Miskolci Egyetem Marketing Intézet
A jazz miskolci piaca és közönsége
Brackó Petra
Marien Anita
Miskolc, 2012
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................ 4 I. Fogyasztói magatartás.......................................................................................................... 6 I.1. Életstílus és fogyasztás .......................................................................................... 8 I.1.1. Többdimenziós életstílus tipológiák ........................................................ 9 I.1.1.1. AIO-modell ............................................................................... 9 I.1.1.2. VALS-modell .......................................................................... 10 I.1.1.3. Sinus-Milieu-modell ............................................................... 12 I.1.2. Egydimenziós életstílus tipológiák ........................................................ 14 II.1.2.1. Szemiometria-modell ............................................................. 14 I.1.2.2. Young and Rubicam 4C’s ........................................................ 14 I.1.2.3. VALS 2-modell ....................................................................... 14 I.2. Életstílus kutatások Magyarországon ................................................................... 15 I.2.1. GfK-modell .......................................................................................... 15 I.2.2. Gallup-modell ....................................................................................... 15 I.2.3. TGI-modellek ....................................................................................... 16 I.2.4. Gfk Tárki-modell .................................................................................. 16 II. A kultúra fogalma ............................................................................................................. 19 II.1. Klasszikus kultúra .............................................................................................. 20 II.2. Kultúra és a közgazdaságtan............................................................................... 24 II.2.1. Áru-e a kultúra? ................................................................................... 24 II.2.2. Termék vagy szolgáltatás? ................................................................... 25 III. A jazz története és fejlődése ............................................................................................. 26 IV. A jazz Magyarországon.................................................................................................... 29 V. A miskolci közönség ......................................................................................................... 32 Primer adatgyűjtés ..................................................................................................... 32 A kutatás módszertana ............................................................................................... 32 Összegzés .................................................................................................................. 44 Befejezés .............................................................................................................................. 46 2
Irodalomjegyzék ................................................................................................................... 48 Melléklet............................................................................................................................... 51 Kérdőív ..................................................................................................................... 52 Ábrajegyzék .............................................................................................................. 55
3
Bevezetés
Tényleg következtethetünk az ember legfőbb tulajdonságaira csupán annak alapján, hogy ki a kedvenc zenekara, vagy, hogy van-e egyáltalán? A kutatók szerint igen, sőt, mindez fordítva is működik: szokásaink alapján döntenek arról, milyen kultúrtermékeket fogyasztunk. Az, hogy milyen színházi darabra váltunk jegyet, hogy milyen zenét hallgatunk az autónkban, kétségtelenül sok mindent elárul rólunk. Szakdolgozatom témájaként a kultúrafogyasztást, azon belül pedig a jazz népszerűségének
kutatását
választottam
fogyasztói
magatartás
szempontjából.
Témaválasztásom oka a személyes kötődés és a jazz iránti érdeklődés. Az elmúlt években Magyarországon a jazz zene egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Budapesten koncentrálódik a műfaj alkotóiból és élvezőiből álló közönség, a vidéki városoknak nehéz dolguk van a felzárkózásban. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy mik a jellemzői a miskolci lakosság jazzel kapcsolatos magatartásának, zenei ízlésének és mi rejlik ennek hátterében. Ehhez a zenehallgatási gyakorlaton túl, megvizsgálnom az egyének kulturális fogyasztási szokásait, szabadidő eltöltését és anyagi lehetőségét. Nem titok, hogy rétegzenéről van szó. Kérdőíves kutatásomból is kiderül, hogy a műfaj megosztja a közönséget. A kutatást megelőzően szekunder források alapján tájékozódtam a fogyasztói magatartás elméleti hátteréről, életstílus-modellek kialakulásáról és a kultúra, életünkben betöltött szerepéről. életmódnak
milyen szerepe
Szeretném bemutatni tehát, hogy az életstílusnak és az van kulturális
fogyasztásunk
tekintetében.
Fogyasztói
magatartásunk vizsgálata bepillantást enged mindennapi életünkbe, viselkedési szokásainkba. Munkám központi gondolata, hogy az improvizatív zenét vizsgálva képet adjak annak fejlődésének
történetéről,
magyarországi
megjelenéséről,
lehetőségeiről a város kulturális életében.
4
miskolci
közönségéről
és
Az elemzéshez szükséges primer adatokhoz kvantitatív kutatás segítségével jutottam. A vizsgált témakörre vonatkozóan a következő hipotéziseket állítottam fel: 1. A jövedelem hatással van a kulturális kiadásokra. 2. A magasabb jövedelemmel rendelkezők többet költenek egy-egy kulturális esemény látogatása alkalmával. 3. Nincs összefüggés a zenei ízlés és a kor között. 4. A
kultúraközvetítésért
felelős
csatornák
közül
az
internet
tájékoztatja
a
leghatékonyabban a fogyasztókat. 5. A miskolci lakosság körében a jazz népszerű műfaj. Szakdolgozatom záró szakaszában megpróbálom bebizonyítani vagy cáfolni ezeknek a feltevéseknek a helyességét a kérdőív eredményeinek segítségével.
5
I. Fogyasztói magatartás
„A kultúra révén elsősorban nem a testünk, hanem a személyiségünk épül.” (Magyari-Beck, 1994, 28.old.) Véleményem szerint ez a legfontosabb dolog, amely valóban megkülönbözteti
a
kultúrát
minden
egyéb
fogyasztási
jószágtól.
Ennek
nyomán
eszmefuttatásom a fogyasztói magatartás hátterében álló tényezők kutatására irányul. „A fogyasztói magatartás az emberek azon viselkedése, mely a javak és a szolgáltatások vásárlásában, használatában, és a vásárlás tervezésében jut kifejezésre.”(Hofmeister-Tóth, 2003, 12.old.) Tehát vizsgálatát az egyén szintjén kell elkezdeni. Ahhoz, hogy megismerjük a fogyasztók egy csoportjának vagy egy piaci szegmensnek a magatartását, fontos tisztázni, hogy az a vásárló miért viselkedik úgy, ahogy viselkedik, és miért fogyasztja azt, amit fogyaszt. A kutatások során egyre kisebb csoportokat definiálhatunk, hogy a vásárlói igényeket maximálisan ki tudjuk elégíteni. Dolgozatomban megpróbálom kideríteni azt, hogy ki az a maréknyi közönség, aki jazzt hallgat, és mi befolyásolja koncertlátogatási szokásukat. A fogyasztói magatartás tanult magatartás, melyet négy fontos tényező befolyásol (Kotler, 2002): 1. Kulturális jellemzők (kultúra, szubkultúra, társadalmi osztályok) 2. Társadalmi jellemzők (referenciacsoportok, család, szerepek és státusok) 3. Személyes jellemzők (kor és családi életciklus, foglalkozás, gazdasági körülmények, életmód, személyiség és énkép) 4. Pszichológiai jellemzők (motiváció, észlelés, tanulás, gondolkodásmód és attitűd, érzékelés)
6
1.Ábra: A fogyasztást befolyásoló tényezők Forrás: www.moodle.kodolanyi.hu
A fogyasztók szokásainak megismerésével kapcsolatban számos csoportosítás, illetve szegmentációs technika készült. A fogyasztók társadalmi státuszára irányuló kutatásokat az ESOMAR ABC egységesítette. Szociáldemográfia és személyes jellemzők kiegészültek a vagyoni helyzet vizsgálatával. A tipológia 6-státuszcsoportot mutat be: -
A: Felső társadalmi csoport („gazdagok”)
-
B: Felső-közép társadalmi csoport („jómódúak”)
-
C1: Középréteg („tehetős középosztály”)
-
C2: Alsó középréteg („tisztes közép”)
-
D: Felső lemaradó réteg („leszakadók”)
-
E: Alsó társadalmi csoport („szegények”)
A fogyasztás színvonalában felállított, fentről lefelé haladó sorrend lényeges különbsége más, szociáldemográfiai (nemek szerinti szegmentálás) kritériumhoz képest annyi, hogy azok nem biztos, hogy hierarchikusan épülnek fel.(Veres-Hoffmann-Kozák, 2006)
7
A piackutatók belátták, hogy pusztán a demográfiai és státuszt leíró változók nem elegendőek a fogyasztói magatartás hatékony megismeréséhez, hiányzott belőlük a megértéshez szükséges kellő, kiegészítő információ. Új eszközöket (pl. VALS -teszt, AIO-módszer, Sinus Milieumodell)
fejlesztettek ki a fogyasztói szegmensek
személyiség- és életstílus-alapú
azonosítására. Ezek a tipológiák segítenek egy-egy termék tényleges és potenciális célcsoportjának a meghatározásához, a fogyasztók szokásainak, értékrendjének, attitűdjének megismerésében.
Életvitelük
ismerete
hozzájárul
az
értékesítési
csatornák
és
a
marketingkommunikáció hatékony megválasztásához.
I.1. Életstílus és fogyasztás Az életstílus egy általános mód, ahogy az emberek élnek; ahogy idejüket eltöltik, és pénzüket elköltik.(Wind-Green, 2006) Megmutatja az egyén számára fontos értékeket. Magába foglalja azokat az ismételt, szokásszerűen végzett tevékenységeket, melyek kielégítik az ember szükségleteit. Kultúrafogyasztás esetén, pedig kapcsolatokat, viszonyt létesít más emberekkel, közösségekkel, intézményekkel. Az életmód fogalma szorosan összekapcsolódik az
életstílus
jelentésével,
amelyhez
még
kötelezettségeink,
munkánk,
szabadidős
tevékenységünk tartozik (Vitányi, 2006). A kutatás gyökerei az 1970-es évekre vezethetők vissza, amikor jellemzővé vált a társadalmi csoportok kisebb-nagyobb csoportba való tömörülése, melyek hatására jelentős változások mutatkoztak a fogyasztásban. A leggyakoribb szegmentációs kritériumok (nem, életkor, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkozás, jövedelem, lakóhely) már nem adtak elegendő információt
a fogyasztói magatartás megismeréséhez, illetve megértéséhez, ezáltal
szükségessé vált az egyének életstílusának, életmódjának részletesebb kutatása (Törőcsik, 2006). Az életstílus kutatás egyik csoportja a családok fogyasztására irányuló kutatás. A család szerepe döntő fontosságú az egyén magatartásának, viselkedésének kialakulásában. Azért tartom fontosnak megemlíteni, mert életviteli-, művelődési szokásainkat és értékítéletünket a szülők befolyásolják. Ugyan nagy szerepet játszanak a társadalomba történő integrációnkban, 8
fogyasztásbeli eltérések vannak az egyén és az otthonról hozott szokások között. Személyes példaként említeném, hogy a jazz iránti vonzalmam teljesen független a családom zenei hovatartozásától. Gyerekkoromban Ravel és Karl Orff bakelitlemezén kívül nem voltam tájékozott a zenei műfajokban. A jazzel szépen, fokozatosan barátkoztam meg. Családom mai napig elvontnak nevez, mert számukra ez idegen és szokatlan hangzásvilág. Ezért is gondolom úgy, hogy a jazz szeretete egyén személyiségétől és ízlésünktől függ, így inkább az életstílus kutatás másik csoportjára, az egyéni életstílusra vonatkozó tényezőkre helyezem a hangsúlyt. (Veres-Hoffmann-Kozák, 1996)
I.1.1. Többdimenziós életstílus tipológiák (Veres-Hoffmann-Kozák, 2006; Törőcsik, 2006; Bukodi, 2006) Az egyéni életstílusra befolyást gyakorló tényezők nemcsak az érdeklődés szintjét, termékpreferenciát, hanem a fogyasztási szokásokat is befolyásolják. Az életstílus kutatások a gazdaság szempontjából azért szükségesek, hogy minél több fogyasztó vegye igénybe a kultúra adta lehetőséget. Szociológiai értelemben, pedig arra kell figyelni, hogy a fogyasztói csoportok szerkezete, összetétele, életstílusa hogyan változik.
