MISKOLCI EGYETEM Marketing Intézet. Japán turizmus-rendszerének elemzése

MISKOLCI EGYETEM Marketing Intézet

Japán turizmus-rendszerének elemzése

Stefán Brigitta Edit 2014

Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................................... 3 I. A turizmus fejlődéstörténetének rövid bemutatása ................................................ 5 II. A turizmus rendszerének rövid ismertetése ........................................................... 8 III. Japán, mint egy figyelemre méltó turisztikai desztináció ................................. 12 3.1. A japán turizmus történelmi fejlődése .................................................................... 13 3.2. A turisztikai kereslet alakulása................................................................................ 17 3.3. Japán turisztikai kínálata ........................................................................................ 21 3.4. Japán turisztikai infra- és szuprastruktúrája ........................................................ 22 3.5. Japán szigeteinek főbb turisztikai látnivalói .......................................................... 25 3.5.1. Honshū-szigete....................................................................................................... 25 3.5.2. Hokkaidō-szigete ................................................................................................... 29 3.5.3. Shikoku-szigete...................................................................................................... 30 3.5.4. Kyūshū-szigete....................................................................................................... 31

IV. Kutatási eredmények ............................................................................................ 33 4.1. Japán turizmusával kapcsolatos statisztikai ábrák elemzése ............................... 33 4.2. Japán turizmusának SWOT-elemzése .................................................................... 46

V. Következtetések....................................................................................................... 53 5.1. Legfontosabb eredmények értékelése ..................................................................... 55 5.2. Javaslatok .................................................................................................................. 57

Összegzés ...................................................................................................................... 63 Summary ...................................................................................................................... 64 Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 65 Ábrajegyzék ................................................................................................................. 69 Mellékletek ................................................................................................................... 70

2

Bevezetés

Szakdolgozatom témájául Japán turizmus rendszerének elemzését választottam. Bővebben meghatározva ez annyit jelent, hogy először egy rövid általános bevezetés után bemutatom turisztikai fejlődéstörténetét, azután az ágazat mai rendszerét, vonzerőit, végezetül megállapítom az általam felállított hipotézisek eredményeit kutató és elemzőmunkám segítségével. Témaválasztásomat azzal indokolnám, hogy Japán kultúrájával, vonzerőivel és életmódjával az érdeklődési körömet teljes mértékben lefedi, valamint ennek a témának a megírásával azt szeretném szemléltetni, hogy ez egy egyedi és sokszínű ország, amelynek megismerése során egy új világba enged betekintést, amelyben még soha nem tapasztalt élmények várják az érdeklődőt. Szakdolgozatom elemzési részében elsősorban szekunder kutatást végeztem a választott téma eredményes és hiteles vizsgálatához. Ezeket az adatokat többnyire idegen nyelvű könyvekből, internetes oldalakról, valamint folyóiratokból használtam fel.

Ezeknek a

segítségével betekintést nyertem az ország turizmusának életébe, valamint az ágazattal kapcsolatos statisztikai ábrák elemzésével számos előny és hátrány is felvetődött az iparban. A téma kidolgozása során azt a logikai sorrendet követtem, amelyben egy általános témabevezetés (A turizmus rendszere és az ágazat rövid történeti áttekintése) után a Japán turizmus, mint rendszer ismertetése egy rövid turisztikai fejlődéstörténettel kiegészítve kerül bemutatásra. Ezután következnek a kutatási eredmények, amelyben Japán turizmusával kapcsolatos statisztikai ábrák elemzése történik meg, valamint egy SWOT-analízis elvégzésére is sor kerül. Végül pedig a következtetéseket és javaslatokat mutatom be elemző munkám lezárásaként. Ezzel a sorrenddel megfelelően felépítem dolgozatomat, amivel pontosabb rálátást kaphat az olvasó.

3

Szakdolgozatomban három hipotézist állapítottam meg. Ezek a következők:

I.

hipotézis: Az első hipotézisben azt fogalmaztam meg, hogy Japán turisztikai befektetéseinek költségei magasak (pl.: az ország turizmussal kapcsolatos fejlesztései, infrastruktúra, szolgáltatások), viszont erről a területről származtatott bevételei rendkívül alacsonyak.

II.

hipotézis: A második feltevés szerint a turisták alacsony számának oka abból is ered, hogy az országban számos területen használt japán nyelvi jelek, és a szolgáltatások nyelve is gondot okoznak a látogatók tájékozódásának eredményességében, és vendéglátásuk megfelelő végrehajtásában.

III.

hipotézis: A harmadik hipotézis az ország által nem hatékonyan végrehajtott, kihasználatlan marketing-tevékenységeire épül. Ez azt jelenti, hogy Japán nem megfelelően, esetleg hiányosan indít kampányokat a külföldiek nagyobb számban való vonzására. Szakdolgozatomban ezeknek a hipotéziseknek a valós vagy valótlan jelenlétét vizsgálom. Tehát dolgozatom célja az, hogy alapos gyűjtőmunka elvégzése után, olyan kutató- és elemzőmunkát végezzek el, amelynek segítségével mind az elméleti, mind a gyakorlati részben hiteles képet tudjak adni Japán turisztikai rendszerével kapcsolatban.

4

I. A turizmus fejlődéstörténetének rövid bemutatása Ebben a fejezetben a turizmus fejlődésének történetét mutatom be röviden a kezdetektől fogva napjainkig. Ez a folyamat az emberiség fejlődéséhez kapcsolódva alakult ki és gyarapodott. A turizmus történetének ismerete hozzásegít a modern megértéséhez illetve a jövőbeni tendenciák érzékeléséhez is. A mai turisztikai termék elődeit ismertetem ebben a részben, és azokat a valós tényezőket, amelyek már több száz, vagy több ezer éve is jelen voltak az emberiség helyváltoztató mozgásában. A motivációt és az utazási tevékenységet is hangsúlyozom, emellett megemlítem a mobilitást lehetővé tevő technikai újdonságokat is. (Michalkó, 2004) Az emberiség történelme számos alkalommal szolgálhatna a helyváltoztatások bemutatására, de ezek nem tekinthetők az utazások elődjének, mivel nem volt olyan állandó település, amelynek elhagyása környezetváltozásként lett volna megállapítható. Már az őskorban is elkezdődtek a vándorlások, de ezek célja elsősorban az élelem megszerzése, valamint a megfelelő életkörülmények felkutatása volt. A nomadizmus helyváltoztatásai is csupán életben maradás céljából történtek. A Közel-Keleten az első független települések már a neolitikumban megjelentek, de ezeken a területeken még a munkamegosztás nem volt olyan fejlett, hogy a szabadidő helyet kapjon mellette. Kr.e. 3100-3000 körül a mezopotámiai civilizációk már az első fejlett emberi kultúra képét mutatják. Társadalmukban már megjelent a tagoltság és a fejlett munkamegosztás is. Kréta és Mükéné szerepe a fejlődéstörténetben jelentős, mivel az a kor, amelyben virágkorukat élték kapcsolatban áll a Trójai Háborúval, amelynek története abban a szépirodalmi műben található, amelyben először tárul fel a Homérosz előtti kalandozó kor világa. Az Odüsszeia betekintést nyújt a kor vendégfogadásának kultúrájába. Ebben szerepel az, hogy a görög városállamokban az idegen ember egyben vendég is volt. A helyváltoztatásra Egyiptomban papiruszcsónakokat használtak, valamint evezős, vitorlás facsónakokat is. Emellett a másik fontos találmány az volt, hogy ebben a korban a sumérok már a kereket is ismerték. (Michalkó, 2004) (Lengyel, 2004) Az ókori görögöknél a civil lakosság is utazásra lett buzdítva az olimpiai játékok által. A Római Birodalom virágzása az utazásokat is fellendítette, ennek eredményeként a kereskedelmi és katonai jellegűeken kívül megjelentek a szórakozáshoz és kikapcsolódáshoz 5

kapcsolódó utazások is (tengerparti nyaralás, rokonok látogatása, gyógyhelyek felkeresése). Ezeket a helyváltoztatásokat lehetővé tették a területet átfogó úthálózatok, ezek közül a leghíresebb a Via Appia, amelynek megmaradt részei még mai is megfigyelhetők a Forum Romanumon. A középkor hajnalán az utazások kissé háttérbe szorultak a feudalizmus miatt, amelynek két legfőbb eleme a kereszténység és a röghöz kötés volt. Ezért csupán egy szűk rétegnek (király udvarok, értelmiségiek) és a zarándokoknak adatott meg a kikapcsolódás lehetősége. A XV. század teljesen átformálta a kor addigi világképét. A földrajzi felfedezések által megnyíltak az utak más világok megismeréséhez is, ezzel a Földközi-tenger elvesztette addigi uralmát. Az újkor felé haladva az utazások együtt jártak a bizonyos társadalmi rétegekben történő megjelenéssel. Először I. Erzsébet ösztönözte arra udvarában tartózkodó fiatal nemeseit, hogy európai körutazáson vegyenek részt. Ezek alatt az úgynevezett Grand Tour utak alatt a kor kulturális központjaiként ismert jelentős városokat keresték fel. A XVII. század elején a kocsik elvétve megfigyelhető eszközök voltak, az utak továbbra is rossz állapotúnak számítottak, a hidak pedig életveszélyesnek bizonyultak. A XVIII. század közepe a tengerparti fürdőzések elterjedésének korszaka. Az újkorban az ipari forradalom vívmányai (vasút, gőzmozdony, gőzhajó) mérföldkőnek számítottak az utazási technika történetében, és ezzel lefektették a modern turizmus alapjait. 1845-ben Thomas Cook alapította meg a világ első utazási irodáját, ennek eredményére

1. ábra: Cook utazásokat hirdető plakát Forrás: http://this-day-in-history.blogspot.hu/

6

megjelent a tömegturizmus, ezután az első Világkiállításon (London, 1851) már 6 millió látogató vett részt. A 19. század végén és a 20. század elején a gépkocsi és a repülőgép feltalálásával az utazás fő eszközei megjelentek a turizmusban is. A világháborúk és a gazdasági válság jelentősen visszavetették

az ipar fejlődési folyamatait, de a század

közepétől újra fellendülésnek indult, ennek eredményeként napjainkra virágzó üzletággá vált. A XXI. században már adottak az utazásokhoz szükséges eszközök és szolgáltatások, csupán a képzelet és az anyagi költségek jelentenek akadályt abban, hogy merre és mivel utazzunk. (A turizmus rövid története, 2010) (Michalkó, 2004)

7

II. A turizmus rendszerének rövid ismertetése A turizmus, mint rendszer olyan egymással és a környezettel is kölcsönhatásban lévő összetevők együttese, amelyek együttműködése az ember változatosságigénye által motivált helyváltoztatását és állandó környezetén kívüli tevékenységeit segíti elő. (Mill–Morrison, 1990) Mill és Morrison szerint a turizmus, mint rendszer legfontosabb jellemzői közé tartozik a közös cél, miszerint mind az ügyfélnek, mind a szolgáltatónak az a szándéka, hogy az utazás a legmegfelelőbben történjen meg, és mind a két fél elégedett legyen. Ezáltal a folyamat később újra megismétlődhet, valamint elterjedhet újabb ügyfelek között is. Másik jellemző az, hogy ez a rendszer nyílt és dinamikus, vagyis akárki beléphet ebbe akár ügyfélként, akár vállalkozóként is. Emellett ez egy erőteljesen és gyorsan fejlődő iparág, amelyben megfigyelhető a haladás lehetősége. Mill és Morrison szerint összetett és változatos, vagyis több részből áll, ami a keresletre és kínálatra vonatkozik, emellett lebontható több környezeti tényezőre is. Változatosságát az adja, hogy számos fajtája létezik a turizmusnak, amely bármely korú vagy érdeklődési körű egyénnek kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt színes kínálatának segítségével.

A rendszer ezek mellett önálló és

független, vagyis egy különálló ágazatot testesít meg a világban, amely függetlenül működik más területektől is, bár sokszor hatással vannak rá a hozzá kapcsolódó környezeti elemek. A turizmust befolyásoló elemek lehetnek gazdasági-, társadalmi-, politikai-, technológiai- és természeti környezetűek. A turizmus rendszerén belül a leginkább meghatározó szerepet a piac egészséges és zavartalan működésében a gazdasági környezet játszik. Az ágazatra legnagyobb befolyással bíró elemek a jövedelmek, amelyek változása rendkívüli mértékben hat mind a vállalkozói, mind a potenciális beruházó rétegre. A turizmust érintő gazdasági szabályozók, valamint a pénzügy- és adópolitika változása is jelentős hatást gyakorolnak a rendszerre. Egy áfa változás vagy állami támogatás növelés legkisebb változása is megérződik a piaci mechanizmusokban. Ugyanígy a beruházások, az ösztönzők (pénzügyi-, kvázi-pénzügyi-, egyéb) és a támogatási rendszerek (hazai és nemzetközi) is mind hatással vannak a turizmusra. Az ösztönzők és támogatások segítik a fejlődést, ezzel mind a két résztvevőt tevékenységekre bíztatva. (Michalkó, 2004)

8

A turizmus társadalmi környezetének elemzése két oldalú megközelítést igényel. Egy adott hely lakossága egyfelől azt a fogadóközösséget képviseli, amelyben a potenciális látogatóknak el kell igazodniuk, másfelől lehetséges turistákként értelmezhetők aszerint, hogy megrendelőként szerepelnek a helyi közvetítő szektorban. A társadalom jellemzőit meghatározó tényezők a politika, vallás, foglalkoztatottság, a bűnözési ráta, a tolerancia szerepe, az oktatás, az urbanizáció foka, a különböző demográfiai jellemzők, a család szerepe és az egészségi állapot. A turizmus szempontjából azok a társadalmi közegek tekinthetők megfelelő környezetnek, amelyben egyrészt a helyi lakosság rendelkezik az utazáshoz szükséges feltételekkel, másrészt olyan életszínvonalat birtokol, amely képes a látogatók kikapcsolódásának kellemessé tételére. A politikai és jogi környezet turizmust befolyásoló elemei közé tartozik a politikai berendezkedés, a jogszabályok, a turizmuspolitika, ami egy adott desztináció turisztikai fejlesztéseivel kapcsolatos távlati céljait foglalja össze, valamint az intézményrendszer is (nemzetközi-, nemzeti-, regionális- és helyi szervezetek; állami szerepvállalás). Ez az elem bír a leginkább befolyásoló hatással a többi környezeti tényezőre, mivel a politikai döntéshozók bármilyen szándéka érzékenyen érintheti a turizmust. Különböző szinteken jelenhet meg, eszerint lehet helyi-, területi-, regionális-, és állami politika. A turizmus technológiai környezete rendkívül sokoldalú, de alapvetően a közlekedést, az információáramlást, a turisztikai tevékenységeket elősegítő felszereléseket és a szálloda-, vendéglátóipari eszközöket foglalja magában. A mai világban elengedhetetlen tényező, hogy a turista az adott desztinációba a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben jusson el, valamint a helyszínen biztosított legyen a vendég megfelelő kikapcsolódásához szükséges technológiai háttér. A természeti környezet azokat a részeit tartalmazza az élő és élettelen természetnek, amelyek közvetve vagy közvetlenül hasznosításra kerülnek, valamint amelyekben a turisztikai tevékenységek hatásai kimutathatóak. Ilyenek a természetvédelmi területek, a tájvédelmi körzetek és a nemzeti parkok, de szintén ide sorolható a táj, a kulturtájat is beleértve. Ezeknek az elemeknek a megóvása és fenntartása a soron következő generációk számára rendkívül fontos művelet. (Michalkó, 2004)

9

A turizmus fejlődésének fő mozgatója a kereslet, amely a változatosság iránti igényt testesíti meg. Ez a turisztikai elem függ a szabadidőtől, a szabadrendelkezésű (diszkrecionális) jövedelemtől, a szocializációtól és főleg a motivációtól. Egyéb tényezők lehetnek a kereslet pontosabb meghatározásában a demográfiai elemek (nem, életkor, foglalkozás, iskolai végzettség), a lakókörnyezet (urbanizáltság, környezet állapota), a vagyoni környezet, az érdeklődés és a szubjektív tényezők (divat, előítélet presztízs). A turisztikai kereslet sajátosságai közé tartozik a komplexitás, vagyis az összetettség, ami az utazások és a szolgáltatások együttes csomagját jelenti. Emellett a turisztikai termékekhez kapcsolódik az, hogy a turisták számára más-mást jelent ugyanaz a kínálati elem, vagyis ezáltal sokszínű igények alakulnak ki. Az indítékok is különböznek, ami a kereslet

2. ábra: A turizmus rendszere Forrás: Lengyel (2004) alapján saját szerkesztés

sokféleségét szolgáltatja. Másik sajátossága a változékonyságon alapul, amely lehet objektív és szubjektív okok miatt is. Objektív tényezőként jelenhet meg a jövedelem, szubjektívként pedig a divat alakulása. Emellett megfigyelhető egy periodicitás, amely a szezonalitáson alapul (évszakok, szabadság, iskolai szünetek). A turisták főleg ezekben az időszakokban keresik a kikapcsolódásukhoz megfelelő desztinációkat és szolgáltatásokat. Ennek az előnyére szolgál az, hogy heterogenitás van jelen a turizmus piacán, vagyis rengeteg lehetőség található meg, ami nagy segítséget szolgáltat a szükségletek kielégítésében. A kereslet gyors változása jellemzően az árban, a jövedelemben, a politikában és a divatban is megmutatkozik, amelyek hozzájárulnak a sokféle és változó kínálat kialakulásához. 10

