ZRÍNYI MIKLÓS-BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Bolyai János Tagintézmény PEDAGÓGIAI PROGRAM NAGYKANIZSA 2013

ZRÍNYI MIKLÓS-BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Bolyai János Tagintézmény

PEDAGÓGIAI PROGRAM

NAGYKANIZSA 2013.

Tartalomjegyzék I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 4 1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE ........................................................................... 4 2. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................................... 6 II. NEVELÉSI PROGRAMUNK....................................................................................................................... 11 1. JÖVŐKÉPÜNK ............................................................................................................................................ 11 2. ISKOLAKÉPÜNK ........................................................................................................................................ 12 3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ................................................................................................................ 12 4. NEVELŐTESTÜLETÜNK ÁLTAL LEGFONTOSABBNAK TARTOTT ÉRTÉKEK........................ 13 5. A FELSOROLT ÉRTÉKEK ALAPJÁN KITŰZÖTT CÉLJAINK ÉS FELADATAINK .................... 13 6. PEDAGÓGIAI CÉLJAINK MEGVALÓSULÁSÁHOZ ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK.............................................................................................................................. 18 7. MIKOR TEKINTJÜK PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT SIKERESNEK? .............................................. 18 8. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK ................... 20 9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ................................................. 22 10. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZERVEZETI FORMÁK ISKOLÁNKBAN ............................................................................................. 23 11. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................................ 26 12. A TEHETSÉG ÉS A KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................................................................... 29 13. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................ 30 14. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................................ 31 15. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG......................................... 31 16. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE........... 33 17. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL........... 34 18. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ............................. 37 19. AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................................ 38 20. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ................................................................................................................................. 39 III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE.............................................................................................................. 41 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ......................................................................................................... 41 2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM.................................................................. 43 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ......................................................................................... 44 4.A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ........................................................................................................................................... 45 5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS............................................................................................................... 47 6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ....................................................................................................................................................... 48

2

7. PROJEKTOKTATÁS .................................................................................................................................... 49 8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ........................................................................................................................................................ 50 9. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ........................................................ 59 10. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI.................. 61 11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................. 62 12. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA....................... 63 13. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ....................................................................................................................................... 67 IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI .............................................. 68 V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .............................. 69 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE........................................................................ 69 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ............................................... 69 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ........................................................................................ 70 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ...................................................... 70 MELLÉKLET ..................................................................................................................................................... 71

3

I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE 1. 1. Az alapító okirat szerint: Az intézmény neve:

Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola Bolyai János Tagintézménye OM azonosítója: 037507 Alapító Okirat száma: 298.,340/2011.

Az alapító szerv neve, székhelye: Az alapítói jogok gyakorlója Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. Alapítás éve:

1872 (Telephely: 1952) 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.

Az intézmény irányító és felügyeleti szerve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Szakmai: a Köznevelési törvényben meghatározottak alapján Az intézmény székhelye: 8800 Nagykanizsa, Zrínyi u.38. Az intézmény telephelye: 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 9. Az intézmény szervezete és típusa: általános iskola Az intézményi évfolyamok száma: évfolyamok: 8 évfolyamos Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 1080 fő Az intézmény tevékenysége: alapfokú nevelés-oktatás Az intézmény állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük): az alapító okiratban foglaltaknak megfelelő. Az egyes alaptevékenységek székhely és tagintézmények szerinti megoszlása a szervezeti és működési szabályzatban kerül meghatározásra. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre A Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény alapján a Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola, mint önálló költségvetési szerv megszűnt, helyébe általános jogutódként Nagykanizsa MJV Önkormányzata (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) lépett. Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Záró rendelkezések Az intézmény működésének részletesebb szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

4

1. 2. Törvényi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44. §-a értelmében: A nevelési-oktatási intézményben a nevelő-oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik, a 45. §-a értelmében: Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként a Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába, – az iskola az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét. Pedagógiai programunk felülvizsgálata és kiegészítése során az alábbi jogszabályok voltak meghatározóak: § az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; § a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; § a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről; § a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; § a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; § a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről; § Nagykanizsa Megyei Jogú Város intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (2000-2006); § 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről; § a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; § a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; § az 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. § a 17/2004. (V.20.) OM rendelet (1.2. sz. melléklet kerettantervei „kifutó” rendszerben). Iskolánk nevelőtestülete a fenntartóval egyeztetve, a szülők és a diákönkormányzat véleményének kikérése után, azok figyelembe vételével készítette el az intézmény pedagógiai programját. A felülvizsgált, és ennek megfelelően módosított és kiegészített pedagógiai program 2013. szeptember 1jétől kerül bevezetésre.

5

2. HELYZETELEMZÉS

2. 1. Az iskola bemutatása A jelenleg 17 tantermes, közepesen felszerelt általános iskolánk 1952. szeptember 2-án, mint Szabadság Téri Általános Iskola nyitotta meg kapuját. 1975-ig diákotthoni funkciót is ellátott. Kezdetben kétsorozatos iskolánk a 80-as évek demográfiai hullámával, valamint a szakmai program kiszélesítésével háromsorozatossá nőtte ki magát. A tanköteles gyermekek létszámának csökkenésével, fenntartói döntés értelmében 2006-tól fokozatosan újra kétsorozatossá vált iskolánk. A város központjában elhelyezkedő intézményünk népszerű a vidéki tanulók körében is, városi szinten magas a bejáró tanulók száma. A 90-es években az iskola vonzerejét az újdonságnak számító német tagozat, az 5. évfolyamtól bevezetett a nyolcosztályos gimnáziumi tantervre épülő - alternatív program, valamint az alsó tagozaton szervezett humanisztikai és „úszó” osztályok jelentették. A szülői igényekhez igazodva, az „úszó” osztályok megszűntével új kínálatként „sportorientált” és művészeti” osztályt indítottunk, amelyben nagy hangsúlyt kapott a képzőművészetekhez, a zenéhez és a tánchoz kapcsolódó ismeretek átadása. A 2012/2013-as tanévtől a mindennapos testnevelés bevezetése miatt 2013 szeptemberétől az 1-4. évfolyamon létjogosultságát veszítette a tanulócsoportok eddigi orientáltsága, helyettük a kooperatív tanulás és a differenciált / matematikából a CED-program szerinti / oktatás kerül előtérbe. A 10 napközis és 1 tanulószobai csoport működtetésével ki tudjuk elégíteni az igényeket, amely alsó tagozaton majdnem a tanulók 100 %-át érintően jelentkezik. Mivel a gyermekek életének meghatározó élménye az iskolába kerülés, ezért a beiskolázási körzetünkben működő óvodákkal az eddig is meglévő jó kapcsolat megtartására törekszünk pedagógiai eljárásaink közelítésével. Fontosnak tartjuk, hogy az első osztályos tanuló olyan közegbe kerüljön, amely biztosítani tudja személyiségének fejlődését, és szoros kapcsolatot alakít ki a szülőkkel. Az alsó tagozaton, de különösen az 1. és 2. osztályokban rendkívül fontosnak tartjuk a lassabban fejlődő gyerekek segítését, felzárkóztatását. Ehhez a tevékenységhez külön órakeretet biztosítunk a tanulócsoportoknak. A tanév elején felmérést végzünk az 1. osztályosok körében, és szükség esetén fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a rászorulóknak. Mivel az 1-4. osztályba járó tanuló minden változásra érzékenyen reagál, ezért a tanulócsoportok vezetésén lehetőség szerint négy év alatt nem változtatunk. 2010-től felmenő rendszerben felső tagozaton is kétsorossá váltunk, ekkortól nem volt mód alternatív tantervű osztály szervezésére. Így ötödik évfolyamtól a matematikát és az idegen nyelvek oktatását nívócsoportos szervezeti keretben tanítjuk. Két osztályból alakítjuk ki a csoportokat, a csoportok átjárhatók. Felső tagozaton a technikát és az informatikát minden osztályban csoportbontásban tanítjuk. Iskolánkban két idegen nyelvet (német, angol) tanítunk, melyhez megfelelő személyi háttérrel rendelkezünk. Az idegen nyelvet az alapóraszám mellett évfolyamonként egy-egy csoportban emelt szinten

6

is oktatjuk. Az első osztálytól választható tárgyként kezdjük mindkét nyelv oktatását, figyelembe véve a szülők nyelvválasztás iránti igényét. Felső tagozaton évfolyamonként 1-1 csoportnak heti 5 órában emelt szintű matematikaoktatást szervezünk. Diákjainknak változatos tanórán kívüli programokat kínálunk, előtérbe helyezve az egészséges életmódra nevelést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást és a művészeti ágakhoz kapcsolódó foglalkozások szervezését. A mindennapos testnevelés részeként tömegsport órákat, és a DSE keretein belül működő egyéb foglalkozásokat tartunk. 2000 szeptemberétől szabadidő szervező segíti a tanórán kívüli tevékenységek lebonyolítását. Közreműködésével lehetőség adódott az időközben kialakításra került szabadidő-terem működtetésére, amely a gyerekek közkedvelt tartózkodási helyévé vált. Folyamatosan bővítjük a szabadidős programok kínálatát, melynek keretében rendszeressé vált a fővárosi színházlátogatások és egyéb kulturális programok szervezése.

2. 2. Szülőkre vonatkozó adatok (2012. évi adatok): Foglalkozás: - munkanélküli: 16 % - szellemi:

20-25 %

- fizikai:

50-55 %

- egyéb:

4%

- felsőfokú:

23 %

- középfokú:

69 %

- alapfokú:

6%

- egyéb:

2%

Végzettség:

2. 3. Tanulókra, tanulócsoportokra vonatkozó adatok: (2012. október. 1. szerinti állapot) Tanulócsoportjaink száma:

17

A tanulói létszám:

424fő

Napközis tanulók száma

270 fő (64 %)

Iskolában étkező:

373 fő (87 %)

Étkezési térítési hozzájárulást kap:

161 fő (38%)

Veszélyeztetett tanulók száma:

3 fő (0,7%)

Bejáró tanulók száma:

68 fő (16 %)

Az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám:

24,9 fő

Az egy napközis/tanulószobai csoportra jutó átlagos napközis létszám: 24,5 fő Az egész napos ellátást (napközit, tanulószobát) igénybe vevő tanulók aránya az előző évi 62 %-ról 64 %ra emelkedett.

7

A tanulók tanulmányi eredménye, magatartás- és szorgalomátlaga az elmúlt évek statisztikai adatai alapján 4,1 - 4,3 közötti. A tanulók többségére a jó magatartás és szorgalom a jellemző. A kitűnő tanulmányi osztályzatok aránya meghaladja a-14 % -ot. A javítóvizsgára kötelezett tanulóké 2 % körül mozog. A beiskolázási statisztikák alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók általában az első helyen megjelölt középiskolába nyernek felvételt. Végzős tanulóink kb. 33 %-a gimnáziumban, 50 %-a szakközépiskolában és 17%-a szakiskolában folytatja tanulmányait. Diákjaink rendszeresen részt vesznek különböző szintű, illetve szervezésű tanulmányi- és sportversenyeken. Az összesített eredmények alapján megállapítható, hogy az iskola tanulói jól szerepelnek ezeken a megmérettetéseken. Az utóbbi években az országos tanulmányi versenyekre továbbjutók (történelem, kémia, német, természetismeret, fizika, számítástechnika) több esetben értek el 1-20. helyezéseket. Sporteredményeinkre is büszkék vagyunk, városi, megyei helyezések mellett tanulóink országos eredményeket is magukénak tudhatnak. Több sportágban képviseltetjük magunkat a diákolimpia versenyeken, amelyeken szintén kiváló eredményeket értek el tanítványaink. Természetesen tudjuk, hogy ezekben az eredményekben elsősorban az egyesületekben zajló felkészítő munkának van meghatározó szerepe, ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk a sport megszerettetését és a tehetségek felkutatását iskolai keretek között.

2. 4. Az iskolai munka személyi és tárgyi feltételei 2. 4. 1. Személyi feltételek Az 1980-as években a tanulólétszám változásához igazodva a tantestület létszáma is növekedett. Ekkor főleg friss diplomás pályakezdők kerültek a már törzstagnak számító nevelők mellé. Összetételét tekintve kialakult az iskola stabil tantestülete. 2005-től városi szinten is a csökkenő tanulólétszám iskolánk csoportszámának és a nevelői létszámnak a csökkenését vonta maga után. Jelenleg 37 pedagógusból áll tagintézményünk testülete. Ebből az intézményben folyó oktató-nevelő munkát 1-1 fő (½ álláshelyen foglalkoztatott) ifjúságvédelmi felelős és szabadidő szervező, valamint 1 fő könyvtáros segíti. A tantestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi. Az elmúlt években megnőtt az egyetemi végzettséggel (21 %), mentortanári végzettséggel (5 %) rendelkezők aránya és a különböző szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon résztvevők száma. Az intézményben 2 szakmai munkaközösség működik, ezek tevékenységét a pedagógusok által választott munkaközösség-vezetők irányítják A pedagógiai program, illetve a helyi tantervek eredményes megvalósítása feltételezi egy szakmailag jól képzett nevelőtestület meglétét. Iskolánk nevelőtestületének szakmai színvonala ezen elvárásnak megfelel. Az elmúlt évek alatt szakos ellátottságunk – elsősorban a nyelvoktatás terén - javult, de más tantárgyak esetében is történt pozitív változás. A többször módosított Közoktatási Törvény előírta a pedagógusok hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét, azzal együtt, hogy pénzügyi forrást is mellérendel. Ezen követelménynek megfelelően, illetve a lehetőséget kihasználva a tantestület tagjai folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken.

8

Továbbképzési tervünk összeállításánál megfogalmaztuk, hogy elsősorban olyan képzéseken való részvételt támogatunk, amelyek jól illeszkednek pedagógiai elképzeléseinkhez, és jól hasznosíthatók mindennapi oktató-nevelő munkánkban (pl. felkészítés a kompetencia alapú oktatásra, a projekt módszerek elsajátítására). Az iskola működését jelenleg 13 fő nem pedagógusdolgozó biztosítja. Tagintézményünk gazdálkodási tevékenységét 2011-től a Zrínyi Miklós Székhelyintézmény irányítja. A gazdálkodási és ügyviteli tevékenység zavartalan működését 1 fő gazdasági ügyintéző és 1 fő iskolatitkár segíti. Iskolánk főzőkonyháját 2012 szeptemberétől a Pensio Minőségi Közétkeztetés Kft. működteti.

2. 4. 2. Tárgyi feltételek Az 1993-ban átadott új épülettel együtt iskolánkban 17 osztályterem, 1 tornaterem, 1 tornaszoba, 2 számítástechnika-terem, 4 egyéb szaktanterem, 3 csoportfoglalkozás megtartására alkalmas terem, 3 egyéb oktatás célját szolgáló helyiség, valamint könyvtár működik. Ezen kívül rendelkezésünkre áll 9, a tanári felkészülést segítő munkaszoba/ szertár, 120 fős ebédlő. A tanulólétszámhoz képest kicsi pihenő udvarral rendelkezünk (567 m2), ami miatt különösen a tanórák közti szünetek és a délutáni szabadidő megszervezése kíván fokozottabb odafigyelést a részünkről. Lehetőségeink bővültek a 2011 tavaszától átadásra kerülő felújított pince szint birtokbavételével /a kialakított tornaszoba, a hozzátartozó öltözőkkel, kondicionálóteremmel és szabadidő termekkel /. Az iskolaépület részleges felújítása a 2010/11-es tanévben valósult meg (a pince és a földszint teljes rekonstrukciója, a külső vakolat felújítása). Az intézmény a tanítást segítő eszközökkel való felszereltsége átlagos. A számítástechnika oktatását 2 szaktanteremben látjuk el. Folyamatos fejlesztéssel, többnyire a Bolyai Alapítvány segítségével igyekszünk az oktatáshoz szükséges technikai hátteret biztosítani, korszerűsíteni. Az iskolai könyvtár állománya 30651 egység, ebből 1200 az elektromos dokumentumok száma Az olvasó tanulók száma 360-400. A könyvtárban tartott könyvtárhasználati órák száma tanévenként 100-120 közötti. A költségvetési előirányzat béren és járulékokon felüli része évek óta csak a működtetés alapszintű ellátását tette lehetővé. Az elmúlt évek költségvetési keretei nem biztosították a megfelelő színvonalú szakmai fejlesztést, ezért igyekeztünk minél jobban kihasználni a Bolyai Alapítvány és a különböző pályázatok nyújtotta lehetőségeket.

2. 5. Az iskola munkáját segítő közösségek Szülői munkaközösség: osztályonként működő, a szülők által választott közösség. Az egyes osztályokat a szülők által megválasztott tagok képviselik a szülői munkaközösség iskolai szervezetében. Munkaterv alapján végzik munkájukat, az igazgatóhelyettes segítségével. A szülőket, tanulókat érintő kérdésekben rendszeresen kikérjük véleményüket. Az iskola programjainak megszervezésében tevékenyen részt vesznek. A szülőkkel közösen tevékenykedünk az iskola jobb szakmai ellátásáért, ennek érdekében hívtuk életre 1991-ben a Bolyai Alapítványt, amelynek a szakmai fejlesztésben nyújtott segítsége meghatározó.

