Betegmobilitás Európai Turizmus Konferencia Az európai egészségturizmus perspektívái Fogászati szolgáltatások Ausztriában

Tartalom Bevezetés................................................................................................................................................. 4 Egészségügyi jelentések .......................................................................................................................... 5 Health at a Glance Európa 2010 tanulmány........................................................................................ 5 OECD Health Data 2011 - Németország .............................................................................................. 8 OECD Health Data 2011 - Ausztria .................................................................................................... 10 Egészségügyi rendszerek ....................................................................................................................... 11 Svájc egészségügyi rendszere: jól teljesít, de fel kell készülnie a jövőbeni kihívásokra .................... 11 A magyar EU-elnökség egészségügyi prioritásai ............................................................................... 13 Határon átnyúló ellátás az EU-ban ........................................................................................................ 14 Betegbiztosítók .................................................................................................................................. 17 Osztrák betegbiztosítók ..................................................................................................................... 19 Egészségturizmus .................................................................................................................................. 22 Fogászati turizmus ................................................................................................................................. 22 Utánkövetés ...................................................................................................................................... 24 Új EU direktíva ................................................................................................................................... 25 A minőségi hitelesség ........................................................................................................................ 26 Európai fogászati ellátás, szájhigiénia (EUROBAROMETER 2010) ..................................................... 26 Egészségturizmus külföldön .................................................................................................................. 28 Ausztria .............................................................................................................................................. 28 Utazás Ausztriából Magyarországra .............................................................................................. 29 BENELUX Államok .............................................................................................................................. 30 Észak-Európa (Svédország, Írország, Finnország) .............................................................................. 30 Franciaország ..................................................................................................................................... 30 UK ...................................................................................................................................................... 30 Olaszország ........................................................................................................................................ 31 Oroszország ....................................................................................................................................... 31 USA .................................................................................................................................................... 31 Costa Rica .......................................................................................................................................... 32 Románia............................................................................................................................................. 32 Spanyolország .................................................................................................................................... 34 Szlovákia ............................................................................................................................................ 34 Németország ..................................................................................................................................... 34 Bulgária .............................................................................................................................................. 36 2

Betegmobilitás....................................................................................................................................... 36 Európai Turizmus Konferencia 2011- Az európai egészségturizmus perspektívái ................................ 38 Fogászati szolgáltatások Ausztriában .................................................................................................... 41 Orvosok száma Ausztriában, földrajzi elhelyezkedés ........................................................................ 41 A fogászati rendelők weboldalai ....................................................................................................... 43 Szolgáltatások, tevékenységek a parxisadatokból: ........................................................................... 44 Fogászati termékek, beszállítók ........................................................................................................ 45 Árak Ausztriában ............................................................................................................................... 46 Fogászati kezelés Magyarországon – az osztrák betegek szemszögéből .......................................... 46 Mellékletek ............................................................................................................................................ 51

3

Bevezetés Az „InnoDentál Fogászati és Egészségturisztikai Klaszter fejlesztése” (NYDOP-1.1.1/A11-2011-0016) projekt a klaszter stratégiájának megalapozására szekunder kutatás készült, melynek célja, hogy feltárja és összegezze a stratégia szempontjából fontos, a piacon fellelhető információkat, mások által készített kutatások, stratégiai jelentések, statisztikai adatbázisok eredményeit. A klasztertagok megállapodása szerint elsődleges célcsoportnak az osztrák betegeket tekintjük, a stratégia és az azt megalapozó primer és szekunder kutatások tehát Ausztria fogászati piacának feltárása vállalkozik. Az stratégiatervezéshez meghatározott információigény szerint a szekunder kutatásban vizsgálandó területeket a következőkben határoztuk meg:  egészségügyi jelentések  egészségügyi rendszerek  egészségturizmus  osztrák piac versenykörnyezeti elemzése 

milyen területekre fókuszálnak



milyen információkat osztanak meg a honlapjaikon



fogorvosok árainak elemzése



jellemző beszállítók

 Hírek, fórumok kutatása fogászati témában az osztrák piacon

4

Egészségügyi jelentések Health at a Glance Európa 2010 tanulmány1 Az OECD és az Európai Bizottság együttműködésével készült tanulmány 31 európai ország lakosságának egészségi állapotáról, valamint egészségügyi rendszerének teljesítményéről nyújt átfogó, komparatív képet. A tanulmány az OECD és az Európai Bizottság hosszú távú együttműködése révén készült el, a 31 tagország nemzeti adatjelentőinek közreműködésével. Az indikátorok kiválasztása az ECHI listán (Európai Közösség Egészségügyi Indikátorok) alapult, amelyet az Európai Bizottság dolgozott ki az egészségügyi statisztikák fejlesztésének és jelentésének előmozdítása céljából

Főbb eredmények Az egészségi állapot sokat fejlődött Európa-szerte, de az egyes országok között jelentős különbségek tapasztalhatók. A születéskor várható élettartam az EU-tagországokban 6 évvel emelkedett 1980 óta, elérve a 78 évet 2007-ben. A nők esetében Franciaországban volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam (84,4 év), a legalacsonyabb Romániában (76,2 év. A férfiak esetében pedig Svédországban (78,8 év) volt a legmagasabb, és Litvániában a legalacsonyabb (65,1 év). Magyarországon is jóval az EU-átlag alatti a születéskor várható élettartam: a nők esetében 77,6 év, a férfiak esetében pedig 69,1 év. A magasabb nemzeti jövedelem általában magasabb várható élettartammal jár együtt Európa-szerte, habár ez a kapcsolat kevésbé hangsúlyos a nemzeti jövedelem magasabb szintjein, egy „csökkenő fordulatot” sugallva egy bizonyos szint után. Az egészség egyéb meghatározói is fontos szerepet játszanak. Az egészségügyi szakember-hiány aggodalomra ad okot számos országban. Számos európai ország orvoshiánnyal küzd. Az 1000 főre vetített orvosok száma jelentős 1

Forrás: Health at a Glance Europe 2010. OECD, 2010. dec. 1. http://www.oecd-ilibrary.org/social-issuesmigration-health/health-at-a-glance-europe-2010_health_glance-2010-en

5

eltéréseket mutat: Görögországban a legmagasabb (6), Törökországban pedig a legalacsonyabb (1,5). Az orvosok száma ugyanakkor bizonyos EU-15 tagországokban, így pl. az Egyesült Királyságban (2,6) és Finnországban (2,7) is relatíve alacsony. Az EUátlag 3,3, Magyarországon pedig 3,1 orvos jut 1000 főre. 2000 óta az 1000 főre vetített orvosok száma a Szlovák Köztársaság kivételével minden európai országban növekedett. Átlagosan, a 2000-ben 1000 főre jutó 3 orvosról 2008ban 3,3-ra. Különösen gyors növekedés tapasztalható Írországban (közel 50%-os). A növekedés legnagyobb részben a külföldön képzett orvosok toborzásának tudható be: a külföldi orvosok aránya ugyanis háromszorosára nőtt a vizsgált periódusban. Hasonlóképp, az 1000 főre vetített orvosok száma az Egyesült Királyságban 2000 és 2008 között 30%-kal nőtt, az 1000 főre jutó 2 orvosról 2,6-ra. Ezzel szemben nem tapasztalható tényleges növekedés a lakosságszámra vetített orvosok számában Franciaországban és Olaszországban 2000 óta. Az

egészségügyi

kiadások

növekedése

nyomást

gyakorol

a

kormányzati

költségvetésekre Az egészségügyi kiadások minden európai országban növekedtek, gyakran a gazdaság növekedését meghaladó ütemben, amelynek eredményeképpen nő az egészségügyi kiadások GDP-n belüli aránya is. 2008-ban az EU-tagállamok átlagosan a GDP-jük 8,3%át fordították egészségügyre (1998-ban ez az arány 7,3% volt). Mindazonáltal, az egészségügyi kiadások GDP-n belüli részaránya jelentős mértékben változik az egyes országok

között,

a

legkevesebb

Cipruson

és

Romániában

(6%),

miközben

Franciaországban, Svájcban, Németországban és Ausztriában 10% fölötti. 2008-ban az EU-tagországok átlagosan a GDP-jük 8,3%-át fordították egészségügyi kiadásokra. A legtöbbet Franciaország (11,2%), Svájc (10,6%), Ausztria és Németország (10,5-10,5%), a legkevesebbet Románia (5,5%). Magyarországon 2008-ban 7,3% volt az egészségügyi kiadások GDP-n belüli aránya. Az EU-tagországok az egészségügyi kiadások legnagyobb részét, átlagosan 31%-át a fekvőbeteg-ellátásra fordítják, ezt követi a járóbeteg-ellátás (30%). Egészségügyi termékekre (gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre) a kiadások 25%-át fordítják. Az ápolási kiadások átlagosan 8%-ot tesznek ki, az ún. közösségi szolgáltatások (közegészségügyi ellátás és egészségügyi adminisztráció) pedig 6%-ot. 6

A magánfinanszírozás mértéke és összetétele országonként eltérő, az EU-ban átlagosan 23,5%. A magánfinanszírozás aránya Cipruson a legnagyobb (55,9%), Luxemburgban pedig a legkisebb (8,2%). Magyarországon a magánkiadások aránya meghaladja az uniós átlagot (26%). A legtöbb országban a betegek által fizetett out-of-pocket kifizetések jellemzőek. A magán egészségbiztosítás az összes egészségügyi kiadásnak átlagosan csak mintegy 34%-át teszi ki az EU-tagországokban. Néhány országban viszont jelentős szerepe van a magán egészségbiztosításnak. Németországban alapvető lefedettséget biztosít bizonyos lakosságcsoportoknak. Franciaországban a magán egészségbiztosítás az összes egészségügyi kiadás 13%-át teszi ki, de kiegészítő vagy pótlólagos fedezetet nyújt az univerzális állami rendszerben. Mivel számos országban csökkenteni kell a költségvetési deficitet, a kormányoknak rövid távon nehéz politikai döntésekkel kell szembenézniük: vagy meg kell fékezniük az egészségügyi költekezés növekedését, és csökkenteniük kell a kiadásokat egyéb területeken is, vagy növelniük kell az adókat és társadalombiztosítási járulékokat a deficit csökkentése érdekében. Az egészségügyi szektor termelékenységének növelése elősegíti ezen nyomások összeegyeztetését, például az egészségügyi technológiák szigorúbb értékelése vagy az információs és kommunikációs technológiák (eEgészségügy) fokozottabb alkalmazása révén. Ezeknek a kezdeményezéseknek szintén van hozzáadott értékük az ellátás minőségének fejlesztése szempontjából, amely egy másik együttműködési területet képez az OECD és az Európai Bizottság között.(AZS)

7

OECD Health Data 2011 - Németország2 A dokumentum az OECD legfrissebb Németországgal kapcsolatos adatközlését tartalmazza, ami érinti az egészségügy finanszírozását, a kapacitásokat (háziorvosok száma, ágyszám, MRI, CT), valamint az ország lakosságának egészségi állapotát. Finanszírozás 2009-ben az egészségügyi kiadások az ország GDP-jének 11,6 százalékát tették ki (OECD átlag 9,5 százalék), ezzel Németország az OECD országok rangsorában az USA (17,4 százalék), Hollandia (12 százalék), Franciaország (11,8 százalék) után a 4. helyet foglalja el. Ugyanakkor Németország az egy főre jutó egészségügyi kiadások szerint (2009: 4210 US dollár (vásárlóerő paritáson)) az OECD országok rangsorában 2009-ben már csupán a kilencedik helyet foglalja el. Az egészségügyi kiadások 2000 és 2009 között éves szinten Németországban reálértéken átlagosan 2 százalékkal növekedtek. Az egészségügyi kiadások relatív lassú növekedése Németországban részben a reformok költségcsökkentő intézkedéseinek, részben a hatékonysági tartalékok növelésének tudható be. Németországban az állami finanszírozás aránya 2009-ban 76,9 százalékot ért el és így 5,2 százalékkal haladta meg az OECD országok átlagát Kapacitások (személyi, materiális, technológiai) Az OECD adatai szerint Németországban 2009-ben az 1000 lakosra jutó háziorvosok száma 3,6 fő volt (OECD átlag: 3,1 fő), az ápolók 1000 lakoshoz viszonyított száma pedig 11 fő (OECD átlag 8,4 fő). Az aktív ellátás keretén belül Németországban 2009-ben 1000 lakosra 5,7 ágy jutott, ami jócskán meghaladta az OECD országok 1000 főre jutó 3,5 ágyas átlagát. Németországban a többi OECD országhoz hasonlóan a kórházi ágysűrűség az idők folyamán szintén csökkent, ami összhangban volt a kórházi tartózkodás átlagos időtartamának csökkenésével. 2

