BiKESCSABA MEGYEI JOGU V AROS

BiKESCSABA MEGYEI JOGU VAROS POLGARMESTERETOL Bekescsaba, Szenf Istwin fer 7.

Ikt. sz.:L 63012010 Eload6: Opauszki Zoltcm

Mel!.: Bekescsaba MJV Bejek/eres osztonzesi s/rategiaja

Hiv. sz.:

Tele/ax: (66) 523-804 E-mail: [email protected]

Postacim: 5601 PJ 11;2. Tele/on: (66) 523-801

NYILVANOS flIes napirendje A donteshozatal minositett tiibbseget igenyel! Targy: Bekescsaba Megyei JogU Varos Onkorrnanyzata befektetes osztonzesi strategiajanak elfogadasa Elokeszito: Velemenyezo:

Kabinet Varosfejlesztesi, Komyezetvedelmi es Mezogazdasagi Bizottsag Gazdasagi, Koltsegvetesi es penziigyi Bizottsag

ElOterjesztes Bekescsaba Megyei JogU Varos Onkorrnanyzata Kozgyiilesenek 2010. jlinius 24. napjan tartand6 nyilvanos iilesere

Tisztelt Kozgyfilis!

2009. majusaban indult el a Nemzeti Fejlesztesi es Gazdasagi Miniszterium (NFGM) es az ITD Hungary altai koordinah Befektetobarat telepiilesekert Program, amelynek celja, hogy az onkorrnanyzatok szakemberei egyeni segitseget kapjanak ahhoz, hogyan fejleszthetik telepiilesiiket vonz6 befektetesi helyszinne. A program tobb elemb6l aUt: a Magyar Befektetesi es Kereskedelemfejlesztesi Dgynokseg szakemberei el6szor versenykepessegi szempontb6l ertekeltek a jelentkezo telepiileseket, majd ket csoportra osztva elmeleti es gyakorlati kepzesen vettek reszt az onkorrnanyzatok kepvisel6i. Azok a telepiilesek, akik eddig nem rendelkeztek befektetesi strategiaval, szakert6k segitseget vehettek igenybe azok minel professzionalisabb kidolgozaslihoz. A strategiat minden esetben a telepiiles hazai es nemzetkozi viszonylatban is egyedi adottsagaira es lehet6segeire alapozt!ik. Bekescsaba Megyei JogU Varos Onkorrnanyzata a strategia alkot6 csoport tagjakent vett reszt a programban es kidolgozta sajat befektetes osztonzesi koncepci6jat. A befektetes osztonzesi strategia fejezetei kitemek: •

Bekescsaba Magyarorszag varoshal6zataban es a Del-al:f6ldi regi6ban betOltott szerepere

\

• • • • • •

gazdasagi szerkezetenek elemzesere a tervezett fejlesztesekre a versenytarsak elemzesere a befektetesekre varhat6an hatast gyakorl6 fObb kiilso tenyezok helyzetere a befektetesi dontesek aktualis trendjeire a yaros kitiiresi pontjainak es a befektetes-osztonzesi celrendszer meghatarozasara

A strategia fobb kitiiresi pontjai: Kozlekedesi infrastrukrura fejlesztesevel a yaros megkozelithetosegenek javitasa. A kutatasfejlesztes es az innovaci6 tamogatasa. Az e-szolgaltatasokat nyujt6, felhasznal6 vallalkoz6k szamara vonz6va kell tenni a varost az inf6-kommunikaci6s szolgaItatasok fejleszMsevel, illetve a kepzett humanerOforras felmutatasaval. ' Logisztikai fejlesztesek erositese. EgylittmUkodes kialakitasa az ED -. hoz ujonnan csatlakozott teriiletekkel, leginkabb Araddal, Temesvarral es Nagyvaraddal. EgyiittmUkiides kialakitasa, erositese a helyi gazdasagi es civil szervezetekkel, kamarakkal; a helyi szakkepzest biztosit6 oktatasi intezmenyekkel es az egyetemi karral egyiittes lobbi-tevekenyseg a kozos celok elereseert. Az idegenforgalom es a turisztikai attrakci6k fejlesztese. Uj, beruhazasra alkalmas teriiletek onkormanyzati tulajdonba vonasa a teriiletek megvasarlasaval. Az energiabiztonsagot novelo, illetve a fenntarthat6 fejlOdest segito meglijul6 energiaforrasok felhasznalasi aranyanak noveIese. Informaci6technol6giai fejlesztesek innovativ eszkozokkel tiirteno fejlesztese. A befekteMs osztonzesi strategiat teljes terjedelmeben a CD melleklet tartalmazza. Bekescsaba Befektetes osztonzesi strategiaja 2009. szeptembereben kesziilt el, a Befektetobarat Onkormanyzatok Program eredmenyekent. A koncepci6 Kozgyiiles ele azert csak most keriilt, mert az elkeszitett koncepci6 tobb helyen kiegeszitesre, a gazdasagi vaItozasokat kovetve aktualizruasra szoTult, amelyen a hivatal programban reszt vevo kollegai folyamatosan dolgoztak. A Gazdasagi, Koltsegvetesi es Penziigyi Bizottsag 2010. junius14-en tartand6 iiIesen az eloterjesztest megtargyalja, a bizottsagi iiles jegyzokonyvi kivonata a kozgyiiles helyszinen keriil kiosztasra. A Varosfejlesztesi, Komyezetvedelmi es Mezogazdasagi Bizottsag a 2010. jliniusl5-en tartand6 iilesen az eloterjesztest megtargyalja, a bizottsagi iiles jegyzokonyvi kivonata a kozgyiiles helyszinen keriil kiosztasra. A donMs vegrehajtasaban kozremUkodo felelos hivatali egyseg: Kabinet, StrategiaiFejlesztesi Oszmly. Kerem a Tisztelt Kozgyiilest, hogy a koncepci6val kapcsolatos tajekoztat6t, illetve Bekescsaba Megyei Jogu Varos Onkormanyzata befektetes oszt6nzesi strategiajat fogadja el.

2

HATAROZATI JAVASLAT:

Bekescsaba Megyei JogU Varos Onkonnanyzat Kozgyiilese a hatarozat mellekletet kepez6 Befektetes osztonzesi strategia tartalmat megismerte es elfogadja, az abban meghatarozott befektetes osztonzesi' celok megvalositasat a hivatali osztalyokon keresztlil folyamatosan figyelemmel kiseri. '

Felel6s: Vantara Gyula polgarmester Hatarid6: azonnal

Bikiscsaba, 2010.jfulius 9.

Vantara Gyula polgarmester

Ellenjegyzes: . JOgi: .......

~.. ..

PenzUgyi: ..

3

~~.. .

KIVONAT Bekescsaba Megyei Jogu Yaros Onkormanyzat Kiizgyiilesenek Gazdasagi, Kii!tsegvetesi es Penziigyi Bizottsaga 2010. junius 14-i nyilvanos ii1ese jegyzokiinyvebol

Targy:

Bekescsaba Megyei Jogu strategiajanak elfogadasa

Yaros

Onkormanyzata

befektetes

iisztiinzesi

A Bizottsag 4 igen, 1 tart6zkodassal az alabbi hatarozatot hozta: 155/2010. (VI.14.) Gazdasagi, Koltsegvetesi es Penziigyi Bizottsag

Hatarozat Bekescsaba Megyei Jogu Yaros Onkormanyzat Kozgyiilesenek Gazdasagi, Koltsegvetesi es Penziigyi Bizottsaga az alabbi hatarozati javaslat elfogadasat javasolja a K6zgyiilesnek: Bekescsaba Megyei Jogu Yaros Onkormanyzat Kozgyiilese a hatarozat mellekletet kepez6 Befektetes osztonzesi strategia tartalmat megismerte es elfogadja, az abban meghatarozott befektetes osztonzesi celok megvalositasat a hivatali osztaIyokon kereszrul folyamatosan figyelemmel kiseri. Felel6s: Vantara Gyula polgarmester Hatarid6: azonnal

Kmf. Fodor Lajos sk. a bizottsag elnoke

Bekescsaba Megyei Jogu Varos Onkonmmyzat Kozgyiilesenek Varosfejlesztesi Kornyezetv6delmi es Mez6gazdasagi Bizottsaga 5600 Bekescsaba, Szent Istvan ter 7.

KIVONAT a Varosfejlesztesi Kiirnyezetvedelmi es Mezogazdasagi Bizottsag 2010. junius 15-i nyilvanos ii1esenek jegyzokiinyvebol

Targy: Bekescsaba Megyei strategiajanak elfogadasa

Jogu

Yaros

Onkormanyzata

befektetes

iisztiinzesi

134/2010. (VI.15.) VKMB hatarozata 5 igen 1 tart6zkod6 szavazattal Bekescsaba Megyei Jogu Yaros Onkonnanyzat Kozgyiilesenek Varosfejlesztesi, Kornyezetvedelmi es Mez6gazdasagi Bizottsaga az alabbi hatarozat elfogadasat javasolja a kozgyiilesnek: Bekescsaba Megyei Jogu Yaros Onkormanyzat Kozgyiilese a hatarozat mellekletet kepez6 Befektetes osztonzesi strategia tartalmat megismerte es elfogadja, az abban meghatarozott befektetes osztonzesi celok megval6sitasat a hivatali osztalyokon keresztiil folyamatosan figyelemmel kiseri.

Felel6s: Vantara Gyula polgarmester Hatarid6: azonnal

Kmf.

Dr. Ferenczi Attila s.k. elnok

A kivonat hiteleiil:

~i Bizottsagi ti

Békéscsaba

Befektetés ösztönzési stratégiája 2010.június Készítette: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba Szent István tér 7. www.bekescsaba.hu

Készült az ITD Hungary Zrt.

1061 Budapest, Andrássy út 12. / Honlap: www.itdh.hu Befektetıbarát Önkormányzatok Program (BÖK) támogatásával a „Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez” címő kiadvány (2009. május 25.) ajánlásai alapján Szakmai tanácsadó: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1082 Budapest, Üllıi út 66/a II/2. / Honlap: www.vitalpro.hu

1

Békéscsaba város befektetés-ösztönzési stratégiája Tartalom 1.

Helyzetelemzés..................................................................................................................4. 1.1.

Belsı tényezık helyzete.............................................................................................4.

1.1.1.

Békéscsaba szerepe Magyarország városhálózatában..................................4.

1.1.2.

Békéscsaba vonzáskörzete ........................................................................6.

1.1.3.

Városszerkezet ...........................................................................................7.

1.1.4.

Békéscsaba gazdasági szerkezete...........................................................11.

1.1.4.1. Ágazati szerkezet ..............................................................................11. 1.1.4.2. Ipari park és inkubátorház bemutatása .............................................16. 1.1.4.3. A legnagyobb foglalkoztatók Békéscsabán .......................................18. 1.1.4.4. Turizmus ...........................................................................................19. 1.1.4.5. Kutatás-fejlesztés ..............................................................................22. 1.1.5.

Társadalom ...............................................................................................24.

1.1.5.1. Demográfia........................................................................................24. 1.1.5.2. A lakosság jövedelmi helyzete ..........................................................26. 1.1.5.3. Civil szervezıdések...........................................................................27. 1.1.6.

A közszolgáltatások helyzete Békéscsabán..............................................29.

1.1.6.1. Képzettség és foglalkoztatottság.......................................................29. 1.1.6.2. Békéscsaba humánerıforrás fejlesztési rendszere...........................30. 1.1.6.3. Egészségügy.....................................................................................34. 1.1.7.

Természeti környezet................................................................................35.

1.1.8.

Korábbi idıszakok fejlesztései ..................................................................38.

1.1.9.

Tervezett fejlesztések ...............................................................................39.

1.1.10. Összegzés ........................................................................................................... 39. 1.2.

A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló fıbb külsı tényezık helyzete ... 41.

1.2.1

Dokumentumok.........................................................................................41.

1.2.2.

Regionális adottságok, erısségek, külsı befektetési környezet ...............42.

1.2.3.

Földrajzi adottságok ..................................................................................43.

1.2.4.

Versenytársak elemzése...........................................................................44.

2

2.

1.3.

A befektetési döntések aktuális trendjei, ezek várható átfogó hatásai ............ 46.

1.4.

„SWOT”- elemzés ..................................................................................................... 48.

Versenyelıny meghatározása. ..................................................................................... 50. 2.1.

Megcélzott befektetıi szegmensek azonosítása................................................. 50.

2.2.

A befektetés-ösztönzési célrendszer..................................................................... 50.

2.3.

A stratégia végrehajtása során javasolt tevékenységek .................................... 56.

3.

A megvalósítás monitoringja, értékelése és visszacsatolás.................................... 59.

4.

Partnerség ....................................................................................................................... 59.

3

1. Helyzetelemzés 1.1. Belsı tényezık helyzete 1.1.1. Békéscsaba szerepe Magyarország városhálózatában Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város Budapesttıl mintegy 210 kilométerre, Szegedtıl 95 kilométerre, Debrecentıl 130 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, távolsága az M5-ös autópályától 120km, egyszámjegyő fıútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentıségét az M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es (Budapest – Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötı, nagy tranzitforgalmat lebonyolító 47-es fıút. Itt keresztezi továbbá egymást a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad – Temesvár – Thessaloniki 120-as számú nemzetközi vasúti fıvonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal. Békéscsabát érinti az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatott vasútfejlesztési program, amely a vasúti pályák és az állomások korszerősítését foglalja magába. A fejlesztés eredményeképpen a jövıben 160 km/óra sebességő vasúti pálya jön létre, amely lehetıvé teszi a teher- és személyszállítás további gyorsítását. Régóta várt terv valósult meg a békéscsabai repülıtér kialakításával. A légi közlekedés a megyei vállalkozások számára is új lehetıségeket teremthet. A repülıtér 50-60 utaslétszámú gépek számára fogadóképes. Parkolásra egyidejőleg 3 kisgép és 1 nagygép számára van lehetıség. A repülıtér kifutópályája bıvíthetı, a szolgáltatások fejlesztése folyamatos, a fejlesztések révén akár logisztikai bázisként is elképzelhetı. Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, 2005. évben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata a régióban a decentralizáció elısegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlıdésének közvetítése a térség felé. Békéscsabának szintén jelentıs szerepet kell vállalnia a határ menti együttmőködések, a gazdasági, a kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erısítésével az európai uniós területi integráció érvényesítésében. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek – Szeged – Hódmezıvásárhely – Orosháza – Békéscsaba – Szarvas – Kecskemét háromszög alkotja. Ennek szerkezetét vázolja a következı ábra:

4

A Dél - Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere

Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintő feladatait – a középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkezı – Gyulával osztja meg. A kedvezı közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a XX.század elsı harmadában a megyeközponti funkcióba, majd 1950. óta Békéscsaba megyeszékhelyi rangra. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településbıl (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként „a kistérség önkormányzatai együttmőködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történı ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg. 2008. január 1-jétıl változás történt a kistérség településösszetételét illetıen. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élı lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erıteljesebb a város szerepe.

5

A közép-békési település együttes és a közvetlenül kapcsolódó településgyőrő kapcsolatrendszere Magyarázat: 1. országhatár, 2. a település együttes magterületének határa, 3. a település együttes határa, 4. a település együtteshez közvetlenül kapcsolódó területek határa, 5. a település együttes központja, 6. a település együttes társközpontja, 7. bolygóváros-jellegő központok, 8. „alvótelepülés”- jellegő községek, 9. egyéb, a település együtteshez intenzíven kapcsolódó községek, 10. intenzív településközi kapcsolatok, 11. közepes intenzitású településközi kapcsolatok, 12. laza településközi kapcsolatok, 13. kiegyensúlyozott településközi kapcsolatok, 14. domináns településközi kapcsolatok.

1.1.2. Békéscsaba vonzáskörzete Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának és regionális közlekedési csomópont jellegének köszönhetıen bizonyos funkciókat illetıen az egész megyére kiterjeszti vonzását. Másrészt azonban az alföldi városhálózat elıbb említett sajátosságai miatt osztoznia kell a más közeli városokkal, elsısorban Gyulával az egészségügy és az igazságszolgáltatás területén (a megyei kórház és a megyei bíróság is Gyulán található). A megyeszékhelynek a térségre gyakorolt vonzó hatását elsısorban a munkahelyek, az oktatás, ezen belül is a középiskolai oktatás és a kereskedelemi funkciók adják. A kereskedelmi központtá válást nagyban elısegítette a Csaba Center 2001. novemberi megnyitása, a Centerben a környék lakossága nagyvárosias környezetben, minıségi árukból válogatva vásárolhat, ez nagymértékben vonzza elsısorban a fiatalabb korcsoportokat.

6

A város elsıdleges vonzáskörzetét a következı települések alkotják: Békés, Gyula, Elek, Mezıberény, Csorvás, Újkígyós, Doboz, Medgyesegyháza, Szabadkígyós, Kondoros, Kétegyháza, Telekgerendás, Kétsoprony, Murony, Lıkösháza, Csanádapáca, Kamut, Gerendás, Medgyesbodzás, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Pusztaottlaka, Bélmegyer és Tarhos. A felsorolt településeken a megye lakosságának több, mint 45 %-a él. A város a foglalkoztatás terén is térségi központi szerepkörrel rendelkezik, annak ellenére, hogy a közelmúltban több nagy foglalkoztató is bezárt (Barnevál, Tejüzem, Kötöttárugyár,Hőtıház), illetve csökkentett mőködésre kényszerült (Konzervgyár). A Békéscsabán regisztrált kb. 9000 kis- és középvállalkozás mellett országosan, sıt nemzetközileg elismert cégek is megtalálhatóak (pl. Linamar Hungary Nyrt., Tondach Magyarország Zrt, Frühwald Kft., Csabahús Kft., Körös Volán Zrt., Hirschmann Kft., Budapest Bank Nyrt., Mondi Packaging Kft.). Békéscsabának a munkaerı-piaci szerepkör mellett kiemelt szerepe van az oktatásban, 18 szakképzı valamint 1 felsıoktatási intézményével igazi diákvárosnak számít. 2007-ben az általános iskolások 6,1%-a, a középiskolások 41,54%-a bejáró volt. Összességében elmondható, hogy bár Békéscsaba nem önállóan és nem teljes körően látja el a megyeszékhelyi funkciókat, mégis jelentıs, meghatározó szerepet tölt be a térségben a foglalkoztatás, az oktatás, a kereskedelem és a közlekedés tekintetében, illetve települési szinten Békéscsaba teljes értékő városi funkcióval rendelkezik. 1.1.3. Városszerkezet A város területe 193,94 km². Az 1850-es években kialakult városszerkezeti adottságok számos szempontból elınytelenek. Az 1800-as évek közepén megépült vasúti fıvonal mintegy kettévágja a várost, jelentıs lakóterületekrıl (Jamina, Nyugati kertváros) nehezíti a városközpont megközelítését; a vasutat keresztezı győjtı utak kiépítettsége nem ideális. Továbbá a népes Lencsési lakótelepet egyetlen tengely kapcsolja a városközponthoz. A város ezen elszigeteltségi problémák megoldását a helyi közlekedés illetve az úthálózat további fejlesztésében látja. A város szerkezetét, szerkezetének fejlıdését a két fıútvonal (44 és 47 számú utak), a két vasútvonal (Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad 120-as számú vasúti fıvonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal), valamint az Élıvíz csatorna határozza meg. A város jelentıs funkciói egy Ny-K-i tengely mentén helyezkednek el, melynek irányát az Andrássy út – Gyulai út adja. Az Andrássy úton a vasútállomás és a buszpályaudvar, a piac, Csaba Center és az innen induló sétálóutca helyezkedik el, amely a Szent István térbe torkollik. A Szent István tér – Szabadság tér foglalja magába a közigazgatási feladatokat ellátó intézmények jelentıs részét. A Gyulai úton a Réthy Pál Kórház, a TISZK, valamint az egyetemi központ épülete látják el Békéscsaba legjelentısebb funkcióit.

