Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar
A „száguldó cirkusz” és a turizmus kapcsolata
Berzi Bence 2014
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, problémafelvetés ............................................................. 4 2. A Formula-1 elhelyezése a turizmus piacán.................................... 6 2.1.1. A turizmus fajtái ....................................................................... 6 2.1.2. A szabadidős turizmus .............................................................. 6 2.1.3. A tömegturizmus....................................................................... 7 2.2. A turisztikai kereslet tényezői ......................................................... 8 2.2.1. A motiváció szerepe .................................................................. 8 2.2.2. A szabadidő jelentősége ............................................................ 8 2.2.3. A jövedelem funkciója .............................................................. 9 2.3. A turisztikai kínálat ......................................................................... 9 2.3.1. A turizmus feltételrendszere ..................................................... 9 2.3.2. A kínálat központi eleme: a vonzerő....................................... 10
3. A Formula-1 kialakulása és szabályrendszere .............................. 11 3.1. A Formula-1 fejlődése.................................................................... 11 3.1.1. A kezdetek ............................................................................... 11 3.1.2. Az autóversenyzés elterjedése ................................................. 11 3.1.3. A Formula-1 létrejötte ............................................................ 12 3.1.4. Az 1990-es, 2000-es évek ........................................................ 13 3.1.5. A „száguldó cirkusz” napjainkban ......................................... 14 3.2. A sportág alapvető ismertetése...................................................... 15 3.2.1. Az idény lebonyolítása, menete ............................................... 15 3.2.2. Technikai szabályok ............................................................... 15 3.2.3. A versenypályák jellemzői....................................................... 16 3.2.4. A nagydíjhétvégék jellemzői.................................................... 17 3.2.5. Balesetek és biztonság............................................................. 18
4. A sport, mint termék ...................................................................... 19 4.1. A sporttermék különleges jellemzői ............................................. 19 4.2. A sporttermék sajátos vonásai ...................................................... 20 4.3. A sporttermék összetevői ............................................................... 21 2
5. Sportmarketing............................................................................... 23 5.1. A sportmarketing helye, szerepe a sportban ................................ 23 5.2. A sport, mint kommunikációs stratégia........................................ 23 5.3. Ízlésformálás, termékbemutatás ................................................... 23 5.4. A fogyasztás ösztönzése.................................................................. 24 5.5. A reklám ......................................................................................... 25 5.6. Reklámeszközök és hordozók........................................................ 25
6. SWOT-elemzés................................................................................ 27 7. A Hungaroring................................................................................ 28 7.1. A magyar nagydíj rövid története ................................................. 28 7.2. A magyar nagydíj szervezési háttere ............................................ 29 7.3. A Turisztikai Célelőirányzat és a Magyar Nagydíj...................... 30 7.4. A 2014. évi magyar nagydíj ........................................................... 31 7.5. A szállodaipar................................................................................. 32 7.6. A vendéglátói szektor..................................................................... 40 7.7. ”Egyenesen a Hungaroringre” program .................................... 41 7.8. Az érdeklődés visszaesésének fő oka: A Red Bull Ring ............... 43
8. A Formula-1 nézettségének hanyatlása és okai............................. 44 8.1. A versenyek egyhangúak ............................................................... 44 8.2. A Formula-1 „halálos struccpolitikája” ....................................... 45 8.3. A pénz hatalma .............................................................................. 47 8.3.1. A Forma-1 bevételi forrásai.................................................... 49 8.3.2. A Forma-1 pénzügyi struktúrája ............................................ 50 9. SWOT-Analízis ...................................................................................... 52 10. Összefoglalás ....................................................................................... 55
Irodalomjegyzék ....................................................................................... 58 Idegen nyelvű összefoglaló........................................................................ 60
3
1. Bevezetés, problémafelvetés A Forma-1 a világ első számú sporteseménye. Egyrészt, mert ez az egyetlen világbajnokság, amely teljes egészében körbejárja a világot, másrészt pedig, mert minden évben megrendezésre kerül, és ezért minden évben újjá kell születnie és évről évre szebbnek kell lennie, pontosabban, és precízebben kell működnie. A versenyeket évente annyian látják a világon televízióban, mint az olimpiát vagy a labdarúgó világbajnokságot négyévente.
A Formula-1 napjaink egyik közkedvelt és méltán híres sportága, melyet az „autóversenyek királykategóriájaként” szokás emlegetni. A sorozatban együléses, nyitott karosszériájú, belső égésű motor által hajtott versenyautók vehetnek részt. 1950 óta létezik Formula-1 világbajnokság, mely több Grand Prix-ből, nagydíjból tevődik össze. Idén a 64. alkalommal indul világkörüli útjára a mezőny. A sportág jelentős múlttal és számos ikonikus alakkal büszkélkedhet. Népszerűsége alapján a legismertebb és legnézettebb kategóriába sorolható. Gyermekkorom óta figyelemmel követem az autóversenyzést. A sebesség mámora és a futamok izgalma már fiatalon magával ragadott. Minden olyan hétvégét, amikor nagydíj kerül megrendezésre a televízió képernyője előtt töltöttem, és töltök azóta is.
A Forma-1 iránti szeretetem egy hatalmas sportember, Michael Schumacher munkássága miatt vált jelentőssé. Az ezredforduló környékén óriási „háborút” vívott futamról futamra legnagyobb vetélytársával, Mika Hakkinennel. Tévénézők tömege követte az újabb és újabb izgalmas csatákat, amely bearanyozta hétvégeinket. Sajnálatos módon Michael Schumacher 2013. december 29-én egy szerencsétlen síbalesetet szenvedett, melynek következtében hosszú ideig kómában feküdt. Mára teljesen átalakult a mezőny, a pilóták névsora, a résztvevő csapatok száma és személye, valamint a szabályrendszer. Az elmúlt években jelentőssé vált egy csapat valamint egy versenyző dominanciája. A Red Bull Racing versenyzője, Sebastian Vettel az utóbbi négy évben világbajnoki címet szerzett, a legutóbbi bajnokságban igen magas fölénnyel. A nagydíjak töretlen népszerűségnek örvendnek a legtöbb országban, rajongók százezreit vonzzák az adott versenypályára, millióit a képernyő elé. Volt szerencsém részt venni a sorozat egyik állomásán, a magyar nagydíjon. A Mogyoród szívében található Hungaroring 4
1986 óta a versenynaptár része. Minden évben megrendezésre kerül a Formula-1 nagydíj, illetve számos ezzel járó betétfutam is, mint például a GP2, GP3, illetve a Porsche Supercup. A Hungaroring meglátogatása exkluzív élmény volt számomra. A nagydíj saját szemeimmel történő megtekintése teljesen más élményt nyújt, mint a televízión keresztül történő szemlélés. Az odalátogatót teljesen magával ragadja a versenyhétvége hangulata, illetve a felbőgő motorok hangja. A szériában versenyző összes csapatnak megvan a saját szurkolói tábora, akik zászlókkal, egyenruhákkal képviselik kedvenceiket a lelátókon. A hatalmas tömeg közepette nehézkes még a gyalogos közlekedés is. Az ott eltöltött idő atmoszférája és összképe tovább erősítette a verseny iránti szeretetemet. A Formula-1 a világ egyik legköltségesebb sportága. Amellett hogy hatalmas pénzt emészt fel évente, jelentős bevételeket is generál. A sportág szereplői ettől függetlenül is adósságokkal küszködnek, mivel a bevétel töredékét forgatják csak vissza az üzletbe. A csapatok költségvetését, a sportág nemzetgazdasági jelentőségét elemezni fogom. Egy nagydíjhétvége megrendezése az adott terület számára jelentős költségvonzattal jár, amelyet pótolni kell a későbbi bevételekből. A szállodai szektor számára jelentős bevétel növekedést jelent az érintett időszak. Vizsgálni fogom a foglaltsági adatokat, a szobaárakat és a forgalom növekedését. A sportág bevételeinek jelentős része a televíziós közvetítések által befolyó jogdíjakból áll. A versenyeket a Föld majd minden országában közvetítik élőben vagy felvételről. Ezen közvetítések a világ legnagyobb nézettségű műsorai közé tartoznak. A dolgozat részét képezi a televíziós nézettségi adatok vizsgálata is. A szponzorok jelenléte a sportágban az első versennyel egyidős. Minden versenyautón számos márkát, vállalatot találhatunk támogatóként. A résztvevő csapatok költségének nagy részét e szponzorok fedezik. A szakdolgozatban megfigyelem a támogatók szerepét az autóversenyzésben, valamint megvizsgálom, hogy milyen jelentőséggel bírnak az anyagi javak a versenyzők kiválasztásában. A 2014-es szezon rengeteg újítást hozott a versenyzési szabályokkal kapcsolatban. Alig néhány futammal a világbajnokság kezdete után számos bírálat és kritika érte az új szabályrendszert, amely megingatta a sport sok rajongójának lojalitását. Ezen változások hatást gyakorolnak a nézettségre, ezáltal a sport bevételeire, jövőjére. Kutatást végzek annak céljából, hogy kiderítsem, mi lehet a nézettség csökkenésének oka, Vizsgálni kívánom a Forma-1-ben rejlő erősségeket, gyengeségeket, veszélyeket, lehetőségeket. Az információk feltárásának okából SWOT-analízist készítek. 5
2. A Formula-1 elhelyezése a turizmus piacán 2.1 A Forma-1 keresleti oldala 2.1.1. A turizmus fajtái „A valóság tudományos normákon nyugvó megfigyeléséből kiindulva a turizmusnak két alapvető fajtáját különíthetjük el aszerint, hogy az utazás az emberi lét mely szegmensére gyakorol nagyobb hatást. Mivel a modern társadalmak a munka és a szabadidő világa köré szerveződnek, ezért az előbbihez kötődőt hivatás-, az utóbbit szabadidős turizmusnak nevezzük.” (Michalkó, 2012. 41. o.)
A hivatás és a szabadidős turizmust elsődlegesen az utazási motiváció, a döntésben domináns szerepet játszó cél alapján tudjuk megkülönböztetni. A Forma-1 keresleti oldalról egyértelműen a szabadidős turizmus kategóriájába tartozik, hiszen az utazók motivációja a szórakozás, a szabadidő élvezetes eltöltése.
2.1.2. A szabadidős turizmus A szerző szerint szabadidős turizmus alatt tárgyaljuk mindazokat a turisztikai tevékenységeket, amelyek az emberek munkaidején kívüli, legtöbbször önálló döntésen alapuló időfelhasználásból erednek.
A szabadidős turista bizonyos jogszabályi kereteken belül (vízumköteles országok esetében az illetékes hatóságoktól meg kell kérni a beutazási engedélyt) önmaga határozza meg azt a turisztikai célterületet, amelyet a rendelkezésére álló szabadidejében felkeres, ő dönt az utazásának időpontjáról, a meglátogatott helyen történőn tartózkodás hosszáról és természetesen a költségeket is saját maga fedezi.
Fizikai értelemben véve, akár passzívan, akár aktívan szeretnénk eltölteni az adott utazást, igyekszünk olyan tevékenységeket kiválasztani, amelyek pozitív élményt, kikapcsolódást és kellemes időtöltést eredményeznek számunkra.
A szerző állításához igazodva a turizmus formáiról gondolkodva, az utazás és tartózkodás külsőségekben tetten érhető megjelenése mellett a turisták élményeinek visszatükröződése,
6
valamint a felkeresett környezettel való kölcsönhatások jellemzői tekinthetők az osztályozás alapvető szempontjainak.
Meg kell vizsgálni a programban részt vevők számát, összetételét, az általuk igénybe vett szolgáltatások jellemezőit, továbbá a társadalmi és természeti környezettel kialakított viszonyt, melynek köszönhetően meghatározható, hogy a turizmus mely formájával állunk szemben. Ez alapján a turizmus két, egymástól jól elkülöníthető formáját határozhatjuk meg: a tömeg, illetve az alternatív turizmust.
A keresleti tényezőket figyelembe véve a Formula-1 egyértelműen az első kategóriába tartozik.
2.1.3. A tömegturizmus „A tömegturizmus résztvevői olyan turisztikai szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyeket nagy tételben, legtöbbször standardizálva, közel azonos élményt nyújtva állítanak elő.
A szó jelentésével ellentétben nem kizárólagosan az egyazon helyszínen vagy programban résztvevők magas számán van a hangsúly, sokkal inkább a kínált szolgáltatások fogyasztása révén szerezhető élmények sematikus, hasonló környezetben átélhető volta, az egyéni igények kielégítésének minimális lehetősége fejeződik ki benne.” (Michalkó, 2012. 43. o.)
A turizmus e formája esetében a turisztikai célterület nagymértékben befolyással van az utazási döntésre. A „száguldó cirkusz” helyhez kötött, ebből kifolyólag az érintett turisták egyetlen lehetősége az, ha az adott területre utaznak a fogyasztás végrehajtásának céljából.
Mivel a sportág résztvevői hétvégéről-hétvégére más országba utaznak, a kedvelők, szurkolók átlépik az adott országok határait, s ezzel a nemzetközi turizmus részét képezik.
7
2.2. A turisztikai kereslet tényezői 2.2.1. A motiváció szerepe Ahhoz, hogy a turisztikai kereslet létrejöjjön alapvetően három tényező megléte szükséges: a motiváció, rendelkezésre álló szabadidő illetve a finanszírozási forrást jelentő diszkrecionális jövedelem. Amennyiben az említett három összetevő valamelyike hiányzik, a kereslet nem jöhet létre. A motiváció azonban kiemelt fontossággal bír, hiszen az egész folyamat ebből indul. Az igény akkor válik szükségletté, ha az realizálódik a fogyasztó elméjében. A motiváltság egy olyan állapot, amely meghatározza az egyén viselkedését, hiszen valamely szükségletének kielégítése befolyást gyakorol életének egy szakaszára.
Az utazások indítékai az emberi sokszínűségből kiindulva rendkívül széles skálán mozognak. Ilyen motivációk lehetnek a szórakozás, pihenés, élményszerzés, verseny, sport, kikapcsolódás, új kultúrák, földrajzi helyszínek megismerése stb. Annak érdekében, hogy hatékonyan körvonalazhassuk az utazásra ösztönző döntés elemeit, azokra az indítékokra kell koncentrálnunk, amely arra készteti az utazót, hogy az adott szolgáltatáshalmazt, turisztikai desztinációt válassza.
2.2.2. A szabadidő jelentősége A szabadidő az egyének által leginkább áhított életelemnek tekinthető, ám ezzel ellentétesen megállapítható, hogy a szabadidőt nehezebb élvezni, mint a munkát. Célok és kapcsolatok nélkül az egyén motiváció nélkülivé válik, szorong. A turisztikai kínálat kialakításának legfontosabb eleme az, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk a látogatónak, amely számára minőségi élményt jelent.
A célcsoportok lehatárolását követően arra kell koncentrálni, hogy a kommunikációs tevékenység segítségével arra ösztönözzük a fogyasztót, hogy a szabadidő eltöltése a turizmusra, azon belül a Formula-1-re összpontosuljon.
A mai társadalom vevő az újdonságokra, a versenyre, az izgalmakra, ezért elsődlegesen e jellemzők mentén kell pozícionálni a terméket.
8
2.2.3. A jövedelem funkciója „A jövedelem az elvégzett munka ellenértékeként kapott bért, tartós munkaviszony esetén rendszeres fizetést jelent, ami kiegészülhet a befektetésekből (bankbetét kamata, részvények
osztaléka,
ingatlan
bérbeadása)
származó
profittal,
esetlegesen
a
szerencsejátékok során szerzett nyereményekkel, örökséggel.” (Michalkó, 2012. 60. o.)
A szerző állítása szerint a turizmus és a jövedelmi viszonyok kapcsolatával összefüggésben kevés kutatási információ áll rendelkezésre. A gyakorlatban nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy a különböző fogyasztók esetében milyen összefüggés van a jövedelmi helyzet és az utazásra fordított költségek között.