9

Diákönkormányzat: az osztályok diákképviselői alkotják, vezetője pedagógus. Tanulóink demokratikus jogaikat a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják, amelyben a 4. évfolyamtól felmenően minden osztályt 1-1 tanuló képvisel. Havi rendszerességgel tartják megbeszéléseiket. Tanév elején az iskola éves munkatervéről tájékoztatást kapnak. A diákönkormányzat a faliújságon, az iskolarádión és az alkalmanként megjelenő iskolaújságon keresztül informálhatja a tanulóifjúságot. Képviselőik révén rendszeresen bekapcsolódnak az iskolai programok előkészítésébe is. Bolyai DSE: 1993-ban jött létre a Diáksport Egyesület, amelynek keretében szakági edzéseket szervezünk, kiemelten kezelve az úszást. Az iskola működésének rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

2. 6. Iskolánk hagyományai Egy iskola arculatának kialakításában nagy szerep jut a hagyományoknak, ezek ápolása erősíti a közösségi érzést az együvé tartozást. Ennek egyik legszebb példája iskolánk névadásának és egyben az októberi forradalomnak a megünneplése. Ezen ünnepély keretében történik a „Bolyai matematikaverseny” eredményhirdetése – ezt a versenyt iskolánk névadójának tisztelegve minden év októberében rendezzük meg a városi és városkörnyéki iskolák részvételével. Ugyanekkor kerül átadásra az „Az iskoláért” helyi kitüntetés is, amellyel 1992 óta ismerjük el az iskola dolgozóinak hosszabb ideig tartó eredményes munkáját. Iskolai ünnepségek, egyéb rendezvények keretében hagyományként őrizzük nevezetes napok és történelmi események megünneplését: -

Október 1. Zenei Világnap

-

Október 4. Állatok Világnapja

-

Október 6. Megemlékezés az Aradi Vértanúkról

-

Október 23. Megemlékezés a ’56-os forradalomról és iskolánk névadójáról

-

Mikulás-napi műsor az alsó tagozatosoknak és óvodásoknak

-

Karácsonyi hangverseny

-

Január 25. Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól

-

Bolyai hét

-

Farsang

-

Március 15. Megemlékezés az 1848-as forradalom-és szabadságharcról

-

Április 16. Megemlékezés a holokauszt áldozatairól

-

Kulturális bemutató

-

Anyák Napja

-

Június 4. Nemzeti Összetartozás napja

-

Gyermeknap

-

Ballagás

-

Tanévnyitó, tanévzáró

Minden évben lehetőség nyílik arra, hogy az iskola, mint „alkotó műhely” bemutatkozzon a nagyobb közönség számára. A Hevesi Sándor Művelődési Központ Ifjúsági Galériája ad helyet a rajzórákon,

10

valamint a képzőművészeti szakkörökön készült alkotások bemutatásához. A 2011/2012-es tanévtől intézményünk egyik aulájában kialakított Bolyai Galéria is ezt a célt szolgálja. Az 1980-as évek közepétől indult német tagozatos nyelvoktatást segítik az ausztriai és német iskolákkal folytatott csereprogramok és külföldi kirándulások. Aktívan részt veszünk a városi, valamint a többi iskola által szervezett rendezvényeken is (pl.: Város Napja, Gólyalábas Világjátékok, tanulmányi versenyek, művészeti találkozók, kulturális és egyéb pályázatok). Évente egy-egy alkalommal kerül megrendezésre az iskolai „sportnap” és „túranap”. A Szülői Munkaközösség bevonásával – igény szerint – szülők-nevelők bálját, vagy osztályonkénti családi hétvégét szervezünk. Szép hagyomány iskolánkban a megrendezésre kerülő kulturális bemutató, amely lehetőséget nyújt tanulóinknak a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó produkciókon keresztül a színpadi fellépésre, bemutatkozásra. Az óvodásoknak szervezett nyílt napokhoz kapcsolódik „Színes ceruzák” című rajzpályázatunk, amelyet a város nagycsoportos óvodásainak hirdetünk.

II. NEVELÉSI PROGRAMUNK 1. JÖVŐKÉPÜNK A Bolyai János Tagintézmény a jövőben is szeretné megőrizni a város iskolái között kivívott rangját. Az iskola helyrajzi adottságait figyelembe véve a körzetünkben lakó gyermekek fogadásán kívül mindent megteszünk azért, hogy a távolabb élőknek is vonzó legyen tagintézményünk. Ennek érdekében azon munkálkodunk, hogy a jelenleg népszerű oktatási formákon, programokon kívül új elemek is épüljenek be pedagógiai rendszerünkbe. Megteremtjük a feltételeket az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, melynek egyik legfontosabb eszköze a kulcskompetenciák fejlesztése. Ezáltal alkalmassá tesszük tanulóinkat arra, hogy egész életük során szembe tudjanak nézni olyan helyzetekkel, amelyek igénylik az alkalmazkodást, esetleg új ismeretek elsajátítását. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását kiterjesztjük az oktatás teljes egészére, azáltal, hogy megteremtjük a feltételeket az informatikai eszközök pedagógiai gyakorlatba való beépüléséhez. Megőrizzük, lehetőség szerint fejlesztjük a magas színvonalú idegennyelv-oktatásunkat, és kiemelt célként kezeljük a munkatársak idegennyelv-tanulását. Szeretnénk elérni, hogy tanulmányai során minden gyermek vegyen részt erdei iskola programban. Művészeti és sportköri tevékenységünk bővítésével, és a differenciált képességfejlesztés alkalmazásának átfogó kiterjesztésével kívánjuk vonzerőnket növelni. A jövőben egyre jobban kihasználjuk az ország EU-s tagságból adódó lehetőségeit (pályázatok, idegennyelv-tanulás, csereprogramokban való részvétel).

11

Lehetőség szerint részt veszünk új módszerek és programok kipróbálásában, fejlesztésében, alkalmazásában. A szociális hátrányok leküzdése érdekében, az esélyegyenlőség megteremtéséért kidolgoztuk a képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítés helyi programját, amelyet az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján készítettünk el.

2. ISKOLAKÉPÜNK „Le kell vennünk gyermekeinkről a túlterhelés súlyát, hogy az iskola ismét a társadalmi közösségépítésnek, az alkotó gondolkodásnak, a világ felfedezésének boldog műhelyévé váljék.” Marx György fizikus

Ódon iskolánk falai között olyan környezet megteremtése, amelyben az oktató-nevelő munka valamennyi szereplője jól érzi magát.

Ahol a pedagógus, a diák és a szülő együttműködésén alapuló, egyéni

képességekhez igazodó pedagógiai tevékenység biztosítja a harmonikus személyiség kibontakozását. Olyan iskola, ahol a korszerű és sokoldalú műveltség megszerzése mellett lehetőség nyílik az egészséges életmód, a kulturált viselkedés, a kommunikálás és a demokrácia alapvető normáinak a megismerésére. Ebben az iskolában a diákok a közösségért aktívan cselekedni tudó, a hazájukat és anyanyelvi kultúrájukat ismerő, egészséges nemzeti öntudattal rendelkező egyénné válhatnak. Ebben az iskolában a környezet megóvására és ápolására, a harmonikus családi életre nevelés mellett fontos feladat az önálló ismeretszerzés igényének és képességének kialakítása, az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése. Szeretnénk, ha munkánkra a nyitottság, a megújulás képessége, a következetesség és a pozitív példamutatás lenne jellemző, hogy eredményeként a ránk bízott gyerekek tisztességes és emberséges európai polgárrá válhassanak. Szeretnénk, ha tanítványaink biztos alapokat szereznének további tanulmányaikhoz, és tehetségüket, felkészültségüket kellő nemzeti azonosságtudattal rendelkezve akár országhatáron túl is kamatoztatni tudnák majd. A mi iskolánkban fontosnak tartjuk az elkötelezettséget, az alapelvekkel, értékekkel, célokkal való azonosulást, és fontosnak tartjuk, hogy a magyar társadalom, az Európai Unió és a globalizálódó világ elvárásaihoz igazított tartalmakat - új eljárások és módszerek alkalmazásával - közvetítsünk. Pedagógiai tevékenységünk kiindulópontjának tekintjük az alábbi gondolatot: „Csak azt az embert mondhatjuk műveltnek, aki tudja, hogyan kell tanulni: aki megtanulta, hogyan alkalmazkodjon és változzon; aki megtanulta, hogy egyetlen tudásanyag sem biztos, csak a tudás keresésének folyamata ad alapot a biztonságra” / Carl R. Rogers / Valljuk, hogy mindezek szakmailag jól képzett pedagógusokkal, egységes szellemben, gyermekközpontú légkörben, és megfelelően strukturált, sokoldalú oktatási-nevelési rendszerrel elérhetők.

3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Arra törekszünk, hogy a következő alapelvek áthassák intézményünk pedagógiai koncepciójának, rendszerének és tevékenységének az egészét: •

gyermekközpontúság - a gyermek mindenek felett álló érdeke

12

•

demokratizmus

•

az egyetemes emberi jogok érvényesülése

•

esélyegyenlőség

•

szakmai önállóság

•

innováció

4. NEVELŐTESTÜLETÜNK ÁLTAL LEGFONTOSABBNAK TARTOTT ÉRTÉKEK •

alkotó gondolkodás, gondolkodva cselekvés

•

önálló ismeretszerzés

•

korszerű, sokoldalú általános műveltség

•

az egyetemes erkölcsi-etikai normák közvetítése

•

harmonikus személyiség

•

önismeret és önnevelés

•

kulturált viselkedés

•

a közösség, mint jellemformáló

•

egészséges életmód

•

harmonikus családi élet

•

hazánk és az anyanyelv kultúrájának ismerete, ápolása

•

egészséges nemzeti öntudat

•

a környezet óvása

Eszményeinkben olyan tanuló él, aki: •

pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekszik

•

művelt, önálló ismeretszerzésre képes, érdeklődő

•

a megszerzett biztos tudását az élet minden területén képes alkalmazni

•

viselkedésében, megnyilvánulásaiban kulturált, követi a demokratikus formákat

•

az emberek közötti érintkezés során a kommunikáció elfogadott normái szerint nyilvánul meg.

•

kialakul benne az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem

•

kezdeményezőkészséggel, kellő önállósággal, helyes önismerettel rendelkezik.

5. A FELSOROLT ÉRTÉKEK ALAPJÁN KITŰZÖTT CÉLJAINK ÉS FELADATAINK Nevelőtestületünk elkötelezett és szeretné elérni, hogy nevelő-oktató munkájában érvényesüljenek az alapelvek, és minél jobban valósuljon meg a legfontosabbnak tartott emberi értékek közvetítése, kialakítása. A következőkben azokat a célokat és feladatokat fogalmazzuk meg, amelyek megvalósulása elengedhetetlen feltétele az optimális állapot elérésének.

13

5. 1. Olyan gyermekközpontú légkör kialakítása, ahol tanulóink tapasztalhatják és megtanulhatják a demokratikus magatartásformákat. Ennek érdekében a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, bevonjuk az iskolai élet megszervezésébe, az oktatás során figyelembe vesszük képességeit. Számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi és egyéb téren is. Ügyelünk arra, hogy biztonságot, törődést, odafigyelést érezzen. Következetességre, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 5. 2. A tanulók korszerű ismereteinek, alapkészségeinek megszerzése, bővítése, fejlesztése. A tanulók az 1-6. évfolyam életkori szakaszában találkoznak először tudományos igényű ismeretekkel, a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Ennek érdekében feladatunk: -

az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása

-

a tervszerű nevelő és oktató munka a mindennapi életben

hasznosítható, továbbépíthető

tudást kell,hogy nyújtson -

olyan ismeretanyagok közlése, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét

-

az összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése

-

az egyéni tanulás módszereinek a megismertetése

-

segítenünk kell a diákoknak észrevenni a jót és felismerni a rosszat

-

a megfelelő motiváltság elérése

5. 3. A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk megfelelő értelmezése és feldolgozása Napjaink információs folyamatai az iskola számára az adatok minőségi szűrését is jelentik. Ennek érdekében szükséges a problémamegoldó (értelmes, kreatív, kritikai) gondolkodás fejlesztése: -

az iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása

-

a kialakított kompetenciák (készségek, képességek, jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását és fejlesztését kívánják meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó része, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás-tanulás szakaszának

-

a játék személyiségformáló erejének felismertetése, erősítése

5. 4. Az önálló ismeretszerzés igényének és képességének kialakítása A gyermekközpontú alapkoncepció felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Ennek elemeit alkotják az ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási, a szóbeli- írásbeli-képi kifejező és az időés térbeli tájékozódási képességek. A készség, képesség, jártasság fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme - az ismeretek átadásán túl az önképzés, az önálló gondolkodás, amihez nélkülözhetetlen:

14

-

olyan egyénre szabott tanulási módszerek, technikák elsajátítása, amellyel a tanulók képesek az információ befogadására, értelmezésére, felhasználására

-

a diák aktív résztvevője legyen a tanulási-tanítási folyamatnak

-

a változatos információszerzésre, a problémamegoldó gondolkodásra ösztönző módszerek, feladtok alkalmazása (pl.: gyűjtőmunka, gondolkodtató feladatok, egyénre szabott feladatok, csoportmunka)

-

a világ megismerésének és az önművelés igényének a kialakítása

-

a tanuláshoz való viszony kialakításában a felfedezés örömének megteremtése, amelyhez egy oldalról a sikerélményen keresztül vezet az út

5. 5. Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása Ennek érdekében: -

a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási, számolási, írási problémák (dyslexia, dyscalculia, dysgrafia) gyors felismerése és preventív kezelése

-

fontos szerepet tulajdonítunk az alsó tagozatos felzárkóztató foglalkozásoknak a napközis és tanulószobai foglalkozásoknak

-

differenciált képességfejlesztő módszereket alkalmazunk

-

egyéni foglalkozások keretében a fejlesztőpedagógia módszereit alkalmazzuk

-

nívócsoportos oktatást szervezünk, amellyel jobban tudunk alkalmazkodni a tanulók egyéni képességéhez, haladási üteméhez

-

minden tanulónak biztosítjuk a tanulás alapvető feltételeit

-

szociális gondok megoldásában segítünk

5. 6. Értékközvetítés, alapvető erkölcsi normák elsajátíttatása Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi ismeretek átadása, a vallási illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése. Ennek érdekében: -

törekedni kell a kommunikáció elfogadott normáinak a kialakítására az emberek közti érintkezés során

-

a tolerancia, az egymás iránti kölcsönös tisztelet jelenjék meg az iskolai élet minden területén

-

az iskolai élet - mint a politikai társadalom mikrokozmosza – mutassa meg a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét

-

feladatunk a konfliktusok hatékony elemzése és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakoroltatása

-

iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése

-

képessé kell tegyük tanulóinkat a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából

15

5. 7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés erősítése, a család jelentőségének kihangsúlyozása, mely nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe: -

az egészséges életmódra nevelés meghatározó formája a mindennapos testedzés;

Az iskola a nappali rendszerű oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. -

ki kell alakítanunk tanulóinkban az igényt és képességét a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitelre, hogy képesek legyenek saját harmonikus életvitelük kialakítására.

-

a mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános elemeként kell,hogy megjelenjen, meghatározó a szerepe

az osztályfőnöknek, az osztályfőnöki óráknak, ezért mindkét terület több órát

átfogóan szerepel osztályfőnöki tantervünkben.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Tanítási órákon belül és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának célja: -

A tanulók felkészítése az esetlegesen előforduló veszélyhelyzetekre, balesetekre, saját maguk és társaik testi épségének védelmére.

-

A tanulók tudják alapszintű elsősegélyben részesíteni társaikat, ill. a rászorulókat.