7

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Belváros Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet Belvárostól észak-keletre esı városrész Belvárostól keletre lévı kisvárosias városrész Lencsési övezet Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet Berényi út által határolt kertvárosias övezet Jamina Almáskertek Mezımegyer Fényes Gerla

A befektetés ösztönzés szempontjából fontos területek elszórtan helyezkednek el a város közigazgatási területén belül. A városrészek jelentıs része vegyes terület, keveredik a kertvárosi lakóövezet az ipari területekkel. Ez részben annak köszönhetı, hogy Békéscsaba korábban nem rendelkezett olyan összehangolt településfejlesztési és gazdaságfejlesztési koncepcióval, amely meghatározza azt, mely tevékenységek a város mely területeire összpontosuljanak. Nem alakultak ki tisztán ipari, turisztikai, szolgáltató, lakó-pihenı övezetek, nem jelenik meg ez a funkcionális differenciáltság a város szerkezetében.

8

Az Almáskerti Ipari Park megnyitása óta figyelhetı meg az a tendencia, hogy az ipari, és ipari-szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások egyre inkább erre a területre vagy ennek közelébe helyezik át bázisaikat, így koncentrálva az ipari tevékenységet. A jelen koncepció tárgyát képezı esetben az alábbi városrészek és területek fontosak a tıkebefektetés szempontjából: 1. A Békéscsabáról Budapestre vezetı Szarvasi út belterületi szakasza mellett, a Sziklai S. utcával szemben található terület. Gazdasági, kereskedelmi létesítményekkel építhetı be, azonban mai formájában jellemzıen anyaggödör, amely feltöltést igényel. Összterület kb. 3 ha, beépíthetıség 30 %. Az ingatlan mellett, a településrendezési terv szerint új körforgalom kerül kiépítésre a Szarvasi úton, ami nagyon elınyös megközelítését fogja biztosítani a területnek. A Szarvasi út másik oldalán lévı ingatlan tulajdonosok egy bevásárlóközpont számára készítik elı a területet. Ennek a városrésznek a jelentıs fejlıdése várható, ami az ingatlanárakban is tükrözıdni fog. 2. A város északi részén, a Berényi és a Békési utakat összekötı Ipari úton, a volt BÁÉV telephely és a TÜZÉP telephely közötti terület. Ipari övezetben található, kedvezı elhelyezkedése miatt elsısorban logisztikai célú beruházásokra alkalmas. A terület közúti csatlakozási lehetıséggel rendelkezik az elkerülı útra. A beépítésre szánt terület nagysága kb. 8,5 ha, a beépíthetıség 50 %. A terület nagy elınye, hogy szinte bármilyen nagyságú beruházás területigényét biztosítani tudja Békéscsaba önkormányzata, rugalmasan alkalmazkodva a befektetıi igényekhez. A terület közúti és vasúti megközelítése városi viszonylatban kiemelkedıen jónak mondható. 3. Az ugyancsak Ipari út mellett találhatók, az elkerülı útra közvetlenül nem csatlakozó, kb. 4,5 ha területek. A három különálló földrészletbıl álló, telkek minden esetben az 1 ha területi nagyságot meghaladják. A beépíthetıség itt is 50 %, elsısorban ipari célú beruházások helyszínei lehetnek. A terület megközelíthetısége itt is kiváló. 4. A Békéscsaba – Gyula közti út belterületi szakaszánál lévı sportcsarnok melletti területek. A létesítmény közvetlen szomszédságában, nem sportcélú hasznosításra egy 1 ha-os nagyságú és egy 3000 m2-es nagyságú területtel rendelkezik az önkormányzat. A területek gazdasági célra hasznosíthatók, beépíthetıségük 30 %. A területek közvetlenül szomszédosak a Kolbászfesztivál jelenlegi helyszínével. A sportcsarnok és a közeli oktatási intézvények jelentıs tömegeket vonzanak a környékre, sport és rendezvénycélú beruházások céljára ideálisnak mondhatók az ingatlanok. 5. A város délkeleti részén, zöldövezetben, a létesítendı Kalandpark közelében (300 men belül) található, volt Ifjúsági tábor területe kb. 6 ha. A terület elsısorban oktatási, kulturális, idegenforgalmi, egészségügyi fejlesztések céljára lehet alkalmas. A Kalandpark attrakcióihoz jól kapcsolható tevékenységek telepíthetık be mintegy kiegészítve azokat. Beépíthetısége a helyszíntıl és a céloktól függıen 5 – 30 %. A terület szomszédságában szálloda, oktatási intézmény és idısek otthona található, zöldövezetben. A volt tábor az Élıvíz csatornával közvetlenül határos. A terület közvetlenül kapcsolódik a 44-es számú fıúthoz, a békéscsabai repülıtértıl 2 km távolságban helyezkedik el. Békéscsaba belvárosa kb.3 km távolságra van, amely az Élıvíz-csatorna part menti útjain elérhetı.

9

6. Az 5. pontban írt ingatlannal szemben lévı, volt Ruhaipari Szakközépiskola épülete, melynek területe 1 ha 3446 m2. A meglévı, korábban oktatási célokat szolgáló épület konferencia központként, szállodaként hasznosítható. Az elızetes felmérések szerint az ingatlan adottságai alapján egy 300-350 fıs konferenciaterem és szekció termek kialakítására van lehetıség. Emeletráépítéssel szálláshelyek kialakítása lehetséges. A szomszédos önkormányzati ingatlanokon (Arany János Kollégium, Ifjúsági tábor) összesen több mint 9 hektáron a konferencia központot kiegészítı étterem, wellness központ kialakítására van lehetıség. A terület jó megközelítési lehetıséggel rendelkezik akár személyautóval, akár tömegközlekedéssel. Békéscsaba repülıtere közúton kb. 3 km távolságban található. 7/a. A város keleti részén, külterületen található, pósteleki ingatlanok. Összesen kb. 30 ha terület van az önkormányzat tulajdonában, ezek döntı részben erdıterületek. Elsısorban idegenforgalmi célú beruházások megvalósítására alkalmasak ezek az ingatlanok. Itt található a kb. 1700 m2 alapterülető pósteleki kastélyrom, amely alapja lehet egy új szálloda megépítésének, és a romot körülvevı egykori park rehabilitációjával igényes környezet is kialakítható. A kastélyrom mellett még megvan az egykori csónakázó tó, melyet a közeli Holt Körösbıl újra fel lehetne tölteni. Ugyancsak itt található a kemping is, amely újra üzemel. 7/b. A (térkép 1.,5.,6.,13.) jelő városrészek elsısorban turisztikai, szolgáltató jellegő fejlesztésre alkalmas területek. Békéscsaba centrumától keletre, dél-keletre esı területek (Belváros, Gyulai út – Repülıtér környéke, Lencsési városrész élıvíz csatorna menti része, Póstelek – Gerla a turisztikai érdekeltségő befektetık számára lehet érdekes fejlesztési terület. Az itt rendelkezésre álló területek hasznosítása akár úgy is lehetséges, hogy egy komplex turisztikai attrakciófejlesztést valósítsanak meg a befektetık, figyelembe véve a környezı települések (Gyula, Békés) turisztikai vonzerejét is. A nemzetközi turisztikai folyamatok azt mutatják, hogy tartósan növekszik az egyedi és helyi értékekre épülı kulturális, egészségturisztikai, ökoturisztikai termékek és szolgáltatások iránti érdeklıdés. A régió termál – turisztikai adottságai kiválóak, melyekhez gazdag természeti környezet párosul. Békéscsaba 2007-ben készült gazdasági programja egyik prioritásként a turisztikai potenciál erısítését célozza meg. A turisztikai vonzerı növeléséhez olyan új, a turisták számára vonzó attrakciók kitalálására törekszik, amelyekkel a meglévı adottságokat és a vonzerı elemeket turisztikai termékké, kínálattá lehet fejleszteni. Ennek megfelelıen készült el Békéscsaba turizmusfejlesztési startégiája. Az önkormányzat rendelkezik több olyan egymáshoz jól illeszthetı projektötlettel, amelyek megvalósításához európai uniós forrásokat igyekszik bevonni pályázatok révén, további fejlesztésükhöz pedig befektetıket vár. 8. A város déli részén található volt bányatavaknál az önkormányzat kb. 30 %-os résztulajdonában lévı kb. 100 ha terület mellett rendelkezik kizárólagosan saját tulajdonú ingatlannal is, amely területe kb. 20,8 ha, ahol egy korábbi koncepció szerint horgászfalut terveztek megvalósítani. A terület elsısorban idegenforgalmi célú fejlesztésekre alkalmas. Csónakázótavat, termálvizes fürdıt, lovas pályát, horgászfalut lehetne megépíteni a területen, amely jól kiegészítené a meglévı horgászási lehetıségeket. 9. A város nyugati részén, a volt VGV telephelyen lévı, korábban TAPPE Kft. által bérelt telephely. Területe 1 ha 9325 m2. Az ingatlan gazdasági övezetben található, bérlet

10

szerzıdés alapján is hasznosítható, de értékesítésérıl is lehet tárgyalni. Az ingatlanok vonzereje elsısorban a más településrészekhez viszonyított alacsonyabb ingatlanár lehet, így itt lehetıség van kisebb tıkeerejő vállalkozások területigényének biztosítására. 10. Az ún. Jamina városrészben, a Franklin - Báthory utcák által határolt területen még 13 ha nagyságú földterület található, ahol a közmővesítést követıen kb. 200 db. lakótelek lenne kialakítható, és értékesíthetı. Hasonló adottságokkal rendelkezik még az ugyancsak a Jamina városrészben található Erzsébet lakópark melletti kb. 6,5 ha terület is, ahol 120-150 db. lakótelek lenne kialakítható. Mindkét terület közmővesítése és felosztása még nem történt meg, amennyiben ingatlan befektetık vállalják a kialakítást, szó lehet nagyobb területi egység kialakításáról is. 11. Déli iparterületek 12. Almáskert Ipari Park (térkép 10.1) Ezen belül a zöldmezıs befektetések fogadására alkalmas ipari park, a felszámolt nagyvállalatok által hátrahagyott barnamezıs területek, valamint a még jól mőködı vállalkozások képezik a stratégiaalkotás célterületét és célcsoportját. 13. Jamina városrész (korlátozott mértékben, egyedüli komoly gazdasági szervezet a Tondach Cserép- és téglagyár). (térkép 9.1) Összterülete 13 hektár, közmővesítés alatt álló ingatlan, mely alkalmas lehet 120 – 150 lakótelek kialakítására. Az ingatlan felosztása még nem történt meg, így a befektetıi igényeknek megfelelıen alakítható. A vasút közelében fekvı terület nagysága kb. 6,5 hektár. A területen található egy magas hıfokú lezárt termál kút is, amely lehetıséget biztosíthat egy környezetbarát, megújuló energiával üzemeltethetı lakóövezet kialakítására. 1.1.4. Békéscsaba gazdasági szerkezete 1.1.4.1. Ágazati szerkezet Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti átalakulással jellemezhetı – elsısorban szolgáltató funkcióiban megújuló – centrumok közé sorolják. A gazdasági átalakulás idején a külföldi tıke, illetve a vegyes vállalatok csak kisebb mértékben telepedtek meg a városban, így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzető, alacsony gazdasági dinamikával jellemezhetı, hátrányos helyzető megye gazdasági központja. Békés megye az 1995. évi gazdasági adatok (egy fıre jutó GDP) alapján a megyék rangsorában a tizenkettedik helyet foglalta el, megelızve Észak-Magyarország és az Észak-Alföld megyéit, továbbá Somogy és Pest megyéket. Az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására azonban a 2007-es adatok alapján a tizennyolcadik helyre csúszott vissza, így csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét múlja felül.

11

Békéscsaba városában 2007-ben összesen 18.640 fı állt alkalmazásban, ennek 59,3%-át a versenyszféra és 40,7%-át a költségvetési szféra alkalmazta. A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi diagram mutatja: Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ág szerint (2007) Egyéb közösségi, Mezıgazdaság, személyi vad-, erdı-, Egészségügyi, szolgáltatás halgazdálkodás szociális ellátás 2% 1% 9% Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítá s 19%

Feldolgozóipar 19%

Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás Építıipar 3% 4% Kereskedelem, javítás Szálláshely- 11% szolgáltatás, Szállítás, vendéglátás raktározás, posta, 2% távközlés 12%

Oktatás 11%

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% Pénzügyi közvetítés 5%

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Ebbıl látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (19%) és a közigazgatás (19%) foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve a szállítás (12%) áll a harmadik helyen, míg az oktatás és a kereskedelem (11%) a negyediken. A foglalkoztatottak számának alakulásából már elırevetíthetı Békéscsaba gazdasági ágazatának szerkezete is. A feldolgozóipar, a szállítás és a kereskedelem a legjelentısebb ágazatok, azonban az is látható, hogy – mint minden más megyei funkciókat ellátó városban – igen magas a közszférában dolgozók aránya. Az is kitőnik, hogy a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedık aránya igen alacsony, mindössze 2% volt, mely mutatja, hogy Békéscsaba jelenleg nem elsıdleges turisztikai célállomás, azonban a turizmus jelentıs fejlıdési potenciált rejt magában. Az alábbi táblázat a 2007-ben Békéscsabán mőködı vállalkozások összetételét mutatja ágazat és méret tekintetében: 2007. december 31. Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás Halgazdálkodás Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás

1-4 fı

5-9 fı

10-19 fı

20-49 fı

50-249 fı

250 fı felett

Összesen

99 2 304

12 0 53

3 0 23

2 0 20

1 0 22

0 0 3

117(2,4%) 2(0%) 425(8,6%)

3

0

0

0

0

1

4(0%)

12

Építıipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

344 1029

34 105

13 52

5 26

5 7

0 0

401(8,1%) 1219(24,6%)

192

27

12

3

0

0

234(4,7%)

207 257

21 4

7 1

2 0

1 0

1 0

239(4,8%) 262(5,3%)

1158 237 191

50 5 7

24 0 1

8 0 0

2 0 0

0 0 0

1242(25,1%) 242(4,9%) 199(4%)

361 4384

11 329

2 138

1 67

1 39

0 5

376(7,6%) 4962(100%)

Forrás:KSH adatai alapján saját szerkesztés

Békéscsabán az agrártevékenység súlya jelentıs a megyeszékhelyekkel való összevetésben, ugyanakkor az országos trendekkel megegyezıen az ágazat jelentısége az utóbbi évtizedekben a helyi gazdaságon belül erıteljesen mérséklıdött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés megye mezıgazdasági részesedése a bruttó hazai termékbıl a második volt. Az agrárszektor infrastrukturális hátterének színvonala közelít a világ élvonalához. A piacképes termelés egyik alapvetı feltétele az innováció lenne, sajnos a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban megfigyelhetı. Ezen kíván enyhíteni a 2004 októberében az Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK). Az agrárszektor ágazati szerkezetét tekintve a gabonatermesztés kimagasló jelentıséggel bír. A magasan gépesített szántóföldi gabonatermelés a mezıgazdasági fajlagos GDP értékét az országos élvonalba emeli.

A rendszerváltás után Békéscsaba korábban sem jelentıs ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer feldolgozás, az építıanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentı zöldmezıs beruházások nagyrészt elkerülték a várost. A 44-es fıút mellett elhelyezkedı Békéscsabai Almáskerti Ipari Park (BAIP) 1999 decemberében nyerte el az ipari park címet. Az ipari park betelepítettsége 95%-os, az itt megvalósult foglalkoztatás elmarad az elızetes várakozásoktól. Ugyanakkor kifejezetten sikeres az induló vállalkozások számára biztosított inkubátorház, melyet a Békéscsabai Vállalkozási Centrum Kft. üzemeltet a Kétegyházi út menti ipari övezetben. Az ipari vállalkozási aktivitás erıteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyitérségi kereslet nem elégséges még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez. Békéscsaba helyi iparában az építıanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az iparág helyzetét. Az építıanyag-iparban a külföldi tıkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelı bázis (homokbánya,

13

betonkeverı üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra is ösztönözte. A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levı Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végzı kisvállalkozások mőködnek. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerıt hagyott hátra, amelyre az ipari textilbıl készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország az ipari textilek gyártásában vezetı szerepet játszik napjainkban, jelentıs befektetıi tıke érkezett erre a területre. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkezı, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az átalakítási folyamat és a beruházások revitalizálták az ágazatot. A felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis megfelelı alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá válásához. A gépiparban, azon belül is elsısorban a szerszámgépgyártásban és az alkatrészgyártásban a technológiai fejlıdés, a termelés felfutása és a helyi szervezetek közötti kooperáció erısödése megfigyelhetı. Ezzel a kedvezı folyamattal együtt megjelent az ágazatban a külföldi tıke, amelyet a meglevı termelı bázis, a felszerelt telephelyek, valamint az olcsó és tapasztalt munkaerı vonzott Békéscsabára. A rendszerváltást követıen végbemenı nemzetgazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának egyik meghatározó folyamata a szolgáltató tevékenységek körének bıvülése és a gazdasági fejlıdésben betöltött szerepének növekedése volt. Ez a folyamat ment végbe Békéscsabán is. Az elmúlt öt évben azonban jelentısen nıtt a termelıi, elsısorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. A szolgáltatási szektor erısödésének üteme foglalkoztatási szempontból jelentısen elmaradt az újraiparosodó megyeszékhelyek, illetve a regionális jelentıségő vidéki szolgáltató centrumok (Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza) dinamizmusától. A helyi piacon megjelenı szolgáltatók túlnyomó része mikro vállalkozás, az öt fınél többet foglalkoztató (helyi székhelyő) szervezetek száma szinte egyetlen alágazatban sem haladja meg a 30-at, s a legnagyobb árbevételő szervezetek között is csak néhány 20 fınél többet foglalkoztató akad. A helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének átformálásában meghatározó szerepet töltöttek be a külföldi befektetık, a multinacionális cégek (TESCO, SPAR, OBI, PRAKTIKER, LIDL, stb.) megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tıke- és alapterületkoncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez részben az ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik, de szerepet játszott benne a helyi kereskedelem szervezeti széttagoltsága is. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egynegyede mőködik a kereskedelmi ágazatban.

