MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Marketing Intézet

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Marketing Intézet

A Miskolci Egyetem Marketing Intézetének népszerűsítése az érettségi előtt álló fiatalok körében

Hriczu Péter 2014.

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ............................................................................................................................. 3

2.

Egyetem bemutatása ......................................................................................................... 5

3.

Alkalmazott módszerek .................................................................................................... 6

4.

Szakirodalmi megközelítés ............................................................................................... 7

5.

Hipotézisek ....................................................................................................................... 18 5.1 Első hipotézis .........................................................................................................................18 5.2 Második hipotézis .................................................................................................................23 5.3 Harmadik hipotézis ..............................................................................................................27 5.4 Negyedik hipotézis ................................................................................................................29 5.5 Ötödik hipotézis ....................................................................................................................32 5.6 Hatodik hipotézis ..................................................................................................................34

6.

Javaslattétel ...................................................................................................................... 38 6.1 Első javaslat...........................................................................................................................38 6.2 Második javaslat ...................................................................................................................39 6.3 Harmadik javaslat ................................................................................................................41 6.4 Negyedik javaslat ..................................................................................................................44 6.5 Ötödik javaslat ......................................................................................................................45

7.

Költségterv ....................................................................................................................... 46

8.

Finanszírozás ................................................................................................................... 47

9.

Összefoglalás .................................................................................................................... 48

10. Summary .......................................................................................................................... 51 11. Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 54 12. Melléklet ........................................................................................................................... 59

1. Bevezetés

Témám a döntés előtt álló fiatalok helyes útra való terelése. Azért határoztam ennek a kérdéskörnek a kifejtése mellett, mert tapasztalataim szerint a fiatalok nem, vagy csak kevesen tudják, mit szeretnének kezdeni az életükkel. Az első jelentősebb döntést életükben

e

téren

a

szülők

határozzák

meg,

amikor

gyereküket

beíratják

szakközépiskolába, vagy gimnáziumba, ezzel gyakran megalapozva életük további folyását.

Szakközépiskola

esetén

az

ifjoncoknak

van

lehetőségük

felületesen

megismerkedni egy szakmával, és ezáltal eldönteni azt, hogy szeretnének-e a későbbiekben hivatásként

azzal

foglalkozni,

amibe

bepillantást

nyerhettek.

Azonban

amikor

gimnáziumról beszélünk, akkor az emberek leginkább egyetemi előképzésre gondolnak. A diákoknak itt lehetőségük van jobban elsajátítani a nyelveket, és mélyebb ismereteket szerezhetnek az egyetemi felvételihez szükséges tantárgyakból. Ezzel szemben itt semmilyen előképzettséget nem tesznek magukévá, amivel a felsőoktatás valamilyen okból való kihagyása esetén könnyebben el tudnának helyezkedni. Amikor elértem az érettségi megmérettetéséhez, jómagam sem láttam messzebb az előttem álló vizsgákon. Nem volt elképzelésem a továbblépés lehetőségét illetően. Így hát szülői ráhatásra iskolámban maradtam és technikusi képesítést szereztem. Azonban gyorsan kiderült, hogy nem tudok azonosulni újonnan elsajátított szakmámmal, így hát tovább mentem, és két újabb bizonyítvány megszerzésére volt szükség ahhoz, hogy tisztában legyek vele, mit akarok kezdeni az életemmel. Ha ezt lemodellezzük, látható, hogy 21 éves koromra jutottam el odáig (3 szakmával a zsebemben), hogy elképzelésre tettem szert az életem további folyásáról. Ezek után még két év telt el, mire lehetőségem nyílt újabb továbbtanulás megkezdésére, egyetemre való beiratkozásra. Most, 27 évesen az én történetem arra sarkall, hogy megoldást keressek, segítséget nyújtsak azoknak, akik fiatalon, jelenleg a megfelelő információk hiányában jutottak el az egyetem, szakma, élet megválasztásának a kérdéséhez. Szakdolgozatom folyamán igyekszek feltárni a diákság döntései mögött meghúzódó okokat, kielemezni a rájuk hatást gyakorló környezetet, meghatározni azokat a csatornákat, amelyekről információkat gyűjtenek. Ennek tudatában kialakítani egy olyan programot, amely már a diákok életébe a döntésük előtt bekapcsolódik, tájékoztatja őket a lehetőségekről, és érdekeltté teszi őket a továbbtanulásban. Mindezt természetesen a

marketing eszközeit felhasználva fogom tenni úgy, hogy a kampány hatására nőjön az érdeklődés mind a Gazdaságtudományi kar, mind pedig a Marketing intézet kínálta lehetőségek irányába. Ezen elképzelésem megvalósításához keresve sem találhattam volna jobb gyakorlati helyet a Miskolci Egyetemnél. Tekintve, hogy a szakdolgozatnak terjedelmi, és időbeli korlátozása van, így az összes karra, és az egyetem által kínált egyéb lehetőségekre való kiterjesztést kénytelen vagyok leszűkíteni, és a Gazdaságtudományi karra, azon belül is a marketing és turisztika szakra koncentrálni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a szakdolgozatomban

meghatározott

kampány,

ha

kisebb

változtatásokkal

is,

de

alkalmazható lenne a többi karra is. Szakdolgozatom a következő gondolatmenetet követi: A bevezető után röviden ismertetem a Miskolci Egyetem történetét. Ezt követően röviden ismertetem a témával kapcsolatos hipotéziseimet, és a kutatásban alkalmazott módszereket. Ezután nem megszokott módon először a primer kutatásaim eredményét mutatom be, melyet a későbbiek folyamán a hipotéziseknél visszahivatkozva fogok felhasználni. Azért nem rendhagyó módon, mert bár a szekunder kutatás esetemben is megelőzte a primer kutatást, annak bemutatását inkább az egyes hipotéziseknél tartom indokoltnak, így nem kell folyamatosan visszaolvasni a korábban leírtakat. Továbbá ebben a részben ismertetek olyan fogalmakat, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a szakdolgozatom megírásához. Ezt követi a hipotézisek értelmezése, hipotézisekhez tartozó szekunder kutatások bemutatása, majd végül a feltevéseim elfogadása, illetve elutasítása. A szakdolgozatom ezt követő része, a javaslattétel pedig egy olyan programot mutat be, mellyel a felmerülő problémák kezelhetőek, illetve a kar népszerűsítése a fiatalok körében kivitelezhetővé válik. Végül pedig egy összegzéssel zárom a dolgozatomat.

2. Egyetem bemutatása

Mielőtt azonban belevágnék a kutatásba, fontosnak tartom néhány mondatban összefoglalni a Miskolci Egyetem, és a Marketing intézet történetét, mely a későbbiek folyamán még fontos szerephez juthat. 1735-ben alakult meg a Selmeci Bányatisztképző Iskola, amit 1770-ben Akadémiai szintre emeltek. 1919-ben az első világháború következményeként az intézmény Sopronba költözik. 1949-ben pedig Selmeci utódintézményként megalapítják a Nehézipari Műszaki egyetemet Miskolcon, ekkor még Bányamérnöki, Kohómérnöki, és Gépészmérnöki karokkal. Ahhoz, hogy a Gazdaságtudományi kar is megvesse lábát az egyetemen, egészen 1990-ig kellett várni. További 4 év eltelte kellett ahhoz, hogy Dr. Piskóti István vezetésével megalakuljon a Marketing Tanszék. Újabb 15 év elteltével pedig napvilágot látott a Turizmus- Vendéglátás tanszék.1 Ez az intézmény tekintve Selmeci származását, jelentős hagyományokkal bír. Némely része elérhető, és ismert a nagyközönség számára (Szalamander), más vonatkozásban viszont ezek a szokások zártak a külvilág számára. Szakdolgozatom előrehaladtával ezen hagyományok hasznosságát is fel fogom mérni, hogy kiderüljön, mennyire segíthet ez a diákok egyetemünkre való csábításában, illetve van e valamiféle befolyásoló képessége a fiatalok döntéseire.

1

http://www.uni-miskolc.hu/uni/univ/tortenet (letöltés: 2013. október 24.)

3. Alkalmazott módszerek

Szakdolgozatom kidolgozása folyamán primer, és szekunder kutatást is végeztem. Primer kutatásom kvalitatív részében fókuszcsoportos, és mély interjúk, továbbá résztvevő megfigyelések módszerét alkalmaztam, míg a kvantitatív módszerek között az online kérdőívezés,

tartalomelemzés,

szisztematikus

adatgyűjtés

szerepelt

a

felhasznált

módszerek repertoárjában. Szekunder kutatásaim folyamán folyóiratok, szakirodalmak, internetes cikkek, témához kapcsolódó szakdolgozatok, illetve doktori értekezések voltak a felhasznált forrásaim. Továbbá ide sorolható az egyetem, és más, felsőoktatásban érdekelt cégek, honlapok, intézmények által korábban elvégzett kutatások eredményei is, amelyekből számos tanulságot, és ötletet meríthet az érdeklődő.

4. Szakirodalmi megközelítés

Szakdolgozatom témája tehát, hogy milyen módon tudunk segíteni az érettségi előtt állóknak az életútjuk tervezésében, és a marketing segítségével hogyan tehetjük népszerűvé a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi karát, azon belül is a Marketing intézetet. Ehhez elsőként a szekunder kutatást kell elvégeznünk, hogy a mások által már feltárt összefüggések segítségével vizsgálhassam meg a felsőoktatás jelenlegi helyzetét, és kilátásait marketing szempontból. Szükséges

lefixálnunk,

hogy

mit

is

értünk

pontosan

marketing

alatt.

Szakdolgozatom folyamán Christian Gronroos (2006)-os definíciójával tudtam leginkább azonosulni, amely a követekzőképpen foglalja össze a marketinget: „A marketing fogyasztóközpontúságot jelent, amely áthatja a szervezeti funkciókat és folyamatokat, és amelyet az értékajánlat révén kapcsolnak a marketing ígéretekhez, lehetővé téve az ígéretek keltette egyéni várakozások beteljesülését, illetve ezeknek a várakozásoknak a fogyasztói értékalkotó folyamatok támogatásával történő beteljesülését. Ezáltal a marketing mind a vállalati értékteremtést, mind a vevők és más érintettek értékalkotó folyamatait segíti.”2 Ez a definíció igaz mind a business, mind a non-business cégekre. Miután lefixáltam, hogy miként tekintek a marketingre, szűkíteni érdemes a kört, és elmerülni a non-business marketingkoncepciójában. Ennek gyakorlati modellje a társadalomorientáció, amely számos szempontból hasznos a felsőoktatási marketingesek számára. Felhívja a figyelmet arra, hogy a nem üzleti viszonyok között, a szervezeteknek minimum két egyenrangú közönséggel kell a kapcsolatot megszervezniük, amelyet primer, és szekunder részekre oszhatunk fel. Ez a megközelítés nélkülözhetetlenné teszi, hogy a felsőoktatási intézmények önálló funkcióvá tegyék

a forrásszervező tevékenységek marketingjét.

Továbbá megmutatja azt is, hogy azok a szervezetek, amelyek nem haszonelvűek, mindig valamilyen társadalmilag fontos érték mentén szervezik a működésüket, vagy éppen értékelik a teljesítményüket. A kapcsolatmarketingnek számos változata létezik, ezek közül

2

Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella , (2010): Egyetemi Marketing, Marketing a felsőoktatásban, Pécsi Tudományegyetem, 71.o

is az adatbázis- marketing, az e- marketing, a hálózatmarketing ugyancsak jól adaptálhatók a felsőoktatási közegre.3 Amennyiben valamely felsőoktatási intézmény fel szeretné venni a kapcsolatot az érintett célcsoporttal, úgy ismernie kell azok értékrendjét. Értékrendje alatt elsősorban nem a mindennapi életet érintő kérdésekről van szó, hanem arról, miként ítélik meg az egyetemeket, milyen elvek szerint válogatnak a jelentkezés beadásánál. Ezen a vonalon elindulva a következő vevőértékek a legmeghatározóbbak: 1. A vevő funkcionális hasznai: teljesítményérték, szolgáltatásérték, hozzáférhetőség 2. A vevő társadalmi kulturális hasznai: imázsérték, kapcsolati érték, emocionális érték 3. A vevő ráfordításai: ár, időráfordítás, használati költségek, pszichikai ráfordítások, fizikai ráfordítások 3 Ezek a vevőértékek a felsőoktatási viszonylatban bonyolultak, és nehezen mérhetők, hiszen esetünkben a vevő által érzékelt haszon szubjektív, amit számos körülmény befolyásolhat (munkaerőpiac, társadalmi tőkegyarapodás, innovációs piac elvárásai). A vevőérték a felsőoktatásban összességében függ a hozzáadott értéktől is, mint például a képességektől, előzetes tudástól, és a szorgalomtól, ezek minőségétől, és mennyiségétől. Az, hogy a vevőrték hogy alakul, jelentősen függ a vállalt idő, pszichikai és opportunity cost tipusú áldozatoktól is. A felsőoktatásban a vevőérték elsősorban a humán, kulturális, kapcsolati és személyiségi tőkegyarapodásban jelenik meg, amelyek átalakulhatnak a későbbiek folyamán gazdasági tőkévé. Összességében tehát elmondható, hogy a felsőoktatási intézmények esetében a teljes vevőérték észlelése hosszú folyamat, és jóval a szolgáltatás- ajánlat igénybevétele után válik lehetővé.3 A vevők értékrendjét azonban nagyban befolyásolja a trendek alakulása is. Mit értünk trend alatt? Én a következő megközelítés mentén indultam el : „A trendek olyan jelenségek kapcsán észlelhető befolyásoló hatású tényezők, amelyek már éreztetik hatásukat a vizsgálat pillanatában is, de várhatóan növekvő erőre tesznek szert, így formálva a legfontosabb érintetteket.”4

3

Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella , (2010): Egyetemi Marketing, Marketing a felsőoktatásban, Pécsi Tudományegyetem, 73-85.o 4 Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella , (2010): Egyetemi Marketing, Marketing a felsőoktatásban, Pécsi Tudományegyetem, 123.o

Amennyiben a trendeket közelebbről is megvizsgáljuk, úgy megkülönböztethetünk megatrendeket (Horx 2005), a trendek és ellentrendek rendszerét (Törőcsik 2003), valamint az aktuális, rövidebb időszakon belüli trendeket (pl. www.trendinspiracio.hu). A trendek vizsgálatakor a felsőoktatás vonatkoztatásában nem szabad elmennünk a mellett, hogy a mai kort tudástársadalom megnevezéssel is szívesen emlegetik. A tudás az utóbbi időben felértékelődött. Egyértelmű, hogy piacképes pozíciót, fizetést megfelelő tudás nélkül nem lehet elérni. „Napjainkban az a kérdés, hogy tudom e és milyen gyorsan, és milyen széles körben vagyok képes hasznosítani azt a tudást, amit egy adott intézményben meg tudok szerezni.” A leggyakoribb átfogó megatrendként is megjeleníthető gondolat a tudáshoz kapcsolódóan a vizualizálódás, a tudásszakadék. Ez esetben arról van szó, hogy a képekben befogadott információ feldolgozása sokkal gyorsabb, és komplexebb, mint az az írott, olvasott információk esetében történik. Ezáltal rövidebb idő alatt, nagyobb tudásra tehetnek szert a vizualizálás technikáját alkalmazók. Ezen kívül az egyetem számára fontos még az idősödő társadalmak trendhatása, amely szintén megatrendként formálja a jövőt. Ezt figyelembe kell venni a marketing stratégia megalkotásánál, hiszen az „ezüst generáció” növekvő keresletet jelent. Az új idősek( a szakirodalomban gyakran 50+) éppen úgy, ahogy a fiatal generációk, speciális igényeket testesítenek meg, vagyis nem lehet őket a szokott módon megszólítani, a szokott kínálati elemeket számukra felajánlani. Ki kell dolgozni ennek az egyetemek számára többnyire új célcsoportnak megfelelő termékeket, kurzusokat, akár diplomát adó, vagy éppen vizsgák nélküli oktatási formákat, amelyekkel hasznossá tehetik szabadidejüket, lépést tarthatnak a világ fejlődésével, és ezáltal aktualizálhatják tudásukat, hogy tartani tudják a lépést a velük szemben támasztott elvárásokkal szemben.5 Tekintve, hogy szakdolgozatom a fiatalok „terelését”, és annak lehetőségeit igyekszik kitárgyalni, így a továbbiakban az idősebb korosztály megcélzását, nekik való programok kialakítását nem fogom kifejteni. E helyett most visszakanyarodok saját célcsoportomra a fiatalokra, és a velük való kommunikációs irányelveket fogom feltárni. A fiatalok ma scénákba (Prykop 2005) milliő csoportokba, életstílus csoportokba tartozóan elemezhetők leginkább, így a velük való kommunikációt is e szerint érdemes felépíteni. Azonban vannak általános érvényű szabályok is, amelyek e korosztályt tekintve a csoport legnagyobb részéről elmondhatóak. 5

Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella , (2010): Egyetemi Marketing, Marketing a felsőoktatásban, Pécsi Tudományegyetem, 124.o

„A fiataloknak szóló kommunikáció irányelvei hogy rövid, képekkel ellátott, naprakész, igazából realtime információkra vágynak.” Fontos számukra a racionális érvelés is, azonban, ha az nincs érzelmekre való hivatkozásokra alapozva, úgy ez semmit nem fog eredményezni. Az átadandó üzenetek nagy részét „ a kevesebb több” elve alapján kell megszerkeszteni.6 Amennyiben marketing kampányunk során szeretnénk a fiatalokat példaképeik „voksaival” magunkhoz csábítani, úgy tudnunk kell, hogy kik a hiteles arcok számukra. Törőcsik Mária szerint „A korosztályukból kikerülő, valamilyen területen komoly eredményt elérő, de legalábbis hírnevet szerző emberek” azok, akiket kommunikációnk során igénybe vehetünk. A fiatalok elvárják, hogy egyenrangú kezeljék őket. Egyre több nő van a felsőoktatási intézményekben, a gazdasági karokon számuk jócskán meghaladja a férfiakét, továbbá arányaiban egyre többen jelentkeznek fiatal lányok az egyes képzőhelyekre is. Fontos ennek a korosztálynak az interaktivitás a bevonás a folyamatokba természetes közeg. A legideálisabb az, ha véleményüket nem csak kikérjük, hanem meg is fogadjuk, elképzeléseiket beépítjük a kommunikációba, az oktatásba. A korábbi sportzene- szórakozás háromszög kiegészül a web 2-vel. Az egyetemekre való jelentkezés, és az ott eltöltött évek nem féltetlenül a karriertervezésről, a tudás megszervezéséről szól, hanem önmaguk megtalálásáról, párkapcsolatok megtapasztalásáról, a szűkebb tágabb baráti kör kialakításáról is. Nyilvánvaló, hogy önmagában az ifjúságról értekezni elhibázott dolog. Lehet ugyan a kommunikációt az x generációnak (Coupland 2007), y generációnak (Tari2010), G generációnak (trendwaching.com) címezni, azonban sokkal jobb eredményeket érhetünk el, ha ezen csoportokat tovább boncolva kisebb egységeket igyekszünk megszólítani. A

kisebb

csoportok

közötti

különbség

leginkább

a

szabadidő

eltöltés

megválasztásával mutatható ki. A szabadidejük eltöltését tekintve a fiatalok idejük jelentős részét valamilyen technikai eszköz alkalmazásával töltik. Számítógépet, internetet használók aránya közelít a 90%-hoz ( Szabó- Bauer 2009). A fiatalok szabadidő eltöltésének sajátosságait bemutató példaként a Fanta trend riport 6 kutatási eredményeit vesszem, amely segítségével összefoglalhatjuk az egyes típusok jellemzőit. A kutatás 2009-ben a 18-25 évesek megkérdezésével történt. A képernyő rabjai már akkor is „csak” (17%) volt. Rájuk az jellemző, hogy idejük jelentős részét a televízió, vagy a számítógép monitor előtt töltik. Ők a chat és a közösségi weboldalak nélkül nem is tudják elképzelni 6

Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella , (2010): Egyetemi Marketing, Marketing a felsőoktatásban, Pécsi Tudományegyetem, 125.o

az életet. Ebben a csoportban a lányok száma magasabb, illetve jellemző erre a rétegre az alacsony iskolai végzettség.7 Ott vannak még a partiarcok is, amely a csoport nagyjából 20%-át teszik ki. Az ő hétvégéiket a bulik, a kocsmázás, a haverokkal való lógás tölti ki. Ezek a fiatalok általában vidéki városokban, kisebb településeken laknak. A kockák (17%) számítógépfanok. Ebben a csoportban inkább a fiúk dominálnak. Tekintve barátaik éppen ezen okból nem nagyon vannak. Az unatkozó (25%) fiatalok az otthonülők. Néha megtalálhatóak egy két szórakozóhelyen. Ők azok, akik a legkevesebbet interneteznek, moziba, színházba sem járnak. Szabadidejüket céltalanul töltik. A könyvmolyok (22%) intenzív társas életet élnek, nagy kultúrafogyasztók. Jellemzően magasabb iskolai végzettségűek, kifelé is nyitottak, sportolnak, barátaikkal is sok időt töltenek.7 Buying center döntések a továbbtanulásról egyre inkább az látszódik, hogy a valamikori úgynevezett „igazi” vásárlói döntési típus helyett annál alacsonyabb innováltságot mutató, sokkal inkább a véleményekre hallgató „korlátozott” döntés a jellemző. Mértékadó kortárs csoport a sajtóban közölt rangsor, mértékadó idősebbek javaslata, esetenként a szülő és a pedagógus. A szülő szerepköre döntésekben megváltozott, és keretet adóvá, lényegre korlátozódóvá vált. A szülő, mint finanszírozó vetheti fel érveit az egyes megoldások mellett, vagy ellen. A fiatalok döntési szerepe felértékelődött, a szülői szerepkör pedig sokkal inkább a finanszírozóé, kevésbé tanácsadói, és főképp nem döntéshozói lett.7 A buying center résztvevői között is igen népszerűek a felsőoktatásra szakosodott print és online hallgatói lapok, szaklapok ilyenek például az online médiumok: www.felvi.hu, www.eduline.hu, www.edupress.hu, www.frissdiplomas.hu, www.fisz.hu, print médiumok: Aktív Szemeszter, Moha, Felsőoktatási Műhely.8

7

Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella , (2010): Egyetemi Marketing, Marketing a felsőoktatásban, Pécsi Tudományegyetem, 127-135.o 8 Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella , (2010): Egyetemi Marketing, Marketing a felsőoktatásban, Pécsi Tudományegyetem, 183.o

Mindezek tudatában ki kell alakítanunk a marketing stratégiát, melynek terepe az a releváns piac, ahol az intézmény tevékenykedik. Ezt jól mutatja az alábbi ábra: 1.ábra A felsőoktatási intézmények piaci, stratégiai terepei Oktatási (tudás átadási) piac

Leendő hallgatók

Állam

Szervezetek

Képzési programok

Vég zett dipl om áso k

Munkaerőpiac

Felsőoktatási intézmény erőforrásai, kompetenciái  oktatók, kutatók,  személyzet  infrastruktúra,  hallgatók  hírnév, márka  pénzügyi forrás

Végzett diplomások

Egyéb termékek, szolgáltatások

Termék és szolgáltatáspiacok

Term ék és szolgá ltatás piaco k

Egy éb ter mék ek, szol gált atás ok

Munk aerőp iac

Kutatási kompetenciák, Szellemi termékek

Kutatási, innovációs (tudásteremtési) piac

Forrás: Piskóti István (2008): Marketing Kaleidoszkóp ME-GTK Marketing intézet Miskolc 112.o.

