Miskolci Egyetem Marketing Intézet
A MISKOLCI SÖRFESZTIVÁL fejlesztési lehetőségei egy nemzetközi összehasonlítás alapján
Szabó Krisztián 2014
Tartalomjegyzék 1.
2.
Bevezetés ................................................................................................................................... 5 1.1.
Téma választás oka............................................................................................................. 5
1.2.
Kutatásom célja .................................................................................................................. 6
A fesztivál struktúrája és elemei ................................................................................................ 7 2.1.
A fesztivál típusai................................................................................................................ 7
2.2.
A fesztivál csoportosítása ................................................................................................... 7
2.3.
Fesztivál hatásai, menedzsmentje ..................................................................................... 8
2.4.
A fesztiválturizmus jelentősége napjainkban ..................................................................... 9
2.5.
A fesztiválturizmus előnyei és hátrányai .......................................................................... 10
2.6.
Az attrakció és a turizmus kapcsolata .............................................................................. 11
2.6.1.
Kínálati oldal ............................................................................................................. 11
2.6.2.
Keresleti oldal ........................................................................................................... 12
2.7.
A turizmus rendszerének működése ................................................................................ 12
2.8.
A fesztivál, mint speciális rendezvény .............................................................................. 13
2.9.
A gasztronómiai rendezvények sajátosságai .................................................................... 14
2.9.1. 3.
4.
A sörfesztiválokról általánosságban ......................................................................... 15
A Müncheni Oktoberfest .......................................................................................................... 16 3.1.
Németország, a stabil gazdaság: ...................................................................................... 16
3.2.
München város adottságai: .............................................................................................. 16
3.3.
Az Oktoberfest története ................................................................................................. 17
3.4.
Az ünnepség sör kínálata.................................................................................................. 18
3.5.
A fesztivál látnivalói.......................................................................................................... 20
3.6.
Az Oktoberfest számokban .............................................................................................. 22
3.7.
Az Oktoberfest társadalmi- kulturális hatásai .................................................................. 25
3.7.1.
A fesztiválok társadalmi- kulturális hatásait befolyásoló tényezők: ........................ 25
3.7.2.
Az Oktoberfest társadalmi- kulturális hatásainak összegzése: ................................ 26
A fesztivál költségei .................................................................................................................. 27 4.1.
Az esemény előtti költségek:............................................................................................ 28
4.2.
Az esemény alatti költségek: ............................................................................................ 28
4.3.
Esemény utáni költségek:................................................................................................. 29
5.
SWOT analízis ........................................................................................................................... 30
6.
Miskolc város adottságai .......................................................................................................... 32 6.1.
Történelmi visszatekintés................................................................................................. 32
2
7.
A Miskolci Sörfesztivál .............................................................................................................. 33 7.1.
8.
9.
A Sörfesztivál szervezése .................................................................................................. 34
7.1.1.
A fesztivál vonzáskörzete ......................................................................................... 34
7.1.2.
A fesztivál célközönsége ........................................................................................... 34
7.1.3.
A fesztivál típusa....................................................................................................... 35
7.1.4.
A fesztivál helyszíne, infrastruktúrája ...................................................................... 35
7.1.5.
A rendezvény megrendezési ideje ........................................................................... 36
7.1.6.
A szervezés feladatai ................................................................................................ 36
7.1.7.
Fesztivál előtti teendők ............................................................................................ 36
7.1.8.
Fesztivál alatti feladatok........................................................................................... 38
7.1.9.
Fesztivál utáni intézkedések ..................................................................................... 38
7.1.10.
A Sörfesztivál részletes műsora ................................................................................ 39
7.1.11.
A közönségfeladatok, hogyan járulnak hozzá a fesztivál lebonyolításához ............. 40
7.2.
A Miskolci Sörfesztivál gasztronómiai kínálata ................................................................ 41
7.3.
A fesztivál környezet jelentősége..................................................................................... 42
A Sörfesztivál és Oktoberfest összehasonlítása ....................................................................... 43 8.1.
Ár szerinti összehasonlítás ............................................................................................... 43
8.2.
Az attrakció összehasonlítása........................................................................................... 45
8.3.
Vendég összetétel szerinti összevetés ............................................................................. 45
8.4.
Helyszín és kapacitás szerinti összehasonlítás ................................................................. 46
8.5.
Fesztiválok a számok tükrében ........................................................................................ 46
A Sörfesztivál fejlesztési ötletei, fejlesztési koncepció célkitűzései ......................................... 47 9.1.
A Fesztivál elemzése ......................................................................................................... 47
9.1.1.
Az Egyediség ............................................................................................................. 48
9.1.2.
Programszerkezet ..................................................................................................... 48
9.1.3.
Előadók ..................................................................................................................... 48
9.1.4.
Kommunikáció .......................................................................................................... 49
9.1.5.
Településfejlesztés ................................................................................................... 49
9.1.6.
Szolgáltatások ........................................................................................................... 50
9.2.
Stratégiai célkitűzés meghatározása ................................................................................ 50
9.3.
Szolgáltatás és kínálatfejlesztés ....................................................................................... 51
9.3.1.
Kínálatfejlesztés........................................................................................................ 51
9.3.2.
Szolgáltatásfejlesztés................................................................................................ 54
9.4.
A turistafogadás feltételeinek javítása ............................................................................. 56
3
9.5.
Infrastruktúrafejlesztés .................................................................................................... 56
9.6.
A településkép szerepe a termékfejlesztésben ................................................................ 57
9.7.
Kulturális vonzerő megőrzése .......................................................................................... 58
9.8.
Változtatási javaslatok...................................................................................................... 58
9.8.1.
A minőségi fellépők szinten tartása évről évre ........................................................ 59
9.8.2.
A belépőjegy árak csökkentése: ............................................................................... 59
9.8.3.
A fesztivál idejének meghosszabbítása .................................................................... 60
9.8.4.
Szélesebb hatáskörű marketing ............................................................................... 61
9.8.5.
A fesztivál jövőképe.................................................................................................. 62
10.
SWOT Analízis ....................................................................................................................... 63
11.
Összegzés, Javaslatok ........................................................................................................... 65
12.
Forráslista: ............................................................................................................................ 66 12.1.1.
Felhasznált irodalom: ............................................................................................... 66
12.1.2.
Internetes hivatkozás ............................................................................................... 68
13.
Táblázatok és ábrák jegyzéke ............................................................................................... 71
14.
Summary .............................................................................................................................. 73
15.
Melléklet .............................................................................................................................. 74 15.1.1.
Kérdőív ..................................................................................................................... 74
4
1. BEVEZETÉS „Akkora vitalitás van ebben a városban, hogy ha a legcsekélyebb lehetőség nyílik meg a számára, óriási energiák fognak munkában lépni.” (Móricz Zsigmond)
1
A történelem során az emberek mindig „utaztak”, hogy új területeket, új kultúrákat ismerjenek meg és ez által új életérzést, új impulzusokat szerezzenek. A turizmus az egyik legkimagaslóbb
és
legdinamikusabban
fejlődő
gazdasági
ágazata
napjaink
világgazdaságának. 1950- es évektől folyamatos fejlődésének és növekedésének lehetünk szemtanúi, néhány rövidebb politikai, gazadásig recesszió időszakától eltekintve. Hazánk a nehéz gazdasági helyzet ellenére, meggyőződésem szerint, a fejlődések, lehetőségek országa is. A turisztikai értékek szempontjából, véleményem szerint egy rendkívül megosztott országról beszélhetünk. Kulturális- természeti értékeink világszerte kimagaslóak és elismertek (pl.: Tokaji történelmi borvidék, Aggteleki Nemzeti Park) ugyanúgy ahogy egyes fesztiváljainkra is pl.: Szigetfesztivál, Balaton Sound stb. Az én szakdolgozatom lényege, hogy a Miskolci sörfesztivál, hogyan alakulhatna Európa, sőt akár az egész világ által elismert sörfesztivállá. Az ötlet talán túlzásnak tűnhet, de ismerve Miskolc tulajdonságait, adottságait mért is ne lenne ez lehetséges? Ahhoz, hogy a Miskolci Sörfesztivált egy európai színvonalú sörfesztivállá emeljük, össze kell hasonlítani, egy olyan sörfesztivállal, amely már kiérdemelte ezt a címet. Ezért is esett a választásom a Müncheni Oktoberfestre. Dolgozatomban egy átlátható, világos képet szeretnék adni, hol is tart ez a Miskolci ünnepség. Célom az, hogy véleményemmel, fejlesztési ötleteimmel, segíteni tudjam ezt a kezdetleges ünnepséget. Mielőtt megtörténne az összehasonlítás, fontos magát a fesztivált, mint rendezvényt és a hozzá kapcsolódó fogalmakat megismerkedjünk.
1.1. Téma választás oka Szakdolgozati témám során be fogom mutatni a fesztiválok működését, szerkezetét, programját illetve azt, hogy hogyan valósulhatnak meg, jöhetnek létre ezek a rendezvények.
1
Móricz Zsigmond: a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja
5
Az ötletem onnan származik, hogy több alkalommal is részese lehettem ennek a csodás német sörünnepnek és mikor szülő városomban egy hozzá „hasonló” rendezvényt szerveztek (ami szintén nagy hatást gyakorolt rám, persze ez a hatás elenyésző az Oktoberfesthez képest) gondoltam miért ne lehetne egy olyan Miskolci fesztivált létrehozni, ami idővel megközelíti a müncheni rendezvény szintjét. Persze ez csak egy felvetés, azonban úgy gondolom, hogy a két fesztivált összehasonlítva rá lehet világítani, hogy mit, kellene máshogy csinálni illetve arra, hogy milyen fejlesztések szükséges ahhoz, hogy a miskolci fesztivál Magyarország legkiemelkedőbb gasztronómiai fesztiváljainak egyike lehessen. Kutatásaimmal az általam készített kérdőív illetve SWOT analízisek elkészítésével valamint saját részvételből adódó saját tapasztalataimmal szeretném segíteni ezt a gasztronómiai sörünnepet.
1.2. Kutatásom célja A szakdolgozatom lényegében, szeretnék egy reális képet alkotni arról, hogy hol tart a Miskolci Sörfesztivál a világ egyik legnagyobb fesztiváljához képest. Az Oktoberfest előnyeit, mint gasztronómiai mintát szeretném a Sörfesztiválra kivetíteni. Célom az, hogy a Miskolci Sörfesztivál évről évre fejlődjön és megtalálja azt a járható utat, amivel országszerte az egyik legfelkapottabb gasztrorendezvényei közé tartozhasson. A rendezvény és a város közös összefogásával, fejlesztési tervekkel úgy gondolom, hogy sikerülhet olyan korszerű, magas színvonalú rendezvényt alkotni, amiből nem csupán a fesztivál, hanem Miskolc városa és környéke is egyaránt profitálhat.
6
2. A FESZTIVÁL STRUKTÚRÁJA ÉS ELEMEI „A fesztivál fogalma alatt ünnepi játékokat, időszakos kulturális ünnepeket, művészeti bemutatókat értünk”. Tágabb értelmezésben, a fesztivál azonos időpontban rendezett különböző rendezvények összessége. A fesztiválok és ünnepek a világon mindenütt a nemzetek, vallási közösségek és népcsoportok legjellegzetesebb és legszínesebb hagyományai közé tartoznak. Maga a fesztivál méretétől függően, egyfajta tömegmozgató erővel bír. A világunk „kinyílt” és ez rendkívüli kihatással van a fesztiválokra is. Korábban a legtöbb ünnepséget egy közösség saját „belügye” volt, és az idegeneket nem is mindenütt látták szívesen, manapság számos fesztivált, idegenforgalmi látványosság céljából rendeznek.
2.1. A fesztivál típusai A világon számos nagy fesztivált, rendezvényt különböztetünk meg egymástól: gasztronómia, stílus, közönség szerint. Ahány hely, annyi féle fesztivál. A szülést és a halált, a munkát és a munkaszünetet, történelmi és vallási évfordulókat és más egyéb jeles eseményeket mind-mind megünnepelnek a világban. A legismertebb fesztivál típusok (Smith, M. 2009 Turizmus Bulletin XIII. Évfolyam 3. szám 23-26):
művészeti fesztiválok: zenei, film, folklór, irodalom, tánc stb.
amatőr művészeti és „felmenő versenyek”: szavaló, kórus stb.
gasztronómiai fesztiválok: étel, ital, gasztronómiai hagyományokat ápoló
egyéb, nem művészeti fesztiválok: tájhoz- történelmi helyhez kötődő stb.
2.2. A fesztivál csoportosítása A fesztiválok számos jellemző alapján bekategorizálhatók:
időtartam alapján (beszélhetünk egy- és többnapos, egyhetes vagy akár több hónapos fesztiválokról is)
vonzáskörzete szerint (megkülönböztethetünk helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi hatókörű fesztiválokat)
7
a megrendezés gyakorisága szerint (egyszeri vagy periodikus rendezvényről beszélhetünk)
az esemény témája alapján (rendkívüli változatosság tapasztalható: a palettán az amatőr
és
professzionális
művészetek
fesztiváljától,
a
gasztronómiai
rendezvényeken át a környezetvédelmi eseményekig a rendezvények sokasága megtalálható, e szerint a csoportosítás szerint)
2.3. Fesztivál hatásai, menedzsmentje A fesztiválok komoly szerepet töltenek be a kultúra demokratizálódásában, az értékek és az újdonságok tömegekhez történő eljuttatásban, az új művészek felkarolásában, a valahova tartozás érzésének kialakításában és a tolerancia fejlesztésében, ezért is hárul nagy felelősség a szervezőkre. „A fesztiválok erős szerepet játszanak abban, hogy egy több kultúrájú társadalmat kultúrák közötti társadalommá formáljanak.
(EFA: Művészeti
fesztiválok Nyilatkozata a kultúrák közötti párbeszédről 2008). A fesztiváloknak tehát nagy szerepe van abban, hogy a különböző kultúrákat és műfajokat összekapcsolják, és olyan műfajokat, kisebbségi kultúrákat is közvetítenek csomagban, amelyeket a közönség egyébként nem fogyasztana (Hunyadi Zs és társai, 2006). Pontosan ezért hangsúlyozandó a fesztiválszervezők felelőssége a kultúra megújulásában, az alkotás és a bemutatás felkarolásában, az innovációban (De Greef, H. 2008). A kisebb helyi közösségek szempontjából a fesztiválok szervezése lehetőséget nyújt a kultúra regenerációjára, a helyi identitástudat erősítésére és olyan képességek (szervezés, együttműködés) elsajátítására, amelyek hasznosak a gazdasági élet területén. A nagyobb fesztiválok turisztikai szempontból is komoly jelentőséggel rendelkezik: egy jól bevezetett fesztivál kiemelkedő turisztikai márkaérték képviselhet egy desztináció életében. A fesztiválok nem csupán elsődleges vonzerő szerepét tölthetik be, hanem a kulturális turizmus megatrendjét képviselve nagyon fontos kiegészítő élményelemként funkcionálhatnak, ahogy a kulturális rendezvények többsége is.
