NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR TURIZMUS INTÉZET TURIZMUS HATÁROK NÉLKÜL VII. NEMZETKÖZI TURIZMUS KONFERENCIA 2015 TANULMÁNYOK

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR TURIZMUS INTÉZET

„TURIZMUS HATÁROK NÉLKÜL” VII. NEMZETKÖZI TURIZMUS KONFERENCIA 2015 TANULMÁNYOK

GYŐR, 2015

1

2

A kiadásért felel: A Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadójának Elnöke Prof. Dr. Németh Róbert Tudományos és Külügyi Rektorhelyettes

Szerkesztők: Dr Darabos Ferenc PhD - Ivancsóné Dr Horváth Zsuzsa PhD Lektorálta: Albert Tóth Attila António Joao Charomar Dr Bánhidi Miklós Dr Darabos Ferenc Ivancsóné Dr Horváth Zsuzsa Kocsisné Dr Andrásik Ágota Kőmíves Csaba Printz-Markó Erzsébet Régaiszné Vajda Katalin Dr Szretykó György Varga Józsefné Dr

ISBN szám: ISBN 978-963-334-234-3 A kötetet kiadja:

Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó Apáczai Csere János Kar

Példányszám:100 pld. Terjedelem: CD (pdf) 3

4

Előszó a Turizmus határok nélkül című konferencia-kiadványhoz Tisztelt Olvasó! A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézete 2015. március 23-án tartotta immár VII. nemzetközi turizmus konferenciáját, Turizmus határok nélkül címmel. A plenáris ülés négy angol nyelven elhangzott előadása után a szekciókban közel 40 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. 16 felsőoktatási intézmény, közöttük 5 határainkon túli képviseltette magát, de számos előadó érkezett a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások területéről is. Dr. Szabó Péter – a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Dékánja mondott köszöntőt, majd Dr. Darabos Ferenc – a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézetének vezetője nyitotta meg a konferencia szakmai programját. A köszöntők után a szakma jeles képviselői adtak elő. Elsőként Dr Budai Zoltán tartott előadást „Hungary on the US tourism market” címmel, majd őt követte, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikáért felelős Főosztályának korábbi vezetője Dr. Nemes Andrea, aki bemutatta a turizmus alakulását, problémáit, kihívásait az Európai Unióban. A szünet után Jakab Petrától Győr város idegenforgalmi referensétől a mega-sport rendezvények, ezen belül is az EYOF Győr város turizmusára gyakorolt hatásáról hallgathattak meg előadást, „The impact of mega-sporting events and the influence” címmel az érdeklődők. Végül immár hagyományosnak tekinthetően Dr Gundel János előadása zárta a plenáris ülést, „Multiculturalism in the Hugarian gastronomy” előadással. Konferenciánk széles lehetőséget biztosított a turizmus trendjeinek, problémáinak megismerésére, megvitatására és természetesen mindamellett a turizmus aktuális kérdéseinek bemutatására. A szakmai beszélgetésekhez jó lehetőséget nyújtott egyetemünk Vendéglátó Intézeti Tanszéke, mely finom ebéddel látta vendégül a konferencia résztvevőit. A délutáni szekciókban magyar, angol és német nyelvű előadások hangzottak el, a turizmusra, rekreációra és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozóan. Jelen kiadványunk a konferencia- előadások témáiban készült, határidőig beküldött tanulmányok számára kínál lektorált publikációs felületet. Ezúton köszönöm Ivancsóné Dr. Horváth Zsuzsannának a konferencia szervezéséhez, és jelen kiadvány elkészítéséhez fűződő áldozatos munkáját. Köszönöm egyúttal a NYME AK Turizmus Intézet szervezésben közreműködő oktatóinak tevékenységét. Megtisztelő számunkra, hogy programunk résztvevői rendezvényünket választották; várunk mindenkit vissza 2016-ban is. Győr, 2015. június 18. Dr. Darabos Ferenc intézetigazgató

5

Tartalomjegyzék Előszó a Turizmus határok nélkül című konferencia-kiadványhoz

4

Plenáris előadások

9

GUNDEL János – Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Multikulturális hatások a magyar gasztronómiában

10

TURIZMUS – NEMZETKÖZI TURIZMUS – TURIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ SZEKCIÓ

17

DARABOS Ferenc – Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Eine Umfrage unter den Gästen des international bedeutenden skitouristischen Zentrums von Obertauern

18

MANDYS Jan – JIRAVA Pavel – Institute of Administrative and Social Sciences Faculty of Economics and Administration University of Pardubice Dilemmas of determining the quality of life as an important indicator of satisfaction

34

SAVELLA Orsolya – Szolnoki Főiskola – FRITZ Péter – Eszterházy Károly Főiskola Tourism as a possible health education setting

44

BENDIKOVÁ Elena – MARKO Michal – Matej Bel University, Faculty of Arts, 50 Department of Physical Education and Sports, Banská Bystrica, Slovakia Lifestyle of High School Students in Relation to Leisure Time Activities of Sport Character PALLÁS Edit Ilona – Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet Vinothek, als komplexe weintouristische Dienstleistung

63

TÓTH Dóra – GOMBOS Szandra – Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Online and offline consumer behaviour, motivations, characteristics and preferences on the field of Hungarian tour operator companies

69

Rekreáció – Életmód – Sportturizmus szekció

83

BÁNHIDI Miklós – Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar 84 A sportturizmus környezeti hatásainak elemzése a fenntartható fejlesztés függvényében

6

BÉRCI Balázs – Nyugat-magyarországi Egyetem Újhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola A hazai lovasturizmus szerepe és jövőbeni lehetőségei a magyar lovas ágazatban

96

EVANS Rhys – HLB Norvégia – OBÁDOVICS Csilla – Nyugat-magyarországi 107 Egyetem Közgadaság Tudományi Kar Lovak Norvégiában és Magyarországon GONDA Tibor – OROSZI Viktor György – RAFFAY Zoltán – Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Az ökoturizmus innovatív fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon

122

DOBAY Beáta – Selye János Egyetem Komárom A Selye János Egyetem óvópedagógus hallgatóinak egészségről és rekreációs tevékenységről alkotott véleménye

144

LUKÁCS Eszter – Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula 154 Gazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék (SZE, KGYGK, NEGT), Jóga a Mindennapi Életben Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesület (JMÉ–GyMS) A Jóga a mindennapi életben, mint életmód (és a Rendszer által kínált rekreációs turisztikai lehetőségek) LACZKÓ Tamás – FRANKOVICS Judit – TURCSÁNYI Katalin – Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Területi sajátosságok a magyarországi gyógy- és wellness-turizmusban

170

HUSZKA Péter –- Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Életmódbeli szokásaink „torzulásai” nyaralásaink során

185

Turizmus és kapcsolódó szolgáltatások – Turizmusmarketing szekció

194

FLORIÁN Gyula László – PAJZOS Csaba – Partiumi Keresztény Egyetem Nagyvárad Supply chain management entrepreneurial competences

195

BOTTYÁN István – Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, 200 Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola A fogyasztói keresleti tényezők feltérképezése két magyar gasztronómiai fesztivál tapasztalatai alapján JÁSZBERÉNYI Melinda – CSERNYIK Márta – Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar MMI Turizmus Központ Attrakciómenedzsment a városi turizmusban – Menetrendszerinti autóbuszos városnéző túrák és a kapcsolódó szolgáltatások elemzése

220

7

ERCSEY Ida – FARKAS Zoltán – Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Hol VOLT, hol nem VOLT! A VOLT Fesztivál márkájának vizsgálata az Y és a Z generáció körében

230

HALMAI Márton – BODNÁR Réka Kata – Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar „Júniusban Karcagon, birkaétkek az asztalon” A karcagi gasztroturizmus nyomában

245

MÁTÉ Andrea – SLEZÁK-BARTOS Zsuzsa – VAS GÁBORNÉ GULD Zsuzsa 266 Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet A fesztiválturizmus fejlődése és korlátai Szekszárdon KŐMÍVES Csaba – Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar 283 Az emberi erőforrás menedzsment néhány kérdése a turizmusban Turizmus szekció

291

ALBERT TÓTH Attila – Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A Nyugat-Dunántúl szállodaipara

292

MORARU Remus Christian – The Bucharest Academy of Economic Studies MOLNAR Elisabeta Ilona – Partium Christian University Oradea Exploring the benefits of metasearch in the hotel industry

302

NAGY Kinga Zsuzsanna – Testnevelési Egyetem 308 Városmárkázás, imázsteremtés, pozicionálás – egy Balaton-parti üdülőváros útkeresése TÓTHNÉ KARDOS Krisztina – Széchenyi István Egyetem, RGDI Győr turizmusa számokban

326

TALPAS János – Babes − Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Kolozsvár 342 A szilágysági borok elemzése a turizmusban való hasznosítás érdekében GÖRCSNÉ MUZSAI Viktória – Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Idegen nyelvtudás és nyelvhasználat: tények és esélyek az Apáczai Kar turizmus szakán

348

LASSÁN Petra – Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar 365 Idegen nyelvtudás a turisztikai alapképzésben, idegen nyelvek használata a turisztikai szektorban – Kutatási beszámoló KOCSISNÉ ANDRÁSIK Ágota – Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Sokszínű kommunikáció

385

8

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

9

GUNDEL János Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Multikulturális hatások a magyar gasztronómiában Ennek az előadásnak látszólag egy nagyon egyszerű és egyértelmű címe van, azonban ez tévedés. Az a fogalom, hogy „multikulturális”, viszonylag új. A szakirodalom szerint az 1960-as években jelent meg, elsősorban azokban az angolszász országokban, amelyekbe tömegesen érkeztek bevándorlók. Tulajdonképpen a vallási és a kulturális sokszínűség, sokféleség értelmezésére, elfogadására használták (EGEDI, 2006). Anélkül, hogy a „multikulturális”, „multikulturalitás” szavak részletes filozófiai, szociológiai, társadalompolitikai, ideológiai elemzésébe, a tényleges előnyök és veszélyek bemutatásába most belekezdenénk, annyit meg kell állapítani, hogy ma elterjedt általános értelmezése nagyon széles körű, amit jól mutat, hogy esetünkben például a gasztronómiához kötjük. Ennek jogosságát az bizonyítja, hogy egy nép vagy egy nemzetiség gasztronómiája, táplálkozási szokása, kultúrájának szerves része. Ezen belül, legfontosabb jelentés tartalma valószínűleg az elfogadás, az egymás mellett, az együtt élő népek, nemzetiségek kulturális szokásainak, esetünkben táplálkozási szokásainak a kölcsönös elfogadása és megbecsülése. Az emberiség történelmét áttekintve azonban az is megállapítható, hogy a „multikulturalitás”, a fogalom determinálása nélkül, folyamatosan működött, és a népek szerencséjére, többnyire évszázadokon át, békés egymás mellett éléshez, de sajnos, ha ez különböző okok miatt nem valósult meg, és akkor viszont háborúkhoz vezetett. A gasztronómia, a táplálkozási szokások, alapjában békésebbek, és az együtt élő népek szokásaikat átadták egymásnak, bővítve egymás ismereteit, gasztrokulturális gazdagságát. (Az már csak részletkérdésnek tűnik, hogy ez nem mindig a békés együttélés következménye volt, hanem esetenként a megszálló, uralkodó népek involváltak változásokat a leigázottak körében – és bármilyen furcsa, de ők is átvettek szokásokat). Egy-egy nép vagy nemzetiség táplálkozását elsősorban életterük geográfiája, éghajlata alakította, mely szerint álltak rendelkezésükre különböző táplálék források. Ezt, már a korai időkben is, a kereskedelmi lehetőségek bővítették, ami végül is elvezetett napjaink globális kereskedelméhez, amikor már csaknem kimondható, hogy mindenhol és minden megvásárolható. Ez pedig újabb lehetőség egy világszintű multikulturális gasztronómia felé. (Egy másik, de itt is feltehető kérdés, hogy mennyire akarjuk ezt? Akarjuk, hogy a regionális jellegzetességek eltűnjenek? Vannak ilyen, óriási vitákat kiváltó elképzelések, de a megvalósulására is vannak példák! „quick food”, ”food-truck”, stb.). E cikk terjedelme (de valójában a címében megfogalmazott célkitűzése sem) teszi lehetővé, hogy akár csak példák szintjén is, de betekintsünk más nemzetek gasztronómiájában fellelhető „multikulturális”, azaz a más népektől, nemzetiségektől átvett jellemzőibe. Pedig valójában mindenkire ez jellemző, mindenkinek volt valami sajátja, mindenki tanult, mindenki átvett és átadott, és az évszázadok alatt, mindenhol kialakult, az adott földrajzi térségre jellemző, elsősorban a helyben megtermelhető élelmiszerekre alapuló nemzeti gasztronómia.

10

Gundel Károly (1934) szavait idézve: „A konyhák fejlődése, finomodása, nemesbedése nagyrészt attól függő, mivel szolgálja a föld, az Isten áldotta föld, a konyhát. Ahol sok, sokféle és jófajta anyag kerül a konyhára, ott bizton fejlődik a konyha tudománya, s a tapasztalat azt mutatja, hogy ott lett az idők folyamán a nép is hajlamos a főzéssel-sütéssel való foglalkozásra. A bőségben élő nép gyermekeiből lesznek a világ sütő-főző mesterei, szakácsai!” Lehetetlen feladatra vállalkozna az, aki megpróbálná tisztázni, hogy mai jellegzetes ételeink hogyan alakultak ki. Ez egy olyan szövevényes terület, amelyben egyaránt köszönettel tartozunk mindenkori elődeinknek, valamint valamennyi népnek, nemzetiségnek, akikkel – akkor még nem ismervén ezt a kifejezést, de – multikulturális kapcsolatba kerültünk. Egymástól átvettük illetve egymásnak átadtuk táplálkozási és gasztronómiai szokásainkat, ételeinket, azok tartósítását, elkészítését, feltálalását. Amennyiben a mai magyar konyha „multikulturális”, azaz a más népektől, nemzetiségektől átvett, és a ma már a magyar gasztronómiát jelentő/jellemző behatásait mégis megkívánjuk vizsgálni, nem leszünk könnyű helyzetben. Ennek ugyanis legalább három fő forrása van: 1. Vándorlásaink a honfoglalás előtt 2. Történések a Kárpát-medencében (benne az itt élő nemzetiségek szokásai) 3. Külföldi hatások „Végy egy konyhát, amelynek ükapja kaukázusi, dédanyja olasz, nagyapja török, sógora osztrák, nagybátyja francia. Keress ehhez egy népet, amelynek fejlett ízlése van, érzéke és kedve a főzéshez”, írja Gundel Károly, 1934-ben, amikor megfogalmazza a magyar konyha kialakulását. „…hogy konyhánk egy évezred hosszú útján mai színvonalára fejlődött s idegen hatásokat felszíva, megtartotta s nemesebbé tette nemzeti jellegét, ez egyrészt a magyarok ínyének, főzni hajlandóságának, kedvének, tudásának, másrészt a Duna völgyének humuszán termett és termelt, erdeiben és vizeiben tenyésző állati és növényi élelmiszerek bőségének és kiváló minőségének köszönhető…”. Vagyis Közép-Európában élve, szerencsénk és történelmi lehetőségünk volt a különböző népek konyháinak a magunkéba olvasztására. A mai magyar konyha távolról sem azonos azzal, melyet elődeink egy évezreddel ezelőtt a Kárpátokon át behoztak, de ma is viseli a legrégibb korok kétségbevonhatatlan nyomait, és néhány étele közeli rokonságra utal azokkal, melyeket az ázsiai őshazának megfelelő területen ma is készítenek. Bár erről a korról nem maradtak feljegyzések, több mint valószínű, hogy a vándorlások idejére például valamiféle „konzerveket" készítettek maguknak, melyet a pihenési szünetekben készre tudtak főzni. A mai „tarhonya” pl. az akkori, napon szárított tésztafélék egyike, amit a magyarok valószínűleg a kaukázusi népektől vettek át, de ugyanezen étel, Mongóliában, Perzsiában és a Balkánon - részben hasonló elnevezéssel (tarana, tarkhana) - is ismert (GUNDEL, 1941 nyomán). A honfoglalás előtti korban már megtalálhatók ma is – fejlesztett formában – ismert ételek alapjai. Így például az osztjákoktól örököltük a bablevest, az azerbajdzsánoktól a gulyáslevest (FÖLDES, 2013). A magyar konyha eredetiségét, egyediségét az európai konyhák között, az ősi keleti gasztronómiai civilizációkig visszanyúló gyökerei határozzák meg. A keleti gasztronómiai civilizációk az ókor legmagasabb gasztronómiai szintjét képviselték, az étkezés harmóniarendjére épültek (CEY-BERT – CEY-BERT, 2011). A konyhaedények sorában is van egy „multikulturális” örökségünk ebből a korból, a ma is sokfelé használt „bogrács”, melyet nomád őseink magukkal hoztak a Kárpát11

medencébe. Ebben nagy valószínűséggel, a keleti népektől megtanult módon, gulyásszerű ételeket készítettek, és ezt a szokásukat a letelepedés után is megtartották (GUNDEL, 1941). Mai étkezési szokásaink évszázadok alatt – kölcsönhatásban nemzetiségeink, valamint a nyugati és keleti népek konyháival – alakultak ki, szerves részeként a magyar kultúrának. Konyhakultúránk igazi értéke a sokszínűség és a változatosság. Konyhánk egy évezred hosszú során úgy fejlődött mai színvonalára, hogy a Kárpátmedencén belüli és kívüli idegen hatásokat felszíva, megtartotta s nemesebbé tette nemzeti jellegét. A mai Magyarországon legalább 15 elismert nemzetiséggel, és további népcsoportokkal, esetenként vallási csoportokkal, nem csak emberi, de gasztronómia kapcsolatban is vagyunk, és hatásaikat, a teljességre történő törekvés nélkül, a következők szerint lehet röviden összefoglalni (UNGER – KURUNCZI, 1999; valamint BENKE –GRIBEK, 2005 nyomán):  bolgár: lóbab, lencse, dinnye-félék, tök uborka, hagyma-félék, zeller, (húsos falú) paprika-félék („bolgár-kertészek”, csak kb. az 1920-as évek óta) – ételeik pl. a joghurtos levesek és saláták, rostonsültek  cigány: hagyományozott étrendjük nincs, többnyire ők vették át a lakóhelyükön szokásos ételeket, azt alakították a saját ízlésük szerint, majd innen csak néhány került vissza megint az eredeti helyekre  görög: valószínűleg minden európai konyha alapja az ókori Görögország gasztronómiája – sok hal, főzés/sütés olajjal, vajjal, sok fűszer használata, saláták, feta  horvátok (gradistei, Mura-menti, Dráva-menti, bosnyák, sokác, bunyevác, Duna-menti): a történelmi együttélés miatt, sok esetben alig lehet megkülönböztetni a magyartól  lengyel: pl. töltött szopós malac húsvétra, varsói fánk (olyan, mint a miénk, de darált mandulával kevert meggydzsemmel töltve és puncs mázzal bevonva)  német (a legnagyobb nemzetiség, kb. 200 ezer fő): ételeik szinte régiónként változóak, és napjainkban egészen más, mint ide településükkor volt (a náluk érvényesült hatások: osztrákok, helyben élők), alapvetően egyszerű, kiadós, ízletes. Specialitásaik: levesek („ein Topf”-ok), főtt tészták, barnamártás szerű szósszal tálalt húsok, stifolder, burgonya, bab, káposzta  örmények (Mo.-on és Erdélyben is élnek): hasonló, mint Erdélyben  román: jellegzetes ételeikben a keleti-déli (balkán, török) hatások a legfontosabbak: olaj, olívabogyó, paradicsom, padlizsán, kukorica, különböző húsok  ruszin: a Kárpátok bércei között élnek, kevés csak rájuk jellemző étel ismert, pl. kaszásleves  szerb: konyhájukat a bácskai jelleg uralja, ami hasonlít a magyarra, de még zsírosabb, fűszeresebb. Sok keleti és déli hatás állapítható meg: pl. gyuvecs (→ lecsó), szárma (→ töltött káposzta, eredetileg a törököktől?), rácponty, stb.  szlovák: különböző kásák (köles, kukorica), knédli-félék, káposzta, erdei gombák, pisztráng, brindza (juhtúró), sztrapacska (juhtúrós galuska)  szlovén: jellegzetes alapanyagok: gombák (szárítva is), gyümölcsök, hajdina, köles, gánica, különböző málék és főzelékek, ricset (sok hasonlóság az őrségi ételekkel)  ukrán: borscs-félék, töltött és spékelt elkészítési módok, tészta-félék (pl. derelye, galuska), tej és túró alapú ételek

12

További fontos, de más eredetű hatások:  zsidó: két féle különböztethető meg, a valódi kóser konyha, és az a konyha, amelyik nem „kóser”, de abban a szellemben főz, és döntő többségében betartja a vallási rendelkezéseket  erdélyi, székely: magyar, román, örmény, szász, zsidó úgy él itt évszázadok óta együtt, hogy bő kézzel szórja sajátos kultúráját, mindenki gazdagítja a másikat, gazdagodik a másiktól – a szászok sokban hasonlóak, mint a magyarországi svábok: tészta/hangklich (vakarék?), káposztás ételek – az örményeknek, különleges keleties ételei vannak, pl. angazsabu leves, churut, húsos piláf – az erdélyi zsidók táplálkozására a kóser konyha előírásai jellemzőek – a gyimesi multikulturális konyha a csángó, a román és a székely hagyományok ötvöződése és keveredése – néhány, a nemzetiségekhez nem kötődő jellegzetes erdélyi étel: kapros orda, kolozsvári káposzta, vargabéles. Igazi erdélyi ételnek tartják a tokányokat (különböző húsok vékony csíkokra szeletelve, hagymával, fűszerekkel pl. fiatal birkából a berbécstokány) Amennyiben valaki a magyar gasztronómiában/táplálkozásban megjelenő külföldi hatásokat is egyértelműen tisztázni szeretné, akkor – ahogyan arról már korábban szó esett – ebben is, gyakorlatilag lehetetlen feladatra vállalkozna. A külső hatások, amelyeket népünk a vándorlások alatt befogadott, csak erősödtek a letelepedést követőn. Tulajdonképpen ide sorolhatjuk azokat a hatásokat is, amelyeket a Kárpátmedencébe már korábban betelepült, azaz az itt talált nemzetiségektől vettünk át. A legjelentősebb, igazi külső hatások, nem csak, de döntő többségükben, királyainkhoz, a királyi udvarokhoz fűződnek. Az elsőnek tekinthető, a korábbi magyar hagyományokat részben megváltoztató német hatások, Szent István király bajor felesége, Gizella révén érkeztek hozzánk, de ugyan ebből az időből feltételezik, a balkáni területek felől érkező görög hatások megjelenését is (FÜREDER, 2009). Ezután, egy újabb befolyás kezdett érvényesülni, a hazánkat elfoglaló tatár/mongol seregeké, akiknek például a „roston” sütési szokások/módszerek elterjedését tulajdonítjuk. A korábbi korokban (még a vándorlások idején) is már voltak, de mindig megjelentek újabb török hatások. Ebben a sorban természetesen kiemelkedő szerep jut annak a több mint 150 évnek, amíg hazánk nagy része, az Oszmán Birodalom része volt. Török hatásra terjedt el a kukorica, a kávé, a paprika és a dohány használata, megjelentek a rizses ételek. De talán a legnagyobb jelentősége mégis annak van, hogy miután az iszlám vallás tiltja a sertéshús fogyasztását, ezért ezeket az állatokat a török katonák nem vitték el a parasztoktól, tehát ennek következtében növekedett a sertés létszám (a juhok és más kérődzők számának terhére), és bővült a sertésből készült ételek száma. A törökök által kedvelt, húsvagdalékkal töltött szőlőlevél, és pl. a rakottas ételek: a házi kolbásszal, főtt tojással rétegzett, tejföllel gazdagított rakott burgonya, rakott káposzta, valamint a hússal rakott tészták eredetét, szintén a török konyhai szokások reánk hagyott emlékei között kell keresni. Ezek az ételek, az évszázadok alatt, olyan új ételek készítésére inspiráltak bennünket, amelyeket ma mindenki (határainkon belül és kívül is), meghatározóan magyaros ételként tart számon (BENKE – GRIBEK, 2005 nyomán) Az első olasz hatások Mátyás király (1443-1490) uralkodása idején jelentek meg gasztronómiánkban, második felesége, Beatrix (Ferdinánd nápolyi király lánya)

13

révén. Ekkor kerültek konyhánkba a különböző hagymák, tészta félék, sajtok, bizonyos fűszer félék, mint például a kapor, a sáfrány, a gyömbér, stb. (érdekes, hogy az olasz kenyér – ami kb. hasonló volt, mint a mai zsemlekenyér – nem tudta kiszorítani a hagyományos magyar kenyeret). A később érkeztek – igaz ugyan, hogy osztrák közvetítéssel, és névvel – a bundázott húsok (a milánói szelet, azaz, ahogyan ma ismerjük, a „bécsi szelet”), és a mai nevükön a bolognai/milánói ételek. Az utóbbi évtizedekben nagyon elterjed olasz étel csoport a pizzáké. Ugyancsak itáliai eredetű az eszpresszó minőségű kávé, és nagyon sok fagylalt féle. A legújabb, világhódító útra indult, nálunk is megjelent hatás pedig, a slow-food rendszer. Az osztrák hatásokat, történelmi kapcsolataink miatt, szinte alig lehet elkülöníteni. Maga az osztrák konyha is rendkívül „multikulturális”, hiszen benne a bajor és más német, a cseh, az olasz és természetesen a magyar konyha elmei egyaránt megtalálhatók. Mária Terézia és II. József idején a bécsi udvari konyha, és hatására a magyar arisztokrácia konyhája is, a francia konyha jelentős befolyását mutatta. Ezen hatások széleskörű érvényesülése a bécsi vendéglői konyhákban, a XIX. század második felére tehető. Hozzávetőlegesen, ugyancsak erre az időszakra tehető, egy általános, de téves vélemény (mint arról már korábban szó volt) kialakulása, miszerint a hússzeletek bundázása (panírozása) is osztrák eredetű. (Ezt vettük mi is át, és hozzá, a „bécsi szelet” elnevezést. Egyes források szerint, először Gundel János Bécsi Sörházában kezdték készíteni, ugyan úgy, mint a zsemlegombóccal tálalt szalontüdőt). Ezek a Bécsen keresztül érkező francia hatások voltak feltehetően az első olyanok, amelyek az arisztokrata konyhákon kívül, a vendégfogadós iparra is kiterjedtek. Ennek a tendenciának a jele az volt, hogy nem csak a főúri és polgári konyhákban, hanem nyomukban, az időszak szakácskönyveiben, és étlapjain is megjelentek olyan francia szavak, szakkifejezések, mint a galantin, omlette, mayonnaise, cotelette, escalop, souflé, consomé, fricasse, ragou és mások, továbbá készítési módok, mint például braisirozás vagy soutirozás. Az átalakulás, a bécsihez hasonlóan, a XIX. század második felében vált teljessé. A folyamatot gyorsította a különböző konyhákon alkalmazott francia szakácsok jelenléte, valamint nagyon sok elkötelezett, nagyszerű magyar szakember tevékenysége. Közülük kiemelhető Marschal József, aki a legtisztább és legfinomabb francia konyha hamisítatlan, befolyástól mentes kultúráját hozta magával hazánkba, finomította az ételek íz hatását (erőteljes fűszerezettségét), zsírosságát, például zsír helyett növényi olajat vagy vajat használt, tejföllel, tejszínnel habarta az ételeket. Kortársaival együtt szorgalmazta a magyar és külföldi ízlés összehangolását, amivel nemzetközi színvonalra emelték a magyar gasztronómiát. A folyamat azonban már korábban, napóleoni háborúk alatt/után elindult, amikor általánossá vált a rántás (roux, eleinte főleg az úri konyhákon) használata, de ekkor „született” a ma már magyar specialitásnak számító pörkölt alap (fűszerpaprika és hagyma) is. Mindezek mellett, talán a legjelentősebb újdonság a szószok és mártások (közöttük a majonéz) mind gyakoribb alkalmazása az ételek összeállításában. Ugyancsak francia hatásra terjedtek el a ma ismert levesek (korábban csak, mint kenyérrel tálalt levek voltak ismertek), melyek az ebéd szerves részévé váltak, és megjelentek az általában reggelire fogyasztott olyan forró italok, mint a tea, és a forró csokoládé. (GUNDEL, 1943 nyomán) A XIX. században, a nagyszámú francia hatás anélkül jelent meg a magyar gasztronómiában, hogy szolgai módon átvette volna a francia iskola tanítását, mint ahogyan az korábban sok esetben szokásos volt, hanem hozzá csiszolta a modern életet élő hazai közönség igényeihez, élvezeti és emésztési készségéhez (GUNDEL, 1943).

14

Az európai és eurázsiai multikulturális hatásokon kívül, természetesen vannak tengerentúliak is. E tekintetben legnagyobbnak, kétségtelenül azok az Európába, és így hazánkba érkezett, különböző, de ma már nélkülözhetetlen élelmianyagok tartoznak, mint a burgonya, a kukorica, a paprika és más növények, az állatok közül pedig a pulyka. Ezek, az évszázadok során, lassan épültek be táplálkozásunkba, de mára már „ősi”-nek számítanak. Amennyiben a gasztronómiában multikulturális hatásokról beszélünk, ez talán az USA-ban a legnagyobb, ahol az őslakosok táplálkozási szokásait, a bevándorlók, a legkülönbözőbb nemzetiségekhez tartozván, alapvetően megváltoztatták, átalakították. Ami a hazánkat ért legújabb kori (Észak)Amerikának tulajdonítható hatásokat illeti, azok közül kettő emelhető ki, a karácsonyi pulyka a magyar étrendben, illetve a gyorsétterem láncok kínálata és technológiája. A pulyka már régóta ismert a magyar asztalokon, de hosszú időn keresztül nem játszott fontos szerepet, mert alapvetően díszmadárként tartották (két, ún. őshonos fajtánk van, a réz- és a bronz pulyka). Karácsonyi asztalra kerülése, leginkább elkészítési módja miatt amerikai eredetű, amennyiben korábban egyben sütötték, valamilyen töltelékkel (általában gesztenyével), és áfonya vagy más hasonló lekvárral fogyasztották, napjainkban azonban, a konyhai körülmények átalakulása miatt, darabolják, és gyakran ezeket a darabokat töltik meg. Ide kerülése közvetett, és Angliából eredeztethető, akik a szokást az USA-ból vették át, de miután náluk nincs „Hálaadás Napja”, a pulykát – a naptár szempontjából ehhez közel – karácsonykor eszik, lecserélve a korábban fogyasztott libát. (A XX. század elején, évente mintegy kettőszázezer, a hizlalás utolsó két hónapjában dióval etetett, „karácsonyi pulykát” szállítottunk Angliába). Ahogyan a pulykatenyésztés az USAban fellendült, és megjelentek a hazánkba is importált, nagy hús mennyiséget adó hibrid pulykák, úgy fokozódott hazánkban a fogyasztása, ami napjainkra, elérte az összes baromfihús fogyasztásának kb. a felét. A gyorsétterem láncok mára már az egész világon elterjedtek, és mint multikulturális hatás, alapvetően a szemléletük érvényesül. Vállalatszervezési és üzemeltetési gyakorlatuk új és korrekt, a hagyományos éttermekéhez nem hasonlítható. Teljesen újnak tekinthető, hogy gasztronómiai kínálatuk viszonylag kicsi, nap, mint nap, és országhatárok nélkül állandó. Az egész rendszer egy különleges igény kielégítésére alkalmas, aminek a világon mindenhol meg van az állandó vendégköre. A „multikulturális” hatások érvényesülésével, a magyar konyha vesztett ősi jellegéből. Az idegen hatásokat felszívta, de megtartotta eredetiségét, hozzásimult a nemzetközi ízléshez és nemzetközi hírnévre emelkedett. Ebben benne van a magyar emberek ízlése, főzni tudása, tehetsége, valamint magyar föld termelte alapanyagok, és azok frissessége. A konyha fejlődése nem ismer megállást, hozzáidomul a változó, a korral fejlődő életviszonyokhoz és körülményekhez (GUNDEL, 1934 és 1943).

15

Irodalom: BENKE László, GRIBEK Lajos: Magyarok asztala. Gasztro Kódex Kiadó, Budapest, 2005. p. 758. CEY-BERT Róbert Gyula, CEY-BERT Tünde: A magyar konyha filozófiája. Püski Kiadó, 2009. EGEDI Gergely: A multikulturalizmus dilemmái: Nagy-Britannia példája. Polgár Szemle, 2. évf. 6. sz. 2006. http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=111&page=0 FÖLDES László: Magyar konyha, Gourmandet, 2013 http://www.gourmandnet.hu/konyha/site.php?id=71&tpl=theme, FÜREDER Balázs Gábor: A „Hosszú reneszánsz konyhakultúra” magyar nyelvű szakácskönyveinek bemutatása és összehasonlító vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, BTK, 2009. p. 198. GUNDEL Károly: A vendéglátás művészete. Gasztronómiai Könyvtár 1. kötet, Kiadja a Magyar Szakácsok Köre, Budapest, 1934. p. 185. GUNDEL Károly: Egy tál étel. Kiadja Ballai Károly, Budapest, 1941. p. 12. GUNDEL Károly: A konyha fejlődése és a magyar szakácskönyv-irodalom a XVIII. század végéig. In: BALLAI Károly (szerk.): A magyar vendéglátóipar története, a honfoglalás századától napjainkig. 1. köt.: A honfoglalás századától az 1948/49. szabadságharcig. Budapest, »Kultúra és Propaganda« Könyv-, Zenemű- és Utazási Szövetkezet, Athenaeum Nyomda, 1943. p. 424. UNGER Károly, KURUNCZI Margit: A magyarok asztalánál. Pallas Stúdió, Budapest, 1999. p. 294.

16

TURIZMUS NEMZETKÖZI TURIZMUS TURIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ SZEKCIÓ

17

DARABOS Ferenc Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Eine Umfrage unter den Gästen des international bedeutenden skitouristischen Zentrums von Obertauern

1. Einleitung, Hypothesen Meine Publikation gilt als drittes „Stück“ meiner systematisch aufeinander basierenden Essays die sich mit dem Tourismus von Österreich befassen. Im Jahre 2011. habe ich die Entwicklung des Fremdenverkehrs von Ungarn und Österreich bzw. die Art/Charakteristik von Angebot und Nachfrage der beiden Länder miteinander verglichen, wobei ich mich auf die empirischen Daten und die sekundären Informationen gestützt habe. Mitte Dezember 2012, das heisst zu Beginn der Wintersaison hatte ich die Möglichkeit, das Skigebiet der österreichischen Koralpe auch persönlich zu besuchen und zu analysieren. Meine vorliegenden Forschungsergebnisse sind das Resultat einer von Ort vorgenommenen Arbeit und Marktforschung, die zu Beginn von Februar 2014. stattgefunden haben. Diesmal wurde durch das Timing und die Größenordnung des Skigebietes Obertauern ermöglicht, die Betreibung von Skitourismus an einem international anerkannten Skizentrum zu analysieren – und zwar unter solchen Witterungsbedingungen, die für die Hauptsaison charakteristisch sind. Mein Hauptaugenmerk richtete vor sich vor allem darauf, wie groß die Anziehungskraft der untersuchten Destination ist, wie lange die anreisenden Touristen da bleiben, wo sie übernachten und aus welchen Beweggründen sie Obertauern als Urlaubsziel wählen, sowie was den grundlegenden Unterschied zwischen den Möglichkeiten der heimischen und ausländischen Touristen ausmacht. Zum Schluss habe ich die Frage gestellt, ob es einen Unterschied zwischen den früher untersuchten österreichischen Destinationen und Obertauern in punkto Angebot und Nachfrage gibt. „An Orten, wo man physische Aktivitäten vornehmen kann, werden verlockende natürliche Begebenheiten in vielen Fällen besucht.“ meint Gábor Michalkó in seinem Essay (MICHALKÓ 2012:103). In meiner Publikation bewerte ich kurz die primären Anziehungskräfte des Bundeslandes Salzburg und des Skigebietes von Obertauern. Darüber hinaus nehme ich die speziellen Dienstleistungen des Skizentrums, die auf den oben erwähnten Begebenheiten basieren, unter die Lupe, wobei der in der Fachliteratur verankerte theoretische Hintergrund immer berücksichtigt wird. Im zweiten Teil meines Essays bewerte ich die primäre Marktforschung. Nach der Analyse werden die wichtigsten Zusammenhänge festgelegt, Schlussfolgerungen formuliert bzw. die Hypothesen bestätigt oder widerlegt. In Verbindung mit der primären Erhebung habe ich die folgenden Hypothesen formuliert: A: Das Zielgebiet wird vorwiegend von österreichischen Touristen besucht. B: Die meisten Touristen kommen aus einer Entfernung von 500-800 km. C: Auf dem Gebiet der Destination beträgt die Aufenthaltsdauer der meisten Touristen mindestens eine Woche. D: In der Regel fahren die befragten Personen als Hobby Ski. E: Die Mehrheit der Befragten wählt ein Hotel neben der Piste als Unterkunft.

18

F: Während des Urlaubs liegen die Ausgaben der ungarischen Touristen unter dem Durchschnitt. G: Zwei Drittel der befragten Personen nehmen andere spezielle Dienstleistungen in Anspruch. H: Mehr als die Hälfte der Skitouristen besucht Salzburg. Obertauern ist ein solches touristisches Zentrum, das in erster Linie auf selbständige Anziehungskräfte baut bzw. dessen Angebot auf bedeutenden kulturellen Sehenswürdigkeiten beruht. I: Die Zusammensetzung und die Urlaubsgewohnheiten des Gastkreises werden durch das Wetter und die natürlichen Gegebenheiten weitgehend beeinflusst.

2. Die Bewertung der skitouristischen Merkmale des Bundeslandes Salzburg und Obertauern Nach der Meinung von László Gyuricza hat des Bundesland Salzburg ein komplexes touristisches Angebot. „Außer den weltberühmten Skizentren (Zell am See, Bischofshofen, Kaprun) ist auch der Naturtourismus von Sommer (Wasserfälle von Kriml, der Nationalpark von Obertauern, die Schluchten und die Eisriesenwelt der größte Eishöhle Europas usw.) bedeutend (GYURICZA 2008:121). Der Heiltourismus und die Selen von Salzkammergut haben den Touristen vieles zu bieten. Salzburg gilt durch Mozart als internationales kulturelles und touristisches Zentrum. László Gyuricza betrachtet die deutschen Touristen und die Zielgruppen aus Übersee (Amerikaner und Japaner) als wichtigste Marktsegmente der Region. Daraus ist ersichtlich, dass es aus Bundeslandebene unzählige Anziehungskräfte neben dem Tourismus gibt, die vorrangig auf der Meereshöhe, der Neigung und dem aus diesen Umständen entstehenden Bergklima basieren. Diese Arten von Anziehungskraft (Heilwasser, Kultur) können also Bestandteile des komplementären Angebots bilden. Das Angebot von Obertauern kann aber unter einem anderen Aspekt sogar mit einer bedeutenden Konkurrenz rechnen. Zu Recht kann man die Frage stellen, ob das komplementäre Angebot einen Wettbewerbsvorteil für das Gemeinde bedeutet oder man sollte den Schlüssel zum Erfolg woanders suchen. Verallgemeinernd kann man sich auch fragen, ob die Skitouristen über das pure Skierlebnis „hinaussieht“ oder das komplementäre Angebot, zum Beispiel das kulturelle Angebot bei der Entscheidung keine dominante Rolle spielt (Hypothese H). Das Bundesland Salzburg grenzt nördlich an Oberösterreich, westlich an Tirol, östlich an Steiermark und südlich an Kärnten, dessen Tourismus ich in meinem vorigen Essay unter die Lupe genommen habe. Das Bundesland grenzt nordöstlich auch an Deutschland. Diese Lage birgt bezüglich der Nachfrage tolle Möglichkeit in sich. Als Teil des Euroasiatischen Gebirgsystems mit dem Namen Östliche-Alpen befinden sich die Zentralalpen, die als junges Kettengebirge aus Kristallgestein zwischen den Kalksteinzügen der nördlichen und südlichen Kalksteinalpen. gelten Die Niedertauern bilden mit ihrem 2862 hohen Gipfel mit dem Namen Hoch Golling den Teil der Zentralalpen. Zu der Großgruppe Niedertauern gehören die Radstädtertauern, die sich zwischen den Enns und der Oberennsstrecke von Mura erstrecken. Hier befindet sich des Feriendorf Obertauern, das in einer Entfernung von 15,457 km westlich von derm Gipfel auf 1740 Mehreshöhe liegt. Der Nebenfluß der Donau mit dem Namen Enns entspringt bei Radstadt, nördlich von der Destination. Obertauern liegt 395 km entfernt von Győr in westlicher Richtung. Auf der Autobahn

19

S/6 kann man dieses Feriendorf von Semmering leicht erreichen. Die Skiregion mit dem Namen „Obertauern Bergbahnen“ gliedert sich in zwei Skigebiete, die nach dem Kauf eines Tickets auf Skibrettern zu befahren sind. Diese Skigebiete heißen Obertauern und Großeck. Im Weiteren befasse ich mich mit der Analyse des Angebots von Obertauern, weil es von mehr Touristen besucht wird. Obertauern ist ein Skigebiet, das zwischen den Gipfel Gamsleitenspitz (2357 m.) und Seekarsptiz (2350 m.) liegt. Diese Berggipfel sind 200 m höher als die Gipfel der Koralpen. Da die Schneeversorgung aus natürlichen Quellen gesichert werden kann, braucht man keine Schneekanone einzusetzen. Das insgesammt 100 km lange Pistensystem, das von Ende November bis zum Anfang Mai in Betrieb ist, beginnt bei dem Feriendorf und ersteckt sich bis zur Höhe von 2310 m. Da gibt es blaue Pisten mit einer Länge von 61 km, rote Pisten in einer Länge von 35 km und schwarze Pisten in einer Länge von 4 km. Die rote und grüne Rundpisten „Tauernmunde“, von dem auch die befragten Touristen gesprochen haben, bilden die Besonderheit des Skigebietes, das sowohl in Uhrzeigerrichtung als auch in gegensätzlicher Richtung befahren werden kann. Das Pistensystem mit dem Namen „Super 7“ verbindet die 7 höchsten Zirkustäler mit 7 Skiliften. Montags und dienstags können die Skitouristen abends sogar auf beleuchteten Pisten fahren. Ein Snowboardpark, sowie solche Stellen, wo Geschwindigkeit und Zeit gemessen werden und 10 sogenannte Hütten (Restaurants) z. B.. Treffpunkt 200 sorgen dafür, dass die Touristen sich gut amüsieren können. In der unmittelbaren Nähe der Skipisten gibt es 7 zwischen P1 und P7 markierten Parkplätze, in denen es zu jeder Zeit freie Plätze gibt und man nicht warten muss. Da die Parkplätze sehr groß sind, braucht man von eventuellen Transfermöglichkeiten keinen Gebrauch machen. Die Skitouristen werden mit Skibussen in das Feriendorf befördert, die aus Richtung Radstadt regelmäßig, ohne jegliche Verspätung kommen und kostenlos in Anspruch genommen werden können. In den Bussen werden die Skitouristen auf einem elektronischen Display über die nächste Station informiert. Man muss nicht einmal bei den Skiliften Schlange stehen, die 7 Hacklifte, 18 Sitzlifte, 1 Kabinlift, 1 kombinierter Aufzug in jeder Stunde für die Beförderung von 49208 Menschen sorgen. Die Skilifte tragen den Phantasienamen Grünwaldkopfbahn oder Panoramabahn. Viele davon können sogar 6-10 Personen befördern. Einige Skilifte sind mit heizbaren Sitzen und abziehbaren Schutzfenstern ausgestattet. Vergleichsweise kann festgestellt werden, dass auf den 12 Pisten der Koralpen insgesamt 4 Skilifte betrieben werden. Die Tageskarte kostet 8000 Ft. im Gegensatz zu den Koralpen, wo dieser Betrag 6000 Ft. ausmacht. Wegen des schlechten Wetters wurde der Preis auf 4000 Ft. reduziert. Was das Preis-Verhältnis angeht, scheint dieser Preis angemessen zu sein. In Eplény kostet eine Acht-Stunden-Skipass 5000 Ft. was bezüglich des PreisWert-Verhältnisses nur in geringem Maß unangemessen ist. Man darf aber nicht vergessen, dass die Pisten in Eplény kürzer sind, deshalb wäre eine Preisreduzierung in Höhe von 1000 Ft. eine tolle Geste von dem Betreiber des Skizentrums. Andere Ermäßigungen, die für Wochentage gelten, würden die Beurteilung der gegenwärtigen Situation positiv beeinflussen.

3. Forschungsmethodik Ich habe zur Umfrage bei den Touristen, die nach Obertauern gekommen sind, die Fragebogen-Methode angewandt. Die gedruckten Fragebogen wurden in deutscher und ungarischer Sprache abgefasst. Wir haben die Fragen für die Gäste, 20

die nur Englisch gesprochen haben, ins Englische übersetzt und haben uns die Antworten notiert. Die primäre Forschung wurde in erster Linie in den Aufträgen in den Hütten und den Unterkünften durchgeführt. Die Fragebögen haben aus 20 nummerierten Fragen bestanden. 9 davon waren Multiple-choice Fragen, eins davon hat eine Reihenfolgenskala enthalten. 11 Fragen hatten ein offenes Ende. Zur Auswertung der Antworten habe ich das Microsoft Professional Plus Excel 2010 Software und dessen Diagramerstellungssoftware benutzt. Die oben genannten Fragebögen wurden von 146 Personen ausgefüllt. Die Fragebögen haben sich über die Basisdaten hinaus auf die Motivation der Touristen gestützt, die in Anspruch genommene Suprastruktur, die von den Gästen getätigten. Geldausgaben, die Wirkungen der Wirtschaftskrise und die in Anspruch genommenen komplementären Angebote bezogen.

4. Die Auswertung des Fragebogens, der zur Erhebung der Touristen in Obertauern, einem bedeutenden internationalen skitouristischen Zentrum erstellt wurde Die Abbildung 1 stellt die nationale Verteilung der 146 befragten Touristen dar. Schon bei der ersten Frage zeigt sich ein Kontrast zu der Forschung, die im Jahr 2012 in den Koralpen vorgenommen wurde. Dort waren die meisten Touristen mit 62 % Österreicher, den zweiten Platz haben die ungarischen Gäste belegt, die Deutschen sind mit 6 % an vierter Stelle gefolgt. Die vorliegende Forschung hat grundsätzlich ein ganz anderes Ergebnis gebracht. Die deutschen Touristen haben mit 56% mehr als die Hälfte der Befragten ausgemacht. Damit haben sie den ersten Platz belegt. An zweiter Stelle folgen die Österreicher, mit einem Anteil von 10,9 %. Auf Rang drei haben mit 8,2 % die Ungarn gelegen. Anwenden ist das sehr interessant, dass die Touristen aus den Benelux-Staaten und Skandinavien eine immer wichtige Rolle im Skitourismus spielen und die ferner liegenden Destinationen gewinnen immer mehr an Bedeutung. Meine erste Hypothese „A“, nach der “Das Zielgebiet vorwiegend von österreichischen Touristen besucht wird“ hat sich nicht bestätigt. Aus dem Fragebogen war es wirklich, dass der Verkehr, und die geografische Lage für die Touristen aus dem benachbarten Deutschland sehr günstig ist, deshalb fahren sie gern nach Österreich, um ihrem Lieblingssport zu frönen. Das über dem Durchschnitt liegende Preisniveau der Pisten hat weniger Vorteile für die lokalen Touristen, die nach Obertauern pendeln. Es ist den Antworten, die auf die erste Frage des Fragebogens gegeben wurden, eindeutig zu entnehmen, dass die benachbarten Länder, die weniger Möglichkeiten aufzuweisen haben, eine ebenso bestimmende Rolle bei den Sendungsländern spielen.

21

Abbildung 1. Die Anzahl der Befragten je nach Sendeländern / Person Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014 Meine zweite Frage hat sich auf den Wohnort gerichtet. Ich werde mich mit dieser Frage später in Zusammenhang mit der Reiseentfernung befassen. Die dritte Frage hat sich auf das Lebensalter der befragten Personen bezogen (Abbildung 2.) Ich habe die Befragten in vier Altersgruppen eingeteilt: junge, Altersgruppe zwischen 2030 Jahren, mittelaltrige (zwischen 30 und 50 Jahren) und die ältere Generation (zwischen 50-70 Jahre).

Abbildung 2. Die Verteilung der Befragten je nach Altersgruppe / Person Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014

22

Die Befragten waren im Vergleich zu der Umfrage in den Koralpen etwa 10 % jünger zu ungunsten des Anteils der älteren Altersklasse. Im Grunde genommen war die altersmäßige Verteilung der Antwortgeber ähnlich. 8 % der Befragten waren minderjährig, 42 % waren Jugendliche, 34 % mittelaltrig, und 15 % haben der älteren Generation angehört. Man kann also feststellen, dass der Sport bei den Touristen zwischen 20 und 30 Jahren und den Personen mittleren Alters äusserst beliebt ist. Meine vierte Frage hat sich auf die geschlechtsmässige Verteilung der Befragten bezogen. 56,2 % der Antwortgeber waren männlich, 43,8 % waren weiblich (Abbildung 3)

schwarz: männlich weiss: weiblich

Abbildung 3. Anteil der Befragten je nach Geschlecht / % n=146 Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014 Die fünfte Frage hat sich auf die Entfernung gerichtet, die von den Befragten zwischen ihrem Wohnort und Obertauern zurückgelegt wurde (Abbildung 4). Der zweite Teil der Frage hat sich auf die Aufenthaltsdauer bezogen. Nach der Auswertung habe ich 4 verschiedene Kategorie geschaffen: 0-200 km, 200-500 km, 500-800 km und mehr als 800 km.

23

Abbildung 4. Die von den Befragten zurückgelegte Entfernung / Person Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014 Die Antworten waren sehr aufschlußreich. In meiner Hypothese bin ich nämlich davon ausgegangen, dass „die meisten Touristen aus einer mittelgroßen (500-800 km) Entfernung anreisen“. Aber es gab unzählige Befragte aus den Regionen von Berlin bzw. den Gebieten, die nördlich oder westlich von Berlin liegen (zum Beispiel. Mönchengladbach). Unter den Befragten gab es Holländer (Rotterdam), Dänen (Kopenhagen), Schotten (schottisches Hochland), Estland-Litauen sowie Rumänen (Bukarest) und Australier (Perth). Meine Hypothese „B“, nach der „Die meisten Touristen kommen aus einer Entfernung von 500-800 km“, wurde nicht bestätigt. Mehr als die Hälfte der Befragten (52%) sind aus Regionen angereist, die in einer Entfernung von mehr als 800 km-n liegen. Die Touristen, die aus den Gebieten südlich von Berlin, aus Ost-Mitteleuropa (500-800 km), Leipzig, Zilina, Budapest und Békéscsaba bzw. aus einer Entfernung von 200-500 km (19 % zum Beispiel: München, Győr) kommen, bilden einen fast gleichen Anteil (24,6%). Der Anteil der von nah anreisenden Touristen (4%) ist nicht bedeutend. Daraus ist ersichtlich, dass es sich bei Obertauern ein echt wohl funktionierendes, tatsächlich internationales Zentrum handelt. Die Anziehungskraft des oben genannten Skigebietes erstreckt sich auf die nördlichen und östlichen Staaten Europas und auf die Länder von Übersee. Es dominieren solche Entfernungen, bei denen nicht die öffentlichen Straßen den wichtigsten Verkehrsort darstellen, sondern das Flugzeug das wichtigste Fahrzeug ist. Die Antworten auf den zweiten Teil der Frage haben meine Hypothese „C“ bestätigt nach der „Auf dem Gebiet der Destination beträgt die Aufenthaltsdauer der meisten Touristen mindestens eine Woche.“ Fast die Hälfte der befragten Personen ist für eine Woche oder für längere Zeit gekommen (Abbildung 5.). Der Anspruch auf einen längeren Aufenthalt lässt sich aus den größeren Entfernungen ableiten. Der Anteil der Touristen mit einer Aufenthaltsdauer von einem Tag gilt als gering. Im Gegensatz zu den Ergebnissen der Umfrage in den Koralpen, wo der Anteil solcher Touristen dominierend war. Die Differenz kann auf den qualitativen Unterschied zwischen den Skipisten bzw. auf den

24

daraus resultierenden Preisunterschied sowie auf die unterschiedlichen Erholungszeiten und die früh winterlichen Witterungsprobleme in den Koralpen zurückgeführt werden.

Abbildung 5. Aufenthaltsdauer der Befragten / % n=146 Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014 Die 6. Frage hat sich auf die Häufigkeit der Skiurlaube in der Wintersaison gerichtet. 65,7 % der Befragten haben angegeben, einmal im Jahr Skiurlaub zu machen, je 12,3 % haben über 2 oder 3 Skiurlaube pro Jahr berichtet. 9,6% der Befragten machen sogar viermal in der Wintersaison Skiurlaub. 2/3 der befragten Personen machen einmal im Jahr eben in Obertauern Skiurlaub, was die Prestige des Skizentrums erhöht. Meine 7. Frage hat sich darauf gerichtet, warum die Touristen eben diese Destination als Reiseziel gewählt haben. Dabei konnte man sogar unsere Antworten ankreuzen. Insgesamt gab es 200 Ankreuzungen. Das einfache und leicht befahrbare Pistensystem wurde am meisten (namentlich 46 Mal) angekreuzt, die Vielfalt der Pisten wurde 28-mal angekreuzt. Die Empfehlung wurde 16-mal angegeben, die günstige Lage und die Nähe zum Flughafen wurden 12-mal angekreuzt. Darüber hinaus haben einige Befragte die Gewohnheit, die natürliche Schönheit (10 Markierungen) und die Möglichkeit zur Rundsskifahrt für wichtig halten. (8 Markierungen). Die Nationalität, die Hütten, der Platz unter den top 5 österreichischen Skigebiete, der Preis-Wert Verhältnis, das Skitraining und die Gesellschaft haben 2 Stimmen bekommen. Die Entscheidung der Touristen wurde in erster Linie und in den meisten Fällen nicht durch Prestige, sondern die praktischen Möglichkeiten zum Skifahren beeinflusst. Nach wie vor setzen viele Touristen auf Gerede, so gilt das mündliche Propaganda als eine der besten Werbungen. Außerdem sind die gute Erreichbarkeit in transeuropäischer Hinsicht und von Übersee sowie der ästhetische Charakter und die speziellen Pistenausgestaltung von großer Bedeutung.

25

Die 8. Frage hat sich auf weitere gewählte Skizentren bezogen. Diese sind zumeist bekannte österreichische Skigebiete, die als Konkurrenten gelten, zum Beispiel.: Schladming, Saalbach, Zauchen-See, Kittssteinhorn. Die Koralpen wurden in den Antworten nicht angegeben - im Gegensatz zu Eplény, das sogar 6-mal bei den Antworten erschienen ist, da auch ungarische Touristen unter den Befragten waren. Die Frage 9 hat sich auf die Typen der Motivationsfaktoren bezogen, die der Entscheidung über das Skifahren bestimmen (Abbildung 6). Von den angegebenen Antwortmöglichkeiten durften mehrere angekreuzt werden. Etwa 2/3 der Antwortgeber haben das Skifahren nur hobbymässig, aus Spaß gemacht. Nur in 15% der Antworten wurde die aktive Erholung erwähnt, die Erhöhung des Adrenalinspiegels ist mit 14 Stimmen an dritter Stelle gefolgt. Meine Hypothese „D“, nach der: „In der Regel fahren die befragten Personen als Hobby Ski.“ wurde also bestätigt (Abbildung 6).

Abbildung 6 Anteil der Motivationsfaktoren bei den befragten Personen je nach Typen/% n=172 Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014 Die 10. Frage hat sich auf die Typen der Unterkunft bezogen, die von den Touristen in Anspruch genommen wurden (Abbildung 7).

26

Abbildung 7 Die Unterkunftstypen, die von den befragten Personen gewählt wurden / Person Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Vorschungsdaten Obertauern 2014 Nach der Auswertung der Antworten hat sich also meine komplexe Hypothese „E“ bestätigt, nach der „Die Mehrheit der Befragten wählt ein Hotel neben der Piste als Unterkunft.“ 60 % der insgesamt 146 Antwortgeber haben nämlich ein Hotel als Unterkunft gewählt. 60 % der Antwortgeber haben eine Unterkunft unmittelbar in der Nähe der Skipiste gewählt (weitere 22 % sind in einer Entfernung von 10-20 km abgestiegen, 11 % haben in einem Umkreis von 10 km übernachtet). Mit 22 % der Antworten hat das Privatappartement den zweiten Platz belegt. Bei den Koralpen war dieser Anteil umgekehrt, was auf die Ursachen, die bei der fünften Frage erwähnt wurden, zurückzuführen ist. Die Pension gehört einerseits wegen mangelnder praktischer Ausnutzung, anderseits infolge der niedrigen Qualität nicht zu den beliebten Unterkünften bei den Skitouristen. Das Hotel als qualitative Unterkunft bietet demgegenüber günstige Voraussetzungen für die Befriedigung der Ansprüche von Touristen, die aus größeren Entfernungen anreisen oder in guten finanziellen Verhältnissen leben.

27

Abbildung 8 Die Entfernung zwischen der Unterkunft und der Skipiste/ Person Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014 Mit der 12. Frage habe ich mich bei den befragten Touristen nach deren Ausgaben während des Urlaubs erkundigt. 100 Personen haben auf diese Frage eine auswertbare/angemessene Antwort gegeben. Aufgrund der Abbildung 9 kann eine Topkategorie mit einer Geldausgabe von 1000-400 Euro festgelegt werden. Diese Gruppe macht 34 % der Antwortgeber aus. Danach habe ich die untere Topkategorie bestimmt, in die Touristen mit einer Geldausgabe von 700-800 Euro gehören (12 % der Antwortgeber). Was die mittlere Kategorie angeht, sind die Touristen mit einer Ausgabe von 600 Euro (28 %) vorne platziert. Die untere Mittelkategorie besteht aus Touristen (61 %), die während des Urlaubs 500 Euro ausgeben. Mit einem Anteil von 10 % sind die Ausgaben unter 500 Euro in die untere Kategorie eingeordnet. Ebenso 10 % machen die von der Firma finanzierten Incentive-Gäste und Skilehrer aus. In die Topkategorie gehören Touristen aus deutschen Sendegebieten sowie österreichische oder von größeren Entfernungen anreisende Touristen. Die ungarischen Gäste verteilen sich in gleichem Anteil zwischen der zentralen Mittelkategorie und der unteren Kategorie. Die Antwortgeber haben im Durchschnitt 1071 Euro während ihres Urlaubs ausgegeben. Nach der Erhebung liegt die durchschnittliche Geldausgabe in den Koralpen bei 585 Euro. Die fast zweifache Differenz bestätigt den früher festgestellten qualitativen Unterschied zwischen den Gästen der beiden Destinationen sowie die in der Einleitung schon ausgesprochene Differenz zwischen dem Preisniveau der beiden Skigebiete. Die ungarischen Touristen haben im Durchschnitt 300 Euro ausgegeben, das heißt die Ungarn liegen hinter dem Durchschnitt zurück, was die Ausgaben betrifft. Die Unternehmer sind schon ganz nah an der Mittelkategorie, die Angestellten können in die Unterkategorie eingeordnet werden. Meine Hypothese F, nach der: „Während des Urlaubs liegen die Ausgaben der ungarischen Touristen unter dem Durchschnitt.“ wurde restlos bestätigt.

28

Abbildung 9. Die für die Urlabsdauer geplanten Ausgaben der befragten Personen / Person Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014 In den Fragen 13-16 wurden die wegen der Wirtschaftskrise gezeigten Reaktionen im Hinblick auf die Ausgaben bzw. die Verringerung der Anzahl der Reisen sowie deren numerische Erfassung untersucht. Aus der Abbildung 10. ist eindeutig ersichtlich, das 90 % der Befragten nicht durch Reduzierung ihrer Ausgaben im Zusammenhang mit dem Winterurlaub auf die Krise reagiert haben. Die Gruppe, die 10 % der befragten Personen ausgemacht hat und ihre Ausgaben verringert hat, hat aus ungarischen und slowakischen Touristen bestanden. Was die Reduzierung der Anzahl der Reisen angeht, ist der obige Anteil mit einer Verteilung von 96 % - 4 % zu Gunsten der Gruppe ausgegangen, die ihre Ausgaben nicht verringert hat. Österreichische, slowakische und ungarische Touristen haben sich für die Reduzierung der Urlaubstage entschieden, indem Sie ihre Urlaubsdauer um 2 Tage verkürzt haben, bzw. nur einmal im Jahr in Urlaub gefahren sind. Manche deutschen Touristen konnten die Frage nicht interpretieren, weil es ihrer Meinung noch keine Krise gab bzw. gibt.

29

Abbildung 10. Die Reaktionen der befragten Personen auf die Wirtschaftskrise / Person Erstellt: Dr. Ferenc Darabos Phd. Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014 Die Fragen 17-18 haben sich auf die Absicht der befragten Personen zur Inanspruchnahme von anderen Diensleistungen sowie auf ihre Benennung bezogen.

Abbildung 11. Anspruch der befragten Personen auf andere Dienstleistungen / Person Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014

30

Abbildung 12. Andere Freizeitaktivitäten der Befragten / Anzahl der abgegebenen Stimmen, je nach Inanspruchnahme Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Vorschungsdaten Obertauern 2014 Die Abbildungen 11.-12. zeigen, dass knapp mehr als die Hälfte der Befragten (57,4%) andere Dienstleistungen in Anspruch genommen haben. Die überwiegende Mehrheit der nach Obertauern gefahrenen Touristen haben wegen dem Skifahren diese Destination gewählt. Meine Hypothese G, nach der: „Zwei Drittel der befragten Personen nehmen andere spezielle Dienstleistungen in Anspruch.“, hat sich nicht bestätigt. Die 12. Fragen konnte man sogar mehrfach beantworten. Von den 128 angegebenen Antworten war die Häufigkeit der Antwort Wellness mit 50 Markierungen auffallend hoch. Darüber hinaus lohnt es sich, in Anbetracht der Witterungsbedingungen die Sauna sowie die Gastronomie, die jeweilige Wichtigkeit der kulinarischen Genüsse bzw. den Skilanglauf, die Wanderung und das Felsklettern unter den Sportarten hervorzuheben. Die ungarischen Touristen haben reges Interesse für die Kultur gezeigt. Die Fragen 19-20 haben sich auf den Besuch von Salzburg (100km) nördlich von Obertauern bzw. dessen Begründung gerichtet. Es ist der Abbildung 13. zu entnehmen, dass 80,8 % der befragten Personen die Heimatstadt von Mozart nicht besucht haben. 64 % der Befragten haben ihre Entscheidung so begründet, dass sie wegen dem Skifahren wenig Zeit zu anderen Beschäftigungen haben. Außerdem wurden der Zeitmangel und der schon früher abgestattete Besuch in Salzburg als Gründe angegeben. Wer die Frage mit Ja beantwortet hat, hat die regionalen Anziehungskräfte, die zentrale Lage, die Nähe zum Flughafen, die Einkaufsmöglichkeiten, die Geschäftskontakte und die verwandtschaftlichen Beziehungen erwähnt. Zum Teil wurde meine Hypothese H bestätigt, nach der:“ Mehr als die Hälfte der Skitouristen besucht Salzburg. Obertauern ist ein solches touristisches Zentrum, das in erster Linie auf selbständige Anziehungskräfte baut bzw. dessen Angebot auf bedeutenden kulturellen Sehenswürdigkeiten beruht.“ Der zweite Teil meine Hypothese hat sich nicht 31

bestätigt. Man kann also feststellen, dass das Angebot um kulturelle Elemente ergänzt wird, darauf deutet auch die Abbildung 12. hin, obwohl diese Elemente nur eine ergänzende Funktion ausüben und einen marginalen Charakter haben.

Abbildung 13. Andere Freizeitaktivitäten der Befragten / Person Erstellt: Dr. Ferenc Darabos PhD Quelle: eigene Forschungsdaten Obertauern 2014 5. Zusammenfassung Zusammenfassend kann also festgestellt werden, dass meine komplexe Hypothese I nach der: „Die Zusammensetzung und die Urlaubsgewohnheiten des Gâstekreises werden durch das Wetter und die natürlichen Gegebenheiten weitgehend beeinflusst.“ bestätigt wurde. Die eindeutigen Erfahrungen der Erhebungen in den Koralpen und der vorliegenden Erhebung sowie die Differenzen zwischen ihnen liefern einen eindeutigen Nachweis dafür. Die schwächeren Ergebnisse der Koralpe-Umfrage haben sich aus den kleineren Pisten, der geringeren Variabilität der Infrastruktur, teilweise den stürmischen Witterungsbedingungen und dem unterschiedlichen Timing ergeben. Zusammenfassend kann festgestellt werden, dass Obertauern eine industriemässig betriebenes, international anerkanntes Fremdenverkehrszentrum mit ausgezeichneter Leistung ist, dessen Ballungsgebiet sich auf Transeuropa bzw. die ganze Welt erstreckt. Die obige Behauptung wird durch Kennzahlen, die sich auf die Reise, den Aufenthalt und die Ausgaben der Touristen beziehen, bestätigt werden. Die Anziehungskraft der Destination hängt weitgehend von der Intensität des Touristenverkehrs des deutschen Sendemarktes und der wirtschaftlichen Leistung des Sendegebietes ab. Von dem ungarischen Sendemarkt kann festgestellt werden, dass die von den ungarischen Touristen in Anspruch genommen Unterkunftstypen in die billigere Kategorien gehören und die von den Ungarn getätigten Ausgaben unter dem Durchschnitt liegen. Die Skitouristen treffen im Allgemeinen rationale und vorhersehbare Entscheidungen. Diese Entscheidungen werden durch Anziehungskräfte bestimmt, die von mir als „harte Faktoren“ definiert wurden. Dazu zählen die Verfolgbarkeit der Skipisten, die Qualität, die Schneesicherheit und die Erreichbarkeit die Touristen. Über ihre eigenen Erfahrungen hinaus setzen die Touristen auf die Empfehlung/Meinung ihrer Bekannten. Die überwiegende Mehrheit

32

der Touristen verspürt die Wirtschaftskrise nicht und stellt einen ausgabebereiten Gästekreis dar, der sich in erster Linie auf das Skifahren konzentriert. Bei der oben erwähnten Zielgruppe sind andere Freizeitaktivitäten in Bezug auf die Nachfrage nur marginal in Erscheinung getreten. Aufgrund dieses Musters sind die Skitouristen, die Skigebiete mit der Qualität von Obertauern besuchen, in der Regel berechenbar aussprechbare, reisebereite Gäste, die über ein hohes Ausgabepotential verfügen.

6. Literaturverzeichnis DARABOS Ferenc: Ausztria turizmusának áttekintő értékelése összefüggésben Magyarország turizmusával NYME AK Apáczai napok 2011, Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó 2012. pp.10 DARABOS Ferenc: Pillanatfelvétel az Ausztriában síelők szabadidős szokásairól és a hazánk turizmusával kapcsolatos benyomásairól. NYME AK Apáczai napok 2013 Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 2014. pp.9 GYURICZA László: A Turizmus nemzetközi földrajza Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs 2008.p. 319 KASPAR Claude: Turisztikai alapismeretek I.kötet Bp.:Excel Kht 1997. p. 116 KASPAR Claude: Turisztikai alapismeretek II.kötet Bp.: Excel Kht. 1997. p. 67 TDM Kézikönyv Szerk.:Lengyel Márton: Bp.:Heller Farkas Főiskola 2008. p.216 ULRICH H.: Management. Bern Haupt 1984 p.11 MICHALKÓ Gábor: Turizmológia Akadémiai kiadó Zrt. Budapest 2012. p. 266

33

MANDYS Jan JIRAVA Pavel Institute of Administrative and Social Sciences Faculty of Economics and Administration University of Pardubice Dilemmas of determining the quality of life as an important indicator of satisfaction

Abstract Quality life is the goal of heading for every human individual. Man tries to be satisfied with all areas of life. For this purpose, then choose different strategies in achieving of satisfaction. Quality of life is at present widely discussed concept. The usefulness of this concept can be monitored in virtually all areas of human activity. Determining the quality of life is primarily determined by the needs and of a subjective view of what things brings to people feeling of happiness, well-being and satisfaction. The paper briefly defines the basic considerations about the concept of quality of life with regard to the fact that this concept it represents a key determinant of human satisfaction. There are a number of objective indicators of quality of life. The paper, however, is thinking in the plane of reflection and emphasizes the subjective perception of reality, which decides on individual life satisfaction. Key words Quality of live, environment, health, lifestyle

Introduction Human satisfaction is one of the basic requirements which determine quality of one’s life. But it is a highly subjective and time-fluctuating value and the term satisfaction itself is very wide and uncertain. Information about citizen satisfaction serves as a significant base for decision-making and self-evaluation for regional management. That is the reason, why it is necessary to measure and evaluate citizen satisfaction. It is important to identify not only areas in which people fulfill their personal aspirations, but also areas with negative influence on people. Region inhabitants judge their own interests by possibilities and barriers which influence fulfilling their personal needs and interests and unwind their positive or negative relation to the place where they live. Satisfaction of the population belongs to basic goals of regional management. Regional management represented a key role of satisfaction in the region. This area includes not only the problems of social problematic but also all problems of the major society for example, problem with transport, education, health, culture, tourism. One of the indicators which should influence decision making processes essentially is the satisfaction of citizens with the place they live in – quality of life. The public policy doesn’t always solve real needs of people, but it realizes the order proposed by the political representation. In these barriers it exerts to insert the needs and requirements of those whom the social services are intended for.

34

For example: system of social services for homeless people in Czech Republic (ACT NO. 108/2006 COLL. ON SOCIAL SERVICES):  day centers (free meals, change clothing, toiletries),  night shelters (bed, free meals, change clothing, toiletries),  sanctuary houses,  houses for young people, this young people vacationed some institutions (educational, children's home). Real needs of this group are not similar with social offer, how looks Table 1. Importance Rank 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Item physical safety further education transformation affordable housing medical/ dental treatment health information job training job placement information on agencies public benefits support group individual counseling budgeting legal assistance drug/ alcohol treatment free meals family counseling English fluency parenting skills child care

Difficulty Rank 6 9 5 2 11 14 3 1 13 4 18 17 8 10 19 20 16 15 12 7

Source: Real needs of homeless people (ACOSTA, TORO; 2000: 353) On this example we can see, that the system of social help for homeless people solves the availability of free meals, toiletries and housing. In reality these are the resources meant for the realization of specified goals (freedom, physical safety, job, independence). The paper discusses the theoretical concept of quality of life as a key attribute of human satisfaction. Quality of life is discussed in the context of environment, health and lifestyle. Introduced concept is demonstrated that the concept of quality of life must be viewed in a broader context. Does not stand alone, but is part of the broader context of social life. In our approach, the quality of life is understood as a quantity that can be precisely measured to a certain extent. We must, however, with regard to the concept of satisfaction to watch subjective aspect of the whole phenomenon. Only in this way will be possible to use the concept of quality of life for practical purposes.

35

Theoretical perspectives on phenomenon of quality of life Defining terms satisfaction and quality of life brings many dilemmas. If we occupy ourselves with defining the quality of life term, we have to consider influence of historical, cultural and social changes, which take place in given society (MANDYS; 2011). The term satisfaction itself is, like the term quality of life, very wide and uncertain (multidimensional, complex). Psychological, social, medical a philosophical view projects in delimitation of these terms. The term quality of life refers to human existence, comprehension of meaning of life itself of individual being. Quality of life includes individual way of life (lifestyle), not only individual living conditions, but also living conditions of wider groups of society as a whole. Quality of life can be observed through two variables – material and nonmaterial part of human life (RAPLEY; 2003). Quality of life should be looked upon as a multidimensional variable, which contains information about psychosocial status of an individual which is influenced by, for example, age, gender, education, social status, economical situation or individual’s values. Quality of life needs to be viewed as a subjective appreciation of own living situation. Quality of life can be viewed as availability of options, from which an individual can pick during filling his life (PHILLIPS; 2006; MÜLLEROVÁ, LIBIGEROVÁ, PROUZOVÁ, et al.; 2001; CURTIS, PATRIC, ENGELBERG, et al.; 2002). Psychological view In psychology, the term quality of life is often connected to the term personal wellbeing. That represents a long-term emotional status which reflects content of the individual with his/her life. Personal well-being can include components such as life satisfaction, morale, luck. Psychological methodology defines well-being as experience lasting for weeks rather than short-term moments. Variable characteristics like actual physical status, reaction on life events or moodiness are also taken in account. Personal well-being belongs to frontier of moods, affects and personality characteristics (DVOŘÁKOVÁ, DUŠKOVÁ, SVOBODOVÁ, et al.; 2006). Sociological view Besides individual factors, quality of life is influenced by social factors, for example culture, religion, health, income, age, satisfaction from work, mobility, transport and so on. The term quality of life expresses and defines the qualitative side of life processes and evaluation criteria. Quality of life is viewed mainly according to indicators of environment, indicators of health and disease, housing standards and recreation, human relations, free time, social and technological characteristics of work, possibilities of participating in company management, according to personal and social security, social guarantee and civil liberties (MAŘÍKOVÁ, PETRUSEK, VODÁKOVÁ; 1996). Medical view Health represents one of most important values of human society which is recognized virtually in all cultures and times. Health and disease are usually comprehended as two different qualities, which are mutually opposed. Generally, we can comprehend the term health as state of absolute physical, mental and social

36

peace. Lately, concept of health is not limited only to presence of illness, but also works with spiritual level. Health is viewed as a complex event. Quality of life is usually judged based on data obtained from a sick person. Health-related quality of life is comprehended as the part of life, which is primarily determined by health of an individual and healthcare, which could be influenced by interventions (QUALITY OF LIFE FOR PATIENTS WITH CHRONIC ILLNESS; 2009).

Philosophical view From philosophical point of view, the significant characteristic of quality of life is meaningfulness of life. We can call it routing of life. If a man sets general supreme meaning of life, this meaning becomes the main indicator of his life meaningfulness. This goal then shows him/her, what has a meaning and what does not. This general set goal reflects to oneself in conscience. Conscience then tells him/her, what to do and what to avoid doing and also tells what he/she should have done, but did not do (KŘIVOHLAVÝ; 2001). According to the World Health Organization (WHO) we can speak about four basic dimensions of human life that determines the quality of life. These are fully independent on factors as age, sex, ethnic or disablement (MŰHLPACHR; 2005: 61):  “Physical health and a level of independence – energy and tiredness, pain, relaxation, mobility, everyday life, dependency of medical care, ability to work etc.  Psychical health and mental aspects – self-concept, negative and positive feelings, self-evaluation, thinking, learning, memory, concentration, belief, spiritualism, confession etc.  Social relations – personal relationships, social support, sexual activity etc.  Environment – financial resources, freedom, safeness, accessibility of medical and social care, home atmosphere, opportunities for gaining new knowledge and abilities, physical environment (pollution, noise, traffic, climate) and so on.” These factors can be completed by social determinants of the quality of life: complex, optimal environment, adequate usage of activities and energy of a human being, overall quality of human relationships, developmental division of competences and conceptual focusing on further development of a human being, full respecting of one’s dignity as a bio-psychosocial personality, mutual contribution to the realization of higher values, to the fulfillment of human’s existence, of his/her transcendence (VAĎUROVÁ, MÜHLPACHR; 2005; RAPLEY; 2003; PHILIPS; 2006). We can use a simple model of Quality of Life (MŰHLPACHR; 2005) In this model there are an objective and a subjective aspect of the quality of life (see Fig. 1). The objective dimension is related to the material securing, social conditions, social status and physical health. It is a complex of economic, social, health and environmental conditions which determine human’s life. Social dimension of the quality of life refers to the fact that an individual perceives his/her position in the society in the framework of his/her culture and the system of values. The final satisfaction with life is in virtue of personal goals, expectations and interests of each individual.

37

Fig. 1 Model of quality of life (RAPLEY; 2003) The quality of life is further determined as a magnitude which comprises in itself the fact how a human being perceives his/her position in society. Individual perception of each human being is basically influenced by (VAĎUROVÁ, MÜHLPACHR; 2005):  culture,  system of values,  relationship of an individual to his/her goals,  expectations,  standards and fears,  psychosomatic state of an individual,  social relationships,  personal beliefs,  relationship to key areas of the environment  where individual lives. Quality of Life and Environment For this paper, let us understand the term environment as a complex of physical, chemical, biological and social phenomena and processes which have (directly and also indirectly) influence on health and comfort of people, individuals as well as the whole population (KOTULÁN; 1991).

38

Fig. 2 System scheme of environment (JIRAVA, MANDYS, KAŠPAROVÁ, KŘUPKA; 2010: 245) The environment has an influence on human’s health, so that also on the quality of life. The influence of the environment on health is divided into influence caused by anthropogenic activities and influence caused by natural processes. Most known examples of anthropogenic influence on the environment are (NATIONAL RESEARCH COUNCIL OF THE NATIONAL ACADEMIES; 2003): intercontinental transport of wind-borne dust and air pollutants, drinking water disinfection, increasing levels of anthropogenic pollutions into air, soil and groundwater or chemicals use. To evaluate the influence of the environment on people’s health, it is necessary to divide the environment into particular components. The basic division is atmosphere, water, earth and other elements. Quality of Life and Health The value of health belongs without any doubt to one of the highest values throughout all the human cultures. The influence of the environment and external effects on health has been described in many publications. Generally, health is defined as an abstract connected with integrity, good coordination and right functioning not only of all the human organs but of the whole organism. Health is thus normal functioning and illness represents an incomplete functioning, suppressed or atypical (JIRAVA, MANDYS, KAŠPAROVÁ, KŘUPKA; 2010; VAŠINA; 1999). The World Health Organization understands the term health as the state of complete physical, psychical and social comfort (JIRAVA, MANDYS, KAŠPAROVÁ, KŘUPKA; 2010). By means of this definition, the health problematic is seen not only as a biological question but also as a psycho-social. The quality of life is often described as the state of personal comfort (“well-being”). It represents a longtime emotional state which expresses the individual satisfaction with his/her life (KŘIVOHLAVÝ; 39

2004). Personal comfort is distinguished by time-stability and consistence in various situations. This refers to positive and negative emotions, affections, moods and expectations. On the basis of empiric researches we can describe eight health conceptions in which we can see the influence of individual life style and the influence of the quality of life (VAŠINA; 1999): 1. health as a non-illness: criterion of health is the absence of more serious illnesses, 2. health as a state of experiencing illness/health despite of illness: it is a concept of overcoming or coping with illness or a statement that healthy is the one who has never been taken to hospital, 3. health as a reserve, resource, capacity of health: immunity, ability to cope with illness (quick recovery, one does not live healthily but does not become ill), 4. health as a physical ability (fitness): this is related to the life style (yoga, regular exercising etc.), 5. health as energy and vitality: healthy is the one who is active, tireless and lives fully, 6. health as social relationships: health is defined by means of relationships, typical for women (voluntary organizations etc.), 7. health as a function: connection of activity and energy. Ability to do something with a little emphasis on feelings and experiencing, 8. health as a psychosocial comfort: healthy persons are physically, psychically and also mentally integrated, level-headed, and active.

Fig. 3 Model of health conception (JIRAVA, MANDYS, KAŠPAROVÁ, KŘUPKA; 2010: 246)

40

Quality of Life and Life style From the above mentioned information, it is obvious that when we think of a human individual we must consider the quality of life in the context of human health. Both of these parameters are very closely connected with the individual life style (the way of life). All of these free factors are interconnected by a common feedback.

Fig. 4 Model of human life (JIRAVA, MANDYS, KAŠPAROVÁ, KŘUPKA; 2010:247) The problematic of the everydayness of human life and the life cycle is projected in the life style. In simple words, we can say that the way of life can be expressed as how an individual lives his/her life as well as with whom he/she is in contact. It is a complex system of activities, relationships by which an individual satisfies and evolves his/her needs. Norms, values and ideas are connected with these activities. The whole system is delimited by higher cultural regulations (JIRAVA, MANDYS, KAŠPAROVÁ, KŘUPKA; 2010). The life style of a concrete human individual depends especially on (DUFFKOVÁ; 2006):  external factor (general, whole-society and group life conditions),  subjective agent (individual personality). In brief, the way of life can be characterized as a system of significant activities, relationships and life manifestations which are typical for a certain subject (individual, group) who is the bearer of the way of life. The way of life (JIRAVA, MANDYS, KAŠPAROVÁ, KŘUPKA; 2010) comprises in itself e.g.: the problematic of needs, life conditions (natural, social, individual), the level of life, problematic of everydayness (time – life rhythm). Based on the facts mentioned above we can say, that as well as concept of quality of life also concept of lifestyle brings many dilemmas in determining the concrete meaning. A key feature of lifestyle is that it is a highly individual variable, but is influenced by various social, economic and other factors, especially by social group to which the individual is a member. The social group can we defined as the sum of individualities. They act with regard to the conduct of others. Such conduct is defined by historical, spatial, cultural and social context in which individuals can only influence to some extent. Nowadays, there is at least in Western countries a significant individualization of life. People in different families (in past centuries) they were much more similar than they are today (GIDDENS; 2006).

41

Conclusion Human nature leads man to be tried to be the most satisfied. Here it is necessary to distinguish between healthy desire for self-fulfilment and unhealthy craving for hedonism, which can lead to pathological behaviour. To be able to talk about quality of life in relation to individual satisfaction, we have to realize which determinants affect quality of life. Furthermore, we must be able for individual needs of scientific research, and of practice to define what in our opinion, quality of life means. Only a clear definition of this concept will allow us to actively use it. Personality characteristics of significantly determine human satisfaction. On those, however, has significant influence the social system in which individual people live. This means that individual satisfaction goes affected by the functioning of the system of public policy, services, education etc. The interest of people's individual needs can help improve processes influencing satisfaction. It is an important task of institutions, look for ways to wishes, needs of people to systematically identify. References ACOSTA, O.; TORO, P., A. Leťs Ask the Homeless People Themselves: a Needs Assessment Based On a Probability Sample of Adults. In American Journal of Community Psychology, Vol. 28, No. 3; 2000; 343 – 366 p. ISSN 1573-2270. Act No. 108/2006 Coll. On social services. CURTIS, J., R., PATRIC, D., L., ENGELBERG, R., A., ET AL., 2002. Measure of the Quality of Dying and Death: Initial Validation Using After-Death Interviews with Family Members. J. Pain Sympt. Management, vol. 24, no. 1, p. 17−31. DUFFKOVÁ, J. Životní způsob/styl a jeho variantnost (Malé zamyšlení nad tím, co všechno se může skrývat pod označením „alternativní životní styl“). In: Aktuální problémy životního stylu. Prague: Charles University – FF, 2006; pp. 79-90. ISBN 80-7308-131-8. DVOŘÁKOVÁ, Z., DUŠKOVÁ, L., SVOBODOVÁ, L. A KOL. Svět práce a kvalita života. Vliv změn světa práce na kvalitu života. Praha: Výzkumný ústav bezpečnosti práce; 2006, 117 pp. GIDDENS, A. Sociology. Cambridge: Polity, 2006, 1094 pp. ISBN: 0-7456-2310-7. JIRAVA, P., MANDYS, J., KAŠPAROVÁ, M., KŘUPKA, J. System Approach to Determinants of Quality of Life within a Region. WSEAS Transaction on Systems, 2010, Issue 3, Vol. 9. 243-252 pp. ISSN 1109-2777. KOTULÁN, J. Zdraví a životní prostředí. Prague, Czech rep.: Avicenum. 1991. KŘIVOHLAVÝ, J. Mezinárodní konference o kvalitě života pacientů – ISOQOL03 v Praze. In: ČS Psychologie, 2004, Vol. 3, p. 279-280. ISSN 0009-062X.

42

KŘIVOHLAVÝ, J. Psychologická pojetí a způsoby zjišťování kvality života. In:Psychologické aspekty kvality života. Zborník príspevkov z medzinárodného a celoštátneho kola ŠVOK. (Ed.: Bratská, M.). Bratislava, Katedra psychológie FiF UK, 2001; 20 – 41 pp. MANDYS, J. The quality of life as a basic attribute of effective influence of state administration in the area of social politics formation with the aim at regional politics. In. Výzvy pre sociálne profesie v modernej spoločnosti. Prešov: Prešovská univerzita a European Centre of Community Education, 2011. 112 – 123 pp. ISBN 978-80-555-0372-1. MAŘÍKOVÁ, H., PETRUSEK, M., VODÁKOVÁ, A. Velký sociologický slovník. Sv. 1, A-O. Praha: Karolinum, 1996; 747 pp. MŰHLPACHR, P. Měření kvality života jako metodologická kategorie. In Kvalita života a rovnosť príležitostí - z aspektu vzdelávania dospelých a sociálnej práce. Prešov: Filozofická fakulta Prešovské univerzity v Prešově; 2005. Str. 59 - 70. ISBN 80-8068-425-1. MÜLLEROVÁ, H., LIBIGEROVÁ, E., PROUZOVÁ, M., ET AL, 2001. Cross-Cultural Transfer and Validation of the Quality of Life Enjoyment and Satisfaction Questionnaire in the Population of Depressed Patients. [online]. Psychiatrie [cit. 15-08-2009]. Accessible: . NATIONAL RESEARCH COUNCIL OF THE NATIONAL ACADEMIES. The environment: challenges for the chemical sciences in the 21st century. Washington D.C.: National Academies Press. 2003. PHILLIPS, D. Quality of Life: Concept, Policy and Practice. London: Routledge; 2006. 276 str. ISBN 978-0-415-32355-0. QUALITY OF LIFE FOR PATIENTS WITH CHRONIC ILLNESS. [online], [cit. 15-082009]. Accessible: . RAPLEY, M. Quality of Life Research: A Critical Introduction. London: SAGE, 2003. 286 str. ISBN 978-0-7619-5456-9. VAĎUROVÁ, H., MÜHLPACHR, P. Kvalita života: teoretická a metodologická východiska. Brno: Masaryk University, 2005. 145 p. VAŠINA, B. Psychologie zdraví. Ostrava: Ostrava University, 1999. 86 p. ISBN80-

43

SAVELLA Orsolya Szolnoki Főiskola [email protected] FRITZ Péter Eszterházy Károly Főiskola

Tourism as a possible health education setting

Abstract Learning can occur over formal education and well-structured contexts may be an important factor in self-development. Tourism as possible setting of education also offers opportunities for improvement skills and knowledge. There are several approaches in literatures closely connected to learning as part of tourism. People can acquire knowledge and develop ideas that affect trough tourism and free time activity. A great number of literature deals with importance of learning as part of travel. People choose different forms of learning including work or free time activities. If participation in different health-related attraction and activities can contribute to expansion of cognition and self-development; the health behaviour can be permanent in their usual, home environment. Aim of this study - mainly based on secondary information - is to introduce health tourism as a possible health educational setting. Key words: health, tourism, education, informal learning

1. Introduction The way of leisure time habits closely connected to health behaviour influence our health status positively or negatively. Models of health behaviour either suppose coherent lifestyle or as a complex phenomena aren’t always results of conscious decisions. We organize our lives around maintaining or improving our health consciously or unconsciously; actively or passively. (PIKÓ 2006: 275) According to economic and personal interests, the aim of society is to protect and preservation of health. (SAVELLA – KALMÁRNÉ RIMÓCZI 2009: 54) Inside health improvement health education makes strenuous efforts in several areas. One of these is to extend knowledge about health behaviour in order to live people’s lives with accordance to acquired somatic, mental hygienic, and social hygienic competences. Thus health education is such part of pedagogy and education that collects and organizes information which ensures the balance of psychosomatic and social health. (DR. NEMESSÁNYINÉ 1998: 9) In the point of economic and innovative aspects, the topic of health is a stressed area that involves both the importance of health education and also some parts of health tourism – such as wellness, active or sport tourism. If health programs positively affect on the expansion of knowledge (KALMÁR et al. 2009: 57), special parts of health tourism can be applied. In this regard, the main aim of health touristical travelling is resting, recreation and refreshing, but it also can have a role in improving skills, updating and enlarging knowledge and also forming attitudes over formal education (ZSOLNAY 1996: 153). Health as a traditional value (KONZ - NAGY 2004: 328) is a multipartite state. Maintenance of it depends on biogenetic needs such as the intensity of nutritional, recreational, and kinetic needs,

44

the character, rate of self-improving activities and the necessity of healthy lifestyle. Health tourism can become an educational scene by experiences and knowledge accumulated through proven wellness services. It can contribute to the expansion of knowledge, skill improvement and forming attitudes. Seeing that tourism as an active leisure activity is relevant in prevention and in National tourism development, it is important to research such interventional factors that promote maintenance of health and foster well-being.

2. Health tourism Health tourism as a collective term includes every travel related to health. Basic motivation of tourists is healing, improvement and maintenance of state of health, illness prevention as well. (MÁLOVICS 2009: 123) There is such part of health tourism that assumes preventive and recreational characteristics wants to improve especially the healthy people. (KINCSES et al. 2009: 33) Domestic and international literature divides this part of tourism differently that is mainly according to local features. There is a division in which medical wellness also belongs to recreational tourism like wellness and leisure activities. (1st graph) 1. graph Health tourism Preventive, recreational tourism

Medical tourism

Wellness, leisure Medical wellness sport activities, etc. Resource: Kincses et al., 2009. personal editing

Accordance with 2nd graph medical wellness connects directly to medical tourism and just indirectly relates to wellness tourism. (VOIGT et al. 2011: 9) In this distinction recreational tourism is already omitted. 2. graph Health tourism Wellness tourism Beauty hotels Lifestyle hotels Spiritual places Resource: Voigt – Laing, 2011. pesronal editing

Medical tourism

Medical wellness

The most often used and regarded literature references the most conventional division of tourism is Puczkó and Smith’s partitioning that specifies direct and also indirect connection points of areas. (3rd graph) Similar to former graphs this also organizes types of health tourism. Differences can be seen of medical wellness as common relation point and recreational tourism as part of wellness tourism.

45

3. graph Health tourism Wellness tourism

Medical tourism

Holistic

Recreation

Medical wellness

Spiritual

Beauty

Therapeutic recreation

Meditation

Fitness

Way of life programs

New Age

Pampering

Work therapy (hobby) Thalasso therapy

Detoxification Resource: Puczkó – Smith, 2010. personal editing

Wellness is such a way of life that makes every effort for prevention and for development the balance between physical and spiritual well-being. According to the divisions shown previously wellness consumers can do for their health by available active or passive services, nutrition programs, and complex health consultations. However for this it is essential to form supplies on the basis of clients’ necessities.

3. Health education The aim of health education is to transform individual and community behaviour, in such a way to be capable for contribution for maintenance, improvement and recovering the health of society. (NEMESSÁNYINÉ 1998: 11) Thus health education closely relates to different ways of prevention. It is such a learning process that helps acquisition theoretical and practical knowledge and skill development. Population health care carries out a double work. One of it is health improvement by promotion of adequate lifestyle and the other is keeping back additional deterioration. Aim of this area is to inform about health protecting behaviour, to influence attitudes and to describe health preventive services, but without any supports in the social and physical environment; only health communications can’t sustain individual behaviour changes (WHO, 2012). 4. graph change in knowledge  change in attitudes/beliefs  change in behaviour Resource: WHO, personal editing Effective messages need to be delivered through multiple channels that may intensify its impact on audience members. For this, according to possibilities, it is needed to extend health education settings to reach more and more young and adult people who are generally over their institutional education. Health education requires careful and thorough consideration of the present knowledge, attitudes, goals, perceptions, social status, power structure, cultural traditions, and other aspects of whatever

46

public is to be addressed (GLANZ et al. 2008: 9). Health education over instructional activities and strategies also include organizational efforts, environmental activities, mass media and community programs. In accordance with Bandura (2004: 143) effective prevention contains four components that refer to information, developing self-management skills, exercise control in case of difficulties, and social support. However, adequate changing in way of life can be expected if supports of health value help each other. (MELEG 2002: 20) In accordance with Zrinszky (2002: 170) the resource of unsuccessful health education is exaggerated verbal teaching and forcing back from bad habits by deterrence. It would be better help to it by strengthening needs of healthy lifestyle and by contribution to stabilize healthy behaviour. Aim of health education is to have an effect on behaviour connected to health. Nowadays it occurs in many scenes, such as schools, college/university campus, companies, health care settings, community organizations (WHO, 2012), worksites, homes, consumer marketplace, and communications environment (GLANZ et al. 2008: 9, WHO, 2012).

a. Tourism as a possible setting Health education is provided at every life stages of people. This is easier to reach individuals in formal settings but it would be important to obtain them, by possible channel including such informal settings throughout success public health interventions can be realizable. Such mainly informal and non formal environment can be health tourism that by own available services give numerous opportunity to know and practice different techniques of maintaining and improving of health status. 5. graph

Resource: Personal addition on basis of WHO (2012) and Glanz et al. (2008) According to health tourism systems mentioned before, they have several facilities for tourists to get to know and also to practise methods that contribute to physical and mental health. Health tourism services can help to extend knowledge and to have 47

personal experiences that can be basic factors for changing behaviour to healthier lifestyle. Why cannot it belong to health education settings? (5. graph)

5. Conclusion Nowadays health tourism and its different types are popular and most significant tourism product. (JANDALA et al. 2011: 27) Health as industry is an ideal positioning basis (KINCSES 2010: 8) because it is characterized by lasting and continuous increase, adequate conditions its effectiveness influences health state of population. However, the target market of wellness is such growing numbered young people who have more than average income, there are extended segments in this industry according to different motivations of consumers. Tourism can be a pedagogy because of its methodological wealth that refers to knowledge enlargement and also to practical problem solving. (ZSOLNAY 1996: 153) But there are difficulties. Forming of personality influences system of habits, life guidance models, and confidence. However personality doesn’t permeate complex system of motives; elements of it are hard to be modified. The more established somebody’s personality is the more fixed habits, life guidance models, confidence he/she has. (BÁBOSIK 2004:126) Established habits prevail over the individuals aren’t unchangeable but difficult to leave them. For changing needs to the adequate direction it is necessary to influence main elements of personality. Importance of learning connected to leisure time activities is obvious that can be done by extension environment of non formal and informal learning opportunities such as enlargement of chance for experience acquisition, promotion ways of mental, physical and social health, nutrition programs. By increase and maintenance of responsibility for healthy behaviour, it is important to mention that these activities be for prevention and not for rehabilitation.

References BANDURA, Albert (2004): Health promotion by social cognitive means, Health Education & Behaviour, 31; 143. DOI: 10.1177/1090198104263660 BÁBOSIK István (2004): Neveléselmélet, Osiris Kiadó, Budapest p. 126. JANDALA Csilla – SÁNDOR Tibor – GONDOS Borbála (2011): Az egészségturizmus a turizmuspolitika fókuszában – A fürdőkultúra szerepe a turisztikai termékfejlesztésben – Turizmus Bulletin XIV. évfolyam 4. szám pp. 19-28. KINCSES Gyula – BORSBÁS Ilona – MIHALICZA Péter – VARGA Eszter UDVARDY Enikő (2009): A gyógyturizmus tendenciái a világban, Egészségügyi gazdasági szemle, 2009/5. pp. 33-37. KINCSES Gyula (2010): Az egészségipar társadalmi és nemzetgazdasági jelentősége, IME IX évfolyam, 5. szám 2010. június pp. 8-14. KONCZ István – NAGY Andor: A média pedagógia és pszichológiai problémái In. Bábosik István (2004) Neveléselmélet, Osiris Kiadó, Budapest pp.328.

48

NEMESSÁNYI Zoltánné (1998): Egészségtan, Comenius Bt., Pécs p.11. PIKÓ Bettina (2006): Az életmód elemei szabadidő és az egészségmagatartás In.: Barabás Katalin (szerk.): Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina Könyvkiadó, Budapest, pp. 275-276. Health education: theoritical concepts, effective strategies, and core competencies: a foundation document to guide capacity development of health educators. World Health Organization, Regional Office for the eastern mediterranean, 2012. ISBN: 978-92-9021-828-9 pp. KALMÁR Katalin – KISS Katalin (2009): Fogyasztói szokások vizsgálata a II. Wellness és Életmód kiállításon, Economica, A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei Különszám, ISSN 1585-6216 pp. 56-62. GLANZ, Karen – RIMEL, Barbara K. – WISWANATH, K. V. (editors) (2008): Health behaviour and health education. Theory, Research, and Practise 4th edition, Jossey – Bass A Wiley Inprint, San Francisco, ISSN: 978-0-7879-6414-7 p.9. MELEG Csilla (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása, Magyar Pedagógia, 102. évf. 1. szám 11-29. MÁLOVICS János – MÁLOVICS Éva (2009): Szervezeti kultúra és kompetenciák az egészségturizmusban: elméleti modellek és empirikus kutatási lehetőségek In.: Hentesi E. Majó Z. – Lukovics M. (szerk.): A szolgáltatások világa, JATEPress, Szeged, pp. 108-126. SAVELLA Orsolya – KALMÁRNÉ RIMÓCZI Csilla (2009): Táplálkozás, fizikai aktivitás, egészségtudatosság, Economica, Szolnoki Főiskola, Szolnok, 2010/4. ISSN: 1585-6216 pp. 54-58. SZIVA Ivett (2011): Öntsünk tiszta vizet… Az egészségturizmus fogalmi lehatároltsága és trendjeinek válogatott bibliográfiája, Turizmus Bulletin XIV. évfolyam 4. szám pp.73-76. ZSOLNAI József (1996): A pedagógia új rendszere címszavakban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest p.153

49

Elena Bendíková, Michal Marko Matej Bel University, Faculty of Arts, Department of Physical Education and Sports, Banská Bystrica, Slovakia

Lifestyle of High School Students in Relation to Leisure Time Activities of Sport Character

Abstract Health promotion and searching for effective intervention processes aimed on increasing physical activity of children and youth are presented in actual research intention from different points of view. The prevalence of civilization diseases presents preventing issues in relation with health and lifestyle therefore the aim of the survey was to determine weekly and daily motion regime of adolescents and analyze their interest structure with intervention of representation of physical activities as well as the assumption of meaningful usage of leisure time. Monitored group consisted of high school students from the region of Liptov in total number of 363, including 180 girls with mean age of 16, 9 and 183 boys with mean age of 17, 2. The primary method of data collection was a questionnaire which was realized in January and February 2014. The results significantly (p< 0,01) show decreasing trend of sport activities in leisure time of high school students in terms of daily and weekly motion regime where receptive way of leisure time dominates, significantly (p < 0,01) for girls than for boys. Key words: physical activity, motion regime, leisure time, pupil, lifestyle. Listed partial discoveries are included in the grant: VEGA no. 1/0376/14 Physical activity intervention for the prevention of health of the population of Slovakia. Introduction Nowadays the importance of leisure time is constantly increasing and it represents independent area of human lives which creates enough space for self- fulfillment. The sphere of leisure time of children and youth and its content filling is very important for lifetime orientation of human being. Therefore the issue of quality of life comes to the fore especially in recent decades (Ihász, Rikk, 2010) as well as in US, Europe and Slovakia, for which is characteristic sedentary lifestyle for about 84 % of the entire population regardless of age and sex. What is more, it is also reflected in a wide range of deteriorating conditions of lifestyle especially in unsatisfactory indicators of health known as "civilization diseases". Currently the reduction of recommendation volume of physical activities is one of the factors that are nowadays involved in deteriorating of health and fitness of children and youth which are commonly appeared in disorders of skeletal, cardiovascular, metabolic and respiratory systems in the form of functional and structural weakening of health (Blair, Brodney, 1999; Kabátová at al., 2012; Mieszkowski et al., 2013; Žukowska, H., Szark, M., 2010; Bendíková, 2011; Andrzejewska et al., 2013; Šmída, 2015). Suggestible risk factors (smoking, unhealthy eating habits, lack of physical activity, excessive alcohol intake and psychosocial stress) of chronic non- infectious diseases are directly related to lifestyle in terms of health of population. The above

50

factors are directly related with overweight, obesity (diabetes mellitus DM), metabolic syndrome and hypertension. The importance is to minimize these risk factors through primary prevention which could be carried out only if human beings would be interested in their own health. In this context it is necessary to pay attention to motion regime of human beings which becomes fixed part of lifestyle (Broska, Slobodníková, Rolníková, 2005; Rozim 2005; Szark-Eckardt, Żukowska, 2015) and contributes to extension of productive age and its strenuousness. The authors deal with motion regime Cooper (1986), Junger, Zusková (1998), Kyselovičová (1999) point out that everybody whether consciously or not has its own motion regime which is based on forming particular situation. Nowadays the motion regime is a subject of certain trendiness and often used as uncritical assessment. The range, content and intensity of motion regime are determined by subjective and objective factors such as: age, sex, health, social status, environment, attitudes, interests, desires and priorities of human being (Liba, 2000) as well as leisure time. Physical activity in motion regime represents the most effective component which is intentional, organized as well as its spontaneous forms. If motion regime satisfies optimality of achieving objective (medical, recreational, performance) so it means that it needs to be optimized by the attitudes and interests of children and youth. In the 21st century motion regime is closely connected with leisure time which represents historical and social phenomenon of multidisciplinary importance. Complexity of leisure time leads to interdisciplinary solutions in theory and in practice of various sciences such as philosophy, psychology, aesthetics, ethics or theory of sports for all. Greek philosophers such as Socrates, Plato and Aristotle were the first who resolved in their writings education issues through leisure time "scholé". These well- known philosophers considered it as a degree of human happiness. Aristotle associates leisure time with meditative and blissful activity of human beings. Plato distinguishes between work and leisure time which becomes freedom of human beings. His understandings of health is perceived through the essence of leisure time as an area for cultivation and self- realization of human beings which is very close to current concepts through perceived quality of life. The ideas of health and importance of physical activities are known from the period of time called humanism which was based on Enlightenment of bringing ideas of J. A. Comenius: "Let the body to exercise every day", J. J. Rousseau: "The body must be strong enough to obey the mind; a good servant must be strong. The weaker the body, the more imperious its demands; the stronger it is, the better it obeys", as well as John Locke: "Healthy spirit in healthy body" (Bendíková, 2012). Leisure time from the historical point of view passed sinusoid of rises and falls due to the social conditions in which character and importance varied. Decadence was recorded in the Middle Ages while the Renaissance was recorded from 50´ s- 60´ s of the last century to the present (Keller, Tvrdý, 2008). The role and importance of leisure time was notified at the beginning of the 21st century by documents and activities which were accepted and implemented in the last decades of the previous century. One of the key documents for the promotion of appropriate forms of relaxation is the Convention of the Rights of the Children from 1989 as well as the Charter on the Participation of Young People in Local and Regional Life (has been approved by the Council of Europe in March 1992) and the Charter of Education for Leisure Time, Commission for Education and Education of World Association for Recreation and

51

Leisure Time (World Leisure and Recreation Association, WRLA) from 1993 (Hofbauer, 2004). There are a lot of definitions about leisure time in relation to various objective and subjective determinants. Kratochvilová (2004) defines leisure time as "time of rest, recovery of physical and mental powers, to relax after all obligations which are arising from the social roles of each person. Leisure time means a kind of space for the rest, recreation, fun, social contacts, self- realization based on their own needs and interests." Currently different age groups in relation to sex, age, occupation and health have different content of leisure time. Monitoring points out that almost half of the young people believe that they have enough leisure time for realization of their interests and needs (46,2 %) but 40,4 % feels that they have lack of leisure time. Every tenth young human being have a lot of leisure time and even often do not know what to do with it while 2, 6 % believe that they do not have a leisure time at all. By comparing data from a period of several years has been found that feeling about having enough of leisure time reflects decreasing tendency (in 1997- 50,0 %, 1998- 47,9 %, 200046,2 %). There is an increasing feeling among young people about having lack of leisure time (in 1997 – 36,2 %, 1998 – 39,9 %, 2000 – 40,4 %). Gallo, Lenčo (2009) indicate in their findings that young people have during a working day average of 4 hours of leisure time which is based on their social activity (tab. 1). Table 1 The average value of the amount of leisure time based on the social activities Social Activity Average in hours Maternity leave 3,47 University/ college student 4,04 Working 4,13 High school student without state leaving 4,32 exam High school student with state leaving 4,51 exam Elementary student 5,42 Unemployed 7,2 Vitátiušová et al. (2009) in her nationwide (Slovak) survey of 3 000 children in age between 6- 17 years (of which 51.5 % are girls and 48.5% are boys) points out the significant findings in the analysis of sedentary activities of the monitored group. Almost all of the children from Slovakia have been spending at the average of 2,3 hours a day in front of TV sets and 2/3 of children from the monitored group have been playing computer games almost 1,4 hours a day. Although the survey was given to students of elementary schools we asked them how many hours a day they study. The answer was 1,6 hours a day. While calculating the average time it was found that almost all the time in the afternoon (5,3 hours) up to the evening children are devoted to sedentary activities (tab. 2). Unfavorable is also the percentage of children who have been spending their leisure time by playing computer statistically significantly increases in the older age groups (61.5% of younger children versus 74% of older children, p <0.001).

52

Table 2 Percentage representation of children of activity and average time spent on sedentary activities by children – Slovakia, Bratislava (n = 3000) % of children who participated in activities Slovakia Bratislava Recreational activities 92% 90% Organized sport 63% 65% Watching TV 99% 97% Playing on computer 64% 71% Average time spent on sedentary activities Slovakia Bratislava Time spent by watching TV 2,3 h 2,0 h Time spent by playing on computer 1,4 h 1,85 h Time spent by studying 1,6 h 1,42 h Together 5,3 h 5,27 h The possibility of effective use of leisure time of children and youth of organized character was recorded in 2010 by the Department of Information and Forecasting of Education where 296 public facilities of leisure time (69, 81 % of total facilities), religious facilities of leisure time (12,74 %) and private 74 (17,45%). From the total number of 424 facilities for leisure time 211 were centers of leisure time and 213 school centers of interesting activities (Antala, 2011). The main problems in the area of leisure time and physical activities in Slovakia which are based on (Antala, 2011):  lack of quality control of interest activity in schools and school facilities and participation of children and youth involved in physical activities,  in the system of state supporting through educational vouchers in not guaranteed "equal access" to all subjects providing physical activities which leads to weakening of competition and consequently to a reduction in benefits for the final recipient of service- children and youth,  teaching staff has not in their teaching time interest activity and they do not use their education to attract children and youth to physical activities,  lack of appreciation for the work of teaching staff in the schools in interest activities in schools,  lack of awareness of good exercises from practice- teachers, leaders of activities. In terms of prevention and stabilization of human health it plays important role in sports and recreational activities which belong to significant social phenomenon (Bánhidi, Hamilton, Dobay, 2005; Bánhidi, Dobay, Szalóki, 2006; Dobay, 2007; Edginton-Chen, 2009; Bánhidi, 2011a, b; Bánhidi, Leber, 2011). What is more, they should be filling of leisure time of children and youth through the form of active rest from various objective and subjective reasons of social development and its health (Bendíková, Pavlović, 2013). Aim The aim of the survey was to determine weekly and daily motion regime of adolescents and analyze their interest structure with intentions of representation of physical activities which are perceived as prevention of health and other deviations from the norm as well as the assumption of a meaningful leisure time.

53

Methods The survey was conducted in January and February 2014 in three different cities of the region called Liptov: L. Hrádok, L. Mikuláš a Ružomberok. The monitored group consisted of 363 students of high schools from which 180 were girls with an average age of 16, 9 years and 183 were boys with an average age of 17,2 years. The primary characteristic of the table presents the average values (tab. 3). Table 3 Characteristic of monitored group (n = 363) Sex/ somatic Height Weight indicators (cm) (kg) girls 173,5 62, 3 boys 182,9 81,9 Legend: BMI – body mass index, WHR – waist Hip Ratio

BMI

WHR

23,09 24, 38

The primary method of data collection was a questionnaire which was based on the needs of our survey that monitored six regions and one was the thematic region of leisure time, motion regime and physical activities. By the frequency of all leisure activities we determined 5- point scale where: 1- activity was not carried out, 2- less than once a month, 3- less than once a week, 4- at least once a week, 5- activity performed every day. Qualitative and quantitative data were processed by percentage frequency analysis and chi - square test (at 1%, p <0.01 and 5% p <0.05 significance level) in which we studied assess of the significance of different responses to individual selected questions of the questionnaire. At the same time we processed the data into tables using methods of logical analysis and synthesis as well as operations of thoughts. Results and discussion Based on the aim and tasks of the work we present part of the results which are subject to further monitoring and processing. Presenting results cannot be generalized but it is necessary to be understood in context as indicative and leaving of organization of leisure time of adults in relation to health. From quantitative indicators "Daily and weekly regime of adolescents” we found out the following strengths of the various life factors which are inseparable part of their lifestyle (tab. 4).

