NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR TURIZMUS INTÉZET
„NEMZETEK TURIZMUSA” VI. NEMZETKÖZI TURIZMUS KONFERENCIA 2014 TANULMÁNYOK
GYŐR, 2014
A kiadásért felel: A Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadójának Elnöke Prof. Dr Varga László Tudományos és Külügyi Rektorhelyettes
Szerkesztők: Dr Darabos Ferenc PhD - Ivancsóné Dr Horváth Zsuzsa PhD Lektorálta: Albert Tóth Attila Dr Darabos Ferenc Domán Gabriella Kőmíves Csaba Dr Lőrincz Ildikó Régaiszné Vajda Katalin Dr Szretykó György Varga Józsefné Dr
ISBN szám: 978-963-359-032-4 A kötetet kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó Apáczai Csere János Kar Példányszám: 100 pld. Terjedelem: CD (pdf) 2
3
Előszó a Turizmus ízei című konferencia-kiadványhoz Jelen konferencia kiadvány a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézete által 2014. április 14-én nagy sikerrel megszervezett Nemzetek turizmusa nemzetközi konferencia 33 db előadását tartalmazza. A konferencián a plenáris ülésen majd a szekciókban több mint 50 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. 13 felsőoktatási intézmény, közöttük 3 határainkon túli képviseltette magát, de számos előadó érkezett a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások területéről is. A plenáris előadáson Dr. Szabó Péter – a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Dékánja mondott köszöntőt, majd Dr. Darabos Ferenc – a Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézetének vezetője nyitotta meg a konferencia szakmai programját. A konferenciára 6 fős delegáció érkezett Szenkevics Moszkvai Állami Turisztikai Főiskoláról, akikkel egyetemünk korábban együttműködési megállapodást írt alá. A moszkvai főiskola rektora Prof. Dr. Yandovskiy Alexander köszönetét fejezte ki a meghívásért. A köszöntők után a szakma jeles képviselői adtak elő. Elsőként Olga Burukina tartott előadást a „Turizmus és az oktatás, mint a világ legprominensebb kreatív iparágai” címmel, majd őt követte, Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikáért felelős Főosztályának vezetője Dr. Nemes Andrea, aki bemutatta a turizmus nemzetközi és magyarországi trendjének alakulását, beszélt Magyarország turizmusának versenyképességéről, kiemelte az orosz beutazó turizmus szerepét. Nagy sikerű előadást hallhattunk Szegedi Andreától Az orosz piac szerepe Magyarország beutazó turizmusában címmel. A rendezvényen megismerhettük Győr város és testvérvárosa, Nyizsnij Novgorod kapcsolatában rejlő lehetőségeket Gyarmathy Orsolya és Jakab Petra előadásában. Konferenciánk keretein belül teret biztosítottunk egy új, nagyszabású „Dunai kulturális folyosó” témában elindult kutatás eddigi eredményeinek közzétételére, 4
melynek nyitóelőadását Tóth János Attila régész, a BM Örökségvédelmi Főosztály vezető tanácsosa - A „Dunai kulturális folyosó” - kulturális örökségtől az örökség alapú turizmusig címmel tartotta. A kutatás célja, hogy „Duna-tudatos, kulturális fejlődés” indulhasson el. A témához több előadó is csatlakozott a szekció előadások kapcsán. A tavalyi évhez hasonlóan nagyon népszerű volt, Dr. Gundel János, a BGF Főiskolai tanárának a Duna menti halételekről tartott élményszerű előadása. Konferenciánk széles lehetőséget biztosított a turizmustrendjeinek, problémáinak megismerésére, megvitatására és természetesen mindamellett a turizmus aktuális kérdéseinek bemutatására. A szekcióülésekre az alábbi tematika szerint került sor: 1. Nemzetközi szekció 2. Duna Kulturális Folyosó Szekció 3. Turizmus Szekció 4. Turizmus és kapcsolódó szolgáltatások szekció Köszönöm Dr. Ivancsóné Dr Horváth Zsuzsanna főszervező, főiskolai adjunktus színvonalas, áldozatkész munkáját, valamint a Vendéglátó Tanszék és az Idegenforgalmi Tanszék dolgozóinak szakmai közreműködését.
Győr, 2014. október 1.
Dr. Darabos Ferenc Intézetigazgató, rendezvényszervező
5
Tartalomjegyzék Előszó a Turizmus ízei című konferencia-kiadványhoz
4
Plenáris előadások
11
СЕГЕДИ Андреа ЗАО Венгрия Туризм - Успешное позиционирование дестинации на туристическом рынке на примере Хевиза
12
GUNDEL János Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Vendéglátás Intézeti Tanszék - Halételek a Duna mentén (Halászlevek a Fekete-erdő és a Fekete-tenger között)
25
Nemzetközi szekció
39
DARABOS, Ferenc Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar - Eine Aufnahme über die Freizeitgewohnheiten von Touristen die in Österreich Skiurlaub machen bzw. die Analyse von ihren Eindrücken über den Tourismus von Ungarn
40
KUTEPOVA, Galina Department of Tourism MSITI n.a. Yu. Senkevich – Exotic travels in the 21st century
55
Е.М. Товни, кандидат экономических наук, доцент кафедры Экономики туриндустрии Московский государственный институт индустрии туризма имени Ю.А. Сенкевича, г. Москва, Россия - Россия в системе мирового рынка делового туризма
63
GROTTE, Judit Associate Professor, Head of International Hospitality Management Specialization, Budapest College of Communication, Business and Arts; Institute of Tourism and Catering - The online environment: is it changing the way we organize our holidays?
6
77
Е.М. Товни, кандидат экономических наук, доцент кафедры Экономики туриндустрии Московский государственный институт индустрии туризма имени Ю.А. Сенкевича, г. Москва, Россия - В.Н.Николашин, кандидат экономических наук, доцент кафедры Туризма Московский государственный институт индустрии туризма имени Ю.А. Сенкевича, г. Москва, Россия ДЕЛОВОЙ ТУРИЗМ КАК ПЕРСПЕКТИВНОЕ НАПРАВЛЕНИЕ РАЗВИТИЯ ТУРИНДУСТРИИ
93
GÖRCSNÉ MUZSAI, Viktória Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar - Nyitás keletre: oroszul a turisztikai szektorban
103
BÁNHIDI, Miklós Apáczai Csere János Faculty, University of West Hungary World Leisure Organization for Tourism and Leisure Development
119
СРЕТЬКО, Дьёрдь - Оценка результативности работы в гостиничном бизнесе
127
KŐMÍVES, Csaba Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Русская гастрономия и кулинарные традиции
142
Duna Kulturális folyosó Szekció
149
FEKETE Mátyás Edutus Főiskola -Le Danube bleu, ses valeurs et possibilités touristiques
150
LAKI Ildikó MTA TK Szociológiai Intézet, Szegedi Tudományegyetem JGYPK Két Duna menti település turisztikában betöltött szerepe
166
JÁSZBERÉNYI Melinda Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar - Kulturális turizmus, mint motiváció a folyami üdülőhajózásban
179
VARGA Józsefné Horváth Mária Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar - Szakrális értékek a Duna kisalföldi szakasza mentén
7
193
CSOBAYNÉ PINTÉR Éva Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Original Balance Kft. - Az idegenvezetés új formája: Tematikus városnéző séták
206
IVANCSÓNÉ HORVÁTH Zsuzsanna – CSEJTEI Anita - MARÁCZI Krisztina Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar - A rábaközi artézi vizek és a turizmus kapcsolata
216
Turizmus szekció
227
EISINGERNÉ BALASSA Boglárka – ERCSEY Ida - GÁBORA Bernadett Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar - Az EYOF 2017-ben rejlő potenciál kiaknázása
228
CSÍKÁSZ Emőke Nyugat-Magyarországi Egyetem, Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola - A boldog települések és a turizmus jelenléte közti összefüggés
251
NAGY Éva Ilona – TALABOS István Budapest Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar - Az orosz beutazó turizmus alakulása Közép- Európában
263
TÓTH Dóra, KŐHALMI Borbála, GOMBOS Szandra Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar - Tata ökoturisztikai attrakcióinak egységes kommunikációs lehetőségei
282
KOCSISNÉ ANDRÁSIK Ágota Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar - Kisvállalkozások helyzete Magyarországon
302
ALBERT TÓTH Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar - A magyarországi szállodaipar régiós megoszlása
8
309
OLÁH Ferenc Mosonmagyaróvári Bolyai János Általános Iskola, Informatikai és Közgazdasági Szakközépiskola - Az egészséges életmód vizsgálata egy nyaralás során
326
HUSZKA Péter Széchenyi István Egyetem Gazdaságtudományi Kar – Az ellátási láncok hatékonyságának és az egészségtudatosság vizsgálata egy nyaralás során
342
Turizmus és kapcsolódó szolgáltatások szekció
358
TÓTHNÉ KARDOS Krisztina KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. - A Látogatóközpont / Tourinform Győr szerepe a város idegenforgalmában 359 ERCSEY Ida Széchenyi István Egyetem - Az életminőség a régió minősége?
379
MOLNÁR Csilla Eszterházy Károly Főiskola GTI Turizmus Tanszék – Kihívások és lehetőségek az egészségturizmusban: az orosz piac meghódítása 400 TALPAS János Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz kar Kolozsvár - A turisztikai kereslet felmérése a nagyenyedi borászok részére
421
OBÁDOVICS Csilla Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar - GELÁNYI Ildikó Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar - Lovasturizmus Magyarországon
427
KÁLMÁN Zoltán ELTE Bölcsészettudományi Kar - Turizmus és interkulturalitás (esettanulmányon keresztüli bemutatása konkrét magyarországi orosz tulajdonú vállalat vezetőinek interkulturális magatartásának elemzésével)
445
HORVÁTH Viktorné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar- A külső helyszínek szerepe a szakmai idegen nyelv oktatásában
9
466
MOLNAR Elisabeta Ilona PhD Partium Christian University Oradea – MORARU Remus Christian Phd candidate The Bucharest Academy of Economic Studies - Adaptation of the Romanian tourism product to the current requirements of the European market
10
476
PLENÁRIS ELŐADÁSOK
11
СЕГЕДИ Андреа ЗАО Венгрия Туризм
Успешное позиционирование дестинации на туристическом рынке на примере Хевиза
1. Вступление По мнению экспертов, в туризме начался новый этап. До сих пор мы, главным образом,
уделяли особое внимание развитию предлагаемой продукции.
Развитие туристической продукции тесно связано с развитием конкретного региона.
Сюда
можно
отнести
повышение
комфорта
туристических
предложений, создание новых элементов предложений, развитие связанных с туризмом услуги инфраструктуры (например, открытие новых пристаней, строительство отелей), т.е. деятельность, главным образом, связанную со строительством. Развитие туристических предложений может быть связано и с развитием
исключительно
экскурсионных
программ
рыночных нового
типа,
услуг.
Например,
производством
и
разработкой реализацией
характерных для региона сувениров, организацией информационных услуг в сфере туризма. Вся эта деятельность непосредственно связана со сферой услуг. Эпоха развития продукции, однако, подошла к концу, ее место заняла эпоха маркетинговых коммуникаций. Это означает, что на туристическом рынке пришло время успешной реализации созданной в предыдущий период продукции. Но мы должны учитывать, что именно благодаря предыдущему периоду по всему миру образовалось множество дестинаций, которые появились
на
рынке
с
конкурентоспособными
высококачественными
предложениями, создавая тем самым серьезную конкуренцию на рынке. Вместе с этим, в результате стремительного развития транспортных сообщений дестинации стали намного более доступными. Благодаря развитию маршрутов воздушных сообщений и понижению стоимости авиабилетов, доступной стала,
12
практически, любая точка мира, и все больше людей могут позволить себе выбор дальних туристических маршрутов. В
этой
обострившейся
конкуренции
победителями
могут
стать
такие
дестинации, которые располагают какими-либо уникальными предложениями, аттракционами, особой привлекательностью, и которые в состоянии успешно позиционировать свою уникальность на рынке. 2. Понятие «дестинация» Слово «дестинация» имеет латинское происхождение, оно означает какую-то функцию,
предназначение.
В
туризме
этот
термин
подразумевает
определенную туристом цель путешествия. Самое широкое определение термина «туристская дестинация»: «Такой географический регион, который выбирается
каким-либо
путешественником
в
качестве
конечной
цели
путешествия. В дестинации в наличии имеются все необходимые институты и объекты, необходимые для размещения, организации питания и развлечений» (формулировка Т. Бигера). Кроме территориальной принадлежности определение понятия «дестинация» с позиций лиц и организацию, предоставляющих услуги, еще более приближает нас к пониманию сути термина: «Дестинация, по сути, является туристским продуктом. В восприятии клиента туристский продукт является цепочкой услуг, звенья которой, за исключением приезда и отъезда, сосредоточены в одном определенном регионе» (формулировка профессора Д-ра Хармута Луфта) (NYÍRÁDI-SEMSEI 2007:12). Для того, чтобы какое-то место, какой-то регион мог стать дестинацией, ему надо располагать факторами, определяющими туристские дестинации. Эти факторы являются основополагающими элементами при определении границ и характеристик дестинационных территорий, а их развитие играет решающую роль в обеспечении роста конкурентоспособности данной дестинации. Основополагающими
элементами
определения
туристских
дестинаций
являются следующие факторы (Бухалис, 2000): Туристский аттракцион, как, например, природные факторы, созданные людьми факторы, наследие, специальные события и т.д.; 13
Доступность, как, например, полная система транспортного сообщения, включая дороги, транспортные средства и т.д.; пакеты продукции; любая деятельность, которой может заниматься турист во время пребывания в данной местности; общественные услуги, как, например, банки, телекоммуникация, клиники и т.д.; На основании анализа и обобщения понятий, основополагающих факторов дестинации и аспектов природы дестинации можно назвать следующие характеристики дестинации: Дестинация: целевая территория, которую турист выбирает в качестве цели своего путешествия не только целевая территория, но и принимающая территория основополагающая составляющая туризма ее определение проводится с учетом интересов и мнения туриста место/регион с физически и географически определяемыми границами турист проводит здесь не менее одной ночи место/регион, в котором имеются необходимые для проживания в течение, минимум, одного дня туристические достопримечательности, продукция, услуги и другие связанные с этим услуги включает в себя множество заинтересованных участников, которые сотрудничают друг с другом имеет собственный имидж располагает перцепцией (что означает, что каждый турист через свой «фильтр» может давать субъективную оценку дестинации) предоставляет туристу интегрированные впечатления является туристским продуктом в широком смысле этого понятия, который конкурирует на туристическом рынке с другими туристскими продуктами (т.е. дестинациями)
14
такая комплексная и интегрированная система, которая предполагает наличие
современной
структуры
туристского
управления
и
менеджмента, необходимой для успешного функционирования строящаяся снизу и поддерживаемая сверху система (TŐZSÉR 2006) Таким образом, не каждая территория или регион могут стать туристской дестинацией.
Существуют
такие
основополагающие
критерии,
которым
территория или регион должны соответствовать, чтобы стать туристской дестинацией. Вышеперечисленные характеристики являются только самыми важными факторами. Определение дестинации и дестинационной территории, как и определение их границ предполагают специальную систему критериев, которая действует, в первую очередь, на основании интересов, ожиданий и мнения туриста. Точное определение дестинации важно и потому, что это определяет дальнейшую маркетинговую деятельность. 3. USP – Uniqe Selling Proposition Среди дестинаций существует очень острая конкуренция, Но, если мы проанализируем предложения отдельных дестинаций, то увидим, что различий между нами почти нет. Все дестинации предлагают культурные программы, активное времяпрепровождение, СПА-процедуры, все они гордятся своей гастрономией… Турист не ощущает разницу, т.е. не знает, на основании чего сделать выбор в пользу той или иной дестинации. Один фактор может помочь туристу сделать выбор: если дестинация располагает предложением, которое отличается от предложений других дестинаций и привлекает внимание туриста. Это волшебное слово – USP (Uniqe Selling Proposition), т.е. индивидуальное реализационное предложение. USP – такой отличающихся от прочих продукт или такое преимущество марки, которое обеспечивается только данной маркой. Это не что иное, как определение особой ценности предложения, определение основания для того, чтобы туристы сделали выбор именно в пользу данной дестинации. Точное определение является имеющей ключевое значение задачей, на которой строится вся маркетинговая стратегия.
15
Какое значение имеет USP для конкретной дестинации, в значительной степени зависит от нашей креативности. Туризм – такая отрасль, в которой мы продаем мечты, легенды. Зачастую, это то, что никто никогда не видел, но пользуется при
этом
большим
спросом.
Действительно,
сколько
человек
видели
лохнесское чудовище Несcи? Не думаю, что их список был бы длинным, но ежегодно толпы туристов посещают расположенное вблизи шотландского городка Инвернесс озеро, с радостью оплачивая экскурсию и приобретая сувениры. 4. USP Венгрии на российском туристическом рынке Когда в 2004 году я была назначена руководительницей Венгерского Национального Туристического Представительства в Москве, я постаралась проанализировать, какое представление о Венгрии сложилось у наших потенциальных
клиентов,
что
может
сделать
нашу
страну
более
привлекательной в глазах российских туристов. Общее представление о Венгрии позитивно. Обычно, считается, что это одна из стран и туристских дестинаций, где нет отрицательного отношения к россиянам. Люди среднего и старшего возраста еще помнят поездки на Балатон и в Будапешт, помнят венгерские товары. Те, кто проходил в Венгрии военную службу, очень позитивно и с удовольствием вспоминают те времена. Но, несмотря на общую положительную оценку, Венгрия как туристская дестинация нуждается в популяризации, у россиян очень мало туристических ассоциаций, связанных с Венгрией. Если
мы
проанализируем
важнейшие
элементы
наших
предложений
(Будапешт, семейный отдых, гастрономия, активный туризм, оздоровительный туризм), то придем к выводу, что во всех этих областях мы сталкиваемся с очень сильной конкуренцией. Будапешт прекрасен, но Прага, Вена, Париж и многие другие европейские столицы также прекрасны. Конкурировать с Турцией и Египтом в сфере семейного пляжного отдыха мы не в состоянии. И это перечисление я могу продолжить, дополнив его тем, что в Венгрии нет ни высоких гор, ни моря. Словом, нашу ситуацию я могла бы назвать безнадежной. Но в России также все большую популярность приобретают здоровый образ 16
жизни, лечение на основе природных лечебных факторов. А Венгрия занимает пятое место в мире среди стран, обладающих наибольшими запасами термальных вод. Мы располагаем 2000-летней купальной культурой и, действительно, уникальными элементами предложений. В Мишкольцтапольце находится единственная в Европе пещерная купальня, в Хайдусобосло – крупнейший в Европе купальный комплекс, у нас есть -действующие и сегоднятурецкие купальни с бассейнами XVI века, Будапешт гордится своими купальнями – архитектурными памятниками. И в заключение, но не в последнюю
очередь,
у
нас
есть озеро
Хевиз,
единственное
в
мире
биологически активное озеро с лечебной водой. В этом озере купаться можно в течение всего года. Его важнейшая особенность заключается в том, что онo уникально! 5. Хевиз и Хевизское озеро Лечебное
озеро,
дно
которого
покрыто
формировавшимся
несколько
тысячелетий слоем лечебной грязи, представляет собой образовавшуюся в результате действия источников воронку глубиной 38 метров. Озеро питают горячие и холодные источники, вода которых богата минеральными солями. Мощность источников составляет 410 литров воды в секунду, в результате этого вода в озере полностью обновляется за три дня. Температура вырывающейся из источников воды составляет 38,5oC, температура воды в озере колеблется от 24 до 38 oC в зависимости от сезона, поэтому в озере можно купаться даже зимой. Благодаря специальному составу воды и покрывающему дно озера слою лечебной грязи, озеро может использоваться с различными целями – и для профилактики, и для лечения заболеваний. Составляющие основы комплексной бальнеотерапии лечебные грязи и лечебная вода объединяют в себе благоприятные свойства углекислых, серных, кальциевых, магниевых, гидрокарбонатных и содержащих небольшое количество радона лечебных вод. Показания к лечению распространяются на широкий спектр заболеваний опорно-двигательного аппарата: вода озера благоприятна при лечении ревматических заболеваний органов опорнодвигательного
аппарата,
остеопароза,
дегенеративных
заболеваний
позвоночника и суставов, болезни Бехтерева, воспалительных заболеваний 17
суставов в хронической стадии, лечении после посттравматических операций и операций
органов
опорно-двигательного
аппарата,
а
также
лечении
ревматизма мягких тканей, вторичных заболеваний суставов, хронических, периферических, связанных с нервной системой заболеваний, вызванных механическими причинами, лечении до и после операций на суставах, лечении после операций на хрящевых дисках, лечении хронических гинекологических заболеваний (www.spaheviz.hu). Основной продукт Хевиза – лечебный и велнес-туризм. В качестве дополнительного продукта выступают активный отдых, гастрономия и культура. Хевиз – город с постоянным населением чуть более 5 тысяч жителей, основные доходы население получает от туризма. Своей славой и известностью этот венгерский городок обязан лечебному озеру. Хевиз насчитывает 9334 кровати. 3001 из них относятся к частному сектору, 6333 к коммерческим местам размещения. Оборот коммерческих мест размещения в Хевизе в 2012-ом году Источник: KSH Общее количество туристов
224 645
Общее количество турночей
1 074 468
Средняя
продолжительность 4,8
проживания туристов Количество зарубежных туристов Количество
турночей
113 802
зарубежных 713 119
туристов Средняя
продолжительность 6,3
проживания зарубежных туристов
18
6. Соответствующий
партнер
–
организация
Туристический
Дестинационный Менеджмент (ТДМ). Для того чтобы национальное туристическое представительство могло бы успешно реализовывать конкретную дестинацию, необходим соответствующий партнер, который может комплексно представлять предложения дестинации. На основании западноевропейского опыта наиболее подходит для такой цели строящаяся по вертикали снизу вверх мини-маркетинговая организация, ТДМ, которая активизирует местных участников туристической деятельности, чтобы они более ощущали свою причастность к туристическим процессам в данном месте. Цели ТДМ: 1. Поиск факторов привлекательности (ценностей) 2. Развитие факторов привлекательности в состояние готового продукта 3. Формирование продуктов, групп продуктов 4. Подготовка в дестинации фундамента для сформированных продуктов 5. Вывод дестинации и сформированных в ней продуктов на рынок 6. Реализация продуктов 7. Обеспечение необходимых впечатлений у посетителей-гостей 8. Сохранение на будущее удовлетворенных клиентов В интересах этого ТДМ выполняет следующие задачи: 1. Поддержание партнерства 2. Исследования 3. Проектирование 4. Развитие 5. Проектный менеджмент 6. Менеджмент аттракционов 7. Обеспечение качества 8. Мониторинг 9. Дестинационный маркетинг 10. Объявление и проведение конкурсов 19
11. Административная деятельность 12. Координация 13. Профессиональная подготовка 14. Консультирование
7. Хевизский ТДМ По инициативе граждан 1 марта 2006 года в Хевизе было создано Хевизское Туристическое
Маркетинговое
Объединение,
которое
с
2011
года
функционирует под названием Хевизский Туристический Дестинационный Менеджмент. Его цели и круг обязанностей уже с момента образования совпадают с целями и кругом обязанностей ТДМ. Местные туристические организации совместно обратились к руководству города с предложением объединить имеющиеся в распоряжении источники в интересах максимально успешной маркетинговой деятельности. После долгого согласования
было
создано
Хевизское
Туристическое
Маркетинговое
Объединение, членами которого стали оказывающие услуги коммерческие организации, некоммерческие организации и органы местного самоуправления. В соответствии с этим, членами организации стали представители следующих участников рыночной деятельности: •
Гостиницы
•
ООО «Хевизское лечебное озеро»
•
Ассоциация хозяев частных апартаментов
•
Мэрия города
•
Туристические бюро
•
Рестораны и кафе
•
Частные лица, заинтересованные в сфере туризма
•
Культурный центр
•
Прочие заинтересованные в туризме организации сферы услуг
Организация функционирует в форме объединения, в периоды между общими собраниями работает под управлением президиума. В состав президиума 20
входят 7 человек, которых выбирают на срок 3 года из числа участников общего собрания.
Президиум
формируется
следующим
образом:
председатель,
заместитель председателя, 1 представитель лечебного озера, 2 представителя гостиниц, которые работают в сфере маркетинга, а также 1 представитель хозяев частных апартаментов и 1 представитель входящих в состав объединения организаций, оказывающих услуги. В соответствии с годовой рабочей программой, разработанной президиумом под руководством председателя и утвержденной общим собранием, рабочий орган объединения осуществляет выполнение профессиональных задач. Выполнением
профессиональных
задач
занимается
менеджер
ТДМ,
являющийся работающим на постоянной основе сотрудником объединения. Объединение действует на основании годового бюджета. Он составляется из поступлений от городской мэрии, членских взносов (в настоящее время в состав
объединения
входят
99
членов),
конкурсных
источников,
предпринимательской деятельности. Бюджетные средства расходуются на организацию деятельности объединения и маркетинговую деятельность. 8. Сотрудничество Хевизского ТДМ и московского туристического представительства Московское
туристическое
представительство
работает
в
качестве
подразделения Посольства Венгрии. Его задачей является продвижение венгерского туристического продукта, способствование реализации венгерских туристических предложений на рынке. С Хевизским ТДМ представительство успешно сотрудничает с 2006 года. Представительство постоянно отслеживает рыночные тенденции, изменения в сфере спроса и предложений. Информация об этом предоставляется Хевизскому ТДМ, который в соответствии с этим совместно
с
представительством
формирует
свою
маркетинговую
деятельность в России. Представительство постоянно подбирает форумы для представления Хевиза и информирует об этих возможностях Хевизский ТДМ. Маркетинговые акции представительство и ТДМ осуществляют и финансируют совместно.
21
В
рамках
этого
сотрудничества
представительство
совместно
с
ТДМ
подготовило издание о Хевизе, которое было выпущено тиражом 45 тысяч экземпляров. Подготовлен микро-сайт о Хевизе на русском языке, который мы используем в маркетинговых кампаниях в Интернете. За прошедшие годы представительство и ТДМ организовали и провели многочисленные рекламные туры, workshop-ы, презентации. Хевиз является постоянным экспонентом национальных венгерских стендов на специализированных туристических выставках. Благодаря этому сотрудничеству, за последние годы в венгерских лечебных и wellness-отелях постоянно возрастает количество гостей из России.
Источник: KSH
22
Другим важным результатом сотрудничества стало то, что Россия вошла в число важнейших направляющих рынков венгерских лечебных и wellnessотелей. Благодаря динамичному росту последних лет, в настоящее время Россия занимает второе место среди стран, направляющих туристов в Венгрию.
Источник: KSH
9. Заключение Сотрудничество
не
бывает
легким
ни
в
каких
областях.
В
любом
сотрудничестве сталкиваются разные интересы. Но вышеприведенный пример как раз свидетельствует, что долгосрочных и заметных результатов мы можем добиться только в рамках рационально продуманного сотрудничества. ТДМ является
организацией,
которая
активизирует
местных
участников
туристической сферы на то, чтобы они более ощущали свою причастность к туристическим процессам в данном месте. ТДМ объединяет предпринимателей 23
и обеспечивает их единое рыночное поведение. Тем самым оно становится идеальным партнером для сотрудничества, так как внешние партнеры -в данном случае московское туристическое представительство- имеют дело с многочисленными организациями и фирмами, а с одной организацией.
Библиография: LIGETI Ádám: A TDM-ek szerepe az életminőség fejlesztésében III. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpóziumon elhangzott előadás Budapest 2011. szeptember 2. NYIRÁDI
Ágnes,
SEMSEI
Sándor
(szerk.):
Új
lehetőségek
a
turisztikai
együttműködésekben In: Balatoni TDM füzetek Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. http://www.tdmszovetseg.eu/files/_tdmsz/download_files/11/tdmbalatonifuzetek.pdf TŐZSÉR Anett: A turizmus korszerű irányításának rendszere: a desztináció menedzsment 1. rész http://www.matur.hu/public/menu.php?m=206 Hévizi Gyógytó http://www.spaheviz.hu/hu/tofurdo/heviz/ Hévíz Turisztikai Nonprofit Kft által a szerző rendelkezésére bocsájtott anyagok és adatok az Egyesület működésével kapcsolatosan KSH adatok alapján a Magyar Turizmus Zrt összefoglalója Magyarország észámokban http://itthon.hu/szakmaioldalak
24
GUNDEL János Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Vendéglátás Intézeti Tanszék Halételek a Duna mentén (Halászlevek a Fekete-erdő és a Fekete-tenger között) Az édesvízben és a tengerekben élő lények, mindig fontos táplálékai voltak az ott élő embereknek. A különböző halak, rákok, kagylók és csigák, az időjárástól és földrajzi elhelyezkedéstől függően kisebb, de sokkal inkább nagy változatosságban és mennyiségben voltak gyűjthetők, kifoghatók. Különböző forrásokból ismert, hogy az ókori Egyiptomban (a Nílus-völgyében) hatalmas halbőség volt, olyannyira, hogy az emberek a halhoz olcsóbban hozzájuthattak, mint a kenyérhez. A biblia különösen sokat foglalkozik a halakkal. A hal többféle jelkép (pl. a soha nem alvó hal az örök élet jelképe), többféle tanítás jellegzetes része. Sok halat fogyasztottak a középkori Európában is, mivel az egyház által előírt húsmentes napokon csak halat lehetett enni. Ezekben az időkben, a korabeli feljegyzések szerint, sok európai országban (így hazánkban is) több halat ettek, mint húst! A hal jelenleg is világ sok országában nagy mennyiségben fogyasztott élelmiszer. A mennyiség
természetesen
szoros
összefüggésben
van
az
adott
ország
lehetőségeivel, ezért elsősorban a tengeri halak fogyasztása jelentős. Az EU STAT adatai szerint, Izland a legnagyobb halfogyasztó ország (1. táblázat). 1. táblázat: Halfogyasztás különböző országokban Mennyiség
Ország
kg/fő
Izland
> 90
Japán
68
Portugália
60 25
Norvégia
52
Spanyolország
41
USA és GB
22
EU átlag:
kb. 40
Világ átlag
17
A halak húsa általában laza szövetszerkezetű, könnyen emészthetőnek tartják. Nagy a víz- és fehérjetartalma miatt gyorsan romló táplálék, a természeti népek ezért szárítással vagy füstöléssel tartósították. Jelentőségük napjaink táplálkozásában is kiemelkedő,
kedvező
energia-
és
zsír-,
valamint
átlagosan
15-20%-os
fehérjetartalma révén – megfelelő konyhatechnológia alkalmazásával – jól illeszkedik be a legkülönbözőbb étrendekbe. A hal fontos szerepet töltött be őseink táplálkozásában is, és a hazai halbőség mondaszerű volt (egykori utazók szerint: a magyar folyókban és tavakban több hal, mint víz van), de már a vándorlásaik során is mindig folyók mellett éltek (Káma, Volga, Don, stb., Duna, Tisza). Vannak a honfoglalás előtti időkben keletkezett, ma is ismert hal neveink: keszeg, sügér, söreg (ma: söregtok), tok, önhal (ma: vörösszárnyú keszeg), őn (ma: balin), tathal (ma: compó). Sajnos különböző okok miatt, hazánkban nagyon lecsökkent az átlagos hal fogyasztás mértéke (ebben fontos szerepet játszott a folyószabályozás a XIX. sz.-ban, a tengerek elvesztése a XX. sz.-ban, újabban pedig a Duna vízjárásának szabályozása, a vízlépcsők építése, köztük a legnagyobb jelentőségű, a Vaskapu). Hazánk, de egész Európa számára a Duna, az egyik legfontosabb folyó. Hossza a Feketeerdőtől (Schwarzwald-Baar, Baden-Württenberg, Németország) a Feketetengerig (Románia és Ukrajna) 2888 km, ebből a magyar szakasz 417 km. 10 országon folyik keresztül (2. táblázat) (Dunabizottság, 2004).
26
2. táblázat: A Duna tíz országon folyik keresztül (Dunabizottság, 2004)
jobb part
Ország
bal part
Folyamkilométer
Hossz
Folyamkilométer
Hossz
Németország
2888,77 – 2223,20
659 km
2888,77 – 2201,77
687 km
Ausztria
2223,20 – 1872,70
351 km
2201,77 – 1880,26
322 km
Szlovákia
1872,70 – 1850,20
22 km
1880,26 – 1708,20
172 km
Magyarország
1850,20 – 1433,00
417 km
1708,20 – 1433,00
275 km
Horvátország
1433,00 – 1295,50
138 km
nincs
nincs
Szerbia
1295,50 – 845,65
450 km
1433,00 – 1075,00
358 km
Románia
374,10 – 0,00
374 km
Bulgária
845,65 – 374,10
472 km
nincs
nincs
Moldova
nincs
nincs
134,14 – 133,57
0,6 km
Ukrajna
nincs
nincs
133,57 – 79,63
54 km
A
halakat
a
legkülönfélébb
szempontok
1075,00 – 134,14 79,63 – 0,00
szerint
szokták
1020 km
csoportosítani.
A
rendszertanilag csontos halakról (belső vázuk elcsontosodott), és vértes halakról (belső vázuk porcos) beszélhetünk. Táplálkozási módjuk szerint vannak békés és ragadozó halak, származási helyük szerint pedig édesvízi, tengeri és vándorló halak. A konyhai felhasználhatóság szempontjából megkülönböztetjük a fehér és a barna húsú, valamint a sovány és a zsíros halakat. A Dunában élő halak többsége nagyon régen itt él, jelentős részük őshonosnak tekinthető: Ponty (Cyprinus carpio, L.): (potyka, tőponty, pozsár, aranyhasú, babajkó, pathal,
dunaponty,
vadponty,
nyurgaponty,
karcsúponty, ná-diponty, sodrófaponty)
27
bőrponty,
sodrófa,
feketeponty,
Csuka (Esox lucius L.) (bugyli, közcsuka, csukesz, mátyáscsuka (Mátyás napi példány), czuka, cziuka, bugylihal (csuka növendék), tigris csíkos útonálló, krokodilképű tigris Süllő (Sander lucioperca L.) (fogas, balatoni fogas, fogas süllő, szellő, fehérhúsú csuka) Harcsa (Silurus glanis L.) (folyami harcsa, szürkeharcsa, leső harcsa, pumaharcsa sárgaharcsa, pozsárharcsa) Keszeg-félék: Jászkeszeg (Leuciscus idus); Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erytro-phthalamus); Szilvaorrú kesze (Ambramus vimba); Lapos keszeg (Abramis ballerus);
Dévérkeszeg
(Abramis
brama);
Bagolykeszeg
(Abramis
sapa),
Karikakeszeg (Abra-mis bjoerkna); Bodorka (Rutilus rutilus) Márna (Barbus barbus L.) (bráma, harcsaponty, havasi márna, marcihal, marczi hal, mártikeszeg, merenne, nagy-marczi, rózsahal, rózsamárna, tótkecsege, tótkeszeg, zsidóhal Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus L.) Kecsege (ritka) (Acipenser ruthenus L.) Angolna (ritka) (Anguilla anguilla L.) (ángolna, ángvilla, síkos ángolna) Halak amelyek, legalább is a magyar szakaszból (elsősorban a Vaskapu működése miatt) már kihaltak (utolsó fogások az 1960-as években, Baja környékén voltak): Sőregtok (Acipenser stellatus L.) Vágótok (Acipenser güldenstaedti L.(halszűke, szűkehal, tetelmestok, vészhal, orosz tok) Viza (Huso huso) (viza, őrhal, szinviza, vizahal) Napjaink kereskedelemben megtalálható halválasztéka, ha nem is óriási, de aki akarja, az megtalálhatja a számára fontos halféleségeket a piacokon, vagy az élelmiszer áruházak kínálatában. Élőhal és konyhakész termék egyaránt kapható, ha nem is mindig elegendő mennyiségben és minőségben. Nagyon nagy a sporthorgászok tábora, és ők is számottevő mennyiségben szállítanak halat a konyhára, ennek ellenére, becslések szerint, a lakosság kb. 10 %-a egyáltalán nem eszik halat. Az egészséges táplálkozás, és általában az étkezések változatosabbá tétele érdekében fontos lenne a halfogyasztás növelése. (A GFK Hungária egy közvélemény-kutatása szerint, a megkérdezettek 68 százaléka szívesen fogyaszt
28
halat,
ennek
ellenére
a
lakosságnak
mindössze
17
százaléka
eszi
heti
rendszerességgel). 3. táblázat: Halfogyasztás Magyarországon (Forrás: Vidékfejlesztési Minésztérium, 2013)
Év
Mennyiség kg/fő
2002.
3,14
2005.
3,72
2013.
3,9-4,0
A haltenyésztés alapvetően halgazdaságokban, azok mesterséges halastavaiban folyik, a természetes vizek szisztematikus halászata, különböző (gazdasági, politikai, stb.) okok meglehetősen visszaszorult. A Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett népszerűsítő kampány eredményeként, 2013-ban, a halfogyasztás mintegy 20 %-kal növekedett és elérte a 4 kg/fő mennyiséget (3. táblázat). A növekmény fele édesvízi hal, ami jórészt a magyar haltermelésből származik. Azonban a fogyasztás kb. fele (évente mintegy 17-19 ezer tonna) import, tengeri eredetű (de újabban akad már benne édesvízi hal is, például mélyhűtött argentin ponty). Nem szerencsés, de tradíció, hogy a hazai összes halfogyasztás 35-40 százaléka az év utolsó negyedére esik. (A látszólag alacsony fogyasztásnak az is egy oka, hogy míg az import tengeri halat nettó súlyban számítjuk, addig a hazait élő halban. Amennyiben minden fogyasztást élőhalban számolnánk el, akkor az egy főre jutó fogyasztás elérné az 5,5 kg-ot). A VM halmarketing-akciója 2014-ben folytatódik, és célja, hogy a halfogyasztás tovább bővüljön (HVG, 2013.12.09). Jelenleg egy újabb program, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program 3.0; 2014-2020) készül a haltermelés fejlesztésére (MAHOP, 2014). Az egyik legfontosabb kitörési pont a hazai halhús-fogyasztás növelésére, a halhús kedvező élettani hatásainak a mindenkori hangsúlyozása, annak beépítése a fogyasztás és eladás ösztönző rendszereibe és eszközeibe. A krónikák szerint a halak elkészítési módja leginkább a nyárson sütés volt, de bográcsban is készítettek (főztek) egy a mai halászléhez hasonlítható ételt 29
(természetesen paprika nélkül!). Ismert eljárás volt a halak füstön szárítása, az „aszalt hal” készítése. A halbőségnek megfelelően rendkívül változatos volt a hal kínálat és a hal-félék elkészítése. Egy XVI. századi szakácskönyvben (Az erdélyi fejedelem udvari szakácskönyve) például 212 halétel leírása található meg (4. táblázat).
4. táblázat: Halat felhasználó receptek száma („Az erdélyi fejedelem udvari szakácskönyve” XVI.sz.) csuka
30
posár (pozsár, ponty):
18
czompó
7
tok
12
viza
20
harcsa
9
semlyeng
4
menyhal
11
kárász
9
pisztráng
7
galócza
6
lepényhal
3
kophal (botos kölönte)
3
kövihal (csík)
5
orsófark, sügér
6
dévér, keszeg, ballyn, ökle, ón, paducz kecsege
12
stokfis
4
plataiz
3
hering
3
ingolna (angolna)
5
30
3
csík
15
fogassüllő
2
rák
13
Sárospatakon jelent meg egy másik (kéziratos) szakácskönyv (NN 1753: Ételek nemeiről Vagy Hellyessen lehető Készítéseikről és más egyébb a féle Szükséges Házi dolgokról irott Könyv), ebben található a következő két recept, ami szépen mutatja be az akkori szóhasználatot, és megfogalmazást: (54. és 59. oldal): Stokfisch: „Fejszével erősen megveri a halat, meleg vizbe áztatja 4 napig. Éjszakára langyos vizet tölt rá és másnapra gyenge párlugot készít s hidegen a halra önti 24 órára megforgatja, visszatölti. Harmadnapra erős lugot készít s langyosan ráönti ismét 24 órára majd leszűri s még erősebb lugba teszi egy éjjelre. Azután hideg vízben kimossa a halat, naponta háromszor megújítja a vizet rajta. Ha meleg idő jár jeget tesz rá.” Posárt töltve: „A töltelékje ez lészen: Reszely kenyér belet, azt a kenyér belet keverje tojásba, rántsa meg vajba, tégye a tálba vágja meg, tégyen masola szőllőt belé, varja bé a posárt annak ez lészen, tégyen bort a tűzhöz apró szőllőt, masola szőllőt, mondulát, kenyér belet belé, légyen sűrű az leve de meg kell mézelni mind a töltelékit, mind a levit szinezze meg sáfránnyal”. A Müncheni Állami Könyvtárban található egy kódex melyben fenn maradt egy ponty tál bemutatása: „először a halat roston megsütötték; majd mézeskalácsot és kiflit főztek borban, ezt szitán átnyomták; almát és körtét adtak hozzá, újra átpasszírozták. Végül a sült halat a püré közepére helyezték és sáfrány-mézzel tálalták”. Nagy-Szombatban, 1785-ben adták ki a „Szakáts mesterségnek könyvetskéje”-t, melyben 35 halból elkészíthető recept található. Halból való étkek: borsporral, borított lével, bot lével, csuka lével, dió sásával, ég lével, éles lével, fekete lével, gutta lével, írós lével, kózák lével, kóldus lével, lémonyával lengyel lével, Lutther lével, mondala lével, olajos lével, olajos spékkel, pástétom lével, ris-kásával, sák-vászonnal, sárga léveé, sóban tormát mellé, spékkel, sülve, szürke lével, téjfellel, tiszta borsal, tormával, törött lével, viza lével, zólnai lével, zuppon lével, zöld lével
31
Ami feltűnő, hogy csaknem mind „lével” készül, lehetővé téve azt a feltételezést, hogy talán a későbbi halászlevek valamilyen elődjeinek tekinthetjük őket. Törött lével hal: A tsukát darabold - fel, hadd állyon egy vagy két óráig a’ sóban, azután tiszta vizben főzd meg; más tsuporba tégy veres hagymát, petreselyem gyökeret, kenyér bélet egy kevés petreselyem gyökeret öszve kell kötni, hogy vehesd ki belőle : azutánhogy ezek-meg főnek, az öszve kötött petreselymet vedd ki, és a’ többit szitán verd-által a’ levével együtt és azután abban az által vert lévben forrald-fel a’ Halat, a’ petreselymet tedd belé; bors, gyömbér, sáfrány, szeretsen-dió virágot és jó melegen add fel. Tsukát tsuka Lével. Minek utána a’ Tsukát meg-főted sós vizben, szürd-le a’ levét, és abba tégy egy – kis etzetet, olaj, bors, gyömbér, forrald-fel, és a’ Tálba a’ Tsukára öntsd reá, add – fel: egyéb Halat-is főzhetsz illyen lével. Czifray István (1840, 277-312.p.) Magyar Nemzeti Szakácskönyvében, 41 oldal terjedelemben, 108 halétel receptjét írja le. A 832. számú recept már csaknem a mai értelemben vett halászlé elődjének tekinthető, bár valószínűleg sűrűbb lével készült. Az „új fűszer” feltételezhetően piros paprika por lehetett: 832. Halász – Hal, vagy Kevert hal-étel: E’ végre külömbféle nemű halakat végy, u. m. csukát, pontyot, kecsegét, czompót, fogast és harcsát, tisztítsd meg mind, s” hagyd fél óráig sóban állani: azután vágd darabokra, csinálj egy kis sárgás rántást, tégy bele egy fej közepén ketté vágott veres hagymát, töltsd föl fele veres borral fele vízzel, adj hozzá zöld petrezselymet, egy paprikát, metélő hagymát, egy kis kakukkfüve, czitrom héjat és új fűszert, főzd el jól a” mártást, tedd bele a” halat, ’s főzd meg benne lassan; megfővén tedd tálra, szűrd reá a’ jól megfőtt mártást, ’s rakd meg a’ tál’ szélét három szegletre metélt sült zsemlyékkel. A halételek között, talán az egyik legnépszerűbb a halászlevek csoportja. Néhány híres halászlé Európából: bouille á baisse á lá Marseillaise és a Provence-i pórias halleves (soupe de poisson) Franciaországból, a psarossoupa avgolémono Görögországból, az uha Oroszországból, a dorado prodetto Olaszországból és a calderata Asturiana Olaszországból. Számunkra azonban legfontosabb a magyar halászlevek világa, és ezen belül is a Duna-mentén készítetteké. 32
A vízparton élő emberek mindennapi életéhez ősidők óta hozzátartozik a halászat, mint az egyik fő megélhetési forrás. Étkezési szokásaikban is jelentős szerepet kap a hal, a halétel, aminek nagyon sokféle elkészítési módja ismeretes: főve, sütve, nyárson, roston, parázson, töltve, rántva, pácolva, füstölve, stb. Azonban amint az, az idézett régi szakácskönyvekből is kitűnik, fontos szerepet töltöttek be a levekkel készült ételek. Vannak ételeink, mint például a gulyás, a pörkölt, a lecsó és természetesen a halászlé, melyek esetében „ahány ház annyi szokás” azaz csak „ÉN” tudom, mindenki más kontár! A halászlé készítésének, összetételének, fűszerezésének is ezernyi változata ismert, és hazánkban különböző tájegységek vallják a maguk elkészítési módjának elsőbbségét, egyedüli hitelességét. A szakirodalom egy része szerint, a halászlé nem más, mint hosszú lére eresztett halpaprikás (Ugyanaz az eldönthetetlen vita, mint hogy a gulyás nem más, mint hosszúlére eresztett pörkölt). A legfontosabb tájegységi különbségek: a komáromi halászlét a paprika és a hagyma fele-fele aránya jellemzi; a dunai halászlé alapvetően pontyból készül; a Balaton mellett, a "ritkás" hallébe sok hagymát, kecsege helyett apróhalat, főleg dévért használnak, paprikával csak módjával fűszereznek; A Tisza vidékén általában pontyból, csukából, kecsegéből és angolnából főzik; A szegedi szintén sok féle halból készül, de olyan színűnek kell lennie, mint a "legdühösebb bika vére”; Több mint 100 éves szakácskönyvek emlegetik „Halpaprikás halászosan” címmel. Herman Ottó szerint, sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa kívánkozik bele; Rézi néni (1871) szerint a "halászos módnak..." a lényege az, hogy minden hozzávalót egyszerre teszünk bele a bográcsba!
33
A tájegységek között a lé sűrűségében is van különbség: a Közép-Duna vidékén a tartalmas levet szeretik, melyben elmaradhatatlan a metélt tészta; a Duna alsó szakaszán savanyított lével készítik. A savanyítást ciberével, babérlevéllel végzik; a Balaton mellett a leveses, de sűrű, kevésbé fűszeres változatot szeretik; a Tisza mellett fontosabbnak tartják a hal ízét, szilárdságát; Közismert tény, hogy az igazi halászlé bográcsban, szabad tűzön készül, mert a történelmi távlatokban a vizek mentén élő halász ember is így készítette (bográcsba a halat, vízzel felönteni, főzni, paprikázni). A jó formájú bogrács rézből van, körte alakú, széles fenekű, felfelé keskenyedő (így befelé forr a lé és nem fut ki). Ha bográcsban főzzünk, azt csak jobbra-balra rázogatni szabad, keverni nem, mert a halhús szétesik! Többek között ez az oka annak, hogy más az otthon főzött és a vendéglői halászlé íze. (Ebben a cikkben most nem térünk ki, a szegedi vendéglősök által a XX. század elején kifejlesztett, és napjainkra nagyon elterjedt „paszírozásos” technológia értékelésére, mert az a dunai halászlevekre nem jellemző). A Duna 2888 km hosszú partján (1. ábra) sok féle halászlé kerül a vendégek asztalára. Nagyon érdekes, hogy a felső szakaszon, Bajorországban, a Duna parton levő városok vendz, rákkal és kagylóval készülnek. Az is érdekes, hogy az osztrák szakaszon sincsen jellegzetes, saját halászlé, hanem az ottani vendéglők „ungarische Fischsuppe”-ét kínálnak vendégeiknek.
1. ábra: A Duna teljes hosszának térképe (http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=1272) 34
A következő, a halászlevek szempontjából elkülöníthető Duna-szakasz a körülbelül Paksig terjedő rész. Az ezen a vidéken készülő halászlevek, annyiban különböznek a Baja környékén készülőktől, hogy paprikát és hagymát egyenlő mennyiségben adnak hozzá, nem tesznek bele tésztát, természetesen nincs bennük passzírozott halból készült alap lé, és alapvetően csak pontyból főzik. A Paks és a szerb határ közötti Duna szakasz talán a legnagyobb jelentőségű halászleveink szempontjából, mert az itt készülőkbe tészta kerül és a lé minősége szinte fontosabb, mint a halaké. A „bajai halászlé”-ből sok esetben kieszik a levet és a tésztát, míg a belefőtt halakat, gyakran csak másnap reggel, mint kocsonyázott halat fogyasztják el (a tészta felhasználás eredetét a dunai vízimolnárok szokásaira vezetik vissza, amennyiben a monda szerint, a molnár-gazdának túl sok szájat kellett jóllakatni halászlével, ezért a molnárné, a rendelkezésére álló lisztből tésztát készített és belefőzte a halászlébe). Néhány halászlé a Duna bajai szakaszáról: A paksi halászléhez személyenként min. 40 dkg ponty számítható. Ahány kg hal, annyi közepes fej vöröshagyma, és annyi evőkanálnyi piros paprika. Az edénybe (bográcsba) beletenni a nagyon apróra vágott hagymát, rá a félbe vágott, megtisztított fejet, a hal farkát, majd a kb. 20 perccel korábban besózott halszeleteket. Kb. 15 percig kell főzni nagy lángon, majd a lángot annyira le kell csökkenteni, hogy csak lassan bugyogjon a lé. Ekkor kell bele tenni a jóféle piros paprikát és szükség szerint sót, valamint, ha volt belsőség is, akkor azt is, további 5-7 perc főzés és kész a halászlé. Külön kell főzni hozzá gyufatésztát, amit külön is lehet tálalni. A bajai halászléhez a halakat a szokásos, módon kell előkészíteni, húsát sűrűn be kell irdalni, kétujjnyi széles szeletekre vágni, aprított paradicsommal és zöldpaprikával, nagyobb darabokra vágott hagymával annyi vízben, hogy bőven ellepje, felforralni. Ha feldobja a habját, pirospaprikát, sót adni hozzá és további kb. egy óra hosszat forralni. Tésztát főzni, ha kész, tálba tenni, majd erre rámerni a hallevest, és így tálalni. A hal húsát külön, és csak ez után kell az asztalra adni. Külön kínálható még tészta (széles metélt vagy csuszatészta esetleg orsócska)
35
A regős halászlé (korhely halászlének is nevezik) készítése a hagyományos módon történik, mikor megfőtt a hal, babérlevelet, egész borsot, megfelelő mennyiségű tejfölt kell hozzá adni, még egyszer felforralni, citromkarikával tálalni. A következő típusú halászlé a Duna szerb-román szakaszán készül, ami alapvetően abban különbözik a magyar szakaszon készülőktől, hogy liszttel behabarják, továbbá fokhagymát, kaprot és borsot is használnak a fűszerezéshez (Fischsuppe: Banat Rezepte Küche Essen) Halászlé Orsovából (1965): 2 kg süllő vagy harcsa , 2 fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál liszt, ½ evőkanál paprika, 4 citrom, 1 csokor kapor, bors és só, 2 liter hal alap lé (1,5 l víz; ½ l bor, egyébként, mint Szegeden). A haldarabokat megtisztítani, citromlével meglocsolni. A fokhagymát, kaprot és a hagymát apróra vágni. Egy nagyobb edényben olajat hevíteni, benne a fokhagymát, kaprot és a hagymát megpirítani. 1 EK lisztet és ½ EK paprikát szórni bele, az egészet jól összekeverni és a hal alaplevet hozzáönteni. Beletenni a halszeleteket, sót, borsot és egy fél citrom levével ízesíteni. Mérsékelt tűzön fél órát főzni. Citrommal, tejföllel, paprikával és fehér kenyérrel tálalni. A halászlevet borssal fűszerezik és a főzéshez ugyan úgy Duna vizet használnak, mint régen a magyarországi szakaszokon. A Duna román-bolgár szakaszának, az ún. Al-Dunának szintén van jellegzetes halászleve, ami megint csak lényegesen különbözik az eddig bemutatottaktól, nevezetesen, hogy leveszöldségeket is tartalmaz, és hogy a habarás tejfölös tojássárgájával történik. A bajaihoz hasonlóan, csipetkével tálalják. Al-Dunai halászlé: 3 kg vegyes hal, 1 hagyma, 2 zöldpaprika, 20 dkg leveszöldség, 2 paradicsom, 3 dl tejföl, 3 tojássárgája, pirospaprika, só, bors, babérlevél, csipetke. A halakat megtisztítani, fejüket, farkukat, uszonyaikat levágni, a húst lefejteni és félretenni. A hagymát apróra vágni, majd feltenni főni a csontokkal, fejekkel, farkakkal, sóval, 2 liter vízben. Leszűrni, beletenni a halszeleteket és a paprikát. Mintegy 25 percnyi forrást követően behabarni a tejfölbe kevert tojássárgájával. A szakácskönyvekben és más forrásokban megjelenő hihetetlen mennyiségű halászlé recept bizonyítja e nagyszerű étel óriási népszerűségét. A receptek között 36
hagyományos és „újra gondolt” változatok egyaránt előfordulnak. Ez utóbbiak közé tarozik a következő (http://halramagyar.hu/recept/magyaros-ponty-cappucino) Magyaros ponty cappucino: pontyhalászlé 1,5 l (zsírtalanított), haltej 50 dkg, tejszín 1 dl, tej 2dl, Soproni Rosé 1 dl, medvehagyma 1 ek, szárított fekete trombita gomba por. Hagyományos halászlevet kell készíteni a csontokból és fejekből, amit át kell passzírozni, majd szalvétával, merőkanállal zsírtalanítani. A forró, de nem lobogó alaplébe kell bele tenni a borban előzőleg bepácolt, megtisztított haltejet. Közben forró tejből elkészítenő a tejhab, és ehhez kell keverni a meglangyosított medvehagymát. Tálalása: üveg kávés csészébe kell tenni a haltejet, majd erre ráönteni előbb a hallevest, majd a tejhabot, és megszórni a gombaporral. Halat különböző alkalmakkor eszünk. Az egyik legfontosabb időpont a Karácsony, amikor csaknem minden család asztalára felkerül. Ezen kívül természetesen van vendéglői halfogyasztás is, de talán a legjellemzőbb a folyóparti, kerti bográcsozás, halászlé főzés, aminek még népszerűbbé tételére, hazánkban és évente, több mint ötven halászlé főző versenyt szerveznek. Hogyan is együk ezt a halászlét? Jóllehet egy bográcsban való főzésben mindenki részt vesz, mégis mindig kell egy főzőmester. Ha ő jelzi, hogy elkészült az alkotás, mindenki azonnal asztalhoz ül. A hal sohasem várhat egy percet sem a vendégekre. Ha valakit halászlére hívnak meg, illik a megjelölt időpont előtt megérkezni, késésről szó sem lehet. A halászlét illik csendben, átszellemülten, áhítattal fogyasztani. Csak a lé minőségére vonatkozó dicsérő, néha bíráló megjegyzések hangozhatnak el, mert ilyenkor mindenki a mással össze nem hasonlítható gasztronómiai élvezetre koncentrál. Később, amikor a gyomrok már teltebbek, kezdődhet az ízes, szellemes, az alkalomhoz illő beszélgetés. A halászléhez vörösbort szokás fogyasztani! Nagy bűn ilyenkor vizet inni! Azt tartják, hogy átkozott a hal a harmadik vízben: az első, amelyben úszott, a másodikban megfőzték, a harmadik az lenne, amit innának rá. Hazánk és a Kárpát-medence régióinak, tájegységeinek, beleértve a Duna mentének gasztronómiája része történelmi örökségünknek, része kultúránknak. Bármelyik tájegység, bármely halászlé receptjét választjuk, biztosak lehetünk abban, hogy 37
maradandó élményben lesz részünk! Tegyünk meg érte mindent, ismertessük meg gyermekeinkkel, hogy fennmaradjanak. Fogyasszuk és kínáljuk meg velük vendégeinket, azért „hogy meg tudjuk szerezni nekik, az életnek azt a kis örömét, amelyet a fehér asztal mellett, jó étvággyal elvárhat.” (Gundel, 1941)
Irodalomjegyzék: CZIFRAY István (1840) Magyar Nemzeti Szakácskönyv Magyar Gazda Aszszonyok Szükségleteihez Alkalmaztatva, Pest, 6. megbővített kiadás (Reprint. Állami Könyvterjesztő V., 1985) Fischsuppe: Banat Rezepte Küche Essen http://www.mehala.de/rezepte/rezepte-HTML/fischsuppe.html GUNDEL Károly (1941): Akikre az életünket bízzuk. Rádióriport, hanglemezről HVG (20131209) : (http://hvg.hu/gazdasag/20131209_Egy_kiloval_tobb_halat_eszunk_a_kormany_m) MAHOP (2014): Magyar Halgazdálkodási Operatív Program 3.0; 2014-2020. www:palyazat.gov.hu NN: Az erdélyi fejedelem udvari szakácskönyve. XVI.sz. (reprint) NN (1753-1758) Ételek nemeiről Vagy Hellyessen lehető Készítéseikről és más egyébb a féle Szükséges Házi dolgokról irott Könyv. Sárospatak NN (1785) Szakáts mesterségnek könyvetskéje. Nagy-Szombat (Reprint: MÉM Inf. Központ, 1976) http://halramagyar.hu/recept/magyaros-ponty-cappucino http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=1272
38
Nemzetközi szekció
39
Dr. Ferenc DARABOS PhD Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Eine Aufnahme über die Freizeitgewohnheiten von Touristen die in Österreich Skiurlaub machen bzw. die Analyse von ihren Eindrücken über den Tourismus von Ungarn 1. Einleitung, Hypothesen Meine Themenwahl wurde durch meine frühere Publikation von Sommer 2011 bestimmt, in der ich die Entwicklung des Fremdenverkehrs von Ungarn und Österreich bzw. den Charakter des Angebots und der Nachfrage in den beiden Ländern analysiert habe. Mitte Dezember 2012, also zu Beginn der Wintersaison hatte ich die Gelegenheit, die Skigebiete in den österreichischen Koralpen auch persönlich „unter die Lupe zu nehmen“. Dieser Besuch in Österreich hat mir eine tolle Möglichkeit dazu geboten, dieses Thema ein bisschen gründlicher zu analysieren und die Gewohnheiten in Verbindung mit der Umfrage zu untersuchen. Ich habe mich vor allem dafür interessiert, woher und wie die Skitouristen zu ihrem Urlaubsziel gekommen sind (der Begriff von Skitourismus ist in weitem Sinne zu verstehen), bzw. was die Skiurlauber über die erbrachten Dienstleistungen denken. Ich war gespannt darauf, wie die Touristen Ungarn beurteilen und was sie von unseren touristischen Möglichkeiten halten. Darüber hinaus hat mich interessiert, ob irgendein Fehler in der Betreibung von Tourismus, der als eine industriell betriebene Branche gilt, zu entdecken ist. Machen sie uns in dem Wirtschaftswettbewerb, in dem wir in unserer Geschichte einen beträchtlichen Rückstand (Handicap) zu verbuchen haben, ihre Überlegenheit bewusst. Die von mir durchgeführte Marktforschung ist in zwei Richtungen gelaufen. In meinem Essay habe ich einerseits das saisonal geprägte Verhältnis von Umfrage und Angebot untersucht. Andererseits habe ich auf die Erschließung der allgemeinen touristischen Beurteilung von Ungarn fokussiert. Unsere touristischen Innovationen bedürfen nämlich der Erfahrungen von anderen Ländern und der Erkenntnisse, auf deren Grundlage sie uns beurteilen und die wir im 40
Ausland gesammelt haben, uns selbst einschätzen. „Kärnten ist das zweitwichtigste österreichische Bundesland für die ungarischen Touristen.“ schreibt L. Gyuricza in seiner Abhandlung mit dem Titel „Internationale Geografie von Tourismus“ (GYURICZA 2008 : 122).Laut jüngster Angaben hat sich die Lage nicht verändert. In der Wintersaison von 2011-2012 hat Steiermark auf Rang 1 auf der Beliebtheitsskala von österreichischen Destinationen mit 80 000 ungarischen Gastnächten gelegen. Knapp dahinter hat Kärnten mit 74 000 Gastnächten den zweiten Platz belegt. In meinem Essay bewerte ich kurz die
Anziehungskräfte
der
speziellen
Dienstleistungen des oben erwähnten Bundeslandes und des engeren Zielgebietes eingebettet in den Kontext, den die begriffliche Definition von Skitourismus in den einzelnen Branchen festlegt. Im zweiten Teil meiner Publikation analysiere ich die Bewertung meiner Marktforschung. Nach der Bewertung erläutere ich die wichtigsten Zusammenhänge und ich formuliere die Konklusionen bzw. äußere mich dazu, ob sich die Hypothesen bewährt oder sich als falsch erwiesen haben. Zur primären Erhebung habe ich die folgenden Hypothesen aufgestellt: A: Das Zielgebiet wird vorwiegend von österreichischen Touristen besucht. B: Die Mehrheit der Befragten organisiert ihren Urlaub selbst, verbringt eine Woche im Urlaubsort und wählt ein Hotel als Unterkunft. C: Die befragten Personen halten die Dienstleistungen der Destination meistens für ausgezeichnet. D: Die Häufigkeit der negativen Einstellung gegenüber Ungarn bleibt in den Antworten der befragten Personen unter 10 %. E: Mehr als die Hälfte der Befragten war schon mal in Ungarn. F: Die als am wichtigsten eingestufte Motivation hängt in Ungarn mit dem Angebot zusammen
bzw.
die
am
wichtigsten
gefundene
Branche
ist
der
Gesundheitstourismus unter den befragten Personen. 2. Die Bewertung der natürlichen Gegebenheiten und der touristischen Infrastruktur von Koralpe hinsichtlich des Skitourismus In der Abhandlung von Márton Lengyel mit dem Titel „Die allgemeine Theorie von Tourismus“ steht, dass unter den Anziehungskräften von Skitourismus sowohl natürliche Anziehungskräfte (Berge und Schnee) als auch von Menschen 41
geschaffene Anziehungskräfte (Sport, Ski) zu finden sind (LENGYEL 1994:68). Hier ist anzumerken, dass die von Menschen betätigten Eingriffe im Interesse des Tourismus, z. B. die Witterungsbedingungen nur bis zu einem gewissen Punkt ersetzen können. Die komplementäre Wirkung der beiden Faktoren gilt im Rahmen der aufrechterhaltbaren Entwicklung als ideal. Es reicht z. B. die sogar wertvolle Anlagen gefährdende Anhäufung von Tauwasser, das in der Skiarena von Eplény wegen dem plötzlichen Schmelzen von Kunstschnee entsteht, zu erwähnen. Das Skigebiet Koralpe liegt im nordwestlichen Winkel von Kärnten, auf halbem Weg zwischen der steirischen Hauptstadt Graz und dem lokalen Zentrum Klagenfurt auf der Autobahn A2. Das Gebiet befindet sich am westlichen Rand der steirischen Grenze. „Kärnten ist das südlichst gelegene Bundesland von Österreich und verfügt über ein vielfältiges Angebot“. (GYURICZA 2008 : 122). Die über 2000 Metern liegenden Gebirgszüge der Alpen, die aus dem Tal emporragen, das von dem Fluss Lavant
vertieft
wurde
(Lawantthal),
gelten
als
die
wichtigste
natürliche
Sehenswürdigkeit. Abbildung 1. Die Gebirgszüge von Koralpe
gemacht: von Ferenc Darabos PhD 2012 Die 2140 m hohe große Speikkogel und der 2070 m hohe Steinschober bieten Pisten mit der erforderlichen Neigung und dem erwünschten Umfang und sorgen für einen schönen Ausblick. Das Wetter ist aber wegen der globalen Erwärmung auch in dieser Region immer unberechenbarer. Dies wirkt sich weitgehend auf die natürliche Anziehungskraft der Koralpe aus. Mitte Dezember 2012 konnten sich die Betreiber der Skilifte erst seit einer Woche über die natürliche Schneemenge freuen. In den 42
Alpen ist die Zeit der Schneefälle einen Monat später angebrochen. Durch technische Mittel kann man heutzutage auch hier mit Kunstschnee für die erforderliche Schneemenge sorgen, wenn leistungsfähige Schneekanonen unter 0 Grad Celsius eingesetzt werden. Die Skitouristen, die vor zwei Wochen hier angekommen sind, konnten wegen des warmen Wetters nicht einmal von dieser Möglichkeit Gebrauch machen. Mitte Dezember wurde die Inbetriebnahme der bequemen Skilifte mit 4 Sitzen durch die Abkühlung, die oft von stürmischem Wind begleitet wurde, verhindert. Zwar gibt es 12 ausgebaute Pisten und vier Skilifte, aber wegen dem Wetter konnten nur drei Pisten und zwei Skilifte zum Skifahren zugelassen werden. In Klipitztörl wurde dieses Problem wegen der Sitzlifte der Anfangsstrecke durch Transfer mit Motorschlitten gelöst, die im Interesse der Skifahrer vorübegerhend eingesetzt wurden. Die Pisten sind in den Koralpen zum Skilaufen, Snowboarden, Schlittenfahren, und Skitouren geeignet. Das Skizentrum ist praktisch strukturiert, in der unmittelbaren Nähe der Zentralkasse befinden sich ein Parkplatz, ein Hotel, ein Urlaubsdorf mit 15 Holzhäusern, eine Bar, eine Bistro, und eine Verleihstelle für Skiausrüstung. Die beheizten Holzhäuser sind mit Kühlschrank und Sauna ausgerüstet. Die ungarischen Gäste werden von einem ungarischsprachigen Personal empfangen. Die Tageskarte für Erwachsene kostet 30 Euro, dieser Preis wurde wegen der vorsaisonablen Verhältnisse auf 20 Euro reduziert (die Tageskarte für Kinder kostet 16,5 Euro). Aber die Verbesserung des Zustandes der Pistenoberfläche mit speziellen Schneepflügen ist wegen der niedrigen Besucherzahl nicht kontinuierlich erfolgt. Daraus ist zu entnehmen, dass der Skitourismus als eine typisch sportbasierte Form von Massentourismus nicht vollständig von den Witterungsbedingungen und den natürlichen Gegebenheiten getrennt werden kann, obwohl die Betreiber der Skipisten eine hohe Anzahl von künstlichen Eingriffen vornehmen, um die Wirkung der Witterungsbedingungen zu kompensieren. Obendrein können „die Teilnehmer von Skitourismus wegen der durch das Skifahren generierten Erosion selbst die Hänge, die die Anziehungskraft der Skigebiete ausmachen, verschlingen (MICHALKÓ 2012:44). Das Management der stetigen Feedbacks eines lebendigen Planeten bereitet den Projektinhabern viel Kopfzerbrechen. Das Motto ist nämlich in unserer Branche ganz eindeutig: „der Tourist hat immer recht“ ausgeprägter
zu
und dieser Spruch scheint sich in Österreich noch
bewahrheiten.
Parallel
dazu
soll
die
Umwelteinwirkungen von Tourismus eine konstante Aufgabe sein. 43
Analyse
der
3. Methodik In meiner primären Erhebung habe ich die Fragebogen-Methode angewandt. Ich habe
den befragten Touristen die deutschsprachigen Fragebögen persönlich
übergeben und ich habe ihnen geholfen, sie auszufüllen und die Fragen zu deuten. Die Fragebögen wurden auf Skipisten, in Skiliften, und in Skihütten und Holzhäusern ausgefüllt. Jeder Fragebogen hat vierzehn Fragen enthalten, mit der Variierung von Multiple-choice und offenen Fragen bzw. von numerischen Bewertungsskalen. Ich habe die Antworten mithilfe einer zusammenfassenden Tabelle prozentual bewertet. Um die erhaltenen Ergebnisse besser veranschaulichen zu können, habe ich sie auf einem Microsoft Graph Diagramm vorgestellt. Neben dem Verhältnis der einzelnen Anteile habe ich bei der Analyse der numerischen Auswertungen die Häufigkeit der besten Faktoren untersucht. 70 % der Befragten waren Männer, 30 % Frauen, 40 % der Befragten waren jünger als 30 Jahre, 30 % waren Mittelaltrige und weitere 30 % über 60 Jahre. 4. Die Auswertung des Fragebogens, der zu den Freizeitgewohnheiten der Skiurlauber in Österreich bzw. zu ihren Eindrücken über den Tourismus von Ungarn erstellt wurde. Der Fragebogen wurde von 100 Befragten ausgefüllt (keine repräsentative Population mit Stichproben-Charakter), 62 von den Befragten waren Österreicher, 18 Ungarn, 10 Personen gehörten einer anderen Nation an. 6 Deutsche, 2 Slowenen und einen Amerikaner gab es noch unter den Befragten (Abbildung 2).
44
2. Tabelle Verteilung der befragten Personen je nach Nationalität / % n=100
erstellt: Ferenc Darabos PhD Meine erste Hypothese, die besagt, dass dieses Zielgebiet vorwiegend von östereichischen Touristen besucht wird, hat sich bewahrheitet. In den letzten 20 Jahren haben unsere Schwager bewusst danach gestrebt, dem inländischen Tourismus einen neuen Impuls zu verleihen. Diese Bestrebung soll als wohl gedachtes Interesse jeder Nation gelten. Österreich ist ein Land mit zwei Hauptsaisons und die Anzahl der Gastnächte ist im Winter und im Sommer gleich, aber 65 % der Gastnächte der ungarischen Touristen fällt auf die Wintersaison. Dies wird auch dadurch bestätigt, dass Ungarn in der Nationenwertung den zweiten Platz belegt.
Deshalb
war
es
erforderlich,
einen
ungarischsprechenden
Programmorganisator in Österreich einzusetzen. Meine nächste Frage richtete sich darauf, in welchem partnerschaftlichen Umfeld die Touristen ihren Urlaub in Österreich verbringen. 46 % der befragten Personen ist mit einer Touristengruppe gekommen, 34 % allein, 10 % mit der Familie bzw. seiner Partner / ihrem Partner gekommen. (Abbildung 3.)
45
Abbildung 3. Der Anteil der befragten Personen, die ihren Urlaub im KoralpeGebiet verbringen, je nach sozialen Beziehungen / % n=100
erstellt: Ferenc Darabos PhD Der hohe Anteil der befragten alleinstehenden Touristen weist darauf hin, dass es viele Touristen unter ihnen gibt, die aus der gleichen Region für einen Tag zum Skiparadies gekommen sind. Der relativ hohe Anteil der Touristen, die mit einer Reisegruppe gekommen sind, kann durch das günstige Preis-Wert Verhältnis erklärt werden. Die dritte Frage bezog sich auf die Organisierung der Reise. Aus den Antworten war ersichtlich, dass die Alleinreisenden mit 88 % haushoch vorne liegen (Abbildung 4). Die vom Internet gebotene Möglichkeit, an den Skipisten Unterkunft zu buchen und den Urlaub zu planen, kann auch im Skitourismus genutzt werden. Wenn man den Skipass im Voraus im Internet kauft, erhält man in gewissen Urlaubsorten eine Ermässigung von 50 %. Die Reiseorganisierung durch Reisebüros, die einen Anteil von 12 % in der Gesamtwertung haben, wird unter den Touristen immer beliebter, weil Bonus und Gruppenermässigungen in Anspruch genommen werden können.
46
Abbildung 4. Anteil der Touristen die im Rahmen einer organisierten Reise ins Koralpe-Gebiet gekommen sind % n= 100
erstellt: Ferenc Darabos PhD Die 4. Frage richtet sich auf die Aufenthaltsdauer. Es war überraschend, dass fast die Hälfte der Befragten (insgesamt 44%) für einen Tag ins Gebiet gekommen ist. Es hat meinen vorherigen Einschätzungen entsprochen, dass der Anteil der Touristen, die für mehr als eine Woche oder für vier Tage gekommen sind, bei 20 % lag. Je 6 % der befragten Personen kamen für eine Woche oder für 3 Tage. Der Anteil von 2 % der Touristen, die für 5 Tage oder 2 Tage gekommen sind, gilt als äußerst gering (Abbildung 5).
Abbildung 5. Prozentuale Aufteilung der Touristen im Koralpe-Gebiet aufgrund der Aufenthaltsdauer / % n=100
erstellt: Ferenc Darabos PhD
47
Der hohe Anteil des eintägigen Urlaubs deutet auf einen speziellen lokalen Tourismus hin. Das zeigt sich auch in dem hohen Anteil der Aufenthaltsdauer von 4 Tagen. Dies liegt darin begründet, dass die Urlaubsangebote ein günstiges PreisWert Verhältnis aufweisen und sich besser nach der Arbeitszeit der Touristen richten. In erster Linie nehmen ungarische bzw. österreichische Touristen an solchen Urlaubsreisen teil. Mit Ausnahme von 4 Personen (Deutschland, USA) gehören nur österreichische Staatsbürger in die Kategorie jener Touristen, bei denen die Urlaubsdauer mehr als eine Woche betrug. In der Skisaison spielt also der vollwertige längere Aufenthalt weiterhin eine wichtige Rolle, aber – ähnlich wie in den anderen Zweigen von Tourismus – werden die längeren Urlaubsreisen durch mehrere kürzere Urlaubsfahrten abgelöst und der Aufenthalt von 4 Tagen nimmt da einen Zwischenplatz ein. Die 5. Frage richtete sich auf die Unterkunft. 44% der befragten Personen haben eine Privatunterkunft gewählt. 26 % der Befragten haben in einem Hotel, 18 % in einer Pension und 12 % in einem Holzhaus übernachtet (Abbildung 6). Die überwiegende Mehrheit der Befragten, die sich für eine Privatunterkunft entschieden haben, ist aus Österreich gekommen. Die Ortskenntnisse sind ihnen dabei zugute gekommen. Der Anteil von Touristen, die verschiedenen Nationen angehören und in einem Hotel übernachtet haben, ist auch relativ hoch. Abbildung 6. Anteil der befragten Personen, die ihren Urlaub im KoralpeGebiet verbracht haben, je nach Unterkunftstypen / % n=100
Erstellt: Ferenc Darabos PhD
48
Meine zweite Hypothese, nach der die Mehrheit der Befragten ihren Urlaub selbst organisiert, eine Woche in dem ausgewählten Urlaubsort verbringt und in einem Hotel übernachtet, hat sich nur teilweise bewahrheitet: Zwar hat die überwiegende Mehrheit der befragten Personen ihren Skiurlaub selbst organisiert, aber fast die Hälfte davon ist nur für einen Tag gekommen. Es sind die Urlaubsreisen mit einer Dauer von mehr als einer Woche und die 4-tägigen Urlaubsreisen, von denen man ein eindeutig besseres Abschneiden erwarten konnte. Meine Hypothese über die Unterkunft wurde ebenso nicht bestätigt, weil die Privatunterkünfte der Einheimischen vor den Hotels rangiert haben. Als Ergänzung soll man jedenfalls hinzufügen,
dass
die
eintägigen
Urlaubsfahrten
wegen
der
speziellen
Freizeitgewohnheiten und dem speziellen örtlichen Tourismus getrennt bewertet wurden.
Als
weiterer
Grund
gilt,
dass
der
Touristenverkehr
wegen
den
Wetterbedingungen charakteristische Züge der Vorsaison aufgewiesen hat. Die Fragen 6, 7, 8 bezogen sich auf die Bewertung der Unterkünfte, der gastronomischen Dienstleistungen und die Qualität der Skipisten.“ Der Tourismus ermöglicht außer der Reise, der Erholung, der neuen Erlebnisse und der physischen und geistigen Erfrischung auch die Herstellung
von
neuen
menschlichen
Beziehungen. Dazu ist es erforderlich, dass man während des Urlaubs mit Lebensmitteln in erwünschter Menge und Qualität (und natürlich mit jedem Produkt, das auf der unteren Ebene der Maslow-Pyramide liegt) versorgt ist“(HUSZKA NÉMET - OLSOVSZKYNÉ MÉMEDI 2014:1). Die Befragten mussten diesen Bereich auf einer Skala zwischen 1 und 5 benoten (5 war die beste Note). In der Gesamtbewertung habe ich die Anzahl der Noten miteinander verglichen Meine dritte Hypothese, nach der die Befragten die Dienstleistungen der Urlaubsorte als ausgezeichnet einstufen, wurde nur zum Teil bestätigt, weil nur die Unterkünfte und das gastronomische Angebot von der Mehrheit der Befragten ausgezeichnet gefunden wurden (35 von den 64 Noten waren 5, 22 von den 80 waren 5.) Das Letztere wurde von 20 Befragten mit der Note 4 bzw. von 16 Befragten mit der Note 3 bewertet, was als hoch gilt. Diese Bilanz muss darum ergänzt werden, dass 12 Befragte Lebensmittel mitgenommen haben und aus diesem Grund keine gastronomischen Dienstleistungen in Anspruch genommen haben. 49
Die Pistenqualität wurde von je 24 Befragten mit 4 und 3 benotet und nur 16 Personen haben dafür die Note 5 gegeben. Die oben erwähnten negativen äußeren Umstände und deren Auswirkung auf die Dienstleistungen haben dabei eine wichtige Rolle gespielt. Die in der Frage 9 angesprochenen Innovationsansprüche haben sich bei 29 % der befragten Personen auf die Erhöhung der Anzahl von Schneekanonen gerichtet, was mit der Frustration zusammenhängt, die durch die spät eingetretenen Schneefälle bewirkt wurde. Die weiteren Ansprüche haben sich gleichmäßig unter der Erweiterung der Hütte, der Auszugserweiterung und der Verbesserung des Wellnesangebots verteilt (19%, 17 %, 17 %). Die Touristen, die die 10. Frage beantwortet haben, haben geplant, 585 Euro während ihres Aufenthaltes im Koralpe-Gebiet auszugeben. In den nächsten 4 Fragen wollte ich die Meinung der Touristen über unsere Heimat erfahren. Ich habe in der elften Frage (einer Multiple-choice Frage) versucht, die Meinung über die Ungarn zu erschließen (die angegebenen Optionen haben wie folgt ausgesehen: typisch osteuropäisch, typisch mitteleuropäisch, freundlich, instabil, kooperativ, fleißig, arm). Unter den 88 Meinungen wurde in 44 Fällen die Einstufung freundlich angegeben, das entspricht einer Häufigkeit von 50 %. Das Prädikat „kooperativ“ erhielten 14 %, auf Rang drei folgte das Prädikat „arm“ mit 11%. Mit weniger als 10 % folgten die folgenden Bezeichnungen in dieser Reiheinfolge: fleißig, instabil, osteuropäisch, und mitteleuropäisch. Daraus ist ersichtlich, dass sich meine Vermutung, nach der die Häufigkeit der negativen Einstellungen über Ungarn in den Antworten der befragten Personen unter 10 % bleibt, zum Teil bewahrheitet. Die Bezeichnung „arm“ wurde in mehr als 10 % der Antworten angegeben, aber die weiteren Einstufungen, wie zum Beispiel die Bezeichnung instabil erhielt nur 7 %, die Bezeichnung „typisch osteuropäisch“ nur 4,5 %. Das Prädikat „fleißig“ hat aber die Grenze von 10 % ebenso nicht erreicht (9%). Die Ausländer haben also ein reales Bild über uns entworfen, was von einer positiven Einstellung gegenüber unserer Nation zeugt. Wenn man sich das Ziel steckt, den Zustand zu erreichen, wo der fleißige Charakter den Platz des Prädikats „arm“ einnimmt, dann könnte man auch im Tourismus bessere Ergebnisse erzielen. 50
In der 12. Frage wurden die Touristen danach befragt, ob sie schon mal in Ungarn waren. 38 der 68 Befragten (55,8%) haben behauptet, schon mal in Ungarn gewesen zu sein (Abbildung 7). Dieser Wert liegt knapp über 50 %, so hat sich auch meine nächste Hypothese bestätigt, nach der mehr als die Hälfte der befragten Personen schon mal in Ungarn war. Es kann aber besorgniserregend sein, dass diese Frage nicht von jedem Ausländer beantwortet wurde. Es ist auch ein bisschen problematisch, dass die Befragten - abgesehen von ein paar Ausnahmen - nur den Plattensee und Budapest gekannt haben. Die weiteren angegebenen Destinationen (Zielgebiete) hingen mit einer konkreten Arbeitsleistung zusammen. Abbildung 7. Der prozentuale Anteil der Befragten, die schon in Ungarn waren, bzw. noch nicht in Ungarn waren / % n=68
Erstellt: Ferenc Darabos PhD
Die 13. Frage hat sich darauf gerichtet, wie notwendig es ist, touristische Innovationen in Ungarn vorzunehmen. Dabei habe ich eine numerische Skala genutzt und ich habe die einzelnen Faktoren von 1 bis 8 benotet von dem wichtigeren Faktor bis hin zum weniger wichtigen. Die folgenden Faktoren wurden von den Touristen bewertet: Freundlichkeit, Qualität, Angebot, Preisniveau, Unterkunft,
gastronomische
Dienstleistungen,
Bedienung,
Straßennetz
und
Eisenbahnnetz. Bei der Bewertung habe ich die 110 Faktoren mit der Note 1 (die wichtigsten Faktoren) miteinander verglichen. Eine befragte Person durfte sogar mehrere Faktoren mit Noten bewerten. Aufgrund dieser
Ergebnisse waren die
Qualität und Angebotsentwicklung die wichtigsten Innovationsfaktoren (28-mal und 22-mal mit der Note 1 bewertet). Danach folgte die Innovation der Unterkünfte und
51
des Straßennetzes mit je 18 Markierungen. Dann kommt das Preisniveau mit 12 Markierungen. Die weiteren Faktoren haben Markierungen von weniger als 10 % bekommen. Die Frage 14 hat sich auf die Wichtigkeit der heimischen touristischen Branchen bezogen. Ich habe eine numerische Skala angewandt und habe die einzelnen Branchen je nach Wichtigkeit mit Noten zwischen 1 und 6 bewertet. Die folgenden Branchen
wurden
benotet:
Gesundheitstourismus,
kultureller
Tourismus,
Fahrradtourismus, Business-Tourismus, Dorftourismus, ungarische Speisen und Getränkespezialitäten (Gastronomie). Bei der Bewertung habe ich insgesamt 144 Markierungen mit der Note 1 miteinander verglichen. Eine befragte Person durfte sogar mehrmals Note 1 geben. Dabei wurden die ungarischen Speisen und Getränkespezialitäten
(Gastronomie)
unter
den
wichtigsten
Aspekten
(46)
angegeben. Auf Rang 2 folgte der Fahrradtourismus mit 28 Markierungen, dann der Gesundheitstourismus und die Kultur mit 26 Markierungen. Die weiteren Plätze haben der Dorftourismus (mit 14 Markierungen) und der Business-Tourismus (mit 4 Markierungen) belegt. Meine letzte Hypothese, die besagt, dass die am wichtigsten gefundene Innovation mit dem Angebot zu tun hat und der Gesundheitstourismus die wichtigste Branche ist, hat sich bestätigt. Der erste Teil meiner Hypothese hat sich zum Teil erfüllt, weil die
Qualität
von
mehr
Befragten
für
wichtiger
gehalten
wurde
als
die
Angebotsetwicklung. Das letztere hat nur um 5 % hinter der Qualität gelegen. Statt des Gesundheitstourismus wurde die Gastronomie die wichtigste Branche und der Fahrradtourismus hat den Gesundheitstourismus überholt. In dieser Antwort hat der Wettbewerbsvorteil der österreichischen Wellness-Branche eine sehr wichtige Rolle gespielt. 5. Zusammenfassung Von den Hypothesen meiner Forschung ausgehend mache ich aufgrund meiner Erhebung die folgenden Behauptungen: das Koralpe-Gebiet wird vorwiegend von österreichischen Touristen besucht, sie machen 62 % der befragten Personen aus. Die Mehrheit der Befragten organisiert ihren Urlaub selbst. Der höchste Anteil der Skitouristen kommt für einen Tag, aber je 20 % der Befragten verbringen eine Woche bzw. 4 Tage auf diesem Gebiet. Die Privatunterkünfte und die Hotels zählen zu den 52
beliebtesten Unterkünften. Die Mehrheit der Gäste findet die Unterkünfte und das gastronomische Angebot ausgezeichnet, aber die Qualität der Pisten wurde wegen des stürmischen Wetters als gut-mittelmäßig oder gut eingestuft. Die Häufigkeit der negativen Einstellung gegenüber Ungarn hat in den Antworten der Befragten unter 10 % gelegen, ausgenommen den Armutsfaktor. Mehr als die Hälfte der befragten Personen war schon mal in Ungarn, aber sie kennen nur den Plattensee und Budapest. Ihrer Meinung nach besteht unsere wichtigste Aufgabe darin,
eine
angemessene
Angebotsentwicklung
vorzunehmen.
Unsere
bedeutendsten Branchen sind die Gastronomie, der Rad- und Gesundheitstourismus bzw die Kultur. Es ist also unsere gemeinsame Aufgabe, die Probleme des Tourismus in den Destinationen mit hervorragendem Potential und in den jeweiligen Branchen mit dem erforderlichen Fleiß zu überwinden und sich auf die positive Beurteilung von Ungarn stützend, individuelle, landesübergreifende touristische Projekte zu erarbeiten. Unter diesen Projekten kann man unter Anderem den Radtourismus und die Organisierung von touristischen Touren erwähnen. Die Produktentwicklung verfügt über ein gewaltiges Potential in der speziellen ungarischen Gastronomie, unseren wilden Landschaften sowie in unserem Heilwasser und unserer Kultur.
53
6. Literaturverzeichnis GYURICZA László: A Turizmus nemzetközi földrajza Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs 2008.p. 319 HUSZKA
Péter-
NÉMET
Péter
-
OLSOVSZKYNÉ
NÉMEDI
Anita:
Élelmiszerlogisztikai problémák és azok kezelésének lehetőségei egy hazai élelmiszerforgalmazó esetében NYME AK Apáczai Napok Tanulmánykötet 2014 pp.9 HUSZKA P.: Élelmiszer fogyasztási szokások és attitűdök vizsgálata primer piackutatás alkalmazásával. (In: Sikos T. Tamás: Fenntartható fogyasztás és növekedés határai - Új trendek a kereskedelemben, 1-294). Gödöllő-Komárom, 2010. 115-128 LENGYEL Márton : A turizmus általános elmélete KIT Nyomda Budapest 1994. p.297 MICHALKÓ Gábor: Turizmológia Akadémiai kiadó Zrt. Budapest 2012. p. 266 KASPAR Claude - FEKETE Mátyás: Menedzsment a turizmusban Bp.: BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar- Magyar Svájci Turisztikai Továbbképző Intézet 1999. p.255 KASPAR Claude: Turisztikai alapismeretek I.kötet Bp.:Excel Kht 1997. p. 116 KASPAR Claude: Turisztikai alapismeretek II.kötet Bp.: Excel Kht. 1997. p. 67 TDM Kézikönyv Szerk.:Lengyel Márton: Bp.:Heller Farkas Főiskola 2008. p.216 ULRICH H.: Management. Bern Haupt 1984 p.11
54
Dr. Galina KUTEPOVA Head of the Department of Tourism MSITI n.a. Yu. Senkevich Exotic travels in the 21ST century
Abstract: The article describes the definition, classification and basic concepts of exotic tourism. Space tourism is considered as one of the perspective directions of exotic tourism in the 21ST century. Keywords: extreme, exotic, cognitive, space travels, suborbital flight, spacecraft, opportunities of space tourism.
Today the international tourism industry can satisfy almost any educational, recreational, entertainment and other human needs. This fact is reflected in a variety of leisure activities offered to tourists. However, with the development of computer technology, transport and information networks some special kinds of journeys have become available which have shaped the direction of «exotic tourism». «Exotic» is defined as objects, phenomena, especially features of nature, customs, art, countries, areas that people seem bizarre or unusual. From the Greek «exotikos» means a stranger, unusual. In fact, we can consider as «exotic» some person’s hobby, sports, cuisine, lifestyle, etc. Synonymous with the concept of «exotic» may be unusualness, novelty, unnatural, strange, etc. A symbiosis of aesthetic pleasure and thrill is an exotic extraordinariness to which a person seeks in his life, and especially on holiday. Sometimes it’s quite difficult to define the difference between something specific, unusual and something exotic
because the individual features of an
individual person, population or region are defined by traditions, customs, habits, etc. The term «exotic» is quite
subjective and depends on the individual features
(general knowledge and person particular intelligence, the environment of the region of residence , religion or customs, etc.) . Something that is the exotic for one person may be habitual and familiar to the other. That is why for some exotic activities which
55
are new at a certain time it is possible to transform them into normal popular activities in future. Any kind of tourism at the beginning of its development was an exotic phenomenon to some extent. And the tourism itself was an exotic phenomenon at the beginning of its development. However, tourism is developing rapidly in many countries and became a mass kind of leisure. Despite the fact that tourism has become massively popular, human craving for the exotic, the need for the thrill remained and even increased. The tourism is a lifestyle for a certain stratum of the population. That is why the modern trend is to expand the range of services, the emergence of new recreation facilities and travel routes. This trend is increasing constantly. Trips are designed to motivate, attract human attention by exclusive display objects, special activities, new information. Today, with the increasing of individual travels, world-famous destinations are no longer able to fully meet the needs of tourists. Therefore it is necessary to investigate and constantly develop the new tourist routes and activities. Today both sports and extreme kinds of tourism are becoming more popular. The sports and extreme forms of tourism include, as a rule, the sports or extreme activities (or a combination of both) on the tourist route or in the destination. Exotic activities should differ significantly from everyday, familiar individual activity. In such an activity must be an element of novelty. However the main feature of exotic tourism is the optionality of exotic activities while traveling. That is why we propose to classify exotic travels by three criteria: –
by the type of tourist accommodation. During the exotic trip the person lives in unusual places, which are not adapted for this purpose in everyday life. For example, the accommodation in Norway Sorrisniva Igloo Hotel is quite exotic, because the hotel is made from the ice. Guests sleep on ice beds, covered with skins of deer in their sleeping bags. Room temperature is minus 7 degrees nor same zero. There is a great variety of exotic accommodation facilities. Today the hotels are furnished in prisons, on the trees, under water, on the board of aircraft, etc.;
–
the type of transportation. When tourists use for transportation unusual,
special transport, we can call this type of tour as exotic. For example, the flight in a balloon, drifting on an ice floe, space travel, etc.; 56
–
the nature of the activities, which will be engaged in a tourist while traveling.
When travelers learn ancient crafts or comprehend the wisdom of Asian cuisine, we can also speak about the exotic activity in tourism. In this case the type of placement and transport delivery to the destination may be conventional. Thus we can define the exotic type of travels in the case of one of these criteria presence. For example, a tourist can choose a standard set of tours and flights to destination, but live in an exotic hotel. Different combinations of exotic accommodation and exotic activities are possible. For example, jailoo tourism is the accommodation in a primitive tribe or tourists participation in the scientific expeditions. There are types of tourism where all specified signs, i.e. transportation, accommodation and nature of activity are exotic. This is space and expedition tourism. In figure 1 the combinations of tourism signs and examples of types of tourism are presented. They include both one, and more than one sign of exotic tourism. Exotic tourism is closely connected with other types of tourism: sports, event, informative, etc. Mutual crossings of these types of tourism are presented in fig. 2. All above mentioned types of tourism and their combination are considered as subspecies of adventure tourism as presence of exotic gives to travel character of a fascinating, unforgettable adventure.
57
The circle in the center on fig. 2 means an exotic tourism, the figures are exotic tourism types presented on fig. 3.
58
Not seldom exotic appears at occupations by popular sports in unusual conditions. For example, diving is a sport which becomes more and more popular. Travel of divers belong to extreme and sports types of tourism, however today any more are not exotic. At the same time the diving in Andorra Tristaina lakes may be referred to exotic tourism since lakes are all the year round covered with ice and the diver makes immersion in a small ice-hole. Possibility of occupations by glacial diving is exotic activity even for professional diver. Under certain conditions any of tourism types presented on fig. 2 we can consider as exotic. Thus current trends of transport development, the creation of unexpected placed and configured hotels, a variety of opportunities for creative development of the personality define today inevitability of emergence of various types of tourism where exotic tourism will rank high and promote development of the international tourism as a whole. We will consider one of the most exotic types of tourism which is named as a space tourism. Russia by right is considered as the leader in the field of tourist space exploration because in 1993 with the flights of the International Space Station (ISS) the new stage in space development began. Russia having more than 25 years' operating experience of the «Salute» and «Mir» space stations and having developed infrastructure of space means, invaluable experience of carrying out long flights and scientific researches, proposed USA to combine efforts in implementation of piloted programs. Russia had by then multipurpose station «Mir», the transport piloted and cargo «Union» and «Progress» ships. The beginning of space tourism time is the flight of the American businessperson Denis Tito onboard the Russian space ship «Union» on ISS from April 29 to May 6, 2001. The first flights of space tourists proved the following: – specially prepared person, even at sixty-year age as the first tourist Denis Tito, is capable to pass the program of trainings and to depart to space. For this purpose it is necessary that all systems of a human body worked at level of the 20year-old young man; – tourists at the International space station aren't a hindrance to the main crew as, on trainings seize skills not only self-sufficiency in household sense (food, sleep 59
in the conditions of zero gravity), but also performance simple, but necessary functions on a ship-handling; – for tourists astronauts the flight can be not only fascinating travel, but also the real scientific expedition. The brevity of flight doesn't allow to make large-scale experiments, however already today at the moment of
space-tourists selection the
professionals give preference to candidates who have own or custom-made program of researches; – people fly to space to make unique photo and movie, to realize not only scientific, but also the programs connected with show business, as the Canadian Gui Laliberte; – from the one side the implementation of space tourism programs allows to solve financial problems
of space researches. From the other side it promotes
science and equipment development for ensuring the non-professional flights, the creation of special space-tourists delivery systems into an orbit and back, target programs of their life support, etc. Space tourism is the new direction in travel business. It’s history totals a little more than ten years. Orbital and suborbital flights belong to the main directions of space tourism. One of the main differences of suborbital flight are the person spent time in a state of weightlessness and flight height. The subspace tourism which programs are developed today by several foreign companies, assumes commission of short excursion flights on height to 100 km over Earth surface. The maximum value of speed in suborbital flight is expected no more than four speeds of a sound while the maximum speed in space flight exceeds sound speed by 25 times. Now the increasing of interest to suborbital flights is noted. The cost of suborbital flight is estimated at the level of 200 thousand dollars. For comparison, the cost of tourist flight on the International Space Station is estimated at USD30–35 mln. Other essential advantage of suborbital travel is the lack of strict restrictions on age, health and long trainings necessary before space flight. The creation of the first tourist space line is the purpose of Virgin Galactic company (USA). Experts created the unique device: the piloted subspace ship. It means that now anyone can become the real space-tourist. Such opening foretells huge break in the sphere of this business.
60
Now the quantity of persons who wish to make suborbital flight exceeds 500. Future tourists will fly to the space after studying of all aspects of flight, passing of special trainings on the centrifuge, exercise machines. The purpose of the developer of the suborbital device is to carry out preflight preparation of crew within three or four days and to provide a maximum level of safety of flight. The production of four suborbital ships (Space Ship-Two) and two carrier-planes is planned in the nearest future. The program of suborbital flight consists of the following stages. 1. The part of flight by carrier-plane up to the height of suborbital space ship emission (about 15.5 km). 2. Short part of the free flight on Space Ship-Two with the switched-on engine. 3. After the space ship engine is switched off the part of parabolic trajectory flight is beginning. The maximum height of suborbital flight will be approximately 100 km. This is the main objective. Flight duration in the weightlessness when driving along a predetermined path will be about 5-7 minutes. 4. The descent in the atmosphere. The total flight time is about 2.5 hours. According to the developers of suborbital spacecraft the commercial operation is expected to start in 2015. It will be possible to perform up to four daily scheduled flights. Passengers can watch the Earth planet from a height of «space flight». Space tourism is currently in the beginning of formation period. The orbital flight experience gives every reason to suppose that the use of modern technology, new design ideas and unconventional solutions will create prerequisites for the start of the first stage of mass suborbital flights. Thus, the space may soon become from the object of scientific research to one of the tourism destinations. Russia has the technical means and scientific resources for the implementation of suborbital and orbital tourist flights. The more people learn and explore space, the faster they come to new discoveries with which can become a reality travel to other planets not only automatic interplanetary stations, but also the man himself.
61
References
Actual problems of the Russian astronautics//Works XXXIII of the academic readings on astronautics (Moscow, 26-30 january, 2009)/Under a general edition of A.K. Medvedeva. – M, 2009. Development of space branch of Russia: the main strategy//Earth from space – the most effective decisions, 2012. No. 2. Kutepova G. N. Modern exotic tourism: definition and main types. Tourism as intersectoral complex of economy of the region. Materials of scientific and practical conference. Makhachkala, on September 24-25, 2010 – p.95-99.
62
Е.М. Товни, кандидат экономических наук, доцент кафедры Экономики туриндустрии Московский государственный институт индустрии туризма имени Ю.А. Сенкевича, г. Москва, Россия Россия в системе мирового рынка делового туризма
Аннотация:
В
международного
статье
рынка
международного
рынка
рассмотрено
делового туризма
современное
туризма. и
состояние
Представлен
статистических
обзор
показателей,
отражающих место и роль развивающегося делового туризма России. Ключевые слова: деловой туризм, рынок международного туризма, социально-экономическая
эффективность
туризма,
макроэкономическая
оценка делового туризма, платежный баланс России.
Рынок международного туризма является одним из наиболее перспективных для экономик различных стран, в том числе и для России. Динамика развития, межотраслевой
характер
сущности
туризма,
социально-экономическая
эффективность и уровень рентабельности предприятий туризма, обеспечивают туристской
сфере
значительное
место
в
системе
мирохозяйственных
отношений. Рынок международного туризма сохраняет относительную устойчивость за весь кризисный период, несмотря на слабый экономический рост мировой экономики
в
целом,
макроэкономическую
напряженность
(темпы
роста
экономики уменьшились, уменьшились показатели экспорта и импорта многих стран). Наблюдается её рост в общем объёме мирового ВВП, причем темпы роста опережают отрасли производства, финансовые услуги и розничную торговлю, то есть сфера туризма по-прежнему остаётся одной из важнейших, поддерживающая экономику и занятость во многих странах. Более того, за счет туристической деятельности в мире в 2013 году было создано свыше 4 млн. новых рабочих мест. Важность развития туризма подчёркивают специалисты и эксперты всех уровней. Так, Генеральный секретарь ЮНВТО Талеб Рифаи отмечает, что 63
«..тот факт, что темпы роста международного туризма превзошли ожидания, подтверждает, что туристические поездки составляют сегодня часть моделей потребления все большего числа людей как в растущих, так и развитых экономиках». И дальше «Это подчеркивает необходимость по праву признать туризм важнейшим катализатором экономического роста, экспорта и создания рабочих мест, одним из основных компонентов социально-экономического развития». Развитие туризма является чрезвычайно важным направлением развития и российской экономики, потому в социально-экономической политике России, туризм как отрасль экономики получает все большее признание. В связи с этим, туристская политика государства должна строиться исходя из использования возможностей туризма в международном обмене и обеспечения баланса внешней
торговли,
стабилизации
национальной
экономики
и
перераспределения национального дохода, повышения качества жизни за счет более
полного
удовлетворения
человеческой
потребности
в
познании
окружающего мира. Таким образом, становится понятно, что государственная политика в области
туризма
преференциальную
должна
носить
налоговую
системный
систему,
характер,
политическую
и
обеспечивая экономическую
стабильность и др. Все это требует разработки научных подходов к совершенствованию механизмов государственного регулирования туристской индустрии. Анализ исследований в области теории и практики развития индустрии туризма и гостеприимства, а также регулирования рынка туристских услуг в России в современный период показал, что для решения этих задач необходимо опираться на имеющиеся научные исследования. Теоретические проблемы географии туризма рассмотрены в работах таких отечественных ученых Арбузов А. Ф., Асташкина М. В., Дыжина Н. Н., Козырева О. Н., Кусков А. С., Лукьянова Н. С., Санинская А. А., Самойленко А. А. и др. Вопросам
развития
делового
туризма
посвящены
исследования
Александровой А.Ю., Бабкиной А.В., Баскакова П., Драчевой Е.Л., Забаевой Ю.В. Жуковой В.А. , Исмаевой Д.К., Никитенко С.И., Папиряна Г.А., Пандяк И.Г., Серегиной В.В., Яшиной А.Н. и др. Однако отсутствие системности и 64
последовательности в изучении проблем развития делового туризма в России сложность
и
многоплановость
изучаемых
вопросов
обуславливают
актуальность темы исследования. Обзор международного рынка туризма свидетельствует, что в 2013 году рост туристских прибытий увеличивался в среднем на +3%, +4%, и это не смотря на то, что темпы роста экономики
в целом уменьшились, также уменьшились
показатели экспорта и импорта многих стран. Рынку международного туризма удалось
сохранить
относительную
устойчивость,
несмотря
на
слабый
экономический рост других отраслей и сфер экономики, макроэкономическую напряженность и высокий уровень безработицы во многих странах. По итогам 2013 года из России с туристическими целями выехало почти 18,3 млн. человек. Турпоток вырос на 19,3%. Въездной поток туристов в 2013 году вырос всего на 3,7% и составил почти 2,7 млн. человек. Наибольшее количество российских туристов
посетило Турцию куда турпоток составил
почти 3,1 млн. человек и вырос на 22,35%. Турция для многих россиян стала альтернативой Египту, в котором весь прошлый год сохранялась политическая нестабильность. Несмотря на это, количество российских туристов в Египте по итогам года достигло 1,9 млн. Этот показатель примерно равен данным по итогам 2012 года. Третью строчку занимает Греция. По итогам года эту страну посетило почти 1,176 млн. российских туристов, что на 70,3% превышает показатель 2012 года. Турпоток в Китай снизился на 19,7% и составил 1,067 млн. человек. Турпоток в Таиланд
продолжал расти, несмотря на то, что в Бангкоке
происходит политическое противостояние правящей власти и оппозиции. По итогам 2013 года количество российских туристов в Таиланде почти достигло 1,035 млн. что на 17% больше, чем годом ранее. Перешагнуть планку в миллион в 2013 году также удалось Испании. В прошлом году турпоток из России в эту страну вырос на 28% и составил 1,013 млн. Отметим, что данный показатель несколько ниже, чем посчитали в самой Испании – в стране насчитали как минимум 1,5 млн. российских туристов. Немного не дотягивает до миллиона турпоток в Финляндию – почти 905 тыс. Прирост составил 76,5%. Зато всего (не учитывая цель визита) в 2013 году Финляндию посетило 5,5 млн. россиян. Это на 8% больше, чем годом ранее. Восьмую строчку в рейтинге наиболее популярных у российских туристов 65
направлений занимает Италия –726 тысяч (+ 27%). Далее следуют ОАЭ, принявшие 653 тыс. российских туристов. Рост турпотока составил 19%. Замыкает ТОП-10 Болгария с показателем 498,6 тысяч российских туристов (плюс 28%). Основным туристическим «донором» для России в 2013 году стала Германия, отправившая на отдых в нашу страну почти 380,3 тыс. туристов. Рост турпотока составил 1,3%. На втором месте с небольшим отставанием Китай – 372 тыс. туристов и рост более 8%. Количество туристов из США в 2013 году составило более 197 тыс. Прирост – почти 10%. Далее в рейтинге следует Великобритания. В 2013 году в Россию приехало почти 158 тыс. туристов из этой страны, что на 16% больше, чем в 2012 году. Замыкают перечень стран, отправивших в Россию более 100 тыс. туристов, Турция (почти 123 тысячи и плюс 22%) и Италия (118 тысяч и минус 0,7%). Немного не дотянули до 100 тысяч Франция (97 тысяч) и Финляндия (94 тысячи). Однако обе страны показали отрицательную динамику – минус 3% и 22% соответственно. Наибольший рост турпотока продемонстрировала Куба – плюс 122% и почти 6 тысяч туристов. Почти на 27% вырос турпоток из Румынии, на 26% - из ОАЭ. Турпоток из Японии вырос на 23% (55 тысяч туристов), а из Турции – на 21,6% (122,7 тысяч). Замыкает рейтинг стран, рост турпотока из которых превысил 20%, Египет с приростом на уровне 21,5% (4,7 тысячи туристов). Поскольку
увеличилось
число
туристических
прибытий,
суммарно
увеличились и затраты самих туристов на отдых. Так, по росту суммы расходов туристов лидирует Китай (+31%), Россия (+22%). Расходы также увеличились в группе других стран: Канада + 3%, Франция +2%. В Японии, Австралии и Италии расходы туристов уменьшились. Оценивая структуру мировых туристских потоков в 2013 году
по
стоимости, лидируют поездки с целью отдыха. Этот фактор влияет и на то, что пока по сумме расходов, вся совокупность поездок внутри стран выше, чем сумма по перевозкам за рубежом. К концу лета 2013 года Всемирная туристическая организация (UNWTO) опубликовала данные
фактической
динамики туристических поездок за 2013 год, но уже не в стоимостном объеме, а с точки зрения туристических прибытий. Так, в первой половине 2013 года, число туристских прибытий увеличилось на 5% по сравнению с предыдущим периодом, и прогнозные значения этого показателя превысили 1%, достигнув 66
отметки почти в 500 млн., из них прирост составил 25 млн. человек. При этом основной темп роста приходился на страны с развивающейся рыночной экономикой (10-12%). Тенденция к росту объясняется, прежде всего, усилением экономик развивающихся стран, в которые, вместе с тем увеличился поток туристов. Помимо этого, на фоне снижения темпов развития экономики всего мира, а, особенно Европы, сфера туризма не только не ослабла, но усилилась. В мировом туристском потоке доля бизнес-туристов, составляет порядка 25-30%, в то время как в среднем по России - менее 20%. По мнению зарубежных экспертов, к 2020 году количество международных деловых поездок возрастет в три раза - с 564 млн. до 1,6 млрд. в год. Исследования рынка делового туризма в России показывает, что, 80% - организация командировок и только 20%- MICE-мероприятия. Кризис показал, что люди не перестают ездить по делам бизнеса, участвовать в конференциях и выставках. Более того, деловой туризм сам по себе является элементом стимулирования роста экономики. Международная индустрия встреч - это отрасль, которая выполняет важнейшую роль в разработке корпоративных стратегий и способствует постановке глобальных целей, то есть,
передачи опыта и знаний, является платформой для
инвестирования и коммерческого развития, создания международных сетей обучение и подготовки продвижение торговых марок, решение социальных и экономических проблем. Деловой туризм в настоящее время является одной из наиболее динамично
развивающихся
и
высокорентабельных
отраслей
мировой
экономики. Выгоды от развития данного направления туризма очевидны. Специфические черты делового туризма, такие как всесезонность, массовость поездки, прогнозируемость, делают это направление одним из приоритетных для развития во многих странах мира. Под деловым туризмом мы понимаем совокупность организационноэкономических отношений, возникающих в ходе поездки и функционировании людей в определённой дестинации, в рабочее время, с целью осуществления профессиональной деятельности или решения служебных задач без получения дохода по месту пребывания. Структурно деловой туризм состоит из следующих сегментов: индивидуальные деловые поездки, инсентив-туры, конгрессный и выставочный туризм. Наилучшим образом структуру делового 67
туризма
характеризует
термин-аббревиатура
MICE
(meetings,
incentive,
conference/congress, exhibition). MICE-туризм один из наиболее активно развивающихся секторов мировой индустрии туризма. Это относительно новое течение в мире туризма, и оно набирает обороты пропорционально возрастанию деловой активности по всему миру, а также интеграционным процессам, происходящим во всех странах. При правильном и квалифицированном подходе, бизнес в сфере MICE может быть очень прибыльным. Более того, деловой туризм тесно связан с другими секторами туризма и помогает им развиваться. Странами-лидерами на рынке делового туризма являются страны Европы. На их долю приходится более 51% всех MICE-мероприятий. Второе место занимают страны Северной Америки, прежде всего США, на долю которых приходится 17%. Третье место занимают страны АТР, где рынок делового туризма в последние годы развивается наиболее быстрыми темпами. На их долю приходится около 15% всех MICE-мероприятий. 10% рынка делового туризма принадлежит странам СНГ, 7% - странам Латинской Америки. В России деловой туризм развивается довольно активно. Вопреки общей тенденции снижения туристских потоков в России численность иностранцев, приезжающих в страну с бизнес-целями, продолжает расти. Вместе с тем перед туристской отраслью России встала задача поиска путей повышения конкурентоспособности
на мировом туристском рынке,
переориентации туристских потоков, привлечения иностранных туристов в российские туристские центры, формирования более эффективных туристских комплексов. При дальнейшем развитии отечественной экономики и приходе новых игроков, этот сегмент может стать одним из самых весомых в доходах отрасли. По этой причине
несомненный
интерес
представляет
изучение опыта
организации делового туризма. По данным исследования компании Json & Partners, объем российского рынка туризма и сервисов для путешественников
быстро растет на
протяжении последних десяти лет. В 2012 году его объем увеличился на 149 млрд. рублей, рост составил 14%. Сохранение таких темпов роста в 2013 году обеспечило рост рынка туристских услуг до 1,35 трлн. руб.
68
Предпосылками роста туристского рынка России являются повышение уровня платежеспособности населения, последовательное развитие туристской инфраструктуры, рост уровня проникновения дистанционных банковских услуг, интернет-технологий и онлайн-сервисов. Здесь можно выделить два основных направления: внедрение современных информационных систем поставщиками услуг и развитие каналов дистрибуции и при этом, наибольший потенциал - в мобильных каналах продаж. Российский рынок онлайн туризма динамично развивается. Во многом это обусловлено успешной работой крупных отечественных онлайн туристских агентств и активным развитием платёжных сервисов. В ближайшие годы прогнозируется бурный рост продаж туристских услуг через мобильные устройства. Вместе
с
тем,
широкое
использование
инфокоммуникационных
технологий становится основным драйвером развития рынка туристических услуг. Бронировать билеты, выбирать и оплачивать номер в отеле в любом городе по всему миру в любое время в любом месте при помощи мобильного устройства, с использованием электронных способов оплаты становится привычным для путешественников любых возрастов. Таким образом, структура спроса смещается в сторону самостоятельного оформления туристских услуг в Интернете, как со стационарных компьютеров, так и с мобильных устройств, в связи с чем, многие люди, которые раньше покупали туры в турагентствах, начинают бронировать свои путешествия самостоятельно. Уменьшается путь от поставщика до конечного потребителя, - отмечает руководитель проекта Путешествия Mail. Ru Денис Танаев. Необходимо
отметить также рост
популярности сервисов "планировщиков путешествий" - сайтов, где можно составить свой маршрут, посмотреть на отзывы других туристов про интересующие их места,
достопримечательности и прочее.
По мнению
исполняющего обязанности генерального директора OZON.travel Дмитрия Яковлева, продажа туристических услуг через Интернет выгодна для компаний за счет экономии на персонале, аренде площадей и общего сокращения издержек на создание и обработку заказа: "Онлайн-туристические агентства могут позволить себе существенно снизить сборы, взимаемые с клиентов, а иногда и совсем отказаться от них, зарабатывая только на комиссии,
69
предоставляемой авиакомпанией или отелем, или дополнительных услугах, реализуемых клиентам с билетом". Важно также отметить, что через Интернет можно быстрее донести до пользователей информацию о специальных тарифах и акциях. "Туристы получают возможность путешествовать не только дешевле, но и чаще, информация, которую они получают, например, в рекламных e-mail-рассылках, приводит к спонтанным покупкам, - объяснил Дмитрий Яковлев. - Кто же откажется слетать в Берлин на выходные за 3500 рублей туда-обратно, если в паспорте есть действующая Шенгенская виза, а сама покупка находится в нескольких кликах от тебя?" Преимущества
использования
интернет-технологий
очевидны
и
в
условиях повсеместного доступа к ним целесообразно учитывать возможность интенсификации этого направления в развитии туристского рынка. Анализ
данных
исследования
структуры
туристских
потоков
свидетельствует о том, что в 2013 г половина международных туристов (51 % или 480 миллионов прибытия) путешествовала с целью досуга, восстановления сил и отмечания праздников. Приблизительно 15 % международных туристов путешествовали по вопросам бизнеса и с профессиональными целями, 27 % поездок происходило с такими целями, как посещение друзей и родственников (VFR), религиозные причины и паломничество, здоровье, лечение, 7 % не указала цель визита. Что касается делового туризма, то его динамика в анализируемом периоде по основным направляющим рынкам во многом такая же: страны, давшие прирост туристских поездок, увеличили въездной поток со служебными целями: Германия - на 22%, Австрия и Турция - на 20%, Бельгия - на 19%, Нидерланды на 17%, Италия - на 16%, Швеция и Франция - на 15%, Израиль - на 12%, Греция - на 10%, Корея - на 7%, Испания и Дания - на 5%. К этому ряду можно присоединить
Великобританию,
въезд
бизнес-туристов
из
которой
за
анализируемый период вырос на 15%, Канады - на 11%, Польши - на 4%, США на 2%. По данным журнала Luxury Travel, в Европе,
например, количество
деловых путешествий с семьей в последние 5 лет выросло на 30%. На конгрессы и выставки, как правило, выезжает группа коллег (в среднем от 5 до 8 человек). Экскурсионная, социальная и культурная программы строятся 70
исходя из расписания деловых мероприятий и свободного времени, а также по индивидуальным
пожеланиям
клиентов.