Az átalakulási folyamat fontos szereplıjeként jelent meg a Csaba Center, amely szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben történı koncentrálásával és érték elvőségével hozzájárul a bérlık piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a kereskedelmi tıke belvárosban történı megtartásához szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a település szélén létesülnek a

14

legnagyobb bevásárló centrumok. A kiskereskedelem szerkezetének átalakulása hatással van mind a nagykereskedelemre, mind a beszállítói hálózatra, feldolgozóiparra, felerısítve a tıke- és térbeli koncentráció folyamatait ezekben az ágazatokban is. Ebben a folyamatban Békéscsaba egyelıre periférikus szerepet játszik, elsısorban a város közlekedési helyzete és a helyi szereplık viszonylag szerény tıkeereje miatt. Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetıen erısítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét. A termelı szolgáltató szektor vállalkozásainak igen fontos szerepe van egy város életében, hiszen hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. Békéscsabán is, mint az ország egészében gyorsan bıvült a termelıi szolgáltatásokat nyújtó helyi szereplık köre. A szállítás, raktározás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek több száz vállalkozást vonzottak, azonban ezzel együtt gyors szelekciós, illetve koncentrációs folyamat zajlott és zajlik napjainkig. A város, illetve tágabb térsége iparának lassú átalakulása miatt kevés tıkeerıs vállalkozás tudott a lokális piacon megerısödni. A helyi ipari szereplık számára alapvetıen elégséges a helyi szállításiszállítmányozási cégek teljesítménye, kapacitása, szolgáltatásaik minısége. A nem helyi döntési központokkal rendelkezı nagyvállalatok esetében azonban a partnerek kiválasztása országos szinten, komoly tendereken történik. A békéscsabai fuvarozók számára Románia EU-s csatlakozásával új piac nyílt meg, hiszen jelenleg az ottani cégek jármőparkja nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a fıútvonalak, a vasútvonalak, a repülıtér, illetve a kiegészítı szolgáltatások és tevékenységek egyaránt kiválóan elérhetıek. A meghatározó helyi nagyvállalatok saját telephelyen részben kialakították logisztikai rendszerüket, igény speciális szolgáltatások kialakítására is mutatkozik. A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerısödött, sıt, meghatározóvá vált a külföldi tıke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai szereplık jelentısen bıvítették vállalakozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi üzletágban erısödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Mivel az üzletpolitikai döntések a központokban születnek, melyek zömmel a fıvárosban találhatók, ezért a helyi/térségi sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán mőködı kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók – a 10 legnagyobb hazai bankból 8 jelen van a városban –, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége mőködik. Itt fontos megemlíteni, hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankmőveleti Központja, mely eddig mintegy 600 új munkahelyet teremtett. Békéscsabán 2007 december 31-én a regisztrált vállalkozások száma 9.030 volt, ebbıl 7.447 (82,4%) a szolgáltatás területén, 1.052 (11,7%) az iparban, 531 (5,9%) a mezıgazdaságban tevékenykedik. A mőködı vállalkozások számának tekintetében Békés megye 2007 december 31-én a megyék rangsorában megelızte Nógrád, Tolna, Vas és Heves megyét is. Békéscsaba városa ugyanezen mutató szerint csupán Salgótarjánt és Szekszárdot hagyta maga után a megyeszékhelyek közül, az 1000 fıre jutó mőködı vállalkozások száma szerint viszont Salgótarján, Tatabánya és Miskolc városokat elızi meg. 1999 és 2003 között Békéscsabán a mőködı vállalkozások száma 9%-kal nıtt, míg a megyeszékhelyek országos átlaga 19%-kal nıtt. 2003 és 2007 között

15

8%-kal csökkent ez az érték, eközben az országos átlag csak 4%-os csökkenést mutatott. A mőködı cégek ágazati megoszlása Békéscsabán sajátos struktúrát mutat. Az iparban tevékenykedı társas vállalkozások aránya a vizsgált városok között itt a legmagasabb, az ipari cégek aránya az összes mőködı vállalatból közel 10%. A vállalkozások számát tekintve a békéscsabai iparban felülreprezentált az élelmiszeripar, mely a Délalföld mezıgazdasági potenciálját mutatja. Békéscsabán hagyományosan erıs ágazat a nyomdaipar, illetve a szerszám-gépgyártás, elektronika, építıanyag gyártás, elvesztette viszont jelentıségét a textilipar. A gazdasági tevékenységet segítı (üzleti) szolgáltatások szférájában meghatározó szerepet töltenek be a helyi kisvállalkozások, illetve a Kétegyházi úton található inkubátorház. Az üzleti szolgáltatások ugyanakkor tudásés információközvetítı szerepük révén elengedhetetlen feltételei a gazdasági szerkezetváltásnak. Az országos szinten legdinamikusabb növekedést mutató ágazat fejlıdését Békéscsabán lelassította a helyi kereslet gyengesége, egyrészrıl a piac hiányossága (kevés egyéb vállalkozás), másrészt azon vállalkozók érdektelensége, akik nem ismerték még fel azt, hogy a vállalkozói ismeretek és a friss információk birtoklása cégük fejlıdésének alappillére. Az üzleti szolgáltatások – elsısorban a könyvvizsgálói és tanácsadói szolgáltatások – igénybevételét ösztönzik a szabályozók (adózás, számviteli törvény stb.) változása, továbbá a megjelenı pályázati lehetıségek is. A fejlett üzleti szolgáltatások terén Békéscsaba és Gyula együttesen domináns szerepet tölt be a megyében (a szolgáltatók 55–70%-át tömörítik). Bizonyos specializált szolgáltatások esetében azonban érvényesül Békéscsaba periférikus helyzete, ezeket többnyire budapesti, dunántúli, külföldi, ritkábban szegedi, debreceni, kecskeméti szolgáltatóktól vásárolják a helyi vállalkozók. További veszélyt jelent erre az ágazatra, ha a gazdaság mőködési feltételeit biztosító intézményeket (APEH, ITDH, kamara, dekoncentrált minisztériumi szervek) a közigazgatási reform következtében esetleg áttelepítik más városba. Az infokommunikációs ágazat 2002-tıl kezdve meghatározója lett a fejlett gazdaságok versenyképességének nemzeti, térségi és helyi szinten is. Békéscsaba esetében még nem beszélhetünk az infokommunikációs ágazatot alkotó tevékenységek teljes összeolvadásáról. A városban az e-business, az e-kereskedelem jelentıs fejlıdési potenciállal bírna, azonban ez a szolgáltatási terület még gyermekcipıben jár, hasonlóan az ebankoláshoz, vagy az e-ügyintézéshez, azonban Békéscsaba periférikus földrajzi és közlekedési helyzetében az egyik kitörési pontot éppen az e-tevékenységek dinamikus fejlesztése jelenthetné. 1.1.4.2. Ipari Park és inkubátorház bemutatása

A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP) a 44-es és 47-es fıközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe zöldmezıs beruházások kialakítására kiváló lehetıségeket nyújt. Az elsı befektetı a japán SMK Corporation elektronikai összeszerelı üzeme 2002. áprilisától termel. Ma már több mint 11 vállalkozás mőködik a területen.

16

Békéscsaba Önkormányzata az új ipari parki betelepülıknek a beruházásuk mértékétıl függıen 1+2 év helyi-adókedvezményt biztosít. A versenyképes telekárak is hozzájárulnak ahhoz, hogy városunkban minél több beruházás kezdıdjön el, mellyel az itt lakók munkavállalása, a helyi gazdaság erısödése biztosítható. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 1992-ben. A társaságnak, a város 2000. júniusától egyszemélyes tulajdonosa lett. A kft egyik legfontosabb feladata a város kis-és középvállalkozóinak segítése, mőködésükhöz és megerısödésükhöz szükséges feltételek megteremtése. Ennek érdekében a kft. 1994. januárjától Vállalkozói Központot és Inkubátorházat mőködtet, melyen keresztül infrastruktúrát - iroda, mőhely, üzlethelyiség, raktár - és komplex szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak, kedvezı áron. Az Inkubátorház 5800 m2 hasznos alapterületen 40 vállalkozásnak nyújt otthont bérleti jelleggel. Az itt mőködı vállalkozások közel 260 fıt foglalkoztatnak a bérbe adható terület folyamatos 100%-os igénybevételével. Az Inkubátorház nem csupán egy olcsó bérleti lehetıség, hanem egy hasznos szolgáltatást nyújtó központ. Tapasztalataink szerint az itt dolgozó vállalkozások mőködésére jó hatással van a vállalkozói környezet, a napi információk, szolgáltatások elérhetısége, ami biztonságot sugall partnerei, ügyfelei felé is o o o o o o o o

Fıbb szolgáltatásaik: biztonsági szolgálat, telefonközpont, postafiók, irodai szolgáltatások, elıadóterem, étterem, karbantartó felügyelet, mőszaki, gazdasági, jogi tanácsadás, fordítás, tolmácsolás.

A kft. küldetése: aktívan részt venni a város gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. Tervek, tanulmányok, fejlesztési koncepciók, pályázati anyagok elkészítésével, projektek lebonyolításával segítjük a település, a régió fejlıdését. 1.1.4.3. A legnagyobb foglalkoztatók Békéscsabán

Békéscsabán nagy hagyományai vannak a tégla- és cserépgyártásnak, mivel a város nagyon gazdag a gyártáshoz szükséges alapanyag tekintetében. A Tondach Magyarország Zrt. Békéscsabán bıvítette gyártókapacitását, és 2008 ıszén elindult a kerámiacserép gyártása a 23 ezer négyzetméteres új üzemcsarnokban, további 60 új munkahelyet teremtve. A beruházás összértéke 40 millió euró. Itt épült meg Európa legnagyobb alagútkemencéja. Arról, hogy miért Békéscsabát választották az új üzemcsarnok megépítésének helyszínéül, Kató Aladár a Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója így vélekedett:

17

„2004 ıszén csornai telephelyünk is erıs pozícióban volt a lehetséges helyszínek között, döntés is született róla konszern szinten, de a megváltozott piaci helyzet és a gazdasági körynyezet miatt 2005 nyarán átértékeltük ezt a döntést, és olyan területre, helyre tettük az új gyárat, ahol az exportpiacok majd jobban elérhetık lesznek. Ezért 2005 szeptemberében az új gyár helyszíne Békéscsaba lett, mert ekkor már köztudott volt, hogy 2006 januárjától Bulgária és Románia is csatlakozik az Európai Unióhoz.” „A gyár méreteinél tehát nem csak a belföldi piacokat, hanem a keleti exportpiacokat, azaz a románt, a bolgárt, az ukránt és az orosz piacot is figyelembe vettük.” A GE Money Bank leányvállalata, a Budapest Bank is bıvítette bankmőveleti központját Békéscsabán, ezzel 2008 végére az itt foglalkoztatottak száma elérte az 530 fıt. A beruházásról szóló megállapodást 2006 februárjában írták alá. Mark Arnold, a Budapest Bank (GE Money Bank) akkori elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy növekedési stratégiájuk fontos állomása volt az új operációs központ létesítése. A helyszínrıl szóló döntés során Békéscsaba mellett szólt, hogy rendelkezésre állt a megfelelı számú, magasan képzett munkaerı, amelynek utánpótlása is biztosított a rugalmas képzési rendszernek köszönhetıen. A Mondi Packaging Békéscsaba Kft. a Fogyasztói Hajlékonyfalú csomagolóanyag divízió leányvállalata a Mondi csoporton belül, mely egy kézben tartja a papír- és csomagolóanyaggyártás teljes folyamatát világszerte. A békéscsabai gyárban 2008 folyamán létrejött egy közel 4000 m2-es ingatlanberuházás. A helyi hivatali engedélyeztetése az országban rekordidı – három hét – alatt megtörtént a polgármesteri hivatal pozitív hozzáállásának köszönhetıen. Az Európa szívében lévı békéscsabai gyár földrajzi elhelyezkedése ideális a nyugat-európaiexportra, illetve további potenciális ügyfelek szerzésére Közép-Kelet-Európa területén. Békéscsaba további elınyöket is nyújt a cég számára, ahol a nyomdászat több, mint 125 éves múltra tekint vissza: a városban mőködı nyomdaipari szakközépiskola szakképzett munkaerıt nyújt, és nem elhanyagolható tény, hogy a munkaerı-költségek Európa ezen területén lényegesen alacsonyabbak. A Linamar Hungary Kft. Békés-megye és az Alföld egyik legnagyobb mezıgazdasági gépgyártó vállalata, melyet még ismertebbé tesz erıteljesen növekvı autóipari ágazata. 1992-ben a Linamar Corporation megvásárolta a Mezıgép Rt-t a magyarországi privatizációs program keretében, majd 1994-ben a Mezıgép Rt. megvásárolta a békéscsabai mezıgazdasági gépgyárat, ami ekkor még kizárólag mezıgazdasági alkatrészek gyártásával foglalkozott. 1998. október 9-én a Társaság az angliai Newage International Ltd-vel kötött szerzodésre alapozva Precision Part Manufacturing (PPM) néven egy új, 4.540 m2 alapterülető divíziót hozott létre békéscsabai telephelyén. A Társaság a megnövekedett autóipari megrendelések teljesítése érdekében egy új üzemcsarnok építésérıl döntött békéscsabai telephelyén. A beruházás, mely a PPM divízió bıvítését jelenti, 2003. júliusában indult. Az 5.700 négyzetméteres üzemcsarnok október végére, infrastruktúrája november közepére készült el, a hozzá tartozó 1.200 négyzetméteres irodaépület mőszaki átadása december elején történt meg. A Hirschmann nemzetközi viszonylatban vezetı szerepet tölt be autóantenna rendszerek, csatlakozók gyártásában. A vállalatot Németországban alapították, majd az évtizedek folyamán nemzeközi cégcsoporttá nıtte ki magát. A Hirschmann

18

Németországban, Magyarországon és Kínában rendelkezik gyártó telephelyekkel valamint a fontosabb európai országokban, az USA-ban és Ázsiában leányvállalatokkal. A békéscsabai Hirschmann Car Communication Kft. a jelenleg több száz foglalkoztatottal a régió egyik legnagyobb munkáltatójának számít. A Frühwald Kft. osztrák tulajdonú építıipari cég. Jelenleg 4 magyarországi telephellyel rendelkezik, amelyben 130 fıvel közel 5,5 milliárd forint éves árbevételt termel. A vállalat magyarországi központja a békéscsabai telephelyen található. A Csaba Metál Rt. egy száz százalékig magántulajdonban lévı magyar vállalkozás, amely 1999. augusztus elsején alakult 19 fıvel. A cég békéscsabai telephelyén alumínium nyomásos öntés technológiával széles termékskálát állít elı: a gépjármőipar számára nagy pontosságú alkatrészektıl kezdve a bútoripari és mezıgazdasági termékekig közel 80-féle terméket gyárt. A cég az elmúlt évek során az alábbi gépjármő gyártók részére szállított gépkocsi tartozékokat, valamint felszerelési cikkeket: Audi, BMW, Chrysler, Ford, Jaguar, Mercedes, Nissan, Renault, Rover, Toyota, VolksWagen, Volvo. A vállalat jelenleg 230 fıt foglalkoztat 3 mőszakos munkarendben. A békéscsabai Csabahús Kft. megalakulásakor fı tevékenységének a tradícionális csabai kolbászok gyártását célozta meg. 2009. július 1-ig, mint Csabahús Kft, egy cégcsoport tagja volt, a Debreceni Hús Zrt, a Szole-Meat Kft mellett. Jelenleg szlovák tulajdonban van. Gyártási kapacitása 2500 tonna évente és a foglalkoztatottak létszáma 130 fı. 1.1.4.4. Turizmus

A kulturális és- rendezvényturizmus jelenlétét a városban ma már nem csak az egyes rendezvények szervezıi, hanem a város lakói maguk is érzékelik. A lassan fesztiválvárossá fejlıdı Békéscsaba számos országos illetve nemzetközi rendezvénynek ad otthont. A programok közül jó néhány már nem csak a helyieknek, hanem az ország minden részébıl, s a határon túlról idelátogató érdeklıdıknek is szól. Békéscsaba városa számos nagyrendezvénnyel, fesztivállal rendelkezik. Az év során szinte valamennyi hónapnak kialakult a hagyományos rendezvénye (Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár, Városházi Esték, ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál – Zenei Ifjúsági Találkozó, Csabai Kolbászfesztivál). Ezek közül fontos kiemelni a Csabai Kolbászfesztivált, amelyet immáron tizenharmadik éve rendezték meg a csabai kolbász hagyományaira alapozva. Ennek keretében egy olyan rendezvény jött létre, amely bemutatja a térség gasztronómiai, kulturális hagyományait, de lehetıséget teremt más vidékek számára is a bemutatkozásra. 2009-ben a fesztivál látogatóinak 10,6%-a külföldi, 89,4%-a belföldi volt, továbbá a hazai vendégek több mint 58%-a 100km-nél messzebbrıl érkezett. A város nem szőkölködik látnivalókban, múzeumokban sem. Itt található a Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, amely 72 méter magas tornyával KözépEurópa legnagyobb evangélikus temploma. A Munkácsy Múzeum kilenc eredeti és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, Munkácsy Mihályhoz kötıdı relikviát

19

ıriz. Az állandó társulattal mőködı Jókai Színház minden évben gazdag mősorkínálattal és színvonalas elıadásokkal várja a közönséget. Nagy hagyományai vannak a színvonalas sportrendezvényeknek. Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és ésszerő támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Ennek is köszönhetıen számos sportegyesület, szakosztály mőködik a városban, és az itt lakók is hagyományosan sportszeretık. A leghíresebb egyesületek az egykoron elsıosztályú, MNK-t is nyerı Békéscsaba 1912 Elıre SE, valamint a elsıosztályú nıi kézilabda, a Békéscsabai Elıre NKSE. Szintén sok sikert elért egyletek a Békéscsabai Nıi Torna Club, valamint a Buda-Cash Atlétikai Klub is. Számos bajnokot, váltogatott sportolót nevelt a város a különbözı sportágakban (atlétikától az ejtıernyızésig, labdarúgástól az úszásig). Nincs komoly tıkeerı a térségben, ezáltal alig vannak támogatók. Mindezek ellenére egy 2003-as adat szerint Békéscsabán harminckét sportágat őznek versenyszerően, az igazolt versenyzık száma ezrekben mérhetı. Az olimpiai eszmék is hamar gyökeret vertek a térségben, büszkék lehetünk arra, hogy több olimpiai bajnokunk is van. A gyógyulni és felüdülni vágyókat várja a felújított Árpád fürdı. A 2002-2003-ban végzett rekonstrukció célja az volt, hogy minden szempontból a század igényeinek, a természet és környezetvédelemnek, valamint a közegészségügy követelményeinek megfelelı és egyre több turistát is kiszolgáló fürdılétesítménnyel rendelkezzen Békéscsaba. A fejlesztés során arra törekedtünk, hogy egész évben a szórakozni, sportolni, az egészségesen élni akarók számára alkalmas, több generációt együtt kiszolgáló fürdı épüljön meg. A Jázmin Egészségcenter a szabadtéri, télen részlegesen fedett termálmedencékkel, az uszoda a lelátóépülettel egész évben fogadja a vendégeket. A fürdı 76 oC és 40 oC fokos, 1974, illetve a 800 méterrıl feltörı vizét az egészségügyi miniszter 2001-2002 években gyógyvízzé, a fürdıt 2006 évben gyógyfürdıvé nyilvánította. Az aktív pihenést - gyalog- és kerékpártúrát kedvelıknek kiváló kirándulóhely Békéscsaba és környéke. A lovaglás szerelmesei számára tíz lovas bázis kínálja különféle szolgáltatásait. A város másodlagos vonzerejét képezik a Közép Békési Centrum városai (városturizmus) és a Körösök Völgye Natúrpark (ökoturizmus). A turisztikai látványosságok ellenére a városba érkezı vendégek számát illetıen országos viszonylatban Békéscsaba a sereghajtók között szerepel. A megyeszékhelyek között 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyekre érkezı vendégek és a vendégéjszakák száma alapján is a város csak Tatabányát, Szekszárdot és Salgótarjánt elızte meg. Az átlagosan eltöltött vendégéjszakák számának tekintetében szintén gyengén teljesít a város, bár ezzel a problémával sok más megye jogú város is megküzd.

Vendégek

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

18929

19791

17516

21825

20201

21779

22405

20541

19225

16426

20

száma Vendégéjszakák 29255 33148 30871 33391 34192 33156 36012 42002 36554 34958 száma Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Átlagosan eltöltött éjszakák száma 3,5 3 2,5 2

Éves átlag

1,5

Legkiemelkedıbb hónap átlaga

1 0,5 0 2000

2002

2004

2006

2008


Ezen adatok a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkoznak, a magánszálláshelyeken jóval több az átlagos tartózkodási idı, 2006-ban 5,3 és 2007-ben 7,6 éjszaka volt. 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyekre érkezık (19.225 fı) 18%-a (3.463 fı) külföldi állampolgár volt, ugyanez 2009-ben 18,5% (3.045 fı). A külföldi állampolgárok átlagos tartózkodási ideje 2008-ban 2,3 vendégéjszaka, míg a belföldi vendégeknek 1,8 éjszaka volt. 2009-ben ugyanezen mutatók szerint a belföldi turisták tartózkodtak hosszabb ideig (2,2 éjszaka) a városban, míg a külföldi vendégek csupán 1,9 éjszakát töltöttek el Békéscsabán.

