Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Gépészmérnöki szak Szám: 2013

A Kovács Kft. raktározási rendszerének felülvizsgálata

1

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Gépészmérnöki Logisztikai és termelésirányítási

szak szakirány

Szám: 2013. Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

SZAKDOLGOZAT FELADAT Székely Imre X7FSE5 Neptun kód BSc gépészmérnök jelölt részére A tervezés tárgyköre:

Logisztika

A feladat címe:


A feladat részletezése: 1. Röviden mutassa be a Kovács Kft. tevékenységét, termékstruktúráját! Mutassa be a termékek gyártási folyamatát! 2. Ismertesse a Kft. logisztikai rendszerét! 3. Mutassa be a Kft. raktározási rendszerét! 4. Tegyen javaslatot a Kft. raktározási rendszerének fejlesztésére!

A feladat kidolgozásánál alkalmazzon lehetőség szerint ábrákat, táblázatokat és a fenti vizsgálatokat, elemzéseket, valamint a fejlesztési javaslatokat számításokkal támassza alá.

Tervezésvezető: Konzulens: Instruktor: A szakdolgozat kiadásának időpontja: A szakdolgozat beadásának határideje:

Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota egyetemi docens

2013. február 22. 2013. május 17.

tanszékvezető

Székely Imre


1. A szakdolgozat módosítása:

2

szükséges (a módosítást külön lap tartalmazza) nem szükséges (a megfelelő rész aláhúzandó)

Miskolc, ……… tervezésvezető aláírása 2. A tervezést ellenőriztem:

(1) (2) (3) (4) tervezésvezető aláírása

3. A szakdolgozat

beadható nem adható be

Miskolc, ……… konzulens aláírása 4. A szakdolgozat

tervezésvezető aláírása

… szövegoldalt, … db rajzot, …egyéb mellékletet tartalmaz.

5. A szakdolgozat bírálatra

bocsátható nem bocsátható

A bíráló neve: ……………………….. Miskolc, …… tanszékvezető aláírása 6. Osztályzat:

a bíráló javaslata: ………………………..……………………….. a tanszék javaslata: ………………………..……………………….. a Záróvizsga Bizottság döntése: ………………………..………..

Miskolc, …. ….. a Záróvizsga Bizottság elnökének aláírása

Székely Imre


3

Bevezetés A globalizációnak köszönhetően az utóbbi évtizedekben – de inkább években – jelentősen átalakult Földünkön a gazdaság struktúrája. Ez – természetesen – hazánkban is érezteti a hatását, s ennek megjelentek következményei is. A fogyasztók, a piac differenciált igényekkel jelentkeznek, a termékek élettartam-ciklusai megrövidülnek. A termelés mélysége máshogy alakult a kis- és a nagyvállalatoknál: a multinacionális cégeknél csökkent, míg a kisvállalatoknál nőtt. Ennek a „Make or buy”-elv lehet a fő magyarázata: a nagyvállalatok kiadják a munkát a kisebb cégeknek, ők „csak” az összeszerelést végzik el, a részmunka-folyamatok után. Nőtt a logisztika szerepe is, hiszen a legtöbb esetben a nagyvállalatok nem egyetlen telephelyen működnek, hanem hálózatszerűen helyezkednek el. A logisztikai folyamata igen összetett: magába foglalja az árubeszerzést, a raktározást, a készletgazdálkodást, az áru elosztását, a piaci igények kiszolgálását, az értékesítést. Területei közül kiemelt jelentőséggel bír a raktározás, hiszen az ezzel összefüggő feladatok helyszínei a raktárak. Szakmai gyakorlatomat a Kovács Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nél töltöttem, ahol az elméletben megszerzett tudásomat gyakorlatban kamatoztathattam. Ekkor határoztam el, hogy szakdolgozatomat a vállalatról, a FIFO-elv itteni alkalmazásáról írom, arról, hogy hogyan oldják meg az árukészletek tárolását, az anyagmozgatást, a ki- és betárolást. Dolgozatom első részében bemutatom a Kovács Kft-t. A történeti áttekintés után leírom termékeiket, a gyártás folyamatát, a vállalat logisztikai- és minőségirányítási rendszerét, illetve betekintek a gyártás tömegszerűségébe. Vázolom a fifo-elv gyakorlatban való megvalósítását. Hogyan történik alkalmazása a vállalaton belül, milyen akadályokba ütközhet, hogyan kerülhetők el, oldhatók meg az esetleges problémák. Szakdolgozatomban ismertetem a raktározás általános jellemzőit is. Bemutatom szerepét, a legfontosabb tárolási módokat- és rendszereket, az anyagmozgatás módjait. Írásom

végén

összefoglalom

észrevételeimet

a

rendszer

kiépítéséről,

raktárfejlesztési és –bővítési javaslataimat.

1. Cégbemutató

Székely Imre

leírom


4

A Kovács Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft fő profilja az előesztergált alkatrészek gyártása, főként az autóipar számára. A vállalat vezetősége agilis, nyitott az újításokra mind gyártási, mind egyéb területeken. A cégvezetés törekszik a rohamosan fejlődő-változó világpiaci igényeket kiszolgálni, emiatt új stratégiákat, új technológiákat alkalmazni.

1.1. A Kovács Kft rövid története

A mezőkövesdi cég jogelődjét az 1970-es években alapították, azóta folyamatosan fejlődött egy kisebb családi vállalkozásból egy 80 főt foglalkoztató, 1000 m2-en működő modern nagyvállalattá, amelyet 1993-ban alapítottak a tulajdonosok, Kovács Kft néven. Jelenleg több, mint 250 dolgozóval, 16000 m2-en folyik a termelés. A dolgozók közül fizikai dolgozó 219 fő, szellemi/adminisztratív alkalmazott 33 fő.

1.ábra A vállalat épületei, az épületeken az átadás éve

Székely Imre


5

A cég fő feladata, hogy különböző esztergált, mart és kovácsolt termékeket állítson elő helyi és külföldi cégek számára. Az alapító család két generációja – egy mérnökökből álló gárda támogatásával – elsősorban az autóipar számára gyárt alkatrészeket. A társaság évente több, mint 6 millió forintot költ kutatásokra, fejlesztésekre, új technológiák beszerzésére. Legnagyobb megrendelőjük a ZF Hungária Kft (Eger), a megrendelések 70-75 %-át teszik ki az egri cég megrendelései. Megrendelőjük közé tartozik még a szintén mezőkövesdi székhelyű Exir Hungary Zrt, és a Grundfos Magyarország Gyártó Kft (Tatabánya). A beszállítóik listája ennél bővebb. A forgácsoló részlegen használt forgácsoló szerszámokat az Iscar Hungary Kft., a Sandvic, a Seco és a Walter biztosítja. A forgácsoló és megmunkáló gépekhez használt kenőanyagokat a Ciks Kft. és a Total Hungaria Kft. szállítja. Ezek mind magyarországi üzemek. A kovácsoló üzem részére a szálanyagokat az alábbi cégektől vásárolják: Thyssenkrupp Ferroglobus Rt. (Németország), Moravia Steel (Csehország), Asil Celik AS (Törökország), a Acciaierie Venete Spa. (Olaszország). Bizonyos kovács darabok külső beszállítói: a Seissen-Schmidt Kft. (Gyöngyös), a Tóth és fia Kft (Akasztó), és a Poppi Ugo Euroforge Spa. (Olaszország).

1.2. Termékskála A vállalatot három nagy egységre tagolhatjuk: működik területén forgácsoló- , kovácsolóés megmunkáló üzem. Ebből látható, hogy elő- és készremunkált alkatrészeket is gyárt, és kovácsolt termékek előállításával is foglalkozik. A forgácsoló üzemben alapvetően előgyártmányokból dolgoznak, de tudnak terméket szálanyagból is előállítani. Egyszerűbb és kisebb termékektől kezdve egészen a 600 mm átmérőjűekig gyártanak alkatrészeket. Főbb termékeik: fogaskerekek, kapcsolók, tengelyek, rotorok. Megmunkáló üzemükben a munkadarab és készülék befoglaló mérete maximum 630x630x1200 mm. Az ezen belüli alkatrészeket tudják megmunkálni. Alapvetően alumínium öntvényekből dolgoznak, de megmunkálnak összetett esztergált alkatrészeket is. Főbb termékeik: sebességváltó-házak, szivattyúházak, kovácsolószerszámok. Az itt előállított alkatrészek gyakran kerülnek beépítésre az Iveco, a Renault, Nissan kamionok, kisteherautók és buszok sebességváltóiba.

Székely Imre


6

2.ábra A Kovács Kft termékeiből

1.3. A Kovács Kft termékeinek gyártási folyamata A termékek legyártása összetett, bonyolult folyamatsoron halad keresztül. Ezen folyamatok egymáshoz kapcsolódását és elhelyezkedését a vállalat területén a 3. és a 4.-5. ábrán mutatom be.

3. ábra A cég alaprajza

Székely Imre


7

Alapanyag, idegenáru beszállítása

B

Megfelel? Igen

Nem Alapanyag, idegenáru ellenőrzése Nem

Megfelel?

Műveletközi tárolás

Beszállító értesítése Tengelyek és tárcsaszerű alkatrészek kovácsolása

Igen

Alapanyag tárolása

Hőkezelés Darabolás

Szemcseszórás

Műveletközi ellenőrzés

A

4. ábra Gyártási folyamat ábra

Székely Imre


8

B

A

Műveletközi ellenőrzés

Zárolt tétel elkülönítése Nem

Megfelel? Javítható? Igen

Nem

Igen

Műveletközi tárolás Termék végeleges zárolása

Javítási technológia kidolgozása

Esztergálás

Visszacsatolás a késztermékhez

Végellenőrzés

Megfelel? Igen

Nem Késztermék tárolás

Késztermék kiszállítása

5. ábra Gyártási folyamat ábra

Székely Imre


9

1.4. A vállalaton belüli logisztika A rugalmas, gördülékeny termelés-kiszolgálás egyik fontos feltétele a pontos, precíz logisztika. Ebben fontos szerepe van a raktározásnak. A Kovács Kft-nél a belső anyagáramlási illetve tárolási feladatokat inhomogén eszközökkel látják el. A 3. ábrán az anyagmozgatás helyét kék nyíl jelöli. Az ehhez kapcsolódó információs rendszer folyamatos pontosításán, fejlesztésén dolgoznak, a pontos és megbízható kiszolgálás érdekében.

6. ábra Szervezeti felépítés a Kovács Kft raktárában

1.4.1. Az anyagmozgatást megvalósító eszközök

A vállalaton belül az anyagok mozgatását diszkrét működésű eszközökkel végzik. Szakaszos működésűnek nevezzük azokat a berendezéseket, amelyeknél a terhet mozgató eszköz egy-egy manipulációs feladatánál lejátszódik az indítás, az üzemi sebesség utáni állandó sebességű üzemmód, illetve a célállomás előtt fékezés következik be. A vállalatnál használt targoncák összefoglalását az 1. táblázat mutatja. A táblázat tartalmazza a targoncák fajtáját, típusát, darabszámát és teherbíró-képességét.

Székely Imre


10

1. táblázat A vállalatnál használt targoncafajták

7. ábra Still EXV 12 A szálanyag rakodására és rövid távolságú szállítására Terra LGNG 40/12/50 típusú, 7t teherbírású oldalvillás targoncát használnak, amint az 7. ábrán látható. A targoncák darabáru rakodására, illetve rövid távolságú szállítására szolgáló szakaszos működésű anyagmozgató gépek.

Székely Imre


11

A jármű előnye, hogy szállítás közben a terhet a nem a villán viseli, hanem a szálanyagot az oldalán erre a célra kiépített rakodó felületre helyezi el a gépkezelő, ezzel biztonságosabbá teszi a szállítást. Emellett az emelésnél nem kell ráfordulnia az állvány szerkezetre, aminek köszönhetően csökken a folyosó szélesség.

8. ábra Oldalvillás targonca

Az egységrakományok mozgatására a műhelyek között elektromos működtetésű homlokvillás targoncákat alkalmaznak, hogy a műhelyeken belül is alkalmazhatóak legyenek, ilyen típusok a Jungheinrich EFG 320, amely 2t teherbírású; az EFG 550, amely 5t elhordására képes és az EFG VAC-30, amely 3t-t bír el. A homlokvillás targoncákat főként emelési műveletekre használják, de rövid távú szállítást is képesek végezni vele a terepviszonyoknak megfelelően.

Székely Imre


12

9. ábra Homlokvillás targonca

A készáru raktárban az állványok kiszolgálására gyalogkíséretű elektromos targoncákat (Still és Nagoya típusokat) alkalmaznak, amelyek 1,2 és 2t teherbírású és normál emelési magasságú berendezések, erre mutat példát a 10. ábrán látható kép.

10.ábra Gyalogkíséretű elektromos targonca

Az alábbi képen látható targoncát főként kisebb méretű raktárak kézi kiszolgálására alkalmazzák. Az eszközök kiválasztásánál fontos kritérium lehet az anyagmozgatási és logisztikai feladatok pontos meghatározása, a teherbírás, az emelendő teher mérete, illetve a térkihasználás szempontja. A gyalogkíséretű elektromos targonca előnye, egyrészt beltérben alkalmazható, illetve az állvány kiszolgálásánál a ráforduláshoz sokkal kisebb hely szükséges, mint egy normál homlokvillás targoncánál.

