BeTűK A DE BTK HÖK lapja április

1

BeTűK – A DE BTK HÖK lapja – 2008. április

2


3

Előbeszéd Boncoljunk kicsit! Nővérke! Kérem, helyezze az asztalra a pácienst! Kísérőnek nem kell más, csak zene! A bőr erősen citromsárga, természetellenes színű. Nos, lássuk csak, mi van itt bent! A szív igen érdekes képet mutat, szokványosnak egyáltalán nem nevezhető. Alakja két egymásnak fordított C-hez hasonlít leginkább. Működése viszont igen erőteljes, pumpálja az életerőt a többi szervbe. Az ereken idegen eredetű paraziták, mintegy vadhajtások figyelhetők meg. Teljesen változatos megjelenésűek: hol burjánzóan színes, hol oly fekete, hogy kis híján sírva fakadok. A gyomor: állapota igen aggasztó, leginkább ködös, de néhol csomószerűen tömörülnek az elfogyasztott fogyókúrás termékek. Ennyi a testről, lássuk a dokumentumokat! A californiai pszichológus szerint a halál oka pánik! No, tessék! Ez az amerikai módszer! Talán a világtörténelem egyik legfurcsább halálesetével van dolgunk! Szatai Attila főszerkesztő

Tartalom Egyetemi élet --------------------------------------4 Napló -------------------------------------------------4 „Californian Dream” ----------------------------5 Gonosz elképzelések -----------------------------6 Enni vagy nem lenni ----------------------------7 Fashion Anatomy 1. rész ------------------------8 A világtörténelem legfurcsább halálesetei és eltűnései ---------------------10 A tudat reneszánsza ---------------------------- 12 A Simpson család -----------------------------14 Csak zene! ----------------------------------------- 16

Vivőhullám ---------------------------------------17 HA a KELL egyszerűen MUSZÁJ -------------- 18 Betűvagon----------------------------------------19 Nevenincs versike ------------------------------- 19 A kirakatbabák világában ------------------20 Azonos hibák köre ------------------------------ 22 Pánik -----------------------------------------------24 The Mist (A köd) --------------------------------- 26 Emi, nu-rave és ami mögöttük van ------27 Yael Naim ----------------------------------------- 28 Könnyű táncba vinni --------------------------30

BeTűK. A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának lapja Főszerkesztő: Szatai Attila ([email protected]) * A szerkesztő munkatársa: Giczei Zsolt * © * Kiadja a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata * 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. *Felelős kiadó: Csíszár Imre DE TEK BTK HÖK elnök * Nyomdai előkészítés: Tördelő: Barna Ildikó * Nyomda: Csuri János nyomdaüzeme * Felelős vezető: Csuri János


VEGYES VÁGOTT

4

Egyetemi élet Már javában benne pezsgünk az áprilisban, túl a tavaszi fáradtságnak nevezett legitim lustaságunkon, de még jóval a vizsgaidőszak rémálmai előtt. Ilyenkor az ember fia, lánya – különösen, ha bölcsész az illető – szeret elüldögélni az egyetem előtt a napsütésben. Te is ennek hódoltál. Már meg is fertőződtél. Ne pánikolj: nem tüdőgyuszi, nem hepatitis, nem halálos. Ez csak „tavaszi bezsongás”szindróma. Szóval nagyanyáink tavaszi madárcsicsergés, meg szerelem van a levegőben musicalje, csak 21. századi adaptációban. Lekerültek a nagykabátok, előbányászod a szoknyákat a szekrény mélyéről, vagy épp új pólót veszel, a lényeg, hogy minden percét kiélvezed az egyetemista létnek. Ez számodra jelenleg ugyanis egyet jelent azzal, hogy előadást látogatni nem kötelező. Nem kötelező, tehát nem mész. Ne mardosson a lelkiismeret! Elvégre is ez itt nem a Survivor. Egy-két kihagyott előadás még tökéletesen orvosolható, sőt statisztikailag igazolt, hogy nem ezen múlik Vágónál a 40 millió. A kór győzedelmeskedett feletted, irány a természet, a Botanikus Kert, az Objektum, a Koli Klub, a Bárhol. Lényeg a jó társaság.

Persze nem árt, ha akad ott egy Épp Aktuális, vagy egy Épp Áhított, mégiscsak így teljes a happy endsztori. Azért ne felejts el néha a profitáló hatalom előtt néha tisztelegni, és ha már ott vagy, fénymásolj is. A kór miatt pedig ne aggódj, a vizsgaidőszak tökéletesen orvosolja. Van azonban az egészben egy buktató. Hajlamos vagy átesni ebbe a „Hawaii, dizsi, napfény” dologba. Jellegzetes tünete az olyan mértékű lógás, hogy a büféslány és a fénymásolós bácsi hamarabb felismer, mint a saját csoporttársaid. Tehát mielőtt a szabadság átcsapna szabadosságba, gondold végig ezt az egészet, hogy az egyetemi életet nem a Lovardában eltöltött órák vagy a heti délig alvások száma határozza meg, hanem sokkal inkább az, hogy hány előadáson figyeltél, vagy hány könyvet olvastál el. A lényeg, hogy nevess, érezd jól magad, és még ha nem is úgy, ahogy Lola énekli, de élj egy kicsit a mának. És ha esetleg valaki megszidna érte? Hivatkozz csak a régi nagyokra. Elvégre a márciusi ifjak is egy kávézóból indultak… Tébold Ágnes

Napló: mindennapjaink küzdelme (a büfénél) „Megszoksz vagy megszöksz” – tartja a mondás nagyon is helytállóan. Egyik nap előadás után vaksin támolyogtam le az automatához az eszmélés reményében. Vicces helyzet, kávé helyett forró vizet kaptam, ami talán akkor ért volna el valamilyen élénkítő hatást, ha magamra öntöm, ami az adott körülmények között nem bizonyult okos gondolatnak. Így hát még mindig koffeinhiánytól szenvedve a büfé elé léptem, ahol nem két ember, de ötven várta, hogy némi merőben „egészséges” tápanyaghoz jusson chips, csoki vagy ropi formájában. Mintha egy versenybe csöppentem volna: aki hamarabb ér a pulthoz, az nyer, aki pedig hátul kullog, vagy azt veszi és eszi, ami marad, vagy éhes marad. E szabályok alapján érthető is a heves küzdelem az ételért, vagy talán az életért? Lassan a cél közelében érezhettem magam, szememben felcsillanó reménnyel a sötét alagút végén, amikor hirtelen a semmiből elém ugrott egy srác: „bocsi, de sietek” vigyorral a képén és miután felmarkolta zsákmányát: két óriás kiflit és egy cappuccinót habbal, pávaként távozott a színről. Igazán sziporkázó egyszemélyes műsor volt ez, de lehetett volna dialógus is, ha a kezemben lévő vízzel telt pohárral, mint fegyverrel élek, vagy ha kiállok ellene az igaz szó jogán. De én csak álltam ott tett és szavak nélkül a szánalmas beismeréssel, hogy ismét győzött a megszokás. Hangozhatna a kérdés, az ember állandó kérdése: „miért”? – A válasz, pedig Vonnegutot idézve, nem is olyan nehéz. A felelet csak ennyi: „így megy ez”. Jován Katalin


VEGYES VÁGOTT

5

„Californian Dream” Rákos Valériával, a Bölcsészettudományi Kar 3. éves pszichológia szakos hallgatójával beszélgettem, aki az előző nyarat az Egyesült Államokban töltötte. Lássuk, hogyan érezte magát a tengerentúlon. BeTűK: Mi ösztönzött arra, hogy nekivágj a nagyvilágnak? – Gyerekkori álmom volt eljutni az Egyesült Államokba, illetve vannak kint ismerőseim, rokonaim, és ez egy jó alkalom volt arra, hogy meglátogassam őket. Szerettem volna kicsit fejleszteni a nyelvtudásomat, illetve kipróbálni magam külföldön. BeTűK: Voltál már korábban az Egyesült Államokban? – Nem, még nem jártam az Államokban korábban. Nem igazán voltam eddig túl nagy világjáró, de azóta már tervben van több nagy európai állomás is. BeTűK: Mennyi ideig voltál kint és mely államokba sikerült eljutnod? – Körülbelül 3 és fél hónapra utaztam ki. Amikor megérkeztem, New Yorkban töltöttem 1 teljes napot, de a nyaram nagy része Californiában telt, ahol egy gyerektáborban dolgoztam. A tábor ideje alatt 4 barátommal autót béreltünk, és a szabadnapokon sikerült eljutnunk San Franciscóba, Oaklandbe, Berkeleybe, a Tahoe-tóhoz, Sacramentóba, Santa Cruzba, Montereybe, Los Angelesbe, San Diegóba, de Santa Barbara és Santa Monica sem maradhatott ki a fantasztikus strandokkal. Tábor után elutaztunk Las Vegasba és a Grand Canyonhoz. A hosszú nyugati parti túra után én még meglátogattam az ismerőseimet Kansas Cityben és Iowában is. BeTűK: Pontosan mit dolgoztál a gyerektáborban? – A háttérszemélyzet tagja voltam, de elég speciális munkám volt. A táborvezető 7 éves ikergyerekeire vigyáztam (Gracie-re és Mitchellre), illetve a házukban takarítottam, így sikerült bepillantást nyernem egy amerikai család mindennapjaiba. BeTűK: Hogyan sikerült kiutaznod és vízumot kapnod? – A CCUSA nevű szervezeten keresztül jelentkeztem és kaptam munkát, akik segítettek a vízum

megszerzésében, valamint biztosították a repülőjegyet is. BeTűK: Milyen tapasztalatokkal tértél haza? – Csupa fantasztikus élménnyel gazdagodtam, rengeteg különleges, jópofa emberrel ismerkedtem meg, de nem kevés kimondottan intelligens amerikaival is találkoztam, és talán még néhány életre szóló barátságot is kötöttem. Arról nem is beszélve, hogy olyan helyekre sikerült eljutnom, melyekről nem is mertem volna álmodni. BeTűK: Mennyiben változott az angoltudásod? – Már nemcsak az angol irodalmi nyelvet ismerem, hanem sikerült az utca emberének a nyelvét is elsajátítanom, azaz a „szleng”-gel is elég jól elboldogulok. Az ikrektől is nagyon sokat tanultam, és ma már egy 3 éves amerikai gyerekkel is ugyanolyan könnyedén kommunikálok, mint a szüleivel vagy nagyszüleivel. BeTűK: Tervezed, hogy idén újra kimész? – Igen, már meg is kaptam az idei nyárra szóló vízumomat. Június közepén indulok, és ugyanabban a táborban, Californiában fogok dolgozni, hasonló munkakörben. Néhány tavaly, a táborban megismert barátommal tervezzük, hogy az idei nyár végén Hawaii-n pihenjük ki a munka fáradalmait. BeTűK: Végezetül, mit tanácsolnál azon BTK-s társaidnak, akik még soha nem jártak a tengerentúlon? – Azt javaslom, hogy legyenek bátrak, és vágjanak neki a nagyvilágnak, mert olyan élményeket gyűjthetnek, amiket még az unokáiknak is mesélni fognak – ahogyan én is teszem majd. Marozsán Gergely


