosítására vonatkozó javaslatot a Közgyúlés elé kell terjeszteni.

Intézkedés célja: A város lakásállományának önkormányzati-közösségi célú hasznosítása. Az

önkonminyzati lakásállomany növelése. A kisajátítási eljárás során önkonminyzati tulajdonba kerülő

ingatlanok

Végrehajtásért

megfelelő hasznosítása.

felelős:


Koordinátor: szociálpolitikai Közreműködók:

osztályvezető

Szociálpolitikai Osztály. Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Titkársági Osztály Jogi.

Önkomlányzati és Szervezési Csoport. Várt eredmény:

Nő

az önkonnányzati lakásállomány. Több személy és család jut önkonnányzati

bérlakáshoz. Ihtáridő:

folyamatos

Pénzügyi források: önkomlányzali költségvetés, tervezni szükséges.

17

.... _--._-_.-

------.- ..

-_.~

..

~_

_._._-_._--_._---_..-.------._----_._..__._._.__..

~._---_

-

_._-_

_.. -._-_.-.-._

__._-_._._..-----_

_._-...,

14. Az önkormányzati fejlcsztés útján közmíívesített tclkeken kcdvezményes telekvásárl:isi lehetöségét kell biztositani.

Intézkedések: l. Térképet kell keszíteni az Önkormányzat tulajdonában álló, közművesÍletl telkekről.

2. Békéscsaba Mcgyci Jogú Város Önkonnányzat Közgyülésének Illeg keH határoznia, bogy az Önkormányzat tulajdonában álló közmlívesítclt telkek közül. melyek vonhatók be a kedvezményes telekvásárlási programba.

3. Ki

kell

dolgozni

a

kedvezményes

telekvásárlási

program

működésének

fe ItéteIrendszerét.

Intézkedés

célja:

A

lakosság

elvándorlásának

csökkentése.

lakásproblémáinak megoldása. A lakossági magántulajdonban

lévő

A

élők

Békéscsabán

lakásállomány növelése.

Végrehajtásért felelós: Herczeg Tamás tanácsnok Koordinátor: szociálpolitikai

osztályvezető

Közremúködók: Szociálpolitikai Osztály. Pénzügyi és Gazdasági Osztály, Közigazgatási Osztály. Epítéshatósági Csoport, Titkársági Osztály, Jogi, Önkonnányzati és Szervezési Csoport, StratégiaiFejlesztési Osztály, Városi

Főépítész. Vagyonkezelő 2rt.

Várt eredmény: Békéscsaba lakossága nem csökken. Több család jut saját lulajdonú új ingatlanhoz. Javul Békéscsaba lakásállományának állapota és

nő

a lakások száma. Az

önkonnányzat segitségével növekszik az emberek öntevékenysége, hasznosul a lakosság építkezésre fordithaló önerejc. Határidó: 2008. decembcr 31. 2009. január 31. 2009. március 31.

Pénzügyi források: külön költségvetési forrást nem igényel

18

15.

A szociális alapon bérbe adható bérlakás állomán)' növelése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a 13612008. (11.28.) közgy. határozat végrehajtására. Ennek keretében a) biztosítani kell a beruházás évenkénti költség\'etési forrás fedezetet, b) fel kell térképezni Békéscsaba Meg)'ei Jogu Város Önkormányzat tulajdonában lévő

azon beépítetlen ingatlanokat. amelyek alkalmasak a szociális alapon bérbe

adható lakások építésére.

c) az új

építésű

ingatlanok eserén figyelemmel kell lenni a területi megoszlás

aranyoss:igára.

Intézkedések:

l. Meg

kell

határozni

Békéscsaba

Megyci

JogU

Város

Önkonnányzat

2009-2013

költségvetésében a szociálisan bérbe adható laka sok építéséhez szükséges pénzügyi fcdcletét.

2. Térképet kell késziLeni az Önkonnányzat tulajdonában álló, beépítetlen ingatlanokról. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyiilésének meg kell határoznia, hogy az Önkonnányzat tulajdonában álló telkek közíil, melyek vonhatók be a szociális bérlakás építési programba. 4. Fel kell mérni Békéscsaba egyes településrészein a szociális bérlakásra vonatkozó igényeket és az új bérlakások építésére alkalmas telkeket. 5. Ütemtervet kell készíteni az önkonnányzal tulajdonában álló lebonlásra váró lakáscélú ingatlanok értékesítéséröl és az értékesílésböl származó bevétel felhasználásáró\. Intézkcdés célja: Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkonnányzat tulajdonában álló lakásállomány feleljen meg a lakossági igényeknek. A saját lakástulajdonnal nem

rendelkező

szociálisan rászomlt

személyek lakásproblémáinak megoldása. A jó állapotú önkonnimyzali lakásállomány. Végrehajtásért felclös: Herczeg Tamás tanácsnok Koordinátor: szociálpolitikai

osztályvezető

Közrcm(iködők: Szociálpolitikai

Osztály. Pénzügyi és Gazdasági Osztály, Közigazgatási Osztály,

Építéshatósági Csoport. Városi Főépítész, Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Vagyonkezelő Zrt.

19

Várt eredmén)': Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzata a lakossagi igényeket kielégitö és a lakosság szükségleteinek megfelel ö összetétel ü lakásállománnyal rendelkezik. A szociálisan rászoruló személyek egy részének lakhatással kapcsolatos problémai hosszútávra megoldódnak. övekszik az önkormányzati lakásállomány. Növekszik az önkonnányzati szociális bérlakások közön a jó műszaki állapotú épületek száma.

Határidő:

I. 2009. február 15., 2010. február 15.,2011. február 15, 2012. februllr 15,2013.

február 15,

2. 2008. december 31. 3. 2009. január 31. 4. 2009. január 31. 5. 2009. január 31.

Pénzül:t),j források: önkonnányzati költségvetés, tervezni szükséges

20

16.

Ki kell dolgozni a szociális alapon bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakások lakóinak mobilitását

segítő

intézkedésekct. ennek keretében

I) zárt pályázati rendszer keretében II)

célszerű

clösegílendő a

lakáslUobilitás,

bérleti dij kedvezménnyel összekötött támogatási konstrukció

bc\'czetésc l melynek képesek legyenek

II

végső

célja, hogy a

bérlők

piaci viszonyok között

lakhatásuk megoldására.

a) A minimum 4 évre megkötött 10 OOO Fr/hól háztartás lakás takarékossági

szerződés megkötését

elő

követö 3. hónap után minden

10 OOO Ft után 3 OOO Ft bérleti díj kedvezmény adható a lakás

elő

takarékosság idejére. h) 20 OOO Ft Ihó esetében a kedvezmény mértéke S OOO Fl/hó lehet. l. Ki kell dolgozni • a Lakasrcndc1cthen

adott

önkonnányzati

mlajdonú

történő

lakások

szabályozással • a szociális alapon bérbe

lakóinak

Illobilitását

bizlOsitó

pályázati

fehételrendszert.

2. Ki kell dolgozni - a Lakásrendeletben

történő

szabályozással - a szociális alapon bérbe

adon önkonnáll)'"Lali tulajdonú lakások lakóinak bérleti díj kedvezménnyel összekötött támogat asi rendszerét. Intézkedés céljn: A szoeíálísan bérbe adott lakások alatt szükségletciknek,

lizetőképességüknek

bérlői

bérleti jogviszony fennállásának ideje

és családnagyságuknak

megfelelő

önkOlmányzati

bérlakásban lakjanak. A szociális bérlakások bérlöinek ösztönzése saját lakáshozjutáshoz. Végrehajtáséri felelós: Dr. Benedek Mária jegyző Koordinátor: szociálpolitikai

osztályvezető

Közreműködók: Szociálpolitikai Osztály. Titkársági Osztály, Jogi. Önkonnányzali és Szervezési

Csoport.

Vagyonkezelő

Zrt.

Vart eredmény: A szociálisan bérbe adotl lakások élnek. Csökken a

bérlők

bérlői megfelelő

komfort fokozatú és nagyságú

köztartozása. A gazdaság, a foglalkoztatottság mutatóinak javulása esetén

több család fog takarékoskodni a saját lakás mcgszcnésc érdekében. Határidő:

l. 2008. november 30. 2. 2008. november 30.

Pénzügyi források: önkormányzati költségvetés, tervezni szükséges

21

17. At kell tekinteni az önkormányzati rendeletben szabályozott lakáshoz jutás pályázllti ; szempontrendszerét. L

Intézkedések: I. Át kell dolgozni. a Lakásrendeletben történő szabályozással - az önkonnányzati tulajdonú

lakások bérbeadásának feltételeit meghatározó pályázati szempontrendszert. 2. A pályázati szempontrendszer kialakítását

megelőzően

ki kell kémi Békéscsaba Mcgyei

Jogü Város Önkonnányzat Kőzgyúlésc valamennyi bizottságának a szempontrendszerre vonatkozó véleményét. A bizottsági javaslatokat a pályázati szcmpontrendszerbc • lehetőség

szerint - he kell építeni.

Intézkedés célja: Objektív pályázati szempontrendszer kialakítása. Végrehajtásért

felelős:

Dr. Benedek Mária


osztályvezető

Közremüködók: Szociálpolitikai Osztály, Titkársági Osztály, Jogi, Önkormányzati cs Szervezesi Csoport. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének bizoltságai. Várt eredmény: A lakossági igenyekkel és a rendelkezésre álló ÖnkOmlanyzati bérlakások összctélclével

valamint

azok

számával

összhangban

alló

objektív,

igazságos

pályázati

szcmpol1trcndszer. Egyszeriibbé válik a pályázatok elbírálása. Határidő:

I. 2008. november 30. 2. 200S. november 30. Pénzüg)'i források: külön pénzügyi famst nem igényel

22

18.

Át kell tekinteni az önkormányzati intézmények áltaJ használl bérlakások egyes ágazatok közötti

megoslt~\sát.

..... I

-

Intézkedések: l. Fel kell mern I az önkonnányzali intézmények által használt bérlakások ininti igényeket

lakáslipusonkénl. 2. Meg kell vizsgálni a szobabér1ök háza iránti igényeket. A felmérés eredménye alapján ál

kell

minősíteni

az intézmények által használt lakásokat.

3. Az un. szolgálati lakások egyes ágazatok közöui megoszlásához ki kell kérni Békéscsaba

Mcgyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülése szakbizotlságainak véleményét. 4. Az önkonnányzati bérlakások nyilvántartásában át kell vezetni az egyes intézmények által

használt lakásokat. Intézkedés célja: Az un. szolgálati lakásoknak az intézményi igényeknek

megfelelő

elosztása az

egyes ágazatok között. Végrehajtásért

felelős:

Herczeg Tamas tanácsnok


osztályvezető

Közreműködők: Szocialpolitikai Osztaly. Titkársagi Osztaly. Jogi, Önkonnányzati és Szervezési

Csoport,

Békéscsaba

Megyei

Jogú

Varos Önkormanyzat

Közgylílésénck

szakbizottságai,

Vagyonkezelő 211.

Várt eredmény: Az önkonnányzat tulajdonában álló szolgalati lakásként bérbe adolt lakások az intézményi

igényeknek

agazatában - a

meglevő

szolgálati bérlakás Határidő:

megfelelően

kerülnek

felosztásra.

Az önkonnányzat

valamennyi

lakásállomány mértékéig - az intézményének dolgozói részére biztosítja a

lehetőségét.

2008. nm'ember 30.


23

KIVONAT Békéscsaba Mcgyci Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2008. október 20-án tartott nyilvános ülésének jcgyzökönyvéből

Tárgy:Békéscsaha Megyei Jogú Város Önkormányzat Lakáskoncepciójának Cselekvési Terve 2008-2013

A bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:

29212008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Kőzgyűlésnek, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormanyzal Lakáskoncepciójának 2008~20 13 közötti időszakra vonatkozó Cselekvési Tervét az előterjesztés mellékiete szerinti tartalommal fogadja el. Felelős:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Határidő:

K.m.r.

Dr. Kerekes Attila sk. bizottsági elnök

) A kivonat hiteléül: q- ~\,,..-J-t0'J'~t y
)0..

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

KIVONAT o Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 2008. október 21-i Ilyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkornllínyzat Lakáskoncepciójának Cselekvési Terve 2008-2013

209/2008. (X.2!.) VKMB határozata 4 igen 1 tal'tózkodó szavllzattal

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormilllyzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága aLakáskoncepció 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó Cselekvési Tervét megismerte és azt a melléklet szerinti tartalommal javasolja a közgYlílésnek elfogadni. Felelős:

Vantara Gyula polgármester Határidő: 2013. december 31.

KmC



l:)o.M-~ Bondámé Viczián Anikó Bizottsági titkúr

s=. :X/./2084/l008.

BEXESCSABA MECYEI JOCÚ VAROS

Ikt.

TANAcSNO!ViTÓL

Elóadó: Uhri!f Ncmdorné

Mell: CD melléklet

Békéscsaba, Szenl IS/lián lé,. 7.

3.C Telefax: (66) 523-808 E-mail:[email protected]

Postacím: 5601 Pf 112. TelefoII: (66) 523-806

NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje! A döntéshozatal egyszerű többséget igényel.

T.irg": Békéscsaba Megyei logú Varos Önkonnányzat Esélyegyenlöségi Programja Előkészítő:

Szociálpolitikai Osztály

Véleményező:

Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottság Közművelődési. Ifjúsági. Oktatási és Sponbizottság Kisebbségi. Érdekegyeztetö és Külkapcsolati Bizottság Gazdasági. Költségvetési és Pénzügyi Bizottság

Városrejlcsztési. Környezetvédelmi és

Mezőgazdasági

Bizottság

Előterjesztés

Bt.'késcsaba ivlcgyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyűlésének 2008. október 30. napjan tartandó nyiivanos Olésere Tiszteli Kiizgyíilés! Az

egyenlő

búnasmód ch/enek bctartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az elismerte mindcn cmbcr jogát ahhoz. hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. azon szándékától vezérelvc. hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. kinyilvánította. hogy az esélyegyenlőség előmozditása elsősorban állami kötelezeltseg és - tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére. a Magyar Köztársaság nemzetközi kÖlelezettségeirc. és az Európai Közösségi jog vívmányaira - megalkotta az egycnlő bánásmódról és az esélycgyenlőségclőmozditásáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt (továbbiakban Esélytv.). Országgyűlés

A törvény aZ egyenlő bánúsmód kÖvl.:lClményével kapcsolatban arra törekszik. hogy a jogrendszer egésze tekintetében. általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosulljait. kötelezetteil. valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartaimát. A törvény emellett biztosítja azt is. hog) fl jogsérelmet szenvedeu személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igenybe"ételével léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. A jogszabály az egyenlő búmlsmód kövctelményének szektorális kérdéseire is kitér. ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglnlkoztatásban. a szociális biztonság és az egészségügy teriiletén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben. illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybcvétele során megjelcnö hátrányos megkülönböztctéssel. Az Esél)1"v.

az

esélyegyenlőség

esélyegyrnlőséggcl kapcsolatban keretszabályokat határoz meg. Az elömozdítása elsösorban nem normatív szabályozás megalkotása által,

•2hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlitését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelöcn az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetövé. Az Esélytv. 63. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkonnányzat helyi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlöségét elősegítö célokat, kiemeit figyelmet fordítva a lakhatásra. az oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra. valamint a szociális helyzetre. A program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkonnányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. esélyegycnlőségi

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Esélyegyenlőségi Programjának célja. hogya város minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat. biztosítsa az egyenlő esélyü hozzaJérést az élet minden területen. Az Esélyegyenlöségi Program tervezete bete-rjesztésre került Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Kerekasztala. a kisebbsegi önkonnányzatok. az Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottság. a Gazdasági. Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. a Közművelődési. Ifjúsági, Oktatási és Sportbizotlság. a Kisebbségi. Érdekegy~zte{ö és Külkapcsolati Bizottság valamint a Városfejlesztési. Környezetvédelmi és Mczőgazdasági Bizottság ülésére. A bizottságok döntései az előterjesztés melIékletét képezik. Kérem a Tisztelt Közgyülést. hogy támogassa a határozati javaslatban foglaltakat. A határozat végrehajtásában

közreműködő felelős

hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztaly Stratégiai-Fcjlesztési Osztály

HATÁROZATI JAVASLAT I. Békéscsaba Megyei Jogu Város Önkormány.::at Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélycgycnlőségi Programját a megismerte és a melléklet szeril1ti tartalommal elfogadja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzal Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlöségi Programját 2010-ben felülvizsgálja. Határidő: Felelős:

2008. október 30. Vantara Gyula polgámlcster

Békéscsaba. 2008. október 14. ~

1-

Herczeg Tamás tanácsnok Ellenjegyzés:

jOgi.~ 4lJ ~~

~ . .. . penzugYI: ~ 00 • • • • • • • • •

ooo

..

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Program

- Te r v e z e t -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16.

