Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email:
[email protected]
Kémia
Helyi tanterv
Kémia 7-8. évfolyam
Alapelvek, célok Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: ⋅
a diszciplínáktól független szemléletmódok formálása;
⋅ ⋅
készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása;
⋅ ⋅
a kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása;
általános
természettudományos
fogalmak,
eljárások
és
a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása;
⋅
a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása;
⋅ ⋅
a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése;
⋅
az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg;
⋅
a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.) Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. A 7–8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A
240
Helyi tanterv
Kémia 7-8. évfolyam
megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához.
A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről ⋅ ⋅
Anyag
⋅ ⋅
Információ
Energia Rendszer
⋅ Az élet A természet megismerésével kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a közoktatás egyes szakaszaiban írjuk le. A táblázat első oszlopában jelezzük, hogy az adott sorban szereplő fejlesztési feladatok milyen kiemelhető fő fogalom vagy tevékenység köré szerveződnek. Ezzel nem a tananyagot, az oktatás tartalmát akarjuk kizárólagos módon meghatározni, inkább ama szűkebb tudásrendszer magját alkotó fogalmakat, tevékenységeket jelezzük, amely köré a fejlesztési feladatok, tevékenységek épülnek.
Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány –technika– társadalom A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban. Természet A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek (pl. atomelmélet), az általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ), az univerzális (pl. megmaradási) törvények segítésével. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. Tudománytörténet Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. Technika, technológia A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából (igények és kielégítésük, a modern tudományos eredmények technikai alkalmazásának folyamatai stb.). Néhány komplex gyártási folyamat leírása. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése.
241
Helyi tanterv
Kémia 7-8. évfolyam
Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. Az anyagok, mennyiségek jeleinek használata. A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Az anyagok, testek, folyamatok, ezek tulajdonságai s a rájuk jellemző mennyiségek összekapcsolása. Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. Anyagok a technikában és a hétköznapi életben Érdekes és különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozó ismeretek felhasználása a modern technikai alkalmazások magyarázatára, kreatív ötletek kidolgozására. Halmazállapot A halmazállapotok részecskeszintű értelmezése. Halmazállapot-változás A halmazállapot-változások elemzése az anyagszerkezeti kép használatával, az energia és az anyagszerkezet szempontjából. Anyagszerkezet (részecskeszemlélet) Olyan problémák megfogalmazása, melyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában. Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek A hétköznapokban is ismert anyagok anyagszerkezeti besorolása. Néhány elemekre bontási, valamint vegyületképzési folyamat kísérleti bemutatása, keverékek (oldatok) készítése. Oldatok töménységével kapcsolatos feladatok megoldása a hétköznapokban igényelt szinten. Keverékek szétválasztásának fontosabb módszerei a gyakorlatban. A tanult szervetlen vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések felismerésére. Egyszerű szervetlen kémiai reakciók elvégzése, felírása. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése. Anyagszerkezet (atomszerkezet, ionok, molekulák) Az atomok belső struktúráját leíró modellek kialakítása, korai atommodellek közül eggyel-kettővel való ismerkedés. Az elektromos folyamatok egyszerű atomszerkezeti magyarázata. Anyagszerkezet (atommag) Olyan problémák megfogalmazása, melyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában. Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása Az anyagok szervetlen és szerves osztályokra bontása. Az anyagok csoportjaira vonatkozó tudás alkalmazása a hétköznapi életben is fontos szerepet játszó anyagok tulajdonságainak és az ezekkel kapcsolatos jelenségeknek a magyarázatában. Energia A hőjelenségek, a fázisátalakulások, energiaváltozások fajtái, a kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások jellemzése, egyszerűbb számítások végzése. Az energia terjedése Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése a fény, a hang, a hő, továbbá az elektromos, fázisátalakulási és kémiai folyamatokban. Energiamegmaradás Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben. A természeti és technológiai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával, szemben a keletkezés és eltűnés fogalmaival operáló való magyarázatokkal. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában, kísérletek eredményeinek értelmezésében, jelenségek leírásában. Az energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. Állapot, változás, folyamat,
242
Helyi tanterv
Kémia 7-8. évfolyam
A természettudományok művelése, valamint a technika alkalmazása, fejlesztése során leggyakrabban használt állapotleírások alkalmazása. A változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása problémamegoldások során. A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. Egyensúly Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezető kémiai folyamatok bemutatása. Irányítás, vezérlés, szabályozás A fogalmak meghatározása, természeti, technikai jelenségekhez való hozzárendelése, az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatok elemzése. Életműködések A víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi életműködésekben; a megfelelő folyamatok elemzése. Fenntarthatóság, a környezet védelme Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyagés energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során.