I.1.1.1. AIO-modell A módszert az 1970-es években fejlesztették ki az Amerikai Egyesült Államokban. Az módszer az angol elnevezés kezdőbetűiből kapta nevét (Activities, Interest, Opinions). A hagyományos demográfiai ismérveken kívül, ún. pszichografikai tényezőket is figyelembe vett. A modell alapvetően három dimenziót vizsgál: tevékenység, érdeklődés, vélemény. A kulcsszerep mégis az aktivitáson van, ugyanis a kutatók pontosabb eredményeket kaptak akkor, ha az egyének valódi tevékenységét vizsgálták, nem pedig hogy hogyan viszonyulnak az élet dolgaihoz. A 300 kérdésből álló kérdőívet túl bonyolultnak tartották, ezért a kérdések számát 100-ra csökkentették. A válaszok jelentős részét egy 1-től 6-ig terjedő Likert-skálán kell megjelölni.
9
Tevékenységek
Érdeklődés
Munka Hobbi Társ-i események Vakáció Szórakozás Klubtagság Vásárlás Sport
Család Otthon Munka Kikapcsolódás Közösségi élet Divat Étkezés Média Teljesítmény
Vélemények
Demográfia
Önmagunkról Kor Társadalmi kérdésekről Végzettség Politikáról Jövedelem Üzletről Foglalkozás Gazdaságról Családi állapot Oktatásról Lakóhely Termékekről Településnagyság Jövőről Életciklus szakasz Kultúráról
2. Ábra: AIO-modell Forrás: Saját szerkesztés a fogyasztói magatartás előadásanyagből A modellt továbbfejlesztették, így olyan dimenziók figyelembevételére is sor kerülhetett, mint: az értékek kutatása, attitűdök, média- és termékhasználat.
I.1.1.2. VALS-modell Az értékeket és az életstílusokat (Values and Lifestyles) kombinálja a Michell által kifejlesztett Vals-módszer, mely a következő hierarchikus gondolat nyomán fejlődött ki (Lawson-Todd, 2002): Kultúra és társadalom ↓ Csoport-és személyes elvárások és értékek ↓ Életstílus-jegyek és értékek ↓ Vásárló fogyasztási reakciója Láthatjuk, hogy a tágabb értelemben vett kulturális környezetből következnek az elvárások és értékek, majd a vásárlásban zárul a folyamat. 10
Az eredeti változat összesen 9 életstíluscsoportot fog át 4 kategórián belül. I. Integráltak: A legmagasabb iskolai végzettségűek tartoznak ide, főleg a 40 éves korosztályból. Kiegyensúlyozottság, tolerancia és nyitottság jellemző rájuk. A környezetre érzékenyek, minőségorientáltak, így egyedi, kiváló tulajdonságú termékeket részesítik előnyben. II. Kívülről irányítottak: Elfogadott társadalmi normáknak való megfelelésre törekednek. a. Sikeres: az üzleti és gazdasági élet
meghatározó személyei, magas
jövedelemmel rendelkeznek. Érték számukra a státusz, siker, hírnév. Luxusfogyasztás jellemző rájuk. Kezdeményező fogyasztói típusok. b. Feltörekvő: a sikeresek életstílusát próbálják követni. Ambiciózusak, szeretik a kihívásokat.
Fogyasztásukban
szeretnek
kitűnni,
túlhangsúlyozzák
a
fogyasztási szimbólumokat. c. Beilleszkedett:
konzervatív
szemléletűek,
hagyományőrzők.
Értékük
a
megbízhatóság. Szabadidejük nagy részét otthon töltik. A népszerű márkákat és termékeket fogyasztják a legszívesebben, és mivel nem törekszenek változatosságra a fogyasztásban, márkahűek. III. Belülről irányítottak: Az önkifejezés és az önmegvalósítás az elsődleges céljuk, amit a fogyasztásban is érvényesítenek. a. Társadalmi felelősséget érzők: fontos számukra az értékmegőrzés, egészség- és környezettudatosak. Fogyasztásukra is az egyszerűség jellemző, nem tartoznak a tömegfogyasztók közé. b. Élménygyűjtők: az új dolgokra igazán fogékonyak, saját tapasztalatok megszerzésére törekvő, a 20-as éveik közepén járó hedonisztikus fogyasztói csoport. c. Öntörvényűek: ők a fiatal felnőttek, rendkívüli energiával bírnak. Szeszélyesség és hóbortos viselkedés jellemző rájuk. Kérkedő fogyasztók. IV. Szükségletvezéreltek: Biztonságra törekszenek a tagok. Nagyon árérzékenyek, küzdenek a túlélésért. a. Megkapaszkodók: viszonylag fiatalok, akik a szegénység határán folytatják küzdelmüket, ezért gyanakvóak. A legalapvetőbb szükségleteik kielégítésére törekszenek. 11
b. Túlélők: merev és mintakövető idősebbek alkotta csoport. Fontos számukra a biztonság. Megfontolt, óvatos fogyasztók, döntéseiket az ár befolyásolja. A módszerrel végzett kutatások olyan interkulturális nehézségekre hívták fel a figyelmet, mint például a bizalmat érintő kérdések lehetséges válaszainak hiánya, a beállítódást vizsgáló kérdéseknél a tagadó értelmű válaszok vagy az életkor-kategóriákba való nem pontos besorolásra.(Kozák, 2011)
I.1.1.3. Sinus-Milieu-modell A Sinus Sociovision heidelbergi piackutató cégről elnevezett modellt főleg a német „tévénézőmérésben” a mai napig használják. Központjában a mindennapi élet valósága áll. A módszer 10 életstíluscsoportot sorakoztat fel 4 kategóriában. A dimenziók a következők: életcélok, értékstratégia, társadalmi helyzet, munka és teljesítmény, társadalomkép, családi és társas kapcsolatok iránti attitűdök, szabadidő-eltöltési szokások, példaképek, mindennapok életstílusa. I. Társadalmi irányadó csoportok: Tagjai leginkább tudnak élni a gazdaság adta javakkal és szolgáltatásokkal. a. Integráltak: sikerorientált fogyasztói elit. A sikereket teljesítményükkel szeretnék elérni. Magas képzettségűek, és a legmagasabb jövedelemmel rendelkeznek. Igényes fogyasztók. b. Intellektuális milieu: környezettudatos egyének csoportja, akik felelősséget éreznek a hátrányos társadalmi helyzetűek iránt. Számukra a munka kihívás, de nem sikerorientáltak. Individualizmus jellemző rájuk. c. Posztmodern milieu: fő céljuk az önmegvalósítás. Visszautasítják a társadalmi normákat és ideológiákat. Különböző életformákkal próbál megélni. A fogyasztásban a szokatlant, de eredetit keresi. II. Modern főáram (mainstream): Legmeghatározóbb fogyasztó réteg, akik lépést tartanak a fejlődéssel. Mondhatjuk, hogy a középosztály tartozik ide.
12
a. Adaptív milieu: fizikailag és szellemileg is jól képzett fiatalok, akik önállóságra törekednek. Meglehetősen jól tájékozott fogyasztók, fontos számukra a minőség. b. Státuszorientált milieu: a csoport tagjai próbálnak az átlagosnál sikeresebbek lenni. A státusszimbólumok, a presztízs és a pénz nagy szerepet játszanak az életükben. c. Modern polgári milieu: a harmonikus élet, a biztonság, a jó életminőség kiemelkedően fontos számukra. A szociális értékek nagy szereppel bírnak életükben. A jó minőségű márkákat kedvelik. III. Tradicionális főáram: Az 50 évesnél idősebb egyének csoportja, akik tradíciókövetők. a. Tradicionális polgári milieu: biztonság- és értékmegőrzésre (rend, kötelesség, megbízhatóság) törekszenek. Takarékoskodóak, hosszú ideig használnak egy terméket. Új és ismeretlen termékek vásárlására nem nyitottak. b. Tradicionális munkásmilieu: nincsenek nagyravágyó céljaik, lehetőségükhöz igazodva élik kielégítő életüket. Egyszerű, takarékoskodó fogyasztók. A megbízható, tartós termékeket kedvelik. IV. Modern alsó rétegek: Élethelyzetük eltér a „hagyományos” szegény rétegtől. Középkorú és annál idősebb, alacsony jövedelmű korosztály alkotja ezt a csoportot. a. Anyagias fogyasztói milieu: Alsó osztály, aki szeretne a középosztályhoz tartozni, de általában hátrányban részesítik őket. Nem foglalkoznak a jövővel. Ösztönös fogyasztói magatartás jellemzi őket, előnyben részesítik az élvezeti cikkeket. b. Hedonisztikus milieu: céljuk a szabadság, kötöttségek nélküli mozgalmas élet. spontán viselkedés jellemző a csoport tagjaira. Elutasítják a konvenciókat, a tradicionális hagyományokat. Ösztönös fogyasztói magatartás jellemző rájuk és gyakran felelőtlenül bánnak a pénzzel. Főleg a szórakoztatóelektronikai és multimédiás termékekre irányul figyelmük.
13
I.1.2. Egydimenziós életstílus tipológiák Az
egydimenziós
elemzési technikákat
a marketingkommunikáció
hatékony
alkalmazására használják. Koncentráltabb jellemzőket tartalmaznak, ezzel segítve a kommunikációs üzenet megfelelő csoportokhoz való eljutását. Alkalmazási területei: termékfejlesztés, médiatervezés, reklámüzenetek kialakítása.
II.1.2.1. Szemiometria-modell Kiindulási alapja a nyelv, amely minden társadalom kultúráját közvetíti. 210 fogalmat használ, amely a meghatározó értékek, és értékrendek jellemzőire fókuszál. Az egyének beállítottságai, attitűdjei és életvitele ezeken az értékrendeken alapulnak. A kutatást a TNS Emnid 1998 óta minden évben megismétli. I.1.2.2. Young and Rubicam 4C’s A módszert a Young and Rubicam nemzetközi reklámügynökség dolgozta ki a Valsmodellre támaszkodva. A rövidítés az angol nevek azonos kezdőbetűjéből ered: Cross Cultural Consumer Characteristics. A modell szintén az értékeket, nem pedig az életstílust helyezi a középpontba. A reklámügynökség ezeknek a segítségével próbálja kideríteni, hogy milyen kommunikációval lehet elérni a különböző fogyasztói csoportokat. A 30 kérdésre adott válasz alapján az egyéneket 7 csoportba tudják sorolni: egyediek, törekvők/törtetők, sikeresek, reformerek, átlagpolgárok, küszködők, beletörődők.