Mindenek előtt meg kell említeni, a legközvetlenebb piacunkat, az úgynevezett oktatási piacot, ez lényegében a tudásátadás piaca, ahol a hallgatókért, mint leendő tudásfogyasztókért, felhasználókért, vevőkért folyik a verseny. Itt leggyakrabban a döntéshozó

szerep nem a hallgató jogkörébe tartozik sokszor át kell azt adnia, (szülőknek, a beiskolázó cégnek), az anyagi támogatás is gyakorta külső (államilag támogatott, szülői, illetve cégfinanszírozás), s erős befolyásoló helyzetek alakulnak ki. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a beszerzési piacot, azaz a munkaerőpiacot, ahol az oktatókat, kutatókat, munkatársakat szerzi be az intézmény így különösen felértékelődik az akkreditációs követelmények miatt kialakult „minősített oktatók” iránti kereslet. A fentebb említett mindkét piac egyre inkább kínálatkorlátos, az intézményeknek, mint vevőknek egyre intenzívebben kell megjelenniük. A tudástermelési piaca egyre inkább minősítő, pozicionáló szemponttá válnak a felsőoktatási intézmények versenyében. Egyre nagyobb forrást kell kutatási tevékenységek értékesítéséből előteremteniük. Ugyancsak fontos a hagyományos termékek- szolgáltatások piacán való felsőoktatási megjelenés is, ahol az ingatlanhasznosítástól elkezdve, az egyszerű termék és szolgáltatásnyújtáson át hasznosíthatóak az intézményi adottságok, berendezések, valamint kompetenciák.9 Manapság kettős érdekeltség jellemzi az intézményeket, egyrészt fontos számukra a „fogyasztás”, tehát, hogy minél több hallgatójuk legyen, másrészt pedig hosszabb távon ügyelniük kell arra, hogy piacképes végzősöket adjon a szakma számára, a megítélés, presztízs miatt.9 „A felsőoktatás-marketing az intézmények piacaira irányuló tervezett, stratégiai és taktikai-imázsorientált-tevékenysége, amelynek keretében az erőforrásai, kompetenciái hasznosításával a tudás-intenzív termékeit, szolgáltatásait oly módon értékesíti, hogy célcsoportjai, „vevői” elégedettségét tartósan elérje, s ezzel az intézmény hosszú és rövid távú gazdasági és társadalmi céljai elérését támogassa.”9 A marketingcélcsoport legfontosabb sajátosságai, az irányukba megoldandó marketingfeladatok: 1. Egyetemi oktatók,kutatók, munkatársak:El kell érni, hogy az egyetem céljaival azonosuljanak, nőjön az aktivitásuk, erősödjön a „mi tudat”, az intézményi lojalitás, létrejöjjön az alkalmazotti elégedettség.

9

Piskóti István (2008): Marketing Kaleidoszkóp ME-GTK Marketing intézet Miskolc 113-114.o

2. Hallgatók, mint „felhasználók”: -

kellőképpen elégedettek legyenek az oktatással, az oktatói kapcsolattal, a kutatási lehetőségekkel, illetve a jövőbeni munkalehetőségekkel. Legyenek együttműködők és azonosulók az intézménnyel.

-

Potenciális hallgatók: Meg kell ismertetni velük az egyetemet, motiválni kell őket, hogy akarjanak itt tanulni. Kiemelkedően fontos, hogy már a középiskolában legyen folyamatos információs kapcsolat velük, továbbá a más intézményben

végzett

alapdiplomásokkal.

A

vállalkozásokkal

való

kapcsolattartás azért fontos, mert itt elérhetőek a felnőtt- és továbbképzés potenciális hallgatói. -

Egykori hallgatók (személyükkel és szervezetükkel): Ők egyben szakmai partnerek és megrendelők, avagy potenciális posztgraduális vevők, lehetséges szponzorok. Kötődésük révén „önkéntes PR-esek, imázsformálók”, akár további keresletként, vevőként jelenhetnek meg a piacainkon.

3. Középiskolák: -

Pedagógusok:

Ők

azok,

akik

a

középiskolás

felvételizők

erősen

befolyásolhatják, ezért fontos a velük való kapcsolattartás, és az, hogy ismerjék és elismerjék az intézmény oktatását, kutatási valamint szakmai eredményeit. -

A diákok szülei: Ők az egyik legerősebb befolyásoló tényezők, hiszen a végső döntésben nagy szerepet játszanak finanszírozói státuszok révén. Feladat a minél több kapcsolati lehetőség teremtése velük. (kultúra, szakmai program, sport, stb.)10

4. Szakmai, tudományos, civil szervezetek: Ők a szakmai véleményformálók a közvéleményben, közvetlen előnyt jelent a velük való együttműködés, miközben közvetetten imázs-formálóak. 5. Törvényhozó, kormányzati, önkormányzati döntéshozók: Az a cél, hogy vegyék figyelembe a döntéseknél az intézmény érdekeit. 6. Társadalmi, gazdasági élet szereplői: Szigorúan nézve ők a „vevőink vevői”, azaz ők foglalkoztatják a végzett diákjainkat. Fontos érdek az ismertségünk, elismertségünk színvonalának emelése, a szakmai kapcsolatok erősítése, közös kapcsolati, vállalkozási formák, klaszterek, hálózati együttműködések létrehozatala.

10

Piskóti István (2008): Marketing Kaleidoszkóp ME-GTK Marketing intézet Miskolc 116.o

7. Más

felsőoktatási

intézmények:

Versenytársak,

illetve

oktatási-

kutatási

együttműködés révén partnerek a szolgáltatási színvonal emelésében. 8. Média: A média eszközünk a marketingben, illetve esetlegesen partnerünk a kommunikációban, de csak az érdekek egyezősége esetén.11 A következő lépés az integrált marketing modell felállítása, és annak megvalósítási lehetőségei. 2. ábra: A felsőoktatási intézmények komplex marketing-tevékenységének meghatározó irányai Társadalmi közvélemény, csoportok

Public, társadalmi marketing

Beszerzési marketing

Felsőoktatási intézmény Belső marketing

Értékesítési marketing

Ért éke síté si pia cok Értékesítési piacok

„Beszerzési” piacok

„Be szer zési ” pia cok

Verseny marketing

Versenytársak, partnerek

Piskóti István (2008): Marketing Kaleidoszkóp ME-GTK Marketing intézet Miskolc 114.o

Beszerzési marketing: ez nem más, mint a beiskolázási tevékenység, azaz ez eredményezi a hallgatókat. Ennek másik dimenziója a munkatársak, oktató- kutató és segítő személyzet biztosítása. Ez is egy sajátos, változó, egyre inkább kínálat-korlátos piac.11 11

Piskóti István (2008): Marketing Kaleidoszkóp ME-GTK Marketing intézet Miskolc 116.o

Értékesítési marketing: -

Az intézményen belüli szolgáltatások, helyszínek eladása, értékesítése.

-

Szakmai és tudományos képességek, innovációs szolgáltatások piacra vitele

-

A frissen végzett hallgatók elhelyezkedésének segítése

Belső marketing: Tudatosítani kell, hogy a marketing nem csupán az egyetem központi vezetésének dolga, hanem az összes szervezeti szinten, minden önálló szervezetnél jelen kell lennie. Az egyforma szinten működő egyes szervezetek egymásnak konkurensei. Versenymarketing: Azon túl, hogy a felsőoktatás szereplői versenytársai egymásnak az oktatási és kutatási piacon, egyre gyakrabban stratégiai szövetségesekként is kell működniük.12 Társadalmi marketing: Jelentős társadalmi kérdések megoldásához járul hozzá, mint pl. a város, s térség fejlesztése, a kultúra, a természet értékeinek védelme, és az adott tudomány elismertsége, vagy éppen a felsőoktatás ügyének szolgálata a célja.12 A felsőoktatási intézmény közösségi oldalainak alapkövetelményei: Ha egy felsőoktatási intézmény saját közösségi oldallal, vagy oldalakkal rendelkezik, alapvető fontosságú, hogy folyamatos aktivitású legyen. A következő táblázat az intézményi közösségi oldalak általános hibáit részletezi. Forrásként néhány felsőoktatási intézmény közösségi oldala, és egy internetes cikk (technogracia 2009) szolgál.

12

Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella , (2010): Egyetemi Marketing, Marketing a felsőoktatásban, Pécsi Tudományegyetem, 195-196.o

1. táblázat Intézményi közösségi oldalak általános hibái Formai hibák

Tartalmi hibák

Átláthatatlan, logikátlan menüsorok

Sablonos tartalom, megkülönböztető, kiemelkedő vonások hiánya

Intézmény arculatához nem igazodó szín- és formavilág Sebességlassító zenés intrók Kapcsolat, elérhetőség, térkép hosszas keresés után érhető csak el Bemutatkozás hiánya, kik alapították és miért jött létre az oldal

Rendszertelen, időközönkénti információfeltöltés Moderátori munka hiánya Lektori munka hiánya Jogszerűség folyamatos biztosításának hiánya Sok a hivatalos közlemény Párbeszéd és reagálások hiánya Közösségszervező programok hiánya Játékok hiánya Érdekeltségek folyamatos felmérésének a hiánya Nem az információs igényeknek megfelelően alkotják a közösségi oldalt, hanem központi témák szerint csoportosítva Témák szerinti bontás és átjárhatóság hiánya Fórumok, cserélhetőségek hiánya Feltöltések, letöltések hiánya, passzv információk Regisztráció nehézkessége Kéretlen hírlevelek és piackutatások

Forrás: Törőcsik Mária és Kuráth Gabriella , (2010): Egyetemi Marketing, Marketing a felsőoktatásban, Pécsi Tudományegyetem, 300. o

5. Hipotézisek

A secunder kutatás adatait elemezve arra jutottam, hogy a generációs marketing elveinek alkalmazása az intézmény szemszögéből jobb, mintha kisebb szegmenseket célozna meg. Ezt a következtetést azért engedtem meg magamnak, mert az egyetem szemszögéből is könnyebb egy nagyobb csoport felé irányuló kommunikációt megfogalmazni, mint ha mindenkit egyenként próbálna megszólítani, legyen szó akár diákokról,szülőkről, vagy pedagógusokról. Ráadásul ez az eljárás költséghatékonyabb is. Úgy vélem, a fiatalok jelentős része nincs tisztában azzal, hogy milyen a számukra testhezálló munka, ezért továbbtanulási pályájukat külső befolyás hatására választják. A fentebb említett jól behatárolható csoportoknak szóló üzenetekkel pedig mi is befolyásolhatjuk ezt a döntést. Fontos megválasztani a célcsoportunkhoz legmegfelelőbb kommunikációs csatornát, amely véleményem szerint a fiatalok esetében az internet. Fontos azt is tudatosítani célcsoportjaink számára, hogy miben segítheti őket a diploma megszerzése, mivel úgy vettem észre, sokan nincsenek tisztában ezzel. A média uralma ezen a területen is meglátszik, hiszen csakúgy, mint más területeken véleményformáló, és sokszor akaratán kívül is befolyásolja a döntéshozókat a pályaválasztásban. Nehezíti az intézmény helyzetét a jelenlegi felsőoktatási rendszer, amely folyamán a közgazdász képzésben is lényegében megszűntek az államilag támogatott helyek. Mindazonáltal úgy vélem, hogy a megfelelő módszerekkel ellensúlyozni lehet a válság hatásait, és motiválni lehet a célcsoportokat a tovább tanulásra.

5.1

Első hipotézis

A generációs marketing elveinek alkalmazása az intézmény szemszögéből jobb, mintha kisebb szegmenseket célozna meg. Mielőtt

elmélyülnénk

a

hipotézis

elemzésében,

hogy

eljuthassunk

az

alátámasztásáig, vagy cáfolatáig, fontos, hogy tudjuk, mit is értünk generációs marketing alatt. Minden nemzedéknek megvannak az adott korszakra jellemző, közös élményei. Az egyes korcsoportok tagjai közel azonos tapasztalatokkal rendelkeznek kulturális, politikai,

és gazdasági téren13. Ezek az átélt élmények, élettapasztalatok, külső környezeti hatások létrehoznak egy közös értékrendet, értékorientációt, így valamilyen szinten összekötik a korcsoport

tagjait.

Az

így

kialakult

attitűdök

befolyásolják

a

preferenciákat,

meghatározzák a csoporttagok számára lényeges, lényegtelen, illetve vonzó és elutasítandó dolgokat. Ezek az alapélmények végigkísérik az embereket az életük során, így az egyes generációk

ugyan

folyamatosan

változnak,

az

alapbeállítottságuk

megmarad 14.

Leegyszerűsítve tehát elmondhatjuk, hogy ugyan nincs két ugyanolyan ember (tehát minden csoportot lehet kisebb egységekre osztani), mégis a marketing ezen módszere megpróbálja az embereket kor szerint homogenizálni. A kor alatt ezesetben nem az emberek által leélt éveket értjük, hanem azokat a csoportokat, akik egy jól körülhatárolható korszak szülöttei. A nemzedéki marketingszemléletet felhasználva az egyes generációk markereinek, korszakjelzőinek megismerése után a csoportok magatartása nagy vonalakban előre jelezhető és magyarázat található a tagok fogyasztói döntéseire15. Ennek a fogyasztói magatartásnak a megfigyelésével foglalkozik a Yankelovichriport nevezetű kutatás-sorozat az egyesült államokban. Vizsgálatukban generációs szempontból érettekre (1909-1945), boomerekre (1946-1964), x generációra (1964 utániak) osztják fel a piacot. Tekintve, hogy ez a kutatás egy másik kontinensen zajlott, így a hazai viszonyok között nyilván másként történne a felosztás. A világ vezető marketing hírforrása, az Advertising Age magazin elkészített egy olyan felmérést, amely a mi szemszögünkből hűebben tükrözi a valóságot. Ők 6 különböző csoportra osztották fel az embereket. Ezek pedig a következők: GI-generáció (1901-1924), Csöndes generáció (1925-1945), Babyboomerek (1946-1964), x generáció (1965-1977), y generáció (19781994), és a millenniumi generáció (1995-2002). Az én megközelítésemet azonban Hoffman Istvánné nézeteire alapozom, aki négy csoportot különböztet meg: A nagy változások generációjat (1920-1938), a vesztesek és győztesek generációját (1939-1960), a rendszerváltók

generációját

(1961-1980),

illetve

az

ezredforduló

generációját

(1981-2000)16. Mivel az általam leginkább érdekelt célcsoport, akikre a dolgozatom folyamán koncentrálni szeretnék, ez utóbbi csoportba tartoznak, így szükséges megvizsgálnunk, 13

Kotler-Keller, Marketingmenedzsment, Akadémiai Kiadó, Budapest. 2006 J. Walker Smith, Ann Clurman , Generációk, márkák, célcsoportok, Marketingeseknek a nemzedékek célpiacairól, Geomédia Kiadói Rt., 2003, 108 o. 15 Törőcsik Mária, Generációs marketing Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 2009. 221228. o 16 Hoffmanné, Stratégiai marketing, Aula Kiadó Kft. Budapest 2004 208.o 14

hogy a szakirodalom milyen alapvető tulajdonságokkal ruházza fel ezt a csoportot. Sok névvel illették már ezt a generációt, mint például IT-generáció, Digital X (DX) - generáció, Google- generáció, bedrótozott nemzedék, screenagerek, képernyő-nemzedék, trófeakölykök. Azonban a legelterjedtebb megnevezés Z-generáció. Azért terjedt el leginkább ez a fajta megszólítása ennek a korosztálynak, mert az Y generációt követi, és az ábécében az y betű után a z következik. Ezen korosztály legjellemzőbb tulajdonságai a következők: 

gyorsabb ritmusban élnek, mint az elődeik



fontos számukra a személyi szabadság, kevésbé mutatnak hajlandóságot a szabályok betartását illetően



kevésbé bölcsek, mint inkább okosak



profin kezelik az elektronikus eszközöket, jók az informatika területén



kevésbé lojálisak, nem félnek a változástól



bátran, kezdeményezőn töltik az életüket



magas önbizalommal rendelkeznek



gyorsan, és könnyen döntenek



nem a szavak, és az érzelmek jellemzik őket



társas életüket a nyilvánossággal megosztva élik meg Ebben a korosztályban rendkívül fontos szerepet tölt be az internet. Ez látható a

következő táblázatban is. Kivehető, hogy a korral szorosan összefügg az internet használata.

1. diagramm Internethasználat

Forrás:

Ők azok, akik valóban már igen korán, gyermekkorukban találkoztak az internettel. A digitális nemzedék első hullámaként tartják számon őket. Együtt fejlődtek a modern technikával, az internet sokféle csodájával; tudják, értik és használják, értelmileg felnőttek hozzá. Ez a korosztály jobban kedveli az ábrákat, képeket, a szimpla szöveggel ellentétben. Legnépszerűbbek azok a tevékenységek, ahol nem passzív befogadásról van szó, hanem nekik is részt kell venni a folyamatokban, tehát interaktívabb tevékenység részesei lehetnek. Ugyanakkor hiába rendelkeznek több száz online baráttal, a személyes kapcsolataik szegényesek. A kapcsolatteremtést számukra a Facebook, és az egyéb közösségi oldalakon való chatezés jelenti. Visszahúzódóak, kerülik a nyílt konfliktusokat. A sok információ hatására gyorsabban tesznek szert magasabb értelemre, lelkileg viszont visszamaradottabbak a korábbi korosztályokhoz képest. Ők a világ első globális nemzedéke, vagy ha máshogy akarjuk kifejezni, ők a globális falu első gyermekei. A világ ide tartozó népessége már ugyanazon a zenén, ételen, mozi filmen, és divatirányzaton nőtt fel. Ez a nemzedék Európában a legkisebb létszámú. Ugyanakkor a legoktatottabbak, miközben legkisebb családba születtek, a legidősebb anyáktól, és a leghosszabb várható élettartammal rendelkeznek. Ez a szegmens Magyarországon a KSH adatai szerint megközelítőleg 2 millió 50 ezer főre tehető. Ennek a korcsoportnak számos nevet adtak már a szakirodalomban. Ezen nemzedék életkori behatárolásánál nincs egységesen elfogadott időintervallum. A leginkább elfogadott nézet szerint ebbe a korosztályba az 1995 után születettek tartoznak17. a megfigyeléseim tárgyát leginkább a most érettségizett, vagy a jövőre érettségiző diákság adja. Kutatásaim folyamán figyelembe vettem a magyar fogyasztói jellegzetességeket, pszichológiai sajátosságokat és az internet felhasználási szokásokat. 17

http://www.astd.org/Publications/Blogs/Human-Capital-Blog/2013/06/Forget-Gen-Y-Get-Ready-for-GenZ (letöltés: 2013. szeptember 21.)

Saját megfigyelésem tárgyát tehát az 1995 - 1999 között születettek, a mai 14-18 éves fiatalok jelentik. A kategorizálásomat – tekintetbe véve a magyar fogyasztói jellegzetességeket – egyrészt a modern információs jelenségek, szegmensre gyakorolt fokozott

hatásaihoz

kötöttem.

Másrészt

figyelembe

vettem

a

fiatalok

egyes

életszakaszainak pszichológiai sajátosságait. A globalizációs folyamatok kiteljesedése Magyarországon az 1990-es rendszerváltással kezdődött, majd felgyorsult az információs technológia ugrásszerű fejlődésével18. A személyi számítógép, ehhez köthetően az internet és a mobiltelefon elterjedésének tendenciája körülbelül 1998-tól vált egyre dinamikusabbá hazánkban. Tudjuk, hogy a modern információs technológia első felhasználói akkoriban a legszélesebb körben a tizenévesek és a fiatalabb felnőttek voltak19. A 90-es években éppen serdülő korba lépett fiatalok olyan életszakaszhoz értek, amelyben az egyén jellemzően kialakítja stabil felnőtt személyiségének alapjait20. Az akkori kamaszokból alakult ki az első Y-ok csoportja, amelyek az előző generációkhoz képest újfajta értékrendet, világszemléletet és attitűdöt építettek be megszilárduló énjükbe. A 90-es évekbeli kamaszoknál jelentkezik először a megváltozott külső környezet, a globalizációs hatások és a fejlett információs technológia használatából eredő magatartásbeli változás, ezért ezeket a fogyasztókat tekintem az Y generáció felső határának. Az őket követő Z generáció, vagy Milenneumi generáció tagjai már ehhez a megváltozott környezethez alkalmazkodtak, ebbe „születtek bele”. Összegezve tehát, ezen generáció közös élményeken és tapasztalatokon osztozik. Ugyanolyan elvárásokkal néznek szembe, így esetükben érdemes használni a generációs marketing alapelveit. Ugyanakkor elfogadott nézőpont, hogy a marketing akkor a leghatékonyabb, ha a homogén csoportokat lebontjuk heterogén csoportokra. Minél több ismérv alapján rangsoroljuk be a célcsoportot, annál hatékonyabb kommunikációt tudunk kivitelezni, és annál jobban lehet befolyásolni az adott csoportot, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek az egyetem számára a legcélravezetőbb. Ez az eljárás magas költségeket, és sok kutatást von maga után, így ennek kivitelezése sok ráfordítást igényel. Ugyanakkor a marketing hallgatók bevonása a kutatásokba csökkentheti a költségeket amellett, hogy a tanulókat gyakorlati tapasztalattal ruházza fel. Tehát ezt a hipotézist alátámasztottnak tekintem a közeljövőre vonatkozóan, hosszú távon viszont kifizetődőbb a

18

Kaposi, 2005 TÁRKI, Társadalmi Riport Budapest 2002 310.o 20 M. Cole-S.Cole, Fejlődés Lélektan 2006 533.o 19

célcsoport mélyebb szegmentációja, és az apróbb csoportok személyes megszólítása. Ennek módját a javaslattételben fogom kifejteni.

