A turizmus kereslet jellemzıi Szezonális, rendkívül érzékeny kereslet • Politikai, természeti kockázat • Árfolyamkülönbségek
Turizmus társadalmigazdasági alapjai
– Pénzügyi eszközök hatása (árfolyam, duty free - vámmentesség)
• Szezonalitás hatása – Maximális/optimális igénykielégítés – Overbooking
4. téma: A turizmus alanya
• Idıbeni koncentráció mérséklése Motivációk/igények sokfélesége • Fogyasztói hőség? – Törzsvendég, törzsutas
Magas ár- és jövedelemrugalmasság 1
A TURIZMUS ALANYA – Általános jellemzık
A turizmus kereslet ár- és jövedelemrugalmassága
• A turista: A turizmus rendszerének alanya – a keresleti oldal • Vizsgálata: Keresletkutatás, fogyasztói magatartásvizsgálatok • Dinamikus elem
Fogalma: 1 %-nyi ár (v. jövedelem-) változásra hány %-os keresletváltozás? • Jövedelemrugalmasság:
– szükségletek, elvárások, motivációk állandó változása
– Belföldi keresletre 1-nél kisebb (fejlett országokban) – Turizmus egzisztencia-minimum: az a jövedelmi szint, amely felett már jelentkezik az utazás iránti igény
• A turizmusfejlesztés ezt hogyan kezeli? (v.ö. Turizmus marketing…) – – – –
preferenciavizsgálatok, a célterületek megfelelıség-vizsgálatai, imázskutatások, elégedettségi és igény-kutatások.
• Árrugalmasság:
• A turista fı meghatározó tényezıi: – Szükséglet, motiváció – Szabadidı – Diszkrecionális jövedelem
3
2
– Általában 1 feletti (árérzékeny) – A külföldi utazások árrugalmassága: 2,1 – 2,5 (empirikus vizsgálatok Európában) 4 • Ok: erısen eltérı motivációk
1
A szükségletek és motivációk • •
A motivációk és a turizmusfajták összefüggései
A turista utazási döntése során nem racionálisan gondolkozó és cselekvı lény - szükségletei és motivációi sokoldalúak, ellentmondásosak. Következmény: gyakori magatartás –változások, függıség a divattól
Mi a szükséglet? • •
A szükséglet a hiány érzésébıl keletkezik - feszültség az egyén meghatározott, célelképzelések által vezérelt tevékenységgel, magatartással próbálja megszüntetni. • Gazdasági javak,szolgáltatások iránti konkrét keresletként • A szükségletek idıben változnak, átalakulnak Önmeg• Maslow -i szükségletpiramis szintjei: ⇒ valósítás • Élettani: létfenntartás Megbecsülés • Biztonsági: biztos és biztonságos munkahely, lakás, stb. • Szociális: jtársadalmi elfogadottság, emberi Szociális kapcsolatok, szeretet. Biztonsági • Megbecsültség (elismertség): munkahelyi elımenetel, magas jövedelem, pozíció, stb. • Önmegvalósítás: személyes célok, tanulás, Élettani/ fiziológiai szükségletek önállóság, döntés, kreativitás… 5 •Alapja a szabadidı, turizmus, kultúra, sport …
• A motivációk lehetnek
• • • • • •
Pihenési célú turizmus: közeli pihenés, nyaralás, gyógyüdülés Kulturális célú turizmus: tanulmányi , alternatív turizmus, vallási turizmus Társadalmi célú turizmus: rokonlátogatás, klubturizmus Sportturizmus: az aktív és passzív Gazdasági célú turizmus:(MICE): üzleti, incentív, kongresszusi, kiállítási Politikaorientált turizmus: diplomataés konferenciaturizmus, politikai rendezvények
7
A motivációk és a turizmusfajták összefüggései
A szükségletek és motivációk Mai modern megközelítés: nem a szükségletet, hanem az okokat és a motivációkat vizsgáljuk • A motiváció azon okok összessége, amelyek az egyéni magatartást mozgatják és szabályozzák. • A turistákat mozgató ok: nehéz meghatározni, a turistát gyakran egyszerre több ok és motiváció is mozgatja
Rendeljünk hozzá a megfelelı turizmusfajtákat az egyes motiváció-típusokhoz!