8
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a fesztiválrendezés növekvő népszerűsége miatt gyakran túlkínálat alakul ki egy adott területen, amely az események versenyéhez és az együttes siker csökkenéséhez vezethet (Smith, M. 2009). Nyilvánvaló, hogy az innovációközpontú és a differenciálást ösztönző verseny rendkívül előnyös a fesztiválok fejlődése szempontjából,
ugyanakkor
ehhez
elengedhetetlen
a
rendezvények
közötti
munkamegosztás, valamint az együttműködés. A fesztiválok imázsformáló hatása vitathatatlan, ugyanakkor a valóban realizált gazdasági haszon már gyakran kérdéses. A fesztiválok jelentős része veszteséges és ezért is szükséges a rendezvények közfinanszírozása. A veszteséges működés gyakorta arra vezethető vissza, hogy a fesztiválszervezők egy része csak a jegyeladásból származó bevétellel számol, holott egyéb bevételi tényezők is növelhetnék a bevételi oldalt2(Hunyadi Zs. és társai 2006). Image hatások: nemzetközi ismertség, image-javulás, üzenetek elhelyezési lehetőségeinek kihasználása stb. A turizmus, a fesztiválhatásokat az alábbi csoportokba kategorizálja:
Ökológiai hatások: lakosság környezettudatosságának javulása, új standardok bevezetése, ökológiai cégek támogatása, életfeltételek javulása (zöldterület, pihenőhelyek)
Gazdasági hatások: üzleti és szabadidő- turizmus hosszú távú növekedése, infrastruktúra korszerűsödése, kereskedelmi kapcsolatok javulása
Politikai hatások: diplomáciai kapcsolatok javulása, ideológia terjesztése
Társadalmi hatások: nemzeti és kulturális értékek, tradíciók erősítése, növekvő öntudat, identitás, javuló közlekedés, pozitív impulzus, hatás a sportra, kultúrára
2.4. A fesztiválturizmus jelentősége napjainkban Manapság a turizmus kiéleződött versenyében, nem elég egy speciális területre koncentrálni, vagy csak a meglévő építészeti, kulturális értékeket felvonultatni. Egyre nagyobb szükség és érdeklődés van a kulturális események, programok iránt, melyek segítségével még hatékonyabban kerülhet közelebb a turista és az adott ország. Hiszen a turisták is egyre jobban igénylik az egyediséget, hogy valami különleges dolgot tapasztaljanak, olyat, ami esetlegesen csak arra az országra jellemző. 2
Pl.: mint például bérleti díjak, kereskedelemből származó bevétel
9
Magyarországon ezt a feladatot egy- egy témakörre alapuló rendezvények illetve fesztiválok látják el, melyek sikerét mi sem mutatja jobban, minthogy évről évre egyre nagyobb az érdeklődés irántuk. Ugyanis bátran kijelenthetjük, hogy mind rendezvényből mind fesztiválból, igen jól állunk: mivel az év szinte minden napjára jut legalább egy kisebb- nagyobb zenei, kulturális, gasztronómiai és más egyéb megmozdulás az ország bármely vidékén, ezért minden korosztály megtalálhatja a számára legvonzóbb rendezvényt.
2.5. A fesztiválturizmus előnyei és hátrányai A fesztiválturizmus legnagyobb erénye a mobilitás. Egy fesztivál oda tud „költözni”, ahol közönség van, olyan helyeken lehet megrendezni, ahol nagy a turisták koncentrációja. A programok rugalmasak, így alkalmazkodgatnak a helyiek szokásaihoz, kultúrájához és ízléséhez, továbbá turistabaráttá lehet alakítani őket. A fesztiválok erős közösségformáló erővel rendelkezik. A kisebb közösségi fesztiválok esetében a lakosok és a fesztiválszervezők egyaránt úgy tekintenek a fesztiváljukra, mint a kulturális identitás kifejezőeszköze. Egy ilyen jellegű rendezvénysorozat növeli a helyiek elégedettségét és felpezsdíti a közéletet illetve bevételi forrást is jelenthet a város számára. Egy nagyobb szabású fesztivál, mindezeken felül turisztikai mozgatóerő3 is, mely nagy, szezonális pénzforgalmat jelent a város számára (javul az életminőség). Léteznek olyan rendezvények, melyek kezdetben kisebb közösségi fesztiválként indultak és kinőtték magukat, tehát turisztikai desztinációvá váltak egyediségükkel. Akadnak olyan rendezvények is, ahol tudatos átpozícionálásról beszélhetünk. Ezt a két végletet nem tanácsos összekeverni, a különböző prioritások miatt (fontossági szintek elkülönítése, mi a fontosabb és mi várhat). A turistaközpontúság összeütközésbe kerülhet a helyi közösséggel, a fesztivál elveszítheti a helyi gyökereit, szponzorait valamint a tömegturizmus nyomására egysíkúvá, ismétlődővé válhat. A kisebb helyi rendezvények anyagi vonzatukat tekintve, küzdenek a fennmaradásukért, a szponzorok és a megfelelő pénzügyi támogatás hiányában. Velük szemben komoly előnyt élveznek a tömegturizmus fesztivál- termékei.
3
Például: a müncheni Oktoberfest
10
A fesztiválturizmus, akár kicsi, akár nagy fesztiválról beszélünk, egy nehezen tervezhető esemény. A probléma megoldása a következőképpen lehetséges: a megfelelő menedzsment, a stratégia kialakítása, a kapacitások felmérése illetve a részletesebb piackutatás. Ez az egyik útja annak, hogy egy rendezvény bekerülhessen a magyar kultúra körforgásába.
2.6. Az attrakció és a turizmus kapcsolata Az attrakció vagy vonzerő fogalma központi jelentőségű a turizmusban, így a fesztiválok életében is. Attrakciónak akkor tekinthetünk egy létesítményt vagy eseményt, amennyiben mind a helyi lakosság, mind pedig a turisták köréből képes látogatókat vonzani (Puczkó, L.– Rátz, T. 2011: Az attrakciótól az élményig, Akadémiai Kiadó Zrt. Bp) A legtöbb attrakció elsősorban kikapcsolódási lehetőséget kínál a látogatóknak szabadidejük élvezetes eltöltésére, de fontos célkitűzésként jelenik meg az oktatás, az ismeretek átadása, a látogatók attitűdjeinek megváltoztatása is, rendszerint szórakoztató formában. Az attrakció a látogatók elvárásainak, szükségleteinek kielégítésére megfelelő szintű és színvonalú szolgáltatáscsomagot kínálnak, lehetnek ingyenesek vagy belépődíj ellenében megtekinthetők. Az attrakció középpontjában maga a termék áll, amelynek alapját mindazon adottságok, erőforrások képezik, amelyek a látogatót az adott helyszínre vonzzák. Emellett az attrakció terméke részének tekinthetők a különböző kényelmi és egyben bevételnövelő szolgáltatások, amelyek népszerűsége és jelentősége egyre növekszik.
2.6.1. Kínálati oldal A turisztikai terméke fogalmát lehet bővebben és szűkebben is értelmezni. Tágabb értelemben az összetevők együttesen alkotják a terméket, ezzel szemben szűkebb értelemben termék lehet csak néhány vagy akár egyetlen szolgáltatás is. A termék alapja a turizmusban a vonzerő. A turizmus alapvető mozgatórugójának a változatosságigény tekinthető, ez az igény azonban nagyon sokféle konkrét motivációban testesülhet meg.
11
Természetesen az utazási döntést számos egyéb korlátozó tényező (például: ár, megközelíthetőség stb.) is befolyásolhatja, a döntő azonban ebben a folyamatban mindig a potenciális turista motivációjának megfelelő attrakció. A vonzerő minden esetben meghatározza a komplex terméket alkotó többi szolgáltatás típusát, minőségét vagy kapacitását (Lengyel 1992, Michalkó 2004).
2.6.2. Keresleti oldal A turisztikai keresletet alapvetően három tényező határozza meg: a potenciális turista motivációja az utazásra, valamint a rendelkezésére álló szabadidő és szabad rendelkezésű jövedelem. A motiváció egy olyan összetett fogalom, amely az emberi szükségleteken alapszik. A legalapvetőbb emberi szükségleteken kívül, megjelennek a magasabb rendűnek tekinthető szükségletek (társadalmi elismerés, megismerés, tudás, önmegvalósítás stb.). A magasabb szintű szükségletek csak az alacsonyabb szintűek kielégítését követően merülhetnek fel (Abraham M., 1943). A szükséglet kielégítettségének szintje jelentősen függ mind az egyéntől, mind pedig a társadalmi- kulturális környezettől, amelyben az egyén él. A turisztikai motivációk figyelembe veszik a turisták személyes igényeit,4 illetve valamivel tágabb értelemben az olyan tevékenységek iránti vágyat, amelyek kielégíthetik ezeket a szükségleteket.5 A realizálódó keresletet számos egyéb döntés befolyásolja a motiváció mellett: a mobilitás, a hozzáférhető információk, bizonyos közlekedési formáktól való félelem, különleges rendezvények, múltbeli tapasztalatok stb.
2.7. A turizmus rendszerének működése A turizmus egyszerre tekinthető gazdasági, pszichológiai, társadalmi és kulturális jelenségnek (Przeclawski 1993). A turizmust, mint üzleti tevékenység ugyanolyan gazdasági erők befolyásolják, mint bármely más iparágat: a kereslet és a kínálat elemei.
4 5
Pl.: vallási Pl.: sportolási motiváció
12
A turizmus rendszere, amely a keresletet jelentő turistát és a kínálatot megtestesítő turisztikai szektort foglalja magában, nyílt rendszerként kölcsönhatásban áll a társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági, természeti és technológiai környezet elemeivel (Lengyel 1992). A turizmus és környezet között kölcsönös függések rendszere alakul ki, tehát a környezet egyes tényezői befolyásolják a turizmus fejlődését, a turizmus pedig visszahat a környezetre, bár a hatóerők nem feltétlenül egyenlő nagyságúak. A kölcsönhatás minden esetben lehet egyaránt pozitív és negatív. A kereslet és kínálat találkozásának feltétele, hogy a leendő turistának legyen motivációja arra, hogy elhagyja lakhelyét és valami mást, változatosságot keressen, illetve az, hogy a saját igényeit figyelembe véve, megtalálja a számára legmegfelelőbb vonzerőt. Tehát a vonzerő és a motiváció nélkül, nem jöhet létre a turisták áramlása, azaz maga a turizmus.
2.8. A fesztivál, mint speciális rendezvény Ahhoz, hogy egy fesztivál színvonalas és tömegmozgató legyen, megfelelő módon kell megszerveznünk, felépítenünk a rendezvényt. A rendezvény fogalma: Olyan összejövetelek, amelyeket egy előre ismert (társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport stb.) célból, alkalomból tartanak meghatározott helyen és időben (J. Allen, 2010A rendezvényszervezés nagykönyve, Akadémia Kiadó Zrt. Bp.) A rendezvényeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
Gazdasági cél szerinti: pl.: nyereségorientált, profit célú illetve non profit rendezvények
Helyszín szerint: zárt térben, épületben lebonyolódó illetve szabad téren megtartottak
Helyszínek száma szerint: egy- és többhelyszínes
Tervezés jellege alapján: spontán illetve tervezett
Jellegük szerint: művészeti, tudományos, társadalmi, politikai, egyházi, sport stb.
Funkcionális tartalmuk szerint: kongresszus, konferencia és ezek altípusai, versenyek, kiállítások, fogadások, ünnepi megemlékezése stb.
13
Általános csoportosítás szerint: világ, európai, nemzetközi, országos, regionális, városi stb.
Rendezők alapján: állami és magánrendezvény
Eredete szerint: innovált, kandidált stb.
2.9. A gasztronómiai rendezvények sajátosságai A gasztronómia az egyik meghatározó része a „magyar élménynek”. A gasztroturizmus célcsoportja korosztálytól is független, szegmentumait adják a városokba élők, esetükben a vidéki környezet iránti igény szerves része a motivációnak. Ezen túlmenően a vidéki környezetben élők, mint a hagyományok őrzői is kíváncsiak a vidéki gasztronómiai attrakciókra. A nemzeti gasztronómia piacképességének növelését célzó eszközei közé tartoznak a gasztronómiai rendezvények, mint a legjellemzőbb turisztikai termékek. A gasztronómiai termék elemek, mint a folklórral és a vidékiség sokszínűségével összekapcsolva egyedi termékké válhatnak. A gasztroturisztikai választék a gasztronómiai rendezvényekre, a gasztronómiai múzeumok és a tematikus utak látnivalóira
csoportosítja.
A
gasztroturisztikai
rendezvények
csoportosítása
a
diverzifikációt jól mutatja: 1. Magyaros ételekhez, italokhoz kapcsolódó rendezvények:
egy étel több változatban elkészítését célozva
egy alapanyagon alapulva, több technológiával
egy technológiát több alapanyagon alkalmazva
2. Jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények 3. A népi, tájjellegű gasztronómia rendezvényei 4. A magyarság múltjához kapcsolódó rendezvények 5. Szakmai jellegű rendezvények
14
Régiónként azonos és eltérő hagyományok adják a gasztroturisztikai kínálat sokszínűségét. A rendezvények nem csupán gasztronómiai bemutatók. Természetes környezetben folynak, a főzőhelyek, eszközök és berendezési tárgyak a múltat idézik. Olyan egy- egy rendezvény, mint egy élő múzeum, ahol a régi kiállítási tárgyak használat közben kerülnek bemutatásra és közben a funkciójuk az érdeklődők előtt világossá válik. A gasztronómiai rendezvényeken a hagyományápolást a népművészetek, a népszokások, a népi mesterségek felelevenítése kísérheti, a kistérségi hagyományőrző csoportjai is bemutatkozhatnak. A gasztroturizmus a vidéki turizmus diverzifikációjának egyik legnagyobb lehetőségét hordozza magában.
2.9.1. A sörfesztiválokról általánosságban A sörfesztiválok a gasztronómiai rendezvények egyik speciális ünnepsége. A fesztivál középpontjában a finomabbnál finomabb sörökön kívül, számos olyan étellel, attrakciókkal, koncertekkel stb. várnak minket a rendezők. A leghíresebb sörfesztivál a müncheni, de Európa számos területén rendeznek már hozzá „hasonló¨ rendezvényeket. Ez a speciális ünnep, abban is eltér a többitől, hogy nem csupán egy korosztályt akar megfogni (18-tól a nyugdíjasokig szinte az összes korosztály képviselteti magát a fesztiválon). A sörfesztiválok célja, hogy az emberekkel új söröket ismertessenek meg, legyen ez kézműves sör vagy valamilyen új ízesített stb. illetve az, hogy a szürke hétköznapokból kilépve összehozzák a családokat egy kulturális gasztronómiai rendezvény keretében.
15
3. A MÜNCHENI OKTOBERFEST 3.1. Németország, a stabil gazdaság: Az I. és a II. világháborús sérelmek ellenére, egy rendkívül fejlett és erős iparral, gazdasággal bíró országról beszélünk. Németországot a világ negyedig legerősebb gazdaságaként tartjuk számon. A XX. század egyik legnagyobb migrációs vonzerejével rendelkezik. A stabil gazdasághoz, komoly turisztikai attrakciók társulnak, ilyenek pl.: a Kölni farsang, Neuschwanstein- kastély és még sorolhatnánk több száz kiemelkedő látványosságot, viszont a turisztikai attrakciók közül, a legnagyobb vonzerővel, a Müncheni Oktoberfest rendelkezik.
3.2. München város adottságai: A turisták szerint München két szempontból is kivételes helyzetben van. A város múzeumai, emlékművei, palotái és templomai döntően a belvárosban találhatóak, ezért Münchenben kitűnően lehet várost nézni, akár sétálva is. Ugyanakkor kiváló a tömegközlekedése: busszal, villamossal illetve metróval is utazhatunk. München rég túlnőtte középkori méreteit, az egykori városfal mára eltűnt. Megmaradt azonban három, a mai belváros határát jelző kapu az Isartor, a Karlstor és a Sendlinger Tor. München belvárosának központja, szinte a város alapulásának kezdetétől, egészen mai napig a Marienplatz (J.Altman 2006 München, Kossuth kiadó). A XIX. Század közepéig a Marienplatzon volt a búzapiac. Ide tervezték a városházát és itt akasztották fel a bűnözőket. A Marienplatzon rendezték V. Vilmos herceg és Lorraine Renáta esküvőjét, amely a város történetének legkülönösebb menyegzője volt. Napjainkban a Marienplatzot virágágyak és szabadtéri kávézók ékesítik. A tér keleti részén található az Altes Rathaus (Régi Városháza), míg a város vezetése a munkát a tér északi részén a Neues Rathaus-ban (Új Városháza) végzi.