21

Vendégéjszakák száma 5000

4 741

4500 4 060 3 931

3 915 3 909

4000 3 497 3500 3 097 2904

3 199 3 279 2 915

3 131

3 238

2 997

2 967

3000

3 076

2 862 2 679 2 346

db 2500

2 233 2023 1873

1 904

2000

2 354 2 185 2 037

1 775

1500 1000 500

20 08 .

ja nu ár fe br u m ár ár ci us áp ril is m áj us jú ni us jú au liu gu s sz sz ep tus te m be ok r tó no be ve r m de be ce r 20 m 09 be r .j an uá r fe br u m ár ár ci us áp ril is m áj us jú ni us jú au liu gu s sz sz ep tus te m be ok r tó no be ve r m de be ce r 20 m 10 be r .j an uá r fe br u m ár ár ci us

0


Az alacsony számú látogatottság egyik oka a város nehéz közúti megközelíthetısége, a jelentısebb oka pedig, hogy kevés a szállodai és panziós szálláshelyek, illetve a fizetıvendég-szolgálatok száma, továbbá a meglévıknek gyenge a minısége. Ezen negatív hatások eredménye a férıhely kihasználtságban is megmutatkozik: Férıhely kapacitás kihasználtság

20 15 %

10 5 0 jan..08 ápr..08 júl..08 okt..08 jan..09 ápr..09 júl..09 okt..09


A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását megvizsgálva elmondható, hogy a városba érkezı turisták részére jelen pillanatban a 7 kereskedelmi szálláshelyen összesen 643 férıhely áll rendelkezésre, mely a magánszálláshelyeket is figyelembe

22

véve fıszezonban ennél jelentısen több, de a nagyobb városi események idején ez sem kielégítı. 1.1.4.5. Kutatás-fejlesztés

Békés megyében a Dél-alföldi Régió többi megyéjéhez képest jelentıs lemaradás tapasztalható a kutatás-fejlesztés területén, mind a K+F tevékenységet folytató szervezetek száma, mind a ráfordítások tekintetében. KSH adatok alapján 2008-ban 33 kutató-fejlesztı hely mőködött, 336 fıt foglalkoztatva, továbbá 1.054millió forintot fordítottak K+F tevékenységekre. Ezen mutatókat összehasonlítva a többi megye adataival elmondható, hogy a kutatás-fejlesztés területén megelızzük KomáromEsztergom, Zala, Tolna és Nógrád megyét is. A tevékenység szempontjából fontos megyei szervezetek és intézmények: A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) feladata biológiai alapok és ismeretek biztosítása a fenntartható halászat és haltenyésztés fejlıdéséhez, vízi erıforrás gazdálkodás; akvakultúra rendszerek; öntözéses gazdálkodás szaktanácsadás a halászat, az akvakultúra és az öntözés területén, tenyészanyag értékesítés. A HAKI tevékenységének három alappillére: 1. multidiszciplináris kutatás fenntartható termelési rendszerek fejlesztése érdekében, nemzetközi együttmőködés keretében; 2. kutatási eredmények gyakorlati elterjesztése, információ áramlás elısegítése gyakorlat és kutatás között; 3. részvétel fejlıdı országok lakossága életkörülményeinek javítására irányuló nemzetközi projektekben. A gépipar ma méretében és árbevételében jelentıs, tudományos és szakmai eredményeit tekintve nemzetközileg is elismert eleme a magyar iparnak, komoly hagyományokkal rendelkezik a Dél-alföldi régióban. Az e területen mőködı vállalkozások, kutató-fejlesztı tudományos mőhelyek-cégek, informális és szakmai kapcsolatban állnak egymással, együttmőködésük azonban eseti. A DÉL-GÉP Gépipari Innovációs Klaszter célja a Dél-alföldi gépiparban érdekelt, vagy potenciálisan érdekelt cégek tömörítése, közös érdekeik összehangolása, érvényesítése, együttes fellépésükkel piacképességük növelése, a cégek vezetıinek és alkalmazottainak szakmai megerısödése, nemzetközileg is látható mérető gazdasági és szakmai szövetség mőködtetése. Együttmőködés a szakmai célokat segítı tudományos, kutató-fejlesztı és gazdaság-fejlesztı szervezetekkel, új innovatív eljárások termékek bevezetése, az együttmőködı cégek gazdasági eredményességének növelése érdekében. Az Agrár-vízgazdálkodási Innovációs Központ Phare projekt keretében a DélAlföldi Régióban vízgazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozások innovációs tevékenységének támogatására jött létre. A Központ a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet egyik szervezeti egységeként mőködik, elkülönített költségvetéssel. A Központ tevékenysége szorosan kapcsolódik az önálló jogi személyként mőködı szarvasi AKVAPARK Egyesület (NGO) munkájához. A Központ szaktanácsadási és innovációs tevékenységét a HAKI-val összehangoltan végzi. A Központ partnerei: agrárvízgazdálkodás területén gazdálkodó szervezetek, illetve akvakultúrával, halászattal,

23

öntözéses gazdálkodással,a területekhez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozással, takarmánygyártással és vízminıség védelemmel foglalkozó vállalkozások. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002 nyarán kezdte meg a Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ tervezését. A projekt menedzsere a tulajdonában levı Békéscsabai Vállalkozó Centrum Kft, aki az ország egyik legnagyobb Inkubátorházát mőködteti és az Ipari Park hasznosítását is sikeresen végzi. A beruházás finanszírozásához támogatást nyújtott az EU PHARE 2001 programja és a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács. A központ helyszíne a Békéscsaba Almáskerti Ipari Park 5200 m2-es területe. A Szent István Egyetem Egyetemi Központja Délkelet-Alföld négy városában regionális és országos feladatokat lát el. Az intézmény karain több, mint hat és fél ezer hallgató tanul 220 oktató irányításával. Az oktatást több mint 300 szakalkalmazott segíti. Szarvason található Békés megye második innovációs központja, mely a 'Megújuló Energiaforrások Innovációs Központja' nevet viseli. Egy négy tagból álló konzorcium hozta létre a korábbi Tessedik Sámuel Fıiskola vezetésével. Az épületben egy 60 négyzetméteres szemináriumi termet, öt inkubátorirodát, megfelelı lokális hálózattal ellátott információs irodát és több kiszolgálóhelyiséget alakítottak ki. A cél, hogy a régióban mőködı kis- és középvállalkozások gazdasági tevékenységét, versenyképességét segítsék. Ehhez az inkubációs irodák mellett szaktanácsadói szolgáltatást is biztosítanak, illetve különbözı szakmai tanfolyamok szervezésében is segítséget nyújtanak. A központot a legkorszerőbb kutatási eszközökkel szerelték fel. Többek között biogáz-analizátor is a kutatók rendelkezésére áll, nem véletlenül, lévén az intézményben jelenleg is folynak biogázzal kapcsolatos kísérletek. A MTESZ Mőszaki és Természettudományi Egyesületek célja, hogy a szakmai egyesületek munkáját koordinálja, együttmőködésüket segítse, érdekeiket képviselje. Ma 43 egyesület tartozik a szövetséghez. Az egyesületi tagok száma együttesen közel százezer, akik zömmel mérnökök, kutatók, természettudományi, gazdasági és agrárszakemberek, közgazdászok. Az MTESZ egyesületek tevékenysége a technika, a természettudományok és a gazdaság egész területére kiterjed. Jellemzıek a szakmai viták, elıadások, konferenciák, továbbképzı tanfolyamok, kiállítások, tanulmányutak, valamint szakmai tanácsadás, pályázatok. Mindezek célja a tudományos-gazdasági haladás segítése, tudományos, mőszaki-gazdasági kérdések együttes elemzése, megoldása, szakértıi tevékenység. Az MTESZ az egész ország területén jelen van. Székháza („Tudomány és Technikai Háza”) van minden megyeszékhelyen és több nagyobb városban. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet kutatásainak célterületét képezı Alföld nagyrégió sajátos környezeti konfliktusai, gazdaságának és kitüntetett fontosságú agrárirumának jellegzetességei, településhálózatának a világon egyedülálló genetikája, társadalmának táji és kulturális tagoltsága, a régió egyes tájai, térségei különleges zártságának és nyitottságának, fejlettségének és elmaradottságának a térbelisége, modernizációs kényszereinek, különleges területi problémáinak sokasága mind olyan regionális kutatási témát kínál, amelyekkel az Intézet kollektívája foglalkozik. A sok irányban futó alapkutatások mellett az Intézet négy kutatási egységében (Békéscsaba, Debrecen, Kecskemét, Szolnok) olyan alkalmazott kutatások is folynak, amelyek segítséget, alapot adnak terület- és

24

településfejlesztési problémák megoldásához, fejlesztési koncepciók, stratégiák vagy programok kidolgozásához. A K+F tevékenységet folytató intézmények közül az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetétıl rendelkezünk a ráfordításra vonatkozó információkkal. MTA RKK BÉKÉSCSABAI OSZTÁLY Létszám (fı) Ebbıl kutató (fı) Egyéb ( fı) K+F ráfordítás (Ft)

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

11 7 4 19 857 580

12 8 4 17 701 824

12 8 4 17 233 668

13 9 4 19 216 436

13 9 4 61 811 958

13 9 4 76 643 842

Forrás: MTA RKK 2008

Az ágazat fejlıdését számos beruházás jelzi, ilyen a Könyvtár, a Kórház és az Egyetemi Kar optikai hálózatra való csatlakozásának kiépítése, az IT-re épülı banki mőveleti központ városba telepítése. 1.1.5. Társadalom 1.1.5.1. Demográfia

Békéscsaba a 2009. január 1-jei adatok alapján az ország tizennegyedik legnépesebb települése. A város hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyeszékhelyhez viszonyítva kedvezıtlenebbek. A város népességszáma a ’80-as évek elején ért csúcspontjára. Ezt követıen kedvezıtlen fordulat következett be az ország demográfiai folyamataiban. A 2000-es évektıl lényeges népességcsökkenés jellemezte a várost, melynek mértéke évente 100–500 fı közötti volt (2007-ben 340 fı). Ennek egyik oka a magas halálozási ráta, és az elvándorlás. Ez utóbbiban elsısorban a fiatalabb korosztályok érintettek, és az elsı számú ok nyilvánvalóan a helyi foglalkoztatás beszőkülése, a nagyobb, fejlettebb, jobb életlehetıséget biztosító települések elszívó hatása. Békés megyében, 2008-ban az ezer lakosra jutó élve születések száma 8,2 fı, az ezer lakosra jutó halálozás 15,3 fı, az ezer lakosra jutó természetes fogyás 7,1 fı volt. Ezek az adatok a legkedvezıtlenebbek a megyei átlagok között.

25

Békéscsaba népessége a népszámlálások idıpontjában 67157

67968

58654 70000

47412

60000 38143

50000 fı

40000

44053

27624

30979

30000 20000 10000 0 1870

1890

1910

1930

1949

1970

1990

2001


Békéscsabán 2008. január 1-én a lakónépesség 64.852 fı volt, ebbıl az állandó népesség 63.787 fı. Korcsoportokat tekintve az állandó népesség összetétele a következı ábrán látható: A lakosság megoszlása korcsoportok szerint (2008. január 1.) 60-X éves 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14 éves 19-59 éves

15-18 éves


A város vándorlási egyenlege negatív ugyan, de a környékre való kiköltözés (szuburbanizáció) gyengébb, mint a többi megyeszékhely esetén. Ennek oka, hogy a kiköltözések elsısorban a város magjától távolabb esı, azonban a város belterületéhez tartozó városrészekre (Mezımegyer, Gerla, Fényes), s a külterület egy részére irányulnak. A tanyára költözı fiatalok inkább szükségszerő anyagi megfontolásból döntenek a külterületi lét mellett, azonban van egy tehetısebb réteg is, aki a város zajától való elszakadás és a természet közelsége miatt választja ezt az életformát. A 2001-es népszámláláskor Békéscsaba össznépessége 67.968 fı volt, ebbıl a központi

26

belterületeken 60.625-en, az egyéb belterületeken, azaz Gerlán, Fényesen és Mezımegyeren 4.238- an, míg külterületen 3.105-en éltek. 2007-ben az odavándorlók száma 2573 fı volt, míg az elvándorlók száma 2597 fı, tehát az elvándorlás egyenlege ugyan negatív, de mértéke igen alacsony. Békés megyében a lakónépesség 2009. második negyedévében 371.000 fı volt. Ezen idıszak elızı évi adataihoz viszonyítva a lakónépesség 1,4%-kal csökkent, míg az országos átlag mindössze 0,1%-os csökkenést mutatott. 2009-ben a gyermeknépesség eltartottsági rátája 20,8%, az idıs népesség eltartottsági rátája 27,2% volt. A magyar társadalom számára – hasonlóan az Európai Unió más országaihoz – a népesség korösszetételének alakulása az egyik legnagyobb demográfiai kihívás: társadalmunk öregszik, és ez nem átmeneti jelenség, hanem tartósodni, elmélyülni látszó folyamat. Az országos tendenciák jelentıs területi különbségeket takarnak. Az alábbi diagramon az 1990 óta lezajlott öregedési folyamatot Békés megyei vonatkozásában láthatjuk. Ehhez az öregedési indexet használjuk, ami azt fejezi ki, hogy száz gyermekkorúra hány idıskorú, 64 év feletti lakos jut. Az index 100 feletti értéke azt jelenti, hogy a vizsgált népességben létszámát tekintve több az idõskorú, mint a 15 év alatti gyermekkorú; 100 alatti érték esetén pedig az idõskorúak száma nem éri el a gyermekkorúakét. Az öregedési index alakulása 140 120 100 80

1990

60

2001

40

2009

20 0 Békés megye

Dél-Alföld

Magyarország


1.1.5.2. A lakosság jövedelmi helyzete

Békés megyében az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 2009 II. negyedévében 148.279 forint, a nettó átlagkereset 98.357 forint volt. Ezek az értékek 1,1% és 0,8%-os csökkenést jelentenek az elızı évi adatokhoz képest, továbbá az országos átlagtól is jelentısen elmaradnak. Olyan intézkedésekre van szükség, melyek következtében növekednek az átlagbérek. Támogatni kell a munkaadókat, hogy hosszú távon és nagyobb mértékben legyen lehetıségük a munkabérek emelésére. A városnak a munkaerı magasfokú,

27

széleskörő képzettségével és a termelékenységgel kell a befektetıket vonzania, nem pedig a költségcsökkentési lehetıséggel, azaz az alacsony bérszínvonallal. A jövedelmi helyzet javulásával az életszínvonal is nagymértékben javulna. Az Európai Unióban az egy fıre jutó GDP alapján számítják az egyes régiók közötti fejlettség-különbséget, amely végsı soron az életszínvonal-eltérést is jelképezi. Magyarországi viszonylatban Békés megye kedvezıtlen helyet foglal el az egy fıre jutó bruttó hazai termék tekintetében. 2006-ban KSH adatok szerint 1.359.000 Ft volt az egy fıre jutó GDP a megyében, ez az országos átlag százalékában 57,5%-ot jelent, ennél már csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rosszabb a helyzet. 1.1.5.3. Civil szervezıdések

A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérı és tömörítı fontos érdekképviselı társadalmi szereplık, kiemelten fontos partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális társadalmi problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan egészítheti ki munkáját. Jelzik a településen felmerülı, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket, eszközül szolgálhatnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az egyes szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a civil szervezetek közötti együttmőködés is. Az önkormányzat nemcsak a tervezés, hanem a megvalósítás során is egyre erıteljesebben számít a civil szervezetek segítségére, elsısorban a szociális szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási és kulturális programok elıkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában. Az elsıdlegesen szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tevékenységei között fontos helyet foglal el az államtól átvállalt közfeladatok ellátása és a társadalmi problémák kezelése. Ugyanakkor sok olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyek közvetlenül fıleg speciális rétegigények kielégítését szolgálják. Mőködési terület szerint 10 fı csoportba oszthatók Békéscsaba civil szervezetei (megjegyezve azt, hogy több szervezet is rendelkezik köztes célokkal, vagy ellát többirányú feladatot is): − Egészségügy: ezen belül jellemzıek az egészséges életmód követésére, az egészség megırzésére és a betegségek megelızésére szervezıdı közösségek. Több szervezet foglalkozik a gyógyítás támogatásával, egészségügyi rehabilitációs tevékenységgel, illetve a fogyatékkal élık összefogásával. Találunk alapítványokat, egyesületeket a szakemberképzés és tudományos tevékenység támogatására és az egészségügyi dolgozók érdekeinek védelmére, kevésbé jellemzı azonban a betegjogok képviselete. − Szociális és családügy − Ifjúsági terület − Szabadidı, sport: központi terület a tömegsport, a szabadidı sokoldalú és hasznos el-töltése és a természetjárás. Ide tartoznak az amatır és a hivatásos sport- és táncsport- egyesületek, illetve az ezeket segítı alapítványok, baráti körök is. − Oktatás: az iskolákat segítı alapítványok mellett találunk az oktatás érdekvédelmével, tudományos törekvéseivel és a nevelésüggyel foglalkozó

28

szervezeteket. Külön csoportot alkotnak az iskolák mőködtetésére létrejött civil szervezetek. − Kultúra: az alkotó- és az elıadó-mővészeti közösségek különbözı szintjei a tehetség-gondozástól az alkotómőhelyekig széles palettát mutatnak a városban. Jellemzıek a kulturális örökségek megismerésére vagy védelmére létrejövı szervezıdések, illetve az általános célú közmővelıdési tömörülések, társaskörök is. Az ismeretterjesztés és a mőszaki tudományok népszerősítése szintén lényeges szervezıerı Békéscsabán. − Környezetvédelem: legjellemzıbb a természetvédelem, a környezetszennyezés elleni harc, valamint a természeti és történeti táj megırzése, a korszerő öko-kultúra népszerősítése. Több állatvédelemmel, állatgondozással foglalkozó szervezet mőködik a megyeszékhelyen. Nem jellemzık az energiagazdálkodással, új, környezetkímélı energia hasznosítással foglalkozó szervezetek. − Helyi társadalom: a településfejlesztés, várospolitika, város-szépítészet, hagyományırzés, hely- és honismeret terén található a legtöbb közösség. Több kisebbségi vagy más kultúrkörök hagyományait ápoló szervezet is mőködik a településen. − Egyház − Gazdaság: a munkanélküliségtıl a vállalkozásfejlesztésig széles a skála. Vannak szakmai szervezetek, kamarajellegő csoportosulások, és ide tartoznak egyes közhasznú társaságok is. Becslés szerint ma Békéscsabán kb. 50-60 ember él a civil szervezetekben végzett munkából fıállásban, vezetı beosztásban vagy alkalmazottként. Munkabérük fedezete fıképp a Nemzeti Civil Alapprogram, a Békés Megyei Munkaügyi Központ és a város támogatásaiból tevıdik össze. A bírósági bejegyzések alapján 2009-ben több mint 500 szervezet mőködik Békéscsabán. Ebbıl kb. 200-250 szervezet végez aktív, folyamatos mőködést. Az önkormányzat különbözı pályázati támogatásokon keresztül biztosítja a civil szervezetek mőködését. Ezek közül kiemelendı: KÉK Bizottság: Az önkormányzat a Kisebbségi és Érdekképviseleti és Külkapcsolati Bizottságán keresztül évi 9,9 millió forintos keretösszeggel támogatja a különbözı civil szervezetek mőködését, cél szerinti tevékenységeit. (Külön támogatási keret van a nemzetiségi, egyházi, nyugdíjas szervezetek és a polgárırség részére.) Civil Likviditási Keret: Az önkormányzat 2009-ben 10 millió Ft-ot (Civil Likviditási Keret) különített el a civil szervezetek támogatására abból a célból, hogy az utófinanszírozásos nagyobb projektekhez a szervezetek visszatérítendı kamatmentes támogatást kaphassanak a projektek megvalósításához. Sport Bizottság: 2006-ban (49 szervezetet), 2007-ben (55 szervezetet) közel 170 millió forinttal, 2008-ban (45 szervezetet) több mint 225 millió Ft-tal támogatott az önkormányzat. Nem végleges adatok alapján 2009-ben (46 szervezetet) több mint 240 millió forintot kaptak támogatásként a sporttal foglalkozó szervezetek. Oktatási támogatások: 2009-ben 1 szervezet (Rákóczi Szövetség) 250.000 Ft támogatást kapott tanulói ösztöndíjakra. Közmővelıdési támogatások: 2009-ben 14 szervezet kapott 24.808.000 Ft-ot, amelynek nagy része a Csabai Garabonciás Alapítvány mőködését és programjainak finanszírozását biztosította (pl. Garabonciás Napok, Városházi Esték).