VEGYES VÁGOTT

6

Gonosz elképzelések Biztosan ti is gondolkodtatok azon, hogy mi a Gonosz és milyen lehet gonosznak lenni? Egyáltalán kit tekintenek annak. Közelítsük meg a vallás felől a dolgot. Magát a fogalmat nehéz meghatározni, mivel minden kultúrában más a gonoszról alkotott felfogás. Persze van egységes erkölcsi felfogás is, például egy elmebeteg pszichopatát senki sem fog jónak tartani. A legfőbb gonosz, a Sátán a monoteista vallásokban jelenik meg: a zsidó, az iszlám és a keresztény vallásban. Olvashatunk róla a Koránban, a Bibliában és néhány apokrif iratban. A Biblia szerint a Sátán az ördögök fejedelme. Számos névvel illetik: Azalell, Belzebub, Beliál, Mefisztó, Lucifer. A Gonosz eredete valószínűleg a dualista perzsa vallásban jelent meg először: ugyanis a perzsák kitartottak ama elképzelésük mellett, hogy ha létezik egy tökéletesen jó istenség, akkor kell lennie egy vele majdnem azonos hatalommal bíró rossznak is. A zsidó vallásban a gonosz legfőbb célja az ember elpusztítása, munkájának tönkretétele. Gyakori jelenség, hogy a gonoszt állat képében jelentetik meg, leginkább a kígyóéban. Ez a teremtéstörténet miatt van így, emlékezzetek Ádám és Éva történetére… Jom kippur ünnepén – ami Engesztelés napja néven él a zsidóság körében – a rossz hatalma erősen korlátozott, gyakorlatilag megszűnik a hatalma. A muszlimok dzsinnek alakjába bújtatták saját gonoszukat és bliisznek nevezték. A dzsinnek tűzből való szellemi lények, akiknek ártó hatalmuk van. (Aladdin dzsinnét ne soroljuk ide, hiszen léteznek jó szellemek is.) Az ördög klasszikus ábrázolása: kecskebakkal, szarvakkal és villa alakú farokkal, kezében háromágú vasvillát tart. Ez nem új keletű megjelenítés, az ókori görögök a nem kedvelt isteneket gyakran ábrázolták torzan. Ld.: Pán és Odüsszeusz. 1966-ban megjelent a The Satanic Bible, a sátánisták bibliája és a sátánizmus világvallás lett. Ma is számos követője van és elismert egyháza az USA-ban. A sátánistáknál a Főgonosz testesíti meg mindazokat a tulajdonságokat, amiket a sátánisták nagyra becsülnek: önállóság, sikerorientáció és az önmagunkkal szembeni tökéletes őszinteség. Az ősi rossz fogalma különösen a fantáziadús írókat, filmkészítőket vonzotta, akik talán tudat alatt, de megpróbálták a Gonoszt pozitív személynek feltüntetni. Emlékezzetek csak a karácsonylopó Grincsre vagy a Mester és Margaritára, Bulgakov sikerművére. Mivel a világ kezd egyre sötétebb hellyé válni, ezért szükségünk van ilyen szeretnivaló, kis gonosz lényekre is. ☺ Harsányi Melinda


VEGYES VÁGOTT

7

Enni vagy nem lenni Kedves bajtársaim! Hamarosan itt a vizsgaidőszak. Nem lesz időnk aludni, sportolni, kikapcsolódni, ráadásul egy hónapig megint csak zacskós levesen és energiaitalon élünk majd. Bár ha jobban belegondolok, most sem táplálkozunk valami egészségesen (tisztelet a kivételnek). Reggel egy gyors kávé kaja nélkül, ebéd valahol (?), délután beugrunk a haverokkal a Mekibe vagy a Plázába, este pedig rendelünk pizzát (a lustábbak kedvéért :P). Nem véletlen, hogy a táplálkozási zavarok főleg minket, egyetemistákat érintenek. Ha ehhez még társul egy jó adag megfelelési kényszer a többiek felé, annak akár komoly következményei is lehetnek. Ma már nem téma, ha valaki fogyózik. Magyarországon amúgy is ráfér az emberekre a sok zsíros étel és nulla mozgás mellett. Csak az a probléma, hogy a hirtelen elhatározásból nagy elánnal elkezdett fogyókúra csak kitartással hozza meg a gyümölcsét. A fogyókúrák a modellekkel együtt jelentek meg, legnagyobb sikerrel a 90-es években. Cindy Crawford világhírűvé vált méretei, Claudia Schiffer bűbájos babaarca nemcsak a férfiakat ejtette rabul. A nők új mintákat láttak maguk előtt, olyan idolokat, akiket mindenáron követni akartak. Ám a 21. század hajnalán a modellek is megváltoztak. A bájos pofi már nem elég ahhoz, hogy valakiből sikeres modell váljék. A rossz táplálkozási szokások és a mozgáshiány jóvoltából észre sem vesszük, hogy gyarapodnak rajtunk a kilók. Némelyikünk azzal is nyugtatja magát, hogy a genetikailag belekódolták már súlyfelesleget. Az ember elkeseredésében sok mindent kipróbál a Norbi-kajáktól kezdve a kínai fogyitablettákig, míg rájön, hogy egyik sem tesz csodát. Én már a Norbi-könyv akvárium-effektusánál kiakadtam. Képzeljétek el a gyomrotokat, mint egy akváriumot és az

egész napos táplálékotokat rakjátok bele oda (természetesen megrágva és összekutyulva)… Hát, elég durva. A megfelelési kényszer sokaknál komoly lelki traumát okoz, különösen a lányoknál jellemző az, hogy lelki problémáikat evésben próbálják feloldani. Vagy túlzott falánksággal vagy koplalással. Mindkettő súlyos betegséggé alakulhat: bulimiává vagy anorexiává. Az anorexia nervosa népbetegség, az étvágy elvesztését jelenti. Idegi eredetű, általában lányoknál alakul ki főleg 13 és 20 éves kor között. Az anorexiás beteg alig eszik, csontsovánnyá fogy, mégis kövérnek érzi magát. Minden érdekli, ami a testsúllyal és a táplálkozással kapcsolatos, állandóan a kalóriákat számolja. Gyógyítani csak pszichiáter segítségével és nagy-nagy türelemmel lehet. Az anorexia gyakran társul bulimiával. Fiatal betegségnek számít, két évtizede még mindenki az anorexia tünetegyüttesének titulálta. A bulimia görög eredetű szó: ökörétvágyat jelent, utalva arra, hogy a bulimiás beteg étvágya szélsőséges. Rossz hangulatában falási rohamok gyötrik, majd lelkiismeret-furdalástól gyötörve meghánytatja vagy hashajtózza magát. Mindkét betegség súlyos, a halálozási arány a 8-9 %-ot is elérheti. Ha ismerőseitek közül bárkin észreveszitek, hogy hasonló problémákkal küzd, mindenképpen segítsetek neki, építgessétek együtt az önbizalmát és a szépérzetét. Fontos tudnotok, hogy mindenki úgy szép, ahogy van és semmilyen divat vagy probléma sem érdemli meg, hogy sanyargassátok és tönkretegyétek magatokat! Még a vizsgaidőszak sem! Fügei Bernadett „Betsy”


VEGYES VÁGOTT

8

Fashion Anatomy 1.rész: Az Ikon A Betűk első számában megjelent írásomat követően – hosszas megbeszélés után – témát váltva most rovatot indítok, ami divattal, a nagy divatcégekkel; azok alapítóival és létrejöttével foglalkozik majd. Remélem, színvonalából nem veszítve, annál is inkább, mert ez szintén egy olyan terület, ami gyerekkorom óta foglalkoztat. Sőt… De térjünk a lényegre, nem szaporítom tovább a szót. Kezdeném azzal a divatcéggel, mely az egyik legnagyobb, amelyik a többiek fölé emelkedett, és amely alapítójával együtt ikonná nőtte ki magát. Ha valaki meghallja a szót: Chanel – a divattal azonosítja. De hol is kezdődött ez a történet? Az 1800as években. Egész pontosan 1883. augusztus 19-én született egy Gabrielle nevű lány Franciaországban; Saumurban. Később mindenki csak úgy ismerte meg őt: Coco Chanel. Csak kevesen tudják, hogy neve – melyet később a divatcég is örökölt – egy elírásból született, ugyanis az anyakönyvvezető véletlenül kihagyott egy „s” betűt a születési nevéből, ami Gabrielle Bonheur Chasnel volt. A Coco-t pedig az őt nevelő nagynénjétől kapta, jelentése állatka. Hatéves korában árva lett, és intézetbe került, néhány év múlva nagynénje vette magához. Ő tanította meg varrni, és nőiességre nevelte, ez később egész életére és karrierjére hatással volt. 1905-ben sanzonénekesnőként kezdte pályafutását Vichyben, amit 3 éven át sikeresen folytatott. Ez alatt az idő alatt sok férfirajongóra tett szert, akiktől később

mindenféle anyagi támogatást megkapott. Ezt kihasználva egy hódolója segítségével 1908-ban megnyitotta első divatüzletét, ahol kalapokat árult, később felsőket, szoknyákat és kiegészítőket is. 1914-ben barátai támogatásával nyitotta meg első párizsi butikját. Két év múlva Biarritzban divatszalont nyitott, ami 1920-ban a mai Chanel divatház helyére költözött Párizsba, a Rue Cambon 21 szám alá. Chanel ruhái a női egyenjogúságot hangsúlyozták. A századfordulót követően egyre több nő kezdett el munkába állni, ezzel kialakulóban volt egy új női életforma. Coco nekik tervezett, mindig szeretett olyan dolgokat csinálni, ami eltért az addig megszokottaktól, haját rövid fiúsra vágatta, és férfinadrágot viselt. Ruháihoz előszeretettel használt olyan anyagokat, amiket korábban férfiruhagyártáshoz használtak (pl.: tweed és a gabardin). Mikor tervezni kezdett, a nők még fűzőt hordtak, a ruhaviselet elsődleges szempontja nem a kényelmesség volt, ő mégis olyan ruhákat tervezett – az újonnan munkába álló nőknek –, melyek praktikusak; kényelmesek és elegánsak voltak. Úgy gondolta, az elegancia elengedhetetlen feltétele a kényelmesség. Ekkor elképzeléseiben már megjelent a divat teremtésének szándékossága, ezért a párizsi haute couture tervezői közül