Maslow-i szükséglethierarchia
– tudatosak vagy
• tudat alattiak, és – ki vannak téve külsı hatásoknak
• A motivációk csoportosítása: – – – – –
Fiziológiai Pszichikai Társadalmi Kulturális Státusz- és presztízs motivációk
Önmegvalósítás Megbecsülés Szociális Biztonsági Élettani/ fiziológiai szükségletek 6
8
2
A fogyasztási szokások változásai A keresletet befolyásoló indítékok foglalkozás szerint
•
A mai turista magatartása nem egyértelmő, a demonstratív fogyasztás, a kívülrıl vezérelt társadalmi jelleg is jelen van a belsı motiváció mellett. Fı tendenciák napjainkban: 1. A közelség és az otthonosság felé • • •
•
az otthonos miliıbe irányuló gyors környezetváltoztatás iránti igény nagy fizikai és pszichikai ráfordítás nélkül változásokban gazdag élmények Ebbıl vezethetı le a rövid szabadság tendenciája, amelyre megfelelı kínálat kell.
A presztízst adó fogyasztási célokhoz orientálódás • • •
Olyat tenni vagy olyan helyre menni, amely presztízst teremt Nem azonos a luxussal, pl. a hegyekben vagy falun eltöltött nyár presztízse nagyrészt hiányzik. Ebbıl a tendenciából következik a márkák egyre nagyobb szerepe a turizmusban.
3. A többszörös választási lehetıség felé orientálódás • • • •
Egyre több vendég „mind.....mind” fogyasztó. A legnagyobb választékot akarja - nem biztos, hogy ténylegesen igénybe is veszi. Pl: Pihenés, nyugalom, lazítás,sport, kulturális, szórakozási lehetıségek…. Magas követelmények a kínálati palettával szemben, több kínáló együtt tudja!
4. A belsı értékekhez orientálódás • • •
Növekszik a kultúrafogyasztás jelentısége, a környezet iránti fogékonyság Keresik az egészség megóvását szolgáló kínálatot. Pozitív, élvezettel töltött élmény, nem párosulhat lemondással, nélkülözéssel.
9
A keresletet befolyásoló indítékok foglalkozás szerint
11
Változások a keresletet befolyásoló gazdasági tényezıkben •
Miért fontos?
•
A turizmus alanya turisztikai keresletének nagyságát meghatározza:
– Csak a vásárlóerıvel rendelkezı szükséglet lesz a piacon kereslet – jövedelmi és vagyoni viszonyai illetve a kínálati ár, – a motivációk: eszerint rangsorolják a turisztikai szolgáltatások megvásárlásának hajlandóságát – A két tényezı egymás hatását módosíthatja, késleltetheti
•
Gazdasági szükségletek csoportosítása: – Létszükségleti cikkek – Magasabb igényeket kielégítı cikkek (pl. kulturális igény) – Luxusszükségleti cikkek
•
Hová sorolható a turizmus? – – – –
10
Elsı világháborúig: luxus 1960-as évekig: magasabb igényeket kielégítı cikk Napjainkban: létszükségleti cikk jelleget kezd felvenni…. (Mindez a fejlett nyugati országokra, magas átlagjövedelmő országokra igaz….)
12
3
A turisták jellemzıi
Fogyasztási szokások Közép-Kelet Európában a rendszerváltás után
•
– – – –
A turizmust (turistává válást) akadályozó gazdasági hatások • a növekvı munkanélküliség és • a nyugat-európaitól elmaradó bérszínvonal • a szabadidı is csökkent: különmunkák és túlórák • A turizmus szervezeti-intézményi rendszerének problémái: – – –
•
•
Változások: Hogyan hat a jövedelemnövekedés a turisztikai keresletre?