5.2

Második hipotézis

A fiatalok jelentős részének nincs fogalma arról, hogy milyen munka számukra a testhezálló, ezért továbbtanulási pályájukat külső befolyás hatására választják. Mielőtt belekezdtem volna a kutatásba, személyes tapasztalataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy bár a diákságnak van ugyan számos elképzelése arról, hogy hogyan élne szívesen, illetve milyen életszínvonalat szeretne elérni, de arról a legtöbbeknek nincs konkrét elképzelése, hogy miként tudja ezt majd megvalósítani. Mindenki szeretne elismerést és biztos egzisztenciát megteremteni, csak többségüknek elképzelésük sincs arról, hogy ez miként kivitelezhető. Ez egyrészt önismereti hiányból fakad, hiszen még ha tudják is, hogy humán vagy reál beállítottságúak (ez akár már általános iskolában kiderül), nem következetesen fejlesztik képességeiket. Sőt, sok esetben azzal sincsenek teljes mértékkel tisztában, hogy egy

adott

érdeklődési

körön

belül,

melyek

azok

a

hivatások,

melyek

felé

orientálódhatnának. Így elmondható, hogy bizonyos mértékig szükségük is van a külső iránymutatásra, olyan támaszra, aki rávilágít erősségeikre és gyengeségeikre. Kérdésként a kutatás folyamán felmerült az is, hogy ki tud a legjobban hatni rájuk, ki lehet az a külső személy, aki a helyes irányba tudja terelni őket. Az osztályfőnöknek, adott esetben egy szaktanárnak, a szülőknek, vagy a barátoknak ér annyit a szavuk, hogy befolyásolhassák őket. Ezen elgondolások alapján tettem fel a kérdéseket a megcélzott csoportunknak kérdőívek és mélyinterjúk folyamán. Mielőtt belevágnék az interjú elemzésébe, röviden ismertetném a mélyinterjú fogalmát, annak előnyeit és hátrányait. Mélyinterjú: Kemény István, a mélyinterjú technikájának első magyarországi alkalmazója, a Szociológiai írások könyvében21 foglalta össze eme fogalmat. Egy olyan előre megtervezett beszélgetés, ami szándéka szerint a személyiség mély rétegeibe hatol,

21

Fapadoskönyv Kiadó, 2010. kemény istván Szociológiai írások

ahol igyekszik olyanokat is felszínre hozni, amit még maga az interjúalany sem tud magáról. Kristin Esterberg (2001) egy szemléletes hasonlattal írja le ezt a fogalmat: a mélyinterjúzás hasonlít egy táncra, amelyikben az egyik fél (az interjúztató) figyelmesen ráhangolódik a másik (interjúalany) mozgására. Mivel azonban az interjú menete nem előre lefektetett, néha tesznek meglepő lépéseket-fordulatokat is a táncosok22. A mélyinterjú előnyei: -

A kisebbségi vélemények is felszínre kerülnek, nincs csoportnyomás

-

bizalmas kérdéseket is meg lehet beszélni

-

kisebb válaszolási ellenállás

E módszer alkalmazása során a kisebbségi vélemények is felszínre kerülhetnek, mert nincsenek olyan csoporttagok, akiknek dominanciája gátolná a válaszok megszületését és nem áll fönn csoportnyomás. Bizalmas, személyes kérdések is megvitathatók a megkérdezettekkel, és válaszolási ellenállásuk is jobban leküzdhető ebben a személyes szituációban. A minta csoportosítható és jól kiterjeszthető a mélyinterjús technika esetében. A beszélgetés lehetőséget teremt arra, hogy elmélyedjen a kutató az egyes válaszadók történetében, gondolkodásában, szokásaiban, és így jobban megértheti motivációikat. Az alanyokat az interjúhoz szakközépiskolákból és gimnáziumokból válogattam össze véletlenszerűen. Ezen megbeszélések 3 nap alatt lezajlottak, összesen 10 fő részvételével. Jelenlévők mindegyike érettségi előtt áll, most szeptemberben kezdte el középiskolai végzős évét. Az elkövetkezendőkben bemutatom az interjú kérdéseit, és a rá adott válaszokat, melyek segítették a munkában való haladásomat. A mélyinterjú következő kérdései értékelésére van szükség ezen hipotézis kidolgozásához: „Melyik középiskolába jársz, miért oda jelentkeztél? Megbántad e a döntést, és ha igen, miért?” A következő válaszok születtek: 6-an nyilatkoztak úgy, hogy szüleik sugallatára választották ki az oktatási intézetet, 3-an barátaikat követték, míg csupán egy személy volt az, aki maga döntött arról, hogy hol folytatja tanulmányait. 22

http://media.ektf.hu/levelezo/orai_anyagok/interju.pdf (letöltés 2013. október 8.)

„Van e elképzelésed arról, hogy mit szeretnél dolgozni, ha eljön az ideje?” Csupán a fentebb említett diák rendelkezett határozott elképzeléssel, miszerint orvos akar lenni. Többeknek csak annyira volt letisztult elképzelése, hogy azt tudták, hogy fizikai, vagy szellemi munkát szeretnének végezni. Ezen belül azonban inkább csak a fizikai munkát végző emberek feladataival vannak tisztában, legalább nagyvonalakban. „A felsőoktatási intézmény megválasztásánál kinek a véleményét vette figyelembe, kitől kért tanácsot?” Mivel a megkérdezettek egy része jelenleg nem tervezi a felsőoktatásba való jelentkezést, így csupán a másik 6 ember véleménye számított az én szempontomból. Ezen személyek közül három személy a, kettő a tanárai bevonásával döntött a számára legmegfelelőbb intézmény kiválasztásáról, míg egy célirányosan tudta, hogy mely magyarországi egyetemeken tudja elsajátítani az áhított hivatását. „Mennyire támogatják szüleid a továbbtanulást, akár anyagilag is?” Bár kiderült, hogy nem csak azokat bíztatják tanulmányaik folytatására, akik jelezték, hogy egyetemen képzik diplomássá magukat, én most itt elsősorban mégis őket emelném ki ennek a kérdésnek a kapcsán. Látható volt, hogy mind a hat személynél egyértelműen visszaköszönt, hogy a családi fészek minden lakója, legalább szavakkal, és bíztatás terén, hozzájárul a továbbtanuláshoz, még ha anyagilag nem is feltétlen tudnak minden esetben segítséget nyújtani. „Milyen külső tényezők befolyásolnak a pályaválasztás során?” Volt egy személy, aki régi keletű vágyát szándékszik megvalósítani, és orvosi pályára akar lépni. Négyen nem rendelkeztek nagy ambícióval ezt illetően ők megelégszenek a nyugalmas élettel, amely biztosítja nekik és leendő családjuk számára a stabil megélhetést. voltak, akik szüleik munkáját tartották szimpatikusnak, mások a középiskolában megismert szakmát szeretnék továbbvinni, és akadt olyan is, aki egy teljesen új területen szeretné kipróbálni magát. „Tudod, hogy egy-egy munkakör milyen feladatok ellátását követeli meg?” Legtöbben igennel válaszoltak erre a kérdésre, míg a beszélgetés folytatása közben be kellett látniuk, hogy mégsem rendelkeztek elég információról például egy marketinges munkájával kapcsolatban.

Összegezve tehát a mélyinterjúk tanulságait, elmondhatjuk, hogy egyáltalán nem elhanyagolható a tanárok, és a barátok választásra gyakorolt hatása sem, de érezhető a kettő közötti különbség, míg az első esetben inkább nyomás jelleg volt érezhető, úgy a második szituációnál tanácsként élték meg a segítségnyújtási szándékot.

A szülők

segítségét, véleményét azonban majdnem minden esetben figyelembe vették, mitöbb, ki is kérték tanácsaikat. A hipotézis további alátámasztásához ismertetem a diák kérdőív néhány idevágó kérdését, és a rá adott válaszokat. A kérdőíveket önkéntes és anonim módon véletlenszerű kiválasztással, tehát nem reprezentatív módon, 100 miskolci középiskolában tanuló diákkal töltettem ki. A kérdőív felvételének módja önkitöltős. Tehát a válaszolók maguk töltötték ki azt, a kérdező segítsége nélkül. Mielőtt elmerülnénk a kapott válaszok elemzésében, fel kell mérni, hogy milyen hibákat követhetünk el ebben a hosszú folyamatban. Lehetséges hibaforrások: -

Mintavételi hiba: pontatlanul határozzák meg, ki vegyen részt a vizsgálatban

-

Kérdőívben előforduló megfogalmazási problémák, amelyek félreértésre adhatnak okot

-

Hibás adatfeldolgozás

Az ide vágó kérdések az alábbiak voltak ( a teljes kérdőív kielemzése a mellékletben olvasható): „Én döntök a jövőmről” Átlagosan 8,8-al jellemezték döntéshozó szerepüket a megkérdezettek. „Befolyásol az egyetem választásában a szülők véleménye” A megkérdezettek átlagosan 6,8-es értékkel jellemezték szüleik befolyásoló erejét. „Befolyásol az egyetem választásában a barátok véleménye” Átlagosan 7,1-es érték jött ki az adott válaszokból. Alig valamivel számít többet ezekszerint a diák számára a barátai véleménye, mint a szüleié. „Befolyásol az egyetem választásában a tanáraim véleménye” Kevésbé szokatlan, hogy az iskolában, tanártól kapott bíztató, vagy éppen iránymutató szavak ekkora befolyással bírnak (6,5-ös érték) a végső döntés meghozatalát illetően.

„Leginkább anyagi körülmények befolyásolják továbbtanulási választásomat” A 9,1-es átlagból érzékelhető, hogy legjelentősebben a családok pénzügyi helyzete befolyásolja a továbbtanulni vágyó gyerekek jövőjét. Ezen kérdésekre adott válaszokból jól látható, hogy számos dolog befolyását ismerik el a diákok, a felsőoktatási intézmény kiválasztása esetében. A következő táblázatban egytől tízig terjedő skálán mutatom be, hogy mely tényezők, mekkora erővel képesek befolyásolni a döntéshozásban a diákságot. 2. diagramm Továbbtanulási választást befolyásoló tényezők

Befolyásoló tényezők jellemzősége Munkaköri feladatok pontos ismerete Diploma szerzés fontossága Biztos megélhetés fontossága Pontos elképzelés a leendő munkáról Anyagi körülmények befolyása Tanárok befolyásoló véleménye Barátok befolyásoló véleménye Szülők befolyásoló véleménye Saját döntés a jövőről -

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

Forrás: Saját szerkesztés

5.3

Harmadik hipotézis

A diákság elérése az interneten keresztül a legcélravezetőbb Ezen hipotézist azért állítottam, és tartom még mindig fontosnak, mert saját megfigyelésem szerint a mostani diákság már közel sem néz annyi televíziót, vagy hallgat rádiót, mint amennyit internetezik. Továbbá, amennyiben mégis a televízió elé ül le, akkor sem a helyi csatornákat választja, amely az egyetem számára megfizethető lenne. Ezen médiumokban megjelenő reklámok esetében a reklámzaj túlságosan jelentős, előállításuk pedig rendkívül költséges. Az intézmény számára pedig csekély költségvetés áll

rendelkezésre, amiből igyekezni kell a lehető legtöbb elérést biztosítani, a legkisebb szórással. Azonban vigyázni kell az internet által kínált lehetőségekkel is, hiszen a felhasználók immunissá váltak a honlapokon megjelenő reklámcsíkokra, vagy a felugró ablakokra, ignorálják azokat. Elméletem alátámasztásához többek között Fanta TrendRiport VI. (2009)23 által elkészített felmérést használok fel, mely tartalmazza a 18-25 éves korosztály média fogyasztási szokásait. 3. Diagramm: Egy átlagos napon eltöltött tevékenységek megoszlása

Forrás: Fanta Trendriport VI (2009)

Az itt látható táblázatból kiderül, hogy a korosztály jellemzően nagyon keveset hallgat rádiót, és olvas újságot, vagy könyvet. Felfedezhető, hogy a megkérdezettek 100%a napi szinten él az internet adta lehetőségekkel. Kitűnik ugyanakkor, hogy a televízió, és a barátokkal való időtöltés a második- és harmadik legkedveltebb elfoglaltsága a fiataloknak (a zenehallgatás szakdolgozatom szempontjából irreleváns információ, így azt nem veszem figyelembe). Ez alapján a klasszikus értelemben vett kommunikációs csatornák közül egyértelműen megállapítható, hogy az internet az, ahol leginkább el tudjuk juttatni az információt ezen célcsoporthoz. Ezzel a hipotézist alátámasztottnak tekintem, és a

23

http://campuslet.unideb.hu/dokumentumok/tanulmanyok1/fantatrendriport6_091026062651.pdf (2013. október 8.)

későbbiek folyamán a javaslat tételnél ennek megfelelően igen komoly hangsúlyt fektetek az internetes elérésre.

5.4

Negyedik hipotézis

Az emberek nem tudják, hogy miben segítheti őket a diploma megszerzése. Ezt a hipotézist azért tartom fontosnak taglalni, mert tapasztalataim szerint a legtöbben nincsenek teljes mértékben tisztában azzal, hogy mennyivel lehet könnyebb az életük egy diploma megszerzése után. Ezen kérdéskörben megvizsgálnám azokat a médiában felvetett híreszteléseket, melyek azt bizonygatják, hogy rengeteg a diplomás álláskereső24. Továbbá annak tekintetében, hogy az állam javarészt kivonult a gazdaságtudományi képzés támogatásából, érdemes-e mégis gyermekünk jövőjét például marketing pályára alapozni. Úgy gondolom, hogy a sajtóban megjelenő olyan jellegű híreket, vagy állhíreket, melyek szerint folyamatosan nő a diplomás állástalanok száma, megfelelő statisztikákkal és különböző felmérések adataival cáfolni lehet. Ezek a tájékoztatók nem feltétlenül falsak, csupán a különböző hírportálok szeretik kiemelni az egyes adatokat, hogy hangzatosabb cikkeket írhassanak. Teszik ezt még akkor is, ha az összes rendelkezésre álló információt egy rendszerként tekintve, látható, hogy ezen szektor szereplői még mindig könnyebb helyzetben vannak, ha elhelyezkedésről van szó. Fontos, hogy ezzel tisztában legyen a célcsoportom, és eljusson hozzájuk a megfelelő üzenet. Ezért ezek kommunikálása fontos szerephez jut a kampányom során. A KSH oldalán a következő adatokat láthatjuk a 2013-as év első felét illetően, ami jól mutatja a végzettség és a munkanélküliség összefüggéseit:

24

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/06/30/09/Egyre_tobb_a_diplomas_munkanelkuli.aspx (letöltés: 2013. október 14.)

3. táblázat: A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettség szerint25 2.1.16. A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettség szerint, nemenként [ezer fő] Időszak 2013.

J–M Á–Jú

8 általános iskolánál kevesebb 11,1 9,2

Általános Szakiskola és iskola 8. szakmunkáské osztálya pző 136,2 175,3 121,1 149,6

Gimnázium

Egyéb érettségi

45,5 42,5

95,4 81,3

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf012.html

Főiskola

Egyetem

31,9 31,8

Összesen

13,3 13,8

508,7 449,3

(letöltés: 2013. október 14.)

Ebből a táblázatból világosan látszik, hogy az egyetemet vagy főiskolát végzettek között nagyságrendekkel kevesebb a munkanélküli, mint az alacsonyabb végzettségűek körében. Ez a táblázat azonban nem lehet meggyőző, hiszen kevesebben rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint egyéb bizonyítvánnyal, így a Felsőoktatási ténytárban szereplő adatok segítségével szemléltetem, hogy az adott végzettséggel rendelkezők hány százaléka nem járt eddig sikerrel a munkaerő piacon való elhelyezkedés tekintetében. Ezen adatokra már inkább lehet támaszkodni, ha arról van szó, mely végzettség nyújthat segítséget a biztosabb elhelyezkedést figyelembe véve. Jól látható, hogy minél magasabban edukált valaki, annál nagyobb az esélye, hogy képzésének befejeztével ne az álláskeresők sanyarú sorsán tengődjön. 4. diagramm: Munkanélküliség aránya végzettségek tekintetében 100,00% 8 általános alatti Szakiskola és szakmunkásképző 50,00%

Gimnázium 24,70%

Szakközépiskola 12,20% 10,50%

8,60%

5,10%

3,40%

Főiskola

0,00% Végzettség

Forrás:

https://sites.google.com/site/felsooktatastenytar/munkaeropiac/munkanelkueliseg-kepzettsegi-

szinteken (letöltés: 2013. október 1.)

Amennyiben az elhelyezkedés könnyebbsége nem lenne elég meggyőző a továbbtanulásra, úgy talán az átlag fizetés arányai az egyes végzettségek tekintetében jobban motiválhatnak

25

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf012.html (letöltés: 2013. október 14.)

a diploma megszerzésére. Az alábbi idézetben látható adatok tükrözik az egyes végzettségekhez tartozó átlagos béreket: „A diplomával rendelkezők közül a posztgraduális képzésen részt vettek átlagjövedelme a legmagasabb (407.000 forint), az egyetemi diploma 352.983 forintot, a főiskolai 300.222 forintot, azaz a posztgraduális végzettség háromnegyedét éri. Az érettségi értéke átlagkereset szintjén 173.235 forint, a középfokú végzettségűek érettségi nélkül ennél 20%-kal kevesebbet (144.716 forint) vihetnek haza. Az alapfokú végzettségűek átlagjövedelme 129.324 forint a Fizetesek.hu kutatása alapján 2012. első 4 hónapját figyelembe véve.”26 A marketing intézettben végzettek előtt nyitva álló szakmákhoz, a teljesség igénye nélkül, a következő átlagbérek tartoznak. Üzletkötők 371 ezer forint; a piackutatók, reklámszakemberek, marketingesek 356 ezer forint bruttó bért tudhatnak magukénak.27 Ezek természetesen a szakma átlag bruttó keresetét jelölik, nem pedig a pályakezdő fiatalokét. A kérdőívekben feltett kérdések folyamán mind a szülők (a szülők kérdőívének teljes kidolgozása a mellékletben olvasható), mind pedig a diákok esetében, tendenciaszerűen alábecsülik a diplomával megszerezhető bruttó javakat. A szülők válaszainak 16%-a volt a fentebb megadott átlagbérek közelében, míg a diákoknál ugyanez az arány 14%-ra tehető. Ebből jól látható, hogy nincsenek tisztában a diploma által nyújtott anyagi előnyökkel. Továbbá arra a kérdésre, hogy „Tudom milyen lehetőségeket biztosít számomra egy marketinges diploma” a diákság válaszai közül jól látható, hogy az 5,2-es átlag tévhiteken alapul. Mivel általánosságban sincsenek tisztába fő szegmensem tagjai a szakmák mibenlétével, ami kiviláglik a mélyinterjús beszélgetésekből, ahol kezdetben úgy gondolták, hogy tudják mi a feladata az embereknek egy egy munkakörben, majd mikor konkrétan rákérdeztem, akkor az elképzelések közel sem fedték le a valóságot. Éppen ezért biztos, hogy a marketinges lét kihívásait sem ismerik pontosan. Ebben szerepet játszhatnak a média által közvetített sztereotípiák, melyeket le kell rombolni.

26

http://www.fizetesek.hu/elemzesek/a-magyar-atlagfizetesek/50054 (letöltés: 2013. október 14.) http://karrier-tanacsok.monster.hu/fizetes-es-juttatasok/informaciok-a-fizetesrol/jol-es-rosszul-fizetoszakmak-a-legiiranyitoktol-a-szakacsokig/article.aspx (letöltés: 2013. október 14.) 27

Nem szeretném azonban a diploma anyagi hozamára kiélezni az érveimet. Csapó Benő a Szabad Egyetemen taglalta egyéb hozamát az értelmiségi létnek.28 Előadásában elmondta, hogy az intelligencia és a műveltség jobb életminőséget is jelent. Az egészségesebb életre sarkallja az embereket, ezáltal növelve az élethosszt is. Mindamellett hozzátette, hogy a műveltebb emberek idősebb korukban is aktívabbak, és önellátóbbak. Kiemelte továbbá, hogy a magasabban kvalifikáltak közösségépítő hajlama is nagyobb, aktívabbak a civil életben. Összességében elmondható, hogy míg azzal tisztában vannak a megkérdezettek, hogy a diploma a legtöbb esetben előnyt jelent számukra, sőt, gyakran elengedhetetlen; arról viszont kevés ismerettel rendelkeznek, hogy mekkora életszínvonalbeli különbséget biztosíthat ez a végzettség. Az ezzel járó jövedelemkülönbségek mellett tartalmasabb életvitelt, életszemléletet kapnak. A fentebb bemutatott adatok tükrében elmondható, hogy ezt a hipotézisemet részben cáfolnom kell, mert nagyrészt tisztában voltak azzal, hogy mekkora presztízs értékkel bír a diploma, és tudták, hogy magasabb jövedelemszint érhető el vele. Másrészt viszont alá is támasztotta a feltételezésemet, hiszen a végzettség által elérhető szakmák magasabb keresetet biztosítanak, mint amekkorát a többség feltételezett.

5.5

Ötödik hipotézis

A média akaratán kívül befolyásolja a döntéshozókat a pályaválasztásban Bár a diákoknak készült kérdőívből nem következtethetünk a média által gyakorolt erős hatásra a pályaválasztást illetően (10-es skálán, ahol a tíz a nagyon befolyásol, a diákok válaszait összegezve 4,6 az az érték, amit gondolnak a média szerepéről döntéshozatalukban), azonban az egyéb kutatások, eredmények azt mutatják, hogy közel olyan erős hatással bír a döntéshozatalra, mint a barátok, vagy a tanárok véleménye. Mint ahogy a fiatal fiúk körében egyre kedveltebb a szakács szakma, a népszerű gasztroműsoroknak köszönhetően, holott kis túlzással, de sokan azt sem tudják, hogy hogy lesz a tojásból rántotta.29 Ezen kívül más cikkek is foglalkoztak a média hatásával a 28

http://mierthallgatok.blog.hu/2013/01/10/miert_fontos_tanulni (letöltés: 2013. október 14.) http://www.hrportal.hu/hr/palyavalasztas-es-felnotte-valas-panikban-a-fiatalok-20120831.html (letöltés: 2013. október 15.) 29

pályaválasztást illetően30, és mind ugyanarra a következtetésre jutott. A kommunikációs csatornákon közvetített üzenetek befolyásolják a döntéshozókat. Ez azonban csak azt támasztja alá, hogy a döntéshozók befolyásolhatók a média segítségével, így ez a csatorna eléri a célcsoportunkat, azonban az eddig ott használatos módszerek kétes információkkal látták el a fogyasztókat (lásd a fentebb említett gasztroműsorokat), és nem feltétlenül a legjobb hivatások felé orientálják őket. A mi vonatkozásunkban például nincs is a gazdász létet népszerűsítő műsor a médiában. Azonban a média hatására Magyarországon minden 100. ember kipróbálta már magát valamilyen tehetségkutató alkalmával.31 Az országos televízióadókon jelenleg is futó sztárcsinálók hatására sokan kacérkodnak a könnyűnek tűnő pénzkereseti lehetőséggel, az énekléssel. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy ezek a műsorok általánosítanak, a média sztárszakmákat promotálják, figyelmen kívül hagyva az egyéni ambíciókat, és képességeket. Teszik mindezt úgy, hogy nem primer céljuk a fiatalok életútválasztásának befolyásolása. Hosszú távon az lehet sikeres kommunikácó, ami figyelembe veszi az egyéni adottságokat és képességeket. Ilyen szolgáltatás már létezik, nem kell magunktól lefektetni ennek az alapjait. Példának okáért Budapesten működik a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet.32 De nem kell feltétlen ilyen messzire mennünk a segítségért, mert Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, azon belül Miskolcon is található ilyen jellegű szervezet Megyei Pályaválasztási és Nevelési Tanácsadó Intézet néven. Ezen organizációk személyre szabottan az egyéni képességeket, ambíciókat figyelembe véve próbálnak útba igazítani a segítséget kérőket. Összegezve tehát a média valóban befolyásolja a fogyasztóit, azáltal, hogy példaképeket teremt, és azok életútját mutatja be, vagy alkotja meg. Ezáltal nehezen- vagy sokaknak egyáltalán nem elérhető pályára csábítva a fiatalokat, holott, ez nem elsődleges célja egyik műsornak sem. Ezzel hipotézisemet alátámasztottnak tekintem.

30

http://www.mohaonline.hu/munka/a_tv_szerepe_a_palyavalasztasban_house (letöltés: 2013. október 15.) http://www.origo.hu/teve/20110419-szazbol-egy-magyar-ember-mar-kiprobalta-magattehetsegkutaton.html (letöltés: 2013. október 15.) 32 http://www.fppti.hu/palyavalasztas/szolgaltatasok/iskolavalasztasi_tanacsadas.html (letöltés: 2013. október 15.) 31

5.6

Hatodik hipotézis

Válság hatása ellenére lehet motiválni az egyetem célcsoportját a továbbképzésre Ennek a hipotézisnek a vizsgálatához szükséges megvizsgálni a felsőoktatásba jelentkező, és oda felvételt nyerő diákok számát a válság előtt, és az után. Erre jó lehetőséget biztosít a KSH oldalán található táblázat. 3. táblázat: Egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek és felvettek (2008–) Egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek és felvettek (2008–) Felvettek a jelentkezettek Évek Jelentkezett Felvett százalékában 2008

66 963

52 081

77,8

2009

90 878

61 262

67,4

2010

100 777

65 503

65,0

2011

101 835

66 810

65,6

2012

84 075

61 350

73,0

Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi006.html (2013. október 13.)