54

Table 4 Daily and weekly regime of adolescents (n = 363) Daily regime activity sex time Sleep girls 6 – 8 hours boys 6 – 8 hours Hygiene girls 1,5 hours boys 35 minutes Travelling to and girls 35 minutes from school boys 30 minutes Staying in school girls 6 – 8,5 hours boys 6 – 8,5 hours Eating girls 1 hour boys 1,5 hours Education girls 1,5 – 2 hours boys 1,5 hours Cultural and social girls 0,30 - 1 hour activities boys 0,30 - 1 hour Sport activities girls 2,5 hours boys 4, 5 hours Private matters girls 1 hour boys 1 hours Wasting time girls 4 – 4,5 hours boys 2,5 – 3,5 hours 24 hours

Weekly regime time 42 – 56 hours 42 – 56 hours 10,5 hours 2,45 hours 24,5 hours 21 hours 42 – 59,5 hours 42 – 59,5 hours 7 hours 10,5 hours 10,5 – 14 hours 10,5 hours 21 – 7 hours 21 hours 17,5 hours 31,5 hours 7 hours 7 hours 28 – hours 17,5 – hours 168 hours

The data shows that passive form of lifestyle of high school students is twice higher than real form of life. While the overall movement (including hygiene, travelling to and from school, movement in the school and at home) represent average of 4 hours a day. Wasting times are between 4 to 5.5 hours per day for girls. Calculated per week, this represents 28 to 31.5 hours of wasting time. While the situation within the boys is slightly better. Their wasting time is between 2.5 to 3.5 hours per day and 17.5 to 24.5 hours per week. Therefore it means that students are unable to properly organize their daily and weekly regime. What is more, they are unable to do it with motion regime, manage their time and use the opportunities of development of their personalities where significantly (p < 0,01) girls are worse than boys. Unfavorable health effects of physical activity in most children and youth amplify character of their leisure time mostly oriented on physically challenging activities. During weekday high school students mostly attend their schools where they spend the average of 6 to 8,5 hours depending on various objective and subjective factors. Weekends of high school students are the same for boys as well as girls who spend it with their families and relatives. During Saturdays high school students spend their time by cleaning houses or apartments, working in the gardens, shopping with their parents, going to the trips with their relatives, siblings or visiting their grandparents. Friday and Saturday evening are very popular among young people where high percentages of students often sleep after Friday´ s parties and entertainment associated with alcohol. Sundays are associated with studying, watching TV or being online on social networks which depends on the time of the year and the weather

55

outside where significantly (p <0.01) we reported more receptive activities during winter time. The total amount of physical activity of sport and recreational character for a week of our monitored group for boys was 4 hours and 15 minutes while for girls it was only 2 hours and 30 minutes with significantly different index (Chí = 7,663; p < 0,01). The difference between genders represent 2 hours and 15 minutes which is 135 minutes less for girls during the reporting period of time (tab. 5). Boys were more active which was probably due to their need to relax and recharge their strength especially by means of active rest and sport and recreational activities during afternoon and evening in various fitness centers. Table 5 Adequate content of sport and recreational activity of students per week (n = 363) Sex

Content of sport and recreational activity/ per week

girls (n = 180)

2 hours : 30 minutes

boys (n = 183)

4 hours : 15 minutes

difference

2 hours : 15 minutes

The proportion of physical education and sport of the total amount is performed by physical activities which are presented by girls on average of 45 minutes while for boys it is twice than girls- 90 minutes. Other time boys as well as girls carry out in schools through interest groups, in centers of leisure time, sport clubs or fitness centers (tab. 6). Table 6 Portion of physical education and sport of the total amount PA students (n = 363) Sport activities sex time/week Physical education girls 45 minutes boys 90 minutes Sport activities girls 105 minutes boys 165 minutes In terms of physical education in schools boys prefer sport games like hockey, basketball, soccer or volleyball while girls prefer gymnastics with intention to dance and movement choreography (zumba, aerobics, pilates, yoga). The amount of sport activities during the weekdays in girls represents 115 minutes from which 45 minutes are lessons of physical education in schools. 70 minutes is used by girls for sport activities. Boys are rapidly better in this statistics- significantly (p < 0,01). During weekdays the amount of physical education and sports represent 90 minutes where other 90 minutes is devoted to active sports. During weekends the amount of physical education of girls represents average of 30 minutes while for boys the numbers are two times higher (75 minutes) (p < 0,01) (tab. 7). To the order of the most popular day for physical or sport activities is the same for girls and boys: 1. Wednesday, 2. Tuesday, 3. Thursday, 4. Monday, 5. Friday, 6. Sunday and Saturday. The best time for the activities is between 15:30 to 19:00

56

o'clock. Therefore we expect that the findings are related to the beginning of the week, school timetable and other activities. Table 7 Weekly motion regime of high school students by days (n = 363) The amount of sport activities by girls and boys Days/sex girls boys time minute hours daily minute hours s s Monday - Friday 115 1:45 0:15 180 3:00 Saturday - Sunday 30 0,30 0:15 75 1:15 Week Ʃ 150 2:30 0:21 255 4:15

daily 25,7 10,7 36,4

If it is based on the fact that hypokinetic way of life is a current form of interest therefore knowledge of interest preferences (tab. 8) is a prerequisite for building and regulating interests to become a positive factor of life values. Dominant in both sexes is that meeting with friends is on the top of the list of spending leisure time (girls Chí = 23,991; boys Chí = 21, 803; p < 0,01). On the second place for girls spending time is on social networks which means that communication and information is in particular social events in their lives. Moreover, on the third place there are sport activities which are placed on the second place by boys. The most important thing is that only 16,3 % of girls and 12,9 % of adolescents read books. The primary source of information is direct contact whether in organized or unorganized forms in movement or sedentary activities. Table 8 Leisure time activities by high school students (n = 363) Activity/sex Order Girls Order Meeting with friends in pubs 1. 72,6 % 1. Sports 3. 41, 6 % 2. Entertainment/ disco 4. 38, 2 % 6. Internet, social networks, cell phones 2. 51,2 % 3. Watching Tv 5. 35, 8 % 4. Playing on computer 7. 28, 9 % 5. Listening to music 6. 27, 9 % 7. Reading books 8. 16, 3 % 8.

Boys 62,9 % 51,9 % 29,6 % 42,4 % 39,7 % 29,8 % 28,5 % 12,9 %

Girls prefer to do recreational swimming, skiing, bicycling and volleyball. They prefer aesthetic forms of exercise which are associated with music and with aspects of forming culture of body. There are emotional components- motive as a specific character and significant value of stimulating movement. While boys prefer sports like ice hockey, floorball, basketball and soccer, as well as skiing, bicycling, swimming which provides region of Liptov. In terms of obtaining frequency of physical activities (tab. 9) we found out that girls do sport activities irregularly in 49 % while boys less than twice 18 % (p < 0,01). Once a week sport activities are done by 32 % of girls and 19 % of boys while twice a week it is done by 30 % of girls and boys (p < 0,01). Three times a week are sport activities done by 15 % of boys than girls. More than a three times a week of physical activity is doing just 4 % of girls and 8 % of boys. The students of high schools are doing various sports especially skiing, ice hockey, swimming at different levels. Kasa

57

(2005) in this context considers to emphasize the importance of frequency and regularity of exercise because if somebody exercise less than once a week, s/he cannot feel the effects of physical activities of health and its forms. Table 9 Frequency of sport activities (n = 363) Frequency girls Irregularly 49 % Once a week 32 % Twice a week 10 % Three times a week 5 % More than a three times a week 4%

boys 18 % 19 % 40 % 15 % 8%

High school students who play sports regularly is only 3, 0 % who focused on athletics, 12,1 % water sports, 24,8 % ball games and ice hockey, 20,6 % hiking, bicycling and roller skates, 28,5 % of respondents are devoted to winter sports, 1 % martial arts, 9,3 % regularly go to the fitness or do bodybuilding and 2, 5 % regularly play tennis, table tennis or squash. The intensity of sport activities are in average of 59 % for girls (p < 0,01) which is low, 28 % is medium and 13 % is high which can be possibly associated with girls who perform at professional level. For boys the situation is different. The sport activities are performed at the higher performance than girls (p < 0,01) where 22 % of boys was found high intensity, in 67 % medium (p < 0,01) and in 11 % low (tab. 10). Table 10 Intensity of sport activities (n = 363) Intensity of sport activities Girls Low 59 % Medium 28 % High 13 %

Boys 11 % 67 % 22 %

The way of performing sport activities of high school students presents table 11 where for girls on the first place dominate (44 %; p < 0,01) organized team with friends. On the second place of the list is 40 % of unorganized team with friends. 14 % of girls do not care about organized or unorganized team and 5 % of them perform individually. For boys organized teams are on the first place (49 %; p < 0,01) as well as for girls. We did not find significant difference between genders in the way of performing sport activities in their leisure time. Table 11 Way of performing sport activities (n = 363) Way of performing/sex girls Individual 2% Organized teams 44 % Unorganized teams 40 % Does not care 14 %

boys 4% 46 % 38 % 12 %

One of the most frequently cited initiators of sport activities for girls as well as for boys (in the period of time) was: friends who are listed on the first place (girls 42 %; p < 0,01; boys 39; p < 0,01). On the second place was their own decision which is 13 % higher among boys (36 %) than girls (23 %). On the third place

58

for both genders was a new fashion trend (girls 19 % and boys 15 %). Low percentage of representation as initiator for sport activities for girls and boys was: commercial, family, education and trainer (tab. 12). Table 12 Initiators of sport activities among high school (n = 363) Initiator / Own Fashion Friends Commercial Family Education Trainer sex decision trend Girls 23 % 19 % 42 % 7% 4% 2% 3% Order 2. 3. 1. 4. 5. 7. 6. Boys 36 % 15 % 39 % 6% 2% 1% 1% order 2. 3. 1. 4. 5. 6. – 7. 6. – 7. The important indicator of the interests of individual sports are motives of performing sport. In the monitored group we found out that (tab. 13) the three highest motives of girls where: 1 to lose weight (32 %), 2. health (20 %), 3. good looking body (18 %). Different results were among boys where: 1. endurance (49 %; p < 0,01) while for girls it was on the fifth place (7 %). On the second place it was the same for girls and boys- health (19 %). Motives of good looking bodies play an important role for boys (12 %) as well as for girls. It is also interesting that 16 % of girls said that they do sport activities because of social contact (especially with the opposite sex, the effort to explore). Table 13 Motives of performing sport activities of high school students (n = 363) Motif/ sex Lose Health Relaxation Good Endurance Social Others weight looking contact body Girls 32 % 20 % 5% 18 % 7% 16 % 2% Order 1. 2. 6. 3. 5. 4. 7. Boys 4% 19 % 9% 12 % 49 % 7% 1% Order 6. 2. 4. 3. 1. 5. 7. From the assessment of responses how much money are high school students willing to invest into monthly sport activities (tab. 14) we found out that the lowest amount of money was between 10- 20 euros per month where significantly (p < 0,01) in both genders (girls – 32 % and boys 36 %). On the contrary, some of the students are not willing to invest into sport activities at all (girls – 13 % a boys 15 %) where this fact is caused by subjective (family finances) and objective reasons (travel expenses). From the above we can say that commercialization of such forms of leisure time evokes for many young people frustration of too many offers but not having enough financial possibilities to take a part in sport activities. Table 14 Investing into sport activities (n = 363) Finances/sex girls Up to 5 euros 17% 5 – 10 euros 19 % 10 – 20 euros 32 % 20 - 30 euros 11 % More than 30 euros 8% Not willing to invest 13 %

boys 16 % 21 % 36 ˇ% 7% 5% 15 %

59

Conclusion Current survey results clearly document deepening trends of consumer way of life of young people. We assume that time management of leisure time in high school is based on their current aims and priorities. The usage of sport and recreational activities in order to improve health is for high school students (boys) inadequate where significantly are worse than girls. We found out that more and more students are transported to school where they spend less time by moving during breaks which are even being shortened. Girls do less and less sport activities during leisure time and a lot of time do not participate on the lessons of physical education in schools. In terms of frequency and intensity of physical activities which are performed significantly are dominated by boys than girls. The initiators of performing sport activities in adolescence period of life are friends whether in organized or unorganized forms. Motives of performing sport activities in free time are different (girls – effort to lose weight, boys – endurance). Finance problems from the point of view of performing sport activities play important role which are indirectly involved in the selection of type of activities. References ANDRZEJEWSKA, M., SZARK-ECKARDT, M., ŻUKOWSKA, H., ZUKOW, W. 2013. Wpływ aktywności fizycznej na zdrowie młodzieży w I Liceum Ogólnokształcącym w Nakle nad Notecią. In Journal of Health Sciences. Vol. 3 No 12 181-202.p. ANTALA, B. 2011. Telesná a športová výchova v krajinách EÚ a vo svete. Interný materiál spracovaný pre potreby MŠVVaŠ SR, 2011. BÁNHIDI, M., HAMILTON, N. & DOBAY, B. 2005. International survey on biking habits of university students, In Magyar Sporttudományi Szemle: V. Országos sporttudományi kongresszus. - ISSN 1586-5428.,6 évf., 23. szám, 2005/3. Kiadó: Magyar Sporttudományi Társaság, 13.p. BÁNHIDI, M., DOBAY, B. & SZALÓKI, R. 2006. Comparative Study of Biking Habits of Hungarian and Slovak Middle School Students. Fascicula Educatie Fizica si Sport. Analele Universitatii din Oradea, 67-74.p. BÁNHIDI, M. 2011a. Sportföldrajz. Pécs: Dialóg Campus, 2011a, 12-20.p. BÁNHIDI, M. 2011b. Leisure és rekreáció-szaknyelvi értelmezése a külföldi szakirodalom tükrében. In Hungarian sport science booklets – Győr : Magyar Sporttudományi Társaság, VI., 2011b, 56-60. p. BÁNHIDI, M. & LEBER, R. 2011. Sport-turizmus-környezet Magyar és Osztrák kontextusban. Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem, Győr, 2011, 12-14. p. BEBČÁKOVÁ, V. & MIKUŠ, M. 2003. Školská telesná výchova na konci druhého milénia ako východisko na jej ďalšie smerovanie. In Elektronický zborník medzinárodnej vedeckej konferencie „Telesná výchova a šport v treťom tisícročí“. Prešov: FHPV, VSTVŠ IASK, 2003, 263–269.p.

60

BENDÍKOVÁ, E. 2011. Aktuálna úroveň zdravia a držania tela žiakov stredných škôl. In Ošetrovateľstvo - pohyb - zdravie: zborník vedeckých prác, 2. ročník. 1. vyd. Trenčín: Trenčianska univerzita Alexandra Dubčeka, Fakulta zdravotníctva, 2011. 224-230.p. BENDÍKOVÁ, E. 2012. Kapitoly z didaktiky školskej telesnej a športovej výchovy. Banská Bystrica: Univerzita Mateja Bela, Fakulta humanitných vied, 2012. 119.p. BENDÍKOVÁ, E. & PAVLOVIĆ, R. 2013. Impact of the exercise programme based on Flowin concept and implemented in physical and sports education classes on functions of the postural muscle system. In Sport scientific and practical aspects: international scientific journal of kinesiology. Tuzla: Tuzla university, Faculty of physical education and sport, 2013, Vol.10, no. 2, 25-33.p. BLAIR S.N. & BRODNEY, S. 1999. Effects of physical inactivity and obesity on morbidity and mortality: current evidence and research issues. In Med Sci Sports Exerc., 31 (11 Suppl): 646-62.p. BROSKA, E., SLOBODNÍKOVÁ, J. & ROLNÍKOVA, B. Zdravý životný štýl – prevencia civilizačných chorôb. In Pohyb a zdravie – II. r., TnUAD KTVŠ, Trenčín, 2005, 42 – 46.p. COOPER, H. K. Aerobický program pre aktívne zdravie. Bratislava, Šport 1986. 334.p. EDGINTON, C. & CHEN, P. 2009. Leisure and transformation 2008 Sagamore. Publishing: L.L.C, 2009. DOBAY, B. 2007. Szlovákia sportturisztikai adottságai s annak hatása az iskolai tanterv által szervezett táborozásokra, In Magyar Sporttudományi Szemle, 8. évf.31. sz. 2007/ 3, VI. Országos Sporttudományi Kongresszus, Program és előadás kivonatok, Kiadó: Magyar Sporttudományi Társaság, Published by the Hungarian Society of Sport Science, ISSN – 1586-5428, 18.p. GALLO, O. & LENČO, P. 2009. Čo si myslia mladí. IUVENTA – Slovenský inštitút mládeže, Bratislava s finančnou podporou Ministerstva školstva Slovenskej republiky, 2009, 40.p. IHÁSZ, F. & RIKK, J.2010. Egészségfejlesztés. Győr : szerzői kiadás, 207.p. JUNGER,J. & ZUSKOVÁ, K. Pohybové programy pre všetkých, Prešov, FHPV PU, 1998, 96.p. KABÁTOVÁ, H.; KOPECKÝ, M., STRNISKOVÁ, D. & TOMANOVÁ J. Těžké školní aktovky jako další možný faktor ovlivňující výskyt vadného držení těla. In Hygiena. 2012;57(3):89-93. KASA, J. 2005. Šport, zdravie, výchova. In Pohyb a zdravie, II. roč. Trenčín: KTVŠ, 2005, 7 –19.p. KRATOCHVÍLOVÁ, E. Pedagogika voľného času. Bratislava, UK, 2004, 308.p. KYELOVIČOVÁ, O. Vybrané druhy aerobiku v pohybovom režime žien. In Ženy v športe – Šport pre ženy, Bratislava: SOV, 1999, 42–45.p.

61

KELLER, J. & TVRDÝ, L. Vzdělanostní společnost? Chrám, výtah a pojišťovna. Praha: Slon, 2008. KOMINAREC, I. 2003. Úvod do pedagogiky voľného času. Prešov: FHPV, 2003. LIBA, J. Výchova k zdraviu a pohyb. Prešov: PU PO FHPV, 2000, 120.p. LUKŠÍK, I. & HRADILEKOVÁ, Z. Sociokultúrny a rodový rozmer voľného času mladých ľudí. In Sociologický prieskum „Ako využívajú voľný čas deti a mládež“, Rada mládeže Slovenska, Agentúra sociálnych analýz „ASA“, Bratislava, 2000. MIESZKOWSKI, J.; KOSTENCKA, A.; ŽUKOWSKA, H. & SZARK-ECKARDT, M. 2013. Health-Related Fitness level of 7-years-old children from Bydgoszcz. In Person – Wellness, Health and Physical Activity. O. W. M.Wroclawski: Kazimierz Wielki University in Bydgoszcz, 2013, 39–55.p. ROZIM R. Monitoring pohybových aktivít žiakov 1. stupňa ZŠ. In „História, súčasnosť a perspektívy učiteľského vzdelávania“, zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie Banská Bystrica: PF UMB. 2005; 387-390.p. SZARK-ECKARDT M., ŻUKOWSKA H. 2015. Physical activity after compulsory physical education classes in the opinion of the students from selected secondary schools in Bydgoszcz. In Aktuálne problémy telesnej výchovy a športu IV. Peter Krška, Katolicka Univerzita w Ružomberku, Ružomberk, 195 -206.p. ŠMÍDA, L. 2015. Úroveň držania tela u žiakov druhého stupňa základnej školy (Posture level of pupils at primary school). In Aktuálne problémy telesnej výchovy a športu IV. Zborník vedeckých prác. Ružomberok: VERBUM, 2015. 215–223.p. VITÁRIUŠOVÁ, E., BABINSKÁ K., ROSINSKÝ J., HLAVATÁ, A., KOŠŤÁLOVÁ, Ľ., PRIBILINCOVÁ, Z. BABINSKÁ, K. ML. & KOVÁCS, L. Fyzická aktivita a skladba voľného času v populácii detí na Slovensku. In Pediatr. prax, 2009, 10 (2): 9497.p. ŽUKOWSKA, H. & SZARK, M. 2010. Sprawność fizyczna jako przejaw zdrowia pozytywnego. [w]: Health aspects of physical activity, (red.) Łuczak J., Bronowicki S., Wielkopolska Wyższa Szkoła Turystyki i Zarządzania w Poznaniu, 613-624.p.

62

PALLÁS Edit Ilona Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet

Vinothek, als komplexe weintouristische Dienstleistung 1. Vinothek – der ursprüngliche Begriff Auch als Önothek bezeichnete Weinhandlung mit Produkten gehobener Qualität oder ein privater Keller mit einer Sammlung sehr guter Weine. (wein-plus, 2015) Eine Vinothek ist ein Laden, der Wein verkauft. Meist kann mittels Degustation der gewählte Wein verkostet werden. Oft gibt es auch Artikel rund um den Wein bzw. regionale Spezialitäten. In Italien wird der Begriff Enoteca verwendet. (Wikipedia, 2015) Traditionelle Dienstleistungen sind: - Weinpräsentation - Weinverkauf - Weinverkostung - organisierte Weinproben 2. Was verstehen wir gegenwärtig unter dem Begriff ‚Vinothek‘? Eine Vinothek heute sollte eigentlich außer seinen ursprünglichen Aufgaben auch Dienstleistungen für einen breiteren Interessenkreis anbieten. Wie die Erfahrungen aus Westeuropa deutlich zeigen, verschwinden die simplen Weintrinker allmählich, der Akzent liegt immer mehr auf den Erlebnissen rundum den Wein. Im Vordergrund steht, welche Emotionen diese bei den Menschen hervorrufen und wie sie auf ihre Sinne wirken. Wein ist Lifestyle der modernen Menschen und die Beschäftigung damit ist Ausdruck einer gepflegten Lebenskultur (Kolesch, 2009). Die Funktionen einer Vinothek haben sich inzwischen erweitert, parallel dazu hat sich eine spezielle Architektur mit vielfältigen Möglichkeiten entwickelt. Vinotheken sind Kommunikationsstellen zwischen der Weinregion, den Winzern und den Interessenten, ein Bindeglied zwischen Tradition und Modernem. Bei meinem Besuch in der Vinothek Kuk Dettelbach stellte sich aus den Besucher-Meinungen heraus, dass die Komplexität der Vinothek sehr anziehend wirkt, die starke Vermischung von Kultur und Weinkultur, die Möglichkeit für eine ruhige Auszeit in der Bibliothek während eines ganztägigen Programms bei den Touristen sehr hoch ankommen (Pallás, 2013). Hier treffen Sinneserfahrung und Emotion, Wissen und Lernen, Kontakt und Gemeinsamkeit, Kunst und Ästhetik, Wohlbefinden und Service aufeinander und entfalten sich in einer Art Genuss, die dann diese Erlebnisse unvergesslich macht.

63

1. Bild Vinothek Horst Sauer, Volkach Quelle: http://www.dw.de/image/0,,16346415_303,00.jpg

3. Funktionen und Dienstleistungen der Vinothek Um das alles erreichen zu können, muss sich die Vinothek mit vielen Funktionen ausrüsten: - Sie ist meistens die erste Location, wo der Tourist den ersten Kontakt zum Wein, oder/und zur Region hat. Das ist eine ziemlich große Verantwortung, da die Vinothek auf diese Weise die ganze Weingegend repräsentieren und hohe Qualität als Grundprinzip aufweisen muss. Die Vinothek signalisiert die weinkulturelle Kompetenz eines Ortes bzw. einer Region (Kolesch, 2014). Im Allgemeinen sind hier die meisten Winzer der Region mit ihren 4-5 Weinen vertreten, d.h. ihre Weine können jederzeit verkostet werden und stehen auch zum Verkauf zur Verfügung. Die Mitarbeiter der Vinothek sollen dazu Fachkenntnisse über die Weine, Winzer, Terroir haben, damit die Interessenten auch entsprechende Informationen bekommen und beraten werden können. LWG Bayern bietet den Mitarbeitern fachliche Beratung durch Fachexperten, damit die Dienstleistungsarbeit in bester Qualität, professionell durchgeführt werden kann (Pallás, 2011). Eine zeitgemäße Glaskultur, temperierte Weine in den Klimaschränken sind Selbstverständlichkeit. Meistens stehen auch verschiedene Präsentations- und Infomaterialien in verschiedenen Formen zur Verfügung. Außer den gewohnten Broschüren, Plakate und Landkarten werden auch Gästekonsole mit interaktiven Panels, Apps, Videofilme, Erlebnisausstellungen und Literatur bezogen auf Weinkultur angeboten. -

Das Vinothek-Gebäude selbst ist eine Sehenswürdigkeit, verkörpert die Weinregion. Sie pflegt eine Imagefunktion. Das moderne Vinothek-Gebäude hat einen starken Bezug auf die Tradition, - es ist oft ein renoviertes historisches Gebäude - wird aber bei Verwendung von heimischen Baumaterialien, wie Holz, Stein, usw. umgebaut, es werden dabei große, helle 64

Räume gestaltet, Werkstoffe verwendet, die mit dem Wein in Verbindung stehen (Fossilien, Weinstöcke), bzw. Werkstoffe, die Geschichten erzählen können (historische Fotos). Auf Licht wird besonders geachtet, Licht für die Arbeit, Licht für die Produkte, Licht für die Stimmung. (franken-weinland 2015) Die Weine werden in einem stillvollen Ambiente an der Theke verkostet. Die Weinpräsenz ist eindeutig wahrnehmbar. Transparente Theken und Klimaschränke, Weinregale, Weinangebot auf der Schiefertafel bekanntgegeben, alles deutet auf Wein hin. Zum Weinerlebnis gehören auch die Aromatheke, an der die Interessenten die Düfte der Weine identifizieren können, die Korken, Steine, Erde aus dem Weingarten, die die Besucher zum Wein näher bringen. In der Vinothek bietet man auch regionale, authentische, handgemachte Produkte, wie Öle, Destillate, Marmeladen, Essige, Pralinen, Wurstwaren, Obstkonserven, Volkskunst-Handwerksprodukte (Körbe, Stickereien, Holzschnitte, Lederwaren) und natürlich Accessoires, auf den Wein bezogen. In vielen Vinotheken werden sogar Hausreben verkauft. Damit haben die Besucher eine große Auswahl an „Mitbringseln“ auch außer dem Wein.

2. Bild Vinothek im KuK Dettelbach Quelle: http://et-team-ontour.npage.de/files/images/dettelbach16.jpg

-

Die Gäste haben die Möglichkeit an dem Touristen-Informationspult allerlei Informationen bezüglich der Sehenswürdigkeiten, Veranstaltungen, Wanderwege, Unterkünfte, Gastronomie, usw. zu besorgen. Auf diese Weise bilden Vinotheken einen Treffpunkt und Ausgangspunkt für Touristen. Sie konzentrieren Anfrage, und bieten Angebote für Weintouristen und sonstige Interessenten zugleich. Es werden organisierte Weinwanderungen, Städtebesichtigungen, Veranstaltungen, sonstige Möglichkeiten angeboten und vermarktet. Die Besucher können an den ausgestellten PC-s im Internet surfen, weitere Informationen einholen. Eine sehr beliebte Aktivität ist dabei,

65

dass die Besucher mit Hilfe eines Design-Programms ihre eigene Etikette für den gekauften Wein entwerfen und ausdrucken können. -

Für die Weinproben stehen außer der Theke, der Weinpräsentationspult und die Weinbar oder das Weinbistro zur Verfügung, in dem man auch typische regionale Spezialitäten, sowie Kaffee und Kuchen verzehren kann.

3. Bild Winzerkeller Sommerach Quelle: http://cdn.agrarverlag.at/to/mmedia/image//2011.11.10/1320926595_1.jpg?13209 23533

-

Weitere empfohlene Räumlichkeiten sind: a) b) c) d) e) f)

Ausstellungsraum/Galerie Seminarräume für Seminare, Konferenzen, Tagungen Beratungssaal/Festsaal Bibliothek Forum ( Treffpunkt, Aufenthaltsraum) Weinrestaurant

In den Räumlichkeiten können kulturelle Veranstaltungen: Kunstausstellungen, Konzerte, Bälle, Feste, Hochzeiten, usw. und hochwertige gastronomische Veranstaltungen durchgeführt werden. Damit bietet die Vinothek nicht nur den Besuchern sondern auch der heimischen Bevölkerung einen Ort für Zusammenkünfte verschiedener Art. (Tourismusverband Franken e.V) Die Vinothek organisiert eigene Veranstaltungen in Bezug auf Wein, Weinregion, Weinkultur, Weingastronomie, bietet aber die Räumlichkeiten auch der örtlichen Bevölkerung zur Nutzung an. Beliebte Programme sind Sensorik-Seminare: Wein und Obst, Wein und Schokolade, Wein und Käse, usw. Ich habe in Deutschland die Erfahrung gemacht, dass die Vinotheken den Künstlern der Region eine Möglichkeit gewähren, sich in

66

den Ausstellungsräumen vorzustellen, oder ihre Kunst in einer Veranstaltung zu präsentieren. Diese Art Förderung ist sehr wichtig, da diese Künstler sonst wenige Möglichkeiten haben ihre Werke dem breiten Publikum zu zeigen. ( Pallás, 2013) Diese Funktionen erzielen natürlich, dass die Vinotheken nicht nur Weinliebhaber, sondern auch andere Zielgruppen, wie Familien, sportliche Menschen, Kunstliebhaber in die Regionen locken, um ihnen die Werte der Region präsentieren zu können. 4. Zusammenfassung Die Vinothek ist heutzutage ein komplexes Dienstleistungszentrum, das die Bedürfnisse verschiedener Zielgruppen befriedigen kann. Es ist nicht mehr nur ein Platz, wo man Wein trinken und kaufen kann. Vielmehr geht es dabei darum, Erlebnisse und Genuss rund um den Wein anzubieten. Deshalb sind die Vinotheken architektonisch sowohl in ihrer äußeren Erscheinung als auch in der inneren Gestaltung anspruchsvoll und attraktiv ausgebildet, erfüllen eine Image-Funktion in der Weinregion. Im Mittelpunkt steht immer der Wein, aber die zusätzlichen Dienstleistungen reichen darüber hinaus und verbinden damit Kunst, Kultur und Gastronomie, eingebettet in der Weinkulturlandschaft. Die Vinothek funktioniert dadurch wie ein Katalysator zwischen Wein, Menschen, Landschaft, Kultur und Genuss. Quellen http://www.franken-weinland.de/erlebnis/architektouren/ (letöltés: 2015.03. 20.) Hrsg. Tourismusverband Franken e.V., : Franken Wein. Schöner. Land. Reisen zum Frankenwein, 2014. Nürnberg, p.205-225. KOLESCH, Hermann: Kommunale, Regionale Vinotheken, Grundsätze und Konzepte, LWG Bayern, 2014, p. 3-9 (letöltés: 2015.03. 20.) http://www.lwg.bayern.de/mam/cms06/weinbau/dateien/die_vinothek_bedeutung_ konzepte_und_gestaltung_2014.pdf KOLESCH, Hermann: Die Vinothek, Innovative Dienstleistung am Kunden. LWG Bayern, 2009, p. 5. ((letöltés: 2015.03. 20.) http://www.lwg.bayern.de/mam/cms06/weinbau/dateien/w5_vortrag_gestaltungsgr unds%C3%A4tze_vinotheken.pdf PALLÁS, Edith: A Vinotéka, mint borturizmus –élményhordozó vizsgálata, a Franken borvidék példáján, A Gazdálkodásban publikált PhD hallgatók és kutatók III. Országos tudományos konferenciája. Mosonmagyaróvár, 2013. április 25. p. 305306 ISBN 978-963-334-107-0 PALLÁS, Edith: Interjú Dr. Hermann Kolesch úrral, Dr. Georg Baetz úrral, Susanne Müller asszonnyal, 2011. 05.25. 4. Internationales Weintourismus Symposium, Iphofen/NSZK PALLÁS, Edith: Interjú a KuK Dettelbach Turistainformáció referensével, Sonja Weidel asszonnyal, 2013. június 13.

67

http://www.wein-plus.eu/de/Vinothek_3.0.1287.html p.1.(letöltés: 2015.03. 20.) http://de.wikipedia.org/wiki/Vinothek p.1. (letöltés: 2015.03. 20.)

68

TÓTH Dóra − GOMBOS Szandra Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Online and offline consumer behaviour, motivations, characteristics and preferences on the field of Hungarian tour operator companies

1. Introduction In a world, where the spreading of the Internet is so quick and the internet usage is increasing (Chaudhary 2013) so rapidly, we have to take into consideration that how it can affect the world of tour operators. According to Li (2010) “The Internet has dramatically transformed the tourism industry in the last decade...” (Li 2010:27) and changed the way how travel service providers distribute their information and the way people plan their travels. Nowadays, more and more travel agencies and operators open websites on the Internet (Kim-Kim-Han 2007) and there are those agencies which offer only online operation, where customers can easily find a holiday tour, a business trip or anything else, what they want. But before the age of the Internet, original tour operator companies used personal contact to reach and inform people and sell their travel packages. At that time, personal meetings with the agents were inevitable to get information about a destination and its sightseeing and accommodation possibilities. People relied on travel agencies more as it was an easy and trustworthy source of information. With the development of the Internet, customers, who want to go on a holiday or a business trip can easily search for information on the World Wide Web and can reserve their accommodation, bus or flight tickets and any additional services which they prefer during their stay. So how did the existence of the Internet change consumer preferences against tour operators and travel agencies? Mester (2003) suggests that the role of travel agencies will retreat in the future as the travellers can purchase the packages directly from the web. Also sales agents’ risk aversions and insecurity regarding their work increase exponentially with the penetration of the Internet (Díaz-Martín-C.-Esteban 2015). While according to a research made in Hong Kong, conducted by Law, Leung and Wong (2004) travel agents don’t have to worry about the future of the travel agency sector as travel consultants seem to be important for travellers and they still rely on travel agents for providing professional services and human touch. But they have to prepare for the fast-changing environment and major changes in the industry. Agencies have to show their presence on the Internet and extend their market penetration. In the future, prognosis says that both traditional and online channels will supplement each other to serve the satisfaction of the customers (Law-Leung-Wong 2004). Related to these facts, in this study, the focus is on the online and offline consumers of Hungarian tour operators and travel agencies. Why do online consumers prefer to use online interfaces and reservation system of travel companies and why do offline consumers prefer to go to an office and claim for human touch? What are these consumers’ expectations, needs and thoughts if they prefer the mentioned possibilities? The research handles tour operator companies and travel agencies as equals aside from their operational differences, because most of the consumers don’t take into consideration the difference, when they choose a

69

package of a travel company, as they mostly select by the companies’ prices, destinations, reputation and location and not because it is the company which organises the selected package. The study concentrates on the discoverable similarities and differences between online and offline consumers in behaviour, motivation, preferences, needs and characteristics and focuses on only those consumers, who use the services of travel agencies. Those travellers who organise trips totally individually are excluded from the research. 2. Tour operators and travel agencies To have a deep insight in the topic of these companies’ consumers, we have to define these businesses and have a look on their history and their present situation. There are a lot of definitions about the word tour operator, from which we mention the following two: “A company that specializes in the planning (including creation and design) and operation of inclusive vacation tours, which are sold directly to the public or through travel agents. Tour operators usually perform tour services by themselves, but sometimes they subcontract the operation.” (Martinez 2008:548) This definition focuses mostly on the planning and implementation of tours, which distinguish them from travel agencies, as travel agencies are only mediators between travellers and tour operators and they don’t have the right to create organised packages. While another definition highlight more precisely the process of organising a tour: “Tour operators are business organisations that combine transportation, accommodation and other service suppliers in package tours that are then sold through a distribution channel to the public.” (Jafari 2000:584) When in 1841 Thomas Cook organised the first excursion, travel industry started to develop. With the improvement of air travel, long distance destinations became easily and quickly accessible on more moderate prices, while disposable income and leisure time increased which led to the sustained growth of the sector. Nowadays, tour operators’ work includes planning, contracting, coordinating, reserving and also operating the actual tour. The package tour itself can contain not just accommodation and transportation to the final destination, but transfers between the airports, catering arrangements, insurance cover and excursions too. These business organisations offer benefits for the suppliers of tourism services and customers as well, because they can arrange lower prices for customers as they buy the services in bulk, while for suppliers they can guarantee lasting volumes of customers and assistance in marketing products (Jafari 2000, Witt-Moutinho 1995). In the 1980s the Internet arrived on the scene and has developed as an open network very fast since then. Now it connects consumers, marketers, sellers, buyers and suppliers by providing a platform in the form of World Wide Web, where each of them can interact. Search and reservation became a lot easier as customers can search from any access point on their own, they reach up-to-date information (about places, events, timetables, prices, availability etc.) and make a booking with almost one click. Also the payment process is well-developed on the Internet, leaving free possibilities to quick, easy and trusted reservations (Chaudhary 2013). The spreading of the Internet led to the development of electronic tourism (e-tourism) too, causing the use of e-marketing itself. E-marketing deals with the availability of information, easy transactions, customer satisfaction, high quality sites (sales point of marketers), large volume of business on the net (users are potential customers), real-time transactions, personalization of services and direct contact with customers (Chaudhary 2013). So tour operator companies can’t pass this fact from their selling

70

techniques and those, who want to remain competitive have to be available on the Internet too. All in all, in the ordinary tour operators’ offices the customer can walk inside and ask the staff about different kinds of tours and gets help and offers almost immediately as an offline consumer. While with the development of the Internet and travel companies’ online presence, consumer can go online and search for information or even reserve a trip. That is how online consumer was born. 2.1. Travel companies and the Internet There is a significant difference between travel agencies and tour operators, which is, that travel agencies do not organise holidays, they just sell the tour operators’ offers with share. But according to online presence, tour operators and travel agents have to concentrate on the same, they have to attract visitors and have to sell trips to different destinations on the same field, travel industry. That is why, if we speak about the impact of the Internet on these businesses, we can rally together the two. As a successful factor of the Internet, we can add that it causes lower distribution costs, higher revenues and larger market share for suppliers online. But the competition also increased for traditional travel agencies with the development of the Internet. With the feature of, everything is easily accessible at anytime from anywhere, a danger can emerge that travel websites reduce the importance of travel agencies and they will be bypassed by travellers soon enough. Travel agencies’ and tour operators’ key strengths are the personal contact, personal information and advice to travellers. They can be successful if they use the Internet to strengthen more these advantages rather than become just an online booking agency (LawLeung-Wong 2004). 2.2. Trends in online usage Nowadays, the Internet became the number one source of information in trip planning. The problems of lack of trust and credibility, lack of personalized services and poor usability seem to have been overcome with the improvements of security services, website design and systems, which can measure customer needs and preferences. One of the trend, which was found out by an American survey is that using the Internet for travel planning, the so called “eTourism” became the norm of the travel and tourism industry. The saturation of the Internet use for travel planning causes real challenge for marketers to find out how they can differentiate themselves from the other online competitors. Regarding to generations, Internet is becoming the most important travel planning tool. The younger generation, mostly generation Y uses a wide variety of information and communication devices and various channels on the Internet to plan their travel, also they have a higher usage of online travel agencies. Besides these, social networking sites, sharing photos and videos have become very popular on websites used for trip planning as well as smartphone usage before and after the travel (smartphone applications such as GPS systems or location based services). As a consequence of the increased usage, we can say that social media and other emergent forms of online communication have a huge impact on travel planning (Xiang-Magnini-Fesenmaier 2015).

71

3. Online consumers Appearance of the Internet caused inevitably the appearance of online consumers. In this study, online consumers refer to those people, who are using the services of tour operators and travel agencies online, meaning that they are search for information and make a reservation on the websites of travel agencies. 3.1. Internet usage Strauss and Frost (2012) said that globally the internet usage increasing slightly. In 2009, 1.8 billion people had access to the Internet, which is 27% of the whole population of the Earth. The number of internet users steadily increased between 2010 and 2013 in Hungary (World Bank 2015). The distribution of Hungarian internet users shows that 49% men and 51% women use the Internet and only the age category of 18-29 contains more men (17%) internet users than women (16%). Women are more concerned about texts and they read everything, while men focus on graphic elements and search for navigational points and bigger letters. Women ratio leads in case of Internet games, social media usage and more acceptance of advertisements too (MT Zrt. 2012). If we check the profile of e-travellers (those who use the Internet for travel planning) worldwide, we can say that they are higher spenders than average travellers. 58% of e-travellers are male and 78% of them are in active work too. They tend to have higher levels of education, earn more money and originated from higher socio-economic groups. Bigger cities don’t seem to influence the concentrations of e-travellers, but they are younger than general travellers, as more than 30% of them are between the age of 25-34 (MT Zrt. 2001). The Flash Eurobarometer 370 and 392 statistics also show some significant results about the travel habits of Europeans related to internet usage. As it was mentioned before, the development of the information technology has an effect on the field of tour operators and travel agencies as the spread of the internet usage will allow possible tourists to inform themselves about destinations, accommodations and travelling and also to organise trips alone. Information search drastically simplified with the existence of World Wide Web and the help of search engines (Mester 2003). Results of the Flash Eurobarometer 370 research, which was conducted in 33 European countries show, that during the decision making process of travelling, the used information is from friends and relatives (56%) and then from the Internet with 46%. Travel agencies and tour operators are only on the fourth place with 21% after the personal experience (34%). However if we take a look on the mode of organising the holiday, the Internet is on the first place with 46%, which is followed by friends (21%), telephone (19%) and travel agencies (19%) (Mester 2013). The newest Flash Eurobarometer 392’s results about used information sources are shown on Figure 1.

72

1. Figure: Important information sources related to the decision making of travel plans. Resource: Flash Eurobarometer 2014

2. Figure: Use of methods during holiday arrangements Resource: Flash Eurobarometer 2014 On Figure 2, we can see that among those people who minimum once travelled in 2013 at least for four nights the Internet with 58% was the most common way of

73

organising a holiday, which is a 5% increase compared to the previous year. While the use of travel agencies is on the second place with ‘Through someone you know’ (22%) and it is also mean an increase of 3% in this sector. 3.2. Internet as a different communication channel – online consumer behaviour The appearance of the Web led to the possibility that marketers can interact with customers on a powerful and direct channel. This channel definitely differs from the others and has unique features that professionals have to take into consideration if they want to gain great advantages from this powerful medium. One of these characteristics is the global market reach, which means that putting a company’s information on the Internet will be instantly available to the users worldwide 24 hours a day, all year long. With this unlimited accessibility potential customers can reach the companies information, products and services on the Web, whenever they want and don’t have to struggle to contact sales people personally. The easy and fast editing of the page helps to make it always up-to-date and also facilitates to deal with last-minute offers. The other characteristic which differs from other channels e.g. TV or radio is that the customer, who is in control of the information on the webpage. Customers can determine which information they would like to see on the page, whether it is relevant to their needs or not. Additionally, it is also important that not marketers search for consumers in the case of the Internet but, the user itself seeks out information on the web and pulls it to himself or herself. On the Internet, instead of having only one message, which is communicated, many different messages can be imparted on a very low cost. Also we don’t have to forget Internet’s two-way communication characteristic as the customers can easily communicate with companies and discuss every arising thoughts, but also marketers can interact with them just as simply. Finally the measurement of effectiveness is also very easy and quick on the Web according to other channels, as statistics and measurements about consumers are flowing automatically through the webpage to marketers, who can make evaluation more precisely, as the Internet tells more about customers’ characteristics than any other communication channel before (O’Connor 1999). Next to all of the benefits of the Internet, online presence also causes psychological barriers in customers’ use of online travel services such as the lack of trust, security risks, privacy issues and service quality issues (Li 2010). So these negative characteristics can be disadvantages for online consumers or prevent offline consumers to go online. As the appearance of the Internet created a totally new platform on the market and brought with itself the online consumers, it also caused new consumer values too. Buying experience became the most important factor in online consumer value as its intensity helps to sell the product online. Customer control also plays an important role as the Internet allows them to have greater control over purchase, delivery and consumption of the product or service than ever before. The new technology created opportunities to strengthen personalization of delivery options, product offerings, communication and post purchase support. So these factors are really important, if a company would like to create bigger effect on consumers online (Rust-Lemon 2001). Strauss and Frost (2012) suggest, that one of the most important characteristic of online consumers is that the power is shifting to them with pulling the information

74

to themselves whenever they want. For marketers the cornerstones of attracting online customers are reputation, relevance and engagement, as in case of the possession of these three things a company online can reach more success. The new social trend is that customers trust more in each other than in companies. That is why the Internet is used heavily to discuss products and services by consumers and help each other to the needed information and give advice. Those internet users, who purchase online have positive attitude towards the technology and they feel that it makes their lives easier and richer. They also use the web to connect and interact with other individuals or organizations, create profiles, pictures and other content (social media), enjoy entertainment with the use of audio and visual content of the Internet, learn things online (about news, jobs, weather, travel information etc.) and last but not least trade, which means to shop and buy online (Strauss-Frost 2012). Chaffey et al. (2009) add, that because of stories of security problems and fraud, online consumers looking for cues of trust. As they don’t have the physical reassurance we have in real stores when purchasing, cues of trust can be brand familiarity, site design, accreditation, recommendation of other customers or the type of content for online customers. 3.3. Online consumers’ expectations and purchasing travel online Speaking about the attributes, what online consumers seek for on online travel agencies’ webpages, we can say that they are very price sensitive, so they are “…more likely to purchase reservations from customer-friendly, bargain websites.” (Kim-Kim-Han 2007:600) The other attribute is security as online consumers need an acceptable level of security due to their privacy and security concerns, however it is not a motivating factor. Besides these two important things, they need logical and user-friendly navigation schemes and an easy way to find the sought information or they will leave the website and search for another (Kim-Kim-Han 2007). Further research conducted by Gupta, Su and Walter (2004) analysed switching tendency from offline to online channels based on channel-risk perception, pricesearch intentions, search effort, evaluation effort and delivery time, but delivery time doesn’t important for us as it hasn’t got so much common sense with online tour operators because they don’t have to deliver their services. It found out that consumer risk perception may not a primary obstacle of the growth of online shopping. What was interesting that price search intention had a really significant number, which means that those who switched from traditional to online channels have significantly higher price-search intentions. Difference in search effort hadn’t got a significant effect on switching channels, its cause can be that online searching is faster and easier, but the evaluation of the big amount of products and services found takes a lot of time. The case is almost similar with evaluation effort. If the consumer has to evaluate too much it has a negative effect. Too much effort on evaluation cause that the customer might switch to another website (Gupta-SuWalter 2004). If we further speak about the switching from offline to online channels we can say that there is a brand extension mechanism, which means that “…the perceived service quality of the offline channel positively influences the perception of the corresponding service quality of the online channel,…” (Yang-Lu-Chau 2013:864). This research revealed that the offline channel service quality and the confirmation of offline channel service performance heavily influence the use of online channels. So

75

it means that those firms who maintained a high quality service in the offline channel can convince customers easier to use their online channel too (Yang-Lu-Chau 2013). For purchasing travel online, consumer perceptions were analysed by Amaro and Duarte (2015). They determined the most important perceptions of online consumers, which lead to online purchase. Firstly, they need to have a favourable attitude towards online shopping and they have to find it compatible with their lifestyle. Secondly, if they consider online shopping to be time-saver, convenient and financially beneficial, they more likely to shop online. Thirdly, perceived risk effects negatively the online shopping intentions (Amaro-Duarte 2015). Kollmann, Kuckertz and Kayser (2012) also speak about customer risk aversion as a barrier of online shopping and also found out, that the desire for service can cannibalize customers away from online channels to offline ones. 3.4. Online Buying Decision Factors affecting consumer online buying decision are the followings: 1. customer’s attitude 2. quality of web site design 3. information quality 4. system quality 5. service quality 6. customer satisfaction 7. customer trust (Wen 2009) Customer attitude consists of perceived convenience, perceived travel product options, and perceived transaction service. As customer attitude is a behavioural factor, with the understanding of it, the industry can influence the intentions of customers. The measurement of travellers’ information satisfaction is information quality. System quality consists the measurement of the websites’ usability, availability, reliability, adaptability and response time while service quality means a comparison between what the firm offers on the website and what the customer feels should be offered. The good quality of web site design influences the customer, helps to create trust, changes attitude and increases satisfaction. Customer’s trust is one of the main attributes which facilitates online purchase behaviour thanks to the fact that it reduces perceptions of risk. Building relationship with customers increases trust and vica versa, with trust the company can more easily build relationship (Wen 2009). 4. Offline consumers Consumer is a person, “…who identifies a need or a desire, makes a purchase, and then disposes of the product during the three stages in the consumption process.” (pre purchase, purchase, post purchase) (Solomon 2011:34) In this research offline consumers are those people, who prefer to use travel agencies’ services by going into their offices and inform themselves with the help of travel consultants. In case of offline consumers, people can feel that meeting with an agent can be more trustworthy and they can get complete information about the desired destination as well as more personalised, recommended services, which meet their expectations. It can also mean that they need human touch during the planning to feel themselves

76

comfortable and sure about it. For these people, planning their travel alone can seem to be time consuming and confusing, so they need the help of the agents and they want to rely on their believed expertise to make the whole process convenient. Money saving is another issue, which can emerge in the mind of these customers. Because of the partner and contact network of tour operators they can get discounts or special offers more easily (ASTA 2015). So we can say that these consumers have higher expectations towards travel consultants of the travel company than its webpage. If a customer goes inside a travel agency and discusses his or her requirements about a holiday or a business trip, the communication can be very effective and hopefully the consumer will get fast and easily what he or she wants. That is how the travel consultant becomes the primary source of information (decision making process – information search phase) up against in case of online consumers, where the Internet fills this position. Source credibility of travel consultant also has to be positive in the mind of offline consumer. The agent’s expertise, objectivity and trustworthiness have to be highly valued by the clients to motivate people to believe the given information and to purchase the service. As for online consumers website design creates a value as source attractiveness, for offline consumers the consultants’ physical appearance, personality, status and similarity to the receiver (consumer) means the same (Solomon 2011). 5. Methodology This study contains an exploratory research as, firstly, based on the theoretical analysis, we had to find out what is the case of consumers of Hungarian tour operator companies, how these people choose between offline and online services of travel agencies and what are the needs and motivations of them. The exploratory research includes 8 in-depth interviews with two males and six females. Four participants were in their twenties as their service using habits of tour operators can be really determined by the Internet. One participant was in the middle of her thirties and three more participants were between the age of 54 and 57. In-depth interviews made it possible to thoroughly discuss the using habits of participants. They could speak about how they plan their travels, when they use tour operator companies and what are their thoughts and preferences, when they choose an online or offline agency. 6. Research results The participants spoke about three types of travel agency usage habits. One was when they went into the office personally to speak about the travelling possibilities, one when they searched online and after they had a view on the tours they visited personally the company, or they search and reserve the chosen trip totally online. If they want to select a travel agency, most of the time they choose according to the reputation and size (the bigger is better and more secure) of it and secondly what kind of tours they offer, how these trips meet the requirements. Also the recommendation of a person they know well, or the opinion of the family members and friends count. When they choose a trip besides the Internet and travel agencies, the information of family members, friends and people they know counts mostly, while commercials, free catalogues, advertisements are less important information sources.

77

6.1. Personal visits Those who personally visited the tour operator companies felt they have the following advantages compared to online platforms: - human touch - more comfortable - safer - time saver - helpful service - easier to arrange - get more information - get favourable deals - pay in person - personalized services/trips. Most of the participants used or use travel agencies offline, and the most important advantage of it was the human touch. Participants between the age of 54 and 57 said determined that the real personal touch helps them to bring themselves closer to the intangible services. With it they could easily and quickly find out every information, which was related to the desired tour and also make their sight clear. The contact with the travel consultant made them secure about the trip, that it exists and every detail stands how the consultant said. The human touch also makes them sure, that if something won’t happen, how it was mentioned, they can blame somebody who has a face, not like in the case of the Internet, where it is totally impersonal. However, in case of the younger participants, human touch is the most important advantage too, but they want to hear the consultants to be sure about the details of the trip and to organise the trip easily and comfortably as they use them for tours, which are longer, further and mostly in case of holidays, while they can organise shorter trips totally individually, with the exclusion of the travel agencies and with the help of the Internet. The participants agreed on that online there is a lot more information in bulk, but to discuss every detail about the selected tour they need the consultant. These participants have doubts about the trip, that the pictures and details really stands for or not, but they believe in the travel consultant and when they finally choose a trip, they totally sure about their decisions. Travel consultants’ appearance, talk and directness influence differently the interviewees, as some of them don’t care about it and say that only the offered packages’ contents count, while there are some who say that it is a very important thing and can only believe in the consultant if these conditions meet his or her needs. The status of the consultant in the office doesn’t influence customers’ judgement. Those participants who make personal visits to travel agencies are unanimously more or less satisfied with tour operators’ services and they evaluate the whole procedure as a positive experience. They consider them to be generally reliable (although the news about bankruptcies make them more and more insecure, and the authenticity of information is doubtful), nonetheless they had some disappointment in the past that they didn’t get what they had wanted. In these cases of personal visits, participants feel themselves more secure if they can pay in person and don’t have to deal with the trouble of online transactions.

78

6.2. Online search and reservation In case of those who are searching firstly online or also reserve the trip, the following advantages emerged: - more information to choose and compare in a short time period - fast and simple - get the overall picture - time saver - good price/value ratio - good service quality. Those participants who don’t just search but reserve online, feel themselves secure and comfortable with it. For them the online reservation is time saver, as they feel easier and simple to check everything online, without the consideration of opening hours and select the trips they want. They always check the online requirements and travel terms and conditions and if those meet their needs they reserve online without doubts. These consumers also pay online easily. If some questions emerge, which are not indicated on the website, they call the consultants or send an email to them. Those who are searching online, but don’t reserve have an insecurity mostly about the online payment and giving out the bank card information, the other data protection (name, address, telephone number) doesn’t seem so problematic. The other consumers’ opinions on forums and social media are heavily important for all except one interviewee, as they check the reviews about the accommodation and the destination and judge according to them. Some of the participants also check the reviews about the tour operator companies, however they don’t rely only on them. So it is also true for our subjects that they believe in other customers more than companies online. To be attractive, to choose or to reserve a trip online, the interface has to contain the package content very detailed about the accommodation, travelling, sightseeing, destination, weather and has to contain a lot of pictures as it was highlighted by everybody as a critical factor when selecting a trip. It is also a very good website if it has reviews and customers don’t have to search for them. In addition, the website design also influences them. The interviewees stated that they organise or would like to organise trips individually, independently from tour operator companies. Most of them use the Internet to organise, while the 54-57-year-olds participants also like to use the map, select a destination and go there without full reservation and use on-site payment or contrary, spend months with organising a special holiday, which meets every desired requirements. Those who don’t speak foreign languages don’t feel themselves obstructed, they use Hungarian webpages or the help of a friend or family member to make online reservations. All 8 participants evaluated positively the online experience and the Internet itself. They think it is an innovative, positive, easy source of worldwide information, which is nowadays unavoidable. The older interviewees could, but don’t want to live without the Internet as they like it really much. While most of the younger participants feel they cannot or hardly can live without the Internet.

79

7. Conclusion All in all, we can say that the exploratory research showed similarities with the theoretical analysis, if we speak about the social trends and the advantages and disadvantages of online platforms and human touch. The consumers really rely on customer reviews on the Internet and they help them during the decision making process. There is an apparent difference between the younger consumers’ thinking and the older ones’, because younger consumers were born into the world of the Internet and it is a totally axiomatic and unquestionable resource for them. While the value of human contact is more bigger for older customers and it makes the intangible services more tangible. Finally, the development of the Internet seems to effect every part of human life just like the travel planning habits of people. Besides, these people’s attitude is to exploit all the benefits of the Internet and accept it as a positive, unavoidable and joyful source of information and entertainment device. 8. Future research As in this study an exploratory research was made further research is planned to be done to find out the characteristics, preferences and attitudes of consumers of Hungarian tour operator companies. Thorough analysis of their attitude towards the topic, their online and offline preferences in different situations and their demographic characteristics are inevitable. Questionnaire on a bigger sample can show a more clear insight and clusters can be established on different consumers, which can be helpful for travel companies in the future in market segmentation and in the planning of marketing activities. References AMARO Suzanne, DUARTE Paulo: An integrative model of consumers' intentions to purchase travel online. In: Tourism Management. 2015 Vol. 46. p. 64-79. ASTA: Why use a travel agent? 2015 http://www.travelsense.org/tips/whyuseanagent.cfm

[online]

(16.03.2015)

CHAFFEY Dave et al.: Internet marketing-Strategy, Implementation and Practice. 4th edition, Harlow: Pearson Education Limited. 2009 CHAUDHARY Manjula: Tourism marketing. 3rd edition, New Delhi: Oxford University. 2013 DÍAZ Estrella, MARTÍN-CONSUEGRA David, ESTEBAN Agueda: Perceptions of service cannibalisation: The moderating effect of the type of travel agency. In: Tourism Management. 2015 Vol. 48. p. 329-342. Flash Eurobarometer 392: Preferences of Europeans Towards Tourism – Summary. 2014 [online]. (08.03.2015) http://www.ectaa.org/files/cms/fl-392-sum-enpreferences-of-europeans-towards-tourism-summary.pdf

80

GUPTA Alok, SU Bo-Chiuan, WALTER Zhiping: An Empirical Study of Consumer Switching from Traditional to Electronic Channels: A Purchase-Decision Process Perspective. In: International Journal of Electronic Commerce, 2004 Vol. 8, No. 3, p. 131–161. JAFARI Jafar (eds.): Encyclopedia of Tourism. London: Routledge. 2000 KIM Jin Dong, KIM Gon Woo, HAN Soo Jin: A perceptual mapping of online travel agencies and preference attributes, In: Tourism Management. 2007 Vol. 28 p.591– 603. KOLLMANN Tobias, KUCKERTZ Andreas, KAYSER Ina: Cannibalization or synergy? Consumers’ channel selection in online–offline multichannel systems. In: Journal of Retailing and Consumer Services. 2012. Vol. 19. p. 186–194 LAW Rob, LEUNG Kenith, WONG James: The impact of the Internet on travel agencies In: International Journal of Contemporary Hospitality Management, Vol. 16 Iss. 2 p. 100–107. LI Hongxiu: E-Service Continuance: An Insight into Online Travel Services in China. Turku: Uniprint. 2010. Magyar Turizmus Zrt.: Aktuális online turisztikai trendek 2011-2012. [online]. (10.03.2015) http://itthon.hu/documents/28123/4381875/online_trendek_2012_0309.pdf/17a40e 2e-0c6f-4056-a325-7346213ce0b5 Magyar Turizmus Zrt.: European Travel Commission - Use of the Internet for Travel & Tourism. 2001 [online]. (10.03.2015) http://itthon.hu/documents/28123/4381875/InternetTravel-ETC.pdf/9d1786364b07-424c-a6de-c636da21c2c9 MARTINEZ E. Homero: Dictionary for Air Travel and Tourism Activities. Bloomington: iUniverse. 2007 MESTER Tünde: Turisztikai trendek Európában. In: Turizmus Bulletin. 2003 Vol.7. Iss. 4 p. 39-42. MESTER Tünde: Az európaiak turizmussal kapcsolatos attitűdjei. In: Turizmus Bulletin. 2013. Vol.15. Iss. 2 p. 61-63 O’CONNOR Peter: Electronic Information Distribution in Tourism and Hospitality. Wallingford: CABI Publishing. 1999 RUST T. Roland, LEMON N. Katherine: E-Service and the Consumer. In: International Journal of Electronic Commerce. Vol. 5, Iss. 3, p. 85-101. SOLOMON R. Michael: Consumer Behavior-Buying, Having, and Being. 9th edition, New Jersey: Pearson Education, Inc. 2011

81

STRAUSS Judy, FROST Raymond: E-marketing 6th edition. New Jersey: Pearson Education, Inc. 2012 WEN Ivan: Factors affecting the online travel buying decision: a review. In: International Journal of Contemporary Hospitality Management. 2009. Vol. 21. Iss. 6. p. 752-765. WITT F. Steven, MOUTINHO Luiz (eds.): Tourism Marketing and Management Handbook. Cornwall: Prentice Hall, 1995 World Bank: Data–Internet users (per 100 people). [online]. (14.03.2015) http://data.worldbank.org/indicator/IT.NET.USER.P2 XIANG Zheng, MAGNINI P. Vincent, FESENMAIER R. Daniel: Information technology and consumer behavior in travel and tourism: Insights from travel planning using the internet. In: Journal of Retailing and Consumer Services. 2015. Vol. 22. p. 244-249. YANG Shuiqing, LU Yaobin, CHAU Y.K. Patrick: Why do consumers adopt online channel? An empirical investigation of two channel extension mechanisms. In: Decision Support Systems. 2013. Vol. 54. p. 858–869.

82

REKREÁCIÓ – ÉLETMÓD – SPORTTURIZMUS SZEKCIÓ

83

BÁNHIDI Miklós Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A sportturizmus környezeti hatásai elemzése a fenntartható fejlesztés függvényében

Absztrakt A sportturizmus sokoldalú vizsgálatát indokolja a terület rohamos fejlődése, mely kapcsolódik a sport és a turizmus szférák gyakori kapcsolódásaihoz. Ez a folyamat azonban kizárólag a fenntarthatóság figyelembe vételével történhet, melyhez számos hatásvizsgálatra van szükség. Tanulmányunkhoz kapcsolódó elemzéseinket két oldalról közelítettük meg. Az egyik a tér és a terület vonatkozásai, a másik pedig a sportturista és a földrajzi környezet kölcsönhatásait érinti. Módszerként földrajzi elemzéseket, valamint sporttudományi hatásvizsgálatokat vettük alapul. Kutatásainkban elfogadjuk a „Tóth-féle” (1995) földrajzi környezeti modellt, miszerint a sportturizmust a természeti, társadalmi-gazdasági és az infrastrukturális környezet aspektusaiból vizsgáljuk. A sportturizmus humán hatásai vizsgálatának szükségét indokolják eddigi eredményeink, miszerint a sportturizmus sikerét ill. kudarcát jelentősen meghatározhatják a földrajzi környezet különböző tényezői. Ezek emberre való hatásai az aktív (sport) tevékenységek közben jelentősen felerősödnek. A turizmus fejlesztése érdekében ezért szükségesnek tartjuk, hogy jobban megismerjük a sportturista és a környezet közötti összefüggéseket. Kulcsszavak: sport, turizmus, fenntarthatóság 1. Bevezetés A sportturizmusban történő fejlesztéséhez a fenntarthatóság figyelembevételét számos kutató hangsúlyozza (Turco et al. 2002, Turco 2 2011), ahol mind a gazdasági, társadalmi és a környezeti vonatkozásokat figyelembe kell vennünk. A sportok jelentős vonzerőnek számítanak, űzésének hatásai vitathatatlanul egészségmegőrzőek, ezért a turizmus számára jól eladható terméknek tűnik. A gyakorlatban ez mindmáig csupán a sportszolgáltatás fogalomkörére szűkül, amely a vendégutaztatásban, -fogadásban problémákhoz is vezethet. Ismerünk a gyakorlatban kirívó eseteket, ahol a turisták biztonsága azért forgott veszélyben, mert a turisztikai szolgáltatók nem rendelkeztek a mozgástanulásra, mozgásdiagnosztikára, foglalkoztatás módszerekre, hatásértékelésekre vonatkozó ismeretekkel. Olyan helyekre szerveztek sportutazásokat, amely nem volt mindig pozitív hatással a környezetre. Ugyanakkor a sportgyakorlat sem rendelkezik a sporttevékenységet befolyásoló környezeti tényezők, turisztikai szolgáltatások hatásai ismereteivel. Így szükségessé vált a két terület kapcsolódása és annak sokoldalú vizsgálata.

84

Az idegen tájakra érkező turisták sportolás során különösen ki vannak téve az ismeretlen környezeti viszonyoknak, melynek hatásai fokozódnak a fizikai tevékenység során. A sporttudomány oldaláról a turizmus vizsgálatát mindeddig csak közvetetten érintették. Az intenzívebb bekapcsolódás szükségét az igazolja leginkább, hogy a sportturista aktív tevékenységében a pszichomotoros tevékenység és annak hatásai állnak a középpontban. A különbségek ott jelentkeznek, ahol a turizmusban az örömszerzés, az egészséges szabadidő eltöltése a fő cél, míg a versenysportban a rendszeresség, a folyamatosság, a tudatos teljesítménynövelés és a mások legyőzése az elsődleges. A turizmusban megjelenő sporttevékenységek vizsgálatára az utóbbi években sokoldalú vizsgálatokat indítottunk el (Bánhidi-Farkas 2002, Bánhidi ed. 2003, Bánhidi 2004 a, b, Bánhidi et al. 2006). Fő célunk az volt, hogy megismerjük a sportturizmus szerkezetét, az összetevők jellemzőit és a sportturizmus által indikált hatásrendszert. 2. A sportturizmus kialakulását, fejlődését vizsgáló módszerek A sport és a turizmus a társadalmunk két „megaterülete”, amely milliókat mozgósít. E két terület találkozása eredményezte a sportturizmus kialakulását, fejlődését (Röthig 1992, Dreyer 2002). Az utóbbi évtizedekben ez különösen megnövekedett eltérően különböző kontinenseken (1. ábra). A mennyiségi mutatók mellett a minőségi kínálat növekedése a vezető helyre juttatta a sportturizmust a turisztikai termékek között (Turco et al. 2002).

1. ábra A sportturizmus fejlődési tendenciái kontinensenként (Bánhidi-Leber 2011) Erre jó példa, hogy a kevésbé fejlett fekete kontinensen, Dél-Afrikában a turizmus ágazatok gazdasági elemzésénél 30%-os részesedést regisztráltak a sportturizmus javára (South African 2007). A sporttal kapcsolatos utazások iránti kereslet elemzése is jól tükrözi a termék fejlődését. A Kanadai Turizmus Minisztérium megbízására készített felmérésben az amerikai utazók 49,1%-át, a kanadaiak 37,2%-át érdeklik a sportesemények (Lang 2004). A statisztikai mutatók szerint a világ leglátogatottabb 85

sportversenyét a „Tour de France”-ot minden évben 15 millióan keresik fel, akiknek a 40%-a valamelyik külföldi országból érkeznek. Az olimpiák turisztikai szempontú elemzésénél a játékok látogatottsága nagyban függött a régió vendégfogadási kapacitásától. Sydneybe 5 millió, Athénba 3,5, Pekingbe a szállodai kapacitás jelentős bővítése nyomán már 7 millió vendéget fogadhattak. A jövőben az olimpiákra a turizmus szolgáltatók továbbra is nagy erőkkel készülnek. Az 1996-os játékokról készített felmérés alapján a résztvevők 92,5%-a még soha nem volt olimpián, azonban ezt a lehetőséget a látogatók nagy része semmiképpen nem kívánta kihagyni (Neirotti et al. 2001). Pekingben a rendezési jog elnyerése nyomán a rendezés előtti években szállodai kapacitást évente átlagban 7%-kal növelték, így elérte a 80 ezres férőhelyszámot, ami háromszorosa volt az athéni olimpiának. A 2010-es Vancouver-i téli olimpia idejére már 2006-ban jelentős turisztikai kampányt indítottak (Simpson 2005). A 2012-es londoni olimpia szervező bizottsága is a rendezvénysorozatot egy kiemelkedő turisztikai vonzerőnek nyilvánította ki, miszerint az ország történetének legnagyobb turisztikai attrakciójává válhat. A sportfejlesztések turizmusra való hatásait számos helyen vizsgálták. Pl. ÚjZélandon a természetes környezetben végzett aktív sportolási lehetőségeket bővítették, amelyből a vendégek számának duplázását érték el (Higham et al. 2006). Németországban a túraútvonalak fejlesztése következtében mintegy 10 millió rendszeresen túrázót regisztráltak, akik átlagban 360 km-t tesznek meg évente és 20 millió azok száma, akik alkalmanként túráznak (Brämer 2002). Az Egyesült Államokban a téli sportközpontok fejlesztésének könyvelik el azt a tényt, hogy 2003ban 204,8 millióan mentek síelni és 177 millióan a hegyekbe kirándulni (USDA 2004). A magyarországi vizsgálatok (Hutiray-Várkonyi 1995, Bokor 2001, Bánhidi ed 2003, Bánhidi-Leber 2011) szerint az ország sportturisztikai adottságai földrajzi szempontból jónak mondhatók, amelyekre érdemes építeni. A passzív sportturizmust elsősorban a nemzetközi sportrendezvények kínálják, amelyek egyelőre még elenyészőek a többi turisztikai termékekhez viszonyítva. Jelentősnek mondható azonban a budapesti Forma-1-es rendezvény, amely 2006-ban több mint 200 ezer látogatót vonzott, és a becslések szerint mintegy 200 milliárd Ft hasznot hozott a szervezőknek. A sporttevékenységek egyre növekvő szerepét állapították meg a kutatók az aktív üdülési formáknál, amelyek a legkeresettebb turisztikai vonzerőkké váltak az utóbbi évtizedben. A felnőtt lakosság és a fiatalok körében végzett kutatások alapján a legnagyobb érdeklődést kiváltó üdülési forma a kirándulás, és a természetjárás. A természetben tett kirándulásokat a felnőtt lakosság 73%-a, a fiatalok 78%-a nevezte meg kedvelt utazási időtöltési tevékenységeként. A természetjárást a kerékpározás követi, amely a felnőtt megkérdezettek 43%-át, a 25 év alattiak 56%-át érdekli (Szonda Ipsos 2000). Hasonló eredményeket regisztrálhattunk saját vizsgálatainkban, miszerint a magyar kerékpárturizmus élénkítéséhez a fiatalok szinte kivétel nélkül jó minőségű kerékpárral rendelkeznek, amelyet gyakran használnak túrákra, és még többet használnák, ha az infrastruktúra ezt jobban támogatná, és több túrakínálat jelenne meg a piacon (Bánhidi 2002).

86

3. A sportturizmus földrajzi környezeti vonatkozásai A földrajz tudósok az aktív turizmus és környezet kapcsolatrendszerét már az 1930as évektől rendszeresen vizsgálták (McMurray, 1930, Jones, 1933, Selke, 1936, Carlson, 1938). Brown már 1935-ben figyelemfelkeltő kijelentést tett, miszerint a turizmus vizsgálata sokat ígérő szűz terület, amely lehetőséget ad újabb földrajzi területek részletesebb leírására. Az 1980-as évektől a sportturizmus leírására számos modell született, amelyben már fellelhetők a földrajzi aspektusok is (Kurtzman Zauchar 1997), a sportturizmus definíciós modell (Gammon, Robinson 1997), a sportrendezvény, mint szolgáltatás és kereslet modell (Getz 1998). Hall és Page (1999) széleskörű szakirodalmi elemzései eredményeként a rekreáció és a turizmus kapcsolatrendszerét kutatók az alábbi kontextusokban vizsgálták:  Tudás – kultúra, tudomány, turizmus képzések tartalma  Akció – viselkedés, vizsgálati gyakorlat, turizmus képzések vizsgálata  Kultúra – társadalom, kutató közösség, turizmus szakos hallgatók Dreyer (2002) a nagy sportrendezvények hatásait szociológiai, egészségügyi, ökológiai és földrajzi aspektusokban elemezte. E modellszerű leírásokban a szerzők megállapították, hogy a sportturizmus jelentős szerepet játszott az új területek felfedezésében, a környezeti hatások kihasználásában és a regionális területfejlesztésben. Magyar kutatók véleményei szerint a sportturizmus jobb megismeréséhez egy magas szintű trandiszciplináris szemléletre lenne szükség, mivel az utazások során végzett sporttevékenység elemzése csak a természeti, a társadalmi és ökológiai környezet komplex feltárása mentén lehet tanulságos (Michalkó, 2003). Hasonló véleménnyel vannak a fenntarthatóság mutatóit vizsgáló turizmus szakemberek, akik fontos elemként említik a turisztikai ágazatokban a környezeti, statisztikai, társadalmi és gazdasági elemeket (Puczkó, 2000). A sporttudományi szempontú értelmezés szerint, a sportturizmust nem lehet értelmezni a sporttevékenység ismerete nélkül, amelyben megjelennek a sportturisták motivációi, és a tevékenységekből és környezeti determinánsokból adódó fiziológiai és mentális változások. Ezért egy sporttudományi modellt fejlesztettünk ki (Bánhidi, 2004), és annak elemei jobb megismerésére koncentráltuk vizsgálatainkat (2. ábra). Kutatási módszereink ezen elemek témáját érintő tudományterületekhez kapcsolódtak, amelyből a földrajzi környezet szerepét az alábbiak szerint vizsgáltuk:  Természeti környezet – környezetkutatás, kartográfia, környezetélettan;  Társadalmi környezet – dokumentumelemzések törvényi szabályozók, stratégiai tervek;  Gazdasági környezet – sportgazdasági elemzések, sporttevékenységek költségvonzatai a kereslet-kínálat függvényében;  Infrastrukturális környezet – statisztikai adatok elemzése az adottságok és a felhasználói kereslet vonatkozásaiban.

87

2. ábra A sportturizmus sporttudományi modellje (Bánhidi, 2006) A vizsgálatok során kapott első eredmények azt mutatják, hogy az eltérő környezetből adódó hatások felelősek a sportturizmus sikereiért, ill. kudarcáért, amelynek ismerete nagyobb figyelmet érdemel a terület fejlesztőitől. Tanulmányunkban csupán néhány eredményt mutatunk be. 3.1. A természeti környezet szerepe Egy 2974 fő üdülési szokásokat vizsgáló kutatásunkban többek között arra kerestük a választ, hogy mennyire preferálják a felnőttek a természeti környezeti helyszíneket az urbanizált uticélokhoz képest. A kapott eredmények (3. ábra) alapján elmondhatjuk, hogy a magyarok kedvenc üdülési helyszínként a hegyes vidékeket választják, amely az egészséges életmód szempontjából egészséges helyszínnek mondható, azonban a környezetterhelés szempontjából számos veszélyt jelenthet. Meglepőnek tartjuk, hogy nagy az érdeklődés a városi környezetbe irányuló turisztikai érdeklődésnek, miszerint szinte minden ötödik magyar felnőtt az urbanisztikus környezet előnyeit preferálja üdülései során. Ezzel kapcsolatban tudjuk, hogy a turisztikai desztinációk településein élők nyugalmát veszélyeztetik a turisták, amelyre nem mindig felkészültek a helyiek.

88

Magyar felnőttek kedvenc uticéljai (%) 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00

tó

folyó

tenger

hegy

város

falu

üdülő

3. ábra Magyar felnőttek kedvenc uticéljai A természeti tényezők vonzerejét a domborzati tényezők és a rajta lévő növényzet tájképe jelenti, amely miatt érthető a fokozott érdeklődés. A sporttevékenység tekintetében a domborzat azonban a terhelés növekedését, valamint a megváltozott környezet hatásainak növekedését is jelentik. Egy dombra történő kerékpározás, túrázás fokozott izommunkát, keringési kapacitás növekedését jelenti, amelynek értékei pontosan leírhatók (Hamilton-Bánhidi 2004). A hegyi körülmények közötti sportturizmusban a tengerszintfeletti magasság növekedésével változnak az időjárási körülmények, a légnyomási értékek, magaslatokon a levegő oxigéntartalma csökken, amely nehezíti a szervezet oxigénfelvevő képességét. 3650 m-nél a légnyomás kb. 40%-al alacsonyabb a tengerszinten mért légnyomáshoz képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a belélegzett oxigén is kevesebb. 2400 m magasan 12%-kal, 3100 m-en 20%-kal, 4000 m-en már 27%-kal kisebb az oxigénfelvevő képesség (PowersHowley 1997, Pavia-Kennedy 2005). A hegymászók körében mindez jelentős felkészülést igényel, melynek hiányában akár jelentős egészségügyi problémák jelenhetnek meg (magaslati betegségek, túledzés tünetek stb.) (Motyka-Kozlowski 1979). A klíma befolyásának sporttudományi szempontú vizsgálata azóta gyorsult fel, amióta a nemzetközi mérkőzéseken a résztvevők terhelésnövekedése már kritikussá vált. A sportéletben hétköznapi problémává vált a környezeti változásokból adódó hipertermia, dehidratáció, tüdőödéma, izomgörcsök stb. kérdései, amely mind a mai napig megoldásra várnak. A külső hőmérséklet változásaira az emberi test hőháztartása változó iramban reagál. Sportolás során az emberi test jelentős mennyiségű hőt termel. Egy 20-30%-os terhelésnél az energiatermelés 70-80%-a hőt termel, az intenzitás növelésével megsokszorozódhat. Pl. 25ºC-os környezetben egy maximális intenzitással végzett, egy percig tartó kerékpározásnál a bőrhőmérséklet 28ºC-ra növekszik, amely a terhelés befejezése nyomán is még legalább 10 percig lineárisan emelkedik 30ºC fölé, 20 %-kal magasabbra az eredeti környezeti hőmérséklethez viszonyítva. Ennek kompenzálására a test izzadással, szellőztetéssel, kisugárzással válaszol. Ez lassabban zajlik hideg, és gyorsabban meleg környezetben, ezért a sportolás környezetének ismerete tudatos körültekintést igényel. Ha a külső környezet nagyon meleg, ráadásul párás pl. mediterrán tengerparton, akkor a hőleadás jelentősen megnehezedik. Ilyenkor a sportolás feltételei a szervezet hőháztartásának eltolódása miatt nehezedik meg jelentősen. A 89

nagy környezeti hőmérsékletben a sportolásnak számos veszélyes hatása lehet, a test túlmelegedése hamarabb következik be (47 Cº), amely akár a vérkeringés leállásához, halálhoz is vezethetnek (Howley-Franks 1992). Az időjárás elemét képező szélhatás a turisztikai tevékenységekben változó hatást fejt ki, egyesek számára az örömet, mások számára sok kellemetlenséget jelent. A sportturizmus részére azonban a szélhatások ismerete az alábbiak miatt fontos:  biztonsági előrejelzés – időjárás változást előidéző tényező,  terhelésnövekedés – légellenállás növekedése pl. kerékpározásnál, görkorcsolyázásnál stb.,  hőérzet változás – hideg környezetben való jelentős terhelés,  optimális feltétel vitorlás sportok számára - hajtóerő (vitorlázás, vitorlázó repülés, ejtőernyőzés, stb. A borongós, esős időjárás sok turista számára okoz kellemetlenséget, azonban ez a környezet a sportturizmusban pozitív is lehet. Sporttudományi vizsgálatok ugyanis azt igazolták, hogy a párás, szemerkélő esőben jobb fizikai teljesítményt lehet elérni (Trapasso et al. 1990, Zhang et al. 1991), amit a sportturizmusban akár turisztikai vonzerőnek is be lehetne építeni. 3.2. A társadalmi-gazdasági környezet szerepe A társadalmi környezet befolyásoló szerepe a sportturizmusban az eltérő szabályozóknál, tradícióknál, és szokásoknál jelentős. Kutatók a sporttevékenység szocio-kulturális hátterének megismerésére helyezik a hangsúlyt, amelyben a résztvevők folyamatos internakcióban vannak a társadalmi környezettel, a turisztikai szolgáltatókkal (Kosiewicz 2006). A turisztikai desztinációk kiválasztásában jelentős sportturisztikai vonzerőnek számítanak azok a régiók, ahol egy-egy sportági esemény, népszerű sport meghatározó szerepet játszik. Wimbledonban a turisták a tenisz kultúráját, svájci hegyekben a téli sportokat, vagy Afrikában a kalandtúrákat keresik. Más elvárása van egy turistának egy urbanizált, vagy egy rurális környezetben. Amíg az előzőben a fejlettebb sportlétesítményeket, a másikban a természeti környezet kínálta lehetőségeket részesítik előnyben. A magyar felnőttek érdeklődése érthető, hiszen a sportolási feltételek jobbak urbanisztikus környezetben és itt több sport látnivaló is van. Az 1960-as évektől a regionális turisztikai vizsgálatok kerültek az előtérbe (Wolfe 1967), amelynek eredményeként egyes régiók gazdasági felemelkedését, szabadidős kultúrának fejlődését a turizmus fejlődésével hozták párhuzamba. A turisztikai termékek összehasonlító elemzésénél megállapítoták, hogy a sportturizmus árfekvése kedvezőbb a többihez képest (Crisler-Hunt 1952, DeasyGriess 1966). Ez annak ellenére is igaz, hogy a sportinfrastruktúra kiépítése és turisztikai attrakciót jelentős sportrendezvények megszervezése komoly befektetésnek számít. Köszönhető az a résztvevők nagy számának. Egy esettanulmány szerint 1994-ben a labdarúgó világbajnokság dallasi gazdasági hatását 301 mi. dollárra becsülték, amely duplája volt a Houston-i Livestock Rodeonak (150 mi.) és hatszorosa a legnépszerűbb Mobil Cotton Bowl (amerikai futball) mérkőzésnek (56,5 mi.) (Kay-Jackson 1991). A turizmus gazdasági megközelítésű értelmezése során a kutatók arra keresték a választ, hogy a turisták mire költenek utazásaik során. A TIA (2004) szerint 2003-ban az Egyesült Államokban az emberek 554 milliárd dollárt költöttek helyi és nemzetközi utazásokra, amely 7,2 millió munkahelyet jelentett. Ebből a külföldiek amerikai

90

utazásuk során 80,2 milliárdot, az amerikaiak külföldre utazására 77,6 milliárd dollárt költöttek. 3.3. Az infrastrukturális földrajzi környezet A sport infrastrukturális szerepét a szakemberek különböző módon értékelik, amely véleményünk szerint sokkal több figyelmet érdemelne (Bánhidi 2011). A sportinfrastruktúra szerepe a turizmusban kétoldalúan jellemezhető. Az egyik oldalon a fő kérdés, hogy a nagy sportversenyekre épített és hátramaradt sportlétesítmények milyen módon építhetők be a turizmus vérkeringésébe, a másik, hogy a turizmus szolgáltatók köré telepített sportlétesítmények mennyire feleltethetők meg a sportolni vágyók elvárásainak. A stadionokat és a köré épített kiszolgáló épületeket már az ókorban is arra a célra építették, hogy minél több vendéget fogadhassanak. A Panathenaic stadion Athénban még ma is jelentős turisztikai vonzerő, ahol különböző idegenforgalmi ünnepeket tartanak. Barcelonában a már 1929-ben tervezett olimpiai stadion egész évben nyitva áll a turisták számára és ma is a stadion imázsával reklámozzák egyes hotelek magukat (Silken Concordia, Fira Palace, Catalonia Plaza). A hotelekben, ill. környékén gomba módra szaporodnak a konditermek, teniszpályák, uszodák, lovardák, stb., amelyek azt igazolják, hogy a szállások ennek jelenlétében jobban értékesíthetők. Számos szerző felhívja a figyelmet erre a növekvő jelenségre, azonban pontos vizsgálati adatok csupán szórványosan állnak rendelkezésre. 4. Összefoglalás Tanulmányunkban arra törekedtünk, hogy sporttudományi megközelítésben elemezzük a sportturizmus földrajzi környezeti hatásait a fenntartható fejlődés lehetőségei tükrében. Ezt a már korábban felvázolt földrajzi környezeti összetevők mentén végeztük el (Bánhidi-Leber 2011). A sportturizmus szerkezetében két főszereplő van a szervező animátor és a résztvevő turista, akik az utazás idején gyakran a megszokottól eltérő földrajzi környezetben élik át aktívan, vagy passzívan a sporttevékenységet. Számunkra egyértelmű, hogy a sporttevékenység színvonala a szereplők adottságaitól és motiváltságuktól determinált, amelyek hatásai a sportturizmus igazi eredményei. A sportturizmus alkotó elemeinek elemzése alapján úgy gondoljuk, hogy a sporttudományi adalékokat sikerrel alkalmazhatjuk a turizmus területein, azonban az otthoni környezettől eltérő, más motiváltsággal rendelkező sportturista tevékenysége vizsgálata még várat magára. Jelenleg is egy átfogó vizsgálatot végzünk sporttudósok, turisztikai szakemberek bevonásával, hogy jobban megismerjük a földrajzi környezet befolyásoló szerepét, a sportturisták szokásait, elvárásait és a tevékenységek hatásrendszerét (Bánhidi et al. 2006). Meggyőződésünk, hogy a sportturizmus jobb megismerésével nemcsak alapot szolgáltathatunk újabb turisztikai termékek, vonzerők fejlesztéséhez, hanem hozzájárulhatunk a nemzetközi és hazai turizmusfejlesztési stratégiák

91

kidolgozásához, amelyek nagy mértékben építhetnek a földrajz- és sporttudományi eredményekre. Szakirodalom Bokor J. (2001): Rekreáció és sportturizmus. Magyar Sporttudományi Szemle, 2: pp. 124-127. Bánhidi M.- Farkas J. (2002): A sportföldrajz alapjai. In Tóth J. ed. Általános társadalomföldrajz II. Dialóg Campus Kiadó Pécs pp. 248-267 Bánhidi M. (2002): Kerékpár útvonalak és kerékpárosok tesztelése a magyarországi kerékpárturizmus fejlesztéséhez. Apáczai Napok Tanulmánykötet. Bánhidi M. ed. (2003): A vízi és vizekmenti turizmus alapjai. Budapest, Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolai Kar jegyzet Bánhidi M. (2004 a): Promoting Wellness: European perspective. In: Chin M. KHensely L.-Cote Chen P. S.H. eds.: Global Perspectives in the Integration of Physical Activity, Sport, Dance and Excercise Science in Physical Education. From Theory to Practice. pp. 133-144 Bánhidi M. (2004 b): Sport and Cartography. Journal of Coimbra Network on Excercise Sciences. 1st Issue pp. 57-63 Bánhidi M.-Dobay B.-G. Starhon K.- Edvy L. (2006): Kutatási programok a földrajzi környezet és sport összefüggéseinek megismeréséhez. Napjaink környezeti problémái - globálistól lokálisig Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Bánhidi M. (2011): Sportföldrajz. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Bánhidi M. (2011): Sport-turizmus-környezet. magyar és osztrák kontextusban Sport-Turismus- Umwelt.in Österreichisch-ungarischem Kontext. EDTWIN Wien/Győr. p. 76 (tanulmánykötet) Brämer R. (2002): Megatrend Wandern - Problem oder Chance? Sport und Tourismus Dokumentation des 10. Symposiums zur nachhaltigen Entwicklung des Sports vom 28.-29. November in Bodenheim/Rhein Brown R. M. (1935). The Business of Recreation. Geographical Review, 25: pp. 467475 Carlson A. S. (1938): Recreation Industry of New Hampshire. Economic Geography. 11: pp. 977-988 Crisler R. M., Hunt M. S. (1952): Recreation in Missouri. Journal of Geography 51: pp. 30-39 Deasy G. F., Griess P. R. (1966): Impact of a tourist fascility on its hinterland. Annals of the Association of American Geographers, 56: pp. 290-306

92

Dreyer A. (2002): Sport und Tourismus. Wirtschaftliche, soziologische und gesundheitliche Aspekte des Sport-Tourismus. Universitatsverlag, Wiesbaden Foss M. L., Keteyian S. J. (1998): Fox’ Physiological Basis for Excercise ans Sport. WCB McGraw -Hill Gammon S., Robinson T (1997): Sport and Tourism: A conceptual framework. Journal of Sport Tourism. 4: 8-15 Getz D. (1998): Trends, strategies, and issues in sport-event tourism. Sport Marketing Quarterly. 7: 10-13 Hall C. M., Page S. (2002): The geography of tourism and recreation: environment, place and space. London, Routledge Hinch, T. D. & Higham, J. E. S. (2001): Sport Tourism: a framework for research, International Journal of Tourism Research Vol 3 1: 45-58 Hamilton N. – Bánhidi M. (2004): Multi-dimensional Mapping for Popular Sports. II. International Conference for Physical Educators (ICPE 2004) 7-10 July p. 75Hall C.M., Page (1999): The Geography of Tourism and Recreation. Routledge London, New York Higham, J. E. S., Kearsley, G.W. and Kliskey, A.D. (2006): Multiple wilderness recreation management: Sustaining wilderness values - maximising wilderness experiences. Electronic publication. University of Otago Hutiray J., Várkonyi Zs. (1995): Szabadidő, turizmus, rekreáció. Kereskedelmi Szemle.36. 11: 25-30 Jones S. B. (1933): Mining tourist towns in the Canadian Rockies. Economic Geography, 9: 368-378 Kay T., Jackson G. (1991): Leisure despite constraint: the impact of leisure constraints on leisure participation. Journal Leisure Research, 23: 301-313 Kosiewicz J. (2006): Tourism from Social Perspective. In Kosiewicz ed. Environmental differentations of tourism. Legionowo, Wydawnictwo i Ksiegarnie, Warsawa 7-8 Kurtzman J., Zauchar J. (1997): A wave in time: The sports tourism phenomena. Journal of Sport Tourism Volume 4: 5-20 Lang Research Group (2004): Interest of Professional Sports. As a spectator. Ministry of Tourism http://www.tourism.gov.on.ca/english/tourdiv/tams/sportppt/sld001.htm Magyar Turizmus Zrt. (2007): A Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatója a 2006. évi kutatás eredményeiről – Idegenforgalom március 11.44.20 CET

93

McMurray, K. C. (1930): The use of land for recreation. Annnals of the American Geographers. 20: 7-20 Michalkó G. (2004): A turizmuselmélet alapjai. Turizmus Akadémia 1. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. p:218., Motyka K, Kozlowski S. (1979): Cardio-respiratory adaptation to physical exercise and hypoxia after a high-altitude expedition. Acta Physiol Pol. Mar-Apr 3: 373-83. Neirotti L. D., Bosetti H. A., Teed K. C. (2001): Motivation to attend the 1996 Summer Olympic Games Journal of Travel Research; Boulder; Feb Pavia W. –Kennedy D. (2005): Highest peak continues to hold fatal attraction. 25/12/2005 http://www.timesonline.co.uk/article/0,,2-1957515,00.html Powers S. K., Howley E. T. (1997): Excercise Physiology Brown &Benchmark Publishers p. 522 Rátz T.-Kiss R. (2006): A golfozás, mint aktív turisztikai Magyarországon. Magyar Sporttudományi Szemle 27:22-26

tevékenység

Röthig P. ed. (1992): Sportwissenschaftliches Lexikon. Hofmann, Schorndorf Selke A. C. (1936): Geographic Aspects of the German tourist trade. Economic Geography 12: 206-216 Símánia (2003): Hegymenetben a sípiac. http://www.sielok.hu/simania/sipiac.htm Simpson A. (2005): The London Olympic Games 2012. Tourism Marketing Intelligence. Washington, DC 18th Nov, http://www.comlinks.com/tourism/ti051118.htm South African Governemnt Information http://www.info.gov.za/aboutsa/sport.htm

(2007):

Sports

Tourism

Project

Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet (2000): A felnőtt lakosság véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekről. Magyar Turizmus Rt. Turizmus Bulletin 4, 38-41 Tóth J. (1995): A földrajztudomány néhány alapkérdéséről. In: Golobics-Tóth Válogatott fejezetek a társadalomföldrajz köréből. JPTE pp. 5-16. Trapasso, L. Michael and Jeffery D. Cooper (1990) Record Performance at the Boston Marathon: Biometeorological Conditions. International Journal of Biometeorology 33 (4): 233-237.

94

Travel Industry Association (2004): Economic Research: Economic Impact of Travel and Tourism. http://www.tia.org/Travel/econimpact.asp Turco, D. M., Riley R., Swart K. (2002): Sport Tourism. Morgantown USA Turco, D. M. (2011): Enduring and Emerging issuess in Sport tourism Rekreológias, Leisure Science, Sport Science Booklets VI. Győr pp.43-55 USDA (2003): National Forest Visitor Use Monitoring Program. National Project Results January 2000 through September 2003 http://www.fs.fed.us Wolfe R.J. (1967): Recreational travel: the new migration. Geographical Bulletin. 9: 73-79 Zhang S., Meng G., Wang Y., Li J. (1991)Study of the relationships between weather conditions and the marathon race, and of meteorotropic effects on distance runners. Springer Berlin/ Heidelberg International Journal of Biometeorology 63-68

95

BÉRCI Balázs Nyugat-magyarországi Egyetem Újhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola A hazai lovasturizmus szerepe és jövőbeni lehetőségei a magyar lovas ágazatban A magyarokról azt tarják, hogy lovas nemzet. Kérdés az, hogy ez a kijelentés a múltra, a jelenre, vagy a jövőre vonatkozik-e? Az írásom elején azt kívánom röviden bemutatni, hogy milyen múlttal és hagyományokkal rendelkezünk, hogy miért mi voltunk az 1970-es, ’80-as években Közép-Európa egyik legkedveltebb lovastúra programja és azt, hogy jelenleg hol tart a lovas ágazaton belül a lovasturizmus, hogyan változott a helyzete és milyen lehetőségei lesznek a jövőben. Először is érdemes tisztáznunk, hogy mit takar az a kifejezés, hogy „lovasturizmus”. Ennek meghatározására két „definíciót” ismertetek. Lóska (2007) szerint: „Valaki szolgáltatásban hasznosítja.”

ellenérték

fejében

lovát

lovasturisztikai

Egy másik definíció: „A zárt munkahelyhez kötött ember szabad természet iránti nosztalgiája szülte a turizmust. A kapitalista országokban az un. „felső osztályok” – anyagi eszközeik birtokában – a lovassportok évezredek alatt kialakult módozatait űzhették, és ezen felül élhettek a lovasturizmus lehetőségével is.” (Sz.BOZSIKVÁRADY, 1976) Az utóbbi definícióról látszik, hogy egy olyan időszakban jelent meg, amikor még a mostanitól eltérő társadalmi rendszer volt. Ettől függetlenül a benne található alapgondolat lényege ma is igaz, miszerint: a lótartás, illetve ezzel együtt a lovassportok, lóversenyek nem a szegény társadalmi réteg hobbija, szórakozása és sportja. A II. Világháború után, amikor a méneseket állami szövetkezetekbe, állami gazdaságokba olvasztották be, akkor a lótenyésztés virágzott, hiszen a finanszírozást maga a mezőgazdasági, növénytermesztési, illetve haszonállat (ló, juh, stb.) tenyésztése által termelt javakkal tudták biztosítani. Sokkal könnyebben ki lehetett választani a fiatal tehetséges lovakat, lovasokat, mint napjainkban. Nemzetgazdasági szinten nem jelentett problémát, hogy a szövetkezetnek vagy állami gazdaságnak mennyibe kerül a lovak, lovasok, illetve a versenyistállók fenntartása. Sőt, meg lehetett ideologizálni a tevékenységük fontosságát attól függetlenül, hogy a tevékenység mennyibe került a gazdaságnak. A 70-es és 80-as évek Magyarországa a lovasturizmus szempontjából virágkorát élte. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy azokban az évtizedekben 5-6.000 „lovas turista” lovagolta, járta be a lovastúra útvonalainkat. Abban az időszakban az idegenforgalomból nagy részt vállalt az akkori IBUSZ Utazási Iroda, illetve a Pegazus Programszervező Iroda is.

96

Sz. BOZSIK-VÁRADY (1976) szerint 62 ménesben, illetve törzstenyészetben folyik szervezett, magas szintű tenyésztési munka, ahol a „nemzetközinek” minősített arabot és lipicait, továbbá az öt hagyományos magyar fajtát: a gidránt, a kisbéri, ún. „magasfélvért”, a mezőhegyesit, a nóniuszt és a magyar hidegvérűt – ezen túlmenően a feljavító „cseppvért” tartják. Meg kell említeni, hogy az 1990-es rendszerváltáskor, illetve közvetlen utána a TSZ-ek felosztásából adódóan a szövetkezetekhez szervezett ménesek ideje lejárt, mellyel egy új gazdasági modell (egyéni vállalkozói, vállalkozások) keretében nyílt lehetőség az új gazdasági, piaci tevékenység kialakítására, illetve azok fellendítésére. Az azóta eltelt 25 év tapasztalataiból tudjuk, hogy az új vállalkozók, vállalkozások a szövetkezetek és állami gazdaságok által fenntartott nagy populációjú lóállományokat „privatizálták ki”, melynek a fenntartásához szinte nem, vagy alig fellelhetően tartozott egyéb húzóágazat. Ennek következtében, pár éven belül megtizedelődött a rendszerváltáskori lóállomány. A 70-80-as években hazánkban fellelhető 6 túraútvonalat az 1. Melléklet tartalmazza. Abban az időben 93 olyan ménest tartottak nyilván, melyek túraútvonalakban érintettek voltak és saját lóállományukkal is biztosították a programok sikerességét. Elmondhatjuk, hogy szinte korlátlanul ki tudták használni az akkori adottságokat, és közben olyan túraútvonalak alakultak ki, amelyek bármilyen kategóriájú lovasnak megfeleltek. A tudatos útvonal-tervezésekből lehetett kivívni azt az elismerő címet, amit Európa „adományozott” a lovasturizmusban elért eredményeinkért. A ’90-es évekig a lovasturisztika nálunk szinte kizárólag szervezetten működött. A magyar utazási piac átalakulását – ezen belül is a külföldi irodai képviseletek megszűnését – követően viszont a szervezett utak és azok által érkezett vendégek elmaradását sokáig nem pótolta semmi és napjainkban sem nyílik lehetőség arra, hogy nagyobb létszámú külföldi lovas érkezzen lovastúrázni. Nem minden ok nélkül írja Sz. BOZSIK-VÁRADI (1976), hogy „Nincs az a szellemes, vagy harsogó reklám, ami felér azzal, amit egy-egy magyar lovastúrán részt vett külföldi magával visz hazájába a magyar sportló kvalitásáról, jó tulajdonságairól, a belovagoltság szakszerűségét csak lovasember által felismert alaposságáról.” A rendszerváltás és a 2008-2009 évek válsága közötti időszak rövid áttekintése Ahogy arról már szó volt, a rendszerváltáskor bekövetkezett magánosítás, illetve eszközök „hazavitele” után a lótenyésztésben bekövetkezett a megtorpanás. Érezhető volt az oktatás területén is egy új gazdasági modell kialakulatlansága, ami jellemezte a 90-es éveket. A rendszerváltás utáni 10 év meghatározta a következő, napjainkig terjedő 25 évet, ami indokolttá teszi a komolyabb átvilágítását mind a lovas ágazatnak, mind az ágazaton belüli lovasturizmusnak. A Magyar Turizmus Zrt. által készített „Lovas Turizmus Termékfejlesztési Stratégia” című felmérés adatai jól jellemzik a helyzetet. Ennek a felmérésnek a segítségével sikerült számadatokkal is alátámasztani, hogy hogyan alakult a magyar

97

lakosság gondolkodásmódja a lóval, lovassportokkal és a szabadidő eltöltéssel kapcsolatban. (1. táblázat) 1. táblázat: Lakossági vélemények a lovaglással kapcsolatban Forrás: Magyar Turizmus Zrt. (2009)

Férfi Nő

nagyon érdekli

érdekli

közömbös

nem érdekli

12,4 10,9

9,6 7,5

17,1 10,0

13,2 9,0

Me: % egyáltalán nem nem tudja, érdekli válaszhiány 47,2 0,4 62,1 0,4

Az 1. táblázat adataiból jól látszik, hogy a megkérdezett ezer fő igen magas arányát (70 %-át) egyáltalán nem vagy csak alig érdekli a lovaglás, a lovasturizmus ügye. A felmérésben résztvevők közül a 2. táblázatban annak a 201 főnek a válaszai szerepelnek, akiket érdekel a lovasturizmus ügye. Mint az a táblázatból kiolvasható, az érdeklődés távolról sem azonos az aktív lovaglással. A 3. táblázatban azok szerepelnek, akiket a lovastúrák érdekelnek. 2. táblázat: Lovaglási gyakoriság megoszlása Forrás: Magyar Turizmus Zrt. (2009) rendszeresen alkalmanként Férfi Nő

12,7 6,1

35,3 30,6

szinte egyáltalán nem 51,0 63,3

Me: % nem tudja, válaszhiány 1,0 0,0

3. táblázat: Vélemények megoszlása a lovastúrákról lóháton Forrás: Magyar Turizmus Zrt. (2009) Me: % egyáltalán nagyon kicsit nem Férfi 12,4 9,6 47,2 Nő 10,9 7,5 62,1 Ezeknek az adatoknak az ismeretében állapítják meg a felmérést készítők, hogy: „A lovasturizmus szolgáltatásait két fő területre bontjuk: az aktív és passzív lovasturisták számára nyújtható szolgáltatásokra. Az aktív lovasok a lovaglást, fogathajtást veszik igénybe, a passzív lovasok a lovasbemutatókat, fogattúrákat élvezhetik, nekik a ló látványa a vonzerő.” Ugyancsak a Magyar Turizmus Zrt. – Magyar Turisztikai Közhasznú Szövetség felmérésében szerepel, hogy: „a 90-es évek lovas turisztikai fejlesztései szinte kizárólag magánerőből valósultak meg, ami a magánszektor különleges befektetési hajlandósága mellett tanúskodik. Ugyanakkor magában hordozza azt a veszélyt, hogy a szakmailag nem megalapozott beruházások, hozzá nem értők által történő

98

spontán fejlesztések alacsony-, illetve életképtelen hatékonyságú működéssel párosulnak.” Ennek alapján érthetővé válik az is, hogy miért vált a lovasturisztikai vállalkozók, vállalkozások nagy része alulfinanszírozottá, tőkehiányossá. Lovasszakember-képzés és -utánpótlás Ahogy erről a szakértők írnak, a rendszerváltás előtti időben „A 15 lovasiskola bizonysága annak, hogy ez a múlthoz képest csak számszerűen csökkentett, de minőségében határozottan emelkedett szintű lónevelés sok mindent szolgál – mindenek felett és előtt: az egykori „fehérkesztyűsök” sportja ma már népi sport!” (Sz.BOZSIK-VÁRADY, 1976). Akkoriban a felsőoktatási intézmények közvetlen közelében lévő állami gazdaságok, szövetkezetek rendelkeztek azzal a lóállománnyal, ami lehetőséget adott a főiskolai, egyetemi hallgatónak a lovagláshoz. Ezért történhetett meg az, hogy több orvos, sebész is híres díjugrató lett, akiknek a szakmája nem közvetlenül kapcsolódott az agráriumhoz. Az a hallgatói bázis, akik az eszmeiségét ápolták és vitték tovább a lovassportoknál, a lóversenynél, nagyobb létszámmal utánpótlási lehetőséggel bírtak, mint napjainkban. Jelenleg Magyarországon, középiskolai szinten a „szakmunkás” iskolák közül tizenkettőt tartunk nyilván, amelyek jellegükben inkább lovas szakmunkás képzésre alkalmasak, nem pedig szakember, szakmenedzser képzésre! A 134/2004. (IX.15.) FVM rendeletnek megfelelően jelenleg hét intézmény rendelkezik a lovas-túravezető szakképesítés vonatkozásában vizsgaszervezési jogosultsággal. Oktatást több felsőoktatási intézmény keretein belül is végeznek. Csak néhányat felsorolva: a Veszprémi Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, a Jászberényi Főiskolán, a Nemzeti Lovardában. Ha a lovassportot és a lóversenyt tenyészkipróbálási területként kezeljük, akkor ezt tekinthetjük értéktermelő tevékenységnek is. Ide sorolhatjuk a lovasturizmus azon részét is, amikor a már képzett lóval, lovakkal szolgáltatást nyújtunk. Ha a piacnak ezen a szegmensén rentabilitási problémákba ütközünk, az visszahat egészen a rendszer kiindulásáig – a tenyésztésig - az eltartó képességéig is természetesen. Mint tudjuk, a ló képzése egy hosszadalmas folyamat, melyet a jó hátterű lótenyésztési genetika határoz meg, ami nem mérhető pár évben, hanem tíz években kell, hogy mérjük. Ehhez természeten pénz, idő, hely és szakképzett munkaerő szükséges. Ha ezen ismérvek alapján vizsgáljuk meg a jelenlegi helyzetet, akkor azt látjuk, hogy a rendszerváltástól a gazdasági válságig (2008-2009-ig) terjedő időszak alatt minden területet valahogy támogattak, de összességében nem volt összefogva, illetve koordinálva sem. Ezért következhetett be az, hogy elváltak egymástól azok a szegmensek, amelyek eredetileg a rendszerváltás előtt egy, vagy legfeljebb két kézben összpontosultak. Korábban az állami gazdaságok feleltek a tenyésztésért, kiképzésért, részben a szakemberutánpótlásért is. Rendelkeztek megfelelő objektumokkal, versenyeket rendeztek és mellette a két idegenforgalmi szervezet gondoskodott a vendégek odacsalogatásáról és programjaik összehangolásáról. Az

99

elmúlt 25 évben inkább a szétszegmentálódás és a „lefölözés” politikája jellemző az ágazatra. A lóértékesítők igyekeznek lefölözni a hasznot, rövid távra gondolkodva, nem a legjobb minőségű lóállományt értékesítve azon vállalkozásoknak, melyek költségérzékenyek, anyagi problémával küzdenek, és kénytelenek megvásárolni a kevésbé jó képességű lovakat. Másrészről gazdasági, jogi környezetükből adódó terhek jelentek meg a rendszerváltás előtti időkkel ellentétben, ami ismételten többletterhet rótt a vállalkozásokra. Az új vállalkozások egy része nem rendelkezik megfelelő létesítményekkel. Vannak pályázati lehetőségek, de azokat is önrésszel kell alátámasztani. A banki hitelezés is komoly akadályokat állított a vállalkozások elé. Ezek szintén költségterheket róttak rájuk, így a gazdálkodásuk is bizonytalanabbá vált. Ezért egyre nehezebben tudnak színvonalat prezentálni a külföldi, jó körülményekhez szokott lovas vendégeknek, turistáknak. Egy olyan szegmensre – utazásszervező vállalkozások – volt szükség, melyek szintén eredményességre törekedtek, saját hasznuk „lefölözésével”, a lovasturisztikai vállalkozások eredményességét csökkentve. Ha a pénzintézeteket is ideszámítjuk, akkor jelenleg négy piaci szegmens törekszik a haszon lefölözésére, ami egyre jobban megdrágította a korábban viszonylag olcsó lehetőségeket. A 2008-as válságtól napjainkig A Magyar Turizmus Zrt. 2009-ben elkészült tanulmánya nem foglalkozik a válságot követő időszakkal, hiszen akkor még csak találgathattuk, hogy hogyan alakul a világgazdaság, a világgazdasági válság gazdaságunkra gyakorolt hatása. Azok a konkrét számok, kimutatások jelenleg még nem állnak rendelkezésre, melyek egy összképet tudnának adni az érintett területek (verseny, tenyésztés, szabadidős programok) gazdasági eredményeiről. A lovasturizmus vállalkozói napjainkban mindössze 300-an vannak valamilyen lovas szolgáltatással bíró „kereskedelmi egységben”. Ez a vállalkozói létszám nem jelenti azt, hogy van olyan, aki egyszerre legalább 10 külföldi lovasturistát tud fogadni. Ez azért fordulhat elő, mert nem rendelkeznek azzal a háttérrel, ami a rendszerváltás előtt még rendelkezésükre állt. A lovasturizmus döntő többségében Európára korlátozódik. A nagy lovasturisztikai konkurenseink, Spanyolország, Írország, Portugália és Nagy-Britannia, akik a mai napig egyre aktívabban szervezik a lovastúráikat. Lengyelország a rendszerváltás előtti időszakban nem volt annyira ismert a lovastúra útvonalairól, azóta azonban ott is nagyfokú fejlődésnek indult ez a lovaságazati turisztikai szegmens. Ne feledkezzünk meg Dél-Amerikáról (Argentína pampa lovaglás, Chile cowboy camping, lovastúra útvonalak az Andokban) sem, amely új, a lovasturizmus számára érintetlen területeket ismertet meg az érdeklődőkkel. Jól látható, hogy megváltoztak a

100

fogyasztók (érdeklődők) részére a kínálati lehetőségek és ezért is megváltozhatott az a korábbi fogyasztói szokás, ami meghatározta a 70-es 80-as évek magyarországi lovasturisztikai érdeklődését. A lovassportok, lóverseny és egyéb lovas rendezvények szerepe Magyarországon Először is tisztáznunk kell, hogy hogyan vált külön a lovassport, a lótenyésztés, a lóverseny és a lovasturizmus egymástól, hiszen a rendszerváltás előtti időben ezek irányítása egy helyen koncentrálódott vagy legalábbis felügyeleti szinten egy helyen volt. A lovassportoknak van egy gyűjtő szervezete, melynek Magyar Lovassport Szövetség a megnevezése. Társadalmi szerveződés formájában működik és ide sorolhatunk 8 szakágat. Ez a nyolc szakág a hazánkban fellelhető, sportolni (lovagolni) vágyók körét öleli fel, gyűjti szakágaiba és társszervezeteibe (egyesületeibe). A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (a továbbiakban: MLOSZ), mely hatósági jogkörrel ellátott, minisztériumi felügyelettel és állami dotációval bíró szövetség. A hazai lófajták tenyésztésének meghatározását, nyilvántartását, stb. végzi, egyesületi formában. A Magyar Lóverseny Szövetség (a továbbiakban: MALOSZ) kívánja az angol telivér fajta tenyésztését, versenyeztetését és képzésében érintettek körét összegyűjteni (az ügető is ide tartozik, de nem feltétlenül angol telivér fajtájú lovakkal) úgy, hogy egy erős érdekszövetséget alkossanak. A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség, melyet többek között azért hívtak életre, hogy a már korábban taglalt lovasturizmust fejlessze, támogassa, koordinálja. A fent említett négy szövetség mindegyike lóval, lófajtákkal foglalkozik. Érdekessége, hogy ezen területek között az együttműködés vagy nagyon kevés, vagy szinte nem is létezik. Ez is azt mutatja, hogy a rendszerváltás előtti időszakban jobban koordinálták a lovas ágazatot, mint jelenleg. Jelenleg leginkább látogatottak a Magyar Lovas Szövetség szakágai által rendezett versenyek, melyeket nemcsak hobbi célból, hanem a sport és a lovak teljesítményének kipróbálása miatt szükséges megrendezni. Ezeken keresztül be lehetne vonni új érdeklődőket, akik a későbbiekben utánpótlásként is szolgálhatnának, de addig is alapbázisát képezhetnék a lovasturisztikának. Az MLOSZ, mely többek között arra hivatott, hogy hazánk megfelelő azonosítható lóállománnyal rendelkezzen és felügyelje a tenyésztést. Az ő tevékenységükön keresztül lehetne marketingeszközökre támaszkodni, hogy a hazai őshonos fajták minél inkább előtérbe kerüljenek. Szükséges lenne a külföldiek számára is, de legalább a magyar lovasturisztikai fogyasztói réteggel jobban megismertetni a hazánkban fellelhető azon lófajtákat, mellyekkel a túrák könnyen és biztonságosan lebonyolíthatóvá válhatnának.