1.5. A tömegszerűség számítása A tömegszerűség egy olyan mérőszám, mely azt jellemzi, hogy egy termelési feladat időben milyen gyakorisággal ismétlődik. A tömegszerűség vizsgálata az előgyártmány

Székely Imre


13

választás fontos lépése. Meg kell vizsgálni, hogy mekkora mennyiség legyártására lesz igény, ezt követően meg kell becsülni a legyártandó termékre szánt normaidőt. Ezen számításokat követően tudunk megállapításokat tenni, hogy milyen tömegszerűséggel milyen szervezési módokat tudunk alkalmazni. A tömegszerűségi együttható kiszámítására szolgáló összefüggés: Ks =

q tn ,

(1)

ahol: -

Ks - tömegszerűségi együttható,

-

q - kibocsátási ütem (min/db)

-

tn

- a technológiai folyamat mechanikai megmunkálásokat tartalmazó becsült

átlagos normaideje (min). Az (1) összefüggés kiszámításához szükség van a q kibocsátási ütem kiszámításához: q=

Im Q,

(2)

ahol: -

Im – a termelő berendezések munkarend szerinti időalapja (min/év),

-

Q – az alkatrészből az egy év alatt gyártandó mennyiség (db/év).

A Ks mennyiség számítását követően állapíthatjuk meg a tömegszerűség és ezzel a gyártás célszerű szervezési formáját. A szervezési formákat a 2. táblázat mutatja.

2. táblázat Tömegszerűségi táblázat

1.6. A termékek gyártásának rugalmassága A vállalatnál törekednek a termékek gyártásakor a rugalmasságra. A tényező használatakor számos más összetevőre kell odafigyelni.

Székely Imre


14

Egy–egy sorozat indításakor két alapvető igényt vesznek figyelembe. Az egyik belső igény, amikor is a raktár készlet nagysága minimálisra csökken. A másik a külső igény, amely sok esetben soron kívüli rendelés. Ezt szintén számításba veszik a mérnökök, és eleget tesznek ezeknek a kielégítésére. Nem hagyható figyelmen kívül egy sorozat indításánál, hogy mekkora idő intervallumra gyártsanak, ez általában 2-3 hét. Átállások esetén fontos számításba venni azt a tényezőt, hogy miről mire szerelnek át. Ez jelentősen befolyásolja az átállás idejét. A főtengelyek és előtéttengelyek esetében a széria 30- cal, míg a nyeleskeréknél 11-gyel osztható. Ezek a széria nagyságok az egységrakományon való elhelyezés céljából lettek így kialakítva. Az átállások két részből állnak: - átszerelés ideje, - bemérés ideje. A forgácsoló részlegen az átállásokhoz külön részleget alkalmaznak. Műszakonként 4 ember áll rendelkezésre, akik ezeket a feladatokat elvégzik.

A forgácsoló üzemben

szigetrendszerű a gépek elrendezése, mindenegyes szigethez hozzá van rendelve egy-egy beállító, a gépek felügyeletére. Ha szükséges a beállítók más szigeten is segíthetnek, ezzel is gyorsítva az átállás folyamatát. Az átállásoknál a termékek legyártásához szükséges programokat központi adatbázisból töltik le. A prototípus termékek esetében a programírás a gépeknél zajlik, amit azután elhelyeznek a központi adatbázisba. A fenti táblázat mutatja, hogy a szériálisan elindított gyártás darabszáma nem minősül magas tételnek, amely alátámasztja a gyártással kapcsolatos rugalmasságot. Szintén a rugalmasság igazolására mutat adatokat az átállási idő. Az átállások nem vesznek hosszú időt igénybe (1 egész esetlegesen több műszak), ennek köszönhetően az értékteremtési folyamatnak nem kell műszakokat várni arra, hogy elinduljon.

1.7. Egységrakományképző eszközök fajtái és tárolásuk Egységrakomány képzés alatt azt értjük, amikor valamilyen anyag vagy áruféleség egy adott egységrakományképző eszközre meghatározott módon el van helyezve, így az áru az egységrakományképző eszközzel egységrakomány formájában közösen kezelhető. Fő céljai: -

csökkenti a rakodások számát,

-

egységesíti, homogenizálja az árukezelési tevékenységeket,

-

egyszerűsíti, megkönnyíti az áruk logisztikai kezelhetőségét.

Az egységrakomány képzéssel lényegesen egyszerűbb lesz a produktumok kezelése a logisztikai rendszerben, amely több részből épül fel. A különböző helyeken ezzel a

Székely Imre


15

módszerrel helyet takarítunk meg, ami a mai vállalatok életében nem utolsó szempont. A rendszert modulárisan tudjuk felépíteni, ami szintén fontos szempont lehet a vállalati logisztika kiépítésénél.

Egységrakományokat különböző szempontok alapján lehet

csoportosítani, amelyet a 11. ábra mutat.

11. ábra Egységrakomány képzés osztályozási szempontjai

Az egységrakomány számos előnyt mutat: -

egyszerre több árusúlyt lehet mozgatni,

-

csökkenti a rakodási időket,

-

csökkenti a rakodó eszközök fajtaszámát,

-

egyszerűbbé teszi a rakományképzést,

-

elősegíti az áru gyors azonosíthatóságát,

-

élőmunka takarítható meg.

A felsorolásban megjelöltek, pedig elősegítik a költségek minimalizálását. A vállalat számos egységrakományképző eszközt használ, ezeknek az alkalmatosságok kezelésére kialakított szállítási és raktározási rendszert. A beérkezett szálanyagot az alapanyagraktárban, kalodákban és karos állvány szerkezeteken tárolják. Ezek a polcok meghatározott teherbírásúak, illetve állítható osztásközűek. A változtatható osztásköznek köszönhetően a különböző nagyságú kötegekhez tudják igazítani az állvány tartó részegységeit. Erre mutat példát a 12. ábra. Az alumínium sebességváltó házakat Gitterbox-okban érkeztetik be, amelyek segítik az alapanyag tárolását, ezeket halmozva helyezik el, amint a 13. ábrán látható. A darabolt alapanyagot és a kovácsolt termékeket vas ládába rakják, ezek egyénileg tervezett és

Székely Imre


16

gyártatott ládák meghatározott méretre és teherbíró-képességre. Ezeket halmozva pakolják a megfelelő tároló helyekre. A ládákon olyan részek vannak

kialakítva, amelyek

segítségével csatlakoznak egymáshoz, amikor egymásra helyezik őket amint a 14, illetve 15. ábrán látható.

12. ábra Karos állvány

13. ábra Gitterbox tárolása

Székely Imre


14. ábra Vas láda (1)

17

15. ábra Vas láda (2)

A kovácsolt alkatrészeket az eszterga műhelybe állványos kocsikon viszik be, amelyek erre a célra vannak kifejlesztve. A 16. ábrán látható állványos kocsi a tárcsaszerű alkatrészek egységrakományként való mozgatására szolgál, míg a 17. ábrán látható kocsin tengelyeket, illetve nyeles kerekeket szállítanak. Ezekkel az eszközökkel szolgálják ki a technológiai helyeket.

16. ábra Állványos kocsi

17. ábra Állványos kocsi

A technológiai folyamat eredményeként létrejövő produktumok tárolására 800x1200 mmes szabványosított méretű sík rakodólapot alkalmaznak (szabványszáma: MSZ 9710-65

Székely Imre


18

). A rakodó lapok üzemen belüli mozgatására állványos kocsik állnak a rendelkezésre, amilyet a 17. ábra mutat. A kisebb alkatrészeknek a tárolása ún. KLT ládákban történik, amelyek az EU rakodólapokkal kompatibilisek. A 3214-es szabványszámúból egy sorba 16db fér el, míg a 4314-es szabványúból 8db. A rakodó ládákat alaplappal, illetve fedéllel helyezik el az egységrakomány-képző eszközre, és pántolási technológiával rögzítik. A készáru raktárban a rakodólapok tárolására nagy teherbírású polcrendszer áll a rendelkezésre, mely megkönnyíti a produktumok átláthatóságát és ezzel a kezelését (lásd 19. ábra). A kereten lévő táblák segítségével tudják, hogy mit tartalmaz az egységrakomány, mikor készült és mekkora darabszámmal áll a rendelkezésre.

3. táblázat Készáruraktár-készlet polcrendszere a vállalatnál

18. ábra Rakodólap állvány

19. ábra Tároló állvány

A vállalat előtérbe helyezte a JIT elvet.

Székely Imre


19

A JIT egy betűszót rejt Just In Time = éppen időben. Ez a koncepció egy új filozófiát jelent, mely a termelés minden fázisában érzékelteti jelenlétét. Fő dimenziója az idő, így a különböző folyamatok összehangolására fekteti a hangsúlyt. Ezzel a termelékenység növekedése mellett a készletek és a költségek csökkenése jelentkezik. Alkalmazásának vannak feltételei: - hosszútávon igényelt alapadatok, termékek és stabil szállítói rendszer kiépítése, - a nagy térfogatú alkatrészek bevonása a koncepcióba, amelyek tárolási költségei magasak, - a gyártási folyamat rugalmassága, - stabil szállítási és információs szállító – vevő kapcsolatok, - a nagy értékű alkatrészek bevonása a koncepcióba, amelyek magas forgótőkét kötnek le, - a bevont beszállítók és gyártók tevékenységét magas minőségi színvonal kell, hogy jellemezze. Ezt az elvet alkalmazzák az általam bemutatott vállalatnál. A be- és kilépő anyagmennyiségek, készletek változását a készáru raktárban, az időfüggvényében, diszkrét anyagáramlás esetén a 20. ábra mutatja.

20. ábra Diszkrét anyagáramlás függvénye

Az alkatrészek szállítás közbeni biztonságára különböző egységrakomány-képző segédeszközöket használnak. A tengely és tárcsaszerű alkatrészek esetében a sík rakodólapra keretet helyeznek, az anyagmennyiségtől függően, akár több darabot is. A tér kitöltésére hullámpapírt alkalmaznak. Az egységrakomány tetejére pedig a korrózió ellen

Székely Imre


20

VCI papírt helyeznek. A szállításnál pántolási technikát vesznek igénybe, amely a rakodólapok biztosításához szükséges. Ezeket a segédeszközöket mutatja a 21., 22. ábra.

21. ábra Rozsdásodás elleni védelem

22. ábra Térkitöltő

A nagyobb térfogatú alakos alkatrészeknél (pl.: sebességváltó házak) a közbenső réteg lehet merev, illetve rugalmas kialakítású. A szállítás közbeni sérülések ellen zsugorfóliát, pántot alkalmaznak.

23. ábra Zsugorfóliázott termékek

Székely Imre


21

A termékek azonosítását, illetve számontartását a rakodólapra illetve produktumra helyezett azonosító címke segíti. A címkén megtalálható a munkadarab száma, megnevezése, mennyisége, adagszáma és a gyártás dátuma. Megjelenik rajta, hogy mely műveletet végezték el rajta, illetve egyéb megjegyzést lehet rá feljegyezni; ilyen kommentár lehet a gyártmány azonosítására szolgáló gravírozás. Az alján a minőségellenőrzés által jóváhagyott bélyeg található. A hátoldalán a sorok követésére és darabszám ellenőrzésére szolgáló táblázat van kialakítva. Erre mutat példát a 24. ábra.

24. ábra Termékazonosító címke

Székely Imre


22

25. ábra Azonosított polchelyek A produktumok különböző minőségi osztályokba kerülhetnek. Az összekeveredés elkerülése végett ezeket, a címkéket különféle színekkel alkalmazzák. A nem megfelelő, de még javítható munkadarabokat sárga címkével látják el, míg a nem megfelelő és nem javítható termékek piros papírt kapnak.

1.8. A minőség- és környezetirányítási rendszer A Kovács Kft. az ISO/TS 16949:2002 szerint tanúsított minőségirányítási rendszert működtet

a

gyártási

folyamatokban.

A

termékminőségre

fordított

beruházások

megmutatkoznak az ellenőrző és mérőberendezéseik színvonalában, ahogy a 26. ábra mutatja.

Székely Imre


23

26. ábra Koordináta mérőgépek

A vállalat kiemelt figyelmet fordít a munka megtervezésére, szervezésére és felügyeletére a késztermékek pontossága érdekében. Folyamatai megfelelnek az erre vonatkozó minőségügyi előírásoknak. A cég elsődleges célkitűzése, hogy a vevői követelményeknek minél magasabb színvonalon megfeleljen. Mérőeszközök: -

ZEISS MC850 - koordináta mérőgép, -

ZEISS Contura 7/7/6 - koordináta mérőgép,

-

Twinner T8 - hossz/átmérő mérőgép,

-

MAHR/Perthen CV200 - konturográf ,

-

TIME TR150 - felületi érdességmérő,

-

ZEISS mikroszkóp,

-

Mitutoyo 192-604 – magasságmérő,

-

Több mint 800 kézi mérőeszköz és idomszer.