29

Önkormányzati fenntartású intézmények által biztosított támogatások: Fıleg a közmővelıdési intézményekben általános tendencia, hogy együttmőködnek civil szervezetekkel, infrastrukturális hátteret, eszközöket biztosítanak a civil közösségek különbözı programjaihoz. Ilyen intézmény pl. Lencsési Közösségi Ház, Arany János Mővelıdési Központ, Békési Úti Közösségi Házak stb. 1.1.6. A közszolgáltatások helyzete Békéscsabán 1.1.6.1. Képzettség és foglalkoztatottság

Békéscsaba népességének iskolai végzettsége alapján a többi megyeszékhellyel, illetve a megyében lévı többi középvárossal való összehasonlításban kedvezıtlen helyet foglal el. A lakosság iskolai végzettségének felmérésére a népszámlálások alkalmával kerül sor. 2001-ben az alapfokú végzettséggel nem rendelkezık aránya 16,8%, ez az országos (Budapestet figyelmen kívül hagyva) 21,5%-nál kedvezıbb. A 8 általánost végzettek 21,5%-ot tettek ki, az országban ez viszont 27,6%. Az érettségivel (25,5%) és diplomával (11,4%) rendelkezık tekintetében szintén az országos átlagot (18,8% és 7,9%) meghaladó eredményt mutatott. A végzettséget tekintve néhány község kivételével (Újkígyós, Telekgerendás) a környezı kisebb településeken ennél rosszabb a helyzet. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan további negatív irányú változást okozhat Békéscsaba számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezı fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. A rendszerváltás okozta gazdasági változásoknak és az elöregedésnek köszönhetıen 2001-ben a településen élık már csak kevesebb, mint 42%-a volt gazdaságilag aktív (közülük is 3,8% munkanélküli), 31,6%-a inaktív keresı és 26,4%-a eltartott. A megyeszékhelyen észlelhetı gazdasági aktivitás azonban így is 6 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. 2008-ban az aktivitási arány (50,3%) és a foglalkoztatási ráta (45,2%) tekintetében Békés megye megelızte Baranya, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is. A gazdaságilag aktív lakosság aránya országos viszonylatban igen kedvezı. A foglalkoztatottak legnagyobb része (kb. 90%-a) 8 órás munkarendben dolgozik, a részmunkaidıben dolgozók száma elenyészı. Békéscsabán 2009. december 31-én 3.660 álláskeresıt tartottak nyilván, az álláskeresık jelentıs része szakmunkás (1.266 fı, 34,6%) és középfokú végzettségő (1.339 fı, 36,6%). Az álláskeresı diplomások aránya az összes álláskeresıhöz viszonyítva csekély (302 fı, 8,3%). Korcsoportonkénti megoszlásban a Békéscsabán regisztrált álláskeresık zöme (1.951 fı, 53,3%-a) a 25-49 éves korcsoportot képviseli. Az álláskeresık nemenkénti eloszlása alapján megállapítható, hogy a férfiak között kicsit több az álláskeresı (a 3.660 fıbıl 1.880 férfi). A békéscsabai regisztrált munkanélküliek száma 2000 és 2009 között, illetve 2008 és 2009 években havi adatokra bontva a következıképpen alakult:

30

Regisztrált munkanélküliek száma (adott év január 1-én)

3000 2500 2000 fı

1500

Összesen

1000

Ebbıl tartós

500 0 2000

2002

2004

2006

2008


Regisztrált munkanélküliek száma (havi bontásban)

4000 3500 3000 2500 fı

2000 1500 1000 500 0 2008.január

2008.júl

2009.jan

2009.júl


1.1.6.2. Békéscsaba humánerıforrás fejlesztési rendszere

A helyi képzési rendszer folyamatosan igazodik a XXI. század követelményeihez és a betelepülı pénzügyi és informatikai háttérszolgáltatásokat végzı cégek igényeihez. A városba sorra települnek az országos és nemzetközi feladatokat ellátó banki és informatikai háttérmőveleti központok, melyek nagyszámú, kiválóan képzett azonnal rendelkezésre álló munkaerıt találnak Békéscsabán. Általános iskolai oktatás

31

Békéscsaba városában az általános iskoláskorú tanulók iskoláztatásában 11 önkormányzati, 2 egyházi (katolikus, evangélikus) és 1 nemzetiségi önkormányzati iskola vesz részt. Utóbbi az Országos Szlovák Önkormányzat fenntartásában mőködik. Az iskolák általában nyitottan fordultak az újként jelentkezı kezdeményezésekre. Így alakult ki az a minıségi oktatásfejlesztéssel együtt járó tartalmi fejlesztés, amit folyamatos szolgáltatásbıvítéssel tudott a város napjainkig is fenntartani. Jelenleg is mőködı szolgáltatások a városban: - logopédiai osztályok beszédfogyatékos gyermekek számára - mozgássérült gyerekek integrált oktatása - autisták képzésének megszervezése a Esély Pedagógiai Központban - óvoda-iskola átmenet program - alapfokú mővészeti oktatás tánc- és zenemővészeti ágban - a békéscsabai tornászok speciális szervezéső oktatása - két tanítási nyelvő oktatás angol és magyar nyelven - valamennyi iskolában intenzív idegen nyelvoktatás - gyermekek szorgalmi idın kívüli ellátása a nyári napközis tábor és a balatonszárszói gyermeküdülı fenntartásával és mőködtetésével a szülık tehermentesítésének érdekében Ezek a speciális, országos szinten is megoldatlan, tényleges igényen alapuló ellátások is vonzóvá teszik az alapfokú oktatási rendszert a békéscsabai és környékbeli lakosok számára. Középfokú oktatás, szakképzés Békéscsabán 10 városi fenntartású önkormányzati intézményben folyik középfokú oktatás, egy iskolában alapfokú oktatással, egyben alapfokú mővészetoktatással együtt. A középiskolák közül 4-ben gimnáziumi és 7 intézményben szakközépiskolai (mőszaki, kereskedelmi, közgazdasági, faipari, gépészeti, számítástechnikai, mővészeti) képzés folyik. Az elıbbieken kívül egy evangélikus egyházi (8 és 4 osztályos gimnáziumi képzés valamint mővészeti szakközépiskola), egy szlovák nemzetiségi (4 osztályos gimnáziumi képzés) és számos nem önkormányzat által fenntartott intézményben (érettségire épülı szakképzés) folyik középfokú képzés. A szakképzés városi struktúrája Békéscsabán a szakképzés korszerősítése, átszervezése folytán egy rugalmas, átjárható, a kor kihívásainak megfelelni képes rendszer jött létre, amely alkalmazkodik a gazdaság igényeihez. Ennek eredményeként az intézményi szerkezet alkalmassá vált a fellépı igények gyors kielégítésére. A városban két Térségi Integrált Szakképzı Központ (TISZK) került kialakításra, amely széles képzési spektrumot biztosít az iskolahasználók számára. Elsısorban a

32

mőszaki jellegő képzések dominálnak, de a könnyőipari, az építıipari, kereskedelmi és vendéglátó ipari, szolgáltatóipari, az egészségügyi, a mővészeti képzés is számottevı. 2007-ben került átadásra a Közép-békési TISZK központi képzıhelye, melyben a tanulók a csúcstechnológiával felszerelt mőhelyekben, laboratóriumokban ismerkedhetnek meg a kor legmodernebb berendezéseivel. A képzések résztvevıi olyan új ismereteket sajátíthatnak el, amelyekkel meg tudnak felelni az új kihívásoknak. A szakképzésben megjelenı modulrendszer lehetıvé teszi, hogy a tanuló egy szakma megszerzése után a késıbbiekben – a már teljesített moduloknak köszönhetıen – viszonylag rövid idı alatt szerezhessen új részképesítést, vagy szakmát a felnıttképzésben. Az egyes szakmák oktatása ezáltal rövidebb képzési idıvel is megszervezhetı. A képzés már nem csak a szigorúan vett szakma oktatását foglalja magában, hanem egy olyan szakmunkás képesítés megszerzését, amely lehetıvé teszi az új ismeretek, az új technológiák elsajátítását, az élethosszig tartó tanulás képességét. A város markáns szerepet szán a szakképzı iskolák, az önkormányzat és a gazdaság kapcsolatában a térségi integrált szakképzı központ mellett mőködı szakmai tanácsadó testületnek abban, hogy a szakképzés kimenete minél nagyobb mértékben fedje le a vállalkozások bemeneti igényeit. Az álláskeresık továbbképzése, átképzése érdekében képzési programokat indít a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Békéscsabai Regionális Képzı Központtal együttmőködve. Az önkormányzat folyamatosan konzultál a gazdaság szereplıivel, felméri munkavállalóik kompetenciáival szemben támasztott elvárásaikat. A képzési programoknál jelentıs európai uniós forrásokra támaszkodik. Idegen nyelv oktatás Az idegen nyelv, elsısorban az angol nyelv magasabb szintő elsajátítását célozta meg az a program, melynek során a középfokú intézmények nyelvi elıkészítı osztályt indíthatnak. A nyelvi elıkészítı osztályban az idegen nyelvet emelt óraszámban tanulják a diákok. A program a 9. évfolyamon kiemelkedıen magas óraszámban pótolja a nyelvtudásban meglévı egyéni hiányosságokat, majd a 10-13. évfolyamon emelt szintő oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelv tárgyalási szintő elsajátítására. Több intézmény is élt a lehetısséggel és egy-egy osztályban elindították a képzést. Kimutatható, hogy a város nyelvi elıkészítı évfolyamos tanulói nyelvi készségeinek fejlıdése az országos fejlıdési ütemnél gyorsabb, illetve a tanulók közötti különbségek nagymértékben csökkentek.

Két tanítási nyelvő oktatás

33

Az alapfokú oktatásban két tanítási nyelvő képzésre a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthonban nyílik lehetısége a tanulóknak a harmadik évfolyamtól angol és magyar nyelven. A középiskolák közül a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola biztosítja a két tanítási nyelvő oktatást angol és német nyelven. Felsıoktatás A 2009-tıl a Szent István Egyetembe integrálódott Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Kar alapprofiljának megfelelıen az oktatás a fejlett piacgazdaság szakember szükségleteit elégíti ki. A fıiskola és a Szent István Egyetem közötti integrációs folyamat eredményeként 2009. január 1-tıl a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként mőködik tovább. A Kar beiskolázási területét a nappali tagozatos hallgatók esetében dominánsan Békés megye jelenti (50-70%), majd Csongrád megye (0-17%), ezt követıen pedig Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék. Az intézmény a fı hangsúlyt a tágabban értelmezett gazdasági, és humánerıforrás képzésre, az általános és szakmai nyelvi mőveltség megszerzésére helyezi. Az iskola fontos feladatának tartja, hogy folyamatosan konzultáljon a munkaerıpiaccal, fıként Békéscsaba legnagyobb foglalkoztatóival és a békéscsabai vállalkozókkal. A felmerülı igényeket így rövid idı alatt ki tudja elégíteni. Ez a fıként gazdasági profil napjainkban is bıvül új területekkel. Mivel Békéscsabán több mőszaki beállítottságú középiskola is mőködik, ezért a legújabb célterület a mőszaki terület, így indulhat el 2010 szeptemberében a gépészmérnök képzés. A Kar tudományos oktatói és diákköri tevékenysége elsısorban a közgazdasági és humán tudományok területére koncentrálódik. Továbbá az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsga központ is mőködik. Alapszakok és szakirányaik: Pénzügy és számvitel szak - vállalkozási Gazdálkodás és menedzsment szak - marketing - regionális gazdálkodás - üzleti információs rendszerek - vállalkozás- és projektmenedzsment Andragógia szak - személyügyi szervezı - mővelıdésszervezı Mőszaki menedzser szak - informatika - logisztika Turizmus – vendéglátás szak

34

- animáció szervezı menedzser - konferencia szervezı menedzser A tervek között szerepel további mőszaki képzési szakok elindítása is Békéscsabán. Felsıfokú szakképzés: Intézményi kommunikátor szak Banki szakügyintézı szak Számviteli szakügyintézı szak Projektmenedzser asszisztens szak Közösségi – civil szervezı szak Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézı szak Szakirányú képzések (a jelentkezés feltétele fıiskolai vagy egyetemi diploma): Pénzügy, vállalkozási szakirányú továbbképzés Vállalkozás menedzser szakirányú továbbképzés Gazdasági informatikai menedzsment szakirányú továbbképzés Regionális gazdasági szakértı szakirányú továbbképzés Közvetítés (mediáció) szakirányú továbbképzés 1.1.6.3. Egészségügy

Békéscsabán összességében véve az egészségügyi ellátás kapacitásai a háziorvosi ellátás és a fogorvosi ellátás terén megfelelıek. A szakorvosi járó beteg- és fekvıbeteg-ellátás kapacitásai is kielégítik a szükségleteket. Alapellátás: Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnıtteket ellátó háziorvos, 11 gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fı fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végzı háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolai egészségügyi ellátást 1 fı fıállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön szerzıdés alapján. A háziorvosi rendelık mőszaki színvonala és felszereltsége alapvetıen megfelel a törvényi elıírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. Szintén fontos mőszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes körően akadálymentesített. Szakellátás: A járóbeteg-szakellátást a városi Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet látja el, így a járóbeteg-szakellátás mőködése hasonló elınyökkel és problémákkal bír, mint a fekvı-beteg ellátás. Fontos megemlíteni, hogy a megyei kórház Gyulán található és a 2008-ban elindított egészségügyi reform a gyulai kórházat tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és infrastrukturálisan is kedvezıbb helyzetben van. A fekvıbeteg-ellátás Békéscsabán a Réthy Pál Kórház-Rendelıintézetben koncentrálódik.

Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idısek aránya, és a város népességének további elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra.

35

Szociális ellátás: Békéscsabának a Sztv. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25 kötelezıen ellátandó feladata van. Ebbıl 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás.

Megállapítható, hogy a városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt idıszakban a szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak – elsısorban az alapellátási feladatok esetében – a település területén tevékenykedı civil szervezetek is. Jelentıs hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál és az átmeneti ellátás megszervezésénél figyelhetık meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idısek otthona intézmények mőködnek a legmagasabb férıhelyszámmal. 1.1.7. Települési környezet

Békés megye éghajlata kontinentális, meglehetısen hideg téllel és meleg nyárral, telente nem ritka a -20 Celsius-fokos hımérséklet sem, illetve nyaranta a 36-37 fokos forróság. Az évi középhımérséklet: 10,2- 10,4 °C, a vegetációs id ıszaké 17,117,3 °C.

Középhımérséklet és maximális hımérséklet (°C, 2007) 39,5 37,5

9,7 -0,5

Jú ni u

s Jú l Au ius gu sz Sz tu s ep te m be r O kt ób N ov er em be D r ec em be r

31,5 33,7 29,7 25,9 25,1 23,8 22,9 22,5 19,7 18,3 14,6 14,2 14,2 13,8 12,7 10,6 8,9 4,6 4,9 4,1

Ja nu ár Fe br uá r M ár ciu s Áp ril is M áj us

45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 -5,0


A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtıl légvonalban mindössze 60–70 km-re emelkednek az Erdélyi-szigethegység igen magas, 1800 métert is meghaladó láncai, ezért évente átlagosan 645 mm csapadék esik.

36

Lehullott csapadék (m m ) 800

716

632

600

539

579

2006

2007

400 200 0 2004

2005


Lehullott csapadék (m m , 2007) 106 74 49 21

60 37

35

65

55

38

35

4

Ja nu á Fe r br u M ár ár ci us Áp ri l is M áj u Jú s ni us J Au úli u gu s Sz sz t ep us te m be r O kt ób N ov e r em b D ec er em be r

120 100 80 60 40 20 0


A évi napsütéses órák száma országos viszonylatban magas (2000 feletti), nyáron általában 810 óra, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható. A megye egészét vastag, homokos, löszös üledékréteg borítja, amely kiváló termıtalaj. A kiváló minıségő szántóföldek mellett mintegy 25 ezer hektáron elterülı erdı szakítja meg a

37

síkság változatlanságát. Az ország egyik kiemelkedı védettségő ıstölgyesét a mályvádi erdıben találjuk. A leggyakoribb szélirány az északi és a déli. Szeles napok szám a (2007) 18

20 15 10

13

12 9

9

11

13

11 8

5

4

5

4

Ja nu á Fe r br uá r M ár ci us Áp ril is M áj us Jú ni us Jú Au li g u us Sz sz t ep us te m be r O kt ób N ov e r em b D ec er em be r

0


Békés megye levegıtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegıjő térségei közé tartozik. A megyében nem tapasztalható jelentıs ipari eredető szennyezés, hiszen nem üzemelnek a nagyobb levegıszennyezésekért felelıs vegyi- és nehézipari mővek és az erısen levegıszennyezı hıerımővek. A megyére is jellemzı, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredető légszennyezı anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhetı, hogy ezen a téren a jövıben sem fog romlani a helyzet. E kedvezı eredmény okai a termelés jelentıs visszaesésével is magyarázható. A csökkenésben kiemelten szerepel a korszerőbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedésébıl is adódó ésszerőbb energiafelhasználás következtében csökkenı ipari energiafelhasználás. Békéscsaba város mezıgazdasági jellegő területei úgy a szántóterület, mint a rét, gyep, legelı, vagy erdısült részek különbözı talajadottsággal rendelkeznek. Döntı többségük kiváló minıségő szántóterület, de elıfordul az erısen kötött réti öntéstalajok, valamint a szikes területek és gyepek. Legjellemzıbb genetikus talajtípusok: - réti csernozjom (45 % , a település D-i, DNy-i részén), - réti kötött talajok (35 %, a település É-i, ÉK-i részén, Nagyrét, Kisrét), - szikes (5 %, elsısorban a gyepek fordulnak elı ilyen jellegő talajokon). Összességében elmondható, hogy a város vizsgált talajai nehézfémmel mérsékelten szennyezettek, a lakosságra nézve jelentıs környezeti kockázatot nem jelentenek. A megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése a fenntartható fejlıdést segíti és növeli az energiabiztonságot. Békéscsaba önkormányzata arra törekszik, hogy a megújuló energiaforrások minél szélesebb körő felhasználásával csökkentse saját energetikai kiadásait. A város új fejlesztési projektjei már tartalmazzák az alternatív energiák hasznosítását az épületek főtési rendszereinek kialakításánál, az

38

épületkorszerősítéseknél. Békéscsaba Fejlesztési Stratégiája kitér a szennyvíziszap és egyéb hulladékok energetikai célú hasznosításának lehetséges módjaira. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Baross Gábor programjának köszönhetıen elkészült egy a dél-alföldi régióra, ezen belül Békés megyére vonatkozó tanulmány ,amely felméri a térség megújuló energiapotenciálját, és javaslatokat tesz azok hasznosítására. A régió, földrajzi helyzetébıl adódóan, háromfajta megújuló energiaforrásra támaszkodhat: geotermikus energia, napenergia, biomassza. A dél-alföldi régió így Békés megye is a geotermikus potenciál tekintetében kiemelkedik Magyarország többi régiója közül. Ennek oka az Alföld déli része alatt elterülı felsı-pannon korú üledékes medence, melynek porózus homok-homokkı rétegei jelentıs termálvízkészleteket tartalmaznak. Jelenleg Békés megyében 136 üzemelı és 46 lezárt termálkút van, amelyek közül több kút hıfoka meghaladja a 8090°C-ot. Jelenleg a termálenergia ipari hasznosítás a Békés megyében nem haladja meg az 1%-ot. A lehetıség nyitott a további hasznosítás bıvítésére. Békés megye olyan geológiai adottságokkal rendelkezik, amelyek lehetıvé teszik a földhı széles körben történı hasznosítását. A régió, így a megye alatt elhelyezkedı kızettömeg hımérséklete az európai átlagnál melegebb, világviszonylatban Izland vulkanikus területe után itt a legmagasabb a geotermikus gradiens. Ez azt jelenti, hogy a területen a Föld belseje felé haladva, 100 méterenként a hımérséklet 5-7°C-kal emelkedik, ami a bolygónk átlagos értékének 1,5-2-szerese. A földhı kihasználására lehetıség nyílik ipari és ingatlan-beruházásoknál egyaránt. A dél-alföldi régió, ezen belül Békés megye Magyarország legkedvezıbb adottságú területe. Az 2100 órát. Jelenleg a napenergia hasznosítása melegvíz elıállítására korlátozódik. A napsugárzás lehetıségek kínálkoznak ipari szinten is.

a globál-sugárzás szempontjából éves napfénytartam eléri a 2000csak a kommunális használatú energetikai hasznosítására kiváló

A dél-alföldi régió évenkénti megújuló teljes föld feletti biomassza tömege 9,454 tonna szárazanyag, melynek bruttó energiatartalma 180PJ. A biomassza energetikai célú hasznosíthatósága igen széles körő: közvetlen elégetés, biodízel-, bioetanolelıállítás, biogáz-elıállítás. A megújuló energiaforrások hasznosításával a vállalatok csökkenteni tudják energiafüggıségüket. 1.1.8. Korábbi idıszakok fejlesztései

Magyarország egyik piacvezetı építıanyag-ipari cége, a Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt. 50 millió eurós befektetéssel új cserépgyártó üzemet létesített. ÚMFT támogatás: 500 MFt. Éves árbevétel 12 mrd Ft., foglalkoztatottak létszáma 540 fı. Átadásra került a Budapest Bank (GE Money Bank) Békéscsabai Bankmőveleti Központ új szárnya (2008. július). A Bankmőveleti Központ jelenleg közel 600 fıt foglalkoztat, 2009 év végére a foglalkoztatottak létszáma 700 fıre emelkedett. A Mondi Packaging Kft. 2009 májusában új üzemcsarnokot építve növelte gyártókapacitását a hajlékonyfalú csomagolóanyag gyártás területén, további munkahelyeket teremtve. A beruházás értéke közel egymilliárd forint.