Megvizsgálva a turisztikai kínálatot megállapíthatjuk, hogy ugyanarra a turisztikai célterületre eltérő árakon, eltérő színvonalú szolgáltatásokat igénybe véve is el lehet jutni, így az elméletben a potenciális turista a diszkrecionális jövedelméhez igazodó árszínvonalat figyelembe véve hozhatja meg döntését az utazással kapcsolatban.
2.3. A turisztikai kínálat 2.3.1. A turizmus feltételrendszere „A turizmus feltételrendszere azokat a potenciális és egyben optimális kereteket jelenti, amelyekben a turisztikai piac kialakulhat és versenyképessé válhat. A turizmus feltételrendszerének tárgyalásánál elsősorban a célterület és annak tágabb környezete felől közelítünk. Azt vizsgáljuk, hogy a célterület általános és helyi feltételei megfelelőek-e arra, hogy ott kialakulhasson és eredményesen működhessen a turizmus.” (Michalkó, 2012. 82. o.) A feltételrendszer általános, és lokális feltételekből épül fel. Az általános feltételek alapvetően a célterületet, illetve annak tágabb földrajzi környezetét jelenti, míg a lokális feltételek a célterület turizmusának funkcionális működését befolyásoló társadalmi csoportok attitűdjeinek, viselkedési, megnyilvánulási formáinak összességét foglalják magukba. Kiemelt jelentőséggel bír a biztonságfaktor, amelynek szűk értelmezése a személy-és vagyonbiztonság, ám ez esetben nem kizárólag a turisták értéktárgyaira, irataira áhítozó bűnözők megállításáról van szó. A biztonságfaktor középpontjában az agresszió, a kórokozók, szennyezettségek elkerülése áll. 9
A fogadókészség- és képesség elemeiről csak abban az esetben beszélhetünk, ha az általános feltételek megléte adott. A fogadókészség alapvetően emberi tényezőkön alapul. A turisztikai szolgáltatásban résztvevők hozzáállását, vendégszeretetét, attitűdjét foglalja magába, amely lényeges részét képezi a vendégfogadásnak és ellátásnak.
2.3.2. A kínálat központi eleme: a vonzerő A könyv szerzőjének állítása szerint a turisztikai vonzerő a turizmus elméletének talán egyik legfontosabb és leginkább problematikus kategóriája. A szakirodalomban a turisztikai
vonzerő
szinonimájaként
találkozhatunk
a
látnivaló,
nevezetesség,
vonzásadottság, vagy az angol nyelvből átvett attrakció elnevezéssel. A vonzerő függetlenül attól, hogy milyen névvel illetik, a kínálatnak ugyanazt az elemét kívánja kifejezni, ami a kereslet érdeklődését, figyelmét kiváltja. (Michalkó, 2012.)
A turisztikai termékek legnagyobb része rendelkezik fizikai kiterjedéssel, azaz konkrét, kézzel fogható vonzerővel, melynek célja a látogatók minél nagyobb számú megszerzése, vonzása. Ettől eltekintve a fogyasztók fejében élő emocionális tényezők, információk is közreműködnek egy attrakció sikeres működtetésében.
A „száguldó cirkusz”-t figyelembe véve a kínálat központi eleme a versenypálya, illetve az azt körülvevő infrastrukturális, valamint a nézők fogadására alkalmas tényezők. Ebben az esetben a konkrét vonzerőt nem maga a pálya, hanem az ott zajló folyamat, a versenyzés, illetve az azzal járó hangulat, légkör jelenti.
A turisztikai termék komplex, összetett, rengeteg elem együttes összhangján alapul. A konkrét vonzerő mellett számos más tényező megléte, illetve meglétének minősége határozza meg, hogy alkalmas-e az adott attrakció a vendégforgalom tervezett számú fogadására. Ilyen összetevők a megközelíthetőség, a közlekedés, szállás, vendéglátás, egészségügy, biztonság, kommunikáció, ismertség és imázs.
Az alábbi komponensek harmonikus, egymást elősegítő és támogató munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy egy desztináció/attrakció sikeresen üzemeltethető legyen.
10
3. A Formula-1 kialakulása és szabályrendszere 3.1. A Formula-1 fejlődése 3.1.1. A kezdetek „Napjaink autóversenyeiről, elsősorban a Forma-1-es viadalokról csak akkor beszélhetünk érdemben, ha a motorsportok történelemkönyvében visszalapozunk legalább egy évszázadot. Hogyan is kezdődött?” (Dr. Lovász-Tamás, 1986. 9.o.)
1893-ban Párizsban az egyik helyi napilap szerkesztője arról panaszkodott, hogy egyre kevesebb példányt tudnak értékesíteni. Behívatta legügyesebbnek tartott riporterét az irodájába, és fizetésemelést ajánlott neki azért, ha előáll egy bombaötlettel, melynek következtében a lap ismét eléri a régi eladott példányszámot.
A fiatal riporter nem tétlenkedett, s már másnap kiadott egy közleményt, miszerint:„A kerékpár nagyon jó – egy ember számára, a tandem szintén nagyon jó – két ember számára. De mit tegyen a többi családtag? Egyedül a gépi erővel hajtott kocsi alkalmas ennek a problémának a megoldására.” (Dr. Lovász-Tamás, 1986. 9. o.)
Ezt követően az érintett újság minden erőfeszítésével arra törekedett, hogy előtérbe helyezhesse a közlekedésnek ezt az új forradalmi fajtáját. Ezt követően a szerkesztőség egy versenyt írt ki nagy pénzjutalommal, ahol részt vehetett minden fajta jármű, amely gáz, gőz, benzin vagy villamosság meghajtása alatt állt, és teljesítette a 4-5 km/órás tempót. A több száz jelentkező közül mindössze huszonöten feleltek meg a kritériumoknak. A 126 kilométeres távot a Peugeot nyerte meg. 1906-ban nagy szenzációt közölt a távíró: annak az autósnak, aki a legrövidebb idő alatt teljesíti a Peking-Párizs között 20000 kilométeres utat 10000 frankos jutalmat ajánlott egy párizsi újság. Az autóversenyekben rejlő pénzügyi potenciál már a XX. század elején nyilvánvalóvá vált az emberek számára.
3.1.2. Az autóversenyzés elterjedése Ezt követően a versenyek átterjedtek Olaszországba, Németországba, valamint Angliába. Németországban autóklubok alakultak, lezárt pályás versenyeket kezdtek rendezni. 1906-
11
ban rendezték meg a világ első Grand Prix-jét, amit a franciaországi Le Mans környékén bonyolítottak le, amelyet a magyar származású Szisz Ferenc nyert meg. Az évek múlásával a technológiai fejlődés következtében egyre jobb autók kerülnek ki a műhelyekből. A járművek megbízhatóbbá, gyorsabbá váltak, teljesítményük növekvő tendenciát mutat.
3.1.3. A Formula-1 létrejötte Egymás után következtek a vetélkedők, amelyeken autóval mérték össze tudásukat a résztvevők. Az első és a második világháború hosszú évekre visszavetette az autóversenyzés népszerűségét, gyakoriságát. Az áttörést az jelentette, amikor 1950-re az FIA, a Nemzetközi Automobil Szövetség kiírta az első világbajnokságot. A hivatalos világbajnokság első versenyét az angliai Silverstone-ban tartották, amely mind a mai napig szerves részét képezi a Formula-1-es versenynaptárnak.
„A palackból a szellem kiszabadult, és az autók számának növekedésével párhuzamosan megindult a máig tartó versenyzés az autógyártók között.”(Dr. Lovász-Tamás, 1986. 16. o.) A versenyelőírások illetve a szabályok folyamatosan módosulnak a körülmények változásaihoz igazodva. A XX. század közepén a száguldás illetve a sebességi mámor állt a sport középpontjában, ez a helyzet azonban mára átalakult. Elsődleges szempontot képvisel az autóversenyző és az autó biztonsága, valamint a pénzügyi bevételek realizálása.
A korábbi autóversenyekkel szemben az FIA által létrehozott bajnokság célja az volt, hogy létrehozzon egy olyan megmérettetést, mely nem csupán egy verseny alapján dönti el, hogy ki a legjobb versenyző, hanem egy évben több, eltérő földrajzi helyszínen megrendezett viadal segítségével lehessen erre a kérdésre választ adni.
A Formula-1 kezdeti időszakában az Alfa Romeók versenyautóinak nem volt ellenfele, sorra aratták a győzelmeket. Néhány év leforgása után azonban megjelent a Ferrari, melyek nem csupán megszorították, hanem átvették a domináns szerepet. Ezt követően számos további híres autómárka képviselteti magát a sorozatban, mint például a Maserati, a Honda, a Lotus és a Porsche.
12
1. ábra Versenyautó 1950-ből (www.oldracingcars.com)
3.1.4. Az 1990-es, 2000-es évek Az 1990-es évek jelentőst változásokat hoztak a sportágban, amelyek alapjaiban változtatták meg a versenyzési struktúrát. 1994-ben két halálos baleset is történt, melynek során Roland Ratzenberger és Ayrton Senna is életüket vesztették. A korábbi törekvések mellett szükségessé vált a biztonság nagyobb mértékű növelése, amely részben az autók teljesítményének redukálása révén volt megvalósítható.
Az évtized elején még használatos elektronikai eszközök (ABS, kipörgés gátló) betiltásra kerültek, valamint az autók motorereje 750 lóerőről 650-re csökkent. Michael Schumacher 1995-ben szerezte meg első világbajnoki címét, majd a következő évben duplázott, amit követően a hosszú idő óta sikertelen Ferrari csapathoz igazolt.
A XXI. század elején eddig példátlan módon, a Ferrari Michael Schumacher irányítása alatt öt egymást követő évben szerzett világbajnoki címet, mellyel (más rekordok őrzése mellett) azóta is a valaha volt legeredményesebb Formula-1-es versenyző. Ezt követően két sikertelen év után Michael először 2006-ban vonult vissza a versenyzéstől, miután legyőzőre talált Fernando Alonso személyében.
A királykategória kapcsán két gumigyártó cég háborújáról is szót kell ejtenünk, amely hosszú évekig alapvetően befolyásolta a világbajnokság kimenetelének sorsát. A pályán lévő autók erőforrásaitól függetlenül a Michelin és a Bridgestone a saját kis csatáját vívta, 13
hogy minél hatékonyabb és tartósabb futófelületű abroncsokkal lássák csapataikat Az állandó csata végkimenetele az lett, hogy 2011-től csak egy abroncsokat biztosító beszállító maradt a sportágban: a Pirelli.
2. ábra Ferrari 1990-ből (www.ultimatecarpage.com )
3.1.5. A „száguldó cirkusz” napjainkban A 2014-es év jelentős változásokat hozott a királykategória életébe. Alapvető módosítások történtek mind az erőforrások, mind a szabályrendszer területén. 2014-ben 25 év után visszatértek a turbómotorok a Formula–1-be. A 18 000 percenkénti fordulatra korlátozott V8-as, 2,4 literes motorok helyett V6-os, 1,6 literes turbómotorokat használnak a csapatok 15 000 percenkénti fordulattal.
Az egy verseny alatt felhasználható üzemanyag mennyiséget 100 kilogrammban maximalizálták, amely az előző évi mennyiség kétharmadát teszi ki. A csapatoknak figyelembe kell venniük a súlykorlátozásokat is, mely szerint egy autó minimális súlya 691 kilogrammot kell, hogy legyen.
Egyedülálló szabálymódosításnak minősül, hogy az utolsó versenyen a megszerzett pontok duplája kerül kiosztásra, amely döntés a világbajnokság végkimenetelének izgalmassá tétele miatt született.
14
3. ábra Ferrari 2014-ből (www.sport365.hu)
3.2. A sportág alapvető ismertetése 3.2.1. Az idény lebonyolítása, menete A Formula-1 a világ egyik legdrágább sportága, melyre a legnagyobb befolyással a brit Bernie Ecclestone, a Formula One Management (FOM) elnöke rendelkezik. 1950 óta évente rendeznek világbajnokságot, melynek során földünk legjelentősebb autómárkái képviseltetik magukat a viadalban. A versenyek során az első tíz célba érkező versenyző egy meghatározott pontrendszer alapján pontokat kap, amelyek a futamok során összeadódnak. A világbajnoki címet az a versenyző nyeri el, aki a szezon végén a legtöbb ponttal rendelkezik (pontegyenlőség esetén a jobb helyezés dönt). A versenyzésben csapatok vesznek részt (jelenleg 11), minden csapat két pilótát foglalkoztat. A pilóta személye bármikor változhat évközben, ha megsérül, vagy a csapat nem elégedett a teljesítményével. A csapat világbajnoki címet azon istálló nyeri el, kinek két pilótája a szezon során a legtöbb pontot szerzi meg.
3.2.2. Technikai szabályok A modern Formula–1-es autók hátsókerék-hajtásúak, nyitott pilótafülkével rendelkeznek, együlésesek, kerekeik nincsenek lefedve, a motort a versenyző mögött helyezik el. A karosszériák nagyrészt szénszálas anyagokból épülnek fel, melyek könnyűek és erősek. Minden konstrukción kötelező töréstesztet végezni, mielőtt engedélyt kapna a
15
versenyzésre. Egy autó tömegének a motorral, különböző folyadékokkal és a versenyzővel együtt minimum 691 kilogrammnak kell lennie. Az autók akár 350 km/órás sebességgel is haladhatnak, melyhez igen hatásos aerodinamikai berendezésekre van szükség, hogy a kellő leszorító erő gondoskodjon a biztonságos versenyzésről.
A mai autókban szervórendszer segíti a versenyzőket a kormányzásban, akik ezzel együtt is kemény fizikai kiképzésnek vannak kitéve. A kormányon számos gomb és berendezés található, melynek segítségével a pilóta az autó bizonyos beállításait kontrollálhatja, kommunikálhat a csapattal, illetve az itt elhelyezkedő kézi váltó segítségével irányíthatja az autó sebességi fokozatait. Az autók úgy vannak kialakítva, hogy minél kisebb légellenállást eredményezzenek, ezzel növelve a sebességüket. Különböző légterelő elemek segítenek a nagyobb leszorító erő elérésében, amely a kanyarbeli sebesség növelését célozza meg.
Az aerodinamikai egyensúly megléte mellett jelentős szerep jut az abroncsoknak is. 2009től újra bevezették a „slick”, azaz teljesen sima felületű abroncsokat. Négyféle száraz időre alkalmas gumifajta létezik, amelyből a gyártó minden nagydíjhétvégére két fajtát engedélyez a csapatok számára, melyből mindkettőt használniuk kell az adott futam során. 2014-től újra visszatértek a V6-os turbómotorok a sportágba. A 2,4 literes motorok helyett 1,6 literes, 600 lóerős erőforrásokat használnak a csapatok.
3.2.3. A versenypályák jellemzői Minden évben több Grand Prix (nagydíj) kerül megrendezésre a világ számos helyszínén. Egy országban ugyanazon évben több verseny is megrendezésre kerülhet, de nem ugyanazon a néven (pl. a Német nagydíj és az Európa nagydíj). A versenyeket zárt, szilárd burkolatú, erre a célra fenntartott helyszíneken rendezik meg. Néhány helyszínen találkozhatunk azzal, hogy az adott hétvégére versenypályaként használt és lezárt terület az év többi napján a hétköznapi autóforgalom számára is használható.
Egy versenypálya tipikus és elengedhetetlen része a rajt-cél egyenes, ahol felsorakoznak a pilóták az indulásnál, valamint ugyanezen a helyszínen látják meg a verseny végét jelző
16
kockás zászlót is. A célegyenes mellett közvetlenül található a bokszutca, ahol a csapatok garázsai helyezkednek el. A versenyautók működésével, karbantartásával, beállításaival kapcsolatos munkálatok itt zajlanak az istálló szakembereinek közreműködésével. A nagyközönség a pályától magas kordonokkal van elkülönítve. Az esetleges váratlan szituációk elkerülése érdekében a kordonok mellett számos biztonsági őrt találhatunk a pálya teljes területén, akik felügyelik a zavartalan lebonyolítást.