I.1.2.3. VALS 2-modell Az egyszerűség és az áttekinthetőség kedvéért a VALS-modell a 80-as évek végén átdolgozásra került. 35 kérdésből álló kérdőív az egyének érdeklődésére és tevékenységére helyezte a hangsúlyt. Meggyőződés-, státus-, és tevékenységorientáltakat különböztet meg a modell. 14
I.2. Életstílus kutatások Magyarországon
I.2.1. GfK-modell A GfK-csoport a 33 kérdésből álló ívet minden évben országszerte lekérdezi az értékek, szokások, attitűdök, fogyasztói minták megismeréséhez. Többváltozós elemzés jellemzi
a
modellt.
Életstílus-csoportjai
a
következők:
gyökérkeresők,
győztesek,
hagyományőrzők, feltörekvők, beilleszkedettek.
I.2.2. Gallup-modell A Magyar Gallup Intézet 1998 óta végzi kutatásait a Gallup Életstílus Modell segítségével. Olyan többdimenziós tipológiát tartalmaz, amely horizontálisan és vertikálisan is felosztja az egyének típusait és fogyasztását.
3. Ábra: Az életmódcsoportok fogyasztói státusz szerinti rendeződése Forrás: www.gallup.hu
15
I.2.3. TGI-modellek Magyarország Marketingkutató Kft. által megalkotott bonyolult módszer a Target Group Index. A kommunikációs és fogyasztói tipológia főleg demográfiai adatokat sorakoztat fel. Nemzetközi sikerinek köszönhetően közel 50 országban alkalmazzák. A fogyasztói életstílus csoportjai: a. Fogyasztói elit: fogyasztásban márka és minőség szerint választ, újdonságokra nyitott, kihívásokat élvező csoport. b. Sikeres (belülről vezérelt, igényes): fogyasztásban csak márkaorientáltak. A tagok számára fontos a család és a szociális kapcsolat. Megfontoltak, nem szeretik a kockázatos helyzeteket. c. Élménygyűjtő: a divat és a márka játszik meghatározó szerepet a fogyasztásukban. Gyorsan hoznak döntést és hajlamosak a felelőtlen pénzköltésre. d. Hedonista beilleszkedett (belülről vezérelt mainstream): nagyon fontos számukra a minőség és a márka. Közepes anyagi, kulturális, kapcsolati tőkével rendelkeznek. e. Beilleszkedett, mértékletes (kívülről vezérelt mainstream): a családorientált csoport is közepes volumenekkel rendelkezik. Megfontoltak, szeretnek vásárolni, de mindig a legalacsonyabb árakat keresik. f. Megkapaszkodó: könnyen befolyásolható, divatorientált, mégis alacsony anyagi javakkal rendelkezik. Szeret kipróbálni többféle márkát. g. Lemaradó (szükségletvezérelt): családorientált, újdonságokra nem nyitott egyének, akik beosztással élnek és kerülik a kockázatot. Szabadideje nagy részét otthon tölti. A marketing stratégia leghatékonyabb modellje, mely igen mélyrehatóan foglalkozik a fogyasztók viselkedéseivel, így megkönnyítve a célcsoportok kiválasztását.
I.2.4. Gfk Tárki-modell A GFK Hungária és a Tárki Társadalomkutatási Intézet univerzális fogyasztói magatartás modellje a fogyasztói társadalom újszerű rétegződését nyújtja a kutatóknak. Előrejelzései pontos képet adnak egy-egy fogyasztói csoport által vásárolt/fogyasztott termék vagy szolgáltatás esetén, illetve bemutatja, hogy hogyan reagálnak a piaci változásokra. A 16
modell a 14-75 magyar népesség fogyasztói szokásait vizsgálta a következő hat dimenzió szerint: lakásminőség, anyagi javak birtoklása, élelmiszer és ruházkodás, kultúra, információs technológia, pénzügy. Nyolc jellegzetes fogyasztói csoport jövedelem szerinti rangsora (Gfk Hungária, 2008): a. Felső plusz: fiatal, felsőfokú végzettségű, budapesti lakosok tartoznak ide, akik a lakosság csupán 4%-át teszik ki. Magas jövedelemmel rendelkeznek, fogyasztásuk minőségorientált az élet minden területén. b. Felső klasszik: a fogyasztói társadalom felső rétege (2%), akik szintén felsőfokú végzettséggel
rendelkeznek.
Fogyasztás
alkalmával
a
változatosságra
törekszenek, ami az élelmiszer- és a ruhavásárlásra és magaskultúra fogyasztására különösen kiterjed. Gyakran van köztük műgyűjtő. c. Befutott értelmiségiek: a főleg Budapesten és a megyeszékhelyen élők csoportja. Jövedelemi szintjük az előző csoportéhoz hasonló. Magaskultúrafogyasztásukra a költekezés a jellemző, kerülik az egyszerű, mindenki által hozzájutható kultúra fogyasztását. d. Hedonista fiatalok: ez a csoport a társadalom 17%-át teszi ki. Átlag feletti jövedelmüket változatos élelmiszerekre, ruhákra és IT-termékekre költik. Az egyszerű, könnyen hozzáférhető kulturális életet preferálják. e. Városi alsó-közép réteg: a csoport zömében budapesti tanulókból vagy aktívakból áll. Az aktív rétegen belül magas a szakmunkások, kiskereskedők, kisiparosok, alkalmazott értelmiségiek aránya. A könnyen hozzáférhető kultúrafogyasztás jellemző rájuk. f. Szegény nyugdíjas: jellemzően nyugdíjasok alkotta csoport, azonban ide tartoznak a hozzájuk hasonló életstílussal rendelkező aktívak is, a társadalom 25%-a. Többnyire szakmunkás végzettségűek. Otthon- és szolgáltatásközpontú étkezés jellemzi őket. Magaskultúra és IT-termékek fogyasztása nem jellemező rájuk. g. Szegény munkásréteg: az élet legtöbb területén a fogyasztásuk átlagon aluli. Jellemzően 31-45 év közötti szakmunkás végzettségűek alkotják ezt a csoportot. Jövedelmük miatt az élelmiszerek fogyasztását korlátozzák az olcsó és egyszerű ételekre. 17
h. Underclass: a legrosszabb anyagi körülmények között ők élnek. Gimnáziumi érettségivel nem rendelkeznek. Alacsony jövedelmük miatt az alapvető élelmiszerek mennyiségét sem tudják rendszeresen biztosítani. A Gfk Tárki modellje az egyetlen, ami a kultúrát is besorolja az életstílust befolyásoló tényezők közé. Véleményem szerint azért, mert a többi módszer nemzetközi összehasonlítások alapjait szolgálja. Nehezebb lenne a helyzet, ha az országok és a különböző kultúrák közötti összefüggéseket
kellene
vizsgálni.
Az életstílus csoportok figyelemmel kísérik a
társadalomban bekövetkezett demográfiai és kulturális változásokat, és ennek alapján próbálják kutatási eredményeikkel hűen tükrözni a valóságot. A kutatások nagy része az egyéni fogyasztásra fókuszál, a szubjektum szintjén, az attitűdök és a megélt tapasztalatok alapján. Bár a kultúra és a kultúrcikkek fogyasztása mindenkinek a magánügye, mivel fogyasztása rengeteg üzenetet hordoz rólunk a külvilág számára, ennek segítségével jobban megismerhetnek minket és fogyasztási szokásainkat.
18
II. A kultúra fogalma A kultúra kifejezés napjainkban rendkívül sokféle jelentéssel bír, a lexikonokban és értelmező szótárakban számos meghatározásával találkozhatunk. Egy 2009-ben végzett kutatás szerint a kultúráról így asszociálunk: „Magyarországon, a kifejezés hallatán a megkérdezettek elsősorban az irodalomra és a színházra gondolnak, míg az uniós polgároknak elsőként általában a képző- és az előadó-művészet jut eszébe.”(KSH, 2009) A szó a latin „colere” (művelni) igéből származik. Eredeti jelentése a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódott és főként a föld művelését, gondozását jelentette. Cicero már nem csupán a földre és az anyagi javakra vonatkozott a művelés, hanem a lélek jobbítására is, hiszen a filozófiát a lélek művelésével azonosította.1 Az Idegen szavak és kifejezések szótára kultúra fogalma alatt a következőt olvashatjuk: „a társadalom által létrehozott anyagi és szellemi termékek összessége”.(Bakos, 2009) Olyan fogalmakat említ, mint a „művelt állapot, művelt viselkedés, egyéni műveltség”. A Magyar Értelmező Kéziszótár még hozzáteszi: a kultúra „a művelődésnek valamely területe, illetve valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulása”.(Pusztai, 2003) Dolgozatom kultúraértelmezésében a művelődés, műveltség szavak állnak legközelebb az általam használt kultúra fogalomhoz, ugyanis a jazz-hallgatás, mint kulturális tevékenység hasonló jelentéstartalommal ruházható fel. Hofmeister következőképpen fogalmaz: „A kultúra azon tanult meggyőződések, értékek és szokások
összessége,
amely
egy
adott
társadalomban
irányítják
a
fogyasztók
magatartását.”(Hofmeister, 1996, 83. old.) Minden, amit az ember tesz „döntéseket szül és szükségletet elégít ki”.(Vitányi, 2000) Vitányi Iván szociológus gondolatát azért említem meg, mert hozzá tudom kapcsolni az általam kutatott fogyasztói magatartás témaköréhez. A kultúrafogyasztás a globalizációnak köszönhetően rendkívül nagy változáson ment keresztül, aminek úgy gondolom, komoly hatásai vannak az emberek
1
http://www.phil-inst.hu/uniworld/kkk/crosscul/kondor/1.htm
19
szabadidő tervezésére és így a kulturálódásukra, ami változásokat hozhat a jazz iránt érdeklődők zenehallgatási szokásaiba is.
II.1. Klasszikus kultúra A klasszikus kultúra időszaka a XVIII-XIX. századra tehető, amikor megjelentek a kulturáltság
és
a
műveletlenség
közötti
különbségek
első
jelei.
