Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Turizmus és vendéglátás szak
A Harsányi turizmus fejlesztési lehetőségeinek bemutatása
Sajti Dénes 2014
Tartalomjegyzék 1.
Bevezető ............................................................................................................................ 5
2.
Turizmus kultúra, kulturális turizmus ............................................................................... 5
3.
Térségi turizmusfejlesztés................................................................................................. 6
4.
Régió bemutatása .............................................................................................................. 7
5.
Harsány történelme ........................................................................................................... 8
6.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési koncepció 2014-2024 ................................................... 10
7.
Önkormányzatok szerepe a turizmusban ........................................................................ 15
8.
A kutatási módszer kiválasztása ..................................................................................... 21
9.
Harsány imázsának fejlesztése........................................................................................ 22 9.1. A térségi imázs ........................................................................................................... 22 9.2. Lakossági imázs ......................................................................................................... 22 9.3. Idegenforgalmi imázs ................................................................................................. 23 9.4. Térségi marketing....................................................................................................... 23
10.
PEST – elemzés .............................................................................................................. 25
10.1. Politikai tényezők ....................................................................................................... 25 10.2. Gazdasági tényezők .................................................................................................... 26 10.2.1. A Harsányi Önkormányzat pályázati forrásainak prioritása, perspektívája ..... 27 10.3. Társadalmi – kulturális tényezők ............................................................................... 28 10.4. Technológiai tényezők ............................................................................................... 31 11.
Turizmus fejlesztési stratégia Harsányban...................................................................... 32
11.1. Célcsoportok .............................................................................................................. 32 11.2. Kereslet jellemzői....................................................................................................... 33 11.2.1
Utazási szokások............................................................................................... 33
11.3. Kínálat jellemzői ........................................................................................................ 36 11.3.1. Vonzerők........................................................................................................... 36
2
11.3.2. Történelmi vonzerők, műemlékek .................................................................... 37 11.3.2. Kulturális és etnikai vonzerők, folklór ............................................................. 39 11.3.3. Szálláshelyek Harsányban ................................................................................ 40 11.3.4. Speciális események, rendezvények, fesztiválok ............................................. 40 11.3.5. Vendéglátóhelyek, gasztronómia ...................................................................... 41 11.3.6. Természeti vonzerők ......................................................................................... 42 11.3.7. Ember alkotta vonzerők .................................................................................... 42 12.
SWOT – analízis ............................................................................................................. 47
12.1. Erősségek ................................................................................................................... 47 12.2. Gyengeségek .............................................................................................................. 48 12.3. Lehetőségek................................................................................................................ 48 12.4. Veszélyek ................................................................................................................... 49 13.
Turizmusfejlesztési prioritások ....................................................................................... 51
14.
Jövőkép ........................................................................................................................... 54
15.
Stratégiai alprogramok .................................................................................................... 55
15.1. Térségi vonzerőfejlesztés ........................................................................................... 55 15.2. A kulturális és környezeti örökség és értékek védelme ............................................. 57 15.3. A térség turisztikai fogadóképességének javítása ...................................................... 57 15.4. Emberi erőforrás fejlesztés ......................................................................................... 58 15.5. Szervezet- és menedzsment fejlesztés ........................................................................ 59 16.
Turisztikai termékcsoportok kialakítása ......................................................................... 59
16.1. Öko- és kirándulóturizmus ......................................................................................... 59 16.2. Lovas turizmus ........................................................................................................... 59 16.3. Kerékpárturizmus ....................................................................................................... 60 16.4. Vadász és Halászturizmus .......................................................................................... 60 16.5 Konferenciaturizmus .................................................................................................. 60 16.6. Gyermeküdültetés ...................................................................................................... 61
3
16.7. Rekreáció és pihenőturizmus ..................................................................................... 61 16.8. Horgászturizmus ........................................................................................................ 61 16.9. Gasztronómia és borturizmus..................................................................................... 62 17.
Összegzés ........................................................................................................................ 64
18.
Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 65
18.1. Magyar nyelvű forrás ................................................................................................. 65 18.2. Internetes források ...................................................................................................... 66 18.3. Idegen nyelvű forrás ................................................................................................... 67
4
1. Bevezető Szakmai gyakorlatomat a Harsány Község Önkormányzatánál töltöttem, ahol betekintést nyertem a falu turizmusfejlesztésének folyamatába. Szakdolgozatom témájául Harsány Község Önkormányzatának turizmusfejlesztési programjainak elemzését választottam, mely által számos pályázati projektben vesz részt az Önkormányzat, amivel fejleszti a falut és ezzel a térség turizmusát. Dolgozatomban bemutatom az Önkormányzat gazdasági lehetőségeit, közösség építő stratégiáját, infrastrukturális tevékenységeit, illetve számos egyéb más a falu fejlődését elősegítő tevékenységét. Dolgozatomban Harsány nevezetes kulturális intézményeit, az Önkormányzat lehetőségeit a turizmus fejlesztéseire, jelenlegi pályázatait, a falu jövőjével kapcsolatos intézkedéseit, elképzeléseit mutatom be. A térség makro ökonómiai vizsgálatát egy PEST analízissel elemzem, amely megvizsgálja a politikai, gazdasági, társadalmi, illetve technológiai fejlettségét a régiónak, ezáltal betekintést nyerhetünk az Önkormányzat mindennapi életébe. Dolgozatomban ezt követően javaslatot teszek turizmus fejlesztési stratégiára, melyben a jelenleg meglévő turisztikai vonzerőket, hogyan lehetne fejleszteni, illetve új innovatív vonzerőkre teszek javaslatot.
2. Turizmus kultúra, kulturális turizmus Napjainkban egyre nagyobb szerepe van a kulturális turizmusnak. Ez a kifejezés olyan utazást jelent, amely kultúrák megismerésére, a kulturális eseményeken való részvételre és a látnivalók megtekintésére irányul. Tehát az a turista vesz részt a kulturális turizmusban, aki azzal a motivációval utazik el egy távoli országba vagy más tájra, hogy megismerje annak történelmét, örökségét vagy jelenlegi életét, kulturális értékeit. Hazánk legjelentősebb attrakciói mind kapcsolódnak valamilyen módon a kulturális turizmushoz. (Gyógyfürdők, gasztronómia, borkultúra, tradíciók, folklór, várak, kastélyok.). A kultúra számára a turizmus fontos bevételt jelent, ami nélkülözhetetlen az örökség megóvásához és fenntartásához.
5
3.
Térségi turizmusfejlesztés
Egy kistérség gazdasági-társadalmi életében a turizmus elfoglalhat rendkívül jelentős, meghatározó, valamint csekély, a többi gazdasági ághoz képest jelentéktelen szerepet is. A turizmus terén jelentkező siker egy esetben sem a véletlen vagy csupán a már meglévő kedvező turisztikai adottságok következménye. A látványos turisztikai eredményeket, a turizmus egységes rendszerként való funkcionálását minden esetben a gondos és pontos tervezés, a hatékony menedzsment és az ötletes, kreatív marketing teremtik meg. A turizmusfejlesztésnek csakúgy, mint magának a turisztikai rendszer működtetésének számos alapvető összetevője van ezek közül a legfontosabbak: a helyi közösség (emberek, szolgáltatók, vállalkozók), a vonzerők és események, valamint a turisztikai piac, azaz maguk a potenciális turisták. A turizmusfejlesztés feladata egységes rendszerben feltárni e három összetevőt, és ezek alapján olyan stratégiai terveket kidolgozni, amelyek a legmegfelelőbben valósítják meg a helyi közösség által megfogalmazott turisztikai célrendszert. A turisztikai fejlesztés kezdeményezését az dönti el, hogy a lehetséges vállalkozás vélhetően megtermeli a közösség által várt jövedelmet vagy kielégíti a közösség által megfogalmazott célokat. Mindennek érdekében természetesen erőfeszítéseket kell tenni, áldozatokat szükséges hoznia a közösség tagjainak. A turizmus a gazdáságnak egy olyan specifikus ágazata, melynek menedzseléséért, irányításáért minden szektor egyszerre felelős. Az üzleti, a kormányzati és a non-profit szektor szereplőinek együtt kell dolgozniuk a turizmus fejlesztése, támogatása érdekében. Természetesen mindhárom említett szektornak megvan a maga indoka a turizmus fejlesztését illetően. A hatékonyan megvalósított fejlesztés eredményeinek egyike az, amikor a három szektor felismeri az együttműködés szükségességét és közös turizmusfejlesztési célokat valósít meg. Ezt a fajta együttműködést nevezzük a turizmusfejlesztés közösségi megközelítésének. A közösségnek számos haszna származhat a turizmusfejlesztésből. Ezek közül sorolok fel néhányat az alábbiakban. Így tehát, a turizmus: - pótlólagos, azaz máshol megtermelt vásárlóerőt vonz a térségbe - foglalkoztatási lehetőségeket teremt, - növeli a helyi vállalkozások bevételét, - a turisztikai bevételek továbbgyűrűznek a gazdaságban - kiaknázza a még felhasználatlan erőforrásokat, - adóbevételeket generál az önkormányzatok számára, - növeli a stabilitást a gazdasági alapok bővítése által, - csökkenti a jövedelmek szezonalitását (pl. mezőgazdaságban),
6
- növeli a helyi lakosok szabadidős lehetőségeit, magával vonja a helyi infrastruktúra fejlesztését, - a közösséget vonzóbbá, ismertebbé teszi. A turizmusfejlesztésből származó hasznok természetesen nem járnak költségek és befektetések nélkül.
4.
Régió bemutatása
„Délen az Alföld északi széléhez illeszkedik, északon a Bükk-hegység déli lábához ékelődik. Körülötte Kisgyőr, Bükkaranyos, Emőd, Vatta, Borsodgeszt községek fekszenek. Felszíne északra és nyugatra erősen dombos, keleti és déli része lankás. A falu, egy hosszanti katlanszerű völgy két oldalán települt, követve a domborzati viszonyokat. Ezt a völgyet a Csincse-patak alakította ki, több ezer év alatt. A patak a Bükkben ered Új- Hutánál, és Mezőkeresztesnél torkollik a Sály-patakba. Még talán nem is éltek emberek ezen a vidéken, amikor a patak vize sokkal bővízübb, és gyorsabb folyású volt, mint most. Főleg tavasszal, óriási erővel zúdult le a hegyekből, nagy mennyiségű kavicsot, hordalékot görgetve, amely lassan mélyítette annak medrét, létrehozva ezt a völgyet. Az első emberek megtelepedésének idején már nem végzett pusztító munkát, könnyen mederbe lehetett szorítani. A patak a falu talajszerkezetét is nagyban befolyásolta. A domboldalakon agyagos, míg a régi árterületeken öntéstalaj található. Idős emberek elbeszéléséből tudjuk, hogy amíg nem tisztították rendszeresen a patak medrét a tavaszi hó olvadásakor, összefüggő árterületté alakultak a mélyebben fekvő részek, amin csak csónakkal lehetett átkelni. A Malom utca elnevezése is őrzi a régen itt működő vízimalom helyét, ahová három falu hordta őrölni valóját. A hosszanti völgy természetes szélcsatornát képez, ezért a területen állandó a légmozgás. Az uralkodó szélirány északi.” (Forrás: http://www.harsany.hu/elhelyezkedes)
7
5.
Harsány történelme
A falu néveredete „Nagy valószínűséggel, 11. század végén, 12. század elején, a magyar "hárs, hársfa" főnévből alakult ki a falu neve, az eredetileg kicsinyítő funkciójú, de a valamivel való ellátottság kifejezésére is szolgáló -n(y) képzővel. E szerint a település neve a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka.” (Forrás: http://www.harsany.hu/tortenet) A címerről „Harsány ma használatos hivatalos címerleírása: Kerek talpú pajzs kék mezejében, a pajzstőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó kar lebeg. Alatta V alakban keresztbe tett két pálmaág fogja közre a nyitott koronát. A címerkép motívumai aranyszínűek. A falu zászlaja sárga színű, alsó és felső szélén egy-egy keskenyebb kék sávval. A sárga, szélesebb mezőben látható a címer.”(Forrás: Takács László - Kovács Zsolt Harsány története) (Forrás: Kép 1.2014.05.01. http://www.harsany.hu/tortenet)
A falu története a régmúlttól 1945-ig „A falu régi település. Már a bronz-korban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hunavar település. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. A Halom-vár, Leány-vár, Bagoly-vár, a honfoglalás után fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezeket a földvárakat az 1241-42. évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolhatta, elfoglalhatta. A kereszténység felvétele és az egyházszervezés nagy változást hozott az itt élők életében. A 16. század közepén már jelentős település: oppidium (mezőváros). A térség egyik központja. A reformáció tanításai eljutottak vidékünkre is, ezzel megszűnt a katolikus vallás egyeduralma. A reformáció kezdetén Harsány áttért a református hitre, és a reformátusok önálló egyházat alapítottak 1576-ban. Miután a török elfoglalta Eger várát a győzelem után, majd száz környező falut dúltak fel és raboltak ki, így Harsányt is. Egyesek szerint egy kisebb csata zajlott le a Kisgyőr melletti Kékmezőn. Harsány 1596 után török hódoltsági terület, az adót Hatvanba fizette, majd az egri pasának küldte a "harácsot". A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával, hanem borral is segítette a felkelőket.