-

Megismerjék

az

elsősegélynyújtás

fogalmát,

célját,

fontosságát,

sérülések

tüneteit,

következményeit, ellátásukat. -

Képesek legyenek a vészhelyzetet felismerni, veszélyben cselekedni, segítségüket kérni, sérülteket megvizsgálni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: -

rendkívüli osztályfőnöki órák

-

balesetvédelmi oktatás-testnevelés, kémia, fizika, biológia, informatika … órákon

-

ismertető filmek, kiállítások

-

elsősegély-nyújtási ismeretek átadása, gyakorlása

-

szituációs feladatok

16

-

figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre

-

közlekedési ismeretek elsajátítása

-

együttműködés – vöröskereszt, rendőrség, katasztrófavédelem, mentőszolgálat, tűzoltóság

-

tűzriadó próbák

5. 8. Hazánk és környezetünk kultúrájának, hagyományainak megismerése, tiszteletben tartása Feladatunknak tekintjük: -

a nemzeti múlt és kultúra megismertetését, ápolását

-

a haza történelmének megismertetését

-

a hazaszeretet és az identitástudat erősítését

-

nemzeti jelképeink megismerését, megbecsülését

-

ismerjék meg tanulóink a határainkon kívül élő magyarság történelmét, tudjanak létezésükről

-

az anyanyelvi kultúra magas színvonalú elsajátíttatását, ápolását

-

ismerjék meg a diákok az iskola és a város múltját, hogy jelenén képesek legyenek pozitív értékek hozzáadásával alakítani

5. 9. Iskolánk részvétele lakóhelyünk életében Ennek érdekében: - rendszeresen kapcsolatot tartunk a szülőkkel, családokkal -

lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők, a város polgárai minél többet megismerjenek az iskola életéből, tevékenységeiből és eredményeiből

-

az eddigi hagyományokhoz híven részt veszünk a városi rendezvényeken, versenyeken

-

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat más intézményekkel

-

lakóhelyünk múltjának, nevezetességeinek, emlékhelyeinek, megismertetésére törekszünk

5. 10. Felkészítés a pályaválasztásra Nevelőmunkánk fontos részét képezi tanulóink felkészítése a pályaválasztásra, amely hosszú - és rövidtávú feladatot is jelent: -

ötödik osztálytól az egyes szakmák, foglalkozási ágak megismertetésére osztályfőnöki órán adódik lehetőség

-

tájékoztatnunk kell tanulóinkat a továbbtanulási lehetőségekről, a városban kialakult középiskolai intézményhálózatról

-

mindannyiunk közös feladata a tanulók önismeretének fejlesztése, ami elősegíti a helyes választást

-

a

pályaválasztáshoz

kapcsolódó

tevékenységünk

szoros

együttműködést

kíván

a

középiskolákkal, a szülőkkel, az iskolaorvossal -

A Halis István Városi Könyvtárban működő pályaválasztási tanácsadó szolgálat 7. évfolyamtól fogadja csoportjainkat. Önismereti tréningek segítik hozzá tanulóinkat a számukra megfelelő szakmák kiválasztásához, ezen kívül az egyes szakmák követelményeit is megismerhetik.

17

6. PEDAGÓGIAI CÉLJAINK MEGVALÓSULÁSÁHOZ ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Nevelési-oktatási céljaink teljesüléséhez alkalmazzuk mindazon eszközöket, amelyek a közvetlen és közvetett ráhatás révén az adott cél elérésében a leghatékonyabbnak ígérkeznek. Természetesen a helyes nevelési eszköz, eljárás alkalmazásának alapfeltétele az alapelvekkel, értékekkel, célokkal való azonosulás és elkötelezettség. Alkalmazott eszközök, eljárások, figyelembe vett szempontok a módszerek kiválasztásában: -

a tanulók egyéni képességeihez, fejlődéséhez igazodás

-

változatos tanítási módszerek alkalmazása

-

motiválás, ösztönzés

-

a tehetség felkutatása, kibontakoztatása (szakkörök, versenylehetőség, emelt szintű képzés)

-

nívócsoportok kialakítása, emelt szintű képzés, fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások szervezése

-

követelmények pontos meghatározása, egyénre szabott feladatok

-

differenciálás

-

személyes példamutatás

-

önállóságra ösztönzés

-

prevenció

-

a tanulók érdeklődéséhez, igényeihez igazodó foglalkozások, programok szervezése

-

aktív részvétel a diákközösség életében

-

beszélgetés a tanulókkal, problémafeltárás

-

folyamatos ellenőrzés, önellenőrzés

-

objektív, segítőszándékú értékelés, jutalmazás, elmarasztalás

-

tények, jelenségek bemutatása, elemzése

-

alkalmat adunk az önkifejezésre, szereplésre.

7. MIKOR TEKINTJÜK PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT SIKERESNEK? Pedagógiai tevékenységünk sikeréről abban az esetben beszélhetünk, ha a rendszeresen végzett és tudatosan megtervezett ellenőrzés, mérés eredményei az alapelvek érvényesülését és kitűzött céljaink teljesülését mutatják. Ha végzős diákjaink a nyolcadik évfolyam végén az „eszményi” tanuló minél több tulajdonságával rendelkeznek, valamint tudásszintjük, önálló tanulási képességük elegendő a tantervben előírt továbbhaladáshoz, a középiskolai képzés követelményeinek teljesítéséhez. Kritériumok: - a tanuló egyéni képességei alapján elvárható maximális szinten teljesíti a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket -

a diákok szeretnek iskolánkba járni, ezt kifejezésre is juttatják és aktív résztvevők az iskola életének a megszervezésében

18

-

tanulóink ismerik az önálló ismeretszerzés módszereit, élnek a hagyományos és új eszközök (pl.: e-tanulás) tanulást segítő lehetőségeivel

-

a középiskolai visszajelzések szerint tanulóink a megszerzett tudásukat, viselkedés-kultúrájukat továbbviszik, általános iskolai tanulmányi teljesítményük értékelése reális volt

-

a képességek és a tudásszint szerinti csoportszervezés valósul meg, biztosított a csoportok közötti átjárhatóság, a követelmények egységesítése

-

a tanulmányi és neveltségi szintre vonatkozó mérések eredményei az elvárható szinten vannak

-

partnereink visszajelzései elégedettséget tükröznek

-

minden rászoruló gyermek olyan mértékű segítséget kap, hogy elemi ellátása biztosított, iskolába járása nem akadályozott

-

a veszélyeztetett gyerekek gondjai az iskola ifjúságvédelmi eszközeivel feloldhatók, a súlyosabb esetek az önkormányzati szervek bevonásával kezelhetők

-

preventív tevékenység keretében élünk a külső lehetőségekkel, előadókat hívunk osztályfőnöki órákra, előadásokat szervezünk szülőknek

-

ha az alsóbb évfolyamokban az elemi szokások, felsőbb évfolyamokban a társadalmi együttélés általános szabályai érvényesülnek, és a tanulók többségére jellemző a normakövetés, önmaguk vállalása, az együttműködés és önállóság alapjai kialakulnak.

-

a 8. évfolyam végén végzett mérések azt mutatják, hogy tanulóink magukénak vallják a humanista emberi értékeket, az etnikai és nemzetiségi előítéletektől való mentesség jellemzi őket

-

a különböző szinteken elvégzett kompetencia mérések eredményei azt tükrözik, hogy tanulóink a gondolkodási képességek vonatkozásában legalább 70%-os teljesítmény nyújtanak

-

a tanórákon alkalmazott motivációs eszközök eredményeként a tanulók szívesen végeznek kutatómunkát, önállóan kiegészítik az órákon szerzett ismereteiket, kihasználják a könyvtár és az informatikai eszközök nyújtotta lehetőségeket

-

belső értékelési - és vizsgarendszerünk az IMIP-ben, a helyi tantervben és az éves munkatervekben kitűzött célok szerint valósul meg

-

megvalósul a rászoruló tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítése

-

tanórán kívüli programok keretében az e célra fordítható órakeret 10-15%-át képzőművészeti és egyéb művészeti ágakhoz kapcsolódó foglalkozásokat szervezünk

-

olyan óraterv készül, amely a mindennapos testnevelés keretében valamennyi tanulónknak biztosítja az egészséges testmozgás lehetőségét

-

kulturált környezet megteremtésével és a környezettudatos magatartásra nevelés eredményeként tanulóinkban kialakul az igény a környezet tisztántartására, épségének megóvására és a természet szeretetére, védelmére – mindez mérhetően is kimutatható, és a gyakorlatban is fellelhető.

19

8. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK Pedagógiai rendszerünk központjában az egyén áll. Gyermekközpontú alapkoncepciónk lényege a harmonikus személyiség elérése azon a nevelési-oktatási rendszeren keresztül, amely tartalmazza a cél elérését szolgáló tanórai és tanórán kívüli lehetőségeket. Az alapvető erkölcsi értékek (szeretet, barátság, tisztelet, részvét, szolidaritás, áldozatkészség) megismertetése, tartalommal töltése a tanulók erkölcsi nevelését, magatartásformálását szolgálja. .A személyiségfejlesztés teendői az alapfokú oktatás négy szakaszában jelentkeznek:

•

bevezető szakasz: első és második évfolyam

•

kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam

•

alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam

•

fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam

Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének emelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hiszen a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. Kiemelt feladataink: -

A tanulási kötelességtudat kialakítása, a világ teljesebb megismerésére való igény fejlesztése a tanulók értelmi nevelésének feladata.

-

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása, élményszerű pozitív minták bemutatásával a segítőkészség tudatosítása, a kommunikációs készség, kulturált magatartás,

kapcsolatteremtő

képesség,

konfliktuskezelés

elsajátítása

a

közösségi

nevelésünk feladata. -

Feladatunk olyan pozitív érzelmi légkör kialakítása s fenntartása közösségünkben, amelyben a tanulók biztonságban, s jól érzik magukat, ahol érzelmi, s emocionális viszonyaik optimálisan fejlődhetnek.

-

A helyes önismeret kialakítása, az „én” tudat, önbecsülés, önbizalom, helyes irányba terelése a kitartás a szorgalom, a céltudatosság képességének fejlesztése a tanulók akarati nevelésének feladata.

-

Tanulóink nemzeti nevelésének fontos feladata, hogy ismerjék és tiszteljék iskolánk névadóját, városunk múltját, jelenét, jövőjét. Legyenek büszkék hagyományainkra, őrizzék azokat. A hazaszeretet érzésének felébresztése és megerősítése is ezen feladatok közé tartozik.

20

-

A tanulók állampolgári neveléséhez tartozik az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt és a közéletben való részvételre buzdítás. A tanulókban tudatosítani kell a munkavégzés fontosságát, rá kell irányítani figyelmüket a jól

-

végzett munka örömére. A sikerélmény további feladatok elvégzésére sarkall. Az egészséges életmódra való igény, az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, a testileg

-

és lelkileg egyaránt egészséges személyiség kialakítása tanulóink nevelésének mindennapos feladata. Kiemelt feladataink: a)

a tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése terén: • a bevezető és kezdő szakaszban: -

a motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, felfedezési vágy, játékszeretet, érdeklődés)

-

a képesség fejlesztése (tapasztalás, felismerés, megfigyelési képesség, megismerési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség)

• az alapozó és fejlesztő szakaszban: -

a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény)

-

a képesség fejlesztése (absztrahálás, problémamegoldás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás)

b)

a tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása terén: •

•

a bevezető és kezdő szakaszban: -

egészségvédő öntevékenység,

-

befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség,

-

természettudat kialakítása.

az alapozó és fejlesztő szakaszban: -

egészségvédő öntevékenység önállósulása,

-

önmegismerő,

önértékelő,

önfejlesztő

képesség

kialakítása

(emberismeret,

pályaválasztás, tehetséggondozás),

c)

-

kreativitás, önkifejezés fejlesztése, befogadói képesség,

-

valós énkép (önbizalom, önbecsülés), önállósulási és öntevékenységi vágy felkeltése

-

drogprevenció, egészségkárosító szokások elkerülése, tudatos egészségvédő viselkedés,

-

a sport, mint aktív életforma elfogadása.

a magatartás- és a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása terén: •

a bevezető és kezdő szakaszban:

21

-

szociális hajlamok szokásainak kialakítása,

-

segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás

• az alapozó és fejlesztő szakaszban: -

meggyőződés, az előítéletek legyőzése,

-

empátia, tolerancia kialakítása

-

konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés, meggyőzés) formálása.

9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK A tudatos, tervszerű közösségfejlesztés a közösség minden tagjának sokoldalú fejlesztését jelenti. A nevelés e területének célja a „fejlődő személyiségnek a közösségi élet dinamikus feltételei között történő –ön- alakítása.” A személyiség teljes értékű kialakulásában a kortársi csoportok befolyásának kiemelkedő a jelentősége. Napjainkban még inkább felértékelődik a közösség szerepe. Az iskola számára szóló ajánlások határozott formában fogalmazzák meg a közösségi hatásrendszer megszervezését. A teljes nevelési rendszeren belül különbséget kell tenni közvetlen és közvetett hatásrendszer között. A hatásrendszer alapja a közösség tevékenysége, életre hívója a nevelő. Tartalmi-minőségi értelemben közösségi tevékenység minden közösségfejlesztő önfejlesztő tevékenység, mely nem destruktív, formaiszervezeti szempontból pedig a feladatok lehetnek kooperációs jellegűek, vagy individualizáltak (egyéni feladatok), mely utóbbiak alkalmasak közösségi és önfejlesztő szükségletrendszer kialakítására is. A közösségi tevékenységet a nevelési rendszer teljes értékű részévé kell tenni, és ennek érdekében úgy kell megszerveznünk, hogy kiterjedjen a közösség minden tagjára. Az önkormányzás képességének kialakításában fontos szerepe van az osztályfőnököknek és a DÖK-nek. Legfontosabb közösségfejlesztési feladataink: • A nevelői irányítást nem nélkülöző különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, melyek kapcsolódnak az iskolai éle egyes területeihez. • Az életkori fejlettség figyelembevételével történő közösségfejlesztés, melynek során a nevelői irányítás alkalmazkodik az életkorral változó közösségi magatartáshoz. (a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségétől az önmagát értékelni és irányítani képes autonóm személyiségig.) • Ki kell alakítani az önkormányzás képességét, vagyis nevelői segítséggel közös célok megfogalmazását. A tevékenység tudatos tervezése, folyamatos megszervezése által érvényesül a közvetett nevelés, amikor is a tanulók aktív részvétele során hozzászoknak a közösségi magatartás formáihoz, az együttélés követelményeihez. • A közösség összetartozását erősítő tevékenységek rendszeressé tétele, egyéni arculat, hagyomány kialakítása, pozitív erkölcsi, viselkedési normák megerősítése, elfogadtatása és alkalmazása.

22

10. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZERVEZETI FORMÁK ISKOLÁNKBAN 10.1. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

•

a tanítási órákra való felkészülés,

•

a tanulók dolgozatainak javítása,

•

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

•

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

•

különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

•

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

•

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

•

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

•

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

•

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

•

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

•

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

•

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

•

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

•

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

•

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

•

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

•

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

•

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

•

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

•

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

•

szertárrendezés és szaktantermek rendben tartása,

•

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,

•

külső és belső partnerekkel való kapcsolattartás Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg

minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

23

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

•

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

•

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

•

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.

•

Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

•

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

•

Figyelmet fordít a tanulók önismeretének kialakítására, adottságaik felismertetésére, értékeik megtalálására.

•

Aktívan közreműködik a koherens osztályközösség kialakításában (tanév közbeni közösségi programok szervezése, közösségi vállalások és feladatok kitűzése)

•

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

•

Szülői értekezletet tart.

•

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

•

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

•

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

•

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

•

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

•

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

•

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

10.2. Hagyományőrzés: Az iskolai hagyományok jó lehetőséget teremtenek a közösségért érzett felelősség kialakításában, a közösség fejlesztésére. / iskolai hagyományaink külön fejezetben vannak felsorolva / 10.3. Diákönkormányzat: A tanulóközösség érdekeinek képviseletére, szabadidős tevékenységek szervezésére, iskolai diákrendezvények segítésére, a tanulói ügyelet ellátásának koordinálására, stb.. Jogilag szabályozott szervezet. Munkáját a DÖK szervezeti és működési szabályzata alapján, a 4-8. osztályokban megválasztott képviselőkből álló DÖK vezetőség, és az iskola igazgatója által megbízott tanár irányítja. Tanulóink kezdeményezhetik diákkör létrehozását is, amennyiben a feltételek megfelelnek a közoktatási törvény előírásainak.