4. ábra A texasi versenypálya (www.livef1.it )
3.2.4. A nagydíjhétvégék jellemzői Egy Forma-1-es versenyhétvége alapvetően 5 fő eseményből áll: 3 szabadedzés, egy időmérő edzés, valamint a futam. A szabadedzések során a csapatok tökéletesíthetik az adott pályához illő technikai beállításokat, finomíthatják az aerodinamikát, és feltérképezés alapján információt szerezhetnek a pálya állapotáról. Az időmérő edzés a szombati napon esedékes, amikor a versenyzők a legjobb köridő alapján rangsorolásra kerülnek a vasárnapi futam rajthelyeit illetően. A versenytávban apró eltérések észlelhetőek, de általánosságban megállapítható, hogy annyi kört futnak az adott pályán, hogy a teljesített táv hozzávetőlegesen háromszáz kilométert tegyen ki. A megmérettetés során minden versenyzőnek legalább egyszer ki kell látogatnia a bokszba, ahol kerékcserét, valamint apró módosításokat hajthatnak végre az autón. A versenyt az nyeri, aki a jellegzetes kockás zászlóval történő leintést követően elsőként halad át a célvonalon.
17
3.2.5. Balesetek és biztonság A sportágban számos súlyos baleset történt már, főként a korábbi időszakban. A jelenlegi technológia és biztonsági rendszer megléte mellett számos haláleset elkerülhető lett volna. Ma a versenypályák mindegyikében külön kórházak találhatóak. A mentést a balesetet követően legfeljebb 15 másodperccel meg kell kezdeni.
A szénszálas anyagoknak köszönhetően az autó elnyeli az ütések legnagyobb részét. További biztonságot nyújt a „HANS”, amely megakadályozza, hogy egy esetleges baleset során a versenyző feje túlságosan előrebiccenjen, elkerülvén a csigolya-és nyaki sérülések veszélyét.
Veszélyhelyzetekben, vagy a versenyzést lehetetlenné tévő csapadékmennyiség esetén a pályára küldik a „Safety Car”-t, amely mögé a pilóták felsorakoznak. Ha ez az autó a pályán tartózkodik tilos előzni, és köteles minden versenyző az ő tempóját tartani.
A futam közben zászlók alkalmazásával informálják a versenyzőket, ha valamilyen veszélyes helyzet adódik a pályán. A zászlók lengetését a védőkorlát mögött elhelyezkedő pályabírók hajtják végre, akikre magas felelősség hárul.
5. ábra Robert Kubica balesete 2007-ben (www.reddit.com)
18
4. A sport, mint termék 4.1. A sporttermék különleges jellemzői „A termék célja, hogy a fogyasztók szükségleteit kielégítse. A sport bármely formáját értékesítő vállalkozásoknak/szervezeteknek ismerniük kell, hogy melyek azok a szükségletek, amelyeket a sport kielégít, továbbá mely termékjellemzők alkalmasak bizonyos igények kielégítésére. Sportmarketinggel, sportmenedzsmenttel foglalkozóknak ismerniük kell a sportot mint olyan jellemzőkkel rendelkező terméket, amelyet tulajdonságai különlegessé tesznek, és értékesítését befolyásolják” (Hoffmann Istvánné, 2007a, 134.o.)
A termékről általánosságban megállapítható, hogy a vevők elsősorban előnyöket, nem pedig fizikai termékeket vásárolnak, amellyel szükségleteiket kielégítik. Nem történik ez másképp a sporttermék esetében sem. „A sporttermék fogalma alatt minden olyan jószágot értünk, azaz terméket, szolgáltatást és ezek
kombinációját,
amely
a
sportnézők,
-résztvevők,
a
sportban
szponzorként/támogatóként és közvetítőként megjelenők igényeit hivatott szolgálni. A meghatározás szerint a sport több szinten válik termékké - az egyén számára, aki nézőként vagy résztvevőként támaszt keresletet a sport iránt, - a szponzor/támogató számára, amely a sport finanszírozásában üzleti vagy más alapon vesz részt, - a média számára, amely a sportesemény közvetítése iránt jelentkezik kereslettel.” (Hoffmann Istvánné, 2007b, 134.o.)
A sporttermék tartalmaz kézzelfogható, és elvont elemeket egyaránt. Magába foglalja a tárgy anyagi valóságát, a kialakult elképzeléseket, vágyakat és véleményeket egyaránt. A sportszolgáltatások minden más szolgáltatáshoz hasonlóan nem rendelkeznek anyagi formával, megfoghatatlanok. A sporteseményeken résztvevő nézők is mindössze élményben részesülnek, semmilyen anyagi formával nem gazdagodnak, kivéve az emlékezetükbe soha vissza nem térő élményt.
A sporttermék a legtöbb esetben csak egy alkotórésze a teljes szórakozási csomagnak, ritkán kerül önmagában fogyasztásra. Szinte mindig együtt jár egyéb termékek fogyasztásával: sör, mogyoró, üdítőital, a szünetben műsorok, sorsolások, reklámok. Ez azt 19
jelenti, hogy a sport, a termékmag elválasztható a körítéstől, amely gyakran a lényegévé válik az eseménynek.
Megállapítható, hogy a vevő nem terméket, hanem szükséglet kielégítést vásárol. Ez adott esetben azt jelenti, hogy nem egy konkrét sportcipőt, hanem kényelmet szeretne a lába védelmére. Ebből kifolyólag a sportcipőnek olyan anyagból kell készülnie, amely biztosítja a láb védelmét, ez tehát a termék magja. A termékmag kiegészülhet további előnyökkel, például a talp stabilitása, a szín, a fűzési mód jellemzői alapján. A sportesemény végeredményének alakulására a szervezőknek nincs hatása, ezért nekik a termék kiterjesztésével kell törődni. A sportmarketing területén nem csupán a győzelem motiválhat, a teljes termékcsomagnak nagy jelentősége van.
4.2. A sporttermék sajátos vonásai „A sportot sajátos természete, alapértékei, megnyilvánulási formái teszik különleges termékké. A sport olyan sajátos jellemzőkkel bír, amely a szokásostól eltérő marketing megközelítést követel meg. Ezek elsősorban a nem tárgyiasult sporttermékekre igazak, de egyes esetekben a fizikai dimenziókkal rendelkező javakra is érvényesek” (Hoffmann Istvánné, 2007c, 136.o.) - Előre jelezhetetlenség, bizonytalan kimenet: A verseny egyik legegyedibb, valamint legvonzóbb tulajdonsága, hogy a végkimenetel előre nem ismert. Az előrejelzések bizonytalanok függetlenül attól, hogy szakértőtől, vagy fogyasztótól származik. Ezen bizonytalanság a felelős azért, hogy a sportot különleges termékként kezeljük. A bizonytalan kimenetelből származó váratlan eredmény vonzó a közönség számára, ez generálja az izgalmat, amely áthatja az eseményt. - Ellenőrizhetetlenség:
A
bizonytalan
végkimenetel
hatást
gyakorol
a
marketingtevékenységre is, hiszen az eladásra kínált termék elemei nem kontrollálhatóak az eladó által. Az esemény sikere, a néző elégedettsége a játékosoktól, nézőktől függ, csupán a kiegészítő szolgáltatások ellenőrizhetőek: büfé, standok, ruhatár. - Érzelmi érintettség, univerzalitás: A sport iránt valamilyen szinten minden ember érdeklődik. A játék mindig győztesekből, és vesztesekből áll, amely erősen befolyásolja egy fogyasztó megítélését a termék hasznosságával kapcsolatban. Amennyiben a néző által kedvelt versenyző győzelmet ér el, pozitív élményekkel 20
távozik. Abban az esetben, ha kedvence nem szerepel jól, negatív érzésekkel fog távozni a helyszínről, amely akár még abban is szerepet játszhat, hogy később megjelenik-e az adott ember keresletként ugyanezen sportesemény keretében. - Közösségi fogyasztás: A sport közössége tevékenység, mivel jellemzően csoportosan veszünk részt a sporttermékek elfogyasztásában, s így elégedettségünk a többiek érzelmeitől is függ. Akár professzionális, akár szabadidős sportágat vizsgálunk, a marketingtevékenységet csoportokra kell irányítani. (Hoffmann, 2007a)
4.3. A sporttermék összetevői Ha eladhatósági szempontból vizsgáljuk a sportágakat, bár kedvelői valamennyinek akadnak, azok nem egyformák. Minden sportág rendelkezik sajátos vonásokkal, amellyel vonzóbbá válhat. A Forma-1 esetében ide sorolnám a gyorsaságot, izgalmat, előzéseket, szélsőségesebb rajongók esetében az ütközéseket, nehéz körülmények között való versenyzést. Ezzel egyetemben a sportesemények és azok sztárjai sem választhatóak el egymástól, hiszen a nagy nevek rengeteg nézőt vonzanak, sőt léteznek olyan esetek is, ahol a teljes hatás egy-egy sztárra van építve.
A jól szervezett verseny a sport egyedi tulajdonságai miatt mindig elégedettséget nyújt a nézők egy bizonyos részének. Felfogható valóságos drámaként, hiszen valaki számára jól, valaki számára pedig csalódást keltően végződik. Az itt kialakult feszültséget oldani kell a sporttermék kiterjesztésével, olyan szórakozást is nyújtva, amely nem áll közvetlen kapcsolatban magával a termékkel.
A sportesemények esszenciális szereplője a jegy, melynek marketingfunkciója nem mindig definiált a menedzserek által. Hoffmann Istvánné könyve alapján a jegy funkciója, hogy: - belépésre jogosít az adott rendezvényre - eligazít a helyszínről - eligazít a helyről, amit a néző elfoglalhat - eligazít az árról, és - tájékoztat az eseményről, az általános magatartási szabályokról. (Hoffmann, 2007b)
21
A jegy marketingpotenciálja is jelentős, hiszen hátoldala remekül használható reklámhordozó eszközként, funkciót tölthet be promóciós eszközként, vagy kedvezményt nyújthat étteremben, a sportesemény helyszínén vagy azon kívül. A létesítmények a sporttermék fizikai, „megfogható” részei, így az elfogadásban fontos szerepet töltenek be. Ezen létesítmények lehetnek béreltek, vagy a sportszervezet tulajdonában állnak. A tulajdonosok arra törekszenek, hogy ezen területeket reklám céljára is felhasználják, hiszen az itt található felületek értékes reklámhordozók.
A televíziós társaságok megpróbálják kihasználni az összes rendelkezésre álló lehetőséget, és megfelelő hatásidőt kaphatnak reklámjaikra. A legtöbb esetben a stadionpalánkokon elhelyezett reklámfelületek bevétele a tulajdonost illeti.
A logóval ellátott ruházat, a csapat, vagy a klub színeiben készült termékek a szurkolókkal való kapcsolattartás fontos elemei, amelyeket meg lehet vásárolni. Ezen eszközök mindamellett, hogy hozzájárulnak a rajongókkal való szoros kapcsolat kialakításához és fenntartásához, komoly bevételi forrást jelenthet az értékesítést követően.
A személyzet és a kiszolgálás is meghatározó részét képezi a sikernek. Ezekkel az emberekkel asszociálják az eseményt, illetve ők közvetítenek pozitív, vagy negatív információkat a szurkolóknak.
Saját viselkedésükkel befolyásolhatják a néző magatartását, de a személyzet hibás viselkedése tönkreteheti az egész sporteseményt. Ezen személyek. mint jegyeladók, kezelők, fenntartók, karbantartók, vendéglátósok elemi alkotórészei a terméknek, és ebből kifolyólag annak elfogadásában, minősítésében is szerepet játszanak. A sporttermék tehát kiterjesztett termékké alakul, hiszen a fogyasztás konkrét tárgyiasult termékekre is kiterjed a termékmag mellett.
További fontos jellemző az imázs, hiszen kedvező vagy kedvezőtlen imázs alakulhat ki egy csapatról annak teljesítményén keresztül, a sportlétesítmény berendezéseinek állapotán keresztül, vagy a költségek kapcsán. Az imázs építésének fontos részét képezi a jó minőség, amire a márkatulajdonosok törekedni szoktak. (Hoffmann, 2007c)
22
5. Sportmarketing 5.1. A sportmarketing helye, szerepe a sportban „A sportmarketing
olyan tevékenységek
összessége,
amelyek
a sportfogyasztó
szükségleteinek és igényeinek kielégítésére irányulnak cserefolyamatokon keresztül. A sportmarketingnek két fő területe fejlődött ki: a sporttermékek és sportszolgáltatások marketingje közvetlenül a sportot fogyasztóknak, és az egyéb fogyasztói és ipari termékek vagy
szolgáltatások
marketingje
a
sportot
promóciós
eszközként
használva.”(www.sportsmarketing.hu) A sport, valamint a vele kapcsolatban megjelenő sportruházati termékek, sportszerek illetve az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások vállalkozási lehetőséget adnak, melyben magas potenciál tornyosul azok számára, akik ebben az irányban szeretnétek bevételt generálni.
5.2. A sport, mint kommunikációs stratégia Magyarországon a sportnak a marketingstratégiában kevés szerep jutott politikai tevékenységeknek köszönhetően. A rendszerváltás, illetve a piacgazdaság kialakulásának induló lépései megváltoztatták ezt a képletet. Az 1980-as évek közepén már jelen voltak bizonyos piaci jellemzők (vállalati gazdasági munkaközösségek), emiatt már részben a marketing is szerepet kapott.
A multinacionális cégek és reklámjaik piaci jelenléte arra ösztönözte a magyar szereplőket, hogy részt vegyenek a versenyben. Nőtt a kereslet az ilyen szakképzettségű emberek iránt, a médiapiacon beindult a verseny, s egyre elterjedtebbé vált a marketing és a reklám fogalma hazánkban. (Kiss–Szabó, 2004a)
5.3. Ízlésformálás, termékbemutatás Világszerte jellemző, hogy a sport-rendezvényeken számos módon jelenítik meg a céget, márkát és terméklogót. Ezeken a rendezvényeken a csapatok, versenyzők is rendelkeznek egy „értékkel, szakmai árral”. Fontos megjegyezni, hogy az érintett szereplő által nyújtott teljesítmény nem függ attól, mely szponzor jelképét viseli a ruháján/autóján, viszont nélkülözhetetlen anyagi forrásokra van szükség. 23
A híres csapatokat, versenyzőket elsősorban sikeres sportban nyújtott teljesítményük alapján kedvelik és jegyzik meg, nem pedig támogatóikról. „Itt a termék maga a csapat, maga a sportoló, amely életgörbével, árral, költséggel stb. rendelkezik.”(Kiss–Szabó, 2004. 103.o.) Az értéket a versenyző neve, és a hozzá kapcsolható teljesítmény adja. A szponzorok kiléte változhat, de a „termék” neve nem, hiszen ez alapján beazonosítható az egyén.
Napjainkban a világon szinte minden nagyméretű cég szponzorál valamilyen sportesemény, csapatot, versenyzőt. Óriási verseny folyik a legnagyobb rendezvényeken való szponzori megjelenítésért a médiában. A nagyközönség számára a cégek, márkák nevével ellátott egyedek szerepet vállalnak az ízlésformálásban, termékformálásban, bemutatásban, valamint a fogyasztási szokások kialakulásának folyamatában.
5.4. A fogyasztás ösztönzése Számtalan mód létezik arra, hogy a vásárlót (végső fogyasztót) ösztönözni tudja. Ezen eszközöknek hatása azonban döntő részben rövid távú, viszont segíti a reklámtevékenység “finomhangolását”, a fogyasztói tudatban való elhelyezését.
A világ bármely pontját vizsgálva megállapítható, hogy egy adott fogyasztó befolyásolásában a legnagyobb szerepet a reklámeszközök és a reklámhordozók játsszák. Ha bekapcsoljuk a televíziót, bármely sporteseményt megtekintve számos márkával, céggel találkozhatunk, akik képviseltetik magukat a reklám felületeken. A sportújságokban rengeteg hirdetéssel találjuk szembe magunkat, amely szintén kiemelkedő, hiszen olvasottságuk igen magas.