A turisztikai kínálat alapja a vonzerő. Ez a desztináció azon természeti valamint kulturális erőforrása, amelynek megismerése érdekében a turisták felkeresik az adott területet. A kínálathoz tartozik még az alap- és a turisztikai infrastruktúra is. Az előbbi a közlekedésért, valamint a közművekért és a kommunikációért felelős. Ezek a tényezők elengedhetetlenül fontosak egy fogadóterület esetében, hiszen ezeknek a megfelelő jelenléte nélkül nincsenek meg a turistafogadáshoz kötelező feltételek. Az utóbbi, vagyis a turisztikai infrastruktúra két részre bontható, statikusra és dinamikusra. A statikus tényezők helyhez kötöttek, főleg épületekből állnak. A dinamikusak közé tartoznak a különleges közlekedési eszközök, mint például a libegő, a sikló vagy a riksa. A turisztikai szuprastruktúra is jelentős szerepet játszik az adott desztináció értékének meghatározásában. Elsődleges elemei a szálláshely szolgáltatások és a vendéglátások, amelyeknek mind minőségben, mind mennyiségben megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a fogadóterület elérje a lehetőségeihez mért elegendő turistalétszámot. Másodlagos tényezők a kiskereskedelmek, autókölcsönzők, bankhálózatok és személyi szolgáltatások, amelyek jelenléte szintén meghatározó egy desztináció esetében, mivel a látogatók magas költéseinek és kényelmes kikapcsolódásainak lehetőséget kell biztosítani. Ezek mellett fontos szerepet játszik a higiénia és közbiztonság megfelelő működése, valamint a lakosság vendégszeretetének megjelenése és az ár-érték arány egyensúlya is. A kínálat legfontosabb sajátosságai között szerepel az, hogy főleg szolgáltatásokból áll, amelyet a turisták számára a legkedvezőbben alakítanak ki a látogatottság növelése céljából. Az előállítás és a fogyasztás egy időben történik, vagyis egyidejűséget mutat, és ebben a fogyasztó is aktívan részt vesz. Emellett szezonalitás van jelen az utazásokban, ami nagymértékben befolyásolja egy desztináció turisztikai termékeinek kínálatát, ez főleg a nyári hónapokban jelentős, és az őszi-téli időszakban jelent lecsökkenést. A piacon erős verseny zajlik, amelyben minden résztvevő a saját termékét népszerűsíti különböző marketingeszközök segítségével, amelyeknek nagy szerepe van az előrejutásban, és ennek eredményeként a desztináció fellendülésében. (Michalkó, 2004, 2012)

11

III. Japán, mint egy figyelemre méltó turisztikai desztináció Az országok jellegzetességeit, tulajdonságait jelentősen befolyásolja földrajza, ezen belül leginkább éghajlata és a környezete. Így van ez Japánban is, ahol ezek által a tényezők által alakult ki népszerű kultúrája és életvitele is, amelyek miatt olyan figyelemre méltó turisztikai desztinációvá vált. Japán az eurázsiai kontinens peremén fekszik, a Csendes-óceánt szegélyező lánchegység része. A Japán-szigetvilág 4 nagyobb főszigetből és több, mint 3000 kisebb

3. ábra: Japán térképe Forrás: http://hwtnz.wordtravels.com/Travelguide//Japan/Map

szigetből áll. Északról délre elterülve: Hokkaidó, Honshú, Shikoku, Kyúshú. A szigetország alapterülete 377.435 km2. A legnagyobb főszigete Honshú a maga 231.000 km2-vel. Utána következik Hokkaidó, 83.000 km2-el. Nagysági sorrendben a következő Kyúshú, 42.000 km2. A legkisebb fősziget pedig Shikoku, 19.000 km2. Japán területének legnagyobb része hegyvidék, területének 75%-án hegyek találhatók, amelyek már az öblök partjainál kezdenek emelkedni. Az országnak csupán 20%-át alkotja sík terület. Emiatt a letelepedésre, földművelésre valamint ipari hasznosításra alkalmas földterületek a folyóvölgyekre és a legyező alakú parti síkságokra kényszerültek. Ennek eredménye, a városok nagyon magas 12

népsűrűsége és az iparosodás koncentrálódása. A túlzsúfoltság érzése nem főként a lakosság számából fakad, inkább a népesség területi eloszlásából. Japán népsűrűsége km2-ként 326 fő, de emellett szem előtt kell tartani azt, hogy a földterületnek csak az egynegyede használható, így a valós népsűrűség ennél jóval magasabb. A lakosság több, mint 75 %-a a városok vonzáskörzetére összpontosul, mivel ezek a városok és ipari centrumok mind a síkvidéken találhatók. A Tokió-Kawasaki-Yokohama városkörzet, a legsűrűbben lakott a világon, együttesen több mint 25 millió lakos él itt, míg az Osaka-KobeKiotó városhalmazban 13 milliónál többen laknak mintegy 13 ezer km2-nél kisebb területen, ezért a népsűrűség itt meghaladja a km2-enkénti 10 000 főt. (Collcutt–Jansen–Kumakura, 1997); (Farkas, 2009) A japán népesség korfáját megfigyelve egyértelműen látszik, mint szinte minden fejlett ország esetében, hogy Japánban is elöregedő társadalom van jelen. Ahogy azt a második korfa adatai mutatják, 2035-re a lakosság nagy része 60 év felett lesz, emellett a szakemberek a születésszám visszaesését, és ennek eredményeképp az eltartó réteg csökkenését állapították meg. A demográfiai változások szociális problémákat okozhatnak. A népesség kiöregedése a munkaerő jelentős csökkenéséhez, és a szociális kiadások növekedéséhez vezethet. (Marvel, 2004)

4. ábra: Japán népesség korfája 2012-ben és 2037-ben Forrás: http://www.stat.go.jp/data/nenkan/pdf/z02-2.pdf

13

3.1. A japán turizmus történelmi fejlődése Ebben a fejezetben Japán főbb utazási és turisztikai fejlesztéseit mutatom be a kezdetektől, 1964-től, amikor a térségben megszületett a modern turizmus, ennek legfontosabb eredményeként a tokiói olimpiai játékok alatt nem korlátozták a tengerentúli utasforgalmat. Utazás a Tokugawa korszak előtt

Egészen a 20. sz. hajnaláig az utazás Japánban a vallás és a vallási ügyek körül forgott. Shuzo Ishimori (1995) tudós azt állítja, hogy a „kényelmi” utazás eredete Japánban a 17. századra nyúlik vissza, amikor Jito császárnő több, mint 30 utazást tett a császári család villájába Yoshinoba, illetve meleg tavaszi helyekre (Arimaba, Kobe hátországába). A buddhizmus megjelenése Japánban a 7.- 8. században biztosította a tárgyi és a vallási feltételeket is az utazáshoz. A 10. századra mind a templomokba mind a Shinto szentélyekbe utazások lettek szervezve a szekták tagjai számára, hogy meglátogassák azokat (Grabum 1983). A Heian időszakban (794-1185) a körutazások Kyoto és Kumano között általában egy hónapig tartottak, 600 kilométeren keresztül 1000 fős csoportokat magukban foglalva az őrökkel és a személyzettel együtt. Ez idáig az Azuchi-Motoyama korszakig (1568-1602) kifejezetten nehéz volt utazni nagy távolságokat a szegényes minőségű utak és a sekisho rendszer miatt. Ez ellenőrzőpontok sorozata volt (földön és vízen egyaránt), ami megkövetelte az utazóktól, hogy távolsági díjat fizessenek. Aki Kiotó és Oszaka között akart csónakázni, annak 660 ellenőrzőponton kellett átesnie, mivel körülbelül minden 100 méteren található volt egy. (Ishimori, 1989) Utazás a Tokugawa korszakban A Tokugawa korszak (1603-1867) forradalmi változásokat hozott Japán társadalmában. Az utazás módja és természete örökre megváltozott. Tokuhawa Ieyasu győzelme a Segikaharai csatában 1600-ban véget vetett a hadviseléssel töltött éveknek, és egy töretlen béke időszakot hozott el. A Tokugawai hatóság több intézkedést is hozott, amely hatást gyakorolt a társadalomra, és az utazásra is kiterjesztette azokat.

14

Az első ezek közül a sankin kotai rendszer volt, amelyben a feudális uraknak lakhelyükről, Edoból el kellett utazniuk a provinciákra, majd visszatérni onnan. A kormány a könnyebb utazás érdekében infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett, elsősorban a közutak felújítására törekedett. Ez öt főútvonalat foglalt magában (a gokaido), amelyek Edotól indultak ki. Az úthálózat minősége meghaladta az urópai utazási infrastruktúra minőségét. Olof Willman, svéd fizikus azt mondta, hogy valószínűleg nincs olyan út, amely ennél többe került volna. (Vaporis, 1995) A második fontos döntése Tokugawanak, a sakoku rendelet volt, vagyis a nemzeti elkülönítés. Ez 1939-ben keletkezett, és az utazások lekorlátozására vonatkozott. Japánból tilos volt külföldre utazni, és akik mégis elutaztak, azoknak megtiltották a hazatérésüket. A kényelmi utazás hivatalosan is elfelejtődött a Tokugawa korszakban. Mialatt fejlődtek a gazdasági körülmények, egyre nagyobb igény mutatkozott az utazásokra, azonban még mindig szigorú szabályozások voltak jelen. A szigorítások ellenére 1691-ben Dr. Engelbert Kaempfer, egy német doktor a Dutch East India Company Nagasakiban található irodájába utazott, hogy a következőket rögzítse a naplójában. Hihetetlen mennyiségű ember utazik a főutakon az országban, és ezeket úgy elárasztja a nép, az embertömeg, mint más európai nagyvárosokban. (Ishimori, 1989) A leghíresebb zarándoklat az okage-mairi volt. 1705 tavaszán történt meg az első tömeges zarándoklat, amikor Osaka, Kyoto és Sakai területének 7 és 15 év közötti gyermekei elhagyták otthonukat. Ekkor 32 ezer látogató utazott keresztül Edon 1 nap alatt. (Vaporis 1994) Hagyományos belföldi turizmus

Graburn (1983) a világ legjobban szervezett belföldi tömeges utazásainak színhelyéül választotta Japánt. Az éves felmérések alapján az ország belföldi turizmusa folyamatosan fejlődik. A kultúrája nagyon sokszínű, így szükség van az utazások megszervezéséhez, melynek fő összetevője a városnézés. Két fő ünnep van Japánban az Oshogatsu (Újév) és az Obon (közép-nyár). Ezen a két rendezvényen hagyomány, hogy az emberek visszatérnek a szülő városukba. Ezeken kívül nagyon fontosak még az állami ünnepek valamint a hagyományos fesztiválok. Az utazásszervezés egy szervezeten belül lett kialakítva, ahol első sorban iskolai kirándulásokat szerveztek, és az évek során hagyománnyá vált, hogy az egyetemisták itt végzik a szakmai gyakorlatukat. A középkor óta Japánban a természetes hőforrások a legnépszerűbb kiránduló úti célok. Ezek a források híresek a gyógyító hatásaikról, így a mai napig több százezer japánt vonz évente. 15

A Japán kikapcsolódások legfontosabb tulajdonsága a társadalmi-pszichológiai kötelék, amely megkülönbözteti a Japán utazásokat a nyugati országokétól. Utazás a korai újkorban

Japán hagyományos utazási szokásai közé tartozik a mai napig a nászút, az iskolai kirándulás valamint a tavaszi utazások. Ezek a hagyományok a Meiji korszakban (18671912) alakultak ki. 1871 júniusában a kormány eltörölte az országon belüli utazáshoz szükséges útlevél használatát. Az utazási eszközök az újkor óta folyamatosan fejlődnek. Először a folyami komp, majd a lovas buszok jelentek meg, ezt követően pedig a taxik. Az első legnagyobb fejlődés az adventi vonat volt. Ezen utazási eszköz legnépszerűbb úti céljául Yokohama illetve Tokió számított. 1874-ben Shimbashi és Yokohama között rekord mennyiségű ember utazott ezen a vonalon. Japán 1867-ben nyitotta meg kapuit a külföldiek számára. Első sorban a diplomaták, tengerészek, kereskedők, kalandorok és turisták érkeztek az országba. 1869-ben fejezték be a transz-amerikai vasútvonalat és meghirdették a „80 nap alatt a Föld körül” nevű utazást, mely a gazdagok által vált valósággá. Japán nemzetgazdasági és katonai erejének fejlődésében nagy szerepet töltött be a jelentős mennyiségű beáramló külföldi valuta. A kiutazó turizmus fejlesztése és népszerűsítése érdekében létrehoztak egy önkéntes szervezetet, amely a jelenlegi Tokiói Kereskedelmi és Iparkamara elődje volt. Ez foglalkozott a helyi szállodák és fogadók fejlődésével, valamint sürgette a minőségi idegenvezetők és tolmácsok kitaníttatását. Ezen felül angol nyelvű útikönyveket és térképeket készítettek, ezekkel is felkeltve a külföldiek figyelmét Japánra. Az első csoportos utazást 1905-ben egy étterem tulajdonos hozta létre azáltal, hogy megalapított egy vállalkozást, amely vallási utakat szervezett Takanoyamába és Ise szentélyébe. A legnagyobb sikert három évvel később érte el, amikor egy vonat kibérlésével és 7 napos kirándulásával csaknem 900 érdeklődő részvételét valósította meg. Ez a vállalkozás volt a mai Nippon Travel Agency (NTA) elődje, amely jelenleg Japán egyik legnagyobb utazási irodája. Emellett a másik legismertebb az országban a Japan Tourist Bureau, amelyet 1912-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy a külföldi látogatók igényeit és az ő szükségleteiket elégítse ki. A JTB folyamatosan növekedett, és mai napig is fejlődik. 1925-ben beindult a gőzhajózás, majd 1945-ben a háborúk következtében beindult a repülőgépes utazás is. Ebben az évben vált a kormány utazási irodájává a JTB. 16

Az első csoportos utak a középkorban alakultak ki, a korábban említett zarándoklatok során. Az első feljegyzések 1933-ból származnak egy utazási magazinból, amelyben turisztikai csomag ajánlatokat hirdetnek. Ez egy 2 éjszakás 3 napos kirándulás volt, amelyre 50 fő tudott jelentkezni. A második világháború után fellendült a sportesemények utáni érdeklődés, így új csoportos túrákat hoztak létre. Ezek az utak ösztönözték a cégeket is, hogy lépjenek be az utazási vállalkozás területeire. Ezáltal lefektette alapjait az ipar növekedésének elősegítéséhez. A modern Japán turizmus 1950-ben jött létre a háborúk lezajlása után. 1954-ben kezdte meg működését a Japán légitársaság, amelynek első úti célja San Francisco volt. A nagyvasúti társaságok is a háborúk után telepedtek le az országban. A vasútállomások körül néhány éven belül több száz utazási információs standot hoztak létre. 1964-ig a kormány betiltotta a külföldiek beérkezését Japánba. Csupán az üzleti képviselők, a kormányzati tisztviselők, a tanulmányi utak résztvevői, illetve a sportolói csapatok léphettek az országba. A kormány a kiutazó japánok számára is korlátozást vezetett be, amely azon alapult, hogy csak 500 amerikai dollárt költhettek el egy utazás alkalmával. Ezekben az években még kevesen gondolták, hogy 25 évvel később Japán lesz a színtere a világ egyik legjobban jövedelmező piacának.

3.2. A turisztikai kereslet alakulása A turisztikai kereslet évenkénti alakulását legegyszerűbben a turistafogadó mutatók elemzésével szemléltethetjük. A vizsgálatot különböző táblázatok és diagramok segítségével végeztem el szekunder kutatásom során.

5. ábra: Japán turistafogadásainak száma 2012 és 2014 között Forrás: http://www.tourism.jp/en/statistics/inbound/

17

A fentebbi ábrán Japán turistafogadásának változását láthatjuk 2012 és 2014 között hónapokra lebontva. 2012-ben a külföldiek száma egész évben 7 és félmillió körül mozgott, viszont áprilisban és júliusban kisebb növekedés is megfigyelhető. 2013-ban a hónapok látogatottságának aránya megegyezik az előző évivel, de mégis emelkedés történt az érkezések számában. Szintén az április és a július volt a leglátogatottabb, de ebben az évben a nyári hónap látogatása elérte a tíz millió főt. Évről-évre emelkedés figyelhető meg úgy, mint 2014-ben is, amikor a külföldiek száma tovább nőtt. Áprilisban még nem, de júniusban már elérte az 1,25 millió beutazók számát. Japán turisztikai attrakcióinak látogatottsága évente növekszik, ami fontos szerepet tölt be a gazdaságban is, hiszen Japán bevételei gyarapodnak, és újabb beruházásokat lehet ezen a területen megvalósítani, amely újabb pozitív hatást gyakorolhat az iparra. Az alábbi diagram a külföldi turisták érkezéseinek eloszlását mutatja be kontinensekre és országokra lebontva. Erről a diagramról leolvasható, hogy a 2011-ben Japánba utazott látogatók 76%-a Ázsiából érkezett, amely egyértelmű, mivel a szigetország

6. ábra: Külföldiek érkezésének eloszlása kontinensenként és országonként (2011) Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

18

a világ harmadik legnagyobb gazdasága, és a kontinensen is az elsők között szerepel, ami munkahelyekben és turizmusában is vonzóvá teszi a többi szomszédos ország körében. DélKorea és Japán között gazdasági együttműködés áll fenn, ezért innen származik a beutazások számának 26,7%-a, és ez 10%-kal több, mint ami a két másik közeli nemzetből irányult, Kínából és Tajvanból. A következő helyen áll érkezések szempontjából Észak-Amerika 11%-kal, ahonnan a külföldiek nagy része, mindössze 9,1%-a az Egyesült Államokból indult, ami nem meglepő, hiszen Japán és az USA között szövetség áll fenn, amegyben DélKorea is a partnerük. A két szövetséges országból bejövő turisták száma adja a legtöbb látogatót az ország számára. Ezeket a kapcsolatokat fenn kell tartani, és még több környező nemzetet bevonni a szövetségbe Japán gazdaságának fejlődése érdekében. Európából mindössze 9,2% töltötte itt szabadidejét, de ezt a számot is kellene még fokozni. Az első táblázat, amelyet mérete miatt a mellékletekben helyeztem el számos szempont szerint ábrázolja az országba beutazó külföldi turisták szokásait, illetve az általuk előnyben részesített területeket. Ezek a csoportosító elemek a következők: a látogatók fő motivációja, társaság típusa, szállástípusok, időtartam, utazási típusok. A legtöbb turista fő motiváló ereje a szabadidő turizmus, vagyis nagyrészük kikapcsolódási szándékból érkezett az országba. Ezután a tárgyalási és üzleti célok, majd a munkahelyi meetingek szerepelnek. A felmérés szerint, a legtöbb turista egyedül érkezik, vagy családtagjaival Japánba. Érkezésük során a legtöbben nyugati típusú hotelek szolgáltatásait használják, amelyek a már az átélt tapasztalatokon alapulnak, vagyis nem próbálkoznak új dolgok megismerésével, például egy japán stílusú fogadó kipróbálásával. Bár így is a vendég 20%-a választja a hagyományos helybéli szálláslehetőségeket. Az utazás időtartama szerint a turisták majdnem fele tölt el 4-6 napot az országban, és 24% 7-13 napot tartózkodik itt. Az utazás típusa szerint a legnagyobb arányban az önállóan beutazó külföldiek száma figyelhető meg. Ezeknek az adatoknak a segítségével a javaslati részben kidolgozásra kerül egy olyan átfogó turisztikai stratégia, amelynek megvalósításával a turisztikai beutazások számát jelentősen meg lehetne növelni.