Ebből látható, hogy az egyetemre való jelentkezési kedvet nem vette el a válság sem. 2008-ban volt egy jelentősebb visszaesés, de ez a mélyzuhanása a felsőoktatásnak 2006-tól kezdődött. Akkortól három év alatt közel 25.000 fővel jelentkeztek kevesebben egyetemekre, főiskolákra. 2009-től ugyanakkor visszaállt a továbbtanulási kedv és 2011-ig a rendszerváltozás óta nem látott méreteket öltött. Nagyobb visszaesés a tavalyi évben volt, amely egy közel 20%-os csökkenés keretén belül valósult meg. Ennek oka a kormány intézkedéseiben keresendők. A diákokkal későn közölték a felvételi ponthatárokat, és az államilag támogatott képzések indulását, vagy épp nem indulását. Az államilag támogatott képzés megléte tehát ellensúlyozta a válság hatását. Most azonban, hogy bizonyos szakok már nem indulnak ilyen módon, ez a kérdés újra aktualitást nyert. A diákok kérdőívéből kiderült, hogy a felsőoktatási tanulmányok finanszírozására a megkérdezettek nagyjából fele, akár diákhitelt is hajlandó felvenni. Nagy részük (63%) úgy nyilatkozott, hogy diákmunkával próbálják megkeresni majd a tandíjra valót, hogy segítsék a családi költségvetést. További 24% nem zárta ki a lehetőségét, hogy dolgozzon egyetem mellett, ezáltal biztosítva a továbbtanulás feltételét. Érdemes ezen hipotézisen belül megtekinteni a Miskolci egyetemre felvett hallgatók számának alakulását, amelyet a következő táblázat mutat:

3. Táblázat: A Miskolci Egyetemre jelentkezettek és felvettek száma MISKOLCI EGYETEM Jelentkezők Intézmény neve

Év

Miskolci Egyetem (ME)

2011/K 2011/Á 2011/P 2012/K 2012/Á 2012/P 2013/K 2013/Á 2013/P

Miskolci Egyetem (ME) Miskolci Egyetem (ME) Miskolci Egyetem (ME) Miskolci Egyetem (ME) Miskolci Egyetem (ME) Miskolci Egyetem (ME) Miskolci Egyetem (ME) Miskolci Egyetem (ME)

Összesen

Első helyen

Felvettek

AN

Állami

Összesen

AN

Állami

339

286

7

291

228

-

202

8 003

4 424

4 623

6 841

3 435

1 709

2 149

598

598

176

-

509

155

-

220

187

-

182

160

-

131

6 275

3 389

3 688

5 112

2 650

1 551

1 899

350

350

98

-

264

67

-

251

204

-

246

179

-

173

4 937

2 760

3 081

4 104

2 279

1 369

1 619

228

228

52

-

165

34

-

Jelmagyarázat: 2011/K: 2011 februárjában induló képzések felvételi eljárása 2011/Á: 2011 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása 2011/P: 2011 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása (pótfelvételi) 2012/K: 2012 februárjában induló képzések felvételi eljárása 2012/Á: 2012 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása 2012/P: 2012 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása (pótfelvételi) 2013/K: 2013 februárjában induló képzések felvételi eljárása 2013/Á: 2013 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása (pótfelvételi) Össz: Összesen Első: Első helyes jelentkezők száma AN: Alap, nappali képzés mindkét finanszírozási formában Állami: Állami ösztöndíjjal támogatott képzések minden képzési szinten és munkarenden

Forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=9&s1= 1&s2=4&s3=1&sta_id=21598&int_id=25 (letöltés: 2013. szeptember 12.)

Ebből leszűrhető, hogy 2011. után drasztikusan csökkent a Miskolci Egyetemre jelentkezettek száma. Ugyanezt a tendenciát mutatja a Gazdaságtudományok képzési területei országosan, amely ugyanúgy 2011. után kezdődően egyre fogyatkozó érdeklődést vált ki a felvételizőkből.

4. Táblázat: Gazdaságtudományi képzésre jelentkezettek száma Magyarországon 20112013 GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET Jelentkezők Év

2011/K 2011/Á 2011/P 2012/K 2012/Á 2012/P 2013/K 2013/Á 2013/P

Összesen

Első helyen

Felvettek

AN

Állami

Összesen

AN

Állami

2 579

2 374

61

1 974

1 858

6

1 430

34 172

25 302

22 430

28 673

16 361

9 118

7 252

3 394

3 394

1 301

191

3 119

1 221

184

2 508

2 313

-

2 001

1 573

-

1 148

20 923

15 136

13 058

8 119

12 567

7 583

2 313

2 159

2 159

833

-

1 803

726

-

1 961

1 793

122

1 463

1 470

79

1 111

23 992

17 236

14 013

17 509

14 313

7 245

4 979

2 557

2 557

872

-

2 176

759

-

Jelmagyarázat: 2011/K: 2011 februárjában induló képzések felvételi eljárása 2011/Á: 2011 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása 2011/P: 2011 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása (pótfelvételi) 2012/K: 2012 februárjában induló képzések felvételi eljárása 2012/Á: 2012 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása 2012/P: 2012 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása (pótfelvételi) 2013/K: 2013 februárjában induló képzések felvételi eljárása 2013/Á: 2013 szeptemberében induló képzések felvételi eljárása (pótfelvételi) AN: Alap, nappali képzés mindkét finanszírozási formában Állami: Állami ösztöndíjjal támogatott képzések minden képzési szinten és munkarenden

Forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=7&s1= 1&s2=3&s3=1&sta_kpt_id=7 (letöltés: 2013. október 5.)

Látható, hogy csökkent a továbbtanulási kedv. Kérdés, hogy akik mégis az felsőoktatás mellett döntenek, miből teremtik elő a szükséges forrásokat. Erről készített a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) egy felmérést, mely 3000 diák lekérdezésével történt 2012. június 18. és szeptember 8. között. Ez kimutatta, hogy a hallgatók fele dolgozik az egyetem, főiskola mellett. A diákság hatvan százaléka kap átlagosan 15 ezer forintos támogatást ösztöndíj formájában. A felmérésben résztvevők 76 százalékát támogatják rokonaik, 23 százalékuk önfenntartó, mégha időnként ők is kapnak némi támogatást otthonról. „Ha nem növekednek az ösztöndíjak, egyre többen fognak munkát vállalni a hallgatók közül” – mondta Domján Zsolt.33

33

http://eduline.hu/felsooktatas/2013/2/11/Mennyibol_elnek_a_magyar_diakok_VHE0CY (letöltés: 2013. október 29.)

Összegezve tehát elmondható, hogy a diákság egyre csökkenő számban jelenik meg az egyetemeken. Mindazonáltal a tanulmányok mellett egyre nagyobb teret nyer a munkavállalás, hogy finanszírozni tudják a tanulmányaikat. Fontos lenne az egyetem részvétele a munkakeresési folyamatban.

6. Javaslattétel

A szakdolgozatom ezen részében fogom kifejteni, hogy a kutatásom során megszerzett információknak, és az azokból levont konklúzióknak köszönhetően milyen lépéseket javaslok az egyetemnek a célcsoport elérése, és befolyásolása céljából.

6.1

Első javaslat Első javaslatom az első hipotézis konklúziójából ered. Eszerint a generációs

marketing eszközeinek használatával érdemes kampányunkat megkezdeni, és az első 2 évben, tehát 2014-2015 során ezen módszerrel kell becsábítanunk az érdeklődőket az egyetemre. Ez annyit tesz, hogy kommunikációnk egységes, nem kisebb csoportoknak szól, hanem az összes érettségiző diák számára. A későbbiek folyamán azonban szükségesnek ítélem a diákság részvételét az egyetem felvirágoztatásában. Tekintve, hogy munkájuk gyakorlati óra keretén belül is meg tud valósulni, így ellenszolgáltatást nem igényel ez a fajta kutatás. Kreatív feladatként kiadható, hogy ők miként virágoztatnák fel az egyetem Gazdaságtudományi karát, vagy éppen az, hogy milyen ismérvek alapján szegmentálnák a fiatalokat, illetve milyen csatornákon érnék el őket. Lehetne „házi feladat” számukra egy-egy mélyinterjú készítése adott kérdésekkel. Ezt akár megtehetnék a MIM Research detektív tükrös interjú szobájában is. Ez dupla haszonnal járna, hiszen nem csak információkhoz jutunk a célcsoportról, hanem a diákság is gyakorlatban próbálhatja ki magát. Miután kikerül az egyetemről, nem fog megszeppenni egy ilyen szobába kerülve, továbbá nem fogja kellemetlenül érezni magát, ha ki kell derítenie a szükséges információkat egy vele szemben ülő személytől. Mindezt egyetemi tanrendbe becsempészve tehetnénk leginkább költséghatékonnyá. Jó szolgálatot tehet továbbá a marketing-értékesítés szakirányon képzett diákság, és a turizmus szakirány tanulói is. A legjobbakat ösztöndíjjal lehetne jutalmazni, amennyiben elvállalják,

hogy

heti

rendszerességgel

kijárnak

a

miskolci

középiskolákba,

gimnáziumokba és ott bemutatják az egyetemet, azon belül is a Gazdaságtudományi kar Marketing és Turizmus szakát. Ők beszámolnának arról, hogy miként élték meg a felsőoktatásban töltött éveiket, miben fejlődtek, milyen tapasztalatokra tettek szert, és

milyen lehetőségeket tárt fel számukra az egyetem (ERASMUS, AIESEC, MIM Research, stb.). Ehhez természetesen szükség van a középiskolákkal való jó kapcsolatra, aminek kiépítését ugyancsak kivitelezhetik a diákok, hiszen intézményünk rendelkezik kimenő, és bejövő hívás fogadására alkalmas call-centerrel. Ezzel téve az értékesítési órákat méginkább gyakorlat orientáltá.

6.2

Második javaslat Ezen javaslatom a második hipotézisből levont konklúziókra támaszkodik. Abból a

felvetésből kiderült, hogy a diákságot sok irányból érik befolyásoló tényezők, és ezen tényezők jelentős részét teszik ki a szülők, barátok, tanárok. Így fontos számunkra, hogy kommunikációnk hozzájuk is elérjen. Ennek érdekében kampányom ezen részét több lépésben kell lefolytatnom. Első lépésként szükségesnek tartom, hogy egy olyan ismert, sikeres, hiteles ember álljon ki karunk mellett, aki itt végzett, és ő beszéljen arról, miként segített neki az egyetem a céljai elérésében. Fontos, hogy ez a személy képes és alkalmas legyen követendő példa lenni. Jelenleg a legfelkapottabb miskolci egyetemista, Pál Dénes, aki 2013-ban megnyerte a VOICE tehetségkutató műsort, és kikiáltották az év hangjának.34 Az ő sikereit felhasználva csábíthatjuk az ifjú generációt egyetemünkre, ahol ők is a siker útjára léphetnek. Televízió: Célszerűnek tartom a televízióban való megjelenést is. Kezdetben csak helyi csatornán, a Miskolc Városi Televízióban, később a környéken lévő nagyobb városok helyi csatornáján is futhatna ez az adássorozat. Ezt egy információs műsor elkészítésével tartom kivitelezhetőnek, amely minden héten egyszer kerülne adásba 17:45, és 18:00 óra között. Azért ekkor, mert ez a Híradó előtti idősáv, ami az egyik legnézettebb műsora a csatornának, így itt kaphatja a legnagyobb figyelmet. A műsor maga egy komolyabb hangvételű beszélgetés a szakma nagyjaival, egyetemi tanulókkal, tanárokkal, a felsőoktatási intézmény vezetőivel. Ennek a műsornak a célja, hogy megismertesse az egyes munkákkal járó feladatokat, a szakma választás előtt állókkal, beszámoljon arról,

34

http://voice.hu/hirek/117937_pal_denes_lett_magyarorszag_hangja.html

(letöltés: 2013. október 15)

milyen módon segíthet az egyetem ezen feladatok elvégzésében. Szembesítse a munkáltatók által elvárt követelményekkel az érdeklődőket. Rádió: Itt ugyancsak egy információs műsor készülését szorgalmazom, mégpedig egy kereskedelmi, valamint legalább egy kisközösségi rádióadóban. A kereskedelmi adó a Rádió M, ahol az esti, Mozaik című műsorban a műsorvezető interjút készít a projekt vezetőjével, a későbbiek során pedig akár a résztvevőkkel is. Ennek gyakorisága szintén heti egy alkalom, mégpedig mindig a televízióban leadott műsort követő napon, este fél kilenc magasságában. Hossza pedig nagyjából tíz perc, ezzel megerősítve az előző esti televíziós interjút. Kisközösségi rádió alatt pedig a Crazy fm ahol a megjelenés elérheti a várt hatást. Itt a rádió üzemeltetőével kell megegyezni az adást illetően. Ezesetben inkább a diákok kerülnének előtérbe. Ők nyilatkoznának az egyetemről, élményeikről, miként képzelik el jövőjüket, milyen kapcsolatokat sikerült kiépíteniük tanulmányaik alatt. Újságok: Ezt a részt ugyancsak két részre osztottan fogom bemutatni. Egyrészt a kérdőívből kiderült, hogy a középiskolában tanulók, épp ahogy az egyetemi diákok, ha ingyenes újság áll rendelkezésre abban az intézményben, ahol tanulnak, azt előszeretettel olvassák (a kérdőívben 82-en válaszolták, hogy ha ingyenes újság lenne az iskolájukban, azt elolvasnák, míg a maradék 18 ember egy talán-nal nyugtázta a kérdést). Ezen felbátorodva a MERT újsággal karöltve, az ő térnyerésüket támogatva a tevékenységük kiterjesztését szorgalmazom a középiskolákra. Így a Miskolcon tanuló, érettségi előtt álló diákság elsőkézből kaphatná az információkat, ráadásul azokat, amiket mi akarunk eljuttatni hozzájuk. Az újság megjelenése nem MERT címmel történne, hanem más néven, tekintve, hogy a célcsoportja nem egyezik a két lapnak. Ugyanakkor az újonnan választott megnevezés közel kell álljon az eredeti elnevezéssel, hogy a kapcsolat köztük egyértelmű legyen. Felépítése is hasonló lenne az egyetemi verzióhoz, cikkek, interjúk, képek lennének a fő váza az újságnak. Ezek fő vonulata viszont mindig a középiskolákhoz kötődne. A képeken a 14-18 év közötti fiatalság mindennapjait megörökítő pillanatok kerülnének ábrázolásra. Az újság megjelenése kétheti rendszerességgel történne. Ennek költségét

Másrészt az idősebb korosztály megcélzása érdekében havi rendszerességgel cikksorozat jelenne meg az Miskolci Napló című megyei napilapban, negyed oldal terjedelemben. Ezen cikkek fő témája az elhelyezkedési lehetőség diplomával, életutak bemutatása a bizonyítvány kézhezvételétől egészen a csúcsig. A szülők így nagyobb rálátással tudják terelgetni csemetéjüket.

6.3

Harmadik javaslat

Az ifjúság interneten való elérését taglaló javaslatomban két vonulat van. Az első megközelítésben az egyetem, azon belül is az intézet honlapjának fejlesztése. Diákbarátibb dizájn kialakítása elengedhetetlen esetünkben. Ha a jelenlegi honlapra rátekintünk, a jobb oldalon gondterhelt arcok jelennek meg35, ami nem a megfelelő üzenet, amennyiben magunkhoz akarjuk csábítani az ifjúságot. Elsősorban fiatal, mosolygós embereket kell szerepeltetünk ezen a részen, élénkebb színekkel, figyelve arra, hogy ne essünk túlzásokba, hiszen a túl színes megjelenés komolytalanságot sugározhat magából. A honlap hangulata nem veszi figyelembe a korosztályt. Az interjúk folyamán nem érezték magukhoz közelinek a holnapot, többnyire ridegnek, és túlságosan üzletiesnek titulálták azt. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek, hogy a honlapon kérdezhessenek, véleményt nyilvánítsanak, ezáltal téve interaktívabbá a felületet. Bár ez a lehetőség valamelyest most is adott, azonban az utolsó hozzászólás több mint egy éve történt meg36. Ezért úgy gondolom, hogy amennyiben ez az üzenőfal látható lenne kisebb kivitelben a főoldalon úgy szembetűnőbb lenne az érdeklődőknek, és többet használnák. Ugyanakkor gyakrabban kell információkkal frissíteni az oldalt, hogy érdekeltté tegyük a célközönséget a folyamatos nyomonkövetésre. Szerepeltethetjük a közösségi életet is, hiszen ahogy az a kérdőívekből kiderült, fontos motivációja a fiataloknak a kikapcsolódás lehetősége is. A mélyinterjú tanulságából kiderül, hogy az egyetemről nem csak a jobb élet lehetősége ugrik be a megkérdezetteknek, hanem az intézmény általánosan összefonódott a nagy bulikkal, hajnalig tartó táncolással, és barátokkal. Mint motivációs lehetőség ezt is figyelembe kell vennünk, amikor átalakítjuk a honlapot. Továbbá érdemes önismereti tesztekkel is tarkítani a honlapot. Ezek a tesztek több irányból közelítenék meg a kitöltők munkára való rátalálását. Egyrészt olyan kérdéskör 35 36

http://www.marketing-turizmus.hu//index.php?page=16 (letöltés: 2013. október 24.) http://www.marketing-turizmus.hu//index.php?page=42 (letöltés:2013.október 24.)

szerepelne, aminek középpontjában az van, hogy mi az, amit már tud az érdeklődő, tehát a személyes kompetenciáját tárja fel, és az ehhez való szakot, leendő munkát hivatott megtalálni. Másrészt lenne egy olyan kérdéskör is, ami elsősorban azzal foglalkozik, hogy mi az, amit a kitöltő szeretne csinálni. Ezt a www.felvi.hu oldalon már létező mintára építeném fel.37 Különbség annyi lenne, hogy több gazdasági vonatkozású kérdés szerepelne az online kérdőívekben, hogy minél mélyebben fel lehessen tárni a kitöltő igényeit, és pontos képet alkotva tanácsolhasson a program neki a Gazdász karon lévő szakok, szakirányok közül megfelelőt. Nem kevésbé fontos szakleírás alkalmazása a honlapunkon. Ezen belül ismertetnénk a szakok által elvárt képességeket, továbbá azokat, amire szert tehetnek a diplomát megszerezni vágyók. A leírás tartalmazná továbbá, hogy mely munkakörök elvégzéséhez járul hozzá a képzés. Ennek alapját ugyancsak megtaláljuk a www.felvi.hu-n, ahol minden képzésről elérhető információhoz juthatnak az érdeklődők, különválasztva a Bsc, és Msc képzéseket. Segítve a szűkösebb anyagi javakból gazdálkodó diákokat, egy kalkulátorral is tudjuk segíteni a jelentkezőket. Ez a kalkulátor tervezhetővé tenné a jelentkezők számára az egyetemi éveket, legalább fél éves távlatban. Természetesen hosszabb távú előrejelzést is tudna végezni a program, azonban azok pontosságát nehezebb behatárolni, hiszen rengeteg fajta kiadással számolna ez a program, és az árváltozások nem minden esetben kiszámíthatóak. A számításokba beleszámolná a kollégiumi, albérleti díjakat, amennyiben vannak, az étkezést, utazást, és sportot, könyvtári használatot. A szórakozást, és a kulturális kikapcsolódást nem venné bele a számításba, tekintve, hogy ezen igényeket minden személy más és más módon elégeti ki. Kollégiumi díjak kalkulálásánál csupán be kell táplálni a megfelelő adatokat (államilag finanszírozott képzés, vagy költségtérítéses, Uni- hotel, vagy egyéb kollégium, ahová szeretne felvételizni), és már ki is írná a költségeket a program. Albérlet esetén kicsit komplikáltabb a kép. Itt némi utánajárást kell elsősorban végezni, hogy mennyi az ára átlagosan egy lakás, vagy szoba kibérlésének, és ezekkel az átlag árakkal számolna a program. Étkezés szempontjából a menza támogatása lenne a mérvadó, tekintve, hogy a diákok számára kedvezményes áron kínál menüt, elérésére pedig nem szükséges a városon belüli utazás finanszírozása a kollégistáknak. A mellett, hogy ezzel a diákok is olyan információhoz jutnak, ami vonzóbbá teheti az egyetemünket, még az éttermet üzemeltető 37

https://www.felvi.hu/diploman_tul/onismereti_tesztek/kozponti_teszt/!DPR_kozponti_teszt/index.php/kozp onti_teszt/amit_szeretnek?teszt=31 (letöltés: 2013. október 26.)

céggel is tudunk barter megállapodást kötni, cserébe a népszerűsítésükért. Így jóval kedvezményesebben, akár ingyen is reklámfelülethez juthatunk a honlapjukon, és a facebook oldalukon, melynek követői 263-ra tehetők a marketing intézet facebook profiljához képest, ami csak 163 követőt tudhat magáénak.38 A hazautazás költségeit, és a felhasználás gyakoriságát a kalkulálni kívánó személy írná be a programba, így az könnyen kiszámíthatóvá teszi azt a pénzösszeget, amit ez szükségessé tesz. Sport tekintetében szerencsés a helyzete az egyetemen tanulóknak, hiszen az intézményen belül rengeteg lehetőség biztosított testnevelés óra keretein belül, így arra külön nem kell feltétlen költenie az érdeklődőknek. Ezekre a foglalkozásokra akkor is bejárhatnak, ha éppen nem az adott órára jelentkeztek be. A kalkuláció végeztével azonban fontos szerepeltetni ezeket a lehetőségeket, hiszen ez is pluszként jelenik meg az érdeklődő számára,

amit

ráadásul

ingyen

kap,

amennyiben

egyetemünk

hallgatója

lesz.