A racionális, valamint emocionális tényezők sem elhanyagolhatók, melyek a résztvevőben, fogyasztóban keletkeznek. A kiemelkedő versenyzők, csapatok támogatása ösztönzi az értékesítést, jó imázs keltését célozza, megbízhatóságot, versenyelőnyt sugároz az adott termékről, márkáról. Komoly fogyasztói ösztönzésnek tekinthető az is, amennyiben egy termék megjelenítője egy világhírű sportember, főként, ha róla neveznek el egy-egy kifejlesztett terméket. (Kiss–Szabó, 2004b)
24
5.5. A reklám „A reklám olyan marketingeszköz, amely az értékesítés előmozdítására irányul, általában egyirányú, tömegszerű, rövidtávon ható taktikai fegyver.” (Kiss–Szabó, 2004. 107. o.) A reklámozás alapvető jellemzői közé sorolható a személytelenség, amely azt jelenti, hogy a közönséget szólítja meg, illetve a kommunikáció nyilvános. Tömegesen jelenik meg, mindenütt jelen van, azonban egyoldalú, mivel a befogadók közvetlenül nem jeleznek vissza. Napjainkban e tevékenység szükségessége vitathatatlan, azonban mennyisége, formája, agresszivitása irányítás alá szorul. Tárgyát képezi az adott termék paramétereinek, tulajdonságainak ismertetése, ára, esetleg a beszerzés helye és ideje, valamint az eladási kondíciók. Ezen tényezőkről való tájékoztatás elengedhetetlen ahhoz, hogy érdeklődést érjünk el a fogyasztók körében.
A silverstone-i futamot azzal reklámozták, hogy a rendezők mindenre felkészültek, még a hazai pilóta, Lewis Hamilton buldogjára, Roscoe-ra is, akinek pofás kutyaólat (műcsonttal, a gazdi fényképével, sőt VIP-belépő-tartóval) állítottak fel a paddockban.
6. ábra Meghökkentő reklám (www.borsodonline.hu)
5.6. Reklámeszközök és hordozók „A reklámozás kommunikációs tevékenység, melynek során az információ – a reklám mondanivalója, üzenete – eljut a vásárlókhoz, reklám befogadójához.” (Kiss–Szabó, 2004. 109. o.)
25
Számos kommunikációs csatorna felhasználható ahhoz, hogy az üzenet célba érjen (szöveg, képek stb.) A felhasznált eszközök skálája meglehetősen széles, feladatuk a gondolat illetve az információ érzékelhetővé, fogyaszthatóvá tétele.
„Ma már a világon mindenütt a leghatékonyabb reklámmédia a televíziós reklám” (Tóth, 2009. 241. o.) E tevékenység költsége azonban olyan nagy, hogy csak nagy volumenű értékesítés esetén kerülhet szóba. Ilyen esetnek tekinthető az, amikor egy világszerte közismert sporteseményen helyezheti el az adott cég reklámját, s ismertetheti meg őket a fogyasztókkal, vagy fenntartó reklámot folytatva emlékezteti őket saját termékére.
A szerző szerint egyre nagyobb szerepet kap az internetreklám, amelynél több tényezőt is figyelembe kell venni. A klasszikus reklámhordozók esetében nagyon jó megoldás a szalagcímreklám. Ezt az oldalak esetében általában a lap tetejére rakják, ami bár látszólag egyszerű és hatékony megoldás, valójában zavarja a „szörfölőt”. (www.formula1.com),
A személyek releváns információkat keresnek, azaz megfogalmazható, hogy a fogyasztó megy a reklámhoz, és nem fordítva, mint a hagyományos média esetében. Ugyanakkor hasznos az, ha a vállalat/szervezet a saját márkanevének megfelelően regisztráltatja magát az interneten így az adott személy könnyen megtalálhatja a keresett honlapot. Nagy jelentőséggel bír továbbá, hogy a honlap szerkesztése egyszerű, világos, könnyen áttekinthető és teljes mértékben informatív legyen.
A szerző állításának megfelelően a reklámozás nemzetközileg talán legvitatottabb területe a dohánytermékek, alkoholos italok reklámja.
Évekkel ezelőtt az Európai Unió Bizottsága elrendelte, hogy 2006-ig minden dohánytermékkel
kapcsolatos
reklámot
meg
kell
szüntetni,
amelyet
sokan
elképzelhetetlennek tartottak, hiszen 2000 októberében született meg a döntés arról, hogy minden legális termék forgalmazójának joga van azt reklámozni. A kételkedők azonban kénytelenek voltak kételyeiktől megszabadulni, és alkalmazkodni az új viszonyokhoz.
26
6. SWOT-elemzés A SWOT-analízis definícióját Józsa (2005) munkássága alapján írtam le. A”SWOT” egy mozaikszó, mely az erősségek (strengths), gyengeségek (weaknesses), lehetőségek (opportunities), veszélyek (threats) szavak angol kezdőbetűiből állítható össze. Az elemzés célja, hogy feltárja egy vállalat életében egy adott termékben/szolgáltatásban/folyamatban rejlő piaci tényezőket, s ezáltal segítése a menedzsmentet a döntéshozatalban, a stratégiai célok kialakításában.
Elsődleges előnye az, hogy egyszerűen elkészíthető, nem igényel szakértelmet, mindössze az adott vállalkozás vagy iparág piaci jellemzőinek ismeretét. Elkészítése egyszerű, illetve rövid időt vesz igénybe, ebből következően alacsony költségvonzattal jár. A vállalat erősségei közé sorolható, hogy miben képvisel versenyelőnyt az adott cég, illetve milyen dimenziókra, tényezőkre építkezhet a jövőben. Az erősségek javításában sokat segíthet a megfelelő szakemberek alkalmazása.
A gyengeségek azok a jellemzők, amelyeket fejlesztendő területeknek is neveznek. Jellemzően azok a tényezők tartoznak ide, ami miatt elégedetlen a fogyasztó, vásárló. A gyengeségek kialakulhatnak akár erősségekből is, amennyiben elhanyagolttá válnak bizonyos faktorok. Természetesen a gyengeségek
is átalakíthatók erősségekké,
amennyiben kellő odafigyeléssel, szakértelemmel és problémamegoldó készséggel rendelkezik a menedzsment.
A lehetőségek a környezet naprakész ismeretét foglalják magukba. A lehetőségek hatékony kihasználása biztosíthatja, nagymértékben növelheti a szervezet eredményes működését. A veszélyek a vállalat hatáskörén kívül eső tényezők, mint például új versenytársak megjelenése, fogyasztói szokások változása, melyet a cég nem tud időszerűen módosítani. A SWOT-elemzés során egy négy részre osztott táblázatban felsoroljuk, súlyozzuk és összesítjük az adott tartozó információkat, ezt követően kapcsolatot próbálunk létrehozni közöttük. Ennek során kiderül, hogy az erősségek milyen további lehetőségek kiaknázását segítik, mely területeken teszik lehetővé a veszélyek elhárítását, valamint a veszélyek közül melyek akadályozzák a lehetőségek kihasználását, illetve a tényleges veszélyek elhárítását.
27
7. A Hungaroring 7.1. A magyar nagydíj rövid története A magyar nagydíj a Formula-1 egyik versenye, amelyet 1986 óta – megszakítás nélkül rendeznek meg a Budapest melletti Mogyoród község külterületén található Hungaroring versenypályán. Ezt megelőzően egy alkalommal, 1936-ban rendeztek Grand Prix futamot Magyarországon, amely nem tekinthető hivatalos versenynek, és nem is osztottak pontokat a legvégén. Néhány átalakítást követően 2003-ban jött létre a jelenlegi vonalvezetés, melynek hossza 4381 méter. 1935-ben kapta meg a rendezés jogát az akkori Királyi Magyar Automobil Club, s elsőként május elején szerepelt a versenynaptárban a futam, de a rendezők kérésére a dátum módosult júniusra. Az 1980-as évek elején Bernie Ecclestone úgy határozott, hogy Formula-1 nagydíjat rendez valamelyik szocialista országban. Kezdetben a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat, de 1983-ban kudarcba fulladt próbálkozása. Ezt követően számos más ország is a lehetőségek között szerepelt (Kína, Jugoszlávia, Csehország), ám Rohonyi Tamás, Brazíliában élő magyar üzletember indítványára Ecclestone Budapestre látogatott. Még ebben az évben megkezdődtek a tárgyalások, melynek sarkalatos pontja a pontos helyszín kiválasztása volt. A választás az M3-as autópálya közelében lévő Mogyoród melletti homokos területre esett. A pálya tervezését a Gazdasági Társulás megbízásából az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc végezték. A Hungaroring számítógéppel való tervezése világviszonylatban is újszerűnek számított. A munkálatok 1985. október 15-én kezdődtek meg, s bár a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a haladást, a terv nyolc hónap alatt, határidőre elkészült. Az első nagydíjat ezen a helyszínen 1986-ban rendezték meg, melyet Nelson Piquet nyert meg. A magyar verseny hossza 70 kör, melynek megtétele Formula-1-es autóval megközelítőleg 110 percet vesz igénybe. Mind az időmérő edzésen, mind pedig a versenyen futott legjobb köridő Michael Schumacher nevéhez fűződik, aki 2004-ben állította be a pályacsúcsot.
28
7.2. A magyar nagydíj szervezési háttere „A nagydíj 1986-os indulása óta kormányoktól függetlenül mindig támogatásra talált, bármekkorára nőtt a rendezésért fizetendő jogdíj, és bármekkora volt a nézőszám. Az 1990-es években még csak évi 4-6 millió dollárról szóltak a híradások, az első Orbánkormány regnálásának végén 2002-ben ugrott 10 millió dollár fölé az összeg, ráadásul évi 10 százalékos díjnövekedés kikötése mellett. Tavaly már 25 millió dollár felett járt a Formula One Administration Ltd.-nek fizetendő tétel, igaz, időközben sikerült lealkudni a díjemelést évi 7,5 százalékra” (Bedő-Vitéz, 2013a, 63.o.) „A magyar kormány, miután a különböző kimutatásokból egyértelműen bebizonyosodott, hogy a jogdíjra kifizetett milliárdok busásan megtérülnek az ország számára, garanciát vállalt a Magyar Nagydíj újabb, öt évre való megrendezésére, így aláírásra került a 2017 és 2021 közötti időszakról szóló szerződés. Bernie Ecclestone-nak természetesen vannak elvárásai, mint például a pálya teljes újraaszfaltozása, ami a tavalyi évben meg is történt.”( ” (Bedő-Vitéz, 2013b, 63.o.) - árulta el Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnökvezérigazgatója. A 2013-as nagydíjhétvégén szerződéshosszabbításra került sor, amely biztosítja azt, hogy a Hungaroring versenyhétvégének ad otthont 2021-ig, s a jogdíjat továbbra is a költségvetés állja. Magyarország átlag alatti költséget fizet abból eredően, hogy Ecclestone kötődik a pályához, hiszen nyomvonalát ő maga tervezte. „Ezzel együtt tavaly a költségvetésből már 6,88 milliárd forint érkezett a Hungaroring Sport Zrt.-hez” (Bedő-Vitéz, 2013c, 63.o.), mely a mogyoródi pályát üzemeltető, többségi állami tulajdonú szervezet.
Tényként kezelendő azonban, hogy a rendezésből nincs
kivehető profit. „A Hungaroring tavaly jelképes, 9,6 millió forintos nyereséget mutatott ki, de arra esélye sincs, hogy állami mankó nélkül saját bevételeiből nyereséget termeljen”. A cég állapotára jellemző, hogy máig nem heverte ki a pálya eddigi legnagyobb átalakítására tíz éve felvett egymilliárd forintos beruházási hitelt.” (Bedő-Vitéz, 2013d, 63.o.) Fény derült arra is, hogy mennyit fizet a magyar állam egy futam megrendezéséért. A 2012. június 26-án megjelent Magyar Közlönyben szerepelt, hogy több mint 600 ezer dollárral emelkedett a megrendezés jogdíja, mely összege körülbelül 6,1 milliárd forintnak felel meg. Ezt követően számtalan tanulmány jelent meg azzal kapcsolatban, vajon megérie az országnak erre az egyetlen sporteseményre ennyi pénzt költeni. Az érintettek véleménye szerint nem kell a Hungaroring mérlegét elemezni, hozadéka nemzetgazdasági szinten értékelendő. 29
„A ráfordítások közel ötszöröse térül meg még ugyanabban az évben az állam számára, ha az összes adó-és járulékbevételt, a foglalkoztatást illetve a világverseny médiaértéket is számításba vesszük.”(Bedő-Vitéz, 2013e, 63.o.)
7.3. A Turisztikai Célelőirányzat és a Magyar Nagydíj „A Turisztikai Célelőirányzat (TC) a kormány által jóváhagyott turizmuspolitikai megvalósításának fontos eszköze, amely az ágazat fejlesztési stratégiai céljainak elérését segíti.” (www.turizmusonline.hu) A 2012-es cikk alapján kiderült, hogy Magyarországon a központi költségvetésben a TC eredeti kiadási és támogatási előirányzatát 11 milliárd forintban határozta meg az országgyűlés ebben az évben. Az év folyamán forrásátcsoportosítások, valamint a visszaérkezett bevételek előirányzatosítása és a zárolás eredményeképpen ez az összeg a tárgyévben 12,264 milliárd forintra módosult. A rendelkezésre álló forrás nagy részén a Magyar Turizmus Zrt. és a Forma-1-es Magyar Nagydíj
osztozott.
A
közlemény
alapján
a
Magyar
Turizmus
Zrt.
2012-es
marketingtervének megvalósítására, illetve egyéb turizmussal összefüggő feladatok ellátására, a 2013-as marketingterv előkészítésére, a Támogatott 2012. évi működésére, valamint a 2012-es szúnyoggyérítés céljára nyújtott támogatás 5,070 milliárd forint volt. A cikk alapján 6,446 milliárd forintba került a 2012-es Magyar Nagydíj rendezői jogdíjának, közvetítői jogdíja 50 százalékának, valamint a nagydíjjal kapcsolatos stratégiai célok megvalósításának támogatása. Az esemény turisztikai jelentőségére, valamint a stratégiai partnerségi együttműködésre való tekintettel a Magyar Turizmus Zrt. több akcióval ösztönözte a külföldi turistákat annak érdekében, hogy meglátogassák hazánkat a száguldó cirkusz itteni viadalának megtekintése céljából. A szervezők tájékoztatása szerint 2012-ben 35 százalékkal tudtak több jegyet értékesíteni a határainkon kívül Ebben az évben a Formula One Championship Limited a már befizetett közvetítői jogdíjból közel 700.000 USD-t jóváírt a társaságnak azzal a feltétellel, hogy az összeget a Hungaroring Sport Zrt. kizárólag a nagydíjjal összefüggő stratégiai célokra fordíthatja. A megvalósult fejlesztésekről Bernie Ecclestone is elismerően nyilatkozott. Véleménye szerint az intézkedések (HS Zrt., MÁV Start Zrt., Volánbusz Zrt., BKV Zrt., együttműködése, műszaki szolgáltatások minőségének javítása) jelentősen hozzájárulnak majd a jövőbeni munka sikerességéhez. 30
7.4. A 2014. évi magyar nagydíj
7. ábra A Hungaroring vonalvezetése (www.motorsportal.hu)
Idén huszonkilencedik alkalommal került megrendezésre július 24-től 27-ig Mogyoródon a Formula-1-es magyar nagydíj. Az idei évben azonban komoly versenytárs tért vissza a piacra, amely hatalmas sikert hozott Stájerországban, azonban 400 kilométerrel arrébb, Mogyoródon már korántsem ad okot akkora örömre.