16
3.3. Az Oktoberfest története Münchenben több fesztiválnak számító ünnepséget is megemlíthetünk,6azonban az egészen biztos, hogy a legtradicionálisabb, legnagyobb felhajtást okozó ünnepély, az Oktoberfest. Először 1810 októberében Lajos koronaherceg7 és Terézia hercegnő8 esküvőjének tiszteletére rendezték meg, egy lóverseny kíséretében. Az emberek egy év múlva, két év múlva és még utána is elmentek a rendezvényre, és a mai napig is ellátogatnak rá a világ minden pontjáról. A szégyenlős menyasszonyt azért nem feledték, hiszen azt a helyet a belváros nyugati részén, ahol az Oktoberfestet rendezik, Theresienwiesenek hívják. Bár a helyiek nemes egyszerűséggel csak Wies’n-nek becézik a területet és a fesztivált is. A rendezvény kezdetén pazarul díszített söröskocsikkal vonulnak fel a sörfőzők és a kocsmárosok, őket követi a fesztivál királynőjét szállító szekér. Miután a polgármester megcsapolta az első hordót, két hétig hihetetlen mennyiségű sört fogyasztanak a mulatozók (J.Altman 2006 München, Kossuth kiadó). Az energikus pincérnők egyszerre tízliternyit is cipelnek, hogy minél gyorsabban ki tudják szolgálni a szomjazó vendégeket. Ez a sörmennyiség több százezer grillcsirkét és kolbászok ezreit öblíti le (a hatalmas nyárs kezelője, pedig azzal dicsekedhet, hogy a fesztivál idején 60-65 ökröt süt meg). Az Oktoberfest 1810 óta csak azokban az években nem rendezték, meg amikor valamilyen háború zajlott éppen. Ilyen volt a napóleoni háború9porosz osztrák háború10 német- francia háború11az I. világháború évei12a II. világháború évek13valamint volt néhány év, amikor kolerajárvány14vagy a magas infláció 15miatt nem tartották meg.
6
Például: a müncheni farsang Később I. Lajos király 8 Terézia Sarolta Lujza szász-hildburghauseni hercegnő 9 1813 10 1866 11 1870 12 1914- 1918 13 1939- 1945 14 1854 és 1873 15 1923- 1924 7
17
1880-tól engedélyezte a müncheni városvezetés a sörárusítást és 1881-ben nyitott ki az első sült csirke árus. Azért, hogy több ülőhelyet tudjanak biztosítani az Oktoberfest növekvő látogatóinak és zenekarainak, a sörfőzdéket nagy sörsátrakban helyezték át. Ezzel egy időben a fesztivál egyre több mutatványost és körhintást vonzott, akik a hangulat fokozásáról gondoskodtak. 1910-ben ünnepelte a fesztivál a 100. születésnapját, ebből az alkalomból 12000 hektoliter sört mértek ki. Az akkori legnagyobb sátorban 12000 vendég foglalt helyet. Ma az Oktoberfest legnagyobb sörsátra 10000 férőhelyes Hofbräu sátor. 1950-ben a főpolgármester Thomas Wimmer az azóta tradicionálissá váló mozzanattal nyitotta meg a fesztivált, egy söröshordó csapját kalapács segítségével leütötte. Az ezt következő évtizedekben az Oktoberfest a világ egyik legnagyobb népünnepélyévé fejlődött.
3.4. Az ünnepség sör kínálata Évről évre több millió ember látogatja végig a Theresienwiese legjobb sörsátorait, s erre az alkalomra bizony a müncheni sörfőzők különleges úgynevezett Wiesnbier nevű sört készítenek, amely nagyobb alkoholtartalmú a szokásosnál. A legismertebb sörfajták:
a Paulaner (amit „szerényen” csak München legjobb sörének szoktak nevezni)
1. ábra - Paulaner sör (Forrás: /www.paulaner.com/our-beer/oktoberfest-bier)
a Hofbräu (a fesztivál legnagyobb és legnépszerűbb sörsátorában kapható, évente több mint fél millió sört osztanak ki a népünnepély ideje alatt)
18
2. ábra - Hofbräu sör (Forrás: www.hofbraeuhaus.de/)
a Löwenbräu (a hazánkban is ismert sör már az 1800-as évek elejétől fogva jelen van a sörünnepélyen)
az Agustiner (igazi fahordókban kínálják a csaposok az Agustiner népszerű 6 százalékos Wiesn-Edelstoff sörét)
a Hacker- Pschorr (története egészen az 1400-as évekre nyúlik vissza, emellett ők voltak az első sörfőzde, akik 1810-ben külön Oktoberfest sört kezdtek gyártani)
3. ábra (Forrás: www.hacker-pschorr.com/en/oktoberfest)
a
Spaten
(tradicionális
sörök
tartoznak
ide,
majdnem
5.9
százalékos
alkoholtartalommal)
a Franziskaner (a Franziskaner búzasör nem tartozik az Oktoberfest „hivatalos” sörei közé, ezért a sátrakon kívül találkozhatunk vele).
19
A népünnepélyre gyártott korsó A sátrakban használatos söröskorsó korábban 1,069 liter volt, manapság már a kereken 1 litereseket alkalmazzák. Ezeket minden évben újratervezik, tulajdonosuk pedig a sörfőzde (aki a sört tölti bele). A korsók természetesen szuvenírként megvásárolhatók
3.5. A fesztivál látnivalói Mint minden fesztiválon, az Oktoberfesten is számos olyan attrakcióval találkozhatunk, amire érdemes felfigyelni, kipróbálni vagy épp megcsodálni. A sörözésen kívül minden korosztály talál magának szórakozási lehetőséget. Az óriáskerék: Az 1800-ban felállított óriáskerék magassága 12 méter volt, manapság az egyik legkedveltebb attrakciónak számít a most már 50 méter magas óriáskerék. A rajta utazok, látványos képet kaphatnak a fesztiválról madártávlatból.
4. ábra- óriáskerék az Oktoberfesten (Forrás: www.oktoberfest.de)
A krinolin: A krinolin egy tradicionális körhinta, 1924-től része a fesztiválnak. Kerek formája és a forgó mozgása egy krinolinra emlékeztet, innen kapta a nevét. Egészen 1930-as évek végéig emberi erővel forgatták a körhintát, ahol máig egy fúvószenekar játszik élőben.
20
A toboggan: A toronycsúszda körülbelül 100 éve található a mezőn. Felépítése egyszerű, középen helyezkedik el egy gyors szállítószalag, mely felviszi az utasokat 8 méter magasra, majd onnan villámgyors iramban csúsznak le a tekergő facsúszdáról.
5. ábra - Toboggan (Forrás: www.oktoberfest.de)
Olympia Looping: Hordozható hullámvasút, mely öt fordulót tartalmaz, ezzel egyedüli a világon. Alpina Bahn és a Power Tower: Az Alpina Bahn a világ legmagasabb hordozható hullámvasútjaként, még a Powertower a világ legmagasabb hordozható szabadesés tornyaként vannak számon tartva. A különlegességek és az extrém sportolók kedvelői rendszeresen kedvelői a két látványosságnak. A Sátrak Összesen 14 nagy és 15 kisebb sátor áll a réten. Ezek közül többet időlegesen be is kell zárni, olyan sokan vannak benne. Emiatt München belvárosában elhelyeztek egy Wiesenbarométer, ami mutatja a sátrak kihasználtságát. A világ egyik legnagyobb sátra a 82 méter hosszú és a 62 méter széles Hofbräu-festhalle. Területe 5084 négyzetméter, kertje 2000 négyzetméteren terül el, ahol közel 10 000 ülőhely és további 1000 állóhely áll rendelkezésre. (Ez az egyetlen olyan sátor, ahol közvetlenül a színpad előtt külön parkett várja a táncolás híveit). Igazi bajor életérzést ad, a turisták kedvence.
21
6. ábra -A nagy sátor (Forrás: www.oktoberfest.de)
3.6. Az Oktoberfest számokban
Az első statisztikai adat, amit megvizsgáltam az a sör árának és mennyiségének változása.
7. ábra - Sör árának változása (Forrás: www.sueddeutsche.de/muenchen/oktoberfest)
22
Az árak alakulását euró centben van meg adva. Természetesen átszámítva értendőek az árak, ugyanis Németország korábbi pénzneme a márka volt. Az adatok mutatják, hogy egyre drágább a sör. Ezt a 60 évet figyelembe véve, egy 8 eurós változást figyelhetünk meg. Az árak tovább növekednek, 2013-ra 9,85 euróba, azaz majdnem 3000 forintba kerül egy krigli (1liter) sör. A fokozatos áremelkedés annak tudható be, hogy az Oktoberfest szervezőinek költségei évről- évre növekednek. Nyílván való ennek tudatában, hogy kompenzálják kiadásaikat és gyarapítsák bevételeiket, kénytelenek növelni termékeik (sör, kolbász stb.) árát. A magyar emberek számára feltűnően drága mulatságnak tűnik, de az árérték arány alapján, illetve a nem mindennapi hangulat miatt, úgy gondolom érdemes spórolni és végigkóstolni a kínálatot. Az Oktoberfest 1980-tól 2010-ig áttekintve, a sörfogyasztás alakulását mutatja az alábbi ábra:
8. ábra - Sörfogyasztás változása 1980- 2010- ig.) (Forrás: www.kwizda.hu/oktoberfestszamokban)
23
Az 1980-as évtől kezdődően egyértelműen észrevehető, a sörfogyasztás rohamos növekedése. 1980-1984-ig körülbelül tízezer hektoliterrel fogyott több. Németország újraegyesítése után (1990. október 3) egy kisebb fajta csökkenést figyelhetünk meg. Véleményem szerint, komoly köze van ahhoz, hogy ez az időpont belecsúszott a fesztivál időpontjába. Összességében az elfogyasztott sörök mennyisége 1992-től folyamatosan növekszik. A 2006-os évben volt az első rekord, amit négy évvel később 2010-ben sikerült megdönteni, ekkor a fesztiválon résztvevők több mint 70 000 hl sört fogyasztottak el.
9. ábra - Látogatók az Októberfesten 1980-2010 (Forrás: www.kwizda.hu/oktoberfestszamokban)
Az adatok jól mutatják, hogy a sörfesztivál 1980-tól dinamikusan növekszik. Kiszámíthatatlan, hogy mikor, melyik évbe mennyien lesznek, az viszont biztos, hogy 5-, sőt most már napjainkban meglátásom szerint, hogy 6 millió fő fölött számíthatnak vendégekre a fesztivál rendezői. Az 1980-1990 között, megfigyelhetjük, hogy 84-ben és 86-ban voltak a legtöbben (közel 7 millióan) viszont az utána következő 5 évben lecsökkent a látogatók száma, ez után a 90 években mondhatjuk, hogy megközelítően „ugyanannyian” vettek részt. A 2000 évektől napjainkig az 5 millió főt minden rendezvény alkalmával elérték, azonban a 2001-es év volt a csúcs 6,9 millióan élvezték a sört, a kolbászt és a mulatságot.
24
3.7. Az Oktoberfest társadalmi- kulturális hatásai 3.7.1. A fesztiválok társadalmi- kulturális hatásait befolyásoló tényezők:
Az adott területre érkező turisták jellemzői: a korábban tradicionális fesztivál, mára kinőtte magát és megfigyelhető egy fajta kulturális keveredés, ami számos pozitív és negatív hatással is bír.
Az őket fogadó és a velük kapcsolatba kerülő helyi lakosság házigazda jellemzői: ebben az esetben a németekről, bajorokról van szó, akik a köztudatban barátságtalan embereknek vannak elkönyvelve, viszont amikor ott jártam, én ebből semmit nem tapasztaltam, a vidámság és a jó hangulatot megtestesítői voltak a bajorok.
A célterület turisztikai fejlettségének jellemzői: az Oktoberfest turisztikai szemszögből minőségi szolgáltatásokkal, attrakciókkal várja az ide látogató vendégeket pl.: kiváló szállási lehetőségek, jól kiépített infrastruktúra, színvonalas attrakciók stb.
A foglalkoztatási struktúra átalakulása: a fesztivál óriási tömegeket mozgat meg, dolgoztat. Egy ilyen „ünnep” alkalmával kifejezetten fontos a gyors kiszolgálás illetve a minőség szolgáltatások magas szintű biztosítása.
Az egyéni, családi és egyéb társas kapcsolatok alakulása: Ez a rendezvény olyan tömegmozgató hatással bír, ami a családokat, barátokat, szerelmes párokat is egyaránt mozgásba hozza. Kitűnő alkalom elköszönni a nyártól, „egy utolsót mulatni”, kikapcsolódni és szórakozni, még mielőtt mindenki újra visszacsöppenne a „monoton” életébe.
A kreativitás kifejeződése: Az ekkora népszerűséggel bíró eseményeknél, kihagyhatatlan a megújulás. A kreativitás kifejeződése egy kitűnő eszköz arra, hogy a fesztivál „újjáéledjen” egy kicsit. Nehéz megtalálni a közös utat a megújítás és a hagyományok ápolása között, semmi esetre sem szabad, hogy az egyik a másik rovására mennyen.
25
A helyi közösségi szerveződések: az Oktoberfest egy olyan „ünnep”, aminek a megvalósulásához nagyban hozzájárulnak a helyi közösségek. Minden apró részletnek stimmelnie kell (a megfelelő reklámoknak, a biztonsági szervezet létrehozásának, a takarításnak stb.) amit csak a helyi közösségi szerveződések segítségével lehetséges elérni.
A hagyományok őrzése: Habár a mai sörfesztivál már nem teljesen ugyanolyan, mint a legelső (köszönhető a rohamos fejlődésnek) viszont úgy gondolom, a tradicionális értékéből sokat nem veszített. Ha az Oktoberfest továbbra is meg tudja őrizni a több mint 200 éves hagyományait, nem kell attól tartania, hogy veszíteni fog népszerűségéből.
10. ábra - Az Oktoberfest hagyományos öltözéke (Forrás: www.oktobefest.de)
3.7.2. Az Oktoberfest társadalmi- kulturális hatásainak összegzése:
16 17
széles közönséget érnek el16
fellendíti a kulturális turizmust17
alkalmas a kultúrák közötti párbeszédek megindítására
szembehelyezkednek a sztereotípiákkal, előítéletekkel
Egész világra kiterjedő fesztivál A fesztiválok többsége, így az Oktoberfest is nagy hatással van a kulturális turizmus fellendülésére
26
4. A FESZTIVÁL KÖLTSÉGEI Mint minden fesztiválnak, az Oktoberfestnek is vannak költségei, amit a következő ábra segítségével fogok elemezni:
ESEMÉNY UTÁN
- KISZORÍTHATHATÁS (kiszorított turisták, kiszorított fogyasztás, kiszorított beruházások) - ÁRNÖVELÉS (ingatlanoknál, szolgáltatásoknál,) - FENNTARTÁSI KÖLTSÉGEK
NEM kézzelfogható KÖLTSÉGEK TERHEK
ESEMÉNY ALATT
Mérhető, kézzelfogh ató KÖLTSÉ GEK TERHEK
ESEMÉNY ELŐTT
- Többletközlekedés emissziós terhelése - Többlettermelés hulladéka - Telítettségi költségek (zaj, dugó stb.) - Látogatók nemkívánatos tevékenységének terhe - Negatív image (elégedetlen lakosság, cégek, szervezeti feszültségek)
- Okológiai és akusztikai terhelés az építkezésnél - Többletközlekedés emissziós terhelése - Társadalmi gyökerek elvesztése a költözésnél - Negatív image megítélés (politikai alkalmatlansága, közpénzek eltűnése)
- A haszon igazságtalan elosztása - Lakosság csalódása a nem sikeres rendezvény miatt - Negatív image (a pénzek eltűnése, a szervezeti sikertelenség miatt) - Infrastruktúra későbbi kihasználtsága
11. ábra - Fesztiválok költségek (Forrás: Saját szerkesztés Weiss 2008 alapján)
Az ábrán a költségeket az esemény ideje és a kézzelfoghatósága alapján csoportosította be. Az esemény ideje szerint három részre bontjuk a rendezvényt: az esemény előttit, alattit és az esemény utáni állapotot. Az esemény kézzel fogható költségei, terhei a rendezvény ideje alatt megegyeznek:
Kiszorítóhatás: kiszorított turisták, kiszorított fogyasztás, kiszorított beruházás
Árnövelés: ingatlanoknál, szolgáltatásoknál pl.: Az Oktoberfest ideje alatt a szállások ára magasabb, mint az év többi napján. Minél közelebb kerülünk a fesztiválhoz, annál többet kell a szállás bérlésére költenünk.