19

Japán beutazó turizmusának városonkénti eloszlása (2014 jan.-márc.) 2. táblázat

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/toukei/syouhityousa.html

A második táblázat pedig a leglátogatottabb városokat sorolja fel a 2014-es év első felében történt érkezések szerint. Ennek eredményeként megállapítható, hogy a legnagyobb forgalmú helyszín Tokió volt, amit Osaka és Kiotó követett. Ez abból az okból következik, hogy ezek a városok Japán legnépesebb és legtöbb színes attrakcióval és programjaival rendelkező területek. Ez az eloszlás hű képet mutat a turisztikai szolgáltatások és beruházások székhelyeinek tartózkodási helyéről, ugyanis ezekben a régiókban találhatók meg a legnagyobb számban egy helyen a látogatók számára preferált szektorok. Ezeken a városokon kívül a falusi turizmust, azokat a vidéki kisebb városokat is fejleszteni kellene, amelyek vonzó attrakcióval rendelkeznek, hogy a turisták által kedvelt desztinációvá válhassanak, ezáltal szélesítve a kínálati elemeket.

20

3.3. Japán turisztikai kínálata Japán földrajzi fekvésének és változatos felszínű szigeteinek köszönhetően, olyan különleges kultúra és színes turisztikai attrakciók alakulhattak ki területein, amelyek világszinten ismertek, és nagy turistatömegek megmozgatására képesek.

A színes

desztináció választékának hatására a látogatók számos korosztálya megtalálhatja a számára megfelelő vonzerőt az országban. A kisebb városokban, falvakban a turizmus nem jelentős, holott vannak olyan területek, ahol felfedezhető számos érdekes attrakció is. A népesebb, nagyobb városokban sok látogató fordul meg, hiszen itt az infrastruktúra is többnyire úgy van kialakítva, hogy turistafogadás szempontjából megfelelő legyen. Japán legfőbb

7. ábra: Japán szigeteinek legnagyobb turisztikai vonzerői képekben Forrás: http://geonice.com/pictorial-map-of-japan.html

attrakcióit a négy fő szigetének elemzése során mutatom be. Az országban lévő sokszínű turisztikai kínálat lehetővé teszi, hogy a turizmus területének számos típusa megjelenjen, mint a fürdő- és gyógyturizmus, kulturális turizmus, vallási turizmus, hivatásturizmus, kalandturizmus, gasztroturizmus és etnoturzimus. Japán elsődleges vonzerejét kulturális értékei adják. 2700 éves történelmével kulturális sokszínűségre tett szert, amely megfigyelhető különböző hagyományainál, a tea ceremónia esetén, fesztiváloknál, az előadó művészetben (mint a kabuki), az építészetben, a kivitelezésekben, a shinto szentélyekben, a Buddhista templomokban és a díszes kertekben is. Változatosságában minden érdeklődő megtalálja a számára élményt nyújtó attrakciót. Kiotó ősi fővárosa és Krisztus sírja, a 21

futurisztikus és divatos csúcstechnológiai Tokió népszerű kultúrájával, mint a manga rajzfilmek mind megférnek egymás mellett bemutatva a régi és új Japánt is. Ezek a szélsőségek egy érdekes és különleges kínálatot nyújtanak azoknak a beutazó külföldieknek, akik belecsöppennek az ország hangulatába. Japánnak megvannak a jelentősebb turistafogadáshoz szükséges lehetőségei, de ezeket nem használja ki megfelelően, amelynek egyik legnagyobb problémája, hogy a marketing munkálatai az iparágban nem túl aktívak. Philip Kotler a világ marketingbajnokainak nevezi Marketingmenedzsment című könyvében a japánokat. Szerinte a második világháború végeztével a japánok gazdasági csodát vittek véghez. A világpiacon egyes iparágakban rövid idő alatt vezető szerepre tettek szert kiforrott termékeikkel, és az óriásvállalataik hatalmi pozíciójával. Japán teljesítményének egyik legfontosabb kulcsa a marketingstratégia kialakításának és kivitelezésének szakszerűségében figyelhető meg. A japánok jól tudják azt is, hogyan kell egy piacot kiválasztani, hogyan kell belépni arra, kiépíteni a piacrészesedést, és hogyan kell vezető szerepüket megvédeni a konkurensek támadásai ellen. (Kotler, 1999) Ezzel bizonyítható az, hogy a japánok marketing tevékenységekben első osztályúak, de ez csak azokra az iparágakra vonatkozik, amelyeket ők a legfontosabbnak tartanak jövedelmezőség szempontjából. Az országban működnek olyan szervezetek (JNTO, JTM), amelyek a turisztikai ágazattal foglalkoznak, de ezeknek a tevékenységei csupán a szomszédos országok piacaira terjednek ki, viszont a világ többi területén is lenne kereslet a desztinációra. A turisztikai világvásáron Japán rendszerint megjelenik, ezzel szemben egyéb turizmussal kapcsolatos a kontinensen vagy az országon kívüli eseményeken jelenléte nem túl gyakori. Az országnak kihasználatlan marketing eszközei vannak, amelyeket ha a turizmusra irányítana, annak segítségével nagyobb létszámú látogatást érhetne el.

3.4. Japán turisztikai infra- és szuprastruktúrája ,,Turisztikai infrastruktúra alatt azokat a helyi lakosság és a látogatók által közösen hasznosítható létesítményeket értjük, amelyek a szabadidős és hivatásturizmusban megjelenő tevékenységek végzését teszik lehetővé.” (Michalkó, 2007. 90.o.) Ez a rendszer az attrakció feltárásában, turisztikai hasznosíthatóságában, és az értékesítésében vesz részt, ezért nélküle a vonzerő megfelelő piacképessége nem valósulna 22

meg. Egy terület idegenforgalma csak akkor alakulhat ki, és fejlődhet, ha kiépített a turizmus egész rendszere. Ennek a rendszernek az alapjai a turisztikai infrastruktúra, amelynek segítségével a látogató képes a desztinációkhoz való utazásra, a tájékozódásra, és az információkérésre. Hozzátartoznak a turisták igényeit kielégítő, de a lakosság szükségleteit meghaladó köztisztasági és ellátási infrastruktúra, a közlekedési eszközök, különböző turizmussal kapcsolatos létesítmények, és a szórakozóhelyek is. Ezek az elemek elengedhetetlenek egy ország idegenforgalmában, ezek nélkül nem alakulhat ki a megfelelő számú turistafogadás. ,,Turisztikai szuprastruktúra alatt az adott desztináció teljes szálláshely és vendéglátóipari kínálatát, továbbá az ezen felül álló, a turista által igénybevett szolgáltatások összességét értjük.” (Michalkó, 2007. 93. o.) Az infrastruktúra mellett szintén fontos a szuprastruktúra megfelelő számú és minőségű kínálata, ugyanis ennek hiánya szintén problémákat vethet fel, ami negatív hatással lehet a turizmus piacára. Japán infrastruktúrája a világ rangsorának elején szerepel, amelyet elsősorban a modern és változatos közlekedési eszközeinek köszönhet. A shinkansen vasút nagy hírnévvel rendelkezik, hiszen ez a világ leggyorsabb vasútja, amit számos Japánba látogató turista használ utazásai alkalmával. Emellett a másik népszerű közlekedési mód az ország fekvése miatt a légiközlekedés. Nagy része az országba érkező külföldieknek repülőgéppel érkezik. A fő belépési pont Narita, ezután Kansai, amelyek együttesen 66%-os részesedéssel vannak jelen a piacon. A Japán Légitársaság Ázsia legnagyobb légitársasága árbevétel szempontjából, turistaforgalom részéről pedig a második helyen szerepel. A szigetország számára fontos tényezőt jelentenek a repülőgépek, mivel még a szomszédos országokból is ezzel utaznak be a látogatók. Ezek 214 repülőtéren 23 országban szállítanak utasokat. Több, mint 90 jól felszerelt és kényelmes repülőterével nemcsak hazai, hanem nemzetközi utakat is lebonyolít. Japán a világ egyik legfejlettebb közlekedési rendszerét birtokolja beleértve az autópályákat, de a legjobb útja az utazásnak turisták számára belföldön a vonattal való utazás. Ezen tényezők jelenlétének hatására az országba érkezők megbizonyosodhatnak Japán közlekedési infrastruktúrájának magas szintű megvalósításáról. (Grihault, 2009) A közbiztonság és a tisztaság is magas színvonalú az országban, amelynek turistafogadás szempontjából jelen kell lennie, és ez itt nem okoz problémát.

23

Nagy problémát jelent viszont az, hogy számos helyen (mind a közlekedésben, mind a szolgáltató helyeken) kizárólag japán nyelvet használnak jelölésekben és a beszédben is. Megfigyelhető az országban, hogy a járatok és megállók neveit nem tüntetik fel mindenhol világnyelveken, sőt a hotelekben és a vendéglátóhelyeken sem kommunikálnak angolul, ami a turisták tájékozódásához, és igényeik megfelelő kielégítéséhez elengedhetetlen tényező. A kormány már tett intézkedéseket ennek a megoldására, és sok helyen már folyamatban

8. ábra: Információs tábla Forrás: www.origo.hu/utazas/azsiaesausztralia/20130129elmenybeszamolo-japanrol-a-legkulfoldibb-orszagrol.html

vannak a munkálatok, de számos turisztikai desztináció még mindig nehezen elérhető és élvezhető a külföldi látogatók számára. (Attracting more tourists to Japan, 2014) (Attracting 10 millon tourists to Japan, 2013) Szállások szempontjából is széleskörű lehetőségek elégítik ki az idelátogató turisták igényeit. Modern és hagyományos szállások is megtalálhatók a nagyobb városokban, ahol a legtöbb látogató fordul meg, mint például Tokióban vagy Oszakában is. Az ország számos nyugati és japán stílusú szállást is kínál a turisták számára. A japán életstílus, történelmi háttér és hagyományok miatt a külföldi látogató problémákkal nézhet szembe egyes szállások és szolgáltatások alatt (pl.: ágytípusok, mosdók, ételek). 1971-től az éttermek és szállások lehetővé teszik számikra a nyugati ételek, a higiénia és szolgáltatások, valamint pénzügyi támogatások elérhetőségét. Ma már áthidalták ezeket az akadályokat, és több keleti stílusú hotel teszi lehetővé a megfelelő komfortot. (N. Grihault, 2009) (T. Tokuhisa, 1980)

24

A szuprastruktúra területén emellett sokszínű kínálat várja az országba érkező vendégek megfelelő kikapcsolódását, amelyek még több pozitív hatást gyakorolhatnak a turisták itt töltött ideje alatt megtörtént eseményekre. Viszont a távolabbi országokból érkezők számára kifogásolható mind a jelzések, mind a szolgáltatások világnyelven történő megjelenése, amely nélkül elveszettnek tűnhet egy idegen országban. (Attracting more tourists to Japan, 2014) (Attracting 10 millon tourists to Japan, 2013) Japán infra- és szuprastruktúrája nem teljesen megfelelően kialakított, és számos lehetőség hiányos a külföldi turisták fogadásához, ezért a fejlesztésekre még számos területen szükség lenne. A nyelvi problémákat, a szolgáltatások körét és minőségét kellene még szélesíteni és javítani, amelyre a javaslatok részben térek ki részletesebben.

3.5. Japán szigeteinek főbb turisztikai látnivalói Ebben a fejezetben Japán leglátogatottabb és legérdekesebb turisztikai látnivalóira fogok röviden kitérni. Az ország négy nagy fő szigetből (Honshū, Hokkaidō, Kyūshū, Shikoku) és több, mint 6000 kisebb-nagyobb szigetből áll. Változatos felszínének és földrajzi fekvésének köszönhetően Japán rendkívül színes kínálatot ajánl az idelátogató turisták számára. A síkságoktól a magas hegyvonulatokig találhatók itt olyan attrakciók, amelyek az élményekre vágyó utazóknak tökéletes desztinációt nyújthatnak. (Collcutt– Jansen–Kumakura, 1997)

3.5.1. Honshū-szigete Honshú neve magyarul fő szigetet vagy fő államot jelent. Ez Japán legnagyobb szigete, területe 231.000 km2, amivel az ország 60%-át magában foglalja. Népsűrűsége 404 fő/km2, amely annak eredménye, hogy Japán lakható területe csekély, ezáltal a sziget városai zsúfoltan lakottak. Ezzel a számmal a világ második legsűrűbben lakott szigete lett Jáva után. Japán középső részén található, amelyet északon Hokkaidó, délkeleten Shikoku, és délen Kyúshú határol. A négy főszigetet sok híd és alagút köti össze, amelyek segítségével könnyedén és gyorsan el lehet jutni hajók igénybevétele nélkül is a szomszédos szigetekre, akár a hihetetlenül gyors shinkansennel is. Hasonló vasúti alagút a körülbelül 54 kilométer hosszú Seikan-alagút, amely Honshút és Hokkaidót köti össze, emellett ez a világ

25

9. ábra: Honshú-szigete Forrás: http://www.badwooddigital.com/web-log-2/

leghosszabb vasúti alagútja. A sziget hosszúsága körülbelül 1300 km, de szélessége csupán 50 és 230 km között mozog. A partvidék hossza 5450 km. Japán és egyben Honshú legmagasabb pontja a Fuji-hegység (3776 m). Ezen kívül az ország leghosszabb és legnagyobb folyója, a Shinano-gawa is itt található. A sziget a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, de emellett nagyban befolyásolja éghajlatát a Japán Alpok, a tengeri áramlatok, és saját helyzete is, ezért két fajta területre lehet osztani Honshút. A délkeleti és napos, csendes-óceán melletti részeket Japán arcának, valamint az északkeleti és hidegebb, Japán-tenger melletti oldalát Japán hátának is szokás nevezni. Az északi rész történelmileg kevésbé jelentős terület, de amióta a Shinkansen arra is megépült, azóta ezek a helyek is népszerűbbek lettek turistafogadás szempontjából. (Király, 2014) Ezen a szigeten található a legtöbb látványosság, és a legnagyobb városok is, mint Tokió, Oszaka, Kiotó, Kobe és Hirosima. Tokió Japán fővárosa, közigazgatási központja, a kormány és a császár székhelye, valamint ez az ország legnépesebb területe is. Turistafogadás szempontjából ez a legjelentősebb város a szigeteken. Körülbelül 12 millió ember, 10%-a az ország lakosságának él Tokióban. Japánon belül itt található a legtöbb cég központja, gazdasági intézménye, főiskolája és egyeteme, színháza, múzeuma, vásárló és szórakoztató létesítménye. A lakosság és a külföldi turisták is a rendkívül fejlett tömegközlekedéssel gyorsan a kívánt célállomásra érkezhetnek, ezek közül főleg a vonat- és metróhálózat a legjobban kialakított. Tokióban először 1964.-ben rendeztek olimpiai játékokat, amelynek másodszor 2020-ban adhat otthont majd a város. (Kravalik, 2007) Legfőbb kulturális attrakciói közé tartozik az Edo Tokió Múzeum, ami a város történelmi, művészeti, kulturális és építészeti hagyományait mutatja be, valamint a Tokió Nemzeti 26