24

10.4. Napközi, tanulószoba: Igény szerint minden tanulónak biztosítjuk ezt az ellátást. 10.5. Diákétkeztetés: Tanulóinknak lehetőségük van az iskolai étkezés igénybevételére, akár napi háromszori alkalommal is. Elsősorban az alsó tagozatosoknak fontos nevelési helyzet és lehetőség, hiszen otthon egyre kevesebb család ül együtt asztalhoz, itt kell a gyerekeknek megtanulniuk a kulturált viselkedést, az étkezés „illemtanát”. Lehetőség van a menza igénybevételére is. 10.6. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: A tehetséggondozással, a felzárkóztatással kapcsolatos tevékenység kiemelt helyen szerepel programunkban. / külön fejezetben foglaltak szerint / 10.7. Sportkör: A testnevelés és sport minden tekintetben az egyik legsokoldalúbb nevelési lehetőséget biztosítja. A délutáni tömegsport órák, a játékos versengések, gyermektorna tanfolyamok, sportági képzések, sportszakkörök minden tanuló számára megadják a lehetőséget a testedzésre, az egészséges életmód kialakítására. A délutáni, kötetlenebb formában szervezett sportolás még több élményt nyújt a tanulóknak, lehetőség nyílik a versenyekre való felkészülésre, igény esetén a felzárkózásra, gyakorlásra is. 10.8. Szakkörök: Ezek működése szolgálja a tanulók különböző érdeklődésének kielégítését, tehetségük kibontakozását, ismeretük bővítését. Messzemenően figyelembe vesszük a tanulók igényeit, személyi és tárgyi lehetőségeinket. 10.9. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: Az állandó megmérettetés átszövi tanulóink életét. A napi megfelelésen túl rendszeresek a különböző tantárgyakhoz, érdeklődési körökhöz kapcsolódó versenyek az osztály keretektől akár az országos szintig is. A vetélkedőkön való részvételt is komoly, együttes munka előzi meg, a különböző bemutatókon való megjelenés pedig csak közös összefogás (tanári-tanulói) eredményeként képzelhető el. 10.10. Kirándulások: A nevelő tevékenység e formája évente egy alkalommal áll a tanulóközösség rendelkezésére, melynek során az osztályfőnök irányításával, de a tanulók, szülők bevonásával közös tervezést követően hosszabb időtartamra (1-2 nap) nyílik lehetőség a kirándulásra. Szervezeti keretét illetően az adott osztályközösség tanári illetve szülői felügyelettel, tartalmi tekintetben változatosan szervezheti programját, mely közvetetten kapcsolódik az iskola nevelő-oktató tevékenységéhez, azt kiegészíti, nem a megszokott helyzeteket teremtve a közösséget alakítja. 10.11. Erdei iskola: A megszokott iskolai környezet helyett a táborszerű körülmények számtalan új nevelési helyzetet teremtenek pedagógus és gyermek számára egyaránt. Ezek hasznosan egészítik ki a nevelési és tantervi követelményeket. Tanárok, diákok körében egyaránt kedvelt foglalkoztatási forma.

25

10.12. Múzeum, könyvtár, kiállítás, művészeti előadások látogatása: A közművelődési intézmények által nyújtott lehetőségek segítik és kiegészítik az egyes tantárgyak némely anyagrészének feldolgozását, az ismeretanyag bővítését, az érdeklődés felkeltését. Önálló és csoportos munkára sarkallják az érdeklődő tanulókat, a tantárgyi versenyekre történő felkészítés nélkülözhetetlen helyszínei. A foglalkozások tanórai és tanórán kívüli keretekben valósulnak meg. 10.13. Szabadidős foglalkozások: Elsősorban osztálykeretben megvalósuló tevékenység, melynek során mód nyílik a szabadidő változatos, kulturált és szórakoztató eltöltésére. Jó lehetőség az osztályközösség alakítására, a tanulók alaposabb megismerésére. Az igények ismeretében a szülők bevonásával célszerű tervezni pld: túrák színházlátogatás, klubdélután, esetleg tábor, játékdélután, sportrendezvények stb. 10.14. Iskolai könyvtár: A tananyaghoz kapcsolódó, valamint a szórakozást nyújtó olvasmányok kölcsönzési lehetőségét biztosítja tanítási időben. A tanulók a tanítás utáni szabadidejüket szívesen töltik a könyvtárban, közös játékra, beszélgetésre van módjuk csellengés helyett, egyúttal elsajátítják a könyvtárhasználatot és az itteni viselkedéskultúrát. 10.15. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata: Alkalomszerűen, előzetes megbeszélés alapján tanári felügyelet mellett módjuk van a diákoknak az iskola létesítményeit, eszközeit használni pld.: tornaterem, sportudvar, számítógép, a pincében kialakított szabadidő-terem. 10.16. Hit-és vallásoktatás az iskolában: A Nkt.97.§ (7) A 35.§ (1) bekezdés szerinti erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstan órát az iskolai nevelés első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A területileg illetékes, bejegyzett egyházak a hit- és erkölcstan órákat az iskola igazgatójával írásban történt megállapodás alapján az iskola épületén kívül is megtarthatják.

11. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az ilyen tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és a minősítés alól, egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből. A pedagógiai munka egyik legkritikusabb feladata a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő és tanulási nehézségekből fakadóan az átlaghoz képest állandóan lemaradó tanulók felzárkóztatása. Vannak alapvetően magatartási zavarokkal és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok, de a tanulásban történő lemaradás is kiválthat magatartási és beilleszkedési zavarokat. Ezekben az esetekben alapvető feladat az előidéző okok feltárása. Az előforduló magatartási problémák elsősorban az agresszív magatartás (verekedés, durva játék, hirtelen indulatosság) formájában, másrészt a szabályok megszegésében (a házirend megszegése; tiszteletlen, durva

26

beszéd; beszélgetés, közbeszólás a tanórán; szándékos rombolás), ritkábban regresszív – defenzív magatartás (a munka megtagadása, passzivitás) formájában jelentkeznek. 11.1. Feladataink beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén: •

A tünetek, megnyilvánulási formák gondos tanulmányozása. (Mikor, milyen körülmények között, milyen formában tapasztalható a magatartási probléma?)

•

Az okok keresése, konkretizálása. Az okok és tünetek összefüggésében eljuthatunk a gyermek és család (vagy az iskola) központi problémájának a megfogalmazásához.

•

A tennivalók kidolgozása. A tevékenységek során elsősorban a tanulók meglévő pozitív vonásaira és eredményes tevékenységeire építünk.

•

A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók és a problémás magatartású nehezen nevelhető gyerekek esetében fő feladatunk: a gyerek bekapcsolása az osztály életébe.

11.2. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az előidéző okok ismeretében a hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink segítésére többirányú lehetőséget biztosítunk: -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal

-

első és második osztályban fejlesztő foglalkozások tartása az indulási hátrányok csökkentésére

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

nívócsoportos oktatás

-

speciális felzárkóztató foglalkozások, beszédkészség javítása

-

az osztályközösség bevonása, a tolerancia kialakítása a közösség tagjaiban

-

a nevelő és a tanuló között kialakított bizalomra épülő, jó kapcsolat kialakítása

-

családlátogatások, együttműködésre törekvés

-

a szülők és a családok nevelési segítése a gondok megoldásában

Intézményünk az alapító okiratban kijelölt feladataként ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésétoktatását. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a közoktatási törvény szerint az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, illetve a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.

27

A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek komplex ellátása érdekében szakmai team kapcsolatot tartunk fenn logopédusokkal, fejlesztő pedagógusokkal, pszichológusokkal és a gyógypedagógia egyéb területén dolgozó szakemberekkel. Ellátás formái: - esetmegbeszélés - egyéni és kiscsoportos fejlesztés - differenciálás az egyéni képességek figyelembe vételével - folyamatos szakmai támogatás - szakmai megbeszélések, hospitálási lehetőség biztosítása - újszerű együttműködési formák meghonosítása (kéttanítós modell, sérülés specifikus csoportbontás utazó gyógypedagógussal közösen, mentor pedagóguspárok működtetése) Speciális segítségnyújtás lehetőségei: -

tanulásban akadályozott, ill. pszichés fejlődési zavarai miatt tartósan és súlyosan károsodott gyermekek fejlesztésének megsegítése

-

sajátos nevelési igény minél korábbi életszakaszban történő észrevétele az ebből adódó másodlagos problémák megelőzése

-

a sajátos nevelési igényből adódó hátrányok csökkentése, kompenzálása

-

együtt nevelt gyermekek képességeinek, tehetségének kibontakoztatása, beilleszkedésük segítése

-

módszertani útmutatás

-

megfelelő tanulási környezet létrehozása

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatellátás fejlesztése során a következő célokat tervezzük egyidejűleg érvényre juttatni: •

A sajátos nevelési igényű tanulók számára annak biztosítása, hogy a különleges gondozást a fejlesztésükhöz optimális feltételeket biztosító oktatási formában vehessék igénybe.

•

Nevelési igényükhöz legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása azoknak a nem fogyatékos gyermekeknek, tanulóknak, akiknek az esélyt teremtő nevelésbe, oktatásba való bekapcsolódása beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségük vagy szociális helyzetük miatt indokolt.

Adott esetben a sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztéséhez szükséges kis létszámú csoportok szervezése a fenntartó hatáskörébe tartozik. Amennyiben ilyen csoportok szervezésére sor kerül, fontos feladatnak tartjuk, hogy az érintett tanulók áthelyezése a kis létszámú csoportba idejében megtörténjen. Amennyiben az orvosi, vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság által megállapított szakvélemény alapján a tanulót különleges gondozásban kell részesíteni, a törvényi előírásoknak megfelelően, egyénre szabottan az alábbi eljárásokat alkalmazzuk: •

a tanuló mentesítése az egyes tantárgyak tanulása alól

•

a szakvélemény alapján mentesítés az értékelés, minősítés alól, vagy egyéni továbbhaladás engedélyezése, személyre szabott ütemezése

•

fejlesztő foglalkozások szervezése, igény esetés külső szakértők bevonásával

28

•

amennyiben az orvosi szakvélemény indokolja, biztosítjuk a magántanuló felkészítését az osztályozó vizsgára.

12. A TEHETSÉG ÉS A KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a tehetséges tanulók kibontakozását, fejlesztését. Már az alsó évfolyamokon megkezdjük a tanulók egyéni üteméhez igazodó, differenciált foglalkoztatást. Felsőbb évfolyamokon nívócsoportok létrehozásával fokozottabban igazodhatunk tanulóink haladási üteméhez. Tanulóink évek óta kiemelkedően szép eredményeket érnek el szinte minden területen (tantárgyi, művészeti, műveltségi, sport-és egyéb versenyeken). A tehetséggondozás színterei: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

nívócsoportos oktatás

-

nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása

-

tehetséggondozó foglalkozások

-

iskolai sportkör

-

szakkörök

-

felkészítés tanulmányi versenyekre

-

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, kulturális, sport, stb.)

-

szabadidős foglalkozások

-

az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

-

egyéni kutatómunka, kiselőadások

-

sikerélmény biztosítása

-

a továbbtanulás segítése

A tehetséggondozás speciális lehetőségei iskolánkban: Alsó tagozaton választható órák keretén belül biztosítunk lehetőséget az úszásoktatásban és egyéb sportfoglalkozásokon való részvételre. Az iskolában ötödik évfolyamtól a matematikát nívócsoportos szervezeti keretben tanítjuk. Két osztályból alakítjuk ki a csoportokat, a csoportok átjárhatók. A nyelvi órákat csoportbontással szervezzük, a német emelt szintű tanításával. A tanulók érdeklődésének, igényének kielégítésére érdeklődési köröket szervezünk. Biztosítjuk a mindennapos testedzést, felkészülést a sportversenyekre tanórák, tömegsport órák és a DSE keretében.

29

13. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közoktatásról szóló törvény 41. paragrafusának (6) bekezdése előírja a nevelési-oktatási intézmény feladatai között a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását, a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárását és pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzését és ellensúlyozását. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121.§-a egyértelműen meghatározza a hátrányos gyermek fogalmát. „Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A gyermeknek törvényben biztosított joga, hogy hozzájusson megfelelő lakáshoz, étkezéshez, ruházathoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz. Intézményünk ennek megfelelően rendszeresen felméri tanulóink körülményeit. Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök felhívják a szülők figyelmét, hova fordulhatnak támogatás igényléséért. Szükséges estben az ifjúságvédelmi felelős személyesen segít a szülőknek ezen problémák megoldásában. A felmérések alapján tanulóink szociális hátterének mutatói: (2012-2013. tanév) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül:

86 tanuló (20 %)

Közülük: a szülők alapfokú képzettséggel rendelkeznek:

25 tanuló (5,8 %)

Veszélyeztetett:

3 tanuló (0,7 %)

Ingyenes tankönyvellátásban részesült:

176 tanuló (39,9 %)

Tartósan beteg:

21 tanuló (4,9 %)

3 vagy több gyermeket nevelő családban él:

54 tanuló (12,6 %)

Étkezési hozzájárulásban részesül:

161 tanuló (37,8 %)

Ezek a magas arányok egyértelműen rámutatnak arra, hogy indokolt az iskolánkba beiratkozott gyermekek családi hátterének megismerése, mindazoknak a családoknak a figyelemmel kísérése, amelyek anyagi helyzetük vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak. Ha a szülők ezekről az ellátásokról nem tudnak, vagy nem akarnak gondoskodni, az iskolának kell megtennie a szükséges intézkedéseket. Az iskola részére rendelkezésre álló eszközök elsősorban pedagógiai jellegűek. A nagyobb odafigyelés, a gyerekkel való törődés, a felzárkóztató foglalkozás, az egyéni foglalkozás megtartása igen sok esetben járulhat hozzá a hátrányok leküzdéséhez. A gyermekvédelmi törvény alapján a közoktatási intézmények feladatai közé tartozik a kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal és indokolt esetben az eljárás kezdeményezése a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságoknál. Intézményünk ennek megfelelően tanév elején rendkívüli (tankönyv hozzájárulás), illetve rendszeres támogatási kérelmeket továbbít az önkormányzat Szociális osztályára (étkezési térítési díjkedvezmény). Kiemelt területként kezeljük ezt a tevékenységet az alább felsorolt tények ismeretében is: A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus, különösen az osztályfőnökök, napközis nevelők és az 30

ifjúságvédelmi-felelős. Az ifjúságvédelmi felelős fogja össze a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységet. Főbb feladatai a következők: •

Szervezi, koordinálja a gyermek - és ifjúságvédelmi munkát

•

Szoros kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel és segítséget nyújt az előírt feladatok megvalósításban

•

Részt vesz a speciális ifjúság - és gyermekvédelmi munka szervezésében

Az iskola a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek-és ifjúság védelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

14. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tanulási kudarcot előidéző okok (valódi értelmében vett tanulási nehézségről, vagy hátrányból származó esetleg a magatartászavarból eredő tanulási nehézségről van- e szó) feltárását követően a saját módszereink alkalmazásán túlmenően, kérjük a nevelési tanácsadó munkatársainak szakmai segítségét is. Néha nehéz megértetni a szülőkkel, hogy gyermekük ilyen jellegű problémával küzd, ezért nagyon tapintatosan kell az ilyen eseteket kezelnünk, szem előtt tartva a tanuló érdekeit. Kritikus esetben arról, hogy egy tanuló valóban tanulási nehézségekkel küzd a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése a mérvadó. Tanulóink felzárkóztatására az alábbi módszereket alkalmazzuk: -

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

nívócsoportos oktatás matematikából és idegen nyelvből

-

napközi otthon, tanulószoba

-

szakértői vélemény alapján a tanuló mentesítése egyes tantárgyak alól

-

egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozások szervezése

-

felzárkóztató foglalkozások

-

az iskola könyvtárának és más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

-

a továbbtanulás irányítása, segítése

15. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások, és a diákétkeztetés biztosítása. A fenti ellátásokat minden jelentkező tanulónknak biztosítjuk. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök és napközis nevelők segítségével- feltérképezi a problémákkal küzdő gyermekeket, figyelemmel kíséri munkájukat, tevékenységüket.

31

A szülők nagyfokú elfoglaltsága szükségessé teszi, hogy már reggel 1/2 7-től fogadjuk a tanulókat, felügyeletükről gondoskodjunk (70-120 tanuló veszi ezt igénybe reggelente). A napközi otthonos ellátás az alsó tagozaton közel 100 %-os, - míg felső tagozaton elsősorban az átmenet biztosítása miatt ötödik osztályban van rá igény. E foglalkozások keretén belül, a szabadidő hasznos eltöltésén túl lehetőség nyílik az egyéni foglalkozásokra is. A tanulószobai foglalkozásokon a másnapi felkészüléshez kapnak segítséget a tanulók. A feladatellátás egészségügyi és szociális formái: • reggeli ügyelet • napközi, tanulószoba • iskolai étkeztetés • tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek használata, ingyenes tankönyvellátás • kedvezményes térítési díj (szükség esetén 100 %-os támogatás kérelmezése) • iskola-egészségügyi feladatok ellátása az iskolaorvos és védőnő közreműködésével • iskolafogászat • kapcsolattartás szülőkkel • kapcsolattartás

a

munkánkat

segítő

intézményekkel

(Családsegítő

Központ

és

Gyermekjóléti Szolgálattal, PH Szociális Osztályával, CKÖ-vel) • pályázati lehetőségek kihasználása • drog-és bűnmegelőzési programok szervezése • nevelési tanácsadás igénybevétele • iskolán kívüli programokon való részvétel anyagi támogatása Iskolánkban minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, továbbá feladatuk a szülőket és gyermekeket érintő kérdésekről – a titoktartási kötelezettség szabályainak megtartása mellett – rendszeresen tájékoztatást adni, és a szülőket figyelmeztetni, ha gyermekeik jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tartanak szükségesnek. A szociális és kulturális hátrányok leküzdése és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D §-a és 39/E §-a értelmében – kidolgoztuk a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés helyi programját. Ennek eredményeként várhatóan: •

nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma,

•

iskolánkban csökken a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma,

•

nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma,

•

intézményünkben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

32

16. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE Ha az iskolában több diákönkormányzat működik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, ha ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt •

saját működéséről

•

a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról

•

hatáskörei gyakorlásáról

•

egy tanítás nélküli munkanap programjáról

•

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,

•

amennyiben a tájékoztatási rendszer működik, annak szerkesztőségi tanulói vezetőiről, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét az Nkt.48.§ (4) bekezdésben meghatározottakon túl ki kell kérni: •

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál

•

a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához

•

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez

•

az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához

•

az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához

•

a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához

•

az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

33

17. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL Az iskola hatékony kapcsolatot igyekszik kialakítani a szülőkkel. Kérdőívek közreadásával kikérjük véleményüket az intézményben folyó munkáról, programokról, az iskolával szembeni elvárásaikról. Havi rendszerességgel szülői értekezletre, vagy fogadóórára kerül sor az eseménynaptár szerint. A rendszeres szülői értekezletek mellett a 8. osztályos tanulók szülei részére pályaválasztási tájékoztatót is szervezünk. A beiskolázás előtti nyílt napok keretében tájékoztatót tartunk a leendő első osztályos gyermekeknek és szüleiknek, akiknek különböző programok keretében lehetőséget biztosítunk az iskolával és a leendő tanítókkal való megismerkedésre.