A
társadalmi
szerkezetváltozásoknak következtében a kor közgazdászai úgy tekintettek a művészetre, mint jelenségre, amely az élet többi területével, valamint a gazdasági folyamatokkal összehasonlítva, eltéréseket mutat. A piac és a verseny adta lehetőségek pozitív hatásaként értelmezhető, hogy a művészeti alkotások teret engedtek a szabad önkifejezésnek.2 A következőkben bemutatom a klasszikus közgazdaságtan elméleteit, melyek többnyire a fiziológiai szükségletek kielégítésére alapoznak. Látni fogjuk azonban, hogy megjelenik az igény egy magasabb rendű szükséglet iránt, aminek központjában a kultúra áll.(Magyari-Beck, 1994)
Kotler szerint „egy termék lehet bármi, amivel adott szükséglet, vagy igény kielégíthető”. (Kotler, 2002, 40.old.) Eszerint léteznie kell egy olyan egyéni és/vagy társadalmi szükségletnek, melyet - dolgozatomhoz kapcsolódóan - a zene képes kielégíteni. Rengeteg elmélet született a témával kapcsolatban és egyre többen ismerik fel a zene jelentőségét, hatását az emberi szervezetre, kultúrák közötti összekapcsoló erejét. A zene képes arra, hogy fajra, bőrszínre, nemre, életkorra való tekintet nélkül egyesítse az embereket. A közgazdaságtan a kultúrát a gazdaság rendszerében helyezi el és alárendelt szerepben lévő alrendszerként elemzi. Adam Smith szerint a kulturális javak bemutatásuk után hatástalanná válnak, ezért azokat az improduktív javak (nem termelő) közé sorolja. A művészeti ágak között nem tesz különbséget, azokat haszontalannak tekinti a gazdaság és a társadalom szempontjából is. (Smith, 1986) Scitovsky Tibor a huszadik század közgazdaságtudományának kimagasló elmélkedője is hasonló véleményen van, aki szerint a kultúrafogyasztás egyetlen célja az unaloműzés és csak egyetlen dolog különbözteti meg a kábítószertől, hogy a kultúrát csak előzetesen felkészült,
2
http://www.phil-inst.hu/uniworld/kkk/crosscul/kondor/1.htm
20
képzett emberek tudják „fogyasztani”.(Scitovsky, 1976) Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon a jazz hallgatása közbeni kikapcsolódás alapfeltétele-e az előzetes felkészülés. Scitovsky szerint „a kutatás, a felfedezés, a művészi és tudományos alkotás az, ami az ember által ismert stimulációs források közül a legtöbb örömet, kielégülést adja, de a szellemi munka sok más formájának is hasonló a hatása”.(Scitovsky, 1990, 83.old.) Smith-szel ellentétben Scitovsky nem veti meg a „stimulációból származó örömöket”, és a kultúrát nem közös, hanem egyéni fogyasztási jószágnak tekinti. Nem ítéli el az egyén élvezetét, és nem nézi le a művészeteknek azon formáját, amelyek elsődlegesen nem a közös ügyért dolgoznak. A közgazdász másik gondolatával maximálisan egyetértek: „A kultúra az aktivitások azon csoportjához tartozik, amelyek semmiféle terhet nem helyeznek senkire, és semmiféle kárt nem okoznak senkinek. Mindazok, akik aktívan vesznek részt benne, akár csak érintettek, általa kielégüléshez és élvezethez jutnak”. (Magyari-Beck, 1994, 21.old.)
A fogyasztó célja a kulturális tőkefelhalmozás és annak megtartása (társadalmi élet), ami annyit jelent, hogy kulturáltnak lenni és látszani minél kevesebb ráfordítással. Tehát úgy érhetnek el alacsony befektetéssel magas szintet, ha specializálódnak egy-egy műfajra – állítja Horváth Sándor.(Horváth, 2000) A kultúráról beszélgetni egy társaságban több időt ölel fel, mint maga a kulturálódás, így jelentősége legalább akkora. Ezt nevezi Horváth közvetett felhalmozásnak. Már az ókori görög filozófiában is jelen volt a művészetpszichológiai gondolkodás. Arisztotelész a katarzis élményére helyezi a hangsúlyt. A mű valós érzelmeket utánozva segít a befogadónak, hogy azzal azonosulva megszabadulhasson szenvedélyeitől. A marxista művészetpszichológia szerint ez az élmény azonban csak akkor jöhet létre, ha a műélvező ráismer a valóságra, azt a saját környezetére vonatkoztatja, vagyis a művészet a megismerés eszköze.(Vitányi, 1979) Frued szerint a művész olyan személy, aki közel van a neurotikus állapothoz. A pszichoanalízis szerint túl erős ösztönszükségletek (hatalom, gazdagság, közmegbecsülés, szerelem) hajtják, melyeket eszközök híján csak a fantáziavilág segítségével tud kielégíteni. A vágyak elfolytása társadalmilag ismert formában, azaz alkotásban jelenik meg. A mű társadalmi hasznossága abban rejlik, hogy nemcsak a művész keres a fantázia világában 21
pótlékot, hanem a közönség is. A művészet arra szolgál, hogy helyreállítsa az egyensúlyt az „ösztön én” örömelvűsége és a „felettes én” által képviselt realitás között. Másrészt, pedig a narkózis érzésével ideiglenesen feledteti a valóság problémáit. Freud szerint a művészet segít a szocializációs tanulási folyamatokban és hatékony az agresszió szabályzására is. Véleménye szerint a zenével a „szexuális tevékenységről áthelyezett öröm” élhető meg.(Halász, 2002) A „Maslow-piramis” megalkotója, Abraham Maslow az emberi szükségletek 5 csoportja között hierarchikus kapcsolatot állapított meg. A művészet iránti szükséglet, mint „tudás és megértés”, vagy mint „önmegvalósítás iránti vágy” értelmezhető. Érdekes azonban, hogy voltak olyan festők, akik inkább éheztek, csak hogy vásznat és festéket tudjanak vásárolni. Maslow elméletében egy-egy szükséglet olyan motiváló erő lehet, mely megelőzheti a piramis alján található szükségleteket.(Maslow, 2003)
4. Ábra: Maslow piramis Forrás: www.wikipedia.org A kultúra jelentheti a piramis felsőbb szintjein található közösség iránti szükségletet, a megbecsülést, és leginkább az önmegvalósítás eredményességét is. (Hofmeister-Tóth, 2008) A kultúra, a művészet, az ember életében betöltött szerepének hasznossága, a filozófiai gondolkodókat is foglalkoztatta. A Hegeli esztétika is fölemeli a kulturális fogyasztást az általános szükségletek szintjéről, ugyanis elmélete szerint a művészet abszolút szükségletet 22
elégít ki.(Hegel, 1952) Kant szerint az esztétikum forrása a minden érdek nélküli szubjektív ízlés, vagyis a művészet magáért való és szükségletek felett álló.(Kant, 1966) A maslowi értelemben legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túlmenően a fogyasztás tulajdonképpen kollektív. Közösségi abban a vonatkozásban, hogy mind a tárgyak előállítása, mind a hozzájutás többek együttműködésén múlik és a legtöbbször az elfogyasztása is valamilyen közösségi térben manifesztálódik. Több szociológus is úgy vélekedik, hogy a fogyasztás, Max Weber által definiált olyan „társadalmi cselevés”, „amely a cselekvő, vagy a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva, és menetében máshoz igazodik.”(Weber, 1987, 38.old.) Ezen gondolat nyomán Mary Douglas kulturális antropológus hozzáteszi, hogy a fogyasztás segít a társas kapcsolatok kiépítésében és annak ápolásában, és mint ilyen, kommunikáció, kreatív folyamat, sőt a fogyasztó számára preferált termék megszerzése és felhasználása az idő és tér, számára értelmes rendbe történő strukturálását is szolgálja. Paul Willis szerint is társadalmi cselekvés a fogyasztás, ami különösen fontos tényező a 20-40 éves korosztály önazonosság kialakulásában.(Willis, 1990) A fenti felsorolásból láthatjuk, hogy igen sokféle elmélet született a szükségletekről. Adam Smith tanításán kívül mindegyik elmélet tulajdonít valamiféle hasznosságot a művészetnek. Azonban annyit elismer, hogy a művészet képes nyújtani bizonyos élvezetet, mégis később hatását veszti. Amit nem vett figyelembe az a következő: ha az embert erőforrásként kezeljük, az élvezet igenis szerepet kaphat a termelésben, hiszen kedélyjavítóként elősegítheti a hatékony munkavégzést. Így a kultúra máris produktív jószágként értelmezhető, ha minden más funkciójától meg is fosztjuk.
23
II.2. Kultúra és a közgazdaságtan Az előző fejezetben már esett szó a közgazdaságtani elméletek képviselőiről és fontosabb téziseikről. Ezen gondolat kapcsán merült fel bennem, hogy kicsit közelebbről is megvizsgáljam a kultúrát, mint gazdasági fogalmat.
II.2.1. Áru-e a kultúra? A fentiekből kiindulva nézzük meg, hogy a kultúrára mennyire vonatkozik a hagyományos piaci értelemben vett áru jelleg. Dr. Radnai György könyve, „Áru-e a kultúra?” különböző megvilágításban írja le, hogy a kultúra hagyományos árucikknek tekinthető-e, vagy sem. Lukács György marxista gondolkodó, a XX. század nemzetközileg is ismert filozófusa így fogalmaz: „mindaz, amit a kultúra létrehoz, csak akkor lehet igazán kultúrérték, ha önmagában bír értékkel. Mihelyt árujelleget ölt, […] megszűnt a kultúra lehetősége.” Hozzáteszi, hogy bizonyos kulturális termékek (értékek) nagy
része mégis áruformában jelenik meg.(Lukács, 1919.) Minden olyan tárgyiasult vagy nem tárgyiasult tevékenységet, melyet cserére szánnak, árunak nevezzük. A kultúrjavak az áruk világát színesítik, piacra készülnek, és ahhoz alkalmazkodnak.(Adorno, 1961) Hernádi Gyula árunak tekinti a kultúrát. Viszont annak személye olykor nem ugyanaz, nem mindig az használja, aki megveszi és fordítva. Egy jazzkoncert példáján könnyen levezethető gondolata. A kulturális intézmény megveszi magát a koncertet (termék), és fizetség ellenében odaadja a vásárló-használónak, aki csak a valóság töredék részét látja és ennek arányában annyit is fizet érte. A jéghegy-effektus során csak a jéghegy csúcsát, azaz a zenészek tényleges tevékenységét figyelhetik meg a színpadon, a közvetett értékek azonban a felszín alatt maradnak.(Hernádi, 1981) Láthatjuk, hogy a kultúra jelenléte a mai napig nem tisztázott a piaci viszonyok tekintetében. Magyari-Beck István igazán találóan fogalmaz ezzel kapcsolatban: „Hiszen miért is kellene a kultúrának kötelező sui generis3 természete szerint árunak vagy nem árunak lennie? Miért ne lehetne áru bizonyos körülmények között, aminek létrehozás, forgalmazása, stb. piaci szabályok
3
sui generis: egyedi, nem kategorizálható
24
alapján történik? És miért ne lehetne nem-áru olyankor, amikor ezeket a szabályokat a delikvensek figyelmen kívül hagyják?”(Magyari-Beck, 1994, 13.old.)