Természetesen, amennyiben az órák időpontjai számára nem megfelelőek, és szeretne inkább bérletet venni például konditerembe, úgy a program ezt is képes bekalkulálni a megfelelő válasz adása után. A minél felhasználóbarátabb program elérése érdekében a lehetséges bérletek díjait tartalmazza a program, így csak ki kell választania az érdeklődőnek azt a sportot, és azt a felhasználásra jogosító okmányt, amellyel élni szeretne. A könyvtári díjakat ugyanezen elv szerint képes tárolni a program, és szükség esetén be is kalkulálja a kiadások közé. A könyvtár használati díja jóval alul marad a tankönyvek megvásárlásának árától, így mégkönnyebben csábíthatjuk az érdeklődőt az intézményünkhöz. Ez a program továbbá képes lenne számítani a lehetséges bevételeket is, mint például a várható szociális, tanulmányi, közösségi ösztöndíjakat, vagy a diákhitellel igényelt összeget is. Ezeket azonban csak mint lehetőséget tüntetné fel, és nem vonná le azokat a korábban kiszámított költségekből. Ilyen programmal jelenleg egyik egyetem sem rendelkezik, amennyiben megvalósításra kerül, továbbá az egyetem levédeti, és ez megfelelő kommunikációval eljut a célcsoporthoz, jelentős előnyre tehet szert a versenytársaival szemben, és egy bizonyos réteg előnyben fogja részesíteni az intézményt. Ez kiderül a saját diákok felé irányuló kérdőívemből is, ahol a megkérdezettek egy egytől tízig terjedő skálán ahol a tíz a nagyon

38

https://www.facebook.com/uniplazaetterem (letöltés: 2013. október 29.)

fontos, átlagosan 8,7-re értékelték, találták fontosnak a költségek kalkulálhatóságát, azt, hogy tudják, mekkora tőkét kell előteremteniük, és mikorra. Miután elkészültünk a honlappal, figyelmünket a Magyarországon legismertebb közösségi oldal felé kell irányítanunk. A Marketing intézet rendelkezik ugyan profillal ezen a helyen is, azonban az utolsó közérdekű közzététel július 23.-án volt39. Tekintve, hogy jelenleg októbert írunk, ez rettentően kevés ahhoz, hogy az oldal eddig elért 163 „like”-olójának folyamatos érdeklődését fenntartsuk. Igaz, ez a megjelenés az egyetemen tanulóknak szól elsősorban, azonban a célcsoport kibővítése valamilyen formában elengedhetetlen. Be kell csatlakozni a 14-18 évesek mindennapjaiba, hogy amikor választásra kerül a sor, akkor a már addigra megismert egyetemet válasszák. Ki lehet posztolni a vendég előadókról egy - egy képet, hozzájuk tartozó leírással. Egy-egy óra anyagának leírását, olyanoknak, amelyek mindenki számára érdekesek lehetnek. Kitüntetéseket, fényképeket az egyes előadásokról, programokról. Nem utolsó sorban az egyes középiskolákban előadást tartó diákokról, és az ő célközönségükről is képeket kell feltölteni, hogy magukat keresve rátévedjenek a profilunkra, ezáltal elkezdve a kapcsolatépítést a korosztállyal.

6.4

Negyedik javaslat Negyedik javaslatom a negyedik hipotézisből ered, miszerint az emberek nem

tudják, hogy miben segíti őket a diploma megszerzése. Meg kell szervezni, hogy a megfelelő tájékoztatást kapják meg az illetékesek, amit egyrészt az első hipotézisben leírtakkal, azaz egyetemen tanuló diákok segítségével lehet elérni, másrészt viszont szoros együttműködés kialakítására is szükség van a pályaválasztást segítő intézetekkel. Ilyen például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pedagógiai Intézet, vagy a Miskolci Nevelési, Logopédia és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Ezen

intézményekkel

való

együttműködést

barteres

megoldásokkal

lehet

kivitelezni. Az egymás honlapján elhelyezett linkek, közös célcsoportot érintő információk elhelyezése, ami első lépésben megvalósításra kerülne. A harmadik javaslattételben szereplő Facebook-os profilon időről időre közzé tenni tanulmányokat amelyek a diplomás, és az alacsonyabb végzettségű emberek életkörülményeit hasonlítja össze, vagy 39

https://www.facebook.com/marketingintezetmiskolc?fref=ts (letöltés: 2013. október 29.)

épp az elhelyezkedési lehetőségeket taglalja. KSH-s adatok feltüntetését is szorgalmazom, amely megmutatja, hogy az egyes szakmák, amelyekhez felsőfokú végzettség szükséges, milyen kereseti lehetőséget rejtenek magukban.

6.5

Ötödik javaslat Az ötödik javaslattételem a hatodik hipotézisem hozománya. Ebben a

fejezetrészben arra próbálok rávilágítani, hogy milyen módon tud az egyetem részt venni a diákság munkaszerzési folyamatában. Bár a mostani helyzetben is kínál a Miskolci egyetemen lévő diákiroda munkát, ez azonban nincs jól lekommunikálva a jelentkezők felé. Érzékeltetni kell velük, hogy nem kell elmenniük Kelet-Magyarországról ahhoz, hogy munkavállalással meg tudják teremteni a tanuláshoz szükséges tőkét. A korábbi javaslattételek alapján továbbfejlesztett Marketing intézeti facebook profilján meg kell jelentetni azokat az álláslehetőségeket, amelyeket végezhetnek a diákok. Specifikusan azokat a lehetőségeket kell itt szerepeltetni, amelyek jellegüket tekintve gyakorlatot, szakmai tapasztalatot adhatnak a diákoknak, kapcsolódnak a gazdász képzéshez, vagy a pozíciók betöltéséhez nem szükséges előképzettség. Ilyenek például az adminisztrációs, árufeltöltői, vagy csomagolós munkák. Továbbá

az

ösztöndíjak

alakulásáról,

elérhető

pályázatok

által

nyújtott

lehetőségekről, és azoknak határairól is tájékoztatást kell nyújtani az érdeklődőknek. Gyakran nem tudják, hogy a megfelelő tanulmányi átlagnak köszönhetően, vagy éppen a szociális rászorultság következtében mekkora jövedelemre tehetnek szert az érintettek, így azokkal nem tudnak kalkulálni. A javaslatok időbeli megvalósítását egy Gantt- diagramban szemléltettem, melyet a mellékletek között tüntettem fel. A Gantt- diagram a rövid távú tervezési eljárás egyik lehetséges segédeszköze. Ganttdiagram az idő függvényében ábrázolja a tevékenységeket.

7. Költségterv

A korábban felsorolt hipotézisek közül a tévében, rádióban, és újságban való reklámozás, illetve a középiskolákban előadást tartó diákság ösztöndíja igényel beruházást. A kar honlapjának a fejlesztését saját tudástárból lehetne megoldani, éppen úgy, mint a facebook-os profil karbantartását is az intézetben dolgozók tennék meg, így ezek a feladatok nem igényelnek új munkaerőt, és beruházásokat. Diákok közül 2 emberre van szükség, egyre az értékesítés szakirányról, és egyre a Turizmus vendéglátás szakról, így mindkét szakot be tudják mutatni az osztályfőnöki órák keretén belül. Mivel egy héten ezt egyszer kéne megtenniük, így a prezentációra való felkészülést, és magát a prezentációt havi 10.000 forint honoráriummal lehetne meghálálni, amelyből a diák még úgy is jól jár, ha magára a középiskolába való utazásra is költenie kell. Tekintve, hogy a miskolci középiskolák, és gimnáziumok száma véges, így elég csupán a tanév egy félévében futtatni ezt a projectet, amelyben így minden évben lefedhetőek a környékbeli középiskolák tájékoztatása. Így mindösszesen egy évben erre a programra 120.000 forintot kell csak fordítani, amellyel az őszi félévben, még a felvételi, időszak előtt el lehet érni a végzős osztályokat. Minden egyes előadás záró részében egy előre elkészített kérdőívet töltetnének ki a diákokkal. Ezen kérdőívet azonban nem a megjutalmazott diákok készítenének el, hanem a Marketing Intézet, azért, hogy így jusson számára fontos, és aktuális kérdések válaszaihoz. Ezáltal követhetővé válik a helyi fiatalok döntéshozásának okai, így az újonnan felmerülő helyzetekre gyorsabban tud reagálni az egyetem, és tud változtatni addigi marketing stratégiáján. A médiában való reklámozás magas költségeket von maga után. A Miskolci Televízióban való interjúkészítés 12000 Ft+áfa/perc, a Miskolci Naplóban való reklámozás egy 137 x 139 mm

kis négyzet képében 159 200 Ft+áfa, míg a Miskolci rádióban való

megjelenés az esti órákban 150Ft+ áfa/perc. Ahhoz, hogy a második javaslattételben szereplő marketing stratégiát kivitelezhessük, havonta több mint 1.400.000 Ft-ra lenne szükségünk.

8. Finanszírozás

Belátható, hogy ekkora költséget a Gazdaságtudományi kar nem tud pluszban bevállalni, így két út közül választhatunk. Egyik, hogy változtatunk a kommunikációs csatornán, és megpróbáljuk úgy tartani a középiskolásoknak az előadást, hogy oda a szülők is eljussanak. Ez esetben korábban kezdjük a szervezést, és az előadást délutáni órákra tesszük, hogy a munka után még beérjen a fiatalok valamelyik, vagy akár mindkét szülője. Ez több veszélyt is rejt magában, tekintve, hogy a középiskolákban sokan környékbeli településekről járnak be, így nehéz lenne őket maradásra bírni az órák befejezése után, másrészt pedig mivel nem kapnak előre mélyebb tájékoztatást az előadásról, így még azok se jönnének el, akiket egyébként érdekelne, hiszen elmehet az egyetem nyíltnapjára tanítási időben. A másik, hogy a közlési csatornákat meghagyom, és az általam javasolt stratégiát végigviszem, amihez így szükséges a pénz előteremtése. Megpróbálhatjuk

szponzorok

segítségével

is

finanszírozni

az

egyetem

reklámozását. A szponzorokat adhatják azok a vállalatok, akikkel az egyetem szoros kapcsolatokat ápol, vagy olyan cégek, amelyeknek érdeke egy jól működő gazdász kar, ami kiváló minőségi képzést megvalósítva tudja biztosítani a vállalat számára a megfelelő utánpótlást. Ezért cserébe az egyetem indítana egy olyan kurzust, ahol a diákoknak le kéne dolgozni megadott mennyiségű órát egy-egy vállalatnál. A tanulók mindezt kreditekért tennék, míg a vállalat így plusz munkaerőhöz juthat, melyfelhasználásának időpontjait ő maga választhatná meg. Ez a fajta gyakorlati óra nem újkeletű, a Budapesti Gazdasági Főiskolán már 2010. óta alkalmazzák, így biztosítva a diákok tapasztalathoz jutását. E mellett, mivel az intézet rendelkezik számos értékes teremmel, köztük például detektív tükrös stúdióval, aminek csekély a kihasználtsága, így azt bérbe tudná adni piackutató cégeknek, éppen úgy, mint a call- center tantermet is. Tenné ezt úgy, hogy cserébe az adott vállalattól a bérleti díj mellett elvárná azt is, hogy a call- centerben a Miskolci egyetem diákjait foglalkoztassa. Mivel az intézet eddig is vállalt piackutatási tevékenységeket, így ezt a fajta vállalkozást továbbra is fojtatná, csak nagyobb kapacitással mint eddig. Az, hogy ezen a téren is növelni tudja bevételeit, ugyanúgy a diákságból fakadó munkaerőt kell kihasználnia. Számos óra keretén belül fér el a call- centeren keresztül történő értékesítés. Továbbá nem lehet megfeledkezni a kínálkozó pályázatokról sem, melyekkel olyan összegekhez juthat az intézmény, amivel fejlődni, fejleszteni, népszerűsíteni tud.

9. Összefoglalás

Egy nem reprezentatív jellegű kérdőív feldolgozása után, mely magában foglalta 100, 1618 év közötti diák, továbbá az ő szüleik lekérdezését, mélyinterjús beszélgetésben további tíz fiatal véleményét is kikérdeztem. Ezen válaszok tanulságait felhasználva, továbbá egyéb szekunder kutatás eredményeképpen értékeltem a felvetett hipotéziseimet, mely során a következő megállapításokra jutottam: -

Érdemes a generációs marketing eszközével élni, amikor a fiatalokat akarjuk elérni a kampányunkkal, ugyanakkor amennyire az egyetem erőforrása azt engedi, igyekezni kell minél kisebb homogén csoportonként megcélozni a célcsoportot.

-

A fiatalok csekély része bír elképzeléssel a jövőjéről. Gyakran szüleik életpályáját tartják követendőnek, míg barátaik, tanáraik is próbálják valamilyen úton-módon terelgetni őket. Nagy átlagban elmondható, hogy szeretnének diplomát szerezni, de javarészt nem elkötelezettek egyik szakma iránt sem.

-

Nem rendelkeznek reális ismeretekkel az egyes szakmákról. Amennyiben több információhoz jutnának, úgy nagyobb megalapozottsággal tudnák kiválasztani a számukra megfelelő szakot, a továbbtanulásra.

-

A diákság elérése elsősorban interneten keresztül kell, hogy megtörténjen, mivel azt a megkérdezettek 100%-a napi szinten használja. Azon belül is a közösségi oldal az, ahol az összes érintettet a legkönnyebben el tudjuk érni. Az internet után a megkérdezettek körében a televízió, és a barátok a volt a legjellemzőbb elfoglaltság, mely közös pont ként jelen van életükben.

-

A tanulók kevés ismerettel rendelkeznek arról, hogy mekkora életszínvonalbeli különbséget biztosíthat számukra a diploma megszerzése, csupán azt tudják, hogy a diploma megléte szükséges lehet a boldogulásukhoz, és terveik eléréséhez.

-

A média példaképeket teremt az ifjúság számára, így akaratán kívül befolyásolja a fogyasztóit, gyakran tévútra csalva őket.

-

A szekunder kutatások folyamán kiderült, hogy a jelenlegi diákság egyre csökkenő számban jelennek meg az egyetemeken, míg a tanulmányok elvégzése közben egyre többen vállalnak munkát, akár rész, akár teljes munkaidőben.

Mindezen tudás birtokában egy jól átgondolt marketing stratégiát dolgoztam ki, melyet javaslattétel formájában ismertettem a dolgozatomban.

Ezeket következőképpen foglalnám össze: -

Az egyetemen tanulókat gyakorlati órák keretén belül be kell vonni az intézmény felvirágoztatásába, így jutva költséghatékony segítséghez, miközben a képzést gyakorlatorientáltabbá tesszük. Ezen belül úgy ítéltem meg, hogy a Szakunkra járó diákok szavait könnyebben befogadják az Egyetem kiválasztása előtt állók, hiszen egy korosztályból valótól hallhatják azokat az információkat, melyre szükségük lehet a döntés meghozatalánál.

-

Ezután kidolgoztam a szülők, tanárok elérését szolgáló marketing kampányt, helyi televízió, rádió, és újság bevonásával. Azokat a csatornákat kiválasztva, melyeket a célközönség a legtöbbet használ, és a felmerülő költség-haszon elv a legjobban kiteljesedhet.

-

A honlap fejlesztésére is tettem javaslatot, melyben kifejtettem, hogy fiatalosabb megjelenést kell megvalósítani, tekintve, hogy a mélyinterjúk folyamán a megkérdezettek túl komolynak, ridegnek érezték a jelenlegi állapotát. Továbbá elképzeléseim szerint interaktívabbá is kéne tenni. Megvalósítani egy fórumot, ahol az érdeklődők kérdéseket tehetnek fel a honlap karbantartójának, tanároknak. Mindezt pedig a főoldalon kéne láthatóvá tenni, hogy a honlapra érkezők rögtön szembesüljenek mások gondolataival. Ezen kívül gyakrabban történő frissítésre is tettem

javaslatot,

hogy

a

látogatók

érdekeltek

legyenek

az

oldal

nyomonkövetésében. Tekintve, hogy a fiatal érettségizők szemszögében fontos szerepet tölt be az egyetemi élet, így több közösségi életet ábrázoló fényképet is közzé kell tenni az oldalon. Majd, amennyiben még bizonytalanság van a honlapunkon böngészőkben, hogy megfelelő pálya e számára a gazdász kar, úgy önismereti tesztekkel kiderítheti milyen affinitás rejtezik benne a karral kapcsolatban. A honlapon megjelentetnék továbbá egy kalkulátort, mellyel a hozzánk jelentkezni vágyók felmérhetik milyen költségekkel kell számolniuk sikeres felvételi eljárás után. -

Közösségi oldalakon való megjelenést is fontosnak tartottam a dolgozatom folyamán, így az ott jelenleg is meglévő profil fejlesztésére is tettem javaslatokat, melyek tartalmazták az oldal interaktivitását célzó fejlesztéseket, továbbá a jelenlegi diákság életképeit való felhasználást. Méginkább fontos eleme volt eme profil fejlesztésében a lehetséges leendő diákok fényképeinek használata, melyre a közös programokon lehet szert tenni.

-

A honlapokon túl javaslatot tettem szoros együttműködésre pályaválasztási tanácsadó cégekkel. Mely kapcsolat barteres megállapodás kíséretében jönne létre, egymást közösen hirdetve az intézmények honlapján, közösségi oldalon lévő profilján.

-

Végső javaslattételemben arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy az egyetemnek, jobban részt kell vennie a diákság munkához való jutásában. Jobb tájékoztatást kell adni lehetséges pályázatokról, ösztöndíjakról, és a diákmunkához való hozzájutást segítenie kell cégekkel való kapcsolatai révén. A javaslattételt követően felmértem a lehetséges költségeket, melyet a felvázolt

kampány igényelne. Tekintve, hogy ezek a ráfordítások, elég magasak hála a televízióban, rádióban, és újságban való hirdetésnek, így szükségesnek ítéltem a forrás előteremtéssel való foglalkozást is. Ezért készítettem egy finanszírozást taglaló fejezetet, ahol sorba vettem, milyen módokon juthat az intézmény olyan pénzekhez, amelyek lehetővé teszik a kampány megvalósítását. Összegezve tehát mélyreható elemzések után sikerült számos javaslattal élnem a Gazdaság Tudományi kar, azon belül is a Marketing intézet népszerűsítését illetően. Továbbá

felvázolásra

került,

hogy

a

fiatalok

kevés

információn

alapuló

döntésképtelenségét, milyen módokon tudjuk orvosolni annak érdekében, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább közel álló szakmát, és a céljai eléréséhez szükséges diplomát.

10.

Summary

After analysing the results of a non-representative survey carried out among students at the age of 16-18 as well as their parents, another 10 candidates have been interviewed. Based on their answers given and other seconder researches I tested my hypothesis, which confirmed the following statements: 

In order to reach the youth with our campaign it is worth using genaration marketing tools, though the target group must possibly be treated as several smaller homogen groups, taking the resources of the university into consideration.



Only a small part of the youth has clear vision of their futures. While being supported by friends and teachers in the choice of a profession, lots of them still think the parents’ pattern ought to be followed. On average, most of them intend to get a degree, but are not devoted to any particular field.



They do not have much relevant knowledge about the existing professions. Were they better informed about their possibilities, more established decision could be made about choosing the right faculty in higher education.



Given the fact that hundred per cent of the interviewees use internet daily, the students must be reached online, especially via social networking websites. The most typical daily activities besides surfing on the net were watching TV and hanging out with friends.



High school students have marginal knowledge of to what extent a college/university degree can influence their standard of living, they are only sure that having a degree is inevitable to achive their goals and succeed in life.



Role models created by the media can affect consumer’s behaviour and mislead the youth often unwittingly,



The secondar research revealed the decreasing number of high school students applying to universities and the increasing number of university students taking full- or part-time jobs. On the basis of these observations I set up a deliberate marketing startegy described in my thesis in detail. The main points of the marketing strategy are:



The university should be developed with the help of its students as a means of low-cost labour due to make the education system more practice-oriented. Accepting guidance on

which faculty to choose from students of our Faculty might be easier for high school students, getting accurate information from someone of the same age group. 

Using media like local television, radio and press I developed a marketing campaign aimed at parents and theachers. These are the most popular channels among the target group and the ones on which the highest return can be realized.



I made several suggestions in connection with the development of our homepage emphasizing the importance of a modern design, given that it has proven to be too severe among the interviewees in its current state. It should be more interactive as well, provided by a panel enabling visitors to ask questions from the teachers and homepagemaintenance staff directly. The panel should be disposed on the main page, giving the visitors the chance to be informed quickly when entering the site. Furthermore, the homepage should be updated regularly, which would encourage people to visit the site more frequently. As stirring college life is considered to be important for schoolleavers, some pictures should be displayed on the website representing the social events. Besides these features some online orientation- and self-knowledge tests should support the potential freshmen to find out whether the Faculty of Economics is the appropriate choice for them. Last but not at least, there would be a cost-calculator on the homepage which could estimate the expenses of the sudies after being accepted to the faculty.



Representing the faculty on social networking sites is very important. I made several suggestions on how to develop the existing profile, especially how to make it more interactive and emphasizing the importance of photos taken of various social events.



I also made my point clear about the importance of co-operation with career advisor companies. The co-operation would be carried out under a barter system, the institutions would advertise each other on their own website and social media profiles.



Finally, I also tried to turn the reader’s attention to the responsibility of the university regarding to help the undergraduates to find a job. The students should be kept up-todate about the latest competitions, tenders and scholarships, furthermore, supporting student’s work through the connections with its corporate partners must also be mentioned here. After making these suggestions I estimated the potential costs related to the campaign described in the thesis. Given that these costs are considerably high thanks to the advertisements on tv, radio and press, it was seen essential to deal with the financial

issues too. In charper 9 I enlisted the possible financial resources the university could use in order to implement the campaign successfully. After conducting a detailed analysis I managed to make several suggestions about how to make the Faculty of Economics and the Marketing Insitute more popular. In addition, I described how the indecisiveness of high school-leavers resulted from the lack of accurate information could be resolved, in order to find the appropriate profession and degree enabling them to achieve their goals.

11.

Irodalomjegyzék

1. Andó A. (2007): Ajtón belül- A reklámkerülő fiatalok elérése indoor eszközökkel, Marketing & Menedzsment I., Budapest 2. Andor Cs. (1980): Jel-Kultúra-Kommunikáció, Gondolat kiadó, Budapest 3. Andorka Rudolf (1992): Társadalmi rétegződés, Aula Kiadó, Budapest 4. Babbie, E. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest 5. Bábosik István (1997): A modern nevelés elmélete, új Pedagógiai Szemle 6. Balázs S. (1993): Az információk használata, hasznosítása és haszna, OMIKK, Budapest 7. Baráth T. (1999): Public Releations, Medipen, Budapest 8. Bauer András- Berács József (1996): Marketing, Aula kiadó, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest 9. Bayer János (1995): Iskolamarketing „Marketing és menedzsment” , Műszaki Kiadó, Budapest 10. Bayer J. (1991): Piac, Versenystratégiák, Vinton, Budapest 11. Bernard Brochand- Jacques Lendreive (2004): A reklám alapkönyve KJKKERSZÖV 12. Berry, L.L.- Parasuraman.A. (1991): Marketing Services: Competing Trough Quality, The Free Press, New York 13. Country Report ont he Implementation of the Bologna process (2006)

14. Darkheim (1980): Nevelés és szociológia, Tankönyvkiadó, Budapest 15. Dinya László (1997,3.szám): Magyar felsőoktatás 16. Dinya László- Farkas Ferenc-Hetesi Erzsébet- Veres Zoltán (2004): Nonbuisness Marketing és Menedzsment, KJK-KERSZÖV Jogi és üzleti Kiadó Kft, Budapest 17. Doyle, P. (2002): Értékvezérelt marketing, Panem, Budapest 18. Dr. Papp-Váry Árpád: Marketing a gyakorlatban. Budapest, BKF Fenntartói Kft., 2008. 19. Eco, U. (1996): Hogyan írjunk szakdolgozatot?, Kairosz kiadó, Budapest 20. Eszes István - Bányai Edit: Online marketing, Műszaki Könyvkiadó Budapest 2001. 21. Észak- Magyarországi Stratégiai Füzetek (2005): Bíbor Kiadó, Miskolc

22. Farkas Péter (1993): Munkaerőpiac és szakképzés, Építési fórum Alapítvány 23. Fazekas I.- Harsányi D. (2001): Marketingkommunikáció, Szókratész, Budapest 24. Giddens, A. (2002): Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest 25. Halász Gábor (1980): Az iskolai szervezet elemzése, Közoktatási intézet, Budapest 26. Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 27. Helesi Erzsébet (2002): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged 28. Hoffmann Istvánné (2000): Stratégia Marketing, Aula Kiadó, Budapest 29. Hoffman I. (1988): Reklámérték, Gondolat Kiadó, Budapest 30. Hoffman I. – Buzási J. (2000): A reklám birodalmából, Bagolyvár, Budapest 31. Horváth Dezső- Darnói Dénes (2000): Neveléstörténet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 32. Incze K.- Pénzes A. (2002): A reklám helye, Stardust Publishing Kft, Budapest 33. Incze Kinga–Pénzes Anna: A reklám helye 2.0: A hatékony médiatervezés és vásárlás kézikönyve. Budapest, Mrs.White Media Consulting Kft.–MediaSpirit Consulting Kft., 2006. 34. Janal, Daniel S. - Online marketing kézikönyv, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1997 35. Jobber, David: Európai Marketing, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1999. 2. kiadás 36. Józsa L. (2000): Marketing, Veszprémi Egyetem, Veszprém 37. Józsa L. (2000): Marketingstratégia, Műszaki, Budapest 38. Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres (2005): Döntésorientált marketing, KJR-KERSZÖV, Budapest 39. Kemény István: Szociológiai írások (Fapadoskönyv Kiadó, 2010.) 40. Kerékgyártó László (1991): A szakképzés jelene és jövője, Szakképzési Szemle 7. szám 41. Kommüniké Európa felsőoktatásért felelős miniszterek konferenciájára, Bergen, 2005, Londoni Kommüniké: Az Európai Felsőoktatási térség felé válasz a globalizált világ kihívásaira 42. Kotler, P. (2000): A marketingről „jönni, látni, győzni -a piacon”, Park Kiadó, Budapest 43. Kotler, Philip: Kotler a marketingről: Jönni, látni, győzni – a piacon. Budapest, Park Könyvkiadó, 2000. 44. Kotler, Philip: Marketing management, Műszaki Kiadó, Budapest, 1993.