39

Elkészült a Békéscsabai Repülıtér komplex fejlesztési programja, mely jelenleg megvalósíthatósági vizsgálat alatt van. A program lényegi eleme a kifutó meghosszabbítása 1.800 m hosszúságra és az ebbıl adódó kiszolgálási kapacitásigény megteremtése. Tervezett ktg. kb. 9 millió €. (2006-ban megvalósult az 1.300x30 méteres szilárd burkolatú kifutópálya, amely 2.000 km-es távolságból, maximum 65 fı szállítására alkalmas gépek fogadására alkalmas.) Békéscsaba MJ Város „Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem” címmel 1mrd 130 millió forint támogatási igénnyel nyújtott be projektjavaslatot a DARFT-hoz, mely a pályázatot elfogadta. A projekt összköltsége közel 2 mrd Ft. A Szent István tér felújítása arra az alapvetı koncepcióra épült, hogy a térnek olyan igazi városi fıtérré kell válnia, ahol a meglévı hagyományos építészeti értékek feltárulhatnak, és egyben egy modern, a város lakosai számára reprezentatív központi közösségi tér alakuljon ki, amelyet eseménytérként is lehet használni. Az AGORA projekt a belváros rehabilitációs elképzeléseihez szorosan illeszedı, a város kulturális életét felpezsdítı fejlesztés, amely szintén önkormányzati beruházásként pályázati forrás felhasználásával indul. Célja, egy olyan modern kulturális, közösségi tér kialakítása, amely alkalmas európai színvonalú rendezvények (koncertek, konferenciák), mővészeti, kulturális alkotómőhelyek befogadására. Békéscsaba a projekt megvalósítására 1 milliárd 712 millió forintos támogatást nyert el pályázati forrásból. Az összesen közel 2 milliárd Forint értékő projekt megvalósulásával lehetıség nyílik magán befektetık bevonására, elsısorban a szolgáltatói szférában. A területhez szervesen kapcsolódnak olyan ingatlanok, amelyek alkalmasak wellness szállodák, gyógyszállók kialakítására. 1.1.9. Tervezett fejlesztések 1.

Ipari Park Bıvítés

Két iparipark-bıvítést elıirányzó projekt nyert támogatást. Az elsı a Békéscsabai Vállalkozói Centrum által kidolgozott pályázat. Ebben az Almáskerti Ipari Park bıvítését célozzák meg, 1.000 négyzetméteren inkubátorházat létesítenek. Az épület kisvállalkozásoknak jelentene bérbe adható infrastruktúrát. A beruházás értéke 107 millió forint, ebbıl a DARFT 53 és fél millió forintot szavazott meg Békéscsabának. 2.

Békéscsaba CsabaPark létrehozása

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt projekt keretén belül kívánja megvalósítani a Békéscsaba CsabaParkot. A 44 ha-os erdıterület 2 %-os beépítési lehetıségének kihasználásával a város új színfoltot kíván megjelentetni a térség turisztikai és rekreációs kínálatának palettáján; kalandpark, erdei séta ösvények, erdei tó, sí- és szánkózódomb, látványos akadályelemekkel tarkított ügyességi kalandpályák, a kolbászfesztiválnak is helyet adó fesztiválterület és egyéb érdekesség szolgál változatos élményekkel a városlakók és a városba látogatók számára. Tervezett összköltség: 1,5 milliárd forint. A további ütemek megvalósítására (pl. mesepark létrehozása) szakmai befektetıt keres a város. A Kalandpark kialakításának céljai:

40

-

A város turisztikai vonzerejének javítása,

-

A város legjelentısebb rendezvényének a Kolbászfesztiválnak a tervezési területre való áttelepítése.

–

Tartalmas szórakozást nyújtó sportolási lehetıség (pl. tenisz, kézilabda, futball) a békéscsabai lakosság részére – egész éven át - történı megteremtése.

–

A Békéscsabán nagy hagyományokkal rendelkezı kolbászkészítés technológiai lépcsıinek az idelátogatókkal való megismertetése, a múlt kolbászkészítési hagyományainak bemutatása, valamint a helyben készült disznótoros ételek kóstolása, megvásárlása.

–

A teljes szórakozási élmény kiegészítéseként apartmanok létrehozása szállóvendégek részére.

3. Északi Ipartelep fejlesztése

A másik elképzelés az Északi Ipartelep melletti 10 hektáros terület hasznosítása, itt egyebek mellett - útépítésben és közüzemi infrastruktúra kialakítására kerül sor. Ezen kívül egy 3000 négyzetméteres csarnoképületet is felépítenének. A beruházás teljes költsége 600 millió forint, a támogatás összege 250 millió forint. 1.1.10. Összegzés

A gazdasági szerkezet változása a városban nem tartott lépést a világgazdasági tendenciákkal, ezért magas a leszálló ágban lévı iparágak – foglalkoztatással mért – aránya. Az agrárhangsúlyos gazdasági szerkezet, az elmaradott infrastruktúra és a korábban korszerőtlen humán-erıforrás szerkezet miatt Békés megye a rendszerváltás utáni nagy befektetési hullámból szinte teljesen kimaradt. A megyében a leszálló ágban lévı iparágak vállalkozásai folyamatos tıkevesztéssel néznek szembe, az önerıs szerkezetváltásra többségükben képtelenek. A fejlesztéseknek elı kell segítenie a válsághelyzetben lévı iparágak tıkebefektetésen alapuló szerkezetváltását, valamint a felszálló ágban lévı, magasabb hozzáadott értékő iparágak békés megyei térnyerését. A megye gazdaságának a fejlesztése érdekében kiemelt fontossággal bír az üzleti környezet, ezen belül pedig kifejezetten a vállalkozói tudásbázis és infrastruktúra fejlesztése. Preferált területek: szakképzés fejlesztése; tudásközpontok, térségi innovációs- és technológiai központok, inkubátorházak, logisztikai központok létrehozása. Az eddigi problémákat tetézi a kialakult gazdasági válság, melynek hatása erıteljesen érzékelhetı a megyében. Az eddig jól prosperáló, piacképes cégek problémáinak kormányszintő kezelésére, a munkahelyek megtartására van szükség. A város, elsısorban a városi önkormányzat tulajdonában nincsenek olyan szabad, ipari hasznosításra alkalmas területek (csupán 10 ha ipari terület és 200 m2

41

irodai kapacitás), melyek vonzó ajánlatként növelnék a város versenyképességét. A közlekedési infrastruktúra hiánya miatt (M44 gyorsforgalmi út hiánya), nem alakulhatott ki a kereslet által generált kínálat. A térség erıssége a fejlett vállalkozói közösség, ezért kiemelt szerepet érdemes tulajdonítani a cégek fejlesztési projektjeinek és az újra befektetések támogatásának. A város infrastrukturális ellátottsága megfelelı, nagyobb beruházások ilyen irányú igénye esetén egyébként is jelentıs közmőfejlesztést kell végrehajtani, ezt megelılegezni saját költségen nem érdemes, rendkívül költséges. Pozitívum, hogy a regionális fejlesztési forrásokból az alapinfrastruktúra kiépíthetı, valamint kialakulhat az az inkubátorház hálózat, mely segítheti kis- és közepes vállalkozások megtelepedését. Megerısödésüket követıen potenciális betelepülıi az ipari parknak. A város szerkezete alkalmas a termelı és szolgáltató tevékenységek elhelyezésére, ezt az IVS helyesen állapítja meg és jelöli ki. Az oktatási rendszer fejlett, és kellıen rugalmas ahhoz, hogy az átlagtól eltérı igények esetén azokhoz gyorsan alkalmazkodjon. A város és térség fejlett civil társadalommal és intézményrendszerrel rendelkezik, a demográfiai mutatók alapján a szociális ellátó és támogató rendszer fejlettebb az országos átlagnál. Békéscsaba felismerte egy befektetés-ösztönzı gazdaságfejlesztési stratégia elkészítésének fontosságát, és a témához tevékenységeket is rendelt. Fontos az ITD Hungary és a város kapcsolatának fejlesztése; valamint a céggel való logikus együttmőködés.

1.2. A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló fıbb külsı tényezık helyzete 1.2.1. Dokumentumok

Az új munkahelyek teremtése, a gazdasági növekedés biztosítása, az európai célokhoz igazodva, átfogó célként jelenik meg az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is, amelyben a célokhoz kapcsolódó 1. számú prioritás a gazdaságfejlesztés. Emellett meg kell említenünk az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Nemzeti Agrárvidékfejlesztési Stratégia, Országos Területfejlesztési Koncepció, a Dél – Alföldi Regionális Területfejlesztési Koncepció, a Dél – Alföldi Régió Stratégiai Programja és Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója releváns fejezeteit is. Az említett Új Magyarország Fejlesztési Terv az Országgyőlés által, 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) megfogalmazott stratégiai célokra épül. A fejlesztési terv összhangban van a párhuzamosan készült Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiával is. A sikeres területfejlesztés pozitív befolyással bír a befektetés ösztönzési stratégiára. Az OTK stratégiája a területi kiegyenlítıdés, a régiók, megyék, a fıváros és a vidék, a községek és a városok közötti különbségek csökkentése, a térségek és települések

42

autonóm fejlıdési lehetıségeinek megteremtése és kihasználása, a tudás-alapú, innovatív fejlıdés feltételeinek megteremtése, az ország egészének felzárkózása az Európai Unió átlagához, az erıforrások fenntartható hasznosításának biztosítása (Göteborgi irányelvek). Ugyancsak fontos Békéscsaba esetében az országos célok között szereplı, a határmenti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttmőködésük erısítése. Cél a határon átnyúló vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése, kialakítása, illetve közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés, összehangolt turisztikai termékrendszer létrehozása. A regionális tervezés során a készítık mindezeket figyelembe vették, regionális tervek azokra épülnek. Egységes, rendszerszemlélető kapcsolat főzi az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz, Országos Területfejlesztési Koncepció céljaihoz és az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritási tengelyeihez, melyek a dél – alföldi régió fejlesztési irányaiként a versenyképesség növelését, a vidéki térségek felzárkóztatását és az örökségvédelmet jelölte meg. Kiemelt, országos jelentıségő cél, a határ menti területek együttmőködésének erısítése, amely cél érdekében szükséges – többek között – a határon átnyúló összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása; illetve közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés; a munkaerı piaci és a képzési rendszerek összehangolása. A nemzetközi és a hazai irányt követve, a Dél – Alföld céljai, és - a stratégia alkotás szempontjából - meghatározó programja követi, folytatja a szélesebb körben meghatározottakat. Dél-alföldi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, kiemelten foglalkozik az életminıség javításával a Dél-alföldi városokban és kívánatosnak tartja befektetések ösztönzésének komplex fejlesztését. A prioritások között meghatározza a foglalkoztatottság növelését, a városi gazdaság élénkítését, helyi befektetések elısegítését. A Régió stratégiai céljainak kijelölése a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által került elfogadásra összhangban a régió fejlesztését célzó programdokumentumokkal. Ebbıl kitőnik, hogy a Dél – alföldi régió három stratégiai céljából az elsı, a régió versenyképességének javítása, illetve az öt prioritás közül szintén elsıként, a gazdaság versenyképességének javítása és a foglalkoztatás növelése – befektetés a gazdaságba” meghatározás került. Az uniós és hazai szakpolitika, illetve a regionális tervdokumentációk olyan szerves egységet képeznek, amelyek egymásból következıen, illetve egymásra épülve alkotnak rendszert és fejtik ki hatásukat. A Dél-alföldi régió fejlesztési céljai szorosan kapcsolódnak a nemzeti és közösségi célok eléréséhez. A regionális gazdaság erısítése érdekében kiemelt hangsúlyt kap a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése. 1.2.2. Regionális adottságok, erısségek, külsı befektetési környezet

43

Feltétlenül említést érdemel az a befektetıi szempontból fontos tényezı, hogy Magyarországon a többpárti demokrácia alapján szervezett politikai stabilitás van, az ország jog-, adó-, és bankrendszeréhez kapcsolódó intézményhálózat kiépítésre került. Nyitott piaci berendezkedés, versenysemlegesség, a befektetık jogi védelme kedvezı alapkörnyezetet biztosít a dél – alföldi régió számára is. A közép-békési település-együttes rendelkezik potenciális fejlıdési forrásokkal (magasabb színvonalú, koncentráltan elhelyezkedı munkaerı és szolgáltatás, közlekedési csomópont stb.), és eséllyel arra, hogy itt jelentısebb mértékő befektetıi koncentráció alakuljon ki. Az exportképesség fokozása — tekintettel a regionális, illetve a hazai felvevı piac nagyságára és vásárlóerejére — elsırendő feladat. Az alulról építkezı, önerıre támaszkodó területfejlesztés kulcsszereplıi a helyi önkormányzatok. Fejlesztési döntéseik települési érdekeket fejeznek ki. A piacgazdaságban a beruházók nagy jelentıséget tulajdonítanak a települési adottságoknak, így a humánerıforrás-potenciálnak, infrastruktúrának, üzleti szolgáltatásoknak, a piacra jutás feltételeinek, a település természeti, épített környezetének, kulturális miliıjének. A megye város-hálózatában túlsúlyban vannak a funkcióhiányos, megfelelı térszervezı erı nélküli kisvárosok. A megye északi, északkeleti, valamint déli részén kizárólag ilyen városok helyezkednek el. Ezek nem képesek javítani az ottani kiterjedt falusi övezetek demográfiai viszonyokban, életkörülményekben megmutatkozó elmaradottságán, foglalkoztatási, jövedelmi hátrányain. Annak érdekében, hogy a Békéscsaba–Gyula–Békés magterülető, további két várost és néhány kisebb községet is magába foglaló közép-békési település-együttes olyan policentrikus városrégióvá fejlıdhessen, amely hosszú távon alkalmassá válhat az európai városversenybe való bekapcsolódásra, a formálódó Tisza–Maros–Körös Eurorégió fontos pólusává válására, támogatni kell e térség integrációs törekvéseit. Pozitív adottság a határ menti helyzet, amely potenciális tranzitszerepet, kimagasló logisztikai szerepet tesz lehetıvé. Ezt tovább erısíti az utóbbi években szélesedı euro regionális kapcsolat. A megye a tiszta környezet, a nemzetközileg is értékes "természetes'' táj és élıvilág (a természeti értékek európai összehasonlításában is egyedülállónak tekinthetık), és a termálvizekben rejlı balneológiai adottságok alapján lehet vonzó az itt élık és az ide látogatók számára. A térség gazdasági és humán erıforrásai néhány városban (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas) koncentrálódnak. A pénzügyi szektor csak a megyeszékhelyen erısödött meg jelentısen, míg a K+F funkciók a megye egészében elégtelenek. A megye gazdaságának szerkezeti modernizálása, teljesítményének emelése, versenyképességének erısítése az itt élı népesség (munkaerı) képzettségi színvonalának lényeges emelése, szemléletének, vállalkozói hajlamának, a piacgazdasághoz való alkalmazkodási képességének fejlesztése nélkül nem valósítható meg. Békés megye a munkanélküliségi rátát tekintve a megyék rangsorában — a munkanélküliség hazai megjelenésétıl kezdve folyamatosan — az utolsók között foglal helyet. A munkanélkülieken belül a tartós munkanélküliek aránya a megye minden területén, különösen azonban a megye hátrányos helyzető peremterületein rendkívül

44

magas. A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia a részmunkaidıs, bedolgozói és alkalmi foglalkoztatás támogatásának. 1.2.3. Földrajzi adottságok

A külsı adottságok értékelésekor a regionális, illetve megyei népességi, térszerkezeti adatok bemutatása, befektetés ösztönzési szempontból részben tekinthetı relevánsnak. Annál inkább bír jelentıséggel az utak, folyók, vasútvonalak szerepe. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periférikus. A nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik: autópályája, sıt még jó állapotú elsırendő fıútja sincs. Az indokolatlanul nagy megközelítési idı miatt nem tud vonzó telephelyet kínálni a külsı tıkebefektetıknek. Az M44-es autósztráda útvonala egyelıre csak elızetes irányelvként létezik, végleges nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi. M5 – Kecskemét – Kunszentmárton – Szarvas – Békéscsaba útvonalon haladva jelentené Békés megye kapcsolatát az ország középsı részével. Az építés megkezdésének dátuma bizonytalan. Fontos feladat a megye tengelyében levı 120-as számú vasúti fıvonal szerepkörének és mőszaki jellemzıinek fejlesztése. A megye számára emellett nagyon fontos érdekek főzıdnek a transzverzális irányú (Nagyvárad–) Gyula– Békéscsaba–Szeged (–Szabadka) vasútvonal korszerősítéséhez és a nemzetközi forgalomba való bekapcsolásához. A vonal a dél-alföldi (esetleg a dél-dunántúli) regionális együttmőködés tengelye lehetne, valamint — a külpolitikai feltételek megteremtıdése esetén — komoly nemzetközi szállítási útvonallá válhatna. Megfelelı nagyságrendő piaci igények és tıkeerıs vállalkozó hiányában közlekedésiszállítási szempontból egyelıre kihasználatlan a Körösök vízi útja. Ennek ellenére — az idegenforgalom, az öntözés, illetve az árvízvédelem és különösen a környezetvédelem szempontjait is figyelembe véve — indokolt a kérdés napirenden tartása és az esetleg felmerülı, gazdaságilag rentábilis hasznosítási lehetıségek támogatása. A magyar–román határ mentén fekvı térségekben találhatók a megye legelmaradottabb települései. Dél-alföldi viszonylatban kevés a külkapcsolatokkal rendelkezı önkormányzatok száma, azonban itt a legnagyobb a romániai kapcsolatok aránya. Számos településnek ez utóbbi az egyetlen — ráadásul alapvetıen kulturális, intézményi, és nem gazdasági köteléket jelentı — nemzetközi együttmőködése. A megyében jelenleg egy repülıtér üzemel Békéscsabán. Békés megye jövıje szempontjából "létfontosságú", hogy sikerüljön a térségbe vonzani, itt "megállítani" a délkelet-európai piacok iránt érdeklıdı tıke egy részét. Ehhez nemcsak a nyugati orientációjú külgazdasági kapcsolatokat kell erısíteni, hanem a határ menti együttmőködéseket is erısíteni kell. Az országhatáron kívül a megyehatár is hosszú idın át éles választóvonalat jelentett, így a közelében fekvı települések zöme szintén elmaradott. A szomszédos megyék felé irányuló kapcsolatok esetlegesek, nélkülözik a termelési kooperációkat, csupán elvétve készültek közös fejlesztési programok. A Dél-alföldi Régióban Békés megyének elsısorban a Románia, valamint az ÉK-Magyarországi Régió felé irányuló kapcsolatok koordinációját célszerő felvállalnia. 1.2.4. Versenytársak elemzése