II.2.2. Termék vagy szolgáltatás? A köznyelvben a szolgáltatás a nem tárgyiasult áru, így a kultúráról, mint speciális fogyasztási jószágról beszélhetünk. A kultúra egyedi, sajátos jegyeket visel magán, amely megkülönbözteti a hagyományos értelemben vett termékektől. Véleményem szerint a kultúra, mint „fogyasztási termék”, magasabb szinten álló emberi szükségleteket elégít ki. Mindennapjaink fogyasztások sorozatából áll. Egyre több és több terméket és szolgáltatást fogyasztunk. Magyari-Beck István szerint
a
fogyasztás olyan cselekvés, ahol a
személyiségünkön kívüli, külső erőforrásokat alakítjuk át személyiségünkön belüli erőforrásokká. Ez a folyamat azonban teljesen más, mint az átlag fogyasztási javak esetében. A kínálat lehetővé teszi számunkra, hogy ne csak a munkán és egyéb kötelezettségeken keresztül valósítsuk meg önmagunkat, hanem a fogyasztás, vásárlás révén vágyainkat is kielégítsük.(Magyari-Beck, 1994) Ebben a megközelítésben láthatjuk, hogy a fogyasztás nem egyszerű cselekvés, hanem olyan sok összetevőt tartalmazó folyamat, melynek része a fogyasztói vágy felismerése, preferenciák sorrendjének felállítása, a fogyasztás megtervezése, a termék vagy szolgáltatás kiválasztása és használata. A határok elmosódnak a létfenntartáshoz céljából elengedhetetlenül fontos szükségletek és a Maslow-piramis legfelső szintjén (önmegvalósítás) érvényesülő vágy között. A kultúra ugyan alkalmazkodott az elmúlt évtizedek piaci körülményeihez, a kulturális élmények szélesebb közönséggel való megismertetéséhez és megkedveltetéséhez a fogyasztóknak is nyitottabbaknak kell lenniük. A piac az élményt keresi, ahogy a fogyasztó is.
25
III. A jazz története és fejlődése Ahhoz, hogy megértsük a jazz helyzetét, társadalomban elfoglalt helyét, szerepét a piac és a közönség szempontjából, meg kell vizsgálnunk kialakulását a kezdetektől. Láthatjuk, hogy a zene hogyan jut el az amerikai fekete kultúrától egészen a nagyközönségig, újabb és újabb irányzatok kialakulásával miként láncolja magához a társadalom különböző rétegeit. Az Afrikából Amerikába hurcolt néger rabszolgák és a helyiek európai gyökerű zenéjének összeolvadásából jött létre és lett világszerte ismert műfaj a jazz. Előzményeként elengedhetetlen nem megemlíteni a bluest (legismertebb képviselője: Bessie Smith), melynek hangzásvilága tükrözte a fekete társadalom aktuális problémáit. A jazz őshazája New Orleans. Az 1865-ös polgárháború befejeztével a katonazenekarok többsége feloszlott, így a feketék népies hangzású tánczenéjüket az olcsón megszerzett - főleg rézfúvós - hangszerekkel színesítették. Ebben az „archaikus jazz” stílusban már fellelhetőek voltak a jazz korai elemei. A zene tükrözte a feketék örömét és nehézségeit, végigkísérte életük minden pillanatát. Az ún. street- vagy marching bandek kocsmákban és bordélyokban, később vendéglátó ipari egységekben szórakoztatták a közönséget. Itt jelent meg először az európai és fekete zene keverékeként a „ragtime”. Scott Joplin nagy művelője volt. A XX. század elején előtérbe került a rögtönzés, vagyis az improvizáció. „Az afro-amerikai zenében ez már a kezdetektől fontos szerepet játszott, hiszen az ott élő törzsekre nagyon jellemző volt a kihívás és megfelelés kultúrája.” Maga a jazz szó (eleinte „jass”) francia eredetű, ami izgalmat, lendületet jelent, igeként pedig szexuális tartalommal bír. A jazz az első olyan művészeti stílus, amely az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki és a mai napig fenn is maradt.4 Szintén New Orleans-ban jött létre a fehér jazz stílus, a dixieland. Az együttesek (Original Dixieland Jazz Band, Louis Armstrong: All Stars) egymás után játszották a dallamokat és próbálták utánozni a feketék sajátos játékmódját. Az 1920-as években nemzetközileg is ismert lett a jazz, ugyanis ekkorra vált a nagyközönség számára is fogyaszthatóvá. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá nemcsak a felsőbb osztályokban, hanem a világon is. A jazzklubok központi hellyé váltak, közönségük tagjai voltak a gazdagok, a szegények, fehérek, feketék, fiatalok, idősek, 4
http://gregjazz.blog.hu/2008/04/27/mi_a_jazz
26
értelmiségiek és kevésbé műveltek. Ezekben az időkben alakult ki Chicagóban a jazz második nagy központja, miután 3 évvel korábban bezárták New Orleans híres szórakozó-negyedét. A swing-korszakban megjelentek a nagy létszámú big bandek (vezetőjük: Duke Ellington, Count Basie), akik már előre megírt szólamokat játszottak háttérbe szorítva ezzel az improvizációt. A zenészek közmegbecsülésnek örvendtek, amihez nagyban hozzájárultak a szimfonikus jazz képviselői, akik európai elemekkel színesítették a zenét és bevitték a koncerttermekbe. A II. világháború után megjelentek a combók, ahol már a dallamot inkább egy szaxofon játszotta. Visszatért az improvizáció, és a bepop megtöltötte a clubokat. A közönséget megosztotta ez a stílus, ugyanis nem lehetett rá táncolni. A korszakra az individualizmus volt jellemző, központba kerültek a kimagasló képességű zenészek (pl: Charlie Parker) és a közönség soraiban ismét felbukkantak az értelmiségi hallgatók. A rock n’ roll óriási fordulatot jelentett a zenei műfajokban az 50-es években, és Little Richard, Bill Haley, Elvis és Jerry Lee Lewis muzsikái átvették a jazz szerepét. Ennek hátrányaként sokat vesztett népszerűségéből, így ekkor kezdett igazán rétegzenévé válni. Új irányzatként jelent meg a cool jazz, amiben már az ún. intellektuális játékmód volt megfigyelhető. Fő képviselője Miles Davis volt. A free jazz vagy avantgárd már szakított a jazz hagyományos kötöttségeivel és inkább a modern komoly zenéhez konvertál, közönsége főleg 30 év alattiakból állt. Jelentős képviselői John Coltrane és Ornette Coleman. A 70-es évek domináló fúziós irányzata a jazz-rock, amely modern, elektronikus hangszerek felhasználásával és új, egyszerűbb ritmusok átvételével ötvözte a két stílust, ezáltal nagyobb közönséget tudhatott magáénak, mint az elmúlt évek irányzatai. Ismertebb zenészei: Herbie Hancock, Chick Corea Elektric Band, Frank Zappa. A műfajok a 80-as években keveredtek csak igazán. Ez az időszak a mai jazz életére is döntő befolyással bírt. A különböző stílusok összekapcsolódása – „a hibrid zene, amit Miles Davis életre segített – részben azért jött létre, hogy újraegyesítse a jazz és a tánc világát, s újra felépítse mindazt, amit a jazz a rockkal folytatott csatában elveszített”5. Olyan új irányzatok alakultak ki, mint a funky, groove jazz, nu jazz, acid jazz, jazz-rap, smooth jazz. Az utóbbi kevés improvizációval, fülbemászó dallamokkal, melyet általában egy énekes vagy egy fúvós
5
http://gregjazz.blog.hu/2008/04/27/mi_a_jazz
27
hangszer vezet, belopta magát a nagyközönség szívébe. Nem mellesleg az enyémbe is. Képviselői: Diana Krall, Kenny G.. David Benoit, The Rippingtons és még sorolhatnám. A jazz a mai napig Amerika egyetlen élő művészeti formája, melynek hatása az egész világon érezhető. Talán nincs is még egy műfaj, amely 100 éves múltra tekint vissza, multikulturális és ilyen rendkívüli gyorsasággal reagált volna a világ és a társadalom változásaira. (Gonda, 2004; Turi, 1999)
5. Ábra: Jazz-stílusok Forrás: www.gregjazz.blog.hu
28
IV. A jazz Magyarországon
A jazz magyarországi gyökerei 1850-re vezethetők vissza. Vendégszerepelt nálunk Ira Aldridge, híres Shakespeare-színész, akinek előadásában szerepeltek a feketék munkásdalai és a blues elemei. A cigányzenészeknek is fontos jelentőséget tulajdonítottak, ugyani akkoriban ők terjesztették a ragtime-ot, a jazz elődjét. (Simon, 1999) Hazánkban a két világháború között jelent meg az amerikai tánczene. Kiszenekarok és bigbandek léptek fel színvonalas játékukkal. „A magyar jazz aranykorszakát” élte az 19451950 közötti időszakban – írja Simon. Azonban volt pár év, amikor egyszerűen betiltották nemcsak a jazzt - a szovjet befolyása alatt nem lehetett se játszani, se hallgatni -, hanem minden polgári jellegű kulturális rendezvényt. Az 50-es évektől egy-két klubban és magánlakások mélyén mégsem hagyták a jazzt feledésbe merülni, a zenészek titokban művelték magukat és hallgatták a nyugati rádiók adásait. Voltak azonban olyanok, akik zenésztársaikkal együtt Amerikába vándoroltak és majd ott képviselték a műfajt. Meg kell említenem Szabó Gábor, gitáros-énekes-hangszerelőt, aki szintén a tengerentúlon vált híressé. 10 évvel később következett az áttörés, amikor a jazz a „tiltott” kategóriából, a „tűrt” kategóriába lépett át. (A politikai bürokrácia bizottsága határozta meg, hogy a képzőművészek, iparművészek, előadók, írók, zenészek milyen megrendelést kaphattak és azt melyik országban adhatták elő.) A Dhália Jazz Klub megalakulása rendszeresen helyet biztosított olyan zenészek fellépéséhez, mint Szakcsi Lakatos Béla, Vukán György, Pege Aladár, Gonda János. A műfajnak egyre több követője akadt, azonban állami támogatás hiányában mégsem hozott akkora népszerűséget a hazai életbe. Kiemelkedő szerepe volt a Magyar Rádió tevékenységének, aki rendszeresen, mégpedig hetente sugárzott jazzfelvételeket Pernye András közreműködésével. 1965-ben alakult meg a Bartók Béla Konzervatórium Jazz Tanszaka Gonda János vezetésével, ami hatalmas előrelépést jelentett a jazz magyarországi térhódításában. Teltházas esemény volt ugyanebben az évben Louis Armstrong budapesti fellépése, amire több mint 80 ezer ember volt kíváncsi a Népstadionban. Majd az Erkel Színház olyan amerikai sztárokat vonultatott fel évente, mint Ella Fitzgerald, Ray Charles, Benny Goodman, Dizzy Gillespie, Art Blakey, és a Modern Jazz Quartett. 29
A közönség érdekessége, hogy kialakult egy 30-50 fős tudatosan szerveződött „mag”, akik összejöveteleket tartottak, beszélgetéseket szerveztek, lemezeket hallgattak és koncerteket szerveztek egyetemeken és ifjúsági házakban. Az országban 40-50 ilyen jazzklub működött akkoriban. 1972-ben létrejött a hazai jazz intézményi kerete, a Magyar Jazzművek Szövetségének jazzszakosztálya, amely a vidéki klubok hálózatának kialakulásáért volt felelős, valamint kapcsolatot tartott a Nemzetközi Föderációval. Sajnos a kritikusok még mindig nem foglalkoztak a műfajjal, ami azért volt hátrány, mert ők jelentik a kulturális piac fogyasztóvédelmét: a magas színvonalú produkciókat fölemelik, a gyengéket leminősítik. Turi Gábor ekkor a közönség számát tízezerre becsüli, akik között megtalálhatók egyetemisták, zenetanárok, értelmiségiek, villanyszerelők és csövesek is; mindannyian fiatalok és a városban laknak. Ezekben az időkben „[…] a Magyar Rádió mind fontosabb jazzhangverseny rendezőjévé vált. Jazznapok, jazzhétvégék, jazzhetek, jazzfesztiválok nőttek ki Cegléden, Debrecenben, Miskolcon, Nagykanizsán, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérvárott, Szekszárdon és más városokban, amely jazzesemények általában szinte teljes mértékben a Rádiótól függtek. A helyi tanácsok, kulturális szervek, művelődési központok többek között a Rádió tekintélye és a fesztiválok országos visszhangja miatt örömmel adták áldásukat és pénzüket ezekhez a jazzrendezvényekhez.”(Simon, 1999, 170.old.) Ennek is köszönhetően a 80-as években már elfogadták, hogy a jazz önálló művészeti forma, a komoly- és könnyűzenétől teljesen független. Hanganyagok és felvételek születtek Szabados Györggyel, a Benkó Dixieland Band-del, Pege Aladárral. A televízió heti 6-8 órában sugárzott jazzműsorokat. A pori és montreaux-i fesztiválok felvételei nagy népszerűségre tettek szert. A 3T (Tiltott-Tűrt-Támogatott) helyébe a 4P lépett, ami nagy nehézségekbe ütközött. Az állami támogatás nem fedezte a művészek, és a koncertezéssel járó költségeket. A közönség nem tudta eltartani őket, így saját erőből, illetve szponzorok gyűjtésével próbálták finanszírozni fellépéseiket. A 90-es években már az etno művelői is felbukkannak. Az irányzat új jelenségnek számított Magyarországon. A népzenei gyökerek mégis folyamatosan épültek be a jazzmuzsikusok dallamaiba: összefonták a népzenében és a jazzben használt improvizációkat. Ennek köszönhetően a Magyar Rádió által megszervezett jazzversenyeken a magyar műveket kiemelten kezelték. A hazai etnojazz megalapítója Szabados György volt. 30
A zene könnyen népszerűsíthet egy országot. Az előbbiekből láthatjuk, hogy magyar jazztörténet régebbre nyúlik vissza, mint ahogy azt gondolnánk.(Gonda, 2004; Turi, 1999) Hazánk számos nagy tudású egyéniséggel rukkolt már elő és mai napig jelennek meg tehetségesebbnél tehetségesebb előadóművészek, zenészek. A műfaj iránti érdeklődés nem lanyhul Magyarországon, mégis úgy gondolom, hogy helyzete még nem kiforrott, pláne nem Miskolcon.