8
1735-ben felépült a római katolikus templom, és a reformátusokat a katolikus papoknak vetik alá. A reformátusok száma az ezt követ üldöztetés miatt ezután folyamatosan csökken. Az 1848-49-es szabadságharc alatt kedvező földrajzi helyzetéből adódóan, a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe. A tavaszi hadjárat alatt Klapka György honvéd tábornok csapatai is táboroztak itt. 1914 az I. világháború kitörése. Július 13.-án este érkezik el Harsányba, az általános mozgósítást elrendelő parancs. Ekkor, számos gazda kocsiját, lovát volt kénytelen átadni a kincstárnak. A háború okozta rendkívüli állapotot jelzi, hogy az iskolák sokáig hadikórház céljára voltak lefoglalva. A világháborúba a falu 382 katonát küldött, akik közül 60 halt hősi halált. Az õ emlékükre állított emlékművet, 1938. június 19.-én leplezték le. A Tanácsköztársaság ideje alatt a faluban is megalakul a helyi direktórium, és a Vörös-hadsereg több alkalommal is állomásozik a környéken. A II. világháború alatt, 1944-ben Harsány a német, majd Miskolc orosz megszállása után az orosz csapatok átvonulási területe. A falut 1944.november 14én adták fel a német csapatok. A falu környéki harcokban elesett német katonák sírját előbb egy vaskereszt, majd egy kis sírkert jelezte, amire 1994-ben került egy márványlap. Ebben a háborúban 46 harsányi vesztette életét, többségük a volt Szovjetunió területén halt hősi halált. 1945-ben megalakult Harsányban is a Nemzeti Bizottság, a falu irányítására.” (Forrás: Kép 2. Hunyadi Mátyás Általános Iskola falutörténeti tablója) Fontosabb események 1945-tõl napjainkig „A villamosítással kapcsolatos munkák, már a '30-as évek végén elkezdődtek, s így nagyon sok módosabb portán elkészült a házak belső szerelése, de közbeszólt a második világháború. A lakásokban az első villanykörték csak 1962 nyarán kezdtek el világítani, a közvilágítás szeptembere készült el. A vezetékes ivóvíz hálózat csak az 1980-as évek végére épült ki mindenhol.” (Forrás: Kép3. http://www.harsany.hu/tortenet)
„1980-as évek végén Miskolc város közelsége miatt, az agglomeráció részeként jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Két új közművesített telkekkel ellátott utcát nyitnak az akkori
9
Farkas- Nyárs-kertek helyén. Itt 61 házhely kerül kialakításra. Szükségessé válik egy új iskola és óvoda építése is, mivel az akkor meglévő, három illetve két tantermes - a régi katolikus és református iskola felújításával létrejött - iskola a megnövekedtet tanulói létszámhoz már kevésnek bizonyul. Ezt a Bolla-kertek alján kezdik el építeni. Az iskola feletti részen 40 házhely kerül kialakításra. Az új, hat tantermes iskolát, a két óvodai foglalkoztatót, a konyhát, valamint a kiszolgáló létesítményeket is magában foglaló épületegyüttest 1985 januárjában adják át. A szabvány kézilabda pálya méretű küzdőtérrel ellátott tornaterem, a 150 férőhelyes lelátóval 1989-ban készül el. A bitumenes kézilabda pálya pedig 2001-ben.2004 május 14.-tõl működik a Teleház. A fejlesztéseknek köszönhetően a község egész területén rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, 2002 novemberében pedig befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése. 2003 májusában került beüzemelésre a kábeltelevíziós hálózat. 2006. július 10-én került sor a Harsány- Vatta-Csincse települések ivóvízminőségének javítására irányuló beruházás szerződésének aláírására. A 293 millió forintos támogatással megvalósuló fejlesztés során az ország egyik legjobb minőségű ivóvizét tudhatja magáénak a három község. A beruházás 2007 márciusára készül el.” (Forrás: http://www.harsany.hu/tortenet)
6. A Nemzeti Turizmusfejlesztési koncepció 2014-2024 A Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot egyszemélyi
tulajdonában
lévő
nemzeti
turisztikai
marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként 1994. március 1-jén hoztak létre Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. néven. A Társaság 1996. január 1. óta viseli a Magyar Turizmus Rt. nevet. A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ez·által elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és beutazó turizmusból származó turisztikai bevételek növelését. Ezzel újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását támogatja a magyar gazdaságban, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegének egyensúlyát (Forrás: Kép 4. http://www.online-marketing-akademia.hu/ugyfeleink/)
A fenti célok megvalósítása érdekében a Magyar Turizmus Rt. feladatai a következők:
10
- Magyarország, mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása külföldön; - Magyarország, mint turisztikai célpont presztízsének emelése a belföldi lakosság körében; • A fenntartható fejlődés elveinek szem előtt tartásával hozzájárulás a természeti környezet, az ember alkotta vonzerők és a magyar kultúra megőrzéséhez; - A turisztikai szolgáltat·sok színvonal-emelésének ösztönzése; - A magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon, belföldön és külföldön, az elosztási csatornák kiépítésének támogatása; - Turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodók¸külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntés hozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára; - Piaci információ szolgáltatása a turisztikai szakmai számára a termékfejlesztés irányainak meghatározásához, a vendégek elégedettségének növeléséhez; - Szakmai partnerkapcsolatainak építése, fejlesztése és·ápolása, mind belföldön, mind külföldön; - Kistérségi együttműködések kialakulásának és fejlődésének támogatása a turizmusmarketing területén; - Promóciós és public relations tevékenység folytatása belföldön és külföldön; - Széles körű kutatásokkal a vezetői döntések megalapozása, a marketingeszközök kiválasztásának előkészítése. (Forrás: www.itthon.hu)
Az új turizmustörvény mai napig nem lett elfogadva A 2014-2024 közötti időtávra szóló nemzeti turizmusfejlesztési
koncepció
véglegesítése
folyamatban van, a kormány elé benyújtását 2014. első félévében tervezték. A koncepció elfogadását követően kerülhet sor a törvénytervezet országgyűlésnek történő benyújtására. Legalább 10 éve csiszolják a jogszabályt. A Magyar TDM Szövetség elnöke szerint a törvény legfontosabb feladat az lenne, hogy egy versenyképes intézményrendszert állítson fel. Ugyanis úgy látja: a turizmus a jelenlegi források mellett is többszörösét tudná hozzáadni az ország teljesítményéhez, ha a döntés, a kivitelezés és a felelősség szintjei sokkal határozottabban lennének meghatározva. A törvény nélkül még mindig nem dőlt el, hogyan oszlik majd meg az önkormányzatok által beszedett napi idegenforgalmi adó a helyi turisztikai szervezetek és az önkormányzatok között. Az idegenforgalmi adó felhasználásának jogcímeit továbbra is az
11
önkormányzatok határoznák meg, bár az adósságuk állami átvállalása miatt sok olyan tehertől megszabadultak, amelyek a turizmustól vontak el forrásokat. (Forrás: http://www.tdmszovetseg.eu/, Kép 5. http://tmsz.eu/2011/06/03/uj-generacio-a-jovo-turizmusaert/)
Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció A 2014-2024 közötti időszakra határozza meg Magyarország egész területét lefedő a turizmus, mint gazdasági ágazat fő fejlesztési irányát. A koncepció jövőképe szerint 2024-ben Magyarország az egészségturizmus több területén Európa legnépszerűbb desztinációja kell, hogy legyen. A kívánt cél elérésének eszközei: - Innovatív és kreatív minőségi termék és kínálatfejlesztés - magyar turisztikai versenyképességet javító környezet kialakítása, munkahelyteremtés - a turizmus intézményrendszerének átalakítása, a TDM rendszerre építve - nemzetközi, keleti nyitás külpiaci marketing és értékesítés ösztönzéssel Célkitűzések számszerűsíthető eredményei 2024-ig: - a turizmus nemzetgazdasági hozzájárulásának 10%-ra növelése (GDP arány) - a turizmusban kapcsolódó területeken bejelentett munkavállalók számának 1,5-szeresére növelése - versenyképesség tekintetében Magyarország legyen a világ első 30 országa között - belföldi turisztikai mutatók minimum 30%-kal javuljanak - a külföldi turisták tartózkodási idejének és átlagos költésének 1,5-szeresre növelése - új piacok meghódítása, kapcsolódva a keleti nyitás politikájához A koncepció termék specifikusan is meghatároz kiemelt célokat, az alábbiak szerint: - egészségturizmus - elsősorban a fürdő desztinációk komplex szolgáltatására épülő orvosi szolgáltatásokon alapuló turisztikai termékek kialakítása - örökség és kulturális turizmus – kiemelt nemzeti örökség és kulturális örökség turisztikai attrakcióként való bemutatása, tematikus útvonalak, látogatóközpontok kialakításával - MICE-konferencia turizmus – nagy befogadó képességű kongresszusi központ kialakítása, valamint további konferencia kapacitások átgondolt bővítése Magyarország, mint hivatás turisztikai desztináció erősítése - vallási turizmus – európai szinten is ismertté tehető zarándok-turisztikai hálózatok és útvonalak komplex fejlesztése
12
- fesztiválok, rendezvények – nemzeti szinten kiemelkedő, vagy regionális szintű rendezvények kialakítása, és nemzetközi piacra vitele - egyeztetett nemzeti szintű eseménynaptár kialakítása - gasztronómia és borturizmus - nemzeti gasztronómiai hálózatok és kiemelt fesztiválok fejlesztése, támogatása igazodva egy adott tájegység hagyományaihoz, kulturális, történeti adottságaihoz - öko-turizmus – öko-turisztikai kiemelt desztinációk komplex fejlesztése nemzeti parkokban látogatóközpontok kialakítsa rendezvények, kiállítások szervezésének biztosítása - kerékpárturizmus – kiemelt kerékpáros turisztikai útvonalak komplex fejlesztése, a kínálat területi differenciálásával - vizi-turizmus – nemzetközi színvonalú komplex szolgáltatásokkal rendelkező kikötőhálózatok létrehozása, vízitúra bázisok fejlesztése, kerékpárturizmussal törtnő összehangolása - lovas-turizmus – lovas turisztikai központok komplex fejlesztése, belföldi lakosság körében a lovas-turizmus iránti igény felkeltése, ugyanakkor nemzetközi szinten is érdekes túraútvonalak létrehozása - falusi és agro-turizmus – falusi és vidéki turisztikai vonzerők és szolgáltatások fejlesztése, a helyi értékeken, kultúrákon, hagyományokon alapuló kínálat differenciálásával A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció által meghatározott fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódóan kerülnek majd megfogalmazásra azok a pályázati lehetőségek, melyek 2014-et követően az egyes operatív programok keretein belül elérhetővé válnak. Általános formában az ágazati operatív programok, valamint a területi operatív program és a vidékfejlesztés előmozdítását hivatott fejlesztési program keretein belül is számíthatnak a vállalkozások elérhető forrásokra. A fent leírt területi specifikációnak megfelelően látható, hogy Borsod Abaúj Zemplén megye adottságai tekintetében minden termék specifikus célhoz kapcsolódóan érintett lehet fejlesztések tekintetében.(Forrás: Pintérné Dobó Tünde – Turizmus Koncepció előterjesztése)
13
Koncepció felépítése
A szektor előtt álló kihívások
A stratégiai kitörés pontjai
Alapelvek
Jövőkép
Élményt, erőt adó Magyarország: jól megkülönböztethető profilú gyógy-, egészség- és orvosi szolgáltatásokon alapuló turisztikai célterületek, nagy befogadóképességű kongresszusi központ, népszerű belföldi turizmus, kulturális turizmus, sokszínű természeti adottságokon alapuló
Egészség mindenkinek
Találkozó hely
Kreativitás
Legjobb adottságaink kihasználása
Nyitottság
Innovatív, nemzetközi keresletet is vonzó attrakciók
A turisták fogadási feltételeinek kereslethez igazítása
Integrált, stratégiai szemléletű területi fejlesztési programok
A turizmus magyarországi környezetének problémái: Pénzügyi, gazdasági válság negatív hatásai, vállalkozói hitelképesség hiánya, alacsony tőkeellátottság, idegenforgalmi adó felhasználása, fenntartható finanszírozási rendszer
Nemzeti kapcsolatok
Kihívások a kínálati oldalon: Nem kielégítő hatékonyság, olcsó desztináció, kevés egyedi, kreatívtermék, szezonális koncentráció, kevés nemzetközileg versenyképes vonzerő, erős területi koncentráció
Horizontális alapelvek érvényesítése
A turizmus területi intézményrendsze re: Önkéntesség elvén alapuló összefogás a területi TDM szervezetek létrehozásáért, kiszámítható szabályozás kerete: turizmusról és vendéglátásról szóló törvény
(Forrás: NGM-NTH 60. oldal)
14
Értéktudatosság
Nemzetközi trendek figyelemmel kísérése
Együttműködés új stratégiai területekkel Hatékony nemzeti turisztikai marketing tevékenység
Együttműködés
Fenntarthatóság
Megfelelő nagyságrendű belföldi kereslet
A turizmus intézményrendszeré nek teljes kiépítése
Rendszer szintű problémák: Stratégiai irányítás újraszervezése, kiszámítható pénzügyi működési feltételek, nyitás új (keleti, déli) küldő piacok felé, országspecifikus stratégiai és márkatermékek, határon túli desztinációk, diaszpórák turisztikai integritása, szakmai partnerség, felelős együttműködés
7.
Önkormányzatok szerepe a turizmusban
A Harsányi önkormányzatnak, illetve a helyi lehetőségekkel és igényekkel rendelkező önkormányzatoknak különböző feladat- és hatásköreik vannak. A különbözőség létrejöhet mind az önként vállalt, mint például a turizmus fejlesztésének prioritása, mind a törvény által kötelezően ellátandó feladat- és hatáskörökben. A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: - településfejlesztés, településrendezés, - épített és természeti környezet védelme, - lakásgazdálkodás, - vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés - csatornázás, a köztemető fenntartása, - helyi közutak és közterületek fenntartása, - helyi tömegközlekedés, - köztisztaság és településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, - közbiztonság helyi feladatairól; - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; - az óvodáról, az alapfokú nevelésről, - oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; - a közösségi tér biztosítása; - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100189.TV)
15
A felsorolásban megtalálhatók azok a legalapvetőbb feladatok, amelyek révén biztosítható egy-egy település működése, megvalósítható infrastruktúrája,
műszaki-technikai továbbá
a
lakosság
kommunális és humánszolgáltatásokkal való legalább alapfokú ellátása. A települési önkormányzatok úgynevezett önként vállalt feladatként a közszolgáltatási feladataikat bővíthetik a felsorolásban foglaltakon túlmenően is, ha annak a feladatnak az ellátását jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe. Ugyanakkor az önkormányzati törvényen kívül más törvény is állapíthat meg a helyi önkormányzatoknak kötelezettséget, ebből következően ellátandó feladatot is a közszolgáltatások biztosítása terén. (pl. hulladékártalmatlanító telep kijelölése, földrajzi nevek megváltoztatása, közművelődési szolgáltatások, gazdasági program megállapítása.) A települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el (pl.: kommunális adó). A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését (pl.: Kisebbségi Önkormányzatnak helységet biztosítani a működéshez). Ezek a kötelezően ellátandó feladatok, amelyek szükségesek a helyi közösség alapfokú ellátásához. Minden települési önkormányzat kötelező feladatain túl saját maga határozza meg hogy a feladatok közül melyeket lát el, azokat milyen eszközökkel, milyen mértékben és hogyan oldja meg, a Harsányi Önkormányzat a kötelező feladatain túl elkezdte saját költségvetéséből és pályázati pénzből a község turisztikai fejlesztését. Harsányi Önkormányzat létrehozott egy átfogó hatáskörű, saját közjogi jogállással rendelkező Turisztikai Bizottságot, amely amilyen gyakran csak tud ülést tart (minimum havonta), ahol átbeszélik a turisztikai fejlődéssel kapcsolatos terveket, megvalósításokat, illetve azokat a pályázatokat, amelyek nagyban segítenék a célkitűzésüket. (Forrás: Kép 6. http://www.harsany.hu/phivatal)
16
A képviselő-testület működése A helyi képviselőtestület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. A képviselő-testület hatásköreit ülésén gyakorolja. A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését. A Testület nyílt ülést tart általában, illetve kivételes esetekben a személyiségi adatok megőrzése érdekében zárt ülést is tarthat, melynek jegyzőkönyvébe csak az érintett tekinthet bele. A képviselő-testület döntései a rendeletek és a határozatok. A törvény megengedi, hogy a képviselő- testület rendelkezhet bizottsági szervezetéről és maga választhatja meg bizottságait. Így mind a bizottsági szervezet, mind pedig a bizottságok feladatés hatásköre településenként eltérő lehet, a helyi feltételekhez, sajátosságokhoz, igényekhez igazodóan. Harsány Község Képviselő Testülete ezt a feladatés hatáskörét kihasználva hozta létre a Turisztikai Bizottságot, mely fő célja, a kisebb turisztikai pályázatok
megírása
és
ezek
sikeres
megvalósítása. A Harsányi Turisztikai Bizottság a nagyobb (több milliós) pályázatokat pályázatíró cégek segítségével is meg szokta pályázni, hiszen ezek cégek szakmai tapasztalatait érdemes kihasználni a lehetőleg minél nagyobb siker elérése érdekében. A Bizottság a helyi lakosok igényeit is figyelembe veszik (pl.: Harsányi Szürkemarha fesztivál, amely másodszorra is megrendezésre került), hiszen a lakosok nyugalma, összetartása is fontos szerepet játszik a turisztikai fejlesztésben, mindenki szívesebben költözik egy olyan településre, ahol az emberek elfogadóak és összetartóak. (Forrás: Kép 7. http://www.agroinform.com/aktualis/Ismet-SzurkemarhaVigadalom/20130905-22377/)
17
Az önkormányzat vagyona Az önkormányzatok működésének egyik meghatározó feltétele, hogy megfelelő vagyonnal rendelkezzenek feladataik ellátásához. A vagyon feletti rendelkezési jogot
valódi
tulajdonként
önkormányzatok,
kell
mindenekelőtt
biztosítani a
az
települési
önkormányzatok számára. Az önkormányzati tulajdon fő rendeltetése, hogy a közszolgáltatások egy részét biztosítsa. Törzsvagyon alapján két tulajdoni kör van forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes. Forgalomképtelen körbe tartoznak az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak, közterek, parkok, és amit a vagyontörvény megjelölnek. A forgalomképtelenségből következik, hogy az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonú vagyoni körbe tartoznak a közművek, az intézmények, a közterületek. A korlátozott forgalomképesség az önkormányzatot,
mint
tulajdonost
korlátozza
rendelkezési
joga
gyakorlásában. Ez azt jelenti, hogy a törvény valamennyi tulajdonosi rendelkezési jogosítvány gyakorlásához állapíthat meg előírásokat, s az önkormányzatnak rendeletében szabályoznia kell a rendelkezési jog minden elemét. Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. A vízi közművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók. Az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei: A sokrétű lakossági szolgáltatásokat az önkormányzatoknak nem feltétlenül saját intézményeikkel kell ellátniuk, szabadon dönthetnek afelől, hogy saját intézménnyel, más gazdálkodó szervezet támogatásával, a szolgáltatások megvásárlásával, vagy egyéb módon látja el (pl. Társulásba való csatlakozás). A gyakorlatban a feladatok nagyobb részét az önkormányzatok saját intézményeik útján teljesítik. Az önkormányzatok bevételeikhez több forrásból juthatnak. Fő bevételi forrásaik a helyben keletkező bevételek, az átengedett központi adók, a normatív központi hozzájárulások és az állami támogatások. E bevételek az önkormányzatok egységes költségvetésének a bevételi oldalát
alkotják.
(Forrás:
Kép
8.
http://sipospeter.blog.hu/2011/02/11/ki_mint_vet,
http://www.budaorsinaplo.hu/rendorseg/20130308/jogeros-itelet-a-vadasszal-szemben)
18
Kép
9.
Saját bevételek: - törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók; - saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; - illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; - átvett pénzeszközök; - az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada; - a helyi önkormányzat egyéb bevételei. A települési önkormányzatok saját bevételei között meghatározó szerepe a helyi adóbevételeknek van. Az önkormányzat autonóm módon dönt arról, hogy gazdálkodási feladatainak teljesítése és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében él-e, és milyen mértékben a törvény keretei között a helyi adóztatás eszközével. A beszedett illetékből az önkormányzatok törvény szerinti megosztásban részesednek. A megosztás módjáról az éves költségvetési törvény dönt. Önkormányzati bevétel a vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat is. (Forrás: Kép 10. http://www.engedjetekhozzam.hu/merleg.html)
A pénzügyi szabályozás alapvető jellemzője, hogy az állami támogatás döntő hányada csaknem kétharmada alanyi jogon, normatív módon illeti meg az önkormányzatokat. Ez egyelőre az önkormányzatok esélyegyenlőségének egyik fő biztosítéka. Az önkormányzatok ezt a bevételi forrást előre kiszámíthatják, azzal évről- évre kalkulálhatnak. A normatív központi hozzájárulás két módon illeti meg az önkormányzatokat. - Az egyik a településre jellemző mutatók alapján (pl. népességszám) jár. Ezzel a normatív központi hozzájárulási csoporttal az állam az igazgatási feladatainak a helyi végrehajtási költségeihez kíván hozzájárulni. - A normatív központi hozzájárulások másik csoportjába tartozó mutatók valamely feladat ellátásához kapcsolódnak és alapvetően egy fő ellátott létszámhoz kötöttek. A normatív központi hozzájárulásnak ez a fajtája a feladatot ellátó önkormányzatot illeti meg.