A gyártási ellenőrzés: - mintavételes ellenőrzés, - a vevő által előírt fontosabb méretek esetén minden egyes darab ellenőrzése, - a gépkezelő által végzett önellenőrzés, - a minőségellenőrzési osztály által koordináta mérőgépen végzett méret ellenőrzés (történhet 5, illetve 10 darabonként). A Kovács Kft. ISO 14001:2004 szabvány szerint felépülő környezetirányítási rendszerének működtetése szoros összhangban történik a társaság minőségirányítási rendszerével. Cél, hogy olyan környezeti teljesítményre tegyenek szert, amelyre büszkék lehetnek valamint, hogy széles körben elnyerjék ügyfeleiknek a bizalmát. A társaság célul tűzte ki, hogy környezeti szempontok figyelembevételével folytatja tevékenységét. A környezettudatos gondolkodás és működés a társaság alapfilozófiájának egyik fontos eleme. Elkötelezte magát a környezetszennyezés megelőzése mellett, és törekszik

a

környezeti

kibocsátásainak

folyamatos

csökkentésére.

Betartja

a

tevékenységükre vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat, határozatokat és szabványi előírásokat, valamint a belső szabályozásokat.

Székely Imre


24

2.Raktározási rendszerek

2.1. A raktározási folyamatok és rendszerek jellemzése Az ellátási-termelési-elosztási folyamatokon belüli kapcsolódási helyeken készletek képződnek, mégpedig annál több helyen, minél tagoltabb a termelési és forgalmi folyamatok térbeli, illetve időbeli kapcsolata (fizikai kényszer a készletezésre). A készletek hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi állapotban vannak. Ebben az állapotban is védeni kell az árut a károsodástól, meg kell őrizni használati értékét, megfelelő időpontban és kívánatos intenzitással be kell kapcsolni a folyamatba, tehát raktározni kell. A raktározás valamely folyamatrendszer olyan alrendszere, amely sajátos létesítményeivel, berendezéseivel, felszereléseivel a készletek állagának megóvását, az áramlatok összehangolását, szükség szerinti kiegyenlítését végzi. A raktározással kapcsolatos feladatok megoldásának (elvégzésének) helyei a raktárak. A raktárakat tehát nem mint épületeket, hanem mint komplex létesítményeket kell kezelni, amelynek - mint a környezetbe ágyazott rendszereknek - van saját külső kapcsolatuk és belső folyamatuk. A hazai nyelvhasználatban a raktározást és a tárolást gyakran szinonim fogalomként

Székely Imre


25

használják. A tárolás azonban kevésbé önálló, a raktározásnál szűkebb körű tevékenység. Tárolásnak tekinthető pl. valamely munkadarab két művelet közötti vagy az építési anyagok bedolgozás előtti várakozása, illetve az áruknak raktáron belül a kijelölt területen huzamosabb ideig való tartózkodása. A raktár pozitív tényezői az alábbiak lehetnek1:1 – a raktár a termelés folyamatosságát rendelkezésre állásával biztosítja; – kiegyenlítő szerepe van abban az esetben, ha a termelési és elosztási folyamat működési sebessége különböző; – a belföldi, sőt a nemzetközi kereskedelmi mobilitást fokozza; – a nyers, félkész vagy késztermékek minőségét, megfelelő építészeti és egyéb körülmények kialakítása segítségével megőrzi. A raktár negatív tényezői lehetnek: – a raktár általában jelentős beruházási és üzemeltetési költséget igényel; – a logisztikai folyamat ezen a területen történő megállítása az átfutási időt növelheti; – az építmény, illetve tárolótér megfelelő mértékű kihasználása nem minden időszakban biztosítható.

2.2.A raktározás szerepe a termelési és az elosztási folyamatokban A termelési folyamat a technológiai, az ellenőrzési, a kiszolgálási, a mozgatási, a várakozási és a tárolási műveletcsoportok összessége. A műveletcsoportok sajátosságaiból adódóan az anyag (a munkadarab) - a termelési folyamaton belül - alakítási, mozgási és nyugvási fázisban lehet. A tárolási és a várakozási műveletcsoportok a termelési folyamat elején (alapanyag raktározás, alkatrész vagy részegység raktározás), folyamat közben (műveletközi várakozás) és a folyamat végén (késztermék raktározás) egyaránt

1

Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., 1999.

Székely Imre


26

előfordulnak. E műveletcsoportok megvalósításának helye a raktár. A raktárak optimális helyének megválasztása, a mozgatási és tárolási folyamatuknak (mint alrendszer folyamatának) megtervezése, kapacitásának meghatározása stb. |esetenként bonyolultabb eljárások alkalmazását igényli, mint a mozgatási vagy alakítási fázis folyamatának kialakítása. A térbeli elosztás (disztribúció) félkész- és késztermékeknek, fogyasztási cikkeknek az újratermelés forgalmi szférájában lezajló, szervezetten irányított komplex mozgásrendszere. A raktárak (központi, regionális elosztóraktárak) az elosztási folyamatot megvalósító szállítási láncrendszerben – annak részeként – töltenek be gyűjtő, készletező, rendszerező stb. funkciót, a raktározás pedig az e helyeken folytatott tevékenységek összessége. 2.3.A raktározás szerepe a teljes logisztikai folyamatban

Az alapanyag termeléstől a felhasználóig (fogyasztóig) terjedő általános logisztikai folyamatmodellt raktározási szempontból felépítve megállapítható, hogy a raktározás a teljes folyamatban többször is bekapcsolódva tölti be a gyűjtő és elosztó funkcióját, sajátos alrendszerként kapcsolja össze a kitermelés, a termelés és az elosztás (újratermelés) részfolyamatait, lehetővé téve az integrált anyag – és információáramlás megvalósítását, az optimális ellátási lánc (hálózat) kialakítását. A logisztikai folyamatok esetenkénti részletes elemzése, az ellátás, a termelés, a térbeli elosztás, a fogyasztás folyamatainak finomabb illesztése elősegíti a teljes folyamat stabilitását fenntartó készletek, ezzel a raktározási igények és a logisztikai költségek csökkentését. Az elemzés- a termelés- és szállításszervezés alapmódszerei, gépi háttere ehhez már adottak, a rendszerszemlélet hiánya, és általában a rövid távú vállalati érdekek azonban nehezíthetik ezek alkalmazását, az optimális logisztikai folyamatok kialakítását.

2.4.A raktározási folyamatok modellje. A rendszer általános modelljének elemei

• a környezet; • a raktározási rendszer; • a rendszer bemenetei; • a rendszer kimenetei.

Székely Imre


27

A raktározási rendszerek fontosabb sajátosságai. A raktározási rendszerek struktúrája az alrendszerek, illetve az elemek közötti adott időszakban fennálló viszonylag tartós kapcsolatok összessége. Alrendszerként a raktárban működő azonos tulajdonságokkal rendelkező anyagmozgató gépek és eszközök, a tárolóberendezések és eszközök, a létesítmények, valamint az információs berendezések és eszközök kezelhetők. Ezek egymással szoros összefüggésben vizsgálva alakíthatók ki, illetve választhatók meg. Alapvetőnek a gépekből és eszközökből álló raktári anyagmozgató rendszerek tekinthetők. Ezek a raktározási rendszerek olyan működő, aktív alrendszerei, amelyek az input és output feladatok megoldása mellett közreműködnek a raktáron belüli alapfolyamatok megoldásában is. A raktári anyagmozgató rendszerek közvetlenül befolyásolják a raktározási rendszer más paramétereit is. A raktározási rendszer alapvető paramétereinek a raktár befogadóképessége és az anyagmozgató rendszer átbocsátóképessége tekinthető. A raktár befogadóképessége – az adott anyagmozgató – és tárolórendszer mellett – a raktárban maximálisan elhelyezhető anyag- és árumennyiség. A raktári anyagmozgató rendszer átbocsátóképessége alatt a rendszer által adott időszakban (pl. egy óra alatt, egy műszakban) mozgatható árumennyiséget értjük. Az átbocsátóképességnek az input-output folyamatok intenzitásához kell igazodnia. A raktári anyagmozgató rendszer átbocsátóképessége jellemzi a raktár belső folyamatait is, és így a raktározási rendszer viselkedésének leírásában döntő szerepet játszik. A raktározási rendszer viselkedését (paramétereinek változását az idő függvényében) a raktározást követő és a megelőző rendszer által kibocsátott anyag- és információáramlás változása, valamint a raktár szállítási készségének alakulása határozza meg. A raktárakban az áruk hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi helyzetben vannak, a raktárakra mégis az áruk folytonos mozgása, a raktárkészlet állandó változása a jellemző. Ezeknek a mozgási (rakodási, belső szállítási), valamint a nyugvási (tárolási) műveleteknek az összessége jelenti a raktárak alapfolyamatát. Az alapfolyamat még további részfolyamatokkal (pl. ellenőrzés, csomagolás, címkézés, egységrakomány-képzés) egészül ki, és ezek együtt képezik a raktározási folyamatokat.

2.5.A raktározási alapfolyamatok technikai rendszerei

Székely Imre


28

A raktározási alapfolyamatok (RST folyamatok) megvalósításához összehangoltan dolgozó eszköz- illetve berendezésrendszerre, valamint létesítményrendszerre van szükség. Ezek alrendszerei az alapfolyamatok műveletcsoportjaihoz kapcsolódnak. Az eszköz- illetve berendezésrendszer magába foglalja:

o

a be- és kiszállító eszközöket;

o

a rakodóeszközöket és-gépeket;

o

az ellenőrző eszközöket és berendezéseket;

o

a belső szállítóeszközöket és gépeket;

o

a tárolóeszközöket és berendezéseket.

A létesítményrendszer alrendszerei:

o

a közlekedési kapcsolatok;

o

a rakodóhelyek;

o

az átvevő- és kiadóhelyiségek;

o

a szállítópályák, anyagmozgatási utak;

o

tárolóterek.

A technikai rendszerek egyes elemeinek megválasztását a raktározási feladat befolyásolja. A feladat elemzése során a következőket kell megválaszolni mit, mennyit, meddig, hogyan és hol kell tárolni?

2.6.A tárolási módok és megválasztásukat befolyásoló tényezők

Székely Imre


29

A tárolási módok a tárolandó áruk mennyiségi és minőségi megóvását lehetővé tevő – raktározási célra kialakított – létesítmények szerint határozhatók meg. Az általános raktározási gyakorlatban raktárépületben, tárolón, hombárban és tartályban való tárolási módok különböztethetők meg. A tárolási módok megválasztását a tárolandó áru következő jellemzői befolyásolják: a fizikai állapot, a sajátosság, a mennyiség.

2.7.A raktárak csoportosítása

A raktárak csoportosíthatók a nemzetgazdasági ágazatok (az újratermelésben betöltött szerepük) alapján, a termelési folyamatban, valamint a térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük, továbbá a készletváltozás (áruforgalom) sajátosságai szerint.

A nemzetgazdasági ágazatok alapján megkülönböztethetünk:

o

ipari,

o

mezőgazdasági,

o

kereskedelmi,

o

közlekedési raktárakat.

A termelési folyamatban betöltött szerepük alapján lehetnek:

o

alapanyag,

o

segédanyag,

o

félkésztermék,

o

késztermék raktárak.

Székely Imre


30

A térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük szerint lehetnek:

o

fogyasztásicikk-kereskedelmi,

o

termelőeszköz-kereskedelmi,

o

felvásárló, melléktermék- és hulladékgyűjtő kereskedelmi,

o

közlekedési, szállítmányozói

o

központi és regionális ellátó-, elosztó raktárak.

A készletváltozás sajátosságai szerint a következő alapesetek különböztethetők meg:

o

Azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben. Jellemzőjük: a belső műveletek egyszerűek és viszonylag könnyen gépesíthetők.

o

Kevés árufajta érkezik viszonylag nagy mennyiségben, távozik kisebb tételekben. Jellemzőjük: a beérkezett tételeket meg kell bontani, hogy az igényeknek megfelelő kisebb egységek kiszállíthatók legyenek; részleges komissiózás szükséges.

o

Sok árufajta érkezik kis mennyiségben, távozik nagyobb tételekben. Jellemzőjük: a hagyományos raktározással kapcsolatos műveletek mellett egyéb műveleteket is végeznek. (pl. minőség szerinti válogatást)

o

A távozó árufajták meghatározott időközönként visszatérnek (készletforgó raktárak: szerszámraktár, szertár). Jellemzőjük: kis befogadóképesség, alacsony gépesítettségi színvonal.

Székely Imre


o

31

A távozó árufajták meghatározott idő után többször visszatérnek, de minőségi változásokon mennek át. Jellemzőjük: kis befogadóképesség, magas automatizáltság.

A raktárak kialakításuk szerint a következőképpen csoportosíthatók:

– tömbös tárolású;

– polcos tárolású;

– magasraktári tárolású.

Az áru elrendezése a raktárban lehet:

– helyhez kötött (előre meghatározott módon);

– részben helyhez kötött (az áruk forgási sebessége alapján);

– kaotikus elrendezésű (tetszés szerinti elrendezés).