101

A MALOSZ egy teljesen más szegmenst szólít meg: a lóverseny szerelmeseit és a fogadni vágyókat. Véleményem szerint kapcsolódhatna a lovasturizmussal úgy, hogy az egyetlen „fellegvár”, ami Budapesten a Kincsem Parkban található, az ott megrendezésre kerülő galopp- és ügetőversenyeken keresztül tudná növelni azt az érdeklődői kört, amely a későbbiekben irányíthatóvá válhatna egyéb, lóhoz köthető tevékenységek területén. Összefoglalva: e négy szervezet koordináltabb kommunikációján és marketingjén keresztül a meglévő területek könnyebben összefoghatóbbá válhatnának, ha erre a tevékenységre - egy akár államilag meghatározott gazdasági társaság, vagy költségvetési szerv – kijelölésre kerülne és ezen tevékenységek stratégiáját, koordinálását és ellenőrzését végezné. Kincsem Nemzeti Lovas Program Hazánk rendelkezik egy Kincsem Nemzeti Lovas Programmal, melyet 2012-ben 1061/2012. (III.12.) sz. Kormányrendeletbe foglaltak. Ez kívánta összefogni a lovasélet minden területét, illetve utat jelölt ki az ágazat problémáinak megoldására. A programot azért hívták életre, hogy ismét „büszke lovas nemzetté” váljunk. Ennek megvalósulása egyelőre csak projektek beindításában látszódik, mint pl. a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont. Kormányzati eredmények között sorolható fel a szabadon átjárható erdőkre vonatkozó törvény, vagy az iskolai oktatás elindítása. Lovas rendezvények támogatása pl. Izsáki egyes fogathajtó világbajnokság, OTP Kupa, Nemzeti Vágta stb. A lovasturizmus jövőbeni lehetőségei A fentebb leírtakból az látszik, hogy a hazai lovasturizmus jelenlegi helyzete meglehetősen ellentmondásos. A mintegy negyed évszázados (1990 óta tartó) átalakulási folyamatnak még mindig nem jutottunk a „végéhez”. A konszolidációnak ugyan mutatkoznak bizonyos jelei (pl. Kincsem Nemzeti Lovas Program), azonban az ágazat irányítását, illetve koordinálását hivatott négy szervezet tevékenységéről sok minden elmondható, de az összehangoltság semmiképpen sem. Ha ehhez hozzávesszük az ágazati szereplők (vállalkozók) egyre növekvő gazdasági terheit és a hazai „fogyasztói” (lovasturista) társadalom anyagi helyzetének alakulását, akkor a kilátások nem túl rózsásak. Ennek ellenére a szakemberek bizakodóak. Mire alapozzák ezt a „mérsékelt” optimizmust? 1. Az ágazat működésének politikai, jogi és gazdasági környezete világos és stabil. 2. A nagyobb, tőkeerős vállalkozások növekvő pályán mozognak, folyamatosan fejlődnek és egyfajta koordinátori szerepet látnak el. 3. Az iskolai oktatásban egyre bővül a lovasoktatás lehetősége és az abban résztvevők köre. 4. A lovasturizmus működésének állami koordinálását végző Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség megfelelő képzettségű lovakkal (lovardákkal) támogatja a munkát. Összefoglalás Mihók (2014) szerint: „A lóágazat ma már szerencsére nem egy „egycélú” tevékenységcsoportot jelent, amelyben a ló tenyésztését és használatát egyaránt a honvédelem határozta meg, hanem egy olyan keretrendszer, amelyben több célú

102

folyamatok működnek a fogyasztók legkülönbözőbb sport- és kikapcsolódás jellegű szükségleteinek kielégítésére. Ennek alapján a lóágazatot rendkívüli gazdagság jellemzi mind a lófajták, mind pedig a lóhasználat tekintetében.” Egyetértve a Szerző véleményével, ami az ágazat szerepét illeti, azt a gazdasági eredményt, amit a hazai lóágazatnak tulajdonít, kissé túlzónak tartom. Hogy ez valóra válhasson, mindazokat az erősségeket és lehetőségeket maximálisan ki kellene használni, amit az ágazat SWOT-analízisében összefoglaltam. (2. Melléklet)

103

1. Melléklet: Hazai lovas túraútvonalak a 70-80-as években I. ÚTVONAL 1. Budapest 2. Pomáz 3. Visegrád 4. Verőce 5. Tata 6. Dióspuszta 7. Bábolna 8. Bana 9. Apátipuszta 10.Nagyszentjános 11.Győr 12.Mosonmagyaróvár 13.Farád 14.Nagycenk II. ÚTVONAL 15.Tök 16.Tabajd 17.Székesfehérvár 18.Tihany 19.Nagyvázsony 20.Sümeg 21.Keszthely 22.Rádiháza 23.Szombathely 24.Sárvár 25.Pápa 26.Kerteskő 27.Szépalma

III. ÚTVONAL 28.Kápolnásnyék-Petend 29.Velencei-tó 30.Sárosd 31.Cece 32.Simontornya 33.Mezőszilas 34.Sáripuszta 35.Lajoskomárom 36.Nagykónyi

37.Regöly 38.Dalmand 39.Kaposvár 40.Toponár 41.Somogysárd 42.Vése 43.Babócsa 44.Pécs 45.Békáspuszta 46.Szedres 47.Pálfa 48.Alap 49.Alsószentiván IV. ÚTVONAL 50.Apajpuszta 51.Dömsöd 52.Solt 53.Mélykút 54.Kiskunhalas 55.Bugac 56.Kecskemét 57.Lajosmizse 58.Üllő V. ÚTVONAL 59.Alag 60.Gödöllő 61.Hatvan 62.Gyöngyös 63.Parád 64.Szilvásvárad 65.Mezőkeresztes 66.Nyíregyháza 67.Nagyhalász 68.Dombrád 69.Kisvárda 70.Mátészalka 71.Nagyecsed 72.Debrecen 73.Hortobágy 74.Balmazújváros 75.Hajdúböszörmény 76.Abádszalók 77.Jászberény 78.Jászboldogháza

104

1. Melléklet (folytatás) 79.Jászkisér 80.Kőtelek VI. ÚTVONAL 81.Törökszentmiklós (Szenttamás) 82.Tiszaszentimre

83.Csongrád 84.Szentes 85.Hódmezővásárhely 86.Szeged 87.Makó 88.Mezőhegyes 89.Orosháza 90.Békéscsaba 91.Gyula 92.Kamut 93.Székkutas

105

2. Melléklet: A lovas ágazat helyzetének SWOT analízise     

Erősségek ideális éghajlat és környezet termékkapcsolás lehetősége történelmi háttér, tudat megléte belföldi turizmus megerősödött szolgáltatási árszínvonal kedvezőbb, mint tőlünk nyugatra

        

   

Lehetőségek lovastúra útvonalak kijelölése, az erdőkben szabad lovaglás lehetősége az ökoturizmus által nyújtott lehetőségek kihasználása belföldi turizmus élénkülésének kihasználása (termékcsatolás)

Gyengeségek a lovas objektumok felszereltsége nyelvtudás hiánya káresemények, biztosítások kérdése a szakmában tapasztalható összefogás hiánya kiegészítő programok hiánya lovastúra útvonal (országos térkép) kialakításának hiánya nincs koordinált kapcsolatrendszer Európa irányába tőkehiány, alulfinanszírozottság szakemberhiány (minden területen)

Veszélyek  szakmai és anyagi felkészültség gyengeségei  érdekellentétek a szűkülő lovaságazaton belül  közterhek, illetve a vállalkozást érintő többletköltségek aránya sokkal magasabb, mint Európában

IRODALOM Sz. BOZSIK Nóra – VÁRADY Jenő: Lovasélet Magyarországon. Budapest: IPV 1976. 3-4. pp. Magyar Turizmus Zrt. – Magyar Turisztikai Közhasznú Szövetség: Lovas Turizmus Termékfejlesztési Stratégia. Budapest, 2009. 3-7., 10-11., 13-15., 17., 32-35. pp. Mihók Zsuzsanna: A magyar lóágazat gazdasági hatása 2013-ban. Lovasélet, 15. évf. 2014/10. sz. 48. p.

106

EVANS Rhys HLB Norvégia OBÁDOVICS Csilla NYME KTK Magyarország Lovak Norvégiában és Magyarországon1 Bevezetés Éppúgy, mint Európában, Norvégiában is és Magyarországon is valaha fontos gazdasági és kulturális szerepet játszott a ló. Része volt a termelési folyamatoknak, és szerepet játszott a településen belül és települések közötti áruszállításban is. Miután megjelentek a traktorok, teherautók, a lovak szerepe szinte teljesen megszűnt. Ezzel együtt a lovak száma is jelentősen csökkent. Végül létrejött egy stabil, de alacsony számú lóállomány és alacsony szintű lovas tevékenység, de szerencsére ez az utóbbi időben növekedésnek indult. Az Északi országokban éppúgy, mint Európában bárhol, a lótulajdonosok és a lovasok száma 20-25 éve növekszik. A növekedés a szabadidős tevékenység területén jelenik meg. Ez két úton következett be. Egyrészt van egy új irányzat, amely az életszínvonal növekedésével, a városiasodó életformával hozható összefüggésbe. Ahogyan növekszik az életszínvonal, városiasodik az életforma, az emberekben ennek kompenzálására kialakul az igény a természetben végzett tevékenységekre, és a szabadidős szektor növekedésnek indult. A lovak sokféleképpen kielégítik a gyorsan urbanizálódó, magas szintű technológiai társadalom újfajta szükségleteit. Másrészt az olyan farmokon, ahol a gazdálkodók továbbra is nagy becsben tartják a lovakat, a fiatalok lovagolnak, általában hobbi szinten, szabadidős tevékenységként. Mit kínál a lovaglás?  rendszeres fizikai aktivitás  szabadban, természetes környezetben végzett tevékenység  kimondhatatlan kapcsolat és közös tevékenység egy másik nem emberi élőlénnyel, a lóval, egy nagy, önálló, saját akarattal rendelkező mégis együttműködő lénnyel  olyan tudás, amely mindig növelhető, mindig van még mit tanulni  szociabilitás, érintkezés más lovasokkal  és nem utolsó sorban egy lényeges módja annak, hogy különböző generációk együtt végezzenek valamilyen tevékenységet. A lovasszektor fejlődése a lovasedzések területén és a szabadban történő rekreáció szektorban is megmutatkozik, de növekszik a szerepe az egészségügyi, a jóléti, életminőségi területen is, amelyek az északi társadalmakban növekvő jelentőségűek. Az északi modell a lovaglás területén azon a tényen alapul, hogy a legtöbb újdonsült lovas városi lakos. Városban élve, a lovat egy lovardában, lovasvállalkozásnál bértartásban tartják, amely a városi lakóhelytől elfogadható távolságra van. Így a városkörnyéki helyek jelentősége megnőtt a lovasszektor szempontjából. Azok a 1

Norvégiai tanulmányutat a Campus Hungary támogatta.

107

helyek a legkeresettebbek, ahol a szolgáltatások teljeskörűek, van állatorvos, megfelelő ellátás és jóminőségű takarmány, eszközök, berendezések, infrastruktúra, oktatók és többféle oktatási technika és lovasok. Ebben az értelemben az új lovasok egy újfajta város-vidék kapcsolatot jelentenek, ahol a városkörnyéki vidéki területen tartják a lovaikat és lovagolnak. A lótartás más speciális szolgáltatást is megkíván, mint az állatorvos, patkolókovács, takarmány ellátás. Így a lovasszektornak bizonyos helyeken jelentős gazdasági hatása is van a vidéki helyekre, és így, kiterjeszthető a földalapú tevékenységre is, amely a fogyasztási szektor része. Norvégiai tanulmányutam során megismertem annak a kérdőíves kutatásnak az eredményeit, amelyet nemrégiben Jostein Vik és Maia Farstad végeztek a lótulajdonosok körében. Információkat gyűjtöttek a lótulajdonosokról, a lovakról, a munkakörökről, a ló takarmányozási módokról és gyakorlatról. A tanulmányút részét képezte Sandnes térségében a lótartók körében végzett mélyinterjúk készítése. A tanulmányút tapasztalatait és a Magyarországon végzett kérdőíves felmérésünk eredményeit összevetve a norvég és magyar viszonyok összehasonlítását is elvégeztük. A dolgozat célja egy átfogó leírás és összevetés a lótartókról és lótulajdonosokról a két országban, (1) a norvégiai lótartók körében végzett reprezentatív kérdőíves felmérés, (2) a Norvégiában, Sandnes térségben a lótartók körében végzett terepkutatás és mélyinterjúk alapján, valamint a magyarországi lovasvállalkozások körében készült (3) nem reprezentatív, feltáró jellegű kérdőíves felmérés és (4) mélyinterjúk alapján. A kutatások célja a lovasszektor helyzetének feltárása, a lovasturisztikai koncepció és hatékony marketingstratégia kidolgozásának megalapozása. Alapvetően a kérdések a lótulajdonosok jellemzésére, a takarmányozásra, szolgáltatásokra, fejlesztési irányokra, a használt lófajtákra vonatkoztak. A kutatás módszere A kutatás módszere interjúzás és kérdőíves felmérés volt. A fő kutatási kérdések többek között a következők voltak: − Milyen a lovasszektor jelenlegi helyzete? Milyen szolgáltatásokat kínál a vállalkozás? − Milyenek a jövőbeli kilátások? − Mit lehet tenni a mezőgazdaság diverzifikációja és agrárvállalkozások érdekében egy új agrárfejlesztési politikában? − Milyen a lovasvállalkozás megtérülése? Az adatok több forrásból származtak: egyrészt kutatási jelentések, szakirodalmak áttanulmányozásából, másrészt a lovak számára vonatkozó adatforrásokból. Norvégiában pontos statisztikai adat nem volt a lovak számáról, így különböző állományokból származott, és becsléseken alapult a lovak számának meghatározása. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 2010-es Általános Mezőgazdasági Összeírás adatait vettük figyelembe. (1) Norvégiában a kérdőíves kutatás során az alapsokaságot a 47.668 regisztrált lótulajdonos képezte, melyben voltak átfedések, mert egy tulajdonosnak több lova is lehet. A regisztrált lótulajdonosok sokaságából 2.500 fős véletlen mintát vettek, 108

amelyből, 232 érvénytelen volt (már nem lótulajdonos vagy változott a cím). Végül 684 érvényes válasz érkezett, ami 30%-os válaszadási aránynak felelt meg. (2) A terepkutatás a Sandnes térségében található lovasvállalkozások körében zajlott. A lovasvállalkozások feltárása az állatorvosoktól kapott információk, lótulajdonosok adatbázisa és korábbi kutatások segítségével történt. (3) Magyarországon a kérdőíves felmérést az internetes adatbázisban található lovasvállalkozások listájára kiküldött on-line kérdőívvel végeztük. (4) Ezt kiegészítve hallgatók bevonásával több, mint harminc lovasvállalkozás vezetőjével készült mélyinterjú. Lovak és lovasok Norvégiában Nem csak Európában emelkedik a lovak, magánlótartók és a hobbilovasok száma, igaz ez a Skandináv országokra is. A skandináv országokban a lótulajdonosok száma mintegy 7%-kal növekszik évente. (Chevalier & Greffe 2014.) A lóval kapcsolatos tevékenység társadalmi-gazdasági hatásának kutatásában a fő problémát a lovak számának pontos meghatározása jelentette. Ez egy olyan probléma, ami nem csak Norvégiában, de Európa szerte problémát jelent. Norvégiában a lovas vállalkozások, szemben a magánlótartókkal, általában működő nyilvántartott farmok, családi gazdaságok vagy nagyobb agrárvállalkozások. A lovardák és lovasudvarok (bértartó helyek) szintén regisztrált lótartóhelyek, regisztrált működő agrárvállalkozások. Elindult egy új nemzeti rendszer a kisebb lótartó helyek regisztrálására. Amint ennek az adatai publikálásra kerülnek, pontosabb adatokhoz lehet hozzájutni. Jostein Vik és Maia Farstad nemrég közreadott jelentésükben a regisztrált farmokon élő lovak számát Norvégiában 65.000-re, míg a lovak számát összesen 125.000-re becsülik. (Vik & Farstad 2012:5.) A lovak számát a regisztrált gazdaságok lejelentik, de számos ló nem gazdaságban él. Sőt egyre inkább az a tendencia a jellemző, hogy a lovakat a tulajdonosok otthon tartják. A Norvég Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Mattilsynet) jelentése szerint a lovak egyharmada él regisztrált farmon (2010). Adatokat lehet gyűjteni a lovaskluboktól is, de sok lótulajdonos nem csak egy lovasklubhoz tartozik. A használatra vonatkozóan is vannak adatgyűjtések, de mivel sokszor egy lovat több mindenre is használnak, így ez az adatforrás sem pontos. Nehéz a településszintű adatokat és az országos adatokat, nemzeti adatbázisokat, fajtatenyésztői adatbázisokat összevetni. A reprezentatív felmérés eredményeként 680 kitöltött kérdőív érkezett a lótulajdonosoktól. Vik és Farstad a kérdőíves kutatás tapasztalatai alapján három alapvető lótartási kategóriát határoztak meg: Az első, és messze ez a leggyakoribb, a három vagy annál kevesebb ló tartása a háznál otthon.

109

1. ábra Lótartó helyek megoszlása a lovak száma szerint Adatforrás: Vic & Farstad 2012. saját szerkesztés A lovat nem szokás magában tartani, miután a ló társas lény, nem szeret egyedül. Ennek ellenére a lótartók 25%-a állítása szerint egy lovat tart (1. ábra). A két–három lovat általában kisebb karámban szabadidős lovaglási célra tartanak. Ezek lehetnek regisztrált és nem regisztrált farmok is. Vannak kisebb farmok, ahol háromnál több lovat tartanak. Ebben az esetben általában a költségek csökkentése érdekében már gazdasági tevékenységet is folytatnak, például lótenyésztés, fiatal lovak kiképzése és értékesítése. Az ötnél több lóval rendelkező lovas gazdaság már ritkaságszámba megy. Ezek regisztrált vállalkozások, képzési központok, lovardák, rendszerint több mint 10 lóval. Aktuális kérdés a lovasszektorban és a lovasok, lótartók között a manapság tapasztalható elnőiesedés vizsgálata. A válaszadók 61%-a volt nő, 39%-a férfi. Az ügető és galoppversenyen induló lovak tulajdonosai többségében férfiak, ebből ered, hogy a nők „csak” 61%-ot képviseltek a mintában. Ha a lótartók között nem vesszük figyelembe a lóversenyzésre (galopp és ügető) használt lovak tulajdonosait, akkor ez az arány 73-27% lenne. (Vik & Farstad 2012:5.) Svédországban becslések szerint a lovasok 82%-a nő (Mattsson 2004). A lovasok jelentős része hobbilovas. Svédországban több mint 80 %-át a lovaknak hobbicélból tartják és nem versenyeznek velük. Bár Norvégiában a lovasszektor legnagyobb gazdasági tevékenysége a lóversenyzés (galopp és ügető), a lótulajdonosok túlnyomó többsége szabadidős célra használja a lovat. (1. táblázat) Ebbe beletartozik az alkalmi lovaglás, tereplovaglás, vagy a fedelesben való munka, de a hagyományos lovaságazatok, mint a díjlovaglás, díjugratás is, vagy a viszonylag újnak nevezhető távlovaglás amatőr versenye. De ide kell sorolni a méretében még kicsi, de egyre növekvő jelentőségű lóval támogatott aktivitást és terápiát, valamint a lovasturizmust.

110

1. táblázat Lótartás célja % Forrás: Vik & Farstad 2012 Tevékenység

%

Hobbi / szabadidős használatra / kikapcsolódás

72

Ügető és galopp

32

Tenyésztés

27

Egyéb verseny használatra

23

Egészségügyi, terápiás lovaglás vagy rehabilitáció

8

Mezőgazdasági és erdészeti

8

Lovasoktatás

5

Idegenforgalom

5

Egyéb

3

Megjegyzés: Egy lóval több tevékenységet is végezhetnek, így az összesen meghaladja a 100%-ot.

A válaszadók 14 és 85 év közöttiek, 55 %-uk 30-49 év közötti volt. Az iskolai végzettsége a lótartónak némiképp magasabb, mint a teljes népesség iskolai végzettsége. A válaszadók 36%-a felsőfokú végzettséggel, 41 %-a középiskolai végzettséggel rendelkezett. A válaszadók 63%-ánál a háztartás éves bruttó jövedelme meghaladja az 500.000 NOK-át. A teljes népesség esetében ez az arány 53 %. Ennek alapján az valószínűsíthető, hogy a lótartók körében magasabb a háztartás bruttó jövedelme (forrás: statbank.ssb.no). A lótulajdonosok főtevékenység szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a válaszadók kevesebb, mint 10 %-a volt önálló lovas vállalkozó, 23%-uk farmer, agrárvállalkozó, 47% alkalmazott, 8%-a nyugdíjas. Az agrárvállalkozók között a kifejezetten lótartással csak elenyésző százalékuk foglalkozik, általában kiegészítő tevékenységként jelenik meg (2. ábra).

111

2. ábra A lótartó helyek fő gazdasági ága Forrás: Vik & Farstad 2012 adatai alapján saját szerkesztés Jellemzően saját istállóban vagy saját területen tartják a lovakat, a válaszadók 78%-a nyilatkozott így. 46% jelölte, hogy máshol tartja a lovát. Miután egy lótartónak több lova is lehet és eltérő helyen is tarthatják, így meghaladja a 100 %-ot. Előfordul például, hogy akinek van galopp vagy ügető versenyen induló lova, versenyistállóban történik a felkészítése, azonban saját hobbi célra otthon tartanak lovat. Növekszik a lovak behozatala Norvégiába. A fiatalok számára érdekesebb a behozott méretes lovon lovagolni, mint a hagyományos északi fajtákon, mint a døle, fjord vagy a nordlands-/lyngshorse. A lótartók 31%-a vállal a saját lova mellett otthon bértartást. 85 %-ban saját maguk gondoskodnak a lovukról, nincs alkalmazottjuk. Általában fizetetlen segítők vesznek részt a lovak napi ellátásban, családtagok, vagy olyan barátok, ismerősök, akik valamilyen más módon kapnak viszonzást. A lótartók 41%-a termeszt takarmányt. Arra a kérdésre, hogy a takarmányozási gyakorlatához mennyire tartja fontosnak a saját tapasztalatot, az állatorvos véleményét, a szakkönyveket, egyéb könyveket, az internetről szerezhető információkat, szakmai napokat, képzéseket, szaktanácsadást, szakmai szervezeti tagságot vagy a szülők rokonok véleményét, közel 60% jelölte nagyon fontosnak a saját tapasztalatát, 31-32 % az állatorvos véleményét és a szakkönyveket tartják nagyon fontosnak. A szektor fejlődését hátráltató legfontosabb tényezőknek: a gyenge gazdaságot (46%), az állami támogatás hiányát (25%), az együttműködés hiányát (15%) említették.

112

Lovak és lovasok Sandnesben A lovak egy része nem regisztrált semmilyen adatbázisban sem, amelyeket otthon, háznál tartanak, nincs regisztrált mezőgazdasági területük, farmjuk, és nem tartoznak semelyik lovasklubhoz. Ezért nehéz megbecsülni a lovak pontos számát. Minden lehetséges adatforrásból összegyűjtve az adatokat a lólétszámra vonatkozóan, valamint plusz információkat kérve az állatorvosoktól, a hatóságoktól, a település hivatalos szerveitől, végül bejárva a térséget és saját megfigyeléseken alapulva készült egy becslés a lovak számára vonatkozóan Sandnes térségre.

3. ábra A terpkutatás helyszíne, Sandnes térség elhelyezkedése Norvégiában A Norvég Élelmiszerbiztonsági Hivatal azokról a lovas létesítményekről vezet nyilvántartást, ahol több mint 10 ló található. Sandnes térségében ennek alapján 1545-re becsülik a lovak számát. Hozzátéve a megfigyelésekhez a magánlótartók nagy számát, akik nem regisztráltak semmiféle adatbázisban, a lovak számát 1545 és 4480 közé becsülték. A terepmunka során és az interjúk, esettanulmányok készítésekor ez a széles intervallum 2200-3300-ra csökkent. Legalább 9 jelentős méretű lovasközpont található Sandnesben. A legtöbb központ többféle lovasszolgáltatást kínál, a hagyományos lovas oktatástól az újkeletű terápiás lovaglásig. Sandnes térsége támogatja a lovaglást, és azokat a vállalkozókat, akik az új szolgáltatási szektor piacán fejlesztenek. Sokan közülük képesek voltak a mezőgazdasági vállalkozásuk mellett a lovasszolgáltatást is beindítani, fenntartani, 113

de általában ez a tevékenység nem nagy jelentőségű. A lovak ebben az értelemben már nem mezőgazdasági haszonállatok így nem képezik az agrárstratégia részét. Ettől függetlenül sok lóval kapcsolatos tevékenység beépült a családi farmgazdaságokba. A farmtulajdonosok az interjúk során felhívták a figyelmet néhány problémára, amivel szembetalálkoztak a fejlesztések során. A legtöbb vállalkozó úgy nyilatkozott, hogy a föld megszerzése, az építési engedély és a lovasvállalkozások elindításához az engedélyek megszerzése régen könnyebb volt, és szerencsések, hogy nem most kell ezekkel a problémákkal szembenézniük. Különösen Kelet-Sandnesben, ahol a bővítéshez nagyobb földterületeket is vásárolni kellene, a magas földárak és a zonális korlátozások miatt azonban ez igen nehéz lenne. A rendelkezésre álló terület lecsökkent, problémát okozva a lovasvállalkozások fejlesztésekor. Ez arra vezet, hogy a szektor fejlesztése kétféle módon történhet, a jelenlegi mezőgazdasági területeken, ahol kiveszik az intenzív termelés alól a földterületet, vagy a városias vagy mezőgazdasági területen, ami nem tartozik a korlátozott zónába. Felmerült a lovasútvonalak hiánya. A minőségi lovaglást nagyban meghatározza az, hogy a lovasvállalkozás helyileg hol található, milyen természeti környezetben. Ez volt a második leggyakrabban elhangzott vélemény a fejlesztést akadályozó tényezők között az interjúk során. A legtöbb interjúalany pozitívan nyilatkozott a vállalkozásuk jövőjét illetően, akár lovasiskoláról, akár bértartóhelyről vagy tenyésztőhelyről volt szó. A legtöbben fejleszteni szeretnék vállalkozásukat. Ezek a lovas vállalkozások Sandnes térségben általában jól felszereltek és sokféle szolgáltatást biztosítanak az ügyfeleik számára. Gyakran ugyanazokat a lovakat alkalmazzák, legyen szó kezdő lovasok oktatásáról, lovastúráról vagy terápiás célú lovaglásról. A legtöbb vállalkozás farm-alapú agrárvállalkozás, a költségekben és a bevételekben is osztoznak a lovasszektor és a mezőgazdasági termelés. A szénát a régióban külföldről, elsősorban Dániából vásárolják, mert a Norvégiában található széna teheneknek megfelel, de a lovak nem szeretik. A mélyinterjúk célja az volt, hogy megalapozza az új agrárstratégiát Sandnes térségben. A lovak valamikor szerves részét képezték a gazdálkodásnak. Mára a városi népesség kikapcsolódását szolgálják. Sandnes azonban olyan kultúrtáj, ahol a lovak a tájba illően újra nagyobb szerepet kellene, hogy kapjanak. A kis farmgazdaságok, az alternatív földhasználat előmozdítása azt eredményezhetné, hogy a ló újra haszonállat lehetne Sandnesben. Összességében tehát elmondható, hogy Sandnes térségében, de általában véve Norvégiában is, a legtöbb tulajdonos három vagy kevesebb lovat tart a saját területén, és a városi lótulajdonosok tartanak még bértartásban ilyen farmokon lovat. Ezekben az esetekben a lovaglás szabadidős tevékenység, és készek arra, hogy ezért fizessenek. 2009-ben egy ló bértartásáért havi 5000 NOK-át, vagy évente 60.000 NOK-át kellett fizetni. Amennyiben valaki otthon maga tartja a lovát a saját területén, akkor körülbelül 40.000 NOK az évi költségigénye. Miután szabályozták, milyen körülmények között lehet lovakat tartani, mekkora földterület igénye van egy lónak, és a szabad földterületek korlátozottan állnak rendelkezésre, így a növekvő igényeket elsősorban bértartással lehet kielégíteni. Akik lovat szeretnének, új belépői a lovas társadalomnak, a lakóhelyüktől elérhető 114

távolságban, megfelelő körülmények között tartanák lovukat, így növekszik a kereslet a jóminőségű bértartó helyek iránt, s ez is fellendíti a gazdaságot. A probléma a lovastúra útvonalak terén van, ahol további konfliktus források lehetnek a földtulajdonosok, gazdák és a lovasok között a magánút használata miatt. Világos, hogy van egy növekvő alszektor, amely a lovakat szélesebben értelmezve sportra, egészségi aktivitásra és képzésre, oktatásra használja. Az üzleti célú lótartás, az edzés, lókiképzés és lovasszolgáltatás egyértelműen jelentős részét képezi egy multifunkcionális, többcélú farmgazdaságnak. Lovak és lovasok Magyarországon Magyarországon az 1900-as évek közepe táján a ló szerepe átértékelődött. A ló a mezőgazdaságban a szegénység, elmaradottság szimbólumaként jelent meg. A szocialista rendszer a hobbilovak tartását nem támogatta. A lovasturizmus, lovas turisztikai szolgáltatás azonban abban az időben élte virágkorát. Az akkori állami ménesek köré szerveződtek a programok, melyek a külföldiek körében igen nagy ismertségre tettek szert. A rendszerváltás átformálta és felborította a korábban jól működő rendszert. A központilag szervezett lovasturizmus és turisztikai szolgáltatások mértéke csökkent, a magán lovardák és ménesek száma robbanásszerűen nőtt. Kialakult a hobbilovaglás és hobbilótartás, ami eleinte a gazdag elit sajátossága volt. A lovas klubok, lovas egyesületek számának növekedésével a lovaglás már nem csupán a gazdagabbak hobbijának számított (Rácz, 2008:519.). Azonban egyértelműen megfigyelhető Magyarországon is az a tendencia, hogy a lovardák elsősorban a nagyvárosok vonzáskörzetében szaporodtak el. Itt van meg a fizetőképes kereslet a hobbilovaglás iránt, itt alakították ki a kínálatot (4. ábra). A nagyvárosoktól távolabb sok kisebb nem regisztrált lovarda, lovasiskola működik, vagy lovaglásra lehetőséget biztosító magánlótartóhely található. Ezek a helyek elsősorban az egyébként is háziállatként tartott ló fenntartási költségeinek csökkentése érdekében foglalkoznak lovasoktatással.

115

4. ábra Regisztrált lovas vállalkozások száma Az 1900-as évek elején a mai Magyarország területének lóállománya megközelítette a 900 ezer darabot. A második világháború után ennek úgy a harmada maradt, majd a ménesek visszatelepítése részben megtörtént, így 1950-re elérte a hatszázezres számot. A mezőgazdaság gépesítése miatt a lóállomány rohamos csökkenésnek indult, 1965-ben a lovak száma már csak 300 ezer volt. Az 1970-es évek végére az állomány 130 ezerre, az 1980-as évek végére 100 ezer alá csökkent. 2007-ben az ország lóállománya (a KSH adatai szerint) 59.700 darab volt (Gólya). A lóállomány alakulásában az államai ménesek jelentős szerepet játszanak. Ha eltekintenénk a nagy állami ménesek lóállományától, ahol a lovak száma jelentősen csökkent, a magánlótartók tulajdonában lévő lóállomány számában növekedés tapasztalható. (5. ábra)

116

5. ábra A Lóállomány alakulása 1851-2010 között Magyarországon Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Magyarországon a lovak nyilvántartása többféle módon történt. Egyrészt van a KSH tízévenkénti Általános Mezőgazdasági Összeírása, mely teljeskörű, az egész országra kiterjedő állomány összeírást jelent. Az összeírás azonban nem problémamentes. A bértartott lovak nem minden esetben kerültek összeírásra, illetve a bélyegzés vagy chip nélküli lovakat sem minden esetben jelentik be a gazdák. Az összeírás önbevalláson alapul, nem ellenőrizhető, így az nem fedi a valóságot. A sportlovak a rajtengedély miatt a lovasszövetségnél korrekt módon vannak nyilvántartva. A regisztrációk azonban nincsenek összekapcsolva, és a KSH nyilvántartással sincs összhangban. Ezen problémákra megoldást jelentene az Európai Unióban egységesen megkövetelt Lóútlevél rendszer és nyilvántartás. A lovakat chippel látják el, és egy központi adatbázisban egységes rendszerben nyilvántartásba veszik. Chip és lóútlevél nélkül a kötelező orvosi vérvétel sem végezhető el. Ha a lovasok, lókereskedők, magánlótartók nem az olcsóbb, papír nélküli lovakat részesítenék előnyben, akkor ezeknek nem is lenne létjogosultsága. 288 településen nem regisztráltak az adatállományban lovat. 509 településen 1-3 ló, azaz a települések egynegyedén nincs, vagy maximum 3 ló található. 776 településen 4-10, 574 településen 11-20 ló, 287 településen 21-30 ló, 296 településen 31-50, 246 településen 51-100 ló és 159 településen 100-nál több ló szerepel a nyilvántartásban. Debrecenben és Budapesten regisztráltak 1000 körüli lólétszámot (915 és 1044), a soron következő Nyíregyházán már „csak” 634 lovat tartanak nyilván. (6. ábra) Összesen Magyarországon így a legfrissebb adatok szerint nyolvanezres lólétszámmal számolhatunk, ami a korább 2007-es 59 ezerhez képest jelentős növekedésnek mondható.

117

6. ábra A lovak száma a településeken 2010. Forrás: KSH ÁMÖ, saját szerkesztés (TEIR) Magyarországon fontos szerepe van a lovasturizmusnak, mely a magyar idegenforgalom egyik vonzereje, növekedési lehetőségének fontos tartaléka. Európa legtöbb országában a természetes környezetben való lovaglás a zárt magánterületek és magán utak miatt szinte már lehetetlen. Óriási előnyünk, hogy hazánk legszebb tájain, rétjein, erdeiben engedélyezett a lovaglás. Magyarországon is elvégeztünk egy kisebb feltáró jellegű on-line kérdőíves felmérést. 50 lovasvállalkozás vezetője válaszolt a kérdésekre. Emellett 30 lovasvállalkozást személyesen is felkerestünk és a kérdőíves felmérés valamint a mélyinterjúk alapján a következő eredményeket kaptuk. A nemi megoszlás a lovasvállalkozások (lovarda vagy lovas egyesület) esetében a férfiak javára dőlt el 68-32 %-os arányban. A lovasok nemenkénti aránya természetesen ennek a fordítottja hazánkban is, de a vállalkozás vezetése ma még nem női feladat. Képzettség tekintetében hazánkban is lényegesen magasabb a lovasvállalkozások vezetőjének legmagasabb iskolai végzettsége, mint a társadalom egészének. A lovasvállalkozások háromnegyedében 1-2 fővel látják el a napi teendőket a lovak körül, holott a vállalkozások 70%-ában bértartást is vállalnak. Az átlagos lólétszám meghaladja a 15-öt bértartott lovakkal együtt. A saját tulajdonú lovak száma átlagosan 10 körül van. A vállalkozások fele takarmányt is termeszt a költségek csökkentése érdekében. Az éves egy lóra eső lótartási költség 180 ezer és 900 ezer Ft között mozgott. Az összeg nagymértékben függ az önerőből elvégezhető vagy vásárolni kényszerült szolgáltatások mennyiségétől, úgy mint a takarmány, (széna, zab), patkolás, körmölés, lóápolás, istállózás stb.

118

Arra a kérdésre, hogy a lovasvállalkozás kifizetődő-e, az esetek 60%-ában ráfizetésesnek, 36%-ban rentábilisnak és mindössze 2 válaszadó mondta nyereségesnek a vállalkozását. A lovasoktatást a vállalkozások fele, a tereplovaglást 42%-a, míg az egyéb tevékenységeket, bértartás, lovasterápia, állatsimogató, több mint 30%-a a vállalkozásában fejleszteni szeretné. A vállalkozások vezetői szerint a bértartás az egyik legjövedelmezőbb tevékenység. Ez az a terület, amely nem ráfizetéses, illetve bevételei képesek arra, hogy a többi tevékenység költségeit részben vagy egészben fedezzék. A megkérdezett vállalkozások tulajdonosai úgy gondolják, hogy a bevételek további forrásai a lovas oktatásban, a lovagoltatásban, a túralovaglásban és esetleg a napközis lovas táborokban rejlenek. Fejlesztendő területként a bértartás színvonalának emelését illetve a lovasterápia bevezetését említették. A lovas tevékenység mellé mindenképpen érdemes kiegészítő tevékenységet választani, mivel a mai bizonytalan feltételek mellett elengedhetetlen a több lábon állás, például éttermi vagy szálláshely szolgáltatás. A norvégiai és magyarországi lovas helyzet és folyamatok összevetése A kutatási eredmények alapján a lótulajdonosok számát 50.000-re, a lovak számát 125.000-re becsülik Norvégiában. Magyarországon a KSH adatai szerint nyolcvanezer lovat tartanak nyilván. Helyzetkép vagy folyamat Lovak száma Lovasstratégi Lovasok, lótartók nemi megoszlása Lovasvállalkozás vezető nemi aránya Lótartók iskolai végzettsége a népességhez viszonyítva A lótartók jövedelmi helyzete a népességhez viszonyítva A lovasvállalkozás jövedelmezősége Lótartás ára (egy ló/egy év) Mit fejlesztenének Lovasvállalkozások elhelyezkedése Magánlótartók elhelyezkedése Magánlótartók lovainak száma Kötelező lóregisztráció Bértartás ára/hó

Norvégia becsült adat: 125.000 nincs 70-30% nő-férfi arány

Magyarország KSH adat: 80.000 van nincs adat, becslés alapján 66-33% nő-férfi arány férfiak többségben

nők többségben magasabb magasabb rentábilis vagy jövedelmező 40.000-60.000 NOK Egészségi, terápiás rehabilitációs lovaglás nagyvárosok körül

magasabb (nem bizonyított) magasabb (nem bizonyított) ráfizetés vagy rentábilis

180.000-900.000 Ft és Bértartás és terápiás lovaglás nagyvárosok körül

többségében nem regisztrált farmok, agrárvállakozások 1-3 ló nincs 60.000 NOK

magánházak, nem farm 1-2 ló van 35.000-90.000 Ft 119

Lótartás célja

Alkalmazottak

72%-ban hobbi, rekreációs nincs adat, a lovak cél multifunkcionálisak (mezőgazdasági, fogatos és hátas, oktatóló) általában nincsenek, saját általában nincsenek, saját erőből vagy nem fizetett erőből vagy nem fizetett munkaerő munkaerő

A lótulajdonosok néhány dologban különböznek az átlagnépességtől. Mindkét országra igaz, hogy a lótulajdonosok átlagjövedelme és iskolai végzettsége magasabb, mint általában a népességé. A lótulajdonosok többsége nő. Norvégiában a lovak 72%-át rekreációs célokra használják. Magyarországra nézve nem rendelkezünk még ilyen jellegű információval. A lótartókkal és lovasvállalkozások vezetőivel készített interjúk során az is kiderült, hogy mindkét országban széles körben alkalmaznak fizetetlen munkaerőt valamilyen formában az istállókban. A lótartók a gyenge gazdasági teljesítményt, az állami támogatás hiányát és az iparágon belül az együttműködés elégtelenségét tartják a lovasszektor fejlődésének szempontjából legfőbb akadályozó tényezőnek. Konklúzió A lovas szektorban a gazdasági lehetőségek igen kiterjedtek, mely a gazdasági szereplők széles táborát érinti. Európában, Amerikában, Közel- és Távol-Keleten, a lovas iparág a vidéki területek gazdasági erejét növeli, a vidéki népesség foglalkoztatását segíti, így nagymértékben hozzájárul a vidéki gazdasági élethez, a vidéki közösségek fennmaradásához. Szűkebb értelemben a lovaságazat mindazon területeket magába foglalja, amelyek közvetlenül a lóval kapcsolatosak, így a lótenyésztés, lóversenyzés, a lovasturizmus, stb. Tágabb értelemben ide tartoznak a lovaságazatot kiszolgáló egyéb tevékenységek is, mint a takarmánytermesztés, állategészségügy, lovasszálláshely szolgáltatások, lószerszámkészítés stb. (Kincsem Nemzeti Lovasprogram 2012). Ehhez jön még hozzá a lovasturizmushoz kapcsolódó szálláshely szolgáltatáson keresztül, az alternatív lógyógyászaton át, a lovasruházatig és egyéb kiegészítőkig minden, mint például lószállító, hintó, lovaskocsi. Tehát a lovas ágazatnak a különféle gazdasági tevékenységekkel együtt jelentős multiplikátor hatása van. A legnagyobb lovas régiók a skandináv országokban is és Magyarországon is, a nagyváros-környéki területeken találhatók, a tehetős nagyvárosi lakosság közelében. A lovaglás egyre terjedő jelenség, mely a helyi hatóságok számára is kihívás és egyben új lehetőséget is rejt. Ha nem foglalkoznak vele megfelelően, komolyabb konfliktusokat is eredményezhet, a földtulajdonosok, a környezet és természetvédők, az erdőgazdálkodók és a lovasok között. (Elgaker 2010) Egy megfelelően elkészített Lovas stratégia nélkül, a negatív hatások felerősödnek, a pozitív hatások pedig korlátozódnak. Európa szerte találhatók példák jól elkészített lovasstratégiákra, ahol élvezik az előnyöket és az eredményeket. Magyarországon elkészült a Kincsem Nemzeti Lovasstratégia 2012-ben. A program célja a lóhasználat és a lovas tevékenység feltételeinek javítása, fejlődési pályára állítása, a fenntarthatóság 120

alapjainak megteremtése. Összefogja azokat az intézkedéseket, amelyek a lovaságazat fejlesztését elősegítik és a lovaskultúrát, lovasturizmust és a lótenyésztést támogatják, valamint a lovasterápia, a lóversenyzés és a lovassportok helyzetét előremozdítják remélhetőleg a közeljövőben. Fő hátráltató tényezőknek: a gyenge gazdaságot (46%), az állami támogatás hiányát (25%), az együttműködés hiányát (15%) említik Felhasznált irodalom ELGÅKER, H. (2010) The new equine sector and its influence on multifunctional land use in peri-urban areas. Geo Journal. DOI:10.1007/s10708-010-9398-y. GÓLYA János: A lovas közelítés múltja, jelene és jövője, NYME EMKI Erdőhasználati Tanszék (kézirat) VIK, Jostein és FARSTAD, Maja (2012): Hest, hestehold og fôring:Status for hesteholdet i Norge Rapport 2/2012. ISSN 1503-2035 MATTILSYNET (2010) A Norvég Élelmiszerbiztonsági Hivatal honlapja http://www.mattilsynet.no/dyr_og_dyrehold/kjaledyr_og_konkurransedyr/hest/ Accessed 04.09.2014 MATTSON, Karin T. (2004): «Hästar lockar kvinnor till landsbygden – en studie av hästägareoch hästgĺrdar i Leksands kommun». Arbetsrapport/Working Paper No.45. Uppsala: Uppsala universitet. PICKEL-CHEVALIER S. and GREFE G. (2014) Le cheval réinventé par la société des loisirs en Occident : une mythologie révolutionnée (XVIII-XXIe)? In S. PickelChevalier and R. Evans (eds) Cheval, Tourisme et Mondialisation/Horse, Tourism and Globalization, Mondes du Tourisme, Editions Spéciales, Paris –à paraître. RÁCZ Szilárd (2008): A lovasturizmus, mint a területi fejlődés egyik sajátos szegmense,. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Magyarok a Kárpátmedencében. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 514-526. Kincsem Nemzeti Lovasprogram (Felelős Horváth László) (2012) http://www.mlosz.hu/nlp/nlp.html

121

GONDA Tibor Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar OROSZI Viktor György Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar RAFFAY Zoltán Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Az ökoturizmus innovatív fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon 1. Az ökoturizmus szerepe a vidékfejlesztésben A turizmussal, mint a terület- és vidékfejlesztés eszközével kapcsolatosan számos széles körben elterjedt félreértés, tévhit él. Ritkán fordul elő, hogy szerepét egy adott település, vagy bármely más, magasabb területi szint (kistérség, illetve járás, megye, régió) fejlesztésében reálisan értékelnék: - a turizmusfejlesztéssel foglalkozók többnyire alulbecsülik a turizmusban, azon belül a vidéki turizmusban rejlő munkahelyteremtő és egyéb társadalmigazdasági fejlesztési lehetőségeket, nem tekintik a területfejlesztés hagyományosan elfogadott eszközeivel (ipartelepítés vagy újraiparosítás, agrárfejlesztések, a tercier szektor fejlesztése) egyenértékű alternatívának a turizmust; - a vidékfejlesztők gyakran túlzott elvárásokkal tekintenek a turizmusra, mint a vidéki területek fejlesztésének elsődleges tényezőjére (Fehér-Kóródi 2008). A turizmus jelentősége a világ gazdaságában mára megkérdőjelezhetetlenné vált, és ma már nem egyszerűen gazdasági tevékenységként, hanem jelentős szociáliskulturális hatásokkal járó és a lakosság tudatának formálásában kiemelten fontos jelenségként fogadják el. A turizmus a köztudatban ugyan a mai napig a hagyományosan 3 vagy 4 S turizmusnak nevezett tevékenységek megjelölésére szolgál, és a hagyományos tömegturizmus várhatóan továbbra is utazások döntő többségének motivációja marad, de a turizmus alternatív fajtái és új helyszínei egyre növekvő népszerűségre tesznek szert. Az alternatív formák között az ökoturizmus, az új, eddig turisták által nem vagy kevésbé látogatott helyszínek között az érintetlen természeti területek egyre jelentősebb vonzerőnek számítanak. Félő azonban, hogy a turizmus egészével szembeni túlzott várakozások megjelennek majd az ökoturizmus területén is. Azok a viszonylag érintetlen természeti területekkel rendelkező térségek fejlesztéséért felelős szakemberek és politikusok, amely térségek hátrányos, gyakran halmozottan hátrányos helyzetben vannak (a kettő természetesen összefügg: sokszor fejlesztések részleges vagy teljes elmaradása vezetett a természeti környezet konzerválásához), az ilyen térségek megőrzött természeti állapotát tekintik az egyik legfontosabb erőforrásnak és erre tervezik a térségek fejlesztését alapozni. Az elgondolás logikusnak látszik: az ökoturizmus egyre nagyobb számú turista motivációjává válik, akik természetes vagy természetközeli állapotukban megmaradt területeket és azok flóráját, faunáját, természeti formakincseit vagy az ott élő helyi közösségek megőrzött kultúráját szeretnék megfigyelni, tanulmányozni. Akinek ez az elsődleges motivációja, az 122

vélhetően kisebb kényelmetlenségeket is be fog vállalni, nem fog ragaszkodni a – többnyire amúgy is hiányzó – magasabb minőségű szálláshely- és vendéglátóipari, illetve egyéb kényelmi szolgáltatásokhoz. A gyakorlat azonban nem pontosan ezt mutatja. Az ökoturisták nem homogén célcsoport: valóban vannak lekötelezett és tudatos ökoturisták, akik nem tartanak igényt a fent felsorolt szolgáltatásokra és maga a természet megfigyelésének élménye elegendő számukra, azonban ők vannak kisebbségben azokhoz a turistákhoz képest, akiknek a természetvédelem nem feltétlenül az első számú prioritás, inkább csak kíváncsiságukat akarják kielégíteni (Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia). Őket, a döntő többséget innovatív, újszerű megoldásokkal és élményekkel tudjuk az ökoturisztikai tevékenységekbe bevonni. 1.1.

A vidéki területek problémái

Az elmúlt évtizedekben Európában és Magyarországon is a vidéki területek komoly problémákkal kényszerültek szembenézni. A mezőgazdaságban az intenzív termelési technológiák elterjedésével és a hagyományos, extenzív vagy háztáji termelési módok visszaszorulásával a vidéki területek funkcionálisan kezdtek kiürülni, csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és a termelés intenzifikálódásával a biodiverzitás is lecsökkent. A kedvezőtlen folyamatok befolyásolására született politikák a vidéki gazdaság diverzifikálásában, vagyis a mezőgazdasági tevékenységen kívüli gazdasági tevékenységek, így többek között a vidéki turizmus fejlesztésében látták, látják a vidéki térségek problémáira adott egyik lehetséges megoldást. Az Európai Unió értelmezésében vidék az a terület, melyen a mezőgazdasági tevékenység és a zöld felület dominál, alacsony a népsűrűség, illetve a beépítettség szintje, és ahol a lakosság jelentős hányada a mező-, erdő-, vad- és halgazdaságból él. Meghatározásuk szerint vidéki térségeknek számít az a terület, ahol a népsűrűség 100 fő/km2 alatt van. E területeken él az EU lakosságának több mint fele és az EU összterületének mintegy 90%-át jelentik a vidéki területek (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program). A vidéki térségek aránya és ezzel súlya a területfejlesztésben folyamatosan változott, alapvetően nőtt az integráció létrejötte óta. A Közösség bármely bővítését nézzük, az alapító hat országnál jóval nagyobb arányú a később csatlakozott országok többségében a vidéki területek, és még inkább az ott élő lakosság aránya. Az úgynevezett Pentagon térségen (a London–Párizs–Milánó–München–Hamburg képzeletbeli ötszögön) kívül eső területek nagy része alapvetően rurális. Az elemzések azt mutatják, hogy az Unió lakosságának 68%-a városi, míg 32%-a vidéki térségekben él (1. ábra). Mindez kiemeli a vidékfejlesztés jelentőségét. A 2004-es, majd különösen a 2007-es bővítéssel alapvetően rurális jellegű országok váltak tagokká, de a legfrissebb tagország, a 2013-ban csatlakozott Horvátország területének is több mint 90%-a rurálisnak minősül – ráadásul Horvátország az egyik legalacsonyabb népsűrűségű és leginkább rurális jellegű magyar régióval, a Dél-Dunántúllal szomszédos, ami sok tekintetben hasonló problémákat jelent és egyben az együttműködések fontosságát is jelzi többek között a turizmus és az ökoturizmus területén [1]. 123

A vidékfejlesztésnek több évtizedes múltja van már Magyarországon is. Ahogy az Európai Közösség első közös politikája, a Közös Mezőgazdasági Politika (Common Agricultural Policy, CAP) a kezdeti, szinte kizárólagos agrárorientációja később árnyaltabb megközelítésűvé vált, a fejlesztések fókusza fokozatosan kiterjedt a mezőgazdaság mellett a komplex vidékfejlesztésre is (amelynek részét képezi a vidéki turizmus, mint alternatív jövedelemszerzési forrás fejlesztése is), úgy a magyarországi vidékfejlesztési dokumentumok is egyre jelentősebb szerepet szánnak a vidéki turizmus erősítésének, kiemelve azon belül is két olyan turisztikai tevékenységet, amelyre gyakorlatilag kizárólag a vidéki területek alkalmasak: ezek pedig a falusi és ökoturizmus.

124

1. ábra: Rurális és városi térségek az Európai Unió 27 tagállamában Forrás: //www.nordregio.se/en/Maps--Graphs/05-Environment-andenergy/Land-Use--Urban-Rural-Typology-in-Europe/ Jelmagyarázat: Alapvetően városi terület Átmeneti terület Mezőgazdaság (a terület több mint 80%-án)

Alapvetően vidéki terület Erdő (a terület több mint 50%-án)

125

1.2. Turizmus és ökoturizmus a magyar vidékfejlesztési dokumentumokban Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007–2013) A vidéki térségek gazdaságának megerősítésére a Stratégia három szálon kínál megoldást: - a jó mezőgazdasági adottságokra alapozó, versenyképes, a helyi társadalom formálásában, aktivizálásában aktív szerepet vállaló mezőgazdasági üzemek támogatása által; - a megerősödő családi gazdálkodók, fiatal gazdák, kisebb gazdaságok támogatása révén, beleértve a gazdaság diverzifikációját is, mint a hosszú távú megélhetés biztosítását; - a vidéki mikrovállalkozások erősítésével, ahol lehet térségi alapon, integrált módon, a térség sajátosságaira, kitörési pontjaira alapozva. Ezen három fejlesztési irány közül az utolsó kettő tartalmazza a turizmust, mint a vidéki területek komplex fenntarthatóságához vezető tevékenységet. A stratégia a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésén túl a vidéki területek fejlődésének esélyét az innováció-orientált modernizációban is látja, beleértve a falumegújítást és az örökség védelmét. A vidéki örökség megőrzése, fejlesztése és bemutatása a vidéki területek turizmusának – falusi turizmus, ökoturizmus – alapját képezheti. A Stratégiában meghatározott 15 beavatkozási akció közt szerepel a diverzifikáció, a mikro-vállalkozások és (nevesítve) a turizmus támogatása. E beavatkozási akció keretében külön figyelmet kell fordítani a falusi turizmus fejlesztésére, amely a vidéki térségek természeti és kulturális örökségén alapul. Kiemelt hangsúlyt kapnak a régió-, illetve térségspecifikus termékek előállítását, feldolgozását végző vállalkozások – az ökoturizmus lényegi eleme a helyi gazdaság és társadalom támogatása, többek közt a turistáknak helyben előállított termékekkel történő ellátása révén. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához és a területi-gazdasági hátrányok megszüntetéséhez. Mindez elérhető - a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás; - mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása; és - a turisztikai tevékenységek ösztönzése által. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007–2013) A Program kiemelten említi az ökoturizmust mind az erdőterületek fenntartható használatának módját: a társadalmi jólét és ezen belül az ökoturizmus növekedése megteremti az igényt az erdők közjóléti szolgáltatásainak növelésére. A települések közelében fekvő erdők jelentős része alkalmas a közjóléti fejlesztésekre. A színvonalas erdei közjóléti létesítmények és az erdei iskolák működtetése lehetővé teszi azt a fajta nevelést, amely meghatározza az erdő és a társadalom viszonyát. Az intézkedés elsősorban a fiatalabb generációk körében hozzájárul az erdei környezet jobb megismeréséhez, így a társadalmi felelősségérzet erősödéséhez a természeti erőforrások megőrzése érdekében. A Program az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervnél részletesebben foglalkozik a turizmussal. A javasolt vidékfejlesztési intézkedések közt szerepel a vidéki területeken olyan munkahelyek létrehozása vagy megtartása, melyek a 126

turizmus vidéki formái közül a fenntartható falusi és agroturizmus, valamint az ökoturizmus infrastruktúráját és marketingszolgáltatásait fejlesztik az alábbi területeken: - a falusi turizmushoz kötődő minőségi magánszálláshelyek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, bővítése, a működő szálláshelyek korszerűsítése és kapcsolódó szolgáltatásaik fejlesztése; - az ifjúsági turizmushoz kötődő színvonalas vidéki szálláshelyek létrehozása, a működő egységek bővítése és korszerűsítése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; - szálláshelyhez nem kapcsolódó, magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére, mint látványosságra épülnek. Kiemeli emellett a dokumentum, hogy az aprófalvas, tanyás térségekben a helyi fejlesztések tervezése, végrehajtása és értékelése folyamán ösztönözni szükséges az ökoturizmus fejlesztését, az ökogazdálkodást, valamint a helyi örökségvédelemre és helyi sajátosságokra alapuló fejlesztéseket. Egyetlen pillantás elég Magyarország térképére, hogy lássuk, milyen jelentős ez utóbbi megállapítás a Dél-Dunántúl, az ország egyik leginkább aprófalvas térsége számára (2. ábra).

2. ábra: Tanyás és aprófalvas térségek Magyarországon Forrás: Nemzeti Vidékstratégia 2012–2020, 36. oldal

127

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 A nagyjából a 2014–2020 közti Uniós programozási időszakot átfogó Nemzeti Vidékstratégia („a magyar vidék alkotmánya”) már név szerint említi az ökoturizmust: az állami tulajdonban lévő földterületek vagyonkezelői (köztük a nemzeti park igazgatóságok és az állami tulajdonú erdészeti zrt-k – ökoturizmusunk kiemelt aktorai) jelentős szerepet töltenek be a természeti értékmegőrzésben és a vidéki foglalkoztatottság növelésében. A hátrányos helyzetű térségekben sok esetben ezen szervezetek a meghatározó munkaadók. Szerteágazó tevékenységi körük és feladataik (kiemelten az ökoturizmus előremozdítása) következtében mind az adott térség gazdasági életének, mind a vidékfejlesztés lehetőségeinek fontos alappillérei. A Tisza-völgy komplex fejlesztési programjában megfogalmazott stratégiai irányok közt megtaláljuk a partvonal ökoturisztikai fejlesztését. Kiemelt alprogramokat szán a stratégia továbbá az ökoturizmus fejlesztésének hazánk több, eltérő környezet adottságú és társadalmi-gazdasági jellemzőkkel bíró területén is: - Magyarország egyetlen olyan turisztikai régiójában, amelyik önmagát főleg ökoturisztikai desztinációként definiálja: ez a „Tisza-tó fejlesztése az ökoturizmus jegyében” elnevezésű alprogram, nem kevesebb, mint tíz konkrétan megfogalmazott stratégiai irány és teendő révén; - az ország társadalmi-gazdasági szempontból egyik legelmaradottabb kistérségében, a Csereháton, amelynek gyakorlatilag az egyetlen kitörési pontját az értékes és nagymértékben még érintetlen természeti környezet hasznosítása jelentheti. A tizenegy megfogalmazott stratégiai irány és teendő közül éppen a középső, a hatodik a falusi- és ökoturizmus fejlesztése; - az Ormánság program (a dél-dunántúli Ormánság a Csereháthoz hasonlóan hazánk legelmaradottabb térségei közé tartozik) fejlesztési elképzelései közt szerepel a turizmus fejlesztése; Európa egyik legtisztább vizű folyójaként a Dráva, és az ország egyik legérintetlenebb természeti területeként a mellette fekvő Ormánság elsősorban az ökoturizmusnak lehet kiemelt célterülete); - a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programban megfogalmazott nyolc stratégiai irány és teendő közt az ötödik a természeti értékek bemutatása hatékonyságának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai tevékenységén keresztül történő erősítése, esetlegesen a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet nemzeti parki szintre emelése. Szerepel továbbá a stratégiában a lovassport beépítése a turizmusba. A lovaglás, mint teljes mértékben környezetbarát közlekedési módozat az ökoturizmus elveivel maximális összeegyeztethető, ráadásul lóháton több védett terület érhető és az ökoturizmus egyik elsődleges vonzerejét adó vadállomány és közelebbről, nagyobb élményt nyújtva figyelhető meg, mint járművekből vagy akár gyalogosan. [2] Az egyéni gazdaságok azonos területre vetítve nagyobb foglalkoztatási kapacitással rendelkeznek, mint a nagygazdaságok. E rugalmasabb és színesebb gazdaságszerkezethez lényegesen többféle tevékenység – köztük vidéki (falusi, tanyasi, öko- és egészség-) turizmus stb. – társítható, mint az általában leegyszerűsített gazdálkodási szerkezetű nagybirtokhoz. (Az ökoturizmus lényegi tulajdonságai közt szerepel a korlátozott létszám és a helyi kisvállalkozások igénybevétele.) A tágabb értelemben vett turizmus számos helyen visszaköszön a stratégiában: a vadászati turizmus – amely állományszabályozó szerepe révén kifejezetten 128

hozzájárulhat egy térség ökológiai állapotának javításához – kapcsán kiemeli a stratégia, hogy az Alföld leghátrányosabb térségei fejlesztésének egyik lehetséges eszköze lehet a vadászturizmus fejlesztése (de említhetné akár az Ormánságot vagy Belső-Somogyot is); hasonlóképpen természetes vizeinken a halászati hasznosítás csökkenő jelentőségével és a horgászati hasznosítás előtérbe kerülésével a horgászturizmus a vidéki turizmus húzó ágazatává is fejleszthető. A vidékstratégia jövőképében megfogalmazódik, hogy a tájak jó állapota és a kor színvonalának megfelelő infrastruktúra a vidéket vonzó lakhellyé és turisztikai célponttá teszi. Ha csupán a foglalkoztatási, munkahely-teremtési képességét vizsgáljuk, már ez alapján is világossá válik az egyéni/családi gazdálkodás vitathatatlan előnye. Az egyéni gazdaságok lényegesen nagyobb (mintegy négyszeres) foglalkoztatási kapacitása azt jelzi, hogy az egyéni/családi gazdálkodás általánossá tételével lényegesen többféle tevékenység – helyi kézművesség, feldolgozás, értékesítés, vendéglátás, vidéki (falusi, tanyasi, öko- és egészség-) turizmus stb. – társítható, ami tovább növelheti e vidék munkahelyteremtő kapacitását. A turizmussal legrészletesebben foglalkozó „Vidéki turizmus, falusi vendéglátás” program leírja a kulturális örökség bekapcsolásának szükségességét a turizmus rendszerébe, mint a sok esetben egyetlen kitörési pontot az ipar és a mezőgazdaság eltűnése miatt szegénységbe sodródó települések, régiók számára. Magyarország jelenleg nem használja ki a kulturális örökségben rejlő erőforrásokat: nincs meg a művelődéstörténetileg hitelesen helyreállított és szellemi tartalmakkal megtöltött (így turisztikai vonzerőt is biztosító) örökséghelyszínek azon kritikus tömege (és azok láncokba kötése), amely fenntarthatóvá teheti azokat; szükséges a meglévő helyszínek ez irányú fejlesztése. Fontos továbbá, hogy a még fellelhető építészeti hagyományok újraalkalmazásával a faluképek ismét jellegzetessé váljanak, valamint a faluképet negatívan befolyásoló infrastrukturális elemek megszűnjenek. Szellemi, épített és tárgyi örökségünk komplex védelme és gondozása, továbbá az értékek tudományos igényű, turisztikai célú kibontakoztatása munkahelyeket teremt, vállalkozások létrejöttét indukálja. Az ilyen projektek megvalósításában foglalkoztatottak (valamint a kapcsolódóan létrejövő vállalkozások) keresetük jelentős részét helyben költik el, és ott is adóznak. A kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokkal együtt kialakított turisztikai programcsomagoknak köszönhetően gazdasági fejlődés indulhat meg a leghátrányosabb helyzetű térségekben is (melyek elmaradottságukból fakadóan leginkább képesek voltak megőrizni természetközeli környezeti állapotukat). Egy összetett turisztikai attrakció megtekintése, programjaiba való bekapcsolódás akár több napra is odakötheti a látogatókat, emelve az eltöltött vendégéjszakák számát. Az elmaradott településeken, térségekben sok esetben a kulturális örökség, illetve az annak bázisán működő turizmus (főleg falusi turizmus és ökoturizmus) lehet az egyetlen kitörési pont a gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés vonatkozásában. Az összesen 11 stratégiai irány és teendő közt szerepel a falusi szálláshelyszolgáltatók szakosodásának szorgalmazása (benne ökoporták létesítése), illetve a nemzeti park igazgatóságok és a geoparkok védett természeti területeken végzett öko- és geoturisztikai tevékenységek és a falusi turizmus lehetséges kapcsolódási, együttműködési területeinek feltárása, a lehetőségek kihasználása. 129

1.3. Ökoturizmus a Dél-Dunántúl turisztikai régió turizmusfejlesztési stratégiájában A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. megbízásából a KPMG Tanácsadó Kft. készítette el 2006-ban „A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja” címet viselő dokumentumot. A dokumentum a régió turizmusának SWOT analízisében az erősségek közt említi a védett területek jelentős ökoturisztikai bázisait (a Dél-Dunántúl mellett csak a Tiszató turisztikai régió az Magyarországon, amelyik ökoturisztikai régióként igyekszik definiálni magát a turisztikai piacon: a Tisza-tó esetében ez az elsődleges fejlesztési irány, de a Dél-Dunántúlon is hangsúlyos a gyógyturizmus, kulturális turizmus, falusi turizmus stb. mellett). A turizmus kínálatának elemzésénél az aktív turizmus tárgykörben a legelső helyen részletesen elemzi az ökoturizmust a dokumentum. A turisztikai termékfejlesztés prioritásai mellett az egészség- és, kulturális turizmus mellett nevesítve szerepel a stratégiában az ökoturizmus. A stratégia a Dél-Dunántúlon nyolc kiemelt turisztikai desztinációt határol le (3. ábra). Az egyes desztinációkra jellegadó, illetve kiegészítő turisztikai termékeket határoz meg. A jellegadó termékek közt az ökoturizmus a Drávamente, illetve a „KisSomogyország” desztinációkban az első, a Dunamente térségben a 3. helyen szerepel, míg a kiegészítő termékek közt a Kapos-völgy térségében kap szerepet. A „Kitörési pontok, erősítendő példák, fejlesztési irányok a régió idegenforgalmában” címszó alatt megfogalmazza a stratégia, hogy a régió szintjén egyértelmű kitörési pont lehet a termékfejlesztésben az aktív turizmus, amely mellett hangsúlyosan jelenhet meg az ökoturizmus (Dráva Ökoturisztikai Program), elsősorban DunaDráva Nemzeti Park értékeire, valamint az ehhez kapcsolódó néprajzi hagyományokra alapozva (pl.: Sárköz, Ormánság).

130

3. ábra: A Dél-Dunántúl turisztikai magterületei Forrás: www.eturizmus.pte.hu/szakmai-anyagok/Magyarország idegenforgalmi régói/book.html Jelmagyarázat: I. Dunamente II. Drávamente III. „Kis-Somogyország” IV. Kapos-völgy

2. A Dél-Dunántúli fejlesztésében

V. Zselic VI. Mecsek VII. Pécs VIII. Harkány-Siklós-Villány

Ökoturisztikai

Klaszter

szerepe

az

ökoturizmus

A turisztikai klaszterek története hazánkban viszonylag rövid. A 2007-13 közötti EU finanszírozási periódusban a Regionális Operatív Programok tették lehetővé a turisztikai klaszterek megszerveződését, megalakulását, és nyújtottak támogatást 2x2 év munkájához. A dél-dunántúli turisztikai régióban 7 turisztikai klaszter (köztük az ökoturisztikai) kezdte meg a működését. A négy év elég hosszú időszak ahhoz, az eredmények jelentkezzenek és mérhetővé váljanak az együttműködésből adódó pozitív szinergiák. A klaszter a 2013-2014-es évben félévenként, összesen 4 alkalommal végezte el a tagok megkérdezésével a munka eredményességének az értékelését. A felmérés anonim módon zajlott, a legutolsón a 30 tagból 26-an adtak választ. Az elmúlt 2 év során csatlakozott új tagok külön meg lettek szólítva, 131

elmondták, hogyan sikerült a beilleszkedés és hogyan ítélik meg a klaszterben folyó munkát. A szolgáltatói elégedettség felmérés, egy fontos visszaigazolása annak, hogy a tagság utólag is értelmét látja a közösen elvégzett munkának és a különböző klasztertevékenységeket jóra vagy jelesre értékelte. A válaszokat kiértékeltük és azt láthatjuk, hogy az egyes kérdésekre adott értékelések súlyozott átlagával kapott osztályzatok a 3.77 és a 4.74 közötti tartományban mozognak. A kimagaslóan nagy támogatás azt jelenti, hogy az ökoturisztikai klaszter tagsága a klaszter különböző tevékenységeit a jó vagy a jeles értékeléssel jutalmazta (1. táblázat). 1. táblázat: A Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter tagjainak elégedettsége a klaszter munkájával (1-től 5-ig, iskolai osztályzatoknak megfelelően). Forrás: Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter 1. Hogyan ítéled meg az elmúlt 2 évben megvalósított klaszter marketing munkát? 2. Szerinted a klaszter elősegítette a szakmai kapcsolataid kiszélesítését? 3. A klaszteren belül sikerült átadni egymásnak a jó gyakorlatot? 4. A klaszterben folyó munka révén megismertél olyan innovatív megoldást, melyet alkalmazol (vagy mástól igénybe veszel) a tevékenységed során? 5. Hogy tetszik a gyeregyalog.hu honlap? 6. Hogy tetszik az ökoklaszter facebook oldala? 7. Hogy tetszik a klaszter hírlevele? Táblarendszer fejlesztés (közúti turisztikai táblák) [10. Kérlek, értékeld az alábbiakat!] Klaszter régiós táblák térképpel [10. Kérlek, értékeld az alábbiakat!] Közös imázs kiadvány [10. Kérlek, értékeld az alábbiakat!] Kincskereső útvonal kialakítás [10. Kérlek, értékeld az alábbiakat!] Ökoturisztikai konferencia [10. Kérlek, értékeld az alábbiakat!] Túraútvonal kialakítás [10. Kérlek, értékeld az alábbiakat!] Ökoturisztikai minősítési rendszer [10. Kérlek, értékeld az alábbiakat!] 11. Mennyire tartod jónak a klaszter munkáját? 12. Szerinted mennyire járult hozzá a klaszter a Dél-Dunántúl ökoturizmusának fejlesztéséhez? 13. Mennyire hiszel abban, hogy a klaszterünk hosszú távon életképes marad? 14. Mennyire ítéled meg hasznosnak az ökoklaszter tagságot? 17. Mennyire tartod jónak a klaszteren belüli belső információáramlást a tagok részéről? 18. Mennyire tartod jónak a klaszteren belüli belső információáramlást a menedzsment részéről? 19. Mennyire tartod jónak a klaszteren belüli együttműködést? 21. Mennyire érzed úgy, hogy a tagok befogadtak és hasznos, megbecsült tagja vagy a klaszternek?

4,49 4,23 4,07 3,99 4,54 4,42 4,53 4,55 4,74 4,65 4,31 4,4 4,26 4,52 4,62 4,34 4,31 4,64 3,77 4,72 3,8 4

132

Terjedelmi korlátok miatt itt nem tudjuk a teljes vizsgálatot bemutatni, de összességében elmondhatjuk, hogy a tagok visszajelzése alapján a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter elmúlt 4 évi tevékenysége progresszív és innovatív volt, mert  sikerül kialakítani a tagok között egy olyan bizalmi légkört, mely elősegítette az innovatív jó gyakorlat megszervezését és elterjedését, a tudásátadást;  a közösségi marketing hatékony megvalósítása pozitív externáliákat eredményezett a tagok számára;  a termékfejlesztéssel kapcsolatos projektek (pl. új típusú rendezvények, zöldút kialakítás, Ökofesztivál stb.) révén elő tudták segíteni az ökoturizmus regionális pozíciójának a megerősödését, fejlődését;  az ökoturisztikai minősítő rendszer létrehozásával egy országosan is minta értékű, szemléletformálásra, az adott szolgáltató környezettudatosságának fejlődésére is ható innovatív eljárásrendet alakítottak ki;  a minősítési rendszerben benne rejlik annak a lehetősége, hogy az egész országban elterjedjen;  a tagok között lényegesen fejlődött az együttműködés kultúrája. Egymás kínálatának igénybevételével tudták komplexebbé és innovatívabbá tenni saját kínálati portfóliójukat;  összetartó és jövőorientált közösség jött össze a klaszter aktív tagjai között, mely hatására már újabb fejlesztések és pályázati projektek körvonalazódnak. A fentiek alapján leszögezhetjük, hogy a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter bizonyította szükségességét és életképességét, eredményesen tudott hozzájárulni a régió ökoturizmusának fejlődéséhez, újrapozícionálásához. 2.1.

A Dél-Dunántúl Ökoturisztikai Klaszter minősítési rendszere

A minősítő rendszerek és a hozzájuk kötődő védjegyek, logók használata különösen fontos az ökoturizmus marketingjében, hiszen az ökoturisták ezek alapján tudnak választani a lehetséges célpontok, termékek, szolgáltatók és programok között. Az ökoturisztikai klaszter által kidolgozott minősítési rendszer alapját nemzetközi és hazai minősítési példák adják, kiemelten kezelve egyrészt az osztrák „Umweltzeichen” minősítést, amely elsősorban a szálláshelyekre, vendéglátóipari egységekre, illetve az utazási ajánlatokra terjed ki, valamint a Global Green rendszert, amely a cégek működési és menedzsment gyakorlatát állítja a vizsgálat középpontjába. Ezek a védjegyek más-más kritériumok szerint ugyan, de mind azt tanúsítják, hogy az adott szolgáltató tevékenysége az ökológiai elveknek megfelelő minőségű. Ezt a minőséget, hasonlóan a bioélelmiszerekhez, a szolgáltatások terén is értékelik a vendégek. A védjegy segíti a vendég eligazodását, garancia a minőségre, a szolgáltatónak kiváló eszköz, hogy ennek segítségével versenyelőnyre tehessen szert a tudatos ökoturisták piacán. Világszerte több mint száz öko-védjegy létezik turisztikai termékeket illetően, csak Európában több mint ötven. Ezek nagy változatosságot mutatnak a minősített szolgáltatások, feltételrendszerük, birtokosaik, költségeik és piaci hatékonyságuk szerint is. Az Európai Uniós csatlakozás után hazánkban is automatikusan életbe lépett az uniós ökocímke (az úgynevezett EUvirág), amely szintén megszerezhető idegenforgalmi szálláshelyek számára is. 133

Sajnálatos módon hazánkban egyik ökoturisztikai minősítési rendszer sem terjedt el. Ezért is tartotta kiemelten fontos feladatnak a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter a hazai gyakorlathoz jobban igazodó, olyan minősítési rendszer bevezetését, amely egyben szemléletet is formál, és fejleszti is az arra nyitott szolgáltatót. A klaszter által bevezetett rendszer 3 kategóriában teszi lehetővé a minősítést: 1. Szállásszolgáltatók: kereskedelmi szálláshely szolgáltató, falusi szállás szolgáltató (ökoporta), vadászház, ifjúsági szálláshely szolgáltató, turistaház, erdei iskola stb. 2. Gasztronómiai szolgáltatók: étterem, cukrászda, kávézó, pincészet, helyi terméket előállító, falusi vendéglátó stb. 3. Programok, rendezvények: szórakoztató, kulturális, gasztronómiai, ismeretterjesztő, erdei iskola és tábori, játszóház, kézműves műhely, túra, fesztivál, konferencia stb. Amennyiben a pályázó többfajta szolgáltatást kínál, úgy több minősítést is szerezhet. Eredetileg 20 hely minősítését tűzték ki célként, de 2014 végére már 26 minősítést sikerült lebonyolítaniuk, s a jelentkezők száma folyamatosan nő. A minősítést végzők képzésen vettek részt, a rendszert magát pedig a tagság közösen dolgozta ki. A minősítési rendszer fejlesztése során szakemberek segítségével a világszerte már működő szisztémák megismerésére és elemzésére került először sor, majd ezek hasznos és progresszív elemeinek ismeretében került kialakításra a hazai viszonyok között is alkalmazható rendszer. A minősítés során a komplexitásra, valamint arra törekedtek, hogy feltérképezzék azt is, hogy a fellelhető természeti, kulturális és épített ritkaságokat mennyire használják ki a szolgáltatók. Az is szempont, hogy a vendégek szemléletformálása milyen mértékben történik meg, mennyire hívják fel a figyelmet a környezettudatosságra. A több mint egy tucat vizsgálati kritériumon belül 3 kategóriába sorolják a részletes minősítési szempontokat: alapfeltételek, szükséges kritériumok és ajánlott kritériumok (www.gyeregyalog.hu). A minősítés többek között kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy az adott helyen mennyire használják fel a helyi termékeket, illetve milyen a helyi közösséggel a szolgáltató kapcsolata, szerveznek-e rendezvényeket. Mindemellett azt is nézték, hogy a hulladékgazdálkodásukban mennyire minimalizálják a hulladék mennyiségét, és az üzemeltetés többi területén a fenntarthatóság elveit mennyire veszik figyelembe. Az elnyerhető legmagasabb minősítési fokozat a három hunyor. Az eddig elvégzett minősítések során természetesen volt olyan hely, amelyik a feltételeknek nem felelt meg, de mivel a rendszer fejlesztő jellegű, ezért a minősítési feltételek megismerése egyben jó alapot jelent az adott szolgáltatás környezettudatos fejlesztésére, és ezt követően az újabb minősítésen való sikeres szereplésre. Az első minősítések során visszaigazolódott az, hogy Orfűnek és a nyugat-mecseki településeknek meghatározó szerepük van a régió ökoturizmusában. Az ökoturisztikai minősítést elnyert 26 szolgáltató közül 15 e területen tevékenykedik. A minősítési rendszer egyelőre a klaszter tagjaira terjed ki, azonban a jövőben a régió más ökoturisztikai szolgáltatója számára is biztosítják a csatlakozási lehetőséget, és érdeklődés esetén az országos elterjedés sincsen kizárva.

134

3. Innovatív ökoturisztikai projektek a Dél-Dunántúlon A dél-dunántúli régióban számos újszerű ökoturisztikai beruházás valósult meg az elmúlt években. Ezek egy része a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz, vagy éppen a térség állami erdészeteihez, mint például a Gemenc Zrt, vagy TDM szervezetekhez és a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszterhez köthetőek. A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet megalakulását hivatalosan 2009-ben deklarálták. Ezt megelőzően, 2004-ben nyitotta meg kapuit az ország egyetlen Denevérmúzeuma, majd a „Mecsek Gyöngyszemei” projekt kapcsán történt meg a Pécsi-tó egy részének revitalizációja, sétány és kerékpárút kialakítása, tanösvények kiépítése. A Mecsek Háza 2007. évi kialakításával az overallos barlangi túrázás kiindulási bázisa is adott lett a projekt keretében (Bencze-Kurilla 2014). A földalatti földrajzórák, éjszakai kalandtúrák, erdei iskola programok, mint alternatív barlangturisztikai programok lebonyolítását is megkönnyíti. Az országban viszonylag kevés ilyen barlangászati bázis létezik, amire égető szüksége is volt a térségnek. A Mecsek leglátogatottabb barlangjának, az Abaligeti cseppkőbarlangnak a látogatottsági adatai ugyanis a hagyományos barlangi turizmus csökkenő népszerűségét és erős szezonalitását mutatják (4. ábra).

4. ábra: Az Abaligeti cseppkőbarlang látogatottsági adatai 2007-2013 között Forrás: DDNPI Az orfűi TDM szervezet például az UNWTO ökoturizmus definíciójából kiindulva öt elv mentén saját termék portfóliót dolgozott ki a térség ezen releváns turisztikai termékeire is alapozva (mint például „Természetesen!”, vagy „Zöld ritmusban” élménykategóriák) és a továbbiakban ezek mentén kezdte meg a fejlesztések kidolgozását, projekt generálást és megvalósítást. A turisztikai szereplők, önkormányzatok így összehangoltabban, meghatározott irányvonal mentén 135

valósíthatták meg beruházásaikat. A „Baranyai élménykörút” projekt keretében aktív és ökoturisztikai beruházások (Orfűi Aquapark, Aktív Víziturisztikai Központ és a Pécs-Orfű-Abaliget kerékpárút) valósult meg. A jövőben pedig a „Malom a múltból, látogatóközpont a jövőből” elnevezésű ökoturisztikai pályázat keretében a Pécsi-tó közelében megépül az Orfűi Ökoturisztikai Látogatóközpont. A már meglévő Malommúzeum pedig kiegészül egy látogatótérrel és a papírkészítés teljes folyamatát bemutató papírmalommal. 2014-ben másodszor rendezték meg az Orfűi Ökofesztivált, emellett Helyi Termék és Kézműves Piacok szervezésével próbálják népszerűsíteni és a fogyasztókhoz eljuttatni a térség hagyományos, ökotudatos termékeit (Bencze-Kurilla 2014). A kiváló ökoturisztikai interpretációk közé sorolható a bakonyai látogatóközpont (Szász 2014), de a tettyei Mésztufa-barlang 6 méter hosszú sárkány installációja is, amely szemlélteti, hogy miért nevezték korábban Sárkányos-barlangnak. A természettudományos jellegű kiállítás fő attrakciója lett és erre építve újabb programokat (sárkány origami hajtogatás) és kiadványokat (mesekönyv) készítettek (Szász 2014). A kölkedi Fehér Gólya Múzeumban található ártéri gazdálkodást szemléltető makett, amelyen gombnyomásra elárasztja a terepasztalt a víz. A látogatók feladata a mozgatható növények és állatfigurák áthelyezése a számukra megfelelő helyszínekre, ami rövid úton hozzásegíti őket, hogy megértsék az árterek működését, ökológiájának dinamizmusát. Emellett az itt alkalmazott magyar szürke marha figurák egyedi legyártása is tükrözi az alkotók igényességét, a minél pontosabb szemléltetés, a helyi értékek élethű átadása érdekében (Szász 2014). A bátai Fekete Gólya Ház is kiváló példaként szolgál a dél-dunántúli ökoturisztikai beruházások sorában. Civil kezdeményezésre, a Bátáért Egyesület munkájának köszönhetően, interaktívan, hang- és látvány elemekkel kísérve mutatja be a fokozottan védett faj élőhelyét, életmódját, szokásait. A látogatókat egy 2005-ben a Mohácsi-szigeten meggyűrűzött egyed, Margit kíséri végig a kiállításon. Arra is gondosan ügyeltek a tervezők, hogy a kicsiknek és nagyoknak eltérő magasságokban helyezzék el a tudásuknak, ismereteiknek megfelelő tartalmú információkat. Emellett a látogatók kipróbálhatják a fekete gólya, vagy legfőbb táplálékául szolgáló béka jelmezét, illetve tesztelhetik ügyességüket a tojások fészekben való forgatása terén. Emellett egy Afrika-szobában ismerhetik meg a gólyák téli élőhelyét és az őket istenként tisztelő etióp törzs szokásait (http://www.bataert.hu/feketegolyahaz/a-kiallitas.htm). Nem messze Bátától, Pörbölyön a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjának „Gemenc Kincsei” elnevezésű kiállítása, valamint Halászati és Méhészeti Gyűjteménye is nemrég (2014-ben) került megújításra és bővült interaktív elemekkel (5. ábra).

136

5. ábra: A Magyar Földrajzi Társaság 2014. évi vándorgyűlésének résztvevői ismerkednek a nemrég átadott „Gemenc kincsei” kiállítás élményelemeivel Pörbölyön Fotó: Karancsi Z. A Gemenc élővilágát, a gemenci erdő fontos eseményeit (mint például a szarvasbőgés) és az erdészeti, vadászati tevékenységet, az ártéri gazdálkodás egyéb elemeit játékos feladatokon, videofilmeken és hangeffekteken, vadászati szimulátoron, ártéri terepasztalon, valamint hálókészítő műhelyen keresztül ismerhetik meg a látogatók. Szekszárdon, Tolna megye székhelyének szívéből indul a 2011-ben átadott, önkormányzati, civil, nemzeti parki összefogással megvalósult Lösz-szurdik tanösvény. Nem a hagyományos „táblás tanösvény” koncepciót követi, hanem egy az internetről letölthető ismertető füzet (http://www.szekszard.hu/szekszard/UserFiles/File/kultura/turizmus/kiadvany3.pdf) segítségével járhatják be és ismerhetik meg a város természeti és kultúrtörténeti értékeit a látogatók. A lösz szurdikok, lösz dolinák és lösz mélyutak kialakulása, jellegzetes vegetációja és állatvilága, a löszbabák mibenléte, valamint a szőlészeti, borászati vonatkozások (pincelakások, tőkeművelési módok, pincészetek, borkóstolási lehetőségek), a löszfalból előbukkanó régészeti lelőhelyek tárulnak fel eképpen a városba érkező látogatók számára és kínálnak hasznos időtöltést. A Dél-Dunántúl nem kevesebb, mint hat ökoturisztikai létesítménye ért el dobogós helyezést a 2010 óta „Az év ökoturisztikai létesítménye” pályázatokon (a hasonló adottságú Dél-Alföld és a két leggyengébb teljesítményű területfejlesztési régióban, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon kettő-kettő ilyen létesítmény található – az utóbbi régióban is a fővároshoz legközelebbi térségben). 137

A címre ökoturisztikai létesítmények üzemeltetői (nemzeti park-igazgatóságok, erdőgazdaságok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, társas és magánvállalkozások) pályázhatnak látogatóközpont és tanösvény kategóriában. A pályázat egyik fő célja, hogy már az ökoturisztikai létesítmények tervezésénél és kivitelezésénél is fordítsanak gondot a látogatók igényeire. Az év ökoturisztikai létesítménye díj elbírálásánál fontos szempont, hogy mennyire látogató- és családbarát az adott létesítmény kínálata, mennyire élményszerűen mutatja be természeti örökségét, vagy hogyan fűszerezik a látnivalókat gyerekeknek szóló programokkal. Az a létesítmény pályázhat tehát eséllyel a megtisztelő címre, amelyik a természetvédelem mellett a turizmus igényeit is magas szinten képes kielégíteni – és mellesleg az innovativitás is előny, mert erős versenyben (2010: 22 pályázó, 2011: 21, 2012: 19, 2013: 16 és 2014: 18 pályázó) dől el a rangos cím sorsa. (A tavalyi évben, 2014-ben a leginnovatívabbnak látogatóközpont kategóriában egy DélDunántúli létesítményt talált a zsűri.) A Dél-Dunántúl eddig díjazott létesítményei a következők (2. táblázat): 2. Táblázat: Az év ökoturisztikai létesítményei díj dél-dunántúli helyezettjei, 2010–2014. Év 2010

2011

2013

Létesítmény Látogatóközpont II. Dráva Kapu Bemutatóközpont Látogatóközpont III. Turisztikai és Természetismereti Központ Látogatóközpont II. Fehér Gólya Múzeum Tanösvény I.* Molnárka tanösvény

Település

Fenntartó

BarcsDrávaszentes

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

LengyelAnnafürdő

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Kölked

Duna-Dráva NPI

Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. 2014 III. Dr. Marián Miklós sétány Kaszó, Baláta-tó KASZÓ Zrt. Különdíj a leginnovatívabb létesítményeknek, látogatóközpont kategória Katica Tanya Élményközpont Patca BPR Consult Kft. * Megosztott díj Gemenc

3.1. Mennyire ökotudatosak a régió ökoturistái A „Léptékváltás zöld ritmusban – a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter fejlesztése” projekt része volt az a vendégkör felmérés, mely során félévente, összesen három alkalommal mérték fel a régióba érkező vendégek egy körének igényeit, környezettudatosságát (Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter vendégkör felmérése, 2014). Tudomásunk szerint ilyen típusú és ilyen léptékű (több mint ezer fős minta!) felmérést, ennyi alkalommal a régió más turisztikai klasztere nem végzett. Mindezt további marketing célokra tudja használni a szervezet, megállapítva a szükséges 138

módszereket, kommunikációs irányokat, a megfelelő kommunikációs csatornák kiválasztását. Emellett az ökotudatos szemléletformálást, oktatást segítő kiadványok készítésénél is felhasználható, továbbá segíti a turisztikai irányultságú kutatások kidolgozását, a térségi turisztikai termékfejlesztést is. Ezúttal a felmérésnek csupán a megkérdezettek ökotudatosságára vonatkozó eredményeit ismertetjük (6. ábra).

6. ábra: A megkérdezettek ökoturizmussal kapcsolatos asszociációi Forrás: Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter vendégkör felmérése, 2014 A turisták ökoturizmussal kapcsolatos asszociációit vizsgálva, azt elsősorban a környezettudatos (25,4%), természetközeli (21,8%), zöld (14,6%) és fenntartható (10,2%) jelzőkkel illették a megkérdezettek. Emellett nyugalmat biztosító (8,9%) és a helyi termékekre (6,8%) is hangsúlyt helyező formájaként gondolnak a turizmusnak erre az ágazatára. Arra vonatkozóan, hogy mely vonzerők miatt keresték fel a térséget a megkérdezettek, a legtöbben a természeti tényezőket, védett értékeket és a tájképet jelölték meg (26%). Ezt követően a kulturális rendezvényeket (10,1%), a térség gasztronómiáját (8,8%), tájházakat, és népi mesterségeket (7,9%) említették. Az aktív turizmus elemei, a futás, lovaglás és kerékpározás kiváló adottságai (7,7%), valamint a barlangi túrák (6,8%) következtek a sorban. A gyermekprogramok (7%) és a vízparti tevékenységek (6,2%), gyógy- és termálfürdők, aquaparkok (3,8%) a családi üdülés fontos elemei (7. ábra). Egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékeljék a megkérdezettek, hogy mennyire fontos számukra az ökotudatosság. A fogalom alatt ezúttal a környezetbarát szálláshely-választást, helyi termékek előtérbe helyezését, illetve szabadidős tevékenységek keretében a természetközeli és/vagy aktív programokban való részvételt értettük. A várthoz képest is igen magas eredményt, átlagosan 4,16-os értéket kaptunk. A megkérdezettek tehát az ökotudatosságot igen fontosnak ítélték. 139

A vendégkör ezirányú elkötelezettségére építve tovább kell az „ökos” kínálati elemeket erősíteni a termékekben. Így a szállásadóknak, az attrakciók üzemeltetőinek is fontos feladat az ehhez illeszkedő kínálat kialakítása és fenntartása. Az ökoturisztikai klaszter által kidolgozott ökoturisztikai minősítési rendszer és védjegy bevezetése nagyban javíthatja a rendszerben résztvevő szolgáltatók piaci pozícióját.

7. ábra: Fő turisztikai vonzerők a Mecsek térségében Forrás: Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter vendégkör felmérése, 2014 A Nyugat-Mecsek térségébe látogatók körében meghatározó tényező a környezettudatosság. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire érdeklik a vendégeket a környezetvédelemmel kapcsolatos események, programok, hírek, a megkérdezettek közel fele (45,1 százalék) válaszolta, hogy érdeklődik a környezetvédelem iránt, de nem igazán követi az ezzel kapcsolatos híreket. További 26,2 százalékuk részt is vesz ilyen témakört érintő eseményeken, a válaszadók 24,6 százaléka pedig nagy figyelmet fordít saját környezetére, annak megóvására. Ezekből az eredményekből látszik, hogy a megkérdezett vendégek 50,8 százaléka aktívan részt vesz környezetvédelmi, környezettudatosságot erősítő rendezvényen, de további 45,1 százaléknak sem közömbös a téma. Ez a tendencia eredményezheti azt, hogy az ökoturizmusnak a jövőben is növekedni fog a népszerűsége, vendégköre pedig egyre tudatosabbá válik. Csekély azon válaszadók aránya (1,5 százalék), akik nem foglalkoznak a környezetvédelem témakörével. Megállapítható tehát, hogy a Mecsek térségébe érkező megkérdezettek nem csak az olcsó árak (illetve jó ár-érték arány) miatt választják a turizmusnak ezt a formáját, hanem kitapintható a tudatosság és elkötelezettség is. A válaszadók jelentős többsége a megadott válaszlehetőségek közül legalább egyet megjelölt arra vonatkozóan, hogy milyen módon védi a környezetet (szelektíven gyűjti a hulladékot, igyekszik már újrahasznosított/újrahasznosítható terméket 140

vásárolni, vagy figyel az energiatakarékosságra). A szelektív hulladékgyűjtés az első nagyobb lépés a környezettudatosság kialakításához, 34,2%-ban ezt jelölték meg, mint aktív környezettudatos cselekedetet. A legtöbb válaszadó (37%) azonban az energiatakarékosságon keresztül veszi ki a részét a környezetünk védelméből, ami az emberek pénztárcájára is közvetlenebb hatással van. Az újrahasznosított termékek preferálása is jellemző a megkérdezettek negyedére (24,9%). A válaszadók elhanyagolható hányada (0,5 százalék) nem foglalkozik ezzel a kérdéssel és a válaszadók csupán 1,4 százaléka értékeli úgy, hogy nem tesz semmit a környezet megóvása érdekében, míg 2,1 % elmondása szerint más környezetvédelmi tevékenységet végez rendszeresen. A felmérés az interpretációs módszerek elfogadottságát, népszerűségét is hivatott volt mérni. Meglepő volt az eredmény számunkra, ugyanis a modern audiovizuális és IT eszközök megítélése jóval alacsonyabb, mint a hagyományos „élő emberes” ismertetési lehetőség (8. ábra).

8. ábra: A természeti/ökoturisztikai értékek megismerését segítő interpretációs eszközök hatékonyságának megítélése a megkérdezett turisták szerint Forrás: Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter vendégkör felmérése, 2014 A válaszadók továbbra is a leghagyományosabb módszereket, a felkészült idegenvezetőt/környezeti nevelőt és a tanösvényt helyezték az első helyekre. Ez abból a szempontból érthető, hogy egy-egy ritka, védett érték felfedezése és felismerése sokszor nehézségekbe ütközik szakavatottak segítsége nélkül. Míg a komoly helyismerettel rendelkező, felkészült szakvezető minden évszakban meg tudja mutatni egyes védett állat- és növényfajok fészkelő, élőhelyét, példányát, addig a modern technológiai eszközök kézzel fogható eredményeket nem biztosítanak, csupán a természetbeni felismerést segíthetik (az audiovizuálisan megismert, fajra jellemző egyedi vonások, hangok stb. alapján). Emellett azonban természetesen 141

elősegítik a fokozottan védett fajok élőhelyének megóvását, csökkentik az egyedek zavarásának mértékét is, miközben a környezeti nevelést biztosítják. Erre az eredményre vélhetően befolyással volt a megkérdezettek életkora is. A válaszadók közel harmada (32,7%) ugyanis 30-44 év közötti volt, további 23 százalékuk pedig a 45-55 éves korosztályba tartozott. Az 56-65 év közöttiek (18,9%) és 65 év felettiek (5,6%) összesen 24,5%-ban képviseltették magukat. A megkérdezetteknek csupán 19,9%-a volt a 29 évesnél fiatalabb korcsoportok tagja (ebből mindössze 2% 14 évesnél fiatalabb). A modern ICT alkalmazások használata pedig köztudottan a fiatalabb korosztályok körében népszerűbb – annak ellenére is, hogy a válaszadók 57,7%-a főiskolai, egyetemi, vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezett. Jegyzetek [1] A két ország szomszédos határ menti térségeinek együttműködési hajlandóságát jól jelzi a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program sikere. A három pályázati felhívás során összesen 140 projekt nyert el támogatást (az 1. körben 41, a 2. körben 60 és a 3. körben 39). [2] A Dél-Dunántúl megyéi közül Baranyában 16, Somogyban 21, Tolna megyében pedig 6 lovas turisztikai létesítmény működik a 2015. év márciusában a lovardakalauz.hu weboldal szerint. A régió változatos természeti környezete elsősorban a tereplovaglást számára kínál kiváló lehetőségeket.

Irodalom A Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter vendégkör felmérése (2014), Geoscience Nonprofit Kft., Pécs A Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter vendégkör felmérése, 2014 A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja. Budapest, KPMG Tanácsadó Kft., 2006 BENCZE Szabina – KURILLA Annamária (2014): Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei Orfűn és a Nyugat-Mecsek településein. In: Huszti Zs. (szerk.) – Klímaváltozás és turizmus. NFA Füzetek 2014/2: 243-253. Dr. FEHÉR István – KÓRÓDI Márta (2008): A vidéki turizmus fejlesztése. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház MARTON Gergely (2014): A rendszerszemléletű turizmusfejlesztés koncepciója egy urbánus és egy rurális desztináció példáján. PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs MÁTÉ Andrea (2002): Az ökoturizmus jelentősége és hatása a Duna-Dráva Nemzeti Parkra és vonzáskörzetére. In: Aubert Antal (szerk.): Kutatás a turizmusban: a turizmus aktuális kérdései Magyarországon [Országos Turisztikai Konferencia, 2002. 02. 22.-23., Pécs] 142

Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020. Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. PANNON EGYETEM Turizmus Tanszék – AQUAPROFIT Zrt (2008): Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégiája. Veszprém–Budapest SZÁSZ István (2014): Korszerű interpretációs eszközök az ökoturisztikai látogató központokban. In: Huszti Zs. (szerk.) – Klímaváltozás és turizmus. NFA Füzetek 2014/2: 253-262. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013). Budapest, 2007. Új

Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013). Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2007.

Budapest,

Internetes források www.nordregio.se/ (Letöltés ideje: 2015. 03. 18.) www.eturizmus.pte.hu (Letöltés ideje: 2015. 03. 18.) www.lovardakalauz.hu (Letöltés ideje: 2015. 03. 18.) www.hu-hr-ipa.com/hu/attekintes (Letöltés ideje: 2015. 03. 18.) http://www.bataert.hu/feketegolyahaz/a-kiallitas.htm (Letöltés ideje: 2015. 03. 20.) http://www.szekszard.hu/szekszard/UserFiles/File/kultura/turizmus/kiadvany3.pdf (Letöltés ideje: 2015. 03. 20.)

143

DOBAY Beáta Selye János Egyetem Komárom, J. Selye University A Selye János Egyetem óvópedagógus hallgatóinak egészségről és rekreációs tevékenységről alkotott véleménye The opinion of kindergarten pedagogy students of Selye János University about health and recreational activities

Absztrakt A XXI. században a technikai vívmányok rohamos fejlődése hatására, egyre inkább az ülő tevékenység kerül előtérbe. Hasonló a helyzet Szlovákiában is, amelynek kapcsán mi is felmérést végeztünk a Selye János Egyetem hallgatói körében. Célunk az volt, hogy megismerjük, a hallgatók mennyire tartják fontosnak a sportolást, fizikai aktívivitást életvitelükben. Módszerként a Granadai Egyetem szakemberei által összeállított kérdőívet alkalmaztuk (http://www.ugr.es/), amelyet 3 év során 2010 n= 121, 2013 n=101, 2014 n= 89 óvópedagógus hallgatóval tölttettük ki. A kapott válaszok alapján a megkérdezettek 82,6%-nak fontosnak tartja, hogy valamilyen sporttevékenységet végezzen. A válaszadók 29,5%-a gyakran, vagy minden nap végez testmozgást, amelyet általában (38,3%) a lakhelyükhöz közel található helyszíneken végeznek. Kulcsszavak: egészség, rekreáció, fizikai aktivitás Abstract In the 21th century as the result of the rapid involvement of technical innovations the sedentary occupation activities became more common. Due to that we have to raise awareness that people should pay more attention to their health. In leisure the importance of recreational sport activities is rising. Our goal is to present and compare the importance of sport activities in health prevention among the students of Selye János University. In our survey we used a questionnaire designed by a team in University of Grenada. The trials of the survey were kindergarten pedagogy students n=121 in 2010, n=101 in 2013 and n=89 in 2014, together n=311. The majority (82,6%) of them think it´s important to do some sport activities, but only 29,5% of the students do such activities every day or often in the afternoon. 38,3% of the students has some recreational sport facilities near to their home. Keywords: health, recreation, physical activities Listed partial discoveries are included in the grant: VEGA no. 1/0376/14 Physical activity intervention for the prevention of health of the population of Slovakia. Bevezetés A utóbbi évtizedek során az eberek életvitel jelentősen felgyorsult, amelynek következtében életvitlül szerkezete is jelentősen megváltozott. Míg pár évtizeddel 144

ezelőtt több szabadidővel rendelkeztek az emberek, addig mára ez az idő jelentősen lerövidült. Ennek hatása is az egészségmutatókban is jelentkezik. Saját tapasztalataink szerint pár évtizede hétvégenként általánosan elterjedt volt a természetben végzett sportolási lehetőségek kínálata, amely mára a felhasználói igények visszaesése miatt jelentősen leszűkült. Ennnek folyamatáról több tanulmány is beszámolt (Görner et al. 2006; Bendíková 2014; Šmída 2015; Bánhidi, Zintl 2015). Az utóbbi években megfigyelhető az a tendencia is, hogy megkezdődött egyes sporttevékenységek térhódítása, mint a kerékpározás, görkorcsolyázás, nordic walking stb.. Ezek a tevékenységek akár kisiskolás korban is elkezdhetők ezért népszerűsítésük a gyermekek körében fontos feladat. A gyermekek életmódjáról Szlovákiában 2007-2008-ban országos szintű kutatást végeztek el (n=3000, 6-17év). Az eredmények alapján a gyermekek 92%-a végez valamilyen rekreációs sporttevékenységet, akiknek 63%-a szervezett keretek között. Ezzel szemben a gyermekek átlagban naponta 2,3 órát töltenek a számítógépnél (Vitáriušová et al. 2009). A sporttudományi szakirodalomban számos tanulmány található a fizikai aktivitás pozitív hatásaival (Apor 2013). A kutatások tanulságai, hogy a rendszeres fizikai aktivitás fenntartja a munkavégző képességet, csökkenti a krónikus megbetegedések számát (főleg az idősebb korosztálynál) (Miyaki et al. 2012). Ezért kiemelik annak szerepét minden korosztályban. Állami szervezésben az emberek szervezett fizikai foglalkoztatást utoljára a középés a felsőoktatásban kaphatnak, így jelentőségét fontosnak tartjuk. A körükben végzett kutatások szerint a hallgatók nagy része egészségtudatos, így annak érdekében részesíti előnyben a választható tárgyakat. A Selye János Egyetem hallgatói abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ezért még kreditet is kapnak. A hallgatók közül 7 - 10%-a kihasználva a lehetőségek tárát több sportaktivitáson vesz részt heti szinten. A vizsgálat céljai A vizsgálatunkban célunk az volt, hogy:  bemutassuk és összehasonlítsuk a 2010-ben, 2013-ban és a 2014-ben beiratkozott SJE TKK első éves óvópedagógus hallgatóinak fizikai aktivitásról alkotott képét, és a kapott eredményeket,  információt kapjunk az óvópedagógus hallgatók sport iránti érdeklődéséről. Hipotézisek  a hallgatók egészségi állapota megfelelőnek mondható,  feltételezzük, hogy a megkérdezettek 75%-a fontosnak tartja a testmozgást,  feltételezzük, hogy az egyetem első éves hallgatóinak 30%-kának környezetében van rekreációs sporttevékenység űzésére alkalmas helyszín.

a

Vizsgálati módszerek  forráskutatás, szakirodalmi áttekintés: külföldi és belföldi szakirodalom áttekintése,  kérdőíves vizsgálat alkalmazása - esettanulmány: a kérdőív több kérdéskörből állt: a spanyol szakemberek által összeállított bemért kérdőívet alkalmaztunk (Granadai Egyetemen - http://www.ugr.es/). A kérdőív magába foglalja az egyik 145

legelterjedtebb, általános életminőséget, vizsgáló kérdőívet, mely 83 kérdésből áll. Tartalmazza: SF-36:-Health Survey Questionaire Short Form, kérdéseit, továbbá a fizikai aktivitás vizsgálatánál a gyakran alkalmazott IPAQ ShortLast:International Physical Activity Questionnaire és SPDQ-Physical Self Description Question naireilletve Body Image Assessment Scale kérdéseit. A kérdéskörökből válogatva egy-két területet elemzünk (Ware, et al. 1992; Marsh et al., 1994; Thompson, M.A., Gray, J.J., 1995, Craig, et al. 2003, ,),  Vizsgálati minta: a kérdőívet a révkomáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának elsőéves óvópedagógus hallgatói körében töltettük ki névtelenül egy ismertető tájékoztatás után, 2010 (n=121), 2013 (n=101), 2014 (n=89) márciusában. Az egyetemen a vizsgálta időtartamában az első évfolyamokban eltérő volt a nemek aránya. A vizsgált nők többségben voltak mind a három évben, hisz ez a hivatás inkább a nőkre jellemző. 2010-ben ez 68%, míg 2013ban 88% és 2014-ben ez már 90% volt. A négy év alatt a képzésben 22%-kal megnőtt a nők aránya a férfiakkal szemben (1. ábra).

1. ábra A nemek eloszlása a vizsgálati mintában

 Adatfeldolgozás: a kitöltött kérdőív adatait Microsoft excel táblázatba rögzítettük és alapstatisztikai módszerrel elemeztük. Eredmények A megkérdezettek számbeli csökkenése is mutatja a hallgatói létszám csökkenését e szakon belül (2. ábra). Az életkori eloszlásban a nappali és levelezős hallgatók többsége a 25 éves korig tudjuk behatárolni. 2010-ben 97%-a a megkérdezetteknek, míg 2014-ben 62%-uk a megkérdezetteknek volt 25 éves korig ez 35%-os csökkenést mutat.

146

2. ábra Életkori eloszlás A vizsgálatban arra kerestük a választ, hogy a megkérdezettek miként értékelik az egészségi állapotukat. A válaszok alapján megnyugtatóak tartjuk jellemzésüket, mivel a hallgatók a saját egészségüket 2010-ben 89%-uk jónak nagyon jónak és kitűnőnek ítélték meg (3. ábra).

3. ábra Egészség jellemzése a megkérdezett hallgatók körében Az évek közötti eltérésben 2010-hez viszonyítva 2013-ban 10%-kal rosszabbnak ítélték meg egészségüket a hallgatók, míg ez 2014-ben 15% volt. A 2013-as és 2014-es válaszadók között ellenben 3 % és 2%-os visszaesést kaptunk az egészségük megítélésénél (1. táblázat).

147

1. táblázat Az egészség jellemzésére kapott válaszok

A hallgatók körében vizsgált délutáni sporttevékenységük gyakoriságáról (4. ábra) a legrosszabb eredményt a 2014-ben kaptuk. A legkevesebben a soha választ 2013ban adták, ami a 2014-hez viszonyítva 45,3%-kal kevesebb. Míg a gyakran és mindig válaszadók 2014-ben a 40%-át alkották a válaszoknak. Ettől 12%-a kevesebb volt a 2010-es válaszadók és 20%-kal kevesebb a 2014-ben válaszoló eredmények között. A mindig választ legtöbben 16,8%-ban 2013-ban kaptuk. A 2014-ben kapott válaszok elgondolkodtatnak bennünket arról, hogy miért volt csekélyebb az fizikailag aktív hallgatók aránya a vizsgált csoportban. Ez vajon egy csökkenő tendenciát jelent, vagy csupán a mintaválasztásból adódó eltérésből adódott.

4. ábra A vizsgált hallgatók délutáni sporttevékenységének gyakorisága A hallgatói válaszok jobb megértéséhez arra kerestük a választ, hogy mennyire tartják fontosnak a testnevelés és sport életmódban betöltött szerepét. A 2014-es adatok szerint délutánonként a hallgatók csupán 20,1%-a végez rendszeres sporttevékenységet, annak ellenére, hogy 64%-uk fontosnak tartja a fizikai aktív tevékenységeket (5. ábra).

148

5.ábra A vizsgált hallgatók véleményeinek megoszlása a testmozgás fontossága A vizsgálat elején feltételeztük, hogy a hallgatók azért nem végeznek fizikai aktív tevékenységeket, mert ügyetlennek tartják magukat (6. ábra). Ezzel szemben a válaszok alapján 69,1%-uk mégis ügyesnek 16,8%-uk pedig nagyon ügyesnek tartják magukat.

6.ábra A testmozgás szintjének megítélése, saját bevallás szerint. Eltérést találtunk az egyes években regisztrált adatok között, miszerint 2010-es válaszokhoz képest 2014-ben a hallgatók közül 12%-kal kevesebben tartják magukat igen ügyesnek. Feltételezhetjük, hogy a hallgatói csoportok között 4 év távlatában a mozgásügyességük megítélésben visszaesés mutatkozik. 149

2.táblázat A testgyakorlatok elvégzésében igen ügyesnek tartják magukat.