Időkeret: Évfolyam Heti óraszám
5.
6.
7.
8.
-
-
1,5
1,5
Évi óraszám
-
-
55
55
7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55 óra Alapismeretek Balesetvédelem, a laboratóriumi munka Az anyagok részecskékből épülnek fel A fizikai és kémiai változások Keverékek Anyagszerkezet Az atom szerkezete Kémiai kötések Ionos kötés, kovalens kötés Mennyiségi ismeretek Anyagmennyiség Kémiai változások A kémiai reakcióegyenlet és néhány reakciótípus Összefoglalás, számonkérés
TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK
TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA
időkeret: 2 óra időkeret: 4 óra időkeret: 6 óra időkeret: 9 óra időkeret: 4 óra időkeret: 4 óra időkeret: 3 óra időkeret: 8 óra időkeret: 15 óra
A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI
ELVÁRHATÓ MAXIMUM
243
Helyi tanterv
Kémia 7-8. évfolyam
1. Alapismeretek (a természetismerettananyag kémiai vonatkozásainak kibővítése) . Természettudományos Balesetvédelem. A laboratóriumi ismeretszerzés módja munka eszközei, szabályai. Veszélyességi jelek. A kémiai kísérletek megtervezése. Szaknyelvi kommunikáció
Rendszerszemlélet fejlesztése Ismeretszerzés, rendszerezés
Kombinációs képesség
Ismeretszerzés, rendszerezés Kombinatív képesség
Az anyagok részecskékből épülnek fel A természet egysége. Az atommodellek (Demokritosz, Dalton). Atom, viszonyított (relatív) atomtömeg. Diffúzió és vizsgálata. Részecske és halmaz. Atom, elem, vegyjel. Kémiai elemek (fémek, nemfémek) csoportosítása a megfigyelhető tulajdonságaik alapján. Molekula, elemmolekula, vegyületmolekula, vegyület, képlet. Egyszerű anyagok, összetett anyagok, kémiailag tiszta anyagok. Modell. Molekulamodellek készítése, értelmezése. Halmazállapot-változások. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, szublimáció értelmezése részecskeszemlélettel. A halmazállapot-változások értelmezése (modellalkotás). Olvadáspont, forráspont. Belső energia és változása. Endoterm és exoterm folyamatok. Rendszer és környezet, közöttük energiacsere Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése fázisátalakulási és kémiai folyamatokban. Zárt rendszer. Kristályrács (víz molekularácsa). Desztilláció, desztillált víz. Vízbontás elektromos árammal. Durranógáz. Molekulán belüli, molekulák közötti kémiai kötések. Fizikai változás, kémiai változás (kémiai reakció).
Ismerje meg és tartsa be a balesetvédelmi rendszabályokat. Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése önállóan és csoportmunkában is.
A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen, szóban, írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon.
Ismerjék meg a diffúziót konkrét példákon. Ismerjék fel a kémiai elemek csoportosítását a megfigyelhető tulajdonságok alapján.
Legyenek képesek molekulamodellek készítésére, értelmezésére. Részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni a részecske szintű történéseket.
Tudják megkülönböztetni a halmazállapotváltozásokat. Hőmérsékletmérés. Értsék a különbséget a fizikai és a kémiai változás között
Legyenek képesek a fizikával való kapcsolatteremtésre. Energiadiagramkészítés. Összehasonlítás, azonosság, hasonlóság, különbség felfedezése, rendszerezés.
244
Helyi tanterv
Kémia 7-8. évfolyam
Néhány elemekre bontási, valamint vegyületképzési folyamat kísérleti bemutatása Keverékek, elegyek. Oldás, oldat, oldószer, oldott anyag. Keverékek szétválasztása, szűrés, bepárlás. Egyéb szétválasztási módok. Önálló vizsgálódás, a Oldatkészítés. Híg oldat, tömény megfigyelések önálló oldat. Oldékonyság, zsíroldható, vízoldható anyagok. Oldhatóság rögzítése és hőmérsékletfüggése. Gázok oldhatósága a hőmérséklet függvényében Kapcsolat a biológiával és a földrajzzal. Telített oldat. Oldhatósági grafikon. Oldatok töménysége, tömegszázalék. Logikus gondolkodás, Kapcsolat a matematikával: problémamegoldás arányosságok ismétlése Információkereső olvasás
Tudja, hogy az égés hőtermelő folyamat. A levegő összetett voltának ismerete. Tudják megkülönböztetni a desztillált vizet az ivóvíztől. Gyűjtőmunka levegőés vízszennyezésről.