45. Kotler, Philip: Marketing menedzsment, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1998. 46. Kotler, P. (1998): Marketing és Menedzsment „Elemzés, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés”, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 47. Kotler, P. – Fox, K.F.A. (1998): Oktatásmarketing, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 48. Krauth Gabriella (2007): A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata a beiskolázási marketingmunkában 49. Kuráth Gabriella (2008): A vonzerőfejlesztés lehetőségei a felsőoktatásban 50. Levinson, Jay Conrad. Guerrilla Marketing: Secrets for Making Big Profits from Your Small Business. Boston, Massachusetts: Houghton Mifflin Company, 1984. 51. Lükő

István

(1991):

Fejezetek

a

magyar

szakképzés

pedagógiájának

oktatáselméletéből, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 52. Majaro, Simon: A marketing alapjai. Budapest, Panem Könyvkiadó, 2000. 53. Marketingoktatás és kutatás a változó Európai Unióban (2005), Széchényi István Egyetem, Győr 54. Miskolci Egyetem Marketing Intézet (2008): Marketing Kaleidoszkóp, 2008. Gazdász- Elasztik kft, Miskolc 55. Olach Zoltán (1996): A marketing Szemlélete és gyakorlata- A marketing áttekintő kézikönyve LSI Oktatóközpont 56. Pataki Ferenc (1985): Nevelés és társadalom, Tankönyvkiadó, Budapest 57. Perjés László: Internet marketing magyar szemmel. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 2001. 58. Polónyi

István

(2000):

Demográfia

és

oktatás,

Debreceni

Egyetem

Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Tanszék, Debrecen 59. Sas István: Az ötletes reklám. Budapest, Kommunikációs Akadémia, 2007. 60. Sas István: Reklám és pszichológia. Budapest, Kommunikációs Akadémia, 2006. 61. Smith, J.W.- Clurman, A. (2003): Generációk, márkák, célcsoportok, Geomédia Kiadói Rt., Budapest 62. Szabóné Széll Julianna- Szontagh Pál (2001): Iskolamarketing a gyakorlatban, Iskolakultúra 2001/6-7 63. Szeles P. (1999): Public Releations a gyakorlatban , Geomédia, Budapest 64. Új idők lexikona, 15-16. kötet, Singer és Wolfner Rt. Budapest, 1939. 65. Vágási Mária (2007): Marketing –Stratégia és menedzsment, Alinea Kiadó 66. Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

67. Weber, Larry: Marketing a hálón: Vállalati és közösségi honlapok, blogok. Budapest, HVG Kiadó, 2008. 68. Woerner, J. (1991): Marketing mindenkinek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 69. World Internet Project, Hungarian Society and the Internet, ITTK-TÁRKI, 2002, kiadó: Infonia Foundation Budapest, 2002. 70. Yadin, D.L. (2000): Hatékony marketingkommunikáció, Geomédia Kiadó, Budapest 71. https://www.astd.org/Publications/Blogs/Human-Capital-Blog/2013/06/ForgetGen-Y-Get-Ready-

for-Gen-Z (letöltés: 2013. szeptember 21.)

72. https://www.campuslet.unideb.hu/dokumentumok/tanulmanyok1/fantatrendriport6_ 091026062651.pdf (2013. október 8.) 73. https://www.eduline.hu/felsooktatas/2013/2/11/Mennyibol_elnek_a_magyar_diako k_VHE0CY (letöltés: 2013. október 29.) 74. https://www.eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/3708 (letöltés: 2013. november 2.) 75. https://www.facebook.com/uniplazaetterem (letöltés: 2013. október 29.) 76. https://www.facebook.com/marketingintezetmiskolc?fref=ts(letöltés: 2013. október 29.) 77. https://www.felvi.hu/diploman_tul/onismereti_tesztek/kozponti_teszt/!DPR_kozpo nti_teszt/index.php/kozponti_teszt/amit_szeretnek?teszt=31(letöltés: 2013. október 26.) 78. https://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/el mult_evek.php?stat=9&s1=1&s2=4&s3=1&sta_id=21598&int_id=25

(letöltés:

2013. szeptember 12.) 79. https://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/el mult_evek.php?stat=7&s1=1&s2=3&s3=1&sta_kpt_id=7 (letöltés: 2013. október 5.) 80. https://www.fizetesek.hu/elemzesek/a-magyaratlagfizetesek/50054 (letöltés:2013.október 14.) 81. https://www.fppti.hu/palyavalasztas/szolgaltatasok/iskolavalasztasi_tanacsadas.htm l (letöltés: 2013. október 15.) 82. https://www.hirado.hu/Hirek/2012/06/30/09/Egyre_tobb_a_diplomas_munkanelkul i.aspx (letöltés:

2013. október 14.)

83. https://www.hrportal.hu/hr/palyavalasztas-es-felnotte-valas-panikban-a-fiatalok20120831.html (letöltés: 2013. október 15.) 84. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc011.html (letöltés: 2013. október 3.) 85. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf012.html (letöltés: 2013. október 14.) 86. https://www.karrier-tanacsok.monster.hu/fizetes-es-juttatasok/informaciok-afizetesrol/jol-es-rosszul-fizeto-szakmak-a-legiiranyitoktol-aszakacsokig/article.aspx (letöltés: 2013. október 14.) 87. https://www.marketing-turizmus.hu//index.php?page=16 (letöltés: 2013. október 24.) 88. https://www.marketing-turizmus.hu//index.php?page=42 (letöltés: 2013. október 24.) 89. https://www.media.ektf.hu/levelezo/orai_anyagok/interju.pdf

(letöltés

2013.

október 90. https://www.members.chello.hu/bizod/2005/02-marketing_2005.doc

(letöltés:

2013. november 2.) 91. https://www.mierthallgatok.blog.hu/2013/01/10/miert_fontos_tanulni

(letöltés:

2013. október 14.) 92. https://www.mohaonline.hu/munka/a_tv_szerepe_a_palyavalasztasban_house (letöltés: 2013. október 15.) 93. https://www.origo.hu/teve/20110419-szazbol-egy-magyar-ember-mar-kiprobaltamagat-tehetsegkutaton.html (letöltés: 2013. október 15.) 94. https://www.slideshare.net/pedmie2011osz/z-generci-kkesi-9919780

(letöltés:

2013. október 27.) 95. https://www.sites.google.com/site/felsooktatastenytar/munkaeropiac/munkanelkueli seg-kepzettsegi-szinteken (letöltés: 2013. október 1.) 96. https://www.uni-miskolc.hu/uni/univ/tortenet (letöltés: 2013. október 24.) 97. https://www.voice.hu/hirek/117937_pal_denes_lett_magyarorszag_hangja.html (letöltés: 2013. október 15)

12.

1.

Melléklet

melléklet – Diák kérdőív kérdéseinek kielemzése számokban:

1.

Szeretném tanulmányaimat felsőoktatási intézményben folytatni: igen: 60% nem: 25% nem tudom: 15%

2.

Legalább részben diákmunkával fogom finanszírozni az egyetemi képzésem felmerülő költségeit. Igen: 63% Nem: 13% Talán: 24%

3.

Amennyiben ingyenes újsághoz jutnál középiskoládban, elolvasnád? Igen: 82% Nem: 0% Talán: 18%

4.

Fogsz e diákmunkát vállalni egyetemi tanulmányaid alatt? igen: 63%

5.

nem: 13%

talán: 24%

1-10-ig terjedő skálán értékelje, mennyire jellemzőek az alábbiak Önre? 1 az egyáltalán nem jellemző, a 10 pedig a nagyon jellemző: Kedvelem a régiót, ahol élek! Átlag: 5,8 Befolyásol a főiskola/egyetem kiválasztásában a lakóhelytől való távolság? Átlag: 6,7 Lokálpatrióta vagyok: Átlag: 3,4 Én döntök a jövőmről: Átlag: 8,8 Befolyásol az egyetem választásában a szülők véleménye: Átlag: 6,8 Befolyásol az egyetem választásában a barátok véleménye: Átlag: 7,1 Befolyásol az egyetem választásában a tanáraim véleménye: Átlag: 6,5 Egyetem/főiskola választásánál befolyásol az intézmény hírneve: Átlag: 7,2 Leginkább anyagi körülmények befolyásolják továbbtanulási választásomat: Átlag: 9,1 Fontos számomra a felsőoktatás következtében felmerülő költségek tervezhetősége: Átlag: 8,7 A média által közölt információk befolyásolnak a pályaválasztásban: Átlag: 4,6 Vonzó számomra a miskolci egyetem: Átlag: 5,3 Vonzó számomra a gazdász pálya: Átlag: 4,6 Pontos elképzelésem van a leendő munkámról: Átlag: 3,9 Tudom milyen lehetőségeket biztosít számomra a miskolci egyetem: Átlag: 4,3

Tudom milyen lehetőségeket biztosít számomra egy marketinges diploma: Átlag: 5,2 Inkább végzek szellemi munkát, mint fizikait: Átlag: 7,4 Fontosabb számomra a biztosabb megélhetés, mint egy kedvelt szakma: Átlag: 6,7 Szükségem van egy diplomára a boldoguláshoz: Átlag: 7,9 Akár diákhitelt is hajlandó vagyok felvenni, felsőfokú tanulmányaimhoz: Átlag: 4.6 Pontosan tudom, hogy egy - egy munkakör milyen feladatok ellátását követeli 6.

meg: Átlag: 8,7

Szerinted mennyi az egyetemi diplomások átlag bruttó keresete: 150.000 Ft alatt

2%

150.001 Ft - 200.000 Ft

10%

200.001 Ft - 250.000 Ft

43%

250.001 Ft - 300.000 Ft

31%

300.001 Ft - 350.000 Ft

8%

350.001 Ft - 400.000 Ft

5%

400.001 Ft felett

1%

7.

Neme: férfi: 40%

nő:

60%

8.

Lakhely: Miskolc

83%

Egyéb BAZ megyei település:

9.

Egy főre jutó nettó jövedelem: 0-60.000 Ft: 15% 60.001 Ft-80.000 Ft: 37% 80.001 Ft-100.000 Ft:23% 100.001 Ft felett: 8% Nem válaszolt/nem tudja: 17%

10.

A családfenntartó legmagasabb iskolai végzettsége: 8 általános, vagy kevesebb: 6% Szakmunkásképző: 18% Érettségi: 47% Felsőfokú végzettség: 27% Nem tudja/nem válaszolt: 2 %

17%

A diák kérdőív válaszainak kiértékelése: „Szeretnéd-e tanulmányidat felsőoktatási intézményben folytatni?” A kérdésre adott válaszok száma is optimizmusra adhat okot, mivel a 60%-os igen aránya arra utal, hogy a fiatalok több mint fele felelősen gondolkodik a jövőjét illetően, s egy diplomával képzeli el azt. Fontos viszont leszögezni, hogy az ő esetükben sem árt az olyan jellegű pozitív megerősítés, amely egyfajta biztonságérzetet ad a számukra: jó döntést hoztak. Ha ehhez azt a 15%-os bizonytalan réteget is hozzávesszük, amely valószínűleg elég könnyen meggyőzhető a megfelelő módszerekkel, akkor 75%-os igenlő arányt kapunk. Ehhez képest a nemmel válaszolók mennyisége szinte eltörpül, illetve a nemeket tulajdonképpen nem feltétlenül kell nemeknek tekinteni, inkább egy-egy gyenge igennek. „Amennyiben ingyenes újsághoz jutnál középiskoládban, elolvasnád?” A témakör feszegetésére az eddigiekhez képest egészen más okból van szükség. Itt már inkább a javaslattételnél használható eszközök egyikéről próbáltam meg több információt szerezni. A kampányom számára igen jelentőségteljes, és hasznos az itt kapott válaszok aránya. Az 82%-os igen, és a hozzá társuló 0%-ot látva kijelenthető, hogy a későbbiek során mindenképpen érdemes ezt a csatornát használni. A 18%-ot kitevő „talán”-ok is azt mutatják, hogy ők is kézbe vennék a lapot, s ha találnak első ránézésre olyan információt benne, amely érdekes, hasznos számukra, akkor bele is olvasnak. A következő kérdésnél, amely inkább egy kérdéscsoportnak tekinthető kissé megváltoznak az értékelés szempontjai, hiszen itt egy-egytől tízig terjedő skálán kellett jelölniük válaszukat a diákoknak. Ez esetben a különböző pontokat egymással, illetve a korábbi kérdések eredményeivel vetem össze, hogy mélyebb összefüggéseiben tárhassam fel a kérdőív tanulságait. A következő kérdéskört skálás módszerrel tettem fel a megkérdezetteknek. Ezen belül is az összegző skála (Likert-féle skála), amit használtam. Erre a skálára a következőek a jellemzőek: -

a válaszoló minden kijelentéssel kapcsolatban jelzi mennyire ért vele egyet általában 5 vagy 7 fokú skálán (én 10 fokú skálát használtam, azért, hogy a válaszadónak ne legyen lehetősége semlegesnek maradni egy kérdés tekintetében sem. Továbbá minél nagyobb a fokok száma, annál pontosabb képet alkothatunk az emberekben kialakult attitűdről)

-

a válaszok összegződnek, minden válasz kap egy pont értéket, amely minél kedvezőbb, annál magasabb A megkérdezetteknek a feltett állításokat értelmezniük kellett aszerint, hogy

mennyire jellemzőek rájuk. Ezt egy egytől tízig terjedő skálán jelölhették, ahol az 1 az egyáltalán nem jellemzőt, 5 az inkább nem jellemzőt, 6 az inkább jellemzőt, a 10 pedig a teljes mértékben jellemzőt jelentette. A többi szám ezen értékek között az érzések árnyalatát hivatottak szimbolizálni. Az adatokat átlagos érték szerint adom meg, tehát a 100 válaszadó válaszát összegeztem, és elosztottam az összes kitöltött kérdőív számával. Az ide vonatkozó kérdésekre adott válaszok a következőképpen alakultak: „Kedvelem a régiót, ahol élek” A válaszok önmagukban kevéssé érdekesek, hiszen majdnem semleges (5,8-es) értéket kaptunk. A második („Befolyásol a főiskola/egyetem kiválasztásában a lakóhelytől való távolság?”), illetve a harmadik („Lokálpatrióta vagyok”) ponttal együtt azonban érdekes konzekvenciák vonhatók le. Alapvetően tehát kijelenthető, hogy a régiónk kedveltségében semleges értéket kaptam. Szélsőséges esetek természetesen itt is előfordultak, ám legtöbb esetben az adott válaszok a közepes mezőben stagnáltak. A lakóhelytől való távolságnál kapott számokban (6,7) tehát nem annyira játszik ez szerepet. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a relatíve nagyobb távolság az utazás, és főleg annak költségei miatt ellenszenves a diákok számára. A lokálpatriotizmus értékei is igazolják ezt a felvetésem, hiszen a leendő hallgatók mindössze 3,4-es értéket adtak átlagosan erre a kérdésemre. Így tehát elmondható, hogy a mai nebulók alig nevezhetők lokálpatriótának, a régiót illető viszonyulásuk nagyjából semleges, viszont javarészt ezek ellenére sem kívánják elhagyni a várost (legalábbis nem messzire). Ennek tudatában, kampányomban fontos szerepet szánok a Miskolci Egyetem elhelyezkedését firtató előnyöknek, illetve a város által adható összetartozás előnyeit is kiemelem majd. „Én döntök a jövőmről” A további adatokat elnézve talán kissé túlzóan magabiztosnak, tűnhet ez a kijelentés (8,8). Az érettségi előtt állók szeretik azt gondolni, hogy semmi sem befolyásolja őket tetteiket, vagy épp a jövőjüket illetően, de a számok mást mutatnak. A szülők (6,8), a barátok (7,1), és a tanárok (6,5) véleményének befolyásolása korántsem elhanyagolható. Fontos tehát, hogy irányukba is történjen kommunikáció, bár az említett három csoport

közül mindössze a szülőké, és a tanároké szegmentálható viszonylagos pontossággal. Ezt úgy kell felépíteni, hogy ők is tudatában legyenek annak, hogy milyen szerepet szánunk nekik, s ennek megfelelően cselekedjenek. Kiemelt szempontnak kell lennie, hogy a diákok úgy érezzék, hogy övéké a végső döntés meghozatalának joga és lehetősége. Úgy gondolom, hogy azt kell sugallni feléjük, hogy ők döntenek a jövőjükről, - legalábbis látszólag. Ha ez lesz a megjelenő reklámok, s a marketing-mixben szereplő összes elem alfája és omegája sokkalta hatékonyabban tudunk hatni rájuk. „Leginkább anyagi körülmények befolyásolják továbbtanulási választásomat” Az itt látható 9,1-es érték minden válasz közül kiemelkedően magas. Világosan tükrözi a korábban már analizált anyagi helyzetet a régióban élők körében. Egyértelmű, hogy ez az egyik legfontosabb szegmens a továbbtanulási döntést illetően. Éreztetni kell hát, hogy itt is kihozhatják magukból a maximumot, a Miskolcon megszerzett (gazdász) diplomával is megvalósíthatják álmaikat. 2012-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy átlagos négy fős családban ahol két felnőtt, és két 14 év alatti gyermek van, az egy főre eső nettó létminimum összege 62.321 Ft.40 Mint az a fentiekből is már kiderült, a családok több mint 50%-a van a létminimum körül. Ezért az egyes életközösségeknek jobban meg kell gondolniuk, milyen kötelezettségeket tudnak vállalni hosszú-, illetve rövid távon egyaránt. „Fontos számomra a felsőoktatás következtében felmerülő költségek tervezhetősége” Ez a kérdés szorosan összefügg az előzővel, hiszen ha valaki egyszer belevág egy ilyen jellegű, és időintervallumú kiadásba, akkor a legtöbb esetben tudnia kell előre tervezni. Mint az az egy főre eső nettó jövedelmeket vizsgáló részből is kiderül, viszonylag kevesen tehetik ma azt meg, hogy nem gondolkodnak a felmerülő kiadásokon. Ezt jelzi az itt kapott 8,7-es érték is. Szükséges tehát a családoknak pontos és kiszámítható költségvetést készíteniük, melyhez jelen pillanatban segítséget nem igazán kaphatnak. „A média által közölt információk befolyásolnak a pályaválasztásban” Az itteni 4,6-os érték a semleges felé közelít, de inkább húz az „egyáltalán nem jellemző” végponthoz. Nem szabad tehát éreztetni, a fő célcsoportunkkal, hogy befolyásolva vannak. Sokkal hatékonyabb lehet (figyelembe véve az „én döntök a 40

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc011.html (letöltés: 2013. október 3.)

jövőmről” jellegű önérzeti vonalat is), ha legalább részben a manipuláció eszköztárát latba vetve közöljük velük mondanivalónkat. Ez már csak azért is kifizetődőbb, mert így nem zárkóznak el ösztönösen a befogadástól. „Vonzó számomra a Miskolci Egyetem” Az 5,3-as átlag nem túl bíztató, valamiféle gond mutatkozik tehát az intézmény hírnevével, illetve pontosabban vonzerejével kapcsolatban. Annak ellenére áll fenn ez az állapot, hogy a mélyinterjúk során nagy biztonsággal kijelenthető, hogy mire egy mai átlagos miskolci fiatal mire eljut az érettségiig legalább egy alkalommal részt vett egy egyetemi buliban. Nagyjából ismeri az ott rá váró körülményeket- a szórakozás terén mindenképp. Talán túlságosan is megszokottá vált számukra ez a közeg, véleményem szerint tehát szükséges lenne ezeknek az eseményeknek a gazdasági érdekekkel szembemenve legalább részben növelni az exkluzivitásukat. Ezek túl nyilvánvalóan alapvető, hogy a már korábban is említett okok miatt ismertebbé kell tenni az itteni lehetőségeket, esélyeket, hogy a lehető legelőnyösebb oldalait emeljük ki az egyetemnek, és a gazdász karnak. „Vonzó számomra a gazdász pálya” A 4,6-os kapott adat nem feltétlenül és közvetlenül a Miskolci Egyetem gazdász karára vonatkozik, hanem az általános vélekedést mutatja be. Ez pedig valószínűleg abból fakad, hogy egyáltalán nem ismert a gazdász életpálya, a szakma adta lehetőségeket csak nagyon nagy vonalakban tudják elképzelni. Éppen ezért kell ezt alaposabban bemutatni, melyre a javaslattételem során kínálok alternatívákat. „Pontos elképzelésem van a leendő munkámról” Az ezen pontban fellelhető 3,9-es érték az előző teóriámat támasztja alá, hiszen jól példázza mennyire nincsenek tisztában azzal a mai fiatalok, hogy milyen követelményeket támaszt velük szemben egy-egy hivatás. Tudatosítani kell bennük tehát ezt, alá kell támasztani a helyes, és meg kell cáfolni a téves elképzeléseiket. Ezen törekvésem túlmutat a szakdolgozatom témáján, hiszen sokkal fontosabb társadalmi problémákat feszeget. „Tudom milyen lehetőségeket biztosít számomra a miskolci egyetem”