A másik feltevésünk volt, hogy a fizikai aktiv életmódot jelentősen befolyásolja a sportolási helyszínek kínálatának ismerete. Az erre vonatkozó kérdésre adott válaszaiból kitűnik (7. ábra), hogy 2010-ben a hallgatók 62%-a ismerte a közelben lévő sportolási lehetőségeket, 2013-ban 68%-uk, és 2014-ben már 80%-uk. A változás 2010-hez képest 18%-kal eltér, amely egyrészt tükrözi a hallgatók ismeretének növekedését a sportkínálatokról, továbbá mutathatja a sportszolgáltatások fejlődési ütemét, mint a kínálatbővülés, marketing fejlődés, stb. .

7. ábra Rekreációra alkalmas helyszínek Ami számunkra pozitívnak mondható, hogy a megkérdezett hallgatók környezetében a sporttevékenység nem ritka. A válaszadók minden évben több mint 60%-a azt válaszolta, hogy az emberek sportolnak a környezetükben (8.ábra). Ez véleményünk szerint további motivációt jelenthet a hallgatóknak, hogy ők maguk is sportoljanak.

150

8. ábra Környezetedben sportolnak? Összefoglalás A nemzetközi sporttudományi szakirodalom mellett a szlovák szakemberek is felhívják a fiatalok figyelmét a sporttevékenységek pozitív hatásaira (Bendíková, Kostencka 2013). Ezzel kapcsolatban 4 éven keresztül vizsgált óvópedagógus hallgatók több mint 74%-a egészségesnek vallotta magát. A 2010-ben kapott válaszoktól eltérőn 2014-ben már 15%-kos visszaesést tapasztaltunk. Ennek ellenére az első feltételezésünk beigazolódott, a hallgatók bevallása szerint az egészségi állapotuk jónak mondható. Az egyetemünkön a hallgatók számos sporttevékenységen és sporttanfolyamon vehetnek részt, melyeken az elméleti ismereteken felül a gyakorlati ismeretekbe is betekintést nyerhetnek. A természetben végezhető sporttevékenységeket is megismerhetik, melyek pozitív hatásait számos kutatás támasztja alá (Görner, Mandzák 2011; Krafčík, Görner 2013; Görner 2014; Šimonek, Görner 2014, Bánhidi 2007, Paugschová et al. 2008). Korábbi tanulmányok szerint (Ming-Kai Chin, Edington 2014) az egyetemista fiatalok szívesebben sportolnak baráti társaságban, amelyhez az intézményünk jó kereteket biztosít. Ezért is preferáljuk ma is számukra a termekben és a természetben is űzhető csoportos sporttevékenységeket. A kutatási eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy az egyetemünk hallgatói tisztában vannak a testnevelés és a sport fontosságával az egészségük érdekében. A második feltételezésünk is beigazolódott, hisz a hallgatók 2010-ben 71%-uk, míg 2013-ban és 2014-ben 90%-uk válaszolta, hogy tisztában vannak a sporttevékenység jelentőségével. A környezetükben egyre több lehetőség nyílik a rekreációs sporttevékenységre. A válaszokból kitűnik, hogy több mint 30%-ban a környezetükben vannak ilyen helyszínek. A harmadik feltételezésünk is beigazolódott. Annak ellenére, hogy a hallgatók rendelkeznek rekreációs sporttevékenységre alkalmas helyszínekkel, még is kevésbé használják ki a 151

lehetőségeiket. Hisz 2014-ben a válaszadók csak 7,4%-a válaszolta, azt, hogy naponta végez sporttevékenységet, míg 2013-ban ez a duplája volt. Feladatunk a 2014-es évfolyam hallgatóira, jobban odafigyelni. Meg kell számukra mutatni a helyes irányt az egészségük védelmének érdekében. Ezt tehetjük érdekes előadások és különböző sporttevékenységekkel. Szervezünk számukra érdekes természetben végezhető sportrendezvényeket, melyekkel rávezetjük őket a mozgás örömteli tevékenységére.

Szakirodalom BÁNHIDI, M. 2007 Kerékpár, turizmus, sporttudomány. Pedagógián innen és túl. Pannon Egyetem BTK, Pécsi Egyetem FEEK, 675-683 o. BÁNHIDI, M..- ZINTL, K. 2015 Body Functions Theory: a European- based therapeutic recreation facilitation technique, In. World Leisure Journal, Vol. 57, No.1, March 2015, ISSN 1607-8055, 69-71 o. BENDÍKOVÁ, E., KOSTENCKA, A. 2013. Exercise routine as a conditions of early school age pupils´ health: [scientific monograph]. 1. vyd. Bydgoszcz: Oficyna Wydawnicza Mirosław Wrocławski, 2013. 149 s. [7,82 AH]. - This scientific monograph is an output of the grant research VEGA 1/0253/11 Development of health-focused fitness in new conditions of physical education in pre-primary, primary and secondary education. ISBN 978-83-62611-56-0 BENDÍKOVÁ, E. 2014. Lifestyle, physical and sports education and health benefits of physical activity. In European researcher: international multidisciplinary journal. - Sochi: Academic publishing house Researcher, 2014. ISSN 2219-8229. Vol. 69, no. 2-2 (2014), pp. 343-348. BENDÍKOVÁ, E. 2009. Význam využívania športovo-rekreačných aktivít v spôsobe života vysokoškolákov. In Šport a zdravie v hodnotovej orientácii vysokoškolákov: zborník z vedeckej konferencie, september 2009. - Bratislava: Univerzita Komenského, 2009. ISBN 978-80-223-2706-0. - s. 87-92. CRAIG, C. L.; A. L. MARSHALL; M. SJÖSTRÖM; A. E. BAUMAN; M. L. BOOTH; B. E. AINSWORTH; M. PRATT; U. EKELUND; A. YNGVE; J. F. SALLIS; P. OJA, 2003. International Physical Activity Questionnaire: 12-Country Reliability and Validity. Med. Sci. Sports Exerc., Vol. 35, No. 8, 1381-1395 o. GÖRNER, K.- BOCHENEK, M – KEDRA, P. 2006. Scholl tourism in the opinions of students and teachers baysic and secondary schools. In: Sport and Quality of Life 2006. Brno: MU FSS, 124 – 132 o. ISBN 80-210-4145-5 GÖRNER, K.; MANDZÁK, P. 2011. Miesto turistiky a športovo pobytových aktivít v prírode v spôsobe života 16 – 18 ročnej populácie v stredoslovenskom regióne. Banská Bystrica: UMB FHV, ISBN 978-80-557-0189-9,109 o.

152

GÖRNER, K. 2014. Miesto turistiky a športovo pohybových aktivít v prírode v spôsobe života vysokoškolskej populácie stredoslovenského regiónu. Banská Bystrica: UMB FF, 2014, ISBN 978-80-557-0805-8, 132 o. KRAFČIK, J. - GÖRNER, K. 2013. Vplyv športovo-pohybových aktivít a životného štýlu na kvalitu života vysokoškolskej populácie. Banská Bystrica: UMB FF, 2013, ISBN 978-80557-0550-7, 115 o. MARSH, H. W.; RICHARDS, G. E.; JOHNSON, S.; ROCHE, LAWRENCE; et al. 1994, Physical Self- Description Questionnaire: Psychometric properties and a multitraitmultimethod analysis of relations to existing instruments. Journal of Sport & Exercise Psychology, Vol 16 (3), Sep 1994, 270-305 o. MIYAKI, A. – Maeda, S.- Choi, Y. et al. 2012 Habitual aerobic exercise increases plasma pentraxin 3 levels in middle-aged and edderly women, Appl Physiol Nutr Metab; 37 (5) 907-911.o. MING-KAI CHIN, EDGINTON CH. 2014 Physical Education and Health, Partices Around the World, In. Physical Education and Health, Global Perspectives and Best Practice, SAGAMORE-Publishing, ISBN 978-1-57167-702-0, 1-12.o. PAUGSCHOVÁ, B., GÖRNER, K., BENDÍKOVÁ, E. 2008. Miesto športových aktivít v prírode a turistiky v záujmoch pedagógov telesnej výchovy v Stredoslovenskom regióne. In Názory a predpoklady učiteľov telesnej výchovy vybraných gymnázií v SR na vyučovanie turistiky a športov v prírode. Bratislava: Fakulta telesnej výchovy a športu Univerzity Komenského, 2008. s. 18-26. ISBN 978-80-89197-90-3. ŠIMONEK, J. - GÖRNER, K. 2014.Tourism and outdoor physical activities in the lifestyle of the young generation in Slovakia II. part. In: Recreation – journal of central-Eatern Recreational Association, Vol. 4, No. 1, Szeged: City Press Nyomda, 2014, ISSN 20644981, 11–13o. ŠMÍDA, L. 2015. Úroveň držania tela u žiakov druhého stupňa základnej školy (Posture level of pupils at primary school). In Aktuálne problémy telesnej výchovy a športu IV. Zborník vedeckých prác. Ružomberok: VERBUM, 2015. 215–223.p. THOMPSON, M. A., GRAY, J.J., 1995. Development and Validation of a New Body-Image Assessment Scale. Journal of Personality Assessment, Volume 64, Issue 2, DOI: 10.1207/s15327752jpa6402_6, 258–269. o. VITÁRIUŠOVÁ, E.; BABINSKÁ, K.; ROSINSKÝ,J.; HLAVATÁ, A.; KOŠŤALOVÁ,Ľ.; PRIBILINCOVÁ,Z.; ml. BABINSKÁ, K.;, KOVÁCS,L. 2009 Fyzická aktivita a skladba voľného času v populácii detí na Slovensku, Pediatria pre prax, 2009, 10/2, 94-97o. WARE, JE, RACHEL, JF, SHERBOURNE, 1992. The MOS 36-item short-form health survey (SF-36): I. Conceptual framework and item selection. Medical care, Vol. 30, No. 1., 1992 CD

153

LUKÁCS Eszter Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék (SZE, KGYGK, NEGT), Jóga a Mindennapi Életben Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesület (JMÉ-GyMS) A Jóga a mindennapi életben, mint életmód (és a Rendszer által kínált rekreációs turisztikai lehetőségek) 1. A Jóga a mindennapi életben Rendszer alapítása, a jóga rendszerek autentikussága A Jóga a mindennapi életben Rendszert (JMÉ) 1970-ben hozta létre annak megalkotója, Vishwaguru Paramhansa Swami Maheshwarananda (Vishwaguruji) elsősorban azzal a céllal, hogy a JMÉ keretei között gyakorlók fizikai, mentális, társadalmi és spirituális egészségének javulásához hozzájáruljon. A védikus irodalomban óriási jelentőséggel bír az ún. parampara (परम्परा) fogalma, ami szó szerinti fordításban öröklési rendet, követést, tradíciót, ill. konvenciót jelent. A gurusishya parampara kifejezés pedig az ún. mesterláncra, a tudás átadásának tanár (guru) és tanítvány (sishya) közötti folyamatára utal (SABDKOSH Hindi-Angol Szótár). A védikus kultúrában, nemcsak a gurut és a tudástranszfert, hanem a befogadásra alkalmas tanítványt, az „utódot, örököst” is óriási tisztelet övezi. A nyugati ember számára is ismert leghíresebb művekben, a Védákban és Upanisádokban felhalmozott tudás szintén ebben a formában került átadásra (HINDUPEDIA 2015). Vishwguruji az ún. OM Sri Alakhpuriji Siddha Peeth Parampara ma is élő képviselője, ami az általa alapított jógarendszer autentikussága szempontjából fontos. A mesterláncról, melyhez Vishwaguruji tartozik, referenciákat találhatunk a Sivapuránában, a Szkanda-puránában és India nagy eposzában, a Mahabharatában is (SWAMI MAHESHWARANANDA 2015). Európában és Észak-Amerikában is számos elismert indiai tanító tevékenykedett, akik szintén egy paramparahoz kapcsolódtak, de utód nélkül maradtak. Talán a legismertebbek a daksinésvári Rámakrisna tanítványa, Szvámí Vikékánanda (SWAMI NIKHILANANDA 1953), ill. Shri Yukteshwarji követője, Paramhansza Jogananda (PARAMHANSZA JOGANANDA 2013), akik a 19. és 20. században hozták el mesterüktől szerzett ismereteiket a nyugati ember számára. Bár világszerte számos publikáció született, és a tevékenységükre épülő meditációs, ill. spirituális törekvésű társaság jött létre az általuk képviselt szellemiség talaján, ezeket 154

jellemzően nem a mester által elismert és kijelölt utód alapította, így a legjobb szándékok és a legnagyobb igyekezet mellett is felmerülhet, hogy a tudás nem annak eredeti formájában kerül átadásra. Vishwaguru Paramhansa Swami Maheshwarananda (Vishwaguruji) neve és rangja is magyarázatra szorul. Szerzetesi beavatásakor a Maheshwarananda rendi nevet kapta mesterétől, Paramhansa Swami Madhavanandatól. Az angol „swami”, vagy magyar „szvámí” kifejezés pedig viselőjének szerzetesi életvitelére utal. A Paramhansa a védikus tanítások szerint a legmagasabb spirituális elismerés, amely azt fejezi ki, hogy viselője elérte az Isten- és önmegvalósítást. Értelemszerűen, ezzel a címmel kizárólag a tanítvány szintén önmegvalósított mestere, vagy rendjének vezetője ruházhatja fel az arra érdemes jelöltet. (PARAMHANS SWAMI MADHAVANANDA 1990: 159-161) A Vishwaguru (a világegyetem mestere) rangot, melyen a JMÉ alapítóját tanítványai, tisztelői jelenleg is szólítják, a Vidvat Samaj (a benáreszi Szanszkrit Egyetem vezetőtestülete) adományozta Swami Maheshwaranandanak 2001-ben. 1. Mit tartalmaz, mit közvetít a JMÉ? A JMÉ holisztikus rendszere mind a négy tradicionális jóga utat, azaz a karma, a bhakti, a rádzsa és a gyána jóga elemeit is magában foglalja, ezek gyakorlására, alkalmazására ösztönzi az aspiránsokat: 

Karma jóga A karma jóga a cselekvés, a tettek útja, az okokkal, cselekedetekkel és a következményekkel foglalkozik. Minden cselekedet valamilyen hatást gyakorol a testre, az elmére és a tudatra, s az eredménye megfelel az erkölcsi értéknek és a szándéknak, amellyel végrehajtották.



Bhakti jóga A bhakti jóga az odaadás, a szeretet útja Isten és az egész teremtés – az emberek, az állatok és az egész természet – iránt.



Rádzsa jóga A rádzsa jógát úgy is nevezik, hogy a „jóga királyi útja” vagy a „nyolclépcsős ösvény”. Ez az önfegyelem útja, amely többek között magában foglalja az általunk is ismert jógatechnikákat, mint az ászanák, a pránajámák, meditáció és a kriják.

155



Gjána jóga A gjána jóga filozofikus út. Azt jelenti, hogy a jelölt tanulmányok, gyakorlás és gyakorlati tapasztalatok révén jut el a valóság és a valótlanság megkülönböztetésének képességéhez, valamint az önmegismeréshez. (PARAMHANS SWAMI MAHESHWARANANDA 2000: 382)

A Jóga a mindennapi életben Rendszert Vishwaguruji nyolc, egymásra épülő gyakorlási szintre osztotta. A kurzusok programja a fent idézett harmadik pont, azaz a rádzsa jóga elemeit tartalmazza, és Patandzsáli jóga szútráira (tételeire) épít. Patandzsáli, aki nagyjából i.e.-i.sz. 500 közötti időszakban élhetett, egy 195 tételből álló szútra sorozatot állított össze, melyben azt is leírja, hogy az önmegvalósításhoz vezető úton elengedhetetlen az ún. sadhana, a spirituális gyakorlás. Ez utóbbit Patandzsáli a rádzsa jóga nyolclépcsős ösvényének követésével javasolta végezni:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Jáma – önuralom Nijáma – fegyelem Ászana – testgyakorlatok Pránajáma – légzőgyakorlatok Pratjáhára – az érzékek visszavonása Dháraná – összpontosítás Dhjána – meditáció Szamádhi – tökéletes megvalósítás (PARAMHANS SWAMI MAHESHWARANANDA 1990: 6-10)

A Patandzsáli által összeállított nyolc lépcsőből az első kettő egyfajta etikai hozzáállásnak, értékrendnek is tekinthető. Az „önuralom” kategóriájában azok a tevékenységek kerülnek felsorolásra, amelyek gyakorlásától tartózkodni szükséges (ártás, hazugság, lopás, nemi élet és anyagi javak felhalmozása). A „fegyelem” pontban pedig olyan tulajdonságok, ill. attitűd-béli kérdések, tevékenységek kerülnek előtérbe, melyek elengedhetetlenek a sikerhez (tisztaság, elégedettség, kitartás, szent iratok tanulmányozása, Isten iránti odaadás). Az angol nyelvű szakirodalom Patandzsáli jóga szútráinak első két pontját a „mit ne csináljunk” és „mit csináljunk” ellentétpárként is szembe szokta állítani. A Jóga a mindennapi életben Rendszer óráinak módszertana Patandzsáli sadhanára, spirituális gyakorlásra vonatkozó fenti javaslataira épülnek, így minden szinten stressz oldó lazítással kezdődnek, melyeket ászanák (fizikai testtartások), pránajáma (légző gyakorlatok) és önvizsgálati meditációs technikák követnek. Az imént felsorolt technikák a JMÉ szintjei közötti előrehaladással egyre összetettebbekké válnak. „Az ászanák erős hatást gyakorolnak a testre és a szellemre. Hatnak az izmokra, az ízületekre, a légzésre, a szívműködésre, az idegekre, a keringési és nyirokrendszerre, az összes szervre és mirigyre, valamint az elmére, a tudatra, illetve 156

a pszichére és a csakrákra (energiaközpontokra). Az ászanák pszichoszomatikus gyakorlatok, amelyek erősítik és kiegyensúlyozzák a teljes idegrendszert, s amelyek harmonizálják és stabilizálják a gyakorló lelkiállapotát. Segítségükkel elérhető a nyugalom, az elme békéje, az ellazultság, valamint a belső szabadság és béke érzése. A pránajáma nem más, mint a légzés tudatos és szándékos irányítása (prána = légzés, ajam = ellenőriz, szabályoz). A pránának a szervezetben való célirányos vezetésével növelhető a vitalitás, méregteleníthető a szervezet, fokozható az immunitás, valamint elérhető a belső béke, az ellazultság és a szellemi megtisztultság állapota.” (PARAMHANS SWAMI MAHESHWARANANDA 2000: 1719) A figyelem összpontosító és meditációs gyakorlatok a JMÉ rendszerben az ászanákkal és pránajáma technikákkal összhangban, módszeresen épülnek egymásra és támogatóan hatnak az önmegismerés, az önuralom, valamint az önmegvalósítás folyamatában. A szerző a Rendszer „alapkönyvén” kívül, főként az Ibera, az Európai Egyetemi Kiadó gondozásában számos olyan könyvet is megjelentetett, melyek egyes specifikus problémákra, betegségekre (pl. hátfájás, cukorbetegség, ízületi problémák, magas vérnyomás, szívbetegség, stb.), ill. korcsoportokra (Jóga gyerekekkel) vonatkozóan komprehenzív módon tartalmaznak a Jóga a mindennapi életben Rendszer által javasolt gyakorló programot, illetve elméleti-filozófiai háttér információkat. 2. Jógaközpontok, intézményi együttműködések A Rendszer programjai elsősorban annak Jógaközpontjaiban kerülnek oktatásra, amik mind az öt kontinensen megtalálhatóak. Európa 17 országában, ill. hazánk 7 városában is működtet a JMÉ központokat, a fővárosokban olykor több, pl. Budapesten két, Bécsben három központtal is rendelkezik a Rendszer. A JMÉ központjaiban kizárólag Rendszer-specifikus programok kerülnek megszervezésre, ezek az intézmények teljes kapacitásukban a JMÉ céljait szolgálják, ugyanakkor az oktatók ún. külső helyszíneken: oktatási és egészségügyi intézményekben, kormányhivatalokban, művelődési házakban, sportlétesítményekben, parkokban és büntetés-végrehajtási intézetekben is oktatják a Rendszert, így hazánkban pl. Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán és egyéb nagyvárosokban és falvakban is elérhetőek a kurzusok. Magyarországon intézményi együttműködések keretei között oktattak/oktatnak Jógát pl. a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalban, a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, az Indiai Nagykövetség által működtetett Indiai Kulturális Központban, a Debreceni Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán.

157

„A Széchenyi István Egyetem valamennyi szakán tantervi követelmény írja elő testnevelés tantárgyból a félévi aláírás megszerzését. Az aláírás feltétele a félév elején vállalt követelmény teljesítése. A tantárgyi követelmények    

úszás (kódja: ts01) erőgyakorlat (kódja: ts02) aerob állóképesség (kódja: ts03) sportági ismeretek (kódja: ts04)

A követelményeket - félévenként egyet-egyet - tetszőleges sorrendben a képzési időben kell teljesíteni, amit a Testnevelési és Sportközpont az e-leckekönyvben (NEPTUN rendszerben) „aláírva” bejegyzéssel igazol. Az órarendben rögzített testnevelés foglalkozásokon a testnevelő tanárok részben segítséget nyújtanak a felkészüléshez, részben ellenőrzik a választott követelmény teljesítését. Az a hallgató, aki valamelyik követelményét a negyedik félév végéig nem teljesítette, külön kérésre a TSK vezetőjétől a TVSZ-ben meghatározott szabályozás szerint pótolhatja. A záróvizsgára bocsátás feltétele mind a négy követelmény teljesítése. Ha a hallgató egészségügyi vizsgálatának eredménye azt indokolja, akkor részére a TSK egyéni követelményeket állapít meg, vagy gyógytestnevelési foglalkozást ír elő. A követelmények alól felmentés, vagy valamelyik követelmény helyettesítése csak szakorvos által kiállított igazolással fogadható el. Az igazolást a szorgalmi időszak ötödik hetéig, a teljesítés megkezdésekor kell benyújtani a testnevelő tanárnak. Az úszás kivételével a tantárgyi követelmények alól mentesül az a hallgató, aki  a Széchenyi ESE valamelyik szakosztályának igazolt sportolója, és a félév elismerését edzője javasolja.  bármely sportegyesületben versenyszerűen sportol és ezt a szorgalmi időszak folyamán mérkőzés vagy versenyjegyzőkönyvvel a TSK-n igazolja. Azok a hallgatók, akik a TSK által kínált lehetőségek között nem szereplő sporttevékenységet végeznek, igazolással a TSK vezetőjénél kérhetik a testnevelés követelmény elfogadását” (SZE, TSK 2015). A fent megjelölt feltételrendszerrel a Jóga a Mindennapi Életben Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének szervezésében a Széchenyi István Egyetem hallgatói 2006 óta teljesíthetik az erőgyakorlatra, aerob állóképességre, ill. a sportági ismeretekre vonatkozó tantárgyi követelményeket. Szakorvosi igazolás alapján volt már rá precedens, hogy hallgató az úszást is jógaórával helyettesítette. A 2014/15-ös tanév őszi félévében a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai János Kara által gondozott Rekreáció szervezés és Egészségfejlesztés alapszakon egy 158

ilyen programot, a Jóga a hátfájás ellen c. könyv (PARAMHANS SWAMI MAHESHWARANANDA 2010) által javasolt szekvenciát oktattuk a Gerinctorna (Gyakorlat) tárgy keretében. A tárgyat negyvenkét 19-22 év közötti hallgató vette fel, közülük harminckettő vett részt legalább az órák 70%-án, és a szemeszter végén anonim, csak nemét és életkorát feltárni kérő minőségbiztosítási kérdőívet töltött ki (1. sz. MELLÉKLET). A megkérdezett hallgatók 19 százaléka nem sportolt heti rendszerességgel, a válaszadók nemek szerinti megoszlása pontosan 50-50 százalék volt. A hallgatók 12 százalékának volt diagnosztizált gerincferdülése, akiknek mindegyike a rendszeresen sportolók csoportjából került ki, egy hallgató pedig küzdősportokat űzött és ez által gerincsérüléseket szenvedett. A hallgatók 90 százaléka kiemelte válaszaiban az óra elején és végén alkalmazott lazító technikák, illetve a légzőgyakorlatok fontosságát; valamint „feszültség csökkenésről”, „kipihentségről”, „felfrissülésről”, „megnyugvásról” és „energikussá válásról” számoltak be. A hallgatók 28%-a – bár erre vonatkozó közvetlen kérdést nem tartalmazott a kérdőív – fizikailag is kihívásként élte meg az ászanákat. A hallgatók 72 százaléka gyakorolta a félév során a szabadidejében is a gyakorlatokat, 37,5 százalékuk emelte ki a légzőgyakorlatok (pránajáma) rendszeres végzését. A megkérdezettek 12,5 százaléka, akiknek mindegyike rendszeresen sportol is, az edzések után rendszeresen alkalmazta Gerinctorna órán elsajátított a nyújtó és lazító jógatechnikákat, ill. egy hallgató a légzőgyakorlatot is. Két sportoló férfi, ill. egy nem sportoló női hallgató jegyezte meg, hogy a Jóga a mindennapi életben által közvetített a mozgásformával még soha nem találkozott, azonban meglepődött a program pozitív hatásain, a két férfi, sportoló hallgató további ismeretek szerzése iránt is kifejezte igényét. 3. Nemzetközi rekreációs programok Szombathelyi Éva, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának Klinikai Pszichológia Tanszékének adjunktusa a rezidens képzés programjában az alábbiakban fogalmazza meg a rekreáció fogalmát:  A rekreáció a rekreáció az elfogadott nemzetközi értelmezésben a szabadidő eltöltés kultúrája.  A jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét, a minőségi élet megteremtését szolgálja, miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakozását is eredményezi.  Eredeti szociológiai értelmezésében a munkavégző képesség helyreállítását, újratermelését tekintették elsődleges feladatának.  Nevezik az életminőség tanának is.  Totális értelmezésben a civilizációs fejlődés kihívásaira adott választevékenység, amit elsősorban szabadidőnkben végzünk. Szombathelyi kiemeli, hogy a rekreációt, a jó közérzetet, a jól-létet nem szabad kizárólag fizikai aktivitásra, vagy sportolásra visszavezetni, hangsúlyozza továbbá a mentális és pszichés rekreáció fogalmát, a lélek és a test egységének megtartásának fontosságát, (amelyre kifejezetten relaxációs technikákat javasol). Olyan magatartásformákat nevezzük rekreatívnak, melyek az ember szomatikus, 159

pszichés és szociális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő-, és az optimális teljesítőképesség meg-, ill. újratermelésére és megújítására irányulnak. Megjeleníti, hogy a társasági, kulturális, természeti és testi programok együttese járul hozzá a szellemi és fizikai rekreációhoz (SZOMBATHELYI 2013). A Jóga a mindennapi életben Rendszer mottója „A test, az elme és a lélek harmóniája”, célja pedig a fizikai, mentális, társadalmi és spirituális egészség elérése. Az érdeklődőknek a JMÉ által kínált rekreációs lehetőségekkel – fent ismertetett módon – elsősorban a helyi Jógaközpontokban, ill. a Rendszer oktatói által szervezett órákon van lehetőségük élni. A JMÉ elsősorban alapítója, másodsorban szenior oktatói által vezetett további hazai és nemzetközi rekreációs programokat is szervez, amelyek időtartama a hétvégi rekreációs szemináriumtól, a nyári szünidőre eső, több hetet, vagy hónapot is felölelő jógatáborokig terjed. Ezek a programok szintén minden kontinensen elérhetőek, az európai résztvevők között azonban a magyarországi vépi, illetve a csehországi Strilkyben szervezett rekreációs kurzusok a legnépszerűbbek. A résztvevők száma ezen a két helyszínen rendszeresen 1000 fő fölé emelkedik, a látogatók pedig minimum 15 különböző származási országból érkeznek. A hazai program Vép városában, a Földművelési Minisztérium által fenntartott Dunántúli Agrár-Szakképző Központ tagintézményében, az Erdődy-kastélyban, ill. az azt körülvevő parkban és létesítményekben kerül az elmúlt húsz évben rendszeresen megrendezésre. A JMÉ rendezvényeinek időtartamára az iskola és a kollégium épületeit bérli az intézménytől. A JMÉ rekreációs táborainak másik fő európai helyszíne az 1993 óta a Rendszer birtokában lévő, a 17. században épített morvaországi kastély. Mindkét terület közös jellemzője, hogy rendelkezésre áll az épületeket a civilizáció zajától elválasztó nagy területű őspark, valamint több olyan terem, ahol a jelen lévő, olykor több ezer fős látogató közönség számára egyidejűleg, párhuzamos programok szervezésére és lebonyolítására is van lehetőség. A 2. sz. Mellékletben egy vépi hétvégi rekreációs programcsomag tartalma található, minimális eltéréssel a Jógatáborok a csatolt időbeosztással szerveződnek. Az ún. „Ászana, pránajáma, meditáció” programpont az, ahol az egyes csoportok szétválnak, és a Rendszer egyes szintjei, illetve speciális kurzusai szerinti beosztásban gyakorolnak. A JMÉ alapítója, Paramhans Swami Maheshwarananda előadásait nemcsak a résztvevők hallgathatják, hanem Rendszer online televíziós csatornáján élő adásban is nyomon követhetik az eseményeket. A mellékelt program alapján az is kiderül, hogy az előadásokat távolról követőknek lehetőségük van kérdéseiket a világhálón keresztül beküldeni és arra élő adásban válaszokat is kapni. A programtervben szereplő, a korábbiakban még nem részletezett, ugyanakkor a szemináriumok legnépszerűbb rekreációs jógatechnikája az ún. jóga nidra, a jógikus alvás, mely kezdetben egy frissítő, feszültség- és szorongásoldó relaxációs technika, mely autentikus módon vezetve és gyakorolva, a tudat mély rétegeire, ill. az egyén lelki fejlődésére is hatást gyakorol. (A tudat egyes rétegei közötti átjárhatóságról a Mándúkja-upanisad tartalmaz leírást.) A technikát az Amerikai Egyesült Államokban 160

a katonai szolgálat következtében poszttraumás stressz szindrómában szenvedő betegek kezelésére is alkalmazzák (RIVERS 2008). A Jóga a mindennapi életben gyökerei és eredete után érdeklődőknek lehetőségük van a Rendszer indiai központjaiba is ellátogatni, melyek közül a legjelentősebb a 240 holdas területen, Rádzsaszthán államban, Páli kerületben, Dzsadanban létesített ún. OM Ashram (OM ASHRAM 2015), amely a JMÉ által fenntartott karitatív projektek többségének is helyet biztosít. Az ide érkezők szintén egy jógatáborokéhoz hasonló, ütemezett napirenddel találkoznak, azonban az effektív jóga gyakorlás, tehát az ászanák, a pránajámák és a meditációs technikák az európai napirenddel megegyezően, a reggeli órákra korlátozódnak. A napot esti előadás zárja, a résztvevők délelőtt és délután pedig önkéntes feladatokat látnak el az említett filantróp programokban. Az önkéntes munka koncepciója egybeesik az írás elején említett négy tradicionális jóga út (bhakti, karma, rádzsa és gjána) közül a másodikkal, azaz az önzetlen jócselekedetek által való lelki fejlődés és harmónia koncepciójával. Amíg a Jógaközpontokban és a JMÉ-t befogadó intézményekben a rádzsa jóga elemei, tehát elsősorban az ászanák, pránajámák és legfeljebb egyes (kezdő) meditációs technikák kerülnek előtérbe, a Rendszer által szervezett hosszabb (hétvégi, vagy több hetes) programok alatt lehetőség van a jóga által átfogott egyéb irányzatokba is betekinteni. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy a mesterlánc (parampara) kapcsán említett védikus alapmű, a Mahabharata egyik legismertebb, 700 versből álló része a Bhagavad-Gítá (B.R. SRIDHARA SWAMI 2003: 33-527) önmagában is 18 különböző jóga utat különböztet meg, amit azért fontos kiemelni, hogy érzékelhető legyen az Európában - és általában a nyugati világban - a jóga által kínált tudás erősen korlátozott hozzáférhetősége és értelmezése. 4. Humanitárius projektek, ENSZ konzultatív státusz A Jóga a mindennapi életben rendszer egyik legfontosabb sajátosságának tartja nonprofit jellegét, azaz az egyes Jógaközpontok és rekreációs táborok, szemináriumok bevétele a költségek levonása után az indiai humanitárius projekteket finanszírozza. Fentiekről a rendezvények résztvevői a jelentkezésük időpontjában tájékozódnak, mivel a Jógatáborok meghívói az adománygyűjtő programok eseményeként kerülnek feltűntetésre, melyben a befizetett részvételi díj felhasználásáról is értesülnek a jelentkezők. A JMÉ által működtetett humanitárius programok szoros összefüggésben álnak az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaival (MENSZT 2013: 38). A nemzetközi szervezet által meghatározott (3. sz. Mellékletben felsorolt) nyolc cél közül a 2., a 3., az 5. és a 7. vonatkozásában, azaz a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás biztosítása; a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők felemelkedésének segítése; az anyai egészségügy javítása; ill. a környezeti fenntarthatóság biztosítása terén mutatott fel a Jóga a mindennapi életben olyan eredményeket, melyek alapján három szervezetét is konzultatív státuszban csatlakoztathatta az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsához (ECOSOC). 161

4.1.

Dzsadan Iskola

A mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás biztosításához az óvódás korú gyermekek gondozásától, az érettségiig, illetve főiskolai képzésig nyújt a Rendszer ingyenes iskoláztatást. Jelenleg hozzávetőlegesen 1500 diákot/hallgatót finanszíroznak a JMÉ programjai, melyekben 10 százalék a felsőoktatásban résztvevők aránya. A gyermekek egy része számára nemcsak a képzés költségeit állja a Rendszer, hanem a leghátrányosabb helyzetűek számára iskolabuszos közlekedést, tanfelszerelést, napi háromszori étkezést, ill. egyenruha kollekciókat is garantál. A Jadan Iskolába járó gyermekeket az OM Ashram kb. 20 kilométeres környezetéből szállítják iskolabuszokkal a képzés helyszínére. A távolabb eső rádzsasztháni rurális területeken ún. mobil oktatást biztosít a Rendszer, azaz fizikai és humán infrastruktúrájával, képzési programjaival kiszáll az olyan területekre, ahonnan a szülők már az iskolabusz szolgáltatási ellenére sem engedik el jó szívvel a gyermekeiket (UN CHRONICLE 2010). Azoknak a gyermekeknek a számára, akik sem a bejárásos, sem a mobil iskoláztatási rendszert nem tudják igénybe venni, eseti elbírálással, más képzőhelyek látogatása céljából a Rendszer ösztöndíjat biztosít. A Jadan Iskolában tanulók hozzávetőlegesen fele évről-évre lány, ami azért kiemelkedően fontos, mert a fejlődő világban az anyák iskolázottsága és a gyermekhalandóság mértéke között bizonyított az összefüggés, azaz már az anyák általános iskolai végzettsége is kedvezően hat gyermekeik életkilátásaira a formális képzésben részt nem vevő anyák gyermekeinek kilátásaihoz képest, ugyanakkor az anyák iskolarendszerben való előre haladása tovább javítja gyermekeik életesélyét. (CALDWELL-MCDONALD 1982: 251-267) Az is bizonyítást nyert, hogy a csecsemőés gyermekhalandóság csökkenésére főként a rurális területeken hat az anyák iskolázottságának növekedése (SCHULZ 1993: 694-734). 4.2.

Sri Swami Madhavananda Kórház

Az anyai egészségügy javítása megnevezésű, 5. millenniumi cél kapcsán a szintén az Om Ashram területén felépített 111 ágyas kórház tevékenységét érdemes kiemelni. Az egészségügyi intézmény 24 órás sürgősségi ellátást is nyújt, és számos osztállyal rendelkezik. A nőgyógyászati-szülészeti részleg nővér- és bábaképző programokat is működtet annak érdekében, hogy a vidéki területeken otthonukban szülő anyák is szakképzett egészségügyi szakember segítségével hozhassák világra gyermekeiket. A fejlődő világban 1990-ben a 100.000 szülésre vetített anyai halandóság 380 volt, ami 2013-ra 210-re csökkent. Bár a realisztikus 95-re való csökkentésre vonatkozó kitőzött cél nem teljesült még, a kiinduló helyzethez képesti jelentős javulás nagymértékben a szakképzett egészségügyi szakemberek által vezetett születések 56-ról 68 százalékra történő emelkedésének tulajdonítja az ENSZ (UN END POVERTY 2015).

162

4.3.

A környezeti fenntarthatóság biztosítása

A környezeti fenntarthatóság biztosítása 7. millenniumi cél kapcsán két célkitűzéshez is aktívan kapcsolódik a JMÉ rendszere. Az első alponthoz tartozóan az ENSZ aktív erdősítést javasol, mivel – bár az erdőirtások üteme csökkenő – a mai napig évente 5,2 millió hektár erdő tűnik el a Föld felszínéről. A Rendszer eddigi legnagyobb erdősítési programja a Dél-Ausztrália szövetségi államában, Adelaide-ben történt, ahol 2008-ig több mint hatmillió fát ültettek el a kormányzó közvetlen támogatásával. Dzsadanban, az OM Ashram területén összesen 200.000 fa, a világ többi JMÉ központja által pedig évi kb. 30.000 fa kerül elültetésre. A Rendszer legnagyobb fenntarthatósági programja az ún. Sivatagi Esővíz Gyűjtő Kezdeményezés, mellyel az esővizet összegyűjtve napi 80.000 liter tiszta ivóvízhez tudja juttatni a világ egyik legsivatagosabb és legszegényebb államának (Rádzsaszthánnak) lakosságát. A Sivatagi Esővíz Gyűjtő Kezdeményezését a Rendszer az ENSZ 2002-es johannesburgi RIO+10 konferenciáján mutatta be, és meghívást kapott az ENSZ további legnagyobb globális fórumaira, így a 2012-es brazíliai RIO+20 konferenciára, illetve a 2016-tól érvénybe lépő, a víz témaközéhez kapcsolt Fenntartható Fejlesztési Célokat előkészítő, 2013-as Budapesti Víz Világtalálkozóra, ill. a 2015-ös Budapesti Víz Konferenciára is. Az esővízgyűjtő projekttel a Rendszer nemcsak a rádzsasztháni lakosság vízellátásához igyekszik hozzájárulni, hanem az öt településen (Dzsadan, Gaguda, Kailash, Bari Khatu és Rupavas) fenntartott állatmenhelyein gondozott jószágok állatorvosi- és élelmezési ellátásáról is gondoskodik. 5. Összegzés A Jóga a mindennapi életben keretei között való gyakorlás, ahogy azt dolgozat címe is igyekszik sejtetni, az átlagember hétköznapjaiba beépíthető, fizikai, mentális, lelki és társadalmi rekreációhoz hozzájáruló tevékenység, melynek kedvező hatásai a Rendszer által szervezett hétvégi és egyéb, hosszabb időtartamot felölelő szünidei intenzív programokkal fokozhatók. A JMÉ hangsúlyozza tevékenységének vallás- és politikai hozzáállástól való függetlenségét, ill. non-profit jellegét, tehát egyrészt hozzájárul a Rendszerben gyakorlók minden területen való rekreációjához, másik oldalról a szervezett programok bevételeivel az ENSZ millenniumi és fenntarthatósági céljaihoz kapcsolt humanitárius programokat támogat.

163

1.sz. Melléklet Hallgatói kérdőív Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Rekreáció szervezés és Egészségfejlesztés alapszak Gerinctorna gyakorlat Jóga a hátfájás ellen (JMÉ-GyMS) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Sportol-e rendszeresen? Ha igen, akkor mit? Ha nem, miért nem? Van-e orvosilag diagnosztizált gerincproblémája? Ha igen, mi az? Szokott-e fájni a háta? Vannak-e a tartásával, gerincével kapcsolatos panaszai? Mi az általános véleménye az órákkal kapcsolatban? Figyelt-e meg valamilyen (fizikai/mentális, stb. állapotát illető) változást az órák végén? Ha igen, konkrétam mit? 8. Gyakorolta-e otthon az órán megismert gyakorlatok valamelyikét? Milyen rendszerességgel? Neme:

Kora:

164

2.sz. Melléklet SZEMINÁRIUMI PROGRAM

1. napi program, Május 22, Szombat: 19:00 - 21:00 Előadás /webcast/ 21:00-21:15 Esti fohász

2. napi program, Május 23, Vasárnap: 06:00 - 06:15 Reggeli fohász; 06:15-08:00 Ászana; pránajáma; meditáció 08:00 -10:00 Reggeli szünet 10:00 - 12:00 Előadás /webcast/ 12:00 - 14:30 Ebéd szünet 14:30 - 16:30 Jóganidra; ászana; pránajáma 16:30 - 17:30 Kérdések & Válaszok /webcast/ 17:30 - 19:00 Vacsora szünet 19:00 - 21:00 Előadás /webcast/ 21:00-21:15 Esti fohász

3. napi program, Május 24, Hétfő: 06:00 - 06:15 Reggeli fohász; 06:15-08:00 Ászana; pránajáma; meditáció 08:00 - 10:00 Reggeli szünet 10:00 - 12:00 Búcsú előadás /webcast/

165

3. sz. Melléklet Millenniumi Fejlesztési Célok 2000-ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát amellett, hogy 2015-ig Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek

1. 

A napi egy dollárnál kevesebből élők arányát felére csökkentik



Az éhínségtől szenvedők arányát felére csökkentik Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást

2. 

Biztosítják, hogy minden fiú és lány befejezze az általános iskolát Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és segítik a nők felemelkedését

3. 

Kiküszöbölik a nemek közötti beiskolázási különbségeket az alap- és középfokú oktatásban lehetőleg 2005-ig, valamennyi szinten pedig 2015-ig. Csökkentik a gyermekhalandóságot

4. 

Kétharmadával csökkentik az öt év alatti gyermekhalandóság arányát Javítják az anyai egészségügyet

5. 

Háromnegyedével csökkentik a gyermekágyi halandóság arányát Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen

6. 

Megállítják és elkezdik visszafordítani a HIV/AIDS terjedését



Megállítják és elkezdik visszafordítani a malária és más súlyos betegségek terjedését Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot

7. 

A fenntartható fejlődés elveit beépítik a nemzeti politikákba és programokba; visszafordítják a környezeti erőforrások csökkenését



Felére csökkentik azoknak az arányát, akik tartósan nem jutnak egészséges ivóvízhez



2020-ra jelentősen javítják legalább 100 millió nyomornegyedben lakó életkörülményeit A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki

8. 

Továbbfejlesztik a szabályozott, kiszámítható és megkülönböztetés mentes, nyílt kereskedelmi és pénzügyi rendszert. Ez magában foglalja a jó kormányzáshoz, a fejlődéshez és a szegénység csökkentéséhez való elkötelezettséget mind nemzeti, mind nemzetközi szinten



Foglalkoznak a legkevésbé fejlett országok sajátos szükségleteivel. Idetartozik ezen országok exportjára vonatkozó illeték- és kvótamentesség; a súlyosan eladósodott szegény országok adóssága mérséklésének a fokozása; a hivatalos kétoldalú adósság elengedése; és bőségesebb hivatalos fejlesztési segítségnyújtás azoknak az országoknak, amelyek elkötelezték magukat a szegénység csökkentése mellett

166



Nemzeti és nemzetközi intézkedéseken keresztül átfogóan foglalkoznak a fejlődő országok adósságproblémáival, hogy az adósságot hosszú távon elviselhetővé tegyék



A fejődő országokkal együttműködve tisztességes és termékeny munkát teremtenek a fiatalok számára



A gyógyszeripari vállalatokkal együttműködve elérhetővé teszik a megfizethető alapvető gyógyszereket a fejlődő országokban



A magánszektorral együttműködve hozzáférhetővé teszik az új technológiák – különösen az információs és kommunikációs technológiák – előnyeit.

A millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos további információ az ENSZ honlapján található: www.un.org/millenniumgoals Kiadta az ENSZ Tájékoztatási Főosztálya New York (DPI/2262 – 2002. február)

167

Bibliográfiai hivatkozások AUSTRALIAN ASSOCIATION of YIDL, SRI SWAMI MADHAVANANDA WORLD PEACE COUNCIL: Can Education Be Made Mobile? UN Chronicle, The Magazine of the United Nations, Vol. XLVII No. 3 2010. [online]. (2015. 03.21.) http://unchronicle.un.org/article/can-education-be-made-mobile/ CALDWELL, John C., P. MCDONALD: Peter Influence of maternal education on infant and child mortality: levels and causes. In: Health Policy Education 2, 1982: p. 251-267 November 2010 HINDUPEDIA: Guru-Sishya parampara [online]. (2015. 03.15.) http://www.hindupedia.com/en/Guru-Sishya_parampara JOGANANDA, Paramhansza: Egy Jógi önéletrajza. Bp.: Filosz, 2013.

MADHAVANANDA, Paramhans Swami: Lila-Amrit, The Divine Life of Sri Mahaprabhuji. Jaipur: International Sri Deep Madhavananda Ashram Fellowship, 1990. p. 159-161 MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG: Alapvető tények az ENSZ-ről. New York, Budapest: ENSZ Tájékoztatási Főosztály, Magyar ENSZ Társaság, 2013. p. 38. MAHESHWARANANDA, Paramhans Swami: Bluthochdruck – Hilfe durch Yoga im täglichen Leben. Bécs: Ibera Verlag/European University Press, 2004. MAHESHWARANANDA, Paramhans Swami: Diabetes – Hilfe durch Yoga im täglichen Leben. Bécs: Ibera Verlag/European University Press, 2007. MAHESHWARANANDA, Paramhans Swami: Die Yoga-Sutras des Patanjali. Bécs: International Sri Deep Madhavananda Ashram, 1990. p. 6-10 MAHESHWARANANDA, Paramhans Swami: Jóga gyerekekkel. Bp.: Józsefvárosi SC Jógaközpont, 1993. MAHESHWARANANDA, Paramhans Swami: Yoga gegen Rückenschmerzen. Bécs: Maudrich, 2010. MAHESHWARANANDA, Paramhans Swami: Yoga für Gelenke. München: Ratgeber Ehrenwirth, 1999.

168

MAHESHWARANANDA, Paramhans Swami: Yoga in Daily Life, The System. Bécs: Ibera Verlag/European University Press, 2000. p. 17-19 NIKHILANANDA, Swami: Vivekananda. A Biography. New York: RamakrishnaVivekananda Center, 1953. OM ASHRAM, The Home of Yoga & Spiritality. . [online]. (2015. 03.21.) http://www.omashram.com/ OM SRI ALAKHPURIJI SIDDHA PEETH PARAMPARA [online]. (2015. 03.15.) http://www.swami-maheshwarananda.org/parampara/avatar-sri-alakhpuriji RIVERS, Eileen: A Breath of Hope Walter Reed Tries Yoga to Counter PTSD. Washington Post Staff Writer Tuesday, May 6, 2008; Page HE01. [online]. (2015. 03.21.) http://www.marine-corps-news.com/2008/05/a_breath_of_hope.htm SABDKOSH, Hindi-Angol Szótár [online]. (2015. 03.15.) http://shabdkosh.raftaar.in/Meaning-of%E0%A4%AA%E0%A4%B0%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%AA%E0%A4 %B0%E0%A4%BE-in-English SCHULZ, T. Paul. 1993. Investments in the Schooling and Health of Women and Men: Quantities and Returns. In: The Journal of Human Resources 28, no. no. 4, Special Issue: Symposium on Investments in Women's Human Capital and Development. p. 694-734 SRIDHARA, Deva Goswami B.R.: Bhagavad-Gítá, Az Édes Abszolút Rejtett Kincse, Budapest: Harmónia, 2003. p. 33-527 Széchenyi István Egyetem, Testnevelési és Sport Központ, Tantárgyi követelmények [online]. (2015. 03.18.) http://tsk.sze.hu/tantargyi-kovetelmenyekSZOMBATHELYI, Éva: A rekreáció és az életmód szerepe az egészség megőrzésben, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék, Rezidens képzés. 2013. június 17. [online]. (2015. 03.21.) http://semmelweis.hu/klinikaipszichologia/files/2013/06/Rekre%C3%A1ci%C3%B3-el%C5%91ad%C3%A1s%C3%8Dr%C3%A1sv%C3%A9dett.pdf UNITED NATIONS: We can end poverty, Millennium Development Goals and Beyond 2015. [online]. (2015. 03.22.) http://www.un.org/millenniumgoals/

169

LACZKÓ Tamás – FRANKOVICS Judit – TURCSÁNYI Katalin Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Területi sajátosságok a magyarországi gyógy- és wellness-turizmusban Bevezetés Az egészségturizmus napjainkban az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, mely a világ turizmusában egyre jelentősebb szerepet játszik és nagymértékben hozzájárul számos ország gazdasági teljesítményéhez. A demográfiai változások és a várható élettartam növekedése új kihívásokat jelent az egészségügyi rendszereknek. Ezen hatásoknak köszönhetően megnőtt a kereslet a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások iránt. A különböző gyógyfürdők és gyógyhelyek fontos szerepet kapnak a felmerülő magas szintű igények kielégítésében. Magyarország több mint 2000 éves múltra visszatekintő fürdőkultúrával rendelkezik. A fürdőkultúra aranykorát a XIX. században élte, azonban már az ókori rómaiak is használták a különböző gyógyforrásokat. A világviszonylatban is kiemelkedő gazdag gyógy- és termálvízkészleteknek köszönhetően az egészségturizmus Magyarország meghatározó turisztikai terméke. Hazánk egészségturisztikai létesítményei jól ismert és kedvelt attrakciók a nemzetközi piacon. A hazai turizmus döntő része a gyógyturizmusban érintett településeken realizálódik, melyek forgalma a gazdasági válság hatásait leszámítva folyamatosan növekedett. Az ágazat hosszú távú jelentőségét mutatja, hogy fenntartható fejlesztése számos gazdaság és területfejlesztési tervben, programban kap kiemelt szerepet, mint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005), az Országos Területfejlesztési Koncepció (2005), továbbá az Új Magyarország Program (2007) és az Új Széchenyi Terv (2011) prioritásai között is szerepel. Az egészségturizmusban a kereslet és a kínálat globális szinten talál egymásra. A kereslet döntően a környező fejlett országokból származik, azonban növekszik a fejlődő országok turistáinak részaránya is a nemzetközi egészségturisztikai piacon. A kínálat megteremtését túlnyomó részben a technológiai felszereltség fejlődése, a nemzetközi orvosképzés illetve a megbízható humán erőforrás teszik lehetővé. Az egészségturizmus egyik kedvező jellemzője a relatíve hosszú tartózkodási idő (Puczkó – Rácz, 2011). A hosszabb ideig tartó kúra jellegű szolgáltatások miatt a vendégek átlagos tartózkodási ideje hosszabb, mint más turisztikai termékek esetében. Az ágazatra jellemző, hogy kevésbé érvényesül a szezonalitás negatív hatása, mivel a szolgáltatások általában az időjárástól függetlenek. A szektor egyik nagy jelentősége, hogy oldja a területi koncentrációt. Magyarországon még mindig jelentős probléma, hogy a turizmus túlnyomó részben Budapesten, a Dunakanyarnál és a Balatonra környékén összpontosul. Jelen 170

dolgozatunkban az egészségturizmus területi koncentrációjának vizsgálatára irányuló kutatási eredményeinket foglaljuk össze. Hazánk területének közel 80%-án található termálvíz, így a gyógy- és termálfürdők, gyógy- és wellness szállodák létesítésére gyakorlatilag szinte bárhol adott a lehetőség. Véleményünk szerint a rendkívüli adottság nincs kellően kiaknázva. Vizsgálati anyag és módszer Kutatásunk a hazai egészségturizmus profilú szállodák területi elhelyezkedésének vizsgálatára és a térbeli különbségeket alakító tényezők, az egyenlőtlenség okainak feltárására irányult. Az elemzést az alábbi tényezőcsoportok mentén végeztük: 1. Természeti tényezők 2. Idegenforgalmi mutatók 3. Fejletségi mutatók 4. Beruházások 5. Népesség területi eloszlása 6. Közlekedésföldrajzi helyzet 7. Kultúra fogyasztása Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából és az Országos Gyógyhelyi és Fürdőügyi Főigazgatás nyilvántartásából gyűjtöttük. Az elemzéshez leíró statisztikai és térstatisztikai módszereket alkalmaztunk. A hazai egészségturizmus kínálati és keresleti viszonyaiban tapasztalható területi egyenlőtlenség mértékét a Hoover és a Hirschmann − Herfindahl indexek segítségével mutatjuk be. A tényezők és a koncentráció közötti kapcsolat mérésére Paerson féle korrelációs mátrixot alkalmaztunk, Microsoft Excel és az SPSS 16.0 programokat használtunk. Egészségturisztikai adottságok Hazánk nemzetközi viszonylatban is jelentős mennyiségű gyógytényezővel rendelkezik. Említésre méltóak hazánk egyedi egészségturisztikai értékei, mint Miskolctapolca, mely Európa egyetlen barlangfürdője vagy a Hévízi-tó Európa legnagyobb meleg vizű gyógytava. Az idegenforgalmi adottságok bármennyire is kedvezőek, az egészségturizmus által érintett települések csak megfelelő infrastruktúra, illetve fogadóképesség kialakításával lehetnek eredményesek. Az egészségturizmus alapját képező természeti és ember alkotta vonzerők széleskörű és komplex hasznosítást tesznek lehetővé egész éven át, kevésbé mutatnak szezonális ingadozást, így az ágazat hozzájárulhat a hazai turizmus koncentrációjának csökkentéséhez. Magyarország a tradicionális gyógyturisztikai profil mellett jelentős és folyamatosan bővülő wellness kínálattal is rendelkezik. 171

Mivel az ország természeti adottságai rendkívül jól hasznosíthatók a wellness piac területén is, további bővítésre és fejlesztésre nyílik lehetőség. A wellness szálloda, mint új kereskedelmi szálláshely kategória a 2004. évtől jelent meg az egészségturisztikai piacon. 2004-ben a Magyarországon működő összes szállodai egységből 15 volt wellness szálloda. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok szerint ez a szám a 2012. évre 164 működő egységre bővült. 1. táblázat: A természetes gyógytényezők területi megoszlása Forrás: OGYFI Gyógyvíz NyugatDunántúl Dél- Dunántúl KözépDunántúl KözépMagyarország ÉszakMagyarország Észak- Alföld Dél- Alföld Összesen

Ásványvíz

Gyógybarlang

Gyógyiszap

Gyógygáz/mofetta

35

29

0

2

0

Gyógyhely (klimatikus) 4

22 11

25 32

1 1

0 0

0 0

1 1

28

42

1

0

0

0

17

17

2

0

1

4

47 37 197

34 40 219

0 0 5

2 1 5

0 0 1

2 1 13

A természetes gyógytényezők közül kiemelkedik a gyógyvizek jelentősége, a gyógyés wellness-szállodák regionális eloszlása is ezt követi.

1. ábra: Gyógy- és wellness szállodák száma Magyarországon Forrás: KSH, 2012 172

A wellness szálloda kategória egyenletesebb területi eloszlást mutat, mint a gyógyszállodai kategória. A diagram adataiból kitűnik, hogy a Nyugat-Dunántúlon található legnagyobb arányban wellness és gyógyszálloda egyaránt, azonban jelentős kínálattal rendelkezik Észak-Magyarország és Észak-Alföld is. Három megye, Zala, Hajdú-Bihar illetve Vas megye a meghatározó az egészségturisztikai profilú szállodák elhelyezkedése szempontjából. Ezeknek a szállodáknak túlnyomó része valamely gyógyturisztikai tényezővel rendelkező településekhez kötődik. Kiemelkedő település Zala megyében Hévíz, ahol 14 gyógyszálloda található. Bár a gyógy- és wellness szállodák az ország egész területére jellemző szálláshelytípusok, jelentős területi különbségek figyelhetők meg. Az adatokat vizsgálva a gyógyszállodák koncentrációja 2004-től 2012-re növekedett. Ez alatt a nyolc éves időszak alatt több szálloda is épült Zala, Pest és Hajdú-Bihar megyében. Az ország minden megyéjében található wellness szálloda, amely nem biztos, hogy előnyös helyzetet jelent, mivel a túlkínálat veszélye állhat fenn. A wellness szállodák száma az országban megjelenésüktől, a nyolc év alatt mintegy tízszeresére nőtt. Mára az összes kereskedelmi szálláshely számából 5%-ot tesznek ki a wellness szállodák. Amint a diagram is mutatja lényegesen kevesebb a gyógyszálloda, mint a wellness. Egy gyógyszálloda létesítéséhez számos kritériumnak kell megfelelni. A legfontosabb feltétel valamely természetes gyógytényező megléte. A gyógyturisztikai létesítményekben speciális szakképzettségű alkalmazottakra van szükség, eltérően más, tömegturisztikai létesítményekhez képest. Ez jelentős gondot okozhat akkor, ha az adott település nem rendelkezik megfelelő szakképzettségű munkaerővel. Összességében a gyógyturizmus egy nagyon komplex szolgáltatáskínálattal rendelkezik, mely felöleli a gyógytényezőkre alapozott kezelésektől kezdve a terapeuták által végzett kezeléseken át, szépészeti beavatkozásokat, különböző tornákat és orvosi beavatkozásokat. Az egészségturisztikai kereslet alakulása Az egészségturisztikai profilú szállodák kapacitás és forgalmi mutatói egészen 2008ig növekedést jeleznek a vendégéjszakák számában. Ekkor a wellness-szállodák vendégforgalmában stagnálás, a gyógyszállodák vendégforgalmában csökkenés tapasztalható. 2009-től a wellness-szállodai forgalom újra növekedésnek indul, a gyógyszállói fogalom azonban továbbra is csökken.

173

2. ábra: Vendégéjszakák száma gyógy és wellness szállodákban Forrás: KSH A szállodák teljesítményének romlását az egységek üzemeltetői költségcsökkentő intézkedésekkel próbálták ellensúlyozni. Ez az alkalmazottak számának csökkentését valamint kevésbé képzett munkaerő alkalmazását jelentette. A költségcsökkentő intézkedések továbbá a szolgáltatások körének szűkítését, olcsóbb alap és nyersanyagok beszerzését, a felújítások, korszerűsítések, pótlások elhasználását eredményezték. ezek az intézkedések ronthatják a szállodai szolgáltatások minőségét, és ebből kifolyólag az egész magyar turizmus versenyképességét a nemzetközi piacon. A létszámleépítések következtében megindult a szakmailag képzett, jó nyelvtudással rendelkező szakemberek külföldre irányuló vándorlása, amely ugyancsak a szolgáltatások minőségbeli romlásához vezetett. A válságok a negatív hatások mellett azonban lehetőséget adnak a fejlődésre is, hiszen komoly erőfeszítéseket és összefogást igényelnek.

174

2. táblázat: Gyógy és wellness szállodák keresletének alakulása 2005-2012 között Forrás: KSH

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban (vendégéjszaka)

2005 = 100%

Előző év = 100 %

2 721 004 2 652 769 2 732 732 2 694 896 2 452 702 2 570 751 2 201 318 1 828 468

97,5 100,4 99,0 90,1 94,5 80,9 67,2

97,5 103,0 98,6 91,0 104,8 85,6 83,1

Vendégéjszakák száma a 2005 = wellness 100 % szállodákban (vendégéjszaka)

701 607 1 254 851 1 447 064 1 659 800 1 672 514 2 221 635 2 908 223 3 777 726

178,9 206,2 236,6 238,4 316,6 414,5 538,4

Előző év = 100 %.

178,9 115,3 114,7 100,8 132,8 130,9 129,9

A gyógyszállodák tekintetében növekedést a 2007. év hozott 0,4 %-os növekedéssel a bázis évhez képest, mely stagnálásnak tekinthető. A wellness szállodák vendégéjszakái tekintetében a 2012-es év hozta e legnagyobb növekedést a 2005. évhez képest, mintegy 538 %-os növekedéssel. Az egészségturisztikai kínálat alakulása Az egészségturisztikai profilú szállodák férőhelyeinek száma folyamatos növekedést mutat. A wellness szállodák mutatói esetében dinamikus növekedés tapasztalható. Ez a növekedés a szálloda építések és bővítések pozitív eredménye. A gyógyszállodák kapacitásának tekintetében folyamatos csökkenés figyelhető meg, melyet a szállodák számának csökkenése eredményezett. Míg a 2010. évben 62 működő egységet számlált a Központi Statisztikai Hivatal, addig a 2012. évre mintegy 30-ra csökkent a gyógyszállodák száma Magyarországon. Két év alatt közel 50%-os csökkenés volt tapasztalható.

175

3. ábra: Férőhelyek száma gyógy és wellness szállodákban Forrás: KSH 3. táblázat: Gyógy- és wellness szállodák kínálatának alakulása 2005-2012 között Forrás:KSH

Gyógyszállodák férőhelyeinek száma (db)

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

16 183 14 014 14 001 14 645 14 240 14 953 13 848 10 357

2005 Előző év = = 100 % 100 %

86,6 86,5 90,5 88,0 92,4 85,6 64,0

86,6 99,9 104,6 97,2 105,0 92,6 74,8

Wellness szállodák férőhelyeinek száma (db)

5 622 9 021 9 429 11 689 13 310 17 749 23 219 27 272

2005 Előző év = = 100 % 100 %

160,5 167,7 207,9 236,7 315,7 413,0 485,1

160,5 104,5 124,0 113,9 133,4 130,8 117,5

Az egy férőhelyre jutó vendégszám mindkét szálláshely típus esetében a 2007. évben volt a legmagasabb, amikor összesen 178 vendég jutott egy férőhelyre, melynek nagyobb hányadát a gyógyszállodák képviselték. Ezt követően csökkenés figyelhető meg egészen 2011-ig, ahol újabb növekedésnek indul az egy férőhelyre 176

jutó vendégszám. A mutatók a bázis évhez képest 2012-ben a gyógyszállodáknál 104%, a wellness szállodáknál 110%-os növekedést mutatnak.

4. ábra: Egy férőhelyre jutó vendégszám alakulása 2005 és 2012 között Forrás: KSH A vendégéjszakák számát vizsgálva kiderül, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák számából a gyógyszállodák 8,3%-ot, míg a wellness szállodák 17,3%-ot tesznek ki. Az összes kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakát tekintve Budapesten töltötték a legtöbb vendégéjszakát. A gyógy és wellness szállodákban töltött vendégéjszakák számát vizsgálva mindkét szállástípus esetében Zala megyében regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát. A gyógyszállodákban töltött külföldi vendégéjszaka adatok azt mutatják, hogy a túlnyomó része Zala megyére koncentrálódik, azonban a legtöbb külföldi vendégéjszakát a vas megyei wellness szállodákban regisztrálták. A koncentráció alakulása Mint, ahogy az 1. ábrán látható, mind a gyógy, mind pedig a wellness szállodák elhelyezkedésében területi különbség tapasztalható. A koncentráció alakulását vizsgálva látszik a területi különbségek csökkenése. A legerőteljesebb koncentráltság a 2004-es évben volt megfigyelhető a wellness szállodáknál. A gyógyszállodák koncentrációja a 2012. évben a legmagasabb, melyet a valószínűleg az egységek számának csökkenése idézett elő. A wellness szállodák esetében a 2008. évben, míg a gyógyszállodáknál a 2004. évben tapasztalható a legalacsonyabb szintű koncentráció. 2008-tól azonban ezen szállástípusnál intenzívebb növekedés látható.

177

4. táblázat: A gyógy- és wellness szállodák koncentrációja Forrás: KSH 2004, 2008 és 2012 években 2004

2008

2012

Hoover index wellness szállodák

0,485

0,274

0,368

Hoover index gyógyszállodák

0,452

0,48

0,56

A wellness szállodák koncentrációját vizsgálva 75%-ra való csökkenés állapítható meg. A gyógyszállodák koncentrációjában a 2004. évhez képest 123%-os változás tapasztalható, mely növekedést jelez, azonban ez még közepes mértékű koncentrációt mutat. A mutatókat vizsgálva mindkét szállástípus esetében 2012. évre közepes mértékű kapcsolatról beszélhetünk. 5. táblázat: A gyógy- és wellness szállodák koncentrációja a 2004, 2008 és 2012 években Forrás: KSH 2004 HirschmannHerfindahl index wellness szállodák HirschmannHerfindahl index gyógyszállodák

2008

2012

0,12

0,074

0,078

0,132

0,163

0,193

A gyógyszállodák esetében magasabb az érték, mint ahogy az a Hoover érték alapján várható volt, azonban még mindig közepes mértékű koncentrációról beszélhetünk. Területi tényezők és a koncentráció kapcsolata A gyógy- és wellness szállodák elhelyezkedését, valamint azok koncentrációját több tényező befolyásolja. Ilyenek az egészségturizmus alapjául szolgáló természeti tényezők, az idegenforgalmi kapacitás és forgalmi mutatók, az ország területi fejlettségét jelző mutatók illetve az állami támogatások és beruházások mértékét jelző mérőszámok, a közlekedésföldrajzi helyzet és a népesség eloszlása. Az egészségturisztikai profilú szállodák területi elhelyezkedésének alakulásával kapcsolatba hozható tényezőket korrelációs mátrix segítségével vizsgáltuk. Két 178

változó mennyiség közötti kapcsolat vizsgálatának használatára a legelterjedtebb mutató az úgynevezett korrelációs együttható vagy Pearson féle korrelációs együttható. Az együttható a mérések közötti lineáris kapcsolat szorosságát méri. A mutató nullához közeli értéke arra enged következtetni, hogy nincs korreláció a két változó között. 6. táblázat: A gyógy- és wellness szállodák koncentrációjával kapcsolatba hozható tényezők Természeti tényezők: 1. minősített gyógyvíz2 2. egyéb gyógytényezők3 3. gyógyhelyek4 4. összesen a gyógytényezők 5. erdők területe 6. országos jelentőségű védett természeti területek nagysága 7. országos jelentőségű védett természeti területek aránya Idegenforgalmi mutatók: 1. összes kereskedelmi szálláshely száma 2. szállodák férőhelyei 3. vendégek száma szállodákban 4. vendégéjszakák száma szállodákban 5. Kereskedelmi vendéglátóhelyek száma Fejlettségi mutatók: 1. bruttó átlagkereset 2. alkalmazásban állók száma 3. munkanélküliségi ráta 4. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 5. GDP

Beruházások: 1. Beruházások szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén 2. Beruházások összesen 3. 1 főre eső beruházások az egyéb ágazatokban 4. az egészségturisztikai ágazatnak nyújtott állami támogatások 20012005 Népesség területi eloszlása: 1. Lakosságszám 2. Lakosság átlagos száma km2-ként 3. Városi lakosság száma 4. községi lakosság száma 5. A városi népesség aránya, % 6. A városi lakosság átlagos nagysága Közlekedésföldrajzi helyzet: 1. Nyugattól való közúti távolság km-ben 2. 100 km2 területre jutó főút-hálózat 3. 100 km2 területre jutó összes országos közút Kultúra fogyasztása: 1. Színházi előadások száma 2. Színházi látogatások 1000 lakosra 3. Az alkotó művelődési közösségek száma 4. Múzeum látogatások 1000 lakosra

179

7. táblázat: A wellness szállodák koncentrációját befolyásoló tényezők Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Tényezők Támogatás 2001-2006 Gyógytényezők Egy lakosra jutó beruházás összesen Nyugattól való távolság km-ben

Korrelációs együttható 0,522 0,451 0,515 0,503

A 2012. évi adatok vizsgálata során a wellness szállodák területi eloszlása több tényezővel mutatott szignifikáns kapcsolatot. A legszorosabb kapcsolat a támogatások mértékében volt tapasztalható. Ezek a támogatások a 2001 és 2006 közötti években valósultak meg a Széchenyi Terv és a Nemzeti Fejlesztési Tervnek köszönhetően. Ezt követően is kerültek támogatási pénzek kiosztásra, azonban az eredményekből az látszik, hogy ez a két fejlesztési terv kedvező helyzetbe hozta a különböző területeket. A gyógytényezők eloszlása közepes erősségű kapcsolatot mutatott a wellness szállodák elhelyezkedésével. Közepes szorosság állapítható meg továbbá az egy lakosra jutó beruházások mértékével. Közepes kapcsolat mutatható ki a nyugattól való távolság esetén is, mely távolságot Bécstől mérjük kilométerben. A korrelációs vizsgálat során minden vizsgált tényező, melyek esetében szignifikancia látható közepesen erős kapcsolatot mutat. A gyógyszállodák koncentrációját befolyásoló tényezők vizsgálata során a természeti adottságok közül a gyógyvíz nélküli gyógytényezők eloszlása mutatott szignifikáns kapcsolatot, melynek korrelációs együtthatója a közepes szorosság felső határára esik. 8. táblázat: a Gyógyszállodák koncentrációját befolyásoló tényezők Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Tényezők Gyógytényezők gyógyvíz nélkül

Korrelációs együttható 0,69

Az eredmények alapján a vártnál kevesebb tényező mutatott szignifikáns kapcsolatot az egészségturisztikai profilú szállodák területi elhelyezkedésével. Fontos megemlíteni, hogy a természeti tényezők, mint a minősített gyógyvíz, erdők területe és a természetvédelmi területek nagysága nem befolyásolják szignifikánsan a szállodák területi koncentrációját. A természetes gyógytényezők közül csak egy mutatott összefüggést a szállodák elhelyezkedése kapcsán. A gyógyvíz nélküli gyógytényezőkkel hozható csak kapcsolatba a gyógyszállodák koncentrációja. A gyógyvíz valószínűleg azért nem mutat szoros kapcsolatot, mert az ország területének nagy részén található ez a fajta természeti kincs. 180

A fejlettségi mutatók vizsgálata esetében egy tényező sem hozható kapcsolatba a szállodák koncentrációjával. Tehát sem a munkanélküliségi ráta, sem az alkalmazásban állók száma, sem pedig az egy főre jutó GDP mértéke nem hozható kapcsolatba a szállodák elhelyezkedésével. A beruházások mutatóinak elemzése során a wellness szállodák koncentrációjával csak az állami támogatások valamint az egy lakosra jutó beruházások mértéke mutatott összefüggést. A népesség területi eloszlásának mutatói egyik esetben sem mutattak szignifikáns kapcsolatot a két szálláshely típus területi elhelyezkedésével kapcsolatban. A közlekedésföldrajzi helyzet mutatói vizsgálata során kiderült, hogy a nyugattól való távolság és a wellness szállodák területi koncentrációja között szignifikancia mutatható ki. A további elemzésekből az is kiderül továbbá, hogy a kultúra fogyasztásának mutatói és a szállodák területi elhelyezkedése között sem mutatható ki kapcsolat. Az eredmények alapján elmondható, hogy Magyarország egészségturizmusa nem követi a gazdasági fejlettség és a népesség megoszlásában látható viszonyokat. A wellness szállodák területi megjelenésében a támogatásokban, beruházásokban látható térbeli különbségek tükröződnek. Meglepő eredmény, hogy a szállodák elhelyezkedése a turisztikai mutatók nagy részével sem mutat szignifikáns kapcsolatot, mely azt mutatja, hogy nincs összhangban a turisztikai kereslettel. Az eredményeket összevetve nem előnyös, hogy hazánk egészségturisztikai szektora nem követi a fejlettségi és népesedési viszonyokat. Ugyanis, ha gazdaságilag kevésbé fejlett területekre telepítenek szállodát nagy a piaci kockázat, mivel egy szálloda létesítéséhez megfelelően fejlett infrastruktúra szükséges. Ezáltal fennáll a kockázat, hogy a beruházásokra fordított pénzösszegek nehezen térülnek meg. A szállodák létesítésének azonban területfejlesztő hatása is van. A Dél-Dunántúl régió mindhárom megyéjében a beruházások mértéke jóval az országos átlag alatt van. Továbbá Baranya megye a harmadik olyan megye, ahol a legnagyobb a munkanélküliségi ráta. Az egy főre jutó GDP is az országos átlag alatt van a régió három megyéjét tekintve. (A mutató Nógrád megyében a legalacsonyabb.) Az idegenforgalmi mutatók vizsgálata során Budapest egyértelműen kitűnik kereskedelmi szálláshelyeinek számával valamint azok vendégeinek és vendégéjszakáinak számával. Azonban ha a wellness és gyógyszállodák mutatóit vizsgáljuk, Zala megye foglalja el az első helyet a szállodák és azok férőhelyeinek számával, valamint itt a legtöbb az eltöltött vendégéjszaka is. A legtöbb külföldi vendégszámot azonban Vas megye realizálta a 2012. évben. Amint az előző adatokból kiderült az ország minden megyéjében található wellness szálloda. A nagyszámú wellness szállodák építése a szállodai kínálat aránytalan fejlődéséhez vezethet. A 2004. évben a Központi Statisztikai Hivatal 15 wellness szállodát tartott nyílván, mely a 2012. évre 164 szállodai egységre nőtt, azaz több mint tízszeres a gyarapodás. Ez azért kedvezőtlen, mert így a wellness szállodák teljesítménye elmarad az országos átlagtól. A szállodák kapacitásában bekövetkezett változásokat vizsgálva megállapítható, hogy a kínálat a szállodák átlagát meghaladó ütemben bővült. a gyógyszállodák előfordulása bizonyos területeken összpontosul. Különösen Zala, Hajdú-Bihar és Vas megye a meghatározó. 181

Összegzés A társadalmi, gazdasági és demográfiai viszonyok valamint az egészségtudatos életmód elterjedése megteremtette a tradicionális gyógytényezőkre alapuló gyógyturizmus mellett a wellness kialakulására az igényt és a lehetőséget is. A wellness megjelenése óta dinamikus fejlődést mutat mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten. Ennek köszönhetően egyre nagyobb teret hódít a wellness a turisztikai piacon és egyre kedveltebbé válik a lakosság körében is. Az egészségturizmus a hazai turizmus dinamikusan bővülő ága. Magyarország területén néhány év alatt megsokszorozódott az ágazat iránti kínálat és kereslet is. A vizsgálat során az egészségturisztikai profilú szállodák területi elhelyezkedését elemeztük Magyarország területén. Arra kerestük a választ, hogy tapasztalható-e területi koncentráció a hazai egészségturisztikai profilú szállodák elhelyezkedésében. Igyekeztünk feltárni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a szállodák területi koncentrációját. A gyógyszállodák kínálati mutatóiban folyamatos csökkenés tapasztalható. A kínálati mutatók is csökkenést jeleznek, a vendégéjszakák száma a 2005. bázisévhez képest 67%-os csökkenést mutat a 2012. évre. Növekedés a gyógyszállodák keresleti mutatóiban a 2007. évben volt megfigyelhető, mintegy 00,4%-os növekedéssel, mely stagnáló helyzetre utal. A gyógyszállók területi elhelyezkedésében a koncentráció igazolódott, mind a Hoover index, mind a Hirschmann-Herfindahl- index értékei megerősítették ezt. A területi koncentráció a wellness szállodák esetében is igazolódott. A legkisebb mértékű koncentráltság a 2008. évben volt megfigyelhető, mely attól kezdve folyamatos növekedést mutat. A wellness szállodák keresleti és kínálati mutatóinak vizsgálata során kiderül, hogy a wellness szállodák kínálati mutatói egyenletes növekedést mutatnak, melyhez nagymértékben hozzájárult a működő egységek számának növekedése valamint a fejlesztések, beruházásoknak köszönhető férőhelybővítések is. A wellness szállodák 2004. évi megjelenésétől a 2012. évre mintegy tízszeres növekedést mutatnak. A legdinamikusabb növekedés 2009 és A vártnál kevesebb tényező mutatott szignifikáns kapcsolatot a szállodák koncentrációjával kapcsolatban. A vizsgált tényezők korrelációs együtthatója minden esetben közepes szorosságot mutatott. A szállodák elhelyezkedése sem a fejlettségi, sem a népesség területi eloszlására és beruházásokra vonatkozó mutatókkal nincs kapcsolatban. A kínálat a gyógyszállodák esetében koncentráltabb. Mivel a szállodák elhelyezkedése nem követi a területi fejlettség mutatóit, ennek következtében olyan területeken jelennek meg szállodák nagy számban, melyek gazdaságilag és társadalmilag kedvezőtlenebb helyzetben vannak, fejletlenek. Tehát a szállodák telepítését megelőzően célszerű elemzést végezni az adott területeken a fejlettség és népesség eloszlása tekintetében. Egy egészségturisztikai profilú szálloda telepítése előtt több tényező vizsgálata is szükséges lenne, mint a természeti tényezők, fejlettségi és népesség területi eloszlására vonatkozó tényezők és a beruházásra vonatkozó mutatók. Szükséges továbbá a szállodák telepítése előtt a célcsoport megtalálása. Gazdaságilag fejletlenebb területeken gazdasági potenciál növekedés reményében létesíthetnek szállodákat, azonban fennállhat a lassabb megtérülés veszélye. 182

Felhasznált irodalom AL-MAULALI O., FEREIDOUNi H. G., YM Lee J., ABDUL HAKIM M., 2013, Estimating the thourism-led growth hypothesis: a case study of the Middle East countries, Anatolia, 25(2): 290-298 Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt.: Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia 2007, Budapest BAUMEISTEr H., MENSCHEL M., 2010, Deutscher Wellness Verband, 1-8 BORONKAY Soma: Termál és gyógyturizmus Központi Statisztikai Hivatal, 2008, Tendenciák a magyar szállodaiparban, Statisztikai Tükör, 2.(128): 1-4 Magyar Turisztikai Hivatal, 2005: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportja, 2009, A kampányévhatékonysága, Turizmus Bulletin, XIII.(2), 23-31

Vizek

Éve

2008

Magyar Turizmus ZRT., 2014, Utazások a válság után- az európai turizmus alakulása 2008 és 2013 között, Turizmus Bulletin, XV (2.), 53-57 Melanie SMITH, PUCZKÓ László (2010) : Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Budapest, Akadémia Kiadó MESTER T., 2013, A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben, Turizmus Bulletin, XV.(1), 20-40 MEZŐ F., KISS T., 2011, Az egészségturizmus, mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja, Turizmus Bulletin, XIV.(4), 10-18 MICHALKÓ G., BAKUCZ M., RÁTZ T., A fürdőfejlesztés hatása Harkány lakosságának életminőségére, Területi Statisztika, 2012, 52(4): 372-287 MICHALKÓ G., RÁTZ T., TÓTH G., KINCSES Á., 2009, A gyógyfürdővel rendelkező magyarországi települések életminőségének vizsgálata, Területi Statisztika, 49(2): 170-185 MICHALKÓ Gábor, RÁTZ Tamara: Egészségturizmus Magyarországon MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2011.

és

életminőség

N. WEERAKIT, B. RYAN, 2014, Vezetői kompetenciák Hotel General vezetők: az eltérő életkor, iskolai végzettség és a szálloda jellemzői, International Journal of Hospitality & Tourism Administration, 15(2): 191-216 183

SMITH C., JENNER P., 2010, Health tourism in Europe, Travel & Tourism Analyst, 1 pp. 41-59 TÓTH G., DÁVID L., 2010, A gazdasági – pénzügyi válság hatása az ÉszakMagyarország régió turizmusára a szállásdíjbevételek és az alkalmazásban állók száma alapján, Turizmus Bulletin, XIV.(1-2), 60-63 URHAUSEN J., 2009, 87(3): 333-335

Turizmus Európában: a kor számít?, Statisztikai Szemle,

WAFFENSCHMIDT J., 2013, Az elmúlt évtized néhány társadalmi változása a 2011. évi népszámlálás eredményei alapján, Statisztikai Szemle, 91.(12): 1195-1212

184

HUSZKA Péter Széchenyi István Egyetem Gazdaságtudományi Kar Életmódbeli szokásaink „torzulásai” nyaralásaink során Abstract There is an increasing demand for spending the freetime usefully and differently. Sometimes everyone needs to leave the working days behind and – like most of the people say – so it is the drive for the tourism. People start to pay attention for being environmentally- and healthy awareness. This essay evaluate the customers of the Central-Transdanubia Region based on 140 questionnaries. I used SPSS program to analysing them. The conclusions are the followings: Being awareness on environment is not just a „definition”, but we make steps to forward to protect this. There is a watershed (between 39 and 40), under this age the environment protection is not important and they think it is not a „cool thing”. When we are on holiday we do not pay attention what is evident at home. It is sad that in a different place we forget that we are responsible for the environment protection. I think we are not aware on that our environment is not local, well it is a global value which reflect on our act. Kulcsszavak: szabadidő, környezetvédelem, környezettudatosság, táplálkozás, fogyasztói csoportok

1.

BEVEZETÉS

A szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Szinte mindenki szükségét érzi időnként, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították - tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Az emberek nagy része él nagyvárosokban vagy éppen ingázik otthona és a munkahely között, ez a megfeszített tempó adja a magyarázatot a környezetváltozás, az utazás szükségességére. A turizmus az utazás, a pihenés, az élményszerzés, a fizikai és szellemi megújulás mellett lehetővé teszi új és új emberi kapcsolatok kialakulását. Ezzel párhuzamosan, mint ahogy azt KÁLDI, KELLER és HUSZKA (2009) megfogalmazta "A szállodaipar vállalkozásai felismerték annak fontosságát, hogy a Maslow-féle szükséglet piramis több eleméhez egyidejűleg igazítsák kínálatukat. Legtöbb esetben, és különösen a szezonális hatások kiegyenlítése céljából összetett programokat kínálnak vendégeik számára, melynek célja a vendégkör élményszerzésének biztosítása. Az elméleti tudomány és a gyakorlat között e tekintetben párhuzam fedezhető fel. " 185

A turizmus gazdasági jelentősége hazánkban az 1990-es években felértékelődött. Felismerték, hogy hatékonyan szolgálja a lakosság életkörülményeinek javulását, valamint egyre inkább szerves része a nemzetközi, a nemzeti politikai és gazdasági folyamatoknak. A magyar gazdaság meghatározó szolgáltató ágazata a turizmus, mind a GDP-hez való hozzájárulást, mind a foglalkoztatást tekintve. A legfrissebb adatok (2013) alapján Magyarország ez az arány a GDP hozzájárulás tekintetében (8,8 %), amit a szakmai és állami szervezetek (Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban –NTK) 10 százalékra kívánják növelni. A másik célkitűzés szerint az ágazatban foglalkoztatottak számának 50 százalékos növelése lenne célszerű (www.napigazdasag.hu/cikk/10183/). Kijelenthetjük, tehát hogy a turizmus tehát potenciális erő lehet a gazdasági és társadalmi javak létrehozásában is. Ha kellően és megfelelően fejlesztik, fellendítheti egy ország társadalmát, gazdaságát, de akár tönkre is teheti természeti környezetét, elveszítheti értékeit. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészség, az egészségtudatosság, az egészséges táplálkozás és a környezetvédelem kérdésköre is. Ezzel párhuzamosan az y generáció tagjai is egyre tudatosabban viselkednek és gondolkodnak, és jelentős szerepet játszanak a család, a közösség vásárlási döntéseinek meghozatalában akár egy szabadidős tevékenység során is. A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak is fokozottabban kell figyelembe venni a fogyasztási-vásárlási szokások átalakulását, és nem elégedhetnek meg az impulzusvásárlás által nyújtott lehetőségekkel. Érdekes lehet annak vizsgálata is, hogy el tér-e „viselkedésmódunk” az „átlagostól” ha otthonról kimozdulunk és nyaralni megyünk. Jelen felmérés során az előzőekben említetteken túl arra a kérdésre is kerestem a választ, hogy mi az ami motiválja, befolyásolja az „embereket környezettudatos cselekedeteikben”. A kutatás során kitértem arra is, hogy mennyiben eltérő „viselkedési normák” érvényesek egy nyaralás során, mint „egyébként”.

2.

ANYAG ÉS MÓDSZER

Jelen publikáció a 30-39 éves és az 40-59 éves korosztály környezet- és egészségtudatosságának és az egészséges életmódhoz való viszonyulásának vizsgálatával foglalkozik – a nyugat-dunántúli régió 140 fős nem reprezentatív adatainak elemzése alapján. A primer adatgyűjtés során a válaszadók kiválogatásnál a minden n-ik módszert használtam. A kérdőív döntően zárt kérdésekből tevődik össze, melynek túlnyomó részében ötfokozatú skálán kellett kiválasztani a válaszokat. A nagyszámú adat feldolgozása az SPSS for Windows 14.0 matematikai-statisztikai programcsomag segítségével történt. A program felhasználásával gyakorisági eloszlások, kereszttáblázatok segítségével vizsgáltam az egyes változók egymással, valamint a háttérváltozókkal való összefüggéseit. Az átlagszámítások mellett a Chi2próbával szignifikancia vizsgálatokat is végeztem (MALHOTRA, 2001).

186

3.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Kutatásunkban szem előtt tartva azt a „szabályt”, hogy az általánosból a konkrét, a tágabból a szűkebb irányába szükséges hogy haladjunk, először tekintsük át a válaszadók környezetvédelem fontosságáról vallott érintettségét.

1. ábra: Mennyire tartod fontosnak környezeted védelmét (%) Forrás: saját szerkesztés A megkérdezettek, az „elvárt választ” adva fontosnak gondolják a környezet védelmét, ugyanis 93,8%-uk (132 fő) véleménye szerint fontos a környezetvédelem. Ez egy nagyon jó arány, és azt mutatja, hogy az emberek nem közömbösek a környezeti problémák iránt. Még ha nem is tesznek a környezet védelme érdekében (a későbbi kérdésekre adott válaszok alapján), a magas arány azt sugallja, hogy a megkérdezettek nyitottak az ezzel kapcsolatos kérdésekre, tehát könnyedén jó irányba befolyásolhatóak. Csupán hárman válaszolták azt, hogy nem fontos nekik a környezetvédelem, véleményük szerint „Nem annyira fontos probléma”, „Mert nem foglalkoztat” illetve „Nincs vele időm foglalkozni” válaszokkal indokolva azt. Öten válaszolták azt, hogy nem tudják, hogy fontos–e nekik a környezetvédelem, az Ő véleményük a következőekben összegezhetők: „Nem gondolkodtam még rajta”, „Csak bizonyos dolgok érdekelnek a környezetvédelemből”. Nyilvánvaló, hogy nem meghatározó a nem és a bizonytalankodók aránya e kérdés tekintetében, mégis elgondolkodtatónak tartom, hogy a válaszadók hat százaléka nyíltan vallja bizonytalanságát illetve elutasítását e kérdéskörben. A környezetvédelmét fontosnak tartók közül (a 132 főből) ugyanakkor csak 93-an tartják magukat környezettudatosnak (70,5%). Azt gondoltam, hogy ezt azért van, mert ők mást tartanak felelősnek ezekért a problémákért, de egy későbbi kérdésre adott válaszból kiderült az is, hogy nekünk, állampolgároknak van a legnagyobb felelősségünk, tehát ők egész egyszerűen csak lusták, vagy nem tudják, hogy mit tehetnének a dolog elősegítése érdekében. Az 70,5%, aki környezettudatosnak tartja magát véleményem szerint túlságosan magas arányt jelent,- ha valóban ennyi lenne a környezettudatosak aránya, szinte nem is találkozhatnánk környezetvédelmi 187

problémákkal. Úgy gondolom, két lehetséges oka lehet ennek a túl magas értéknek; vagy jobb színben próbálták feltüntetni magukat a válaszadók, azaz a „társadalomnak való megfelelés”, vagy pedig sokan tényleg elhiszik magukról, hogy környezettudatosak, annak ellenére, hogy nem, vagy csak kis mértékben azok. A környezettudatosságra irányuló konkrét vizsgálat nyitott kérdéssel kezdődött. A válaszadóknak meg kellett fogalmazniuk, hogy mit jelent számukra a környezettudatosság. Az összes megkérdezett 27%-a nem válaszolt, de a többség igyekezett megfogalmazni véleményét. Főként a környezet védelmét, környezetbarát eszközök és termékek használatát és fogyasztását, valamint a környezet túlterhelésének megelőzését, megakadályozását tekintik környezettudatos lépéseknek. „Az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelősség-vállalását kifejező fogalom.” - fogalmazott az egyik válaszadó, míg egy másik a következőképpen fogalmazott: „Az ember tisztában van azzal, hogy a Föld élővilágának egyensúlya dinamikus, és ebben a rendszerben neki is helye van, a viselkedése befolyásolja a dinamikát. Ismeri ezeket a folyamatokat, és viselkedésével és életmódjával a környezetvédelmet támogatja.” Az így és ehhez hasonlóan fogalmazó kérdőívalanyok a többi kérdésre adott válaszukkal is bebizonyították, hogy a környezettudatosság nem csupán „mint fogalom” él bennük, hanem tudatos lépéseket is tesznek a természeti környezet megóvása érdekében. A következő kérdésben megkértem a válaszadókat, hogy írják le, miért fontos a nekik a környezetvédelem. A válaszadók közül legtöbben a következő generáció védelmének gondolatát tartották fontosnak (59.8%). Ez jól tükrözi azt, hogy a szülők gyakran olyan dolgokat is hajlandóak megtenni gyermekeikért, amelyet saját magukért nem. Érdekes, hogy közülük mindössze 48-nak van még csak gyermeke. Ezek szerint a válaszadók a még meg sem született gyermekeik érdekeit figyelembe véve tartják fontosnak a környezet védelmét, ami mutatja, hogy a témának nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ezt követte a vizek, a levegő védelme, a hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák megoldásának fontossága és a diverzifikáció kérdésköre. Meglepő eredmény született, amikor nemekre bontottam a válaszokat. Az általános vélekedés szerint a nők érzékenyebbek többek között a környezetvédelmi problémákra is, ezért arra számítottam, hogy az ő körükben magasabb lesz az „igen” válasz aránya. Jelen vizsgálat nem ezt igazolja vissza, hiszen a nők 79,7%-a, a férfiaknak pedig 82,7%-a tartotta magát környezettudatosnak. Érdekes viszont, hogy a nők körében a „nem” válaszok aránya is kisebb. Ennek az az oka, hogy majdnem háromszor annyian válaszolták közülük azt, hogy nem tudják, hogy környezettudatosak –e. Tehát a nők körében több a bizonytalan, a férfiak pedig határozottabban sorolták be magukat egyik vagy másik csoportba. Ebben az esetben is megfigyelhető, hogy a gyermekkel már rendelkezők valamivel nagyobb arányban válaszoltak igennel, párhuzam mutatkozik a környezetvédelem fontosságának megítélésével ebből a szempontból. Annak érdekében, hogy megvizsgáljam, mennyire reális a környezettudatosság tekintetében saját magukról alkotott véleményük, arra kértem a kérdőív alanyait, hogy fogalmazzák meg, hogy miként óvják környezetüket. A válaszadók többsége 188

csak a szelektív hulladékgyűjtést említette meg, valamint azt, hogy nem szemetel, illetve többen válaszolták, hogy nem pazarolnak a vízzel és villannyal (esetleg élelmiszerrel). Volt, aki tudatosan figyel arra, hogy vásárláskor vigyen magával vászon táskát. A vizsgálat folytatásaként felsorolásra került néhány környezetkímélő módszer, és a megkérdezettek ezek közül választották ki azokat, amelyeket ők is alkalmaznak (2. ábra). Ennél a kérdésnél is az derült ki, hogy legtöbben arra figyelnek, hogy ne szemeteljenek (91%). A válaszadók 84%-a gyűjti szelektíven a hulladékot, energiatakarékos izzót pedig a válaszadók csaknem 83%-a használ.

2. ábra: Környezetkímélő módszerek alkalmazásának előfordulása (%) Forrás: saját szerkesztés A termékek csomagolására az egyes csomagolási módszerektől függően eltérő arányban figyelnek. A megkérdezettek 39%-a vásárol visszaváltható palackú italt, azonban csak 18% körüli azok aránya, akik az újrahasznosított csomagolású termékeket részesítik előnyben. Egy korábbi kutatásunkban az egyik válaszadó ehhez hozzáfűzött egy megjegyzést is, amely a következőképpen szólt: „Ha valaki mindig figyeli, hogy újrahasznosítható legyen a csomagolás, abba beleőrül. Oldják ezt meg a gyártók, vagy szabályozzák törvényileg.” Ebből arra következtetek, hogy bár vannak, akik szívük szerint inkább újrahasznosított vagy újrahasznosítható csomagolású termékeket vásárolnának, de az állandó rohanás, a csomagoláson levő alig olvasható magyar felirat miatt a csomagolás ellenőrzése túlságosan bonyolulttá tenné a vásárlást. A szelektív hulladékgyűjtést részletesebb vizsgálata során az is megkérdezésre került, hogy a megkérdezettek milyen típusú hulladékokat gyűjtenek a többitől elkülönítve. Legtöbben a papír, üveg és műanyag hulladékot gyűjtik külön, ezek aránya 84% körül alakult. A veszélyes hulladékokat, mint például az elem csupán a válaszadók 23%-uk szórja erre a célra elkülönített hulladékgyűjtőbe. A komposztálható, étkezési hulladékot ugyanakkor 37%-uk, míg a fém hulladékot 27%uk jelölte be. A városokban élők minden kategóriában nagyobb számban jelölték, 189

hogy külön gyűjtik a különböző hulladékfajtát. A legnagyobb különbség a fém, a komposztálható anyagok, illetve a papír hulladékok esetében volt tapasztalható. A vizsgálat egyik legelszomorítóbb megállapítása, a társadalmi közönyt tükrözi, miszerint csak minden 10. honfitársunk figyelmezteti azokat az embereket, akik valamilyen cselekedetükkel ártanak környezetük védelmének. Az egyéni szinten megvalósítható tettek vizsgálata után a kérdőívalanyok a környezettudatosság magyarországi helyzetéről alkotott véleményére voltam kíváncsi. A válaszadók hatfokozatú skálán jelölhették be, hogy véleményük szerint Magyarország lakossága mennyire környezettudatos. Az átlagérték 3,8 lett, a hatos válaszlehetőséget senki nem jelölte. Ez számomra még mindig azt jelenti, hogy valójában nem vagyunk annyira környezet- és egészségtudatosak, mint amennyire azt magunkról állítjuk. Másképpen fogalmazva sokunk egy kérdőív kedvéért „megjátsza” magát és a társadalomilag elvárható sztereotípiákkal él. Ha azonban már mást kell megítélnie (projektív technika) akkor már valódi énképét ábrázolja. Mindösszesen 39 válaszadó volt, aki úgy vélekedett, hogy a magyar emberek inkább környezettudatosak, a többiek véleménye azonban ezzel ellentétes. A környezettudatosság fontos és egyre fontosabbá váló tényező napjainkban, mint ahogy azt a kutatás eredményei is mutatják. Annak érdekében, hogy kiderítsem, hogy mindenkörülmények között így van-e a vizsgálat folytatásaként arra kértem a válaszadókat, hogy „értékeljék környezettudatosságukat” pihenési, nyaralási időtartalmuk alatt is (3. ábra). Fontos kritérium volt ezeknél a kérdéseknél a „a nem otthon tartózkodás ténye”. A vizsgálat sok esetben hozott meglepő különbségeket.

3. ábra: Környezetkímélő módszerek alkalmazásának előfordulása egy nyaralás során (%) Forrás: saját szerkesztés A válaszadók véleménye alapján kijelenthetjük, hogy az újrahasznosítható csomagolás „figyelése” egy nyaralás során csak csekély jelentőséggel bír. A megkérdezettek csupán 9 és 18 százaléka fordít rá figyelmet. (Ennél kérdésnél, mint 190

ahogy a hasonló tartalmú előző kérdésnél is – 3. ábra – több válaszadási lehetőségre is lehetőség volt.) A háttérváltozók figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a „középkorúak” (jelen esetben a 39 év alattiakat értve e csoport tagjai között) gyakorlatilag nem foglakoznak az újrahasznosított csomagolással. E tekintetben az 40-59 év közöttiek a leginkább környezettudatosabbak. Ők nyaralásuk időtartama alatt is csaknem minden harmadik vásárlásuk során figyelik ezt a termékjellemzőt. Itt jelenthetjük ki azt is, hogy ez a korosztály figyel leginkább környezetére. A 40 és 59 év közöttiek ugyanis csaknem mindegyik „kategóriában” a legmagasabb környezettudatossági értékeket jellemezhetők. Ha „otthon vagyunk” lényegesen gyakrabban ügyelünk arra, hogy visszaváltható „üveges” italt vásároljunk. Egy nyaralás során erre lényegesen kevesebb figyelmet fordítunk. Ez esetben csupán a válaszadók 29 százaléka gondolja azt fontosnak. A „középkorúak” (jelen esetben is) sokkal kisebb mértékben mutatnak környezettudatos gondolkodást nyaralásuk során, mint otthoni környezetükben. A középkorúak esetében a csökkenés szintén jelentős. A szelektív hulladékgyűjtés esetében 34 %-os csökkenés tapasztalható. Azaz nyaralásaink során már nem fordítunk kellő figyelmet arra, ami otthon természetesnek tűnik. Persze magyarázhatjuk ezt azzal, hogy a pihenés kikapcsolódás ideje alatt nem akarunk ezzel „bajlódni”, vagy azzal, hogy nincs lehetőség a szelektív hulladékok szeparált gyűjtésére és tárolására. Az mindenesetre elszomorító, hogy egy „idegen környezetben” elfelejtjük azt, hogy környezetünk védelme mindannyiunk jól felfogott érdeke kell, hogy legyen. Azt gondolom, nem eléggé tudatosul bennünk az, hogy környezetünk (a bioszféra a hidroszféra, az atmoszféra stb.) védelme nem helyi, hanem globális értékként kell, hogy visszatükröződjön cselekedeteinkben. Ez tükröződik vissza abban is, hogy a nyaralás során csaknem 9 százalékkal többen szórjuk el a szemetet, mint otthoni környezetünkben. Érdekes, talán elfelejtjük azt, ahol mi nyaralunk, mások ott laknak! Fordítsuk meg a kérdést, jó eső érzéssel tölt el bennünket, ha egy csapat nyaraló kiránduló ember a házunk előtt szórja a szemetét? Ugye nem, és ezzel bezárult a kör. Ha nem vagyunk kellően környezettudatosak, akkor cselekedeteink csak felszínesek és környezetünk védelme csak felszínes divatirányzatként jelenik meg. A vizsgálat rámutat arra, hogy egyedül a pazarlás az, amire nyaralásunk során lényegesen jobban ügyelünk, mint otthoni környezetünkben. Ennek oka valószínűsíthetően nem a környezettudatos gondolkodás, hanem a családok anyagi helyzetében kereshető. Hasonlóan a másokat a környezetszennyezésre figyelmeztetők aránya sem változott jelentősen. Aki tehát otthoni környezetben figyelmeztet másokat,- hasonlóan cselekszik nyaralásaik alkalmával is.

4.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

A szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Szinte mindenki szükségét érzi időnként, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították - tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Jelen publikáció a 30-39 éves és az 40-59 éves korosztály környezet- és egészségtudatosságának és az egészséges életmódhoz való viszonyulásának 191

vizsgálatával (az otthoni környezetben és egy nyaralás során) foglalkozik – a nyugatdunántúli régió 140 fős nem reprezentatív adatainak elemzése alapján. A primer adatgyűjtés során a válaszadók kiválogatásnál a minden n-ik módszert használtam. A vizsgálat eredményei a következőekben összegezhetőek: A környezettudatosság nem csupán „mint fogalom” él legtöbbünkben, hanem tudatos lépéseket is teszünk a természeti környezet megóvása érdekében. A környezetvédelem „ügyében” a hölgyek az aktívabbak, azaz inkább ők figyelmeztetik társaikat a cselekedet helytelen voltára. Megállapítható, hogy nyaralásaink során már nem fordítunk kellő figyelmet arra, ami otthon természetesnek tűnik. Elszomorító, hogy egy „idegen környezetben” elfelejtjük azt, hogy környezetünk védelme mindannyiunk jól felfogott érdeke kell, hogy legyen. Ha azonban nem vagyunk kellően környezettudatosak, akkor cselekedeteink csak felszínesek és környezetünk védelme csak felszínes divatirányzatként jelenik meg. A vizsgálat rámutat arra, hogy egyedül a pazarlás az, amire nyaralásunk során lényegesen jobban ügyelünk, mint otthoni környezetünkben. Ennek oka valószínűsíthetően nem a környezettudatos gondolkodás, hanem a családok anyagi helyzetében kereshető. A vizsgálat egyik legelszomorítóbb megállapítása, a társadalmi közönyt tükrözi, miszerint csak minden 10. honfitársunk figyelmezteti azokat az embereket, akik valamilyen cselekedetükkel ártanak környezetük védelmének. Összefoglalás A szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Szinte mindenki szükségét érzi időnként, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították - tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az is, hogy a környezet- természet- és egészségtudatosság egyre fontosabb tényezővé válik lakosság körében az otthoni környezetben, de sok esetben egy nyaralás során is. Jelen publikáció a 30-39 éves és az 40-59 éves korosztály környezet- és egészségtudatosságának és az egészséges életmódhoz való viszonyulásának vizsgálatával foglalkozik – a nyugat-dunántúli régió 140 fős nem reprezentatív adatainak elemzése alapján. A primer adatgyűjtés során a válaszadók kiválogatásnál a minden n-ik módszert használtam. Az adatok kiértékelésére az SPSS matematikai – statisztikai programcsomagot használtam. A vizsgálat eredményei a következőekben összegezhetőek: A környezettudatosság nem csupán „mint fogalom” él legtöbbünkben, hanem tudatos lépéseket is teszünk a természeti környezet megóvása érdekében. Ugyanakkor létezik egy választóvonal (jelen felmérés szerint valahol a 40 életév környékén), ami alatt a környezet védelme nem fontos, illetve annak megfogalmazását „nem trendinek” gondolják a megkérdezettek! Jelen kutatásunk során is megállapítható volt, hogy nyaralásaink során már nem fordítunk kellő figyelmet arra, ami otthon természetesnek tűnik. Elszomorító, hogy egy „idegen környezetben” elfelejtjük azt, hogy környezetünk védelme mindannyiunk jól felfogott érdeke kell, hogy legyen. 192

Azt gondolom, nem eléggé tudatosul bennünk az, hogy környezetünk védelme nem helyi, hanem globális értékként kell, hogy visszatükröződjön cselekedeteinkben. . 5.

IRODALOM

Dávid László, Bujdosó Zoltán, Patkós Csaba (2003): „A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben”, in: A terület- és településfejlesztés alapjai. Süli-Zakar I. szerk., Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 431-436. old. Eurostat (2011): Tourism statistics explained Data from February 2011. in: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Tourism_statistics Further_Eurostat_information (letöltve: 2011. november 13.) Horváth Klaudia: Egészségtudatosság, SZE, 2014 Káldi Judit, Keller Veronika, Huszka Péter (2010): „Beszéljünk vagy beszélgessünk? – avagy a szolgáltatás-alapú megközelítés és az interaktív kommunikáció jelentősége egy nemzetközi szállodalánc esetében” in: Új marketing világrend. Marketing Oktatók Klubja Konferencia, Budapest, 538-552. old. Malhotra, Naresh K. (2001), Marketingkutatás, Budapest: Műszaki könyvkiadó MT Zrt.(2010): Turizmus Magyarországon Kiadó: Magyar Turizmus Zrt., Budapest, in: http://itthon.hu/szakmai-oldalak/letoltesek/stat-2010-elozetes. OECD (2009): OECD Tourism Trends and Policies 2010 Puczkó László, Rátz Tamás: A turizmus hatásai, Budapest: Aula Kiadó Kft, 2002, 130- 151. old. UNWTO (2011): World Tourism Performance 2011 and Outlook 2012, IPK 19th World travel Monitor Forum Pisa, Italy, p. 3.,6.,8.

193

Turizmus és kapcsolódó szolgáltatások – Turizmusmarketing szekció

194

FLORIÁN Gyula László Partiumi Keresztény Egyetem Nagyvárad PAJZOS Csaba Partiumi Keresztény Egyetem Nagyvárad

Supply chain management entrepreneurial competences

Literature review A supply chain is a network of companies that adds value to transformed inputs and deliver them to its customers (Balan, 2008). Lee (2012) shows that in order to achieve the full performance benefits of supply chain integration and collaboration a change enabler is needed to shift from traditional supply chains to entrepreneurial supply chains (ESC). Building on the general framework of supply chain management (SCM), the research conducted by Hsu, et al. (2011) conceptualize a construct to measure transformation, innovation and entrepreneurship in the context of supply chains, named entrepreneurial supply chain management competences (ESCMC). Studies focusing on ESCMC advance the knowledge in the field of ESC by revealing the prerequisites for transformation of traditional supply chains in entrepreneurial ones. Pearson (2014) considers that paramount to transformation process is to develop a mechanism to enable innovation through a push-pull cycle of inputs, outputs and rewards. Thus, while de push-side of the mechanism encourages managers to accept a certain level of risk, the pull-side involves a system of rewards and incentive targeting innovative ideas. Re-thinking inter-firm alliances and relationships, collaborative design and planning of the overall architecture of the supply chain, rethinking the manufacturing system to develop flexible capacity while allowing economies of scales, and flexible pricing programs can foster the development of ESC (Lu, 2011). Lee (2012) proposes a practical framework for achieving an ESC. Accordingly, once a company has decided to become entrepreneurial using its supply chain, it envisages a strategic path, identifies objectives and a strategy is defined, implemented and monitored. Process is continuously revised in order to eliminate the strategic gap between the actual performance against the planned one. The review of the state of the art in the field reveals that ESCMC are paramount to organizational performances. A positive, statistical significant impact of ESCMC on market performance of organization is documented by (Hsu, et al., 2011; Wang and Yen, 2012). Evidence in support of the performance’s benefits of developing ESCMS provides management with impetus towards fostering ESC creation and highlights valuable policy implications regarding changes necessary to advance towards ESC and to maximize the overall output in supply chains. 195

The benefits of developing ESCMC at supply chain level are: •

Leveraging the benefits of relational capital and enhance the coordination impact on organizational performances through (a) providing governance mechanisms that facilitate coordination in supply chains, (b) facilitating the first-mover advantage and (c) providing the opportunity to leverage external resources (Sarkar, Echambadi and Harrison, 2001).

•

Enhancing supply chain capabilities and output for all participants in the supply chain. Empirical studies bring supporting evidence of the positive impact of ESCMC on the market performance of organization (Hsu, et al., 2011; Wang and Yen, 2012).

Increasing performances at organizational level and output for participants in the supply chain, developing ESCMC the benefits of ESCMC ultimately translate at macroeconomic level, supporting competitiveness of the economy and creating knowledge. Analysis of entrepreneurial competences in romanian supply chains Building upon ESC literature, present research aims at identifying the characteristics of entrepreneurial competences in Romanian supply chains. We also document the importance of entrepreneurial competences in supply chains on organizational performances. Following Hsu, et al. (2011) we measure EO in the context of supply chains by ESCMC and formulate the main hypothesis of present research: ESCMC is positively correlated with organizational performances; As required by similar studies (Dunn, Seaker and Waller, 1994; Kumar and Nambirajan, 2013) we first conducted a throughout review of existing literature in search of adequate measurement scales. We collected data using a using a surveybased questionnaire asking the respondents to assess (a) different aspects of ESCMC in their firm, (b) the uncertainty in supply chains and (c) different facets of organizational performances. In total we obtained 64 usable responses. Our response rate is 32%, similar to that reported by Wang and Yen (2012) (24.9%) and Hsu, et al. (2011) (37.5%). Sample size is also similar to that employed by research in the field (Antoncic and Scarlat, 2005). Analysis was conducted with statistical package SAS 9.3. The analysis of frequencies of companies in the working dataset reveals that the proposed analysis uses a sample of firms from various industries, covering all levels of a supply chain, from production to commerce (table no. 1).

196

Table no.1: Frequencies by industry Industry Frequency Percent Metallurgical 5 7.81 Electrical and 9 14.06 electronics engineering Chemicals 1 1.56 Furniture and wood 4 6.25 Constructions 9 14.06 Textiles 4 6.25 Food 7 10.94 Transport 5 7.81 Telecommunications 4 6.26 Commerce 8 12.50 Other 8 12.50 Table no.1 reveals that only 16 firms in our sample are from commerce and other services. The adequacy of the measurement model was assesses through an examination of the (a) content validity, (b) substantive validity, (c) unidimensionality and (d) reliability for each construct employed in the analysis (Albu, 1998). For testing the main hypothesis we have employed the structural equations methodology (SEM). Table no. 2 shows the impact of the components of ESCMC on organizational performances. Table no. 2: association between entrepreneurial competences in supply chains and organizational performances Independent variables Innovative orientation Risk-taking characteristics Proactiveness Relational capital Coordination capability

0,03

Standard errors 0,003

Tvalue 9,94

0,55

0,10

5,25

0,03 0,01 0,73

0,003 0,002 0,07

9,62 9,50 10,88

β

As table no. 2 shows, each of the entrepreneurial competences in the context of Romanian supply chains is positively impacting the organizational performances. This result provides evidence in support of our main hypothesis of research. Most importantly, this result is in accordance with previous empirical studies in ESC (Wang and Yen, 2012; Hsu, et al., 2011; Antoncic and Scarlat, 2005).