Oldatok töménységével kapcsolatos feladatok megoldása a hétköznapokban igényelt szinten. Ismerethordozók Vizes oldatok kémhatása, használata indikátorok. Különböző oldatok kémhatásának vizsgálata. A különböző kémhatásokhoz tartozó pH-értékek. A természetes vizek. Önálló ismeretszerzés A víz körforgása a természetben. Levegő és összetételének vizsgálata. Üvegházhatás, globális felmelegedés, szmog. Az atomok belső struktúráját leíró Gyűjtőmunka, 2. Anyagszerkezet modellek kialakítása, korai csoportmunka. Az atom szerkezete atommodellekkel való ismerkedés Tudják a szakszöveg Az absztrakciós Atom, elemi részecske, proton, értelmezését. képesség fejlesztése neutron, elektron, atommag, Modellkészítés. Az elektronfelhő. Viszonyított első 20 elem (relatív) tömeg és töltés. modelljének Információs Rendszám, tömegszám, izotóp.. ismerete. technológiák Elektronhéj, telített, telítetlen héj. használata Vegyértékelektronok, atomtörzs. Tudománytörténeti áttekintés. Információkeresés Kapcsolatok felismerése, önálló következtetés Absztrakciós képességet
A periódusos rendszer Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer. Nemesgázelektronszerkezet. Periódus, főcsoport.
Ismerjék az összefüggést az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer között. Nemesgáz elektron-szerkezet.
Ismerjék a víz megjelenési formáit a Földön. A víz körforgását a természetben. Tudják mi az üvegházhatás, globális felmelegedés, szmog.
Tudjon egyéni ötlet alapján modellt készíteni. Ismerje a relatív tömeg és töltés fogalmát. Tömegszám,, izotóp. Atomtörzs.
Ismerje Mengyelejev munkásságát. Tudják mit jelent a külsőhéj, elektronjainak száma, a párosítatlan elektronok, elektronpárok.
245
Helyi tanterv
3. Kémiai kötések
Ismeretek rendszerezése
Kémia 7-8. évfolyam
Egyszerű ionok keletkezése. Nátrium és klór reakciója. Kation, anion. Elektronleadás, elektronfelvétel. Egyszerű ionok mérete. Ionkötés, ionkristály, ionvegyületek képlete.
Kombinációs készség
Összehasonlítás fejlesztése Logikus gondolkodás
4. Mennyiségi ismeretek Logikus gondolkodás, Problémamegoldás
Kovalens kötés, kötő elektronpár. Nemkötő elektronpár. Többszörös kovalens kötések. Egyszerű molekulák szerkezeti képlete. Elektronvonzó képesség. Apoláris és poláris kovalens kötés. Egyszerű molekulák polaritása. Molekularácsos kristályok.
Avogadro-szám. Az anyagmennyiség mértékegysége a mol. Moláris tömeg. Egyszerű számítási feladatok a móllal. Kémiai jelek (vegyjel, képlet) mennyiségi értelmezése Kapcsolat a matematikával és a fizikával.
5. Kémiai változások Redoxireakciók. Egyszerű szervetlen kémiai reakciók elvégzése, és felírása Kísérletek közös elemzése, Égés. Tökéletes égés, nem megállapítások tökéletes égés. Oxidok. Az égés megfogalmazása feltételei. A tűzoltás. Oxidáció (oxigénfelvétel), redukció (oxigénleadás). *A redoxireakciók tágabb Kísérletek tapasztalati értelmezése elektronátmenettel. elemzése, értelmezése Egyesülés, bomlás. Egyszerű kísérletek. A kombinatív készség Reakcióegyenlet írása az eddigi alapján. és önálló gondolkodás kísérletek Reakcióegyenlet rendezése. fejlesztése Tömegmegmaradás törvénye. Probléma felismerési Egyszerű számítási feladatok. Sav-bázis reakciók. képessége Közömbösítés, sósav és nátriumhidroxid-oldat összeöntése indikátor jelenlétében. Sav, lúg, só. *Sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenettel. *Bázis. *Hidroxidion, oxóniumion.