Приблизительно
1
из
5
международных деловых туристов (или 1% общего числа международных туристов) осуществляет поездку с целью участия в конгрессах и конференциях. Подавляющей формой путешествия на рынке исентив- туризма является групповой туризм (более 10 туристов), на который приходится свыше 60 % всех поездок. Также отмечается, что около 30% инсентив-поездок осуществляется в составе небольших групп - 2-5 человек, и только 10% приходится на индивидуальные,
«наградные» поездки, в рамках которых происходит
путешествие награжденного со своей семьей или друзьями. Есть основания считать, что в ближайшие годы сложившаяся структура принципиально не изменится. Как и ранее будут превалировать индивидуальные деловые поездки с целью переговоров, заключения контрактов и т.д. В то же время быстрыми темпами будет развиваться выставочный и инсентив-туризм,
поскольку за
последние несколько лет во всем мире ускоренными темпами растет спрос на услуги корпоративных и инсентив-туров. Руководители компаний широко используют разные виды обучения, поощрения и стимулирования своих сотрудников или партнеров, правда с кризисом ситуация несколько изменилась. С одной стороны, компании стали более бережливо использовать бюджеты, с другой, стало заметно, что крупные фирмы не отказываются от деловых поездок. Предполагается, что в условиях кризиса потребность в деловом туризме существенно возрастает, так как компаниям необходимы более интенсивные деловые встречи для заключения соглашений, конференции и конгрессы для обмена мнениями о состоянии дел на рынке, поиска новых возможностей. В 2009году исследовательская компания Oxford Economics впервые установила взаимосвязь между деловым туризмом и ростом бизнеса: каждый доллар США, вложенный в деловые путешествия, создает дополнительную стоимость в сумме
3,8
доллара
США
(таким
образом,
проявляется
туристический
мультипликатор делового туризма). Почти 40 % компаний подтвердили, что сокращение деловых путешествий негативно повлияло на результаты их деятельности: на 11 % сократились объемы продажи, на 12% снизилась эффективность внутрифирменных коммуникаций, на 10 % - количество внутренних
эффективных
бизнес-инициатив, 71
8
%
составляла
потеря
лояльности
клиентов.
Представляется,
что
вышеприведенные
данные
исследований являются ярким свидетельством перспективности развития рынка делового туризма как необходимой составляющей успеха современного бизнеса. Отметим, позволит
что
соответствующее
существенно
увеличить
увеличение
процент
количества
поступлений
от
туристов
экспорта
в
государственный бюджет страны. Так, например, в бюджетах Испании и Австрии доходы от туризма в общей сумме поступлений от экспорта, составляют 60 и 40 % соответственно. Сегодня Россия не занимает выгодные позиции на рынке MICE, как свидетельствуют результаты исследования Euromonitor International в 2013 году, около 2,3 миллион гостей из-за рубежа посетили различные деловые мероприятия, которые проводились в России. Для сравнения отметим, что страной номер один в мире по проведению MICE признан Китай, принявший в 2012 году около 7,9 миллиона гостей. На втором месте Франция (около 5 миллионов), на третьем - Италия (около 3,5 миллиона). В Топ-10 стран деловой сферы туризма вошли также Германия, Испания, Турция, Малайзия, Гонконг и Великобритания. При этом, по данным специалистов и экспертов на бизнес-путешествия приходится одна треть роста в мировой торговле, улучшение глобальной корпоративной производительности в десять раз и создание миллионов рабочих мест во всем мире. В соответствии с этим специальное исследование, проведенное экономистами Оксфордского университета от имени WTTC (начато в мае 2011года) показало, что: •
Рост деловых поездок с 2000
г. способствовал созданию более 40
миллионов рабочих мест, что составляет 20 % роста глобальной занятости. •
Если деловые поездки будут сокращены на 25 % в течение двух лет
подряд, то мировой ВВП будет на 5 % ниже, в результате чего станет на 30 миллионов меньше рабочих мест, средняя потеря составит 1% мировой занятости. •
Деловые
поездки
улучшают
корпоративную
получая отдачу от инвестиций 10:1.
72
производительность,
•
Деловой
туризм
является
неотъемлемой
частью
международной
торговли и, по оценкам, одна треть мировой торговли за последние десятилетия была обусловлена международными деловыми поездками. По оценкам экспертов ВТО, доля делового туризма в мире постоянно повышается,
поскольку
является
одним
из
наиболее
экономически
эффективных видов туризма. Так, около 50 % доходов авиакомпаний, приблизительно 60 % доходов гостиниц, и более 70 % доходов автопрокатных компаний создается за счет обслуживания именно этой категории туристов. Еще
одна
особенность
этого
сектора
–
устойчивый
рост
спроса
на
комбинированные программы, которые совмещают 3 -4 дня работы и 1-3 дня поощрительного отдыха. Таким образом, можно сказать, что бизнес-туристы - эффективные клиенты для гостиниц и турфирм. Суточные расходы делегатов разнообразных деловых встреч, конгрессов, симпозиумов составляют в среднем $350, в то время когда обычный турист тратит за день $100-200. Следует признать, что формирование и развитие современного российского бизнеса также невозможно без активного обмена информацией, без овладения новыми технологиями, повышения квалификации на всех уровнях делового образования, участия в международных выставках, конференциях, конгрессах, семинарах, и т.п. Все это входит в сферу делового туризма и деятельность по организации этой сферы туризма, обеспечивает приток новых идей в экономику, завоевываются новые рынки. В результате этого с каждым годом деловые, культурные и научные связи между регионами и странами становятся более тесными, и развитие делового туризма играет в этом ключевую роль. Собственно, этим и объясняется рост доли делового туризма в общем объеме предоставленных туристических услуг (по данным Всемирной туристической организации (ВТО), рост за последние пять лет вырос почти вдвое). В России также наблюдается интенсивное развитие делового туризма. Так, из данных «Платёжного баланса РФ» видно, что международные операции, связанные
с
поездками,
являются
наиболее
значимыми
компонентами
платежного баланса по разделу «Услуги». Их оборот в 2013 году составил 65,4 млрд. долларов США (33% оборота всех услуг). В 2012 году аналогичный показатель был равен 53,6 млрд. долларов США (31%).
73
Экспорт услуг по статье «Поездки» в 2013 году демонстрировал максимальное значение в ряду наблюдений, составив 12,0 млрд. долларов США, что на 1% больше прежнего наивысшего показателя 2008 года и на 11% - 2012 года. В 2013 году на долю деловых поездок пришлось 58% всего экспорта услуг (63% годом ранее) и 42% - на личные поездки (37%), (по данным ПБ РФ за 2013г.) В 2013 году на долю деловых поездок пришлось 58% всего экспорта услуг (63% годом ранее) и 42% - на личные поездки (37%). При этом для стран СНГ это соотношение составило 73% (74%) и 27% (26%) соответственно, а для стран дальнего зарубежья - 49% (56%) и 51% (44%). Тем самым наблюдалась общая как для стран СНГ, так и для стран дальнего зарубежья направленность увеличение доли поездок, совершенных с личными целями, и сокращение деловых визитов в Россию. Средние расходы (отражающие изменение цен, географии и целей поездок) одного въехавшего на территорию Российской Федерации нерезидента увеличились с 331 до 352 долларов США (на 6%). Среднедушевые расходы граждан дальнего зарубежья на поездки в Россию выросли с 499 до 542 долларов США (на 9%), а граждан СНГ - с 213 до 216 долларов США (на 1%). Выезжая за границу в 2013 году, житель России тратил 1033 доллара США против 941 доллара США годом ранее (на 10% больше). При этом в странах дальнего зарубежья затраты составили 1423 доллара США против 1313 долларов США (на 8% больше), а в странах СНГ - 226 долларов США против 239 долларов США (на 5% меньше). Структурные
изменения
поездок
по
целям
и
по
географическому
распределению в рассматриваемом периоде способствовали росту как экспорта, так и импорта. При этом наблюдалась общая тенденция: в обоих направлениях сократилась доля наименее затратных однодневных визитов. Повышению экспорта и импорта способствовал рост удельного веса частных поездок граждан дальнего зарубежья в Российскую Федерацию на 4 процентных пункта и частных поездок россиян в страны дальнего зарубежья на 3 процентных пункта. Помимо того, положительное влияние на импорт услуг оказало увеличение доли российских граждан, выезжающих с туристической целью в США, Швейцарию, ОАЭ, а также в такие страны Европейского союза, как Финляндия, Германия, Италия, Греция, Испания, Франция, Болгария и
74
Чешская Республика, при одновременном сокращении удельного веса поездок в Литву, Польшу и Китай. Вместе с тем, российский рынок делового туризма в настоящее время является развивающимся,
ненасыщенным
рынком,
где
конкуренция
пока
еще
недостаточно велика в связи с малым количеством его участников - компаний, предлагающих
услуги
по
организации
совещаний
и
конференций
международного уровня, поэтому для участников туристского рынка это является перспективным направлением бизнеса. Весомым фактором растущего спроса на рынке делового туризма является также то, что современная экономика России идет по пути всё более устойчивого развития, а это, неизбежно приведёт к повышению деловой активности различных отраслей бизнеса, общественных организаций внутри страны, а также позволит привлечь внимание ино-странных компаний к российским рынкам. По оценкам WTTC объем российского рынка деловых поездок в 2013 г. хотя и сократился на 5 % составив около 6,5 млрд. долл. США, прогноз на 2020год . - 18,4 млрд. долларов США при ежегодном росте на 5,9 %. Объем рынка частных поездок оценивается в 50,5 млрд. долл. США. Это на 5,8 % меньше, чем годом ранее и соответствующий прогноз на 2020год 122,8 млрд. США при ежегодном росте на 4,3 %, что в итоге будет стимулировать рост макроэкономических показателей развитии России. Список литературы
1. Федеральный закон от 24.11.1996 N 132-ФЗ "Об основах туристской деятельности в Российской Федерации" // "Собрание законодательства РФ", 02.12.1996, N 49, ст. 5491; (в ред. Федеральных законов от 10.01.2003 N 15-ФЗ, от 22.08.2004 N 122-ФЗ, от 05.02.2007 N 12-ФЗ)
2. Федеральный закон Российской Федерации от 5 февраля 2007 г. № 12-ФЗ "О внесении изменений в Федеральный закон "Об основах туристской деятельности в Российской Федерации"
3. Гуляев А.Г. Организация туристической деятельности. - М.: Нолидж, 2007. 312 с.
4. Корпоративные услуги, каталог,2009/2010 75
5. Оценка платежного баланса Российской Федерации за январь - сентябрь 2014 года (аналитическое представление, по методологии РПБ6*), © Банк России, 2000–2014
6. Папирян Г.А. Международные экономические отношения: экономика туризма. - М.: Финансы и статистика, 2003.
7. Статистические [Электронный
данные
ресурс]. –
Федерального Режим
агентства
по
туризму
РФ
доступа: http://www.russiatourism.ru/sec-
tion_23/section_456.
8. www.top-rating.narod.ru (сайт АОЗТ “Статистический центр”). 9. http://info.minfin.ru/balrf.php (Министерство финансов РФ) szerző: Jelena M. Tovni gazdasági tudományok kandidátusa Szenkevics Moszkvai Állami Turisztikai Főiskola Turisztika tanszék docense, Oroszország Cím: Oroszország az üzleti turizmus világpiaci rendszerében Absztrakt: A cikk áttekinti az üzleti turizmus jelenlegi nemzetközi helyzetét. Elemzi a nemzetközi turisztikai piacot és annak statisztikai adatait, amelyek jelzik az egyre fejlődő oroszországi üzleti turizmus helyét és szerepét. Kulcsszavak: üzleti turizmus, nemzetközi turisztikai piac, a turizmus szociálisgazdasági
hatékonysága,
az
üzleti
turizmus
Oroszország fizetőképes egyensúlya
76
makroökonómiai
értékelése,
Dr. Judit GROTTE Associate Professor, Head of International Hospitality Management Specialization, Budapest College of Communication, Business and Arts; Institute of Tourism and Catering The online environment: is it changing the way we organize our holidays? I. Introduction Our accelerated world has developed a new method for the information flux, a special technology, which has fundamentally changed the whole tourism market. (Grotte 2009) Since the emergence of the Internet, travel planning (e.g., travel information search and booking) has always been one of the main reasons that people use the Internet.(Buhalis 2003). Due to this, a new demand has come into sight for complex, easily available and reliable information. The expansion of the Internet has showed a new direction for the participants of tourism, e.g.: for the suppliers of commercial accommodations, catering units, additional products (e.g. insurance, rent-a-car services, money exchange, etc.) as well as transportation companies. New trends, new suppliers (on-line travel agencies, low-cost carriers, etc.), new notions (E-ticket, booking system), ’new’ well-informed customers have appeared on the market. As a consequence of today’s accelerated lifestyle, traveling habits have also changed. II. How did the Internet form our travelling habbits in the past 25 years? Tourism is very information-intensive and information is often dubbed the "life-blood" or "cement" of the industry which holds together the different producers within the travel industry - airlines, tour operators, travel agencies, attractions, car rental, cruise lines, and other supplies.(Zhenhua Liu,2000). Kevin May (2014) co-founder of Tnooz.com in the Guardian wrote that the web has revolutionised the way we travel, allowing consumers to search, buy and share trips at the touch of a button. (Tnooz is a global provider of news, analysis, commentary, 77
education, data and business services to the travel, tourism and hospitality industry. It is the leading voice to the industry for all areas related to travel technology http://www.tnooz.com/about-2/history/#sthash.6X7HpNFW.dpuf). Kevin May also summarized, the role of web development in the tourism industry. (Table1: How 25 years of the Web inspired the travel revolution) Table1: How 25 years of the Web inspired the travel revolution. Source: Kevin May, The Guardian 2014.03.12 1989
Tim Berners-Lee - World Wide Web
1994
Travelweb.com Travel blogging
1995
Internet Travel Network (ITN), - the first airline ticket booking made over the web, Viator Systems (now Viator) Lonely Planet
1996
Expedia – the first online travel ageny Google Southwest, Easyjet, Ryanair – low-cost airlines
1998
Lastminute.com Travelocity
1999
FareChase Sidestep, Kayak,TravelSupermarket, Skyscanner
2000
TripAdvisor
2001
9/11 tragedy
2004 - 2005
Priceline,Booking.com.Facebook later Twitter, FourSquare, Pinterest, Instagram
2007
Apple iPhone
2008
AirBedAndBreakfast
2009
Benji Lanyado - TwiTrips
2010
ITA Software. Frommer's and Zagat.
2011
HotelTonight, 78
2012
Meet & Seat
(Kevin May 2014) As we can see the new era started in 1989 when, British computer scientist Tim Berners-Lee wrote a proposal for what would eventually become the World Wide Web. (Ryan Carson 2006) The web has already transformed the way many of us choose our holidays: rather than going to travel agents, we use their online sites, or dispense with travel agents altogether by putting together our own tailormade holidays with cheap online flights and hotel bookings. Through my researches, I’d tried to give an overview of the changes in our traveling habbits in the past 25 years based upon on the summary of Kevin May. III. Hotel bookings In 1994 the Travelweb.com emerged as the first comprehensive catalogue of hotel properties around the world and, a short time later, included a component to make bookings. The site was created by a relatively small team under The Hotel Industry Switch Company's (THISCO) John Davis, a key figure in the history of online travel, who formed one of the industry's major reservation technology providers, Pegasus. (Kevin May 2014). If you try to search for travelweb.com today, priceline.com appears.
79
IV. Travel blogging
Also in the year of 1994 US travel writer Jeff Greenwald : travel blogging. He posted a 1,600-word article called One Hundred Seconds of Solitude on behalf of Global Network Navigator, the first commercial web publication, from a tourist bureau in Mexico. (Kevin May 2014) Still today you can find the website of Jeff Greenwald on the internet. On his website blogs, books&CD, events, stories can be found. To some extent, Lonely Planet was the major gatekeeper of the written word when it came to travel guides prior to the web. But it soon realised that if it was to capitalise on the emergence of the internet, it had to get online quickly. (Kevin May 2014) On www.lonelyplanet.com, you can browse 500 travel guides, covering 195 countries. You can also get digital PDF chapters and products for your iPhone, iPad, Kindle and more Blogs (travelpod.com) and tools that search blogs (technorati.com), photo-sharing sites (flickr.com) and video sites (YouTube.com has a travel category) are becoming the places to go to research your next trip, not the high street travel agent. Once you've done your homework, you can then go to a travel aggregator site like mobissimo.com and search over 100 different travel operators to find out the absolute best deal.(Ryan Carson 2006). TravelPod.com was released in 1997 when it was introduced as the web's first site to enable its members to create online travel blogs which revolutionized the way people travel and share their adventures with the world. (www.travelpod.com) Technorati was founded to help bloggers succeed by collecting, highlighting, and distributing the global online conversation. Founded as the first blog search engine, Technorati has expanded to a full service media company providing services to the blogs and social media sites and connecting them with advertisers who want to join the conversation, and whose online properties introduce blog content to millions of consumers. (www.technorati.com). Flickr has two main goals: first to help people make their photos available to the people who matter to them, and second to enable new ways of organizing photos and video.(www.flickr.com).
80
V. The Online Travel Agencies (OTA) Microsoft, the most high-profile technology company on the planet at the time, realised there was probably something in this early momentum and unveiled its attempt at an online travel agency, known as Expedia. (Kevin May 2014) The first on-line travel agencies appeared in the United States (www.expedia.com, www.travelocity.com, www.orbitz.com), but in the course of time they also showed up on the European market (www.opodo.co.uk, www.octopustravel.com). The cost of tours can be high, consequently, good prices always play an important role in the planning and selection of a holiday destination. Nowadays on-line travel agencies with their good prices and special travel packages come before traditional, or off-line travel agencies in popularity. But what are the differences between an on-line travel agency and an off-line or traditional one? On-line travel agencies ensure a very comfortable and fast administration process for customers. It means, that buyers are able to see the best available offers for all the destinations of the world, can gain important information about the flights, commercial accommodation facilities, restaurants, programmes, customs, sights, etc. They can also embark on virtual tours, and able to book trips and pay for them. All they need is a computer with Internet access, an embossed credit card, and a comfortable chair. To operate an on-line travel agency there is no need for: -
a so called ’territorial’center, to be able to reach the potential customers,
-
printed brochures to be able to sell the goods and services, and
-
many employees.
Therefore, the upkeep is more economical than that of off-line or traditional offices. New information technology gives rise to new suppliers, and motivates off-line companies to change their market strategies.
81
The proof of this is that most off-line or traditional travel agencies have their own websites already. Although, not every traditional travel agencies’ websites allow customers to ’buy’, trend-predictions show that the number of’ information provider’ websites decrease, and on-line sales increase. (Grotte 2008) VI. Low-cost versus traditional airlines. Inspired in part carrier Southwest, Easyjet and Ryanair changed the European airline industry forever with their take on the low-cost airline model – cheap, cheerful, expansive and ambitious. "Book on our website" started to replace "Book through your local travel agent".(Kevin May 2014) The Internet and e-business have re-regulated the market of air transportation as well. New competitors, the low- cost carriers appeared, such as the Easyjet, Germanwings, Ryanair, Wizzair,etc. The new companies have changed the life of traditional airlines, and gained new customers. (Table 2) (Grotte 2008) Table 2: The most important differences between the traditional airlines and the low-cost carriers (Grotte 2008)
Main aspects
Low-cost airlines
Traditional airlines
Extra fee
Flight ticket includes
Secondary, or low-traffic
Primary, central
airports
airports
Catering on board Airports’ usage
Economy-, business-, Level of comfort
Only economy
first class
(more seats) Internet, call center, travel Ticket sales
agencies
Travel
Agencies
(CRS/GDS) Almost everywhere Eticket-
Issuing tickets
No (E-ticketing)
82
somewhere
paper based ones
-
Seat ticket
Not really
Yes depend on the flight
Reimbursement
No
ticket Short-,
Type of hauls
Short haul
middle-,
longhaul
But what are the most important differences between traditional airlines and low-cost carriers? One of the most important changes is that the paper-based flight ticket will be replaced by the e-ticket. It is known that on a yearly basis 300 million paper-based tickets are issued, and they cost 10 USD each. On the other hand, e-tickets cost only one dollar. What is e-ticketing all about? The e-ticket is a special electronic code, which is sent by the airline when the traveller has booked and paid the flight ticket by credit card through the Internet. The use of e-tickets saves 3 billion dollars every year for international air transport. This special method of issuing tickets is not just cheaper, and faster than the traditional one, but it has a positive impact on the environment as well. (Horváth 2006, 2007) The IATA (International Air Transport Association), which represents international traditional airlines, wanted to put an end to paper-based flight tickets by the end of 2007. It means that all international airlines should have launched the e-ticket from the 1st of January 2008, but due to some technical problems it happened only from the 1st of May in Hungary. (Turizmus Trend 2006/9) VII. More Travelshopping through metasearch 1998 Lastminute.com into the still somewhat new world of web commerce, cementing the idea in the minds of consumers that travel can be bought over the internet with ease and, well, at the last minute. Lastminute.com is the UK’s leading online travel & leisure retailer, with over 1.65 million visitors per week, and provides customers with the best ways to make their free time go even further. (http://www.lastminute.com/site/help/about_us/aboutus.html)
83
1999 US site FareChase appeared on the scene with a different slant on the online travel shopping experience, spawning countless other (and more successful) brands in the years to come. Known as metasearch in the industry, FareChase was a simple travel search engine which collected fares from booking sites (agencies, airlines, hotels). It was later bought by Yahoo and laid the groundwork for the likes of Sidestep, Kayak,TravelSupermarket, Skyscanner to follow. (Kevin May 2014) If you enter sidestep.com on the web, kayak.com the chep travel flight comparison site will come up. Skyscanner also a flight comparison site, that you can use in many languages, also in hungarian. While kayak is comparing the flights only, the travelsupermarket.com compares complex travel deals. The travelsupermarket.com became a silver winner company in 2013, by the British Travel Awards. VIII. The Reviews of the travellers 2000 TripAdvisor, the original and still by far the biggest social travel site on the web, was incredibly simple – travellers left reviews of hotels; fellow travellers found the reviews and could make a decision on whether to stay at a property based on what they'd read. Hoteliers freaked out, but travellers loved this new "wisdom of the crowds".(Kevin May 2014) TripAdvisor® is the world's largest travel site*, enabling travelers to plan and have the perfect trip. TripAdvisor offers trusted advice from real travelers and a wide variety of travel choices and planning features with seamless links to booking tools. TripAdvisor branded sites make up the largest travel community in the world, reaching more than 260 million unique monthly visitors** in 2013, and more than 150 million reviews and opinions covering more than 3.7 million accommodations, restaurants and attractions.
The
sites
operate
in
38
countries
worldwide,
including China
underdaodao.com. TripAdvisor also includes TripAdvisor for Business, a dedicated division that provides the tourism industry access to millions of monthly TripAdvisor visitors. TripAdvisor, Inc. (NASDAQ: TRIP) manages and operates websites under 20 other travel media brands:
84
www.airfarewatchdog.com, www.bookingbuddy.com, www.cruisecritic.com, www.eve rytrail.com,www.familyvacationcritic.com, www.flipkey.com, www.gateguru.com,www. holidaylettings.co.uk,www.holidaywatchdog.com, www.independenttraveler.com, ww w.jetsetter.com, www.niumba.com, www.onetime.com,www.oyster.com, www.seatgu ru.com, www.smartertravel.com, www.tingo.com, www.travelpod.com,www.virtualtour ist.com, and www.kuxun.cn.( *Source: comScore Media Metrix for TripAdvisor Sites, Worldwide, December 2013**Source: Google Analytics, Worldwide data, July 2013 http://www.tripadvisor.com/PressCenter-c6-About_Us.html)
IX. Crisis in the tourism industry – 9/11 2001 Many travel figures now point to the 9/11 tragedy as a pivotal moment in the history of online travel. As the industry evaluated how it would deal with new security measures and cope with a downturn in both leisure and business trips, web brands became the marketplaces for air and hotel suppliers trying to offload huge amounts of unfilled inventory – a strategy that has pretty much continued to this day. It seems remarkable now, but airlines in particular discovered the web was the easiest and most expansive way of communicating with confused and nervous passengers. (Kevin May 2014) Because of negative occurrences in the world (11th of September 2001, SARS virus, natural disasters), traditional airlines had to face to very serious financial difficulties. To be able to save the airlines from becoming bankrupt, the companies had to change their business strategies. Those travel agencies, which are IATA members and sell international ‘traditional’ flight tickets to customers used to get a certain commission (appr. 7% based on the contract between the airlines and the travel agencies) after each sold flight ticket. Because of the new situation, traditional international airlines reduced commission from 7% to 1%. Due to the decision of traditional airlines, and the appearance of e-ticketing of lowcost airlines put the traditional travel agencies into a very difficult situation: they lost a large amount of their turnover.
85
The question is: how to continue? It was the time when representatives of travel agencies and low-cost carriers started to negotiate about future cooperation. As a result, they launched a transaction or service fee. What does that mean? As mentioned before, customers who want to buy e-tickets have to use their embossed credit cards through the Internet. Because of the abuse of embossed credit cards, most travellers do not dare to use them for on-line shopping, and in addition, not everybody has an embossed credit card. Thus travel agencies charge an extra fee, the so called service fee with varied rates after each flight ticket (regardless of the type of the flight ticket). Those travellers who are afraid of using their embossed credit cards through the Internet can buy their ‘security’ through travel agencies, and the travel agencies can make up their financial leeway. (Grotte 2008) X. New online strategy – ”name your own price” 2004 Priceline, the US online travel agency which formed with the "Name Your Own Price" idea in the late 1990s, began its gradual surge to global dominance with the purchase of Active Hotels and then, in 2005, Booking.com. The two acquisitions spearheaded an international and renewed focus on hotel bookings for Priceline and ensured the over-arching Booking.com website became the envy of the industry and is now one of the most widely known brands on the web. (Kevin May 2014). Priceline.com launched a brand new marketing strategy onto the tourism market with ”the name your own price” slogen. That is completely different from a fixed price reservation service (eg.: Expedia, Booking.com), which means the exact hotel is shown only after the purchase happened. XI. The role of social media influencing the travellings’ decision making A plaything of Harvard student Mark Zuckerberg that quickly became a fully baked business, the launch of Facebook heralded the beginning of a new concept in the online
travel
experience:
sharing.
Travellers
turned
to
Facebook
(and
later Twitter, FourSquare, Pinterest, Instagram et al) as a platform to, let's face it, show off to their "friends" where they had been or were planning to go on holiday. Most consumer-facing travel companies now have a presence on at least one of 86
these networks, allowing them to interact with customers and – still in its relative infancy – make bookings. (Kevin May 2014) Using the web to discover and discuss other people's experiences can help you decide where next to take a holiday. It's called "Travel 2.0" by some - a twist on Web 2.0, the name given to websites that are all about social networking, online communities, slick technologies and user-powered content. The most obvious example is MySpace - a place where people can meet like-minded souls, share views, reviews, music, photos and even friends. As with everything on the web, you have to use your common sense when chatting to strangers and reading "impartial reviews" - but generally the community is very selfregulating. (Ryan Carson 2006) 42% of online adults use multiple social networking sites, but Facebook remains the platform of choice (Chart 1)
Chart1: Social media sites 2012-2013 Source: http://www.pewinternet.org/2013/12/30/social-media-update-2013/social-media-sites2012-2013/
87
Some 73% of online adults now use a social networking site of some kind. Facebook is the dominant social networking platform in the number of users, but a striking number of users are now diversifying onto other platforms. Some 42% of online adults now use multiple social networking sites. In addition, Instagram users are nearly as likely as Facebook users to check in to the site on a daily basis. These are among the key findings on social networking site usage and adoption from a new survey from the Pew Research Center’s Internet Project. Despite recent growth by services such as Pinterest and Instagram, Facebook remains the dominant social networking platform. While Facebook is popular across a diverse mix of demographic groups, other sites have developed their own unique demographic user profiles. For example, Pinterest holds particular appeal to female users (women are four times as likely as men to be Pinterest users), and LinkedIn is especially popular among college graduates and internet users in higher income households. Twitter and Instagram have particular appeal to younger adults, urban dwellers, and non-whites. And there is substantial overlap between Twitter and Instagram user bases. (Duggan & Smith 2013) XII. The Mobile applications serve the tailor-made needs of the potential travellers
2007 Though not directly responsible for the evolution of online travel, the launch of the Apple iPhone – giving the users access to the web via their handsets – had a huge influence on what became the start of travel services on mobile devices. Its apparent coolness, like that of the iPod a few years earlier, ensured that the mobile web became accessible to the masses. The corresponding App Store also triggered the creation of a mind-bending number of travel-related applications 2008 AirBedAndBreakfast (which soon changed its name to Airbnb) quickly became a darling of the second wave of travel brands hitting the web in the late 2000s. The idea of creating a virtual marketplace where property or house owners could share their space for short-term rents struck a chord with a new breed of travellers looking for a different way of seeing in a destination.
88
Whether a flat for a night, a castle for a week, or a villa for a month, Airbnb connects people to unique travel experiences, at any price point, in more than 34,000 cities and 192 countries. (https://www.airbnb.co.uk/about/about-us) 2009 Benji Lanyado on one of his TwiTrips. Photograph: Elliot Smith/guardian.co.uk Thinking of imaginative ways to combine Twitter with travel wasn't lost on the good folk of this particular publication, with writer Benji Lanyado going to Paris on what became the first of a series of TwiTrips around Europe and the US. Lanyado was taken on a guided tour of the French capital using only recommendations from his followers on Twitter. For the industry at large, it was another demonstration of how powerful "real-time" communication was becoming. 2010 After taking the travel industry's advertising dollars for over a decade, Google ramped up its interest in the travel industry with the $700m acquisition of airfare search technology company ITA Software. The deal signalled the start of a debate which is still raging: can it be a provider of independent search results, sell keyword adverts and have its own travel services, and led to the launch of search tools for flights
and
hotels,
plus
the
acquisition
of
respective
travel
and
review
services,Frommer's and Zagat. Frommers.com is an essential online destination for those planning the perfect travel excursion. Not only can Frommers.com visitors easily find candid, timely articles written by Frommers.com experts, they also can read excerpts from and purchase Frommer's Guidebooks, while gaining additional insights from our lively message boards and purchasing travel products and services from our high-quality booking partners. (http://www.frommers.com/about#ixzz2ygzDzUiH) Today, Zagat is launching ratings and reviews for over 500 hotels and 4,400 shops on zagat.com across 15 cities, supplementing its extensive coverage of restaurants and nightspots in over 40 cities. (http://zagat.blogspot.hu/)
2011 Few modern travel businesses are more of a time and a place than HotelTonight, which hit the ground running in early 2011 with a mobile app that allowed users to find a vacant room in a city for the same day and have it booked at the touch of a button on the device. 89
2012 KLM may be just another very large global airline, but when it comes to social media and commerce it has arguably pushed the boundaries more than any other carrier. It reached a peak of sorts in 2012 when it started Meet & Seat, a way to select where you sit on a flight based on the social profiles (LinkedIn or Facebook) of fellow passengers. (Kevin May 2014) Duffel, an online tool and mobile app, allows users to gather all their trip planning research in one user-friendly space. Duffel, which fully launched in November 2009, is an online trip planning tool that allows users to coalesce travel information from the web, travel blogs, and advice from friends in one user-friendly space. Designed like a virtual bulletin board, users pin ideas to their duffel by category: Activity, Food & Drink, Lodging, and Transportation. Fill you duffel’s bulletin board with ideas (designed like index cards) and then drag and drop favorites into a running itinerary. Duffel also debuted an iPhone app that let’s you access all your planning and itinerary information from the road. Duffel is convenient, it’s easy to use, and great for groups collaborating on one trip. To learn more, follow Duffel on Twitter (@duffelup) or read about the latest features on the Duffel blog. Palatucchi (2011) XIII. Summary Nowadays tourism is getting the limelight from many aspects: as a result of the positive development of international relations with several countries lifting visa requirements, the European Union liberalizing the Sky-space, and therefore low-cost airlines appeared. As pointed out above, we have to realize that a new type of tourism, on-line tourism, will replace traditional tourism; because it can satisfy the new virtual demand of our modern society. The expansion of the Internet has showed a new direction for the participants of tourism, e.g.: for the suppliers of commercial accommodations, catering units, additional products (e.g. insurance, rent-a-car services, money exchange, etc.) as well as travel agencies and transportation companies. In the past 25 years many changes occured in our technological environment. The appearance of the Internet was just the beginning. Due to the new tools of the online environment, we had started to manage our travellings on a different way. 90
We’d learned how to book accommodations online, and travellings by the websites of the Online Travel Agencies. We’d to realized that paper based flight tickets no more exist, but e-ticket. We became good tour organisers by reading the travel blogs and reviews. According to Carson in the future, we can expect to see more of these "mash-ups" mixing maps with reviews, ratings, photos and services (car rental, hotels etc). More applications will be built that take advantage of mobile phones. XIV. Bibliography Buhalis, D. (2003). eTourism: Information Technology for Strategic Tourism Management. London, UK: Pearson (Financial Times/Prentice Hall). Ryan Carson (2006): Tomorrows world, The Guardian MAEVE DUGGAN & AARON SMITH (2013): Social Media Update 2013 Grotte Judit (2008): How does a new technology affect the operation of the hospitality industry?; The 11th International Scientific Days, Gyöngyös 2008.03.2728. ISBN 978-963-87831-1-0 (503.-510.o.) Hoffman, D. (2000). The revolution will not be televised: Introduction to the special issue on Marketing Science and the Internet. Marketing Science, 19 (10), 1-3. Horváth Ágnes: Atlanti nyitott égbolt, (Turizmus Panoráma, 2007. május) Horváth Ágnes: Interline és az e-jegyek, (Turizmus Panoráma, 2006. február, p.37) Marshall McLuhan (1964): Understanding Media: The Extensions of Man, McGraw Hill, NY Kevin May (2014): How 25 years of the Web inspired the travel revolution, The Guardian Giovanna Palatucci (2011) Travel Tech: Organize Your Trip Research Online, Nationalgeographic 2011.09.01 Turizmus Trend: Késik az e-ticket bevezetése, (2006/9) Veres Zoltán - Grotte Judit (2009): Turizmusmarketing In: Dr. Veres Zoltán: A Szolgáltatásmarketing Alapkönyve; Akadémia Kiadó, Második bővített átdolgozott kiadás; Budapest, 2009. ISBN 978963058572 (459.-479.o.) Zhenhua Liu (2000): Internet Tourism Marketing: Potential and Constraints, Fourth International Conference"Tourism in Southeast Asia & Indo-China: Development, Marketing and Sustainability" 91
Internet sources https://www.airbnb.co.uk/?cdn_locale_redirect=1 http://www.expedia.com http://www.faretransparency.org/wp-content/uploads/2011/01/PCW-Technology-andIndependent-Distribution-in-the-European-Travel-Industry.pdf https://www.flickr.com/about/ http://www.frommers.com/about#ixzz2ygzDzUiH http://www.theguardian.com/travel/2006/aug/26/travelwebsites http://www.hoteltonight.com/about http://inforadio.hu/hirek/gazdasag/hir-112454 http://intelligenttravel.nationalgeographic.com/2011/09/01/travel-tech-organize-yourtrip-research-online/ http://www.jeffgreenwald.com/ www.kayak.com http://www.lastminute.com/site/help/about_us/about-us.html http://shop.lonelyplanet.com/?mckv=sSbDfiMfQ_dc|pcrid|30469535680|pkw|www.lon elyplanet|pmt|e&affil=SEM_lpcom-google-eu http://www.octopustravel.com http://www.opodo.co.uk http://www.orbitz.com http://www. travelocity.com http://www.pewinternet.org/2013/12/30/social-media-update-2013/social-media-sites-20122013/ http://www.skyscanner.hu/ www.technorati.com http://www.tnooz.com/about-2/history/ http://www.travelpod.com/ http://www.travelsupermarket.com/ http://www.tripadvisor.com/PressCenter-c6-About_Us.html http://zagat.blogspot.hu/
92
Е.М. Товни, кандидат экономических наук, доцент кафедры Экономики туриндустрии Московский государственный институт индустрии туризма имени Ю.А. Сенкевича, г. Москва, Россия В.Н.Николашин, кандидат экономических наук, доцент кафедры Туризма Московский государственный институт индустрии туризма имени Ю.А. Сенкевича, г. Москва, Россия
ДЕЛОВОЙ ТУРИЗМ КАК ПЕРСПЕКТИВНОЕ НАПРАВЛЕНИЕ РАЗВИТИЯ ТУРИНДУСТРИИ Аннотация: В статье рассматриваются вопросы развития делового туризма. Проведен анализ рынка международного делового туризма, историческая ретроспектива участников российского рынка делового туризма, определены перспективы и основные направления его развития. В статье так же рассматривается деловой туризм как специфический вид туристской деятельности. Разграничены понятия: деловой туризм и MICEиндустрия, а также определена система взаимодействия указанных категорий. Дано описание влияния делового туризма на социальноэкономическое развитие страны. Ключевые слова: деловой туризм, международный туризм, география делового туризма, MICE-индустрия, туристские услуги. В условиях политической, финансовой и экономической нестабильности, которые с 2008 г. затронули экономику многих стран, и в том числе России, необходимо находить нестандартные решения развития туризма. И одним из таких решений может быть развитие делового туризма. Деловой туризм - одно из самых молодых и перспективных направлений современной туриндустрии, которое с каждым годом получает стремительное развитие более чем в 150 государствах. Например, в Великобритании деловой туризм приносит ежегодно около 11,7 млрд. фунтов стерлингов в казну 93
Объединенного Королевства, т, е. больше, например, чем поступления от сельского хозяйства. Отсюда отрасль получает солидную политическую и экономическую поддержку государственной власти, а британская индустрия встреч была и остается одной из ведущих в мире1. До наступления политической нестабильности сектор делового туризма обеспечивал ежегодно около 600 млн. деловых поездок, почти 300 млрд. долл. финансового оборота и существование 2,4 млн. рабочих мест. По мнению зарубежных экспертов, к 2020 г. количество международных деловых поездок возрастет в три раза - с 564 млн. до 1,6 млрд. в год. При этом оборот данного сектора увеличится в 5 раз - с 300 млрд. долл. США до 2,0 трлн. а увеличение оборота в этой сфере на 1 млрд. долл. приведет к созданию 100 тыс. новых рабочих мест2. Деловой туризм выделяется как вид туризма при классификации видов туризма по цели путешествия. Специалисты, работающие в сфере деловых поездок, поразному называют деловой туризм. В английском языке, который является международным языком не только бизнеса, но и туризма, термин «tourism» в сфере делового туризма не применяется. Для этого существует отдельное понятие - «business travel». Кроме того, для обозначения деловых поездок специалисты используют следующие понятия: «индустрия встреч» (Meetings industry), «индустрия встреч и событий» (Meeting and event industry), «индустрия конгрессов и инсентивмероприятий» (Congress/Convention and incentive industry), «индустрия встреч, корпоративных и инсентив-событий» (Meeting, event and incentive industry), «индустрия событийного менеджмента и инсентив- мероприятий» (Event management and in centive industry), «индустрия MICE», «event-туризм» и др.3. Однако вес эти понятия подразумевают одно - как эффективно и квалифицированно, в зависимости от поставленных целей организовывать какое-либо мероприятие по обеспечению: •
успешного участия в международной выставке или конференции;
•
выездного семинара или деловой встречи;
1
URL: http:/www.rspp.ru URL: http:/'www.eup.ru 3 Мэнкыо Г. Макроэкономика. Общая редакция Р.Емцова и др. М.: Издательство Московского Уииверситета. 2004. С. 54-56. 2
94
развлекательного
•
мероприятия с
целью
укрепления коллективных
отношений на горизонтальном и вертикальном уровнях, для достижения в конечном итоге повышения производительности труда, развития корпоративной этики и гордости за свою компанию. При
этом,
под
деловым
туризмом
подразумевают
такие
основные
организационные мероприятия и услуги как: организацию и проведение конференций, семинаров, деловых встреч, пе-
•
реговоров, обеспечение участия в выставках, ярмарках и других мероприятиях; подбор подходящего помещения для мероприятия (конференц-зал, зал
•
для презентаций, выставочные площади);
обеспечение
мероприятия
соответствующим
оборудованием,
оргтехникой, канцелярскими и расходными материалами;
разработку и предложение вариантов постконгрессного обслуживания
(экскурсии по городу и области, фольклорные программы, пикники и т. д.);
оказание
содействия
в
организации
инсентив-мероприятий
и
тимбилдинговых программ:
организацию питания участников (кофе-брейки, бизнес-ланчи, фуршеты,
банкеты, кейтеринг);
подбор и обеспечение оптимальных вариантов проживания участников
мероприятия в гостиницах, домах отдыха, пансионатах и других средствах размещения;
обеспечение
участников
мероприятия
автотранспортом,
железнодорожными и авиабилетами;
обеспечение
услугами
переводчиков,
переводчиков-синхронистов
и
секретарей;
встречу/проводы
сопровождающими
гидами,
трансферы,
аренду
транспорта;
организацию рекламной и PR-компаний. освещение мероприятия в СМИ;
визовое обслуживание.
Многообразие делового туризма и услуг, предоставляемых в рамках этого вида деятельности, требующего ежедневной работы, необходимой для ведения успешного
бизнеса,
и
его
успешное
95
развитие
является
одним
из
kдоказательств, что сфера делового туризма действительно устойчива к любым экономическим спадам и кризисам. Кроме того, нужно отметить, что именно деловой туризм обладает и рядом других преимуществ, выгодно отличающих сферу MICE от других видов туризма. Во-первых, деловой туризм является дорогостоящим и. следовательно, доходным. Стоит отметить, что ежедневные расходы совершающего деловую поездку бизнесмена в среднем в три раза превышают затраты обычного туриста. Как правило, для таких туристов бронируются высококлассные отели, заказывается питание в дорогих ресторанах, бронируется перелет бизнесклассом,
организуется
VIP-обслуживание
в
аэропортах
и
трансфер
с
первоклассным обслуживанием. Кроме того, деловые поездки организуются, как правило, с полной культурно-экскурсионной программой, участникам предоставляются такие услуги как аккредитация на выставку или входные билеты, услуги гидов, переводчиков и многое другое, что может быть необходимо на том или ином мероприятии. Во-вторых, многие деловые путешествия совершаются не только в периоды высокой загрузки для туристской дестинации, но как правило круглогодично, поэтому на таких на бизнес-гостей всегда можно рассчитывать независимо от сезонности. Таким образом, преимуществом делового туризма перед другими видами путешествий является также возможность использовать материальную базу в периоды межсезонья или в не сезон, тем более, что бронирование мест для у частников делового туризма осуществляется задолго до проведения мероприятия. B-третьих, путешественники, совершающие деловые поездки, меньше других туристов связаны с окружающей средой. Большую часть времени они проводят на заседаниях, обсуждениях, поэтому у них остается мало времени на посещение пляжей, зон отдыха, лыжных трасс и др., что естественно способствует сохранению окружающей среды. В-четвертых, часто гости, посещающие туристский центр для участия в конференциях или выставках, а также совершающие инсентив-путешествия. - это известные люди, чье мнение может существенно повлиять на формирование имиджа
туристской
дестинации.
Этим
объясняется
заинтересованность
местных властей в привлечении как можно большего количества деловых 96
гостей в свой город или район. Осуществляя такие мероприятия, местные власти надеются на то, что их деловые гости расскажут об их городе, районе и стране своим родственникам, друзьям и коллегам по работе, а также на то, что они приедут еще раз уже в качестве отдыхающих или откроют здесь филиал своего бизнеса. В связи с этим в условиях экономического кризиса и в посткризисный период для выживания на рынке туризма необходимо уделить внимание развитию именно делового туризма. Некоторые территории России являются очень привлекательными для туристов с точки зрения расположения, экологической обстановки и культурно-исторического наследия, служат звеном соединяющим огромный потенциал туристских возможностей Северо-Запада и Центральной части РФ, и эти особенности также необходимо использовать
в развитии
делового туризма. Деловой туризм с каждым годом обретает все большую популярность среди российских предпринимателей, бизнес-элиты, представителей госкорпораций, поскольку он позволяет одновременно заключать деловые сделки, отдохнуть несколько дней в новой обстановке и ряд других выгод. История создания российских агентств делового туризма восходит к началу 90х годов 20 века, появившиеся в свое время достаточно спонтанно. В 1991 г. одним из первых на российском рынке было создано агентство делового туризма «Нико Тур», известное сейчас как компания Nicko Travel Group, Евроконтакт ГМБх, компания ГК Конкорд, организовывавшая выезды на выставки и до сих пор работающая со своими корпоративными клиентами такими как АХК, В/О Авиаэкспорт Министерство промышленности и торговли, Министерство сельского хозяйства, а также компания МОСКО, специализировавшаяся и до сих пор сотрудничающая с Управлением пресс-службы и информации Президента РФ и ВГТРК. В 1992 году начало функционировать агентство делового туризма «Демлинк Трэвел», а в 1995 г. - JeNiCO Travel, в 1997 г. - Continent Express и Internet Plus (впоследствии переименованное в агентство Zelenski Corporate Travel Solutions (ZCTS). С каждым годом количество агентств, желающих заниматься business travel продолжает расти. К новым агентствам присоединяются туроператоры, компании, специализирующиеся на бронировании гостиниц. На современном этапе среди основных игроков рынка делового туризма России можно 97
выделить: ВАО «Интурист», КМР Group, «Эпик трэвел», BTI, UTS, «Элиос тревел». Concord, «Компания МОСКО», «Академсервис ДМС», «Спутник Тревел Клаб», «Бизнес-центр Планета Тур», а также представительства крупных западных сетевых концернов American Express, Rosenbluth, Euro Lloyd, Carlson
Wagonlit.
Отдельный
сектор
составляют
компании,
специализирующиеся на бронировании билетов и отелей для бизнес-поездок «Аэро Клуб», «Инна Тур», Andrews Travel House, Infinity Travel и др. В создании инфраструктуры въездного делового туризма в России в последние годы делаются определенные шаги - в Москве, крупных городах и областных центрах строятся многочисленные бизнес-отели и бизнес-центры, создаются конгрессные бюро и выставочные организации, расширяется календарь конгрессов, форумов и иных деловых мероприятий. Эта тенденция легко объяснима - за последние годы бизнес-туризм превращается в одну из самых высокодоходных отраслей мировой туриндустрии. В России, по мнению экспертов, популярность поездок на выставки высока, а например, доля «чистого» инсентива очень незначительна. При этом, если в мировом турпотоке доля бизнес-туристов составляет 25-30 %, то в России менее 20 %. Вместе с тем, иная картина наблюдается в Москве и СанктПетербурге, где во въездном потоке доля бизнесменов приближается к 60 %. В общем объёме турпотока России 75-80 % рынка делового туризма приходится на Москву и Санкт-Петербург. Соответственно, участники данного сегмента рынка - и турфирмы, и их клиенты, сосредоточены в основном в Москве и Санкт-Петербурге. По данным статистики, из общего числа туристов из дальнего зарубежья, посетивших за последние годы Москву,
более
половины (51 %) указывает деловую цель в качестве основной причины поездки. Таким образом, имея ввиду данную тенденцию, можно утверждать, что если половина всех зарубежных гостей столицы приходится на приехавших с деловыми целями, то объемы международных контактов, связывающих Россию с зарубежными странами, постоянно растут, вследствие чего приоритетом развития туристского и гостиничного бизнеса в России должно стать строительство комфортабельных, удобно расположенных конгресс-отелей (как правило, категорий 4 и выше). Справедливости ради стоит отметить, что во многих крупных промышленных и культурных центрах – Сочи, Мурманске, 98
Архангельске, Самаре, Екатеринбурге, Иркутске, Новосибирске, Владивостоке и других городах - с каждым годом увеличивается число гостиниц, оснащенных всем необходимым для бизнес- и конгресс-туризма, а старые модернизируются с учетом запросов бизнесменов. Вместе с тем, приходится констатировать, что ситуация в регионах России всё ещё сложная. Так, туристская инфраструктура Средней полосы России, Дальнего Востока, Урала, Закавказья не соответствуют высоким требованиям бизнес-туристов и привлечь их сюда можно, разве что
«русской экзотикой».
Стоимость транспортных услуг также не может составить конкуренцию. Для сравнения: перелет на озеро Байкал обойдется в 500 долл., в то время как поездка на поезде, например до Варшавы -100-120 долл. США.
В сфере
телекоммуникаций и связи российские регионы не могут создать необходимый комплекс услуг для деловых путешественников. Например, планируя провести бизнес-семинар в российской глубинке, опираясь на низкие цены на аренду и питание,
можно
столкнуться
с
такими
проблемами,
как
отсутствие
подходящего зала для мероприятия, наличие компьютеров, организация интернет и мобильной связи. При этом единственным доступным способом срочной пересылки деловых документов из регионов останется экспресс почта ЕМС. Еще одной проблемой является то, что немногие российские компании могут позволить
себе
дорогостоящие
корпоративные
выезды.
В
основном
организуются разовые деловые поездки в регионы и страны, партнеры компании. Вместе с тем, Российский бизнес из года в год выходит на более высокие рыночные позиции, все чаще возникает необходимость в оптимизации и интенсификации деловых, научных и культурных связей. В этом контексте деловой туризм, как одна из ведущих и наиболее динамично развивающихся отраслей Российской экономики, призван способствовать расширению сферы бизнес-контактов, развитию экономического потенциала России и её скорейшей интеграции в мировое сообщество. Необходимо также отметить, что деловой туризм - достаточно непростой вид деятельности, и для российских компаний необходимо накапливать опыт прогрессивных технологий организации мероприятий высокого уровня, расширять диапазон
высококачественных
услуг, 99
соответствующих
международным
стандартам.
Приобретение
обслуживание
таких
бизнес-туристов
предварительной
подготовки
навыков
обеспечит
по
всему
циклу
к
конференции
комплексное
мероприятия до
-
от
постсобытийного
обслуживания, чтобы полностью отвечать запросам требовательной и опытной клиентской
аудитории,
каковой,
безусловно,
являются
инициаторы
конференций, в том числе и иностранные. Только при выполнении этих условий компании смогут эффективно функционировать и конкурировать на данном рынке. Таким образом, организация и обслуживание, как корпоративных поездок, так и многочисленных мероприятий в сфере делового туризма требует создания соответствующей
инфраструктуры
делового
туризма
включающей
выставочные и конгрессные центры, бизнес-отели, бизнес-авиацию, платежные системы, современные технологии, благодаря которым деловой человек вне зависимости от своего местонахождения способен держать руку на пульсе своего бизнеса. Для каждого региона финансовые выгоды развития делового туризма зависят от готовности предприятий реализовать «каскадный эффект» и «эффект мультипликатора» поступлений от проведения конгрессов, конференций и прочих мероприятий: предоставлять не только основные, но и разнообразные дополнительные услуги, на которые участники мероприятий готовы потратить деньги. Эти поступления составляют важный реальный доход и существенную долю прибыли разнообразных предприятий и их сотрудников во внесезонный период, обеспечивают занятость населения, поступают в виде отчислений и налогов в бюджет города или региона. По оценкам Всемирного совета деловых путешествий и туризма (World Travel and Tourism Council, WTTC), за 2013 г. объем деловых поездок во всем мире составит 819 млрд. долл. США, а к 2020году 1,589 трлн. долл., то есть ожидается ежегодный рост на 4,3 %. Таким образом видно, что отличительные особенности делового туризма, привели к тому, что бизнес-туризм сформировался как самостоятельная ветвь современного туризма, и причём совсем недавно, то есть в последние десятилетия прошлого века и на сегодняшний день является одним из популярных
и
пользующихся
высоким
туриндустрии. 100
спросом
направлений
развития
Список литературы 1. Шарафанова Е.Е., Дроздова И.В., Дыбаль М.А. Деловой туризм в регионах Российской
Федерации:
монография. СПб.: Изд-во
СПбГУСЭ, 2011. 195 с. 2. Александрова А.Ю. Международный туризм Учебник. - М.: Аспект Пресс, 2002. – 470 с. 3. Статистические данные Федерального агентства по туризму РФ [Электронный
ресурс].
–
Режим
доступа:
http://www.russiatourism.ru/sec-tion_23/section_456. 4. Елизаров А.Н. Деловой туризм и устойчивое развитие туристической отрасли России Вестник Российского экономического университета им. Г.В. Плеханова. 2013. № 4 (58). С. 18-28. 5. Суворова М.В., Харитонова Н.В Деловой туризм: особенности сегмента MICE. В сборнике: География и туризм Сборник научных трудов. Государственное образовательное учреждение высшего профессионального
образования
"Пермский
государственный
университет". Пермь, 2010. С. 65-69. 6. Мэнкыо Г. Макроэкономика. Общая редакция Р.Емцова и др. М.: Издательство Московского Уииверситета. 2004. С. 54-56. 7. URL: http:/www.rspp.ru 8. URL: http:/'www.eup.ru 1. szerző: Jelena M. Tovni gazdasági tudományok kandidátusa Szenkevics Moszkvai Állami Turisztikai Főiskola Turisztika tanszék docense, Oroszország 2. szerző: Vlagyimir Nikolashin gazdasági tudományok kandidátusa Szenkevics Moszkvai Állami Turisztikai Főiskola Turisztika tanszék docense, Oroszország
101
Cím: Üzleti turizmus, mint a turisztikai szektor fejlesztésének perspektivikus lehetősége Absztrakt: A cikkben a szerzők áttekintik az üzleti turizmus fejlesztésének kérdéseit. Elemzik az üzleti turizmus nemzetközi piacát, az üzleti turizmus oroszországi piaci résztvevőinek
történelmi
perspektivikus és alapvető
visszatekintését
adják,
meghatározzák
annak
fejlődési irányait. A cikkben az üzleti turizmus, mint a
turisztikai tevékenység speciális ágazata
jelenik meg. Körülhatárolják az üzleti
turizmust, mint a MICE-ipart, és szintén definiálják az tárgyalt kategóriák együttműködő rendszerét. Leírják az üzleti turizmus hatását az ország szociálisgazdasági fejlődésére. Kulcsszavak: üzleti turizmus, nemzetközi turizmus, az üzleti turizmus földrajza, MICE-ipar, turisztikai szolgáltatások.
102
GÖRCSNÉ MUZSAI Viktória Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
Nyitás keletre: oroszul a turisztikai szektorban 1. Nyitás keletre a turisztikai szektorban Magyarország az utóbbi évek gazdasági – statisztikai adatok alapján - egyre keresettebb célpont a pihenni vágyó orosz turisták számára. A turizmus szakirányú képzést folytató NYME Apáczai Csere János Karán 2013-ban új igényként merült fel egy oroszországi turisztikai partnerintézménnyel való kapcsolat kiépítése és az együttműködés területeinek kialakítása. Ebben az alaphelyzetben az előadás több célt tűz ki maga elé: - rövid kitekintést ad az orosz nyelvnek Európában és a világban elfoglalt státuszáról, utalást tesz a magyar helyzetre és a Nyugat-dunántúli régióban felvetődő igényekre. - megfogalmazza az orosz nyelv tanulására késztetést érző, motivált nyelvtanuló igényeit, aki elsősorban üzleti/szakmai kapcsolatépítésben és fenntartásban, valamint a mindennapi rutin feladatok elvégzésében kívánja alkalmazni orosz tudását, ugyanakkor pontosan érzékeli nyelvtudása által keletkező gazdasági haszon és a belőle fakadó egyéni előnyök jelentőségét - szükségessé teszi az orosz nyelvet tanító számára, hogy tisztázza a kor szakmai, nyelvi-metodikai elvárásait, és azokból a maga számára levonható szakmai következtetéseket - bemutatja a NYME Apáczai Csere János Kar turisztikai szakember képzésében évtizede jelen lévő orosz nyelvi képzés jellemzőit, beleértve a hallgatók interkulturális tapasztalatszerzésére lehetőséget adó tanórai és tanórán kívüli formákat. -
fölvázolja
a
karon
új
igényként
felmerült
oroszországi
turisztikai
partnerintézménnyel való kapcsolat kiépítésének fő állomásait és a moszkvai partnerrel kialakított projektterv prioritásait, valamint konkrét terveit egy hosszú távú kapcsolat kialakításának reményében
103
2. Orosz turisták a világban, Magyarországon és a Nyugat-dunántúli régióban Az orosz sokat költenek és szeretnek utazni is. Nem véletlen, hogy az utóbbi években idegenforgalmi szakemberek ezrei tolonganak a figyelmük elnyeréséért. Ezt támasztják alá az ITB Berlin és az IPK International felmérései: a BRIC országok (négy legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ország - Brazília, Oroszország, India és Kína angol neveik kezdőbetűiből) - polgárai közül az oroszok állnak első helyen mind a kiutazások terén, mind abszolút értelemben, mind a növekedés ütemét illetően. Bár Oroszország népessége és gazdasága elmarad Kínáétól vagy Indiáétól, az oroszok 30 százalékkal több utazásra vállalkoznak, mint a kínaiak, 3,4-szer annyira, mint az indiaiak és 4,6-szor annyira, mint a brazilok. A növekedésben is élen járnak: az öt évvel ezelőtti számhoz képest 50%-al nőtt a kiutazások száma Oroszországból, míg a második helyezett Kínából csak 41 %-al. http://www.origo.hu/utazas/20120920-az-oroszok-egyre-tobbet-utaznak-es-koltenekkulfoldon.html 2012-ben január és július között 32 %-kal több, összesen 342 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon orosz turisták, mint egy évvel korábban, éves szinten pedig majdnem ennek a dupláját, 600.492 vendégéjszakát. Ezzel Oroszország - Németország és Ausztria után - a harmadik legnagyobb küldő országgá vált nálunk. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az orosz turistákat kimondottan érdekli Magyarország, a gyógyvíz pedig az egyik legjobban eladható termékünk. Az utóbbi időben divattá vált Oroszországból egy-két, vagy akár háromhetes kúrára, Hévízre utazni, de szívesen veszik igénybe Budapest gyógyvizeit, és wellness lehetőségeit is. Hévíz mellett új kínálatként megjelent Sárvár és Bükfürdő, Kehidakustány. Tekintve, hogy hazánkat az utóbbi években egyre több orosz turista keresi fel, a turisztikában érdekelt intézmények és cégek fontosnak tartják, hogy kedvelt célpont legyen Magyarország. http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/hu/Bilateralis/orosz/turisztiaikapcs.htm?print able=true Szűkebb régiónk Győr város, Győr-Moson-Sopron megye is felismerte az orosz turizmus kínálta lehetőségeket. Győr város 2013 decemberében – hosszabb előkészítés után - partnervárosi egyezményt is kötött az ötödik legnagyobb orosz várossal, Nyizsnyij Novgoroddal.
104
A GYMSKIK Kamara több éve alakítja szakmai kapcsolatait oroszországi városokkal, szakmai szervezetekkel és az üzleti szféra képviselőivel hazai üzletember- találkozókon, konferenciákon, orosz nyelvi klubfoglalkozásokon, egyéb rendezvényeken. 2013 szeptemberében a kamara szervezésében szállásadók, utazási irodák, konferenciaszervező cégek, és a turizmus szakirány területén érdekelt oktatási intézmények képviseletében delegáció utazott Moszkvába a 19. turisztikai kiállításra és
üzletember-találkozóra:
«ОТДЫХ
Leisure»
Moszkva,
2013.
http://www.tourismexpo.ru/. Az Apáczai Kar képviseletében a cikk szerzője is tagja volt a delegációnak. A moszkvai magyar külképviselet standján, és szervezett prezentáció keretében bemutattuk Győrt és a régiót orosz turisztikai szervezetek szakembereinek. Elsődleges célként az fogalmazódott meg, hogy a megye és Győr fakultatív programként bekerüljön az orosz turisztikai útvonalakba: akár azokba, amelyeket a Balatonon, Budapesten pihenőknek szerveznek, akár azokba, amelyeken a Karlovy Varyból hazautazók részt vesznek. Ennek érdekében a győri delegáció orosz nyelvű turisztikai és gazdasági tartalmú, információs anyagokkal és kész - kulturális, bevásárló és városnéző programcsomaggal - jelent meg a rendezvényen. 3. Moszkvai kapcsolat A megyei kamara 2013 szeptemberi moszkvai útján a NYME Apáczai Kar (e tanulmány szerzőjének aktív közreműködésével) személyesen felvette a kapcsolatot a Szenkevics Állami Moszkvai Turisztikai Főiskolával. Az intézmény 1966 óta képez hallgatókat az idegenforgalom, vendéglátás, szállodaipar területén, több elnevezése volt, a jelenlegit 2009-ben kapta, kb. 10 ezer hallgatója van. Alap-, és mesterképző, felsőfokú szakképző, továbbképző kurzusokat hirdet, 23 idegen nyelvet oktat, ösztöndíjas tanulmányokat ajánl külföldi hallgatók számára, nappali, levelezős és távoktatási formában. A moszkvai utat követően a NYME AK és a moszkvai főiskola együttműködési megállapodást kötött, melynek fő területei: oktató-, és diákcserék, konferenciák, projektek, kutatások és közös projektek, nyelvtanulás, és kulturális tájékozódás a jövőbeni szorosabb képzési és üzleti kapcsolatok érdekében. 2013 október végén az Apáczai Kar XVII. tudományos-módszertani konferenciáján 2 moszkvai oktató tartott 105
workshopot, illetve előadást.
(Kisalföld, napilap, Győri Plusz Közéleti Hetilap,
Kisalföldi Gazdaság GYMSKIK lapja). A moszkvai partner 2014 évi rendezvényeire pedig a győri kar oktatói is meghívást kaptak. 4. Orosz nyelv a nagyvilágban, Európában és Nyugat-Magyarországon A mai Orosz Föderáció 143 millió lakosa bolygónk 2%-át teszi ki, ugyanakkor külföldön kb. ugyanennyi orosz ember él. (Lásd az alábbi világtérkép adatait.)
Hivatalos regionális- vagy államnyelv Jelentős orosz nyelvű kisebbség Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszorsz%C3%A1g Jelenleg Földünk lakói közül majdnem félmilliárd az oroszul tudók száma, közülük kb.150 millió az orosz anyanyelvűek száma, kb. 350 millióan írnak, olvasnak és beszélnek oroszul. Az ENSZ hat hivatalos nyelvének egyike. Az orosz nyelv presztízse nemcsak a közelmúltban, hanem az elmúlt másfél évszázad során állandó szoros összefüggésben áll(t) a cári Oroszország, majd a Szovjetunió, illetve napjainkban az Oroszországi Föderáció politikai, gazdasági helyzetével, a világban elfoglalt szerepével. (BOYCOV 2008:10) Európa országaiban jelenleg több az orosz nemzetiségű, mint a török. KözépKelet Európában, a szláv nyelvű országokban és a környezetükben kb. 20 millióan beszélnek oroszul, ők versenyképesek az üzleti világban. Csehország oktatási intézményeiben több mint 50 ezren, Ausztriában 8 ezren, Magyarországon kb. 6 ezren tanulnak oroszul.
A Nyugat-dunántúli régió felsőoktatási intézményeiben
(NYME Szombathely és Apáczai kar Győr, Széchenyi Egyetem) kb. 200 filológus és kb. 100 nem filológus hallgató tanul oroszul. Nyugat-Európában kb. 8 millió az oroszul tanulók száma, Angliában 200 iskolában tanítják e nyelvet. Európán kívül az 106
USA-ban kb. 4,5 millió polgár tud ezen a nyelven, 3000 iskolában és 200 egyetemen lehet tanulni, kb. 70 orosz nyelvű újság jelenik meg. Dél-Amerika 30 országában 1 millió ösztöndíjas végzett orosz egyetemeken, Ázsiában (Indiában, Dél-Koreában, Indonéziában, Kínában) 500 ezren beszélik a nyelvet, Ausztráliában kb. 160 ezer orosz él, míg Afrikában Ghána, Szenegál, Mali egyetemein tanítják. Ezek a számok arra utalnak, hogy a világon élénk érdeklődés van az orosz nyelv iránt. (НYKONOV 2010). A fenti adatokon kívül további gazdasági, mentalitásbeli és nyelvpedagógiai érveket is megfogalmazhatunk az orosz nyelvtanulás mellett. Mint a fentiekben bemutattuk, az orosz gazdaság dinamikusan fejlődik, a kiutazás területén az egyik legdinamikusabban fejlődő ország.
A World Tourism
Organization (WTO) adatai szerint 2010-ben a világ 9. legnagyobb kiutazó országa, European Travel Commission adatai alapján 2012-ben
26, 9 millió orosz polgár
utazott külföldre. Külföldi utazások célja: 50% szabadidős, 50% üzleti. Kedvelt úti cél Európa, ide irányul az utazások 80%-a. A maradék 20%-on arab országok és egzotikus tájak osztoznak. Egyre kedveltebb a török Riviéra, Isztambul és a tengerparti Antalaya. Az Európába irányuló utak túlnyomó többsége (80 %-ból 50 %) a Közép-Kelet-Európában, Magyarországon és Csehországban valósul meg, a többi főleg Franciaországot, Görögországot, Olaszországot és Ciprust veszi célba. http://www.origo.hu/utazas/20120920-az-oroszok-egyre-tobbet-utaznak-es-koltenekkulfoldon.html 70 év „bezártság” után az utóbbi 20 évben az orosz emberek számára kinyílt a világ: a tehetős orosz polgár presztízsfogyasztó, az utazás számára presztízsértékű, felhalmozott jövedelmét elsősorban külföldi utazásra költi. Az átlagos orosz turista 30 - 45 éves, minimum 1.000 $/hó jövedelemből gazdálkodik,- évente kétszer utazik külföldre. (SERGEYEVA, 2006) Egy brit kutatás kimutatta, hogy egy átlagos orosz 1.136 font sterlinget költ, szemben az 536 fontos nemzetközi átlaggal. Ám nemcsak emiatt változott az oroszok megítélése külföldön. A korábbi sztereotípiákkal szemben kiderült például, hogy az oroszok más népeknél gyakrabban látogatnak el művészeti kiállításokra, múzeumokba és kulturális rendezvényekre is. Az előítéletek tehát lassan oldódhatnak, és egyre gyakrabban hallhatunk orosz beszédet a világ népszerű turistahelyein. http://www.origo.hu/utazas/20120920-az-oroszok-egyre-tobbet-utaznak-es-koltenekkulfoldon.html 107
A fent elmondottakhoz kívánkozik még egy fontos érv, amely az orosz nyelvtudás fontosságára mutat rá a turisztikai szektorban: jelenleg a külföldre utazó tehetős
orosz
Magyarország
turisták eséllyel
közül
kevesen
kapcsolódhasson
beszélnek be
az
nyelveket.
orosz
turisták
Ahhoz,
hogy
fogadásába,
elengedhetetlen a turizmus, vendéglátás területén dolgozók orosz nyelvtudása. Erre a turizmus szakirányú felsőoktatásban tanulóknak fel kell készülniük és a kínálkozó – ma még nem túl gyakori kínálatot igénybe kell venniük. Magyarországon elérhető szakmai anyagok között elsőként említhetőek a - Венгрия: туризм, страноведение. (Szegedi Egyetem kiadványa) - Венгрия. Какой мы её видим. (Budapest) - Российский Курьер –Вена, Будапешт - Támogató helyek - Kamarák: utazások, szakember-találkozók, nyelvi klub - MAPRJAL, VAPRJAL, RKC, www.ruscenter.hu, - szlavisztikai intézetek, kabinetek Budapest, Debrecen - egyesületek: OME, Orosztanárok klubja - szakemberek, programok, rendezvények - kiadványok, nyelvkönyvek, módszertani segédletek - Nyelviskolák és felsőoktatási intézmények kurzuskínálata: pl. a NYME Apáczai Csere János Kar Idegen Nyelvi tanszékén kínált 4 féléves orosz szaknyelvi képzés. 6. Oroszul az Apáczai Karon Az NYME Apáczai Karán a turizmus – vendéglátás szakirányon tanuló hallgatóknak lehetőségük van az idegen nyelvi tanszék által kínált 9 nyelv között oroszul tanulni. Mivel az orosz turisták töredéke beszél nyelveket, a turizmusban dolgozóknak kell ezt felvállalniuk. Különösen fontos ez régiónkban, hiszen, jeleztük, Győr város aláírta a partneri szerződést Nyizsnyij Novgoroddal. "Orosz a turizmusban" szaknyelvtanítás
az Apáczai Kar Idegen nyelvi
tanszékén kb. egy évtizedes múltra tekint vissza. Az oroszt az angol és német nyelv hosszabb idejű tanulása és ezekből a nyelvvizsga megszerzését követően, általában harmadik, esetenként negyedik nyelvként veszik fel a hallgatók, és 4 féléven át összesen kb. 250 órában, 3-6 fős csoportokban tanulják. 2013 őszén indult egy 22 fős csoport, hasonló feltételekkel e cikk szerzőjének vezetésével. 108
„Az utóbbi években több nyelvet is tanultam, így: németet, angolt, spanyolt. 2011 szeptemberében az orosz választottam 4. nyelvként, mert ez igazi kihívásnak tűnt számomra. Minden - a betűk, a hangok, a szavak, a dallama, a nyelvtan- új volt számomra. Ezzel együtt meg akartam ismerni ezt a népet és kultúráját. Azt gondoltam, hogy jól jöhet ez még nekem a turizmusban. Egy év alatt az érdeklődésem és lelkesedésem csak nőtt. Távlati célom, hogy állami nyelvvizsgát tegyek.” - Írja 2012-ben az akkor II. évfolyamos turizmus szakos hallgató, Lassán Petra arra kérdésre „miért is választottam az orosz nyelvet?” A fentiekből és ezen idézett véleményből is érzékelhető, hogy turisztikai szakterületen az orosz nyelv tanulására késztetést érző, motivált nyelvtanuló, elsősorban
üzleti/szakmai
kapcsolatépítésben
és
fenntartásban,
valamint
a
mindennapi rutin feladatok elvégzésében kívánja alkalmazni orosz tudását, ugyanakkor pontosan érzékeli a nyelvtudása által keletkező gazdasági haszon jelentőségét. Mint fent láttuk, a kar hallgatója számára az orosz nyelv általában a harmadik és/vagy negyedik nyelvként van jelen. Ez erőteljesen módosítja a korábban e nyelv tanításáról kialakult sztereotípiákat: ma praktikus és célirányos tananyaggal, élő, lehetőleg személyes és szakmai kapcsolatokra törekedve, valós kommunikációs szituációkban célszerű tanítani az orosz nyelvet, folyamatosan biztosítva a használatát.
A nyelvtanulási folyamatban támaszkodni lehet és kell az első és
második idegen nyelv tanulása során megélt/tapasztalt tanulási stratégiákra és technikákra, ugyanis ezek nagyban segíthetik a célirányos halladást, valamint foglalkozni kell az interkulturális tanulás elméleti és gyakorlati kérdéseivel.
109
6. Interkulturális tanulás, kultúraközi kompetencia – elméleti alapok Az eltérő kultúrákból származó egyének interakciós sajátosságainak feltárása, az együttműködés
kérdései,
a
kulturális
konfliktusok
megelőzésének,
illetve
megoldásának lehetőségei évtizedek óta intenzíven foglakoztatják a kutatókat és a gyakorlati szakembereket. 1980-as évek óta egymással párhuzamosan és sokszor egymásba mosódva fejlődött 2 terület: a kultúraközi/ interkulturális kommunikáció és annak kultúraközi/interkulturális kezelése. Mindkettő abból indul ki, hogy a kultúra nagyon erősen befolyásolja az egyén személyiségjegyeit, gondolkodását és viselkedését, szocio-pszichokulturális tényezők hatással vannak az egyénre, és szociálpszichológiai kategóriák adnak mindehhez keretet. (BORGULYA 2009:17-18) Interkulturális/kultúraközi gondolkodásunk origója, hogy mit érzékelünk a másik, idegen kultúrából első találkozáskor? Az alábbi, „A kultúra jéghegy modellje’ című FENNES – HAPGOOD (1997) ábra szemléletesen mutatja be a másik kultúra azonnal érzékelhető, látható elemeit, és a látható elemek mögött húzódó - első pillanatban – láthatatlan, de a láthatót meghatározó - elemeit.
művészeti alkotás néptánc, játékok ételek, öltözködés, stb.
______________________________________________________ állami berendezkedés, jogszabályi gyakorlat, munkához való viszony, vezetési koncepció, szülői szerepek, minták, gyermeknevelési ideál, mobilitási készség, problémakezelés, döntéshozatali procedúra, verseny vagy kooperáció, társadalmi érintkezés szabályai, kapcsolatok, szerepek, önmenedzselés, időkezelés, múlt és jövő, vizuális, verbális, non verbális jelzések, fizikális közelség, logika és érzelem dimenziója, egészség, állatokhoz, természethez való viszony, tisztaság, stb.
1. sz. ábra: A kultúra jéghegy modellje (Fennes-Hapgood, 1997)
110
A kommunikáció nemzetközi színen történő működtetése a kultúrához kötődő kompetenciák sorát, kultúra-kompetenseket tartalmazó intelligenciát kíván meg. Közéjük tartozik az interkulturális kompetencia és az interkulturális kommunikációs kompetencia fogalma. Az interkulturális kompetencia az egyén azon kvalitásainak összessége, melynek köszönhetően
más
kultúrákban
szocializálódott
személyekkel,
csoportokkal
sikeresen képes együttműködni, kölcsönös elégedettséget biztosító módon bánni. Az interkulturális kompetenciával rendelkező egyén képes felfogni a más kultúrabeli egyén észleléseit, gondolkodási és cselekvési koncepcióját: -
Egyrészt tudással rendelkezik a saját, és az ettől eltérő kultúráról, ismeri annak jellemzőit, értékrendjét, hitét, viselkedési normáit és szabályait.
-
Másrészt a szerzett tudását internalizálja, azaz elismeri és elfogadja a sajátjától eltérő kultúrát, belülről azonosul annak létével és viselkedését, attitűdjét
ennek
megfelelően
szabályozza,
kész
arra,
hogy
saját
interperszonális válaszait megváltoztassa. -
Harmadrészt kultúraközi helyzetben képes interakciós partnere gondolkodás-, viselkedés-, cselekvésértelmezési kereteit használni.
Azaz rendelkezik azon kompetenciákkal, amelyek motivációs, cselekvési, reflexiós és interakciós dimenziók keretei között konstruktív cselekvésre adnak lehetőséget. (DEARDORFF 2004) Az utóbbi években publikálták az interkulturális kompetencia metaforikus modelljét (EARLY és MOSZAKOWSKI 2004), amely a következő szemléletes metaforákkal írja le a jelenséget - kognitív (metaforikusan a „fej”) komponens, amely észreveszi, megfigyeli, azonosítja a különböző kontextusban és formában előforduló jeleket, amelyekkel el lehet jutni az ismeretlen kultúra jelentéseihez, - fizikai (metaforikusan a „test”) komponens, amely abban nyilvánul meg, az egyik kultúrabeli egyén átveszi a másik szokásait, modorát, ezért cserébe bizalmat kap, - érzelmi/motivációs (metaforikusan a „szív”) komponenst, amely - kudarcok ellenére – sem adja fel a közeledést a másik kultúrához, motivált annak elfogadására. Ezáltal válik a kulturális intelligencia a multikulturális társadalmakban
111
az egészséges kapcsolatok működésének nélkülözhetetlen feltételévé. (BORGULYA 2009:20-21) Az interkulturális kommunikációs kompetencia olyan helyzetek sikeres megoldására szolgáló képességek és készségek, valamint tudás együttesét jelenti, amelyekben más országokból, eltérő kultúrákból származó kommunikációs partnerrel idegen nyelven kommunikál valaki. Azaz a másik kultúrára vonatkozó tudás használatát idegen nyelvi kompetenciával társítja az egyén, ami feltételezi, hogy az eltérő szocio-kulturális és pszichokulturális determináltság folyamatosan jelen van és figyelembe veendő. Az interkulturális kompetencia egyrészt tanulással, másrészt kultúraközi tapasztalatok szerzésével alakítható ki, és tökéletesíthető. Hoopes alapján az interkulturális kompetencia kialakítását Hidasi Judit az alábbi módon modellálja: 7. Asszimiláció-alkalmazkodás-bi és -multikulturalizmus (azonosulási esély) 6. Szelektív alkalmazás (néhány kiválasztott elem sajátként való alkalmazása) 5. Értékelés (a másik kultúra értékeinek felismerése és elismerése) 4. Elfogadás (a másik kultúra értékeinek tiszteletben tartása) 3. Megértés (az eltérések mögöttes okainak realizálása, felfogása, megértése) 2. Tudatosítás (eltérő világképek és értékrendek létezésének felismerése) 1. Etnocentrizmus (feltételezés, hogy a sajátéval azonos világképet vall a másik) (HIDASI 2004:144, HOOPES 1981) A továbbiakban vegyük szemügyre az Apáczai Karon az orosz nyelv tanulásának tanórai és tanórán kívüli elemeit, amelynek segítségével egy - az európaitól eltérő kultúra megismerésére, megértésére és elfogadására készülhetnek fel hallgatóink, elsősorban a fenti modell 1-4 lépcsőjét célozva meg. Mindeközben szem előtt tartjuk a kezdeti érdeklődés és motiváció hosszú távú fenntartásának lehetőségeit is.
112
7. Interkulturális kompetencia a gyakorlatban Alább - a teljesség igénye nélkül - néhány példával kívánjuk illusztrálni a tanórai és a tanórán kívüli orosztanulás gyakorlatát karunkon: Orosz nyelv és kultúra - tanórán A kb. egy félévet felölelő „ráhangoló” betű, írás és olvasástanítás után két tankönyvből - Шаг за шагом /Lépésről lépésre, és a Русский язык для гостиниц и ресторанов /Orosz nyelv a szállodák és éttermek részére – dolgozunk, amelyekhez számos kiegészítő anyagot használunk: pl. gyakran igénybe vesszük orosz nyelvű újságok, magazinok (Российский Курьир), és az internet autentikus szövegeit is. A tanórákon különféle, a turizmusban és vendéglátásban jellemző tipikus szituációk és dialógusok alapeseteit és egyéni variációit alkalmazzuk, adaptáljuk: pl. bejelentkezés a szállodai recepción, ételrendelés, információkérés és, -adás, program - javaslat összeállítása, virtuális vagy valós idegen vezetés, stb. Tanórán is gyakran találkozunk orosz anyanyelvűekkel, pl. így jártak nálunk Ukrajnából
és
Moszkvából
oktatók,
de
találkozunk
Győrben
élő
orosz
anyanyelvűekkel is. Ismerkedés után valós szituációk, témák és kirándulási javaslatok hangoznak el számukra Győr vagy a környék megismerése céljából. Érdekes kísérlet és kihívást jelentő szakmai-nyelvi feladat volt 2013 tavaszán a „Nyizsnyij Novgorod 3 évszázada
fotókon”
c. kiállítás feldolgozása oroszóra
keretében: a hallgatók orosz nyelvű tárlatvezetésen történelmi és városfejlődési valamint képelemzési feladatok során alkalmazták orosz nyelvi és turisztikai szakmai kompetenciáikat a gyakorlatban. Tanórán kívüli lehetőségek Tanórán kívüli lehetőségek tárháza korlátlan. Említést érdemelnek a következő formák: A szemeszterenként 2-3 alkalommal megrendezett Inter-Cafe-Klub arra szolgál, hogy gyakoroljuk a szabad társalgást, bennünket és beszédpartnerünket érdeklő témáról, pl. a nyelvről, a kultúráról, az emberekről, érdekes látnivalókról, eseményekről. A legutóbbi szemeszterben a következő tematikájú programokat szervezetünk: Русский чай, Русская кухня \ кулинария, Русский язык русская 113
культура сегодна, Преподавание русского языка как иностранного. Ezeken vendégeink voltak az Orosz Kulturális
Központ budapesti munkatársai, a
szombathelyi Szlavisztikai Intézet vezetője, oroszul beszélő oktatók, kamarai szakemberek. Hatodik éve rendszeresen szervezett tanszéki programunk a Nyitott ajtók hete a Nyelvek Európai Napjához kapcsolódóan, amelyen az idegen nyelvi tanszék oktatói és hallgatói tartanak órarendi keretben több (angol, német, francia, olasz, spanyol, stb.) nyelven, is prezentációkat és előadásokat általuk választott érdekes és hasznos témákról. Oroszul az alábbi témák kerültek elő az utóbbi években: Почему учиться pусскому языку? Tысячилицевая страна: pусский язык, pусскaя культурa, Что показать pусским туристам в Венгрии? Fél piaci vagy éppen piaci viszonyok között szervezzük meg a hallgatók szakmai nyelvi terepgyakorlatát a Hotel Famulusban és a TéKá tanétteremben: pl. asztalterítés és a vendég kiszolgálását gyakorolták oroszul a múlt félévben. Orosz nemzeti est (Русский вечеp) keretében hallgatóink készítették és szolgálták fel a tipikus orosz ételeket, meghallgattak és együtt énekeltek orosz népdalokat, ismerkedtek és oroszul beszéltek. Egészen más jellegű rendezvény az Apáczai Agora: amelyen karunk mutatkozik be a szélesebb győri közönségnek. A főutcán felállított színpadon nagy sikert aratott az idegen nyelvi tanszék oktatóinak és hallgatóinak „Több nyelv -több kultúra- több esély” c. prezentációja. A hallgatóink a tanszéken választható nyelveken (így oroszul is) fogalmazták meg a közönség számára, miért is választják az adott nyelvet és, hogyan tanulják. Kb. 60 hallgató pedig járókelők körében mini interjúkészítésre
vállalkozott,
mert
az
alkalmat
jó
lehetőségnek
tartotta
a
beszédgyakorlásra; arra, hogy az intézmény falain kívül is megszólalhassanak idegen nyelven, spontán beszédhelyzetekben tudják kipróbálni nyelvtudásukat. Úgy ítélték meg, hogy a mindennapokban kevés a lehetőség az idegen nyelvek használatára, ez a feladat érdekesnek és izgalmasnak tűnt.
Többen kíváncsiak
voltak az emberek reakcióira, valamint arra, beszélünk-e mi magyarok idegen nyelveket. Kb.
660 interjút kezdeményeztek a hallgatók kb. másfél –két óra
alatt, ennek a felét ítéltek sikeresnek. A legtöbb interjú német nyelven hangzott el, ezt szorosan követi az angol, de előfordult orosz, olasz és francia, sőt szlovák nyelvű beszélgetés is.
114
Kb. 30 éve működik a Tudományos Diákköri konferencia (TDK): idegen nyelven kb. 6 éve rendez a kar ilyen programot a kutatás iránt vonzalmat érző hallgatóknak. Szinte minden évben van orosz nyelvi témát feldolgozó hallgatónk, így pl. Mit érdemes megmutatni Magyarországon orosz turistáknak címmel hangzott el előadás. Az előadó hallgatónk orosz és magyar nyelven bemutatta Magyarország turisztikai értékeit, a Balaton és Hévíz nevezetességeit. A siker sem maradt el, mert a következő évben országos fórumon is megjelent az orosz nyelv iránti érdeklődés. A
Szenkevics
Moszkvai
Állami
Turisztikai
Főiskolával
megkötött
együttműködési megállapodás kari operatív indulását elősegítendő, az Idegen Nyelvi és Intézeti Tanszék kezdeményezésére a keleti partner társadalmát, kultúráját közelbe hozó Modern orosz társadalom és kultúra c. fakultatív kurzuson a kar közel 50 fős hallgatói csoportja vett részt. Valamennyien aktívan részt vállaltak a „Знаешь ли, что.. ./Tudod-e, hogy …” projekt megvalósításában, amely érdekességek, nevezetességeket mutatott be Oroszországról, az orosz társadalom és kultúra ismert személyiségeiről és jelenségeiről. A képes beszámolók egy részét albumba gyűjtve, más elemeit poszter kiállítás keretében mutattuk be a Vizuális Tanszék oktatóinak és hallgatóinak közreműködésével a Nemzetek turizmusa c. kari konferencián 2014. április 14-én. 8. Prioritások és konkrét lépések a hosszú távú együttműködés érdekében Egy fenti fejezetben utaltunk rá, az Apáczai Karon - a nulláról indulva kerestünk moszkvai kapcsolatot. 2013. szeptember 19-én volt az első találkozónk a moszkvai partnerrel, a Szenkevics Moszkvai Állami Turisztikai Főiskola képviselőivel. Azóta elkészült egy szakmai projektterv, amely az alábbi prioritásokat és konkrét lépéseket fogalmazza meg: - Hallgatók tapasztalati tanulásának és gyakorlati képzésének támogatására speciális együttműködés kialakítása akár a jövő tanévtől kezdődően, melynek formája: moszkvaiaknak gyakorlati képzés a Hotel Famulus Oktatószállodában, győrieknek Moszkvában. Időtartam: 4 – 6 hónap, referenciákkal - Képzési tartalmak harmonizálása a turizmus területén. Ennek távlati célja: távoktatási vagy más képzési formába való kölcsönös bekapcsolódás és erről 115
diploma,
tanúsítvány,
vagy
valamilyen
referenciadokumentum
kiállítása.
Előkészítését 2-3 fős vegyes munkabizottság végzi intézményenként. Tartalma: országismeret és kultúra, turisztika, marketing, kultúratudomány és HR tartalmakból olyan képzési modult áll össze angol és/vagy orosz nyelven, amely a moszkvai intézmény tantervéhez is, és a mi TURAN BA és vagy HR MA szakjaink programjához is illeszkedik. Tervezett időkeret: 3-6 hónap. - Oktatók részvétele konferenciákon, szemináriumokon és publikációk: meghívás NYME AK által felajánlott évente ismétlődő konferenciákra. Így 2014 áprilisában rendezett Nemzetek turizmusa c. konferencián Oroszország a díszvendég. Ez utóbbi konferencia alkalmat nyújt arra is, hogy közös képzési modulról megindult tárgyalásokat előszóban személyesen is folytassuk. Fenntartjuk a meghívásunkat az éves Apáczai-napok konferenciára, 2014 október vége. - Oktatók hosszabb-rövidebb idejű tartózkodása a partnerintézményben előadások, szemináriumok vezetése vagy kutatás céljából. Ide tartozik az oktatók tudományos eredményeinek és publikációinak kölcsönös megjelentetése. Erre mindkét oldalon sorolhatunk már pozitív példákat: Apáczai Konferencia 2013, Győr, és turisztikai konferenciák 2014-ben Moszkvában. - Hallgatói mobilitás projektek keretében tanulmányutak szervezése annak érdekében, hogy minél jobban megismerjék a partner országának történelmét, kultúráját, oktatási rendszerét, (esetleg nyelvét) és az ottani élet más aspektusait, a régió turisztikai desztinációit és értékeit, a vendéglátás és elszállásolás lehetőségeit, a turisztikai szektor további infrastruktúráját, (pl. a kamara tevékenységét).
Ennek
keretében már folyamatban van hallgatóink (jelenlegi orosz szaknyelvi csoport és a korábban oroszul tanulók egy csoportja pályázott a Campus Hungary alapítványnál) 5 napos moszkvai
tanulmányútjának előkészítése. Tervezett megvalósítási idő:
2014 június. -
Kölcsönös részvételi lehetőség felkínálása a 2 partnerintézmény Tudományos
Diákköri Konferenciáján, Itt jegyezzük meg, hogy ez a mi karunk esetében lehetne a kari
helyezetteknek
jutalomút
is,
ua.
segítené
a
nyelvi
képzést,
hiszen
angolul/németül/oroszul vagy más nyelven kellene Moszkvában szerepelni). Tervezett megvalósítási idő: pilotprojekt 2014 tavasz, ennek nyomán korrekciók és a 116
folytatás megtervezése. A cikk készítése idején érkezett meghívó a Szenkevics Főiskola
ifjú
kutatóinak
szóló
„Tudomány
Napja”
című
nemzetközi
Diákkonferenciájára. Vállalkozó hallgatóink angol és orosz nyelvű tanulmányaikkal levelező formában vehetnek részt a rendezvényen. - A kari könyvtár ellátása az orosz szakmai nyelv elsajátításához szükséges elsősorban tananyagokkal, oktatók és hallgatók számára. Összegezve: a projektterv ezen prioritásai és konkrét tervei szép reményekre jogosítanak minden orosz nyelvet tanuló hallgatót és orosz nyelvet tanító oktatót, hogy a jövőben szakmai és személyes kapcsolatokat közvetlenül alakítsanak a két felsőoktatási
intézmény
bázisán
turisztikai
szakemberek
között,
amelyek
hosszútávon is kedvezően hatnak a 2 ország turisztikai szektorának fejlődésére, valamint az orosz nyelv tanulására.
Felhasznált szakirodalom BOYCOV, I.F. (2008): Неделя русского языка в Венгрии 29 сентяьря –03 октября. In: Российский Курьер Центральной Европы, Вена- Буданешт, 2008. szeptember 16-18. p. 10
BORGULYA Ágnes (2009): Az interkulturális kompetenciától a kulturális intelligenciáig. In: Győri Nyelvi Mozaik III. (szerk. Ablonczyné Mihályka Lívia és Garai Anna) Széchenyi István Egyetem, Győr, kp. 17-26. DEARDDORFF, D.K. (2004): In Search of Intercultural Competence, www.Questia.com/Journal EARLEY, P.C.-MOSZAKOWSKI, E. (2004): Cultural Intelligence. In: Harvard Bussiness Review, 2004. október, p. 139-146 HIDASI, J. (2004): Interkulturális kommunikáció. Budapest, Scolar Kiadó HOOPES, D.S. (1981) Intercultural communication concepts and the psichology of intercultural experience. In: PUSCH, M. D. (ed): Multicultural education: A cross-cultural Training approach. Chicago: Intercultural Press
117
НYКОNОV, B. (2010): Не воспоминание о прошлом, а мeчта о будущем. В сб.: Смысли и ценности Русского мира. (под pед. В. Никонов) Москва SERGEYEVA, A. B. (2006): Какие мы, русские? 100 вопросов и 100 ответов o русской менталитете. (Milyenek vagyunk mi, oroszok? 100 kérdés és 100 válasz az orosz mentalitásról), Moszkva, pp. 28-33, 58-60, 246-250, 275-277 THE ICEBERG CONCEPT OF CULTURE. In: H. Fennes- K. Hapgood (1997) Intercultural Learning int he Classroom, Crossing Borders, London-Cassel. Council if Europe. Series, p.14
Dokumentumok Megállapodás
kétoldalú együttműködésről J.A. Szenkevics Moszkvai Állami Turisztikai Főiskola
(Oroszország, Moszkva) és Nyugat-magyarországi Egyetem (Magyarország, Sopron) 2013 október Projektterv 2013 - NYME Apáczai Kar- Szenkevics Moszkvai Állami Turisztikai Főiskola aláírt megállapodás és a dékáni fogadáson (Győr, 2013. október 24.) körvonalazott együttműködési területek alapján
Webográfia: http://www.origo.hu/i/0312/20031222elbruszhe.jpg (2013. 03. 20.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d8/000_Rusia_harta.PNG (2013. 10.13.) (http://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszorsz%C3%A1g (2013. 10.13.) http://www.origo.hu/utazas/20120920-az-oroszok-egyre-tobbet-utaznak-es-koltenekkulfoldon.html (2013. 10.13.) http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/hu/Bilateralis/orosz/turisztiaikapcs.htm?print able=true (2013. 10.18.) http://www.tourismexpo.ru/ (2013. 10.13.) www.ruscenter.hu (2013. 10.13.) Hivatkozott sajtótudósítások: - Kisalföld, napilap: Szeretnénk bekerülni az orosz turisztikai útvonalakba, 2013. szeptember 21. - Győri Plusz Közéleti Hetilap: Eredményes moszkvai látogatás 2013. október 11. - Kisalföldi Gazdaság GYMSKIK lapja: Győriek a moszkvai Utazás kiállításon 2013. XIX. Évf. 8. szám pp. 22-23
118
Miklós BÁNHIDI Apáczai Csere János Faculty, University of West Hungary Email:
[email protected] World Leisure Organization for Tourism and Leisure Development Introduction World Leisure Organization, is a world-wide, non-governmental association of persons and organizations dedicated to discovering and fostering those conditions best permitting leisure to serve as a force for human growth, development & wellbeing. It is based in the USA at the University of Northern Iowa. From a Central office are coordinated the membership issues, marketing and publicity, the main projects, like World Leisure Congresses, Expos, Festivals, education programs, etc. The World Leisure Organization (WLO) traces its historical foundations to the early 1930’s, when recreation and leisure became an important factor for the world population. Leisure and tourism grew parallel, when citizens were looking for leisure activities at close or far destinations. As an outgrowth of the National Recreation Association, WLO was established in 1956 as a nonprofit, nongovernmental association of persons and organizations from throughout the world (WLO 2010). Initially known as the International Recreation Association (IRA) (1956-1972) and then as the World Leisure and Recreation Association (WLRA) (1973-2006), WLO has historically worked to provide an “. . . exchange of information . . . among recreation agencies of the world” (IRA 1956). WLO is not a tourism organization, but it has a very close cooperation with UNWTO and other tourism institutions. Also WLO has a Leisure and Tourism Commission, which is working on tourism issues. Many times World Leisure Congresses hosted tourism professionals to exchange thoughts how to develop tourism locations. All this is a good reason to continue close cooperation between leisure and tourism specialists.
Literature review Understanding the conceptual relationships between tourism and leisure is important, because both fields contribute for socio-economic development. Some researchers 119
state, that tourism is a “special” form or tool of leisure (Godbey 1990, Banhidi 2011). Among the analytic methods can be found a behavioral conceptualizations of tourism and leisure, followed by a comparative behavioral analysis of tourism and leisure, then an examination of social theoretical accounts of the two fields. It argues that tourism is not a special form of leisure and that differences in social theoretical analyses of tourism and leisure might result from different research ideologies (Moore et al. 1995). In the present time leisure and tourism development needs experiential and scientific contribution, involving former results. Both areas provide the means for individuals, communities and even nations to transform their quality of life and well being. As Edginton (general secretary of WLO) and Chen (member of WLO BOD) (2008 p vii) have written, “. . . leisure holds infinite possibilities for change. . . [and] . . . is an optimal medium for transformation.”
As these authors have suggested, “. . .
experiencing leisure is transformation in and of itself. Individuals change as they experience leisure” (ibid). Leisure can and does contribute in many ways to assisting individuals in enhancing the condition of their daily living (Edginton at al. 2005). It is through leisure that one finds balance in their lives, as well as a temporal space and time for reflection, renewal and a rekindling of the human spirit. To develop the WLO philosophy an international literature analysis was recommended. Veal (20002), the former member of WLO BOD examined several significant literary contributions by noted authors of leisure to investigate if there were misconceptions and mythical elements applied to the leisure society thesis. The leisure society thesis which first began to appear in the literature in the 1960’s, forecasted future societies as working less and having an abundance of leisure time. Many scholars were trying to analyze the expectations of the citizens toward leisure, the present opportunites and the benefits. He concluded that the literature offers five myths as follows: - that portrayals of the leisure society in the 1960s and 1970s invariable involved visions of the future, - that there was a consensus within the leisure studies community concerning a future society, - that the thesis was a significant feature of the early leisure studies literature,
120
- that definitions of the leisure society were based on predictions of falling working hours, - that leisure society proponents themselves predicted reductions in working hours. Goals and methods of the study For the study we had to focus on the similarities and differences in leisure and tourism. We have been analyzing the academic literature, how do different authors explain the role of an organization in the leisure and tourism development, how much WLO has done so far in that areas. We were looking at 3 main elements to analyze: -
What has done WLO so far in leisure education for general development?
-
What areas were supported in the last 12 years to publish in World Lesiure Journal?
-
How WLO supports innovation projects around the world?
Results World Leisure Organization has published many times its mission: working for human growth, development & well-being. To achieve concrete results WLO offers platforms and models. One of these models offer help to develop leisure education programs. It called World Leisure Center of Excellence, which is an international post-graduate program with complementary research and service elements that provide opportunities for students from throughout the world as well as educators, researchers and professionals to participate and contribute to uniquely themefocused educational endeavors. There are currently three institutions in the project which have also strong tourism education elements. Living travelling in the 21st Century has created a new context for the WLO of individual, community and national life wherein increasingly greater fulfillment through the provision of leisure services and amenities is sought. Among the educational and research task are, how develop livable environment, hospitable settings that are alive with social, cultural and leisure opportunities, as well as ones that are ascetically pleasing and environmentally sustainable.
Thus, it is evident that leisure is a major force in
121
influencing the lives of individuals, communities and nations as they seek meaningful, relevant and satisfying life experiences (Edginton et al. 2006). Another main task of WLO how to provide better a cooperation among the members. For this within the organization commissions were established to focus on different topics. Also there is a commission of tourism and the environment, which is inviting scholars to find out more on the relatioship between leisure, tourism and environment. There main goals are:
to promote and develop initiatives which examine the inter-relationships between leisure, recreation, tourism and the environment,
to foster theoretical and applied research that examines the inter-relationships between leisure, recreation, tourism and the environment,
to serve as a mechanism to advocate for policies and programs within World Leisure that interface with tourism and the environment,
to serve as a vehicle to ensure that aspects pertaining to tourism and the environment are addressed in the work of World Leisure and its various commissions, committees, and projects. For this commission everyone is welcome to join, who is interested in this topics. For leisure and tourism development we think it is very important to know about
each other’s projects, specially getting feedback from professional field. In 2006 the Board
of
Directors
initiated
an
International
Innovation
Prize
to
give
acknowledgement (Cooper, 2013). The inaugural Prize presentation was held at the 2006 World Leisure Expo in Hangzhou, China. Since that time WLO made 27 awards over five prize rounds in 2006, 2008, 2010, 2011, and 2012. All awards are determined by an international committee.
Recognizing that the Prize-winning
projects cover such an extraordinary range of innovative services and facilities. The Prize seeks to recognize organizations that have implemented creative solutions that foster local, national, or international leisure opportunities for the benefit and development of individuals and communities.
The major component that
differentiates the Innovation Prize from the myriad of other awards (especially for tourism projects) is that it focuses on the social and cultural aspects of leisure as an aspect of the lived experience for individuals in a community and for visitors to the community. The Prize represents the use of leisure as a creative solution to enhancing collectively the social, cultural, environmental, and economic quality of life 122
(www.worldleisure.org). Applications are deliberately limited and simple, challenging applicants to demonstrate how their project meets the criteria. Applications can be submitted in either Chinese or English. Another driving factor in the organization is an information flow through running a website and publishing a peer reviewed academic journal, called World Leisure Journal (the official publication of the organization). Over the past 50 years, the scope, focus, and intent of the organization’s official publication has changed to reflect its evolving interest. Initially, the publication was known as the IRA Bulletin and was published five times annually and provided short descriptive articles of the organization’s activities as well as highlighting professional leisure developments throughout the world.
When IRA changed its name to WLRA, the name of the
publication was changed to the WLRA Bulletin. In 1981, the magazine was renamed the WLRA Journal. In 2000, the WLRA Journal became known as the World Leisure Journal and was reformatted to publish reviewed articles with a strict blind review process established. Currently, the purpose of the World Leisure Journal is “to stimulate and communicate research, theory and critical thought in all areas that address leisure including play, recreation the arts and culture, sports, festivals, events and celebrations, health and fitness and travel and tourism”. As we can see on table 1 main focuses among the authors were the regional introductions of leisure, connected to local environment, way of thinking and cultural diversity. We can say also, that tourism were discussed in several articles. The high reference statistics show that many scholars work with this journal. Table 1 Keywords organized into categories between 2000-2012 (Edginton et al. 2014) Keyword Categories
%
Total
Regional focus
10.3
85
Life span/age groups
8.9
73
Common leisure terms
8.4
69
Leisure values/outcomes
7.9
65
123
Culture/diversity
7.4
61
managment/programming
7.3
60
Health and wellness
6.9
57
Tourism
5.2
43
Non leisure terms
5.1
42
Sports/activity
4.4
36
Community/partnership
4.0
33
Philosophical Inquiry/Methods
4.0
33
Gender
3.8
31
Parks/environement/outdoor
3.2
26
recreation/Inclusive recreation
3.2
26
Leisure theory
2.7
22
Family leisure
1.9
16
Work
1.9
16
preparation/Leisure education
1.8
15
Sence of place
1.6
13
TOTAL
100
822
Leisure
Therapeutic
Professional
Summary Over the next several years, WLO will focus on improving, enhancing and informing professional practice by emphasizing leisure and its relationship to the concept of identity, the process of transformation and the ways in which it enhances the human condition. As a non-governmental organization members should focus on the methods how to contribute for the socio-economic environment and the human development. The main tasks of WLO based on international priorities, like saving the nature, building sustainable living environment, preventing diseases, avoiding global risk factors connected to wrong lifestyle models. To became active in these areas WLO established several commissions, naming academic individualsl to lead them. 124
Another important task of WLO is how to structure their work and what should be the priorities. A number of other U.N. documents also support the rights of individuals to leisure especially featuring post graduate educational programs. Recently, WLO has worked to establish a new strategic planning initiative. This activity has helped to produce a new strategic planning document entitled Leisure: Enhancing the Human Condition – Priorities & Strategies 2009 – 2014 (WL 2007, 2008). Building on the previous activity, this strategic planning initiative emphasized an overarching theme primarily focused on the United National Millennium Development Goals (MDG). WLO is now focusing its capacity and efforts to establish goals, priorities and action programs to guide and strengthen the organization and its efforts at enhancing collective and individual well being. We think WLO is a constantly growing organization, which is trying to build up an effective structure, creating networks, programs to contribute for the global and local development. References Bánhidi M. (2011). Innovative Methods in Leisure Industry Development. Thesis Compliation, China Beijing pp. 81-97 Cooper I. (ed. 2013). World Leisure International Innovation Prize 2006-2012. World Leisure Organization. Edginton, C. R., DeGraaf, D. G., Dieser, R. B., & Edginton, S. R. (2005). Leisure and Life Satisfaction Foundation Perspectives (4th ed.). New York, NY. McGraw-Hill. 537. Edginton, C.R. & Chen, P. (2008) Leisure as Transformation. Champaign, Il: Sagamore Publishing Edginton C, Banhidi M, Dieser R., Jalloh A., Baek DY (2014): Content Analysis of the World Leisure Journal: 1958 – 2012. World Leisure Journal. in print Godbey G. (1990). Leisure in your life: An Exploration. Venture Publishing, Inc.1640 Oxford Circle. Moore K., Cushman G., Simmons D. (1995): Behavioral conceptualization of tourism and leisure Annals of Tourism Research. Volume 22, Issue 1 pp. 67–85 United Nations Division for Social Policy and Development (1999). United Nations principles for older persons. Veal A.J. (2002): Leisure and tourism policy and planning CABI 288 p 125
World Leisure (2007). Constitution of the world leisure organization. World Leisure Secretariat. Cedar Falls, Iowa USA World Leisure (2008). Leisure: Enhancing the Human Condition – Priorities & Strategies 2009 – 2014. World Leisure Secretariat. Cedar Falls, Iowa USA
126
Дьёрдь СРЕТЬКО 4
Оценка результативности работы в гостиничном бизнесе Углубление экономического кризиса влечёт за собой большой спрос на исследование и практическое применение новых методов и способов оценки результативности работы в гостиничном бизнесе. В настоящем докладе, с одной стороны, я излагаю понятие, цели, методы и способы осуществления оценки результативности работы, с другой стороны, я ознакомлю Вас со спецификой оценки результативности работы в гостиничном бизнесе, и, с третьей
стороны,
со
стратегией
и
процессом
проведения
оценки
результативности работы в одной из венгерских гостиниц, относящейся к международной цепи отелей. 1. Понятие и цели оценки результативности работы Понятие оценки результативности работы может быть определено в контексте с содержанием менеджмента результативности работы. Согласно определению Karoliny Mártonné: „менеджмент результативности работы представляет собой процесс компромиссного планирования, постановки целей, мониторинга, измерения,
оценки,
результативности,
классификации,
направленный
на
обратной
связи
осуществление
и
признания
гармонии
между
индивидуальной работой и организационными стратегическими целями, а также на обеспечение постоянного улучшения этих показателей (Karoliny Mártonné, 2010г., стр. 284).
Значительной частью этого процесса является
оценка результативности, то есть, система, разработанная организацией, с помощью которой с определенной периодичностью оценивается соответствие руководителей и сотрудников предъявляемым к ним требованиям. Другими
4
Западно-Венгерский Университет, Факультет им. Яноша Апацаи Чере,
Кафедра Института Совершенствования Человеческих Ресурсов, кандидат социологических
наук,
хабилитированный
доктор,
заведующий кафедрой (
[email protected] и
[email protected]) 127
доцент
университета,
словами,
это
задача,
с
помощью
которой
организация
получает
и
предоставляет обратную связь о результативности своих сотрудников. Оценка
результативности
человеческими
ресурсами.
работы Целью
играет её
важную
роль
применения
в
является
управлении улучшение
результативности сотрудников, развитие их навыков и способностей в интересах осуществления целей организации. Кроме того, она также помогает в достижении следующих организационных целей: стимулирование и мотивирование, планирование рабочей силы, учёт индивидуальных амбиций в обучении, выявление сильных и нуждающихся в развитии
способностей
сотрудников,
составление
плана
наследования,
управление карьерой, эффективная коммуникация и соответствие законам. Специальная литература менеджмента анализирует и группирует цели оценки результативности работы на основании различных направлений. Fletcher и Williams различали две формы оценки результативности работы: оценку результативности
работы,
оценивающую
работу
сотрудника,
и
оценку
результативности работы, содействующую развитию сотрудника. Согласно их мнению, эти две формы могут конфликтовать друг с другом, и поэтому на практике следует избегать их объединенное применение. (Fletcher, C. – Williams, R. 1985г.) На
основании
исследований,
проведённых
Cleveland
и
Murphy,
цели
применения, сформированные организациями, можно разделить на четыре типа: цели, направленные для сравнения друг с другом отдельных лиц, информация, предназначенная для отдельных лиц, обслуживание системы и документация. Лица, затронутые в оценке результативности работы, участвуют в оценке с особенной системой точек зрения, с особенными амбициями, целями. Специальной
литературой
анализируются
действия
четырёх
главных
участников оценки: оценщика, оцененного, вышестоящего руководителя и отдела человеческих ресурсов (HRM). Специальная литература показывает, что система оценки должна быть разработана таким образом, чтобы официальная и субъективная оценки как можно в меньшей степени отличались друг от друга, учитывая при этом и цели ключевых организационных участников. Для того, чтобы оценка выполнила свою задачу, часто возникает 128
необходимость
во
вмешательстве
в
сопряжённые
структурные
системы/модули. Причиной этому является то, что у участников оценки результативности работы могут быть как публичные, так и индивидуальные цели. 2. Методы и способы оценки результативности работы Специальной литературой менеджмента способов оценки результативности работы разделяются на две группы: к первой группе относятся способы для оценки
отдельных
лиц,
а
ко
второй
методы,
предназначенные
для
одновременной оценки нескольких лиц. 2.1.
Способы, предназначенные для оценки лиц
Шкала классификации и оценки является одной из старейших оценочных способов, она подходит для оценки как физических, так и умственных видов работ. Этот способ перечисляет элементы важных и выдвинутых факторов результативности, при этом степени уровней появляются в различных формах. Данный метод является самым популярным методом оценки личности, при котором интенсивность рассматриваемого качества оценщик должен указать чаще всего на 5, 7 или 10-балльной шкале. Опыт показывает, что оценщики избегают отрицательные позиции на шкале, ответы группируются на одной стороне шкалы, поэтому они не дают однозначной картины. Негативные аспекты метода вытекают из того, что идентичная интерпретируемость выбранных критерий оценки часто сталкиваются с трудностями, однако, независимо от этого, этот метод является популярным. Для разработки и применения оценочных шкал требуется не слишком много времени, и, благодаря цифровой форме, они удобны для сравнения. Потребности в ресурсах у развития низкие. (Dr. Gyökér I., 2005г.) Норма работы представляет собой метод для идеальной оценки физических сфер деятельности. Нормой работы определяется средний выпуск (output) производства для сотрудников в форме времени или выработки, который можно определить с помощью технической оценки, или проведения экспертизы работы. Данную систему можно использовать в целях продвижения по службе и распределения стимулирования, а для развития только с некоторыми 129
ограничениями, подобно классифицирующим и оценочным шкалам. Развитие нормы работы является крайне ресурсоемким. Доклад (эссе) свободно выбранной формы находит своё применение прежде всего для административно-интеллектуальных видов работы. В докладе оценщик в письменном виде излагает сильные и слабые стороны оцененного лица, оказывающие влияние на качество работы в данной сфере деятельности.
Области,
на
которые
должна
распространяться
работа
оценщика, можно определить заранее, или они могут быть избраны свободно. Основным недостатком системы является то, что с трудом можно осуществлять сопоставление сотрудников, и навыки письма оценщиков могут быть серьёзной преградой в эффективной оценке. Систему с трудом можно применять в целях продвижения по службе и распределения стимулирования, а для развития она однозначно может применяться. Потребности в ресурсах развития низкие. Суть метода критических случаев (метод используется редко) заключается в том, что оценщик собирает отрицательные и положительные поведения на работе объекта оценки за определенный период времени. Этот метод считается совершенно объективной обратной связью, ведь субъективизм полностью исключён. Преимущество данного метода заключается в том, что он специфический для сфер работ, и подкрепляется конкретной моделью поведения. Недостатком является то, что он не обеспечивает сопоставимые результаты, и требует очень много времени. Потребности в ресурсах развития средние. Шкала BARS (Behaviorally Anchored Rating Scales = поведенческая рейтинговая шкала) комбинирует рейтинговые шкалы с методом критических случаев. Ступени шкалы определяются элементами поведения сферы работ, подвергающейся поведении,
оценке.
собираются
При
этой
образцы
системе оценки,
поведения,
и
базирующейся
они
присваиваются
на к
определённым элементам шкалы. Преимущество этого метода в том, что он, благодаря аналогиям, облегчает, делает более объективной оценку по шкале, а также подключает оценщиков к формированию системы оценки. Шкала BOS (Behavioural Observation Scale = шкала оценки наблюдаемого поведения)
предназначена
для
оценки
поведения.
В
этом
методе
к
исследуемым размерностям поведения определяются характерные состояния, потом оценивается или измеряется частота появления данных форм поведения 130
у объекта оценки. Системы оценки, характеризующиеся формами поведения, в первую очередь, служат хорошим основанием для определения целей развития. Для оценки на основе результатов работы можно использовать метод MbO (Management by Objectives = Управление по целям). При этом для данной сферы работ определяются цели на период в 1 год, потом, по истечении года, измеряется, в какой степени они были выполнены. В размерах участия объектов оценки в определении цели наблюдаются существенные разницы. Иногда персонал имеет относительно небольшую свободу действий, в других случаях индивидуум в значительной мере может влиять на определение целей. Уровень участия не влияет на применимость метода, но может оказать влияние на уровень достижимых результатов. Проблема может быть в том случае, если выполнению целей могут помешать такие факторы, на которые объект оценки не может влиять. Ещё одна проблема в том, если в течение однолетнего периода в организации происходят такие изменения, в результате которых первоначально
намеченные
цели
теряют
свои
действия.
Некоторые
исследователи отмечают, что из-за приведённых выше трудностей, существует опасность определения слишком лёгких целей. Еще одна трудность в том, что не предусмотрено сравнение между целями отдельных сотрудников, на первый план, вместо долгосрочных целей, выдвигаются краткосрочные цели. Бывают случаи, когда находящееся в конфликтной ситуации среднее звено намечает вымышленные, красиво звучащие, но неуловимые цели. Они таким образом реагируют на то, что высшее руководство давит на них с целью определения ими целей, как можно, высшего уровня, а подчинённые наоборот, за определение легко достигаемых целей. При условии, что эти минусы могут быть устранены, оценка на основе целевой установки является очень эффективной, и оказывает мотивирующее влияние на индивидуумы. В ходе 360-градусного метода оценки результативности работы, в отличие от традиционной, основанной на иерархии оценки, оценка осуществляется не только вышестоящим лицом, а процесс работает также и в горизонтальном (товарищи по работе), и в обратном (подчинённые оценивают руководителя) направлениях. Может осуществляться анонимно или открыто, на основании заранее разработанной оценочной карточки. Внедрение 360-градусного метода оценки результативности работы требует высокой степени осторожности, так 131
как оно может быть успешным только при условии, что в организации уже имеется опыт по работе с обратной связью. Важно, чтобы коммуникация цели метода и последствий оценки была прозрачна для организации, и чтобы для всех участников процесса чётко были определены их роли в процессе. (Dr. Gyökér I., 2005г.) 2.2.