197

Concluding remarks Management has to implement the change towards ESC through long-term thinking, delivering value for relevant stakeholders, expanding and building up capabilities and scaling up improvements. Results of SEM reveal that, in the context of national supply chains, developing entrepreneurial competences foster organizational performances. Results are robust even after controlling for uncertainty in supply chains, firm size and industry. Notwithstanding its limitation, this study offers valuable managerial insight into the measures required for achieving the benefits of ESC and opens the way for future research in the field such as extending the number of controls employed in the analysis, accounting for interdependences among multiple performance dimensions and corroborating the problematic of ESC with aspects specific to risks management in supply chains. References ABRUDAN, D. and NASTASE M., 2012. Realities and challenges concerning entrepreneurial education in Romania. Review of General Management, 16(2), pp. 136-48. ALBU, M., 1998. Construirea și utilizarea testelor psihologice. Cluj Napoca: Clusium. ANTONCIC, B. and HISRICH, R., D., 2003. Clarifying the intrapreneurship concept. Journal of Small Business and Enterprise Development, 10(1), 7-24. ANTONCIC, B. and PRODAN, I., 2008. Alliances, corporate technological entrepreneurship and firm performance: Testing a Model on manufacturing Firms. Technovation, 28, pp. 257-65. ANTONCIC, B. and SCARLAT, C., 2005. Corporate entrepreneurship and organizational performance: A Comparison between Slovenia and Romania. In: Proceedings of the 6th International Conference of the Faculty of Management Koper. Slovenia, Congress Centre Bernardin, Slovenia, 24-26 November, 2005. Bernardin: Faculty of Management Koper. ANTONCIC, B., 2001. Organizational processes in intrapreneurship: a conceptual integration. Journal of Enterprise Culture, 9(2), pp. 221-35. BARTA, P., MODREANU, I., TOBOSARU, I and PITI, M, 2011. Annual report on SMEs sector in Romania, 2010. [Online] Available at: < http://www.postprivatizare.ro/romana/wp- content/uploads/2011/02/Raport_FPP_ RO-13022011_web.pdf> [Accessed 01 September 2014]. BĂLAN, C., 2008. Efectele lipsei de coordonare în lanțul de aprovizionare–livrare. Amfiteatru Economic, X(24), pp. 26-40. 198

BUTILCA, D., CRISAN, E., SALANTA, I. and Ilies, L., 2011. The adoption/adaptation of the „Supply Chain” concept in Romania. Annals of the University of Oradea, Economic Science Series, 20(2), pp. 650-60. CROITORU, A., 2012. The theory of economic development: An inquiry into profits, capital, credit, interest and the business Cycle. Book review. Journal of Comparative Research in Anthropology and Sociology, 3(2), pp. 137-48. DE JONG, J. and Wennekers, S., 2012. Intrapreneurship. Conceptualizing entrepreneurial employee behavior. [Online] Available at: http://www.entrepreneurship-sme.eu/pdf-ez/H200802.pdf [Accessed 10 September 2014]. DROMERESCHI, M., 2013. Economic and entrepreneurship education – A prerequisite for the development of local entrepreneurship. Intercultural Management, Vol. 15, 1(27), pp. 36-42. DUNN, S.C., Seaker, R.F. and Waller, M.A., 1994. Latent variables in business logistics research: Scale development and validation. Journal of Marketing, 15(2), pp. 145-69. FLORIAN Gy.L., 2013. Analysis of the impact of the supply chain performance on the overall organizational performance. The Annals of the University of Oradea. Economic Sciences, 1(23), pp. 1505-10. HÉBERT, R. and Link, A., 2006. The entrepreneur as innovator. Journal of Technology Transfer 31, pp. 589–97. HO, D.C.K., AU, K.F. and Newton, E., 2002. Empirical research on supply chain management: a critical review and recommendations. International Journal of Production Research, 40(17), pp. 4415-30. HSU, C., Tan, K., Laosirihongthong, T. and Leong, K., 2011. Entrepreneurial SCM competence and performance of manufacturing SMEs. International Journal of Production Research, 49(22), pp. 6629-49.

199

BOTTYÁN István, doktorandusz hallgató Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola A fogyasztói keresleti tényezők feltérképezése két magyar gasztronómiai fesztivál tapasztalatai alapján

Absztrakt: Megbecsülni egy-egy fesztivál vagy összességében a fesztivál jelenség társadalmi, gazdasági, kulturális hatásait, egy-egy régió vagy ország életében betöltött szerepét és jelentőségét nehéz és összetett feladat. E komplex munka egyik első lépéseként tekinthetjük az adott eseményre látogatók szokásainak megértését, preferenciáik feltérképezését. Jelen tanulmány két, az ország különböző részén megszervezett, más-más ismertséggel és beágyazódottsággal rendelkező fesztivál látogatói körében folytatott kérdőíves felmérés alapján próbál képet alkotni erről. Míg a Békéscsabai Kolbászfesztivál egy országos, idén nagykorúvá váló országos, sőt lassan középeurópai szinten ismert és elismert mega esemény, addig a Budapesti Halfesztivál viszonylag újnak számító rendezvény lokális ismertséggel. Jelen tanulmány több mint 400 vendég megkérdezésével, azokra alapozva mutatja be következtetéseit. Kulcsszavak: Turizmus, gasztronómia, fesztivál, látogató szokások, ökonometria Bevezető Mind az étkezés művészete, mind a fesztiválok története gyakorlatilag egy idős az emberi kultúrával. Maga a fesztivál latin eredetű szó, eredetileg ünnepet, lakomát jelent (eredet: angol: festival (fesztivál, ünnep) < latin: festivalis (ünnepi) < festum: ünnep,lakoma). Míg kezdetben döntően vallási, mezőgazdasági termény betakarításokhoz, vagy ezek egy-egy kiemelkedő napjához kötődő esemény, ceremónia volt (Smith, 2009), mára jelentése és tartalma jócskán kibővült, sőt kimondhatjuk, önálló iparággá vált. A fesztiválok világát kutató szakemberek (SMITH 2009; GETZ 2012; HUNYADIINKEI-SZABÓ 2006; SULYOK 2010; BENEDEK-STARK 2009; BAYRAK Gökce Özdemir, ÇULHA Osman 2009), az azokat összefogó szervezetek (Magyar Fesztivál Szövetség) számtalan módon osztályozza ezen eseményeket, de a gasztronómiai rendezvényeket mindegyikük önálló típusként említi. A gasztronómiai fesztiválok nem csak markáns képviselője a csoportnak - egyes felmérések alapján az összes fesztivál közel 18%-t adják (HUNYADI ET AL 2006: 54), míg más kimutatások szerint a teljes sokaság 30%-t teszik ki (SULYOK 2010: 9) -, de Sulyok és Sziva (2009) tanulmányukban rámutatnak, hogy a legmagasabb turisztikai értéke is ezen eseményeknek van. A gasztronómiai fesztiváloknak a szűken vett turizmus határait 200

túllépve sokkal összetettebb és mélyebb funkciói vannak és lehetnek a jövőben. Kiváló közösségi élmény, a helyi lakosság önkifejezése, kultúrájának bemutatására alkalmas tér. Lehetőséget kínál az egyes mezőgazdaságban, élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások megjelenésére, bemutatkozására, „vevő találkozók szervezésére”. Valamint egységes mezőgazdasági és élelmiszer politika és stratégia esetén talán az egyik leghatékonyabb kommunikációs eszköz lehet a mindenkori minisztériumok és döntéshozók számára. Jelen tanulmány célja, hogy a gasztronómiai fesztiválok komplex elemzésének első lépéseként segítsen feltérképezni ezen események látogatóinak szokásait, összefüggéseket keressen az egyes jellemzők között, elősegítve későbbi kutatásaimat, valamint a „fesztivál-világban” dolgozók munkáját. Módszertan A primer kutatás kvantitatív látogatói felmérés volt, melynek keretében két gasztronómiai fesztivál véletlenszerűen, személyesen megszólított vendégei válaszoltak a kérdésekre. Először 199 fő a 2013-as Békéscsabai Kolbászfesztiválon, utána pedig 189 fő a 2015-ös Halfesztiválon, Budapesten. Mivel azonban nem rendelkeztem információval az alapsokaság jellemzőiről, így nem tekinthetjük az összes fesztiválozóra teljesen reprezentatívnak a két felmérést. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a két felmérés alapján kielégítően pontos képet rajzolhatunk a gasztronómiai fesztiválokat látogatókról. Itt érdekes megjegyezni, hogy bár a megkérdezés véletlenszerűen zajlott, a korra és nemre vonatkozó eredmény a két fesztivál tekintetében hasonló értéket mutat a magyar lakosság átlagos mutatóival (nők és férfiak aránya 47% - 53%, átlag életkor fesztiválok esetében 42.97 év, hazai lakosság tekintetében 43.9 év) A kérdőív összeállításánál alapvető szempont volt, hogy képet kaphassunk a gasztronómiai fesztiválok mozgósító erejéről, hatóköréről, a fesztivál látogatót megtartó erejéről, a fesztiválon bemutatott gasztronómiai termékek „utóéletéről”, kulturális hatásairól a régióra, valamint a lakosság gasztronómiai fesztiválról alkotott véleményéről. A kérdőív szerkesztés tekintetében a korábbi tapasztalatokat és szakirodalmat felhasználva a budapesti kérdőívet már továbbfejlesztettem, és újabb kérdésekkel bővítettem. A szokások pontosabb megértése érdekében a következőkre kérdeztem még rá: -

Kivel érkezett az eseményre Amennyiben nem helyi lakos, hol szállt meg Mivel érkezett a fesztiválra Honnan értesült az eseményről

A kapott adatokat IBM SPSS szoftverrel dolgoztam fel alapsori megoszlást vizsgálva, valamint kereszttáblákat elemezve. Faktor analízist végezve három csoport 201

tekintetében volt ugyan felfedezhető kapcsolat a változók között, de gyenge magyarázó erejük okán ezeket a vizsgálatokat nem folytattam tovább.

A kutatás eredményei Demográfiai ismérvek A két fesztivál közönsége az életkor átlagokat nézve teljesen egyforma. Ez mindkét esetben 43 év (±0,8 év) az életkor átlag (minimum=14 év, maximum=83 év). A budapesti Halfesztiválon 49% volt a férfiak és 51% a nők aránya. A Békéscsabai kolbászfesztiválon viszont 56 százalék volt a nők aránya, azaz gyakorlatilag pont annyi, mint a nők aránya a felnőtt lakosságon belül. A nők arányának eltérése a két fesztiválon matematikai-statisztikai értelemben nem szignifikáns. A válaszadók 32%-a budapesti, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy a budapesti fesztivál esetében a látogatók 62%-a helyi lakos volt. A két fesztivál tekintetében ezt az arányt a következő táblázat mutatja (1. táblázat), vagyis jól látszik, hogy a látogatók több mint fele utazott az eseményen való részvételért.

A válaszadó vendégek iskolai végzettség tekintetében igen szép adatokat mutatnak, hiszen 46,7 % legalább érettségivel rendelkezik, mely megegyezik az országos átlaggal - 49% - (KSH), viszont kiemelkedő a diplomások aránya – 39,4% - mely az országos átlag duplája – 19% -, és egyezőséget mutat korábbi munkák 202

eredményeivel (HUNYADI ET AL 2006: 106), miszerint a fesztivállátogatók alapvetően magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek az országos átlaghoz képest. A két fesztivál felmérésbe bevont közönsége közt (1. ábra) az iskolai végzettségét nézve eltéréseket találtunk. A Halfesztiválon jóval kevesebb volt az érettségivel nem rendelkezők aránya, és többen voltak mind a középfokúak mind a diplomások is. Ez azonban nagy valószínűséggel nem a fesztiválok tematikája, hanem a helyszínek okán van így, hiszen a fővárosban az érettségivel rendelkezők aránya 69,9% (KSH), míg diplomások megoszlása 34,1% (KSH).

1. ábra: A látogatók legmagasabb iskolai végzettsége Forrás: saját szerkesztés A fenti állításokat támasztja alá, hogy összefüggés fedezhető fel a fesztivál helyszíne és az iskolai végzettség tekintetében. A legnagyobb az eltérés az érettségivel nem rendelkezők esetében, mely különbség egyre csökken a képzettségi szint növekedésével, a diplomások tekintetében szinte elhanyagolható (2. táblázat).

203

2.táblázat: Az adatfelvétel helyszíne és az iskolai végzettség kapcsolata Forrás: saját szerkesztés Iskolai végzettség nincs érettségije érettségizett diplomás Összesen Az adatfelvétel helyszíne

Halfesztivál

Számba vett

Budapest

ezen belül % Az adatfelvétel

14

95

77

186

7,5%

51,1%

41,4%

100,0%

37

84

76

197

18,8%

42,6%

38,6%

100,0%

51

179

153

383

13,3%

46,7%

39,9%

100,0%

helyszíne Kolbászfesztivál

Számba vett

Békéscsaba

ezen belül % Az adatfelvétel helyszíne

Összesen

Számba vett ezen belül % Az adatfelvétel helyszíne

A nyelvismeret tekintetében a budapesti fesztivál kapcsán magasabb volt a nyelveket beszélők aránya, mely nagy valószínűséggel szintén a fesztivál helyszínéből fakadhat, hiszen a Budapesten az országos átlaghoz képest (22%) magasabb a nyelveket beszélők száma (32%) (KSH) Összességében angol nyelvet az összes látogató valamivel több mint 50%-a beszéli, míg németül is a vendégek 25%-a ért (2. ábra).

204

2. ábra Forrás: saját szerkesztés Az addigi tapasztalatokat felhasználva Budapesten a kérdéseket kibővítettem további négy kérdéssel: -

kivel érkezett az eseményre, amennyiben nem helyi lakos, hol szállt meg, mivel érkezett a fesztiválra, honnan értesült az eseményről.

A cél az, hogy megértsük, a fesztivállátogató milyen csatornákon értesül az eseményről, ki vagy mi az, ami befolyásolja részvételi döntését, milyen közlekedési eszközöket preferál, kivel érkezik az eseményre. E kérdések esetében a mintanagyság 188 volt. Az első megoszlási vizsgálatok futtatása után azonnal kiderült, hogy a fesztivállátogatók 60% baráttól vagy internetről értesült az eseményről, vagyis nem hagyományos médiákon keresztül szerezte be információit. A marketing szakirodalomban az ilyen kommunikációs csatornákat „BTL (below the line)” eszközöknek nevezik, és számos megközelítése létezik. Ezek alapján a BTL mindaz, ami nem tartozik a klasszikus reklámformák közé, azaz nem újsághirdetés, tv- vagy rádióspot, kültéri, vagy egyéb közterületi plakát. Érdekesség, hogy a fesztiválok, rendezvények, amennyiben kommunikációs oldalról elemezzük (GETZ 2012: 168), szintén a BTL eszközök csoportjába tartozik.

205

A barátok hatására a válaszadók 19% választotta a fesztivált, 41% pedig az internetről szerzett tudomást az eseményről. Tovább pontosítható a kép, ha összefüggést keresünk az iskolai végzettség és az információ szerzés forrása tekintetében (3. táblázat): 3. táblázat: Iskolai végzettség és az információs csatorna kapcsolata Forrás: saját szerkesztés Honnan értesült a fesztiválról? TV,

baráttól

Iskolai

nincs

Számba

végzettsé

érettségije

vett

g

BARÁTTÓL,

újság,

ISMERŐST

rádió +

ŐL +

interne

vagy

internet

INTERNET,

tv,

t vagy

ismerős

vagy

VAGY

újság

hirdeté

Látta a

től

hirdetés

HIRDETÉS

,rádió

s

helyszínen

Össz.

3

5

0

6

0

0

14

21,4%

35,7%

0,0%

0,0%

0,0%

19

37

0

0

0

21,3%

41,6%

0,0%

0,0%

0,0%

12

35

1

5

3

17,6%

51,5%

1,5%

7,4%

4,4%

34

77

1

5

3

19,9%

45,0%

0,6%

2,9%

1,8%

ezen belül % Iskolai végzettsé

42,9 %

100,0 %

g érettségizett Számba vett

33

89

ezen belül % Iskolai végzettsé

37,1 %

100,0 %

g diplomás

Számba vett

12

68

ezen belül % Iskolai végzettsé

17,6 %

100,0 %

g Összesen

Számba vett

51

171

ezen belül % Iskolai végzettsé

29,8 %

100,0 %

g

206

A Budapesti Halfesztivál helyszínére a vendégek 42 százaléka autóval, 40% tömegközlekedéssel érkezett, 13 százalék pedig gyalog. Végül 4 százalék vonattal érkezett. Felfedezhető összefüggés az iskolázottság és az autóhasználat között mégpedig abba az irányba, hogy az érettségivel nem rendelkezők 64% nyilatkozott úgy, hogy autóval érkezett, míg az érettségivel vagy diplomával rendelkezők között ez a megoszlás 34% illetve 48% százalék. Kapcsolat fedezhető fel a fesztivállátogató lakhelyének fesztiváltól mért távolsága és a választott közlekedési eszköz között. Míg a fesztivál 60 km sugarú körén belülről érkezők döntően tömegközlekedéssel érkeztek (43,8%), addig az ezen távolságnál messzebbi lakosok az autós közlekedést preferálták (56,8%) a tömegközlekedéssel (21,6) és a vonattal (18,9%) szemben. A Halfesztivál vendégeinek 90 százaléka viszont nem egyedül jött a fesztiválra: 35 százalékuk családdal, 27 százalékuk pedig a párjával jött fesztiválozni. Baráttal, ismerőssel 25 százalék, kollégával pedig 4 százalék érkezett a fesztiválra. Ebből az adatból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fesztiválok döntően családi programokként szerepelnek a köztudatban, olyan térként ahol a hozzánk közelállókkal tölthetjük el szabadidőnket. A Fesztiválok mozgósító ereje A 2015-ös Budapesti Halfesztivál közönsége elsősorban a fővárosban élők köréből került ki, a 2013-as Békéscsabai Kolbászfesztiválra viszont többen érkeztek más településekről, mint Békéscsabáról (3. ábra).

3. ábra: A látogatók lakóhelye Forrás: saját szerkesztés Abban viszont nincs számottevő különbség, hogy milyen messziről érkeztek a nem helyi lakosok a két fesztiválra. A főátlag 153 km (±14 km), és ebben benne vannak a külfeldiek is. Ez a szám összecseng Hunyadi és társai kutatásaival (2006: 94), ahol a vizsgált két gasztronómia fesztivál (XIII. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál, valamint a Tokaj Ősz elnevezésű rendezvény) 93 km és 130 km átlagos távolsági 207

értékeket mutatnak, a hat vizsgált fesztivál közül a legnagyobb hatókörrel rendelkezve (kivételt képez a Pécsi Napok, mely 115 km) (HUNYADI ET AL 2006: 94). Getz definíciója értelmében: „Turisztikai szempontból azon rendezvények jelentősek, amelyek meglátogatása a szokásos lakóhelyen kívüli (min. 60 km-es körzeten túli) utazással és legalább egyéjszakás ott-tartózkodással jár.” (GETZ 1991 IN SULYOK – SZIVA 2009:4) a békéscsabai fesztivál turisztikai értelemben is jelentősnek minősül, hiszen a látogatók több mint 53% e körön kívülről érkezett. A budapesti rendezvény tekintetében ez az arány csak 20%, vagyis egyelőre lokális fontosságú eseménynek tekinthetjük. A fesztiválok utazást kiváltó hatását mutatja, hogy a látogatók 52%-a nem helyi lakos volt, és összességében az összes látogató 43%-a kifejezetten a fesztivál okán érkezett a régióba. Tekintettel arra azonban, hogy ezt a számot torzíthatja a helyi lakosok aránya, ettől az adattól megtisztítva is megvizsgáltam kérdést. A 168 db helyi válaszadót kiszűrve, a 220 más településről érkezett 76,4%-a érkezett kifejezetten az eseményre. Ez egyébként összecseng Sulyok kutatásaival, aki erre az értékre 79,2%-t mért (2010: 9). A vonzerő tekintetében Békéscsaba erősebb fesztiválnak bizonyult a budapesti eseménynél (4. ábra), hiszen ott a válaszadók 61%-a nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten a Kolbászfesztivál okán érkezett a régióba (helyi lakosoktól megtisztítva ez az arány 83%). Véleményem szerint ez a több mint két évtizedes múltnak, az országos ismertségnek köszönhető.

4. ábra: Kifejezetten a fesztivál volt a régióba érkezésének célja Forrás: saját szerkesztés

208

Kissé ellentmondásnak tűnhet, hogy a fesztivál, mint döntési szempont összességében a látogatók 18 %-nak fontos vagy kiemelt tényező, vagyis alakítják ehhez utazásaikat, míg 45% százalékukat nem vagy csak nagyon kismértékben befolyásolja, 36,9%-nak pedig átlagos preferenciát jelentenek a gasztronómiai fesztiválok. Sulyok Judit kutatásai (SULYOK 2010: 2) a fenti statisztikákkal egyezően azt mutatják, hogy a megkérdezettek valamivel több mint harmadával (36,5%) már előfordult, hogy egy magyarországi régióba azért utazott, mert ott olyan fesztivál zajlott, mely számára érdekes volt. A két kérdést összevetve azt az eredmény kapom, hogy aki azt nyilatkozta, hogy semmilyen szerepet nem játszik az utazásai során egy-egy fesztivál, még is ez esetben célzottan a fesztiválra érkezett.

Ennek a jelenségnek számos magyarázata lehet, például a válaszadók az „utazások” kapcsán hosszabb vakációra gondolhattak, vagy alapvetően nem szempont általánosságban a fesztivál, de ez az esemény kiemelt jelentőséggel bír, igazolva a márkahűséget, a törzsvendég jelenséget (4. táblázat). Ennek feltárása azonban további elemzéseket igényel. 209

Érdekes adat, hogy a válaszadók 85%-a legalább egyszer már volt valamilyen gasztronómiai témájú fesztiválon, és hogy döntő részűk rendszeresen visszatérő vendége az eseménynek (5. ábra).

5. ábra: Vett már részt gasztrofesztiválon? Forrás: saját szerkesztés A Békéscsabai Kolbászfesztivál vendégeinek ez az arány 61 százalék s ebből több mint 50% törzsvendégnek is tekinthető, hiszen kettőnél több alkalommal vettek már részt a rendezvényen. Ugyanakkor a Budapesti Halfesztivál is hasonlóan sikeressé válhat, hiszen a vendégek közel fele már a korábbi eseményen is részt vett, 37 százalékuk pedig járt már más gasztronómiai fesztiválon is. A fesztivál mozgósító, cselekvést kiváltó erejének vizsgálatakor a fesztivál egyfajta utóhatását is próbáltam vizsgálni azzal a kérdéssel, hogy egy-egy megkóstolt terméket a későbbiekben is keresi-e a mindennapokban a látogató (6. ábra).

210

6. ábra: A fesztiválon kóstolt, látott gasztronómiai termékeket Ön keresi a kiskereskedelmi forgalomban is? Forrás: saját szerkesztés Számomra ez a kérdés jelentette a legnagyobb meglepetést, hiszen a Kolbászfesztivál esetében a válaszadók majdnem 50%-a a hétköznapokban is keresi a megkóstolt termékeket, vagy is azt a feltevést erősíti, hogy a fesztivál nem csak szabadidős-turisztikai termék, hanem kiváló kommunikációs csatorna is (GETZ 2012: 168), ahol nagy hatékonysággal lehet meggyőzni a potenciális fogyasztót a termék használatáról. Ezt a választ erősítette meg az is, hogy a két fesztivál tekintetében a válaszadók 89% kedvezően vagy nagyon kedvezően nyilatkozott arról a kérdésről, hogy hogyan képes befolyásolni a gasztrofesztivál a bemutatott termékek ismertségét (7. ábra)

211

7. ábra Forrás: Saját szerkesztés A költéssel kapcsolatos összefüggések A gasztronómiai fesztiválok esetében is igaz az a megállapítás, hogy a messzebbről jött vendég többet költ (HUNYADI ET AL 2006: 31). A következő kérdésre adott válaszok elemzésénél ez kiválóan áttekinthető. Egyfelől azt látjuk, hogy a Kolbászfesztivál vendégeinek 38% tízezer forintnál többet költ (8. ábra),

8. ábra: Ön mennyi pénzt hajlandó elkölteni a fesztiválon? Forrás: saját szerkesztés másfelől, hogy létező pozitív összefüggés van a fesztiválon való költési hajlandóság és a fesztivállátogató lakhelyének távolsága között (5. táblázat) 212

A fesztiválra fordított költségek elemzésekor szintén kapcsolat volt felfedezhető az életkor és az elköltött összeg nagysága között. Itt azt találtam, hogy a 36 és 59 év közöttiek költik a legtöbbet, ennek a csoportnak több mint harmada 10 000 forintnál többet hajlandó áldozni a fesztivál nyújtotta örömökre (6. táblázat).

213

Messze a legjobban fizető vendégeknek a Dunántúlról érkezettek számítottak, e csoport 39-százaléka 15 000 forintnál többet hajlandó elkölteni az eseményen, miközben ebből a régióból érkeztek a legkevesebben. A környék idegenforgalmára gyakorolt hatások A fesztivál környékre, illetve az adott régióra gyakorolt hatásait négy kérdésen keresztül próbáltam mérni.

214

Az első rögtön azt mutatta meg, hogy bár a látogatók nagy része kifejezetten a fesztivál okán vállalta az utazást – ebben az esetben is kiszűrtem a helyi lakosokat -, mégis a válaszadók 53 százaléka legalább egyet megnéz a környékbeli nevezetességek közül. Érdekes összefüggést találtam a válaszadó neme és az egyéb nevezetességek iránti megtekintési hajlandóság között. A teljes válaszadói sokaságot elemezve, a férfiak 56,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egyet megtekinti a látványosságokból, ha már itt van a fesztiválon. A nők esetében ez az érték „csak” 41 százalék volt. A Békéscsabai Kolbászfesztivál a vendégek 81 százaléka szerint jelentős vagy kiemelkedő mértékben fontos szerepet játszik a régió gazdaság és kulturális életében (9. ábra). Budapesten értelemszerűen sokkal alacsonyabb ez az arány, hiszen ebben az esetben a fesztiválnak nincs akkora jelentősége, mint Békéscsaba esetében, ahol a fesztivál a város egyik legfontosabb turisztikai terméke. Ezt támasztja alá az a vizsgálati eredmény is, amely alapján kapcsolat fedezhető fel a fesztivál helyszíne és e kérdés között. A budapestiek erre a kérdésre csak 47,1 százalékban adtak pozitív választ a békéscsabaiak 81 százalékával szemben A vendégek közel fele azért itt is hasonlóan vélekedett. A negatív válaszolók arány e kérdés tekintetében szinte elenyésző volt.

9.ábra: Mennyire játszik fontos szerepet a régió gazdasági, kulturális életében a fesztivál? Forrás: saját szerkesztés A fesztiválok imázs formáló erejét méri a következő két kérdés, amikor a régióország imázsról, illetve a település vonzerejére gyakorolt hatásról érdeklődtünk a válaszadóknál.

215

10. ábra: Hogyan befolyásolja a régió-, ország-képet a gasztrofesztivál? Forrás: saját szerkesztés Az ábrákra (10. és 11. ábra) pillantva teljesen egyértelmű, hogy a válaszok mindkét esetben 90 százalék felötti pozitív megítélést mutatnak. Ez alatt az érték alatt csak a Halfesztivál településre gyakorolt hatása van – 88% -, de egyfelől ezt nem értékelem szignifikáns különbségnek, másfelől szintén a Halfesztivál Budapest életében betöltött kisebb szerepével magyarázható.

11. ábra: Hogyan hat a gasztrofesztivál a település vonzerejére? Forrás: saját szerkesztés

216

A helyi fesztivált látogató lakosság fesztiválhatással kapcsolatos attitűdje A mindkét fesztivál esetében külön szempont volt, hogy a helyi lakosok közül kikerülő látogatók milyen attitűddel rendelkeznek a fesztivállal kapcsolatban. A Lankford és Howard szerzőpáros által kidolgozott Turisztikai Hatás Attitűd Skála (TIAS) (KUNDI 2012: 99-101.) mutatóból kiindulva elkészítettem egy tíz állítást tartalmazó sort, melyek megítélését ötfokú Likert-skálán rögzítettem. A kérdések a fesztiválokkal kapcsolatos általános állításokat tartalmazza: o A fesztivál csak viszi a település pénzét, megszervezése luxus o A fesztivál komoly környezeti, infrastruktrúrális megterhelést jelent o A fesztivál idejére a helyi boltokban felmennek az árak o o o o

A fesztivál munkahelyeket teremt a településen A fesztivál jó lehetőség a jövedelem kiegészítésére A fesztivál segíti a helyi infrastrukturális fejlődést A fesztivál fontos turisztikai termékünk.

o Büszkeséggel tölti el, hogy ez az esemény itt valósul meg o A fesztivál jó lehetőség kultúránk bemutatására o A fesztivál kiváló lehetőség az együttlétre, összehozz a helyieket. A második csoport kérdéseit a jobb megértés érdekében szintén két csoportba érdemes bontani. Az első csoportba az un. „kemény” állításokat sorolom, melyek könnyen és egzakt módon kimutatható gazdasági hatásokat tartalmaznak, míg a második állítás kategória szociális, kulturális attitűdöket, azaz korábbi megfogalmazásom szerint „puha” kijelentéseket tartalmaznak. Míg ebben az esetben a válaszadók nagy hányada, több mint háromnegyede véli igaznak az állításokat, addig a gazdasági hatások tekintetében kevésbé látják igaznak az állításokat. A pozitív válaszok aránya 39-90,4 százalék között szóródik, és a legszkeptikusabb eredmények a fesztivál munkahelyteremtő képességével kapcsolatosak, csupán 39 százalék látja ezt a kijelentést pozitívan. Leginkább a fesztivál kiemelt turisztikai termék jellegével értenek egyet (90,4%) a válaszadók.

Összegzés Összességében elmondható, hogy a kapott eredmények számos ponton egyezőséget mutatnak a szakirodalom eddigi eredményeivel. Látható volt, hogy csakúgy, mint az egyéb rendezvények tekintetében itt is magasabb iskolázottság jellemző, a nyitottságot igazolja a nyelvismeret magas aránya is. Láthatóvá vált többek között a fesztivállátogatók média használati szokásai, egy-egy fesztivál adott régióban betöltött idegenforgalmi jelentősége. Fontos eredmény született a tekintetben is, hogy kimutatható volt a gasztronómiai események erős vonzerő képessége, törzsvendég képző ereje. Újdonságnak tartom, 217

hogy bizonyításra került a gasztronómiai fesztiválok vélemény és közönség formáló ereje, a bemutatott termékek kereskedelmi forgalommal kapcsolatos utóélete kapcsán. Ez igazolja a fesztiválok kommunikációs csatorna szerepkörével kapcsolatos korábbi állításokat. Úgy gondolom, hogy munkám ezen túlmenően nem csak kutatók, fesztiválszervezők számára lehet hasznos, hanem tágabb értelemben a hazai szakpolitika alakítóinak is, hiszen világossá vált, hogy ezen fesztivál típusok kommunikációs erejükkel, „vevőtalálkozói” funkciójukkal, látogató megtartó képességükkel, nagy számukkal kiemelkedő szerepet képesek betölteni egy integrált élelmiszer politika kialakításában és működésében.

Irodalom BAYRAK Gökce Özdemir, ÇULHA Osman: Satisfaction and Loyalty of Festival Visitors. Anatolia: An Internationai Journai of rourism and Hospitality Research 2009 20. évf. 2. sz. p. 359-373. BAYRAK Gökce Özdemir: Festival motivators and consequences: a case of Efes Pilsen Blues Festival, Turkey. Anatolia – An International Journal of Tourism and Hospitality Research 2011. 22. évf.- 3. sz. p.378–389. BENEDEK Mariann, STARK Judit: Fesztiválvilág. Turizmus Bulletin 2009. XIII. évf. 3. sz. p. 35-44. DON Getz: Festivals, Special Events, and Tourism. Routledge, New York 2012. ERDŐS Anikó: A jelenkori Dionüszosz ünnepek – Az esemény turizmus helyzete egy kvantitatív kutatás szemszögéből. Turizmus Bulletin 2004. VIII. évf. 1. sz. p. 33-40. HUNYADI Zsuzsa, INKEI Péter, Szabó János Zoltán: Fesztivál-világ. Bp.: NKA kutatások 3. Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány 2006. KUNDI Viktória: Fesztiválok városokra gyakorolt gazdasági- és társadalmi-kulturális hatásainak elemzése. PhD dolgozat. Széchenyi István Egyetem regionális és gazdaságtudományi doktori iskola 2012. p. 99-101. MEDIÁN Közvélemény- és Piackutató Intézet: Felmérés a magyar lakosság autóhasználati és –javíttatási szokásairól, a szervizek ismertségéről és a választás okairól, valamint a Bosch Car Service hálózatról 2012. MICHALKÓ Gábor: A turizmus elmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2004. SMITH Melanie: Fesztiválok és turizmus: Lehetőségek és konfliktusok. Turizmus Bulletin 2009. XIII. évf. 3. sz. p. 24. 218

SULYOK Judit: A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai. Turizmus Bulletin 2010. XIV. évf. 3. sz. p. 2-11. SULYOK Judit, SZIVA Ivett: A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái. Turizmus Bulletin 2009. XIII. évf. 3. sz. p. 3-12. http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Fesztiv%C3%A1l https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01

219

JÁSZBERÉNYI Melinda – CSERNYIK Márta Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar MMI Turizmus Központ Attrakciómenedzsment a városi turizmusban Menetrendszerinti autóbuszos városnéző túrák és a kapcsolódó szolgáltatások elemzése A tanulmány a Budapesten működő hop-on hop-off és a menetrendszerint közlekedő turistabuszok városi turizmusban játszott szerepét vizsgálja, bemutatva a piaci érintetteket, az őket érő hatásokat és szerepüket a felelősségteljesés fenntartható városi turizmusban. Ismerteti továbbá a tervezett szabályozási koncepcióval kapcsolatban készült szakmai egyeztetéseket, illetve kérdéseket, javaslatokat fogalmaz meg esetleges jövőbeli kutatásokra vonatkozóan. I. A hop on- hop off autóbuszok szerepe Budapest turizmusában Budapest a Magyarországra érkező külföldi turisták első számú célpontja, az országba érkezők 35-40%-a keresi fel a fővárost magyarországi látogatása során. A Magyarországra érkező külföldi látogatók számában is folyamatos a növekedés, így 2014-ben az előző év azonos időszakához képest több külföldi látogató érkezett hazánkba. Az országba érkező külföldi utazók egyik legfőbb turisztikai motívációja a városlátogatás. A budapesti kereskedelmi szálláshelyeken töltött átlagos tartozkodási idő 2,4 nap, melyből következik az a turista szándék, hogy a lehető legrövidebb idő alatt ismerjék meg a várost. Erre az egyik legkényelmesebb és legnépszerűbb eszköz a városnéző buszok, melyek így nélkülözhetetlen elemeivé váltak a rövididejű városlátogatáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatásoknak. A turisztikai igények megváltozása a városnéző buszok evolúciójára is nagy hatással volt: a világ nagyvárosaiban a klasszikus, merev programot nyújtó városnéző buszok helyét átvették a rugalmas megoldást biztosító, menetrendszerint közlekedő hop-on hop-off autóbuszok. A 21. századi turista tapasztalt, önmaga akarja és tudja kiválasztani a saját érdeklődésének megfelelő látnivalót. Individualista, saját maga szeretné felfedezni önmagának a várost, egyéni utazásokon vesz részt, nem kíván csoporthoz alkalmazkodni, lemondva saját igényeiről. (Jászberényi, 2014) Rugalmas programot akar, mely a saját egyedi időbeosztásához igazodik, ugyanakkor olyan szolgáltatásokat vesz szívesen igénybe, melyek kényelmesek és megkönnyítik a város egyéni felfedezését és megismerését, mindezt megfelelő ár-érték arányban. Utazási döntéseit spontán hozza meg: a helyszínen dönti el, hogy leszáll-e a buszról és megtekinti az adott nevezetessséget belülről is. Mindezen turisztikai igényekre tökéletes választ ad a hop-on hop-off elgondolás. A hoho autóbusza dinamikus turisztikai infrastruktúra része, olyan közlekedési eszköz, mely a városon belüli mobilitás biztosításával járul hozzá a turisztikai vonzerő feltárásához és fogyasztásához (Michalkó, 2012). A koncepció egy jól körülhatárolt és kiforrott szolgáltatási csomag, mely világszerte elterjedt. A hoho autóbusz menetrend szerint közlekedő városnéző autóbusz, szervezett, ugyanakkor 220

személyre szabható körutazást jelent a turista számára, fenntartva a rugalmasságot a szolgáltatást igénybe vevő számára. A hoho busz körjáratként közlekedik a nevezetességek között, lehetőséget adva az utasok számára a menetidőn belüli korlátlan számú utazásra, le- és felszállásra, egy napra, illetve a meghatározott időkereten belül. A buszok általános jellemzője a kétszintes, double-decker kialakítás, mely lehetővé teszi a város látképének egy új perspektívából történő megismerését, a teljes út folyamán. A buszok az időjárás függvényében nyitott tetejűek vagy zártak, légkondícionáltak illetve a téli időszakban fűtött járművek. A Budapestre érkező külföldi turista „időhatékony” élményt keres, könnyen és gyorsan akar hozzáférni az élmények széles választékához. Kevés szabaidővel rendelkezik, de a legtöbbet akarja kihozni ebből, adott idő alatti élménymaximálás lehetőségét szeretné (Budapest Turizmus Stratégia, 2012). A hop-on hop-off koncepció lényege a városnézés megállókkal, ahol az egyes megállók a város legfőbbnevezetességei és a szállodák, megkönnyítve a gyors és direkt eljutást egyik látványosságtól a következőig. Előnye, hogy az összes főbb látnivalót érinti, így egy teljes túra kapcsán a városba látogató turista nem téveszti szem elől egyik nevezetességet sem. Az audio guide városbemutatás egyfajta másodlagos funkciót tölt be a szolgáltatási a turisztikai skálán. A szolgáltató ajánlatában megjelennek az egyéb, kiegészítő termékek, melyek fokozzák az élményt, így például a csomag részeként nyújtott sétatúrák vagy hajótúrák, azonban az elsődleges motíváció mégis a közlekedési funkció. Ugyanakkor a hoho elgondolás meghagyja a választás lehetőségét a turista számára: megoldást kínál azon külföldi városlátogatói célcsoport számára is, aki teljes városbemutatást szeretne, felkínálva az alternatíváját a komplett városnézésnek is. II. A hop-on hop-off városnéző buszok piaca és közvetlen érintettjei A hoho autóbuszosvárosnéző szolgáltatás profitra törekvő, nyereségorientált célzattal jött létre, értéket teremt a szolgáltatást igénybe vevő célcsoportnak, a turistáknak, ugyanakkor pozitív hozadéka lehet a piac egyéb érintettjei számára is. Nemcsak a turisztikai szolgáltató vállalatok, hanem az összes piaci résztvevő számára legfőbb cél a fővárost célzó turisztikai érkezések számának növekedése. A szolgáltatók esetében egyértelmű, hiszen ez jelenti az árbevételüket, ugyanakkor egyaránt fontos a turizmusból származó bevétel a városvezetésnek illetve követve a helyi lakosságnak és a közösségi közlekedési vállalatnak is, mely a növekvő adóbevételekből közvetett módon profitál. Ennek ellenére a mindennapi működtetés kapcsán a piac különböző szereplői között bizonyos érdekellentétek is felszínre kerülnek, melynek során az egyes piaci szereplők érdekei sérülhetnek. A piacelemzés célja, hogy ezeket feltárja, a szabályozás feladata, hogy ezeket elhárítsa, és mindezt a fenntartható turizmus zászlaja alá rendelje. A szolgáltatás felhasználója a turista, aki azzal a szándékkal veszi igénybe a szolgáltatást, hogy kényelmesen, kiszámíthatóan és biztonságosan jusson el egyik látványosságtól a másikig. Elengedhetetlen, hogy szolgáltatás számára hozzáférhető, vagyis megvásárolható és elérhető legyen és a saját igényeihez mérten megfelelő ár-érték arányú szolgáltatás kapjon. A turista szolgáltatás megrendelésekor mérlegeli a direkt versenytársakat (a hoho autóbusz társaságok 221

kínálatát), illetve más alternatív megoldásokat a város nevezetességeihez való eljutáshoz, így például a közösségi közlekedés használatát és az előnyök és hátrányok figyelembe vételével dönt a szolgáltatás megvásárlásáról. A turisztikai iparág számára a hoho autóbuszok a turisztikai infrastruktúra részét képezik, ezek biztosítják a turista eljutását a város nevezetességeihez, ezáltal bekapcsolva a város egyes látványosságait a turisztikai kínálatba, melynak kapcsán megjelenik a kölcsönön függés a hoho busztársaságok és és az egyéb turisztikai attrackciót nyújtó szolgáltatók között. Az iparági szervezetek feladata az egyes résztvevők együttműködésének koordinálása, az érintettek érdekképviselete, ugyanakkor kötelessége a szakmai felügyelet is. A hoho városnéző autóbuszok a közlekedési résztvevői, így különleges kapcsolat van a közösségi közlekedési vállalattal, mely egyúttal a város közlekedésszakmai szabályozottságért is felel. A két fél közötti aktuális problémákat a későbbiek folyamán ismeretendő szabályozási koncepció részletezi, azonban a piaci érintettség kapcsán érzékelhető olyan, nem feltétlenül működtetési problémákkal összefűggő, kölcsönös viszony bontakozik ki, mely hosszútávú kooperációt segíti elő. A turista szempontjából egyfajta konkurenciát jelent a hoho autóbusz és a közösségi közlekedés. Az elmút években történő BKK fejlesztések eredménye képpen a budapesti közösségi közlekedés hozzáférhetősége is jelentősen javult a külföldi látogatók számára, többek között a korszerű tájékoztatási rendszernek és az idegen nyelven is működő és a frekventált helyeken megtalálható jegyautomaták felszerelésének köszönhetően. Így a külföldi turista akár közösségi közlekedéssel is kényelmesen és kedvező áron fedezheti fel a várost. Mindazonáltal a közösségi közlekedés elsősorban a helyi lakosok közlekedését szolgálja, és a legtöbb esetben nem kifejezetten a város látnivalóinál találhatóak a megállók, hanem közlekedési csomópontokon. A turisták számára tehát a közösségi közlekedéssel szembeni érv, hogy amíg a hoho autóbuszok direkt kapcsolatot teremtenek az összes főbb látványosság között, addig a közlekedési eszközökkel csak átszállással valósítható ez meg. Szintén a tömegközlekedés ellen szól a zsúfoltság. Ezzel szemben a hoho buszokon kevésbé jellemző hogy tömött buszok járnak városszerte, mindenkinek jut ülőhely a járműveken, továbbá az utas a double-decker kialakításnak köszönhetően, teljesen más perspektívából tekinthet a városra. Ugyanakkor a fővárosi tömegközlekedés egyes járatai a turisták szemszögéből tematikus útvonalon közlekednek. Például a 2 és 2A jelzésű villamos vonala olyan városnéző útvonalon halad keresztül, mely élményt egyik hoho busztársaság sem biztosítja: a Margit híd pesti hídfőjétől, a Parlamentet körbejárva, a világörökség részétképező Duna parton halad el az útvonala egészen a Millenniumi Kulturális Központig, mely a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotáját is bekapcsolja a városközpontba. Körvonalazódik tehát a piaci szerepe mindkét résztvevőnek, ugyanakkor láthatóvá válik az is, hogy tökéletes kiegészítői egymásnak, hiszen mindkét érintett fél ugyanazt az infrastruktúrát használja, így egyértelmű érdekük az együttműködés és a már meglévő erőforrások közös alkalmazása. A közösségi közlekedési vállalat legújabb fejlesztése, a BKK futár, forradalmasította a forgalmi tájékoztatást. A valós idejű hozzáférhető információk segítik az utasok tájékoztatását és a forgalomban résztvevő járművek menetidejük optimalizálását – mindezt a Google térképen is megjelenítve. (Jászberényi, 2013) Amennyiben a hoho buszok is részesei 222

lehetnének a BKK futár rendszerének, úgy könnyedén elkerülhetőek lennének a torlódások és a közlekedés akadályoztatása, ezzel egyidőben a turistáknak nyújtott szolgáltatás színvonala is növekedne, hiszen kiszámítható lenne számukra a következő busz érkezése, és így könnyebben tudnák megtervezni az egyes látványosságok megtekintésére szánt időt. Továbbá a kiszámítható menetrend megszűntethetné a több szolgáltató által használt frekventált csomópontokon a hoho buszok torlódását, így elkerülhető a forgalomban közlekedő egyéb járművek akadályoztatása és a környezetterhelés is csökkenthető. A helyi lakosok számára a turistaforgalom növekedés elsősorban a saját életminőségük romlását jelenti: a környező utcákat turisták lepik el, megnő a zajártalom, a közlekedési eszközök gyakori használata miatt növekszik a levegőszennyezettség, továbbá hosszútávon emelkednek a szolgátatások árai a környéken. (Jászberényi, 2014) A hop-on hop-off autóbuszok megnövekedett száma a legtöbb esetben zavarja a helyi lakosokat mindennapi tevékenységük gyakorlása folyamán, így például a közösségi közlekedés megállóit ellepik a hoho buszok utasai. Hiába szüntette meg a főváros az Erzsébet téri autóbuszvégállomást a 2000-es évek elején, a hoho buszoknak köszönhetően a tér- továbbra is buszvégállomásként üzemel. Ennek eredményeképpen a buszok újfent az tér meghatározó szereplőivé váltak a 2010-es évek elejétől. Sok esetben probléma a korszerűtlen buszok üzemeltetése, mely a város levegőjét szennyezi, különös tekintettel a hegyre felfelé közlekedő (pl. Gellért-hegy) járatoknál. Nehézséget jelent a budai Vár negyed megközelítése, mely a világörökség részét képezi, védett városrész. Az élhető város kialakítása azonban nemcsak a helyi lakosok számára fontos. Egy rendezett város nagy mértékben hozzájárul a turista komfortérzetének növeléséhez is, hiszen ő is szívesen használja az élhető közterületeket és a karbantartott parkokat és az itt tartozkodása alatt számára is fontos a tiszta környezet, a friss levegő A városvezetés (a stratégiai döntéshozók) az ország turizmuspolitikájának és Budapest Turizmus Stratégiájának figyelembevételével, a helyi érdekek érvényesítésével és a vendégforgalom bővítési szándékát is figyelembe véve látja el a működéshez szükséges rendeletek előkészítését és elfogadását, ugyanakkor szem előtt tartva a magasabb szintű társadalmi érdekek érvényesítését is. Feladatuk a szabályozás és felelősségük ezen szabályozások betartatása. Olyan stratégia kialakítása a cél, mely minden résztvevő számára meghagyja a maximális működési teret, ugyanakkor nem korlátozza egyik érintettet sem. A szabályozás kapcsán elengedhetetlen a minél szélesebb körű szakmai és civil szervezetekkel történő egyeztetés. Ez előrevetíti a rugalmasságot és a beavatkozás szükségességét. A városvezetés elkötelezett a növekedés irányába, mindemellett élhető várost kell biztosítani a helyi lakosok számára. A városvezetés és turizmus iparág együttműködésére van szükség ahhoz, hogy pontosan felmérjék a hoho autóbusz szegmenst, annak méretét és várható növekedését, és ehhez igazítsák a szabályozást. A piac méret alapján döntsenek a szolgáltató lehetséges számáról, ezzel javítva a piaci rendezettséget.

223

III. A városnéző autóbuszok fővárosi közlekedésének szabályozási koncepciója A Budapest közlekedésszervezési feladatainak ellátását szabályozó önkormányzati rendelet (20/2012. (III.4.) Főv. Kgy.rendelet) a BKK Zrt-t, mint közlekedésszervezőt jelöli ki az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatóra vonatkozó járati engedély kiadását szabályozó fővárosi önkormányzati rendelet megalkotására. A BKK feladata a helyi rendelet elkészítéséhez szükséges átfogó szabályozási koncepció kidolgozása (BKK Városnéző autóbuszok fővárosi közlekedésének szabályozási koncepciója, 2012) A dokumentum egy egyeztetési változat, mely az előre meghirdetett menetrendszerűen végzett autóbuszos szolgáltatások (pl. hop-on hop-off autóbuszok) szabályozási rendszerének előkészítését szolgálja. A dokumentum előzetes tanulmányok alapján összefoglalja a fővárosi autóbuszos szolgáltatások aktuális problémáit, melyek közül négy problémás területet emel ki. 1. A városnéző autóbuszok által indító állomásként használt Erzsébet tér korábban központi távolsági autóbusz pályaudvar volt, és ennek határmezsgyéjén alakult ki a városnéző autóbuszos szolgáltatás a téren. Annak ellenére, hogy 2001-ben a Volánbuszt Rt. megszűntette távolsági buszállomását a téren, mely terület ekkor átkerült a Budapesti Önkormányzat felügyelete alá, a városnéző autóbuszok továbbra is előszeretettel használják a teret indító állomásként, központi elhelyezkedése miatt. Ez sok esetben jogszerűtlen (pl. engedély nélküli közterület használat), illetve a várakozási idő alatt akadályozza a közúti forgalmat. 2. A városnéző autóbuszok sok esetben a BKV által használt buszmegállókban biztosítják utasaik számára a fel- és leszállást. Az engedély nélküli megállóhasználat szankciókat von maga után. Ugyanakkor a megállóhely használatra vonatkozó szerződéskötés esetén a BKV használati jogot ad ezen autóbuszoknak. Kiemelt szempont ugyanakkor, hogy a közösségi közlekedés feladatai feltétlen előnyt élvezzenek. 3. A városnéző autóbuszok által nyújtott keresdelemi tevékenység és promóció kapcsán a főszezonban jelentkező túlkínálat jelent problémát. A szolgáltatók az árak csökkentésével próbálnak versenyezni egymással, mely a szolgáltatás minőségének csökkenéséhez vezet, például kevésbé karbantartott, korszerűtlen járművek alkalmazása révén. Ezáltal nő a környezetterhelés, és ez a folyamat rontja a szolgáltatás minőségét és a város lakosainak életminőségét. 4. A buszsáv használati problémái szintén megoldásra várnak. A buszsáv a közösségi közlekedésben résztvevő autóbuszok számára fenntartott sáv, mely a városban kialakult torlódások alkalmával is biztosítja a közösségi közlekedés haladását. Azonban a városnéző buszok is haszálhatják a sávot, de a lassú haladási sebességük, átlagosan 20-25 km/h, forgalomakadályozó hatású a közösségi közlekedésre nézve. A dokumentum javaslatokat fogalmaz meg a főrvárosi autóbuszos szolgáltatások szabályozására, figyelembe véve az elemzéseket és a nemzetközi szabályozási példákat egyaránt. A szabályozás célja a piaci rendezettlenség felszámolása, az infrastruktúra szabályozása, a környezetterhelés csökkentése, a közúti közlekedési 224

rendszer zavartalanabbá tétele, az egységes utastájékoztatási rendszerbe való integrálás megvalósítása és a bevételteremtés. A nemzetközi példák kapcsán elsősorban a környezetterhelés csökkentése jelenik meg, mint legfőbb érdekérvényesítő törekvés, mely a buszok környezetvédelmi besorolását illetően tartalmaz szigorú szabályozásokat illetve a széleskörű hozzáférhetőség érdekében megtett akadálymentesítés is egyik legfőbb célként szerepelhet. A szabályozási koncepció egyelőre nem jutott el a megvalósítási fázisig. A BKK a 2014-2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiáját a Balázs Mór-terv társadalmi egyeztetési változata tartalmazza, melyet széleskörű társadalmi vitára bocsátottak. A terv a városnéző járművek és turistabuszok közlekedésének szabályozását is előirányozza, mely szerint „az érintett szakmai szervezetek (idegenforgalmi szakma, üzemeltető szervezetek, közlekedésszakma) bevonásával és friss felmérések alapján kell kialakítani a koncepció részletes intézkedéseit, a megállóhelyek kijelölését, a parkolási és tárolási létesítmények fejlesztését. Ennek megvalósítása segíti az infrastruktúra rendezettebb használatát és a zavartalanabb összközlekedési rendszert” (Balázs Mór-terv, 2014). A főváros rendeletben kívánja szabályozni a turistabuszok működtetését, ennek előzményeképpen készült el a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal Turistabusz Munkacsoportjának előterjesztése, mely védett városnéző útvonal koncepcióját vázolja fel a turistabuszok számára, továbbá tartalmazza a parkolási koncepciót is. IV. A hop-on hoff, mint attrakció, a turiszikai élményszerzés eszköze Jelen írás keretében nem nyílik lehetőség a busztársaságok részletes elemzésére, és minden egyes szolgáltatás összehasonlítására.. A kutatás keretében azonban megvizsgáltuk a budapesti hoho buszok piacán működő vállalatok által nyújtott legfőbb szolgáltatásokat. Jelenleg, 2015-ben, négy szolgáltató van jelen a piacon, név szerint: City Tour Kft (BigBus Tour), a City Sightseeing Kft. (City Sightseeing), a Mr. Nilsz Kft. (City Tour Hop on Hop off) és a Programcentrum Kft. (Programcentrum Sightseeing). Ezen vállalatok összesen hét útvonalon közlekedő hoho buszjáratokat üzemeltetnek. Megfigyelhető, hogy a szolgáltatók szinte ugyanazt a szolgáltatási csomagot nyújtják, közel hasonló útvonalakat járnak be, és az elmúlt pár évben nem történt jelentősebb útvonal bővítés. A tájékoztató anyag a legtöbb járaton felvételről hallható, az élő idegenvezetés – szolgáltatótól függően – általában napi egy járaton vehető igénybe. A szolgáltatási csomag általában tartalmaz egy hajótúrát és 48 óráig vehető igénybe. Az árak tekintetében sincs jelentősebb különbség az egyes szolgáltatók kínálatában, a legtöbbjük azonos áron, 6000.- Ft-os áron kínálja a felnőtt jegyet (kivéve BigBus, ahol a felnőtt jegy 7500.- Ft). A szinte teljesen megegyező szolgáltatáscsomagok a turista számára nem könnyítik meg a választást. Továbbá a menetrendeket vizsgálva körvonalazódik, hogy miért alakul ki torlódás egyes megállókban és várakozóhelyeken: a legtöbb útvonalon alig 30 percenkénti követési idővel közlekednek a buszok, így elkerülhetetlen, hogy az egyes szolgátatók járművei összetorlódjanak. Az alábbi SWOT elemzés egy gyorsjelentést kíván adni, megfigyeléseken és turistákkal folytatott fókuszcsoportos beszélgetéseken alapul. A budapesti hop-on hop-off szolgáltatások SWOT elemzése: 225

Erősségek:      

Időhatékony élmény  Kényelmes közlekedési eszköz Biztonságos  Kedvező ár-érték arány  Kiszolgálja a „kényelmes” turistákat A felvételről hallható városbemutatás a   világ legtöbb nyelvén hozzáférhető 

Lehetőségek:     

 

Gyengeségek:

Növekvő utaslétszám (növekvő számú budapesti turistaérkezés) Hozzáadott turisztikai élmény nyújtása Újabb útvonalak: új megállók bekapcsolása az útvonalba (pl. bevásárlóközpontok, új városrészek) Egyéb kényelmi szolgáltatások: wifi (ahol nincs), wc Összehangolása a közösségiközlekedéssel (csomagár mindkét szolgáltatás együttes használatára) Real-time járatinformáció (BKK futárba inegrálás) Akadálymentesítés

Korszerűtlen városbemutató tartalom (kizárólag történelmi tények, kevés aktuális érdekesség) Nem aktualizált szöveg Csak kis mértékű útvonalfejlesztés Környezetterhelés Közúti forgalom akadályoztatása Parkolási gondok

Fenyegetettségek:    

Túl sok piaci szolgáltató a piac méretéhez képest Nagy verseny, árak csökkenése, szolgáltatás színvonalának csökkenése Helyi lakosság tiltakozása Szigorodó környezetvédelmi szabályozás, melynek eredményeképpen limitált számú szolgáltató maradhat

A SWOT elemzés kapcsán körvonalazódik egy olyan jövő koncepció, mely az egyes hoho buszok átpozícionálását vetíti előre. A kinálatot szemlélve megállapítható, hogy a szolgáltatók nem élnek a szolgáltatás differenciálásával és a pozícionálás lehetőségével és versenyelőnyt elsősorban a buszok számának növelésével és a kedvező árakkal kivánnak szerezni, nem a szolgáltatások bővitésével. Olyan szolgáltatások bevezetése jelenthet fejlődési irányt az egyes vállalatoknak, mely kiszolgálja a turisták igényeit, túlmutatva azon, hogy a turista látványosságok között a legegyszerűbb eljutást biztosítsa. Például olyan alapvető szolgáltatásokkal, mint az ingyenes wi-fi hozzáférés, mely egy-két szolgáltató cégnél már hozzáférhető. Szintén előrehaladást jelenthet olyan új megállóhelyek bevezetése, melyek nem a városmegismerési igénnyel függenek össze, hanem a turisztikai motívációk egyéb fajtáit szolgálják ki, például bevásárlóturizmust. Ez a bevásárlóközpontok érdeke is, ugyanakkor újabb kényelmi szolgáltatás az utasok számára. Az akadálymentesítés és a közösségi közlekedés információrendszerébe való integrálás továbbnöveli a kényelmi funkcióját a hoho szolgáltatásnak.További kutatási lehetőség az útvonal, mint termék részletes elemzése, illetve az élményszerzés, mint motivációs lehetőség az egyes busztársaságok kínálatában. 226

A megváltozott turisztikaiigényeknek köszönhetően a turista a hop-on hop-off autóbuszra nem mint a turisztikai fogyasztás céljára tekint (városbemutatás), hanem mint eszközre, a turisztikai motíváció (városlátogatás) kielégítéséhez, hiszen a turisták számára a technológia lehetővé teszi, hogy könnyedén gyűjtsenek információt a célállomásról, akár az utazás megkezdése előtt, akár spontán módon, valós idejű (real-time) tájékozódással, az ott tartozkodásuk alatt. Így a hoho buszok elsődleges funkciója már nem a városról szóló információk átadása, hanem a turisták gyors és kényelmes eljuttatása az egyik látványosságtól a másikig. A hoho buszok a jelenlegi feltételek melett, - tehát mint közlekedési eszközök - segitenek abban, hogy a turista eljusson az egyik látványosságtól a következőig, minél kényelmesebben, biztonságosabban, és pontosabban, előre kiszámítható menetrend szerint. Ugyanakkor minden lehetőség adott, hogy az árverseny helyett differenciált szolgáltatást nyújtsanak, és a szolgáltatók pozícionálják magukat a piacon. A tematikus és alternativ séták virágkorukat élik Budapesten. Alapul vévek ezen túrák tapasztalatait, az egymástól távolabb fekvő látványosságok összekötésének lehetne egy újszerű megközelitése egy újragonolt hoho szolgáltatás. Az, ami jelenleg nem sokkal több mint szállitási szolgáltatás, önnáló attrakcióvá válhatna. Ugyanakkor a budapesti autóbuszos közlekedésben már találhatunk remek példákat az egyedi vonzerő kiaknázására. A ClassikTour egy ikonikus, 60-as éveket idéző Ikarus 630 kabrioval szervezett egyórás élő idegenvezetéssel kiegészített városnéző túra, mely megemlékezik a budapesti autóbusz közlekedés elindulásának 100. évfordulójáról. Hasonló attrakciót jelentenek a turisták számára a BKK által szervezett nosztalgiajáratok. A veterán közlekedési eszközök (busz, villamos, HÉV, földalatti és fogaskerekű) időszakosan, elsősorban nyár folyamán, közlekedő korabeli járművek, például az 1908-ban gyártott favázas nosztalgiavillamos a 2-es villamos vonalán, vagy a Gödöllőre vezető 50-es években gyártott nosztalgiahév illetve a 60-as években használt, Szentendrére közlekedő nosztalgiabusz. Ez utóbbi két útvonal jelentőssége, hogy Budapest városközpontjából indulva felfedezhetőek velük a távolabbi attrakciók, így a külföldi turista nem pusztán a szűken vett városközpontot ismertheti meg. Európai lakosság körében jellemző, hogy évente több várost is felkeres a manapság divatos, angol nyelvű szakirodalomban city-break fogalommal jelölt, városlátogatások alkalmával. Ha a desztináció szeretné, hogy a vendégei visszatérjenek, okot kell adni az újabb látogatásra. Ehhez pedig új termékek és attrakciók kialakítására van szükség. (Zátori A. 2014) Visszatérő turisták igényeit figyelembe véve a a hoho szolgáltatóknak további versenyelőnyt jelenthetne, ha tematikus túrákat szerveznének. Olyan túrákat, amelyek tényleges élményt tudnak biztositani azoknak is, akik ismerik a város főbb nevezetességeit vagy érdeklődésük speciális területre koncentrálódik. A várost már ismerő, felkészült turisták igényeihez igazodva, az audio guide városbemutatás legyen személyes hangvételű, megjegyezhető töténetekkel, benfentes információkkal, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amikor az utikönyvekben is fellelhető információkat adják vissza évek óta változatlan formában, figyelmen kívül hagyva a város fejlődését, alakulását és a turisták igényeit. Bővülhetne a szolgáltatások köre az egyes városrészek látnivalóira koncentrálva, filmhelyszínek bemutatásával, zenerajongók igényeihez igazodva Liszt Ferenchez kapcsolható helyszíneket összekötve, épitészet iránt érdeklődőknek a szecessziós látnivalókra koncentrálva, gasztronómiai körutat szolgáltatva... stb. Ilyen speciális 227

túrák esetében természetesen az igényekhez igazodóan kellene a járatok számát, sűrűségét, sőt esetleg az igénybe vett közlekedési eszköz méretét is meghatározni Ezek a túrák, melyek új, még nem felfedezett városrészekre juttatják el a turistahordákat egyrészt újszerű élményt kínálnak számukra, másrészt az eddig méltánytalanul „elhanyagolt” városrészek is a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerülhetnek, ugyanakkor elvonja a turistatömegeket a városközpontból, így felszabadítva ezt a túlterheltség alól. V. Összefoglalás A tanulmány rövid áttekintést nyújt a hop-on hop-off autóbuszok működésére vonatkozóan, melyből körvonalazódik a piaci szegmens szerepe a főváros turisztikai struktúrájában. Az elmúlt években e városnéző buszok Budapest részévé váltak, befolyásolják közlekedését és hatással vannak az itt élő emberek mindennapjaira és a környezetre. A Budapestre látogató turisták számának emelkedése és a dinamikus városfejlesztési beruházások előrevetítik a város népszerűségének növekedését, mely üdvözlendő tény, azonban komoly kihívások elé állíthatja a főváros befogadó képességét. A megváltozott helyzet miatt esedékes lehet egy új, átfogó kutatás készítése, mely részletes adatgyűjtés alapján elemzi a hoho autóbuszok szegmensét és lehetőségeit, ugyanakkor figyelmbe veszi Budapest turizmus stratégiáját és elkötelezettségét a fenntartható turizmus ideológiai iránt. A magyar fővárosba érkező külföldi turisták dinamikusan növekvő száma miatt egyre indokoltabbá válik a fenntarható turizmus irányelveinek figyelembevétele az iparági szabályozások minden szintjén, különös tekintettel a turizmusban közelmúltban történt óriási változásokra. Elengedhetetlen, hogy ezek ne pusztán az alapelvekben érvényesüljenek, hanem a konkrét intézkedések szintjén, az összes érintett érdekeinek figyelembevételével. Mindemellett a piaci szegmens nemzetközi tapasztalatai és új kutatási adatok felhasználása szükséges ahhoz, hogy a szabályozás kövesse a turizmus iparág dinamikus fejlődésének irányvonalait.

Felhasznált irodalom jegyzéke A. Bata- Jászberényi M. (2013): A mobilitás menedzselése és a modern marketing eszközök, Közlekedéstudományi Szemle pp 6-10 Jászberényi Melinda (2014): Kulturális turizmus elméleti háttere In. Jászberényi Melinda (szerk.): A kulturális turizmus sokszínűsége NKTK, Budapest Michalkó Gábor (2012): Turizmológia. AkadémiaKiadó, Budapest pp. 114 Puczkó László-Rátz Tamara (2000): Az attrakciótól az élményig. Geomédia Kiadó, Budapest Zátori Anita (2014): Városi turizmus és kultúra In. Jászberényi Melinda (szerk.): A kulturális turizmus sokszínűsége NKTK, Budapest, pp 275 228

Internetes források: KSH StatisztikaiTükör 2014/54, 2014/90 TurizmusMagyarországon2014 kiadvány. Magyar TurizmusZrt, Budapest. http://itthon.hu/documents/28123/8118959/StatElo_2014_HU_oldalankent.pdf/dda 853ce-c385-4fa3-ac56-1c271ee102ca (letöltés: 2015.06.13.) Ugorjunk! Budapest Turizmus Stratégia 2012/2013-2017 http://budapest.hu/Documents/20120403_turizmus_strategia_alapvetes.pdf (letöltés: 2015.06.13.) BKK sajtótájékoztató, 2014. 11. 06. http://www.bkk.hu/2014/11/infokommunikacios-forradalom-akozlekedesszervezeseben-%e2%80%93-budapest-a-vilag-elvonalaban/(letöltés: 2015.06.13.) BKK - Városnéző autóbuszok fővárosi közlekedésének szabályozási koncepciója. Egyeztetési változat. Budapesti Közlekedési Központ. Budapest, 2012. április 5. http://www.bkk.hu/wpcontent/uploads/2012/04/Varosnezo_BKK_szabalyozasi_koncepcio.pdf(letöltés: 2015.06.13.) Fővárosi Turisztikai Kerekasztal Turistabusz Munkacsoport: Előterjesztés Budapest komplex városképi és turisztikai stratégiájának megalkotására http://idegenvezetes.hu/hu/a-fovarosi-turisztikai-kerekasztal-turistabuszmunkacsoportjanak-eloterjesztese/ (letöltés: 2015.06.13.) BKK nosztalgia járatok: http://www.bkk.hu/nosztalgia/ (letöltés: 2015.06.13) Classik Tour: http://classiktour.hu/ (letöltés: 2015.06.13) City Tour Hop on Hop off: www.citytour.hu(letöltés: 2015.06.13) Big Bus Tour: http://eng.bigbustours.com/budapest/home.html(letöltés: 2015.06.13) Programcentrum Budapest Sightseeing: www.programcentrum.hu(letöltés: 2015.06.13) City Sightseeing Hop on – hop off: sightseeing.com/en/tours/hungary/budapest.htm (letöltés: 2015.06.13)

www.city-

229

Ercsey Ida Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Farkas Zoltán Végzett hallgató, Széchenyi István Egyetem, Marketing szak (MSC)

Hol VOLT, hol nem VOLT! A VOLT Fesztivál márkájának vizsgálata az Y és a Z generáció körében A fesztiválok napjainkra nem csupán kulturális szempontból váltak meghatározóvá, hanem gazdaságilag is befolyásolják egy adott régió életét és kihatással vannak annak márkaépítésére. Cikkünkben a VOLT fesztivál márkaépítését vizsgáljuk több aspektusból közelítve. A márkaépítés elméleti hátterét a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával mutatjuk be. A VOLT fesztivál márkát az Aaker modell alapján értékeljük, amelynek dimenziói a márkahűség, a márkaismertség, az észlelt minőség, és a márka asszociáció, amely nem csak a múltat, hanem a jövőt is magába foglalja. Empirikus kutatásunkat a VOLT fesztivál célcsoportját jelentő két fiatal generációra, az Y és Z generációra szűkítettük le. Először szakértői interjúkat készítettünk, hogy megfejtsük a márka kialakításának eszenciáját. Ezután etnográfiai kutatás (10 fő) keretében feltártuk a márka egyediségének elemeit. Végül kvantitatív kutatási módszer (200 fő) alkalmazásával arra kerestünk választ, hogy milyen hasonlóságok és eltérések vannak a VOLT márka összetevőinek értékelésében a két generáció tekintetében. 1. Bevezetés A városok életében és az országok gazdaságában ma már egyre inkább meghatározó szerepet játszanak a fesztiválok. Ezek a rendezvények gyakran lehetnek a regionális gazdaság fellendülésének főbb mozgatórugói, új munkahelyeket teremthetnek, fellendíthetik egy város kulturális életét. Hozzájárulnak a kereskedelem növekedéséhez, és bővítik az igénybe vehető szolgáltatások körét. 1993-ban első alkalommal, és azóta minden évben Sopronban megrendezésre került a VOLT Fesztivál. Ez a fesztivál az elmúlt 21 évben Magyarország egyik legnagyobb hagyományú, vidéki nagyrendezvényévé vált, és a helyszínt adó Sopronra és vonzáskörzetére is komoly gazdasági, turisztikai és kulturális hatással van. A VOLT Fesztivál az Y és Z generációs fiatalokat célozza meg. A generáció meghatározásánál kiindulópontot jelent, hogy a különböző nemzedékeket a közös tapasztalatok, a közös értékek kötik össze. Abban az esetben, ha születési korcsoportonként vizsgálódunk, akkor eltérő magatartású csoportokat kapunk. Az Y generáció táborába a mai huszonévesek és a harmincasok tartoznak. Az Y generáció és a technika együtt fejlődött, természetes számukra az internet, a számítógép és egyéb technika használata. Mindezek által értelmileg felnőttek, de az érzelmi feldolgozás már problémát okoz. Az Y generáció fordítottan szocializálódott, hiszen a technikai dolgok területén nem ők tanultak a szüleiktől, hanem ők adták át a tudásukat, így nem lehet elvárni tőlük, hogy a szülői minta legyen a céljuk. 230

Napjainkban számos cégnél tapasztalható, hogy nem feltétlenül az idősebb ember rendelkezik magasabb végzettséggel illetve nagyobb tudással (UJHELYI, 2013). A Z generációt többféle névvel illetik, az „internet generáció” vagy az „e-generáció”. Egyes források a 90-es évek elejére, míg mások a közepére teszik a generáció határát, máshol pedig a 90-es évek közepére és a 2000-es évek elejére datálják a generációs határokat (TARI, 2010). A generáció számára nagyon fontos szerepet játszanak a technológiai újítások és az új trendek. Az információs társadalom adta lehetőségeket sokkal jobban kihasználják, hiszen gyakorlatilag ebbe születnek bele. Nagyon népszerűek a közösségi oldalak, ahol regisztráció után különféle információkat láthatnak ismerőseikről, oszthatnak meg velük. Ezek az eszközök azonban függőséghez is vezethetnek. A számítógép előtt felnövő generációra jellemző, hogy egyre kevesebb idő jut számukra a valós társas kapcsolatok ápolására. Megfigyelhető a mozaikszerű érettség, tehát e generáció tagjai értelmileg viszonylag magasabb érettségi szinten vannak, azonban érzelmileg megmaradnak az életkoruknak megfelelő szinten. A Z generáció tagjai nem bírnak egyedül, csendben lenni, állandóan zenét hallgatnak vagy chatelnek. Törőcsik Mária Tudománykommunikáció a Z generációnak kutatásában arról ír, hogy a megkérdezett 2000 fiatal 18,8 % a részben vagy teljes egészben függőnek tartja magát a facebooktól (BITTNER at al., 2013). A márka kifejezés a brand szóból származik, amelynek jelentése égni, égetni. Maga a fogalom is egyfajta utalás arra, hogy a márkák próbálnak beépülni, beégni az emberek hétköznapjaiba, gondolataiba, tudatába. Napjainkban rengeteg márka jelenik meg világszerte, így a termék/szolgáltatás egyik fontos funkcionális jellemzője a garancia. Ugyanakkor a márka sokkal inkább önmagunk képét jelenti (OLINS, 2004). „A márkák és az új márkák a legjelentősebb tudomány, amivel a kereskedelem valaha is hozzájárult a populáris kultúra fejlődéséhez.” (OLINS,2004, 17. o.) A márkák szinte mindenhol jelen vannak az életünkben, így a fesztiválon is, amelyen részt veszünk. A választott kutatási téma publikálásában elsőként a márkázás szakirodalmi hátterét ismertetjük, majd a primer kutatás (etnográfiai kutatás, és megkérdezés) eredményeit elemezzük. Végül megfogalmazzuk következtetéseinket és javaslatainkat. 2. A márkázás szakirodalmi összefoglalása Ebben a fejezetben először bemutatjuk a márkázás jelentőségét, majd ismertetjük a márkaérték vizsgálatához alkalmazható modelleket, és a márka tulajdonosok márkaépítési tevékenységének és márkastratégiájának elméleti hátterét. Külön figyelmet fordítunk a szolgáltatások és a fesztiválok márkamenedzselési sajátosságaira. 2.1. Márka, márkaérték A következő meghatározás pontos képet fest arról, hogy mit nevezünk márkának: „a márka olyan szimbólumok összessége, melynek feladata termékek és szolgáltatások egy meghatározott gyártóval, forgalmazóval való azonosítása és egyúttal azoknak más termékektől való megkülönböztetése.” Bauer (1998: 194). Az Amerikai 231

Marketing Szövetség definíciója szerint a márka: „egy név, kifejezés, jel, szimbólum, design vagy ezek kombinációja, amelynek célja, hogy egy eladó vagy eladói csoport termékét vagy szolgáltatását azonosítsa és megkülönböztesse a versenytársakétól.” (KOTLER, 2012: 282). A márka tehát mindazokat a tulajdonságokat foglalja magába, ami megkülönböztet egy adott terméket vagy szolgáltatást a piacon lévő, hasonló szükségletek kielégítésére alkalmas más termékektől, szolgáltatásoktól. (JOHANSSON és CARLSON, 2014). A szövetség által definiált fogalom elsősorban a vállalatok szemszögéből közelíti meg a márkát. A márka definiálására fogyasztói szempontból Healey (2009: 10) ad választ, aki szerint: „A márka elsősorban a vásárlók fejében létezik. Tehát egy márka az, aminek a vásárlók gondolják. A fogyasztóknak megfelelő elképzeléseinek kialakításáról a márka menedzserek gondoskodnak.” Ez nagyon közel áll Olins definíciójához. A márkák beépültek a fogyasztók zsigereibe, már tudat alatt befolyásolják a vásárlási szokásaikat (TÖRŐCSIK, 2011). Ez általában hasonlít az adott vásárló vágyott vagy valós értékrendjéhez. Az egyes márkákhoz érzelmi és racionális élmények kötődnek. A vásárló többlettartalmat társít, tulajdonsággal látja el a márkákat. Ezzel ugyanis azonosítani lehet például az adott termék vagy szolgáltatás gyártóját. Az egyre rohanó világban az embereknek kevesebb idejük jut a vásárlásra, így a választást megkönnyíti, és a kockázatokat csökkenti (JOHANSSON és CARLSON, 2014). A márka egyfajta védjegy, melynek neve és megjelenése jogi védelem alatt állhat, ha bejegyzésre kerül (PAPP-VÁRY, 2008). „A márkaérték alatt azt a hozzáadott értéket értjük, amellyel a termékeket és a szolgáltatásokat felruházzuk.” (KOTLER, 2012: 284). A márka értéke függ a marketingkommunikáció mértékétől, hol hallott a fogyasztó az adott termékről vagy szolgáltatásról. Ennek alapján jön létre a vevő alapú márkaérték, amely a marketingeszközök mellett a márkaismeret fogyasztóra gyakorolt hatását méri. Ez akkor pozitív, ha a vevők ezt felismerve pozitívabban reagálnak az adott termékre vagy szolgáltatásra. A forgalmazók számára komoly kihívást jelent, milyen marketingeszközök segítségével érjék el, hogy az adott fogyasztó az általuk elérni kívánt márkaértéket társítsa a termékhez vagy szolgáltatáshoz. A márkaígéret a forgalmazó jövőképe, azt mutatja meg, hogy milyen legyen a márka, mit adjon a fogyasztónak. A márka értékét a márkaérték modellekkel mérhetjük, melyek Kotler (2012) nyomán a következők:  Márkaerő-értékelő modell – BAV modell: Különböző kategóriákban több ezer márka összehasonlítására képes.  Brandz modell: E modell szerint a márkaépítés egymás követő lépések sorozata. Ahol minden egyes további lépés az előző lépés befejezésének függvénye.  Márkarezonancia modell: A márkaépítést szintén alulról felfelé építkező modellnek tekinti.  Aaker modell: Aaker úgy értelmezi a márkát, mint a márkahűség, a márkaismertség, észlelt minőség, asszociáció összessége, amely nem csupán a múltat, hanem a jövőt is magába foglalja. (AAKER. 2004) A VOLT Fesztivál márkát az AAker modell alapján vizsgáljuk empirikus kutatásunkban a következő komponensek értékelésével. o Márkahűség: alacsony marketingköltségek, a márka elismertségének megteremtése, az új fogyasztók vonzása, versenytársak. 232

o Márkaismertség: A márkanév tudatosítása a fogyasztóban, felismerhetőség, szimbólumok, közönségkapcsolatok, támogatások, szolgáltatások. o Észlelt minőség: megkülönböztethetőség, differenciálás, pozícionálás, észlelt minőség, ár, márka-kiterjesztések. o Asszociáció: attitűdök a márkával kapcsolatban, növelt észlelt minőség, pozitív attitűdök kiterjesztése2. Ezen kívül még fontos szerepe van a márka-identitás kiépítésének. Ez határozza meg pontosan, mit ígér, és mit képvisel a márka a fogyasztó számára. Ez a modell alapján úgy érhető el, hogy a márkát négy aspektusból vizsgálja: termék (vagy szolgáltatás, szervezet, személy és szimbólum. A cég számára kiszámítható a márkahűség, amely biztos keresletet eredményez, és a konkurenseket korlátozza a piacra jutásban. A vásárlók az évek során különböző attitűdöket társítanak a márkához és ezzel a cég versenyelőnyre tehet szert. A hűség pedig lehetővé teszi, hogy az adott termékért vagy szolgáltatásért a fogyasztó akár 20-25%-kal is többet fizessen, mint a konkurens termékért vagy szolgáltatásért. Gyakran a cégek magas extraprofitot várnak egy márka megvásárlásával (CHEVERTON, 2005). Egy terméket vagy szolgáltatást a márkázás során ruháznak fel a márka erejével. A márkával ellentétben, mely egy állapot, a márkázásra úgy tekinthetünk, mint egy folyamatra (KOTLER, 2012) Ilyenkor a forgalmazó a célcsoportjának megfelelő tulajdonsággal ruházza fel a márkát. Nevet ad neki majd különböző márkajellemzőkkel látja el, és meghatározza, hogy kit takarjon a márka, mit tudjon az adott termék vagy szolgáltatás. Így könnyítve meg a fogyasztó döntését, egyfajta mentális struktúrával (CHEVERTON, 2005). 2.2. Márkaépítés, márkázási stratégia Mikor megszületik egy márka, akkor a forgalmazó számtalan platformot bevethet azért, hogy a vevő találkozzon vele. A márkaépítésnek három fő szempontját különböztetjük meg:  A márkát alkotó elemek kiválasztása: Idetartozik az alapvető tulajdonságok megválasztása: márkanév, logó, szimbólum, betűtípusok, csomagolás.  Termék illetve szolgáltatás és az ezekhez kapcsolódó valamennyi marketingtevékenység: azok a tevékenységek, melyek a márka bevezetését és ismertetését segítik. (PAPP-VÁRY, 2013)  Márkára közvetlenül és közvetve vonatkozó egyéb képzelettársítások: Például az Amazon online könyvesbolt neve az Amazonas folyóhoz köthető, mely a világ legnagyobb folyója. Így a márkanév utal a széleskörű piaci lefedettségre is (PAPP-VÁRY, 2013). A VOLT Fesztivál esetén a márkanév egy régi újságból ered, azonban társíthatunk hozzá tradíciót illetve a volt a feszültség mértékegysége. Ez a fesztivál kontextusában az erősséget és a nagyságot jelentheti. A márkaépítés során márkaelemekből építjük fel a márkát. Ezek kiválasztása különböző kritériumokhoz köthető. Nagyon fontos szempont, hogy emlékezetes legyen a márkaelem. Könnyű legyen felismerni, felidézni a vásárlások során. 2

http://www.eurib.org/fileadmin/user_upload/Documenten/PDF/Merkmeerwaarde_ENGELS/s__Brand_equity_model_by_Aaker_EN_.pdf

233

Lényeges aspektus az ésszerűség, hogy az adott márkaelem hiteles legyen, a már korábban megfogalmazott értéket közvetítse. Ehhez szükséges, hogy esztétikailag vonzó, vagyis rokonszenves legyen. Elsőként magát a terméket tervezik meg, majd a csomagolást, ezt pedig a termékcímke, hirdetések és egyéb marketinganyagok követik. A megjelenésnek, a design-nak kiemelt szerepe van, hiszen ezzel találkozik a fogyasztó, mivel a látás és a tapintás különösen fontos érzékeink. Az egyes márkáknál lényeges szempont az, hogy átvihető-e a márka. Ezzel elérhető, hogy ugyanabban vagy egy másik kategóriában új terméket vezessünk be (KOTLER, 2000). A márkaelemek kiválasztása után, azok egy integrált marketing stratégia keretében kerülnek kidolgozásra és a későbbiekben kommunikálásra. Ezek a stratégiák és taktikák az elmúlt éveket tekintve jelentős átalakuláson mentek keresztül. A forgalmazók számára számtalan új platform teremt lehetőséget arra, hogy kapcsolatba lépjenek a célcsoporttal és ezáltal közvetítsék a márkaértékként meghatározott üzenetet. A terméket vagy szolgáltatást forgalmazók számára fontos, hogy elsőként a munkavállalók és a stakeholderek értsék meg a márkaértéket és tudjanak vele azonosulni. Ezért van nagy jelentősége a belső márkázásnak, mely során mindezek az értékek átadásra kerülnek. Ha a dolgozók lelkesek és motiváltak, akkor a márka üzenetét hitelesebben tudják képviselni a fogyasztók felé. Fontos megemlíteni a márka közösséget. „Ez a közösség olyan tagokból áll, akiknek identitása és tevékenységei ugyanazon márka köré koncentrálódnak” (Kotler, 2012: 296). A stratégia középpontjában a fogyasztók igényeinek feltérképezése és az ebből következő fejlesztési lehetőség áll. Elsőként az aktuális helyzet felmérése, majd a fogyasztóktól begyűjtött információk révén egy ideális jövőkép meghatározása a feladat (HEALEY, 2009). Azok a cégek, melyek nagy hangsúlyt fektetnek az innovációra, általában erős márkákat hoznak létre (HEALEY, 2009). Amikor új termék kerül márkázásra, akkor különböző lehetőségek közül lehet választani. Lehetséges teljesen új márkaelemeket kidolgozni az új termékhez. A másik módja a már meglévő márkaelemek használata. Lehetőség van azonban a két módszer ötvözésére, vagyis már meglévő és új márkaelemek használatára. Amikor egy cég már meglévő márkát használ fel és ennek segítségével vezet be egy terméket, akkor márkakiterjesztésről van szó. Amikor egy meglévő márkát egy új márkával ötvöz, akkor almárkát kapunk, mely az anyamárkából jön létre. Márkastratégiai kérdés, hogy a márkával ellátott termék vagy szolgáltatás ára a piaci viszonyoknak és a vevői elvárásoknak megfelelően legyen kialakítva. „Egy márka megítélése szempontjából ugyanolyan fontos az ár, mint a design és a reklámok. Valószínűleg az ár a márka legkevésbé vonzó eleme.” (KOTLER, 2012: 282). 2.3. Márkamenedzsment a szolgáltatások piacán Mivel a VOLT fesztivál alapvetően egy szolgáltatás, melyhez számtalan termék tartozik, ezért alapvető fontosságú, hogy a szolgáltatás márkázásról is szó essen. A szolgáltatások esetében a márka alapvetően nem különbözik a fizikai termékeknél lévő márka fogalmától, működése azonban eltér. A márkázás alapvetően abból indul ki, hogy szükség volt a megszokott minőséget adó termékek megkülönböztetésére. A szolgáltatások esetén a termékektől eltérően nem fizikai üzenetről van szó. Míg egy 234

termékhez állandó minőséget társíthat egy fogyasztó, addig a szolgáltatás esetében minden egyes alkalom más és más lehet. A márka kapcsolatot épít ki az igénybevevő és a szolgáltató között, üzenetet hordoz az egyenletes minőségről és a szolgáltatás várható élményéről. A szolgáltatás márka és az igénybevevő találkozása nagyon kiterjedt lehet. Találkozhat elsőként az igénybevételkor, vagy mások által (OLINS, 2004). A mai fesztiválok elődei kulturális és társadalmi találkozási alkalmakra szolgáltak az elit számára (ALLEN, 2010). Megfigyelhető, hogy számos régió, település turisztikai szezonban hozzáférhető, teljes eseménykínálatát is fesztivál néven kezdték el emlegetni. (HUNYADI, 2010) Napjainkban a fesztiválok száma jelentősen megnőtt. (YOON et al., 2010) Megváltozott szerepük és egyre növekvő jelentőségük is hozzájárult ahhoz, hogy pozitívan hatnak egy adott hely gazdaságára (FREY 1994; LEENDERS et al., 2005). A fesztiválok olyan események, melyek specifikus témájúak és adott időközönként kerülnek megrendezésre. Ezek kapcsolódhatnak zenéhez, fotózáshoz, gasztronómiához és más egyéb tematikákhoz (GRAPPI– MONTANARI, 2011). A fesztivál szó maga egy latin eredetű szó, ünnepi játékokat, ünnepi előadássorozatot jelent, a hétköznapokból való kikapcsolódást jelenti (GETZ et al. 2010). A fesztiváloknak társadalmi szempontból is jelentős szerepük van, hiszen összegyűjtik egy adott érdeklődési körhöz tartozó embereket. Adott egy alapvető értékrend, zenei stílus vagy más kulturális kapocs, amely által a résztvevők társas azonosulása figyelhető meg (GETZ 2012: 51-52). A mai trendek a fogyasztói funkciók változásával, a tematikus fesztiválok megjelenésével megváltoztak (LEENDERS et al. 2005). Központjukban leginkább értékadási és élményszerzési funkciókat látnak el. Fontos megemlíteni, hogy a fesztiválokhoz kapcsolódó termékeket árusító illetve különböző szolgáltató egységek számára többletkeresletet generál (FREY 1994, LEENDERS et al. 2005). Az egyes cégek ugyanis megjelenhetnek egy fesztivál szponzoraként is, így azok ismertségét is növeli egyegy fesztivál (ROWLEY–WILLIAMS, 2008). Például a VOLT fesztivál esetében a Telekom vagy a Balaton Soundnál a MasterCard. Az évről-évre növekvő szám a marketing és kommunikáció egyre erősödő szerepét idézte elő a fesztiváloknál. (LEENDERS, 2010). A megrendezés gyakorisága szempontjából vannak egyszer megrendezésre kerülő fesztiválok és olyanok, amelyek periodikusán visszatérőek. A VOLT fesztivál az utóbbi kategóriába tartozó fesztivál. A rendszeresség komoly márkaépítő hatású lehet (HUNYADI, 2011). A fesztivállátogatást és márkájához való kötődést számos tényező befolyásolja (KAZÁR, 2014). Egyik meghatározó tényező, hogy az adott egyén olyan termékeket, szolgáltatásokat választ, melyekkel azonosulni tud. Ezeknek a fogyasztásával az általa hőn áhított énkép kerülhet megvalósításra (GRAPPI–MONTANARI, 2011). Fontos továbbá az, hogy az egyén azonosuljon a többi fesztiválon résztvevő emberrel is. Ez a társas azonosulás elmélete, melynek során a társas világban való elhelyezkedésünket egy csoporthoz való tartozásunkkal fejezzük ki. Egy-egy fesztiválon való részvételt azonban befolyásolhat még a zenei stílusok műfaja vagy azok sokszínűsége. Illetve a helyszín, a fesztiválhoz kapcsolódó egyéb tartalmi elemek (GRAPPI–MONTANARI, 2011). A fesztiválokat támogató márkák is figyelemfelkeltő kommunikációs kampányokkal érkeznek a helyszínekre, hogy elérjék a célcsoportjukat. Például a VOLT fesztiválon a Telekom egy hatalmas csúszdát építetett „Csússz be a fesztiválra” kampányával is népszerűsítette a szolgáltatásait és annak gyorsaságát 235

(KUTI, 2014.) A fesztivál szponzoroknak illeszkedniük kell a fesztivál stílusához és promócióikban fesztiválélményeket kell kínálniuk. A fesztiválok területén a hagyományos marketingüzenetek és eszközök nem működnek (KUTI, 2014). Fesztiválok esetén „a márkázás olyan marketing tevékenységeket takar, amely a kulturális fesztivált megkülönbözteti a versenytárs fesztiváloktól név, jelek, szavak, szimbólumok, termékek, szolgáltatások használatával, kiépítve ezáltal a pozitív imázst a fesztiválról a fogyasztók fejében, és végső soron fogyasztói választást eredményez (ESU–MBAZE-ARREY, 2009: 184). 3. Primer kutatás vonatkozóan

a

VOLT

Fesztivál

márkaértékének

vizsgálatára

A témához tartozó szakirodalom megismerése és a szekunder adatok feldolgozása után primer kutatást folytattunk le a VOLT fesztivál márkaértékének vizsgálatára. Elsőként a szervezőkkel, majd a stakeholder-ekkel készítettünk 7 mélyinterjút a márka kialakítás és a márkaépítő tevékenység megismerése érdekében 3. Következő lépésben a fesztivál helyszínén etnográfiai kutatást folytattunk le a fesztivállátogatók (10 fő) körében 2014. július 2 és 6 között4. Végül megkérdezést végeztünk online technikával 2014. november 10 és 17 között a márkaérték tényezőinek vizsgálatára. 3.1.

A megkérdezés módszertana: a minta bemutatása

A megkérdezés célja a VOLT Fesztivál márkaértékének vizsgálata a márkahűség, a márkaismertség, az észlelt minőség, és a márka asszociáció értékelésével. A mintavétel során szűrőfeltételként fogalmaztuk meg, hogy a válaszadók tapasztalattal rendelkezzenek a VOLT Fesztivált illetően. Ezen kívül arra törekedtünk, hogy mind a Z generáció, mind az Y generáció tagjai megfelelő arányban képviselve legyenek a mintában. A kérdőívet 200-an töltötték ki, 120 nő és 80 férfi. A szekunder adatokból is kiderül, hogy a fesztiválon magasabb arányban vettek részt nők, mint férfiak. A kérdőívet kitöltők átlagéletkora 20 év. A legtöbb válaszadó Pest megyéből és Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett. 3.2.

A megkérdezés eredményeinek elemzése

A kérdőív összeállításánál fontos szempont volt, hogy mely tényezők a legmeghatározóbbak a fesztivál kiválasztását illetően. A helyszínen végzett etnográfiai kutatáshoz hasonló eredmény született. A megkérdezettek számára leginkább a barátok részvétele a meghatározó a fesztivál kiválasztásánál, de fontos szempont még a fellépő zenekarok és a helyszín is. A fesztiválozók összetétele, az odajárók stílusával való azonosulás az Y generációnál (3,52) erőteljesebben megjelenik, mint a Z generációnál (3,18). Az Y generáció számára a fesztiválozók stílusával való azonosulás az Y generáció stílusérzékenységével is magyarázható.

3

A mélyinterjúk elemzését terjedelmi okok miatt nem közöljük. Az etnográfiai kutatás során elsőként megfigyeltük a kiválasztott fesztiválozókat, majd egy tíz kérdésből összeállított interjúvázlattal kifaggattuk őket az eseménnyel kapcsolatos véleményükről. 4

236

A VOLT fesztivál márka értékelésére az Aaker modellt választottuk ki, amely öt alapvető ismérv szerint értékeli a márkát. Az első szempont a márkahűség, melyre az etnográfiai kutatás és a kérdőíves lekérdezés során kaphattunk választ. Az etnográfiai kutatásból kiderül, hogy azok, akik már voltak a VOLT fesztiválon, előszeretettel térnek vissza. Jobban preferálják ezt a fesztivált az összes többi fesztivál közül. A megkérdezés válaszadóinak több mint 70 százaléka már nem elsőként vesz részt a Fesztiválon és többségük „tetszik” vagy „nagyon tetszik” értékelést adott a Fesztiválra. Volt olyan válaszadó, akinél egyenesen a nyár legfontosabb és legmeghatározóbb élménye. Másodikként a márkaismertséget vizsgáljuk. A helyszínen készített interjúk és a kérdőíves lekérdezés alapján is megállapítható, hogy a márkát ismerik a résztvevők. A helyszínen a logóval kapcsolatos interjúk során kiderült, hogy a megkérdezettek a különböző logóváltozatokat is képesek felidézni. Attól függetlenül, hogy jártak-e már azelőtt a fesztiválon vagy sem. A logó a megkérdezetteknek tetszett, bár volt, aki megemlítette, hogy a rózsaszín színnel nem nagyon tud azonosulni. A VOLT logóra tekintve a megkérdezetteknek pozitív élmények, emlékek, a családias fesztivál jutott az eszükbe. A kérdőív részét képezte a fesztiválozók kommunikációs csatornáinak a használata. Az 1. ábrán látható, hogy a legtöbb (184 fő) válaszadó a facebook közösségi portálról szerez információt a fesztiválról. De a VOLT fesztivál hivatalos weboldalát és a youtube csatormát is szívesen látogatják a megkérdezettek. Ez tükrözi a szekunder adatok által kapott eredményeket illetve az interjúk során kapott válaszokat. A facebookon kívül még érdemes megemlíteni az instagram nevű közösségi mobilalkalmazást. Ez egyre inkább közkedveltté válik a fesztiválozók körében. Az ATL eszközök közül meglepő módon, az egyes újságokban a fesztiválról szóló cikkek elolvasása a legjellemzőbb.

1. ábra: Médiahasználat (fő) Forrás: Saját szerkesztés 237

A VOLT fesztivál általános értékelése nagyon kedvező. A válaszadók mintegy kétharmadának nagyon tetszik a fesztivál. 28% vallotta azt, hogy összességében „tetszik” neki a fesztivál. Semleges vélemény alkotott mindössze 4,5%, és a leggyengébb minősítést csak néhány fesztiválozó jelölte be (1,5%). Az észlelt minőség értékelése kapcsán a kutatásból kiderül, hogy az Y és Z generáció számára pozícionált fesztivál a szervezők által választott kommunikációs csatornán eléri célcsoportját. A VOLT fesztivál minőségével elégedettek, több interjúban is említésre kerül a profi szervezés. Elmondható, hogy a fesztivál ára nem játszik fontos szerepet annak kiválasztásában, azonban a VOLT logóval ellátott termékek áraira több válaszadó is negatívan nyilatkozott. A szervezők törekednek évről-évre ismertebb és elismertebb zenekarokat elhívni a fesztiválra. Olyanokat, melyeket a résztvevők leginkább szívesen látnának. A márka modell az eladási sebességet is ide sorolja. A 2015-ös VOLT fesztivál bérleteket a szervezők Early Bird akcióban meghirdettek, ezer darab bérletet 19990 forintos áron. 3 óra alatt elkelt az összes. Azonban figyelve azokat, akik több órán keresztül által sorba a jegyért, éjfélig meghosszabbították az akciót, így összesen 1850 darab jegyet értékesítettek. Másnap már 25990 forintba került a bérlet. A mélyinterjúk során – szervezői és stakeholder oldalról egyaránt - kérdés volt, hogy mi az, ami leginkább megkülönbözteti a VOLT fesztivált a többi fesztiváltól. Eleinte a zenei stílus illetve a máig is kitartó családias hangulat jelentette az egyediséget. Azonban évről-évre törekednek egyfajta kortárs művészeti és dizájn tartalommal is színesebbé tenni. A válaszadók több mint háromnegyede kiemelte, hogy a családiassága és a helyszíne miatt más ez a fesztivál, mint a többi. A kérdőívet kitöltők egytizede megemlítette, hogy szereti, hogy itt javarészt magyar résztvevők vannak. Két személy kiemelte a dekorációt is, mint megkülönböztető tulajdonságot. A megkülönböztethetőség megjelent mind az etnográfiai kutatásban, mind a kérdőíves válaszok sorában. A fesztivált és ezzel együtt a márkát leginkább a zenei stílus különbözteti meg például a Balaton Sound-tól, a helyszín és annak családias légköre. A kutatásból kiderül, hogy a márka-kiterjesztett terméket is szeretik a fesztiválra járók és ismerik is azokat. Itt negatívumként megemlíthető, hogy túl drágának találják azokat. A szervezőkkel készített mélyinterjúk során megemlítették, hogy a VOLT logóval ellátott termékek nagyon népszerűek a fiatalok körében. Ezért a kérdőív egyik kérdése is erre fókuszált. A 2. ábrán látható eredményekből kiderül, hogy a válaszadók közül legtöbben (33 fő), pólót vásároltak a fesztiválon. De kiemelkedő még a PASS-tartót illetve napszemüveget vásárlók köre is.

238

2. ábra: Márka-kiterjesztett termék vásárlása (fő) Forrás: Saját szerkesztés Az Y és Z generáció tekintetében nincsen különbség a vásárlások tekintetében. A különböző termékek vásárlói között egyaránt megtalálhatók mindkét generáció képviselői. A márkakiterjesztett termékekre való pénzköltés tekintetében a két generációnál a kereszttábla elemzést elvégezve szignifikáns különbség nem igazolható. Így az feltételezés, miszerint a Z generációs résztvevők több pénzt költenek a márkakiterjesztett termékekre, nem igazolható. A kérdőívet kitöltő sokaság a következőképpen jellemezte a fesztivál közönségét. Legtöbben a segítőkész, kedves és barátságos tulajdonságokat emelték ki. De a válaszok között néhány esetben a következő tulajdonságok is megtalálhatóak voltak: részeg, vicces, felszabadult. Egy Y generációs válaszadó Pest megyéből a következőt írta: „ebben az évben megváltozott a VOLT-ra látogatók összetétele… korábban: arcok, jófejek, közösség, most: tinik, partyarcok, nyafogók”. Ennek oka a mélyinterjúk és a szekunder adatok által egyértelműen igazolt fiatalabb korosztályok megjelenése is lehet a fesztiválon. Egy másik válaszadó, egy Z generációs lány ezt írja: „egy része: az "elitebb" iskolák tanulói”. Egy 28 éves, szintén Z generációs lány Budapestről a következőt állapította meg: „fiatalok, hozzám hasonlóak”. Néhány válaszadó megjegyezte, hogy a fesztiválra járók furcsák és ki szeretnének tűnni a tömegből. A modell negyedik vizsgálati eleme az asszociáció. Az etnográfiai megfigyeléses interjúk során a VOLT logóról leginkább a családias, szerethető, nyár, barátok, Sopron motívumokat említették a válaszadók. A kérdőívben a válaszadóknak három szóval jellemezniük kellett a VOLT fesztivált. A leggyakoribb jellemzések a következőek voltak: • családias, szerethető, otthonos, boldogság, • barátok, szabadság, vidám, hangulatos 239

A spontán asszociációk nagy része pozitív volt. Néhány olyan megjegyzést is írtak a kitöltők, hogy a fesztivál drága, illetve sok az ittas kiskorú, zsúfolt az elrendezés. Többen voltak, akik azt írták, hogy tiszta illetve Sopron-t is említették páran. Az eredmények hasonlóak a helyszínen végzett etnográfiai kutatással. Mind a mélyinterjúk, mind az etnográfiai kutatás során számos tulajdonsággal jellemezték a megkérdezett alanyok a fesztivált. A kérdőíves lekérdezésbe ezek a tulajdonságok kerültek be egy 4 fokozatú Likert skálán történő értékelésre. A kényszerítő skála alkalmazását az egyes tulajdonságok mellett való döntés tette szükségessé. Az eredményeket bemutató 3. ábra szerint a legmagasabb értéket kapott tulajdonságok a következőek voltak: vidám, naprakész, megbízható, eredeti, laza, szerethető. Az Y és Z generáció szemszögéből külön értelmezve az eredményeket, jelentősebb eltérés nem tapasztalható. A családias tulajdonságnál mondható el egyedül, hogy az Y generáció családiasabb rendezvénynek tartja a VOLT fesztivált, mint a Z. A válaszadók szerint a legkevésbé érzelmes és megújuló a VOLT fesztivál. Ami meglepő, hogy a nyitott kérdésekben többször is kiemelték a válaszadók, hogy a fesztivált a helyszín teszi a többi fesztiváltól megkülönböztethetővé, ugyanakkor a lokálpatrióta tulajdonság csak a 2,96-os átlagot éri el.

3. ábra: VOLT Fesztivál attitűdök I. Forrás: Saját szerkesztés A variancia elemzés során beigazolódott, hogy a megbízható és a családias tulajdonságokat tekintve szignifikáns különbség van a két generáció között A családias tulajdonságnál a 4 elemű skálán az alábbi átlagok jöttek ki az egyes generációkra: Y generáció: 3,11; Z generáció: 2,84. A megbízható tulajdonságnál a következő átlagos értékeket kaptuk az egyes generációkra: Y generáció átlaga: 3,41, míg a Z generációé: 3,15. A következőkben a városban található sztárok által aláírt székek kerültek a vizsgálat tárgyává. A szervezőkkel készített mélyinterjúban kiemelték, hogy a fesztiválon teret kapó kortárs művészeti műhely alkotásait jótékony célra való elárverezésre illetve 240

Sopron városának szánják. A „Sopron a csillagok városa”projekt első megvalósult része, az Ef Zámbó István művész által készített székek megosztják a válaszadókat. A válaszadók 40%-nak tetszenek és kicsivel több, mint negyede nyilatkozta azt, hogy „elmegy.” A területi megoszlást tekintve a székek leginkább a soproni lakosú válaszadók számára megosztóak, a más városokból érkezők szinte mindegyikének tetszenek.

4. ábra: VOLT Fesztivál attitűdök II. Forrás: Saját szerkesztés A 4. ábrán látható eredmények szerint a fesztiválozók azzal értenek egyet teljes mértékben, hogy a fesztiválról jó véleménnyel vannak a résztvevők, illetve a város lakossága is. A fesztiválozók nagy része egyetért azzal, hogy szokott feltölteni képet a közösségi portálokra. Itt egy kismértékű eltérés tapasztalható az Y és Z generációs személyek válaszai között. Az utóbbiaknál jellemzőbb a képfeltöltés, mint ahogyan a közösségi alkalmazásokkal való bejelentkezés is. Számukra a részvétel lehetővé teszi, hogy a VOLT fesztivál közösségéhez tartozzanak. A varianciaelemzésekből kimutatható, hogy csupán egy helyen található szignifikáns különbség a generációk attitűdje között. A Z generációból jelentősen többen jelentkeznek be alkalmazásokkal. Az ötelemű Likert skálán a Z generációs válaszadók átlaga 3,41, míg az Y generációs válaszadóké, csupán 2,82. Legkevésbé jellemző, hogy a fesztivál a válaszadók számára növeli a társadalmi elismertséget. Erre azonban némiképp rácáfol a helyszínen készített interjú, melyben több résztvevő is beszámol, hogy presztízs jelen lenni a VOLT Fesztiválon és a karszalag mára már státuszszimbólummá vált. Az etnográfiai kutatás során a megkérdezettek nagy része arról számolt be, hogy szívesen hordja a karszalagját a hétköznapokon is. Így ez a kérdés a kérdőív részét is képezte, és a kitöltés pillanatában a válaszadók 43%-ának a kezén volt karszalag. Figyelemre méltó, hogy a fesztivál utáni negyedik hónapban 241

a kérdőívet kitöltők közel felének a kezén még mindig van VOLT fesztiválos karszalag. 4. Következtetések Megállapítható, hogy a szervezők által kialakítani kívánt márka megegyezik a résztvevők által észlelt márkával. A VOLT Fesztiválra szívesen járnak és visszajárnak a fesztiválozók. A fesztivál mára már teljesen egybeolvadt Sopron városával és ezt erősíteni is kívánják a szervezők. A szekunder kutatási adatokat összesítve elmondható, hogy a fesztivál évről-évre több látogatót vonz, a korosztályi spektruma egyre szélesebb. A kommunikációt tekintve a megcélozni kívánt Y és Z generáció eléréséhez leghatékonyabbak az online platformok, de a mobilalkalmazás is évről-évre nagyobb népszerűségnek örvend. A márkaelemeket a résztvevők ismerik és elismerik. A fesztiválozók összetétele, az odajárók stílusával való azonosulás az Y generációnál erőteljesebben megjelenik, mint a Z generációnál. Az Y és Z generáció szemszögéből külön értelmezve az eredményeket, a családias tulajdonságnál mondható el egyedül, hogy az Y generáció családiasabb rendezvénynek tartja a VOLT fesztivált, mint a Z generáció tagjai. Kismértékű eltérés tapasztalható az Y és Z generációs személyek válaszai között. Az utóbbiaknál jellemzőbb a képfeltöltés és a közösségi alkalmazásokkal való bejelentkezés. A kutatási lefolytatása során kiderült, hogy milyen sokrétű tevékenységet és kapcsolódó programot - szolgáltatást jelent a VOLT Fesztivál márka. Kezdve a Fesztiváltól, a díjátadón, a Sopront körülölelő programokon át, a tehetségkutatóig, a kortárs művészetek felkarolásáig. Ezek mind a VOLT Fesztivál márkájának elengedhetetlen építőkövei. A legnagyobb kihívást a helyszínen folytatott interjúk lebonyolítása és a szervezők elérése jelentette. A kutatási eredmények tükrében kijelenthetjük, hogy a VOLT Fesztivál márkája egy nagyon szerethető, barátságos, innovatív, fiatalos, családias márka, amelyet a szervezők tudatosan formálnak évről-évre. Legutóbbi újítások a kortárs művészetek felkarolása a megkérdezettek válaszaiban még nem jelennek meg kimutathatóan. A jövőben is Sopron városával kívánják együtt építeni a márkát a szervezők. Fontos kiemelni, hogy a márka szerethetőségét nem csupán annak mérete és kommunikációja adja, hanem a hozzá társuló programok és kezdeményezések. Az adakozás, az aktív CSR tevékenység, a látogatók visszajelzéseinek figyelembevétele. Irodalomjegyzék AAKER, David: Brand Portfolio Strategy: Creating Relevance, Differentiation, Energy, Leverage, and Clarity, Free Press, 2004. ALLEN, Judy: A rendezvényszervezés nagykönyve, Bp.: Akadémiai Kiadó, 2010. BAUER András, BERÁCS József: Bevezetés a marketingbe, Bp.: Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ, 1998. 242

BITTNER Zoltán, KEHL Dániel, SZŰCS Krisztián: Tudománykommunikáció a Z generációnak, Budapest, 2013. CHEVERTON, Peter: A márka imázs felépítése Nélkülözhetetlen útmutató a márkamenedzsmenthez, Pécsi Direkt Kft Alexandra Kiadója, Pécs, 2005. ESU, B. B. – MBAZE-ARREY, V.: Branding Cultural Festival as a Destination Attraction: A Case Study of Calabar Carnival Festival. International Business Research, 2009. 2, 3, p. 182–192. FREY, B. S.: The Econonics of Music Festivals. Journal of Cultural Economics, 1994. Vol. 18, No. 1, p. 29–39. GETZ, D., ANDERSSON, T., CARLSEN J.: Festival management studies – Developing a framework and priorities for comparative and cross-cultural research, International Journal of Event and Festival Management, 2010. Vol. 1, No.1, p. 2959. GETZ, D.: Event Studies – Theory, Research and Policy for Planned Events, 2012. GRAPPI, S., MONTANARI, F.: The role of social identification and hedonism in affecting tourist re-patronizing behaviours: The case of an Italian festival. Tourism Management, 2011. Vol. 32, No. 5, p. 1128–1140. HEALEY, Matthew: Mi az a branding? Bp.: Scolar Kiadó, 2009. HUNYADI Zsuzsa, INKEI Péter, SZABÓ János Zoltán: Fesztivál-Világ, NKA Kutatások 3. Kultúrpont iroda, Budapest, 2011. JOHANSSON, Johny K.; CARLSON, Kurt A.: Contemporary Brand Management, SAGE Publications, Inc., 2014. KAZÁR Klára: Fesztivállátogatást befolyásoló tényezők vizsgálata fókuszálva a márka szerepére kutatás, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2014. KOTLER, Philip, Keller, Kevin Lane: Marketingmenedzsment, Bp.: Akadémiai Könyvkiadó, 2012. KOTLER, Philip: Kotler a marketingről. Jönni, látni, győzni – a piacon. Bp.: Park Kiadó, 2000. KUTI Noémi: Márkázott bulik, Marketing & Média, 2014. 19. évf. 7. sz. p. 1214. LEENDERS, M. A. A. M., GEMSER, G., WURFF. R. V. D.: Success in the Dutch Music Festival Market: The Role of Format and Content. The International Journal on Media Management, 2005. Vol. 7, No. 3–4. 243

LEENDERS, M. A. A. M.: The relative importance of the brand of music festivals: a customer equity perspective. Journal of Strategic Marketing, 2010. Vol. 8, No. 3, p. 291–301. OLINS, Wally: A márkák – A márkák világa, a világ márkái. Bp.: Jószöveg Műhely – British Council, 2004. PAPP - VÁRY Árpád: Marketing a gyakorlatban. BKF, Budapest, 2008. PAPP- VÁRY Árpád: A márkanév ereje – Szempontok a sikeres brand építéshez Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 2013. ROWLEY, J. – WILLIAMS, C.: The impact of brand sponsorship of music festivals. Marketing Intelligence & Planning, 2008. Vol. 26, No. 7. TARI Annamária: Y generáció – Klinikai Pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Bp.: Jaffa Kiadó, 2011. TÖRŐCSIK Mária: Fogyasztói magatartás – Insight, trendek, vásárlók. Bp.: Akadémia Kiadó Zrt. 2011. UJHELYI Adrienn: Digitális nemzedék – Szociálpszichológiai szempontból, Digitális nemzedék konferencia 2013, Budapest YOON, Y-S., LEE, J-S., LEE, C-K.: Measuring festival quality and value affecting visitors’ satisfaction and loyalty using a structural approach. International Journal of Hospitality Management, 2010. Vol. 29, No. 2, p. 335–34. http://www.eurib.org/fileadmin/user_upload/Documenten/PDF/Merkmeerwaarde_EN GELS/s_-_Brand_equity_model_by_Aaker_EN_.pdf Megtekintés dátuma: 2014.10.23.