Forrás: OECD Health Data 2011, http://www.oecd.org/document/30/0,3746,en_2649_37407_12968734_1_1_1_37407,00.html

8

Németországban 2009-ben az egymillió lakosra jutó MRI egységek száma 9,5 volt, így az ország elmaradt az OECD (MRI átlag 2009:12) átlaga mögött. A CT készülékek egymillió lakosra jutó száma 17,2 volt, ami szintén alacsonyabb az OECD átlagánál (OECD átlag: 22,1). Az említett készülékek tényleges száma azonban Németországban vélhetően magasabb, mivel a statisztikákba csak a kórházakban található készülékek kerültek be. Az OECD országok között Japánban messze a legmagasabb az MRI (2008:43,1) és CT (2008: 97,3) készülékek egymillió lakoshoz viszonyított aránya. Egészségi állapot és rizikótényezők Németországban 2009-ben a születéskor várható átlagos élettartam 80,3 év volt és ezzel csaknem egy évvel meghaladta az OECD átlagát (OECD átlag 79,5). Az OECD országok közül a születéskor várható élettartam Japánban a legmagasabb (83 év). Második helyen áll a rangsorban Svájc, a harmadikon Spanyolország. Németországban a dohányzó felnőtt lakosok aránya 1978-ban 28,5 százalék volt, ami 2009-re 21,9 százalékra csökkent (OECD átlag 22,3 százalék). A 2009-es adatok szerint az elhízottak aránya a felnőtt lakosság körében Németországban 14,7 százalék volt, ami az OECD átlaga alatt marad.

9

OECD Health Data 2011 - Ausztria3 A dokumentum az OECD legfrissebb Ausztriával kapcsolatos adatközlését tartalmazza, ami érinti az egészségügy finanszírozását, a kapacitásokat (háziorvosok száma, ágyszám, MRI, CT), valamint az ország lakosságának egészségi állapotát. Finanszírozás 2009-ben az egészségügyi kiadások az ország GDP-jének 11 százalékát tették ki (OECD átlag 9,5 százalék), ezzel Ausztria az OECD országok rangsorában az USA (17,4 százalék), Hollandia (12 százalék), Franciaország (11,8 százalék), Németország (11,6 százalék), Dánia (11,5 százalék), Kanada (11,4 százalék) és Svájc (11,4 százalék) után a 8. helyet foglalja el. Ausztria az egy főre jutó egészségügyi kiadások alapján (2009: 4289 US dollár (vásárlóerő paritáson)) az OECD országok rangsorában 2009-ben szintén a nyolcadik helyet foglalja el. 2009-ben az OECD országokban az egy főre jutó átlagos egészségügyi kiadás 3223 US dollár volt. Az egészségügyi kiadások 2000 és 2009 között éves szinten Ausztriában reálértéken átlagosan 2,2 százalékkal növekedtek, ami más OECD országokkal összehasonlítva az adott időszakban egyike a legalacsonyabb növekedéseknek. Az OECD országok átlagos egészségügyi kiadásának növekedése a 2000-2009 közötti időszakban 4 százalék volt. Az egészségügyi kiadások túlnyomórészt közpénzekből kerülnek finanszírozásra az OECD országban. Ausztriában az állami finanszírozás aránya 2008-ban 77,7 százalékot ért el és így 6 százalékkal haladta meg az OECD országok átlagát. 80 százalék feletti volt Kapacitások (személyi, materiális, technológiai) Az OECD adatai szerint Ausztriában 2009-ben az 1000 lakosra jutó háziorvosok száma 4,7 fő volt (OECD átlag: 3,1 fő), az ápolók 1000 lakoshoz viszonyított száma pedig 7,6 fő (OECD átlag 8,4 fő).

3

Forrás:OECD Health Data 2011, http://www.oecd.org/document/30/0,3746,en_2649_37407_12968734_1_1_1_37407,00.html

10

Az aktív ellátás keretén belül Ausztriában 2009-ben 1000 lakosra 5,6 ágy jutott, ami jócskán meghaladta az OECD országok 1000 főre jutó 3,5 ágyas átlagát. Ausztriában a többi OECD országhoz hasonlóan a kórházi ágysűrűség az idők folyamán szintén csökkent, ami összhangban volt a kórházi tartózkodás átlagos időtartamának csökkenésével. Ausztriában 2009-ben az egymillió lakosra jutó MRI egységek száma 18,4 volt, így az ország átlaga jóval meghaladja az OECD (MRI átlag 2009:12) átlagát. A CT készülékek száma szintén magas, 29,3 készülék jut egymillió lakosra. Az OECD átlaga e téren 22,1. Ausztriában 2009-ben a születéskor várható átlagos élettartam 80,4 év volt és ezzel csaknem egy évvel meghaladta az OECD átlagát (OECD átlag 79,5). Ausztriában a dohányzó felnőtt lakosok aránya 2006-ban 23,2 százalék volt, ami meghaladja az OECD 2009-es átlagát (22,3 százalék). A 2006-os adatok szerint az elhízottak aránya a felnőtt lakosság körében Ausztriában 12,4 százalék volt, ami az OECD átlaga alatt marad.

Egészségügyi rendszerek Svájc egészségügyi rendszere: jól teljesít, de fel kell készülnie a jövőbeni kihívásokra4 Az OECD és WHO közös tanulmánya: a svájci egészségügyi rendszer a világon az egyik legjobb, de a jövőben a kihívások leküzdéséhez a hatékonyság növelése és a fenntartható finanszírozás megteremtése szükséges. Ugyanakkor az egészségügyi kiadások továbbra is magasak, az egészségügyi rendszer nem hatékony, és nem eléggé transzparens – áll az OECD és a WHO 2011 október 17-én Bernben

közzétett

közös

jelentésében.

Az

egészségügyi

rendszer

pénzügyi

fenntarthatóságának megteremtése azért is különösen fontos, mert a jövőben Svájcnak olyan krónikus betegségek növekedésével is meg kell birkóznia, mint a daganatos és kardiovaszkuláris megbetegedések, valamint a diabétesz, amelyek szintén a költségek növelésének irányába hatnak.

4

Forrás: Health: Switzerland’s health system is high-performing but must prepare for the future. http://www.oecd.org/document/42/0

11

A svájci egészségügyi rendszer teljesítménye a világon az egyik legjobb. Ezt a svájci lakosság várható élettartama – amely a világon az egyik legmagasabb –, valamint a páciensek ellátással való elégedettsége is tükrözi. Ennek a kiváló eredménynek azonban megvan az ára: 2009-ben Svájcban az egészségügyi kiadások a GDP 11,4 százalékát tették ki, amely jóval az OECD-átlag (9,6 százalék) fölött van. Csak 6 olyan OECDtagország van (USA, Hollandia, Franciaország, Németország, Dánia és Kanada), ahol ennél magasabb az egészségügyi kiadások GDP-n belüli részaránya. A jelentésben a WHO

és

az

OECD

26

reformintézkedést

javasolt,

ezek

közül

számos

a

költségcsökkentésre vonatkozik. A nagyszámú kórház fenntartása jelentősen megnöveli a költségeket. Habár ez a rendszer sokáig jól működött, a jövőben nem lesz képes ellátni az egyre növekvő számú, krónikus megbetegedéssel küzdő beteget, akik kevesebb intenzív, ugyanakkor rendszeres és hosszú távú ellátást igényelnek. Az elemzés rámutat arra is, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alapellátásra és a prevencióra. Miközben az OECD-országok az egészségügyi kiadásaik átlagosan 3,1 százalékát fordítják a betegségek megelőzésére, Svájc csupán 2,3 százalékát. Egy prevencióra vonatkozó szövetségi törvény kidolgozására lenne szükség, amely világosan meghatározza a felelősségi köröket, és pénzügyi kapacitást biztosít az egészséges életmód egész országra kiterjedő ösztönzésére.

A jövőbeni egészségügyi munkaerő jelenlegi megtervezése biztosítaná, hogy a svájci egészségügyi rendszer meg tudjon birkózni a páciensek növekvő igényeivel és megváltozott

szükségleteivel.

Több

egészségügyi

dolgozó

képzésére,

nővérek

toborzására és megtartására, az általános orvosok számának növelésére, valamint a kórházak humán erőforrás-menedzsmentjének fejlesztésére lenne szükség. Svájc jelenleg a kórházi ellátás minőségéről készít jelentéseket. Ezt ki kellene terjeszteni az ellátórendszer egészére annak érdekében, hogy a betegek, a biztosítók és a tartományi kormányok tájékozott döntéseket tudjanak hozni. Az OECD és WHO további ajánlásai magukban foglalják továbbá az alábbiakat: 12

- Az egészségügyi szolgáltatások klinikai és költséghatékonyságának növelése; - A kórházak esetében az esetalapú finanszírozás (DRG) kiterjesztése, olyan biztosítékokkal

együtt,

amelyek

megakadályozzák

a

szolgáltatások

számának

indokolatlan növekedését, és a nem hatékony kórházak nem kívánatos támogatását; - A gyógyszerreformok folytatása, a betegeket arra ösztönözve, hogy generikus termékeket vásároljanak; - Az egészségügyi költségek háztartásokra gyakorolt hatásainak monitorozása, így pl. a magas out-of-pocket kifizetések és a magas biztosítási díjak esetében.

A magyar EU-elnökség egészségügyi prioritásai5 2011 első félévében Magyarország töltötte be az EU soros elnöki tisztségét, és az egészségügyi együttműködés területén a fenntartható egészségügyi rendszerek megteremtését tűzte ki célul. Az egészségügy nem tartozik az Unió közösségi politikái közé, mivel az egészségügyi ellátás megszervezése a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor vannak bizonyos – elsősorban közegészségügyi - területek, amelyeken a tagországok nem tudnak kellő hatékonysággal fellépni, ezért közösségi együttműködés szükséges. Ezek a területek a következők: a táplálkozás, a túlsúlyosság elleni küzdelem, a dohányzás, a különböző fertőző betegségek és járványok (AIDS, tuberkulózis, hepatitis B és C, szezonális és H1N1 influenza) ellenőrzése, a határon átívelő egészségügyi szolgáltatások, valamint az emberi szervek (vér, szövetek, sejtek) felhasználásának szigorú szabályozása. A gyógyszerészeti termékek egységes piacának megteremtése szintén fontos részét képezi a tagországok közötti egészségügyi együttműködésnek, amely nem csak az egészségvédelmet szolgálja, hanem a gyógyszeripar fejlődését, a versenyképességet és a kutatást is ösztönzi.

5

Forrás: Az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége. http://www.eu2011.hu/hu/foglalkoztatasiszocialpolitikai-egeszsegugyi-es-fogyasztovedelmi-tanacs-epsco

13

Az egészségügyi rendszereknek EU-szerte hasonló kihívásokkal kell szembenézniük: a lakosság elöregedése, az egészségügyi szakemberek és a betegek mobilitása, az orvostechnológia gyors fejlődése, valamint az egészségügyi rendszerek finanszírozásának fenntarthatósága. A magyar elnökség célul tűzte ki a fenntartható egészségügyi rendszerek megteremtését; ennek érdekében elő kívánja mozdítani a jövő egészségügyi rendszereibe való befektetést, az egészségügyi ellátás hatékonyságát növelő új modellek támogatását; az egészségügyi humánerőforrás problémák uniós szintű megközelítését, valamint az e-egészségügyi rendszerek fejlesztését.