Методы для одновременной оценки нескольких лиц
Одновременная оценка нескольких лиц возможна путём их сопоставления друг с другом. Существуют два типа этого метода: ранжировка и принудительное распределение. При методах ранжировки оценщик должен построить своих подчинённых в ряд, от самого лучшего до самого плохого. В случае, когда число сотрудников, подвергающихся оценке, более 20,
задача может стать трудной. В
специальной литературе говорится о существовании этого метода, однако, его применение можно поставить под вопрос. Хороший руководить в каждом своём работнике находит то положительное или отрицательное свойство, на основании которого его подчинённый может попасть как в начало, так и в конец ряда. Поэтому следует проявлять осторожность при составлении рейтинга, и нужно определить критерии, на основании которых работники ранжируются (на основании способностей, подхода, умения, или какой-то другой компетенции). При применении метода принудительного распределения оценщик в определённых пропорциях разделяет своих работников в различные категории результативности работы. В итоге можно сделать такой вывод, что не существует уникальной системы, метода оценки, подходящих для каждой сферы работ, каждой организации, достижения любой организационной цели. Поэтому рекомендуется, чтобы для удовлетворения организациями
своих
особых,
применялась
не
специальных
и
адаптированные
уникальных системы,
запросов, а
методы,
тщательно разработанные специально для конкретных организаций, из числа перечисленных выше способов. 3. Особенности оценки результативности работы в гостиничном бизнесе 132
Оценка результативности работы присутствует уже в качестве части процесса отбора, когда рассматриваются профессиональные и другие компетенции будущего сотрудника. В процессе отбора мы стремимся к тому, чтобы будущий сотрудник был способен к достижению результатов, ожидаемых для его должности. Это означает, что соответствующую оценку результативности работы
должно
опередить
составление
соответствующей
должностной
инструкции. (Kiss K., 2005г.) В должностной инструкции должны быть чётко определены
критерии,
требования
и
ожидания
для
данной
сферы
деятельности. Выбор подходящего лица может осуществляться с помощью рассмотрения
компетенций,
включающего
рассмотрение
профессиональных
в
себя,
компетенций,
с
и,
с
одной
стороны,
другой
стороны,
рассмотрение готовности, способностей и моделей поведения. Для каждой из сфер деятельности самой важной задачей является определение ключевых компетенций,
которые
являются
основой
также
и
для
измерения
результативности работы. Необходимо чётко сформулировать требования для данной сферы деятельности, потому что только в таком случае можно определить точки измерения. То есть, необходимым условием и оценки результативности
работы,
и
анализа
компетенций,
является
наличие
должностной инструкции, оценки и анализа. В
специальной
инструкции.
литературе
По
конструкции
нет и
общепринятого содержанию
образца
должностные
должностной инструкции
большинства фирм/предприятий аналогичны друг с другом. (Poór J., 2010г.) Первая часть должностной инструкции содержит основную информацию, с помощью которой можно идентифицировать сферу деятельности и отчетность. После этого, обычно, следует короткая сводная часть о данной сфере деятельности,
о
ответственность,
её
целях.
В
третьей
обязательства,
части
требуемая
подробно
излагается
квалификация
и
профессиональная сноровка. Целью и задачей менеджмента гостиниц является повышение индивидуальной, групповой и организационной результативностей. Оценка результативности работы сотрудников входит в круг задач непосредственных начальников, а также и менеджеров среднего звена. В
гостиничном
бизнесе
можно
выделить
результативности работы: 133
следующие
сцены
оценки
оценку индивидуальной результативности работы; оценку результативности работы руководителей; роль членов групп в результатах; оценку гостей. Оценка индивидуальной результативности работы Оценка индивидуальной результативности работы состоит из трёх частей. Из подготовки,
проведения
и
подведения
итогов.
Оценка
индивидуальной
результативности работы представляет собой процесс, в ходе которого руководитель работника контролирует проделанную работу, продвижения, потом
они
вместе
обсуждают
результаты,
необходимые
меры.
Кроме
обязательных ежегодных оценок результативности работы также проводится оценка результативности работы по истечении испытательного срока. Разница между
этими
оценками
заключается
в
том,
что
во
втором
случае
преимущественно руководитель сообщает о своих наблюдениях, впечатлениях, а в первом случае с целью развития состоится беседа, основанная на взаимном доверии. Для ежегодных оценок результативности работы требуются данные. Результативность, обычно, измеряется в денежном выражении, нормами или натуральными показателями. Тем не менее, в некоторых сферах деятельности отсутствуют объективные данные для измерений. Для сферы услуг в большинстве случаев есть два стандарта: строгий и мягкий стандарты обслуживания. Жёсткий стандарт, например, когда работник к каждому гостью должен
обратиться
поименно,
или
на
оформление
регистрации
гостя
разрешено тратить не более 5 минут. Мягкий стандарт может быть, например, вежливая улыбка, чистая жестикуляция .... и т.д. В ходе оценки индивидуальной результативности работы осуществляется сопоставление результативности работы с требованиями должностной инструкции. В таких случаях речь идёт о манере
работы,
трудовых
навыках,
профессиональном
мастерстве,
специальных знаниях и социальном поведении. С оценкой результативности работы очень тесно связаны тренинг и стимулирование. С помощью тренинга, повышения
квалификации,
могут
развиваться
знания,
способности.
Стимулированием признаются хорошие результаты. В гостиницах на практике общепринята оценка с двумя участниками. Основными целями являются 134
определение правильного размера стимулирования, обоснование решений, связанных с перемещениями внутренней рабочей силы, а также определение требований по развитию и обучению. Оценка результативности работы может быть формальным (в устной или письменной
форме),
Результативность
информальным
определяется
(благодарность,
способностями,
выговор).
мотивированностью
индивидуума, ясным формированием целей, а также и наличием или отсутствием помощи от коллег. Объект оценки может говорить о своих желаниях
двигаться
вперед,
его
руководитель
может
сообщить
о
существующих возможностях. О пересмотре зарплаты тоже может идти речь в таких случаях. Оценка результативности работы в гостиничном бизнесе способствует улучшению коммуникации и помогает в определении потребности в тренинге. К оценочной беседе стороны должны подготовиться. Подготовка состоит из четырёх этапов:
Изучение должностной инструкции и целей по результативности
Их сопоставление с фактическими результатами
Обсуждение позиций
Оформление результатов в письменном виде
Оценка результативности работы руководителей При
этом
рассматриваются
две
группы
вопросов:
во-первых,
профессиональная подготовленность и подход к бизнесу, во-вторых, лидерская способность. В первой группе вопросов: профессиональные знания, а по лидерской способности: умение управлять собой и подчиненными. Роль групповой результативности в гостиничном бизнесе Важным фактором является отождествление работников с целями, миссией предпринимательства.
Они
должны
быть
соответствующим
образом
мотивированы для достижения максимальной удовлетворенности гостей. С помощью бесед с целью оценки результативности имеется возможность вывести наружу недостатки, касающиеся индивидуума и отеля в целом, и, в то же
самое
время,
устанавливается
активная
коммуникация
между
руководителями и подчиненными. Решения для возникающих проблем должны быть найдены совместными усилиями, таким образом создаётся взаимное 135
понятие и принятие целей, требований и ответственности, улучшается также и атмосфера на рабочем месте. Оценка гостей В гостинице гости, или во время их проживания там, или когда покидают гостиницу,
на
приготовленном
заранее
бланке,
могут
выразить
свое
удовлетворение или недовольство с персоналом, обслуживанием. Со своими комментариями они могут внести свой вклад в развитие отеля. Это тоже один из способов оценки, помогающий специальному методу стимулирования. В гостинице из числа работников, наиболее часто указанных гостями, как превосходно работающих, отбираются „работник квартала” и „работник года”. Напряжённая работа премируется руководством заграничной поездкой. Свои замечания гость может написать также и в книгу жалоб, этим он также помогает руководству гостиницы на пути развития. 4. Стратегия и процесс оценки результативности работы в одной из венгерских отелей, относящемся к одной из международных сетей отелей Отель Park Inn Sarvar начал свою деятельность 2006 году, в качестве члена международного "The Rezidor Hotel Group». "Rezidor Hotel Group" представляет собой мультибрендовую организацию, которая стремится удовлетворить потребности всех категорий гостей, будь то первоклассный сервис в отеле класса люкс, или просто одна спокойно проведённая ночь в чистом и приятном отеле. Гостям гарантировано высокое качество обслуживания в любой точке мира. К сегодняшнему дню , "Rezidor Hotel Group" стал одним из наиболее быстро растущих гостиничных компаний в мире, со своими пятью отдельными гостиничными брендами. Каждый их этих брендов тщательно позиционирован и фокусирован на глобальный конкурс: Radisson Blu - стильный бренд с четырьмя плюс одной звёздочкой Park Inn - молодые и инновативные отели средней категории Country Inn - приятное пребывание по разумной цене Missoni - новое роскошество, новая генерация отелей класса lifestyle
136
Regent – традиционное роскошество в наши дни Отель „Park Inn” открыл свои ворота для туристов в небольшом городке Шарвар, славившемся своими Лечебной купальней и СПА-центром. 100 процентов
акций
отеля
находятся
в
венгерской
собственности,
его
эксплуатация осуществляется в рамках договора о менеджменте. Отель, построенный в 2006-м году в стиле minimál design, удовлетворяет все запросы, в распоряжении гостей имеются 223 номеров, большинство которых с балконом, имеются также и семейные номера, апартаменты. Отель уникален тем, что в нём одновременно присутствуют сразу три типа гостиниц: городская, бизнес- и СПА-гостиницы. Персонал отеля составляет 106 человек. Работой персонала управляет директор отеля, вместе с группой руководителей отделов из 10-и человек. Конструкция отеля делится на четыре организационных уровня. На самом верхнем
уровне
находится
директор
отеля,
под
ним
менеджеры
–
руководителей отделов, следующий уровень руководители групп, а на самом нижнем уровне работают сотрудники, работники физического и умственного труда. 4.1.
Стратегия отеля
Стратегические цели отеля следующие: 100 % профита 100 % удовлетворённости гостей 100 % удовлетворённости сотрудников 100 % ответственности в бизнесе При определении профита менеджмент пользуется Индексом управления ресурсами (Revenue Generation Index – RGI). Этот индекс складывается из занятости номеров, средней цены и показателя REVPAR (выручки на номер). Также важно проанализировать конкурентную долю отеля в рынке, то есть то, что по сравнению с достигнутыми результатами гостиниц с аналогичными возможностями, какой рейтинг может быть у данного отеля.
137
При
рассмотрении
удовлетворенности
гостей
целью
является
100
процентная удовлетворенность гостей, в достижении которой можно упираться на
фирменную
философию
отеля.
Обещают
100
процентную
удовлетворенность гостей, и в интересах достижения этого для каждого работника обеспечивают положительный тренинг гость/обслуживание и тренинг по рассмотрению жалоб Yes I Can! Это программа способствует призванию работников отеля к освоению отличного поведения работника ресторанного бизнеса, индивидуального подхода к пребыванию гостей в отеле, правильного рассмотрения жалоб гостей. Организационная философия отеля: модель Yes I Can! (YIC!), состоящая из двух основных элементов. Первый из них (YIC!) выполнение обещания, а второй - YIC! для руководителей. Первый тренинг обязательный для каждого работника отеля, а второй – для менеджмента. Самые важные темы на тренинге для менеджмента: распознавание совершенства, тренинг и развитие, полномочия, тренировка
постоянное
совершенствование,
YIC!-поведений
и
определение
определение руководящих
требований,
принципов.
С
тренингами YIC! тесно связана тренировка по возмещению ущерба, целью которой является научить работников тому, что жалоба представляет собой возможность для совершенствования ими своих услуг. Раз в год отель участвует в программе удовлетворённости сотрудников, целью которой является: оценить уровень удовлетворенности работников условиями труда, своим отделением, руководством и отделом по HR (отделом управления
человеческими
ресурсами).
Анонимно
сданные
анкеты
рассматриваются внешней, иностранной фирмой. После этого руководители отделений разрабатывают план совершенствования/улучшение, потому что только довольный сотрудник способен хорошо работать. В наши дни высоко ценится также и социальная ответственность компаний / фирм / отелей. В рамках программы „Responsible Business Program-RBP” (Программа ответственного ведения бизнеса) они во время повседневной работы доказывают своё призвание. Ответственному ведению бизнеса обучают в рамках внутреннего тренинга, каждый работник проходит обучение в течение 30 дней после поступления на работу. Изложенные выше четыре стратегических фактора тесно связаны между собой.
138
4.2.
Процесс оценки результативности работы отеля
Руководители различных уровней отеля ведут друг с другом регулярный, конструктивный и открытый диалог о результативности и возможностях развития / совершенствования. Проводить беседы по оценке результативности работы рекомендуется родительской компанией два раза в год, а в обязательном порядке раз в год. В ходе беседы по оценке результативности работы сотрудники получают от своих руководителей конструктивную обратную связь о своей работе. В рамках этого работник имеет возможность разделять свои взгляды и мнение о своей работе со своим непосредственным руководителем. Работники получают обратную связь также и в течение рабочего дня, но оценка результативности
работы
является
более
формальным
решением,
в
результате которого оценка каждого работника документируется. Целью оценки результативности работы является следующее: дать конструктивную обратную связь работнику о своей результативности осветить сильные стороны и те области, которые нуждаются в совершенствовании определить запросы по обучению, развитию и тренингам назначить цели, однозначные для всех. Работникам и руководителям в подготовке к оценке, и в ходе оценки помогают следующие вопросы: Рассмотрение
результативности.
Что
ты
думаешь:
О
своей
результативности – с тех пор, как ты работаешь в отеле? Насколько ты доволен сам собой? Чем не доволен? Что нужно было бы тебе исправить? Что нужно было бы тебе совершенствовать? Что думают твои коллеги о твоей работе? О дальнейшей работе. Что ты думаешь: Чего хотел бы ты достигнуть в будущем в своей работе? По твоему мнению, что самое главное в рамках отделения? Какие цели у твоего отделения?
139
Свое отделение. Что ты думаешь: Как смотрят другие части отеля на твоё отделение? Каким считают тебя твои коллеги? Чем мог бы ты изменить это к лучшему? Твой руководитель. Хорошо ли работается тебе с ним? Как ты мог бы улучшить атмосферу / отношение со своими коллегами на рабочем месте? Мотивация. Чем ты мотивируешься? Чего хотел бы ты достигнуть на фирме / в соей работе? YES I CAN ! Как ты осуществляешь взгляд / подход YIC! в своей работе? Что значит для тебя YIC!? Как ты мог бы показывать / продвигать дух YIC!? Триединство.
Лично
Ты
каким
образом
способствуешь
удовлетворённости владельцев, гостей, коллег? О гостиничном деле. Как ты демонстрируешь, что являешься частью гостиничной фирмы? Как демонстрирует это твоё отделение? Как могло бы твоё отделение / вся наша гостиница поставить гостей ещё в большей степени в центр своего внимания. О беседе для оценки результативности работы. Рассмотрены ли все важные области? Рассмотрены и документированы ли все важные элементы? В конечном итоге можно сделать такой вывод, что оценка результативности работы в гостиничном бизнесе оказывает непосредственное влияние на повышение уровня удовлетворённости гостей и качества обслуживания, а также и на повышение уровня удовлетворённости работников. Исходя из всего этого, было целесообразным проводить международные исследования, в рамках которых сопоставлялись бы практики, опыты и методы проведения оценки результативности работы гостиниц различных категорий.
140
Литература: Bakacsi Gyula- Bokor Attila- Császár Csaba- Gelei András- Kováts Klaudia- Takács Sándor (2004): Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. KJK, Budapest Fister Alexandra- Szretykó György (2013): A munkavállalói elkötelezettség mint a vállalati eredményesség egyik legmeghatározóbb tényezője. In: Humánpolitikai Szemle, május-június Fletcher, C.- Williams, R. (1985): Performance Appraisal and Career Development, London, Hutchinson Gyökér Irén (2005): Emberi erőforrás menedzsment. Oktatási anyag, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karoliny Mártonné (2010): Teljesítménymenedzsment és teljesítményértékelési rendszerek. In: Karoliny Mártonné- Poór József (szerk): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Rendszerek és alkalmazások. 5. átdolgozott kiadás, Complex Kiadó, Budapest Kiss Katalin (2005): A kompetencia és a teljesítményértékelés. In: Humánpolitikai Szemle, 1. szám Poór József (2009):Nemzetközi emberi erőforrás menedzsment. Complex Kiadó, Budapest Poór József (2010): Munkakör- és kompetencia elemzés In: Karoliny Mártonné- Poór József
(szerk):
Emberi
erőforrás
menedzsment
kézikönyv.
Rendszerek
és
alkalmazások. 5. átdolgozott kiadás, Complex Kiadó, Budapest Poór József- Bencsik Andrea- Szretykó György- Ternovszky Ferenc (2010): Személyzetfejlesztési rendszer. In: Karoliny Mártonné- Poór József (szerk): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Rendszerek és alkalmazások. 5. átdolgozott kiadás, Complex Kiadó, Budapest Takács Sándor (2001): A vezetők és a beosztottak céljai a teljesítményértékelés során – egy hazai felmérés eredményei. In: Vezetéstudomány 11. szám
141
KŐMÍVES Csaba Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Русская гастрономия и кулинарные традиции 1. Введение В последние 20 лет значительно изменились географические границы на востоке от нас. Вместо бывшего
Советского
Российская Федерация. Она являетса самой
Союза
сейчас сушествует
огромнейщей страной мира:
расстояние между самой западной точкой (река Вистула - совместная граница с Польщей) и наиболее восточной точкой (Курильские острова - совместная граница с островом Хокайдо Япония) всего 8000 км. На территории находятся девять часовых поясов. Среди 145 миллионов жителей больше сто двадцать этнических групп. В такой широкой стране «много лесов, полей и рек» как говорится в известной песне о родине. В лесах много деревьев и ягод, так и диких животных, на полях – зерна, а в водах рек – много рыб. Территория страны богата водными ресурсами. Блюда из рыбы (пресноводной и морской), даров моря, птицы, говядины, свинины, а ближе к полярному кругу из лося, оленя, медведя, относятся к любимым видам блюд. Леса на стол попадают много дичей. Русские любят молоко, молочные продукты, овощи, фрукты. Эти продукты представляют широкую палетту для известной
русской кухни, о
которой я постараюсь дать небольшой обзор в моём докладе. Тема может быть актуальным для специалистов туристической индустрии именно потому, что по данным 2014 года Вишеградской четвёрки всё больше российских туристов приезжают к нам, в Венгрию.
2. Русская гастрономия и кулинарные традиции Давайте вспомним о русской гастрономии и кулинарных традициях: о русском мясном салате, московском соусе, строгановской вырезке и о русском крем-торте. Да и разрешите мне цитировать русскую пословицу: «завтракай одинок, обед дели с другом, а ужин отдай врагу!» 142
А что обозначает пословица на самом деле для русских? Давайте составим меню на целый день по смыслу пословицы: Завтрак (первый раньше, второй около 11, 12 или 13 часов) должен быть содержательным: ржаной (ржаной, потому что на этих широтах пшеница уже не растёт) или чёрный хлеб, на нём большое количество сыра, творога, кефира, колбасы, гречка с тефтелями или жаркое, и незабываемый чай из самовара. Как мы знаем, значение слова самовар от само- сам, вар- варить, то есть сам варит. Традиционная русская семья вообще имеет две важные вещи дома: самовар и печь. Обед начинается поздно -по сравнению наших обычаев- приблизительно в 17 часов, вначале подаётся закуска, после ней обязательным является тёплый суп, на второе всегда мясо (рыба, цеплёнок, говядина, телятина). Гарниром может быть картошка, рис, овощи. На десерт, обычно, подаётся компот, мороженное, фруктовое желе. Обычно с яблок для компота не снимают кожуру. Обед по порядку заканчивается чёрным кофе или чаем (чёрным, иногда зелёным или фруктовым). Ужин начинается в 19 часов или позже, в 20, 21 час. Да он не главное питание для русских, поэтому он упрощен, нет ни супа, ни десерта. Он содержит закуски и на второе мясного или рыбного блюда. Мясо, обычно готовят жаренным или паренным. Русские ко всему едят хлеб, среди овощей предпочитают лук,
помидоры и капусту квашенную. Гарнир
может быть в первую очередь, из тыквы, зелёных горошек, чечевицы, картошки. Также любят молочные продукты, особенно сыры, кефир и йогурты. А сейчас я приглашаю Вас на виртуальный обед,.Пожалуйста дорогие гости, занимайте свои места за столом! И вспомним о старой славянской традиции - хлебом-солью: угощайтесь, гости дорогие хлебом и солью! Ломайте хлеб и посолив его, сьеште его!
143
А сейчас пусть ничинается обед, который состоится из четырех блюд: Первое – это традиционные закуски, пельмень, потом рыба с картошкой, грибами и яйцом, а наконец фруктовое желе. В дальнейщем постараюсь дать вам информацию об истории русской кулинарии и об отдельных блюдах. История русской гастрономии тянется к византийскому дворцу и православной церкви, которые очень сильно повлияли на ее развитие. Такое же огромное влияние оказало на русскую кухню присоединение астраханской и казанской ханств к России. Благодаря этим влияниям русские начали использовать изюм, инжир, лимон, чай. Третим большим шагом влияний была эпоха просвещённого абсолютизма, когда в Россию пригласили французских поваров. От западноевропейской кухни (в первую очередь от немецкой и английской) были адаптированы холодные салаты и сыры. Но обратное влияние
адаптаций
также можно доказать: так как французы взяли у русских закуску, немного изменили её, и так получились знаменитые холодные ассорти. Одни из самых простых адаптаций русской кухни пояились в французской: первая - небольшие ломтики молодой картошки, поджаренные на сливочном масле и укращенные нарезанной зелёной петрушкой, вторая состоит из варенной свёклы с жаренными сливами и фундуком, третья – ветчина фаршированная овощами и майонезом. Рис. 1.Закуска
Источник: Русская кулинария , Марион Труттер-Грегор М.Шмид
144
Горячей закуской являются пельмени. Это ни что иное, как заполненное мясом тесто. Пельмень имеет две теории своего происхождения. По одной, пельмени «проникли» из северо-западного Китая с посредничеством монголов. По второй теории – пельмени имеют фино-угорское (точнее коми) происхождение. Итальянские равиолли являются родственниками русской пельмени, но и в венгерской кухне также есть родственник, правда в сладком варианте под названием «боратфюле или дерейе». Фарш, заполненный зависит от группы народностей: одни
готовят
мясо из баранины, говядины, свинины, а
приближаясь к северному полярному кругу, появляются другие сорты мяса: мясо лося, оленя, медведя или курицы. Кратко, пельмени готовятся следующим образом: тесто накручивают на длиные скалки, раскатав, нарезают на квадратики заполняя их фаршем, формируя пальцами традиционную форму, потом вываривают их. Перемешивают со сливочным маслом и сметаной. Могут кушать их закуской, основным блюдом или вставкой в супы. Нынче пельмени можно готовить и более простым спосабом. Надо раскатать тесто и положить на форму пельмени. Обычно, форма имеет 19 восьмигранных отверстий, края которой острые. Это важно по той причине, что благодаря им слипается два листа теста. Эти отверстия заполняются фаршем, а сверху ставится еще один лист теста. Скалкой прокатываем, благодаря этому, фарш не просачивается. Рисунок 2. Пельмени и форма для их изготовления
Источник: Русская кулинария , Марион Труттер-Грегор М.Шмид
Главное блюдо: рыба с картошкой, грибами и яйцами, которое готовится следующим образом. Рыбное филе посолить, поперчить, облить соком лимона. 145
На четверть часа отложить, чтобы ароматы проникли в мясо. Между тем, готовится соус. Лук поджаривается на сливочном масле до стекловидного состояния, подливается пиво и для загустения добавляется одна столовая ложка муки. Рыбное филе необходимо обвалять в муке, обжарить. Грибы поджариваются, картошка варится в мундире, потом ставится на тарелку, сверху разбитые яйца, сметану, и всё поставить в духовку. Рисунок 3: Рыба с картошкой, грибами и яйцами.
Источник: Русская кулинария , Марион Труттер‐Грегор М.Шмид
Десерт: фруктовое желе. В данном случае для желе будут использованы фрукты: малина, клюква, вишня, смородина, клубника, потом необходимо добавить столько воды, чтобы покрыло фрукты и варить до мягкого состояния. Протереть фрукты через сито, добавить сахар, в холодной воде разбавить крахмал и вылить в желе, дальше варить уже не надо. Украсить сливками и листиками мяты. Рисунок 4.: Фруктовое желе
Источник: Русская кулинария , Марион Труттер-Грегор М.Шмид
146
Если говорится о десерте, надо вспоминать об известной русской сладкости: конфеты, пралине, которые французы с большой охотой перебрали на свое вооброжение.
Конфеты
классифицируются
на
три
главные
группы:
шоколадные, карамельные на молочной основе - карамельки и твёрдые сосательные - леденцы. Наиболее вкусные (и наиболее дорогие) шоколадные, которые надо развёртывать в бумагу, как матрёшку: снаружи конфета завёрнутая в цветную бумагу, потом в белую прозрачную, а в конце в тончайшую алюминиевую фольгу. Самым попульярным десертом является мороженное, а также наш знаменитая сладкость, любимец детей: «Туро-Руди» (по ласкательному «Пётьёш» то есть палка в горошек), это
сырок в шоколаде, он имеет тоже русское
происхождение. Но в русском варианте
сырок глазированный, то есть он в
шоколадной глазури, и отличается от венгерской сырной палочки «Туро Руди» тем, что русский оригинал более мягкий, сладкий и кремообразный. И наконец нужно говорить о напитках: к виртуальному обеду предлагаю выпить аперетив берёзового сока, к главному блюду пива или вино, а к десерту сладкое вино, и наконец чёрное кофе или чай. Берёзовый сок готовится следующим образом: сверлится отверстие в столбе дерева и вставляется деревяная трубка. За несколько дней накапливается количество сока, которое уже можно употреблять. Сок явлется очень здоровым, он полон антиоксидантами и владеет значительным противовоспалительным эффектом. После окончания накопления сока из дерева, отверстие закрывают смолой, чтобы рана зажила. К главному блюду можно пить пиво, но к нему также подходит пиво, которое пьют из бокалов, хрустализированых солью. И, наконец, рекомендую десертное вино Трамини с Крымского полуострова.
3. Выводы В каждой культуре есть своя традиционная кулинария, но можно найти следки кулинарных традиций от других народов. Изучая историю кулинарии, иногда выясняется, что одни блюда, которые мы считали своими,
являются иного
произхождения.
немного
Небольшие
изменения 147
в
технологии,
иные
ингредиенты,
и
сразу
получается новое
блюдо.
Нa протяжении
всей
человеческой истории, проходили войны, военные интервенции, захват территорий (вспомним нп. турецкий захват, мы венгры наши голубцы «взяли взаймы» от них). А русская кулинария основывается на византийской, которая сплелась с французским мастерством во время просвещённого абсолютизма, и развивалась
дальше
по
своим
путём.
Я
старался
дать
неполную
характеристику русской кулинарии с помощью виртуальгого обеда, описав и приготовление отдельных блюд, надеясь, могу возбуждать ваш интерес к русской кулинарии. Приятного аппетита! Библиография
http://oroszok.postr.hu/made-in-russia-bonbon-es-konfeti скачано:2014-02-16.
http://renhirek.blogspot.hu/2008/09/pelmenyi-pelnyany.html скачано:2014-0216.
ТРУТТЕР
Марион-ШМИД
М.
Грегор:
Издательство: «Vince» Будапешт,
148
(2008)
Русская
кулинария,
DUNA KULTURÁLIS FOLYOSÓ SZEKCIÓ
149
FEKETE Mátyás Edutus Főiskola
Le Danube bleu, ses valeurs et possibilités touristiques
1. Introduction La « Stratégie pour la région du Danube »(SRD) de l’Union européennei est une stratégie de développement macro régionale et un plan d’action des régions et des pays du bassin du Danube. Elle vise à la fois le développement durable et soutenable de la région du Danube et la protection de ses territoires et paysages naturels ainsi que de son patrimoine culturel. Sur la base d’une demande du Conseil européen de juin 2009, la Commission européenne a soumis, en décembre 2010, une proposition relative à la SRD, qui a été adoptée durant la présidence hongroise en 2011.ii Dans le cadre du vaste programme de cette coopération transnationale intitulée Danube et qui a été prolongée pour le période 2014-20, il convient d’évoquer les premiers pas dont le but consistait comment profiter de notre fleuve le plus important, le Danube.
150
1. figure
Source :
La stratégie de l’UE pour la région du Danube – une réponse conjointe
aux défis communs, Panorama Inforegio, No. 37 printemps 2011 Il y a 22 ans l’Assemblée du comitat de Győr-Moson-Sopron a entamé une recherche
scientifique
concernant
les
possibilités
touristiques
du
Danube.
L’Assemblée a conclu un contrat avec MTESZiii (Fédération des Sociétés Techniques et Scientifiques) pour élaborer une étude sur les valeurs touristiques du Danube, du fleuve vivant. Le projet-Danube avait pour but d’explorer et analyser les programmes touristiques à envisager tout au long des deux rives du Danube. Le but principal de cette conférence est de faire réfléchir les experts et les représentants des autorités différentes sur le fait que plus de 20 ans n’étaient pas suffisants pour créer du Danube une attraction réelle, le temps s’est arrêté chez nous, semble-t-il... En ce temps-là l’équipe de MTESZ était dirigée par Erzsébet Szabó qui était en ce temps-là la directrice gérante régionale de la Fédération. Les membres de l’équipe étaient les experts reconnus du Comitat Győr-Moson-Sopron, comme 151
Márta Mesterházy et Mátyás Fekete (économie et tourisme), Zoltán Alexay et Sándor Börtetics (protection de l’environnement), István Golubich (aménagement fluvial), László Váray (culture), Adél Németh (arts et architecture) et György Montág (réseaux de trafic, navigation). Les recherches et ses résultats étaient contrôlés et approuvés par Márton Lengyel, László Timaffy, Ibolya Bíró, Judit Gombár et István Inkei. Les buts principaux de la recherche étaient les suivants : dresser l’inventaire touristiques du paysage du Danube ; examiner les opportunités de la mise en valeur du paysage naturel en tenant compte des critères du développement durable du tourisme, y compris la limitation possible du nombre des visiteurs ; réviser possibilités déjà existantes et à créer, destinées à accueillir les touristes qui s’intéressent au Danube ; créer une base de données de l’offre touristique danubienne adaptée aux exigences du tourisme de qualité ; élaborer des dispositions commerciales afin de profiter au maximum de ladite base de données. Il y a 22 ans nous étions juste après des changements très importants au sein de la société hongroise, on a commencé à bâtir une nouvelle démocratie en Hongrie, et c’était le principe de l’autogestion qui commença à caractériser la gestion locale des villes et d’autres communautés. A cette époque on a constaté une certaine récession de l’économie nationale et parmi ces circonstances les forces politiques locales mettaient toutes leurs confiances dans le tourisme à l’aide duquel le développement de l’économie et de la culture puisse être stimulé. Ces recherches avaient pour but non seulement de renforcer une mentalité touristique régionale, mais de rendre parallèlement le développement plus conscient, jusqu’ici spontané, et de l’enfermer parmi les cadres contrôlés en lui offrant des objectifs précis, des possibilités de fonctionnement et une base de données, c.-à-d. des informations.
152
Il est évident que les chances de la commercialisation des prestations touristiques locales sont beaucoup plus élevées si celles-ci font partie d’une offre régionale plus grande et répandue, et en plus l’offre des forfaits plus élaborée influence favorablement l’opinion des habitants vis-à-vis du tourisme, concernant par exemple le phénomène du tourisme de commerce. En ce qui concerne la méthodologie de la recherche, on a été obligé de choisir un système ouvert qui permettait le maintien, et l’enrichissement postérieur du projet luimême, qui rendait également possible de modifier d’une manière flexible le nombre et la répartition des territoires concernés, y compris le contenu et la structure de la base de données.
2. Limites du projet
Ce qu’il faut savoir sur le Danube est que sa longueur est près de 2900 km, il traverse 10 pays et 4 capitales et ses deux rives sont chargées d'histoire et de richesses naturelles. « Le Danube donne l'impression d'aimanter tout ce que l'Europe central et oriental a fait de mieux. Des collines mousseuses de la Forêt-Noire jusqu'à l'immense delta en bordure de mer Noire, le Danube est le deuxième plus long fleuve d'Europe (après la Volga, en Russie) et alterne entre paysages bucoliques, gorges escarpées et plaines boisées. » peut-on lire l’avis d’un internaute inconnu.iv Pour ceux qui voudraient acquérir des informations approfondies sur le fleuve il est indispensable en plus d’évoquer « Le Danube » de Claudio Magris, le recueil de ses études littéraires, paru en plus de dizaine de langues à partir de 1988.v « Sur la première moitié du cours d'eau, l'Allemagne, l'Autriche et la Hongrie nécessiteraient à elles seules plusieurs semaines de promenades et d'excursions pour découvrir la diversité des paysages, des villes et des villages qui s'accrochent aux rives du Danube. Sur la seconde moitié du fleuve (tout aussi somptueuse), la partie roumaine, depuis la frontière serbe jusqu'au delta, est sans nul doute la plus impressionnante et la plus fascinante avec les Portes de Fer, là où le Danube se rétrécit, comprimé par la roche, et l'immensité de son delta foisonnant de vie et de verdure. » 153
Malgré cela et vu les contraintes du temps et d’argent on a dû prendre la décision de n’étudier que les étapes du Danube se situant en Hongrie. De cette façon on a gardé la possibilité d’élargir le projet plus tard et d’y intégrer d’autres pays à partir de la Forêt-Noire jusqu’à la Mer Noire. En plus une autre limite a été acceptée en déclarant le fait que l’équipe n’éloigne pas du Danube et ne dépasse pas une distance de 30 km à partir du fleuve. Certainement il y a tant à voir plus loin du Danube, mais la richesse inépuisable des valeurs aurait pu faire oublier l’attraction principale, le Danube. Les études menées ont concerné : les caractéristiques géologiques et hydrologiques du paysage ; l’environnement bâti tout au long du Danube ; la culture (danse, musique, traditions etc.) ; protection de la nature et de l’environnement circulation fluviale et ferroviaire ; infrastructure du tourisme (hébergement, gastronomie, activités différentes, acteurs du secteur touristique). L’étude du développement de l’économie nationale, ainsi que l’analyse de l’histoire économique et industrielle au long des deux rives du Danube ne constituaient pas l’objet du projet Danube en ce temps-là, et ainsi mêmes dans nos jours ils sont toujours des sujets potentiels de recherches pour le cas où une décision sera prise à continuer les travaux.
3. Recueil des informations
Plusieurs groupes de travail ont été formés pour collecter et saisir les données requises. Les membres des groupes ont mené des entretiens dirigés ou semi-dirigés avec les représentants des autorités locales, des entreprises et de l’administration. Les items du canevas de l’entretien ont visé à identifier non seulement les thèmes actuels, les objets et artefacts de l’attraction (monuments, paysage pittoresque, machines et outils traditionnels de l’industrie et de l’agriculture, de la régulation du fleuve etc.), mais également leur importance, leur accessibilité, le nombre optimal 154
des visiteurs par chaque site à visiter, l’intervalle d’accueil, les contraintes , ainsi que les caractéristiques sociodémographiques des touristes accueillis (âge, emploi, scolarité, motifs etc.). En outre l’équipe a enregistré les hôtels, les auberges, les restaurants y compris tous les dispositifs d’accueil pour touristique. Par ailleurs les enquêteurs ont établi des listes inventaires en saisissant le nom et les coordonnées adresses d’artistes, de groupes professionnels et non-professionnels étant donné que ceux-ci sont à la fois les héritiers et les médiateurs réels de la culture hongroise. Hélas un certain nombre des mairies auxquelles une lettre avaient été envoyée pour demander des renseignements sur leur commune et ses habitants, n’a pas répondu. Bien que nous ayons pu dresser l’inventaire envisagé, mais il faut reconnaître que la richesse du patrimoine culturel répertorié est plus importante et de plus grande qualité aux régions de Nord jusqu’au comité Pest tandis que la base de données est restée considérablement plus pauvre le long du cours du Danube en aval de Budapest, notamment près de la frontière du Sud.
4. Présentation du Danube, l’affaire Gabčikovo-Nagymaros
Pour introduire les recherches concrètes l’étude élaborée rédige tout ce que nous pouvons savoir sur le Danube y compris une présentation générale, la géologie et l’histoire du fleuve. Les limites de la conférence ne nous permettent pas de faire connaître tous les détails, mais pour ceux qui s’y intéressent et le projet Danube n’est pas disponible, je propose de se reporter à l’encyclopédie Wikipédia où un résumé assez bien détaillé peut être retrouvé en tenant compte du fait que Wikipédia ne constitue pas une source totalement authentiquevi ou bien ceux-ci peuvent étudier les
livres
et
les
études
qui
se
figurent
par
exemple
au
site
http://www.clio.fr/voyages_culturels/bibliographie_hongrie.asp Il y a longtemps les experts ont estimé que la construction d’un canal « DanubeRhin-Main » résoudrait la navigation. Pour comprendre le problème il faut savoir que le Danube n’est navigable qu’à partir de Kelheim, à presque 500 kilomètres de sa source. Le canal du Main au Danube permet d’effectuer la liaison fluviale entre la mer du Nord et la mer Noire en passant par le Rhin et le Main et cela emprunterait 155
un effort considérable à la navigation commerciale. En plus le canal permettrait un développement remarquable du tourisme fluvial grâce aux ports de plaisance proposés par exemple à Győr ou à Gönyű. On ne peut pas éviter le problème non-résolu il y a plusieurs dizaines d’années, la cause de la tension entre la Slovaquie et la Hongrie. Ce litige interétatique concerne le barrage Gabčikovo-Nagymaros et le détournement du Danube. Le premier traité a été conclu entre la Tchécoslovaquie et la Hongrie en 1963, le deuxième en 1977 ayant pour but de construire un système d'écluses et une centrale hydroélectrique sur le fleuve frontalier. Vu les conséquences environnementales possibles de cet immense chantier et sous l’influence des protestations des écologistes, et surtout après la chute du gouvernement communiste, la Hongrie a suspendu les travaux en 1989 puis a dénoncé le traité en 1992. Bien que conscient des dégâts sur l'environnement, la Tchécoslovaquie, qui avait achevé déjà les 90 % des travaux, poursuivait le chantier en 1991 avec une « variante C » qui impliquait le détournement du fleuve. Le 1er janvier 1993 la Tchécoslovaquie se divisait en deux Etats indépendants, c’était la naissance de la Slovaquie qui a déclaré valable les traités préalables au lieu de chercher un compromis. La Cour internationale de justice a condamné les deux Etats pour infraction au traité en 1997. A partir de cela cette question est balayée sous le tapis. Tout de même il est possible que ce problème puisse empêcher ou freiner l’utilisation touristique des valeurs se situant au bord du Danube pour une période assez longue…
5. Architecture, paysage construit et traditions sur les rives du Danube
Les villes et les villages pittoresques se poursuivent l’un après l’autre : Mosonmagyaróvár, Győr, Komárom, Esztergom, Visegrád, Szentendre, Vác, Buda et Pest jusqu’à Mohács. Ces lieux sont habités à partir du Paléolithique et leur histoire est très riche si nous regardons les différentes époques. Les touristes y trouvent de nombreux signes de nos ancêtres, des monuments et des attractions offrant beaucoup de possibilités de faire des excursions et voyages thématiques. L’architecture rurale garde également les signes marquants de la culture régionale et
156
parallèlement on ne peut pas oublier les liens entre des minorités habitants certains village et leur « pays de mère » non plus. Les méthodes comparatives produisaient des résultats quelquefois surprenants dans les domaines de l’ethnographie, de la musique et de la culture du point de vue du tourisme. La variété des coutumes, de l’architecture, de la musique de différentes ethnies co-habitantes dans cette région et l’interaction permanente parmi ces éléments permet de conclure qu’il est tout inutile de créer n’importe quelle hiérarchie entre eux ou d’employer un certain classement relatif à leur importance. Ce qui est vraiment souhaitable, c’est souligner les signes se reliant les différentes groupes de la population dans la vallée du Danube. Pour acquérir une conscience européenne il faut préserver les racines et les traditions, chacun la sienne, mais tout de mêmes en commun. C’est la culture qui favorise le mieux la coexistence des gens, qui renforce l’intérêt mutuel parmi eux d’une manière non-didactique en évitant la forme d’un dictat. Un concert de musique ecclésiastique ou un bouillon de poissons font également la partie de la culture et en tenant compte de l’intégralité de la culture il est toujours mieux de séparer les deux types d’offres de voyages, l’une destinée aux amateurs de la musique classique, l’autre aux gourmands de la cuisine hongroise. Il n’est pas convient d’oublier les programmes folklores, les festivals nombreux des minorités et l’artisanat traditionnel non plus : le tressage de corbeille, la taille du bois, le pain d’épices figuratif etc. ; la chasse, la construction de bateau, la meunerie et l’orfèvrerie. Toutes ces activités sont convenables pour organiser des séjours plus ou moins longs pour les jeunes et les adultes qui s’intéressent à des choses quelque fois bizarres. En ce qui concerne la « haute » culture, c.-à-d. la littérature, la peinture ou la musique classique, celle-ci peut être séparée du paysage et comme on dit elle ne connait pas de frontières. Il est plus difficile de trouver des peintres ou sculpteurs dits danubiens, comme on nomme József Egry le peintre du Balaton, mais l’œuvre de Margit Kovács, Miklós Borsos, István Szőnyi, Gyula Radnay ou István Csók se relie tout de même à Győr, au Courbe de Danube, à Baja ou à Sáregres. Le Danube peut être le fil principal pour organiser une série de concerts, des visites thématiques dans des foyers réservés aux artistes créant leur peinture ou statue. Cela veut dire tandis
157
que l’ethnographie et les arts folkloriques se racinent forcément dans le paysage du Danube, la « haute » culture s’exprime en premier lieu par le biais de ces personnalités évoquées et de leurs écoles Ces valeurs sont plus universelles et ainsi nous ne pouvons pas les relier à une région donnée.
6. Protection de la nature et de l’environnement
Les deux rives du Danube s’évoluent d’une manière permanente, offrant une vue particulière pour les visiteurs. Tandis que les deux côtés du fleuve dans les pays dits occidentaux témoignent partout les signes de l’activité humaine, en Hongrie ils sont encore presque intacts, les rives étant encore accessibles, surtout dans les régions qui s’étendent plus vers le sud. Ces espaces de la nature vierge attirent de nombreux visiteurs, c’est l’une des atouts principaux de cette contrée qui génère les attraits touristiques peut-être les plus précieux du Danube. Malgré tout il n’est pas tout résolu en ce qui concerne l’état de l’environnement et de la nature, par exemple le traitement des eaux et la pollution du sol. Le niveau relativement plus faible de l’industrialisation et la régulation du fleuve n’a pas contribué à l’épanouissement de l’environnement étant donné que les principes de la protection de la nature avaient été subordonnés à des préoccupations économiques ayant pour but d’augmenter les bénéfices et après la 2e guerre mondiale, notamment aux projets de renforcer l’autarcie industrielle du pays. En effet ce qui est très important de nos jours, c’est l’éducation des générations plus jeunes à la protection de la nature et de l’environnement. A cet effet il y a déjà plusieurs centres d’accueil de visiteurs et scolaires où les experts scientifiques et touristiques accueillent des publics scolaires et adultes pour approfondir leurs connaissances générales dans ce domaine. Le personnel qualifié requis pour cette tâche est disponible dans le Szigetköz, dans le Pilis et à Gemenc aussi. Le développement du tourisme ne peut pas de tout endommager la nature, c’est pourquoi il faut strictement respecter les cycles biologiques de la flaure et de la faune. S’il est nécessaire il faut limiter l’accès aux territoires préservés, il faut maximaliser le nombre des groupes accueillis par jours. Il est tout de même
158
important de choisir les meilleurs méthodes comment observer la faune des parcs naturels, p.ex. les oiseaux, comment prendre des photos ou enregistrer des sons. La gamme des participants possibles est très large. On peut organiser de groupes pour les professionnels et spécialistes s’intéressant directement au paysage danubien, ou pour des touristes amateurs du patrimoine naturel qui sont tout simplement curieux s’il s’agit de la botanique ou de la géologie et qui, quelque fois, ne voudraient plus que prendre des photos de nature. Ceux-ci ne veulent que compléter leurs connaissances théoriques par des expériences sur place. En traitant des projets relatifs au Danube, il convient également d’évoquer le sujet de la centrale hydroélectrique Gabčikovo-Nagymaros, ce litige entre deux paysmembres de l’Union Européenne, Slovaquie et Hongrie. Il est possible d’exprimer les raisons de cette affaire pour les touristes et de leur présenter l’état actuel de Szigetköz. Nous pouvons organiser des visites régulières en groupe pour présenter les stations de « monitoring » continu du fleuve et ses deux rives. Ces stations de recherche peuvent accueillir des groupes de touristes sans déranger les processus d’observation de l’état et la qualité de l’eau, du sol et de l’atmosphère tout au long du Danube. Il peut être très intéressant pour les visiteurs même d’exposer les impacts favorables ou défavorables de l’intervention humaine sur la nature, sur notre environnement humain. Une régulation des eaux courantes ou l’établissement d’un dépôt d’ordures exerce une influence considérable sur le sol ou peut modifier la composition chimique de la nappe phréatique. Pour pouvoir présenter ces circonstances, l’infrastructure y nécessaire doit être créée. Selon un scénario optimiste, nous considérons comme un apport de cette étude que la présentation du patrimoine naturel de la situation actuelle pourra contribuer à une résolution plus rapide du problème interétatique. Hélas les intérêts économiques sont souvent plus forts que les arguments de la protection de la nature et de l’environnement, et on ne prend pas compte des frais et de l’amortissement reliant à la nature. Ce point de vue est vraiment contraire au principe du développement soutenable de l’économie et notamment dans le domaine du tourisme !
159
7. Infrastructure touristique destinée à l’accueil des visiteurs
L’un des principaux buts du projet Danube était d’esquisser les possibilités d’hébergement, du passe-temps et de gastronomie du paysage Danube par localités. La base de données qui est un produit du projet, a été dressée il y a vingt ans, par conséquent aujourd’hui elle n’a qu’une valeur historique. Cela va de soi qu’un tel inventaire doit toujours être mis à jour, c’est pourquoi les bureaux d’informations touristiques s’en chargent chaque année. Toutefois sans connaître les capacités d’accueil, leur qualité et les prestations offertes on ne peut pas satisfaire les besoins des touristes et sans connaitre leurs besoins il est impossible d’influencer consciemment le volume et les caractéristiques de l’offre. De même, une telle base de données est censée fournir des informations par exemple sur les spécialités du terroir d’un chef de cuisine de la région ou sur des personnages comme p.ex. les petites grand-mères qui reçoivent des hôtes chez elles dans le cadre du tourisme rural. Par ailleurs il faut également tenir compte des tendances récentes du tourisme global, par exemple du vieillissement de la population en Europe. Grâce à ce phénomène l’importance du tourisme « senior » (de troisième âge) augmente de plus en plus. Les retraités disposant suffisamment de ressources financières et du temps libre constituent une part de marché croissante, aux exigences de laquelle les capacités d’accueil et les prestations doivent s’adapter. Toutes les bases de données contenant des informations sur les lieux d’hébergement et de restauration doivent être compléter par certains détails relatifs à qualité, car les systèmes de classification officiels permettent de constater des différences importantes en Hongrie parmi les prestataires exerçant dans la même catégorie. Nous pensons que seul le système de « Hotelstars Union » en fait une exception, mais cela ne concerne que certains hôtels, et en général pour les autres il n’est pas obligatoire de s’y adhérer. En effet, de par leur nature, les inventaires des lieux d’accueil, ceux des activités de loisirs doivent être mis à jour régulièrement. Les attractions comme les monuments, la vue des paysages et des villes sont plus stables et inchangeables. L’utilisation 160
touristique des valeurs naturelles et des éléments du paysage Danube influence favorablement la rentabilité des investissements touristiques, et en augmentant les recettes permet de verser plus de moyens pour la protection de la nature et de l’environnement. Une base de données régulièrement mise à jour accompagnée d’un réseau des centres d’accueil peuvent soutenir également la formation des enfants dans les écoles primaires et secondaires. Cette tâche est assez compliquée qui exige un certain professionnalisme, c’est pourquoi il est souhaitable de mettre en place une organisation locale dite « T.D.M. » (tourism destination management) et parallèlement une S.A.R.L. ayant un caractère non-profitable.
8.
Moyens et réseaux de trafic
Il y a 22 ans, en 1992 où le projet « Danube » a été lancé, nous avons constaté que le choix est trop faible dans la région parmi les moyens de transport routiers, ferroviaires ou aériens. Tandis qu’aux pays se situant à l’Ouest de la Hongrie la combinaison optimale de ces moyens était assez facile, en Hongrie nous étions obligés pratiquement de faire abstraction du réseau de chemins-de-fer et des vols aériens. La question est de savoir si un changement était survenu pendant ces deux dizaines d’années ou non. Vu que dans cette région l’importance du trafic en commun continuait à se diminuer, le choix faible parmi les moyens de transport ne semble-t-il pas être trop grave et d’autre part l’âge moyen des autocars a baissé et leur qualité s’est également améliorée. Tout de même nous ne pouvons pas enregistrer un processus de développement concernant le trafic fluvial. Le nombre des bateaux et d’autres moyens de transport fluviaux est toujours trop faible, et la majorité de ces engins ne sert que de la distraction pour certaines couches sociales privilégiées, p.ex. bateaux de pêche, de plaisance, et de sport. La plupart des clubs sportifs financés traditionnellement par de grandes entreprises a cessé son fonctionnement. En outre il y a trop peu de ports publics, et le trafic fluvial « grande ligne » manque de la régularité. Malgré le fait que le Danube est navigable en Hongrie de Rajka jusqu’à Mohács, des lignes de bateaux se circulant selon l’horaire établi ne touchent que le tronçon entre Esztergom et Budapest. Les recherches menées et dans ce cadre le dressement d’un inventaire 161
touristique ont visé un développement important de possibilités d’accostage pour les canoës et de même que pour les navires plus grands. Toutefois pour résumer il faut avouer que le temps s’est arrêté, semble-t-il, dans ce domaine. La navigation est le tourisme sont touchés en premier lieu par le détournement du Danube, et les causes du litige entre la Slovaquie et la Hongrie se racinent dans le traité interétatique sur la construction d’une centrale hydroélectrique comme je l’ai déjà évoqué plus haut. Je pense avoir donné suffisamment de détails pour expliquer cette polémique. Ce qu’il faut encore y ajouter c’est que le détournement unilatéral du fleuve a provoqué des dégâts importants du point de vue du tourisme et surtout en matière de la protection de la nature. Heureusement celle-ci est plus forte, la nature triomphe et malgré la baisse du niveau de l’eau dans le sol l’environnement naturel semble avoir survivre à l’intervention humaine… En 2004 la Hongrie est devenu membre de l’Union Européenne, trois ans plus tard membre de la Convention de Schengen. Ces changements ont modifié fondamentalement les perspectives du tourisme, l’espace d’action. Le Danube a perdu son caractère du fleuve de frontière strictement contrôlé, les passages frontaliers ont perdu leur exclusivité, le Danube est devenu librement navigable pour tous. Ce changement rend beaucoup plus facile l’organisation des programmes et la création des lieux d’accostage. Le cyclisme a parcouru un développement plus remarquable. Le réseau de vélo existe et fonctionne quoique l’offre des prestations soit toujours assez faible et même la qualité des routes reste à améliorer. Le vélo est tout de même un bon moyen pour découvrir la ville de Budapest et le paysage Danube. Il faut savoir que la plupart des grandes routes sont toutefois interdites aux vélos (et aux charrettes !) à certaines heures, par précaution. Le vélo n’est pas pratique pour un voyage au long cours... En revanche, il existe plusieurs itinéraires balisés près du Danube. Souvent ces itinéraires ne sont pas encore séparés des routes nationales, ainsi c’est l’un des devoirs des autorités pour l’avenir de rendre plus seine et plus sûre la circulation des vélos ainsi que de favoriser les P.M.E. offrant des prestations touristiques pour les amateurs du cyclisme.
162
9. Conclusions
Pour mieux exploiter les possibilités touristiques du paysage Danube il faut s’adapter aux nouvelles technologies d’information à l’aide desquelles il est plus simple et beaucoup moins cher de communiquer des offres de programmes et de loisirs vers les touristes, mais cette méthode de communication est peu efficace. Le marketing s’évolue d’une manière accélérée, et nous pouvons constater que les outils traditionnels se mêlent avec des nouveaux. La lutte contre la mondialisation rend de plus en plus important la mise en valeur du patrimoine culturel local. Le tourisme peut être la principale et unique branche économique qui agit en faveur des valeurs régionales, qui défend la nature et l’environnement, qui peut harmoniser et coordonner les intérêts différents des secteurs de l’économie nationale. Nous sommes conscient du fait qu’il faudrait traiter le Danube comme une unité à partir de sa source jusqu’à la Mer-Noire, mais cela dépasse actuellement les cadres de nos efforts. Pour réaliser ce grand projet il serait souhaitable de multiplier le nombre des organisations locales T.D.M. qui se chargent de l’accueil des touristes et qui surveillent la richesse et la durabilité des valeurs touristiques, et qui peuvent s’adapter souplement à la demande du marché de tourisme. La mise à jour et la pérennisation des bases de données est indispensable, c’est l’un des outils secrets qui puisse avoir un impact positif sur le nombre des nuitées passées près du Danube et le volume des recettes touristiques. C’est à l’aide des efforts permanents des habitants, propriétaires, entrepreneurs et employés, qu’on peut rendre le rythme de croissance et l’efficacité de l’offre plus élevés. Ces travaux n’ont pas pris leur fin !
163
10. Bibliographie A kék Duna – Barangolás a Duna mentén, Duna projekt, MTESZ, Győr 1994. A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája, EconoConsult Kft. és COWI Magyarország Kft. Budapest 2009. A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai helyzetképe és fejlesztési feladatai (Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére; Győr 2004) BOKODY József: Magyarország vízitúra útvonalai (Sport, Budapest 1985.) CEBA Győr-Moson-Sopron Megyei Kézikönyv, 1998 (CEBA kiadó, szerk., társszerző) CSORDÁS Viktor, FEHÉR György: Magyarországi kerékpártúrák Frigoria GMK Kiadóiroda, Budapest 1992. Duna a magyar területfejlesztésben (Készült az NFGM felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia RKK gondozásában; Győr 2008) Dunamenti Kerékpárút I. ütem (Rajka-Visegrád) - tanulmányterv "Országos Kerékpárút-hálózatért" Alapítvány, 1992. február GIMES Endre: Lébény (GySM-i Idegenforgalmi Hivatal, PANORÁMA 1972.) Győr a XXI. század küszöbén (CEBA, Kaposvár, 2002. – társszerzőként Kerékpárral Magyarországon Németh László könyv- és térképkiadó, Budapest 1992. La stratégie de l’UE pour la région du Danube – une réponse conjointe aux défis communs, Panorama Inforegio, No. 37 printemps 2011 Országjárásvezetők kézikönyve I-II. TIT központi kiadványa, Budapest, 1972. Országos Kerékpárút Hálózat Nyugat-Magyarországi Régió Tanulmányterve - I. ütem "Országos Kerékpárút-hálózatért" Alapítvány, 1992.09.30. megrendelésére készítette a PLANTA GMK Sopron Panoráma Útikönyvek sorozat - Magyarország (4. átdolgozott, javított kiadás, Panoráma 1972.) Szigetköz idegenforgalmi hasznosítása MTESZ Munkabizottság 1988. Munkaszám: 7142-00-101 Tájékoztató a magyarországi vízi turizmus helyzetéről és főbb fejlesztési lehetőségeiről (VÁTI Üdülőterületi Főmérnökség, Budapest 1992. március)
164
TDM Működési Kézikönyv – Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából, Budapest 2008 (főszerk.: dr. Lengyel Márton) UZSOKI András: Mosonmagyaróvár Panoráma, Győr-Sopron Megyei Idegenforgalmi Hivatal 1967.
http://www.danube-region.eu/ http://www.eu2011.hu/fr/strategie-pour-la-region-du-danube Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége http://www.youtube.com/watch?v=SpilBond4xk Claudio Magris: „Danube”, Gallimard, Paris, 1988; The Harvill Press 1989 http://fr.wikipedia.org/wiki/Danube ou en hongrois: http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna
165
LAKI Ildikó MTA TK Szociológiai Intézet, Szegedi Tudományegyetem JGYPK Két Duna menti település turisztikában betöltött szerepe Tanulmányom két Duna menti település - Baja és Százhalombatta- turisztikában való megjelenését és hazai szerepét kívánja bemutatni azzal a céllal, hogy olyan városokat vesz górcső alá, amelyek egymástól igen eltérő fejlődési utat jártak be, de mindegyikük esetében kiemelten fontos szerepe van és volt mindig is a Dunának. A dolgozat két egységből épül fel, egyfelől a települések jelenkori bemutatására, ismertetésére helyeződik a hangsúly, mely megalapozza a második egységet. Ez a tartalmi elem a turisztikai fejlesztési lehetőségekre, a Duna kihasználására épülő iparágak
bemutatására
fókuszál,
különös
figyelemmel
illetve
városfejlesztési terveket. Baja és Százhalombatta rövid várostörténete 1. sz. térkép Baja járási (Bajai járásban) elhelyezkedése
Térképet készítette: Baji Péter (2013)
166
a
jövőbeni
Baja (német nevén Frankenstadt) Bács-Kiskun megye déli részén, a Duna bal partján fekvő kisváros. A település és közvetlen környéke a honfoglalástól folyamatosan lakott terület, az első hiteles írásos említés időpontja 1323. A település középkori időszakát jelző első megbízható adat 1472-ből való, ekkor a várost már mezővárosi településként, fontos közlekedési, hajózási keresztpontként tartotta nyilván. A török hódoltság idején a gazdaság visszaesett, az irányítás, a közigazgatás, valamint az észak-déli közlekedési tengely szempontjából előnyös helyzetben lévő város (Baja Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2008) még kedvezőbb helyzetbe került: térségi szerepe erősödött, városi rangja „stabilizálódott. Baja város és környéke soha nem rendelkezett kiemelkedő mezőgazdasági alappal (feltételezhetően rossz minőségű talaja miatt), ellenben az, hogy az egyik legvirágzóbb településsé vált a térségben, az a dunai vízi útnak volt köszönhető. A folyó által fellendült a kereskedelem, az ipar és az iparos tevékenység, amely tulajdonképpen a település vált. A város gazdasági virágzása a XVIII. század végéig töretlennek mutatkozott, a környék gabonakereskedelmének központja, a környékbeli települések fontos piaca volt ekkor a város. A település fejlődése az 1900-as évektől lelassult, elveszítette addigi kereskedelmi és kisipari szerepét, de megtartotta térségi kultúrában és oktatásban addig megszerzett helyét. Az I. világháborút és a szerb megszállást követően 1921-től 1941-ig Bács-Bodrog vármegye székhelyeként funkcionált, jogállását a II. világháború után visszakapta, majd az új közigazgatási határok kijelölésekor – Bács-Kiskun megye létrehozásával – 1950-ben már el is vesztette. A város megyei pozícióját emelte a fokozatosan megjelenő, majd tartósan letelepedő különböző könnyűipari ágazatok köre: a húsipar, a ruha- és textilipar, az élelmiszer-hűtő- és malomipar, valamint a finommechanikai, mechanikai gépgyártás és összeszerelés. Ennek eredményeként a lakosság foglalkoztatottsága és az ipari ágazatok részesedése nagymértékben emelkedett, párhuzamosan pedig megindultak az infrastrukturális fejlesztések; a lakásépítés, a gázellátás, a vezetékes vízellátás. A második világháborút követő időszakot Tito erődítményeként élte meg a város; az iparban dominánsabb nagyobb beruházások elkerülték Baját, a határ menti településeket is elkerülték. A város könnyűiparral összefüggő fejlesztésére az 1970es és 1980-as években került sor, ekkor több száz kisipari munkahely létesült, 167
melyek jelentős többsége budapesti vállalatok helyi/területi egységeként működtek. Legnagyobb foglalkoztatók között jelent meg a Finomposztó Vállalat, a Kismotor és Gépgyár, a Bácshús, a Ganz helyi kirendeltsége, a NETT konfekció Gyár. A város jelenleg Bács-Kiskun megye egyik fontos városa, de több évtizede nem célpontja stratégiai befektetéseknek. Az okok között említhető a határ közeli helyzete, a határon túli társadalmi-gazdasági viszonyok rendezetlensége, a jellemző mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok piacvesztése, a korábbi nagyobb állami üzemek felszámolása és a város megközelíthetősége. (Baja Város Gazdasági Programja 2007-2010:13) A város általános gazdasági állapota, versenyképessége a régión és a megyén belül is közepes. A helyi üzemek és vállalatok a rendszerváltást követően
vagy
felszámolásra
kerültek
vagy
a
privatizációt
követően
átalakultak.5Tovább nehezíti a város helyzetét, hogy Baja és térsége esetében a multinacionális szervezetek, cégek betelepülése a rendszerváltást követően elmaradt. Néhány gazdasági szervezet továbbra is potenciális szereplője maradt a város gazdasági életének, ilyennek tekinthető Baja egyik legnagyobb foglalkoztatója, a Délhús Rt., az 1991-ben létrehozott AXIÁL Kft. Vagy a több mint húsz éve stabilan működő helyi középvállalkozás, a Bácska Sütő- és Édesipari Kft. A térségben kiemelt gazdasági és foglalkoztató szereppel rendelkezik a Bajafil Fonó - Fonalgyártó és Kereskedelmi Kft., a csávolyi székhelyű magyar tulajdonban levő MOGYI Kft. A Kft. fő profilja olajos magvak pörkölése, csomagolása és forgalmazása. A város néhány nagyobb gazdasági szervezetén kívül az 1990-es évek végén megjelentek a multinacionális cégek is, ilyennek tekinthető a Spar, a Lidl, az
Aldi,
a
Tesco,
valamint
a
város
több
területén
működő
kisebb
bevásárlóközpontok. A város turisztikai adottságai kiválóak, a helyi és térségi lakosok számára a Duna kiemelten fontos, a hajóturizmusba történő, a mainál erőteljesebb bekapcsolódás fontos lenne a térség számára. A város vezetése az elmúlt húsz esztendőben
5
Az 1980-as és 1990-es években a magyarországi száz legnagyobb üzemből Baján és környékén volt található a Bácska Agráripari Rt., az Elektro-Computer Rt., a Bácsker, a Reáltransz Kft., a Bács-Volán Rt., a Baja és Vidéke ÁFÉSZ, a bácskai Gabonaforgalmi Kft. Baján, a Rémi Keverő Kft., és a Hercegszántói Herz Kft. (Szenoradszki, 2009).
168
számtalan próbálkozást tett a Duna kihasználása érdekében (hajózási célpontok kijelölése, kulturális és szórakoztatási lehetőségek kiépítése), de leginkább sikertelenül. Hasonlóan értékes területi egység a Gemenc, az Alsó-Duna ártér ligeterdőkkel borított területe, amely az ország legszebb természeti tájai közé tartozik. A gemenci erdőtömb – mely ma Európa egyik legnagyobb összefüggő, természetközeli állapotban megőrzött területe – kedvelt célpontja az aktív (természetjáró-, lovas-, vadász-) turizmust kedvelőknek. A turisztikai adottságokhoz kapcsolódóan a térség, illetve a megye legnagyobb nyári rendezvényeként kell említeni, a Bajai Halfőző Fesztivált. 1996 óta nyújt gasztro-kulturális élményt a városba látogatóknak. 2. sz. térkép Százhalombatta járási (Érdi járásban) elhelyezkedése
Térképet készítette: Baji Péter (2013) Százhalombatta nevét a határában elterülő vaskori halmokról kapta. A legkorábbi településre utaló nyomok több mint 5000 évvel ezelőttről, az újkőkorból származnak, de a terület intenzív betelepítésére a Kr. e. 2. évezredben, a bronzkorban került sor. (http://www.battanet.hu/battanet4/oldalak/heraldicart/index.htm)
169
A Budapesttől 30 km-re, délre található város a Mezőföld északkeleti peremén fekszik. A harmad- és negyedidőszaki képződmények felszínét a gravitációs mérések 1500 m feletti helyzetben jelezték. Anyaga feltehetően triász mészkő. Felette mintegy 600 m vastag, jórészt vízrekesztő, vízzáró agyagos, márgás oligocén rétegsor található. Az összlet felől 50-100 m-es szakasza homokos, homoklisztes kifejlődésű,
s
fölötte
80
m
laza
homokköves,
mészköves
felső-miocén
képződmények találhatók. A miocén rétegeket területünkön mintegy 100 m-es pannónia agyagos képződmény-együttes borítja, amely felett a felső- pannon összlet vastagsága 300 m-esre tehető. Ezt agyag iszap, homok váltakozásából felépülő, ún. szendvicsrétegsor alkotja, amelynek azonban homokszázaléka alacsony. Pleisztocén képződmények kis vastagságban vannak jelen, a 30 m-t csak a Duna vonalában haladják meg, ez utóbbi helyen durvatörmelékes, másutt finomszemcsés, löszös rétegek alkotják az összletet (Magyarország megyei kézikönyvei, 2001:78). Százhalombatta területén, a kedvező földrajzi környezet miatt – a Duna közelsége, a halászati lehetőségek, a jó termőföld – már az őskorkorban megtelepedtek az emberek. A paleolitikum embere nagy valószínűséggel az Óváros-Téglagyár /Földvár/ környékét részesítette előnyben – erre utalnak a történelmi emlékek. Ez a terület évezredeken át lakott volt a bronz- és vaskorban egyaránt. A téglagyári telepet, a tell-telepet csak a középső bronzkorban alakították át földvárrá, melynek a nyomai a mai napig láthatóak. A bronzkorban négy kultúra lakói követték egymást, a Nagyrév-, a Vatya-, a Halomsíros- és az urnamezős-kultúrák képviselői. A vaskor korai szakaszához, a Hallstatt periódushoz kapcsolhatóak a Földvártól nyugati és délnyugati irányban egészen Érdig húzódó halomsírok, az ún. „százhalmok”. A város nevét részben erről kapta (százhalom). Báté okleveles említése azonban csak az 1318-as évekre tehető. A magyarság honfoglalása idején a mai Százhalombatta – ahogy ezt Anonymus is említi – a fejedelmi szállásterülethez tartozott. A terület benépesedése a X. és XI. századra tehető, a római tábor környékén kialakult középkori település Báté falu. Az itt élők helyben talált kövekből, az egykori erődítmény anyagából építették fel templomukat. Az első okleveles említés Károly Róbert uralkodása idejéből, 1318-ból származik. A budai káptalan által kiállított iratban Tisza tárnokmester éti (Érd) birtokba iktatásához elrendelt határjáráskor e szomszédjának mondták a falut, s tettek említést a bátéi szigetről a Dunán (Dél-Buda környéki kistérség, 2003:46). 1695-1722. között Százhalom és a hozzá tartozó Batta 170
puszták, mint lakatlan területek jelentek meg a térképen, melynek benépesítése csak az 1690-es években kezdődött meg. Elsőként szerb telepesek érkeztek, akik a török által még megszállt Szerbiából menekültek ide. Levéltári adatok szerint az 1710-es években már 17 család lakott ezen a területen. A 17. század végén sokan jutottak földhöz a környéken élők közül, köszönhetően azoknak a kedvezményeknek, melyek segítették a letelepedőket (adómentesség, jó minőségű földek). 1710-1720-ban nagy számban érkeztek még a Felvidék magyar és szlovák területeiről, de tömeges letelepedés azonban csak a 18. század folyamán indult meg, ennek eredményeként az 1784-1787 közötti időszakban végzett, II. József kezdeményezte népszámláláskor 493 fő jegyezte lakhelyeként a települést. A kiegyezés után (1867) a falu dinamikus fejlődésnek indult, vezetése mindent elkövetett a település fejlődése érdekében. 1863-ban a települést már 882 fő választotta lakhelyéül, akik között szerbeket, tótokat és magyarokat egyaránt találunk. A lakosság fő megélhetési forrása ekkor a mezőgazdaságban és a halászatban volt tetten érhető. Ipari munkalehetőséget az 1895-1898 között épített Bhon-Drasse cég által alapított és felépített téglagyár jelentette. A gyár 1896-ban kezdte meg működését. A gyárat az óbudai székhelyű Bhon-Drasse társaság létesítette a dél-budai térség téglagyáraként, az Érd-Batta közötti lösz dobok déli részén a Duna partján. A téglagyár területén található egyéb épületek, mint pl. a kultúrház és a gangos lakóház is ezekből a téglákból épültek. Később megépült a téglagyár melletti kikötő, amely lehetővé tette, hogy Magyarország déli városaiba uszályokon keresztül juttassák el a téglákat. (Rumi, 1998:34) 1903-ban a falu neve Battáról Százhalombattára módosult (bár egyes források szerint 1898 óta hívják így a települést), amelyet – egyébként – az akkori képviselőtestület nem fogadott szívesen. Ők a Dunabatta, Árpádbatta, Budabatta, Magyarbatta elnevezéseket támogatták, melyeket végül az Országos Bizottság elutasított. Az 1900-as évek elején a lakosság száma 1200 főre tehető, akik – mint ahogy már a fentiekben említésre került – mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak, ugyanakkor Budapesten és a környékén található gyárakban találtak maguknak munkát. Az 1930-as évek végén dr. Matta Árpád és András József földbirtokosok parcellázásaikkal szerettek volna Százhalombattán egy fürdővárosi részt létrehozni. Tervük szerint a Dunaparti területeken fekvő Árpád-fürdőváros és 171
András-Dunatelep hétkilométeres strandjával a magyar lidót valósította volna meg. Az elképzelések megvalósításához a dunatelepi részen telkeket árusítottak, az ajánlatban kiemelésre került a főváros közelsége, a jó közlekedés, a családi házas otthon lehetősége, a kedvezőbb megélhetési feltételek, valamint a tisztviselők számára adandó 10%-os kedvezmény. Az ország növekvő villamosenergia-szükségletének kielégítésére az illetékes kormányzati szervek már az 1950-es évek közepén úgy határoztak, hogy széntüzelésű hőerőművet építenek Százhalombattán. 1960-ban a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) és a Dunamenti Hőerőmű Vállalat (DHV) együttes beruházásával párhuzamosan Százhalombattán megkezdődött a városiasodási és városodási folyamat. A két nagy ipari üzem, a DHV és a DKV munkaerő-szükségletének biztosítása azonban szükségessé tette a lakásépítési program beindítását. A település ófalusi része mellett lassan kiépült a több családnak egyszerre biztos életteret nyújtó lakótelepek csoportja. 1962-ben megkezdődött a készenléti lakótelep épületeinek (766 lakásos, téglából készült) felépítése. A lakások mellett 235 millió forintos költséggel megépült többek között egy 16 tantermes iskola (Damjanich úti iskola), egy 100 és egy 50 gyermek befogadására alkalmas óvoda, valamint egy 20 és egy 60 személyes bölcsőde. Ezt követően átadásra került a körzeti orvosi rendelő és gyógyszertár, a mentőállomás és a szolgáltatóház. A lakosság vásárlási igényének kielégítésére pedig létrejött az első ABC, ruházati üzlet, valamint eszpresszó és vendéglő. A lakosság számaránya rohamosan növekedett, az 1960-as évek küszöbén még csak 2134 fő élt a településen, amely szám 1980-as évekre hatszorosára (13 303 fő) emelkedett. Az iparvállalatok megtelepedése és munkahelyteremtő képessége következtében évről évre emelkedett a két vállalatnál elhelyezkedők aránya is, leginkább a betelepült helyi lakosok köréből került ki. Százhalombatta mindig is küzdött a helyi értelmiségi réteg kialakításával és megtartásával. A településépítés kezdeti szakaszában mindez az ország különböző részeiből történő letelepedéssel volt megoldott, az 1980-as években viszont a város már kitermelte saját értelmiségi csoportját. 1970-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 6/1970. sz. határozatában Százhalombattát várossá nyilvánította, ettől az időponttól a település a Városi Tanács létrehozásával megindíthatta fejlesztéseit. Az új közintézmények építései közül 172
kiemelkedett az 1966-ban megépített 1. sz. Általános Iskola, 1973-ban felépült az Eötvös Loránd Általános Iskola, majd 1978-ban az Arany János Általános Iskola és – a későbbiekben ezzel kiegészített – Nyolcosztályos Gimnázium épülete. 1977-ben átadásra került a Szakorvosi Intézet is. Százhalombatta 1960 és 1990 között rohamos, tartós fejlődési ívet tudhatott magáénak. Százhalombatta az 1990-es évek változásait akadályok nélkül élte át, a város élettere az iparvárosok közül az egyetlen olyan város volt, amelyik a mai napig prosperáló település. 1. sz. diagram Lakosságszámának változása 1949-2013. között Baja és Százhalombatta vonatkozásban 39 301 33 931
36 224
27 936 15 330 1717 1949
18 577
Baja Százhalombatta
5406
1970
1990
2013
Forrás: KSH adatbázis (szerk. Laki Ildikó) Kultúra, idegenforgalom és a mindennapok Mindkét város esetében a Duna potenciális szereplő; egyfelől az ipari tevékenységek, másfelől a különböző szabadidős, turisztikai célú programok megvalósítása szempontjából. Baja jelentős közlekedési csomópontként tartható számon, köszönhető ez egyrészt többsávos Duna-hídjának, másrészt országos közforgalmú kikötőjének. Ugyanakkor az Európai Unió déli határának legjelentősebb folyami kikötője, a nemzetközi vízi forgalom szolgáltató bázisa is egyben. Észak felé, átkelve a Türr-híd alatt, Dunafürdő üdülőterület nyaralóházai láthatók az ártéri erdő szélén. (www.baja.hu)
173
A Duna önmagában még csak egy egysége a város Dunához kapcsolódó természeti értékeinek, hasonlóan fontos szerepet tölt be a Sugovica, a Duna mellékága, mely Baja belvárosának meghatározó és látványos eleme. Ez köti össze a várost a Petőfiszigettel, azzal a kulturális, sport- és idegenforgalmi helyszínnel. A város épített értékeit színesítik azok a kulturális épületek, emlékek, amelyek még többnyire a 18-19. század folyamán épültek. A Szentháromság-szobor, a város középpontjában álló 18. századi, késő barokk épületemlék, amely a várost sújtó pestisjárvány (1750-es évek) emlékét idézi. A mai Városháza a hajdani Grassalkovich-palotaként lett ismert. A kastély 1750-től állt a Grassalkovich család tulajdonában egészen a múlt század végéig, 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstől, így az épület a városé lett. 2011-ben új kulturális intézmény nyitotta meg kapuit, a 19. századi épületegyüttes által reprezentált Bácskai Kultúrpalota.
A
város
és
térsége
egyaránt
gazdagnak
tekinthető
egyházi
intézmények vonatkozásában. Szintén a 18-19. században épült a Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplom, a Páduai Szent Antal Ferences Kolostortemplom, illetve a Szent Miklós Görögkeleti Plébániatemplom. A város épített természeti képét a Sugovica part képviseli a halászparttal, a Türr István Emlékművel, valamint Baja várossá nyilvánításának 300. évfordulóján átadott Árpád-kúttal. A kulturális intézmények között kiemelkedő helyet vívott ki magának az 1845-ben épült késő klasszicista zsinagógának hányatott sorsa az 1980-as évekig tartott, megtartva eredeti szerepét és helyét, az épület hivatottságát került át a Városi Könyvtár és Művelődési Központ erre a helyre. (Laki, 2013: 178) A város tradicionális polgári múltjának és jelenének találkozási pontja a Szentháromság tér, az Európai Unió támogatásával 2012-ben fejezték be e történelmi belvárost. A Szentháromság teret gyakran hasonlítják a velencei Szent Márk térhez. A hatalmas, négyzetes teret szürke gránitkocka burkolja, átlós irányban, mintegy lóhere-alakzatot formálva keresztezi két útvonal. A Szentháromság tér jelentősége többrétű. E tér ad helyet a különféle városi rendezvényeknek, a Bajai Halfőzőversenynek, továbbá számos társadalmi eseménynek. Százhalombatta esetében a Duna elsősorban az ipari létesítményekhez kapcsolódó szállítási lehetőségeket, másodsorban a kihasználásra váró turisztikai fejlesztések 174
körét testesíti meg. A város számos kulturális és művelődési lehetőségen keresztül kívánja lakói számára vonzóvá tenni a Dunapartot, a vízhez kapcsolódó élményeket. A közösségi élmény alakításához továbbá olyan eszközökkel is hozzájárult, amelyek ma már a térségben fogalomként vannak jelen; gondolva a Summerfest programra, a különböző térségi együttműködésekre, konferenciákra, szakmai szimpóziumokra. Kiemelkedő intézményeként tartható számon a város történetét megőrző Matrica Múzeum és a hozzá tartozó Régészeti Park. A múzeumot a város 1987-ben alapította, gyűjteményének alapját elsősorban a 60-as, 70-es években folytatott nagy építkezések során megbolygatott régészeti lelőhelyekről előkerült és begyűjtött leletek jelentették. A régészeti park – mely a ma már a múzeum szerves egysége Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma 1996-tól működik. A településnek nevet adó 2700 éves "százhalmok" között - 6 hektár területen - a bronzkorból és a vaskorból feltárt házak hiteles rekonstrukciói jelennek meg. Hasonlóan értékes emléknek minősül az „Óvárosi Szerb templom és Múzeum. (A város barokk stílusú szerb ortodox temploma az Óváros főutcájában található. Az 1720-ban készült fatemplom helyett készült, az ortodox előírásoknak megfelelően kelet-nyugati tájolású kőtemplomot 1750-ben szentelték fel, és a XIX század végén restaurálták.” A kultúra egyik térségi fellegvára a százhalombattai Summerfest Fesztivál. Nemzetközi
Néptáncfesztivál
a
Forrás
együttes
kezdeményezésére
A és
szervezésében indult útjára 1997-ben. Minden év nyár végén a város és térsége különböző nemzetiségeknek köszönhetően rangos rendezvényt szerveznek a néptánc programok jegyében a néptáncot kedvelőknek. Hasonlóan fontos és népszerű kulturális városi rendezvény a Battai Napok programsorozat. Itt a városi szereplőkön túl két testvérváros (Szováta és Brzesko) is aktív szereplője az eseménysorozatnak. (Forrás: http://www.terport.hu/webfm_send/3815) Amennyiben a települések turisztikai értékét vizsgáljunk, úgy Százhalombatta esetében nem hagyható figyelmenkivül a Benta-patak, a horgásztó és a Duna-part. Jelenleg a város ezen területekre kevésbé helyez hangsúlyt, inkább közvetett, mintsem közvetlen profitot termelő területekként vannak jelen a városban. 175
A város további értékét, idegenforgalmának átalakulását a városi turizmus, különös tekintettel a szabadidőre épülő turizmus kezdi formálni. A városközpont felújításával, új
intézmények
létrehozásával
(Szekeres
József
Szabadidő
Központ),
a
közintézmények és szolgáltatást biztosító intézmények emberközelivé tételével a helyi társadalom megtartása mellett a környékbeli lakókat is a településre kívánják vonzani. Azonban mindez az idegenforgalomban kevésbé, de leginkább nem látható. Ez esetben az intézményeknek kínálatuk szélesítésével, új programok kialakításával, továbbá olyan újszerűségekkel lehetne a turisztikában részt venni, melyek akár az iparvárosi funkcióra épülve a környékben, esetenként nagyobb távolságokat sem figyelmen kívül hagyva valósul meg. Összegzés Rövid tanulmányom egy leíró összegző munka kívánt lenni két Duna menti város életéről, életteréről. A téma választását indokolta az a tény, hogy mindkét város mindennapjaiban részt vehettem; Baján közel 14 évet töltöttem el, Százhalombattán 15 évet. Az városokban eltöltött évek saját tapasztalataimat bővítették nyilván a lokálpatriota
szemével,
mely
egyben
elfogulttá
vagy
elutasítóvá
teheti
a
településekről szóló leírásom belső tartalmát. Ezért az összegzésben elsősorban a már leírt történelmi, tartalmi tapasztalatokat foglalom össze. Baja és Százhalombatta a Duna mellett elhelyezkedő iparvárosok sorába tartozó település. Baja városában a polgári és újpolgári elemek ötvöződésének lehetünk tanúi. Az erőteljes tradíciókkal, komoly polgári történeti múlttal rendelkező város a második világháború végétől megszűnt megyeszékhely lenni, helyette Kecskemét városát nevezték ki a megye központjává. Ez lényegében minden településre vonatkozó fejlesztést, egyéb ismérvet meghatároz. Magyarország legnagyobb megyéje két különböző világ összekapcsolását jelentette: a Duna-Tisza közi Alföldét, és a bizonyos mértékig inkább a polgárosultabb Dunántúlhoz hasonlító Észak-Bácskáét. A megye etnikai képét, hagyományait, kulturális örökségét tekintve a mai napig kétpólusú. Az egyik pólust éppen Baja képviseli. Baja átmenet a Dunántúl és az Alföld városai között, sajátos bácskai hangulatot árasztva magából (Baja 300 éve város, 1999: 23). 176
Baja város Integrált Városfejlesztési Stratégiája elsősorban a területi-térségi viszonyokra helyezi a hangsúlyt. Baja jövőképének meghatározásakor a város vonzáskörzetébe tartozó településekkel történő együttműködést hangsúlyozza, a versenyképesség és élhetőség mellett. Kiemelten fejlesztendő területnek tekinti a munkahelyteremtést, a közigazgatási és egyéb szolgáltatások professzionálisabbá válását,
a
városkörnyéki
közlekedést,
legyen
az
közúti,
vagy
vasúti.
A
fejlesztéseknek kiemelt pillére a természeti értékek megőrzése és megóvása, egyfelől az örökségvédelem, másfelől a turisták vonzása, amely lehetőséget teremt a befektetők számára. Baja városának fejlődési vonalát meghatározhatóvá teheti történeti múltjára épülő jelenének kialakításával. A polgári értékrenddel rendelkező társadalom olyan erőt jelenthet a város szempontjából, mellyel képessé válhat arra is, hogy a térségben erőteljes,
vezető
(gazdasági,
társadalmi)
szerepet
töltsön
be.
Ennek
megteremtésében adhat segítséget a bajai Eötvös József Főiskola, mely a város közvetett és közvetlen területein a helyi társadalmat és annak szerepét újra értelmezhetné, újra feladatot és szerepet adva az értelmiségi polgári rétegnek. Százhalombatta esetében némileg hasonló a helyzet, de itt egyértelműen az iparvárosi létből eredeztethető társadalmi kérdések a polgári értékrend mentességet tükrözik. Látható az is, hogy egy kis településből létrehozott iparvárost továbbra is a „csinált” funkciókat, tartalmakat testesítik meg. A város fejlődési vonala nem határozható meg csak a kulturális kezdeményezések felől, azonban mégiscsak ezzel a tevékenységével tud iparvárosi funkciójából kilépni. A helyi társadalom csak részben termeli ki saját értelmiségi rétegét, mely egyértelműen meghatározza a város fejlődési, fejlesztési vonalait. Mindkét város esetében a turisztikai fejlesztések köréből éppen az hiányzik, amely a helyi társadalom szerepét erősíti, hiszen nem csak a települések épített és természeti környezetében, de a helyi társadalomban is van olyan potencia, mely a turizmus számára sikereket hozhat.
177
Felhasznált irodalom Akcióterületi terv Százhalombatta. 2009. {Online} (2014.04.10.) http://www.terport.hu/webfm_send/3815) Két folyó között – Bács-Kiskun.Bács-Kiskun megyei Önkormányzat, 1997. p. 32-33. Baja 300 éve város. Baja: Türr István Múzeum, 1999. p.23 Baja Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Baja. {Online}(2013.09.23.) www.baja.hu A Bajai Többcélú Kistérségi Társulás 2008-2012. évekre szóló kistérségi intézkedési tervének értékelése, felülvizsgálata, 2011-2014. évekre szóló kistérségi intézkedési terve. (kézirat) Baja
Gazdasági
Programja.
2007-2013.
{Online}
(2013.10.26.)
http://www.bajavaros.hu/baja/pages/template1.aspx?id=1656786 Kőhegyi Mihály (szerk.): Baja története a kezdetektől 1944-ig. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. p.40-42. Rumi Imre: Városépítészet az önkormányzatban. Százhalombatta a XX. század végén. Modulus –R-Bt., Százhalombatta. 1998. p. 14 Szenoradszki Endre: A vállalkozások területi jellegzetességei a Bajai kistérségben. Modern Geográfia, 2009. 2. szám (online). (2014.04.23.) http://www.moderngeografia.hu/tanulmanyok/munkaeropiac/szenoradszki_ endre_2009_2.pdf) Szirmai Viktória: Csinált városok a 21. század elején. Bp.:MTA TK Szociológiai Intézet, 2013. p. 178. Egyéb forrás: http://www.battanet.hu/battanet4/oldalak/heraldicart/index.htm. (2014.04.30.)
178
JÁSZBERÉNYI Melinda PhD Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar Kulturális turizmus, mint motiváció a folyami üdülőhajózásban Kultúra által motivált utazások többsége a városokba irányul, ahol az épített örökség és a kulturális események képviselik a legfontosabb vonzerőket. A kulturális turizmus elsőszámú célterülete a város, hiszen a város magában foglalja a turistát látogatásra motiváló
vonzerőket,
a
várost
felkeresők
számára
felkínált
szolgáltatások
összességét, valamint azt az egyedi miliőt, amely a konkrét vonzerők mellett befolyásolja a turisták élményét. A városlátogatások egy sajátos formája a hajós turizmus. Európa számos nagy folyóját hasznosítják turisztikai célokra is. Legkedveltebb útvonalak a folyami szállodahajózásban: Duna, Rajna, Elba, valamint Franciaország, Oroszország és Ukrajna folyói. A folyami üdülőhajózás a nemzetközi turizmus egyik legattraktívabb, jelenleg egyik leggyorsabban fejlődő ága. Növekvő népszerűségének alapvető oka, hogy a folyók környezete a természeti szépségen túl, építészeti látványosságokkal is szolgál. Mindehhez pedig megannyi történelmi és kulturális élmény is társul. Hatványozottan igaz ez az európai folyókra, ahol keresztülhajózhatjuk kultúrában és történelemben hihetetlenül gazdag és változatos kontinensünket. I. A folyami üdülőhajózás aktuális trendjei Maga az üdülőhajózás az egyik leggyorsabban növekvő piac. Növekedési üteme csaknem kétszerese a közlekedési ágazaténak. Ezen rendkívüli növekedés hajtóerejeként több tényező is azonosítható: -
fő küldő országok, így Észak-és Nyugat-Európa országai valamint az Amerikai Egyesült Államok lakosságának magas életszínvonala,
-
a piacon kialakuló egyre éleződő verseny. Utóbbi jelenség esetünkben árverseny
formájában
tapasztalható.
Több
országban,
például
Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában áraik csökkentésével igyekeznek a körutakat szervező társaságok megnyerni a fogyasztókat. (Dragin et. al., 2010) 179
-
új igények megjelenése a piacon, amelyek korábban nem voltak olyan hangsúlyosak, mint manapság: sokan vágynak az utazás új módjainak kipróbálására, kényelmesen, költözésmentesen szeretnének megismerni minél több desztinációt. Ezen túlmenően a szállodahajók tökéletesen kielégítik az utazóközönség luxus illetve biztonság iránti igényeit.
Az üdülőhajózás sikerét alátámasztja többek között az a tény is, hogy a szállodahajók a válság alatt is többnyire jó kihasználtsággal működtek, sőt az elmúlt öt évben a folyami hajózás utaslétszáma évi 10%-kal nőtt (Hill, 2013). Ezzel a növekedéssel nehéz lépést tartani; több operátor társaságnál 2014 elején már a 2015-ös évre is elkeltek a jegyek. Különböző módokon válaszolhatnak erre a szolgáltatók. Legkézenfekvőbb magának a hajóflottának a bővítése. Az egyik legnagyobb társaság, az amerikai Viking River Cruises a 2013-ban évben épített hat új hajójával harmincötre emelte szállodahajóinak számát, amelyet idén terveznek további tízzel emelni. II. A kulturális turizmus fogalomrendszere A kulturális és egyéb örökségelemek, attrakciók turisztikai szempontból is növekvő érdeklődésre
tartanak
számot.
A
kulturális
turizmus,
ezen
belül
az
örökségelemekhez valamilyen módon kapcsolódó szabadidős tevékenységek az utóbbi néhány évtized legdinamikusabban fejlődő jelenségei. A kulturális turizmus motivációja a kultúrák megismerése, célja a kulturális eseményeken való részvétel és a kulturális attrakciók meglátogatása. Más megközelítés szerint, az a turista vesz részt kulturális turizmusban, aki megfelelő motivációval felvértezve kívánja megismerni egy másik kultúra tájértékeit. ( Jászberényi, 2014) A kulturális turizmus definíciója megközelíthető a kulturális turisták jellemzői, utazási szokásaiból kiindulva is. A turisták öt típusát különböztethetjük meg, függően attól, hogy a kulturális turizmus milyen szerepet játszik az utazási döntésben és a kulturális élmény milyen mélységű. A kulturális turizmus marketing szempontjai alapján az öt csoport közül három tekinthető valóban figyelemre méltónak: a tudatos utazó („purposeful”) az, akinek döntéseit a kultúra jelentősen befolyásolja, kulturális élményei számottevőek; 180
az eseti kulturális turista („casual”) az, akinek a kultúra közepesen fontos motiváció, és a kulturális élmény is közepes szintű; a városnéző utazó („sightseeing”) számára a kultúra fontos motivációt jelent, maga a kulturális élmény azonban nem tekinthető mélynek; kulturális turistává válnak („serendipitous”) azok a turisták, akik utazási döntéseiben a kultúra nem játszik kiemelkedő szerepet, az utazás során gyűjtött kulturális élmény és tapasztalat alapján mégis kulturális turistának tekinthetők; véletlen típusú utazók („incidental”) döntéseit a kultúra nem befolyásolja jelentős mértékben, és az utazás során szerzett kulturális élmények sem jelentősek.(WTO-ETC 2004, Sulyok, 2005) A
2009-2013
időszakra
szóló
Kulturális
Turizmus
Fejlesztési
Stratégia
meghatározása szerint a kulturális turizmus olyan piacképes turisztikai termék, amely iránti kereslet fő motivációja az anyagi- (tárgyi) és szellemi értékek megismerése. A
kulturális
turizmus
meghatározására
számtalan
nemzetközi
és
hazai
meghatározás létezik. A kultúra, illetve a kultúrára épülő turizmus, olyan átfogó jelenség, melyet nem lehet egyértelműen lehatárolni. (Jászberényi, 2014.) Ennek megfelelően tágabb és szűkebb definíciója is létezik a fogalomnak, a terület szakértői között sincs teljes egyetértés. Egyes definíciók szerint a kulturális turizmus határai összemosódnak más turisztikai ágazatokéval, hiszen a kultúra valamilyen formában majdnem minden turisztikai ágazatban jelen van, így a kulturális turizmust nehéz a turisztikai ágazatok között elhelyezni, ugyanis a turizmus minden ágazatának van kapcsolódása a kultúrához. (Horváth, 1999). Más meghatározások e tényt úgy fogalmazzák meg, hogy a fogalom részét képezi a magas és az alacsony kultúra is, így a például sportesemények látogatása, koncertek, irodalmi helyszínek megtekintése. (Holloway, 2002) A kultúra sokáig erőteljesen a klasszikus – múzeumot, színházat, hangversenyt, kiállítást magába foglaló – magas kultúrára korlátozódott.(Heinze, 1999) Az elmúlt évtizedekben a kultúra értelmezésében változás és egyben fogalomtágulás ment végbe. Az útikönyvekben felsorakoztatott művészeti vagy történelmi jelentőségű attrakciók mellett napjainkat meghatározó az ún. köznapi kultúra jelentősége. (Eder 181
1993, Heinze 2002) Ilyenek a hagyományok, a gasztronómia, a folklór, a divat, a design, a szórakoztatóipar, a városi rendezvények, a karácsonyi vásárok vagy akár a működő,
illetve
működésüket
leállított
gyárak
meglátogatása.
Igazodva
a
kultúrafogalom fent említett komplex megközelítéséhez, tágan értelmezve a kulturális turizmust, feloldva ezzel a kulturális intenzitásból fakadó behatárolási nehézségeket, a turizmus minden tevékenysége kulturális jelzővel felruházható, melyet az utazó akként él meg. (Dreyer, 1996) III. Üdülőhajózás és kultúra
Felmerülhet a kérdés, hova helyezzük az üdülőhajózást, ha a jellemzői alapján szeretnénk megfelelő kategóriába sorolni. Első megközelítésben az üdülőhajózást inkább a pihenés, relaxálás jellemzi. Ha megvizsgáljuk azonban az üdülőhajózás gazdag programkínálatát, könnyen felfedezhetjük akár a köznapi kultúra akár a magas kultúra elemeit. Tengeri hajóutak esetén változatos a kulturális elemeket is tartalmazó
programkínálat:
táncoktatás,
nyelvoktatás,
táplálkozási
és
egészségmegőrző tanácsok, mozi, színház, speciális éttermek a világ konyháival ismertetnek meg. A piac olyan nagy, hogy az egyes társaságok specializálódtak az utóbbi években: van olyan cég, amely elsősorban a gyerekes családokat célozza meg, van olyan, amelynek hajóin a szórakozás és a bulizás a legfontosabb és akad olyan is, ahol a kulturális programokra helyeződik a hangsúly. Ilyen jellegű utazásokat például a Crystal, a Regent Seven Seas, vagy a Silvesreas társaságok hirdetnek. Esetükben a fő hangsúly a színvonalas, idegenvezető által kísért kulturális szárazföldi programokon van, de hajózás közben is különféle témájú előadásokat hallgathatnak az utasok. Jellemzőek a tematikus tengeri hajózások, ahol például a jazz szerelmeseinek
kínálnak
programot,
illusztris
vendégekkel,
koncertekkel.
(Jászberényi-Pálfalvi, 2009) A folyami hajós körutazások is a legkülönbözőbb kulturális témák köré épülhetnek: az Avalon Waterways például Franciaországban az impresszionista festészet bemutatására dolgozott ki egy útvonalat, amely során az érdeklődők többek közt 182
Vincent Van Gogh, és Claude Monet munkásságába nyerhetnek betekintést. Az AMA Waterways-nél is találunk hasonló koncepción alapuló utat. (Hill, 2013). A Dunán középpontban az örökségturizmus áll, amelyet többek között a valláshoz kapcsolódó történelmi helyszínek, városok felkutatásával járhatnak körül az utasok. A folyami hajós utak előnye az alacsonyabb utas létszám, hiszen az út végére jól össze lehet ismerkedni, családiasabb a hangulat, mint egy több ezer fős óceánjáró komplexumon. Az óceáni körutazásokhoz képest további különbséget jelent a hajók a hajók belső kialakítása. A fedélzeti szórakoztatásra a nyílt vízen sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, míg ez az igény a folyókon a part menti programok széles választéka révén háttérbe szorul. Az esti fedélzeti előadások sokkal kisebb volumenűek, utána sokszor lehetőség nyílik a művészekkel való közvetlen beszélgetésre is. A megnövekedett piaci igények évről évre új körutak kialakulását eredményezi. Mindemellett a megnövekedett verseny következtében már nemcsak a hajók minőségének kell lépést tartani az igényekkel, hanem a kikötés után a desztinációknak is változatos és egyedi programokat kell kínálni. Ezt a keresletet felismerve nemcsak a fedélzeten igyekeznek a vendégek igényeit kielégíteni, de a szárazföldi programok biztosításával is igyekeznek a különböző célcsoportok igényeihez igazodó programokat kínálni. Nem csupán a technikai eszközök, hanem a kínálat növelése is lehetőséget ad a fogyasztói igények teljes körű kielégítésére, ráadásul az új csomagokkal, tematikus utak szervezésével akár új szegmensek is elérhetők. A még mindig benne rejlő növekedési potenciál miatt az üdülőhajózás kiváló alkalmat nyújt a legtöbb folyó menti városnak az ebből adódó üzleti lehetőségek
kiaknázására.
Európa-szerte tapasztalható, hogy nem csak a
szállodahajók számára alkalmas kikötőhelyek száma növekszik, de folyamatosan korszerűsödik az őket kiszolgáló infrastruktúra is. A komplex csomagok szárazföldi kiránduló programokat is tartalmaznak. Ez sokszor oly módon valósul meg, hogy az utasok elhagyják a hajót és autóbusszal nézik meg a terület látnivalóit, majd egy távolabbi ponton visszaszállnak a hajóra. A csomagok összeállítása tág mozgásteret enged az utasoknak, sok program csupán opcionális.
183
Minden hajón professzionális, több nyelven beszélő idegenvezető kíséri az utasokat, akik minden információval ellátják az utasokat. Desztináció specifikus programok teszik változatossá a hajózást. Ilyen lehet a lovas bemutatóval egybekötött várlátogatás, kézműves foglalkozás, főzőtanfolyam, folklór show vagy borkóstoló. A programok sora végtelen, a szervezők egyre kreatívabb ötletekkel csábítják a turistákat. A szállodahajózás vonzereje épp abban rejlik, hogy az út során sok terület és nép történelmével, kultúrájával találkozik az utazó, ezáltal folyamatosan új élmények és benyomások érik. Az utazások időtartamukat tekintve egyhetes modulokból állíthatóak össze. Jellemző tendencia a tengerentúli vendégek körében, hogy magát a vízi utazást szárazföldi ott tartózkodással
is
meghosszabbítják.
Ez
nyilvánvalóan
többféle
variációban
elképzelhető: például a körutazás előtt pár napot egy városban töltenek el, ahonnan könnyen megközelíthetik a hajót, avagy a végállomás elérése után teszik ugyanezt. Az adott lehetőségek természetesen kedv szerint variálhatóak, az adott személy utazási preferenciáinak függvényében. IV. Kulturális körutazás a Dunán
A hajóval történő városlátogatások sajátossága, hogy a turistáknak útjuk során nincsen egy meghatározott célpontja, ahol hosszú időt eltöltenek, hanem a folyó mentén több várost is meglátogatnak. A városlátogatás ilyen formájának legfőbb előnye a változatosság. A vendégek fárasztó utazás nélkül érnek minden nap újabb városba. Minden nap új turisztikai attrakció, anélkül, hogy az utasnak szállodát kellene váltani. Ráadásul a folyókról egy különleges látvány tárul a hajón utazók elé, amilyet a szárazföldről egyik városban sem lehet látni. A városok a folyóról nézve teljesen más képet mutatnak, sokkal nyugodtabbnak, romantikusabbnak hatnak. Kevésbé hallatszik a város zaja, nem érzékelhető a hektikus közlekedés, sem a forgalmi dugók. A Dunán Budapestre érkezőket a város legszebb látképe fogadja, az első, amit látnak a városból a Budai Vár, a hidak, és a kulturális világörökségnek nyilvánított Duna-parti látkép. A dunai hajós turisták nem csupán egyetlen várost, vagy országot szeretnének megismerni. Utazási döntésük együttesen vonatkozik a 184
hajóút összes városának megismerésére, a leggyakoribb állomások, tehát Passau, Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád együttesére. Ezért célszerű számukra egy egységes képet közvetíteni útjuk egészéről, összes állomásáról és nem külön-külön a városokról. Ez a gondolat volt az alapja az 1972-ben alapított Dunai Turisztikai Bizottságnak (Danube Tourist Comission; Donauwerbung). A szervezet célja a Duna, mint turisztikai vonzerő népszerűsítése világszerte és ezáltal a tagországok turizmusának az előmozdítása. Jelenleg a tizenegy Duna-menti ország közül kilenc tagja
a
szervezetnek:
Németország,
Ausztria,
Szlovákia,
Magyarország,
Horvátország, Románia, Szerbia, Montenegró és Bulgária. Az együttműködés tehát abban az időben teljesen különböző gazdasági és politikai rendszerrel rendelkező országok közt köttetett. A Dunai Turisztikai Bizottság a legrégibb olyan együttműködés, ami legyőzte a politikai, ideológiai ellentéteket, hiszen alapításakor még senki nem láthatta előre, hogy a vasfüggöny egyszer majd lehull. A szervezet központja Bécsben található, Magyarország a tagságból eredő feladatokat a Magyar Turizmus Zrt. bécsi külképviseletén keresztül látja el. A szervezet finanszírozása a tagállamok éves tagdíjából történik. A Dunai Turisztikai Bizottság együttműködésre törekszik a fontos Európai Uniós szervekkel és a helyi és nemzeti, Dunával foglalkozó szervezetekkel. Ez a kooperációs rendszer lehetővé teszi az együttműködés hatékonyabbá tételét és a Duna régió piaci kínálatának bővítését. ( Jászberényi-Pálfalvi, 2009) A Bizottság legfőbb célja a Duna összes lenyűgöző tájával és kulturális kínálatával együtt Európa elsőszámú folyami desztinációjaként való pozícionálása. A promóciós tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a szervezet 2002 óta minden évben más témára fókuszál, más témaév köré építi a folyó arculatát. A kilenc év során témaévként jelentek meg a „Természet és kultúra”, „Szenvedélyes tájak”, „A királyi folyó”, „Emberek, mítoszok, mesék”, 2009-ben és 2010-ben a rómaiak állnak a középpontban, a „Rómaiak a Duna mentén” témaév kapcsán, a 2011-es év pedig a Duna-menti természeti parkokra és természetvédelmi területekre fókuszált, stb.
185
A Bizottság harminc éves munkája során kialakította a folyó egységes imázsát és ezzel alapot szolgáltat egy közös, a folyó egészét, a Duna-térséget népszerűsítő marketingnek. Ez a kezdeményes nem csak Európában, de a világon is egyedülálló, hiszen nincs még egy szervezet, ami egy több országot átszelő folyót turisztikailag egységes kínálatként jelenítene meg a turisztikai piacon V. A dunai szállodahajózás piaca A szállodahajózás piacán nagymértékű átrendeződés volt megfigyelhető az elmúlt évtizedekben. Az 1960-70-es években megalakult kisebb családi vállalkozások visszaszorultak. A 2010-es évekre kijelenthető, hogy a nagy, professzionálisan működő vállalkozások uralják a piacot. Az 1990-es évek végén csupán 50-60 hajóból állt az európai flotta, addig mára 200 körüli ez a szám. A hajók befogadóképessége is nőtt, a kezdeti 70-90 vendégágyról, 170-200 férőhelyre. A 4-5 csillagos luxushajók megjelenése pedig a folyami hajózás imázsát is átalakította és egy új színvonal irányba tolta el. A szállodahajók tulajdonosai és építtetői jellemzően nem hajózási vállalatok,
hanem
utazásszervező
irodák.
A
hajózási
vállalatok
a
hajókat
alvállalkozóként üzemeltetik. Léteznek olyan hajóutakat szervező társaságok, amelyek a hajók technikai üzemeltetését is maguk végzik. Egy hajó piaci értéke a méretétől és felszereltségétől függően 12-25 millió euró között mozog (Somlóvári, 2012). A Dunán forgalomban lévő közel 200 szállodahajó 10-12 nagyobb társaság tulajdonát
képzi
(Budapest
Fővárosi
Önkormányzat,
2013).
A
legnagyobb
vállalkozások akár 20 hajót is üzemeltetnek. Ezen túl léteznek társaságok, amelyek tulajdonában csupán egy-két hajó van, de ezek képezik a kisebbséget. A szállodahajózás piacát öt operátor társaság uralja. Természetesen manapság már a szállodahajós utazások foglalására is van online lehetőség. A booking.com oldalhoz hasonló online utazási iroda a szállodahajózási szektorban a cruiseweb.com. Itt lehetőség nyílik a kínált üdülési személyhajózási utak közötti keresésre illetve foglalásra. Budapest az európai szállodahajózás kiemelt desztinációja. A főváros a páratlan Duna part, a pesti és budai világörökségi helyszínek és a gazdag történelmi-kulturális 186
kínálat révén az európai folyami városok rangsorában mindenképpen kiemelt helyre sorolandó. A kínált dunai utak szinte kizárás nélkül tartalmaznak budapesti látogatást. Néhány operátor útvonala pedig további magyarországi megállókat is tartalmaz, ezek a városok jellemzően Esztergom, Kalocsa és Mohács. A buszos városnézések révén még további Duna menti települések meglátogatásra is mód nyílik. A szezonjukat csak a Dunán töltő hajók évente 15-20 alkalommal, a Rajna vízrendszerére is átjárók 8-10 alkalommal kötnek ki Budapesten. Évente összesen 150-200 szállodahajó köt ki a fővárosban. Így az utóbbi években évente közel 200250
ezer
utas
érkezett
szállodahajóval
Budapestre
(Budapest
Fővárosi
Önkormányzat, 2013). A turisták átlagosan 2-3 napot töltenek Budapesten. Budapesten valósul meg a legtöbb utascsere, azaz a város egy-egy út kezdő- vagy végpontjaként
szerepel
az
útitervben.
Ez
esetben
a
turisták
gyakran
meghosszabbítják budapesti tartózkodásukat egy-két szállodai vendégéjszakával. Ez rendkívül kedvező hatással van Budapest idegenforgalmára. A szállodahajók célcsoportját jellemzően az 1946 és 1965 között született, 50-70 év közötti személyek jelentik. Ez a réteg már több szabadidővel rendelkezik, de a szabadidőn túl a magas diszkrecionális jövedelem is jellemzi az utazókat. A küldő országokat az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, valamint Észak- és Nyugat-Európa országai jelentik (Hill, 2013). A fiatalabb réteget is igyekeznek megszólítani. Teszik ezt családbarát ajánlatokkal, rövidebb, akár csak néhány napos csomagok felé történő nyitással. A marketingkommunikációban sokszor hangoztatott elem, hogy a szállodahajózással olyan városok felfedezésére is kényelmesen és egyszerűen nyílik mód, amelyek kívül esnek a tengerentúlról érkező turisták által. A szállodahajók közönségére jellemző, hogy sokat utaztak már életükben, folyamatosan keresik a még nem ismert módjait az utazásnak. Ezen túlmenően, fokozottan érdeklődnek a történelem és a kultúra iránt. A gazdasági válság épp a célcsoport jellemzői miatt nem volt hatással a szektorra, sőt a válság alatt is emelkedett a kereslet növekedési üteme. Ezt mutatja, hogy a hajótársaságok az elmúlt 5 évben jelentősen emelték a flottáik nagyságát.
187
Azért is tehetős réteget célozzák az európai folyami hajók, mert sokkal magasabb az egy személyre jutó költség ezen hajók esetében az óceánjáró hajókhoz viszonyítva. Ennek az oka, hogy a magas minőség és a drága technika okozta költségek a kisebb hajó méretek miatt sokkal kevesebb utas között oszlanak meg. Összehasonlításul egy átlagos amerikai körutazásokat bonyolító hajó kapacitása több ezer fő, az európai folyami hajók esetén ez a szám maximum 200. VI. Budapest megítélése a Dunai szállodahajózáson résztvevő utasok körében Budapesten kikötött üdülőhajó utasai körében 2012 nyarán készült kérdőíves felmérés a dunai szállodahajózásra vonatkozó utas-vélemények feltárására irányult. A válaszadók nemek szerinti megoszlása: 96 férfi és 101 nő vett részt a kutatásban. A hajós utakon jellemzően házaspárok vesznek részt, így a hajókon a nemek aránya szinte megegyezik, ami a kérdőívet megválaszolók arányában is tükröződik. A válaszadók átlagéletkora 66,2 év. A legfiatalabb válaszadó 43, míg a legidősebb 83 éves. Nemzetiség szerint öt csoportba sorolhatók a válaszadók: német, brit, amerikai, francia, illetve ausztrál nemzetiségű turisták. A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek közül 124-en először járnak a magyar fővárosban, ami a válaszadók 62,9%-át teszi ki. A válaszadók egy negyede ezelőtt egyszer vagy kétszer tett látogatást Budapesten, 6%-uk háromszor és olyan is akadt, aki már hétszer járt nálunk. A válaszadók 84,8%-a tenne szívesen újfent látogatást. Megkérdezettek 34%-uk gondolta úgy, hogy a város építészete rendkívül sokszínű, lenyűgözőnek tartották a régi, történelmi épületeket, többen kiemelték azok jó állapotát is. Az építészethez tartozóan a hidak, illetve a körutak, sugárutak- főleg az Andrássy út- is több válaszadónál szerepeltek. Többen az építészeti stílusok közül kiemelték a szecessziót, ami különösen elnyerte tetszésüket. A megkérdezettek 15,2%-a nem emelt ki egyetlen építményt, vagy jellemzőt, a város egésze nyűgözte le őket. Ez alatt legtöbben a város atmoszféráját, hangulatát értették, illetve páran a fekvését is kiemelték. A zöld, dombos budai oldal és a lapos történelmi Pest közötti kontraszt különlegessé teszi a várost a turisták számára. Egy válaszadó „kis Párizs”ként jellemezte Budapestet, egy másik igazi világvárosnak tartja. Egy válaszadónak 188
az tetszett a legjobban, hogy nincsenek felhőkarcolók a városban, nem téve tönkre a történelmi hangulatot. Igen népszerű a válaszadók körében a várkerület, további nevezetességet is megneveztek: Parlament, a Bazilika, Hősök tere, Mátyás templom, illetve a vásárcsarnok tetszett a legjobban. 5,6% kiemelte a város lakóinak nyitottságát, kedvességét és segítőkészségét a turistákkal szemben. 5,1%-nak a várost kettészelő Duna tetszett legjobban, ami rendkívüli hangulatot kölcsönöz a városnak. Egy válaszadó kiemelte, a folyón történő érkezés élményét, illetve többen a folyóról eléjük táruló látképet dicsérték kifejezetten. A leggyakrabban említett válaszok továbbá az ország történelme, a Gellért hegyről, illetve a Várból élvezhető panoráma, illetve az esti kivilágításban díszelgő város. A kritikus megnyilvánulás kevesebb értékelhető eredményt hozott, mivel a válaszadók 18,2%-a egyáltalán nem válaszolt a kérdésre, 16,8%-a pedig úgy érezte túl kevés időt töltöttek el a városban ahhoz, hogy bármivel kapcsolatban nem tetszését fejezze ki, ezért ők sem válaszoltak. A válaszadók 15%-a nem talált semmit a városban, ami ne tetszett volna nekik. Ez az arány örvendetes, egyes válaszadók kifejezetten nyomatékosították, hogy minden tetszett nekik, gyönyörűnek tartják a várost. Kicsivel kevesebben állították, hogy Budapest utcáin túl nagy a forgalom, gyakran keletkeznek torlódások és egyes időszakokban csak lépésben lehet haladni. 6,6% túl rövidnek tartotta a Budapesten eltöltött időt és úgy gondolta, nem tudta elég alaposan megismerni a várost. 2,5% panaszkodott egyes épületek állapotáról, valamint a városképet elcsúfító építkezésekről, útépítésekről. A válaszokból kiderül, hogy a turistáknak nem csupán a látványosságok és a turista attrakciók száma illetve állapota a mérvadó, hanem az apróbb részletek is befolyásolják a városról, mint turisztikai desztinációról alkotott képüket. Egyetlen válaszadónak nem okozott csalódást a város, illetve egyikük sem érkezett negatív várakozásokkal. A válaszadók 41,9%-a pozitívan csalódott a városban, míg 58,1%-a számára a városról kapott benyomás megfelelt a pozitív elvárásainak. Budapest, mint turisztikai attrakció szempontjából örvendetes, hogy a válaszok csupán e két válaszlehetőség közt oszlanak meg és negatív alternatívákat egyetlen megkérdezett sem választotta. Ez is alátámasztja az ismert tényt, hogy Budapestnek nem megfelelő a városmarketingje, a város értékei és szépségei nincsenek elég jól kommunikálva a turisták felé. 189
Érdekes megvizsgálni, milyen korreláció fedezhető fel a látogatások száma és a városról alkotott összkép között. Keresztelemzés során kiderül, hogy azon válaszadók, akik pozitívan csalódtak a város összképében 70,7%-a először látogatott Budapestre. A visszatérő látogatók tapasztalatai, élményei értelemszerűen jobban megfeleltek a várakozásaiknak, hiszen felkészültebben érkeztek, már élt bennük egy kép, hogy mire számíthatnak. Azonban még így is 31,18%-uk úgy érezte meglepetést tudott neki okozni a város annak ellenére, hogy akár már több alkalommal is látogatást tett Budapesten. Ez mindenképp elismerés a város számára, hiszen ez azt jelenti, hogy képes megújulni, újat nyújtani akár programok, élmények szintjén, azoknak is, akik már jártak itt, illetve fejlődés ment végbe épületek állapota, a város tisztasága, a városkép illetve más területek tekintetében is, amik a turisták számára fontosak, látványosak. VII.