244

HALMAI Márton - BODNÁR Réka Kata Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar „Júniusban Karcagon, birkaétkek az asztalon” A karcagi gasztroturizmus nyomában 1. Bevezetés A 20.380 lakosú (KSH 2014) Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye legkeletibb települése, a Nagykunság fővárosa (1. ábra). Az egykor kunok által lakott mezőváros napjainkban is térsége központi funkciókat ellátó települése, de az idegenforgalom terén csak rendkívül szezonálisan képes meghatározó szerepet betölteni. Ennek oka, hogy Karcag turisztikai vonzerői kihasználatlanok, hiszen a 2013-ban korszerűsített Akácliget Gyógy- és Strandfürdő nem egyedülálló attrakció a Nagykunságban, a kulturális és népi értékek önmagukban nem piacképesek, míg a ****-os Nimród Bioszálloda elsősorban csupán a konferencia- és vadászturizmus résztvevőire fókuszál. A gasztronómia terén viszont számos lehetőséggel bír a település, a kun hagyományokra épülő ételkülönlegességek azonban a komplex turisztikai termékek és együttműködés hiányában nem képesek szezonalitás nélkül jelentősebb idegenforgalom generálására. A kun ételkínálat összefésülésének és a komplexitásnak a hiánya, valamint az erős szezonalitás miatt Karcagnak egyelőre esélye sincs, hogy komolyan számba vehetővé váljon a hazai gasztroturizmus térképén.

1. ábra: A karcagi járás és települései (Forrás: Internet1) 245

Kutatásunk azt a célt szolgálja, hogy feltárjuk, milyen formában lehetne orvosolni ezeket a problémákat és hiányosságokat, illetve milyen lehetőségek rejlenek a település gasztroturizmusában. A célok elérése érdekében szükséges megvizsgálni Karcag gasztronómiai értékeit, az ezzel foglalkozó szervezetek munkáját, a kun ételek köré épülő rendezvényeket is. Elemeznünk kell a város egyetlen komolyabb turisztikai termékét, a Karcagi Birkafőző Fesztivált, melyet 2014-ben már 16. alkalommal rendezett meg a település.

2. A turizmus jelenlegi helyzete 2.1. A karcagi járás turizmusa Karcag fontos központi funkciókat ellátó település, járásközpont, ám az idegenforgalom terén – az 1026 fős népességű (KSH 2014) Berekfürdő szomszédságában – járási határain belül sem képes vezető szerepet betölteni. Karcag turisztikai életében a kereskedelmi szálláshelyek kínálata is szezonálisan jelenik meg. A szállások turisztikai szezonja rendszerint az adott év áprilisától októberéig tart, ekkor több mint 400 vendég fogadására képes a város. A téli időszakban azonban ez a szám 100 fő alá csökken, hiszen az évszak sajátosságaiból adódóan ekkor nem lehet sátrakban és lakókocsikban kempingezni az Akácliget Gyógy- és Strandfürdő üdülőjének területén (2. ábra). A kiadható szobák tekintetében nincs ekkora differencia a két időszak között, a nyári szezonban maximum 44, a téliben minimum 34 szoba várja a látogatókat.

2. ábra: Karcag kereskedelmi szálláshelyeinek férőhelyszáma 2014-ben (db) (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés)

246

Karcag legjobb minőségű kereskedelmi szálláshelye a ****-os Nimród Bioszálloda és Bioétterem, ami hiába rendelkezik a térség egyetlen első osztályú éttermével, wellness-szolgáltatások hiányában csak az üzleti és vadászturizmus révén generálhat többnapos idegenforgalmat. A szálloda vendégstatisztikáiból kiderül, hogy 2013-ban vendégeinek kétharmada érkezett Magyarországról, míg a fennmaradó 33%-ot elsősorban a környező települések vállalatai által delegált külföldi partnerek, és a vadászatra érkező tehetősebb európai turisták jelentették, akik tevékenységükből adódóan hosszabb ideig maradtak a városban. Számottevő a németek megjelenése a szállodában, mivel 2013-ban az összes vendég 10,64%-a érkezett Németországból. A szálloda az értékesítés terén hatékonyabban is működhetne, hiszen a ház kihasználtsága gyengének mondható, mivel 2011-ben 2.082, 2012-ben 1.982, míg 2013-ban 2.338 vendégéjszakát értékesítettek. Utóbbi azt jelenti, hogy az értékesíthető vendégéjszakák mindössze 14%-a került eladásra. Ez a fajta probléma azonban nem csak a Nimród Bioszállodát, de a település valamennyi kereskedelmi szálláshelyét általánosan érinti. 2013-ban átlagosan 27,5%-os, a tavalyi évben 25,4%-os szobakapacitás-kihasználtsággal rendelkeztek a szálláshelyek, míg a férőhely kapacitás kihasználtsága ennél is elenyészőbb volt (2013-ban 6,2%, 2014ben 6,3%). Karcaggal ellentétben Berekfürdő turisztikai szuprastruktúrái nagyobb tömegű vendégforgalom befogadására alkalmasak. A szezonalitás az üdülőközségben is megfigyelhető, ám arányaiban jóval kisebb, mint ahogy azt Karcag esetében tapasztalhattuk. Berekfürdő területén a turisztikai szezonban 11-13 kereskedelmi szálláshely nyitja meg kapuit, de a csendesebb téli hónapokban is legalább 7 helyen fogadnak vendégeket. Az elérhető férőhelyek számában nincs kiugró változás, tartósan 1000 vendég fölötti a szálláshelyek kapacitása (3. ábra).

3. ábra: Berekfürdő kereskedelmi szálláshelyeinek férőhelyszáma 2014-ben (db) (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) 247

Berekfürdő kereskedelmi szálláshelyeinek kihasználtsága is számottevőbb, mint a szomszédos Karcagé. 2013-ban átlagosan a kiadható szobák 48%-a került kihasználásra, a férőhelyek 83,5%-a azonban kihasználatlan maradt. 2014-ben a szobák értékesítése terén csekély visszaesés következett be, ekkor csak 46,2%-a került kiadásra, viszont a férőhelyek tekintetében emelkedés történt, mivel évi átlagban több mint egyötödét (20,6%) kihasználták a férőhely kapacitásnak. A Központi Statisztikai Hivatal 2010-2014-ig terjedő adatsoraiból kiderül, hogy Berekfürdő mind a kereskedelmi szálláshelyek vendégszámai, mind a vendégéjszakái terén a legdominánsabb település a karcagi járásban (4. ábra). 2014-ben Berekfürdő a járás kereskedelmi szálláshelyeken megszálló vendégeinek mintegy háromnegyedét fogadta (25.546 főt), a vendégéjszakák pedig több mint négyötödét teszi ki a település a térségen belül (89.461 éjszaka). További fontos különbség, hogy míg a Berekfürdőn megszálló vendégek átlagos tartózkodási ideje (3,5 éjszaka/vendég) felülmúlja a térség átlagát (3,1 éjszaka/vendég), addig Karcagé meg sem közelíti azt (1,8 éjszaka/vendég). Berekfürdő Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai életében is fontos szereplő, mivel 2014-ben a megyében regisztrált vendégek (177.593 fő) 14,4%-át, míg a vendégéjszakák (495.947 db) 18%-át adta az üdülőközség. Ezzel ellentétben Karcag a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló vendégek csupán 2%-át tudhatja magáénak, az eltöltött vendégéjszakák aránya pedig ennél is elenyészőbb, 1,3%.

4. ábra: Vendégszámok és vendégéjszakák a karcagi járásban 2014-ben (%) (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) 248

2.2. Karcag turizmusának helyzete Karcag kereskedelmi szálláshelyeinek vendégszám-statisztikáiból kiderül (5. ábra), hogy az elmúlt 5 évben a korábbi lassú növekedést 2011-től felváltotta előbb egy erőteljes, majd egy gyengébb csökkenés. 2010-ben még 3.351 vendéget fogadtak, míg 2011-ben 2.645 fő, 2012-ben már csak 2.558 fő érkezett. 2013-tól újra nőtt a vendégek száma, a 2014. év vendégszáma pedig meg is haladta a 2010-es évet. 2014-ben 3.552 vendég fordult meg a település kereskedelmi szálláshelyein. A város kereskedelmi szálláshelyeinek vendégkörében is hasonló változásokat figyelhetünk meg ebben az időszakban. 2012 óta csökken a külföldi vendégek aránya, míg 2011-ben 35% (935 fő) volt a nem belföldi érkezők aránya, addig 2013ban és 2014-ben már csak a vendégek 21,9%-a (632 fő, ill. 780 fő) volt nem magyar állampolgár. 2014-ben újra nőtt a külföldi érdeklődés Karcag iránt, mely növekedés a belföldi vendégek számának emelkedésével párhuzamosan következett be.

780 995 632 935

749 2772

2365 2259 1710

1809

5. ábra: Karcag kereskedelmi szálláshelyeinek vendégszáma 2010-2014 (fő) (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) Egy település turisztikai helyzetének vizsgálatakor nem szabad csak a vendégszámokra hagyatkoznunk, hiszen a desztináció sikerességét ezen felül befolyásolja a vendégéjszakák száma és a vendégek átlagos tartózkodási ideje is. A Karcag kereskedelmi szálláshelyein regisztrált vendégéjszakák statisztikáiban hasonló tendenciákat figyelhetünk meg, mint a vendégszámok esetében. 2010 után 249

egy erőteljes csökkenés következett be az összesített vendégéjszakák terén is, 2013 óta pedig ismét nő a számuk, bár egyelőre még nem sikerült a 2010-es adatok közelébe kerülni (6. ábra). 2012-ben és 2013-ban emelkedett a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya a szálláshelyeken (72,3% - 3.945 fő, ill. 80,9% 5.022 fő), ezzel ellentétben 2014-ben csökkenés figyelhető meg (74,5% - 4.763 fő).

4763

1629

5022

1183

3945 3175

1509 1723

4670

2315

6. ábra: Karcag kereskedelmi szálláshelyeinek vendégéjszaka száma (db) (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) Általánosságban elmondható, hogy a Karcagon megszálló vendégek maximum egy hosszú hétvége időtartamát töltik a városban, hiszen a 2010-2014 közötti időszak átlagos tartózkodási idejét mutató statisztikái 1,8 és 2,1 éjszaka között mozognak. 2014-ben az előző 4 év átlagát sem éri el a vendégek átlagos tartózkodási ideje a városban (7. ábra), ami elsősorban a gyér és erősen szezonális turisztikai kínálatnak tudható be.

250

7. ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött átlagos tartózkodási idő (éjszaka) (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) 3. Karcag gasztronómiai értékei 3.1. A karcagi birkapörkölt Karcag városának első számú gasztronómiai értéke és idegenforgalmi vonzereje a karcagi birkapörkölt, amelyet 2013 májusában, első ételreceptként nyilvánítottak hungarikummá (Internet2). Fontos megjegyezni, hogy a karcagi birkapörkölt elsősorban nem a város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jellegzetes, a „karcagi” jelző sokkal inkább sajátos elkészítési módját jelenti. Előállításának folyamata ugyanis egyenesen a nomád korból származik, jellegzetessége, hogy a birka testének minden részét beleteszik a bográcsba, a húst kezdetben víz hozzáadása nélkül pörkölik, hogy utána a megperzselt körmökkel, fejjel, farokkal és belsőségekkel együtt főzzék meg. Egy átlagos tömegű, 50-55 kg-os birkából hozzávetőlegesen 56-60 adag pörkölt készül (CS. KOVÁCS - OLÁH 2000:27). Elkészítésének hagyománya a családokon belül apáról fiúra száll, így még hosszú ideig öregbítheti a város hírnevét ez az étel. A pörkölt az egyetlen olyan jellegzetessége a településnek, melyre az évek során sikerült turisztikai terméket kiépíteni a Karcagi Birkafőző Fesztivál megrendezésével. 2014 júniusának utolsó hétvégéjén már a 16. alkalommal került megrendezésre a fesztivál, mely népszerűsége az idő múlásával is töretlen, évről évre egyre több látogatót fogadnak a szervezők. Bizakodásuk nem alaptalan, hiszen az étel hungarikummá válásával olyan emberekhez is eljuthatott a rendezvény híre, akik korábban még nem hallottak róla. Ráadásul a helyi fesztiválok népszerűsége jelentős Magyarországon, a 14-70 éves korosztály 47%-a legalább egyszer részt vesz egy ilyen jellegű eseményen az év során (JUHÁSZ 2010:139). 251

Fontos azonban megjegyezni, hogy a Birkafőző Fesztivál nem képes komplex turisztikai termékként megjelenni az idegenforgalmi palettán, hiszen nem rendelkezik egységes arculattal és a marketingtevékenység is kezdetleges, amit részben az általános érvényű logó hiánya is eredményez. Nem segíti a karcagi gasztroturizmus fellendülését az a tény sem, hogy a városban szinte kizárólag csak június utolsó hétvégéjén lehet friss birkapörköltet enni, mivel Karcag éttermei kihagyják állandó kínálatukból a hungarikummá nyilvánított ételt. A fesztivál hónapja az elmúlt öt év adatai alapján augusztus mögött a második legtöbb kereskedelmi szálláshelyen megszálló vendéggel bír Karcagon. A 2014-es rendezvény volt az első olyan alkalom, amikor a szervezők beépíthették marketingtevékenységükbe a pörkölt hungarikummá nyilvánításának tényét. Ennek sikerességét mutatja, hogy míg 2010 és 2013 között csökkent a júniusban Karcagon megszálló vendégek száma, addig 2014-ben, a hungarikummá nyilvánítás után, 479 vendéggel elérte az eddigi maximumot (8. ábra). 2013-tól nő a belföldi vendégek aránya is a fesztivál hónapjában, hiszen míg 2012-ben 40,1%-a (121 fő) volt külföldi a júniusi vendégeknek, addig 2013-ban már csak 21,6% (53 fő), míg 2014-ben mindössze 11,5% (55 fő). Az évtized első három évében a külföldi vendégek egyik legkedveltebb érkezési hónapja volt a június, ám 2013-ban és 2014-ben eltolódott a külföldi érdeklődés, és 5 hónapban (május, július, augusztus, szeptember, november) is több külföldi vendég szállt meg Karcag kereskedelmi szálláshelyein, mint júniusban. Ennek oka, hogy a külföldi vendégek motivációiban egyre nagyobb teret nyer magának a vadász- és a MICE-turizmus (Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions (Internet3), amik nem feltétlen kötődnek a klasszikus turisztikai szezonokhoz.

252

55 139

116 121

261

260

181

53 193

424

8. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma a Birkafőző Fesztivál hónapjában (fő) (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) Ahogy az a 8. ábrán is látszik, 2013-ban érkezett a legkevesebb vendég Karcagra a fesztivál hónapjában. A legkevesebb vendégéjszakát is 2013-ban regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyeken (9. ábra). Ugyanakkor a fesztivál széles körű programokkal várja a látogatókat, melyekkel túlmutat a gasztronómiai rendezvények alapvető funkcióján, vagyis hogy a látogatókat kizökkentse a hétköznapi szokásokból, és egy extra kulináris élvezetet biztosítson a számukra (MICHALKÓ 2004:75). A főzést követően hagyományőrző és folklór műsorok, népi zenekar és könnyűzenei koncertek szórakoztatják a vendégeket, amelyek során valamennyi korosztály megtalálhatja a neki tetsző programokat. Ennek ellenére a fesztivál időtartama az évek alatt szinte harmadára csökkent és a korábbi hosszú hétvégével ellentétben ma már ténylegesen csak június utolsó szombatján kínál kikapcsolódást az arra vágyóknak. A vendégszámok és vendégéjszakák fokozatos csökkenésének hátterében is alighanem a beszűkülő részvételi idő, és a főzést kísérő programok megújulatlansága áll, mivel az évente változó könnyűzenei koncerteket leszámítva minden fesztiválon ugyanazon hagyományőrző és folklór fellépők szórakoztatják a közönséget. A negatív irányú változás elindításában a recesszió tovagyűrűző hatása is feltételezhető. A tendenciák alapján arra következtethetünk, ha a birkapörkölt nem került volna be a Hungarikumok Gyűjteményének darabjai közé, a több napra érkező vendégek száma továbbra is csökkent volna Karcagon. A hungarikummá nyilvánítás azonban új motivációként jelent meg a belföldi turisták körében és érdeklődésüknek köszönhetően újra fellendítették Karcag júniusi vendégforgalmát.

253

622 355

89

366

294

457 528

9.

114

256 356

ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma júniusban (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés)

Ugyancsak a fesztivál csökkenő időtartamára vezethetjük vissza, hogy a Karcag kereskedelmi szálláshelyein júniusban megszálló vendégek átlagos tartózkodási ideje az elmúlt 2 évben jóval az éves átlag alá csökkent (10. ábra).

10. ábra: A Karcagon eltöltött átlagos tartózkodási idő alakulása júniusban (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés)

254

A júniusi átlagban bekövetkező negatív irányú változás elsősorban a belföldi vendégek csökkenő tartózkodási idejének eredménye. A külföldi látogatók 2013 kivételével az éves átlagnál hosszabb ideig maradtak júniusban Karcagon, ami egzisztenciális helyzetüknek, lakóhelyük távolságának és érkezésük motivációjának is betudható. 2013-ban jelentősen visszaesett az átlagos júniusi tartózkodási idő a városban, aminek elsődleges oka a fesztivál rövidülő időtartama lehet (11. ábra).

11. ábra: A piaci szegmensek szerinti átlagos tartózkodási idő alakulása júniusban (Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés) Az karcagi birkapörkölt népszerűsítése, a hagyomány ápolása és a pörköltfőzés tudásának átadása elsősorban a Karcagi Birkafőzők Egyesületének feladatköre, akik minden lehetőséget megragadnak, hogy egyre szélesebb körben ismertessék meg a pörköltöt. 2014 decemberének első hétvégéjén, a Budapesten megrendezett Nyugdíjas Expo-n tette tiszteletét az a több mint hatvan karcagi főzőmester, akik egy karitatív akció keretén belül karcagi birkapörköltfőző Guinness-rekord kísérletet hajtottak végre. A program során a kasztrojokban (a főzéshez használt öntöttvas lábasok) több mint 8600 adag pörkölt főtt meg, amit dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, az esemény fővédnöke a karitatív szervezetek képviselőinek ajánlott fel (Internet4). 3.2. Egyéb karcagi ételkülönlegességek Kevésbé köztudott, de a 2011-ben az Ország Tortájának választott kecskeméti barackos kölestortának is van karcagi kötődése. A Nagykunságban nagy hagyományokkal rendelkeznek a kölesételek (pl. a kölesmálé, a kölesbéles és a köleskása), melyek ápolásának lelkes képviselője a karcagi Szabó Imre molnármester, aki elhatározta, hogy visszahozza az emberek asztalára azt a 255

gabonát, amely egyedüliként lúgosítja a szervezetet, ráadásul gluténmentes, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják (Internet5). 2011 tavaszán ezért kereste meg Zila László cukrászmestert, hogy próbálja meg felhasználni a túrós gyümölcsös kölesmáléját a következő Országtortához, aki meg is valósította az elképzelést. A torta kivitelezői a kölest kecskeméti barackkal kombinálták, a párosítás pedig nyerőnek bizonyult (Internet6). Karcagi szempontból üröm az örömben, hogy talán a kecskeméti barack szélesebb körű ismertsége, talán a jobb lobbiképesség miatt, de a torta nem barackos karcagi kölestortaként, hanem kecskeméti barackos kölestortaként lett az Ország Tortája, így pedig igen kevesen kötik a Nagykunság fővárosához a desszertet, ami szintén nem segíti a karcagi gasztroturizmus fellendülését. Kiváltképp, hogy a település egyetlen cukrászdája sem árusít kölestortát. Szabó Imre azonban nem csak a kölesételek hagyományát igyekszik megőrizni a jövő nemzedékei számára, hanem a molnárételekét és a kemencés süteményekét is. Ezért hozta létre 2012-ben a Karcagi-Nagykun Ízőrzők Egyesületet, mellyel a lehető legtöbb fórumon bemutatkoznak (Internet7). Specialitásaik közé tartozik a galaburgyi, amit más tájegységeken slambucként ismernek, valamint a ferdinánd, a vízen kullogó, a kölesperec és a pogácsa. Legnépszerűbb közülük a ferdinánd, hiszen ezt az édes kelt csigatésztából készült süteményt ma is gyakran megsütik a karcagi családok. Elkészítésére alkalmanként versenyt is szerveznek a városban egy-egy rendezvény kísérőprogramjaként, de ezek városi szinten is csak szűkebb körben keltenek érdeklődést, nem képesek hathatósan nagyobb idegenforgalom generálására. 4. A kérdőíves vizsgálat főbb eredményei Kutatásunk során a szakirodalmi áttekintést és a KSH adatsorainak feldolgozását követően elvégzésre került egy széles körű primer kutatás is. Annak érdekében, hogy kiderítsük, milyen formában lehetne orvosolni a karcagi gasztroturizmussal kapcsolatban fellépő problémákat, a 2014-es Karcagi Birkafőző Fesztivál ideje alatt elvégeztünk egy kérdőíves felmérést a látogatók körében. A kutatás során egy 13 fős kérdezőbizottság 470 látogatót kért meg, hogy mondjanak véleményt a rendezvényről, magáról a településről és általánosságban a hungarikumokról. Valamennyi megkérdezettnek 16 kérdésre kellett válaszolnia a szociológiai mutatókon túl, míg a nem karcagi vendégek további 5 kérdésben fejthették ki látogatói szokásaikat. A válaszadók kiválasztása random módszerrel történt a fesztiváli forgatagban. A XVI. Karcagi Birkafőző Fesztiválon megkérdezett 470 látogató 64%-a volt karcagi (300 fő), míg 36%-a érkezett más városból a rendezvényre (170 fő). A nem karcagi látogatók 38%-a a település 60 km-es, míg további 34%-a 120 km-es körzetéből látogatta meg a fesztivált (12. ábra), így talán nem meglepő, hogy több mint 77%-uk (132-en) csak erre az egy napra érkezett Karcagra (13. ábra). Ahogy az már a vendégstatisztikákból korábban kiderült, a 2014-es júniusi átlagos tartózkodási 256

idő nem éri el az éves átlagot sem, amit a kisebb távolságból történő érkezés és a komplex turisztikai termékek hiánya is eredményez.

12. ábra: A Karcagi Birkafőző Fesztivál vonzásköre (Forrás: saját szerkesztés)

13. ábra: A válaszadó nem karcagi látogatók megoszlása a városban tartózkodási idő szerint (fő) (Forrás: saját szerkesztés) Ezt támasztja alá az a kutatási eredmény is, amiből kiderül, hogy a nem karcagi látogatók 60%-a (102-en) csak és kizárólag a fesztivál miatt érkezett Karcagra és 257

csak 40%-uk (68 fő) vett igénybe valamilyen egyéb szolgáltatást is a Nagykunság fővárosában (14. ábra). A szolgáltatások között a szállásadás dominanciája figyelhető meg, ez az igénybevett szolgáltatások 24%-át teszi ki. Említésre méltó a fesztiválon kívüli szórakozás és a vendéglátás is, előbbit a válaszadók 22%-a, utóbbit 21%-a nevezte meg (15. ábra).

102

40 17 8

3 (db)

14. ábra: A megkérdezett nem karcagi látogatók által igénybe vett szolgáltatások mennyisége (db) (Forrás: saját szerkesztés)

258

9% 1% 24%

10%

13% 22% 21%

15. ábra: A nem karcagiak által igénybevett szolgáltatások megoszlása (%) (Forrás: saját szerkesztés) Kíváncsiak voltunk arra is, vajon beigazolódik-e azon hipotézisünk, miszerint minél messzebbről érkezett valaki a városba, annál nagyobb valószínűséggel vett igénybe szálláshelyet. Feltételezésünk részben igaznak bizonyult, hiszen a kereskedelmi szálláshelyen megszálló nem karcagi vendégek (25 fő) 56%-a (14 fő) legalább 150 km-es távolságból érkezett a fesztiválra, közülük 10-en több mint 200 km-re laknak Karcagtól (16. ábra). A 150 km-nél messzebbről érkező vendégeknek azonban az 58%-a (8 fő) Berekfürdőn választott magának szállást, így hiába marad ott közülük 4 fő legalább 4 napig, Karcag feltételezhetően kizárólag a fesztivál napján profitálhat jelenlétükből.

259

(4 fő)

(10 fő)

(6 fő)

(1 fő)

(4 fő)

16. ábra: A szállást igénybe vevő látogatók megoszlása lakóhelyük távolsága szerint (fő) (Forrás: saját szerkesztés) A berekfürdői szálláshelyek népszerűsége háttérbe szorítja a karcagi kereskedelmi szálláshelyeket, hiszen a válaszadók által igénybevett három karcagi szállás vendégszáma összesen sem éri el a berekfürdőiét a megkérdezettek körében (17. ábra). A kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő válaszadók 40%-a nyugdíjasként érkezett nyaralni a térségbe.

(5 fő)

(13 fő)

(1 fő)

(6 fő)

17. ábra: A szállóvendégek megoszlása az igénybevett kereskedelmi szálláshelyek elhelyezkedése szerint (fő) (Forrás: saját szerkesztés) A kérdőívben megkérdezett látogatók 14,9%-a drágának tartotta a fesztivál árait és elégedetlen volt azzal, hogy belépőt kellett vásárolnia. A rendezvényre 500 Ft a 260

belépő, emiatt pedig többen is úgy döntenek, hogy bent már inkább csak nézelődnek, és nem kóstolják meg a pörköltöt. Logikus döntésnek tartanánk, ha a következő fesztivál idején a vendégek a belépőt a pörköltöt árusító standoknál kóstolóra válthatnák be, vagy egy teljes adag vásárlása esetén „pörköltjegyként” alkalmazhatnák (PUCZKÓ - RÁTZ 2000:224). Ez azonban önmagában még nem eredményezné a széles körű turizmusfejlődést. Pedig a nem helyi vendégeknek lenne igénye a Nagykunság fővárosának megismerésére, a megkérdezettek 89%-a (151 fő) a jövőben szívesen visszatérne a városba. Motivációik között 29%-kal szerepel a fesztiválra való visszatérés gondolata (49 fő), ami a birka pörköltön túl a színes programoknak és a kiváló hangulatnak köszönhető. A kérdőívet kitöltők 19%-a (33 fő) családi látogatások (VFR - Visit Friends and Relatives (Internet8)) céljából tervezi a Karcagra utazást, míg 18%-uk (30 fő) a városközponti funkcióinak (egészségügy, közigazgatás, oktatás) kihasználása miatt tér majd vissza a településre (18. ábra).

18. ábra: A nem karcagi látogatók jövőbeni motivációinak megoszlása (Forrás: saját szerkesztés)

Javaslattétel A 2014-es Karcagi Birkafőző Fesztiválon elvégzett kutatásunk eredményei is rávilágítanak a karcagi gasztroturizmus hiányosságaira. Kijelenthető, a település gasztroturisztikai kínálata túlságosan egyközpontúan és erősen szezonálisan jelenik meg Karcag életében. A karcagi birkapörkölt évről évre képes nagy tömegeket 261

megmozgatni június utolsó hétvégéjén, viszont az esztendő további részében nem tud profitálni belőle a város. Ezért tartanánk fontosnak az olyan komplex turisztikai csomagok létrehozását a térségben, melyek során a kun hagyományokra építve, a gasztronómiát előtérbe helyezve a látogatók megismerhetnék a Nagykunság hagyományait, látnivalóit és ételkülönlegességeit. A különböző turisztikai csomagajánlatok legalább egy hosszú hétvége időtartamát ölelnék fel és alkalmasak lennének családi üdülések, valamint csoportos utak lebonyolítására is. A csomagok sikerességének kulcsa a település turisztikai szolgáltatóinak együttműködésében rejlene, hiszen egyes termékek és szolgáltatások összekapcsolásával szélesebb körű élményt szerezhetnének a látogatók. A kereskedelmi szálláshelyek kínálatait az Akácliget Gyógy- és Strandfürdőbe való belépésre jogosító jeggyel és múzeumbelépővel színesíthetnénk, de akár egy szélesebb körű kooperáció esetén kombinálhatnánk a berekfürdői strandra szóló bilétával is. Az üdülőközséggel folytatott együttműködés keretén belül lehetőség nyílna Karcag megismertetésére a berekfürdői szállóvendégekkel is, miután a karcagi programok is helyet kapnának a szomszédos település kínálatban. Szervezett keretek között történhetne a kun hagyományok és Karcag nevezetességeinek megismertetése is a látogatókkal. Ez például lovas kocsival történő városnéző túra keretén belül kerülne megvalósításra, az egyes állomásokon idegenvezető mutathatná be a látnivalókat. A kun hagyományokba való bepillantás alkalmával a látogatók kipróbálhatnák a fazekasságot, mely után akár haza is vihetnék a saját maguk által készített edényeket, tányérokat. A Kun Lovarda területén lehetőség nyílna lovaglásra is. Az aktív turizmus kedvelői ezt a túrát kerékpárral is teljesíthetik, ők a közúton nehézkesen megközelíthető Zádor-hídhoz is eljuthatnának és a Karcag határában fekvő Kecskeri-pusztára is kibiciklizhetnének. A Zádor-híd meglátogatása a lovas kocsival történő városnéző túrának is eleme lenne. A karcagi gasztronómia különlegességeinek megismertetése a település vendéglátóegységeinek lenne a feladata, akiknek fel kellene venniük állandó ételkínálatukba a birka pörköltöt, a galaburgyit, a kölesételeket és a ferdinándot. Munkájukat a karcagi gasztronómiával foglalkozó szervezetek is segíthetnék. A kereskedelmi szálláshelyek és a vendéglátóegységek együttműködése nyomán lehetőség nyílna a kun ételek bevonására is a csomagajánlatokba, melyből mindkét fél profitálhatna. A turisztikai együttműködések megvalósításához szükség van Karcag városvezetésének kooperációjára is. A közös cél érdekében nagyobb szerepet szánnánk a település USP-inek (Unique Selling Proposition – egyedi terméktulajdonság (Internet9)) a turisztikai marketingtevékenységben, amiben kiemelt szerepet kapna a 2011-ben Ország Tortájának választott kölestorta is. Bővíteni kellene a marketingcsatornák számát is, hiszen jelenleg a nyomtatott sajtón kívül nem számottevő az egyes rendezvények hírének elterjesztési köre. A jövőben az újságokon túl az online közösségi felületekre helyeződhetne át ez a tevékenység, mellyel a fiatalabb korosztályok is megszólíthatóbbak lennének. 262

Azonban hiba lenne csak a reklámokra leszűkíteni a kommunikációt, hiszen a pozitív élmények által generált szájreklám hasonlóan sikeres promóciója lehet a rendezvénynek (DELI-GRAY 2010:136). A szájreklám, vagy Word of Mouth a fogyasztók útján generált reklám, mely során a fogyasztó a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos saját tapasztalatait megosztva befolyásolja a leendő fogyasztó döntését (Internet10). Ha ezeket sikerülne megvalósítani, Karcagnak komoly esélye lenne fellendíteni az idegenforgalmát. Mindehhez társulna az a turisztikai brand, amihez először egy jól átgondolt, kidolgozott logó megalkotására lenne szükség, mely a város turisztikai vonzerőit magába sűrítve szimbolizálná Karcagot. A logó egyben a fesztivál arculati eleme is lehetne, hiszen a Zádor-hídon és a szélmalmon túl szerepelne benne a mindenki által jól ismert birkafej és bogrács is. A turizmus fejlesztése és a turisztikai brand kialakítása egy időigényes, komplex feladat a városra nézve, melynek megvalósításával elérhetővé válna, hogy a jövőben ne csak június végén, egy napra érkezzenek turisták Karcagra, hanem egy hosszabb turisztikai szezon álljon a rendelkezésükre. 5. Összefoglalás A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcag térsége központi funkciókat ellátó települése, de az idegenforgalom terén Berekfürdő árnyékában csak passzív szerepet tud betölteni. Turisztikai vonzerői (főként gasztronómiai) azonban képesek lennének ennél jelentősebb idegenforgalom generálására, ám komplexitás hiányában egyelőre ez nem valósult meg. Kutatásunk során szerettük volna kideríteni, vajon a fellépő problémákat és hiányosságokat miképp lehetne orvosolni, és milyen lehetőségek rejlenek az egykori mezőváros idegenforgalmában. Ennek érdekében 2014 júniusának utolsó hétvégéjén, a XVI. Karcagi Birkafőző Fesztivál ideje alatt, elvégeztünk egy kérdőíves vizsgálatot a látogatók körében, bízva abban, hogy válaszaikkal hozzásegítenek minket a kérdések megválaszolásához, és sikerülhet kideríteni, hogy ők milyen lehetőségeket látnak a témában. A kapott eredmények jól rávilágítottak a problémákra, így ezeket felhasználva igyekeztünk olyan megoldásokat találni Karcag idegenforgalmának fellendítésére, melyekkel a hiányosságok csökkenthetőek lennének, a település szolgáltatói együttműködhetnének, és egy hosszú távú munka eredményeként elérhetnék, hogy az attrakciók kihasználásával egy kevésbé szezonális turisztikai időszak álljon a látogatók rendelkezésére.

263

Irodalom CS. KOVÁCS Károly, OLÁH János: Nagykunsági ízek. Budapest: TIMP Kft., 2000. p. 26-34. DELI-GRAY Zsuzsa: A Sziget In: DELI-GRAY Zsuzsa, ÁRVA László (szerk): Turizmusmarketing esettanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2010. p. 127137. JUHÁSZ Annamária: Kulturális és gasztrofesztivál kialakítása Miskolcon. In: DELIGRAY Zsuzsa, ÁRVA László (szerk): Turizmusmarketing esettanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2010. p. 138-144. MICHALKÓ Gábor: A turizmuselmélet alapjai. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2004. p. 72-78. PUCZKÓ László, RÁTZ Tamara: Az attrakciótól az élményig. Budapest: Geomédiai Szakkönyvek, 2000. p. 222-225. Internetes források KSH (2010-2014): Turizmus, vendéglátás Tájékoztatási adatbázis, letöltve: http://ksh.hu Internet1: Karcagi járás. (2015.02.20.) http://www.jaras.info.hu/lap/karcagi-jaras Internet2: Karcagi különlegességből lett hungarikum. (2015.02.10.) http://hvg.hu/gasztronomia/20130629_Karcagi_kulonlegessegbol_lett_hungarikum Internet3: Ana Figueroa: What is MICE Travel? (2015.03.20.) http://tourism.about.com/od/specialtourism/g/What-Does-The-Term-Mice-Mean-InThe-Context-Of-Travel.htm Internet4: Guinness rekordot döntött a Karcagi Birkafőzők Egyesülete (2014.12.5-6.). (2015.03.09.) http://www.hungarikum.hu/content/guinness-rekordot-dontott-karcagi-birkafozokegyesulete-2014125-6 Internet5: Kölesételek Karcag környékéről. (2015.03.11.) http://users.atw.hu/koles/koles/bemutato/szabo/karcag.html Internet6: A Kecskeméti barackos kölestorta Magyarország Tortája 2011-ben. (2015.03.20.) http://magyarorszagtortaja2011.hu/ 264

Internet7: Szabó Imre. (2015.03.20.) http://users.atw.hu/koles/koles/bemutato/szabo/eletrajz.html Internet8: Visiting Friends and Relatives (VFR) Market: A Conceptual Framework. (2015.03.20.) https://teamjournalht.files.wordpress.com/2013/05/vol312006-team-journal-ofhospitality_tourism_1.pdf Internet9: Unique Selling Proposition (USP) (2015.03.19.) http://www.entrepreneur.com/encyclopedia/unique-selling-proposition-usp Internet10: Word of Mouth definition. (2015.03.20.) http://www.businessdictionary.com/definition/word-of-mouth-marketing.html

265

MÁTÉ Andrea - SLEZÁK-BARTOS Zsuzsa – VAS GÁBORNÉ GULD Zsuzsa Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet A fesztiválturizmus fejlődése és korlátai Szekszárdon 1. Bevezetés Napjainkban új igények jelennek meg a turizmus keresleti oldalán. A kommersz, megszokott passzív befogadás helyett az aktív befogadás, interaktivitás, az élményés ismeretszerzés kerül előtérbe. Így egyre népszerűbbek a turisták körében a változatos élményt kínáló művészeti, gasztronómiai fesztiválok és tradicionális gazdasági ünnepek (szüret, aratás, stb.). A Szekszárdi Szüreti Napok, mint Tolna megye és a megyeszékhely kiemelkedő fesztiválja jó példa arra, hogyan képes megújulni a minőségi változással növekvő vendégkört és a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program keretében kétszer is elismerés szerezni. 2. A fesztiválturizmus kínálati oldala „Fesztiválnak nevezhető minden olyan – egy vagy több téma köré szerveződő, rendszeresen megrendezésre kerülő, egy vagy több helyszínen történő, meghirdetett programmal rendelkező kulturális, művészeti, gasztronómiai, sport vagy egyéb – eseménysorozat, amelynek célja, hogy közönsége részére kiemelten színvonalas, értékközvetítő, minőségi, ismereteket is bővítő és egyben szórakoztató szabadidős közösségi élményt nyújtson” (SULYOK, SZIVA 2009: 4). A mai fesztivál kínálatot nehéz egységesen és egyöntetűen kategóriákba sorolni, hiszen számuk és fajtabeli átfedettségük miatt egyértelmű besorolásuk nehézkésnek bizonyul. Csoportosításukat a következő szempontok mentén adhatjuk meg:  Időtartam szerint lehetnek egy vagy több naposak, bár jellemzően az utóbbi az elterjedtebb  Vonzáskörzetük szempontjából lehetnek regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintűek  A rendezvény műfaja szerint a Magyar Fesztivál Szövetség az alábbi csoportosítást alakította ki: o művészeti fesztiválok (folklór, zene, színház, tánc, irodalom, képzőművészeti, film stb.) o tisztán amatőr művészeti és „felmenő versenyek” (szavaló, kórus stb.) o gasztronómiai fesztiválok (étel, ital, termény stb.) o egyéb, nem művészeti fesztiválok (hagyományőrző, történelmi helyszínekhez kötődő fesztiválok stb.) (SULYOK, SZIVA 2009: 4) Míg a kezdetekkor a rendezvény létrehozásának elsődleges célja a közös ünnepek, társasági összejövetelek, művészeti bemutatók voltak, mára már jelentős tényezővé lépett elő a rentabilitás kérdése. Az üzleti érdekek megjelenésével és 266

megerősödésével csökkent az esemény kulturális közvetítő szerepe, de ezáltal egy jelentős szervezést igénylő, minden tekintetben komplex rendezvénnyé nőtte ki magát. A fesztiválokból származó előnyöket három oldalról szükséges értékelni:  Fesztiválok kulturális szerepe Nem szabad elfeledkezni, hogy ezen rendezvények értékmentő és nevelő funkcióval jelennek meg az adott csoport életében. Generációk lehetnek részesei a múltból átmentett hagyományoknak, értékeknek, illetve „csomagban” közvetítve több kultúrát, műfajt magában foglalva tudja átadni a közönségnek. Tehát a résztvevő olyan programot is felfedezhet magának, amire egyébként nem ment volna el, így „nevel” a fesztivál (HUNYADI, INKEI, SZABÓ 2006: 22-27)  Fesztiválok társadalmi szerepe az adott közösség életében Egy-egy város neve már összefonódott az általa reprezentált rendezvénnyel, az adott eseményt pedig nagy várakozás előzi meg, nem csupán a résztvevők, hanem az azt létrehozó helyi közösség részéről is. Ezek az ünnepségek, főleg kisebb méretekbe öltve, teret adnak a közösségi cselekvésre, mely által nagymértékben hozzájárulnak a helyi büszkeség, kötödés, összetartozás érzéséhez. Nem a fesztivál mérete számít, hanem maga a szervezés, programok lezajlása, megvalósítása a kollektív munka által. (HUNYADI, INKEI, SZABÓ 2006: 34-37)  Gazdasági szerep A fesztiválok egyik legfontosabb szerepének a fesztiválturisták révén, az idegenforgalomra gyakorolt hatását tekinti a szakirodalom. Nem véletlen ezért, hogy a turisztikai klaszter fejlesztésben élenjáró dél-dunántúli régióban a megalakult 7 turisztikai klaszterből 3 a kulturális turizmushoz kötődik, egyikőjük pedig nevében is megjeleníti a fesztiválturizmust. (GONDA, CSAPÓ 2013) A fesztiválszervező cég, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek tulajdonosi, közlekedést működtető szervezetek, benzinkutak, és persze mindezek megadóztatásából jelentősen profitálhat az állam és helyi önkormányzat. Gazdasági előnyeik származhatnak tehát az adóbevételekből, a foglalkoztatás növekedéséből, az ország és település imázsának növeléséből, a befektetési és turisztikai vonzerejének javításából. Új arculatot is kölcsönözhet a városnak, mellyel a turisták egy más, új rétegét is megragadhatják, illetve ösztönözheti a fesztiválszezonon kívüli visszatérésüket. (HUNYADI, INKEI, SZABÓ, 2006: 2734). Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program Felismerve a magyar fesztiválpiac túltelítettségét, illetve a közszférából való finanszírozási rendszer kiforratlanságát az öt magyar fesztiválszövetség, a Magyar Fesztivál Szövetség, Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, Szabadtéri Színházak Szövetsége, Folklórfesztiválok Szövetsége CIOFF Hungary és a Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége létrehozta a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Programot. A program irányítója a fesztiválszövetségek képviseletében a Szakmai Intéző Bizottság (SZIB). 267

A programot azzal a céllal hozták létre, hogy biztosítsa a fesztiválok színvonalát, illetve emelje azt, eszközként megjelölve a támogatási rendszer lehetőségeinek világosabbá tételét. A program segítené az állami támogatások elosztását, illetve felhívja az önkormányzatok, mecénások és szponzorok figyelmét a rendezvények által nyújtott lehetőségekre. A célkitűzések között szerepel még a különböző műfajú fesztiválok értékeinek és érdekeinek összehangolása és az elfogadottságuk médiaeszközökkel történő növelése. Ezek megvalósításához szükség van egy kiszámítható és tervezhető, minősítés alapú, differenciált támogatási rendszerre, mely a nemzetközi versenyképességet figyelembe véve 8-10 kiemelt fesztivál garantált támogatását teszi lehetővé. A Program javasolja az egységes kulturális turizmus stratégián belül a fesztiválok helyzetének pozícionálását, illetve hogy a fesztiválok a jelentőségükhöz mérten jelenjenek meg benne. Szükséges egy parlamenti eseti bizottság felállítása, és megoldandó feladat még egy fesztiváltörvény előkészítése. Mindenképpen javasolják a Regisztrációs és Minősítési Program figyelembe vételét és beépítését a támogatási rendszerbe (INKEI 2010). Hasonló elven nyugvó regionális fesztivál minősítési rendszer a Dél-Dunántúlon is kidolgozásra került a Dél-Dunántúli Rendezvény- és Fesztiválturisztikai Klaszter közreműködésével, de bevezetésre sajnos nem került. (GONDA 2014) A fesztiválok komoly szerepet tölthetnek be a kulturális értékek megőrzésében, a hagyományok újraélesztésében, fenntartásában, az újdonságok tömegekhez történő közvetítésében, a valahová tartozás érzésének kialakításában és a tolerancia fejlesztésében. Bár a kisebb helyi fesztiválok (például falunapok) ritkán válnak turisztikai vonzerővé, azonban szerepük jelentős a közösségépítésben, a helyi identitástudat erősítésében és a szervezés, együttműködés képességeinek elsajátításában. A nagyobb fesztiválok turisztikai szempontból komoly lehetőséget nyújtanak, hiszen egy jól bevezetett rendezvénynek kiemelkedő imázsformáló hatása lehet, településeket emelhet ki az ismeretlenség homályából (SULYOK, SZIVA 2009). Szekszárdon évente 30-35 rendezvényt szerveznek, amelyek közül a fele sportolóshoz köthető, egyharmada helyi közösséget megcélzó program (pl. gyermeknap, kihívás napja), mindössze öt olyan jelentősebb esemény van (1. táblázat), amelyet fesztiválnak tekinthetünk a fogalom maga komplexitásában. Ezen rendezvények közvetve vagy közvetlenül, de mindegyik kapcsolódik a szekszárdi borkultúrához.

268

1. táblázat: Szekszárd jelentősebb fesztiváljai (szerk. MÁTÉ A.) Forrás: www.szekszard.hu alapján szerk. MÁTÉ A. Dátum Május Május

Időtartam 3,5 nap 1 nap

Kapcsolódó rendezvény Pünkösdi Nyitott Pincék

Június Június

Megnevezés Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál Szent Orbán-napi Vigadalom az Istifán-gödrében V. Borok és Húrok Fesztivál Szekszárdi Szent László Napok

1 nap 2,5 nap

Múzeumok éjszakája Szekszárdi Pörkölt és Ünnepe

Szeptember

Szekszárdi Szüreti Napok

4 nap

Bor

A fesztiválok az utazási döntésben betölthetik az elsődleges vonzerő szerepét, de sokszor fontos kiegészítő élményelemként funkcionálnak egy adott célterületen. Egy térség turisztikai kínálatát a rendezvények, fesztiválok mozgalmassá, változatossá teszik, valamint meghosszabbítják a turisztikai szezont. Szekszárdon a bor egyes rendezvénytípusok meghatározó vezérmotívuma lehet, míg más típusoknál kiegészítő szerepet tölt be. A rendezvények, fesztiválok előnye, hogy a borászok megismertethetik magukat és boraikat a régi és új vásárlókkal, növelhetik a profitot. A bortermelők lehetőséget kapnak, hogy kapcsolatot teremtsenek a fogyasztókkal és így megismerhetik a véleményüket. A település számára pedig egyedi arculatot teremthet és ismertséget szerezhet. (HALASSY 2008, MÁTÉ A. 2006, 2007, 2009, 2012a, 2012b, 2013, MÁTÉ, SZABÓ 2011, M.Á.S.T. 2007, SMITH 2009, SULYOK, SZIVA 2009) 3. A Szekszárdi Szüreti Napok bemutatása A Szekszárdi Szüreti Napok a Szekszárdi borvidék és Szekszárd Megyei Jogú Város legjelentősebb és legnagyobb fesztiválja. A fesztivál 2014-ben ünnepelte 45. évfordulóját, hiszen 1970 óta évente kerül megrendezésre. A Szekszárdi Önkormányzat rendezvényének hivatalos szervezője 2005 óta a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza. A program társszervezője a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft., amely a boros programokért és a borászokkal való kapcsolattartásért felel. 2005-ben számos változás következett be a rendezvény életében. A korábbi szervezővel nem hosszabbította meg a szerződést a város, aki azonban levédte a Szekszárdi Szüreti Fesztivál megnevezést és a hozzá kapcsolódó Háry János logót. Így a város visszatért a rendezvény eredeti nevéhez, a Szekszárdi Szüreti Napokhoz. A négy napos rendezvény időpontja minden év szeptemberének 3. hétvégéjére került át (a korábbi 4. hétvégéről), hogy ne ütközzön a pécsi boros programokkal, így nem szívja el a vendégforgalmat. (MÁTÉ 2012a, MÁTÉ, SZABÓ 2011) A városi önkormányzat megbízásából a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza koncepciója alapján történt változtatás a programokban és a helyszínekben is. Különválasztották az igényesebb, kézműves jellegű, valamint a vidámparkos, könnyedebb programok helyszíneit. A régi, történelmi városközpontba (a Béla király tér), a belvárosi templom köré helyezték a borászok, éttermek pavilonjait, a kézműves és iparművészeti vásárt, valamint a nagy színpadot. Ezektől távolabb, de könnyen elérhető helyekre telepítették az autókiállítást, vidámparkot. 269

2012-ben a Béla király tér átalakítása miatt a főutcára, a Szent István tér négysávos útjára kerültek át a boros pavilonok, egy hosszú egységes borutcát alkotva a város szívében. 2013-ban a boros pavilonok ismét az eredeti, történelmi hangulatú helyszínre kerültek vissza, a megújult Béla király térre. 2. táblázat: A Szekszárdi Szüreti Napok programjai (szerk. MÁTÉ A.) Forrás: www.szekszardiszuretinapok.hu alapján szerk. MÁTÉ A. Típusok Bor és gasztronómia

Kulturális események

Egyéb programok

Programok Szüreti felvonulás Borudvar Borszeminárium Borrendi avató Ízek utcája Kézműves és helyi termék vásár Gyermekműsorok / Játszófertály / Kisinasok Kézműves Tanodája) Folklórműsorok, népzenei koncertek, előadások Énekkari/zenekari koncertek, előadások Komolyzenei előadások, énekkari/zenekari koncertek Könnyűzenei, világzenei koncertek Színházi, irodalmi előadások Kiállítások Sport, táncművészeti bemutatók és programok Autókiállítás Konferencia, szimpózium, tudományos előadás Vidámpark Disco, utcabál, szüreti bál Szüret Szépe verseny

A fesztivál programkínálata igen változatos, bár a szüret és a bor a hívószó, mégis a művészeti jelleg a domináns (2. táblázat). A Borudvar és az Ízek utcája pavilonjai egységes arculatot mutatnak, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy a vendégek kényelmesen tudjanak helyet foglalni, valamint nem áznak meg még rossz idő esetén sem. A helyeket minden évben sorsolják, így nincs konfliktus abból, ki milyen helyre kerül. A kulturált borfogyasztást erősíti, hogy csak palackos borokkal jelennek meg a borászok, és üvegpoharakban történik a kóstoltatás. A Borszeminárium új programelem, mindössze 2005 éve szervezik, amely során egy-egy helyi borász mutatja be borait szűkebb közönség számára. A belépődíjas esemény célja, hogy a vendégek jobban megismerhessék a borkóstolás lépéseit, a kulturált borfogyasztást és a helyi termelőket. A Szekszárdi Vendéglátók Kerekasztala Egyesület fogja össze a helyi éttermeket, akik az Ízek utcájában kínálják frissen készített helyi jellegű ételeiket hagyományos vagy újragondolt megoldásokkal. A tradicionális Szüreti felvonulás óriási esemény, akár 1500-2000 szereplője is van. A felvonuláson részt vesznek a helyi és meghívott borrendek, a város vezetése, a műsorokban szereplő hazai és határon túli néptánc csoportok, lovas kocsis felvonulók, a helyi óvodák és iskolák maskarába öltözött fiataljai. A kulturális események minden korosztálynak nyújtanak szórakozási lehetőséget a gyerekektől a felnőttekig, így akár gyermekes családoknak vagy baráti társaságoknak is nyújtanak közös élményeket. Számos program kínálja a vendégek számára az aktív részvételt, mint a Táncház, vagy a gyermekek kézműves 270

foglalkozásai. A műsorok többsége ingyenes, általában a színházi előadásnak van belépődíja. A legnagyobb tömeget a könnyűzenei, világzenei és népzenei koncertek szokták vonzani (EDDA, Rúzsa Magdi, Omega, Csík Zenekar, Ghymes Együttes, Neoton Família) vonzotta. Sok helyi fellépő van a néptáncosok, ének- és zenekarok, színházi társulatok és sportegyesületek között. A kézműves és iparművészeti vásár igényes kísérője a kulturális programoknak. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a minőségi és helyi termékek, hogy a látogatók felismerjék a borok mellett számos egyéb értékes agro- és kézműves termék készül a térségben és az országban. (GONDA 2014b) Egyéb kiegészítő programok is színesítik a rendezvényt. A vidámpark, az utcabál és disco különösen a fiatalokat vonzza, az autó kiállítás pedig a támogatók megjelenését biztosítja. A fesztivált néprajzi, történeti tudományos konferenciák, szimpóziumok kísérik.

1. ábra: A Szekszárdi Szüreti Napok logója (www.szekszardiszuretinapok.hu)

2009-ben megszületett a rendezvény új logója (1. ábra) és saját, önálló honlapja is lett a www.szekszardiszuretinapok.hu és a www.szüretinapok.hu, bár ez utóbbi ékezetes és nem derül ki belőle a helyszín. Emellett a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza (www.babitsmuvhaz.hu), valamint Szekszárd város (www.szekszard.hu) honlapjáról lehetett a fesztiválról értesülni. A programokat több helyszínen telepített IP kamerákon keresztül a www.szuretinapok.hu oldalról élőben lehet követni. (MÁTÉ 2012a, MÁTÉ, SZABÓ 2011) 4. A Szekszárdi Szüreti Napok vendégkör megkérdezésének eredményei 20092013 4.1. A kutatás módszere A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karon folyó turizmus-vendéglátás alapszak és idegenforgalmi szakmenedzser képzés keretében a hallgatók több éve minden ősszel kérdőíves megkérdezést végeznek, ezáltal primer adatokhoz jutottunk a vendégkörtől. A mintavétel véletlenszerű, mivel nincs viszonyítási alap, azonban nemre, korra, lakhelyre és iskolai végzettségre is gyűjtöttünk információt. Az egyszerűbb feldolgozás érdekében a kérdéstípusok többsége zárt, vagy értékelési skálába (számmal, vagy jelzőkkel) sorolt válaszokat tartalmazó kérdés volt. A megkérdezettek válaszadása önkéntes és anonim volt, az adatgyűjtés statisztikai célra történt. 271

4.2. A 2009 és összehasonlítása

2013

közötti

rendezvény

lekérdezés

mintavételének

A Szekszárdi Szüreti Napokon végzett felmérés mintaszáma évente eltérően alakult, 2009-ben 100 fő, 2010-ben 204 fő, 2011-ben 115, 2012-ben 88 fő, 2013-ban 70 fő volt. A mintában megfigyelhető tendencia, hogy válaszadók között a vendégek (azaz nem szekszárdi) mindig többségben (52-74%) voltak. (2. ábra) Általában a legtöbben Tolna megyéből majd Baranya megyéből érkeztek, emellett Bács-Kiskun, Fejér, Csongrád, Pest, Vas és Győr-Moson-Sopron megyéből is voltak látogatók. A minta minden évben kismértékű nőtöbbséget (51-61%) mutatott. A korcsoportok közül mindig a 18-29 év közöttiek képviseltették magukat a legnagyobb arányban (3651%). A mintában a középkorosztály (30-39 év és a 40-49 év) képviseltette magát még jelentősebb számban. A többi korosztály aránya a kor előrehaladtával csökkent. Az iskolai végzettség tekintetében a középfokú végzettségűek (30-50%) és a felsőfokú végzettségűek (30-43%) voltak a legnagyobb arányban minden évben, csak a 2013-as mintában volt nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya a középfokú végzettségűekhez képest. (2. ábra)

2. ábra: A Szekszárdi Szüreti Napok 2009-2013 közötti lekérdezésének mintavétele (%) (szerk. MÁTÉ A.)

4.3. A Szekszárdi Szüreti Napok 2009-2013 lekérdezéseinek tapasztalata A válaszadók körében a több alkalommal visszajáró vendégek voltak többségben (60-83%). A rutinos (5-nél többször) látogatók többsége a szekszárdiak közül került ki. Az az első alkalommal ellátogatók aránya évről évre növekszik (17-40%), vagyis egyre több új vendéget vonz a rendezvény. (3. ábra)

272

3. ábra: Hányadik alkalommal vesz részt Ön a Szekszárdi Szüreti Napokon (2009-13)? (%) (szerk. MÁTÉ A.)

A több éves tendenciák alapján tartósan a legnépszerűbb programok az Ízek utcája, a Borudvar, a Szüreti felvonulás valamint a kézműves és iparművészeti vásár. (4. ábra) Különösen a Borudvar és a kézműves és iparművészeti vásár látogatottsága emelkedett. Kedvelt programok között van a könnyűzenei koncert, a folklórműsor, az autókiállítás, a vidámpark, az utcabált és disco, azonban ezek látogatottsága a folklór program kivételével a megkérdezések alapján csökkent. Kisebb a látogatottsága a Borszemináriumnak, a gyermekműsoroknak, a komolyzenei koncerteknek, színházi előadásoknak, sport és táncbemutatóknak, egyéb kiállításoknak. Bár ezeknek kisebb a látogatottsága, de az arányuk stabil (20-35%) a látogatók körében A Borszeminárium a korlátozott befogadóképessége ellenére is növekvő érdeklődést mutat. A válaszadók körében a legkisebb látogatottsága a konferenciáknak volt, amelyek csak szűkebb kör érdeklődését keltették fel (4. ábra).

273

4. ábra: Mely programokon vett részt? (%) (szerk. MÁTÉ A.)

A válaszadók körében a rosé bor kóstolása egyre népszerűbb és átvette a vezető helyet a Kadarkától, valószínűleg ebben szerepe volt a fogyasztási divatnak és a többségében kellemes meleg őszi időjárásnak is. (5. ábra) A vörösborok közül a Kadarka, Kékfrankos, Bikavér, Merlot borok kóstolását mondták a legtöbben. A fehérborok közül a Chardonnay és az Olaszrizling borokat említették a leggyakrabban. A Szekszárdi borvidéken a siller bort Fuxli márkanéven hozzák forgalomba, amely a helyi termelők közös megállapodásán alapszik, és azóta a szüreti napokon nagy hangsúlyt fektetnek a márka népszerűsítésére. Tehát a siller borok el- és megismertetése még a folyamat elején jár, azonban látható, hogy növekszik iránta az érdeklődés.

274

5. ábra: Milyen bort kóstolt meg, vagy tervez megkóstolni a rendezvény alatt? (%) (szerk. MÁTÉ A.)

A fesztiválról barátoktól, ismerősöktől (41-61%) és rokonoktól (24-45%) szereznek leginkább információt a látogatók. Emellett jelentős szerepe van a plakátoknak, szórólapoknak, és az Internetnek. Az Interneten az információs honlapok szerepének csökkenésével megnőtt a közösségi oldalak szerepe (ez utóbbinak 2009-ben még nem volt mért adata). A helyi és megye sajtó, a helyi rádió és helyi televíziónak elsősorban a helyi lakosság körében van meghatározó szerepe, azonban arányát tekintve mindegyiknek jelentősen visszaesett a szerepe (6. ábra). Az országos lapoknak, rádióknak, televíziónak sajnos minimális érdeme volt az információszolgáltatásban.

6. ábra: Honnan vannak információi a rendezvényről? (%) (szerk. MÁTÉ A.)

A megkérdezettek értékelték a fesztivál kiegészítő szolgáltatásai, amelyek általában közepes és jó érték között alakultak (7. ábra). Sajátos módon 2013-ban a 275

szolgáltatásokkal kevésbé voltak elégedettek, mint a többi évben. A legjobban az étkezési lehetőségekkel voltak elégedettek. Többnyire megfelelőnek tartották a nyitvatartást, a programok helyszíneit, a szervezést és a biztonságot. Kevésbé voltak elégedettek már az információ-szolgáltatással és a programok belépődíjaival. Azonban míg az információ-szolgáltatásnál enyhén javuló megítélés mutatható ki, addig a belépődíjaknál éppen ellenkezőleg, romlott a tendencia, tehát a látogatók még árérzékenyebbek lettek. A leggyengébben a higiénia és a szemétgyűjtés szerepelt, azonban ennek megítélése fokozatosan javult. (7. ábra)

7. ábra: Milyen mértékben volt elégedett a Szekszárdi Szüreti Napok szervezettségével, kiegészítő szolgáltatásaival? (1: egyáltalán nem elégedett; 5: teljes mértékben elégedett) (szerk. MÁTÉ A.)

A Szekszárdi Szüreti Napokat szimbolizáló logót (1. ábra) a megkérdezettek egytől ötig terjedő skálán értékelhették, ahol az egyes az unalmast, jellegtelent, míg az ötös a találót, egyedit, figyelemfelhívót jelentette. A válaszadók a szüreti napok logóját összességében közepesre (3,49) minősítették, tehát sem jellegtelennek, sem egyedinek nem tekintik a logót. A helyi lakosok pozitívabban (3,65), míg a vendégek negatívabban (3,43) véleményezték a logót. A vizsgált időszakban a Szekszárdi Szüreti Napokkal elégedettek voltak a helyi lakosok és a vendég látogatók is (8. ábra), hiszen négyesnél rosszabb átlagérték egy évben sem született. Az elégedettséget befolyásolhatja az időjárás és a kiemelt jelentőségű nagykoncertek. A vélemények alapján a 2011-es rendezvény tetszett a legjobban, amelyben szerepe lehet a kedvező időjárás mellett a Csík Zenekar és Ruzsa Magdi Koncertnek is. A helyi lakosság a rendezvénnyel minden évben elégedettebb volt a vendégek látogatóknál, kivétel csak a 2012-es év volt, amikor a nem helyiek voltak az elégedettebbek. A helyi lakosság elégedettsége nagyon fontos, hiszen a szüreti napok vendégkörének egy részét az általuk meghívott látogatók adják. 276

8. ábra: Milyen mértékben volt elégedett a Szekszárdi Szüreti rendezvénysorozattal? (1: egyáltalán nem elégedett; 5: teljes mértékben elégedett) (szerk. MÁTÉ A.)

2011 és 2013 között vizsgált időszakban a válaszadók közel 90%-a ismét szívesen visszatérne a rendezvényre, ami nagyon kedvező arány, hiszen az először idelátogatók elégedettek voltak, így esély van rá, hogy a törzsvendégkör erősíthető lesz, valamint a pozitív véleményükkel másokat is vonzanak majd. Minimális volt azok aránya (2-4%), akik biztosan nem jönnének újra. 9-14% pedig nem tudott válaszolni a kérdésre, általában azért, mert még nem tudták előre megmondani, hogy ráérnének-e egy év múlva ebben az időszakban. 5. Összegzés 5.1. Elért eredmények A fesztivál egyediségét a helyi hagyományok és a kitűnő szekszárdi borok adják. A helyi társadalom igényli a hagyományok felélesztését, megtartását, amelyben a hagyományőrző csoportoknak is nagy szerepük van. A Szekszárdi Szüreti Napok érdeme, hogy életben tartja ezeket a hagyományokat, hiszen már több mint negyven éve töretlenül szervezik meg minden évben. Óriási jelentősége van annak, hogy 2005-ben szemléletváltás következett be és meg tudott újulni a rendezvény mind tartalmában, mind formájában, tehát a programok, a helyszínek, a borpavilonok, a neve és logója tekintetében, amely a mostani sikerekhez elengedhetetlen feltétel volt. Ezzel párhuzamosan a szekszárdi borok és pincészetek is hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt húsz évben, amely megalapozta a fesztivál minőségi boros szolgáltatásait. Megerősödtek a borászok civil szerveződései, amelyeken keresztül megfogalmazták elvárásaikat a rendezvénnyel kapcsolatban, sőt társszervezőkké váltak a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. révén. A fesztivál és borpavilonok minőségi változásának köszönhetően sokkal több borász vesz részt a Borudvarban, mint a 2005 előtti években. A jelenlegi borpavilonok nemcsak kulturáltabb helyszínt biztosítanak a borkóstoltatáshoz, de a borászok közötti együttműködést is erősítik, hiszen egy pavilonban általában kettő-három borászat 277

mutatkozik be. A borkínálás évről-évre egységes arculatú üveg borospoharakban történik, amelyet a látogatók a fesztivál helyszínén vásárolhatnak meg. A szálláshiányt részben enyhítette a borászok áltál megvalósított szállás bővítések (pl. Bodri, Takler, Fritz, Heimann pincék, Mészáros Merops Borhotel****). A közelmúltban számos városfejlesztési projekt (történelmi belváros rehabilitáció, piactér fejlesztés) fejeződött be, amelyeknek köszönhetően már színvonalasabb rendezvényterek fogadják a látogatókat. A város tulajdonában lévő megújult Garay Élménypince pedig a turisztikai kínálatot is bővíti. A Szekszárdi Szüreti Napok évek óta sikeres fesztivál, amit számos bizonyíték igazol. Egyrészt a látogatók magas száma, még a gazdasági válság ellenére is. A szervezők becslése szerint az utóbbi években 35-50.000 látogatója volt a rendezvénynek. (ex.verbis MATÓKNÉ KAPÁSI Júlia) Ebben az időszakban Szekszárdon és a térségben nincs szabad szálláshely, sőt többségét már tavasszal lefoglalják. A vendégkör megkérdezése is a látogatók elégedettségét mutatta, hiszen nagyon magas arányban ismét részt vennének rajta. A borászok körében vannak, akinél a szekszárdi program sokkal nagyobb forgalmat és bevételt hozott, mint a szeptember eleji Budavári Borfesztivál (bár ebben szerepe van a kisebb költségű kitelepülésnek, és hogy más borvidékekkel nem kell versenyezni a szekszárdi fesztiválon). A Magyar Fesztivál Szövetség munkatársai a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program keretében (Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program) értékelték és minősítették a rendezvényt, amely eredményeként 2009-ben és 2012-ben is elnyerte a „kiválóan minősített fesztivál” címet. Ezt a címet három évre, adják, majd újra minősítik a rendezvényt, tehát a programsorozat már kétszer kiérdemelte az elismerést. Ezek a sikerek méltán teszik a Szekszárdi Szüreti Napokat a város legfontosabb rendezvényévé, emellett Szekszárd pozitív megítélésében is meghatározó szerepet tölt be. A szervezők szerint pedig az összefogás fesztiválja lett a Szekszárdi Szüreti Napok (ex.verbis MATÓKNÉ KAPÁSI Júlia). 5.2. A fejlődés korlátai A Szekszárdi Szüreti Napok működtetésében, fenntarthatóságának vannak korlátozó tényezői. A növekvő látogatószám felveti a kérdést, hogy kell-e a programok mennyiségén, helyszínein változtatni, esetleg a fesztivál napjait érdemes-e növelni. Az időjárás változékonysága miatt érdemes számba venni a fedett helyszínek lehetőségét, amelyek jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésre. Évről évre visszatérő probléma a szálláshelyek hiánya a rendezvény idején, illetve a színvonalas szálláshelyek hiánya. Szekszárdon csak 2014 őszétől van egy 4 csillagos szálloda, és csak egy 3 csillagos hotel maradt. A néhány szekszárdi borászatnál kialakított szálláskapacitás megfelelő minőségű, azonban csak kis létszámú csoportok elhelyezésére alkalmas. Jelenleg szűk Szekszárd fesztivál kínálata, valamint turisztikai hatókörük is szerény a szüreti napok kivételével. Bár sportrendezvények tekintetében növekszik a kínálat, azonban nem vonz kiegészítő turisztikai szolgáltatásokat, és a célközönsége 278

egyelőre korlátozott. Jelentősebb helyi és térségi fesztiválkínálat nélkül a szálláshelykínálat fenntartható működtetése, bővítése bizonytalanná válik. A régió rendezvényeinek fejlesztésére, új ötletek megfogalmazására, nagy léptékű kulturális rendezvények megálmodására kedvező volt a környezet az ezredfordulót követő években. 2003-ban vált köztudottá az a lehetőség, hogy 2010ben egy magyar város lehet Európa kulturális fővárosa. 2005-re az is kiderült, hogy Pécs személyében a régión belül valósul meg ez a nagyszabású program. Pécs a „győztes mindenkit visz” elvet felvállalva regionális szintű együttgondolkodásra hívta a dél-dunántúli városokat. Ennek keretében Szekszárddal is megállapodást kötött. Sajnos mára egyértelművé vált, hogy az a méretű kulturális pezsgés és turisztikai hatású rendezvény bőség, amely előzetesen a tervekben megfogalmazódott nem tudott megvalósulni. Így ezek várt kedvező hosszútávú gazdasági és turisztikai hatásai is elmaradtak Pécsett és közvetve Szekszárdon is. Ennek oka részben a 2007-2008-ban begyűrűző gazdasági válságnak is köszönhető. (GONDA, CSAPÓ 2014, GONDA, RAFFAY, PAP 2013) Sarkalatos kérdés a rendezvény életében a pénzügyi források megteremtése, éppen ezért kiemelten fontos, hogy legyenek olyan pályázati források, amelyek az ilyen komplex fesztiválok számára is kínálnak támogatást. Hiszen az elmúlt években nagyon beszűkültek ezek a források (pl. 2014-ben nem került bormarketing pályázat meghirdetésre). Az önkormányzatok költségvetése szintén szűkös, és a szponzorok támogatását is érzékenyen érintette a gazdasági válság. A korlátozó tényezők legnagyobb része nemcsak a szüreti napokra, hanem Szekszárd fesztiválturizmusára is hatással vannak. Ezek egy részét a fesztiválturizmus szereplői által végrehajtott fejlesztésekkel a jövőben orvosolni lehet. A másik része olyan külső tényező, amelyre helyi szinten nincs ráhatás (pl. időjárás, pályázati kiírások). 5.3. Javasolt fejlesztési irányok A Szekszárdi Szüreti Napok minőségi fejlődése iránymutató lehet a város többi rendezvénye számára. A fesztivál értékelése alapján olyan fejlesztési célokat lehet megfogalmazni, amelyek többsége nemcsak a Szekszárdi Szüreti Napok rendezvény esetében szükségesek, hanem a város más fesztiváljainál is szükségszerű elvárás lenne. A fesztivál vendégforgalmának megtartása, növelése érdekében szükség van:   

a rendezvény minőségi színvonalának megőrzésére, a kiegészítő szolgáltatások fejlesztésére, a marketingtevékenység és az információszolgáltatás megerősítésére, a logó újragondolásával (amely jobban kötődik a városhoz), a honlap és Facebook megjelenés fejlesztésével, a tartalmak látványosabb megjelenítésével, a külföldi vendégkör megszólítására, idegen nyelvű honlap segítségével

Fontos a helyi borturizmus további fejlesztése, hiszen a fesztiválturizmus és a borturizmus egymást erősítő turisztikai termékként jelentkezhet a piacon:  

A kínálatbővítés miatt továbbra is szükség van a borászatok turisztikai célú fejlesztéseire Szükséges a helyi borturisztikai szervezetek és a rendezvényszervezők szorosabb együttműködése a közös marketingtevékenységben. 279



A közösségi bormarketing program keretében fontos lenne a rendezvények és fesztiválok támogatásának, hiszen jelentős szerepük van a magyar borok népszerűsítésében.

Jelentősebb szerepet kellene vállalnia a helyi Tourinform irodának és a nemrég létrejött Szekszárd és Térsége TDM szervezetnek:    

a rendezvények hazai és nemzetközi marketingjében, a tagság szálláshely kínálatának közvetítésében, a térségi rendezvénynaptár egyeztetésében és kialakításában, amely erősítené a térségi kínálat sokszínűségét és akár minden héten nyújthatna programot az idelátogatóknak, a felvállalt térség turizmusának menedzselésében. (JÓNÁS-BERKI, AUBERT, MARTON, RAFFAY 2012)

Egy működőképes térségi rendezvénynaptár mellett már nagyobb létjogosultsága van a szálláshelyek bővítésének a térségben. Valamint továbbra is feladat a szálláshelyek minőségi javítása is. Továbbra is fontos a belváros-fejlesztési projektek folytatása, hogy a város vendégfogadó arculata javuljon. A Dél-Dunántúlon már megindultak a hálózatos együttműködések klaszteres formában (pl. Dél-Dunántúli Rendezvény és Fesztivál Turisztikai Klaszter, DélDunántúli Borturisztikai Klaszter), amelyek rámutatnak arra, hogy nemcsak versenytársak, hanem partnerek is lehet a régió szolgáltatói. Azonban fontos lenne, hogy a klaszterek a pályázati források lejárta után is aktívan maradjanak, hiszen tevékenységük hosszútávon így lehet eredményes.

Irodalom Babits Mihály Művelődési www.babitsmuvhaz.hu

Ház

és

Művészetek

Háza

[online]

(2014.08.12.)

GONDA Tibor: A turisztikai klaszterfejlesztés régiós tapasztalatai a Dél- Dunántúlon. MODERN GEOGRÁFIA 2014a. 3. sz. pp. 1-16. GONDA Tibor: A helyi termék turisztikai hasznosítása- a vidékfejlesztés új lehetősége: Potential use of local products in tourism - new ways for rural development. A FALU 2014b. 29. évf. 1. pp. 17-23. GONDA Tibor, CSAPÓ János: Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésének hatása a kulturális turizmus és a kulturális ipar fejlődésére Maribor, Nagyszeben és Pécs esetében. TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI TANULMÁNYOK 2014. 3. évf. 2. sz. pp. 154-165.

GONDA Tibor, CSAPÓ János: New Territorial Organization of Tourism: Tourism Clusters, Case Study: The South Transdanubian Cultural Tourism Clusters (Hungary). ACTA GEOGRAPHICA UNIVERSITATIS COMENIANAE 2013. 56. évf. 2. sz. pp. 125-137. GONDA Tibor, RAFFAY Zoltán, PAP Norbert: Pécs, a possible gateway city. FORUM GEOGRAFIC 2013. 12. évf. 2. sz. pp. 178-186. 280

HALASSY Emőke: A 2008. évi Nyitott Pince Napok eredményessége. Turizmus Bulletin, 2008. 12. évf. 1. sz. pp. 34-35. HUNYADI Zsuzsa, INKEI Péter, SZABÓ János Zoltán: Fesztivál-világ. KultúrPont Iroda, Budapest, 2006. 281 p. INKEI Péter: A magyarországi fesztiválok minősítési rendszere. Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program, Budapest, 2010. 35 p. JÓNÁS-BERKI Mónika, AUBERT Antal, MARTON Gergely, RAFFAY Zoltán: The place and role of local tourism destination management organisations in the tourism sector of Hungary. THE ROLE OF TOURISM IN TERRITORIAL DEVELOPMENT V. 2012. pp. 141154. Magyar Fesztivál Regisztrációs www.fesztivalregisztracio.hu

és

Minősítési

Program

[online]

(2014.08.12.)

M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság. A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai. Turizmus Bulletin, 2007. 11. évf. 3. sz. pp. 23-27.

MÁTÉ Andrea: A bor, a turizmus és a városmarketing kapcsolatának néhány szempontja Szekszárd város példáján az ezredfordulótól 2010-ig. NFA FÜZETEK 2013. 2. évf. 2. sz. pp. 91-100. MÁTÉ Andrea: A Szekszárdi borvidék borturizmusának megítélése a Szekszárdi Szüreti Napok tükrében. In: AUBERT Antal, GYURICZA László, HUSZTI Zsolt (szerk.): A kultúra turizmusa a turizmus kultúrája. Pécs: Idresearch Kft. - Publikon Kiadó, 2012a, pp. 9-23. MÁTÉ Andrea: Beziehung zwischen Wein, Tourismus und Marketing am Beispiel der Stadt Szekszárd. In: András TRÓCSÁNYI, Gábor PIRISI (szerk.): The role of the cultural economy and tourism in the renewal of cities. Pécs: Publikon Kiadó, 2012b, pp. 173-185. MÁTÉ Andrea, SZABÓ Géza: Bor- és gasztronómia terméktípus. In: Michalkó Gábor (szerk.): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. Pécs: PTE TTK Földrajzi Intézet; PTE IGYK Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet, 2011. [online tananyag] (2014.08.12.) http://www.eturizmus.pte.hu/szakmaianyagok/Turisztikai%20term%C3%A9ktervez%C3%A9s%20%C3%A9s%20fejleszt%C3% A9s/book.html#d6e2126 MÁTÉ Andrea: A „Pannon borrégió” borturizmusa. In: MICHALKÓ Gábor – RÁTZ Tamara: A tér vonzásában: a turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai. Kodolányi János Főiskola – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet – Magyar Földrajzi Társaság, Székesfehérvár-Budapest. 2009. pp. 255-271. MÁTÉ Andrea: A „Pannon borrégió” borútjainak összehasonlító értékelése. Modern Geográfia 2007. 4. sz. pp.1-15.

281

MÁTÉ Andrea: A borturizmus helyzete Tolna megyében. In: AUBERT Antal (szerk.): Fejlesztés és képzés a turizmusban. II. Országos Turisztikai Konferencia tudományos közleményei. PTE TTK FI, Pécs, 2006, pp. 278-288. Szekszárdi Szüreti Napok [online] (2014.08.12.) www.szekszardiszuretinapok.hu Szekszárd város honlapja [online] (2014.08.12.) www.szekszard.hu SMITH, Melanie: Fesztiválok és turizmus: lehetőségek és konfliktusok. Turizmus Bulletin, 2009. 13. évf. 3. sz. pp. 23-27. SULYOK Judit, SZIVA Ivett: A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái. Turizmus Bulletin, 2009. 13. évf. 3. sz. pp. 3-13.

282

KŐMÍVES Csaba Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Az emberi erőforrás menedzsment néhány kérdése a turizmusban Bevezetés Doktori cselekményemben a Human Resource és a vendéglátás kapcsolatát vizsgálom, melynek központi helyén a fluktuáció foglal helyet. A szekunder kutatás elvégzése után, annak alapjaira helyezve primer kutatási módszereket fogok alkalmazni a téma hiányzó információinak, adatainak összegyűjtésére. A primer kutatásom két részből fog állni. Egyrészt a munkavállalók szempontjából vizsgálom az emberi erőforrás menedzsment intézkedéseit kérdőíves kutatás segítségével, másrészt a vendéglátó vállalatok vezetőivel készített strukturált interjúkkal próbálom a hipotéziseimet alátámasztani, vagy elvetni. Azt fogom vizsgálni, hogy a menedzsment által megfogalmazott célkitűzések és intézkedések megvalósultak-e az adott szervezetben. A szekunder kutatásomban a dolgozók elégedettségének fogalmát, összetételét tekintettem át a szakirodalmi források alapján. Erre építve más iparágakban vizsgáltakat figyelembe véve fogalmaztam meg kérdéseimet a kérdőíves kutatáshoz, melynek megkérdezése folyamatban van. A mintavétel módja kvótás, kerete éttermi, szállodai és konyhai alkalmazottak. A fluktuáció hét dimenzióját elemzem, amelynek fogalmát az alábbiak szerint határozom meg. Önként, vagy kényszer hatása alatt távozott munkatársak pótlására felvétettek száma az átlagos állományi létszámhoz százalékos arányban viszonyítva, 12 hónapra vetítve. A human flow értéke alacsonynak mondható abban az esetben, ha 5% (2% önkéntes és 3% nem önkéntes), közepes 15% (9% önkéntes, 6% nem önkéntes), és magas, ha 25% önkéntes, és 18% nem önkéntes, azaz 43%. A munkavállaló részéről való felmondás okai közül a rotációt, a csökkenő munkabért, illetve a vezetővel való konfliktust említi meg a szakirodalom. A munkaviszony megszűntetéséhez a munkáltató kezdeményezésére az alábbi okok vezetnek, kiválasztáskor nem a megfelelő embert vették fel, vagy túl rövid idő alatt önállósodott a dolgozó. A munkaerő mozgásának fő mutatószámai közül kettőt emelnék ki. Az egyik a munkaerő forgalmat elemzi a ki-és belépők számát viszonyítva az átlagos statisztikai állományi létszámhoz, illetve a váltás intenzitásának mértékét, amelyben a váltásban résztvevők számát hasonlítjuk össze az átlagos statisztikai létszámmal. A szakirodalom áttekintése Elsőként a munkában eltöltött időtartalmat elemeztem. A szakirodalom három részre osztja ennek lehetséges outputjait. Ha az első héten történik a kilépés, akkor nagy valószínűséggel vagy a munka, vagy a munkahely nem felelt meg a dolgozó elvárásainak. A munkaadó részéről a kiválasztás folyamán történt hiba. Az első hat 283

hónapban való felmondás arra vezethető vissza, hogy az alkalmazott nem illik a munkához, pedig a szakmai kompetenciái megvannak a feladat ellátására. A munkahelyi stressz tovább gyűrűzhet a munkavállaló családjában, ami szintén felmondáshoz vezethet. Harmadik okként a vezető elismerésének hiányát említi a szakirodalom. Az egy éven belüli munkahelyváltás fő okaként a nem realizálódó munkáltatói elismerés és vezetői hitelvesztés áll. Az életkor vizsgálatakor az alábbiakra jutottam. Az iskola befejezése után 18 és 26 éves korukban kerülnek ki a fiatalok a különböző munkahelyekre. 27 és 35 éves koruk között a beilleszkedés folyamata zajlik, melynek során explicit tudásukat tovább fejlesztik. 36 és 45 év között érik el karrierjük csúcspontját, megteremtve egzisztenciájukat, sikerességüket. 46 és 55 éves korunkban érik el mindazt, amit szerettek, megvalósították önmagunkat (Maslow). 55 év felett értékek hordozói vagyunk, tapasztalatainknak köszönhetően coaching-feladatokat láthatunk el, és felkészülhetünk aktív pihenésünkre. A nemek analízisekor azt tapasztaltam, hogy a nők munkaerő vándorlásának hátterében jelentős mértékben a munkahelyi zaklatások állnak. A nők törekednek a kiegyensúlyozott, harmonikus munkakapcsolatokra. A férfiak esetében nagyobb szabadságfokról beszélhetünk, ők nyitottabbak az új dolgok irányába, és igazságérzetükön esett csorba miatt kereshetnek más munkahelyet. A hofstede-i modell maszkulin társadalmaiban a család fenntartása a férfiak feladata. A szervezeti kultúra Bakacsi megfogalmazásában „a szervezeti kultúra nem más, mint a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere…”amelyet a közös tanulás eredményeként átadnak az új tagoknak”. [Bakacsi 2004:223]. A szervezeti kultúra abban különbözik a nemzeti kultúrától, hogy előbbi értékrendszere, normái a goldman-i jéghegy modell látható részében vannak, nem a mély rétegekben, ezáltal ezeket a beállítódásokat könnyen elfelejtjük, ha kilépünk a szervezetből és újra megtanuljuk azokat, ahova belépünk.

284

5. ábra Goldman-féle jéghegy modell forrás: Saját szerkesztés a http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/interkult_komm/index.html alapján A nemzeti kultúra értékrendszere olyan mélyen belénk van kódolva, hogy azt nem lehet törölni a memóriánkból. Milyen mélyen vannak ezek? Akkor szembesülünk velük, ha egy más kultúrával találjuk szembe magunkat. Hofstede [2005] megítélése szerint a nemzeti kultúráknak a négy dimenziói közül a hatalmi távolság és a bizonytalanság kerülése gyakorol hatást leginkább a szervezetekkel kapcsolatos gondolkodásmódunkra. A szervezési folyamatok során mindig arra a kettő kérdésre kell választ adnunk, hogy kinek, milyen döntéshozatalra van jogosultsága, illetve milyen szabályokat, előírásokat kell betartani, hogy a szervezet elérje a kitűzött célokat. Az első kérdésre a hatalmi távolság (továbbiakban HT), míg a másodikra a bizonytalanságkerülés (továbbiakban BK) kulturális beállítódásai adják meg a választ. Ennek megfelelően négy szervezeti kultúrát állapított meg e kettő tengely mentén. Magas BK és HT jellemzi a piramis országokat, a volt Római Birodalom területén levő országok, Franciaország, latinamerikai, és az iszlám államok. Alacsony BK és gyenge HT a piac országaira jellemző, például az angolszász területekre, Hollandiára és Skandináviára. Erős BK és gyenge HT jellemzi a német ajkúakat, őket jól, olajozott gépezetnek hívta Hofstede. Bennünket, magyarokat is ebbe a klaszterbe tett. Ennek az inverze, magas HT és gyenge BK jellemzi a dél-kelet ázsiai család paternalista országokat. Shein [Bakacsi 2004] szakma kultúrákat definiált, melyben az egyes szakmai csoportokat elemezte annak ismeretében, hogy azok hogyan járulnak hozzá a szervezeti hatékonyság növeléséhez. Ennek megfelelően három csoportot állapított meg, az operators, a melósok az operatív szinteken tevékenykednek. Az engenieers, a műszakiak a taktikai szinteken. Az executives; a vezérek feladata a kettő szakmacsoport közötti feszültség oldása. Shein azt javasolja, ha ezt nem sikerül a menedzsmentnek megoldani, abban az esetben tanulószervezetté kell válnia a szervezetnek. 285

Heinen [1987] értelmezésében erős vagy gyenge lehet a szervezet kultúrája. Ha a beosztottakban nagy a kötődés foka a céghez, a rendszerek egyeznek és összhangban vannak, illetve harmónia van a környezettel, akkor erős a vállalati kultúra. Ha ennek az ellenkezője igaz a szervezetre, akkor gyenge szervezet kultúrája. Handy [in Falkné 2001] szintén négy fajta szervezeti kultúrát határozott meg. A feladatkultúra metaforája a háló, melyben a szakértelem és a tudás fontos. Ezek a tanácsadó cégek. A szerepkultúra metaforája az oszlopcsarnok, a timpanonban van a menedzsment, az oszlopok a funkcionárius szervezetek. Ilyenek az állami és kormányhivatalok. A harmadik a hatalmi, vagy klubkultúra, metaforája a pókháló. Ez a szervezeti forma a paternalista dél-kelet ázsiai országokra jellemző. A negyedik a személyiség kultúra, a magányos farkasok galaxisa, amely az előző hárommal ellentétben azért jött létre, hogy a tagok egyéni céljai érvényesüljenek a szervezeti célokkal szemben. Így működnek az ügyvédi közösségek.

6. ábra Handy szervezeti kultúra modellje forrás: Saját szerkesztés Handy 2001 alapján Tesone [2008] értelmezésében a szervezeti kultúra minőségét a szolgáltató szektorban a személyzet magatartása határozza meg. A vendég elégedett lehet az étel minőségével, de a kiszolgálással nem. A vezetőknek meg kell tartaniuk a kulcsembereket, már a toborzás során törekednek a készség alapú kompetenciák megközelítésére. A szakmai tudást pedig átadják a dolgozóiknak. Tesone megítélése szerint bizalmat kell adni a beosztottaknak, ezzel felelősséget vállalnak munkájukért. Deal-Kennedy [1982] szervezeti kultúra modelljében kettő tényezőt vizsgál. Egyrészt a kockázat mértékét (mennyire lehet kreatív a dolgozó), és az elért eredményekről milyen gyorsan kapja meg a visszajelzést. Ennek megfelelően négy szervezeti kultúrát különböztetnek meg. A folyamat kultúrában mindkettő dimenzió alacsony, a kockázatos projektek modellben a visszacsatolás lassan történik. A kenyér és játékban a kockázat kicsi, a visszacsatolás gyors, míg a macho kultúrában nagy kockázat gyors visszacsatolással jár együtt.

286

7. ábra Deal-Kennedy szervezeti kultúra modellje forrás: Saját szerkesztés Deal at al. 1982. Corporate cultures, the rites and rituals of corporate life alapján. Perseus Books Publishing L.L.C. alapján A vezetői magatartás meghatározása jelentősen átalakult a XXI. század elején. A GLOBE kultúrkörök és szervezetek szerint megkülönböztet karizmus/érték alapú (performance oriented), csoport orientált (team oriented), résztvevő (participative), emberközpontú (human oriented), autonóm (autonomous) és nárcisztikus (self or group-protective) vezetést. Az első vezetés azt feltételezi, hogy képes úgy motiválni a beosztottait, hogy azok még jobban teljesítenek. A második képes arra, hogy a közös cél elérése érdekében ütőképes team-et hozzon létre. A harmadik vezető döntéseit mások bevonásával hozza meg. Emberközpontú a vezető akkor, ha képes a munkatársaival szemben megértést és méltányosságot tanúsítani. Autonóm vezetőre az jellemző, hogy döntéseit másoktól függetlenül, saját tudására és intuíciójára hagyatkozva hozza meg. Az én-központú vezető magatartása önérdektől vezérelt, szabályt követő és az elért status quo-t meg akarja őrizni. A vezetési stílust a szervezeti kultúra határozza meg. Kényszerítő, korlátozó krízis helyzetben, határozott, irányadó a nála gyengébb képességű beosztottakkal, barátkozó, elfogadó, ha csapatot kell összehozni, demokratikus a vele azonos felkészültségűekkel. Hajcsár stílus kell az erős motivációjú, jól felkészült munkatársakkal szemben, míg fejlesztő (coaching), a kreatív kollégákkal. A felsorolt vezetési stílusokat tudatosan válogatni kell az adott szituációktól függően! Az alábbi modell a helyzetfüggő vezetési stílust szemlélteti az utasítások (feladat) és a vezetői támogatások (kapcsolat) egymáshoz való viszonyának tükrében. A harmadik dimenzió a munkavállalók hajlandóságát és képességét vizsgálja, melynek négy lehetséges kimeneti értéke van. Az elsőben mindkettő negatív előjelű, a másodikban a hajlandóság pozitív, a képesség negatív, a harmadikban ennek inverze, a negyedikben mindkettő pozitív értéket vesz fel. 287

3.

2

4.

1.

4. ábra Hersey és Blanchard szituációs modellje forrás: Saját szerkesztés http://www.pszich.uszeged.hu/psy/attachments/article/399/Szpszi_2nappali2011.pdf alapján Motiváció vonatkozásában a javadalmazásmenedzsment alapjait Amstrong és Murlis [2005] fogalmazták meg, amely szerint a munkáltatóknak stratégiát kell kidolgozniuk a szervezet számára képviselt értéküknek megfelelően, amelyben méltányosan, igazságosan és következetesen jutalmazzanak. Az emberi erőforrás menedzsment feladata nemcsak a toborzásra és a munkatársak felvételére korlátozódik, hanem a kulcsemberek megtartására, a tanulószervezetté válásra, és legfőképp a tanulásra. Poór [2013] megfogalmazásában az ösztönzésmenedzsment rugalmasan úgy oldható meg, ha az a munkavállalók érdekeire épít, a konkrét szervezeti célok eléréséhez irányított követelményeket kapcsol, ezáltal a munkavállalók részéről érdekeltség alakul ki, amelyben a munkáltató ellenszolgáltatás (ösztönző rendszer) kialakításával és működtetésével juttatja érvényre saját szervezeti céljait. Mindezt úgy alkalmazza, hogy a munkavállalók érdekei párhuzamban vannak az övéivel, így azok egymást erősítik. Tesone [2008] felfogásában a vezető kapcsolja össze a motivációt és a felelősségvállalást, úgy teremti meg a körülményeket a menedzsment részéről, hogy azok öngerjesztő (belső motiváció) indítanak el a beosztottakban, így az előrelépés magában hordozza a csúcsteljesítmény lehetőségét. A kommunikációs csatornák nem megfelelő működése esetén Tesone úgy véli, hogy a szervezet diszfunkcionálisan működik, a vendég túlterhelt lehet, vagy nem érti a szakzsargon miatt a nyelvet. Hangsúlyozza mind a vertikális, mind a horizontális kommunikáció fontosságát a szervezetek működésében. A rossz kommunikáció csökkentheti a munkavállalók elkötelezettségét a céghez, ami fluktuáció növekedéséhez vezet. 288

Emberi erőforrás áramlás modelljei funkcionális megközelítésben magába foglalja a toborzást, a kiválasztást, a karriermenedzsmentet és az elbocsátást. A versenytársakkal szemben első számú versenyelőnyt jelent, ennek segítségével alakítható át a szervezet struktúrája, biztosítja a munkavállalók számára a karrier lehetőségét, a képzést és támogató rendszereket. Maga a folyamat három szakaszból áll; első a felvétel, második az új pozícióba helyezés, a harmadik kiáramlás a szervezetből. Szervezeti aspektusból hosszú távú stratégia megvalósításához szükséges ideális létszám és kompetencia készlet, egyéni szempontból az önmegvalósítást foglalja magában. Bakacsi et al [2004] négy alapmodellt határoztak meg. Az első az élethosszig tartó modellben hosszú távon gondolkodnak a munkavállalókban, a legalsó szintre veszik fel őket, erős szervezeti kultúra jellemzi. Ezt alkalmazzák a japán cégek, minisztériumok. A második a fel vagy ki modell, ebben a modellben szintén a legalsó szintre történik a felvétel, az ököl szabály érvényesül, a legköltségesebb modell. Tanácsadókra, egyetemi tanszékekre jellemző ez a modell. A be vagy ki modellben a munkavállalót bármelyik szintre veszi fel a munkaadó, kis szervezetekre jellemző. Ha nem sikerül előrelépni a dolgozónak, más munkahelyet keres magának. Ez jellemzi a HR, IT és a jogi területeket. A negyedik modell a vegyes, ezt különböző szinteken szokták alkalmazni, például a felső vezetőket az első, a közép vezetőket a harmadik modellben szokták alkalmazni. Jólét, egészség, biztonság Nickson [2013] értelmezésében a paternalista dél-kelet ázsiai országok előnyösebb helyzetben vannak a nyugati társadalmakkal szemben, hiszen ezekben az országokban a munkaidőn túl is együtt vannak a szervezet tagjai, így lelkiismeretesség és lojalitás a cég iránt még nagyobb hatásfokkal épül be a szervezeti kultúrába. A biztonság vonatkozásában a fiatalok állnak a legveszélyeztetettebb helyen, ők vannak legjobban kitéve az erőszaknak és a munkahelyi zaklatásoknak. Sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő verbálisak és fizikaiak is. Összegzés A nemzeti kultúra határozza meg a szervezet kultúráját és nem fordítva. A szervezeti kultúra határozza meg a vezetési stílust, akkor feltételezem, hogy a nemzeti kultúra determinálja a vezetési stílust. Az interkulturális kommunikáció vizsgálatában számos kutatás támasztotta alá, miszerint a konfliktusok nem abból adódnak, hogy az egyes emberek nem beszélik az adott nyelvet, hanem abból, hogy nemzeti kultúrájukból adódóan másképpen gondolkoznak, és másképp oldják meg az előttük álló feladatokat. A szervezetben a hierarchia szintek csökkentésével (lapos szervezetek) a belső kommunikáció jelentősen javítható, hiszen az operatív szintekre valóban az az információ jut, amit a menedzsment szeretne. Fontosnak tartom még a kutatásomban annak elemzését, milyen mértékben zavarja a nagyfokú fluktuáció a maradó kollégákat, mennyire illeszkedik a vezetési stílus az adott helyhez, illetve hatékonyan működik-e az ellenőrzés. A szekunder kutatásaim egyértelműen rávilágítottak azokra a területekre, amelyek a kvantitatív kutatásomban fajsúlyos szerepet kapnak. A vezetési stílust, a tudásátadását a betanulási időszakban, az új kolléga beilleszkedésének segítését, a szervezett munkafolyamatok meglétét, a kontrolling hatékonyságát, és a beosztottakkal szembeni egyértelmű elvárások meglétét emelném ki. Megfelelő 289

mintaszám esetén regressziós vizsgálatot szeretnék elvégezni az SPSS 19 statisztikai programcsomaggal, melyben azt vizsgálom, hogy a függő változók milyen mértékben függenek a független változók változtatásával, például a jövedelem, a munkahelyi légkör, a lojalitás, a megbecsülés, a munka szervezettségének, és a vezetői stílus változtatásával.

Bibliográfia

POÓR József 2013. Rugalmas ösztönzés rugalmas juttatások. Budapest: Complex Kiadó. pp.45-47. LINDNER at al.(2006): A személyügyi kontrolling gyakorlata. Budapest: L’Harmattan Kiadó. Zsigmond Károly Főiskola. BAKACSI et al 2004. Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest:Aula Kiadó. p.239. HOFSTEDE G. - Hofstede G.J.(2005): Cultures and Organizations. Software of the Mind. Intercultural Cooparation and Its Importance for Survival. The McGraw Hill Companies. pp.242. FALKNÉ Bánó Klára (2001): Kultúraközi kommunikáció. menedzsment aspektusai Budapest: Perfekt Kiadó. pp.72-74.

Az

interkulturális

NICKSON D. (2013):Human Resource Manegement for the Hospitality and Tourism Industries. London: Routledge. pp. 243-258. TESONE D. (2008): Handbook of hospitality human resources manegement. Elsevier Ltd. pp. 63-66; 128-130, p. 178 http://www.fluktuacio.hu/fogalmak#p-a-fluktuacio-fogalma [2015.03.03.] http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/interkult_komm/index.html [2015.03.03.] http://www.pszich.u-szeged.hu/psy/attachments/article/399/Szpszi_2nappali2011.pdf [2015. 03.03.]

290

Turizmus szekció

291

ALBERT TÓTH Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A Nyugat-Dunántúl szállodaipara Bevezető Ebben a tanulmányban a tervezési-statisztikai régiós (NUTS-2) területi szinten vizsgálom a Nyugat-Dunántúl régió szállodaiparának néhány fontos jellemzőjét, elsősorban a 2013-as végleges és a 2014-es előzetes adatok alapján. Az azonos nevű, Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régió, területileg és ebből következően néhány mutatószám tekintetében, abban tér el a tervezési-statisztikai régiótól, hogy nem tartoznak hozzá a Balaton kiemelt üdülőkörzet, Zala megyében található települései (KSH 2013). A magyarországi szállodaipar tervezési-statisztikai régiós (NUTS-2) szintű elemzése során, már a szállodai kapacitások összehasonlításánál kitűnik, hogy a Nyugat-Dunántúl régió rendelkezik hazánkban a második legmagasabb szállodaipari kapacitással, a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország régió után (1. táblázat). A működő szállodák, a kiadható szobák és az ágyak száma szerint is a Nyugat-Dunántúlon található az ország szállodai kapacitásának mintegy 18-19 %-a, amely utal a turizmus és azon belül a szállodaipar fontos szerepére a régióban. Hazánkban, a 137 gyógyturizmusban érintett település közül, az első tízben szerepel a régióban található Hévíz, Bük, Sárvár, Zalakaros, Sopron és Győr. Az egészségturizmus kínálati elemei a legfontosabb helyszínek mellett, számos más településen is megtalálhatók a régióban (KSH 2013). 1. táblázat: A magyarországi szállodaipar kapacitásai, NUTS-2 régiók szerint, 2013ban Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, területi statisztika alapján, saját szerkesztés Terület Szállodák NUTS-2 Száma Kiadható szobák Férőhely kapacitás Régiók száma (ágyak száma) db Megoszlás db Megoszlás db Megoszlás % % % KözépMagyarország 254 24,6 % 21 779 36,7 % 49 525 34,8 % Közép-Dunántúl 114 11,1 % 5 910 9,9 % 14 325 10,1 % NyugatDunántúl 189 18,3 % 11 098 18,7 % 27 444 19,3 % Dél-Dunántúl 162 15,7 % 7 467 12,6 % 19 053 13,4 % ÉszakMagyarország 112 10,9 % 4 373 7,4 % 10 743 7,6 % Észak-Alföld 107 10,4 % 5 288 8,9 % 12 590 8,8 % 292

Dél-Alföld Magyarország összesen

93

9,0 %

3 485

5,8 %

8 513

6,0 %

1031

100,0 %

59 400

100,0 %

142193

100,0 %

A Nyugat Dunántúl régión belüli szállodai kapacitások megyék szerinti megoszlása nem egyenletes. A kiadható szobák és a férőhelyek (ágyak száma) alapján Zala megyében található a szállodai kapacitás mintegy fele, a másik két megye mindegyikében nagyjából a negyede. Az átlagos szállodai méretnagyság Zalában 73 szobás, Vas megyében 60 szobás, ami az országos átlaghoz közeli érték, míg GyőrMoson-Sopron megyében 42 szobás szállodát jelent, ami az országos átlagos szállodanagyság (2013-ban: 57,6 szoba) alatt van (KSH 2014). 2. táblázat: Szállodák kapacitás és megoszlási adatai a Nyugat-Dunántúl régióban 2013-ban Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, területi statisztika alapján, saját szerkesztés Terület Szállodák Száma Kiadható szobák Férőhely kapacitás száma (ágyak száma) db Megoszlás db Megoszlás db Megoszlás % % % Győr-Moson68 36,0 % 2 861 25,8 % 6 490 23,6 % Sopron megye Vas megye 47 24,9 % 2 808 25,3 % 6 766 24,7 % Zala megye NyugatDunántúl (NUTS-2 régió) összesen

74

39,1 %

5 429

48,9 %

14 188

51,7 %

189

100,0 %

11 098

100,0 %

27 444

100,0 %

Gyógyszállodák és egészségturizmus a régióban Sajnálatos módon, Győr-Moson-Sopron megyében egyetlen szálloda sem működött minősített gyógyszállodaként, az ÁNTSZ nyilvántartása szerint 2014-ben. Pedig a megyében az egészségturizmusnak, a termálfürdőknek is gazdag kínálata van, szinte minden nagyobb városban, Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Csornán, Kapuváron, és néhány turisztikailag jelentős településen, Lipóton, Balfon, Hegykőn, ezek valamilyen formában megtalálhatók. A legfeltűnőbb hiány a megye két nagyvárosában, Győrben és Sopronban érzékelhető, annak ellenére, hogy mindkét városnak nagyon jó adottságai vannak, hogy legalább egy-két gyógyszálloda, de legalább a Hotelstars Union által is minősített wellness szálloda is jelen legyen a kínálatban. Az ilyen típusú szállodák a meglévő fürdők, fogorvosi rendelők, gyógyászati centrumok mellett új vendégkört is vonzhatnának a városokba, amelyek által a 293

vendégek és a vendégéjszakák száma is növekedhetne, és az egész éven át üzemelő szállodák a szezonalitás mértékét is kedvező irányba tudnák befolyásolni. A megyében három minősített gyógyfürdő található, Balfon, Győrben (Rába Quelle), és Mosonmagyaróváron (ÁNTSZ 2014). 3. táblázat: Gyógyszállodák a Nyugat-Dunántúl régióban 2013-ban Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, területi statisztika alapján, saját szerkesztés Terület Gyógyszállodák Száma Kiadható Férőhely Vendégek Vendégéjszakák (db) szobák kapacitás száma száma száma (ágyak száma) Győr-Moson0 0 0 0 0 Sopron m. Vas megye 3 428 907 46 652 181 150 Zala megye

10

1 669

3 765

139 541

749 563

NyugatDunántúl (NUTS-2 régió) Össz.

13

2 097

4 672

186 193

930 713

Az ÁNTSZ nyilvántartása szerint 2014-ben Vas megyében már négy minősített gyógyszálloda működött, Bükön és Sárváron is kettő-kettő, név szerint a büki Thermal Hotel Bük (Danubius) a Hotel Piroska Gyógyszálló, Sárváron a Sárvár Thermál Hotel Sárvár (Danubius) és a Spirit Hotel Thermal Spa. Vas megyében négy városban volt minősített gyógyfürdő, Bükön (Bükfürdő), Celldömölkön, Sárváron és Szentgotthárdon (ÁNTSZ 2014). Zala megyében, három városban van minősített gyógyfürdő, Hévízen, Lentiben és Zalakaroson, és két városban, Hévízen és Zalakaroson találhatók gyógyszállodák. Hévízen a Hunguest Hotel Helios, a NaturMed Hotel Carbona Gyógy- és wellness Szálloda, a Thermal Hotel Aqua (Danubius), a Hévíz Thermal Hotel Héviz (Danubius), a Hotel Európa Fit Gyógyszálló, a Héviz Gyógyszálló, a Hévíz Spa & Wellness Hotel Fit Gyógyszálló, a Hunguest Hotels Zrt. Hotel Panoráma Gyógyszálló. Zalakaroson a Hotel Forrás Zalakaros Gyógyszálló, a Freya Hotel Gyógyszálló, és a MenDan Magic SPA & Wellness Hotel működött minősített gyógyszállodaként (ÁNTSZ, „Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyszállókról”, 2014) és (ÁNTSZ, „Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről”, 2014). Ezek a gyógyszállodák adták 2013-ban a szállodai kapacitás mintegy 15%-át Vas megyében, és több mint 30%-át Zala megyében, és a forgalmi részesedésük jóval 294

meghaladta a kapacitás részesedés részarányát, tehát ezekben a megyékben és a Nyugat-Dunántúl régióban is kiemelt jelentőségűek ezek a szállodák. Vendégforgalom a régióban Magyarországon a vendégéjszakák száma a 2014-es évben mindegyik tervezési statisztikai régióban növekedett a 2013-as évhez képest, 1,2 % és 15% közötti mértékben. A régiók közül a Nyugat-Dunántúl régióban volt a legkisebb a növekedés, amely a Zala megyében és a Győr-Moson-Sopron megyében realizált kevesebb külföldi vendégéjszaka miatt alakult így.