Határon átnyúló ellátás az EU-ban6 A betegek azon joga, hogy más EU- tagállamban kezeltessék magukat, illetve az egészségügyi szolgáltatók azon joga, hogy más uniós tagországban működjenek, sosem volt vitatott. Az EU Szerződés explicite említi az egészségügyi szolgáltatók letelepedésének szabadságát, és ezen szabadság speciális törvényi keretbe való helyezését. Az irányelvek szabályozásokat tartalmaznak az egészségügyi dolgozók képzettségének EU- szerte történő elismerésére, biztosítva az orvosi hivatás gyakorlásának

lehetőségét.

Ugyanakkor az 1990-es évek végén az Európai Bíróság világossá tette, hogy az egészségügyi ellátás – a finanszírozás módjától függetlenül – gazdasági tevékenység, és ezért össze kell egyeztetni az EU Szerződés határon átnyúló szolgáltatások szabadságára és a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel. A belső piac részeként ezek a szabályozások hozzájárulnak az EU gazdaságának ösztönzéséhez azáltal, hogy lebontják a tagállamok közötti kereskedelem akadályait. A letelepedési szabadság garantálja az ellátóknak, hogy akár több tagállamban is letelepedhessenek. A szolgáltatások szabadsága pedig lehetőséget ad az ellátóknak, akik letelepedtek az egyik tagállamban, hogy (ideiglenesen) szolgáltatásokat kínáljanak egy másik tagállamban is anélkül, hogy ott is le kellene telepedniük. A szolgáltatások szabadsága magában foglalja a határon átnyúló szolgáltatások nyújtásának szabadságát, és szolgáltatást igénybe vevők is akadályok nélkül elmehetnek a szolgáltatást nyújtó államába, hogy ott vegyék igénybe a szolgáltatást. 6

Forrás: Rita Baeten: Cross-border services. Euro Observer, 2008. ősz. 10. évf. 3.szám.

14

A konzekvens politikai folyamat, amely arra irányult, hogy választ találjon a betegek, ellátók és egészségügyi hatóságok jogbizonytalanságára a külföldön igénybevett kezelések költségének visszatérítését illetően, 2008-ban a Bizottság határon átnyúló ellátásra vonatkozó irányelv-javaslatával végződött. Fokozatosan világossá vált, hogy ezek a szabályozások túlmennek a betegmobilitás kérdésén. Nemcsak a külföldi ellátás költségének visszatérítésére vonatkozó szabályozások akadályozzák a szabad mozgást, hanem más szabályozások is, amelyek korlátozzák a külföldi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez a sokat vitatott, 2004-ben kiadott ún. Bolkenstein irányelvvel vált nyilvánvalóvá, amely a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozik. Az eredeti javaslat éppúgy vonatkozott az egészségügyi szolgáltatásokra, mint a többi szolgáltatásra. Kötelezte volna a tagállamokat arra, hogy értékeljék, hogy az egészségügyi szabályozásuk (pl. az egészségügyi szolgáltatások tervezése és a díjszabás) szükséges és arányos-e, és ha nem, akkor tegyék meg a szükséges változtatásokat. Végül az egészségügyet kivonták a 2006os irányelv hatásköréből.

Az irányelv kezdeti javaslatában foglalt rendelkezések azonban nem érkeztek teljesen meglepetésként. Habár a szabad mozgásra irányuló rendelkezések kezdetben annak garantálását célozták, hogy egy másik tagállamban letelepedett ellátók ugyanazokat a feltételeket élvezhessék, mint az adott állam nemzeti ellátói, az Európai Bíróság interpretációja arra vonatkozóan, hogy mi képezi akadályát a szabad mozgásnak, fokozatosan kiterjedt azokra az intézkedésekre, amelyek megkülönböztetés nélkül a hazai és külföldi ellátókra, de akadályozzák vagy „kevésbé vonzóvá” teszik ezt a „fundamentális szabadságot”. Így a szabad mozgásra irányuló rendelkezések egészségügyi szolgáltatásokra történő alkalmazásának küszöbe relatíve alacsony, és az egészségügyi ellátók nemcsak akkor kifogásolhatják a szabályozást, ha úgy vélik, hogy az potenciálisan akadályozza a szabad mozgásukat, hanem a szabályozó intézkedés létét már önmagában is vitathatják. Következésképp,

egyre

alaposabban

kutatják

az

egészségügyi

szabályozás

kompatibilitását a szabad mozgásra irányuló rendelkezésekkel. Ezen fejlemények hosszú távú hatásai azonban megjósolhatatlanok maradnak. A diverzitás növekedését 15

eredményezhetik az egészségügyi ellátásban, valamint a fragmentáció növekedését az egészségügyi rendszerekben. Mi több, a betegek és ellátók választási lehetőségeinek kibővülése kiválthatja az egyenlőség és szolidaritás állami támogatását. Amennyiben ezek a hatások nem szándékosak, politikai akció szükséges.

Uniós irányelv-tervezet a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről7 A fent jelzett 2008-ban megfogalmazott szándék eredménye: Az Európai Parlament 2011.01.19-én megszavazta a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv-tervezetet, a szabályozás várhatóan 2013-ban lép életbe. Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg az európai betegek egy százaléka kezelteti magát külföldön és a becslések szerint ez az arány az irányelv hatályba lépését követően sem fog jelentősen változni. A szabályozás fő célja egyébként, hogy világos jogi alapot teremtsen a külföldi ellátásokhoz. Az új szabályozás szerint a jövőben minden Európai Uniós állampolgár igénybe vehet egészségügyi ellátást más tagállamokban saját biztosításának terhére, aminek költségeit a biztosítással rendelkező beteg lakhelye szerinti tagállam egészségügyi hatóságának kell állnia. A határon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítése esetén például a biztosítás helye szerinti tagállamnak csak olyan mértékben kell megtérítenie a külföldi ellátás költségeit, amennyibe az otthon is kerülne. A tagállamok olyan rendelkezéseket fogadhatnak el, amelyek célja annak biztosítása, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe vevő betegek ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, amelyekkel akkor rendelkeztek volna, ha hasonló helyzetben a biztosítás helye szerinti tagállamban vettek volna igénybe egészségügyi ellátást. A határon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítésére

vonatkozó

kötelezettség

azokra

az

egészségügyi

ellátásokra

Forrás: Európai Parlament: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=//EP//TEXT+TA+P7-TA-2011-0007+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU#BKMD-2 http://www.europarl.europa.eu/news/public/focus_page/008-111426-010-01-03-90120110110FCS11408-10-01-2011-2011/default_p001c006_hu.htm 7

16

korlátozódik, amelyekre a biztosított személy a biztosítás helye szerinti tagállam jogszabályai szerint jogosult. Az új szabályozás hatására várhatóan az egyes tagállamok várólistái lerövidülnek, hisz a betegek bizonyos feltételek teljesülése esetén úgy is dönthetnek, hogy egy olyan tagállamban kezeltetik magukat, ahol jelentősen kevesebbet kell várakozni a beavatkozásra. Az Európai Parlament szorgalmazta egy ún. utalványrendszer bevezetését is, hogy a magukat külföldön kezeltetni szándékozó állampolgároknak ne kelljen megelőlegezniük az ellátás költségeit, hiszen ez sok beteget visszatarthat a külföldi kezeléstől, még ha a költségeket utólag meg is térítik. Az elfogadott javaslat ezt csupán azokban az országokban teszi lehetővé, amelyekben a biztosító előzetesen finanszírozza az egészségügyi ellátást.

Betegbiztosítók8 A 8,3 millió lakosú Ausztriában az egészségügy rendszere társadalombiztosításon alapul. Az országban 22 szociális (nyugdíj, baleset, betegbiztosítás) biztosító közül 19 foglalkozik betegbiztosítással, ezek területi és foglalkoztatási kategóriába tartozás alapján szervezettek. Minden

tartomány

rendelkezik

egy

területi

biztosítóval,

rajtuk

kívül

a

közalkalmazottaknak, a vállalkozóknak (ipari és kereskedelmi), a mezőgazdaságban dolgozó vállalkozóknak valamint a bányászoknak és vasutasoknak van önálló biztosítójuk, valamint 6 vállalati biztosító is működik még az országban. A biztosítók között nincs verseny. Egyes csoportok: pl. az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek stb., kiléphetnek a kötelező betegbiztosítás rendszeréből. A törvény által előírtak szerint a lakosok foglalkozásuk vagy lakóhelyük szerint kerülnek besorolásra a biztosítóhoz. Az egészségügyi rendszerben a hatáskörök megoszlanak a szövetségi kormány és a kilenc tartományi hatóság között.

8

Forrás: http://www.medinfo.hu

17

A kormányfelelős az egészségügyi ellátásért a törvényben rögzített kivételek mellett. A legfontosabb kivétel a kórházi szektor, ahol a kormány felelőssége az alaptörvényre terjed ki, amely alkalmazása a tartományok hatásköre. Szövetségi feladat a kórházi szektor egészségügyi szakmai felügyelete, ellenőrzése. Az állami és a magánszektor egyaránt részt vesz a szolgáltatásokban. 2005-ben az egészségügyi kiadások a GDP 10,2%-át tették ki . Az országban az egészségügy finanszírozása több forrásból ered. 2004-ban a társadalombiztosítás az összes egészségügyi kiadás körülbelül 45%-át adta, adóból (szövetségi kormány, tartományi és helyi önkormányzatok) finanszírozták a kiadások 25%-át, és a magánkiadások is 25%-ot tettek ki. (A fennmaradó kb. 5% a beruházásokat jelentette, főként állami forrásból.) A kórházon kívüli ellátás szereplői a társadalombiztosítókkal szerződnek. (A kereteket szerződésben az Osztrák Társadalombiztosítás Főszövetsége és az orvosi kamarák tartományi

szervezetei

határozzák

meg;

szabályozzák

a

honoráriumokra,

a

szolgáltatások mennyiségére, a szolgáltatók számára és az orvosi szolgáltatások díjazására vonatkozó feltételeket. Amennyiben nem születik megállapodás, a reformtervek szerint a jövőben ilyen esetekben egyedi szerződések köthetők.) A kórházak finanszírozása részben (mintegy 50%) a tartományi alapokon keresztül történik, amelyek a társadalombiztosítás forrásain (40%) kívül szövetségi, tartományi és helyi önkormányzati pénzeszközöket (kb. 10%) tartalmaznak. Ebben a formában a biztosítók által nyújtott finanszírozást a szövetségi kormány és a tartományok között kötött megállapodások szabályozzák úgy az állami kórházak, mint az ellátásban résztvevő magánkórházak számára. Ez az összeg a 9 tartományi alapon keresztül jut el a kórházakhoz, a teljesítményelvű kórház-finanszírozási rendszer alapján. A teljesítményelvű kórház-finanszírozási rendszer keretében a magánkórházak (szanatóriumok) meghatározott eseteinek, illetve szolgáltatásainak finanszírozását is a társadalombiztosítás végzi a Magánkórházak Finanszírozási Alapjába történő befizetés révén. Itt olyan szolgáltatások térítéséről van szó,

amelyek

a

kötelező

betegbiztosítás

hatáskörébe

tartoznak.

A kórházak költségvetésének fennmaradó 50%-ából 40% a tulajdonosok hozzájárulása (beruházási és fenntartási költségek), 10% magánbiztosítás vagy önrész. Ezek az összegek közvetlenül a kórházakhoz kerülnek. A finanszírozási rendszerben a helyi

18

autonómia

következtében

tartományonként

jellemzőek

a

különbségek.

A lakossági önrész a járóbeteg-ellátásban részben az e-card éves költsége (a lakos tehát itt nem a szolgáltatás igénybevételekor, és nem a szolgáltatónak, hanem a társadalombiztosításnak fizet), részben meghatározott biztosítóknál százalékban kifejezett kezelési hozzájárulás (közalkalmazottakat, vállalkozókat tömörítő biztosítók esetében 20%, vasutasok és bányászok biztosítói esetében 14%). Szintén a járóbetegellátásban a nem szerződött orvos felkeresése esetében a szerződött orvos díjának csak 80%-át térítik a biztosítók. További önrész fizetendő a kórházi ellátásban napidíj formájában és a hozzátartozó családtagok ellátásánál 10%-os mértékben. Rehabilitáció és preventív célú ellátás esetében (pl. gyógyfürdő) szintén napidíjat kell fizetni. Gyógyszerekért receptdíjat, gyógyászati segédeszközökért százalékos díjat (10%) számolnak fel. Az önkéntes magánbiztosítás, amellyel a lakosság harmada rendelkezik, legnagyobb arányban a jobb kórházi elhelyezés külön felszámított költségeit finanszírozza, valamint napi juttatást nyújt a kórházi tartózkodás idejére. A reformoknak köszönhetően tartományi szinten kilenc egészségügyi platformot hoztak létre.