A tízes skálán mindössze 4,3-re értékelték ismereteiket a miskolci egyetem nyújtotta lehetőségekről. Korábban már kifejtettem, hogy miért, és milyen formában szükséges az Egyetem adta lehetőségek ismertetése, ezen adat fényében még inkább alá tudom támasztani az ott leírtakat. „Tudom milyen lehetőségeket biztosít számomra egy marketinges diploma” Az itt látható 5,2-es átlag tévhiteken alapul. Mivel általánosságban sincsenek tisztába fő szegmensem tagjai a szakmák mibenlétével, biztos, hogy a marketinges lét kihívásait sem ismerik pontosan. Ebben szerepet játszhatnak a média által közvetített sztereotípiák, melyeket le kell rombolni. „Inkább végzek szellemi munkát, mint fizikait” Az itt kapott 7,4-es eredmény hűen tükrözi korunk általános problémáját: a legtöbben inkább konkrét fizikai munkavégzés nélkül kívánnak érvényesülni, sajnos sok esetben azok is, akik erre alkalmatlanok mentális képességeik okán. Ezt a problémát szakdolgozatom keretein belül nem tisztem boncolgatni, megoldani pedig végképp nem, amiért ez számomra érdekes lehet, az maga a trend. Ezt meglovagolva sokak figyelmét fel lehet hívni az Egyetem adta esélyekre, és természetesen megfelelő „szűrést” követően a legjobbakkal produktívan, és jól lehet együtt dolgozni. „Fontosabb számomra a biztosabb megélhetés, mint egy kedvelt szakma” 6,7-es átlageredményt kaptam erre a kérdésre. Ebből két irányba is kiindulhatunk. Egyrészt a későbbiekben majd ismertetésre kerülő nettó átlagkereseti adatok fényében ma Magyarországon a jól fizető szakmák közé sorolhatóak a marketinges végzetséget igénylő helyek. Másrészt ezen elemzésben korábban már felvetett probléma, miszerint a fiatalok nem tudják, milyen feladatok elé állítja, őket egy-egy szakma szorosan összefügg ezzel. Hiszen ha ezzel nincsenek tisztában azt sem tudhatják, hogy kedvelnék-e egyáltalán. Épp ezért „kedvhozó” elemekkel bővítve kiváltképp hatékony lehet a kampányom. „Szükségem van egy diplomára a boldoguláshoz” A 7,9-es adat azt bizonyítja, hogy alapvetően tisztában vannak a diploma értékével, amely mára sajnos körülbelül a húsz évvel ezelőtti érettségiével vetekszik. Éppen ezért igazi értékeket nyújtó, tradicionális alapokon nyugvó, megbecsült, és elismert oktatók által

fémjelzett képzést válasszanak. Ezen egyértelműen a gazdász karon meglévő előnyök kiemelésével hathatós befolyást gyakorolhatunk rájuk. „Akár diákhitelt is hajlandó vagyok felvenni, felsőfokú tanulmányaimhoz” Az előzőektől ugyan eltérő, de legalább ugyan olyan fontos kérdéskör ez, melyre a kérdőív első részében már kitértem. Az ott is felvázolt csoportomban átlagos anyagi helyzet sok esetben igényli a hitelfelvételt. Ha erre valamilyen oknál fogva a szülők nem képesek, a diákokra hárul ez a teher. Az erre mutatkozó hajlandóság (4,6) inkább mondható semlegesnek, melynek okai több helyen is gyökerezhetnek, de a „szükség nagyúr” elvet alapul véve úgy gondolom, hogy ez a szám könnyen növekedhet. „Pontosan tudom, hogy egy-egy munkakör milyen feladatok ellátását követeli meg” Az itt kapott 8,7-es adat mindenképpen fals, a válaszadók túlzott önbizalmának eredménye, hiszen a korábban kapott információk pontosan ennek ellenkezőjéről tanúskodnak, így mint ilyet mindenképpen hibásnak kell tekintenem, s a továbbiak során ezt az adatot nem használom fel. A következő kérdéscsoportot zárt kérdésként tettem fel, amelyben előre megadott válaszok közül kellett kiválasztaniuk a rájuk vonatkozó válaszokat. „A válaszadók neme” A nemek arányát tekintve elmondható, hogy az körülbelül egyenlő, hiszen a kitöltők közül 40% volt férfi, 60pedig nő, ez a különbség azonban elhanyagolhatónak mondható. „Lakhely” A lakóhely kérdését vizsgálva kijelenthető, hogy a vizsgált mintában kevés a bejárósok száma, hiszen a válaszadók 83%-a vallotta magát miskolci lakosnak, és a fennmaradó 17% is Borsod-Abaúj Zemplén megye valamely településéről jár be a városba. Így tehát kijelenthető, hogy a vidéki településeken gyakorta megfigyelhető, a városihoz képest eltérő életforma, nagyrészt figyelmen kívül hagyható. „Egy főre eső nettó jövedelem” Ezt a témát vizdgálvs világosan látszik, hogy a legtöbben (mintegy 37%-ban) 60.001 és 80.000 Ft közötti összeggel gazdálkodhatnak. A második helyen a 80.001 és

100.000 Ft közé eső jövedelemmel rendelkezők végeztek (23%). Ennek fényében elmondható, hogy az általam vizsgált csoportban leginkább az alsó-középosztályba, valamint a középosztályba tartozók esnek. Ők azok, akik jellemzően nem küzdenek napi szintű anyagi problémákkal, esetlegesen félre is tudnak tenni, azonban egy-egy nagyobb kiadást alaposabban meg kell gondolniuk. Ezt jól példázza, a hatodik kérdéskörben felvázolt

állításra

(Leginkább

anyagi

körülmények

befolyásolják

továbbtanulási

választásomat) adott 9,1-es érték is. Esetemben ez azt is jelenti, hogy bár kimondottan anyagi megterheléssel jár számukra egy esetleges felsőoktatásban való részvétel, mégis könnyebben

meggyőzhetőek

egy

ilyen

„akadály”

legyőzéséről,

hiszen

nagy

valószínűséggel rendelkeznek némi tartalékkal, és szükség esetén hitelt is jóval könnyebben vesznek fel, és persze nem utolsó sorban jóval könnyebben kapnak is. Árulkodó a nem tudja/nem válaszolt feleletek aránya is. Ennek 17%-os mivolta két dologról mutathat: Egyrészt azt, hogy a mai diákok mennyire nincsenek tisztában a pénz értékével, nem látják át, és nem tudják megbecsülni azt, hogy mennyit is keresnek a szüleik, és ez mire is elég. Másrészt pedig azt, hogy ha mégis tudják, nem hajlandóak beszélni erről: vagy, mert ez az összeg annyira alacsony, hogy szégyellik, vagy pedig éppen ellenkezőleg: relatíve olyan magas, hogy azt nem merik bevallani. Azt azért mindenképpen hozzá kell tennem, hogy a mélyinterjús tapasztalataim azt mutatják, hogy ez utóbbi két eshetőség közül inkább az első gyakoribb. Az adatokat mélyebb összefüggéseiben, a családfenntartó legmagasabb iskolai végzettségével összevetve, vizsgálva megállapíthatjuk, hogy annak a 27% közül, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, jellemzően 80.000 forint felett van az egy főre eső nettó jövedelme. Erre az információra a későbbiek során akár a meggyőző kampány folyamán is érdemes lehet hivatkozni, hiszen mi más győzné meg a legjobban a fiatalokat, mint a saját korosztályuk adatai! Az is egyértelműen megállapítható, hogy a legfeljebb szakmunkásképzői végzettséget magukénak tudhatóknál néhány kivételes esettől eltekintve az egy főre eső nettó jövedelem jellemzően 80.000 forint alatt van. Ezen adatok bár alátámasztják a sztereotip feltevéseket, mégis híven tükrözik a mai magyarországi viszonylatokat, s egyben megadják annak a kampány stratégiának az alapjait, melyre szakdolgozatom gyakorlatibb részét alapozni kívánom. „A családfenntartó legmagasabb iskolai végzettsége” Szigorúan tényszerűen vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbben (47%) érettségivel rendelkeznek, míg a második helyen 27%-kal a felsőfokú végzettség szerepel. Relatíve

alacsony a csak szakmunkásképzőt elvégzettek arány (18%), és az oktatási rendszer átalakulásával bizton kijelenthető, hogy minden bizonnyal ez a szám az évek előrehaladtával egyre inkább csökkeni fog. A mindössze 6%-os értékkel bíró „8 általános vagy kevesebb” érték kifejezetten bizakodásra adhat okot az oktatási helyzet alakulását illetően. „Fogsz e diákmunkát vállalni egyetemi tanulmányaid alatt” Ez a kérdés szorosan összefügg az egy főre jutó nettó jövedelem kérdésére adott válaszokkal. Mivel ott arra a megállapításra jutottam, hogy a válaszadók családjai nagyrészt alaposabban meg kell, hogy gondoljanak egy nagyobb kiadással járó beruházást, illetve nem biztos, hogy mindezt önerőből finanszírozni is tudják, egyfajta megoldási alternatívát kínál a problémára az itt kapott válaszok aránya. A megkérdezett diákok 63% jelentette azt ki, hogy mindenképpen vállal diákmunkát a tanulással töltött évek alatt. Ez jól példázza, hogy milyen áldozatokat képesek meghozni a céljaik elérése érdekében. A talán kategóriára adott 24% a mélyinterjús tapasztalataimat is figyelembe véve azt jelenti, hogy amennyiben szükség van rá igen, de ha nem muszáj, akkor nem. Ez érthető is, hiszen tartanak attól, hogy nem lesz elegendő idejük, és energiájuk a tanulásra. Azon 13%-nak pedig, akik a nemet jelölték meg ennél a pontnál nagy valószínűséggel nincs is erre szüksége, hiszen szüleik valamilyen úton-módon finanszírozni tudják az egyetemi költségeiket. Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek több mint 80%-a a megyeszékhelyen él. A szülők legmagasabb iskolai végzettsége, és az egy főre eső nettó jövedelem között erősnek ítélhető kapcsolatot van, azonban nem teljes egészében a várt módon. Megfigyelhető, hogy azon családokban, ahol a szülők képzettebbek, magasabb az egy főre eső jövedelem nagysága. A mélyinterjúk folyamán találkoztam ennek a másik végletével is, ahol a szülők alacsony végzettségűek ugyan, de volt olyan, ahol a családfenntartó külföldön dolgozik, vagy egyéni vállalkozóként érvényesült már érettségi megszerzése után. Elmondható az is, hogy a diákság nagy része, saját bevallása szerint szeretné folytatni tanulmányait valamely felsőfokú képesítést biztosító intézményben. Ugyanakkor jelentős a még bizonytalanok szegmense, akiket a megfelelő marketing stratégiával megcélozva, még lehet diploma megszerzésére ösztönözni.

Az is megfigyelhető, hogy ugyan a megkérdezettek nagy része úgy nyilatkozott, hogy ő dönt az életét befolyásoló fontos kérdésekről, számos külső tényező alakíthatja a véleményét. Annak ellenére, hogy a diploma megszerzését és a magas jövedelmet a válaszadók nagy része fontosnak találta, azt azonban mégsem tudták megmondani, hogy milyen módon kívánják ezt biztosítani életük folyamán, tehát nincs fix jövőképük. Tanulságként kimondhatjuk, hogy reális tudással nem rendelkeznek az egyes szakmákat illetően. Tehát amennyiben megfelelő információkhoz jutnának, nagyobb eséllyel hoznának helyes döntést a jövőjüket illetően. Mindent meg kell tenni azért, hogy őket, és a rájuk hatással levőket megfelelő információkkal lássuk el, ezáltal akár növelhetjük a Gazdaságtudományi kar és a Miskolci Egyetem népszerűségét. A szülők kérdőívének csekély részét tudom felhasználni ezen hipotézisem értékeléséhez. Csupán annyit említenék meg, hogy a továbbtanulással foglalkozó szülő saját szerepét a gyermek döntéshozatalában észrevehetően erősebbnek ítéli meg mint a csemetéje. Ez talán azzal magyarázható, hogy az emberek szeretik úgy érezni, hogy ők irányítanak.

2.

melléklet - Szülők kérdőív kérdéseinek kielemzése számokban:

A két szülő egy kérdőívet kapott, így kiderült, hogy melyik szülő vesz részt inkább a gyermeke irányításában, vagy éppen ki a döntéshozó a családban.

1.

1-10-ig terjedő skálán értékelje, mennyire jellemzőek az alábbi állítások Önre? 1 az egyáltalán nem jellemző, a 10 pedig a nagyon jellemző: Befolyásol a főiskola/egyetem kiválasztásában a lakóhelytől való távolság: Átlag: 8,5 Van beleszólásom a gyermekem jövőjébe: Átlag: 7,4 Befolyásol az egyetem választásában a gyermekem tanárainak a véleménye: Átlag: 6,7 Egyetem/főiskola választásánál befolyásol az intézmény hírneve: Átlag: 9,3 Leginkább anyagi körülmények befolyásolják továbbtanulási választásomat: Átlag: 8,9 Vonzó számomra a Miskolci Egyetem: Átlag: 7,3 Vonzó számomra a gazdász pálya: Átlag: 5,6

Tudom milyen lehetőségeket biztosít gyermekem számára a miskolci egyetem: Átlag: 7,1 Tudom milyen lehetőségeket biztosít gyermekem számára egy marketinges diploma: Átlag: 4,4 Szükség van egy diplomára a boldoguláshoz: Átlag:9,6 Fontosabb számomra, hogy gyermekemnek jól fizető állása legyen, minthogy hivatásként tekintsen munkájára: Átlag:7,9 Akár hitelt is hajlandó vagyok felvenni, hogy gyermekem felsőfokú tanulmányait segítsem: Átlag: 3,0 Fontos számomra, hogy a gyermekem az én pályámat kövesse: Átlag: 2,8 2.

Szerinted mennyi az egyetemi diplomások átlag bruttó keresete: 150.000 Ft alatt

0%

150.001- 200.000

9%

200.001-250.000

42%

250.001-300.000

33%

300.001- 350.000

9%

350.001-400.000

6%

400.001Ft felett

1%

3.

neme: férfi:

4.

Lakhely: Miskolc

5.

Egy főre jutó nettó jövedelem:

6.

7.

24%

57%

83%

Egyéb BAZ megyei település:

0 - 60.000 Ft:

14%

60.001 Ft - 80.000 Ft:

40%

80.001 Ft - 100.000 Ft:

28%

100.001 Ft felett:

9%

Nem válaszolt/nem tudja:

9%

Családi állapot: Házas:

67%

Élettársi kapcsolat:

5%

Egyedülálló:

3%

Elvált:

24%

Özvegy:

1%

Egy háztartásban élők száma: 2 fő:

közös:

nő:

16%

19% 17%

8.

3 fő:

34%

4 fő:

37%,

5 fő:

11 %

6 fő, vagy több:

2%

A családfenntartó legmagasabb iskolai végzettsége: 8általános:

6%

Szakmunkásképző:

19%

Érettségi:

48%

Felsőfokú végzettség:

27%

Nem tudja/nem válaszolt:

0%

A szülők kérdőív válaszainak kiértékelése: A diákok mellett fontosnak tartottam megkérdezni a szülők véleményét is, hiszen ők is jelentős befolyásoló képességgel bírnak gyermekük életében, éppen ezért feléjük is szükséges kommunikálni a kampány során. Ehhez azonban ismernünk kell véleményüket és szokásaikat A most következő kérdésnél, amely inkább egy kérdéscsoportnak tekinthető kissé megváltoznak az értékelés szempontjai, hiszen itt egy-egytől tízig terjedő skálán kellett jelölniük válaszukat a diákoknak. Ez esetben a különböző pontokat egymással, illetve a korábbi kérdések eredményeivel vetem össze, hogy mélyebb összefüggéseiben tárhassam fel a kérdőív tanulságait. „Befolyásol a főiskola/egyetem kiválasztásában a lakóhelytől való távolság” Érdekességképp tettem fel ebben a kérdőívben, hiszen a szülők közvetlenül effektíve nem érintettek a kérdésben, hiszen nem nekik kell megtenni ezt a távolságot. Ugyanakkor az utazás, illetve az idegen városban való megélhetés költségeit legalább részben nekik kell viselniük. Talán ezért is született magasabb érték itt (a diákoknál 6,7, a szülőknél pedig 8,5). Nagy valószínűséggel ők jobban átlátják, s fel tudják mérni az ezzel járó felelősségeket, azt, hogy mivel is jár az önálló életmód. Nyilvánvalóan az anyagi szempontok sem elhanyagolhatóak, mint azt a diák kérdőív analízisében az egy főre eső nettó jövedelmeknél kifejtettem.

„Van beleszólásom a gyermekem jövőjébe” Az itt kapott átlag 7,4, a diákok ugyanerre a kérdéstípusra 8,8-ot adtak, s szintén idevág a gyermekek a szülők véleményének befolyásolásáról szóló adata, mely 6,8. Ezekből kiolvasható, hogy a szülők jelentősebbnek gondolják a saját hatásukat, és erejüket, mint amilyen az valójában. „Befolyásol az egyetem választásában a gyermekem tanárainak a véleménye” Ennél a pontnál a válaszok aránya (6,7) közel megegyezik a diák kérdőív hasonló kérésére adottakkal (6,5), melyből következik, hogy igen fontos kampányom során a pedagógusok célom irányába történő befolyásolása. Mivel egy jól körülhatárolható szegmensről beszélünk a targetálás viszonylag könnyen megoldható. „Egyetem/főiskola választásánál befolyásol az intézmény hírneve” A 9,3-as átlag, az egyik legmagasabb érték mind közül. Ennek több oka is lehet. Egyrészt nyilván a legjobbat szeretnék gyermekeiknek, azt akarják, hogy egy jó hírű, neves intézménybe járjon. Másrészt pedig az ismerősök, barátok, rokonok, szomszédok előtt „dicsekedni” lehessen azzal, hogy az „én fiam/lányom bezzeg ide, vagy oda jár”. Nyilvánvalóan az első a nyomósabb érv, így a második megközelítésre nem kell különösebb figyelmet fordítanom a továbbiakban. „Leginkább anyagi körülmények befolyásolják továbbtanulási választásomat” Az itt eredményként kapott 8,9-es átlag jól prezentálja, hogy valójában mi is a legfőbb tényező a továbbtanulást szolgáló intézmény kiválasztásánál. Mint azt már a diákok válaszait firtató kérdőív hasonló kérdésénél is kifejtettem, ez a szempont az első helyen áll, hiszen jelentős anyagi áldozat vállalása igen nagy terhet ró a családokra. Így kiemelt pontként kell kezelnünk ezt a témakört. „Vonzó számomra a miskolci egyetem” Az intézmény hírnevét, és elismertségét vizsgáló pont esetében igen bíztató eredményt kaptam. A 7,3-as érték azt jelenti, hogy ismerik, és elismerik a Miskolci Egyetemet, és egyben azt is, hogy a legtöbb szülő szívesen presszionálná abba az irányba gyermekét, hogy ide felvételizzen az érettségi megszerzése után. Ez mindenképpen előnyt jelent számomra, hiszen mint az a korábbi vizsgálatokból is látszik, igen nagy hatással vannak utódaikra a kérdőívet kitöltők. Újfent bizonyosságot nyer tehát azon tézisem,

miszerint érdemes célba venni a kampány folyamán ezen szegmenst, már csak befolyásoló erejük, és pozitív szemléletük miatt is. „Vonzó számomra a gazdász pálya” Jóval alacsonyabb (5,6), inkább semleges eredményt kaptam ennél a pontnál. Ennek oka nagy valószínűség szerint abban keresendő, hogy a legtöbben nincsenek tisztában a gazdász pálya adta lehetőségekkel, valamit azzal sem, hogy milyen kereseti kilátások állnak az itt végzettek előtt. Fontos tehát, hogy egy ilyen erős véleményformáló közeg attitűdjét inkább pozitív irányba tereljük. Ehhez a megfelelő tájékoztatás elengedhetetlen. „Tudom milyen lehetőségeket biztosít gyermekem számára a miskolci egyetem” A 7,1-es átlag ellenére az emberek rendelkeznek bizonyos mennyiségű információval, amellyel úgy érzik megelégedhetnek, és általa döntést hozhatnak, holott korántsem biztos, hogy ezek fedik is a valóságot. Nem győzöm tehát hangsúlyozni, hogy mennyire elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás nem csak a diákok, hanem a szülők számára is. „Tudom milyen lehetőségeket biztosít gyermekem számára egy marketinges diploma” Az itt kapott 4,4-es átlag jól láthatóvá teszi, hogy igazából nincsenek tisztában Magyarország ezen régiójában az emberek azzal, hogy pontosan mit is csinál egy marketinges. A fentebb kifejtett egyéb tényezők mellett éppen ezért ezt is sugallni kell feléjük. Ha ezen információk birtokába jutnak, sokkal könnyebben motiválhatók lesznek arra, hogy csemetéjüket az általunk kívánt irányba terelgessék a továbbtanulás útján. „Szükség van egy diplomára a boldoguláshoz” Az egyik legkiemelkedőbb (9,6) érték mind közül. Így legalább abban biztosak lehetünk, s egyben ez képezheti a kampány alapját is, hogy szülők biztosak abban, hogy elengedhetetlen utódaik számára a mai világban egy diploma megszerzése, Ha ez az alapvetés megvan, akkor a „milyen” kérdése kis túlzással szinte már mindegy is. Erre az erős alapra kiválóan lehet építkezni.

„Fontosabb számomra, hogy gyermekemnek jól fizető állása legyen, minthogy hivatásként tekintsen munkájára” Ez a kijelentés 7,9-es érték is mutat. Erős érvként hozhatók fel a szakmán belül elérhető átlagkeresetek. Ez mindenképpen pozitívum, figyelembe véve a kapott értéket. Annak bemutatás pedig, hogy milyen szépségeket rejt magában ez a hivatás, mintegy „extraként” vonultatható fel a meggyőzés során. Ezen két tényezőt bemutatva (akár egy műsor keretein belül) erős attitűd változást érhetünk el, s egyben egy pozitív képet adhatunk a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi karáról. „Akár hitelt is hajlandó vagyok felvenni, hogy gyermekem felsőfokú tanulmányait segítsem” A diák kérdőívben az egy főre eső nettó jövedelmet vizsgáló kérés esetében kifejtett adatok eredményeit figyelembe véve nem meglepő az alacsony (3,0) érték. Az ott elemzett okok miatt nem mernek sokan belevágni a hitelfelvételbe, de megfelelő támogatási, és ösztöndíj rendszer kialakítása mellett, valamint figyelembe véve a környékbeli lakosok esetében a közelséggel járó előnyöket ez szinte nem is vehető problémának, s nem szükséges jelentősebben ezzel foglalkozni. „Fontos számomra, hogy a gyermekem az én pályámat kövesse” A 2,8-as kapott adat kifejezetten alacsony, de ez inkább előnyként fogható fel, hiszen valószínűsíthetően nem túl sokan dolgoznak ebben a szegmensben, így pozitívum, hogy nem ragaszkodnak ahhoz, hogy gyermekük kövesse pályájukat. Ha összevetjük ezt a korábbi pontokkal, akkor kijelenthetjük, hogy összegészében az aktuális helyzetkép jó, mivel minden szülő számára fontos, hogy gyermeke diplomát szerezzen, és jól fizető álláshoz jusson, az már kevésbé, hogy mindenképpen szeresse választott hivatását.