19
A magyar szabályozásban három kiegészítő támogatási rendszer van. - Az első az önkormányzati beruházásokat, rekonstrukciókat segítő címzett és céltámogatási rendszer - A második az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességét helyreállító, megőrző külön pénzalap, ami az önkormányzati alapfunkció a működés pénzügyi feltételeit hivatott azon településeken biztosítani, amelyek erre önerőből képtelenek. - A harmadik a központosított előirányzatok rendszere. Ez különösen fontos önkormányzati feladatokhoz kötődik. A tervezés időszakában a felhasználók vagy az igénybevétel feltételei nem ismertek, emiatt központosított. A céltámogatás keretében támogatható ügyek körét és rangsorát a költségvetési törvény állapítja meg. Amennyiben az adott évben támogatásban önkormányzat nem részesül, igényét a későbbi években az akkor érvényes feltételekkel újra benyújthatja. Ha az önkormányzat a támogatást tévesen, jogtalanul, vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve valótlan adatot szolgáltatott, akkor azt évközben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszafizetni és az igénybevett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. A nehéz helyzetben lévő önkormányzatok számára az állam a működőképesség megőrzését szolgáló támogatási rendszert biztosít (ÖNHIKI), valamint a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet.
20
8.
A kutatási módszer kiválasztása
Kutatási probléma és cél meghatározása: - hipotézis generálása: Fő kutatási célom az elsődleges kutatás, a mélyinterjú során a témával kapcsolatos hipotézisek generálása. - motivációk feltárása: Harsány önkormányzat vezetőinek a turizmus fejlődésére tett erőfeszítésük, motivációik megismerése. - probléma feltárása - a témával kapcsolatos mélyebb információk feltárása - személyes vélemények a falu jövőjével kapcsolatban Hipotézisek: - Harsány önkormányzata szoros együttműködésben dolgozik a falu szolgáltató vállalataival a turizmus fellendítése érdekében. - A falu számára legfőbb kiugrási lehetőség a turizmus. - A Harsányi falusi turizmus kínálati, illetve keresleti viszonyaiban tapasztalható területi koncentráció nem tér el egymástól. - Feltételezem, hogy a rendezvények által (Szürkemarha fesztivál) több ember száll meg Harsány szálláshelyein. Kutatási módszer: „Másodlagos (szekunder) adatszerzésnek azt a módszert nevezzük, amikor már meglévő adatokból
vonunk
le
következtetéseket.”
(Forrás:
http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/19_0002_003_101015.pdf)
A szekunder adatokat külső és belső forrásokból is szereztem. Külső adatokat pl. a KSH, a piackutató intézetek nyilvánosságra hozott anyagai, az illetékes minisztériumok, a szakmai szervezetek honlapjai (TDM), kiadványai, szakirodalom, folyóiratok, szaklapok, Internet, cégbíróság, stb. Belső adatokat a falu önkormányzata nyilvántartásaiból, könyvelési, statisztikai adataiból, korábban készült kimutatásaiból szereztem. „Primer kutatásnak (Elsődleges piackutatásnak) azt a módszert nevezzük, amikor közvetlenül szerezzük meg az információt a piacról, közvetlen adatfelvétel történik.” (Forrás: http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/19_0002_003_101015.pdf)
21
Primer felmérésem egy kvalitatív kutatási vizsgálatból áll. Egyéni mélyinterjút készítettem a Harsányi Önkormányzat polgármesterével Szabó Gergellyel. A mélyinterjúk a 2014-es nyár folyamán zajlottak le 2 alkalommal, időtartalma interjúként 1-1,5 órát vett igénybe. Az interjú során a szakdolgozat kezdeti tartalomjegyzékét illetve a tartalomjegyzék pontjaihoz tartozó előzőleg megfogalmazott kérdéseim átbeszélésével zajlott le az interjú.
Harsány imázsának fejlesztése
9. 9.1.
A térségi imázs
A turisztikai stratégiaalkotás fontos eleme
Harsány
megítélésében,
a
települések településről
kialakult általános képnek, imázsnak a javítása. A megfelelő imázs kialakításához
előzetes
vizsgálatokat
kell
Magyarországon
imázs
elvégezni. sajnos
a
gyakorlatban ezek ritkán történnek meg, az egyes települések, térségek ennek nem érzik szükségességét. Az alábbiakban a megfelelő kutatások hiányában csak nagyon röviden, a koncepció készítés során végzett kutatásokra alapozva adok megfogalmazást a térségi imázs kialakítására vonatkozólag. A térségi imázs kialakításánál egyaránt szükséges figyelemmel lenni a térségben élőkre és a térségen kívül élőkre, azaz a potenciálisan szóba jöhető turistákra. Az úgynevezett lakossági imázs a sikernek ugyanolyan fontos feltétele, mint a hagyományos értelemben vett, a nem a térségben élőknek célzott térségi imázs. Természetesen nem lehet teljes mértékben külön választani az imázs teremtés két szegmensét, mivel azok több területen is közös jegyekkel rendelkeznek. (Forrás: Kép 11. www.neta.itthon.hu/download.php?docID=29141 Gunn, 1998)
9.2.
Lakossági imázs
A lakossági imázs kialakításának célja, hogy a Harsányban lakók elégedettek legyenek lakóhelyükkel, kötődjenek a településhez, ahol laknak, perspektívát lássanak abban, hogy az adott település, térség lakosai, és ezáltal vegyenek részt a helyi közügyekben, legyen identitástudatuk és erős lokálpatriotizmus alakuljon ki bennük. A helyi lakosok
22
identitástudatának erősítését már fiatal korban el kell kezdeni. Ebben nagy szerepet játszhatnak az általános és középiskolák, az osztályok térségen belüli kirándulásainak megszervezésével, szakszerű idegenvezetés bevonásával. Az erős identitástudattal rendelkező lokálpatrióta lakosok büszkék településükre, ezért általában készségesebbek az idegenekkel szemben, ami a térség kedvezőbb idegenforgalmi atmoszférájához, kedvezőbb megítéléséhez járul hozzá.
9.3.
Idegenforgalmi imázs
Harsány idegenforgalmi imázsának kialakítása során arra kell törekedni, hogy a településen kívülről érkező turisták élményeket szerezzenek ott, a jó hírnevet terjesszék barátaik, családjuk, ismerőseik körében, másokat is arra ösztönözzenek, hogy felkeressék a falut, illetve ők maguk is visszatérő vendégekké váljanak. Az imázs gyakran fontosabb aspektus egy pozitív döntés meghozatalában, mint a fizikai erőforrások, adottságok léte. A térségről kialakult imázs az információszerzési
folyamatban,
a
tanulási-nevelési,
az
értékrend
kialakulásának
folyamatában, a tényleges igénybe vétel, a hellyel való találkozás során változik, alakul. A település kedvezőbb idegenforgalmi megismertetéséhez célszerű a település összetett kínálatát tudatosítani és terjeszteni. Harsány egyre nagyobb rendelkezik olyan vonzerőkkel, természeti adottságokkal, melyekre alapozva összetett turisztikai kínálatot kifejező imázs építhető fel. Ennek érdekében a turisztikai imázs-teremtés során érdemes felhívni valamennyi területi turisztikai termékcsoportra a figyelmet. (Forrás: Piskóti István: Régió- és településmarketing, 1997, 65.o.)
9.4.
Térségi marketing
A települési és térségi marketing nem kizárólag a helyi önkormányzatok feladata. A civil szervezetek, vállalkozások és a polgárok éppúgy felelősei a marketing megvalósításának, mint az önkormányzatok. A helyi önkormányzatok szerepe a kezdeményezés és a kezdeti finanszírozás. Az önkormányzatoknak kell felvállalnia a települési és térségi marketingstratégia kialakításának elindítását, a kezdeti döntések és lépések meghozatalát. Az önkormányzati társulás feladata a különböző finanszírozási források feltárása és megszerzése, a térségi marketing feladatok irányítása, az egyes szereplők közötti koordináció megteremtése. A települési és térségi marketing sikerében nagy szerepet játszanak a helyi civil szervezetek is, melyek saját tevékenységük által hozzájárulnak a térség kedvezőbb megítéléséhez. A vállalkozások termékeikkel és szolgáltatásaikkal alakítják a térségről alkotott kedvező képet, hozzájárulnak a térség megismeréséhez. A lokálpatrióta vállalatok anyagi támogatást is nyújthatnak a térségi marketingstratégia megvalósításához. A sikeres térségi 23
marketing elengedhetetlen résztvevői a települések lakossága. A Harsányba érkező turisták a legtöbbször ugyanis a térség lakosságával, polgáraival kerülnek kapcsolatba utazásaik, vásárlásaik, szabadidejük eltöltése kapcsán. A vendégszerető helyi lakosság magatartásával, segítőkészségével jelentős mértékben javíthatja a település turisztikai arculatát. A térségi marketing megvalósítása azonban akkor lehet sikeres, ha azért egy szakértő menedzsment szervezet felelős, amely a térség önkormányzati társulásának menedzser szervezete egyben. Ez a menedzser szervezet folyamatosan szervezi a térségi marketing munkát, koordinálja az egyes szereplők tevékenységét, pályázati források feltárásával segíti az egyes marketing projektek finanszírozását. A térségi marketing menedzsmentnek szervesen össze kell kapcsolódnia kistérség jelenlegi menedzsment irodájával. Elengedhetetlennek tűnik olyan térségi menedzsment szervezet létrehozása, mely a gazdaság minden ágát felöleli és koordinálja térségi szinten. A jelenleg alkalmazott egy fő kistérségi menedzser hosszú távon nem elegendő a kistérség valamennyi településével és gazdasági ágazatával való kapcsolattartásra, nem is lehet szakértő valamennyi témában. Megoldásnak egy több szakemberből álló menedzsment szervezet létrehozása mutatkozik, mely független a helyi önkormányzatoktól, viszont a térségi társulásnak alárendelten működik. Alternatív megoldásnak kínálkozik önálló jogi személyiségű szakmai szervezet létrehozása, vagy vállalkozási formában való térségi menedzsment megteremtése. A tudatos térségi szemlélet kialakításának megvalósítását el kell kezdeni a kistérségben. Ebben jelentős szerepet vállalhat egy térségi turisztikai egyesület, mely egybefogja a térség turisztikai szereplőit, részt vesz a többszektorú turizmusfejlesztési feladatok megvalósításában, a térségi turisztikai marketing terv részletesebb kidolgozásában és megvalósításában. (Forrás: Harsány Önkormányzat 2014. féléves Turisztikai bizottsági jegyzőkönyve)
24
10.
PEST – elemzés
A PEST- analízis segítségével makrokörnyezeti elemzést tudunk elvégezni. A kifejezés, a következő angol szavak rövidítéséből tevődik össze: Political (politikai), Economic (gazdasági), Socio-cultural (társadalmi- kulturális), Technological (technológiai). A szakirodalom illetve általam vélt makrokörnyezeti tényezők:
10.1. Politikai tényezők A világ számos országában a turizmus irányításától több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen az Országgyűléstől a települési Önkormányzatokig különböző szinteken nagy szám szervezet feladatai között szerepel valamilyen formában a turizmus irányítása, amely 1990-től napjainkig több változáson ment keresztül. - Magyarországon többpárti, parlamentáris demokrácia van. - A turisztikai piac liberalizált. - Az ország egyebek között 1995 óta a WTO, 1996 óta az OECD, 1999óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21. óta pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója a Visegrádi Együttműködés szervezetnek. - Az ország idegenforgalmi rendszere a WTO, a World Tourism Organisation alapelvei szerint működik. A turizmust irányító szervezetek önálló minisztériummal A turizmus irányításának egyik lehetősége - a turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepének megfelelően - önálló turisztikai minisztérium létrehozása. Ilyen van például Egyiptomban, Görögországban, Horvátországban, Izraelben, Jordániában, Romániában és Törökországban. Az önálló minisztérium létesítésének egyik fő érve, hogy a turizmus összetett jellegénél fogva igen széles körű kormányzati koordinációt igényel. Egy másik ágazattal együtt közös minisztériummal A turizmussal kapcsolatban vannak olyan vélemények, mely szerint nem feltétlenül szükséges az önálló szervezeti elkülönüléshez ragaszkodni a turizmus irányításában nemzeti szinten. Ennek a vélekedésnek felel meg a turizmus irányításának másik rendszere, amikor a turizmust a hozzá legközelebb álló ágazattal együtt szerepel egy minisztériumban. E megoldás mellett is szólnak érvek, hiszen egy kisebb létszámú, de hatékonyabban működő nemzeti szintű irányító szervezet is képes a feladatok ellátására. 25
A turizmus irányításának hazai szervezetei - Miniszteri irányítás: Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztálya - Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága - Nemzeti Turisztikai Bizottság - A turizmusért felelős miniszter tanácsadó és döntés-előkészítő testülete - Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal - Magyar Turizmus Zrt. - Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) - Megyei önkormányzatok - Települési önkormányzatok A helyi adónak számító idegenforgalmi adó mértéke személyenként, éjszakánként maximum 300 Ft. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 30§ szerint:„Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, valamint, aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.” A 2007. évi LXI. törvény módosította a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt, melynek értelmében a jegyzett tőke minimális összege Kft. alapítás esetében 500 ezer Ft-ra, Rt. esetében 5 millió Ft-ra változott.” (Forrás: http://net.jogtar.hu)
10.2. Gazdasági tényezők Az infláció augusztusban 0,2% az évhez képest. A jegybanki alapkamat 2,1%, mely kedvez a hitel-felvételnek. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege 2014. január 1-jétől pedig 101.500Ft. A KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 2014-ben 3,4 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset, a fogyasztói ár-index 4,9 százalékos növekedése mellett, 3,8 százalékkal csökkent. Így a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset éves szinten 148 ezer 400 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100.900 forint, a szellemi foglalkozásúaké 201.300 forint. - A GDP 2014-ben 1,8 százalékkal nőtt, míg 2015-ban várhatóan 0,5 százalékkal emelkedik.
26
- Közfoglalkoztatás foglalkoztatást helyettesítő támogatást az állam 80 %-ban támogatja és 20 %-ot önerőből kell hozzátenni, amit az önkormányzatnak kell kigazdálkodni - Tőkehiány, finanszírozási hiány a támogatások szintje sokkal kevesebb, mint más EU-s tagállamoknál, erősen hullámzó árfolyam, alacsony földárak a régióban, fekete és szürkegazdaság jelenléte, pénzügyi költségvetési válság jellemzi a régiót. 10.2.1. A Harsányi Önkormányzat pályázati forrásainak prioritása, perspektívája A települési Önkormányzatnak, mint minden mai Önkormányzatnak elsődleges pályázati lehetősége a közfoglalkoztatási mintaprogram. Ez a program elsődlegesen azért fontos az Önkormányzatnak, mert új munkahelyeket teremtenek a településen azok számára, akik nehezen helyezkednek el, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnének, ezzel visszavezetik őket a munka világába. Illetve amiatt is jelentős a településre nézve, hogy a turizmus fejlesztése kapcsán, tehát rendezvényekkor, ezeket a munkaerőket mozgósítani tudják ezzel a község számára is megtakarítják azt az összeget, amely a munkaerő kölcsönzésre szánnak. A Harsányi illetve a mai vonzatba nézve, minden önkormányzat számára nagy jelentőségű a közfoglalkoztatás, hiszen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (segély) összegének 80 %-át állja az magyar állam, a fennmaradó 20 %-ot a településnek kell saját önerőből kigazdálkodnia. Ezekért a programokért a Belügy Minisztérium a felelős Minisztérium, illetve a Munkaügyi Központok, akiken keresztül a pályázat lebonyolításra kerül. Itt a fő szempontok a létszám, dologi kiadások, programok fő célja. A Harsányi Önkormányzat is ilyen közfoglalkoztatási pályázat keretében kezdett el foglalkozni az állattenyésztéssel, hús feldolgozással, ezáltal a község olyan eszközöket tud például a mezőgazdasága fejlesztése érdekében megvenni, amelyre egy községnek nem lenne pénze (Traktor, 2 millió értékben). Harsány Község Önkormányzata ezeket a foglalkoztatásokat, pályázatokat kihasználva kezdett komolyabban a húsfeldolgozással foglalkozni, melyből eladásra szánt húst adnak el, ezáltal bevételre tesznek szert, melyet a helyi turizmus fejlesztésére is tudnak fordítani. Egy pályázati portál lehetőséget biztosít természetes személyeknek, mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak, települési önkormányzatoknak, kisebbségi önkormányzatok illetve önkormányzati társulások, non profit szervezet és egyházi jogi személyeknek pályázatok benyújtására, akik: - a falusi turizmus szálláshelyfejlesztés, - ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés, - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások és marketingje, 27
- a foglalkoztatást előmozdító fejlesztése alkalmi falusi-, - lovas turisztikai, - vadászati turizmushoz kapcsolódó; - erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatásokat akarják fejleszteni a településen. Sajnos az Önkormányzatok nincsenek jó helyzetben, hiszen ha nem foglalkoznak vállalkozásokkal, akkor nincs saját bevételük a kommunális adó, idegenforgalmi adón befolyt összegen kívül. A Harsányi Önkormányzat a turizmus fejlesztése érdekében odafigyel az olyan pályázatokra, melyek 100 %-ban finanszírozottak, illetve a jövőben szeretnének nagyobb pályázatokban is fektetni, ahol esetleg önerő is szükséges. Harsány Község Önkormányzata illetve a település vezetősége szeretné, ha minél több turizmusfejlesztési pályázatot elnyernének, amelyből a település számára bevétel származna. Szeretnék, ha a lakosok számára is megfelelő, illetve azok számára is vonzóvá tenni, akik ide látogatnak a falusi-turizmussal, hagyományőrzéssel, programokkal. Mindent megtesznek ezek a célok elérése érdekében, melynek első lépése egy profi pályázatíró céggel való együttműködés.