I. Bevezetés Az egyenjogúság-egyenlıség gondolatvilága szinte az emberiség öntudatra ébredésével egykorú. A Biblia szerint az emberek a születésben, a halálban és a bőnben egyenlıek. Az egyenjogúság-egyenlıség újkori tartalmát a rendi társadalom tagadása alakította ki. A rendi jog uralma alatt ugyanis az ország lakóira rendi hovatartozásuk szerint más és más tárgyi jogrend volt érvényben1. A polgári forradalmak egyenjogúság-követelése valójában arra irányult, hogy mindenkire ugyanaz a jogrend érvényesüljön. A forradalmak eredményeként az egyenjogúság még nem vált teljessé, amikor már elkezdıdött a hosszú és nehéz politikai küzdelem a nemek közötti, a vallásfelekezetek közötti stb. egyenjogúságért. Ugyanakkor a fokozatosan megvalósuló egyenjogúság nem szüntette meg azt a nagymértékő társadalmi egyenlıtlenséget, aminek az alapja a polgárok eltérı vagyoni helyzete volt. Állami beavatkozással a gazdaságilag hátrányos helyzető társadalmi csoportokat a polgári állam elınyökkel preferálta az esélyegyenlıség biztosítása érdekében. Az egyenjogúság fogalma ily módon - különösen a XIX. század utolsó harmadától kezdve - szociális tartalmat kapott. A szocialista ideológiák is a társadalmi egyenlıség megvalósulását tőzték ki célul, ugyanakkor ezzel a gondolkodással - különösen az elsı szocialista alkotmányokban - megfért a különbségtétel az elvileg politikai jogainak teljességét gyakorló dolgozó és a korlátozott politikai jogokkal bíró állampolgár között; sıt a volt kizsákmányolók, lelkészek, kulákok nyílt elnyomása. A polgári alkotmányosság útján járó országok esetében az esélyegyenlıtlenség kiküszöbölésére irányuló állami akarat is magában foglalta az elınyös megkülönböztetés (pozitív diszkrimináció) mozzanatát azok javára, akik vagyoni helyzetükre visszavezethetıen jogaik tényleges érvényesítése szempontjából hátrányos helyzetben voltak. Késıbb elıtérbe került a különbözı lelki és testi adottságokra, fogyatékosságra, rokkantságra stb. visszavezethetı hátrányok kiküszöbölése, enyhítése. Ma a társadalom egyes tagjai javára történı pozitív diszkrimináció, az egyenlı feltételek, az esélyegyenlıség biztosítása nemcsak megengedett, hanem a modern alkotmányos államtól el is várható, mind a szociális, mind a testi és lelki különbségekbıl adódó hátrányok enyhítése terén. Ebben a folyamatban az egyenjogúsági célokhoz tilalmak társulnak: a nemzetközi dokumentumok, s az államok belsı jogszabályai tehát nemcsak kinyilvánítják a nemek, vallásfelekezetek stb. közötti egyenjogúság követelményét, hanem ennek biztosítékaként gyakran büntetıjellegő - diszkrimináció-tilalmakat is felállítanak. Más szóval tehát mára az egyenjogúság fogalmának egyrészt bizonyos társadalmi csoportok elınyös megkülönböztetése, illetıleg annak elvárhatósága, másrészt pedig a hátrányos megkülönböztetés tilalma ad korszerő tartalmat. Az esélyegyenlıségi politika megkívánja, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erıfeszítéseket kell tenni pl.: a nık, a romák, valamint a fogyatékossággal élık esélyegyenlıségének javítása érdekében. Az esélyegyenlıség alapja a diszkrimináció mentesség: meghatározott tulajdonság miatt senkit nem érhet hátrány. Ilyen értelemben tehát az esélyegyenlıségi politika nem esik egybe az egyenlı bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlı eséllyel érvényesüljön az élet legkülönbözıbb területein – oktatás, egészség, munkaerıpiac, szociális biztonság stb. -, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érı hátrányok.

1

Tomcsányi Móric: Magyar közjog, alkotmányjog

-2-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja (továbbiakban: Program) azokon a területeken határozza meg a település feladatait, amelyek kapcsolódnak az egyenjogúság-egyenlıség és az esélyegyenlıség területéhez.

II. Jogszabályi rendelkezések Az egyenlı bánásmód elveinek betartása az Európai Unióban már régóta elvárás, ami a hazai társadalomban is jelen van. Az egyenlı bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlıség elımozdítása mint szabályozási tárgy nem elızmények nélküli a magyar jogban. Több hazai jogszabály is tartalmaz ilyen jellegő rendelkezést. Az Országgyőlés 1949. évi XX. törvénye, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (továbbiakban: Alkotmány) kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. ” Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, mely szerint „a Magyar Köztársaság a jogegyenlıség megvalósítását az esélyegyenlıség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti.” E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció (pozitív diszkrimináció) bizonyos eseteinek a legalitását, illetıleg az Alkotmány által való megengedését. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlıtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek fızıdik, mint a diszkriminációmentességhez főzıdı jog merev érvényesítéséhez. „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlı méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megilletı jogokkal és lehetıségekkel csak jelentıs nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlıségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyőlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - „ezért alkotta meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: Fot). A „törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.2” Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Esélytv.) kimondja, hogy „az Országgyőlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami kötelezettség”. Az Esélytv. az alapelvek között rögzíti a megelızés, az állapotmegtartás, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedı figyelem fontosságát, valamint az egyenjogúság feltételeinek megteremtését és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalását. Az Esély tv. 63. § (5) bekezdése lehetıségként fogalmazza meg, hogy „A települési önkormányzat helyi esélyegyenlıségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e 2

1998. évi XXVI. törvény 1. §

-3-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlıségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A jogszabály meghatározza, hogy pontosan mit ért a „fogyatékos ember fogalmán”, mely alatt klasszikusan az érzékszervi sérülteket, a beszédbeli nehézségekkel küzdıket, a mozgáskorlátozottakat és az értelmi fogyatékosokat értjük. Fogyatékos ember az, aki az érzékszervi, - így különösen a látás, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi – csak részben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetőek. A magyar köznyelv a mozgássérült” és a „mozgáskorlátozott” szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv azonban különbséget tesz köztük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt fogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körő, lehet pl.: szívelégtelenség is. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló rendelkezéseket az 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 75-85. §-ai a személyiségi jogokat védelmezı szabályozást tartalmazzák. A Ptk. 76. § példálózó jelleggel felsorolja azokat a személyhez főzıdı jogokat, amelyek megsértéséhez jogkövetkezményeket főz: „A személyhez főzıdı jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlı bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.” A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 5. §-a rögzíti, hogy „A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlı bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelıen orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával.” Az Mt. a nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelıen tiltja a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt. A tilalmat alkalmazni kell a munkaviszony létesítésénél, a munkaviszony tartama alatt a jogok és kötelezettségek meghatározásánál, a felelısség érvényesítésénél, valamint a munkaviszony megszüntetésénél. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással egy olyan felzárkózási folyamat vette kezdetét, amelynek egyik legfontosabb tényezıje az esélyegyenlıség biztosítása az élet minden területén. A fentebb részletett törvényi szabályozáson felül természetesen az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveinek még több - különbözı szintő - jogszabálya érinti egyenjogúság-egyenlıség, esélyegyenlıség kérdéskörét, és állapítanak meg a hatályuk alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve - közvetve vagy közvetlenül normatív rendelkezéseket, illetve kapcsolódnak a témához valamilyen szinten. Közösségi jogszabályok: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és a nık közötti esélyegyenlıség és egyenlı bánásmód elvének a foglalkoztatás és a munkavégzés területén történı megvalósításáról Az Európa Parlament és a Tanács 771/2006EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlıség mindenki számára európai évérıl (2007) - az igazságos társadalom irányában

-4-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A Tanács 76/207/EGK irányelve a nıkkel és a férfiakkal való egyenlı bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az elımenetel lehetıségei, valamint a munkafeltételek terén történı végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv A Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nıkkel való egyenlı bánásmód elvének a szociális biztonság területén történı fokozatos megvalósításáról A Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nıkkel való egyenlı bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történı megvalósításáról, A Tanács 86/613/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezıgazdaságot, önálló vállalkozást folytató férfiakkal és nıkkel való egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nık terhességi és anyasági védelmérıl, A Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási kötelezettségrıl a nemi hovatartozás alapján történı diszkriminációs esetekben, A Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének végrehajtásáról, A Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlı bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról, A Tanács 2004/113/EK irányelve a nık és férfiak közötti egyenlı bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történı végrehajtásáról. Hazai jogszabályok: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és munkanélküliek ellátásáról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet kialakításáról és védelmérıl 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl 1997. évi CLIV. törvény 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıség biztosításáról 1999. évi LXXVI. törvény a szerzıi jogokról 2000 évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredı hátrányos megkülönböztetésrıl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetésérıl 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról

-5-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. 2004. évi II. törvény a mozgóképrıl 2004. évi CXXIIII. törvény a pályakezdı fiatalok, az ötven év felettiek munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 2004. évi I. törvény a sportról 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményérıl 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastukturális szempontból elmaradott települések jegyzékérıl 194/2000. (XI. 24.) Kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit megilletı kedvezményekrıl 21/2003. (II. 25.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minısítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékosság támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelt módosításáról 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akreditációjának, továbbá az akreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóság és eljárásának részletes szabályairól 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akreditációjának, továbbá az akreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól 240/2006. (XI.30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl 1089/2006. (IX. 30.) Kormányhatározat a Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács létrehozásáról 1021/2004. (III.18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 29/2002. (V. 17.) Om rendelet a fogyatékossággal élı hallgató tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlıséget biztosító feltételekrıl 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésrıl 16/2004. (V.8.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységrıl 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításáról 8/1983. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról 1/2000. NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerérıl, követelményeirıl és a képzés finanszírozásáról 4/2004. (II.20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közmővelıdési érdekeltségnövelı támogatásáról

-6-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. III. Békéscsaba Város általános helyzetképe III. 1. Társadalmi környezet, a népesség alakulása Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának száma a rendszerváltást megelızıen kezdett el csökkenni, és elmúlt 25 évet tekintve mintegy 4000-5000 fıs fogyás tapasztalható. Ennek oka, egyrészt, hogy az élve születések és a halálozás számának különbsége évrıl-évre negatív egyenleget mutat. Bár a város megyeszékhely, és a mobilizáció szempontjából beletartozik a környezı települések vonzáskörzetébe, a település vándorlási egyenlegi szintén negatív, ami azt jelzi, hogy többen költöznek el a településrıl, mint ahányan ide költöznek. A város korösszetételére jellemzı adatok a következık (a népesség-nyilvántartás alapján): - a lakosság 17,5%-a a 0-18 éves korosztály, - a lakosság 59,8 %-a 19-59 éves korosztály, - a 60 éven felüli lakosok aránya: 22,7%. 1.sz. táblázat

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A társadalmi igények és elvárások folyamatos - növekvı színtő - követelménye, a városlakók korösszetételének változása következtében megnövekedett az infrastrukturális, szociális, közoktatási, közmővelıdési szolgáltatások iránti igény, mely igen nehéz feladat elé állítja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát. A településen jelen van a nagy történelmi egyházak (az evangélikus, a katolikus és a reformátusok egyház) mellett több kisebb egyházközösség is. A cigány, lengyel, román és szlovák, kisebbségi önkormányzatok mőködését Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi támogatással és három önkormányzati dolgozó alkalmazásával segíti. III. 2. A hátrányos helyzető csoportok jellemzıi Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlıségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFTben vállalt esélyegyenlıségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlıség erısítéséhez, különös tekintettel a nık és férfiak közötti esélyegyenlıség, a fogyatékkal élık és a roma emberek esélyegyenlıségének erısítéséhez. A hat terület: Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erısítése A nemek közötti egyenlıség erısítése Az akadálymentesítés elırehaladása A fogyatékos személyek életminıségének és munkaerı-piaci esélyeinek javítása A roma emberek életminıségének és munkaerı-piaci esélyeinek javítása Más hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci és társadalmi esélyeinek javítása. -7-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Hátrányos helyzető munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségbıl fakadó fogyatékossággal élı személy, aki ennek ellenére szeretne belépni a munkaerıpiacra, minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltözı vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, minden olyan személy, aki legalább három évi kihagyás után dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni elsı hat hónapban, minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékő képesítést, minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni elsı hat hónapban. Természetesen a helyi - békéscsabai - társadalmi viszonyokat áttekintve további csoportok képezhetıek az esélyegyelıség célterületeihez kapcsolódóan, mint pl. az idısek, gyermeküket egyedül nevelık. A települési önkormányzat aktív beavatkozásainak lehetıségeit tekintve a roma népesség, a megváltozott munkaképességőek, fogyatékkal élık helyzetének áttekintésére kerül sor az alábbiakban. - A roma népesség helyzete A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Békéscsabán a 2001. évi népszámláláskor 287 fı vallotta magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban nyilvánvalóan jóval többen élnek a város területén - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint számuk Békéscsabán 2000-2500 fı, - többségük a város Berényi-Szarvasi út és a 4-es Honvéd-BánátTessedik utca által határolt részén, jellemzıen saját tulajdonú családi házaikban. Arról nincs információ, hogy körükben milyen arányban nem megoldott a lakhatás, de az tény, hogy a szociális bérlakásokra kiírt pályázatok iránt rendszeresen az érdeklıdés a roma lakosság körébıl. Ingázó, vándorló csoportokról nincs ismeretünk. A fiatalabbak közül szinte mindenki elvégzi az általános iskolát, többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, illetve van példa arra is, hogy a felsıoktatásban szereznek diplomát. Ma már a szülık is felismerik, hogy a szakképesítés megszerzése fontos gyermekük számára. Az idıs- és középkorú generációra ugyanakkor az alulképzettség jellemzı. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élı roma lakosság foglalkoztatásának elısegítésével. Ennek érdekében a közfoglalkoztatási formák és a különbözı munkaügyi programok keretében együttmőködik az illetékes társszervekkel. A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körő szociális háló védelmi rendszerének köszönhetıen diszkriminációnak minısíthetı panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsıfokú végzettségő roma fiatalok arányát.

-8-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. - Megváltozott munkaképességőek, fogyatékkal élık Általános helyzetkép Magyarországon a fogyatékos személyek létszámának felmérésére az 1990. évi és a 2001. évi népszámláláskor került sor. Ez utóbbi vizsgálat szerint 577 ezer fı volt a számuk, mely a teljes népesség 5,7% tette ki. A népszámlálási adatok szerint a fogyatékos személyek 17% -a születése óta fogyatékos, 66,5% esetében a fogyatékos állapot baleset, illetve betegség következtében alakult ki. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idısebbek aránya 44,8%, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elı (53,8%). A fogyatékos személyek közül nagyobb arányban a testi fogyatékosok és a mozgássérültek képviselik együttesen (43,6%), míg az értelmi fogyatékosok aránya megközelítıleg 10%, a vakok és gyengénlátók aránya 14,4%. Hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. A fogyatékos személyek 22,7%-a egyedül élt, 57%-a lakott másodmagával (de nem fogyatékos személlyel), további 10,5%-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt, míg megközelítıleg 8% intézményben kapott elhelyezést. Településünkön a fogyatékkal élık többsége mozgásszervi fogyatékos, kisebb számban vannak vakok, siketek, nagyothallók, és siketvakok, illetve értelmileg fogyatékosak. A fogyatékosság hátterében több tényezı bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi, pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. A fogyatékkal élık legnagyobb részének legfıbb megélhetési forrása az alacsony összegő nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szőkös megélhetést biztosítanak. Ez kihat lakáskörülményeikre, életszínvonalukra, életminıségükre. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élı emberek munkaerı-piaci lehetıségei erısen behatároltak. Mindez jól kitőnik a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága által 2004. évben készített, „A fogyatékossággal élı népesség helyzete Békés megyében” címő, a 2001. évi népszámlálás adatai alapján végzett elemzésbıl. A tanulmány ide vonatkozó része a Program mellékletét képezi.

IV. Egyenlı esélyő hozzáférés A Fot. 4. § h) pontjában foglaltak szerint az egyenlı esélyő hozzáférés alatt azt értjük, ha a közszolgáltatás igénybevétele - az igénybe vevı állapotának megfelelı önállósággal mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhetı és érzékelhetı. Az épület amelyben a közszolgáltatást nyújtják kialakításának fontos kritériuma, hogy mindenki számára megközelíthetı, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerően használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetık legyenek. a) Közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés A fogyatékos személy számára a Fot.-ban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különbözı fogyatékossági csoportok eltérı speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférést. A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlı esélyő hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell.

-9-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Közszolgáltatás: minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyőlés, az Országgyőlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyőlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység, az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati mősorszolgáltatás, továbbá oktatási, közmővelıdési, közgyőjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység, a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet , valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetıleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülı intézmény által nyújtott szolgáltatás, ellátás, tevékenység, minden ügyfélszolgálati rendszerben mőködtetett szolgáltató tevékenység, továbbá minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható.