A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A szülő kötelessége, hogy tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, tartsa tiszteletben az iskola vezetőinek, pedagógusainak emberi méltóságát és jogait. A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a -

a tanulói jogok érvényesülését

-

a pedagógiai munka eredményességét

-

megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót

-

meghatározhatja a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanuló kötelessége saját környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben tartása, közreműködés a tanórák és egyéb rendezvények előkészítésében, lezárásában. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

34

a) Családlátogatás Esetlegesen, az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése céljából, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet Feladata, a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadóóra Feladata, hogy lehetőséget nyújtson a szülők és a pedagógusok személyes találkozására, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) d) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Iskolai szintű információkat az iskolai hirdetőtablókon, tájékoztató szórólapokon, iskolai kiadványokban, az írott és elektronikus sajtóban, valamint az intézmény saját internetes oldalán teszünk közzé. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

Szülői részvétel az iskola munkájában, az iskolai közéletben: A gyermeknevelésnek két fő színterén – az iskolában és a családban – összhangot, egységet kell teremteni a közös cél megvalósítása érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó munkakapcsolat kialakítását, a pedagógus-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. A szülők segítése az iskolaválasztásban és programválasztásban:

35

•

A városban működő óvodákba eljuttatjuk tájékoztatónkat, iskolánkat bemutató kiadványunkat.

•

A testvéróvodákban szülői értekezleten bemutatjuk intézményünket.

•

Az iskolavezetés minden évben meghívja a partneróvodákat a Mikulás műsorra, a Bolyai-hét keretében rendezett programjainkra, illetve tavaszi sport- és kézműves foglalkozásokra. Választás elé állítja a szülőket az óraterv szabadon választható óráira történő tantárgyi órák

•

felvállalása, melyre a szülő írásbeli engedélyével járhat a tanuló, akkor már kötelező jelleggel, egész tanévben. Szülői felelősség és döntés alapját képezi az átjárhatóság lehetősége is:

•

-

Az a tanuló, aki emelt szintű oktatásra jár – teljesítménye alapján, szülői írásbeli kérésre – kérheti tanulmányainak folytatását az általános tantervű csoportban.

-

Az a tanuló, aki általános tantervű csoportba jár – teljesítménye alapján, szülői írásbeli kérésre – kérheti tanulmányainak folytatását az emelt szintű csoportban, ha a munkaközösség által összeállított teljesítménymérő teszten az emelt szintű oktatás követelményeinek megfelel, s az igazgató ez alapján az emelt szintű csoportba sorolja. Ugyanez vonatkozik a tanév közben iskolánkba érkező tanulók esetére is.

A szülők bekapcsolódási lehetőségei az iskolai közéletbe: • A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti gyermeke számára

•

-

az idegen nyelv megválasztását,

-

az ifjúságvédelem segítését,

-

a napközi otthonos ellátást,

-

az étkeztetési hozzájárulás csökkentését,

-

a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel lehetőségét.

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője: Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Véleményüket, javaslataikat írásban is eljuttathatják az iskola igazgatójához, a nevelőtestülethez.

•

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: -

az iskolai oktatást segítő alapítvány támogatásában,

-

az iskola eszközparkjának gazdagításában,

-

az iskola esztétikai arculatának alakításában.

Kapcsolattartás az iskola egyéb partnereivel Szoros, közös munkán alapuló kapcsolatot alakítottunk ki a Zrínyi Székhelyintézmény nevelőtestületével az ott működő munkaközösségekkel, munkacsoportokkal. A fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (Képviselőtestület, PH Művelődési Osztály, Oktatási - Kulturális - Ifjúsági - és

36

Sportbizottság). Az iskola és a fenntartó közötti kapcsolattartás területei: információk átadása, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben. A szociális feladatok ellátása érdekében rendszeresek a találkozások a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, a Szociális Osztály, a Gyámhivatal és a CKÖ munkatársaival. A szakmai munka tartalmi kérdéseiben konstruktív kapcsolatot alakítottunk ki a városi és megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel: •

Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (utazó gyógypedagógusai);

•

Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó (utazó gyógypedagógusai);

•

Zala Megyei Pedagógiai Intézet (Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság; Dr. Kovács Lajos Pedagógiai Szakkönyvtár);

•

Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ (utazó szurdopedagógusai);

Természetesen fontos számunkra, hogy a többi oktatási és művelődési intézménnyel is jó kapcsolatot alakítsunk ki, hiszen az általuk szervezett rendezvények, szakmai fórumok is lehetőséget adnak az ismeretszerzésre, egymás jobb megismerésére, közös gondjaink megoldására: •

Kanizsai Kulturális Központ tagintézményei;

•

Kodály Zoltán Művelődési Ház;

•

Halis István Városi Könyvtár;

•

Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza;

•

Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány;

•

városi, városkörnyéki óvodák, általános és középiskolák, TISzK.

Az utóbbi időben több esetben is alkalmunk nyílt intézményi összefogással létrejött pályázati részvételre, amelyhez hasonló lehetőségeket a jövőben is szeretnénk kihasználni.

18. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az iskola köteles átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A 2 - 8. évfolyam esetén az átvételi kérelemhez az alább felsorolt iratokat kell mellékelni: -

a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító,

-

lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

-

az előző iskola által kiadott távozási bizonyítványt.

Az 5 - 8. évfolyamba jelentkező tanulónak szintfelmérő, különbözeti vizsgát kell tennie: -

idegen nyelvből,

-

azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - bizonyítványa alapján - nem tanult.

A körzeten kívül lakó tanulók felvételéről az igazgató dönt, figyelembe véve: -

az adott évfolyam tanulói létszámát,

37

-

a 2-8. évfolyamra jelentkezők magatartás és szorgalom értékelését, valamint tanulmányi eredményét ,

-

az adott évfolyam osztályfőnökeinek és az illetékes igazgatóhelyettesnek a véleményét,

-

a jelentkező sajátos helyzetét.

19. AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS FELTÉTELEI A tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel jön létre, amelyről az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése Tanköteles az a gyermek, aki a 6. életévét augusztus 31-ig betölti. Ha a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt az óvoda igazolja. Az iskola igazgatója szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezhet az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához: ha a szülő nem ért egyet: - az óvodai igazolással, - a tankötelezettség elérése esetén az óvodai nevelésben való részvétellel (feltéve, hogy arról a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést). Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1. és április 30. között közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az Nkt. 50. §-a (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Az iskola amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után férőhellyel rendelkezik még, akkor köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló: a) szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal él b) testvére az adott intézmény tanulója c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől 1km-en belül található. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: - a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító, - lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás.

38

20. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának ismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányai követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán, valamint a pótló-és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga - különbözeti vizsga - pótló vizsga - javítóvizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha •

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve

•

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget

•

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Osztályozó és különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

39

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. - 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. - 2025-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

Tantárgy ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika

írásbeli

szóbeli vizsga

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

írásbeli

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

40

gyakorlati

gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati

gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.

A kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

1.A VÁLASZTOTT KERETTANTERV Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: Évfolyam 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam

Választott kerettanterv Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Matematika Biológia Fizika Kémia Ének-zene

A változat A változat A változat A változat B változat B változat A változat

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben.

41

A FELMENŐRENDSZER TÁBLÁZATA:

tanév

1.

2.

3.

4.

5.

5.

7.

8.

Régi NAT

Régi NAT

évfolyam

2013 – 2014

Új NAT

Régi NAT + Mindennapos testnevelés

Régi NAT

Régi NAT

Új NAT

Régi NAT + Mindennapos testnevelés

2014 – 2015

Új NAT

Új NAT

Régi NAT + Mindennapos testnevelés

Régi NAT

Új NAT

Új NAT

2015 – 2016

Új NAT

Új NAT

Új NAT

Régi NAT + Mindennapos testnevelés

Új NAT

Új NAT

2016 – 2017

Új NAT

Új NAT

Új NAT

Új NAT

Új NAT

Új NAT

Régi NAT + MindenRégi NAT napos testnevelés Régi NAT + MindenÚj napos NAT testnevelés

Új NAT

Új NAT

Régi NAT: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Mindennapos testnevelés: 2012. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. (Lásd a … számú melléklet) Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon 1.

2.

Tantárgyak

3.

4.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

7

Idegen nyelv (angol/német)

1

1

1

3

Matematika

5

5

5

4,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Összes heti óra

25

25

25

27

42

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon 5.

6.

Tantárgyak

7.

8.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4

5

4

4

Idegen nyelv (angol/német)

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

2

2

Kémia

-

-

2

2

Biológia-egészségtan

-

-

2

1

Földrajz

-

-

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Összes heti óra

28

28

31

31

2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

Évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

Tantárgyak, melyek tantárgyi órái a szabadon tervezhető órakeretből lettek megnövelve Idegen nyelv Matematika Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Vizuális kultúra Informatika

43

A szabadon tervezhető óraszámából felhasznált órák 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Matematika Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Matematika Fizika Technika, életvitel és gyakorlat

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

A tanterv összeállításánál figyelembe vett szempontok •

Helyi tantervünk mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. Tantervünket a NAT és az ajánlott kerettantervek alapján, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, és a NAT műveltségi területeit tantárgyi szerkezetben megjelenítve készítettük.

•

A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokból és az egyéni felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokból a tanulók egyéni érdeklődésüknek megfelelően, a szülők döntése, és adott esetben a pedagógusok (osztályfőnökök) javaslata alapján választhatnak. A választható foglalkozások célja a felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek nyújtása.

•

A tantárgyi óratervek összeállításánál figyelembe vettük az iskola Alapító Okiratában, illetve Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat fejlesztési tervében szereplő iskolánkra vonatkozó tartalmakat.

A tanulók heti óraszámát együttesen a kötelező és választható órák adják. Ennek mértéke megegyezik a Nkt. 6. mellékletében meghatározottakkal, amelyben a csoportbontások, az egyéni fejlesztések, az egyéb foglalkozások (napközis, tanulószoba) is szerepelnek.

3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tantárgyak tankönyveit a szakmai munkaközösségek határozzák meg a helyi tanterv alapján, a hivatalosan kiadott tankönyvjegyzékben szereplő kiadványok közül. Tankönyvek esetében a többévi felhasználhatóság érdekében ajánlott a tankönyv + munkafüzet összeállítás, de ha szakmai szempontból indokoltabb, a munkatankönyv használata is engedélyezett. A munkafüzetek használatáról a szaktanárok

44

önállóan dönthetnek. A taneszközök alkalmazásának módjáról a szaktanárok szabadon dönthetnek, ugyanakkor általános elvárás a kötelező taneszköz rendszeres használata. A kötelezőn túli taneszközök beszerzéséről a munkaközösségek javaslatára, a szülők véleményének figyelembevételével a vezetőség dönt. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. Tartós tankönyvek használatával biztosítani kell a rászoruló tanulók segítését, ezzel is hozzájárulva az esélyegyenlőség megteremtéséhez. A tankönyv térítésmentes igénybevételét a törvény szerint biztosítjuk. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: •

A taneszköz feleljen meg a helyi tanterv követelményeinek.

•

A taneszköz ára legyen „megfizethető”.

•

Tartós, küllemre esztétikus taneszközöket részesítünk előnyben.

•

A tankönyv az életkori sajátosságokat figyelembe véve legyen áttekinthető, megfelelően tagolt, lényegkiemelő, érthető.

•

Az állandóságot tartjuk szem előtt.

•

A felhasznált minta tantervek javaslatai.

•

Előny, ha van a tankönyvhöz tanári útmutató, esetleg tanmenet.

•

A tankönyvek kiválasztásánál előnyt élveznek a több évfolyamot átfogó tankönyvcsaládok.

Iskolánkban a testnevelésórák, sportkörök, tömegsport foglalkozások felszereléseinek az előírásait, követelményeit a Házirend tartalmazza.

4.A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az óvodáskorú gyermekek legfontosabb tevékenységi formája a játék. E tevékenységforma az első osztályba való lépéssel kezdődően fokozatosan átalakul tanulássá. Mivel átmenetről beszélünk iskolánkban a tanítási munkánkban maximálisan szem előtt tartjuk ezt az életkori sajátosságot. Az iskolába lépést megelőző évben a gyermekek számára iskola előkészítő foglalkozásokat szervezünk évi 4 alkalommal. Ezen foglalkozások keretén belül a jövő elsősei betekintést nyerhetnek az „iskolai életbe”, megismerkedhetnek leendő tanítójukkal. Olyan érzelmi biztonságot kaphatnak, melyek oldják az iskolába lépés feszültségét, csökkentik a szorongást. Az első évfolyam fontos feladata az érkező gyermekek osztályközösséggé alakítása, az „együvé tartozás „élményének kialakítása. Ennek érdekében alakítjuk ki a osztályban a szokásokat, hagyományokat. Tanulóink előzetes tudásának felmérésére elvégezzük a DIFER vizsgálatot, mely segít a leghatékonyabb tanítási- tanulási módszerek megválasztásában és alkalmazásában. Elsősorban az életkori sajátosságoknak megfelelően a játékos tanítási módszerekre helyezzük a hangsúlyt, ennek keretén belül helyet kapnak a drámapedagógiai módszerek is.

45

Ezen, ill. az alsó tagozat valamennyi évfolyamán a tantárgyi ismereteket igyekszünk összefüggéseiben átadni gyermekeink számára, ezért kiemelten fontos terület a tantárgyi koncentráció kérdése. Törekszünk arra, hogy gyermekeink a tanítás- tanulás folyamatát élményként éljék meg, ezért rendkívül fontos a folyamatos példaadás, a dicséret, a pozitív szemlélet. Fokozatosan neveljük önállóvá tanulóinkat, folyamatos segítségadással alakítjuk ki a számukra legmegfelelőbb önálló tanulási formákat. Ezen összetett folyamatok során erősödik gyermekeink feladattudata, kitartása, javul koncentrációs képessége. Folyamatosan felismerést nyernek az egyéni képességek, ezért iskolánkban lehetőségünk van a felzárkóztatásra és fejlesztésre egyaránt. 4.2. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A gyermekek ezen életszakaszában már egyre nagyobb teret kap az önálló tanulás. Tanítási módszereinkben változatosságra törekszünk a figyelem és az érdeklődés folyamatos fenntartása érdekében. A tanítási órák szervezésében előtérbe kerülnek a téma önálló, páros, illetve csoportos formában történő feldolgozása. Esetenként projekt óra – órák keretén belül dolgozunk fel arra alkalmas témákat. Tanulóink a tananyaghoz kapcsolódóan egyre többször kapnak önálló feladatot a tanultak elmélyítése érdekében. Lehetőségük van kiselőadások készítésére, projektmunkák készítésére, az iskolai könyvtár illetve az internet által nyújtott lehetőségek alkalmazására önálló tanulásuk során. Rendkívül fontos annak felismertetése, hogy a tudás öröm, siker, ha a tanulás - tudás iránti motiváció belülről fakad. A tanuláshoz való pozitív élmények folyamatos erősítése érdekében gyermekeink számos versenyen próbálhatják ki tudásukat, mérettethetik meg magukat. A más iskolában, más környezetben elért sikerek megerősítő hatása felmérhetetlen, és a többiek számára is példaértékű. Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése. 4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

46

• a

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont:

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat 4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. •

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

•

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

•

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

•

a

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, •

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A Köznevelési törvény 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott

47

tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell megszervezni. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet: 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. Iskolánkban a mindennapos testnevelés heti öt testnevelés órájából heti két órát iskolai sportkörben, vagy az iskolában működő Bolyai DSE-ben történő sportolással biztosítunk.