10.3. Társadalmi – kulturális tényezők Demográfia: Magyarország népességszáma a 2001-es népszámlálás adatai alapján 10.198.315 fő, a 2014. januári becslés alapján 9.877.365 fő. Az ország lakosságszáma folyamatosan csökken, minden évben körülbelül 23.000 fővel. A társadalom elöregedő. 2012-ben a születéskor várható élettartam a férfiak esetében 71,6 év, a nőknél 78,7 év. Az EU15-ben ugyanez a szám a férfiaknál 76,4, míg a nőknél 82,2év. A három legnagyobb kisebbség a roma, a német és a szlovák. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján (2011.) Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legjelentősebb a római katolikus, a református és az evangélikus, görög katolikus, baptista és zsidó vallásúak száma. Egy családban átlagosan 1,2 gyerek születik. A népesség 64,6 százaléka városban él, több mint 17 százalék Budapesten, 20 százalék megyei jogú, 27 százalék pedig egyéb városban. A lakosság 39 százaléka nőtlen, hajadon, közel 44 százaléka házas családi állapotú. Az özvegyek aránya megközelíti a 10 százalékot, és 10 000 személy közül 743 törvényesen felbontotta házasságát. Az iskolakötelezettség korhatára Magyarországon 18 év. Az OECD
28
2008-as felmérése alapján a magyarországi diplomások aránya egyelőre az OECD átlag alatt van, a 25-64 év közöttiek 17 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az OECD országokban ez az arány átlagosan 26 százalék. A helyzet oka elsősorban az, hogy az 55-64 év közöttiek mindössze 15 százaléka rendelkezik diplomával. 2007. december–2008. februári időszakban a 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,3 százaléknak felelt meg. A foglalkoztatottak száma 3 millió 855 ezer, a munkanélkülieké 337 ezer fő volt, ami 8,0%-os munkanélküliségi rátát jelent, míg Hajdú-Bihar megye munkanélküliségi rátája 14 % körüli, amely messze meghaladja az országos átlagot. Pszihográfia: Hofstede kulturális dimenziói alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar kultúra egy erősen bizonytalanságkerülő, meglehetősen maszkulin kultúra, ahol a hatalmi távolság viszonylag nagy, a kollektivizmus pedig sokkal erősebb, mint az Észak- és Nyugat-Európai országokban. A bizonytalanságkerülés azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegetettséget bizonytalan, ismeretlen helyzetekben. Az erős bizonytalanságkerülő kultúrákban, ami más az veszélyes, jellemző a kiszámíthatóság iránti igény. A maszkulin kultúrákban a társadalmi nemi szerepek élesen elkülönülnek. A domináns érték az anyagi siker, a férfiak magabiztosak, kemények, a nők szerények. A hatalmi távolság arra utal, hogy a társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztású, kevesebb hatalommal rendelkező tagok milyen mértékben fogadják el és várják el a hatalmi egyenlőtlenségeket. A kollektivizmus az individualizmussal szemben az olyan társadalmakat jellemzi, amelyekben az egyén születésétől kezdve szorosan összetartozó csoportokba illeszkedik. Ezt a típusú kultúrát „mi kultúrának” nevezhetjük. Az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat. Emellett a magyar egy meglehetősen nyitott, érdeklődő kultúrájú nép, s manapság a globalizáció hatásai is erősen meglátszódnak a szabadidő eltöltési szokásokon. A falusi turizmus szempontjából fontos, hogy a népzene, a népművészet és a néptánc jelentősége és népszerűsége a kilencvenes évek óta nagymértékben csökkent, ám manapság úgy tűnik, a nemzetközi trendek erősödő hatásaival párhuzamosan újra „divatba jön”. Elmondható még, hogy valamelyest emelkedett a testmozgás, a kirándulás, sportolás súlya a szabadidőszerkezetben, ami az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bővülésével magyarázható. A televíziózás térhódítása viszont a társas együttlétek rovására történik. A kilencvenes évek óta visszaesett a családdal, barátokkal, ismerősökkel folytatott tevékenység csakúgy, mint az
29
„eljárós” kulturális aktivitás (színházba, moziba, rendezvényekre látogatás). Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a társas tevékenységekre fordított idő. Ugyanakkor megjelent az önképzés a szabadidő-eltöltés palettáján. Ez részben az internet térhódításával van összefüggésben. A hazai kulturálisintézmények színvonalának növekedésével, a színvonalas hangversenyek, Európa-hírű rendezvények, kiállítások, hagyományőrző fesztiválok, helyi rendezvények megjelenésével ezek látogatottsága is egyre nő. Ám fontos megjegyezni, hogy inkább a kultúra iránt érdeklődők intenzívebb fogyasztása figyelhető meg, és nem a közönség szélesedése. Elmondható, hogy összességében a szabadidő mennyisége és a szabadidős lehetőségek mennyisége is folyamatosan növekszik a kilencvenes évek eleje óta, mikor is a magyar társadalom abbéli törekvésében, hogy a mintául választott szabadidő-társadalmak fogyasztását, életnívóját elérje, teljesen feláldozta szabadidejét. A Magyar Művelődési Intézet 2005-ös tanulmánya szerint a magyarok szabadidő eltöltési szokásainak trendjei: 1996 óta a kulturális intézmények látogatottsága folyamatosan nő, ám a komolyzenei hangversenyek látogatottsága stagnál. Csak csekély mértékben csökken Budapest és a vidék „kultúra-fogyasztása” közötti egyenlőtlenség. A kulturális intézmények közül legnagyobb létszámú közönsége a művelődési házaknak van. A művelődési házak kulturális programjai a nők, a képzettebb csoportok tagjai, a 40 év alattiak, valamint a városi lakosok körében a leglátogatottabbak, a különböző tanfolyamok, klubok, művészeti csoportok tevékenységébe a diplomások és az iskoláskorúak kapcsolódnak be az átlagosnál nagyobb arányban, a mulatságokat, a zenés-táncos szórakozási alkalmakat csakúgy, mint az olcsó vásárlási lehetőségeket, az iskolázatlanabb rétegek veszik igénybe az átlagosnál jobban. Összességében a kultúrára és szórakozásra fordított kiadások nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg az otthon, illetve az azon kívül elköltött forintok között. A kulturális fogyasztást a legerősebben az iskolai végzettség befolyásolja. Mindenféle kulturális tevékenységben, mind a nagy, mind a kisebb településeken, a fiatalok vesznek részt a legnagyobb arányban. Akik kulturálisan aktívak, azok egyéb szabadidős és rekreációs tevékenységet is a többieknél nagyobb arányban végeznek: többen sportolnak, kirándulnak, maguk is valamilyen művészeti tevékenységet űznek, többen tanulnak nyelveket, többen interneteznek, de a vendéglők, „pubok”, sörözők, borozók, kávézók közönsége között is nagyobb arányban találhatók meg.
30
Egyelőre nem tűnik úgy, hogy az új kor technikája, a számítógép és az internet csökkentené a fennálló kulturális különbségeket, sőt az internet-használati szokásokat jelentősen meghatározza a már meglévő olvasási kultúra.
10.4. Technológiai tényezők Internet vs. utazási irodák Magyarország internet-ellátottsága még mindig az EU-s átlagalatti, de a növekedés folyamatos. Az online hirdetések és az internetes vásárlások száma növekvő tendenciát mutat. Ez a gyors internetelérések terjedésének, és a napjainkban lezajló kulturális változásnak is köszönhető, amely elsősorban az online közösségi élet (Facebook, blogok) térhódításában mutatkozik meg. A belföldi magyarországi utazások során alacsonyabb a turisztikai információt gyűjtők aránya, mint a külföldi utazások során, aminek hátterében többek között az egy-egy turisztikai régióba visszatérők magas aránya, és a közös nyelv ismerete, az utazás előtti alacsonyabb bizonytalanságérzet áll. A desztinációkról, a tervezett uticélról, szállásról szerzett információkat egyre gyakrabban az internet-használata segítségével szerezzük be. Míg 2001-ben a belföldi főutazások esetében a világháló használata 1%-ot mutatott, 2005-ben ez az arány 30%-ra emelkedett. Az utazási irodák szerepe viszont a belföldi utazások szervezésében alacsony és (részben az internet miatt) folyamatosan csökken. 2005-ben az utazásközvetítők a belföldi főutazások 5%-ának szervezésében vettek részt. (Forrás: http://sg.hu/cikkek/46522/hoditanak)
Közlekedés: Borsod Abaúj Zemplén megye turizmusának szempontjából hatalmas jelentőséggel bír, hogy megépült az M3 autópálya Vásárosnamény felé vezető szakasza. Az M3 autópálya kelet felé haladva Nyíregyházával és az észak-keleti országrésszel is össze köti Budapestet. Jelenleg Nyíregyházáig lehet eljutni rajta. A Debrecen felé haladó M35-ös leágazása 2006-ban készület el. A Debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Ferihegyi repülőtér után a második legforgalmasabb. 2001 óta a nemzetközi utazóközönség előtt is nyitott légikikötő.
31
11.
Turizmus fejlesztési stratégia Harsányban
„A turizmusfejlesztési stratégiai program olyan középtávú cselekvési terv, amely az adott térség fejlesztési koncepciójában kijelölt célkitűzések alapján részletesen ismerteti a javasolt fejlesztési stratégiát, megjelöli a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét.” (Forrás: http://www.terport.hu/webfm_send/1641)
11.1. Célcsoportok „A piac vevőkből áll, akik sok mindenben különböznek egymástól. A piaci szegmentum a piacnak nagyobb, elkülöníthető része. A piacszegmentációt alkalmazó vállalat, régió felismeri, hogy a vásárlók igényei vásárlóereje, földrajzi elhelyezkedése, vásárlási attitűdje szokásai különbözőek. ugyanakkor a vállalat (régió) nem törekszik arra, hogy kínálata, ill. kommunikációs rendszere minden egyes vevőt egyénileg kielégítsen. Ehelyett néhány jól körülírható fogyasztói szegmentumot választ magának.” (Forrás: Kotler P.; 2001) Az egyik legfontosabb fogyasztói réteg a 25–45 éves korosztály, a gyermekekkel érkező felnőttek korosztálya, vagyis a családok, de mind a 25 év alatti korosztály, mind a 45 év feletti korosztály talál magának érdeklődése szerinti programot, kikapcsolódási lehetőséget. A családok mellett fontos célcsoportot jelentenek a család nélküli fiatal párok és a fiatalokból álló baráti csoportok. Termékcsoportok Célcsoportok Iskolás gyermekcsoportok Fiatal baráti társaságok Gyermekes családok
Kulturális turizmus
Gyógyturizmus
x
Aktív turizmus
Agro falusi turizmus
x
x
x
x
x
Fiatal párok
x
x
Nyugdíjasok
x
x
Cégek szakmai csoportok
x
x
Külföldiek
x
Borgasztronómiai turizmus
x
x x
x
x x
x
x x
32
x
(Forrás: Táblázat 1. saját szerkesztés) (Forrás: Mélyinterjú a Polgármesterrel Szabó Gergely 2014.)
11.2. Kereslet jellemzői Az idegenforgalmi adatok gyűjtése a turizmus ágazati jellemzőiből adódóan nehézkes, a kvantitatív adatok közül leginkább elemzésre alkalmasak a szálláshelyek száma, kihasználtsága, az ott eltöltött vendégéjszakák száma, mely adatokat a Központi Statisztikai Hivatal illetve az országos Területfejlesztési és Területrendezési információs Rendszer (TEIR) rendszeresen gyűjt. 11.2.1
Utazási szokások
A magyarok belföldi utazási szokásai: A Magyar Turizmus Zrt 2012-ben végzett kutatásából kiderül, 2012-ben minden 100 háztartásból 79 vett részt a turizmusban (2004-ben 75%) vagyis tett legalább egy, egy- vagy többnapos, belföldi vagy külföldi utazást. A háztartások 18%-a csak egynapos, 14%-a csak többnapos, 47%-a egy- és többnapos utazáson is részt vett. Elmondható, hogy a magyar lakosság turisztikai fogyasztását tekintve a belföldi utazások jóval nagyobb szerepet töltenek be, mint a külföldiek. Egynapos utazások, kirándulások:2012 decembere és 2013 novembere között a magyar háztartások 64,9%-a vett részt egynapos utazáson, azaz kiránduláson. A kirándulók 88,7%-a csak belföldi kirándulást tett. Csak külföldre a háztartások 3,9%-a kirándult, míg 7,4% belföldön és külföldön is járt. Belföldi kiránduláson a háztartások 62,4%a vett részt. Egy magyar háztartás a vizsgált időszakban átlagosan 3,4 alkalommal kirándult belföldön. A belföldi kirándulások legkedveltebb úti céljai a Budapest-Közép Dunavidék (17,6%), a Dél- Dunántúl (16,8%) és az Észak-Magyarország (14,8%), valamint a Balaton (14,0%) turisztikai régiók voltak. Harsány Községi Önkormányzat által megkérdezettek alapján a legtöbben idelátogatottak egynapos utazást részesítették előnyben, illetve az időszakos rendezvények miatt maradtak a településen. Az adatok alapján a Kalandpark és a Sópincét részesítették előnyben, illetve a Fesztiválokat. (Forrás: www.KSH.hu)
33
Egynapos látogatások száma Harsányban
4300 5000
4000
2400 1900
3000 2000 1000 0 Kalandparok meglátogatók száma 2013(fő)
Sópince látogatók száma 2013 (fő)
Összesen
(Forrás: Diagram 1. saját szerkesztés)
Többnapos utazások: 2012 decembere és 2013 novembere között a magyar háztartások 60,8%-a vett részt többnapos utazáson. Az utazók 62,5%-a csak belföldi utazáson vett részt, 19,0% belföldön és külföldön is járt, csak külföldre pedig 18,5% utazott. Belföldi többnapos utazáson minden második háztartás vett részt. Egy belföldre utazó háztartás átlagosan 2,7 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 2,59 utazást jelent háztartásonként. A belföldi utazások legkedveltebb úti céljai a Balaton (24,8%) és a Budapest-Közép-Dunavidék (22,1%) turisztikai régiók voltak. A belföldi utazások között az 1-3 éjszakásak, azaz a hétvégi utazások dominálnak. A belföldi utazások átlagos hossza 4,45 éjszaka volt. Az utazások többsége (41,4%) július-augusztusra esett. Harsány Község Önkormányzata és a KSH felé leadott adatok alapján, a településen átlagosan kb.2 napot töltöttek a turisták. (Forrás: www.KSH.hu) Főutazások: A főutazások 60,7%-a belföldi, 39,3%-a külföldi volt. A belföldi főutazások legnépszerűbb úti célja a Balaton (39,6%) volt. A második leggyakoribb desztinációt, az Észak-Magyarország (13,5%) turisztikai régiót a Budapest-Közép-Dunavidék (9,4%) régió követte. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbben augusztusban teszik meg a „főutazásukat”, az utazók 39,3%-a cselekszik így. A főutazás átlagosan 5,37 vendégéjszakát jelent. (Forrás: www.KSH.hu)
34
Belföldi főutazások 9,40%
13,50% 39,60%
Balaton
Észak-Magyarország
Budapest-Közép Dunadivék
(Forrás: Diagram 2. saját szerkesztés)
Most lássuk, hogyan is alakulnak a magyar turisták belföldi, nyári vakációi! A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített, a magyar lakosság 2012. évi utazásai terveiről készült felmérésből kiderül, a magyar lakosság közel fele tervezett utazást a 2012. májusszeptember közötti időszakra. Az utazók kétharmada tervezett belföldi úti célt, közülük 100-ból 14 külföldi utazást is. A becslések szerint ez körülbelül 1,8 millió belföldi utazást jelent a nyári szezonban. Az utazási kedv az iskolai végzettséggel, a háztartás létszámával és a jövedelemmel párhuzamosan nő, emellett a nagyobb településeken élők is az átlagosnál szívesebben utaznak. Az utazást tervezők kétharmada belföldön utazik, ezen belül 52%csak belföldi, 13,8% pedig belföldi és külföldi utazást is kíván tenni. A KSH kutatása szerint a 2012 és2013 közötti időszakban jelentősen nőtt a lakosság utazási aktivitása, az utazások száma és az utazásra fordított szabadidő, folyó áron pedig 37%-kal az utazásra fordított fogyasztási kiadás. 2011-ben csökkent az aktivitás, az utazók azonban valamelyest élénkebben vettek részt a turizmusban (bár csökkent az utazások száma, de nőtt az erre fordított idő), és folyó áron 11%kal emelkedett a fogyasztásuk egy év alatt. 2011-ben a lakosság 322 milliárd forintot költött turizmusra, ami a háztartások összes nemzeti fogyasztásának 2,5–2,6%-át jelentette. Szálláshely-szolgáltatások vásárlására 87 milliárd forint, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 93 milliárd forint, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 71 milliárd forint jutott. - 2–4 napos utazáson a lakosság egyharmada vett részt 2011-ben.