Következtetések
A hajózás nemzetközi sikerét mutatja, hogy a Condé Nast Traveler éves aranylistáján külön szekcióként szerepelnek a hajós utazások. 1300 amerikai utazásszervező megkérdezése alapján megállapítható, hogy az amerikai turisták körében az európai folyami hajóutak népszerűbbek a földközi-tengeri utazásoknál, csak a karibi utazások és Alaszka előzi meg az európai folyami hajóutakat a 2014 év statisztikái alapján. A folyami körutazások eszközei a szállodahajók. A szállodahajózás előnye, hogy az út során az összes várost és tájat egy egészen egyedülálló perspektívából, kényelmesen, átszállás és szálláshely-változtatás nélkül tekinthetik meg az utazók. Mint ahogy az előző szakaszban ismertetett trendekből és statisztikai számokból kitűnik, a szállodahajózás a turizmus egyre jelentősebb szegmense. Ezen belül is kiemelt pozíciót foglal el folyók között a Duna, ami Budapest idegenforgalma számára nagyon kedvező lehetőségeket rejt. A szállodahajók utasai igen gyakran kiegészítik utazásaikat pre – vagy post programokkal. Ezeknek a programoknak sok esetben Budapest a helyszíne, mint a hajós programok induló vagy célállomása. A szállodahajók utasai, a fentiek alapján, magas költési hajlandóságú utasok, akik a budapesti tartózkodásuk során ötcsillagos 190
szállodákban foglalnak szobát luxus szolgáltatások igénybevételével és színvonalas kulturális programokon vesznek részt. Megdőlt tehát az a korábbi vélekedés, hogy a szállodahajók utasai a városban alig költenek, így a turisztikai bevételekhez nem járulnak hozzá jelentős mértékben. Budapest folyami kikötővárosként egyre elismertebb és nemcsak az utazóközönség körében. Rangját többek között az a nemzetközi szakmai elismerés is mutatja, hogy az amerikai Porthole Cruise Magazine-ban elnyerte a legjobb folyami hajózási kikötőváros címet az Editor-in-ChiefAward 2014 szavazásán.
Irodalom Budapest Fővárosi Önkormányzat (2013): Budapest Duna menti területeinek fejlesztése I. Kötet. Budapest DREYER, A. (szerk.) (1996):Kulturtourismus. Oldenbourg Verlag, München/Wien EDER, W.(1993):Wissenschaftliche Reiseleitung und Kulturtourismus. In:BECKER, Ch.STEINECKE, A. (szerk.): Kulturtourismus in Europa: Wachstum ohne Grenzen? ETI, Trier HEINZE,T. (2002): Kultursponsoring, Museumsmarketing, Kulturtourismus. Ein Leitfaden für Kulturmanager. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden HOLLOWAY, K.Marketing Intelligence & Planning, Vol. 28 No: 2, pp.188-205, Emerald: 2013.február 12 HORVÁTH A. (1999): Turizmus a kultúrában. Kultúra a turizmusban, Magyar Művelődési Intézet, Budapest. JÁSZBERÉNYI
M.
(2012):
Tourism
mobility
and
sustainable
development
pp. 43-47. – In. A. Trócsányi – G. Pirisi (eds.): The role of the cultural economy and tourism in the renewal of cities. – Publikon Kiadó, Pécs. JÁSZBERÉNYI M-PÁLFAL J. (2009): Nemzetközi közlekedés és turizmus. AULA, Budapest JÁSZBERÉNYI M. (SZERK) (2014): A kulturális turizmus sokszínűsége, NKTK, Budapest ProDuna Projekt (2013): Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv (vitaanyag). Budapest
191
SULYOK JUDIT (2005): Kulturális turizmus az európai városokban; Turizmus Bulletin, 3. sz. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (2008): A Duna menti turizmus hazai és nemzetközi dimenziói. Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Területi Tervezési és Értékelési Iroda Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály, Budapest
Internetes források HILL, C. (2013): What’s behind the river-cruise boom. http://www.marketwatch.com/story/whats-behind-the-river-cruise-boom-2013-0201, Letöltés dátuma: 2013.09.19. SOMLÓVÁRI, L (2012): A folyamhajózás alapfeladatai - II.
Szállodahajózás.
http://www.friends4rivers.hu/Szovegek_F4R_2/A_folyamhajozas_alapveto_felada tai_2-Szallodahajozas.htm, Letöltés dátuma: 2013.09.17. SZALAI, A. (2013): Átalakítaná a hajózási piacot a főváros. http://www.nol.hu/lap/mo/20130418-atalakitanak_a_hajozasi_piacot, dátuma: 2013.09.20. WAGNER, Zs. (2013): Szallodahajó- és buszkáosz a fővárosban. http://turizmus.com/turizmus_panorama/szallodahajo-es-buszkaosz-afovarosban-1117168, Letöltés dátuma: 2013.09.18.
192
Letöltés
VARGA Józsefné Horváth Mária Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Szakrális értékek a Duna kisalföldi szakasza mentén
1. A Kisalföld a 20. század elejéig nem ezt a tájegységet jelentette, amit ma a szó felidéz emlékezetünkben. Régi nevén Kis-magyar Alföld vagy Pozsonyi medenceként volt ismert, amelyet kettészelt a Duna, mintegy folyosót alkotva az északi és a déli területek között. De ez a folyosó – mint azt az alább a leírtak majd igazolják – nem elválasztotta a Kisalföld kistájait, hanem éppen ellenkezőleg, összekötötte. Ma a Kisalföld nagyobbik része hazánk északnyugati részén fekszik, északról a Duna, nyugatról az Alpokalja, délről a Bakony, keletről a Vértes és a Gerecse határolja. Északon átnyúlik Szlovákiába, Duna menti alföld néven magába foglalja a Csallóköz területét egészen Nyitráig, illetve nyugaton az ausztriai Seewinkel, azaz Fertőzug táját. Ezen az egykor néprajzi, kultúrtörténeti értelemben egységes tájon sok szakrális értéket találhatunk, amelyek a múltban kapcsolatban álltak egymással, és megközelítőleg fél évszázadnyi kihagyás után, tanúi lehetünk annak, hogy ismét újjá élednek régi hagyományok, felelevenednek egykori szokások. Fontos felfigyelnünk ezekre a határon átnyúló, az egykor elevenen élő szellemi kultúrát, szakrális hagyományokat felélesztő kapcsolatokra. Hiszen általuk nem csupán a szellemi örökség kap új erőt a továbbéléshez, hanem a tárgyi, épített kultúra szintén. Az alábbiakban az egykor egységes Kisalföld területéről idézek fel több olyan szakrális helyszínt, amelyek az országhatár különböző oldalán találhatók, de egymást
erősítve,
egymással
kapcsolatot
keresve
igyekeznek
ismét
az
idegenforgalomba bekapcsolódni. Ezen helyszínek elsősorban a vallási turizmushoz kötődő közönséget tudják megszólítani, másodsorban viszont a kultúra, a művelődés- és művészettörténet öröksége iránt nyitott célközönség érdeklődésére szintén számot tarthatnak az e táj értékeit kínáló civil és egyházi szervezetek. 193
Néhány példa segítségével a Kisalföldön található búcsújáró helyeket, a területet érintő zarándokutakat, az Árpád- vagy Anjou-korból megmaradt templomokat, szakrális kisemlékeket idézem meg, hiszen ezek iránt érdeklődnek a vallási turizmus célpontjai és a kultúra kedvelői. 2. Az ország északnyugati részén a hármas határ környéki vidék, azaz a mai magyar Kisalföld, a Csallóköz, a Fertőzug az a táj, ahol az egykori Magyarország legtöbb búcsújáró helye volt található. Az egymással évszázadokon át szoros kapcsolatban lévő szakrális helyszíneket a történelem elválasztotta egymástól. Különösen igaz ez az elválasztottság a 20. század második felére, a kommunizmus, illetve szocializmus időszakára. A rendszerváltást követően aztán a hitélet ezen fontos helyszínei újjáéledtek, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk pedig a határok átjárhatóságát is megteremtette. Néhány olyan kegyhely történeti összetartozását villantom fel, amelyek az ősi kapcsolatokat ma ismét ápolják, ma ismét tudnak egymásról, és jelen vannak egymás ünnepein. A Kárpát-medence kegyhelyeit, a kisalföldi táj búcsújáró helyeinek sokaságát szemlélteti az alábbi térkép.
1. ábra: Magyarország búcsújáró helyei a 17. század végén (BÁLINT-BARNA – belső borító –1994)
194
Első példaként a Hanság déli részén fekvő Osli kegyhely, illetve a tőle északra, megközelítőleg 25 km-re található Boldogasszony (Frauenkirchen, Ausztria) búcsújáró hely egykori és mai kapcsolatára mutatok rá. A török utáni időszak barokk kori vallási fellendülésének hatására építették fel mindkét település ma látható templomát. Mindkettő újraéledő búcsújáró hely, hiszen már a korábbi évszázadokban is ismertek voltak. Mindegyiket Esterházy Pál herceg birtokolta, aki közismerten buzgó katolikus hívő, zarándok volt. Osli a 14. század végétől ismert kegyhely, a 18. századtól, az új templom, és a hagyomány szerint az Esterházy hercegtől kapott - kegyszobor ottlététől a búcsújárás még erősebbé vált.
2. ábra: Az osli templom szentélye a kegyképpel (saját fotó) Az 1700-as évek kezdetén a herceg felépíttette a boldogasszonyi templomot, és a kegyszobor őrzésére ferenceseket telepített le. (IPOLYVÖLGYI NÉMETH 1991), akik átjártak a már említett osli hívekhez, mivel nekik ez idő tájt még nem volt papjuk. Így az ő lelki gondozásukat is a boldogasszonyi ferencesek vállalták fel. Az összetartozás tudata mindig is elevenen élt, hiszen mindkét település lakosai látogatták egymás búcsúit. A 18. századból indult tehát a két település szoros 195
kapcsolata, amely a 20. század második felében a vasfüggöny miatt szünetelt, de ma ismét egyre élőbbé válik. Napjainkban azonban nemcsak Osliból járnak ismét Nagyboldogasszony ünnepén a Mária-tisztelő emberek Frauenkirchenbe, hanem a Kisalföld
más
településeiről
is,
köszönhetően
annak
a
baráti
körnek
(www.freundebasilikafrauenkirchen.at), amelyik közzé teszi a boldogasszonyi vallási események hírét, hívja a magyar, a szlovákiai és természetesen az ausztriai hívőket. Az ide érkező érdeklődő megtekintheti a ferencesek életét bemutató kiállítást is. Hasonlóan ősi kapcsolat állt fenn a csallóközi Dénesd és Celldömölk hívő lakossága között. Ennek magyarázata, hogy Pórdömölk (a mai Celldömölk része) Máriát és a kis Jézust ábrázoló híres kegyszobrát az ottani bencések a 15. században a török elől a csallóközi Dénesdre, erre a vízjárta, nehezen megközelíthető helyre menekítették (IPOLYVÖLGYI NÉMETH 1991). A szobrot később sem vitték vissza, így a két települést mindig is összekapcsolta a mindkettőjük által mélyen tisztelt kegyszobor.
Ma
már
évente
megismétlődik
a
celldömölki
hívek
dénesdi
zarándoklata. Erősíti az összetartozás érzését a Mária Út is, hiszen Celldömölk a Mária Út főútvonalához tartozik, Dénesden pedig áthalad a Dunától északra most kiépülő szakasz. A csallóközi Bácsfa-Szentantal és Győr szoros kapcsolata abból táplálkozik, hogy mindkét helyen könnyező Szűzanya kegykép van. A Győri Egyházmegye minden évben vezeti híveit a szentantali búcsúba. A mai Szlovákia területéről érdemes megidézni még Máriavölgy kegyhelyet, amely Pozsonytól 20 km-re északra található. Nagy Lajos királyunk óta ismert ez a szép völgy, mint szakrális helyszín. Gyönyörű természeti környezetben éltek itt a középkorban a magyar pálosok. Máriavölgy ma ünnepelt legnagyobb búcsúja október 8-ára esik, ez a Magyarok Nagyasszonya ünnep, amely búcsú megtartásával a magyar ajkú lakosság összefogására törekszenek. Itt, ezen a búcsún találkozik a Felvidék hívő magyarsága, valamint az anyaországból érkezők sokasága (Remény szlovákiai magyar katolikus hetilap). Megállapítható e néhány röviden megidézett példából, hogy napjainkban újjáélednek az egykori Kisalföld szakrális helyei közötti kapcsolatok. Sok ember vesz részt a 196
vallási ünnepeken, azaz a vallási turizmus élő, eleven erőként van jelen. Ez utóbbi állítás statisztikai adatok híján – mivel statisztika vezetése a vallási turizmusban, a hitélet gyakorlásában nem lehet cél – a települések, plébániák honlapjain, illetve a katolikus sajtóban történő híradásokból alapján igazolható. Régi szokások újulnak meg, történelmi hagyományok születnek újjá, már szinte elfelejtett ételek kerülnek az asztalokra. Mindezek – természetesen – profitot is előállító mozgások, de ennél fontosabb az identitást erősítő, az életminőséget javító hatás, a békés, derűs, toleráns, határokon átívelő emberi kapcsolatok gyarapodása. 3. Gyalogos zarándokutak szintén haladnak végig e tájon, és több ponton találkoznak, e pontoktól vagy egy útvonalon, vagy egymástól eltávolodva folytatódnak tovább. Három, a Duna jobb és bal partját érintő, egyre gyakrabban járt gyalogos zarándokútvonalat kell itt megemlíteni: a Mária Utat, a Szent Jakab Utat és a Szent Márton Út északi ágát. Szükséges röviden a három út lényegéről szólni. A Mária Út azzal a céllal jött létre, hogy Közép-Európán átívelő spirituális túraút – zarándokút – legyen. Kereszt alakot képezve köti majd össze Mariazellt, a magyarok középkor óta tisztelt búcsújáró helyét Csíksomlyóval, amely jelenleg a magyar nemzet legfontosabb kegyhelye, illetve Częstochowát, Lengyelország lelki fővárosát, a magyar pálosok ősi fészkét a hercegovinai Medjugorjéval. A Szent Jakab Úttal azt az útvonalat tették ismét járhatóvá, amelyik a középkorban a spanyolországi Szent Jakab zarándokúthoz vezette el Közép-Európa zarándokait. A középkorban Magyarországon Lébény (Győr-Moson-Sopron megye) Szent Jakab temploma fontos állomása volt a Caminóra igyekvőknek. Lébényben ma is minden esztendőben Szent Jakab ünnepén (július 25.) megpihennek a Budapestről érkező zarándokok, és onnan folytatják útjukat az ausztriai Wolfsthalig. És itt halad a Szent Márton Út északi ága. 2005-ben az Európa Tanács Szombathelytől a franciaországi Tours-ig vezető utat Szent Márton Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította. A Szombathely–Tours közötti útvonal hossza 1700 km, Márton szülőhelyétől a nyughelyéig vezető zarándoklat összeköti a Szent Márton kultuszt ápoló helyszíneket. A főág mellett (www.stmarton.t-online.hu) Szent Márton nyomát követve Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, 197
Szlovákiában nagyon sok már felavatott és több száz ember által végigjárt útvonal található Szombathely központtal. Ezek a gyalogos útvonalak szintén nagyon fontos szerepet játszanak a vallási turizmusban. Hiszen mindegyik egy témát jelenít meg: Mária-kegyhelyeket, Jakab patrociniumokat vagy Szent Márton-kultuszt ápoló településeket köt össze. Azaz tematikus úttá válva kis falvakat tesznek (újból) ismertté, a turizmusban való megjelenésüket, bekapcsolódásukat segítik elő. Az idegenek megjelenése egy faluban általában pozitív folyamatokat indít el: megszépül a környezet, megújulnak a látnivalók, az igényelt új szolgáltatások új lehetőséget teremtenek a munkára. A Mária Út egyik elágazását építették ki az utóbbi időben a Pilgern und Wallfahren in Mitteleuropa – Raum Ö-HU (PILGRIMAGE AT-HU) projekt keretében osztrákok és magyarok közösen. A cél magyar és osztrák területeken a fontos Mária-kegyhelyek hálózatának
kiépítése,
egymással
való
összekapcsolása
(http://www.recom-
huat.eu/files/projektdatenblatt_pilgrimage_de.pdf). Abból a célból, hogy élő legyen a kapcsolat a két ország katolikus hívei között, a hálózat építői gyakran szerveznek zarándoklatokat. Talán a legtöbb embert mozgósítanak a nagyheti zarándoklatok. Megfigyelhető Szlovákiában is a Mária Út hálózatának kiépítése. Egy új szakasza Esztergomból, magyar területről indulva a mai Szlovákiában halad végig a Duna mentén nyugati irányban, ahol Ipolyszalka (Salka), Bény (Bíňa), Kürt (Strekov), Marcelháza (Marcelová), Dunaszerdahely
Komárom
(Dunajská
Šamoríne), Dénesd (Dunajská
(Komárno), Streda),
Nagymegyer
(Veľký
Meder),
Bácsfa–Szentantal (Báč
Lužná), Pozsony (Bratislava)
érintésével
pri jut
Máriavölgybe (Marianka). A célállomás Máriavölgy, a már említett ősi búcsújáró hely, a magyarok ismét felfedezett kedves kegyhelye. (http://mariaut.hu/tart-proute-189946-1/M05_Osszekoto_Ut) A Szent Jakab zarándokút, amely Budapestről tart Lébénybe és a Szent Márton Út, amelyen Szombathelyről Pozsony irányába haladnak a gyalogos zarándokok, illetve turisták, több ponton találkoznak. Lébényben áll az Árpád-kori román stílusú Szent Jakab-templom, amely minden évben a július 25-i Jakab-napi ünnepségek központja, majd a részt vevők többsége Máriakálnok búcsújáró templomát érintve Halásziba 198
megy. Itt Szent Márton tiszteletére felszentelt templomot tekinthetünk meg. A Szent Mártonosok útja Feketeerdőn, Dunakilitin, Rajkán át folytatódik, ahol szintén Szent Márton titulusú templom áll, majd Dunacsúnyon és Oroszváron át vezet az út Pozsonyba. Míg a Jakabosok célpontja Wolfsthal (pilgerwege.at), amely a középkorban a Santiago de Compostelába vezető 3500 km-es európai Szent Jakab Út legkeletibb pontja volt. (www.szentjakabut.hu/hu/) Lébény
jó
példa
arra,
hogy
a
szakrális
érték,
amely
egykor
jelentős
népességmozgásokat generált, ismét színt visz a falu életébe, hiszen ismét jeles ünneppé vált Szent Jakab napja. A Lébény című újságból értesülhetünk arról, hogy számtalan egyházi és világi jellegű rendezvénnyel készülnek minden évben az ünnepre, a zarándokok fogadására. Hangversenytől a gasztronómiai eseményekig, a szentmisétől az idegenvezetésig számos program várja az ideérkezőket, és természetesen a helybelieket is. Megújult az ősi templom, látogatóközpont nyílt, zarándokház kínál szállást az érkező vendégeknek. Ez szintén fontos hozadéka a vallási turizmusnak, hiszen az utóbbi több mint fél évszázadban elzárt falu újból ismertté vált, büszke lett értékeire, nyit a külvilág felé, befogadja az oda érkezőt. Az értékek
felismerése,
a
méltán
érzett
büszkeség
hozzájárulhat
az
örökség
fenntartásához, a hagyományok megelevenedéséhez, a vidék népességmegtartó erejének növekedéséhez. Ma Magyarországon ez is nagyon fontos cél, és az egyház segítségére igen nagy szükség van e téren is. 4. A szakrális eseményeket (ez lehet akár egy szent életű ember életének vagy jelentős történelmi pillanatoknak a megidézése) magába foglaló helyszínek ugyancsak motiválhatnak utazásokat.
Ilyen fontos szakrális hely számunkra Pozsony. Az imént említett Szent Márton Út északi ágának végpontja, hiszen a középkori dómot Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Ebben a székesegyházban koronázták a magyar királyokat a 16-19. században. A dóm tornyán ma is megcsodálhatjuk a magyar szent korona mását. Bent a templomban a mai napig látható – ma már a mellékoltáron – Szent Márton szobor a Szentet magyar huszárruhában ábrázolja. Ugyanakkor mint búcsújáró hely is jelentős, hiszen a Fájdalmas Szűzanya kegyszobra a 17. század óta vonzza a 199
búcsúsokat. Pozsony belvárosában található a virágvölgyi plébániatemplom, amely a 18. század óta szintén jeles, a magyarok számára is fontos zarándokhely. Néhány szent életű személy is kötődik e tájhoz, az ő tiszteletük szintén vonzhat látogatókat. Pozsonnyal átellenben, Ausztriában található a mai Kittsee, magyar nevén Köpcsény. Itt élt Trianonig Boldog Batthyány-Strattmann László szemorvos, itt épített kórházat, hogy a szegényeket gyógyíthassa. Szülőfaluja szintén a közelben, ugyancsak a Duna partján fekszik: Dunakiliti. Az egykori Batthyány-kastély ma iskola, de az épületben kialakítottak egy emlékszobát a nagy szülött tiszteletére. Ha valaki Boldog Batthyány-Strattmann László emlékét kutatva indul el, akkor a határ két oldalán levő településeket feltétlenül fel kell keresnie. A Duna mentén keleti irányba elindulva Győrbe jutunk, ott egy másik szent életű személy, Apor Vilmos kultuszhelyét tekinthetjük meg. Győri püspök volt Boldog Apor Vilmos, akit 1945-ben a háború végén gyilkoltak meg a várost elfoglaló szovjetek. A mártír püspök emlékét szép kiállítás őrzi a Püspökvár pincéjében, és a Káptalandombon a bazilikában síremlékénél is megállhatnak az őt tisztelő utódok. És még egy példa: Cirák és Dénesfa között áll a Királykápolna, amelyet IV. Károly, az utolsó magyar király második visszatérési kísérlete (1921. okt. 21.) emlékére építettek. Ma szépen felújítva várja a látogatókat, és a boldoggá avatott uralkodó tisztelői fel is keresik a helyet. 5. A vizsgált területen sok Árpád-kori templomot csodálhatunk meg. Ezek a szentegyházak jórészt a 13. században – többnyire 1230-1270 között – épültek, és mint a szakrális épített örökség értékes képviselői turisztikai vonzerőként is jelentősek. Mivel az itt fekvő falvak nem tartoztak az állandó török hódoltsághoz, ezért
sok,
épen
maradt
Árpád-kori
templomban
gyönyörködhetünk.
De
a
megmaradásukat magyarázza az a tény is, hogy erre a nyugati országrészre mindig az aprófalvas településrendszer volt jellemző, tehát a falu népe a középkor után is elfért
a
kicsi
templomokban,
nem
kellett
átépíteni
vagy
hozzátoldani.
A román stílusú templomok általában téglalap alakú hajóból, és ehhez keleten csatlakozó félköríves szentélyből állnak. A hajót a szentélytől diadalív választja el, és 200
keskeny, félköríves lőrésszerű ablakok engednek be némi fényt. A bejárat déli vagy nyugati oldalon nyílt, az északi falon általában nem volt semmilyen nyílás. A nyugati homlokzaton található a torony vagy toronypár, amelyet kettős, néha hármas ikerablakok tesznek könnyedebbé. A főbejárat bélletes kapuja legtöbbször művészi szépségű szobrokkal, faragásokkal ékeskedik. A templom belső terében az építés korát idézik vissza a ma is megcsodálható – gyakran gótikussá alakított – szentségtartók (Somorja), az olaj és bor számára kialakított falfülkék, illetve az ülőfülkék, keresztelő kutak (Sámot). Az épen maradt freskókon nagyon gyakori, hogy Szent László királyunk életéből vett jelenetet festettek meg. Szép példaként említhető a lébényi Szent Jakab templom, amely 1208-ban már működött. Eredetileg bencés apátsági templomként szolgált, de a monostor mára már teljesen elpusztult. Háromhajós, három félköríves szentély, a nyugati toronypár, valamint a szépen díszített bélletes kapuk a legfőbb jellemzői. Figyelemre méltók a belső pillérfejezetek. De ugyancsak nagy jelentőségű Sopronhorpács Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma, melynek kapuja gazdagon díszített. Vagy Árpás – szintén – Szent Jakab titulusú kéttornyos téglatemploma, amely a premontrei szerzetesekhez tartozott. A Csallóközben is megtalálhatók az apró téglatemplomok. Freskóik, ablakaik, a tornyok ma is a romanika tiszta jegyeit mutatják. Tornyaik különlegesek, négyzet alapúak, a tetejük gúla alakú és általában kősisakos fiatornyokkal díszítettek. Ilyen többek között Somorja (ma) református temploma. Vastag falai, zömök széles tornya, keskeny ablakai, a templombelső ülőfülkéi, pillérei, a szentély keresztbordázata mind a román stílus jellegzetességeit mutatják. Egyházgelle Szent Péter és Pál titulusú plébániatemplomát a 13. század első felében építették. Egyhajós, sokszögű szentélye,
a
nyugati
oldalon
pedig
négyzet
alaprajzú
két
tornya
van.
Csallóközcsütörtökön szintén Szent Jakab apostol tiszteletére felszentelt templomot találunk. Eredetileg egyhajós, kettős tornyos, ikerablakos volt, de később a félköríves diadalív után kibővítették a templomot. Gútor közvetlenül Pozsony mellett fekszik, a település Szent Kereszt temploma a középkori emlékeink egyik legértékesebbike. A nyugati homlokzaton gúla alakú kősisakos torony helyezkedik el három egymás fölötti ikerablakkal. A hajó nyugati falán pedig a Szent László-legenda részletei
201
láthatók. Szentmihályfa templomának szintén nagy értéke a középkori freskókon megjelenő Szent László-legenda (KOVÁCS–GÖRFÖL 2002). Folytathatnánk a sort Nagyszarva, Nyékvárkony, Sámot, Süly, Alistál, Gomba, Béke templomainak bemutatásával. Azonban e rövid felsorolás is érzékelteti, hogy érdemes volna ezen vonzerőket mind a kulturális, mind a vallási turizmus számára ismertebbé tenni. Ahogy az ország keleti felében már létezik a Középkori templomok útja – Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 hatására –, ennek mintájára a Kisalföld magyar és szlovákiai területén is kialakítható lenne egy hasonló útvonal. 6. Szakrális kisemlékekben ugyancsak igen gazdag e térség. Mária-oszlopok, Szentháromság, Szentcsalád és szentek szobrai (István és László király, Nepomuki János, Vendel és Flórián), győri keresztek (1598 után, Győr töröktől való megszabadulásának emlékére állították szerte a Kisalföldön, sőt Ausztria távolabbi területein is), képes fák (A szakrális kisemlékek legősibb formái. Általában élőfa törzsére erősített olajnyomat, kereszt, esetleg képszekrény, népszerű nevén: Máriaház.), kálváriák sokasága látható a falvak főterén vagy éppen az utak mentén. Némely szakrális kisemlék nagy művészi értéket képvisel (Hab-Mária - Immaculata, Frigyláda szobor, Győrben), vagy éppen jelentős történelmi múltat foglal magában (Győri kereszt: Rábaszentmiklós, Bodonhely, Savanyúkút, Lajtapordány stb.), mások gazdag hagyománykinccsel bírnak. Ez utóbbira jó példát szolgáltatnak a Szent Vendel-szobrok.
Szerte a Dunántúlon, de legnagyobb sűrűségben a Kisalföldön
találhatók meg a Vendelt ábrázoló szobrok és a szent nevét viselő kápolnák. Az állattartók védőszentjének tartott Szent Vendel kultusza a 18. században jelent meg hazánkban,
szoros
összefüggésben
az
állatokat
veszélyeztető
járványok
terjedésével. A szobrokat, kápolnákat a falvak szélén, a legelők közelében helyezték el. Vendel napján, október 20-án körmenetekben vonultak a falvak lakosai, hogy a szent oltalmát kérjék (BÁLINT 1998: 3/426). A Vendel-szobrok, kápolnák szinte minden faluban állnak ma is, így például Rábatamásiban, Szanyban, Szilban, Hövejen, Osliban stb. Az osli kápolna 1860-ban épült, kapuján bepillantva a pásztorként ábrázolt szentet láthatjuk. A kultusz erősségét bizonyítja, hogy a templomban is megtalálhatjuk Szent Vendel szobrát. Osli napjainkban egy megnyert
202
pályázat segítségével újítja fel a Szent Vendel-kápolnát. Szándékuk az, hogy a híres búcsújáró hely hagyományai között újraélesszék a Szent Vendel-kultuszt is. Az alábbi térképmelléklet azt mutatja meg, hogy a mai Szlovákia kisalföldi területén ugyanolyan elterjedtsége van a Szent Vendel-kultusznak, mint hazánkban.
3. ábra: Szent Vendel köztéri szobrainak elterjedése Dél-Szlovákiában (JUHÁSZ-LISZKA 2006: 73) De hasonlóan gazdag hagyományú Szent Flórián alakja is. A Kárpát-medence nyugati területén sok faluban ott áll ma is a szobra. A májusi Flórián-mise után régebben tűzoltóversenyt szoktak tartani, amelynek tűzoltóbúcsú volt a jellemző neve (BÁLINT 1998: 2/371). A tűzoltóverseny ma is a falunapok egyik fontos eseménye. A kápolnák közül egyet kiemelve érzékeltetem e kisemlékek turisztikai jelentőségét. Boldog IV. Károly magyar király emlékét őrzi a már említett Cirák és Dénesfa között álló Királykápolna. Ma szépen felújítva várja a látogatókat, akik a dénesfai Czirákykastély megtekintése után általában fel is keresik ezt a különleges helyszínt. 7. Összegezve a fenti példákból levonható következtetéseket, meg kell állapítani, hogy kulturális és szakrális értékekben nagyon gazdag e táj. És ami még ennél is ígéretesebb: a történelmi kapcsolatai erősek. Ez megmutatkozik újjáélesztett szokásokban, találkozásokban, de megjelenik a közös, határon átnyúló projektekben, az
ezekből
kialakuló
kapcsolatokban.
Szintén
igazolja
az
egykori
közös
gondolkodást, hasonló életmódot az utazási irodák e térséget érintő kínálata. Ma már több utazási iroda szervez olyan buszos utakat, amelyeknek a célközönségét a vallásos, hívő emberek adják, és amelyeknek célpontja valamely szakrális helyszín, vagy éppen egy útvonalra felfűzve több, a határ más-más oldalán található kegyhely, 203
egyházi érték együttese. A teljességre törekvés nélkül ragadok ki néhányat az irodák kínálatai közül. A Julianus Tours ajánlatai közt szerepel a Zarándoklat Máriavölgybe, az ősi kegyhelyre és látogatás Pozsonyba. A Makróvilág egyik útja ugyancsak Máriavölgybe hívja a zarándokokat. Ez az út így kezdődik: „Osliban (Rábaköz ősi Mária
kegyhelye,
1390)
szentmise Frauenkirchen
a
Nagyboldogasszony
(Boldogasszony)
Mária
reggeli
köszöntése,
születésének
szentelt
majd híres
búcsújáró templomában. Kittsee-ben (Köpcsény) tisztelgünk Boldog BatthyányStrattmann László emléke előtt.” Pozsony és Máriavölgy után „irány a Csallóköz. Szentmise Dénesden (Dunajska
Luzna)
a
Boldogságos
Szűz
Mária
kegyhelyén. Gútor (Hamuliakovo), majd Somorja (Samorin) Árpád-kori román festett falú templomait keressük fel” (Makrovilág Utazási és Zarándok Utazási Iroda 2013). A sor folytatható (KolomBusz Tours vagy az MSE Tours stb.), hiszen egyre több utazási iroda kínál hasonló, apró falvakat érintő zarándokutakat, ami nyilván azt is üzeni, hogy nem csak kínálat van, de kereslet is, igény is van az ilyenfajta turizmus iránt. Meg kell állapítani, hogy az egyház is nyit a turizmus irányába, de nyilvánvalóan nem lehet célja a turisták igényeinek kiszolgálása, sokkal inkább arra kell törekednie, hogy a vendégben, az érdeklődőben ébresszen igényeket. A teljes vonzerőleltár elkészítését követően, az értékek leírása, bemutatása után, a tartós, jól működő kapcsolatok megszervezése, az együttműködés kialakítása lehet a cél. Hiszen a Duna két oldalán található szakrális, kulturális örökség csak akkor kerülhet be egyértelműen a turizmus fő áramába, ha az egyes helyszínekért felelős személyek összefognak, és nem gyengítik, hanem együttműködve erősítik egymást. A vallási turizmus szervezésében természetesen nem a profit áll a középpontban. Azonban jól mutatják az utazási irodák által szervezett utak is, hogy amikor egy kis falu belekerül az iroda által kínált út programjába, akkor ez a településnek hírt, elismertséget, az ott lakóknak az identitásuk erősödését, a környezetük szépítését, a kocsmában 30-40 üdítő, kávé elfogyasztását jelenti. Amely később zarándokszállás kiépítését, az étkeztetés megoldását vonhatja maga után, tehát fejlődést indíthat el, munkahelyeket teremthet. Az anyagi vonzata előtt viszont természetesen a lelki, szellemi, erkölcsi megújító hatását kell kiemelnünk. Nagyon fontos következménye lehet e turizmuságazat megerősödésének, hogy egyre több idegenforgalmi, örökségvédelmi szakember és egyházi személy megérti, és
204
képviseli azt, hogy a vallási turizmus segítheti értékeink, hagyományaink megőrzését, hozzájárulhat a fenntarthatósághoz. Irodalom BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium. Szeged, Mandala Kiadó. 1998. BÁLINT Sándor-BARNA Gábor: Búcsújáró magyarok. Bp., Szent István Társulat. 1994. IPOLYVÖLGYI NÉMETH J. Krizosztom: Búcsújárók könyve. Balassagyarmat, Novitas B. 1991. L. JUHÁSZ Ilona – LISZKA József: Jelek a térben I. Szakrális kisemlékeink. Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet. 2006. KOVÁCS László–GÖRFÖL Jenő: Középkori templomok a Csallóközben. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2002. http://www.recom-huat.eu/files/projektdatenblatt_pilgrimage_de.pdf (2014.04.07.) www.stmarton.t-online.hu (2014.04.07.) www.freundebasilikafrauenkirchen.at (2014.04.07.) http://mariaut.hu/tart-proute-189-946-1/M05_Osszekoto_Ut (2014.04.07.) www.pilgerwege.at (2014.04.07.) www.szentjakabut.hu/hu/
(2014.04.07.)
205
CSOBAYNÉ PINTÉR Éva Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Original Balance Kft.
Az idegenvezetés új formája: Tematikus városnéző séták
1. Bevezetés 1.1 Idegenvezetés klasszikus formája „A városnézés egy település idegenforgalmi értékeinek bemutatása, múltjának, jelenének ismertetése autóbuszos vagy gyalogos körséta keretében, szakképzett idegenvezetővel, meghatározott időtartam alatt” (Gál 1998:101). Egy városnézésnek fontos célja, hogy átfogó információt adjon, amely hozzásegíti a látogatót egy adott város életének, történelmi, kulturális, művészeti értékeinek megismeréséhez. A városnézés formáit tekintve lehet gyalogos-, autóbuszos városnézés, a kettő kombinációja, egyéb közlekedési eszköz igénybevételén alapuló városnézés (például hajós, biciklis stb.) vagy speciális, tematikus program. 1.2 Alternatív városnézési formák A városnézések vezetése során alternatívát kínálhat a hagyományostól való eltérésre az igénybe vett közlekedési eszköz, ami vagy emberi erővel hajtott (kerékpár, riksa, kerekesszék stb.), vagy elektromos járművekkel zajlik (pl. Segway), sőt különleges jármű is igénybe vehető lehet (pl. kétéltű, a River Ride Budapesten). 1.3 „Az attrakciótól az élményig” Ma már nem jelent elegendő vonzerőt a résztvevők számára az értékek megszokott módon történő bemutatása, ugyanis a vendégek jelentős része újszerű élményekre vágyik vagy éppen több impulzus szükséges ahhoz, hogy felkeltődjön az érdeklődése. Érdekes talán, hogy az újszerű vezetések nem csak a vendégeket 206
inspirálják,
hanem
az
idegenvezetőket
is
motiválják.
Arra
késztetik
az
idegenvezetőket, hogy egy-egy témában elmélyedve, számos érdekes információt, összefüggést összegyűjtve, a klasszikus, megszokott útvonalakat megújítva készüljenek fel a városnéző sétákra. Minden bizonnyal jobban élvezik ők is munkájukat, személyiségüket belevihetik a programokba és az alapinformációkon túl ínyencségekkel tűzdelhetik meg a vezetéseket. Amennyiben ez sikeresen történik meg, az attrakciótól az élményig juttathatják el a vendégeket és ezzel a legfontosabb cél valósulhat meg: a vendég szórakozik, kikapcsolódik, jól érzi magát, miközben számos információhoz jut. 2. A városlátogatások helye a turisztikai kínálatban A nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy a rokonlátogatás és üdülés után a kulturális, vallási és gasztronómiai vonzerők, városlátogatások vonzereje jelentős vendégforgalmat generálnak. Ehhez az is hozzájárul, hogy az európai városok kiélezett konkurenciaharcban küzdenek a vendégekért. Innovatív, ötletes, magas hírértékkel bíró programokkal igyekeznek felkelteni a turisták érdeklődését. Érdemes példaként megvizsgálni a „Dunai kulturális folyosó” tematikus kínálatát. Különleges bécsi vezetéseket kínál magasan kvalifikált idegenvezetői csapatával, kreatív programjainak jogtulajdonosaként DDr. Anna Ehrlich a www.wienfuerung.com oldalon. Budapest vonatkozásában két ajánlatot tekinthetünk meg példaként: az Imagine Budapest bűnügyi történeteket, pletykákat, ezernyi kincset, számtalan rejtett titkot mutat be Budapesten és a Budapest Beyond Sightseeing újszerű szocio-kulturális városnéző sétáit, amelyeket Budapesten vezet Józsefvárosban (VIII. kerület) és a Belvárosban (V. kerület). Ezek a városnéző túrák rendkívüli és varázslatos utazásra invitálják a külföldi és magyar érdeklődőket egyaránt. A remek hangulatú programokat minden esetben a jól szervezettség jellemzi, ahol az eddig még kevésbé bemutatott értékek más szemüvegen keresztül tárulnak a vendégek elé.
207
3. Tematikus városnézések Győrben 3.1 Kínálatvizsgálat Bécs és Budapest között félúton fekszik Győr, Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa. Követve a nemzetközi trendeket, Európa számos városát, tematikus városnéző programokkal jelent meg Győr turisztikai kínálatában az Original Balance Kft.. Szlogenjében megfogalmazta a trendekhez igazodó célkitűzést: „Új utak, új élmények!” várnak vendégeikre. Győr turisztikai kínálatát tekintve megállapíthatjuk, hogy a város számos arcát, sokszínűségét mutatja látogatóinak: Győr a folyók városa, a találkozások városa, egyetemi város, a barokk városa, a kultúra, sport és innováció városa, a „Győrköcök” városa, fesztiválváros. Turisztikai vonzerők tekintetében rendkívül gazdag, sokszínű, a város infrastrukturális adottságai kedvezőek. Nagy megtiszteltetés Magyarország és Győr városa számára, hogy elnyerte a 2017es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál rendezési jogát, így 2017-ben az egész Olimpiai Családot Győr vendégeként üdvözölheti, és megmutathatja Magyarország és Győr értékeit. Jelenleg is számos jelentős beruházás zajlik a városban. Győriként, idegenvezetőként naprakész információkkal rendelkezünk a város turisztikai kínálatának erősségeiről és gyengeségeiről. Jelenleg is zajlik például a Mosoni-Duna rehabilitációja, kotrása, partkialakítása. A beavatkozások következtében a partok könnyebben megközelíthetővé válhatnak, élénkülhet a vízi sportélet és a térség turisztikai szolgáltatásaira is pozitív hatással lehet.(Kisalföld LXIX./84) 3.2. Keresletvizsgálat Az újszerű szolgáltatások, a tematikus séták létrehozása és bemutatása előtt megvizsgáltuk azokat a szekunder kutatási eredményeket is, amelyek a keresleti oldal megismerését célozták. A KSH adatai szerint Győr hazánk egyik legnagyobb vendégforgalommal rendelkező városa, 2012-ben a külföldi vendégéjszakák számát tekintve Győr a 7., 2013-ban kis 208
visszaeséssel a 8., míg az összes vendégéjszaka-szám tekintetében 2012-ben a 10., 2013-ban a 11. leglátogatottabb város Magyarországon. Noha az utóbbi években a város vendégforgalma dinamikusan növekedett - ami részben az üzleti turizmusnak köszönhető-, 2013. némi visszaesést mutat. A belföldi vendégforgalomban -10,8%, a külföldi vendégforgalomban -4,5%, az összes vendégforgalomban -7,2% a csökkenés. 2013 nyarán készült egy kérdőíves megkérdezés. A győriek körében 102, az ide látogató turisták közt 100 kérdőívet töltettek ki. A turisták körében végzett felmérés magyar nyelven készült. A kitöltők nagy része (96 %) belföldi turista volt. A klasszikus és a tematikus idegenvezetések iránti igényt mérte fel, arra is keresve a választ, hogy az egyes témák mennyire vonzzák az érdeklődőket. (KAUKER 2013.) Ebben a tekintetben némi eltérés volt a két kérdőívben feltett kérdések közt. A győriek esetében a saját városukban, míg a Győrbe látogató turisták körében egy bármely városban egyéni turistaként érkezve vizsgáltam az idegenvezetések iránti igényt. Mindkét csoport esetén jelentős igény rajzolódik ki a klasszikus idegenvezetések iránt. A győriek közül jóval kevesebben (14 %) nem vennének részt ilyen programon, mint a városba látogatók közt (37 %). Ugyanakkor a győriek körében jóval nagyobb azok aránya, akik csak bizonyos feltétellel vennének részt idegenvezetésen (59 % a 31 %-kal szemben). Ez nem meglepő, hiszen helyiként egy idegenvezetéstől a látnivalók megismertetésén túl még inkább várnak valamiféle többlet-élményt, mint a turisták. A győriek körében a nők jóval nagyobb arányban vennének részt legalább bizonyos esetben idegenvezetésen, mint a férfiak (92 illetve 75 %). A turisták körében a két nem érdeklődése közt nincs jelentős különbség (63 illetve 64 %). Megvizsgálták, hogy a Győrbe látogatásnál szóba jöhető utazási típusok, így a városlátogatás, és egy térség természeti-kulturális értékeinek bejárása iránti igény, és az utazási gyakoriság
mennyire
függ
össze
az
idegenvezetések
iránti
igénnyel.
A
városlátogatás esetében egyértelműen megállapítható, hogy azok, akik jobban érdeklődnek, és gyakrabban vesznek részt ilyen típusú utazásokon, nagyobb arányban érdeklődnek idegenvezetések iránt.
209
Az idegenvezetést feltételhez kötők közül a győriek a legnagyobb arányban (75 %) egyénileg nem látogatható jelentős nevezetességek megtekintése esetén vennének részt egy programon. Sokan a város rejtett szépségeink megmutatását (43 %), illetve érdekes, szórakoztató történetek elmesélését (42 %) jelölték be feltételként. A turisták a feltételesen résztvevők közül a legnagyobb arányban (62 %) abban az esetben vennének részt idegenvezetésen, ha az többet nyújt, mint a hely személyes bejárása. Az egyénileg nem látogatható jelentős nevezetességek megtekintését 42 %, az érdekes, szórakoztató történeteket 39 % találja fontosnak. Ezzel szemben az interaktivitást, mely napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az idegenvezetésekben, mind a győriek, mind a turisták igen kis arányban jelölték be (8 illetve 10 %). Azok körében, akik nem vennének részt idegenvezetésen a győriek közt a legtöbben (57 %) azzal indokolták ezt a döntést, hogy ismerik a város nevezetességeit. A turisták
esetén
messze
a
leggyakoribb
indok
a
nevezetességek
egyéni
felfedezésének előnyben részesítése (65 %). Tematikus idegenvezetés iránt a klasszikushoz hasonlóan a válaszadók jelentős része érdeklődik. A győriek 82 %-a, illetve a turisták 73 %-a jelezte, hogy részt venne tematikus idegenevezetésen az érdeklődésnek megfelelő témában. A győriek érdeklődése tehát a klasszikus idegenvezetésekhez hasonlóan ez esetben is magasabb, mint a turistáké. A győriek érdeklődése a tematikus idegenvezetések iránt minimális mértékben alacsonyabb a klasszikushoz képest. A turisták esetén ezzel szemben 10 %-kal magasabb igény mutatkozik a tematikus idegenvezetések iránt. Érdemes megvizsgálni, hogy mennyire függ össze a tematikus idegenvezetés iránti igény a klasszikus irántival. A győriek esetén a klasszikus idegenvezetésen legalább feltétellel résztvevők 92 %-a részt venne tematikuson is, a turisták körében ez az arány még magasabb (97%). A klasszikus idegenvezetés iránt nem érdeklődők közül is több embert érdekelnének a tematikus idegenvezetések, a győriek esetén arányuk 29 %, a turistáknál pedig 32 %. Az így válaszolók bizonyára azért döntöttek így, mert úgy érzik, hogy a tematikus idegenvezetések a klasszikushoz képest több élményt nyújthatnak számukra. (KAUKER 2013.)
210
3.3 Termékfejlesztés A kínálat elemzés részeként el kell készíteni a tematikus programhoz kapcsolódó értékleltárt, a program összeállítás szempontjainak figyelembe vételével kell a séta helyszíneit kiválasztani, az útvonalat kialakítani, átgondolni a reális időbeosztást és szolgáltató partnerekkel egyeztetni, megállapodni. Fontos a programszervezőkkel és az eseménynaptárral összhangban kiválasztani a tematikus programok időpontját úgy, hogy az azonos időben vagy azonos tematikában megszervezett események ne gyengítsék, hanem inkább egymást kiegészítsék, erősítsék. Meghatározó az értékesítés sikerét tekintve az árkialakítás az ár-érték arány figyelembevételével
és
a
célszegmenshez
utat
találó
költséghatékony
marketingmunka.
4. Az Original Balance Kft. turisztikai szolgáltatásai: tematikus városnéző séták 4.1 A szolgáltatások célja A tematikus városnéző programok garantált programként történő kiajánlása egy hiánypótló ajánlat Győr turisztikai kínálatában. A város történelme, gazdag kulturális kínálata számos lehetőséget nyújt a turistáknak szabadidejük eltöltésére. Ahogy azonban a kutatások és a trendek mutatták, élményszerű bemutatásra van szükség, önmagában az attrakció nem vonzza a látogatókat. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben ennek felismerése nyomán több intézmény is komplex kínálattal fordul az érdeklődők illetve a potenciális látogatók felé (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Zichy Ferenc Látogatóközpont, Látogatóközpont/Tourinform). A piac lehetővé teszi, hogy egy üzleti alapon működő vállalkozás megfelelő személyi, tárgyi és vagyoni háttér biztosításával, kellő kreativitással és rugalmassággal olyan szolgáltatással jelenjen mega turisztikai kínálatban, ami más európai városokban már működő, a mai igényeknek megfelelő tematikus városnézés. Az Original Balance Kft. tevékenysége, turisztikai szolgáltatásainak felépítése ennek konkrét példája.
211
A vállalat célja, hogy olyan tematikus sétát hozzon létre, amely önálló vonzerőként is megállja
a
helyét,
illetve
hogy
sétái
beilleszthetőek
legyenek
komplex
csomagajánlatokba. 4.2 Eddigi eredmények A vállalat az első tematikus sétáját 2012. november 30-án mutatta be egy kicsit provokatív elnevezéssel: „Győr az angyalok városa?”, amire azonnal felfigyelt a helyi média is. Az időzítés is nagyon jónak tűnt a bemutatkozásra, hiszen az adventi eseményekhez, a város Téli Fesztiváljához kitűnően illeszkedett ez a séta. A heti rendszerességgel vezetett túrák palettája hónapról hónapra bővült. Az újdonságok
mindig
valami
konkrét
eseményhez,
évfordulóhoz,
ünnephez
kapcsolódva jelentek meg. Így a decemberi „ Angyalsétá”-t a januári „LITERA-TÚRA” követte a Magyar Kultúra Hetéhez kapcsolódóan. Februárban az Idegenvezetők Világnapjához kapcsolódóan négy ingyenes sétát mutatott be a vállalat: „Győri sétaHírességek nyomán”, „Mesélnek a házak”, „Litera-Túra Light” és „Győr régen és ma” címmel. Ehhez kapcsolódóan szakmai találkozót szervezett, hogy hivatalosan is bemutatkozzon és felkínálja szolgáltatásait a turisztikai szolgáltatóknak. Márciusban a Nőnaphoz kapcsolódóan mutatkozott be „Keresd a Nőt Győrben!” séta, majd a Tavaszi
Fesztivál
egyik
meghatározó
eseményéhez
a
15.
Nemzetközi
Ütősfesztiválhoz és a Győri Ütőegyüttes 40. születésnapjához kapcsolódva „Zenés tavaszi ébredés Győrben” elnevezéssel indult séta. Márciusban további két újdonság is következett. A Színházi Világnap kapcsán „Fejezetek a győri színjátszás történetéből” indult városnézés, majd Győr töröktől való visszafoglalásának évfordulója alkalmából „Vaskakas-kaland”-ra indulhattak az érdeklődők. Április új programja,
„A
győri
zsidóság
emlékei,
értékei”
a
10.
sétaprogram
lesz.
Természetesen vannak már visszatérő, korábban bemutatott séták is a kínálati palettán. 4.3 További tervek Május 31-ig további 5 garantált program jelenik meg, majd a nyár speciális lehetőségeit kihasználva a kapcsolatok további bővítése mellett készülnek el a nyári 212
ajánlatok. Itt a helyi lakosokon, a törzsközönségen kívül további célcsoportok megnyerése a cél. További terv a nyári hónapokra a programok idegen nyelvű felkínálása a szállásadókon és a Látogatóközponton keresztül. Győr gazdag programkínálata a nyári hónapokban is elkápráztatja a helyi lakosokat és a vendégeket. Komoly szakmai kihívást jelent emellett feltűnni és vonzót ajánlani. 4.4 Marketing tevékenység A marketingeszközök hatékony, átgondolt, összehangolt és költséghatékony alkalmazása nagyon fontos tényező egy vállalt illetve az új szolgáltatások piacra vitele esetében. Az első program bemutatásakor még saját honlap hiányában kizárólag a Facebook esemény meghirdetését alkalmazta a vállalat, amire nagyon gyorsan reagáltak az érdeklődők. A célszegmens kiválasztása után plakátok elhelyezése, de leginkább a helyi sajtóban megjelent cikkek és programajánlók növelték gyorsan az ismertséget. Ezzel egyidejűleg elkészült a honlap (www.gyeregyorbe.hu), aminek idegen nyelvű fejlesztése jelenleg is zajlik. Elindult a blog (ezisgyor.blogspot.hu), a Facebook oldal (www.facebook.com/gyeregyorbe). A vendégeinkkel levélben illetve hírlevélben ismertetjük meg a következő hetek sétáit. Ugyanakkor a Facebook, a partnerek oldalain történő megjelenés, linkcsere lehetőségeit alkalmazzuk. Promóciós ajándékokat, nyereményajándékokat kínálunk fel a népszerűsítésért cserébe. Törekszünk a média megjelenés lehetőségeinek megteremtésére. A helyi média figyelmén kívül (Kisalföld napilap, Győr+ Rádió, TV, Oxigén TV) a régió és egy országos hírműsor (TV2 Tények) is tudósított sétáinkról. Sétáinkból néhány bekerült Győr város tavaszi programajánlójába, programjainkat a Látogatóközpont/Tourinform Iroda is értékesíti. Partnereinknek ingyenes „studysétákat” ajánlunk az értékesítés, ajánlás elősegítésére. Vendégeinknek „Törzsvendég kártyá”-t adunk, további kedvezményeket kínálunk egy klubtagság mellett. 213
Lebonyolított sétáinkat dokumentáljuk, láttatjuk. További feladatunk kibővíteni potenciális
vendégeink
körét,
ismertségünket
növelni,
vállalatunk
illetve
szolgáltatásunk brandjét erősíteni. Ennek a területnek elengedhetetlen része az idegenvezető partnerek szakmai képzése, a csapatszellem erősítése. 5. Összegzés Megállapíthatjuk, hogy a kínálati palettán megjelenő újszerű tematikus programok iránt kereslet mutatkozik. A vendégek szívesen vesznek részt „élményprogramokon”, a klasszikus városnézések kevésbé vonzóak. A turisztikai kínálat elemeinek alapos ismerete, szakmai elkötelezettség, nyitottság, kreativitás, szervezési készség, szakmai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy versenyképes termékkel jelenhessen meg a piacon az a szolgáltató, aki újat, a trendeknek megfelelő kínálatot szeretne felkínálni. Az ajánlatok folyamatosan bővíthetőek, alakíthatóak az aktualitások és az esetleges infrastrukturális fejlesztések figyelembevételével. A potenciális megrendelők előtti megjelenésnek fontos feltétele a szakmai összefogás, kapcsolattartás, a kompetencia. Nagy jelentősége van a hatékony marketing tevékenységnek, hiszen nem elég a tematikus ajánlatokat létrehozni, azokat megfelelő időben és megfelelő csatornákon el kell juttatni a potenciális megrendelőhöz, korrekt információt kell nyújtani. Kiemelkedően fontos szerepe van csapatmunka esetében a minőség megtartásának, az innovációnak és a brand építésnek a piacon maradáshoz, a hosszú távú tervek megvalósítása érdekében.
Irodalom: GÁL Gyöngyi: Idegenvezetés felsőfokon. Bp. KVIF, 1998. p. 101. HUSZ Anikó: Kreativitás a városnézésben http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/apaczainapok/2010/Apaczai_napo k_2009_tanulmanykotet.pdf p. 106.
214
KAUKER Bálint: Tematikus városnézések szervezésének és lebonyolításának lehetőségei Győrött , Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar 2013. p. 27-29. PUCZKÓ László-RÁTZ Tamara: Az attrakciótól az élményig. Akadémiai Kiadó. 2011 CSÉFALVY Attila: Közelebb kerül hozzánk a folyó, Kisalföld napilap LXIX./84 szám: 2014.04.10. http://www.wienfuehrung.com/ 2014.04.11. http://www.gyeregyorbe.hu/ 2014.04.11. http://www.beyondbudapest.hu/index_hun.html 2014.04.11. http://imaginebp.hu/ 2014.04.11. http://romer.hu/ 2014.04.10. http://www.kaptalandomb.hu/index.php/hu/ 2014.04.10. http://turizmus.gyor.hu/ 2014.04.10. http://gyor2017.hu/hu_HU/kezdolap 2014.04.10. http://szakmai.itthon.hu/documents/28123/3731937/VegAdatok_2012_HU_internetre. pdf/71d0b403-e342-4acd-9ff2-fb7e901dc882 2014.04.10. http://szakmai.itthon.hu/documents/28123/121718/kozlemeny_statisztika_legnepszer ubb_varosok_20130219_2.pdf/b7ff4621-63ac-45f7-a65f-8e90b6bcb261 2014.04.10. http://itthon.hu/documents/28123/4083489/kozlemeny_legnepszerubb_varosok_20140227_ro vid.pdf/ce4b8f09-fa8a-48f6-80a7-06be555bf463 2014.04.10. http://itthon.hu/documents/28123/8118959/El%C3%B6Adatok_2013_HU_internetre.p df/e042551b-512c-498b-b949-378b8d48684b 2014.04.10.
215
IVANCSÓNÉ DR HORVÁTH Zsuzsanna – CSEJTEI Anita - MARÁCZI Krisztina Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A rábaközi artézi vizek és a turizmus kapcsolata 1. Bevezetés A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézete és a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület szakmai együttműködésének eredményeként a Turizmus-vendéglátás BA szak hallgatóinak bevonásával 2013-ban turisztikai kutatómunkát
végeztünk
a
Rábaközben.
A
kutatás
célja
a
Rábaköz
rendezvényeinek, kulturális értékeinek, artézi kútjainak, szállodaipari, vendéglátó, civil kínálatának a leltár szerű feltérképezése volt, majd a projekt következő lépéseként az eredmények feldolgozása és értékelése után turisztikai honlap készítése a Rábaközről. A vizsgált terület 64 települést ölelt fel. 2. A kutatás háttere A Rábaköz a Győr-Moson-Sopron megyét elérő Rába folyó, illetve a Kis-Rába, valamint a Répce és a Kis-Rába összefolyásától kezdődő Rábca által határolt terület. Területét tekintve összesen 1138 km2, mellyel Győr- Moson- Sopron megye összterületének
az
egy
negyedét
foglalja
el.
(http://www.rabakoz.celodin.hu/terseg.htm Letöltés dátuma:2014.02.04.) A néprajzi Rábaköz ennél részben nagyobb egység. Hiszen kulturális szempontból idetartozónak tekintjük azokat a településeket is, amelyek a Répce folyó bal partján helyezkednek el, illetve azt a 4 települést az Alsó-Rába mentén, amelyek a Rába jobb partján fekszenek. (A Rábaköz turizmusfejlesztési stratégiája 2012-2015)
A Rábaközben hagyományos mezőgazdasági termelés folyik, aminek köszönhetően a lakosság nagy része is az agráriumból él. Meglepő módon, bár Győr-MosonSopron megye az ország egyik leggazdagabb megyéje, a vizsgált térség gazdaságilag rendkívül elmaradott. Épp ezért lenne fontos kiaknázni a turizmusban 216
rejlő potenciált.
Hazánkban a Rábaköz, a turizmus által még kihasználatlan
desztinációnak számít annak ellenére, hogy gazdag kínálattal rendelkezik a falusi, horgász, öko, vízi, lovas és egészségturizmus kedvelőinek egyaránt. A Rábaköz lakói erős identitástudattal rendelkeznek, mindmáig hűen őrzik a helyi tradíciókat, valamint a térség egyedi jegyeit viselő kézműves termékeik elkészítésének hagyományát, többek között a Rábaközi hímzéseket. (Csejtei, 2013.,9.) A Rábaköz versenyképességének feltérképezését a STEEP analízis segítségével végeztük. A legfontosabb megállapításai a következők: A társadalmi tényezők tekintetében a Rábaközben 66000 ember él és megvizsgálva az elmúlt harminc évet, sajnos a lakosság számának folyamatos csökkenését figyelhetjük meg. (1. ábra) Az itt élőket erős identitás és a közös kulturális értékek jellemzik, ez jelentheti az ott élőknek a kitörési esélyt. 1. ábra
Forrás: Sajátszerkesztés, KSH adatok alapján Gazdasági tényezők tekintetében a térség elmaradottabb, mint ami elvárható lenne a Győr-Moson-Sopron megyei adatok alapján. Csupán három város - Csorna, Kapuvár, Beled – található a Rábaközben. A statisztikai adatok szerint mintegy 4000 kisvállalkozás létesült. A térség eltartó-képessége azonban gyenge, mert az újonnan létesülő vállalkozások ellenére kevés a munkahely. A rossz megközelíthetőség, az alacsonyan képzett munkaerő nem kedvez a további befektetéseknek.
217
Technikai/technológiai tényezők szempontjából elmondható, hogy a Rábaköz infrastrukturálisan nem a legfejlettebb, márpedig az infrastruktúra meghatározó szerepet játszik mind gazdasági, mind turisztikai szempontból. A megközelíthetősége jónak mondható, mivel két főútvonal keresztezi itt egymást, a 85-ös és 86-os főút, ám ezek rendkívül terheltek.
Jelenleg folyik a térséget is érintő M85-ös és M86-os
gyorsforgalmi út építése, ami a térség helyzetét jelentősen javíthatja. A Rábaköz kis falvai jellemzően ezen két főút mentén helyezkednek el, azonban a távolabb eső falvak megközelítése nehézkes, ezért ezekre a falvakra az elszigetelődés a jellemző. A Rábaköz a vasúthálózatát tekintve kedvező helyzetűnek nevezhető. A térség vasúti csomópontja Csorna. Mind a GYSEV, mind a MÁV szerelvényei közlekednek, melyek Győrrel, Sopronon keresztül Ausztriával és Pápával is összeköttetést jelentenek. 2.ábra: A Rábaköz megközelíthetősége
Forrás: http://www.gymsmo.hu/_kozgyules/gyms_teruletfejlesztesi_koncepcio_helyzetfeltara s_2.0.pdf (2013.10.18.) alapján, saját szerkesztés A kommunikáció szempontjából a mobil- és internet lefedettség jónak mondható. Ami a turizmus szempontjából negatívan hat, az a közművek hiánya. A megyében itt található a legtöbb csatornázatlan falu.
218
Természeti környezet: A térség igazi értékét a három folyó által határolt terület flórája és faunája adja. A Rába-völgy a Ramsari területként van nyilvántartva, azaz számos ritka, illetve védett madárfaj természetes élőhelye, valamint több terület védett a Natura 2000 program által. (Rába-völgy Ramsari terület http://onp.nemzetipark.gov.hu/_user/downloads/Vedetttermter/Ramsari%20posztermunkauj.pdf (2013.09.26.)) A Rába földrajzi értelemben is jelentős értéket képvisel, mivel az egyik legkevésbé szabályozott folyó. A Rábaköz jelentős felszín alatti vízbázissal rendelkezik, aminek többcélú hasznosítása lehetséges. Számos településen találhatunk holtágakat, kavicsbánya tavakat és egyéb vízi élőhelyeket, melyek horgászatra, horgászturizmusra is alkalmasak. 3. A kutatás módszertana A kutatás első lépcsőjeként szekunder adatforrásokat vizsgáltunk meg, majd a további kutatásokhoz szükséges adatbázist hoztunk létre. A primer kutatás során levélben, e-mailben és hallgatók segítségével személyesen kerestük fel a települések önkormányzatait, polgármestereit. A valós adatok gyűjtése terepen történt,
részben
a
polgármesterekkel
folytatott
mélyinterjúkkal,
részben
a
felmérésben szereplő infrastruktúra, vonzerő személyes felkeresésével. Végül a hallgatók irányított módon, több témában kérdőíves megkérdezést végeztek, melyek később szakdolgozataik részét is képezték. 4. A kutatás főbb megállapításai A Rábaközben a turizmus jelenleg többféle formában is jelen van, úgy mint: •
Ökoturizmus (Rábaköz Natura 2000, Rábavölgy- Ramsari terület)
•
Vízi és horgászturizmus (pl. Hövej, Ikrény, Rábapatona)
•
Lovasturizmus (Hövej)
•
Kerékpáros turizmus (8 tematikus út)
•
Fürdő- és termálturizmus (Kapuvári Flóra- Termálfürdő, Csorna)
•
Kulturális turizmus (Cirák, Kapuvár)
•
Szakrális értékekre épülő turizmus (Osli – Mária-kegyhely, Árpádkori templomÁrpás, Premontrei rendház - Csorna) 219
•
Gasztronómiai fesztiválokra épülő turizmus (Rábaközi perec, Kapuvári böllérmáj)
•
Legendaturizmus (Hany Istók Fesztivál)
A térségben fontos az erősen megnyilvánuló hagyományőrzés, a népművészet megjelenése, ami nagyobb marketing tevékenységgel a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázását jelenthetné. Kiemeljük a kutatás során mélyebben tanulmányozott Höveji csipkét (3. ábra), mely 2013. novemberében a Győr-MosonSopron Megyei Értéktár Bizottság elsőként vett fel a „megyerikumok” sorába. 3. ábra:Hímzés térkép
Forrás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html alapján: Csejtei Anita szerkesztése A terület a népi hagyományok mellett fontos szerepet tölthetne be a vízi turizmus tekintetében is. A vízhez kapcsolódóan pedig érdemes lenne foglalkozni nem csak a felszíni, hanem a felszín alatti vizek egyik csoportjával, az artézi vizekkel. Kutatásunk egyik területe is ezeket vette célba. Magyarországon az ivóvíz mindössze 3-4 %-a származik a felszín feletti vizekből, a többit az ország gazdag rétegvizeiből nyerjük. Országos szinten is szerencsés helyzetben van a Kisalföld és az Alföld, mivel magyarországi viszonylatban gazdag rétegvíz kinccsel rendelkezik. Ebből kifolyólag a Rábaköz sem szerénykedhet a felszín alatti vizeit tekintve. 220
Felszínalatti-vizek típusai, definíciói: „Felszínalatti-víz: mindaz a víz, amely a föld felszíne alatt a telített zónában található, és közvetlen kapcsolatban van a talajjal vagy az altalajjal.” „Talajvíz: A talajvíz, az édesvízkészlet azon része, ami a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, a csapadékból, illetve a felszíni vizekből (folyókból, tavakból) beszivárogva gyülekezik össze és kitölti a talajszemcsék közötti üres teret. Ezen víztömeg felső szintjét talajvízszintnek nevezik, ennek magassága függ a csapadék, hőmérséklet és nyomásviszonyoktól.” „Karsztvíz: A karsztvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely a talaj karsztosodott kőzetrétegei között helyezkedik el. Két fő típusát különböztetjük meg. Nyílt karsztvíz esetében a csapadék és a felszíni vizek közvetlen kapcsolatban vannak karsztvízzel, táplálják a karsztvíz bázist, mivel a karsztvizet fedő kőzetrétegek nem vízzáróak. Fedett karsztvíz esetében a fedő kőzetek vízzáró jellegüknél fogva meggátolják a csapadék és a felszíni vizek karsztvíz bázisba történő bejutását. A karszt-hegységek hatalmas mészkőtömbjében egységes karsztvízszint alakult ki, amely a hegység peremén, a hegylábaknál feltörő karsztforrásokat táplálja.” „Rétegvizek: A rétegvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely porózus kőzetekben helyezkedik el. A rétegvizek a talajvizek szintje alatt húzódnak. A felszín alatti vízkészletek döntő hányada rétegvíz.” „Artézi víz: A rétegvíz egyik jellegzetes típusa az artézi víz. A rétegvíz a medenceszerűen elhelyezkedő víztartó rétegekből a ránehezedő nyomás miatt a felszín felé igyekezne. Ha egy ilyen helyen átfúrják a vízzáró réteget, akkor a rétegvíz artézi kútban a felszínre emelkedik.” „Hévíz: Minél mélyebbről érkezik a víz a felszínre, annál magasabb a hőmérséklete. A környezete évi középhőmérsékleténél melegebb forrásvizeket hévizeknek nevezzük. A 30 C°-nál melegebb felszín alatti vizelet tekintjük hévíznek.” (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/FELSZ%C3%8DN%20ALATTI%20VI ZEK%20T%C3%8DPUSAI.pdf, 1-4.o. (2013.10.12.) A fentiek közül kutatásunk tárgyát az artézi vizek képezték, illetve az azok hasznosítása céljából fúrt kutak. Az artézi kutak olyan fúrt kutak, amelyeknél a magas nyomás következtében a víz magától tör fel a felszínre, mintegy természetes szökőkút. Az első kutat 221
Franciaországban fúrták 1126-ban Artois grófságban, innen is ered a kút neve. (http://www.kislexikon.hu/artezi_kut_a_a.html (2014.02.10.)) A Rábaközben régen nagy jelentőségük volt, többségüket az 1950-es években fúratta a Községi Tanács. Ezek a kutak jelentették a falu teljes vízkészletét, öntözésre, fürdésre, főzésre egyaránt használhatók voltak, némelyik ivóvíznek is tökéletes volt. Többnyire magas volt a vastartalmuk és volt, amelyikben arzént is kimutattak. Mikor az 1980-as években elkezdődött a falvakban a közművesítés, bevezették a csatornákat, a kutak többségét elzárták. A kutakkal kapcsolatban a következő adatokat gyűjtöttük: •
Van-e kút az adott településen?
•
Hol található?
•
Mikor nyitották?
•
Ki fúratta?
•
Mi a fúrás mélysége?
•
Üzemel-e jelenleg?
•
Milyen a víz minősége (ivóvíz/nem ivóvíz)?
•
Milyen az ásványi anyag tartalma?
•
Van-e igazolt gyógyhatása?
•
Fűződik-e hozzá legenda?
Az artézi kutakkal kapcsolatos kutatásunk eredményei: A Rábaköz 64 településén 32 kút található, melyből 18 üzemel. Annak ellenére, hogy a térség vízkincse rendkívül jelentős és komolyan profitálhatnának belőle, nem őrzik a tisztaságát és az esetek többségében a már meglévő artézi kutakat sem újítják fel, nem vizsgáltatják be annak vízminőségét. A települések jelentős hányada rendelkezik ugyan artézi kúttal, azonban ismereteik, hivatalos adataik rendkívül hiányosak róluk. Kiépítettségük egy-két kivételtől eltekintve nem jellemző, néhányból közülük meleg termálvíz folyik pl. Szárföldön, Hövejen és Babóton. Az artézi kutak közül figyelemre méltóak, a Vitnyéden, Kapuváron, Babóton és Hövejen találhatóak, ezek mindegyikéből napjainkban is folyik a víz, kiépítettségük vagy környezetük esztétikus, ügyeltek a település illetve a város képének megfelelő beillesztésre. 222
Igazolható gyógyhatásuk ugyan nincs, de ásványi anyag tartalmuk miatt a csapvíznél többnyire értékesebbnek tekinthetők. Korábban ezek a kutak a közösségi élet színterei voltak. A falu lakossága találka helyként is használta a kutakat. Legendák leginkább a szerelemhez kapcsolódva születtek. A kutak minősége eltérő. Van olyan település, amely kiemelten kezeli őket, ennek megfelelően díszes kutat építtetett a kifolyás fölé (4. ábra), míg ennek ellenkezőjére is bőven akadt példa. (5. ábra) 4.ábra: Szent István téri artézi kút - Csorna
Forrás:Maráczi Krisztina saját fotója 5.ábra:Farádi artézi kút
Forrás:Marácz Krisztina saját fotója
223
5. Artézi víz, mint tematikus út a falusi turizmusban Miért is vizsgáltuk az artézi kutakat a turizmussal kapcsolatban? Az egyértelmű, hogy az artézi kutak önállóan nem biztosítanak elegendő vonzerőt, azonban a természeti és kulturális attrakciókkal összekötve a kutak felkeresését, egy plusz
lehetőség
lehet
a
Rábaközben,
amit
az
idelátogatóknak
kiegészítő
programként lehetne ajánlani. Manapság a turizmusban nem elegendő a hagyományos attrakció. A turista nemcsak látnivalót, élményt szeretne kapni. Hogyan tudjuk ezt biztosítani? Szükséges a modern kor igényének a turista útvonalakat interaktívvá, speciálissá tenni. Összegyűjtöttünk néhány lehetőséget az artézi kutakkal kapcsolatban: •
Tematikus túra ajánlatok összekapcsolva az artézi kutakkal
•
Artézi vízre alapuló fürdő
•
Játékos artézi kút felfedezés (pecsételéssel vagy a vizek kis üvegcsékbe gyűjtésével)
•
Kerékpáros tematikus utak összekötése az artézi kutak felkeresésével
•
Tájékoztató táblák a kutaknál
6. Összegzés A Rábaköz komoly, kiaknázatlan turisztikai potenciállal rendelkezik. A térségben a turizmus szinte minden fajtája megtalálható. A turizmust segítheti a kulturális, természeti értékekben való gazdagság, azonban mindenképp erős elszívó hatása van Sopronnak és Győrnek. Jelenleg leginkább a két település közötti tranzitturizmus jelenik meg a Rábaközben. Ezen kellene egy erősebb marketing tevékenységgel, az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével változtatni, illetve kihasználni a tranzitfolyosót, de rávenni az átutazókat az 1-2 napos vagy még hosszabb időzésre és a tapasztaltak okán a későbbi hosszabb tartózkodási idejű visszatérésre. Ebben lehet egy különleges színfolt az artézi víz. Jelenleg az artézi kutak többsége a feledés homályába merült, de némelyik meleg vízének köszönhetően akár fürdő táplálására is alkalmas lehetne. A Palóc úthoz hasonló Rábaközi út létrehozásakor egy kiegészítő élményelem lehet a kutak felkeresése.
224
A kutatás mind amellett, hogy egy kevésbé kiaknázott terület vonzerő leltárának elkészítéséhez hozzájárult, segítette az egyetemi oktató munkát is, hiszen a hallgatók a megtanult elméleti ismereteket terepen kamatoztathatták. Három hallgatónk a kutatás közben, a mélyinterjúk során, más a turizmus számára jelentős témát talált, amiből később értékes szakdolgozatok születtek.
225
Felhasznált irodalom CSEJTEI, Anita (2013): Hövej és környékének kiemelt jelentősége a Rábaköz turizmusában, Szakdolgozat Győr-Moson-Sopron Megye területfejlesztési koncepció - Helyzetfeltárás Egyeztetési változat 2.0 http://www.gymsmo.hu/_kozgyules/gyms_teruletfejlesztesi_koncepcio_helyzet feltaras_2.0.pdf (2013.10.18.) Felszín alatti vizek típusai http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/FELSZ%C3%8DN%20ALATTI%2 0VIZEK%20T%C3%8DPUSAI.pdf, 1-4.o. (2013.10.12.) A höveji csipke lett az első ˝megyerikum˝ http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/a_hoveji_csipke_lett_az_elso_megyerikum /2357007/ (2013.11.09.) A Rábaköz ökoprogramja 2012-2020 http://rabakozleader.hu/attachments/article/186/A_Rabakoz_okoprogramja_2012 _2020_V%C3%89GS%C5%90.pdf (2014.04.11.) Rába-völgy Ramsari terület http://onp.nemzetipark.gov.hu/_user/downloads/Vedetttermter/Ramsari%20poszt er-munkauj.pdf (2013.09.26.) Régiófókusz
Nonprofit
Kft.(2011):
A
RÁBAKÖZ
TURIZMUSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIÁJA 2012-2015 http://www.rabakozleader.hu/attachments/article/121/A%20R%C3%A1bak%C3% B6z%20Turizmusfejleszt%C3%A9si%20Strat%C3%A9gi%C3%A1jaV%C3%89GS%C5%90.pdf (2014.04.11.) http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html (2013.09.15.) http://www.kerekerdo.org/html/a_raba-mente_termeszeti_erteke.html (2013.09.15.) http://www.rabakoz.celodin.hu/terseg.htm (2014.02.04) http://www.kislexikon.hu/artezi_kut_a_a.html (2014.02.10.)
226
TURIZMUS SZEKCIÓ
227
Dr. EISINGERNÉ dr. BALASSA Boglárka - Dr. ERCSEY Ida - GÁBORA Bernadett6 Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Az EYOF 2017-ben rejlő potenciál kiaknázása 2017-ben megrendezésre kerül az első magyarországi olimpiai esemény, ugyanis Győr szervezi a nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált. A rendezvény számos lehetőséget és nemzetközi kitörési pontot tartogat, melyeket érdemes előzetesen is számba vennünk. A kulturális és sportesemények gazdaságfejlesztő szerepére mutat rá az EYOF megrendezése, melyet a szakirodalom és a korábbi szervezések tapasztalatai alapján ismertetünk. Számba vesszük a várható nemzetközi imázshatásokat, a társadalmi – gazdasági – politikai fejlődési lehetőségeket. Írásunkban kitérünk a Győr előtt álló aktuális kihívásokra, és azok teljesíthetőségére is. Megoldási javaslataink között különösen koncentrálunk a helyi lakosság bevonására és aktivizálására, amely a szervezés egyik kulcseleme. 1. Identitásmarketing A várostermék sokkal komplexebb a fogyasztói árucikkeknél, a termék ugyanis ez esetben azonos magával a területtel, a régióval, a településsel (Kozma, 2002). „A város esetében az épített környezetet, a szolgáltatások bizonyos csoportját kell eladni, értékesíteni, amelyet nem ugyanúgy értékelnek az eladók és a vevők, gyakran nem is ugyanaz a kép jelenik meg a fejükben, mikor elvileg ugyanarról a településről beszélnek.” A termék komplexitását mutatja Gordos (2000, 185. o.) megfogalmazása, melynek értelmezésekor érdemes szem előtt tartani, hogy nem csupán az eladók és vevők, hanem a rendkívül sokrétű célpiac szemében is mást és mást jelent ugyanaz a terület. Kozma (1995. 40. o.) szerint a várostermék esetén figyelmet kell fordítanunk az ún. shadow-hatásra is. „Ez azt takarja, hogy egy város marketingtevékenységét jelentősen befolyásolja a környezetében fekvő más települések illetve a nagyobb közigazgatási egységek (pl. a megye, esetleg az ország) munkája, amely lehet jobb, 6
A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
228
rosszabb, vagy esetleg teljesen más témára irányuló.” Néhány város így már a kiinduló pontban versenyelőnnyel, míg mások hátránnyal indulnak a települések közti döntéshelyzetekben. Összefoglalóan egy város esetében eladásra kerül annak megjelenése, kultúrája és kommunikációja. A területidentitás elemei a következőképpen csoportosíthatóak: Design
(földrajzi
elemek,
építészeti
jellemzők,
a
város
szimbolikus
önábrázolása vizuális eszközökkel, képekkel, zászlókkal, színekkel); Kultúra (hagyományok, szokások, a városban élő polgárok mentalitása, az önkormányzat viszonyulása a lakossághoz); Kommunikáció (médiahasználati eszközök, tájékoztatók, rendezvények). A fenti csoportosításban Törőcsik (1995) a Corporate Identity gazdasági szervezetekre alkalmazott modelljét vette alapul, és ezt terjesztette ki a településekre. A városmarketing szakirodalmába a fogalmat Anholt ültette át, az általa használt Competitive Identity (versenyképességet szolgáló arculat) kifejezéssel (Anholt, 2007). A településekre alkalmazott CI tartalmazza a márkázás, PR, turizmus és kereskedelem-támogatás területeit. A városidentitás „megközelíthető úgy, mint az adott városról egy egyén fejében élő kép, ismeret, amely megkülönböztet, beazonosít egy várost, s mint pszichológiai megjelenés, kognitív konstrukció értelmezhető, azaz, a terület/város azonossága, megkülönböztethetősége, személyiségeként értelmezhető” (Piskóti, 2012, 298. o.). Másrészt Werthmöller (1995) szerint a területidentitás fogalmát meghatározhatjuk a célcsoportok azonosulási szintje alapján is. Utóbbi alapján az egyén (helyi lakos) területi kötődését és a helyi összetartozás-érzést tartalmazza a CI. Érdemes tehát megvizsgálni egy terület megkülönböztető jegyeit, alapvető pozícióját, de emellett azt is, hogy mennyiben azonosulnak a helyiek a külső imázzsal. „A folyamat akkor lehet sikeres és hatékony, ha a városok és térségük sajátos gazdasági profillal, identitással rendelkező integrált térséggé válnak.” – összegezhetjük Filep (2014) szavaival. 1.1.
Nagyrendezvények fejlesztési hatásai
A szakirodalom szerint a rendezvények, sportesemények különösen nagy segítséget nyújthatnak egy ország vagy város újrapozícionálásban, azaz a márkázásban (Piskóti,
2012).
A
legnagyobb
hatásfokot
a
megvalósított
szolgáltatások
népszerűsítésével lehet elérni, melyben a legmegfelelőbb módszernek a különböző 229
rendezvények szervezése és lebonyolítása bizonyul (Filep-Tamándl, 2011). Mások szerint a turisztikai látogatottság növekedése egyértelműen a nemzetközi hírű eseményeknek
köszönhető
(Rácz,
2006).
Kérdés,
hogy
mely
események
tartozhatnak a megarendezvények körébe, melyre a választ Weiss (2008) adja meg: „A nagyrendezvények (mega events) egyszeri vagy ismétlődő időben korlátozott időtartamú események, amelyek az egyediségük alapján globális jelentőségű média figyelmet nyernek, s a látogatók irányában magas vonzerőt mutatnak. A rendezvény odaítélése formális pályázat útján történik. A pályázatra és a megvalósításra többnyire saját társaságot alapítanak, amely szoros kapcsolatot tart fenn az átadó jogtulajdonossal.” A definíció tökéletesen ráillik a cikkünk alapját képező Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF), mely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felügyelete alá tartozik. A szakirodalom értelmében tehát a 2017-es győri EYOF-ra is tekinthetünk úgy, mint megarendezvényre. A
nagyrendezvények
attraktivitáson
túlmenően,
számtalan melyet
az
pozitív 1.
ábra
hatással
bírnak
szemléltet.
Az
a
turisztikai események
hatásrendszere mégis öt elemben összefoglalható, melyeket érdemes kommunikálni (Piskóti, 2012). Imázshatások alatt a település nemzetközi ismertségének, megítélésen javulása, az üzenetek szélesebb közönségnek való eljuttatását értjük. Ökológiai hatásként a lakosság környezettudatosságának javulását, a város élhetőbbé válását értjük, melyet az új standardok vagy ökológiai beruházások segíthetnek elő. A nagyrendezvények gazdasági hatása sem mellékes. Az üzleti és szabadidő-turizmus is jelentős mértékben növekedhet, az infrastruktúra látható módon korszerűsödik, amely a további cégek letelepedését, telephelyválasztását is orientálhatja.
1. ábra: A megarendezvények sokrétű hatásai FORRÁS: PISKÓTI (2012, P. 328.) SZERKESZTÉSE WEISS (2008) ALAPJÁN 230
Politikai
értelemben
a
városvezetés
cselekvési
kompetenciája
is
demonstrálható egy megarendezvény szervezési jogának elnyerésével, amely menetközben újabb diplomáciai kapcsolatokhoz, a különböző népek megértéséhez vezet. A kulturális sokszínűség mellett a településen élők identitása, büszkesége is erősödhet, amely a korábbi hagyományok kiújulásában ölthet testet. A felsorolt társadalmi hatások mellett a megfelelő megarendezvények következtében az életminőség (egészségügy, szabadidős lehetőségek, közlekedés) is javul, amely pozitív befolyással bír a kulturális fogyasztásra, a sportolási szokásokra. Kiemelten fontos hatás a településen élők nyitottságának, befogadó készségének erősödése is. A vendégszerető helyiek pedig pozitív impulzusokat adnak a településre érkező turistáknak, akik kényelemben és biztonságban, kellemes légkörben érezhetik magukat. 1.2.
Sportesemények a városmarketingben
A sportmarketing a sportesemény piaci kapcsolatait rendszerezi (Pope – Turco, 2001), illetve a sportfogyasztó vágyait és szükségleteit elégíti ki (Schlossberg, 1996). Berkes (2008) szerint a „sportmarketing két fő területe a sporttermékek- és szolgáltatások értékesítése közvetlenül a sportok fogyasztóinak (marketing of sport), valamint piaci termékek, szolgáltatások értékesítése a fogyasztók felé promóciós eszközként használva a sportot (marketing through of sport)” (Shannon, 1999). Jelen pályamunkában nem kifejezetten a sportmarketing és az abban érintett szponzoráció kérdéseit bontjuk ki, hanem a sporteseményekre építkező városmarketinggel foglalkozunk.
Több
esettanulmányt
is
feldolgozhatnánk,
melyben
a
sportrendezvényeket sikeresen felhasználta egy település, önmaga pozícionálására. Az alábbiakban két esetről írunk, melyek segítségével európai nagyvárosok mintájából tanulhatunk. Torino például a 2006-os téli olimpia szervezését megelőzően gondosan felépítette új márkaimázsát. A szürke és hideg iparváros helyére egy barátságos, kreatív centrummá pozícionálták a várost. Az olimpiai játékokkal párhuzamosan kulturális olimpiát is szerveztek, további programlehetőséget – és a város megismerését kínálva a turistáknak. Mielőtt beindították volna a rendezvény országos és nemzetközi propagandáját, a lakosság megnyerésén dolgoztak. A 231
torinoiak támogatása az egész olimpián sokat jelentett, több ezren önkéntesként segítették a szervezőket. A városban élők megértették, hogy a rendezvény valóságos ugródeszka Torino új arcának megmutatásához. Schulke (2007) hamburgi esettanulmányából sok tanulságot szűrhetünk le a sportesemények városmarketingben való alkalmazásáról. A városban éveken át gyakorta szerveztek különböző sportversenyeket, így aztán a városvezetés érdemesnek tartotta a sportváros-koncepció kiépítését, melynek segítségével országon belül és nemzetközi szinten is pozícionálható Hamburg. A tágabb koncepcióhoz hatékony együttműködési rendszert, és erre építkező programtervet állítottak össze, ún. kompetenciaközpontok segítségével. A központ lényege, hogy egységbe tömöríti a hatóságokat, oktatási intézményeket, sportegyesületeket, rendezvényszervezőket, de akár még a sportszergyártókat is, ami összehangolt városfejlesztést tesz lehetővé. A városi beruházásokat, infrastrukturális fejlesztéseket a sportváros-koncepcióhoz igazították.
Vásárok Kiállításo k
Sportegyesületek Szakmai szövetségek
Gazdaság / K lú
Nemzetközi élsportok Rangos világversenyek
HAMBURGI SPORTESEMÉNYEK
Főiskolai szakértők, szövetsége k
Tömegsport Nemzetközi médiajelenlét Iskolai sport Főiskola sportrendezvény
Képviselők Szakértők Döntéshozók
2. ábra: Hamburgi sportesemények komplex ábrázolása Forrás: Schulke (2007) 16. o.
232
A megfelelően kialakított szervezeti és tárgyi feltételek mentén már sokkal könnyebbé vált a jelentősebb sportesemények rendezési jogának megszerzése. A sportpiaci trendek figyelése mellett a városi adottságokra és tradíciókra, a célcsoportok
igényeire
szabottan
szervezi
és
kommunikálja
Hamburg
a
sporteseményeket (4T alkalmazása). A tudatos építkezés eredményeképpen a városba látogatók száma, és a rendezvények gyakorisága is ugrásszerűen növekedett. Egy 2004-es felmérés szerint évente 5 milliónál is több látogató érkezik a különböző sporteseményekre, amely erőteljesen meghaladja a múzeumok és zenei rendezvények látogatottságát. A nagyrendezvények turisztikai vonzereje tehát jelentősnek mondható, érdemes hangsúlyt fektetni ezek fejlesztésére. 1.3.
Marketingkommunikáció
Hamburg példája alapján jól látszik, hogy érdemes egy település identitását megkeresni, és utána következetesen arra építeni. Az identitás menedzselése leginkább a marketingkommunikáció eszköztárán keresztül valósulhat meg, így néhány oldalon át erre a területre fókuszálunk. 1.3.1. Területidentitás menedzselése A területidentitás meghatározásának vagy változtatásának hátterében általában a pozitív imázs kialakítása, az adott földrajzi hely kedvező megítélése, attraktivitásának növelése áll (Baker – Balmer, 1997). Az identitás meghatározásának és kialakításának folyamata Szeles (2001) szerint négy részből áll, melyeket a 3. ábra szemléltet.
233
2. Alkotás= elképzelések:
imázskutatás
elégedettség
célcsoportok
megértése
tervezése
előadása
3. Piaci bevezetés
1. Kutatás
szegmentáci ó
4. Ellenőrzés
ismertség
azonosulás
tetszés
aktivizálás
PR hatékonyság
időzítés
célcsoportok
tájékoztatást
aktivitás
3. ábra: Identitás kialakításának folyamata Forrás: Szeles (2001) alapján saját szerkesztés Az identitás meghatározásának első lépése tehát a terület ismertségének, imázsának felmérése, a célcsoportok azonosítása és jellemzése. A kutatásra építkezve a folyamat kreatív része következik, melynek célja a szegmensek figyelmének megragadása, tetszésük elnyerése és az életminőség javítása. A piaci bevezetés lényegében az a kommunikáció, amellyel tudatosítjuk a célcsoportokban a területben végbe menő változásokat, bemutatjuk az új identitáselemeket. Habár negyedik fázisként szerepel az ellenőrzés, ideális esetben a folyamat minden lépcsőfokát követi (Van Riel – Balmer, 1997). A kivitelezés abban az esetben megfelelő, ha a területre vonatkozó következő identitások közelítik egymást: •
tényleges identitás (actual identity);
•
kommunikált identitás (communicated identity);
•
megtervezett identitás (conceived identity);
•
ideális identitás (ideal identity);
•
vágyott identitás (desired identity).
234
1.3.2. Marketingkommunikációs modellek A megfelelő kommunikációs terv összeállításához nem árt a reklámszakmában is elfogadott
és
használatos
modelleket
alkalmaznunk,
melyeket
szintén
a
szakirodalomban találhatunk meg. A következőekben kettő, egymással összefüggő modellt mutatunk be, melyekre építkezve készítettük el az EYOF2017 előzetes, lakossági kampánytervét. Első modellünk a 19. század fordulójára nyúlik vissza, amikor is E. S. Elmo Lewis (1903) megalkotta az AIDA-modellt, a reklámfolyamat érzelmi-tudati fázisait. A séma tehát már megkülönböztette az érzékelés kognitív, affektív és konatív fázisait. Az AIDA négy angol kifejezésből megalkotott mozaikszó, melyek magyar tükörfordításai sorrendben a következők: A-figyelem, I-érdeklődés, D-vágy, Aaktiválás. A települések marketingkommunikációjába – megítélésünk szerint, jelen esetben
–
három
lépés
integrálható
a
felsoroltak
közül,
melyekre
saját
kampánytervünket is építeni fogjuk: 1.
Figyelemfelkeltés
–
az
elsődleges
feladat
a
célcsoport
figyelmének
megragadása. Amennyiben az üzenet érdektelen, vagy el sem jut a fogyasztóig, úgy lehetetlenné válik a megszólítás, tájékoztatás. (kognitív fázis) 2.
Érdeklődés felkeltése, tájékoztatás – hiába találkozik a célcsoport az üzenettel,
ha nem találja azt kellőképpen relevánsnak, nem érzi magáénak. (affektív fázis) 3.
Aktivizálás – megkönnyíteni a fogyasztók cselekvését. Miután a célcsoport
találkozott a hirdetésekkel, az üzenet felkeltette a figyelmüket, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy részévé váljanak a történetnek. (konatív fázis) A szakirodalom alapján kampánytervünk elkészítésekor első lépésben a megfelelő marketingeszközök megválasztását tűztük ki célul, melyek kellőképpen attraktívak. Amikor sikerült felkelteni az érdeklődést, a hangsúlyt a tájékoztatásra, a bővebb információk átadására fogjuk helyezni. Harmadrészt olyan akciókat tervezünk, melyekben konkretizáljuk a helyi lakosság lehetőségeit és feladatait, amelyekbe várjuk a bekapcsolódásukat. Az
AIDA-modellel
összefüggésben
levő
(Martincsek,
2013),
a
marketingkommunikáció minden aspektusát lefedő minta az 5M-modell. Kotler 235
szerint ugyanis 5 különböző területen kell döntést hozni a reklámkampány létrehozásakor, melyek az alábbiak: •
Mission – a kampány célja, küldetése
•
Message – üzenet, mindig a célokhoz és célcsoporthoz rendelten
•
Money – költségkeret, fizetési módok
•
Media – kommunikációs eszközök, amelyekkel elérhető a célközönség
•
Measurement – hatásvizsgálat, ellenőrzés
A felvázolt két alapmodell segítségével megfelelő keretet képezhetünk az EYOF marketingkampányához, és valószínűsíthetően kiszűrhetjük a célcsoportokhoz kevésbé illeszkedő megoldásokat. 2. Győr és az EYOF találkozási pontja A 2017-es nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál rendezési jogát nyerte el Győr városa. 2010-ben a sok évi kimagasló és sikerekben gazdag sportélet után a városnak ítélték a „Magyarország Legsportosabb városa” díjat. Borkai Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Győr városának tornász olimpiai bajnok polgármestere rendkívül büszke a város eddigi sporteredményeire, és nagyon fontosnak tartja a város (és az ország) sportolóinak utánpótlását. Erre nyújt kiváló alkalmat az EYOF megrendezési jogának elnyerése. „A magyar olimpiai mozgalom sikerének egyik legfontosabb összetevője a hatékony utánpótlás-nevelés, ám ahhoz hogy a fiatalok felnőttként eredményesen szerepelhessenek, elengedhetetlen az élsportra felkészítő versenyrendszer.” - nyilatkozta Borkai Zsolt. A sport évek óta fontos a város számára, ezt mutatja az évente elkülönített támogatás is: „A győri városvezetés kiemelten
fontosnak
eredményességét,
tartotta
éppen
és
ezért
tartja 2006
a óta
győri az
sportélet
fellendítését
önkormányzat
a
és
mindenkori
költségvetésének egy százalékát az élő sport támogatására fordítja.” A Fesztivál célja a fiatalokban rejlő motiváció felkeltése, mely fokozatosan alakul át versennyé, amely lételeme az emberi, a társas fejlődésnek. (Tamándl, 2014) A
2017-es
fesztiválig
azonban
még
számos
tennivaló
akad.
Az
EYOF
megrendezéséhez szükséges anyagi feltételeket Győr, a Magyar Olimpiai Bizottság, valamint Magyarország kormánya teremti elő. A tervek szerint 2017. július 22. és 29. között lesz EYOF Győrben, körülbelül 3500 fő részvételével. Győr városának 236
önkormányzata egy részletes és előrelátó programtervezetet dolgozott ki a rendezvényt megelőző időszakra és a sportesemény idejére. A lebonyolításhoz szükség van nagyságrendileg 1000 fő önkéntesre is – idegen nyelvet beszélő fiatalokból – amelynek sajnos nincs túlságosan erős hagyománya hazánkban. Az önkéntes munka szervezésében is fontos kérdés, hogy a munkát elvállalók csoportosan vagy egyénileg teljesítenek-e jobban. Erre a kérdésre bővebben is kitér Bencsik-Sólyom (2011) tanulmánya. A EYOF megszervezése turisztikai szempontból is jelentős Győr város életében. Az alapvetően átmenő forgalommal, ezáltal csekély vendégéjszaka számmal bíró településen sok fiatal és hozzátartozójuk fog tartózkodni a Fesztivál idején, amely jó lehetőség az érdeklődés felkeltésére. A versenyzők és a távolabbról érkező látogatók megnyerésére érdemes különös figyelmet fordítania a városnak, hogy később visszatérő vendégként üdvözölhesse őket. 2.1.
Arculat, média
Győrben a Dunakapu téren áll a Vaskakas szobor. A Vaskakas legendáját minden győri ismeri, így nem csoda, hogy a város egyik ismert szimbólumát választották a 2017 olimpiai fesztivál kabalaállatának. A kabalakakast a beérkezett szavazatok alapján Hugoo-nak nevezték el. Az EYOF kezdete óta, minden városnak megvan a maga kabalaállata, ami jelképezi az adott várost. Nem kevésbé érdekes a győri EYOF általános megjelenése, logója és szlogenje. A város elhelyezkedéséből ismeretes, hogy a Budapest-Pozsony-Bécs aranyháromszögben található. Nem véletlen tehát, hogy legfőbb arculati elemként a háromszögek kerülnek alkalmazásra. Ezek megjelennek a logóban, a hivatalos weboldalon, a plakáton, és még sok más helyen. Ugyancsak ismerős elemként hat a „Találkozzunk Győrben, 2017-ben!” jelmondat is – a korábban magát Találkozások városaként aposztrofáló Győr megoldása ez. Az EYOF2017 hivatalos arca Jakabos Zsuzsanna olimpikon, aki az alábbi fotón Hugoo mellett pózol. Zsuzsanna maga is szerzett aranyérmet a 2003-as párizsi EYOF-on. 237
4. ábra: EYOF2017 arculati elemek Forrás: EYOF2017 hivatalos weboldala 2.2.
Győriek az EYOF-ról, 2012
Reprezentatív kutatásunkra 2012-ben került sor, melynek során Győr élhetőségét egy 700 fős mintán vizsgáltuk. A következőekben a kvalitatív és kvantitatív megkérdezésünk kifejezetten az EYOF-ra vonatkozó részeit ismertetjük. A mélyinterjú alanyokat először arról kérdeztük, egyáltalán ismerik-e, hallottak-e a fesztiválról. A megkérdezettek jelentős része egyáltalán nem tudott a fesztivál létezéséről és nem is hallottak róla. A válaszadók kevesebb, mint egynegyede hallott akkoriban az EYOF-ról, az információ forrásaként ők a helyi televíziót, újságot vagy valamely ismerősüket nevezték meg. Kíváncsiak voltunk a helyiek véleményére, hogy szerintük hasznot hoz-e a városnak most és a későbbiekben is. A megkérdezettek szerint csak pozitív hatásai lehetnek Győr városa és egyben Magyarország szempontjából is. A pozitív hatásokat abban látják, hogy a város hírnevét öregbíthetné az esemény, ezenkívül a turisták számának a növekedésében bíznak. A helyiek továbbá azt remélik, tovább fejlődhet a városuk, az idegenforgalom mellett az új épületek is hasznosak lesznek a következő években. Kvalitatív kutatásunk keretében tehát arra jutottunk, hogy bár nagyon alacsony az EYOF ismertsége a győriek körében, mégis támogatják és kivitelezhetőnek tartják a szervezést.
238
A későbbi kvantitatív kutatás keretében kérdőív segítségével vizsgáltuk, hogy a válaszadók mennyire tartják hasznosnak, kivitelezhetőnek és mennyire támogatják a rendezvényt. A győriek többsége (35,1 %-a) teljes mértékben kivitelezhetőnek véli az EYOF jövőbeli megszervezését. A megvalósítást mindössze 3% nem tartja valószínűnek, tehát a lakosság bízik abban, hogy a város képes otthont adni egy ilyen nagyszabású rendezvénynek. A 2. mellékletben található ábrákról leolvasható, hogy a válaszadók körülbelül fele tartja hasznosnak az EYOF megrendezését, nagyjából ugyanennyien tartják kivitelezhetőnek és támogatják a rendezvény megszervezését.
A
lakosok
csaknem fele
(47,4%-a)
támogatja
az
EYOF
megrendezését, továbbá 48,1%-uk ért egyet abban, hogy a város számára ez nagyon hasznos, abszolút pozitív kimenetelű volna. 2.3.
Lakossági szegmensek
Saját kutatásunk fényében a helyiek erősen lokálpatrióták, ezért az ő véleményük különösen mérvadó. A továbbiakban ennek a kutatásnak a részeredményeit szeretnénk bemutatni, azon belül is az olimpiai fesztiválra vonatkozó eredményeket. A győriek szegmentálására különböző attitűdállításokat helyeztünk a kérdőívbe, melyeken klaszterelemzést futtattunk le. A hierarchikus Ward-módszer alapján a legkedvezőbbnek az 5 klaszteres megoldás bizonyult. A kialakított klaszterek neveit és legfőbb jellemvonásaikat az alábbi táblázat mutatja:
239
2. Táblázat: Kialakított klaszterek Forrás: saját szerkesztés Klaszterek
Közömbösek
Modern
Klasszikus
lokálpatrióták
lokálpatrióták
Elvágyódók
Önmegvalósítók
Jellemző-
- többnyire
- legerősebb a
- részt vesznek
- fiatalok vagy
- modernek
jük
közepesen
ragaszkodásuk
a
fiatalosak,
- elégedettek
értékeltek
Győrhöz
rendezvényeken
modernek
saját életükkel
mindent
- környezet-
- jól ismerik a
- bírálják a
- életükben
- lefoglalják
tudatosak,
várost
városvezetést
nem tölt be
őket a meg-
jövőorientáltak
- ragaszkodnak
- nem igazán
fontos
élhetési
- identitásukat
Győrhöz
ragaszkodnak
szerepet a
gondok
városuk is
- elégedettek
Győrhöz
város
- nem túl
meghatározza
városukkal
12,1 %
29,7 %
21,4 %
14,1 %
aktívak Szegmens
22,7 %
aránya
Láthatjuk, hogy a győriek több mint 40%-a lokálpatrióta, vagyis erősen elkötelezett lakóhelye iránt, ők kétszer annyian vannak, mint az elvágyódók. Viszonylag magas azonban a közömbösek és önmegvalósítók aránya is, akiknek közös tulajdonsága, hogy többnyire saját életük, munkájuk foglalja le őket, kevésbé érdeklődnek a város élete iránt.
5. ábra: A lakossági szegmensek térképe Forrás: saját szerkesztés 240
2.3.1. Kommunikációs csatornák szegmensenként Kutatási
adatbázisunk
szegmensenkénti
alapján
tájékozódási
jelenleg
is
módunkban
forrásokat,
annak
áll
ellenére,
megvizsgálni hogy
a
élhetőségi
felmérésünkben erre nem tértünk ki. A 3. táblázatban látható, hogy a legaktívabban használt helyi kommunikációs csatornák az újság és az Internet. A táblázatban szegmensenként bekereteztük a legerőteljesebb
tájékozódási
forrást,
amely
segítheti
a
célcsoport-specifikus
reklámelérést. Az egyes cellák százalékos formátumban mutatják, hogy a klasztertagok milyen arányban tájékozódnak az adott csatornán keresztül. A közömbösek csoportjában például 38,1%-ban jellemző a helyi rádió, mint hírforrás követése. Érdekes módon a hagyományos papíralapú üzenethordozók alacsony információátadást
tesznek
lehetővé,
így
szórólapokra
és
plakátokra
csak
megfontoltan érdemes költeni. Láthatjuk, hogy szájreklámból (WOM) inkább a kevésbé aktív szegmensek tájékozódnak, rájuk általánosságban is igaz, hogy a nem hagyományos, ingerküszöböt átlépő megoldások vezethetnek célra. A modern és klasszikus lokálpatrióták elérése ennél egyszerűbbnek tűnik, hiszen viszonylag rendszeresen figyelik a különböző helyi kommunikációs csatornákat. 1. táblázat: Helyi tájékozódási csatornák aktivitása szegmensenként Forrás: saját szerkesztés Kommunikációs csatornák
Tájékozódás forrása lakossági szegmensenként Modern
Klasszikus
lokálpatrióták
lokálpatrióták
66,7%
71,6%
73,3%
66,4%
66,7%
31%
43,3%
38,8%
26,9%
30,8%
Plakát
26,2%
25,4%
35,8%
31,1%
32,1%
Helyi TV
22,2%
32,8%
23%
17,6%
15,4%
Internet
71,4%
53,7%
72,7%
71,4%
69,2%
Helyi Rádió
38,1%
29,9%
35,2%
26,1%
24,4%
49,2%
29,9%
41,8%
42,9%
50%
Helyi újság Szórólap, prospektus
Ismerősök (szájreklám)
Közömbösek
241
Elvágyódók
Önmegvalósítók
3. Kutatás & Kreativitás A szakirodalom áttekintését, és a szekunder forrásból nyerhető információk tanulmányozását követően kellő információ birtokába jutottunk ahhoz, hogy véleményekkel és javaslatokkal támogassuk a 2017-es EYOF győri megrendezését. Jelenlegi kutatásunk első fázisában szakértői mélyinterjút készítettünk a szervezői bizottság
tagjaival,
melyre
építkezve
összeállítottuk
kommunikációs
kampánytervünket. 3.1.
Szakértői mélyinterjú
Primer kutatásunk keretében a Győri Önkormányzat Marketing, Turizmus és Kommunikáció Osztályát kerestük fel, interjúkészítés céljából. Megkeresésünkre Domanyik Eszter, osztályvezető ajánlotta fel segítségét. Azért döntöttünk emellett a technika mellett, mert a szervezés hátterében rejlő okok és lehetőségek feltárása, a legfőbb igények leképezése volt a célunk. A szakértői mélyinterjút végül 2013 december
4-én,
Pápai
Nikolett
és
Jakab
Petra,
EYOF-koordinátorok
megkérdezésével készítettük el. A megbeszélt találkozóra félig strukturált kérdésekkel, mélyinterjú vezérfonallal érkeztünk. Kérdéseinket három fontos téma köré csoportosítottuk. Elsőként az EYOF győri rendezésének hátterében álló motivációk, és a legfőbb irányok felől érdeklődtünk. Ezt követően tértünk át a kommunikációs problémák kezelésére, a rendezvénysorozat marketing tevékenységének megismerésére. Végül a város felkészültségéről, az infrastrukturális fejlesztésekről és a projekt kivitelezéséről beszélgettünk. A következőekben a mélyinterjún elhangzottakat foglaljuk össze, amely alapján szűkítettük az aktuális kommunikációs feladatok körét. 3.1.1. Motiváció A sport mindig is fontos szerepet töltött be a város életében, a város bevételének évente 1 %-a az élősport támogatását célozza. Turisztikai szempontból is szeretne a Városmarketing Osztály a sport irányába elmozdulni, az elmúlt időben ugyanis sok neves hazai és nemzetközi verseny/edzőtábor volt Győrben. Jelenleg az EYOF szervezésével a MOB és a Magyar Kormány támogatását is elnyerte a város. Közel
242
10 milliárd forintos kormánygaranciát kapott a magyar államtól Győr a program megszervezésére, ami leginkább az infrastruktúra fejlesztésére fordul. Az EYOF megrendezése tehát nemcsak azt jelenti Győr számára, hogy 8 napig nagyon jó lesz a városnak, mondták az interjúalanyok, hanem már előtte és utána is megmaradnak az infrastrukturális létesítmények. Lényegében az egész szervezés a helyiek javát szolgálja,
mert
új
uszoda
épül,
teniszcentrum,
csarnokok
épülnek,
a
sportegyesületek is megfelelő helyszínre költözhetnek. Városmarketing szempontból is nagyon fontos az esemény, hiszen rendkívül jó reklám Győrnek, hogy az országban elsőként ad otthont olimpiai rendezvénynek. Amellett azonban, hogy Magyarország Győrre fog figyelni, talán még fontosabb, hogy egy ilyen volumenű rendezés Európa figyelmét is a városra irányíthatja. Tehát mind a turisták, mind a befektetők számára jól fog csengeni Győr neve – így összegezhetjük a koordinátorok véleményét a szervezés motivációjáról. Nyilvánvalóan a megvalósítás és az infrastruktúra maradandósága előrevetíti, hogy hosszabb távban gondolkodjon a városvezetés. Hosszú távú cél lehet, hogy a jövőben egyéb versenyeket is meg tudjon rendezni Győr, hogy a helyi sportolási igényeket maximálisan kiszolgálja. Az uszoda építése például már elindult, várhatóan már a verseny előtt beindul a használata. Az első években az a cél, hogy az EYOF-ot mint márkát felépítse a Marketing Osztály, ezen dolgoznak óriásplakát kampánnyal, kiadványokkal, ill. lesznek majd egyéb akciók, amelyek megismertetik a rendezvényt a helyiekkel. Egyelőre erre szorítkozik a hivatalos városi kommunikáció a koordinátorok elmondása szerint. Később elindul az önkéntesek toborzása, ugyanis ezek a fesztiválok mindig 1000 fő fölötti
önkéntes
létszámmal
valósulnak
meg.
Az
önkéntesekre
vonatkozó
marketingtervet éppen Pápai Nikolett készíti el a következő négy évre. Az esemény utáni
időszakhoz
konkrétan
nem
fog
kommunikáció
kapcsolódni,
ezzel
kapcsolatosan nincsenek tervek. Nyilvánvalóan az EYOF utáni kihívást a felépített létesítmények fenntarthatósága jelenti majd, melyek több városi rendezvénynek otthont adhatnak.
243
3.1.2. Kommunikáció Az
EYOF
kommunikációjával
kapcsolatosan
először
a
célcsoportok
felől
érdeklődtünk. Az első és legfontosabb szegmens a 14-18 éves korosztály, akiknek és akikről szól a verseny (megszólításuk a diákolimpiákon a legeredményesebb). Elindult a szervezés országos promóciója is, azokon a kiállításokon és eseményeken ahol Győr megjelenik. Így például sporteseményeken (kézilabda mezen), utazás kiállításon is megjelent az EYOF hivatalos logója. A legfiatalabb korosztály számára egy mesés kiadvány következő része mutatja majd be a 9 sportágat és ír a fesztivál érdekességeiről. A potenciális versenyzők és szurkolók megszólítását azonban csak későbbre tartogatja az Önkormányzat. A másik fontos célcsoportot a leendő önkéntesek alkotják. Elérésük érdekessége, hogy szinte minden korosztály bevonható a szervezésbe, legerőteljesebben azonban a középiskolás és egyetemista korosztály aktivitására lesz szükség. Elsősorban győri és Győr környéki fiatalokat várnak a feladatok betöltésére (helyismeretük és a lakhatás könnyebbsége miatt), ugyanakkor külföldi önkéntesekre is szükség lehet. A Nemzetközi
Olimpiai
Bizottsággal
kötött
szerződésben
foglaltatnak
nyelvi
kötelezettségek, miszerint a versenyző csapatok anyanyelvét is beszélnie kell a csapatkísérőnek. Az esemény hivatalos nyelve ugyanakkor az angol. Az első kommunikációs probléma éppen az EYOF alacsony szintű ismertségéből fakad. A magyar média (bár ez az európaira is jellemző) szinte kizárólag a profi sportra összpontosít, az utánpótlás megmérettetésekkel nem találkozunk. Habár az EYOF hivatalos olimpiai rendezvénynek minősül, melyet médiafigyelem követ, mégis csak a sportélet szereplői tudnak a létezéséről. Így az első feladat az esemény ismertté tétele, és annak kihangsúlyozása, hogy 2017-ben Magyarország is egy olimpiának adhat otthont. A szervezők megítélése szerint európai szintű kampánynak jelen esetben sem értelme, sem finanszírozási kerete nem lenne, így országos volumenű promócióra érdemes gondolnunk. 3.1.3. Lakosság bevonása A mélyinterjú során szóba került az előző két ifjúsági olimpia (Trabzon2011, Utrecht2013) is. Válaszadóink kiemelték az utrechti olimpián az önkéntesség 244
szervezettségét. Reményeik szerint Győrben is olyan mértékű lesz az aktivitás, mint a holland városban, ahol lehetőség volt a nagyszámú jelentkező válogatására. A felkészítés például skype beszélgetések segítségével történt, ami hatékonyabbá tette a kommunikációt. A szervezők szerint az önkéntesek vonzása érdekében hangsúlyozni érdemes, hogy habár felelősségteljes feladatot kap majd minden önkéntes, a szervezés mégis egy nagy közösségi élményként, partiként is felfogható. Az élmény mellett promóciós ruhadarabokat és ajándéktárgyakat is kapnak majd az önkéntesek, ill. étkeztetésük is biztosított lesz. Erre országos kommunikáció, kampány kell, megszólítva az egész országban elsősorban azokat az egyetemeket ahol bölcsészképzés zajlik. Az előkészületi és ötletelési fázisban is történik próbálkozás a lakossági aktivitás felkeltésére. A győri EYOF hivatalos honlapján névadási pályázat indult a program kabala figurájához kapcsolódóan, de hasonló akciók várhatóak még a lakosság irányában. Ahogy interjúalanyaink mondták „Ez egy közös dolog, a házigazda az egész város lesz, minden győri a részese a programnak.” Éppen ezért fontos a közösségi tudat, az összefogás erősítése. Várhatóan lesznek még kulturális rendezvények, bulik is az EYOF idejében, melynek keretében megismerhetik a versenyzők is Győrt, a helyiek pedig a versenyzők kultúráját. 3.1.4. Szervezés A győri EYOF-ra körülbelül 3200 sportoló és 800-1000 kísérő/segítő várható. A mélyinterjún elhangzottak szerint Trabzonba (Törökország) nem utaztak el olyan sokan a nagy távolság miatt, de hazánkban nagyobb látogatottság várható a megfelelő frekventáltságnak köszönhetően. Valószínűleg rengeteg szurkoló lesz itthon is. Ezt a két helyszínt (Utrecht és Trabzon) azonban a szervezők szerint nem lehet összehasonlítani (interjúalanyaink találkoztak a külföldi koordinátorokkal). Trabzonban állami összefogásra jött létre a program, minden létesítményt akkor újonnan húztak fel, Utrechtben jóval költséghatékonyabb módon alakították ki az olimpiai helyszíneket (mobil pályák, expo városok). Utrechtben leginkább a „díszlet” hiányzott, az esemény különleges hangulata, ugyanis meghagyták egyszerű sporteseménynek a programot. Tanulságos, hogy még a szomszédos településeken
245
sem tudtak az EYOF hollandiai rendezéséről. Válaszadóink szerint Trabzonban azonban nem hiányzott az olimpiai életérzés, eszmeiség sem. Jelenleg az Önkormányzat és a MOB kis csapata látja el a feladatokat, a továbbiakban a szervezői stáb folyamatosan bővülni fog. Várhatóan lesznek olyan feladatok is, amit profi szervezői stáb, ügynökség fog ellátni, erre van pontos terv. Most júniusban állt fel a szervező bizottság (előtte a pályázatíró bizottság működött csak), ill. a szerződésben meghatározott határidők szerint fel fognak állni a különböző bizottságok. 3.2.