Múzeum, amely Japán legnagyobb és legjelentősebb múzeuma. Fontos látnivalói még a Shibuya negyed, amely a város nyüzsgő negyede áruházak soraival és szórakozóhelyekkel, emellett az Akihabara is jelentős, ami Tokió világhírű elektronikus bazár- és üzletsora. Kihagyhatatlan attrakció a Shinjuku Gyoen Nemzeti Kert gyönyörű parkja, a Tokiói Császári Palota, amely Tokió szíve és lelke, és a császári család lakhelye, az Akaszaka Palota, ami Japán első nyugati mintára emelt épülete és a Tokió Torony, amely az Eiffeltorony mintájára készült japán stílusban. (Tokió látnivalók, 2014) A város közelében fontos meglátogatni a Fuji-hegységet is, amely Japán egyik szimbóluma. Emellett számos élményt kínál Nikko csodálatos szentélyével, Yokohama nyüzsgő városával, Kamakura buddhista templomaival és shinto szentélyeivel, valamint Hakone gyönyörű tájaival és meleg forrásaival, ahová egy túra erejére is akár, de érdemes ellátogatni. Oszaka Japán harmadik legnagyobb városa, amely több mint 500 éves történelmi múlttal rendelkezik. A sokszínű és gazdag történelmi és kulturális örökségeknek hála, valamint a kormány által befektetett hatalmas összegeknek köszönhetően, amelyet turisztikai fejlesztésekre és a város tisztaságának megőrzésére költöttek, Oszaka az egyik legkedveltebb turisztikai helyszínné vált az országban. Leghíresebb látnivalói az Oszaka Palota, amelyet 1580 körül építettek, emellett ez az ország leghíresebb palotája is. Érdekes turisztikai attrakció az Oszaka Akvárium is, ahol 380 000 vizekben élő fajokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A városra gyönyörű kilátás nyílik az „Úszó Kert” (Floating Garden) Obszervatóriumból, ahol turisták tömegei fordulnak meg évente. (Japán-Oszaka, 2013) Kiotó az egyik legnépszerűbb amerikai utazási magazin (Travel and Leisure) olvasói szerint a világ legjobb városa, amely olyan népszerű úti célokat előzött meg a rangsorban, mint Bangkok, Isztambul, Barcelona vagy Róma. Az egykori császárváros, amely ősi templomairól és gyönyörű szentélyeiről híres, méltán nyerte el a díjat, hiszen 17 világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Emellett a Gion negyed, egy gésa negyed is található itt, ami a mai napig működik Japán egykori fővárosában. Kiotó legnépszerűbb látványosságai közé tartozik a Kinkaku-ji, más néven Arany Pavilon, ami a zen buddhizmus egyik híres temploma, valamint a Ginkaku-ji, vagyis Ezüsttemplom, és a Fushimi Inarinagyszentély is rengeteg tori kapujával. (Kiotó lett a világ legjobb városa, 2014) Kiotótól nem messze található Himeji város, ahol az egyik legszebb világörökségi helyszín vonzza a turisták tömegeit. Ez nem más, mint a Himeji Kastély, más néven Fehér 27

Kócsag Vár, amely gyönyörű fehér külseje után kapta a nevét. A 15. században épült Japán Kansai régiójában. A komplexum 83 darab fából készült épületrészből áll. A vár védelmének legkülönlegesebb eleme, hogy a központi bástyához vezető utaknál egy labirintust építettek ki. A kapukat és falakat úgy tervezték, hogy a nem kívánt vendégeket spirális útvonalra kényszerítse, rengeteg csapdával és zsákutcával egybekötve, így megakadályozva a bejutásukat. (15 csodálatos kastély a Világ minden tájáról, 2013) Kobe Japán egyik milliós nagyvárosa. Oszaka közelében található fontos kikötőváros. A város egyedi hangulatát a Rokko dombokat teljesen behálózó szűk kis utcái adják. Belvárosában a turisták gyalog gyorsan és könnyen elérhetik a látnivalókat. A város legnépszerűbb negyede a Kitano, amely sajátos európai hangulatot áraszt, mivel itt állnak az egykor Japánba települt külföldiek villái. Számos turistát vonz a Nunobiki Gyógyfüves Kert is, amely gyorsan elérhető a város fölött közlekedő libegővel. Népszerű turisztikai attrakció még a kikötő fölé magasló Kobe torony is, amely esténként gyönyörű látványt nyújt kivilágított 108 méteres magasságával. Egy érdekesség a városról, hogy a kobei marhahús talán a legízletesebb a világon, amely különleges ízét az egyedi tenyészési körülményeknek köszönheti. Ennek az a titka, hogy az állatokat minden nap masszázsban részesítik, klasszikus zenét játszanak nekik, valamint étvágygerjesztőként sört is itatnak velük. (Kobe utazás, 2014) Hirosima nevéről mindenkinek először az 1945-ös atombomba támadás jut az eszébe. A város vonzereje főként erre a tragikus eseményre épül, viszont a békét hirdetve, amivel turisták tömegeit mozgatva szólítja magához. Legnépszerűbb látnivalója a Béke Emlékpark a Sadako szoborral, amely a támadás során elhunyt gyermekeknek állít emléket, de emellett még számos módon szintén megemlékeznek a többi áldozatról is. Megrázó hangulatával várja az odaérkező turistákat a Genbaku, vagyis Atombomba Dóm, amely Világörökségi helyszínnek is lett nyilvánítva az UNESCO által. 1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor a várost ért atomtámadás során az épületet majdnem teljesen fölülről sújtotta a bomba benne lemészárolva mindenkit, azonban felismerhetően megkímélve a dóm vázát. A Hirosima Béke Emlékmúzeum, egyik része végigvezet minket a város háború előtti történelmén, ezáltal leírja az ország II. világháborúban viselt szerepét, és megmagyarázza miért Hirosimára dobták le az atombombát. Az épületben szemléltetik az Atombomba dóm megmaradt kupolájának újraépített másolatát is. Látogatása során a turisták egy olyan kiállítást is megnézhetnek, amely a békemozgalomról, a békéért folytatott küzdelemről szól. 28

Emellett a főépületében a bombázásból megmaradt használati tárgyak, épületek eltorzult elemei, ruhafoszlányok, és képek láthatók az áldozatokról. A város másik arcának fő attrakciója a hirosimai vár, amelyet lerombolt ugyan az atomtámadás, de újra lett építve, és a turisták ezt a felújított emlékművet tekinthetik meg. (Jámbor, 2014)

3.5.2. Hokkaidō-szigete Hokkaidō Japán második legnagyobb és legészakiabb szigete. Területe 83.453 km2en helyezkedik el. 22%-át alkotja a szigetvilágnak. Honshūtól a Tsugaru-szoros választja el, de a Seikan-alagút összeköti őket. Az alagút hosszúsága 53,85 kilométer, amiből 23 kilométer a tenger alatt van. A két területet a shinkansen vasút állomásai kötik össze egymással. A sziget, más néven Ezo Japán 47 prefektúrája közül a legnagyobb. 2010-ben 5.507.456 főt tett ki népessége. A legnagyobb városa és egyben székhelye is Sapporo. A sziget jelentős városai még Asahikawa és Hakodate. Hokkaidón a híres etnoturizmus a mai napig megfigyelhető, mivel az ainu nevezetű nép, a japán szigetek őslakói még a jelen modern korában is megőrizték vallásukat és szokásaikat. A szigeten mind a négy évszak megjelenik. A nyár napos és meleg, páratartalma alacsony. A tél hosszú, a havazás eloszlása területenként nagyon eltérő. A sziget keleti részén kevesebb hó esik, mint a nyugatin. A

10. ábra: Hokkaido szigete Forrás: http://images.1233.tw/japan-hokkaido-map/

29

tavasz május elején kezdődik, ilyenkor virágoznak a vadvirágok, amelyek csodálatos látványt nyújtanak a turisták számára. Tavasztól őszig a hegyeket, síkságokat virágok borítják be. Számos közülük Hokkaidō különleges klímája miatt csak ezen a területen terem meg. A sziget természeti körzete védelmének érdekében hat nemzeti park található itt (Shiretoko, Akan, Kushiro Shitsugen, Daisetsuzan, Shikotsu-Toya, Rishiri-Rebun-Sarobetsu Nemzeti Park). (Bárczi, 2012) Sapporo Japán ötödik legnépesebb városa. 2010-ben 1.905.777 fő lakost számláltak. Gazdasági és politikai központ is egyben. Minden évben a tél végi hónapban, februárban kerül megrendezésre a Yuki Matsuri (Szapporói hófesztivál), amely rendezvényre rengeteg turista látogat el, mintegy kétmillió érdeklődőt vonz a városba. Sapporo emellett híres a sörfőzdéjéről valamint fehércsokoládés kekszéről (shiroi koibito), amelyet csupán ezen a területen értékesítenek. (Hokkaido, 2014) Nagy erejű attrakció ezek mellett még Toya onsen, amely meleg vizű forrásairól, valamint Kawayu onsen, amely pedig lenyűgöző tájairól és forrásairól híres. Biei, a kisváros csodálatos virágos réteivel és levendulamezőivel vonzza a szépséget kereső turistákat. (Hokkaido, 2014)

3.5.3. Shikoku-szigete A Japán feudalizmus korában a szigetet négy tartományra osztották fel, amit a nevében is felfedezhetünk (shi=4 koku=tartomány). Ez Japán negyedik legnagyobb szigete, mégis megőrizte falusias jellegét. A sziget felszíne, mint az ország többi területe is nem egyenletes, hegyekkel borított. Az északi partvidék lényegesen fejlettebb természeti okok

11. ábra: Shikoku szigete Forrás: http://cooljapan.principle-c.com/blog/blog-shikoku/

30

miatt. A déli partot a magas hegyek a sziget többi részétől elvágták, így ez a terület nem tudott fejlődni (például: Kochi városa). Shikoku kis sziget, mégis elég változatos időjárási viszonyok figyelhetők meg itt. A nyarak nagyon melegek, ellenben télen a magasabb hegyvidékeket hó fedi. Júniustól októberig nagyon sok tájfun söpör a szigeten a Csendesóceán melletti fekvés miatt. A sziget északi oldalán gyakori a vízhiány problémája, de ezzel szemben a kochi-kenhez tartozó Monobe falu az ország legtöbb évi csapadékával rendelkezik. (Probáld–Horváth–Bernek, 1998); (Collcutt–Jansen–Kumakura, 1997) A szigeten található a legismertebb zarándokhely, Shikoku 88 szent temploma. Népszerűségét egy Kobo Daishi nevű fiúnak köszönheti, akinek szülőföldjén, a szigeten történt a megvilágosodása, a zarándokok pedig hosszú időn keresztül, mintegy évezreden át utaztak a szigetre reménykedve a megtérésben. A zarándoklat egy évezredig szörnyű megpróbáltatásnak számított, hiszen az utazás egyetlen módja a gyaloglás volt. Ez az útvonal 1400 km hosszú. Rengetegen nem jutottak el céljukig, mivel út közben életüket vesztették. Akiknek sikerült legyőzniük a távot, azok a zarándoklat alatt emberfeletti nehézségekkel kerültek szembe. Ma már a fizikai megterheltség eltűnt az idelátogatók nagy részénél, hiszen légkondicionált kocsikban, vagy buszokban teszik meg az útvonalat, és így kérnek pecsétet mind a 88 templomban. Azonban még most is vannak gyalogos „henro”-k, de számuk egyre csökken. Gyalog az út 30-60 napig tart, kerékpárral két hét, gépjárművel pedig még ennél is kevesebb, de persze az nem adja vissza azt az élményt, amelyet gyalogosan szerezhet az utazó. (Statler, 1983)

3.5.4. Kyūshū-szigete Japán legdélebben fekvő szigete Kyūshū, amelynek területe 35.640 km². Elnevezése kilenc tartományt jelent az egykori közigazgatási rendszere alapján. Területe két részre osztható, amelyek közül az egyik a növekvő, urbanizált, iparosodott észak, és a másik a szegényebb, mezőgazdaságban bővelkedő dél. Népessége meghaladja a 13 millió főt. Két legnagyobb városa Kitakiushu és Fukuoka. Mindkettő lakossága egymillió fő fölött mozog. Erősen tagolt partokkal rendelkezik, leginkább a nyugati oldalát szegélyezik a kisebb-nagyobb szigetek. Mint Japán egész területét, ezt is hegyláncok hálózzák be, melyek változó felszínt hoznak létre. A jelenre Észak-Kyūshū ipari centrummá vált. Korábban a selyem- és pamutgyártásban ért el sikereket, de napjainkban az acéliparban mutat

31

12. ábra: Kyushu szigete Forrás: http://www.magnifythelord.org/cma/japan2006/Kyushu.html

kiemelkedő teljesítményt. A sziget egyik városa a hajóépítés egyik népszerű központja, Nagasaki, amely a csodálatos Nagasaki-öböl mentén fekszik. Dél-Kyūshū legjelentősebb városa Kagoshima, amely lakossága 514.000 fő, és a máig aktív Sakurajima nevű vulkán közelében terül el. Legnevezetesebb látványosságai közé sorolható a Sakurajima, ami a Kirishima-Yaku Nemzeti Parkhoz tartozik, valamint húsznál is több vulkáni krátere. Emellett híres még a Yaku-sziget cédruserdeje, amely máig érintetlen, valamint az 1.930 méter magas Miyanoura hegy is. A vidék fontos turisztikai attrakciója a terület rizspálinkája és kerámiája. (Collcutt–Jansen–Kumakura, 1997); (Aarows, 2014)

32

IV. Kutatási eredmények 4.1. Japán turizmusával kapcsolatos statisztikai ábrák elemzése Szakdolgozatomban fontosnak találtam az ország ki- és beutazó turizmusának, gazdaságra gyakorolt hatásának, és a japán társadalom turistanövekedéshez való viszonyulásának elemzését statisztikai ábrák segítségével, amelyet szekunder kutatás elvégzésével valósítottam meg. A szekunder kutatás már egy meglévő forrásanyag, amit más célból már összegyűjtött, eltérő adatok összessége kínált számomra. Az alábbi táblázat egy rangsort állít fel a világ országai között, amit a beutazó turisták 2012-es érkezéseinek számából hoztak létre. Eszerint ebben az évben a leglátogatottabb Franciaország, és a legkevesebbszer utazási célként választott Bulgária volt. Az általam vizsgált ország világszinten csupán a 31. helyen szerepel ezen a listán, Ázsiai viszonylatban pedig a 11. a külföldi vendégek fogadásával kapcsolatban. A 2012-es évben körülbelül 8,3 millió turista utazott be területeire. Ez alapján a felmérés alapján megállapítható, hogy Japán nem tartozik a világ leglátogatottabb országai közé, holott színes kultúrájával, látványosságaival, változatos szigetvilágával, a világgazdaságban betöltött szerepével nagy tömegeket lenne képes megmozgatni, ezáltal a rangsorban is előrébb léphetne.

Japán a 31. a világon, 11. Ázsiában

13. ábra: Világrangsor a külföldi turisták számának fogadásáról (2012) Forrás: http://world-statistics.org/

33

A 14. ábra szintén egy rangsort állít fel a világ országai között, ezúttal a nemzetközi turisztikai befektetések nagyságát mérve. Ez alapján 2012-ben a legtöbbet turizmusra szánt ország az Egyesült Államok, és a legkevesebb költést végrehajtó Törökország volt. Japán a turizmusra fordított beruházások és költések alapján a 8. helyet foglalta el világszinten, és a 3.-at Ázsiában. Ennek segítségével megállapítható, hogy Japán kormánya sokat fektet be turisztikai fejlesztésekbe, de ez később nem térül meg a bevételekben. Ezzel szemben példának Franciaországot hoznám fel, ami viszont kevesebbet fordít erre a területre, mégis a világon a legnagyobb fogadónemzet. A probléma többféle okból is bekövetkezhet, aminek a forrását meg kell szüntetni, vagy megoldást találni rá. Mivel a turisztikai célú beruházások költségei magasak, ezért csökkenteni kellene azokat, mert így a piac veszteséges marad ebből a szempontból. Másrészről pedig olyan területekbe kell fektetni, amire esetleg még korábban nem volt példa, emellett figyelve a turisztikai világ trendjeire, mivel ez meghozhatja a várt eredményt. Amíg a bevételek nem növekednek, vagy változás nem történik, addig a csökkentett kiadásokkal kell gazdálkodni, és amikor egy terület fellendül, akkor kell több beruházást megvalósítani. Olyan eredményt kell produkálni, amellyel a helyzet megváltozik, legalábbis a bevételek és kiadások megegyeznek. US$

Japán a 8. a világon, és 3. Ázsiában

14. ábra: Nemzetközi turisztikai befektetések nagysága (2012) Forrás: http://world-statistics.org/

34

A 15. ábra a nemzetközi turisztikai bevételek alapján állítja fel a világ országai közötti ranglistát. Ez alapján a felmérés alapján 2012-ben a legnagyobb bevétellel rendelkező az Egyesült Államok volt, a legkevesebbet pedig Libanon könyvelhette. Japán mindössze a 22. helyet foglalja el világszinten, és a 11.-et Ázsiában. A statisztikáról leolvasható, hogy az Egyesült Államok mind kiadásban, mind bevételben, és turistafogadásban is az első helyeken áll, ami kiválóan tükrözi stratégiájának hatékonyságát. Japán bevételei csupán csekély részét fedezik kiadásainak, ami nagy problémát jelent az ország számára. A turizmusba való befektetéseket csökkenteni kell, vagy más területeire koncentrálni, amíg a bevétel nem növekedik, de ennek a megoldására szakdolgozatom javaslati részében térnék ki részletesebben.

US$

Japán a 22. a világon, és 11. Ázsiában

15. ábra: Nemzetközi turisztikai bevételek nagysága (2012) Forrás: http://world-statistics.org/

35

A 16. ábra Japán turizmusának évenkénti változását vizsgálja be- és kiutazók számának szempontjából. Ez a statisztika az ország turisztikai érkezéseinek kezdeti szakaszától, elindulásától ábrázolja a látogatók, és a lakosság utazásainak számát. 1969-től 2010-ig egy folytonos növekedést látunk, ami a Japánból kifelé irányuló utakat illeti, ez a többszörösével felülmúlja a külföldiek beérkezésének számát. Néhány helyen hatalmas csökkenéseket látunk mind a két típusnál, amelyek különböző problémák megjelenésének hatására következnek be. A beutazásokban mért legnagyobb évek közötti különbséget a 2009-es évben látjuk, ami annak a következménye, hogy ekkor kezdődött a nagy gazdasági világválság, ami súlyosan érintette a külföldi turisták látogatásait is. Emellett ekkor pusztított a rettegett sertésinfluenza is, ami miatt szintén megcsappant az ország turizmusa. Efféle problémák mindig voltak, és mindig is lesznek, amik nagyban befolyásolják a nemzetek közötti utazásokat, de ezeket a leghatékonyabban kell kiküszöbölni, vagy legalábbis enyhíteni negatív hatásaikon. Köztudott, hogy a japánok a világ legnagyobb utazónemzetei közé tartoznak, bár ezzel szemben országuk nem foglalja el helyét a leglátogatottabbak csoportjában. Ezzel a grafikonnal szerettem volna szemléltetni azt, hogy mekkora különbség áll fenn e két szempont között. Amellett, hogy a külföldi vendégek számát növelni kell Japánban különböző eszközök segítségével, addig nem csupán ez az egy fontos lépés vár megvalósításra, hanem a lakosság belföldön való utazásait is fel kell lendíteni, mivel ez a hatalmas kiutazó nemzet sokat javítana a gazdaság turisztikai bevételein.