6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A 20/2013. EMMI rendelet 14.§ (5) bekezdése alapján az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. Az erkölcstan vagy a hit-és erkölcstan oktatásának igényléséről a szülő írásban nyilatkozhat. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, továbbá, ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti egyházi jogi személy vagy (4) bekezdés szerint megkeresett egyházi jogi személy a hit-és erkölcstanoktatást nem vállalja, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez. A szülő az erkölcstan, vagy a hit-és erkölcstan tantárgyra vonatkozó választását tanév végén módosíthatja, de erről május 20-áig írásban értesíti az igazgatót, illetve az érintett egyházi jogi személy képviselőjét. Az iskola tanévenként és évfolyamonként a rendelkezésre álló órakeretből meghatározza a választható tantárgyak, foglalkozások körét. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A szabadon választható órákat és a foglalkozásokat tartó nevelők nevét minden tanév elején nyilvánosságra hozzuk, melyek közül maximum két féle foglalkozást választhat a tanuló. A jelentkezés írásban történhet a tanév megkezdését követő 15 napon belül.

48

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

7. PROJEKTOKTATÁS Intézményegységünk élni kíván a projektoktatás eszközével. Tantestületünk egyet ért abban, hogy a hagyományos módszerek mellett szükség van kooperatív módszerek alkalmazására, amelyek fejlesztik az együttműködést, a csapatszellemet. Toleranciára, a másság elfogadására nevel. Újfajta tanár-diák viszonyt feltételez, amelyben helyet kap a tanulói választás, a döntés felelőssége, a demokratikus légkör megteremtése. Mind a téma felvetése, mind a témával való foglalkozás nagyfokú tanulói önállóságon alapul. A projektmunkában az egyéni vagy kooperativitáson alapuló önálló tanulás gyakorlása maga is cél. A kiválasztandó témák a tananyag olyan területére, szegmensére vonatkoznak, amelyek szoros kapcsolatba hozhatók a mindennapi gyakorlattal, és a tanulók által megtervezhető, kivitelezhető feladatokra bontható. A projektek feldolgozása a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. A témaegységek feldolgozása során az egyéni, önálló munka mellett hangsúlyosabb szerepet kapnak a páros és csoportos feladatmegoldások. A projektoktatás során a tanulói foglalkozások menete eltér a hagyományostól, az órarendi órák merev időbeosztását a rugalmas, feladathoz rendelt időkeret szabja meg. Egy-egy projekt megvalósításának időkerete 2-5 nap. Az adott projektek tervezését a munkaközösségek végzik, az intézményi projektvezető koordinálja és ellenőrzi. Projektoktatás keretében bármely tantárgy egy-egy témája feldolgozható, ezt az adott tanév munkatervében kell szerepeltetni. A tantárgyi projektek mellett kiemelten fontosnak tartjuk a következő témákat: Egészségfejlesztés- egészséghét Környezetvédelem Közlekedésre nevelés Erőszakmentes konfliktuskezelés Technika hete Művészetek hete (Bolyai hét) A projektek értékelése a produktumoktól függően történhet egyéni és/vagy csoportos értékeléssel, érdemjeggyel, de a projektvezető dönthet úgy is, hogy az adott projekttémában nincs érdemjeggyel való értékelés. A projekt eredményeit, az alkotásokat az iskolai közösség és a szülők felé is láthatóvá kell tenni. A projektoktatás kritériumai: •

A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez.

49

•

Adjon módot individualizált és csoporttevékenységekre.

•

Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el.

•

Interdiszciplinaritás jellemezze.

•

A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerként dolgozzanak együtt.

•

A pedagógus vonuljon vissza stimuláló, szervező, tanácsadó szerepbe.

A szervezeti formák a témának megfelelően álljanak fel.

8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az ellenőrzés célja: megbízható információk gyűjtése a tanulók ismereteiről, szorgalmáról, magatartásáról. Az ellenőrzést, a mérést alapos értékelés követi. Az értékelés célja: •

az ellenőrzés során szerzett információk elemzése, rendszerezése, hogy a végzett munka a pedagógus, a tanuló és a szülő számára minősíthető legyen

•

a tanuló önmagához és társaihoz viszonyított fejlődéséről is kapjunk „képet”

•

az egyéni fejlesztés érdekében alkalmazott módszerek eredményességéről, hatékonyságáról tájékozódjunk

•

fejlessze a tanuló önértékelését, motiválja a tanulásban

•

a célok és a követelmények előzetesen ismertek kiszámíthatóak legyenek a szülőnek, a tanulónak is

•

a tanév elejei elvárások ne változzanak, tanév során a tanuló érezze a következetességet

. Az oktatásban alkalmazott alapvető mérések jellegük szerint csoportosítva: •

bemeneti mérés: az indulóhelyzet megállapítására

•

diagnosztikai mérések: a pillanatnyi állapot felmérésére

•

folyamat-mérések: a folyamatok helyes irányának kontrolljára

•

kimeneti mérések: az eredmények megállapítására

. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének és értékelésének alapelvei: •

a tanuló fizikai, értelmi-pszichikai képességeit, szocializáltságát vegye figyelembe

•

igyekezzen személyre szóló lenni

•

igazságos, folyamatos, széleskörű, objektív, változatos legyen

•

a tanulóknak is egyértelműen világosan értelmezhető

Ellenőrzés A helyi tanterv alapján a tanmenetekben határozzuk meg a tanév közben írandó összegző mérések és dolgozatok számát.

50

Alapvető ellenőrzési módok: • szóbeli • írásbeli • gyakorlati feladatok megoldása

. Szóbeli beszámoltatás: (felelet - kérdések alapján összefüggően; kiselőadás) Szinte mindennapos, a feleltetés során a beszédkészség, a fellépés, a kommunikáció jól fejleszthető. A tanár jó kérdéstechnikájával a tanuló teljesítményét támogathatja, fokozhatja. Az adott érdemjegyet indokolni kell.

Írásbeli beszámoltatás: a) Formái: • írásbeli felelet: egyénre, csoportra, osztályra vonatkozóan • teszt, feladatlap (kifejtés nélkül) • témazáró dolgozat (arányát tantárgyi témakörök adják) • felmérések (félévkor, tanév végén) - teljes áttekintésre adnak lehetőséget b) Rendje, korlátjai: • egy tanítási napon belül az írásbeli feleletek, témazárók száma maximum 2 lehet, ezt nem haladhatja túl • a témazáró dolgozatokat, a felméréseket minden tanuló köteles megírni • hiányzás esetén pótló dolgozatot köteles írni (a hiányzást követő egy héten belül) • témazáró dolgozat és felmérés esetén a tanuló újbóli javító dolgozatot nem írhat • a tanulóknak a dolgozatok megírásának időpontjáról időben tudnia kell, az időpontot egy héttel az írásbeli munka előtt jelezni kell c) Az írásbeli beszámoltatások súlya a félévi és tanév végi osztályzatok kialakításában: • a témazáró dolgozatra adott érdemjegyek nem egyenlő értékűek az írásbeli feleletek érdemjegyeivel • a témazárók mivel egy nagyobb tananyagrész elsajátításáról adnak képet, nagyobb súllyal szerepelnek • a félévi, év végi jegyek elbírálásában, különös hangsúlyt kap a kétes jegyek egyértelművé tételénél • az év végi felmérések értékelése a szaktanár kompetenciája, ő dönt, hogy érdemjegyet ad, • vagy a százalékos értékelést választja • az írásbeli számonkérést követően gondoskodni kell arról, hogy a tanuló az általa elkövetett hibákat megismerje

51

• az írásbeli munkánál a dolgozatot világos értékelő megjegyzéssel lássuk el, kiosztása után fűzzünk hozzá rövid kiegészítést • a témazáró érdemjegyeket megkülönböztetés céljából pirossal írjuk be a naplóba • a pontrendszerrel a szubjektivitás kizárható, az objektív tényező dönt • az érdemjegyek dokumentálása: a) tájékoztató füzet (1. osztályban tanév végén is) b) napló c) bizonyítvány d) törzslap • a tanulók teljesítményének egységes értékelése érdekében az írásbeli munkák értékelésekor az elért teljesítményt (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük el:

Teljesítmény:

Érdemjegy:

0 -30 %

elégtelen (1)

31- 50 %

elégséges (2)

51- 75 %

közepes (3)

76 - 90 %

jó (4)

91-100 %

jeles (5)

Értékelés Ne elrettenteni akarjuk a tanulót attól, amit megszerettetni akarunk vele, a tanulást! Fontos, hogy az értékelés a tanulót pozitívan motiválja, érezze az értékelés realitását, a jobb munkára serkentést, a javítás lehetőségét. Kerülni kell a negatív töltésű értékelést, a tanár értékelő megjegyzéseiből a tanuló érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása. A pozitív motiváció érdekében szükséges az órai értékelés is.

Az értékelés viszonyítási szempontból: a)

kritériumra épülő (a tanuló teljesítményét a tanterv követelményeihez hasonlítjuk)

b)

normára épülő (előzetesen megállapított pl. országos átlaghoz viszonyítjuk a teljesítményt)

Az értékelés fajtája, célja szerint: a)

diagnosztikus: előzetes tudás, képesség vizsgálata, okok meghatározása, helyzetfelmérés

b)

formatív: az oktatási folyamat közben visszajelzést kapni a tanuló teljesítményéről, megoldási módok kialakítása (formáló, segítő)

c) szummatív: tanítási egység, témakör végén a tanuló minősítése, kategorizálása (összegező) A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:

52

• a tanulók minősítése • visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról • az önértékelés képességének kialakítása • személyiség fejlesztése Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: • pedagógiailag kifogástalan • folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális • kiszámítható, nem kampányszerű • sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is • módszertanilag változatos • konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos • lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is • természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze.

A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése a) a tanulók tanulmányi teljesítményét az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel és szöveges értékeléssel, b) a 3-8. évfolyamokon félévkor érdemjeggyel, a 2-8. évfolyamokon, a tanév végén az egész éves összteljesítményt minősítő osztályzattal értékeljük, •

a tanulók érdemjegyeit és osztályzatait, magatartásának és szorgalmának értékelését a nevelőtestület félévkor és év végén áttekinti, és a tanév végén a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről,

•

félévente minimum 2, általában a tantárgy heti óraszáma +1 érdemjegy szükséges ( lehetőleg ezen jegyek fele szóbeli, fele írásbeli legyen) a tanuló értékeléséhez,

•

szöveges értékelés lásd: 5. sz. melléklet

•

első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor valamennyi tantárgyban a következők szerint minősítjük a tanuló teljesítményét: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul

•

az 5-8. évfolyamokon félévkor érdemjeggyel: 5; 4; 3; 2; 1 a 2-8. évfolyamokon a tanév végén az osztályzatnak megfelelő szöveges minősítéssel: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) értékeljük a tanuló teljesítményét.

53

jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre •

a magatartást és a szorgalmat havonta 1 alkalommal, illetve félévkor és tanév végén értékeljük /minősítés a 6.4.4.. pontban leírtak szerint/

•

a tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. Az osztályfőnök legalább kéthavonta ellenőrzi a bejegyzéseket, az elmaradt beírásokat pótolja, ha a korábbiakhoz mérten jelentős visszaesést észlel az érdemjegyekben a szülőt értesíti erről.

•

kiemelkedő tantárgyi eredményt elért tanulónak tantárgyi dicséret adható. Jelölése a bizonyítvány, értesítő megjegyzés rovatában jelenik meg.

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulói magatartás és szorgalom értékelését havonként az osztályfőnökök az osztályban tanítókkal végzik, illetve félév és évvégén a tantestülettel. Minősítés módja 1-8. évfolyamon: magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

Magatartás: Példás minősítést kap az a tanuló, aki: -

a közösség életének aktív részese, kezdeményezéseivel, önálló véleményének megfelelő módon történő kinyilvánításával elősegíti a közösségi élet gazdagodását, színesedését

-

részt vállal az iskola életét, az osztály közösségét érintő feladatok minél sikeresebb megoldásában

-

házirendet megtartja, viselkedésével példát mutat társainak, segítőkész

-

a tiszteletet megadja a felnőttek mellett tanulótársainak is

-

munkája megbízható, pontos

-

önként vállal feladatot és azt teljesíti

-

nincs írásbeli fegyelmi fokozata

54

Jó minősítést kap az a tanuló, aki: -

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi

-

a házirendet, az iskolai együttélés szabályait betartja

-

tisztelettudó, udvarias a felnőttekkel és társaival is

-

fegyelmezett, segítőkész

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti

-

nincs írásbeli fegyelmi fokozata

Változó minősítést kap az a tanuló, aki: -

a közösségi munkában nem, vagy csak vonakodva vesz részt

-

viselkedésével szemben kifogás merül fel

-

nem mindig tisztelettudó, udvarias

-

a házirend szabályait sorozatosan megszegi, annak előírásait nem tartja be

-

munkája pontatlan, társainak nem segít

-

feladatait nem teljesíti minden esetben

-

igazolatlanul mulasztott (1 nap)

-

osztályfőnöki figyelmeztetést, osztályfőnöki intőt vagy osztályfőnöki rovót kapott

Rossz minősítést kap az a tanuló, aki: -

viselkedésével a közösség munkáját hátráltatja, szándékosan árt a közösségnek

-

a házirendet figyelmeztetésre sem tartja be

-

udvariatlan, tiszteletlen magatartást mutat a felnőttekkel és társaival szemben

-

durván beszél, agresszíven viselkedik

-

több alkalommal igazolatlanul mulasztott (1 napnál több)

-

több szaktanári figyelmeztetése, illetve osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése van

-

A felsoroltakból legalább 3 megléte szükséges az adott érdemjegyhez /kivételt képez a fegyelmi írásbeli fokozatra tett megkötés /

Szorgalom: Példás minősítést kap az a tanuló, aki: -

a képességeinek megfelelően vagy szorgalmával a fölött teljesít

-

munkavégzése pontos, megbízható

-

rendszeresen felkészülten érkezik az órákra, ott figyel, képességeihez mérten aktívan kiveszi részét az órai munkából

-

képességeinek megfelelően érdeklődése és tudása a kötelező tananyagon túlmutat

-

versenyeken önként részt vesz

Jó minősítést kap az a tanuló, aki: -

tanórákon figyel, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt 55

-

az órákra felkészülve érkezik, de érdeklődése nem terjed túl a kötelező anyagon

-

az órai munkából általában kiveszi részét

-

versenyeken való részvételt nem, vagy csak ritkán vállal, de ha igen, akkor teljesíti a megbízatást

Változó minősítést kap az a tanuló, aki: -

általában készít házi feladatot, tanórákon figyelme ingadozó

-

az órákra nem rendszeresen, illetve nem a képességeinek megfelelően készül fel

-

munkavégzése nem egyenletes

-

a tanórákon passzív

-

érdemjegyét több tárgyból is lerontja

-

önálló munkájában figyelmetlen, órákon csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag minősítést kap az a tanuló, aki: -

figyelmetlen az órákon, megbízhatatlan, házi feladatát nem, vagy csak néha készíti el

-

nem készül fel az órákra

-

érdektelen, közönyös a tanulást illetően

-

egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott

-

feladatait folyamatosan nem végzi el

-

a felsoroltakból legalább 3 megléte szükséges az adott érdemjegyhez

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: •

piros tintával: témazáró felmérések, dolgozatok, tanév végi osztályzatok

•

kék tintával: szóbeli és írásbeli feleletek, félévi osztályzatok

•

zöld tintával: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, füzetek rendje, külalak

A szöveges értékelés alkalmazása A szöveges értékelés bevezetése a gyermek egész személyiségének vizsgálatára, sokoldalú megismerésére, elfogadására és a folyamatos fejlesztéssel való gondolkodásra késztet bennünket, s mellette módszertani sokszínűségre is ösztönöz. Többféle módszer alkalmazása nagyobb lehetőséget nyit a tananyag megtanítására a tanóra hatékonyságának növelésére, a gyermekek mindenoldalú fejlesztésére, de az árnyalt értékelésre is.

Az ellenőrzési és értékelési rendszer alkalmai az oktatásban Bemeneti mérést végzünk Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására. Folyamatméréseket az IMIP alapján végzünk.

56

Szöveges értékelésünk követelményei: •

Legyen összhangban a NAT-tal, a pedagógiai programmal, a helyi tantervvel

•

Vegye figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait

•

Megfogalmazásai érthetőek legyenek mind a gyermek, mind a szülő számára

•

Törekedjen arra, hogy minél teljesebb kép alakuljon ki a gyermekről

•

Adjon útmutatást a továbblépésről, s azokról a területekről, amelyeken felzárkóztatásra, fejlesztésre szorul a gyermek

•

A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként legyen folyamatos, rendszeres, megerősítő

A szöveges értékelés módjai, gyakorisága Folyamatos szóbeli értékelés a tanítási órákon, iskolai rendezvényeken, iskolán kívüli programokon. Az írásbeli értékelés módjai: • a gyermek írásbeli munkáira írt rövid észrevétel • a felmérések megoldásának értékelés %-osan, ezek minősítő jelzése • bejegyzés a tájékoztató füzetbe a szülőnek, amely tájékoztatja gyermeke önmagához mért fejlődéséről, a követelményekhez viszonyított előmeneteléről • részletes szöveges értékelés a tanuló eredményéről félévkor és tanév végén Az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, 2. évfolyamon félévkor minden tantárgyból „felzárkóztatásra szorul”, „megfelelt”, „jól megfelelt”, „kiválóan megfelelt” minősítést alkalmaz a pedagógus, tantárgyi osztályzatokat nem ad. Az adott minősítést szöveges értékeléssel egészítjük ki. Ebben jelöljük: •

Szakterületenként, tantárgyblokkonként a megértési szintet, a tanulási tempót az előírt követelmények alapján. (Külön részletesen kidolgozva, és a gyerekekhez, szülőkhöz is eljuttatva, megbeszélve.)