35
- A személygépkocsit használók 38%-a, a többieknek azonban csak negyede utazott belföldön ilyen rövid időre. - Öt- és annál több napos utazásra a 2011-es év során egy átlagos háztartás 29 ezer forintot fordított, míg ez a budapestiek körében közel 40 ezer forint. (Forrás: www.KSH.hu)
Harsány Község Önkormányzata és a KSH 2013-mas adatai alapján a községben egy Panzió üzemel, ahol 790fő a vendégéjszakák száma, vendégek száma pedig 382 fő. A Harsányi Harsona Fogadó és Étteremben átlagosan 2 éjszakát töltöttek el a vendégek. Ezeket az adatokat szeretné a települési Önkormányzat a falusi turizmussal bővíteni, javítani. Szeretnék elérni, hogy az új rendezvények és a település által kialakított új szolgáltatások jobban vonzzák a turistákat, ezáltal több napot, akár egy hetet is eltöltsenek legalább a főszezonban, ezzel népszerűsítve a községet. A Harsányi Önkormányzat és a Penzió vezetése által megvalósítandó feladatnak a külföldi turisták idecsábítását is kitűzte céljául. Sajnos a 2013-as adatokból az derül ki, hogy a külföldi turisták számára még ismeretlen a település, de a vezetőség mindenképpen változtatni akar ezen a helyzeten. Erre példa, hogy a másodszorra is megrendezett Harsányi Szürkemarha Fesztiválon részt vett pár külföldi turistacsoport is (az adatok még feldolgozás alatt vannak), akiket megkérdeztek az Önkormányzat dolgozói, hogy honnan hallottak a rendezvényről. A turisták elmondták, hogy az interneten bukkantak a plakátra és ez vonzotta őket a Fesztiválra. Az Önkormányzat a visszajelzések által nagyobb hangsúlyt szeretne fordítani a médiában való megjelenésre és az interneten megvalósítható hirdetésekre (Facebook, hírportálok, Tv, Rádió). (Forrás: Harsány Önkormányzat 2013. www.teir.vati.hu)
11.3. Kínálat jellemzői 11.3.1.
Vonzerők
Az idegenforgalmi vonzerők számbavételét és elemzését több adatforrásra támaszkodva végeztem el. A vonzerőleltár elkészítésénél nagy segítségemre volt a Harsány története című idegenforgalmi kiadványát, melyet 1998 augusztusában jelentetett meg az önkormányzat. Ezen kívül felhasználtam még az Idegenforgalom fejlesztési koncepció és stratégiai program 1999es tanulmányát. Hasznos információforrásnak bizonyultak a térségben készített interjúk és a térségről készített, már meglévő tanulmányok, koncepciók, helyzetfeltáró szakmai anyagok is. Vonzerőknek tekintem a térség idegenforgalmi kínálatának azon elemeit, amelyek húzó hatást
36
fejtenek ki a keresletre és ennek a húzó, vonzó hatásnak eredményeképpen a kereslet az adott célterületet, térséget előnyben részesíti más turisztikai célterületekkel szemben. Az utazás akkor valósul meg, ha a vonzerők által kifejtett húzó hatás és a turistákban jelentkező utazási motivációk egybeesnek, azaz a vonzerők kínálta javak az egyén turisztikai igényeit elégítik ki. A turisztikai célterületek leglényegesebb idegenforgalmi tényezői a vonzerők, melyek a turisztikai kínálat fő elemének tekinthetők. 11.3.2.
Történelmi vonzerők, műemlékek
A harsányi római katolikus műemlék templom „Harsány Szent Erzsébetről elnevezett egyházának papja 1332-ben 16 garas - viszonylat nagy összegű - pápai tizedet fizetett, eszerint már ekkor népes katolikus közösség élt a településen. A fizetendő pápai tized alapján az állapítható meg, hogy Harsány a megye legnagyobb települési közé volt. A falu jelentős része ekkor, illetve a következő századokban az egri püspökség tulajdonában volt. A török hódoltság és a reformáció szétzilálta a katolikusok egyházi életét. Jelentős számú katolikus népessége az 1700-as évek elejére lett a falunak. 1736ban Vágner József kanonok felépíttette az új tágas plébánia templomot, amit Kisboldogasszony tiszteletére szentelt fel 1738. szeptember 8-án Máriássy Sándor egri kanonok. Az 1746-os canonica visitatio kiemelte a templom tágasságát, a sekrestye szép boltozatát, a szószék kimunkáltságát. A templomnak három oltára volt, mely Barkóczy Ferenc egri püspök adományából létesült.
A
nagyobbikat
Kisboldogasszony
tiszteletére szentelték fel, melynek a közepén Szűz Mária születését ábrázoló kép volt látható. Az oltáron lévő Barkóczy címert valószínűleg Hartman József kassai szobrász készítette az 1740-es években. A templomban két harang volt, a nagyobbik mintegy 50 kg, amely Szent Donát tiszteletére, míg a másik a kisebb az Úr mennybemenetelének lett felszentelve. 1768-ban Egerben egy új 4 mázsás harangot öntöttek, amit Szent Antal tiszteletére szenteltek fel. 1759-ben Barkóczy püspök a templom közelében az un. Kakas-hegyen egy kisebb fajta földszintes kastélyt építtetett a harsányi püspöki birtokon. (Felsőtárkány után ez volt Barkóczy 37
Ferenc második nyaralója. Utóda Eszterházy azonban a szerinte fényűző kastélyt lebontatta. Köveinek egy részét a paplak helyreállítása során használták fel. 1786-ban Eszterházy előírása szerint megkezdték a templomtorony újjáépítését, minthogy addig a templom homlokzata, csak a tető aljáig volt falazott. A templom nagy felújítására 1850-ben került sor. Ezt követően 1875-ben történtek nagyarányú renoválási munkák az épületen. Kijavították a vakolatot, felújították a padokat, illetve elkészültek a templom művészi értékkel bíró falfestményei. A torony teljes renoválására 1901-ben került sor, majd mindenre kiterjedő felújítási munkákat végeztek a templomon 1907-ben. A II. világháború harcai után a templom romokban hevert. A helyreállításhoz 1946-ban kezdtek hozzá. A templom utolsó nagy megpróbáltatását 1983. február 24-én szenvedte el, amikor elektromos áram okozta tűzvészben a templom tornya leégett.” (Forrás: Kép 12. http://www.harsany.hu/egyhazak) A harsányi református templom A
falu
1556-ban
elpusztult,
de
1576-ban
újranépesült református lakókkal, akik önálló egyházat alkottak. Az 1595.évi összeírás szerint református templomuk volt. 1719-ben lelkésze katolizált,
és
a
templomot
is
elvették
a
reformátusoktól. 1720-ban a Gönci származású Héczey Dániel református lelkésznek és Újhelyi János
iskolarektornak
igyekeztek
a
a
közreműködésével
nyilvános
református
vallásgyakorlatot helyreállítani. 1744 körül a reformátusok Makay János prédikátor gazda házában tartották istentiszteleteiket, de elűzték őket, így azok más falubeli családokkal együtt Tiszaigar-pusztára
költöztek.
1746-ban
311
református és 280 katolikus lélek lakott a faluban. A reformátusok csak 1800-ban tudtak új templomot építeni maguknak, ez azonban 90 év alatt annyira megromlott, hogy életveszélyessége miatt 1890-ben le kellett bontani. A jelenlegi templomot Wind István építész tervezte, s a nyugati homlokzat előtti 23 méter magas tornyával együtt készült el 1890-ben. A templom 9x18 méteres belsejében 450 ülőhely van, mennyezete sík vakolt. Az orgonát Angster József építette 1912-ben. A templomot 1987-ben szépen megújították. Az 500 kg-os harangját 38
Szlezák László öntötte 1921-ben Budapesten, a 153 kg-osat pedig Burger Lőrinc 1833-ban Dobsinán.(Forrás:
Várady
József
-
Tiszáninnen
református
templomai)
(Forrás:
Kép
13.
http://www.harsany.hu/egyhazak)
11.3.2.
Kulturális és etnikai vonzerők, folklór
A településen népdalkör működik melynek neve Kéknefelejcs Harsányi Hagyományőrző Népdalkör Egyesület. A népdalkör 15 fő tagból áll. Hagyományőrző népviseletben adja elő a borsodi, a bükkaljai és a helyi gyűjtésből összeállított népdalcsokrait. A népdalkör minden vasárnap délután 16 órától tart összejövetelt, próbákat a Művelődési házban biztosított helyiségében. (Évente 10-15 alkalommal vesznek részt különböző népzenei rendezvényeken, dalos találkozókon, fesztiválokon, falunapi rendezvényeken.) A település kulturális rendezvényeinek állandó szereplői. 10 éve - hogy megteremtették a Szomszédolás Dalostalálkozó rendezvény hagyományát és a Szüreti nap kulturális program megrendezésében és szervezésében is aktívan részt vállalnak. Az egyesület célja Harsány községben valamint a környező településeken gyűjtő munka révén a feledésbe merült summás, arató, szüreti dalok, fonóházas, lakodalmas énekek, siratók, balladák stb. összegyűjtése, e dalok betanulása és előadása a népdalkör fellépései során, annak érdekében, hogy a fiatalabb generáció számára megőrizhető és megismerhető legyen az elmúlt korok és fülönféle társadalmi rétegek dalainak reprezentálása az egyesületi gyűjtőmunka által. Az egyesület célul tűzte ki a népdalkör folyamatos szerepléseire, előadásokra, versenyekre való felkészítését, folyamatos tagtoborzás révén a népdalkörbe új tagok felvételét, és az ő betanításukat. Egyesületi cél továbbá a rendezvények szervezése, a dalos-találkozókon, néphagyományok ápolására szervezett rendezvényeken való bemutatkozással Harsány hírnevének öregbítése. A Kéknefelejcs Egyesület 2002. szeptemberében Alsózsolcán szakmai zsűri által minősítést szerzett. A népdalkör tagjai a régmúlt néphagyományoknak megfelelő ruházatban lépnek színpadra. Tájegységük hagyományát ruházatukban, népdalkincsükben és előadásmódjukban is ápolják, megőrzik. A civil szervezet az önkormányzat támogatásával, pályázatok benyújtásával tartja fenn magát. Időről időre színvonalas műsorokkal, fellépésekkel színesítik a település rendezvényeit. E mellett számos meghívást kapnak dalos találkozókra, falunapi rendezvényekre, fesztiválokra, ahol öregbítik Harsány jó hírét. (Forrás: http://www.harsany.hu/?page=36)
39
11.3.3.
Szálláshelyek Harsányban
Harsona Panzió és Étterem „A panzió családias hangulatú étterme alkalmas kisebb baráti összejövetelekre és nagyobb rendezvényekre-160 főig - egyaránt. Emellett kitűnő konyhája egyedi igények kielégítésével is áll a vendégek rendelkezésére. A kényelmes 4 ágyas, pót ágyazható, saját zuhanyzóval rendelkező szobákban összesen 30 személy részére tudnak szállást biztosítani.” (Forrás: http://www.harsany.hu/szallashelyek)
11.3.4.
Speciális események, rendezvények, fesztiválok
Harsányi Szürkemarha fesztivál Augusztus 16. án került megrendezésre a II.
Harsányi
Szarvasmarha
fesztivál
Szilvási Tanya környékén. Már tavaly is több mint száz főzőcsapat mérte össze tudását, és több ezren látogatták a rendezvényt, idén pedig még nagyobb volt az érdeklődés. Számtalan, szürkemarhából készült finom étel készült el, volt slambuc, a helyi készítésű kalka, tócsni, és krumpli fánk is. Az ökörsütésnek, a nyárson sült malacnak, a szalmabálából készült szalmavárnak, a fából készült
gyerekjátékoknak,
a
hagyományos
cséplésbemutatónak,
veterán
járművek
bemutatójának, a tűzijátéknak, valamint a csikósoknak és lovasíjászok fergeteges produkciójának. (Forrás: Kép 14. http://diamondbridge.hu/szurkemarha-fesztival-okorsutes-nepzenejatszohaz-gasztroprogram-harsanyban/)
Ingyenes programok és látnivalók: - Régi idők játékszere, kézzel hajtott kosaras körhinta, népi ügyességi játékok, óriási szalmabála vár - ugrálóvár, arcfestés - kézműves foglalkozás - karikás ostor és szürkemarhatülök (kürt) használatának elsajátítása, barantázás - szürkemarhafogat - solymászbemutató - játszóház rádió irányítású modellekkel - állatsimogató, lovaglási lehetőség, íjászat - veterán járművek, látványkovács
40
- túra- és choper motor bemutató - kézműves termékek kirakodóvására - macikiállítás: több mint 1000 plüssmackó - Magyar honvédség tájékoztatósátra - véradás 10-15 óráig Gasztronómia: - Szürkemarhából készített ételek - hagyományos harsányi ízek (tócsni, kalka) - nyárson sült ökör és malac - hortobágyi gulyás specialitások XV. Harsányi Szüreti nap NEVIS Bojlis Távdobó Verseny 11.3.5.
Vendéglátóhelyek, gasztronómia
A településen a Harsányi Szürkemarha fesztiválon megrendezett
Szürkemarhából
főzőversenye
kerül
készült
megrendezésre
ételek ahol
a
szürkemarhahúst, a főzőhelyet és a tűzifát a szervezők biztosítják. A szakmai zsűri elnöke a tavalyi évhez hasonlóan
Benke
László
olimpiai
bajnok
mesterszakács volt. Idén 127 csapat mérte össze tudását. A településen a Székely panzió és étteremben az ide látogatók megízlelhetik az eredeti erdélyi ételeket, ezzel is népszerűsítve a székely kultúrát és gasztronómiát. (Forrás: Kép 15. http://debrecen.utisugo.hu/?&hotel_page201=4)
Borivó nemzet lévén a település kedvező fekvése miatt az Önkormányzat szorgalmazza a szőlőtermesztés illetve borkultúra népszerűsítését. A sópincében helyi borok felszolgálását megvásárlását tették lehetővé, illetve a sópince feletti tetőtér beépítésével egy mezőgazdasági tárlatot hoztak létre ahol az ide látogatók betekintést nyernek a térség mezőgazdasági életébe illetve megkóstolhatják a területen termett szőlőkből készült borokat
41
Természeti vonzerők
11.3.6.
Harsányi Horgásztó Miskolctól alig 10 km-re a Bükk déli lejtőinek ölelésében helyezkedik el a Harsányi Horgásztó. 3 tóból álló tórendszerről van szó, melyek hasznos
vízfelülete
40
ha.
A
tavak
völgyzárógátas rendszerűek, amelyek a Csincse patak felduzzasztásával jöttek létre, egymáshoz képest láncszerűen elhelyezkedve. A horgászat a
2006.-ös
esztendőben
indult
meg
a
legnagyobb 20 hektáros vízfelületű tavunkon, a két felső tó horgászati célú hasznosítására a későbbiekben kerül sor. A tó a 2000-es évek elején, rekonstrukciós munkálatokon esett át, ennek köszönhetően a meder a keresztgáttal párhuzamosan egységes alakulású. Az átlagmélység 2,5 m, az aljzat helyenként akadós. A tó környezete kulturált. A parton lehetőség van tűzrakásra, főzésre. A kényelem érdekében egyre több padot, asztalt helyeztek ki. Későbbi az önkormányzat tervei között szerepel egy pihenőpark kiépítése, ahol a család minden tagja megtalálja a szórakozási lehetőséget. (Forrás: Kép 16. http://hu.worldmapz.com/photo/121837_en.htm) Ember alkotta vonzerők
11.3.7.
Harsányi Sópince A Bükk hegység lábánál, az érintetlen természet kapujában fekszik Harsány. Az üde, zöld erdők és a hegyvidék közelsége friss, kristálytiszta levegőt és gyógyító csendet ajándékoz a településnek. A megannyi
szépséget,
értéket
és
hagyományt őrző falu számos olyan formáját kínálja az erre járó vendégeknek az aktív pihenésre, amely fizikailag, szellemileg
és
lelkileg
is
teljes
feltöltődést
ígér.