16. ábra: Japán be- és kiutazó turizmusának évenkénti változása Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

36

A 17. ábra egy felmérés alapján készült, amely ezer japán lakos által megválaszolt kérdésekre vonatkoztatva adja meg a választ arra, hogy hogyan viszonyulnak a külföldi turisták számának növekedéséhez. Ebben a kutatásban nem csak az általam vizsgált ország szerepel, hanem emellett összehasonlításként Franciaország, és Korea is megjelenik. Ezer személy megkérdezése alapján lett összeállítva, és a válaszadóknak öt lehetőség közül kellett az általuk megfelelőt kiválasztani. Franciaországban, a világ leglátogatottabb országában a lakosság 53%-a gondolja azt, hogy a külföldi turisták fogadása nagyon fontos a gazdaság szempontjából, és ezeknek a további növelése szükséges. 33,9%-uk szerint nagy jelentőséggel bír a vendégek száma, de nincs több szükség a növelésükre. Koreában a válaszadók nagy része, 89,2%-a teljesen nyitott a turistafogadásra, és tovább növelnék a számukat. Ezzel szemben Japánban a francia válaszadóktól is többen, a megkérdezettek 64,9%-a tartja fontosnak a külföldiek beérkezésének növekedését, és még ezt is fokozni kellene szerintük. 21,8%-uk szerint szükséges elemek a gazdaság számára a turisták, de számukat nem kell tovább növelni. A maradék 13,3% negatív érzésekkel, problémaként tekint erre a kérdésre. Ez a felmérés azért kulcsfontosságú a kutatásban, mert sokan úgy gondolják, hogy a japán lakosság bezárkózott a turisták fogadásával kapcsolatban, holott ez egy róluk kialakított hamis kép, amit a javulás érdekében meg kell szüntetni.

17. ábra: Külföldi turisták fogadásához való viszonyulás (2009) Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

37

A 18. ábra a külföldi turisták fogadásának jelentőségét mutatja be szintén a 17. ábrában megjelenített három ország szerint. Ez egy legfeljebb két választási lehetőséges felmérés volt, amelyről százalékos formában olvasható le az eredmény. Ismét ezer főt kérdeztek meg a tények pontosabb feltárása érdekében. Japán és Franciaország válaszadói szinte egyforma előnyöket jegyeztek le, Korea egy szempont kivételével csatlakozott hozzájuk. Az általam vizsgált ország válaszadói 69,5%-ban vannak azon a véleményen, hogy a turisták számának növelése, és ezzel a bevétel gyarapodása is egy virágzó gazdaság kezdetét jelentik. Eszerint a japán lakosság pozitív hatásúnak tekinti a külföldiek érkezését, aminek növekedése nagy lendületet adna gazdaságuk fellendítésére, és a világpiacon való nagyobb érvényesülésre. Számos utazó nemzet tekint úgy a szigetországra, mint potenciális turisztikai desztinációra, ennek ellenére mégsem ezt az úti célt választják, mivel a köztudatban egy hamis imázs van jelen róla, amely szerint egy bezárkózott közösség fogadná őket. A második leggyakrabban jelölt válasz, ami 47,3%-uk szerint igaznak vélt az, hogy a nemzetközi csereforgalom egy elmélyült kölcsönös megértéshez, toleranciához vezet. A megkérdezettek 20,8%-a azt az álláspontot foglalja el, hogy növekedni fog azoknak a száma, akik megértik a kultúrát, és emellett a márka imázs erősödni fog, amely pozitív hatással bír.

18. ábra: külföldi turisták fogadásának jelentősége (2009) Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

38

A 19. ábra a külföldi turisták nagy számban megvalósuló fogadásának problémáiról állít fel egy olyan képet, amelyet ebben a helyzetben az adott ország lakossága a legvalószínűbbnek feltételez. Az előző ábrákhoz képest, ugyanaz a három nemzet lett összehasonlítva, szintén ezer fős megkérdezéssel, és százalékos formában lettek a válaszok feltüntetve. Franciaország válaszadóinak 48,6%-a szerint a külföldiek számának növekedése nem vet fel semmilyen problémát, ezzel szemben a Japánban megkérdezett lakosok 22,6%a van emellett a feltételezés mellett. Az itt élők több mint felének, 54,6%-nak az az elképzelése, hogy a biztonság romlana, és a bűnözés lehet, hogy növekedne az országban. A franciák csupán 6,7%-a választotta ezt lehetséges problémaként. A koreaiak szinte ugyanazon a véleményen vannak, mint a japánok, és válaszaikban csak néhány százalékkal térnek el az általam vizsgált országtól. Ez a biztonsági kérdés megoldható lenne, hiszen Franciaország a világ legnagyobb turistafogadó nemzete több, mint 80 millió beutazással, és mégis fenn tudja tartani a rendet nem okozva ezzel semmilyen problémát. A japánok körében a második legnépszerűbb válasz, 37% azt vallja, hogy a gondok a helyi közösségekben fordulhatnak elő a különböző nyelvek, és kultúrák következtében. Annak érdekében, hogy az országba beáramló turizmus nőjön, ezeket a hamis feltételezéseket meg kell szüntetni, emellett a japánoknak is kialakítani egy olyan szemléletmódot a külföldiek iránt, ami gazdaságukat a világpiacon előre lendíthetné. Példaként szolgálhat számukra a ranglista elején álló franciák, ahol 25,9% csupán a szállások zsúfoltságát jelölte problémának.

19. ábra: Külföldi turisták fogadásának problémái (2009) Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

39

A 20. ábra a Japán ipar 2011-ben működő turisztikai szolgáltatásainak és a külföldiek ellátásának céljára létrehozott területeknek a befektetéseit, illetve ebből származó bevételeit szemlélteti. Mint az a 14. ábrán is megfigyelhető volt, a szigetország a világon a nyolcadik legtöbbet turizmusra fordító nemzet, Ázsiában pedig a harmadik, de ehhez viszonyított bevételei csekélyek, ezért ezek ebben a felmérésben részletesebben bemutatásra kerülnek. Az alábbi diagram, mint látható három olyan tényezőt vesz figyelembe, amelyek a turizmus részéről kulcsfontosságú elemek. Az egyik az utazási fogyasztás, a másik a termelésben ható begyűrűződési területek és a harmadik pedig a foglalkoztatás iparának nagysága. Az egész az utazási fogyasztásból indul ki, amely a turisták költéseinek és a szolgáltatások igénybevételeinek számát jelzi. Ez összesen a 2011-es évben 22,4 trillió jen volt, amelyek közül a legnagyobb bevételeket a szállítások és a szállások könyvelhették. Ebből két hatás származik, az egyik a turisztikai foglalkoztatás, ami majdnem négy millió japán lakosnak biztosít munkahelyet, amelyek a turizmusban és a vendéglátásban egyaránt eloszlanak, de legnagyobb számban az éttermeknél dolgoznak. A másik oldal a fogyasztást kielégítő termelési költéseket mutatja be, amelyek duplán meghaladják a külföldiek által elfogyasztott mennyiségeket. Ezek közül a legnagyobb tőkét a szállításokra fordítják. Azokat a területeket, ahol a bevétel és a kiadás között nagy eltérés figyelhető meg korrigálni kellene, mivel ezek hatására jelentős veszteségek érik az ország gazdaságát, és visszatartva fejlődését.

20. ábra: Utazási kiadások nagyságának gazdasági hatásai a Japán iparban (2011) Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

40

A 21. ábra egy táblázatban szemlélteti a külföldi turisták beutazásának szándékait látogatókra és üzleti utazókra lebontva. 2012-ben készült ez a felmérés, és 2007-től ábrázolja a készítés évéig a más országból beérkező vendégek számát. Ebben a hat évben a legforgalmasabb időszaknak a 2010-es év mondható el, mivel ekkor több, mint 8,6 millió turista látogatta meg Japánt. Ebből 6,3 millió fő utazott kikapcsolódási célokkal, és az összes külföldi számának a 26,1%-a, mintegy 2,2 millió fő érkezett üzleti célokkal. Az adatokból leolvasva megállapítható, hogy a szigetországba látogatott vendégek háromnegyedét vonzották szabadidős tevékenységek, és átlagosan 30%-uk üzleti okkal utazott ide. Mivel Japán a világ egyik legnagyobb nemzetgazdasága, és országában számos multinacionális cég és nagyvállalat működik, ezért üzleti utazások céljából az egyik legjobb desztinációnak választható, amiből szintén előnye származhat bevételek szempontjából. Az egyéb céllal érkező szabadidős tevékenységeket végző turisták számának és vendégéjszakáinak hosszát egy megfelelő stratégiával, programlehetőségekkel, illetve minden korosztály számára érdekesnek bizonyuló utakkal és attrakciókkal meg lehetne növelni. Emellett minél több réteg érdeklődését meg kell ragadni, amire Japánnak megvan a potenciálja, hogy az ország lehetőségeit kihasználva egy erős turisztikai kínálat és bevétel egyensúlya valósuljon meg, ezzel erősítve gazdaságát.

21. ábra: Külföldi turisták beutazásának szándéka (2012) Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

41

A 22. ábra a Japánba érkező külföldi turisták vendégéjszakáinak számáról állít össze egy diagramot. A 2010 és 2012 közötti éveket vizsgálja százalékban kifejezve. Legkisebb mértéke a „legfeljebb öt nap” és a legnagyobb lehetőség a „legfeljebb hat hónap”. Ebben a három évben a megkérdezett látogatók 70,8-71,7%-a legfeljebb öt napot töltött el az országban beutazása alkalmával. Csupán 16,2% és 17,4 %-a a válaszadóknak töltött el öt és tíz nap közötti időszakot a szigeteken. A többi turista ettől hosszabb ideig tartózkodott Japánban. A nemzet gazdaságát, és turizmusát ismerve, valamint a beutazó turisták motivációját és igényeit szem előtt tartva megállapítható, hogy egy átlagos más országból, esetleg kontinensről érkező vendég nem képes öt napnál többet eltölteni Japánban, mivel a helyi valuta és az utazási költségek meghaladják az átlagos kiadások szintjeit. Ahhoz, hogy ne csak a vagyonosabb réteg tudjon beutazni a szigetre, vagy a középréteg is több élményt tudjon itt szerezni, illetve nagyobb kiadásokba fektetni a turizmus területén, ezért változtatásokra lenne szükség a piac több részén is. Emellett lehetőséget kell kínálni a kevésbé tehetős látogatóknak is, hogy aztán ismerőseik körében reklámozzák Japánt, élményeiket, és a színes kínálatot felmutató vonzerőket. A másik motiváció, ahogy a fentebb található ábrán is látható, az üzleti célból megvalósuló utazások, amelyek körülbelül a felét alkotják az országba utazókénak. Ezeknek a nemzetközi konferenciáknak, vagy képzéseknek az időtartama általában nem haladja meg a pár napot, és minden esetben kevesebb, mint öt nap alatt lezajlik. Ez is az oka annak, hogy a válaszadók nagy része egy hetet sem tölt el az országban. Japán kormányának arra kell törekedni, hogy a turisták minél több vendégéjszakát töltsenek el, és eközben növeljék turisztikai kiadásaiknak a nagyságát.

22. ábra: Külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (2013) Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

42

A 23. ábra a beutazó turisták számának változását mutatja egy marketingkampány hatására, amelynek a „Visit Japan” nevet adták. Ez egy olyan grafikon, amely az 1969-es és a 2011-es év közötti időszakban fogadott külföldiek számát ábrázolja. Azért választottam ezt az ábrát dolgozatom megírásánál, mert azt szerettem volna vele szemléltetni, hogy egy jól megtervezett, sok munkát és tőkét belefektetett marketingtevékenység mennyiben tudná fellendíteni a Japán turisztikai piacot. Igaz, hogy ez a kampány 2003-ban kezdődött, de csupán az utána következő öt évben fejtette ki hatását, amely időszakban nagyban megnövelte a külföldi vendégek érkezését. Összehasonlításként vegyük a már fentebb leírt népszerű országok fő attrakcióját, Franciaországot vagy akár az Egyesült Államokat, ahol a marketing megfelelő stratégiájába, és a promócióba fektetik a legnagyobb összegeket, annak érdekében, hogy minél nagyobb tömeghez eljusson az információ, és minél többeket vonzzon az országba. Ezen a diagramon is látszik, hogy egy jól összeállított, és megtervezett kampány mennyire pozitív hatással lehet az ország beutazó turizmusára, hiszen leolvasható, hogy a látogatók számát majdnem duplájára növelte ez a tevékenység. A további megoldásokra és lehetőségekre szakdolgozatom javaslati részében térnék ki részletesebben.

23. ábra: Beutazó turisták számának változása a Visit Japan kampány hatására Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

43

24. ábra a 2011. márciusában történt nagy erejű földrengés hatásait mutatja be a turisztikai iparra levetítve. A 2010-es és 2012-es év közötti időszakot dolgozza fel hónapokra lebontva, és százalékban kifejezve. Ennek a statisztikai grafikonnak az elemzését azért tartottam fontosnak szakdolgozatom elkészítése során, mivel élethű képet nyújt a természeti katasztrófák esetén bekövetkező károkról, a külföldiek számának visszaeséséről. Mivel Japán kőzetlemezek találkozásánál fekszik, emellett sok kisebb és nagyobb szigetből áll össze, ezért fontos, hogy nagy gondot fordítsanak a biztonsági intézkedések megvalósításra. Az ország a világon a legfelkészültebb földmozgások esetére, épületeik és városaik földrengés-biztos technológiával készülnek már évszázadok óta. Manapság modern technikákkal építik a felhőkarcolókat is, és az építészeknek már számos új eszköz áll rendelkezésére, ami lehetővé teszi ezeknek a biztonságos épületeknek a létrejöttét. A lakosság tagjai úgy nevelik gyermekeiket is, hogy rögtön reagálni tudjanak a bekövetkező katasztrófákra. Emellett minden iskolában és a munkahelyeken is földrengés-riadó gyakorlatokat tartanak, annak érdekében, hogy minél jobban felkészítsék őket a vészhelyzetekre. Ahogy az ábrán is látható több, mint 50%-kal esett vissza a Japánba beáramló utazásoknak a száma a nagy erejű pusztítások után. A nagy károk

24. ábra: 2011. márciusában történt földrengés hatása a turisztikai érkezésekre (2012) Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

44

következményeként a külföldiek által tett látogatások csak 2012 novemberében kezdtek el növekedni. A mai technológia nem tudja még előre megállapítani egy földrengés helyét és idejét, sem elkerülni azt, de az évi kimutatásokból következtetni tud az érintett területekre, ahol megfelelő intézkedéseket hajtanak végre, hogy enyhítsenek a pusztításokon. A turizmus érdekében azért, hogy az esetleges katasztrófáktól tartó látogatókat utazásukban ne akadályozza meg félelmük, hangsúlyozni kellene azt, hogy Japán semmivel sem veszélyesebb, mint akármelyik USA vagy Ázsiabeli ország, mivel ez a nemzet a legjobban felkészült ezekkel a problémákkal szemben, ezáltal megfelelő intézkedések végrehajtásával garantálni tudják a beutazók biztonságát.

45

4.2. Japán turizmusának SWOT-elemzése A dolgozatomban vizsgált téma pontosabb elemzése céljából fontosnak tartottam SWOT-analízis elkészítését. Ez a stratégiakészítés egyik fontos lépése, neve egy mozaikszó, amely a Strengths (Erősségek), Weaknesses (Gyengeségek), Opportunities (Lehetőségek), Threats (Veszélyek) angol szavakból áll össze. Az alábbi táblázatban szemléltetem az általam turisztikai kínálati szempontból fontosnak vélt elemeket.

3. táblázat

SWOT-analízis

Erősségek - Történelmi hagyományok, kultúra

1. táblázat SWOT analízis, - Nyelvi

- Világörökség helyszínek és sokszínű turisztikai vonzerők - Természetes gyógytényezők

Gyengeségek korlátok

Sajátkészítés

- Negatív és nem reális attitűd a japán mentalitással szemben - Kihasználatlan turisztikai termékek

- Fejlett infrastruktúra

- Sokféle szállástípus és vendéglátóegység

- Létesítmények, szolgáltatások hiánya, minősége - Nem hatékony kommunikációs üzenetek / csatornák - Kevés turisztikai bevétel

- Nagy összegű turisztikai beruházások

- Régiók közötti együttműködés hiánya

- Társadalmi nyitottság

- Multinacionális cégek, nagyvállalatok jelenléte

Lehetőségek

Veszélyek

- Kereslet sokszínűvé válása - A lokális kultúra és egyedi értékek iránti érdeklődés növekedése - Egészségtudatosság növekedése

- A természet és a fejlesztések volumenének egyensúlytalansága - Bűnözés növekedése, közbiztonság csökkenése - Természeti katasztrófa gyakorisága

- Nagy Ázsiai piacok közelsége

- Hagyományok eltűnése

- Régiók közötti összhang növekedése

- Kulturális értékek, egyediség elvesztése

- Japán fiatalok térhódítása nyelvismerettel

- Öregedő társadalom

- Fapados repülőjáratok keresletnövekedése

- Nemzetközi kapcsolatok hanyatlása

Sajátkészítés

46

Erősségek:

Japán turisztikai kínálatának erősségei közé sorolnám először történelmi hagyományait és kultúráját, amelyek az országba látogató turisták legfőbb vonzerejét jelentik. Ez egy olyan elem, amely nélkülözhetetlen Japán imázsának kialakításában és fenntartásában, valamint amit a világ minden táján nagy hírnév övez. A világörökség helyszínek és egyéb turisztikai látványosságok adják a vonzerők nagy részét, amelyből az országban nincs hiány, ugyanis az UNESCO szervezete tizennégy kulturális, valamint négy természeti helyszínt sorolt az értékek közé. Emellett Japán az attrakciók színes skáláját felvonultatva minden korosztály számára megadja a számára megfelelő úti célt. A sokszínű turisztikai vonzerők jelenléte nagy hatással van a beutazó turizmusra, mivel így a turizmusban megjelenő különböző típusok (szabadidős-, hivatásturizmus) lehetőséget nyújtanak nagy embertömeg megmozgatására, ezzel nem csupán egyféle bázisra építhetik stratégiájukat. Emellett Japán a szélsőségek országa is, amelyben a jelen modern technika művelésén kívül helyet kap a hagyományok megőrzése is, vagyis egy régi és egy új világ él egymás mellett. Az ország geotermikus adottságok szempontjából a világon az első helyet szerezte meg. Természetes gyógytényezőkben bővelkedik, ugyanis a szigetcsoport egész területén megtalálhatóak világhírű onsen fürdői, amelyek tökéletes célpontjai lehetnek a gyógyturizmust preferáló egyéneknek, ezzel színesítve kínálati elemeinek skáláját. Japán fejlett infrastruktúrával rendelkezik, amely kiemelkedően fontos nagyszámú turistatömeg fogadása szempontjából. Jó minőségű utak hálózzák be az egész országot, és számos közlekedési eszköz segíti az egyszerű és gyors helyváltoztatást (repülőgép, vasút, metró, busz). A világ leggyorsabb vasútja, a Shinkansen hűen tükrözi Japán gyors fejlődését, ami a többi eszközre is kiterjed. A látogatók számára a turisztikai vonzerők közötti utazás kiváló körülmények között zajlik, valamint pontosan történik, amely fontos egy ország területén belül.