„A korábbi évek trendje alapján a Magyar Nagydíj a tavalyi 247 ezres nézőcsúcs után épp az idén csatlakozhatott volna a negyedmilliós versenyhétvégék szűk klubjához, az újabb rekord azonban az osztrák verseny miatt elmaradt.” (Jandó, 2014a, 55.o.) Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója beszámolt arról, hogy az idén, a versenyt megelőzően időarányosan közel ötödével adott el kevesebb belépőt, mint egy évvel korábban. Sőt, a 2012-es számokat sem sikerül hozni, azoktól 5-7 százalékkal marad el a jegyértékesítés bevétele. A visszaesést nem meglepő módon az osztrák és német nézők távolmaradása okozta, mivel nyugati szomszédunknak már saját versenye van, az ausztriai rajongók jobban megfontolják, hogy megér-e nekik egy több száz kilométeres utazást még egy futam. Az idei nagydíjra az egyéni foglalások voltak jellemzőek, erősen csökkent az üzleti csoport részaránya. A vendégek a szokásosnál kevesebben érkeztek, közülük sokan csak a szállodákban értesültek a nagydíjról. A látogatottságot feltehetően csökkentette a brazíliai 31
labdarúgó világbajnokság. A mogyoródi pályán a szolgáltatások árai igen magasak voltak, sok panasz érkezett a taxikra, illetve a pálya megközelíthetőségére. (www.hah.hu) A szakértők többségének véleménye alapján a Magyar Nagydíj számára évek óta a legnagyobb fenyegetést egy régiós konkurens megjelenése jelenti. Ebből a szempontból az, hogy a Red Bull Ringen ismét versenyt rendeznek különösen veszélyes, hiszen Ausztria közelebb van hazánknál a magyar versenyhétvége legnagyobb piacához: Németországhoz. A nagydíjhétvégénk sikerére nagy hatással volt továbbá a világbajnokság alakulása, amely konstruktőri szempontból elég egyoldalú, a Mercedes két pilótája azonban kiélezett versenyt vív egymás ellen, s közülük Nico Rosberg német. „A Forma 1-re érkezők száma az elmúlt években ingadozott, de tény, hogy a költséges szórakozást eddig zömében a külföldiek fizették meg. Arányuk 2009-ben 80 százalék volt. A válság évének kikiáltott 2009-ben a Forma 1 négy napja alatt 194 ezren látogattak ki a pályára, míg 2011-ben már 200 ezren.” (Jandó, 2014b, 55.o.) A hivatalos állásfoglalás alapján azonban megéri Magyarországnak a Forma-1 itteni futama. Egy 2011-es számítás szerint az akkoriban nagyjából 5 milliárdos jogdíjjal szemben közel 20 milliárd forintos bevételt saccoltak. A tényleges bevétel körülbelül 13 milliárd volt, az ország reklám értéke pedig nagyságrendileg 6 milliárd forintra tehető. A Hungaroring Sport Zrt. tájékoztatása alapján idén négy nap alatt összesen 169 ezren látogattak ki a mogyoródi pályára, amely jelentős visszaesést jelent akár a tavalyi, akár a 2012-es adatokhoz képest. A Forma-1es program csütörtöki boxutca látogatásán 22 ezren vettek részt, a pénteki szabadedzésre 30 ezren látogattak ki, számuk az időmérő edzésre 50 ezerre rúgott. Magát a futamot 67 ezren nézték végig a helyszínen.
7.5. A szállodaipar „Tizenöt évvel ezelőtt a Forma-1 Magyar Nagydíj idején olyan pörgés volt a belvárosban, hogy az egyik Váci utcai gyorsétteremben még a diákoknak sem adtak szabadnapot, a szállodák többsége pedig lényegében az összes szobáját dupla áron adta ki a futam hétvégéjére. A tapasztaltabb vendéglátósok nosztalgiával idézik fel az évezred elejét, amikor a verseny hétvégéje busás hasznot hozott a szektornak. Általános vélemény azonban, hogy az aranykor visszatérte nem várható sem az idén, sem a közeljövőben.” (Jandó, 2014c, 54.o.)
32
A Magyar Hotel Monitor által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) 2013-ban megvizsgálta, hogyan alakult a szállodák teljesítménye az érintett évben, illetve 2012-ben a Forma 1-es magyar nagydíj időszakában, illetve hogy mi a különbség a szállodák teljesítményében, ha ezen három nap adatait összehasonlítjuk a július hónap átlagával. 2013-ban a Forma-1 idején magasabb kereslet jelentkezett, mint az azt megelőző évben, amely abból látható, hogy a 2013-as 92 százalékos szobafoglaltság 5 százalékkal volt magasabb a korábbinál. Emellett kedvezően alakult a nettó átlag szobaár is, amely a három nap alatt 24934 Ft volt, a korábbinál 15,5 százalékkal magasabb. 2013 júliusában a szobafoglaltság 2,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, azonban a nettó 8,7 százalékkal, a REVPAR pedig 4 százalékkal haladta meg a 2012. évet. (www.hah.hu) „A 2014-es nagydíjhétvége előtt bizakodásra adott okot a budapesti hotelek foglaltsága, amiből talán az időarányos jegyeladási adatoknál is pontosabban lehetett következtetni a végső számokra, hiszen míg a jegyet a külföldi szurkolók többsége a helyszínen veszi meg, a szállást jellemzően már jó előre lefoglalja” (Jandó, 2014d, 55.o.) A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége 2014-ben is készített felmérést a Forma-1-es Magyar Nagydíj eredményeiről. Az első táblázat a beérkezett válaszok számát, és a válaszadó szállodák minősítés szerinti kategorizálását tartalmazza: 1. táblázat Beérkezett válaszok: () minősítés nélküli szállodák
5
3*
9
4*
31
5*
3
összesen:
48 (www.hah.hu)
33
A következő táblázatban látható a 2014. évi Forma-1 Nagydíj 3 napja alatt jelentkező átlagos szobafoglaltság. Az adatokból kiolvasható, hogy mindössze egy háromcsillagos szállodában jelentkezett 70 százalék alatti foglaltság, három négycsillagos szálloda esetében pedig 70-80 százalék közötti volt az érték. A 48 választ adó szálláshely szolgáltató egység közül 36 nyilatkozott úgy, foglaltsága az érintett három nap alatt 90 százalék fölötti volt. A négycsillagos szállodák esetében kimagasló számú, 24 egység számolt be arról, hogy 90 százalék fölötti volt az eladott szobáinak száma. 2. táblázat A 2014. évi Formula-1 Magyar Nagydíj alatt a szállodák átlagos szobafoglaltsága
() 3* 4* 5* 70 % alatt volt
1
70-80 % között volt
3
80-90 % között volt
2
1
90 % fölött volt
3
7 24 2
(www.hah.hu)
34
4
1
Ezt követően összehasonlítás készült, melynek keretében megvizsgálták azt, hogy az idei nagydíj 3 napja alatt elért foglaltság milyen volt a 2013. évi nagydíj alatt elérthez képest. Az adatok alapján kijelenthető, hogy csekély mértékű csökkenés tapasztalható a piacon. Összesítve a válaszokat, 22 egység foglaltsága elmaradt a korábbi évben jelentkező kereslettől, 7 esetben azonos volt, 19 szálloda esetében pedig magasabb foglaltságról beszélhetünk: 3. táblázat A 2014-es szobafoglaltság összehasonlítása a 2013-ban elért eredménnyel () 3* 4* 5* 10 % pontnál többel elmaradt a 2013 évitől 5-10 % pont között elmaradt a 2013 évitől
2
1
2
1
1
1
0-5 % pont között elmaradt a 2013 évitől
2 12
azonos volt a 2013 évivel
2
5
3
5
1
6
1
0-5 % pont között magasabb volt a 2013 évitől
3
5-10 % pont között magasabb volt a 2013 évitől 10 % pontnál többel magasabb volt a 2013 évitől (www.hah.hu) 14 12 10 8 () 3*
6
4*
4
5* 2 0
10
%
lt ná nt o p
t ad ar lm e l be öb
3 01 a2
10 5-
%
l itő év
tt zö kö t n po
ta ad ar m el
5 0-
13 20
%
l itő év
tt zö kö t n po
ta ad ar m el
13 20
l itő év
az
ta ol sv o on
5 0-
%
13 20
t öt öz tk n po
el iv év
b ab as g a m
10 5-
35
a lt vo
%
13 20
l itő év
tt zö kö t n po
b ab as g a m
10
%
a lt vo
13 20
l ná nt po
l i tő év
b ab as ag m el bb tö
a lt vo
13 20
l itő év
A következő táblázat azt mutatja be, hogyan alakult az érintett időszakban elért nettó átlag szobaár reggeli nélkül a 2013-ban elért átlaghoz képest. A felmérésben 20 egység számolt be arról, hogy alacsonyabb áron tudtak szobát értékesíteni, míg 24 esetben a szállodák a korábbinál magasabb értéken tudták eladni szobáikat. Szembetűnő az is, hogy ezek közül kilenc egység 10 százaléknál magasabb növelés mellett tudta mindezt végrehajtani. A négycsillagos szálláshely szolgáltatók közül 11-nél alacsonyabb árakon, 17-nél pedig magasabb értéken tudták értékesíteni lakóegységeiket: 4. táblázat A 2014-es Formula-1 Magyar Nagydíj ideje alatt érvényben lévő átlagos szobaárak összehasonlítása a 2013-as évi adatokkal () 3* 4* 5* 10 %- nál nagyobb mértékben volt alacsonyabb
1
1
5-10 % közötti mértékben volt alacsonyabb
1
1
2
1
0-5 % közötti mértékben volt alacsonyabb
2
9
2
azonos volt a 2013 évivel
1
3
1
7
3
3
0-5 % közötti mértékben magasabb volt
1
5-10 % közötti mértékben magasabb volt 10 % mértékben magasabb volt
2 (www.hah.hu)
10 9 8 7 6 5 4 3
() 3* 4* 5*
36
vol t %k özö tti mé rté kbe nm aga sab bv olt 10 % mé rté kb en ma ga sab bv olt
5-1 0
0-5 %
kö zö tti
mé rté kb en ma ga sab b
évi ve l 20 13 az on os vo lt a
so ny ab b ti m ért ékb en vol ta l ac
%k öz öt 0-5
0% 5-1
10
%ná ln ag yo bb mé rté
kbe n
kö zöt mé rté kb en
vo lt a
vo lt a lac s
on yab b
lac son ya bb
2 1 0
7
Az utolsó táblázat azt szemlélteti, hogy a 2014. évi Forma-1-es Magyar Nagydíj 3 napja alatt hogyan alakult az elért nettó REVPAR forintban a 2013-as átlaghoz képest. A szállodák beszámolója alapján 18 egység esetében alacsonyabb, míg 26-nál magasabb volt a REVPAR értéke a korábbinál. A 2014-es év oldalára billenti a mérleget továbbá, hogy 12 szálláshely szolgáltató egység 10 százalékot meghaladó értékben ért el magasabb értéket a 2013-nál. 5.
táblázat
A 2014. évi Forma-1-es Magyar Nagydíj idején az elért átlagos nettó REVPAR összehasonlítása a 2013-as átlaggal () 3* 4* 5* 10 %-nál nagyobb mértékben volt alacsonyabb
1
5-10 % közötti mértékben alacsonyabb volt 0-5 % közötti mértékben alacsonyabb volt
1
1
3
2
2
2
5
1
3
1
a 2013 évivel azonos volt 0-5 % közötti mértékben magasabb volt
1
2
4
5-10 % közötti mértékben magasabb volt
1
2
4
10 %-ot meghaladó mértékben magasabb volt
1
10 1
(www.hah.hu) 12 10 8
() 3*
6
4* 5*
4 2 0
10
b ob gy a n ál -n %
en kb é t ér m
lt vo
10 5-
bb ya on s c ala
%
en kb té ér tm zö kö
bb ya on s ac al
5 0-
%
lt vo
n be ék t ér im tt ö z kö
bb ya on s c ala
lt vo
a
13 20
l ive év
5 0-
%
37
t ol sv o on az
b ab as ag m
lt vo
b ab as ag m
lt vo
en en kb kb é té t r é ér m m tti dó ö a z l kö ha % eg 0 m 1 t 5-o % 10
n be ék t ér im tt ö z kö
b ab as ag m
lt vo
Összefoglalva: A felmérésben 48 szálloda vett részt, főbb megállapítások a következők: 1.) 22 szálloda szobafoglaltsága elmaradt a 2013 évitől, 7 szálloda szobafoglaltsága azonos volt a 2013 évivel, és 19 szálloda szobafoglaltsága meghaladta a 2013 évit. 2.) 20 szálloda nettó átlag szobaára elmaradt a 2013 évitől, 4 szálloda nettó átlag szobaára azonos volt a 2013 évivel és 24 hotel nettó átlag szobaára meghaladta a 2013 évit. 3.) 18 szálloda nettó REVPAR mutatója elmaradt a 2013 évitől, 4 szálloda nettó REVPAR mutatója azonos volt a múlt évivel, 26 szálloda nettó REVPAR mutatója meghaladta a 2013. évit Összességében az állapítható meg, hogy a REVPAR mutató a felmérésben résztvevő szállodák vonatkozásában 50 %-ban javult, 41,6 %-ban csökkent, 3,4 %-ban változatlan maradt. Megjegyzés: a 2014. évi Magyar Nagydíj 3 napja alatt az EURO/UF árfolyam – 308,35 Ft – kb. 4 %-kal gyengébb volt a 2013. évinél, azaz ennyivel járult hozzá a nettó átlag szobaár és REVPAR mutató emelkedéséhez. (http://www.hah.hu) Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a Hungaroring Sport Zrt. céljául tűzte ki, hogy növekedjen a kilátogató magyarok száma. „Míg korábban tízből kilenc jegyvásárló érkezett a határon túlról, ma már nagyjából 30 százalékra tehető a hazai nézők aránya. Az érdeklődés növekedését jól mutatja, hogy július elején az akciós jegyek bő harmadát egy hét alatt elkapkodták.” (Jandó, 2014d, 55.o.) Ezen adatok alapján kijelenthető, hogy a külföldi nézők száma stagnált, sőt nem kizárt, hogy kissé még csökkent is az elmúlt egy évtizedben. Szakértők szerint ennek egyik magyarázata, hogy az idegenforgalom többi ágához hasonlóan a sportturizmust is visszavetette a válság. A hazai nézők számának növekedését a Hungaroring Sport Zrt. sikerként könyveli el, azonban a vendéglátói szektor helyzetét nehezítheti, hiszen ez az ágazat a turistákból él. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma a KSH adatai alapján az évezred eleje óta Budapesten ötödével ugrott meg, ráadásul épp a Forma-1 rajongói által leginkább keresett négy-és ötcsillagos szállodák kapacitása bővült a legnagyobb mértékben.
38
A szállodások többsége azonban idén korántsem tapasztalt olyan mértékű visszaesést, mint amire számítottak. Kovács Balázs értékesítési és marketing-vezérigazgatóhelyettes beszámolója alapján a Budapesten 12 házat üzemeltető Danubius Hotelsnél tavaly éves összevetésben 10 százalékos bevétel növekedést értek el a Formula-1 hétvégéjén. A hotelek kihasználtsága átlagosan 96 százalékos volt.
8. Danubius Hotel Astoria (www.danubiushotels.hu) Hasonló tapasztalatokról számolt be Major Tímea, a Mellow Mood Hotels PR és marketingigazgatója, aki szerint az átlagos foglaltság már július közepén meghaladta a 80 százalékot. Ezek alapján a szobák értékesítésre kerülnek, azonban korántsem sikerül őket olyan kedvező áron eladni, mint 5-10 évvel ezelőtt. „Míg az évezred elején egy normál hétvégi szobaár dupláját is hajlandóak voltak kifizetni a hazánkba érkező Forma-1-es turisták, jelenleg a felár biztosan nem több 30-40 százaléknál. Tovább árnyékolja a képet, hogy a szobaárak sok esetben még a 30-40 százalékos ugrással sem érik el az átlagos nyugati szintet, Budapest ugyanis szállás szempontjából egyértelműen az egyik legolcsóbb európai nagyváros A Danubiusnál például a négycsillagos házak esetében nagyjából 100 eurós átlagárral számolnak a Forma-1 hétvégéjére, ami lényegében megegyezik a májusi bécsi árakkal, de alig 40 százaléka annak a bevételnek, amellyel egy azonos kategóriás párizsi hotel számolhatott az ötödik hónapban” (Jandó, 2014e, 55.o.) Ugyanakkor a külföldi rajongók számának stagnálása, esetleg csökkenése nem csupán a vendéglátói szektornak okozhat komoly problémát, hanem a magyar államnak is. A magyar nézők jelenléte ugyanis az 39
államnak nem hoznak többlet adóbevételt, hiszen a pénzüket itthon költik el, amely mindenképp a magyar államhoz kerül. Ebből kifolyólag a szállodákhoz hasonlóan a magyar államnak is kedvezőbb lenne, ha a hazánkba érkező külföldi turisták száma nőne meg radikálisan. Véleményem szerint a külföldi jegyeladásra az lehetne pozitív hatással, ha feltűnne egy, a világbajnoki címre is esélyes kelet-európai versenyző. Mivel a magyar nagydíj a szezon hajrájában kerül megrendezésre, a világbajnoki pontverseny kedvező állása esetén jelentős számú turistát késztethet arra, hogy meglátogassa hazánkat a Forma-1 megtekintésének motivációjával.