•

Munkához, tanuláshoz való viszonyban megnyilvánuló sajátosságokat.

•

Ezeket személyre szabottan a következő szempontsor alapján rögzítjük:

•

•

önállóság mértéke

•

probléma iránti fogékonyság

•

kutató, felfedező tevékenység

•

problémamegoldó képessége

•

együttműködési készség

•

munkával szembeni igényesség

•

kreativitás

•

munkatempó

•

munkamorál

Társakhoz, felnőttekhez való viszonyban megnyilvánuló sajátosságokat

57

Szempontjai: •

a másik ember tisztelete

•

türelmesség

•

egymásra figyelés

•

segítőkészség

Az értékelés szempontjai: •

az érzékszervek állapotának figyelembevétele

•

az egyéni különbségek figyelembevétele

•

a tanulási stratégia, tanulás, stílus, motiváció

•

az eszköztudásra vonatkozó minősítés beszéd, olvasás, írás, számolás, helyesírás, önellenőrzés

•

fejlesztési javaslatok

•

az osztályon belüli rangsor, a beskatulyázás mellőzése

•

az értékelés alapját szolgáló mérések megbízhatósága, érvényessége (tartalmi, formai)

•

az értékelés érthető legyen a szülő, a tanuló számára egyaránt

•

a szülők, gyerekek értékeléssel kapcsolatos megjegyzéseinek figyelembevétele

•

a szülők, a tanulók is nyilváníthassanak véleményt.

Az értékelés fajtái és módszerei Funkciója szerint: •

diagnosztikus: a tanulók induló tudásának feltárása, azért, hogy megtudjuk, milyen meglévő tudásra építhetünk

•

formatív: egy-egy tanulási szakaszban a tanulók tudásváltozásának figyelemmel kísérése, a tanulási folyamat szabályozása. Ez nem minősít, hanem fejleszt, megerősít és korrigál.

•

szummatív: minősítő értékelés, hogyan tett eleget a tanuló a tanulási

•

követelményeknek, mit tud az évfolyamra való belépéshez viszonyítottan

Az értékelés módszerei: •

szöveges értékelés: szóbeli, írásbeli

•

százalékos értékelés

•

megerősítő (piros pont, csillag, dicséret, jutalom)

Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Egyes modultantárgyakat önálló tantárgyként tanítunk. Az értékelés során a tanulók személyes előrehaladását kívánjuk vizsgálni, elsősorban azt, hogy saját lehetőségei felismerésében milyen mértékben történt elmozdulás. Ebből adódóan a szöveges értékelés egyik formáját alkalmazzuk: A formatív értékelés során a tanárok visszajelzéssel szolgálnak a tanulóknak fejlődésükről, ennek célja a tanulói munka segítése és motiválása, – formáját tekintve szóbeli.

58

A summatív értékelés szöveges formában, írásban történik félévkor és / vagy tanév végén: •

„Kiválóan megfelelt” minősítést kap az a tanuló, aki aktív, alkotó módon vesz részt a tanórákon, a különböző tevékenységekbe bekapcsolódik, egy-egy témakörben a megadott szakirodalom vagy önálló gyűjtés alapján „kiselőadást”, írásbeli beszámolót készít.

•

„Megfelelt” minősítést kap az a tanuló, aki teljesíti a tantárgy követelményrendszerét, de az órákon nem vesz részt alkotó módon. Teljesíti a számára kijelölt feladatokat, ugyanakkor önszántából nem végez gyűjtő munkát, nem mutat érdeklődést kiegészítő ismeretek iránt.

•

„Részt vett” minősítést kap az a tanuló, aki passzív szemlélőként vesz részt a tanórákon, a különböző tevékenységekbe csak tanári késztetéssel kapcsolódik be, minimális eredetiség, egy-két mondatos kijelentés, egyféle megközelítés jellemzi szóbeli megnyilvánulásait, „kiselőadást” nem tart, írásbeli beszámolót nem készít, gyűjtőmunkát csak tanári segítséggel végez.

•

Az iskolai évfolyam sikeres befejezése, a továbbhaladás minimális feltétele az, hogy a tanuló hiányzása ne haladja meg a modultantárgy évi óraszámának 30%-át. Ha a tanuló mulasztása a modultantárgy tanítási óráiról ennél nagyobb arányú, és a nevelőtestület nem engedélyezi, hogy a tanuló a modultantárgy tananyagából osztályozóvizsgát tegyen. Amennyiben az igazolatlan mulasztások száma a mulasztások számának az 50%-át eléri,a nevelőtestület az osztályozóvizsgát megtagadhatja..

9. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az iskolában mindennapos számonkérés és ellenőrzés folyik. Összetevői: •

házi feladat ellenőrzése, javítása, értékelése

•

szóbeli számonkérés a tananyagból

•

írásbeli számonkérés egy vagy több tanulót, vagy osztályt érintően

•

az órai munka értékelése szóban, de az értékelés érdemjegyben is realizálódhat

Hogy a tanuló az előzőeknek megfelelhessen, következetesen kell elvégeznie szóbeli és írásbeli házi feladatát. A házi feladat kiválasztásánál a következőket kell figyelembe venni: •

Erősítsük vele az órán megtanultakat

•

Fejlesszük az adott témában a tanulók különböző készségeit

•

Ezek feltétele, hogy csak a tanórán feldolgozott tananyagból adható házi feladat, az elmélyítés és gyakorlás során a tanulók alkalmazott tudásra tesznek szert.

•

Órán fel nem dolgozott tananyagból házi feladat nem adható fel!

•

Új anyagot előkészítendő feladat adása (gyűjtőmunka, könyvtári búvárkodás) -

nem lehet „kampányszerű”, időben kell jelezni, időt kell hagyni munkára

59

-

a szerzett ismeretek jól motiválják az új anyag feldolgozását

-

az ilyen jellegű feladatokat nem tehetjük kötelezővé az osztály minden tanulója számára, a feladatvállalás lehetőleg önkéntességi alapon működjön

•

A házi feladat elvégzése minden tanuló számára kötelező jelleggel bír

•

Mind a szóbeli, mind az írásbeli feladatokat ellenőrizni kell

•

A szóbelit feleltetéssel, ha az egyéni feleltetés elmarad, osztály foglalkoztatás keretén belül kell meggyőződni a tananyag elsajátításának milyenségéről, a továbbhaladás érdekében

•

Egyéni szóbeli számonkéréskor értékelünk, érdemjegyet adunk,

•

Osztály foglalkoztatás során szóban értékelünk, érdemjegyet is adhatunk

•

Az írásbeli házi feladatot mindig ellenőrizni kell, a hibákat ki kell javítani, a tanár kézjegyével ellátni

•

A házi feladat elkészítéséért vagy el nem készítéséért érdemjegyet nem adunk

•

A tanár kompetenciája, hogy a házi feladatot el nem végzőkkel szemben milyen szankciókat alkalmaz, vagy a plusz munkákat miként jutalmazza

•

Jól működik a pontrendszer, a meghatározott szám elérésekor szaktanári dicséretet vagy figyelmeztetést adhatunk

•

A következetes, kiemelkedő gyűjtőmunkáért érdemjegy adható (ugyanis nem kötelező)

A feladott szóbeli és írásbeli házi feladatok mennyisége: A házi feladatra fordított időmennyiség és az eredmények közti összefüggés alakulását befolyásolja: 1. a gyermek életkora 2. a gyermek képessége 3. milyen jellegű a feladat 4. az otthoni munkát mindig értékelik, vagy nem

•

Pénteken nem adunk írásbeli házi feladatot kötelező jelleggel hétfőre.

•

A hétvégi szóbeli feladatok felkészülési ideje tantárgyanként ne haladja meg a 30 percet.

•

A hét következő napjain természetesen kötelező jelleggel adható írásbeli házi feladat.

•

A hosszabb iskolai szünetekre (őszi, téli, tavaszi) nem kapnak a tanulók házi feladatot. A kötelező olvasmányokról készített beszámolók ellenőrzésének idejét időben közölni kell a tanulókkal, de ez a szünet utáni első hét egyik munkanapjára sem eshet.

•

A szünet idejére gyűjtőmunka adható, de nem kötelező jelleggel

•

A vakáció idejére feladatokat nem adunk

Végül: a szóbeli és írásbeli házi feladatokra szükség van, elengedhetetlen a tanulók továbbhaladásához és nem utolsósorban a házi feladat elkészítése háromcsatornás partnerség kialakulását is eredményezi, vagyis lehetőséget ad a tanárok, tanulók, szülők folyamatos együttműködésére. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai • A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

60

• Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. • A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

10. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a matematikát, és a technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Alsó tagozaton kiemelt szerepet szánunk a matematika és az idegen nyelv oktatásának. Már első évfolyamtól bevezetjük az idegen nyelv (angol, német) oktatását csoportbontásban, valamint a matematikát emelt óraszámban tanítjuk. Nagy szerepet tulajdonítunk a kooperatív tanulásnak, valamint a differenciált képességfejlesztésnek (a matematika tanításánál alkalmazott CED-program beépítésével). A tanulók osztályba sorolásánál a szülői igényeket és a létszámhatárokat vesszük figyelembe. A tanulók osztályba sorolásáról az igazgató dönt, és írásban értesítjük a jelentkezőket. Felső tagozaton a tanulók nívócsoportokba történő sorolásáról - a 4. osztály tanév végi felmérések eredményei alapján - a munkaközösségek véleményének figyelembevételével történik döntés. A nívócsoportos rendszerrel emelt szintű nyelvoktatás vagy matematikaoktatás lehetőségét kínáljuk a tanulóknak. A tanulók az iskolai foglalkozásokon osztály-vagy csoportkeretben, saját tantermükben, illetve csoportfoglalkozásra alkalmas termekben vesznek részt (idegen nyelv, matematika, technika, informatika órákon). 5-8. évfolyamon nyelvi és természettudományi csoportokba az adott évfolyam különböző osztályaiból kerülhetnek a tanulók. Átlépés feltételei csoportok között: •

egy-egy félév lezárásakor a nívócsoportok közötti váltás a szintfelmérők és a tanulók addigi eredményei alapján történhet

•

az áthelyezésről a csoportokban tanító pedagógusok döntenek, figyelembe véve az eredmények mellett a szülő véleményét, a tanuló személyiségjegyeit.

A tanuló a választott tantárgyra, érdeklődési körre vonatkozó igényét indokolt esetben szeptember 15-ig módosíthatja. Ezek alapján iskolánkban: Kiemelt szerepet kap a kulcskompetenciák fejlesztése: a szövegértés-szövegalkotás képességének fejlesztése, az idegen nyelvi képzés, a matematikai-logika fejlesztése, művészeti nevelés, az

61

informatika, a tehetséggondozás, az életpálya-építési valamint a szociális és életviteli kultúra fejlesztése. Az előzőekben felsoroltakon túl az egészséges életmódra nevelés keretében a testnevelésre is kiemelt figyelmet fordítunk. A tanulási kudarcok leküzdése érdekében bővítjük a felzárkóztatáshoz kapcsolódó foglalkozások körét. Új módszerek alkalmazásához kívánunk lehetőséget biztosítani (fejlesztőfoglalkozások, csoportfoglalkozások, újfajta óraszervezési technikák alkalmazása) Eddigi hagyományainkat és eredményeinket figyelembe véve az iskolába jelentkező tanulóknak a következő lehetőségeket kínáljuk: •

1-8. évfolyamon emelt óraszámú matematikaoktatást,

•

1-8. évfolyamon német vagy angol nyelvoktatást,

•

3-8. évfolyamon emelt szintű nyelvoktatást,

•

1-8. évfolyamon választható tárgyként a testnevelést (úszást, vízilabdát, játékos gyermektornát, kosárlabdát, kézilabdát, labdarúgást, tornát, atlétikát, szabadidősportot), modern-és néptáncot, dráma- és bábjátékot, tantárgyi és művészeti szakköröket, énekkart, informatikát, egészségtant, közlekedésbiztonságot, környezetvédelmi és meseszakkört.

•

az idegen nyelv, a matematika, a technika és informatika oktatását csoportbontással szervezzük

•

a tanulók igényéhez igazodva tanórán kívüli foglalkozásokat szervezünk, különös tekintettel a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, a művészeti ágak megismerésére, a sportolási lehetőségek biztosítására, az informatikai ismeretek megszerzésére

•

biztosítjuk a mindennapos testnevelés szervezeti formáit

•

a hátrányok leküzdésére egyéni foglalkozásokat szervezünk

•

iskolánkban ki tudjuk elégíteni a napközis, és tanulószobai foglalkozásokkal kapcsolatban jelentkező igényeket.

11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az iskola minden tanévben április 1-től május 31-ig bezárólag valamennyi évfolyamára kiterjedően megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa vezetésével. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt értékeljük. A „Mini” Hungarofit tesztrendszer méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket; az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, valamint

62

azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk.

A „Mini” Hungarofit 1+4 motorikus próbát tartalmaz: 1. Aerob vagy alap-állóképesség mérése: • Cooper-teszt Dinamikus ugróerő 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: • Helyből távolugrás páros lábbal Dinamikus erő-állóképesség 3. A vállövi-és a karizmok erő-állóképességének mérése: • Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-és nyújtás, folyamatosan kifáradásig 4. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: • Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig 5. A hátizmok erő-állóképességének mérése: • Hason fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig Minden tanuló személyre szóló értékelést kap az általa nyújtott teljesítmény alapján, melyről a szülőket is tájékoztatjuk. A változások évről-évre nyomon követhetők.

12. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 12.1. Az egészségnevelés elvei 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

•

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

•

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

–

a táplálkozás,

–

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

–

a családi és kortárskapcsolatok,

–

a környezet védelme,

–

az aktív életmód, a sport,

–

a személyes higiénia,

–

a személyes higiénia,

63

–

az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

–

a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: -

testnevelés órák;

-

játékos,

-

az iskolai sportkör foglalkozásai;

-

tömegsport foglalkozások;

-

úszásoktatás;

b) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés, Technika tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási,) túra;

-

minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

-

minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

f)

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

-

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

-

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében.

A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.

Az egészségneveléssel kapcsolatos célok, feladatok Az iskolai egészségnevelés legfontosabb céljának tartjuk az elsődleges megelőzést, és az egészség megőrzését. •

Fontos, hogy a nevelés – az egyéni képességek figyelembe vételével – a gyermeki személyiség egészére irányuljon.

•

Arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségének része legyen a saját belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség

•

Értsék, hogy az ember, felelős saját és társai élete minőségéért, és az emberi élet minősége a saját környezetével szoros kölcsönhatásban állnak.

64

•

Váljon belső igénnyé a rendszeres mozgás, a friss levegőn való tartózkodás.

•

A mozgásszervi betegségek csökkentése, javítása.

•

Törekedjenek az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre.

•

Tudatosuljon a tanulókban, hogy a külső megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak.

•

Tudják alkalmazni a tanult ismereteket, váljon szükségletté a rendszeres testápolás, fogápolás.

•

Az iskolánkban olyan légkör kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek.

•

Lássák be, hogy a káros szokások tudatos távolságtartással megelőzendők és megelőzhetők.

•

A balesetveszély kiküszöbölése az iskola területén.

•

Értsék saját fejlődésüket, testi-lelki változásaikat, érzelmeiket és társkapcsolataikat.

•

Nyerjen különös hangsúlyt a család jelentősége.

•

Felelősséggel viszonyuljanak a nemi élethez.

Iskolánk e célok eléréséhez, a káros szokások megelőzéséhez, biztosítja a prevenciós programok működését, együttműködve

az

egészségügyi

hálózat

szakembereivel:

iskolaorvos,

védőnő,

Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, rendőrség - igény szerint: önismereti tréningek gyerekeknek, pedagógusok, pszichológusok bevonásával. A tanulók testi fejlődéséhez kapcsolódó feladataink: •

Az első-negyedik évfolyamon játékos és egészségfejlesztő testmozgást szervezése.

•

A mindennapos testnevelés órákhoz a tárgyi feltételek biztosítása.

•

A tömegsport órák kínálatának színesítése, háziversenyek bővítése.

•

Tanulóinknak az iskolai programok keretében az úszásoktatás biztosítása.

•

Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó sportrendezvények, sportnapok, erdei iskolai programok, túrák, kirándulások szervezése.

•

Népi tánc és moderntánc oktatás, „duci torna”, aerobic foglalkozások tartása tanórai és tanórán kívüli programokon.