VEGYES VÁGOTT

9

a konfekcióiparnak kezdett dolgozni. Azonban ezen darabok értékesítése a cég bevételeinek csak elenyésző részét képezte. Az igazi bevétel a mindenki számára könnyen elérhető kozmetikumokból és kiegészítőkből származott. Életében egyébként többször megmutatkozott kiváló üzleti érzéke. Chanelnek számos dolog fűződik a nevéhez, például a „Chanel-kosztüm”, melynek doboz formájú aranygombokkal ellátott kabátja és egyenes szabású szoknyája van. Ő hozta divatba a rövidszoknyát, és a bizsuk elterjedése is neki köszönhető. Örök darab lett az általa tervezett „kis fekete ruha” is, az akkoriban divatos – bonyolult és színes – ruhák idején óriási újdonság volt, ugyanis egyenes szabással és szűk ujjal rendelkezett. És ki nem hallott volna a Chanel No.5 parfümről, ez volt a világ első, szintetikus anyagokból készült parfümje, melyet egy fiatal kémikus segítségével hozott létre, 1921-ben került piacra, és jobb reklám nem is kellett neki, mint hogy Marilyn Monroe egyszer azt nyilatkozza, éjszakánként a Chanel

5-ös parfümön kívül semmi mást nem visel testén. Az illatot azóta is hasonló nagy nevek reklámozták (pl. Nicole Kidman). Az 5-ös egyébként Chanel szerencseszáma volt. De nemcsak a parfüm lett híres, hanem az üveg is, mely azóta a divatház egyik jellegzetes formájává vált. Coco nevéhez fűződnek még a kosztümök elmaradhatatlan kiegészítői: az aranyláncok és gyöngysorok. Mindehhez persze jellegzetes, vállon hordható steppelt kézitáskát is tervezett, melynek füle láncból volt. De Chanel hozta divatba az estélyi stólát és az ingruhát is. Az egyik legnagyobb dobása azonban talán mégis a női nadrág fogalmának megteremtése volt. A második világháború alatt Chanel kénytelen volt bezárni divatházát, ő maga pedig ápolónőként dolgozott. A náci megszállás idején egy német tiszttel folytatott viszonya miatt 1945-ben Svájcba emigrált. 1954-ben azonban visszatért, és folytatta addigi munkáját. Új kosztümöt mutatott be, szegéllyel díszített, gallér nélküli kötött kabáttal és térdig érő szoknyával. Chanelt élete során számtalan férfi vette körül, akadtak köztük olyan hírességek is, mint Dimitrij orosz nagyherceg vagy a westminsteri herceg, Coco azonban sosem ment férjhez. 1971. január 10-én Ritzben, szállodai lakosztályában magánytól meggyötörten halt meg. Sándor Benedek (SaNZeR) [email protected]


VEGYES VÁGOTT

10

A világtörténelem legfurcsább halálesetei és eltűnései Az ember nem is gondolná, de a világtörténelemben se szeri, se száma a rejtélyes eltűnéseknek, a meghökkentő, már-már bizarr haláleseteknek. Most a teljesség igénye nélkül említek néhányat.

Az egyiptomi uralkodónő, Kleopátra kígyómarás áldozata lett Kr. e. 30. körül. Kleopátra vonzerejéhez kétség sem férhetett, hiszen szépségével rabul ejtette Ceasart, majd halála után szeretője lett Marcus Antoniusnak. Marcus jó rómaihoz illően kardjába dőlt, miután félreinformálták emberei Kleopátra halálával kapcsolatban, Kleopátra pedig a legenda szerint ezután lett öngyilkos, amikor is megmaratta magát egy kobrával.

A világtörténelem szintén nagy alakja, Bonaparte Napóleon is meglehetősen furcsa módon halt meg 1821. május 5-én, Szent Ilona szigetén. A történelemórákról már jól tudjuk, hogy a franciák császára, Európa nagy részének elfoglalása után 1815-ben vereséget szenvedett Waterloonál, így Bonapartét a brit felügyelet alatt

álló Szent Ilona szigetére száműzték. Azt azonban már kevesen tudják, hogy egyes legendák szerint Napóleont arzénnal mérgezték, amit egy 1961-es vizsgálat is alátámasztott. Később a kutatók DNSvizsgálat segítségével kiderítették, hogy a császár halálát valójában egy rákkeltő baktérium okozta, ami romlott étel útján kerülhetett a szervezetébe.

Antoine de Saint-Exupéry, vagy aki így nem tudná, A kis herceg írójának a halálát repülőgép-baleset okozta. Az 1920-as években a francia postaszolgálat pilótájaként dolgozott, de később a hatóságok depressziója és alkoholizmusa miatt utolsó éveiben bevonták repülési engedélyét. Saint-Exupéry elkötött egy repülőt a marseille-i reptérről és többé nem tért vissza. Holttestét 2003ban találták meg. A minap fény derült arra is, hogy a 88 éves Hors Rippert, egykori harci pilóta volt az, aki annak idején lelőtte A kis herceg írójának repülőgépét.


VEGYES VÁGOTT

11

Steve Fossett, a „milliárdos kalandor”, ahogy Amerikában hívták, az egyik legfurcsább eltűnés a világtörténelemben. Volt ő már kutyaszánhúzó viadalon, átúszta a La Manchecsatornát, körberepülte a Földet, és még Ironman versenyen is részt vett. 2007 szeptemberében a 63 éves kalandor kisrepülőjével a nevadai sivatagban tartott terepszemlét, mert akkor éppen az autós szárazföldi sebesség rekordját szerette volna megdönteni, de ott nyomtalanul eltűnt. Sajnos a sportpályán és azon kívül sem ismeretlenek a furcsa, hihetetlennek tűnő szerencsétlen halálesetek, amelyek elborzasztanak bennünket. Fabio Casartelli olimpiai bajnok kerékpáros 1995-ben, a Tour de France-on, a Pireneusok egyik csúcsáról lefele száguldva bukott egy olyan hatalmasat, hogy a kórházba szállítás során elhunyt. A tragédiát tévénézők tízmilliói láthatták élőben, mert éppen Casartelliéket mutatta a közvetítés, amikor a szörnyű eset történt. Nem volt rajta bukósisak, de a szakértők szerint az sem mentette volna meg az életét, mivel közel 100 km/h-s tempóval ment, és nem fogott a nagy hőségtől felforrósodott fékje.

Andres Escobar, a kolumbiai válogatott focista, hátvéd az 1994-es világbajnokságon öngólt vétett az USA ellen, így kikaptak a sokkal esélytelenebb házigazdáktól. Ezáltal a titkos világbajnoki álmokat dédelgető Kolumbia még a csoportmérkőzéseken sem jutott túl. Escobart néhány nappal később Medellínben, a nyílt utcán lőtték le. A gyilkosa mind a 12 töltényét Escobarba lőtte, és közben azt üvöltötte hosszan elnyúló hangon, hogy „góóóóóóóóóóóóóóól!”

Davey Moore világbajnok bokszolóval 1988-ban egy szép júniusi reggelen történt a fatális baleset. A sportoló kiszállt az autóból, hogy kinyissa a garázsajtót, azonban rükvercben hagyta a kocsit. A jármű elindult, és a bokszbajnokot a garázsajtóhoz préselte. Moore a helyszínen szörnyethalt. Szikszai Tamás


VEGYES VÁGOTT

12

A tudat reneszánsza A „tudat tudományának” nyomában Arisztotelész, Platónhoz hasonlóan lélekkel ruházta fel az élőlényeket (növények, állatok, emberek). Platón ideáival ellentétben Arisztotelész formái nem egy külön – értelemmel felfogható – dimenzióban lakoznak. A forma és az anyag kölcsönösen kiegészítik egymást. Vegyünk például egy bronzszobrot, amely lovat ábrázol. A „ló”, mint forma szubsztanciális egységet alkot az anyaggal, a „bronzzal”. Arisztotelész szerint a lélek a test első aktualitása, a test formája. Forma alatt ebben a kontextusban a lélek alapvető funkcióit: a táplálkozást, érzékelést és gondolkodást értjük. A lélek (pszükhé) a mozgás, a növekedés és a szaporodás princípiuma. Ahhoz, hogy Arisztotelész lélekfogalmát természetfilozófiai szempontból értelmezhessük, segítségül hívjuk a pneuma és az éter fogalmait is. Az éter az ötödik elem a tűz, a víz, a föld és a levegő mellett, amely az égi szférákban fejti ki tevékenységét; végtelen körforgást végez, amelyet a csillagok és a bolygók keringése követ (Skrbina, 2005, 49.). Az éter önmozgató erővel – lélekkel – bír és a kozmikus hierarchiában már csak a mozdulatlan mozgató áll fölötte. A mozdulatlan mozgató minden égi és földi mozgás eredetoka. Arisztotelész kései biológiai munkáiban a pneuma fogalmával teremt kapcsolatot a lélek (pszükhé), a növekedés, valamint az égi és a földi mozgások között. (Skrbina, 2005, 49.) Ahogy az éter az égi mozgások közvetítője, úgy a pneuma a lélek funkcióinak közvetítője; a pneuma „lélekszerű”, egyfajta „vitális hő”, amely élettel, a növekedés és a szaporodás képességeivel ruházza fel az élőlényeket (Skrbina, 2005, 49.) Az éter és a pneuma nem tekinthető elmének vagy léleknek, csupán segédkeznek azok kialakulásában. Arisztotelész a lélek funkcióival hierarchikus rendet teremtett az élőlények között. Legalacsonyabb szinten helyezkednek el a növények (táplálkozás, növekedés). Habár az ember, nyelv- és észhasználatának köszönhetően, igen magas szintet foglal el a kozmikus hierarchiában, mégis az istenek állnak a hierarchia csúcsán, hiszen ők rendelkeznek a „tökéletes racionalitással” (Wilkes, 1995). Összegzésképpen állíthatjuk, hogy az éter, a penuma és a pszükhé fogalmai egy olyan természetfilozófiai koncepciót tükröznek, amelyben az anyagi világ és a lélek funkciói szorosan összefonódnak. A XVII. században formálódó mechanisztikus világkép azonban eltávolodott az arisztotelészi hagyomány lélekfogalmától. René Descartes műveinek fordításai nyomán terjednek el és nyernek értelmet a napjainkban is használt elme és tudatosság fogalmak (Wilkes, 1995). Descartes a XVII. században kialakuló tudományos világkép egyik legjelentősebb alakja Galilei és Newton mellett. Descartes gondolatkísérletek segítségével arra a következtetésre jut, hogy az elme és a test között reális különbség van. A kiterjedt szubsztancia, az oksági törvényszerűségeknek engedelmeskedő fizikai világ, és a gondolkodó szubsztancia két külön dimenziót alkot. Az állatok léleknélküli automatákká silányulnak, amelyek pusztán reflexcselekvésekre képesek. Megoszlanak a vélemények, arról, hogy vajon Descartes miért nem merte kiterjeszteni mechanikus szemlelét az emberre is? Vajon az inkvizíciótól vezérelt félelme következtében inkább teológiai BeTűK – A DE BTK HÖK lapja – 2008. április