(Forrás:
Kép
17.
http://www.harsany.hu/index.php?page=1&article=167)
A Harsányi Sópince nemcsak a folyamatosan fejlődő település egyik legvonzóbb turisztikai látványossága, hanem a természetes gyógyulás és egészségmegőrzés egyedülálló gyöngyszeme is az országban. 42
Az összesen 250 méter hosszú, 4 ágú középkori uradalmi pincéből kialakított sópincébe a gyógyhatás egyenesen az erdélyi parajdi sóbányából érkezett. A parajdi só a legjobb minőségű a világon, és évszázadok óta vonzza egész Európából a gyógyulni vágyókat. A Harsányi Sópincébe 20 tonnányi parajdi sót építettek be. A tágas pinceágban lévő játszótér teszi a gyerekek számára vonzóvá, különlegessé ezt a varázslatos, földalatti világot. A pince fölött középkori jellegű, terméskőből kirakott borház található. A Harsányi Sópince fertőtlenítő hatású levegője tisztítja a tüdőt, kiválóan alkalmas az asztma és más légúti betegségek gyógyítására. - Védi a sejteket és különösen az agysejteket az elsavasodástól - Fontos szerepe van az érzelmi és lélektani zavarok kezelésében - Fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti összeköttetésben - Szükséges az emésztéshez, tápanyagok felszívódásához - Tisztítja a tüdőt, a hörgőket, segít a lerakódott váladék felszakításában - Kiválóan ápolja és védi a bőrt. Javasolt ekcémánál, mitesszeres és pattanásos bőr esetén - Vírus, baktériumölő hatása miatt remekül fertőtleníti a kezelt felületet - Intenzív bőrradírozó hatása miatt nagyobb fokú vérbőség érhető el, melynek következtében az elhalt hámsejtek leválnak a bőr felszínéről - Meggátolja a túlzott izzadást - Megvéd a visszér, hajszálérrepedésektől - A köszvény és arthritis (ízületi gyulladások) megelőzésében hatékony - Megakadályozza a túlzott nyáltermelődést - Erősíti a csontokat - A só nyelvre téve megállítja a száraz köhögést - Fertőtlenít, tisztít, vízlágyító hatású
43
Kalandpark A község határában nyújt kikapcsolódási lehetőséget a Szabadidő és Kalandpark. Számtalan ötlet és megkeresés érkezik különböző rendezvények helyszínéül választva a kalandparkot. - Céges rendezvények - Csapatépítő tréningek - Szülinapi zsúrok - Nyugdíjas találkozók - Esküvők rendezése - Csacsitábor - érettségi találkozók - Egyetemi gólyatáborok megrendezése (Forrás: Kép 18. http://www.kalandpark.eu/)
Kínálati oldalról szemlélve a település turizmusánál az önkormányzatokat, a turisztikai vállalkozókat, a civil szervezeteket és a magánszemélyeket egyaránt meg kell említeni. E szereplők egyaránt felelősek a vonzerőkért, szolgáltatásokért és a turizmus egyéb elemeiért. A turizmus a gazdaságnak egy olyan ágazata, amelynek menedzseléséért, irányításáért egyszerre több szektor is felelős, szemben más ágazatokkal. Minden említett szektornak megvan a saját indíttatása arra nézvén, hogy fejlessze a térségi turizmust. Az Önkormányzatok szerepe elsősorban a térségről kialakult általános kép, imázs javításában, a település arculatának fejlesztésében van. Ugyancsak fontos szerep jut az önkormányzatoknak az útjelzések elhelyezésében, a közbiztonság javításában, parkolók építésében, a gazdasági ösztönzők kialakításában. A vállalkozások feladata azoknak a szolgáltatásoknak a működtetése, melyek a turizmus alapját jelentik. Az emberi erőforrás fejlesztése, a kiegészítő képzések, nyelvtanfolyamok elvégzése alapvetően hozzájárul a szolgáltatások minőségének javításához, a jobb fogadókészséghez, végső soron a térség jobb megítéléséhez. A térségi vonzerők tekintetében a helyi civil szervezeteknek, (Harsányi Polgárőr egyesület, Kéknefelejcs Harsányi Népdalkör Egyesülete, Harsányi Sport Egyesülete) mint ahogy az számos példából kitűnik, azok fenntartásában működtetésében jelentős terhet vállalhatnak át az önkormányzatoktól. A horgásztavak horgászegyesületek keretében való működtetése, helytörténeti kiállítások berendezése, konferenciák, községi rendezvények szervezése mindmind hozzájárul a térség vonzerejének színesítéséhez. A komplex vonzerővel rendelkező települések esetében a civil és non-profit szervezetek vállalhatják fel a helyi idegenvezetők képzését, turizmussal kapcsolatos szabadidős képzések megszervezését is. Egy térségi
44
turisztikai
non-profit
szervezet
jelentősen
hozzájárulhat
a
térség
idegenforgalmi
menedzseléséhez, a térség turisztikai szereplőinek koordinálásához, a fejlesztések összehangolásához. E három szféra (vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek) közösen hozhatják létre a térség turisztikai szervezetét és annak alárendelten az operatív turisztikai feladatokat ellátó térségi turisztikai menedzsmentet. A kezdeményezést bármelyik szféra területéről felvállalhatja egy szervezet, a megvalósítás során a turizmus komplexitása révén azonban széles körű társadalmi összefogásra van szükség. A helyi lakosság a turizmusfejlesztésnek szintén kulcsfontosságú szereplője. A helyiek vendégszeretete, idegen nyelv ismerete, együttműködésük a fásítási, virágosítás programban elengedhetetlen része a turizmusfejlesztésnek. Több turisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozás csak úgy tudja fenntartani magát, ha a holtszezonban a helyi lakosok veszik igénybe a szolgáltatásokat. E néhány példából is leszűrhető, hogy a turisztikai fejlesztések nem valósulhatnak meg a lakosság bevonása nélkül. (Forrás: Mélyinterjú a Polgármesterrel Szabó Gergely 2014.)
(Forrás: Kép 19. saját szerkesztés)
45
A térségi turizmusfejlesztés szereplőinek feladatkörei Üzleti szféra
Önkormányzati szféra Lovas központok A teleülések működtetése, arculatának javítása, rekreációs és településszépítés, szabadidős oktatási Műemlékek központok karbantartása, ó. működtetése
Civil szféra
Konferenciák szervezése, Tájházak működtetése, Helytörténeti kiállítások, Rendezvények szervezése Vadászterületek, horgászvizek fenntartása Útjelzések, Idegenforgalmi, Szolgáltatások Szálláshelyek, éttermek információs táblák vendégfogadói környezetének elhelyezése, képzések, rendben tartása, közbiztonság tanfolyamok parkolók, javítása, parkolók szervezése, Helyi szemetesládák, tiszta építése, egészségügyi idegenvezetők üzletek. A turisták ellátás javítása udvarias Gazdasági ösztönzők kiszolgálása, idegen kialakítása nyelvek ismerete Faültetés, parkosítás, A helyi lakosság Atmoszféra virágosítás, köztéri vendégszeretete, szemetesek készségessége a elhelyezése, turistákkal Autós pihenők Közlekedés kialakítása, Kerékpárutak építése imázs Széles körű Kommunikáció Megfelelő minőségű Térségi üzleti tevékenység, megteremtése, a tevékenységükkel termékek és térség jó hírnevének javítják a térségi szolgáltatások elterjesztése A imázst. előállítása. önkéntes térségi marketing anyagi támogatás munka kezdeményezése, finanszírozása Teleházak Térségfejlesztési Teleházak létrehozása Menedzsment működtetése. ügynökség és irányítása Szaktanácsadás létrehozása, A három Turisztikai non-profit turisztikai szféra koordinálása, szervezet létrehozása, vállalkozásoknak Testvértelepülési Nemzetközi civil kapcsolatok kapcsolatok kialakítása létrehozása és ápolása Vonzerők
(Forrás: Táblázat 2. saját szerkesztés) (Forrás: Harsányi Önkormányzat 2014.)
46
12.
SWOT – analízis
„A SWOT analízis a stratégiai elemzés egyik legelterjedtebb módszere, amely az elemzési területek sokaságának, az elemzés szempontjainak és a sokoldalú alkalmazási lehetőségeinek köszönhető. Alkalmas a környezet valamennyi elemének számbavételére, azok praktikus, gyakorlatban jól értelmezhető szempontok szerinti rendezésére és összekapcsolására. Elemzési területek: külső és belső környezeti tényezők.” (Forrás: Kevin Lane Keller - Philip Kotler: Marketing management, Akadémia kiadó Zrt. 2008)
12.1. Erősségek Társadalmi és gazdasági jellemzők o
Régióközponti szerepkör
o
Pozitív migrációs különbözet
o
Soknemzetiségű lakosság hagyományai
o
Regionális és határokon átnyúló partnervárosi kapcsolatok.
o
Befektetőket, vállalkozásokat segítő szolgáltatások megléte, innováción alapuló tevékenységek ösztönzése, kisvállalkozások támogatása
Turisztikai kínálat - Turisztikai vonzerők o
Épített környezeti emlékek, néhány jelentős vonzerő, műemlék
o
Országos hírű rendezvények, számos kiállítás, tárlat (művelődési házban)
o
Só barlang
o
Halásztavak
o
Hegyek vonzó természeti környezete
- Kulturális élet, rendezvények o
Számos kulturális program, programszervező
o
Kulturális és közművelődési intézmények
o
Kalandpark
Turisztikai infrastruktúra - Szálláskínálat o
Családias légkörre vágyók számára rendelkezésre álló szálláskínálat (panziók)
o
A kereslet földrajzi irányultságához illeszkedő kínálat
Háttér-infrastruktúra -
Megközelíthetőség, elérhetőség
47
o
Közvetlen buszjáratok,
12.2. Gyengeségek Társadalmi és gazdasági jellemzők o
Dinamikusan elöregedő lakosság, fiatalok elvándorlása
o
Hagyományos ipari tevékenységek megszűnése, kényszerű struktúraváltás, gyenge termelőszektor Turisztikai kínálat
- Turisztikai vonzerők o
A falu kiemelt vonzerői kevéssé ismertek
o
Múzeumok, kiállítóterek hiánya
o
Az interpretáció a hagyományos eszközök mellett nem alkalmaz modern megoldásokat Turisztikai infrastruktúra
- Szálláskínálat o
Szálláskapacitás korlátozott, a nagyobb rendezvények idején túltelítettek a szállások.
12.3. Lehetőségek Turisztikai trendek o
Általános turisztikai trendek folytatódnak
o
Kulturális turizmus élénkül, kulturális turista fogyasztói szokásai (pl. magasabb költés) fennmaradnak.
o
Kulturális turizmus, mint nemzeti szinten is kiemelt ágazat szerepe fennmarad, fokozódik.
o
Fiatalok megnyerhetővé válnak.
o
Lakosság kultúrafogyasztási szokásai javulnak.
o
Hivatásturizmus felértékelődik. Gazdaság, együttműködés
o
Kapcsolódó beruházások valósulnak meg (pl. infrastruktúra, szállások, vendéglátó egységek), tematikus kínálatok épülnek a városban és a kapcsolódó területeken.
48
o
Szálláshely-fejlesztések megvalósulnak, a szálláshelykínálat igazodik a kereslet változásaihoz.
o
Nemzetközi jelleg erősödése.
o
Egészségipar
fejlődik
(kapcsolódó
szolgáltatásigény
jelentkezik,
pl.
a
konferenciakapacitások iránt). o
Az általános életminőség-javító intézkedések hozzájárulnak a demográfiai trendek javításához, amely közvetetten a turizmusra is hatást gyakorol (pl. növekvő mobilitás, növekvő átlagéletkor, javuló egészségügyi helyzet, stb.).
12.4. Veszélyek Turisztikai trendek o
Más városok gyorsabb és erőteljesebb fejlesztései révén versenyelőnyre tesznek szert.
o
A lakosság igénye a kulturális termékek iránt csökken.
o
A fizetőképesség csökken.
o
A hivatásturizmust beszűkülés jellemzi.
o
A helyi lakosságot nem érzi magának a programot, passzivitás jellemzi.
o
Az adottságok kihasználása továbbra sem valósult meg. Gazdaság, együttműködés
o
A gazdasági szerkezet átstrukturálódása nem megy végbe.
o
A nem megfelelő programkínálat, azok sikertelensége, a koordináció hiánya elégtelen keresletet eredményez.
o
Az országos finanszírozási feltételek romlanak, pályázati rendszerek változása miatt nehézkessé válik a program kivitelezése.
49
o o o
o o o
o
o
o
o o
o
o o o o
o
o
Gyengeségek Erőteljesen fogyatkozó népességszám Dinamikusan elöregedő lakosság, fiatalok elvándorlása Hagyományos ipari tevékenységek megszűnése, kényszerű struktúraváltás, gyenge termelőszektor A falu kiemelt vonzerői kevéssé ismertek Múzeumok, kiállítóterek hiánya Az interpretáció a hagyományos eszközök mellett nem alkalmaz modern megoldásokat Szálláskapacitás korlátozott, a nagyobb rendezvények idején túltelítettek a szállások. A szálláshelyek struktúrája nem illeszkedik megfelelően a kereslet elvárásaihoz. Ár-érték arány nem megfelelő.
Lehetőségek Általános turisztikai trendek folytatódnak Kulturális turizmus élénkül, kulturális turista fogyasztói szokásai (pl. magasabb költés) fennmaradnak. Kulturális turizmus, mint nemzeti szinten is kiemelt ágazat szerepe fennmarad, fokozódik. Fiatalok megnyerhetővé válnak. Lakosság kultúrafogyasztási szokásai javulnak. Hivatásturizmus felértékelődik. Kapcsolódó beruházások valósulnak meg (pl. infrastruktúra, szállások, vendéglátó egységek), tematikus kínálatok épülnek a városban és a kapcsolódó területeken. Szálláshely-fejlesztések megvalósulnak, a szálláshelykínálat igazodik a kereslet változásaihoz. Nemzetközi jelleg erősödése.
Erősségek o Régióközponti szerepkör o Pozitív migrációs különbözet o Soknemzetiségű lakosság hagyományai o Regionális és határokon átnyúló partnervárosi kapcsolatok. o Befektetőket, vállalkozásokat segítő szolgáltatások megléte, innováción alapuló tevékenységek ösztönzése, kisvállalkozások támogatása o Épített környezeti emlékek, néhány jelentős vonzerő, műemlék o Országos hírű rendezvények, számos kiállítás, tárlat (művelődési házban) o Só barlang o Halásztavak o Hegyek vonzó természeti környezete o Kulturális élet, rendezvények o Számos kulturális program, programszervező o Kulturális és közművelődési intézmények o Kalandpark o Családias légkörre vágyók számára rendelkezésre álló szálláskínálat (panziók) o A kereslet földrajzi irányultságához illeszkedő kínálat - Megközelíthetőség, elérhetőség o Közvetlen buszjáratok, Veszélyek o Más városok gyorsabb és erőteljesebb fejlesztései révén versenyelőnyre tesznek szert. o A lakosság igénye a kulturális termékek iránt csökken. o A fizetőképesség csökken. o A hivatásturizmust beszűkülés jellemzi. o A helyi lakosságot nem érzi magának a programot, passzivitás jellemzi. o Az adottságok kihasználása továbbra sem valósult meg. o A gazdasági szerkezet átstrukturálódása nem megy végbe. o A nem megfelelő programkínálat, azok sikertelensége, a koordináció hiánya elégtelen keresletet eredményez. o Az országos finanszírozási feltételek romlanak, pályázati rendszerek
50
o Egészségipar fejlődik (kapcsolódó szolgáltatásigény jelentkezik, pl. a konferenciakapacitások iránt). o Az általános életminőség-javító intézkedések hozzájárulnak a demográfiai trendek javításához, amely közvetetten a turizmusra is hatást gyakorol (pl. növekvő mobilitás, növekvő átlagéletkor, javuló egészségügyi helyzet, stb.).
változása miatt nehézkessé válik a program kivitelezése.
(Forrás: Táblázat 3. Saját szerkesztés) (Forrás: Harsányi Önkormányzat 2014. féléves Turisztikai bizottság ülésén lehangzottak) (Forrás: Mélyinterjú a polgármesterrel Szabó Gergely 2014.)
13.
Turizmusfejlesztési prioritások
Harsány turizmusfejlesztési prioritása illeszkedik az új 2014-2024-ig tervezett Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióba. Ez a turizmusfejlesztési koncepció az elkövetkező, tíz évre terjedő időszakra határozza meg hazánk turizmusfejlesztés által elérni kívánt célkitűzéseit, a fejlesztés fő irányait, illetve a kitűzött célok teljesítéséhez szükséges eszközök körét, melyeknek szerves része a turisztikai termékek professzionális értékesítésének előkészítése is, hogy hazánk helyt tudjon állni az erős nemzetközi mezőnyben. A Nemzeti Turizmus Koncepció célkitűzései: - A turizmus a gazdaság, a kis- és középvállalkozói réteg szolgálatában - A turizmus kiemelt szerepe az egészséges életmódban, a megújuló társadalomban, az életminőség javításában - Kiemelt nemzeti termékeink, az egészség- és az örökségturizmus – nemzetközi pozícionálás és tervszerű/programozott fejlesztése - A magyar vidék megerősítése, helyi gazdaság- és vidékfejlesztés a turizmus által - A turizmus kapcsolata a területpolitikai célkitűzésekkel és a fenntarthatósággal - Keleti és nemzetközi nyitás, új piacok meghódítása, nemzeti együttműködés a turizmusban is A tanulmány által megfogalmazott célkitűzések közül hármat emelnék ki, amiben Harsány turizmusának fejlesztése leginkább illeszkedik a koncepcióba.
51
A turizmus kiemelt szerepe az egészséges életmódban, a megújuló társadalomban, az életminőség javításában „A testi, lelki egészség/jól-lét iránti igény által vezérelt megközelítés a turizmus szektor hosszú távú elképzelései között befolyásolja a termékfejlesztési irányokat is. A kulturális, természeti örökségen alapuló turisztikai kínálat szinte valamennyi eleme elősegíti a turisták jól-létének javítását. Az egészség megőrzésében az egészségturizmus jelentősége kiemelkedő, de a mozgásra sarkalló ökoturizmus, az aktív kikapcsolódás válfajait összegyűjtő, addicionális vonzerővel rendelkező természetjáró, kerékpáros, lovas, vízi, falusi, agroturizmus stb. termékek fejlesztése is hozzájárul e cél eléréséhez. A turizmus kínálatát bővíteni szükséges, különösen a turizmushoz kapcsolódó, azzal részben átfedésben levő szabadidő-gazdaság fejlesztésével, amely a megújuló és egészséges magyar társadalom egyik alapvető eszköze lehet. Míg az egészségturizmus a megelőzés és a gyógyítás magas színvonalú szolgáltatásait tudja nyújtani mind a belföldi, mind a külföldi turistáknak, addig a szabadidő-gazdaság kínálatában számos olyan elem található, amely mindenki számára könnyen hozzáférhető (preferenciáknak és lehetőségeknek megfelelően akár bővített szolgáltatásokkal is igénybe vehető).” (Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024. 16. o.) A magyar vidék megerősítése, helyi gazdaság- és vidékfejlesztés a turizmus által „A nemzeti fejlesztéspolitikai célok között kiemelt hangsúlyt kap a vidéki térségek belső erőforrásainak,
sajátos
adottságainak,
kihasználatlan
potenciáljának
kiaknázása.