47

Ahogy azt már fentebb említettem, a Japán Turisztikai Ügynökség felmérése szerint a megkérdezettek nagy része válaszolta azt a turisták számának esetleges növekedésére vonatkozva, hogy a külföldi vendégek látogatásának gyarapodása a lakosság számára is fontos elem, mivel ez a folyamat egy virágzó gazdasághoz vezethet. Eszerint a felmérés szerint a japán társadalom bizonyos kereteken belül támogatja a turisták számának növelését, mivel az a saját fejlődésükhöz is hozzájárulhat. A beérkező turisták fogadásának, ellátásának és kényelmének érdekében sokféle szállástípus és vendéglátóegység működik a szigeteken. A hagyományos japán ryokan szállásokon át a kapszula hoteleken kívül nyugati típusú hotelek is várják a látogatókat. Hasonló helyzetben figyelhető meg a vendéglátóegységek kínálata, mivel ennél is számos étterem és bár közül választhat a vendég igényei kielégítésének érdekében. Erősséget jelent az ország turizmusra költött összege is, hiszen Japán a világranglista 8. helyén állt turisztikai célú kiadások szempontjából egy 2012-es felmérés szerint. Ebből arra lehet következtetni, hogy fontos a kormány számára a szigetcsoport külföldi látogatóinak növelése, és nagymértékben támogatja a turisztikai beruházások végrehajtását. Japán legfontosabb húzóágazata az ipar, amelynek eredménye, hogy ez az ország a csúcstechnológiai újítások hazája. Világhírű multinacionális cégek erednek innen, mint például a Nippon, Honda, Nissan, Panasonic, Sony, Toshiba, Suzuki, Canon, és Hitachi. Ezek a vállalatok az egész világon jelen vannak, amely szintén nagy hatással lehet a turizmusra, hiszen jelentős mennyiséget képvisel az üzleti céllal érkező látogatók száma is.

Gyengeségek:

Japán erősségei mellett számos gyengeséget is megfigyelhetünk, amelyek a turisztikai forgalmat jelentősen lecsökkentik. Elsősorban a nyelvi korlátok tartoznak a legnagyobb gyengeségek közé, ugyanis a turisták a tájékozódásban, a vendéglátóhelyeken és egyéb szolgáltatásoknál nem képesek eligazodni, mivel a japánon kívül más nyelveken ritkán vannak feltüntetve a feliratok. A lakosság kis része beszél világnyelveket, a belvárosokon kívül eső területeken ez a szám még inkább lecsökken.

48

A negatív és nem reális attitűd a japán mentalitással szemben visszatartó erő lehet turisták fogadásának szempontjából. Ennek a hamis képnek a megszüntetésére kellene megoldást keresni, hiszen ahogy a 17. és 18. ábrán is látható a lakosság fontosnak tartja a turisták beérkezését, mivel ez képes lenne a gazdaságot fellendíteni. A köztudatban ez a negatív imázs van jelen, amelyet újra kellene építeni, ezáltal helyre téve a különböző feltételezéseket. Kihasználatlan turisztikai termékek vannak jelen az ország turizmusában, amelyek fejlesztése nagyot lendíthetne gazdaságán. Ilyen területek lehetnek a gyógyfürdők, az onsenek, amelyek az összes szigeten jelen vannak, és nagy tömegeket megmozgató erővel bírhatnak. Hasonló kihasználatlan forrás lehet a gasztro-, és kalandturizmus, mivel Japán mind ételkészítésével, mind változatos domborzatával és szép tájaival a világ attrakcióinak élmezőnyébe sorolható be. A létesítmények, és szolgáltatások hiánya, valamint minősége szintén az ország gyengeségei közé sorolható be. Emellett igaz az, hogy a nagyvárosokban számos szolgáltatás várja a látogatókat, és az ő igényeiknek, elvárásaiknak megfelelően működnek, de a kisebb városokban egy turista nehezen találná meg, vagy nem is találna számára tökéletes vendéglátó- vagy szórakozóhelyet. A turisztikai létesítmények és a vendégek segítségére alakult szervezetek száma is alacsony. Nem hatékony kommunikációs üzeneteket, és csatornákat használ a felelős turisztikai szervezet az országot népszerűsítő marketing tevékenységgel kapcsolatban, habár a WTM turisztikai világvásáron minden alkalommal jelen van. Az ország távolsága miatt nehéz Európai vagy Amerikai vendégeket vonzani, de az Ázsiai piac mellett ez a két nagy lehetőség sorolható ide, amelyeket ki kellene használnia minél több és jobb minőségű marketingeszközök segítségével. A turisztikai kiadásokhoz viszonyítva kevés az ország turizmussal kapcsolatos bevétele, ami a gyengeségekhez tartozik, ugyanis ez azt jelentheti, hogy a felelős szervezet nem megfelelően működik. A statisztikai ábrák elemzésénél is megjelent ez a probléma, amelynek kiküszöbölésére a javaslati részben térnék ki.

49

A régiók közötti együttműködés hiánya mutatkozik a rendszertelen turizmusban, ami miatt ezek között a régiók között egy verseny alakul ki, holott ha egy egységes szervezet irányítaná ezeket, akkor összefogva, és mindegyik potenciálját kihasználva színes kínálatot lehetne nyújtani a látogatók számára. Ez a hiány nagy gyengeséget okoz a turizmus területén. Lehetőségek:

A lehetőségek között olyan külső elemeket soroltam fel, amelyek megjelenésének hatására az ország turizmusa fellendülne, és ezáltal előreléphetne a világranglistán. A kereslet sokszínűvé válása nagy lehetőséget jelentene japán turizmusának, ugyanis nem csupán egy területen jelentkeznének a látogatók, hanem több helyre koncentrálódnának igényeiknek megfelelően, így a zsúfoltságot is elkerülve. Ennek a folyamatnak pozitív hatása lenne a bevételre is, mert egy időben többféle szolgáltatás lenne kihasználva a külföldiek által, ezzel nagyobb forgalmat eredményezve. A lokális kultúra és egyedi értékek iránti érdeklődés növekedése által az országnak gyarapodnának turisztikai bevételei, ami a gazdaságra is pozitív hatással lenne. Japán elsődleges vonzerőit kulturális attrakciói jelentik, ezért ennek népszerűbbé válása jelentős fejlődéseket eredményezne turizmusának életében. Az egészségtudatosság növekedése a világban nagy lehetőséget kínál a japán fürdő- és gyógyturizmus fejlesztésére és elterjedésére. Napjainkban egyre fontosabb szempont az egészséges életmód, ezért Japán hagyományos és modern kezeléseivel népszerűvé válhatna a világ más tájain is. A nagy Ázsia piacok közelsége, mint Korea, Kína vagy Tajvan erős és jelentős kereskedelmet jelenthetnek, amely a gazdaságnak nagy bevételeket hozhat, és az ország turizmusa is megnövekedhet. Ahogy a statisztikai ábráknál is láthattuk, Japán fő látogatói csoportját ez a három ország nyújtja, ezért a bevételek nagy részét ez jelenti. A kormánynak ezt a beáramlást támogatni kell, és a környező országokból még több vendéget bevonni. Emellett új potenciális célcsoportokat kell kialakítani, és a világ többi tájáról is vonzani kell a turistákat.

50

A termékek és szolgáltatások elérése világnyelveken jelentősen befolyásolnák a turisták kikapcsolódását, és pozitív tapasztalataiknak kialakítását Japánban tartózkodásuknak idején, amelyet hazatérve szájreklám segítségével népszerűsíthetnének ismerőseik körében, ezzel is hozzájárulva az ország imázsának elterjesztésében. Emellett a fiatal korosztály térhódítása az, amely magával vonzaná a nyelvismeret elterjedését is számos lehetőséget megnyitva a piacon. Ez a turizmus minőségét, emellett a vendégek elégedettségét is növelné. A régiók közötti összhang növekedése kulcsfontosságú a turizmus piacán. Ennek segítségével egy összetett turisztikai csomagot lehetne alkotni, ami eltörölné az egymás közötti versenyt, és a látogatók kiváló betekintést nyernének Japán színes kultúrájába. Ezzel komplexebbé lehetne tenni a szolgáltatások kínálatát. Fapados repülőjáratok elterjedésével a keresletét is szélesítené a kormány, amely hatására több távolabbi ország turistája előtt megnyílna az olcsóbb utazás Japánba. Nagy lehetőséget nyújtana a kevésbé tehetős turisták létszámának növelésében a világ minden tájáról. Nem csupán a szomszédos országokból lennének nagyszámú utazások, hanem más kontinensekről is. Ez az egyik legnagyobb költség a japán utak tekintetében, aminek eltűnésével, vagyis átalakulásával szélesebb körben is megvalósítható lenne a kiutazás.

Veszélyek:

Japán turizmusában nem csupán lehetőségek vannak jelen, hanem fenyegetések és veszélyek is, amelyek gátolhatják az országba beáramló külföldiek számának növekedését. Talán a legnagyobb veszélynek bizonyul a természet és a fejlesztések volumenének egymás közötti egyensúlytalansága, amely akkor alakulna ki, ha az eredeti fogadóterület kapacitásától nagyobb mértékű beruházások történnének meg, ezáltal az újítások eltüntetnék az eredeti erőforrásokat. Ez egy fontos probléma, amelyet mindig szem előtt kell tartani, mivel visszafordíthatatlan károkat okozhat. A bűnözés növekedése és a közbiztonság csökkenése komoly fenyegetéseket jelenthet az ország turizmusára nézve. Ennek elterjedésével további külföldi vendégek fogadása lehetetlenné válna, a gazdaság nagy költségeket veszítene el, és az ország imázsa is sérülne. Ezért fontos, hogy ellenőrzött kereteken belül történjen a turisták mozgása, és a saját 51

biztonságuk mellett az ország lakosságának és értékeinek a megvédése is létfontosságú tényező. A természeti katasztrófák gyakoriságának növekedése nem befolyásolható veszély, amely a szigetország életében mindig jelen lesz, mivel kőzetlemezek találkozásánál fekszik, ezért szinte mindennapi eseménynek számíthat egy földrengés vagy szökőár pusztítása. Ezek visszatartó erők lehetnek a beutazni vágyó turisták számára, illetve a nagy külföldi vállalatok letelepedése szempontjából is hátrányt jelenthetnek. A pusztítások számának növekedése, az infrastruktúra, a városok és a nukleáris területek sérülése súlyos következményekkel járhat. A hagyományok esetleges eltűnése az öregedő társadalommal kapcsolható össze, mivel velük együtt tűnnének el a nemzet több ezer éves tradíciói is. Ez nem csak a japánok számára okozna problémát, hiszen számos eseményükre, és ünnepükre épülő turisztikai attrakció is elveszne, amivel a forgalom szintén csökkenne. Ezért fontos, hogy a fiatal generációk Japánban

megtalálják

a

számukra

kulcsfontosságú

életkörülményeket,

hogy

a

hagyományokkal továbbélve átadhassák majd a következő nemzedékeknek. A kulturális értékek, egyediség elvesztése szintén súlyos veszélynek számít az ország életében, amit a túl nagy turistaforgalom okozhat egy kis befogadóképességű vonzerő látogatásánál. A különlegesség elvesztése a japán társadalom számára a legnagyobb problémák közé tartozik, hiszen ők mind életmódjukkal, mind tárgyi értékeikkel kimagaslóak a világ országai között. Ennek kiküszöbölésére olyan stratégiát kellene kialakítani, amely megvédi egy terület turisztikai attrakcióit, de emellett a külföldiek számára is betekintést nyújt különleges világába. Az öregedő társadalom problémája Japánban nagy gondokat okozhat, mivel a lakosság munkavállaló rétege egyre kisebb, és külföldi munkások importálására lenne szükség. Ennek hosszú távú következménye az ősi japán társadalom kihalása, hagyományainak eltűnése lehet, mivel munkaerő behozatala szükséges lenne, és ezzel egy vegyes lakosság jönne létre. A nemzetközi kapcsolatok hanyatlása az egész gazdaságot érintené, ugyanis elvesznének Japán kereskedelmi partnerei, valamint a szomszédos országokból történő jelentős mennyiségű beutazók száma is csökkenne, amivel a turizmusra is negatív hatást gyakorolna. Ezért fontos a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és hosszú távú fenntartása. 52

V. Következtetések

A szakdolgozatom megírása alatt megvalósított kutató- és elemzőmunkám segítségével az alábbi következtetésekkel, illetve javaslatokkal rendelkezem. Megoldás a problémafelvetésre:

Dolgozatomban az általam vizsgált ország fő problémájára, ennek okaira, és megoldási javaslatára kerestem a választ számos eszköz segítségével. A legnagyobb gond Japán turizmusában az, hogy a turisztikai piacra befektetett pénzmennyisége mellett a bevételként elkönyvelt összeg csupán a költségek felét, vagy még azt sem fedezi. Ennek az okai több, a kormány és különböző szervezetek által vétett hibákon, illetve hiányosságokon alapulnak. A probléma megoldására többféle lehetőséget is megvizsgáltam, amelyek eredményesnek bizonyulhatnak az ország turizmusának fellendítésére. Emellett a magas költségek miatt számos kikapcsolódni vágyó utazó egy másik helyszínt választ desztinációként, mivel már az országba való eljutás sem kivitelezhető számára. A Japánba már kiutazott külföldiek számára sok esetben a helyváltoztatás és a kommunikáció is nehézségekkel jár, mivel számos nyelvi akadály áll fenn ezeken a területeken a nyelvben használt írásjelek, és a szolgáltatások során használt nyelvi hiányosságok miatt. Ezekkel a problémákkal szemben vannak olyan nemzetek, ahol nem sok információt tudnak az ország kultúrájáról, és vonzerőiről sem, vagyis a marketing folyamatok rossz területeken zajlanak, vagy egyáltalán nem jutnak el a célközönséghez. Szakdolgozatom végén, a javaslatok címszó alatt kerül kifejtésre ezeknek a hibáknak és hiányosságoknak a megoldási stratégiája.

Hipotézisek bizonyítása:

Szakdolgozatom bevezető részében három hipotézist mutattam be, amelyek bizonyítására tett vizsgálatok eredményesen zárultak.

I.

hipotézis: Az első hipotézisben azt fogalmaztam meg, hogy Japán turisztikai befektetéseinek költségei magasak (pl.: az ország turizmussal kapcsolatos fejlesztései,

infrastruktúra,

szolgáltatások),

viszont

erről

a

területről 53

származtatott bevételei rendkívül alacsonyak. Arra a megoldásra jutottam kutatásom során, hogy ez a feltevés igaz. Ennek igazolására a statisztikai ábrák elemzése dolgozatrészben találtam bizonyságot, a 14. és a 15. ábra összehasonlításával, valamint a 20. ábrán szereplő adatok megvizsgálásával. Ezekből az olvasható le, hogy a Japánba utazó turisták költéseinek mértéke valóban jóval kevesebb a turizmusba befektetett összegeknél. Ez következhet az alacsony számú turistaérkezésből, vagy az országban uralkodó magas árszínvonalból is. Ennek részletesebb bemutatására egy másik ábra szolgál, amely szemlélteti az iparban létrejövő termelés költségeit ágazatokra lebontva, valamint az ebből befolyó összegeket is. Itt is észrevehető a hatalmas eltérés, amely a gazdaságban hiányként könyvelhető. A probléma megszüntetésére számos lentebb megtalálható javaslat szolgálhat megoldásként.