Osztrák betegbiztosítók9 Az osztrák betegbiztosítók 2005 óta első ízben 2009-ben zárták többlettel az évet. A 2010-re vonatkozó előrejelzések szerint éves szinten már újra 45 milliós hiánnyal kell számolniuk, ami csak abban az esetben tartható, ha a meghatározott konszolidációs lépéseket minden érintett betartja. A kilenc területi betegpénztár összesen 9,6 millió eurós veszteséggel zárta az évet. A gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások emelkedése az orvosok felelős receptfelírási 9

Forrás: Krankenversicherung: Vorläufiges Hoch; Beginn eines steinigen Weges In: Medical Tribune Austria 42. Jahrgang, Nr. 8/2010

19

gyakorlatának köszönhetően jóval csekélyebb mértékű volt a korábbi évekhez, és sikerült az ellátás minőségét is megőrizni. Bécsi Területi Betegpénztár A Bécsi Területi Betegpénztár 2009-ben az előzetes eredmények szerint 22,9 millió eurós pozitív mérleggel zárt, ami tíz év óta az első pozitív zárást jelenti Tiroli Területi Betegpénztár A Tiroli Területi Betegpénztár 2009-ben nullás mérleggel zárt, azaz nem lett a mérleg rosszabb, mint 2008-ban. 2010-ben ezzel szemben már várhatóan nyolc millió eurós plusszal fognak zárni Salzburgi Területi Betegpénztár A Salzburgi Területi Betegpénztár a 2009-es évre nézve előzetesen egy mintegy 8,3 millió eurós hiányról adott számot. Felső-Ausztriai Területi Betegpénztár A Felső-Ausztriai Területi Betegpénztár nagymértékű hiányt halmozott fel 2009-ben és az előzetes becslések szerint mintegy 20,7 millió eurós hiánnyal zárja az évet. Az Alsó-Ausztriai, Stájermarki és Vorarlbergi Területi Betegpénztárak szintén mínusszal zárták az évet, a Burgenlandi és a Karintiai Területi Betegpénztárak azonban már pozitív eredményt könyvelhetnek el 2009-ben.

20

Forrás: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/osztrakbetegpenztarak20 09.jpg

21

Egészségturizmus

A betegmobilitás a XX. század második felében jelentős fejlődésnek indult. Egyrészt megnőtt a személyek mobilitása, ami tömegesen vet fel új ellátási, ellátás szervezési és finanszírozási problémákat, másrészt megélénkült a gyógyulás céljából tett utazások piaca. Ez utóbbi igényeken alapulva az orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmus (egészségügyi turizmus) célja a gyógyítás, valamint az egészségügyi turizmusban az egészségügyi szolgáltatáshoz hagyományos turisztikai szolgáltatások is kapcsolódnak. A lakóhelyen igénybevett gyógyító ellátásokkal szemben az egészségügyi turizmusban még a piaci alapon működő egészségügyi szolgáltatók által nyújtott ellátás és a magánfinanszírozás szerepe a meghatározó, a kezelést – jellemző módon – a beteg, vagy önkéntes biztosítója fizeti. Ez az állapot azonban változik: egyrészt a határon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos új EU-s irányelv tervezete a közfinanszírozású szolgáltatások esetében is – bizonyos korlátok mellett – megteremti a külföldi igénybevétel lehetőségét, másrészt a magánfinanszírozású külföldi betegek megjelentek a közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók falain belül is. A fő motivátorok az egészségügyi turizmusban:  ár (olcsóbb szolgáltatás),  minőségi hiány pótlása (más technológia, komfort, megbízhatóság, „nagy név” garanciája),  hozzáférés (mennyiségi hiány pótlása - várólista kerülése -,szabályozási, jogi könnyítés - pl.: mesterséges megtermékenyítés, őssejt terápia-. A fogorvosi ellátás, implantátumok tisztán magánszférában igénybevett szolgáltatások közé tartoznak.

Fogászati turizmus A külföldön igénybe vett orvosi szolgáltatások közül fogászati célból a Baltikum, Lengyelország és Magyarország a legnépszerűbb desztináció, méghozzá elsősorban a 60 évesnél idősebbek körében.

22

Magyarországra elsősorban osztrák páciensek érkeztek tömegesen, azonban az utóbbi évtizedben a nem határmenti országok (Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Dánia, Németország, Svájc) felől is növekvő számú beteg érkezik. Ez utóbbiak elsősorban budapesti rendelőket keresnek fel. A távolról érkező betegek megnyerésében nagy szerep jut a betegszervező irodáknak, közvetítőknek (pl.: Dental Travel, Smilesavers, Perfect Profiles, AvMinTand). A távolabbról érkező páciensek kevesebb, mint ¼-e szervezi önállóan a látogatását vagy keresi fel a rendelőket véletlenszerűen. Bár a látogatások elsődleges célja a fogorvosi kezelés, a betegek nagy része érkezik hozzátartozóval és komplex szállodai illetve egyéb turisztikai szolgáltatásokat vesz igénybe, kulturális programokat látogat. A látogatások többnyire 1-2 vagy 6-10 naposak, a beavatkozások jellegétől függően. A Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületének becslése szerint az 5 vezető magán fogászati cég forgalma (akik a Magyarországon megjelenő

külföldi

betegforgalom

jelentős

részét

bonyolítják)

20-25

ezer

vendégéjszakát jelentett 2008-ban. A külföldi magánbiztosítók többnyire elfogadják és finanszírozzák a betegek kezelését megfelelő dokumentáció és számla ellenében. Az ESKI 2010-es felmérése szerint a magyar magánszolgáltatók külföldieknek nyújtott ellátásai közül 80 %-ot a fogászati kezelések tesznek ki. A feldolgozott források alapján a szervezett úton érkezők száma 14 000 és 60 000 fő/év között van, ám ebből a tartományból a 14 000 és 20 - 25 000 fő/év közötti szám a reális. Az osztrák határon átkelők száma rendkívül bizonytalan, de egy Obermaier 2009 által idézett osztrák kutatás szerint 160 000 fő körül lehet évente, míg a fogászok száma és az egy fogászra jutó külföldi esetszám alapján 115 000 főt kapunk. A szervezett utak esetében az egy kezelésre jutó egészségügyi kiadások összege 700 000 és 1 300 000 Ft között mozoghat, míg a turisztikai kiadás 122 000 és 166 000 Ft közötti. A határmenti ellátások esetében ez ennél jóval alacsonyabb, 175 000 és 350 000 Ft közötti összegeket költenek el egy kezelésre, és hagyományos értelemben vett turizmussal ebben az esetben nem lehet számolni. Az NHS szakértői szerint Magyarország piacvezető Európa fogászati szolgáltatási piacán. A világ egyes területein (elsősorban Távol-Kelet) erre önálló iparágak alakultak, de Európában, – és különösen a térségben – ez a piac még nem telítődött, így a térségben 23

ezen a területen van piaci rés. Fontos azonban az időzítés, mert a környező/közeli országok mindezek jelentőségét kezdik felismerni, és a rosszabb adottságok ellenére elindultak ezen a piacon, ráadásul a magyar versenytársakhoz képest kifejezetten jó állami kommunikációs támogatást kapnak (pl. Málta, Ciprus, Horvátország). Magyarország ma összességében egyértelműen az árelőny típusú desztinációk csoportjába tartozik, azaz népszerűsége – zömmel, vagy elsősorban – az olcsóságból fakad. A magyar orvosi szolgáltatásokra épülő turizmus ma az „azonos minőség – olcsóbb ár” szlogennel árulható, és azokon a területeken, ahol a piacvezetők között vagyunk, elsősorban az olcsó ár vonzza a külföldi betegeket. Ugyanakkor a jelentős árelőny tartása az európai integrációs folyamat kapcsán nem lehet tartós cél. Mindezek alapján reális stratégiai cél az, hogy Magyarország az árelőny típusú szolgáltatáscsoportból a minőségelőny/hiánypótló szolgáltatást nyújtó csoportba fejlődjön. A páciensek általában 6–8 napot tartózkodnak az országban, és körülbelül minden második napon vesznek részt kezelésen, átlagosan 10 órát töltenek körülbelül a rendelőben. A köztes napok lehetővé teszik szabadidős elfoglaltságok sokaságát. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a betegeknek érzékeny lehet a foguk, és emiatt nem szívesen vesznek részt egyes programokon. Általában a páciensek maguk találnak programot a szabadidejük eltöltésére, de ha a beteg kéri, a legtöbb fogászati rendelő szinte bármilyen program szervezésében segítséget nyújt. Egyes klinikák ajándékba is adnak bizonyos programokat a külföldi pácienseknek, mint például fürdőbelépőt, belépőt az operába, városnéző túrát.

Utánkövetés10 A páciensek általában háromtól tíz évig terjedő garanciát kapnak, természetesen a kapott kezeléstől függően. Ha a garanciaidőn belül bármiféle probléma adódik, a beteg felkeresi a kinti ügynökséget, amely felveszi a kapcsolatot a rendelővel és megbeszélik a teendőket. A páciens problémája vagy egy külföldi konzultáció esetén kerül felmérésre, és a beteg rögtön javaslatot is kap a megoldásra, vagy pedig a páciens röntgenfelvételt kell hogy küldjön a problémájának a leírásával, és ebben az esetben a megoldásjavaslat

10

Forrás: http://weborvos.hu/adat/egsz/2009jul/34-40.pdf

24

is e-mailen keresztül történik. A legvalószínűbb, hogy a betegnek vissza kell utaznia Magyarországra. Ha a probléma a beteg hibáján kívül adódott, a rendelő fedezi a költségeket a garancia idején belül. Ha a beteg nem rendeltetésszerűen használta az „eszközt”, akkor neki kell megtérítenie a felmerülő költségeket. Amikor a beteg végez a rendelőben, mielőtt elhagyja az országot, kap egy úgynevezett „passportot”. Ez egy kis füzet, amely tartalmazza a részleteket arról, hogy a páciens milyen kezelést kapott, implantáció esetén például azt, hogy milyenfajta implantátum került beültetésre, továbbá azt is, hogy hány év garancia jár a kapott kezelésre. Az utókezelés és az időszakonkénti ellenőrzések ez alapján történnek. Új EU direktíva11 Az egészségügyi turizmus számára további lökést adhat az Európai Parlament által első olvasatban 2009-ben elfogadott, a határon átnyúló ellátás igénybevehetőségét szabályozó új EU irányelv, amely – elsősorban a járóbeteg ellátásban – támogatja azt, hogy a betegek választásuk alapján más országban is igénybe vehessék az ellátást. Ez új perspektívát nyithat, hiszen az egészségügyi turizmus fő területei eddig kívül estek a közfinanszírozású szolgáltatásokon (a Magyarországon igénybevett szolgáltatások zömét nem a beteg állama vagy társadalombiztosítása, hanem a beteg fizette), az új szabályozás szerint viszont a közszolgáltatások határon átnyúló igénybevehetősége is megnyílik. Alapvetően két területen várható pozitív hatás, és mindkettő a magyar egészségügyi turizmus hagyományosan erős területe. Forgalomnövekedés várható azoknak az ambuláns szolgáltatásoknak a piacán, ahol a szolgáltatás Magyarországon olcsó – azaz nem jelent többlet-terhet a külföldi igénybevétel a betegnek –, és a szolgáltatás igénybevételéhez egyéb turisztikai szolgáltatások kapcsolhatók. Tipikusan ilyen a gyógyfürdő szolgáltatás, illetve egyes kúraszerű – gyógyüdülés jellegű – rehabilitációs ellátások. A másik – elsősorban a nyugati határ mentén – érezhető hatás az lehet, hogy Ausztriában a jelenlegi szabályok lehetővé teszik a nem szerződött szolgáltatóknál való igénybevételt is. Ez azt jelenti, hogy – a direktíva jelen állapota szerint – a magyarországi magánszolgáltatóknál igénybevett szolgáltatások után is jár visszatérítés az osztrák biztosítottaknak, ami élénkítheti ezt a piacot. De általában is kimondható: miután

11

Forrás: www.eski.hu/new3/.../zip_doc.../Hataron_atnyulo_egeszsegugy.doc

25

elsősorban a kis értékű szolgáltatások piaca nyílik meg, ez a határmenti forgalmat tudja erősíteni minden irányba. A minőségi hitelesség A páciensek megnyerése szempontjából fontos teendő a minőségi hitelesség biztosítása, mivel a fogászati szolgáltatás, mint az összes egészségügyi szolgáltatás bizalmi jellegű, ahol az árérzékenység csak részleges szempont. Ennél fontosabb a szolgáltatás minőségébe és biztonságosságába vetett bizalom. Különösen fontos ez egy ismeretlen környezetben, kultúrában, ahol esetleg a páciens teljesen „magára hagyott”. Ennek fő elemei: -

a szakmai tevékenység hiteles bemutatása

-

ellátás minősége felőli biztosítás (estszámok, alkalmazott technológiák, felszereltség) bemutatása

-

a betegjogok egységesített érvényesíthetősége, garancia biztosítása, felelősség biztosítás

-

nyilvános panaszkezelési rendszer kialakítása

-

kapcsolódó szolgáltatások komplex rendszerének kialakítása (előszűrés, kontroll lehetősége)

-

betegek visszajelzéseinek menedzsmentje, publikálása

-

kommunikáció és tájékozódás elősegítése (honlap, on-line helpdesk, FAQ, fórum stb.)