45

Egy térség fejlıdésének a mai értékrend szerint a gazdasági növekedés a legfontosabb indikátora. A versenyképes gazdaság kialakítása tehát a megye modernizációjának kulcskérdése. A gazdaság fejlıdése piaci viszonyok között alapvetıen a mőködı tıke mozgásától függ, ami külsı szereplık által legfeljebb részben befolyásolható. A területfejlesztési politika funkciója tehát a gazdasággal összefüggı térségi érdekek érvényesítése, vagyis a mőködı tıke számára vonzó környezet biztosítása, a térség erıforrásaira építı és komparatív elınyeit kihasználó gazdasági bázis kialakítása, a lakosság és közösségei boldogulásának (foglalkoztatási, jövedelmi helyzet) elısegítése. Napjainkban a települések, illetve az önkormányzatok versenyeznek egymással a befektetık megnyeréséért, letelepítéséért. Elsısorban azon városok indulnak sikerrel a versenyben, amelyek kiépített ipari parkkal, szerkezeti és szabályozási tervvel rendelkeznek. Békéscsaba lehetséges versenytársai a befektetık elérésében elsısorban azok a települések, amelyek iparági szerkezet a hozzá hasonló jelleget mutat, valamint fejlettségi szempontból azonos szinten áll. Ebben a megfogalmazásban fontos megemlítenünk a földrajzi megközelíthetıségbıl fakadó periférikus helyzetet is. Különleges helyzeténél fogva Szeged város elsısorban tekinthetı Békéscsaba versenytársának. Szeged, mint a dél – alföldi régió legnagyobb városa olyan intézményhálózattal, munkaerı kapacitással rendelkezik, amely jelentıs elınyt biztosít a megyeszékhelynek. Szeged a második legnagyobb oktatási, kutatási és kulturális központ az országban. Fejlett a város középfokú oktatási rendszere. Szeged oktatási központ szerepe a felsıoktatásban érvényesül leginkább. Felsıoktatási intézményei jelenleg már integráltan mőködnek, Szegedi Tudományegyetemként 7 egyetemi és 4 fıiskolai karral. A felsıoktatás képzési szerkezetét a bölcsészettudomány, a természettudomány, a jogtudomány, a közgazdaságtan, az élelmiszeripar, az agrártudomány, az informatika, az orvostudomány, a védınıképzés, a tanárképzés, a hittudomány és a zenemővészet jellemzi. Arad város ipari potenciálja az elmúlt idıszakban jelentıs fejlıdésnek indult. A románmagyar határon fekvı Kürtös település a TEN-T I. folyosón, az ERTMS E korridor mentén helyezkedik el. A terminál közvetlen szomszédságában, román és szlovén befektetık építették fel a Trade Trans Terminált, amely a Railport Arad s.r.l zöldmezıs beruházással együtt regionális logisztikai központot alkotnak.

A Railport Arad teljes körő termináli kiszolgálását biztosít a nemzetközi konténeres vonatprojektek számára. A térség érdekessége, hogy azonos távolságra fekszik a koperi és a konstantzai kikötıtıl, így lehetıség nyílhat a térség konténeres ellátására. Arad az utolsó két évben jelentıs fejlesztéseket hajtott végre, amelyek kedvezı hatással voltak az építıiparra. A városban emellett a gépgyártás és a könnyőipar (bútorgyártás, textilipar) fejlıdött.

Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye. A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvı városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út (Bécset a Fekete-tengerrel köti össze), amely

46

összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található. Nagyvárad határában Magyar-Román együttmőködés keretében új pari park (Euro Business Iparipark) épül. A projekt céla: Debrecen és Nagyvárad gazdasági fejlıdési lehetıségeinek bıvítése modern üzleti infrastruktúra kialakítása, továbbá, beruházási kampány megszervezése új befektetések realizálása érdekében, a két város közintézmények, ipari-egységek és kis-közép vállalkozók szereplıi közti együttmőködést elısegítése és erısítse. Nagyvárad Európai Üzleti Parkja a legújjabb ipari park Románia észak-nyugati részén, ami a Nagyváradról kivezetı úton található az E6O-on Magyarország irányában, 4 km-re a határtól. A 121 hektár területő,teljes infrastruktúrával ellátott terület a város ipari negyedében található Az ipari park a nagyváradi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló ’’ SC Eurobusiness Parc Oradea SRL ’’ igazgatása alatt áll, Az ipari park 2010 elején spanyol autóipari befektetıvel kötött szerzıdést. Az autóalkatrészt gyártó cég a megnyitás óta már a második spanyol befektetı az Euro Business Parkban. A nagyváradi ipari parkban eddig összesen 16 befektetı telepedett le. Az iapari park Debrecen befektetési potenciálját is erısíti a határ közelsége miatt. Debrecen Magyarország második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye; egyike az ország hét regionális központjának. Debrecen az ország keleti részén fekszik, 30-km-re a román határtól. Az Alföld meghatározó jelentıségő városa, fejlett infrastruktúrával, Budapesttıl 230 km-re. Megközelíthetı az M3-as majd az M35-ös autópályákon. Budapesttel köti össze a 4-es számú fıútvonal.

Debrecen közlekedés-földrajzi helyzete kedvezı, hiszen az ország egyik legfontosabb közlekedési tengelyvonalát képezı Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasútvonal mellett helyezkedik el. A városon áthaladó vasúti fıvonal – melyet néhány éven belül 120 kilométer/órás sebességő vonatforgalom lebonyolítására tesznek alkalmassá – biztosítja az egyik közlekedési kapcsolatot Magyarországon keresztül az Európai Unió és Oroszország, valamint Ukrajna között. Debrecen központjától 5 kilométernyire, délre, a 47-es út mentén található a város repülıtere, amely Debrecen önkormányzatának tulajdonában van, s szintén a város tulajdonában lévı cég, az Airport Debrecen Kft. üzemelteti. A 2500 méter hosszú 40 méter széles betonozott futópályával és 20 méter széles guruló utakkal rendelkezı reptér állandó határnyitású, nyilvános nemzetközi kereskedelmi repülıtér és vámút, s ezekkel a jogosítványokkal a budapesti Ferihegyi repülıtérrel egyenrangú. Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A Tisza partján fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelıhelyénél. Szolnok közlekedés-földrajzi helyzete a vasúti, a közúti és a vízi, légi szállítások tekintetében egyaránt kedvezı. A város közlekedési adottságai a legjobbak közé tartozik. Budapesttel a 4-es számú fıút és két nemzetközi jelentıségő vasútvonal köti össze. Pályaudvara kiválóan alkalmas, mind személy, mind teherszállítást tekintve, a kelet-nyugat irányú belföldi és külföldi összeköttetésre. Két közúti és egy vasúti Tisza-

47

hídja van, további két közúti hidat terveznek (az egyik a 2×2 sávos 4-es fıút új elkerülı szakaszán lesz, a várostól északra, a másik egy új, "tömegközlekedésileg" is fontos híd, a várostól keletre). A Tisza vízi útja lehetıvé teszi, 600-1000 tonnás áruszállító hajók közlekedését. Két repülıtere a légi szállításban játszik szerepet. (A 200 hektáros, kisgépek fogadására alkalmas, a katonai repülıtér elızetes engedély után használható.) A jelentıs nagyságú kelet-nyugati átmenı forgalom nagymértékben hozzájárul a város fejlıdéséhez. A várost elkerülı 4-es út, valamint a vízi és légi közlekedés megléte, a kitérı vasúti iparvágányok tették lehetıvé, két ipari park, valamint logisztikai központ letelepedését. A termelı beruházások területén elsıként a francia Le Belier autóalkatrész-megmunkáló gyára, valamint a Derula Kft. fafeldolgozó üzeme kezdte meg mőködését Szolnokon. Jelentıs cégek, a Henkel Magyarország Kft. a vegyipar, a Samsung Electronics Magyar Rt. az elektronika, a Mondi Business Paper Hungary Rt. a papírgyártás területén. Ezeknek a cégeknek voltak több évtizedes múlttal rendelkezı elıdeik, amelyek a város és a környezı települések lakóinak adtak biztos megélhetést.

1.3. A befektetési döntések aktuális trendjei, ezek várható átfogó hatásai Aktuális befektetési trendek Magyarországon Világgazdasági válság hatása az FDI-ra ( Foreign Direct Investment)

• •

4.3%-os GDP csökkenés 2009-ben és kétszámjegyő munkanélküliség 2010-ben az OECD országaiban (OECD InterimEconomicOutlook, 2009. március) Zöldmezıs beruházások kb. 20%-os csökkenése várható a világgazdaságban 2009ben (IrNemzeti Bank)

Recesszió várható hatása a FDI-ra

• • •

Külföldi mőködı tıke beáramlás korlátozása, egyes befektetıi csoportok diszkriminációja: egyelıre atipikus Külföldi befektetık diszkriminációja nemzeti (hazai) tulajdonú vállalkozásokkal szemben (pl. állami mentıcsomagok, „vásárolj hazait” programok, stb.): megjelent Nemzeti (hazai) tulajdonú vállalkozásokban megnövekedett állami (pénzügyi vagy tulajdonosi) szerepvállalás: egyelıre nem mérhetı

Visszaesı beruházási volumen, korlátozott növekedés

• • • •

2007. utolsó negyedéve óta csökkenı beruházási volumen (KSH Statisztikai tükör, III. évf. 45. 2009. március 27.) 2008-ban az összes beruházás volumene 3%-kal csökkent 2007-hez képest Összes beruházás 2/3-át három ágazat (feldolgozóipar, szállítás, ingatlan) valósítja meg Az egyes gazdasági ágazatok közül csak a kereskedelemben növekedtek a beruházási ráfordítások és a beruházási volumen 2008-ban

48

A romló nemzetközi befektetıi környezet és a régióval szembeni befektetıi bizalomcsökkenés ellenére bizonyos iparágakban FDI várható

Magyarország mind a tudásalapú, mind a feldolgozóipari beruházások területén vonzó beruházási célpontnak számít Jelenleg erıs FDI iparágak/szektorok

• • • •

Feldolgozóipar (egyes területek) o Gyártásáthelyezés o Gyártáscentralizáció SSC bıvítések/tevékenység áthelyezések o Költségcsökkentés o Tevékenység-racionalizáció K+F fejlesztések o Vállalati K+F tevékenység anticiklikus o Kutatási együttmőködések, bérkutatások erısödése Kiskereskedelmi láncok terjeszkedése o Fogyasztói szokások átrendezıdése o Piacszerzés

Az adókedvezmények és pályázati-támogatási megfelelıen a befektetés-ösztönzést

• •

•

lehetıségek

nem

segítik

Adókedvezmények jövıje kérdéses Felmerült a K+F adókedvezmények megszüntetése, szőkítésük tervezett o Ellentétes folyamat más országokkal (pl. Nagy-Britannia) o Ellentmond a húzóágazati stratégiának o Értelmetlenné teszi a K+F pályázati támogatásokat Pályázati-támogatási rendszer nem reagált megfelelıen a válságra o „klasszikus” gazdaságfejlesztési pályázatok (211C, 121C, 213) masszívan alulpályázottak –kb. 2,5 milliárd HUF támogatási igény 25 milliárd HUF keret

49

o

Átallokálás KKV pályázatokra a feltételek megfelelı módosítása helyett - munkahelyteremtı hatás? - Módosítandó feltételek (pl. nem rezidens után nem jár támogatás, külföldi partner/kapcsolódó vállalkozás beszámolójának használata, stb.)

1.4. „SWOT”- elemzés ERİSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Kiváló infrastruktúrával rendelkezı (ipari park területén) zöldmezıs beruházásra alkalmas és barnamezıs ipari területek a városban Szabad, képzett munkaerı azonnali rendelkezésre állása Aktív korú népesség viszonylag magas aránya Az oktatási rendszer fejlett és kellıen rugalmas ahhoz, hogy az átlagtól eltérı igények esetén azokhoz gyorsan alkalmazkodjon Határmentiség a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bıvítésébıl származó megnövekedett piaci tér. (A hivatalos várakozások szerint Románia 2012-ben csatlakozna a schengeni övezethez.) Egyedülálló, feltárt termálvízkincs kihasználásának lehetısége (pl.: termálvíz-főtésen alapuló melegházas növénytermesztés;gyógy-és termálturizmus) Élelmiszeripari szabad kapacitás Gépipar, nyomdaipar, mezıgazdaság, élelmiszeripar, stb. Nagy hagyománya Kiváló termıhelyi adottságok, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentıs munkaerı tartalékok Alternatív területhasználati lehetıségek (megújuló energia) Kedvezı vasút-logisztikai adottságok A térségi központ megfelelı szintő elérhetısége a megye többi településérıl A kerékpáros-, vízi-, lovasturizmus és horgászat feltételei kedvezıek, a biodiverzitás magas fokú

Békés megye így Békéscsaba is a fıvárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthetı térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt, negatív társadalmi-, gazdasági hatások érzékelhetık. A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezıs területek számottevı infrastruktúra fejlesztései és a barnamezıs területek rehabilitációja Húzóágazatnak számító gazdasági fejlıdés hiánya Gyenge együttmőködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplık között Kedvezıtlen demográfiai folyamatok (öregedı korfa, alacsony születésszám, növekvı természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg) Egységes arculat, városimázs hiánya Kevés a színvonalas vendéglátó-hely

50

LEHETİSÉGEK

VESZÉLYEK

Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es út, békéscsabai repülıtér, vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén javulhat a térség elérhetısége Az elérhetıség javításával a logisztikai szerepkör erısítése A térségben több jelentıs vállalkozás mőködik, kiemelt figyelmet kell szentelni fejlıdésük támogatására, helyi és kormányzati források lehívásának segítségével. Jelentıs figyelmet kell fordítani a jól mőködı vállalatok újra-befektetéseinek ösztönzésére. Az ipari területek és ipari park bıvítése Fejlett a közmő hálózat, ezekre való rácsatlakozás és az esetleges fejlesztést meg kell kezdeni, az érkezı befektetések számára való felkészítés meggyorsítása érdekében A Szent István Egyetem, HAKI, Szolnoki Fıiskola kihelyezett tagozataiban rejlı K+F potenciál kihasználása, az innovációs projektek támogatása A már mőködı Budapest Bank Bankmőveleti Központ, a Mondi Packaging, Kner Packaging és a Tondach mint vonzerı és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása. Hatékony turisztikai, illetve városmarketing és PR kialakítása. Egységes turisztikai információs rendszer frissítése, fejlesztése Biotermékek értékesítése, biopiac Termálvíz, biomassza, földhı és napenergia magasabb fokú hasznosítása

Nem változtatható meg a térség periférikus helyzete, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. Munkahelyek hiányában a képzett munkaerı elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége lecsökken. A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézményi szereplık elveszítik hitüket abban, hogy jelentısebb tıkebefektetések jöhetnek létre a térségben. A mőködı tıkebefektetések elmaradása

51

2. Versenyelıny meghatározása 2.1. Megcélzott befektetıi szegmensek azonosítása Célcsoportnak azon iparági befektetéseket tudjuk nevesíteni, melyek hagyományokkal rendelkeznek a térségben, hiszen ezekre épül a jelenlegi képzési rendszer, vállalti és szolgáltatói infrastruktúra. •

•

•

Feldolgozóipar (élelmiszeripar-, elektronika-, nyomdaipar-, gép-, fém- és faipar) o Új, zöld és barnamezıs beruházások o Gyártásáthelyezés o Gyártáscentralizáció SSC (Shared Service Center) bıvítések/tevékenység áthelyezések (call centerek, SSc-k magyar és idegen nyelvő szolgáltatások) o Költségcsökkentés o Tevékenység-racionalizáció o Munkaerı rendelkezésre állása Megújuló energiaforrások hasznosítására épülı termelı- és szolgáltató tevékenységek (termálkertészet, biomassza alapú vagy/és *KO GENERÁCIÓS erımővek, biodízel elıállítás, napelem farmok létesítése) o Termálvíz, geotermikus energia és biomassza hasznosítás o Napenergia hasznosítás o Turizmus-egészségipar

2.2. A befektetés-ösztönzési célrendszer Ennek meghatározásához, röviden át kell tekinteni a vállalati befektetési döntés folyamatát és meg kell ismerni azokat a szempontokat, mely alapján egy pozitív beruházási döntés születik.

* Ko-Generációs erımő:

A vállalati befektetési döntéshozatali folyamat

52

A regionális és ország szintő környezet vizsgálata során értékelt területek /döntési pontok 1)

2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10)

Képzett, megfizethetı munkaerı (a régióban és 50 km-es körzetben) Termelési hatékonyság (benchmark / összehasonlítás) Infrastruktúra (fejlettség, fejlesztési tervek) Piacoktól való távolság Adózási környezet (kiszámíthatóság / optimalizációs lehetıségek) Munkajogi szabályozás rugalmassága Támogatási lehetıségek Kormányzati támogatás/kapcsolatok Helyi menedzsment Képzés, egyetemi együttmőködés lehetısége

Célok: 1)

A középfokú oktatási rendszert (mely önkormányzati tulajdonban és kezelésben van) a beruházók igényeihez kell alakítani. Ugyanez érvényes a szakképzési rendszer struktúrájára is. A tervezést szélesebb régióban kell következetesen tenni, nem csak városi szinten gondolkodni.

53

2)

3)

4)

5)

6)

A meglévı és jól mőködı iparágak bemutatása nagyon fontos, ebbıl láthatók a hagyományok, termelési kultúra és munkaerı képzettség/elérhetıség. Rendszeresen kell konzultálni a közmőszolgáltatókkal, és össze kell hangolni a városfejlesztési terveket azokéval. Fontos tudatosítani bennük, hogy a fejlesztési ipari területek és ipari parki bıvítés hol fog megvalósulni, milyen közmőigények jelentkeznek. Az egyeztetés azért is fontos, hogy optimalizálni lehessen a területek közmővel való ellátásának idı- és költségigényét. Az országos támogatási rendszer mellett fontos a helyi támogatások kidolgozása is (pályázati vagy helyi rendelet formájában). Nagyobb beruházási projektek esetén fontos a kormányzati támogatás az Egyedi Kormánydöntéssel támogatott projektek esetén elsısorban. Angolul jól beszélı projekt menedzser felajánlása fontos gesztus a beruházó megtelepedésének dıszakában nagy jelentıséggel bír. Ez a személy tartja a beruházóval a napi kapcsolatot és segíti az engedélyezési eljárástól kezdve a teljes mőködés idıszakára. Nagyon fontos bemutatni a beruházó számára, hogy a város széles együttmőködésben dolgozik oktatási intézményekkel, egyetemekkel, nyelviskolákkal, közmőszolgáltatókkal, fejlesztési intézményekkel. Ez a széles partnerség záloga annak, hogy a projekt gördülékenyen meg tudjon valósulni az adott településen.