Ismerje meg az Tudja, hogy az elektronleadás, atommag elektronfelvétel változatlansága fogalmát. ellenére is képződhetnek Tudja jelölni az ionokat. Ismerje az töltéssel rendelkező részecskék. ionvegyületek Elektronvonzó képletét. képesség. Tudja, hogy az Tudják értelmezni atomok közötti az elektronvonzó kapcsolat képességet. kialakításáért a Apoláris és poláris külső héj kovalens kötés elektronjai a közötti különbség felelősek. értelmezése. Nemesgáz Polaritás. tulajdonság értelmezése. Ismerje meg az Tudjanak tény és Avogadro-szám gondolkodtató fogalmát. Tudja és kérdésekre felelni. használja a mol-t. Legyenek képesek a Egyszerű számítási matematikában és a feladatokat fizikában tanult végezzen. Ismerje szöveges példákhoz az első 20 elem hasonló összetett vegyjelét. feladatok megoldására. Tudja értelmezni a Tudjon tanult kémiai reakcióegyenletet reakciókat. rendezni. Reakcióegyenletet Bonyolultabb írni, és egyszerű anyagmennyiséggel kémiai kapcsolatos számításokat számításokat elvégezni. A elvégezni. Ismerje a tömegmegmaradás hidroxidion, törvényének oxóniumion és ismerete. protolitikus Közömbösítés folyamatok fogalma. lényegét.
246
Helyi tanterv
Kémia 7-8. évfolyam
8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55 óra Év eleji i ismétlés Nemfémes elemek és vegyületeik Fémek Környezetünk szerves anyagai Összefoglalás, számonkérés TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Nemfémes elemek és vegyületeik Kombinatív képesség
Ismeretszerzés, a közös lényeg kiemelése, megfogalmazása
Környezettudatosság Önálló ismeretszerzés Hatékony, önálló tanulás Fenntartható fejlődés alapelvének kialakítása Információs technológiák használata Igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése
TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Szerves és szervetlen vegyületek elkülönítése. Az anyagok csoportjaira vonatkozó tudás alkalmazása a hétköznapi életben is fontos szerepet játszó anyagok tulajdonságainak és ezekkel kapcsolatos jelenségeknek a magyarázatában A tárgyalt elemek, vegyületek legjellemzőbb fizikai és kémiai tulajdonságai. Gázok sűrűsége a levegőhöz viszonyítva. Milyen tényezőktől függ egy anyag forráspontja? Oxidálószer, fehérítőszer, fertőtlenítőszer. A hidrogén. Durranógázpróba. A halogének, fluor, klór, bróm, jód. A sósav és a kloridok. Sósavszintézis. Savak közömbösítési reakciói. *Egyértékű sav. Az oxigén és az ózon. Egy elem módosulatai. Ózonpajzs. Ózonbarát termékek. „Ózonlyuk”. Katalizátor. A kén és a kéndioxid. Kénpor hevítése. Amorf szerkezet. Kén-dioxid vizsgálata. Savas esők. A kénsav és a szulfátok. Vízelvonószer. *Kétértékű sav. A nitrogén és az ammónia. Ammóniaszintézis. Szalmiákszesz. . A salétromsav és a nitrátok. Választóvíz. A foszfor. A foszforsav és a foszfátok. *Háromértékű sav. Természetes vizek elalgásodása (eutrofizáció). Szennyvizek
időkeret: 3 óra időkeret: 17 óra időkeret: 15 óra időkeret: 8 óra időkeret: 12 óra A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI Ismeri a nemfémes elemeket, és azok oxidjait (széndioxid, kéndioxid) Ismeri a szén módosulatait, az ásványi szeneket.
ELVÁRHATÓ MAXIMUM Ismeri a nemfémes elemek egyszerű vegyületeit, azok előállítási módját és élettani hatásait. Tud példát mondani a környezetszennyezések megakadályozására.