II.

hipotézis: A második feltevés szerint a turisták alacsony számának másik legfőbb oka az is, hogy az országban számos területen használt japán nyelvi jelek, és a lakosság nyelvtudásának hiánya gondot okoznak a látogatók tájékozódásának eredményességében. Emellett nem csupán a jelzések hiánya, hanem a szolgáltatások nyelve is elégedetlenséget vonhat maga után a turisták számára, mivel ezek többsége sem világnyelvű. Dolgozatom témájának kutatása alatt igaznak bizonyult ez a hipotézis is, amit a külföldiek Japán utazásaik alkalmával a legtöbbször előforduló nehézségnek könyveltek el. Nem csupán a turisták látják így az országot, hanem maga a fogadóterület is, mivel Japán turizmusát leíró cikkeikben sok helyen szerepel a kötelező változtatások mellett a terület turistabarátabbá tétele. Legnagyobb gondok a közlekedésben találhatók meg, ahol sok helyen a megállók nevei, csupán japán írásjelekkel vannak feltüntetve, valamint utcanevek és házszámok nincsenek, ezzel megnehezítve a turisták tájékozódását. Emellett a szolgáltató iparban is hiányosság figyelhető meg világnyelvismeret szempontjából. Az éttermekben, és egyéb vendéglátó-egységekben sem beszéli a személyzet az angolt, valamint az étlapon sincs feltüntetve érthetően a kínálat a japán jeleken kívül. Az információs táblák is hasztalanok a külföldiek számára, mivel az adatok csupán a helyi nyelven találhatók meg. Ezeknek a problémáknak a bizonyítása számos forrásban is megjelent.

54

III.

hipotézis: A harmadik hipotézis az ország által nem hatékonyan végrehajtott, kihasználatlan marketing-tevékenységeikre épül. Ez azt jelenti, hogy Japán nem megfelelően, esetleg hiányosan indít kampányokat a külföldiek nagyobb számban való vonzására. A statisztikai ábrák elemzése során egy olyan grafikon vizsgálatára is kitértem, amelyben a kormány egy marketing kampányt valósít meg, amelynek hatására a beutazó turisták száma jóval megnövekedik, ezáltal bizonyítva azt a tényt, hogy megfelelően kivitelezett stratégia segítségével nagyobb tömegek beáramlása is elérhetővé válhat. Kutatómunkám során marketing-tevékenységre csupán csekély mennyiségű adatot találtam, amelyből arra lehet következtetni, hogy Japán a világpiacon ritkán promótálja turisztikai kínálatát, valamint nem fektet hangsúlyt az országához távolabb eső területek potenciális turistáinak vonzására sem. Az évente megrendezésre kerülő utazási világpiacon ugyan általában Japán is megjelenik, de ezen kívül a szomszédos országain túl eső területek promóciós tevékenységeinek köre le is záródik. Ezzel szemben, ahogy dolgozatomban már említettem Kotler Marketingmenedzsment című könyvében a világ marketingbajnokainak nevezi a japánokat, ugyanis szerinte ők tudják az országok közül a legjobban kezelni ezt a témát. Ebben a részben azt is leírja, hogy a japánok marketing-tevékenységekben első osztályúak, de ez csak azokra az iparágakra vonatkozik, amelyeket ők a legfontosabbnak tartanak jövedelmezőség szempontjából. Ezek mellett számos forrásban is bebizonyosodott ez a hipotézis, amelyből az következik, hogy ez a feltevés is igaz, és ennek megoldására nagy figyelmet kell fordítani.

5.1. Legfontosabb eredmények értékelése Kutatómunkám során végzett vizsgálatok alkalmával olyan eredményekhez jutottam, amelyek alátámasztották feltevéseimet, bár előfordultak olyan elemek is, amelyek jelenlétére elemzésem során derült fény. A legfontosabb eredményeknek a három hipotézis létjogosultságának bebizonyítása könyvelhető el. Az első feltevés során azt vizsgáltam, hogy a turisztikai célú befektetések, és az ebből származó bevételek közötti magas különbség valóban fennáll-e, valamint a kormány mely szektorokra fordítja a legnagyobb tőkét. Több statisztikai ábra elemzésével megállapítható, hogy az ország turisztikai célú beruházásai kétszer olyan magasak, mint az ebből befolyó összegek. Legtöbbet a turisták és a lakosság szállításába, a közlekedésbe fektetnek be, amely közismerten Japánban az egyik 55

legmodernebb és leggyorsabban fejlődő ágazat a világon. Ebből is folyik be a legtöbb bevétel a piacon. Ezzel egyetemben bebizonyosodott, hogy a kormány a turizmusban rosszul kezeli a befektetéseket, mivel magas költségek mellett keveset kap vissza, ezért a gazdaság hiánnyal zárul. Erre a problémára kell megoldást találni, amelyet a javaslatok részben fejtek ki. A második hipotézisben azt feltételeztem, hogy az országba látogató turisták gyakran nyelvi akadályokba ütköznek, amelyek hátráltatják őket mind tájékozódásukban, mind megfelelő vendéglátásukban. Ez is igaznak bizonyult, amelyet számos általam megvizsgált forrásban is megfigyelhettem. Sok helyen csupán japán írásjelekkel vagy a szomszédos országok nyelvén vannak feltüntetve a közlekedési eszközök megállói, a turisztikai látványosságok leírásai, valamint a szolgáltatások igénybevétele is így zajlik. Amellett, hogy a japánok segítőkészek a turistákkal szemben, ezek a problémák akkor is fennállnak az utazók hátrányára. Ezeknek a megszüntetésére számos prefektúrában elkezdődtek a munkálatok, de még mindig kevés helyen figyelhető meg előrelépés. A kormánynak egy olyan rendszert kellene kidolgoznia, amelyben az összes potenciális attrakció elérhetővé, és érthetővé válna a külföldiek számára, valamint a turisták által gyakran látogatott helyeken világnyelv használata jelenne meg. Emellett számos helyen információs pontok lennének kihelyezve, amelyek mind-mind nagyban megkönnyítenék a látogatók kikapcsolódását, és pozitív tapasztalataik kialakítását. Ennek kiküszöbölésére szánt további ötleteimet a javaslati részben fejtem ki. A harmadik hipotézisben az ország turizmus-marketingével kapcsolatos tevékenységeit vizsgáltam, amely szintén igaznak bizonyult. A feltevés szerint Japán nem megfelelően, vagy hiányosan végzi területeinek promótálását, és ezáltal nem jutnak el szélesebb rétegekhez a kínált attrakciók. Munkám során számos forrást megvizsgálva csupán csekély mennyiségű marketing-tevékenységet találtam, és azok is inkább a szomszédos nemzetekre terjedtek ki, holott a világ más országaiban is lenne rá kereslet. Az egyik statisztikai ábra elemzésénél megfigyelhető, hogy egy megfelelően kialakított kampány esetében milyen változások következnek be a beutazások számát tekintve. A „Visit Japan Campaign” hatására az ország látogatottsága a következő öt évben jóval megnövekedett, amely bizonyítja hatékonyságát. Kutatómunkám során efféle tevékenységek nem voltak fellelhetőek sem irodalmi művekben, sem folyóiratokban, sem internetes forrásokban, ezek alapján meglétüket megkérdőjelezem. A japánok marketing-tevékenységei más területeken 56

első osztályúak, amely azt mutatja, hogy a képességük megvan hozzá, csupán erre az ágazatra nem fordítanak kellő figyelmet. A turizmusmarketing irányítására létrehoztak szervezeteket (JTNO, JTM), de ezeknek sem figyelhető meg nagyobb méretű aktivitása a világpiacon. Növelni kellene a marketingeszközök kihasználtságát, valamint szélesebb körben promótálni Japán turisztikai attrakcióit. A szomszédos területekről érkező látogatókat továbbra is vonzani kellene az országba, de emellett új potenciális nemzeteket is be kellene vonni a beutazó turizmus fejlesztése érdekében. Mivel ezzel együtt a másik két bebizonyított hipotézis is negatív jellegű, ezért az országnak ezek javításán kell dolgozni annak érdekében, hogy a turistaérkezések számát megnöveljék.

5.2. Javaslatok A hipotézisek vizsgálata alapján az alábbi javaslatok megvalósítását tartom célszerűnek, annak érdekében, hogy Japán belföldön történő turizmusa, ebből származó bevételeinek növekedése, és ezáltal gazdaságának a fejlődése megvalósuljon. Az országnak megvan arra a potenciálja, hogy több turistát vonzzon szigeteire, mivel olyan kiaknázatlan lehetőségek rejlenek benne, amelyek más népszerű országokban nincsenek. Első sorban a legfontosabb feladat egy ország számára egy átfogó nemzeti turizmus stratégia elkészítése, amely céljának jelölné ki a Japánt felkereső külföldi turisták számának növelését, és a hazai utazók belföldön tartását, ezzel fejlesztve turizmusát és gazdaságát is. Ebben a tervezetben úgy is megjelenik a turisztikai ipar, mint nemzetgazdaságban fontos elem, jelezve munkahelyteremtő előnyeit. Az ágazat fejlődésében kulcsfontosságú szerepet kell

kapnia

a

nemzetbiztonságnak,

a

közlekedésnek,

az

oktatásnak

és

a

környezetvédelemnek is, ugyanis ezek nélkül nem megfelelően működtethető, és még több probléma lépne fel fejlődése közben. Japánban ezek az elemek a beutazásokhoz mérten megfelelően jelen vannak, de ha a turistaforgalom növekedne, akkor ezeknek a további fejlesztésére lenne szükség az egyensúly fenntartásához. A közlekedés a világon az egyik legjobb az országban, amely kedvelt mind a lakosság, mind a külföldiek körében, ezzel szinte az egyik fő attrakciót megtestesítve (például a Shinkansen vasút). A nemzetbiztonság a fogadó és a beérkező oldalra is kiterjed, amelynek fenntartása rendkívül fontos mindenki számára. Bár a kormány a szigorú vízumrendszert némileg enyhítette, még így is számos kritériumnak kell megfelelni, valamint pontos információkkal kell szolgálni az utazás lezajlásának adatairól ahhoz, hogy engedélyt kapjanak a belépésre. Ezek mellett oda kell 57

figyelni a turisták országban szerzett élményeire, amelyek szintén kihatnak a gazdasági és diplomáciai kapcsolatokra is, ezért minél fontosabb az idelátogatók teljes körű kielégítése. Ez az egyik legfontosabb feladat, mivel ha a turisták elégedettek az országban szerzett tapasztalataikkal, akkor azt továbbadják ismerőseik számára is, amely ezáltal az úgynevezett szájreklám által sokkal gyorsabban és könnyebben népszerűvé válhat, mint akármelyik más marketingeszköz hatására. A világpiacon kialakult hatalmas verseny miatt Japánnak egy intenzív reklámkampányt kellene indítania, hogy elfoglalhassa méltó helyét a ranglistán. Nem csupán a környező országokban kellene promótálni turisztikai csomagajánlatait, valamint a turisták által preferált attrakcióit, hanem a világ minden olyan országában, amelyek nemzete utazásra hajlamos, emellett ahol magasabb kereslet lenne rá. Emellett, mint már említettem, hogy a kormánynak a japán lakosság belföldön történő kikapcsolódását, és más belterületekre való látogatását, valamint számukra új látványosságok felfedezését kellene támogatni. Ez az országban megfigyelhető ugyan, de a japánok nagy része így is általában külföldi utazást választ kikapcsolódásának, és tapasztalatai növelésének helyszínéül. Mindez hatalmas bevételektől fosztja meg Japánt, mivel köztudott, hogy nemzetének utazói magas költéseket folytatnak az általuk meglátogatott desztinációkban. Ezek mellett a szomszédos országokból érkezőket tovább kell ösztönözni a beutazásra, miközben új területekre is ki kell terjeszteni a marketing tevékenységeket, ezzel növelve a piacot. Ez a feladat kulcsfontosságú a turizmus fejlődésében, mivel ezáltal szélesedne a potenciális beutazók köre, valamint a látogatások száma is jóval megnövekedne. Ezek a változások egy olyan folyamatot indítanának el, amely egy úgynevezett láncreakciót váltana ki a turizmus piacán azzal, hogy először, mint említettem az ország lakosaira irányulna a figyelem, aztán a szomszédos, majd a világ összes többi országaira is, ezzel megalapozva a fejlődést. Ennek hatására mind a három területről megnövekednének a beérkezések, amelyek az ágazatban, majd a gazdaságban is kifejtenék pozitív vonzatukat. A harmadik hipotézisemben is bebizonyosodott, hogy az ország nem megfelelően, és hiányosan hajt végre marketing tevékenységeket, ezért ennek a javítása és kiterjesztése a legfontosabb célok közé tartozik. A promóció folyamán Japánban, a szomszédos nemzetekben, és a távolabbi országokban is olyan kampányt kellene indítani a potenciális turisták figyelmének felkeltése érdekében, amely egy érdekes, szélsőségekkel teli, mindenki számára kedvező és elérhető ajánlatokat kínálna. Számos képpel, videóval és 58

élménybeszámolóval, valamint a szélsőségek bemutatásával tökéletes képet lehetne kialakítani a köztudatban, amely nagyszámú beutazó érdeklődőt vonzana a prefektúrákba. A legelső akadály a beutazni kívánó turista számára a repülőjáratok költségeinek magas árfekvése. Ezeknek az enyhítésére a fapados járatok elterjesztését javaslom, amelyek komfortja ugyan alacsonyabb minőségű, de így a turista megtakarított pénzéből az országban nagyobb költést hajthatna végre. Általában a külföldiek Japánban magas összegeket fektetnek be szuvenírek és egyéb emléktárgyak vásárlására, amely az ágazat bevételeinek jelentős részét jelenti. Emellett a repülőterek számát és kapacitásukat is növelni kellene, hogy nagyobb tömegeket is tudjanak fogadni ezt több helyen is lehetővé téve, emellett a lakosság is a szigeteken való hosszabb utazásokat repülőgépek segítségével bonyolítsa le. Javaslataimban világelső minőségű szolgáltatások, és a látogatók számára sok új élmény nyújtása is szerepel. Japánban a szolgáltatások színes skálája megtalálható, amelyek ártól függően nyújtanak jobbnál jobb kínálatot. Ezeknek a legnagyobb problémája nem is a minőségükben, hanem a nyelvi akadályokban figyelhető meg. Ennek a megoldására lentebb térek ki részletesebben. Emellett számos új élményt kellene a látogatóknak nyújtani, amelyet később a már említett szájreklám segítségével ajánlanának a többi potenciális vendégnek. Ilyenek lehetnek a kultúrában, a gasztronómiában, a hagyományokban, a különleges tájakban és attrakciókban átélhető tapasztalatok. A szolgáltatások kialakításánál a személyre szabásnak és a kényelemnek kellene a két fő szempontnak lennie, mivel a mai világban ezeket keresi a legtöbb utazni vágyó turista. A jelenben elterjedő trendek mutatják, hogy ez a két elem a legfontosabb a kikapcsolódni szándékozó egyének számára, vagyis egy széles kínálatú, megbízható és komfortos termék kialakítása a cél, amely minél nagyobb érdeklődési kört lefed a vendégek igényeinek kielégítésére. Piaci szegmensek kialakításával ezeket a folyamatokat hatékonyabban lehetne kezelni, valamint minden turista megtalálná a számára tökéletes élményt nyújtó szolgáltatást. Emellett persze fontos ezeknek a kínálati elemeknek a megfelelő kommunikálása a világ felé. Ennek kiterjesztéseként az ország újrapozícionálását javaslom, amelyet a következőkben fogok részletezni. Ezeken a feladatokon kívül a siker elérése érdekében a turizmusnak prioritást kellene élveznie kormányzati szinten is, a központi hatóságoknak pedig partnerként együtt kellene működniük. Ezáltal a turizmuságazat gazdasági potenciáljai erősödnének, és több új munkahely is létrejönne. A különböző kormányzati feladatok koordinálásával szintén 59

nagyobb sikert lehetne elérni az ágazat piacán. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak különböző tevékenységeit össze kellene hangolnia annak érdekében, hogy a turizmus eredményesebben fejlődjön, vagyis ezt nem csupán a turisztikai feladatokkal kellene működtetni, hanem be kellene vonni az ehhez kapcsolódó területeket is, amelynek hatására egy átfogó és hatékony stratégiát lehetne kialakítani. Mint már korábban említettem ebben a koordinálásban kulcsfontosságú szerepet kell kapnia a nemzetbiztonságnak, a közlekedésnek, az oktatásnak és a környezetvédelemnek is, amelyek együttes összehangolásával egy magasabb szintű turisztikai kínálat lenne elérhető.