VEGYES VÁGOTT

13

köntösbe bujtatta tudományos eredményeit (Wilson, 2000)? Boros Gábor szerint az istenbizonyítékok és a dualizmus nem színlelés eredményei, hiszen Descartes-ot üdvtörténeti kérdések is foglalkoztatták (Boros, 2002). A dualizmusban nem csupán egy módszertani probléma jelenik meg, amely szerint a tudomány eszközeivel nem magyarázhatjuk meg intellektuális képességeinket, hanem az is nyilvánvalóvá válik, hogy Descartes „két úr szolgája”: az egyetemes tudomány igénye mellett az istenfélelem is meghatározó munkásságában (Boros, 2002, 346-347.). A továbbiakban nézzük meg, milyen radikális módon szakított Descartes az arisztotelészi-skolasztikus hagyománnyal. A gondolkodó szubsztancia fogalma intellektuális tevékenységek egész sorát jelöli: az elme megért, állít, tagad, akar, érzékel, elképzel stb. Az arisztotelészi lélekfogalom biológiai gyökerekkel is rendelkezett, de Descartes-nál a lélek (eszes lélek) nem az élet, hanem a gondolkodás és az öntudatosság princípiuma. De vajon mi teremthet kapcsolatot a test, mint „halandó anyaghalmaz” (Boros, 2002) és az elme, mint „halhatatlan lélek” között. Descartes anatómiai ismereteiből kifolyólag a tobozmirigyben vélte felfedezni az interakció székhelyét. A reflexcselekvések testi folyamatokkal, mechanikai hatásokkal magyarázhatóak, azonban a szándékos mozgás esetében az anyagtalan elme hatást gyakorol az anyagra. A mentális okozás komoly kihívást jelentett Descartes-nak és kortársainak. (E problémára reagált például Leibniz az előre elrendelt harmónia koncepcióval.) Az agy-elme dualizmus napjaink elmefilozófiájában is az egyik legnagyobb módszertani, ismeretelméleti kihívás, továbbá az interdiszciplináris tudatosság kutatásban (consciousness studies) is alapvető probléma. Thomas Nagel klasszikus cikkében (Nagel, 1974) rámutatott, hogy a szubjektív tapasztalatokat – élményeinket, érzeteinket – nem tudják megragadni a redukcionista természettudományok. Érzeteink, élményeink (a kváliák) mindig egy szubjektív nézőponthoz kötődnek, amelyet például az idegtudósok kénytelenek figyelmen kívül hagyni, ha azok agyi alapjait vizsgálják. Nagel ismeretelméleti dualizmusa már Descartes-nál is világosan tetten érhető, hiszen az elme tartalmaihoz az introspekció segítségével férünk hozzá, míg a fizikai világ objektumait a geometria és a matematika segítségével ábrázolhatjuk. Az arisztotelészi lélekfelfogásnál még nem jelent meg ilyen erősen a szubjektivitás és az objektivitás nyers ellentéte. A kialakuló szisztematikus, kvantitatív tudományos tudás csak tovább fokozta ezt az ellentétet. Aktualizálva a problémát, a rohamosan fejlődő agykutatás is kénytelen számolni a dualizmus módszertani, ismeretelméleti problémáival. Például egyes filozófusok szerint kategóriahibát követünk el, amikor a mentális állapotokat az agyhoz vagy annak egy részéhez társítjuk, ahelyett hogy az élőlény egészének vagy egy személynek tulajdonítanánk szubjektív állapotokat. (Bennett és Hacker, 2006; Bennett, Hacker, Dennett, Searle, 2007) Horváth Lajos


VEGYES VÁGOTT

14

A Simpson család avagy ilyen lenne az ideális amerikai családmodell? Bizonyára mindenki ismeri az agyament sárga család komikus kalandjait, mely mára Amerika legnépszerűbb rajzfilmjévé vált, és egyben minden idők leghosszabb tv-sorozata is. A sorozat Matt Groening, James L. Brooks és Sam Simon ötletei alapján készül a Klasky Csupo stúdióban, melynek egyik alapítója – Csupó Gábor – magyar származású. Először 1987. április 19-én a Tracey Ullman Show-ban vetítettek le egy 2 perces rövid epizódot, ami akkora sikert ért el, hogy a Fox csatorna felkérte az ötletgazdákat a sorozat megalkotására, amit 1989. december 17-én kezdtek sugározni. Azóta több mint 400 rész került adásba és már a 19. évadot tapossák. Simpsonék egy tipikus középosztálybeli amerikai család paródiája, akik egy kitalált amerikai városban, Springfieldben élnek. A rajongók többször is megpróbálták beazonosítani, hogy melyik államban fekszik a város. Nehezíti a feladatukat, hogy az USA államainak több mint a felében van Springfield nevű település. A domborzati viszonyok és az épületek sajátosságai arra engednek követ-

keztetni, hogy Groening saját szülővárosáról, Portlandről mintázta Simponék lakóhelyét. Homer, az apa, biztonsági felügyelőként dolgozik a springfieldi atomerőműben, ami egyáltalán nem passzol felelőtlen, félhülye személyiségéhez. Felesége, Marge, aki a tipikus amerikai háziasszony és anya megtestesítője. Három gyermekük van: Bart, a tízéves bajkeverő; Liza, a nyolcéves minden lében kanál, okostóni; és az újszülött Maggie, aki eddig még egy részben sem szólalt meg, cserébe viszont állandóan cumizik. A családhoz tartozik még egy kutya – Mikulás kicsi segédje – és egy cica – Hógolyó II. Springfield a világ kicsiny mása, ahol a szereplőknek a modern társadalom minden problémájával szembe kell nézniük csakúgy, mint az igazi embereknek a való életben. Megtalálható benne a mágnás milliárdostól, az USA-ban előforduló kisebbségeken keresztül, a média csillagain át, még a kisnyugdíjas is előfordul. Ez a mikrotársadalom lehetőséget biztosít Groeningnek és csapatának, hogy kigúnyolják az amerikai társadalmat, és felhívják az emberek figyelmét olyan problémákra, mint a


VEGYES VÁGOTT

15

környezetszennyezés, a közoktatás silány színvonala, a média mindennapi életre gyakorolt hatása, az igazságszolgáltatás hiányosságai, a korrupció. A műsorban megjelenő számtalan médiacsatorna – a gyermekműsoroktól a helyi híradóig – révén a producerek saját magukból és a szórakoztatóiparból is viccet csináltak. A showból jó néhány szállóigévé vált mondatot ismerhetünk, mint Homer dühös felkiál-

tása: „D’oh!”, Mr. Burns gyakori, sanda vigyorral és kézdörzsöléssel kísért „Nagyszerű...”-je, Nelson Muntz gúnyos „Ha-Ha”-ja, esetleg Bart kedvenc mondásai, mint „¡Ay, caramba!” vagy „Kapd be a zoknim!” A sorozat zsákszámnyi díjat besöpört már, köztük 23 Emmy-díjat, 26 Annie-díjat és egy Peabody-díj is a trófeái között ékeskedik. A Time magazin 1999. december 31-én a XX. század legjobb televíziós sorozatának kiáltotta ki és 2000. január 14-én saját csillagot kaptak a hollywoodi Hírességek sétányán. A Simpson család: A film – a sorozat egészestés verziója – tavaly került a mozikba a Simpson franchise fennállásának 20. évfordulója alkalmából, és megközelítőleg 526,2 millió dolláros bevételt hozott az alkotóknak. Matt Groening nyilatkozta, még sok Simpson családdal teli epizódot ígér: „Őszintén nem tudom, hogy hol lehet ennek a vége.” És valóban. A számok őket igazolják. A legutóbbi évadot áltagosan 12,7 millióan látták szerte az Egyesült Állaokban. A 20. jubileumi évadot az előzetes tervek szerint májusban kezdi vetítni a Fox csatorna. Kóti Gergő


ZENE

16

Csak zene! Hallgasd és nézd! Ez a szlogenje Magyarország vezető internetes rádiójának, a Justmusicnak, mely kizárólag olyan underground elektronikus zenét sugároz a nap 24 órájában, mely rétegzenét a kereskedelmi rádiók nem igazán preferálnak. A rádiót két jóbarát alapította, Börcsök Imre és Jászberényi Márk, akik Dj Cartman és Mark Jazz néven zenélnek az East Park nevű formációban. A csatorna sorsa nem sokkal az alapítást követően, 2005 áprilisa után megpecsételődött. Hazánkban az internetes rádiózás és az elektronikus zene szférájában tátongó hatalmas űrt töltötte ki. Az adó létrehozása nem volt baklövés, hiszen a világon bárhol hallgathatják, mely lehetőséggel olyan sokan élnek, hogy ebben a kategóriában a glóbuszunk harmadik legnépszerűbb rádiója, naponta megközelítőleg kilencezren fülelik műsorait. A műsorvezetők, például Sári Évi és Valent Lacika szókimondóbbak, mint az egyes kereskedelmi rádiók közvetítői. Az sem utolsó szempont, hogy a reklámok nem blokkba rendezve hallhatóak, nincsenek elválasztva az adás többi részétől. Mellőzik azokat a műsornemeket, melyek az FM rádiókra nézve kötelező jellegűek, mint például a hírek. Egy héten átlag hatvan dj-t hallhatunk zenélni, akik a legprofibb technikai eszközök segítségével mutathatják meg tudásukat. A mixeket újra át lehet élni a honlapon található archívumra kattintva. A lemezlovasokra ösztönzőleg hat, hogy a fórum által folyamatosan visszajelzéseket kaphatnak a hallgatóktól.

Dj Cartman és Mark Jazz gondolnak a feltörekvő generációra is, ezért egy-egy fiatal tehetség mixét leadják a Hungarian Comet nevű hetente jelentkező műsorukban, mely a hallgatottságot tekintve hatalmas promóciós lehetőség. Évente tehetségkutató versenyt rendez a rádió, de sajnos a Justmusic Dj Championship 2008-ra a jelentkezés már lezárult, ám április 26-tól hallható élő döntőkben szavazhattok a továbbjutottakra. Az elektronikus zene kedvelőinek igazi kincs a Justmusic.fm! A magyar dj-k zöme játszott már itt, valamint külföldi lemezlovasok is. Főműsoridőben nem „csak” az előre elkészített mixeikkel brillíroznak, hanem élőben játszanak, melyet az érdeklődők webkamerán keresztül láthatnak. Tehát: Hallgasd és nézd! www.justmusic.fm Vágner Diána


SZÍNHÁZ

17

Vivőhullám Vad képzetek társulnak elmémben, mikor kőolajtól duzzadó vezetékekről hallok, miközben partnere combján fekve, G-pontját kínálja egy táncoslány. Finoman lágy dallamok és durva technoid jungle, hajlékony nők és erőtől duzzadó férfiak, fagyállásba lassított táncmozdulatok és fékevesztett tombolás, versek és lexikális információk – a Kalevala az ősiség tiszteletére tanít. Horváth Csaba rendező -kore ográfus Fortedanse nevű táncstúdiójával és a Csokonai színészeivel öszszehozott 3 órás fizikai színháza a finn Kalevalát két felvonásban eleveníti meg mozgással és zenével ellenpontozva a hősköltemény verses szövegvilágát. A szünettel két részre tépett mű egyéb eszközöket is használ, hogy éberen tartsa a nézői figyelmet. Az egyszerre több eseményt is bemutató játéktér, a gömbölyded formákat és inas testeket felfedő öltözék, a képi és hanghatások, mind-mind a rohanó világunkhoz szokott, kitartását vesztett figyelmünk éberen tartását és a pillanat bevésődését segítik. Ez a kettőség jelenik meg a gyönyörűen lassú mozdulatokkal a szépségnek emléket állító emberszobrokká növő színészek játékában, illetve a néha a nézőkhöz intézett tudományos szövegekben, melyek az agyonglobalizálódó, környezetromboló világunk semmibe foszló