2.8.A raktározás költségei

A raktározási költségek mindazon költségeket jelentik, melyek a termékek tárolásával kapcsolatban merülnek fel. A raktározás során felmerülő költségek a logisztikai összköltségeknek nagy hányadát teszik ki. A raktározás költsége függ a raktározott áru értékétől, tömegétől, méretétől; a raktározásban résztvevő dolgozók bérétől; a raktári berendezések értékétől (épület, állvány, géprendszer). A raktározási költség csökkenése legkönnyebben úgy érhető el, ha a termelési szolgáltatási- ellátási folyamatban lecsökkentjük a tárolók számát, a tárolt mennyiséget és a tárolási időt. A készletek csökkentése viszont nem eredményezhet anyag vagy áruhiányt, hiszen az a termelési-

Székely Imre


32

szolgáltatási folyamat zavarát, időszakos leállását okozhatja.

A raktározási költség

egyenesen arányban nő az áru értékével, mert tárolása forgóeszköz lekötöttséget jelent. A forgóeszköz lekötöttség úgy számítható ki, hogy ha az árukban lekötött tőke a bankba kerülne, akkor az érte kapott kamatnak felelne meg. Vagy ha a nevezett pénzösszeg hiányzik, akkor a bankból felvett ezen pénzösszegért fizetett kamat jelenti a forgóeszköz lekötöttséget. A nagy értékű tőkelekötés elkerülésének érdekében minél nagyobb értékű az áru, annál rövidebbnek kell lennie a raktározási folyamaton való átfutási időnek. A tárolás is költségnövelő tényező. A nagy térfogatú és különleges kezelésű, a nagyobb és különleges tárolókapacitás igény eredményezhet nagy raktározási költséget. Az a költségcsökkentő elv, hogy csökkenteni kell a raktári berendezések értékét, csak korlátozottan érvényesíthető, mert a tárolási folyamatnak egyidejűleg több követelményt kell kielégíteni:

– A raktár alapterületének minimálisnak kell lennie a kisebb költség eléréséhez, azonban a kis alapterület igény nagy magasságú, csak géppel kiszolgálható állványos tároló rendszert követel meg.

– A raktározás során az áru be-és kitárolását rövid idő alatt kell megoldani, ami gépesítettautomatizált kiszolgálást igényel.

– Biztosítani kell az áruvédelmét a tárolási idő alatt, ez alatt az idő alatt az áru nem sérülhet meg, nem romolhat meg, nem keveredhet, ehhez megfelelő segédeszköz és számítógépes raktárnyilvántartás alkalmazása szükséges.

A raktározási költségek csökkentése érhető el, ha sikerül a termelési-logisztikai feltételeit megteremteni a "percre kész" beszállításnak, ill. a "percre kész" kiszállításnak. Ez esetben elmarad az alapanyag- és készáru raktározás, közvetlenül a gyártósor elején történik a beszállítás, ill. szerelősor-csomagolósor végéről kerül sor a kiszállításra.

2.9.Hagyományos darabáru-raktározási rendszerek

Székely Imre


33

2.9.1. A darabáru-raktározási rendszerek áttekintése

A darabáru-raktárakban tárolandó áruk – a számításba vehető tárolási és anyagmozgatási technológiák szempontjából – két fő csoportba oszthatók:

a.) egyedi darabáruk

b.) egységrakományba foglalt darabáruk.

Az egyedi darabáruk általában kis méretű, 20-50 kg tömegű termékek (alkatrészek, anyagok, szerszámok), vagy nagy méretű, 500-2000 kg tömegű, egyedileg kezelhető tárolási egységek (bálák, hordók, stb)

Az egységrakományok egyedi darabárukból, csomagolt ömlesztett anyagokból árualátétek, rakodólapok, tárolóládák stb. használatával vagy egyéb módon (pl. megfelelő szilárdságú csomagolóeszközök alkalmazásával, kötegeléssel, zsugorfóliás burkolással) képzett mozgatási-tárolási egységek. Ebben az esetben a tárolandó áru már egységrakományként érkezhet, vagy a betárolás előtt kell a különböző egyedi árudarabokból egységrakományt képezni. Az egységrakományokat tároló raktáraknak feladatuk szerint két fő típusa különböztethető meg:

o

teljes egységrakományokat tároló és kezelő raktárak;

o

komissiózó raktárak.

A teljes egységrakományokat tároló és kezelő raktárak esetében tárolási egység megegyezik

a

kiszállítási

egységgel,

azaz

a

raktárból

csak

megbontatlan

egységrakományokat szállítanak ki. A komissiózó raktárak esetében a kiszállítási egység nem egyezik meg a tárolási egységgel: a megrendelések ugyanis több, különböző árufajtára vagy árucikkre vonatkoznak, és az egyszerre igényelt árumennyiség kisebb a tárolási egységben foglalt mennyiségnél. Ekkor a kiszállítási egységek egyedi áruk vagy különböző árufajta összerakása révén keletkező inhomogén egységrakományok. A tárolt

Székely Imre


árukészlet

összetétele

34

szempontjából

mono-

vagy

polistruktúrájú

raktárak

különböztethetők meg. Monostruktúra esetén viszonylag kicsi a tárolandó árucikkek száma (szélső esetben egy) és nagy az egy árucikkből tárolandó tárolási egységek száma. Polistruktúra esetén viszont viszonylag nagy a tárolandó árucikkek száma (több ezer is lehet), és kicsi (szélső esetben egy) az egy árucikkből tárolandó tárolási egységek száma. A darabáru-raktározási rendszerek egyes változatai általában a tárolási egységek jellegében, az alkalmazott tárolási rendszerben és az anyagmozgató rendszerben térnek el egymástól. A tárolási egységek jellege (egyedi darabáru, egységrakomány), tömege, térfogata stb. elsődlegesen meghatározó a tárolási rendszer és az anyagmozgató rendszer megválasztása szempontjából.

Az alkalmazható tárolási rendszerek főbb változatai:

o

állvány nélküli statikus;

o

állványos statikus;

o

dinamikus.

Az alkalmazható anyagmozgató rendszer lehet: o

kézi, kézi eszközös;

o

targoncás;

o

darus;

o

állványkiszolgáló gépes és

o

egyéb

(pl.

Robotos,

átadó

kocsis,

„vakondkocsis”) A darabáru-raktározási rendszerek a meghatározó elemek különböző változatainak lehetséges kombinációjaként képezhetők. A fenti felsorolás nem tartalmazza a sajátos célra kialakított tárolási és anyagmozgatási rendszereket (pl. folyamatos működésű szállítógépen való tárolás).

2.10. A tárolási rendszerek

Székely Imre


35

2.10.1. Állványok nélküli statikus tárolás Állványok nélküli tárolás akkor valósítható meg, ha egy-egy árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni és nem követelmény, hogy minden áruegységhez tetszőleges rendszerességgel hozzá lehessen férni, továbbá előfeltétele az áru halmazolhatósága (egymásra rakodási lehetősége). A halmazolhatóságot egyrészt az áru tulajdonságai, illetve csomagolása, másrészt megfelelő egységrakomány-képző eszközök (tárolóeszközök) tehetik lehetővé. A statikus tárolási rendszer kiegészítő jellemzője még, hogy az áru csak a hozzákapcsolódó tárolótéri műveletekkel (betárolás, kitárolás, belső átcsoportosítás összefüggésben változtatja helyét. Az állványok nélküli tárolás előnyei: • elmarad a tárolóberendezések (állványok) létesítésének jelentős költsége; • rendszerint jobb a terület- és térkihasználás; • a raktár könnyen és gyorsan átállítható újabb árufajták tárolására Hátrányai: • a tárolási egységekhez nem lehet közvetlenül hozzáférni; - a tárolási magasságot az áru tulajdonságai és biztonsági előírások korlátozzák; - a tárolóépületek áttekintése, a tárolt árufajták ellenőrzése csak a tárolási rend pontos megtartásával biztosítható; - a first in – first out (fifo) – elv (a korábban betárolt áru korábbi kitárolása, az áru folyamatos cserélődése) csak szakaszosan vagy gyakori belső átcsoportosításokkal valósítható meg. A felsorolt előnyök és hátrányok mérlegelése alapján lehet eldönteni, hogy adott esetben állványok nélküli vagy állványos tárolási rendszert célszerű-e megvalósítani. Az állványok nélküli, statikus tárolás alapeseteiként a közvetlen halmazolás (a csomagolásra épülő tárolási technológia)és a különböző tárolóeszközökön való tárolás (az egységrakományképző

eszközökre

épülő

technológia)

említhető.

Székely Imre


36

A közvetlen halmazolás tárolóeszközt nem igényel, alkalmazása célszerű, ha a tárolási egység egyben szállítási egység is. Ha rendszeresen kell tárolási egységtől eltérő mennyiséget

kiszállítani,

akkor

az

árufajták

közül

legalább

egy-egy

egység

hozzáférhetőségét és bonthatóságát lehetővé kell tenni. Előnye, hogy a tárolási magasság és a hasznos magasság azonos (nincsenek tárolásra nem használt, a tárolási magasságból levonandó magasságrészek), így a tárolótér vertikális kihasználása maximális lehet. Az áruk kézi vagy gépi erővel halmazolhatók. Kézi halmazolás kis tömegű egységek esetén kb. 2,20 m tárolási magasságig lehetséges. Gépi halmazolás emelőtargoncákkal vagy futódarukkal végezhető. Az anyagmozgatást, illetve a halmazolást végző gépet az áru alakjához és méretéhez igazodó megfogószerkezettel (pl. ládafogó, bálafogó, papírtekercsfogó) kell ellátni. A sík rakodólapos tárolás elsősorban sík felületekkel határolt, moduláris rendszerbe illő) csomagolással rendelkező (pl. dobozolt) más csomagolású, de kötésbe rakható (pl. zsákolt) áruk esetén alkalmazható módszer. Előnyei elsősorban akkor jelentkeznek, ha a be- és a kiszállítást s rakodólapokon oldják meg, és az áru az egységrakományok megbontása nélkül tárolható. A tárolási magasságot - a halmazolást végző gép emelési magasságán és egyéb tényezőkön (pl. a raktárépület szabad belmagassága, a födémteherbírás nagysága) kívül - a csomagolás nyomószilárdsága is befolyásolja. A terhelést ugyanis - a rakodólap talphevederein keresztül - az alatta levő csomagolás veszi át. Szabványos sík rakodólapos egységrakományokból képzett halmaz keresztmetszete a legalsó egységrakomány felső árurétegének felső síkja. A rakomány mozgatására gépi működtetésű emelőtargoncák, kisegítésképpen kézi emelővillás targoncák is alkalmazhatók. A sík rakodólapokon való tárolás előnye a közvetlen halmazolással szemben, hogy az áru az egész szállítási folyamatba beilleszthető rakodólapos egységrakományként tárolható, és a belső mozgatáshoz - miután különleges megfogószerkezetet az egységrakomány kezelése nem igénye - legkeskenyebb folyosót igénylő emelőtargoncák alkalmazhatók. Hátránya a tárolási magasság egy részének kiesése. Az oldalfalas vagy keretes rakodólapos tárolás a kevésbé szabályos méretű vagy kevésbé teherbíróképes csomagolású áruk esetében alkalmazható.

Az egymás fölé

helyezett egységrakományok tömegét a rakodólap, annak felépítménye viseli.

2.10.2. Állványos statikus tárolás

Székely Imre


37

Az állványos tárolás lehetőségét akkor kell mérlegelni, ha az áru vagy csomagolása nem rendelkezik kellő szilárdsággal, illetve ha nem lehet belőle megfelelő stabilitású halmazt képezni, is szükségessége merül fel akkor is, ha követelmény minden árufajtához és árucikkhez

a

tetszőleges

rendszerességgel

való

hozzáférés,

valamint

ha

állványkiszolgáló-gépes anyagmozgatási rendszer megvalósításáról van szó. A tárolóállványok rendszerint hidegen hajlított, különböző keresztmetszetű acélból készülnek. A tartóoszlopokat kisebb teherbírású állványokban nyitott (L, U vagy C szelvényekből) nagyobb teherbírású tartományokban zárt (kör vagy négyszög keresztmetszetű cső) szelvényből 1,5...3 mm-es falvastagsággal gyártják. A konzolok, kereszt- és hossztartók általában L vagy U profilúak, merevítő rácsozatként laposacél, hidegen hajlított idomacél, végén lapított köracél egyaránt alkalmazható. Az elemek kapcsolása hegesztéssel, csavarozással vagy kötőelemek nélkül oldható meg. A gyors szerelés és a variálhatóság szempontjából az utóbbi két megoldás a kedvezőbb. A tárolási technológia tervezésekor állványméretezés helyett rendszerint a különböző méretsor szerint, különböző teherbírással készülő állványok megfelelő típusának kiválasztása a feladat. A készáru-készlet polcrendszere a Kovács Kft-nél a következő:

27. ábra A készáru-készlet polcrendszere a vállalatnál A készáru raktárban a rakodólapok tárolására nagy teherbírású polcrendszer áll a rendelkezésre, mely megkönnyíti a produktumok átláthatóságát és ezzel a kezelését (lásd 27. ábra). A kereten lévő táblák segítségével tudják, hogy mit tartalmaz az egységrakomány, mikor készült és mekkora darabszámmal áll a rendelkezésre. Állványos, statikus tárolási rendszerek a számításba vehető állványfajták szerint képezhetők. Így megkülönböztethető:

Székely Imre


38

• polcos állványos tárolás; • tárolóládás állványos tárolás; • rekeszes állványos tárolás; • át- illetve bejárható állványos tárolás; • különleges állványos tárolás. A polcos állványos tárolás kis forgalmú és nagy áruválasztékú raktárak (pl. szerszámraktárak, szertárak, kisebb áruházak raktárai), általában polistruktúrájú árukészlet

esetében alkalmazható megoldás. Kézi kiszolgálás esetén a tárolási

technológia kialakításakor az egyes polcokhoz való könnyű hozzáférhetőséget és a legkisebb erővel való kiszolgálás lehetőségét kell figyelembe venni. A hozzáférhetőség akkor a legelőnyösebb, ha az állvány magassága - átlagos testmagasságú dolgozót alapul véve - 2,0...2,20 m, mélysége pedig 0,3...0,5 m. Legjobb hozzáférhetőség az 1,0... 1,7 m magas zónában; az 1,0 m alatti és az 1,7 m fölötti polcok kihasználhatósága - nehezebb hozzáférhetőség miatt – általában rosszabb. A kézi erővel kiszolgált tárolóállványok magassága (és így a tárolási magasság ) létrák alkalmazásával növelhető. A létrák rendszerint az állvány hossztartóira szerelt sínen gördíthetők, és így kis erőkifejtéssel a kívánt polc mellé állíthatók. A 2 m fölötti polcok kézi (komissiózó) kocsira szerelt létrával is kiszolgálhatók A létrákon való mozgás azonban nehezíti, veszélyessé és lassúvá teszi az árukezelést. Célszerűbb ezért a kézierővel kiszolgált tárolóállvánnyal berendezett, nagyobb belmagasságú raktárak kihasználhatóságát kezelőjárdák vagy galériák létesítésével növelni. Gépi kiszolgálás esetén az állványok magassági mérete a kiszolgáló gép (rendszerint komissiózó emelőtargonca) emelési magasságához igazítható. A kisméretű tárolóládák az egységrakomány-képző eszközök (tárolóeszközök) szerepét töltik be, az állványokra való helyezés pedig a minden tárolóládához (árucikkhez) való hozzáférést teszi lehetővé. A tárolóládák, alumíniumból vagy műanyagból készült merev falú edényzetek, tárolási, mozgatási, komissiózási feladatok racionális megoldásához a kistömegű árukat (pl. csavarokat, alátéteket, szerszámokat, dobozolt gyógyszereket) kezelhető egységbe fogják össze. Az általában 10...50 dm3 befogadóképességű tárolóládák külső mérete az egységes méretrendszerhez igazodik, ezért a szabványos méretű rakodólapokon nagyobb egységrakományokat is lehet velük képezni. Kézi

Székely Imre


39

kiszolgálás esetén az állványok magassági méretét a polcos állványoknál tárgyalt megfontolások alapján kell megválasztani. A mélységi méret a számításba jövő tárolóládák méretétől függ Gépi erővel kiszolgált állványok esetén a magassági méret az anyagmozgató gép (rendszerint komissiózó emelőtargonca) emelési magasságától, illetve a raktár födémmagasságától függ. A rekeszes állványos tárolás olyan - rakodólapos, tárolókeretes, nagyméretű tárolóládás egységrakományokat tároló - raktárakban alkalmazható, ahol alapkövetelmény a minden egységrakományhoz való közvetlen hozzáférés. Ezt a tárolási rendszert kell alkalmazni olyan áruk esetén is, amelyeknél az árujellemzők vagy a csomagolás szilárdsága a rakományok egymásra helyezését teszi lehetővé. A rekeszes állványok tehát az egységrakományba összefogott (tárolóeszközre helyezett) áruk állványos tárolását teszik lehetővé. A tartóoszlopok távolsága és mélysége rendszerint a szabványos rakodólapok méreteihez alkalmazkodik, de – a tárolóeszköz méretétől függően - attól eltérő is lehet. Egyes változatoknál egy rekeszben 2-3 rakodólapos egységrakomány is elhelyezhető. A rakodólapos egységrakományok magassága tág határok (0,4...1,6 m) között változhat, ennek megfelelően a sorozatban gyártott állványelemek a rakományt alátámasztó

hossztartók osztás-változtatását is

lehetővé teszik. Az átjárható tárolóállványok emelőtargoncákkal szolgálhatók ki. Az emelőtargonca a szükséges magasságra emeli a rakományt, behajt az állványok közé, az egységrakományt a kijelölt helyre viszi, leereszti a hossztartókra, majd fordulás nélkül hátramenetben visszatér.

A felemelt

emelőtargonca gondos

egységrakomány állványoszlopok vezetését

kívánja,

ezért

közötti mozgatása az

a targoncavezető

munkájának

megkönnyítésére az állványoszlopok mellé vezetősíneket célszerű telepíteni. A betárolás az állványmező egyik oldala, a kitárolás a másik oldala felől végezhető, ezáltal lehetővé válik az áruk folyamatos cserélődése (a fifo-elv betartása). Egy-egy „csatorna" újbóli feltöltése csak akkor kezdődhet meg, ha az ott levő összes rakományt előzőleg már kitárolták. Átjárható állványokkal egy vagy több összefüggő tömb alakítható ki. E tömbökön belül folyosókra nincs szükség (elegendő a tömbök szélén, azok hosszanti oldalai mentén közlekedőutat szabadon hagyni), ezért a tárolóterület jobban kihasználható, mint a hagyományos soros állványos tárolás esetében. A tömbök kialakíthatók a raktár egyik oldalfala mentén is, a másik oldalon létesített közlekedőúttal. Ebben

az

esetben

bejárható

állványos

tárolási

rendszerről

beszélünk.

Ilyen

állványrendszer esetében a fifo-elv csak szakaszosan valósítható meg, egy-egy állványsor

Székely Imre


40

közötti tárolócsatornákban a first in – last out (filo-elv) érvényesül, azaz a később betárolt árut korábban kell kiszállítani. A különleges állványok alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az áru sajátosságai (alakja, mérete) nem teszi lehetővé a bemutatott rendszerekkel célszerű tárolási technológiák megvalósítását. (pl. szőnyegpadló-tekercsek, gumiabroncsok)A konzolos állványos tárolás rudárukat, csöveket, profilanyagokat stb., tehát általában hosszúárukat tároló raktárak esetében valósítható meg Az állványok futódaruval, felrakodódaruval vagy oldalemelésű targoncával szolgálhatók ki. Az állványos dinamikus tárolási rendszerek jellemzője, hogy egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén az állványon levő áru egy része vagy egésze is változtatja helyzetét. A tárolócsatornák - a tárolási egységek jellemzőitől függően – csúsztatópályás, görgőspályás és vezetősínes kialakításúak lehetnek.

Az utántöltős

állványos tárolás az előzőektől eltérő tárolóállvány, illetve műszaki megoldásokkal is megvalósítható. Henger alakú tárgyak (papírtekercsek, lemeztekercsek, hordók stb.) utántöltős tárolása esetén pl. a tárolócsatorna hossztartói egyszerű gördülőpályaként alakíthatók ki. Rakodólapos egységrakományok esetén a tárolócsatornákban légpárnák támaszthatják

alá

a

tárolási

egységeket,

a

rakodólapos

egységrakományok

állványkocsikra helyezhetők, amelyeket vízszintes pályán vontatólánc vontat a kitárolási oldal felé, stb. Az utántöltős állványos tárolás belső folyamata viszonylag könnyen automatizálható. Meghibásodás esetén viszont a hibás elemekhez, állványrészekhez nehéz hozzáférni, karbantartása körülményes, és csak a tárolócsatornák részleges kiürítése után lehetséges. Ezért üzemeltetésük kifogástalan elemek alkalmazását, megbízható szerelést és gondos karbantartást igényel. Hátrányuk a viszonylag magas beruházási költségük, ezért alkalmazásuk csak nagy forgalmi intenzitású raktárak vagy raktárrészek esetén lehet gazdaságos (olyan esetekben, amikor a tárolótérben lévő árukra inkább a mozgási, mint a nyugvási állapot a jellemző). A gördíthető állványos tárolás elsősorban olyan raktárakban valósítható meg, ahol a készlet teljes cserélődése hosszú idő alatt következik be ( pl. tartalékalkatrész raktárak), vagy egy-egy állványsort kis gyakorisággal

kell

felkeresni

(pl.

filmtárak,

könyvtárak,

irattárak),

továbbá

polistruktúrájú készletet tároló kis forgalmú raktárak esetében. A gördíthető állványok olyan kerekekkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik egy-egy állványsor raktár padlójába süllyesztett sínen való elmozdítását. Az állványok kézi erővel, kézimechanikus úton (hajtókarral) és gépi erővel egyaránt mozgathatók.

Székely Imre


41

2.11. A raktári anyagmozgató rendszerek 2.11.1.A kézi vagy kézi segédeszközös anyagmozgató rendszer általában Könnyű áruk nem gyakori mozgatása, valamint olyan raktári műveletek végzése esetén alkalmazható, amelyek nehezen vagy csak aránytalanul nagy költséggel lennének gépesíthetők (pl. könyvtárak raktáraiban, irattárakban, kézi szerszámraktárakban és szertárakban végzett anyagmozgatás, kisebb forgalmú raktárak árugyűjtési műveletei). A kézi vagy kézi segédeszközös anyagmozgatás rendszerint polcos vagy tárolóládás állványos tárolási rendszerrel párosul. Kisegítőeszközként kézi eszközök a gépi anyagmozgatási rendszerek esetében is számításba vehetők.

Az üzemen belüli

anyagmozgatási és raktározási rendszereknél a gazdaságos mozgatáshoz, átrakodáshoz, és az árugyűjtéshez speciális targoncákra van szükség. A targoncagyártók igen széles (a Jungheinrich pl. 580 féle) targoncaváltozattal rendelkeznek az anyagmozgatási feladatok kielégítésére. Az anyagmozgatási feladatnak legjobban megfelelő targoncákkal lehet hozzájárulni az üzem vagy a raktár gazdaságos működéséhez. A targoncás mozgató rendszer

gépi

hajtású

emelőtargoncák

alkalmazásán

alapul.

Ez

a

rendszer

egységrakományok és nagy tömegű egyedi darabok mozgatására egyaránt alkalmas. Az anyagmozgatási logisztikai műveleteket megvalósító targoncák két nagy csoportra oszthatók:

szállító-

és

emelőtargoncák.

A

szállítótargoncák

csak

szállítási

(helyváltoztatási) feladatra használhatók, a mozgatandó anyagok, egységrakományok a targonca platóján helyezhetők el. Az egységrakományok felrakásához és lerakásához külön emelőberendezés szükséges. Az emelőtargoncák széleskörű felhasználással rendelkeznek, ennek megfelelően típusaik változatosak, megfelelnek az alkalmazási területeknek.

Székely Imre


42

28 .ábra Emelőtargoncák alkalmazása különböző tárolási rendszerek esetében a.) állvány nélküli, sík rakodólapos tárolás; b.) rekeszes állványos tárolás; c.) átjárható állványos tárolás; d.) utántöltős állványos tárolás; e.)9 gördíthető állványos tárolás; f.) körforgó állványos tárolás A belsőégésű motoros üzem legnagyobb hátrányaként az egészségre is ártalmas szennyező kipufogó gázok és a zajos üzem említhető. A korszerű belsőégésű motoros targoncák azonban hatékony (katalizátoros) gáztisztító készülékkel vannak felszerelve, amelyek kiszűrik a kipufogó gázokból az egészségre ártalmas elemeket (széndioxid, szénmonoxid, benzpyrén stb.), és hangtompító szerepet is betöltenek. A folyékony gázüzemű belsőégésű motoros targoncák kipufogó gázai tisztítás nélkül is viszonylag kevés szennyező anyagot tartalmaznak.

Székely Imre


Az

emelőtargonca

fajták

43

főbb

jellemzők

szerinti

összehasonlítása.

A

raktári

anyagmozgatásban alkalmazható emelőtargoncákkal szemben támasztott alapvető követelmények: •

a lehető legkisebb saját tömeg mellett biztosítsa a szükséges teherbírást;

•

a lehető legkisebb szélességű közlekedőúttal elérhető legyen a szükséges halmazolási magasság;

•

feleljen meg a raktárüzem egyéb követelményeinek.