-

kapcsolódó turisztikai szolgáltatások nyújtása

Európai fogászati ellátás, szájhigiénia (EUROBAROMETER 2010)12 A fogászati ellátásra vonatkozó eurobarométer-felmérés (lekérdezés 2009-ben, publikálva 2010 februárjában) a Népegészségügyi Program keretén belül elindított EGOHID (Európai Globális Orális Egészségügyi Indikátorok Fejlesztése)elnevezésű EUprojekt által kidolgozott kérdőíven alapul. Az kérdőíves felmérés eredményei 12

Forrás: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=2224, http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_330_en.pdf és http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_330_en.pdf

26

kulcsfontosságú adatokat tartalmaznak az európaiak szájhigiéniai állapotáról, valamint preventív, ill. kockázati magatartásáról. A fontosabb eredményekből a kutatók az alábbiakra következtettek: -

Az európaiaknak csupán kisebb aránya rendelkezik még saját természetes fogazatával, miközben majdnem harmada azoknak, akik elvesztették fogaikat, kivehető fogsort visel, az európaiak túlnyomó többségét nem zavarja a fogazata állapota, illetve nem jelent számukra nehézséget: többségük nem tapasztalt problémákat a rágásnál, harapásnál vagy étkezésnél. Úgy tűnik, kevés problémájuk akad a fogfájással, ínygyulladással vagy foggyökérrel, nem különösebben aggódnak a fogaik miatt, és kevéssé zavarja őket a fogaik kinézete sem. Csupán a társadalom egy kis százaléka érzi magát kellemetlenül a fogai miatt. Ezek az eredmények az egész EU-ban hasonlóságokat tükröznek. Ugyanakkor természetesen különbségek is mutatkoznak: azok a válaszadók, akiknek még minden foga megvan, többnyire a skandináv államokban élnek, valamint Írországban és a délkelet-európai államokban.

-

az európaiak átlagosan 4-5-ször esznek, illetve isznak: azaz fogaik 5 alkalommal érintkeznek édes ételekkel vagy italokkal. Ugyanakkor a nehézségek az evésben, illetve fogaik zavaró állapota nem befolyásolja őket az édességek elfogyasztásában. A válaszok megoszlása többé-kevésbé azonos azok között, akiknek van fogászati problémája és azok között, akiknek nincs.

-

az európaiak összességében véve rendszeresen látogatják a fogorvost, mivel 57%-uk kevesebb, mint 1 évvel ezelőtt kereste fel utoljára fogorvosát (fogai, fogsora vagy ínye miatt). Mi több, 79%-uk szívesebben megy magán fogorvosi rendelőbe vagy magánklinikára, ha fogászati ellátásra van szüksége, miközben 14%-uk jár állami vagy önkormányzati fogorvosi rendelőbe. A nemzeti eredményekben tapasztalható különbségek kétségtelenül a speciális nemzeti politikákkal magyarázhatók ezen a területen.

-

a legtöbb európai polgár preventív kezelés céljából keresi fel fogorvosát, nem sürgősségi kezelés céljából: a megkérdezettek fele nyilatkozta, hogy utoljára ellenőrzés, vizsgálat vagy tisztítás céljából kereste fel fogorvosát. A válaszadók harmada ment rutinkezelés céljából, és csak egyötödük sürgősség esetén.

27

-

az európaiak relatív többsége úgy véli, hogy nem megy fogorvoshoz, mivel nincsenek súlyos fogászati problémái. Ugyanakkor, eltekintve ettől a gyakran említett októl, azok a válaszadók, akik azt mondják nem járnak fogorvoshoz, sokkal inkább említették a fogorvosi konzultáció vagy kezelés költségét okként, mint az elérhetőség problémáját.

Egészségturizmus külföldön Ausztria Ausztriában az egészségturizmus, illetve a külföldön történő gyógyászati kezelések kérdése kényes téma, mert az itteni orvosi kamara mindent elkövet, hogy Ausztriában tartsák betegeiket, s a külföldi gyógykezelés ellen rendszeres kampányokat is folytatnak. Legutóbb egy magyarországi haláleset kapcsán az osztrák parlamenti pártok közül az FPÖ kezdeményezte, hogy minden lehetséges módon szigorítsák és korlátozzák a külföldi gyógykezelések lehetőségét. Az EU

utazási

direktívája

(90/314/EGK)

kimondja,

hogy az utazási

iroda

szolgáltatójának tevékenységéért úgy felel, mintha maga járt volna el, ezért az irodák egyre óvatosabbak, s rendszerint csak közvetítést vállalnak, csomagban nem értékesítik a gyógyászati szolgáltatást. Bevett gyakorlat, hogy magyar fogászati klinikák közvetlenül hirdetnek újságokban. Tipikus példa Sopron, ahol fogorvosok tucatjai élnek az osztrák pacientúrából, s osztrák napilapok hemzsegnek hirdetéseiktől. A reklámtörvény csak a nyomtatott médiában engedi a gyógyászati szolgáltatások reklámozását.

28

Utazás Ausztriából Magyarországra13

Ausztriából Magyarországra (KSH adatok szerint): -

Turisztikai céllal Ausztriából több napos látogatásra érkezők száma 2010-ben : 891 ezer , részesedés 10,9 %.

-

A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2010-ben: 755 ezer

-

2,7 %-os növekedés az előző évihez képest.

A legfontosabb európai küldő országok tekintetében 2010-ben Ausztria a 10. helyen állt. 2010-ben 5 %-os növekedés következett be az előző évihez képest. 12 921 ezer utazás

A termékek SWOT elemzése: Erősségek az egészségturizmusban: A magyar orvostudomány nemzetközi ismertsége A magyar fogorvosi turizmus ismertsége az EU-ban, a fő piacokon anyanyelvi közvetítők jelenléte Gyengeségek:betegek számára garanciát jelentő nemzetközi minőségtanúsítási rendszerek és eklamációmenedzsment hiánya Lehetőségek: Határon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételéről szóló EU irányelv hatékony kommunikációja a szakma és a nagyközönség felé Veszélyek: A magyar fogorvosok rendelőket nyitnak a küldő piacokon, így leszorítják az árakat, és kevesebb páciens érkezik az országba Az MT. Rt. beszámol arról, hogy fokozódó a versenyhelyzetünk a környező országokkal, elsősorban a fogorvosi turizmus területén: Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Románia, Törökország.

13

forrás: Turizmus zrt Marketingterv 2012

29

BENELUX Államok A BENELUX államokban az egészségturisztikai szolgáltatások, illetve az ezzel kapcsolatos utazások jelentős kereslettel bírnak, ugyanakkor a kezelések, beavatkozások nem kapnak visszatérítést csak belföldön, így a külföldi lehetőségek iránt még nem volt lényeges érdeklődés eddig. A közelmúltban találkoztunk a fogászat terén új tendenciákkal, s a magyarországi beavatkozások, kezelések iránti kereslettel is. A helyi médiumok tavaly kezdtek először foglalkozni Magyarországgal ebben a témában.

Észak-Európa (Svédország, Írország, Finnország) Észak-Európában népszerű a társadalombiztosítás által nem vagy alig térített kezelések (például fogászat, plasztikai sebészet) külföldi igénybevétele. Tudni kell azonban, hogy az észak-európai országokban általános, kötelező és teljes körű társadalombiztosítási ellátás van, az igényes technológiát és nagy beruházást igénylő egészségügyi szolgáltatókat (kórházakat) pedig a megyei önkormányzatok, illetve a központi költségvetés tartja fent – ezért a társadalombiztosítás (az állam) csak akkor érdekelt külföldi gyógykezelés támogatásában, ha az otthoni kapacitások nem elegendőek. A Magyarországon fogászati kezelést igénybe vevő skandináv vendégek (dánok, norvégok és svédek) számát évi 5-10 ezer főre becsülik.

Franciaország Franciaországban a fogászati kezelések igénybevételénél a legkedveltebb desztináció Tunézia, a célcsoportot elsősorban az idősebb korosztály képviseli.

UK Nagy-Britanniában erősödik az egészségturizmus. A külföldi orvosi szolgáltatások közül a fogászat esetében Magyarország és Csehország. A fogászat tipikus célcsoportja a 45 év feletti középosztálybeliek, a középvezetők.

30

Olaszország Fogászati kezelésre Lengyelországba, Magyarországra, Romániába, Szerbiába és Horvátországba utaznak (elsősorban Észak-Olaszországból, és főleg középkorúak). Sajtóhírek szerint évente mintegy 20 ezer olasz utazik Kelet-Európába fogászati kezelésre, hiszen Olaszország ebből a szempontból a második legdrágább ország Európában.

Oroszország Külföldre elsősorban fogászati kezelés és plasztikai sebészeti beavatkozás céljából utaznak. Mindkét területen Korea, Thaiföld és Csehország a legkedveltebb desztinációk. Magyarország a reumatikus és mozgásszervi megbetegedések kezelése és a lézeres szemműtétek szempontjából vonzó úti cél. Hosszabb távon a fogászat és a mesterséges megtermékenyítés iránt is nőhet az érdeklődés.

USA Az

Amerikai

Egyesült

Államokban

a

gyógy-

és

wellness-szolgáltatásokat

a

betegbiztosítók nem térítik, helyette általában gyógyszeres kezelést javasolnak. Fogászati kezelésre főként a szomszédos Mexikóba járnak, újabban Costa Ricába. Desztinációnk legfőbb problémája a jó imázs hiánya ("kelet-európai kórházi színvonal"), amit csak nagy PR-ráfordítással lehetne megváltoztatni, annak ellenére, hogy a szolgáltatások színvonala a világon a legjobbak közé számít. Az árak is kedvezőek: a magyarországi fogászati kezelések kb. felébe-harmadába kerülnek. Ez még az 1,000 USD körüli repülőárral együtt sem módosul lényegesen. Az MT Zrt. különösen a B2B piacokon fektet nagy hangsúlyt a szakmai együttműködésekre. Az USA-ból nézve Magyarország távoli, egzotikus úti cél, ezért a turisták jellemzően szervezetten, azaz utazási irodákon keresztül érkeznek hazánkba. A Tradesco Tours az egyik legnagyobb olyan touroperátor az USA-ban, amely évtizedek óta szervez utakat az amerikai utazóknak Közép-Európába Magyarország érintésével. Egy amerikai fogászati honlapon szereplő árak a Magyar Nemzet információi szerint: Los Angelesből 701 dollár, New York Cityből 541, Washington DC-ből 612, Las Vegasból 31

pedig 1286 dollár Magyarországra az útiköltség. Ehhez kétnyelvű idegenvezető is jár, aki elkíséri a pácienst a fogorvosi magánrendelőbe, sőt kérésre kulturális és szórakoztató programokat is ajánl. A honlap szerint Magyarországon egy teljes fogtisztítás és fogfehérítés átszámítva 199-299 dollár, mindez az USA-ban 425-599 dollár.