értékeire hívják fel a figyelmünket (lásd: a jegesmedvék felfalják egymást). Az előadás egyik legizgalmasabb része, mikor a színészek csapatmunkával óriási fémépítő-készletből rakják össze egy ház vázát, szép lassan, hogy az utolsó illeszték a kábé 8 perces, hangaláfestőként eredeti hosszában játszott dal utolsó ütemére kerüljön a helyére. Kissé megmosolyogtató az a valószínűleg szintén Robert Wilson ihlette neonkapu, amiben néha monokróm színek csordogálnak, hogy új fényben tüntessék fel a bekeretezett látni-, hallani-, érzékelnivalót. Semmi gond, az viszont kevésbé jó ötlet, hogy a favágás miatt röpködő daraboktól úgy kívánják megóvni a nézőközönséget, hogy közöttük és a színészek között több méternyi üres helyet hagytak. Legalább néhány plexi szemvédőt beszerezhettek volna. Kalevala – kétfelvonásos, kb. 3 óra, MODEM Rendező-koreográfus: Horváth Csaba Főbb szerepekben: Földeki Nóra, Andrássy Máté, Mucsi Zoltán www.csokonaiszinhaz.hu Blanár László (A képek forrása: www.csokonaiszinhaz.hu)


IRODALOM

18

HA a KELL egyszerűen MUSZÁJ Vitatkozhatnánk, nem is, inkább megvitathatnánk, hogy az írni KELL egy bölcsészkari hallgató számára mennyire kötelező, vagy inkább mennyire belülről fakadó. Semmi esetre sem kifakadó, de MUSZÁJ, azaz belső akarat, kényszerűség. Engedd meg nekem, Kedves Olvasó, hogy bízzak benne, nem véletlenül kerültél ide, s nem az elemzés és hallgatás az egyetlen, amiért rajongsz, de a szavak papírra, monitorra vetése is emeli napod kellemes mivoltát. Ha tévedtem, s te inkább csak olvasol, lapozz nyugodtan tovább, ne fecséreld időd rám, illetve soraim olvasásra, mert ez a cikk biztosan nem neked szól! HA még mindig velem tartasz a sorok között, ideje tisztázni, mit is szeretnék veled megosztani. Nos, mint volt bölcsészkari egyetemi hallgató, pontosan tudom, milyen fantasztikus érzés kiadni magamból mindent, amit arra érdemesnek vélek, s milyen büszkeséggel tud eltölteni, ha valaki ezt még értékeli is. Bár manapság legszívesebben mindenhova laptoppal mennék, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen papírt használnom – nem lustaságból, de nem szeretem a pazarlást, s igyekszem ellensúlyozni a dohányfüstömmel okozott kárt a környezetemben, még ha ez szerény módja is… –, s minden jegyzetelnivalómat rögtön az elektronikus memóriára bízzam. Valljuk be, a technika ördöge sokszor megtréfál, arról nem is beszélve, hogy nem minden szituban használható az elektronika, így marad a papír és a TOLL. Visszaemlékezve a rettenet eszközökre, amiket gyerekkoromban használnom kellett, örömmel tölt el, hogy a gyártók fejlesztésének köszönhetően a mai csemeték már fantasztikus írószereket használhatnak. Ahogy Te is, Kedves Olvasóm, habár lehet, hogy nem is tudsz Róla?! Az egyetemi kisboltban értelemszerűen a lehető legolcsóbb termékeket igyekeznek beszerezni, de akárcsak a húsleves esetében, a legmegfelelőbb tanulást, vizsgát vagy

jegyzetelést segítő taneszköz nem feltétlenül a legolcsóbb. Akárcsak az OCCO KICI KINAI KARACONFADISZ, az olcsó toll és szövegkiemelő is több bosszúságot, mint hasznot hozhat az életedbe. Nem állítom, hogy nem lesz korpás a hajad, és mozgás nélkül lefogyhatsz, ahogy azt sem, hogy ha STABILO termékeket használsz, akkor már jegyzetelned, sőt tanulnod sem kell. Azt viszont igenis állítom, hogy ezekkel a termékekkel egyszerűbben, gyorsabban, problémamentesebben tudsz majd írni az előadásokon, szöveget kiemelni jegyzeteidben és könyveidben. Azt például tudtad, hogy a BOSS Executive tintája másolaton is látszik? No és azt, hogy a STABILO Maraton tollal 5,5 km-t írhatsz le? Matek szakos barátaid biztos szívesen kiszámolják, az pontosan hány oldalt is jelent… Az általam képviselt cég nem az, amelyik erőszakoskodik, és nem kényszerít rád semmit, de igyekszik olyan termékeket készíteni, melyek segítik létedet. Nem osztogatunk mintákat a vakvilágba, mert rengeteget dolgozunk azért, hogy minden minőségi elvárásnak megfeleljünk. Ellenben szeretnénk ÉRTÉKELNI a lelkesedésedet, a munkádat. Szeretnénk megmutatni neked, hogy a tehetségeknek JUTALOM jár. Ragadj hát tollat – olyat, ami épp a kezedbe kerül. Írj, küldd el a szerkesztőknek, reménykedj, hogy megjelentetik, s mi cserébe a hónap legjobb írásait STABILO eszközzel jutalmazzuk. Választhatsz tollat vagy szövegkiemelőt, amelyik neked szimpatikusabb. Mit várunk cserébe? Leginkább semmit, hiszen írásoddal már kiérdemelted az ajándékot. Ha azonban megosztod velünk véleményedet, észrevételeidet, tapasztalataidat, vagy ÖTLETEIDet, annak nagyon örülünk, és ezúton is köszönjük. A STABILO Hungaria Kft. csapatának nevében: Nagy Nóra Réka marketing menedzser „Semmit sem csinálni nagyon nehéz – az ember sohasem tudhatja, mikor készül el.” (Leslie Nielsen) (X)


IRODALOM

19

Betűvagon Hull a szó: A keserű, az édes a savanyú.. Tojásforma betű evickél, végül mégis szögletes, így kívánja a kocka-rendszer. s a CSILLOG már CSILLAG, Na, ezt meg a narancs nem hagyhatja, azért is csillog, mert így szabad lehet! Csak a kis o nem tudja, csupán álszabadság ez. Betű az ember is, van közte: M,E,G,F,E,J,T,H,E,T,E,T,L,EN, és a magányos kis o, ebben a szociális életben. A költőkezű sors töröl minden rímtelent, szegényebb lett a világ. Érzésünk mégsem fekete. Szalad a H,Á,Z, amint e betűket kusza sorrendbe rakom, Szecessziós valóság, s csak most vettem észre, valóságos szecesszió. ez a vers egy kusza betűvagon.. Félig megégett a világ,

Nevenincs versike

Tébold Ágnes

félig megfagyott, CSAK NÉZŐPONT KÉRDÉSE hogy mi az ember: atka a rühes kutyán, vagy kutató elme? A félig teli pohár is épp félig üres, így mindkettő reális de egyik sem IGAZ hogy szeretlek, igaz, hogy nem akarlak ELVESZÍTENI valakit a legszörnyűbb ÁLMAIMBAN sem láttalak még ilyen kívánatosnak.. Itt az utolsó sor, amit kértél, próbáld értelmezni. Tébold Ágnes


KÖNYV / FILM

20

A kirakatbabák világában (Bret Easton Ellis – American Psycho Ellis 1991-ben megjelent regénye már jóval ez előtt az időpont előtt botrányt kavart. Tudható az alkotásról, hogy hiába tett le előleget több kiadó is a jogokért, a mintafejezetek, vagy a kész mű láttán mind visszatáncolt (s ezzel hagyta elúszni a már kifizetett pénzt). Mi is lehet ennek az oka? Végigolvasva a művet, Patrick Bateman tényleg nem éppen a legkönnyebben emészthető főszereplő az irodalmi palettán. A történetről legyen annyi elég, hogy ez a yuppie (fiatal, diplomás, nagy karrier előtt álló, keleti parti amerikai férfi), ki életében mindent olyan könnyedén ért el, valami újdonsággal kísérletezik. Ez pedig nem lesz más, mint az ember legsötétebb mélységeinek felszínre hozása, mely nem egyszerűen a féktelen szexuális kicsapongást, fizikai erőszakot, gyilkosságot jelenti, hanem mindezeknek a metafizikai párjait is. Ha úgy tetszik, nem egy egyszerű „csak felnőtteknek” könyvről van szó, hanem Sade márkira is annyira jellemző filozofikus mélység is átszövi ezt a plusz 18-as történetet. Miben is nyilvánulna meg ez? Nos, elsősorban Bateman karakterét nagyon könnyedén párhuzamba állíthatjuk Burgess korábban már szemügyre vett alakjával, Alexszel. Annak ellenére, hogy különböző társadalmi osztályok szülöttei, mindketten páratlan intelligenciával rendelkeznek, melyhez roppant jó ízlés párosul (gondoljunk csak a Genesisre az Amerikai psycho kapcsán). Illetve természetesen, habár más-más okból, de tulajdonképpen azonos indíttatásból követik el rémtetteiket. Ez pedig nem lesz más,

Mary Harron – American Psycho)

mint a világrend elleni tiltakozásuk kifejezése. Batemannél ez főként abból fakad, hogy lényegileg minden adott számára, ha úgy tetszik mindenért csak a kezét kell kinyújtania. S hogy kegyetlenkedéseit naplószerűen feldiktálja egy üzenetrögzítőre, mi mást jelenthetne, minthogy szeretné megkeresni, hol a határ, hol lesz már elege ennek a világnak egy magafajtából. Ez véleményem szerint egy egészen kifacsart társadalomkritika, ha úgy tetszik, egy direkt bizonyítása e világ romlottságának. Vagyis a könyv végjátéka alapján egy kinyilatkoztatásról van szó, ami annyi lenne, hogy igen is van létjogosultsága egy ilyen személynek ezen a világon. A társadalom kritikája persze ettől sokkal