7.6. A vendéglátói szektor „Bárány olcsón eladó!” Olvasható a hirdetés Mogyoród városában. „Ez a hirdetmény ugyan kicsit kilóg a sorból, de ettől még Mogyoród éppen úgy fest, ahogyan rendesen a Forma-1-es futam idején: a kerítéseken, a fák törzsein, a házak falán egymást érik a „Zimmer Frei!”, „Kemping”, „Room”, „House”, és „Parking” feliratú táblák. Vagyis ha úgy tetszik, a helyzet, lassan már harminc éve változatlan a Pest megyei településen szinte minden talpalatnyi hely kiadóvá válik – és jobbára bérlőre is talál- a Magyar Nagydíj idején.” (Boda, 2013a, 18.o.)
Egy helybeli asszony véleménye alapján, aki évek óta kempinggé minősíti át takaros kertjét a Formula-1 idejére a vendégkörben érhető a legfőbb változás: „Régen főként a sört vedelő, hajnalig dajdajozó lumpenek jöttek, ma már viszont egyre több a német, osztrák, szlovák, holland család. Velük nincs semmi vesződség, jól viselik magukat, és alku nélkül pontosan fizetnek.” (Boda, 2013b, 18.o.)
Egy-egy mogyoródi kempingben a Népszabadság szerint ma már 150-200 eurót, azaz 4560 ezer forintnak megfelelő összeget is elkérnek egy családtól két éjszakára egy lakóautónyi területért. Az árak persze a Hungaroring területén is igen magasak. Bár idén némi önmérsékletre biztatták a helyszíni büféseket, az árak továbbra is horribilisek. Egy félliteres üdítő vagy egy dobozos sör 700, a lángos 1000, a marhahúsos hamburger 2000, a sült kolbász 3000 forint. (Boda, 2013a,)
40
9. Helyi büfé kínálata (www.propeller.hu)
Amikor személyesen részt vettem a futamon, saját szememmel tapasztaltam, hogy végtelen hosszú kígyózó sorok álltak ennek ellenére is a büféknél, standoknál. Az egységek óriási bevételt termelnek az érintett 2-3 nap alatt, tapasztalataim alapján a fizető vendégek legnagyobb része külföldi.
7.7. ”Egyenesen a Hungaroringre” program „A Hungaroring Magyarország fejlődése szempontjából kiemelten fontos, hiszen általa növekszik országunk turisztikai vonzereje: a Forma-1 idején megtelnek a budapesti szállásés vendéglátóhelyek, a látogatók összesen mintegy 150.000 éjszakát töltenek el hazánkban. Mindez egyértelműen pozitív hatást gyakorol a magyar gazdaságra.
A Kabinet, szakítva az előző kormányok gyakorlatával 2010-ben prioritássá tette a felelős állami vagyongazdálkodást. Így történt ez a Hungaroring esetében is, ahol néhány éve olyan kezdeményezések vették kezdetüket, amelyek sikere egyértelművé tette a folytatást. Az „Egyenesen a Hungaroringre” elnevezésű akció keretében a versenyre jegyet vásárlók a futam napján tömegközlekedéssel ingyenesen juthattak el a Magyar Nagydíjra. A kedvezményes belépővel az ország legtávolabbi pontjáról is díjmentesen igénybe lehetett venni a MÁV Start Zrt. és a Volán társaságok járatait, továbbá a BKK metróit és az Árpádhíd - Mogyoród külön buszjáratait is. A kedvezményes belépő iránti érdeklődés az elmúlt két évben felülmúlta a várakozásokat, hiszen az „Egyenesen a Hungaroringre” akció keretében jegyeladási csúcsról számolhattak be a szervezők.”(www.hungaroring.hu)
41
10. "Egyenesen a Hungaroringre” (www.hungaroring.hu) A „száguldó cirkusz” hazai érdeklődőinek idén sem okozott problémát a Nagydíjra való kijutás, hiszen a szervezők és az állami közlekedési társaságok összefogása által ingyenes tömegközlekedést biztosítottak az ország legtávolabbi sarkából egészen Mogyoródig. A 2014. július 27-ei Formula 1 Pirelli Magyar Nagydíjra 9.900 Ft-os állójeggyel, illetve 19.900 Ft-os ülőjeggyel rendelkezők részére a MÁV-START Zrt. és a GYSEV Zrt. díjmentes utazást biztosított bármely belföldi állomásról Gödöllőre. Ungváry Csaba, a MÁV START. Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a MÁV-START Zrt és a GYSEV elfogadta érvényes menetjegyként a tízezer álló és ülőhelyre szóló jegyet az összes szerelvényén egész vasárnap, sőt még 28-án, hétfőn hajnal hat óráig is. Ezen felül számos Intercity és Eurocity vonatot is megállított a vasúti társaság a menetrendben feltüntetetteken felül Gödöllőn. (www.hungaroring.hu) Az együttműködésnek azonban nem csupán a futamra vasúttal érkezők a nyertesei, hanem azok is, akik abban az időszakban vásároltak START Klub kártyát, ugyanis az első száz új kártyatulajdonos még egy, a futamra szóló állójegyet kapott ajándékba. A Budapesti Közlekedési Központ és a Hungaroring együttműködésének köszönhetően a futam napjára szóló speciális Forma-1-es vasúti belépőjeggyel rendelkezők aznap ingyenesen vehették igénybe a metróhálózatot. A VOLÁN Társaságok is ingyenes eljutási lehetőséget biztosítottak a versenyre az érvényes belépőjeggyel rendelkezők számára. Ezen feltételeknek megfelelő érdeklődők díjmentesen juthattak el a Budapestre induló vonatokhoz. A versenyre kilátogatóknak a
42
futamot követően a VOLÁN társaságok este is biztosították a nézők biztos és kényelmes hazajutását. A járatok az ország szinte összes településére közlekednek, így a vonatállomáshoz és onnan való hazaszállítással az ország bármely pontjáról könnyedén és ingyenesen juthatnak el a nézők a sporteseményre. A szervezők és az állami közlekedési vállalatok összefogása véleményem szerint jól végrehajtott programnak bizonyult. Tapasztalatból tudom, mennyire körülményes gépjárművel a helyszín megközelítése. A hatalmas parkolási területet nagyon lassan, a Mogyoródra érkezést követően kb. 2 órával tudtuk megközelíteni, a távozás pedig még nehézkesebb volt. Annak eredményeképpen, hogy ingyenes tömegközlekedési lehetőség áll az utazók rendelkezésére, véleményem szerint számos érdeklődő döntött amellett, hogy a forgalmi viszonyoktól eltekintve mégiscsak meglátogatja a nagydíjat, ezzel növelve a nézőszámot, illetve a bevételeket.
7.8. Az érdeklődés visszaesésének fő oka: A Red Bull Ring „Enyhe túlzással több idő telt el a Forma 1-es Osztrák Nagydíj első pénteki szabadedzése és a vasárnapi futam között, mint amennyi idő alatt elkapkodták a jegyeket az eseményre. Az ausztriai versenyhétvége 11 év után került vissza a naptárba, ami a sportkedvelő sógorokat annyira fellelkesítette, hogy egyes források szerint 48, mások szerint 72 óra alatt az összes belépőt felvásárolták”(Jandó, 2014f, 54.o.) A három nap alatt negyedmillió ember látogatta meg az osztrák monstrumot, bár a nagy érdeklődésben a relatíve alacsony jegyárak is szerephez jutottak. Ez a nézőszám sikerként könyvelhető el, hiszen egy hétvégére 250 ezer jegyet a Forma-1-ben is csak a legszerencsésebb szervezők tudnak eladni. Az osztrák konkurencia korántsem csak az idén okozhat gondokat hazai futamunk számára, a látogatók számának alakulása hosszú távon befolyásolhatja a Magyar Nagydíj jövőjét. A helyzetet tovább nehezítheti, hogy egy másik relatíve közeli, az Orosz Nagydíj ebben az évben debütált a „száguldó cirkuszban”, azonban utóbbi nézőelvonó hatása minden bizonnyal kisebb lesz, mint az ausztriai futamé. Kijelenthető azonban, hogy nem csupán a hazai verseny, hanem 2014-ben az egész sportág népszerűsége csökkenő tendenciát mutat.
43
8. A Formula-1 nézettségének hanyatlása és okai 8.1. A versenyek egyhangúak A nézettség nem csupán a versenyhétvégéken való részvételben mutatkozik meg, hanem érezhetően csökken a televíziós megtekintés is. „Az első kilenc futamot a négy éven felüli népességből átlagosan durván 200 ezerrel követték kevesebben, mint tavaly. Ha csak ezt nézzük, az MTVA számára – amióta visszakerült az M1-re a Forma-1 közvetítése – minden bizonnyal ez lesz a leggyengébb év. Az elmúlt két és fél idény tíz legnézettebb versenye közé az idei futam nem tudott bekerülni, miközben a legkevésbé népszerű nagydíjak tízes listáján már négy 2014-es is van.” (Jandó, 2014g, 56.o.) A cikk szerint az F1-es közvetítések – köszönhetően annak, hogy a két nagy kereskedelmi csatorna műsorainak nézettsége arányaiban ennél is nagyobb mértékben esett vissza – így is sokkal jobb helyezéseket értek el a heti ranglistákon, mint 2013-ban. A marketing szempontból kiemelten kezelt 18-59 éves korosztályban például valamennyi futam a tíz legnézettebb műsor között volt, öt verseny pedig dobogóra is került. Az MTVA-nál a legjobban feltehetőleg a július 6-i Brit Nagydíj sikerének örültek, ezt ugyanis azon a héten csak a foci-világbajnokság tudta megelőzni, amelyet szintén az M1 közvetített. Bernie Ecclestone szerint a Formula-1 jelenlegi állapotában elfogadhatatlan a rajongók számára, ezért azonnali változtatásra van szükség. Az üzletember úgy gondolja, a rajongók és a promóterek véleményét is meg kell hallgatniuk, s mielőbbi változtatásokra van szükség, mivel a megújult Formula-1 elvesztette vonzerejét, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Az évad kezdete óta teljesen uralma alá vette a mezőnyt a Mercedes csapat, melynek következtében a verseny végi első két pozíció gyakorlatilag előre borítékolható (amennyiben műszaki hiba nem hátráltatja az autókat). Véleményem szerint ennek következtében a Grand Prix legizgalmasabb része veszett el, a győzelemért folyó küzdelem. Igaz, a két Mercedes versenyző nem kíméli sem magát, sem gépjárművét, de a monotonitás a nálam kevésbé fanatikus rajongók szenvedélyét lényegesen csökkenti.
44
„Ezekkel a fantasztikus motorokkal van a baj. Kétségkívül hihetetlenek, egészen kevés üzemanyaggal képesek hatalmas teljesítményre. De nem hiszem, hogy ez az F1-hez való. Túraautókba,
vagy
valami
hasonlóba
jó
lenne,
de
nem
a
Formula-1-be”
(www.hungaroring.hu) – fejtette ki álláspontját az idén 84. életévét betöltő brit milliárdos.
8.2. A Formula-1 „halálos struccpolitikája” „Mostanában gyakran hangoztatják, hogy a Forma-1 mezőnye a vezetési képességek tekintetében erősebb, mint korábban bármikor. Ez alighanem igaz – vagy legalábbis tavalyig igaz volt – a fizetős versenyzők száma az elmúlt évek során mégis újra növekszik. 2010-ben hárman, 2011-ben öten, 2012-ben hatan, tavaly pedig heten vettek részt ilyen feltételekkel a száguldó cirkusz mezőnyében” (www.gphirek.hu) 2013-ban Timo Glock váratlan elbocsátása a Marussia Forma-1-es csapattól még az elkötelezett rajongótábort sem hozta lázba. Sokkal inkább egy olyan betegség riasztó tünete volt, amelyről egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy a sport egészét tekintve komoly veszélyt jelenthet. Timo Glock érvényes szerződéssel rendelkezett, amikor távoznia kellett a sereghajtónak számító Marussia csapattól abból kifolyólag, hogy átadja a helyét egy olyan versenyzőnek, aki erősebb szponzori háttérrel rendelkezik. A Marussia olyan versenyzőt akart szerezni magának, aki „talicskán hordja hozzájuk a bankjegyeket”. Glock ennek a feltételnek nem felelt meg, mivel komoly pilótához illően fizetést kapott, ami a jelek szerint egyre inkább luxusnak számít az amúgy évente dollár százmilliókat eltapsoló sport mezőnyében. Ha folyamatában vizsgáljuk a helyzetet, az számomra egyre riasztóbbnak tűnik. Glock mellett számos más tehetséges és közkedvelt pilóta veszítette el az állását abból kifolyólag, hogy nem volt hajlandó tehetős szponzorok után kajtatni. Véleményem szerint ez teljesen jogos, hiszen ha egy nagydíj-győztes pilótának már az autósport csúcskategóriájában is a saját zsebébe kell nyúlnia, hogy versenyzői ülést biztosítsanak számára, akkor a rendszer tekinthető hibásnak. Az sem tisztázott teljes mértékben, hogy ki számít ún. fizetős pilótának. A sportág annyira mérhetetlenül drága lett, hogy támogatás nélkül nemzetközi szinten még gokartozni is képtelenség. Bizonyos
45
mértékű külső támogatásra egy ideig még a legtehetségesebb pilótáknak is szükségük van, hogy érvényesülni tudjanak a piacon. A Forma-1-ből 2012-ben száműzött Adam Parr, a Williams egykori csapatfőnök jelöltje is célozgatott arra, hogy a hosszú idő óta szponzorként mögötte álló, Santander spanyol bank révén Fernando Alonso, a sportág egyik legnagyobb ikonja is ugyanúgy fizetős versenyzőnek számít, mint Pastor Maldonado, aki a PDVSA dollármillióival vásárolta be magát a mezőnybe.