A Fot.-ban szabályozásra kerül a közszolgáltatások egyenlı esélyő hozzáférhetıvé tételének elıírása, a kötelezettség teljesítésére határidık kitőzése. A szabályozás végrehajtásaként az önkormányzatok által nyújtott, illetve önkormányzati feladatellátást szolgáló közszolgáltatások esetében a 2010. december 31-ei végsı határidıt rögzítette törvény, az ügyfélszolgálatok és a hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységek esetében pedig 2013. december 31. napjáig kell az egyenlı esélyő hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében biztosítani. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában megjelent ügyfelekkel az ügyintézés Magyarország Köztársaság hivatalos nyelvén, magyarul folyik. A hivatal szakembereinek nagy része rendelkezik valamilyen szintő nyelvvizsgával. Amennyiben lakossági igény jelentkezik a nem magyar anyanyelvő ügyintézésre, a hivatal szakemberein túl a kisebbségi önkormányzatok tagjai tudnak segíteni, illetve tolmács biztosítására van lehetıség. A siketek, nagyothallók és siketvakok jelnyelvi tolmács segítségét tudják igénybe venni a Jelnyelvi Tolmácsszolgálaton3 keresztül. A hivatalos ügyeknél a tolmácskirendelésrıl szóló szabályok szerint kell eljárni a hatályos rendelkezések szerint4 A városban a szlovákok által lakott területen kétnyelvő utcanév táblák kerültek elhelyezésre, több intézmény és emlékmő megnevezése is ily módon történik.

3

5600 Békéscsaba, Trefort u. 19-23. Tel/Fax: 06-66-467-461, ügyelet: 06-70-317-34-03 Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közremőködı tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról szóló 8/2007. (III. 26.) ÖTM rendelet, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közremőködı tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról szóló 19/2007. (III. 23.) IRM rendelet 4

- 10 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. b) Környezet és közlekedés Az „Akadálymentesség Európai Eszméje” címő dokumentum szerint „A környezetet úgy kell kialakítani, hogy azt mindenki egyformán, azonos módon, a lehetı legönállóbban használhassa.” Ez azt jelenti, hogy az épített létesítmények létrehozásának azon az elven kell alapulni, hogy az emberek különbözıek. Ezt azonban nem azzal lehet megvalósítani, ha külön létesítményeket építünk minden egyénnek, illetve az emberek minden különálló csoportjának, hanem azzal, ha az igénybe vevık eltérı, különbözı igényeit összevontan valósítjuk meg olyan létesítmények kialakításával, amelyek ily módon mindenki számára használhatóak lesznek. Az embert körülvevı világ a természetes és épített környezeti elemekbıl tevıdik össze. Az épített környezet célja és funkciója, hogy használója számára biztosítsa a mind teljesebb komfortot és mindenki számára a hozzáférhetıséget, bejárhatóságot. Az akadálymentes környezet fogalmába szorosan beletartozik az építészet minden válfaja, az utak, terek, az alulfelüljárók, az épületek belsı kialakítása és közvetlen környezete a csakúgy, mint az épület megközelíthetısége. A fogyatékos emberek széles rétegét zárja ki a nem megfelelıen kialakított, épített környezet, az akadálymentesség biztosításának hiánya. A magyar jogrendszerben is megjelenı törvények5 elıre mutató rendelkezései megteremtik azt a jogszabályi hátteret, melynek hatására elindulhat az a fejlıdési folyamat, ami segíti kialakítani a fogyatékos emberek számára is a használható, hozzáférhetı épített környezetet. Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve mőszaki megoldásra van szükségük. A Fot. hatálybalépése óta eltelt idıszakban az akadálymentesítés fogalma lényeges átalakuláson ment keresztül. 1998-ban az akadálymentesítés alatt elsısorban a mozgáskorlátozott emberek hozzáférésének, azon belül is az épületbe való bejutásnak, illetve a mellékhelyiségek használhatóságának megteremtését értették. Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlı esélyő hozzáférés megteremtése alatt érteni. Fontos továbbá, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybevételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt - legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben - be is kell tudni járni, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhetı, ha a fizikai megközelítés lehetıségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetısége biztosított a vak és gyengénlátó, a siket és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosanhalmozottan fogyatékos személy számára. Az épületen belüli tájékozódást az információk érzékelhetıvé és értelmezhetı tételével kell biztosítani (siket személyek esetében az információ vizualizálásával, nagyothalló személyek esetében a hangingerek erısítésével, vak személyek esetében az információk hallhatóvá tételével, gyengénlátó emberek esetében a látható információk erısítésével, értelmi fogyatékos és autista személyek esetében az információk könnyen érthetı megfogalmazásával). Ugyanez vonatkozik magára a közszolgáltatásra is. A fogyatékos személyek önrendelkezési jogára figyelemmel a hozzáférést úgy kell kialakítani, hogy azt a fogyatékos személy az állapotának megfelelı legnagyobb önállósággal tudja igénybe venni; azaz indokolatlanul ne szoruljon rá más emberek segítségére. 5

1997. évi LXXXVIII. törvény, a Fot., a 253/1997. évi Kormány rendelet

- 11 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésıbb 2010. január 1-jéig át kell alakítani oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani.6 A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelzı- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. A közlekedésében jelentısen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytıl a célállomásig történı - szállítást végzı hálózat mőködtetésével is lehet biztosítani. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelı számú és alapterülető parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Tv, valamint az - Országos Fogyatékosügyi Program (100/1999.(XII.10.) országgyőlési határozat) elıírása értelmében a fogyatékosok közlekedésének elısegítése érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése stratégiai tervében határozta meg a fogyatékossággal élık közlekedését segítı stratégiai tervet, a feladatokat, illetve azok végrehajtásának részleteit7. Az Országos Fogyatékosügyi Program a közlekedés területén meghatározott irányelveit figyelembe véve, a tömegközlekedési eszközök és az utasforgalmi létesítmények fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételének segítésére felmérésre került a tömegközlekedési eszközök állapota. Az új beszerzéső gépjármővek a fogyatékos emberek igényeit szélesebb körben képesek kielégíteni. A Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt. jármőparkja helyi járat tekintetében 32 db gépjármőbıl áll, melybıl 2 db alacsony padlójú. Ezeket a mozgásukban korlátozottak is tudják használni. Újabb akadálymentesített busz beszerzését a Közlekedési Társaság egyelıre nem tervezi. A közhasználatú parkolókban megfelelı számú parkolóhely biztosításáról kell gondoskodni. az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. elıírásai alapján. Azon fogyatékos emberek számára, akik bármely fogyatékosság következtében jelentısen akadályozottak a közlekedésben, szállító szolgálatokat kell biztosítani. Támogató szolgálatok segítik a fogyatékos személyek állapotához igazodó, egyéni közlekedési lehetıségek igénybevételét, különösen a mozgássérültek és a súlyos viselkedési zavarral, vagy bármely más fogyatékossági okból a tömegközlekedésben részt venni képtelen fogyatékos személy esetében. A program keretében megindult a kiemelt városi közlekedési csomópontok átvezetéseinek és szegély kialakításainak alkalmassá tétele az akadálymentes közlekedésre. Megkezdıdött a középületek megközelíthetıségének, és akadálymentesítésének programja. Ennek keretében a Polgármesteri Hivatal mindkét épületében jelenıs beruházások történtek.

6 7

Fot. 29.§ (5) bek. 271/2003. (IV. 24.) közgy. határozat

- 12 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A Szabadság téri épület Okmányirodai részén az info-kommunikációs akadálymentesítés is történt. Vasúti és autóbusz pályaudvar és megállóhelyek akadálymentes csatlakozásának megvalósítása érdekében a buszpályaudvar akadálymentesítésére pályázat készült. A közhasználatú parkolókban megfelelı számú parkolóhely biztosítása érdekében az OTÉK8 elıírásai alapján „Minden megkezdett 50 db várakozóhelybıl egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani.".9 A parkolóhelyek kialakítása mindenesetben a szabályozás figyelembe vételével történik. A kisebb számú parkolóhelyek kialakításakor bevett gyakorlat, hogy 10 parkolóhelybıl egy fogyatékosok számára készül. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezelésében lévı jelzılámpás gyalogátkelıhelyek 35-40%-a, míg a város egész területén megtalálható összes jelzılámpa 20%-a rendelkezik hangmodullal. A Békéscsaba városban a járdák 70%-a szintbeli és akadálymentesített. A város területén lévı járdák minısége összeségében nem jó, azonban 2008. évtıl kezdıdıen hosszú távú (20082013 között) járda felújítási program indul, melyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 182/2008. (III.27.) határozatával hagyott jóvá 1.194.225.000,- Ft összegben. 2. sz. táblázat

Békéscsaba járda felújítási program ütemezése 2008-2013. év Év 2008 2009 2010 2011 2012 200 MFt 198,845 198,845 198,845 198,845 Felhasználható MFt MFt MFt MFt összeg

2013 198,845MFt


A Városüzemeltetési Osztály éves üzemeltetési keretén belül évi 22.000.000,- Ft-ot költ járdaburkolat, kerékpárút, buszöböl burkolat-fenntartási munkáinak elvégzésére.

c) Kommunikáció Az esélyegyenlıség legmagasabb szintő jogi szabályozását ma – az Alkotmányon túl – az Esélytv. jelenti. E törvény kötelezte a Kormányt arra, hogy megalkossa a Köztársasági Esélyegyenlıségi Programot. A program nyolc kiemelt témája közül az egyik a „hátrányos helyzető csoportoknak az információs társadalommal összefüggı szolgáltatásokhoz való hozzáférése”. A fogyatékossággal élı ember alapvetı joga, hogy hozzájusson a közérdekő, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz. A jogszabály szerint „A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítıinek biztosítani kell a hozzáférés lehetıségét a közérdekő információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megilletı jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhetı az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelı értelmezés lehetıségét.

8

9

Országos Településrendezési és Építési Követelmény Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §

- 13 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A kommunikációban jelentısen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetıvé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. Az információs társadalom nyújtotta lehetıségek erısítik az esélyegyenlıséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlıség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.”10 A hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat, másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelı értelmezés lehetısége. Az információs technológiák elterjedésével, az információk egyszerőbb és olcsóbb hozzáférésével az elektronikus gazdaság kialakulása alapvetıen módosította számos tevékenység korábbi rendszerét. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékkal élı személyek korlátlan hozzáférhetıségét. Ide tartoznak a látást pótló hangot adó, vagy tapintható és tapintó eszközök, a látást segítı eszközök (pl.: nagyítók), a hallást pótló fényjelet adó vagy rezgı eszközök (pl.: a csengetést pótló fényjelek a telefonon), a hallást segítı eszközök (pl.: adóvevık), a siket-vakok esetében a látást és a hallást pótló rezgı eszközök, az alternatív kommunikációt segítı eszközök (pl.: hallássérültek esetében SMS küldésére alkalmas mobiltelefon, faxkészülék¸ látássérültek esetében számítógép, nem beszélı, autizmussal élı emberek esetében az augmentatív kommunikációs eszközök). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat a helyi, megyei és országos médiumokkal közvetlen napi kapcsolatot tart az információ szolgáltatása céljából. A www.bekescsaba.hu honlap alkalmas arra, hogy azon a gyengén látók is tájékozódjanak. A lakosság tájékoztatásának eszköze a Csabai Mérleg. A kéthetente megjelenı ingyenes, 28 000 példányban készülı kiadványból közérdekő információkról és felhívásokról tájékozódhat a város lakossága. Ez a példányszám kevesebb, mint ahány lakás ma Békéscsabán van. Ezen kívül igény van a közintézményekben elhelyezhetı példányszámok növelése is. Az egyenlı esélyő hozzáférés biztosítása érdekében szükségesnek látszik a Csabai Mérleg újság példányszámát további kétezerrel növelni. A Polgármesteri Hivatalban elhelyezett hirdetıtáblán elsısorban törvényi kötelezettség adódó információk kerülnek aktuálisan közzétételre. Az egyenlı esélyő hozzáférést segíti az elektronikus ügyintézés bevezetése. Ez a Polgármesteri Hivatalban az internetes és a WAP11-os ügyintézés lehetıségét jelenti. Interneten keresztül lehetıség van tájékoztatás kérésére, formanyomtatványok letöltésére, idıpontfoglalásra, illetve ügyintézés indítására is. A WAP-os ügyintézés a tájékoztatást, idıpontfoglalást, ügyintézés elıkészítését és formanyomtatvány igénylésének lehetıségét foglalja magába. A Polgármesteri Hivatal Szabadság téri - nagy ügyfélforgalmú - épületének földszintjén einformációs pont mőködik.

V. Az esélyegyenlıség célterületei a) Egészségügyi ellátás Az egyenlı bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a betegségmegelızı programokban és a szőrıvizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelızı ellátás, a 10 11

Fot. 6-7.§ WAP Wireless Aplication Protocoll (vezeték nélküli internet alkalmazás mobiltelefonokra)

- 14 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, valamint az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során.12 A jogszabály rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve az Esélytv. 8. §-ban meghatározott tulajdonság13 alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelızéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. Ezzel összefüggésben a fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetıségét biztosítani kell. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elı a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erısítse a betegségtudatát. Egészségügyi szakellátás A dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet (továbbiakban: Kórház, Intézmény) hazánk Délalföldi régióján belül, Békés megye székhelyén és egyben a legnagyobb lakosságszámú településén, Békéscsabán található. Békéscsaba a megyének fı, de a dél-alföldi régiónak is jelentıs közlekedési csomópontja a keleti országhatár felé vezetı 44-es fıútvonal mentén. A kiépített úthálózat és a megfelelıen szervezett tömegközlekedés jóvoltából a vonzáskörzet lakói, de a távolabbi települések lakosai számára is biztosított a Kórház által nyújtott egészségügyi ellátásokhoz való folyamatos hozzáférés. Az országhatár közelségébıl fakadó – és az európai uniós csatlakozással tovább duzzadó – nagy mértékő tranzitforgalomból eredı betegellátási igények kiszolgálása ugyancsak az Intézmény feladata. A megyei lakosság emelt szintő szakellátását a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézeten kívül a 16 km-re fekvı Békés Megyei Képviselı-testület Pándy Kálmán Kórháza, és a 36 km-re fekvı Orosházi Városi Önkormányzat Kórháza végzi. Fontos megemlíteni, hogy a megyei kórház Gyulán található és a jelenleg is zajló egészségügyi reform a gyulai kórházat tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és infrastrukturálisan is kedvezıbb helyzetben van. Jelenleg kihasználatlan ellátási párhuzamosságok a három egészségügyi intézmény vonatkozásában nincsenek és a megyei és regionális szinten egyeztetett jövıbeli fejlesztési koncepciók ki is zárják azok létrejöttét. A Kórház Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartása alatt álló, megközelítıleg 1000 fıt foglalkoztató, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az orvosszakmai és a gazdasági szempontok együttes érvényesülésének elismeréseként az Egészségügyi Minisztérium 2004-ben és 2005-ben az „Év kórháza” kitüntetı címet ítélte oda az Intézménynek a közepes mérető (600-800 ágyas) kórház kategóriában. Közepes mérető városi kórházként jelenleg - területi ellátási kötelezettséggel - 18 fekvıbeteg osztályon 352 aktív és 167 krónikus ággyal, továbbá 8 egynapos sebészeti szakellátás, 50 12

Esélytv. 25. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bırszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyızıdése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidıs jellege, illetve határozott idıtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezıtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levı személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 13

- 15 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. szakrendelés, 22 ambulancia, 7 gondozó és 2 mozgó szakorvosi szolgálat keretében fogadják a betegeket. 2008. áprilisától kezdte meg mőködését a betegszállítás mellyel a Kórház segíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javulását. Pályázat keretében - annak pozitív elbírálása estén - a jövıben sor kerülhet a sürgısségi betegellátás korszerősítésére. A sürgısségi ellátás területén kiemelt jelentısége van annak, hogy a betegek a lehetı legrövidebb idın belül a megfelelı ellátásban részesüljenek. Ennek érdekében rövidesen kialakításra kerül a helikopter leszálló, melynek megvalósítása jelentısen hozzájárul a sürgısségi ellátás színvonalának javításához. Az Intézmény meghatározó szerepet tölt be Békéscsaba és vonzáskörzete betegségmegelızési, betegellátási, egészség-helyreállítási folyamataiban. Kedvezı földrajzi közelségben, könnyen elérhetı módon nyújt komplex egészségügyi ellátást. A kórház épületeinek mőszaki állapota és a kórház mőszerezettsége kettısséget tükröz: új szárnya mind építészetileg, mind mőszerezettséget tekintve korszerő (néhány területen pl. mőtıblokk, a képalkotó-diagnosztika egyes területei - a kórház felszereltsége a legkorszerőbb követelményeknek is megfelel), ugyanakkor az intézmény régi szárnya felújításra szorul, melynek rekonstrukciója folyamatban van. Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idısek aránya, és a prognózisok szerint a város népességének további elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra. Speciális étkeztetés: A Kórház vállalkozási formában mőködtetett élelmezési üzeme biztosítja a város oktatásinevelési intézményeiben tanuló, és speciális diétás étkezést igénylı gyerekek iskolai étkeztetését kiszállítással.