EYOF2017 lakossági kampányterv
Saját korábbi kutatásunkból, valamint a Győri Önkormányzattal folytatott szakmai mélyinterjúból is kiderült, hogy a helyi lakosság kevés információval rendelkezik az EYOF-ról. Annak érdekében, hogy az egész lakosság a vendéglátója lehessen ennek a nagyszabású eseménynek, kellő információt kell róla szolgáltatni. A sportrendezvény és annak pozitív hatásainak megismerése nélkül az itt élők aktív bevonása nem lehet elég eredményes ahhoz, hogy színvonalas fesztiválnak adhasson otthont a város. Jelenlegi kommunikációs célunk tehát a győri lakosság figyelmének felkeltése és EYOF-ra irányítása, tájékoztatása a lehetőségekről és a fejlesztések aktuális állásáról, végül pedig aktív bevonása a szervezésbe, 2017-es önkéntesség előkészítése. 3.2.1. A kampányról röviden A sikeres Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezéséhez három lépcsős marketingkommunikációs tervet dolgozunk ki 2014 nyarától egészen 2017 nyaráig. A három lépcsőfok sorrendje lineáris, de nem egymást követő, hanem átfedési időszakok van közöttük. Az időszakos célokhoz rövid üzeneteket rendeltünk, melyeket dőlt betűkkel olvashatunk az alábbiakban: 1. Figyelemfelkeltés, és az EYOF márka köztudatba építése – „EYOF Győrben, 2017-ben!” 2. Az EYOF pozitív hatása Győr városára nézve (tájékoztatás) – „Fejlettebb, Fittebb, Eredményesebb város!” 3. A lakosság aktív bevonása a rendezvény lebonyolításába – „Legyél Te is részese!” 246
Az üzeneteket valamennyi célcsoport felé közvetítjük, azonban elérésük érdekében összetett médiakommunikációt alkalmazunk. A korábban bemutatott „Elvágyódó” szegmens számára további üzenetünk, hogy igen is érdemes egy olyan települést támogatni, amely ilyen volumenű sikereket ér el („Vegyük észre Győr értékeit!”). Szakmai ismereteink és kutatási eredményeink alapján úgy látjuk, hogy egy integrált, a győri lakosság összes szegmensét megragadó kommunikációs tervet érdemes alkalmazni a továbbiakban. Nem elégséges a hagyományos reklámfelületek (óriásplakátos és sajtócikkek) használata az EYOF előkészítésében, ugyanis BTL kommunikációval és a gerillamarketing eszközrendszerén keresztül erőteljesebb és költséghatékonyabb megoldásokhoz juthatunk. Az általunk javasolt kampányterv kitér a kommunikációs csatornák időzítésére, és az egyes célcsoportok elérésére, miközben szem előtt tartja a projekt pénzügyi kereteit. Nem feledkeztünk meg az egyes marketingakciók, és a teljes kampány hatásvizsgálatáról sem, javaslataink mentén ellenőrizhető a kommunikáció sikeressége. A konkrét kampányelemek részletezésére jelen írásunkban terjedelmi okokból nem térünk ki, azonban az Győri Önkormányzatnak átadott hatástanulmányunk azt is tartalmazza. Egy ilyen volumenű kampány legfőbb erénye a kreativitás. A célcsoportok megismerésekor világossá vált számunkra, hogy egyes szegmensek részéről erőteljesebb passzivitás és közömbösség tapasztalható a Győrt érintő kérdésekben. Kifejezetten
az
Elvágyódók,
Közömbösek
és
Önmegvalósítók
figyelmének
megragadását célozhatják különböző gerillamarketing akciók. Összességében elmondhatjuk, hogy az EYOF2017 fontos ugródeszka Győr életében, mely lehetőséget maximálisan érdemes kiaknáznia a városnak. A sikeres projekt azonban semmiképp sem valósulhat meg a helyi lakosság támogatása és aktivitása nélkül. Hatástanulmányunkat és a benne található kreatív javaslatokat éppen ezért kulcsfontosságúnak tartjuk a közös siker előkészítésében. A közös öröm csak a közös szervezés és munka eredményeképpen jöhet létre, mely nem csupán a helyi lakosság összetartozását, hanem Győr európai pozícióját is erősítheti.
247
Felhasznált irodalom ANHOLT, S. (2007): Competitive Identity: A new model for the brand management of nations, cities and regions. Policy&Practice, 2007. BENCSIK, A., & SÓLYOM, A. (2011). Strategies of Education and Training Practice of Small and Medium Sized Enterprises. World Academy of Science, Engineering and Technology, 51. BERKES P. (2008): Marketingorientációs tényezők a honi professzionális labdarúgás szponzorációs piacának tükrében. Doktori értekezés, Nevelés- és Sporttudomány Doktori Iskola, SE, Budapest. CSIZMADIA Z. – PÁTHY Á. (2010): Győri elit és a városfejlődés – A gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. Tér és Társadalom 24 (2) p. 63-91. DICK, A. S. – BASU, K. (1994): Consumer loyalty: toward an integrated conceptual framework. Journal of the Academy of Marketing Science 22 (2), p. 99-113. ENYEDI György (1995): Városverseny, várospolitika, városmarketing. Tér és Társadalom, 9. 1995/1-2. FILEP B. (2014): A nagyvárosok az európai és a magyar területi politikában. Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Regionális- és Gazdaságtudományi Kismonográfiák. Publikon Kiadó, Pécs-Győr. FILEP B. – TAMÁNDL L. (2011): Az intézményi marketing és a DPR kapcsolata a Széchenyi István Egyetemen. In: Felsőoktatási Műhely: Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht, Országos Felsőoktatási Információs Központ Kiadványa 2011:(2) pp. 93-103. GORDOS T. (2000): A városmarketing néhány kérdése. Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 185.o. GYULAVÁRI T. (2013): A lojalitásprogramok menedzselése. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 44 (5). p. 16-26. HANNA, S. – ROWLEY, J. (2007): An analysis of terminology use in place branding. Place Branding and Public Diplomacy, Vol. 4. No. 1. p. 61-75. HORVÁTH D. – BAUER A. (2013): Marketingkommunikáció – Stratégia, új média, fogyasztói részvétel. Akadémiai Kiadó, Budapest. KAVARATZIS, M. (2007): City Marketing: The Past, the Present and Some Unresolved Issues. Geography Compass 1/3, p. 695-712. KOLTAI Z. (2005): A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése, Tér és Társadalom, XIX. évf. 3-4. sz., 24.-27. o. 248
KOTLER, P. – KELLER, K. L. (2006): Marketing menedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest. KOZMA G. (1995): Városmarketing mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik lehetséges eszköze. Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 37-54. o. KOZMA G. (2002): Terület és településmarketing. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002. NUNES, J. C. – DREZE, X. (2006): Your loyalty program is betraying you. Harvard Business Review, 84 (4), p. 124-131. O’MALLEY, L. (1998): Can loyalty schemes really build loyalty? Marketing Intelligence & Planning, 16 (1), p. 47-55. PISKÓTI I. – DANKÓ L. – SCHÜPLER H. – BŰDY L. (1997): Régió- és településmarketing. KJK-Kerszöv, Budapest, 1997. PISKÓTI I. (2012): Régió- és településmarketing – Marketingorientált fejlesztés, márkázás. Akadémiai Kiadó, Budapest. POPE, N. K. – TURCO, D. (2001): Sport and Event Marketing. McGraw-Hill, NSW, Australia. ROWLEY, J. (2007): Reconceptualising the strategic role of loyalty schemes. Journal of Consumer Marketing, 24 (6), p. 366-374. SÁNDOR
I.
(1999):
A
marketingkommunikáció
kézikönyve.
Budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest. SÁNDOR I. – HORVÁTH D. (2009): A marketingkommunikáció alapjai. Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet, Budapest. SCHLOSSBERG, H. (1996): Sports Marketing. Blackwell Publishers, Massachusetts, USA. SCHULKE, H-J. (2007): Sportliche Grossveranstaltungen als Stadtmarketing und Sportentwicklung.
Forrás:
http://www.hjschulke.de/documents/sportliche_grossveranstaltungen.pdf
(letöltés:
2013.01.23) SHANNON, J. R. (1999): Sports marketing: an examination of academic marketing publication. Journal of Services Marketing. 13(6): 534-571. o. SZAKÁL Gy. (2010): A győri elit értékrendszere és magatartása az 1870 és 1945 közötti gazdasági és politikai válságok idején. Tér és Társadalom 24 (2) p. 31-44.
249
TAMÁNDL L. (2014): A felsőoktatási intézmények versenyképességi tényezői. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Regionális- és Gazdaságtudományi Kismonográfiák. Publikon Kiadó, Pécs-Győr. TÖRŐCSIK M. (1995): Település- és területidentitás kialakítása marketing eszközökkel, Tér és Társadalom, 9. 1995/1-2. 17.-23. o. VÁGÁSI M. (2007): Marketing – stratégia és menedzsment. Alinea Kiadó, Budapest, 2007. Van RIEL, C. B. M. – BALMER, J. M. T. (1997): Corporate identity: the concept its measurement and management. European Journal of Marketing 31 (5-6), p. 340355. VERES Z. – HOFFMANN M. – KOZÁK Á. (2006): Bevezetés a piackutatásba. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. VERES Z. (szerk.): Életstílus alapú fogyasztói szegmensek Magyarországon. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete, Szeged, 2010. WEISS, D. P. (2008): Strategische Gestaltung des Lebenszyklus von Mega-Events. Gabler Verlag, Wiesbaden. WERTHMÖLLER, H. (1995): Räumliche Identität als Aufgabenfeld des Städte- und Regionenmarketing. Ein Beitrag zur Fundierung des Placemarketing. Schriften zu Marketing und Management 24. Frankfurt/M., Wilts, C. Henning. WRIGHT, C. – SPARKS, L. (1999): Loyalty saturation in retailing: exploring the end of retail loyalty cards? International Journal of Retail & Distribution Management, 27 (10), p. 429-439.
250
CSÍKÁSZ Emőke Nyugat-Magyarországi Egyetem, Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola A boldog települések és a turizmus jelenléte közti összefüggés A tanulmányban arra keresem a választ, hogy lehet-e összefüggés a magasabb életminőséggel rendelkező települések és a turizmus jelenléte között. Csíkszentmihályi Mihály flow elmélete szerint a kiemelkedően pozitív élmények egyik forrása az aktív szabadidős elfoglaltság. A legboldogabbnak evés, aktív pihenés és beszélgetés közben érezzük magunkat. (Csíkszentmihályi, 1997: 44). Ezek a megállapítások alátámaszthatják azt, hogy az utazás legfőbb motivációi miért a VFR (Visiting Friends and Relations) továbbá a szórakozás, sport, pihenés és üdülés (KSH 2013). A turizmusban a vendégek minden olyan igényük kielégítésére találhatnak lehetőséget, amelyek növelhetik az életminőségüket. Valószínű, hogy a turizmus által kínált szolgáltatások és a turisztikai attrakciók a helyi lakosok boldogságához
is
hozzájárulhatnak.
A
vizsgálathoz
szekunder
adatbázisok
eredményeit használtam fel és elemeztem. 1. Elméleti háttér Az egészségpszichológiai irodalomban a boldogság szinonimája az egészség, mely a fizikai egészség mellett a magatartás harmóniáját is jelenti. Ebben az értelemben a jóllét (wellness) fogalma használatos (Fodor 2013: 21). A boldogság fogalmával kapcsolatban gyakran megkülönböztetik a jólét (welfare) és a jóllét (wellbeing) vagy szubjektív jóllét fogalmakat. A fogyasztói kultúra azt sulykolja, hogy a jó minőségű élet az anyagi javakon múlik - Good life is goods life (Kasser 2005: 311). A jólét és a jóllét nem azonos fogalmak. A jóllét a fizikai-lelki értelemben vett pozitív közérzetre utal, a jólét pedig a kedvező anyagi helyzetre (Kasser 2005: 11) Kérdéses azonban, hogy a jóllét (well-being) minek alapján határozható meg: átélt örömök, a beteljesült vágyak, vagy más alapján. (Griffin 1986: 35)
251
A fogyasztói kultúra mindennapjait az élmények nagymértékben befolyásolják, gondoljunk pl. a bevásárlóközpontok világára, önmagunk kényeztetését ígérő iparra, az egzotikus utakat ígérő utazási irodákra, wellness szállodák által ígért testi kényeztetésre, gasztronómiai, kulináris élvezetekre (Fodor 2013: 22). Az életminőség pszichológiai vizsgálatának hátterét az úgynevezett pozitív pszichológiai irányzat jellemzi, amely erősen épít az Arisztotelész-féle boldogság definícióra,
miszerint
az
életminőség
a
boldogsággal
azonosítható.
Ennek
megfelelően a boldogságnak három szintje különböztethető meg egymástól. Az első lépcső az öröm, az élvezet (pleasure), a hedonisztikus boldogságelképzelés szintje Az örömnek és a vidámságnak ugyanis igen komoly szerepe van a kedvező életminőség, a pozitív életszemlélet kialakításában és fenntartásában, ugyanakkor ez a lelkiállapot még nem azonosítható teljes mértékben a boldogsággal és a jólléttel (well-being). (Kovács 2007) Annak érdekében, hogy egészségünket megőrizzük, hogy társadalmi kapcsolatainkat ápoljuk,
hogy
a
munkánkban
sikeresek
legyünk,
gyakran
elhagyjuk
lakókörnyezetünket, így az utazások hozzájárulnak az élettel való elégedettség megfogalmazódásához (Richards, 1999 in Michalkó-Rátz 2011: 28). 2. A kutatás módszere Jelen tanulmány szekunder kutatások adataira támaszkodik. Segítségükkel megpróbáltam olyan tényszerű adatokhoz jutni, melyek mentén a jövőben kifejezetten erre a célra folytathassak primer kutatást. A célom a pozitív pszichológiai irányzat elméletének turizmusba való ültetése és kutatása. Azon belül is jelenleg a szállodák megoszlását és a turizmus jelenlétét vetem össze a lakosság boldogságérzetével. Ehhez több forrást használtam fel. Többek között olyan adatbázisokat, mint az Eurostat és a KSH, vagy olyan megbízható források által már előkészített kutatási eredményeket, mint a Magyar Tudományos Akadémia, vagy a Magyar Turizmus Zrt. A számszerű adatok összegyűjtését követően az adatokat SPSS programmal értékeltem. Egyszerű gyakoriságvizsgálatokat, átlagszámítást és kereszttábla 252
elemzést alkalmaztam. Az eredményeket grafikonokkal, diagramokkal és térképes illusztrációval mutatom be. 3. Elemzés Először megnéztem, hogy európai szinten lehet-e összefüggés a vendégek száma és a boldogság átlagértéke közt. Az Eurostat a 2012. évi európai életminőség-felmérés szerint szerkesztettem meg az 1.1-es diagramot, melyen az egyes országokhoz tartozó átlagértékek láthatók. A válaszadóknak egy 10-es skálán kellett értékelniük azt, hogy mindent egybevetve mennyire érzik magukat boldognak. A legmagasabb értékkel rendelkező országok Finnország, Spanyolország, Luxemburg, míg a legalacsonyabb értékekkel rendelkezők Bulgária, Görögország és Litvánia. Leíró statisztikai elemzés alapján a következők szerint osztottam meg a mért átlagértékeket: 7 alatti értékkel rendelkező országok, 7 és 7,7 közötti illetve legalább 7,7 értékkel rendelkezők. Ahogy a diagramon is látszik az alsó kvartilisnál és a felső kvartilisnál húztam meg a határvonalat. Az első csoportba a kevésbé boldog; a második csoportba a közepesen boldog, míg a harmadik csoportba a nagyon boldog országok kerültek. Magyarország e szerint az első csoportba került. A megkérdezettek által adott értékek átlaga a legalacsonyabbak közé esik. Ez azt jelenti, hogy a lakosság mindent egybevetve nem érzi magát annyira boldognak. A diagramon látható 26 országból csak a 22. helyen áll.
253
1.1 diagram: A vizsgált európai országok átlagos boldogságértéke
9 8 7 6 5 4 3 2 1
Spanyol
Finnország
Írek
Luxemburg
Holland
UK
Ausztria
Ciprus
Német
Belgium
Francia
Lengyel
Horvát
Málta
Portugál
Olasz
Szlovénia
Csehek
Románia
Lett
Magyar
Szlovák
Észt
Litván
Görög
Bulgária
0
Forrás: Eurostat, 2012; saját szerkesztésű diagram Arra voltam kíváncsi, hogy vajon van-e összefüggés a turisták száma és a boldogság értékének szintje között. Ehhez az adott országokban a legalább egy éjszakát eltöltő vendégek számára volt szükségem. Ez a szám szintén megtalálható az Eurostat adatbázisában. Az európai országok területileg és lakosságuk számát tekintve nagyon különbözőek. Ezért úgy döntöttem, hogy a pontosabb elemzés végett a vendégek számát elosztom az állandó lakosság számával, hogy megkapjam az egy lakosra jutó turistaszámot. Az SPSS program segítségével kereszttábla elemzést végeztem, mely esetében a Pearson-féle Chi négyzet statisztikát alkalmaztam a szignifikancia-szint megállapításához. Ezek alapján 95%-os valószínűséggel állítható, hogyha minél több turista érkezett egy adott országba a lakosság arányában, abban az országban annál többen jelölték meg az inkább boldog kategóriát.
254
Összesen 26 európai ország került be a vizsgálatba. Az 1.1 diagramon látható, hogy mely országok milyen boldogságság-értékkel rendelkeznek. A kereszttábla oszlopa a boldogság mértékét mutatja, a sora pedig a turisták arányát a lakossághoz képest. A turisták száma legfeljebb a lakosság 70%-át teszi ki 17 országban, és 9 országban pedig 70% feletti. Ahol kevesebb az egy lakosra jutó vendég, ott az általános boldogságukat alacsonyabbra értékelték a megkérdezettek. Ezzel ellentétben, ahol több turista jut egy állampolgárra, abban az esetben az átlagos boldogságszint értéke magasabb. 1.1 táblázat Mennyire boldog? * A turisták aránya a teljes lakossághoz képest kereszttábla A turisták aránya a lakossághoz képest Legfeljebb
70%
70%
feletti
Összesen
6
0
6
100,00%
0,00%
100,00%
10
4
14
71,43%
28,57%
100,00%
1
5
6
16,67%
83,33%
100,00%
17
9
26
65,38%
34,62%
100,00%
Kevésbé boldog Közepesen Mennyire
boldog
boldog? Nagyon boldog Összesen
Forrás: saját szerkesztés, 2014 Michalkó Gábor és Rátz Tamara megpróbáltak a magyar települések között felállítani egy sorrendet a szubjektív életminőség alapján. Ehhez KSH adatokat vettek igénybe majd regresszióelemzést alkalmaztak. A KSH életmód-időmérleg adatfelvétele során feltette azt a kérdést, hogy „Mindent összevetve milyen az 255
életkedve mostanában?”. Négyfokú skálán értékelhették a megkérdezettek az aktuális életkedvüket. Az MTA kutatócsoportja megnézte, hogy szocio-demográfiai (kor, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás) adatok szerint az egyes csoportok életkedve (boldogság-szintje) milyen. Majd kiválasztották a turizmusban érintett településeket. Tehát csak azokkal a városokkal és községekkel foglalkoztak, ahol legalább egy vendégéjszakát eltöltöttek a turisták. Logisztikus
regresszióelemzés
során
megkülönböztettek
boldog
(1)
és
boldogtalan (0) kategóriát, amely a függő változót jelölte. Az eredeti 4 választható kategóriából így két csoportot hoztak létre. A független változókból elhagyták azokat, amelyek nem mutattak legalább 0,05-ös szignifikanciaszintet. A településen élők esetében az adott változók szerint a százalékos arányt kiszámolták. A változók minden kategóriájához hozzárendelték az esélyhányadosokat, majd átlagszámítást végeztek, és ezen átlagok szerint állították fel a sorrendet. Az első 100 települést egy térkép segítségével illusztrálták. A térképen saját szerkesztéssel bekarikáztam azokat a területeket, amelyek esetében a települések száma nagyobb. Látható, hogy Budapest és Pest megye, Balaton a legsűrűbb terület, továbbá Nyugat-Dunántúlon (GYMS, Vas és Zala) is sok település van a legboldogabb 100 között. Ezeken kívül még Észak-Magyarországról és a Közép-Dunántúlról látható több település a térképen. A többi területen elszórtan egy-egy község vagy város került fel a listára. 1.1 kép: Magyarországon a boldog települések listája.
Forrás: Michalkó-Rátz 2011 256
A célom az volt, hogy összehasonlítsam a boldog települések földrajzi megoszlását és a turizmus jelenlétét. A turisták száma a szállodákba bejelentkezett vendégek és az eltöltött vendégéjszakák száma alapján mérhető. Arányaiban a kettő adat a turisztikai régiókat tekintve közel azonos. Jelen esetben a vendégek számának megoszlását láthatjuk az 1.2-es diagramon. 1.2. diagram: Magyarországon regisztrált vendégek számának megoszlása turisztikai régiók szerint Tisza-tó Dél-Dunántúl 1% Közép- Dunántúl4%
Vendégek száma 2012 (%)
4% Dél-Alföld 6%
Észak-Alföld 7%
Budapest-KözépDunavidé k 42%
Észak-Magyarország 8%
Nyugat-Dunántúl 12% Balaton 16%
Forrás: Magyar Turizmus Zrt., 2014 Észrevehetjük, hogy a legtöbb vendéggel rendelkező régiók megegyeznek a legboldogabb turisztikai régiókkal: Közép-Magyarország, Balaton, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország. Ez a 4 régió kiteszi a vendégek teljes számának több mint 75%-át. Közép-Dunántúl a boldogság térkép alapján megelőzi az Észak- és a DélAlföldet, mégis csak a 7. legtöbb vendégéjszaka valósul meg abban a térségben. Valószínűsíthető oka, hogy a legtöbb vendégéjszakát a Balaton északi része adná (ha megyéket vizsgálnánk). Ebben az esetben viszont ezek átkerülnek a Balaton
257
turisztikai régióba (Veszprém-megye). Érdekes lehet, hogy sem a Bakony, sem a Velencei-tó, mint természeti attrakciók nem tudják a vendégek számát megemelni. Véleményem szerint a turizmus sok olyan szükségletet elégíthet ki az ember életében, melyek fontosak ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. A Maslow-féle piramis alapján az összes motivációhoz rendelhető valamilyen turisztikai termék. A Magyar Turizmus Zrt. az éves statisztikai összefoglalójában kitér a turisták utazási motivációjának megoszlására. Ez alapján magasan az első helyen a rokon- és barátlátogatás (VFR) továbbá a szórakozás, pihenés, üdülés, sport a leggyakoribb motivációk. A többi kategória sokkal kisebb aránnyal rendelkezik. Ezek az
eredmények
kiválóan
tükrözik
a
pozitív
pszichológia
eredményeit.
Csíkszentmihályi Mihály flow elmélete szerint a kiemelkedően pozitív élmények egyik forrása az aktív szabadidős elfoglaltság. A legboldogabbnak evés, aktív pihenés és beszélgetés közben érezzük magunkat. A legpozitívabb élményeinket barátaink, szeretteink között éljük át (Csíkszentmihályi, 1997). Az ember egy társasági lény, és boldogságához fontosak az emberi kapcsolatok. Puczkó-Smith szerint a wellness turisták közül sokan keresik a közösségi érzést magában a wellness szállodákban, egy jógaórán vagy egy zarándoklaton. A gyógyüdülés alatt ideiglenes közösségek jönnek létre, hiszen a vendégek vagy betegek általában legalább egy hétre érkeznek. A továbbiakban megvizsgáltam, hogy a szállodák földrajzi eloszlása és a boldogság mértéke között lehet-e összefüggés. A KSH szerint a szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma évről évre növekszik. Az alábbi diagram a szállodák száma szerinti megyei sorrendet mutatja. Láthattuk, hogy a legtöbb boldog település Budapestről és Pest megyéből, Balaton környékéről és Nyugat Dunántúlról került ki. Ezeket kék színnel színeztem be. Az említett régiók megyéi a 10 legtöbb szállodával rendelkező megyében mind megtalálhatók. Az első három legtöbb szállodával rendelkező megye Pest és Budapest (Közép-Magyaro.), Győr-Moson-Sopron és Vas (Nyugat-Dunántúl). Narancssárga színnel jelöltem meg a további Balaton-parttal rendelkező megyéket (kivétel Zala, mert nyugat-dunántúli). Hajdú-Bihar, Baranya, Heves és Somogy megye rendelkeznek még több szállodával.
258
1.3. diagram: Szállodák aránya az összes kereskedelmi szálláshelyből, 2011.július, megyék szerint
Forrás. KSH, 2014 A TOP 10 leglátogatottabb desztináció között szerepel a Debrecen mellett található Hajdúszoboszló. Baranya esetében Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben. Továbbá híres fürdőtelepülése Harkány, és neves borvidékei Villány és Siklós, melyek szintén mind a kedvelt turisztikai attrakciók közé tartoznak. Somogymegyéhez tartozik a teljes Balaton part déli fele, többek között Siófok is. Heves pedig a legmagasabb hegyeink (Mátra, Bükk) és az Egri borvidék hazája. Ha
visszatekintünk
a
boldog
települések
térképére,
találunk
településeket
mindegyeik felsorolt turisztikai attrakciók környezetében. Valószínűsíthető, hogy ahol jobb az életminőség és boldogabb a lakosság, ott sokkal megfelelőbb a környezet a turizmus számára. Továbbá ahol a turisztikai fejlesztések több kikapcsolódást jelentő, szabadidőt kitöltő szolgáltatást tudnak nyújtani, nőhet a boldogság mértéke. A szekunder kutatások után ezen hipotézisek tesztelését primer kutatásokkal szeretném véghezvinni.
259
4. Összegzés A pozitív pszichológia egy a 21. század új pszichológiai irányzata, mely a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály nevéhez köthető. Ez az új irányzat legfőképpen azzal foglalkozik, hogy miért érdemes élni, mint jelent a boldogság és hogyan mérhető. Szerintem a turizmus egy olyan gazdasági ágazat, melyen keresztül a gyakorlatba is átültethető és kutatható ez a pszichológiai irányzat. A turizmus többnyire olyan pozitív élményt nyújt, legyen az szabadidős vagy üzleti, amelyre szívesen emlékezünk vissza illetve hozzásegít az önmegvalósításon keresztül a boldogság érzéséhez. Először európai szinten vizsgáltam meg a boldogság átlagos értéke és a turizmus jelenléte közti kapcsolatot. Ehhez kereszttábla elemzést végeztem. Az eredmény szerint ahol kevesebb az egy lakosra jutó vendég, ott az általános boldogságukat alacsonyabbra értékelték a megkérdezettek. Ezzel ellentétben, ahol több turista jut egy állampolgárra, az átlagos boldogságszint értéke magasabb. Az MTA kutatócsoportja által végzett kutatás alapján a 100 legboldogabb település Közép-Magyarországon, Balaton turisztikai régióban, Nyugat-Dunántúlon található, de több település került fel még erre a listára Észak-Magyarországról és KözépDunántúlról. Összehasonlítottam a boldog települések földrajzi megoszlását és a turizmus jelenlétét. A legtöbb vendéggel rendelkező régiók megegyeznek a legboldogabb turisztikai
régiókkal:
Közép-Magyarország,
Balaton,
Nyugat-Dunántúl,
Észak-
Magyarország. Ez a 4 régió kiteszi a vendégek teljes számának több mint 75%-át. Továbbá az első három legtöbb szállodával rendelkező megye Pest és Budapest, Győr-Moson-Sopron és Vas. Közép-Dunántúl a boldogság térkép alapján megelőzi az Észak- és a Dél-Alföldet, mégis csak a 7. helyet foglalja el a vendégek számát tekintve a turisztikai régiók között.
260
Magyarországon az elsődleges utazási motiváció a rokon, barátlátogatás (VFR), és a szórakozás, pihenés, üdülés, sport. Ezek tükrözik Csíkszentmihályi Flow elméletét, mely szerint a pozitív élmények egyik forrása az aktív szabadidős elfoglaltság, főleg ha azokat az élményeinket barátaink, szeretteink között éljük át. Láthattuk, hogy ahol az életminőség magas, ott a turizmus jelenléte is erőteljesebb a vendégek és a szállodák számát tekintve. Illetve elképzelhető ennek a fordítottja is, vagyis az, hogy ahol sok a vendég, szállás- és vendéglátóhely, növelheti a térség vagy település életminőségét. Ennek a feltételezésnek a teszteléséhez további kutatások szükségesek. 5. Felhasznált irodalom 1. CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály: Flow, és addig éltek, amíg meg nem haltak. Bp: Kulturtrade, Bp, 1997. 2. CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály: Az öröm művészete. Bp: Nyitott könyvműhely, 2009. 3. FODOR László: Gazdaságpszichológia. Bp: Noran Libro, 2013 4. GRIFFIN James: Well-Being. Oxford: Oxford Press, 1986 5. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database, 2014.02.10. 6. http://szakmai.itthon.hu/turizmus-magyarorszagon; 2014.02.10 7. http://www.eurofound.europa.eu/surveys/index.htm, 2014.02.10 8. http://www.ksh.hu/teruleti, 2014.02.10. 9. http://www.ksh.hu/turizmus_vendeglatas, 2014.02.10 10. KASSER Tim: Az anyagiasság súlyos ára. Bp: Ursus Libris, 2005 11. KOVÁCS Balázs: Életminőség, Boldogság-stratégiai tervezés. In: Polgári Szemle, 2007. 3 évf. 2. szám 12. LAYARD Richard: Boldogság, Bp: Lexecon Kiadó Bp, 2007 13. MICHALKÓ Gábor - RÁTZ Tamara: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Bp: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2011 14. RAHMAN
Tauhidur-MITTELHAMMER
Ron-WANDSCHEIDER
Philip:
Mesuring the quality of life across Countries In: Journal of Socio-Economics, 2011. 1. évf. p. 43-52
261
15. RYFF Carol D: Happiness is everything, or is it? Exploration ont he meaning of psychological well-being. In: Journal of Personality and Social Psychology, 1989. 57. 1069-1081 16. SMITH Melanie - PUCZKÓ László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Bp: Akadémiai Kiadó, 2008 17. UTASI Ágnes : Életstíluscsoportok, fogyasztási preferenciák. Rétegződésmodell vizsgálat 5. kötet. Budapest: MSzMP KB Társadalomtudományi Intézete, 1984
262
NAGY Éva Ilona – TALABOS István Budapest Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Az orosz beutazó turizmus alakulása Közép- Európában Bevezetés A következő cikk az orosz kiutazó piac elemzését tűzi ki célul, tekintettel arra, hogy annak jellemzői az elmúlt 15-20 évben jelentősen megváltoztak, és a világ számos turisztikai fogadó országának – közöttük Magyarországnak is – komoly üzleti lehetőséget jelent vendégéjszaka szám növekedésben és bevételben egyaránt. A szerzők célja, hogy rámutassanak az orosz passzív turizmus változásaira és annak gazdaságra gyakorolt hatására. Ennek érdekében a cikk készítői elsősorban szekunder kutatást végeztek, elemezték az elmúlt évtized elérhető statisztikai adatait és áttekintették a témával kapcsolatban publikált egyes előadások anyagait. Megjegyezzük, hogy mindkét szerző beszéli az orosz nyelvet. A kutatás/elemzés teljessé tétele érdekében primer kutatásra is sor került. Az egyik szerzőtárs (Talabos István) 2013. január – 2014. május közötti időszakban mintegy 150 hazánkat felkereső orosz turistával folytatott kötetlen beszélgetést az itt-tartózkodásuk során. A beszélgetés során a cél az volt, hogy megtudjuk, a potenciális orosz utazót mivel lehet motiválni, mi jelenti az elsődleges motivációt, milyen feltételekre van szükség ahhoz, hogy az Oroszországból valaki magyarországi utazásra induljon. 1. Változások az idegenforgalom piacán Az idegenforgalom megvalósulási formája az utazás, a turista jelenléte egy adott országban, városban, illetve területen. Az utazási irodák számára a legfontosabb, hogy a turista turisztikai/utazási csomagot vegyen igénybe. (Jelen cikk éppen ezért az orosz szervezett beutaztatás alakulását is vizsgálja.) Maga az idegenforgalom igen komplex és kapcsolatrendszerében rendkívül összetett. Az UNWTO 7 az US Standard
Industrial
Classification
System
263
pedig
Roehl
(1998)-t
idézi
és
összességében
35
eltérő
ipari
komponenst
említ
az
idegenforgalomhoz
kapcsolódóan idézi Talabos (2014). Az idegenforgalom rendszerét, összetettségét, vagy annak egy speciális ágazatát (pl. falusi turizmus, borturizmus stb.), számos kutató elemezte, értelmezte. A teljesség igénye nélkül néhány szerző: Hunziker, Krapf, Lengyel, Bieger-Keller, Rátz, Puczkó, Michalkó. A rendszer összetettségét és komplexitását az 1 sz. ábra jól szemlélteti. 1.sz. ábra
Társadalmi-kulturális, gazdasági, politikai, technológiai környezet
MARKETING FOGADÓ TERÜLET
KERESLET
Utazás szervezők
Turista
és
Szolgáltatók
Turisztikai termék
közvetítők
Turisztikai Termék
KÜLDŐ TERÜLET
motiváció szabadidő diszkrecionális jövedelem
M A UTAZÁS RKETING Közlekedési vállalatok
KÍNÁLAT
vonzerő/attrakció infrastruktúra/higiénia szállás, étkezés, egyéb szolgáltatások közbiztonság intézményrendszer
MARKETING Az Idegenforgalom Komplex Rendszere Forrás: Talabos saját szerkesztés Pompl 1 2000, 21. old. Pompl 1 2000, 60 old. és Bridging 2010, 4. old. alapján
A fenti ábrát elemezve egyértelmű, hogy a fogadó területek és ezen belül a beutaztató utazási irodák érdeke és törekevése, hogy minél komplexebb csomagot tudjanak eladni, mert ez azt eredményezi, hogy a turista több szolgáltatást vesz igénybe. A több szolgáltatás viszont magasabb árbevételt, illetve üzleti eredményt jelent az adott ország turisztikai vállalkozásai számára.
264
Ugyanakkor az is tény, hogy maga az idegenforgalom mind társadalmilag, mind pedig gazdaságilag a természethez és a kulturális környezethez is kapcsolható (Keller-Bieger 2010) s azt Pompl (2000) Porter modelljéhez hasonlóan, abból kiindulva magyarázza. Ennek értelmében az idegenforgalomra a társadalmi, gazdasági, jogi és kulturális környezet van elsődleges hatással. Az utazás elsődleges mozgatórugója, kiváltója azonban a motiváció, amely sokszor összetett, mint ezt a primer kutatásunk is bizonyítja. A turisztikai szakirodalom egyértelműen rámutat, hogy korunk turistája élményt keres. Az utazások résztvevőinek igényei ma mások, mint 15-20 évvel ezelőtt. A fizikai motivációk mellett gyakori a városnézés, vásárlás célú utazás, de ugyanakkor a jelentős mértékben van jelen a „kíváncsiság” is. Igen nagyfokú a „kulturális” jellegű utazás és fontos motiváció az élmény-szerzésre való törekvés. Az élményszerzésre való törekvést tényként kell elfogadnunk, melyet számos kutatás is alátámaszt illetve szerzők (Michalkó, Puczkó, Rátz) publikációikban említik. A világ nemzetközi turizmusában résztvevők száma 2,7 szeresére nőtt az elmúlt 25 évben. Az 1988-ban mért 399,7 millió fő 2012-ra már meghaladta az 1 milliárdot, majd 2013-ban további 5% feletti növekedéssel elérte az 1.087 millió utazót. Új szereplők tűntek fel az évekig, évtizedekig hagyományosan legtöbbet utazó és külföldön legtöbbet költekező nemzetek mellett. Az UNWTO toplistáit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy folyamatos az átrendeződés. 2. Az orosz turisták a világ turizmusában
A szerzők számára felmerül a kérdés, hogy az első pontban leírtakkal kapcsolatban mennyire azonos vagy ellentétes megállapítást tehetünk az orosz turisták vonatkozásában. A felvetés azért is izgalmas mert Oroszország, a volt Szovjetunió vezető köztársasága, diktálta az utazási feltételeket a pártállamiság idején. Az utazás motivációját közgazdasági és marketing szempontokat figyelembe véve nem lehetett értelmezni, hiszen az oroszok, pontosabban a szovjet állampolgárok (beleértve a 265
köztársaságokat) utazásai mögött a SZKP vagy a Komszomol állt. A volt Szovjetunió köztársaságai és közöttük Oroszország az elmúlt 20 évben nagyon komoly változáson ment át strukturális, gazdasági, politikai és szociális szempontokat figyelembe véve. A Mintel 2011-es tanulmánya pld. 207 %-os GDP növekedésről tesz említést a 2007-es adatokat a 2003. évhez viszonyítva. A 2007-es egy főre jutó GDP összegszerűen 9148 USD ami „körülbelül 6,3%-kal magasabb a világátlagnál, amely a Világbank adatai szerint 8600 USD volt /2007/” (Magyar Turizmus Zrt. 2012 a Mintel 2011-es tanulmánya alapján). Az egy főre jutó GDP további növekedése (pld. 2012-ben 14.302 USD) a turisztikai kereslet szempontjából vizsgálva azt jelzi, hogy Oroszországban egyre több a tehetős, gazdag állampolgár, akik a nagyszámú üzleti és turisztikai célból utazók számát adják. „…Az orosz kiutazó piac növekedése évről éve viszonylag stabil volt, 2004 és 2010 között nagyjából évi +10,2% körül alakult…” (Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Igazgatóság 2012. - a Mintel 2011-es tanulmánya alapján) A Szovjetunió felbomlása utáni Oroszország erősödő gazdaságával és az utazni vágyó, mindinkább tehetősebbé váló polgáraival a világ és benne Közép-Európa fontos küldő piacává vált. A Turisztikai Világszervezet statisztikái szerint 2000 és 2013. között az oroszok a nemzetközi turizmusban meghatszorozták kiadásaikat. Az orosz turisták költése 2000-ben 8,8 milliárd USD összeget tett ki, ugyanakkor 2013ban ennek többszörösét 53,5 milliárd USD-t mutatnak a statisztikák. Az UNWTO 2013. évi turisztikai érkezések szerinti 10-es toplistájában Oroszország az előkelőnek mondható 9. helyet foglalta el a fogadó országok között. A Turisztikai Világszervezet adatai alapján mintegy 28,4 millió turista érkezését regisztrálták az országban. Az idegenforgalmi bevételek tekintetében azonban az ország soha nem is szerepelt az első 10 között. A vizsgált desztináció nemzetközi turizmusra vonatkozó pénzügyi mérlege egyre jobban növekvő negatív szaldót mutat. Az 1. sz. táblázat az oroszországi nemzetközi turizmus bevételi és kiadási tételeit sorolja fel a 2000-2012. közötti időszakban. Rávilágít, hogy míg a bevételek 12 év alatt kevesebb, mint 8 milliárd USD-vel emelkedtek, addig a kiadások 34 milliárd USD-vel nőttek meg. 266
1.sz. táblázat
A nemzetközi turizmus bevételei és kiadásai Oroszországban 2000-2012 között Forrás: UNWTO 2013. december (World Tourism Barometer) Év Bevételek (Milliárd USD) Kiadások (Milliárd USD)
2000
2005
2010
2011
2012
3,4
5,9
8,8
11,3
11,2
8,8
17,3
26,7
32,5
42,8
A világ fő küldő piacait nagyító alá véve más átrendeződések is szembetűnőek. Megállapíthatjuk, hogy 2012-ben és 2013-ban is a BRIC országok másik tagja, Kína turistáiról mondható, hogy a nemzetközi turizmusban a legnagyobb arányban költekeztek. A kínai turisták költése oly nagy arányú volt, hogy megelőzték a kiadási táblázatokban hagyományosan vezető helyen egymást váltogató Németországot és Amerikai Egyesült Államokat. Míg 2013-ban a nemzetközi turisztikai kiadások világméretekben átlagosan 5,3%-kal nőttek az előző évhez képest, addig Kína 26,1%-kal haladta meg a 2012-es eredményeit. Ezzel megtartotta a már említett első helyezését. Oroszország ugyanakkor 24,9%-os növekedést ért el. A 2012. évi 5. helyről az USD-ben mért 53,5 milliárdos költekezéssel egy helyet előbbre lépett - a 4. helyet foglalta el. Az orosz lakosság turisztikai kiadásai jelentik ma már a világon az összes turisztikai jellegű pénzköltés 4,6%-át. A világ összes turisztikai költekezésében (mint a 2. sz. ábráról leolvasható) az oroszok részesedése a 2000. évi 1,8%-ról folyamatos növekedéssel jutott el a 2012. évi 4%-ig, majd 0,6%-kal tovább növelte részarányát. Említést érdemel, hogy míg a világ országainak turisztikai kiadásai 2000 és 2013. között USD-ben számolva kb. 143%-kal bővültek, Oroszországé ugyancsak USD-ben mérve hatszorosára nőtt.
267
2.sz. ábra
Kia dás ok ará nya %
A további vizsgálódás tárgya, hogy mely célterületekre és milyen motivációval utazik az orosz lakosság. Az Orosz Föderációs Statisztikai Szolgálat adatai szerint pld. 2012-ben a külföldre látogatók kb. 9%-a utazott üzleti célból vagy nemzetközi közlekedési járatok személyzeteként, és szinte fele-fele arányban oszlik meg azok száma, akiket kiutazásaik alkalmából turistának vagy „privát látogatónak” tekintenek. „Technológiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy az oroszok az internetet használják információszerzési forrásnak.” (MTZRT 2012. a Mintel tanulmánya alapján)
268
3.sz. ábra
A 3. sz. ábra szemlélteti, hogy az orosz állampolgárok több mint 33 millió utazást tettek külföldre 2012-ben. Ebből az üzleti turizmus 975 ezer, és 14,8 millióan turisztikai, 15,1 millióan magán, és 2,2 millióan szolgálati céllal utaztak külföldre. A lakosság legnépszerűbb célországai között Finnország, Törökország, Kína, Egyiptom szerepel. Az országon belüli egyes küldő területek és a lakosság által a kiutazás során preferált desztinációk közötti területi összefüggéseket részletesen nem vizsgáltuk. Tényként kell kezelnünk, hogy a 2 kontinensen elterülő állam egyes részeiből a fogadó országok elérhetősége még légi úton is markáns különbségeket mutat, és ez behatárolja az ott várható vendégszámot. Távolabbi küldő területek vendégeit is meg lehet ugyanakkor nyerni vonzó programokkal és a távolság áthidalásának egyszerűbbé tételével.
269
2.sz. táblázat
Az orosz turisták által látogatott top desztinációk 2012-ben Forrás: Orosz Föderációs Statisztikai Szolgálat Finnország
5,1 millió fő
Törökország
3,3 millió fő
Kína
2,3 millió fő
Egyiptom
2,2 millió fő
Nem hagyható figyelmen kívül, hogyan változik az utazási motiváció az egyes relációkban, milyen típusú programok érdeklik az utazók tömegeit így az orosz lakosságot. A szabadidős turisták érdeklődésével kapcsolatban több tanulmány is foglalkozott. A motiváció kapcsán említettük, hogy napjaink turistája élményt keres. A Magyar Turizmus Rt. 2005. évi rendezvényén Kiss Kornélia az orosz turistákkal kapcsolatban 51 %-ban az élmények szerzését említi, mint utazási indítékot. Emellett –Kiss kutatásai alapján- 65 %-ban különféle látnivalók megtekintését és 69 %-ban múzeumok,
kiállítások
felkeresését
tartották
elsődlegesen
fontosnak
a
megkérdezettek. / A válaszadók természetesen több érdeklődési területet is bejelölhettek./ Az Ipsos Global Advisor 2011 februárjában közzétett jelentése szerint a 24 államban az Ipsosos Online Panel rendszeren keresztül 2010. november 4-22. között a felnőtt lakosság
körében
végzett
felmérés
bár
országonként
általában
1000
fő
megkérdezésére fókuszált, így jelzésértékű lehet és összevetésre érdemes az előzőekben
idézett
megállapításokkal.
A
Magyar
Turizmus
ZRT
Kutatási
Igazgatósága által elérhetővé tett tanulmányból az áltag eredményeket a megkérdezett orosz lakosság válaszaival hasonlítjuk össze. A szabadidős utazások típusainál a válaszadók
több mint 2/3-a, pontosabban 35%-a a pihenést,
városnézést tartja legfontosabbnak útjai során, ez az oroszok esetében 31% volt. Ugyancsak 31% érzi fontosnak a szabadban történő tevékenységeket, itt már markáns különbség mutatkozik az átlag 19%-kal szemben. A kulturális javak iránti 270
érdeklődés a többségi 17%-kal szemben 12%-ot ért el. Szintén kevesebben, csak 1% érzi fontosnak a „világpolgár” életérzést az összes megszólaló 5%-kal szemben. Lényegesen többen, 9% vágyik ugyanakkor izgalmas, kalandos élményekre az átlagos 5%-hoz képest. 3. Az orosz turistaforgalom Kelet–és Közép-Európában Az 3. sz. táblázat az orosz turisták 2012. évben tett európai látogatásait foglalja össze, a már előzőekben bemutatott utazási cél szerinti bontásban. A turisztikai szakma szemszögéből különös figyelmet érdemel, hogy egyes célországokat tekintve milyen a privát és turista kategóriába soroltak aránya. Ezen belül fontosnak tartottuk megvizsgálni, egyes közép-európai országok szálláshelyi statisztikáját az orosz vendégszám és vendégéjszaka alakulások tekintetében. 3.sz. táblázat Orosz turisták egyes európai országokban 2012-ben Forrás: Orosz Föderációs Statisztikai Szolgálat 1000 fő Ország
Összesen
ezen belül Üzleti
turisztikai
magán-
szolgálati
turizmus
cél
látogatások
utak
Finnország
5119
110
513
3975
521
Észtország
1826
5
30
1731
60
Németország
1385
99
713
498
75
Lengyelország
1015
19
49
900
47
Spanyolország
991
10
792
140
48
Görögország
834
4
690
108
32
Olaszország
794
17
571
161
45
Csehország
505
11
380
95
19
Ciprus
477
3
405
48
21
Bulgária
469
3
389
52
25
Franciaország
457
30
299
101
27
Ausztria
320
17
219
69
15
271
A tábla adatai rávilágítanak, hogy a Visegrádi Négyek országai közül Csehország és Lengyelország vonz nagyszámú orosz utazót. A turisztikai célból útra kelők között fontos célállomás a magyar beutazató piac számára konkurens Ausztria is. Az évek óta a világ leglátogatottabb országa címet viselő Franciaország ebben e relációban viszont nem olyan vonzó, mint a spanyol, görög, olasz, ciprusi, sőt bolgár fogadóterületek. További táblázataink a Visegrádi Négyek tagországaiban és Ausztriában foglalják össze a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak teljes és ezen belül az oroszokra vonatkozó mutatószámait. 4.sz. táblázat Orosz turisták Csehországban a kereskedelmi szálláshelyeken 2009-2012 között Forrás: Český statistický úřad (Cseh Statisztikai Hivatal) év
2009
2010
2011
2012
1000 fő illetve 1000 vendégéj összes külföldi turista összes külföldi turista éjszaka összes orosz turista összes orosz turista éjszaka
6032
6334
6715
7164
17746
18366
19425
20521
327
415
559
694
1662
2092
2864
3448
Csehországban a kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2,9 vendégéjszaka körül mozog, míg az oroszoké átlagban 5 vendégéj. A csehországi szálláshelyeken 2012-ben a vendégek 9,7%-a érkezett az Orosz Föderációból. Az 5. sz. táblázat azt jelzi, hogy Lengyelországot elsősorban magánlátogatás céljából keresik a vizsgált ország lakosai. Ezzel összefüggésben adhat magyarázatot az országosan alig 1,6 átlagos orosz vendégéjszaka mutató a kereskedelmi szálláshelyeken. Mint az 5. táblázat adataiból is kiszámolható, az összes lengyel kereskedelmi szálláshelyen a teljes külföldi forgalomra vonatkozó mutatók ennél kedvezőbben, azaz 2,4 vendégéj körül mozognak. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált
272
5 ország közül csupán Lengyelországban mutatott gyengébb eredményt az orosz vendégek átlagos tartózkodási ideje az összes külföldire vonatkozó átlagnál. 5.sz. táblázat Orosz turisták Lengyelországban a kereskedelmi szálláshelyeken 2009-2012 között Forrás: Glówny Urzad Statystyczny (Lengyel Statisztikai Hivatal) év
2009
2010
2011
2012
1000 fő illetve 1000 vendégéj összes külföldi turista
3862
4135
4442
összes külföldi turistaéjszaka összes orosz turista
11877 9609
10065
10726
161
214
280
összes orosz turistaéjszaka
4979
397 631
314
356
439
6.sz. táblázat Orosz turisták Ausztriában a kereskedelmi szálláshelyeken 2009-2012 között Forrás: Bundesanstalt Statistik Österreich (Osztrák Statisztikai Hivatal) év
2009
2010
2011
2012
1000 fő illetve 1000 vendégéj összes külföldi turista
21355
22004
23011
összes külföldi turista éjszaka összes orosz turista
95052 89864
89857
90705
231
305
400
összes orosz turista éjszaka
476 1785
969
1195
273
24150
1501
A szomszédos Ausztria is egyre intenzívebb marketingmunkát fejt ki a fizetőképes orosz turisták megnyerésére. A 2009-2012. közötti kereskedelmi szálláshelyi adatok azt mutatják, hogy az oroszokra és a teljes vendégkörre mért átlagos tartózkodási idő közel azonos, ez 3,8-3,9 vendégéjszaka körüli értéket jelent.
Az orosz
vendégszám és az országban eltöltött idő is egyenletes növekedést mutatott az elmúlt években. A 7. és 8. sz. táblázat a magyar kereskedelmi szálláshelyeken az összes külföldi, illetve az orosz vendégek tartózkodására vonatkozik, de az előzőektől kissé tágabb időintervallumban. A hazánkba érkező és kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő külföldiek
száma
2005-2013
időszakban
278%-kal
Oroszországból idelátogatóké megnégyszereződött.
nőtt,
ezen
belül
az
A külföldi vendégek körében
mért átlagos tartózkodási idő 2,7 vendégéj körül mozog, az orosz átlag 3,9 környékén van. 7 sz. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Magyarországon 2005-2013 között Forrás: KSH adatbázis Vendégek száma 1000 fő
száma 1000 vendégéj
2005
3 446
10 778
2006
3 310
10 046
2007
3 451
10 171
2008
3 516
10 007
2009
3 328
9 220
2010
3 462
9 613
2011
3 821
10 410
2012
4 164
11 392
2013
4378
11920
274
Vendégéjszakák
8. sz. táblázat Orosz turisták a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2005-2013.között Forrás: KSH adatbázis Szállodai
Turisták
Összes
Ebből
száma
vendégéjszaka
szállodákban
1000 fő
1000 vendégéj
1000 fő
2005
48
182
43
153
2006
59
238
53
202
2007
70
266
64
224
2008
90
316
84
293
2009
82
278
79
265
2010
103
374
99
358
2011
123
462
117
461
2012
159
614
154
593
2013
193
756
188
737
vendégéjszakák száma 1000 vendégéj
A táblázat jelzi, hogy az orosz vendégek elsősorban / kb. 96 %-ban / a szállodákat részesítik előnyben. A szállodák között vezet, 55% körüli részesedéssel a 4*-os kategória, az utazók kb. harmada 3*-os hotelt választ, de 10%-ot meghaladóan 5*-os körülményeket preferálnak. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján a teljes nemzetközi forgalomtól eltérő szezonalitást tapasztalunk. A nyári hónapokban csúcsosodó vendégforgalomtól eltérően egyenletesebb a szálláshelyek igénybevétele, ami a gyógyturizmus iránti kereslettel magyarázható. Továbbá kiugró vendégszám tapasztalható a január eleji időszakban a pravoszláv karácsony és az újév körüli ünnepeken, munkaszüneti napokban történő utazások miatt. 275
A hozzánk érkezők turisztikai régiónként megoszlásában kiemelkedő vendégszámot mutat a Budapest- Közép-Dunavidék és a Balaton régió. A főváros nemzetközi turisztikai vonzereje vitathatatlan az ideérkezők körében. Ugyanakkor sokan a kulturális lehetőségek kihasználása mellett a konkrét egészségturisztikai adottságok miatt keresik fel. A Balaton régió számadatait pedig Hévíz vendégforgalma erősíti fel. Összehasonlításként a Visegrádi Négyek és Ausztria orosz vendégforgalmát hivatott bemutatni a 4. sz. ábra.
4. sz. ábra
A 4. sz. ábra oszlopai minden ország vonatkozásában 2009, 2010, 2011, 2012 adatait mutatják. A vendégszám 2009-2012. között általában kétszeresére nőtt, kivéve Szlovákiát, ahol 70% körüli növekedést mértek. Szlovákiában abszolút értékben is jóval kisebb az orosz vendégszám, ezért is mellőztük az adatok külön táblázatban történő bemutatást. Érdekes
lehet
összehasonlításként,
hogy
pld
Franciaországban
növekedést mértek a vendégszámban 2009-2012. között. 276
is
75%-os
Az orosz turisták Magyarországra zömében szervezetten érkeznek, ennek okai között a vízumkényszertől a nyelvi problémákon át a távolság áthidalásáig számos tényezője lehet. A hazai szervezett orosz beutazást a teljes szervezett aktív turizmus tükrében mutatja meg 6 év távlatában a 9. sz. táblázat. 9.sz. táblázat A szervezett orosz beutazás Magyarországon 2007-2012 között Forrás: KSH Év
2007
orosz beutazók /1000 fő
2008
2009
2010
36,1
33,3
33,3
41
53
867,6 887,5 768,4
676,5
690
727
4,3
4,9
5,9
7,3
172,2 184,3 162,3
166,1
211
326
33,2
összes beutazók /1000 fő orosz beutazók aránya / %
3,8
4
2011
2012
orosz vendégéjszakák /1000 véj összes vendégéjszaka /1000 véj
2514, 1938, 2211,3
3
5
1508
1508
1547
7,8
7,3
8,4
11
13,9
21
orosz vendégéjszakák aránya / %
Az utazási irodákkal érkező orosz beutazók száma a vizsgált időszakban 20 ezer fővel
emelkedett,
és
közel
megkétszerezte
a
szervezett
forgalmon
belüli
részesedését. A vendégéjszakák vonatkozásában az alig 8 %-ról indulva ma már az egyötöd részt ez a desztináció teszi ki. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ugyanezen időszak alatt a magyarországi szervezett aktív turizmus összességében mind a létszámát, mind vendégéjszaka teljesítményét tekintve csökkent. Az orosz szervezetten érkezők száma 2012-ben, 2011-hez képest, 26%-os növekedéssel elérte az 53 ezer főt, ezzel az összes ily módon beutazó 7,3%-át képviselték. A magyar utazási irodák segítségével érkező oroszok vendégéjszakái ugyanebben az évben 29%-os emelkedést mutattak, és közel 330 ezres számot értek el. Az utazási csomagot igénybevevők átlagos tartózkodási ideje meghaladja a 6 vendégéjszakát, míg a teljes szervezett beutazó átlag 2,12 vendégéj.
277
A továbbiakban a szervezetten magyarországi /elsősorban budapesti/ látogatásra érkező orosz turisták körében végzett primer kutatásunk eredményeit foglaljuk össze. A primer kutatás módszere: kötetlen beszélgetés mintegy 150 fő Magyarországra utazási irodák segítségével érkező vendéggel. A beszélgetésekre szervezett túraprogramok lebonyolítása során, a programok közötti szabadidőben, illetve étkezések alkalmával került sor 2013. január és 2014. május közötti időszakban. A turisztikai csomagban szerepeltek városnézések (Budapest, Dunakanyar települései, Eger, és más városok), múzeumlátogatások, lovasprogramok, borkóstolók, stb. A megkérdezés
a
következő
adminisztratív
előírások,
témákra
fókuszált:
közlekedési
az
lehetőségek,
utazáshoz
kapcsolódó
turisztikai
motivációk,
információszerzési szokások. A válaszok alapján a következő összefoglaló megállapításokat tehetjük: A/ Az adminisztratív akadályok és a távolság áthidalása: A beszélgetések során kiderült, hogy az ideutazást nehezítette egyrészt a vízum beszerzése, valamint az, hogy nem minden esetben volt közvetlen repülőjárat Budapestre. Előfordult, hogy pozsonyi érkezést és indulást kellett vállalniuk transzferrel, mert az adott időben vagy nem volt közvetlen járat Budapestre, illetve árban (a transzfert is beleértve) kedvezőbb volt a pozsonyi reptér igénybevétele. Ezzel
kapcsolatosan
a
turisták
elmondták,
hogy
szeretnek
közvetlenül
a
céltelepülésre megérkezni. Ennek magyarázata, hogy a küldő ország hatalmas területe miatt az otthonuktól sokszor igen hosszú az utazás. Lehetséges, hogy a Magyarországra érkezés előtt már 2-3 nappal el kellett indulniuk az állandó lakhelyükről, illetve még ugyanennyi idő, míg hazaérkeznek. B/ Motivációk és kedvelt termékek - A magyar vízummal kapcsolatosan előny, hogy schengen-i vízumot kapnak, amivel könnyen lehet Bécsbe, Pozsonyba utazni. Ezen városok felkeresése, amennyiben nem szerepelt a csomagtúra részeként, akkor a turisták több mint 50 % -ánál felmerült, mint fakultatív program iránti igény. A schengen-i vízum, Bécs és Pozsony közelsége is fontos motiváció az orosz turisták Magyarországra történő utazásánál. -A magyar borok megismerésének igénye szintén fontos motiváció. A turisták minden esetben elismeréssel nyilatkoztak a magyar borokról. Keresték a minőségi árut, és adott esetben vásároltak valamint információt gyűjtöttek a Duty Free-ben való további vásárláshoz. Szinte minden turista elmondta, hogy van igény a jó és mutatós
278
csomagolású magyar borokra. A Tokaji Aszú és a Bikavér ismerete 100 %-osnak mondható. -A magyar ételekről alkotott vélemény jó. Elismerően nyilatkoztak a magyar gasztronómiáról mind a csoportos, mind a fakultatív étkezések során. -Érdekes, hogy a Budapestre és környékére érkezők körében a szentendrei Szamos Marcipán Múzeum és a „Szamos termékek” kimondottan népszerűek. -A Dunakanyarban tett kirándulás során mindhárom városban a táj szépsége ragadta meg a turistákat. Fontosak tehát a természeti vonzerők. -Említést érdemel még kb. 10-15 % említette, hogy utazásának motivációja a valamikori Magyarországon történt katonai szolgálat volt. C/ Információszerzés a turisztikai szolgáltatásokról: Az idelátogató turisták több mint 90 %-a okos telefonnal, IPAD-al érkezett, adott esetben egy fakultatív programot ( pld. Parlament látogatása) gyorsan lefoglaltak akár az ebéd alatt. Az információszerzés elsődleges forrásának az internetet lehet megjelölni. Az idelátogatók meglepő módon igen pontos adatokkal rendelkeztek az egyes attrakciókról. A turisták által a magyar kolléga felé feltett kérdések arról tanúskodtak, hogy előzetesen pontosan utánajártak, utánanéztek az interneten az egyes látnivalóknak, programoknak.
Összegzés Egyértelmű, hogy az orosz turisták idegenforgalomban játszott szerepe az elmúlt években jelentősen megnövekedett. Igazolják ezt mind a vendégéjszakák, mind pedig a turisztikai javak megvásárlására fordított összegek növekedésében mért adatok. Mindez azt jelenti, hogy Európában és ezen belül Közép-Kelet-Európa országaiban fokozottan oda kell figyelni az oroszok utazási szokásaira, azaz milyen motivációs tényezők alapján döntenek egy-egy desztináció mellett, a meglátogatott célterületen milyen szolgáltatásokra tartanak igényt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy körükben nem elsődleges döntési szempont a kínált szolgáltatások árszínvonala. Az oroszok növekvő utazási kedvét messzemenően érdemes figyelembe venni tehát azért is, mert magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkező utazók. Így a meglátogatott helyen a tartózkodási idő alatti költési színvonaluk is meghaladja az átlagot. Az orosz turizmus értékelésekor és a fogyasztói szokásokat vizsgálva nem hagyható figyelmen kívül a nyelv kérdése, nevezetesen, hogy az adott 279
országban az idegenforgalmi vállalkozások munkatársai beszélik-e az orosz nyelvet. Ez fontos, de valójában nem nevezhető elsődleges döntő tényezőnek. Az egyik legfontosabb probléma, amivel minden országnak foglalkoznia kell az orosz beutazó turizmus kapcsán, az a vízum kérdése. Ugyanis a vízum beszerzésének bonyolultsága, időbeli hossza, bár ez a fenti statisztikákból nem látszik, fontos döntési szempont az egyes vonzerők (kulturális, egészségturisztikai, gasztronómiai, stb. adottságok) és a közlekedési valamint az idegenforgalmi infrastruktúra megléte mellett is. Irodalom Babu S. Sutheeshna – Mishrasitikantha – Parida Bivra jBhusan Tourism Development Revisited Concepts, issues and paradigms Delhi, 2008 (44. old.) Bridging Bt. (Talabos István ügyv. – projekt manager) Turisztikai célú fejlesztések kérdései Jászberényben a Jászkapu Turisztikai Egyesület számára 2010 (4. old.) Juhász Nóra Az orosz turisták egészségturisztikai kereslete Magyarországon c. szakdolgozat 2012 Konzulens: Dr. Michalkó Gábor Kodolányi János Főiskola Keller Peter – Bieger Thomas Introduction Managing Change in Tourism International Tourism Research and Concepts ESV Berlin 2010
280
Kiss Kornélia Az orosz lakosság utazási szokásai c. prezentáció a Hónap küldőországa c. rendezvényen 2005. január Magyar Turizmus Rt. Piac-és Termékelemzési Iroda (letöltve 2014. július 15-én a http://szakmai.itthon.hu.document/28123/1 webhelyről)
Oroszország kiutazó piaca A Mintel Russia Outbound c. kiadványa alapján Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda 2012.
Pompl Wilhelm Turisztikai Menedzsment 1. Springer Tudományos Kiadó Kft. Budapest, 2000 (17. old.) Talabos István A vizi turizmus fejlesztési kockázata a Duna magyarországi szakaszán a kishajó kikötőkkel kapcsolatban (Szabadka, 2014 - Megjelenés alatt)
A szabadidős célú utazások legfőbb típusai - Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda közleménye, 2011 Bundesanstalt Statistik Österreich jelentései Český statistický úřad jelentései Glówny Urzad Statystyczny jelentései KSH éves jelentései Orosz Föderációs Statisztikai Szolgálat jelentései Russia Outbound, Mintel, November 2011. UNWTO World Toursim Barometer Volume11, December 2013 UNWTO World Tourism Barometer Volume 12, April 2014
281
TÓTH Dóra, KŐHALMI Borbála, GOMBOS Szandra Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Tata ökoturisztikai attrakcióinak egységes kommunikációs lehetőségei 1. Bevezetés Az utóbbi két évtized során a városvezetés, várostervezők és döntéshozók próbálkozásai jelentős mértékben megnövekedtek, hogy egy pozitív és vonzó városi imázst alakítsanak ki, hiszen az nagy hatással van mind a befektetői hajlandóságra és helyi gazdaságra, mind a turistákra, nem utolsó sorban pedig a helyi lakosságra is befolyásoló tényezőként hat (Avraham 2004). A város turisztikai vonzerejének egyik fő alapját a város imázsa alkotja, ezért tanulmányunkban elengedhetetlen ezen elemek teljesebb vizsgálata. Több befolyásoló tényező is közrejátszik egy település imázsának kialakulásában a városon kívül lakó emberek tudatában, ezek például a város lakosságának jellemzői, a település helyzete és politikai ereje, elhelyezkedése és történelmi háttere, a népességének nagysága, atmoszférája, szórakozási lehetőségei, kulturális értéke és fizikai megjelenése, a bűnözés mértéke (Avraham 2000, 2004). A városmarketing során a piactervezésnek is olyan elemeket és stratégiákat kell tartalmazni, amelyek illeszkednek a célcsoportok igényeihez, miközben elősegítik a városban zajló gazdasági és társadalmi folyamatok optimális megvalósulását. Azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy város esetében helytermékről van szó, amelynek marketingtevékenységét ugyan itt is a fogyasztó és a piac határozza meg, de e termék esetében az sokkal komplexebb, bonyolultabb, köszönhetően adottságainak, erőforrásainak és a magán- és közjavak keveredésének (Ashworth-Voogd 1997). „A város sajátos áru: egyidejűleg adjuk el számos vásárlónak, különböző célokra — anélkül, hogy bármelyiküknek is tulajdonába kerülne.” (Enyedi 1995:2), így fontos szempont, hogy a város értékeit a kiszemelt célcsoport(ok) számára megfelelően, azaz egységesen ismertessük a marketing hatékonysága érdekében.
282
A
településmarketing,
mint
a
földrajzi
területek
marketingje,
a
marketingtudomány egy dinamikusan fejlődő ága, mely akár „csodafegyverként” is alkalmazható a város fellendítésére (Piskóti 2012). A városmarketing és a településfejlesztés
egyik
legfontosabb
célja
a
terület
versenyképességének
megőrzése és/vagy javítása. A versenyképességet azonban megannyi tényező (gazdasági és politikai helyzet, erőforrások kihasználása, versenytársak adottságai, helyi lakosság, turisztikai helyzet, munkanélküliségi ráta stb.) befolyásolja. A másik fontos cél a város számára a profit maximalizálása, a lakosság életszínvonalának emelése (Platz, 2012). Az idegenforgalom növelése, a megfelelő turizmusfejlesztési stratégia, sikeres eszköz lehet ezen célok megvalósítására, főként a kisebb városok esetében, ahol a pénzszerzési források limitáltabbak, mint egy több funkciót ellátó nagyvárosnál, megannyi bevételi lehetőséggel. Tanulmányunkban a városimázs és városmarketing elemeket bővítjük egy turisztikai
termék,
az
ökoturizmus
lehetőségeivel
és
vizsgálatával,
hiszen
napjainkban nagy hangsúlyt kap a természetvédelem, az ökoturizmus és a zöld lehetőségek világszerte. Az ökoturizmus fogalma nem csak külföldön, de mára már Magyarországon is egyre nagyobb jelentőséggel bír, több település használja a turizmus ezen formáját, hogy javítson gazdasági helyzetén, egyúttal az országos stratégia kialakításában is szerepet kap a belföldi turizmus serkentésének érdekében. Választott városunk Tata, mindeközben több olyan ökoturisztikához köthető attrakcióval bővült és bővül a közeljövőben, melyek elősegíthetik imázsának fejlesztését, a városképpel összefüggésbe hozható sztereotípiák módosítását, amennyiben a meglévő eszközök és az épülő létesítmények megfelelően vannak kezelve, kommunikálva a belföldi lakosság felé.
Így az imázs fontossága, az
ökoturizmus jelentősége és a Tatán még kiaknázatlan turisztikai létesítményekben rejlő együttes lehetőségek vezettek minket arra a döntésre, hogy Tatát, mint ökoturisztikai desztinációt vizsgáljuk és imázsának kommunikálási lehetőségeit vonultassuk fel. 2. Ökoturizmus Az ökoturizmus, mint termék és, mint filozófia is megjelenik, hiszen az ökoturizmus lényege, a természet nem csak erőforrásként történő felhasználása, de megóvása és fenntartása is. Célja, hogy a természet és az ember kapcsolatában egy 283
ideális állapotot tartson fenn, a látogató, mint ökoturista fogyassza a természetet, tanuljon róla és mindeközben védje is azt, ne zavarja a jelenlétével. Az ökoturizmus úgy
válik
gazdaságilag
pozitív,
profitorientált
tényezővé,
hogy
mindezen
tulajdonságokat felhasználva, hozzá alakítva az infra- és szuprastruktúrát turisztikai termékké emeljük. Fontos megemlíteni azonban, hogy nem elég szemlélődni, az aktivitás is lényeges szerepet tölt be az ökoturizmusban. Ezen a ponton köthető össze az ökoturizmus az aktív turizmussal, hiszen például a természetjárás egy aktív időtöltés, mely az ökoturizmus részeként is értelmezhető, amennyiben megvalósul a természetre való odafigyelés és védelem a tevékenység során. A kulcs mindenképpen a fenntartható fejlődésben rejlik, anélkül az ökoturizmus nem megvalósítható, csak egy természeti erőforrás turisztikai hasznosítását jelenti (Michalkó 2003). 2.1. Az ökoturizmus definíciója, funkciói és jellemzői Az
ökoturizmus
a
következőképpen
definiálható
a
Természetvédelmi
Világszövetség szerint: „Az ökológiai turizmus, vagy ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és
értékelése
céljából,
úgy,
hogy
kíméli
azokat
a
látogatás
hatásainak
mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.” (Természetvédelmi Világszövetség 2013) Az ökoturizmus funkciói közé tartozik, hogy természeti erőforrásokon alapul, célja a természet és a természet közeli kultúrák megfigyelése és megóvása, valamint lehetőség az oktatásra. Minimalizálja a környezetre kifejtett negatív hatásokat és támogatja a természet védelmét, miközben a jól megszervezett ökoturizmus gazdasági hasznot hajt, alternatív foglalkoztatást biztosít és értékmegőrzést tudatosít (Sulyok 2001). A fenntartható fejlődés ellentmondásosságát, miszerint a környezetünket meg kell óvni, s közben a turizmusba invesztáló vállalkozások tökéjének megtérülését is meg kell valósítani, az ökoturizmus igyekszik feloldani azzal, „…hogy olyan turisztikai terméket képvisel, ami a vállalkozók tőkebevonását a természeti és a vele
284
szimbiózisban élő kulturális értékek megőrzését célzó turisztikai tevékenység érdekében hasznosítja.” (Michalkó 2003:13) Az ökoturizmusnak számos formája van, azonban „…nem lehet egyenlővé tenni a fenntartható turizmussal.” (Mester 2003:42), hiszen a fenntartható turizmus olyan turizmusformát takar, melynek lényege az attrakciók és látnivalók utódaink számára is elérhetővé tétele. 2.2. Ökoturizmus célcsoportja és típusai Az ökoturizmus célcsoportjáról általánosságban elmondható, hogy a keresleti oldal képzett fiatalokból áll, akik magas jövedelemmel rendelkeznek és nem az átlagos turisztikai desztinációkat veszik célba, mindazonáltal jelenleg nagyon kevés a kizárólag ökoturisztikai helyszínként definiálható úti cél (Sulyok 2001). Ugyanakkor Dr. David Weaver, aki több évig szakértőként dolgozott Ausztráliában az ökoturizmus fejlesztésén, szakmai kutatómunkája eredményeként 3 különböző típusba osztotta az ökoturistákat. Az egyik típus a „soft ecotourist”, melynek lényege, hogy a látogatókat érdekli ugyan a természet, de érdeklődésük nem tartható fenn hosszabb ideig, igénylik a megszokott utazási feltételeket, mint például kényelem, vásárlási lehetőség. A másik az úgynevezett „hard ecotourist” típus, akik szinte fanatikusak, rajonganak a természetért és annak megőrzésért, nem igénylik vagy el is utasítják a kényelmet és különleges látnivalókat értékelik. Míg a „structures” kategóriába azok tartoznak, akik ugyan kedvelik a természetet, többet akarnak megtudni róla és védeni akarják azt, a nap végén azonban vágynak mindenfajta kényelmi szolgáltatásra és feltöltődési lehetőségre (Polgár 2002). A hazai keresletet tekintve a Magyar Turizmus Zrt. készített felmérést, így az ökoturizmus célcsoportjaira a következők jellemzőek: fiatalok és középkorúak, magasabb iskolai végzettségűek, áltagosnál magasabb jövedelműek, családok, legfőbb motiváló tényező a természet szépsége, a csend és tiszta levegő (HorváthRimóczi 2011). Egyúttal a Magyar Turizmus Zrt. azt is megállapította, hogy az aktív és ökoturizmus veszélyei közé tartozik, hogy 100 km feletti távolság esetén minimális az utazási hajlandóság, így a marketingkommunikációs stratégia az adott város 100
285
kilométeres körzetén belül juthat érvényre a leghatékonyabban, és generálhat turizmust a környező településekről érkezők körében (MT Zrt. 2014b). 2.3. Az ökoturizmus előnyei Az ökoturizmus előnyt jelent és gazdasági hasznot hajt azon települések számára, melyek természeti értékekben gazdagok, minimalizálni szeretnék a turisták negatív fizikai, társadalmi és kulturális hatásait, csökkenteni kívánják a szezonalitást és
növelni
szeretnék
megvalósulásához
a
azonban
látogatók szükség
környezettudatosságát.
van
egy
egységes
Mindezek
turizmusirányítási
rendszerre, mely együttműködésre készteti a helyi lakosságot, vállalkozásokat és a települések irányító szervezeteit (Mikházi 2009). Egyúttal fontos szempont, hogy az „…ökoturizmus megfelelő irányítással összhangot teremthet a megőrzés és fejlesztés a jelen és a jövő igényei között.” (Karancsi–Horváth-Kiss 2009:186) 2.4. Ökoturizmus, mint trend Magyarországon Az elmúlt években Magyarország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a természeti erőforrásaink kihasználására és, ahogy a világban egyre növekszik az ökoturizmus iránti kereslet, úgy koncentrál egyre nagyobb mértékben az ország is ezen turisztikai termék promotálására. Egyre több és több tanösvényt, gyalogtúra útvonalat, látogatóközpontot valósítanak meg vagy kezdenek el népszerűsíteni. A Magyar Turizmus Zrt. az ökoturizmust a 2013-as és 2014-es marketingtervében együttesen kezeli az aktív turizmussal, hiszen az több ponton is kapcsolható az ökoturizmushoz. E két termék a belföldi keresletet nagymértékben befolyásolhatja, vonzóvá teheti az aktuális desztinációt és kellemes és hasznos szabadidő eltöltési lehetőséget biztosít a kikapcsolódni vágyók számára. A beutazó turistáknak, elsősorban kiegészítő programelemként hasznosítható (MT Zrt. 2013, 2014b). Így a marketing tevékenység során az úgynevezett „shadow-hatás” vagy más néven területi árnyékolás – mely jelentése, hogy egy város marketing tevékenységét nagyban befolyásolja a környezetében fekvő más települések vagy közigazgatási egységek (megye, ország) munkája (Kozma 1995) - Tata városára pozitívan hathat, hiszen országunk kiemelten kezeli ezt a turisztikai terméket.
286
3.Tata – helyzetelemzés Tata
elhelyezkedését
tekintve,
jó
adottságokkal
rendelkezik,
hiszen
a Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál fekszik,
mintegy
7817
hektáros
elválasztó Tatai-árok északnyugati
területen.
kapujában,
A Gerecse és Vértes hegységet az Által-ér folyásánál
található.
Megközelíthetőségét nézve a megyeszékhelytől (Tatabánya) 9 km-re délkeleti irányban, míg Budapesttől 60 km-re keleti irányban helyezkedik el. A városon áthalad az 1-es főút és a Budapest–Hegyeshalom–Rajka vasútvonal. A város mellett halad el az M1-es
Bécs–Budapest autópálya,
amelyre
közvetlen
csatlakozása
van
a
városnak. Mint azt már az előzőekben említettük, a város megítéléséhez, imázsához a település történelme is közrejátszhat. Tata történelme nagy múltra tekint vissza, már az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt, később több magyar király, mint Zsigmond, Mátyás, II. Ulászló is szívesen tartózkodott itt. Nem utolsó sorban, pedig az Eszterházy család kedvelt lakóhelyének számított (Tata város honlapja 2013). Így a város történelmi háttere nagyban elősegítette a mára már kulturális értékeknek számító turisztikai attrakciók létrejöttét, mint például a Tatai vár vagy az Eszterházy kastély. Tatán és kistérségi területein a megye népességének 12,5 %-a, 38.800 fő él, közülük Tatán a térség lakóinak
61,5%-a. Lakóterület szempontjából a város a
térség, egyik legvonzóbbika, még Tatabányáról és Oroszlányról is vonzza a betelepülőket. „Tata a kistérség lakó-, foglalkoztatási, kereskedelmi, turisztikai, egészségügyi
és
kulturális
szervező
központja,
a
környező
kistelepülések
munkavállalóinak jelentős része elsősorban Tatán keres magának megélhetést. Tata a kistérség közigazgatási központja is…” (Tata város integrált városfejlesztési stratégiája 2008:6) Tata az ország műemlékekben egyik leggazdagabb települése. Több mint 70 műemléki és műemlék jellegű, valamint csaknem 300 városképi jelentőségű épülete van. A turisztikai szolgáltatások szerepe mindig is meghatározó volt Tata gazdaságában. A turizmus fejlesztési irányait meghatározzák a megyei, regionális és országos turisztikai fejlesztési stratégiák (Tata Város Önkormányzata 2013). 287
A helyi rendezvények szempontjából elmondható, hogy a búcsúktól kezdődően a helyi szüreti és arató ünnepségeken, felvonulásokon át, természetjáró túrákig, többféle kikapcsolódási lehetőséget nyújtó program is megtalálható a város kínálatában, mely a város értékelésekor pozitív elemként hathat. Jelenleg Tata több EU-s forrásból megvalósuló fejlesztést is kivitelez a város szebbé, élhetőbbé és vonzóbbá tételének céljából, melyek a következők: A tatai Angolpark rehabilitációja A tatai Réti 8-as számú tó vízi élőhellyé történő rehabilitációja Ökoturisztikai tanösvény kialakítása a tatai Fényes Fürdő területén Ökoturisztikai központ létrehozása a tatai Öreg-tó partján Tatabánya – Vértesszőlős – Tata településeket összekötő közlekedési célú kerékpárút építése az Által ér mentén (Tata város honlapja 2014a) Mindezekből jól látható, hogy a város a fejlesztések területén nagy hangsúlyt fektet az ökoturizmus és a hozzá szorosan kapcsolódó aktív turizmus elősegítésére. Így a megvalósuló fejlesztések a jövőben a város számára előnyt jelenthetnek egységes ökoturisztikai kínálat kommunikálása esetén. 3.1. Tata és a megye turisztikai helyzete Komárom-Esztergom megyében a statisztikák szerint 2008 óta egy stagnálás volt megfigyelhető a turizmus tekintetében. Ez 2012 első negyedévébenben azonban fellendülésbe kezdett, hiszen 7,4%-kal nőtt a vendégéjszakák száma, miközben a látogatók száma közel ugyanannyi maradt. Emellett a teljes vendégkör több mint kétharmadát belföldi vendégek tették ki. Tekintve a szállodákat, kihasználtságuk a január-márciusi időszakban az előző évhez képest nőtt 24%-ra. A belföldi szállásdíjbevételek volumene 5,1%-al, míg a külföldieké 23%-al nőtt (KSH 2012a). Az alábbi diagram (1. ábra) jól mutatja, hogy a gazdasági világválság elérte a tatai kereskedelmi szálláshelyeket is és a 2008-as kiemelkedő év után 2009-ben nagyobb visszaesés vehető észre. 2008-ban összesen 37542 főt fogadtak be a tatai kereskedelmi szálláshelyek, míg 2009-ben ez a szám már csak 32367 fő volt. A 2009-es évet követően növekedés látható, hiszen 2010-ben majdnem 34000 vendég szállt meg a városban, habár ez a tendencia 2011-2012-es évben nem folytatódott, folyamatos csökkenés tapasztalható. 2012-ben még a gazdasági világválság évének
288
mutatóit sem haladja meg, hiszen csak 31940 fő volt a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, Tatán. (KSH 2012b)
3. ábra: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2008-2012. Tata (fő), Saját készítés Forrás: KSH
A külföldi és belföldi vendégek számát (fő) tekintve a kereskedelmi szálláshelyeken a város 2008 és 2012 között is változó tendenciát mutat. A világválság társadalomra gyakorolt hatása itt is jól látszik, 2008 után nagy visszaesés következett be, főleg a hazai turisták körében. Szerencsére, a 2010-es évtől lassú növekedés észlelhető. Az adatokból az is kivehető, hogy közel kétszer annyi belföldi, mint külföldi turista látogatja meg a "Vizek Városát" az egyes években. Ezért a városi marketingkommunikációnk fő célcsoportja a turisták közül a magyar vendégek szegmense, hiszen a belföldi látogatók köréből még nagyobb arányú potenciális keresletet generálhat magának a város a megfelelő kommunikációs eszközök segítségével. Az 2. ábra a kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtságát mutatja. 2008-ban a férőhely kapacitás-kihasználtság 18,4% volt, míg 2009-ben csak 11,6%. 2010-ben ez a mutató 20%-ra emelkedett, ami egy kiemelkedő eredménynek mondható a visszaesés után. Azonban 2011-ben ez a kihasználtság már gyengül és 2012-ben a férőhelykapacitás-kihasználtság már csak 13,7%-os. A táblázat jól mutatja, hogy a tatai kereskedelmi szálláshelyek több turistát is el tudnak szállásolni 289
az év bármely időszakában, ezért van a városnak szüksége egy erősebb marketingkommunikációra,
hogy
hosszabb
idejű
tartózkodásra
sarkallja
a
fizetőképes keresletet, így növelve a férőhelykapacitás-kihasználtságot is.
4. ábra: A szobakapacitás-kihasználtság (%) és a férőhelykapacitáskihasználtság (%) Tatán 2008-2012 között, Saját készítés Forrás: KSH Az alábbi diagramon (3. ábra) a 2011. és 2012. évben havi felbontásban láthatjuk a Tatára látogató azon vendégek számát, akik igénybe vették a kereskedelmi szálláshelyeket. A tavaszi, nyári évszakok kiemelkedően magas eredményt mutatnak. A diagramról leolvasható, hogy az év elejei hónapokban január, február, március - kevesebb, mint fele annyian veszik igénybe a tatai kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait, mint a nyári hónapokban. Így a város turizmusáról, akárcsak sok más hazai település turizmusáról is elmondható, hogy a szezonalitás erősen érvényesül, problémát okozva ezzel a pangó időszakokban is nyitva tartó helyi vállalkozásoknak, szolgáltatásnyújtóknak, hiszen a látogatók hiánya miatt
csökken
a
bevétel.
Erre
a
problémára
az
ökoturizmus
és
a
marketingkommunikáció enyhítő megoldást jelenthet, hiszen megfelelő turista informálás esetén az ökoturizmus kiváló turisztikai termék lehet a szezonalitás csökkentésére is.
290
5. ábra: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2011-2012 között Tatán (fő), Saját készítés Forrás: KSH
4. Primer kutatás Amint azt már tanulmányunk elején is említettük a város imázsát a potenciális látogatók körében fontos tényezőnek tekintjük, hiszen a jó imázs elengedhetetlen feltétele a turisztikai desztinációk sikerének (Beerli-Martín 2004). Így az imázs vizsgálata szükséges ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a város jelenlegi megítéléséről, az emberek tudatában élő sztereotípiákról, hitekről és tévhitekről. Ezért döntöttünk elsőként egy pilot megkérdezés mellett a kutatás jelenlegi, legelső szakaszában, mely segíti a kiindulást és néhány kérdésével feltárja, feltérképezi mindazt, hogy az embereknek mi jut eszébe Tatáról. A pilot megkérdezés önkényes mintavételű volt, a 10 kérdésből álló kérdőív online formában vált elérhetővé a kitöltők számára. A kérdőívet 132-en töltötték ki 11 megyéből.
A legtöbben Kormárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron
és
Zala
megyéből. Az első és legfontosabb kérdésünk az volt, hogy a résztvevőknek, mi jut eszébe Tatáról. Kereszttábla elemzést végezve a megadott válaszok és a között, hogy járt-e az illető Tatán, nem találtunk szignifikáns különbséget. Elmondható, hogy függetlenül attól, hogy meglátogatták-e a várost vagy sem a legtöbben Tatát a tavakkal, a vízzel és a „Vizek Városaként” azonosítják, valamint a vár kerül többszöri 291
megemlítésre, melyet kiemelkedően azok hangsúlyoznak, akik már jártak a városban. A fesztiválok, a város szépsége és hangulata, valamint a természet csak ezek után következik a rangsorban. Azt figyelembe véve, hogy a Tatát már meglátogatott válaszadók közül, ki hány napot töltött el a városban a következő eredményeket kaptuk:
6. ábra: Kutatás eredménye: "Hány napot töltött Tatán?" (%), Saját készítés
A 4. ábrából kiderül, hogy legjelentősebb azon válaszadók száma, akik csak egy napot töltöttek Tatán, míg a 2-3 napos és egy hetes utazások háttérbe szorulnak. Ez természetesen Tata számára nem kedvező, hiszen a cél az volna, ha az egy napos látogatókat vendégéjszaka eltöltésére tudnák ösztönözni.
292
7. ábra: Kutatás eredménye: A Tatára látogatók szabadidő eltöltése (%), Saját készítés
A fenti diagram (5. ábra) láthatóvá teszi azon válaszadók szabadidő eltöltését, akik már jártak Tatán. A látogatók legnagyobb arányban városnézéssel (27%), várlátogatással (19%) és fesztivállátogatással (13%) töltötték az idejüket, de nem elenyésző arányban vannak a gyalogtúrázók (10%), mely az ökoturisztikai termék szempontjából igen lényegesnek számít. Ezek után következik a múzeumlátogatás (8%) és a biciklitúra (5%), utóbbi adat hangsúlyossá válhat az aktív turizmus szempontjából. Az egyéb kategóriában a gólyatábor, a sport, a kalandpark és a madarászás együttesen tesz ki 3%-ot. Érdemesnek tartottuk, megkérdezni azt is a válaszadóktól, hogy, ha nem jártak Tatán, akkor mi volt ennek az oka. A következő 6. ábra ezt hivatott szemléltetni.
293
8. ábra: Kutatás eredménye: "Miért nem járt még Tatán?" (%), Saját készítés
A legtöbbet felvetődött ok, amiért a válaszadó nem járt Tatán az, hogy nem érdekli a város, nem hallott semmilyen vonzó attrakcióról, programlehetőségről, nem népszerű számára a desztináció (53%). A következő ok, hogy nincs rá pénze és/vagy nem volt rá lehetősége, hogy meglátogassa a várost (22%). Tata lakhelytől való távolsága, okként a 3. helyen szerepel (16%), 6%-uk, pedig nem tudja megmondani, hogy miért nem járt még ott. A maradék 3%, más városokat vonzóbbnak tekint, azt preferálja. Ezekből a válaszlehetőségekből kiderül, az emberek nem rendelkeznek kellő információval Tatáról, nem kelti fel az érdeklődésüket, tehát nem is vonzza őket. A probléma csökkentésére a városmarketing jó lehetőség, amellyel a potenciális látogatók informálhatók a különböző kommunikációs csatornákon keresztül. Mindezek alapján elmondható, hogy az emberek tudatában legfőképpen Tata, mint tavakkal rendelkező desztináció él, de ugyanakkor társítják hozzá a kulturális turisztikai látnivalókat is, mint a várlátogatást, városnézést és fesztivállátogatást. Csak mindezek után következnek azok a szabadidős tevékenységek, melyek az aktív és ökoturizmussal összekapcsolhatóak. Így Tata imázsát szükséges olyan marketingkommunikációval megtámogatni és promotálni, melyek elősegítik, hogy a várost, mint öko- és aktív turisztikai desztinációt kezeljék az emberek. Erősödjön bennük az a kép, mely szerint, nem csak egy tipikus városi célpontról van szó, mely 294
kulturális kikapcsolódást nyújthat, de számos természetben eltölthető szabadidős tevékenységet is ad az odalátogatók számára, így elérhető, hogy a meglévő és épülő aktív- és ökoturisztikai attrakciókat a város kellően kihasználja és elősegítse saját fejlődését. 5. Marketingkommunikáció Tanulmányunkban az irodalmi áttekintés, helyzetelemzés, pilot kutatás és imázs értékelés után kellő információ áll rendelkezésünkre, hogy a különböző marketingkommunikációs
eszközöket
mérlegeljük
és
hatékonyságának
függvényében javasoljuk a legmegfelelőbbeket, melyek segíthetnek az imázs alakításában, vonzóbbá tételében. Tata, akárcsak a legtöbb kisváros Magyarországon nem rendelkezik végtelen pénzügyi erőforrásokkal, így fontos szempont hogy olyan marketingkommunikációs elemeket vonultassunk fel, melyek viszonylag alacsony költségűek, elérhetőek és megvalósíthatóak a város számára, ugyanakkor figyelemfelkeltőek és hatékonyak a belföldi turisták körében. A hatékony marketingkommunikáció a szezonalitás csökkenését is elő kell, hogy segítse, hiszen a látogatások nagy része a májustól októberig terjedő időszakra tevődik, míg a többi hónapban jelentős visszaesés tapasztalható. Ezáltal szükség van egy olyan programkínálat kialakítására, amely előmozdíthatja a gyenge hónapok turistaforgalmát is. Természetesen a meglévő programkínálatot szükséges vegyíteni az új és színes, könnyen megvalósítható, figyelemfelkeltő és izgalmas további programokkal, melyek az öko- és aktív turizmust helyezik előtérbe és izgalmas kikapcsolódást nyújtanak a turisták számára. Ilyen ötlet lehet, például a „Keresd Mátyás király kincsét!” című program, melynek során a gyerekek családjukkal, a Tatai vár múltjában kutakodva térkép segítségével, játékos formában kereshetik az elveszett kincset. Egyúttal ez a program hozzájárulhat a már meglévő „TataGyermekbarát város” című kezdeményezéshez, mely jó megítélést eredményezhet a városnak a családosok körében (Tata város honlapja 2014b). Tatán folyamatban van néhány igen komoly beruházás az öko- és aktív turizmust elősegítendő és már rendelkezik is néhány ilyen típusú attrakcióval. Véleményünk szerint ezek együttes kezelése fontos, mivel így a potenciális látogató 295
a kommunikálás során nem csak egyfajta létesítménnyel találja szembe magát, hanem különböző természet közeli programlehetőségek és attrakciók változatos sokaságával, melyből megtalálhatja a számára legmegfelelőbbe(ke)t. Ahhoz, hogy Tata megfelelő ökoturisztikai imázzsal rendelkezzen, feltétlenül szükséges egy egységes arculat kialakítása a meglévő és jövőben elkészülő attrakciók számára. A város már létrehozott, egy online felületet, az úgynevezett Zöld Honlapot,
melyen
a
várossal
kapcsolatos
közérdekű
természetvédelemmel
összefüggő híreket és programokat teszik közzé (Tata város honlapja 2014c). Azonban az egységes arculat kialakításához, elengedhetetlen a megfelelő logó és szlogen használata is. "Tata, A Vizek Városa" szlogen, már régóta él az emberek tudatában, nagy százalékuk azonosítja ezzel a várost, így nem célunk teljes mértékben elhagyni ezt, hiszen a város nem csak öko- és aktív turizmust kínáló termékekkel rendelkezik. Így fontosnak tartjuk a szlogen megtartását a különböző kulturális és országos hírű programok promotálása során. Azonban az imázs kiterjesztésével új látogatók felé nyithatunk, új programkínálatot közölhetünk és erősíthetjük a város vonzerejét (Avraham-Daugherty 2009). Így azért, hogy Tatát, mint ökoturisztikai desztinációt rögzítsük az emberek tudatában, szükség van egy új szlogen és logó kialakítására az ökoturisztikai attrakciók kommunikálása során. A szlogen a következő lehetne: "Tata. Természetközelben." Egyszerű, rövid, jól megjegyezhető, kijelentő mivolta tényként közli az üzenetet. Ahhoz azonban, hogy a logó és a szlogen rögzüljön az emberek tudatában és képviselhesse Tatát, meg kell ismertetni az emberekkel. Ehhez arra van szükség, hogy ezek a népszerűsítő eszközök megjelenjenek minden egyes reklámban, hirdetésben, prospektusban, kiadványban és a város különböző pontjain, az attrakciók és a programok népszerűsítésének során. Ezzel növelve az előfordulási gyakoriságot és egyben a hatékony társítást (Tata=Természet/Természetközpontúság) az emberi tudatban. Az attrakciótérkép készítését is fontosnak tartjuk, mely az ökoturizmus jegyében készülne. Kiemelné a legfontosabb ökoturisztikai látnivalókat, megjelenne rajta a logó
és
a
szlogen,
továbbá
Tata
város
leglátogatottabb
attrakciói
sem
maradhatnának le róla. A kiadványnak, jól áttekinthetőnek kell lennie és harmonizálnia kell a logó dizájnjával. Hátulján az év nevesebb programjait érdemes feltüntetni, így a látogató új attrakciókat fedezhet fel, megtervezheti az útvonalát és 296
szemezgethet az aktuális programok közül. Az attrakciótérképet érdemes az ország Tourinform irodáiban is elhelyezni, valamint a helyi vállalkozásoknál, ahol a turista megfordulhat és információt kaphat a helyi nevezetességekről. Tata esetében a híres emberekkel, például olimpikonokkal történő reklámozás is kihasználhatóvá válthat, hiszen számos külföldi (Houston, Marfa) és belföldi (Győr) példa mutatja ennek az eszköznek a hatékonyságát (Avraham-Daugherty 2009). Tatán az Olimpiai Központ megléte okot ad arra, hogy az olimpikonok segítségével, a város nagyobb hírnévre tehessen szert hazánkban. A gerillamarketing és vírusmarketing elemeinek használatát is érdemes figyelembe vennünk, hiszen költséghatékony és eredeti a hirdető fél részéről, ugyanakkor figyelemfelkeltő, néhol meghökkentő és izgalmas az akció üzenetét befogadó felek számára. Egy-egy ilyen esemény a kiszemelt célcsoportra jelentős hatást gyakorolhat, mivel a legjelentősebb tulajdonsága az, hogy a befogadó félből megdöbbenést, érzelmet vált ki, ezáltal megjegyzésre kerül. Példa lehet erre egy T betű felállítása a célcsoport által sűrűn látogatott más városok közterein, mely gyepszőnyeggel borított és mérete jóval meghaladja egy ember magasságát. Felkelti a kíváncsiságot és utal a városra is. A 21. században, ahol a számítógépes világ, a multimédia ilyen mértékű fejlődésre képes, nem hunyhatunk szemet az internet és a turizmus kapcsolatának létezése felett. A „Social Media” jelentősége egyre nagyobb, ezért szükség van arra, hogy egy adott desztináció a megfelelő mértékben képviseltesse magát ezeken a felületeken, amennyiben fejlődést szeretne elérni a turizmusban. A közösségi médiát egyre több potenciális turista használja információszerzésre, tájékozódásra, így megfelelő eszközzé válik az adott desztináció reklámozására és jó lehetőséget nyújt az utazóközönséggel való kapcsolattartásra is. A város honlapját tekintve az oldalnak színeiben és stílusában tükröznie kell a változatosságot, életerőt. Egy olyan oldalra van szükség, amely önmagában felkelti és fenntartja az érdeklődést, színes és interaktív, sugallva, hogy a város is ezt adja a turistának, amennyiben a helyszínre látogat. Így az oldal használhatna erősebb színeket, amelyek még harmóniát sugallnak, kihasználva a kontúrok és kontrasztok figyelemfelkeltő funkcióját is. Létrehozásra kerülhetne a város Facebook oldala, így a potenciális városba vágyó 297
turisták, továbbá a lakosok, könnyen és gyorsan információt szerezhetnek az aktuális eseményekről,
mint
például
a
rendezvényekről,
sporteseményekről,
városi
ünnepségekről. Ezáltal több csatornán keresztül is tájékozódhatnának az emberek. Mind a Facebook, mind pedig a saját honlapon megjelenne a szlogen és a logó, hiszen ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a turistákban rögzüljön a kapcsolat Tata város és mondanivalója között. Végül, pedig a Youtube csatorna megvalósítása is lehetőségként adódik, ahol összegyűjtésre kerülhetnének a Tata városával kapcsolatos videók, melyek kedvet adhatnak az utazáshoz. 6. Összegzés Az ökoturizmus és a zöld lehetőségek kihasználása fontos szemponttá válhat Tata életében, hiszen kellő helyi összefogással, a meglévő és új attrakciók népszerűsítésével, a város növelheti a turizmusban játszott szerepét. Az ökoturizmus és a hozzá szorosan kapcsolódó aktív turizmus folyamatosan felértékelődik, hiszen egyre több ember vágyik arra, hogy elszakadhasson a mindennapi monoton munka világától és kimenjen természetbe, egyúttal az egyre nagyobb környezeti szennyezés felismerésével, az egészséges életmód is fokozatosan értelmet nyer. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a jövőben, ezen két turisztikai termék, nemcsak, hogy folyamatos népszerűségnek örvend majd, de kellően hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek kellemesen és hasznosan töltsék a szabadidejüket, miközben megpróbálják megőrizni a természet nyújtotta erőforrásokat. Tata a jelenlegi és a jövőben elkészülő attrakciókkal, már jelentős ökoturisztikai kínálattal fog rendelkezni a térségben, melyet véleményünk szerint egységesen kezelve és kommunikálva érhető el a legnagyobb eredmény. Az öko- és aktív turizmus segítségével a város csökkentheti a szezonalitást, hiszen megfelelő programkínálattal és kikapcsolódást nyújtó lehetőségekkel az őszi és tavaszi, sőt még a téli időszak is vonzóvá válhat az érdeklődők körében. Tanulmányunk segítségével, minél részletesebb képet próbáltunk adni, az ökoturizmus lehetőségeiről, Tata jelenlegi helyzetéről, a hazai turizmusban betöltött szerepéről,
potenciáljairól
marketingkommunikációs
és
eszközök
mindezeket
figyelembe
felvonultatására
véve
törekedtünk.
hatékony Reményeink
szerint hozzájárultunk ahhoz, hogy Tata a marketingkommunikáció megfelelő 298
kialakításával, minél több 1-3 napos utazást érjen el, az ott tartózkodás során jó benyomást keltsen a látogatókban és a későbbiekben a látogatók elégedettségének köszönhetően visszatérő turista váljon belőlük, akik akár 4 vagy annál több vendégéjszakát is hajlandóak eltölteni a településen. Amennyiben a város, mint érdekes, színes, látnivalókkal és programokkal tarkított helyszínként kerül be a köztudatba és a látogatók diszkrecionális jövedelmüket itt költik el, növelhető a vállalkozások bevétele, a helyi lakosság elégedettsége és Tata város fellendülése, mint népszerű turisztikai desztináció a magyar lakosság körében. Mindezek sikeres végrehajtása esetén a jövőben, a "Vizek Városát" nem csak a kutatásunkban kiugróan megjelenő tavak és vár fogja szimbolizálni a belföldi turisták körében, hanem egy olyan városi desztinációnak látják majd, ahol a kulturális turizmus mellett megannyi természeti látnivaló, aktív és ökoturisztikai élmény várja az odalátogatókat. Mivel a tanulmányunkban szereplő kutatás még csak a kezdeti fázist érte el, így a jövőben érdemes a város imázsát még széleskörűbb vizsgálatokkal feltárni, a látogatók
véleményét
és
nézeteit
kvalitatív,
fókuszcsoportos
interjúval
mélyrehatóbban elemezni és megvizsgálni azt, hogy az aktív- és ökoturizmus, mint kikapcsolódási lehetőség, mennyire kelti fel az érdeklődést, emellett, milyen egyéb még feltáratlan akadályai vannak annak, hogy a belföldi potenciális turista Tatára látogasson. Bibliográfia - Asunción BEERLI, Josefa D. MARTÍN: Tourists’ characteristics and the perceived image of tourist destinations: a quantitative analysis — a case study of Lanzarote Spain. In: Tourism Management, 2004, 25. évf. 5. sz. p. 623–636. - Eli Avraham: Cities and their news media images. In: Cities, 2000, 17. évf. 5. sz. p. 363–370. - Eli Avraham: Media strategies for improving an unfavorable city image. In: Cities, 2004, 21. évf. 6. sz. p. 471–479. - Eli Avraham, Daniel Daugherty: ‘‘We’re known for oil. But we also have watercolors, acrylics & pastels”: Media strategies for marketing small cities and towns in Texas. Cities, 2009, 26. évf. 6.szám, p. 331–338. - Enyedi György: Városverseny, várospolitika, városmarketing. In: Tér és Társadalom, 1995, 9. évf. 1-2. sz. p. 1-3. 299
- Gregory J. ASWORTH, Henk VOOGD: A város értékesítése – Marketingszemlélet a közösségi célú várostervezésben, Bp.: KJK, 1997 - HORVÁTH Pál, RIMÓCZI Csilla: Ökoturizmus, In: Michalkó G. (szerk.): Turisztikai terméktervezés
és
fejlesztés,
PTE,
2011,
[online].
(2014.03.31.)
http://www.eturizmus.pte.hu/szakmaianyagok/Turisztikai%20term%C3%A9ktervez%C3%A9s%20%C3%A9s%20fejlesz t%C3%A9s/book.html#d6e1868 - KARANCSI Zoltán, HORVÁTH Gergely, KISS Andrea: Ökoturisztikai célú vizsgálatok a Medves-vidéken, In: Michalkó G., Rátz T. (szerk.): A tér vonzásában: a turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai, Bp.: KJF, 2009 - KOZMA Gábor: Városmarketing mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik lehetséges eszköze. In: Tér és Társadalom, 1995, 9. évf. 1-2. sz. p. 37-54. - KSH (2012a): Statisztikai tájékoztató, Komárom-Esztergom megye, 2012/1, [online]. (2012.12.10.) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/121/koma121.pdf - KSH (2012b): Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről, [online]. (2012.12.11.) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur12.pdf - Magyar Turizmus Zrt. (2013): Marketingterv 2013 – Stratégiai Terv, [online]. (2013.01.13.) http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiaidokumentumok/marketingterv-akcioterv - Magyar Turizmus Zrt. (2014a): Marketingterv 2014 – Mellékletek, [online]. (2014.01.16) http://szakmai.itthon.hu/marketingterv-akcioterv - Magyar Turizmus Zrt. (2014b): Marketingterv 2014 – Stratégiai Terv, [online]. (2014.01.16) http://szakmai.itthon.hu/marketingterv-akcioterv - Magyar Turizmus Zrt. (2014c): Marketingterv 2014 – Taktikai Terv, [online]. (2014.01.16) http://szakmai.itthon.hu/marketingterv-akcioterv - MESTER Tünde: Turisztikai trendek Európában, Turizmus Bulletin, 2003. 7. évf. 4. sz. p. 39-42. - MICHALKÓ Gábor: A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin, 2003. 7. évf. 4. sz. p. 13-21. - MIKHÁZI Zsuzsanna: Erdei iskolák szerepe az ökoturizmusban, In: Michalkó, G. – Rátz, T. (szerk.): A tér vonzásában: a turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai, Bp.: KJF, 2009 - PISKÓTI István: Régió- és településmarketing: Marketingorientált fejlesztés, márkázás. Bp.: Akadémiai Kiadó, 2012 300
- PLATZ Petra: Kapuvár marketing terve a Nordhielm modell alapján. In: Pályvölgyi K., Reisinger A., Szabados E., Tóth T. (szerk.): Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Győr, tanulmánykötet. Új trendek és kihívások a hazai felsőoktatásban. Válogatott tanulmányok. Győr: SZE RGDI, 2012, pp. 388-395. - POLGÁR Judit: Beszámoló a WTO 2002-es Ökoturizmus és a Hegyvidékek Nemzetközi Éve keretében Moszkvában tartott nemzetközi szemináriumáról, Turizmus Bulletin, 2002. 6. évf. 2. sz. - SULYOK Judit: Ökoturizmus. Turizmus Bulletin, 2001. 5. évf. 4. sz. - Természetvédelmi Világszövetség (2013): Ökoturizmus, zöldturizmus, [online]. (2013.12.10) http://szallasmarketing.hu/index.php/Turisztikai/Turizmus/okoturizmuszoldturizmus.html - Tata város honlapja (2013): Városunk, A városról, [online]. (2013.12.10) http://tata.hu/varosunk/varosrol/706 - Tata város honlapja (2014a): Úniós forrásból megvalósuló fejlesztések, [online]. (2013.12.11) http://tata.hu/3686/unios_forrasbol_megvalosulo_fejlesztesek - Tata város honlapja (2014b): Gyermekbarát város, [online]. (2014.07.21) http://www.tata.hu/625/gyermekbarat_varos - Tata város honlapja (2014c): Zöld honlap, [online]. (2014.07.21) http://www.tata.hu/385/zold_honlap - Tata Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2008. [online]. (2013.12.10) http://www.tata.hu/system/files/IVS.pdf - Tata Város Önkormányzata: A tatai öreg-tavi ökoturisztikai központ kialakítása a csatlakozó kerékpárutak felújításával Tatán és tematikus aktív turisztikai fejlesztések a kistérségben. [online]. (2013.12.10) http://tataivaroskapu.hu/userfiles/files/okoturisztika.pdf
301
KOCSISNÉ DR. ANDRÁSIK Ágota Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
Kisvállalkozások helyzete Magyarországon A 2004-es uniós csatlakozás elhozta a vállalkozásoknak a szabad mozgás lehetőségét, amelyet az Európai Unió az egységes belső piac létrehozása érdekében biztosít a tagországoknak. Ez talán az 1989-es rendszerváltás adta lehetőségek után a
legjelentősebb
változást
jelenti
a
vállalkozások
érdekében.
Az
EU
vállalkozáspolitikája tudás, és innováción alapuló fenntartható gazdaságfejlesztést jelent,
és
igyekszik
kiegyenlíteni
a
sokszor
egyenlőtlen
küzdelmet
a
nagyvállalkozások és a sok-sok kisvállalkozás között ugyan úgy, mint a fejlettebb térségek és a kevésbé fejlettebbek között. Azonban, ahogy a kilencvenes évek eleje is csak lehetőség volt a legtöbb vállalkozásnak, úgy lehetőség maradt a csatlakozásunk a megvalósítással szemben is. Tíz évvel az eseményt követően már kijelenthetjük, hogy inkább a fejlettebb országok vállalkozásainak volt lehetőség, amiből valóság lett a magyar kisvállalkozásokkal szemben. Ha az okokat keressük, elsőként említhetjük a tőkeszegény környezetet, a tudatos felkészítés, azaz a képzés és a kapcsolatépítés képességének totális hiányát. Másodszorra talán a magyar gazdaságban mindig is jelenlévő kényszervállalkozások nagy száma, és az alacsony vállalkozói intenzitás említhető. Így az unió által biztosított szabad mozgás a külföldi vállalkozások tömeges megjelenésében testesült meg, ezzel is erős konkurenciát jelentve a hazai vállalkozásoknak. A Kormány a következő időszakra, azaz a 2014 és 2020 közé eső uniós fejlesztési források hatékony elköltése céljából elkészítette a KKV szektor fejlesztési stratégiáját. A stratégia elkészítését a Nemzetgazdasági Minisztérium végezte. Az anyag az előző időszak vállalkozói adóbevallásaira, a KSH, és egyéb statisztikai adatokra támaszkodik.
A statisztikai anyagból kitűnik, hogy Magyarországon
továbbra is a foglalkoztatásban van a legjelentősebb szerepe a kisvállalkozásoknak.
302
2. táblázat A Vállalkozások száma alkalmazottak létszáma szerint
( Kis- és középvállalkozások stratégiája, 2014-2020, 2013:6) Magyarországon, amíg 2011-ben a GDP közel felét (46,2%) a nagyvállalatok állították elő, addig a foglalkoztatottaknak még harmadát sem alkalmazták (27,1%). Ezzel szemben a KKV szektor a GDP 53,6%-nak előállításához a foglalkoztatottak 72,7%-át alkalmazták. Összehasonlítva az EU átlagával a fenti adatokat láthatjuk, hogy arányaiban több GDP-t
kevesebb
alkalmazotti
aránnyal
érünk
el.
Míg
Magyarországon
a
vállalkozások 99,2%-a tartozik a mikro-, és kisvállalati kategóriába, addig ez az arány az EU-ban 98,7%. Mindezek alátámasztják a kormánynak a kisvállalkozások fejlesztésére fordított erőfeszítéseit. (1. táblázat)
303
9. ábra Működő vállalkozások megoszlása
(KSH, Statisztikai tükör, 2013/108. 1) Hazánkban a működő vállalkozások száma az utóbbi években rendre 700 ezer alatt van, és kismértékben csökkenő tendenciát mutat. (1.ábra) A regisztrált vállalkozások száma ennél lényegesen nagyobb több mint egy millió. 2013 végén mintegy 1 millió 688 ezer vállalkozást tartottak nyilván, 22 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A regisztrált és a működő vállalkozások különbsége adja az úgynevezett alvó vállalkozásokat, amelyek működést nem végeznek, adóbevallást nem készítenek. 3. táblázat Működő vállalkozások száma (db) Mindösszesen
1-4 fő
5-9 fő
10-49
50-249
250-
2004
708.307
617.944
39.613
57.783
10.636
5.028
2008
701.390
626.793
39.560
28.926
5.157
954
2011
690.375
620.333
37.977
25.101
4.605
865
KSH adatai alapján..
A magyar gazdaságban jelenlévő mikrovállalkozásokat két csoportba sorolhatjuk növekedési kilátásaik alapján. Az úgynevezett lehetőségorientált vállalkozások valamilyen piaci rést kívánnak kihasználni, ha jól gazdálkodnak, évről- évre szépen 304
gyarapodnak ezzel párhuzamosan növelve alkalmazottainak számát is. Ide sorolható számos,
úgynevezett
startup
vállalkozás,
amelyek
innovatívak
és
jelentős
növekedési potenciállal bírnak. A másik csoport a kényszer orientáltak, vagy közismerten kényszervállalkozók, akik saját önfoglalkoztatásuk miatt alapítottak vállalkozást, és ha a lehetőségeik változnának, akkor többségük szívesebben dolgozna alkalmazottként. Erre a csoportra nem jellemző a növekedés, a foglalkoztatás bővítése. Ha ezt összevetjük Magyarország demográfiai adataival, és a regnáló nyugdíjtörvénnyel, akkor kijelenthető, hogy a következő években nem a vállalkozások, hanem az inaktívak számát fogják gyarapítani. Ha ezek arányát tekintjük, összehasonlítva más EU-s országok adataival, akkor igen csak a sor végén kullogunk.
10. ábra Vállalkozásukat „kényszerből” indítók aránya
(Kis- és középvállalkozások stratégiája, 2014-2020, 2013:24).
A 2008-as válság hatására a 250 főnél többet alkalmazó nagyvállalatok szabadultak legnagyobb
arányban
az
alkalmazottaiktól
(12%-tól),
míg
ez
az
érték
a
mikrovállalkozásoknál csak 2-3% körüli változást jelentett. Sem a nagyvállalkozások, sem a KKV szektor alkalmazotti létszáma nem éri el a válság előtti nagyságát 2013305
ig. Az állami közfoglalkoztatás tűzoltó megoldás, de nem tölti be azt a funkcióját, hogy visszavigye a munkanélkülieket a valós foglalkoztatásba. (3. ábra)
11. ábra A foglalkoztatás alakulása
(KSH, Statisztikai tükör, 2013/108. 2) A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített KKV stratégia összeállításához elvégzett
kérdőíves
primer
kutatási
program
szerint
a
kisvállalkozások
növekedésének nem az elsődleges problémája a hitelszegény gazdasági környezet. (4. ábra) A tőkehiányt megelőzik a magas adók, járulékok, a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága, a sok adminisztráció és a tisztességtelen verseny, ami mindmind akadálya annak, hogy a növekedési potenciállal rendelkező kisvállalkozók fejlődjenek. Problémaként említették a megkérdezett vállalkozók az alacsony keresleti szintet is. A Kormánynak 2013-ban bevezetett Növekedési Hitelprogramja egyértelműen segíti a gazdaságot, de számos más jogszabályi és adminisztrációs intézkedéssel kell kiegészíteni, hogy valós fejlődés menjen végre a kisvállalkozói szektorba.
306
12. ábra A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők a megkérdezett vállalkozások szerint (1-5-ös skálán)
(Kis- és középvállalkozások stratégiája, 2014-2020, 2013:8)
307
Irodalom Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról, GKM, Budapest 2003 Kis- és középvállalkozások stratégiája, 2014-2020 http://20102014.kormany.hu/download/1/c2/e0000/KKV_strat_t%C3%A1rsadalami_egyeztet%C 3%A9sre.pdf http://www.novekedesihitel.hu/ http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz21312.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/kkv12.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd008.html http://www.novekedesihitel.hu/ (az internetes források letöltve:2014. 04.12) Szirmai Péter, Klein Sándor: Üzleti tervezés- üzleti gondolkodás, Edge 2000 Kiadó Budapest 2009
308
ALBERT TÓTH Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
A magyarországi szállodaipar régiós megoszlása 1. Bevezető A szállodák és a szálláshelyek kiemelt jelentőséggel rendelkeznek egy adott turisztikai fogadóterület kínálati elemei közül, a régió turisztikai fogadóképességét döntő módon meghatározzák. A magyarországi turizmus és a magyar szállodaipar legfontosabb mutatószámainak régiós szintű elemzése jól feltárja a területi különbségeket hazánk turizmusában. A turizmusban vezető szereppel bíró néhány régió mellett, vannak kevésbé kiemelkedő eredményt mutató régiók is, ahol elsősorban a belföldi turizmus mondható jelentősnek, de a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának emelkedése minden régió számára fontos lenne. Az egyes régiók turisztikai vonzerői, attrakciói, a régiókra jellemző turisztikai termékek szintén befolyásolják a turisták által igénybe vett szálláshelyek jellegét, mennyiségét, minőségét, és az általuk nyújtott szolgáltatásokat. A szállodák és a szálláshelyek kiegyenlítettebb területi megoszlásával a turizmus számos desztinációban nagyobb szerepet tölthetne be, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. 2. Az idegenforgalmi régiók szálláshelyi kapacitásai Az idegenforgalmi régiós szintű elemzésekkel, valamivel jobban követhetők a turizmus folyamatai, mint a tervezési-statisztikai (NUTS-2) régiós értékelésekkel, bár ez utóbbi, az Európai Uniós statisztikai rendszerhez igazodó hét régiós felosztás, többféle társadalmi, gazdasági analízist tesz lehetővé a részletesebb statisztikai adatok segítségével. Elsősorban a Balaton, másodsorban a Tisza tó miatt, viszont indokolt az idegenforgalmi régiós felosztás, ezek az üdülőterületek fontos szerepet töltenek be a magyarországi turizmusban, mint önálló és jól azonosítható turisztikai desztinációk.