1. ábra: A vendégéjszakák számának alakulása a Nyugat-Dunántúlon, 2014-ben Forrás: KSH, Statisztikai Tükör, 2015 /11. (2015.02.17.) 1. oldal A régió még így is megőrizte a második helyét a magyarországi vendégéjszakák tekintetében a Közép-Magyarország régió mögött, amely elsősége a régiós területi szintű elemzésekben Budapest miatt nem kérdéses (KSH 2015). A belföldi vendégéjszakák száma mindegyik megyében emelkedett, bár Vas és Zala megyékben csak nagyon minimális mértékben, igazán jelentős, több mint 12%-os bővülés, egyedül Győr-Moson-Sopron megyében volt. A konkrét számokat is tartalmazó 1-es ábra jól mutatja Zala megye vezető szerepét a régióban, ahol a régiós vendégéjszakák részesedésének csaknem a fele, mintegy 46%-a ehhez a megyéhez köthető. Az vendégek által igénybe vett szálláshelytípusok közül természetesen a szállodák a legnépszerűbbek, ahol a forgalom 86%-át bonyolítják le, amely elsősorban a színvonalas Hévízi és a Zalakarosi szállodáknak köszönhető (KSH 2015). 295

A Nyugat-Dunántúlon a vendégek mintegy 80%-a szállodákban szállt meg, valamivel több, mint 10%-a panziókban, és a többi kereskedelmi szálláshelyen, együttesen is közel 10%-a. A régióban a kempingek is népszerűek a turisztikai főszezonban, ahol az erős szezonalitás és az időjárás függőség ellenére is hosszabb ideig maradnak a vendégek a szálláshelyek összesített átlagánál. 4. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma és részesedése szállás típusonként, a Nyugat-Dunántúlon 2014 Forrás: KSH 2014 statisztikák alapján, saját szerkesztés

Szálloda Panzió Üdülőház összesen Közösségi szállás Kemping

Külföldiek Száma Részesedése % 528 571 35,8 % 43 293 3,0 % 6 401 0,4 % 2 216 0,2 % 58 838 4,0 %

Vendégek Belföldiek Száma Részesedése % 648 193 44,0 % 112 424 7,6 % 23 029 1,6 % 35 951 2,4 % 16 182 1,0 %

Összesen Száma Részesedése % 1 176 764 79,8 % 155 717 10,6 % 29 430 2,0 % 38 167 2,6 % 75 020 5,0 %

Összesen

639 319

835 779

1 475 098

43,4 %

56,6 %

100,0%

Feltűnő, hogy a külföldiek jobban kedvelik a kempingeket, mint a hazai vendégek. Ez alapvetően a nyári főszezonban, Zala megyében, a balatoni kempingekben tapasztalható. A panziókban rövidebb az átlagos tartózkodási idő, mind a belföldi, mind a külföldi vendégeknél. 5. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma és részesedése szállás típusonként, a Nyugat-Dunántúlon 2014 Forrás: KSH 2014 statisztikák alapján, saját szerkesztés

Szálloda Panzió Üdülőház össz. Közösségi szállás Kemping Összesen

Külföldiek Száma Részesedése % 38,8 % 1 781 418 2,4 % 110 685 0,6 % 23 350

Vendégéjszakák Belföldiek Száma Részesedése % 41,9 % 1 919 387 5,5 % 249 881 1,4 % 66 391

Összesen Száma Részesedése % 80,7 % 3 700 805 7,9 % 360 566 2,0 % 89 741

11 914 281 640

0,3 % 6,1 %

103 487 35 040

2,2 % 0,8 %

115 401 316 680

2,5 % 6,9 %

2 209 007

48,2 %

2 374 186

51,8 %

4 583 193

100,0%

A régiós TOP 10-es lista első öt helye nem meglepetés, ezek a városok szerepelnek az országos tízes listán is. Győr a külföldi vendégek száma és a vendégéjszakák alapján is a negyedik a listán, a város gazdasági életét szorosan követő üzleti turizmusnak, főként az Audi gyár és beszállító cégeinek tevékenysége kapcsán. 296

Érdekesség, hogy az első tíz településen realizálódik a régiós vendégéjszakák mintegy 82%-a, és az országos vendégéjszakák 16%-a, tehát a vendégforgalom területileg rendkívül koncentrált (KSH 2015). 6. táblázat: A tíz legnagyobb kereskedelmi szálláshely forgalommal rendelkező nyugat-dunántúli település adatai, 2014-ben (Sorrend a vendégéjszakák száma alapján) Forrás: KSH 2014 statisztikák alapján, saját szerkesztés Település 1. Hévíz 2. Bük 3. Sárvár 4. Zalakaros 5. Sopron 6. Győr 7. Keszthely 8. Alsópáhok 9. Szombathely 10.Hegykő

Vendég

Vendégéjszaka

Külföldi

Belföldi

Összesen

Külföldi

Belföldi

Összesen

97 287 94 507 96 913 21 343 46 855 88 423 14 902 4 324 11 389 14 513

89 684 72 058 69 055 108 472 113 256 66 651 35 484 25 310 35 026 9 018

186 971 166 565 165 968 129 815 160 111 155 074 50 386 29 634 46 415 23 531

661 868 405 818 279 708 94 993 84 367 173 519 54 325 28 083 31 169 79 335

320 892 274 633 173 451 338 836 297 170 166 777 104 193 84 694 79 361 22 838

982 760 680 451 453 159 433 829 381 537 340 296 158 518 112 777 110 530 102 173

Átlagos tartózkodási idő (éj) 5,3 4,1 2,7 3,3 2,4 2,2 3,1 3,8 2,4 4,3

A Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP) nagyon fontos szerepet játszik a belföldi turizmusban, komoly keresletélénkítő, forgalomgeneráló hatása van a szálláshelyeken, szállodákban is. A Nyugat-Dunántúl régióban a kereskedelmi szálláshelyek 73%-a fogadta el fizetőeszközként a SZÉP kártyát, ahol csaknem 3,8 milliárd Forint forgalmat egyenlítettek ki a kártya által. 7. táblázat: A Széchenyi Pihenőkártya használata a régióban, 2014-ben Forrás: KSH, Statisztikai Tükör, 2015 /11. adatai alapján, saját szerkesztés Terület A SZÉP kártyával kiegyenlített összeg 2014. január – december Millió Forint Aránya az Aránya a országos belföldi bruttó értékből szállásdíjból % % Győr-Moson-Sopron megye 736 4,6 % 25,5 % Vas megye 985 6,2 % 24,1 % Zala megye 2 063 13,0 % 31,8 % Nyugat-Dunántúl (NUTS-2 régió) 3 783 23,8 % 28,1 % összesen Magyarország összesen 15 905 100,0 % 24,8 % Ez a belföldi bruttó szállásdíj több mint 28 %-át jelentette a régióban, és országos szinten a SZÉP kártya felhasználás csaknem 24%-át. Jellemzően a szállodákban 297

használják leginkább a SZÉP kártyát, az összes SZÉP kártyás fizetés 88%-a szállodákban történt (KSH 2015). Zala megye a régióban betöltött vezető szerepe itt is kitűnik, több mint kétszerese a SZÉP kártya felhasználása a szálláshelyeken, mint a másik két megyében, ami szintén a fürdőhelyek szálláshelyeinek, elsősorban a hévízi és zalakarosi szállodáknak köszönhető. 8. táblázat:A kereskedelmi szálláshelyek bevételi adatai 2014-ben Forrás: KSH, Statisztikai Tükör, 2015 /11. adatai alapján, saját szerkesztés Terület Bevételek Összes Egy kiadott összesen bevételből, szobára jutó Millió Forint szállásdíj szállásdíj Millió Forint bevétel Forint Győr-Moson-Sopron megye 13 263 7 061 11 537 Vas megye 19 002 9 730 14 976 Zala megye 29 944 14 412 13 583 Nyugat-Dunántúl (NUTS-2 régió) 62 208 31 202 13 434 összesen Az összes bevétel mintegy fele a szállás díjbevétel, Győr-Moson-Sopron megyében egy kicsit még magasabb is, 53%-os az arány. A kereskedelmi szálláshelyek bevételi adatai is tükrözik Zala megye első helyét a régióban, ahol mintegy másfélszer akkora az összes bevétel, mint Vas megyében és több mint kétszerese a Győr-Moson-Sopron megyeinél. A szállásdíj bevételeknél ugyanilyen arányok vannak. A legmagasabb átlagárakat Vas megyében tudták elérni, a nagyon jó minőségű és magas kategóriájú Sárvári és Büki szállodák eredményei miatt. Turizmus „határok nélkül” A belföldi vendégek száma magasabb a külföldiekénél ebben a régióban is, viszont a külföldiek hosszabb tartózkodásai ideje miatt, a belföldi és külföldi vendégéjszakák részesedése már közel fele-fele arányú, bár a belföldiek részesedése egy kicsit meghaladja a külföldiekét. A külföldi vendégek közül a legtöbben az Európai Unióból érkeznek. A német vendégek országosan csökkenő száma és részaránya ellenére a régióban még mindig a legjelentősebb külföldi vendégkört jelentik. A gyógyszállodákban eltöltött hosszabb tartózkodási időnek köszönhető az öt éjszakát jelentő átlagos tartózkodási idő, ami az üzleti élet centrumaiban, például Győrben, lényegesen kisebb ennél. A német vendégéjszakák részaránya az ezredforduló óta fokozatosan csökkent, a csökkenést szerencsére pótolta az osztrák, a cseh és az orosz vendégéjszakák növekvő mértéke (KSH 2012). 298

9. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országok szerint a Nyugat-Dunántúlon, 2014-ben (Sorrend a vendégéjszakák alapján) Forrás: KSH 2014 statisztikák alapján, saját szerkesztés Ország Vendégek Vendégéjszakák Átlagos tart. idő Száma Részes. Száma Részes. (éj) % % Magyarország, 835 779 56,6 % 2 374 186 51,8 % 2,8 belföld összesen Külföld összesen 639 319 43,4 % 2 209 007 48,2 % 3,5 Külföld, EU országok együtt 537 422 36,4 % 1 755 458 38,3 % 3,3 Külföldi országok TOP 10-es lista 1. Németország 127 848 8,7 % 634 033 13,8 % 5,0 2. Ausztria 146 745 9,9 % 438 813 9,6 % 3,0 3. Csehország 111 256 7,5 % 344 563 7,5 % 3,1 4. Oroszország 31 902 2,2 % 279 829 6,1 % 8,8 5. Szlovákia 30 370 2,1 % 74 569 1,6 % 2,5 6. Románia 42 095 2,8 % 58 728 1,3 % 1,4 7. Lengyelország 18 334 1,2 % 50 164 1,1 % 2,7 8. Svájc 8 933 0,6 % 43 131 0,9 % 4,8 9. Ukrajna 23 352 1,6 % 42 178 0,9 % 1,8 10.Olaszország 13 232 0,9 % 31 130 0,6 % 2,4 Belföld és külföld ÖSSZESEN 1 475 098 100,0 % 4 583 193 100,0 % 3,1 A Nyugat-Dunántúl régió, földrajzi és turisztikai szempontból is kedvező fekvése nagyon jelentős határ menti turizmust is jelent a régióban, elsősorban Ausztriából és Szlovákiából. A kereskedelmi szálláshelyeken, ezen belül főként a szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma nem is mutatja pontosan a szomszédos Európai Uniós országokból érkező turisták számát, hiszen az egynapos, vendégéjszaka eltöltése nélküli látogatók számát, ma már csak becsülni lehet. Sok egynapos Szlovákiából érkező látogató megjelenik a győri, a mosonmagyaróvári fürdőkben, bevásárlóközpontokban, míg Sopronban az osztrák turisták a szolgáltató helyeket, az éttermeket, a fogorvosi rendelőket, Bükön és Sárváron a fürdőket látogatják szívesen. A viszonylag kis távolság ellenére, azért a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma is igazolja a két szomszédos ország fontos küldő szerepét a régióban is. A Nyugat-Dunántúl régióban is magas az orosz turisták által eltöltött vendégéjszakák száma, elsősorban Hévíznek köszönhetően, ahol a Magyarországon eltöltött orosz vendégéjszakák számának több mint 30%-a realizálódik, de az utóbbi időben már Sárváron is megjelentek az orosz turisták. Kiemelkedően magas az átlagos 299

tartózkodási idejük a szálláshelyeken, csaknem eléri a kilenc éjszakát, és jellemzően a magas kategóriájú szállodákban szállnak meg (KSH 2015). A Csehországból érkező vendégek már lassan egy évtizede felfedezték a régiót, elsősorban az egészségturizmus helyszíneit, kiemelten a fürdőket, és a fürdők mellett működő szállodákat. Svájcból viszonylag kevesen jönnek, de az elsősorban a fogászati kezelésekre érkező vendégek, magas tartózkodási ideje az eltöltött vendégéjszakák számában már jelentkezik. Bár a lengyelek is egyre inkább újból felfedezik Magyarországot, a gyógy és wellness szállodákat, ami más régiókban jól érzékelhető, a Nyugat-Dunántúlon inkább átutazóként szállnak meg, hasonlóan a Romániából és az Ukrajnából érkezőkhöz. A vendégéjszakák tekintetében, első tízbe nem került be a régióval is határos két másik szomszédos ország, Szlovénia és Horvátország. Szlovéniából 5083 vendég, 11736 vendégéjszakát, Horvátországból 2173 vendég 5145 vendégéjszakát töltött el a régióban 2014-ben, ami, a régiós listán a vendégéjszakák sorrendje szerint a 17. és a 23. helyet jelenti. Horvátországból annyira kevesen érkeznek a régióba, hogy még a viszonylag távoli Európai Uniós országok közül is sokan megelőzik, mint Dánia, Svédország, Spanyolország, de még Bulgária is. Összegzés A Nyugat-Dunántúl, hazánk egyik legfejlettebb régiója, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. A régióban a turizmus is kiemelt jelentőséggel bír, a sokrétű és változatos turisztikai kínálatnak és a kedvező földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően. A külföldi vendégek száma, a külföldiek által a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, a főváros mellett, ebben a régióban a legmagasabb, de a belföldi turizmus is egyre inkább fejlődik. Az egészségturizmus fontos helyszínei találhatók a régióban, ahol a szálláshelyek, és azon belül a szállodák kapacitása, vendégforgalmi adatai és szállodaipari mutatószámai is alátámasztják a régió, magyarországi turizmusban betöltött kiemelkedő szerepét.

Irodalom Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) „Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyszállókról”, 2014. október 31. (www.antsz.hu; Megjelent: 2014. december 22.) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) „Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről”, 2014. október 31. (www.antsz.hu; Megjelent: 2014. december 22.) Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 300

A gyógyturizmusban érintett települések Magyarországon, 2013. augusztus Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről, 2014. július Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország turisztikai régiói, 2013., 2014. november Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Stadat”, Tájékoztatási adatbázis, területi statisztikák. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör, 2015 /11. (2015.02.17.) Nyugat-Dunántúl idegenforgalma, 2014. január – december Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Turizmus a Nyugat-Dunántúlon, 2012. szeptember

301

MORARU Remus Christian Phd candidate The Bucharest Academy of Economic Studies MOLNAR Elisabeta Ilona Partium Christian University Oradea

Exploring the benefits of metasearch in the hotel industry

Abstract The massage of this article is to highlight the role and possible benefits of the Metasearch product in the hotel industry and its online booking services. Adopting the Meta-search product in the Hotel industry and applying its features on the websites of the hotels seems to have stirred up a new trend among hoteliers. By realizing, that Hotels can monetize “lost” traffic and adding extra price transparency to the hotels pricing strategy, they start to integrate the meta-search feature into the booking process. Common and differentiated demands in the Hotel industry, launched this initiative, and can have decisive role in monetizing website traffic beyond the direct booking revenue. For the development of the Meta-search feature, hotels can use various Meta-search websites as a partner by using their technology to integrate its solutions into the online booking process on the hotels own websites. The article will try to explore the benefits and possible risks of implementing the metasearch feature on the hotel website. Key Words (max. 5): hotel industry, tourism market, online market, Jel classification code: L1- Market Structure;Market Performance;L86- Internet Services; M1-Hotel management;P42- Factor and Product Markets; Prices; Introduction The evolution of the information technology in the last decade has dramatically change the landscape of the online travel industry making it one of the most dynamically changing industries and also one of the fastest growing industries. The constantly growing trend among users to get connected via the world wide web continuously opens new channels between the travel sector and the consumers, searching to improve communication, retain customers and grow market shares. After several years of a fast paced evolution it is starting to outline that metasearch websites like Kayak, Tripadvisor, Trivago or HotelsCombined are reshaping the travel industry finding and creating connections that years before was unlikely to happen. Travel metasearch is not a new concept dough it has been sizzling around for at least 10 years, some of them for even longer. Skift.com outlines in one of their latest studies titled “The State of Travel Metasearch in 2015”, that after several years of intense interest and growth among the travel 302

metasearch companies 2015 will be tipping point whether metasearch will maintain or will lose its momentum. However, big acquisitions such as Priceline Group and Expedia Inc., acquired metasearch sites Kayak and Trivago suggest that the sizzling is still around and there is further growth possibilities in this part of the industry. Lohmann and Schmücker (2009) noted that the Internet has been an important change for the consumer life’s and access to information, services and goods has been dramatically simplified. This continuous change in the online environment in the last couple of years led unimaginable share of knowledge among users and companies further simplifying of creating a never ending supply of travel goods and expand the channels used to create demand for these goods. “Travel metasearch looks set to evolve rapidly in 2015 as the line with OTAs continues to blur” outlined by Gautam Lulla, President, Travel Tripper also hoteliers like Accor notice the benefits of metasearch. Romain Roulleau, senior vice president e-Commerce and digital at the Accor Group, says metasearch is a “very important channel” and one it wants to do more with.” Pamela Whitby, EyeForTravel.com Another suggestion that metasearch is still on the rise is that google itself joined the game with Google Hotel Finder in 2014,“In essence, Google, with all of its search engine traffic and power has become a metasearch player without a metasearch site” (Skift.com, The State of Travel Metasearch in 2015) 1.What is metasearch? A Metasearch engine is a search engine that take input from a user and simultaneously send and search out queries from third party search engines or a number databases for results. The first idea of meta searching came from Daniel Dreilinger from the University of Colorado State. In the early 1990 Dreilinger revealed SearchSavvy, a metasearch engine that allowed users to search up to 20 different search engines and databases, along the years in 1996 came another meta search engine called HotBot followed by Ixquick, Dogpile and Scroogle. Meta search engines did not made a huge break through along the years, mostly because their inaccuracy in search results and are not capable of decoding query forms or able to fully translate query syntax. Things change in the early years of 2000, the online travel industry started to realize the benefits of meta search and websites like HotelsCombined, Trivago, Kayak were born to help users find and compare rates on travel deals. Travel Metasearch websites like Trivago, Hotelscombined or Kayak work very similar to the original concept of metasearch as they search a number of databases from several travel suppliers like Booking.com or Expedia and show the results to the users, usually offering extra services like comparing the prices of the travel, flight or hotel deals and offering additional information like pictures or customer reviews. There is another great feature of the metasearch websites, that they are free to use and they do not charge they users for their searches nor they add any surcharge on the prices displayed. HotelsCombined explaines this in the following way on their website: “Our website is 100% free - we don't add any fees or charges. The prices you see on HotelsCombined.com include all standard taxes to help you accurately compare hotel offers from different travel websites. Additional taxes may apply in 303

selected destinations, which will be indicated on the websites of our suppliers before you make a booking. “ HotelsCombined.com Metasearch websites like HotelsCombined or Trivago now provide users the ability to have search results from several Online Travel Agencies allowing them to compare travel products. The User can compare the OTAs and Hotel brands in a fast and comprehensive way and have an overall view of the product and the ability to choose the most appealing offer and has an almost instantaneous purchasing options. Wei Xia the VP of new products and services and Quentin Moores director of metaSearch business development from DerbySoft outlines that recent PhoCusWright reports states that one third of online shoppers use Metasearch sites as a primary source of travel shopping. (Tnooz.com, 2014)

Source: Phocuswright,2014

2.OTAs vs. Metasearch Mergers and acquisitions in the sector like Priceline Group buying Kayak and Expedia buying Trivago all point to consolidation, convergence and more competition. This blur between OTAs and Metasearch began its evolution in the late 2013 when several Metasearch websites started to target hoteliers and offering an extra channel for them to reach their customers. It is still early to say whether one or the other will have the upper hand, however more and more smaller OTAs like escapio.com are integrating price comparison features into their search results offering users an extended experience and a new features. As metasearch website begin to offer booking possibilities on their website, OTAs are also considering and adding metasearch features to their website, this means OTAs are integrating realtime rates from their competitor sites for their hotel listings. After every referral OTAs earn a cost-per-click fee for the traffic sent to its competitors. By this OTAs can monetize traffic which would go to it’s competitors one way or the other. CEO, Hugo 304

Burge of metasearch engine Momondo, notes in an interview with eye4travel that: “We are very strong believers in the value of metasearch and don’t believe that its powerful principles should be compromised. It is precisely the wide coverage and trust that metasearch gives that makes it so successful. It should not be muddled with advertising opportunities for travel sellers.” Skyscanner is another and its director of hotels, Nikhil Gutpa of Skyscanner also support the idea that OTAs and Metasearch can live together: “We have no ambitions to become an OTA and feel there is most definitely a place for both OTAs and meta within consumer travel.” 3.How can Hotels benefit from Metasearch? When it comes to sales, the online environment is one of the best channels to increase a hotels revenue with far less energy and investment as traditional offline sales. A hotel may have several online channels which serves as a way to get more bookings. Online travel agencies are such channels, which in the last decade have been driving more and more bookings to the hotels. According to recent estimates of the main players in the U.S. market, in less than 5 years, the online companies are going to be in majority and tourism becomes practically the largest industry on the Internet. The United States is the leader in online tourism, mainly because there is a higher rate in the Internet access, estimated at 90% for 2013. Nowadays the revenue generated via online distribution, at many hotels represents the main source of income and it’s in a growing tendency on yearly basis and as the online travel market consolidates and shifts into new direction Hoteliers have to keep pace and use the new solutions at hand, in this particular case the metasearch channel. There are many professional websites, designated for internet users to search and book travel related services such as accommodation, car hire or packaged services. These online platforms will allow the users to search for accommodation with a database of tens of thousands of hotels, hostels, guesthouses, apart-hotels, apartments or find car hire services across whole Europe or to find air ticket services. In case of the metasearch engines hoteliers have to realize the potential as an extra channel that either direct users to the hotels website or use the metasearch as an extra booking platform.

305

Source: Dotcomhotel.eu, budapest.dotcomhotel.eu/secrets-behind-meta-searchsites/

Statista.com suggest that for the upcoming years the world wide online travel market will keep a dynamic year on year growth. A lot of the traditional metasearch websites have been rethinking strategies and started to move towards Hoteliers to facilitated bookings directly to the Hotel. Kayak and Hipmunk allow guests to book directly on their website after the user completes a search. Tripadvisor on the other hand allows users to book a hotel directly on the hotels profile page within the tripadvisor website. This allows hoteliers to benefit directly from another online channel and broaden their online sales channels making them more independent. Conclusion Travel metasearch contiuned its growth in several markets troughtout the last couple of years and the momentum is still there to predict a continuous growth for 2015 and 2016.As metasearch website are stepping into the role of booking engines gives hoteliers a better chance to capture more demand through this channel. It’s the time for hotels to rethink strategy and use metasearch not just as a marketing channel, but also as a distribution channel to help compete against the online travel agencies. Bibliography GUPTA, A. (2012). An Overview of Information Technology in Tourism Industry. International Journal of Applied Services Marketing Perspectives 1(1) SPARKS, Beverley; BROWNING, Victoria (2011),” The impact of online reviews on hotel booking intentions and perception of trust, Tourism Management, Vol. 32(6), pp. 1310-1323 306

http://www.eyefortravel.com/ http://www.hotelscombined.com http://www.phocuswright.com http://www.tnooz.com/article/predictions-2014-travel-technology http://www.trivago.com http://skift.com/2015/02/10/new-trends-report-the-state-of-travel-metasearch-in-2015/

307

NAGY Kinga Zsuzsanna Testnevelési Egyetem Városmárkázás, imázsteremtés, pozicionálás – egy Balaton-parti üdülőváros útkeresése „A város sajátos áru: egyidejűleg adjuk el számos vásárlónak, különböző célokra – anélkül, hogy bármelyiküknek is tulajdonába kerülne.” (ENYEDI 1995: 2) Bevezetés A marketing módszereinek desztinációkra, településekre való adaptálását a globalizálódó piacon érvényesülő erősödő versenyhelyzet hívta életre. Hosszabb távon ma már csak azon települések számíthatnak sikerre, amelyek jól eligazodnak a városmarketing soktényezős rengetegében, helyesen pozicionálják magukat, és a marketing eszközrendszerével tudatosan befolyásolni képesek a potenciális odalátogatók, letelepülni vágyók és befektetők róluk kialakult imázsát, városuk erősségeit, unikális adottságait. A siker elérésére az érdekeltek közösségi szemléletére, együttes tenni akarására, kezdeményezőkészségére van szükség. Jelen tanulmányban Balatonföldvár turisztikai marketingtevékenységét mutatom be az elméleti keretek tisztázásával és empirikus kutatásom fontosabb eredményeinek ismertetésével.

1. Elméleti háttér 1.1. A turizmusmarketing és a helytermék kapcsolódása Kovács Péter a következőképpen definiálja a turizmusmarketinget. „A marketingen belül a szolgáltatásmarketing egyik részterülete. A marketing szemléletének, módszertanának, eszköztárának alkalmazása a turisztikai szolgáltatások piacán. […] A desztináció marketing, azaz desztinációk, - városok, kistérségek, régiók, országok –turisztikai célú közösségi marketingtevékenysége. […] A turizmus – mivel nem alapvető szükségletet elégít ki – lényegénél fogva erősen marketing-igényes.” (KOVÁCS 2004: 15-17) A turizmusmarketingen belül a turizmusban közvetetten érintett, vagy abban dolgozó vállalatok, illetve a helytermék marketingje képezi a két fő irányvonalat. A helymarketing a turizmusmarketing egy sajátos területe, mely a régiók, települések működésének piacorientált stratégiai és operatív tervezését kívánja megvalósítani, olyan módon, hogy ebből az ott élő polgárok és a termék igénybevevői is prosperáljanak. (PISKÓTI-DANKÓ-SCHUPLER 2002)

308

1.2. A városmarketing kialakulása Ashworth, Voogd, valamint Berg és társai szerint: „…a település, mint termék más tulajdonságokkal rendelkezik, mint azon árucikkek és szolgáltatások, amelyek eladásával a marketingtudomány kezdettől fogva foglalkozik.” (ASWORTH-VOOGD 1990 In: KOZMA 1995: 40) Fenti gondolat magyarázatot ad a települések marketingtevékenységének komplexitásból fakadó soktényezős feladatkörére is. A településmarketing kialakulása fiatal múltra tekint vissza. A fejlett piacgazdaságokban az 1970-es években a gazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásával a befektetőket már nem korlátozták földrajzi, helyi kötelékek, így a települések széles köréből válogathattak. A gazdasági elhelyezkedés mobilitása, és a tőke szabad áramlása révén a városok közötti verseny egyre jelentősebb szerephez jutott. (ENYEDI 1995: 1-3) A települések marketingjének kialakulása Európában az 1980-as években indult el, alapvetően az USA tapasztalataira építkezve. Az amerikai városok sikeres marketingmenedzsment munkája újabb befektetőket vonzott a területre, így közvetlenül járult hozzá a város önfenntartásához. Azonban, míg Amerikában főleg kereskedelmi, gazdasági szerepet tulajdonítottak neki, Európában a régió-és településmarketing - előző rendeltetéseit kibővítve - társadalmi jólétet indukáló funkcióját igyekeztek kihasználni. (PISKÓTI 2012: 28) A városmarketingről szóló első írásos művek mindössze két évtizede születtek. A témában írt könyveket Ashworth, Voogd, illetve Philip Kotler 1990-ben, Philo, Kearns, pedig 1993-ban jelentette meg, a városmarketinget egy olyan módszerként definiálva, melyet a települések arra tudnak felhasználni, hogy piaci versenyképességüket javítsák. (KOZMA 1995: 3) Piskóti István a városmarketinget egy komplex megoldási javaslatnak mutatja be: „A városmarketing a marketing tudomány és gyakorlat relatíve fiatal, de dinamikusan fejlődő területe. A nemzetközi és hazai - a sikeres, impozáns fejlődést felmutató városok - tapasztalatai alapján ma gyakorta emlegetik »csodafegyverként« a településfejlesztésben.” (PISKÓTI 2005: 86) Papp-Váry Árpád szerint: a városmárkázás sikerességét a turisták, a betelepülők, az új befektetők és vállalkozások számának növekedése, az ezekhez kötődő adóbevételek emelkedése jelenti. A helyi lakosság identitásának, büszkeségének növekedése szintén pozitív hozadéka lehet a konzekvens pozicionálásnak. (PAPP-VÁRY 2011: 1) A városmarketing szintetizáló, koordináló eszközként egységes arculat és imázs formájában megjeleníti, pozicionálja, kommunikálja a várost a kijelölt célcsoport számára. (PISKÓTI 2005: 87) A városmarketing célcsoportjai alapvetően kétfelé oszlanak. Egyrészt lehetnek azok az emberek, akik állandó lakhelyül választják az adott települést; másodsorban 309

az ideiglenesen odalátogatók, akik a turizmus keresleti oldalát képviselve üdülés, pihenés, tanulás vagy munkavégzés céljából látogatnak oda. (PISKÓTI 2012) Másképp fogalmazva - a marketing célcsoportjait tekintve - megkülönböztetünk belső és külső vevőket. A belső marketing a város polgárainak identitását, a külső marketing pedig a potenciális befektetők és turisták számára kialakítandó kedvező településimázst kívánja formálni. (BOLL 2007) A különböző érdekcsoportok elégedettsége és a helyi polgárok identitásának kialakítása lehet egy kitűzött eszménykép elérésének első lépése. Ennek valódi hátterét a helyi társadalom gazdasági eredményei, önszerveződő képessége, kollektív élményei, sikerei biztosítják. (SZAKÁL 1995: 5) 1.3. A városimázs és a városmárkázás tudatos tervezése 1.3.1. Imázsépítés – a mentális képzetek tudatos befolyásolása Az alábbi definíció az imázs fogalmának tisztázása mellett kiemeli az objektív valóság és a róla alkotott szubjektív percepció, érzékelés közti harmónia fontosságát. „Az imázs azon elképzelések és benyomások összessége, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről, cégről, esetünkben területről kialakul. Egyrészt az adott terület konkrét adottságai, fejlesztései eredményei, az objektív tények, másrészt az erről való informáltság, s a saját elvárások, értékelés általi szubjektív megítélés függvénye. Fontos területmarketing feladat az objektív és szubjektív oldal összhangjának megteremtése. Az imázs az attitűdök, a motivációk, a cselekvések meghatározójává válik.” (PISKÓTI 2007: 32) Papp-Váry Árpád erről hasonlóképp vélekedik (1. ábra), amikor a városmárkázás folyamatán keresztül szemlélteti az objektív adottságok és a szubjektív érzékelés közti befolyásolási lehetőségeket. (PAPP-VÁRY 2011) Az imázs tehát minden esetben spontán módon is kialakul. Fontos felismerni a tudatosan, tervszerűen alakítható imázs szerepét, felelősségét a területek marketingjében is. (PAPP-VÁRY 2007: 9) Enyedi György szerint célcsoportjaink meglévő attitűdjét szükséges befolyásolni, pontosítani az egyedi, csak ránk jellemző vonások kiemelésével. „A hely arculatának megrajzolásakor abból a mentális konstrukcióból kell kiindulnunk, amellyel a megcélzott csoport a városról rendelkezik. Ez az elképzelt városkép nyilván pontatlan […] Ezt a képet kell manipulálni […] a promóció által sugallt képhez közelítve. Fontos - és nehéz - megtalálni, hogy a város miben különbözik a hasonló méretű és funkciójú többi várostól?” (ENYEDI 1995: 2) 1.3.2. A márkázás alkalmazása a városmarketingben A márka az imázshoz hasonlóan nehezen definiálható, szubjektív fogalom, melyre a szakirodalomban is több meghatározás született. Az alábbi idézetekben 310

közös, hogy mindkettő kiemeli a megkülönböztetés fontosságát a márkázás funkciói közül. „Az Amerikai Marketing Szövetség definíciója szerint »a márka lehet név, kifejezés, jel, szimbólum, formaterv vagy ezek valamilyen kombinációja, azzal a céllal, hogy az eladó […] szolgáltatásait megjelöljék és megkülönböztessék a konkurenciától.«” (KOTLER 1998: 396 In: PAPP-VÁRY 2007: 11) Egy másik meghatározás szerint: „A márka olyan, a versenytársaktól jól megkülönböztethető termék a piacon, amely az úgynevezett tárgyiasult termékből […], a hozzá kapcsolódó tapasztalatokból és asszociációkból áll.” (BOROS 2010: 44) A márkateremtés lényege, hogy azonosítja a terméket és a kapcsolt értékeken, jelentéstartalmakon keresztül piaci előnyt jelent a versenytársakhoz képest, így a márka a minőség ígérete. (KAVARATZIS–MIHALIS 2005) A place branding fogalmát Philip Kotler alkalmazta először, főképp városokra, régiókra, országokra, vagy turisztikai desztinációkra, és a turistákért, a befektetőkért folytatott küzdelemre értelmezve. (PISKÓTI 2012: 310) A márkázás eleinte az országmarketing szintjén jelent meg, csak ezt követően kezdték el alkalmazni alacsonyabb területi egységekre. A külföldi sikeres példák azt bizonyítják, hogy a márkázás nem csupán a desztinációmarketingben érhet el sikereket, hanem a településirányítás egésze prosperálhat belőle. (BOROS 2010: 45) Sajnálatos tény, hogy a városvezetők gyakran úgy gondolják, hogy a városmárkázás fogalma kimerül a logótervezésben, színes kiadványok osztogatásában vagy egy frappáns szlogen megfogalmazásában. A városmárkázás koordináló és stratégiai irányt kijelölő - szerepét az egyedi vonások tudatos kommunikálásával és a fejlesztendő elemek kijelölésével teljesíti be. (PAPP-VÁRY 2011: 6) (1. ábra)

1. ábra: A városmárkázás folyamata (PAPP-VÁRY 2011 alapján saját szerkesztés) 311

A márkaépítést egyes szakmai besorolások szinonimaként használják a pozicionálással. Ennek folyamata minden esetben azzal kezdődik, hogy azonosítjuk az úgynevezett egyedi eladási ígéretet (USP: Unique Selling Proposition), amely megkönnyíti a marketingesek dolgát az egyedi marketingpozíció létrehozásában. (IMAGE F.-OBSERVER 2008: 52) 1.3.3. Városmarketing - hazai és külföldi példák A városmarketingnek, mint non-profit területnek sajátos kihívásokkal kell szembenéznie. A verseny több fronton zajlik, sok tényezőből áll, jóval komplexebb feladatot adva a felelősöknek, mint a hagyományos marketing esetén. Gyakorlati példák igazolják, hogy sokszor még maguk a kompetens szereplők sincsenek tisztában vele, mit kell tenniük azért, hogy településük jobban prosperáljon a tudatos marketing munkából. 2007-ben az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő összefogott és - általuk felállított szempontok szerint – egy nagyszabású felmérést készített a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú magyar városok marketingkommunikációjáról. A nyertes címhez jutott városok munkájában több közös vonás is felfedezhető volt. „Az élmezőnyhöz tartozók idejekorán felismerték a település pozicionálásának szükségességét, az egy irányba mutató kezdeményezések és ezek »csomagolásának« jelentőségét.” . (IMAGE F.-OBSERVER 2008: 61) Az egyenletes híradás a városról, illetve a kreatív, önálló kezdeményezések egyértelműen hozzájárultak a ranglista elejére kerüléshez. Az egyenlő esélyek azonban sajnos voltak nem adottak e versenyben, hiszen mind az élen végző, mind a nagyobb lélekszámú városok nagyságrendekkel jobb gazdasági, humán erőforrás, illetve természeti erőforrás potenciállal rendelkeztek. (IMAGE F.-OBSERVER 2008) Az újrapozícionálásban példaértékű Miskolc városa, hiszen több alkalommal bizonyította, hogyan tud a panelházas, füstös gyárváros imázsra környezettudatos kommunikációval rácáfolni. Siófok, a szórakozni vágyó, fiatalabb csoportok közkedvelt üdülőhelye, komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy ne csak a zajos éjszakai élet társuljon nevéhez, hanem a biztonságos és nyugodt pihenés ígérete is. Balatonfüred szűkebb célpiacra koncentrál. Békés reformkort idéző mulatságaival, elegáns, barokkos tóparti városka képét festve a nyugodt pihenésre, és emelkedettebb szórakozásra vágyó középkorúakat célozza meg. (IMAGE F.OBSERVER 2008) „Tudatos stratégia eredménye, hogy a város rendezvényeivel, kommunikációjával a Balaton kulturális fővárosa képet erősíti. A stratégiai célcsoport is egyértelmű: a magasabban képzett, kultúrafogyasztó, idősebb réteg, amelynek van pénze és kedve is költeni egy-egy színvonalasabb program megtekintéséért.” (http://www.imagefactory.hu/index.php/2010/09/14/varosimazs-toplista-debrecengodollo-es-balatonfured-az-elen letöltés: 2012.10.13.) 312

Veszprém a közelmúltban nagy hangsúlyt fektetett a város marketingstratégiájának kidolgozására. Ennek elkészítésekor számba vették a város sajátosságait, versenytársait, érdekcsoportjait, és a jelenlegi helyzet értékelése után jövőképet fogalmaztak meg. A polgármesterasszony felismerte, hogy a fiatalok elvándorlásának megakadályozásához, és a látogatók Balatontól való elcsábításához átütő erejű üzenetet kell megfogalmazniuk. A stratégia keretében tisztázott vizuális és verbális üzenet célja, hogy minden érdekcsoport megtalálhassa benne saját identitását, melyre a logó építőkockáinak szimbolikája is utal. (http://vehir.hu/cikk/2012-1003/varosmarketing_veszpremikumok_es_epitokockak.html letöltés: 2012.10.15.) A városok versenyeztetése azonban sok szempontból igazságtalan eredményeket is hozhat, hiszen minden város másban sikeres, nem lehet ugyanazon szempontok szerint értékelni őket. Így például 2010-ben az Európai Uniós pályázatok elnyerésében Miskolc, Szeged és Pécs jeleskedett, a bűncselekmények száma Nagykanizsán volt a legkevesebb, a legújabb autóbuszok pedig Nyíregyházán voltak forgalomban. (http://hvg.hu/itthon/20101104_varosrangsor_megyei_jogu_varosok#. letöltés: 2012.10.16.) Míg a nagyvárosoknak temérdek egyedi vonzerő közül kell egyet kiemelnie, a kisvárosok esetében elvileg könnyebb lehetne a márkatermék identifikálása. Sokszor jobb nem a nagyok nyomába eredni, hanem néhány szokatlan ötlettel, helyi kezdeményezéssel felhívni magunkra a figyelmet. Mindez nem feltétlenül pénz kérdése. Jó példa erre a dél-spanyolországi Júzcar település, melyet az arctalan tömegből a Hupikék Törpikék című film forgatására kékre mázolt házai tettek felkapott turistalátványossággá, vagy a svájci, 80 fős falucska, Obermütten, amely a közösségi médián indított kampány által vált világszerte ismertté. (KOVÁCS 2012) A városok márkatermékké formálásában jelentős szerepet kapnak a nagyrendezvények, a látványos építészeti fejlesztések. Hazánkban a területek márkázása az elmúlt években került előtérbe, azonban az anyagi korlátok gyakran gátat szabnak a nagyszabású fejlesztéseknek. A kisebb települések márkázása az anyagi erőforrások szűkössége miatt egész más alapokra épülhet. Ők inkább a természeti és kulturális adottságaikra, illetve a regionális vagy országos hatókörű rendezvényeikre alapozhatnak. (BOROS 2010: 50) A jól végzett városmarketing munka gyümölcse a stabil befektetői réteg, az élénk turisztikai és kulturális életben mutatkozik meg. Objektív mutatók alapján pedig vendégéjszakákban, a helyi lakosságot vizsgálva pedig pozitív vándorlási különbözetben, növekvő SZJA jövedelemhányadban és helyi iparűzési adóban mérhető. (IMAGE F.-OBSERVER 2008: 52) 2. Balatonföldvár pozicionálása A marketingben jelenlevő általános csatazajban nehéz megtalálni, hogy miként is adjuk el, hogyan kommunikáljuk városunkat. A befektetett energia nagyobb eséllyel térül meg, amennyiben szűkítjük célpiacunkat, azaz pozicionálunk. Ennek eszközéül szolgáló kommunikációs stratégiánk során nem állíthatunk olyat magunkról, amire 313

adottságaink nem jogosítanak fel. Azonban az, hogy az emberek fejében lévő szubjektív képet befolyásoljuk, átgondolt pozicionálással elérhető. (RIES-TROUT 1997: 12) (2. ábra)

2. ábra: Balatonföldvár márkázásának folyamata (PAPP-VÁRY 2011. alapján saját szerkesztés) 2.1. Primer kutatás módszertana A jelen tanulmányban elemzésre kerülő eredményeket a KSH Tájékoztatási adatbázisának Területi statisztikai adatbázisából és saját kutatási eredményeimből nyertem, melyeket személyes megfigyeléseim egészítenek ki. A kvalitatív kutatás részeként két darab, 90 perces személyes mélyinterjút készítettem a város turisztikai pozicionálásában kompetens személyekkel, a TDM egyesület irodavezetőjével, illetve a város pályázati referensével. Az interjúkra 2012 őszén került sor. Kvantitatív kutatásomat két online kérdőív alapján végeztem el, melyeket a balatonföldvári turizmus keresleti és kínálati oldala számára dolgoztam ki. 2012. szeptember 1. és október 30. között a Balatonföldváron üdülő vendégek körében 125 fő, a város turisztikai szolgáltatói közül 29 fő töltött ki. A keresleti oldalra irányuló kérdőív terjesztésében a Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület és a Kultkikötő Szabadtéri Színpad volt segítségemre, akik elektronikusan megosztották a kérdőívre mutató linket saját célközönségük számára. Az online kérdőívet kitöltő vendégek 75%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, átlagos jövedelmű, és a 25-50 éves korcsoportba tartozik. A kitöltők 58%-a nő, ami megfelel annak a trendnek, hogy az utazási döntések 70%-át a nők hozzák meg. (http://hvg.hu/gazdasag/20100119_Brennan_noi_vasarlas, letöltés: 2012.10.21.) A kitöltők 61%-a visszajáró vendég, 29%-a többször volt már a városban, 10%uk most járt először itt. A legtöbb válaszadó budapesti lakos. 314

A kínálati oldalt vizsgáló kérdőívet a város turizmusában mérvadó szolgáltatóknak küldtem el. A többszöri megkeresés ellenére a kitöltési hajlandóság csekély volt: szállodák (6/11), panziók (3/7), kempingek (1/2) egyéb szálláshelyek: (11/32), vendéglátóhelyek: (5/11), szörf-és vitorlás iskola (1/2), Kultkikötő Szabadtéri Színház (1/1), Strandidőutazás kiállítás (1/1). A kitöltők létszáma természetesen nem jogosít fel arra, hogy a teljes keresleti és kínálati oldalra vonatkozó általánosításokat fogalmazzak meg, tehát a következő fejezetekben leírt eredményeim a mintára értendőek. 2.2. Balatonföldvár turisztikai keresletének alakulása (2003-2013) 2013-ban a belföldi vendégek a balatonföldvári kereskedelmi szálláshelyek összes vendégforgalmából, vendégéjszaka számából egyaránt 84%-ot tett ki (3. ábra). A Balaton régió azonos időszakában a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek 74%, a belföldi vendégéjszakák száma 61,5 % részesedést értek el (4. ábra).

3. ábra: Balatonföldvár vendégforgalma és vendégéjszaka száma (2003 -2013) ( KSH – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika)

315

4. ábra: A Balaton vendégforgalma és vendégéjszaka száma (2003 -2013) ( KSH 2014: 2) Balatonföldváron 2013-ban a belföldiek esetében az átlagos tartózkodási idő 2,7 nap, a külföldieknél 2,8 nap volt. A Balaton régió esetében a belföldiek 2,8, a külföldiek átlagosan 5 napig maradtak a tó mellett. (KSH, 2014: 2) A külpiaci marketingstratégia kidolgozásakor megfontolandó az egy hétnél tovább itt tartózkodó külföldiek tudatos megcélzása. Ehhez szükséges a városba látogató vendégek küldő terület szerinti feltérképezése. 2.3. A Balatonföldvárra látogató vendégkör üdülésének színterei Primer kutatásom részeként a Balatonföldvárra látogató vendégeket arról kérdeztem, mely üdülőhelyekre szoktak még utazni, és miért kedvelik ezeket. Erre a nyitott kérdésre kapott válaszokat az 5. ábra szerint kategorizáltam.

316

25 20 15 10 5 0

23 18 1515 1312 11

15 9 6 5 5 4 3 2

Horvátország - kiszámíthatóság

hazai hegyvidékek - kirándulás

Olaszország - friss tengeri ételek

wellness hotelek - télen

Görögország - tenger szépsége

gyógyvízzel rendelkező városok

Ausztria - síelés

borvidékek - tavasz, ősz

Siófok - pezsgés, szórakozás

Balatonfüred - színvonal

Balatonszárszó - közel van

Badacsony - természet és a bor

Tihany - természeti adottságok

Hévíz - gyógyvíz

máshová nem járok

5. ábra: VENDÉG OLDAL: Mely üdülőhelyekre szokott utazni Balatonföldváron kívül és miért? (kérdőív eredményei alapján saját szerkesztés, n=125) A megkérdezettek többsége nem kommentálta, hogy miért utazik az említett üdülőhelyre, de néhány jellegzetes motívum felfedezhető a leírtakban. Horvátország népszerűsége például messze felülmúlja a többi tengerparti desztinációét. A tengerparti üdülést a megkérdezettek az egyedülálló mediterrán hangulat mellett a kiszámítható időjárás miatt kedvelik. Szintén kiemelkedő mértékben jelent meg az aktív (kirándulás, túrázás) és a wellness turizmus iránti kötődés. A kérdésre adott válaszok a megkérdezett vendégek fizetőképességére, szabadidő eltöltési szokásaira is engednek következtetni. Megállapítható, hogy a várost meglátogatók többsége megengedheti magának a külföldi utazást, illetve a lakóhelyüktől távolabb eső gyógyfürdők, wellness hotelek, osztrák sípályák látogatását. (5. ábra) Egy visszatérő vendég a következőt írta arról, hogy miért kötődik ide: „Balatonföldvárt azért szeretem, mert nem olyan drága, mint Siófok és nem hallatszik át a Balaton Sound hangja, de mégis közel van...” A Balatonon jelenlevő magyar, német, osztrák turisták számos más turisztikai célpont közül választhatnak. A konkurens külföldi desztinációk – mint például a horvát, a szlovén, vagy az olasz tengerpart - malmára hajtja a vizet, hogy ezek kiszámíthatóbb időjárással, több szolgáltatással, különleges természeti környezettel közel azonos áron elérhetőek a célcsoport számára. (TDM CONSULTING Kft 2010) Kérdőíves felmérésem mind keresleti, mind kínálati oldala a horvát, olasz, görög, szlovén tengerpart behozhatatlan versenyelőnyét igazolja. (5. ábra) A vendégek a tenger természetes vonzereje, illetve a különleges mediterrán hangulat, a vízi sportok szerelmesei pedig a biztosabb szélviszonyok miatt utaznak a közelebbi tengerpartokra. A szolgáltatók válaszai közt dominál az a vélekedés, hogy az említett desztinációkban hasonló áron magasabb minőségű és változatosabb szolgáltatásokból válogathatnak a vendégek. A cél az, hogy meggyőzzük a vendégeket, érdemes itthon maradniuk.

317

2.4. Belföldi versenytársak Mielőtt még bemutatnám primer kutatásom belföldi versenytársakra vonatkozó eredményeit, szekunder forrásaim alapján összefoglalom a potenciális konkurensek hasonló adottságait, amelyek alapul szolgálhatnak a célcsoportok elcsábítása terén. A Balatont említve az embereknek többnyire Siófok, Balatonfüred, Tihany vagy Keszthely jut először eszébe. Az utóbbi kettő nem versenytársa Balatonföldvárnak, de Siófok, mint a déli part piacvezető települése és Balatonfüred a hasonló múlt és adottság okán mindenképp alkalmas arra, hogy megmutassa azt a pályát, amelyen Balatonföldvárnak is versenyezni kell a fejekben elnyert pozícióért. Balatonfüredet történelmi hagyományai, elegáns üdülőhelyi mivolta és élénk vitorlásélete miatt sokan keverik össze Balatonföldvárral, részben talán nevének hasonló hangzása miatt. Adottságait tekintve hasonló motívum még az elegáns parti sétány is. (TDM CONSULTING Kft 2010) Siófokról, mint potenciális versenytársról Holovits Huba, a város polgármestere a következőt nyilatkozta: „Siófok nem jelent konkurenciát, hiszen egészen más célközönségre van berendezkedve infrastrukturális és imázs szempontból is, tehát nincs átfedés. Mint említettem, Balatonföldváron az exkluzív, minőségi szolgáltatásokra törekszünk és egy kisebb célcsoportra vagyunk berendezkedve, Siófok ezzel szemben inkább a tömegturizmus felé hajló szolgáltatásokat nyújt.” (HOLOVITS: 2012) Siófok tehát, bár vitathatatlanul a déli part vezető települése, nem jelent konkurenciát. Tihany magas státuszú értelmiségi célcsoportjai, kulturális élete, így például a térzene kapcsán hasonlít Balatonföldvárhoz, és a várossal szomszédos szántódi réven keresztül könnyen megközelíthető, így kézenfekvő, hogy inkább együttműködő partner legyen. (BALATONFÖLDVÁRI KISTÉRSÉG 2010) A tihanyi Belső-tó partján felépült Európa diplomás interaktív látogatóközpont, a Levendula Ház számára azonban a Balatonföldváron várhatóan 2015 nyarára megvalósuló Balatoni interaktív hajózástörténeti kiállítás és kilátó (http://www.hajozastortenet.hu/ letöltés: 2015.04.06.) méltó versenytárs lehet. Balatonlelle strand-és kikötőfejlesztésből származó versenyelőnyét Balatonföldvár részben behozta, mivel a 2011-es nyári szezonra 60 millió Forint összegű strandfejlesztést valósított meg. A Velencei-tó a vízi sportoknak hódoló fővárosiakat könnyedén elcsábíthatja, hiszen fele annyi idő alatt elérhető Budapestről és a szélviszonyok is kimondottan kedvezőek. Kérdőíves felmérésemben a megkérdezett turisztikai szolgáltatók a versenytársakat előre összeállított listából választhatták ki három szempont alapján. (6. ábra) A szolgáltatók többsége Balatonfüredet látja a legfontosabb 318

konkurenciának. A Balaton északi fővárosaként is emlegetett üdülőhely színvonalasabb kikapcsolódási, kulturális lehetőségeivel, változatosabb nappali és éjszakai programkínálatával csábíthatja el a vendégeket. Ezután következik a listán Balatonlelle és Zamárdi, előbbi homokos strandjával csábítja a kisgyermekes családokat, utóbbi pedig könnyűzenei fesztiváljának és Kalandparkjának köszönhetően vált országosan ismertté. A célcsoport azonossága miatt Balatonlellét a turisztikai egyesület irodavezetője is megemlítette.

6. ábra: SZOLGÁLTATÓI OLDAL: Mely városokat tekinti Balatonföldvár versenytársának? (kérdőív eredményei alapján saját szerkesztés, n=29) Balatonföldvár turisztikai szolgáltatóinak válaszaiban a konkurensek sikeres szereplése melletti legjellemzőbb érvek a magasabb színvonalú szolgáltatások, a változatos és minőségi vendéglátóhelyek, az élénkebb éjszakai élet, az igényes rendezvények, az összehangoltabb értékesítés és marketingkommunikáció voltak. „Feloldhatatlanok az előnyök a méretbeli különbségből fakadóan. A Balatonfüred és Siófok által nyújtott szolgáltatások nagyságrendekkel bővebb kínálatával egyszerűen nem tudunk versenyezni.” írja egy panzió tulajdonosa. A vendégek válaszaiban egy másik kérdés kapcsán csakugyan felmerült az igény a magasabb színvonalú vendéglátóhelyi kínálat, a változatosabb éjszakai élet fejlesztésére, ezzel a szolgáltatók által megjelölt hiányosságokat megerősítve. Azon látványosságok üzemeltetőinek, amelyeket csak egyszer néznek meg az emberek, kénytelenek elgondolkodni azon, hogyan tudnák felkelteni az irántuk való érdeklődést. A KSH adatbázisának segítségével kigyűjtöttem a konkurens települések vendég-és vendégéjszaka számainak alakulását 2000-2013 közötti időszakra. (7. ábra) Az adatsor mögött álló okok feltárására jelen tanulmányban nem vállalkozom, az ábrán a forgalom szempontjából sikeresebb éveket emelem ki.

319

7. ábra: Balatonföldvár beazonosított versenytársainak vendég-és vendégéjszaka számai (KSH Tájékoztatási adatbázis Területi statisztika 2000-2013)

2.5. Versenyelőnyök és a versenyképességet befolyásoló tényezők A marketingkommunikáció során fontos kiemelnünk a balatoni települések közül a csak Balatonföldvárra jellemző vonzerőket, hiszen bármelyik Balaton-parti desztinációban elérhető a vízparti üdülés élménye, ettől még nem fogják ezt a várost választani a vendégek. (TDM CONSULTING Kft 2010: 43) Primer kutatásom eredményei kijelölik a városnak a települések versenyében elfoglalandó helyét azon objektív adottságok, vagy szubjektív benyomások kiemelésével, melyek egyben versenyelőnyt és márkaépítési lehetőséget is jelenthetnek, ha a város turisztikai marketingkommunikációjában és kínálatának fejlesztésében kompetens személyek élni tudnak e lehetőségekkel. (8. ábra)

320

8. ábra: VENDÉG OLDAL: Ön szerint mi jellemző Balatonföldvárra az alábbiak közül? (kérdőív eredményei alapján saját szerkesztés, n=125) Fenti jellemzőkön kívül többen kiemelték, hogy azért kedvelik a várost, mert nyugodt légkört biztosít nyári pihenésükhöz. Ezt megerősíti a tömegturizmusra való asszociációk alacsony foka is. (8. ábra) A vendégek véleménye alapján felállított rangsor úgy vélem, feljogosíthatja a város marketingjében kompetens szervet, hogy az egyedi eladási ígéretet az élénk vitorlás életre, a rendezett, elegáns környezetre és a gyerekbarát imázsra építse fel. A turisztikai egyesület irodavezetője szerint azonban egyelőre hiányzik a minőségi tartalom ahhoz, hogy az adottságok formába önthetőek legyenek. Szerinte a városnak kitörési pontot a kulturális élet felélénkítése jelenthet. A polgármester az exkluzív üdülőhely státuszt - melyben a vitorlázás kiemelt szerepet kap - szeretné minőségi szolgáltatásokkal feltölteni, ő ebben látja a település jövőjét. Kérdőíves felmérésem eredményei rámutatnak, hogy a balatonföldvári vitorlázók kimagasló teljesítményét csak kevesen ismerik. (8. ábra) Ez arra is utal, hogy maga a vitorlázás sokak számára egy elérhetetlen, elit hobbi, amihez a kevésbé bennfenteseknek nincs lehetőségük közelebb kerülni. A versenyelőnyök azonosításakor azon erősségeket kell számba vennünk, amelyek döntő módon befolyásolják a meglévő és potenciális vendégek desztináció választását.

321

jó elhelyezkedés, könnyű megközelíhetőség

80

egyedülálló panoráma

70

villasor épített öröksége, arisztokratikus jelleg

60

korszerű infrastruktúra (felújított Keleti-strand, kerékpárút) olimpikonok, világbajnok vitorlázók nevével fémjelzett vitorlás élet nagyszabású rendezvények (koncert / fesztivál / színház / sport) kiváló ár-érték arányú szolgáltatások

50 40 30 20 10 0

sokszínű turisztikai kínálat

9. ábra: VENDÉG OLDAL: Ön mit tart Balatonföldvár erősségének, amivel kitűnik a többi Balaton parti város közül? Több választ is megjelölhet! (kérdőív eredményei alapján saját szerkesztés, n=125) A Balatonföldvárra látogatók a jó elhelyezkedést, a könnyű megközelíthetőséget jelölték meg, mint legelőnyösebb tulajdonságot. A képzeletbeli ranglista második helyén az egyedülálló panoráma áll, amit a 3. helyen osztozó villasor épített öröksége, arisztokratikus jellege és a korszerű turisztikai infrastruktúra követ. (9. ábra) A 2011-ben átadott strand és kerékpárút fejlesztések tehát beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, kedvező képet festenek a városról. A turisztikai egyesület vezetője szerint a reformkori építészeti és szellemi örökséggel egyelőre nem tud mit kezdeni a város. Balatonföldvár versenyképességét az ár-érték arányra vonatkozó negatív visszajelzések, a minőségi és sokszínű turisztikai kínálat hiánya korlátozhatják. (9. ábra) A versenyképességet továbbá alapvetően meghatározza a turisztikai egyesület, annak tagsága, és a város önkormányzatának közösségi cselekvőképessége, marketingkommunikációjának összhangja. 3. Összegzés Annak ellenére, hogy a város szerepköre a szolgáltató szektor üdültetéshez kötődő ágazataihoz kapcsolódik, turisztikai marketing stratégiával sem a TDM szervezet, sem az önkormányzat nem rendelkezik. Az üdülővárosi szerepkörből fakadóan is halaszthatatlan, hogy tisztázódjon, kinek a hatásköre ennek elkészítése. Balatonföldvár adottságaiból a tudatos márkaépítés terén sokkal többet ki lehetne, és ki kellene hozni. A jelenlegi marketingkommunikációban a város - a kutatásomban a vendégek által megnevezett - erősségei, főbb jellemzői nincsenek kihangsúlyozva. A kommunikáció egyértelmű, letisztult vizuális és verbális üzeneteket nem fogalmaz meg, így a város elvész a kommunikációs zajban. A turisztikai egyesület az egész kistérséget viszi piacra, így Balatonföldvár jellegzetességei, egyedisége – többek közt elegáns üdülőtelepi múltja is – elvész a szétaprózódott palettán. Ez természetesen nem róható fel az egyesületnek, hiszen 322

neki az a feladata, hogy a kevésbé versenyképes háttértelepüléseket is vonzóvá tegye a város egyértelmű attraktivitása mellett. A várost látogató vendégek szabadidő eltöltésüket, rekreációs szokásaikat tekintve igényesek. Az aktív turizmuson belül is kiemelten kedvelik a vitorlás sportokat. Az elegáns üdülőhely jelleg tovább növeli az elit hobbinak számító vitorlássport társadalmi presztízsét. A külföldi vendégek aránya a régiós adatoktól 10%-a marad el. További kutatási javaslatom a beazonosított versenytársak marketingstratégiájának, eszközeinek elemzése, online és offline megjelenéseinek összevetése Balatonföldváréval mind vizuális, mind pedig tartalmi szempontból. Hasznos lenne a célcsoportok médiafogyasztási szokásainak és a városvezetés által választott hírcsatornák átfedésének vizsgálata, illetve egy vendégelégedettségi kutatásra alapozott termékfejlesztési lehetőségek feltárásának tanulmányozása, a vállalkozókkal együttműködésben. Természetesen a sor hosszan folytatható lenne, hiszen a város adottságaiban rejlő kiaknázatlan lehetőségek megérdemelnék a vizsgálatot.

Irodalom A Közép-Dunántúl és a Balaton üdülőkörzet vendégforgalma, 2013. KSH: Statisztikai tükör. 2014. (VIII. évf.) 13. szám http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/veszpremidforg/veszpremidforg13 12.pdf (2015.03.20.) A

macsó világ vége: a nők a fogyasztói társadalom igazi http://hvg.hu/gazdasag/20100119_Brennan_noi_vasarlas (2012.10.21.)

urai.

ASHWORTH, Gregory J. - VOOGD, H.: Selling the city: marketing approaches in public sector urban planning. 1990., BERG, L. van den - KLAASSEN, L. H. MEER, J. van den: Marketing metropolitan regions. 1990., idézi: KOZMA Gábor: Városmarketing mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik lehetséges eszköze. In: Tér és társadalom, 1995. (9. évf.) 1-2. szám, p. 40. http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/326/652 (2012.10.11.) Balatonföldvári Turisztikai Egyesület: Településszociológiai kutatás a Balatonföldvári Kistérségben. 2010. http://www.balatonfoldvar.info.hu/hu/turisztikai-egyesulet/tdmpalyazat/tanulmanyok.html (2012.10.16.) BOLL Anikó: Testvérvárosi kapcsolatok jelentősége kistérségi településeknél marketing szemmel. In: Szolnoki Tudományos Közlemények XI. Konferencia előadás I. szekció, Szolnok, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 2007. 323

http://www.szolnok.mtesz.hu/sztk/kulonszamok/2007/cikkek_pdf/Boll_Aniko.pdf (2012.11.03.) BOROS Lajos: City branding: márkateremtés a helymarketingben. In: Falu Város Régió, 2010. (2-3. évf.) p. 44-51. http://www.vati.hu/files/sharedUploads/docs/FVR/fvr_2010_0203.pdf (2010.10.10.) ENYEDI György: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Társadalom, 1995. (9. évf.) 1-2. szám, http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/321/642 (2012.10.23.)

In: Tér és p. 1-3.

HOLOVITS Huba: Riport a Lánchíd Rádió Kettesben c. műsorában Gajdics Ottóval (szerk.) http://mno.hu/?v=35603 (2012.10.31.) IMAGE FACTORY - OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ: Városimázs toplista 2007. In: Turizmus Bulletin, 2008. (XII. évf.) 3. szám p. 52-61. IMAGE FACTORY: Városimázs Toplista: Debrecen, Gödöllő és Balatonfüred az élen. 2010. http://www.imagefactory.hu/index.php/2010/09/14/varosimazs-toplistadebrecen-godollo-es-balatonfured-az-elen (2012.10.13.) KAVARATZIS, Mihalis – ASHWORTH, Gregory J.: City branding: an effective assertion of identity or a transitory marketing trick? In: Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie, Vol. 96. No. 5. 2005. p. 506–514. KOTLER, Philip: Marketing menedzsment. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1998. KOVÁCS Ágnes Lilla: Vidéki városmárkák: tartalomhoz a forma. http://www.figyelo.hu/cikk_print.php?cid=376970_tartalomhoz_a_forma#, (2012.10.23.)

2012.

KOVÁCS Péter: Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban. Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola, 2004. KOZMA Gábor: Városmarketing mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik lehetséges eszköze. In: Tér és Társadalom, 1995. (9. évf.) 1-2. szám, p. 37-54. http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/326/652 (2012.10.14.) Mitől sikeres ma egy magyar város? felmérés. http://hvg.hu/itthon/20101104_varosrangsor_megyei_jogu_varosok#. (2012.10.16.)

2010.

PAPP-VÁRY Árpád Ferenc: Az országmárkázás szerepe és hatásai: országimázs a kibővült Európai Unióban. Doktori értekezés 2007. http://ilex.efe.hu/PhD/ktk/pappvary/disszertacio.pdf (2012.10.30.) 324

PAPP-VÁRY Árpád: A márkázás fortélyai - minél több sikeres városmárkát! Márkagyár http://www.youtube.com/watch?v=ekxl0SOwTFg&feature=relmfu (2012.10.31.) PAPP-VÁRY Árpád: Hogyan lesz településből márka? - A városmárkázás alapjai http://www.papp-vary.hu/varosmarkazas/Hogyan_lesz_telepulesbol_marka.pdf (2012.10.15.) PISKÓTI István - DANKÓ László - SCHUPLER Helmuth: Régió-és településmarketing. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2002. PISKÓTI István.: Desztináció-marketing. Balaton Partnerségi Program. 2007. http://www.balatonregion.hu/bpp/ufiles/dok/444/2/1/Desztinacio_marketing.pdf (2012.10.07.) PISKÓTI István: Régió-és településmarketing: márkázás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2012.

marketingorientált

fejlesztés,

PISKÓTI István: Településfejlesztés és városmarketing - cél – stratégia – eszközök. 2005. p. 86-95. In: Erdélyi Önkormányzati Portál: Tanulmányok. http://www.onkormanyzat.ro/admin/feltoltesek/tanulmanyok/piskoti3.pdf (2012.10.07.) RIES, Al – TROUT, Jack: Pozicionálás: harc a vevők fejében elfoglalt helyért. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó, 1997. SZAKÁL Gyula: Az image mint a városmarketing eszköze. In: Tér és Társadalom, 1995. (9. évf.) 1-2. szám, p. 25-31. http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/324/648 (2012.10.21.) TDM CONSULTING Kft.: Pozicionálási és Versenyképességi Stratégia. 2010. http://www.balatonfoldvar.info.hu/hu/turisztikai-egyesulet/tdmpalyazat/tanulmanyok.html (2012.10.16.) Városmarketing: Veszprémikumok és építőkockák. In: Veszprémi Hírmondó http://vehir.hu/cikk/2012-1003/varosmarketing_veszpremikumok_es_epitokockak.html (2012.10.15.)

325

TÓTHNÉ KARDOS Krisztina Széchenyi István Egyetem, RGDI Győr turizmusa számokban 1. Bevezetés Győrben az ipar, a közlekedés- és a város fejlesztése erős szinergiában állnak a város idegenforgalmával. A város gazdasági fejlődése, az egyetemi város, a folyók városa, a régió központi szerepkörének erősítése, a hagyományok ápolása, és a fesztiválok emelik Győrt nagypolgári, befogadó várossá. A közlekedési hálózat, az infrastruktúra fejlesztések pozitívan hatnak az egész gazdaságra, multiplikátor hatása révén a turisztikai kereslet növelésére is. Ugyanakkor a turizmus ágazat önmaga is a gazdasági növekedés egyik motorja, ha megfelelő turisztikai termék kialakítás kellő hozadékkal párosul. Győr turisztikai termék kialakítása során elsődleges cél a belföldi és külföldi turisták térségbe csábítása és minél hosszabb ideig történő megtartása látványosságokon, attrakciókon, programokon keresztül. Győr az elmúlt években szignifikáns fejlődésen ment keresztül. A város idegenforgalmi adottságai, hagyományai és vonzerői szezonról szezonra most is kisebb-nagyobb tömegeket mozgatnak meg. 2. Győr idegenforgalma anno Régen a győri városkép meghatározó eleme elsősorban az ipar volt, emellett a kereskedelemmel is szorosan egybefonódott a város neve. Rendkívül kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően, az ipar és a kereskedelem mellett az idegenforgalmi kereslet sem volt elhanyagolható a városban. Számos, ma is emlegetett, híres beszálló vendéglő, vendégfogadó vált ismertté ebben az időben (Fehér Bárány, Fekete Sas, Nádor Szálló, Korona, Fehér Hajó, stb.) [GÖCSEI, 1985]. Elsősorban az iparnak köszönhetően, az 1960-as évektől folyamatosan, nagy ütemben emelkedett a városba látogatók száma. 1959-ben a belföldi turisták száma 9797 fő, a külföldieké 458 fő volt [FINTA, 1971]. Finta 1971-es tanulmányában „természetes jelenségként” számolt be arról, hogy a város „ódon” utcáin palóc, hajdúsági, népviseletű csoportos látogatókkal találkoztak a helyiek. A nyári időszakban 40-50 ezer turistáról ír tanulmányában [FINTA, 1971].

326

1.táblázat. A közhasználatú szálláshelyek vendégforgalma Győrben 1960-1980. Forrás: Göcsei adatai alapján, saját szerkesztés. Év

Összes vendég/fő

1960 1970 1980

34000 98224 87153

Ebből a külföldi vendégek száma/fő 458 37501 39212

Az 1969-es adatok alapján a városon haladt át a Magyarországra utazók 15,6%-a és az országból külföldre utazó turisták 13,8%-a [GÖCSEI, 1973]. Göcsei munkájában leírja, hogy ebben az időben Győr idegenforgalmi vonzó hatását megelőzte Szeged és Debrecen is. Az iparhoz kapcsolódóan az olcsó szálláshelyek iránt megnövekedett igény miatt sorra épültek a turista szállók. 1961-ben, az akkori ipari körzet (Gyárváros) később, (1967- Hotel Turist) közvetlenül a pályaudvar szomszédsága is otthont adott a turista szállónak, bővítve ezzel a város szálláskínálati palettáját. Szállásgondok enyhítésére épült a kemping, számos motel, majd kiépült a fizetővendég-szolgálat is [GÖCSEI, 1985]. A városba érkező üzletemberek miatt az egykori Royal szállót bővíteni és modernizálni kellett, melyre 1980-ban került sor. Jáki az 1960-1980-as évek győri turizmusát kutatva hangsúlyozta a gyógyidegenforgalomban rejlő lehetőségek fontosságát, egy kongresszusi épületkomplexum építését, a Szigetköz adta lehetőségek jobb kihasználtságát, és a műemlékek állagának megóvására is felhívta a figyelmet [JÁKI, 1983]. Jáki megállapította, hogy a város bevételeinek növelése céljából további attrakciók létesítésével növelhető a viszonylag alacsony (1,3 napos) átlagos tartózkodási idő. Az 1983-ban leírt tanulmány konklúziója számos ponton ma is helytálló. „Az egyes korokban más és más súllyal bírt az ipar, a közlekedés fejlődése a Győr városának turisztikai arculatának fejlődésében. A múltban elsősorban a közlekedési utak fejlődése hozta magával az egyes iparágak letelepedését, amely a népesség növekedésével járt együtt, vagyis a város növekedését generálta. A megnövekedett lakosszám igényes kikapcsolódásra vágyott. A ma is meghatározó győri kulturális intézmények és társulatok alapjai ebben az időben teremtődtek meg” [TÓTHNÉ, 2013:65]. A rendszerváltás után az önkormányzat, a gazdasági szereplők, a közösségi együttműködésnek köszönhetően a turizmus és a kultúra területén jelentős előrelépés történt. Az egykori Rába Filmszínház megszűnt, 2001-től a Győri Filharmonikus Zenekar otthona lett, felállították a rendezvények, fesztiválok szervezéséért felelős irodát, megnyílt a Tourinform Győr iroda a kapuja.

3. Győr jelenlegi turizmusa számokban Egy város idegenforgalma számára a legnagyobb siker, ha vendégei pozitív élményekkel feltöltődve, elégedetten távoznak, élményeiket megosztják másokkal és 327

később barátokkal vagy családtagokkal vissza is térnek a városba. Az egy napra érkező, un. átutazó látogató is fontos a város számára, de a több napot eltöltő vendég tartózkodása során több szolgáltatást (belépőjegy, étterem, szálloda, stb.) vesz igénybe, így a látogatásának köszönhetően jelentős turisztikai hozadékot realizálnak a város szolgáltatói, intézményei és az önkormányzat egyaránt. A városban a múlthoz hasonlóan, jelenleg is a vendégek nagy százaléka kapcsolódik közvetlenül vagy közvetve a győri iparhoz. Az üzleti utazók szavazatai alapján Győr 2014-ben elnyerte a Business Excellence díjat. A díj az önkormányzatnak, az idegenforgalmi szakmának egyaránt pozitív visszajelzés, amely elismeri a város gazdasági életében aktív szerepet játszó üzletember elégedettségét. A Turizmus Bulletinben (2014) megjelent publikáció alapján, Győrben a szállodai szobák átlagára alapján, Győr a 9. legdrágább magyarországi település volt. A táblázatban szereplő összes legdrágább település, vagy a természeti adottságokra (gyógyvíz, vízpart) vagy az ipari hagyományokra alapozva kiemelt szereppel bírnak a hazai turizmusban. A város hasonló helyen szerepel a legnépszerűbb települések alapján felállított listákon. Az összes vendégéjszaka-szám alapján felállított rangsor (TOP 20) alapján, Győr 2012-ben a 10. helyen, 2013-ban a 11. helyen, 2014-ben 12. helyen szerepelt [KSH, 2013, 2014, 2015]. Az első 8 helyen vízparti vagy gyógyvízzel rendelkező városok szerepelnek. 2014-re vonatkozó KSH statisztikai adatok alapján, a TOP 20 város esetében a magyarországi vendégforgalom 63,8%-át adják a legnépszerűbb húsz városban eltöltött vendégéjszakák. 2014-ben, 2013-hoz képes, a TOP 10 település rangsora nem változott. Az első három helyen változatlanul Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló áll. A teljes vendégforgalmat tekintve Győrben 2,3%-al, 18,6%-al – egyötödével- több vendégéjszakát töltöttek el a belföldi utazók az elmúlt évben. A külföldi vendégforgalomban 9,6%-os csökkenés figyelhető meg a tavalyi év hasonló időszakához képest (számú táblázat). 2. táblázat. A legnépszerűbb magyarországi települések, 2014. Kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma és változása Forrás: KSH 2015. adatai alapján saját szerkesztés Külföldi Összes vendégforgalom

Belföldi vendégforgalom vendégforgalom

Település

Vendégéjszaká k száma

1.

Budapest

2014/ 2013

8 059 154 +3,1%

Vendégéjszaká k Település száma Budapest

923 221

Vendégéjsza kák Település 2014 2014/ száma /201 2013 3 +1,9%

Budapest

7 135

+3,2%

328

933 2.

3.

Hévíz Hajdúszoboszló

982 760

-6,3%

806 076

+7,5%

Hajdú-

510 100

+4,8%

Hévíz

Siófok

489 453

+5,1%

Bük

szoboszló

4.

Siófok

700 611

+3,8%

Zalakaros

338 836

+9,9%

5.

Bük

680 451

+3,7%

Hévíz

320 892

-4,0 %

543 801

+7,0%

Gyula

315 096

+12,0%

6. Balatonfüred

661 868

405 818 +6,5%

Hajdúszoboszló Sárvár

-7,3%

+12,5 295 976

%

279 708 +1,5%

Balatonfüre d

234 088 +0,5% 211 158 +0,9%

7.

Sárvár

453 159

-0,6%

Balatonfüred

309 713

+12,4%

Siófok

8.

Zalakaros

433 829

+5,4%

Sopron

297 170

+10,2%

Győr

9.

Sopron

381 537

+5,1%

Bük

274 633

-0,1 %

Zamárdi

116 408 +6,0%

10

Eger

374 709

+9,3%

Eger

263 383

+12,2%

Eger

111 326 +3,0%

11

Gyula

353 489

Miskolc

257 496

+24,7%

Szeged

12

Győr

340 296

Debrecen

217 567

+19,6%

Debrecen

13

Miskolc

315 135

Visegrád

187 129

+12,8%

Zalakaros

14

Debrecen

314 634

Szeged

182 126

+10,6%

Sopron

15

Szeged

283 188

Sárvár

173 451

16

Zamárdi

248 031

Győr

166 777

+18,6%

17

Pécs

214 027

Egerszalók

160 349

+14,6%

18

Visegrád

210 213

Pécs

157 838

+2,4%

Tihany

19

Egerszalók

185 644

Gyöngyös

133 059

+20,7%

Miskolc

132 879

+2,8%

Pécs

20

Balatonszemes

169 129

+12,8 % +2,3% +21,4 % +13,6 % +5,6% +11,3 % -1,2% +12,1 % +14,7 % +3,2%

Balatonszemes

-4,0 %

Hegykő Kecskemét

173 519

-9,6%

101 062

-2,4%

97 067

+2,1%

94 993

-8,3%

84 367

-9,7%

79 335

+2,9%

67 471

+2,2%

64 626

-7,0%

Mosonmagyaróvár

+20,1 61 430

%

57 639

+8,3% -

56 189

10,1%

A magyar főváros, Budapest messze vezet mind a külföldi, mind a belföldi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka-számban. A főváros után a fürdővárosok és a Balaton parti települések a legnépszerűbbek a külföldi és a belföldi 329

turisták körében. Az alábbi táblázat összefoglalásaként elmondható, hogy követve a külföldi trendet [SULYOK, 2014] egyértelműen kirajzolódik hazánkban is az egészségturizmus dominanciája. Statisztikai adatok alátámasztják, hogy a külföldiek jobban kedvelik Győrt, mint más megyei jogú városokat. A statisztikai adatok alátámasztják, hogy a város marketingjét érdemes tovább erősíteni hazai és külföldi viszonylatban egyaránt. Győr a magyar turisztikai palettán elfoglalt helyére a vendégéjszaka-szám, az idegenforgalmi adó (továbbiakban IFA) és a különböző (KSH, önkormányzat) statisztikai adatok iránymutatóak. Győr turizmusát a jellemzően hétvégi, szezonális un. leisure / szabadidős turizmus mellett, - leginkább a város járműiparához kapcsolódó üzleti turizmus határozza meg. A visszajelzések alapján a szállodák hétköznap magasabb, hétvégén enyhébb forgalmat realizálnak.

1. grafikon. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (db) 2009-2014. Forrás: saját szerkesztés KSH adatai alapján Győrben 2009-től 2012-ig dinamikusan növekszik az összes vendégéjszakák száma. 2013-as évtől viszont 7,2%-os csökkenés figyelhető meg mind az összes vendégéjszakák számában, mind a külföldi és a belföldi vendégéjszakák számában. Az Audi motorgyár 2013-as bővítésének befejezése után csökkent az üzleti utasok száma, mely magyarázatot ad a 2013-as vendégforgalom csökkenésére. A 2013-as kisebb csökkenés után, 2014-ben növekvő mértékűek a vendégéjszaka-számok. 2014-ben a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma jellemzően a Széchenyi Pihenő Kártyának (SZÉP) kártyának köszönhetően növekedésnek indult. Elmondható, hogy 2014-ben Győr egyre inkább vonzó belföldi úti cél lett. 330

Győrben hazai összehasonlításban, a szállodai szobakapacitás-kihasználtság még mindig országos átlag feletti (2013- ben 50%-os, 2014-ben 48, 3%-os). 2. számú grafikon a városban eltöltött átlagos napok számát mutatja.

2. grafikon. Győrben eltöltött átlagos tartózkodási idő (nap), 2009-2014. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Az elmúlt években az összes vendégéjszaka-számban létrejött változások tendenciáját követi az átlagos tartózkodási idő változásának tendenciája 2012-ig. 2009-ben 1,9 napot, 2010-ben 2 napot, 2011-ben 2,1, 2012-ben 2,3 napot töltöttek el a turisták Győrben, vagyis lineáris növekedést mutatott. 2013-ban ez a szám lecsökkent, 2,1-napra, 2014-ben már ismét, 2,2 napot töltöttek el a látogatók a városban. Megállapítható, hogy Győrnek az „átutazó turizmus” kategóriájából nem sikerült kitörnie. A jövőben elsődleges cél az átlagos tartózkodási idő növelése, az üzleti turisták mellett a szabadidős turisták egyre szélesebb körének megnyerése. Az önkormányzatok turizmusban visszaforgatott gazdálkodásuk alapja, az adott évi idegenforgalmi adó mértéke, melyet minden szálláshely köteles megfizetni a törvény alapján, vendégei után. Az adó mértéke városonként eltérő, melyet az adott önkormányzat helyileg szabályoz.

331

3. grafikon. Idegenforgalmi adó mértékének változása (Ft), 2009-2013. Forrás: Saját adatgyűjtés alapján, saját szerkesztés A grafikonról leolvasható, hogy Győrben az IFA mértéke a vizsgált időintervallumban (2009 - 2013) 300 forint/fő/éjszaka volt. Más megyei jogú városokkal, illetve nagy látogatottságú városokkal összehasonlítva elmondható, hogy csak Győrben maradt változatlan az IFA mértéke. Az 4. grafikonon az önkormányzat IFÁ-ból származó bevételét ábrázolom.

4. grafikon. Idegenforgalmi adó Győrben (eFt), 2009-2013. Forrás:GYMJV Adóügyi Osztályának adatai alapján, saját szerkesztés 332

1996 óta a városban beszedett IFA mértéke lineárisan növekedett 2006-ig (mértéke 61.774 eFt). 2009-től a válság után ismét enyhe fokú növekedés figyelhető meg. 2012-ben Győr a TOP 10-es listán a 10. helyen szerepelt. Az 5. számú grafikonon Győr turisztikai versenytársai, illetve nagyobb megyei jogú városok IFA bevétele került ábrázolásra. Elmondható, hogy Győr a beszedett IFA adatok alapján csupán a negyedik helyen szerepel, ugyanakkor a vendégéjszaka-számok alapján felállított listán megelőzi a vizsgált városok mindegyikét.

5. grafikon. Nagyobb városok idegenforgalmi adóbevétele (Ft), 2010-2012. Forrás: saját adatgyűjtés alapján, saját szerkesztés Sopron (450 Ft/nap/fő) mellett, Eger (400 Ft/nap/fő), Szeged (450 Ft/nap/fő) is több idegenforgalmi adóbevétellel gazdálkodhatott, mint Győr, noha az összes vendégéjszaka számuk nem érte el a győrit. A bevétel többlet egyetlen oka egyértelműen az (3. számú grafikon) IFA magasabb értékével magyarázható. A Megyei Jogú Városok Szövetsége elkészített egy összesítést tagjainak a 2014. harmadik negyedéves pénzügyi helyzetéről. Az összesítés egyik legérdekesebb táblázata azt foglalja össze, hogy az idegenforgalmi adó bevétel hogyan változott az 2014. 09. 30. - 2013. 09. 30. terjedő időszakban (6. grafikon).

333

6. grafikon. Idegenforgalmi adó mértékének változása (Ft), 2014.09.30.2013.09.30. Forrás: Megyei Jogú Városok Szövetsége adatai alapján, saját szerkesztés A táblázat első helyén Miskolc áll, 46,7 millió forinttal több adó folyt be a városi kasszába, mint 2013. azonos időszakában. Itt szeretném megjegyezni, hogy Miskolcon az IFA mértéke a vizsgált időszakban nem változott (450 Ft/fő/éj). A táblázat utolsó városa Győr (-2,7 millió forint). A változatlan IFA mellett, a 2014-es bevétel kiesés egyértelműen az Audi Hungária Motorgyár Kft. üzleti szakemberek elmaradásához köthető. Győr az idegenforgalommal, marketing tevékenységgel, kommunikációval összefüggő kiadásokat az idegenforgalmi bevételekből és az IFA után kapott normatív támogatásból fedezi minden évben. Évről évre az önkormányzat egyre magasabb összeget költ el a várost népszerűsítő kampányokra, kiadványokra. 2011ben 85 millió forint5, 2012-ben 82 millió forint6, 2013-ban 99 millió7, 2014-ben 128 millió forint8 volt ez az összeg. Győr (sok várossal ellentétben), az IFA 100 %-át, és a normatív támogatást is teljesen visszaforgatja az idegenforgalmi szektorba. Talán ezzel is magyarázható, hogy a Turisztikai Desztinációs Management szervezet megalakulását nem szorgalmazzák erőteljesen a győri turizmus gyakorlati szakemberei. Összegezve a fent leírtakat, egyetértek az önkormányzat döntésével, mely szerint 2015. január 1-től 450 forint az idegenforgalmi adó mértéke Győrben is. Ennek http://onkormanyzat.gyor.hu/cikk/koltsegvetes_2011.html, 45 millió forint a Látogatóközpont kialakításával kapcsolatos kiadások 6 http://onkormanyzat.gyor.hu/data/files/kozgyulesek/kltsgvets_2012.pdf 7 http://onkormanyzat.gyor.hu/data/files/kozgyulesek/besz_elterj_2012_i_fe_sszefztt.pdf 8 http://onkormanyzat.gyor.hu/data/files/kozgyulesek/besz2013if_kgy_re_sszefztt.pdf 5

334

értelmében a város 2015 után az idegenforgalmának fejlesztésére és propagálására, a mintegy 320 ezer vendégéjszaka után, 143 millió forinttal többet költhet. 4. A város turizmusáért felelős intézményrendszer Győr ismertségének növeléséért és az idegenforgalmi szabályozásokért, attrakciók és intézmények működtetéséért, rendezvények szervezéséért nem a helyi TDM szervezet, hanem az önkormányzat felel. Tanulmányomban fontosnak tartom bemutatni ezért a győri turizmusért felelős intézményrendszert, mely a fent említett statisztikai adatok alakulásáért is felelős, munkájuk nagyban hozzájárult a győri turizmusban elért közös eredményekhez. A város idegenforgalmi feladatait eleinte, az 1956-ban megalakult Győri Idegenforgalmi Kirendeltség koordinálta. 1959-től csoportosan érkező külföldi (német, csehszlovák, német, francia, angol) turistákról szervezett formában gondoskodott. 1993-ban létrehozták a Világkiállítás szervezésében segítőszerepet játszó Világkiállítás Győr közhasznú szervezetet, mely az EXPO elvetése után, az önkormányzat Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítványként üzemeltetett tovább. A Közalapítvány javaslatot tett a város idegenforgalmi fejlesztésére, emellett az önkormányzat által vállalt turisztikai szolgáltatói és szervezési feladatokat is látott el. Az ügyfelekkel való folyamatos kapcsolattartást, információszolgáltatást a Tourinform Győr iroda megnyitásáig (1996) a Ciklámen Tourist látta el. Közel 10 évig a turizmusért az idegenforgalmi referens felelt. A nagyobb fejlesztésekről az Idegenforgalmi Bizottság állásfoglalásai alapján, a Pénzügyi Bizottság jóváhagyása mellett, a Közgyűlés döntött. A „Győr és térsége 2003-2006-ig terjedő idegenforgalmi fejlesztési programjában” a győri idegenforgalmi jövőkép, mára is sok esetben érvényes fejlesztési irányait és feladatait (Széchenyi téri programok, gyógyszálló létesítése, csillagtúrák létrehozása, folyó szabályozása, konferencia-, üzleti turizmus alapfeltételeinek fejlesztése, EU konform szálláshelyek, stb.) fogalmazta meg [DARABOS, 2006:175]. 2006-ban, a kormányváltás után polgármesteri döntés született arra vonatkozóan, hogy Győr városában kiemelt szerepet kap a turizmus, melyhez a személyi feltételeket is biztosította. Létrejött a Kommunikációs és Városmarketing Csoport, amelynek fő célja a város imázsának kialakítása volt. 2010től a csoport átalakult Városmarketing és Turizmus Osztállyá, ettől kezdve az osztályon dolgozó szakemberek kiemelt hangsúlyt fektettek a turizmus területére is. Feladataik közé tartozott, hogy tovább növeljék a város imázsát, ezáltal a városba érkező turisták nagyobb számban, hosszabb tartózkodási idővel maradjanak. 2012től a város arculatáért, idegenforgalmának fellendítéséért a turisztikai kínálatának népszerűsítéséért külföldön és belföldön a Városmarketing, Kulturális és Sport Főosztályhoz tartozó a Marketing, Turizmus és Kommunikációs Osztály felelt. A főosztály 2014-től átalakult, Városmarketing és Programszervezési Főosztállyá, ahol a dolgozatom írásakor, (2015. március) 7 fő dolgozik, a turizmussal kiemelten az idegenforgalmi referens foglalkozik.

335

1. ábra. Győr turizmusáért felelő intézményrendszer Forrás: saját szerkesztés A főosztály feladata a város turizmusával összefüggő komplex feladatok ellátása, de ide tartozik a város reprezentálása, népszerűsítése bel- és külföldön egyaránt. Győr imázsának növelése, a városi kiadványok koordinálása, várost népszerűsítő események szervezése és lebonyolítása. Az idegenforgalmi referenssel 2014. júniusig napi kapcsolatban dolgoztam, felsorolni is nehéz milyen sokrétű munkákat végeznek a főosztályon. Hozzájuk tartozik minden, ami a város turizmusával, a rendezvényekkel összefügg. A lelkes, fiatal csapat a turisztikai szakmával is intenzív kapcsolatot ápol, céljuk, hogy a turisták minél szélesebb körben megismerjék a város értékeit, adottságait és a városban tartózkodás után szép emlékekkel, elégedetten távozzanak. A Baross úti Látogatóközpont szoros együttműködésben segíti az Főosztály munkáját, melyet jelenleg a 100%-ig önkormányzatú tulajdonú Győr Projekt Kft. üzemeltet. Az önkormányzat turizmusért felelős intézményének megítélése a turisztikai szakma szerint jó. A 2. számú ábra saját, kérdőíves szakmai megkérdezés eredményét mutatja. A minta kiválasztásának célja volt, hogy a győri turizmusban érdekelt vezető személyek és meghatározó szolgáltatók minél szélesebb körét elérje. A 2014. március és június között történt megkérdezés során kérdőívemet 63 turisztikai szereplő (43% férfi és 57% nő) töltötte ki. Elmondható, hogy a válaszadó idegenforgalmi felsővezetők (szállodavezetők, idegenvezetők, kulturális intézményvezetők, étterem vezetők, utazási irodavezetők, stb.) legnagyobb százalékban elégedettek (kiváló, jó, elfogadható) az önkormányzat idegenforgalom fejlesztésében vállalt szerepével.

336

2. ábra. Saját kutatás (szakmai megkérdezés, 2014) A válaszadók 8%-a jelölte meg a nem megfelelő kategóriát és 3% jelölte meg azt a kategóriát, hogy nem ismeri, a győri az önkormányzat idegenforgalom fejlesztésében vállalt szerepét. Az önkormányzat időről-időre tájékoztatja a szakma szereplőit a működéséről, a jövőben irányokról. A következő táblázatban feldolgozott válaszok erősítik azt az igényt, mely szerint szükség van a turisztikai szakmának az önkormányzat részéről történő rendszeresebb szakmai, tájékoztatásra, fórumok szervezésére.

3. ábra. Saját kutatás (szakmai megkérdezés, 2014) A rendszeres szakmai fórumokon a városi idegenforgalomban dolgozó felsővezetők első kézből kapják a jövőbeni fejlesztési irányokról, beruházásokról, támogatási 337

lehetőségekről, programokról, stb., az információkat. A szakmai kérdőívben kapott válaszok alapján a turizmusért felelős osztályvezető/ idegenforgalmi referens/ Látogatóközpont vezető további tájékoztatójára igényt tart a turisztikai szakma. A szakmai összefogás és együttgondolkozás elengedhetetlen a közös cél érdekében. Kíváncsi voltam a győri turisztikai szakma azon véleményére, mely szerint „Mi Győr jövőbeni turizmusfejlesztésének kulcsa?”. A 4. számú ábra eredményeit összefoglalva elmondható, hogy a szakmai válaszadók az eddigi turisztikai szuprastruktúra (turisztikai kiállítóhelyek, fürdőfejlesztés, minőségi -5*szállodakapacitás bővítése) felújításán és bővítésén kívül, a vallási-, az egészség-, a konferencia- és a sportturizmus fejlesztésében látja a kitörési pontokat. Emellett a meglévő attrakciók és adottságok nagyobb mértékű, erőteljesebb városmarketing tevékenységével (válaszadók 7%-a jelölte) lenne elégedett.

4. ábra saját kutatás (szakmai megkérdezés, 2014) Győr turizmusa nem fejlődhet a helyi turisztikai vállalkozások, szolgáltatók összefogása nélkül. A rendszeres tájékoztatás mellett a szakmai ötletbörzék mind az önkormányzat, mind a szakma számára hasznos, előre mutató tapasztalattal szolgálnak.

338

5. Összegzés A kedvező földrajzi, gazdasági adottságai mellett a fejlesztések révén, Győr nem csak üzleti, hanem turisztikai szempontból is potenciális utazási célpont a hazai városi turisztikai palettáján. „Győrben a rendszerváltás óta számos kulturális infrastruktúrafejlesztést hajtottak végre. A fejlesztések nemcsak a város lakói számára, hanem a városba látogató turisták számára is vonzóak, jelentősen hozzájárulnak a város turisztikai kínálati paletta színesítéséhez és bővüléséhez” [TÓTHNÉ, 2014:359]. Mára a tudatos turizmusfejlesztés eszközeként Győr sokszínű, vonzó arculatot kapott. Az erős ipari hagyományokra épülő múltja ma is hozzásegíti a várost, hogy vonzó kulturális és turisztikai célponttá válhasson a jövőben is. A közúti hálózat - közút, vízi út-, vasút, autópálya, légi közlekedés – infrastruktúra elemeinek kiépítettsége fontos tényezőt jelentettek Győrben. A közlekedési úthálózat kiépítettsége megteremtette a jó megközelíthetőséget, mely jelenleg is a gazdasági stabilitást nyújtó iparral szoros szinergiában áll. A kedvező közúti hálózat a cégek letelepedési előfeltétele és további fejlesztésének meghatározó kritériuma (5. ábra).

5. ábra. Győr gazdasági fejlődésének szerkezetváltozásai, a közlekedési és szállítási rendszerek – út-, vasút-, vízi-, (légi) – kiépítettségének hatásaként. Forrás: Rechnitzer, 2013-as ábrája alapján saját szerkesztés 339

Az egyes közlekedési és szállítási hálózatok fejlesztésének köszönhetően folyamatosan változott Győr kereskedelmi és az ipari szerkezete, melyet szoros szinergiában a népességszám is követett. Győr évtizedek óta meghatározó hagyományos iparváros. Az ipari múltra épülő munkahely-, tőkekoncentrációban és a tudás közvetítésében jelentős gazdasági potenciált képvisel a magyar városok között. Mai arculatát és jelenlegi pozícióját azok a történeti fejlődési szakaszok határozták meg, melyek még ma is erősen éreztetik hatásukat. A város jó közlekedési rendszere, kedvező földrajzi fekvése mellett a helyi gazdaság és társadalom mindig nyitott volt az új innovációs pályákra való áttérésre. Győr tranzit város, egy kapu Európában, mely óriási lehetőség, hogy ne csak keresztülvezesse a hazánkba érkezőket, hanem sokszínű kínálatával marasztalja és megállítsa a városon áthaladókat, mert az ipar mellett a folyók, a termálvíz, a gazdag történelmi és műemléki környezet, az élénk kulturális, sport és üzleti élet is jelentős vonzerőt képvisel.

6. Irodalomjegyzék DARABOS Ferenc (2006): Győr idegenforgalmi fejlesztési irányai. In: Varga Józsefné dr (szerk.) IX. Apáczai Napok 2005 – Nemzetközi Tudományos Konferencia - Tanulmánykötet 2006, Globalizáció és fenntartható fejlődés. pp. 175-183. FINTA Lajos (1971): A szocializmus építésének útján, In. Győr Várostörténeti tanulmányok, pp. 565-600. GÖCSEI Imre (1973): Győr szerepe Magyarország gazdasági életében az 1960-as években. In Győri tanulmányok 1. Győr, pp. 63-79. GÖCSEI Imre (1985): A felszabadult Győr 40 éve. In Győri tanulmányok 6. Győr, pp. 54-58. JÁKI Katalin (1983): Győr idegenforgalma (1960-1980) In. Győri Tanulmányok 5. Győr Megyei Jogú Város Tudományos Kutatócsoportja, pp. 173-217. 174/2004. (V. 6.) Kgy. előterjesztés, http://jogtar.gyor.eu/?p=853, letöltés: 2014. 11. 24. 23:46. Jövőműhely (2004), Információs anyag, Medius, Győr MJV Polgármesteri Hivatal Városépítési iroda megbízásából 340

KSH, 2014/97 (2014): Statisztikai tükör, 2014. szeptember 12. pp.1-2. KSH, (2014/a): Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek, Budapest, 2014 pp. 40-50. SULYOK Judit (2014): A víz, amiért érdemes útra kelni- A vízparti környezet turizmusorientált márkázása a Balaton régióban. Doktori értekezés 2014. pp. 29. TÓTHNÉ Kardos Krisztina, (2013): Turizmus Győrben. Múlt-jelen-jövő. XVII. Apáczai-napok Tudományos Konferencia 2013. In. pp. 63-71. TÓTHNÉ Kardos Krisztina, (2014): A Látogatóközpont / Tourinform Győr szerepe a város idegenforgalmában. In. „NEMZETEK TURIZMUSA” VI. Nemzetközi Turizmus Konferencia 2014. pp. 359-378.

Internetes oldalak: http://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=1 35&cntnt01returnid=66, letöltés: 2014. 10.15. 23:11 http://turizmus.com/fokusz/a-legdragabb-magyarorszagi-telepulesek-toplista1125445?utm_source=http%3A%2F%2Fturizmus.com%2F&utm_medium=email& utm_campaign=Cafet%C3%A9riafordulatok+%C7%80+A+legdr%C3%A1g%C3%A1bb+telep%C3%BCl%C3%A9se k+list%C3%A1ja, letöltés: 2014. 11.05. 06:21 http://minap.hu/cikkek/miskolc-megelozte-egert-nyiregyhazat-es-debrecentturisztikai-bevetelekben, letöltés: 2014. 11. 03. 9:51. http://onkormanyzat.gyor.hu/data/files/kozgyulesek/kltsgvets_2012.pdf, 2015. 03. 03. 22:31.

letöltés:

http://onkormanyzat.gyor.hu/data/files/kozgyulesek/besz_elterj_2012_i_fe_sszefztt.p df, letöltés: 2015. 03. 03. 22:43. http://onkormanyzat.gyor.hu/data/files/kozgyulesek/besz2013if_kgy_re_sszefztt.pdf, letöltés: 2015. 03. 03. 23:08.

341

TALPAS János Babes − Bolyai Tudományegyetem Földrajz kar Kolozsvár A szilágysági borok elemzése a turizmusban való hasznosítás érdekében Összefoglaló A szilágysági borok nincsenek kihasználva a turizmus területén. Annak érdekében, hogy ez megtörténjen elemeztem a borokat, a turisztikai szempontokat figyelemben véve. Az elemzés a borok tárgyi tulajdonságai és a turisztikai motivációi alapján történt. Bevezetés A turisztikai terméket a turisztikai szakemberek szerint a 4 A írja körül. Ez a négy összetevő attraction – vonzerő, acces – megközelítés, accommodation – elszállásolás és attitude – hozzáállás (Michalkó Gábor 2012: 177). A tanulmány a négy összetevő közül értékeli a vonzerőt a szilágysági borok esetében a hozzáállás tükrében. A két tanulmányozott elem az attrakció turisztikai tulajdonsága és az egyén és környezete kölcsönhatását feltételező elméletek. A Szilágyság a történelmi Erdély Északnyugati határában fekszik. Petri Mor a következő kép határozza meg határát” Szilágy területéhez a volt Kraszna vármegye egészben, Közép-Szolnok részben tartozott, itt határát az Almás községtől északkeletre fekvő Csaholy, Kegye, Derzsida és Felső-Szopor közötti Csörsz-Árok, azután Girókuta, Korond, Ónaserdő irányította, folytatólag pedig a Bükk hegység a Szamos teréhez lehajolva Erdőszádánál s ezentúl Aranyos község ott, a hol a Lápos vize a Szamosba ömlik, jelölték a határt”. (Petri Mor: Szilágy vármegye monográfiája, 1901) Földrajzi fekvéséből adódóan a nagy savtartalmú fehér borok jellemzik. Mivel a Szilágyság nem rendelkezik sok kulturális attrakcióval a bor fontos turisztikai vonzerőnek számít. Szilágyság legfontosabb szőlőtermesztő települései Kárásztelek, Szilágysámson, Szilágyzovány, Szilágysomló, Sarmaság, Szilágybagos és Szilágyballa. Palackos borokkal csak Kárásztelkén találkozunk. Az emberalkotta turisztikai attrakciónak öt fontos tulajdonsága van. Legyen egyedi, legyen különleges funkciója, legyen régi, legyen egyénisége (Cocean Pompei, Vlăsceanu Gheorghe, Negoiescu Bebe: Geografia generală a turismului, Bukarest, 2003:105) és a hely jelentősége. A látogatópszichológia sem elhanyagolható egy attrakció kialakításában. „A látogatók alapvetően élményt vásárolnak egy-egy attrakció felkeresésével” (Puczkó László, Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig, Budapest, 2011: 98). 1. A szilágysági borok bemutatása, mint turisztikai termék része A palackozott szilágysági borok Friza fehér gyöngyöző 2013 félszáraz, Friza rosé vin petiant 2014 félszáraz, Királyleányka 2013 száraz, Fehér házasítás 2013 száraz, Rozé pinot noir 2013 száraz, Sophia 2013 száraz, Pinot noir 2013 száraz. A 342

kárásztelkén készített borok jellemzik Szilágyság borait, fiatal száraz és félszáraz fiatal borok készülnek. A borszakértők elemezték tételenként a borokat. A tanulmányban megpróbáltam elemezni a borokat, mint egy turisztikai terméknek a vonzereje.

1. ábra. Szilágysági borok 2. Az attrakció turisztikai tulajdonságai A turisztikai tulajdonság szempontjából a pontozás 1-től, 5-ig terjed. A maximális pontszám az 5. Az elemzési pontszám megítélés a 2015-ben megjelent „A műszaki örökség tárgyi értékeinek elemzése az idegenforgalomban való hasznosítás érdekében” tanulmányom meghatározása szerint történt. A technikatörténeti tárgyak turizmus részére fontos tulajdonságainak pontszáma 25. A pontok eloszlása a következő: - egyediség 8 pont - különleges funkció 5 pont - egyéniség 4 pont - régiség 4 pont - hely 4 pont Egyedisége A borok regionális értékűek (Kolozsváron és Nagyváradon forgalmazzák). A pontérték 6. Különleges funkció A tanulmányozott borok értékesek a helybelieknek, az ízviláguk változó, de kellemes ízű és fogyasztható. Pontszám 5. Egyénisége Kóstoláskor leköti a figyelmünket, de azért nem egy nagy bor egyik sem, hogy tovább kellene emlegetni. Pontszám 2. 343

Régiség Új borokról beszélünk, a régisége nagyon csekély. Pontszám 0. Hely A borok megtalálhatók a gyártási helyen és fogyaszthatók. Pontszám 4. 1. táblázat A szilágysági borok mint attrakció, turisztikai tulajdonságai

Szám Tárgy 1 Borok

Egyediség 6

Funkció 5

Egyéniség 2

Régiség 0

Hely 4

Összesen 17

Az elérhető maximális pontszám 25-ből, az elemzett attrakció 17 pontot ért el. 3. Látogatópszichológiai elemzés A látogatópszichológián alapuló elemzés esetében is egy 25 pontos rendszert állítottunk fel. Ebben az esetben a pszichológiai alapokat vettük számításban. Az elméletek négy csoportban sorolódnak (Cassidy 1997): - az egyént vizsgáló elméletek (9 pont) - a környezetre irányuló elméletek (9 pont) - az észlelés és értékelés szerepét kiemelő elméletek (7 pont) - az egyén és környezete kölcsönhatását feltételező elméletek (9 pont) Az egyént vizsgáló elméletek A külső zavaró ingereit tanulmányozzák a látogatókra és ezen keresztül a hatását az attrakcióra. Az értékelés szubjektív. Minden egyén különböző képen viseli el a látogatóra ható ingereket. Általában megpróbáltam egy közép értéket kiválasztani. Zsúfoltság Zaj Színek Hőmérséklet

3 pont 3 pont 1 pont 2 pont

A pontok összeadódnak és negatív előjellel kerülnek a dolgozatban. A környezetre irányuló elméletek A környezet hatásokat vizsgálja a látogatóra. Biztonságot sugalló környezet Különleges fényhatás

3 pont 2 pont 344

Dinamikus környezet Szabadságot sugalló

2 pont 2 pont

A pontok összeadódnak. Az észlelés és értékelés szerepét kiemelő elméletek Az egyén magatartásának állandóságát töri meg. Tulajdonképpen a látogató alkalmazkodási képességét emeli ki. Látogatók észlelik a kiemelkedő elemeket Észlelik és beszélnek a kiemelkedő elemekről Észlelik és csatlakoznak a kiemelkedő elemek hasznosításához Észlelik és csatlakoznak a kiemelkedő elemek hasznosításához és új kiemelkedő elemeket alkotnak

1 pont 3 pont 5 pont 7 pont

Az értékelés keretében kiválasztunk egy lehetőséget. Az egyén és környezete kölcsönhatását feltételező elméletek Az egyén és környezet kölcsönhatásának eredménye a látogató viselkedés. A látogató viselkedését megtudhatjuk, ha a környezetre irányuló elemekből kivonjuk az egyént vizsgáló elemeket. Az elérhető pontszám 9 lehet. A látogatópszichológia összpontját a környezetre irányuló elméletek, az észlelés és értékelés szerepét kiemelő elméletek, az egyén és környezete kölcsönhatását feltételező elméletek összeadása adja. Az egyént vizsgáló elméletek értékei bekerülnek negatív előjellel. Az egyén és környezete kölcsönhatását feltételező elméletekben az eredmény maximálisan 25 pont lehet. A szilágysági borok látogatópszichológiája a következőképpen mutat. Az egyént vizsgáló elméletek. A pince távol a nagyvárostól, csendes helyen található. A borkóstoló helyszíne megfelel minden szempontoknak. Az összponszám 0. A környezetre irányuló elméletek. Távol a falutól és a személyzet kedvességét örvendve a borkóstolás minden biztonságot élvez 3 pont. A szabadság megfelelő 1 pont (4 pont). Az észlelés és értékelés szerepét kiemelő elméletek. Mivel még nem ismert borról van szó, a látogatók észlelik ezt. A bor minősége még nem igazán kelt kiemelkedő társalgásokat (1 pont). Az egyén és környezete kölcsönhatását feltételező elméletek. Ennek az eredménye a második és az első pont különbsége (4 pont). 345

2. táblázat A szilágysági borok egyén és környezete kölcsönhatásának turisztikai

elemzése Szám Egyén 1 0

Környezet 4

Értékelés 1

Viselkedés 4

Összesen 9

Az elérhető maximális pontszám 25 volt, az elemzett attrakció 17 pontot ért el. A látogatópszichológia eredménye 9 pont. 4.Következtetés A szilágysági bor, mint attrakció most próbál betörni a turisztikai piacra. Mint az elemzésből kiderült a tanulmányozott turisztikai attrakció alig haladja meg az 50% érdeklődést a turisztikai tulajdonságok és az egyén és környezetét tanulmányozva (26 pont az 50-ből). Ami a megoszlást illeti a tulajdonság kategóriában elég jó a teljesítmény. A látogatópszichológiát befolyásolja az ötletesség hiánya, a statikus bemutatás a bor ismeretlensége és nem utolsó sorban lehet a bor közepes minősége. Grafikus ábrázolásban könnyen észlelhetők az attrakció hiányosságai.

2. ábra A bor attrakció tulajdonságainak ábrázolása

346

3. ábra A bor attrakció látogatópszihológia ábrázolása Az ábrákon jól láthatók a különbségek a maximális attrakció értékei és a bor attrakció értékei között. Látható a szilágysági bor, mint vonzerő megfelelne a turisztikai tulajdonságok szempontjából, de a terméknek fejlődnie kell az idegenforgalom szempontjából a látogatópszichológia területén.

Szakirodalom: Cocean Pompei, Vlăsceanu Gheorghe, Negoiescu Bebe: Geografia generală a turismului, Bukarest, 2003, p.105 Michalkó Gábor: Turizmológia, Budapest, 2012, p. 177 Petri Mor: Szilágy vármegye monográfiája, 1901 Puczkó László, Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig, Budapest, 2011,p. 98 Talpas János: A műszaki örökség tárgyi értékeinek elemzése az idegenforgalomban való hasznosítás érdekében. XX. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, EME, Kolozsvár, 2013. p. 395–400

347

GÖRCSNÉ MUZSAI Viktória NYME Apáczai Csere János Kar, Győr Idegen nyelvtudás és nyelvhasználat: tények és esélyek az Apáczai Kar turizmus szakán Mottó: „Nyelvem határai - világom határai” (Ludwig Wittgenstein) 1.) Nyelvtudás ma és holnap A nyelvtanulás és a nyelvtanítás története évezredekre nyúlik vissza, és ez alatt a hosszú idő alatt mindennapjaink részévé vált. Korunk európai és világpolgárának egyik jellemzője a többnyelvűség, amely azt jelenti, hogy egy személy az anyanyelvén kívül kettő vagy annál több nyelven beszél, ír, olvas, ért (az is lehetséges, hogy nem azonos szinten). Nem ritka a kétnyelvű család, vagy az óvodában megkezdett nyelvtanulás. Ma már az általános iskolában is lehetőség van arra, hogy a tanulók két idegen nyelvet sajátítsanak el, a közép és felsőoktatásban intenzívebbé válik az általános és szaknyelv tanulása, és egyre inkább a gyakorlati használat kérdése kerül előtérbe, később pedig bizonyos szakmák esetében a többnyelvűség alapkövetelménynek számít. Tehát úgy is fogalmazhatunk, hogy nyelveket tanulni életünk végéig érdemes, bizonyos szakterületek esetében pedig szinte kötelező. Globális világunkban ugyanis a nyelvtudás értéket teremtő eszközünk is lehet, olyan termelőerő, amellyel mind a társadalom, mind az egyén számára előnyös üzleteket, ezáltal jobb és kellemesebb életminőséget lehet megteremteni. Igaz, ennek fontos előfeltétele még, hogy a szakirányú képzésben is kiváló képzettségre és felkészültségre tegyenek szert tanulmányaik során a hallgatók. Ezzel kell szembenézniük a jövő turisztikai szakembereinek is. 2.) Helyzetkép: tények és adatok Európában és Magyarországon A 21. század kihívásai: a tájékozottság, a mobilitás és a többnyelvű kommunikációs kompetencia a tanulás és a munka világának mára elengedhetetlen részévé tették az idegen nyelvek tanulását. Nézzük meg, mi a helyzet az Eurobarometer 2006-os, 25 országra vonatkozó felmérése alapján az Európai Unió országaiban és Magyarországon. Az EU-ban az átlagpolgárok 56 %-a beszél anyanyelvén kívül még egy nyelven, 28 %-a legalább két nyelven, 11%-a legalább három nyelven, és egy idegen nyelven sem 44%. (Lásd: 1. sz. táblázat: 25 ország, Eurobarometer 2006:9 és 13 alapján). Az EU országok közül négyben (Luxemburg, Málta, Belgium, Finnország) több államnyelv van, az EU átlagnál mindegyikben jobb az egy/két /három nyelvet beszélők aránya.