27
Fenntartási költségek: komplex költségek, amelynek jellemzője, hogy a költségnemek tekintetében, nem homogének, hanem több költségnemből tevődnek össze. Az alábbi fenntartási költségek jelentkeznek az Oktoberfest ideje alatt: karbantartás, világítás, vízellátás stb.
4.1. Az esemény előtti költségek:
Ökológiai, akusztikai terhelés az építkezéseknél
Többletközlekedés, emissziós terhelés: a komoly munka, már hetekkel az ünnepség előtt megkezdődik, ami a közlekedésre és a környezetre is nagy kihatással van.
Társadalmi gyökerek elvesztése a költözésnél
Negatív image megítélése: az Oktoberfest image egyértelműen pozitív megítélésű.
4.2. Az esemény alatti költségek: Többletközlekedés, emissziós terhelés Többlettermelés hulladéka: a környezet terheltsége óriási problémát jelent a fesztiválokra nézve. Habár a környezetvédelem egyre nagyobb szerephez jut a rendezvényeken, így az Oktoberfesten is. Az egyértelmű, hogy a szennyezés megakadályozása lehetetlen, viszont minimalizálása megvalósítható. Telítettségi költségek: zaj, dugó stb. A müncheni sörfesztivál életében is óriási gondot okozna a közlekedésből adódó problémák, pl.: sok müncheni dolgozó nem ér oda időben munkahelyére. A vállalatok nem mindig tudnak felkészülni ennek a mintegy 6 millió ember hirtelen érkezésére, így a müncheni utakon amúgy is jelen lévő dugók ebben az esetben megsokszorozódnak. Látogatók nem kívánatos tevékenységének terhe: az Oktoberfest különösen magas alkohol tartalmú sörei miatt, sok esetben a „túlzott” részegedéshez vezethet, ami sok embert, különösen az idősebb embereket megbotránkoztatja. Negatív image pl.: elégedetlen lakosság, cégek
28
4.3. Esemény utáni költségek:
A haszon igazságtalan elosztása
A lakosság csalódása a nem sikerült rendezvény miatt: ez a müncheni ünnepélyre nem igaz. A világ egyik legnagyobb fesztiválja, a sörök és a kiváló ételek mellett, számos olyan különleges attrakcióval szórakoztatja a vendégeket, amelyek életre szóló élményt nyújtanak számukra.
Negatív image: a fesztivál esetében a rossz hír elterjedése a fenn álló veszély, ami véleményem szerint a német látogatókra van kihatással. Sok német vendég nem örül, hogy a fesztivál sokat vesztett tradicionális jellegéből és az egykori német fesztivál, mára az egész világra kiterjedt, egyfajta kulturális találkozási ponttá vált.
Infrastruktúra későbbi kihasználása
29
5. SWOT ANALÍZIS Az Oktoberfest összegzése képen készítettem egy SWOT analízist, ami segítségül szolgál a Miskolci sörfesztivállal való összehasonlításra, fejlesztésre.
Erősség
Gyengeség
Nagy kapacitással, befogadó képességgel Problémás tömegközlekedés (zsúfolt utak) bír Óriási szponzor bázis
Magas sör árak
A piacon nincs versenytársa
A fesztivál eredeti célját elvesztette, egyfajta kulturális találkozóhellyé vált
Visszajáró vendégek
Nemzetiségi konfliktus helyzetek kialakulása
Minden évben megrendezésre kerül
Káros környezeti hatások (energiapazarlás, hulladékkezelési problémák)
Profi szervezői csapat Minőségi vendéglátó és szálláshelyekkel rendelkezik Jó kapcsolat a Bayern Münchennel
30
Lehetőség
Veszély
Új szponzorok keresése
Megfelelés a fogyasztói elvárásoknak (a visszalátogató vendégeknek különösen meg kell felelni, hozni a tavalyi vagy még annál is jobb szintet, annak érdekében, hogy a következő
évben
is
ezt
az
eseményt
választják) Környezettudatosabb fesztivál szervezése
Komoly riválisok felbukkanása a piacon
Sátrak bővítése (Komoly kérdést vet fel, Az utánpótlás kérdése (milyen az új hogy szükség van e a további bővítésre, én generáció, őrizni fogják ezeket az a úgy gondolom, hogy a sátrak bővítése vagy hagyományokat) az új sátrak megjelenése vonzóbbá teszi a fesztivált, elsősorban a visszajáró vendégek számára) Sörkínálat
tovább
fejlesztése
(Újabb Tradicionális
sörmárkák megjelenése a fesztivál kínálati fokozatos piacán)
gasztronómia
eltűnése
(ez
fesztiválok a
jelenség
véleményem szerint, nem az elkövetkezendő 20-30 évben fog bekövetkezni, de a rohamos fejlődének és az évenkénti trendváltozásnak köszönhetően, komoly esély van arra, hogy a tradicionális gasztronómia rendezvények „kimennek” a divatból)
Szélesebb kínálat a 18 év alattiaknak Közvélemény
kutatás
a
fejlesztési
lehetőségeket illetően (online felmérések stb.)
31
6. MISKOLC VÁROS ADOTTSÁGAI Miskolc Észak- Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj- Zemplén megye székhelye. A korábban acélvárosként emlegetett Miskolc, Magyarország harmadik legnagyobb városa. A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni. Legfontosabb látnivalói közé tartozik: a szomszédos országok által is közkedvelt barlangfürdő, a diósgyőri vár, a lillafüredi Palotaszálló és a komoly kulturális értékekkel bíró Miskolci Nemzeti Színház. Ezen kívül egy egész napos programnak minősül, a Bükki Nemzeti Park körbe járása. A látnivalók mellett, Miskolc számos fesztiválnak szolgál otthonául. A fesztiválokat két csoportba oszthatjuk: az egyik csoport nagyobb tömegeket megmozgató, az egész országra kiterjedő ünnepélyek pl.: a Miskolci Operafesztivál és a Miskolci Kocsonyafesztivál (új nevén Kocsonyafarsang) illetve a 2014-ben az EFOTT is Miskolcra költözik. A másik csoport elsősorban a helyieknek szól, ide tartozik: a gyárfesztivál, a Miskolci Egyetemi Napok, a fröccsfesztivál és véleményem szerint ide tartozik a sörfesztivál is. Városunk tehát, a komoly problémák ellenére (pl.: társadalmi egyenlőtlenségek, kevés munkalehetőség) számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami alapján bármelyik fesztiválunk nemzetközi hírnévre tehetne szert.
6.1. Történelmi visszatekintés Münchenihez hasonlóan, Miskolc történelme is jelentősen visszanyúlik az időben. A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A középkorban kereskedőváros volt, majd városi rangot18 kapott. A török hódoltság után ipara is stabil fejlődésnek indult. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban. Ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését.19 Rendszerváltás után gazdasága jelentősen vissza esett (sokan a rendszerváltás áldozatának is emlegetik Miskolcot). A gazdasági problémák mellett komoly, megerősödtek a társadalmi problémák is. Úgy vélem, a helyzet bár nem egyszerű, még sem reménytelen. Hiszek abban, hogy Miskolc és a környező városok együtt, egy mostaninál komolyabb turisztika céléként jelenhetnek meg a magyar –és idővel a külföldi – emberek számára.
18 19
1365-ben Nagy Lajos királytól Számos szomszédos települést csatoltak Miskolchoz, pl.: Diósgyőr
32
7. A MISKOLCI SÖRFESZTIVÁL Miskolc az a város, ahol fesztiválok terén nem lehetünk elégedetlenek. Minden korosztály megtalálja a számára vonzó rendezvényt. A Sörfesztivál egy nagy jó gondolat arra a célra, hogy a fesztiválok palettáját bővítse. A fesztivál eddig kétszer volt megrendezve összesen, viszont nagy kérdőjel, hogy ez valaminek a kezdete (egy komoly sörfesztivál megjelenése, Miskolc városának fejlődése) vagy csupán egy próbálkozás, Miskolc és a különleges sörök összefonódására? Remélem semmi esetre sem csak egy próbálkozásról beszélünk. 2012.szeptember 6. nyitotta meg kapuit először a Miskolci Sörfesztivál. A fesztivál egy gigantikus 2000 fő befogadására képes sörsátorral és 3 tematikus színpaddal várta a vendégeket. Az egyik színpad a sörsátorban, a másik a szabadtéri helyszínen és a harmadik a sportcsarnokban volt megtalálható, a zenerajongók számára. Ez a nyár végi ünnepség a miskolci Népkertben boronálta össze azokat, akik fogyasztják és gyártották a söröket. A perec, kolbász és a sör könnyedén beszerezhető volt, mivel 200 árus és 130 nagyobb stand állt készen a pénztárca nyitogatására. Az első sörfesztivál hagyományos kísérői a gasztronómiai vásárok és zenés, családi programok. A második fesztivál szinte pontosan rá egy évre került megrendezés ismételten a Népkertben és a szervezők már tervezik a harmadik nagy sörös bulit is. Ahhoz hogy ezt a kezdetleges fesztivált összehasonlítsuk a tradicionális Oktoberfest-tel, meg kell ismernünk részletesen a Sörfesztivált.
33
7.1. A Sörfesztivál szervezése 7.1.1. A fesztivál vonzáskörzete A Sörfesztivál elsősorban a helyiekre és kistérségiekre épít. Véleményem szerint a régiókat még nem érintette meg annyira, mint amennyire azt szükséges. Országos szinten elenyészőnek tekinthető, a nemzetköziségről beszélni pedig fölösleges. Az első lépésben kizárólag a helyiekre és a környező városokból érkezettekre kell figyelni. Ha ők jól érzik magukat, jó véleménnyel vannak a fesztiválról, abban az esetben szívesen fogják ajánlani rokonoknak, barátoknak stb. Ezt úgy nevezzük, hogy szájreklám,20ami az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb marketingeszköz. A fesztiválok terén is a legtöbb ember a közeli ismerőseinek a véleményére ad, ha ők azt mondják, hogy felejthetetlen élmény volt és egyszer át kell élni nekem is, fontolóra fogom venni a dolgot. Regionális szint eljutása már-már komolyabb munkát igényel. Reklám, megfelelő marketing terv, átgondoltabb időpont21 illetve átgondoltabb helyszín.22
7.1.2. A fesztivál célközönsége A Sörfesztivál célközönsége kifejezetten sokszínű.23Első sorban természetesen minden fesztiválnak van egy „fő” célközönsége (pl.: a MEN fesztivál nyílván nem a nyugdíjasokra épít) a Sörfesztiválnak több elsődleges célközönsége is van: a fiatalok illetve a 30-60 év közötti felnőttek. A fesztivál legtöbb fellépője a két célcsoportot potenciális „kedvencei”. Egyáltalán nem tartom rossz ötletnek, hogy nem „zárja” ki az idősödő korosztályt sem, viszont a fesztivál lehetne család centrikusabb (nap közben bábszínház, gyermekmegőrző stb.) Ahhoz, hogy a fesztivál népszerűvé váljon, szükséges a stabil célközönség valamint azok az emberek, akik segítik a fesztivált, reklámozzák és megtesznek mindent annak az érdekében, hogy sikeres legyen ez a nagy „buli”.
20
Szájhagyomány útján terjedő ajánlás. A reklám legősibb és legőszintébb formája. Ha valami tetszik, akkor arról szívesen beszélünk barátoknak vagy ismerősöknek. 21 Ne ütközzön más eseménnyel 22 Megfelelő befogadó képességgel, kapacitással rendelkezzen 23 Fiatalok, családok, nyugdíjasok stb.
34
7.1.3. A fesztivál típusa A fesztiválokat megkülönböztethetjük típusuk szerint, azaz hogy mit állítanak a fesztivál középpontjába (gasztronómiát, kultúrát, művészetet, populáris műsort, folklórt, sportot illetve ezeknek a közös kombinációját). Ha a sörfesztiválról beszélünk, egyértelműen egy gasztronómiai fesztiválról van szó, társulva a populáris, szórakoztató műsorral. A fesztivál gasztronómiai szempontból még nem érte el egy olyan magas szintet, mint amit sokan vártak, viszont úgy vélem fejlődő képes. Ebben az ügyben az én javaslatom, hogy a kézműves söröket nagyobb mennyiségben kell megjelentetni a fesztivál területén. Fontosnak tartom, hogy a sörrajongók számára, sörrel kapcsolatos programokat biztosítani például: sörkóstoló, sörivó verseny stb. A fellépőkkel azt gondolom, egy részről elégedettek lehetünk, másfelől viszont ezen a téren is van még hova fejlődni. A külföldi „retro” előadókból nem volt hiány, viszont a fiatal magyar zenészeknek, több lehetőséget kell adni. A fiatalok hozzák magukkal a kistáborukat, azaz ez által is nő a vendégek köre. Ezeket a hiányokat érdemes pótolni, ugyanis a nagyobb sörválaszték és a több fiatal, véleményem szerint egyenesen arányos a fesztivál sikerességével.
7.1.4. A fesztivál helyszíne, infrastruktúrája A rendezvényeket megrendezési helyszínük alapján is csoportosíthatjuk.24A fesztivál otthonát, a Miskolci Népkert adja. Azt hiszem, ez a terület megfelelő a fesztivál megszervezésére, bár idővel lehet, hogy szükséges lesz a bővítése (ez csak jó pár év múlva következhet be, abban az esetben, ha a fesztivál kinövi saját magát.) Infrastruktúra szempontjából, úgy hiszem, Miskolcot fejleszteni kell: fontosnak gondolom a gyorsforgalmi útkapcsolatok kiépítését, a kommunikációs szolgáltatások javítása, közüzemi szolgáltatások fejlesztése stb.
24
Fedett vagy zárt téren rendezik meg
35
7.1.5. A rendezvény megrendezési ideje Nagyon fontos tényező a fesztiválok életében, az időpont. Akkor mondható nagyon sikeresnek az időpont, hogy ha már szinte az „összefonódik” a fesztivállal. A sörfesztivál időpontja – a Müncheni fesztiváléhoz hasonlóan – ősszel van. Az időpont szempontjából azt kell mérlegelni, hogy nem ütközik-e, egy másik nagy rendezvénnyel. ami megosztja az embereket. Tapasztalataim szerint a fesztivál időpontja kiváló, ugyanis: - szeptember elején van (sokan felfoghatják egy „nyárzáró” bulinak) -
nem ütközik a régióban hozzá hasonló fesztivállal
-
nyár végén van (általában kellemes időjárás)
7.1.6. A szervezés feladatai Az előkészületeket egy nagyrendezvényre már jóval előtte megkezdjük. Három részre oszthatjuk fel a feladatokat:
fesztivál előtti
fesztivál alatti
fesztivál utáni
7.1.7. Fesztivál előtti teendők
Szervezők kijelölése, toborzása: a megfelelő emberek kiválasztása, szervezői csapat létrehozása.
Szórólapozás és plakátozás: hosszú munkát igényel a városban és a környező városokban elterjeszteni a fesztivál hírét.
Tárgyi és infrastrukturális feltételek biztosítása.