Az emelőtargonca saját tömege és annak az elülső és hátsó kerekeken való megoszlása nagyban befolyásolja a targonca terhelt helyzetében fellépő kerékterhelést. Minél nagyobb a targonca kerékterhelése, annál nagyobb igénybevételt fejt ki a padlóra, illetve a födémre. A raktárpadló, illetve a födém kialakítása szempontjából tehát a legkisebb kerékterhelésre, illetve saját tömegre kell törekedni. Az emelőtargoncák saját tömegét a teherbírás és a szerkezeti kialakítás befolyásolja. Azonos teherbírás mellett a normál emelőtargoncák saját tömege a legnagyobb, ezt követi a tolóoszlopos, a terpesz emelőtargonca és az emelőkocsi. Normál emelőtargoncák esetében a nagy saját tömeg mellé még az egyenlőtlen kerékterhelés is párosul (terhelt helyzetben az elülső kerékterhelés a hátsó kerékterhelés

többszöröse

lehet),

így

azonos

teherbírás

mellett

a

normál

emelőtargoncáknak nagyobb a kerékterhelésük. Az emelőtargoncák által igényelt közlekedőút szélessége a targoncák szerkezeti sajátosságától függ, és a teherbíróképességtől függően tág határok között változhat. Az 1 t teherbírású emelőtargoncák közlekedőút-szélessége (ha a rakomány elhelyezésekor a tárolósorra merőlegesen kell beállni) pl. 1,8…3,0 m között lehet. Legszélesebb utat a normál emelőtargoncák, a legkeskenyebbet a tolóoszlopos és az oldalemelésű targoncák igénylik. A raktárüzem egyéb követelményei közül a megengedett sebesség biztosítása és a vasúti kocsiba és/vagy a tehergépkocsi belsejébe való bejárás igénye (rakodón dolgozó targoncák esetében) emelhető ki. Az anyagmozgatási feladat elvégzésekor megengedhető sebesség befolyásolhatja a targonca vezérlési módjának, szerkezeti kialakításának megválasztását. Amennyiben nagy sebesség engedhető meg (pl. a raktár és az üzemrészek között), amelynek a haladási sebessége a 10…20 km/h-t is elérheti. Raktárakon belüli anyagmozgatásnál a megengedett sebesség 5 km/h, tehát a kisebb sebességű vezetőállásos vagy vezetőüléses tolóoszlopos vagy terpesz emelőtargoncák, illetve emelőkocsik is gazdaságosan üzemeltethetők. Az emelőtargoncák vasúti vagy közúti járműbe való

Székely Imre


44

bejárásának szükségessége a saját tömeget, illetve az össztömeget, valamint az emelőoszlop magasságát is korlátozhatja. A darus anyagmozgató rendszer nagy saját tömegű vagy terjedelmes árukat tároló, illetve nagy tárolási magasságú raktárakban alkalmazható. A számításba vehető darufajták: a magaspályán mozgó futódaruk és a felrakódaruk. Jellemzőjük - a sínpályához nem kötött szállítóeszközökkel (targoncákkal) összehasonlítva - hogy hatókörzetük csak a tárolóttérre korlátozódik, haladási sebességük legfeljebb 0,5...1,0 m/s. A futódaru raktári alkalmazásának egyik problémája, hogy a daruszerkezet mozgásához szükséges szabadon hagyandó tér - különösen nagy fesztávolságok esetén - jelentős tárolótér-veszteséget okoz. További probléma az áruk halmazolásának megoldása. Horogüzemű daruk állványok kiszolgálására nem (vagy csak körülményes munkavégzés mellett) alkalmasak, állványok nélküli tárolás esetén pedig megoldhatatlan a kézierő beavatkozása nélküli biztonságos áruelhelyezés. A halmazolásra kerülő áru jellegéhez alkalmazkodó megfogószerkezet esetleg lehetővé teszi a kézi beavatkozás nélküli áruelhelyezést vagy árufelvételt, de az emelőműről aláfüggő megfogószerkezet pontos irányítása (az áru pontos elhelyezése) nehezen valósítható meg. Futódaruk alkalmazásával 4...5 m-es tárolási magasság érhető el. A felrakódaruk a raktári anyagmozgatás céljaira kifejlesztett darufajták, amelyekkel kötöző és irányító nélkül - egységrakományok, vagy - sajátos megfogószerkezetek alkalmazása esetén - egyedi áruk 6...11 m magasra egymásra vagy állványokra helyezhetők, esetleg közúti járművek vagy szállítótargoncák közvetlenül kiszolgálhatók. Minthogy az emelőoszlop és a megfogószerkezet a mozgatandó áruk jellegének megfelelően alakítható ki, az alkalmazási területük széleskörű.

2.12. Magasraktározási rendszerek 2.11.1. A magasraktározási rendszerek áttekintése A magasraktározási rendszerek darabáruk ( egységrakományok, szálanyagok, tekercsek stb.) olyan állványozási rendszerei, amelyekben a tárolási magasság az általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magasságot meghaladja, és az áruknak állványokba helyezését, illetve a levételét onnan az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik. Nem tartoznak e rendszerbe az ömlesztett anyagok vagy folyadékok tárolására alkalmas különböző magasépítésű hombárok és tartályok, valamint a többszintes darabárus raktárak. A magasraktározási rendszerben főleg

Székely Imre


45

rakodólapos rakományok tárolhatók, de kisebb méretű egységrakomány-képző eszközök esetében – sőt esetenként egységrakományképző eszköz nélkül – is alkalmazható rendszer. A magasraktározási rendszerek elterjedésének okai a korszerű elosztási (disztribúciós) rendszerek fejlődésében, a termelési folyamatok automatizálásában, a raktártechnika fejlődési irányában, illetve sok esetben a területkihasználás fokozására irányuló törekvésekben keresendők. A magasraktárakat az áru tárolására alkalmas tárolótér, az árugyűjtő és elosztótér, az ügyviteli és irányítási hálózat, valamint az ezekhez tartozó technikai elemek alkotják. A tárolótéren az állványok és a felrakógépek vagy felrakótargoncák segítségével a raktár fő feladata – a tárolás – valósul meg. Az árugyűjtő és -elosztó tér (röviden előkészítőtér) a tárolást megelőző műveletek (beszállító járművek kirakása, egységrakomány-képzés, ellenőrzés, nyilvántartásba vétel stb.) és a tárolást követő műveletek (rendelés-összeállítás, csomagolás stb.) elvégzésének helye.

2.12.2. A magasraktárak csoportosítása A magasraktárak felszereltsége és műszaki megoldása eltérő lehet aszerint, hogy milyen feladatokat látnak el. Ezért a magasraktárakat rendeltetésük, az állványok magassága, a tárolótér építészeti kialakítása és az automatizáltsági szint szerint célszerű csoportosítani. A raktár rendeltetése alapján megkülönböztethető: •

teljes egységrakományok tárolására alkalmas,

• komissiózó és • kombinált

A teljes egységrakományok tárolására alkalmas magasraktárban megbontatlan (sík, keretes, oldalfalas rakodólapos) egységrakományokat tárolnak. Az árugyűjtő és elosztótéri anyagmozgatást emelőtargoncák vagy folyamatos működésű szállítógépek (konvejorok, görgős szállítópályák stb.) végzik. Ennél a típusnál érhető el a legmagasabb gépesítési, illetve automatizáltsági szint. A komissiózó magasraktár lehetővé teszi a kiszállítási egység különböző árufajtákból való összeállítását. Két alaptípusa különböztethető meg aszerint, hogy hol végzik a komissiózást: •

komissiózás a tárolótérben, az állványon levő egységrakományokból,

Székely Imre


46

• komissiózás a komissiózótérben.

A kombinált magasraktárban a tároló- és komissiózótér egy egységet képez. A tárolótér egy része a tartalékraktár, másik része az élőraktár szerepét tölti be. A beérkező egységrakományokat felrakógép viszi a tartalékraktárba, és innen töltik fel, szükség szerint, az élő- (komissiózó) raktárrészt. Árugyűjtést így csak a komissiózó raktárrészben kell végezni.

29.ábra Teljes egységrakományok tárolására alkalmas önhordó magasraktár 1. kiszolgálógépek (felrakógépek); 2. állványok; 3. árugyűjtő- és elosztórendszer; 4. raktárépület Az állványok magassága szerint lehetnek: • középmagas raktárak (6.. 10 m magas állványokkal) és • magasraktárak (10 m-nél nagyobb állványmagassággal). A tárolótér építészeti kialakítása szempontjából: - felrakógéppel vagy felrakótargoncával üzemelő csarnokraktárak és - felrakógéppel üzemelő állványtartós magasraktárak különböztethetők meg. A raktári anyagáramlás fő iránya szerint a tárolótér mindkét esetben fej- vagy átmenő elrendezésű lehet. Fej elrendezés esetén a tárolótérnek ugyanazon a végén, átmenő elrendezés esetén a tárolótér két végén végezhető a tárolási egységek be- és kitárolása.

Székely Imre


47

Az automatizáltsági szint alapján megkülönbözethetők: • gépesített, • részlegesen automatizált és • teljesen automatizált magasraktárak.

2.12.3. A magasraktárak létesítésének előnyei A magasraktárak lényegében mindazokat az előnyöket nyújtják, amelyeket a hagyományos

soros

állványos

tárolási

technológián

alapuló

raktártípusok

(alkalmazkodóképesség a forgalomingadozásokhoz és a készletösszetétel változásaihoz, közvetlen hozzáférési lehetőség mindegyik tárolási egységhez, a tárolási magasságot lényegében csak az épület belmagassága vagy a kiszolgálást végző anyagmozgató gépek emelési magassága korlátozza), kiküszöbölve a hagyományos (kézi vagy targoncás) kiszolgálású soros állványos tárolásnak azt a hátrányát, hogy kis tárolási magasság esetén viszonylag nagy a fajlagos (egy tárolási egységre jutó) területfelhasználás. A magasraktárak előnyei a következők: • a nagy tárolási magasságok és a kedvező területkihasználás folytán viszonylag

kis alapterületen nagy a tárolási kapacitás. A tárolóterület kihasználása a keskeny közlekedőfolyosók miatt jóval kedvezőbb, mint a hagyományos raktárak esetében. A közlekedőfolyosók szélességét nem a felrakógép, hanem az egységrakományok szélességi méretei határozzák meg; • gyors ki-, illetve betárolást, az időegység alatt igen nagy áruforgalom

lebonyolítását teszik lehetővé; a felrakógépek nagy mozgás sebessége folytán különösen automatikus vezérlés esetén - jóvá kisebb egy be-, illetve kitárolási művelet időigénye, mint a hagyományos kialakítású darabárus raktárakban alkalmazón anyagmozgató gépek esetében; •

lehetővé teszik a raktári anyagmozgatási munkák gépesítését, illetve automatizálását. A gépesítés, illetve automatizálás létszámcsökkentést, a kézi munkavégzés arányának csökkentését, a nehéz fizikai munka kiküszöbölését, a baleseti

veszélyforrások

csökkentését,

illetve

megszüntetését,

kedvező

munkakörülmények kialakítását teszi lehetővé; • megkönnyítik az irányítási munkák gépesítését, illetve automatizálását, a

számítógépes technika nyújtotta lehetőségek kihasználását, a folyamatos

Székely Imre


készletnyilvántartást,

48

az

optimális

készletgazdálkodási

stratégiák

megvalósítását, a fifo-elv megtartását, a gyors és megbízható adat- és információáramlást, a tévedési lehetőségek kizárását.

2.12.4. A magasraktárak alkalmazási területei A magasraktárak létesítése - az említett előnyök figyelembevételével - elsősorban a következő körülmények, illetve feltételek megléte esetén mérlegelhető: •

a raktár magas szervezettségi színvonalú termelési-üzemi folyamat-rendszert, illetve térbeli elosztási rendszert szolgál ki;

•

a tárolandó árukészlet homogén egyégrakományokba (tárolási egységekbe) összefogható áruféleségekből áll;

•

viszonylag nagy a raktár áruforgalma, azaz az időegység alatt be- és kiszállítandó árumennyiség;

•

a raktár létesítésére rendelkezésre álló terület kicsi (a hagyományos kialakítású raktár nagy területigénye miatt csak távoli helyre lenne telepíthető, ami a szállítási költségek jelentős mértékű növekedését vonná maga után);

2.12.5. A magasraktárak technikai alrendszerei A magasraktározás olyan komplex folyamatrendszer, amelynek technikai alrendszerei szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban vannak egymással, valamint a raktározást megelőző (pl. a termelési) és a követő (pl. felhasználási) folyamatok technikai elemeivel. A be- és kiszállítással kapcsolatos technikai elemek a raktár árugyűjtő és -elosztó helyének kialakítását, rendszerének megválasztását, a be- és kiszállítás intenzitása az árugyűjtő és elosztó-rendszerek, valamint a kiszolgáló gépek kapacitását befolyásolják. Ugyanakkor a magasraktárak technikai alrendszerei (különösen a kiszolgáló gépek, az állványok és az épület) csak egymással összefüggésben - a kapcsolódó jellemzők többoldalú vizsgálata alapján - alakíthatók ki. A kiszolgálógépek a magasraktárak sajátos anyagmozgató gépei; az állványok közötti folyosókban - egyidejű emelő- és haladó mozgással - közelítik meg a kívánt tárolóhelyet. Az általuk igényelt keskeny közlekedőfolyosó, a megvalósítható nagy tárolási magasság a raktár tárolóterületének- és terének minden más rendszernél jobb kihasználását teszik lehetővé.