Alapellátás Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnıtteket ellátó háziorvos, 11 gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fı fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végzı háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolaegészségügyi ellátást 1 fı fıállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön ellátási szerzıdés alapján. A háziorvosok, fogorvosok többségében saját tulajdonukban lévı orvosi rendelıben rendelnek. Az önkormányzat tulajdonában lévı két nagyobb épületegység közül a Jaminai (Kolozsvári u. 33) rendelı épületében 10 fı háziorvos, illetve fogorvos, a Kazinczy utcai (Kazinczy u. 8) rendelıben 4 felnıtt háziorvos rendel. A gerlai (Marx tér 6.) orvosi rendelı szintén az önkormányzat tulajdonában áll, itt 2 orvos rendel. Egy esetben folyik váltórendelés, mely az önkormányzati tulajdonú orvosi rendelıben történik, tehát egy kivételtıl eltekintve teljesül az „egy orvos egy rendelı” elv. Az iskolafogászati ellátást végzı orvosok közül két fogorvos egy-egy oktatási intézmény területén lévı - szintén önkormányzati tulajdonú - rendelıben dolgozik. Az egy fıállású iskolaorvos is önkormányzati tulajdonú rendelıben végzi tevékenységét. A háziorvosi rendelık mőszaki színvonala és felszereltsége alapvetıen megfelel a törvényi elıírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városi tulajdonban lévı épületek közül a legrosszabb állapotban Gerlán és Kolozsvári úti vegyes övezetben lévı rendelık vannak. Szintén fontos mőszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes körően akadálymentesített.

- 16 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Egészségügyi Alapellátási Intézmény Bölcsıdék A három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása 3 önkormányzati fenntartású, és egy vállalkozói formában üzemeltetett bölcsıdében történik. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretein belül a Belvárosi Bölcsıde 80 férıhellyel rendelkezik. A Szigligeti utcai bölcsıde 40, a Pásztor utcai bölcsıde szintén 40 férıhelyet biztosít. A MIVA Bölcsi 1993 júliusa óta mőködik vállalkozási formában, 35 férıhelyet biztosít, és maximális kihasználtsággal mőködik. Mind az önkormányzati tulajdonú, mind a vállalkozási formában mőködtetett bölcsıdék saját konyhával rendelkeznek, így lehetıség van egyedi igények kielégítésére is. 2006. évben valósult meg a HEFOP 4.2 pályázat keretében a Belvárosi Bölcsıdében meglévı szabad épületkapacitás kihasználásával a „nık munkaerıpiacra való visszaáramlásának segítése” a szolgáltatások bıvítésével. Ezek: idıszakos gyermekfelügyelet, sajátos nevelési igényő gyermekek fogadása, illetve 10 férıhelyes Játszóház mőködtetése. A sikeres pályázattal 20 millió Ft-os beruházás teljesült. A Bölcsıde épületének teljes akadálymentesítése, és egy gondozási egység teljes átalakítása, felújítása valósult meg. A Játszóház 2006. április 18-án került átadásra, a kisgyermekes családok számára igen közkedvelt, színes játéklehetıséget, programokat kínál. Szakemberek fogadják az érdeklıdıket. A kisgyermekek számára változatos programokat kínálnak, az édesanyák számára lehetıség van önéletrajz írásában segítségkérésre. Az egyéni szükséglethez igazodó adaptációs idıszak után teljes körő felügyeletet, ellátást, igény esetén étkeztetést biztosítanak a Játszóházban. Az önkormányzat folyamatosan nyomon követi a bölcsıdei ellátás iránti igényeket, és ennek tudatában él fejlesztési lehetıségeivel. Ezért a megnövekedett igények kielégítése érdekében további 10 férıhely biztosítása van folyamatban. Szintén az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretein belül mőködik a Pszichológiai Tanácsadó, az SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat, és az S.O.S. Tini Telefonos Alapítvány. A békéscsabai SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat 1989-ben, nemzetközi normák alapján, hiánypótló szolgáltatásként jött létre az országban az elsı között az akkor még 12 órában mőködı, 66-, és 68-as körzetekbıl ingyenesen elérhetı szolgáltatás. Az 1999. decembere óta 24 órában mőködı lelki elsısegély telefonszolgálat célja az öngyilkosság-megelızés, krízisintervenció, válságkezelés, mentálhigiénés prevenciós, tanácsadó, valamint elsısegélynyújtó tevékenység. A Szolgálat törekvése az, hogy a krízisben lévı, problémákkal küszködı emberek azonnal, a nap 24 órájában elérhessék a vonalat, ahol a hívó anonim maradhat. Évente átlagosan ötezer hívó él, a legkülönbözıbb életnehézségek szorításában névtelen, de nem személytelen segítségükkel. A krízisintervenciós munkát képzett, un. „professzionális önkéntesek” látják el. Az S.O.S. Tini Telefonos Alapítvány 1992 óta mőködı szervezet, amelynek legfontosabb célkitőzése Békés megyében és a vonzáskörzetében élı fiatalok mentálhigiénés ellátása. Fı feladata közé tartozik a Tini Telefonos Lelkisegély szolgálat mőködtetése, amely iskolaidıben naponta délután fél öttıl- fél nyolcig fogadja a hívásokat ingyenesen. Mivel ez egy olyan speciális réteg-telefon, amelyben fiatalok nyújtanak segítséget fiataloknak, ezért ezt a

- 17 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. szolgáltatást a kiképzett ügyelık (jelenleg tizenkét, 16-20 éves önkéntes kortárssegítı) önkéntesen és térítés nélkül végzik. A telefonos munkára szakmailag felkészített tinédzserek önismereti és problémamegoldó képességeikkel több feladatot is ellátnak az ügyeletek mellett. Évközben középiskolai rendezvényeken vesznek részt, mentálhigiénés munkát végezve, illetve rendhagyó osztályfınöki órákat tartanak. A személyes segítségnyújtás területét is hatékonyan végzik. Nyári szünetben, a fiatalokat vonzó fesztiválokon a „Lelkisegély Sátor” mőködtetését látják el. A Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó 1989 óta mőködik Békéscsaba lakosságáért „alacsony küszöbő” szolgáltatásként. Feladata mentálhigiénés konzultációk, életvezetési tanácsadás, rövidtávú egyéni-, és csoportos pszichoterápiák biztosítása. A Tanácsadó szemlélete, módszerei alapján fontos szerepet tölt be a megye krízisintervenciós, illetve öngyilkosság-prevenciós hálózatának mőködtetésében. Az intézmény széles körben, térítésmentesen igénybe vehetı szolgáltatása országos tekintetben modellértékő kezdeményezés. A Tanácsadóban 2 pszichiáter, 2 gyermekpszichiáter, 2 klinikai szakpszichológus, 3 pszichológus, egy mentálhigiénés munkatárs, egy szociális munkás és egy szociálpedagógus fogadja a betegeket. Az ellátás igénybevétele, beutaló nélkül, telefonon, vagy személyesen történt idıpont egyeztetés után történik.

Egészségfejlesztés Az idı elıtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthetı az egyéni- és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés - betegségmegelızı és egészségmegtartó jelentıségénél fogva - befektetés a jövı építésébe. A lakosság egészségi állapotának javítása olyan közös ügyünk, melyben kedvezı irányú változás nem csupán az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javításával, hanem az egyén életmódjának kedvezı irányú befolyásolásával, fokozott egyéni és közösségi felelısségvállalással és közösségi összefogással érhetı el, mely nehéz és rendkívül idıigényes munka. Az egészségfejlesztés feladata az esélyegyenlıség területén - Idıskorúak esélyegyenlısége A modern egészségfejlesztés egyik fontos eleme a folyamatosan növekvı számú idıs ember életminıségének javítása, magára hagyatottságának enyhítése. A civil egészségfejlesztı programokba való bevonásuk elısegíti reszocializációjukat, erısíti hasznosságtudatukat. - Halmozottan hátrányos helyzető lakossági csoportok – romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek – egészségi állapotának javítása. E csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének racionalizálása A halmozottan hátrányos helyzető emberek szőrıvizsgálatának fejlesztése A preventív egészségfejlesztı programok kiterjesztése e társadalmi csoportokra A roma kisebbség beilleszkedésének elısegítése révén csökken a lakosság negatív elıítélete a hátrányos helyzető csoportokkal szemben Csoportok szervezése (Kismama klubok, Háziasszonyok klubja Kortárs csoportok szervezése hátrányos helyzető, vagy védelembe vett gyermekeknek Munkaerı-piaci képességfejlesztı tréning, rehabilitációs képzésre felkészítı tréning

- 18 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. - Egészségfejlesztés a mozgásszervi megbetegedések csökkentéséért Fontos feladat a mozgásszervi betegségek számbeli növekedésének lassítása A preventív szemlélet széles körő elterjesztése, oktatása, beteg-felvilágosítással A mozgásszervi betegek életminıségének javítása A csontritkulás, a következményes törések és a mozgásszervi degeneratív betegségek számának csökkentése b) Szociális ellátás Az egyenlı bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a társadalombiztosítási rendszerekbıl finanszírozott, valamint a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során.14 A törvény kiemelten foglalkozik a szociális biztonsággal és az egészségügyi ellátással összefüggésben a diszkrimináció tiltásával. Az egyenlı bánásmód szociális védelemre vonatkozó szabályozásának alapját elsısorban az Európai Unió vonatkozó irányelvei képezik (különösen a 79/7/EGK irányelv, valamint a 86/378/EGK irányelv). A rendelkezés célja, hogy a kötelezı szociális biztonsági rendszerek által fedezett kockázatok - különösen betegség, anyaság, család, rokkantság, hátramaradottak, öregség, üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés, halál és munkanélküliség -, valamint a szociális biztonsági rendszereket kiegészítı szociális segélyezés keretében nyújtott ellátások igénylése és folyósítása során sikerüljön érvényre juttatni az egyenlı bánásmód elvét. A törvény úgy rendelkezik, hogy az egyenlı bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekbıl finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelızı programokban és a szőrıvizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelızı ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlı bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények - az ellátás, illetve tartózkodás céljára szolgáló helyiségek - használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetıleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelızı programokban (szőrıvizsgálatokban) való részvétel jogát. Az egyenlı bánásmód elvét érvényesíteni kell mind az állami, illetve magán, mind pedig a kötelezı, illetve önkéntes szociális ellátórendszerekben és eljárásokban is. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály a társadalom - egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a hátrányos megkülönböztetést megalapozó egyéb tulajdonság alapján - meghatározható csoportjai részére esélyegyenlıtlenségük megszüntetése vagy csökkentése céljából a szociális- és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Közszolgáltatások elérhetısége Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alábbi személyes szociális szolgáltatások biztosítottak a település polgárai részére: Szociális alapszolgáltatások: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, 14

Esélytv. 24. §

- 19 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. d) jelzırendszeres házi segítségnyújtás, e) közösségi ellátások, f) támogató szolgáltatás, g) utcai szociális munka, h) nappali ellátás (idısek klubja, fogyatékosok nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye, hajléktalanok nappali melegedıje) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idısek otthona, fogyatékosok otthona, szenvedélybetegek otthona) b) a lakóotthon (fogyatékosok lakóotthona) továbbiakban a)-b) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény, c) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (idıskorúak gondozóháza, hajléktalnok átmeneti szállása) továbbiakban a)-c) pont együtt: bentlakásos intézmény, Békéscsaba Megyei Jogú Városnak az Szt. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25 kötelezıen ellátandó feladata van. Ebbıl 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás. Az összes kötelezıen ellátandó feladattípus 72 %-a vehetı igénybe jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez számtani átlagot jelent, és nem az ellátottak számát mutató súlyozott átlagot. Hét kötelezıen ellátandó feladat egyáltalán nem biztosított a településen. Megállapítható, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt idıszakban a szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak - elsı sorban az alapellátási feladatok esetében - a település területén tevékenykedı civil szervezetek is. Jelentıs hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál, és az átmeneti ellátás megszervezésénél figyelhetık meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idısek otthoni intézmények, és férıhelyszámok mőködnek a legmagasabb számban. Ezekben az intézményekben történik a demens betegek ellátása is. Békéscsabán személyes szociális szolgáltatásokat kistérségi és a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények, valamint nem állami szolgáltatók nyújtanak. Az igénybe vevık számát illetıen nehéz feltételezésekbe bocsátkozni, - hiszen egy ellátott bizonyos esetekben több ellátási formát is igénybe vehet – vélhetıen kb. 5000 békéscsabai lakos áll jogviszonyban a szolgáltatókkal. A személyes szociális közszolgáltatások tekintetében a Békéscsabán jelentkezı ellátási igényeket a meglévı rendszer képes kielégíteni, jelzett igény esetén ellátatlanul senki nem marad. A rendelkezésre nem álló, speciális ellátási formák igénye esetén a megyei önkormányzat bentlakásos intézményeit vehetik igénybe a rászorultak. A szolgáltató intézmények földrajzi elhelyezkedését tekintve az elérhetıség, megközelítés szempontjából legkritikusabb helyen a Hajléktalanok Nappali Melegedıje és Átmeneti Szállása van. o Alapellátás Otthon közeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai szerint azonban az idısek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése lineárisan nem követi. Ebbıl adódóan a jövıben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek növelik a szolgáltatások hatékonyságát.

- 20 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A családsegítı szolgáltatás prevenciós tevékenysége erıteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az ezzel összefüggı neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelızésében is jelentıs a családsegítı szolgálat szerepe. A családsegítıre a család - mint az egyént közvetlenül segítı támogató legkisebb közösség - funkciójának megtartásában és erısítésében is jelentıs feladat hárul. Az eredményes munkához azonban mindig megfelelı számú, jól képzett szakemberre van szükség. Az idısek, a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási hálózat a megszokott lakó környezetben tartás érdekében. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A mindennapok vitelében nyújt tartalmas segítséget - a fogyatékosok és családjaik részére - a támogató szolgálat. Az elsısorban hajléktalanok gondozását végzı utcai szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl. szenvedélybetegség, gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bőnmegelızés, vagyonvédelem) is. A nappali ellátási formák A személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátási formák napközbeni tartózkodásra és szakszerő gondozásra létrehozott intézmények az egyébként otthonukban élı személyek számára biztosít lehetıséget az aktív közösségi élethez. A nappali ellátások közül az idısek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsaba Megyei Jogú Városban egy terület tekinthetı az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része. Ezt a problémát kezelni kell a feladat ellátásra kötelezett önkormányzatnak. Bár mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Városban fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú ellátás tovább fejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férıhelyek számának növelését, másrészt az ellátás több fogyatékossági típusra történı kiterjesztését jelenti. Ez utóbbi fejlesztésnél figyelembe kell venni a meglévı intézmények földrajzi elhelyezkedését. Elırelépést jelent ezen a területen, az autizmussal élık számára egy önálló intézmény létrehozása. Sok esetben a fogyatékkal élı, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges – a családból való kiszakítását jelentı – szociális intézményi elhelyezését válthatja ki a nappali ellátás, amely igénybe vételének lehetısége mellett esetleg a családtagoknak nem kellene feladni emberi kapcsolataikat, illetve a megélhetést biztosító munkahelyüket. A kliens saját környezetében történı szociális ellátások mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy jelentısége van az egészségügyi intézményhálózat közremőködésének. A pszichiátriaiés szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelızı tevékenység foglalkoztatási, rehabilitációs lehetıségekkel történı bıvítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával lehetne a rászorultakkal foglalkozni. A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára mőködtetett nappali melegedı mind szociális, mind közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentıs szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi feltételeinek javítása - a jogszabályoknak megfelelı épület kialakítása - és a hatékonyabb ellátás érdekében a szolgáltatást krízis autó mőködtetésével bıvíteni. o Szakosított ellátások A tartós bentlakásos ellátási formák

- 21 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben a család, az önállóságát fokozatosan elvesztı családtag ápolását-gondozását nem tudja vállalni, és már az alap- és nappali ellátást nyújtó szolgáltatások sem tudják biztosítani a kliens szükségleteinek kielégítését, intézményi ellátásra kerül sor. Valamennyi szociális szolgáltatónak szem elıtt kell tartania azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos elhelyezést követıen – az eredményes rehabilitáció kivételével – a legritkább esetben kerül vissza az ellátott az eredeti, otthoni családi környezetébe. Ezért célszerő, ha - a „rászorultsági kritériumok” fennállása esetén - tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre valóban akkor kerül sor, amikor az egyéb ellátások nem biztosítják az ellátásra szoruló személy biopszichoszociális szükségletinek kielégítését és az igénybe vevı valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetbıl való elszakadást. A pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idısek otthonaiban rendelkezésre speciális fejlesztési tevékenységhez szükséges eszköz és szakdolgozói háttér. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezése nem megoldott, a rászorultak jelenleg szükség esetén megyei fenntartású intézményben nyernek elhelyezést. A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni, és kiterjeszteni a fogyatékosság több típusára is. A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem mőködik. A Békés Megyei Önkormányzat fenntartásában, a közelmúltban kezdte meg mőködését egy ilyen típusú intézmény, Szarvason. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási területén is meg kellene szervezni. Az átmeneti ellátási formák A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozása szerint az átmeneti ellátások – idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása – tekintetében jelentısek a hiányosságok Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Általános jelenség - országos tapasztalat -, hogy az átmeneti intézmények létrehozását nehezen vállalják az önkormányzatok. Az ilyen intézmények célja – a jogalkotó szándéka szerint – a rugalmas férıhely kínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként folyamatosan rendelkezésre kell állni üres férıhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére. A „készenléti férıhelyek”-nek ugyanakkor nincs finanszírozási támogatásuk. A kötelezıen ellátandó feladatok akkor is teljesülnek, ha az adott bentlakásos intézmény alapító okiratában rögzítetten biztosítja a fenntartó a valós igényekkel összhangban álló meghatározott számú férıhelyet a valóban átmenetileg elhelyezésre szorulók – néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történı – felvételére (a kórházból való kikerülést követı lábadozás, a gondozó család üdülése, stb.) maximum 1 év idıtartamra. Ez a megoldás azonban feltételezi az adott település fenntartásában mőködı, megfelelı profilú tartós bentlakásos intézményi formák meglétét. Fontos lenne kiterjeszteni az átmeneti ellátást valamennyi ellátotti körre. Az éjjeli menedékház kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem.