„Osztályozza a következő médiumokat a szerint, hogy milyen gyakran használja őket” Ennek a kérdésnek a válaszait a következő táblázatban összegeztem: 2. táblázat: Médiumok felhasználásának gyakorisága a szülők körében Naponta többször

Naponta

Hetente többször

Hetente

Havonta többször

Havonta Ritkábban

Észak-Magyarország

15

33

21

14

13

3

1

Miskolci Napló

0

0

22

42

26

7

3

Miskolc Televízió

0

14

22

30

23

9

2

M1

6

24

26

29

11

3

1

M2

0

7

16

22

21

25

9

Rádió M

17

22

38

13

4

3

3

Boon.hu

6

21

18

26

18

8

2

Minap.hu

0

0

15

38

16

8

23

Miskolc.hu

0

0

3

4

6

10

77

Facebook

13

12

22

19

8

12

14

forrás: Saját szerkesztés

A fentebb látható táblázat alapján már könnyebben kiválaszthatjuk, hogy mely lehetőségeket vesszük igénybe kampányunk tervezése folyamán. Ebből kiindulva a legideálisabbnak az Észak-Magyarország megyei napilapot, és a Miskolci Naplót, tartom a nyomtatott sajtótermékek közül, mivel ezek profiljába tökéletesen beleillenek a már meglévő, és tervezett programok közlése. Azonban, mivel kampányom szerves elemét képezi a Miskolci televízió is, és a költségeket igyekeznem kell minél alacsonyabb szinten tartani, így a Miskolci Naplót választom a nyomtatott sajtók közül, hogy rajta keresztül nyilvánulhassunk meg a célközönség elérése céljából. Mivel ez a két médium egy gazdasági társaság tulajdonában van, így nagyobb eséllyel tudunk egy jó megállapodással jelentősen a listaár alá menni. Továbbá a Rádió M az, amivel érdemes lenne számunkra szövetkezni, illetve általuk hirdetni, mert jól látható, hogy a szülők legnagyobb része rendszeres hallgatója a rádiónak. „Neme” A válaszadók neme: a kérdésre adott válaszokból érdekes következtetéseket lehet levonni. Itt nem volt megszabva, hogy melyik szülőnek kell kitöltenie a kérdőívet. Így átfogó képet kaphatunk arról is, hogy ki az, aki inkább foglalkozik gyermeke iskolai

dolgaival. Ezen túl pedig pontosabb szegmentációt tesznek lehetővé a kapott adatok. Mindössze a válaszadók 19%-a válaszolt a kérdésekre közösen párjával, ez lett ennél a kérdésnél a legalacsonyabb arány. Ez szomorú tendencia, hiszen az világlik ki, hogy napjainkban egyre ritkább az, hogy a házaspár minkét tagja foglalkozzon egy ilyen jellegű dologgal. A második helyen a férfi válaszadók végeztek 24%-kal. Az esetek legnagyobb részében (a férfiakéhoz képest több mint a duplája) a nők végeztek. Vizsgálatom szerint tehát a nők azok, akik leginkább törődnek gyermekük iskolai életével. Ebből kifolyólag a szülőket célzó javaslattételi résznél jól behatárolhatóvá válik a célcsoport: a nem döntő többségben adott, a korosztály elég pontosan megszabható, s a családi körülmények is jól belőhetőek. A további targetálást elősegítő információk a következő kérésekből kiderülnek. „Lakóhely” Az állandó, bejelentett lakóhely kérdését vizsgálva kijelenthető, hogy az itt kapott adatok nyilvánvaló okokból megegyeznek a diákok számára készült kérdőívben szereplőkkel. Ezen pont kifejtése ennek megfelelően ott olvasható. „Egy főre jutó nettó jövedelem” A válaszok nagyrészt azonosak a diák kérőívnél kapott válaszokkal, így az elemzésük is fedi egymást. A minimális eltérés a nem tudja/nem válaszolt pont miatt látható, melynek értéke jelen esetben sokkal alacsonyabb. „Családi állapot” A családi állapotot vizsgálva láthatjuk, hogy az országos adatokhoz képest magasabb a teljes családban élők aránya, 67%. Ehhez még hozzáadódik az 5%-os élettársi kapcsolat, amely szintén „normális” klasszikus családmodellnek tekinthető. Az elvált, tehát gyermekét egyedül nevelő szülők felmérésemben 24%-ban vannak jelen. Mint említettem, ez a szám alacsonyabb az átlagnál, ám hűen reprezentálja a nagyítóm alá került emberek helyzetét. A 3%-os egyedülállók, és 1%-os elváltak aránya elhanyagolhatónak tekinthető. „Egy háztartásban élők száma” A leggyakoribbak a három, illetve a négyfős családok. Ez a klasszikus családmodell meglétét igazolja, hiszen az ilyen létszámok legtöbb esetben ezt jelentik: jelen van benne mindkét szülő, illetve egy, vagy két gyermek. Ritkább esetekben

előfordulnak, hogy ezen felállásban a nagyszülő/nagyszülők is szerepet kapnak. A kétfős, tehát biztosan csonka családok mindössze 16%-kal képviseltetik magukat, ami alátámasztja a korábban kapott adatokat. A hagyományos értelemben vett „nagycsaládok” viszonylag ritkák. Az öt, illetve hat vagy még több főt számláló életközösségek esetében jellemző a legalább három gyermek, valamint több generáció együttélése. „A családfenntartó legmagasabb iskolai végzettsége” Az ebben a kérdőívben a kérdésre kapott válaszok azonosak a diákok körében végzett felmérés ugyanezen pontjával, így az eredmények is azonos képet mutatnak, melyek részletesebb bemutatása ott történik.

Milyen gyakorisággal használja a következő médiumokat: Naponta többször

Naponta

Hetente többször

Hetente

Havonta többször

Havonta Ritkábban

Észak-Magyarország

15

33

21

14

13

3

1

Miskolci Napló

0

0

22

42

26

7

3

Miskolc Televízió

0

14

22

30

23

9

2

M1

6

24

26

29

11

3

1

M2

0

7

16

22

21

25

9

Rádió M

17

22

38

13

4

3

3

Boon.hu

6

21

18

26

18

8

2

Minap.hu

0

0

15

38

16

8

23

Miskolc.hu

0

0

3

4

6

10

77

Facebook

13

12

22

19

8

12

14

3.

melléklet – Mélyinterjúk során feltett kérdések: 1. Melyik középiskolába jársz, miért oda jelentkeztél? Megbántad e a döntést, és ha igen, miért? 2.

Van e elképzelésed arról, hogy mit szeretnél dolgozni, ha eljön az ideje?

3.

A felsőoktatási intézmény megválasztásánál kinek a véleményét vette figyelembe, kitől kért tanácsot?

4.

Milyen külső tényezők befolyásolnak a pályaválasztás során?

5.

Utána nézel e a legkeresettebb munkahelyeknek?

6.

Tudod. hogy egy - egy munkakör milyen feladatok ellátását követeli meg?

7.

Mire asszociálsz arról a szóról, hogy egyetem?

8.

Szükségesnek érzed e a diplomát a céljaid eléréséhez?

9.

Miért, miért nem?

10.

Mennyire támogatják szüleid a továbbtanulást, akár anyagilag is?

11.

Milyen szempontok szerint választanál egyetemet?

12.

Mit gondolsz a Miskolci Egyetemről, és a Gazdász karról?

13.

Szerinted országos szinten milyen az oktatás színvonala a Miskolci egyetemen?

14.

Melyik egyetemre szeretnél jelentkezni, és miért?

15.

Mit vársz el egy egyetemtől?

16.

Szeretnél e kollégiumban, vagy albérletben lakni?

17.

Mennyire vagy lokálpatrióta?

18.

Elhagynád e Magyarországot, ha a külföldi körülmények jobb megélhetést biztosítanának?

19.

Voltál-e már az egyetem valamelyik szórakozóhelyén bulizni?

Mielőtt belevágnék az interjú elemzésébe, röviden ismertetném a mélyinterjú fogalmát, annak előnyeit és hátrányait. E módszer alkalmazása során a kisebbségi vélemények is felszínre kerülhetnek, mert nincsenek olyan csoporttagok, akiknek dominanciája gátolná a válaszok megszületését és nem áll fönn csoportnyomás. Bizalmas, személyes kérdések is megvitathatók a megkérdezettekkel, és válaszolási ellenállásuk is jobban leküzdhető ebben a személyes szituációban. A minta csoportosítható és jól kiterjeszthető a mélyinterjús technika esetében. A beszélgetés lehetőséget teremt arra, hogy elmélyedjen a kutató az egyes válaszadók történetében, gondolkodásában, szokásaiban, és így jobban megértheti motivációikat. Az alanyokat az interjúhoz szakközépiskolákból és gimnáziumokból válogattam össze véletlenszerűen. Ezen megbeszélések 3 nap alatt lezajlottak, összesen 10 fő részvételével. Jelenlévők mindegyike érettségi előtt áll, most szeptemberben kezdte el középiskolai végzős évét. Az elkövetkezendőkben bemutatom az interjú kérdéseit, és a rá adott válaszokat, melyek segítették a munkában való haladásomat.

„Melyik középiskolába jársz, miért oda jelentkeztél? Megbántad e a döntést, és ha igen, miért?” Erre a kérdésre a következő válaszok születtek: 6-an nyilatkoztak az akkori helyzetről úgy, hogy szüleik sugallatára választották ki az oktatási intézetet, 3-an barátaikat követték, míg csupán egy személy volt az, aki maga döntött arról, hogy hol folytatja tanulmányait. Nyilván, tekintve, hogy 9-14 évesek voltak, mikor ez a döntés megszületett, így minden esetben birtokolniuk kellett szüleik hozzájárulását a választáshoz. Az is kiderült, hogy milyen szempontok alapján került kiválasztásra számukra az adott iskola. Voltak, akik az iskola közelségét tartották szem előtt, olyan is előfordult, akinek testvére már „kijárta az utat” az adott intézményben. Több esetben is az a válasz született azonban, hogy a szülők az általános iskolában nyújtott teljesítmény alapján próbálták gyermeküket orientálni a megfelelőnek vélt középiskola felé. Így ha a tanuló kimagasló eredményeket ért el például technikából, akkor a szülők műszaki középiskolába próbálták elhelyezni utódjukat. Az az egy diák, aki maga választotta ki a középiskoláját, céltudatosan orvos szeretett volna lenni, ezért választotta az ehhez a szakirányhoz legjobban illeszkedő szakközépiskolát. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy utólag jó választásnak ítéli azt, hogy az adott középiskolában folytatta tanulmányait. Mindössze egyetlen olyan válaszadó volt, aki azt mondta, hogy elsőre nem volt megelégedve az általa választott sulival. Ő az első év végén otthagyta azt, s keresett egy számára megfelelőbbet. „Van e elképzelésed arról, hogy mit szeretnél dolgozni, ha eljön az ideje?” Arra a kérdésre, hogy mi az elképzelésük a későbbiek folyamán a munkavállalás terén, csak az előző pontban már említett diák rendelkezett határozott elképzeléssel, miszerint orvos akar lenni, és ennek megfelelően fog továbbtanulni az egyik hazai egyetemen. Némelyik diák szaktanár befolyásolását említette, és volt, aki szülői nyomásról „panaszkodott”. Továbbra is megfigyelhető, hogy baráti társaságok is próbáltak egy felé orientálódni, ami nyilván visszavezethető a közös érdeklődési körre is. Míg mostanra megjelent egy olyan szegmens, akiknek az elképzelése a jövőre vonatkozóan már kevésbé homályos, és legalább a téren letisztult, hogy fizikai, vagy szellemi munkát szeretnének végezni. Ezen belül azonban inkább csak a fizikai munkát végző emberek feladataival vannak tisztában, legalább nagyvonalakban.

„A felsőoktatási intézmény megválasztásánál kinek a véleményét vette figyelembe, kitől kért tanácsot?” Ez, a következő reakciókat szülte. Mivel a megkérdezettek egy része jelenleg nem tervezi a felsőoktatásba való jelentkezést, így csupán a másik 6 ember véleménye lett releváns az én szempontomból. Ezen személyek közül 3 személy a szüleivel közösen böngészte végig a Felsőoktatási felvételi tájékoztatót, kettő a tanárai bevonásával döntött a számára legmegfelelőbb intézmény kiválasztásáról, míg egy célirányosan tudta, hogy mely magyarországi egyetemeken tudja elsajátítani az áhított hivatását. „Milyen külső tényezők befolyásolnak a pályaválasztás során?” Amikor azon külső tényezőkre próbáltam fényt deríteni, hogy mik befolyásolták a delikvenst a pályaválasztása során, a következő reakciók születtek. A már korábban is említett céltudatos, orvosnak készülő fiatal esetében gyermekkori vágyálom beteljesülése volt a szempont, amely állatorvosból kiindulva az évek folyamán alakult át az orvosi hivatás iránt érzett elkötelezettséggé. Négyen nem rendelkeztek nagy ambícióval. Róluk kiderült a további kérdések folyamán, hogy szüleik között nem volt egyetemet, vagy főiskolát végzett személy. Ez a tény mindenképpen jelentősnek mondható, mivel ebből az következik, hogy a felmenők habitusa, és végzettsége alapvetően determinálja gyermekeik vágyait és céljait. A fennmaradó öt diák esetében nagyon megoszlóak voltak a kapott eredmények. Ketten mondták azt, hogy szüleik választott hivatását kívánják folytatni (e helyzetekben konkrétan a pedagógusi, és az ügyvédi életpálya az, amely úgymond „öröklődik”). Másik kettő személy a középiskolában megismert szakmát vinnék tovább, és tökéletesítenék ismereteiket az adott témakörben. Egyikük pedig egy számára eddig ismeretlen, ámde nagyon vonzó területen szeretné kipróbálni magát. „Utána nézel e a legkeresettebb munkahelyeknek?” Tízből mindössze két megkérdezett válaszolta azt, hogy hiányszakmáknak megfelelően választja ki a továbbtanulását szolgáló intézményt, és szakot, mely igen alacsony arány. „Tudod, hogy egy-egy munkakör milyen feladatok ellátását követeli meg?” Majdnem minden esetben azt a választ kaptam erre a kérdésre, hogy nagyjából tisztában vannak ezzel, azonban mikor néhány példán keresztül kértem, hogy sorolja fel

egy marketinges, vagy turizmusban dolgozó személy munkafázisait, a legtöbben elbizonytalanodtak. Miután válaszaikat kiegészítettem, belátták, hogy korán sem rendelkeznek reális információkkal az egyes munkakörökhöz tartozó tevékenységekről. Ennek alapján elmondható, hogy még ha legtöbben azt is gondolják, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy az általuk választott, vagy épp nem választott hivatás milyen kötelezettségekkel jár, a legtöbb esetben mégsem pontosak ezek az információk, így könnyen tévútra keveredhetnek. „Mire asszociálsz arról a szóról, hogy egyetem?” Itt a következő szavakkal írták le az érzéseiket az egyetem szó hallatára: tanulás, vizsgák, bulik, rockwell, diploma, nyelvvizsga, ismerkedés, professzor, doktor, előadás, zh-k (zárthelyi dolgozatok), karrier, lehetőség, presztízs, bizonyítás, célok Ezen szavak özönéből arra következtethetünk, hogy az egyetemet leginkább a tanulással, és a megmérettetésekkel azonosítják, amely hozzásegíti őket a céljaik eléréséhez. Mindehhez az út bulizásokon, kialakuló új kapcsolatokon, de ugyanakkor nehéz vizsgákon, sok tanuláson át vezet. „Mennyire támogatják szüleid a továbbtanulást, akár anyagilag is?” Ezzel kapcsolatban a következő eredmények születtek: azon túl, hogy a diákok közül 6-an tanulnának csak tovább, ez nem fedi egy az egyben a szülői támogatottságot. Azon négy ember, akik érettségi után sem egyetemen, sem főiskolán nem tervezik a továbbtanulást, javarészt nem a szülői támogatás hiányában hagytak fel tanulási szándékukkal. Csupán inkább már elkezdenék pénzt keresni az álmaik mielőbbi megvalósítása céljából, vagy épp a család anyagi támogatása végett. Azon hat személy, akik a továbbmenetel mellett döntöttek, a következőképpen nyilatkoztak a témáról. Egy személy elképzelhetőnek tartja, hogy diákhitel adta lehetőséggel éljen, ketten mondták azt, hogy megpróbálják a szükséges forrást diákmunkával előteremteni, ezáltal is levéve a terhet a család költségvetéséről. A maradék három személy leginkább továbbra is szülői támogatásra alapoz, mindazonáltal ők sem zárják ki, hogy zsebpénzüket diákmunkával fogják megtoldani. Azonban az mind a hat személynél egyértelműen visszaköszönt, hogy a családi fészek minden lakója, legalább szavakkal, és bíztatás terén, hozzájárul a továbbtanuláshoz, még ha anyagilag nem is feltétlen tudnak minden esetben segítséget nyújtani.

„Milyen szempontok szerint választanál egyetemet?” Erre a kérdésre a diákok túlnyomó többsége első helyen a költségeket jelölte meg, mindamellett, hogy mennyire könnyű bekerülni az adott intézménybe. Sokan szerettek volna olyan helyre is jelentkezni, ahová úgy érzik nincs elég pontjuk, illetve a finanszírozást semmilyen módon nem tudják vállalni. Ezután az adott intézmény hírneve következett. Ez a 10 fős csoportból 7 főnél szerepelt kiemelt kritériumként. A hírnév számukra azért is fontos, mert úgy érzik, hogy jobbak az esélyeik az érvényesülésre a munkaerőpiacon egy jó helyen megszerzett diplomával. Mikor rákérdeztem, hogy milyen összetevői vannak ennek a hírnévnek, első helyen említették az ismerőseik, tanáraik, barátaik, szüleik véleményét az adott egyetemről, továbbá a minden évben megjelenő felsőoktatási rangsort. A megkérdezettek ugyancsak említésre méltónak találták a lakóhelytől való távolságot is, hiszen számukra sem mindegy milyen gyakran, és mennyiből tudnak hazajárni. Ezzel szemben volt olyan, aki kifejezetten azt tartotta szem előtt, hogy minél távolabb legyen a szülői háztól. Utolsó két helyen, melyet a legkisebb mértékben vettek figyelembe, hogy a barátaik hová jelentkeztek, illetve, hogy milyen szórakozási helyek vannak az adott városban. „Mit gondolsz a Miskolci Egyetemről, és a gazdász karról?” Elsősorban közelségét emelték ki pozitívumként, hiszen a legtöbbeknek nem kell kollégiumra, vagy albérletre költenie a megkérdezettek közül. Szintén fontos momentum volt, hogy az ide járó ismerősök pozitívan nyilatkoznak az itt folyó oktatásról, és az egyetemi

életről. Ennek kapcsán sokan

említették meg az

egyetemen folyó

rendezvényeket, szórakozási lehetőségeket például a Miskolci Egyetemi Napokat. Kimondottan a Gazdász karról nem tudtak konkrétumokat említeni, csupán egy fiú mondott annyit, hogy sok a lány, és nála ez is befolyásoló tényező. „Szerinted országos szinten milyen az oktatás színvonala a Miskolci egyetemen?” Ennek a kérdésnek a következményeképp mindenki egy kicsit tovább gondolkodott a megszokottnál, majd az esetek nagytöbbségében erős közepesre tette a Miskolci Egyetemen az oktatás színvonalát. „Melyik egyetemre szeretnél jelentkezni, és miért?” Itt kicsit szétszórtabbak voltak a vélemények, Volt aki a Debreceni Egyetemre szeretett volna menni, mert ő úgy gondolta, hogy ott a legjobb az orvos képzés, egy a

Corvinus-t, ketten az ELTE intézményét választották a hírneve miatt, ketten pedig a Miskolci Egyetemet jelölték leendő egyetemüknek közelsége, és barátai véleménye alapján. „Mit vársz el egy egyetemtől?” Erre a kérdésre szinte egybehangzóan a későbbi jó elhelyezkedési lehetőséget jelölték meg. Fontos tehát számukra, hogy diplomájukkal érvényesülni tudjanak az életben. Ezután elképzelésük szerint minél inkább gyakorlati képzést szeretnének, amely során bepillantást nyerhetnek későbbi szakmájuk rejtelmeibe. Majd megemlítésre került még három személytől a jó társasági élet, diákkapcsolatok. Ezen kívül, mikor rákérdeztem mennyire fontos számukra, hogy neves oktatóktól tanulhatják meg az anyagot, mindenki jónak, de nem szükségesnek ítélte. Inkább azt tartanák ez esetben fontosnak, hogy az oktató tapasztalt és az adott szakterületen elismert legyen. „Szeretnél e kollégiumban, vagy albérletben lakni?” A válaszadók nagy többségében igennel feleltek, bár a mélyebb okokat firtatva kiderült, hogy jelentős hányaduk csupán a kényszer miatt választaná ezt, ha tehetnék, inkább otthonról járnának be az előadásokra. Mindösszesen egyetlen olyan diák volt, aki szeretett volna kollégiumba lakni a jó társaság, és az ottani bulik miatt. „Mennyire vagy lokálpatrióta?” A mennyire vagy lokálpatrióta kérdésre kapott válaszok eredményei azt mutatják, hogy szeretik ugyan a várost, de nem látnak itt hosszabb távú alternatívát a jövőjüket illetően, ezért a legtöbben el tervezik hagyni a régiót, sokan még az ország elhagyásán is elgondolkodtak. „Voltál-e már az egyetem valamelyik szórakozóhelyén bulizni?” Itt a megkérdezettek 80%-a felelt igennel, tehát a mai fiatalság Miskolcon valamilyen formában már megfordult az egyetemen szórakozás céljából. Összegezve tehát a mélyinterjúk tanulságait, elmondhatjuk, hogy az éppen döntés előtt álló fiatalok csekély része az, amely konkrét elképzelésekkel bír a jövőjét illetően. A vizsgálatban

résztvevők közül

is

mindössze egy volt, aki

teljesen pontosan

körülhatárolható életpályát vázolt fel önnönmaga számára. A többiek közül volt, aki a szüleiről másolt pályával próbálkozik majd meg, de egy részükön érezhető volt a

beszélgetés folyamán, hogy kevéssé elhivatott, és elképzelhetőnek tartja, hogy a majdani diploma megszerzése után kikacsintgat majd más szakterületek irányába is. Egyáltalán nem elhanyagolható a tanárok, és a barátok választásra gyakorolt hatása sem, de érezhető a kettő közötti különbség, míg az első esetben inkább nyomás jelleg volt érezhető, úgy a második szituációnál tanácsként élték meg a segítségnyújtási szándékot. Egyébiránt a mélyinterjú során kapott válaszok a legtöbb dologban megegyeznek a diákok körében végzett kérdőíves felmérés eredményeivel, alátámasztják tehát azokat. 4. melléklet – Egyetemek, főiskolák nappali képzésre jelentkezettek, és felvettek (1990-) Egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek és felvettek (1990–) Évek Jelentkezett Felvett Felvettek a jelentkezettek százalékában

5.

1990

46 767

16 818

36,0

1991

48 911

20 338

41,6

1992

59 119

24 022

40,6

1993

71 741

28 217

39,3

1994

79 805

29 901

37,5

1995

86 548

35 081

40,5

1996

79 369

38 382

48,4

1997

81 924

40 355

49,3

1998

81 065

43 629

53,8

1999

82 815

44 538

53,8

2000

82 957

45 546

54,9

2001

84 499

50 515

59,8

2002

89 131

53 420

59,9

2003

87 110

52 703

60,5

2004

95 871

55 179

57,6

2005

91 677

52 957

57,8

2006

84 269

53 990

64,1

2007

74 849

50 941

68,1

2008

66 963

52 081

77,8

2009

90 878

61 262

67,4

2010

100 777

65 503

65,0

2011

101 835

66 810

65,6

2012

84 075

61 350

73,0

melléklet – Munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettség szerint

A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettség szerint, nemenként [ezer fő] Időszak 2013.

Január–Március Április–Július

8 általános iskolánál kevesebb 11,1 9,2

Általános Szakiskola és iskola 8. szakmunkásk osztálya épző 136,2 175,3 121,1 149,6

Gimnázium 45,5 42,5

Egyéb érettségi 95,4 81,3

Főiskola 31,9 31,8

Egyetem 13,3 13,8

Összesen 508,7 449,3

6.

melléklet – Gantt diagram