Costa Rica14 A kormány több mint 30 kórházat és 250 klinikát üzemeltet. A WHO adatai szerint Costa Ricán és Szingapúrban jobb az egészségügyi ellátás, mint az Egyesült Államokban. A közegészségügyi ellátás mellett természetesen kialakult a magán egészségügyi rendszer is. Céljuk, hogy az amerikaiakat ide vonzzák az olcsó ellátással. Árak a 2007-es Medical Tourism Association Survey alapján.

Dental Procedures

USA

Costa Rica

Hidak

$1,000 + foganként

$250 – $400 foganként

Koronák

$1,000 + foganként

$250 - $400 foganként

Implantátumok

Up to $3,5000 foganként

$700 – $900 foganként

Porcelán borítás

$1,500 foganként

$300 – $500 foganként

Románia15 A cikk szerint külföldiek nem bíznak a kis magánrendelők által nyújtott szolgáltatásokban, ezért inkább klinikákat keresnek fel. A külföldiek azt akarják látni, hogy egy komoly intézménnyel van dolguk, ahol a folyosón hűtőszekrény van, benne üdítő, asszisztensek sürgölődnek, és több orvos van, akik közül mindegyik csakis a saját szűk területén dolgozik. Sándor Zsuzsanna nagyváradi fogorvos szerint a turisztikai és Egészségügyi Minisztérium gyógyászati turizmust népszerűsítő terve működhet, ha komoly munka előzi meg. Elképzelése szerint olyan központokat kellene létrehozni, ahol a fogászat 14 15

Forrás: http://www.medicaltourismmag.com/article/costa-rica-more-than-cosmetic-dental-surgery.html Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=53820

32

minél több ágát képviselik szakemberek, emellett hazai és külföldi utazási irodákkal, szállodákkal is tartani kell a kapcsolatot, a fogászati turizmus ugyanis szerinte nem egyénileg, hanem szervezett csoportokban működhet. A külföldinek nagyok az elvárásai, ráadásul arra is oda kell figyelni, hogy a hazai árak a mostani szinten maradjanak, egyébként nem éri meg nekik idáig elutazni a kezelésért, még ha az üdülést is magában foglal. Kolozsváron már több magánklinika is ajánl turisztikai szolgáltatásokat a fogászati kezelés mellé külföldi klienseinek. A Rodessa fogászati klinika például még a repülőjegy árát, vagy annak egy kis részét is megtéríti, szállást és étkezést biztosít ügyfeleinek, és más kedvezménnyel is várja a gyógykezelésre érkezőket. A teljes repülőjegyár-térítés akkor jár, ha az ügyfél a Wizzair vagy a Tarom légitársasággal érkezik Kolozsvárra, ezek ugyanis partnerei a klinikának, ha valaki más légitársasággal repül a kincses városba, akkor is elszámolják a jegy árának öt százalékát. A klinikán egy tömés 85–100 lejbe kerül, míg egy új porcelánfogért 420 lejt kell fizetni, ez az ár tartalmazza az extra szolgáltatásokat is. A cég ugyanakkor vállalja, hogy már a reptérre elébe megy ügyfelének, és elviszi őt a kívánt szállodába, majd a klinikára is. Sőt városnéző túrát is szerveznek idegenvezetők bevonásával, de igény szerint más szórakoztató programot is kigondolnak pácienseik számára. A DENT ESTET kimutatása szerint a külföldiek a romániai fogászatok pácienseinek 15 százalékát teszik ki, közöttük szép számban akadnak más nemzetiségűek is, de többségük Nyugaton élő román állampolgár. Ők főleg Olaszországból, Spanyolországból, Nagy-Britanniából, Izraelből és az Egyesült Államokból érkeznek, és komplex beavatkozásokat kérnek. Az itthoni kezelésért 70 százalékkal kevesebbet fizetnek, mintha Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban kezeltetnék magukat. Románia

tehát

–

hasonlóan

Szlovákiához

és

Csehországhoz

–

elsősorban

versenytársként játszik jelentős szerepet az egészségügyi turizmus piacán. Csupán az utóbbi két-három évben jöttek létre olyan cégek, amelyek egészségügyi turizmussal foglalkoznak. A Seytour Medical Tourism az első egészségturizmusra szakosodott iroda Romániában, amely 2009 szeptemberében alakult. Külföldi és romániai egészségügyi szolgáltatások közvetítésével foglalkozik. 33

Spanyolország Spanyolországban az államilag biztosított ellátás mellett párhuzamosan magánbiztosító társaságok finanszírozzák az orvosi ellátást. Több ezer, tízezer főt foglalkoztató cégek saját betegbiztosítást fizetnek alkalmazottaiknak és jellemző a családi alapú magánbiztosítás is. A nyelvi nehézségek miatt elsősorban latin-amerikai országok területén keresnek gyógykezeléshez (elsősorban szépészeti beavatkozások) kapcsolódó szolgáltatásokat.

Magyarország

jelenleg

az

orvosi

szolgáltatások

terén

nem

versenyképes Spanyolországban. Szlovákia A szlovákok körében nem jellemző, hogy külföldre mennének orvosi kezelések céljából.

Németország Németország az elsők között járt a kötelező egészségbiztosításban alkalmazható, a biztosítottakat befolyásoló különféle ösztönzők bevezetésében. 1989-ben született az első ösztönző, amely a fogászati ellenőrző vizsgálatokon való részvételt jutalmazta a fogászati kezelés esetén felszámított alacsonyabb co-payment-tel. Az ösztönzők fő céljai:  a lakosság egészségi állapotának javítása (a lakosság egészségmagatartásának javítása),  a szolgáltatások hatásosságának maximalizálása (a compliance jutalmazása),  a biztosítók közötti verseny növelése (az ösztönző programok vevőcsalogatók lehetnek). Az ösztönzőket Németországban a Társadalombiztosítási Törvénykönyv szabályozza. A Barmer Ersatzkasse, amely Németország egyik legnagyobb biztosítója, 6,8 millió biztosítottal rendelkezik (a lakosság 10%-a). Fogászati kezelés esetében a pénztárak a kezelés 50%-át fedezik. Ez 20%-kal növelhető, ha a felnőtt páciens több mint 5 évig részt vesz az éves szűrővizsgálaton. 10 éves rendszeres vizsgálat esetén ez 30%-ig növelhető. A Barmer bonus füzetet ad a tagjainak, amelyben fogorvos igazolja a vizsgálatokat. Az eredmények szerint a füzettel rendelkezők több ellenőrző vizsgálaton vesznek részt (esélyarány: 8,2). 34

A pénztárak alacsonyabb járulékot (vagy alacsonyabb co-payment-et) ajánlhatnak, ha az érintettek részt vállalnak a pénztárak költségcsökkentő programjaiban vagy pl. a betegség-menedzsment programokban. A Barmer 2007-ben két, három éves kötelezettségű programot ajánlott ezen a területen. Az egyik szerint 80-200 euró biztosítási díj téríthető évente vissza, ha a biztosított nem került kórházba vagy a háziorvosi megjelenése nem vezetett receptíráshoz. A másik szerint a biztosított akkor kap éves engedményt a díjából, ha az egészségügyi költségei meghatározott százalékát ő fizeti. Árak

http://tupalo.com/de/wien/c/zahnarzt www.checkdent.com 35

Bulgária Bulgária szintén Magyarország versenytársai közé tartozik, főként alacsony árai miatt. Az 1990-es években épített magánklinikák korszerűen felszereltek, a szakembereik magas minőségű ellátást nyújtanak. Egyik legnagyobb fejlesztése a Rola projekt, amely a Fekete-tenger partján Pomorie-ben található és számos egészségügyi szolgáltatást kínál. A központ nagy hangsúlyt fektet arab gyógyturisták fogadására. Együttműködést szerveznek Németország és Ausztria kötelező egészségbiztosításával és Izrael magánbiztosítóival is. Az árak összehasonlítása a http://dentistabroadbulgaria.co.uk/ oldalon olvasható.

Betegmobilitás16 Az

európai

lakosokat

általában

egészségbiztosítási

pénztárak

fedezik,

és

a

betegmobilitás a jobb minőségű és olcsóbb juttatásokhoz való hozzáférést teszi lehetővé. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az emberek azért utaznak külföldre, mert nem férnek hozzá olyan szolgáltatásokhoz, melyeket az európaiak (és a biztosítással rendelkező amerikaiak) természetesnek vesznek. Államokból orvosi ellátásra külföldre utazók nem a fényűzés vagy a választási szabadság alapján tesznek így, hanem azért, mert olyan egészségügyi fedezethez jutnak hozzá, amit máskülönben nem tudnának megfizetni. A külföldön történő kezelés választását két fő tényező befolyásolja: az ellátás minősége és az ellátás költsége. Emellett bizonyos betegjellemzők is hozzájárulnak a választáshoz, pl. a kulturális ismeretség és a külföldi ellátás terén szerzett tapasztalatok ösztönzően hatnak az emberekre. Egy 2007-es Eurobarometer felmérés szerint az európai lakosok 65%-a utazna külföldre, hogy gyorsabb kezelést kapjon. Az EU-s országok lakosainak 80%-a utazna külföldre jobb minőségű ellátásért, de csak 42% utazna olcsóbb ellátásért.

16

Forrás: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=2436

36

Debrecen versenybe száll a nyugat-magyar fogászokkal17 A Wizz Air júniustól hetente háromszor járatot üzemeltet Debrecen és London között, ezzel a keleti térségben is beindulhat a fogászati turizmus. Az útvonalon 180 fős gépek repülnek majd. Debrecen és a régió mellett számítanak a Nagyvárad és környéki közönségre, valamint a szlovákiai, ukrajnai utasokra is. A jegyárak várhatóan 18-20 ezer forint körül lesznek majd. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint a Wizz Airnek köszönhetően Debrecen az egyik helyszíne lehet az európai fogászati turisztikai piacnak, Sopronhoz hasonlóan. Korábban éppen a járatok hiányában utasították vissza a város ezzel kapcsolatos "ajánlatait".

Tendenciák18 Megjelent az Európai Utazási Bizottság (ETC) és a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) „Demográfiai változások és turizmus" (Demographic Change and Tourism) című tanulmánykötete. Főbb előrejelzéseik:  az előrejelzések szerint 2030-ra 8,3 milliárd főre gyarapodik a Föld népessége, miközben a világ nagy részében nő az átlagéletkor, a háztartások és a családok szerkezete egyre változatosabb  növekvő átlagéletkor miatt még jobban oda kell figyelni az idősebb turisták igényeire. A fejlődő országok turistái viszont általában fiatalabbak, mint a fejlett országoké, és így igényeik is nagyban eltérnek.  Az idősebb turisták az úti cél kiválasztása során számos olyan szempontot figyelembe vesznek majd, amire fel kell készülni: például legyen a közelben orvosi ellátás, legyen lehetőség az ún. „teleorvoslás” igénybevételére (krónikus betegségek esetén) stb. A következő tíz évben az idősek is aktívan és sokrétűen fogják használni a telekommunikáció vívmányait, többek között az internetet. Az elvárt élmények terén is fiatalosabbak lesznek az attitűdjeik. A fiatalos szemlélet ellenére egyre inkább kell azokkal a turistákkal számolni, akik kisebb 17

Forrás: http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/hirek_gyogyturizmus.php?id=27435

18

Forrás: http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/hirek_gyogyturizmus.php?id=20889

37

nehézségekkel, „handicap”-pel élnek. Ezeknek a tervezés során meg kell felelni. Az életkor alapján történő szegmentáció helyett egyre inkább az életszakasz, a fontosabb életesemények alapján lesz ajánlatos szegmentálni.  egyre változatosabb szerkezetű családok/háztartások igényeit kell kielégítenie: egyre több a többgenerációs háztartás/együtt utazó, az egyedülálló, az ún. „második” család stb.  A Föld lakosságának (és a gazdasági erőknek) megváltozik az eloszlása, és ezzel párhuzamosan nő az Európába érkező ázsiai turisták szerepe. A közelmúltban jelentősen nőtt az Európába irányuló migráció mértéke, és ez a tendencia folytatódni látszik – csakúgy, mint az Európán belüli migráció jelensége.