- 22 -


c) Oktatás, képzés Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam támogatást nyújt, vagy hozzájárul. Az egyenlı bánásmód követelményét oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során.15 A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelıen és életkorától függıen korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztı felkészítésben, szakképzésben, felnıttképzésben, továbbá felsıoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából elınyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt.16 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezéseire alapján készült a Békéscsaba Megyei Jogú Város közoktatási intézményeinek mőködését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, az önkormányzati intézkedési tervvel és az önkormányzati minıségirányítási intézkedési tervvel összhangban. A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv alapvetı célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célja az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a településen élı hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető17 gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében. 15

Ebktv. 27. § Fot. 13. § 17 Hátrányos helyzető gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította; E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; Halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 16

- 23 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet minden gyermeknek alanyi jogaként határozza meg helyzetének, állapotának megfelelı oktatás- nevelés biztosítását. Biztosítani kell a sajátos nevelési igényő18 gyermekek integrált nevelését, elfogadóbb, toleránsabb hátteret biztosítva ezzel számukra. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylı szülık 81%-a nem nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetérıl. Joggal feltételezhetı, hogy jelentıs részük ebbe a csoportba tartozik. A közszolgáltatások elérhetısége Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba lakosai és a környezı településrıl bejáró, illetve kollégista tanulói számára helyben biztosítja az alábbi közoktatási és gyermekjóléti szolgáltatásokat. Közoktatási intézményi feladatok: Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú mővészetoktatás Középfokú oktatás Közoktatási szakszolgálati feladatok Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsıde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Gyermekjóléti szakellátás Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona A fenti közszolgáltatások tekintetében Békéscsabán nincs ellátatlan terület. A szolgáltatásokat a gyermekjóléti szolgáltatás, a családi napközi és a családok átmeneti otthona kivételével a 18

Sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd.

- 24 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. város saját fenntartású intézményeivel biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás és a családok átmeneti otthona többcélú kistérségi társulás fenntartásában, a családi napközik mőködtetését nem állami fenntartók mőködtetik. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a fejlesztı felkészítést Békés Megye Önkormányzata látja el a békéscsabai lakosok számára is. „Esély Pedagógiai Központ” Békéscsabán a sajátos neveléső tanulókkal foglalkozó központi intézmény az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, amely többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Alaptevékenységei keretében ellátja a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelését, ennek értelmében 5 éves kortól biztosított az iskolai oktatásra elıkészítı foglalkozás, továbbá az enyhén értelmi fogyatékos, illetve a többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás. A többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényő tanulók szakértıi vélemény alapján kerültek az intézménybe, miután integrált oktatásuk nem volt eredményes. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást nyújt a rászorulók számára, születéstıl egészen az intézményes elhelyezésig terjedı idıszakra. Programjai közé tartozik még a konduktív pedagógiai ellátás, egyénre szabott torna és úszóprogram keretében, egészségügyi rehabilitáció megszervezése. Az intézményen belül történik különbözı beszédhibák szőrése, javítása egyéni és kiscsoportos formában. Integráltan ellátott sajátos nevelési igényő tanulók egyénre szabott gyógypedagógiai fejlesztése, rehabilitációs foglalkozások tartására mőködik az utazó gyógypedagógus hálózat. A Nevelési Tanácsadó segítséget nyújt a tanulási-, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek részére. Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs Centrum A feladatellátásban részt vevı nem önkormányzati fenntartású intézmény a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete által fenntartott Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs Centrum. Az intézmény a sajátos nevelési igényő gyermekek, fiatalok 0-23 éves korig terjedı komplex, átfogó fejlesztését, személyiségformálását végzi iskolai oktatás keretei között. Ezzel párhuzamosan történik az érintettek családjaik gondozása. Az Egyesület segíti a sérült felnıttek önálló életvitelének vezetését lakókörnyezetükben. Óvoda Az halmozottan hátrányos helyzető gyermekek intézményenkénti aránya 0-21,5% között mozog. Legtöbb ilyen gyermek a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában van, arányuk meghaladja a 20%-ot. Ebben az intézményben a Lenkey utcai telephelyen 1,4%, a Hajnal utcai óvodában 43% az arányuk. Ez utóbbi tagintézményben a hátrányos helyzető gyermekek aránya 69%, a Lenkey utcai telephelyen 22,9%. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda roma gyermeket is nevel, mivel az intézmény beiskolázási körzetében lakik a város roma lakosságának jelentıs része. Ebbe az iskolába járnak a Békéscsabai Menekülttáborban lakó gyermekek is. Elhelyezésük nem hivatalos fenntartói döntés, hanem egy 1998 óta kialakult szokás alapján történik itt. A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodák közötti megoszlása még nagyobb szóródást mutat. A Kertvárosi, a Kazinczy Lakótelepi és a Szlovák Óvodában nincs sajátos nevelési igényő gyermek, ugyanakkor a Napsugár Integrált Óvodában arányuk 17,3%, valamint az Esély Pedagógiai Központ Óvodájában minden gyermek ebbe a körbe tartozik. Az Esély

- 25 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Pedagógiai Központ óvodájába olyan ötéves autista kisgyermekek járnak, akinek korábbi integrált óvodai nevelését utazó gyógypedagógus segítette, szegregált nevelésükre az intézményt a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményben jelölte ki. Békéscsabán a mozgásukban akadályoztatott tanulók együttnevelése oldódott meg elıször a Napsugár Integrált Óvodában (ez bıvült az érzékszervi és beszédfogyatékos gyermekekkel). A Napsugár Integrált Óvodába szakértıi vélemény alapján kerülnek a mozgás-, illetve a beszédfogyatékos gyermekek. Többségük korai fejlesztı terápiás gondozásban vett részt. Nevelésüket konduktor, logopédus, gyógypedagógiai asszisztens, gondozó, utazó gyógypedagógus, lovasterapeuta segíti. Az intézmény valamennyi óvópedagógusa fejlesztı pedagógiai ismereteit több tanfolyamon sajátította el. Az Országos Mozgásvizsgáló és Rehabilitációs Bizottság a gyermekek vizsgálatát évente kétszer Békéscsabán az óvodában végzi. A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek nevelését a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda végzi. Ezek a gyermekek az 5. életévük után kerülnek ebbe az óvodába szakértıi javaslat alapján, ahol intenzív fejlesztésük folyik. Az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzető gyermekek városi átlaga 3,4%, a sajátos nevelési igényő gyermekeké 3,1%. Összefoglalva: A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek magas aránya a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda körzetében figyelemre méltó. Az elsısorban cigány gyermekek által lakott körzetben szegregáció kialakulásának megakadályozása érdekében intézkedési tervet kell kidolgozni. A sajátos nevelési igényő gyermekek a Napsugár Óvodában, illetve az Esély Pedagógiai Központban kapnak szakszerő ellátást. Mindkét intézménybe szakértıi javaslat alapján kerülnek a gyermekek. Általános iskola A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolánkénti aránya 0-17,3% között szóródik. A 2. sz. Általános Iskolában, a Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskolában, valamint a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumban nincs halmozottan hátrányos helyzető gyermek. A beiskolázási körzettel rendelkezı önkormányzati iskolák többségében 2% alatti a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda, ahol a tanulók 17,3%-a tartozik ebbe a körbe. A magyarázat megegyezik az óvodáknál már jelzett okkal: a cigány tanulók viszonylag magas arányával. Minden általános iskolában találunk sajátos nevelési igényő tanulókat. Arányuk 2,6-100%-ig terjed. 9 intézményben az arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot, ezért felülvizsgálatuk indokolt. Az Esély Pedagógiai Központ minden tanulója ebbe a körbe tartozik. Az itt tanuló diszlexiás gyermekek azért kerültek a speciális ellátást biztosító intézménybe, mert körzeti iskolájukban nem voltak eredményesek. Minden évben kontrollvizsgálaton vesznek részt, amelynek eredményétıl függıen lehetıség van az integrált oktatásba való visszatérésükre. Normál tanterv alapján tanulnak. Magyarázatra szorul a Szabó Pál Téri Általános Iskola 24,3%-os aránya is. Ebben az intézményben az 1-4. évfolyamokon 15 fıs logopédiai osztályok mőködnek. Az ide járó gyermekek súlyos beszédhibával és/vagy részképesség-zavarral küzdenek, ezért diszlexiaveszélyeztetettek, de jó intellektussal rendelkeznek. Mindegyikük „terápiás múlttal” rendelkezik. A sokszor több éven át tartó fejlesztés mellett is olyan nehezítettségük van, amely indokolja speciális megsegítésüket.

- 26 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Az ellátási forma kialakításánál szempont volt, hogy a külön osztály ne eredményezzen elszeparálódást számukra. Addig és olyan mértékben részesülnek ebben a szervezési formában történı ellátásban, amíg azt sajátos nevelési igényük jellemzıi indokolják. Az 1-4. évfolyamon a szakköri, sportköri és szabadidıs foglalkozáson, továbbá a 3. évfolyamtól az idegennyelv-oktatásban integráltan vesznek részt. Nevelésük, oktatásuk az 5-8. évfolyamon teljes mértékben integrált. A Szabó Pál Téri Általános Iskola fogadja be a mozgássérült gyerekeket, és ellátja integrált oktatásukat. Városi szinten a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya 12,1%, ami jelentısen meghaladja a 7%-os országos átlagot. 3. sz. táblázat

Iskola

A békéscsabai általános iskolák tanulólétszáma Összesen HH HHH SNI HH (fı) (fı) (fı) (fı) (%)

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon „Esély Pedagógiai Központ” Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Petıfi Utcai Általános Iskola Gerlai Általános Mővelıdési Központ 2. Sz. Általános Iskola Szabó Pál Téri Általános Iskola József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Erzsébethelyi Általános Iskola 10. Sz. Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskola Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Összesen

HHH (%)

SNI (%)

412 136

60 42

1 2

33 136

14,6 30,9

173 649 121 522 473

90 103 37 32 63

30 30 2 0 1

35 32 10 14 115

52,0 15,9 30,6 6,1 13,3

17,3 4,6 1,7 0,0 0,2

20,2 4,9 8,3 2,7 24,3

387 689 395

57 148 81

1 24 1

29 83 38

14,7 21,5 20,5

0,3 3,5 0,3

7,5 12,0 9,6

346

20

7

9

5,8

2,0

2,6

175

52

0

18

29,7

0,0

10,3

141 4 619

9 794

0 99

6 558

6,4 17,2

0,0 2,1

4,3 12,1

0,2 8,0 1,5 100,0


Békéscsabán jelenleg teljesül a Közokt. tv. 66. § (2) bekezdésének alábbi elıírása, mely szerint: „Ha a településen több általános iskola mőködik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzető tanulóknak az adott körzetben felvehetı összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el.” A békéscsabai önkormányzati fenntartásában mőködı iskolákban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók arányának eltérése egyetlen felvételi körzet esetében sem éri el 25%-os különbséget. Középiskola A középiskolákban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya 0-9,8%-ig terjed. 5 intézményben nincsenek ilyen tanulók. Az „Esély Pedagógiai Központ” Speciális Szakiskolájában a legmagasabb az arányuk (9,8%).

- 27 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Minden középiskolában van legalább egy sajátos nevelési igényő tanuló. 3 iskolában arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot. A Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola szakiskolájában különösen magas az arányuk. Nehezíti az iskola helyzetét, hogy a 9. évfolyamra felvett nem békéscsabai tanulók jelentıs aránya csak a középiskolában kerül a szakértıi bizottság elé, így csak viszonylag késın derül ki róluk, hogy sajátos nevelési igényőek. Ez azt is jelenti, hogy ezek a tanulók az általános iskolában nem kapták meg a fejlıdésükhöz szükséges optimális gyógypedagógiai segítséget. 4. sz. táblázat

A békéscsabai középiskolák tanulólétszáma Összesen HH HHH SNI Iskola (fı) (fı) (fı) (fı) Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola Kemény Gábor Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Szakközépiskola Gépészeti Szakközépiskola Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Széchenyi István Szakközépiskola Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mővészeti Szakközépiskola Esély Pedagógiai Központ Speciális Szakiskola Szlovák Gimnázium Összesen

HH HHH SNI (%) (%) (%)

986 539 710 455 674 105

82 62 50 47 22 14

36 23 8 4 0 0

30 24 18 11 1 11

8,3 11,5 7,0 10,3 3,3 13,3

3,7 4,3 1,1 0,9 0,0 0,0

3,0 4,5 2,5 2,4 0,1 10,5

2850 395 740

539 10 46

90 0 0

369 3 2

18,9 2,5 6,2

3,2 0,0 0,0

12,9 0,8 0,3

801

76

0

34

9,5

0,0

4,2

92 61 8 408

36 2 986

9 2 172

92 3 598

39,1 3,3 11,7

9,8 100,0 3,3 4,9 2,0 7,1


Összességében a békéscsabai középiskolák tanulóinak 7,1%-a sajátos nevelési igényő, ami lényegében megegyezik az országos átlaggal. Összefoglalva: Békéscsaba nevelési-oktatási intézményrendszerében jelenleg nem mutatható ki területi koncentráció a sajátos nevelési igényő gyermekek lakóhelyét illetıen, de kialakult egy intézményi szegregáció a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. Reális a veszélye a területiintézményi szintő szegregáció kialakulásának a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda körzetében, ahol a város cigány lakosságának nagyobb része él. A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók városi aránya 8,2%. Ez az arány meghaladja az országos átlagot. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített gyermekek, tanulók városi aránya viszont 1,6%, ami viszont jóval kisebb az 5%-os országos átlagnál. Békéscsaba nevelési-oktatási intézményrendszerében a speciális gyógypedagógiai ellátás feladataira létrehozott „Esély Pedagógiai Központ” és a sajátos nevelési igényő tanulók nevelését, oktatását ellátó Szabó Pál Téri Általános Iskola kivételével nem folytat szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot.

- 28 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. d) Foglalkoztatás Békéscsaba lakossága elsısorban a kereskedelemben, jelentıs mértékben az iparban és a mezıgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezıgazdaságban dolgozik. A településen elsısorban a térség nyersanyag-elıállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetıséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követı gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Ez a folyamat az iskolai végzettségtıl és a fogyatékosság tényének fennállásától függetlenül a társadalom tagjaira sokkolólag hatott. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség. 2005. novemberéig a „regisztrált munkanélküliek” ezt követıen a „nyilvántartott álláskeresık” megnevezést használják a szakemberek. A Békéscsabán 2008. féléves adatok alapján a relatív mutató19 6,08% (48% férfi, 52% nı). Az elmúlt éveket tekintve nıtt azoknak – a tartós álláskeresınek (munkanélkülinek) száma, - akik több mint 180 napja keresnek munkát, csakúgy mint azoknak, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nık nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. 5.sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresık nemenkénti megoszlása Békéscsabán 2008. június Nem

Regisztrált (fı)

Belépı (fı)

Tartós (fı)

Férfi

1109

166

314

Nı

1477

220

501

Összesen

2586

386

815

Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

6.sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresık korcsoportos megoszlása Békéscsabán 2008. június Korcsoport 17 év 17-20 21-25 26-35 36-45 46-50 51-55 56-60 60 év Össz. alatt fölött 4 142 335 687 657 289 318 151 3 2586 Fı Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresık száma félévkor 2598 fı volt. A nyilvántartott pályakezdı álláskeresık száma az elmúlt éveken jelentısen nem változott. A nyilvántartott álláskeresık 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresık számától függetlenül évrıl évre megmarad. Az iskolai végzettség és a potenciális munkaerı-piaci részvétel közötti összefüggés ismert

19

A relatív mutató a nyilvántartott álláskeresık a munkavállalási korú népesség százalékában

- 29 -


7. sz. táblázat

Iskolai végzettség

Regisztrált (fı)

Belépı (fı)

Tartós (fı)

8 általánosnál kevesebb

17

5

5

Általános iskola

472

74

126

Szakmunkásképzı

755

96

262

Szakiskola

50

5

14

Szakközépiskola

573

86

173

Technikum

135

15

44

Gimnázium

338

50

123

Fıiskola

201

49

53

Egyetem

45

6

15

Összesen

2586

386

815

Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresık közel egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya. Valamivel több az érettségizettek aránya, míg a felsıfokú, egyetemi vagy fıiskolai végzettséggel rendelkezık aránya még mindig legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt, azzal együtt hogy számarányuk nıtt az elmúlt idıszakban az alacsony iskolai végzettségőekhez képest. Az iskolai végzettség és a potenciális munkaerı-piaci részvétel közötti összefüggés ismert. Ezért is fontos, hogy az álláskeresık olyan iskola végzettséggel rendelkezzenek, amely összhangban van a munkaerı-piaci kereslettel. A munkanélküliek egy része csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Másik probléma típus, hogy bizonyos végzettségekkel nem, vagy csak nagyon nehezen lehet elhelyezkedni a nyílt munkaerıpiacon. A megváltozott munkaképességükre és a romákra vonatkozó munkanélküliséggel kapcsolatos nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között o o o

a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése, a foglalkoztatást elısegítı támogatások mőködtetése, valamint a munkaközvetítés és az egyéb munkaerı-piaci szolgáltatások kiajánlása.