•

A mindennapos testnevelés keretében olyan sportjátékokat is szervezünk, melyek a játék örömén túl a helyes testtartás kialakításában, megőrzésében és a testedzés megszerettetésében fontosak.

•

Az iskolai napközi otthonos ellátás biztosítja azokat a feltételeket és tevékenységi formákat, amelyek lehetővé teszik a gyermekek egészséges életmódra nevelését: helyes heti rend és napirend kialakítása, jó pszichés klíma, személyi higiénia követelményeinek betartása.

•

Megszervezzük a tanulók rendszeres fogászati szűrését.

•

Általános fizikai állapotmérés iskolaorvos és védőnő, valamint a testnevelést tanítók által.

•

Osztályfőnöki órák keretében és a felső tagozatosoknak szervezett egész napos program keretében meghívott szakembereket is bevonunk a tanulók életkorának megfelelő egészségnevelésébe.

•

A gyógytestnevelésre utalt gyermekek szakszerű, állapotuknak megfelelő ellátása.

•

Az egészséges táplálkozásra nevelés, az egészséges életmód igényének kialakításához – a tantárgyak tananyaga szerint – a tanulókat meg kell ismertetni az élelmiszerek tápértékével, az egészséges táplálkozás fontosságával.

65

•

Az iskolai diákétkeztetés az egyik színtere a helyes táplálkozásnak, ezért kívánatosnak tartjuk, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat.

•

A testi egészség megóvása érdekében fontosnak tartjuk a közlekedésbiztonság, a közlekedési szabályok iskolai oktatását.

•

Az osztályfőnöki órák keretében tartott egészségtan foglalkozásokkal rendszeressé tesszük a testi, lelki egészségmagatartás kialakítását segítő védőnői órákat.

•

Kialakítjuk az egyéni beszélgetések lehetőségét a védőnővel.

•

A gerincnyújtó gyakorlatokat bevezetjük a testnevelés órákon.

•

Fontos, hogy tanulóink tevőlegesen is vegyenek részt az egészséges környezet kialakításában, megóvásában. Vigyázzanak az iskolai berendezésekre, a tisztaságra (tantermek díszítése, ügyeleti munka, tantermek szellőztetése, HÁZIREND betartása).

•

Törekszünk arra, hogy a pozitív személyiségjegyek; szeretet, bizalom, bátorság, derűlátás, segítőkészség vezéreljék tetteiket. Nem engedhetjük az agresszív, öntörvényű magatartás elterjedését. Tolerancia, a másság elfogadása.

•

Szabadidős programok gazdag kínálata.

•

Megismertetjük a kamaszkor testi-lelki változásait, valamint a különböző nemzedékek körében jellemző nemi szerep sztereotípiákat, a felelőtlen nemi élet következményeit.

12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

•

a környezet fogalmával,

•

a földi rendszer egységével,

•

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

•

a környezetvédelem lehetőségeivel,

•

lakóhelyünk természeti értékeivel,

•

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskola környezeti nevelését elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 66

a) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Technika, Földrajz tantárgyak tananyagai; b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli foglalkozások): -

környezetvédelmi

szakkör

keretében

országos,

városi

versenyeken,

környezetvédelmi

megmozdulásokon aktív részvétel; -

minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

-

megemlékezés a „jeles” környezetvédelmi napokról vetélkedők, kiállítások keretében

-

minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen;

-

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

13. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret

b)

-

napközis nevelői dicséret

-

osztályfőnöki dicséret

-

igazgatói dicséret

-

nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén kaphatnak: -

szaktárgyi teljesítményért kitűnő osztályzatot - amelyet a bizonyítványába be kell vezetni

-

példamutató magatartásért; kiemelkedő szorgalomért; példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők (melyeket oklevéllel ismerünk el).

c)

"Akire büszkék vagyunk" címet a több éven át kitűnő tanulmányi munkát elért és példás közösségi munkát végző 8. osztályos tanuló kaphatja. A címhez könyvjutalom adható és a kitüntetett fotója felkerül az iskola aulájában elhelyezett tablóra.

d)

Nevelőtestületi dicséret és oklevél adható a több éven át nyújtott kiemelkedő teljesítményért. Az oklevél a tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra.

e)

A városi szintű versenyek első három, megyei versenyek első hat és az országos verseny helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehetnek át.

f)

Kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az iskolai büntetés formái Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

67

-

a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy

-

igazolatlanul mulaszt, vagy

-

bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés,

-

napközis nevelői figyelmeztetés,

-

osztályfőnöki figyelmeztetés

-

osztályfőnöki intés,

-

osztályfőnöki megrovás,

-

igazgatói figyelmeztetés,

-

igazgatói intés,

-

igazgatói megrovás,

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén a jogot a szülő gyakorolja. Fegyelmi büntetés lehet: -

megrovás,

-

szigorú megrovás,

-

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

-

áthelyezés másik osztályba, iskolába,

-

eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

-

kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás és a kizárás csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére 15 napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal 7 napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A másik iskolába való áthelyezés, mint fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől – indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

68

A program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek többnyire adottak, de mindkét terület igényli a célokhoz való még tökéletesebb hozzárendelést. A helyi tanterveink tartalmazzák a tankönyvkiválasztás szempontjait. Általánosan érvényes tendencia kell legyen a követelményekhez legjobban igazodó, esztétikus kivitelű, elfogadható áron kínált tankönyvek kiválasztása. Tartós tankönyvek kölcsönzésével biztosítani kell a rászoruló tanulók segítését, ezzel is hozzájárulva az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Az eszközmegóvásra fokozottabban kell ügyelnünk, hiszen lehetőségeink előreláthatóan nem javulnak. Követnünk kell a takarékosság, az optimális kihasználás elvét, beszerzéseinket körültekintően a túlkínálat kedvező kihasználásával igyekszünk megvalósítani. Az oktató-nevelő munkát segítő taneszközök beszerzését igyekszünk az ütemezési tervnek megfelelően végrehajtani.

Személyi feltételeket érintő fejlesztési feladatok: -

a továbbképzési terv folyamatos felülvizsgálata,

-

biztosítanunk kell a minőségfejlesztési program sikeres szakmai hátterét /pl.: mérési, értékelési, minőségbiztosítási szakértő/

-

a tantervi óraszámok, tanári óraszámok, törvényi előírások változásával összefüggő feladatok /átgondolt tervezés/

Tárgyi feltételeket érintő fejlesztési feladatok: -

a technikai színvonal javítása

-

informatika oktatásának eszközhátterét illetően folyamatosan

-

tantermek modernizálása, szaktantermek kialakítása

-

a technika terem fejlesztése

-

„szabadidős-helyiség” felszerelésének gyarapítása

-

audiovizuális eszközök, oktatási segédeszközök folyamatos frissítése

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2013. szeptember 1. napjától visszavonásig érvényes. A nevelőtestület a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését elvégezte, és szükség szerint módosította.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

69

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: •

a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását;

•

a negyedik, a hatodik és a nyolcadik évfolyam végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik.

3. A pedagógiai program módosítása •

A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a nevelők szakmai munkaközösségei - a szülői szervezetek - az iskola fenntartója tehet javaslatot.

•

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezeteknél, illetve a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják.

•

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

•

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél/helyeken tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola nevelői szobájában - az iskola igazgatójánál - az igazgató helyetteseknél - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél - az iskola hivatalos honlapján.

70

MELLÉKLET

1. számú melléklet: Helyi tantervek - évfolyamonként 2. számú melléklet: A tantárgyak heti kötelező és választott óraszámai

71

1. számú melléklet

Helyi tantervek Alsó tagozat Tantárgy

Felhasznált helyi tantervjavaslat

Magyar nyelv és irodalom

Apáczai Kiadó

Idegen nyelv - ANGOL

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Idegen nyelv - NÉMET

Apáczai Kiadó

Matematika

Mozaik Kiadó

Erkölcstan

Mozaik Kiadó

Környezetismeret

Mozaik Kiadó

Ének-zene

Mozaik Kiadó

Vizuális kultúra

Apáczai Kiadó

Életvitel és gyakorlat

Mozaik Kiadó

Testnevelés és sport

Apáczai Kiadó

Felső tagozat Tantárgy

Felhasznált helyi tantervjavaslat

Magyar nyelv és irodalom

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Idegen nyelv - ANGOL

Oxford University Press

Idegen nyelv - NÉMET

Apáczai Kiadó

Matematika

Műszaki Kiadó

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Erkölcstan

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Természetismeret

Mozaik Kiadó

Biológia-egészségtan

Akadémia Kiadó

Fizika

Mozaik Kiadó

Kémia

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Földrajz

Mozaik Kiadó

Ének-zene

Mozaik Kiadó

Vizuális kultúra

Apáczai Kiadó

Hon- és népismeret

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

Informatika

Pedellus Kiadó

Technika, életvitel és gyakorlat

Apáczai Kiadó

Testnevelés és sport

Apáczai Kiadó

72

2/1. számú melléklet A tantárgyak heti óraszáma Az 1-4. évfolyamon a 2011/2012-es tanévtől "kifutó" jelleggel érvényes óratervek

1.

Évfolyam Tantárgy 1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom 2. Idegen nyelv (angol vagy német, csoportbontásban)

2.

3.

4.

a

b

a

b

a

b

a

b

4 4

4 4

4 4

4 4

3,5 4

3,5 4

3 4

3 4

3

3

Választható óraszám

1

1

2

2

3. Informatika

0 1

Választható óraszám 4. 5. 6. 7.

Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz

5 1 1 1

Választható óraszám 8. Technika és életvitel 9. Testnevelés és sport Választható óraszám

1 3

Kötelező óraszám

20

Választható óraszám

5 1 1 1

5 1 1 1

5 1 1 1

1 1 3

4,5 1,5 1 1,5 1

1 3

1

1 3

1 3

1 20

4,5 1,5 1 1,5 0,5 1 3

20

1 20

20

4 2 1 1,5

0 1 4 2 1 1,5 0,5 1 3

1 3 1

20

22,5

22,5

1

1

2

2

3

2,5

2

1,5

Összes óraszám

21

21

22

22

23

22,5

24,5

24

Csoportbontás

0

0

1

1

2

2

4

4

21

21

23

23

25

24,5

28,5

28

Összesen felhasznált órák száma Az óraterv érvényessége:

2011/2012es tanév

a: "sportorientált" tantervű osztályok b: "művészetorientált" tantervű osztályok

73

2012/2013as tanév

2013/2014es tanév

2014/2015ös tanév

2/2. számú melléklet A tantárgyak heti óraszáma Az 1-4. évfolyamon a 2012/2013-as tanévtől "kifutó" jelleggel érvényes "a" és "b" osztályok óraterve Évfolyam Tantárgy 1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom 2.

1.

2.

3.

4.

a

b

a

b

a

b

a

b

4 4

4 4

4 4

4 4

3,5 4

3,5 4

3 4

3 4

3

3

Idegen nyelv (angol vagy német, csoportbontásban) Választható óraszám

1

1

2

2

3. Informatika Választható óraszám

Választható óraszám 8. Technika és életvitel 9. Testnevelés és sport

1 5

1 5

1 5

1 5

4,5 1,5 1 1,5 0,5 1 5

Kötelező óraszám

22

22

22

22

22

4. 5. 6. 7.

Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz

Választható óraszám

5 1 1 1

5 1 1 1 1

5 1 1 1 1

5 1 1 1 1

1

0 1

0 1

4,5 1,5 1 1,5 0,5 1 5

4 2 1 1,5 0,5 1 5

4 2 1 1,5 0,5 1 5

22

24,5

24,5

1

1

2

2

2,5

2,5

1,5

1,5

Összes óraszám

23

23

24

24

24,5

24,5

26

26

Csoportbontás

0

0

1

1

2

2

4

4

23

23

25

25

26,5

26,5

30

30

Összesen felhasznált órák száma Az óraterv érvényessége:

2012/2013as tanév

74

2013/2014es tanév

2014/2015ös tanév

2015/2016os tanév

2/3. számú melléklet A tantárgyak heti óraszáma Az 1-4. évfolyamon a 2013/2014-es tanévtől felmenő jelleggel érvényes

Évfolyam Tantárgy 1. Magyar nyelv és irodalom

1.

2.

3.

a

b

a

b

a

b

a

b

7

7

7

7

6

6

6

6

1

1

1

1

2

2

Választható óraszám 2.

4.

Idegen nyelv (angol vagy német, csoportbontásban) Választható óraszám

1

1

1

1

1

1

1

1

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

4. Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

5. Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

3. Matematika Választható óraszám

Választható óraszám 6. Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

7. Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

8. Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

9. Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Kötelező óraszám

23

23

23

23

22

22

24

24

Választható óraszám

2

2

2

2

3

3

3

3

Összes óraszám

25

25

25

25

25

25

27

27

Csoportbontás

1

1

1

1

1

1

3

3

26

26

26

26

26

26

30

30

Összesen felhasznált órák száma Az óraterv érvénybe lépése:

2013/2014es tanév

75

2014/2015ös tanév

2015/2016os tanév

2016/2017es tanév

2/4. számú melléklet A tantárgyak heti óraszáma Az 5-8. évfolyamon a 2012/2013-as tanévtől "kifutó" jelleggel érvényes Évfolyam Tantárgy 1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom Tánc és dráma modul Mozgókép és médiaismeret modul Választható óraszám 2. Idegen nyelv (angol vagy német) csoportbontás/nívócsoport 3. Matematika Választható óraszám csoportbontás/nívócsoport 4. Ember és társadalom Történelem, társ. és állampolg. ism. Hon- és népismeret Ember és társ. ism., etika modul 5. Ember a természetben Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia 6. Földünk - környezetünk 7. Művészetek Ének-zene Vizuális kultúra 8. Informatika Informatika Választható óraszám csoportbontás 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek Egészségtan modul Osztályfőnöki Technika és életvitel Választható óraszám csoportbontás 10. Testnevelés és sport Kötelező óraszám Választható óraszám Összes óraszám Csoportbontás Összesen felhasznált órák száma Az óraterv érvényessége:

5.

6.

7.

8.

a

b

a

b

a

b

a

b

4

4

4

4

3

3

4

4

1,5 2 0,5

1,5 2 0,5

1,5 2 0,5

1,5 2 0,5

1,5 2

1,5 2

1,5 2

1,5 2

0,5

0,5

0,5 3 2 4

0,5 3 4 4

3

3 4 3,5 0,5

5 2 1,5

2 1,5

2 3,5 0,5 5 2 2

0,5 4

0,5 4

4,5

4,5

1 1,5 1,5 1 2 1 1 1 1

1 1,5 1,5 1 2 1 1 1 1

1,5 1,5 1,5 1 2 1 1 0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1 2 1 1 0,5 0,5

1 2

1 2

0,5 1,5

0,5 1,5

1

1

3

3 2

3 4

3 2

4

4

4

4

4

5 2 1,5 0,5

2 1,5 0,5

5 2 1,5 0,5

2 1,5 0,5

1,5 1,5

1,5 1,5

2,5 1 1,5 1

2,5 1 1,5 1

1 1 2 0,5 0,5 1

1 1 2 0,5 0,5 1

1 5 24 1 25 9 34

1,5 1,5

2,5 1 1,5 1 1

2,5 1 1,5 1 1

1 2 0,5 0,5 1

1 2 0,5 0,5 1

1 5 24 1 25 6 31

1,5 1,5

1 5 25 0 25 9 34

1 1

1 1

2 2

0,5 0,5 1 1 1 0,5 0,5 5 5 5 5 5 25 27,5 27,5 26,5 26,5 0 0,5 0,5 1 1 25 28 28 27,5 27,5 6 9 6 8 5 31 37 34 35,5 32,5

2012/2013-as 2013/2014-es 2014/2015-ös 2015/2016-os tanév tanév tanév tanév

76

2/5. számú melléklet A tantárgyak heti óraszáma Az 5-8. évfolyamon a 2013/2014-es tanévtől felmenő jelleggel érvényes

1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15.

Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Választható óraszám Idegen nyelv (angol vagy német) csoportbontás/nívócsoport Matematika Választható óraszám csoportbontás/nívócsoport Történelem, társ. és állampolg. ism. Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Választható óraszám Kémia Választható óraszám Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Választható óraszám Hon- és népismeret Informatika Választható óraszám csoportbontás Technika, életvitel és gyakorlat Választható óraszám csoportbontás Testnevelés és sport Osztályfőnöki

5.

6.

7.

8.

a

b

a

b

a

b

a

b

4

4

4

4

3

3

4

4

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

3

3

2

4

2

4

2

4

2

4

4

4

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2 2

2

1

1

2

2

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

1

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

Kötelező óraszám

26

26

25

25

28

28

28

28

Választható óraszám

2

2

3

3

3

3

3

3

Összes óraszám

28

28

28

28

31

31

31

31

Csoportbontás

9

6

9

6

9

6

9

6

Összesen felhasznált órák száma

37

34

37

34

40

37

40

37

16. 17.

Az óraterv érvénybe lépése:

2013/2014-es 2014/2015-ös 2015/2016-os 2016/2017-es tanév tanév tanév tanév

77