Kiegészítő szolgáltatások létrehozása (pl.: szállás, vendéglátás, turisztikai programok stb.)
Kockázatkezelés
36
Marketingfeladatok: a rendezvények életében, a jó reklám, a marketing kiemelkedő szereppel bír.
12. ábra - Miskolci Sörfesztivál reklámhirdetése (Forrás: www./sorfesztivalmiskolc.hu)
Programterv összeállítása: a fesztivál előtt, már hónapokkal szükséges a végleges program. Természetes, hogy mindenre nem lehet felkészülni, ezért változások lesznek, de fontos, hogy a programok nagy része akkor és ott kerüljön megrendezésre, ahol az meg volt hirdetve.
Forgatókönyv készítése: egy jó forgatókönyv tartalmazza a műsort, a közönségfeladatokat, kijelöli a felelősöket stb.
Jogi kérdések: a nagyrendezvények szervezése egy sokpapíros munka, ahol ügyelni kell arra, hogy az összes szerződés, minden apró részletettel meg legyen, ilyen szinten, komoly büntetéssel társul a hibázás.
Egyéb (hatósági engedélyek beszerzése: közterület, rendőrség, ÁNTSZ, tűzoltóság, orvosi ügyelet stb.)
37
7.1.8. Fesztivál alatti feladatok
Vendégek fogadása: a Sörfesztivál esetében a nyitó rendezvény után, ügyelni kell a bejutásra. Az első fesztiválon nagyon nagy problémát jelentett a bejutás, a kígyózó sorok miatt, sokan haza mentek. A másodikon viszont ezt a problémát valamennyire sikerült kiküszöbölni, de ezen a téren is még van hova fejlődni.
Programok koordinációja: gondoskodni róla, hogy minden papírszerűen mennyen. Sokoldalú feladat ugyanis gondoskodni kell arról, hogy a vendég megkapja, amit akar, de ezen kívül ki kell elégíteni a vendég fellépők igényeit is.
Információs iroda működtetése: nagyon lényeges az iroda működtetése, a vendég nem akar lemaradni kedvenc előadóiról, ezért gyakran igénybe veszi az iroda által nyújtott szolgáltatásokat.
Biztonság a rendezvényeken (biztonsági őrök illetve ruhatár biztosítása)
Rendezvény alatti protokoll: gondoskodni kell arról, hogy minden a terv szerint történjen pl.: a problémás, túlzottan ittas emberek kiszórása a Sörfesztről.
Egyéb25
7.1.9. Fesztivál utáni intézkedések
Bontás, tereprendezés, takarítás
Pénzügyi elszámolás26
Utókalkuláció elkészítése: ez azért szükséges, hogy megmutassa azt, hogy mit kell másképpen
csinálni,
ebben
az
esetben
költségcsökkentési
módszereket
alkalmazunk.
Összehasonlítás: összehasonlítjuk az adatokat, a költségeket stb. a tavalyi Sörfesztivál adataival. Egyfajta képet kapunk arról, hogy hogyan alakult a rendezvény az előző „évhez, évekhez” képest.
25 26
Technikai eszközök működtetése, elektronikai hibák kiküszöbölése Bérek kifizetése
38
Sajtóanyag összegyűjtése27
Dokumentálás
Értékelés, jelentések készítése
Rendezvény hatásvizsgálat 28 A forgatókönyv Minden sikeres rendezvény mögött, ott egy sikeres forgatókönyv. Lényeges, hogy
átlátható és érthető legyen. A forgatókönyv tartalmazza:
7.1.10.
a részletes, kidolgozott műsort
a közönségfeladatokat
a felelősök kijelölése
a marketingtervet
A Sörfesztivál részletes műsora
13. ábra - Miskolci Sörfesztivál részletes programja 2013-ban (Forrás: www.sorfesztivalmiskolc.hu/)
27
Follow-up (köszönő levelek küldése, ajándékzáró buli a támogatóknak és azoknak, akik segítettek a szervezés lebonyolításában 28 Milyen hatással volt a vendégkörre, lakosokra stb.
39
A képen a Miskolci sörfesztivál 2013-as műsorprogramját láthatjuk. A választékból nincs
hiány, viszont úgy hiszem, a napközi programok hiányoznak a kínálatból. A gyerekek számára lehetne biztosítani fellépőket a délelőtti órákban is. Láthatjuk, hogy négy színpad közül válogathatnak az ide látogatók: a Miskolc színpad, a Borsodi színpad, a Fórum színpad és a Heinekem After Party színpad. Tavaly a fesztiválra olyan magyar előadók is feltűntek, mint a Hooligans, a Carbonfools, az Edda, Kasza Tibor, Caramel, az Első Emelet és még sorolhatnánk. Külföldi fellépőkből sem volt hiány, Dj Bobo, a Rednex és Haddaway személyében, viszont ezt a palettát még lehetne szélesíteni. Úgy gondolom, hogy nem feltétlenül csak a retró külföldi előadókban érdemes gondolkozni (bár nyílván való, hogy jóval költséghatékonyabbak) véleményem szerint érdemes beruházni a jövőben egy felkapott előadó elhívására. Habár nyílván több pénzbe kerül, még is szerintem nagyon sok embert megmozgatna ha „kisvárosunkba” érkezne egy nagy sztár. Természetesen a giga fellépőt nem jövőre és nem is 5 év múlva kell elhívni, viszont ha a fesztiválfejlődő képes, mindenképpen érdemes elgondolkoztatni és bepróbálkozni egy nagyobb, nevesebb dj-nél vagy előadóművésznél.
7.1.11.
A közönségfeladatok, hogyan járulnak hozzá a fesztivál
lebonyolításához A Sörfesztivál is igényli a közönség, a lakosok segítségét. Minél többen, annál jobb elve alapján megy a feladatok megvalósítása. Megkülönböztetünk önkéntes (a szervező ismerőse, barátja) illetve fizetett munkavállalót. A feladatkör nagyon széles spektrumú. A dolgozókra, segítőkre a fesztivál előtt, alatt és után is nagy mennyiségű munka hárul. A fesztivál előtti teendők az alábbiak: szórólapozás,29 online hirdetés,30hostess feladatkör ellátása stb. A fesztivál alatti teendők a következőek: gondoskodni a vendégek bejutásáról, információ közlése (információs irodán keresztül segítség nyújtása a vendégeknek) termékek népszerűsítése stb. A fesztivál utáni feladatok: a takarítás, bontás, közvélemény kutatások végzése stb.
29
A fesztivál előtt hónapokkal el kell kezdeni és lehetőleg a városlakók nagy részével közölni az alapinformációkat 30 Az internet adta lehetőségeket kihasználni azaz, közösségi oldalakon való feltüntetés, saját honlap frissítése, szerkesztése stb.
40
7.2. A Miskolci Sörfesztivál gasztronómiai kínálata Az ünnepségen a fesztiválkonyha minden összetevője elérhető lesz a vendégek számára, lángosok, lepények, sült kolbász, ételkülönlegességek stb. A reneszánsz magyar konyha egyik remeke éled újjá a tradicionális miskolci recept szerint készült sertés és mangalica kolbászokban. A miskolci ínyenc és a miskolci mangalica kolbász egyedi és egyéni. Fűszerezésénél a régi miskolci kolostorkertek fűszereire támaszkodva hozták létre ezt a páratlan íz világot, amely a hagyományos ízek kedvelőinek egyik fő kedvence. Ezt a két hagyományos ételt, történelmi recept alapján készítik el.
14. ábra - Sör (Forrás: www.sorfesztivalmiskolc.hu)
A sör mellé, a kolbászon kívül fogyaszthatunk számos ételkülönlegességet is, ilyen például a Miskolci Perec, amelynek a külseje sajtos, ropogós, belseje puha, omlós, tésztájáról pedig annyit, hogy tartósítószer és adalékanyag mentes.
15. ábra (Forrás: www.mindmegette.hu)
41
Az étele különlegességeken kívül, természetesen a sör széles kínálatából is választhatnak az ide látogatók. A fesztiválon a sörkedvelők több mint százféle sör közül válogathattak. Jelen volt a három nagy sörgyár mellett több kisebb sörfőzde és kézműves sörök is, így világosat, barnát, malátát vagy búzát, szűrtet és szűretlent, keserűt és ízesítettet is kóstolhattak a fesztiválozók. A gyerekek sem maradtak sör nélkül, ugyanis gyereksört is mértek, amely tele van vitaminokkal.
7.3. A fesztivál környezet jelentősége A fesztivál egyik legfontosabb hozzátartozója a környezete, látnivalói. Az ünnepséget rendező város szempontjából, elsődleges szempont a meghatározó környezet. Miskolc városa számos látnivalóval szolgál az ide látogatók számára, azoknak, akik nem csak a Sörfesztivál miatt jöttek a városba, hanem kíváncsiak a nevezetességekre, történelmi emlékek, esetleg kirándulni szeretnének, egy jót a Bükkben vagy Lillafüreden esetleg megmártóznának a Barlangfürdő kellemes vizében stb. A fesztivál környezetéhez tartozó attrakciók kifejezetten sokszínűek lehetnek, én az általuk képviselt értékek alapján kategorizáltam őket be, amik a következőek:
kulturális, szellemi értékek31
természeti értékek32
31
Diósgyőri vár, Hermann Ottó Múzeum, Miskolci Nemzeti Színház, Deszka Templom, Református Templom, Minorita Templom stb. 32 Miskolctapolcai Barlangfürdő, lillafüredi klimatikus gyógyhely, Szent István- barlang, Anna Barlang, Bükki Nemzeti Park, Bükk aljai borvidék
42
8. A SÖRFESZTIVÁL ÉS OKTOBERFEST ÖSSZEHASONLÍTÁSA A Miskolci Sörfesztivál és az Oktoberfest összehasonlítása nagyon abszurdnak tűnhet első hallásra. Meglátásom szerint ahhoz, hogy a fejlesztési következtetéseket le tudjuk vonni, alaposan, több szempontból is össze kell vetni a két fesztivált. Az összehasonlításom a következők szerint történt:
ár
attrakció
vendégek összetételük szerint
helyszín, kapacitás
fesztiválok a számok tükrében
8.1. Ár szerinti összehasonlítás Az ár szerinti összehasonlítás, nehéz feladat, ugyanis Németországot és Magyarországot nem lehet egy kalap alá venni. (Eltérő keresetek, óriási gazdasági különbségek stb.). a Müncheni Oktoberfest természetesen jóval drágább, mint a Miskolci Sörfesztivál, viszont keresetekhez mérten nem kiugró a különbség. Egyedül talán a sör esetében van óriási kiugró differencia, ugyanis az forintba átszámolva körülbelül: 3000 Ft/ liter, míg Miskolcon a legdrágább sörök maximum 1000ft/ 5dl környékén vannak. Lényeges különbség viszont, hogy a Müncheni sörfesztiválra a belépés ingyenes, a Miskolci fesztiválra viszont kötelező belépőjegyet fizetni. A jegyárak a következőképpen néztek ki 2013-ban: Jegy típusa Napi jegy 4 napos bérlet VIP napijegy VIP bérlet 4 napos
Ára 1900 HUF 5000 HUF 2900 HUF 8900 HUF 16. ábra - Miskolci Sörfesztivál jegyárai 2013-ban)
43
Az étel és ital kínálat az Oktoberfesten és a Sörfesztiválon: Étel- Ital kínálat Sör
Ár 2€- 15€ (1 liter) (a legtöbb sör 9- 10€)
Üdítők Ásványvíz Perec Szendvicsek Kolbász
2€- 4€ (5 dl) 1€/2dl 1€/db 2€- /db 2€- /egy pár szósszal és két szelet kenyérrel 2,2€/db 2,50€/db 3€/2 szelet 5€-/2 szelet kenyérre és választott szósszal 6€- /db 8€- /db 7€- /db
Bajor kolbász Bajor fehér kolbász Húskenyér Sült oldalas Grill csirke Sült csülök Egyben sült hal
17. ábra - Az Oktoberfest étel-, italkínálata és azok árai 2013- ban) (Forrás: www.oktoberfest.de/de)
Étel- Ital kínálat Borsodi sör Heineken Hot dog Palacsinta Sült kolbász Perec Kürtös kalács Fagyi Üdítő
Ár 1€/5dl 1,5€/5dl 1,5- 2€/db 0,6€/db 1,5€- 1,8€ (10 dkg) 0,5€/db 2€/db 0,7-1€/ gombóc 1€/2 dl
18. ábra - A Miskolci Sörfesztivál étel-, italkínálata ás azok árai 2013-ban (Forrás: Saját részvétel alapján)
44
8.2. Az attrakció összehasonlítása Az attrakciók terén, gigantikus, kolosszális különbségek vannak. Míg a Miskolci Sörfesztivál attrakciónak nagy része a fellépőkön és a sörkínálaton múlik, az Oktoberfest attrakciója másban rejlik. A Müncheni fesztivál sikerességének legfőbb tényezője, meglátásom szerint a hangulat. A jókedvű, a csodaszép tradicionális öltözéket viselő hölgyek, a hagyományos nótázások stb. eszményi, egyedülálló hangulatot idéznek elő. A leglényegesebb különbség meggyőződésem szerint az, hogy Miskolcon még nem alakult ki az a bizonyos hagyományteremtő, tradícióőrző hatás.33A Miskolci Sörfesztivál ahhoz, hogy Oktoberfest-i hagyományokhoz hasonlóakat ápolhasson, 15- 20, de lehet, hogy annál is több év szükségszerű.
8.3. Vendég összetétel szerinti összevetés Vendégek összetétele szerint beszélhetünk egy elsődlegesen hazai, kevés külföldi vendéget ellátó fesztiválról (Miskolci Sörfesztivál) illetve egy olyan rendezvényről, ahol szinte a világ összes országából érkeznek látogatók. A Miskolci Sörfesztiválon elenyésző (nincs 1 %-os) a külföldi vendégek száma, ezen idővel érdemes lesz változtatni (bevonni a szomszédos országokat is). Százalék 17% 14% 12% 11% 9% 7% 4% 3% 2% 2%
Nemzet Olasz Amerikai Angol Ausztrál Osztrák Svájci Francia Kanadai Ír Holland
19. ábra - A Müncheni ünnepség nemzetközi összetétele 2013-ban) (Forrás: www.muenchen.de/veranstaltungen/oktoberfestl)
33
Pl.: öltözék, fesztiválra készített sör stb.
45
8.4. Helyszín és kapacitás szerinti összehasonlítás A két fesztivál helyszíne méretében és befogadóképességében is eltérő. A müncheni sörünnep 31 hektár területen kerül megrendezésre, ezzel szemben a hazai Sörfesztiválunk területe az 50000 négyzetméter elenyészőnek számít. A vendégek befogadóképességét illetően, úgy vélem mind a kettő megfelelően kielégíti az igényeket, viszont a Sörfesztivál évek múlva kinőheti eddigi helyszínét, ezért érdemes lesz új megrendezési helyet választania. Szükségszerű a tavalyi hibákat korrigálni pl.: több ülőhely biztosítása, zsúfoltság minimalizálása stb., annak érdekében, hogy a fesztivál élményszerűsége jobban kibontakozhasson.
8.5. Fesztiválok a számok tükrében Az első lényeges szám, amit meg kell jegyeznünk a fennállás. Még a Miskolci Sörfesztiál csupán eddig kétszer került, az Oktoberfest kereken 180 alkalommal. A látogatók számát tekintve a Sörfeszten 70000-en, ezzel szemben az Oktoberfestet több mint 6 millió látogató tisztelte meg. A látogatók Miskolcon 100000 liter sör fogyasztottak el 4 nap alatt, a Müncheni fesztiválon pedig több mint 60000 hektoliter sör fogyott. A német sörfesztivál szervezésben is felülmúlja a Borsodi söreseményt, ugyanis több mint 15000 ember dolgozik évről- évre azért, hogy ez a gigantikus tradicionális ünnepély létre jöhessen. Habár számokban le van maradva a Miskolci Sörfesztivál, még is úgy tartom, hogy a 180. megrendezése során egy vezető, irányító gasztronómiai szerepet fog betölteni Kelet- Európában.