Munkaközvetítéssel nem csak a Munkaügyi Központok, hanem profit orientált szervezetek is foglalkoznak. Békés megyében 11 ilyen cég mőködik. Többségük (10) belföldre történı munkaközvetítéssel foglalkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy több békéscsabai lakos fordul a megyehatáron kívüli munkaközvetítıhöz, elhelyezkedés – különösen külföldi munkavállalás – céljából. A regionális átképzı központok felnıttképzés keretében segítik a munkaerı-piac változásaihoz igazodó szakmai tudás megszerzését.

- 30 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A célcsoportok megoszlása szerint legnagyobb számban a munkanélküliek vesznek részt képzéseken és egyre inkább emelkedik a halmozottan hátrányos felnıttek részvételi aránya. A képzésbe bekerültek 70%-a alapfokú, vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik. Népszerőek a már munkaviszonyban állók részére a térítésmentes képzési lehetıségek. Összességében megállapítható, hogy a megye képzési piacán az ipar szakirányok domináltak, majd azt követik a szociális képzések. Kiegyenlített képzési igény jelentkezett az informatikai programok iránt, de csökkenı tendencia jelentkezett az ügyviteli, ügyintézıi képzések területén. Megváltozott munkaképességőek foglalkoztatási formái A fogyatékos személy a törvény szerint lehetıség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelı átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésbıl támogatás igényelhetı.20 A munkaadó a megváltozott munkaképességő személyek foglalkozási rehabilitációjának elısegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fıt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességő személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát21. Ezt nevezzük kötelezı foglalkoztatási szintnek. A rehabilitáció A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. A megváltozott munkaképességőek foglalkoztatásának rendszere a közelmúltban jelentıs változásokon ment keresztül. A rokkant és a megváltozott munkaképességő emberek társadalombiztosítási és szociális ellátását hosszú ideje számos különféle idıpontban, különféle értékrendek alapján megállapított juttatás, támogatás biztosította. A 2007. évi elıtti rendszer az ellátások tartós igénybevételére, az azok melletti kiegészítı jövedelemszerzésre és nem a rehabilitációra ösztönözte az érintetteket. A rehabilitáció új alapokra helyezésével az egyik fı cél a megváltozott munkaképességő személyek számára olyan ellátórendszer és foglalkoztatás-központú rehabilitációs szolgáltatási és támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességő személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. Ebbıl következıen rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékő munka végzésére rehabilitációval sem tehetık képessé. Ezáltal nı a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása, az államháztartáson belül csökken a passzív ellátást, és nı a rehabilitációt szolgáló kiadások aránya. Mindez hozzájárulhat a különbözı ellátórendszerektıl, az állami gondoskodás lehetıségeitıl való függıség, a társadalmi egyenlıtlenségek megszüntetéséhez, az egyenlı esélyek biztosításához, a szegregációs folyamatok megelızéséhez, lehetıséget teremtve a teljes értékő munka végzésére és az önfenntartásra, illetve az életszínvonal növelésére. Az új törvény azok számára teszi kötelezıvé az újonnan bevezetendı pénzbeli ellátás, a rehabilitációs járadék mellett a rehabilitációt, akik jó eséllyel rehabilitálhatóak. Az új rendszer négy pillérre épül. 20 21

Fot. 15. § Flt. 51/A. §

- 31 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Az elsı és egyik legfontosabb pillér a korszerő minısítési rendszer megteremtése, amely az egész szervezetre vonatkoztatott egészségkárosodás és a szakmai (a betöltött, illetve betölthetı munkakörtıl függı) munkaképesség-változás megállapítása mellett nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthetı képességekre, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza az érintettek visszatérését a munkaerıpiacra, és az igénylık állapotának sokoldalúbb, reálisabb értékelésével objektívebben állapítja meg az ellátásokra való jogosultságot. Ennek érdekében szükséges egy olyan, a társadalombiztosítási, foglalkoztatási, valamint szociális ellátó és szolgáltató rendszer szakértıi hátterét képezı hálózat kialakítása, tevékenységének meghatározása, amely alkalmas az egészségi állapot változásához kötıdı jogosultságok komplex, objektív és hiteles megállapítására, az ellátások, szolgáltatások eredményességének az értékelésére. A második pillért az jelenti, hogy az új minısítési rendszer szerint legalább 50 százalékos egészségkárosodást és szakmai munkaképesség-változást szenvedett, de rehabilitálható személyek számára (a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett) egy határozott idejő – legfeljebb három éves idıtartamra megállapítható - ellátás, az ún. rehabilitációs járadék kerül bevezetésre. A rehabilitációs járadék társadalombiztosítási ellátás, amelynek célja a meghatározott idejő biztosítási jogviszonnyal (szolgálati idıvel) rendelkezı, jelentıs egészségkárosodás miatt rehabilitációra szoruló, teljes értékő munka végzésére alkalmassá tehetı személyek jövedelemarányos keresetpótlásának átmeneti (a rehabilitációs folyamat idıtartamára történı) foglalkoztatásának, rehabilitációjának biztosítása az integrált munkaerıpiacon történı foglalkoztatásuk elısegítésére. Az orvosi, a szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások összehangolt fejlesztése keretében minden rehabilitálható személy részére rehabilitációs tervet kell majd kidolgozni, és ennek végrehajtására vele együttmőködési megállapodást kötni. Az indokolt rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére az érintett személy nem csak jogosulttá válik, hanem köteles is a megállapodás szerinti rehabilitációban részt venni. A negyedik pillért a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának elısegítése jelenti. Az elmúlt két év alatt jelentıs mértékben átalakult a foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi rendszere, ez a reform-folyamat még napjainkban is tart. Jelentıs változások történtek a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása elısegítése szabályozásában, melynek eredményeképpen a közeljövıben megszőnik a passzív dotációs rendszer és új aktív támogatási formák (bértámogatások, költségkompenzációk, a munkahelyi környezet átalakításának támogatása stb.) kerülnek elıtérbe. Ezzel párhuzamosan megkezdıdött a rehabilitációs foglalkoztatók akkreditációja is. Az akkreditáció valójában egy eljárást jelent, amelynek lefolytatását a megváltozott munkaképességő munkavállalót foglalkoztató munkáltató kérheti annak érdekében, hogy foglalkozási rehabilitációs tevékenységét az állam elismerje, és számára a foglalkoztatáshoz támogatást nyújtson. Az eljárás során alap, rehabilitációs és kiemelt tanúsítvány adható a megváltozott munkaképességő munkavállalók létszámától, valamint a foglalkozási rehabilitációs feladatok ellátásának színvonalától függıen. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ a megváltozott munkaképességőeket elkülönítetten tartja nyilván. Ügyfelei közül 2008. augusztusáig 349 fı volt a megváltozott munkaképességő személyek száma. İk azok, akik bejelentkeztek, álláskeresıként regisztráltatták magukat, és együttmőködnek a munkahely keresés során a Munkaügyi Központtal. Az év végéig számuk várhatóan tovább fog emelkedni. Az év folyamán 89 fı megváltozott munkaképességő személy helyezkedett el a Munkaügyi Központ ügyfelei közül.

- 32 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A jelenleg is nyilvántartott álláskeresık közül a megváltozott munkaképesség szerinti megoszlás a következı: 36%-os rokkant 3 fı 40%-os rokkant 16 fı 50%-os rokkant 73 fı 67%-os rokkant 45 fı. Rehabilitációs járadékban részesül: 5 fı békéscsabai lakos (a kirendeltséghez tartozó településeken összesen: 21 fı), akik közül kettı munkaviszonyt létesített, ketten vállalkozó jogviszonyban állnak, egy pedig alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozik. A szociális foglalkoztatás A szociális intézményekben sürgetı igényként jelentkezik az ellátottak, különösen a gondnokság alatt állók munka-rehabilitációs, valamint a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásának megszervezése, különösen ott, ahol a védett foglalkoztatók, célszervezetek biztosítottak korábban az intézményen belül munkalehetıséget. A megváltozott munkaképességő személyek elsajátíthatják azokat a készségeket és technikákat, amelyek lehetıvé teszik azt, hogy olyan foglalkoztatásban részesüljenek, ahol a megmaradt képességeiket a lehetı legjobban tudják hasznosítani, ahol bizonyos idı után lehetıségük van elıre lépésre, a védett vagy önálló szervezeti keretekben történı munkavégzés irányába, a védett foglalkoztatási formából az integrált foglalkoztatási formába való átkerülésre. A foglalkoztatásnak az egyéni gondozási, illetve rehabilitációs terv szerint kell alakulnia, figyelembe véve az ellátott készségeit, szükségleteit, elvárásait. A szociális foglalkoztatás keretében két szociális foglalkoztatási típus kerül meghatározásra: a munka-rehabilitáció és a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás. Annak érdekében, hogy az intézmények meg tudjanak felelni a foglalkoztatással feladataiknak, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítani a feladat ellátásához. Ennek megfelelıen egy olyan foglalkoztatási támogatás megállapítása válik szükségessé, amely érdekeltté teszi az intézményeket abban, hogy ne tartsák évekig a rendszerben az ellátottakat, hanem degresszív finanszírozási módszerrel ösztönözzék a hatékony és eredményes rehabilitáció megvalósítását, vagy a más intézményi formába történı átkerülést. A foglalkoztatást elısegítı támogatásnak nem az intézményeket általában, hanem magukat az egyéni fejlesztésben és rehabilitációban részt vevı ellátottak foglalkoztatását, illetve az ehhez kapcsolódó többletfeladatokat kell kompenzálnia. A szociális foglalkoztatási támogatás bevezetése kiszámítható gazdálkodást eredményez az intézmények számára, a munka rehabilitációs és fejlesztı, felkészítı foglalkoztatásban résztvevı ellátottak jövedelmét pedig a mindenkori minimálbérhez igazítja. Foglalkoztatási szempontból jelenleg az értelmileg súlyos akadályozottsággal élık, a halmozottan fogyatékos emberek, a krónikus pszichiátriai- és szenvedélybetegségben szenvedık vannak a legnagyobb hátrányban, számukra szükséges a re-integrációjuk érdekében biztosítani a folyamatos és eredményt is magában foglaló munka-rehabilitációt. Az ápoló-gondozó otthonokban, illetve lakóotthonokban történı további foglalkoztatás fenntartására azért van szükség, mert az érintett, fogyatékos és megváltozott munkaképességő személyek munkához, foglalkoztatáshoz való joga, a foglalkoztatásukban elért, eddigi eredményei a támogatási rendszer változásai miatt nem sérülhetnek. A munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerül sor, az ellátott (illetve ha az ellátott

- 33 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselıje) és az intézmény vezetıje közötti megállapodás alapján. A törvény meghatározza a megállapodás garanciális tartalmi elemeit, egyebekben azonban a szerzıdésekre vonatkozó általános szabályok érvényesülnek. A munka rehabilitáció szolgálati idıre jogosít, amennyiben az elıírt nyugdíjjárulékot megfizetik. Munka-rehabilitációnak minısül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítı, kiegészítı jellegő, karbantartással, a külsı-belsı környezet rendben tartásával összefüggı feladatok ellátása. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás a megváltozott munkaképességő személyek, továbbá az értelmi akadályozottsággal élı emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességő személyek elsajátíthassák azokat a kiegészítı, fejlett készségeket és technikákat, amelyeket felajánlhatnának a potenciális munkáltatóknak. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásnak arra kell ösztönöznie, hogy minden a foglalkozási rehabilitációban részt vevı személy olyan foglalkoztatásban részesüljön, ahol a megmaradt képességeit a lehetı legjobban tudja hasznosítani, a foglalkoztatás révén kialakuljon önálló munkavégzı képessége, felkészüljön a nyílt munkaerıpiacon történı önálló munkavégzésre. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, azonban a szociális intézményben ellátottak speciális körülményeire tekintettel a törvény elıírja a fiatal munkavállalókra vonatkozó garanciális szabályok alkalmazását. Munka rehabilitációnak a legfeljebb napi 4, heti 20 órát elérı, fejlesztı foglalkoztatásnak a legfeljebb napi 8, heti 40 órát elérı foglalkoztatás minısül. A szociális foglalkoztatás részletes szabályait a szociális foglalkoztatás engedélyezésérıl és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. A közfoglalkoztatás A gazdasági aktivitás növelésére irányuló törekvésekben és a szociális feszültségek enyhítésében három közfoglalkoztatási forma – közhasznú, közcélú és a közmunka – tölt be szerepet. Az azonos jellegő, de eltérı finanszírozási alapokon nyugvó eszközökhöz, a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei is különböznek. Közmunka Támogatás nyújtható a közfeladatok ellátásának elısegítésére, illetve az Országgyőlés, vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló közmunkaprogramban megvalósuló közfoglalkoztatáshoz. A közmunkaprogramok a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 58.§ (5) bekezdésének d, pontjában meghatározott munkanélküliek22 és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (továbbiakban: Szt). 37/A. § (1) bekezdésének 22

Álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart.

- 34 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. b,23 pontjában meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülık számára teremtenek munkaalkalmat. A programok támogatási rendjét a 49/1999. (III.26.) Kormány rendelet tartalmazza. A közmunkavégzéshez erre a célra elkülönített központi költségvetési forrásból – pályázati eljárás alapján – adható támogatás. Közhasznú munka A közhasznú munkavégzést az Flt. 16/A. §-a illetve az Szt. és a foglalkoztatást elısegítı támogatásokról, valamint a Munkaerı-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza. A közhasznú munka körébe háromféle tevékenység tartozik – a lakosságot, vagy települést érintı közfeladat ellátása; önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetve a települést érintı feladat ellátása és közhasznú tevékenység folytatása. A támogatás csak a munkaügyi központ által meghatározott paraméterekkel rendelkezı regisztrál munkanélkülieknek nyújtható, és az illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerzıdésben foglaltak szerint igényelhetı. (www.pestesely.hu) Nemzetközileg elfogadott definíció: „a közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerı-piaci re-integrációját átmenetileg biztosító kényszermegoldás, amely a piaci erık természetes munkahelyteremtı képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra mőködését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmakat a közületi és non-profit szektor közérdekő feladatainak ellátására.” (Frey, 2003) Közcélú munka A közcélú foglalkoztatást az Flt. 37/A. § szabályozza a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmezı jogosult, aktív korú nem foglalkoztatottak számára. A foglalkoztatás finanszírozására fordítható keretösszeget az mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. Támogatási összeg lehívására csak a települési önkormányzatok jogosultak a jogszabályban meghatározott mértékig. (Fazekas, 2001) A köztudatban gyakran keveredik, ezért fontos megemlíteni a szabálysértésrıl szóló 1999. évi LXIX. Tv. által szabályozott közérdekő munkát, ami nem tartozik ebbe a közfoglalkoztatás körébe. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakmai feladatokat 2007. május 01-tıl a Titkársági Osztály Személyzeti Csoport „Támogatott Foglalkoztatása” látja el. Legfontosabb feladata a rendszeres szociális segélyben részesülık és a regisztrált álláskeresık munkába állítása. Ezt a feladatot a Szociálpolitikai Osztállyal és a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével közösen végzik. Amennyiben az érintett a felajánlott munkalehetıséget nem vállalja el, együttmőködés hiánya miatt nem vállalónak minısül, így

23

A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl a jegyzı rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Ebbe az esetben a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalni kell a beilleszkedését segítı programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult.

- 35 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. kizárja magát a támogatásokból. A legalább 200, vagy 365 nap közfoglalkoztatási jogviszony után álláskeresési segélyre vagy az álláskeresési járadékra lehet jogosultságot szerezni. A foglalkoztatottak munkáltatója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmények létszámigényét az intézményvezetık, vagy a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai jelzik a munkacsoport felé. A közfoglalkoztatottak által elvégzendı kommunális munkák egyeztetése a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetıje által kijelölt személyekkel és a Közterület Felügyelet és Mezei İrszolgálat csoportvezetıjével történik. 8.sz. táblázat

Közfoglalkoztatás fıbb adatai Békéscsabán 2006-2007. évben 2006. év 2007. év Foglalkoztatottak havi átlagos létszáma Támogatási összeg Önkormányzati önrész

59 fı 40.880.080 Ft 12.002.000 Ft.