Székely Imre


49

A kiszolgálógépek sínpályán mozgó felrakógépek vagy sínpályához nem kötött felrakótargoncák lehetnek. A felrakógépek különböző változati ismeretesek. Ezek rendeltetésük, vezérlési módjuk és a pályával való kapcsolatuk alapján osztályozhatók. Az árugyűjtő- és elosztórendszerekkel szemben támasztott követelmények: •

kellő számú várakozóhelyet biztosítsanak a rakományok számára a felrakógépek

megfelelő időbeni kihasználása érdekében; •

a befoglaló

méreteik,

alakjuk

miatt

nem

megfelelő

egységrakományok

elkülöníthetők legyenek; •

az egységrakományokat betárolásra alkalmas helyzetbe hozzák;

•

az egységrakományokat pontosan helyezzék át a felrakógép átadóasztalára;

•

szállítás közben ne keletkezzenek túlzottan nagy dinamikus igénybevételek;

•

különböző befoglaló méretű, tömegű és kialakítású egységrakomány-képző eszköz

(tárolási egységek) szállítására is alkalmasak legyenek; •

Az

megbízhatóságuk és üzemképességük nagyfokú legyen. árugyűjtő-

és

elosztórendszerek

egymáshoz

viszonyított

kapcsolata szerint

megkülönböztethetőek különálló (szétválasztott) és kombinált (összetett) rendszerek. Az árugyűjtő- és elosztórendszer elemei. Az árugyűjtő- és elosztórendszerek szakaszos vagy folyamatos működésű anyagmozgató gépekből, és összekapcsoló elemekből, illetve ezek kombinációiból alakíthatók ki.

A gépeknek alkalmazkodniuk kell az

egységrakományok (tárolási egységek) méreteihez, tömegéhez és egyéb sajátosságaihoz (pl. a támasztó-felfekvő felület kialakítása szempontjából). Az árugyűjtő- és elosztórendszer külön válik átmenő elrendezésű magasraktárak esetében. A magasraktári létesítmények építészetileg két - funkcionálisan elkülönülő - térre oszthatók: az előkészítőtérre és a tárolótérre Az előkészítőtér a magasraktár árufogadás és árukiadás céljaira kialakított része. Az előkészítőtérben elvégzendő feladatok nem teszik szükségessé a nagy belmagasságot, ezért e feladatok megoldására alacsonyabb épületrész (un. „fejépület") is kialakítható. Ha az árufogadás és kiadás céljára kialakított tér nem válik külön (a tárolótér egyik végén van), fej elrendezésű, ha a tárolótér egyik végén a fogadóteret, másik végén a kiadóteret alakították ki, átmenő elrendezésű magasraktárról beszélünk. A tárolótér a magasraktár tárolási célra kialakított része. Belmagassága anyagmozgatási és tárolási rendszerhez igazodik, 10-16-25 m magasságot is elérheti. Az előkészítőtér és a tárolótér mind

Székely Imre


50

technológiailag, mind építészetileg összetartozó egység. Az épületszerkezet kialakítását tekintve:

acélszerkezetes,

vasbeton

szerkezetes

és

könnyűszerkezetes

lehet.

Acélszerkezetes megoldás esetében az állványok tartják a tárolt árukon kívül az épület tetőszerkezetét és oldalfalait is. Szerkezeti megoldásuk lehetővé teszi, hogy tető- és falpaneleket csatlakoztassanak hozzájuk. A vasbeton szerkezetek általában alacsonyabb raktárakhoz alkalmazhatók akkor, ha az állványszerkezet független az épületszerkezettől. Könnyűszerkezetes építési mód esetében - a hagyományos építési módokhoz képest lényegesen (l/3...1/5-ére) csökken a helyszíni építési idő, ezáltal jelentós mértékben rövidebb lesz az épületek kivitelezési időtartama.

2.13. A raktárak anyagmozgatási folyamatai A raktárban az áruk hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi helyzetben vannak, a raktárakra mégis az áruk folytonos mozgása, a raktárkészlet állandó változása jellemző. A mozgási (rakodási, belső szállítási), valamint a nyugvási (tárolási) - un. RST - műveleteknek az összessége

képezi

a

raktárak

alapfolyamatát.

Az

alapfolyamat

még

további

részfolyamatokkal (pl. ellenőrzés, egységrakomány-képzés stb.) egészülhet ki, s ezek együtt jelentik a raktár fizikai működési folyamatát. A darabárus raktárak fizikai működési folyamata az anyagáramlás irányával összefüggésben: •

a beszállítással,

•

a tárolással és

a kiszállítással kapcsolatos részfolyamatokból tevődik össze. A beszállítással kapcsolatos részfolyamat a következő főbb műveletekre bontható: -

a szállítóeszköz kirakása, az áruk beszállítása az átvevőhelyre;

-

az áruk átvétele, szükség szerint tárolási egység képzése;

-

betárolás (a tárolási egység beszállítása az átvevőhelyről a tárolótérbe, és ott tárolóhelyre helyezése).

A tárolás ideje alatt az áruk nyugalmi állapotban vannak, kivéve a dinamikus tárolási rendszerek esetét. Az anyagmozgatási folyamat célszerű kialakításának követelményei a következők: a járműrakodás műveletei alkalmazkodjanak a belső mozgatás műveleteihez, a be- és kitárolási műveletek ne zavarják egymást, legyenek a közlekedőutak egyértelműen kijelölve, meghatározva,az anyagmozgató rendszer jól illeszkedjen a tárolási rendszerhez, a mozgatás lehetőség szerint ugyanolyan egységben történjen, mint a tárolás, az

Székely Imre


51

anyagmozgatás a lehető legkisebb anyagmozgatási teljesítménnyel legyen megoldható, az anyagmozgató gépek beállítása lehetőleg ne növelje a raktár építési költségeit.

2.13.1. A komissiózási folyamat A komissiózás az áruk megadott megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amely a megrendelés átvételével kezdődik és a kigyűjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejeződik be. A komissiózás során általában több árufajtából (árucikkből) álló rendelési egységet kell összegyűjteni, majd a kiadóhelyiségbe továbbítani. A komissiózás az elosztó raktárak sajátos részfolyamata, amely szükségessé válhat, ha a rendelések többféle árufajtára vagy árucikkre vonatkoznak, az egyes árufajtákból igényelt mennyiségek változóak, a tárolási egységeket meg kell bontani vagy a rendelések több árufajtára (árucikkre) vonatkoznak, mennyiségük a tárolási egység egész számú többszöröse, a tárolási egység bontása csak kivételesen fordul elő. A komissiózási folyamat az áruelőkészítés, az árukivétel, az árukigyűjtés közbeni mozgatás és az áruk leadásának részfolyamataiból tevődik össze. E folyamat különböző komissiózási rendszerekkel és technológiákkal valósítható meg.

2.14.A raktári alapfolyamatok irányítása és automatizálása 2.14.1.A raktári alapfolyamatok irányításának összetevői Az elmúlt években a raktárak ellátási funkciója felértékelődött. Ahhoz, hogy a raktár az elvárt színvonalon eleget tudjon tenni ellátási feladatainak, olyan irányítási rendszert kell kiépíteni, amely integrálni tudja az áruáramlási és az információáramlási folyamatokat. Az integráció legfőbb jellemzője az egyidejűség, ami azt jelenti, hogy a raktári tranzakciókhoz kapcsolódó információk

a végrehajtás

folyamatirányítás

E

rendelkezésére

állnak.

időpontjában azonnal

követelménynek

ma

már

csak

a a

számítástechnika eszközrendszerének alkalmazásával lehet eleget tenni. A raktári alapfolyamatok irányítása az áruk be- és kiszállításával, a raktáron belüli mozgatásával, valamint készletezésével kapcsolatos folyamatok optimális végzéséhez kialakított stratégiák megvalósítását jelenti. Az alapfolyamatok optimális végzésnek elősegítéséhez, az operatív irányításhoz a tárolandó árukra, valamint azok állapotára (mozgására, tárolására) vonatkozó információkat kell előállítani. A tárolandó árukkal kapcsolatos

Székely Imre


52

információk az áruk jellemzőire (megnevezés, mennyiségi egység, tárolási igények stb.) vonatkoznak. Ezeket nyilvántartási információnak is szokás nevezni. Az áruk mozgási vagy nyugvási állapotára vonatkozó információk a megrendelésekkel, a beszállítással, a tárolással és a kiszállítással kapcsolatos műveletekre terjednek ki (szállítási megrendelések, tárolóhely kijelölése, betárolási utasítás, kitárolási utasítás). Ezeket szoros értelemben vett folyamatirányító információknak szokták tekinteni. A raktári alapfolyamatok komplex irányítása azonban egységes árunyilvántartási és információs rendszer kialakítását kívánja. Ennek alapfeltétele az egyértelmű árujelölés, tárolóhelyjelölés, továbbá a nyilvántartáshoz (rendeléshez, készletszabályozáshoz stb.) szükséges jellemzők megfelelő rendezése. Az árujelölést (kódolást) célszerű a szállító és a megrendelő (pl. a termelő és a felhasználó) jelölési rendszeréhez igazítani (általános használatú az EAN 13 vonalkódrendszer). Az optimális alapfolyamat kialakítása, illetve annak irányítása azonban gyakran saját jelölési rendszer bevezetését is szükségessé teszi. Ez a raktári információs rendszer szempontjából többlet feladatot jelenthet, mert annak továbbra is kapcsolódnia kell a szállító és a megrendelő információs rendszeréhez is. A tárolóhelyi jelölés célja a raktár tárolási szempontból elkülöníthető helyeinek azonosítása.

Székely Imre


53

30.ábra Vonalkóddal, dátummal, sarzs-számmal, súllyal ellátott termékkísérő címke

2.14.2.A készletnyilvántartás, helynyilvántartás A készletnyilvántartás feladata a tárolt árufajták, árucikkek raktáron levő mennyisége megállapításának

lehetővé

tétele.

A

készletnyilvántartás

információhordozójának

általában a következőket kell tartalmaznia: • az árukra vonatkozó adatok (megnevezés, kódszám, mennyiségi egység, saját tömeg); • a beérkezésre vonatkozó adatok (dátum, bevételi bizonylat szám, beérkezett mennyiség); • kiadásra vonatkozó adatok (dátum, kiszállított mennyiség, kiszállítási bizonylat); • a tárolóhelyre vonatkozó adatok (a tárolóhely megjelölése, kód¬száma). A külső információk egyrészt a megrendelői oldalról érkeznek és a belső folyamatirányítás beindítói, másrészt - a készletfogyással összefüggésben - a készletutánpótlást (a beszállítást) készítik elő. Tekintettel arra, hogy a raktárak az ellátási láncok (hálózatok) integráns részei, célszerű, ha az áruáramlási rendszerük mellett a külső információs rendszerük is illeszkedik a környezetükhöz. A belső információk a megrendelési és az utánrendelési (feltöltési) információk feldolgozását, célirányos átalakítását követően az alapfolyamatok operatív irányításához szolgáltatnak közvetlen információkat (pl. a megrendelésekkel kapcsolatos kiszállítások előkészítése, a beérkező áruk tárolóhelyének kijelölése, a tárolási utasítás kiadása). A készletnyilvántartás információhordozóján levő adatok megfelelő rendezésével készíthetők

elő,

az

utánrendelések

(készletutánpótlás),

illetve

a

megrendelői

visszaigazolások, megrendelői igénykielégítések stb. A helynyilvántartás az áruk tárolási helyét rögzíti, de információhordozójának lehetővé kell tenni az üres tárolóhelyek gyors megkeresését is.

Székely Imre


54

31.ábra Érintőképernyős készlet-nyilvántartás

2.14.3.A raktári folyamatok irányításának módszere A tárolótéri folyamatok irányítása. A tárolótéri folyamatok (a be- és kitárolás, valamint a tárolás) irányításához két adatcsoportot kell nyilvántartani. Ezek: •

a be- és kitárolandó árukra (és egyben a készletre) vonatkozó adatok;

•

a tárolás helyére vonatkozó adatok.

Összekapcsolásuk, együttes kezelésük teszi lehetővé az áruelhelyezési stratégiák valamelyikének megvalósítását. A hagyományos irányítás rendszerint a kartotékrendszer elvének adott raktár sajátosságaihoz igazított változatával valósítható meg. A kartotékrendszer lényege, hogy a betárolandó árura (pl. egységrakományra) egy kartotékot rögzítenek, amely az áru és a tárolási hely adatait (a tároló rekesz koordinátáit) tartalmazza. A kartoték egyben - a gépkezelő számára betárolási utasításként is felfogható. A kartoték párja - ugyanazon adatokkal kitöltve - az árunyilvántartó szekrénybe kerül. Kitároláskor a rendelt áru kartotékját ebből a szekrényből kell kikeresni. Most ez a kartoték lesz a kitárolási utasítás. A kiszállítás után mindkét kartotékon törölni kell az áruadatokat, majd az üres rekeszeket :nyilvántartó szekrénybe kell visszatenni.

Székely Imre


55

32.ábra A kartotékrendszerű adatnyilvántartás és információáramlás folyamatábrája 1.árunyilvántartó doboz; 2. üresrekesz-nyilvántartó doboz

A

raktári

folyamatok

komplex

irányítása

adatállomány-és

információigénye

a

következőkre terjed ki: •

a készletállomány,

•

a beszállítók és a megrendelők állománya,

•

a beszállítási (beszerzési) rendelések állománya,

•

a kiszállítási rendelések állománya,

•

a bizonylatállomány,

•

a határidő-állomány,

•

a tárolóhely-állomány,

•

az anyagmozgató gépekre vonatkozó információállomány,

•

a járművekre vonatkozó információállomány.