A
turizmusfejlesztés ezeknek a gazdaságfejlesztési megoldásoknak az egyik eszköze. A vidéki területeken történő turizmusfejlesztést kiegészítheti a helyi termékek előállítása és értékesítése, a helyi hagyományok megőrzése és turisztikai termékelemekké fejlesztése, a gasztronómiai hagyományok felelevenítése. A helyi gazdasági tevékenységekbe bekapcsolódók számának növekedése magával hozza az elvándorlás mérséklődését is, elősegítve a családok, kisebb közösségek, mikro- és kisvállalkozások boldogulását.” (Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024. 18. o.)
52
A turizmus kapcsolata a területpolitikai célkitűzésekkel és a fenntarthatósággal „Részben az előző, helyi gazdaságfejlesztési témakörből vezethetők le az – évtizedek óta hazánkban fennálló területi problémákra választ találni próbáló – területpolitikai célkitűzések. A természeti, táji és kulturális értékekben gazdag vidéki térségek, a belső és külső perifériák belső erőforrásokra építkező, sajátos kitörési pontokra alapozott fejlesztése-fejlődése az előző pontban taglaltakkal mutat szoros rokonságot, hozzájárulva a népesség és a helyi erőforrások helyben tartásához, ezáltal e területek relatív versenyképességének növeléséhez. A sérülékeny, természeti értékekben gazdag térségek kapcsán a nemzeti stratégiai fejlesztési célkitűzések egyértelműen a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást középpontba állító megközelítés mellett foglalnak állást. A helyi lakosság számára hasznot hozó, a tömegszemlélet helyett a kisebb számú turistát vonzó, mérsékelt környezeti terhelést jelentő turizmusformákra való koncentrálás említhető meg itt elsődlegesen. Az ökoturizmus és egyes aktív turisztikai termékek tipikusan a nemzet stratégiai jelentőségű erőforrásait (víz, táji értékek stb.) a jövő generációk számára is megőrző, azok fenntartható használatát preferáló megoldások, melyek így a turizmus fejlesztésén keresztül a nemzeti stratégiai célkitűzésekhez is alapvetően hozzájárulnak.” (Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024. 19. o.) A térségi turizmusfejlesztés fő célkitűzései összhangban állnak a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióval, amely meghatározza az ország turizmusfejlesztését a következő időszakra. Harsány törekszik arra, hogy a természeti örökséget, az építészeti hagyományokat, a helyi közösségek értékeit megőrizhető és fenntartható módon fejlessze, amely versenyképes Magyarországon; és a térség határozott, sajátos arculattal való megjelenését teszi lehetővé; hosszú
távon
gazdasági
eredményeket
nyújtson;
hozzájáruljon
a
helyi
lakosság
életszínvonalának emelkedéséhez; a helyi kis- és közepes méretű vállalkozások gazdasági erősödését segítse elő. A cél eléréséhez elsősorban a helyben megtalálható, endogén erőforrásokat szükséges feltárni és hasznosítani, valamint a cél elérését szolgáló belső feltételeket megteremteni. A fejlesztéshez szükséges, kívülről megszerezhető erőforrásokat kiegészítő forrásoknak kell tekinteni. A térségi turizmusfejlesztési stratégia Harsány területén az alábbi prioritásokon keresztül alakította ki az önkormányzat a célkitűzések megvalósítását: - A természeti, táji, környezeti és épített örökség megőrzése, Harsányhoz kötődő hagyományok erősítése (rendezvények fesztiválok), fenntartható módon való fejlesztése - A helyi közösségek turisztikai kezdeményezéseinek támogatása, a fejlesztések során a helyi közösségek igényeinek és céljainak maximális figyelembe vétele 53
- A fogadókészség minőségének növelése érdekében emberi erőforrás fejlesztés, - Térségi információs csatornák kiépítése, az információk áramlásának biztosítása - Térségi, települési nemzetközi kapcsolatok építése (testvérvárosi kapcsolatok) - A turizmushoz kapcsolódó kis- és közepes méretű vállalkozások segítése és fellendítése
14.
Jövőkép
A stratégia kiindulópontját Harsány idegenforgalmi jövőképe - víziója - jelenti, amely rögzíti a település pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. Harsány jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A régió kedvelt falusi turisztikai központjává válni, a magán-és a közszféra közötti erős együttműködés segítségével, mind a hazai mind a külföldi turisták igényeit kielégítő, idegenforgalom megteremtésével. A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: - A helyi erőforrások felhasználása Az idegenforgalom fejlesztése során alapvetően arra kell törekedni, hogy a térségben található turisztikai erőforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra. - A természeti és épített környezet kizsákmányolásának elkerülése A fejlesztések eredményeként bekövetkező látogatói létszám-emelkedés minden bizonnyal jelentős veszélyt jelent elsősorban a természeti, kisebb mértékben az épített környezetre, így kockáztatva az egyes erőforrások későbbi felhasználását. Ebből kifolyólag alapvető célnak kell tekinteni a turizmus olyan jellegű fejlesztését, amely képes minimalizálni, illetve egyes esetekben teljesen elkerülni a keletkező károkat. - Mind a hazai, mind a külföldi turisták igényeinek kielégítése A hazai idegenforgalomban az eddigiek során elsősorban a belföldi vendégek kaptak nagyobb figyelmet. A jövőkép éppen ezért kiemeli, hogy a későbbiekben legalább ekkora hangsúlyt kell fektetni a külföldi vendégekre is. - Több lábon álló idegenforgalom kialakítása A falu idegenforgalmának már ma is vannak bizonyos kulcsterületei: kiemelten az egészségturizmus (sópince), illetve a rendezvényturizmus (Szükemarha Fesztivál). A jövőkép ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a siker elengedhetetlen feltétele egy diverzifikált, több lábon
54
álló idegenforgalom megteremtése, ahol az egyes ágazatok jelentős mértékben segíteni tudják a többi fejlődését. (Forrás:http://portal.debrecen.hu/gazdasag/koncepciok/idegenforgalmi/idegenforgalmikoncepcio_koncepciok.ht ml?page=10)
Összefoglalva a javasolt jövőképet, Harsányt a jövőben olyan idegenforgalmi úti célként látja az Önkormányzat, amely elsődlegesen a belföldi látogatókra támaszkodva, de emellett a nemzetközi, szabadidő eltöltésére ideérkező turistákat is vendégül látva, a gazdag örökségeire és erőforrásaira alapozva a régió egyik legkedveltebb turisztikai pontjává válik. A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: Az idegenforgalom olyan irányú és mértékű fejlesztése Harsányban, együttműködve a környező települések szervezeteivel, amely a kívülről érkező turisták révén elősegíti a település gazdagodását, ugyanakkor a falu lakossága számára is kikapcsolódásiszórakozási lehetőséget biztosít. (Forrás: Mélyinterjú a Polgármesterrel Szabó Gergely 2014.)
15.
Stratégiai alprogramok
Harsányi turizmus fejlesztését szűken értelmezve hat, térségi szinten megvalósítandó alprogramra szükséges osztani, melyek az alábbiak: - Térségi vonzerőfejlesztés - A kulturális és környezeti örökség védelme - A térség turisztikai fogadóképességének javítása - Emberi erőforrás fejlesztés - Szervezet és menedzsment fejlesztés - Térségi marketing
15.1. Térségi vonzerőfejlesztés Lovas turizmus fejlesztése Harsánynak szorgalmazni kellene, hogy bekerülhessen a magyar lovas turisztikai egyesületbe, ezáltal a település bekerülne a lovas turisztikai útvonalba is. Térségen belül és a térségből kivezető lovas túraútvonalak kijelölése, oly módon, hogy a térség látnivalói, turisztikai
55
szolgáltatásai érintve legyenek a túraútvonal által. Településen belüli lovas túrák szervezése, ami már jelenleg is részben megvalósult olyan módon, hogy csoportos üdülés esetén a helyszínek között a turistáknak lehetőségük van lovas kocsival közlekedni a falun belül. A kereslet hosszú távon való megalapozása céljából lovas oktatóközpontok létrehozása, lovas oktatás, tábor kialakítása. Tájrehabilitáció és -rekultiváció A térségi vonzerőként potenciálisan számba vehető természeti adottságok, úgy, mint például a Harsányi horgásztó közvetlen környezete, a főbb közlekedési utak melletti területek tereprendezése, fásítás, parkosítás, az út menti fák ültetése jelentős mértékben hozzájárul a térség pozitív megítéléséhez, a térségről kialakult kép oly módon való változásához, hogy az a turisztikai atmoszféra javulásán keresztül a térség turisztikai vonzerejét megnöveli. Új, innovációt hordozó, közösségi vonzerők A turizmus szempontjából is értékes eseményeket szükséges a kistérségen belül kifejleszteni, melyek alkalmasak arra, hogy nagyobb számú turistát vonzzanak a térségbe, keresletet támasszanak a már meglévő szolgáltatások iránt, illetve új szolgáltatások létrejöttét indukálják. A közösségi vonzerőket több vállalkozó, önkormányzat és civil szervezet együttesen, egymás partnereiként együttműködve hozhatják létre. Az önkormányzat kezdeményezésére a sport és mozgás kedvelőire tekintettel a jövőben a már MLSZ támogatás segítségével megépült műfüves football pálya mellé egy új öltöző és zuhanyzó kerülhetne megépülésre. A jelenlegi football pálya köré pedig egy futópálya épülhetne ugyancsak állami támogatásból illetve egy strand-foci,-röplabda pálya és teniszpálya, squash pálya és egy judo terem is az Önkormányzat hosszutávú tervei között van. A pályázatok a sportlétesítményekre már készülő félben vannak. Kerékpár túraútvonalak kijelölése A települések közötti alacsonyabb rendű műutak viszonylag jó minősége és alacsony forgalma miatt azok megfelelnek kerékpározás céljára. A települések belterületén a kerékpártúra útvonalhoz igazodva belterületi kerékpárutak építése a cél a biztonságos közlekedés megteremtése érdekében. Külterületi kerékpárutak építésére ott van szükség, ahol a magas forgalmú műutak kiváltására nem áll rendelkezésre alternatív útvonal. Gyalogos túraútvonalak kijelölése 56
Gyalogos túrákra elsősorban Harsány erdős területe ajánlott a térségben, ahol még nem valósult meg a jelzett túraösvények kialakítása, jeltorony központtal, csillagtúra útvonalak kijelölésével szeretnék ezeket kialakítani.
15.2. A kulturális és környezeti örökség és értékek védelme A település kis része alapul csak a múlt építészeti és természeti örökségén. A turisztikai fejlesztéseknél ezekre az örökségekre, mint meglévő és részben kiaknázatlan értékekre kell alapoznia a falunak mind a vonzerők terén, mind az imázs megteremtésében. Mindehhez alapvetően szükséges a műemlékek és természeti értékek tudatos védelme, valamint a védettség alatt egyelőre nem álló, de a múltbeli örökségnek számító értékek védettség alá helyezése. - Az épített örökség helyreállításával, rekonstrukciójával elő kell segíteni a műemlékek, régi épületek turisztikai kínálatba való bevonását. - A tájba és az építészeti örökségbe illeszkedő építészeti megoldások támogatása: A településrendezés során a turisztikai fejlesztési koncepció és stratégia megvalósítása céljából a beruházásokkal, építésekkel szemben elvárásként megfogalmazható a turisztikai, esztétikai szempontok figyelembe vétele. - A néprajzi hagyományok megőrzésének támogatása: A helyi hagyományok ápolása, a közösségi kezdeményezések segítése, a helyhez kötődés, a társadalmi részvétel és az identitástudat erősítése - A település környezetvédelme, melynek keretében a településeknek mielőbb meg kell oldaniuk az utcák, árkok, erdőszélek szemetességének problémáját. A közintézmények, kereskedelmi egységek előtt mindenhol utcai szemeteseket kell elhelyezni. Hatásos és eredményes kampányt kell indítani a települési környezet megóvása érdekében az önkormányzatok
és
civil
szervezetek,
valamint
az
oktatási
intézmények
együttműködésével. Ugyanezen szervezetek közreműködésével virágosítási, fásítási, település szépítési kampányokba kell kezdeni a lakótelepülések és közvetlen környezetük megszépítése érdekében.
15.3. A térség turisztikai fogadóképességének javítása - Falusi turizmus kialakulásának támogatása, feltételeinek javítása: A falusi vendéglátók csoportos tanulmányutak keretében történő felkészítése. Az önkormányzatnak, elő kell segíteni a kínálatba bekapcsolódó falusi vendéglátók olcsó kiajánlását, reklámozását. - Útjelzések, útbaigazító táblák, tájékoztató táblák elhelyezése a könnyebb és egyszerűbb tájékozódás érdekében az utak mentén, forgalmasabb csomópontokban, melynek 57
keretében szükséges kitáblázni az egyes látnivalókat, turisztikai szolgáltatásokat, egyéb szolgáltatásokat (pl. posta, sópince, kalandpark), a település közintézményeit. - A települési infrastrukturális feltételek további javítása: Az önkormányzat az elkövetkező időszakban számos erőfeszítést tett megújult a faluban számos útpálya és a térség hulladékgazdálkodása is új biomassza üzem létesítésével, a belterületi utak burkolását és a szennyvíz elvezetését, tisztítását. - Olcsó szálláslehetőségek megteremtése: A település szálláskínálatból hiányzik az olcsó, a diákok által preferált szálláslehetőség. Nincsen egyetlen kemping sem a térségben, ahol az olcsó szállást kereső kerékpáros turisták megszállhatnának. Az önkormányzat segítséget nyújt az új vendéglátó egységek építését szorgalmazó vállalkozóknak. A jövőben a halastónál egy Halászcsárda kerül kialakításra, amely egyben panziós funkciót is el fog látni a horgászok nagy örömére, illetve az önkormányzati lakásokból apartman jellegű vendégházak lettek kialakítva ez sokkal jövedelmezőbb mintha állandó lakásként funkcionálnának. - A turisztikai infrastruktúra javítása: A vonzerők, látnivalók környezetében jelenleg hiányoznak a megfelelő számú és minőségű illemhelyek, szemétgyűjtők, parkolók, padok és információs táblák.
15.4. Emberi erőforrás fejlesztés - Idegenvezető: Az idegen nyelvet is beszélő helyi lakosság tagjai közül idegenvezetőket kell képezni a helyi látványosságok szakszerű bemutatására. Ilyen idegenvezető képzésre például a vonzerők sokasága, összetettsége és a védett természet értékek felügyelet mellett való megtekintése érdekében. (erdőtúrák, állattartás, halászat, gasztronómia) - Lovas és kerékpáros túravezetők képzése - Ismeretterjesztés a helyi fiataloknak: A térség turisztikai értékeit, vonzerőit megismertető, tudatosító kistérségi erőforrás-feltárás a településen élő és tanuló fiatalok számára. - Falusi vendégfogadók képzése, és a közvetlen tapasztalatcsere, a már működő vállalkozások megtekintésének elősegítése. - Eu. ismeretek terjesztése: A település- és térségfejlesztési források megszerzéséhez széleskörű pályázati ismereteket kell elsajátítani. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta még inkább szükség van azokra az ismeretekre, melyek birtokában érhetők csak el az Európai Unió vidékfejlesztési forrásai, melyeknek egy részét a térségi turizmus fejlesztésére szükséges fordítani. 58
15.5. Szervezet- és menedzsment fejlesztés - Települési teleházak létrejöttének elősegítése Harsányban és a környező településeken, ahol a helyi civil szféra kezdeményezi létrehozásukat. A teleházak a kisebb településeken többek között turisztikai információk szolgáltatásával is foglalkozhatnak, részeivé válhatnak a térségi turisztikai információs hálózatnak. A térségben 2-3 teleház létrehozása indokolt és támogatandó. - Tourinform
iroda
létrehozása
Harsányban
elősegítheti
a
térség
egybefogott
idegenforgalmi kiajánlását, a térségbe érkező turisták információkkal való ellátását, információs anyagok terjesztését. A település Művelődési háza információkkal szolgálhat a térség látnivalóiról. Jelenleg a miskolci Tourinform irodában számos hírlevél, illetve kiadvány elérhető Harsányról. - Harsány első vidéki településként lett tagja a Miskolci TDM-nek, Miskolccal közösen jelennek meg különböző turisztikai kiállításokon, (pl.: Utazás kiállítás). A kiállításokon külön standon jelenik meg a település népszerűsítve a Szürkemarha fesztivált, a Sópincét illetve a Kalandparkot.
16.
Turisztikai termékcsoportok kialakítása
A térség turisztikai kínálatának sokszínűsége az alábbiakban részletezett turisztikai termékcsoportok kialakítását teszik lehetővé.
16.1. Öko- és kirándulóturizmus A gazdag növény- és állatvilággal, igen ritka tájképi megjelenéssel rendelkező területek néhány órás, vagy akár egy napos túraprogramot kínálnak. Az ökoturizmusnak az ismeretterjesztés és a környezeti nevelés is céljai közé tartozik. Harsány körül elterülő erdőkben, lehetne erdei kirándulásokat tartani a turisták számára, ahol megismerhetik a különböző növényzetet vagy akár erdei állatokat is láthatnak. Szezonális kirándulást is szervezhetnek megfelelő szakértelmű emberekkel, ilyen lehetne például a” gombázás”, ahol megismerhetnék a gombák fajtáit, esetleges helyi elkészítési módjait.