115 fı 82.433.050 Ft 24.501.582 Ft

Összesen:

56.882.080 Ft

106.934.632 Ft


A 2005. évben volt utoljára olyan közmunkaprogram meghirdetve, melyen a nem hátrányos helyzető kistérségek is nyerhettek, így 2006. évre átnyúlóan még a közmunka programban is történt foglalkoztatás. 2006 évben a foglalkoztatottak havi átlagos statisztikai létszáma 59 fı, legnagyobb számban, szeptemberben 119 fı dolgozott a közfoglalkoztatás keretein belül. 2007. évben átlagosan havonta 115 fı munkanélküli kapott munkaalkalmat az Önkormányzat segítségével, augusztus és november hónapokban a legmagasabb számban, 231-231 fı. A közfoglalkoztatás 2006. évi havi átlaglétszámához viszonyítva 2008. évben mintegy 224%os a növekedéssel lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy a 2006. évi adatokhoz képest havonta átlag 73 fıvel többen részesülnek ebben a foglalkoztatási formában. Ez egyrészt a közcélú foglalkoztatás nyújtotta lehetıségek hatékonyabb kihasználásának, másrészt a Regionális munkaügyi központ által nyújtott közhasznú támogatások nagyobb mértékének tudható be. Kiemelendı, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével kialakult kiváló munkakapcsolat, mely nélkül ezek az eredmények nem jöhettek volna létre. A kirendeltséggel a foglalkoztatást szervezı munkacsoport napi kapcsolatban áll, a prioritásokat közösen kerülnek meghatározásra. A közfoglalkoztatás létszámának növeléséhez elengedhetetlen volt mindazoknak a munkaköröknek a biztosítása, ahol a munkanélkülieket hasznos, értékteremtı munkavégzés céljából vannak foglalkoztatva. A városüzemeltetési feladatok ellátására megnövelt létszámú brigádok állnak a Városüzemeltetési Osztály és a Közigazgatási Osztály rendelkezésére, ezen felül az önkormányzat által fenntartott intézmények is partnerek a foglalkoztatás megvalósításában. A közfoglalkoztatásban résztvevık egy része hosszabb ideje közfoglalkoztatás-segélyközfoglalkoztatás körében mozog. Egy alacsony iskolai végzettsége, mentális állapota miatt képtelen kilépni a nyílt munkaerıpiacra. A végzett munka hasznosságának tudata, a támogató környezet mégis nagyon sokat jelent számukra. A reintegrációt hatékonyabbá tenné, ha a munka-lehetıség munkavállalásra felkészítı, fejlesztı tréningekkel, és képzésekkel lehetne összekapcsolni. A roma programok révén mintegy 50-80 fı roma lakos juthatott rövidebb-hosszabb ideig legális munkához, illetve munkabérhez.

- 36 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. e) Lakóhely és lakhatás Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen az Esélytv. 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítı állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, vagy hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat az Esélytv.-ben meghatározott tulajdonságokon. A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek.24 A lakóhellyel kapcsoltban a Fot. 17. §-a kimondja, hogy a fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelı - családi, lakóotthoni, intézményi lakhatási forma megválasztásához. Lakhatás jellemzıi Békéscsabán a lakóövezet jellege szerint lakótelepi és családi házas jellegő lakásokban laknak elsısorban az emberek. Fontos még megemlíteni a tanyavilágot, ahol a 2001. évi népszámlálási adatok alapján a lakosság mintegy 5%-a élt - errıl az adatról nem áll rendelkezésre naprakész információ, valószínősíthetı azonban, hogy a belterületbe vonás és az ott élı lakosság természetes fogyása miatt ez a szám a népszámlálás óta csökkent. A városban a 2007. évi adatok alapján 28 735 db lakás van. A rendszerváltást követıen Békéscsaba városban is értékesítésre került az önkormányzati bérlakás-állomány jelentıs része. A különbözı bérlakás-építési programok eredményeként (saját erıs beruházás és pályázati támogatások révén) 530 db önkormányzati tulajdonú bérlakás van jelenleg településünkön. A közelmúltban további 15 db volt HM kezeléső lakást kapott vissza a város. Új, jelentıs beruházást igénylı fejlesztési projektum az alacsony komfort fokozatú lakások kiváltására épülı bérlakások építésének programja, melyet a Közgyőlés a 136/2008. (II.28.) közgy. határozatban fogadott el. Békéscsabán jelenleg nincs etnikailag szegregált (telepszerő) lakókörnyezet, lakóhelyét saját akaratából választja meg mindenki, azonban kialakulásának megvan a veszélye. A Szent László Általános Iskola és Óvoda lakókörzetében a halmozottan hátrányos helyzető tanulók jelentıs része cigány származású. Lakókörnyezetük falusi jellegő, szórványosan vannak komfortos lakásaik. Az iskola körzetében magas a hátrányos helyzető családok aránya. Az óvodás gyermekek 44,7%-a, az általános iskolás tanulók 52%-a tartozik ebbe a csoportba. f) Kultúra, sport A fogyatékos személy számára lehetıvé kell tenni a mővelıdési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára - sportolási lehetıségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidıs intézmények használatát hozzáférhetıvé kell tenni.25 24 25

Ebktv. 26. § Fot. 18. §

- 37 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. 2007-es adatok szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen mintegy 260.000.000,- Ft-tal támogatta valamilyen címen a sportszervezetek, sportrendezvényeket. Az Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy 60–65 százalékát biztosítja. Az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, drasztikus csökkenése esetén a helyi sportélet összeomlana. Az Önkormányzat sportpolitikájában a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetıségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fı hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegırzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetısége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél elınyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. A városban közel 50 sportegyesület mőködik, 80 válogatott sportolónk van a különbözı sportágakban. A Békéscsabai Kistérség sikeres pályázataival milliós nagyságrendő összeget költhetett szabadidıs sportrendezvények lebonyolítására. A város sportlétesítmény-gondjai a szabadidısport kapcsán csúcsosodnak ki leginkább. Kevés az igénybe vehetı létesítmény, s ami megvan, az nem megfelelı színvonalú. Fogyatékkal élık sportja A sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Sporttörvény) meghatározást ad arra vonatkozóan, ki tekinthetı fogyatékosnak. E szerint: „a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy.” A fogyatékkal élık sportjának egészségmegırzı, -javító, illetve a társadalmi beilleszkedést elısegítı, és az életminıséget javító funkciója van. A fogyatékkal élıket érintı problémák komplex kezelést, ágazatközi egyeztetést, széles társadalmi odafigyelést igényelnek. A sportról szóló törvény a települési önkormányzat önként vállalt feladatai között a 60. § (1) bekezdés d.) pontjában fogalmazza meg a fogyatékosok sportjának segítését. A legtöbb fogyatékosokkal foglalkozó intézmény megyei fenntartású, érthetı módon a megyei sportirányítás vállalta fel a fogyatékos sportolók – köztük a békéscsabaiakét is – versenyeztetését. 2002-ben – az országban elsıként – Békés megyében fogadták el a fogyatékkal élık sportkoncepcióját és cselekvési tervét. 2005-ben megalakult a Fogyatékkal Élık Békés Megyei Sportszövetsége. E sportszervezet szervezi, bonyolítja a fogyatékosok és egészségkárosodottak sporttevékenységét. Rendezvényeiket központi és megyei forrásból finanszírozzák. A megyei szövetségük megalakulásáig meglehetısen elszigetelten végezték sporttevékenységüket, valójában csak az utóbbi évben „nyitottak”. Sportrendezvényeik rendszeresek, sokoldalúak. Városunkban a fogyatékosok és egészségkárosodottak rendszeres sportjának jelenleg csak részben adottak a feltételei. A megyeszékhelyként ennek ellenére több rendezvény helyszíne is Békéscsaba.

- 38 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Ma már egyre többször látjuk ıket a különbözı, nem fogyatékkal élık számára szervezett sportprogramokon is. Elıfodul, hogy „kisérı program”-mal csatlakoznak más, nem fogyatékosok részére rendezett sporteseményekhez. A fogyatékkal élık sportjának önkormányzati támogatása eddig háromféle módon történt: – kérelem alapján sportlétesítmény ingyenes, illetve kedvezményes biztosítása; – a sportra fordítható pénzeszközök szabadidısport alapjából egyesületek pályázati úton történı támogatásaként; – rendezvények anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásaként. A Békéscsabai Városi Sportcsarnokban az eredményjelzıt már tudatosan, a gyengénlátók problémájának figyelembe vételével cserélte le a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. 2006. évben Békéscsaba volt a helyszíne, s az Önkormányzat a fı szervezıje az Értelmi Fogyatékosok I. Futsal Európa Kupájának. VI. Az Esélyegyenlıségi Program célja A fenti jellemzıket, valamint az Esélytv. elıírásait figyelembe véve, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programjának célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élı békéscsabai polgárokat segítı, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddigi értékek, hagyományok megırzésével és megtartásával. Ezen belül: Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstıl mentes helyi társadalom erısítése. Összehangolt együttmőködés a foglalkoztatási, közoktatási, közmővelıdési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenység-rendszerben, a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével. Egyenlı bánásmód biztosítása a hátrányos helyzető csoportok számára. A mindenkori jogszabályoknak megfelelı pénzbeli, természetbeli juttatásokhoz, valamint a különbözı közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programjában kitőzött célokat elsısorban pályázati eszközök útján kívánja megvalósítani. A Közgyőlés az önkormányzati feladat és kötelezettségvállalás módjáról (pénzbeni, természetbeni) és mértékérıl minden esetben egyedileg, a feltételrendszerek pontos ismeretekor dönt. A cél érdekében konzorciumban kíván együttmőködni azokkal a szervezetekkel, amelyek a célok eléréséhez hozzá tudnak járulni.

A Program célkitőzéseibıl adódó feladatok •

A feladat megnevezése: Esélyegyenlıségi Terv készítése illetve felülvizsgálata A feladat leírása: Meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzat 50 fı felett foglalkoztató intézményei rendelkeznek-e Esélyegyenlıségi Tervvel. Gondoskodni kell a meglévı Tervek felülvizsgálatáról, az esetleges hiányzók elkészítésérıl. Határidı: 2008. december 31.

- 39 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. •

A feladat megnevezése: A hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci helyzetének javítása A feladat leírása: Az önkormányzat folyamatosan együttmőködik a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Munkaügyi Központtal. Az önkormányzat lehetıség szerint támogatja a munkahelyteremtı beruházásokat, vállalkozásokat, különösen a nık, a 40 éven felüliek, a csökkent munkaképességőek, a romák munkavállalási esélyeinek növelésének érdekében. Az önkormányzat támogat minden, a munkaerıpiacról tartósan kiszorulók munkai részvételt segítı, támogató programot, melyek a foglalkoztatott létszám megtartását, illetve emelését szolgálják. A hátrányos helyzetőek felzárkóztatását kell segíteni az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a létbiztonságot erısítı, kirekesztettséget kölcsönös erıfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikával mentor- program révén, amely komplex módon járul hozzá a felzárkóztatáshoz. Az önkormányzat megvizsgálja a lehetıségét a szociális foglalkoztatás bevezetésének Határidı: 2008. októbertıl folyamatosan

•

A feladat megnevezése: A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése A feladat leírása: Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása a jogszabályok és helyi lehetıségek figyelembe vételével az intézményvezetık bevonásával, saját erıs beruházások, illetve pályázati források felhasználásával. Vizuális, megbízható tájékozódást segítı eszközök kihelyezése a közintézményekben Határidı: 2012. június 30.

•

A feladat megnevezése: A közterületeken történı közlekedést segítı akadálymentesítés A feladat leírása: Közlekedési jelzılámpák felülvizsgálata beláthatósági és tévesztési szempontból Keresztezı utcáknál eltérı hangmodul használata Járdák, kerékpárutak karbantartása, felújítása Közintézmények elıtt a kerékpártárolók számának felülvizsgálata Gyalogátkelıhelyek felülvizsgálata Határidı: 2012. június 30.

•

A feladat megnevezése: Az esélyegyenlıség szemléletét megteremtı és javító városi programok megvalósításának támogatása A feladat leírása: Programok, rendezvények támogatása, melyek elımozdítják az Esélyegyenlıségi Program célcsoportjainak társadalmi integrációját. Városi rendezvények info-kommunikációs akadálymentesítése. Határidı: 2008. októbertıl folyamatosan

•

A feladat megnevezése: Az információhoz való korlátlan hozzájutásának elısegítése A feladat leírása: Az önkormányzat támogat minden, - különösen a hátrányos helyzető célcsoportok információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutását segítı eszközbeszerzési pályázatot.

- 40 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Az önkormányzat keresi az olyan további információs pontok kialakításának lehetıséget, amelyek biztosítják az eszközökkel nem rendelkezı polgárok hozzáférését az internet-hálózathoz. Az önkormányzat keresi a lehetıségét a teljes lakosság közérdekő információkkal történı ellátásának érdekében a városi ingyenes újság példányszámának növelésére. Jelelt információk alkalmazásának bevezetése. Intézménytérképek kihelyezése az információs pultoknál. Határidı: 2008. októbertıl folyamatosan •

Feladat megnevezése: Esélyegyenlıség biztosítása a közoktatásban A feladat leírása: Kiemelt feladatként kezeli a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók diszkriminációmentes, szegregáció-mentes nevelésénekoktatásának megvalósítását. Határidı: 2008. szeptemberétıl folyamatosan

•

A feladat megnevezése: Egyenlı esélyő hozzáférés a közszolgáltatásokhoz A feladat leírása: Az egyenlı esélyő hozzáférés biztosítása érdekében a szolgáltatáshiányos területeken biztosítani kell a hiányzó intézményhálózatot. A meglévı intézmények ellátási és szolgáltatási színvonalát fent kell tartani, az infrastrukturális háttér folyamatos korszerősítése és karbantartásával egyidejőleg. Az önkormányzat támogat minden kezdeményezést és pályázatot mely a szolgáltatások elérhetıségének esélyét és/vagy színvonalát javítja. Határidı: 2008. októbertıl folyamatosan

VII. Az Esélyegyenlıségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A Program érvényessége, hatálya Érvényes visszavonásig. Személyi- és területi hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésére, a Polgármesteri Hivatal osztályaira és az önkormányzat által mőködtetett minden intézményre, valamint civil szervezetekre. A Program értékelése, felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselıtestület két évente felülvizsgálja. A program teljes - minden fejezetére kiterjedı - értékelését a képviselıtestület 2012. december 31-ig végzi el. A Program módosítása A program módosítására javaslatot tehet: A képviselıtestület bármely tagja, Kisebbségi Önkormányzat, Békéscsaba Város polgármestere és/vagy jegyzıje, A képviselıtestület szakmai bizottságai, Az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetık útján Civil szervezetek a képviselıik útján

- 41 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A Program módosítását a polgármesterhez beterjesztett módosítási javaslattal kérhetik. Az Esélyegyenlıségi Programot, illetve annak módosítását az illetékes szakbizottságok javaslata alapján a Közgyőlés határozatban fogadja el. A Program nyilvánosságra hozatala Békéscsaba Megyei Jogú Város Esélyegyenlıségi Programja nyilvános. A város honlapján megtekinthetı. Papíralapú formátumban hozzáférhetı: - Polgármesteri Hivatal (Polgármesteri titkárság) (Békéscsaba, Szent István tér 7.)

- 42 -

KIVONAT Békéscsaba Megyci Jogú Város Önkormányzat Közg)'úlésénck Egészségüg)'i, Szociális és Lakásüg)'i Bizottsága 2008. október 20-án tartotl nyilvános ülésének jcgyLőkönyvéből

Tárgy:Békéscsaha Megyei Jogu Város Önkonminyzat Esélyegyenlösegi Programja

A bizottság 6 igen, egyhangú szavazatt:ll az alábbi határozatot hozta:

293/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásüg),j Bizottság

HATÁROZAT 1. Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizoltságajavasolja a Közgyűlésnek, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzal Esélyegyenlöségi Programját az előterjesztés melléklctc szerinti tartalommal fogadja eL 2. Békéscsaba Mcgyei Jogu Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyúlésnek. hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját 20 IO-bcn vizsgálja fclül. Felelős:

Vantara Gyula polgármester 2008. október 30.

Határidő:

K.m.r.



T

~

'.•

•

~.

ge~'~'VV''Y

Békéscsaba Megyei Jogu Város Közgyiílésének Városfcjlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

KIVONAT a Vár"osfejleszlési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 2008. október 21-i nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

Tárgy: Békéscsaba Megyci Jogú Város Öllkorm{lIIyzat Esélycgyenlöségi Programja

210/2008. (X.2!.) VKMB halározata 5 igen egyhangú sZ:1v3zattal

l. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyülésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsúga a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Esélyegyenlőségi Programját megismerte és a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város ÖnkOnllányzat Közgyűlésének Városfejlesztési. Környezetvédelmi és 1ezögazdasági Bizottsága javasolja a Közgyiilésnek Békéscsaba Megyci jogú Város Önkomlányzat Esélyegycnlőségi Programjat 2010-ben felülvizsgálni. Határidő: Felelős:

2008. október 30. Vantara Gyula polgármester

Kmf.



2:P~

Bondámé Viczián Anikó Bizottsági titkár

BÉKÉSCSABA MEGYEl JOG Ú VAROS TANiÍCSNOIVÍTÓL Békéscsaba, Szent István ,ér 7.

lk,. sz.: XI. 13130/2008. Elóadó: Uhr;n Nándorné Mell: I db

~.+ Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) 523-807

Telefax: (66) 523-808 E·mai/: [email protected]

NYILViÍNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatalminösítctt többséget igényel!

Tárg\': Szociális alap es nappali ellátást nyújtó nem állami fenntartású szolgáltatók támogatása 2009-20 II. évben Előkészítő:

Szociálpolitikai Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály

Vélcmén\'czö: Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottság Gazdasági. Költségvetési és Pénzügyi Bizottság

Előterjesztés

Békéscsaba Meg)ci Jogú Város Önkomlányzat Közgyűlésének 2008. október 30-án tartandó nyilvános ii1ésére

Tisz/eit Köz.Cj'iilés!