•
• •
amíg csak a szigorúan vett létszükségletet tudja fedezni, nem hat ki az idegenforgalomra, amikor már fedezi a magasabb igényeket kielégítı cikkek vásárlását is, az az idegenforgalom számára a leghatékonyabb, amikor már a luxusigények kielégítését is lehetıvé teszi, korlátozott mértékben növeli az idegenforgalmat.
•
Schulmeister „rétegelmélet”- modellje
Alacsonyabb jövedelmő társadalmi rétegeknél: – Elıbb a tényleges ráfordítás csökken, fıleg a szállásválasztásnál. Az olcsóbb szállodák, majd a magánszállások igénybevétel, takarékoskodás a járulékos kiadásokon, – Majd a drágább külföldi utazást a belföldi szabadság váltja ki, – Végül a korábbi turisták társadalmilag legszegényebb rétege lemond magáról az utazásról és a szabadságról is.
•
A turisták szocio-ökonómiai jellemzıi: – kora, családi állapota, neme, – iskolázottsága, foglalkozása, – jövedelme, – lakóhelye A szegényebb turisták sokszor éppen azért merülhetnek jobban el a desztináció kultúrájában mert nem engedhetik15 meg maguknak a csak turisták számára létrehozott magas minıségő és árszínvonalú szolgáltatások igénybe vételét.
Magatartás és célkitőzés szerinti típusok: (Hahn), a mai üdülıturistákat jól jellemzi
Gazdasági válság, a gazdasági várakozások romlása idején a magán háztartások a turisztikai kereslete társadalmi rétegenként (jövedelmi szintek szerint) eltérıen változik meg: A legmagasabb jövedelmő társadalmi réteg: – évente legalább két szabadság idıszak természetes, – a negatív gazdasági változásokra alig reagál; – turisztikai kereslete a jövedelemmel és a hosszú távú tendenciákkal növekszik.
•
A turisták motivációi és tevékenységei, aktivitása: összefüggenek
A TURIZMUS ALANYAINAK TÍPUSAI
Schulmeister rétegelmélet -modellje •
A turisták átlagos tartózkodási ideje: ez meghatározza, hogy
– egyrészt a desztináció attrakcióival, – másrészt pedig az adott területre látogató turisták típusával.
13
•
Milyen igényeik vannak a desztináció szolgáltatásainak színvonalát és jellemzıit illetıen Hajlandóak-e kilépni a magukkal hordozott "környezeti buborékból", Mennyire alkalmazkodnak a helyi szokásokhoz, normákhoz és Mennyiben várják azt el, hogy a helyi társadalom alkalmazkodjon az ı normáikhoz. .
– Milyen kapcsolatot képes a turista kialakítani a helyi lakossággal – Mekkora lesz az egy fıre esı költése – Milyen lesz a térbeli koncentráció
Változások: Hogyan hat a gazdasági recesszió a turisztikai keresletre? •
abszolút létszám a turisták és a helyi lakosság aránya a kereslet idıbeni és térbeni megoszlása (szezonalitás) tapasztalható-e területi koncentráció a desztinációban.
A turisták típusa: meghatározza, hogy – – – –
az utazásszervezıi és utazási ügynökségi vállalati kör atomizálódása hajdani idegenforgalmi hivatalok széthullása kistérségi és települési civil szervezıdések és a TOURINFORM-hálózat próbálja pótolni
A turizmust ösztönzı gazdasági hatások • a korábbi utazási korlátok megszőnése Eredmény: Az utazási intenzitás csökkent mind belföldön, mind pedig külföldre •
Létszám:
Gazdasági recesszió idején, tapasztalatok szerint: – a lakosság szabadsága nem csökkent de azt inkább belföldön és az olcsóbb szálláskategóriákban töltötte el, illetve – pl. Magyarországon felértékelıdtek a belföldinél is olcsóbb, ugyanakkor könnyen elérhetı külföldi célterületek. – Opaschowski: gyakoribb, olcsóbb utazások, „intervallum-utak”: rövidebb utak egész évben, – Ezáltal a határok elmosódnak • a szabadidı-mobilitás és a közeli üdülés, • a napi kirándulások és a hétvégi utak, • a rövid utak és a hosszabbak, a szabadság alatt megtett utak között
14
16
4
Üdülı típusok a szabadidı és életcél szerint
Cohen turista-tipológiája (1972, 1974)
• Minden turisztikai élmény egyaránt tartalmaz új, ismeretlen, és megszokott, ismerıs elemeket. • Az ismerıs és az új aránya függ a turistától, annak motivációitól, illetve preferenciáitól, nyitottságától, valamint az utazás intézményesítettségétıl.