KÖNYV / FILM

21

többrétűbb. Ez rögtön össze is kapcsolódik a mű másik nagy erényével, mely egy új leíró stílusnak is tekinthető. A Bateman által elmesélt történetben a szereplők, mint próbababák jelennek meg. Soha nem lényeges, hogy ők hogyan néznek ki, csak az, hogy: Milyen márkájú ruha van rajtuk? Milyen ásványvizet isznak? Hol esznek? Hol szórakoznak? Milyen a névjegykártyájuk? Stb. Ezek válnak egy karakter ismérveivé. Gondolom, rögtön érezhető ebben az elfelszínesedett világ leírása, illetve egyeseknek a husserli fenomenológia módszere. Tehát bizonyos értelemben ez nemcsak azt az ürességet tárja elénk, melyet én személy szerint elítélek, hanem másik oldalról megfigyelve egy régi elvet, mely szerint mindenki keveredjen a saját fajtájával. Mely megfogalmazás természetesen semmivel sem jobb, mint az előtte álló, de talán mégis mást jelent. Összevetve Ellis más műveivel, talán azt mondhatjuk, hogy ez a Veszedelmes viszonyok fiatalemberét a Galmuráma érettebb karakterét összekötő láncszem, mely hármas-

ban más-más szociális térben, de lényegileg ugyanazt a személyt veszi nagyító alá. Persze lehet felette gyorsan pálcát törni, s elítélni, de ettől szerintem sokkal több van benne, mint ahogy azt eddig ki is próbáltam fejteni. Egy ugrással elérhetünk 2000-be, mikor is a regény filmváltozata debütált. Személy szerint nem kedvelem a mozit, pont azokat az értékeket öli ki a mozgókép, már csak lehetőségeit is tekintve, melyek nekem oly újszerűen hatottak az eredetiben. Azért a celluloid szalag mentségére legyen mondva, hogy rögzített valami fantasztikust, mely nem más, mint Christian Bale (Bateman) játéka. El sem tudom képzelni, hogy a mostanra Batmanné változott színész hogyan volt képes eljátszani annyira hitelesen ezt a teljesen rideg szerepet. Egyébként tökéletes fapofáját még egyszer megmutatta a filmvásznon az Equilibrium című alkotásban. Azért talán elmondható még a filmmel kapcsolatban, hogy a Lynch két filmjében (Mulholland Drive, Inland Empire) is játszó Justin Theroux is feltűnik, illetve a későbbiekben, vagy már akkor is sztárnak számító Reese Witherspoon (Cruel Intentions 1999, Sweet Home Alabama 2002, Walk the Line 2005) is ott van a szereplők között. Mindennek ellenére én sokkal inkább a könyvet, sőt ha lehet, csak a könyvet javasolnám a már említett indokok miatt. De persze nem én leszek a megmondója, hogy kinek melyik alkotás tetszik jobban. Jánvári Gergő Márk


KÖNYV / FILM

22

Azonos hibák köre (Luis Buñuel - El Ángel exterminador) Luis Buñuel munkásságának talán legismertebb és legmeghatározóbb jelenete Az andalúziai kutya kezdete. Ahogy saját kezűleg felvág egy szemet, az talán mindent elmond arról, mit szeretett volna élete folyamán bemutatni a közönségnek. Tehát tekinthetjük ezt egy szimbólumnak, melyben közzéteszi ars poeticáját, vagyis, hogy a polgárság lezárt tekintetét újra megpróbálja ráirányítani az életre, saját magukra. Azaz tekinthetjük őt egy mozgóképes pszichológusnak, ki nem szeretne mást, csupán felrázni könnyed szunyókálásából a tömegeket. Buñuel munkássága elején tagja a szürrealisták társaságának, mely csoport hasonló célokat tűzött ki maga elé. Ez a tény természetesen rányomja egész pályájára a bélyegét, hisz szürreális hatásokban igen gazdag szinte minden filmje (bár e film kapcsán pont csak hevenyészen foglalkoznék ezekkel). Mindenképpen meg kell említeni gyökereit, melyek máris közelebb visznek minket a címben kijelölt témához. Vagyis a spanyol származást, s az ezzel járó katolikus neveltetést, mely nem csak családjától ered, hisz a jezsuitáknál végezte el tanulmányai nagy részét. Így pedig témához is értünk. De mielőtt rátérnék konkrétabban a műre, néhány szót ejtenék a fogadtatásáról, melyen Buñuel teljes mértékben megrökönyödött, hisz már-már elsöprő sikert ért el a közönségnél, bár végül nem nyerte meg az Arany Pálmát, csak jelölésig vitte. Ezt követően a rendező egy kis szöveget biggyesztett a film elé,

melyet igaz csak a hozzá kapcsolódó irodalomban találtam meg, de ettől függetlenül mindenképpen megérdemli, hogy idemásoljam: „Ha a most következő film rejtélyesnek vagy logikátlannak látszik, az élet is ilyen. Ismétlődnek benne a dolgok, akár az életben, és mint ott, minden sokféleképpen magyarázható. A szerző kijelenti, hogy nem akart szimbólumokkal játszani, legalább is nem tudatosan. Az öldöklő angyal legjobb magyarázata, hogy nincs magyarázata.” Ezek után talán nem is lenne értelme folytatni, de azért megpróbálkozok vele. Méghozzá a már említett vallási vonalon indulnék el, hisz az Öldöklő angyal már címében is kötődik a keresztény valláshoz, melyet Buñuel sem tagad. Sőt, mivel a film nagyon terjedelmes utóélettel rendelkezik, melyben szinte az emberi tudáspaletta minden színével megpróbálják értelmezni, a rendező kénytelen volt közölni, hogy ő csakis a vallás felőli megoldásokat hajlandó elfogadni (az előbbiekben idézett kommentár ellenére). Nos, akkor talán induljunk is el ezen a nyomon, s nézzük meg, mivel szolgálhatnak a Gondviselés utca hajótöröttei számunkra. Maga a cselekmény könnyen összefoglalható: adott egy „upper class”beli társaság, kik egy színházi este után egy vacsorát fogyasztanak el közösen. Az események viszont furcsa fordulatot vesznek, s valamilyen különös oknál fogva bent ragadnak, nem képesek elhagyni a helyszínül szolgáló rezidencia szalonját, bár látszólag ebben semmi nem akadályozza meg őket. S mikor végre sikeresen kijutnak, az egész szabad


KÖNYV / FILM

23

akarattól való megfosztottság újra kezdődik egy katedrálisban. A filmet ezek alapján két rövidke és egy hosszabb részre lehet osztani az én értelmezésemben. Először is az expozé, melyben egyfelől a felsőosztálybeli társaság megérkezik a film gerincét adó helyszínre, másfelől innen a szolgák, mint patkányok a süllyedő hajóról távoznak. Másodszor a bűnbeesés éjszakája, s az ez utáni négynapos fogság. Majd pedig az események „újrakezdése”. A filmben legelőször szembeötlő jelenség bizonyos jelenetek ismétlődése. Például a megérkező társaság belépése a kapun kétszer szerepel a filmben, vagy két férfi más-más viselkedési formákban történő bemutatkozása háromszor látható a vásznon. Buñuel életrajzi művében (Utolsó leheletem) erről szűkszavúan annyit mond, hogy mindig is vonzották az ilyesmik, bár nem tudja megmagyarázni, hogy miért. Ez könnyen félrevezethetne minket, de mivel a film konfliktusát pont egy ilyen ismétlődés oldja fel, rögtön elkezdhetünk gyanakodni, hogy megint csak játszik velünk az öreg rendező, mint egyébként már oly sokszor. Tehát ezzel a kétséggel igen is tanúsítsunk kiemelt szerepet ezeknek a szituációknak. Figyelmünket máris a térre fordíthatjuk, vagyis egészen pontosan arra a helyszínre, ahol fogságát tölti a társaság. A terem freskói egyértelműen szakrális töltésűek, melyek elől (mondjuk pont mögéjük) el kell bújtatni minden tisztátalan dolgot (wc, szeretők, hullák). Ezen szalonon kívül, mely, mint látni fogjuk, több vallási utalásban is gazdag közeg, megjelenik még a ház utcafrontja, egy templom, illetve néhány egyéb tér. Egy kis kitérővel gyorsan felvázolok még két alternatív értelmezési tartományt, mielőtt tovább folytatnám az eddigieket. Nos, először is az utcafront, mely feltehetőleg gazdagon bővelkedik a Franco tábornokra utaló jelekben, melyet a film végi, tömegbe tüzelő katonák tesznek teljessé. A másik a nagypolgári helyszín miatt ötlik fel egyesekben, azaz egy társadalomkritika, melyet a kor szocialista értelmisége vallott magáénak. Ez pedig a bárányok és a medve szimbolikájában teljesedik

ki, vagyis a hatalmas orosz medve hogyan félemlíti meg a kapitalista bárányokat (bár ez utóbbi állatok bibliai jelentőségét sem szabad figyelmen kívül hagynunk). E rövidke közbevágás után térjünk vissza az eredeti gondolatmenethez, melyben ugye felvetődött már az ismétlődések, illetve a tér szakrális jellege. Ez utóbbit tovább erősíti egyfelől a párbeszédekben megjelenő zsidó számmisztika, illetve a jelenet, mikor vizet fakasztanak a falból. Ezek után már csak egyetlen ugrás, hogy kimondjuk, hogy a négynapi fogság értelmezhető, mint egy parafrázisa a zsidók negyvenéves „fogságának”. Ehhez hozzá kapcsolva, hogy a végjátékban egy katolikus templomban kezdődik el ismét a furcsa jelenség, már mondhatjuk is, hogy az emberiség cseberből vederbe esett. Ezt a gyanúmat egyébként alátámasztani látszik már a főcím is, melyben a második rabságuk helyszínének zárt kapuja látszik. A szürreális jeleneteket itt lerendezném egy párhuzammal, melyet az Ószövetségben is sokszor feltűnő isteni sugallatokkal állítanék fel. Tehát ezek az álmok és egyéb tudatalattiból merítő képek lennének a kapcsolat egy transzcendencia felé, mely börtönbe zárja őket, s végül szabadon bocsátja, majd végül önhibájukból újra a karmai közé vetik a szereplők magukat. Ezzel fel is kínáltam a szerintem legjobbnak tűnő értelmezést, melyre talán maga az alkotó is rábólintana, bár azt hiszem, hiába ringatom magam ilyen tévhitekbe. Végezetül még említést tennék bizonyos pszichoanalitikus olvasatokról, mely a fiatal hölgy áldozatát (szüzességének elvesztését) jelöli meg a film központi témájának, illetve arról a lehetőségről, hogy a film egy naturalista antropológiai kísérlet, melyben a rendező megmutatja, hogy hova süllyedhetünk vissza emberségünkben. Én egyiknek sem vagyok híve, hisz tipikusan egy olyan filmről van szó, mely minden egyes befogadónak mást mond. Vagyis nem tudok mást tenni, mint javasolni, hogy nézzétek meg a mozit. Jöjjetek rá magatok, hogy mit közölt veletek, miért vágja fel ez alkalommal a rendező az emberi szemeket. Jánvári Gergő Márk


FILM

24

Pánik A film és ami mögötte van Március 31-én került bemutatásra az Apolló Moziban Till Attila Pánik című filmje. (Főbb szerepekben: Gubik Ági, Kolovratnik Krisztián, Schell Judit, Ónodi Eszter, Bánsági Ildikó.) Díszbemutatóról lévén szó, a film után egy beszélgetésnek is tanúi lehettünk a rendezővel, illetve két szereplővel, Gubik Ágival (ő nyerte el a Filmszemlén a legjobb női alakítás díját!) és Thúróczy Szabolccsal.