31
V. A miskolci közönség
A jazz régóta jelen van hazánkban, közönségéről azonban vajmi keveset tudunk. Ebben a
fejezetben
megpróbálom
meghatározni
a
miskolci
jazzrajongók táborát
kultúrafogyasztási szempontok szerint. Kulturális és szabadidő eltöltési szokásokkal, valamint a válaszadók életmódjával kapcsolatos vizsgálódásaimból világosan kiderül, hogy melyik az a fogyasztói réteg, amelyik fogékony (lehet) a jazzre. Primer adatgyűjtés Kutatásom célja az volt, hogy a válaszadók segítségével - ha nem is reprezentatívan – képet kapjak a miskolci lakosság kulturális szokásairól, azon belül is a jazz iránti érdeklődésükről. A primer adatok gyűjtését online kérdőíves módszerrel végeztem. A kérdőívben igyekeztem egyszerű, lényegre törő, mégis érthető kérdéseket feltenni, melyek kiértékelésével igazolni vagy cáfolni tudom hipotéziseim helyességét. A kutatásban csak azok vettek részt, akik mindegyik kérdésre válaszoltak. Így a 107 válaszadóból, 100 fő maradt, akiknek a kérdőíve kiértékelésre került. A kutatás módszertana Maga a kérdőív 19 zárt és egy nyitott kérdést tartalmazott, melyeket nem mindig egyeként, hanem összefüggéseiben vizsgáltam. A feltáró jellegű kvantitatív kutatás segítségével képet kaptam a miskolci lakosság szabadidős tevékenységéről, kulturálódási szokásairól és jazz műfajhoz való hozzáállásukról. Ezen tényezők figyelembevételével javaslatot teszek, hogy hogyan érdemes őket megszólítani. A tematikus kérdőív kérdéseit három kategóriára osztottam, melyek először az általános kultúrafogyasztási-, majd a zenehallgatási szokásokra kíváncsiak, végül pedig a Miskolc zenei életére különös tekintettel a jazzfogyasztásra irányulnak.
32
I. Általános kultúrafogyasztási szokásokra irányuló kérdések 1. Mit csinál szabadidejében legszívesebben hétköznap és hétvégén? A kutatók szerint a szabadidő eltöltésére vonatkozó válaszokból nem mindig következtethetünk pontosan az egyén kulturális érdeklődésére. Ugyanis a szabadidős szolgáltatásokat nem mindig vesszük, ezekhez hozzá is juthatunk.
6. Ábra: A legszívesebben választott szabadidős tevékenységek hétköznap
7. Ábra: A legszívesebben választott szabadidős tevékenységek hétvégén 33
Összességében elmondható, hogy a válaszadók 37%-a találkozik a barátaival hétköznap, míg 25%-uk
otthon
marad.
Hétvégén
ez
az
arány
25%-ra
és
20%-ra
módosul.
Szórakozóhelyre/Pubba 17%-kal többen mennek hétvégén, mint hétköznap. Kutatásomből az derül ki, hogy a mozi, színház, koncertek látogatása nem tartozik a legszívesebben eltöltött szabadidős tevékenységek körébe. A 26-35 éves női korosztály aktívabb a hétvégén, hiszen 22%-uk szívesen kirándul. Egyéb tevékenységek közé sorolták az írást, a pihenést, az olvasást és a rejtvényfejtést. 2. Milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket? Kíváncsi voltam, melyek azok a tevékenységek, melyeket az egyének rendszeresen végeznek. Mindennapos tevékenység közé tartozik az internetezés, TV-nézés, lakás körüli teendők elvégzése. A szociális kapcsolatépítést/ápolást barátokkal és a családdal heti rendszerességgel végzik a válaszadók. Az eredmények szerint a szórakozást és kikapcsolódást jelentő és nem a művelődést szolgáló tevékenységeket részesítik előnyben. A színház/kiállítás látogatottsága számomra igen meglepő. A válaszadók több mint fele (56%) csupán évente jár színházba.
8. Ábra: Tevékenységek gyakorisága 34
3. Milyen típusú kulturális rendezvényekre jár szívesen? Ha a kulturális szokásokat vizsgáljuk, tulajdonképpen a műveltségre való igényről szeretnénk képet kapni. A válaszadók 71%-a jár szívesen moziba, 58%-a koncertre, 48%-a színházba, 30%-a múzeumba. Az egyéb kategórián belül a fesztiválok kaptak 4%-ot. A kérdésnél több választ is meg lehetett jelölni, így a diagram százalékos megoszlásban mutatja ezen kulturális rendezvények látogatottságát.
9. Ábra: Kulturális események látogatottságának megoszlása 4. Kivel látogatja ezeket az eseményeket? A válaszadók 41% barátokkal, 36%-a partnerrel vagy házastárssal, 16%-a a családdal vesz részt a kulturális eseményeken. Egyedül mindössze 5%. A legkevesebben munkatárssal járnak kikapcsolódni, ami mindössze 2%-át jelenti a válaszadóknak. 5. Körülbelül mennyit költ alkalmanként egy-egy ilyen eseményre? A megkérdezettek átlagosan 5.700 forintot költenek egy kulturális esemény látogatása alkalmával személyenként. Az összegeket 1.000 forint és 20.000 forint között határozták meg. Konkrét érték és intervallum is szerepelt a válaszokban. Látható, hogy a jövedelem-eltérések az ilyen kiadásokra szintén hatással vannak. Így a hipotézisem, miszerint a jövedelem hatással van a kulturális kiadásokra beigazolódott.
35
Meglepő adat viszont, miszerint a 150.000-200.000 forintos kategóriába 6 fő van, aki maximum 2.500 forintot hajlandó költeni személyenként. Azok, akik eggyel alacsonyabb jövedelmi szinten vanak 5.000 forintért vesznek egy jegyet. Az embereknek szüksége van a kikapcsolódásra rohanó világunkba, ezért úgy gondolom, ha (kevesebb alkalommal is) a középréteg ennek okáért hajlandó nagyobb összeget áldozni a kulturálódásra. Az eredmények ismerete után bátran mondhatom, hogy a magasabb jövelemmel rendelkezők nem költenek feltétlenül többet egy-egy ilyen eseményre.
10. Ábra: Kulturális eseményre költött összeg
6. Kérem, értékelje, hogy közösségi, eljáró vagy magányos, otthonülő személynek tartja magát. Ugyan rendelkezünk egyéni motivációkkal, amik vezérlik viselkedésünket, mégis egy terméknél vagy szolgáltatásnál nagy szerepe van a kollektív fogyasztásnak. Az ún. kollektív tudat formálja szokásainkat, így nem meglepő, hogy a válaszadók 86%-a tartja magát társasági embernek, míg 14% vallja magát otthonülőnek. 36
II. Általános zenehallgatási szokásokra irányuló kérdések 7. Milyen típusú zenét hallgat legszívesebben? A zene az életünk része. A jó zenét mindenki szereti. Ízlésünk dolga, hogy a rock-ot vagy a jazzt preferáljuk. A grafikonról szépen leolvasható, hogy a pop műfaj vezeti a legszívesebben hallgatott zenék listáját. Az életkori különbségek ízlésbeli különbségeket is mutatnak, bár a határok manapság már nem annyira élesek. Ennek ismeretében azt állíthatom, hogy nincs összefüggés a kor és a zenei ízlés között.
11. Ábra: Zenei műfajok korcsoportonkénti megoszlása 8. Milyen körülmények között szokott zenét hallgatni? Az előzőekből kiderült, hogy a válaszadók 88%-a minden nap hallgat zenét. Akár unaloműzésből, akár saját magunk szórakoztatására tesszük fel a kedvenc lemezünket, a muzsika színesebbé teszi napjainkat. Lehetünk otthon, a munkahelyünkön vagy az autóban, a megkérdezettek bárhol és bármikor képesek zenét hallgatni.
37
12. Ábra: Milyen körülmények között hallgatunk zenét? 9. Milyen eszközön hallgat általában zenét? A technika fejlődésének köszönhetően manapság már számos eszközön hallgathatunk zenét. A diagram azt mutatja, hogy melyek azok az lehetőségek, melyeken a megkérdezettek a zenét „fogyasztják”.