11. ábra A Santander cég logója a Ferrarin (www.paddocktalk.com) Hozzá kell tenni azonban, hogy bár a Santander dollármilliói tényleg Fernando jóvoltából kerülnek a Ferrarihoz, de Alonso ettől még nem tekinthető fizetős versenyzőnek, mert a tehetsége miatt esett rá a választás, szponzori háttere csak értékes bónusz. A legnagyobb különbség természetesen abban rejlik, hogy a szerződtető csapatnak mi volt az elsődleges motivációja a versenyzőválasztás során. Nyilvánvalóan a Ferrari csapat fel tudta használni a Santander szponzori támogatását, de úgy gondolom nem túl merész kijelentés, hogy Alonsot minden bizonnyal akkor is leszerződtették volna, ha egy fillért sem visz magával a csapathoz. Azt viszont erősen kétségbe vonom, hogy Maldonado, aki a GP2-ben csak egy versenyző volt a sok közül, a PDVSA olajcég támogatása nélkül valaha is bekerült volna az F1-be, úgymond elvéve ezáltal a pozíciót tőle sokkal tehetségesebb és ígéretesebb pilóták elől. A személyes véleményem az, hogy a sportág megítélésén sokat javítana az, ha ténylegesen a legjobbnak, leggyorsabbnak bizonyuló versenyzők jutnának üléshez az autósportok királyi kategóriájában. 46
8.3. A pénz hatalma A leírtak mégsem elsősorban a versenyzői színvonal miatt aggasztó, hanem azért, mert egy sokkal átfogóbb problémát jellemez. Hogy miért küldte el Timo Glockot a Marussia? A válasz sajnos lehangolóan egyszerű: szükségük volt a pénzre. Miért küszködik anyagi gondokkal egy olyan sportág szereplőinek nagy része, amely évente óriási bevételt terme, és ennek csak a töredékét forgatja vissza az üzletbe? Miért a leggazdagabb csapatok kapják a legtöbb pénzt, miközben a „kicsik” napról napra a túlélésért küzdenek? Miért kell a világ másik oldalára vinni a futamok nagy részét, miközben a Formula-1 bölcsője Európa, s az itteni nézők szinte mind a televízióra vannak utalva? „Nyilvánvaló, hogy egy globális, az összes csapatot érintő jelenségről van szó. Arról, hogy a Forma-1 még mindig túl drága. A csapatok eddig nem igazán akartak tudomást venni a világméretű gazdasági válságról, és valamilyen csoda folytán sikerült úgy tenniük, mintha nem változott volna semmi. Megúszták minimális megszorításokkal, és borítékolható volt, hogy ennek rossz vége lesz. A HRT csapat megszűnését könnyű annyival elbagatellizálni, hogy az amatőr próbálkozás volt, eleve bukásra volt ítélve, holott a lényeg nem ez. Hiába az utazó személyzet létszámára vonatkozó limit, az önkéntes költségkorlátozási egyezmény, amely egyébként is repedezik a csapatok közötti belső feszültség miatt, a paddockban továbbra is 300 millió eurós évenkénti költségvetésekről suttognak. Ha nem teszünk valamit azonnal, ez a sport veszélyes idők elé néz” – figyelmeztetett a Sauber csapatot irányító Monisha Kaltenborn. (www.gphirek.hu) Több alkalommal szóba került a költségvetési sapka meghatározása, amely maximalizálna minden csapat kiadását. Christian Horner, a Red Bull istálló csapatfőnöke szerint azonban ez nem járható út a Forma-1-ben, hiszen egyrészt ellenőrizhetetlen, másrészt képtelenség megállapítani, melyik csapat mennyit költ a versenyzésre. „Már öt éve beszélünk a költségvetési plafonról, de senki sem érti meg, hogy nincs nehezebb dolog a világon egy vállalat kiadásainak korlátozásánál – mondta Horner.Alapvetően hibás ez az elképzelés, hiszen a Ferrari teljesen másképpen működik, mint a McLaren, a Mercedes vagy a Red Bull. A költekezést stabil szabályrendszerrel lehet
47
megfékezni,
a
kisebb
csapatoknak
is
ez
adná
a
legnagyobb
biztonságot.”
(www.nemzetisport.hu) A legutóbbi négy világbajnokságot győzelemmel záró istálló főnöke úgy véli, nem fog megvalósulni a költségcsökkentés legnépszerűbb terve, amely 2012-ig formálisan élt is, de a Red Bullról kiderült, hogy megszegte az egyezményt. A Formula-1 magas költségei továbbra is sakkban tartják a szereplőket, az istállók nagy része súlyos anyagi gondokkal küzd, s emiatt megint előtérbe fog kerülni a fizetős versenyzők szerződtetésének ötlete. De hogyan is jutott el a sportág idáig? „A Formula-1 első évtizedeiben a versenyek rendezői külön-külön tárgyaltak a csapatokkal azt indulási pénzükről. A pénzdíj sohasem volt több 10 ezer dollárnál: ebből Enzo Ferrari, mint legfőbb attrakció, már a futam előtt megkapta a legnagyobb szeletet, míg a többi csapat az indulásért legfeljebb pár száz fontra számíthatott, amit utólag kapott meg, vagy még akkor sem. Pedig a hatalmas bevételeiből tízszer ennyit is kényelmesen kicsengethettek volna” (www.nemzetisport.hu) A hetvenes évek elején vette át a Brabham-csapat irányítását Bernie Ecclestone, és elhatározta, hogy a versenyek szervezőivel is közösen tárgyalnak, így talán nagyobb nyomást tudnak gyakorolni rájuk. Ecclestone a kezébe vette az irányítást, s egyre növekvő jutalék fejében vállalta, hogy tárgyal a helyszínekkel. Az 1973-as szezon kezdetére mind a 15 pálya leszerződött a FOCA-val(Formula One Constructors Association). A három Európán kívüli helyszín elfogadta, hogy 110 ezer dollárt kell fizetnie, és az európai pályák is 56 ezerre emelték ajánlataikat. „Ecclestone 1981-től a tévétársaságokkal is tárgyalt, 1987-ben pedig, miután eladta a Brabham istállót, létrehozta a Formula One Management elődjét, a Formula One Promotions and Administrationt, amely a tévés pénzeket elosztotta, a versenyrendezői jogdíjakat viszont megtartotta.” (www.nemzetisport.hu) Max Mosley, az FIA elnöke elismerte, hogy a Forma-1 televíziós, reklám- és versenyrendezői jogdíjainak Ecclestone cége a tulajdonosa, s ezért ő évről évre formális összeget fizetett az autószervezetnek. A sportvezető a kilencvenes évekre szervezetté tette a sportágat, s az F1 körül kialakult a mindmáig élő kép: a csillogó, pénzzel teli világ, amelybe csak úgy áradtak a szponzorok, később az autógyárak, a versenyrendezésért sorba 48
álltak az országok, s a közvetítésért a tévétársaságok. Ezt követően dőlni kezdett a pénz Ecclestone üzletébe.
8.3.1. A Forma-1 bevételi forrásai Az Autosport magazin felmérést készített a tavalyi évben, miszerint az F1 bevétele három fő forrásból jön össze: 1.) „A tévés közvetítésre világszerte nagy a kereslet, s Ecclestone a modern technológiának köszönhetően elérte, hogy egy-egy országban az ingyenesen nézhető alapközvetítés mellett eladja a digitális közvetítés jogát is, és aki a fizetős csatornát
választja,
több
kameraállásból
választhat,
és
bármelyik
rádióbeszélgetésbe belehallgathat. A több csatorna természetesen nagyobb bevételt jelent. A tavalyi évben ebből 600 millió dolláros bevételre tett szert az F1. 2.) A versenyhelyszínek száma is nő, azok egyenként egyre több pénzt fizetnek, s nem véletlen, hogy az F1 a Távol-Keletre és az arab világ felé terjeszkedik, hiszen ezek az országok az európaihoz nem is hasonlítható mértékű jogdíjat tudnak letenni az asztalra. Bár a válság miatt egyre több európai ország panaszkodik, aki fizeti az évről évre növekvő jogdíjat, biztonságban tudhatja a versenyét. Versenyenként bő 30 milliós jogdíjjal számolva itt is közelít a 600 millióhoz a bevétel. 3.) A harmadik az F1-es szponzoráció és az egyéb bevételek (paddockbelépők, merchandising, stb.). Nem csak a csapatok kötnek busás szponzori szerződéseket, Ecclestone az elmúlt években elérte, hogy a legnagyobb üzleteket ő kösse meg a sportág nevében. Az indiai Tata, a német DHL, a svájci Rolex, az olasz Pirelli mind-mind olyan jellegű együttműködési szerződést kötött az F1-gyel, amelynek részeként milliókat fizet a Formula One Group számlájára. A részleg bevétele 300 millió dollárra tehető. Az F1-et mai formájára gyúró angol üzletember csaknem harmincéves tevékenysége mintegy hárommilliárd dollárt hozott a konyhájára. Az üzletember vagyonát a Forbes 2011-ben azután becsülte 4.2 milliárd dollárra, hogy 2009-ben addigi felesége, a horvát Slavica a váláskor elég nagy tételt magával ragadott” (www.nemzetisport.hu) Ecclestone üzletei mindemellett rengeteg adóst is generáltak, hiszen a csapatok egyre határozottabban követeltek maguknak részesedést a bevételből, s számos alkalommal a F1ből való kivonulást, illetve saját sorozat alapítását hozták fel fenyegetésként. 49
A csapatokon belüli pénzelosztás is szerves részét képezi Ecclestone politikájának. Az üzletember meg akarja előzni a milliárdos profitot termelő sportág kettészakadását, azaz pénzzel próbálja meggyőzni a legfőbb szereplőket arról, hogy a száguldó cirkusz számukra a legjövedelmezőbb hely a versenyzésre. A Ferrari, Red Bull illetve a McLaren jelenléte nélkül életképtelen lenne a sorozat, ebből kifolyólag ezek a csapatok kiemelt bánásmódban részesülnek.
8.3.2. A Forma-1 pénzügyi struktúrája A Forma-1-ben fellelhető pénzügyi struktúra szöges ellentéte az amerikai sportok rendszerének, amelyben minden szabályzás az erőviszonyok kiegyenlítéséről szól. Esetünkben éppen ezért lenne eleve halott ötlet az NBA-ben ismert luxusadós rendszer, amelynek lényege, hogy amennyiben az adott csapat átlépi a költségplafont, a határ fölötti összegnek megfelelő pénzt kötelesek utalni a liga számlájára, ahonnan az összegyűlt pénzt a szegényebbek között osztják szét. Ezzel szemben a Formula-1 pénzelosztása egyenlőtlenül alakul, amely tovább növeli a csapatok költségvetésbeli egyébként is magas különbségeit. „A Formula One Group adózás előtti bevétele a tavalyi évben az Autosport becslése szerint 1,5 milliárd dollárra tehető. Ebből 300 millió dollárt a következő évi költségekre fordítanak. Marad 1,2 milliárd dollár, ennek felét tartja meg a jogtulajdonos CVC Capital Partners, a másik felét pedig a csapatok. A CVC a 600 milliójából ad 70-70 milliót a Ferrarinak és a Red Bullnak, és 50 milliót a McLarennek. A Ferrari ezen kívül a csapatoknak járó 600 millió 2,5 százalékát, azaz 30 milliót kap. Az utóbbi évek három legsikeresebb istállójának megtartása Ecclestone legfőbb célja, a Ferrari pedig azért kap kiemelt figyelmet, mert nem egyszer elhangzott, s kár is lenne vitatni: nélküle nem létezne ugyanebben a formában a sportág.” (www.nemzetisport.hu) A McLaren csapat 50, a Mercedes 12, a Williams 10 millió dollárban részesül, a többi csapat viszont nem részesül ilyesfajta támogatásban. Mindez világosan tükrözi a problémát, amellyel ma a Formula-1 szembe találja magát. Az adatokból teljesen egyértelműen leszűrhető, hogy azon csapatok kapják a pénzelosztásból a legnagyobb részt, akiknek úgyszólván sokkal kevesebb szükségük van az adott összegre, mint más istállóknak. A médiában hallottak alapján a Ferrari és a Red 50
Bull a két legtehetősebb csapat, mégis ők részesülnek a legnagyobb anyagi támogatásban abból kifolyólag, hogy Bernie Ecclestone tart attól, a csapatok kiszállnak a száguldó cirkuszból, s ezzel a sportág elvesztheti egyéniségét. Véleményem szerint idekapcsolódik azonban a kiscsapatok helyzete is. Számos csapat évek óta megrekedve áll a fejlesztésekkel, hiszen anyagi források hiányában nem tud elegendő mennyiségű pénzt előteremteni annak érdekében, hogy kutatás-fejlesztés projektjük hatékonyan működjön. Egy zsákutcában vannak, amelyből nagyon nehezen lehet kilábalni. Az egyetlen megoldásnak a fizetős versenyző szerződtetése tűnik, akik azonban jobb lehetőség esetében inkább egy olyan versenyautóba fognak beülni, amelyben látnak potenciált. Az FIA elnöke, Jean Todt a Bahreini Nagydíj hétvégén bejelentette, hogy feladták a szigorú költségvetési sapka 2015-ös bevezetésének a tervét, azonban ennek ellenére az FIA, és a csapatok egy része továbbra is elkötelezett azzal kapcsolatban, hogy jelentősen csökkenteni kell az F1 költségeit. „Az FIA, a kereskedelmi jogok birtokosa, és az összes F1-es istálló is megerősítette nemrég
az
elkötelezettségét
a
költségcsökkentéssel
kapcsolatos
munka
iránt”(www.hungaroring.hu) – olvasható az FIA egyik közleményében. A terv jelen pillanatban az, hogy egy hároméves tervet dolgoznak ki a kiadások csökkentésének érdekében. Az Autosport értesülései szerint „Egy három lépésből álló tervet fognak megvitatni, amely reményeik szerint 2017-re jelentősen csökkenti a költségeket az F1-ben” (www.gphirek.hu) Az elképzelés szerint a következő három évben fokozatosan vezetnének be olyan szabályokat, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy elérjék céljukat. Őszintén remélem, hogy hatékony döntéseket meghozva, és elfogadtatva a csapatokkal sikerül megvalósítani a terveket, ezzel kiegyenlítettebbé téve a mezőnyt, növelve a verseny izgalmát és egyidejűleg jelentős mértékben a keresletet is.
51
9. SWOT-Analízis
Erősségek:
Gyengeségek:
- magas nemzetközi ismertség - világszerte ismert és híres autómárkák jelenléte - ikonikus pilóták - televíziós lefedettség - a versenyhelyszínek magas technikai felszereltsége
Lehetőségek: - a szabályok módosítása - a fogyasztók igényeinek megértés - új európai versenyhelyszínek felvétele a versenynaptárba
- a menedzsment megkérdőjelezhető döntései - monoton versenyek - túl hosszú holtszezon - a technika dominanciája
Veszélyek: - jelentős csapatok sorozatból történő kiválásának veszélye - top pilóták elhagyják a sorozatot - a nézettség további csökkenése
Erősségek: - Magas nemzetközi ismertség: A sportág hosszú évek óta a világ szinte minden országában rajongókkal rendelkezik. A televízióban és személyesen évente rengeteg
ember
követi figyelemmel a
következtében a reklámköltségek
világbajnokság
alacsonyabbak,
mint
alakulását, egy új,
ennek vagy a
nagyközönség számára kevésbé ismert üzlet esetében. - Világszerte ismert, híres autómárkák jelenléte: A Forma-1 mezőnyében olyan istállók vesznek részt, amelyek hosszú évtizedek óta uralják a luxusautók piacát. Az olyan márkák jelenléte, mint a Ferrari, Mercedes, vagy az Infinity referenciaként szolgálnak arra, hogy izgalmas versenyeket tekinthetnek meg a rajongók. - Ikonikus pilóták: A sportág rendelkezik számos, nemzetközileg elismert és megbecsült autóversenyzővel. Amíg a sportág rendelkezik olyan pilótákkal, mint Fernando Alonso, vagy Lewis Hamilton, véleményem szerint borítékolható, hogy a kereslet nem fog olyan mértékben visszaesni, hogy a versenyzés ezen formájának jövője veszélybe kerüljön. - Televíziós lefedettség: A futamokat a világ szinte minden országában meg lehet tekinteni a televízióban. Jelentős erősségnek tekintem, hogy nincs szükség további kapcsolatok, piacok felkutatására a televíziós közvetítéseket illetően. 52
- A versenyhelyszínek magas technikai felszereltsége: A versenynaptárban szereplő helyszínek nagy része hosszú évek óta a sorozat részét képezik, ebből kifolyólag a pálya, illetve a vele kapcsolatban működő egységek megléte biztosított. A személyzet jelentős része évről-évre visszatér, s tapasztalataikkal segítik a versenyek lebonyolítását.