lógust, mert ezen lehet segíteni, azonban gyógyszerek nélkül nincs megoldás!! Zsuzsi története mellett más emberek életébe is bepillanthatunk. A lány édesanyja többször megjegyzi, hogy nem érti, lánya miért „nyávog” egyfolytában, miért nem szedi végre össze magát, miközben ő maga „kapuzárási” pánikban szenved. Attól retteg, hogy túl öreg, az életben már nem érinti meg többé a szerelem, nem lesz Till Attila elmondta, hogy azért akarta meg- kalandokban része, ezért barátnőjével egész rendezni ezt a filmet, mert feltűnt neki, hogy nap vásárol, s hogy izgalom is legyen az élekörnyezetében egyre többen szenvednek a tükben, bekukkantanak egy sexshopba, illetpánikbetegség tünetei miatt. Szinte minden ve ne feledkezzünk meg arról az apró trükkszakirodalmat elolvasott, és rádöbbent, hogy ről sem, miszerint azt hazudja a tűzoltóknak, elengedhetetlen a téma boncolgatása, mert hogy ég a lakás, s mindezt azért, hogy a kiérsajnos ez korunk betegsége, illetve ha nem is kezett életmentőkben gyönyörködhessen… pánikol mindenki, majd’ minden embernek Zsuzsi barátnője betegesen félti csecsemegkeseríti az életét valamilyen fóbia. mője életét, mert attól tart, hogy ha egyszer A történet főhőse Zsuzsi, aki „kapunyitási” elalszik, soha nem ébred fel többé; férje pepánikban szenved, ami azért alakult ki, mert dig külföldön dolgozik, de ha a nő arra gonharmincéves korára mindene meglett, már nincs miért küzdenie, azonban párkapcsolata tönkremegy (a szeretett férfi nem képes tartós párkapcsolatban élni!), és ezután elkezdi tapasztalni a már említett betegség tüneteit: szapora szívverés, összeszoruló mellkas, szédülés, ájulás. Kicsúszik lába alól a talaj, ezért bevonul egy pánikklinikára (a valóságban Magyarországon ilyen nem létezik), ahol egy terapeuta segítségével próbál kilábalni a bajból. A csoportterápia végül nem bizonyul sikeresnek, így hazamegy, és maga próbálja megoldani problémáját. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy ez a valóságban nem ilyen egyszerű. Till Attila is elmondta a beszélgetés során, hogy bárki, aki sűrűn tapasztal magán ilyesfajta rohamokat, keressen fel pszicho-


FILM

25

dol, hogy utána kell mennie és repülőre kell ülnie, máris elfogja a rosszullét. Extrémebb eset Zsuzsi öccse, aki skizofrén, és azt képzeli, hogy anyját megszállták az UFO-k, ezért szerez egy fegyvert, hogy megölje a „földönkívülit”… Napjaink szintén gyakori problémáját vázolja fel a két rendőr nehézsége. Ők homoszexuálisok, de ezt titokban tartják: titokban élnek együtt, s minden érintésnek titokban kell történnie. A „coming out”-ra (azaz a homoszexualitás felvállalására) gondolni sem tudnak, hiszen a rend őrei, egy férfias szakma képviselői, bizonyára a kollégák reakciója sem lenne túl barátságos, és az is félő, hogy elveszítenék állásukat. Nem találnak megoldást, továbbra is leplezniük kell érzéseiket. Az interjú végén egy, a közönség soraiban helyet foglaló pszichológus külön gratulált Till Attilának a film hitelességéért! Ha teljesen őszinték vagyunk magunkhoz, beláthatjuk, hogy nekünk is néha kicsit a kelleténél gyorsabban ver a szívünk egyegy szituációban! Ki ne érezte volna már egy túlzsúfolt szórakozóhelyen, hogy ha nem jut ki a hőségből és a tömegből, menten rosszul lesz? Valakinek már a TO-ra járás gondolatától is borsódzik a háta… Ennél azonban komolyabb félelmek is léteznek. Valaki a kutyáktól, kígyóktól, pókoktól és egyéb állatoktól retteg (zoofóbia); valaki a tömegtől (oklofóbia); egyesek a zárt tértől (klausztrofóbia). Ezzel szemben mások a nyílt tértől (agorafóbia); ahogyan a film egyik szereplője esetében is előfordult, ijesztő lehet a repülés (aerofóbia); rengetegen ódzkodnak tárgyaktól, amiken szerintük hemzseghetnek a baktériumok (spermofóbia); egyeseknek gyermekkorból megmaradt az éjszakától való félelem (niktofóbia) és a sort a végtelenségig lehetne folytatni. Persze a vizsgák előtti izgalom vagy egy kis szorongás, „megilletődöttség” bizonyos helyzetekben még természetes. Abban az

esetben azonban, ha fóbiák, félelmek olyan mértékben keserítik meg egy személy életét, hogy rettegése már mindennapossá válik, és gyakorta észleli magán a pánik tüneteit (huszonéves korban is jellemzőek a tünetek!), orvost kell keresni, mert ezeken lehet segíteni, azonban segítség nélkül a félelemérzés csak rosszabbodni fog! De nehogy valaki azért ne menjen moziba, mert nyomasztónak találja a témát! A rendező humorral próbálta kezelni ezeket a történeteket, gyakran kerülnek a szereplők vicces szituációkba, ezért a film szórakoztató esti program. Nem véletlenül lett a Filmszemle közönségdíjának nyertese! Tilla elárulta, hogy már gondolkozik következő forgatókönyvének témáján. Engem meggyőzött rendezői tehetségéről, és bizton állíthatom, hogy a következő moziján is ott leszek! Erdélyi Csilla


FILM

26

The Mist (A köd) A félreértések elkerülése érdekében: ez nem John Carpenter A Köd (The Fog) -jének egy újabb feldolgozása, és nem is a folytatása. A The Mist egy újabb Stephen King adaptáció. A horror egyik nagymesterének műveiből már rengeteget vittek vászonra, és a TV-képernyőre is. Azonban ezek közül csak vajmi kevésnek sikerült visszaadnia a hamisíthatatlan ”King-érzést”, ami miatt a könyveit is szeretjük (az érdekes sztorikon kívül). Szerencsénkre a rendező, Frank Darabont, jó barátja az írónak, ráadásul az ő nevéhez fűződik az 1999es The Green Mile (Halálsoron) is, amelyet több Oscar- díjra is jelöltek, valamint a szintén Oscar-jelölt The Shawshank Redemption (A remény rabjai) is. Így már garanciának vehettük, hogy a film hű lesz az 1985ös novellához. Na, de lássuk, ez tényleg így van-e. „A köd eljövetele” A történet hol máshol játszódna, mint a Kingművekből már jól megszokott Maine államban. Egy nap óriási vihar csap le egy ilyen Maine-állambeli városkára. Mivel az elektromosság a vihar miatt felmondta a szolgálatot, David Drayton festő (Thomas Jane) a fiával, és a szomszédjával együtt másnap bemegy a helyi szupermarketbe, hogy a létszükségleti dolgokból bevásároljon. De egy rejtélyes köd ereszkedik le a hegyekből; a városi vészjelző szirénák felbőgnek, és valaki zihálva szalad a boltba: „Valami van a ködben!” Csoportosulás A karakterek különböző módon próbálják magyarázni a mindent körülölelő ködöt, és ennek megfelelően csoportosulni is kezdenek. A földhözragadt gondolkodásúak, akiknek a vezetője Drayton szomszédja, Brent Norton (Andre Braugher) lesz, abszurdnak tartanak bármilyen természetfeletti teóriát. Mi azonban ne lepődjünk meg azon, hogy valami tényleg van a ködben. (Hisz’ ki lenne kíváncsi egy üres, gomolygó füsttömegre?) Mivel Drayton áll a film középpontjában, természetes lesz, hogy ő fogja ezt az álláspontot képviselni, és köré csoportosulnak majd a józan gondolkodásúak is. És végül ott van a helyi messiás-jelölt Mrs. Carmody (Marcia Gay Harden), akit az elején mindenki bolondnak tart az ”Isten büntetése” elmélete miatt, de az idő elteltével egyre többen gyűlnek köré is, kialakítva ezzel a kis hitgyülekezetét. Valami tényleg van benne A film kiválóan ábrázolja, miként hat az emberre a bezártság, a félelem, a kétségbeesettség; Csoportokba szerveződnek, bizakodnak. Eluralkodik rajtuk a vallási fanatizmus. Esetleg az öngyilkosságot választják. És olyanok is lesznek, akik kimerészkednek a ködbe… Darabont végül is hű maradt az eredeti történethez. Pár eltérés azért akad, de ezek nem változtatnak a lényegen: King büszke lehet A köd filmváltozatára. Végre ismét egy jó adaptáció született. A színészi munka nem kiváló, de rossznak sem mondható. A zene idegfeszítő. A történet pedig tényleg nagyon ott van. Egyedül a befejezés tűnhet brutálisnak és letaglózónak, de a novella mondanivalóját jól közli: Ne add fel a reményt! Viszont, figyelembe véve a befejezést, és azt, hogy egy-két speciális effekt sem a legjobb, továbbá az emberi viselkedést illetően is vannak benne túlzások, a végeredmény egy négyes. 4/5 Giczei ”Egyéni” Zsolt


ZENE

27

Emo, nu-rave és ami mögöttük van Nagy divat manapság a retro. Ami hajdanán menő volt, most ismét előtérbe kerül és teret követel magának. Ide tartozik az emo és a nurave is, de tudjuk-e, hogy ezek a manapság sokat hallott kifejezések mit is takarnak? Kezdjük az elején. Az emo valamikor a 80-as években kezdődött, mint zenei stílus. Az emotional, azaz az érzelmes hardcore Washingtonban alakult ki, az egyre durvább New York-i hardcore ellenáramlataként. Az emocore zenekarok, mint például a Rites of Spring – akiktől az emo kifejezést származtatják – a szakirodalom szerint dallamosabb zenét játszottak. A laikus hallgatóságnak viszont csak annyi jött át, hogy ugyanúgy szaggatják a gitárjaik húrjait, mint keményebb irányvonalat képviselő társaik. A hasonlóságot aztán a történelem is igazolta, amikor a 90-es évek elején az egész egyszerre tűnt el. Az emo 5-6 évvel később feltámadt, és most pár éve harmadvirágzását éli, olyan zenekarok iránymutatásával, mint a Tokio Hotel, a Taking Back Sunday vagy a My Chemical Romance. Fontos jellemzője a stílusnak a világfájdalom és a harag (ez főleg a többi emora való haragot jelenti, mert „ők csak divatból csinálják, de én ízig-vérig az vagyok”). Ez a fájdalom csap át gyakran öngyilkosságba is, hiszen az nem is igazi emo, aki legalább egyszer ne próbált volna véget vetni az életének. A lényeg ugyanis, hogy az élet gagyi! Az embernek a mindennapi őrületben csak a mély érzelmek, a búskomorság, a befelé fordulás és a versírás maradnak társnak. Az emo főleg a tizenévesek körében hódít. Akinek 13 évesen még nincs vastagon kihúzva a szeme, arcba fésült haja, női csípőfarmere, passzos pólója, szegecselt öve, halálfejmintás kendője vagy táskája, az nem is trendi. De aki még 17-18 évesen is emo, az valamit csúnyán elrontott. Passzívan lázadnak az emberi közöny ellen. Egyfajta segélykiáltásnak tekinthető, hogy velük is kell foglalkozni.