309
Az idegenforgalmi régiók kialakítása 1998-ban eredetileg még nyolc Regionális Idegenforgalmi Bizottság létrehozásával kezdődött, majd 2000-ben, a korábbi jogszabály módosításával kilenc idegenforgalmi régióra osztották fel az országot, amely kis módosításokkal, azóta is használatos. (MICHALKÓ, 2007) A szálláshelyek értékelésére is használható az idegenforgalmi régiós felosztás, az ehhez szükséges legfontosabb adatok a Központi Statisztikai Hivatal jóvoltából, rendelkezésre állnak. Országos szinten a kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák számának részaránya nem éri el az egyharmadot, (31,4 %), viszont a kiadható szobák kapacitásának aránya már 63,6 %. A Budapest - Közép - Dunavidék régióban a legmagasabb a szállodák részaránya a kereskedelmi szálláshelyeken belül, a legkisebb pedig a Tisza tó turisztikai régióban. A szállodák száma a Budapest – Közép - Dunavidék idegenforgalmi régióban a legmagasabb, ahol 244 szálloda működött 2012 nyarán, amelyből Budapesten 184 üzemelt. A fővárosnak köszönhetően ebben a régióban találhatók a nagyobb kapacitású szállodák is, ezért a szállodai férőhelyek részaránya a régióban meghaladta a 86%-ot. (KSH, 2012) 1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Magyarországon, idegenforgalmi régiók szerint, 2012-ben (2012. július 31-i állapot szerint) Forrás: KSH statisztikák alapján, saját szerkesztés Idegenforgalmi
Kereskedelmi szálláshelyek
Kiadható szobák száma
száma
(db)
régiók
(egységek, db) Összes
Ebből
Szállodák
szálloda
részaránya
Összes
Ebből
Szállodák
szálloda
részaránya
%
%
BudapestKözépDunavidék
461
244
52,9 %
Észak-
310
24 973
21576
86,4 %
Magyarország
458
100
21,8 %
9 970
4 283
43,0 %
Észak-Alföld
344
93
27,0 %
7 580
4 324
57,0 %
85
14
16,5 %
1 147
460
40,1 %
323
88
27,2 %
7 503
3 184
42,4 %
Dunántúl
249
68
27,3 %
5 770
2 689
46,6 %
Balaton
536
184
34,3 %
19 125
12 760
66,7 %
Dél-Dunántúl
281
73
26,0 %
5 946
2 715
45,7 %
438
133
30,4 %
9 561
6 213
65,0 %
3 175
997
31,4 %
91 575
58 214
63,6 %
Tisza tó Dél-Alföld Közép-
NyugatDunántúl Összesen
A másik véglet a Tisza tó, ahol viszonylag kevés szálloda található, és a részarányuk a kereskedelmi szálláshelyeken belül nem éri el a 17%-ot sem, de a kiadható szobák számának tekintetében is alig haladja meg a negyven százalékot, ami szintén a legalacsonyabb részarány országos viszonylatban. 1. ábra: A magyarországi szállodák számának aránya az idegenforgalmi régiókban, 2012-ben Forrás: KSH statisztikák alapján, saját szerkesztés
25 0
Budapest K.D. 24,4% Észak-Magy. 10,0%
20 0
Észak-Alföld 9,3% 15 0
Tisza-Tó
10 0
1,4%
Dél-Alföld 8,8% Közép-Dunántúl 6,8%
50
Balaton 18,4% 0 Szállodák s zá mának aránya a z ide ge nforgalmi régiókban
Dél-Dunántúl 7,3% Nyugat-Dunántúl 13,4%
311
Érdemes kiemelni a Balaton idegenforgalmi régiót, ahol sok kereskedelmi szálláshely működik, bár jelentős része nem egész éven át, hanem csak szezonális jelleggel, alapvetően a nyári turisztikai főszezonban. A Balatonnál a második legmagasabb a szállodák számának részaránya (34,3%), és a kiadható szobakapacitás szállodai részaránya már eléri a kétharmadot (66,7%). A Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régióban jelentős még a szállodák száma és a szállodák kapacitása is, de a részarányok nagyjából az országos átlagok körül alakulnak. Az 1-es táblázat adatai és az 1-es ábra oszlopai jól szemléltetik a régiók közötti különbségeket, és a jelentős szóródást is, amely végeredményben kiadja az országos
átlagokat,
a
31,4%-os
szállodai
részesedést
a
kereskedelmi
szálláshelyeken belül, és a 63,6%-os szállodai részarányt, a kiadható szobák számának tekintetében is. (KSH, 2012)
3. Minőségi kategóriák A magyar szállodaipar elemzése kapcsán érdemes áttekinteni a szállodák minőségi kategóriák szerinti megoszlását is a különböző régiókban. A részletes és mindenre kiterjedő elemzést sajnos nehezíti, és az eredményt kicsit torzítja, hogy a Hotelstars Union minősítő rendszer nem kötelező, és nagyon magas, több mint tíz százalék a kategória nélküli szállodák részaránya.
312
2. táblázat: A szállodák számának megoszlása idegenforgalmi régiók szerint 2012-ben Forrás: KSH statisztikák alapján, saját szerkesztés Idegenforgalmi
Szállodai egységek száma és megoszlása
régiók
minőségi kategóriák szerint 1*
2*
3*
4*
5*
Kategória
Összesen
nélkül db
db
db
db
db
db
db
%
3
13
109
88
16
15
244
24,4
Magyarország
1
12
53
21
2
11
100
10,1
Észak-Alföld
3
6
47
27
1
9
93
9,4
Tisza tó
1
1
6
3
-
3
14
1,4
Dél-Alföld
2
13
43
16
-
14
88
8,8
BudapestKözépDunavidék Észak-
Közép-
6,8
Dunántúl
1
12
30
13
-
12
68
Balaton
4
22
92
37
1
28
184
18,5
Dél-Dunántúl
1
10
39
16
1
6
73
7,3
Dunántúl
4
19
68
30
1
11
133
13,3
Összesen:
20
108
487
251
22
109
997 100,0
Nyugat-
Az ötcsillagos szállodák túlnyomó többsége Budapesten működik, ezen kívül egy régióban található kettő, négy régióban egy-egy, és három régióban nincsen egyetlen ötcsillagos szálloda sem. A szállodás szakmában elterjedt az a vélemény, hogy nem érdemes ötcsillagos szállodát építeni, alapítani egy „nem ötcsillagos desztinációban”, mert annak nincs értelme, hogy csak „négycsillagos árakon” lehessen majd értékesíteni a szobákat és
313
a szálloda egyéb szolgáltatásait, erre elegendő lenne egy négycsillagos szálloda is, sokkal alacsonyabb beruházási költséggel. A négycsillagos és a háromcsillagos szállodák többsége is Budapesten működik, de a Budapest – Közép - Dunavidék idegenforgalmi régió, Budapesten kívüli területén található hatvan szálloda többsége is ezekbe a minőségi kategóriákba van besorolva. A négycsillagos szállodák az összes magyarországi szállodáknak mintegy a negyedét adják, és az országban területi szempontból viszonylag egyenletesen helyezkednek el. A Budapest – Közép - Dunavidék régió után a Balaton régióban és a Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régióban van a legtöbb négycsillagos szálloda, a három régióban az összesített arányuk mintegy 62%-os. Az utóbbi évtizedben az új szállodai beruházások többsége a négycsillagos minőségi kategóriában valósult meg, ez volt a jellemző Budapesten, de vidéken is. A wellness szálloda volt az a szállodatípus, amely a leglátványosabban fejlődött hazánkban az elmúlt évtizedben. A 2003-as év óta, amióta hivatalosan a „wellness szálloda”, mint külön szállodai kategória a jogszabályok szerint is létezik, 164 wellness szálloda létesült 2012-ig. A négycsillagosok összesített szobakapacitása, már meghaladta a 11 ezer kiadható szobát, ami a magyarországi szállodai kapacitás több mint 19%-át jelenti. A wellness szállodák többsége vidéken nyílt meg, de nem mind új szállodai beruházásként, hanem számos esetben a már meglévő szállodát alakították át, bővítették ki, wellness részleggel és szolgáltatásokkal. A háromcsillagos szállodák alkotják a magyarországi szállodaipar gerincét, a működő szállodák csaknem felét, (48,8%-át) a kapacitás adatok tekintetében viszont már csak a 37,5%-át. (KSH, 2013) Kétcsillagos szállodák még mindig jelentős számban vannak az országban, a minősített szállodák számának mintegy tíz százalékát adják, viszonylag egyenletes régiós megoszlásban. A fővárosban az arányokat tekintve, viszont már alig van kétcsillagos szálloda, újakat szinte nem is építenek már, vidéken is inkább a régebbi építésű, a háromcsillagos szintet el nem érő, többnyire elhasználódott épületek a jellemzők.
314
Egycsillagos szálloda már alig működik hazánkban, ezek régiós megoszlása viszont nagyjából arányosnak tekinthető, mindegyik régióban van belőle legalább egy-egy, a jelentősebb régiókban három-négy is. Az egycsillagos szállodák szerepét átvették a más kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek, elsősorban a panziók, amelyek az egycsillagos szállodai minőségnél általában jobb szolgáltatásokat is nyújtanak a vendégeknek, talán ezért sem zavaró az egycsillagos szállodák hiánya a magyarországi szállodai kínálatban. 4. A szállodák idegenforgalmi régiós forgalmi adatai A vendégéjszakák számának megoszlását elemezve érdemes az összesített adatokon túlmenően, külön a belföldi és a külföldi vendégéjszakák régiós megoszlását is áttekinteni. A vendégéjszakák számát tekintve, a szállodákban eltöltött külföldi vendégéjszakák száma és aránya (57,6%) meghaladja a belföldi vendégéjszakák számát és arányát (42,4%). (KSH, 2012) 3. táblázat: Vendégéjszakák száma és aránya a szállodákban, idegenforgalmi régiók szerint, 2012-ben Forrás: KSH statisztikák alapján, saját szerkesztés Idegenforgalmi régiók
Vendégéjszakák száma és aránya Belföldi
Külföldi
Összesen
Száma
Aránya
Száma
Aránya
Száma
Aránya
(éj)
%
(éj)
%
(éj)
%
BudapestKözépDunavidék
1 242 163
17,7%
6 417 576
67,0%
7 659 739
46,1%
Magyarország
871 919
12,4%
167 697
1,8%
1 039 616
6,3%
Észak-Alföld
725 697
10,3%
324 524
3,4%
1 050 221
6,3%
85 671
1,2%
13 132
0,1%
98 803
0,6%
Észak-
Tisza tó
315
Dél-Alföld
480 904
6,8%
224 487
2,3%
705 391
4,2%
347 675
4,9%
148 250
1,5%
495 925
3,0%
1 856 508
26,4%
1 190 787
12,4%
3 047 295
18,3%
401 486
5,7%
122 132
1,3%
523 618
3,1%
Dunántúl
1 029 794
14,6%
973 858
10,2%
2 003 652
12,1%
Összesen
7 041 817
100,0%
9 582 443 100,0%
16 624 260
100,0%
KözépDunántúl Balaton Dél-Dunántúl Nyugat-
Egyetlen idegenforgalmi régió van Magyarországon, ahol a külföldi vendégéjszakák száma és aránya meghaladja a belföldiek számát és arányát, a Budapest – Közép – Dunavidék régió, a főváros vendégéjszakáinak köszönhetően. Ebben a régióban a különbség, döntő mértékű, 84% a külföldi vendégéjszakák aránya, a 16%-os belföldi vendégéjszakákhoz képest. A Nyugat-Dunántúl régióban viszonylag kiegyenlített az arány, 51,5%-os belföldi és 48,5%-os külföldi vendégéjszaka részaránnyal. A Balatonnál a nyári főidényben sok a külföldi turista, akik általában több éjszakára érkeznek, így a külföldi vendégéjszakák száma is még jelentősnek mondható, de a belföldi vendégéjszakák aránya már meghaladja a hatvan százalékot. A többi idegenforgalmi régió már inkább a belföldi turizmus számára vonzó turisztikai desztináció, az Észak - Magyarország idegenforgalmi régióban például több mint az ötszöröse, a Tisza tó régióban pedig több mint a hatszorosa a szállodákban eltöltött belföldi vendégéjszakák aránya a külföldihez képest. A szállásdíj bevételek alapvetően követik a vendégéjszakák számának alakulását, de természetesen nem arányosan. Néhány régió valóban jelentős részaránnyal bír az országos adatokból, míg mások kevésbé. A Budapest – Közép - Dunavidék régió közel 56%-os szobaárbevétel részesedése jóval magasabb, mint a vendégéjszakák 46%-os részaránya, ami a magasabb kategóriájú és árszínvonalú budapesti szállodák érdeme.
316
4. táblázat: Szállodák összes bruttó szállásdíj árbevételei, idegenforgalmi régiók szerint, 2012-ben Forrás: KSH statisztikák alapján, saját szerkesztés Idegenforgalmi
Szállásdíj bevételek nagysága és aránya
régiók
(kerekített adatok) Belföldi
Külföldi
Összesen
Bevétel
Aránya
Bevétel
Aránya
Bevétel
Aránya
Millió Ft
%
Millió Ft
%
Millió Ft
%
BudapestKözépDunavidék
8 472,6
19,0%
66 968,5
73,6%
75 441,2
55,6%
Magyarország
6 285,0
14,1%
1 352,5
1,5%
7 637,5
5,6%
Észak-Alföld
3 944,4
8,8%
2 221,6
2,4%
6 166,1
4,6%
472,2
1,0%
137,4
0,2%
609,6
0,4%
3 190,9
7,2%
1 905,2
2,1%
5 096,2
3,8%
2 743,3
6,2%
1 580,2
1,7%
4 323,5
3,2%
11 049,9
24,8%
8 536,2
9,4%
19 586,1
14,4%
2 414,4
5,4%
900,2
1,0%
3 314,7
2,4%
6 044,1
13,5%
7 412,4
8,1%
13 456,5
10,0%
44 617,3
100,0%
91 014,6 100,0%
135 631,9
100,0%
Észak-
Tisza tó Dél-Alföld KözépDunántúl Balaton Dél-Dunántúl NyugatDunántúl Összesen
A többi régióban a szobaárbevétel részaránya alacsonyabb a vendégéjszakák részarányához viszonyítva, kivéve a Közép - Dunántúl idegenforgalmi régiót, ahol ez az arány, hasonló. Az első három régió adatai haladják csak meg, vagy érik el a tíz százalékos részarányt az országos részesedésből, a többi régióban öt százalék körüli, vagy ennél kisebb.
317
A 135 milliárd Forintos éves szállodai szobaárbevétel önmagában is jelentősnek mondható, de ha még hozzáadjuk a szállodákban realizált egyéb szolgáltatások árbevételét (vendéglátás, gyógyászati, wellness, különtermek bérleti díjai, stb.), akkor a szállodák által generált összesített forgalmi bevétel, ami meghaladta a 242 milliárd Forintot, már nemzetgazdasági szempontból is jelentősnek mondható. (M.SZ.É.SZ. 2013) A kereskedelmi szálláshelyek összesítve 270 milliárd Forint árbevételt értek el, tehát a szállodák részaránya csaknem eléri a 90%-ot (89,4%). A budapesti szállodák szobaárbevétele meghaladta a 70 milliárd Forintot 2012-ben és az összes szállodai árbevétel a 114 milliárd Forintot. Tehát
Magyarországon
a
budapesti
szállodákban
realizálódik
a
szállodai
szobaárbevétel 52%-a, és az összes árbevétel mintegy 47%-a. (M.SZ.É.SZ., 2013)
5. Szállodai mutatószámok A
legfontosabb
szállodai
mutatószámok
adatai
még
jobban
árnyalják
a
kapacitásokra, a vendégéjszakákra, és a bevételekre vonatkozó korábbi adatok elemzésének eredményeit. A régiók rangsora itt nem feltétlenül ugyanaz, mint az előzőekben, más szempontok alapján összeállítható sorrendek esetén.
318
5. táblázat: A magyarországi szállodák legfontosabb mutatószámai, idegenforgalmi régiók szerint, 2012-ben Forrás: KSH statisztikák alapján, saját szerkesztés Idegenforgalmi régiók
Legfontosabb szállodai mutatószámok Egy
Egy
Egy
Egy szoba
vendégre
vendégéjszakára
kiadott
egy működési
jutó bruttó
jutó bruttó szállásdíj
szoba
napjára jutó
átlagára
szállásdíj
szállásdíj Ft
(REVPAR)
Ft
Ft
Ft
Budapest-KözépDunavidék
22 858
9 849
17 014
9 656
Magyarország
16 565
7 347
14 010
5 255
Észak-Alföld
16 938
5 871
10 677
4 220
Tisza tó
16 496
6 171
11 341
4 282
Dél-Alföld
16 218
7 225
12 478
4 585
Közép-Dunántúl
19 084
8 718
14 500
4 823
Balaton
21 667
6 427
12 571
5 789
Dél-Dunántúl
14 657
6 330
11 469
3 488
Nyugat-Dunántúl
17 930
6 716
12 156
6 028
20 601
8 159
14 630
6 975
Észak-
Országos átlagos érték
Az egy vendégre jutó bruttó szállásdíj, és az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj esetén a régiók többsége között nincs is nagy eltérés, a „mezőny” sokkal kiegyenlítettebb a korábbiakhoz képest. A Budapest – Közép - Dunavidék minden eredménye kiemelkedik a többi közül, tehát a szállodai szakmai mutatószámok is alátámasztják ennek a régiónak a vezető szerepét hazánk szállodaiparában és turizmusában egyaránt. Ebben a régióban a legnagyobbak az egy vendégre és vendégéjszakára jutó szállásdíj bevételek, a régiós átlagár csaknem 20%-kal, a REVPAR mutató pedig 38%-kal magasabb az országos átlagárhoz képest.
319
Megjegyzendő, hogy az országos átlagár és az országos átlag REVPAR mutató is úgy jött ki, hogy egyetlen régió sem érte el ezeket az értékeket, kivéve a Budapest – Közép - Dunavidék régió, amely kimagasló eredményeivel olyan mértékben befolyásolta az átlagokat is, hogy minden más régió végeredményben az országos átlag érték maradt. A budapesti szállodák átlagos REVPAR mutatója 10.407 Forint volt 2012-ben (M.SZ.É.SZ. 2013), így a régióba tartozó, a fővároson kívüli további hatvan szálloda a régiós átlag alatt teljesített. Ennek a régiónak, és Budapestnek a vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a hazai turizmusban. Az 5. táblázat nem tartalmaz külön oszlopban foglaltsági mutatókat, de az átlagár és a REVPAR mutató ennél fontosabbak, amelyek már az egyes régiókban működő szállodák gazdálkodására és jövedelemtermelő képességükre is utalnak. A REVPAR mutató, amely az egy kiadható szobára jutó szobaárbevételt jelenti, tulajdonképpen kombinálja a foglaltsági mutatót és az átlagárat, amelynek ez egyik lehetséges kiszámítási módja, a foglaltság százalékos értékének és az átlagárnak a szorzata. (GÉHER, 2000) A legkevésbé jövedelmező szállodák a REVPAR mutató alapján, a Dél-Dunántúlon működtek Magyarországon 2012-ben, éppen csak az országos átlag felét érték el. 6. „Nemzetek turizmusa” A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák elemzésének egyik fontos része, a „nemzetiségi statisztika” értékelése. Minden szálláshelyen és szállodában döntő jelentőségű a vendégkör nemzetiségi összetétele,
amely
alapvetően
meghatározza
a
szállodai
üzletpolitikát,
az
alkalmazott marketingkommunikációt, a szolgáltatások kialakítását, a személyzettől elvárt idegen nyelvismeretet, és számos további fontos kérdést. A külföldi vendégek számáról és vendégéjszakáiról a szálláshelyek kötelező adatszolgáltatásai alapján a KSH készít összesítést, amelynek az országos összesített változatát érdemes áttekinteni. A régiós szintű értékelés a belföldi és külföldi vendégek és vendégéjszakák számán és arányán túlmenően kevésbé érdekes, bár a régiók között vannak eltérések, a földrajzi távolságok, a
320
megközelíthetőség, (pl. nemzetközi repülőtér, autópálya, stb.) a vonzerők és a turisztikai termékek kapcsán. Már a korábbi statisztikák alapján is felmerült, hogy a vendégéjszakák tekintetében a külföldiek részaránya 57,6%-os, a belföldieké 42,4%-os volt 2012-ben. Az előző években a külföldi és a belföldi vendégéjszakák megoszlása közelebb állt a fele-fele arányhoz, tehát valamelyest növekedett a külföldiek részaránya. A külföldi vendégek és vendégéjszakák tekintetében még mindig a német vendégek vezetik a rangsort, majdnem 10%-os részaránnyal, bár az utóbbi években, folyamatosan csökkent az érdeklődésük hazánk iránt. (KSH, 2012) A turisztikai marketingkommunikáció szempontjából nagyon fontos szegmens a „németajkú” vendégek köre, annál is inkább, mert ezek a hagyományos turistaküldő piacaink, és földrajzilag is közelebb vannak hozzánk, mint számos más jelentős küldő ország. Németország, Ausztria és Svájc németül beszélő része, együttesen mintegy 14%-kal részesedik a szállodákban eltöltött összes vendégéjszakából, ha a külföldi vendégéjszakák együttes részesedését nézzük, akkor ez már hozzávetőleg 25%-ot jelent.
6. táblázat: Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken, ezen belül a szállodákban országonként, 2012-ben (TOP 25-ös lista) Forrás: KSH statisztikák alapján, saját szerkesztés Ország,
Kereskedelmi
országcsoport
szálláshelyek
1. Németország
száma,
megoszlása,
száma,
megoszlása,
ezer
%
ezer
%
2 146
9,8
1 606
9,7
2. Ausztria
804
3,7
638
3,8
3. Olaszország
624
2,9
579
3,5
4. Oroszország
614
2,8
593
3,6
321
Ebből: szállodák
5. Egyesült Királyság
608
2,8
574
3,5
6. Csehország
539
2,5
435
2,6
7. Lengyelország
485
2,2
309
1,9
8. Hollandia
460
2,1
246
1,5
9. USA
451
2,1
433
2,6
10. Románia
419
1,9
338
2,0
11. Franciaország
381
1,7
338
2,0
12. Spanyolország
365
1,7
352
2,1
13. Szlovákia
267
1,2
196
1,2
14. Svédország
244
1,1
231
1,4
15. Ukrajna
240
1,1
220
1,3
16. Belgium
210
1,0
168
1,0
17. Izrael
177
0,8
175
1,1
18. Svájc
176
0,8
152
0,9
19. Dánia
160
0,7
101
0,6
20. Japán
153
0,7
149
0,9
21. Norvégia
143
0,7
138
0,8
22. Finnország
135
0,6
126
0,8
23. Kína
128
0,6
123
0,7
24. Szerbia
123
0,6
113
0,7
25. Törökország
107
0,5
102
0,6
Összesített adatok: Európai Unió össz.
8 219
37,7
6 573
39,5
Európa
9 878
45,3
8 135
48,9
Ázsia
739
3,4
716
4,3
Afrika
40
0,2
38
0,2
659
3,0
626
3,8
76
0,3
68
0,4
Külföldi összesen
11 392
52,2
9 582
57,6
Belföldi összesen
10 413
47,8
7 042
42,4
21 805
100,0 %
16 624
100,0 %
Amerika Ausztrália-Óceánia
ÖSSZESEN
322
Fontos megemlíteni, hogy az egészségturizmus számára még mindig ezek az országok jelentik a legnagyobb potenciális vendégkört, ezért kiemelt helyen kell kezelni őket. Az orosz vendégek évről évre emelkedő száma és részaránya, a szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma szerint, már az előkelő harmadik helyet biztosítja Oroszország számára a listán, de az összesített kereskedelmi szálláshelyi statisztikában is alig maradtak el a harmadik helytől. A teljességhez azért hozzátartozik, hogy az orosz turisták elsősorban Budapestre és Hévízre utaznak nagyobb számban, a többi turisztikai desztinációban még kevésbé jellemző a jelenlétük. Olaszország és az Egyesült Királyság mindig is fontos küldő piacot jelentett hazánk számára, általában mindig az élmezőnyben szerepeltek az ezekből az országokból érkezők. Folyamatosan erősödik a cseh és lengyel piac, egyre inkább felfedezik ők is fürdőhelyeinket, gyógy és wellness szállodáinkat. (KSH, 2013) 7. Szomszédos országok A Magyarországgal szomszédos országokból érkező turisták vendégéjszakái érdekes adatokkal szolgálnak. Európában, ahol viszonylag kis területen sok ország található és egyes területeken sok ország is határos egymással, általában elmondható, hogy a külföldiektől származó turisztikai bevételek jelentős része a szomszédos országokban élő állampolgároktól származik. Ez alapvetően igaz hazánkra is, hiszen hét országgal van közös határunk, viszont ezekből az országokból érkezők közül, a kis földrajzi távolság miatt is, nagyon magas az egynapos kirándulók és a bevásárló turisták száma és költése, akik viszont nem vesznek igénybe szálláshelyeket éjszakázás céljából. A hét szomszédos ország vendégéjszakáinak száma 1,987 millió vendégéj volt a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben, ami az összes vendégéjszaka 9,7%-át tette ki, a külföldiek vendégéjszakáinak pedig a 17,4%-át. A szállodákban eltöltött 1,621 millió vendégéjszaka az összes vendégéj 9,75%-át, míg a külföldi vendégéjek 16,9%-át adta. Érdekesség, hogy rendkívül alacsony a Horvátországból érkező vendégek vendégéjszakáinak száma, mindössze 73 ezer a kereskedelmi szálláshelyeken, és 323
ezen belül csak 65 ezer a szállodákban. Ennél még kevesebben érkeztek Szlovéniából, mindössze 61 ezer a kereskedelmi szálláshelyeken és ezen belül 51 ezer a szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma. (KSH, 2013) Ha figyelembe vesszük, hogy ebből a két országból érkező vendégek jelentős részének az elsődleges úti célja Budapest, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan tudnánk a két szomszédos országból még több turistát hazánkba vonzani, a fővároson kívüli turisztikai desztinációkba, a vidéki régiókba is. 8. Összegzés Hazánk főváros centrikus turizmusa a szállodák kapacitás adataival, vendég és vendégéjszaka statisztikáival és a szállodai mutatószámok elemzésével is nagyon jól kimutathatók, még akkor is, ha ez az elemzés nem tér ki részletesen a többi kereskedelmi szálláshely szerepére. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 76,2%-át a szállodákban töltötték el a vendégek, a külföldi vendégéjszakák tekintetében, pedig már 84,1% volt a szállodák részesedése. A szállodáknak döntő szerepük van a kereskedelmi szálláshelyeken belül, itt realizálódnak a legnagyobb bevételek, és szerencsére a vendégek egyre nagyobb hányada igényli és engedheti meg magának a színvonalasabb, magasabb minőségi kategóriájú szállodák szolgáltatásainak igénybevételét. Az idegenforgalmi régiós szintű területi elemzések alapvetően jól feltárják a lényeges különbségeket hazánk turizmusában, azonban a kilenc régió elemzése és összehasonlítása még mindig nem képes minden részletet felfedni, árnyalni a kevésbé látható finom eltéréseket. Részletesebb értékeléshez szükség lehet, a régiónál kisebb területegységek, kiemelt üdülőkörzetek, megyék, kistérségek és települések elemzésbe történő bevonására, illetve ezek együttes értékelésére és összehasonlítására is.
324
Irodalom GÉHER ZOLTÁN: KPI (Key Performance Indicators) Egységes hatékonysági mutatók és definíciók a szállodaiparban KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda, Budapest, 2000. p.7-8. KSH: A gyógyturizmusban érintett települések Magyarországon 2013. augusztus KSH: Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről 2013. július KSH: „Stadat” és „Tájékoztatási adatbázis” statisztikák 2012. MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE (M.SZ.É.SZ.) A magyar szállodaipar helyzetének értékelése 2007-2012 2013. I-VII. hónap 2013. október 22. p.11-36. MICHALKÓ Gábor: Magyarország modern turizmusföldrajza Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2007. p.156-159.
325
OLÁH Ferenc Mosonmagyaróvári
Bolyai
János
Általános
Iskola,
Informatikai
és
Közgazdasági Szakközépiskola
Az egészséges életmód vizsgálata egy nyaralás során 1. Bevezetés A tanári élet és hivatás – még napjainkban is, amikor annak társadalmi és anyagi megbecsülése kívánnivalót hagy maga után – a legszebb és legfelelősségteljesebb hívatásnak tekinthető. Ha belegondolunk abba, hogy gyermekeink gyakorta több időt töltenek el az iskolában és többet beszélgetnek tanáraikkal, és barátaikkal, mint szüleikkel, akkor ez az állítás különös jelentőséggel bír. Ez már azért is így van, mert sok esetben a barátok rossz irányba befolyásolják egymást. Nincs olyan pedagógus és nem is lehet - aki teljes mértékben elégedett munkájával, aki azt mondhatja: befejeztem nevelői tevékenységem. A tanári pálya és munka, mint élethivatás végig kell, hogy kísérjen minden pedagógust. Foglalkozásomból kifolyólag kutatásom témájául a fiatalok fogyasztási szokásainak vizsgálatát választottam. A kutatásom módszere megfigyelés volt. Vizsgálataim nyáron (nyaralásom ideje alatt) végeztem el a Nyugat-dunántúli régió két nagyvárosában,
Sopronban
és
Szombathelyen.
Az
említett
városokban
szórakozóhelyeket kerestem fel, mindegyik helyen kétszer 25 perces megfigyelést végeztem kizárólag a hétvégi, esti órákban. Elsősorban azzal a céllal, hogy felmérjem, a fiatalok hétvégén „merre fele töltik az estéjüket”, milyen életvitelt folytatnak,
mennyire
tükröződik
vissza
életvitelükben
(nyaralásuk
alatt)
egészségtudatosságuk. Gyakran mondják, hogy ez a korosztály (modernül talán úgy nevezhetnénk) „beülős helyeken” tölti az estéjét, ahol többek között alkoholt is fogyasztanak. Kíváncsi voltam betérnek-e egy „beülős helyre” vagy sem? Egyedül érkeznek, vagy csoportosan? Milyen a nők és a férfiak aránya? Mit és mennyit fogyasztanak? Általában mennyit költenek? Valóban a fiatalság keresi fel tömegesen ezeket a helyeket? Továbbá megfigyeltem a számlaadás és a borravaló gyakoriságát is. Felmerült bennem az a kérdés is, hogy vajon a „beülős helyek” állapota, mennyire van összefüggésben az adott hely népszerűségével. 326
2. A kutatás lebonyolítása A kutatásnak kétféle forrása lehet: primer és szekunder. A szekunder adatok mások által összegyűjtött statisztikai adatok újra feldolgozását jelentik. Szekunder adatokat közöl például a Központi Statisztikai Hivatal, az EUROSTAAT és a Települési Információs Rendszer. A szekunder adatok feldolgozásának előnye, hogy könnyen hozzáférhetőek a világhálón és költségkímélőek, relatíve olcsón hozzájuk lehet jutni. Azonban előfordulhat, hogy az adatokat régen frissítették, nem állnak rendelkezésre napjainkig az adatsorok, mert csak lassan dolgozzák fel azokat. Valamint azt sem tudjuk, hogy ezek a források vajon mennyire megbízhatóak. (KOTLER Philip, Keller L. Kevubm Bliemel Friedhelm, 2007, 166-171. oldal) A primer forrás elsődlegesen összegyűjtött adatokat jelent. Primer forrás adatgyűjtési módszere lehet a megfigyelés, a megkérdezés, a fókusz csoportos vizsgálat és a kísérlet. A primer adatok előnye, hogy pontos, a döntéshozatalhoz lényeges adatokat közöl. Sokkal pontosabban lehet megközelíteni vele egy adott marketing problémát, mint a szekunder forrásokkal. Ellenben ez az adatgyűjtési módszer nagyon magas idő- és költségráfordítással jár. (KOTLER Philip, Keller L. Kevubm Bliemel Friedhelm, 2007, 166-171. oldal) A megfigyelés a piaci szereplőkről való adatgyűjtést jelenti, ami lehet rejtett vagy nyílt megfigyelés. A legjobb, ha a megfigyelt személy nem tud a megfigyelésről. Ez azért nagyon fontos, mert így nem torzítja az adatokat. Ha a megfigyelés nyílt lenne, fenn állhatna annak a veszélye, hogy a megfigyelt nem a saját belátása szerint vásárolna, hanem befolyásolná döntésben a megfigyelés ténye is, a más véleményéhez való „azonosulás”. (JÓZSA László, 2005, 47.oldal) A megkérdezés esetén egy bizonyos marketing problémával kapcsolatban kérdést teszünk fel. Ez kérdőíves formában történik meg, így számos információhoz juthat a kérdező. A kérdőív kitöltése teljesen anonim, a válaszadás önkéntes. Hátránya azonban, hogy a megkérdezettek nem feltétlenül válaszolnak őszintén a feltett kérdésekre. Ugyanúgy, mint a nyílt megfigyelésnél befolyásolhatja őket a társadalmi megítélés az egyes (kényes) kérdésekben. A fókuszcsoportos vizsgálatban egy adott témáról 6-12 fős kiscsoport vitatkozik moderátor közreműködésével - körülbelül két órán át. A csoport tagjai feltárják egyéni véleményüket az adott marketingproblémával kapcsolatban és közös 327
véleményre jutnak. Azonban nem a konszenzus a cél, hanem az, hogy az adott problémát minél jobban „körül járják”, és feltárják a lehető legtöbb megoldási lehetőséget. A kísérletet szimulált körülmények között végzik, amihez elegendő egyetlen tényező megváltoztatása.
Ezt
a
módszert
speciális
marketingproblémák
feltárására
használják, ami lehet vakteszt vagy álcázott vásárlás. Dolgozatomban, először szekunder adatokkal mutatom be az üdítőital és szeszesital fogyasztási szokásokat, majd ezeket a primer kutatási adataimmal hasonlítom össze. Terjedelmi korlátok miatt csak a Sopronban elvégzett kutatásaim ismertetem, az ábrákon a szórakozóhelyek kitalált nevekkel kerülnek bemutatásra. Ennek elsősorban az az oka, hogy a megfigyeléses vizsgálatot követően megkérdeztem a vendéglátó
egység
üzemeltetőjét,
hogy
hozzájárul-e
üzlethelyiségének
megnevezéséhez. Sajnos ehhez nem járultak hozzá, aminek egyik oka az is lehet, hogy a megfigyelés során a számlaadási hajlandóságot is vizsgáltam (ennek eredményeit a publikáció terjedelmi korlátai miatt nem mutattam be). és annak alacsony volta miatt a tulajdonosok elzárkóztak kérésemtől. 3. Irodalmi áttekintés A
Nyugat-dunántúli
Régióban
működő
vállalkozások
több
mint
fele
fő
tevékenységként éttermi és mozgó vendéglátással foglalkozik. A vállalkozások majdnem 1/3-a kizárólag italszolgáltatásra szakosodott. Az italszolgáltató helyek termékkínálatuktól függően lehetnek kávézók, presszók, kocsmák. Ezekre a helyekre az alábbi célokkal térhetnek be az emberek: konkrét italfogyasztási szándékkal (ha valaki megszomjazik), társas összejövetelek, baráti találkozások helyszíne lehet, esetleg
randevú
és
zenés
szórakozás
középpontjában (1. ábra).
328
is
állhat
a
fogyasztási
szándék
13. ábra A működő vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban ágazatok szerint, 2010 (Forrás: KSH Turizmus a Nyugat-Dunántúlon) A fogyasztási szokások megismeréséhez fontos megvizsgálni az egy főre jutó éves fogyasztási kiadásokat. Magyarországon az első két helyen a létszükséglethez tartozó lakásfenntartási és háztartási energia költségek (26,9%), illetve az egyéb (31,4%) kategóriába tartozó kiadások a legmagasabbak. Ezek az adatok teljesen egyértelműek, hiszen a mai világban az emberek számára elsődleges fontosságú, hogy legyen hol lakniuk, legyen villany és fűtés. Harmadik helyen említhető az élelmiszerekre és az alkoholmentes italokra fordított összegek nagysága, az egy főre jutó fogyasztási kiadás 24,1% tehát körülbelül az összbevétel ¼-e (2. ábra).
14. ábra Az egy főre jutó éves fogyasztási kiadás szerkezete 2011, előzetes adatok alapján (%-ban) (Forrás: KSH Statisztikai tükör IV. évfolyam 21.szám)
329
Az országos tendenciát figyelve, kiderül, hogy 2001-től 2008-ig csak kis mértékben, 1500 italüzlettel és zenés szórakozóhellyel bővül a vállalkozások száma. 2008-ról 2011-re viszont ugrásszerűen, közel 65 %-kal megnőtt az italfogyasztó helyek száma. Ez a dinamika talán nem is meglepő, gondoljunk csak bele józanésszel, ha sétálunk egy város utcáján szinte másba sem „botlunk”, mint kávézóba, presszóba és kocsmába (3. ábra).
15. ábra Italüzlet és zenés szórakozóhely számának alakulása 2001-2011 (Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés) A vendéglátó-forgalom országosan, az alkoholtartalmú italok esetében kis mértékben csökkent, az alkoholmentes italok forgalma pedig stagnál (4.ábra). A kávézási szokások is megváltoztak, 1%-kal visszaesett a kávé kereslete. Az ételforgalom körülbelül 5 %-os növekedést mutat, ami annak köszönhető, hogy manapság trendi lett éttermekbe járni, vagy házhoz rendelni az ebédet. Egyrészt elfogadható áron kínálják ezeket a termékeket, valamint a kormányzati intézkedések hatása is ösztönzi ezt a forgalmat, például a SZÉP kártyát és az Erzsébet utalványt is ilyen célokra fel lehet használni.
330
16. ábra A vendéglátó-forgalom főbb árucsoportonkénti alakulása 2003-2010 (Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés) Az italfogyasztási helyeken az alábbi italkategóriák szerepelnek: alkoholtartalmú (sör, bor, kommersz ital), alkolmentes italok (ide tartoznak az üdítők, a gyümölcslevek és az ásványvizek, kávé). De gyakran nem csak italokat, hanem ropogtatni valót, hanem süteményt és melegszendvicset is értékesítenek. Céljuk, hogy minél színesebbé tegyék a termékkínálatot, a forgalom növekedésének ösztönzésére.Mint, korábban részben említésre is került, az elmúlt évek során az alkoholos termékek fogyasztása összességében visszaesett. Az emberek (kifejezetten a férfiak) kedvelt itala a sör és a bor. Ennek ellenére ezeknek a termékeknek a forgalma csökkent (5. ábra). A sörfogyasztás az 1990-es években volt a legmagasabb, 105 liter jutott egy főre, ma már ez az érték csak 66,4 liter. A 2010-es forgalomcsökkenést a szakértők az esős, az átlagnál kicsit hűvösebb nyárral magyarázzák. (KSH Statisztikai Tükör, Az élelmiszer-fogyasztás alakulása, 2010) A bor forgalma az utóbbi években kissé visszaesett, valamint jómagam is úgy vettem észre, hogy az emberek inkább a sört részesítik előnyben.
331
17. ábra A bor és a sör egy főre jutó fogyasztásának alakulása (Forrás: KSH Statisztikai tükör Az élelmiszer-fogyasztás alakulása 2010) A sör és a bor fogyasztása mellett sajnálatosan megnövekedett az utóbbi 10 évben a kommersz italok fogyasztása is, amik iránt 3%-kal nagyobb kereslet alakult ki. Ez azzal
magyarázható,
hogy
a
fiatalok
alkoholfogyasztási
szokásai
nagyban
megváltoztak, a sör mellett gyakran fogyasztanak tömény italokat is. 4. Primer adatok feldolgozása Vizsgálataimat szándékosan, hétvégi napokon végeztem, mert ilyenkor „indulnak útnak” a fiatalok kikapcsolódni, szórakozni. Kíváncsi voltam, hogy a hétvégi estéken mennyien keresik fel ezeket a helyeket. Az „egységek”, amiket figyeltem lényegében nem a kocsma kategóriába tartoznak, azonban eredeti nevének funkcióját sem tölti be. Hiába hívják kávéháznak, presszónak őket, egyáltalán vagy csak alig jellemző a kávéfogyasztás, a kereslet inkább az alkoholmentes és szeszesitalok felé orientálódik. A megfigyelési helyek nemek szerinti eloszlása A megfigyelési idő alatt generált legnagyobb forgalom a Palota Kávéháznak nevezett helyen volt, ahol 25 perc alatt 16 fő fordult meg. Itt a nők 51,5 %-ban voltak jelen, míg a férfiak 48,4 %-ban. Ennek az lehet az oka, hogy egy szép kulturált „beülős 332
helyről” van szó, ahol a hölgyek is szívesen töltik az estéjüket, mert kedves a személyzet, pontos a kiszolgálás, kulturáltak és tiszták a mosdói. A másik megfigyelt hely az Árkád, ahol férfiak aránya csupán 6,4 % volt. A legnagyobb meglepetés azonban a Barna Kávézójában ért. Megfigyelésem kezdetekor arra számítottam, több férfi fog fogyasztani, mint nő; de az meg se fordult a fejemben, hogy egyetlen nővel sem találkozom majd. Ebben a kávézóban a férfiak döntő többségben voltak, a második feljegyzésem során pedig nővel nem is találkoztam (6.ábra).
18. ábra A nemek eloszlása a megfigyelési helyeken (Forrás: Saját szerkesztés) Az
egyes
helyek
életkor
szerinti
kimutatásából
kiderül,
hogy
ezeket
az
italszolgáltatók vendégei több, mint 50%-ban fiatalok, 18-29 évesek. Körülbelül 30 %ban képviselteti magát a 30-45 éves korosztály is, de a 46-59 évesek már csak a Barna Kávézójában és a Palota Kávéházban jelennek meg, és ott is csak pár fő (79%). 60 év felettivel csak a Palotában találkoztam. (7.ábra)
333
19. ábra Életkor kimutatás a megfigyelési helyeken (Forrás: Saját szerkesztés) Következőkben, mint egy „érdekességként” a megfigyelt helyek egyikének részletesebb bemutatása következik, majd a publikáció végén a kutatási eredmények összesítésben kerülnek bemutatásra. 5. A Palota Kávéház A kávéházban jártamkor a vendégek a borból és az üdítőből rendeltek legtöbbet, a sör pedig 21,2 %-kal második helyen végzett. A magas üdítő fogyasztásnak talán az lehet az indoka, hogy sokan gépjárművel érkeztek, és mivel alkoholos italt nem fogyaszthattak, inkább az üdítőt választották. (8.ábra)
20. ábra A férfiak és nők egyéni fogyasztása az összfogyasztásból (%) (Forrás: Saját szerkesztés) 334
A Palota Kávéházban a nők fogyasztották a legtöbb üdítőt, az ásványvizet pedig kizárólag ők fogyasztották. A nők az üdítőt, a bort és az ásványvizet választották leggyakrabban. A férfiak legtöbbször sört kértek, majd ezt követte a bor és az üdítő fogyasztás. A gyümölcslevet a nők és a férfiak is azonos mértékben fogyasztották. Kutatásom alapján megállapítom: az egészséges életmód egyre divatos a fiatalok körében, mert az üdítőital fogyasztások egyharmadát az energia szegény italok tették ki. Tehát a fiatalok tudatosabban választanak. A sört ezen a helyen kizárólag csak a férfiak, míg az ásványvizet csak a nők fogyasztották. (Ábrámon a piros sávok a nők, a kékek pedig a férfiak fogyasztását jelentik.) A borból többet fogyasztottak a férfiak, míg a nők körében nagyon népszerű volt az üdítő (80%). Gyümölcslevet fele-fele arányban fogyasztott a két nem. (9.ábra)
21. ábra A nők és a férfiak fogyasztási aránya az egyes termékekből a Palota Kávéházban (Forrás: Saját szerkesztés) Összességében, a nemek szerinti eloszlás alapján, azt mondhatjuk, hogy a férfiak és a nők körülbelül 2/3 – 1/3 arányt képviselnek a vizsgálati helyeken. (10.ábra) Ez az eredmény nem meglepő, hiszen a való életben is a férfiak gyakran töltik szabadidejüket - ismerőseikkel beszélgetve, italszolgáltató helyeken - egy sör mellett. Meg kell azonban említenem azt, hogy igaz kevesebb nővel találkoztam, mint férfival, de úgy érzem mintha ez az arány emelkedett volna az utóbbi években. Erről
335
sajnos nem állnak rendelkezésre korábbi feljegyzéseim, csupán a saját szubjektív megítélésem alapján állítom.
22. ábra A nők és a férfiak aránya a megfigyelési helyeken (összesítés) (Forrás: Saját szerkesztés) 7 Miután az egyes helyeken külön-külön is megvizsgáltam az adott termékek fogyasztási arányát, úgy gondoltam megpróbálom összesítve az országos adatokhoz viszonyítani. Az összegyűjtött adataim alapján vezető helyet foglal el a sörfogyasztás (36,5 %), ami az országos tendenciával is megegyezik. Második helyen országos és helyi szinten is a borfogyasztás áll. Harmadik helyen pedig az üdítőitalok fogyasztását említeném meg (20,3%), ami az országos adatoknak teljesen ellentmond. Hazai viszonylatban az ásványvíz fogyasztása már hosszú évek óta kimagaslóan növekszik, majd ezt követi sokkal kisebb, de növekvő mértékben a gyümölcsléfogyasztás. Az üdítőitalok vásárlása esetén országos viszonylatban stagnálás, illetve minimális csökkenés állapítható meg. A vizsgálati adataim ezt a rangsort már nem támasztják alá, itt az alkoholmentes italok között első helyen az üdítő áll, majd azt követi a gyümölcslé és az ásványvíz. (11.ábra)
336
23. ábra Az egyes termékek fogyasztási aránya (összesítés) (Forrás: Saját szerkesztés) A termékek fogyasztását vizsgálva szeretném külön bemutatni a nők és a férfiak italfogyasztási szokásainak összesítését. Az országos rangsorban elsőként a sör szerepel, majd azt a bor és a rövid italok követik. Ezt a felmérést én is alátámasztom, bár az én megfigyelésemen a röviditalokat kisebb arányban fogyasztották, helyette inkább üdítőt és gyümölcslevet fogyasztottak a férfiak. Az italfogyasztási felmérésemet nagyban befolyásolta, hogy többek között a helyi fiatalok is autóval érkeztek a vendéglátóhelyre. Valószínű, ha nem gépjárművel érkeznek, akkor tovább színesítik az alkoholfogyasztási palettát.
337
24. ábra A férfiak összfogyasztása, felbontásban (összesített) (Forrás: Saját szerkesztés) A hazai elemzések az alkoholos italok vizsgálata kapcsán azt mutatják, hogy a borfogyasztás a legkedveltebb a hölgyek körében, illetve nem „vetik meg” a sört sem. Ezzel teljes mértékben egyetértek, mert a vizsgálati adataim is ugyanezt a tendenciát mutatják. Azonban a nők számára az alkoholmentes italok sokkal népszerűbbek voltak, csak nem fele fogyasztott üdítőitalt. Kisebb arányban fogyasztották az ásványvizet (12,5 %), a gyümölcslevet és az egyéb italokat (8,3 %). (12 -13. ábra) A médiában és a köztudatban is egyre gyakrabban szerepel az egészségtudatos vásárlás fogalma, amire a nők különösen odafigyelnek. Én ezzel nem értek egyet, mert a kutatás során a nők fele egészségtelen cukros üdítőitalokat fogyasztott. Igaz, azt hozzá kell tennem, fiatal korosztályról van szó, akik saját egészségükkel nem biztos, hogy törődnek. Erre talán a családanyák fektethetnek nagyobb hangsúlyt.
338
25. ábra A Nők összfogyasztása, felbontásban (összesített) (Forrás: Saját szerkesztés) Megállapítható, hogy minden egyes helyen a fiatalok voltak túlnyomó többségben. A férfiak zömmel alkoholt fogyasztottak, míg a nők inkább üdítőt és ásványvizet. Mindegyik üzlet kulturált, nem rég felújított állapotban volt, a mosdók tiszták, feliratmentesek voltak. A számlaadás gyakorisága 80 % körül mozgott. Még mindig volt olyan eset, hogy egyáltalán nem adnak számlát, amit gyakran az befolyásol ismerik-e az adott illetőt. Persze ezt a 80%-os számlaadási gyakoriságot a Palota Kávéházban a nagy forgalom is okozhatta, de a Barna Papa Kávézójában az alacsony forgalom esetén se adtak mindig számlát. A fiatalok mind nagyobb társaságban érkeztek a megfigyelési helyekre. A férfiak és nők csoportosan érkeztek, vagy férfiakkal vagy hölgyekkel, de egyedül érkező nőt nem láttam. 1. táblázat: Fogyasztási árak (forintban) Palota
Árkád
Barna Papa
üdítő
230
200
230
bor
140
100
130
sör
350
300
350
(Forrás: adatgyűjtés) 339
Három italkategória árait hasonlítottam össze, a sört, a bort és az üdítőt. (1.táblázat) A sör az Árkád Presszóban a legolcsóbb, ezért is fogyasztottak ott sokat. A bor is az Árkád Presszóban volt a legolcsóbb, de ennek ellenére a legnagyobb borfogyasztás nem ott, hanem a drágább, Barna Papa Kávézójában volt. A legtöbb üdítőt a Palota Kávéházban itták, annak ellenére, hogy az Árkád Presszóban olcsóbb lett volna. Az árakat tekintve az Árkád Presszó, mindegyik vizsgált italt olcsóbban értékesíti, mint a másik két üzlet. Látogatásom során is számos akció volt, amivel a fiatalokat próbálják „becsábítani”, s ezáltal akarják növelni bevételeiket. 6. Összefoglalás A tanári élet és hivatás – még napjainkban is, amikor annak társadalmi és anyagi megbecsülése kívánnivalót hagy maga után – a legszebb és legfelelősségteljesebb hívatásnak tekinthető. Ha belegondolunk abba, hogy gyermekeink gyakorta több időt töltenek el az iskolában és többet beszélgetnek tanáraikkal, és barátaikkal, mint szüleikkel, akkor ez az állítás különös jelentőséggel bír. Ez már azért is így van, mert sok esetben a barátok rossz irányba befolyásolják egymást. Nincs olyan pedagógus és nem is lehet - aki teljes mértékben elégedett munkájával, aki azt mondhatja: befejeztem nevelői tevékenységem. A tanári pálya és munka, mint élethivatás végig kell, hogy kísérjen minden pedagógust. Foglalkozásomból kifolyólag kutatásom témájául a fiatalok fogyasztási szokásainak vizsgálatát választottam. A kutatásom módszere megfigyelés volt. Vizsgálataim nyáron (nyaralásom ideje alatt) végeztem el a Nyugat-dunántúli régió két nagyvárosában, Sopronban és Szombathelyen. Az említett városokban szórakozóhelyeket kerestem fel, mindegyik helyen kétszer 25 perces megfigyelést végeztem kizárólag a hétvégi, esti órákban. Megállapítható, hogy minden egyes helyen a fiatalok voltak túlnyomó többségben. A férfiak zömmel alkoholt fogyasztottak, míg a nők inkább üdítőt és ásványvizet. Mindegyik üzlet kulturált, nem rég felújított állapotban volt, a mosdók tiszták, feliratmentesek voltak. A számlaadás gyakorisága 80 % körül mozgott. Még mindig volt olyan eset, hogy egyáltalán nem adnak számlát, amit gyakran az befolyásol ismerik-e az adott illetőt.
340
Irodalom Könyv: -
KOTLER Philip, KELLER L. KEVUBM Bliemel Friedhelm (2007): Marketing-Management Strategien für wertschaffendes Handeln, Pearson Studium. München, 166-171. oldal
-
JÓZSA László (2005): Döntésorientált marketing. KJK-Kerszöv.
-
JÓZSA László (2003): Marketing, reklám piackutatás II., Göttinger Kiadó, Veszprém
Internetes források: -
http://agrarium7.hu/rovatok+piaci_informaciok+a_nyerstej_kiviteli_ara_10_ magasabb_a_belpiacinal.html
-
KSH Statisztikai Tükör, Az élelmiszer-fogyasztás alakulása, 2010
-
http://www.asvanyvizek.hu/szakmai/asvanyviz_statisztikak
-
http://zipp.hu/belfold/2012/04/12/igy_iszunk
-
Statisztikai
Tükör:
A
háztartások
fogyasztásásnak
színvonala
és
szerkezete, 2011 (előzetes adatok alapján) VI. évfolyam 21.szám, www.ksh.hu, Letöltés időpontja: 2012. október 24. 16:00 -
Statisztikai kiadvány: Turizmus a Nyugat-Dunántúlon,2012 szeptember, www.ksh.hu, Letöltés időpontja: 2012. október 24. 16:00
341
HUSZKA Péter Széchenyi István Egyetem Gazdaságtudományi Kar
Az ellátási láncok hatékonyságának és az egészségtudatosság vizsgálata egy nyaralás során 1. Bevezetés A globális élelmiszer ellátás jelenlegi gazdasági kihívásai nem válaszolhatóak meg egyéni, elszigetelt vállalati stratégiák által. Az élelmiszertermelés, -elosztás és ellátás folyamatainak hatásosabbá és hatékonyabbá tétele, valamint e folyamatok optimalizálása
kizárólag
az
élelmiszergazdasági
szereplők
integrációján,
összehangolt stratégiai akcióin keresztül valósulhat meg (Szegedi és Prezenszki, 2005; Nair, 2006, Csonka, 2013). A másik tény, hogy a szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. A turizmus gazdasági jelentősége hazánkban az 1990-es években felértékelődött. Felismerték, hogy hatékonyan szolgálja a lakosság életkörülményeinek javulását, valamint egyre inkább szerves része a nemzetközi, a nemzeti politikai és gazdasági folyamatoknak. A turizmus ugyanakkor összetett hatást is kifejt „az érintett térségek életére”, mind a helyi kultúrát, mind pedig a térségi arculatot tekintve. Ugyanakkor társadalmiközösségformáló hatása is jelentős. A turizmus, mint ágazat világszinten folyamatos növekedést mutat. Ez alól kivétel volt a 2008 augusztusától 2009 októberéig terjedő időszak, ami mintegy 15 hónapig tartott az ágazatban, melyet a gazdasági világválság okozott. 2009-ben éves szinten -3,8 %-os forgalom visszaesést regisztráltak 2008-hoz képest. 2010-ben az ágazat növekedése ismét megindult (UNWTO, 2011, KSH, 2013), és napjainkban már gazdasági jelentősége és árbevétele ismét elérte a válság előtti szintet. Szinte mindenki szükségét érzi időnként ugyanis, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították - tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Az emberek nagy része él nagyvárosokban vagy éppen ingázik otthona és a munkahely között, ez a megfeszített
tempó
adja
a
magyarázatot
a
környezetváltozás,
az
utazás
szükségességére. A turizmus az utazás, a pihenés, az élményszerzés, a fizikai és 342
szellemi megújulás mellett lehetővé teszi új és új emberi kapcsolatok kialakulását, mindehhez persze az is kell, hogy az emberek nyaralásuk időtartalma alatt (is) megfelelő
mennyiségű
és
minőségű
élelmiszerekkel
legyenek
ellátva
(és
természetesen minden olyan termékkel, amely a Maslow-piramis alsó szintjén helyezkedik el). Az új technológiák forradalmának erőteljes gyarapodásával és a világ gazdasági globalizációjának fokozódásával, a nemzetközi technológia transzferek is gyorsan fejlődnek. Gazdaságilag gyengébben fejlett államok ez által próbálják saját gazdaságukat erősíteni. A gyors technológiai előrehaladások miatt a fejlett államok nem hagyhatják figyelmen kívül a technológia transzfereket (Chikán, 2003). A kutatás során élelmiszeripari cégek logisztikai tevékenységének „hatása” kerül elemzésre az élelmiszerek eltarthatóságára, azok egészségességének megítélésére vonatkozásában. Ez utóbbiak eredményét egy 150 fős megkérdezés adatai szolgáltatják. 2. Anyag és módszer
Jelen publikáció a közép-dunántúli régióra koncentrálva vizsgál néhány fogyasztói preferenciát elsősorban arra fókuszálva, hogy az ellátási láncon végighaladó termék különböző „sérülései” milyen módon hatnak a vásárlási szokásainkra, valamint néhány környezettudatos kérdés megválaszolására tesz kísérletet. A vizsgálatba bevont személyek kiválasztása önkényesen, a hólabda módszer alkalmazásával történt, ugyanakkor arra ügyeltünk, hogy a megkérdezettek nemek szerinti aránya tükrözze a régió alapsokaságát. Mindezek ellenére a kutatás mintavétele nem tekinthető reprezentatívnak. A nagyszámú adat feldolgozása az SPSS for Windows 14.0 matematikaistatisztikai programcsomag segítségével történt. A program felhasználásával gyakorisági eloszlások, kereszttáblázatok segítségével vizsgáltuk az egyes változók egymással, valamint a háttérváltozókkal való összefüggéseit. Az átlagszámítások mellett a Chi2-próbával szignifikancia vizsgálatokat is végeztünk (Malhotra, 2001).
343
3. Irodalmi áttekintés Az élelmiszerlogisztika sajátosságai A Grocery Manufacturers Association, GMA definíciója alapján az „élelmiszer ellátási lánc az élelmiszerek termelésében és továbbításában érintett szervezetek, személyek, tevékenységek információk és erőforrások rendszere” (GMA - Az Egyesült Államok Élelmiszergyártók Egyesülete - 2008). Ebben az összetett és komplex rendszerben több, egymástól merőben eltérő szerkezeti és gazdasági jellemzőkkel bíró szektor együttműködése révén valósul meg az élelmiszerek előállítása, illetve eljuttatása a fogyasztókhoz (Csonka, 2013). A globális élelmiszer ellátás jelenlegi gazdasági kihívásai nem válaszolhatóak meg egyéni, elszigetelt vállalati stratégiák által. Az élelmiszertermelés, - elosztás és ellátás folyamatainak hatásosabbá és hatékonyabbá tétele, valamint e folyamatok optimalizálása
kizárólag
az
élelmiszergazdasági
szereplők
integrációján,
összehangolt stratégiai akcióin keresztül valósulhat meg. Napjainkban a gazdasági verseny alapegységének egyre kevésbé a vállalat tekinthető, helyére az ellátási láncok (vagy helyesebben hálózatok) lépnek (Szegedi és Prezenszki, 2005; Nair, 2006). Csonka, 2012, Bukeviciute, Dierx es Ilzkovitz, 2009-es munkájára hivatkozva mutatja be a „meglehetősen hosszúra nyúló” ellátási láncot (1. ábra).
1. ábra: Az élelmiszer ellátási lánc sematikus modellje Jól látható, hogy ebben az összetett és komplex rendszerben több, egymástól merőben eltérő szerkezeti és gazdasági jellemzőkkel bíró szektor együttműködése 344
révén valósul meg az élelmiszerek előállítása, illetve eljuttatása a fogyasztókhoz. Az élelmiszer ellátási láncok ugyanis olyan csatornák, amelyek növényi és állati eredetű termékek előállításáért és elosztásáért felelnek. Köztudomású az is, hogy a nyersanyagok és késztermékek jelentősen meghatározzák az elosztási hálózattal szemben támasztott követelményeket és a lánc sajátosságait is. Az élelmiszerelosztási hálózatok tervezését és menedzselését nagymértékben befolyásolja az élelmiszer típusa és szezonalitása. Az élelmiszer termelés a szezonalitás alapján három csoportra osztható: idényjellegű (leginkább mezőgazdasági termékek) ingadozó egyenletes Fontos
kiemelni,
hogy
az
élelmiszer
ellátási
láncokban
a
termelés
szezonalitása globális készletezést igényel, amit a turisztikai szektor szereplőinek is figyelembe kell vennie. (pl. évszakok váltakozása miatt). Az áruk ugyanis, miközben az ellátási láncban a végső fogyasztó felé haladnak, egyre közelebb kerülnek a lejárati időhöz, a minőségük ezzel párhuzamosan többnyire romlik. Ezzel összefüggésben szükséges néhány szót ejteni az egészséges/egészségtelen táplálkozás következményeiről. Az
egészségesen
táplálkozó
szükséges
tápanyagokat
fejlődéshez védelmet
nyújt
a
krónikus
egyének
étrendje
megfelelő
betegségekkel
a
növekedéshez
mennyiségben
szemben.
és
tartalmazza,
Európában
hiányos
táplálkozásból adódó betegségek réme túlnyomórészt már a múlté. Manapság inkább a túlzott táplálékbevitel jelent problémát az egyre inkább elterjedő krónikus, vagyis civilizációs betegségek elterjedésében játszik nagy szerepet. 7 A huszadik századi társadalmi- gazdasági változások új étrendi mintákat eredményeznek, a globalizáció új feltételrendszert teremtett az élelmiszerek elérhetősége terén. Egyre terjednek a kedvtelésből, illetve a nem otthon fogyasztott élelmiszerek. Hazánkban a KSH 2009-es felmérése szerint a felnőtt lakosság minden ötödik tagja elhízott, így Magyarországon az elhízás az egyik vezető népegészségügyi probléma. 7
International Union for Health Promotion and Education (1999): The Evidence of Health Promotion
Effectiveness. Shaping Public Helath in a New Europe p.98
345
1.
táblázat: Az étrenddel összefüggő egészségügyi problémák Európában (Forrás: The Evidence of Helath Promotion Effectiveness)
Az elhízás egyik legfőbb oka, az energiában gazdag, de tápanyagban
Példák a helytelen táplálkozásra
Várhatóan
kialakuló
egészségügyi
problémák Gyenge szellemi és fizikai teljesítmény
Elégtelen energia- bevitel
Elégtelen immunfunkciók
Túlzott energiafogyasztás
Elhízás 2. típusú diabétesz
Túlzott cukorfogyasztás
Elhízás Fogszuvasodás Érrendszeri
Túlzott telített zsírbevitel
megbetegedések
kialakulásának nagyobb kockázata
Kevés gyümölcs és zöldségfogyasztás
Érrendszeri
megbetegedések
kialakulásának nagyobb kockázata
Vashiány
Vérszegénység
D- vitamin és kalciumhiány
Csontritkulás
szegény élelmiszerek fogyasztásának növekedése, melyhez mozgásszegény életmód párosul. A súlyproblémákkal küszködők sokszor a főétkezéseken kívül még napi 3-4 alkalommal nassolnak. Az elhízásból fakad például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, illetve bizonyos daganatos megbetegedések. Az 1. táblázat szemlélteti a táplálkozásból leggyakrabban kialakuló egészségügyi problémákat.
A turizmus gazdasági jelentősége A
turizmus
felértékelődött.
gazdasági
Felismerték,
jelentősége hogy
hazánkban
hatékonyan
az
1990-es
szolgálja
a
években lakosság
életkörülményeinek javulását, valamint egyre inkább szerves része a nemzetközi, a nemzeti politikai és gazdasági folyamatoknak. A turizmus ugyanakkor összetett hatást is kifejt „az érintett térségek életére”, mind a helyi kultúrát, mind pedig a térségi arculatot tekintve. Ugyanakkor társadalmiközösségformáló hatása is jelentős.
346
A turizmus, mint ágazat világszinten folyamatos növekedést mutat. Ez alól kivétel volt a 2008 augusztusától 2009 októberéig terjedő időszak, ami mintegy 15 hónapig tartott az ágazatban, melyet a gazdasági világválság okozott. 2009-ben éves szinten -3,8 %-os forgalom visszaesést regisztráltak 2008-hoz képest. 2010-ben az ágazat növekedése ismét megindult (UNWTO, 2011). A magyar gazdaság meghatározó szolgáltató ágazata a turizmus, mind a GDP-hez való hozzájárulást, mind a foglalkoztatást tekintve. A legfrissebb, (2010es) adatok alapján Spanyolországban van a legnagyobb részesedése mind a két változóból az ágazatnak (10,7 %/12.7%). A GDP részesedésből őt követi Portugália (10,5 %), majd Mexikó (8,2 %), és végül Görögország (6,6 %). Magyarország (5,3 %) ebben a sorban a hatodik Ausztria (5,5 %) után. Az összes foglalkoztatásból való részesedés alapján Spanyolországot Új-Zéland és Olaszország követi azonos eredménnyel (9,7 %), míg ezeket követi Magyarország (9,2 %). Látszik, hogy Magyarország világszinten előkelő helyen áll a turizmus szempontjából, bár az is kivehető ezekből az adatokból, hogy nem tudunk igazán értéket előállítani az ágazatban (OECD, 2009). Kijelenthetjük, tehát hogy a turizmus tehát potenciális erő lehet a gazdasági és társadalmi javak létrehozásában is. Ha kellően és megfelelően fejlesztik, fellendítheti egy ország társadalmát, gazdaságát, de akár tönkre is teheti természeti környezetét, elveszítheti értékeit. Napjainkban
egyre
nagyobb
hangsúlyt
kap
az
egészség,
az
egészségtudatosság, az egészséges táplálkozás és a környezetvédelem kérdésköre is. Ezzel párhuzamosan a fiatal generáció tagjai is egyre tudatosabban viselkednek és gondolkodnak, és jelentős szerepet játszanak a család, a közösség vásárlási döntéseinek meghozatalában akár egy szabadidős tevékenység során is. A kereskedelmi figyelembe
tevékenységet venni
a
folytató
vállalkozásoknak
fogyasztási-vásárlási
szokások
is
fokozottabban
átalakulását,
és
kell nem
elégedhetnek meg az impulzusvásárlás által nyújtott lehetőségekkel. Érdekes lehet annak vizsgálata is, hogy el tér-e „viselkedésmódunk” az „átlagostól” ha otthonról kimozdulunk és nyaralni megyünk. Jelen felmérés során az előzőekben említetteken túl arra a kérdésre is kerestem a választ, hogy mi az ami motiválja, befolyásolja az „embereket környezettudatos cselekedeteikben”. A kutatás során kitértem arra is, hogy
347
mennyiben eltérő „viselkedési normák” érvényesek egy nyaralás során, mint „egyébként”. 4. Eredmények és értékelésük
Vizsgálatunk
során
két
élelmiszerlogisztikával
foglakozó
cég
áruszállítási
folyamataiba is betekintést nyerhettünk. A vizsgált vállalatok esetében a feladatok elvégzésében jelentős szerepet játszanak az alvállalkozók, ezért kiválasztásuknál különös gondossággal járnak el. A minőségirányítási rendszer működtetésében meghatározó szerepet tölt be a társaság vezetése. Az ügyvezető - a társaság alkalmazottaival együtt - elkötelezte magát, hogy a szolgáltatások minősége megfeleljen a megbízói elvárásoknak. A társaság vezetői elkötelezik magukat a folyamatos minőségjavítás gyakorlata mellett a megbízói igények minél alaposabb megismerésére. A vállalatok gyűjtőforgalmi tevékenysége az EU legtöbb országára kiterjed. A legmodernebb információs rendszerrel figyelemmel kísérhető a szállítmányok útja és a megbízók pontos információt kaphatnak küldeményük pillanatnyi helyzetéről. A vállalatok az alábbi szolgáltatási folyamatokat látják el: Gyűjtő szállítmányozás, Komplett rakomány, fuvarozás, Belföldi szállítás, Raktározás, Disztribúció, Légi és tengeri szállítmányozás A szolgáltatási folyamatokat a vállalat egységes informatikai rendszere támogatja. Elemzéseink a vállalatok vevői elégedettségének vizsgálatára is kiterjedt. A vezetés által rendelkezésemre bocsátott adatok elemzése alapján készített hibamátrix elemei egyértelműen asszociatív kapcsolatot mutattak. Az elemeket a disztribúciós központ által releváns moduláris csoportokba sorolhattuk. A vállalatok szállítási/disztribúciós rendszerében „megjelenő hibákat” alapvetően három csoportba oszthattuk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az itt keletkező hibák tipikusnak tekinthetők, hiszen a vállalati gyakorlattal rendelkező szakemberek már évtizedek óta szembesülnek azokkal. Az alábbiakban bemutatásra kerülő hibák azonban
348
csökkenthetők, és egy korszerű termelésirányítási rendszer alkalmazása és/vagy motivációs rendszer bevezetése révén azok szintje minimálisra csökkenthető. 1. A raktárban keletkező/ megjelenő hibák: súlyeltérés rossz kiszerelés címkehiba és az ebből fakadó árucsere hibás csomagolás és az esetek többségében ebből eredő sérülések rövid lejárati idő 2. A fuvarozás során keletkező/ megjelenő hibák
árucsere
sérülés
nem teljesített fuvar
hiány és minőségi hiba
késés
3. A harmadik csoportba azok a vis majorból eredendő hibák sorolhatók, amelyek kivédése nem megoldható. A vevői elégedettség fokozásához a fenti hibák csökkentése stratégiai célként fogalmazható meg. Bizonyos hibaklaszterekre a vállalat nem rendelkezik közvetlen befolyással, viszont az „in house” típusú problémák jelen felderítése és a mögöttes okok tanulmányozása a vállalat hosszú távú stratégiáját szolgálja. Az előzőekben bemutatott hibák okán a vállalatok által „realizált” hibák tételes százalékos arányát a 2. ábrán szemléltetjük. Azt gondoljuk, a bemutatott adatok hasznos információkat szolgáltathatnak a vállalatok menedzsmentjének és azok kiküszöbölése javíthat a cégek jövedelmezőségi mutatóin is.
349
2. ábra: A leggyakrabban előforduló hibák a vállalatok átlagában (százalék)
Mint az az ábrán is látható, a súlyeltérés, a sérülés és az árucsere tekinthető a leggyakoribb hibának a nyári időszakban, míg télen jellemzően megjelenik a sérülés is,
mint
jellemző
hiba,
ami
az
élelmiszer
jellegű
termékeknél
azok
használhatatlanságát is jelentheti. Szembetűnőek a súlyeltérésből, magyarázható hiányból és az árucseréből származó negatív következmények. Ezek mindegyike alapvetően az áruátvételhez és a komissiózási folyamathoz köthető, így ezekre a vállalatoknak különösen nagy figyelmet kell(ene) fordítania. Ha „távolabbról tekintünk” az ábra adataira, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a felmerülő hibák alapvetően két csoportba sorolhatók: emberi tényezőhöz köthető, illetve technológiai/strukturális jellegű. Az emberi tényezőhöz köthető hibák kiküszöbölése maradéktalanul lehetetlen. A mérsékléshez
szükséges
megoldások
mind
taktikai,
mind
operatív
szinten
keresendők. A megfelelő oktatás, tréning, példamutatás és következetes értékelés mit sem ér akkor, ha a folyamat alapjaiban szorul változtatásra. A legfőbb logisztikai kihívások „fontosságát” Verdouw és munkatársainak (2012) munkájának felhasználásával – a vállalatvezetőkkel folytatott mélyinterjúk során – rangsorba helyeztük. Mint ahogy az a lenti felsorolásból is látszik a termelési folyamatok „élő voltából” fakadó problémák azok, amelyeket a vállalati vezetők a leginkább problematikusnak tartanak. Az ötfokozatú skálán „elért” 4,1 – es átlagérték 350
nem tekinthető ugyan nagyon magasnak, de mindenképpen jelzi azokat a kihívásokat,
amelyeket
a
vállalati
vezetőknek
figyelembe
kell
vennie.
Az
élelmiszerbiztonsággal és a romlandósággal összefüggő kérdések egyértelműen visszavezethetők az ellátási láncok hosszúságára. •
Logisztikai kihívások: Az élő szervezetekkel és a természet közeliségből fakadó minőségi és mennyiségi ingadozás - 4,1 Friss élelmiszerek romlandósága - 4,0 Élelmiszerbiztonság és környezetvédelem iránti társadalmi igény - 4,0 Termékáramlás komplexitása - 3,7 Bonyolult
hálózati
struktúra,
vállalati
méret
és
koncentrációs
különbségek – 3,6 •
Logisztikai követelmények: Logisztikai folyamatok rugalmassága, előrejelző és figyelmeztető rendszerek kiépítése, bizonytalanság beépítése a tervezési folyamatba – 4,6 Speciális szállítási feltételek, rövid megrendelési ciklusidő biztosítása – 4,3 Termelési és termékinformációk nyomon követhetősége – 3,9 Logisztikai tervezés, nyomon követhetőség biztosítása – 3,8 Az ellátás, elosztás összehangolása, racionalizálása – 3,5 Globális szintre kiterjesztett beszerzés – 3,1
A
logisztikai
kihívások
megléte
szükségessé
teszi
azoknak
a
logisztikai
válaszlépések ismertetését is, amelyeket a vezetők fontosnak tartanak. A válaszlehetőségek a döntően az ellátási láncok hatékonyságának problematikájára fókuszálnak. A rugalmasság és a speciális szállítási feltételek, a rövid megrendelési ciklusidő biztosítása tekinthetők azoknak a legfontosabb peremfeltételeknek, amelyeket ma Magyarországon egy jól működő szállítmányozási vállalatnak teljesítenie kell.
351
Az ellátási láncok hosszúsága, a mezőgazdaságból származó termékek esetében magában hordozza tehát a különböző sérülések keletkezésének lehetőségét is. Bár hazánkban az elmúlt évben a reáljövedelmek emelkedésnek indultak, mégis sok honfitársunk kényszerül (valamilyen megfontolás alapján) értékcsökkentett termék vásárlására. Kérdőíves felmérésünk során a válaszadóknak egy ötfokozatú skálán azt is meg kellett jelölniük, hogy az alapvető élelmiszerek kiválasztásakor a különböző szempontok mennyire befolyásolják őket. A következő, 3. ábrán nézzük meg azokat a motiváló tényezőket, amelyeket a válaszadók fontosnak tartottak. Az eredmények alapján mindenekelőtt megállapítható, hogy a megkérdezettek számára – alapvető élelmiszereink esetében – a termékek ára (4,6) a legfontosabb vásárlást befolyásoló tényező (a 2007-es felmérésben ez 4,4 pontos értékkel a minőséggel együtt a harmadik helyen állt). Ezt követi az íz (4,4), majd a minőség (4,3) csupán a harmadik helyen áll.
A vásárló tehát először is azt a terméket
választja, amelyik számára megfizethető, és jó az íze.
Az adott élelmiszer
egészségességének viszonylag kedvező megítélése ugyanakkor azt jelzi, hogy a lakosság számára az egészséges táplálkozás egyre fontosabbá váló tényező. A 3. ábrán a kiválasztást befolyásoló szempontok csökkenő sorrendjében mutatjuk be azt, hogy mi és mennyire befolyásol bennünket vásárlásaink során. Az eredmények alapján mindenekelőtt megállapítható, hogy a megkérdezettek számára – alapvető élelmiszereink esetében – a termékek ára (a megkérdezettek 22 illetve 33 százaléka vélekedett így) a legfontosabb vásárlást befolyásoló tényező. Ezt követi a kényelem, ami különösen a nyaralás alatt jelent fontos kiválasztási szempontot a minőség csupán a harmadik helyen áll. A vásárló tehát először is azt a terméket választja, amelyik számára megfizethető, „kényelmi termékfunkciókat tartalmaz” (pl. félkész termék) és könnyen elérhető. Az adott élelmiszer egészségességének viszonylag kedvező megítélése ugyanakkor azt is jelzi, hogy a lakosság számára az egészséges táplálkozás egyre fontosabbá váló tényező.
352
3. ábra A kiválasztást befolyásoló szempontok
Az 3. ábra talán legszembetűnőbb megállapítása lehet ugyanakkor az, hogy nyaralásunk alatt a termékek árával kapcsolatos szempontok lényegesen kevésbé fontosak, mint „mindennapjainkban”. A további adatok rávilágítanak ennek okára is, ekkor ugyanis a kényelmi szempontok kerülnek előtérbe, ami sok esetben csupán az „ár jellegű tényezők rovására” teljesíthető. A kutatás további eredményei azt is tisztázták, hogy kikapcsolódásunk ideje alatt a vásárlók kevésbé keresik azokat a termékeket (4. ábra), amelyek valamilyen „sérüléssel” rendelkeznek (mindez a kisebb árérzékenységre is magyarázatot adhat). A megkérdezettek csupán 7 százaléka vásárol sérült árut nyaralása alatt (otthoni környezetben ez az arány 19 százalék).
353
4. ábra Az ellátási láncban „sérült termékek” vásárlási aránya és jellege
A sérülések jellege alapján a válaszadók az esztétikailag hibás termékek vásárlását „részesítik előnyben”. Ezt követi azon termékek vásárlása, amelyek lejárata közel esik a vásárlás napjához. E két „sérült termékkategória” megjelenése összefüggésbe hozható az élelmiszeripari termékek hosszú és sok esetben bonyolult ellátási láncával, és vásárlásuk is minimális kockázatot rejt magában.
354
5.
Összefoglalás
A szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Szinte mindenki szükségét érzi időnként, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Jelen publikáció a közép-dunántúli régióra koncentrálva vizsgál néhány fogyasztói preferenciát elsősorban arra fókuszálva, hogy az ellátási láncon végighaladó termék különböző „sérülései” milyen módon hatnak a vásárlási szokásainkra.
A vizsgálat eredményei a következőekben összegezhetőek: Az ellátási láncok hosszúsága a mezőgazdaságból származó termékek esetében magában hordozza tehát a különböző sérülések keletkezésének lehetőségét is. Az élelmiszerbiztonsággal és a romlandósággal összefüggő kérdések egyértelműen visszavezethetők az ellátási láncok hosszúságára. Az eredmények alapján mindenekelőtt megállapítható, hogy a megkérdezettek számára – alapvető élelmiszereink esetében – a termékek ára a legfontosabb vásárlást befolyásoló tényező A kutatás egyik fontos megállapítása lehet, hogy nyaralásunk alatt a termékek árával kapcsolatos szempontok lényegesen kevésbé fontosak, mint „mindennapjainkban”. A további adatok rávilágítanak ennek okára is, ekkor ugyanis a kényelmi szempontok kerülnek előtérbe, ami sok esetben csupán az „ár jellegű tényezők rovására” teljesíthető. A boltokban megjelenő „sérült termékkategória” megjelenése összefüggésbe hozható az élelmiszeripari termékek hosszú és sok esetben bonyolult ellátási láncával, ugyanakkor vásárlásuk csak minimális kockázatot rejt magában.
355
Irodalom:
-
CHIKÁN
A.,-DEMETER
K.,(2003):
Az
értékteremtő
folyamatok
menedzsmentje, Aula Kiadó Kft., Budapest -
CSONKA A (2012): Élelmiszerlogisztika, (In: Szakály Z., Szente V.: Agrártermékek közvetlen értékesítése, marketingje, 1-251), Szaktudás Kiadó Ház Zrt., 61-69, Budapest
-
DARABOS F (2014): Pillanatfelvétel az Ausztriában síelők szabadidős szokásairól és a hazánk turizmusával kapcsolatos benyomásairól NYME AK Apáczai Napok Tanulmánykötet 2014 pp.9
-
EUROSTAT (2011): Tourism statistics explained Data from February 2011. In:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Tourism_ statistics Further_Eurostat_information (letöltve: 2011. november 13.)
-
EUROSTAT (2011): Tourism statistics explained Data from February 2011. In:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Tourism_ statistics Further_Eurostat_information (letöltve: 2011. november 13.)
-
International Union for Health Promotion and Education (1999): The Evidence of Health Promotion Effectiveness. Shaping Public Helath in a New Europe p.98
-
KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI M. (2009): Az interkulturális együttműködés és szerepe a túlélésben. In: Majoros P. – Zimler T. (szerk.) Világméretű pénzügyi és hitelpolitikai válság és Magyarország. MTA VTB: Veszprém, 463– 470.
-
KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI M. (2009): Hallgatói igények és fogyasztói trendek a globális felsőoktatási piacon. In: Beszteri Béla (szerk.) Ifjúsági jövőképek és életstratégiák globalizálódott korunkban. Kodolányi János Főiskola és az MTA VTB: Komárom, 64-71.
-
MALHOTRA Naresh K (2001): Marketingkutatás, Műszaki könyvkiadó, Budapest
-
MALHOTRA Naresh K: Marketingkutatás. Bp.: Műszaki könyvkiadó, 2001.
356
-
MÁRTON, ZS., (2013). Élelmiszertermékek logisztikai folyamatai és nyomon követési rendszere, Wekerle Sándor Üzleti Főiskola
-
OECD OECD Tourism Trends and Policies 2010 – OECD 2009
-
SVÉHLIK Cs (2007): Marketing a 21. században, szakkönyv, KHEOPS Automobil-Kutató Intézet
-
SVÉHLIK Cs (2009): Elmélkedések a 21. század paradigmáiról, „ANVA” Tudományos Konferencia, Budapest, 2009. febr. 20.
-
SVÉHLIK Cs (2010): A 21. század felelős vállalata”, „Üzlet és társadalmi felelősség” Tudományos Konferencia, Budapest, 2010. febr. 26.
-
SZEGEDI, Z. , PREZENSZKI, J., (2003).: Logisztika-menedzsment. Kossuth Kiadó, Budapest, 452.
-
UNWTO: World Tourism Performance 2011 and Outlook 2012, - IPK 19th World travel Monitor Forum Pisa, Italy 3-4 November, 2011, p. 3.,6.,8.
357
TURIZMUS ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK SZEKCIÓ
358
TÓTHNÉ KARDOS Krisztina KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. A Látogatóközpont / Tourinform Győr szerepe a város idegenforgalmában
1. Bevezetés 2012. január 31-én nyitotta meg – az országban elsőként - kapuit a győri Látogatóközpont, ahol gazdag szolgáltatás-kínálattal, interaktív kiállítótérrel, széles választékot és egyedi termékeket felvonultató ajándékbolttal találkozhatnak az érdeklődők. Dolgozatomban vizsgálom Győr idegenforgalmának jelenlegi helyzetét, turisztikai attrakcióinak bővülését. A városban végbemenő fejlesztéseken keresztül rávilágítok a város jövőbeni turisztikai kitörési pontjaira, melyek nemcsak az idegenforgalom, de a városban lakók életkörülményeinek javulását is magában hordozza. A győri turisztikai szakma online kérdőíves válaszai alapján elemzésre kerül a Látogatóközpont
működésének
hatékonysága.
Dolgozatomban
részletesen
bemutatom a Látogatóközpont működését, tevékenységét és a nyitás óta történt fejlesztéseket.
2. Győr turizmusának jelene Egy város fő feladata a helyiek kielégítő életkörülményeinek biztosítása, az örökségérték megóvása, az épített környezet megőrzése, javítása. Ha ezek a fejlesztések összhangban állnak a helyi érdekekkel, akkor hozzájárulnak a város kulturális identitásának erősödéséhez és az idegenforgalom fellendüléséhez [Michalkó - Rátz 2005]. Győrben a rendszerváltás óta számos kulturális infrastruktúrafejlesztést hajtottak végre. A fejlesztések nemcsak a város lakói számára, hanem a városba látogató turisták számára is vonzóak, jelentősen hozzájárulnak a város turisztikai kínálati paletta színesítéséhez és bővüléséhez.
359
Az elmúlt időszakban az alábbi infrastruktúrafejlesztések történtek, melyek a városba látogató turisták számára is vonzó turisztikai attrakciónak minősülhetnek: Városház tér (2008) Új burkolatot és új közvilágítást kapott a városháza előtti terület. Barátság Sportpark (2009) 29.000 m2-es területen három korszerű, sátorral fedhető, változtatható kapuméretű, műfüves és utcai kosárlabda pálya, szabadtéri erőpark, az uniós szabványoknak megfelelő gyermekjátszótér, az nyugdíjas park és egy 600 méteres rekortán borítású futópálya került megépítésre. Széchenyi tér (2010) A tér végső állapotát az új burkolattal, látványos szökőkúttal 2010 nyarára nyerte el. A teljes projekt közel kétmilliárd forintot tett
ki.
A
lenyűgöző
barokk
tér
mára
találkozóhelyként ismert és számos
a
kiemelt
legkedveltebb kulturális
közösségi
rendezvénynek
helyszíne. Jedlik Ányos híd (2010) Az új kétsávos autóhíd összeköti a Szigetköz és Révfalu városrészeket. A város éjszakai látványossága, mely több színben pompázik. Az 5,6 milliárd forintos projekt teljes egészében városi önerőből valósult meg. A híd építésével párhuzamosan a kapcsolódó úthálózat is megújult. Móricz Zsigmond Rakpart (2012) A régi parkolóhelyet alakították át az autósforgalom számára. A beruházás a Dunakapu tér felújítási projekt része. Látogatóközpont (2012) Győr méltó fogadószobával, komplex szolgáltató házzal gazdagodott a Látogatóközpont megépítésével. A Győrbe érkező turisták színes képet kapnak a város és környéke nevezetességeiről, természeti és épített értékeiről. A győri lakosok számára számos ingyenes programot, idegenvezetést szerveznek. Mobilis Interaktív Kiállítási Központ (2012) Az 1,9 milliárd forintos, európai uniós támogatással megvalósult önkormányzati beruházás. A Mobilis játékos formában
ismerteti
meg
az
érdeklődőkkel
a
műszaki-
és
természettudományokat. Jelentős turisztikai attrakció! Füles Bástya (2012) A győri vár egyik, épen maradt bástyájában Dél-Amerika élővilágába pillanthat be az oda látogató vendég. A 150 milliós beruházás 85 százalékát fedezte pályázati forrás. 360
A városrehabilitáció és fejlesztés mára nem csupán építészeti kérdés. Cél, hogy a komplex városfejlesztés által Győr olyan beruházásokat hajtson végre, melyek hosszú évekre meghatározzák a város összképét és fejlődési irányát egyaránt. A fejlesztések által Győr turisztikai szolgáltatás kínálata, attrakciója egyaránt színesíti a turisztikai kínálati palettát, amely alapján minden korosztály megtalálja a számára legkedvezőbbet. Turizmus szempontjából, egy város számára a legnagyobb siker a pozitív élménnyel, később barátokkal, családtagokkal visszatérő vendég! A város gazdag történelmi múlttal rendelkezik, mely a belvárosban végbemenő fejlesztések mellett megőrizte csodálatos barokk belvárosát. A fejlesztések pozitívan hatnak a turizmusra, de jelentősen javítják a városban lakók életkörülményeit is. A turizmus területén a vendégforgalmi statisztikai adatok az iránymutatók. Az 1. számú ábra 2008 - 2013-ig turizmussal kapcsolatos statisztikai adatokat tartalmazza. 1. táblázat Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Vendégek száma a ker. szálláshelyeken (fő)
Vendégéjszakák száma a ker. szálláshelyeken (db)
Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)
Külföldi vendégek száma a ker. szálláshelyeken (fő)
Külföldi vendégéjszakák száma a ker. szálláshelyeken (db)
2008
113.845
212.210
1.9
64.266
118.070
2009
94.975
187.567 233.869 (+25%) 283.770 (+21%) 357.781 (+26%) 331.974 (-7.21%)
2
52.447
105.045
2
65.774
132.708
2.1
73.988
147.039
88371 (+19%) 89.815 (+1.5%)
200.352 (+36%) 191.549 (-4.4%)
2010 2011 2012 2013
116.399 133.708 152.321 (+13,9%) 153.628 (+1%)
2.3 2.2
A táblázatból kiolvasható, hogy Győrben 2009 - 2012-ig dinamikusan növekedett a vendégéjszakák száma, mind a külföldi, mind a belföldi vendégek vonatkozásában. A vendégéjszakák számának emelkedése (25, 21, 26%-os növekedés évről évre) mellett, kiemelendő, hogy a vendégek átlagos tartózkodási ideje lineárisan 361
emelkedett, mely nagy részben az üzleti turizmus megerősödésének volt betudható. Míg 2009-ben 1,9 napot töltöttek városunkban a turisták átlagosan, addig 2012-ben 2,3 napot maradtak már, vagyis a Győrbe érkező vendégek egyre hosszabb ideig tartózkodtak a városban. A táblázat adatai alapján, a 2013-as évben enyhe fokú visszaesés tapasztalható a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számában, az átlagos tartózkodási időben, illetve a külföldi vendégéjszakák számában egyaránt. A visszaesés
nagy
részben
az
Audi
Motor
Hungaria
Kft.
gyárbővítésének
befejezéséhez kapcsolható elsősorban. Szakmai visszajelzések alapján az üzleti turizmus még mindig jelentős a városban az enyhébb un. „leasure” mellett. Elmondható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken a foglaltsági adatok jellemzően hétköznap magasabbak, míg a hétvégi foglaltságok a gyengébbek. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően hazánkban is évről-évre egyre több a versenyképes nagyváros, ahol az utazók egyre komplexebb desztinációs élményt keresnek. Ahhoz, hogy egy város, mint desztináció eladható termék legyen, óriási szerepe van a hazai és a nemzetközi kommunikációnak, valamint a reklámnak, melyek városunkról, nemzetünkről szólnak! Ezért sem meglepő, hogy a főváros, Budapest az ország gazdasági és közigazgatási központja mondhatja magáénak a legtöbb vendégéjszaka és ágyszámot 2013-ban is. Az utána következő 7 város mindegyike kiemelt üdülő vagy gyógy turisztikai, azaz vízhez köthető turisztikai desztináció (Hévíz, Hajdúszoboszló, Siófok, Bük, Balatonfüred, Sárvár, Zalakaros). Nagy sikernek mondható, hogy 2011-ben külföldiek által a 8. leglátogatottabb magyar város Győr volt! 2013-ban Győr városa egy hellyel csúszott vissza, így 11. helyre került. A „city desztinációk” közül Sopron és Eger előzi meg Győrt. A KSH által publikált statisztikai adatok, illetve a győri szolgáltatók és szállásadók visszajelzései alapján is a legfontosabb cél, hogy mind a belföldi, mind a külföldi vendégek számát és tartózkodási idejüket megnöveljük. Ennek érdekében 2014-ben az önkormányzat erőteljesebb városmarketing tevékenységet folytat külföldön és belföldön egyaránt. 2014-ben a külföldi (cseh, osztrák, stb) utazási irodáknak szervezett turisztikai „study tour”-okon keresztül kerülnek bemutatásra a város értékei, nevezetességei és egyéb turisztikai
lehetőségei.
A
belföldiek
óriásplakátokon
magazinokban, TV műsorokban kaphatnak ízelítőt Győrről. 362
és
egyéb
turisztikai
3. Győr turizmusának jövőbeni lehetőségei Győr idegenforgalmi adottságai, hagyományai és vonzerői szezonról szezonra kisebb nagyobb tömegeket mozgatnak meg. A meglévő attrakciók és a térség idegenforgalmi kínálata jó kiinduló alapja a további turizmus fajták keresletének fellendítéséhez és a régió idegenforgalmi fejlesztésének újrapozícionálásához. Enyedi (1997) szerint a városrendszereken belül azok a városok tudtak kiemelkedni, melyek a kedvező földrajzi fekvés mellett, a helyi társadalom rendelkezik egy jó alkalmazkodó képességgel is. Emellett szükség van turisztikai attrakciók bővítésére és további infrastruktúrafejlesztésekre is [Enyedi, 1997]. Győr városa nyerte el a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpia rendezési jogát. Az egy helyen épülő sportlétesítmények modern, minden igényt kielégítő sport beruházások lesznek, mely a város lakói számára is új lehetőségeket tartogatnak, hiszen a fejlesztések nem csak a nyolc napos ifjúsági olimpia lebonyolítását szolgálják, azok utána is hasznosíthatók, a városban maradnak. A létesítmények a későbbiekben nemzetközi edzőtáboroknak, vagy számos sport világeseménynek is helyet adhatnak. A sportközpont építésének első elemeként az uszoda épül meg. „A győriek régi vágya valósul meg, azáltal, hogy az ötvenméteres versenymedence rengeteg új sportolási lehetőséget teremt. A 10 milliárd forintos kormánygarancia és a tervezett önkormányzati befektetések révén további komoly infrastrukturális fejlesztések
várhatók
a
következő
[http://gyorplusz.hu/cikk/a_gyorben_epulo_jovorol.html].
Számos
években.” tudományos
publikáció bizonyítja, hogy a városlakók lojalitásának szintje és jellege nagy rendezvények által tovább erősíthető. Az EYOF-hoz kapcsolódó fejlesztések nemcsak az élsportolóknak, de a győrieknek is jelentősen javítja a lojalitását és az életminőségét. Az egészséges, elégedett helybeliek szeretnek a városban élni, viszik a város jó hírét, ezáltal pozitívan alakítják Győr városának belső és külső imázsát egyaránt.
363
1.számú ábra. EYOF hatása Győrre Forrás: Saját szerkesztés
Az ifjúsági olimpiának számos, egyéb pozitív hatása is lesz Győrre, az egész országra egyaránt. Jelentősen javul a városban lakók sportolási lehetősége és az egészséges életmódot elősegítő életminősége. A modern sportlétesítmények kedvezően hatnak a sportturizmusra. A városban jelenleg az aktív pihenésre (kerékpározás, kirándulás, kocogás, tutajozás, stb.) valamint a gyógyvíz általi (Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő) rehabilitációra adott a lehetőség. Jövőben cél, hogy Győr városa az egészséges testmozgástól a versenysportig lehetőséget biztosítson minden korosztály számára. Az EYOF-hoz kapcsolódó új, modern sportlétesítmények leteszik a „győri profi sport élet” alapjait. Az ifjúsági olimpia legnagyobb hozadéka az lesz, hogy Magyarország és Győr neve összefonódik a professzionális és az aktív sporttal, turisztikai vonzereje - ezáltal a város imázsa bővül - hosszútávon növekszik! A sportturizmus mellett a konferenciaturizmus jelentős élénkülésére számít a város a multifunkcionális
csarnok
megépülésével. 364
A
tervek
szerint
az
új
épület
összeköttetésben marad a Magvassy-csarnokkal, így egy olyan komplex létesítmény jön létre, amely lehetőséget nyújt kisebb és nagyobb rendezvények megtartására. Az új pálya három részre szekcionálható, a Magvassy pályájával együtt egyszerre négy edzés is tartható lesz a komplexumban. A mobil lelátók segítségével a csarnok befogadóképessége változtatható a rendezvény jellege szerint. Az aréna tehát nem csak sportrendezvények, de nagykoncertek, vásárok, konferenciák és egyéb rendezvények megtartására is alkalmas lesz [www.gyor.hu]. A speciális létesítmények megépítésével Győr olyan beruházásokat hajt végre, melyek hosszú évekre meghatározzák a város összképét és a turisztikai fejlődés irányát. A közeljövőben végbemenő fejlesztések által kitárul a konferencia-, és a sportturizmus előtt is a város kapuja. 4. Látogatóközpont Győr és a Tourinform Győr működésének intézményi feltétele A KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A KULTÚRA & TURISZTIKA Szolgáltató Kft.-t 2010. március 26-án hozta létre a Győr
2000
Idegenforgalmi
Közalapítvány.
Győr
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzatának Közgyűlése a 123/2011 (IV.29) Kgy. sz. határozatával döntött a KULTÚRA & TURISZTIKA Szolgáltató Kft. 100%-os üzletrészének megvásárlásáról, majd a 242./2011. (IX.29.) számú határozatával a Társaság nyereség és vagyonszerzési cél nélkül működő, közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködéséről [Tóthné Kardos K, 2013. KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. Beszámoló és mérleg, pp. 1.]. 2012. január 31-én nyitotta meg kapuit a Látogatóközpont a Baross Gábor u. 21. szám alatt. A Látogatóközpont megvalósítása a győri kistérség településeit érintő turizmusfejlesztési projekt része volt. Ennek keretében tíz településen többek között turistautakat, madárfigyelőket, kirándulóhelyeket alakítottak ki. A 422 millió forintos beruházáshoz a társulás európai uniós pályázaton, a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében nyert támogatást. A támogatás mértéke 84 százalék volt, a települések által nyújtott önrész pedig mintegy 67 millió forint. (A Látogatóközpont 365
megvalósítása ebből mintegy 227 millió forint volt.) [Tóthné Kardos K, 2013. KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. Beszámoló és mérleg, pp. 2.] A Látogatóközpontban gazdag szolgáltatás-kínálattal, interaktív kiállítótérrel, széles választékot és egyedi termékeket felvonultató ajándékbolttal találkozhatnak az érdeklődők. Az interaktív kiállítótér látványos módon mutatja be Győr és a környékének településeit. A 30 fős konferenciaterem kulturális és turisztikai rendezvények, sajtótájékoztatók és egyéb összejövetelek helyszíne. A Kft. célja a város idegenforgalmának fejlesztése, valamint ezzel kapcsolatban Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által vállalt szervezési és szolgáltatói feladatok ellátása. A KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. a város önkormányzatának fejlesztési terveit szem előtt tartva tevékenységével hozzájárul, hogy Győr és környéke egyre látogatottabb, frekventált turisztikai célponttá váljék. 5. A KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységi körei A Kft. fő tevékenységi körei: 1.
A Látogatóközpont üzemeltetése
2.
Részvétel az idegenforgalmi információs hálózatban – Tourinform Győr
3.
Souvenir shop üzemeltetése
4.
Kiadványrendszer
5.
Szakvásárokon, kiállításokon való részvétel
6.
Városi programcsomagok
7.
Honlap- www.gyor.hu programok/turizmus fül 5.1.
A Látogatóközpont üzemeltetése
A kb. 700 m2-es Látogatóközpont komplex szolgáltató ház, számos szolgáltatást nyújt mind a turisták, mind a győriek számára. Tevékenysége rendkívül sokrétű a kereskedelmi tevékenytől, a csomagmegőrzésen át. Az épület magában foglalja a Tourinform Győr irodát, ahol az információkon és prospektusokon túl, az érdeklődők helyi és országos rendezvényjegyeket is vásárolhatnak. 366
2014. április hónapban a Kft. alkalmazásában 8 fő szellemi főfoglalkozású munkavállaló áll, 4 fő a Tourinform irodában, 2 fő a shop részlegen, 2 fő a cég adminisztrációs és gazdasági ügyeit intézi. 5.2.
Részvétel az idegenforgalmi információs hálózatban – Tourinform Győr
A Tourinform Győr iroda 1996 májusától fogadja a városba látogató turistákat és helyi lakosokat egyaránt. Az iroda szakmai tevékenységét a Magyar Turizmus Zrt., Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kft. között létrejött névhasználati szerződés szabályozza. A Tourinform Győr egész évben nyitva tartó, ügyfélforgalmat ellátó minősített Tourinform irodaként működik. Az iroda nem csak az információadás, tájékoztatás helyszíne, hanem a szakmai munka egyik bázisa: közvetlen kapcsolatban áll az érdeklődőkkel
(városlakók,
a
város
vendégei),
a
turisztikai
szolgáltatókkal,
intézményekkel, szervezőkkel, továbbá visszacsatolási lehetőséget nyújt a kereslet igényeinek figyelemmel követésére.
A Tourinform Győr legfőbb tevékenységi körei: Turisták tájékoztatása Helyi lakosság tájékoztatása Kiadvány terjesztés Turisztikai adatbázis kezelése Idegenvezetés közvetítés Szállásközvetítés Rendezvényjegyek értékesítése Turista kalauzok, könyvek, értékesítése Nemzetközi diákigazolvány kibocsátás Internetezési lehetőség Csomagmegőrzés
367
A városi nagyrendezvényekhez (Négy Évszak Fesztivál programjai) és országos programokhoz kapcsolódó jegyértékesítési és információs tevékenység továbbra is komoly súlyt képvisel az iroda ügyfélforgalmában. Cél, hogy a Látogatóközpontba ne csak a turisták térjenek be, hanem a győriek is magukénak érezzék az intézményt. A ház küldetésének tartja, hogy a városban élők és a hozzájuk látogatók egyaránt megismerjék Győr nevezetességeit, szakrális, világi értékeit. Éppen ezért a Kft. számos ingyenes idegenvezetéseket szervez a város lakosainak. 2013-ban az alábbi ingyenes idegenvezetések kerültek kiajánlásra: február 23. - Idegenvezetők Világnapja február 24. - Idegenvezetők Világnapja április 18. - Műemlékvédelmi Világnap július 20. - Fröccs Napok november 2. - Temetői séta 2014-ben a 2013-as évhez viszonyítva több ingyenes idegenvezetés kerül kiajánlásra. 18 alakalommal 2 órás tematikus idegenvezetéseket szervez a Látogatóközpont. Az idegenvezetések tematikája a nyári fesztiválokhoz és a legendákhoz kapcsolódnak elsősorban. A ház egy közösségi tér, az adventi és a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan kézműves foglalkozásokra várják a gyerekes családokat. A Turizmus Világnapján minden évben színes programokkal (pl. fotó kiállítás, előadások, különböző kedvezmények, nyereményjátékok) várják az érdeklődőket.
368
Souvenir shop
A
Látogatóközpont
alsó
szintjén
ajándékbolt
működik,
ahol
Győrre
és
Magyarországra jellemző ajándéktárgyakat vásárolhatnak a vendégek. Itt található egy ETO-sarok, ahol minden zöld-fehér, szurkolói ankétok kedvelt színhelye. Az üzletben az „I love Győr” feliratú termékek mellett megvásárolhatóak Győr környékére jellemző souvenirek is, például: könyvek, cd-k, képeslapok Pannonhalmi Főapátsági termékek AUDI ETO KC és ETO FC ajándéktárgyak AUDI termékek Hefter Üveggaléria által készített ékszerek, Kézműves termékek (pl. kékfestő, csuhé baba, hímzések, stb.) Pannonhalmi borvidék borai Pannonhalmi Pálinkárium termékei Hazai gasztro különlegességek Mobilis Interaktív Kiállítási Központ termékei Győri Filharmonikus Zenekar-, Győri Balett könyve és ajándéktárgyai stb. A Látogatóközpont támogatja a „Híd a Jövőbe” Értelmi Sérülteket Segítő Alapítványt azáltal, hogy a Márton Lakóotthon kézműves termékeit jutalék nélkül árusítja a souvenir üzletben. 5.3.
Kiadványrendszer
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Városmarketing, Kulturális és Sport Főosztályával szoros együttműködésben a KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. közösen készíti el a város kiadványait, illetve promóciós anyagait. 2013-ben a Kft. szakmai felügyeletével készült el Győr város turisztikai letéphető térképe, imázs kiadványa, városi programcsomag magyar és német nyelvű szórólapja. Új szálláskatalógusa a Kft. saját költségvetéséből valósult meg.
369
A KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. és a Tourinform Győr a Négy Évszak Fesztivál rendezvényein, valamint különböző idegenforgalmi és kulturális vonzatú
rendezvényeken
és
sporteseményeken
együttműködik
a
város
szakirodáival, intézményeivel; a rendezvények propagálásával, rendezvényjegyek értékesítésével,
valamint
személyi
feltételeivel
hozzájárul
azok
sikeres
megvalósításához. 5.4.
Szakvásárokon, kiállításokon való részvétel
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében a KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai rendszeresen részt vesznek hazai és külföldi turisztikai kiállításokon, vásárokon, testvérvárosi rendezvényeken és egyéb eseményeken. 2013-ban az alábbi rendezvényeken képviselték városunkat: - Utazás Kiállítás, Budapest, 2013. február 28 - március 3. - MIBA- Mittelbayerische Ausstellung Ingolstadt, 2013. március 15 - 25. - Balázs Kupa, Győr, 2013. március 25 - 27. - "Vár a nagyvilág" Utazási és Idegenforgalmi Kiállítás – Győr, 2013. április 5 - 6. - Karban-Tartunk– 2013. június 4 - 5. - Kisalföld Vágta, Győr, 2013. május 17 - 19. - Sindelfingen, Utcafesztivál, 2013. június 13 - 17. - SZFESZT, Győr, 2013. június 20 - 23. - Alba Pláza- Gyere Gyuri Győrbe- Székesfehérvár, 2013. június 1 - 30. - Győrkőcfesztivál, Győr, 2013. július 5 - 7. - AUDI Főzőnap, Győr, 2013. augusztus 31. - Sport és Egészségnap, Győr, szeptember 28. - Automotive Hungary, Budapest, 2013. november 7 - 9. [Tóthné Kardos K, 2013. KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. Beszámoló és mérleg, pp. 4.]
370
Városi programcsomagok
2010 tavaszán Találkozzunk Győrben! címmel indított kampányt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. A kezdeményezés célja az volt, hogy minél több turistát vonzzon a városba, és Győr a hazai idegenforgalmi piacon egy családbarát, műemlékekben gazdag városként jelenjen meg. 2013-ban öt tematikus turisztikai csomag került kiajánlásra, egységes arculattal, egységes árakkal. Az árak a szálláshely színvonalától függnek kizárólag, a csomag tartalma minden esetben változatlan. A szolgáltatások voucherek alapján vehetők igénybe, melyet a szálloda recepcióján kapnak meg a vendégek megérkezésükkor. A városi programcsomagok teljes koordinálását, voucherek elszámolását a Kft. munkatársai végzik. A 2013-ban öt tematikus turisztikai csomag került kiajánlásra: Kul – Túra Győrben Aktív pihenés Győrben Családi Napok Kulturális és kulináris élmények Élmények Világa 2013-ban
12
szálláshely
és
számos
turisztikai
szolgáltató
csatlakozott
a
kezdeményezéshez. A
városi
programcsomagokat
évek
óta
a
Győr
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzatának kérésére a Kft. munkatársai állítják össze, a csomagokban részvevő szállodavezetők visszajelzései alapján. Az önkormányzat Győr városát hirdető felületeken kiemelten kezeli a Városi programcsomagokat.
371
Honlap – www.gyor.hu Győr város hivatalos honlapja a www.gyor.hu. A honlapon a turisztikai és rendezvény információk feltöltését, aktualizálását a KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. munkatárs végzi. A „Turizmus” és a „Programok” aloldalon egy csokorba kerülnek azok az információk, amelyek segítségével a város iránt érdeklődők komplex képet kaphatnak a rendezvényekről, a fesztiválokról és a turisztikai lehetőségekről. 2014-től a Látogatóközpont önálló honlappal és arculattal jelenik meg. A honlap színvilága a tervek szerint illeszkedik a Látogatóközpont színes színvilágához. A honlapon elsősorban ház bemutatása és a győri nevezetességek és aktuális programok szerepelnek kiemelten. 6. A Látogatóközpont látogatottsága és bevételei 2013-ban 49.717-en érdeklődtek a központban, Látogatóinak 15%-a külföldi volt. A 2013-as statisztikák alapján elmondható, hogy a 2012-es időszakhoz képest 10%-kal nőtt az érdeklődők száma (1. számú diagram). 1. számú diagram. Látogatók számának alakulása 2012-2013 Forrás: saját adatgyűjtés alapján, saját szerkesztés
372
Látogatóközpontba betérők legnagyobb százaléka az emeleti Tourinform irodában a város programjai (19%) és nevezetességeiről kér információs anyagot és prospektust (17%). Az érdeklődők 12%-a szállást foglal az irodában, melyet versenysemlegesen és jutalékmentesen végeznek az ott dolgozók. Itt szeretném megjegyezni, hogy országosan jelentős bevételre tesznek szert a Tourinform hálózat más irodái a szállásfoglalásból. A látogatók 26%-a néz körbe és vásárol a földszinti souvenír shopban (2. számú diagram). 2. számú diagram. Látogatók motivációja 2013. Forrás: saját adatgyűjtés alapján, saját szerkesztés
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. zökkenőmentes, sikeres működés érdekében szakmai és működési támogatást biztosít a Kft. részére. A Látogatóközpontban a bevételek szezonálisak és forgalomfüggőek. Legfőbb bevételeink az alábbi tevékenységekből származnak: -
souvenir shop
-
rendezvényjegy jutalék
-
reklámügynöki tevékenység
-
csomagmegőrzés
-
internet szolgáltatás
-
kitelepüléseken történő árueladás
-
pénzintézettől kapott kamat 373
-
konferenciaterem bérbeadása
-
éremautomata
-
stb.
A házat üzemeltető közhasznú, nonprofit Kft. igyekszik minden betérő érdeklődő számára a legmagasabb színvonalon nyújtani a szolgáltatásait. Ennek érdekében minden évben rendelkezésre álló források függvényében számos fejlesztést eszközöl. Legnagyobb szükség a csomagmegőrző kialakítására volt, tekintettel, hogy a városban működő egyetlen csomagmegőrző bezárt. A kulccsal zárható megőrzőt kamara figyeli és jelképes összegért 300 Ft/nap vehető igénybe a 2013-as nyári szezontól. 2014-es évtől az emeleti Tourinform iroda nemzetközi diákigazolvány kibocsátó hely. További kínalti palettabővítés várható, hiszen a 2 évvel ezelőtti nyitás óta,
a
keresletnek
és
a
szabadon
felhasználható
forrásnak
megfelelően
folyamatosan bővíti szolgáltatáskínálatát a Látogatóközpont.
7. Szakmai visszajelzések a Látogatóközpont működésével kapcsolatban 2014. márciusban 192 győri turisztikai szolgáltatónak került kiküldésre online kérdőívem. 2014. április 10-ig 62 darab kérdőívet kaptam vissza. A válaszadók 56%a férfi és 44%-a nő volt. A kérdőívek legnagyobb százalékban szálláshely- és (15%, 13%, 8%) és kulturális intézmények vezetőitől (27%) és érkeztek vissza. A 4. számú diagram a válaszadók turisztikai szolgáltató megoszlást százalékos formában szemlélteti.
374
3. számú diagram Forrás: Saját kutatás eredményei alapján, saját szerkesztés
Fontos visszajelzés, hogy a turizmusban dolgozó kollégák hogyan ítélik meg a Látogatóközpont működésének hatékonyságát. A Látogatóközpont a szakmai munka egyik bázisa, közvetlen kapcsolatra ad módot az érdeklődőkkel (városlakók, a város vendégei) és a turisztikai szolgáltatókkal, intézményekkel, szervezőkkel, továbbá visszacsatolási lehetőséget nyújt a kereslet igényeinek figyelemmel követésére is. A 4. számú diagram alapján elmondható, hogy a válaszadók legnagyobb százalékban elégedettek a ház működésével (26%- kiválónak, 43%-jónak ítéli meg a Látogatóközpont működésének hatékonyságát). 4. számú diagram Forrás: Saját kutatás eredményei alapján, saját szerkesztés
375
A válaszadók 20%-a egyre jobbnak ítéli meg, csupán 3% az, aki nem tartja megfelelőnek a Látogatóközpont működésének hatékonyságát. Külön figyelemre méltó az a visszajelzés, hogy Győrben a turizmusban dolgozó szakemberek 8%-a nem ismeri a Látogatóközpont működését, vagyis nincs semmilyen kapcsolata a 2 évvel ezelőtt megnyílt házzal. A jövőben mindenképpen cél, hogy a 8%-hoz tartozó szakmabeliek előtt is ismertté váljon a szorosabb együttműködés lehetősége, hiszen egy célért dolgoznak: Győr város turizmusáért.