46
9. A SÖRFESZTIVÁL FEJLESZTÉSI ÖTLETEI, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSEI Az általam elkészített fejlesztési koncepciót, az alábbi nagy csoportokra, fejezetekre osztottam fel:
Fesztivál elemzése
Stratégiai célkitűzés meghatározása
Attrakció és kínálatfejlesztés
Turistafogadás feltételeinek javítása
Infrastruktúrafejlesztés
Kulturális vonzerő megőrzése
Célcsoport kiszélesítése
Változtatási javaslatok
Fesztivál jövőképe (Elérhető gazdasági- turisztikai célok)
9.1. A Fesztivál elemzése A Miskolci Sörfesztivál fejlesztési lehetőségei előtt, úgy gondolom szükséges egy olyan elemzés, ami megfelelő képet formál a fesztivál arculatáról, valamint felszínre hozza az eddig nem észlelt problémákat, fejleszteni kívánt területeket. Az általam elkészített elemzése az alábbi pontok alkotják:
Egyediség
Programszerkezet
Előadók
Kommunikáció
Településfejlesztés
Szolgáltatások
47
9.1.1. Az Egyediség Véleményem és részvételem alapján úgy vélem, hogy a Sörfesztiválnak bár karakteres koncepciója van, még is egy átlagos gasztrorendezvényként könyvelhetjük el. A középpontban a sör és az ételek állnak, a jó hangulatról pedig a színpadi fellépők gondoskodnak. Regionális szinten sem nevezhető túlságosan egyedinek, ugyanis Miskolc városában van hozzá hasonló gasztrokultúrális rendezvény.34 A fesztivál egyedi kisugárzása, az egyik legkiemelkedőbb közönség csalogató eszköz, éppen ezért fontos szerepet tölt be egy rendezvény életében. Egy ilyen ünnepséget, úgy tehetünk színesebbé, hogy kizárólag a rendezvényre gyártott különleges ételeket, italokat árulunk,35 illetve olyan formát,
arculatot,
mintázatot
választunk,
amely
más
ünnepségekkel
nem
összetévesztendő.36
9.1.2. Programszerkezet A Sörfesztivál programszerkezete közvetlenül nem kapcsolódik a fesztivál tematikájához. A Gasztronómiai rendezvények életében megfigyelhető egyfajta strukturális aránytalanság, ami azért jelentkezik, mert fontos, hogy a szervezők a főattrakciókat abban az időpontban rendezzék meg, amely a vendégek számára a legideálisabb (hétvége). A vendégek kedvükre választhatnak a programok között, amit a párhuzamos színpadok és a széleskörű kínálat tesz lehetővé.
9.1.3. Előadók A sörünnepség számos olyan előadót hoz el nekünk, akik előadásán ritkán vagy egyáltalán nincs esélyünk részt venni. A fellépők adják a gasztronómiai rendezvény „lelkét”, ezért muszáj gondoskodni arról, hogy hogyan lehet minél közkedveltebb embereket Miskolc városába csábítani. A „világsztár” művészek óriási kihívást jelentenek, de érdemes évről évre növelni a színvonalat. Meglátásom szerint, egy gasztrorendezvény akkor lesz tökéletes, ha az ismeretlen előadók, a közönség kedvencek, a retró fellépők és a legendás zenészek, előadó művészek is hasonló mennyiségben képviseltetik magukat és gondoskodnak a fesztivál hangulatáról.
34
Kocsonyafarsang Pl.: Oktoberfest esetén a fesztiválra gyártott sör, amit kizárólag a rendezvény alatt fogyaszthatnak a vendégek 36 Pl.: Egyedi egyen viselet (tradicionális öltözék) 35
48
9.1.4. Kommunikáció A Sörfesztivál számos kommunikációs eszközt bevet annak érdekében, hogy növelje látogatóinak számát.
Média együttműködés több rádióval
Megjelenés reggeli és beszélgetős műsorokban országos csatornákon (TV2)
Tervezett együttműködés népszerű sztárokkal
Megjelenés számos újságban
Saját weboldalon való kommunikáció37
Erőteljes facebook kommunikáció38
Szórólapok, plakátok használata
9.1.5. Településfejlesztés A fesztivál aktívan nem vesz részt a térség értékállósága és vonzereje erősítésében. 39 A rendezvény még nem járt ott, hogy közvetlenül tudja segíteni Miskolc városának fejlődését, azonban beszélhetünk egyfajta „passzív” együttműködésről. Úgy gondolom, hogy a rendezvénnyel Miskolc mindenképpen nyer, még ha ez a nyereség elenyésző is az Oktoberfest nyereségéhez képest. Az épített és a természeti értékeket Miskolc városában, nagy mennyiségben és minőségben vannak jelen és meggyőződésem, hogy ezeknek az értékeknek a szerepe jelentősen megnövekedhet a turisták körében. Persze ehhez az is szükséges, hogy a fesztivál fejlődőképes legyen, illetve az, hogy a rendezvény egész Magyarországra kiterjedjen. Az a véleményem, hogy a sikeres együttműködés egyenesen arányos a célirányú fejlődéssel. Első körben olyan településfejlesztési koncepciót kell kidolgozni, amiből mind a fesztivál mind pedig Miskolc városa profitálhat pl.: közlekedésfejlesztés, világítás, vonzó környezet kialakítása stb.
37
Aktivitás, hírek, érdekességek, programok stb. Értékes tartalomszolgáltatás közvetlen módon 39 Nem tesz aktívan az épített és természeti megújítása érdekében 38
49
9.1.6. Szolgáltatások A fesztivál bár szolgáltatásokban gazdag, úgy gondolom, ezen a területen érződik leginkább a kezdetlegesség. A fesztivál közönség kiszolgálása mindenképpen megújítandó, ugyanis komoly problémát jelentett a zökkenőmentes kiszolgálás.40A rendezvény megközelíthetősége megfelelő, viszont a parkolóhelyek számának fokozatos bővítése megkérdőjelezhetetlen fontosságú. A helyszín rendezett és egyértelmű, a szemétkezelés bár működik, úgy gondolom ezen a területen is van még hova fejlődni. A tisztaság a rendezvények életében elhanyagolhatatlan, fontos, hogy a vendégek számára a lehető leghigiénikusabb körülményeket megteremtsük és a gasztroünnep résztvevői a fesztivál keretein belül színvonalas körülmények között tudjanak étkezni és szórakozni is egyaránt.
9.2. Stratégiai célkitűzés meghatározása A fejlesztése első lépésében, egy általam kigondolt fejlesztési stratégiát fogok meghatározni. Stratégia céljaim a következőek:
A sörfesztivál arculatának megújulása, modernizálása: o A fesztivál fellendülésének egyik alapelemei közé tartozik az arculat felújítása. Az egyén által létrehozott imázsok központi jelentőséggel bírnak a célállomás kiválasztásában. Így van ez a Sörfesztivál esetében is, így az évről évre való arculati változtatások (logó fejlesztése, honlap fejlesztése stb.) szükségesek a sikeresség érdekében.
A kulturális kínálat iránti kereslet megnövelése: o A fesztivál területén egy kulturális ízelítővel vezetném rá a kultúraorientált vendégeket: pl.: mini színdarabok, múzeumi tárgyak stb. A sokszínűség fontos a fesztiválok életében, ami nem mehet az alapkoncepció rovására. A kínálatot minőség szinten való tartása, illetve magas szintű fejlesztése szükségszerű.
40
Látogatók számának növelése:
Kígyózó sorok, lassú kiszolgálás stb.
50
o Komolyabb, nagyobb fellépők fesztiválra való meginvitálása, úgy vélem elfogadható jegy ár mellett, valamint az attrakciók számának növelése is közönség mozgató hatást eredményezne.
Foglalkoztatási lehetőségek bővítése: o Több ember kell a fesztiválra, ugyanis a gyors kiszolgálás, a fesztiválra való bejutás stb. mind-mind egyfajta negatív élményként szolgálnak a látogatók számára,
Szolgáltatások minőségének javítása, számának növelése o Színesebbé tenni a fesztiválra való eljutást.41 Különböző fesztiválon belüli előadások, illetve a családos embereknek kedvező gyermekmegőrző létesítése is kitűnő újítási lehetőségek.
Komoly figyelem az esélyegyenlőségre42
És a gazdasági célok elérése, bevételek növelése o Gazdasági cél azon kívül, hogy nyereséges legyen, lehetne az előző év túlszárnyalása illetve az, hogy a megye legmeghatározóbb gasztronómiai fesztiváljává váljon.
9.3. Szolgáltatás és kínálatfejlesztés 9.3.1. Kínálatfejlesztés A fesztivál fejlesztésének, érdekében készítettem egy kérdőívet. A kitöltését 100 ember végezte el és név nélkül történ, férfiak és nők is kitöltötték egyaránt, 18- 60 terjedő korosztály vett részt rajta. A kínálatfejlesztés területén az elégedettségi szintet mértem, a különböző sörök területén (kézműves sörök, ízesített sörök, hagyományos hazai sörök, nemzetközi sörök). A felmérés Likert skálán keresztül történt, az 1-es az elégedetlenséget tükrözi, az 5-ös pedig azt, a teljes megelégedést. Az adatok %-ban értendők.
41
Pl.: Miskolc belvárosán belül partybusz szállítaná a „sörünnepre” vágyódó vendégeket (elsősorban a fiatalabb korosztály 18-25) 42 Pl.: a fesztivált elérhetővé kell tenni a mozgássérültek számára is
51
A kézműves sörök kínálatáról a következőképpen vélekedtek a kitöltők: (1-5 likert skála)
1
2
3
4
5
4% 2% 18%
42%
34%
20. ábra - Vélemény a kézműves sörök kínálatáról a Sörfesztiválon (Forrás: Saját összeállítású kérdőív)
Az ábrán jól látható, hogy a kézműves sörök kínálatával viszonylag elégedettek voltak az emberek. Én úgy gondolom, hogy ez a fajta sör még nem jutott akkora szerephez, amilyenhez kellett volna. Az emberek többsége (42%) teljesen elégedett volt a kínálattal, viszont a maradék (58%) úgy gondalja, hogy lehet még szélesbíteni a kézműves sörök palettáját. Az ízesített sörök kínálatáról így gondolkoztak az emberek: (1-5-ös Likert skála: 1 elégedetlen, 5 teljesen meg van vele elégedve, az adatok %-ban értendők)
1
2
3 6%
4
5
5%
38%
17%
34%
21. ábra - Vélekedés az ízesített sörök kínálatáról (Forrás: Saját összeállítású kérdőív)
52
A helyzet az előzőhöz hasonló, ismételten az a válasz született, hogy az emberek elégedettek ezzel a kínálattal. A fesztiválon tűntek fel komolyabban, az olyan ízesített sörök, mint a csokis vagy a banános. Biztos vagyok benne, hogy ha hasonló minőségi ízesített söröket gyártanak, a vendégek szívesen fogják ezeket fogyasztani. A számunkra különleges, nem minden napi ízekre, felütjük a fejünket. Javaslatom tehát ugyanaz, mint a kézműves sörök esetében, mennyiség növelése, és kedvező áron való árusítása (olyan áron kell árusítani, hogy elérhető legyen az átlagember számára is). A hagyományos sörök kínálatáról is kifejtették véleményüket a kérdőív kitöltői: (1-5likert skála, 1 elégedetlen, 5 teljesen meg van vele elégedve, %-os adatok)
1
2
3 7%
33%
4
5 13% 20%
27%
22. ábra - Vélemények kimutatása a hagyományos sörökről (Forrás: Saját kérdőív)
Az emberek 33% gondolta úgy, hogy ezzel a sörkínálattal elégedettek. Ezek a sörök nem különlegesek és szinte minden boltban megtalálhatóak (jóval olcsóbb árakon). A kínálattal én is teljesen elégedett vagyok, úgy gondolom, hogy bőven elég annyi hagyományos sör, amennyi megjelenik a fesztiválon, nem szükséges bővíteni. Mint minden fesztivál esetében, a Sörfesztiválon is a hagyományos sörök iránt volt a legnagyobb a kereslet. Véleményem szerint ennek, azaz oka, hogy az árakat tekintve, ez tekinthető a legolcsóbb alkoholos italnak. Végül a nemzetközi sörök kínálatáról alkottak véleményt:
53
2% 5% 41%
25%
1 2 3
27%
4 5
23. ábra - A megkérdezettek állásfoglalása a nemzetközi sörkínálatról (Forrás: Saját összeállítású kérdőív)
Ahogy a diagramon is látni, a nemzetközi sörökről megoszlott a vélemény. Az emberek 41% gondolta azt h elégedett a kínálattal, de még lehetne tovább bővíteni, utána 14% lemaradva, 27% úgy vélekedett a nemzetközi sör kínálatról, hogy meg van vele elégedve, esetleg egy kis újításra lenne szükséges. De volt olyan is, aki egyáltalán nem volt megelégedve a kínálattal (2%), illetve olyanok, akik semleges véleményt alkottak a nemzetközi kínálatról (25%). Én is az utóbbi mellett teszem le voksom. Szerintem, a nemzetközi piacon elismert sörkészítők termékeit, az eddiginél nagyobb mennyiségben kell árusítani.
9.3.2. Szolgáltatásfejlesztés A látnivalók fejlesztése egyértelműen egy nehéz kérdés, a gasztronómiai fesztiválok esetében. Kisebb programokat szerintem érdemes lenne kipróbálni, első sorban minimális költségű programokra gondoltam pl.: sörrel kapcsolatos játékok, vetélkedők stb. A széles programlista gondoskodik arról, hogy a vendég a számára nem ideális program helyett, elfoglalja magát. Szolgáltatásfejlesztés keretein belül: a gyermekmegőrzőre, a beléptető felgyorsítására, illetve rövid színházi darabok bemutatására gondoltam.
54
Az dinamikusan növekvő kereslet miatt indokoltnak tartom, a fesztivál és Miskolc városának komplex szolgáltatásfejlesztését:
Miskolc, mint rendezvény és fesztivál turisztikai desztináció ismeretségének növelése, imázsának javítása külföldön és belföldön egyaránt
Miskolc, mint turisztika célpont presztízsének emelése a belföldi lakosság körében
Piaci információ szolgáltatása a termékfejlesztés orientálásához
A fesztivál termékfejlesztésének koordinálása
Turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók számára
Szakmai partnerkapcsolatok építése, ápolása
Régión belüli együttműködés kialakításának és fejlődésének támogatása a turizmusmarketing területén
A fesztiválturizmus célú utazások számának növelése
A fesztivál pozíciójának megerősítése
Szálláshely bővítésének elősegítése
Komoly együttműködés a régió TDM szervezeteivel
Hosszútávon fenntartható működés kialakítása
Attrakció stratégiai fejlesztési terv kialakítása
Új vendég megnyerése és megtartása
55
9.4. A turistafogadás feltételeinek javítása A Miskolc belvárosában megrendezésre kerül Sörfesztiválnak, úgy gondolom különösen nagy problémát jelent, a távolabbi vendégek elszállásolása. Ez nem a fesztivál szervezőinek feladata lenne, viszont tény, hogy nagyon megnehezíti, az érkezők vendégek feladatát. Habár a városban számos szállás lehetőség van megszállni (pl.: Tapolcán), még is úgy gondolom, hogy a közvetlen közelbe több szállodára lenne szükség. Ezen kívül komoly kihívás, a fiatalok olcsó elszállásolása. Erre alkalmasak lennének akár az egyetemi kollégiumok is (viszont a fesztivál időpontját előrébb kell tolni, hogy ne ütközzön a hallgatók beköltözésével) illetve jó ötletnek gondolnám a fesztivál közvetlen környékén a Hostelek, diákszállások kialakítását. Ha nem sikerül a Sörfesztivál közvetlen környezetében ezeket a szálláshelyeket kialakítani, a közlekedési vállalattól külön buszjárat igénylése a szállás és a fesztivál területe között.