Sokan úgy tartják, hogy hamarosan ciki lesz az emo és a világfájdalom helyén keletkezett űrt a lollypop-életérzés és a nu-rave fogja betölteni. A rave alapjait tekintve elektronikus tánczene, mely az acid house-ból alakult ki a 80-as évek végén az USA-ban. Olyan zenék stílusjegyeit ötvözi, mint a techno, a trance, a hip-hop, a breakbeat, az indie, a pop és a punk. Lüktető, ritmusos kavalkád. Akkoriban a zene élvezetét különböző tudattágító szerek (főleg extasy) használatával fokozták. Ezt az irányzatot hozza vissza az egyre népszerűbb nu-rave olyan előadókkal, mint a Klaxons, a New Young Pony Club vagy a Shitdisco és a Google rémálma: a !!!. Mint minden vérbeli zenei stílus, a táncos beállítottságú nurave is elindította saját divathullámát. Magenta citromsárgával és világoszöld kiscicákkal, hatalmas napszemüveg, műanyag ékszerek. Néhány szóban így lehetne jellemezni a régi-új irányzat ruházati sajátosságait. A lényeg, hogy minél színesebb, feltűnőbb és extravagánsabb legyen. A követők ezt nemes egyszerűséggel csak trash fashionnek nevezik. A nu-rave magyarországi ikonja a VIVA TV műsorvezetője, Steiner Kristóf. Kritikusai szerint a nu-rave csak egy médiafogás, amit az NME és a TRAX lemezkiadó vállalatoknak tulajdonítanak. Első és egyetlen céljának pedig a pénztárcák szemérmetlen megcsapolását tartják. Sokak szerint a zenei stílus inkább nevezhető dance-punknak, mintsem nu-rave-nek. Bár a rajongóknak az a véleménye, hogy a két műfaj között húzódó vékony határvonal miatt csak esztétikai különbségekről beszélhetünk. Úgy gondolom, hogy ezek az újonnan előtérbe kerülő és pillanatok alatt teret hódító irányzatok ugyanolyan gyorsan fognak eltűnni, amilyen gyorsan felkapták őket. Hisz mély tartalmi jelentés egyik mögött sincs, és tartós értéket sem képviselnek. Kóti Gergő


ZENE

28

Yael Naim A nemzetközi zenei szférát nemrégiben egy tiszta, üde hang kavarta fel Yael Naim személyében. A Franciaországban már évek óta elismert és szeretett énekesnő számára a hírnevet a New Soul című szerzeménye hozta meg, melyet az Apple cég választott ki új laptopjának reklámkampányához. Az énekesnő második albumán lévő dal hamarosan az amerikai sikerlistákra is felkerült. Az ismertséghez azonban hosszú út vezetett.

Yael 1978-ban Párizsban született, majd családjával Izraelbe költözött. Már gyermekként megmutatkoztak zenei ambíciói. A nagy klasszikusokon nevelkedett. A katonaság alatt egy dzsesszclubban lépett fel, illetve a légierő zenekarában énekelt. Franciaországba 2000-ben tért vissza, ahol szinte azonnal a közönség szívébe lopta magát. Első albuma Yaël néven az EMI kiadásában jelent meg In A

Man’s Womb címen, ami azonban visszhang nélkül maradt. A 2004-es év jelentette a fordulatot számára, amikor megismerkedett a nyugatindiai származású ütőhangszeres-producerrel, David Donatiennel, akivel hamar megtalálták a közös hangot. Donatien segített a hangszerelésben és bíztatta Yaelt, hogy héberül is énekeljen. Az új album 2007 őszén debütált, melyet a reklámkampánynak köszönhetően a Warner ismét kiadott, így biztosítva világszerte a megérdemelt népszerűséget és elismertséget. A cím nélküli korongon 13 dal szerepel, angol, francia és héber nyelven. A szakmabeliek a folk és a pop műfajába sorolják, melybe itt-ott belekeveredik egy leheletnyi dzsessz, sanzon olykor pedig egy kis trip-hop. Ami engem illet, először idegennek hatott, talán, mert nem tudtam azonosulni a különnemű világok ily összejátszatásával. Később ismét meghallgattam a nótákat, s lassan észrevettem, hogy tetszik, amit érzékelek. Az ének dominál, melyet a finoman kidolgozott zenei alap alázatosan szolgál. A hangszerelés igen különleges és ötletgazdag, mely színessé teszi az albumot. A madárcsicsergés, zenedobozok csilingelése és egyéb kedves hangok járják át a zongorakísérettel, gitárral, vagy kalimbával kísért dalokat. Izgalmas, ahogyan a különféle kultúrák finom ötvözete vonul végig a lemezen. Az egyszerű zenei


ZENE

29

háttér, a tisztán csengő ének, az idilli környezet mozzanatai s a mélyről ható mondanivaló harmóniát teremtenek. Az érzelmek gazdag skálája árad minden egyes szerzeményből. A Paris című nyitó dalban Yael héberül énekel, mégis átérezhetővé válik a mondanivaló. Szinte egy életkép tárul elénk, ahogy a Párizsba visszatért énekesnő csodálja a város meleg fényeit és otthonos hangulatát. A New Soul című dalocska, ahogy már említettem, nagy sikert aratott Amerikában és folyamatosan terjed a világ más területein is. A hozzá készült videó klip tükrözi a dal világát. Vidám, békés természet közeli élménye, csipetnyi bohókás fűszerezése engem megfogott. Elképzelem, ahogy a New Soul-t hallgatom, testemben érzem a könnyed dallamot, miközben Debrecen utcáin sétálok a föld felett két méterrel. Meglehet, hogy furcsa képzelgéseim vannak, mindenesetre a dal „kedvcsináló” terápiának igen hatásos. A bájos, üde nóták mellett a melankólia és bú is helyet kap. A Lonely számomra a lemez leginkább elgondolkodtató dala, mely zongora és vonós kísérettel előadott fájdalmas tisztánlátás. A halk indítástól a lágy elnémításig szép ívet fut be a szomorúság és beletörődés érzését sugallva. A Too Long hasonló érzelemvilággal bír, egy kicsit élénkebb ritmust követve. Nekem személy szerint ez a favoritom. Szövegezése egyszerű mégis érzékletes, a dallam lüktető, Yael hangja, pedig mint mindig egészen mélyről áramlik a lelkeket megcélozva. Az így is változatos albumon említést érdemel a Toxic, mely az egykor Britney Spears előadásában hallhatott popnóta feldolgozása. Amíg az eredetiben a popcsillag hol légi-

kisasszonyként, hol csaknem fedetlen testtel billeg erotikát mímelve, addig jelen esetben őszinte érzelmek járulnak a dalszöveghez. Érzékiség, semmi cicoma és bőrcsizma, csak az ösztönös energia, mely teljesen eláraszt. A lemezen további fantasztikus csemegék sorakoznak, végig fenntartva a figyelmet a monotonitás érzése nélkül. Rám erőteljes benyomást tett s bátran ajánlom mindenkinek, aki néha megéhezik a sok üres és unalmas tömegzene közepette egy kis kalandozásra Kelet és Nyugat között, az idill, a keserédes emlékezés, s a hamisítatlan életöröm ízeire. Jován Katalin


ZENE

30

Könnyű táncba vinni Most is tisztán emlékszem az első alkalomra. KT Tunsallre a Suddenly I See egyik videoklipjében figyeltem fel. A határozottsága és lendülete vitt rá, hogy meghallgassam néhány albumát. A 2007-es Drastic Fantasticról írunk most nektek. KT Tunsall és producerei nyilván tudják, hogy mi kell a népnek. A Drastic Fantastic album Little Favours című lendületes nyitónótájában a skót popzenész hölgy nem garasoskodik az intimitással, inkább egyből a dolgok közepébe csap: szeretkezni hív! Ez ugyanígy volt a 2000-es megjelenésű Tracks in July című, énekkel és két akusztikus gitárral felvett albumán is, ám ott a dal eredeti verziójában egy szűzies kislány csábítgatott szép lassan, most egy érett nő teszi ugyanezt egy nyolcfős banda élén. A többcsatornás zenei háttér előnyét legjobban az album második, és szerintem legjobb dalában, az If Only-ban érezhetjük. A szám a ’90-es évek német minimalzenéjét idéző hangzással nyit, hogy KT tavasziasan áradó zenén felkapaszkodva próbáljon fogást találni az emberi hidegségen. Aztán fémes csúszásokkal akkordot váltva, borúsan búgva adja elő a feketefarkú (és fekete meséjű – szójáték) sápadtfehér madárhoz címzett ódáját (White Bird). A következő számból (Funnyman) megtudhatjuk, hogy jövőépítés nélkül még a jó szexuális teljesítmény is kevés. Aztán, a kissé countrys hangvételű Hold On című számban Katey, a nő újra felnőni hív minket. Innen Katey szűkebb világába csöppenünk, megtudva, hogy a dögös countrybálványoknak is vannak hülye napjaik. A Hopeless egy kölyöklány önvallomása az érzelmi rabságról. Az I Don’t Want You Now, akárcsak az előző dal, egy punkos hangvételű kis fesztelen kamaszkodás. Innentől kezdve a tempó lassabbra vált, az érzelmek megélésével próbálkozhatunk. Vigyázat, nem lehetünk elég óvatosak! A

Saving My Face-ben a szerelmet halljuk kihűlni. A Beauty of Uncertainity reggeli álmosságában révetegen arról győzködi magát Katey, hogy a szerelem akár bármeddig is eltarthat. Vagy nem, de mindenképpen jó, mert borzonghatunk a végkifejletet lesve! Vagy bezárkózhatunk, hogy nyugodtan dalokat írjunk a párkapcsolat nehézségeiről és szárnyalásairól: a Someday Soon a lassússágból feldobbanó mentálisan naturalista hangulatával egyfajta Walt Whitman-utánérzés, amúgy KT módra. A Tracks in Julyról átvett, ám most vonós és fúvósszekcióval felcsicsázott Paper Aeroplane ismét a párkapcsolatról szól: a lényeg, hogy ne törjünk, törődjünk! A Drastic Fantasticet mindenkinek szeretettel ajánlom, aki kedveli a nyugodt, kellemes női hangot és lágy pophangzást. A legjobb pihenéshez, kikapcsolódáshoz, de autóvezetéshez, sőt – az élvezetek halmozása céljából – szerelmi együttléthez is kiváló. Legalábbis ha nem vadul zakatoló tempóra vágyunk. Blanár László


31


32


BeTűK A DE BTK HÖK lapja április

Recommend Documents