5. számú diagram Forrás: Saját kutatás eredményei alapján, saját szerkesztés
Az 5. számú diagram válaszadói „A Látogatóközpont mennyire segíti az Ön munkáját, illetve mennyire elégedett az intézmény működésével?” kérdésre adott válaszainak százalékos megoszlását mutatja. A válaszokból kitűnik, hogy a legnagyobb százalékban (44%) elégedettek, azaz nagyban segíti a Látogatóközpont a munkájukat. A válaszadók 10%-a nem elégedett a Látogatóközpont munkájával. Itt is 8% azok aránya, akik nem ismerik, hogy a turisztikai központ milyen módon tudna együttműködni és segíteni a turisztikai szakma munkáját. Az egyéb kategóriában egy szöveges válasz érkezett vissza: „Amiben tud segít” válasszal. A kérdőívekre kapott válaszok alapján összességében elmondható, hogy a ház működésével a turisztikai szakemberek jobbára elégedettek és úgy ítélik meg, hogy a Látogatóközpont segíti a munkájukat. Azonban a jövőben érdemes szorosabbra 376
fűzni a győri szakemberekkel a kapcsolatot és részletesen megismertetni a Látogatóközpont szolgáltatásait és további turisztikai együttműködési lehetőségeket feltárni, mert a cél közös: megismertetni, hogy Győr a hazai idegenforgalmi piacon egy vonzó turisztikai city desztináció, ahova érdemes ellátogatni. Győr sok lehetőséget rejt magában, a Látogatóközpont munkatársai azért vannak, hogy a kínálat-tengerben eligazítsák a városunk vendégeit és a győrieket egyaránt. A győri idegenforgalomban dolgozók küldetése hogy a vendégek minél több napot töltsenek a városban és élményekkel gazdagon, elégedetten távozzanak! 8. Összegzés A győri önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az idegenforgalomra. A turisták megszólítása fontos feladat, ennek érdekében a város a helyi szállásadókkal és a győri
intézményekkel
együttműködve
immár
5
éve
különböző
tematikájú
programcsomagokkal csábítja az érdeklődőket. A 2017-es EYOF kapcsolódó speciális létesítmények megépítésével Győr olyan beruházásokat hajt végre, melyek hosszú évekre meghatározzák a város összképét és a turisztikai fejlődés irányát. A fejlesztések által kitárul a konferencia- és a sportturizmus kapuja a városban. Győr városa 2012-ben kétszintes, modern, a 21. századi igényeket kielégítő, frekventált helyen elhelyezkedő turisztikai Látogatóközponttal gazdagodott. Az új épület magába foglalja a Tourinform Győr irodát, valamint interaktív kiállításokkal, konferencia teremmel és souvenir bolttal bővíti a város szolgáltatásait. A Látogatóközpont fő küldetése a helyi lakosok, hazai és külföldi turisták érdeklődésének felkeltése a városban található számos érték iránt. A két évvel ezelőtt átadott turisztikai szolgáltatóház a győri turisztikai szakma visszajelzései alapján sikeresnek mondható, méltó előszobája Győr városának. Összességében a Látogatóközpont a város önkormányzatának fejlesztési terveit szem előtt tartva tevékenységével hozzájárul, hogy Győr és környéke egyre látogatottabb, frekventált turisztikai célponttá váljék.
377
9. Irodalomjegyzék 1. Enyedi Gy. 1997, A sikeres város (Key Issues for Prosperity of Cities), Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. pp. 1-7. 2. KSH lekért adatai (Kása Katalin), 2013. március 30. 3. Michalkó G. 1999, A városi turizmus elmélete és gyakorlata, MTA Földtudományi Kutató Intézet, Budapest. pp. 23-25. 4. Michalkó, G.- Rátz, T. 2005 A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai; In: Enyedi, Gy. - Keresztély, K. (szerk.): A magyar városok kulturális gazdasága; MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 123141. 5. Tóthné Kardos K, 2013. KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. Beszámoló és mérleg, pp. 1-9. 6. Tóthné Kardos K, 2013. KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. Üzleti Terv 2013. pp. 1-16. 7. http://gyor.hu, letöltés: 2014.02.16 8. http://gyorplusz.hu/cikk/a_gyorben_epulo_jovorol.html, letöltés: 2014.04.06
378
ERCSEY Ida Széchenyi István Egyetem
Az életminőség a régió minősége? A piramis modell alapján a régiók versenyképességének középpontjában a régióban élők életminőségének javítása áll. A kulturális intézmények, és a kulturális tevékenységek
fontos
szerepet
játszhatnak
egy
régió
vonzerejében.
Az
életminőségnek az objektív tényezők mellett vannak szubjektív összetevői és ezek mérésével kaphatunk teljes képet a fogyasztók érzékelt jól-létéről. Az életminőséggel foglalkozó tanulmányok azt mutatják, hogy az élettel való elégedettség az élet különböző
területein
szerzett
tapasztalatokkal,
és
az
ezzel
kapcsolatos
elégedettséggel magyarázható. Az empirikus kutatás célja annak feltárása, hogy a kulturális
aktivitás
milyen
hatással
van
az
igénybevevők
életminőségének
értékelésére. Feltételezhető, hogy a kultúra, mint iparág által kínált szolgáltatások növelik a fogyasztók emocionális jóllétét, a társadalmi kapcsolatokat és pozitív életminőség
észleléshez
hozzájáruljanak megismeréséhez,
vezetnek.
egyrészt másrészt
a a
régió
A
tanulmány lakosok
kulturális
célja,
hogy
eredményei
életminőségének
alaposabb
intézmények
számára
javaslatokat
fogalmazzon meg az alkalmazható marketing eszközök tekintetében. 1. Bevezetés A huszadik század hatvanas éveiben a fejlett országokban újrafogalmazták a társadalom alapvető célkitűzéseit, amely szerint a fejlődés útja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jóllétének, életminőségének javítása. A jóléti társadalmakban megfogalmazott deklaráció jelentős hatást gyakorolt a kutatókra. Egymással szinte párhuzamosan indult meg az életminőség kutatása a szociológia, a pszichológia és az orvostudomány területén. A „place marketing” képviselői a régió, a település minőségét objektív és szubjektív nézőpontból tárgyalják, azt vizsgálják, hogy egy létező entitás esetében, milyen kapcsolat van az épített és természeti környezet, valamint a mindennapi életvitelhez 379
tartozó feltételek minősége és a lakosok észlelése és értékelése között. A fenntarthatóság és életminőség (Moser, 2009), a környezeti minőség és életminőség (Marans, 2003) vizsgálatához kifejlesztett koncepciók az objektív tényezők, a szubjektív értékelés és az életminőség dimenziók és az általános életminőség közötti összefüggést modellezik (Campbell-Converse-Rodgers, 1976; Marans-Mohai, 1991). A rendszerváltás óta a magyar társadalom egyes rétegei nemcsak szegényebbek lettek,
hanem
elégedetlenebbek
is,
és
ha
az
életminőség
összetevőire
koncentrálunk, mint az emberi kapcsolatok minősége, a depressziós neurotikus tünetek jelenléte, az önértékelés, az értelmes élet, akkor meglehetősen kedvezőtlen szintet mutat a szubjektív életminőség Magyarországon (Skrabski-Kopp, 1999; Andorka, 1996). Az életminőséggel foglalkozó tanulmányok azt mutatják, hogy az élettel való elégedettség az élet különböző területein szerzett tapasztalatok, illetve az ezzel kapcsolatos elégedettséggel magyarázható (Campbell és társa, 1976). Ez a megközelítés
azt
feltételezi,
hogy
az
emberek
az
élet
egészével
való
elégedettségüket a részekkel való elégedettség alapján számolják ki (bottom-up elv). Ugyanakkor Heady és társai (1991) véleménye szerint inkább a top-down effektus működik a szubjektív jóllét meghatározásakor, hiszen amikor általában elégedettek vagyunk, akkor az élet különböző területeivel is elégedettek leszünk. Diener (1984) szerint mindkettő mechanizmus működik bennünk, a pontos választ mindig az adott vizsgálat eredményei döntik el. Ez a tanulmány kiterjeszti az életminőség kutatást egy speciális terület vizsgálatára, nevezetesen feltárja a kulturális tevékenységek és a fogyasztók szubjektív életminősége
közötti
kapcsolatot.
A
kulturális
intézmények,
a
kulturális
tevékenységek és a kreatív iparágak fontos szerepet játszhatnak egy régió vonzerejében és gazdasági fejlődésében. Emellett a kultúra forrásként szolgál a közösség identitása és értékei szempontjából, és hatással van a fogyasztók életminőségére. A háztartási fogyasztási kiadások szerkezetében jelentősek az EU tagországok közti különbségek, amelyek az eltérő gazdasági, kulturális fejlettségből, életmódbeli sajátosságokból következnek. A kultúrára és szórakozásra fordított kiadás aránya a magas életszínvonalú országokban a legjelentősebb (Ausztria 12.6 %, Svédország 13.3 %), nálunk ez a szolgáltatási csoport a kiadások 8.5 %-át jelenti. A nemzetközi marketing szakirodalomban csak kevés kutatás fókuszált az életminőség és a kulturális szolgáltatások értékelése kapcsolatának elemzésére. 380
Michalos (2005) azt vizsgálta, hogy a művészetek „fogyasztása” milyen hatással van az életminőségre, és eredményei azt mutatták, hogy kanadai fogyasztási környezetben ez a hatás kismértékű. Ugyanakkor hiányolható olyan kutatás, amely azt tárja fel, hogy a kulturális szolgáltatások igénybevétele és a fogyasztók kulturális tevékenysége, aktivitása milyen befolyást gyakorol a fogyasztók szubjektív életminőségére. Feltételezhető, hogy a kultúra, mint iparág által kínált értékes szolgáltatások, és tevékenységek növelik a fogyasztók emocionális jóllétét, a társadalmi
kapcsolatokat,
az
ismeretszerzést
és
végül
pozitív
életminőség
észleléshez vezethetnek. 2. Az életminőség szakirodalmának áttekintése 2.1. Az életminőség definiálása Megállapítható, hogy még nem jött létre konszenzus az életminőség definiálásában és a kutatási témakörtől, a konkrét kutatási céltól függően egymástól eltérő értelmezést használnak. A fogalmi zűrzavart az is növeli, hogy az életminőség értelmezésében különböző nézeteket találunk arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők járulnak hozzá az életminőséghez és mi tekinthető az életminőség eredményének. Az életminőség kutatások jeles szerzője (Diener, 1997) szubjektív nézőpontból az életminőséget és a jóllétet (well-being) egymás szinonimájának tekinti. A szubjektív életminőség Diener megfogalmazása alapján az, ahogyan az emberek értékelik saját életüket, és magában foglalja az élettel való elégedettséget, a boldogságot, a kellemes érzéseket, továbbá a kellemetlen hangulatok és érzelmek relatív hiányát. Veenhoven (1997) a szubjektív életminőség szinonimájának tekinti a boldogságot, valamint az élettel való elégedettséget. A szakirodalomban az életminőség meghatározására három fő definíció típust különíthetünk el. Az első a globális
definíció,
amely
általában
magában
foglalja
az
elégedettséget-
elégedetlenséget vagy a sikert-sikertelenséget, és keveset szól az életminőség lehetséges összetevőiről. Ez a leginkább elterjedt meghatározás az életminőség kutatásokban. A másik a komponens definíció, amely az életminőséget összetevőire bontja vagy azonosítja azokat a kulcsjellemzőket, amelyeket fontosnak ítél az életminőség értékelésében. Ennél a megközelítésnél a kutatók mind az objektív, mind a szubjektív aspektust alkalmazzák. Ezen kívül a fókuszált definíciók az 381
életminőségnek csak egy vagy néhány dimenziójára koncentrálnak. A definícióknak ez a harmadik típusa elsősorban az egészségkutatásokban terjedt el. Általában a legtöbb szerző definiálás nélkül használja az életminőség terminust, majd az operacionalizálás és a mérés után következtethetünk az életminőség fogalmi meghatározására. 2.2. Életminőség kutatások a kulturális iparágban A nemzetközi és különösen a hazai marketing szakirodalomban viszonylag kevés kutatás foglalkozik a szolgáltatások és a szubjektív életminőség kapcsolatának elemzésével. A vizsgált témával foglalkozó jelentősebb tanulmányok között csak négy (Burack és társai, 2003; Coffman és Adamek, 1999; Michalos, 2005; Wood és Smith, 2004) fókuszál a kulturális aktivitás életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatával. Burack (2003) a zenehallgatás életminőségre gyakorolt hatását vizsgálja szanatóriumban élő idős emberek esetében. Ugyanakkor Coffman és Adamek (1999) aktívan zenélő szeniorokra fókuszál, Wood és Smith (2004) pedig a népszerű élő zenei eseményeken szereplő, és résztvevő személyek életminőségével foglalkozik. Michalos (2005) a művészetet szélesebb értelemben használja és a művészeti aktivitás és az életminőség közötti kapcsolatot vizsgálja egy kanadai város lakosai körében. Ugyanakkor más szerzők kiszélesítik a kutatási területet és a szabadidős tevékenységnek az életminőséghez való hozzájárulását értékelik, és nem foglalkoznak specifikusan a kulturális szolgáltatásokkal és részvétellel. Ezen tanulmányok célsokasága tekintetében látható, hogy Bowling és Gabriel (2004) továbbá Silverstein és Parker (2002) leszűkítik a brit illetve svéd idős emberekre, Kelly (2001) pedig az ír súlyos állapotú, mentális betegekre. Michalos és Zumbo (2000) felnőtt kanadai városi lakosok (Prince George) véleményére építette kutatását. A kultúrával kapcsolatos életminőség kutatások jellemzőit az 1. táblázatban foglaltam össze.
382
1. táblázat: A kultúrával kapcsolatos életminőség kutatások fókusza és célsokasága A kutatás fókusza
Célsokaság
Szakirodalmi hivatkozás
Zenehallgatás
Szanatóriumban élő idős
Burack és társai
emberek (USA)
(2003)
Idős emberek (aktívan zenélnek)
Coffman és Adamek
(USA)
(1999)
Művészeti aktivitás
Idős lakosok (Kanada)
Michalos (2005)
Zenei
Zenei rendezvények aktív
Wood és Smith
rendezvényeken
résztvevői (Anglia)
(2004)
Idős lakosok (Anglia)
Bowling és Gabriel
Aktív zenélés
részvétel Szabadidő tevékenység
(2004)
Szabadidő
Mentális betegek (Írország)
Kelly és társai (2001)
Felnőtt lakosok (Kanada)
Michalos és Zumbó
tevékenység Szabadidő tevékenység
(2000)
Szabadidő
Idős emberek (Svédország)
tevékenység
Silverstein és Parker (2002)
Forrás: saját szerkesztés Hogyan konceptualizálható és mérhető az életminőség? A kutatási témához kapcsolódó tanulmányok közül csak kettő (Bowling és Gabriel, 2004; Coffman és Adamek, 1999) végezte el az életminőség konceptualizálását, a többinél az operacionalizálásból következtethetünk arra, hogy a szerző melyik életminőség koncepciót használja az adott kutatáshoz. Megállapítható, hogy mindegyik tanulmány a fogyasztók által észlelt életminőséget, a szubjektív életminőséget alkalmazza, ugyanakkor az életminőség operacionalizálása eltéréseket mutat. Három kutatásban az életminőség az élettel való elégedettséget jelenti, más tanulmányokban pedig a globális
létet.
Ezen
kívül
Michalos
(2000;
2005)
az
életminőség
operacionalizálásához más koncepciókat is segítségül hívott, nevezetesen a boldogságot és a szubjektív jóllétet. 383
Az életminőség mérésénél egyrészt megjelenik az életminőség többdimenziós koncepciója,
amelynél
a
válaszadók
az
élet
különböző
területeivel
való
elégedettséget értékelik (Bowling és Gabriel, 2004), vagy felsorolják, és fontosság szerint minősítik azokat a faktorokat, amelyek hozzájárulnak életminőségükhöz (Coffman és Adamek, 1999). Globális szintre vonatkozóan az élettel való általános elégedettség mérhető egy elemű vagy több elemű eszközzel vagy a kettő kombinációjával. Kvalitatív és/ vagy kvantitatív kutatás? A szakirodalmi áttekintésben bemutatott tanulmányokból három mind a kvalitatív, mind a kvantitatív kutatási módszert alkalmazta a kutatás célkitűzésének és információigényének megfelelően. A kutatás feltáró szakaszában lebonyolított mélyinterjúkkal azonosíthatók az életminőség értékelésének összetevői és mechanizmusa, és az interjúalanyok által kedvelt kulturális tevékenységek. Több tanulmányban csak kvantitatív eljárást használtak a fogyasztók kulturális – szabadidő aktivitása és az életminőség globális, dimenzionális szintje közötti összefüggés méréséhez. Wood és Smith (2004) kvalitatív kutatás keretében szerzett tapasztalatot a zenei eseményeken szereplő és aktívan résztvevő személyek érzékeléséről és észleléséről. A kulturális aktivitással kapcsolatos életminőség kutatásokban három megközelítés figyelhető meg. Az első az életminőség többdimenziós vizsgálata, amely feltárja a kulturális fogyasztással kapcsolatos azon faktorokat, amelyek hozzájárulnak meghatározott célcsoport életminőségéhez (Bowling és Gabriel, 2004; Coffman és Adamek, 1999). Mivel ezek a tanulmányok az időskorú emberekre fókuszálnak, feltételezhetően a kulturális aktivitás életminőség értékelésben játszott szerepének relatív fontossága eltér a többi populációtól. Ezen kívül az aktívan zenélő személyek fontosabbnak minősítették a kulturális részvétel életminőségre gyakorolt hatását. A szabadidős tevékenység 7 területéből az egyik a kulturális aktivitás, amelynél mind a társasági, mind az egyéni részvétel kedvező életminőség észleléshez vezetett. A második egy globális konstrukció, amelynél azt mérik, hogy a fogyasztók kulturális aktivitásának
vagy
szabadidős
tevékenységének
milyen
hatása
van
az
életminőségre összességében (Bowling és Gabriel, 2004; Michalos és Zumbo, 2000; Burack és társai, 2003; Michalos, 2005; Kelly és társai, 2001; Silverstein és Parker, 2002). Az eredmények azt mutatják, hogy a művészetben erősen érintett kanadai lakosok aktivitásának is csak kismértékű hatása van az általános életminőségre. Szanatóriumban élő amerikai szeniorok zenehallgatás előtti és utáni emocionális 384
állapotát vizsgálták, és az összehasonlítás nem mutatott jelentős különbséget. A szabadidő tevékenységgel kapcsolatos kutatásokban a kulturális részvétel pozitív hatást és kapcsolatot mutatott a globális életminőséggel. Végül a harmadik csak kvalitatív megközelítést használ egy specifikus kulturális aktivitás (élő zenés rendezvényen való részvétel) és az életminőség kapcsolatának megértéséhez (Wood és Smith, 2004). Ennél a kutatásnál a kulturális részvétel pozitív hatással van az emocionális jóllétre, de nincsen közvetlen hatása az anyagi életfeltételekre. A 2. táblázat mutatja a kultúrával kapcsolatos életminőség kutatásoknál alkalmazott módszert és a kutatások eredményeit. 2. táblázat: A kultúrával kapcsolatos életminőség kutatások módszere és eredménye A kutatás módszere
Eredmény: életminőségre
Szakirodalmi
gyakorolt hatás
hivatkozás
Kulturális aktivitás Kvalitatív és
Nincsen hatás az
Burack és társai
kvantitatív
életminőségre
(2003)
Kvalitatív és
Jelentős hatás az
Coffman és Adamek
kvantitatív
életminőségre
(1999)
Kvantitatív
Kis pozitív hatás az
Michalos (2005)
életminőségre Kvalitatív
Pozitív hatás az emocionális
Wood és Smith
jóllétre
(2004)
Szabadidős tevékenységek Kvalitatív és
A társasági és egyéni kulturális
Bowling és Gabriel
kvantitatív
aktivitás pozitív hatása az
(2004)
életminőségre Kvantitatív
Gyenge korreláció a napi aktivitás és az életminőség között
385
Kelly és társai (2001)
Kvantitatív
Erősebb korreláció az
Michalos és Zumbó
aktivitással való elégedettség
(2000)
és a globális életminőség között Longitudinális
Csak a rekreációs aktivitás
Silverstein és Parker
kutatás, kvantitatív
hatását méri
(2002)
Forrás: saját szerkesztés Az emberek szubjektív életminőségét befolyásolja az adott társadalom fejlettsége, ahol az egyén él, valamint a személy társadalomban elfoglalt helye. 3. Empirikus kutatás az életminőség és a kulturális aktivitás kapcsolatának vizsgálatához Ebben a fejezetben először áttekintjük az empirikus kutatás célkitűzéseit, és kutatási kérdéseit, majd megtárgyaljuk a kutatás feltáró szakaszát és legfontosabb eredményeit. 3.1. A kutatás célja, kutatási kérdések A szubjektív életminőség komplex kategória, az életminőséget befolyásoló tényezők nagyon sokrétűek, így ennek a témakörnek csak egy szeletét vizsgáljuk meg. Az empirikus kutatás alapvető célkitűzése annak vizsgálata, hogy a kulturális szolgáltatások igénybevétele, és a kulturális aktivitás milyen hatást gyakorol a fogyasztók életminőségére. Módszertani szempontból kutatásomnak három kulcskérdése van, és a kutatás kérdéseit is ennek megfelelően fogalmazom meg. Sarkalatos kérdés a szubjektív életminőség kutatásokban, hogyan definiáljuk az életminőséget: a globális, a dimenzionális vagy a fókuszált megközelítés alapján. Tehát az első kutatási kérdés: 1. Mi jellemzi a fogyasztók életminőség értékelését: a globális szemlélet vagy az élet egyes területein szerzett tapasztalat dominál? A szubjektív életminőség vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a globális értékelés és az élet egyes részterületein tapasztalt elégedettség között kapcsolat áll 386
fenn. A utilitáriusok szerint úgy értékeljük életünket, hogy egy mentális kalkulussal összegyűjtjük a jó és rossz tényezőket és egyenleget készítünk. A másik lehetőségnél az értékelés fordított, fentről lefelé tart. Tehát a második kutatási kérdés: 2. A szubjektív életminőség és az élet egyes területein tapasztalható elégedettség hogyan függ össze? A kulturális aktivitáshoz kapcsolódó életminőség vizsgálata során több kutatás arra az eredményre jutott, hogy a vizsgálat fókusza, a kultúra széles vagy szűk értelmezése különböző mértékben hat az egyén általános életminőségére és az élet egyes részterületein észlelt életminőségre. Tehát a harmadik kutatási kérdés: 3. A fogyasztók által igénybevett kulturális szolgáltatás és végzett kulturális tevékenység milyen hatást gyakorol a szubjektív életminőségre? Az empirikus kutatás feltáró, kvalitatív fázisa A kutatás előkészítő fázisában hat kiscsoportos interjút folytattunk le 2011 tavaszán, március hónapban. Azért döntöttem a kiscsoportos interjú alkalmazása mellett, mert a csoportos interjú dinamikája biztosítható, a felkért 4-5 résztvevő aktívan részt vesz a beszélgetésben. A résztvevők kiválasztásához meghatároztam a kutatás alapsokaságát, Magyarország két régiójában, Nyugat-Dunántúlon és KözépDunántúlon vizsgálom a szubjektív életminőség és a kulturális szolgáltatások kapcsolatát. A kiscsoportos beszélgetések lefolytatásához „vezérfonalat” állítottam össze. A résztvevők kiválasztásánál ügyeltem arra, hogy a különböző életkorú személyek külön csoportba kerüljenek, és mind a megyeszékhelyen, mind az egyéb városban és községben élők is képviseltetve legyenek. A kultúra iránti attitűdöt, a kultúra-barát, vagy a kultúrától idegenkedő magatartást a fogyasztók iskolai végzettsége
is
befolyásolja,
ezért
a
csoportok
összetételénél
az
iskolai
tanulmányokra külön hangsúlyt helyeztem. A kiscsoportos interjúk témája három csoportba sorolható, ezek a következők:
Az életminőség értelmezése, értékelése, és összetétele a csoporttagok számára
A kultúra megnyilvánulása, értékelése és szerepe a résztvevők életében
Az életminőség és az igénybevett kulturális szolgáltatások, a kulturális aktivitás kapcsolatának feltárása
Először a résztvevőkkel az életminőségről beszélgettünk. Amikor a csoport résztvevői értékelik saját életüket, egyrészt minősítik az életüket általában, másrészt 387
az élet egyes területeit, amelynél a következő fontossági sorrend alakult ki: egészség, család, barátok, munka, boldogság, pénzügyi biztonság, kulturált környezet, szabadidő eltöltése, és természeti környezet. A résztvevők véleménye alapján elmondható, hogy az élet fontos tényezőivel való elégedettség jelentős hatást gyakorol az általános életminőségre. A beszélgetés során arra is fény derült, hogy az életminőség értékelés különböző szakaszában a fontos események, mint mérföldkövek jelennek meg, pl. önálló élet, lakásvásárlás, vállalkozás létrehozása. Ezek után a kultúra megnyilvánulási formáit idéztük fel, amely nagyon sokféle módon jelenik meg a csoporttagok életében. A résztvevők által leggyakrabban említett kulturális tevékenységek: színház, múzeum, kiállítás, mozi, könyvtár, előadás, szórakozás, beszélgetés különböző kultúrájú emberekkel, borkóstoló, önképzés, koncert, népművészeti program, tánc, olvasás és vallás. A kulturális aktivitással kapcsolatos preferencia, az igénybevételi gyakoriság, az involvement, és a minőség tekintetében lényeges különbséget találtunk az interjúalanyok életkora és társadalmiiskolázottsági státusza alapján. Bátorítottam a résztvevőket, hogy mondják el tapasztalataikat, a kulturális szolgáltatások igénybevétele, a kulturális aktivitás milyen hatással van rájuk. A csoportos interjú résztvevői beszámoltak érzéseikről (pl. öröm, kikapcsolódás, energiát ad a mindennapokra), és pozitív tapasztalataikról (pl. tudás). Negatív vélemény olyan formában került szóba, hogy kultúra nélkül nagyon „unalmas, üres lenne az élet, mint a sivatag”, hiányozna a „valódi érték”. Mivel az interjúalanyok gyakrabban vesznek részt társas kulturális programokon, mint egyéni formában, a társas kapcsolat kialakulása, ápolása és társadalmi megítélése markánsan megjelent az emocionális érzékelés mellett. A kvalitatív kutatás hozzájárult a próbakutatás előkészítéséhez. A pilotkutatás célja és eredményei A próbakutatás célja, hogy elvégezzem azon hipotézisek tesztelését, amelyeket az empirikus kutatás 2. és a 3. kutatási kérdéséhez állítottam fel. Hipotézis a második kutatási kérdéshez:
H1a: A szubjektív életminőség észlelésénél mind a top-down, mind a bottom-up értékelési mechanizmus jelen van.
H1b: A szubjektív életminőség általános értékelése és az életminőség dimenziók között szignifikáns kapcsolat áll fenn. 388
Hipotézis a harmadik kutatási kérdéshez:
H2a: A fogyasztók kulturális aktivitása pozitív hatást gyakorol az életminőség dimenziókra.
H2b: A házon kívüli kulturális tevékenység gyakorisága és az életminőség dimenziók között szignifikáns kapcsolat áll fenn.
Kutatásunk célsokasága egy magyarországi régió (Nyugat-Dunántúli Régió) 14 év feletti lakossága, akik részt vesznek valamilyen kulturális tevékenységben. Az alkalmazott mintavételi módszer nem véletlen, és kvótás mintavétel, az alkalmazott kvótajellemzők: életkor és lakóhely. A sztenderd kérdőív lekérdezése személyes megkérdezési
technikával
történt,
amely
lehetővé
tette
a
kvótajellemzők
kontrollálását és a válaszadási arány növelését. Várakozásomtól eltérően, a válaszadók együttműködési készsége kedvezően alakult, önként és önállóan töltötték ki a kérdőívet, és biztosítottam Őket az adatok és információ név nélküli kezeléséről. A pilotkutatás mintanagysága 238 fő, melynek 54 %-a nő és a többi férfi. A válaszadók mintegy harmada megyeszékhelyen él, ahol sokkal több fajta kulturális aktivitásra nyílik lehetőség, mint a kisebb vidéki városokban (39 %) és falvakban (35 %). A minta életkor szerinti összetétele: 14-25 éves korosztály 27 %, a 26-45 éves korcsoport 48 %, és a 46-70 év közöttiek aránya 25 %. H1a hipotézis tesztelése Az életminőség mechanizmus vizsgálatához, egyrészt az életminőség hierarchia modellnek, másrészt a kiscsoportos interjúknak megfelelően, három kategóriát alkalmaztam (top-down és bottom-up elv, legfontosabb tényezők alapján értékeli életminőségét). A próbakutatás eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók életminőségének értékelésében mind a top-down (33 %), mind a bottom-up (30 %) mechanizmus jelen van. Ezen kívül a legtöbb alany (37 %) életének legfontosabb tényezői alapján értékeli életminőségét (1. ábra).
389
Top down elv 33%
Legfontosabb tényezők alapján értékeli életminőségét 37%
Bottom-up elv 30%
1. ábra: A szubjektív életminőség értékelése Forrás: saját szerkesztés Várakozásom beigazolódott, a kulturális aktivitásban érintett válaszadók szubjektív életminőség észlelésénél a top-down és a bottom-up értékelési mechanizmus is jelen van, de legtöbb válaszadó a „legfontosabb tényezők” mechanizmus alapján értékel, a H1a hipotézist részben elfogadom. H1b hipotézis tesztelése Az eredmények birtokában látható, hogy az életminőség különböző részterületei közül a legfontosabbak az egészség, az anyagi biztonság és a családi illetve párkapcsolat. Ugyanakkor a legfontosabb dimenziók válaszadói értékelésénél kaptam viszonylag gyenge minősítést és jelentős eltérést a fontosság és elégedettség tekintetében. A szakirodalom, és a kvalitatív kutatás során felmerült szempontok figyelembevételével, az életminőséggel való általános elégedettség (1: egyáltalán nem vagyok elégedett, .. 5: teljes mértékben elégedett vagyok), és az élet részterületeivel való elégedettség (1: nagyon rossz,… 5: nagyon jó) méréséhez ötfokozatú értékelő skálát használtam. A marketing szakirodalom alapján (SajtosMitev, 2007; Hofmeister-Simon-Sajtos, 2003; Oliver, 1997) az elégedettségi és minősítő skála metrikus, és az intervallum skálák csoportjába tartozik. Az életminőség általános értékelése és az egyes dimenziók észlelése közötti kapcsolat értelmezéséhez korrelációelemzést futtattam le. Az elemzés eredményei alapján megállapítható, hogy az életminőséggel való általános elégedettség és az élet fontos 390
részterületeivel való elégedettség között szignifikáns kapcsolat van. Tehát a válaszadók egészségével való elégedettség, az anyagi helyzet szubjektív értékelése, a családi helyzet minősítése és a szabadidő eltöltésével való elégedettség valamint az élettel való általános elégedettség között közepesen erős, pozitív összefüggés áll fenn (3. táblázat). A válaszadók életének többi részterülete (lakáshelyzet, lelki élet, környezet) nem adott szoros kapcsolatot az életminőség általános értékelésével. 4. táblázat: A globális életminőség és az életminőség dimenziók közötti kapcsolat Az életminőség általános
A szubjektív életminőség
értékelése
részterületeinek értékelése
Az életminőséggel való
Egészséggel való
általános elégedettség
elégedettség Anyagi helyzettel való
Korrelációelemzés eredménye r=0,330, Sig. = 0,01 r=0,333, Sig.= 0,01
elégedettség Családi élettel való
r=0,340, Sig.= 0,01
elégedettség Szabadidő eltöltésével való
r=0,290, Sig.= 0,01
elégedettség Forrás: saját kutatás Várakozásom részben igazolható: a szubjektív életminőség általános értékelése és a fontos életminőség dimenziók (egészség, anyagi helyzet, családi élet, szabadidő) között szignifikáns kapcsolat áll fenn, a H1b hipotézist részben elfogadom. H2a hipotézis tesztelése A kulturális aktivitás és a szubjektív életminőség közötti kapcsolatot két megközelítésben vizsgáljuk. Először megnézzük mennyire jellemző, hogy a fogyasztók kulturális aktivitása pozitív változást eredményez közvetlenül a szubjektív életminőség egyes részterületeire vonatkozóan. Várakozásainknak megfelelően a legtöbb válaszadó véleménye alapján, a kulturális programok a szabadidő eltöltésében és a műveltség megszerzésében játszanak jelentős szerepet. Ezen kívül a baráti kapcsolatok ápolásában és a családi valamint a párkapcsolat fenntartásában érzékelhető nagymértékű hatás. Az egészségkutatásokban kapott 391
eredményekhez képest kevesebb válaszadó egészségi állapotában nyújt pozitív változást a kulturális rendezvényeken való részvétel. A kulturális aktivitás és a szubjektív életminőség dimenziói közötti kapcsolatot jól szemlélteti a 2. ábra.
5,00
4,73 4,24
4,00
4,20
3,89
3,73
4,00
3,59
3,39
3,00
3,34
3,34
2,63 2,40
2,00 1,00 szabadidő
barátok
14-25 év
család
társadalmi helyzet
26-45 év
46-70 év
2. ábra: Az Ön által kedvelt kulturális programon (okon) való részvétel milyen mértékben jelentett pozitív változást a következő területeken? Forrás: saját szerkesztés Tehát előzetes várakozásom részben beigazolódott, a fogyasztók kulturális aktivitása pozitív hatást gyakorol a következő életminőség dimenziókra: család, barátok, társadalmi helyzet, szabadidő, a H2a hipotézist részben elfogadom. H2b hipotézis tesztelése A kulturális aktivitás és a szubjektív életminőség közötti kapcsolat értékeléséhez a másik
megközelítés
esetében
közvetett
módszerrel
dolgozok.
Először
meghatározom a különböző kulturális programokon való részvétel gyakorisági szintjeit (elmúlt hónapban; 2-3 hónap; 6-12 hónap; ritkábban, mint évente; soha) és annak eloszlását a pilot kutatás adatai alapján. Majd ezt követően megvizsgálom, hogy az adott életminőség dimenzió átlagos értéke mutat-e jelentős eltérést különböző intenzitás szintek esetében. Az összefüggések értelmezéséhez a válaszadók demográfiai és társadalmi tényezőit is figyelembe veszem. A házon kívüli kulturális programok közül a leglátogatottabbak a mozi, a színház és a könyvtár, a 392
zenei rendezvények közül a könnyűzenei koncertek. Jelentős eltéréseket kaptam az életkor, és a lakóhely típusa alapján, a fiatalok a mozit és a könnyűzenei koncerteket preferálják, a középkorúak körében pedig a színházi előadások kedveltek. A legfiatalabbak
(14-18
évesek)
múzeumokba.
Várakozásomnak
látogatásánál
legalacsonyabb
és
az
idősebb
megfelelően a
részvételi
a
korúak
gyakrabban
komolyzenei
arány.
Az
járnak
hangversenyek
életminőség
egyes
részterületeivel való elégedettség és az eljáró kulturális tevékenységek intenzitása közötti kapcsolat vizsgálatához varianciaelemzést futtattam le. A legkedveltebb kulturális tevékenységek igénybevételi gyakorisága és az élet egyes részterületeinek fogyasztói értékelése között szignifikáns kapcsolat áll fenn. Az eredmények alapján azoknak a válaszadóknak, akik gyakrabban járnak színházba magasabb az egészségi állapottal (átlag:4,05), a családi élettel (4,27), és a lelki élettel (3,73) való elégedettségük, a többi kategóriához képest. 4. táblázat: Házon kívüli kulturális tevékenységek gyakorisága és az életminőség közötti kapcsolat Házon kívüli kulturális tevékenységek Színházba járás gyakorisága (5 kategória)
Moziba járás gyakorisága (5 kategória)
A szubjektív életminőség részterületeinek értékelése (minta átlag) Egészséggel való elégedettség (3,91) Családi élettel való elégedettség (4,22) Lelki élettel való elégedettség (3,33) Egészséggel való elégedettség (3,91) Baráti kapcsolatokkal való elégedettség (4,08) Lelki élettel való elégedettség (3,73)
Könnyűzenei koncertre járás Családi élettel való gyakorisága elégedettség (4,22) Forrás: saját kutatás
393
Varianciaelemzés eredménye F= 2,416, Sig.=0,037, Eta2= 0,049 F= 2,333, Sig.=0,043, Eta2= 0,047 F= 2,843, Sig.=0,016, Eta2= 0,057 F= 3,400, Sig.=0,006, Eta2= 0,067 F= 4,486, Sig.=0,001, Eta2= 0,086 F= 2,260, Sig.=0,049, Eta2= 0,045 F= 3,082, Sig.=0,010, Eta2= 0,061
A moziba járás intenzitási szintje a baráti kapcsolatok (4,67), az egészségi állapot (4,33), és a lelki élet (4,33) kedvezőbb értékelésében jelenik meg. Ezen kívül a családi élettel való elégedettség (4,49) és a könnyűzenei rendezvényeken való részvétel gyakorisága között szignifikáns összefüggést találtam (4. táblázat). Az otthonülő kulturális tevékenységek közül a TV-nézés vezet életkortól függetlenül, minden korosztály esetében. A televíziózás olyan kulturálódási és szórakozási forma, amely jelentős változáson esett át, a kínálat rendkívüli mértékben kibővült, a lakosok részéről pedig erőteljes kereslet mutatkozott az új szolgáltatások és programok iránt. Könyvolvasásra lényegesen kevesebb alkalmat találnak a megkérdezett személyek, és az eredmények további árnyalása szempontjából az is lényeges lenne, hogy milyen műveket vesznek kézbe. A könyvolvasás gyakoriságát tekintve magasabb a középkorúak és idősek aktivitása a fiatalokhoz képest. A kultúrához való hozzájutás harmadik helyszíne a szabad terek, illetve szabad épületek, melyek szerepe megnövekedett. Elsősorban az ingyenes szabadtéri fesztiválok kedveltek a fiatal korosztály esetében, nemek tekintetében szignifikáns eltérést kaptam a nők javára, ugyanakkor az idősebbek (46-70 év) 26 %-a még soha nem járt ilyen fesztiválon. A belépőjegyes fesztiválokon is kiemelkedő a fiatal korosztály részvétele és a fesztivált elutasító személyek aránya a 46-70 éves korosztályban a legmagasabb. A fesztiválokon való részvétel gyakorisága és a szubjektív életminőség dimenziói közötti kapcsolat vizsgálatához varianciaelemzést végeztem. Az adatok a fiatalok fesztiválozási szokásainak megfelelően, a baráti kapcsolatok értékelésében (4,50 és 4,28) mutattak magasabb értékeket a gyakori fesztiválozók esetében. A fesztiválokon való részvétel gyakorisága és az életminőség közötti kapcsolat eredményeit az 5. táblázat mutatja.
394
5. táblázat: Fesztiválokon való részvétel gyakorisága és az életminőség közötti kapcsolat Házon kívüli kulturális
A szubjektív életminőség
Varianciaelemzés
tevékenységek
részterületeinek értékelése
eredménye
(minta átlag) Belépőjegyes fesztiválokon
Baráti kapcsolatokkal való
F= 3,446,
való részvétel gyakorisága
elégedettség (4,08)
Sig.=0,009, Eta2= 0,056
Ingyenes szabadtéri
Baráti kapcsolatokkal való
F= 3,130,
fesztiválokon való részvétel
elégedettség (4,07)
Sig.=0,009, Eta2= 0,061
gyakorisága Forrás: saját kutatás
Tehát szignifikáns kapcsolat áll fenn a házon kívüli kulturális tevékenységek gyakorisága és a következő életminőség dimenziók között: egészség, családi élet, baráti kapcsolatok, és lelki élet. A H2b hipotézist részben elfogadom. A primer kutatás feltáró fázisa hozzájárul a kutatás kvantitatív szakaszának előkészítéséhez és lebonyolításához. A kutatás következő fázisában meghatározom a kutatási modell változóit, majd elvégzem a változók közötti közvetlen és közvetett kapcsolatok vizsgálatát. 4. Következtetések Ez az empirikus kutatás egy nagyobb, hosszú távú kutatás része, amelynek célja, hogy eredményei hozzájáruljanak egyrészt a magyar lakosok életminőségének alaposabb megismeréséhez és javításához, másrészt a kultúra iparágában működő szervezetek, intézmények számára javaslatokat fogalmazzon meg az alkalmazható marketing eszközök tekintetében. A szubjektív életminőség a fogyasztók személyes véleményén alapul és a válaszadók közvetlen, tudatos vagy érzelmi érzékelésére épül. Kutatás módszertani szempontból az első lényeges kérdés az, hogyan definiálható az életminőség. A szakirodalmi áttekintés és a csoportos interjúk eredményei alapján az első definíció típus, a globális definíció és a második típus, a komponens definíció kombinációja alkalmazható kutatási témánkhoz. Ez a „hibrid” definíció tartalmazza az élettel való 395
általános elégedettséget, és az élet egyes területeinek értékelését. A skála fejlesztés során arra is figyelmet fordítok, hogy meghatározzam milyen irányú az összefüggés a globális szintű értékelés és az élet összetevőinek minősítése között. Az életminőség meghatározásából kiindulva a fogyasztók életminőségét két szinten vizsgálom. Globális szinten egy elemű változóval mérem az észlelt életminőséget a korábbi
kutatási
eredmények
és
a
kvalitatív
kutatás
tapasztalatainak
figyelembevételével. A második szint vizsgálatához a többdimenziós koncepciót használom, és mérem az élet egyes részterületeivel kapcsolatos elégedettséget és fontosságot. A csoportos interjúk alapján kilenc területet azonosítottam: egészség, anyagi biztonság, munka-karrier, család-párkapcsolat, baráti kapcsolatok, lakás, szabadidő eltöltése, lelki élet-vallásosság, tiszta környezet. A szubjektív életminőség értékeléséhez kapcsolódóan két al-hipotézist fogalmaztam meg, melyek részben igazolhatók. Ezen kívül az életminőség általános értékelése és az élet fontos részterületeivel (egészség, anyagi helyzet, családi helyzet, szabadidő eltöltése) való elégedettség között szignifikáns, közepesen erős, pozitív összefüggés áll fenn. Módszertani szempontból fontos kérdés az is, hogy mennyire széles vagy szűk értelemben vizsgálom a kulturális aktivitást. A csoportos interjúkon elhangzott vélemények felhasználásával azonosítottam a legkedveltebb házon kívüli és otthoni kulturális tevékenységeket (színház, mozi, komolyzenei koncert, könnyűzenei koncert, múzeum, könyvtár, olvasás, TV nézés, belépőjegyes fesztiválok, ingyenes szabadtéri fesztiválok, rendezvények, ünnepekhez köthető programok), és nem szűkítettem le a kulturális aktivitást egy speciális kulturális szolgáltatásra vagy tevékenységre. A kulturális aktivitás és a szubjektív életminőség közötti kapcsolat vizsgálatához két al-hipotézist állítottam fel, és mindkét hipotézis részben igazolható. Egyrészt a fogyasztók kulturális aktivitása pozitív változást eredményez közvetlenül a következő életminőség dimenziókra: család, barátok, társadalmi helyzet, szabadidő. Másrészt szignifikáns
kapcsolatot
találtam
a
legkedveltebb
házon
kívüli
kulturális
tevékenységek igénybevételi gyakorisága és az élet egyes részterületei (egészségi állapot, családi élet, baráti kapcsolatok, lelki élet) között. Ezen kívül a szabad terekhez kapcsolódó kulturális tevékenységek igénybevételi gyakorisága és a baráti kapcsolatok szubjektív értékelése között szignifikáns összefüggés áll fenn. Több iparágban végzett vizsgálat alátámasztja a szolgáltatással való elégedettség és az életminőség közötti kapcsolatot (Dagger és Sweeney, 2006; Lee és társai, 2002). 396
További kutatási feladat az igénybevett kulturális szolgáltatás fogyasztói értékelése és az észlelt életminőség közötti összefüggés megismerése. Feltételezhető, hogy az emberek
szabadidejében
igénybevett
kulturális
szolgáltatások
minőségének
értékelése és a kifejtett kulturális aktivitás pozitívan hat az észlelt szubjektív életminőségre.
397
Irodalom:
ANDORKA Rudolf: A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta. Szociológia Szemle. 1996, 1. sz. BOWLING, A., Gabriel, Z.: An integrational model of quality of life in older age. Results from the ESRC/MRC HSRC Quality of Life survey in Britain. Social Indicators Research. 2004, 69(1):1-36. BURACK, O.R., Jefferon, P. - LIBOW, L.S.: Individualised music: A route to improving the quality of life for long-term care residents. Activities, Adaptation and Aging, 2003, Vol. 27, No. 1. CAMPBELL, A.: Subjective Measures of Well-being. American Psychologist. 1976. February. CAMPBELL, A., P. E. CONVERSE, W. L. RODGERS (ed.), The Quality of American Life. New York: Russel Sage Foundation. 1976 COFFMAN, D. D., ADAMEK, M S.: The contributions of wind band participation to quality of life of senior adults. Music Therapy Perspectives. 1999, Vol. 17. No. 1. DAGGER, T.S., SWEENEY, J.C.: The effect of service evaluations on behavioural intentions and quality of life. Journal of Service Research, Vol. 9, No. 1, pp. 3-18. DIENER, E., SUH, E.: Subjective well-being: An interage perspective. Annual Review of Gerontology and Geriatrics, 1997. Vol. 17. DIENER, E.: Subjective well-being. Psychological Bulletin, 1984, Vol. 45. DIENER, E.,SUH, E.: Subjective Well-Being and Age: an International.Analysis. Annual Review of Gerontology and Geriatrics 1998, 17. HAAS, B. K.: Clarification and integration of similar quality of life concepts. Journal of Nursing Scholarship, 1999, Vol. 31. No. 3. HEADY, B., VEENHOVEN, R., WEARING, A.: Top-down versus bottom-up. Theories of subjective well-being. Social Indicators Research, 1991, Vol. 24. HOFMEISTER
TÓTH
Ágnes,
SIMON
Judit,
SAJTOS
László:
Fogyasztói
elégedettség, Alinea Kiadó, Budapest, 2003, 94-96. o. KELLY, S., McKENNA, H., PARAHOO, K.: The relationship between involvement in activities and qualify of life for people with severe and enduring mental illness. Journal of Psychiatric and Mental Health Nursing. 2001, Vol. 8. No. 2.
398
LEE, Dong-Jin, M.J. SIRG, Val LARSEN, Newell D. WRIGHT: Developing a Subjective Measure of Consumer Well-Being, Jorunal of Macromarketing, 2002, Vol. 22, No. 2., pp. 158-169. MARANS, R. W., MOHAI, P.: Leisure resources, recreation activity, and the quality of life, In: Driver, B.L., Brown, P., Peterson, G.L. (Eds.), Benefits of Leisure, Venture Publishing, State College, PA, 1991. MARANS, Robert W: Understanding environmental quality through quality of life studies: the 2001 DAS and its use of subjective and objective indicators, In: Landscape and Urban Planning, 2003. 65. pp. 73-83. MEEBURG, G. A.: Quality of life: A concept analysis. Journal of Advanced Nursing, 1993, Vol. 18. No. 1. MICHALOS, A. C., ZUMBO, B. D.: Leisure activities, health and the quality of life. Institute for Social Research and Evaluation, University of Northern British Columbia, British Columbia. 2000. MICHALOS, A. C.: Arts and the quality of life: An exploratory study. Social Indicators Research, 2005, Vol. 71. No. 3. MOSER Gabriel: Quality of life and sustainability: Toward person-environment congruity, In: Journal of Environmental Psychology, 2009, 29, pp. 351-357. OLIVER, R, K.: A Cognitive Model of the Antecedents and Consequences of Satisfaction Decisions, Jorunal of Marketing research, 1997, Vol. 17. pp. 460-469. SAJTOS László, MITEV Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Alinea Kiadó, Budapest, 2007. SILVERSTEIN M., PARKER, M. G.: Leisure activities and quality of life amongst the oldest old in Sweden. Research on Aging. 2002, Vol. 24. No. 5. SKRABSKI Árpád, KOPP Mária: Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke. Századvég, 1999, 12. sz. TAILLEFER M. C., DUPUIS, G., ROBERGE, M. A., LEMAY, S: Health-related Quality of Life models: systematic review of the literature. Social Indicators Research. 2003, Vol. 64. No. 2. VEENHOVEN, R.: The utility of happiness. Web–page created by Ruuth, 1997. VEENHOVEN, http://www.eur.nl/fsw/personeel/soc/veenhoven/index2.htm Letöltés: 2012. 03. 14. WOOD, N., SMITH, S. J.: Instrumental routes to Emotional Geographies, Social and Cultural Geography, 2004. Vol. 5. No. 4. 399
MOLNÁR Csilla Eszterházy Károly Főiskola GTI Turizmus Tanszék Kihívások és lehetőségek az egészségturizmusban: az orosz piac meghódítása 1. Bevezetés Az egészség- és környezet tudatos szemléletmód, az egészséges életmód felértékelődése és elterjedése következtében világszerte az egészségturizmus turizmuson belüli térhódítása és dinamikus növekedése tapasztalható. Ennek alapját Magyarországon az évezredes hagyományok, a gyógyturizmusban (főként a balneológiában)
megszerzett
nemzetközi
hírnév,
a
természeti
erőforrások
mennyiségi és minőségi megléte, valamint az elmúlt évtized kapacitás- és szolgáltatásbővítő fejlesztései teremthetik meg. A szektor hosszú távú jelentőségét mutatja, hogy az egészségturizmus tudatos, fenntartható fejlesztése nemcsak a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005) és Országos Területfejlesztési Koncepció
(2005),
de
az
Új
Magyarország
Program
(2007),
továbbá
a
turizmusfejlesztés irányait 2024-ig kijelölő Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció fő prioritásai között szerepel. Utóbbi jövőképe szerint „2024-re Magyarország az egészségturizmus több területén is Európa legnépszerűbb desztinációja lesz” (NTK 2013 p.4). Ehhez adottságaink kihasználása mellett főleg innovatív és minőségi kínálatfejlesztésre, hatékony marketingre, továbbá új piacok meghódítására van szükség. Miközben turizmusunk évtizedeken keresztül elsősorban a német anyanyelvű vendégekre koncentrált, az elmúlt években átstrukturálódás, a keleti piacok felé való nyitás figyelhető meg, melyen belül is az orosz vendégforgalom élénkülésére látványos. A KSH adatai szerint 2013-ben a kereskedelmi szálláshelyeken megforduló 193.749 orosz vendég 756.040 éjszakát töltött, ami az előző évhez képest 23,1%-os, a szálláshelyeken regisztrált összes külföldi vendégéjszaka emelkedést 5,9%-kal meghaladó növekedést jelent. A vendégforgalom közel 90%-a szállodákban realizálódik. A magas fizetőképességű, igényes orosz vendégek szívesen vesznek igénybe gyógykúrákat és wellness lehetőségeket főleg a fővárosban és Hévízen, de más fürdővárosaink (köztük Hajdúszoboszló, Sárvár és Bük) is egyre népszerűbbek. Gyógy- és wellness szállodáink német vendégköre után 2012-től már az orosz vendégek foglalták el a második helyet. 400
2. A kutatás előzményei Az egészségturizmus egyes részterületeivel az elmúlt években több hazai kutató is foglalkozott. A természeti erőforrások feltárásával főleg a földrajz-tudomány kutatói, köztük KOLLARIK (1995), RÉTVÁRI (2000, 2005), AUBERT (2001, 2007), BORA−KOROMPAI (2001), DÁVID−JANCSIK−RÁTZ (2007), foglalkoznak. RÁTZ (1999, 2004) publikációi főleg a társadalomra és környezetre gyakorolt hatásokkal, míg MUNDRUCZÓ et.al (2005, 2011) elemzései a gazdasági hatásokkal foglalkoznak.
DÉZSY
(2001),
OROSZ
(2003,
2006)
BELLEY
(2007),
BORBÁS−KINCSES (2007) kutatásai kifejezetten egészségügyi jellegűek, míg KOPP−PIKÓ (2004) a szociológiai szemszögéből közelíti a kérdést. KINCSES (2009, 2010) kutatásai elsősorban a gyógy- és az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmushoz kapcsolódnak. MÜLLER–KAUFMANN (2001), VÁRHELYI (2009), valamint SMITH−PUCZKÓ (2010) az egészségturizmust mint különleges turisztikai terméket vizsgálják. Az egészségügyi rendszerek, különösen azok gazdasági összefüggéseinek kérdéseit OROSZ (2003, 2006), RÉKASSY (2006), továbbá az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet munkatársai több publikációban elemzik. Az egészség és a turizmus életminőséget meghatározó szerepé foglalkozó kutatók, így például PÁL−UZZOLI (1996, 2008), MICHALKÓ et al (2001, 2005, 2007, 2009, 2010), KOPP ÉS PIKÓ (2004), KOVÁCS−HORKAY−MICHALKÓ (2006), valamint UTASI
(2007) munkái egyrészt a szociológiai, másrészt a gazdasági
megközelítést alkalmazzák (MOLNÁR 2011). Jelen cikk szerzője korábbi munkáiban (MOLNÁR
2011,
2012)
az
egészségturizmus
komplex,
rendszerszemléletű
vizsgálatát és a piaci változások okozta kihívásokat tűzi ki célul. Ami minden vonatkozó
kutatásban,
továbbá
a
hazai
turizmusfejlesztés
stratégiai
dokumentumaiban is egyértelműen megjelenik, hogy az egészségturizmus – kiemelten a termál- és gyógyvizekre, továbbá az orvosi szolgáltatásokra alapozott gyógyturizmus - Magyarország meghatározó terméke. Tradicionális fürdőkultúránk mellett ismert és elismert szakembereink, a magas szolgáltatásminőség és a kedvező ár-érték arány teremtik meg annak a lehetőségét, hogy hazánk egészségturisztikai létesítményei ismert és elismert attrakciókká váljanak a nemzetközi turisztikai piacon (Molnár 2011). Magyarország egészségturizmusának teljesítményéről elsősorban a gyógy- és wellness szállodák teljesítmény mutatóinak elemzése adhat képet (1. táblázat). A KSH (2012) publikált adatai szerint a Magyarországra turisztikai céllal látogató 401
külföldiek körében – a barát- és rokonlátogatás, továbbá a városnézés után – a harmadik leggyakoribb fő turisztikai motiváció az egészségturizmus volt. Az összes egynapos látogató 15,2%-ának, a több napra érkezők 12,3%-ának volt a fő motivációja.
A
kereskedelmi
szálláshelyek
vendégéjszakáinak
¼-ét,
külföldi
1
vendégéjszakáinak /5-ét realizálták e szállodatípusokban. 1. táblázat: A gyógy- és wellness szállodák teljesítményének alakulása 2008-2012 Forrás: KSH, saját szerkesztés 2008
2009
2010
2011
2012
138
144
165
190
194
26 682
27 832
32 552
37 067
37 609
1 667
1 845
1 900
674
900
823
Gyógy- és wellness szállodák összesen Száma (db) Férőhelyek száma (ágy) Vendégek száma (fő) Vendégéjszakák száma (éj) Átl.tart.idő (gyógyszálloda) Átl.tart.idő (wellness szálloda)
1 477 894
682 594
4 350
4 116
4 782
5 101
5 328
842
918
461
318
468
3,1
3,59
3,42
3,41
3,65
2,3
2,3
2,41
2,42
2,5
2 924
2 993
2 957
3 278
3 157
302 889
301 873
311 490
340 448
339 927
7 651
7 150
7 473
8 021
8 385
250
612
339
069
169
19 974
18 709
19 554
20 615
21 805
414
746
438
517
200
2,61
2,62
2,62
2,57
2,6
Kereskedelmi szálláshelyek Száma (db) Férőhelyek száma (ágy) Vendégek száma (fő) Vendégéjszakák száma (éj) Átlagos tartózkodási idő (éj)
Jelenleg 34 szálloda használja jogszerűen az Országos Tisztiorvosi Hivatal minősítésével a gyógyszálloda megjelölést, közülük a legtöbb (8) a nemcsak a külföldi, de a kutatás tárgyát képező orosz beutazó forgalom szempontjából is 402
kiemelkedő
Hévízen,
továbbá
Hajdúszoboszlón
(6)
található.
2012-ben
a
gyógyturizmus által érintett településeken1 204 ezer kereskedelmi szállásférőhely fogadhatta a vendégeket, melyek ¼-e
a fővárosban található. Az ország 55
települése rendelkezik gyógy- és/vagy wellness szállodával, melyek kapacitás 2001 óta – az országosnál (5,9%) nagyobb mértékben – 9,0%-kal bővült, és minőségileg is átalakult. A már meglévő egységek kapacitás- és szolgáltatásbővítő fejlesztései mellett az elmúlt években új szálláshelyek jelentek meg az adott piacon egyrészt a befektetési hajlandóság növekedésének, másrészt az Európai Unió által kínált pályázati lehetőségeknek köszönhetően. A gyógyturizmusban érintett településeken realizálták az ország összes vendégszámának 66,8, vendégéjszaka számának 79,8%-át. A külföldi vendégforgalom a vizsgált településeken mind a vendégek, mind a vendégéjszakák tekintetében megközelítette a 60%-ot, ami az ország összes szálláshelyeinek mutatóihoz hasonlítva 90%-ot meghaladó részesedést jelent. (KSH 2013). A belföldi kereslet elsősorban a wellness szállodákban nőtt dinamikusan, melyben e termék divatossá válása mellett az Üdülési Csekk, majd 2011-től az azt felváltó Széchenyi Pihenő Kártya bevezetése és elterjedése játszotta a főszerepet. A hagyományos, természetes gyógytényezőkre alapozott gyógyturizmus terén változatlanul kiemelendő küldőpiacaink Németország és Ausztria, az orvosi szolgáltatásokon alapuló medical turizmusban Nagy-Britannia. Az elmúlt években a legdinamikusabb emelkedés produkáló küldőpiacunk Oroszország. 3. Az oroszok megjelenése a nemzetközi turisztikai piacon Oroszország a világ legnagyobb kiterjedésű országa, amelynek 60%-a Ázsiához tartozik. A State Statistical Committee of the Russian Federation (Rosstat) 2013.évi adatai szerint lakóinak száma 143,3 millió fő, melynek 70%-a városokban él. A lakosok száma és a turizmus szempontjából is az első helyen a 11,98 milliós főváros, az ország politikai, gazdasági és közlekedési központja, Moszkva szerepel, amit Szentpétervár és Novosibirsk követ. A lakosság összetételét tekintve 30% 24 év alatti,
míg
53%
25–59
év
közötti
(http://www.gks.ru/free_doc/doc_2014/rus14_eng.pdf). Mivel az orosz társadalom nem elöregedő, ez azt is jelenti, hogy a fiatal- és középkorosztályhoz tartozókban jelentős turisztikai potenciál rejlik. A Szovjetunió felbomlását követő, és az 1998-as pénzügyi válságban kicsúcsosodó időszakot az ezredforduló óta töretlen gazdasági növekedés 403
jellemezte, ami a turizmusban aktív, fizetőképes középosztály megerősödését vonta maga után. A lakosok átlagjövedelme 839 USD (a fővárosban kb.1300 USD). Kimagasló az állami- és kormányhivatalnokok, gazdasági vezetők és bankárok jövedelme, akik a diszkrecionális jövedelmükből finanszírozott szabadidős utazások mellett elsősorban a hivatásturizmus résztvevői. Európa milliomosainak több mint a fele orosz, ők adják a kiutazó turizmus jelentős részét. Az 1 főre jutó GDP 14.312 USD volt 2013-ben, amely a 2002-es 2980 USD-hez képest 480 %-os javulást mutat, és körülbelül 15 %-kal magasabb a világátlagnál, amely a Világbank adatai szerint 12.500 USD volt az elmúlt évben. Az orosz gazdaság dinamikus növekedése következtében egyre erősödik a kb. 25 millió fős középosztály is, akik főleg Európán – elsősorban Közép-Kelet-Európán - belül utaznak. Az orosz kiutazóturizmus alakulásáról (2. táblázat) elmondhatjuk, hogy a magas fizetőképességű orosz turisták legkedveltebb célpiacai (a FÁK tagállamokat nem beleszámítva) 2012-ben Törökország volt, amit Egyiptom, Kína, Thaiföld és Spanyolország követ. Magyarország a 41. helyen szerepelt ebben a listában. A piac gyors változását mutatja, hogy 2013 első félévében a harmadik helyre Finnország, az ötödikre az Egyesült Arab Emirátusok csatlakoztak fel, Magyarország 3 helyet lépett előre a ranglistán. 2013).
(http://www.slideshare.net/akonkin/
russian-toursim-market-report-july-
Általában igaz, hogy az orosz turisták főként olyan desztinációk felé
vonzódnak, ahová vízum nélkül lehet utazni, vagy ahol megkönnyítik a vízumkérelmi eljárást, illetve amellyel a közlekedési összeköttetés kedvező. A Boston Consulting Group 2013.évi jelentése szerint Oroszország 2012-re Európa ötödik, a világ 9. legnagyobb küldőpiacává vált, turisztikai költésük (mintegy 43 milliárd USD) alapján az 5. helyet mondhatják magukénak. Fajlagos költésük megközelítette az utazásonkénti 700 USD-t. Az ETC és a UNWTO prognózisai szerint ez a növekedés a következő öt évben sem csökken majd, az éves átlagos emelkedés mértéke 7,5% körüli lesz. Ha pedig a kiutazások számát az ország lakosságának számához (143,7 millió) viszonyítjuk, valamint figyelembe vesszük, hogy ezt a számot egyes felmérések szerint a lakosság mindössze 1/5-e generálja jól látható, hogy az orosz piacban még óriási lehetőségek vannak.
404
2. táblázat: Az orosz kiutazóforgalom alakulása 2006-2013 (eFő) Forrás: Федеральное Агентство по Туризму (http://www.russiatourism.ru/rubriki/1124141148/), saját szerkesztés 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
29.003
34.285
36.537
34.274
39.323
43.726
47.813
54.064
15.666
17.955
19.421
17.149
21.072
24.283
15.332
18.292
Kiutazások száma összesen Ebből turisztikai céllal utazó Az oroszok utazási kedvének és költési hajlandóságának élénkülését jelzi a TripBarometer
2013
év
végén
közzétett
kutatási
(http://www.ratanews.ru/digest/news_23092013_1.stm),
eredménye
melyben
is
elsődleges
célpiacnak a válaszadók 2/3-a Európát jelölte meg.
3.1. A
Az orosz turisták jellemzői
Hotels.com
2500
szállodai
partner
körében
végzett
felmérése
(http://www.slideshare.net/FormazioneTurismo/russian-international-travel-monitorritm), továbbá az ETC (2010) és a UNWTO (2011) Oroszországot elemző jelentései szerint az orosz kiutazó turizmusban résztvevők átlagéletkora alacsonyabb, mint az az európai küldőpiacok többségénél tapasztalható. A 35-45 év közötti utazók ¾-e az ország valamely nagyvárosában, 90%-a Moszkvában él. Utazásaik során főleg magas
kategóriába
sorolt
szálláshelyeken
igénybe
vehető
all
inclusive
csomagajánlatokat keresnek, melyet többségében előre (97%) online szállásfoglalási portálokon (53%) vagy utazási irodán (31%) keresztül foglalnak le az indulás előtt 1-3 hónappal (27%) vagy közvetlenül azt megelőzően (23%). Pihenésük során szívesen vesznek részt városnéző programon (70%), vásárolnak (65%), keresik a kulináris élményeket (48%), szeretik a művészeteket (25%), színházba vagy hangversenyre mennek 20%). Az átlagos tartózkodási idő a vendégek mintegy felénél egy helyen 23 nap, ugyanis nem ritkán több országot is felkeresnek, vagy körbeutazzák az adott országot egy utazás alkalmával. A látogatók 34%-a 4-6 napig, 11%-a 7-9 napig tartózkodik a felkeresett desztinációban. Az együttutazásokra jellemző, hogy az 405
utazók 1/3-a gyermek nélkül társsal, 1/5-e barátokkal, míg 16-16 %-a családtaggal, vagy társsal és gyermekkel érkezik. A szolgáltatóknál mindenképpen igénylik az ingyenes szélessávú internet elérést (80%), a saját anyanyelvükön elérhető magazinokat (50%) és televízió programokat (további 14%). Fontosnak tartják az oroszul beszélő személyzetet (39%) és a szolgáltatók orosz nyelven elérhető weblapjait (34%). A Magyarországon hatályos 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet okán érdemes megemlíteni, hogy az orosz utazók közel fele igényli a dohányzó szoba meglétét. Az „átlag” orosz nyaranta – általában augusztusban - legalább 2 hetet tölt valamelyik tengerparton a családjával és/vagy a barátaival, továbbá szívesen keresi fel valamelyik európai síparadicsomot a téli iskolai szünet idején január első hetében. További
kedvelt
turisztikai
aktivitások
a
wellness
és
a
városnézés.
Az
egészségturizmus elsősorban a második utazások motivációja, a kiutazók 10–15%-a (évente kb. 1,5 millió fő) utazik külföldre egészségturisztikai szolgáltatások igénybevétele céljából (SZEGEDI 2010). 3.2.
Az orosz vendégforgalom Magyarországon
Az orosz vendégforgalom Magyarországon az ezredforduló óta a 2008 végén kitört és a világ turizmusát is negatívan érintő gazdasági válság 2009.évi megmutatkozása kivételével szinte folyamatos emelkedést mutat (1.ábra). Az azóta eltelt öt évben a kereskedelmi
szálláshelyeken
háromszorosára
(271%-kal)
eltöltött nőtt.
orosz
Míg
a
vendégéjszakák bázis-évben
a
száma
közel
szálláshelyek
vendégforgalmának 1,2%-át adta az orosz piac, addig ez 2012-ben már 5,4 % volt (+154 ezer vendégéjszakát realizáltak) és a KSH 2013-ra vonatkozó előzetes adatai alapján még tovább emelkedett. Az átlagos tartózkodási idő rendre legalább 1 éjszakával meghaladja a piaci átlagot. Miközben Oroszország 2009-ben hazánk 12. legjelentősebb küldő országa volt, addig 2012-re a 4. helyre zárkózott Németország, Ausztria – és csak hajszállal lemaradva – Olaszország után. Az orosz beutazó forgalom növekménye – küldő piacaink között Hollandia (36,6%-a után) - a legnagyobb (32,9%) volt.
406
1.ábra: Orosz vendégforgalom Magyarország kereskedelmi szálláshelyein Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés 3.2.1. Az orosz beutazóforgalmat befolyásoló tényezők Mint azt már említettem, az oroszok céldesztinációhoz kapcsolódó döntéseiben nagy szerepet játszik az adott fogadóterület megközelíthetősége, valamint a beutazási szabályok egyszerűsége, vagy bonyolultsága. Magyarország és Oroszország turisztikai kapcsolataiban a légiközlekedés meghatározó, amely a MALÉV 2012 februári leállása óta jelentős változáson ment át. Korábban a nemzeti légitársaság Moszkvát, valamint – a Pulkovo Airlines-szal kötött code-share szerződésnek köszönhetően – Szentpétervárat, 2007-2010 között pedig Jekatyerinburgot is repülte2. A skyscanner.hu információja szerint Moszkvából jelenleg hetente 26 járat indul, közvetlen járatot 2 légitársaság (a desztinációt naponta repülő Wizz Air és a naponta két járattal rendelkező Aeroflot) indít. Az átlagos repülési idő 2,5 óra. Szentpétervárról közvetlen járat nincs, 1 átszállással a Belavia (és szerződött parnerei: airBaltic, Air Berlin, Finnair, S7 Airlines, Air Serbia), valamint az Aeroflot szolgáltatásait igénybe véve lehet eljutni a magyar fővárosba, ám így az utazás ideje nagyon hosszú (min.14 óra átszállásokkal és várakozási időkkel együtt). Az ország harmadik legnagyobb városából, Novoszibirszkből szintén legalább egy átszállás szükséges az orosz nemzeti légitársaság járatain, ám az utazási idő majdnem egy teljes nap. Kedvező – és a később bemutatásra kerülő hévízi vendégforgalmat jelentősen befolyásoló – változás a charter forgalom beindulása a sármelléki Balaton Airportra.
407
Március vége és október közepe között (azaz a főszezonban) a Yakutia légitársaság immár második éve szállítja a vendégeket Moszkvából minden vasárnap. Ezzel – a 2014.március 23-án indított UTair menetrendszerinti járata mellett – már két légitársaság utasait is fogadja a repülőtér. A Magyarországra érkező járatokkal kapcsolatban további újdonság, hogy az Ural Airlines Krasznodarból indít járatot Budapestre április 6-tól, egy héttel későbbtől pedig tervezik a Rostovból való járatindítást is, melyek szintén vasárnaponként landolnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (Turizmus Bulletin 2014/64) A másik fontos kérdést a beutazási szabályok (a vízum megszerzésének nehézsége és időtartama) jelentik. Az oroszok kedvelt észak-afrikai és ázsiai országaikba vízum nélkül utazhatnak be, ám Európa legtöbb országába – a Schengeni határok okán - a vízum kötelező annak ellenére, hogy már a 2011-ben Nyizsnyij Novgorodban megtartott orosz-EU csúcstalálkozón megkezdődtek a tárgyalások a vízumkényszer eltörléséről illetve könnyítéséről. Az Oroszországból Magyarországba történő utazás esetén vízumot a moszkvai, a szentpétervári és jekatyerinburgi főkonzulátusokon lehet igényelni. Jelenleg folyik az Európai Unió 2010 óta hatályos Visa Code-jának felülvizsgálata és – természetesen a biztonsági szempontok figyelembevétele melletti - változtatása, amely az európai desztinációk népszerűsége megtartásának fontos lépése lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalásokat
kezdeményezett
a
Külügyminisztériummal
a
vízumkiadás
meggyorsítására a magyar külképviseleteken, Kína és az Öböl-menti országok mellett elsősorban Oroszországban. 4. Oroszország az egészségturizmus világpiacán Oroszország turizmusában az egészségturizmus az 1990-es évekig ugyanolyan húzóterméknek számított, mint Magyarországon napjainkban (RUDL 1999), bár azt meg kell jegyezni, hogy Oroszországban az egészségturizmus fogalma szinte azonos a szanatóriumi rendszerrel.
A Rosstat (2014) által kiadott statisztikai
évkönyv adatai szerint jelenleg 1250 állami (ennek közel fele gyermek) és további kb.600 vállalati tulajdonban lévő, erős tudományos háttérrel, diagnosztikai bázissal és jól képzett humán erőforrással rendelkező szanatórium működik az ország területén. Az 1980-as évekig az addig állami kézben lévő spa-kban főleg a hazai forgalom volt domináns. A létesítmények a ’90-es években főleg nem szakmai befektetők 408
tulajdonába kerültek, ami minőségromláshoz és hanyatláshoz vezetett (PETROUNE – YACHINA 2010 in. SMITH–PUCZKÓ 2010). Az ezredforduló előtti években alakult resort és spa szövetségek illetve a turisztikai régiók fejlesztési elképzeléseiben és javaslataiban ezek újbóli fellendítése fogalmazódott meg (NABEDRIK 1999; CLAUS 2001). A Nemzeti Egészségfejlesztési Program (2005) és az egészségturizmus újbóli fellendítését célzó turizmusfejlesztési program (2007) eredményeként az elmúlt években új beruházások indultak meg (például a krasznodari Anapa Nova, a stavropoli Grand SpaYutza vagy a közép-ázsiai Altaban található Alta-völgy). A legtöbb luxus kategóriába sorolt spa-hotel Moszkvában, Szentpéterváron és Sochiban található, ám ezek a szálláshelyek különböznek a magyar gyógy- és wellness
szállodáktól
annak
ellenére,
hogy
bizonyos
egészségmegőrző
szolgáltatások megtalálhatóak a kínálatukban. Az Oroszországban megszokott egészségturisztikai szolgáltatások sok esetben különböznek az Európában megszokottól (SZEGEDI 2010), ami jelentős részben az egészségügy finanszírozási rendszerének következménye. Az egykori Szovjetunió utódállamainak egyik felében – ilyenek Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Ukrajna, Üzbegisztán és Fehéroroszország) az állampolgári jogon járó ingyenes orvosi ellátást biztosító, ám szolgáltatás helyett inkább ellátást biztosító ún. Szemaskó-modell (SOMOGYI 2008) működik, míg a másik felében – így Grúziában,
Kirgizisztánban,
Moldáviában
és
a
kutatás
tárgyát
képező
Oroszországban - már áttértek a szociális betegbiztosítás rendszerére. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a szinte krónikus alulfinanszírozottsággal küzdő orosz egészségügyben, ahol csak a munkáltató fizet be a kötelező betegbiztosításba, és mint a rendszerváltás előtt, hivatalosan minden egészségügyi szolgáltatás a betegek részére díjtalan a valóságban a polgároknak minden szolgáltatásért – nem ritkán kéz alatt - fizetni kell. Az egészségüggyel való elégedetlenséget tovább növelik az elégtelen és évek óta csökkenő kapacitás (10 ezer főre 49 orvos és 93 kórházi ágy jut) miatt is kialakuló hosszú várólisták, a nem megfelelő ellátás, valamint, hogy számos külföldi országban – így Magyarországon is – az egészségügyi szolgáltatások ár-érték aránya sokkal kedvezőbb. A szív- és érrendszeri, szemészeti és ideggyógyászati betegségek, továbbá a daganatos megbetegedések a legjellemzőbb okok, amiért az oroszok leggyakrabban más ország orvosi szolgáltatásait veszik igénybe. Fontos motivációja még az egészségügyi célú utazásoknak a mozgásszervi problémákra igénybevett fürdőkúrák 409
és a plasztikai sebészeti beavatkozások, továbbá a külföldi nyaralás során igénybevett preventív (medical-wellness) szolgáltatások is. Az orosz utazók legkedveltebb egészségturisztikai uticéljai a német anyanyelvű országok (Ausztria, Németország és Svájc) mellett a dél-kelet-ázsiai térség (Dél-Korea, Malajzia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és India) (KOVÁCS 2011). Elsősorban nem a moszkvai vagy szentpétervári, hanem a vidéki (más nagyvárosi), ám tehetős réteg gondolkodik el azon, hogy külföldön még egy nyaralással egybekötve is olcsóbban végeztethet el például egy szemműtétet, mintha Moszkvába kellene mennie. 2013-ban az egészségturisztikai célú kiutazások száma 47%-kal növekedett, egyes becslések szerint több mint 1 milliárd USD forgalmat generálva. Oroszországban egyre több biztosítótársaság és utazási iroda fordít kiemelt figyelmet a külföldi egészségturisztikai lehetőségekre. A legnagyobb orosz utazásszervezőket tömörítő ATOR adatai szerint a forgalom növekedése eléri az évi 20%-ot, az egészségturisztikai célterületeket egyre több iroda programozza (SZEGEDI 2013). 4.1.
Az orosz egészségturisták Magyarországon
Az orosz piac egyre fontosabb a magyar egészségturizmus számára. Gyógy- és wellness szállodáink német vendégköre után 2012-től már az orosz vendégek foglalták el a második helyet letaszítva a dobogó második fokáról a osztrákokat. A KSH adatai szerint (3.táblázat) a legtöbben (50,7%) Budapestre érkeznek, ahol - korábbi felmérések szerint - a gyógyvizes rehabilitációs kezelések mellett a magánklinikák plasztikai sebészeti, ortopédiai, reumatológiai, és meddőségi kezelései illetve a fogászat iránt érdeklődnek. Tipikusan a 200-500 ezer forintos, közepesen bonyolult műtéti beavatkozásokat keresik (utóbbi annak is betudható, hogy a hazai magánklinikák nem rendelkeznek milliárdos költséggel kiépíthető infrastruktúrával). A fővárosban mért orosz vendégforgalom növekedése 2012-höz képest 16,4%, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 44,8% volt. A főváros mellett a legtöbb orosz vendéget Hévíz fogadja. 2013-ban az ország kereskedelmi szálláshelyein mért orosz vendégéjszakák 32,7%-a realizálódott a fürdővárosban, 36,4%-kal meghaladva az előző évi forgalmat és közel megduplázva a 2011.évit. A harmadik helyen a vendégéjszakák száma tekintetében Hajdúszoboszló áll, ahol az elmúlt időszakban határozott lépések történtek az orosz vendégek megnyerése érdekében. Bár az észak-alföldi fürdőváros kereskedelmi szálláshelyin 2013-ban 410
még csak az orosz vendégéjszakák 1,8%-a realizálódott (kevéssel megelőzve a vendégforgalom tekintetében harmadik Sárvárt), ám a két év alatt megfigyelhető növekmény itt a legmagasabb (305,3%). Az orosz vendégek a legtöbb időt Hévízen, Harkányban és Hajdúszoboszlón töltik. Az ország gyógy- és wellness szállodáiban realizált orosz vendégforgalom (2.ábra) az elmúlt évben 16,1%-kal nőtt, a beutazó forgalom erős növekedésének évétől (2006) pedig 3,5 szeresére emelkedett. 3. táblázat: Az orosz vendégforgalom alakulása a fővárosban és a legfontosabb fürdővárosokban az elmúlt 3 évben Forrás: KSH, saját szerkesztés Terület
Orosz vendégek száma a Orosz vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
Orosz vendégek átlagos tartózkodási ideje (éj)
2011
2012
2013
2011
2012
2013
2011
2012
2013
123 394
159 014
193 749
461 953
614 077
756 040
3,74
3,86
3,90
Budapest
86 906
108 470
132 312
264 587
329 148
383 211
3,04
3,03
2,90
Hévíz
13 557
18 400
24 565
128 085
181 233
247 275
9,45
9,85
10,07
Hajdúszoboszló
517
1 783
1 799
4 548
11 242
13 887
8,80
6,31
7,72
Sárvár
993
3 365
2 391
5 357
11 290
13 871
5,39
3,36
5,80
Bük
297
545
1 232
1 592
2 993
8 346
5,36
5,49
6,77
Harkány
106
316
230
522
1 283
1 854
4,92
4,06
8,06
Zalakaros
166
157
321
433
792
1 155
2,61
5,04
3,60
Magyarország összesen
2.ábra: Orosz vendégforgalom Magyarország gyógy- és wellness szállodáiban Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés
411
Az
egyre
több
Gyógyfürdőkórház
orosz
vendéget
(beteget)
orvos-igazgatójával
és
a
fogadó
hévízi
budapesti
Szent
András
Spa&Resort
Hotel
Margitsziget PR menedzserével folytatott interjún egyaránt elhangzott, hogy az egészségturisztikai céllal útnak induló oroszok igénylik a személyre szabott, magas minőségű,
az
orvossal
és
az
egészségügyi
szakszemélyzettel
folyamatos
konzultációt biztosító szolgáltatásokat. Az orosz betegek kifejezetten szeretik szanatóriumként és egyben nyaralásként megélni azt, ha kezelésre utaznak. A desztináció kiválasztásában az orvos, illetve a már tapasztalattal rendelkező ismerősök ajánlása az elsődleges, éppen ezért a referenciák kommunikálása fontos számukra. A sok kiegészítő szolgáltatást igénybe vevő, sokat költő oroszok, ha elégedettek a szolgáltatással, a visszatérési hajlandóságuk magas. Az orosz piac élénkülése a turisztikai szolgáltatók mellett az ingatlanpiacra is jótékony hatással volt. A hévizi Exclusive Immobilien ingatlanközvetítő iroda tulajdonosának elmondása szerint a német, holland és brit ingatlanvásárlások csökkenése miatti kiesést az elmúlt három évben az oroszok pótolják, 2013-ban az összes ingatlanértékesítés 60%-a e vendégkörnek köszönhető. 4.1.1. Orosz vendégforgalom a Danubius Hotels Group szállodáiban A magyarországi székhelyű Danubius Hotels Group egyike Európa legjelentősebb szállodavállalatainak. A csoporthoz tartozó 43 szálloda jellemzően magas színvonalú gyógy- és wellness hotel, de tagjai között városi- és üdülőszállók is találhatóak Magyarország mellett Nagy-Britanniában (1), Csehországban (8), Szlovákiában (9) és Romániában (3). A hazai tagszállodák (22) a főváros mellett ismert gyógyüdülőhelyeken,
Hévízen,
Bükfürdőn,
Sárváron,
valamint
vidéki
nagyvárosokban, továbbá a Balatonnál találhatóak. Az orosz piac által is kedvelt 14 Danubius Health Spa szállodából hat található Magyarországon (4.táblázat). A kezelések alapját ezekben az egységekben a természetes gyógytényezők (elsősorban a gyógyvíz és a gyógyiszap) jelentik. A mintegy 40 féle gyógykezelésre épülő komplex terápiát gyakorlott orvosok és egészségügyi
szakemberek
nyújtják
a
vendégeknek
elsősorban
reumtikus
problémák és ízületi gyulladások, az izmok krónikus gyulladással járó degeneratív megbetegedései,
emésztési
rendellenességek,
krónikus
periférikus
keringési
problémák, Bechterew-kór), idegrendszeri és ortopédiai betegségek, továbbá légzőszervi problémák, valamint műtét vagy baleset utáni rehabilitáció esetén, 412
melyek közül több (lásd korábban) az oroszok népbetegségei között is megjelennek. A szolgáltatásstruktúrában ezen túl megtalálhatóak a relaxáció, a szépségápolás
fitness és
elemei is, melyhez saját brandek, a valamennyi szállodában
megtalálható (így a táblázatban külön nem szereplő) Danubius Premier Fitness és az Emporium Wellness and Beauty kapcsolódnak. A Danubius Healthy Choice program keretében az ízletes helyi specialitások mellett az egészséges táplálkozás elveire épülő ételeket kínálnak. Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a gyógyszállodák által ajánlott wellness programok iránt a hagyományos gyógykúrákkal szemben illetve azok kiegészítéseként. Az orosz vendégek körében is növekvő keresletet generáló trend miatt a szállodalánc elsőként csatlakozott a német Medical Wellness Szövetség és TÜV Rheinland minőségbiztosítási procedúráján átesett és védjegyét magáénak tudó úgynevezett medical wellness szolgáltatói körhöz amely a valódi prevencióra vágyó vendégek számára kínálja szolgáltatásait. 4. táblázat: Danubius Health Spa szállodák Forrás: DHSR tagszállodák honlapjai alapján, saját szerkesztés Tagszálloda neve
Település
Lakóegységek
Egészségturisztikai
száma
szolgáltatások cardio központ, szemklinika, fogászat, kozmetikai
Danubius Health Spa Resort Margitsziget
Budapest
267
sebészet fedett és nyitott termál- és
****superior
élménymedencék, szauna, gőzfürdő, aroma kabin. Danubius Health Spa Resort Helia****
wellness és Budapest
262
egészségközpont: Kneipp kezelés, sókamra. napozó terasz élményfürdő víz alatti
Danubius Health Spa Resort Hévíz****superior
Hévíz
210
zenével és esténként fényjátékkal, kerti rönkszauna,
413
fedett és nyitott termál- és élménymedencék, úszómedence beltéri szaunák, gőzfürdő animált sportprogramok: Aqua-fitness, reggeli és fitness torna, gyalog- és kerékpártúrák, asztalitenisz, Danubius Health Spa Resort Aqua****
Nordic walking, a közelben Hévíz
231
lovaglási lehetőség, teniszés focipálya. kerti Kneipp-taposómedence; Aqualandia: kerti gyerekpancsoló, 2 fedett gyerekmedence csúszdával, vödör-zuhannyal, vízsugárvetővel. nyitott és fedett termál
Danubius Health Spa Resort Sárvár ****
medence, termál élményfürdő; tágas kert, napozó terasszal, közvetlen átjárással az Arborétumba; Sárvár
136
kerékpárkölcsönzés, teke, asztalitenisz, tollas és kosárlabda pálya, kerti sakk, pétanque, yoga, nordic walking és fitness programok; Wellness és egészségközpont.
Danubius Health Spa Resort Bük ****
Bükfürdő
136
414
nyitott és fedett termál medence, termál
élményfürdő, úszómedence, gyermekmedencék; tágas kert, szabadtéri sakkal, játszótérrel, lengőtekével; wellness és egészségközpont. lovaglási és golfozási lehetőség a közelben. Bubbles Club: gyermek élményvilág. A vizsgált célcsoport forgalmának emelkedése a Danubius szállodáiban is megfigyelhető az elmúlt három évben (5.táblázat). 5. táblázat: Danubius szállodák vendégforgalma 2011-2013 Forrás: Danubius Hotels Group, saját szerkesztés Vendégek száma (fő)
Szálloda
2011
2012
Vendégéjszakák száma (éj)
2013
2011
2012
2013
Átlagos tartózkodási idő (éj) 2011
2012
2013
DANUBIUS HOTEL GROUP összesen
22 877
28 188
34 372
111 487
145 855
174 044
4,9
5,2
5,1
DANUBIUS HOTEL GROUP Budapesti szállodák összesen
18 127
21 122
26 460
72 785
86 030
105 099
4,0
4,1
4,0
DANUBIUS Health & Spa Resort Hotelek összesen
11 869
14 195
14 592
76 292
102 038
115 993
6,4
7,2
7,9
3 988
4 226
4 772
20 069
24 286
30 202
5,0
5,7
6,3
Danubius Health & Spa Resort Margitsziget Grand Hotel Margitsziget
2 057
2 486
2 299
11 657
13 198
13 758
5,7
5,3
6,0
Danubius Health & Spa Resort Helia
2 477
2 465
1 817
11 827
12 501
10 193
4,8
5,1
5,6
Danubius Health & Spa Resort Hévíz
1 355
1 920
2 314
11 484
19 161
24 377
8,5
10,0
10,5
Danubius Health & Spa Resort Aqua Hévíz
1 823
2 810
2 880
20 616
31 030
33 867
11,3
11,0
11,8
Danubius Health & Spa Resort Bük
91
144
322
313
598
2 204
3,4
4,2
6,8
Danubius Health & Spa Resort Sárvár
78
144
188
326
1 264
1 392
4,2
8,8
7,4
A szállodacsoport 2013.évi orosz vendégforgalom emelkedése 21,9%-volt, a vendégéjszakák
száma
19,3%-kal
nőtt.
Az
összes
vendég
77%-át,
a
vendégéjszakák 60,9%-át a lánc budapesti házai realizálták. A főváros esetében az orosz vendégek egy része a hagyományos és orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmus résztvevője, ők a fővárosi szállodák vendégforgalmának 51,5%-át adó Health Spa Resort szállodák vendégei, de jelentős azok száma is, akik kulturális körutazáson vagy városlátogatáson vesznek részt, ám lakóhelyül e szállodákat választják. A Danubius Health Spa Resort hotelekben fordult meg az orosz vendégek 42,5%-a a vendégéjszakák 66,6%-át adva. A vendégek átlagos tartózkodási ideje a 415
2010 óta legmagasabb forgalomemelkedést mutató hévízi tagszállodákban a legmagasabb (8,7 éj), de valamennyi egységben emelkedett. Bár a forgalom részaránya még nem túl magas, de a vizsgált időszakban a lánc nyugat-dunántúli két szállodája is elérni látszik az orosz piacot. Bükfürdőn az orosz vendégek száma 3 és félszeresére, Sárváron 2 és félszeresére nőtt. A vendégforgalom növekmény ugyanezen időszak alatt 7 illetve 4,5 szeres volt. 5. Összefoglalás Az egészségturizmus a turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő területe, Magyarország
legversenyképesebb
turisztikai
terméke.
A
világ
és
hazánk
egészségturizmusa az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. Átalakult a kereslet és az iparági üzleti modell is. Bár adottságaink – természetes gyógytényezőink kínálata, orvosain ismertsége és elismertsége, szolgáltatásaink árérték aránya – nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedők, a keresleti trendekhez igazodó modern, differenciált marketing és új célpiacok meghódítása nélkül mindezek kihasználása elmarad a lehetőségektől. Az egyre globalizálódó piacon a hagyományos és új célpiacok igényeinek megismerése, a piaci rések keresése és megtalálása, a folyamatosan változó igényeket kielégítő innovatív létesítmény- és szolgáltatásfejlesztés, a termék- és piacdiverzifikáció, valamint a hatékony kommunikációs tevékenység elengedhetetlenek. Az orosz beutazóforgalom dinamikusan emelkedik. A leglátogatottabb hazai desztinációk (Budapest, Hévíz, a Nyugat-Dunántúl fürdővárosai és az észak-alföld) mellett más fogadóterületeknek is lehetősége van e cépiac meghódítására. Az orosz turista más, de kiszolgálása minőségorientált, magas fizetőképességű és visszatérési hajlandóságú vendégkört eredményezhet, ami egyre szűkülő hagyományos küldőpiacaink forgalomcsökkenését ellensúlyozhatja. Döntésében a célpiac távolsága és megközelíthetősége mellett fontos szerepet játszik a vízumpolitika is, melyben a turisztikai szektor mellett a közlekedési és külügyi hatóságok, továbbá
a turizmuspolitika irányítóinak együttműködésére is szükség
van. 1
A hatályos jogszabály - a 31/2011. (X.24.) sz. KIM rendelet - 137 gyógyturizmusban érintett települést ismer el - közülük 2012-ben csak 14 (Balatonfüred, Bük, Debrecen, Eger, Gyöngyös-Kékestető, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, 416
Hévíz, Miskolc-Lillafüred, Parád, Sárvár, Sopron-Balf, és Zalakaros) volt az ANTSZ által minősített gyógyhely. A többi 123 település olyan, amelyik ugyan a település egészét illetően nem minősített, de ott a gyógytényezők (gyógyvíz, fürdő, -gázfürdő, -iszap, -barlang) egyike legalább jelen van. 2
Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, érdemes megemlíteni, hogy 2007-től a légitársaság orosz tulajdonban volt, hiszen 2007-ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. eladta azt az Abramovics orosz üzletember irányítása alatt álló AirBridge Zrt-nek. 2009-ben – amikor Abramovics kiszállt az AirBridge-ből – a légitársaság irányítója az orosz Vnyesekonombank lett, üzemeltetésébe pedig beszállt az Aeroflot orosz nemzeti légitársaság.
417
Felhasznált irodalom ARANYOSSYNÉ SZEGEDI Andrea: Az egészségturisztikai piac sajátosságai Oroszországban. 2010. Turizmus Bulletin XV.(1): 57-61. ARANYOSSYNÉ SZEGEDI Andrea : Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek. [online]. (2014.03.16.) http://www.vallalkozokklubja.hu/hu/files/eaanyagok/pscfui1299073153.pdf CLAUS Frederic: Tourism in Russia: The discovery of a new economic sector. Instituts für Integrativen Tourismus und Freizeitforschung. Wien, 2001. p. 18-20. EUROPEAN
TRAVEL
COMISSION:
Market
Insights
Russia
http://www.etc-
corporate.org/market-intelligence/market-insights.html [online]. (2014.03.16.) PETROUNE Inna, YACHINA Elena: KOVÁCS LAJOS: A lakosság egészségi állapota és az egészségügyi rendszer fejlesztésének stratégiája Oroszországban. Konferencia előadás. Bp.: ESKI, 2009. KÖZPONTI
STATISZTIKAI
gyógyszállodák.
in:
HIVATAL:
Fókuszban
Szamokbanutazunk
a
gyógyturizmus
[online].
és
a
(2014.03.09.)
http://m.turizmus.com/letoltheto_dokumentumok/statisztika-fokuszban-a-gyogyturizmuses-a-gyogyszallodak-1119672 MAGYAR TURIZMUS ZRT: Oroszország Marketing Terv. 2009. [online]. (2014.04.01) http://vallalat.itthon.hu/documents/30651/142870/418_2009_Marketing_Oroszorszag1.p df/b233c7b2-68b6-4ae1-9c05-631be1d662ab MAGYAR TURIZMUS ZRT: Marketing Terv. 2014 [online]. (2014.04.01) http://itthon.hu/documents/28123/6258341/MT_2014_Strat%C3%A9gia.pdf/1d6576ce8667-4c7d-8385-c25d62fd3372 MINTEL INTERNATIONAL GROUP LTD: Russia Outbound Travel and Tourism. [online]. (2014.03.16.) http://itthon.hu/documents/28123/4102691/Mintel_Russia_outboundx.pdf/f37643ef3d11-482d-9d8b-fdb135936403 MOLNÁR Csilla (2010): Health tourism in Hungary: history, its revalution and tendencies. Journal of tourism Challenges and Trends 9743 (3):101-114
418
MOLNÁR Csilla: Az egészségturizmus szerepe a vidékfejlesztésben. in. Károly Róbert Főiskola Fenntartható versenyképesség válság idején c. elektronikus tanulmánykötete. Gyöngyös: KRF, 2011 MOLNÁR Csilla: Marketing az egészségturizmusban. Tendenciák, kihívások, lehetőségek. A marketing új tendenciái c. tudományos konferencia elektronikus tanulmánykötete. SZIE. Győr NABEDRIK, Vlagyimir (1999): Medical Tourism in Central-Eastern Europe and Russian Federation: Tendencies, Problems, Comparison. Geographica Pannonica (3):33-35 NEMZETGAZDASÁGI
MINISZTÉRIUM
−
NEMZETGAZDASÁGI
TERVEZÉSI
HIVATAL: Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024. [online]. (2014.02.15.) OROSZ UTAZÁSI IRODÁK SZÖVETSÉGE : Rosszijszkij Szojuz Turindusztriji Sztatisztika. 2013. [online]. (2014.04.01) http://www.ratanews.ru OROSZ ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVATAL (ROSSTAT): Russia 2014 Statistical Pocketbook. Moscow, 2014. 62 pp. RUDL József (1999): A Szovjetunió utódállamainak földrajza, Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs SMITH Melanie – PUCZKÓ László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémia Kiadó. Budapest, 2010 SOMOGYI Alíz: Közszolgáltatás és közmenedzsment - Európai egészségügyi rendszerek koherencia- és konvergencia-vizsgálata a közmenedzsment tükrében. Doktori (PhD) értekezés. Miskolci Egyetem, GTK, Vezetéstudományi Intézet, Vezetési Tanszék, 2008 p.70-71. UNWTO: The Russian Outbound Travel Market 2009 http://pub.unwto.org [online]. (2014.03.16.) UNWTO:
Tourism
Highlights
2013
Edition.
[online].
(2014.02.25.)
http://mkt.unwto.org/publication/unwto-tourism-highlights-2013-edition Egyéb források: Hévíznek
már
eredményeket
hoz
a
keleti
nyitás
[online].
(2014.04.10.)
www.hir24.hu/belfold/.../heviznek-mar-eredmenyeket-hoz-a-keleti-nyitas 2013.12.24. 419
A Magyarországra történő beutazás feltételei. [online]. (2014.04.10.)www.ediktum.hu/.../magyarorszagra_torteno_beutazas_feltetelei_magyar http://www.skyscanner.hu/ http://www.slideshare.net/FormazioneTurismo/russian-international-travel-monitorritm http://www.slideshare.net/akonkin/russian-toursim-market-report-july-2013 http://www.slideshare.net/toerismevlaanderen/infosessie-rusland-15484276 http://www.slideshare.net/reneemariestephano/breaking-it-down-understanding-therussian-patient-medical-tourism-webinar http://pub.unwto.org/WebRoot/Store/Shops/Infoshop/4990/4AF7/3D2D/BD50/DE89/C 0A8/0164/BB2E/090209_russian_outbound_travel_market_excerpt.pdf http://www.russiatourism.ru/rubriki/-1124141148
420
Talpas János Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz kar Kolozsvár A turisztikai kereslet felmérése a nagyenyedi borászok részére Összefoglaló A
gazdasági
tényező
nagymértékben
befolyásolja
a
turisztikai
keresletet.
Tanulmányomban elemzem, milyen pénzösszeget hajlandók áldozni a borvásárlók egy palack borra és milyen a vásárló ízlése a borok esetében. A kutatást kérdőives felméréssel végeztem 60 fős mintavétellel. A megkérdezett személyek a borkóstolók állandó látogatói. Ez az a célcsoport, mely rendszeresen hajlandó lakhelyétől távolabbi desztinációkat is felkeresni borkóstolás céljából. A kérdőív felméri a célcsoport kor és jövedelem-szintjét. A kutatás alapul szolgálhat a helyi bortermelőknek a bortípus és árkategória kiválasztásában. Bevezető Nagyenyed Erdélyi hegyalja a romániai borterület beosztás a 2005 júliusi határozat értelmében az Erdély borvidék régióhoz tartozik. A regió fontos fehérbor termelője Romániának. Nagyenyed Erdélyi hegyalja legnagyobb borturisztikai piac helyszíne lehet az erdélyi régióban. Nagyenyeden több pincészet működik, ezek közül a legfontosabbak: Papp pincészet (Papp Péter borász), Rex Vinorum pincészet (Györffi Jenő borász), Takács pincészet (Takács Attila borász), Logos (András Emil borász), bejegyzett bortermelő Tamás András (Tamás György borász). Csombordon működik egy nagy borászat Boieru (Florin Dănoaie borász) és három bormérés, Köble Tibor, Sallai József és Vass Attila személyében. Csombord, Nagyenyed település adminisztrációs része.
A borászatok jelenleg a következő borokat
forgalmazzák: félszáraz vagy félédes sauvignon, száraz, félszáraz vagy félédes fehér leányka, félszáraz tramini, félédes ottoneli muskotályos, száraz vagy félszáraz olaszrizling, félszáraz szürkebarát, száraz vagy félszáraz neiburger, félszáraz rizling, félédes király leányka. Közelségével (60 km) és lakóinak számával Kolozsvár lakossága nagymértékben befolyásolta a nagyenyedi borkínálatot. A városban 421
havonta kétszer is tartanak borkóstolót vagy borbemutatót.
Az itt résztvevők
gyakorta ellátogatnak a nagyenyedi borospincékben, ők képezve a borturizmus alanyait. Az árak a piacon összehangolják a termelői és fogyasztói döntéseket (Samuelson-Nordhaus 2005: 27). A keresletet befolyásoló tényezők közé tartozik a jövedelem nagyságrendje, a társadalom korbeli összetétele, sajátos hatások. A kutatás feltárja miképp viszonyul a megkérdezettek jövedelmének nagyságrendje, társadalmi korbeli összetétele és a borok iránti preferenciák. A használt módszer kérdőíves megkérdezés volt. A megkérdezett személyek száma 60 volt, de nem mindenki válaszolt minden kérdésre. Az eredmények feldolgozásánál nem tettem különbséget férfi és nő között. 1. A jövedelem kapcsolata a kereslet gazdasági elemére Mihalkó Gábor a turizmológia munkájában kifejtette, hogy a turizmusból való kimaradás legfőbb oka az anyagi okozat (Mihalkó Gábor 2012:57).
Fontosnak
tartottam a fogyasztók anyagi hátterének kutatását. A megkérdezett alanyoknak arra kellett válaszolniuk, hogy milyen havi
jövedelemmel rendelkeznek és milyen
összeget hajlandók fizetni egy palack borért. Az eredményeket táblázatba foglaltam. Jövedelem 0-140 EUR Bor ár (EUR)
Személyek
10
3
Jövedelem 141-400 EUR Bor ár (EUR)
Személyek
5
1
10
5
20
3
Jövedelem 401-700
422
EUR Bor ár (EUR)
Személyek
10
7
20
3
20 felett
2
Jövedelem 700 EUR felett Bor ár (EUR)
Személyek
10
8
20
3
20 felett
1
2. Korbeli megoszlás a kereslet esetében
A turizmus fejlődése érdekében nagyon fontosnak tartottam a borkedvelők korosztályi felosztását vizsgálni. A korosztályokat hat csoportban osztottam, a legfiatalabb kategória 18-24 év a legöregebb korosztály 65 év felett. 2.1.
A korbeli megoszlás a kérdezett személyek esetében.
3. Összefüggéssek feltárása a kereslet és a borok aromái között
423
Fontosnak tartottam az aroma preferenciájának tanulmányozását az élmények kialakítása érdekében. Az aromavilág elemzése érdekében a kérdés a kérdezettek kedvenc bora felé irányult. A megkérdezés eredményét a következő grafikon ábrázolja. 3.1.
A keresettebb borok a megkérdezettek esetében.
424
Következtetések A jövedelem nem minden esetben befolyásolja az egy palackra áldozott pénzösszeget. A preferenciát az alábbi grafikon ábrázolja. 3.2.
Egy palack bor vásárlására szánt anyagi hajlandóság.
A kutatás feltárta, hogy a legkeresettebb borok a jövedelemtől függetlenül a 10 EURig terjedő borok. A borivók tudatosak abban, hogy 5 EUR alatti bor nem lehet egy minőségi bor. Ajánlatos, hogy a borászok a tanulmányozott borvidéken próbáljanak ilyen árban előállítani minőségi bort. Örvendetes a 63% a megkérdezetteknek a 25-55 éves korosztályból került ki. Ez azt jelenti hosszú távú turisztikai fejlesztésekben is lehet gondolkodni a borturizmus területén. A hátrányt a kevés szabadidő jelenti a 25-55 éves korosztálynál. A turizmus élményekre alapoz. A kutatásból kiderült a szürkebarát vezet az aroma preferenciában. A szürkebarátot követi a furmint, az aszú és a cabernet sauvignon. Minden esetben vagy édes borról van szó vagy jó cukorgyűjtő képességű szőlő fajról. Kivételt képez a cabernet sauvignon, de ez a bor csak különleges esetekben termeszthető az Erdélyi hegyalja vidéken. Ha csoportosítjuk a nagy savtartalmú szőlőből készült borokat, a jó cukorgyűjtő szőlőből készült borokat és a piros szőlőből készült vörös borokat a következő ábrát kapjunk. A csoportosítást a szőlőfajták
425
szerint történt (Mészáros Gabriella, Rohály Gábor, Nagymarosy András 2012: 68 – 89). 3.3.
Ajánlott szőlő típus termesztése a kutatás alapján.
A kutatásból kiderült a szürkebarát vezet az aroma preferenciában. A szürkebarátot követi a furmint, az aszú és a cabernet sauvignon. Minden esetben vagy édes borról van szó vagy jó cukorgyűjtő képességű szőlő fajról. Kivételt képez a cabernet sauvignon, de ez a bor csak különleges esetekben termeszthető az Erdélyi hegyalja vidéken.
Összevetve a preferenciát a fenti grafikonnal kiderül, hogy az Erdélyi
hegyalján termelt borok nem esnek egyben a kereslet által igényelt borokkal.
Mivel
a tanulmányozott borvidék jellegzetes fehér szőlőt termelő vidék, meg kéne próbálni a cukorban gazdag szőlő fajtákat termelni, melyek testesebb fehérborokat és félédes fehérborokat eredményeznek. Irodalom Mészáros Gabriella, Rohály Gábor, Nagymarosy András: Bortankönyv a Kárpát-medence borai. Bp. Borkollégium. 2012. p. 68 - 89 Mészáros
Gabriella,
Sánta
Zoltán:
Bortankönyv
a
világ
borai.
Borkollégium. 2011. p. 32 - 35 Mihalkó Gábor: Turizmológia. Bp. Akadémia. 2012. p. 51-57 Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan. Bp. Akadémiai. 2005. p. 25 - 42 426
Bp.
Dr. OBÁDOVICS Csilla Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar GELÁNYI Ildikó Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Lovasturizmus Magyarországon 1. A lovasturizmus fogalma A lovasturizmus alatt tág értelemben a lóval kapcsolatos tevékenység indukálta turizmust értjük. Lovasturizmus a vendég részvételének módjától függően két élesen elkülöníthető csoportra válik szét. „Passzív lovasturizmus” esetében a vendég passzív szemlélője a kínált programnak. Ebbe a kategóriájába sorolható például a lovasbemutató, ahol a vendég kizárólag, mint nézőközönség jelenik meg, esetlegesen az előadásba minimális aktivitással bekapcsolódik, de a rendezvényen való részvételének nem feltétele a lovaglói tudás. Ezzel szemben egy lovastúrán történő részvételhez nélkülözhetetlen a vendég bizonyos szintű lovas tudása, lóismerete, illetve természetesen az aktív közreműködése. A továbbiakban kizárólag az aktív lovasturizmus sajátosságaival foglalkozunk. Az aktív lovasturizmus gyakorlatilag a tereplovaglás szervezett formája. Megfelelő színvonalának biztosításához elengedhetetlenek a kiválóan képzett, nyelveket beszélő túravezetők, a megfelelő vérmérsékletű és kondíciójú túralovak valamint a lovasok számára megfelelő turistautak kijelölése, pihenőhelyek megléte, a kulturált szállás- és pihenőhelyek kialakítása. 2. Lovasturizmus kialakulása Magyarországon Több évezredes múltra visszatekintő lovas hagyományunk nemzeti örökségünk szerves
részének
tekinthető.
Ugyanakkor
az
1860-as
évektől
kezdődően
lóállományunk nemzetpolitikai hatásokra visszavezethető okok miatt drasztikus csökkenésnek indult. Napjainkra a 100 főre vetített lóállományt tekintve az európai országok rangsorában az alsó negyedben helyezkedünk el.
427
26. ábra: Ezer főre jutó lovak száma 2009 [LILJENSTOLPE 2009: 3] A szűk értelemben vett hazai lovasturizmus kialakulása a két világháború közé, a harmincas évekre tehető. Ekkor kezdődött ugyanis a magyar puszta, mint kiváló adottságú – hosszú vágtákat lehetővé tevő – lovasterep felfedezése. Szintén ekkor indult meg a bugaci idegenforgalom kialakítása és népszerűsítése hazai és nemzetközi körökben is. Az első igazi lovastúrára - amelyen 60 holland vendég vett részt - 1934-ben került sor, a Magyar Gazdák Országos Lovasegyesülete szervezésében. Sajnálatos módon a lovasturizmusban rejlő lehetőségek akkori kihasználását megakadályozta a második világháború. A világháborút követően pedig a kelet-nyugati megosztottság tette lehetetlenné a nemzetközi kapcsolatok felvételét. Hazai közönség pedig nem volt, hiszen az embereknek a mindennapi megélhetéssel kellett megküzdeniük. Végül az 1956-os forradalom utáni terror elmúltával nyílt ismét lehetőség a nemzetközi kapcsolatok felvételére: az Ibusz a külföldi lovasok igényei alapján kezdett hozzá az első lovastúra megszervezéséhez, melyre végül 1962-ben Tihanyban került sor. Megindult a lovasturizmus a Balaton környékén, egyre több lovastúrát, illetve lovasbemutatót szerveztek. Hortobágy is ez idő tájt kapcsolódott be az idegenforgalomba, bár lovas bemutatókat már korábban is tartottak a térségben. [GYÖRFFY-VILLÁM 2001:14-16] A rendszerváltozást követően rendkívüli módon megnőtt a lovasiskolák száma, azonban törvényi szabályozás híján a színvonal csökkenése következett be. A színvonal csökkenése elsősorban a lovas oktatás terén volt erőteljes, a külföldi 428
vendégkörnek szervezett lovastúrák esetében ez kevésbé volt észrevehető. Utóbbi szolgáltatás
nyújtásához
komolyabb,
nehezebben
teljesíthető
feltételek
szükségesek, mint például a nyelvtudás, a megfelelő lóállomány, jól képzett túravezető, mely háttér csak kevés szolgáltatónál állt rendelkezésre. 3. A lovasturizmus jelene és jövője Hazánknál kedvezőbb gazdasági és politikai környezetben az 1950-es évek során a ló vontatású gépek és járművek kiszorulásával párhuzamosan indult fejlődésnek a lovasturizmus Európában, azon belül is elsősorban Franciaországban. 1975-ben Franciaország, Olaszország és Belgium részvételével megalakult a Nemzetközi Lovas Turisztikai Szövetség (FITE), amely a nemzeti lovas turisztikai szövetségek összefogását tűzte ki célul. Jelenleg 21 nemzet a tagja, melyek között az európai országok mellett megtalálhatjuk Oroszországot, az Egyesült Államokat és Algériát is, ugyanakkor a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség nem tagja a szervezetnek, míg a szomszédos országaink közül Ausztria és Románia már csatlakozott. A szervezet jelenlegi elsődleges prioritása a határokon átnyúló lovas túraútvonalak kialakítása, illetve ezzel párhuzamosan megkönnyíteni a lóval történő határátkelés folyamatát. Ezek mellett folyamatos harmonizálással arra törekednek, hogy az egyes országok túraútvonalai minél magasabb, illetve egységes színvonalat érhessenek el. Lehetőség szerint mindenhol GPS koordinátákkal is meghatározott túraútvonalak kerüljenek kialakításra, melyek mentén jelölésre kerüljenek a lehetséges pihenő helyek, takarmányozási, szállásolási lehetőségek, illetve a lovasok számára is megfelelő szálláshelyek. Ausztriában a szomszédos Burgenland tartományban 1000 km hosszú GPStámogatású tájékozódási rendszerrel ellátott lovas túra útvonalat alakítottak ki. A kiépített osztrák túraútvonalon jelölésre kerültek a pihenőhelyek, lovak befogadására is alkalmas szálláshelyek. Ezzel szemben a magyarországi szakaszon az útvonal kitáblázásán kívül (2. ábra) más még nem került kialakításra, illetve felmérésre. A túraútvonal karbantartása sem biztosított a hazai szakaszon.
429
2. ábra A kijelölt túraútvonalakon használatos táblák (Forrás: http://www.fertotaj.info/)
4. Nemzeti Lovas Program fő célkitűzései A kormány a Nemzeti Vidékstratégia részeként 2012. február 29-én elfogadta a Nemzeti Lovas Programot, majd az 1061/2012 (III.12.) kormányhatározatban döntött a program végrehajtásának módjáról is. A program célja a lóhasználat és a lovas tevékenység feltételeinek javítása, fejlődési pályára állítása, a fenntarthatóság alapjainak megteremtése. Ennek érdekében összefogja azokat az intézkedéseket, amelyek a lovaságazat fejlesztését elősegítik és a lovaskultúrát, lovasturizmust és a lótenyésztést támogatják, valamint a lovasterápia, a lóversenyzés és a lovassportok helyzetét előremozdítják. A továbbiakban a Nemzeti Lovas Program lovasturizmust is érintő kérdéseire, célkitűzéseire térünk ki. A Nemzeti Lovas Program célkitűzései között szerepel a hazai lovastúra útvonalak ábra szerinti kijelölése. Az útvonalakon történő tájékozódás segítése GPS koordinátákkal, illetve jelzőtáblákkal történik majd. A túraútvonalak mentén a szükséges, illetve lehetséges pihenőhelyek, szálláshelyek, és egyéb kiegészítő szolgáltatási (állatorvos, patkolás, stb.) lehetőségek feltérképezése folyamatban van és ezek információs pontokon történő megjelenítésére is sor kerül a jövőben.
430
3. ábra Tervezett túra útvonalak Magyarországon (Forrás: Kincsem - Nemzeti Lovas Program) A 2013-ban megkezdődött a négy nagy EUROHORSE túraútvonalnak lóháton történő kijelölése, valamint a GPS koordináták rögzítése, de a lovas társadalom számára még ezen információk térkép formájában nem elérhetőek. Az információs pontok, pihenőhelyek, induló és célállomások, szálláshelyek, istállók kijelölése még a jövő feladatai köré tartozik. Az így kiépített és kijelölt lovastúrákat, elsősorban a jelenleg lovastúra szervezéssel is foglalkozó lovas szolgáltatók, illetve az ő hozzájuk köthető lovas vendégkör fogja használni. Érdemes megvizsgálni, hogy terep-, illetve túralovaglással is foglalkozó lovas szolgáltatók száma hogyan oszlik meg a hazai kistérségek körében. Erre vonatkozó térkép a 4. ábrán látható.