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. tv. (továbbiakban: Szt.) szabályozza az önkormányzatok szociális ellátásokkal kapcsolatos feladatait. Az Szt. I lehetövé teszi. hogya helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást nem állami fenntartóval kötött ellátási szerzödés útján biztosítsa. Békéscsaba Megyei Jogú Városban több civil szer\'ezct nyújt szociális szolgáltatásI. a város lakosságának. A civil szervezetek szolgáltatasai szerves elemét képezik Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat meglévő szociális ellátó rendszerének, és jclc11Iös szerepük van a prevencióban is. Az Szt. alapján nyújtoll szociális ellátásokra vonatkozóan Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyülése először I998·ban kötött ellátási szcrLödést nem állami fenntartású szociális szolgáltalóval. 2006·ban a Közgyülés 2 arról határozott, hogya 2006-2007-2008. évekre ellátási szerződést köt a szociális alapszolgáhatást nyújtó nem állami fenntartók 1

2

1993. évi III. tv. \20-122. §§ 17/2006. (1.26.) közgy. határozat

- I .

támogatására. 2008-ban a Közgyűles - az ellátási szerződésben foglaltakon feHi! - egyszeri támogatásban részesítette az Autista Gyermekekért es Fiatalokért Alapítványt (továbbiakban: AUT-PONT). Az AUT-PO T az SZl.-ben szabályozott szociális szolgáltatások közül autista személyek részére működteti a fogyatékosok nappali intézményét. valamint támogató szolgáltatást nyújt. Fentiek alapján 2008 évben az alapellátást nyújtó civil szervezetek az I. sz. melléklet szerinti támogatásokban részesültek Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének döntése alapján. Békéscsaba Megyei Jogú Városban heterogén szociális ellátórendszer működik. Az egyes szolgáltatások jól kiegészilik egymást. A civil szféra megtalálja a szolgáltatási hiányosságokat. és megszervezi el1álásait a lakossági igényekhez és szükségletekhez igazítottan. amely feladatok ellátásának megszervezése az önkormányzat részéről nem történt meg. Az idős és hajléktalan ellátás viszonylag jól lefedett az önkormányzat valamint a kistérség felUltartásaban müködő szociális szolgáltatók által. Ennek megfelelően a civil szervezetek elsősorban a fogyatékosság gal élők. a szenvedélybetegségben és pszichiátriai betegségben szenvedő egyének és családtagjaik támogató ellátására specializálódtak. Törekvéseik. tevékenységük elismerésre méltó. társadalmi hasznosságuk nem vitatható. A nem állami fenntartasú személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és nappali ellátásban szamú szakember dolgozik Uelentős lovábbá a kisegítő létszámban alkalmazottak száma, mint pl.: a könyvelő, takarító személyzet). Minden szervezet rendelkezik irodahelyiséggel. számítógépparkkal. internetes és telefonos c1érhetőséggel. a támogató szolgáltatást biztosító szervezetek pedig (kerekes székes fogyatékos emberek szállítására alkalmas) gépjánnüvcl/gepjármúvekkel is. A szervezetek összességében nlintegy 1000 békéscsabai lakos részére nyujtanak szolgáltatást.

jelentős

Az elmúlt években több szcrvezetct támogatott a Közgyülés tcvékenységük végzesere alkalmas ingatlan útadásával. illetve telek biztosításával. Az ingatlanok karbantartási és felújítási kötelezettsége a szolgáltatókat terheli. A c.ivil szervezetek az általuk végzett szociális feladatok ellátása során önkormányzati feladatot látnak el. A civil szervezetek áhal ellátott feladatok önkormányzati intézményhálózaton belüli megszervezése jelentős személyi. tárgyi és infrastrukturális beruházást igenyelne. A szociális alapszolgáltatást végző nem állami fenntartású szervezetek bevételeinek nagy részé a normatív úllami hozzájarulás képezi. A hozzájárulás jelentős része a bérköltségre került felhasználásra, mert a ncm állami fenntartású szolgaItatóknál, intézménycknel dolgozó munkavállalók nak a munkaidejét. pihenöidejét. előmeneteli és illetményrendszerét. amcly után a fenntartó normatív állami hozzájárulásban is részesül. a Kjt. J 55-80. §-a szerint kell megállapítani. Az előterjesztés mellékletében felsorolt szervezetek a lakosság részére nyújtott szolgáltatásaikért térítési díjat nem kérhelnek - kivétel ez alól a támogató szolgáltatás.-l A szociális szolgáltatási szféra egyéb ágazatok hoz hasonlóan az elmúlt években jelentős átalakuláson és fejlesztéséken ment keresztül. A szolgáltatások nyujlásának törvényi háttere is időről időre változik.

J 4

Közlllkahnazonakjogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Iv. 1993. évi lll. tv. 115tA §

-2-

2009. január I. napjától a személyes szociális szolgáltatások terén az egyik legjelentősebb vállozás az lesz, hogy a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszirozásának rendje megváltoziks. A két ellátás kikerül a normativ finanszírozási rendszerből. 2009. január l. után azok a szolgáltatók lesznek jogosultak tevékenységük támogatására, amelyek a Foglalkoztatási és Szociális Hivata] ( továbbiakban: FSZH ) pályázatán sikeresen szerepeltek. Jelenleg arról van infonnációk. hogy valamennyi szolgáltató benyújtotta határidőre a tevékenysége folytatására irányuló pályázatot. A pályázatok bírálatának credmény hirdetésére várhatóan november végén kcrül sor. Azokkal a szolgáltatók kal, amelyck sikeresen szerepelnek a pályázaton. az FSZH három éves finanszírozási szer.looést köt. Ez idő alatt új szolgáltatók belépése nem lehetséges. A civil szervezetekkel kötött ellátási szer.looések 2008. december 31. napján lejámak, ezért szükség van a támogatások újragondolására. A jogszabályi válto7..asok miatt kialakult kÖTÜlményekct figyelembe és a korábbi években kialakított támogatási rendszer áttekintése alapján célszerű lenne a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezeteket a jövőben is támogatni. Ennek érdckében Békéscsaba Megyei Jogu Város Önkormányzat Közgyűlésének a szociális alap és nappali ellátást nyújtó civil szervezetek támogatására a 2009-2011. évckben a 2008. évben kifizeteu támogatás nagyságrcndjéhez hasonló összeget szükséges az éves költségvetésben elkülöniteni. A támogatási összegnek a civil szervezetek közötti felosztása és az ellátási szer.lődések megkötésc - a pályázati eredmények ismeretét követően . külön Közgyűlési döntést igényel. A döntés végrehajtásában

közremüködő felelős

hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály A szak bizottságok állásfoglalása az előterjesztés mcllékletét képezi. IMTÁRÜZATI .IA VASLAT: I. Békéscsaba Mcgyei Jogú város Önkormányzat Közgyülése a szociális alap és nappali ellátást végző civil szervezetek támogatására évenként II millió Ft-ot különít el a 2009-20 ll. közötti időszakban Békéscsaba Megyci Jogú város Önkormányzat éves költségvetésében.

2. Békéscsaba Megyci Jogú város Önkormányzat Közgyülése a szociális alap és nappali ellátást végző civil szervezetek támogatására elkülönített összeg relosztásáról és ennek alapján az ellátási szerződések megkötéséről a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz benyújtoll pályázatok eredményeinek ismeretében dönt. Fclclős:

Vantara Gyula polgánnester I·bhlridő: 2008. november 30. ~I

Békéscsaba. 2008. október 10.


Ellenjegy Jogi:

.

~ · .. . ~ PenzugYl~~ .

j

19JnOOS. (VII.30.) Konn.rendelel a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszirozásának rendjéről

. ,, .

I. sz melléklet

Szoci:Uis :tlap és nappali szolgáltllt:'lst nyújtó nem :lIhuni fenntartók részére nyújtott t:'lInogat{ls 2008. évben

Szolgálfató Dt've

Nyújtott sZolgáltatÍllJ

-AUT-PONT Ahtl)itvány

..

. .

Békéscsaba, Kereki sikátor ll. Bc.hel AI:lpítv:"any Békéscsaba, dr. Becsey u. 2.

Egyensúly Szabadidő Klub Egyesület, Békéscsaba. Mentálhigiénés Egyesület Békéscsaba, Békési út 40.

MI-ERTUNK Egyesület, Békéscsaba, Kazinczy u. 611.

M01,g{ISkorlátozo Ua k Békés Mcgyei Egyesületc Békéscsaba, Kölcsey u. 27. Összescn:

Támogatá." Ftlidótartnlll

- fogyatékosok nappali intézménye - támOl!ató szoll'áltatás - pszichiátriai betegek nappali intézménye - pszichiátriai betegek közösséu:i ellátása - szcnvedélybetegek közösségi ellátása - s7.cnvcdélybetcgck nUDllali intézménye - szenvedélybctcgck közösségi ellátása - pszichiátria betegek közössé~i ellátása - szenvedélybetegek közösségi ellátása - alacsony küszöbíí szoluáltatás - támogató szolgáltatás (3 db szolgálat) -szenvedélybetcgek közössél'i ellátása

..

Kö~ülési

Nl"m pionzbeli

határozat

támogotálll idótorlllm

számo

Békéscsaba, Kereki sikátor II. telek - határozatlan idejű

43712005.(VI 1.1 4.)

Közg)'liléSl hilanJZll'

száma

- eseti

4500 OOO Fl

435/2008. (VIII. 10.)

3430 OOO Ft

1712006.(1.26.)

---

__ o.

- 3 év

643 OOO Fl

1712006.(1.26.)

Békéscsaba, Kolozsvári u. 62. ingat lan használati jog határoL.1tlan idejű

28012007.(V.3I.)

...

Békéscsaba, Békési lit 40. sz. használati joga - határozatlan

69812005.(XII. 15.)

- 3 év

..

-

idejű

643 OOO Ft

1712006.(1.26.)

Békéscsaba, Kazinczy u. 611. sz. használati joga határozatlan idejíí

7012006.(11.23.)

1712006.(1.26.)

Békéscsaba, Kölcsey u. 27. határozatlan idejű

490/200G.(IX.14.)

- 3 év

I 715 OOO Ft - 3 év

10931 OOO Ft

KIVONAT Békéscsaba Megyei Jogú Város ÖnkormánY7..at Közgyűlésének Egénségügyi l Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2008. október 20-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

Tárgy:Szociális alap- és nappali ellátást nyújtó, nem állami fenntartású szolgáltatók támogatása 2009-2011. évben

A bizottság 6 igen, cg)'hangú szavazattaJ az alábbi határozatot hozta:

29512008. (X. 20.) Egészségügyi, Szoci:His és

L~tkásügyi Bizotts~íg

HATÁROZAT 1. Békéscsaba Mcgyci Jogú Város Önkonnányzat Közgyülésénck Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizonsága javasolja a Közgyülésnck, hogy a szociális alap- és nappali ellátást végző civil szervezetek támogatására évenként II millió Ft-ot különitsen ej a 2009-2011. közötti időszakban Békéscsaba Megyci Jogú Város Önkonnányzat éves költségvetésében. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyülésnek, hogy a szociális alap· és nappali ellátást végző civil szervezetek támogatására elkülönített összeg felosztásáról és ennek alapján az ellátási szerzödések lllegkötéséröl a Foglalkoztalási és Szociális Hivatalhoz benyújtott pályázatok eredményeinek ismeretében döntsön. Felelös: Vanlara Gyula polgámlesler Haláridö: 2008. november 30.

K.m.r.


A kivonat hiteléül:''''

a ~tÍ,.J>'-

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VAROS ONKORAlAN}'Z4T KOZGYŰLÉSE EGÉSZSÉGÜGl'/, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGl'1 BIZOTTSÁGA Békéscsaba. S=em /slwílllér -.

Ikl. sz.: 111202-9812008. E1óadó: Dr. Tögye Ildikó Mell.: Niv. s;.:

Telefax: (66) 523-808 E-maii: kerekesaq].bekescsaba.hu

POSlOóm: 560/ Pf 112. Telefon: (66) 523-80·

Nl'/LVANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minösílett többséget

igén~el!

T:irg",: Alapítványok egészs';grcjlcszt~si programjának támogatása ElÖkéS7.icő: Szocialpolitikai Osztály Vélcméll\'czi): Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi Bizottság

Elötl'rjcsltés Békéscsaba Meg)ci Jogú Város Önkormányzat Közgyüléscnck 2008. október 30. napjan tartandó nyiivanos ülésere

Tisztelt Közgyiíhis! Ikké sc saba ivh::g) ci Jogú Város Önkormányzat Közgyülésc 200-L szeptemberében dfogadta n Városi Egési's~glcjlcSL.tési Tervel (továbbiakban: VET). mcly 10 évre mcghalúrű71sébcll külön soron...egészségmcgörzési önkormányzati program" címen támogatáSI biztosit. A 200S. évi költseg\ rtesében egésf-ségmegör7ési program cim~n a Közgyüh.'s 1.600.000 Ft-ot különített el az egészségfejlcsztési programok meg \·alósításúra. Ennd. n kc:rclössJ'c:gnek a felosztásáról az Egészségügyi. Szociális és LakásUg) i Bizottság I3déscsaba ~lcgyci .!ogú Vüros Önkormányzat Közgyülésének a KözgyfJlés Szef\'ezcti és Müködl'si Szabályzaláról szóló 4/2007. (11.19.) önkormányzati rendelet 7.számú melléklcténck 8.pontjában átruházolI hatáskörében - az egészségfejlesztési koordinátor j
Egc:szsc:géén Alapítdny_ a Bölcsődés Gyrnnekekért Alapítvány. illetve a Kalán Néni Pihenőkertje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány) is nyújtott be pályázato!.

Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a Békés Megyei Ápolók Egészségéért Alapítvány részére 10.000,-Ft a Bölcsődés Gyermekekért Alapítvány részére 20.000,- Ft, a Kalán Néni Pihenőkertje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány részére 10.000,- Ft támogatást javasol az egészségfejlesztési programjaik megvalósításához. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. tv. 10. § (l) bekezdés d) pontja és az Állami Számvevőszék 2006. évi vizsgálati megállapítása szerint alapítvány támogatásához a közgyíilés döntése szükséges. Az előterjesztést a szakbizottság megtárgyalta a bizottság döntése az képezi. Kérem a Tiszlelt Közgyülést. támogassa az

előterjesztés

mellékletél

előterjesztésben foglaltakat.

A döntés végrehajtásában közremüködő felelős hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály

HATÁROZATI .JA VAS LAT: Békéscsaba Mcgyei Jogll Város Önkormányzat Közgyülése - az Egészségügyi, Szociális és Labsügyi Bizottság javaslata alapján - a Békés Megyei Ápolók Egészségéért Alapítvány részére 10.000.-Fe a Bölcsődés Gyermekekért Alapítvány részére 20.000.- Ft. a Kalán Néni Pihenőkcrtje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány részére 10.000.- Ft támogatást állapít meg egészségfejlesztési prograrnok megvalósításához az önkormányzati költségvetésben egészségmegőrzési programokra elkülönített keretének tcrhére

Felelős:

Vantara Gyula polgármcster 2008. október 31.

Határidő:


Dr. Kee s Attila Egészségügyi. Szociális és Lakásügyi BiZDl1Ság elnöke

Ellenjegyzés: Jogi: ....

.- e---

Pénzügyi:~-'~

•

KIVONAT Békéscsaba Megyci Jogú Város ÖnkorrnánY"l.at Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2008. október 20-án tartott nyilvános ülésének jcgy,tóköny"ébó)

Tárgy:Egészségfejlesztési program: pályázati források felosztása

A bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:

286/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásüg)'i Bizottság

HATÁROZAT t. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat

Közgyűlésének Egészségügyi,

Szociális és Lakásügyi Bizottsága - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyűlésének a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 412007. (11.19.) önkonnányzati rendelet 7. sz. mellékletének 8. pontja alapján átruházotl hatáskörben eljárva - a 2. számú mellékletben felsorolt egészségfejlesztési programokra az ott mcghatározo\l összegü támogatást mcgszavazza azzal a módosítással. mely szerint a Békéscsabai Kistérségi Gyennekjóléti és Családsegítő Központ 5.000,· Ft helyett 10.000.· Ft. az ászi Fény Wcllness Egyesület 15.000.- Ft helyett 10.000.· Ft támogatást kapjon. Forrás: önkomlányzati cgészségmegörLési program

2. Békéscsaba Mcgyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolj<:\ a Közgyülésnek, hogya Békés Megyei Ápolók Egészségéért Alapítvány részére 10.000,- Ft, a Bölcsődés Gyermekekért Alapitvány részére 20.000.- Ft. a Kalán Néni Pihenökertje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány részére 10.000.- Ft támogatást állapítson meg a 3. sz. melléklet szerinti egészségfejlesztési programok mcgvalósításához az önkormányzati egészségmegörzési program keretének terhére. Felelős:

Dr. Kerekes Attila az Egészségügyi, Szociális és LakásOgyi Bizottság elnöke

Határidő:

2008. október 25. K.m.f.

Dr. Kerekes Attila sk. bizonsági elnök


.J

BtKÉSCSABA.\lEGYEI JOGU VÁROS

Recommend Documents