A raktári folyamatok komplex irányítási és gazdálkodási feladatainak megoldását az ismertetett adat- és információállomány segíti elő.

2.14.4.A raktári folyamatok automatizálása A nagy befogadóképességű, nagy forgalmú raktárakban megoldandó feladatok egyre sürgetőbbé teszi a belső folyamatok számítógépekre alapozott automatizálását. Különösen

Székely Imre


56

kívánatos az automatizálás a jól szervezett logisztikai folyamatba kapcsolódó vagy automatizált termelési rendszereket kiszolgáló raktárak esetében.

33.ábra Zárt, automata tároló Az automatizálás célja, hogy a raktározás részfolyamatait egymással jól összehangolva, optimális idő- és térkihasználással, minimális munkaerő ráfordítással, az input- és outputigények legmesszebbmenő figyelembevételével lehessen megoldani. Az automatizálás a raktári folyamatok egy-egy részére vagy egészére kiterjedhet; eszerint különböztethető meg részleges vagy teljes automatizálás. A tárolótérre való be- és kitárolás részfolyamatának automatizálásához a tárolótéri anyagmozgató gépek (emelőtargoncák, felrakógépek) gépesített (analóg vagy digitális) vezérlése szükséges. Az árugyűjtés és rendezés az árufogadás műveleteinek fordított sorrendben végbemenő műveletsora. Különbség akkor adódik, ha nem ugyanabban az egységben szállítják ki az árut a raktárból, mint amilyen egységben beszállították, illetve tárolták. Az árugyűjtés és rendezés folyamatának teljes automatizálására - ha a tárolt egységeket meg kell bontani - csak akkor kerülhet sor, ha a megfelelően képzett egységrakományokat és komissiózó robotokat alkalmaznak. A teljes belső folyamat automatizálása esetében az anyag- és az információáramlás szerves egységet alkot, a számítógép végzi az adatfeldolgozást, valamennyi anyagmozgató gép és berendezés irányítását. Az adatfeldolgozás keretében a készletnyilvántartás, a rendelés-nyilvántartás, a rendelésfeldolgozás, a számlakészítés, a forgalmi statisztika, az utánrendelési utasítás kiadása, a kiszolgálási feladatok és az egyéb adminisztratív műveletek számítógépes végrehajtására kerül sor. Az anyagmozgató gépek

Székely Imre


57

és berendezések programszerű vezérlése (a mozgási folyamat szabályozása) során a számítógép meghatározza az áru szállítási útvonalát, és ennek megfelelően irányítja a gyűjtő- és elosztórendszer, valamint a tárolótéri anyagmozgató gépek mozgási folyamatát. A raktári rendszerek rugalmas, hatékony működéséhez a korszerű raktározás-technikai megoldások mellett megfelelő számítógépes raktárirányítási rendszer alkalmazására is szükség van. A számítógépes megoldások tehát fontos szerepet játszanak, amelyek segítségével egyszerűbben végezhetőek el a raktározási tranzakciók irányításai, és amelyekkel mindig aktuális, naprakész információt lehet kapni. A számítógépes raktárirányítás az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment keresztül. A nagy irányú fejlődést leginkább a minőség okozta. Korábban a mennyiségi növekedés volt a jellemző, amely a minél nagyobb gépesítést és automatizálást preferálta, később a piacok telítődése és az élet minőségének javulása miatt egyre inkább a minőségre való törekvés került előtérbe. A raktározásban a minőség a kiszolgálási minőségre vonatkozik, amelynek két alapvető paramétere a gyorsaság és a pontosság. A nagy mennyiségű áruválaszték nyilvántartása a számítógépen, a nyomonkövethetőség miatt, ezt a két paramétert (gyorsaság és pontosság) el is éri. A korszerű raktári informatikai rendszerek alkalmazásának számtalan előnye van. Például nem megfelelő informatikai támogatottság miatt nem megfelelő mennyiségű áru kerül kiszállításra. Ez esetben utólagos korrekcióra van szükség pl.: pótszámlázás, jóváírás, pótszállítás, visszáru kezelés. Emellett a megrendelőnél elszenvedett anyagi vagy presztízs veszteség is nagy hátrányt jelent. A számítógépes készletnyilvántartás általában a következőket tartalmazza: – az árukra vonatkozó adatok (megnevezés, kódszám, egységár, tömeg,); – a beérkezésre vonatkozó adatok (dátum, bevételi bizonylat szám, beérkezett mennyiség); – kiadásra vonatkozó adatok; – a tárolóhelyre vonatkozó adatok (a tárolóhely megjelölése, kódszáma). A logisztikai ellátási láncban a termelő és a felhasználó között egyre több helyen alkalmaznak elektronikus adatcsere (EDI) kapcsolatokat, amely lehetőséget biztosít az elektronikus kereskedelem megvalósítására. A felhasználótól érkező igények kezelésekor a következőket szükséges meghatározni: – milyen típusú termékből; – milyen mennyiséget; – milyen minőségben; – milyen határidőre; – milyen feltételekkel;

Székely Imre


58

– kinek a részére kell biztosítani az ellátás folyamán. A számítógéppel vezérelt teljesen automatizált raktár a raktározási technika jelenlegi legfejlettebb formáját jelenti. Létesítése költséges, ezért elsősorban automatizált termelési, valamint jól szervezett elosztási, logisztikai folyamatokhoz kapcsolódó raktárak tervezésekor vehető számításba.

3.A legutóbbi évek raktárbővítései a Kovács Kft-nél A Kovács Kft korábban nem rendelkezett megfelelő nagyságú tároló raktári kapacitással, ezért a beszerzett alapanyagokat alkalmi tárolókban valamint az épületek közötti útszakaszokban tárolták.

Székely Imre


59

34. ábra Rendezetlen tárolás mintegy 10000 m2-en

Az alapanyagok elhelyezése és tárolása nem volt szakszerű, az anyagok előkészítése és a telephelyen belül történő mozgatása a szükségesnél nagyobb ráfordítást igényelt.

35. ábra A pirossal jelölt alapanyagokról hiányzott az azonosítást segítő jelzés

Emellett az alapanyagok előkészítéséhez szükséges gépek különböző épületekben, egymástól távol voltak elhelyezve, ami szintén rontotta az előkészítés hatékonyságát. Ráadásul ezekről az alapanyagokról rendszerint hiányzott az azonosítást segítő jelzés,

Székely Imre


60

éppen amiatt, hogy általában a vállalat udvarán tárolták, kitéve a különböző környezetiidőjárási hatásoknak,ez pedig nagyban megnehezítette a FIFO-elv betartását. A társaság az említett okok miatt úgy döntött, hogy korszerűsíti és bővíti a raktár kapacitását. A Kovács Kft a beruházásnak köszönhetően egy modern, 2035,4 m2 alapterületű

alapanyag-üzemmel bővült. Az elsődleges cél az volt, hogy a teljes

alapanyag-készlet valamint az előkészítés során használt legfontosabb technológiai kapacitások egy térben, a környezeti hatásoktól nagyban független környezetben kerüljenek elhelyezésre. A célok között szerepelt a raktározás és az anyagkezelés hatékonyságának növelése, a társaság számára új raktározási technológia beszerzésével. A fejlesztés lehetővé teszi az alapanyag-tárolás és a feldolgozási költség 5-12 %-os csökkentését, amellyel versenyképesebb árszint és jobban jövedelmező működés érhető el. A zárt térben történő raktározás hozzájárul a környezettudatos működés egyik alapvető feltételének kialakításához is. A zárt, automata tárolón jól láthatóan jelzik az abban tárolt alapanyagok adatait, ez nagyban megkönnyíti a FIFO-elv betartását, vagyis mindig a régebben betárolt anyag kerül ki először a raktárból.

36. ábra A tárolókon jól láthatóan jelzik az ott tárolt alapanyagok adatait

Székely Imre


61

A csarnok alapterülete 100m X 20m, magasdaruzott, tehát magasdaru-pályával rendelkezik, ez biztosítja az alapanyag-mozgatást a csarnok belsejében. Ez a jövőre nézve olyan lehetőségeket jelent a további fejlesztésekhez, ami elősegítheti a vállalat jelenlegi beszállítóival való kapcsolatának mélyítését, ebben a csarnokban képesek lesznek egy olyan raktárat kiépíteni, ami a termékek minőség-megóvásának garanciáját jelenti, és 1500-2000 tonna alapanyagot tudnak a csarnok automata polcrendszerében tárolni. A beruházásnak köszönhetően 15 új munkahely is létrejött, ami helyieknek biztosít megélhetést.

37. ábra Tiszta, rendezett udvar Az új raktárcsarnok megépülésével és a gépek átcsoportosításával (fűrészgép, sajtológép) a kovácsraktár helyigénye is javult. Így a statikusan tárolt vasládákat több tömbben tudják raktározni, könnyebben szét tudják pakolni, ami – természetesen – azt teszi lehetővé, hogy a FIFO-elvet hatékonyabban tudják alkalmazni. Ennek az elvnek a betartását segíti a … ábrán látható termékjelölő címke.

Székely Imre


62

38.ábra Termékjelölő címke

Összefoglalás Felsőfokú tanulmányaim alatt a logisztikával, ezen belül a raktározással foglalkoztam a legszívesebben. Szakmai gyakorlatomat a Kovács Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató

Kft-nél

összekapcsolom

a

töltöttem,

ekkor

logisztika-raktározás

határoztam

el,

témakörét

a

hogy

szakdolgozatomban

Kovács

Kft-nél

szerzett

tapasztalataimmal. Dolgozatom első részében a Kovács Vegyesipari és Szolgáltató Kft-vel foglalkoztam. Szakmai gyakorlatom alatt lehetőségem volt részletesen tanulmányozni a vállalatot. Írásomban ismertettem a cég történetét, bemutattam termékskáláját, gépparkját. A második részben általánosságban megfogalmazott gondolatokat konkretizáltam a vállalat esetében. Beszámoltam az anyagmozgatás módjáról, a cég termékeinek tárolásáról. Szakdolgozatomat a raktározás fogalomkörének kifejtésével folytattam. Bemutattam szerepét, a legfontosabb tárolási módokat- és rendszereket, az anyagmozgatás módjait. Írtam a raktárak csoportosításáról, költségeiről, áttekintettem a darabáru-raktározás módszereit. Kiemeltem az automatikus irányítás jelentőségét, a számítógépes adattárolási módokat. Befejezésként leírtam az általam megfigyelt problémákat, javaslatokat a rendszer kiépülése kapcsán. Végül szeretnék köszönetet mondani a Kovács Vegyesipari és Szolgáltató Kft vezetőségének, hogy szakmai gyakorlatomat náluk tölthettem, hogy bátran fordulhattam

Székely Imre


63

bizalommal hozzájuk kérdéseimmel és meglátásaimmal, és hogy betekintést nyerhettem egy nyugat-európai színvonalon működő vállalat életébe.

Székely Imre


64

Felhasznált irodalom

[1]

Gál I. - Kocsisné Baán M. - Lenkeyné Biró Gy. - Lukács J. - Marosné Berkes M. -

Nagy Gy. - Tisza M.: Anyagvizsgálat Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2001. 90/91 p. [2]

Balogh A. – Sárvári J. – Schäffer J. – Tisza M.: Mechanika Technológiák Egyetemi

Kiadó, Miskolc, 2007. 31/36/305/306 p. [3]

Dudás I. – Cser I.: Gépgyártástechnológia IV. Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2004.

34/36/113 p. [4]

Cselényi J. – Illés B.: Anyagáramlási rendszerek tervezése és irányítása I. Egyetemi

Kiadó, Miskolc, 2006. 8/22/92/143/145 [5]

Cselényi J. – Illés B.: Logisztikai rendszerek I. Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2006.

214/215 [6]

Kulcsár B.: Targoncák a raktározásban (internetes segédanyag) (http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2002-ev/01-januar/tra-06.html)

[7]

Kovács Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nemzetközi honlap (internetes segéd anyag) (http://www.kovacskft.hu)

[8]

Vonalkód Rendszerház Rendszerfejlesztő, tanácsadó és Kereskedelmi Kft. honlap

(internetes segéd anyag) (http://www.vonalkod.hu) [9]

Vonalkód Centrum Kft. honlap (internetes segédanyag) (http://www.vonalkodcentrum.hu)

[10]

Állami Nyomda Nyrt. nemzetközi honlap (internetes segédlet) (http://www.allaminyomda.hu)

[11]

BCS Hungary honlap (internetes segédanyag) (http://www.bcshungary.hu)

[12]

Oregon RFID honlap (internetes segédanyag) (http://www.oregonrfid.biz)

[13]

Nemzetközi Innovációs Megoldások Kiállítása (internetes segédanyag) (http://www.ginnt.hu)

[14]

NJSZT Intelligens Kártya Fórum hivatalos honlap (internetes segédlet) (http://www.hscf.net)

(15) Knoll Imre: Logisztika a 21. században, Budapest, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., 1999

Székely Imre


65

Székely Imre

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Gépészmérnöki szak Szám: 2013

Recommend Documents