9.5. Infrastruktúrafejlesztés A fesztivál versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen a vonzó gazdasági környezet kialakítása. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, szükséges az infrastruktúra magas szintű fejlődése valamint az innovációt elősegítő szolgáltatások elindítása. Az infrastruktúra területén való fejlődés komoly kihatással lehet az imázsformálásra illetve a programszervezésre is. A fejlődés a Sörfesztiválra és Miskolc városára komoly hatást gyakorol, ezen felül javítja a régiók versenyképességének lehetőségeit. Véleményem szerint, az infrastruktúra fejlődésének középpontjába a következők állnak:
43
gyorsforgalmi útkapcsolatok kiépítése
kommunikációs szolgáltatások javítása pl.: több információs ház
útminőségének javítása
fesztivál villamos43
Két héttel a fesztivál előtt már közlekedne, kitűnő reklám a fesztiválnak
56
közüzemi szolgáltatások fejlesztése44
parkolók területének bővítése
szálláshelyek fejlesztései, korszerűsítése
9.6. A településkép szerepe a termékfejlesztésben Az életminőség felértékelődése a termékfejlesztésben azzal jár, hogy minden célcsoporttal kapcsolatban egyre nagyobb szerepe van a vonzó településkép kialakításának. Ezen a területen a következő célok határozhatják meg a fejlesztői tevékenységet:
egyedi arculat létrehozása
imázs formálás
örökségvédelem
vonzó lakókörnyezet kialakítása
A településkép alakításban gyakran felmerül a hagyomány és modernizáció ellentéte. A hagyomány, a történelmi épületek a gyökereket jelentik, a modern épületek a haladást, fejlődést szimbolizálják. A fejlesztői tevékenység során kompromisszumot kell teremtenünk a kettő között, úgy, hogy egyik se kerüljön háttérbe. Miskolc városa egy fejlődő állapotban lévő település, ami kiváló szellemi és természeti értékkel rendelkezik. A korábban „Acélvárosként” ismert Miskolc, nem csak az iparáról híres. Úgy ítélem meg, hogy a városkép formálása során érdemes külön hangsúlyt fektetni az egységességre: tehát amellett, hogy új épületeket illesztünk a város környezetébe, érdemes az utcabútorokra (pl.: padok, lámpák stb.) vagy a városi tömegközlekedési eszközökre is figyelmet fordítani. Az európai nagyvárosok példájából kiindulva, a közterek egységes stílusa segíti az egyedi arculat megteremtésében, tehát azok az emberek, akik más városokból érkeznek a fesztiválra, komolyan górcső alá veszik a település összképét. Ennek érdekében, még igen komoly munkákat kell végrehajtani, hogy nem csak maga a fesztivál, hanem a környezete is pozitív hatást gyakoroljon az ide látogatókra.
44
Pl.: közvilágítás
57
9.7. Kulturális vonzerő megőrzése A fesztiválkörnyezete kifejezetten fontos egy fesztivál életében. A Sörfesztivál és környezetének vonzerejét, a kulturális, az épített és az ezeken alapuló turisztikai szolgáltatások adják, ezek viszont csak az élménykínálat bővítése során tudnak jelentős befolyást gyakorolni. A kultúra keretein belül azt értem, hogy a Sörfesztivál létrejötte, Miskolc városának és környékének kulturális vonzerejére is hatást gyakorol. A Kulturális turizmus is egy speciális vendégkörrel (családi hétvégi kirándulók, azaz a 3. generációs kirándulók, történelmi emlékhelyek megismerése iránt érdeklődő diákok, régióban üdülő vendégek, akiknél a program „kiegészítő” programként jelentkezik stb.) az úgynevezett „állandó” vendégkörrel rendelkezik, azaz mindig lesznek olyan vendégek akik, a nyitottak a lesznek a kultúrára. A Sörfesztivál ideje alatt sokan megtekintik Lillafüredet, Tapolcát stb. A kulturális vonzerő véleményem szerint nem csupán megőrizni kell, hanem a folyamatos korszerűsítése is legalább olyan fontos feladatnak bizonyul.45
9.8. Változtatási javaslatok Az első fesztivál nagyon nagy tömegeket mozgatott meg, sikerességét tekintve, én úgy hiszem elérte a célja, viszont akadtak olyan problémák, amik arra vártak, hogy kiküszöbölhessék őket. Úgy vélem annak érdekében, hogy a fesztivál fennmaradhasson és sikeres legyen folyamatos fejlesztésekre, változtatásokra van szükség. Az általam összeszedett változtatási elemek a következőek:
45
a minőségi fellépők szinten tartása évről évre
árak csökkentése
fesztivál idejének meghosszabbítása
szélesebb hatáskörű marketing
Eljutási lehetőségek javítása, belső felújítások, infrastrukturális fejlesztések pl.: több információs pont stb.
58
9.8.1. A minőségi fellépők szinten tartása évről évre A fesztivál fellépőinek színvonalát tekintve a következő eredmény született (1 nagyon rossz- 5 nagyon jó)
40 35 30 25 20 15 10 5 0 1
2
3
4
5
24. ábra - Fesztivál fellépők színvonalának mérése (Forrás: Saját összeállítású kérdőív)
Az emberek mintegy 36%-a gondolta azt, hogy bizonyos szempontból elégedett a fellépőkkel, viszont változtatna is rajtuk. Azt gondolom, hogy a szervezők megfelelő úton járnak, viszont szükséges az, hogy évről évre szerepeljenek az előadó listán nagyobb magyar nevek, fiatal még nem befutott együttesek, külföldi sztárok illetve a legfontosabb a vérfrissítés. A vérfrissítés alatt, azt értem, hogy mindig legyen valaki, akire a tömeg felkapja a fejét, egy felkapottabb, különlegesebb vendég, mint a többi.
9.8.2. A belépőjegy árak csökkentése: A kérdőívemben megkérdeztem az embereket, hogy gondolkoznak az árakról és az eredmény tükrözi az én véleményemet: (1 teljesen megváltoztatnák-, 6 nem változtatnák meg)
59
35 30 25 20 15 10 5 0 1
2
3
4
5
25. ábra - Árak véleményezése (Forrás: Saját összeállítású kérdőív)
A diagramon szembe tűnő, hogy szükség van változtatásra. Habár a bérlet véleményem szerint fesztiválokhoz képeset olcsó, úgy gondolom, hogy a napi jegy áron mindenképpen szükség változtatni. Az én javaslatom a következő a belépőjegy árakat nem lehet drasztikusan lecsökkenteni, ugyanis akkor nem lesz nyereséges. Viszont ha ugyanazon az áron kínálnák, csak különböző lennének csomagokba (pl.: 5 vendég után a 6ik ingyen bemehet) szerintem több látogatót eredményezne és nem is lenne akkora kiesés, mint egy drasztikus csökkentés esetében. A fesztivál árakról, hasonló gondolataim vannak pl.: három megvásárolt sör után, részt vesz egy nyeremény játékban stb. Tehát itt sem az árakon változtatnék, hanem színesebbé, izgalmasabbá varázsolnám a vásárlás élményét.
9.8.3. A fesztivál idejének meghosszabbítása Már elkezdődött és szinte már véget is ért. Az eddigi megrendezett két fesztivál, egyaránt 4-4 naposak voltak. Véleményem szerint érdemesebb lenne egy hosszabb ideig tartó fesztivált szervezni. Miért jobb, ha több ideig tart? Azért, mert jobban szét lehet szórni a fellépő együtteseket (a nagy előadók nem fognak ütközni), a fiatalok nem éreznék magukat túlhajszolva, azok, akik dolgoznak is részt tudnak venni a fesztiválon stb.
60
9.8.4. Szélesebb hatáskörű marketing A hirdetés, kommunikáció, a marketing mind olyan elemek melyeket évről évre meg kell ismételni. A fesztivál sikerességének legalább a fele a jó, ütős reklámon múlik. A Sörfesztivál számára kidolgoztam egy kommunikációs kampányt, ami az alábbiakat tartalmazza: -
hatékony, országos szintű marketing stratégia kidolgozása
-
marketing feladatok meghatározása: célok, feladatok, célcsoportok stb.
-
kreatív elvek kidolgozása
-
a program készítőinek tréningen való részvétele pl.: megismerni az új marketing technikákat stb.
-
média tervek készítése pl.: reklám, helyi regionális csatornák komoly együtt működésének előkészítése stb.
-
marketing tevékenység értékelése pl.: összehasonlítása az előző évi fesztivállal
-
a fesztivál honlapjának, arculatának tartalmi tervezése, fejlesztése
-
internetes reklám eszközök használata
-
televíziós megjelenések tervezése
-
kommunikáció a nehezen bevonható csoportok felé például alacsony képzettségűek, hátrányos helyzetűek
61
9.8.5. A fesztivál jövőképe A Miskolci Sörfesztivál egy fejlődésben lévő, kezdeményezés ami, a magyarság és a sör összefonódásának érdekében jött létre. A rendezvény erőteljes változásokon mehet keresztül, ha sikerül kinőnie magát, és éveken belül akár, a régió legsikeresebb rendezvénye lehet. Ha ezek után sem áll meg a megújulásban, 10-15 éven belül bekerülhet, az ország legkedveltebb fesztiváljai közé. Az elsődleges cél az lehet, hogy Magyarország gasztronómiai fesztiváljai között vezető szerephez jussanak. Véleményem szerint a jövőben, a sör kínálatnak már semmi sem fog határt szabni, így a kínálat még rohamosabb terjedése szinte borítékolható (még több ízesített, kézműves sör stb.) Komoly nemzetközi szerepről még fölösleges beszélni, viszont ha sikerült Magyarországon domináns szerephez jutni, érdemes megcélozni a környező, szomszédos országokat, mint esetleges új vendégkör. Országos szinten, egy olyan kampányév keretében olyan üzenet struktúrára van szükség a kommunikációban, ami mozgósítja az eddig körön kívül lévő fogyasztóakat, azaz azokat, akiknek még felfedezetlen terület a belföldi és/vagy a fesztiválturizmus. A Miskolci rendezvény szempontjából kiemelkedő szereppel bír, a minősítési rendszer felállítása, egy olyan tudatos képet kell formálni a fesztiválról, ami mind az innovációs központú fejlesztés mind a kommunikáció terén kiemeltnek mondható. A fesztivál jövője meggyőződésem szerint, egyáltalán nem kilátástalan, viszont ehhez a magas színvonalú modernizáció és a stabil szervezői háttér kettősége óhatatlanul szükséges. Fontosnak gondolom, hogy a „sörünnep” és Miskolc városa között szoros összefonódás alakuljon ki, illetve azt, hogy regionális szinten való kapcsolatok megerősítésének magasabb szintű megvalósulását. A rendezvény a 2014-es évben is megrendezésre kerül, immár harmadszor a Népkert területén ez a Miskolci sörünnep. A szervezők próbálták még színesebb körűvé tenni a fesztivált. Várhatóan a tavalyi évet felül fogja múlni látogató számban, viszont nagy kérdés, hogy sikeresebb tud e lenni, mint az előző kettő? Szeptember első hetén megtudjuk a választ, hogy a Miskolci Sörfesztivál hogyan zárja a 2014-es évet, egy biztos, hogy sztárokból és újításokból nem lesz hiány, a kérdés csupán az, hogy a főleg Borsodi közönség mennyire lesz képes befogadni a változtatásokat.
62
10.
SWOT ANALÍZIS
A Miskolci Sörfesztivált elemzése a SWOT analízis segítségével történt. Az elemzésből világosan kiderül mi az, amin változtatni kell és mi az, amiben már jó úton halad a rendezvény.
Erősség
Gyengeség
Kimagasló sörkínálat
Kevés
szállás-parkolási
lehetőség
a
környéken Központi helyszínen található
Időjárási viszonyok
Időben nem ütközik hasonló gasztronómiai A városi tömegközlekedés szűk lehetőségei fesztivállal
a késői, illetve hajnali órákban
Nívós zenei programok
A környező lakosságot érintő zaj probléma
Szinte
az
összes
korosztály
számára Nem megfelelő számú ülőhely biztosítása
elérhető Egymástól elszeparált színpadok
A giga sztároknak, nem biztos, hogy minden esetben alkalmasnak bizonyulnak azok a szálláshelyek, melyekkel Miskolc városa rendelkezik. Rossz hír elterjedése a külföldi sajtóban sztárok elvesztése
63
Lehetőség
Veszély
A térség turisztikai kínálatának újabb A napi belépőjegy magasnak bizonyult ára, fejlesztése
(fontos
a
szoros
kapcsolat nem teszi lehetővé mindenkinek a fesztivál
Miskolc városával)
könnyed elérhetőségét,(ugyanis köztudott az átlagos Borsodi keresetek nem túl magasak) ezért jelentősen visszaeshet a vendégek száma
Sör
felhozatalának
kézműves
sörök
színesebb
a
megnövelése népszerűsítése
kínálat,
annál
illetve Rivális fesztiválok megjelenése (minél nagyobb
tömegeket mozgósít) A
Sörturizmus,
a
sörkultúra
iránti Szponzorok fokozatos eltűnése
érdeklődés növekedése A
rendezvények
„kitágítása”(szomszédos
méretének A
gasztrofesztiválok
népszerűségének
országokba csökkenése
kiterjesztett széles körű reklám) Televíziós, rádiós szereplések megnövelése Hatékonyabb kommunikáció a széles körű közönséggel Több foglalkoztatási lehetőség a helyiek számára Kulturális programokkal való összefonódás kialakítása Több újságokban és folyóiratokban való megjelenés
64
ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK
11.
A müncheni Oktoberfest Európa egyik legmagasabb színvonalú fesztiválja. A több száz éves hagyományokkal rendelkező sörfesztivál kimagasló szolgáltatásokkal és széles gasztronómiai kínálattal várja vendégeit. Az Oktoberfesttel összehasonlított Miskolci Sörfesztivál
egy
kezdetleges
próbálkozás
a
münchenihez
hasonló
rendezvény
meghonosítására. A rekordokat döntögető müncheni sörünnep tradícióit mindvégig megtartotta, csupán évről évre modernebb formában tálalta azt. Mára hagyományai mellett egy nemzetközi találkozóhelyként is funkcionál. Az Oktoberfest látványos attrakcióival (óriáskerék, Toboggan stb.) és sokrétű sörkínálatával (Paulaner, Hofbräu, Hacken Pschorr, Agustiner stb.) várja a látogatókat a világ összes pontjáról. A sörimádóknak 14 nagyobb és 15 kisebb sátorban van lehetőségük szórakozni. A müncheni sörfesztivál jól kiépített infrastruktúrával, minőségi szálláshelyekkel, jól felkészült szervezőkkel és feledhetetlen hangulattal várja a sörkedvelőket és a kikapcsolódni vágyókat is egyaránt. A Miskolci Sörfesztivál 2014-ben harmadszor kerül megrendezésre a Népkert területén. Bár új kezdeményezésről van szó, sok embert vonzott színvonalas fellépőivel és gasztronómiai élménykínálatával. A fesztivál nagy népszerűségnek örvend és szinte az összes korosztály számára lehetőséget nyújt kikapcsolódásra. Habár a rendezvény még színvonalában, infrastruktúrájában,
szolgáltatásaiban
és
tradícióiban
még
elmarad
müncheni
megfelelőjétől, jó úton halad afelé, hogy ezeket a hátrányokat ledolgozza. A sörünnepély Miskolc és környékéről kiterjesztheti látogatói körét az észak-magyarországi régióra és optimális esetben 5-10 éven belül egész Magyarországra. Javaslataim a következők: a rendezvénynek
szükséges
egy
mostaninál
komolyabb,
szervezettebb
szervezői
tevékenység, ezzel párhuzamosan szükséges egy olyan kínálat-, és attrakcióbővítés, amelyre Magyarország nagy része felfigyel. A marketing tevékenység kiterjesztésével, az árak optimalizálásával és a hazai termékek népszerűsítésével az ország egyik, ha nem a legnépszerűbb gasztronómiai fesztiválja lehet belőle 5- 10 éven belül.