17
Plog turista-kategóriái (1973) • • •
19
Smith turista-tipológiája
Plog elsısorban nem turistákat kategorizált, hanem egy populáció tagjait, az Egyesült Államok népességét aszerint, hogy mennyire nyitottak az új, szokatlan tapasztalatokra vagy mennyire vonzódnak a megszokott, ismerıs élmények iránt. Típusok:
Alkalmazkodás a helyi normákhoz, vagy a hazai szokásokhoz való ragaszkodás?
– Allocentrikus: A teljesen új, ismeretlen iránt érdeklıdı, kockázatvállaló típus – Pszichocentrikus: az abszolút ismerıst, megszokottat keresı – a populáció a két szélsıség között normálisan oszlik el, "midcentrikus".
Alkalmazva a turizmusra: • • •
az allocentrikus teljesen új, mások által még fel nem fedezett területekre utazik, a pszichocentrikus meglepetések nélküli, az otthonra emlékeztetı úticélt keres a turisták nagy része midcentrikus - olyan desztinációt keres, amely egyszerre nyújtja az otthonosság biztonságát és új élményeket.
•Különbözı kulturális hátterő turisták számára különbözı célterületek számítanak újszerőnek vagy otthonosnak. •Hosszabb távon az egyes fogadóterületek átalakulnak, megközelítésük javulhat, megváltozhat a szervezett turizmusban elfoglalt helyük és az általuk vonzott turisták típusa is
18
20
5
A következı személyeket mely turista kategóriába sorolná, és milyen úticélt javasolna nekik?
Az utazási döntés modellje Igény Pihenés, kikapcsolódás
Szándék
Keresés
Üdülés, de hol?
Turisztikai ajánlatok összehasonlítása
7.
6.
5.
Döntés megerısítése/ elutasítása
8. Döntés
MARKETING
Balaton-part kiválasztása, termék megvásárlása
Emlékek
9.
Élmény, fotó, videó 10. Utazás Visszautazás
Tartózkodás a desztinációban
Tranzitterületen áthaladás, esetleg megszállás
Balatonfüred, Hotel Annabella
3. 1.
Tranzitterületen áthaladás, esetleg megszállás 21
A következı személyeket mely turista kategóriába sorolná, és milyen úticélt javasolna nekik?
2. 4.
22
23
Plog típusai: Allocentrikus: újszerő élményeket akar Mid-centrikus: az új és az otthonosság is fontos Pszichocentrikus: otthonos, megszokott környezetet akar Cohen típusai: Vándor: újat keres, kerüli a turizmus szektort, beolvad a helyi kultúrába - nem intézményesített tur. Felfedezı: egyéni utazás, letér a kitaposott útról, kilép a környezeti buborékból, de bármikor visszaléphet – nem intézményesített turizmus. Egyéni tömegturista: letér a kitaposott útról, de az utazás szervezett, nem a valós desztinációt látja – intézményesített turizmus Szervezett tömegturista: csomagtúrán van, a saját környezeti buborékában, kevés kapcsolat a helyi lakossággal – intézményesített turizmus Smith típusai: Felfedezı – nagyon korlátozott számban: tökéletesen alkalmazkodik Elit - ritka – tökéletesen alkalmazkodik Off-beat – nem mindennapi – jól alkalmazkodik Nem megszokott – idınként látható – valamennyire alkalmazkodik Majdnem tömegturista – egyenletes áramlás – keresi a nyugati stílusú szolgáltatást Tömegturista – folyamatos áramlás – elvárja a nyugati stílusú szolgáltatást Charterturista – nagy tömegben – megköveteli a nyugati stílusú szolgáltatást
24
6
25
7