13. Ábra: Zenehallgatás csatornái
38
III. Miskolci zenei életére, azon belül is a jazzre vonatkozó kérdések 10. Mi jut eszébe a jazz szó hallatán? Ha megkérdezünk 100 embert, hogy mi is az a jazz, 100 különböző választ fogunk kapni. A megkérdezettek asszociációi is igen sokszínűek. Valaki semmire nem gondol a jazz szó hallatán, másvalaki pedig tökéletes hozzáértéssel fogalmaz: „megvan benne minden a rideg valóságtól a bonyolult belsőségig. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében.” Felmerült azonban Pege Aladár, Louis Armstrong és New Orleans neve is. Életstílus szempontjából a kellemes zenére, szivarfüstbe burkolózásra gondolnak borozás közben, és a jazz jelképeként a szaxofont emelik ki. 11. Hova jár Miskolcon jazzkoncertre? Miskolc zenei életére vonatkozó adatok 1896-ig nyúlnak vissza. Zenekarok és kórusmozgalmak színesítették a városi zenekultúrát. Sír László megemlíti, hogy a legnagyobb probléma a megfelelő akusztikájú hangversenyterem hiánya. 6 2006 óta azonban a Művészetek Háza különböző rendezvényekkel próbálja kiszolgálni a lakosság igényeit. A Jazz-Beszéd sorozat Csepregi Gyula szaxofonművész vezetésével és a V4 Jazz For Sale fesztivál kísérletet tett a jazz műfajának népszerűsítésére, azonban a miskolci közönség érdektelennek bizonyult a műfaj közelebbi megismerésére.7 Az Avasi Színházterem már kétszer adott otthont az Magyar Jazz Ünnepének. Az Ifjúsági és Szabadidő házban a Dixieland Band ad koncertet havonta egyszer 60 fős közönség előtt. Az elmúlt években Collins Cocktail and Vino bar olyan előadók műsoraival színesítette a kínálatot mint a United, Király Martina, Micheller Myrtill, Katona Gergő. Arra a kérdésre, hogy az egyének hova járnak jazzkoncertre, a következő ábra ad választ:
6 7
http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0508-9/0508-97.html http://www.muveszetekhazamiskolc.hu/~muveszet/program/hangversenyterem/1679-jazzbeszed-sorozat
39
14. Ábra: Jazzkoncertek helyszínei A miskolci közönségnek tehát van lehetősége a műfaj megismerésére, azonban 46%-uk egyáltalán nem jár jazzkoncertre, ennek pedig egyszerűen az az oka, hogy nem szereti a jazzt. 25% időhiányra, míg 7% anyagi okokra hivatkozva nem látogatja az ilyen típusú programokat. Arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének nyitni a műfaj irányába 32% mondott igent. Így harmadik hipotézisem hamisnak bizonyult, mely cáfolja, hogy a miskolci közönség körében népszerű a jazz muzsika. 12. Honnan értesül ezekről a miskolci eseményekről? A művelődési házak, illetve a jazzkoncerteknek otthont adó kulturális intézmények még tudatosabb marketingre és hatékony reklámmunkára van szükségük, hogy elnyerjék a fogyasztók kegyeit. A Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzatának 2011-2014 közötti gazdasági programjában szerepel egy olyan kulturális online programajánló, információs bázis létrehozása, amellyel teljes körű tájékoztatást nyújthatnak a város kulturális és idegenforgalmi életéről.8 Azért tartottam fontosnak feltenni a fenti kérdést, hogy ezen helyek és csatornák ismeretének tükrében, választ kaphatok arra, hogy hogyan érhetné el a város hatékonyabban a miskolci közönséget. A megkérdezettek 36%-a az interneten tájékozódik, 26%-a pedig baráton, ismerősön keresztül jut információhoz. A további sorrend: plakát, hirdetés, szórólap útján
8
http://miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/gazdasagi_program_2011-2014.pdf
40
18%, újságból 12%, rádióból 7%, TV-ből 1% értesül a miskolci rendezvényekről. Bebizonyosodott tehát, hogy a leggyakrabban használt információforrás az internet. IV. Demográfiai adatok 13. A nem és életkor elemzése Amikor fogyasztási szokásokról beszélünk, szükséges definiálni a fogyasztó személyét. Vizsgálom a nemek eloszlását a behatárolt korcsoportokon belül. A 100 főből 52 nő és 48 férfi töltötte ki a kérdőívet. A korcsoportonkénti megoszlást a következő grafikon mutatja.
15. Ábra: Nem és életkor szerinti megoszlás
14. Lakóhely A válaszadók 95%-a miskolci lakos, így ők reálisan látják a város adta lehetőségeket a kulturális eseményekkel kapcsolatban. Az online kérdőívet kitöltötte egy-egy személy Budapestről, Sajóládról, Perkupáról, Budaörsről, Egerből, Tiszalúcról, Kazincbarcikáról, Felsőzsolcáról, Debrecenből és Nyíregyházáról.
41
15. Iskolai végzettség és az egy főre eső havi nettó jövedelem megoszlása A következő eloszlásból látszik, hogy többségben vannak a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők, számokban ez 58%-ot jelent. A válaszadók 17%-a rendelkezik érettségivel, 13% szakközépiskolai bizonyítvánnyal. OKJ-s képzésben 11% vett részt. Az iskolai végzettség nem függ össze relevánsan a nettó jövedelemmel. Az ábrából kitűnik, hogy a magasabb iskolai végzettségűeknek nem rendelkeznek feltétlenül magasabb jövedelemmel.
16. Ábra: Iskolai végzettség és a jövedelem megoszlása
42
16. Foglalkozások megoszlása A munkakör meghatározása az életmód fontos eleme. Az elemzésnél külön nem tértem ki a korcsoportonkénti megoszlásra, csupán a foglalkozásra kérdeztem rá. A legtöbben alkalmazottként dolgoznak (49%), őket követik a vállalkozók (16%), majd az értelmiségi vezetők (13%). A diákok 12%-ban képviseltetik magukat. A többi lehetőségre adott válaszok összesen 10%-ot tesznek ki.
17. Ábra: Foglakozások megoszlása
43
Összegzés A dolgozat kapcsán végzett felmérésem eredményei is azt mutatják, hogy a miskolci lakosság nem kedveli a jazzt. Úgy gondolom, hogy, aki nem gyermek-, vagy fiatalkorában ismerkedik meg ezzel a műfajjal, annak nem egy „természetes” zenei irányzat. Kellő befogadói attitűd kell a megkedveléséhez. Az elemzés során vált egyértelművé számomra, hogy a szabadidővel kapcsolatos kérdések nincsenek igazán összefüggésben a zenei ízlés kialakulásával, viszont a kulturálódási szokásokkal igen. A jövedelem-eltérések az életminőségre is hatással vannak. Mégis úgy gondolom, hogy nem csupán az anyagi tényező az egyetlen befolyásoló faktor, hanem az igény. Igény a szórakozásra, a kikapcsolódásra. Miskolc bővelkedik színes és változatos programok kínálatában, amelyek minden korosztály igényét kielégítik. Ezért úgy gondolom, hogy még komolyabban kellene törődni a fogyasztókkal és a közönséggel, mert a művelődési intézmények – az állami támogatások csökkentésével – egyre inkább a tőlük függenek. Az ifjúsági házak, fesztiválok egyaránt szolgálják a közösségi együttlétet, így mindenképpen hatékonyabban kell fellépniük a népszerűsítés irányába. A megkérdezettek fogyasztói szokásainak megismerése segíti javaslattételeimet a jazz műfaj népszerűsítése érdekében. Azonban a velük való kommunikáció megfelelő csatornáinak kiválasztása nehéz feladat. Mindennapi tevékenységüket figyelembe véve a városnak és az intézményeknek erősíteni kéne a közösségi média szerepét. A lakosság jellemzően internetes oldalakról gyűjt információkat a kulturális eseményekkel kapcsolatban. Említettem, hogy az önkormányzat online kulturális programajánló létrehozásával tervezi. Ennek segítségével mindenképpen hatékonyabban érnék el a közönséget. Mivel a zene mindennapunk részévé vált, olyan hírlevelek és reklámok bevezetését tartanám ötletesnek a portálokon, melyek zenei aláfestéssel hirdetnék az adott eseményt. Kellemes, lágy hangulatú, az improvizatív jazzre kevésbé jellemző dallamokkal párosítanám a megjelenést. A Művészetek Háza, a Collins Cocktail and Vino-bar is rendelkezik saját honlappal, ami gyakorlatilag ingyenes információelérési utat jelent. 44
Plakát, hirdetés, szórólap útján is meglehetősen sokan tájékozódnak. A miskolci szórakozóhelyek megtelnek hétvégenként, így hatékonynak tartanám az étel-, itallapon feltüntetni a várható zenekarok műsorait. A kültéri reklámok és a helyi sajtó kultúrarovatában való megjelenés is lendítene a népszerűségen. A televízió is gyakran jelenthet információforrást. Sajnos nem a jazz esetében. A megkérdezettek többsége minden nap néz TV-t. A miskolci jazzkoncertek hirdetése a kereskedelmi csatornákon szinte lehetetlen, de még a regionális tévében is meglehetősen drága és kis hatékonyságú lenne. Miskolc közönségét jobban megismerve elmondhatjuk, hogy az a maréknyi jazzkedvelő társaság egy nagyon speciális célcsoport, akik elsősorban azért tartanak ki emellett a műfaj mellett, mert kedvelik.
45
Befejezés
Hogy a kultúrát mennyire engedjük be az életünkbe, és hogy melyik áramból milyen mennyiséget fogyasztunk, csak rajtunk múlik. A kultúra célja az ember szolgálata. Legyen az termék vagy szolgáltatás, összeköti az embereket. Dolgozatom elsődleges célja az volt, hogy pontosabb képet kapjak a miskolci lakosság jazz fogyasztásával kapcsolatban. Rá kellett jönnöm, hogy ebben az esetben a zenei ízlés sokkal inkább meghatározza a közönséget, mintha demográfiai tényezők alapján vizsgáltam volna a koncertlátogatási szokásokat. A szociológiai tanulmányok azt bizonyítják, hogy az ízlés nem velünk született dolog. Környeztünk, barátaink, családunk alapvetően alakítja, hogy mit találunk jónak, értékesnek. A zene egy közös, ősi nyelv, melynek már ősidők óta kultikus szerepe van. Mindennapi életünk része. Legyen szó akár rock koncertről, vagy munka közbeni háttérzene-hallgatásról a zene az ösztöneinkre hat. A jazz rétegzene, mely megosztja a (miskolci) közönséget. Ezt a műfajt nem csak játszani kell megtanulni, hanem hallgatni is. Véleményem szerint megértése előzetes felkészülést igényel. Kutatásom bizonyítja, hogy műveltség iránti igényünk többek között megmutatkozik kulturális szokásainkban, társadalmi helyzetünkben, életvitelünkben, iskolázottságunkon és így anyagi helyzetünkön is. Szociológus, közgazdászok szerint a művészet, így a kultúra is az egyik legjobb csatorna az emberekhez való csatlakozásra. Viszont csupán azok számára jelenthet értéket, akik fogékonyakká és ezáltal érdeklődővé, motiválttá válnak az adott műfaj iránt.
46
Summary
The way we let culture flow into our own life, and how we consume from a given current, depends entirely on us. The objective of culture is to serve mankind/humanity/the people. Be it a product, or a service, it binds people together.
The main goal of my thesis was to get a more detailed picture on consumer habits regarding jazz music, sampling from the inhabitants of my home town Miskolc. Suddenly, I had to realize, that in this particular case, musical taste defines the audience more as if I conducted my research based on demographic factors and patterns of habits of going to concerts. Studies in sociology prove that taste is not congenital. What we find beneficial and worthy is rather influenced, shaped and formed by our close environment, friends and our families.