348

1. sz táblázat Hány nyelven beszél anyanyelvén kívül annyira, hogy kommunikálni tudjon? Forrás: Europeans and their languages 2006: 9 és 13 alapján ország

Legalább nyelven beszél % egy két három

Luxemburg Szlovákia Lettország Litvánia Málta Hollandia Szlovénia Svédország EU 25 Franciaország Spanyolország Magyarország Portugália Olaszország Egyesült Királyság Írország

99 97 95 92 92 91 91 90 56 51 44 42 42 41 38

92 48 51 51 68 75 71 48 28 21 17 27 23 16 18

69 22 14 16 23 34 40 17 11 4 6 20 6 7 6

34

13

2

Egy nyelven sem 1 3 5 8 8 9 9 10 44 49 56 58 58

Leggyakrabban beszélt idegen nyelv francia Angol/német orosz orosz angol angol horvát Angol

62

Francia

66

francia

angol angol német angol

Magyarország a nemzetközi összehasonlításban az említett felmérés alapján szerény helyet foglal el: az idegen nyelvet beszélők aránya az EU átlag alatt van: egy nyelvet 42%, két nyelvet 27%, három nyelvet 20 %, egy nyelvet sem 58%. (25 ország, Eurobarometer 2006:9 és 13 alapján) Amennyiben ezeket az adatokat összevetjük az utóbbi magyarországi népszámlálások önbevalláson alapuló adataival, kimutatható az eredmény: az 1990-es alapján legalább egy nyelvet beszélők esetében 9,1%, a 2001-es alapján valamivel jobb, 19, 2% az eredmény. (VÁGÓ-VASS 2006:517). Ifjúság 2004 kutatás alapján legalább egy idegen nyelvet beszél a 15-29 évesek 61,1%-a, a 15-18 évesek 77,7%-a. (IMRE: 2007:126) Ha a kérdést a nyelvválasztási trendek felől közelítjük meg Magyarországon, akkor a következő kép tárul elénk: míg a rendszerváltáskor az egész országban negyven év kötelező orosztanulás után összesen 153 ezren nyilatkoztak úgy, hogy képesek oroszul megszólalni, addig húsz év ugyancsak tömeges, de nem kötelező nyelvoktatási periódus után a 2011-es népszámláláskor kb. 1,4 millióan állították, hogy tudnak angolul, ez a 1990-ben jelzett 229 ezer fő hatszorosa. A német nyelv esetében ez az arány 120 %-os (929 ezer fő). A KSH adatai szerint egyre népszerűbb ma hazánkban a spanyol, kb. 40 ezer fő beszéli és ez hatszoros, az olasz kb. 67 ezer fő használja, ez kb. négyszeres, és a francia, kb. 98 ezer fő tudja, ez kétszeres növekedés. A felmérésben szereplő 19 nyelv közül a szlovákul és az oroszul tudók száma esett vissza, az előbbi a felére, az 349

utóbbi csak 15 %-kal. Összességében az 1990-ben regisztrált 941 ezer fős nyelvet tudók köre 2,2 millióra emelkedett. E kedvező változás ellenére is a fiatal generációnak csak 38 %-a beszél egy nyelvet valamilyen szinten, ez a 19-39 évesek 3,4 millió fős köréből összesen 1,3 millió, az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezők körében ez a mutató 55%-os. Következtetésképpen elmondhatjuk, hogy –bár követjük a meghatározó európai nyelvoktatási stratégiákat és fejlesztési irányokat- Magyarországon nagyon lassan mutatkoznak pozitív tendenciák a felnőtt lakosság idegen nyelvtudási adataiban. A fiatalok nyelvtudása folyamatosan javul, de az idegen nyelvoktatás mérhető adataiban nem lehet gyors eredményt várni, és összességében az EU országokhoz képest lemaradásban vagyunk. 3.)Ami a tények, adatok mögött van: nyelvpedagógia, nyelvpolitika 3.1.) 50 év nyelvpedagógiai tendenciái, filozófiája és tényezői Az idegennyelv-oktatásban az utóbbi 50 évben 3 meghatározó fejlesztési tendencia érvényesült: 1960/70-es években jellemzően a kommunikatív szemlélet honosodott meg, amely a mindennapok pragmatikus nyelvhasználatát helyezte előtérbe a szépirodalom és filozófiai művek fordításával szemben. Ezt követte az 1980/90-es évektől kezdődő interkulturális szemléletmód, amelynek nyomán mára bebizonyosodott, hogy a nyelvtanulás a személyiség fejlődését támogatja, a látásmódot és tájékozottságot tágítja, és a másik személye, nyelve és kultúrája iránti toleranciára nevel. Az 1990/2000-as évektől beszélhetünk az úgynevezett tartalom és kompetencia alapú nyelvoktatásról, amelynek filozófiája szerint a nyelvtanulás akkor a leghatékonyabb, ha a nyelv nem tárgy, hanem a tartalom átadásra szolgáló eszköz („Content and Language Integrated Learning” ”Language is best learned when it is the medium, not the object of instruction.” (CLOUD 1998:113) Ebben az értelemben az idegen nyelvet a lehető legtermészetesebb be kell ágyazni a kontextusba, azaz: az „Idegen nyelv, mint munkanyelv” „Fremdsprache als Arbeitssprache“, “Content and Language Integrated Learning“ (CLIL) szerepel. (FREUDENSTEIN 1997:74). Ennek értelmében az idegen nyelvekkel lehetőleg már az intézményes nevelés korai szakaszában (óvodában, alsó tagozatban) meg kell kezdeni az ismerkedést. A nyelvtanulás akkor a leghatékonyabb, ha nemcsak intézményes keretek között szervezett, hanem az új nyelv saját csatornáin egyúttal egy szak tanítási tartalmait, és a szükséges nyelvi készségeket közvetíti és figyelembe veszi a tanuló korát, tudásszintjét, hajlandóságát és érdeklődését. A nyelvtanulás így a tudás és készségek együttes bevetésével kétcsatornás (szakmai tartalom és nyelvi kompetencia) tanulás formában valósul meg. (GÖRCSNÉ MUZSAI 2013:2-12) 3.2.) Nyelvtanulás/tudás sikerességét befolyásoló tényezők A nyelvpedagógiai kérdések közül említést érdemel a legutóbbi kutatások egyik fontos vetülete: a nyelvtanulás/tudás sikerességét befolyásoló tényezők kérdése. A sikert alapvetően 3 fontos tényező befolyásolja. Közülük leginkább a pedagógiai 350

kérdésekről (mint taneszközök, módszerek, tananyag, a nyelvtanár és nyelvtanítási szemlélete) esik szó a szakemberek és a téma iránt érdeklődők körében. Sokkal kevesebb figyelmet kapnak a nyelvtanulást segítő, ún. előnyös adottságok: (a.) egy ország földrajzi-társadalmi helyzete: több államnyelv és nyelvi heterogenitás jelenléte, fejlett gazdaság előnyei, társadalmi és egyéni mobilitás, (b.) a nyelv tanulását és oktatását támogató környezet, (c.) releváns nyelvoktatás-politikai célok kitűzése és következetes megvalósítása. Ugyanakkor szinte teljesen elhanyagolt az egyéni attitűd kérdése, azaz az egyes tanuló nyelvtanuláshoz való viszonya. Pedig fontos lenne a nyelvtanulást a jövőbe való - rentábilis időt és költséget jelentő és a kockázatvállalást, mint egészséges kihívást is tartalmazó - befektetésként, valamint kapcsolatokat és élményeket hozó, a személy életét gazdagító, és nem megkeserítő, élményként és örömforrásként értelmezni. (EINHORN 2012:22-25) 4.) Európai és magyar nyelvpolitika jellemzői 4.1.) Európai idegen nyelvoktatásra vonatkozó elvárások, majd az Európai Bizottság Fehér Könyve (Tanítani és Tanulni- a kognitív/tudás társadalomhoz vezető úton) által deklarált intézkedések minden európai uniós polgár számára optimális elvárásként legalább 2 nyelv (angol, német, francia, spanyol, orosz) tanulását rögzítik, azzal, hogy a lehető legkorábban be kell vezetni az első (és a második) nyelvet, hogy többnyelvű európai polgárrá válhasson. Ehhez az 1990-es évektől két tanítási nyelvű programok, és nemzetközi együttműködések, projektek indítását szorgalmazza és finanszírozza az unió. Mindezen intézkedések mellett az EU országok nyelvpolitikájának sikerességéhez hozzájárulnak még további tényezők: jól felépített, és hosszú távra érvényes idegen nyelvoktatási stratégia, a nyelvi kínálat bővítése „alacsonyabb presztízsű” nyelvek tanulásával (követendő példa Norvégia), a nyelvtanulást támogató környezet kialakítása, pl. Svédországban a felsőoktatásban is támogatják az angolon túli nyelvek támogatását, vagy idegen nyelvszakos tanárok képzése mellett más szakosok nyelvi képzése, pl. Ausztriában. 4.2.)Magyarországi helyzet specialitásai nemzetközi tükörben Magyarországon is felismerhetők az EU országokhoz illeszkedő jellemzők, így a rendszerváltás után erős, extenzív fejlesztés magas óraszámokkal és kiscsoportokkal, intenzív nyelvi előkészítő programok, a tartalmi modernizációt segítő szabályozó és alapdokumentumok (NAT, Közös Európai Referenciakeret, a továbbiakban KER), két tanítási nyelvű programok (főleg angol, német), nemzetközi együttműködések és projektek. Ugyanakkor a magyarországi helyzet sok vonatkozásban eltér az EU országok gyakorlatától. Jellemző a nyelvi és kulturális homogenitás, kevés a bevándorló, a kisebbségek használják az államnyelvet, ritkán jelenik meg más nyelv a mindennapokban, kevés a fenti helyzetet oldó program: külföldi gyakornokok, cseretanárok alkalmazása, szinkronizált filmek. Az átlagos tanuló nem ismeri fel/tapasztalja meg a nyelvtudás jelentőségét, a nyelvtanárokon kívül nehezen szólalnak meg mások idegen nyelven. A magyar társadalom bezárkózó, idegent elutasító alap attitűdje miatt gyenge a nyelvtanulást támogató környezet, a rendszerváltás után állandó a változás, nincs konszenzusos minimum 351

megállapodás sem politikai szinten, sem az intézményes nyelvpolitikában, nincs kiszámítható idegen nyelvoktatási stratégia, helyette egymást váltó és kioltó intézkedések követik egymást a szerves fejlesztés/fejlődés helyett. A magyar polgárok körében sajátos viszony alakult ki a nyelvtanuláshoz: inkább kényszer (nyelvvizsga kötelezettség a diplomához), mint annak felismerése, hogy a nyelvtanulás és, -tudás örömforrás is lehet. Ennek okai között egyéni szinten generációk frusztrációját és kudarcélményét nevezhetjük meg a nyelvtan centrikus nyelvoktatási módszer miatt, melyet tovább örökítenek a negatív nyelvvizsgaélmények és személyes drámák: elmaradt diplomakiadás, meghiúsult külföldi munka. Hozzájárul mindehhez a nemzeti „lelkület”, amelyben a „kis sikerek nem sikerek” vélemény, vagy éppen a túlzott elvárás jellemző: például a Közös Európai Referenciakeret, a továbbiakban KER A2 szintű nyelvtudás Magyarországon „nem elismert tudás”, míg az EU-ban sikeres magánjellegű nyelvhasználatra alkalmas tudásként értékelik. De ide tartozik nyelvvizsgák presztízsének kérdése is: az EU-ban KER B1 míg, Magyarországon csak a KER B2 számít középfokú nyelvvizsgának. Az egyéni mellett rendszer szinten a média is kudarctörténetként tálalja a magyar idegen nyelvoktatás. Nem tudatosul, hogy nyelvet tanulni hosszú és fáradságos folyamat, ezt nehezíti nálunk még kevés sikerélmény és pozitív visszajelzés. De ide sorolható a nyelvi pesszimizmus és önkritikus alapállás is, melyre egy jellemző adat: az Eurobarometer adatai szerint Magyarországon a válaszadók 18%-a, míg az EU-ban 44%-a elégedett a nyelvtudásával. 5.)A hatékony nyelvtanulás kérdései A fenti szerény eredmények ellenére sem merül fel ma az a kérdés: tanuljak-e nyelvet, hiszen bizonyos szinten és cél érdekében intézményes szinten kötelező. Az intézményes nyelvtanulás során (tanórán, nyelviskolában) meghatározott órakeret áll rendelkezésre, kulcsfontosságú, hogy a szervezett nyelvórákat maximálisan és intenzíven a tanulásra és gyakorlásra fordítsa a nyelvtanuló és a nyelvtanár egyaránt. Ezen kívül szükség van önálló tanulási és gyakorlási alkalmak keresésére és igénybe vételére is. Elengedhetetlen ugyanakkor az is: hogyan, milyen eszközökkel, módszerekkel, stratégiákkal szerezhető meg a használható nyelvtudást, valamint az is, hogy az intézményes nyelvtanulás során szervezett nyelvórákat a nyelvtanuló és tanár intenzív tanulásra és gyakorlásra fordítsa. Szükség van még önálló tanulási és gyakorlási alkalmak keresésére és igénybe vételére is. A hatékony nyelvtanulás,- és tanítás és előfeltételeinek kérdéséhez még egy fontos szempontot szükséges tisztázni, jelesen a nyelvtanítási filozófia alapvetését. A hagyományos pedagógiai tervezés középpontjában álló „mit tanítsak?” kérdés helyett és mellett a mai igények szerint előtérbe kell kerülnie a „kit tanítok?” és „hogyan tanítok?” (azaz a tanuló és a tanulásszervezés) kérdésének. Ismert nyelvész-pedagógus szakemberek szerint egy új nyelv sikeres elsajátításához a következő feltételek szükségesek: a nyelvtanár magas szintű szakmai (idegen nyelvi és szociális) kompetenciája, az inputok optimális minősége és mennyisége (v.ö. GÜNTHER 2005:41-43,) a nyelvtanítási formák és anyagok közelítése az első nyelvi elsajátítás, alapmodelljéhez (PELTZER-KARPF 1998:69-70), a nyelvtudás mindig kontextus-függő, lényege az adott szituációban való helytállás” elfogadása. (SZÉPE 2010:84) 352

A továbbiakban tekintsük át az Apáczai kar turisztikai szakirányán a nyelvtanulástanítás helyzetét, a kiadott diplomák arányát és azon tanszéki és kari törekvéseket, amelyek az idegen nyelvek tanulását stimuláló környezet kialakítására tesznek kísérletet az ún. Apáczai-LINGUA- Know-How program keretében. 6.)Kari helyzetkép 6.1.)Idegen nyelvek az Apáczai kar turizmus szakirányán Ma Magyarországon a turizmus szakos hallgatók életében meglehetősen fontos szerepet játszik a nyelvtanulás és a nyelvtudás megszerzése, hiszen az alapdiploma átvételének egyik feltétele két középfokú szaknyelvi vizsga letétele. Ez általában az angol – és a mi környezetünkben főleg - a német. Azonban egy harmadik, esetleg egy negyedik nyelv ismerete nagyobb lehetőséget kínál a munkaerőpiacon a munkavállaló turisztikai szakember számára is. Az Apáczai Kar Idegen Nyelvi Tanszékén hallgatóink 9 nyelv közül választhatnak: a már említett angolon és németen kívül, népszerű a spanyol, olasz, francia, és az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába került az orosz is. A kínálatban jelen van az egzotikusnak számító japán és a lovari nyelv, valamint a magyar, mint idegen nyelv is, elsősorban külföldi hallgatóink számára. Fontos azonban megjegyezni, hogy a nyelvvizsga megszerzése a nyelvtanulás és nyelvhasználat során csak egy közbülső cél, a diploma megszerzésének feltétele. A munka világában a nyelvet a gyakorlatban, szóban és írásban is használni és alkalmazni kell tudni, hogy előnyös üzlet jöjjön létre. Az Apáczai Kar idegen nyelvi tanszéke a turizmus és felsőfokú szakmenedzser (FOSZK) szakirányon tanuló hallgatóknak mintatantervben előírt Szakmai idegen nyelv I. és II. tantárgyból csoportonként heti 3-4-6 órával számolva összesen félévente 45-60-90 szaknyelvi órát biztosít, 4 féléven át ez összesen 180-240-360 óra (sikeres középfokú szaknyelvi vizsgához ennek többszöröse, de minimum 500600 óra szükséges). Fontos azonban tudatosítani, hogy a szaknyelvi képzéshez nem felvételi követelmény az általános középfokú nyelvvizsga megléte. Angol és német nyelvből elég a KER A2-B1 (középszinthez közelítő) nyelvtudás, más (3.4.) nyelv esetében kezdő szintről is indulhatnak. Ez a mintatantervi óraszámok ismeretében a képzési idő alatt nem biztosítja a felkészülést sem a szakmai anyaggal bővített, sem az általános középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez. 6.2.) Tények és helyzetkép: nyelvvizsgák és diplomák Az 2011/2012-es tanév végén lezajlott záróvizsgák létszámadatai és eredményei a Kari Tanácsi előterjesztése alapján jellemző képet adnak a kari helyzetről: oklevelet kapott 46,1 % (összes -769 fő- főiskolai képzés, alapképzés, mesterképzés végzős hallgatóból 354 fő), 53,9 % nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott diplomát (összes hallgatóból 415 fő), turizmus-vendéglátás alapképzési szakon a nyelvi követelményeket összesen 26,2 % teljesítette. Ezek a tényadatok nagyon kis elmozdulással eltéréssel jellemzőek az utóbbi 2-3 évre. A konkrét %-os adatokhoz egy-két megjegyzés kívánkozik: - Az összes felvett hallgató vonatkozásában valóban magas az 53,9 %, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a turizmus (TURAN) és idegen nyelvi 353

választott műveltségterület (VMT) hallgatóin kívül a képzési rendszerben gyakorlatilag nincs nyelvi órájuk a hallgatóknak. - A TURAN, idegen forgalmi és vendéglátó szakmenedzser (IDFON-VENDEN) szakirányon az oklevél kibocsátásának magas a feltétele: két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A két nyelvvizsga közül legalább az egyiknek kétnyelvűnek kell lennie. - Az utolsó 5-6 év adatait tekintve, megállapíthatjuk, hogy míg 2007-2011 között a nyelvvizsgával felvett hallgatók és a diplomát kapott hallgatók száma alig tér el a bemeneti és kimeneti pontokon, 2012-ben kb. 70 fővel nőtt az oklevelet szerzett hallgatók száma a kimeneti ponton, ez a tendencia –ha lassan is- de az utóbbi években emelkedik. - A nyelvvizsgáztatás mára komoly iparággá nőtte ki magát, amely bevételorientáltsága miatt erős lobbi-érdekeket képvisel. Ugyanakkor folyamatos szakmai fejlesztése és ebből következő differenciáltsága révén igen bonyolult –egy vagy kétnyelvű- írásbeli és szóbeli vizsgarendszert működtet. Az általános és a szakmai nyelvvizsga típusfeladatainak megoldásához drillezésre van szükség, az egyik típusú vizsgára felkészülés nem feltétlenül vihető át a másik típusra, újabb idő és pénzbefektetés szükséges. Ez a családok utóbbi években tapasztalható eladósodása miatt késleltet/het/i a nyelvvizsgára jelentkezést is. - Fontos megemlíteni még a sikeres nyelvvizsgázói attitűd kialakításának szükségességét. Nincs, vagy nagyon kevés a kvázi vizsgahelyzet, ahol tapasztalatot szerezhet a vizsgára készülő. Ezt a legtöbben a többször ismételt, és drága nyelvvizsgán szerzik meg. 7.) Esélyek: Apáczai LINGUA - Know-how A fenti tényeket figyelembe véve az utóbbi néhány évben a sikeresebb hallgatói nyelvvizsgázói teljesítmény támogatására a kar és a tanszék számos szakmai fejlesztési koncepciót készített, hazai és nemzetközi pályázaton nyert projektet (EdTWIN 2008-2011, TÁMOP D 2013-2015) valósított meg, amelyeknek fenntartható elemeit igyekeztünk szervesen egymásra építeni (LINGUA 2013-2016, Nokia projekt 2012-2013) és kari hagyománnyá fejleszteni. Hasonló célt kívánunk elérni ezeken kívül tanszéki rendezvények és programok szervezésével is. A továbbiakban kísérletet teszünk ezen kari lehetőségeket számba véve, rendszerbe foglalni az ún. „Apáczai LINGUA know-how”–t, a tanórai és tanórán kívüli nyelvi – pedagógiai módszertani felkészülést támogató programokat, rendezvényeket és lehetőségekkel. 7.1)Szaknyelvi tanórákhoz kapcsolódó tanszéki programok, rendezvények A Nyelvek Európai Napjához kapcsolódóan 2008 óta, az EdTWIN projektbe építve, folyamatosan megrendezzük a Nyitott ajtók hete programsorozatot, mely minden évben más-más téma köré csoportosítva, tanórai keretben kínál lehetőséget a kar hallgatóiknak idegen nyelvtudásuk valós szituációban történő gyakorlására. A programhoz csatlakozó csoportok száma évente 14 -16, kb. 25-30 egyéni vagy 354

kiscsoportos előadás, ill. prezentáció hangzik el angol, német, orosz nyelvű, francia, spanyol olasz nyelven a hallgatók érdeklődésének, tapasztalatainak megfelelően hazai, vagy külföldi szakmai gyakorlat, utazás, nemzeti konyha, érdekes desztinációk stb. megismertetésére. A bemutatókat szabad beszélgetés, konzultáció vagy vita követi az adott nyelven. Az egy hetes program összes regisztrál résztvevője évek óta 300-400 fő között mozog. A programokat rendszeresen látogatják a partneri viszonyban lévő középiskolák diákjai is. Egy-egy érdekesebb előadásról, prezentációról a média, vagy a sajtó is beszámol. (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI:2008-2011) Terepgyakorlat: a tanszék kezdeményezésére a 2012/13. tanév első szemeszterétől elsősorban turizmus szakirányon idegen nyelvet tanuló hallgatóink számára külső terepgyakorlatokat szerveztünk különböző partnerekkel. A külső helyszíni órákon félévente 10-12 csoport összesen kb. 150-200 fővel 4-5 különböző helyszínen tesz látogatást. Rendszeres vendégek hallgatóink a győri Tourinform Látogatóközpontban, a Hotel Famulusban, az IBUSZ-ban, a Ciklámen Turist irodákban, a kari étteremben, a TéKá-ban, és a tanétteremben. Célként jellemzően az információszerzés, szakmai téren az elméleti képzés gyakorlati kiegészítése („belátni a színfalak mögé”, „ha kikerülök az életbe, tudjam, hogyan kell csinálni”, hogyan működik egy hotel, egy utazási iroda), a nyelvi fejlődés, különösen a hallás utáni szövegértés javulása, a szókincs gyarapodása, valamint a város jobb megismerése fogalmazódik meg. A legnagyobb várakozás a szakmai és a nyelvi fejlődés iránt mutatkozik meg a turizmus szakos és a szakmenedzser csoportoknál. 5 félév tapasztalatai alapján összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a terepgyakorlatok hasznosak mind az oktató mind a hallgató szempontjából, mert felkeltik az érdeklődést más – a képzés szempontjából autentikus - helyszínek iránt és egy jelentős lépést tehetünk annak irányába, hogy az idegen nyelv használata természetes környezeti elemmé váljon a hallgatók számára. A hallgatók új ismereteket szereznek és élvezik, hogy mennyi mindent megértenek az idegen nyelvű bemutatásokból, tesztelni tudják nyelvtudásukat, beszédértésüket, szakmai téren gazdagodhatnak. 7.2.) Tanszékhez kötődő szakmai - tudományos programok, műhelyek és klubok Inter-Cafe-Klub – programok alkalmankénti klubfoglalkozások, nemzeti estek (Melange Deutsch: Inter-, und multikulturaliás, Les repas en France et en Hongrie, Japán a felkelő nap országa, Orosz nyelv és kultúra ma, stb. témák) alkalmanként 12 óra keretében szerveződnek a témát kínáló nyelvtanár és /vagy szakember, valamint a nyelvet használni szándékozó hallgatók részvételével. A téma valamely input révén (film, prezentáció, előadás, poszter, kiállítás, stb.) kerül felvezetésre, majd a moderátor vezetésével kiegészítésre, megtárgyalásra, a résztvevők minél nagyobb aktivitását kiváltva. A program az EdTWIN projektben indult, majd a tanszék által koordinált kari Lingua projekt 2013-2016 keretében folytatódik. (EdTWIN PROJEKT BESZÁMOLÓI:2008-2011)

355

Interkulturális workshop szintén az EdTWIN projektben kezdeményezett rendezvénysorozat, amely a kari Lingua és a TÁMOP D projektben teljesedett ki 2013-14-ben. Lényege: az Inter-, és multikulturális dimenziók értelmezése és gyakorlata a világban: az USA-tól, Japánon, Afrikán, Ausztrálián át Európa országaiban. Célja a nemzetközi workshopban előadások, konzultációk, tapasztalatcserék kezdeményezése az adott témában a külföldi előadók részvételével a kar oktatóinak és hallgatóinak, valamint a régió meghívott közoktatásban dolgozó pedagógusainak angol munkanyelven és több (német, orosz, magyar…) közvetítőnyelv segítségével. Az egyik legszélesebb kört felölelő programunkra 2013 októberében került sor, amikor az NYME Apáczai Karán (USA-ból, Japánból, Oroszországból, Hollandiából érkezett) külföldi és hazai (többek között Dr. Irina Golubeva IMNB elnök) eladóval, és az idegen nyelvi tanszék lektorainak részvételével workshop keretében a résztvevők megosztották egymással tapasztalataikat az inter- és multikulturális nevelés területén. A prezentációk (4) és hozzászólások (3) révén a résztvevők képet kaptak a téma elméleti hátteréről, a különböző országok napi gyakorlatáról, valamint személyes tapasztalatokról. Az interkulturális nevelés nyitottságot teremt a kulturális különbözőségekkel szemben, ez a legfőbb üzenete a programnak. www.ak.nyme.hu/galeria. és http://www.hircity.hu/tudaster/oktatas/idegenben-otthonworkshop-az-apaczain-video?utm_source=newsletter&utm_medium Apáczai Napok – Nemzetközi Tudományos Konferencia szervezését 17 éve kezdték a karon. Az idegen nyelvi szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek egyrészt a nyelvi és kulturális sokszínűséget mutatják be a nyelv-, irodalom-, valamint a fordítástudomány, a nyelvpedagógia és a praktikus nyelvhasználat sokféle megközelítésében, másrészt a nyelvi-kulturális diverzitást vizsgálják a globalizálódó társadalomban, benne az egyén vagy kisebb-nagyobb társadalmi - nemzeti - nyelvi csoportok nézőpontjából. Általában 12-15 előadás hangzik el a szekcióban a szűkebb és tágabb régió, határon belüli és túli társintézmények, külföldi partnerek képviselőitől népes résztvevők, közte hostess-feladatokat teljesítő hallgatók számára. A konferencián és a szekciókban elhangzott előadások szerkesztett változata a következő év októberében rendezendő konferencián CD-n és online formában érhető el, mint lektorált publikáció. MTA VEAB Inter-, és Mutikulturális Nevelési Munkabizottság 2011-es megalakulásakor tanszékünk oktatói közül 6 fő kapcsolódott be az MTA Veszprémi Területi Bizottság (VEAB) Neveléstudományi Szakbizottsága keretén belül létrejött Inter-, és a Multikulturális Nevelési Munkabizottsághoz. Titkári teendőkre e cikk szerzőjét kérték fel. E műhellyel regionális együttműködésben megvalósuló rendezvényeink a munkabizottság munkatervében beszámolójában szerepelnek, a győri székhelyű rendezvények az oktatókon kívül a kar népes hallgatói körét is érintik. 7.3.) Két-, és többnyelvű programok, tudatos nyelvhasználat Tanszékünk nagy súlyt helyez a kiemelkedő képességű hallgatók támogatására több nyelv aktív használatát megalapozó és támogató környezet megteremtésével. Ezek 356

a rendezvények és akciók elsősorban az idegen nyelvi szóbeli kommunikációt és nyelvhasználatot fejlesztik, miközben alkalmazzák az adott szakterületen tanult ismereteiket is. A tehetséges, német és angol vagy más nyelvet jól tanuló/ beszélő tanító és TURAN és FOSZK szakos hallgatók nyelvi-szakmai felkészülését és kultúraközi kapcsolatainak bővítését számos támogató programunk készíti elő, így: Győri szakközépiskolák (Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, és Krúdy Gyula Idegenforgalmi és Vendéglátó Ipari Szakközépiskola) turisztikai, gazdasági jellegű nyelvi-szakmai programjainak támogatására hallgatóink nyelvi asszisztensként kapcsolódnak be (pl. az osztrák vers és próza ünnepének a német nyelvű irodalom barátainak találkozójának programjába) mint szervező, rendező hostessek, és zsűritagok. Az asszisztenseknek - nyelvi teljesítményen túl - alkalmuk van idegen nyelvi és szakmai tudásuk komplex alkalmazására, tapasztalat szerzésre. Tanuljunk határok nélkül gazdálkodni! Osztrák-magyar diáktalálkozó, Az EdTWIN és az EDUCORB projekt együttműködése nyomán az ausztriai lanzenkircheni Sta. Christiana Gazdasági Szakközépiskolában rendeztük meg a „Tanuljunk határok nélkül gazdálkodni“ című bilaterális programot, melyre gazdasági, kereskedelmi képzést nyújtó középiskolák pedagógusai és diákjai, karunk oktatói és hallgatói kaptak meghívást megyénkből. A rendezvény elősegítette az Industrieviertel és Nyugat-Dunántúl iskolái közötti határon átnyúló együttműködést, és hozzájárult a tanulók, hallgatók interkulturális és nyelvi ismereteinek bővítéséhez. A meghívott tanárok szakmai konferencián, a diákok pedig határon átnyúló multikulturális kvíz keretében építhették személyes és szakmai kapcsolataikat alsó-ausztriai intézményekkel. A régiót karunkon kívül a győri Baross Gábor, Deák Ferenc, Pálffy Miklós Szakközépiskola, a Szabadhegyi Közoktatási Központ és a Quantum Szakképző Iskola képviselte. A személyes és szakmai találkozó és kapcsolatok megalapozták az intézmények és a hallgatók hosszú távú kooperációját. 7.4.)Tehetséggondozás, TDK és OTDK részvétel Ifjú kutatók műhelye: NYME Apáczai Kar Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, Alkalmazott nyelvészet és nyelvoktatás szakmai műhely, VEAB Inter-, és Multikulturális Nevelési Munkabizottság, és az EdTWIN Projekt Ifjú kutatók műhelye 2011-ben programot hirdetett azon hallgatók körében, akik a cikk elején bemutatott szeptemberi „nyitott ajtók hete” program keretében kimagasló prezentációt tartottak. A program célja volt, hogy a választott téma további kutatásához támogatást adjon. Így került sor a kar olyan III - IV. éves hallgatóinak prezentációjára, akik különös késztetést éreztek az idegenforgalom, vendéglátás, szállodai ellátás témakörben szerzett inter-, és multikulturális vagy ERASMUS tapasztalataik és kutatásaik közreadására. A programon 6 hallgatói előadás hangzott el németül, angolul és oroszul. Az ifjú kutatók ezt követően tapasztalatcserén és konzultáción vettnek részt. Az indító program nyomán erre a modellre kiépítettünk egy tehetséggondozó programcsomagot, amely elsősorban az idegen nyelven készülő kari TDK (Tudományos Diákkör) dolgozatok íróinak jelent segítséget, támogatást, konzultációt a felkészülésben: kutatásmódszertan, prezentációkészítés, előadói készségfejlesztő tréningek formájában. 357

Tehetség nap: az ifjú kutatók műhelye később kiegészült kari szinten a félévente rendezett tehetségnappal. A rendezvény célja az, hogy népszerűsítse a diákok körében a tudományos diákköri tevékenységet, segítse a hallgatók érdeklődési körének megfelelő témák megtalálását, és ezzel előkészítse a sikeres szakdolgozati témaválasztást is. A TURAN, hallgatók nagy érdeklődéssel fordulnak hozzánk, kérdéseket tesznek fel a választható témakörökkel és konkrét kutatási lehetőségekkel kapcsolatban. Új kísérlet és kezdeményezés az I. évfolyamos hallgatók bevonására az ún. kutatócsoport összehozása adott témára. Szisztematikus építkezés és mentori munka nyomán 2-3 féléven belül kívánjuk elérni, hogy a csoporttagok önálló kutatásokra és sikeres TDK –OTDK (Országos Tudományos Diákkör) részvételre alkalmassá váljanak. Hallgatói eredmények: az elmúlt 4-5 évben a házi TDK idegen nyelvi szekciója 4 -6 fővel működik, közülük szinte évente van továbbjutó hallgató az OTDK-ra, akik általában különdíjjal, oklevéllel végeznek. 7.5.) Kari programok társadalmasítása a sikeres szakmai-nyelvi teljesítmény érdekében Nokia projekt 2012-2013 nyelvi gyakornokokkal A Nokia Rt. Komárom aktuális szlogenje 2012-ben akár a „leépítés és tanulás” is lehetett volna. Miközben a cég nagy létszámú leépítést hajtott végre komáromi telephelyén - a társadalmi felelősségvállalás egy sajátos formáját alkalmazva - a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karával létrejött képzési kooperáció keretében mintegy 70 munkatársa számára 14 hetes (30 órás) angol nyelvtanfolyam megszervezésére és megtartására kérte fel az Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék oktatóit és hallgatóit (NOKIA projekt beszámolója 2012, tavasz). A gyakornoki program továbbfejleszti a nyelvi asszisztensi programot és nagyszerű lehetőséget kínál a programban résztvevő hallgatóknak, hiszen a tanszéken folyó elméleti képzéssel párhuzamosan – akciókutatásként felfogva azt azonnal a gyakorlatban is kipróbálhatják, kamatoztathatják nyelvi és szakmai tudásukat, és mint gyakornokok nagyszerű tanítási tapasztalatot szerezhetnek, miközben sajátos képzési programban vesznek részt. A Nokia Projekt 2012 februárjában kezdődött, első szakasza május végéig tartott majd októbertől folytatódott. A gyakornok-hallgatók a tanszék oktatójával, angol anyanyelvű szakmai mentorával álltak folyamatos kapcsolatban. Felkészülésüket, szakmai munkájukat a kari, ún. moodle internetes fórumrendszer támogatja, ahol egymással ötleteket, anyagokat, módszereket cserélhetnek, tanácsokat kaphatnak, közösen gondolkodhatnak a felmerülő szakmai – metodikai - didaktikai kérdések megoldásán, megoszthatják tapasztalataikat és élményeiket. Munkájukat kurzusszervező koordinátor is segítette. A gyakornok-hallgatók pályázat útján és szóbeli (nyelvi módszertani szempontokat felvető) interjú alapján kerültek a programba, a kb. 30 pályázóból 13 fő kapott lehetőséget a megmérettetésre. Az alábbi linken elérhető az első tapasztalatokat nyilvánosan megosztó videofelvétel „Apáczais segítő jobb a Nokiának” (HÍRCITY 2012 http://www.hircity.hu/tudaster/209506).

358

Több nyelv- több esély –nyelvhasználat a mindennapokban 2012. szeptemberében került első ízben megrendezésre a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János karának „Apáczai Agora – Életképek” című rendezvény. A kar bemutatását célul tűző programnak Győr legforgalmasabb sétálóutcája adott otthont. Az egész délutános rendezvény során a járókelők megannyi aspektusból ismerhették meg a sokszínű kari képzési kínálatot. A központi színpadon és a pavilonokban pedig az egész rendezvény ideje alatt megannyi program; interaktív társasjáték, pályaorientációs teszt, báb- és koktélkészítés várta az érdeklődőket, mialatt a turizmus-vendéglátás és idegenforgalmi szakmenedzser hallgatók, kb. 60 fő, a környező utcákban idegen nyelveken interjúvolta a járókelőket. A feladat lényege: a hallgatók a karon megszerzett nyelvtudásukat a gyakorlatban alkalmazva, a járókelőkkel párbeszédbe elegyedve, térképezzék fel a lakosság nyelvismeretét. Az Idegen Nyelvi Tanszék által koordinált programot követően a hallgatók az interjúk során szerzett tapasztalatukat röviden értékelték. A visszacsatolásokból kiderült, hogy pár óra alatt kb. 340-400 interjút kezdeményeztek, melyek kb. 50-55%-ban zárultak sikeres, kétoldalú, idegen nyelvű kommunikációval. Az interjút kezdeményezők a megszólítottakat nyelvtanulásuk, nyelvhasználatuk, utazási tapasztalataik, foglalkozásuk felől kérdezték a tanszéken oktatott nyelveken, így angolul, németül, franciául, spanyolul, olaszul, oroszul és japánul, valamint a szomszéd országok nyelvén, horvátul, szlovákul és csehül, de kuriózumként megjelent a holland, az eszperantó és a lovari nyelv is. Az interjúkészítők kiemelték, hogy a megkérdezett járókelők által leginkább ismert két nyelv, az angol és a német volt, az egyéb nyelveken, pl. franciául és spanyolul indított próbálkozások kevésbé jártak sikerrel. A kérdezők közös tapasztalata továbbá, hogy főként a fiatalok mutatkoztak kommunikatívabbaknak, az idősebb korosztály sokszor inkább elnézést kérve továbbállt. A visszajelzésekből kiderült továbbá az is, hogy a hallgatók a feladatot hasznosnak ítélték, mert saját nyelvtudásukat, kapcsolatteremtő képességüket éles helyzetben próbálhatták ki, ezt sokan kihívásként élték meg. A tapasztalatokról beszámoló jelent meg a VIVAT ACADEMIA egyetemi lap 2013 következő számában. Ugyanakkor a válaszolók - sok esetben - hiányos nyelvismerete tudatosította hallgatóinkban az idegen nyelvek tanulásának, használatának fontosságát, és azt is, hogy céltudatosabban, gazdaságosabban és felelősségteljesebben kell a nyelvtanulásra fordított időt, pénz és energiát kezelni, a megszerzett nyelvtudást pedig értéknek kell tekinteni, amellyel személyes és szakmai kapcsolatokra lehet szert tenni. Már ezért a felismerésért érdemes volt az interjúk készítésére vállalkozni, azóta évente hasonló programon folytatják hallgatóink ezt a fajta tapasztalatszerzést.

7.6.) Kari nemzetközi és hazai projektek hozadéka A korábbi fejezetekben többször említett EdTWIN osztrák-magyar bilaterális projekt 2008-2011 általános célkitűzését az Élet és munka a Centrope Régióban cím foglalja össze, mottója: „Képzés határok, kommunikáció nyelvi akadályok, együttműködés előítéletek nélkül”. Filozófiájának alapjait három kérdés adja: ki vagyok én, ki a másik? (érdeklődés keltése); dolgozunk együtt? (közös tevékenységek során 359

egymással rövid távú együttműködés); mit tudunk együtt létrehozni? (hosszú távú kooperáció megalapozása). A fentieket értelmezve tehát a projektben a Centrope régióban tanulókat és hallgatókat, az itt dolgozó tanárokat és oktatókat speciális módon készítettük fel annak érdekében, hogy alapkészségeket és, -kompetenciákat sajátítsanak el, és adjanak tovább abból a célból, hogy a régióban élők számára könnyebb legyen az együttélés és a határon túli foglalkoztatottság, valamint munkaszerzés. Az EdTWIN projekt középpontjában a régióban élő emberek nyelvikommunikációs és szakmai felkészítése, fejlesztése, ezáltal szakmai kapcsolatok építése áll, amelynek elősegítésére programok, rendezvények, kooperációk adnak lehetőséget és keretet. A projekt 3 munkacsomagja iskolai/intézményi szintű együttműködések, szakmai tartalmak, a nyelvtanulás-, és használat támogatására irányult. Az EdTWIN projekt részeként és a projekt által sokféle gyakorlati lehetőséget kínáltunk, amivel az ifjúságot, a hallgatókat bátorítani akartuk, hogy egy szomszédos ország (német/magyar) vagy távolabbi ország(ok) nyelvét megtanulja. A projektben megvalósított találkozásokon, szakmai konferenciákon, fórumokon, nyelvi workshopokon, bécsi terepgyakorlatokon regisztrált résztvevők száma kb. 7000 fő magyar részről, ugyanakkor kb. 1000 fő látogatott el hozzánk Bécsből. (KÉPZÉS HATÁROK NÉLKÜL 2011:24-25). Jelen cikkünkben a projekt azon fejlesztéseire utaltunk elsősorban, amelyek a szituációban helytálló tudás alakítására és a komplexusmentes nyelvhasználat megtapasztalására adnak jó példát, és amelyek a projekt zárása után fenntartható modellként működnek a karunkon a régióban közép, és felsőoktatásban tanulók számára. Lingua 2013-2016- kari nyelvi-szakmai fejlesztési projekt Az EdTWIN projekt zárását követően, annak pozitív nyelvtanulási/használati tapasztalatait felhasználva és továbbfejlesztve a kari hallgatói diplomák kiadásához szükséges sikeresebb nyelvvizsgázói teljesítmény támogatására tanszékünk a szerző irányításával kidolgozott egy kari stratégiát és hozzá kapcsolódóan az ugyancsak többször említett LINGUA Projekt 2013-2016 akciótervet. A projekt legfontosabb célja, hogy a hallgatók interkulturális kompetenciája, idegen nyelvi szóbeli kommunikációja és nyelvhasználata fejlődjön, továbbá kiemelten fontos az is, hogy a hallgatók diplomájához szükséges sikeres nyelvvizsga megszerzését ily módon is segítse. Ennek részelemei: Lingua klubprogramot, Kortárs - Tutor programot és a Tanszéki Lingua - „C” kurzusajánlatot. Ezek megvalósulásának eredményeiről szólunk alább. A Lingua Klub a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar oktatóinak és hallgatóinak, valamint partnerintézményeinek aktív közreműködésére épített. Az idegen nyelvekhez kapcsolódóan célul tűzte ki a különböző nyelvű és kultúrájú országok és népek értékeinek, életmódjának és életszemléletének bemutatását, erről az érdeklődő hallgatókkal, oktatókkal és vendégekkel intenzív kommunikációt folytatott, elsősorban angol és német nyelven. A projekt egy másik jellegzetes eleme a kortárs-turor/nyelvi segítő rendszer bevezetése. Az ún. tutori hálózat rendszerének kiépítését és a szolgáltatás elindítását, és az idegen nyelvi tanszék munkatársai, mentorai és a kari karrieriroda közösen készítették elő. Örömmel mondhatjuk, hogy 2013 első félévében 18 fő németül és angolul kiválóan beszélő hallgató vett részt a tutori programban. Ők azok, akik segíttették a felzárkóztatást igénylő több mint 70 hallgató angol és német 360

nyelvtanulását. A Lingua projekt első félévi eredményei: 5 klubfoglalkozás februáráprilis hónapban a munkatervnek megfelelő témák szerint,15 oktatói és 5 tutori előadás és prezentációs program angol és német nyelven 175 fő számára, 5 moderátori feladat tutorok részéről,18 tutor bemutatkozása, 270 résztvevő számára. Kb. 90 hallgató vett részt a tutorok vezette 20 órás angol-német nyelvtanfolyamokon. A projekt félévente szervezett rendezvényekkel, programokkal folytatódik az eredeti filozófia megvalósítása érdekében, szorosan együttműködve az időközben indult alább röviden bemutatandó TÁMOP D egyetemi projekttel. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0006 „IDEGENBEN OTTHON" A szakmai idegennyelvi és az idegennyelvű képzés megújítása és fejlesztése a Nyugatmagyarországi Egyetemen c. projekt lehetőséget kínál karunknak a hallgatói és oktatói potenciál intenzív fejlesztésére. A kari koordinációt tanszékünk kapta meg. A feladat idegen-, és szaknyelvi programcsomagok kidolgozása, majd pilota kurzusok keretében ezek kipróbálása pedagógiai szaknyelvi (német nyelvi alapozó, pedagógiai (német) szaknyelv, német nyelvvizsgatréning), szaknyelvoktatás német nyelvű gyermekirodalmi szövegek segítségével, turizmus szaknyelv, és interkulturális érzékenység fejlesztése témában. A futamidő alatt a tanszék oktatói tizenegy 30 órás idegen nyelvi és szaknyelvi modult és nyelvi tréninget, három képzők képzése programot, két középfokú (általános és turisztikai szaknyelvi) próbavizsga csomagot dolgoztak ki és teszteltek kb. 250 hallgatóval. A 3 félév alatt 6 alkalommal több nyelven szervezett interkulturális workshopon kb.160 fő vett részt, 7 hallgatói cikk jelent meg a Vándordiák online újságban több nyelven, kb. 170 idegen nyelvű könyvvel gyarapodott a kar könyvállománya és 16 tablettel a technikai eszköztár. 8.)Külföldi tapasztalat: ERASMUS mobilitás program A fentiekben bemutatott kari know-how egyes elemei reményekre jogosítanak, hogy hallgatóink 2010-től hosszabb (1 hetestől 3 hónaposig tartó) szakmai tanulmányutakon: külföldi szakmai gyakorlat, hospitálás nemzetközi projektek és mobilitás programokban (Erasmus, Campus Hungary, stb.) sikerrel vegyenek részt. Az egymástól tanulás és tapasztalatszerzés érdekében a hosszabb tanulmányutakat kari tájékoztatókhoz, előválogató pályázathoz és megadott szakmai szempontok szerinti beszámolóhoz (reflektálás útján való tanulás) kötöttük, lehetőség szerint a hasznos tapasztalatok közreadását támogatva (pl. Vivat Academia egyetemi lap, Ajtó kari diákújság, honlap, vagy kiadvány) a másoktól tanulás érdekében. Az utóbbi 5 évben a karról 157 fő utazott ki, közte növekvő számban vannak TURAN szakirányon tanuló hallgatók, és 40 főt fogadtunk (Lásd. 2. sz. táblázat).

361

2. számú táblázat ERASMUS hallgatói mobilitás programban résztvevők adatai 2011-2015 között Forrás: Kari adatbázis (2015. február 16.) Tanév 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 Összesen

Erasmus kiutazó hallgató/fő/Apáczai Kar 30 34 33 35 25 157 Célországok: FR, PT, GER, AT, SP, ITA, DK, GR, TR, POL

Erasmus beutazó hallgató/fő 4 (PT, SK) 5 (PT, POL) 9 (GR, PT, SK) 10 (SK, TR, PT) 12 (PT, TR, SP) 40 fő

9.) Fenntartható modellértékű fejlesztések hatásai Ha ma még teljes mértékben elégedettek nem is lehetünk a néhány éve indított idegen nyelvi kari fejlesztések érdemi hatásaival, a fent bemutatott Apáczai knowhow rövidtávon jelentkező eredményeit már számszerűsíthetjük: 2013-14-ben az összes kari BA és MA hallgató (687 fő) 56%-a (387 fő) kapott oklevelet, míg (304 fő) azaz 44% nyelvvizsga hiányában igazolást, turizmus-vendéglátás alapképzési szakon is érzéklehető némi javulás: (44 fő) azaz 38% vehette át oklevelet, míg 73 fő, azaz 62 % igazolást. Ez a fenti, 2011/12. évi adatokhoz képest kb. 10-12 %-os elmozdulás reményt ad arra, hogy jó úton járunk, de tennivaló még sok van, a folyamatban benne foglaltatik a folyamatosan fejlődő virtuális tér (Internet, Facebook, más közösségi hálók) kínálta lehetőségek egyéni használatba vétele, és képzésbe építésének szorgalmazása.

362

Felhasznált irodalom CLOUD, Nancy: Teacher Competencies in Content-Based Instruction. In: Critical Issues in Early Second Language Learning. New York: Scott Foresmann – Addison Wesley, 1998, p.113 – 123 EdTWIN Projekt beszámolói (2008-2011) - Education Twinning for European Citizenship Heading for Excellence in the CENTROPE REGION Ikerkapcsolatok az oktatásban. Centrope Régió vezető iránya. Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2008-2011, Projektszám: L00048/HU, Győr, Kézirat AP1-4 2008-2010 EINHORN ÁGNES: Nyelvtanításunk eredményessége nemzetközi tükörben. In: Modern Nyelvoktatás, XVIII. évf. III. szám, 2012. augusztus, pp 22-35 Eurobarometer Report 54 special: European and languages. Report: International Research Assotiates, 2001 European and their languages. European Comission. (Eurobarometer 2006) FREUDENSTEIN, Reinhold: Success of Differing Approaches to Language Learning. In: The Effectiveness of Language Learning and Teaching – Ergebnisse der Europaratstagung vom 5.-8. März 1996 in Graz. ZSE, Report Nr. 27. Graz: Zentrum für Schulentwicklung, 1997, p.69-77 GÖRCSNÉ MUZSAI VIKTÓRIA: Nyelvtanulás és nyelvhasználat: egy bilaterális projekt modellértékű fejlesztései. In: Lőrincz Ildikó (szerk.) XVI. Apáczai Napok 2012 - Nemzetközi Tudományos Konferencia - Tanulmánykötet: Szolidaritás és párbeszéd a nemzedékek között, Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, 2013. pp. 2-12. (ISBN:978-963-7287-28-2) GÜNTHER, Britta & Herbert: Frühe Fremdsprachen im Kindergarten. Stuttgart: Ernst Klett, 2005 IMRE Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban: In Vágó Irén (szerk) Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest, 2007.OKI pp 107-136 KÉPZÉS HATÁROK NÉLKÜL. Kerekasztal beszélgetés az EdTWIN 2008-2011 projekt eredményeiről, tapasztalatairól, produktumairól és a fenntarthatóság perspektíváiról. In: Vivat Academia NYME folyóirata Sopron, 2011::novemberdecember pp: 24-25 MEDGYES PÉTER interjúja: Szépe György – a véletlenek embere. In: Modern Nyelvoktatás, 2010. augusztus, 2-3. szám, p 84

363

PELTZER- KARPF, Annemarie & Renate ZANGL: Die Diagnose des frühen Fremdsprachenerwerbs. Tübingen: Narr, 1998 VÁGÓ IRÉN: Nyelvtanulási utak Magyarországon. In: Vágó Irén (szerk.) Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest:, 2007 Oktatáskutató és fejlesztő Intézet pp 137-174 VÁGÓ Irén –V ASS Vilmos: Az oktatás tartalma. In: Halász Gábor-Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Budapest, OKI, Internetes forrás: NOKIA projekt beszámolója 2012 tavaszi félév, kézirat, Apáczai Kar archívuma bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=614&nID=209506&nyelv=hu (letöltés 2013. január 11.) Apáczais segítő jobb a Nokiának: http://www.hircity.hu/tudaster/209506 (Letöltés: 2014. április 03.) www.ak.nyme.hu/galeria. Valamint a Hírcity regionális TV tudósítás (lásd alábbi linkje) kapcsolódik: "Idegenben otthon" workshop az Apáczain (videó) (letöltés.2013. október 24.) http://www.hircity.hu/tudaster/oktatas/idegenben-otthon-workshop-az-apaczainvideo?utm_source=newsletter&utm_medium

364

LASSÁN Petra Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Idegen nyelvtudás a turisztikai alapképzésben, idegen nyelvek használata a turisztikai szektorban – Kutatási beszámoló 1. Bevezetés Korunk európai polgárának egyik jellemzője a többnyelvűség, amely azt jelenti, hogy egy személy az anyanyelvén kívül kettő vagy annál több nyelven beszél, ír, olvas, ért (az is lehetséges, hogy nem azonos szinten). Ma már az általános iskolában is lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók két idegen nyelvet sajátítsanak el, később pedig bizonyos szakmák esetében a többnyelvűség alapkövetelménynek számít. Ezzel kell szembenézniük a jövő turisztikai szakembereinek is. A nyelvtanulás az évezredek során életünk részévé vált. Ma már fel sem merül bennünk az a kérdés: tanuljak-e nyelvet? Hiszen a nyelvtanulás legfontosabb kérdése most már a „hogyan”. Milyen eszközökkel, módszerekkel, stratégiákkal szerezhetünk használható nyelvtudást? Hogyan tanulnak idegen nyelvet egy többnyelvűséget igénylő szektor leendő munkavállalói? Ez a kérdés indította útjára kutatásomat 2012-ben. Kutatásom első szakaszában sikerült feltérképeznem a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók stratégiáit és azokat összehasonlítottam a szakirodalomban megnevezett stratégiákkal. Az összehasonlítás eredményei további kutatási munkára ösztönöztek: amennyiben a korábban megkérdezett hallgatók valóban sikeres nyelvtanulónak számítanak, úgy mi az oka annak, hogy sok hallgató a szükséges nyelvvizsga hiányában nem tudja átvenni diplomáját? A nyelvtanulási módszerek és stratégiák mellett még számos kérdés felvetődik: „miért”, azaz ki milyen céllal, motivációval vág neki, és folytatja a nyelv(ek) tanulását. Mely tényezők azok, amelyek megnehezítik a nyelvtanuló munkáját? Milyen nyelvi attitűddel rendelkeznek a hallgatók? Kutató munkám jelenlegi fázisában megkísérlem felfedni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a nyelvtanulás sikerességét, majd ez alapján szeretném kijelölni a következő kutatási irányt. 2014-ben elkészült szakdolgozatom kutatási témája is e területhez kapcsolódik, amelynek célja az volt, hogy megvizsgáljam a hallgatók tájékozottságát a munkáltatók nyelvi elvárásaival kapcsolatban. Jelen munkámban az elmúlt évek kutatási eredményeiről szeretnék beszámolni. 2. Kutatási eredmények – szakdolgozati kutatás Elsőként a szakdolgozati kutatásaim eredményeit kívánom bemutatni. Az itt végzett vizsgálatom célja az volt, hogy felmérjem, mennyire elégedettek a turizmusvendéglátás szakos hallgatók a karon folyó nyelvoktatással és mennyire vannak tisztában a munkaerő-piaci elvárásokkal az idegen nyelveket illetően. A szállodaiparból és az utazásszervezés világából egyaránt megkérdeztem egy-egy tapasztalt, vezetőként dolgozó szakembert, milyen nyelvek és milyen szinten szükségesek ma a turizmusban. A kapott információk feldolgozásával arra keresem 365

a választ, vajon egybeesnek-e a hallgatók elképzelései és a munkáltatók elvárásaival, milyen hasonlóságok és különbségek tapasztalhatók a két csoport válaszaiban. Adott esetben az adatok abban is segítséget nyújthatnak, mi az, amin változatni kellene. A hallgatói kérdőíves megkérdezés eredményeit saját készítésű grafikonok segítségével szemléltetem. A felmérés során összesen 97 hallgató válaszolt a feltett kérdésekre, közülük 23 elsőéves, 40 másodéves és 34 harmadéves. Az első kérdés arra vonatkozott, milyen nyelv(ek)et tanulnak jelenleg a hallgatók a karon az órarendbe beépített nyelvórákon (1. ábra) 1. ábra

A megkérdezett hallgatók 94%-a tanul jelenleg angolul és németül a karon. Nem meglepő, hiszen ma már szinte valamennyi középfokú oktatási intézményben kötelező két idegen nyelvet tanulni, amely az esetek magas százalékában az angol és a német. Meglepetésként hathat az orosz nyelv harmadik helyezése. A turizmus szakos hallgatók képzési idejük alatt két idegen nyelvet tanulnak, és 3. illetve 4. nyelvként szívesen választják az orosz nyelvet. A turizmus-vendéglátás szak egyik nagy kihívása, hogy két nyelvből kell hallgatóknak szakmai nyelvvizsgát tenni a diploma megszerzéséhez. A nyelvi követelményrendszer viszont lehetővé teszi, hogy az egyik szakmai középfokú nyelvvizsgát a hallgatók kiváltsák egy általános felsőfokú nyelvvizsgával. Érdekesnek találtam megvizsgálni, hogy a hallgatók hogyan teljesítettek eddig. Az adatok szemléltetésére itt az évfolyamonkénti bontást alkalmaztam.

366

2. ábra

Természetesen senki nem várhatja el, hogy az elsőéves hallgatók szakmai nyelvvizsgával rendelkezzenek, hiszen a szakmai képzésük még csak most indul. De a meglévő nyelvvizsgák számából sok dologra tudunk következtetni. A megkérdezett 23 hallgató közül 20 rendelkezik valamilyen szintű nyelvvizsgával. Biztató jelenség, hogy sokan érkeznek nyelvvizsgával az egyetemre. Sokan felismerik a nyelvvizsga nyújtotta lehetőségeket, amennyiben tovább szeretnének tanulni. Az alapképzési szakok 90%-ánál elegendő egy darab középfokú komplex nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. Amennyiben a hallgató rendelkezik vele, úgy egy lépéssel máris közelebb került a célhoz. A turizmus-vendéglátás szakos hallgatók helyzete azonban nem ilyen egyszerű, de esélyeiket mindenképpen javítja az általános nyelvből megszerzett nyelvvizsga. Ez ugyanis azt feltételezi, hogy a hallgató rendelkezik a megfelelő nyelvi szinttel a szaknyelvoktatás számára. Így már csak a szaknyelvi ismeretekkel szükséges bővíteni a nyelvtudást. Nézzük meg, mi a helyzet a másodéves hallgatók esetében.

367

3. ábra

A megkérdezett 40 másodéves hallgató közül 30 fő rendelkezik nyelvvizsgával, közülük ketten már letették a szakmai középfokú nyelvvizsgát. Az általános nyelvet tekintve az arány itt is nagyon jónak mondható, a szaknyelvet tekintve talán kevésbé. Azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a felmérés a tanév elején készült és sokan valószínűleg az év végére vagy a nyár után tervezik a nyelvvizsgát, mivel a negyedik félévben befejeződik az első nyelv tanulása. Mindenképpen érdemes lenne megvizsgálni a nyelvvizsgával rendelkezők arányát egy évvel később, hiszen jó visszajelzésül szolgálna arra, mennyire töltötték el ezt az egy évet hasznosan és hatékonyan a hallgatók és a nyelvtanárok. Amíg nem tudjuk elvégezni ezt a mérést, addig jó összehasonlítási alap lehet a következő grafikon, amely a harmadéves hallgatók nyelvvizsga-teljesítményét mutatja be.

368

4. ábra

A nyelvvizsgával rendelkezők aránya a megkérdezett harmadéves turizmusvendéglátás szakos hallgatók körében is magas 34 emberből 30 rendelkezik valamilyen típusú bizonyítvánnyal. Viszont a szakmai nyelvvizsgával rendelkezők aránya itt is elenyésző, mindössze két fő, ami érdekes jelenség, hiszen ezek a hallgatók már teljesítettek négy félévet és ezzel együtt az első szakmai nyelvet is. Itt még mindig számításba kell vennünk azt a tényt, hogy az őszi nyelvvizsgák most zajlottak, valószínűleg sokan részt is vettek rajta, de az angolból szerzett középfokú nyelvvizsgák száma magasabb szaknyelvi vizsgaszámot is indokolhatna mostanra. A grafikonok segítségével láthattuk, hogy a hallgatók magas százaléka rendelkezik már a bemenet során nyelvvizsgával, ebből kiindulva pedig feltételezhetjük, hogy a megfelelő szintű nyelvtudással is, hogy erre építkezve elsajátítsa a szaknyelvet. Ennek ellenére a karon és a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók körében is megfigyelhető az a tendencia, hogy a hallgatók egyharmada nem kapja meg a diplomáját a képzési idő végén a szükséges nyelvvizsgák hiányában. Ezek után felvetődik az kérdés, mi ennek az oka? Erre a kérdésre próbálok választ találni a tudományos diákkörben végzett kutatómunkámmal. A harmadik kérdésben az iránt érdeklődtem, ha a hallgatóknak lenne rá idejük, tanulnának-e újabb nyelvet (5. ábra).

369

5. ábra

A megkérdezett hallgatók rendkívül lelkesnek mutatkoznak az igenek és a nemek arányát tekintve. A 97-ból mindössze hét hallgató nyilatkozott úgy, hogy nem kíván új nyelvvel megismerkedni. A többiek harmadik vagy negyedik tanulása után is érdeklődnek és nyitottak az újabb nyelvek megismerésére. Amennyiben a hallgatók pozitív választ adtak, úgy rákérdeztem arra is, hogy melyik lenne az a nyelv, amelyet szívesen tanulnának. Az általuk felsorol idegen nyelvek a következők voltak: 6. ábra

Az első helyen a sokak által könnyedsége és dallamossága miatt kedvelt spanyol nyelv található, ezt követi a szintén hasonló tulajdonságokkal rendelkező olasz nyelv. A német és az angol nyelv után egy teljesen más hangzásvilág fogadja a nyelvtanulókat. Az orosz nyelv harmadik helye nagyfokú hallgatói érdeklődést mutat, 370

illetve a hallgatók által felsorolt nyelvek közül egyedüliként van jelen a szláv nyelvcsaládból. Ezzel a jelenséggel már a munkám előző részeiben is foglalkoztam, de miért is ez a nagy érdeklődés? Egyrészt Oroszország erőteljes jelenléte a világgazdasági folyamatokban arra készteti a vállalatokat, hogy oroszul tudó munkavállalókat alkalmazzanak. Valamint a közép-európai térségbe érkező turisták száma is jelentősen megemelkedett az elmúlt években, különös tekintettel Hévízre és térségére. Másrészt ez a generáció teljes mértékben nyitott az orosz kultúra és az emberek iránt, hiszen bennünk nem él negatív attitűd ezzel kapcsolatban. A negyedikként szereplő francia nyelv jelenléte sem meglepő, hiszen évszázadok óta jelentős szerepet tölt be a világ politikai és kulturális életében. Rendkívül érdekes, hogy a nyelvek ilyen széles skáláját vonultatja fel a diagram. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a hallgatók hozzáállása az idegen nyelvekhez rendkívül pozitív, amennyiben lehetőségük adódik rá, hajlandóak lennének bővíteni ezen ismereteiket. Ezek után fontosnak tartom megvizsgálni a hallgatói motivációját, mi az elsődleges céljuk a nyelvtanulással. 7. ábra

A megkérdezett hallgatók csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy a nyelvtanulásuk elsődleges célja a külföldi munkavállalás, tehát a hallgatók többsége hosszú távon gondolkodik a nyelvtudás felhasználását illetően. Az eredmény talán nem túl meglepő annak tükrében, hogy mára a munkaképes magyar lakosság nagy hányada külföldön tervez munkát vállalni. A másik nagy csoportot azok a hallgatók képezik, akik a nyelvtudást a diploma megszerzésének eszközeként tekintik, tehát rövid távon gondolkodnak a nyelvtudás tekintetében. A hallgatóknak mindössze két százaléka jelölte meg a munkapiacielvárást motivációként, amely rendkívül érdekes a kutatásom szempontjából. A munkapiaci-elvárás szintén hosszú távon lehet a motiváció tárgya, de úgy tűnik, hogy 371

a hallgatók ezt még nem érzékelik. Fontos megemlíteni a negyedik célt, amely erőteljesebben jelen van a hallgatók életében, mint a munkaerő-piaci elvárás, ez pedig a személyes indok (pl. új emberek és új kultúrák megismerése). A következő három kérdés az órarendbe beépített nyelvórákra vonatkozott. Az itt kapott információkat segíthetik a kar oktatóinak munkáját, mivel a hallgatók visszajelzéseit és javaslatait tartalmazzák. Ehhez hasonló kérdőívet minden szemeszter végén kitöltenek a nyelvi órákon, én viszont abból a szempontból vizsgálom a kérdést, hogy mennyire vannak a nyelvi órák a hallgatók segítségre a fent nevezett célok elérésében. A hallgatók több szempontból értékelik az órák hasznosságát, a legtöbbször előfordulókat gyűjtöttem össze: Az órarendbe beépített nyelvórák segítenek a célom elérésében, mert: – szaknyelvi ismereteket biztosít – a megszerzett nyelvtudást szinten tartják vagy fejlesztik – motiválóan hatnak Az órarendbe beépített nyelvórák nem segítenek a célom elérésében, mert: – nagyok a csoporton belüli a szintkülönbségek: – kevés a feldolgozott tananyagmennyiség: – nem megfelelő az oktatás színvonala A hallgatók többsége a nyelvórákat rendkívül hasznosnak tartja a szaknyelv elsajátításának szempontjából. A kapott válaszok alapján elmondható, hogy hiba lenne, ha a nyelvórákat teljesen kihagynák a képzésből, hiszen sok ember számára motiválóan hatnak. A fentebb bemutatott diagramok segítségével láthattuk, hogy sokan rendelkeznek már valamilyen szintű nyelvvizsgával. Pozitívumként jelenik meg, hogy úgy értékelik, az órarendben található nyelvórák szinten tartják őket, esetenként fejlődési lehetőséget is előrevetítenek. A legnagyobb elégedetlenség a csoportbeosztások kapcsán tapasztalható. Többen is megemlítették, hogy magas a csoport létszáma, amelyben tanulnak és a csoporton belül néha nagyon szélsőséges eltérések tapasztalhatók a nyelvtudást illetően. Ezek alapján az a következtetés vonható le, hogy a nyelvi csoportban mutatkozó nagy szintkülönbség miatt kevésbé hatékonyak az órák és ez kihat az intenzitásra is. Ez a jelenség a felsőoktatásban mindenhol jelenlévő forráshiánynak köszönhető. Az intézetek kénytelenek sok esetben csoportokat összevonni a minél hatékonyabb működés érdekében, ami mindenki számára érthető, de ennek ellenére elégedetlenséget szül a hallgatókban és ugyanúgy kihat a tanárok munkájára is. Ehhez a témához kapcsolódóan kértem arra a hallgatókat, hogy írják le javaslataikat, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a nyelvórák még inkább a segítségükre legyenek. Természeten a legtöbb választ itt is az óraszámok növelésével volt kapcsolatos. Mivel ez olyan tényező, amely a tanszékek erőforrásaival áll összefüggésben a továbbiakban ezzel nem kívánok részletesen foglalkozni. Hasznos információ lehet az órarend megszervezése során, hogy sok hallgató nem ítéli jónak a késői órakezdéseket és a három tanórányi időtartamot. A hosszabb időn át, idegen nyelven történő munka nagyfokú koncentrációt igénylő feladat, ez a panasz érthető a 372

hallgatók részéről. A legtöbb javaslat ennek kapcsán a délelőtti és kora délutáni időpontokra érkezett, valamint az órák eldarabolásáról heti több alkalomra. A hallgatók többsége jelezte, hogy az órai munka során több kommunikatív, szóbeli megnyilvánulásra késztető feladatot szeretne végezni. A nyelvtudásnak ez a területe jelenti még mindig a legnagyobb gondot a hallgatók számára. A kari nyelvoktatáshoz kapcsolódóan az utolsó kérdésben arra vártam a választ a hallgatóktól, hogy érdekelnék-e őket olyan kurzusok, amelyek során idegen nyelven sajátíthatnak el szakmai ismereteket. 8. ábra

A hallgatók ebben a témában is rendkívül lelkesnek mutatkoztak. 94%-uk venne részt olyan órán, amely nem a nyelvet tanítja, hanem szakmai témákat dolgozna fel idegen nyelven. Ezek az órák nyelvileg felkészült, az adott témában jártas oktatók közreműködésével valósulhatnának meg. A harmadik téma a hallgatók tájékozottságát vizsgálja a munkaerő-piac jelenlegi nyelvtudással kapcsolatos elvárásaival szemben. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint a munkaerő-piacon a szakmában való elhelyezkedéshez hány nyelvet kell ismerni és milyen szinten, a hallgatók 80%-a fogalmazta meg válaszát úgy, hogy minimum két nyelv ismerete szükséges és legalább középszinten, de a válaszokból az is kiderült, hogy ideális esetben nyelvi szint inkább a felsőfok irányába tolódik. Többen megemlítették, hogy harmadik, adott esetben negyedik nyelv használata növeli a munkavállaló esélyeit az álláskeresés során. Habár a kérdés nem tért ki rá részletesen, több hallgatói is megnevezte az angol, illetve a német nyelv szükségességét. A válaszadók szerint egy különleges nyelv ismerete (szláv nyelvek) még inkább javítja a szakmában való elhelyezkedés lehetőségeit. Ezzel kapcsolatosan kérdeztem rá, hogy a milyen információval rendelkeznek a hallgatók arról, hogy milyen elvárásai lehetnek a munkáltatóknak az idegen nyelvek tekintetében. A kapott válaszok két nagy csoportra oszthatóak. A hallgatók felének 373

nincs információja arról, milyen idegen nyelvi követelményekkel kell szembenézniük, ha a szakmában szeretnének elhelyezkedni. Ezt tükrözi sok esetben megfogalmazott „erről nincs információm” vagy a kérdés alatt üresen hagyott hely. A második csoportba sorolhatóak azok a hallgatók, akik megválaszolták a kérdést, de az innen nyert információk inkább a válaszadók feltételezéseit sugallják. A válaszadók nagy százaléka adott a kommunikáció fokához kapcsolódó választ. Tehát elképzeléseik szerint a munkáltatók olyan alkalmazottakat keresnek, akik az adott idegen nyelven „társalgási szinten beszélnek”, „jól kommunikálnak”, „jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek” vagy „folyékonyan beszélnek”. Több válaszban megjelent a szakmai nyelv ismeretére és használatára vonatkozó elvárás is. A munkakör szerepét is többen megemlítették válaszukban, vagyis az elvárt nyelvtudás foka függ a beosztástól is. Az utolsó kérdéscsoportban arra kértem a hallgatókat, hogy számoljanak be tapasztalataikról abban az esetben, ha már voltak idegen nyelvű állásinterjún vagy ha már dolgoztak olyan munkakörben, ahol gyakran (akár napi) szinten kellett használni egy vagy két idegen nyelvet. Az állásinterjúhoz kapcsolódó adatokat a 15. ábra tartalmazza. 9. ábra

A megkérdezett hallgatók közül 52 fő vett már részt állásinterjún, közülük 10 főt idegen nyelven is interjúztattak. Az idegen nyelvű elbeszélgetések során a hallgatóknak be kellett mutatkozniuk, általános interjúkérdésekre válaszolniuk (mik az erősségeik, gyengeségeik; mik a hosszú távú céljaik) és szituációkat, párbeszédeket kellett eljátszaniuk. A hallgatói tapasztalatok alapján elmondható, hogy csupán a nyelvvizsgabizonyítvány megléte nem elegendő az idegen nyelvű állásinterjún való helytálláshoz. A jelentkezőnek bizonyítania kell monologikus beszédben és szituációban is a nyelvi felkészültségét. Jó tanácsként szolgálhat, ha az idegen nyelvű elbeszélgetésre ugyanúgy felkészülünk, mint a magyar nyelvűre. 374

A hallgatói tapasztalatok arról számolnak be, hogy a turizmusban található munkakörök (legyen az szállodában vagy étteremben), rendkívül nyelvigényes területek. A nyelvigényesség minden szinten jelen van, de pozíciótól függ, milyen nyelvi szintet kell használniuk az alkalmazottaknak. A kiszolgáló személyzet esetében is különbségeket kell tenni, ha recepciós munkakörről van szó vagy egy felszolgálóiról. A recepción dolgozó alkalmazottól elvárják a kitűnő kommunikációt szóban és írásban egyaránt, hiszen az ő feladatkörébe tartozik a foglalások kezelése, amelyek érkezhetnek telefonon és e-mailben idegen nyelven is és számlázási feladatok ellátása, amit a vendéggel egyeztetve kell elvégezni. Felszolgálói munkakörben is elvárás két nyelv ismerete, de nem ugyanolyan szinten, mint az előzős esetben. A személyzet itt is közvetlenül érintkezik a vendégekkel, de ez a szituáció leszűkül egy rövid szóbeli kommunikációra, ahol a nyelvtanilag hiányos mondatok használata sem okoz nehézséget a megértésben/megértetésben. A hallgatói beszámolókból az is kiderül, hogy a nyelvtudás gyakorlásának és szinten tartásának legjobb színtere az élő kommunikációs közeg. Többen leírták, hogy a kezdeti nehézségek után, miután hozzászoktak az idegen nyelven történő beszédhez, már gond nélkül használták a nyelvet, a kisebb-nagyobb hibáktól eltekintve és ezáltal egyre magabiztosabbá váltak. Ez az a folyamat, amit minden nyelvtanulónak meg kellene tapasztalnia. A szakdolgozatom elkészítéséhez végzett kutatómunkám második részét a munkáltatói interjú elkészítése képezi. A turizmus két nagy területéről kértem fel két szakembert, hogy megválaszolják a szállodaipar és az utazási szektor elvárásait az idegen nyelvekkel kapcsolatosan. A szállodaipar részéről Orbán Dezső, a négycsillagos Hotel Famulus igazgatója, az utaztatás részéről Kiss Péter, az Apollon Travel Utazási Iroda értékesítési vezetője mondták el véleményeiket a témában. A beszélgetés kezdetén arra kértem mindkét interjúalanyt, hogy nevezzék meg azt a három-három legfontosabb készséget vagy képességet, amely ma a jó szállodaipari szakembert és a jó utazási irodai referenst jellemzi. Az igazgató úr a jó szállodai szakembert a következő jellemzőkkel írta le: szakmai tapasztalat, jól kiépített kapcsolati rendszer és a változásra való rugalmasság. Mivel a felsorolt jellemzők között a nyelvtudás nem szerepelt, ezért erre külön rákérdeztem. A válaszból kiderült, hogy ez a szakma nem létezik nyelvtudás nélkül, olyan szorosan összetartoznak, hogy egyként kell kezelni őket. Amíg valaki nem rendelkezik a szükséges nyelvtudással, addig nem nevezhetjük szállodai szakembernek. A jó utazási irodai referens jellemzésére Kiss Péter a következő felsorolást adta: magabiztos nyelvtudás, precizitás és jó problémamegoldó készség. A nyelvtudás esetében azt is kifejtette, hogy nagyon fontos legalább egy, de inkább több idegen nyelv magabiztos tudása. Arra a kérdésre, hogy mely nyelvek ismeretére van szüksége általában annak, aki turizmusban szeretne munkát vállalni, mindkét megkérdezett ugyan azt válaszolta. Országos viszonylatban az angol nyelvtudás a legfontosabb. Orbán Dezső kiemelte, hogy a nyugat-magyarországi régió tekintetében a német nyelv is legalább ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint az angol. Kiss Péter szerint az esetek túlnyomó részében már jó angoltudással is lehet boldogulni. A „többnyelvűség” természetesen további előnyöket jelenthet főleg a beutaztatásban. Arra a kérdésre, hogy milyen szinten szükséges ismerni egy nyelvet, szintén hasonló válaszokat 375

kaptam. Olyan magabiztos nyelvtudással kell rendelkeznie a munkavállalónak szóban és írásban egyaránt, amely a gyakorlatban használható. A problémamegoldói képességét is át kell tudnia ültetni idegen nyelvre. A turizmusban folyamatosan végbemenő változásokra gondolva, tettem fel azt a kérdést, hogy mely nyelv vagy nyelvek ismeretére lehet szükség az évek folyamán a turizmusban. A válaszok ebben az esetben is egybe estek: a hagyományosan fontos angol és német nyelvtudás mellett egyre fontosabb szerepe lehet olyan, Magyarországon eddig kevésbé beszélt nyelvek ismeretére, mint például az orosz és a kínai. Az orosz nyelv hosszútávon jelentős szerepet játszhat, mivel egyre növekvő számú orosz és ukrán turista érkezik hazánkba. Hévíz és környéke különösen kedvelt úti célok a körükben. Kína pedig a gazdaságban betöltött szerepe miatt lehet a jövőben még inkább fontosabb, nem árt felkészülni. Ahogyan a hallgatói kérdőív esetében, itt is tettem fel az állásinterjúra vonatkozó kérdéseket. Többek között arra voltam kíváncsi, hogy új munkatárs felvételénél mennyire fontos a nyelvvizsga-bizonyítvány megléte. A választ itt is egybehangzó volt mindkét részről: nem a nyelvvizsga-bizonyítvány megléte a fontos, esetenként nem is várják el, hanem az, hogy magabiztos nyelvtudással rendelkezzen a munkavállaló. Az utazási irodai felvételinél a munkáltató idegen nyelvű állásinterjú keretében kötetlen beszélgetés formájában méri a jelentkező nyelvtudását. A szállodai munkakörre meghirdetett interjú során is tesznek fel idegen nyelvű kérdéseket, de ez inkább a recepciós munkakör esetén jellemző. Más pozíciók esetén is pozitívan hat, ha a jelentkező nyelvtudás birtokában van, javítja az esélyeket. Mivel a Hotel Famulus oktatószállodaként üzemel, ezért a kar turizmus-vendéglátás szakos hallgatói itt töltik el kötelező három vagy hat hónapos szállodai gyakorlatukat. Ennek kapcsán fontosnak tartottam megkérdezni az igazgató úrtól, mi a véleménye vagy mik a tapasztalatok a gyakornokok nyelvtudását illetően. Az elmúlt évek során azt kellett megállapítani, hogy a szállodában gyakorlatot teljesítő hallgatók esetében a leggyengébb láncszem a nyelvtudás. Nagyon kevés azoknak a hallgatóknak a száma, akik otthonosan mozognak legalább egy nyelv ismeretében. Az utazási irodában is sok hallgató fordul meg, az ő nyelvi teljesítményükről Kiss Péter mosolyogva csak annyit nyilatkozik, mindig van hova fejlődni. Az elhangzottak alapján megkérdeztem az interjúalanyokat, mit tanácsolnának a nyelvi felkészülést illetően a szaknyelvet oktatóknak és tanulóknak az eredményesebb nyelvtudás és nyelvhasználat érdekében. Ezt az egy kérdést mindkét munkáltató teljesen más szemszögből közelítette meg. Kiss Péter egy már sokszor említett és aktuális probléma kezelésére hívja fel az oktatók és a hallgatók figyelmét: a nyelvórákon az élőbeszéd oktatásának hangsúlyozása lenne a legfontosabb azért, hogy ne féljenek beszélni a fiatalok! Valamint hozzáteszi: amennyiben nincs lehetőség sok időt eltölteni idegen nyelvű környezetben, érdemes különböző külföldi médiák adását nézni, hallgatni. Orbán Dezső a legnagyobb gondot az oktatási rendszer működésében látja, különösképpen igaz ez a nyelvoktatásra. Szigorúbb feltételek szabna a felvételi eljárás során is, amely legalább egy középfokú nyelvvizsga meglétét jelentené. A másik alternatíva, amelyet felvázol, hogy a képzésből teljesen egészében vegyék ki a nyelvoktatást, ezáltal a hallgató felelőssége lenne a nyelvelsajátítás. Ennél a pontnál azonban fontos megemlíteni, hogy a nyelvtanulás ma már rendkívül megterhelő kiadás lehet. A tandíjak fizetése 376

mellett a mai gazdasági helyzetben nem sok család engedheti meg nyelvi kurzusok vagy magánórák fizetését. A beszélgetés végén arra kértem az interjúalanyokat, adjanak tanácsot a jövő turisztikai szakembereinek az idegen nyelvek választása, tanulás tekintetében. Mindkét megkérdezett tanácsa az volt, hogy a hallgatók legyenek nagyon kitartóak, kiváltképpen az idegen nyelvek területén. Igyekezzenek minél több nyelvet minél magasabb szinten elsajátítani, így több esélyük lesz a munkaerőpiacon. A 2013-as tanévtől kezdve a közgazdász-képzéshez tartózó szakok többsége csak önköltséges formában teljesíthető, az állami finanszírozású helyek számát minimálisra csökkentették vagy teljesen el is vették az intézményektől. Részösszegzésként elmondható, hogy az angol nyelv világnyelvvé válásával a turizmusban valamennyi területén elengedhetetlen ennek a nyelvnek a minél magasabb szinten való ismerete. Számos előnyét felsorolták egy második nyelv ismeretének, ahogy ezt az interjúban is kiemelték. A munkáltatók ma már nem elégszenek meg pusztán a nyelvvizsga-bizonyítvány meglétével, a munkavállalóknak használható nyelvtudásra van szüksége szóban és írásban egyaránt. Ezt igazolja, hogy egyre több munkahelyen kérnek a jelentkezés során idegen nyelven írt önéletrajzot és motivációs levelet, valamint az idegen nyelven történő interjúk száma is növekszik. 3. Kutatási eredmények – tudományos diákköri tevékenység Kutatói munkám másik nagy területét a kari tudományos diákkörben folytatott tevékenységem képezi. Korábbi kutatási eredményeimből kiindulva a továbbiakban arra a kérdésre próbáltam választ találni, hogy mi az oka annak, hogy a legtöbb egyetemista a szükséges nyelvvizsga hiánya miatt nem tudja átvenni a diplomáját? Ennek érdekében olyan tényezőket vizsgáltam, mint a hallgatók motivációja és a nyelvtanulással szemben tanúsított attitűdje, illetve megpróbáltam felderíteni azokat a tényezőket is, amelyek nehézséget jelentenek a nyelvtanulás során. 48 fő, végzős turizmus – vendéglátás szakos hallgatót kérdeztem meg. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a hallgatók milyen nyelvből és milyen szintű nyelvvizsgát szereztek a képzés megkezdése előtt (10. és 11. ábra).

377

10. ábra

A képzés megkezdése előtt a 47 hallgatók közül 24 fő rendelkezett egy darab komplex középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával a képzés megkezdése előtt, 15 fő két nyelvvizsgával érkezett (két középfokú vagy egy középfokú és egy felsőfokú) és 8 fő nem volt birtokában nyelvvizsgának a képzés kezdetén. 11. ábra

Angol és német nyelvekből szerezték meg legtöbben a nyelvvizsgát a hallgatók a képzés megkezdése előtt. Ez az információ nem meglepő, hiszen ma már szinte valamennyi középfokú oktatási intézményben kötelező két idegen nyelvet tanulni, amely az esetek szintén hasonló százalékában az angol és a német. 378

A második kérdés arra vonatkozott, hogy a hallgatók milyen nyelvből és milyen szintű nyelvvizsgát szereztek a képzés megkezdése ideje alatt (12. és 13. ábra). 12. ábra

A 47 hallgató közül 14 fő nem szerzett nyelvvizsgát a képzés ideje alatt, 21 fő szerzett egy darab nyelvvizsgát, 11 fő két darabot és 1 fő három darab nyelvvizsgát a képzés során. Az eredmények bemutatása során mindenképpen szeretném kiemelni ezt az egy hallgatót, aki rendkívül jól teljesített a képzés alatt az idegen nyelvek tekintetében. A hallgató megszerezte a diploma készhez vételéhez szükséges két szakmai középfokú nyelvvizsgát angolból és németből, valamint spanyol nyelvből is középfokú nyelvvizsgát tett. 13. ábra

379

A képzés ideje alatt megszerzett nyelvvizsgák esetében is a legtöbb hallgató angol és német nyelvekből tett sikeres nyelvvizsgát. Mindkét nyelv esetében egy-egy kivétellel a hallgatók szakmai anyaggal bővített középfokú nyelvvizsgát szereztek, a két hallgató pedig az általános felsőfokú nyelvvizsga követelményeit teljesítette. Mint az már többször is elhangzott a hallgatóknak két nyelvből kell szakmai nyelvvizsgát tenni a diploma megszerzéséhez. A nyelvi követelményrendszer viszont lehetővé teszi, hogy az egyik szakmai középfokú nyelvvizsgát a hallgatók kiváltsák egy általános felsőfokú nyelvvizsgával. A kérdőívek kiértékelése után elmondható, hogy a nyelvi követelmények teljesítésére a legnagyobb eséllyel azok indulnak, akik már a képzés megkezdése előtt is rendelkeztek két általános középfokú komplex nyelvvizsgával. A szaknyelvoktatásban nagyon fontos szerepet játszik a nyelvtanuló megfelelő nyelvi szintje. A szaknyelvi órák célja nem az általános nyelvi képzés, hanem hogy a tanuló nyelvi ismereteire alapozva felépíthesse az adott szakma nyelvét. Három hallgató kivételével azok a hallgatók, akik két nyelvvizsgával érkeztek, teljesítették a képzés nyelvi követelményeit. A másik oldalon találhatók azok a hallgatók, akik nem rendelkeztek nyelvvizsgával a képzés megkezdése előtt. A nyolc hallgató közül három főnek sikerült egy szakmai nyelvvizsgát megszereznie a képzés ideje alatt. A várakozásoknak megfelelően, ez volt az a csoport, ahol nem lehetett nagy változásra számítani. A fenti ábrák alapján elkészíthető diagram (14. ábra) jól szemlélteti a hallgatók eredményeit a képzés teljesítéséhez szükséges nyelvvizsgák tekintetében. 14. ábra

A hallgatók kicsivel több, mint egyharmada, vagyis a 47-ből 17 fő teljesítette a diploma kézhezvételéhez szükséges nyelvvizsga követelményeket, amely az országos átlaghoz képest is elég rossz eredménynek számít. A vizsgálatot a végzős, negyedik évfolyamban végeztem el, mégis több hallgató van a megkérdezettek között, akik kicsúsztak a képzési időből, náluk a végzés tervezett ideje következő félévben vagy két félév múlva várható. Azonban ez alapján sem mondhatjuk a nyelvi 380

követelményeket teljesítők arányát jónak, hiszen mindenki számára ugyan annyi idő vagy hét félév áll hivatalosan rendelkezése a képzés teljesítésére. Az itt kapott eredmények (habár nem számítanak újdonságnak) még inkább indokolttá teszik, hogy magyarázatot találjunk arra, miért ilyen rossz a hallgatói nyelvvizsgázói teljesítmény. A harmadik kérdés a nyelvtanulási motivációra vonatkozott. A motiváció szinte valamennyi élethelyzetünkben meghatározó szerepet játszó tényező. A nyelvtanulás esetében sincs ez másként. Ezért fontosnak tartottam erre ezt a tényezőt is megvizsgálni, hiszen már a kezdetekkor fontos előrejelzője lehet a nyelvtanulás sikerességének. A legtöbb hallgató által megjelölt válaszokat találhatók itt felsorolva, a zárójelben pedig a válaszadók száma található. Azért tanulok idegen nyelvet, mert…  a diploma megszerzéséhez szükséges. (22)  külföldön szeretnék munkát vállalni. (25)  munkaerőpiaci-elvárás a nyelvismeret. (14)  előnyhöz juttat a munkavállalásnál. (14)  szeretek új embereket és kultúrákat megismerni. (9) A megkérdezett hallgatók több, mint fele nyilatkozott úgy, hogy a nyelvtanulásuk célja a külföldi munkavállalás, tehát a hallgatók többsége hosszú távon gondolkodik a nyelvtudás felhasználását illetően. A hallgatók közel hasonló arányban, rövid távon is gondolkodnak a nyelvtudás tekintetében, hiszen a diplomájuk megszerzéséhez szükséges. A hallgatók egyharmada tisztában van vele, hogy a nyelvtudás a munkaerő-piacon, kiváltképpen a turizmusban elvárásnak számít, tudatosan készül és úgy véli, hogy a nyelvtanulás és ezáltal a nyelvtudás segíteni fogja a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben, előnyhöz juttatja. Kilenc hallgató egészítette ki a mondatot azzal a céllal, hogy szeret új embereket és kultúrákat megismerni. A hallgatók motivációjában rendkívül erősen van jelen az instrumentalitás, amely a rövid távú célok elérésében nagy segítségükre lehet. A hosszú távon viszont már nem elegendő. A legtöbb hallgató a jó munkahely, a sikeresség és a megélhetés kulcsaként tekint a nyelvre, de ha nincs sikerélmény a munkaerő-piacon, a jelentkező hosszú ideig nem talál munkát, az instrumentális motiváció meggyengülhet és nem szolgál ugyanolyan hajtóerőként. Miben nyilvánulhat ez meg? Az egyetemistából lett munkavállaló kevesebb időt fordít a nyelvtanulásra vagy akár abba is hagyhatja, mert úgy gondolja, a nyelvtanulás már nem szolgálja megfelelően az érdekeit. Ezért rendkívül fontos az integratív motiváció megléte is. A negyedik kérdéssel a nyelvtanulás során felmerülő nehézségeket igyekeztem feltérképezni. A hallgatóknak itt is 12 válaszlehetőség állt rendelkezésükre. Nem volt egyszerű dolguk, mivel arra kértem őket, csak egy dolgot válasszanak ki a listából. Azért választottam ezt a módot, mert szerettem volna, ha sikerül fényt deríteni a leginkább hátráltató tényezőkre, amelyek negatív irányban befolyásolják a tanulás eredményességét. A megkérdezett hallgatók a következő tényezőket választották ki a kérdésemre: Mi az, ami megnehezíti számodra a nyelvtanulást?  nyelvtanuláshoz ideális légkör hiánya 381

 rendszertelenül tanulok  nem találtam még jó nyelvtanárt/nyelvi kurzust Várakozásaimnak megfelelően sikerült három dolgot is nehézégként beazonosítani, amelyek a nyelvtanulás során gondot okoznak a hallgatóknak. Mindamellett, hogy a hallgatók többsége egy jó nyelvtanár vagy nyelvi kurzus hiányában látják nehézséget, tisztában vannak vele, hogy a nyelvtanuláshoz való saját hozzáállásuk sem megfelelő. A hatékony nyelvtanulás egyik feltétele a rendszeresség. Amennyiben ez hiányzik, úgy a nyelvtanulás nem hozza meg a kívánt eredményeket. Kutatásom következő fázisának témájául ezeket a nehézségeket szeretném részletesen körbejárni a nyelvtanulók és a nyelvtanárok szempontjából egyaránt. A nyelvtanulás hatékonyságát nagyban befolyásoló tényezőként jellemzhetjük a nyelvi attitűdöt, vagyis a nyelvekkel szembeni beállítottságot, hozzájuk való viszonyulást, vélekedést; hogyan reagálunk rájuk: kedvezően vagy nem kedvező módon. A nyelvtanuló beállítottsága, gondolatai a nyelvtanulás közben nagyban befolyásolják a tanulás hatékonyságát, sikerességét. A hallgatók fejében – állításuk szerint – csak ritkán vagy néha jelennek meg ezek a gondolatok. Ez teljesen természetes, hiszen a nyelvek különbözőségéből adódóan vannak könnyebben és nehezebben elsajátítható részei a tanulási folyamatnak. A legfontosabb, hogy a nyelvtanuló ne hagyja, hogy a negatív gondolatok elhatalmasodjanak rajta, jusson eszébe, hogy mennyi mindent elért már és a további tanulás segítségével mennyi mindent érhet még el. Ezt alátámasztva és a témához kapcsolódóan idézném a több hallgató által is megfogalmazott gondolatot: „Nyelvet tanulni jó! ” 4. Összegzés Az elmúlt évek során egyértelművé vált, hogy a nyelvtudás ma a kulcskompetenciák közé sorolódik. Az is világos, hogy nyelvtudás helyett ma már nyelvek tudását várják el tőlünk, szakmától függetlenül. Ahogy azt már a bevezetőben is megfogalmaztam, a többnyelvűség jellemzi ma Európát, amely a munkavállalás területén is érvényesül: a legtöbb esetben két nyelv ismeretét jelenti, de ma már nem ritka a három nyelv követelménye sem és ezeket az elvárásoknak a jövő turisztikai szakembereinek meg kell felelniük. A feladat nem egyszerű. A turisztikai képzést kínáló intézmények közül sokan a forráshiány miatt nem tudnak nyelvi órákat biztosítani a tanulók számára, valamint a meglévő óraszám sokszor nem elegendő a hatékony munkához. Ezáltal nagy felelősség nehezedik a nyelvtanárok és a nyelvtanulók vállára. Közös erővel a meglévő forrásokból kihozni a lehető legjobbat. A nyelvvizsgázói teljesítmény alapján fontos megállapítást tehetünk a középiskolai nyelvoktatás és nyelvtanulás szerepéről. Ahogyan azt már a kutatási eredmények ismertetése során is megemlítettem, a két középfokú nyelvvizsgával érkezők szinte valamennyien teljesíteni tudják a képzés végére az előírt nyelvi követelményeket. Természetesen azok is jó eséllyel indultak, akik a képzés megkezdésekor nem rendelkeztek nyelvvizsgával, de a középiskola tanulmányaik során jó nyelvi képzésben részesültek, illetve magunk is időt és energiát fektettek a tanulásba, nagy valószínűséggel teljesíthetik a képzési követelményeket. A felsőoktatásban a 382

szaknyelvi óráknak nem az lenne a funkciójuk, hogy az általános nyelvi témákkal és jelenségekkel foglalkozzanak, hanem az, hogy egy már meglévő, erős nyelvi alapra építkezzenek tovább az adott szakma irányában. Ha a szaknyelvi óra az általános nyelvi hiányosságok pótlásával telik el, úgy egyáltalán nem tekinthető hatékonynak az elérni kívánt cél tükrében. Ennek fényében rendkívül nagy feladat hárul a középiskolai nyelvtanárokra, illetve a diákokra egyaránt, hiszen a továbbtanulás tervezésénél ezeket a követelményeket is figyelembe kellene venni. Kutatói munkámat ezzel nem tekintem lezártnak, mivel az itt felmerült témák még alaposabb vizsgálatot igényelnek. A nyelvtanulás során felmerülő nehézségek jó kiindulási pontként szolgálnak munkám következő fázisához, amelyben olyan tényezőket szeretnék megvizsgálni, mint az ideális nyelvtanulási légkör, a rendszeresség, a jó nyelvtanár és a jó nyelvi kurzus – immár nem csak a hallgatókat, hanem a nyelvtanárok is megkérdezve. Felhasznált irodalom A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig - Fehér könyv 2012 – 2018. CSIZÉR Kata – DÖRNYEI Zoltán – NÉMETH Dóra: A nyelvi attitűdök és az idegen nyelvi motiváció változásai 1993 és 2004 között Magyarországon. In: Magyar Pedagógia. 104. évfolyam 4. szám. 393-408. (2004) CSIZÉR Kata: A nyelvtanulási motiváció vizsgálata. In: Új Pedagógiai Szemle. 2007. június VÁLÓCZI Marianna: Hatékonyságnövelés a nyelvórán: a nyelvtanulási motiváció holisztikusabb és egyben pragmatikusabb szemlélete. In: Nyelvvilág 2006/4. GÖRCSNÉ MUZSAI Viktória: Orosz turistákkal oroszul Magyarországon: Oroszoktatás az Apáczai Karon. Győr. 2014. (megjelenés alatt) KONTRÁNÉ HEGYBÍRÓ Edit – Kormos Judit: A nyelvtanuló. Sikerek, módszerek, stratégiák. Okker kiadó. 2004. KUGLER Nóra – TOLCSVAI NAGY Gábor: Nyelvi fogalmak kisszótára. Budapest. Korona Kiadó. 2000. KURTÁN Zsuzsa – SILYE Magdolna: A szaknyelvi oktatás a magyar felsőoktatási rendszerben. 20006. KURTÁN Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest. 2012. OXFORD, Rebecca: Language learning and strategies: an overview. Learning Styles & Strategies/Oxford, GALA 2003 383

PÉTER – SZARKA Szilvia: Az idegennyelv-tanulási motiváció jellemzői és változásai a felső tagozatos életkorban. (PhD értekezés) Debreceni Egyetem. 2007. POLONYI Tünde Éva – MÉRŐ Diána: A sikeres nyelvtanulás tényezői. In: Alkalmazott pszichológia. IX. évfolyam 2. szám. 88-117. (2007) Porta Lingua – Szaknyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesületének saját éves kiadványa (2005, 2006, 2008, 2011) RUBIN, Joan: What the „Good Language Learner” can teach us. TESOL Quarterly, Vol. 9, No. 1 (Mar., 1975), pp. 41-51 TÁNCZOS Judit – MÁTH János: Attitűdbeli és motivációs sajátosságok az idegen nyelv tanulásában. Iskolakultúra. 2005/12. TAR Ildikó: Az idegennyelv-tanulási stratégiák választásának összefüggései a nyelvtanulási tapasztalattal és a szorongással. (doktori értekezés) Debreceni Egyetem. 2007. TERESTYÉNYI Enikő: A modern turizmus terminológiája. Vizsgálat angol és magyar nyelvű korpusz alapján. (PhD értekezés) Veszprém. 2011. Internetes hivatkozások NYME AK Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék –Köszöntő: Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék rövid története és perspektívái http://www.ak.nyme.hu/index.php?id=21497 [letöltve: 2014. 09. 20.] Special Eurobarometer 386 – Europeans and their languages. Report. 2012. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_386_en.pdf [letöltve 2014. 10. 13.]

384

KOCSISNÉ ANDRÁSIK Ágota Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Sokszínű kommunikáció Az élet számos területén, de a turizmus területén kiemelt jelentősége van a kommunikációnak, mivel ezen a területen nyújtott szolgáltatás az emberekre irányul, ezért az itt dolgozóknak magas fokú társasági kompetenciákkal kell rendelkezni. Évek óta oktatok kommunikációt diákoknak, de kevés olyan téma van, amelyre igazán „rácsodálkoznak”, megfogja őket függetlenül a nemüktől, koruktól, mint a női –férfi kommunikáció közötti eltérések. Talán tudat alatt is érzik, hogy nem olyan egyszerű megérteni, vagy megértetni valamit a másik nemhez tartozókkal. Könnyebben kommunikálnak az azonos nemhez tartozó barátok, barátnők, és ez megfigyelhető a család azonos nemű tagjai között is. Fontosnak tartom, hogy az oktatás része legyen a két nem kommunikációs jellemzői, a diákok ismerjék ezeket és tudatosan figyeljenek rá a mindennapi tevékenységük során. Ezáltal nem csak az üzleti életben, hanem a magánéletükben is sikeresebbek, elégedettebbek lesznek. A konferencia előadásom témájául azért választottam a nemek közötti kommunikációt, mert izgalmas témának tartom, amelyre sok ember figyel. Szívesen foglalkozom ezzel a területtel, és figyelemmel kísérem az ezzel kapcsolatban megjelent írásokat. Szerencsére sok kutatót, írót hasonlóan megragad ez a téma. A nők kommunikációs készségei meghaladják a férfiakét. A férfiagyban a beszédközpont a bal félteke egy jól körülírható területén található. Azok a férfiak, akiknek, a beszédközpontja - baleset vagy vérzés, trombózis miatt – sérült, teljesen vagy majdnem teljesen elvesztik beszédkészségüket. Hasonló sérülés a nőknél jóval kisebb beszédkárosodást okoz, mivel a nőknek több - legalább még két - olyan agyi központjuk van, ami a verbális funkciók, a beszéd irányításában szerepet játszik. (VALLÓ, Kommunikációs eltérések és félreértések: 1; letöltve: 2015. 03.20) Tehát láthatjuk, hogy vannak testfelépítési különbségek, amelyekkel részben magyarázhatók az eltérések. Deborah Tannen viselkedéskutató lenyűgöző munkát végzett a két nem vizsgálatával. Kutatásáról John Medina a következőképen ír: „Tannen sok időt töltött azzal, hogy kislányok és kisfiuk egymáshoz való viszonyulását figyelte meg, és rögzítette kamerára. Kiinduló kérdése az volt, hogy a különböző korú fiuk és lányok miként beszélnek a legjobb barátjukkal, és ebben kimutatható-e valamilyen minta. Ha talált ilyet, tudni akarta, az mennyire stabil. Vajon a gyerekkorban felfedezett sémák a főiskolai diákoknál is jelen vannak? Eredményei szerint ezek a sémák megjósolhatóak és stabilak, kortól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. A felnőttként kialakított társalgási stílusunk közvetlenül a gyerekkorunkban az azonos neműekkel folytatott interakciókból ered.” (MEDINA, 2014: 241-242)

385

Az életben azt tapasztaljuk, hogy a sikeres ember hallatán inkább gondolunk egy férfira, mint egy nőre. Az üzleti élet is ezt igazolja, lényegesen több férfinak van jó állása, magasabb jövedelme, mint nőnek. A politikai életben is magasabb karriert futnak az erősebb nem képviselői. A vállalkozók világban is nagyobb szerepet kapnak, bár vannak sikeres női vállalkozók, a férfiak itt is tarolnak. Ha egy gyerek nevelésével gondok vannak, előbb teszünk csípős megjegyzést az anyára, mint az apára. Ha egy házasság tönkremegy ott is előbb gondoljuk, hogy a feleség hibázott, mint a férj. És így tovább. Amit érzékeltetni szeretnék a fenti felsorolással, az az, hogy elsősorban a hölgyek vannak rászorítva arra, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A férfiak könnyebben elfogadják kitüntetett szerepüket. Sokkal több irodalma van annak, hogy hogyan legyünk sikeresek nőként, mint férfiként. A nők inkább keresik a megoldást a különbségek kiegyenlítésére, mint a férfiak. Lee Bryce így ír a sikeres nőről: „Kialakítja azokat a képességeket, amelyekkel a sikeres férfiak rendelkeznek, de eközben nem veszíti el nőiességét. Megközelíthető, de megingatható; meghallgat másokat, de gondolkodása tiszta és határozott. Barátságos, beleélésre képes, kiáll amellett, amit helyesnek tart. Bátor és kockáztat, de ha megsebzik, talál egy erős vállat, amelyen kisírhatja magát. Ha bajba kerül, tanácsot kér és megoldja a problémát. A munkája során elsajátított képességeket felhasználja a magánéletben, és nőiességével segíti előrehaladását a pályáján. Tudja, hogy a boldogság ugyanolyan fontos, mint a siker. Megtesz mindent, amit a sikeres férfiak tesznek, de ennél többet is nyújt, és másként.” (BRYCE, 1990: 10) A fenti idézetben elmélyedve felfedezhetjük a nők azon képességeit, amelyek megkülönböztetik férfi társaiktól. A nők érzelmesebbek, beszédjüket gondolkodásukat átszövik érzelmeik. Ennek az az oka, hogy a nők érzelmi és verbális, kifejező készségei jobb és bal agyféltekéjükben egyaránt megtalálhatók, ezért közléseiket az érzelmek gyakrabban színezik, befolyásolják. A férfi ezzel szemben tényeket közöl, lényegre törően elintéz dolgokat, mit sem törődve az érzelmekkel. A nőnek sokkal fontosabb a kapcsolat és annak milyensége, mint a pozíció, ezért több időt, energiát fektet a kapcsolat ápolására. Míg a férfiak a lényegre koncentrálnak, addig a nők jobban figyelnek a részletekre. A nőknek fontos, hogy beszéljenek gondolataikról, érzéseikről, mivel gyakran csak így tudják megoldani a problémájukat. Sokszor beszéd közben találják meg a megoldást. Ezzel szemben egy férfi, már azelőtt végiggondolja, hogy mit akar közölni, mielőtt beszélne róla, logikusan lényegre törően közöl. Így nem csoda, hogy gyakran vádolják locsogással női partnerüket, és nehezen tudják kihámozni a beszédük lényegét. Természetesen a nők pedig érzéketlenséggel vádolják férfi társukat, kollegájukat. A nők többet észlelnek, érzékelnek a körülöttük lévő világból, értelemszerűen többet is szeretnének nyújtani verbálisan, és nonverbálisan egyaránt. Kommunikációjuk során mimikájuk, gesztikulációjuk, taglejtésük gazdagabb, színesebb. A férfiakra inkább jellemző az úgynevezett pókerarc. A hölgyek kommunikációja kifinomultabb, adottságukból kifolyólag jobb kommunikációs képességűek. A férfiak élete már kisgyermekkortól a versengésről szól, s ezt később sem adják fel. Harc a pozícióért, vagy a kiharcol pozíció megtartásáért. Amíg a nők a kapcsolatok hálózatrendszerében élnek addig a férfiaknál más a világ értékmérője, valamiért mindig harcolnak. A tőlünk gazdagabb országokban a karrierük csúcsán lévő hölgyek gyakran adják fel állásukat, többnyire a család érdekében, a férfiak ezt nagyon ritkán 386

teszik meg, csak ha nyomatékos okuk van rá. Híres eset egyike a három gyerekes Brenda Barnesé, aki a PepsiCo vezérigazgatói állását adta fel a családjáért. Természetesen ennek az ellenkezőjével is találkozhatunk, amikor magas beosztásban lévő hölgy a karriert választja a családdal szemben. Magyarországon az alacsony jövedelmek miatt a nők többségének nincs lehetősége a család mellett a munkaerőpiacról történő kilépésnek. Ami a szakmai előrejutást illeti: Palasik Mária az egyetemi hierarchiában, azaz a tudományos életben vizsgálta a nemi különbségeket karrierépítés terén. Az eredmények azonban más területen is megállnák a helyüket. 2005-ös adatok szerint 54 százalék volt a lányok, és 46 százalék a fiúk aránya az egyetemi hallgatók közt. A PhD hallgatók aránya pont ennek fordítottja volt, tehát némileg több fiú indult a doktori címért. A tanársegédek szintjén az arányok szinte kiegyenlítődtek, és az éles szétválás csak ezután kezdődik. Adjunktusi szinten 57-43 százalékos a megosztottság a férfiak javára, a docensi fokozatnál még jobban szétnyílik az olló (66-34%), végül pedig mindössze 19 százaléknyi nő végzi karrierjét egyetemi tanár kinevezéssel, értelemszerűen a maradék 81 százaléknyi egyetemi tanár mind férfi. (ALBU, Nők és férfiak a munka világában:1; letöltve: 2015. 03.20) A továbbiakban nézzük meg a verbális kommunikációban lévő különbségeket. Nyelvészek is vizsgálták a férfi és női kommunikáció jellemzőit. Azt találták, hogy a férfiak jelentősen több főnevet, a nők pedig több jelzőt és több igét használtak. A férfiak a főnevekkel írjál le a tényeket, a nők a jelzőkkel minősítik azokat, az igék pedig a tények közti folyamatokat jellemzik. Fizikai hasonlattal élve azt is mondhatjuk, hogy a férfiak kommunikációja részecske-, a nőké pedig hullámtermészetű. (VALLÓ, Kommunikációs eltérések és félreértések: 1-2; letöltve: 2015. 03.20) A nemek közötti különbséget egyetlen egyszerű raggal bemutathatjuk. A fiúk azt mondanák: „Csináld ezt!” A lányok: „Csináljuk ezt!”(MEDINA 2014: 243) Így, amíg a lányok szívesen használják a többes szám harmadik személyt, addig a fiúk az egyes számot helyezik előtérben a többessel szemben. Ha egy lány hasonlóképpen beszélne, azt társai hamar kiközösítenék, és parancsolgató zsarnoknak tartanák. További különbség, hogy a nők a kijelentések végén legtöbbször visszakérdeznek (Jó volt ez az ebéd, ugye?), hogy ezzel is a kapcsolat további ápolását, a partnerhez való alkalmazkodást biztosítsák. Vizsgálataim során az általam tanított hallgatókra összpontosítottam. Üzleti kommunikáció órán 32 tananyaghoz kapcsolható témát javasoltam, amelyekből a hallgatók választhattak saját kiselőadásaik megtartásához. Ezek között szerepelt a „nemek kommunikációs jellemzői” téma, amelyet mind a hat csoportban elsőként kiválasztottak. A választás érdekessége, hogy amíg a csoportokban átlagosan 22% volt a férfiak aránya, addig a témát választók 100%-ban a gyengébb nemhez tartoztak. A kiselőadásokat követően megbeszéltük a felmerült kérdéseket a hallgatók kiegészíthették a tapasztalataikkal az adott anyagot. Miután minden kiselőadást meghallgattunk újra megkérdeztem a hallgatókat, hogy melyik anyagrészt találták a legérdekesebbnek. Az eredményekben a „nemek kommunikációs jellemzői” téma ismét tarolt. Az adott anyag mind a hat vizsgált 387

csoport választásában szerepelt az első három között, a legérdekesebb témák listáján. Ha nemek szerint vizsgálom, hogy hányan választották első helyen a fenti témát akkor 83%-uk hölgy, 17%-uk férfi, tehát itt is domináns volt a nők aránya. Ezzel az egyszerű kísérlettel is igazolható, hogy jobban érdekli a nőket a két nem kommunikációs azonosságai és különbségei, mint férfi társaikat.

A férfi-nő arány a nemek kommunikációs jellemzőit első helyre pozicionálók között Forrás: saját kutatás A kutatók a kilencvenes évektől foglalkoznak leginkább az érzelmi intelligencia szerepével, a társas kompetenciák vizsgálatában. Megállapításaik során felértékelődik az érzelmi intelligencia minősége, ugyanis szoros összefüggés van ennek milyensége és az aktív figyelés és a kifejezés között. Akik magasabb érzelmi intelligenciával bírnak, azok könnyebben olvasnak a nonverbális jelzésekből, és gazdagabb a testbeszédük is. Ez azért fontos megállapítás, mert kommunikációnk nagyobbik része nonverbális csatornán keresztül történik. Az üzleti életben azt tapasztaljuk, szívesebben alkalmaznak női munkavállalót olyan feladatokra, amely nagyobb empatikus képességet igényel, nagyobb ügyfél orientáltságot feltételez. A turizmus számos területe, tekintettel arra, hogy ez a szolgáltatás emberekre irányul ilyen kompetenciákat kíván. Ugyancsak sok hölgyet találunk oktatóként, szociális gondozóként és az élet számos részén, ahol emberekkel kell foglalkozni. "Hát mért nem vagy már képes felfogni?" - hangzik el számtalanszor, mindkét nem képviselői részéről. És tényleg nem értik: ami az egyiknek magától értetődő evidencia, miért nem az a másiknak. (VALLÓ, Kommunikációs eltérések és félreértések.2; letöltve 2015. 03.20) Összefoglalás Tehát ismét feltehetjük a kérdést: Hogyan legyünk sikeres nők a mindennapokban? A válasz egyszerű: nézzük meg miért eredményesebbek a férfiak hosszútávon, elemezzük a sikerességüket és tanuljunk belőle. Ha lehet, kezdjük az iskolában, figyeljük meg a két nem kommunikációs jellemzőit, alkalmazzuk megfigyeléseinket a mindennapokban. Ahogy számos kutató megállapította: a gyerekkorban szerzett tapasztalatot alkalmazzuk felnőttként is. Vizsgálataim során kiderült, hogy már az 388

egyetemistáknál is megfigyelhető a két nem érdeklődése közötti különbség az adott téma iránt. Az, hogy a nőket érdekli hangsúlyosabban a két nem kommunikációs jellemzői, vele együtt az eltérő viselkedésminták, az nem véletlen, mivel a nőknek az élet számos területén kemény harcot kell vívni az egyenlő esélyekért az erősebb nemmel. Irodalom ALBU Mónika: Nők és férfiak a munka világában: http://www.pszichologus-budapest.net/kiemelt-cikkek/21-albu-monika/49-nok-esferfiak-a-munka-vilagaban (letöltve: 2015.03.20) BRYCE, Lee: A sikeres nő nem férfi. Bp.: Novotrade, 1989. MEDINA, John: Agyunk csodás titkai. Pécs. Alexandra,2014. TERNOVSZKY Ferenc: Nő! a profit. Bp.: Wolters Kluver Complex Kiadó, 2013. p. 1720. VALLÓ Ágnes: Kommunikációs eltérések és félreértések, http://www.valloagnes.hu/content/view/page:Kommunikacios-elteresekfelreertesek/p:53-54-58 ; (letöltve 2015. 03.20)

389