Európai Turizmus Konferencia 2011- Az európai egészségturizmus perspektívái19 A 2011. május 12-13-án Budapesten megrendezett Európai Turizmus Konferencián jelentős figyelmet szenteltek az egészségturizmus jelenlegi helyzetének, gazdaságban és egészségügyben betöltött szerepének, valamint jövőbeni lehetőségeinek és fejlesztési irányainak. A Konferencián elhangzottak szerint az egészségturizmus egy növekvő üzletágnak tartja az idegenforgalmon belül.

Európa számára az egészségturizmus terén hátrányt jelentenek a következő tényezők: -

keveredés van az állami szolgáltatás és az állami ellátók között;

-

a szubszidiaritás elve alapján az egészségügyi ellátás a tagállamok felelősségi körébe tartozik;

-

hiányzik az európai koordináció;

-

nincs valós verseny az európai egészségügyi piacon.

Az egészségturizmust az alábbi tényezők ösztönzik:

19

-

hosszú várólisták

-

az adott kezelés a páciens származási országában nem elérhető

-

kezelési költség

Forrás: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=2620

38

-

a kezelés jogi státusza

-

egészséges életmód és szépség mánia

-

a kezelés minősége

-

alacsony költségű, last minute és rövid utazások

-

az EU határon átnyúló ellátásra vonatkozó irányelve

Az egészségturizmust akadályozzák: -

kulturális akadályok

-

viselkedési bizonytalanságok

-

figyelmetlenség, átláthatóság hiánya

-

a betegek költségvetési/támogatási politikája

-

kényelmetlenség/időbeni problémák

-

a hazai kezeléssel való elégedettség

-

a közös egészségpolitikák hiánya, az egészségügyi rendszerek konvergenciája és országok közötti beutalások

-

nincs megkülönböztető és globális európai egészségturisztikai kínálat (mint pl. Ázsiában)

-

Az európai egészségturizmus perspektívái – Európai Turizmus Konferencia 2011

(forrás: http://www.medinfo.hu/civiltajekoztatas/hol/cikkh.cgi?id=2620) Dr. Andrzej Rys, a határon átnyúló egészségügyben gyakorolt betegjogokról szóló irányelv európai turizmusra gyakorolt lehetséges hatásairól tartott előadást. A direktíva 2011. április 24-én lépett hatályba, és fő célkitűzései a következők: - elősegíteni a betegek számára, hogy gyakorolják a támogatásra vonatkozó jogaikat bármely más EU-tagállamban igénybevett egészségügyi kezelés esetében, - biztosítani a határon átnyúló ellátás biztonságát és minőségét, - formális együttműködést létrehozni az egészségügyi rendszerek között.

39

A Konferencián megfogalmazódott, hogy -

a nemzeti egészségügyi rendszer számára a következő mechanizmusok jelentenek védelmet: 

a támogatás mértéke: a nemzeti egészségügyi hatóságok legfeljebb olyan mértékben támogatják a kezelést, amilyen mértékű támogatást a saját nemzeti törvényhozásuk biztosít. Csak azt a kezelést támogatják, amit a hazájukban támogatnak.



A kapuőrző funkció: olyan feltételeket és formalitásokat, amelyek az egyik tagállamban szükségesek egy kezeléshez, a külföldi kezelések esetében is ki lehet szabni. (pl. kötelező konzultáció a háziorvossal a szakorvos felkeresése előtt).



Az előzetes engedélyezés rendszere: a tagállam bevezetheti az előzetes engedélyezés rendszerét a kórházi ellátásra, vagy a magasan specializált és költség-intenzív ellátásra. Az előzetes engedély

megadását

a

tagállam

visszautasíthatja,

ha

az

egészségügyi szolgáltató által biztosított ellátás minőségével vagy biztonságával kapcsolatban kétségek merülnek fel. A tagállamok együttműködnek a következő területeken: -

a minőségre és biztonságra vonatkozó standardok és irányelvek;

-

receptek elismerése: egy másik tagországban felírt receptet a beteg lakóhelye szerinti tagországban is el kell ismerni, és fordítva;

-

Európai Referencia Hálózatok: összehozzák az európai szakellátó központokat, és elősegítik az egészségügyi szakértők információ- és tapasztalatcseréjét;

-

egészségügyi technológia-értékelés: egy tartós uniós együttműködési struktúra kialakítása annak érdekében, hogy a döntéshozókat támogassák az egészségügyi beruházásokra és kiadásokra vonatkozó helyes döntések meghozatalában;

-

együttműködés az e-Egészségügy területén az ellátás biztonságossága, minősége, folytonossága, valamint az egészségügyi kutatás érdekében.

40

A tanulmány következő fejezeteiben Ausztria piacát, mint kiemelt célcsoportot mutatjuk be a klasztertagok kérése szerint. Fogászati szolgáltatások Ausztriában Orvosok száma Ausztriában, földrajzi elhelyezkedés20 Kórházi orvosok száma Ausztriában 2010-ben összesen : 22.406 fő, Tartományonként: -

Burgenland: 480 fő, ebből háziorvos: 36

(teljes népesség: 283.954 fő)

-

Karnten: 1.298 fő, ebből háziorvos: 102 (teljes népesség 560, 753)

-

Niederösterreich : 3.577 fő, ebből háziorvos: 409 (teljes népesség: 1 588 545 fő)

-

Oberösterreich : 3.435 fő ebből háziorvos: 321 (teljes népesség 1 405 986)

-

Salzburg: 1.437 fő ebből háziorvos: 103

-

Steiermark: 3.174 fő ebből háziorvos: 379

-

Tirol: 2.020 fő ebből háziorvos: 86 (teljes népesség 698 472)

-

Vorarlberg : 725 fő, ebből háziorvos: 44

-

Wien : 6.260 ebből háziorvos, 377

(teljes népesség 529 085) (teljes népesség 1 203 986) (teljes népesség 364 611)

(teljes népesség 1 660 534)

Magánpraxisban dolgozók száma 2010-ben Orvoskamara szerint: (Forrás: Österreichische Ärztekammer (Stand 04.01.2011). Erstellt am: 15.10.2011. )

20

-

Ausztria összes: 18088 fő

-

Burgenland: 537 fő

-

Karnten: 1.141 fő

-

Niederösterreich: 3.737 fő

-

Oberösterreich: 2340 fő

-

Salzburg: 1.228 fő

-

Steiermark: 2247 fő

-

Tirol: 1452 fő

Forrás: Bundesministerium für Gesundheit adatai szerint ( Erstellt am 15.10.2011.)

41

-

Vorarlberg: 630 fő

-

Wien: 4776 fő

Fogászati kamara tagok száma 2011. december és október hónapban (Forrás: kamarai honlap, Österreichische Zahnartztekammer) -

Összes Ausztria: 4721fő - 2011 december

-

Burgenland: 113 – 112 (okt:)

-

Karnten: 303 - 302

-

Niederösterreich : 689 - 688

-

Oberösterreich : 638 - 634

-

Salzburg: 322 - 325

-

Steiermark: 644 - 641

-

Tirol: 461 - 455

-

Vorarlberg : 198 - 198

-

Wien : 1367 - 1356

A fogorvosok száma 1997-2002-2007 mutatókkal a de.statista.com tábla (források közt) szerint Salzburg, Karntern, Voralrberg, OberÖ tartományokban nőtt a legintenzívebben. (számadatok itt nincsenek.) Az osztrák Fogászati Egyesület, önálló kamara 2006/01/01. alakult meg. 2006-ig a fogorvosok és a Szájsebészeti Klinika tagjai országos szinten különböző szervekben, az osztrák Orvosi Kamarában és tartományi egészségügyi szervezetekben képviseltették magukat. 2006-tól az osztrák Fogászati Egyesület képviseli az összes fogászati területen dolgozó szakembert, mint egységes, független szakmai szervezet. Az osztrák Fogászati Egyesület gyakorolja a fogász szakma közös szakmai, szociális és gazdasági érdekeinek védelmét, védelmezi a kamara tagok szakmai és etikai hírnevét. Feladata, hogy fenntartsa a külföldi fogorvosi egyesületekkel a kapcsolatot, részt vegyen a külföldi konferenciákon és találkozókon, kapcsolatot tartson a politikai és tudományos élet képviselőivel, rendelkezésre álljon a statisztikai adatok megadásában és fogadásban.

42

A fogászati rendelők weboldalai Általános jellemzők Az általunk vizsgált, többségében bécsi, néhány svájci és német weboldalakra jellemző, hogy egyszerűek, áttekinthetőek, a tartalom rövid és lényegre törő, informatív, nem vagy ritkán tartalmaz reklámokat, de pl. korrekten kiírja, milyen márkájú implantátummal dolgozik. Szembetűnő, hogy ellentétben a magyar klinikák weboldalaival egyáltalán nem tartalmaznak árlistát és nem reklám jellegűek. Erről a következő cikk számol be részletesen egy Kurir cikk számol be részletesen21: „Sem osztrák, sem külföldi fogorvosok nem hirdethetik áraikat. Ha mégis megteszik, szankciókkal kell számolniuk. Krainhöfner (fogorvosi kamara tisztségvielője) szerint 4050 ilyen esetet vizsgálnak évente. Magyar fogorvosok számára azonban szinte lehetetlen reklám nélkül osztrák páciensekhez jutni, panaszkodik Brand. Dr. Bartos, akit újságokban való hirdetések miatt az Osztrák Fogorvosi Kamara első fokon vétkesnek ítélt, értetlenül áll osztrák kollégáinak kizárása előtt. „Magyarországon Ausztriával ellentétben reklámozási szabadság van a fogorvosi szolgáltatások körében. Ez az árakra is hatással van.” Az

az

írás,

amit

az

európai

piaci

versengést

ellenőrző

(europäische

Wettbewerbskommission) bizottság kézhez kapott Michael Brand bécsi ügyvédtől pár héttel

ezelőtt,

döntő

jelentőségű

lehet:

Brand

képviseli

Barthos

Gábor

(Mosonmagyaróvár) magyar fogorvost az Osztrák Fogorvosi Kamara előtt az EU-Kartell egyik törvényének megszegése miatt. Ha Barthosnak igazat adnak, még nagyobb versengés jelenhet meg az osztrák fogászati piacon. „Ez lenyomhatná az osztrák fogorvosok árait” gondolja Brand.” A weblapok inkább informatívak: a fogászati eljárások, kezelések leírását adják és a fizikai tájékozódást segítik.

21

http://kurier.at/wirtschaft/4480075-zahnarzt-will-preiskartell-sprengen.php

43

Az oldaltérképek általában a következő alapinformációkból, tartalmakból állnak. 1. Bemutatkozás - Home A klinika rövid - földrajzi elhelyezkedésének – leírása, térképpel, a fogászati tevékenység rövid leírása (általában minden vizsgált weboldalon általános fogászati tevékenységet végző klinikaként jellemzik magukat, tehát mindent csinálnak) 2. A team: a klinikán dolgozó fogászok és asszisztensek rövid szakmai bemutatkozása, fényképpel. Fotók a klinika belsejéről. 3. Eljárások - (Orvosi szótárszerű): az eljárások rövid, érthető magyarázata fotókkal. (implantátum, korona, hidak, esztétikai fogászat, fogékszer, helyreállító műtétek- szájhigiénia (fogkő-eltávolítás polírozással) – fogfehérítés – fogékszer – foghúzás - esztétikai tömés – gyökértömés - koronák/hidak – protézisek – fogpótlás – implantátum – inlay - letört fogak felépítése.

(néhány oldalon

bemutató video) 4. Kapcsolat: bejelentkezési lehetőségek, a klinika elérhetősége, telefonszáma, email címe, google térképpel.