247
Helyi tanterv
Kritikus gondolkodás
Emlékezés, megfigyelés fejlesztése 2. Fémek
Kapcsolatok felismerésének fejlesztése
Kémia 7-8. évfolyam
tisztítása. A szén és módosulatai. Asványi szenek. A szén oxidjai. A szénsav és a karbonátok Szén-dioxid reakciója vízzel. Rétegrács, atomrács. A szilícium és a szilikátok. Kvarc. Üveg. Cserép. Ismeri a fémeket, azok jellemző tulajdonságait, és néhány fontosabb vegyületeit, valamint azok alkalmazását a mindennapi Bemutató kísérletek vizsgálata, életben. közös elemzése
Fémrács, fémes kötés, az áramvezetés feltételei, ötvözet, könnyűfémek, nehézfémek. Korrózió. Védő oxidréteg. Passziválódás. Kapcsolat a fizikával
nátrium és fontosabb Az önálló tanulás A vegyületei (NaCl, NaOH). gyakoroltatása Szódabikarbóna, sziksó. Lúgok karbonátosodása. A kalcium és a magnézium. A nátrium, kalcium és magnézium A kombinatív reakcióképessége a vízzel való készség és önálló reakciójuk alapján. A kalcium- és magnéziumgondolkodás vegyületek a természetben. Vizek fejlesztése keménysége. Vízlágyítás. Cseppkőképződés, barlangképződés. Kalcium-vegyületek az építőiparban. Mészégetés. Mészoltás. A savas esők hatása az épített környezetre. Az alumínium. Az alumínium „szakállasodása” (reakciója oxigénnel). Alumínium reakciója savval, vízzel. Az alumínium előállítása. Környezettudatosság Az ón és az ólom. Veszélyes hulladék. Szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás. A vas. Mágnesezhetőség. Korrózióvédelem. Vas reakciója savval. Kapcsolat a technikával A vasgyártás. Acél. A cink, a réz és a nemesfémek. Karát. Királyvíz.. *Fémek redukálóképességi sora. 3.
Környezetünk Természetes
és
Felhasználásuk és alkalmazhatóságuk alapján csoportosítani tudja a fémeket, és azok vegyületeit. Be tud számolni a korrózióvédelemről, valamint a fémek előállításának egyszerűbb módjairól. Képes a reakciótípusok önálló egyenlettel történő leírására.
mesterséges Fel tudja sorolni a Be tudja mutatni, hogy
248
Helyi tanterv
Kémia 7-8. évfolyam
környezetében szereplő szerves anyagokat. Tudja, hogy a Az anyagok szerves és drogok alkalmazása káros Az összehasonlító, szervetlen osztályokra bontása Az anyagok csoportjaira az emberi életre. megkülönböztető, vonatkozó tudás alkalmazása a felismerő, hétköznapi életben is fontos lényegkiemelő, szerepet játszó anyagok ítéletalkotó tulajdonságainak és ezekkel képességek kapcsolatos jelenségeknek a erősítése. magyarázatában szerves anyagai
Kritikus gondolkodás
Tudatos fogyasztókká alakítás
Egészséges életmód
anyagok megkülönböztetése Kapcsolat a biológiával
a környezetünk szerves anyagai milyen szerepet töltenek be a mindennapi életben. Kialakul az az egészséges életmódja, életvitele, amely során tartózkodik az élvezeti cikkektől, drogoktól.
Kőolaj, földgáz. Benzin, petróleum, kerozin, dízelolaj.. *Megújuló energiaforrások. Szénhidrátok, cukrok, keményítő. Keményítő kimutatása jóddal. Fehérje. Tej fehérjetartalmának kicsapása savval. Zsírok, olajok. Margarin. Olaj és víz, Ecetsav, ételecet. Szappanok, mosószerek. Habképződés lágy vízben. Kettős oldékonyságú molekulák. Műanyagok vizsgálata. Élvezeti cikkek, drogok. Etilalkohol. A drogok hatása, veszélyei.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A diák csak valamilyen tevékenységen keresztül adhat számot tudásáról. Az írásbeli és szóbeli számonkérések hagyományos formái mellett a kémiaórákon előforduló egyéb tevékenységek is kínálják az értékelés lehetőségét. A diákok például megtanulják, hogy mitől jó és mitől kevésbé jó egy előadás, egy kísérletbemutatás, egy modellhez kapcsolódó magyarázat stb. Az értékelés szempontjai így mindenki számára ismertek. Figyelembe kell venni egy érdemjegy kialakításakor a diák gyakorlottságát az adott tevékenységben, a teljesítmény mögött húzódó munkamennyiséget, az eredetiséget, az önállóságot, és a formai szempontokat is. Az érdemjegy motiváló szerepét sem szabad szem elől téveszteni. Megfelelő mennyiségű gyakorlás után a minőséget kell értékelnünk az egyes tevékenységek végzésében.
249