A közvetlen beruházási környezet vizsgálata során értékelt területek és döntési pontok

1)

2) 3) 4) 5)

Meglévı telephely elıkészítettsége (építési engedély megléte, telekmegosztás/rendezett tulajdoni viszonyok, szennyezés hiánya/kármentesítés ha kell) Vissza nem térítendı kormányzati támogatás mértéke (itt a lobby fontos) Normál üzletmenet költsége, rugalmassága (beruházási és mőködési költségek mértéke fontos) Energiaköltség (erre túl sok ráhatásunk nincsen, országos versenyképességi tétel) Önkormányzati támogatás/kapcsolatok, együttmőködési lehetıségek

Befektetık „kezelése”, jellemzı befektetıi kérdések

A vállalati motivációk megértése („gondolkodjuk a befektetı fejével”) Intézmények közötti koordinációt az önkormányzat egy-kézben végezze az ITD Hungary szakértıivel szoros napi munkában Fejlesztési adókedvezmény (egybeszámítás) Pályázati forrás igénybevétele esetében állásfoglalás kiadása több hónappal elhúzódott Ígéretek, határidık betartása

54

Vállalati döntéshozók személyes elvárásai

Békéscsaba a helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása érdekében a következı a tematikus célrendszert és az ahhoz rendelt feladatokat fogalmazza meg:

1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása. Ennek részeként szükséges megfogalmazni a befektetés-ösztönzési stratégiát is. 2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata. Helyi komplex támogatási és kedvezmény rendszer kidolgozása válik szükségessé. 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetıségének javítása. Kormányzati feladat-az autópálya megépítése Békéscsabáig. 4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása. 5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az infó-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerıforrás felmutatásával. 6. Logisztikai fejlesztések erısítése 7. Együttmőködés kialakítása az EU - hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal, Temesvárral és Nagyváraddal. 8. Együttmőködés kialakítása, erısítése a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal; együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért. 9. Együttmőködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és az egyetemi karral. 10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése. 11. A város marketing stratégiájának kidolgozása, befektetıi ajánlatcsomagok kialakítása. 12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata. 13. A lakótelepek és a barnamezıs területek rehabilitációs tervének kidolgozása. 14. Új, beruházásra alkalmas területek önkormányzati tulajdonba vonása a területek megvásárlásával. 15. Az alternatív, illetve megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. A Dél - Alföld geológiai adottságai világviszonylatban is nagyon kedvezıek a geotermikus energia (termálvíz, földhı) hasznosíthatósága tekintetében. Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely lehetıvé teszi a napenergia hasznosítását,akár hıerımővek is épülhetnek rá. A térség mezıgazdaságából nagymennyiségő biomassza keletkezik, amely energetikai hasznosításra alkalmas. Békéscsaba Önkormányzata jelenleg is rendelkezik olyan energiaprogrammal, amely a geotermikus energia hasznosítását helyezi elıtérbe (pl. önkormányzati fenntartású intézmények energia ellátása), az új beruházásoknál, építészeti megoldásoknál vizsgálja az alternatív energiahordozók alkalmazásának lehetıségét. A város gazdasági szerkezetének átalakulásában az önkormányzatnak egyfajta ösztönzı szerepet kell vállalnia az energia- és anyagtakarékos

55

-

-

technológiák elterjedése érdekében az alternatív energiahordozók szélesebb körő használatában a vállalkozások szintjén is. Szorgalmazni kell a környezetirányítási rendszerek (ISO14001, EMAS) bevezetését a vállalkozásoknál és az önkormányzati intézményekben. Ösztönözni kell az ún. „tiszta” termelési technológiák elıretörését és a szelektív hulladékgyőjtésen alapuló hulladék feldolgozóipar megtelepedését. A megújuló energiaforrások felhasználásával és a hulladékfeldolgozással hosszú távon megalapozható a helyi gazdaság kisebb energiafüggısége.

A célokhoz rendelt feladatok:

1. 1.1.

1.2.

1.3. 1.4.

2. 2.1.

2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1.

4.2.

A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása Az Almáskerti, az északi és a déli vasút melletti gazdasági övezetek fejlesztési tervének kidolgozása, figyelembe véve a megszőnt üzemek infrastruktúráját, valamint a város által kínált humánerıforrást. Az idegenforgalmi és rekreációs hasznosítású területek kijelölése, hasznosítási tervének elkészítése. Itt kell megemlíteni a Gyulai úttól délre elhelyezkedı Gabona Múzeum melletti területet és annak hasznosítási terveit, melyek kidolgozása megkezdıdött (Kalandpark, Kolbász falu). A gazdasági stratégia megvalósítása érdekében ki kell dolgozni, a fejlesztések cselekvési és ütemterveit. Az önkormányzati fejlesztések esetében gazdaságossági, megtérülési számítások készítése (pl. Bányatavak, CsabaPark). A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata A város jelenlegi adópolitikájának átvizsgálása, kidolgozása; a helyi adók rendszerének újragondolása. Cél a munkahelyteremtı helyi támogatások rendszerének kidolgozása. Térinformatikai alapokon nyugvó ingatlankataszter, közmő és útkataszter létrehozása. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetıségének javítása A 44-es fıút, illetve az Arad felé történı közúti kapcsolatok fejlesztése. A Budapest-Lökösháza vasútvonal fejlesztésére alapozott intermodális logisztikai fejlesztések, elsısorban gazdasági versenyképesség javítása érdekében. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása A kutatásfejlesztési ágazatban mőködı vállalkozások megtartásának, fejlıdésének, újak betelepülésének elısegítése terület elıkészítéssel, szolgáltatások kialakításával, kedvezmények biztosításával. Az innovációt közvetítı vállalatok betelepülésének elısegítése, illetve az induló vállalkozások számára az üzletviteli szolgáltatások elérésének segítése.

56

5.

5.1. 5.2.

5.3. 6. 6.1.

6.2.

6.3. 7. 7.1.

7.2.

7.4.

8.

8.1.

8.2.

Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az infó-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerıforrás rendelkezésre bocsátásával. A szélessávú Internet elérés fejlesztése a városban. A városvezetésnek szükséges lobbi tevékenységet folytatni az olyan nagyvállalatokkal, akik ügyfélszolgálatukat a városba telepítenék. A betelepüléshez különbözı kedvezmények,együttmőködés felajánlása (adókedvezmény, a terület kedvezı feltételek melletti biztosítása). A megfelelı humánerıforrás megteremtéséhez szükséges a szakképzés, elsısorban a számítástechnikai és a nyelvi képzések színvonalának javítása. Logisztikai fejlesztések Logisztikai feladatok ellátására alkalmas terület kijelölése,megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzések készítése a minél célzottabb kiajánlhatóság érdekében.. A fı szállítási útvonalak (közút és vasút) fejlesztése. A város elkerülı győrője déli részének megépítése. Ezek a feladatok meghaladják az önkormányzati kereteket,alapvetıen kormányzati döntésektıl függnek. A logisztikai szakképzések fejlesztése a városban. Együttmőködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal, Nagyváraddal és Temesvárral Az önkormányzatok közötti kapcsolat erısítése. A kapcsolat erısítésében a polgármesteri hivatal nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kollégáinak aktívabb szerepet kell vállalniuk. Az önkormányzat gazdasági programjában meg kell határozni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztési irányait. Az önkormányzat által Vállalkozói Iroda létrehozása a beruházás közvetítésre, a kereskedelmi kapcsolatok erısítésére, és a cégalapítás elısegítésére a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttmőködve. A Natúrparkkal közös együttmőködésben a város és környéke természeti adottságainak kiaknázása és közös idegenforgalmi attrakcióvá való fejlesztése, közös marketinganyagok készítése. Együttmőködés kialakítása a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, ITD Hungary- vel, kamarákkal; együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért Városi, városrészi lokálpatrióta klubok kialakítása a város prominens közjogi és vállalkozói szereplıinek bevonásával. A várost érintı nagyobb beruházások esetében a lakossági fórumon kívül szőkebb körben is lehetıséget kell adni a véleménynyilvánításra, a beruházások megvalósítása során a folyamatos tájékoztatásra. A helyi kamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervekkel való szoros együttmőködés kialakítása, közös többirányú lobbi tevékenység megszervezése a közösség egészét érintı célkitőzésekben.

57

9. 9.1.

9.2.

9.3. 9.4.

Együttmőködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és az egyetemi központtal A szakképzést biztosító intézmények kínálatának és a város hosszú távú gazdasági céljainak az összehangolása érdekében fórumok létrehozása. A város szakképzésében erısíteni kell a gazdasági, az informatikai, a logisztikai és a nyelvi képzések jelentıségét. Szorosabbá kell tenni a Szent István Egyetem Gazdasági Karával való együttmőködést, például az önkormányzatnál gyakorlati helyek biztosításával, a mőszaki menedzser képzés megindításának ösztönzése terén, valamint a Kar kapcsolati tıkéjének kiaknázása céljából. Az utóbbi 15 év gazdasági változásainak feldolgozásába, illetve a következı 15 év trendjeinek, stratégiájának meghatározásába szintén be kell vonni az egyetemet. Lehetıség szerint támogatni kell, hogy Békéscsaba a szakképzés központi funkciójának megerısítése mellett a térség felsıoktatási központjává váljon. Az egyetem gazdasági karával 2010 elején megtörtént a kapcsolatfelvétel. A városfejlesztési célok elérése érdekében történı együttmőködés az oktatási intézményekkel a hazai és nemzetközi pályázati források lehívásában. A közoktatási és szakképzési intézményekkel, a Szent István Egyetem Gazdasági Karával és a Munkaügyi Központtal való együttmőködés (közös állásbörzék stb.) a munkaerıpiac feltérképezése, a hatékony munkaközvetítés céljából.

10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése 10.1. Idegenforgalmi koncepció aktualizálása. A jelenleg meglévı turisztikai attrakciók fejlesztése, a gasztro-turizmus, és a „Munkácsy Békéscsabán” lehetıségeinek kiaknázása, új turisztikai attrakciók kifejlesztése (Kalandpark, Kolbász falu, horgász üdülıövezet kialakítása – Bányatavak, Póstelek, Termál- és gyógy turizmus, golf- és wellness turizmus,), illetve a gyulai turisztikai szolgáltatások mellett alternatív lehetıségek biztosítása. 10.2. Idegenforgalmi marketingstratégia elkészítése. A meglévı és a kialakításra kerülı turisztikai attrakciók bemutatása, a szálláshelyek, éttermek, kávézók, szórakozóhelyek bemutatására irányuló marketinganyag elkészítése. Békéscsaba Turizmusfejlesztési stratégiáját a 2010.05.27-i Közgyőlés elfogadta, tehát a város rendelkezik olyan átfogó stratégiával amely megvalósítása során Békéscsaba turisztikai potenciálja nıhet. A Startégia megvalósítását Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatal polgármesteri kabinet .koordinálja. 10.3. Együttmőködés kifejlesztése a turizmus és a kultúra helyi szereplıivel (elsısorban a Színházzal és a helyi mővészeti csoportokkal), fesztiválok szervezése, a kulturális élet, mint idegenforgalmi vonzerı fellendítése érdekében. 2009. májusában megalakult a Békéscsabai Turisztikai Egyesület. Az egyesület összefogja Békéscsaba turizmusában meghatározó a gazdasági társaságokat és magánszemélyeket,

58

11.

A város marketing stratégiájának kidolgozása, befektetıi ajánlatcsomagok kialakítása 11.1. Városi marketing koncepció és befektetıi ajánlati kosarak készítése a potenciális befektetık orientálása és megnyerése céljából. Az ajánlatcsomagok eljuttatása a megfelelı fórumokra és a lehetséges partnerekhez. 2009.elején elkészült Békéscsaba befektetıi kiajánlója,amely több befektetıi fórumon is (pl Világkiállítás 2010 Shanghai, ) képviseli a város kínálatát. A város átfogó marketing koncepciója 2010 decemberéig el kell készüljön . 12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata 12.1. A térség ingatlanpiaci trendjein és elemzésein alapuló hosszú távú városi ingatlanpolitikai stratégia kidolgozása. Szükséges, hogy a stratégia ne csak az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, hanem a város egészére kell, hogy vonatkozzon. 13.

A lakótelepek és a barnamezıs területek rehabilitációs tervének kidolgozása 13.1. Lakótelep rehabilitáció kidolgozása területenként és épületegyüttesenként. A panel program lehetıségeinek kiaknázása. A helyi üzleti érdekek, közmőszolgáltatók, kisvállalkozások, illetve az építıipari vállalkozók bevonása (pl.: a lapos tetıs épületek tetején új lakások és sátortetı és új lakások kialakítása). 13.2. Barnamezıs területeken lévı elhagyott ipari területek felmérése, hasznosítási változataik kidolgozása, új funkcióik (oktatás, sport, kulturális, szolgáltatási, új ipari, illetve ezek kombinációja) kialakítása. Mivel ezek többségében nem önkormányzati tulajdonban vannak, szükséges az ingatlantulajdonosokkal való szoros együttmőködés a területek mielıbbi hasznosítása érdekében. 14. Új, beruházásra alkalmas területek önkormányzati tulajdonba vonása a területek megvásárlásával. 14.1. Fel kell térképezni azokat a magántulajdonban levı területeket, amelyek ipari, üzleti, mezıgazdasági, turisztikai hasznosításra alkalmasak és képesek kielégíteni a felmerülı befektetıi igényeket. 14.2. A tulajdonosokkal tárgyalásokat kell folytatni a területek megvásárlása érdekében. 14.3. A megvásárolt területekre fejlesztési terveket kell készíteni. 14.4. Az ITDH helyi képviseletével napi szintő kapcsolat fenntartására van szükség az aktuális befektetıi igényekhez való alkalmazkodás érdekében.

2.3. A stratégia végrehajtása során javasolt tevékenységek A regionális és ország szintő beruházási döntésekben való lehetséges részvétel, munkakapcsolat az erre szakosodott szervezetekkel és intézményekkel.

59

A közvetlen beruházási környezet vizsgálatában való részvétel

Iparág specifikus információk rendelkezésre bocsátása az erre szakosodott szervezetek és intézmények számára

60

Támogatások és adminisztratív kedvezmények vizsgálata lokális és országos szinten.

3. A megvalósítás monitoringja, értékelése és visszacsatolás Az IVS megvalósulását és a befektetés-ösztönzési stratégiát a képviselı-testület fogadja el, megvalósulását a szakosztályokon (illetve a városfejlesztési társaságon) keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri. Rendszerbe épített módon a stratégia felülvizsgálatára kétévente sor kerül, amikor el lehet végezni azokat a korrekciókat, amelyek a legutóbbi idıszak óta természetszerőleg aktuálissá váltak. Szoros munkakapcsolatot kell kialakítani az ITD Hungary regionális irodájával, valamint azokkal a szervezetekkel és hatóságokkal, melyeket a 5. fejezetben nevesítünk. Rendszeres, félévente megrendezésre kerülı konzultáció szükséges a partnerek között. Az indikátorok célértékeinek idıarányos teljesülését a képviselı-testület folyamatosan értékeli.

61

4. Partnerség A befektetés-ösztönzés komplex feladatrendszere egyrészrıl feltételezi azt, hogy az önkormányzat reálisan tisztában van saját versenyképességi jellemzıivel, másrészrıl feltételezi azt is, hogy kiterjedt kapcsolatrendszert mőködtet azokkal a szereplıkkel, akik ezt a tevékenységet támogatni tudják. A versenyképesség javítása érdekében felelıs tevékenységet a polgármesteri hivatal Stratégiai Fejlesztési Osztálya és Kabinetje kell végezzen, hatóságokkal és szakhatóságokkal, közmőszolgáltatókkal és az ITD Hungary-val szoros és rendszeres szakmai együttmőködésben. A Stratégiai Fejlesztési Osztály Projekt- és Beruházási Csoportja a projektek megvalósíthatósága érdekében folyamatos kapcsolatban kell lennie az alábbi hatóságokkal és szakhatóságokkal. Egy projekt engedélyeztetési eljárásában érintett hatóságok és szakhatóságok Nr.

3.

Hatóság megnevezése címe Angol megnevezése Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Lower-Tisza District Természetvédelmi és Vízügyi 6721 Szeged, Felsı Tisza- Inspectorate for Environment, Felügyelıség (ATIKTVF) part 17. Nature and Water Regional Directorate of National Traffic Authority, Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél- 6728 Szeged, Kereskedı Office in South-Great Plain Region Alföldi Regionális Igazgatósága köz 3-5. Local Authority of Hungarian Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Commercial Authorization Hivatal, Békéscsabai Mérésügyi és 5600 Békéscsaba, Gyóni Authority (technical and Mőszaki Biztonsági Hatóság Géza u. 9. measuring issues)

4.

Hivatásos Önkormányzati parancsnokság Békéscsaba

1.

2.

TőzoltóBékéscsaba, Kazinczy u. 9.

Fire Department Békéscsaba

of

Békéscsaba, Agriculture Békés Megyei Mezıgazdasági 5600 Administration Szakigazgatási Hivatal Kétegyházi út 2. Authority of Békés County Cultural Heritage Authority, Southern-Great Plain Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél6. alföld 6720 Szeged, Oroszlán u. 6. Regional Office ÁNTSZ Békéscsabai, Békési, Szeghalomi Kistérségi Intézete 5600 Békéscsaba Gyulai út 7. Békéscsaba 61. Lower-Tisza District Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Directorate for Environment and Water 8. és Vízügyi Igazgatóság 6720 Szeged, Stefánia 4. Catastrophe Risk Békés Megyei Katasztrófavédelmi 5600 Békéscsaba, Kazinczy Management Directorat for 9. Igazgatóság u. 9. Békés County 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7-9. Road Management Company for Békés County 10. Békés Megyei Közútkezelı Kht. 5.

MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ 6720 Szeged, Tisza L. krt. Hungarian Railways, Szeged 11. Szeged 28-30. Regional Center

62

A befektetık igényeinek megismerése, bizalom erısítése a település irányába. A helyi vállalkozók és a betelepült vállalkozások közötti együttmőködés elısegítése érdekében az önkormányzat polgármestere és a polgármesteri kabinet rendszeres párbeszédet folytat a helyi vállalkozókkal, vállalkozói fórumokat rendez. Ez a párbeszéd már 2008 évben elindult, amely azt a célt szolgálja, hogy a Békéscsabán mőködı vállalkozások jobban megismerjék a városvezetés fıbb fejlesztési céljait, esetlegesen kapcsolódni tudjanak a célok megvalósításához. A jövıben fontos feladat az ITD Hungary bevonása az érdeklıdık (potenciális betelepülık) és az önkormányzat, valamint a helyi vállalkozások közötti hatékony párbeszéd kialakításában. Az önkormányzat a Békéscsabán megtelepedett nagy befektetıkkel (Budapest Bank, Mondi, Tondach) folyamatos együttmőködést tart fent, azonban erısíteni kell a párbeszédet a fejlesztések és a további befektetések realizálása és a kutatás-fejlesztés tevékenység helyi ösztönzése érdekében. Ez elsısorban a polgármester, a gazdasági ügyekért felelıs alpolgármester és a polgármesteri kabinet feladata. Munkaerı biztosítása

A betelepülni kívánó befektetık hatékony kiszolgálása érdekében az önkormányzatnak szoros együttmőködést kell fenntartania a Regionális Munkaügyi Központtal, a rendelkezésre álló munkaerı kínálat megismerése és a felmerülı munkaerı igény kielégítése céljából. A Békéscsabai Regionális Képzı Központtal való folyamatos együttmőködés fenntartása, amely képzéseivel segíti a megfelelıen képzett munkaerı gyors biztosítását a megtelepedni kívánó befektetık számára. Az igényekhez alkalmazkodni tudó munkaerı kínálat biztosításához szükséges a polgármesteri hivatal Oktatási Osztályának közremőködése a középfokú szakképzı intézményekkel való együttmőködés elısegítése érdekében. A partnerség formái: Az önkormányzat és az intézmények, szolgáltatók közötti együttmőködés erısítése a betelepülık igényeinek (energia, munkaerı, engedélyezési eljárások, stb.) kielégítése érdekében.

Vállalkozások és önkormányzat közötti párbeszéd erısítése vállalkozói fórumok szervezésével. Civil szervezetek bevonása a befektetés ösztönzési tevékenységbe

63

Lakossági fórumok szervezése, amelynek célja a lakosság informálása a tervezett fejlesztésekrıl, beruházásokról és azok hatásairól.

Irodalomjegyzék Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Békéscsaba Megyei Jogú Város Városfejlesztési Koncepciója

64

BiKESCSABA MEGYEI JOGU V AROS

Recommend Documents