65
12.
FORRÁSLISTA:
12.1.1.
Felhasznált irodalom:
1.
Darázs R. (2011): A Célváros, Az Észak- Keleti Átjáró Egyesület kiadványa
2.
Lerner J. (2009): Fesztiválok, Szalay Könyvek kiadó
3.
J. Altman (2006): München, Kossuth kiadó
4.
Michalkó G. (2012): Turizmológia, Akadémiai kiadó Zrt. Bp.
5.
J. Allen (2010): A rendezvényszervezés nagykönyve, Akadémiai Kiadó Zrt. Bp.
6.
Fehér, I.- dr. Kóródi, M. (2008): A vidéki turizmus fejlesztése, Szaktudás Kiadó
Ház, Budapest
7.
Martonné Erdős, K. (2009): A turizmus alapjai, Kossuth Egyetemi Kiadó
8.
Puczkó, L. – Rátz, T. (2011): Az attrakciótól az élményig. A látogatómenedzsment
módszerei, Akadémiai Kiadó Zrt. Bp.
9.
Vaszari, T. (2008): Vendéglátás Marketing, Gasztrotop Kft. Bp.
10. Hochman, L. (2010): A fogyasztóra hangolva, Akadémiai kiadó Zrt. Bp.
11. Boros L.- Garamhegyi Á. (2006): Bevezetés a településmarketingbe, JATEPress
66
12. Piskóti I. (2012): Régió- és településmarketing, Akadémia Kiadó Zrt. Bp.
13. Tasnádi J. (2002): A turizmus rendszere, Aula Kiadó Bp.
14. Sija M.- Schauermann P. (2009): A 15- 25 éves fiatalok fesztivállátogatási szokásai, Turizmus Bulletin (13. évf.) 3. sz. 28. old.
15. Sulyok J.- Sziva I. (2009): A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái, Turizmus Bulletin (13. évf.) 3. sz. 3-13. old.
16. Inkei P. (2009): Minősített fesztiválok, a fesztiválok Évében, Turizmus Bulletin (13. évf.) 3. sz. 45-48. old.
17. HVG (2004): Idegenforgalmi helyzetkép: fesztiválmustra (26. évf.) 34. sz. 8. old. 18. M. Smith (2009): Fesztivál és Turizmus: lehetőségek és konfliktusok, Turizmus Bulletin (13. évf.) 3. sz. 23-26- old. 19. Székely L. (2008): Fogyasztás, gazdasági helyzet, kultúra, média, infokommunikáció, Ifjúsági szemle 20. Törőcsik M. (2006): Fogyasztói magatartási trendek, Akadémia Kiadó Bp. 21. Benedek M. – Stark J. (2009): Fesztiválvilág, Turizmus Bulletin (13. évf.) 3. sz. 3544. old.
67
12.1.2.
Internetes hivatkozás
1. www.germany.travel/hu/index.html (2013.09.18.) 2. www.sueddeutsche.de/muenchen/oktoberfest-in-zahlen-wie-die-stimmung-auf-dembierfest-kippt-1.1472362-2 (2013.09.22.) 3.
www.men.hu/az-oktoberfest-7-legjobb-sore-egeszsegunkre/eletmod/gasztro/1359 (2013.09.23.)
4. www.munchen.vilagnezo.hu/helyek/profil/permalink: oktoberfest-1211/ (2013.10.02) 5.
www.xn--oktberfest-ibb.com/oktoberfest-latvanyossagai.html (2013.10.04)
6.
www.kwizda.hu/oktoberfest_szamokban (2013.10.08)
7.
www.utazzitthon.hu/fesztival-programok.html (2013.10.10)
8. www.epa.oszk.hu/02300/02301/00002/pdf/EPA02301_e-conom_09_KundiV_econom_2012_2.pdf (2013.10.14) 9.
www.sangitamusicfestival.tumblr.com/swot (2013.10.19)
10.
www.turizmus.com/utaztatas/csak-64-million-vettek-reszt-az-oktoberfesten-1118256 (2013.10.27)
11. www.muenchen.de/ (2013.11.04.) 12. www.munchen.lap.hu/ (2013.11.10) 13. www.focus.de/reisen/deutschland/oktoberfest/tid-19717/oktoberfest-analyse-vonwandlungen-zur-wiesn-zeit-der-du-mensch_aid_549206.html (2013.11.19) 14. www.hofbraeuhaus.de/ (2013.12.04) 15. www.blogs.reuters.com/archive/tag/oktoberfest/ (2013.12.04) 16. www.cequra.uni-muenchen.de/conference2013/venue/munich/index.html (2013.12.04) 17. www.turizmusinfo.com/category/fesztival-turizmus/ (2013.12.04) 18. www.madeinmiskolc.hu/?p=5090 (2014.02.04) 19. www.miskolc.varosom.hu/ (2014.03.19) 20. www.miskolc.hu/ (2014.03.19) 21. www.miskolcivsz.hu (2014.03.22) 22. www.users.atw.hu/hummen/anyagok/2/new/RSZERV.pdf (2014.04.13)
68
23. www.szon.hu/miskolci-sorfesztival/2350724 (2014.04.13) 24. www.marketingzoli.hu/cikkek/hogyan-keszul-az-online-marketing-terv (2014.04.13) 25. www.miskolc.hu/sor-gasztonomia-zene-unnepe (2014.04.15) 26. www.oktoberfestinfok.blogspot.hu/ (2014.04.16) 27. www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0051_Turizmusmenedzsment/ch06.html (2014.04.17) 28. www.nif.hu (2014.04.20) 29. www.szakmai.itthon.hu/documents/28123/121718/1108_fesztivallatogatasi_szokasok.pd f/5b6c4ef2-ad2c-4e17-a4fc-beb74ead9fa9 (2014.04.20) 30. www.netagent.hu/download.php?id=453 (2014.04.23) 31. www.oktoberfest.co.hu/arak.html (2014.04.24.) 32. www.mvkzrt.hu/villamos-projekt (2014.04.24.) 33. www.fesztival.ido.hu/2013/09/13/miskolci-sorfesztival (2014.04.24) 34. www.afalu.hu/cikkek/a_videki_turizmus_diverzifikacios_sajatossagai 35. www.mediaasz.hu/cikkek/23_1.htm (2014.04.24) 36. www.agroinform.com/aktualis/?act=printItem&id=940 (2014.04.24) 38. www.oktoberfest.de/de/ressort/Geschichte/ (2014.09.30) 39. www.oktoberfest.de/de/ressort/Bier/ (2014.09.30) 40. www.loewenbraeu.de (2014.09.30) 41. www.augustiner-braeu.de/augustiners/html/de/index.html (2014.09.30) 42. www.alfatours.hu/oktoberfest.html (2014.09.30) 43.www.oktoberfest.de/de/article/Das+Oktoberfest/Fahrgesch%C3%A4fte/Das+Riesenrad/38 7/ (2014.10.02) 44.www.oktoberfest.de/de/article/Das+Oktoberfest/Fahrgesch%C3%A4fte/Die+Krinoline/381 / (2014.10.02) 45.www.oktoberfest.de/de/article/Das+Oktoberfest/Fahrgesch%C3%A4fte/Der+Toboggan/39 0/ (2014.10.02)
69
46.www.oktoberfest.de/de/article/Das+Oktoberfest/Fahrgesch%C3%A4fte/Die+Alpina+Bahn/340 (2014.10.02) 47.www.oktoberfest.de/de/article/Das+Oktoberfest/Fahrgesch%C3%A4fte/Power+Tower+II/385/ (2014.10.02) 48. www.oktoberfest.de/de/ressort/Zeltinformationen/ (2014.10.07) 49. www.marketing-turizmus.hu/otka/n25.pdf (2014.10.07) 50. miskolc.varosom.hu/programok/fesztivalok/Miskolci-Sorfesztival-1.html (2014.10.07) 51. www.miskolc.varosom.hu/programok/fesztivalok/Miskolci-Sorfesztival-1.html
70
13.
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. ábra - Paulaner sör ....................................................................................................................... 18 (Forrás: /www.paulaner.com/our-beer/oktoberfest-bier) .............................................................. 18 2. ábra - Hofbräu sör ........................................................................................................................ 19 (Forrás: www.hofbraeuhaus.de/) .................................................................................................... 19 3. ábra .............................................................................................................................................. 19 (Forrás: www.hacker-pschorr.com/en/oktoberfest) ....................................................................... 19 4. ábra- óriáskerék az Oktoberfesten............................................................................................... 20 (Forrás: www.oktoberfest.de).......................................................................................................... 20 5. ábra - Toboggan ........................................................................................................................... 21 (Forrás: www.oktoberfest.de).......................................................................................................... 21 6. ábra -A nagy sátor ........................................................................................................................ 22 (Forrás: www.oktoberfest.de).......................................................................................................... 22 7. ábra - Sör árának változása .......................................................................................................... 22 (Forrás: www.sueddeutsche.de/muenchen/oktoberfest) ............................................................... 22 8. ábra - Sörfogyasztás változása 1980- 2010- ig.) ........................................................................... 23 (Forrás: www.kwizda.hu/oktoberfestszamokban)........................................................................... 23 9. ábra - Látogatók az Októberfesten 1980-2010 ............................................................................ 24 (Forrás: www.kwizda.hu/oktoberfestszamokban)........................................................................... 24 10. ábra - Az Oktoberfest hagyományos öltözéke ........................................................................... 26 (Forrás: www.oktobefest.de) ........................................................................................................... 26 11. ábra - Fesztiválok költségek ....................................................................................................... 27 (Forrás: Miskolci Egyetem, Gazdaság Tudományi Kar, Turizmus Rendszere) .................................. 27 12. ábra - Miskolci Sörfesztivál reklámhirdetése ............................................................................. 37 (Forrás: www./sorfesztivalmiskolc.hu) ............................................................................................ 37 13. ábra - Miskolci Sörfesztivál részletes programja 2013-ban ....................................................... 39 (Forrás: www.sorfesztivalmiskolc.hu/) ............................................................................................ 39 14. ábra - Sör .................................................................................................................................... 41 (Forrás: www.sorfesztivalmiskolc.hu) .............................................................................................. 41 15. ábra (Forrás: www.mindmegette.hu) ........................................................................................ 41 16. ábra - Miskolci Sörfesztivál jegyárai 2013-ban).......................................................................... 43 17. ábra - Az Oktoberfest étel-, italkínálata és azok árai 2013- ban) ............................................... 44 18. ábra - A Miskolci Sörfesztivál étel-, italkínálata ás azok árai 2013-ban ..................................... 44 19. ábra - A Müncheni ünnepség nemzetközi összetétele 2013-ban) ............................................. 45 (Forrás: www.muenchen.de/veranstaltungen/oktoberfestl) .......................................................... 45 20. ábra - Vélemény a kézműves sörök kínálatáról a Sörfesztiválon (Forrás: Saját összeállítású kérdőív) ............................................................................................................................................ 52 21. ábra - Vélekedés az ízesített sörök kínálatáról........................................................................... 52 (Forrás: Saját összeállítású kérdőív) ................................................................................................. 52 22. ábra - Vélemények kimutatása a hagyományos sörökről (Forrás: Saját kérdőív) ...................... 53 23. ábra - A megkérdezettek állásfoglalása a nemzetközi sörkínálatról .......................................... 54 (Forrás: Saját összeállítású kérdőív) ................................................................................................. 54 24. ábra - Fesztivál fellépők színvonalának mérése ......................................................................... 59
71
(Forrás: Saját összeállítású kérdőív) ................................................................................................. 59 25. ábra - Árak véleményezése ........................................................................................................ 60 (Forrás: Saját összeállítású kérdőív) ................................................................................................. 60
72
14.
SUMMARY
The Oktoberfest in Munich is one of Europe’s most high-toned festivals. The beer festival, having hundreds of years of tradition offers outstanding services and a wide gastronomical supply to the guests. The Beer Festival of Miskolc, compared to the Oktoberfest is an elementary attempt to introduce an event similar to the one in Munich. The recordbreaking beer feast of Munich kept its traditions all along, only presented it in a more modern form year after year. Today, beside its traditions it also acts as an international meeting point. The Oktoberfest awaits the guests from every part of the world with its spectacular attractions (ferris-wheel, Tobbogan etc.) and wide-ranging supply (Paulaner, Hofbräu, Hacken Pschorr, Agustiner etc.). Beer lovers can have fun in 14 bigger and 15 smaller tents. The beer festival of Munich awaits the beer lovers and those who want to relax as well with its well-established infrastructure, quality accomodation, well prepared organisers and unforgettable atmosphere. The Beer Festival of Miskolc will be held in 2014 for the third time in the area of the Népkert. Although it is a new initiative, it attracted many people with quality performers and gastronomic experiences. The festival is very popular and it provides an opportunity for almost every age-group for recreation. Though the event yet falls behind its Munich equivalent concerning the standards, infrastructure, services and traditions it is on the right track to work off these drawbacks. The beer feast can extend the scope of visitors from Msikolc and its surroundings to the region of Northern Hungary and optimally, in 5 to 10 years to Hungary as a whole. In my opinion through serious organizational activies, expansion of supply and attractions, extension of marketing activities, optimizing of prices and promoting domestic products it can be one of, if not the most popular festivals of Hungary.
73
15. 15.1.1.
MELLÉKLET
Kérdőív
Nem: fiú/ lány
Kor: Értékeld 1-től 5-ös skálán a Miskolci Sörfesztivált! (1-5 Likert skála 1értékelhetetlen5 kiváló) Milyen söröket fogyasztottál? (ár-érték arány szempontjából) Milyennek találtad a fesztivál marketingjét? Milyenek voltak a fellépők? Melyik Miskolci fesztivált tartod a legfelkapottabbnak? Kocsonyafesztivál Sörfesztivál Operafesztivál MEN Other Melyik fesztivál épít a fiatalokra a legjobban? Kocsonyafesztivál Sörfesztivál Operafesztivál MEN Other
Mit változtatnál meg a Sörfesztivál sikerességének érdekében? (1 teljesen megváltoztatnám-, 5 nem változtatnék rajta) Beléptető rendszer (karszalag, pecsét stb.) Ár
74
Fellépők (többségben külföldiek legyenek) Sörkínálat Helyszín Járt már az Oktoberfesten? Igen/Nem Miben másabb az Oktoberfest mint a Sörfesztivál? (1 teljesen más- 5 megegyezik) Hagyományokra épít Megfelelő ár- érték arány Kiváló infrastruktúra Nemzetközi keveredés Komoly marketing Mit kell tenni ahhoz, hogy B-A-Z megye vezető fesztiválja legyen a Sörfesztivál? Mit kell tenni ahhoz, hogy Magyarország vezető fesztiválja legyen a Sörfesztivál? Mennyire vagy elégedett a sörkínálattal (sörválasztékkal)? (1 elégedetlen- 5 teljesen elégedett) Kézműves sörök Ízesített sörök Hagyományos sörök (pl.: kőbányai) Nemzetközi sörök (bush, leffe stb.) Mi jut eszedbe, ha Sörfesztivál, akkor....? Mennyire befolyásolják az alábbiak a Sörfesztivál sikerességét? Kiépült infrastruktúra Városlakók hozzáállása Megfelelő marketing
75
Face control A fesztivál sikeressége egyenlő a......... Mi lenne a 2014-es fesztivál új szlogenje? Jövőre részt veszel a Sörfesztiválon? Igen/ Nem
76