16.2. Lovas turizmus Harsány jó adottságokkal és lehetőségekkel rendelkezik a lovas turizmus kialakítására. A beruházás alatt álló lovas oktatóközpont, és a Magyar Lovas Turisztikai központtal felvéve a
59
kapcsolatot a lovas túra útvonalba becsatlakozhatna a település. A térségben máshol is találunk ugyan lovas vállalkozásokat, amelyek akár segíthetnék, támogathatnák egymást. A településen ki lehetne alakítani egy lovas tanyát vendéglátó egységgel panzióval együtt. A lovaspanziók rendszerint szakszerű túravezetéssel bővítik szolgáltatásaikat, valamint szállás, étkezést és esti programokat kínálnak a lovaglást kereső turisták részére.
16.3. Kerékpárturizmus A térségben számos jelzett kerékpár-túraútvonal található. Mint azt már fentebb említettem, a térség alacsonyabb rendű műútjai alkalmasak kerékpározásra. Ahol nem áll rendelkezésre műút, ott az erdei utak is megfelelőek lehetnek kerékpározásra. Nincsenek azonban a kerékpárosok által keresett kempingek vagy olcsó szálláslehetőségek a térségben, továbbá nincsenek kialakított, jelzett és előre ajánlható kerékpártúra útvonalak. Egyelőre nincsenek szakszerű, helyismerettel rendelkező, felkészített kerékpáros-túravezetők a térségben.
16.4. Vadász és Halászturizmus A térség vaddal gazdag területei vadászatra kiválóan alkalmasak. A legtöbb környező településen működik vadásztársaság, több vadásztársaság rendelkezik vadászházzal is, melyben a vadászatra érkező vendégek elszállásolása is megoldható. A fenntartható vadászat csak tervszerű vadgazdálkodással, az erdei utakon történő lovas és kerékpáros turizmussal összeegyeztetve érhető el a térségben. A térség turisztikai kínálatában a vadászat többek között azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert a vadászati idény az őszi, téli időszakra tehető, mikor a térség turisztikai kínálata nehezen vagy korlátozottan vehető csak igénybe, így szezonhosszabbító szereppel rendelkezik.
16.5 Konferenciaturizmus A konferencia turizmus fejlesztésére a térségben egyelőre szinte csak Miskolcon vannak kezdeményezések. Harsányban jó adottságok mutatkoznak konferenciák rendezésére, kalandpark csapatépítő tréningek megrendezésére alkalmas lehet. A konferenciaturizmus a vadászathoz hasonlóan a turisztikai szezon bővítését, az adottságok holt szezonban való hasznosításához járulhat hozzá. A konferenciaturizmus további hozadéka lehet a térségben az üzletemberek megismertetése a térséggel, mely a jövőben további beruházásokat indukálhat.
60
16.6. Gyermeküdültetés A gyermeküdültetés a térség egyre népszerűbb turisztikai vállalkozása. A gyermekek üdültetése már fiatal korban megismerteti a térség vonzerőit főként a budapestiekkel. A gyerekeken keresztül a szülők is kapcsolatba kerülnek a térséggel, ami bővíti a térség ismertségét és a potenciális turisták körét. Kiváló a kalandpark, mint egy egész napos program a gyerek kikapcsolódásához. Légzőszervi betegséggel küzdő gyerekeknek a Sópince kellemes kikapcsolódást nyújthat.
16.7. Rekreáció és pihenőturizmus Harsány nyugalma, érintetlen természeti értékei, valamint a rekreációs lehetőségek (horgásztavak, sópince, kalandpark, kerékpározási lehetőség, kirándulásra alkalmas erdők) a turizmusnak e fajtáját szolgálják. Az idősek számára kialakításra kerülhetne a Sópincén belül egy kápolna, mely a vallási turizmust is támogatná a településen, illetve az idősek számára egy jól kialakított, nyugodt környezetet biztosítana a vallásuk gyakorlásához. A Sópincén belül lehetne egy-egy külön helységet kialakítani a családos gyermekekkel odalátogatók és a nyugodt, csendes környezetre vágyó idősek számára is. Egy relaxációs kamra az idősek számára, a pihenni vágyóknak kialakításra kerülhetne. Egy plusz pozitív program lehetne egy mágnesterápiás szoba létrehozása így ezzel elindulna a község a gyógyászat, gyógy turizmus felé is.
16.8. Horgászturizmus A településen horgászásra alkalmas tó található, nem csak a térségi horgászokat vonzó horgászati célokat szolgáló kavicsbánya tó. A horgászturizmus népszerűsítése érdekében az önkormányzat egy horgásztanya kialakítását szorgalmazza, amely vendéglátó és panzió funkciót is ellát majd. A Harsányi-tó mellett, csendes, falusi környezetben található vendégház egész évben várja a pihenni, horgászni, vágyó vendégeket. A vendégházban 2 szoba, 1 fürdőszoba és felszerelt konyha biztosítja 4-6 fő részére a pihenést. Az udvaron tűzrakó helyen lehet bográcsozni, grillezni, tárcsán sütni, halat füstölni. A szabadidő aktív eltöltéséhez kerékpárok, darts, csocsó, kártya, társasjátékok, TV állna a vendégek rendelkezésére. A vendégház bababarát állatbarát hely lenne. Fakultatív programok, vízi túrák, erdő túrák, horgászat, strandolás, kerékpározás, Sópince látogatás, kalandpark látogatás.
61
16.9. Gasztronómia és borturizmus A településen eddig a Harsányi lakosok csak magán fogyasztásra készítettek bort, de az Önkormányzat a Sópince fölött alapítványi pályázatból berendezett, kialakított Helytörténeti gyűjteményt, amely a Sópince borász tárlatát mutatja be a turisták számára illetve az épület tetőterében kialakított gazda tárlat múzeumban a régi mezőgazdasági eszközök kerültek kiállításra. itt borkóstolók különféle rendezvények vacsorák megrendezésére is lehetőség nyílik. A turisztikai fejlesztésekből eredő hasznok és költségek Hasznok - A turizmus által kívülről érkezik pénz a térségbe, amely tovább gyűrűzik a helyi gazdaságban (multiplikátor hatás) - A turizmus hozzájárul az állami és a helyi adóbevételekhez - A turizmus új munkahelyeket teremt menedzsereknek, szervezőknek és olyan helyi csoportoknak, mint a középiskolai diákok vagy kiegészítő jövedelmet képez a nem megfelelően foglalkoztatottak számára - A turizmus elősegíti a kis- és közepes vállalkozások fejlődését - A turizmus más ágazatokat is vonz a térségbe és hozzájárul a térség gazdaságának diverzifikációjához és stabilitásához Társadalmi - A turizmus elősegíti azon szórakozási és szabadidős lehetőségek fejlesztését, melyek egyébként nem valósulhattak volna meg - A turizmus lehetővé teszi a vendégek és a vendéglátók egymástól eltérő kultúrájának megismerését egymás által - A turizmus fokozza a helyi lakosság identitástudatát, kötődését, lokálpatriotizmusát Gazdasági
62
-
-
-
-
-
-
-
-
Költségek A turizmus üzemeltetése költségeket von maga után (kiajánlás, reklámozás, kutatás, fizetett szakértők) A turisztikai vállalkozások igénybe veszik a lehetséges támogatásokat. A turizmus gyakran szezonális, ami a diákokon kívül mindenkinek gondot okoz A turizmus iparszerű szemlélete felül kerekedhet „a kicsi szép” szemléleten A turizmusból származó bevételeket nehéz azonosítani és kiszámítani
A helybelieknek meg kell osztani szórakozási és szabadidős lehetőségeiket a turistákkal A turizmus által idegenek érkeznek a település, térség közösségeibe és konfliktusok okozóivá válhatnak, amennyiben a helyiek nem fogadják el a kulturális különbözőségeket A helyieknek muszáj toleránsnak lenni a turistákkal szemben, akik számára ismeretlenek
Környezeti
-
A turizmus elősegíti a természeti, kulturális és történelmi örökség fenntartását, megőrzését és védelmét
-
A természeti és kulturális erőforrások növekvő használata rontja azok minőségét és a települések általános környezetét
(Forrás: Táblázat 3. saját szerkesztés)
A marketingtevékenység koncepciója A rövid távú feladatok általában sürgős feladatokat tartalmaznak (kb. félév). Sok esetben konkrét eseményhez kötődnek. Ügyelni kell arra, hogy a forrásoknak megfelelően, ne túl sok és nehezen végrehajtható rövid távú marketingfeladatot tűzzünk ki (például: csomagok kialakítása, reklám, sajtóinformációk megjelentetése). A középtávú feladatok általában fél-másfél év alatt valósulnak meg, hosszabb felkészülési időt igényelnek. A TDM-ek (Turisztikai Desztináció Menedzsment) számára ezeket a középtávú feladatokat kell előtérbe helyezni, hiszen ezek még jól tervezhetőek, viszonylag alacsony forrásokat igényelnek (többéves költségvetés), valamint pályázati források igénybevételével (Önkormányzat). A hosszú távú feladatok nehezebben tervezhetőek. Általában 2–5 év alatt valósulnak meg, kivételes esetben indokolt a 10 éves tervezés is. Jelenleg a Harsányi Önkormányzat nem tud hosszútávon tervezni, hiszen a Képviselő- Testületet és a Polgármestert 4 évre választja a lakosság (2014 októberétől 5 évre). A jelenlegi vezetés, vagyis a jelenlegi Polgármesternek nincs induló ellenfele az október 12-én megtartandó választáson, így ennek tudatában egy 5 éves terv kidolgozására szeretnének sort keríteni. Mivel a forrásokat nehéz előre tervezni, lehetőleg minél kevesebb hosszú távú feladatot kell meghatározni (például a kutatási, tervezési, feladatok).
63
17.
Összegzés
Harsány jelenlegi turisztikai helyzete az elmúlt évekhez képest pozitív irányba halad. A falu számos területen próbál fejlődni és lépést tartani a környező települések turisztikai kínálatával. Az önkormányzat számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy Harsány felkerüljön Magyarország turisztikai térképére. Nem csak az a céljuk, hogy minél több turista érkezzen a településre, hanem az is, hogy minél többen telepedjenek le ott. Egy élhető falut szeretnének döntéseikkel támogatni, aminek számos vonzó turisztikai adottságokkal bír. Az elmúlt években komoly fejlődés történt a faluban mind infrastrukturális mind a turisztikai vonzerők tekintetében. Az egyre népszerűbb fesztiválok és vonzerők illetve a turisztikai kiállításokon, rendezvényeken való népszerűsítő standdal történő megjelenés segít a település pozitív megítélésében, így nem csak a környező településekről érkeznek az ide látogatók, hanem az ország számos szegletéből jönnek majd turisták. Szerintem Harsány egyre kedveltebb település a környező városok lakói számára, akik szívesen felcserélnék a zsúfolt és zajos környezetet egy nyugodt csendes kertvárosi környezetért. Az bővülő turisztikai vonzerők és szolgáltatások szerintem, egyre ismertebbé teszik a települést mind a külföldi mind a belföldi emberek számára.
64
18.
Irodalomjegyzék
18.1. Magyar nyelvű forrás - Aquaprofit Zrt. (2007): Országos Egészségturizmus Stratégia 2007-2013. Budapest www.nfu.hu/download/15665/OES.pdf - Aubert Antal (2003): Egészségturisztikai szöveggyűjtemény. PTE Pécs - Bártfai E. (2002): Szállodai alapismeretek. BGF KVIFK, Budapest - Bártfai Endre: Szállodai alapismeretek és mellékletek, BGF jegyzet 2009 - Budai és Bartha Tanácsadó Kft (2009): Kulturális turizmusfejlesztési - Deli-Gray Zsuzsa-Árva László: Turizmusmarketing esettanulmányok, Akadémia Kiadó, Budapest, 2010 - Dr.
Faragó
H.:
Idegenforgalmi
rendezvények
és
kongresszusok
szervezése,
Képzőművészeti Kiadó 1999 - Dr. Nemerkényi Antal: Észak-Magyaroszág - Dr. Piskóti I.: Régió és településmarketing, KJK-Kerszöv 2002 - Dr. Piskóti István: Turizmusmarketing – kézirat - Fehér Tné-Schablik V.(2005): Szállodai ismeretek. Szókratész, Budapest - Győrffy Anna (2004): Szállodatan I, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - Harsányi Önkormányzat Polgármestere – Szabó Gergely - Husz Máris (2007): Kulturális örökségek turisztikai menedzselésének kérdései. Turizmus Bulletin 2007/3. - Jávor Júlia: Korszerű szállásszolgáltatás, Képzőművészeti Kiadó 2009 - Kincses, Gy. (2009): Az egészségturizmus magyarországi perspektívái egy megújított stratégia ágazati szempontjai. ESKI, Budapest. - L. Kelemen Gábor: Pihenjen Magyarország legszebb tájain - László Péter: Öko-, bio-turizmus, Kodolányi jegyzet 2003. - László-Dombay: Vadvizektől – Sasbércekig, Ökoturizmus és természet, Kodolányi jegyzet 2003. - Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete - Lengyel Márton: A turizmus rendszere - M.Smyth – Puszkó: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémiai Kiadó 2010.
65
- Marketingmenedzsment, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006 - Mészáros László: A történelmi Magyarország- Szent Istvántól Trianonig - Michalkó G (2007): A turizmuselmélet alapjai. KJF, Budapest - Michalkó G (2012): Turizmológia. Akadémiai kiadó, Budapest - Nemzeti Kulturális Alap: Kulturális alapú városfejlesztés 2006 című tanulmány
-
NGM-NTH
-
Pintérné Dobó Tünde – Turizmus Koncepció előterjesztése
- Piskóti István - Régió- és településmarketing, 1997, 65.o - Puczkó L. – Rátz T. (2000): Az attrakciótól az élményig: a látogatómenedzsment módszerei. Geomédia Szakkönyvek Üzlet és Menedzsment. Budapest - Puczkó L. – Rátz T. (2001): A turizmus hatásai. AULA, Budapest, 2001 - Puczkó L. – Rátz T. (2005): A turizmus hatásai. AULA Kiadó, Budapest - Rátz, T. (2008): A kultúra szerepe a turizmusban és a városfejlsztésben. KulturPont Iroda, Budapest - Smith, M. − Puczkó, L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest. - Takács László - Kovács Zsolt Harsány története - Tasnádi József: A turizmus rendszere, AULA Kiadó 2003 - Turizmus Bulletin (naponta megjelenő hírlevél) - Vadas – Fencsik: Rendezvények szállodában, KIT Kft, 2007 - Vadas G. (2006): Szálláshelyek, szállodák. KIT Kft. Budapest - Várady József - Tiszáninnen református templomai - Várhelyi, T. (szerk) (2009): Világtrendek a turizmus-iparban. Az egészségturizmus nemzetközi gyakorlata. Szolnoki Főiskola, Szolnok. - Veres, Z.: Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, ISBN 9632246888
18.2. Internetes források http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100189.TV (2014.09.10.) http://sg.hu/cikkek/46522/hoditanak (2014.10.13.) http://sipospeter.blog.hu/2011/02/11/ki_mint_vet, (2014.10.13.) http://ww.harsany.hu/ (2014.07.11.)
66
http://www.agroinform.com/aktualis/Ismet-Szurkemarha-Vigadalom/20130905-22377/ (2014.10.13.) http://www.budaorsinaplo.hu/rendorseg/20130308/jogeros-itelet-a-vadasszal-szemben (2014.10.13.) http://www.engedjetekhozzam.hu/merleg.html (2014.10.13.) http://www.harsanyfogado.hu/ (2014.07.13.) http://www.harsanyhorgasz.hu/ (2014.07.13.) http://www.harsanyito.hu/ (2014.08.01.) http://www.harsany-park.hu/tiki-index.php (2014.07.28.) http://www.iranymagyarorszag.hu/terkep/harsany (2014.08.20.) http://www.kalandpark.eu/ (2014.07.29.) http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/19_0002_003_101015.pdf (2013.10.15) http://www.online-marketing-akademia.hu/ugyfeleink/ (2014.10.13.) http://www.szekelykoetterem.hu/kapcsolat.html (2014.08.21.) http://www.terport.hu/webfm_send/1641 (2014.10.13.) https://hu-hu.facebook.com/kalandparkharsany (2014.08.23.) https://hu-hu.facebook.com/pages/Hars%C3%A1ny-Hon-Klub/129094927132873 (2014.08.23.) https://hu-hu.facebook.com/pages/Sz%C3%A9kelyk%C5%91%C3%89tterem/269742736468274 (2014.08.23.) https://www.nth.gov.hu/hu/media/download/260. (2014.10.13) www.iranymagyarorszag.hu www.itthon.hu (2014.09.12.) www.jogtar.hu (2014.09.20.) www.ksh.hu (2014.09.25.) www.rendezvenylap.extra.hu (2014.10.01.) www.teir.vati.hu (2014.10.01.) www.vendegvaro.hu (2014.08.24.)
18.3. Idegen nyelvű forrás - Boniface, P (2004): Managing Quality Cultural Tourism. Routledge. - Breakthrough Advertising: How to Write Ads That Shatter Traditions and Sales Records by Eugene Schwartz
67
- Kotler, P., Bowen, J.T., Makens, J.C.: Marketing for Hospitality and Tourism, Prentice Hall, 2009, ISBN13 9780132453134 - Marketing for Hospitality & Tourism International Edition 5th Edition Philip Kotler - Marketing Models philip Kotler - Marketing Professional Services Philip Kotler - Marketing Theory and Practice: Piskóti István, Rekettye Gábor, Lehota József, Berács József - Philip Kotler - Kevin Lane Keller, Marketing Management, Pearson Education, 2006 Richards, G. (2005): Cultural Tourism in Europe. - Principles of Marketing Philip Kotler - Successful Tourism Marketing - The Business of Tourism 8th Edition Chris Holloway, R. Davidson, Claire Humphreys
68