Gyengeségek: - A menedzsment megkérdőjelezhető döntései: A Formula-1-es sorozat nézettsége és népszerűsége 2014-ben egyértelmű csökkenést mutat. Úgy gondolom, ebben nagy szerepet játszott az idei szabálymódosítások létrehozása, melynek során számos olyan döntés született, mely miatt a sportág elvesztette az eddig arról kialakult képet. - Monoton versenyek: A szabálymódosítások következtében az idei szezon meglehetősen unalmasnak bizonyult a Mercedes csapat egyeduralma miatt. A tény, hogy szinte minden versenyen az említett csapat pilótái látták meg először a kockás zászlót, nincs pozitív hatással a sportág megítélésére. - Túl hosszú holtszezon: Az idei utolsó futam november 23-án, Abu Dhabiban kerül megrendezésre. Ezt követően a 2015-ös évad első futama március 15-én, Melbourne-ben lesz esedékes. Az érintett időszak közel 4 hónapos holtidőszakot foglal magába. Véleményem szerint bővíteni lehetne a versenynaptárt 2-3 futammal olyan területeken, ahol ebben az időszakban is megfelelő az időjárás. - A technika dominanciája: A 2014-es szezonban világossá vált a rajongók számára, hogy legnagyobb részben nem a pilótán, hanem az autó technikai felszereltségén és erősségén múlik a végső sorrend alakulása. Több ízben előfordult, hogy az időmérő edzésen technikai problémával küszködött a Mercedes istálló, ezért a mezőny végéről kellett rajtolnia valamely pilótájának, majd az autó tulajdonságait kihasználva a versenytáv végére könnyedén ugrott dobogós helyezésre. Ez negatív hatással van a sportra, hiszen hiába a tehetséges pilóta, ha az autója nem tud versenyképes lenni.
Lehetőségek: - A szabályok módosítása: Az idei szabálymódosítások következményeképpen a száguldó cirkusz veszített a legfontosabb előnyéből: a verseny izgalmának állandó 53
meglétéből.
Véleményem
szerint
a
szakértőknek
át
kell
gondolnia
a
szabályrendszert, hogy a jövő évre olyan konstrukció szülessen, mely eladhatóbbá teszi a Formula-1-et. - A fogyasztók igényeinek megértése: Amennyiben a Forma-1-re üzletként tekintünk, fontos szerephez jut az, hogy a menedzsment tisztában legyen azzal, mire van szükségük a nézőknek. A fogyasztók igényeit fel kell mérni, s a kereslet növelésének érdekében figyelembe venni azt a jövőre vonatkozóan. - Új európai versenyhelyszínek felvétele a versenynaptárba: Mint azt már korábban is kifejtettem, a Forma-1 nézőinek jelentős része Európához köthető. Bernie Ecclestone mégis egyre több futamot rendez a tengerentúlon. Véleményem szerint növelni kellene az európai versenyek számát. Amennyiben több a mi kontinensünkön megrendezett viadal, nagyobb eséllyel látogatnak el az itt élő emberek több versenyhelyszínre is egy évben, mint hogy Amerikába, esetleg Ázsiába kelljen utaznia ilyen motivációval.
Veszélyek: - A jelentős csapatok sorozatból történő kiválásának veszélye: Több csapat is aggodalmát fejezte ki az idei szabályrendszerrel kapcsolatban, hiszen meg sem tudják közelíteni a sorozatot uraló csapat tempóját. Ennek az a veszélye, hogy több évnyi sikertelenség esetén számos istálló fontolóra veheti azt, hogy másik sorozatot választ a szereplésre. Ez a tény nagymértékű érdeklődést vonhat el az F1-től. - Top pilóták elhagyják a sorozatot: Elszomorító tényként tartom számon azt is, hogy bizonyos pilóták, akik még sikerekre vágynak az autóversenyzés terén, s azt a sportág „technikai zsákutcája” miatt ebben a kategóriában nem tudják végrehajtani fontolóra veszik, hogy más sorozatban próbálják ki tehetségüket. A nézők által ismert és kedvelt versenyzők kiszállása veszélybe sodorhatja az egész Formula-1 jövőjét. - A nézettség további csökkenése: Úgy vélem, amennyiben a jövő évben sem lesz változás a versenyek izgalmának hiányát illetően, további tömegek pártolhatnak el más szórakozási lehetőséget keresve. Amennyiben a menedzsment nem tud hatékony döntéseket hozni, a Formula-1 elindulhat lefelé egy lejtőn, amely a bevételeket, valamint a keresletet is tovább csökkenti.
54
10. Összefoglalás Szakdolgozatom a világ leghíresebb autóversenyzői viadalának, a Formula-1 világának turizmussal való kapcsolatát, valamint az idei évben jelentkező nézettség visszaesésének okait és hatásait vizsgálja. Témaválasztásom oka személyes rajongásomon alapul.
Kisgyermek korom óta
figyelemmel követem a „száguldó cirkusz” sorozatát, a sportág iránti szenvedélyem azóta sem enyhült. Futamról-futamra követem a bajnokság alakulását annak ellenére is, hogy rengeteg nézővel egyetemben számomra sem szimpatikus az irány, amerre a Forma-1 jelenleg tart. A szakirodalmi áttekintés volt az első lépésem, mely során a Formula-1-et, mint nagy tömegeket vonzó sportágat elhelyeztem a turizmus piacán. A rendezvény egyértelműen a szabadidős turizmus kategóriájába tartozik, hiszen a motiváció elsősorban a szórakozás, élmények gyűjtése, illetve a kikapcsolódás. Amennyiben az egyén motivált egy nagydíjhétvége meglátogatásában, a szükséges diszkrecionális jövedelem, illetve a szabadidő megléte esetén létrejön a kereslet. Ezt követően a sportág történelmének, kialakulásának főbb szakaszait ismertetem, melynek minden alkotóeleme óriási változásokon ment át az elmúlt évtizedekben azért, hogy végül elnyerje mai formáját. Ezután bemutatom az alapvető technika, biztonsági szabályokat, valamint a Formula-1-es futam, illetve az egész világbajnokság menetét. A sportot, ebben az esetben, mint terméket kell vizsgálni, amely rendelkezik számos egyedi tulajdonsággal, mely elhatárolja ezt az ágat az egyéb turisztikai termékektől. A negyedik fejezetben szakirodalom segítségével megvizsgáltam ezeket a különbségeket. A Forma-1 hazánkban jelentős tömegeket mozgat meg, elsősorban annak köszönhetően, hogy 1986 óta megszakítás nélkül nagydíj-hétvége kerül megrendezésre a nyár közepén, Mogyoródon, a Hungaroring versenypályán. Szekunder kutatási adatokat felhasználva megvizsgáltam a szállodaipar jellemzőit a „száguldó cirkusz” Magyarországra látogatásának idején. A 2013-as, illetve a 2014-es adatokat összehasonlítva kiderült, hogy a szállodai szektor jelentős bevétel növekedést ér el az érintett időszakban. Amellett, hogy több szobát tudnak értékesíteni, azokat magasabb
55
áron tudják eladni. Ebből egyértelműen látszik, hogy a sorozat itt töltött négy napja alatt jelentősen fellendül a budapesti és környéki idegenforgalom. 2014-ben az érdeklődés egyértelműen kisebb volt, mint az elmúlt években. Ennek legfőbb oka véleményem szerint az, hogy újra megrendezték az ausztriai versenyt a Red Bull Ringen, amely tömegeket vont el a hazai futamtól, hiszen a Magyarországra ilyen motivációval érkező turisták jelentős része Németországból, Ausztriából érkezik. A pályát üzemeltető Hungaroring Sport Zrt. céljául tűzte ki, hogy növelje a hazai nézők számát is a versenyhétvégéken. Azonban nem csupán a magyar futam, de az egész sportág tekintetében csökkenő nézettségi adatokról árulkodnak a statisztikák. Az idei évben, részben a sportág szerkezetét alapvetően módosító intézkedések miatt a televíziós, valamint a helyszíni nézettségi adatok is alacsonyabbak, mint a korábbi években. Ahhoz, hogy ennek okait meghatározzam betekintést kellett nyernem a sportág „politikájába” is, mely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kereslet csökkenő tendenciát mutat. Úgy vélem, az idei futamok nagy része csalódást keltően unalmas volt a fanatikusok számára. A Mercedes csapat egyeduralma alapvetően rányomta a bélyegét az idei szezonra, s gyakorlatilag előre borítékolható, kit „int le” először a kockás zászló. Az évad elején a csapat olyan technológiai előnyre tett szert, melynek köszönhetően mindmáig nincs olyan csapat, aki fel tudná venni velük a versenyt. További negatív tényezőként tartom számon azt, hogy a sportág teljes mértékben pénzorientált lett. Az istállók óriási mennyiségű pénzt használnak fel, melynek nagy részét a pilótákkal érkező szponzorok finanszírozzák. Számos versenyző veszítette el ülését annak következtében, hogy nem tudott elegendő mennyiségű anyagi forrást vinni csapatához szponzorai segítségével. A kevésbé tehetős csapatok esetében jellemző, hogy a vezetői tudás mellett elsődleges szempont az, mennyi pénzzel tudja támogatni csapatát. A sportág megítélésére romboló hatással van az a tény, hogy időről időre azzal szembesülünk, hogy az anyagi javak fontosabbnak bizonyulnak, mint a tehetség. SWOT-analízist készítettem abból a célból, hogy feltárjam a sportág erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Véleményem szerint legfőbb erőssége a magas ismertségben rejlik, hiszen világszerte milliók követik figyelemmel a nagydíjak alakulását a televízióban és a helyszíneken egyaránt.. Azonban a fent taglaltak alapján kijelenthető, 56
hogy számos hibás döntés születik a menedzsment részéről, amelynek következtében a versenyzés, az izgalom helyett már az anyagiak állnak középpontban. Ez jelentős fenyegetés a jövőre nézve, hiszen amennyiben a rajongók elégedetlenek lesznek, könnyen elképzelhető, hogy más helyettesítő terméket, például a növekvő népszerűségű Moto GP viadalokat fogják megtekinteni. Úgy gondolom, hogy át kellene gondolni az idei szabálymódosítások szükségességét, illetve azt, hogy építő, vagy romboló eredményt fog-e produkálni az, hogy a pénz hatalma behálózza a versenypályákat, illetve a boxutcát. A Formula-1 számomra az a sport, amelyet a legérdekesebbnek és legizgalmasabbnak találok. Biztos vagyok abban, hogy nem érhet akkora csalódás, amely arra a döntésre késztetne, hogy a szombat, illetve vasárnap délutáni edzéseket és futamokat akár a televízió előtt, vagy éppen a helyszínen ne árgus szemekkel figyeljem, és szurkoljak a kedvencemnek.
57
Irodalomjegyzék Bedő I.-Vitéz I. (2013): Pályamódosítás, HVG, 2013. július 27., 63.o. Boda A. (2013): Hőségriadóra Bemelegítés, Népszabadság, 2013. július 27, 18.o Dr. Lovász Károly-Tamás György. (1986): Forma 1 mindentudó. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Hoffmann Istvánné (2007): Sport, marketing, szponzorálás, Akadémiai Kiadó, Budapest, Józsa László. (2005): Marketingstratégia. Akadémia Kiadó, Budapest, Kiss Gábor – Szabó József. (2004): Sportszervezés, Sportmarketing. JGYF Kiadó, Szeged, Michalkó Gábor. (2012): Turizmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, Tóth Tamás. (2009): Nemzetközi Marketing. Akadémiai Kiadó, Budapest, Jandó Z. (2014) : Pályaverseny, Figyelő 2014/29, 54-56. o. Józsa Anita: in: http://people.inf.elte.hu/joasaai/webbeadando-II./tortenet.html (letöltés: 2014. május 5.) Nagy Ágnes: in: http://egeszsegcentrum.intelliopen.hu/egeszseges-eletmod/rendszerestestmozgas/20-a-mozgas-es-a-sport-jotekony-hatasa, 2011. december 15. (letöltés: 2014. május 4.) In: Sportmarketing honlap, http://sportsmarketing.hu/mi-is-az-a-sportmarketing (letöltés: 2014. május 3.) In: Wikipedia honlap, http://hu.wikipedia.org/wiki/Formula%E2%80%931 (letöltés: 2014. május 3. In: Wikipedia honlap http://hu.wikipedia.org/wiki/2014es_Formula%E2%80%931_vil%C3%A1gbajnoks%C3% A1g (letöltés: 2014. május 3.) In: Wikipedia honlap http://hu.wikipedia.org/wiki/Formula%E2%80%931_magyar_nagyd%C3%ADj
(letöltés:
2014. október 11.) In: Hungaroring honlap http://hungaroring.hu/?id=3&sub_id=3&lang=hu (letöltés: 2014. október 11.) In: Hungaroring honlap http://www.hungaroring.hu/index.php?id=20&sub_id=0&hir_id=558&lang=hu 2014. október 11)
58
(letöltés:
In: Hungaroring honlap http://www.hungaroring.hu/?id=20&sub_id=0&hir_id=564&lang=hu
(letöltés:
2014.
október 8.) In: GPhirek.hu http://www.gphirek.hu/f1/20130125-a-forma1-halalos-struccpolitikaja.html (letöltés: 2014. október 12) In: GPhirek honlap http://www.gphirek.hu/f1/20140430-f1-uj-koltsegcsokkentesi-tervet-dolgoztak-ki-acsapatok.html (letöltés: 2014. október 8.) In: Nemzetisport honlap http://www.nemzetisport.hu/f1/kis-halak-nagy-halak-es-a-capa-az-f1-gazdasagi-hattere2234017 (letöltés: 2014. október 5.) In: www.turizmusonline.hu (letöltés dátuma: 2014. október 18.)
Ábrák: 1. ábra In: www.oldracingcars.com (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 2. ábra In: www.ultimatecarpage.com (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 3. ábra In: www.sport365.hu (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 4. ábra In: www.livef1.it (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 5. ábra In: www.reddit.com (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 6. ábra: In: www.borsodonline.hu (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 7. ábra In: www.motorsportal.hu (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 8. ábra In: www.danubiushotels.hu (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 9. ábra In: www.propeller.hu (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 10. ábra In: www.hungaroring.hu (letöltés dátuma: 2014. október 15.) 11. ábra In: www.paddocktalk.com (letöltés dátuma: 2014. október 15.)
Táblázatok: In:http://www.hah.hu/files/7514/0792/2510/MSZSZ_felmrs_a_2014_vi_Magyar_Nagydj_ hatsrl.pdf (letöltés: 2014.október 12)
59
Idegen nyelvű összefoglaló In my thesis, I am inspecting the world’s most famous racing series, the Formula-1, and its relationship with tourism. I wanted to find out what the cause of the decreasing popularity of the sport is, and what the effects of this fact are.
The reason of choosing this topic is mainly based on personal feelings. I have been watching the races every single weekend since I was a little child, and my passion to Formula-1 did not decrease, even though I do not favour the possible future of the sport.
First of all, I located the sport in the market of tourism, as it is very attractive to tourists nowadays. The event belongs to the category of free-time tourism, because the motivation of the individuals is to be entertained as well as to collect positive memories and have a good time. If someone is motivated in visiting a Formula-1 race, and they also have the income need and enough free time, than these three components form the supply.
Secondly, I examined the history of the race. The rules and technical equipment have undergone a lot of changes in the last decades, and the change is going to continue as time goes by.
Every year since 1986, Hungary have been organising a race in Mogyoród, which is a village near Budapest. The weekend when the event is organised means a high increase in the hotel trade of the capital. I compared the results of the year of 2013 with that of 2014, and it turned out that in 2014 hotels were able to sell more rooms at higher prices than they could last year.
However, the visitation of the race decreased in 2014. The main reason of this is probably the fact that the race of Austria was organised again just before the Hungarian GP. Most of the tourists who visit Mogyoród during the time of Formula-1, come from Austria and Germany. However, many of them decided not to go too far, so they chose the Austrian GP instead.
60
According to the statistics, the number of people watching the races in the television is also decreasing. Because of many changes in the rule system, the future of the sport as a business might be a problem. In my opinion, the races nowadays are quite monotonous, as the Mercedes F1 team won almost all of the competitions due to their technological development.
I believe that the other factor of the decrease is the power of money. The teams consume an enormous amount of financial support from sponsors, who are related to drivers. Many talented and competitive drivers lost their opportunities to race, simply because they did not spend enough time looking for sponsors for their team and consequently they could not obtain the amount of money the team needed. In many cases, teams that are not that well off make their decisions about the racer on the basis of their financial situation. This method might have a lot of harmful effects on the judgement of racing.
In my opinion, the necessity of making this sport money orientated so much, and the changing of the rules so dramatically can be questioned. Formula-1 has always been my favourite sport, and it is going to be in the future as well. However, not everyone, who likes the sport, is as fanatic as I am. If the politics of the F1 is going to continue this way, I believe that a lot of people will decide to choose another way of entertainment.
61