Music is a collective, universal language which plays a sacred religious role since ancient times. It is part of our everyday life. Whether it's a loud and harsh rock concert or simply a soft background music playing during worktime, music itself influences our core instincts. Jazz is a niche music, which divides the audience of Miskolc in a very pronounced way. This genre has to be learned - not only to play it properly, but also to listen to it - it IS definitely an acquired taste. In my opinion, we have to be prepared to understand it in its whole depth.
My research work confirms that our need for education shows up in our cultural behavior, habits, social status, lifestyle, literacy and ultimately, it can define our financial situation, circumstances and means.
According to sociologists and economists, art - and therefore culture itself - is one of the greatest ways to connect to people. However, it represents a certain value only to those who are becoming receptive, interested and motivated towards this particular genre.
47
Irodalomjegyzék
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009.
Bukodi Erzsébet: Társadalmunk szerkezete különböző nézőpontokból. Budapest, Napvilág Kiadó, 2006.
Daubner Katalin– Horváth Sándor – Petró Katalin: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Aula Kiadó, Budapest 2000.
Dr. Radnai György: Áru-e a kultúra? (Vélemények/viták). Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1986.
Gonda János: Jazzvilág. Budapest, Rózsavölgyi és Tsa, 2004.
Halász László: A Freudi Művészetpszichológia – Freud az író. Budapest, Gondolat Kiadó, 2002.
Hegel, G.W.F.: Esztétika előadások I. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1952.
Hofmeister-Tóth Ágnes – Simon Judit – Sajtos László: A fogyasztói elégedettség. Budapest, Alinea Kiadó, 2003.
Hofmeister-Tóth Ágnes: A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest, Aula Kiadó, 2008.
Hofmeister-Tóth Ágnes - Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.
Kant, Imannuel: Az ítélőerő kritikája. Budapest, Osiris Kiadó, 1966.
Kedves Tamás: Esztétika – Esztétikai és zeneesztétikai alapismeretek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó,1999.
Kotler, Philip: Marketing Management. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002.
Kozák András: A fogyasztói életstílus leírására szolgáló kutatási megközelítések kritikai elemzése. (Doktori értekezés) Pécs, 2011.
Lawson, Rob - Todd, Sarah: Consumer lifestyles: a social stratification perspective. Marketing Theory 2.sz., 2002.
Magyari-Beck István: Múzsák a piacon. Budapest, Aula Kiadó, 1994.
Maslow, Abraham: A lét pszichológiája felé. Budapest, Ursus Libis, 2003.
Michailow, Matthias: Individualizáció és az életstílusok kialakulása. Replika 64.sz., 1996.
Pernye András: Jazz. Budapest, Gondolat Kiadó, 1964. 48
Pusztai Ferenc: Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003.
Scitovsky, Tibor: Az örömtelen gazdaság. Közgazdaság és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990.
Scitovsky Tibor: The Joyless Economy. An Inquiry into Human Satisfaction and Consumer Dissatisfaction. London, Oxford University Press, 1976.
Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet. Budapest, Magyar Jazzkutatási Társaság, 1999.
Smith, Adam: The Wealth of Nations. USA, Penguin Books, 1986.
Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás-trendek. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006.
Turi Gábor: A Jazz ideje. Budapest, Osiris Kiadó, 1999.
Turi Gábor: Azt mondom, jazz – Interjúk magyar jazzmuzsikusokkal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983.
Veres Zoltán – Hoffmann Márta – Kozák Ákos: Bevezetés a piackutatásba. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006.
Vitányi Iván: A mai kultúra esélyei. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2006.
Vitányi Iván: Művészetpszichológiai alapelvek. Művészetpszichológia és zenei szociálpszichológia – szöveggyűjtemény. Budapest, Tankönyvkiadó, 1979.
Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987.
Willis, Paul: Commun Culture. Symbolic Work at Play int he Everyday Cultures of the Young. Milton Keynes: Open University Press, 1990.
Wind, Yoram - Green, Paul E.: Market Research and Modeling: Progress and Prospects, Springer-Verlag GmbH, 2006.
Lukács György: Régi kultúra és új kultúra http://www.marxists.org/magyar/archive/lukacs/rkeuk.htm Letöltés dátuma: 2012.01.24. Adorno, Theodor: A zenével kapcsolatos magatartás típusai, 1961. http://emc.elte.hu/~pinter/szoveg/adorno_zenevelkapcs.pdf Letöltés dátuma: 2012.01.03 Hernádi Gyula: Igen. Kritika, 1981, 6. szám http://beszelo.c3.hu/03/04/32aru.htm Letöltés dátuma: 2012.04.10.
49
Vitányi Iván: A kultúra jellege és a kreativitás http://oktatas.gallup.hu/Conf_prog/Keszthely1/vitanyiivan.htm Letöltés dátuma: 2012. február. 1. Kondor Zsuzsanna: A kultúra fogalmának és tartalmának változása Cicerótól Carey-ig. http://www.phil-inst.hu/uniworld/kkk/crosscul/kondor/1.htm Letöltés dátuma: 2012. január 6. Magyarország számokban 2009 www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz09.pdf Letöltés dátuma: 2011.december 3. Sír László: Miskolc zenei élete http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0508-9/0508-97.html Letöltés dátuma: 2011. december 7. http://moodle.kodolanyi.hu/mod/resource/view.php?id=11 Letöltés dátuma: 2012.január 6. http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0508-9/0508-97.html Letöltés dátuma: 2011.december 6. http://www.gallup.hu/Gallup/self/gti/sld023.htm Letöltés dátuma: 2012. március 4. http://en.wikipedia.org/wiki/File:Maslow%27s_Hierarchy_of_Needs.svg Letöltés dátuma: 2012. február 21. http://www.ifihazmiskolc.hu/ifihaz/magunkrol/ Letöltés dátuma: 2012. március 24. http://www.miskolc-dixie.com/index.php?p=middle&id=1&lang=hu Letöltés dátuma: 2012. március 24. http://muveszetekhazamiskolc.hu/program/hangversenyterem/1606-jazzbeszed-sorozat Letöltés dátuma: 2012.március 20. http://gregjazz.blog.hu/2008/04/27/mi_a_jazz Letöltés dátuma: 2011. december 1. http://www.mwave.irq.hu/index.php?modul=menupontok&kod=290 Letöltés dátuma: 2012. február 22. http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_extra_h/press_extra_2008112 6_h.pdf Letöltés dátuma: 2012. április 2. 50
Melléklet
51
1. számú melléklet
Kérdőív I.
Általános kultúrafogyasztási szokások 1. Mit csinál szabadidejében legszívesebben hétköznap és hétvégén? Hétköznap
Hétvégén
Barátokkal kikapcsolódik Moziba megy Színházba megy Koncertre megy Szórakozóhelyre megy Otthon marad Kirándul Sportol Utazik Egyéb, éspedig: … 2. Milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket? Naponta - Hetente – Havonta – Félévente többször- Évente
Barátokkal találkozik Családi/rokoni kapcsolatokat ápol Étterembe/pubba jár Fesztiválra/Koncertre jár Moziba megy Színházba megy Múzeumba/Kiállításra megy Kirándul Sportol Internetezik Újságot olvas Könyvet olvas Könyvtárba megy Lakásban tesz-vesz TV-t néz Zenét hallgat 3. Milyen típusú kulturális rendezvényekre jár szívesen? Mozi Színház Koncert Múzeum/Kiállítás Egyéb, éspedig: … 4. Kivel látogatja ezeket az eseményeket? Egyedül Családdal és/vagy rokonokkal Partnerrel/házastárssal 52
Barátokkal Munkatárssal Egyéb, éspedig: … 5. Körülbelül mennyit költ alkalmanként egy-egy ilyen eseményre? ……..Ft/fő 6. Kérem, értékelje, hogy milyen személynek tartja magát. Közösségi, otthonról eljáró Magányos, otthonülő II.
Általános zenehallgatási szokások 7. Milyen típusú zenét hallgat legszívesebben? (Kérem, egy választ jelöljön meg.) Pop Alternatív House Country Rap/hip-hop/R&B Népzene Rock Jazz Elektronikus zene Egyéb, éspedig: … 8. Milyen körülmények között szokott zenét hallgatni? (Több választ is megjelölhet.) Otthon Munka közben (háttérzene) Kocsiban/Utazás közben Koncerten Aktívan résztvevő előadóként Egyéb, éspedig: … 9. Milyen eszközön hallgat általában zenét? TV (Autó) Rádión Internet CD/MP3 Telefon
III.
Miskolci zenei életére, azon belül is a jazzre vonatkozó kérdések 10. Mi jut eszébe a jazz szó hallatán? ……………….. 11. Hova jár Miskolcon jazzkoncertre? (Több választ is megjelölhet.) - és Szabadidőház -bar Avasi színházterem Nem járok [Folytassa a 13. kérdéssel!] Egyéb, éspedig: …
53
12. Honnan értesül ezekről a miskolci eseményekről? (Több választ is megjelölhet.) nternetes oldalak
Egyéb, éspedig: … 13. Miért nem jár jazzkoncertre? (Több választ is megjelölhet.) Időhiány Anyagi okok Nem szeretem a jazzt Nincs színvonalas koncert Miskolcon Egyéb, éspedig: … 14. Hajlandó lenne nyitni a műfaj irányába és elmenne meghallgatni? Igen Nem IV.
Demográfiai adatok 15. Neme: 16. Életkora: 26 – 35 év – 60 év 17. Lakóhely (város/falu megnevezése): ………….. 18. Legmagasabb iskolai végzettsége: 8 általános Gimnáziumi érettségi Szakközépiskola
– 25 év – 45 év
OKJ-s képzés
19. Foglalkozása: , vezető beosztásban osztásban Szellemi szabadfoglalkozású 20. Egy főre eső havi nettó jövedelem: -100.000 ft -150.000 ft -200.000 ft -250.000 ft em válaszolok
54
Fizikai munkát végző Diák, tanuló
2. számú melléklet
Ábrajegyzék
1.Ábra: A fogyasztást befolyásoló tényezők 2. Ábra: AIO-modell 3. Ábra: Az életmódcsoportok fogyasztói státusz szerinti rendeződése 4. Ábra: Maslow-piramis 5. Ábra: Jazz-stílusok 6. Ábra: A legszívesebben választott szabadidős tevékenységek hétköznap 7. Ábra: A legszívesebben választott szabadidős tevékenységek hétévégén 8. Ábra: Tevékenységek gyakorisága 9. Ábra: Kulturális események látogatottságának megoszlása 10. Ábra: Kulturális eseményre költött összeg 11. Ábra: Zenei műfajok korcsoportonkénti megoszlása 12. Ábra: Milyen körülmények között hallgatunk zenét? 13. Ábra: A zenehallgatás csatornái 14. Ábra: Jazzkoncertek helyszínei 15. Ábra: Nem és életkor szerinti megoszlás 16. Ábra: Iskolai végzettség és jövedelem szerinti megoszlás 17. Ábra: Foglalkozások megoszlása
55