Szolgáltatások, tevékenységek a parxisadatokból:22 A Fogorvosi kamara adatbázisában – amely a fogorvosok területi elhelyezkedését, rendelési idejét, végzettségét, a beszélt nyelvet és a szakterületét tünteti fel – az általános fogászati tevékenységek mellett a következő érdekességeket találtuk: Lasertherapie, homeopátiás kezelések, akupunktúra, kineziológia, Zahnärztliche Hypnose & Kommunikation , Hypnose A mellékletek között olvasható 26 fogorvos tevékenysége Bécs területéről.

22

forrás: www.zahnaerztekammer.at és a vizsgált weboldalak 44

Fogászati termékek, beszállítók

A hivatalos honlapokon (europerio7, zahnartzekammer.at, (a magánrendelők honlapjain elvétve van terméknév) leggyakrabban megjelenő gyártók és termékek: fogászati implantátumok, implantátum-fogpótlás, implantátum-sebészeti eszközök gyártói és forgalmazói, szájápolási anyagok és technológiák, érzékelők, bioanyagok, orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti termékek, kvarcüveg, és speciális fényforrások gyártók: Beszállítói árakról, egy-egy termék forgalomról nyoma sincs adatnak -

Sunstar (sunstar.com)

-

VOCO GmbH (voco.com) Grandioso

-

Philips (philips.at) Philips Sonicare

-

Geistlich Pharma AG,

-

CAS-KIT –OSSTEM & HIOSSEN implant (sinuskit.com)

-

Gebro Pharma - ELMEX

-

Keystone Dental (keystonedental.com) (Genesis, Prima)

-

Biohorizons (biohorizons.com)

-

Zimmer Dental (zimmer.com) Tapered Screw-Vent Implant,

-

Heraeus (heraeus.com)

-

DENTSPLY (dentsply-friadent.com) Márkái: (ANKYLOS, XiVE., FRIALIT., FRIOS)

-

Colgate (colgateprofessional.co.uk/)

-

Nobel Biocare (nobelbiocare.com)

-

MIS (mis-implants.com)

-

ACTEON (acteongroup-products.com)

-

Johnson & Johnson

-

DENTAID The Oral Health Experts (dentaid.com)

-

Oral-B (dentalcare.com)

-

Biomet3i (biomet3i.com)

-

EMS (Electro Medical Systems)

( jnj.com)

(ems-company.com/en/dental )

45

Árak Ausztriában Az osztrák kamara ajánlott árai 2011-2012 évre pdf-ben a mellékletek között olvashatók. A kamarai törvény tiltja az árak feltüntetését, ezért a fogorvosok honlapjain nem találtunk árlistát. Egy magát független információs portálnak mondott oldal árai megtalálhatók: http://www.implantate.com/

Fogászati kezelés Magyarországon – az osztrák betegek szemszögéből A témában megjelent cikkeket tanulmányozva a következőket mondhatjuk el az osztrák betegek attitűdjéről a magyarországi fogászatokkal kapcsolatban. Sok osztrák páciens keresi fel Magyarországot a közelsége miatt. A bécsi Európai Fogyasztói Központ véleményeket és beszámolókat gyűjtött össze páciensektől, fogorvosoktól, fogtechnikusoktól és fogászati cégektől. A legtöbb páciens elégedett, de véleményük szerint sok magyar fogászati kezelés minősége javulhatna még. A többség értékelte a barátságosságot és az idegen nyelv tudását, örültek neki, hogy ők álltak a középpontban és sokat foglalkoztak velük, hogy a kezelés nagyvonalú volt és az ár igen jutányos. Akadtak azonban olyanok, akik óriási hiányról és igazi mártírságról beszéltek. Ha a kezelés Magyarországon félresikerült, hazamennek. Ekkor sok osztrák fogorvos csak enyhíti fájdalmukat és visszaküldi őket Magyarországra egy újabb kezelésre. Ha osztrák fogorvosokat kérdezünk arról, milyen magyar kollégáik szolgáltatásainak minősége, általában pozitív és negatív értékelést is kapunk. Nem meglepő módon azért a negatívak dominálnak, valószínűleg a sok elvesztett páciens miatt, ám akadnak valódi szakmai kritikák is. Dr. Elmar Favero, a tiroli betegkassza vezető fogorvosa szerint például az idő, amit a magyar fogorvosok többsége egy kezelésre fordít, nem elég, hiszen három, négy nap alatt egy teljes terápiára nincs elegendő idő.

46

A vélemények alapján Magyarország mellett szól:  olcsó ár  jó szolgáltatások: a legtöbb magyarországi fogorvos kedves, tisztában van a páciens igényeivel és időt szán az előzetes megbeszélésre  jó műszerezettség, szép környezet: minőségi ellátás, szép rendelő

A beszámolók alapján Magyarország ellen szól:  sok koronát rosszul készítenek, amik gyulladásokat okoznak, a rágási felületek nem igazodnak teljesen egymáshoz  a kezelés túl gyorsan történik  kevés parodontológia  nem a megbeszéltek szerint zajlik a kezelés: más orvos végzi a tényleges munkát, mint akivel az előzetes megbeszélést folytattuk  sok osztrák fogorvos visszaküldi a pórul járt pácienseket a magyar orvoshoz  kevés esély: per esetén jogait nehezen érvényesítheti a páciens  az utazási és egyéb költségek csökkentik az anyagi előnyt Pozitív példák  Tartós, jól elkészített fogpótlások.  Tökéletes szervezettség, jó első benyomás.  A kezelés magyar mérce szerint drága, osztrák szerint olcsó.  Elégedett ügyfelek. Negatív példák  A nem jól elvégzett kezelésekre Magyarországon elköltött pénzt szívesebben költötték volna másra.  Ausztriában kényszerülnek kijavíttatni a problémákat.  Rosszul elvégzett beavatkozást nem javították ki. Nehézkes a reklamáció kezelés.23 23

forrás: http://www.evz.de/UNIQ132717304720993/doc975A.html

47

Dr. Manfred Tacha a konsument.at szerkesztőjének tapasztalatai szerint a magyar klinikák hátrányban vannak az osztrák klinikákhoz képest. Általában csak egy javítást ajánlanak fel. Egy teljes csere, amelyet a fogorvos vagy a rendelő áll szinte lehetetlen. Aki elégedetlen az elvégzett beavatkozással és pl. új koronát szeretne, Magyarországon kellene pereskednie. Ezt azonban nem tanácsolják a szakértők. Először is van egy folyamatrizikó: magyar alperes, magyar bíróság, magyar ügyvéd. Nincs olyan osztrák kormányszervet, ami egy ilyen helyzetben segítene. Az osztrák ügyvédek csak az adott tartományban felelősek. Az Osztrák Kamara sem felelős és nem is érdekli a szomszédos konkurencia különösebben. Így valószínűleg két lehetősége marad a károsult páciensnek: vagy kijavíttatja a munkát a magyar fogorvossal, vagy készíttet egy új koronát egy másik fogorvossal, esetleg Ausztriában.24 Egy fogtömés Ausztriában akár több ezer euróra is rúghat. Ezért választják sokan Magyarországot. Sok páciens bizonytalan azonban. Vajon van olyan jó a magyar ellátás, mint az osztrák? Mi lesz, ha komplikációk lépnek fel? Hasonló kérdések érkeznek a fogyasztóvédelemmel foglalkozó újság szerkesztőségébe. A bécsi Fogyasztói Központ egyik kollégája előzetes bejelentkezés nélkül elment egy magyar fogorvoshoz, ahol már az elején pozitív benyomások érték. Mind az orvos, mind asszisztense kiválóan beszéltek németül. A praxis tiszta és modern benyomást nyújt. Ingyenes előzetes felmérő vizsgálatot ajánlottak fel a páciensnek.25 A magyar Vasárnapi Hírek 2011. május 22-i lapszáma is foglalkozik a fenti esettel. Két fog beültetését végezte el egy mosonmagyaróvári fogorvos, akinek nem volt tudomása arról, hogy különleges betege van. A kalandra vállalkozó osztrák fogturistát kellemes meglepetésként érte, hogy a fogorvos és asszisztense egyaránt kitűnően beszél németül, hogy barátságosak, s hogy az orvos nem ugrott neki egyből a páciens álkapcsának. Ehelyett egy előzetes vizsgálatot javasolt, amelyen egy szájsebész is részt vett. Elmagyarázták, melyik megoldás illene legjobban az adottságaihoz, tájékoztatták az eljárás menetéről, várható idejéről, az esetleges komplikációkról. A fogorvosnak még 24 25

http://www.konsument.at/cs/Satellite?pagename=Konsument/MagazinArtikel/Detail&cid=318874928378 http://www.konsument.at/cs/Satellite?pagename=Konsument/MagazinArtikel/Detail&cid=318865248820

48

arra is volt gondja, hogy felhívja ügyfele figyelmét, ausztriai háziorvosával írasson fel antibiotikumot és fájdalomcsillapítót. A megfigyelő elégedett volt az eljárással. A mosonmagyaróvári kísérlettel egy időben a központ egy másik emberét szintén két implantációra egy bécsi fogorvosi rendelőbe küldte, ahol az eljárás hasonló volt. De a kedvesség elmaradt a magyar mögött, az ár viszont jelentősen megelőzte: a mosonmagyaróvári kezelés panorámaröntgennel, a legdrágább cirkon anyaggal együtt 1800 euróba került, a 11 alkalommal történt utazás benzinfogyasztását is figyelembe véve, a páciens összköltsége 2350 euró volt. Ezzel szemben a bécsi kezelt a két beültetésért összesen 4900 eurót fizetett, további 290 euróba került a komputertomográfia, aminek elvégzését a szájsebész javasolta. Becslések szerint

évente

160 ezer osztrák állampolgár csináltatja a

fogát

Magyarországon, elsősorban ismerősök által ajánlott rendelőkben. Pedig Ausztriában hosszú éveken át ellenséges propagandával igyekeztek fékezni az osztrák fogturistákat. Szidták a magyar fogorvosok felkészültségét, az általuk használt anyagok minőségét, pénzéhségüket. Mára békésebb lett a viszony, a korábbinál jóval szórványosabb kifogások ma már inkább a fogászatra épült kiegészítő szolgáltatásokra vonatkoznak, például a kezelés napjaira ajánlott szálloda minőségére. A közvéleménynél jóval kritikusabb Erwin Senoner, az osztrák fogorvosi kamara szóvivője, aki állítja – konkrét számok említése nélkül - a két ország fogászati szolgáltatása közötti árkülönbség csökken, az osztrák páciensek által emelt kifogások száma viszont szerinte növekszik. Az osztrák fogorvosi kamara érthető módon védi az osztrák érdekeket. A pénznél azonban aligha van erősebb érdek. És a pénzért már nem csak új fogsort, de sok kényelmi szolgáltatást is kínálnak a magyar rendelők, mint például a fogtaxi is. A legfrissebb hír a témában, hogy közel tízmillió forintos kártérítést követel az Osztrák Fogorvosi Kamara három Győr-Moson-Sopron megyei fogorvostól, mert szerintük törvénybe ütköző módon hirdették szolgáltatásaikat több bécsi napilapban. Az osztrák kamara 2011 nyarán kiadott egy ár iránymutatást, de konkrét fogászati árakat sem osztrák sem más fogorvos nem hirdethet Ausztriában. Ha mégis, akkor a kamara szankciókat indít, évente 40-50 eljárás zajlik a rendelkezést megsértők ellen. Barthos Gábor magyar fogorvos EU trösztellenesnek véli az osztrák fogorvosi kamara fogászati árak reklámozását tiltó rendelkezését. Ezért egy bécsi ügyvédet keresett meg 49

azzal, hogy az EU bizottságánál kifogásolja meg a rendelkezést, hiszen ez – álláspontja szerint – korlátozza a szabad versenyt és a piacot, ami ellentétes az eu-s szabályokkal. A Kurier című napilap a témával foglalkozó cikkben26 egy kutatás alapján ár összehasonlítást végez a magyar és az osztrák árak tekintetében és megállapítja, hogy 30 %-kal olcsóbbak a magyar árak.

26

http://kurier.at/wirtschaft/4480075-zahnarzt-will-preiskartell-sprengen.php

50

Mellékletek Elektronikusan csatolva

51