431
4. ábra A terep- vagy túralovaglással foglalkozó lovas szolgáltatók területi elhelyezkedése Magyarországon 2012vii A két térkép összevetésekor jól látható, hogy a lovastúra útvonalak kialakítása a túralovaglással is foglalkozó szolgáltató helyek összekapcsolásával történik. A lovasturizmus számára a program keretében már elért első, rendkívül fontos eredmény a kedvezőtlen erdőtörvény 2013.évi módosítása volt, amire az 55. fejezetben részletesen kitérünk. A szolgáltatások színvonalára vonatkozó tájékoztatás céljából, illetve a megfelelő minőség biztosítása érdekében már a 2002. évtől a lovas turisztikai létesítmények a nyújtott szolgáltatásaik számától, jellegétől és színvonalától függően egytől ötig terjedő besorolású patkós minősítő jellel lettek, illetve lehettek ellátva. Az idei évtől pedig kötelezővé tették a lovas szolgáltatásba bevont lovak alkalmassági vizsgáját, amelyet a világon egyedülállóan alkalmaznak nálunk. Ezzel a párhuzamosan a tervek szerint a korábbi patkós minősítés is frissítésre kerül majd. Hosszú
távon
a
lovas
ágazaton
belül
a
hazai
lovasturizmus
felfutását
eredményezhetné a Nemzeti Lovas Program célkitűzései között is helyet kapó iskolai lovasoktatás sikeres bevezetése és tartós működtetése. A 2013/14-es tanévben 48 általános iskolában kezdődött meg ilyen jellegű képzés. Az eddigi tapasztalatokat is felhasználva
készíti
el
az
erre
kijelölt 432
munkacsoport
2014/15-ös
tanévtől
érvénybelépő végleges szakmai koncepciót. A tervek szerint idén szeptembertől 320 lovardában indulhat el az oktatás. Első körben kizárólag olyan lovardák vehetnek részt a programban, amelyek mind a Lovas Szövetségnél, mind a MKEH-nél -, mint lovas szolgáltató – regisztrálták magukat. Az általános iskolákat a Klebersberg Intézményfenntartó
Központ
keresi
meg
a
résztvevő
lovardák
földrajzi
elhelyezkedését figyelembe véve. A megfelelő előkészítés után az iskolák 3-4-5. osztályos tanulói felmenő rendszerben vehetnek részt majd az iskolai lovas oktatásban. A Vidékfejlesztési Minisztérium nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy azokban az iskolákban, ahol nincs a közelben elérhető távolságra lovarda, ott erdei, vagy nyári iskola keretében kerüljön beépítésre a tananyagba a lovas oktatás. A képzés természetesen nem csak a lovaglás megtanítására szorítkozna, hanem a lovas kultúra oktatását is magában foglalná. A célok elérése érdekében a lovas szakmai képzési rendszer átalakítását is tervbe vették. Jelenleg felsőfokú képzés keretében BsC szintű lovas szakedzői képzés, illetve lovas kultúra oktatói szakirányú továbbképzés folyik a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán, illetve lovastanár és szervező szakos képzést tartanak a Szent István Egyetem Általános Orvostudományi Karán. A programot megfogalmazók végső célnak a szakmai képzés megvalósítását egyetlen önálló tanszék kialakításában látják, melynek Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara adna otthont. 5. Erdőtörvény Magyarország terepviszonyainak kedvező adottsága nagyon jó lehetőséget teremt a tereplovaglás számára. Pusztáink élvezetes, hosszú vágtákra hívják a lovast, míg a lovak patáit kímélik a homokos talajaink. Az árnyas erdeink is kellemes lovaglási terepet biztosítottak a túrázók számára egészen az erdők jelentős részének magánkézbeadásával megszülető 2009. évi XXXVII. „Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról” szóló törvény hatályba lépéséig. Az erdőtörvény 2009. július 10-i hatálybalépésétől kezdve az erdőket is érintő lovastúrák résztvevői rendszerint jogszabályt sértettek. Ugyanis a törvény erdőben üdülés, sportolás és kirándulás céljából történő tartózkodást kizárólag a gyalogosok részére engedte meg, illetve kimondta, hogy „erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad”. Ezt a szükségtelen és korlátozó 433
szigorítást próbálta enyhíteni a törvény 2013. június 21-ével hatályba lépett módosítása. A módosítás értelmében a lovasok, valamint - a gyalogosokéhoz hasonlóan - a kerékpárosok és az erdészeti feltáró hálózat részein sport, vagy turisztikai céllal lóval vontatott járműnek a tartózkodása is megengedő módon lett szabályozva, azaz mindenhol szabad, kivéve ott, ahol ezt kifejezetten tiltják. További kedvező változtatást eredményezett, hogy a kijelölt utakra vonatkozó szigorítás némiképp enyhült, az erre vonatkozó 92.§ pontjaiból kikerültek a lovasokra vonatkozó utalások, így a továbbiakban kizárólag kijelölt útvonalakon a járművek - ide értve a lóval vontatott járműveket és a nem kizárólag emberi erővel hajtott kerékpárokat haladhatnak. Ugyanakkor a módosítás értelmében a nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdonú erdőben tilossá vált az erdészeti feltáró hálózat részein kívül lovaglás, ha az erdő tulajdonosa az erdő nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdoni jellegét megfelelően jelzi. Ennek értelmében, magánerdőkben kizárólag az erdészeti feltáró hálózat részén lehet lovagolni. A törvény kimondja, hogy a megjelölt turistaúton is kizárólag akkor engedélyezett a lovaglás, ha a használat lehetősége jelzésre került. A használat lehetőségét az erdészeti hatóság engedélyéhez kötötte, azonban
az
engedély
megadásának
feltétele,
hogy
a
gyalogosokkal,
kerékpárosokkal történő együttes turistaút-használat ne veszélyeztesse a látogatók életét és testi épségét. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy bár lóval szabad az erdőben tartózkodni, alapvetően közlekedni kizárólag az erdészeti feltáró hálózat részein lehetséges. Egyéb útvonalakra csak abban az esetben lehet lovastúrát szervezni, vezetni, ha az adott útvonal előzetesen az erdészeti hatóság által engedélyezve kijelölésre került. 6. Szervezett lovastúrák típusai és a kapcsolódó szolgáltatásigény Lovastúra alatt a lovardát elhagyó hosszabb távú, legalább több órás lovaglást értjük. A túra során megtett távolság és idő függvényében a túrán résztvevő lovasok a lovarda nyújtotta szűkebb értelemben vett szolgáltatásain túl, egyéb szolgáltatásokra is igényt tartanak, tarthatnak. Attól függően, hogy a lovastúrán a résztvevők milyen útvonalat járnak be, megkülönböztetünk egymástól csillagtúrát, vonaltúrát, körtúrát (GYÖRFFY-VILLÁM 2001: 80-82, PEREI G 2011: 210-213). 434
6.1. Csillagtúra Csillagtúra kizárólag több napon át tartó szervezett túra, amely során a résztvevők egy bázis állomástól indulva tesznek meg több egynapos, félnapos, illetve akár néhány órás lovastúrákat, melyek minden esetben a bázis állomáson érnek véget. Amennyiben a napi túra hossza megkívánja, további pihenők beiktatása válhat szükségessé. Ezen pihenőknek azonban nem kizárólag a ló, illetve a lovas rövid, nyugodt pihenését kell szolgálniuk, hanem a pihenő alatt szükség esetén a vendég igényeihez mérten étkezési lehetőségről, illetve a ló számára szükséges ivóvízről, esetleg takarmányról is gondoskodni kell. Előfordulhat azonban, hogy a túraszakaszok hossza miatt csak minden másnap érkeznek vissza a lovasok kiindulási helyre, ennek megszervezése lényegesen összetettebb feladat. Előfordulhat, hogy a köztes éjszakákat nomád módon sátrakban töltik, de elképzelhető, hogy a vendégkör ennél magasabb színvonalú szállást igényel ezekre a közbeeső éjszakákra is. Ráadásul a bázis állomás szállásait sem hagyják el a köztes éjszakákra, így akár másfélszeresére is ugorhat a túra szállásköltsége. A csillagtúrák előnye, hogy mivel a lovasok minden nap -, vagy legalább minden másnap - ugyanoda érkeznek vissza, és a bázis állomástól nem távolodnak el jelentős mértékben, a szervezőnek a nem várt eseményekre történő felkészüléshez egy adott körzet feltérképezése, ismerete elegendő (állatorvos, orvos, ügyelet, sürgősségi lószállítás, stb.). Továbbá mivel több éjszakát töltenek ugyanazon a helyen a lovak és a lovasok is, lényegesen költséghatékonyabban lehet megszervezni egy túrát, mint az következőkben részletezett másik két túra típus esetében. (GYÖRFFY-VILLÁM 2001: 80-82, PEREI G 2011: 210-213). 6.2. Körtúra A körtúra esetében a résztvevők a túra első napján elhagyják a kiinduló bázist, és oda csak a túra utolsó napján térnek vissza, miközben egy-egy szálláshelyen jellemzően egy-egy éjszakát töltenek csak. Így a túra minden napján újabb és újabb étkezési
és
szálláslehetőségről,
illetve
a
lovak
számára
takarmányról
és
lovaspanzióról kell gondoskodni. Szükséges, hogy a lovak és a lovasok szállása ne legyen túl messze egymástól, hiszen akkor a csomagokat szállító kísérő autónak a lovasok szállításáról már nem kell gondoskodnia. 435
Fejlett, megfelelő vendégszámot megmozgató lovasturizmussal rendelkező régió esetében valószínűleg nem okoz gondot a különböző igényeknek megfelelő szálláshely, illetve lovaspanzió felkutatása. Azonban egy lovasturizmus által még fel nem térképezett térség esetében a szervezés sokkal több nehézségbe ütközhet. Vidékfejlesztési, illetve társadalmi-gazdasági szempontból előnyösebb, szélesebb szolgáltatói kört érintő, nagyobb bevételt generáló lovastúra a csillagtúránál a körtúra. (GYÖRFFY-VILLÁM 2001: 80-82, PEREI G 2011: 210-213). 6.3. Vonaltúra Egy vonaltúra esetében a lovak „nem lépnek kétszer ugyanabba a folyóba”, azaz a túra még a kiindulási állomásra sem tér vissza. Így a körtúránál vázolt többlet szervezéseken felül még a lovak és a vendégek szállítását is feltétlenül meg kell oldani a túra előtt és, vagy után is. Az alábbiakban a lehetséges megoldástípusokat részletezzük. Elképzelhető, hogy a vendégek a szervező telephelyére érkeznek, és onnan indulnak lóháton a túrára. Ez esetben a túra során a csomagok, a túra végén a lovak telephelyre történő szállításáról, illetve nagy valószínűséggel a lovasok szállításáról is gondoskodni kell. Előfordulhat, hogy a lovastúra végső állomása a szervező és a lovak telephelye, ekkor a túra megkezdése előtt kell gondoskodni a lovak kiinduló állomásra történő eljuttatásáról. Szélsőséges – kevésbé racionális – megoldás, ha a túra előtt és után is kell a résztvevőket és lovakat szállítani. A szállítási költségek minimalizálása érdekében néhány szervező oly módon alakítja ki lovastúráit, hogy egymást követő időszakra hirdet meg egy „oda”, illetve egy „vissza” túrát. Ehhez természetesen az kell, hogy a kiválasztott terep mindkét irányba lovagolható legyen. Mindemellett a vonaltúra során minden éjszakát más-más szálláshelyen töltenek a lovasok. Ennek megszervezése csak erre kiépült szolgáltatóbázis esetén lehetséges. A napközbeni pihenők biztosítása is fontos szempont. Szükség van a túraútvonalon elhelyezkedő olyan éttermekre, kocsmákra, ahol a lovak rövid pihenője is biztosítható. (GYÖRFFY-VILLÁM 2001: 80-82, PEREI G 2011: 210-213).
436
7. A lovasok igényei a lovastúrákon A lovaglásban és így a lovasturizmusban az a szép, hogy nemtől, kortól, végzettségtől, életszínvonaltól függetlenül elég széles rétegeket érinthet, és mint szolgáltatás széles társadalmi rétegből érkező igényeket képes kielégíteni (GYÖRFFYVILLÁM 2001: 83-90). A lovasturizmus mint szolgáltatás olyan egységes túrázási formát jelent, amikor a résztvevők a túra útvonalat lóháton teszik meg. Ugyanakkor a szigorú értelemben vett lovagláson kívül, illetve akár még azon belül is a túra megvalósításának módjai – akár ugyanazon a túraútvonalon is – jelentősen eltérhetnek egymástól. Az eltérést természetesen nem a jármód különbözősége adja, bár az alább bemutatásra kerülő eltérések eredményezhetnek jármódbeli különbséget is. A lovasok igényeit minden szempontból kielégítő lovastúrák széles tárházát kínálják a szervezők. Vannak nomád jellegű lovastúrák, ahol a résztvevők a lovakon szállítják a teljes felszerelésüket, sátrukat, élelmüket. Ilyenkor kísérő autóra szinte nincs is szükség, kizárólag a felmerülő nehézségek, problémák megoldásának biztosítására szokták igénybe venni a gépjárműves támogatást. Ezen túrákat kalandvágyból, hagyományszeretetből, illetve anyagi megfontolások miatt is kedvelhetik a vendégek. Ugyanakkor természet közeli jellegéből adódóan nem „fapados”, „diszkont” szolgáltatásnak számít, hiszen vadregényessége miatt a magasabb jövedelműek számára is vonzó túra lehetőséget biztosít. A skála másik végének szélsőséges esete a lovaglást, mint sportot kedvelő, de a szabadidő eltöltésekor egyéb kényelmi szolgáltatásokat is elváró vendégkör igényeit kielégítő lovastúra. Ebben az esetben a lovasok a túra során könnyű felszerelésben, semmilyen málhát nem cipelve lovagolnak, majd a napi célállomáshoz megérkezve kiélvezik az ott elérhető szolgáltatások teljes körét. Kedvteléstől függően egyéb sportokat űznek (tenisz, fürdőzés, extrém sportok, stb), vagy a színvonalas szálloda kényelmi szolgáltatásait veszik igénybe (masszázs, szauna, jacuzzi, stb.). A szükséges csomagokat, felszereléseket kizárólag a kísérő autó szállítja. A két szélsőséges eset között számos típusú lovastúra elképzelhető, melyek egymástól a szállás kategóriájában, az étkezés módjában, illetve az egyéb nyújtott, illetve opcionálisan igénybe vehető szolgáltatások tekintetében térhetnek el egymástól.
437
Számos esetben előfordul, elsősorban a magasabb fizetőképes kereslettel rendelkező külföldiek számára szervezett túrák esetében, hogy valamilyen tematikus túra
kerül
megszervezésre,
azaz
a
lovaglás
mellett,
az
adott
tájegység
borkultúrájának, gasztronómiájának, fürdőhelyeinek, stb. megismerését is magában rejti az aktív üdülés. 7.1. Kapcsolódó szolgáltatásigény Nomád túrák esetében jellemzően a szállást és az étkezést a túra résztvevői maguk oldják meg sátrazással (kemping, vagy vadkemping), bográcsozással, tűzrakással, így a túra mentén elhelyezkedő vendéglátóhelyek számára csak korlátozott mértékben jelenthetnek többletbevételi forrást. A hazai lóállomány számára az éjszakai szálláshelyként legalább egy elkerített karám szükséges, ami nomád túra esetében feltétlenül elegendő is. Az elkerített karámmal szemben, a nomád jellegű kipányvázás egyáltalában nem biztosíték arra vonatkozóan, hogy a lovak az éjszaka folyamán nem „szöknek” meg. A túra jellege predesztinálja, hogy a résztvevők sokkal nyitottabbak a hagyományok, így a népművészeti termékek, illetve egyéb hagyományőrző programok, tevékenységek iránt. Továbbá a túra nomád jellegének erősítése érdekében a hagyományos mesterségek tradicionális termékeinek jó felvevő piaca lehet, az ilyen jellegű túrákat szervező vállalkozás (nemezkészítés, bőrdíszműves, stb). Ha a túra jelmondata nem a hagyományőrzés, hanem alapvető célja „csak” a sportolás és kikapcsolódás, szélesedik a túrához kapcsolható szolgáltatások köre. Figyelembe véve, hogy lovastúra során jellemzően a lovakon naponta összesen csupán pár órát tudnak lovagolni a résztvevők, a fennmaradó időben egyéb szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőség. Az egyéb, kiegészítő programok lehetnek eseti, egyedi jellegűek, az adott állomás adottságaihoz igazodóak, jellemzően más sportolási lehetőségek kihasználása, vagy valamilyen kényelmi, wellness szolgáltatás igénybe vétele, illetve akár a helyi kulturális nevezetesség megtekintése is. Ugyanakkor kiegészítő programként akár egy komplett tematikus időtöltés is kapcsolható a lovastúrához (borturizmus, gasztronómia, termálfürdők, élményparkok, stb.). Ez utóbbi esetben szinte két túra párhuzamos szervezéséről is beszélhetünk, melynek egyik felébe akár a lovastúrán résztvevő lovas nem lovagló családtagjai is bekapcsolódhatnak. 438
8. A lovastúrák célközönsége A tanulmány elején már említést tettünk róla, hogy a lovastúra milyen széles célközönséget érinthet. Iskolás kortól egészen a sportos idős korig nemtől függetlenül mindenki megtalálhatja a számára megfelelő típusú lovat és lovastúrát. Célszerű lenne a lovastúrákon résztvevők körében kutatást végezni. A kutatás célja a lovasok karakterisztikájának és túraválasztási motivációjának feltárása lenne, valamint a napjainkban egyre inkább elnőiesedő lovassport – díjlovagló versenyeken alig szerepelnek férfiak, díjugrató versenyeken is a versenyzők több mint fele nő – hatással van-e a terep- és túralovaglás nemi megoszlására. A tervezett kutatásunk elsősorban a hobbilovasokkal foglalkozik, a lovaglás szabadidő eltöltésében betöltött szerepével. Fontos lenne megvizsgálni azt, hogy milyen demográfiai és szociális karakterisztikájú társadalmi csoportok kapcsolódnak a hobbilovagláshoz, különösen annak turisztikai jellegéhez. Milyen mértékű a lovaglás elnőiesedése és milyen arányú a magasabb társadalmi osztályok koncentrációja a hobbilovasok között. Mindennek különösen nagy jelentősége van az európai kulturális örökség továbbvitelében és a turizmus fejlesztésében. Hazánk a területi adottságai miatt a külföldi vendégek számára is vonzó célpont lehet, ha magas színvonalon szervezett, megfelelő ár-érték arányú túrát tudunk számukra nyújtani. Az elégedett vendég visszatér, illetve ajánlja ismerőseinek a hazai
lovastúrákat,
így
válhat
a
lovasturizmus
kiemelkedő
„exportcikkévé”
hazánknak. Ugyanakkor a külföldi vendég által szerzett negatív tapasztalat jelentős kárt okozhat az ágazat számára, ezért kiemelten fontos az idegenforgalomban elérhető, megfelelő színvonalú, tapasztalt, felkészült lovastúra-vezető által vezetett túrák kizárólagos megléte. Ezzel párhuzamosan megemlítendő a szálláshely, pihenőhely szolgáltatások fontossága, illetve megfelelő színvonalának biztosítása. A vendégek életszínvonal szempontjából is sokfélék lehetnek, hiszen mindenki megtalálhatja a pénztárcájához mérten elfogadható, kielégítő lovastúra típust. Nyílván egy baráti kör által saját maguknak megszervezett nomád lovastúra a legolcsóbb
költségvetésű,
ugyanakkor
az
esetlegesen
hiányzó
túravezetői
szakértelem és tapasztalat hatalmas kockázatot rejt magában (a lovastúrában rejlő veszélyekre a tanulmány végén még kitérünk). A legdrágább, legszínvonalasabban megszervezett, a lehető legtöbb szolgáltatást is tartalmazó túrákat elsősorban külföldi vendégeknek hirdetik meg. Ugyanakkor a magasabb árszínvonalú lovastúra 439
többletbevétele nem feltétlenül a lovas ágazatban realizálódik, amint az az alábbi gondolatmenetből látható. A
lovastúrák
szervezésének,
lebonyolításának
költségigénye
függ
a
lovak
takarmányozásának módjától, az igénybevett szállás- és étkezési lehetőségek színvonalától. A továbbiakban tekintsünk el attól az esettől, amikor a szervező a csillagtúrát a saját, étkezési és szálláslehetőséggel is rendelkező telephelyéről, mint bázisról indítja, és a szállásdíj és az étkezés bevételét is ő realizálja, vagy ez esetben különítsük el a szervező bevételéről a szállás és az étkezés költségét. Tekintsünk a lovastúra szervezőjére oly módon, mint aki a lovak túrára történő felkészítését végzi, majd a túra kezdetén a résztvevők rendelkezésére bocsátja azokat; ezenfelül a túrát teljes körűen megszervezi, a szükséges kísérő autót biztosítja, továbbá a lovak, illetve lovasok túrához kapcsolódó szállításáról gondoskodik. Ebben az esetben a lovastúra-szervező tevékenységének ellenértéke a lovastúra típusától, illetve a kapcsolódó szolgáltatásoktól függetlenül – a lovastúrák részvételi díjának széles skálájához képest – viszonylag szűk intervallumban mozoghat. A résztvevők által fizetett díj fennmaradó része a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtóknál realizálódik. Ebből kifolyólag nyílván érdeke a lovastúravezetőjének, hogy minél több kapcsolódó szolgáltatást (amennyiben a vendégei körében igény van rá) a vállalkozásába integráljon. 9. A lovakkal szemben támasztott követelmények A lovas túrákon ló és lovas együtt vesz részt a túravezető iránymutatása mellett. Ha a túrához a lovakat a lovastúra szervező-vezető lovarda biztosítja, akkor a túra vezető jól ismeri az állatokat, fel tud készülni a lehetséges reakcióikra bizonyos szituációkban. Ráadásul a szakképzett túraszervező előtte alaposan felkészíti a lovakat a túrára, így azok biztonsággal lovagolhatók lesznek a túra során. Ugyanakkor a lovas számára a túra elején még ismeretlen a ló viselkedése, ami esetlegesen némi kockázatot rejthet magában. Egy gyakorlott, szakképzett túravezető ismerve a saját lovait és a túra előtt felmérve a résztvevők lovas tudását az ideális ló-lovas párokat képes kialakítani. A másik lehetőség, hogy a lovas saját lovával vesz részt a túrán. Nyilván egy összeszokott ló lovas párosnak nagy élmény akár egy hosszabb nomád túrán a saját lóval közösen részt venni. Ilyenkor a lovas jól ismeri a saját lovát, kialakult bizalmi 440
viszony van közöttük, fel tudja mérni a viselkedését. Azonban előre nem lehet tudni, hogy a túrán közösen résztvevő idegen lovak egymással hogyan viselkednek. A túravezető számára pedig az összes ló ismeretlen így lényegesen nagyobb figyelemre, összpontosításra van szükség a részéről. A szabadidő kihasználásának a lovastúra egy sok szépséget, örömet adó, egészséges formája. Fontos, hogy a lovas számára a ló kényelmet és nyugodt idegrendszerével zavartalan lovaglást biztosítson. 10. Lovasturizmus veszélyei Ebben a fejezetben igyekszünk felhívni a figyelmet a lovastúra lovaglással töltött szakaszainak veszélyeire Ezek azok a veszélyek, amikre sokszor nehéz, vagy lehetetlen előre felkészülni. Sok esetben a megfelelő lóismeret, tájékozottság és tapasztalat segít elkerülni a komolyabb baleseteket. Azonban kellő körültekintés és elővigyázatosság nélkül tragédiákat is eredményezhetnek. Egy lovas nem csak szervezett lovastúrán vehet részt, hanem saját belátása szerint akár egyedül, vagy baráti körben is kilovagolhat terepre, illetve ugyanígy elmehet egy több napos lovas túrára is. Az egyedüli lovaglás hatalmas veszélyt rejt magában az által, hogy baleset esetén a lovas nem feltétlenül van olyan állapotban, hogy segítséget hívjon – még ha a mobiltelefonja nála is van. A ló viszont menekülő állat révén azonnal hazafelé veszi az irányt, és ha az otthoniak nem ismerik a túra tervezett nyomvonalát, a sérült felkutatása rengeteg időt vehet igénybe. Súlyos következményekkel járó tévedés, ha a lovas rosszul méri fel a saját lovagló tudását, illetve a ló és a közte lévő összhangot. Végzetes tévedés lehet azt gondolni, hogy ami a karámban nem ment, az a terepen biztos jobban megy majd. A terepen rendkívül fontos, hogy a ló szinte azonnal reagáljon a lovas jelzéseire, hiszen csak így kerülhetők el a váratlan helyzetek okozta veszélyek. Leggyakoribb veszély, hogy ismeretlen terepen nem megfelelő – túl gyors – jármódot választva kontrollálatlan lovaglásba kezd a lovas, vakmerően „kihasználva” a szabad tereplovaglás lehetőségeit. Míg egy szervezett túrán – amennyiben a lovakat a túravezető készíti fel – a lovak elvárható módon előre megismerik és megszokják a túra során útjukba kerülő épített természeti környezetet. Azonban ez egy magán, saját szervezésű túra esetében nem feltétlenül, sőt többnyire nem így van. Egyes lovaknál problémát jelenthet egy hídon, 441
felüljárón történő átkelés, vagy egy aluljárón való áthaladás; illetve természetesen a vonat zaja is megzavarhatja az állatot. Említést kell tennünk arról is, hogy akár egy ismeretlen szemétdomb is a fényes, színes hulladékaival is nem várt reakciót válthat ki az állatból. Egy jól szervezett, a túravezető által jól ismert terepen, megfelelően felkészített lovakkal történő túrázás esetén is adódhatnak olyan körülmények, amikre előre csak minimális mértékben lehet felkészülni. Vannak olyan környezetből jövő, rendszerint mesterséges hanghatások, amik megijeszthetik és menekülésre kényszeríthetik a lovat. Ilyen lehet például az erdészeti munkavégzés zaja, vagy motorosok, quadosok által kiadott hanghatások, melynek hatását még inkább fokozza, ha járművek a ló közvetlen közelében haladnak el. Hasonló reakciót válthat ki a lóból, ha számára ismeretlen vadállatokkal találkozik a túra során. A környékbeli vadászat is megzavarhatja, megijesztheti a lovat, így célszerű a lovastúra környezetébe szervezett vadászatokról a túra előtt információt szerezni. Kiszámíthatatlan reakciót válthat ki a lóból, ha ellentétes nemű lóval találkozik. Célszerű az ismeretlen lovat, lovakat nagy ívben elkerülni az esetleges problémák megelőzése érdekében. Egy nem megszokott látvány is megriaszthatja a lovat. Ilyen lehet például egy nagy csoport bakancsos turista, főleg ha ráadásul egységes láthatósági mellényt viselnek. Bottal túrázó nordic walkingosokat nem biztos, hogy közömbösen tudomásul vesz, és nem tekinti őket valamilyen „félelmetes” állatcsordának. Szinte a legnagyobb kockázatot embertársaink jelentik a lovastúrázók számára. A lovat nem ismerő, arra „járműként” tekintő túrázók, kerékpárosok, autóvezetők, teherautósofőrök képesek olyan nem várt cselekvéseket véghez vinni, amivel nem csak a lovas, de akár a saját biztonságukat is kockáztathatják. Nem egy esetben fordult elő, hogy teherautósofőrnek a lovasok mellett támadt kedve a teherautó kürtjének megszólaltatásához, vagy a kerékpárosok az erdei úton hátulról nagy sebességgel szűk helyet hagyva előzik meg a lovat, vagy a lovas csapatot. A fentiek figyelembevételével feltehető a kérdés, hogy bár mindenki csak saját felelősségére vehet részt lovastúrán, de valóban saját felelősségére részt kell, hogy vehessen? A valóban felelősséggel végzett túrázáshoz a lovardákban nem csak
442
lovagolni kell megtanítani a lovasokat, hanem túrázni és viselkedni is, át kell adni a szükséges etikai, erkölcsi szabályokat. A fentiekhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy nem csak a lovasoknak kell lovas kultúrát, erkölcsöt és etikát tanítani, hanem az egész társadalomnak, hiszen ha fejlett hazai lovasturizmust szeretnénk, akkor ehhez befogadóvá kell tenni a teljes magyar társadalmat. Ehhez nem elég a szabályozás, a lovaskultúra oktatását kicsi korban kell kezdeni, hogy a jó lehetőségeket később biztonságosan tudják kihasználni és élvezni, vagy legalább támogatóan elviselni. 11. Összefoglalás A tanulmányban igyekeztünk bemutatni a lovas túrázás sokszínűségét, ezen keresztül megpróbáltuk érzékeltetni milyen széles társadalmi réteget érinthet az aktív kikapcsolódás e fajtája. A bemutatott igények sokszínűsége, a lovastúrát szükségszerűen kiegészítő (étkezés, szállás, takarmányozás), illetve ahhoz könnyen kapcsolható egyéb szolgáltatások (wellness, gasztronómia, kulturális programok, stb.) lényeges turisztikai potenciállal kecsegtetnek a lovas ágazat fejlesztésének révén. Szükség van azonban a lovasok körében egy olyan felmérésre, amely megalapozza a lovasturzimus további fejlesztési irányait. Ehhez ismerni kell a lovastúrázók jellemzőit,
korát,
nemét,
szociális
és
társadalmi
helyzetét,
motivációját,
felkészültségét. Igyekeztünk felhívni a figyelmet a kritikus pontokra is. Egyrészt a külföldi vendégkör nem fogja tudni a kiépítésre kerülő lovastúra útvonalakat teljes mértékben kihasználni. Illetve a társadalom rekreációs igénye sem indokolja, hogy kimaradjon e lehetőségből. Így a lovasturizmus megerősödése szempontjából fontos egy széleskörű hazai vendégbázis kialakítása, amire hosszú távon nagyon jó lehetőséget biztosít az iskolai lovas oktatás bevezetése. Ugyanakkor a túrázás veszélyeinek csökkentése érdekében az egész társadalom lovaskultúra ismeretének fejlesztése is nélkülözhetetlen.
443
Referenciák
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról BODÓ Imre, HECKER Walter: Lótenyésztés, lótartás, lóhasználat, Mezőgazda kiadó, 2013. GYÖRFFY-VILLÁM András: A lovasturizmus kézikönyve, Lovasakadémia 10. Mezőgazda Kiadó, 2001. LILJENSTOLPE, Carolina. Horses in Europe. Uppsala Swed Univ Agric Sciences, 2009, 27. Nemzeti Lovas Program (2014.04.01) http://lovasprogram.kormany.hu/download/9/be/30000/KINCSEM-NLP.pdf Nemzetközi Lovas Turisztikai Szövetség (FITE) honlapja http://en.fitenet.org/content/view/full/14403 (2014.04.07) PEREI Gábor: Lovastúra vezetés. VM Bp. 2011. http://www.boon.hu/hucul-lovakkal-indul-tura-aggtelekrollengyelorszagba/2346141 (2014.04.12) http://www.burgenland.info/en/themen/sport/riding/ (2014.04.01) http://www.fertotaj.info/ (2014.04.05) http://www.lovasok.hu (2014.04.01) www.terport.hu http://lovarda.lovasok.hu/aggteleki-nemzeti-park-igazgatosag-huculmenes/hirek/114 (2014.04.12) http://www.neusiedlersee.com/de/themen/sport/Reiten/ (2014.04.01) http://www.terport.hu/tematikus-terkepek/nyilvantartasba-vett-lovasszolgaltatok-szama-tevekenyseg-szerint-terep-vagy-tura (2014.04.01)
444
Dr. KÁLMÁN Zoltán PhD. ELTE Bölcsészettudományi Kar
Turizmus és interkulturalitás (esettanulmányon keresztüli bemutatása konkrét magyarországi orosz tulajdonú vállalat vezetőinek interkulturális magatartásának elemzésével) I. A XX. század egyik kulcsfogalma a globalizáció. A világ kitágult, a kapcsolattartások áttevődtek a nemzetközi területekre, a pénz és a vagyonok globalizációja is ezzel egyidőben végbement. Paradox módon a világ egyben beszűkült, egyre kisebbek a távolságok, a kommunikációt az internet, a skype és egyéb más technikai megoldások gyakorlatilag korlátlanná tették. A lehetőségnek ténylegesen csak az időbeli eltolódás szab határokat. A kultúra-közi ismeretekben való jártasság az érintkezések
sikerének
kulcsává
vált.
Az interkulturális érintkezésekben, a
nemzetközi kommunikáció hathatós kezeléséhez elengedhetetlen megismerni, mind a befektető ország, mind a befogadó ország kultúráinak mélyében meghúzódó és működő gondolkodásmódját és értékrendszerét. Miután csak így lehetséges értelmezni, amit az adott kultúra képviseletében eljáró személyek mutatnak. Egy adott kultúra ismerete összetett és bonyolult tudás halmazt feltételez, hiszen szükséges megismernünk úgy a tárgyiasult, mint a nem tárgyi összetevőit-, alkotóelmeit az adott kultúráknak, amelyek ha találkoznak is és kevés egybeesést mutatnak is, komoly konfliktus helyzetet hozhatnak létre. Idegen környezetbe kerülve,
vagy
más
kultúrák
képviselőivel
találkozva
érintkezésük
során
tudatalattiasan is, a saját kultúránk rendszerén keresztül próbáljuk értelmezni, felfogni
a
másik
kultúra
eseményeit,
viselkedésmódját,
amely
sokszor
félreértésekhez, kommunikációs zavarokhoz vezet. A globalizációval és a technikai vívmányok fejlődésével, a világ beszűkült, hiszen bárhova el lehet jutni néhány óra alatt. Ezek a lehetőségek jelentős lökést biztosítottak a turizmus kialakulásához. A kezdetleges „turisztikai” kapcsolatok kialakulásában nagy segítséget nyújtott a diplomáciai tevékenység megjelenése is. Hiteles történelmi dokumentumok szólnak 445
egyes országok szépségéről és az idegenekhez való viszonyukról.
Ezek a
diplomáciai iratok, jelentések, átiratok már az első interkulturális dokumentumoknak számítanak a „turizmus” népszerűsítése területén. Tekintettel a világ fejlődésére fontos információk látnak manapság is napvilágot a diplomáciai szolgálataink segítségével, arra vonatkozóan, hogy adott területre utazók, mit tehetnek, mit nem tehetnek, mik a kötelezően elvárt viselkedési és szokásnormák, amelyekhez alkalmazkodni kell, nem lehet őket figyelmen kívül hagyni.
A
múlt
évszázad
közepén
amerikai
antropológusok
megpróbáltak
megalkotni, olyan dimenziókat, amelyekkel különböző kultúrákat egymáshoz viszonyított vizsgálatát is el lehet végezni, fel lehet térképezni. Ez nem új keletű, hiszen Konfucius 2500 évvel ezelőtt már megfogalmazta, hogy minden ember egyforma, csak szokásaikban van különbség. Geert Hofstede amerikai kutató a 60-as évek végén és a 70-es évek elején szembesült ezzel a ténnyel kutatásai során, amelyet előbb 40, majd 50 országra terjesztett ki. Kutatásait az IBM világkonszern alkalmazottai között végezte és csaknem száztizenhatezer embert tudott bele vonni. Azaz felhasználta az IBM multinacionális vállalat országonkénti képviseleteinek alkalmazottait a kutatásainak elvégzéséhez. Eredményeit 1980-ban tette közzé. Az adatközlők válaszainak statisztikai elemzése alapján Hofstede a következő probléma-köröket találta közösnek, országonként eltérő megoldásokkal: •
társadalmi egyenlőtlenségek, a tekintélyhez való viszonyulás;
•
az egyén kapcsolata a csoporttal;
•
a maszkulinitás, illetve femininitás koncepciója;
•
a bizonytalanság kezelésének módszerei, az agresszió és az érzések kifejezésének viszonylatában. (Hofstede, 1994:13-14)
Az eredmények alapján négy, más kultúrákkal összevetve mérhető kulturális dimenziót állított fel. Ezek képezik a nemzeti kultúrák közötti különbségek ismert négy dimenziós modelljét. Ezeket a kulturális aspektusokat, illetve dimenziókat a következőképpen nevezte el: •
kis, illetve nagy hatalmi távolság;
•
individualizmus, illetve kollektivizmus;
•
maszkulinitás, illetve femininitás; 446
gyenge, illetve erős bizonytalanságkerülés
•
Minden országra jellemző valamennyi dimenzión elért eredménye. Az eredmények jól mutatják, hogy az egyes nemzeti kultúrák a dimenziókon egymáshoz viszonyítva valahol a két jelzett véglet között helyezkednek el. A későbbiekben a négy dimenziós (4-D) modellhez egy ötödik kulturális dimenzió is került, amely azt fejezi ki, hogy egy kultúra a hosszú távú orientáció, vagy a rövid távú orientáció felé hajlik-e. Az új, ötödik dimenzió 1984-ben került a modellbe. A mai napig ez az elvégzett módszer a legátfogóbb kutatás, ami elkészült. Azonban az eredményeit statisztikai törvényszerűségek miatt, valamint a statisztikai összemérés és összehasonlíthatóság miatt a mai napig támadják. A további értelmezhetőség végett meg kell határozni, hogy mi rejlik a fenti fogalmak mögött, mik a definiálható jelentések. A hatalmi távolság azt jelenti, hogy egy társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztású, kevesebb hatalommal rendelkező tagok milyen mértékben fogadják el és várják el a hatalmi egyenlőtlenségeket. A kis, illetve nagy hatalmi távolságú kultúrák között fennáll néhány alapvető különbség. A kis hatalmi távolságú társadalmak: az emberek közötti egyenlőtlenségek minimálisra való csökkentésére
•
törekednek; a szülők egyenjogú félként kezelik gyermekeiket, a gyerekek szintén
•
egyenrangú félként viszonyulnak a szülőkhöz; •
az oktatási rendszerben a diákok és a tanárok egyenrangú felek,
•
a tanárok személytelen igazságok, illetve tudás szakértő közvetítői;
•
a munkahelyi hierarchia a szerepek, funkciók egyenlőtlensége, és
praktikus szempontokat szolgál, •
a beosztottak elvárják, hogy véleményüket kikérjék és meghallgassák,
•
az ideális főnök talpraesett demokrata;
•
a különböző privilégiumok és státusszimbólumok nemtetszést váltanak
ki. A nagy hatalmi távolságú társadalmakban: •
az emberek közti egyenlőtlenségeket elvárják, sőt kívánatosnak tartják; 447
•
a szülők a gyerekeket engedelmességre tanítják, a gyerekek tisztelettel
bánnak szüleikkel; •
az oktatási rendszerben a diákok tisztelettel viszonyulnak tanáraikhoz,
•
a tanárok guruk, akik személyes bölcsességük közvetítői;
•
a szervezeti hierarchia a magasabb, illetve alacsonyabb beosztásúak
közötti egzisztenciális egyenlőtlenségeket tükrözi, •
a beosztottak elvárják, hogy a főnök utasításai alapján cselekedjenek,
•
az ideális főnök jóindulatú autokrata, vagy „jó apa";
•
a privilégiumok, illetve státusszimbólumok elfogadottak és népszerűek.
Az individualizmus olyan társadalmak sajátja, ahol az egyéni kapcsolatok lazák, mindenki elsősorban saját magát, illetve legszűkebb családját helyezi előtérbe. Az ilyen típusú kultúra az „én kultúra". Ezzel szemben a kollektivizmus az olyan társadalmakat jellemzi, amelyekben az egyén születésétől kezdve szorosan összetartozó csoportokba illeszkedik, melyek a csoport iránti lojalitásért cserébe életre szóló védelmet nyújtanak számára. Ezt a típusú kultúrát „mi kultúrának" nevezhetjük. Az individualista, illetve kollektivista társadalmak néhány jellemző eltérő vonása: Az individualista kultúrákban: •
az identitás az egyénre alapozott,
•
már a gyerekek megtanulják az „én" központú gondolkodást;
•
a becsületes emberre az jellemző, hogy nyíltan kimondja a véleményét;
•
alacsony-kontextusú,
vagy
kontextus-szegény
kommunikáció,
amelyben az információk zöme a kódolt üzenetben van; •
bűn vagy
törvénysértés elkövetése bűntudattal, az önbecsülés
elvesztésével jár; •
az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell tanulni,
•
a diploma az ember gazdasági értékét, illetve önbecsülését növeli;
•
a munkaadó és az alkalmazott viszonya kölcsönös előnyökön alapuló
szerződés, •
az
alkalmazással,
illetve
előléptetéssel
kapcsolatos
képzettségtől, képességektől, és szabályoktól kell, hogy függjenek, •
az irányítás egyének irányítását jelenti,
•
a feladat fontosabb, mint az emberi kapcsolatok.
A kollektivista társadalmakban: 448
döntések
•
az identitás arra a csoportra, illetve társadalmi hálózatra alapul,
amelyhez az ember tartozik, •
a gyerekeket „mi" központú gondolkodásra nevelik;
•
a direkt konfrontációk, a konfliktusok kerülése, a harmónia fenntartása a
cél; •
magas-kontextusú, vagy kontextus-gazdag kommunikáció, amelyben
az információ nagy része internalizált a kommunikáció résztvevőiben; •
bűn vagy törvénysértés elkövetése szégyennel, „az arc elvesztésével"
jár mind a csoport, mind a hozzá tartozó egyén számára; •
az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell valamit csinálni,
•
a diploma biztosítja a magasabb státusú körökbe való bejutást;
•
a munkaadó és az alkalmazott viszonyát erkölcsi alapokra helyezik,
mint egy családi kapcsolatot, •
az alkalmazással, illetve előléptetéssel kapcsolatos döntések a belső
alkalmazotti csoportok figyelembevételével történnek, •
az irányítás csoportok irányítását jelenti,
•
az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat.
A maszkulin kultúrákban a társadalmi nemi szerepek élesen elkülönülnek; a férfiak magabiztosak, kemények, az anyagi sikerre összpontosítanak, a nők szerények, szelídek, az életviszonyokra koncentrálnak. A feminin kultúrákban a társadalmi nemi szerepekben átfedések találhatók, a szerepek bizonyos mértékig összemosódnak; mind a nők, mind a férfiak szerények, szelídek", és az élet minőségére koncentrálnak. A maszkulin, illetve feminin kultúrák értékrendbeli eltéréseinek néhány fontos pontja: A maszkulin társadalmakban: •
a domináns érték az anyagi siker és az előrehaladás,
•
a pénz, és az anyagi javak fontosak;
•
a családban az apák az anyagi dolgokkal, az anyák az érzelmekkel
törődnek, •
a lányok sírhatnak, a fiúk nem; a fiúk, ha támadás éri őket, visszaütnek,
a lányok nem verekszenek; •
a társadalom rokonszenve az erősek felé irányul;
•
az oktatásban a legjobb diák a norma,
•
a sikertelenséget a tanulmányokban tragédiaként fogják fel, 449
•
a tanárokban az imponáló szakmai tudást értékelik,
•
a fiúk és a lányok különböző tantárgyakat tanulnak;
•
az emberek azért élnek, hogy dolgozzanak, vagyis a férfias, maszkulin
társadalmak a munkára összpontosítanak, az élet minősége másodlagos szerepet tölt be. •
a
menedzserektől
elvárják,
hogy
döntőképesek,
magabiztosak
legyenek, •
a munkahelyen az igazságosságra, a teljesítményre, és a kollégák
közötti versenyre helyezik a hangsúlyt, •
a konfliktusok megoldása küzdelem árán történik.
A feminin kultúrákban: •
a domináns értékek a másokról való gondoskodás, a szolidaritás, és a
környezet, a természet védelme, •
az emberek és az emberi kapcsolatok fontosak,
•
a családban az apák és az anyák egyformán foglalkoznak az anyagi
javakkal és az érzelmekkel, •
a lányok is, a fiúk is sírhatnak, viszont egyikük sem verekedhet,
•
a társadalom rokonszenve a gyengék felé irányul,
•
az oktatásban az átlagos diák a norma,
•
a sikertelenség a tanulmányokban kis balesetnek számít,
•
a tanárokban a kedvesség a legtöbbre értékelt tulajdonság,
•
a fiúk és a lányok ugyanazokat a tantárgyakat tanulják,
•
az emberek azért dolgoznak, hogy éljenek, vagyis a nőies, feminin
típusú kultúrák a hangsúlyt az élet minőségére helyezik, •
a szervezetekben a menedzserek intuícióikra is hagyatkoznak, és
egyetértésre törekszenek, •
a munkahelyen az egyenlőség, a szolidaritás, a munkahelyi élet
minősége a hangsúlyos értékek, •
a konfliktusok megoldása kompromisszumok és tárgyalások útján tör-
ténik. A bizonytalanságkerülés azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegettetést bizonytalan, ismeretlen helyzetekben. Ez az érzés kifejezésre jut pl. a stressz állapotában, vagy az írott, illetve íratlan szabályok, vagyis a kiszámíthatóság iránt felmerülő igényben. 450
Az erős bizonytalanságkerülő társadalmakban: • az
életben
elkerülhetetlenül
jelenlevő
bizonytalanság
állandó
fenyegetést jelent, amivel meg kell küzdeni, • az ismert kockázatok elfogadása, ugyanakkor a bizonytalan kimenetelű
kockázatoktól, a nem egyértelmű helyzetektől való félelem jellemző a kultúra tagjaira; • a gyerekek számára szigorú szabályok írják elő, hogy mit szabad, és
mit nem szabad csinálni; • ami más, mint a megszokott, az veszélyes; • az oktatásban a diákok a strukturált tanulási helyzeteket, részletezett
feladatokat részesítik előnyben, mindig a kérdésekre adott helyes válasz érdekli őket, • a tanárnak tudnia kell a helyes válaszokat; • szabályokra állandóan szükség van, még ha nem is működnek; • az állandó elfoglaltság, az állandó kemény munka belső szükséglet; • a megszokottól eltérő gondolkodás és viselkedés nem elfogadott, • az újításokkal, az új dolgokkal szemben való ellenállás a jellemző
attitűd; • a legfőbb motivációs tényezők a biztonság, a tisztelet, és a valahová
való tartozás érzése. A gyenge bizonytalanságkerülő kultúrákban: •
a bizonytalanság az életnek elfogadott, természetes velejárója,
•
az ismeretlen kockázatok és a nem egyértelmű helyzetek nem
jelentenek problémát; •
a gyerekek számára rugalmasabbak a szabályok arra nézve, hogy mit
lehet és mit nem; •
ami eltérő a megszokottól, az különös, érdekes;
•
az oktatásban a tanulók jobban értékelik a nyitott tanulási helyzeteket,
és a tágabban megfogalmazott feladatokat, a nyílt vitákat, •
a tanár mondhatja: „nem tudom", nem esik a tekintélyén csorba;
•
nem kell több szabály, mint ami feltétlenül szükséges;
•
a természetes állapot a kényelem, a kemény munka csak szükség
esetén fontos;
451
•
a megszokottól eltérő gondolkodás és viselkedés iránti tolerancia, az új
dolgok könnyebben történő elfogadása jellemzi az ilyen típusú kultúrát; •
a legfontosabb motivációs tényezők a teljesítmény, a tisztelet, és a
valahová való tartozás érzése. Hofstede ezekre a kulturális dimenziókra matematikai úton mutatókat, ún. indexeket dolgozott ki, és minden vizsgált országra jellemzőek az adott indexre kiszámított eredmények. Vizsgáljuk meg néhány ország, illetve régió indexeredményeit a négy dimenziós alapmodellen: 1. táblázat: Négydimenziós alapmodell (Hofstede, 1994: 26, 53, 84, 113) Ország
Hatalmi Individualiz Maszkulinitás Bizonytalanságkerü távolság mus index
index
lési index
index Ausztria
11
55
79
70
NSZK
35
67
66
65
Svájc
34
68
70
58
Franciaország 68
71
43
86
Olaszország
50
76
70
75
Spanyolország 57
51
42
86
Portugália
63
27
31
104
Görögország 60
35
57
112
Törökország
66
37
45
85
Jugoszlávia
76
27
21
88
Belgium
65
75
54
94
Hollandia
38
80
14
53
Nagy-Britannia 35
89
66
35
Írország
28
70
68
35
Dánia
18
74
16
23
452
Finnország
33
63
26
59
Norvégia
31
69
8
50
Svédország
31
71
5
29
USA
40
91
62
46
Kanada
39
80
52
48
Japán
54
46
95
92
Indonézia
78
14
46
48
Izrael
13
54
47
81
Malajzia
104
26
50
36
Arab országok 80
38
53
68
Ausztrália
36
90
61
51
Venezuela
81
12
73
76
Brazília
69
38
49
76
Kolumbia
67
13
64
80
Nyugat-Afrika 77
20
46
54
Fontos megjegyezni, hogy ezek a 0-100 közötti indexértékek nem abszolút értékek, hanem relatív, egymáshoz viszonyított értékeket tükröznek. A maximum értékek meghaladhatják a 100-at, amikor az eredeti képlet kidolgozásának idejéhez képest később kutatásba került országok értékeinek kiszámítására kerül sor. A fent vázolt elméleti alap segítségével saját tapasztalati kép megszerzésére került sor, amely segítségével megfelelő stratégia alapítható ki hazánkba érkezett külföldi személyek, esetünkben orosz személyek kulturális dimenzióinak beazonosítására, a megfelelő turisztikai szolgáltatások és célok meghatározásában. II. Az interkulturalitás vizsgálata három kutató eredményei alapján 2007-ben
egy
orosz
iparmágnás,
aki
közel
15000
embert
foglalkoztat
Oroszországban, hosszas tárgyalásokat követően gyárat vásárolt Magyarországon. Résztulajdonosként meghagyta a gyár korábbi magyar tulajdonosát elképzeléseinek megfelelően. Ő, mint pénzügyi befektető jelent volna meg ebben a vállalatban, amely 453
vállalat kiszolgálta volna termékeivel a nyugat európai vállalkozásainak igényeit. Az orosz szokásoknak megfelelően a tulajdonos barátságot kötött a gyár régi tulajdonosával, segítséget nyújtott neki, hogy a csőd szélén álló vállalkozását újraindíthassa, hiszen a gyártott termék piacképes. Az orosz tulajdonos saját vállalkozásai biztos megrendelő partnerként tudják segíteni megrendeléseikkel, üzleti kapcsolataikkal, biztos anyagi hátterükkel a magyar gyár nyereségessé válását, jövedelmezőségét. Azonban a várt siker a magyar cégbe való jelentős tőkeinjekció mellett is jelentősen elmaradt. A tulajdonos hogy felderítse az okokat oroszországi menedzsment gárdáját küldte Magyarországra, hogy meglelje annak forrását, hogy mi történt. Kiderült, hogy a volt magyar tulajdonos, aki akkor még részvényese volt a gyárnak, meglopta a vállalkozást, elsikkasztotta pénzeit és újfent a csőd szélére juttatta azt. Az orosz tulajdonos menesztette „magyarországi barátját”. Új ügyvezető igazgatót, új gazdasági igazgatót, biztonsági igazgatót, kereskedelmi igazgatót nevezett ki. Valamennyi további személy a vállalkozásnál a helyén maradhatott, folytathatta munkáját azonban csak, az új vezetők új szabályai alapján. Az új vezetők, az oroszországi szokásoknak megfelelően szigorú engedélyezési és elszámolási szabályokat vezettek be, léptettek életbe a gyár területén valamennyi munkafolyamat ellenőrzésére. A korábbi dolgozók több mint egyharmada egy hónapon belül távozott a gyárból, mert nem érezték kompenzálva azt a nyomást, amelyet az anyavállalt rájuk helyezett fizetésükkel, nyugalmukkal. A tulajdonos részéről a bizalom elszállt, kifejezetten a kárainak enyhítésére történő gazdasági lépések megtételére rendezkedett be. Külön kérése volt, a minden részletre kiterjedő alapos könyvelés és annak az ellenőrzésének a bevezetése. Ez külön konfliktus helyzetet okozott a Moszkvából irányított ellenőrök és a magyar gazdasági szakemberek között, hiszen a magyar számviteli rendszer nem tudja értelmezni azokat a kívánságokat, amelyekkel Moszkvából éltek. Ezt a nyomást már a könyvelők sem bírták, így az amúgy sem túl sok könyvelőnek, raktári alkalmazottnak több mint a fele lecserélődött.
454
Mi is volt a probléma? A kommunikáció folyamatában több helyen is hiba lépett fel. A kommunikáció kibocsájtója az orosz tulajdonos, aki a magyarok részére szó szerint kódolt üzenetet küld, mivel az egész gyár területén csak kettő tolmács működik és tudásuk alapján ők inkább a műszaki területhez, sem mint a gazdasági terület nyelvezetének fordításához értenek. Ennek megfelelően gyakorlatilag a felek akaratukon kívül is „elbeszéltek” egymás mellett. Az üzenettel is probléma volt, hiszen az oroszországi gazdasági szabályok elszámolás módok nem mindenben egyeznek meg a magyarországi előírásokkal, így azokat nem megfelelő tolmácsolás és az oroszországi nem megfelelő ismereteinek hiányában a magyarországi szakemberek értelmezni estenként nem, vagy hibásan tudták. Ez a dekódolás folyamatának hibájához vezetett. Interkulturális
kommunikáció
az
eltérő
kultúrák
képviselőinek
interaktív
kommunikációja. Ennek során fokozottabban fordul elő, hogy mind verbális mind nem verbális kommunikáció esetén - talán az utóbbi esetben még jellemzőbben - a kommunikációt gátló, torzító, vagy akár meghiúsító hibaforrások lépnek fel, hiszen a kommunikációs folyamat résztvevői, a kódolás és a dekódolás folyamata, még a kommunikációs csatorna kiválasztása is, és környezet is mind kultúra függőek, tükrözik a kommunikációs partnerek eltérő kulturális sajátosságait (Falkné B. Klára, 2008. 14.o.) A gyárban dolgozó kollegák tevékenységét nagy mértékben zavarta a kialakult ellentmondást nem tűrő parancsuralmi rendszer, melyben még az is szabályozásra került, hogy ki, mikor, milyen körülmények között állhat fel íróasztalától, végezhet a gyár profiljába nem illő esetlegesen magáncélú tevékenységet. Munkaköri leírásuk teljes mértékben átdolgozásra került a lehető legrészletesebb, legszabályozottabb szintig, amely még esetenként az öltözködésükre is kiterjed. Vizsgáljuk
meg
kicsit
részletesebben,
hogy
a
folyamatok
ilyen
mértékű
eltorzulásához, milyen okok vezethettek. HOFSTEDEI „hagyma modell”: Ezzel a modellel szemléltethető a kultúrák megnyilvánulásai különböző szinteken (rétegekben). Kívülről befelé haladva a legkülső réteg a szimbólumok (tárgyak, 455
szavak, gesztusok, ruházat), amelyek sajátos jelentéssel bírnak az adott kultúra tagjai számára. A kultúra megnyilvánulásai különböző szinteken (rétegekben)
1. kép: A „hagyma modell" (Hofstede, 1994:9) Második réteg a hősök, aki lehetnek valóságosak vagy a képzelet szülöttei, de az adott kultúrában nagyra becsült tulajdonsággal rendelkeznek vagy követendő magatartási modellekkel ruházzák fel ezen személyeket. A következő réteg a rítusok. Ezek azok amelyek olyan kollektív tevékenységeket foglalnak magukba, vagy viselkedési fogmákat mutatnak amelyek egy társadalom szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. Ilyenek lehetnek az üdvözlési, udvarlási szokások, magatartásformák. Az előzőekben tagalt három réteg együttes hatása a gyakorlati szokások megjelenése. Ez egy olyan kategória, amelyek már mind a három réteg közvetlenül érzékelhető, csak az értékek nem közvetlenül láthatóak értelmezhetőek a külső szemlélő számára. Fontossága abban áll, hogy az adott kultúra tagjai milyen formában értelmezik ezeket a megnyilvánulásokat és mekkora -, milyen jelentőséget tulajdonítanak számukra. Hofstedei modell legbelső rétege az értékek, melyek már a külső megfigyelők számára közvetlenül nem észlelhetőek. Ebben érzetünk nyilvánul meg, melyben meg tudjuk határozni azt, hogy mit tartunk jónak, vagy rossznak, helyesnek-helytelennek, logikusnak - illogikusnak és még rengeteg dichotómiákat sorolhatnánk fel.
456
Esetünket megvizsgálva a következő összefüggéseket látjuk a hofstedei modellel. Szimbólumok rétegnél a tárgyak, szavak gesztusok és ruházat mind-mind az orosz vezetők elzárkózását „felsőbbrendűségét” mutatják közvetlen beosztottjaik számára. Hősök rétegnél az elsődleges az orosz tulajdonos, akinek az életútja és pályája lehetővé tette azt, hogy a munkavállalók az ország szívében - ahol még mindig dúl a munkanélküliség - dolgozzanak. Ezzel párhuzamosan azonban pozitívumként említendő, hogy kialakította azt a javadalmazási rendszert, amelyben a dolgozók némelyike, ha munkáját határidőre, az elvárt kimagasló minőségben teljesíti, kiemelésre kerül. Javadalmazása lényegesen jobb lesz, mint a többieké. Ebből következik, hogy megpróbálta megteremteni a gyár keretein belül a saját hősök „kategóriát”. A következő réteg a rítusok. A gyárban fellelhető a munkavégzéssel összefüggő szokások
kialakulása,
melyben
egyértelműen
láthatóvá
válik
az
alá-
és
fölérendeltségi viszonyok kialakulása, így például a munkavégzési folyamatában a munkás a gyári csarnokból az irodistákhoz külön hívás, kérés nélkül nem mehet fel. Munkaidejének kihasználtságát saját feladatainak elvégzésére, azaz a kész termék előállításának kell, hogy összpontosítsa, attól eltérő tevékenységet végeznie nem kell és nem lehet. Az eddig felsorolt rétegek összekapcsolódása egy az új gyakorlatban fellehető szokás lett, amely már értékként is mutatkozik. Az lesz a jó és megfizetett dolgozó a gyárban, aki a tulajdonost kötöttségek nélkül tiszteli. Háláját azzal mutatja ki a tulajdonos felé, hogy a rábízott munkát határidőre a tőle elvárható legjobb minőségben végzi el, a szükséges túlórájával is hozzájárul a gyár teljesítményének fokozásához. Ezt természetesen a tulajdonos nem várja el ingyen, hiszen KözépMagyarország ezen ipari ágazatára specifikusan jellemző a Központi Statisztikai Hivatal által közreadott, jóval a kereseti átlag feletti órabért biztosít munkavállalóinak. A kulturális rétegeket nézve a Hofstede modellel bár elemezni lehetett az orosz vállalati kultúra néhány aspektusát, mégsem tudtunk választ adni arra, hogy mi állhat a gyárban lévő magas fluktuáció, azaz a munkavállalók gyors cserélődése mögött. Korábbiakban felvázolt esettben, a hatalmi távolság az alacsonyabb beosztású kevesebb hatalommal rendelkező személyek esetén azt jelent, hogy milyen mértékben fogadják el és várják el hatalmi egyenlőségüket. Ez a vizsgált gyár esetében nagy hatalmi távolságot mutat, miután a dolgozók és a tulajdonosok között 457
egyáltalán nem fedezhető fel az egyenlőtlenségek minimálisra való csökkentésének lehetősége. Az orosz tulajdonos képviselője parancsuralmi rendszerben osztja le a feladatokat. A dolgozónak egyetlen lehetősége van, a rábízott feladatot munkaköri leírásának megfelelően „robotként” kell elvégeznie. A beosztottak önálló véleménnyel nem rendelkezhetnek. Az egész tevékenységre a diktatórikus vezetési mód a jellemző. Hierarchia felépítése szerint a termelési területen van: termelési igazgató, üzemvezető, műszakvezető, csoportvezető, beosztott dolgozó. Az adminisztratív területen dolgozó személyek a következők: az ügyvezető igazgató, gazdasági igazgató, főkönyvelő, raktárvezető, beosztott könyvelők. A struktúra felépítésre a vállalkozásban a nagy hatalmi távolság a jellemző. Ami egyébként önmagára az orosz kultúrára is jellemző. A vállalat vezetésére és berendezkedésére inkább az individualizmus jellemző. A munkaadó és a munkavállaló között a kölcsönös előnyökön alapuló szerződés teremti meg ezt a kapcsolatot. Az orosz munkaadó külön célprémiumot helyezett kilátásba szerződésileg – melyet a gyakorlatban ki is fizet – azon munkavállalók részére, akik minőségben és mennyiségben kiemelkedő teljesítményeket érnek el és ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyár megrendelései határidőre és kimagasló minőségben készüljenek el. Rendszerüket abszolút maszkulinnak lehet jellemezni, hiszen alapvető értéknek tekintik a vállalkozás anyagi jövedelmezőségét, sikerességét, a vállalkozási tevékenység fejleszthetőségét, bővíthetőségét. Számukra egyértelműen a befektette források visszanyerése az elszenvedett károk minimalizálása a cél. Majdan egy jól jövedelmező, jól teljesítő biztos, stabil alapokon nyugvó vállalat kialakítása, amit el szeretnének érni. Tevékenységükre egyértelműen jellemző, hogy a szakképzett munkaerőt preferálják, ez alapnormának számít. Az orosz tulajdonosoknál a sikertelenség elképzelhetetlen fogalom. Mindent elkövetnek azért, hogyha kell akár külső behatást gyakorolva is, hogy jövedelmezővé alakítsák ezt a vállalkozást. Ennek érdekében napi több tucat telefon, skype, e-mail váltás történik a moszkvai központtal, melyben a lehető legnagyobb részletességgel követelik meg a tájékoztatást arról, hogy a gyárban a jelen állapot szerint mi történik. Az orosz társadalomra tradicionálisan is jellemző az erős maszkulinitás. A fontosabb vezetői pozíciókat általában férfiak töltik be, ez jellemző a gyár vezetésére is. A gazdasági igazgatónőn és főkönyvelőnőn kívül minden pozíciót férfiakkal töltöttek be.
458
A vállalatra jellemző, hogy erős bizonytalanság kerülő. Számukra alapvető bizonytalansági tényezőt - meglepő módon -
nem az esetleges megrendelések
számának, lehetőségének hiánya jelenti, hanem a magyar pénzügyi-, adózási-, számviteli jogrendszernek az átláthatatlansága, meg nem feleltethetősége az orosz hasonló jogi környezetnek. Az európai és magyar kereskedelmi jogrendszer már kevésbé aggasztja őket, szerteágazó érdekeltségi körükben azt már kitapasztalták. Jellemző gazdálkodásukra, hogy bármely új a gazdálkodást érintő eseménnyel találkozva, azt azonnal szabályzatba rögzítik. A dolgozókat folyamatos túlmunkára osztják be, amely eredményeként az elmúlt időszakban mindennaposak voltak a Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzései. Érdekességként megállapítható, hogy Magyarországot az így elvégzett kutatások alapján a kelet – európai csoportba sorolták Albániával, Görögországgal, Grúziával, Kazahsztánnal, Lengyelországgal, Oroszországgal és Szlovéniával. Megjegyzendő, hogy a felmérés statisztikailag néhány helyen nem pontos, hiszen ezen felmérések alapvető követelménye, hogy az adathalászat, azok merítése önmagában is azonos csoportokból kerüljön ki, az összehasonlíthatóság végett. Ezt a statisztikai törvényszerűséget nem minden esetben sikerült teljesítenie az adatgyűjtőknek. Ettől függetlenül nagy bizonyossággal állítható, hogy az adott országokra, csoportokra, szervezetekre jellemző képet tártak fel. Trompenaars dimenziói A Hofstede modell mellett egy másik kutató Trompenaars 1995-ben publikációjában hét kulturális dimenziót állított fel, amelyben vizsgálta hogyan függenek az egyes kultúrák megoldásai általánosságban az emberek élethez való viszonyától, különösen a többi emberhez való kapcsolatától, valamint az idővel és a természettel való kapcsolatától. Ebből a szempontból is érdemes megvizsgálni az adott gyárban dolgozó külföldieket. Ezek a következők: •
univerzalizmus, illetve partikularizmus, vagyis a szabályok uralma, il-
letve az emberi kapcsolatok, egyedi körülmények előnyben részesítése;
459
•
individualizmus,
illetve
kollektivizmus,
vagy
kommunitariánizmus;
(megközelítőleg megegyezik a hofstedei individualizmus, ill. kollektivizmus dimenzió értelmezésével) •
neutrális, semleges, illetve affektív, emocionális kultúrák, aszerint, hogy
van-e helye a hivatalos, pl. az üzleti kapcsolatokban az érzelmeknek, vagy ezek a kapcsolatok teljesen érzelem-mentesek; •
specifikus, illetve diffúz kultúrák, vagyis az egyén társadalmi tevékeny-
ségét elválasztja saját egyéni, érzelmi életétől, illetve minden tevékenységét teljes emberként, egyéni érzelmeivel együtt végzi; •
az egyén státusának alapja szempontjából teljesítmény, illetve egyéb
körülmények által orientált kultúrák (achievement-orientation, ascriptionorientation); •
az időhöz való viszonyulás szempontjából szekvenciális, az események
rendben egymást követik, mindennek megvan a helye és ideje, illetve szinkronikus idő-orientált kultúrák, ahol több dolog, esemény történik egyidejűleg; •
a környezethez, a természethez való viszonyulás szempontjából belső
irányítású (inner-directed), az ember domináns, uralja a természetet, és külső irányítású (outer-directed) kultúrák, melyeknél az ember a természet része és követi a természet törvényeit. Az univerzalizmus a szabályok uralmát jelenti, meghatározható, hogy mi a jó, mi a rossz, és ez mindig és minden esetre érvényes. Ellentéte a partikularizmus, ahol nagyobb figyelmet kapnak a kapcsolatok, a barátság kötelezettségei, az egyedi körülmények figyelembevétele. A partikularista megközelítés szerint a barátság kötelez, és az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint az elvont társadalmi törvények. (Falkné B. Klára: 2008:53)
Ha ezt a hét kulturális dimenzióját vizsgáljuk és képezzük le az orosz vállalkozásra abban az esetben a következőt kapjuk: Univerzalizmus vagy partikularizmus közül inkább az univerzalizmust figyelhetjük meg, hiszen abszolút módon a szabályok betartására, betartatására törekszenek. Egyértelműen megpróbálják az emberi kapcsolatokat az esetlegesen felmerülő 460
egyedi körülményeket kiiktatni, mint zavaró tényezőt a gazdálkodásukból. A gazdálkodásukban miden lehetséges apró részletre külön szabályozó rendszereke állítnak fel ügyvezető igazgatói utasításokon keresztül. Szabályozásra kerültek a következők: munkaidő kezdése-vége, munkaközi szünetek kezdete és hossza, védőeszköz használat, gépjármű használat, vállalati autóbusz igénybevétele, dolgozók beléptetése-kiléptetése a gyár területéről, munkavállalók szondáztatása, gyártástechnológiában a termék előállítási fázisaihoz kapcsolódó normaidők, anyagnormák… stb. Neutrális, semleges helyenként közömbös kultúrától beszélünk tekintettel, hogy az emberekkel való kapcsolatuk a külvilág számára teljesen érzelem mentesen mutatkozik. Egyértelműen nem beszélhetünk diffúz kulturális megjelenésről, hiszen az egyén társadalmi tevékenységét elválasztja saját egyéni érzelmi életétől. Ez abban is tükröződik, hogy egyáltalán nem lehetséges róluk, mint vezetőkről semmilyen személyes adatot, tényt megtudni. Ha erre bármilyen formában fény derülne, a vezető „arcot veszítene” saját beosztottjaival szemben és rideg, kiszámíthatatlanság álcájával felvértezett önön magát már nem tudná kellőképpen palástolni, azaz rájuk jellemző magatartási forma a specifikus. Az egyén státusza alapján egyértelműen teljesítmény orientáltak (achievement - orientation), hiszen minden kizárólag az elvégzett teljesítmények szerint tudnak értékelni, ilyen teljesítmény mutató náluk a mennyiség, a minőség, a munkába töltött idő. Az előzőekben már bemutatásra került, hogy ennek a dimenziónak megfelelően olyan munkaszerződéseket kötnek a dolgozókkal és olyan premizációs rendszert állítottak fel, amely egyértelműen teljesítmény orientált. Gondolkodás módjuk és viselkedésük szekvenciális, azaz az események rendben monokronikusan követik egymást. Minden eseménynek a saját idejében, helyén, tervezett módon kell megtörténnie. Ez egy jelentős árbevétellel bíró vállalkozás szempontjából teljes mértékben pozitívan értékelendő vezetési stílus, hiszen ebben az esetben nem lehet elmondani azt, hogy nem megtervezetten, esetleg kapkodva működtetik a gyárat, még ha egy vezetői-, vagy egy munkaértekezlet összehívásáról is van szó. Környezethez, a természethez való viszonyulás szempontjából belső irányításúnak minősíthető az üzem. Mindenféleképpen az ember dominanciája elsődleges a természettel szemben. Lehet, hogy itt ilyenek, rendet kell csinálni jelszóval, de az orosz kultúra általában inkább partikularista, diffúz, és emocionális, és egyéb
461
körülmények orientált, valamint polikronikus vonások felé hajlik, akármit mond Trompenaars, aki nem ismeri az oroszokat. Hall kulturális koncepciói Hall kulturális koncepciói alapján is megtudjuk vizsgálni a jelenlegi vállalkozást. Hall koncepciói szerint a kontextusokat kell megvizsgálnunk. „ A kontextus az az információ, amely egy eseményhez, történéshez kapcsolódik; az esemény jelentéséhez elválaszthatatlanul hozzátarozik.„ (Hall, E. , Hall, M. , 1990:6) in: Falkné Bánó, 2008 A Hall koncepció szerint vannak magas – kontextusú és alacsony – kontextusú kultúrák. A magas – kontextusú kultúrákban kontextus – gazdag (high – context) kiterjedt
információs
hálózattal
rendelkeznek
az
emberek
minimális
háttér
információra van csak szükségük. A vizsgált vállalkozásban ez nem elmondható. A munkavállalók saját szakterületükön kívül nem jól informáltak. A vezetéstől csak azokat
az
információkat
elvégzéséhez
kapják
nélkülözhetetlenül
meg,
amelyek
szükségessé
a
válnak.
saját A
munkafolyamatuk munkavállaló
által
kezdeményezett valamennyi elképzelés, elgondolás azonnali elfogadásra nem kerülhet,
azt
előbb
alapos
átgondolás,
felülvizsgálat
előzi
meg,
melynek
egyértelműen bizonyítania kell, hogy a termelés számára kedvezőbb, olcsóbb megvalósíthatóságot jelent, vagy racionálisabb a jelenleg alkalmazott módszernél. Ekkor is egyértelműen kimutatható hogy az „erősebb kutya” mindig okosabb. Érdekeségként azonban megjegyzendő, hogy mindemellett a szigorú normák betartásánál is a szóbeli megállapodások minden esetben bírnak olyan erővel mintha azokat írásba foglalták volna. Ez több mint valószínű abból fakad, hogy a vezetők komolyságukat ilyen módon demonstrálják a munkavállalók felé, de sajátos kultúrájuknak is része. Ez a magatartásforma már polikronikus vonás. Az imént tárgyalt monokronikus - polikronikus időkultúra megkülönböztetés is Hall koncepciója, Trompenaars csak átvette. Érdemes megvizsgálni, hogy az orosz befektetők nemzeti kultúrájának hatása vajon milyen formában hat az általuk kialakított szervezetre. Trompenaars 1995-ben 462
publikált dimenziói alapján tisztán egyfajta kultúrájú (monokulturális) cég nagy általánosságban sem létezik. Általában a gyakorlatban a kultúrák keverednek és a kultúrák sokasága közül feltehetőleg egy dominánssá válik. A vizsgált vállalkozásnál egyértelműen kizárjuk, hogy az formálisan feladat – orientált,
decentralizált,
egyenlőség
alapú.
Ezen
két
meghatározással
a
Trompenaars modellben egyértelműen behatárolható a jellemzően személyi kapcsolatokra épülő hatalomorientált, hierarchikus szervezeti kultúra. Ez a család modell. Magas kontextusú személyes kapcsolatok jellemzik, amely már a Hall kulturális koncepcióinak vizsgálatakor elemzése került. III. Turizmus és interkulturalitás Az interkulturális beazonosítása a nemzetközi szereplőknek, nem csak azért fontos, hogy a velük történő kommunikáció során tudjuk a helyes viselkedésformákat felvenni. Szükséges azért is, hogy meg lehessen stratégiailag határozni, hogy idegen környezetbe kerülve mit várnak, várhatnak el, a fogadóktól. A turisztikában létfontosságú, hogy tudjuk, hogy akiket vendégül látunk, azoknak már eleve milyen programokat kell, hogy kínáljunk, tisztába legyünk nemzeti szokásaikkal, viselkedésformájukkal. Csak ebben az esetben lehetséges számukra biztosítani a megfelelő pihenést és környezetet. A vizsgált vállalkozás tekintetében a következő eredmény született: I.) A Magyarországon dolgozó orosz vezetőkre jellemző, hogy nagy hatalmi távolságot tartanak, individualisták, maszkulinok és erős bizonytalanság kerülők. (Hoffstede modell) II.) Univerzialisták, neutrálisak, teljesítmény orientáltak, belső irányultságúak, partilularisták.(Trompenaars modell) Tehát ebben az esetben kell megtalálni azon környezetet, amelyben a vizsgált orosz szereplő kellemesen tudja magát érezni és megfelelő alternatívát tudunk kínálni számára kikapcsolódásra és pihenésre. 463
A
vizsgálat
során
megkérdezett
személyek
esetében,
mindenki
látványosságán kívül a gyógyvizek jelentőségét hangsúlyozta.
hazánk
Egyöntetűen
állították, hogy nincs jobb választás, mint a mindennapi „hajtás, idegfeszültség” után hétvégére valamelyik termálvizes wellness szállodánkat meglátogatni és szak pihenni „rászlábitszjá”. Csak olyan helyre szeretnek járni, ahol maga a szállodának jó konyhája van, illetve a szálloda olyan helyen van, hogy a várost a különböző éttermeket kisebb sétával el lehet érni. A túrázás ezeknek az embereknek, már nem alternatíva, nem a pihenésüket szolgálja. A legkedveltebb azon szállodák köre, ahol szobaszerviz is van. Az ügyvezető maga vállalja azt a nehézséget, hogy a mindennapi munka után a gyárból Budapestre autózik (kb.1 óra), mert számára a tökéletes komfortot csak a fővárosban bérelt lakása jelenti, itt tud kikapcsolódni, regenerálódni.
464
Irodalom Borgulya, Iné - Barakonyi, K., 2004. Vállalati kultúra. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Falkné Bánó Klára 2008. Kultúraközi kommunikáció. Budapest, Perfekt Zrt. Hall, E.T., Hall, M.R., 1990. Understanding Cultural Differences. Yarmouth, Maine: Intercultural Press Hofstede, G., 1994. Cultures and Organisations, Software of the Mind. Paperback edition, London: HarperCollins Publishers House, R., Javidan, M., Hanges, P., Dorfman, P., 2002. Understanding cultures and implicit leadership theories across the globe: an introduction to project GLOBE. In: Journal of World Business 37,3-10
465
HORVÁTH Viktorné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A külső helyszínek szerepe a szakmai idegen nyelv oktatásában A 2012/13-as tanévben az Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék oktatói a turizmus szakos, valamint az idegenforgalmi és vendéglátó szakmenedzser hallgatókkal a nyelvi órák közül többet külső helyszíneken töltöttek el. A terepgyakorlatok célja az volt, hogy a hallgatók megismerkedjenek a győri turizmus kiemelt helyszíneivel, információt szerezzenek ezen intézmények feladatairól, működési struktúrájukról, így felkészülhessenek a szakmai gyakorlatra, s részletes képet kapjanak ezen intézményekről, szervezetekről, mint számukra lehetséges jövőbeli munkahelyről. S hogy miért éppen az idegen nyelvi órák keretében tettük mindezt? Jelen beszámoló erre a kérdésre igyekszik kimerítő választ adni. Bizonyára mindannyiunk emlékeiben pozitívan élnek az iskoláskori tanulmányi kirándulások, amelyek kiragadtak bennünket az iskolai mindennapok monotóniájából és amelyek során látens módon tanultunk, hiszen már maga a kimozdulás ténye motiválóan hatott ránk. „A tanulási-tanítási ismeretbázisokról a kutatók azt tartják, hogy azok az iskolai kontextustól általában távol állnak. A szakmai tudás, szakmai bölcsesség ezzel szemben konkrét esetekre, emberekre” vonatkozik (HAVAS 2004). Még a módszertanilag legtökéletesebben megtervezett tanóra eredményességét is megkérdőjelezhetik olyan szubjektív tényezők, mint a hallgatók fásultsága vagy fáradtsága. Annak érdekében, hogy használható idegen nyelvi tudás birtokába juttassuk hallgatóinkat, döntöttünk úgy, hogy óráink egy részét kivisszük a tanterem falai közül és a tapasztalati tanulást a nyelvtanítás szolgálatába állítjuk. Elképzelésünk elméleti alapjait részben az akciókutatás, részben pedig a tartalomalapú nyelvoktatás adták. A szakmai idegen nyelv tantárgy jellegéből fakadóan nem lehet szétválasztani a szakma és az idegen nyelv tanítását-tanulását. Ezért is alkalmaztuk a CLIL-t („Content and Language Integrated Learning”) vagy más néven a tartalomalapú nyelvoktatás módszerét, amelynek kezdetei Kanadában a múlt század 70-es, 80-as éveire, európai elterjedése a 90-es évekre tehetők. „Ezen oktatási megközelítés segítségével a tanulók a tantervben szereplő iskolai tárgyakat tanulják, s ezzel egyidőben (idegen) nyelvi készségeiket is gyakorolják, 466
illetve fejlesztik.” (FIGEL 2006 : 3). Az akciókutatás gyökerei a 20. század elejére, Dewey pedagógiai munkásságához nyúlnak vissza, aki a „tanulást a reflexióval kísért cselekvéssel, a próbálkozással, a kísérletezéssel írja le” (VÁMOS 2013: 24). Hazai meghonosítója
szintén
a
múlt
század
70-es
éveitől
Zsolnay
József,
aki
„munkásságának egészét olyan kutatásként jellemezte, melyben a témák valóságos problémák, s a kutatási eredményének értékét pedig a konkrét gyakorlati hasznosíthatóság adta meg” (VÁMOS 2013: 33). Az ELTE Magyarországon legfrissebbnek és eddigi legátfogóbbnak tekinthető akciókutatása a BaBe-Projekt, amely követést végzett többek közt „a kompetencia-alapú tanulás kiépülése, a hallgatói elvárások és megküzdések, a mentorálás, a gyakorlatok tanulásszervező szerepe területeken” is (VÁMOS 2013: 34). Visszatérve a kérdéshez, miszerint miért tettünk látogatásokat a turizmus szempontjából fontos helyszíneken éppen idegen nyelvi órák keretében, a válasz immár kézenfekvő: Számunkra, felsőoktatásban tanító pedagógusok számára, fontos a minőségi tanítás. Napjainkra a „tanulás fogalma kikerült az ’iskolapadból’. Ma már nem újdonság, ha valaki a nem formális vagy informális tanulásról beszél. […] a megismerés nem eredmény, hanem a problémafelvetés, az önerőből való problémamegoldó gondolkodásra serkentés elemeiből álló […], a tanulói önállóságra, aktivitására építő megoldásokat” ösztönző folyamat (VÁMOS 2013: 34). Nyelvi célkitűzésünk volt, hogy hallgatóink megtapasztalják, hogy a való életben a turizmus területén kiemelten szükség van az idegen nyelv magas szintű ismeretére, használatára, és ezen felismerés által is motiváljuk őket a nyelvtanulásra. Oktatási célkitűzéseink pedig, hogy a nem szokványos tanulási környezet által gyarapítsuk, illetve mélyítsük el tárgyi tudásukat, fejlesszük tanulási képességüket. E célkitűzések megfelelnek a cselekvés- és tapasztalatorientált nyelvoktatás szellemiségének is, miszerint minél több érzéket szólítunk meg az (idegen) nyelv tanítása során, annál eredményesebb lesz a nyelvtanulás. Különösen fontos ez napjainkban, amikor a fiatalok jelentős része mindennapjait a számítógép előtt tölti, és előfordulhat, hogy inkább rendelkezik virtuális, semmint a valós életben szerzett tapasztalatokkal. Nem szabad elfeledkezni olyan szociális aspektusokról sem, hogy turizmus szakos hallgatóink egy része vendégként még sohasem lakott szállodában, nem járt utazási szándékkal utazási irodában. 467
Amennyiben még szakmai gyakorlata előtt áll, részben az idegen nyelvi órák feladata megismertetni egy szálloda felépítését, működését vagy bemutatni az utazási irodában
zajló
munkát.
Ez
pedig
legeredményesebben
a
személyes
tapasztalatszerzés, megfigyelés által lehetséges. Ez utóbbit támasztja alá a reformpedagógia is, amely a Pisa tanulmány szerint ismét megveti a lábát az iskolákban és újra felkarolja az iskolán kívüli tanulási helyszínek bevetését. A külső helyszíneket ugyanis már régen is használták az iskolákban és sok pedagógus foglalkozott ezek kutatásával (WALZ 2012 : 5). Az akciókutatás nyomán lehetővé válik, „hogy a diákok teljesítményén túl a tanulási folyamatra, valamint a kettő kölcsönös egymásra hatására összpontosítsunk” (HAVAS 2004). A hallgatók tanulási képességeinek fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy a terepgyakorlatok során megtanulnak anyagot gyűjteni és összeállítani,
a
szerzett
ismeretanyagot
idegen
nyelven
megfogalmazott
beszámolóban rögzíteni vagy társaik előtt prezentálni. Ugyan nem mindegyik külső helyszínen biztosítható az idegen nyelv használata, ám a magyarul beszerzett információkat nagy nyelvi hozadékkal bíró kihívás idegen nyelvre transzformálni. „A szubjektív benyomás, a témával való személyes konfrontálódás, a helyszínen szerzett élmények és a tanulóközpontú tanulás fontos oszlopai a sikeres terepgyakorlatoknak” (WALZ 2012 : 5, saját fordítás). További érv a külső helyszíni órák mellett a gazdaságosság. Négy nyelvet tudó közgazdász kollégám, Antonio Charomar, a nyelvtanulást befektetésként fogja fel. A 2012-es Apáczai-napok konferencián a következőket mondta: „Tanórán kívül vegyünk részt aktívan olyan programokban, amiket az iskolánk szervez. Ezek az alkalmak jó lehetőségek arra, hogy gyarapítsuk az ismereteinket. A gazdaságos szokások kialakítása során a nyelvtanulás lehet olyan terület, ahol többet spórolhatunk, ha jobban odafigyelünk a nyelvtanulási szokásainkra” CHAROMAR 2012 : 43). Ehhez a gondolathoz kapcsolható Anton Prochazka általam is osztott véleménye, amely szerint az iskolában nyelvtanulásra fordítható idő viszonylag kevés, a terepgyakorlatok által viszont növelhető (PROCHAZKA 2011 : 67).
468
Ahhoz, hogy a terepgyakorlatok kínálta lehetőségeket a legoptimálisabban használjuk
ki,
elengedhetetlen
a
gondos
tervezés.
Esetünkben
ez
a
következőképpen történt: a lehetséges helyszínek feltérképezése; a koordinátorok (angol és német szakos) kijelölése a tanszéken; kapcsolatfelvétel
a
helyszíneken,
a
szándék
és
célok
ismertetése,
keretfeltételek rögzítése, a kapcsolattartó személyének és elérhetőségének tisztázása; a kialkudott feltételek ismertetése a kollégákkal; a gondosan előkészített látogatások (hallgatók felkészítése, helyszín, időpont és időtartam megbeszélése); a szemeszter végén: elégedettségi kérdőív kitöltetése a hallgatókkal, ezek eredménye és a kollégák beszámolói alapján tanszéki jelentés elkészítése; köszönőlevél elküldése a helyszínekre. Hogyan készítettük elő a látogatásokat a hallgatók szempontjából? A terepgyakorlat helyszíne mindig az aktuális tananyaghoz kapcsolódott, így a hallgatók előzetes szakmai és nyelvi ismeretekkel rendelkeztek. A látogatás célja. A szempontsor kidolgozása (megfigyelési/ bemutatási szempontok). A találkozó helye, ideje, az ott tartózkodás várható időtartama. A terepgyakorlat. Az evaluáció (lehetőség szerint közvetlen a látogatás után szóban, illetve kérdőív kitöltése a szemeszter végén). A jegyzetek alapján írásos beszámoló vagy prezentáció elkészítése. A produktum értékelése. A külső terepgyakorlatokba bevont helyszínek Győrben található turisztikai és/vagy oktatási szempontból kiemelkedő létesítmények. „Az országosan egyedülálló Hotel Famulus **** olyan infrastruktúrával rendelkezik, mely gyakorlati színtere a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán tanuló turizmus-vendéglátás és idegenforgalmi szakmenedzser szakos hallgatóknak. 469
2007.
szeptember
1-jén
átadott,
oktatási
PPP-program
keretében
létrejött
oktatószálloda, mely országosan egyedülálló komplexum - magában foglalja a négy csillagos, 120 férőhelyes szállodai részt és a 200 férőhelyes emelt színvonalú kollégiumot.” (http://www.nyme.hu/index.php?id=9920&L=1&id=9920, 2014.02.21.) A német vagy angol nyelvű házvezetés során megmutatják hallgatóinknak a recepciót, az egyes szobatípusokat, az éttermeket, a konferenciatermeket, a wellness- és sportrészleget. Karunk tankonyhája és tanéttermei szintén terepgyakorlataink fontos állomásai. Az itt található eszközök, és az itt folytatott tevékenységek elnevezéseinek beépítése az idegen nyelvi szókincsbe elengedhetetlen. A Baross úti Tourinform Látogatóközpont 2013-as működését a Magyar Turizmus Zrt. százszázalékosra értékelte. Ezért is érezhetjük szerencsésnek magunkat, hogy itt is több alkalommal tarthattunk nyelvi órákat, amelyek programjában házvezetés, filmvetítés, sőt idegen nyelvű városnézés szerepeltek. Itt a hallgatók azon túl, hogy turisztikai
szempontból
látogatóközpont
jobban
szolgáltatásait,
megismerik fogalmat
városunkat,
alkothatnak
arról,
megismerhetik miféle
a
szakmai
elvárásoknak kell eleget tenniük az ott dolgozóknak, miből áll a munkájuk. A több mint száz éves múltra visszatekintő IBUSZ Utazási Irodák meghatározó szerepet töltenek be a hazai idegenforgalomban, ezért is tekintjük fontosnak, hogy a győri irodában megforduljunk és hallgatóink megismerkedhessenek az utazási iroda történetével, megfigyelhessék az ott zajló munkát. Egy oroszos csoportunk az Esterházy-palotában található Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban 2013 tavaszán a „Fotográfiák – Nyizsnyij Novgorod három évszázada” című kiállítást nem szokványos módon tekintette meg. A hallgatók orosz nyelven tartottak egymásnak tárlatvezetést. Ez is azt példázza, hogy a helyszínek és lehetőségek különbözőségéből adódóan a munkamódszerek és számonkérési formák is eltérőek lehetnek. A tankonyhában például a hallgatók – a cselekvésorientáltság szellemében – megterítettek egy asztalt, mozdulataikat idegen nyelven kommentálva. Egy utazási iroda méreteiből és az ott zajló munkából adódóan nem alkalmas teljes csoportok fogadására, oda egyszerre 3-4 főt küldtünk, akik a csoportjuknak beszámoltak a tapasztaltakról. A többi helyszín felkeresésekor a hallgatók előzetesen egy megfigyelési szempontsort kaptak, amelynek segítségével jegyzeteltek, majd idegen nyelven beszámolókat készítettek. 470
Nézzük meg a terepgyakorlatokat a számok és adatok tükrében: A 2012/13-as tanév két szemeszterében összesen mintegy 285 (első félév 190 fő, második félév: 95 fő) hallgató – 24 csoport – vett részt kihelyezett angol, német vagy orosz nyelvi órán. A helyszínek a Famulus Hotel, a Tourinform Látogatóközpont, az IBUSZ utazási iroda, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar tankonyhája és étterme voltak. A hallgatók előzetes elvárásként jellemzően az információszerzést, szakmai téren az elméleti képzés gyakorlati kiegészítését („belátni a színfalak mögé”, „ha kikerülök az életbe, tudjam, hogyan kell csinálni”, hogyan működik egy hotel, egy utazási iroda), a nyelvi fejlődést, különösen a hallás utáni szövegértés javulását, a szókincs gyarapodását, valamint a város jobb megismerését jelölték meg. A legnagyobb várakozás a szakmai és a nyelvi fejlődés iránt mutatkozott. A hallgatók magas elvárásainak a terepgyakorlatok megfeleltek. A hallgatók nagy többsége azt nyilatkozta, hogy a látogatás vagy látogatások nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az idegen nyelvi órákon a valóshoz hasonló szituációkban könnyebben feltalálják magukat. Örültek a lehetőségeknek és ahol vállalták az angol és német nyelvű vezetést, ott a szakmai tapasztalatszerzésen kívül a hallott idegen nyelvű szöveg megértése külön sikerélményt okozott számukra. Elképzelhető, hogy néhány év múlva a hallgatók magukat találják hasonló helyzetben, hogy idegen nyelven kalauzolnak csoportokat, ezért is jó, hogy láthatták, mennyire nehéz egyszerre több dologra koncentrálni, s idegen nyelven beszélni egyszerre. Hasznos, hogy megélhették, milyen forgalom és mennyi munka van az egyes munkahelyeken. A látogatások sikerességét mindent összevetve az ötös skálán négyes-ötös közé tették a hallgatók. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a terepgyakorlatok hasznosak voltak, mert felkeltették az érdeklődést más – a képzés szempontjából autentikus – helyszínek iránt és tettünk egy jelentős lépést annak irányába, hogy az idegen nyelv használata természetes környezeti elemmé váljon a hallgatók számára. A hallgatók új ismereteket szereztek és élvezték, hogy mennyi mindent megértettek az idegen nyelvű bemutatásokból, tesztelni tudták nyelvtudásukat, beszédértésüket, szakmai téren gazdagodhattak. Nem csak oktató és hallgató, hanem a Kar számára is fontos hozadéka a külső helyszíni óráknak a PR és reklám a következő évfolyamnak a nyelvválasztáshoz, valamint a szakmai együttműködés a képzésben. A külső 471
helyszíneken szívességből vállalták a hallgatóinkkal történő foglalkozást, ám az adott intézmény számára akár imázs növelő tényező is lehet a karunkkal való együttműködés. Állításaimat alátámasztandó álljon itt néhány oktatói és hallgatói vélemény: „Az idegenforgalom szakos hallgatók félévzáró feladatul kapták, hogy szakszerűen megszervezzenek, és a múzeumban kivitelezzenek orosz nyelven egy tárlatvezetést. A hallgatók bemutatták a várost, a kiállítást és a fotóművészek munkásságát, valamint választott fotókról adtak elemzést. Értékelésük szerint, a feladat kihívást jelentett, amelynek teljesítése intenzív egyéni előkészítő munkát kívánt meg orosz nyelven, de egyúttal kellemes sikerélményt is okozott.” Görcsné dr. Muzsai Viktória egyetemi docens, intézeti tanszékvezető „Azt gondolom, hogy a legtöbbet akkor adunk a hallgatóinknak, ha gyakorlati tudást közvetítünk nekik. Az „up-dated” szakmai idegen nyelv tanítása mellett fontos, hogy kilépjünk az egyetem falai közül és betekintést biztosítsunk nekik a való életbe, valódi, jól működő vállalkozásokat, fejlett turisztikai és vendéglátási szervezeteket mutassunk meg nekik. Fontos, hogy megismerjék mikrokozmoszukban, Győr városában ezeket a szakmájukhoz kötődő egységeket. Rengeteg új információhoz jutottak a terepgyakorlatokon, és ami legalább olyan fontos, tágult a látókörük és új szakmai kapcsolatokra tehettek szert, ami jövőbeni elhelyezkedésük szempontjából az idegen nyelvtudás és szaktudás mellett szintén nagyon fontos tényező a mai munkaerőpiacon.” Sipos Judit tanársegéd „Kiváló lehetőséget kaptunk a nyelvgyakorlásra, a megszerzett tudást munkánk során is sikeresen alkalmazhatjuk majd. Jó volt, hogy Győrt is megismerhettük, hiszen már fél éve itt élünk, mégsem volt időnk egy nagyobb lélegzetvételű városnézésre."
472
Kemendy Júlia idegenforgalmi szakmenedzser hallgató „A Győri Látogatóközpontban sok információt szereztem Győrről és környékéről. A német idegenvezetés nagyon érdekes és hasznos volt. Egyrészről megláthattuk, hogy mi egy idegenvezető feladata, másrészről megismertük a várost és még német ismereteinket is bővítettük. Nagyon élveztem ezt a programot.” Rádli Nóra idegenforgalmi szakmenedzser hallgató „Az IBUSZ-ban betekintést nyertünk az ott folyó munkába és megismertük az utazási iroda történetét.” Nagyfy Ágota idegenforgalmi szakmenedzser hallgató „Az angolóra kereteit kicsit kitágítva, a csoporttal októberben megnéztük a Győri Látogatóközpontot. Angol nyelvű idegenvezetőnkkel körbejártuk az előadó és kiállítótermeket, az ajándékboltot. Bár több mint húszan voltunk, mindenki kipróbálhatta az interaktív, ismeretterjesztő játékok egyikét. A délután végére többet tudtunk a térségről és még a nyelvet is gyakoroltuk.” Polgár Gina turizmus szakos hallgató „A novemberi tanéttermi terepgyakorlaton Kőmíves Csaba tanéttermi szakoktató I. éves szakmenedzser csoportjának mutathattuk meg, hova jutottunk az orosz gasztronómiai szaknyelv tanulásában 3 félév alapján. Ugyanakkor mi is sokat tanultunk a szakoktató magyar-orosz nyelvű illusztrált előadásából az orosz gasztronómiáról,
és
Tiszolci
István
oroszországi
utazási
élményeiből.
A
tanétteremben élesben kipróbálhattuk nyelvtudásunkat: meg kellett terítenünk az ünnepi asztalt: mondtuk oroszul az egyes evőeszközök és terítékek nevét és közben csináltuk is, valamint összeállítottunk egy menüsort oroszul.” Balog Ádám János, Lassán Petra, Nagy Máté, Szakács Laura turizmus szakos hallgatók
473
“In November we could take part in a short visit in the Hotel Famulus, thanks to our English teacher who organised this program. The sales manager of the hotel guided us around the hotel and introduced the departments in English of course. We spent a very pleasant and useful time in the hotel and its restaurant. Now we know about the working procedures of a hotel a bit more than before and we also learnt what to expect to do when we go on a work practice in this or another hotel.” Héber Zsófia, Vásárhelyi Lilla, Tüske Éva turizmus szakos hallgatók Terveink közt szerepel további intézmények bevonása a külső helyszínek közé. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával jelenleg oktatói szinten meglevő kapcsolatot szeretnénk kibővíteni és a kamara egyes programjaira (pl. idegen nyelvi klubok, találkozók sikeres fiatal vendéglátó ipari vállalkozókkal) hallgatóinkat is elvinni. Végezetül köszönetemet fejezem ki Bánfalvi Szilvia angol szakos mestertanár kolléganőmnek, aki az angolos adatokat és tanszéki jelentéseit rendelkezésemre bocsátotta, hogy ez a beszámoló megszülethessen.
Irodalom CHAROMAR, Antonio (2013): Élet három kontinensen több nyelv és több kultúra határán In: Lőrincz Ildikó (szerk.): XVI. Apáczai Napok - 2012 tanulmánykötet. Győr. NYME AK. p. 42-47. Famulus
Hotel
honlapja.
http://www.nyme.hu/index.php?id=9920&L=1&id=9920 (2014.02.21.) FIGEL, Ján (2006): Tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL, EMILE) az európai iskolákban c. Eurydice jelentés. http://ec.europa.eu/languages/documents/studies/clil-at-school-ineurope_hu.pdf (2013.08.20.)
474
HAVAS Péter (2004): Akciókutatás és a tanulás fejlesztése. In: Új Pedagógiai Szemle, 54. évf. 6. sz. p. 3-8. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00082/2004-06ta-Havas-Akciokutatas.html (2014. 02.21.) PROHAZKA, Anton (2011): Effizientes Sprachenlernen für Europa – Eine Herausforderung für die Zukunft. In: Görcsné Muzsai Viktória (szerk.): Kultúrák és
nyelvek
között
–
kompetensen:
EdTWIN
Projekt
CentroLING
tanulmánykötet. Győr. NYME AK. p. 66-71. VÁMOS Ágnes (2013): A gyakorlat kutatása a neveléstudományban – az akciókutatás. In: Neveléstudomány: Oktatás – kutatás - innováció, 2013. 2. sz. p.
23-42.
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_2_2 3-42.pdf (2014.02.21.)
475
MOLNAR Elisabeta Ilona PhD Partium Christian University Oradea MORARU Remus Christian Phd candidate The Bucharest Academy of Economic Studies
Adaptation of the Romanian tourism product to the current requirements of the European market
Abstract The message of this article is to highlight the role of the Romanian touristic product on different European markets. Common and differentiated demands in the tourism offers, launched in these markets, are decisive factors important and what led to the elaboration of tourism products.Positioning of the tourism products have a stable character, achieved in a longer period of time, considering the influence of positive and negative elements found. Adapting the tourism product to the standards imposed by the current tourism demand and legislation must be performed taking into account the expectations of future tourists, beneficiaries of the tourist product. For the development of the tourism offer in accordance with the requirements of every segment of consumer / tourist from different countries studies show the specific characteristics of each people, way of life, standard of living, traditions, history and culture, the custom of travelers. Tourism product consisting of elements of a common route will have different nuances, sights for common interests but also different interests and conceptions of culture and civilization surging every nation. Key Words (max. 5): tourism products, tourism market, culture and population, tourist motivation
476
Jel classification code: L1- market structure, L15- Information and Product Quality;P42- Factor and Product Markets;Prices;Population 1. Introduction Tourism metaphorically called the "dream industry" is the most dynamic economic domain in the world. Tourism has no borders and is considered the bridge between people, cultures and economic systems. Tourism becomes, along with scientific and technical developments, one of the most spectacular phenomena of the twentieth century, having important consequences in social, economic and human framework. It is said that tourism is starting to deploy as the most distinct economic and social activity of this era. In most countries, the transformation of tourism in an economic-organizational activity, on a national scale, occurred only in the second half of the twentieth century, generating the formation of new economic branches, areas known generically as tourism industry. Considerable increase in revenue from international tourism and receiving payments from international tourism flows issuing tourist default lead to increased influence in the international tourism balance of payments of various foreign countries. Economic advantage is that international tourism has led Romania and many developing countries to increase efforts to develop their tourism industry, as an activity likely to provide the necessary currency in order to develop the national economy. 2. Objectives •
To identify and analyze the resource for tourism product composition
•
To identify the tourism product designed for the different European markets for the incoming tourism sector.
•
To identify and analyze the preferred tourism product on European market, the motivations and attraction.
477
3. Literature review The concept of the tourism product and its evolution The touristic product is formed, more or less evenly of assets and services. The package is designed to meet the need of different markets throughout several European markets. Given the numerous theoretical interpretations of the tourism product, it is sometimes defined as an amalgam of tangible and intangible elements concentrated in a specific destination. Sometimes the travel is defined as a combination of services, identified with the touristic offer also, it is clear that a tourism offer in turn can generate even more demand towards itself. Given the requirements of modern life, the consumer manifests social, aesthetic, phonologic demands. Tourism product policy relates both to the socio-economic environment and the achievements and trends that are evident from other competitors in the market.( C Florescu, 2003:292) Defining the tourism product that has four elements as a base, namely: •
natural factors - geographic location, climate, relief, hydrography, thermal springs,
vegetation, landscape, and fauna. •
the existence of factors and human activity - the hospitality, language, mentality,
customs, folk, tradition, culture, politics, economy. •
general
infrastructure
-
population
density,
the
network
transport
and
communications, other infrastructure (water and sewerage, sanitation, electrification, telecommunications, etc.) •
touristic equipment- includes specific infrastructure - units of accommodation and
food, for recreation facilities, etc. The first three elements represents in fact the original touristic offer of a country, area, resorts, and the fourth element is derived touristic offer (V.Balaure, I.Catoiu, C.Veghes, 2005:269). Although composed of heterogeneous elements, the Romanian tourism can be characterized as being composed of the following elements: 478
Tangible items assets represented by natural and anthropogenic elements of the country: natural resources, cultural, historical, artistic ,Infrastructure of the country area, the physical accommodation and food, entertainment, etc. E.g. National Park Retezat Monasteries in Bucovina, Lake Techirghiol sapropelic with mud, Felix bath, Herculane, Olanesti bath famous thermal waters and cure. The acorporal elements of all services provided to consumers by the tenderer of the tourism product can be grouped as follows services: •
accommodation, food, and transportation - the basic services of the tour
•
recreation, treatment and maintenance of health, sports, cultural events etc.
•
physiologic elements :ambient animation, comfort, belonging to a class,
adventure, etc. The degree of novelty of the tourism product The touristic offer is composed of products with different degrees of novelty. The intensity of the novelty reaches maximum when the process of renewal challenges all the qualitative components of the product (natural and anthropogenic resources, raw materials, infrastructure, economics, aesthetics, etc.). Reducing the number and intensity of the changes suffered by the product, the novelty decreases. Changing one or more elements of the tourism product (rate, method of distribution, etc.) must be received by consumers to determine a change of attitude toward the product. Life cycle of tourism product The life cycle of the tourism product can be defined as the rotation interval of time between the appearance on the market and the final disappearance from the market. The life cycle in chronological sequence, is the following: •
the stage of launching or introducing new product on the market, which is
characterized by a slow increase in sales, a certain degree of risk, marketing efforts, results slow, poor performance, etc. •
the growth stage of tourism products is accepted, sales and profit increases,
479
•
the stage of maturity where sales growth is stabilizing, competition occurs
increasingly more marketing efforts and increase profits decline, •
the stage of experience is a decline in market share restriction that still prefer
tourism product sales decline, profits are getting smaller. Release and decline stages of the tourism product life cycle are assimilated periods season, and the growth and maturity periods of the season. It is known that the life cycle of a tourism product is several years. It is known after the maturity cycle the tourist products can again experience a cycle of rising and not declining (phase-cycle recycle). Tourism product life cycle is influenced by the specificity of particular factors like competition or demand. Positioning the tourism product The concept of positioning includes all the characteristics of a product that allows the consumers to place the product in the universe analogous products and distinguish it from others. Positioning is a simplified, comparative and distinctive representation or perception, of the product. Positioning a tourism product is a stable and enduring attribute that is found in the spirit of the consuming public to the extent that remains unchanged throughout the life of the product. The tour - the concept of product One can say that the tour is in the foreground of a complex of services and goods which together ensure the unity of the tourism product. Communications relating to the tour include all the information submitted by the tenderer tourism product, developed by the tourism agency and advertised by it, to present the tourist product on the market for which it was composed. The image is an intangible component of the tourism product and the synthesis of mental representations having cognitive, emotional, social and personal nature of the product in the lines of the demanders (C.FLORESCU, 1993:298). The image is the result of the perception by the potential consumer of the quality tourism product that has been offered to him or a physiological value attributed to this product or service 480
in itself. A clear, positive image about a country or zone may show off a product tour, but as may well create a diffuse, unclear image, which might jeopardize the success of tourism product in a market, regardless of quality. Adaptation of tourism product to consumer from a different European countries. To achieve a tourism product for a specific market, one should be considering: •
Category of potential consumer-tourist , regarding the income,
•
Sociological criteria (age, sex, origin, religion, social status, profession, cultural level, marital status, etc.)
•
Type of tourism (social travel, business travel , luxury travel, medical/spa tourism, etc)
•
Interest and motivation for this area.
Psychological factors, such as emotion dominate and influence the decisions of potential tourists when selecting a tourist destination (Lukrecija Djeri, Jovan Plavša, Slobodan Čerović , 2007: 76) Each person (tourist) can make changes to behavior in terms of tourist consumption not only in relation to consumption of other goods and services, but also due to the optimal combination of different types of tourism or various vacation destinations (Gabriela Stanciulescu, 2013:41) Based on all tourism potential available in Romania, we can create a product tour for a country to a well-defined market segment. In seeking to understand the market segments, it is necessary to take into account the influence of some other variables that may be important in determining the market segment characteristics (Wolfgang Rid, Ikechukwu O. Ezeuduji, Ulrike Pröbstl-Haider, 2014:102-114).
481
Table 1. Romanian tourism resources, basic components of the tourism product designated to the inbound tourism Natural resource
Anthropogenic resource
Carpathian mountains
Monuments and heritage
Thermal waters, mineral springs
Medieval forts, castles and palace`s
Rivers and mountain lakes
Monasteries of Bucovina
Black See
Wooden churches of Maramures
Danube Delta
Table 2. Range of tourism product available for incoming tourism in Romania, for a market designated to the study Market Hungarian
German
Italian
Tourism product Circle trip in Transylvania Circle trip Transylvania and Bucovina Circle trip in Transylvania and Maramures Danube Delta Circle trip in Transylvania Circle trip Transylvania and Bucovina Circle trip in Transylvania and Maramures Treatments - thermal water, GerovitalAslavital products Black See - vacations Circle trip in Transylvania, Dracula trip Circle trip in Transylvania and Bucovina Circle trip in Transylvania and Maramures Black See for treatments, Gerovital-Aslavital products Hunting
4. Research Methodology On the methodological side, the research is based on surveys carried out over three groups of tourists, different nationality from European country, Hungary, Germany and Italy.
482
The method of data collection was completed via a questionnaire on the last day spent in Romania. The Groups of 18 people spent their stay in Romanian on different routes. Responses were from individuals aged over 18 years, regardless of gender or socio-professional category. The community is represented by tourists participating in trips organized in Romania, with a default route in time and space, introduced tourists to purchase holiday package. Harvesting was done by the method of survey information. The technique used was the structured interview, all of them being given the same questionnaire. 5. Date Analysis & Interpretation In a first stage, we wanted to determine whether the 'theme' of the tourism products brought to the markets of the three countries comply with the wishes of the customers regarding a holiday destination choice. A second unknown are the interests of the tourists during their holiday period: visual, culinary preferences, social relationship and souvenirs (Family Friendly Atmosphere, Romantic Surroundings, Availability of Fine Dining / Lodging, Culturally or Historically Significant , Visually Appealing Surroundings, etc). Customer satisfaction towards tourism product, which is actually composed of Romania's tourism resources, infrastructure, tourism services and last but not least the professionalism of service, was the last part of the questionnaire. The results of the questionnaires after processing them are the following: 1. Questionnaires were completed by a total of 46 people, 27 women and 19 men. 2. Preponderance of the surveyed age are between 41 and 60 years, in 76% and 16% over 61 years. 3. High school level of education or less in proportion of 48%, and college or graduate in proportion of 46% 4. Groups consist mostly of people who visit Romania for the first time, 70%, the rest were in Romania. 5. Motivation for the person they choose destination are: relaxation, nature, historical, cultural event. 6. During their stay, the tourists are interested to spend their time in a family friendly atmosphere, with historical traditions and cultural programs and with quality 483
accommodation and food services. 7. In choosing the destination, some important elements are decisive for the majority of respondents, namely: cultural traditions, historical monuments, stay at sea, family atmosphere, hospitable. 8. Holiday with memories: most tourists prefer souvenirs from local folklore, handicrafts. 9. Answers to four questions regarding satisfaction and quality of the trip in Romania are: natural resources have peaked, followed by quality of service and professionalism, last place is occupied by infrastructure. 10. If they return to Romania? - Most responded with Yes (67%) second with Maybe (28%) and only 5% would not return. The tourism product offered on each of the foreign markets, Hungary, Germany and Italy, is composed of elements that are appealing to most tourists visiting Romania. Although the tourism product meets the desire of the tourists, from the point of view of the program, the degree of satisfaction in terms of infrastructure and services during the program needs major improvements. It seems that hospitality, natural beauty, historical monuments cultural traditions compensate some shortcomings, which is why many come back with pleasure on these lands. 6. Limitation of the Study The research was conducted on a sample of three tourist groups, each group of different nationality, from different European countries, Hungary, Germany and Italy, total 120 persons. The groups of tourists have booked a round trip itinerary in Romania, with a period of 6-9 days and visited Transylvania and Moldova. The research period was in 01 Jul31 Aug 2013.The research didn`t cover all tourism resource from Romania and all tourist motivation for the destination of the country.
484
7. Conclusions It is necessary to identify the weakness in each sector that plays a role in developing tourism activities and to take action to improve them, lifting the products to European standards. Although receiving clear response from the survey, further research in this topic is required to identify the potential of the Romanian touristic product on a larger scale, respectively to focus on responding adequately to the demands of the market. In other words, to identify the needs of the market and to create a Romanian touristic product for the targeted area that has potential in attracting the foreign markets and travelers. 8.Implications Implication to promote and develop a new European tourism product, combined the tourism resource from Hungary and Romania. Combining the unique tourism resources from Hungary and from Romania, opens the possibility of creating something new that will capture the attention of new markets with the chance to attract tourists from other continents. References Balaure,V, Cătoiu,I, Vegheş,C.,Marketing turistic,Editura Uranus,Bucureşti, 2005, p 269 Gabriela Stanciulescu,Managementul agentiei de turism, Editura ASE,2013, p 41 Lukrecija Djeri, Jovan Plavša,Slobodan Čerović , Analysis of Potential Tourists’ Behaviour in the Process of Deciding Upon a Tourist ,Destination Based on a Survey Conducted in Bačka Region Geographica Pannonica 11,2007,p 76 Metin Kozak, , Comparative analysis of tourist motivations by nationality and destinations, Pergamon,Tourism Management 23 (3),2002,p 221–232
485
Wolfgang Rid, Ikechukwu O. Ezeuduji, Ulrike Pröbstl-Haider,Segmentation by motivation for rural tourism activities in The Gambia, ELSEVIER, Tourism Management (40), 2014,p102-116
Appendice 1 Survey and reports
•
What is your gender?
#
Answer
Response
%
1
Female
27
59%
2
Male
19
41%
Total
46
100%
Statistic
Value
Min Value
1
Max Value
2
Mean
1.41
Variance
0.25
Standard Deviation
0.50
Total Responses
46
486
•
What is your age?
#
Answer
1
Response
%
2
4%
2
31-40 Years Old
2
4%
3
41-50 Years Old
15
33%
4
51-60 Years Old
19
42%
5
61 Years Old >
7
16%
Total
45
100%
Response
%
22
48%
21
46%
Phd or more
3
7%
Total
46
100%
Statistic
Value
Min Value
1
Max Value
5
Mean
3.60
Variance
0.93
Standard Deviation
0.96
Total Responses
45
• # 1
Level of education Answer High school or less College,
2
graduate
or
higher 3
487
Statistic
Value
Min Value
1
Max Value
3
Mean
1.59
Variance
0.38
Standard Deviation
0.62
Total Responses
46
•
How many times had you visted Romania previously?
# 1 2 3
Answer This way my first visit 1-2 previous visit 3
or
more
previous visits Total
Statistic
Value
Min Value
1
Max Value
3
Mean
1.39
Variance
0.42
Standard Deviation
0.65
Total Responses
46
488
Response
%
32
70%
10
22%
4
9%
46
100%
•
What was primary purpose of this trip or vacation?
#
Answer
Response
%
1
Relaxation, nature
21
47%
2
Entertainment
4
9%
20
44%
45
100%
Education 3
(Visit
to
Historical,Destinations/Museums, Attend Cultural Event, etc.) Total
489
Statistic
Value
Min Value
1
Max Value
3
Mean
1.98
Variance
0.93
Standard Deviation
0.97
Total Responses
45
•
Please indicate the association that the following descriptors have with your vacation or getaway destination.
# Question
1
Family
Reason
Reason
8
or
Not
a
Total
Reason
Respon
Reason
at all
ses
25
0
1
34
1.82
0
0
2
1
3
3.33
1
13
3
1
18
2.22
4
12
5
0
21
2.05
6
32
0
0
38
1.84
3
13
1
0
17
1.88
0
1
0
4
5
3.60
to 5
9
2
0
16
1.81
Friendly
Atmosphere Romantic Surroundings Availability
Major
Secondary
2 Quaint/Charming 3
Minor
Exclusive
Mean
of
4 Fine Dining/Lodging Culturally
or
5 Historically Significant Visually 6 Appealing Surroundings 7
Concentrated Shopping District Centrally
8 Located
Points of Interest
490
Family
Statistic
Friendly
Quaint/
Romantic
Atmosp
Charming
Surroundings
Availability of Fine
Dining/
Lodging
here
Culturally
Visually
Concentra
Centrally
or
Appealing
ted
Located to
Historically
Surroundi
Shopping
Points
Significant
ngs
District
Interest
Min Value
1
3
1
1
1
1
2
1
Max Value
4
4
4
3
2
3
4
3
Mean
1.82
3.33
2.22
2.05
1.84
1.88
3.60
1.81
Variance
0.33
0.33
0.42
0.45
0.14
0.24
0.80
0.43
0.58
0.58
0.65
0.67
0.37
0.49
0.89
0.66
34
3
18
21
38
17
5
16
Standard Deviation Total Responses
•
Which of the following characteristics was most important to you when choosing this vacation destination?
#
Answer
Response
%
12
26%
2
4%
30
65%
12
26%
10
22%
0
0%
40
87%
15
33%
Visually 1
Appealing Surroundings
2 3
Quaint/Charming Family
Friendly
Atmosphere Availability
4
of
Fine Dining/Lodging Centrally Located
5
to Other Points of Interest
6
Concentrated Shopping District Culturally
7
or
Historically Significant
8
Beach/Coastal 491
of
Area 9
Warm/Temperate Romantic
10
Surroundings Large
11
Metropolitan Area
12
Other
1
2%
8
17%
1
2%
0
0%
Other Statistic
Value
Min Value
1
Max Value
11
Total Responses
46
•
What types of discretionary purchases are you most likely to make on a getaway or vacation?
#
Answer
Response
%
1
Crafts
0
0%
2
Clothing
2
5%
3
7%
0
0%
9
22%
3 4 5
Pictures
or
Paintings Glass or Pottery Decorative Souvenirs
6
Novelties
0
0%
7
Antiques
8
20%
8
Local Artifacts
20
49%
9
Local Specialties
23
56%
492
Statistic
Value
Min Value
2
Max Value
9
Total Responses
41
•
# 1
Satisfaction of travel and service quality in Romania
Question
Total
1 min
2
3
4
5 max
0
0
0
22
24
46
4.52
0
1
26
19
0
46
3.39
0
2
19
25
0
46
3.50
the 0
4
15
25
2
46
3.54
Services
in
Tourism resurce
Responses
Mean
Infrastructure 2
(
road,
hotels, restaurants)
3
Services
in
tourism Profesionality
4
of employee
Statistic
Tourism resurce
Infrastructure ( road,
hotels,
restaurants)
of employee
Min Value
4
2
2
2
Max Value
5
4
4
5
Mean
4.52
3.39
3.50
3.54
Variance
0.26
0.29
0.34
0.52
0.51
0.54
0.59
0.72
46
46
46
46
Standard Deviation Total Responses
493
tourism
Profesionality the
•
You will return to Romania ?
#
Answer
Response
%
1
Yes
29
67%
2
Maybe
12
28%
3
No
2
5%
Total
43
100%
Statistic
Value
Min Value
1
Max Value
3
Mean
1.37
Variance
0.33
Standard Deviation
0.58
Total Responses
43
494