Kutatásokkal, és hatástanulmányok végrehajtásával meg lehetne figyelni a különböző tevékenységek környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait is, amelyeket később javítani, korrigálni, vagy el lehetne vetni az ágazat fejlődése érdekében. Bővebben annyit tesz, hogy a fejlesztések és egyéb turisztikai tevékenységek megvalósulása után kutatásokat és hatástanulmányokat kellene alkalmazni annak érdekében, hogy a bekövetkezett eredményeket értékelni tudják a turisták és egyéb szereplők körében. Ezeknek a megvizsgálásával az esetleges problémákat ki lehetne küszöbölni, valamint a pozitív elemeket tovább vinni más szektorokba is, valamint megerősíteni azokat. A hatástanulmányokkal az adott turisztikai fejlesztés társadalmi, gazdasági és egyéb környezetre gyakorolt hatását lehet elemezni, ezért fontos a további munkálatokban is a minél hatékonyabb turisztikai stratégia kialakításában, valamint megvalósításában. Másik javaslatként az ország újrapozícionálását említeném meg, annak érdekében, hogy a világ nemzetei számára egy hiteles és széleskörű kép jelenjen meg a köztudatban Japánról. Ennek eredményeképp az imázs egy turistacsalogató szerepet töltene be, amely a jelen időszakban nem állta meg a helyét. Ennek a folyamatnak a célja, hogy meghatározzuk a konkurenciához mért versenyelőnyöket. Meg kell különböztetni a terméket, vagy szolgáltatást a versenytársaktól, hogy az egyedi módon helyet kapjon a fogyasztók tudatában. Pozícionálni egy helyet, régiót, vagy országot is lehet, nem csupán termékeket és szolgáltatásokat, ezáltal betekintést nyújtva az adott desztináció lehetőségeibe a potenciális vendégek számára. Ennek során a régi rossz pozíciótól megszabadulva egy eltérő, egyedi és a világtrendeket figyelembe vevő kép alakulna ki az országról, aminek segítségével turisták tömegeit lehetne mozgósítani a beutazásra. Ezeknek a tevékenységeknek a fő tényezője, vagyis az újrapozícionálás fő képe az országban rejlő szélsőségek jelenléte lenne. Számos forrásban előfordult Japán kontrasztos világa, amelyben a hipermodern keveredik a régivel, 60

az előremutató a feudálissal, az innováció a tradíciókkal. Javaslatom szerint erre az imázsra kellene építeni az ország pozicionálását, valamint marketing tevékenységeit is erre kellene alapoznia. Annak érdekében, hogy növelje az ország turistaérkezéseinek számát, a második hipotézisemben feltárt problémát, vagyis a nyelvi akadályokat is meg kellene szüntetnie. Ennek megvalósítását több turistajelzés kihelyezésével, közlekedési eszközök járatainak és megállóinak angol nyelvű feltüntetésével, a turisták által sűrűn látogatott helyeken, éttermekben, üzletekben, szolgáltatásoknál világnyelven történő kommunikációjával lehetne kivitelezni. Emellett nem csak a nagyvárosokban, hanem a kisebb, turisták által kedvelt területeken is információs pultok kialakítása lenne ajánlott. A sűrűbben látogatott helyszíneken a vezeték nélküli hálózatokat kellene elterjeszteni, hogy a látogatók tudják használni számítógépeiket és egyéb digitális eszközeiket, ezáltal tájékozódhassanak úti céljaik kialakításával kapcsolatban. Ezeknek a változtatásoknak a hatására már nem jelentene problémát a turisták tájékozódása, vendéglátása és a különböző vonzerők megismerése sem. Másik nagy probléma a potenciális turisták beutazásával kapcsolatban az ország magas árszínvonala. Ezt a gondot nem lehet teljes körűen kiiktatni, de számos lehetőség adott az enyhítésére. Mint már fentebb is említettem, a külföldiek költségeinek csökkentésére első sorban a Japánba induló fapados járatok szélesebb körű elterjesztését kellene elindítani, ami nagyban megkönnyítené számos réteg beutazását, valamint sokak számára lehetőséget nyújtana. Ennek megvalósításával az ország nem vesztene bevételeiből, ugyanis az az összeg szintén befolyna, csupán más területekről, mivel így a látogatók többet költenének kikapcsolódásuk alkalmával. Turistakedvezmények létrehozásával még tovább lehetne szélesíteni a potenciális turisták körét, amely segítségével a kevésbé látogatott területeket is lehetne népszerűsíteni, és vonzerők színes csoportjait megismertetni a látogatókkal. Ennek hatására szintén nagyobb látogatottság lenne megfigyelhető a kedvezőbb árral hirdetett attrakciók esetében, amellyel fel lehetne lendíteni különböző térségeket is. Nem utolsó sorban fontos lenne az ország turizmusának javításában, és az esetleges tömeges turista csomópontok elkerülése érdekében az, hogy új turistaútvonalakat alakítsanak ki, amelyek még több lehetőséget, és még színesebb programokat kínálnának a 61

beérkező külföldiek számára a tipikus célállomásokon kívül. Több forrásban is megjelent ennek a problémának a felvetése, hogy Japánban a látogatók számára legnépszerűbb helyek (Tokió, Kiotó, Oszaka, Fuji-hegység, Shinkansen vasút) általában zsúfoltak, amelyek negatív hatással vannak az országban tapasztalt élményeikre. Ezért javasolnám több turisták számára elérhető útvonal, valamint a fontosabb vidéki attrakciók megjelenítését, fejlesztését, és promótálását a piacon. Ezen megoldás megvalósítására már vannak kísérletek egyes prefektúrákban, ahol megindult a terület népszerűsítésére alapozott kampány, bár ez elenyésző ahhoz a potenciális kínálathoz képest, amelyet Japán képes lenne nyújtani az érdeklődők számára. Ezekkel a fejlesztéssel több turizmusfajta elterjedése is megindulna, mint például a falusi, az aktív, a kulturális, vagy a gyógyturizmus, amelyek még több turistát vonzanának a régiókba színes attrakciókkal kiegészülve. Összefoglalva minden egyes értékes területnek pozícionálni kellene magát, ezáltal megállapítani, hogy mivel lenne képes a legnagyobb számban vonzani a turistákat, majd azt a területet fejlesztésekkel kellene erősíteni.

62

Összegzés Szakdolgozatom elkészítése azt a célt szolgálta, hogy alapos gyűjtőmunka végrehajtása után, olyan kutató- és elemzőmunkát végezzek el, amelynek segítségével mind az elméleti, mind a gyakorlati részben hiteles képet tudjak adni Japán turisztikai rendszerével kapcsolatban. Dolgozatom során szekunder kutatás és SWOT-analízis elvégzésével olyan előnyök és hátrányok megállapítására került sor, amelyek előreviszik vagy hátráltatják az ország turizmusát. Ezen gyengeségek további javítására, vagy kiküszöbölésére tett javaslataimat a fentebb található fejezetben fejtettem ki. Dolgozatomban három hipotézist fogalmaztam meg, amelyek valós létjogosultsága az elemzés során bebizonyosodott. Ezek mindegyike negatív jellegű, ezért az országnak ezen problémák megoldására kell első sorban koncentrálni, valamint ezen területek fejlesztéseinek növelésére. Az általam felállított hipotézisek a következők:

I.

hipotézis: Japán turisztikai befektetéseinek költségei magasak, viszont erről a területről származó bevételei rendkívül alacsonyak.

II.

hipotézis: Az ország területén jelenlevő világnyelven jelöletlen, hiányos turistajelzések, és a turisták által igénybevett szolgáltatások nyelvi akadályai visszatartó erők a külföldi vendégek számára.

III.

hipotézis: Japán nem megfelelően, esetleg hiányosan hajt végre marketing tevékenységeket, amelyek számos lehetőséget visszatartanak. Összességében megállapítható, hogy Japán egy rendkívül fejlett ország rengeteg

vonzerővel és turisztikai adottsággal, viszont ezek látogatottsága csekély mennyiségű, amelyet számos negatív tényező jelenléte okoz. A problémák megoldására tett leglényegesebb javaslataim között szerepel egy átfogó turizmus stratégia kialakítása, az ország turisztikai újrapozícionálása a megfelelő imázs elterjedése érdekében, emellett a turistafogadást gátoló akadályok eltávolítása vagy enyhítése, valamint a marketing tevékenységének hatékony megvalósítása. A negatív feltevéseim fejlesztésével, és a problémák megszüntetésével az ország beutazó turistáinak száma jelentősen megnövekedne, amely a jövőben az ipar és a gazdaság fellendülését nagyban elősegítené. 63

Summary

The preparation of my thesis has the aim that after collecting work I make analitical research in connection with the tourism system of Japan. I made secondary research in the theme and a SWOT-analysis which contains the strength, weaknesses, opportunities and threats of the tourism system in the country. I made some suggestion along the chapters in my thesis.

During my work I made three hypotheses which are the following:

I.

The high amount of investments in Japan are significant, but the income is poor.

II.

The tourist signs are barely translated to the world languages so these are dissuasive

effects for the foreign tourists and their motivation for travel to the country.

III.

The marketing activity in the country is incomplete.

These statements proved to be correct after my research. Both of the hypotheses has a negative aspect, so Japan should focus on the solution of these problems and the development of the region.

The most important suggestions to solve the problems are include the developing a comprehensive tourism strategy, repositioning the country’s tourist in order to the spread of corresponding image. Furthermore, removal or mitigation of the tourist reception of barriers and effective implementation of the marketing activities. The negative development of hypotheses and elimination of the problems of the country the number of inbound tourists a substantial increase in the industry and the economy was greatly facilitated in the future. Altogether it can be said that Japan is a highly developed country with many attraction, but the number of visitors are little. The suggestions I made during my thesis would cause the increase of the attendance and the prosperity of economy and industry.

64

Irodalomjegyzék

Szakkönyvek és egyéb kiadványok 1) Collcutt, M.– Jansen, M.– Kumakura, I. 1997. A Japán világ atlasza, HelikonMagyar könyvklub, Budapest 2) Dar, A. 2010. Japán, Kossuth kiadó, Budapest 3) Farkas, I. 2009. Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 4) Gyuricza, L. 2008. A turizmus nemzetközi földrajza, Dialóg campus kiadó, Budapest 5) Lengyel, M. 2004. A turizmus általános elmélete, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft, Budapest 6) Lonely Planet, 2007. Japán, Park kiadó, Budapest 7) Michalkó, G. 2004. A turizmuselmélet alapjai, Turizmus Akadémia Kiadó, Székesfehérvár 8) Michalkó, G. 2012. Turizmológia – Elméleti alapok, Akadémiai Kiadó, Budapest 9) National Geographic Traveler, 2009. Japán, Geographia Kiadó 10) Noh, T.– Kimura, J. C. 1989. A Regional Geography of An Island Nation, TeikokuShoin, Tokyo 11) Probáld, F.–Horváth, G.–Bernek, Á. 1998. Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 12) Radnai, T. 2012. Megtalálni Japánt, Typotex kiadó, Budapest 13) Reischauer, E. O. 1995. Japán története, Maecenas, Budapest 14) Statler, O. 1983. Japanese Pilgrimage, William Morrow & Company, New York 15) Szentirmai, J. 2005. Japán, Medicina könyvkiadó, Budapest 16) Thiro, R. 2006, Japán, Panemex kiadó, Grafo könyvkiadó 17) Vaporis, C.N. 1994. Breaking Barriers: Travel and the State in Early Modern Japan, Council on East Asian Studies, Harvard University Szakfolyóirat cikkek

1) Grihault, N. 2009. Travel & Tourism Intelligence, TTI Country Reports, Május 2. sz. 1-33. old. 65

2) Ishimori, S. 1989. Popularization and Commercialization of Tourism in Early Modern Japan, Senri Ethnological Studies, 26. sz. 179-194 old. 3) Kamata, H.–Misui, Y.–Yamauchi, H. 2010. How to attract more tourists?, Tourism Review, 65. évf. 2. sz. 28-37.old. 4) Kravalik, Zs. 2007. A bolygó neve: Tokió, A Földgömb, Magyar Földrajzi Társaság, 9. évf. 4. sz. 22-33. old. 5) Marvel, M. 2004. Outbound Travel-Asia, Travel & Tourism Analyst, 4. sz. Március 1-17.old. 6) Marvel, M. 2010. Asia-Pacific Hotel Industry, Travel & Tourism Analyst, 18. sz. Október 16-17.old. 7) Tokuhisa, T. 1980. The anatomy of tourism: Tourism within, from and to Japan, International Social Science, UNESCO, 32. évf. 1. sz. 128-149. old.

Internetes források

traveltips.usatoday.com/four-largest-islands-japan-50087.html www.badwooddigital.com/web-log-2/ www.cooljapan.principle-c.com/blog/blog-shikoku/ www.destination-asia.com/japan/destinations/main-islands/ www.destination-asia.com/japan/destinations/main-islands/ www.en.visit-hokkaido.jp/ www.erdekesvilag.hu/15-csodalatos-kastely-a-vilag-minden-tajarol/ www.geonice.com/pictorial-map-of-japan.html www.gojapango.com/tokyo/tokyo_attractions.htm www.gojapango.com/travel/honshu.htm www.gojapango.com/travel/kyushu.htm www.gonomad.com/1300-shikoku-island-japan-gonomad-destination-mini-guide www.hubpages.com/hub/10-Best-Places-to-Visit-When-Travelling-in-Hokkaido-Japan www.hvg.hu www.hwtnz.wordtravels.com/Travelguide//Japan/Map www.images.1233.tw/japan-hokkaido-map/ www.japanfelderito.hu www.japanspecialista.hu 66

www.japanspecialista.hu/2014/05/06/hiroshima-beke-varosa/ www.japanspecialista.hu/uti-celok-japanban/kobe-utazas/ www.japantimes.co.jp/opinion/2013/10/01/editorials/attracting-10-million-tourists-tojapan/#.VDKwrPl_slI www.japantimes.co.jp/opinion/2014/01/06/editorials/attracting-more-tourists-tojapan/#.VDFnm_l_slI www.japantimes.co.jp/opinion/2014/05/31/editorials/tourists-rate-tokyo-topcity/#.VDKwlfl_slI www.japantimes.co.jp/opinion/2014/10/01/editorials/drawing-touristsjapan/#.VDKwjPl_slI www.japantraveladvice.com/regions/kyushu/ www.japantravelinfo.com/event/index.php#otakon2014 www.japantravelinfo.com/specials/ www.jnto.go.jp/eng/location/regional/hokkaido/ www.jnto.go.jp/eng/ttp/sta/PDF/E2013.pdf www.made-in-japan.hu www.magnifythelord.org/cma/japan2006/Kyushu.html www.mlit.go.jp/kankocho/en/inbound/mice.html www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/toukei/syouhityousa.html www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/toukei/syouhityousa.html www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html www.origo.hu/utazas/azsiaesausztralia/20130129-elmenybeszamolo-japanrol-alegkulfoldibb-orszagrol.html www.quaestor.hu/attachments/utazas/pdf/Jap_n_partnereknek.pdf www.roughguides.com/destinations/asia/japan/shikoku/ www.sasistvan.hu/files/reklampszichologia/5c_pozicionalas.pdf www.stat.go.jp/data/nenkan/pdf/z02-2.pdf www.stat.go.jp/data/nenkan/pdf/z02-2.pdf www.this-day-in-history.blogspot.hu/ www.tokio.vilagnezo.hu/helyek/latnivalok www.tourism.jp/en/statistics/#stats www.tourism.jp/en/statistics/inbound/ www.tourism.jp/en/statistics/inbound/ www.tourism-review.com/the-top-wonders-of-japan-news2975 67

www.traveltips.usatoday.com/10-top-tourist-destinations-asia-60945.html www.traveltips.usatoday.com/attractions-kyushu-japan-102970.html www.traveltips.usatoday.com/four-largest-islands-japan-50087.html www.turizmusonline.hu/kulfold/cikk/kioto_lett_a_vilag_legjobb_varosa www.vilagutazo.blog.hu/2010/03/11/a_turizmus_rovid_tortenete www.vilagutazo.blog.hu/2010/03/11/a_turizmus_rovid_tortenete www.wexas.com/holidays/asia/japan/hokkaido/ www.wexas.com/holidays/asia/japan/honshu/ www.world-statistics.org/

68

Ábrajegyzék 1. ábra: Cook utazásokat hirdető plakát ................................................................................ 6 2. ábra: A turizmus rendszere .............................................................................................. 10 3. ábra: Japán térképe .......................................................................................................... 12 4. ábra: Japán népesség korfája 2012-ben és 2037-ben ....................................................... 13 5. ábra: Japán turistafogadásainak száma 2012 és 2014 között ........................................... 17 6. ábra: Külföldiek érkezésének eloszlása kontinensenként és országonként (2011) ......... 18 7. ábra: Japán szigeteinek legnagyobb turisztikai vonzerői képekben ................................ 21 8. ábra: Információs tábla .................................................................................................... 24 9. ábra: Honshú-szigete ....................................................................................................... 26 10. ábra: Hokkaido szigete .................................................................................................. 29 11. ábra: Shikoku szigete ..................................................................................................... 30 12. ábra: Kyushu szigete...................................................................................................... 32 13. ábra: Világrangsor a külföldi turisták számának fogadásáról (2012) ............................ 33 14. ábra: Nemzetközi turisztikai befektetések nagysága (2012) ......................................... 34 15. ábra: Nemzetközi turisztikai bevételek nagysága (2012) .............................................. 35 16. ábra: Japán be- és kiutazó turizmusának évenkénti változása ....................................... 36 17. ábra: Külföldi turisták fogadásához való viszonyulás (2009) ....................................... 37 18. ábra: külföldi turisták fogadásának jelentősége (2009) ................................................. 38 19. ábra: Külföldi turisták fogadásának problémái (2009) .................................................. 39 20. ábra: Utazási kiadások nagyságának gazdasági hatásai a Japán iparban (2011) ........... 40 21. ábra: Külföldi turisták beutazásának szándéka (2012) .................................................. 41 22. ábra: Külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (2013) ............................. 42 23. ábra: Beutazó turisták számának változása a Visit Japan kampány hatására ................ 43 24. ábra: 2011. márciusában történt földrengés hatása a turisztikai érkezésekre (2012) .... 44 Táblázatok: Külföldi turisták beutazásának vizsgálata (2014 jan.-márc.) .............................................. 70 Japán beutazó turizmusának városonkénti eloszlása (2014 jan.-márc.) .............................. 20 SWOT-analízis .................................................................................................................... 46

69

Mellékletek Külföldi turisták beutazásának vizsgálata (2014 jan.-márc.)

1. sz. melléklet Táblázat 1. táblázat

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/toukei/syouhityousa.html

70

2. sz. melléklet Képgyűjtemény

1. ábra: Tokió városa

2. ábra: Tokiói Császári Palota

3. ábra: Shibuya negyed, Tokió

4. ábra: Shinkansen vasút 71

5. ábra: Fuji-hegység

6. ábra: Shirahone onsen

7. ábra: Beppu onsen

8. ábra: Himeji Kastély 72

9. ábra: Oszaka Kastély

10. ábra: Sapporo Odori Park

11. ábra: Kobe városa

12. ábra: Kōtoku-in templom, Kamakura 73

13. ábra: Kinkaku-Ji (Aranypavilon), Kiotó

14. ábra: Torii kapuk az Aranypavilonhoz, Kiotó

15. ábra: Gion negyed, Kiotó

16. ábra: Kagoshima városa a Sakurajima vulkánnal a háttérben 74

17. ábra: Hirosimai Béke Emlék Múzeum

18. ábra: Genbaku Dóm, Hirosima

19. ábra: Gyermekek Béke Emlékműve, Hirosima

20. ábra: Itsukushima szentély kapuja, Hatsukaichi 75