Turizmus társadalmigazdasági alapjai 3. téma: A turizmus környezete
1
A turizmus rendszerének felépítése Gazdasági környezet
A TURIZMUS RENDSZERE
Társadalmi, kulturális környezet
A turizmus tárgya, intézményi alrendszer A turizmus alanya
HELY Szervezetek
Természeti környezet
vállalkozások Techológiai környezet
Politikai környezet
2
1
A turizmus környezete A környezet: azon elemek, amelyeket a szereplık nem tudnak átalakítani – de amely befolyásolja mőködési terüket Elemei: • Gazdasági • Társadalmi-kulturális • Politikai • Technológiai • Természeti 3
A (köz)gazdasági környezet A gazdasági környezet szerepe a turizmus fejlıdésében: • Ipari forradalomig (Angliában) társadalmi és pénzügyi elit • Technikai találmányok révén iparfejlıdés, vállalkozói jövedelmek és a vagyon növekedés,koncentráció • Kb. 1860 után: vagyonos nemesek, nagybirtokosok + vállalkozók a szállodaipar vendégei • I. világháború után: tisztviselık ipari középvezetık, polgári középréteg a vendég (nemesek, földbirtokosok elszegényednek) • Javuló szociális törvényhozás, fizetett szabadság: munkások is részt vesznek az idegenforgalomban (már nem csak „leisure-class”, hanem személyes jövedelem
A közgazdasági környezet a turisztikai fejlıdés meghatározó tényezıjévé válik.
4
2
A turizmusra ható közgazdasági tényezık Pozitív: • a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedése • jobb jövedelem-eloszlás • stabil valutahelyzet • kedvezı konjunktúra-helyzet Negatív: • gazdasági válságjelenségek • az ipari termelés visszaesése (munkanélküliség, létszám- és bérstop, rövidített munkaidı, túlmunka kiesése), • bizonytalan valutahelyzet • kedvezıtlen konjunktúra-helyzet 5
Nemzetközi turisztikai bevételek (2004) • • •
2005 – 548 mrd EUR 2004 – 509 md EUR (623 md USD ) 2003 – 463 md EUR (523 md USD)
Világ GDP (2003: 36000 md USD)
Nemzetk özi turisztik ai bevételek , 1950-2004 (milliárd USD)
2004 - bevétel/turista: 820 USD (világátlag)
700
600
500
400
Magyarországra érkezı külföldi turisták költése,
300
200
100
• 2007 – küldı ország szerint,
0 1950
1960
1970
1980
1990
1995
2000
2004
• 2004-2007 összesen
6
3
7
Nemzetközi turista – érkezések %-os változása régiónként (UNWTO)
8
4
A gazdasági környezet hatásának megjelenése • A bruttó társadalmi termék (GDP) és a turisztikai kiadások alakulásának összehasonlítása – Általános tapasztalat: az elmúlt 20-30 évben a turisztikai kiadások erısebben növekedtek mint a bruttó társadalmi termék.
• A változó valutaárfolyamok hatása: Nnemzeti valuta 10%os felértékelése ⇒ a külföldrıl érkezık szállásköltsége 1215%-kal is nıhet – árengedményekkel, kiegészítı szolgáltatásokkal kompenzálható • Fontos az árbeli versenyképesség (globalizáció miatt) • A turisztikai kiadások nagyobb hányada a külföldi turizmusra jut – Oka: árrugalmassági foka lényegesen nagyobb mint 1 . – Miért? – A GDP-ben nem mért gazdasági és nem gazdasági hatótényezık (pl. politikai helyzet, idıjárási viszonyok, motivációk stb.). – Tendenciájában a turisztikai kiadások összességében (belföldi 9 turizmusban is) hasonló
Árak a turizmusban Árérzékenység • Az ár 1%-os változása hány %-os keresletváltozást eredményez – Teljes jövedelem – Turizmus részesedése a jövedelembıl – Szolgáltatás megítélése
A turizmus nem alapszükséglet alapvetıen árérzékeny kereslet Ár növekedésére a kereslet: • csökken:Tömegtermék • növekedik: Luxustermék
Átlagos szállodaárak néhány nagyvárosban
1.
Róma
EUR/fı (2004)
243
2. London
238
3. New York
236
4. Tokio
233
5. Genf
219
6. Milánó
215
7. Koppenhága
214
8. Párizs
210
14. Prága
169
20. Budapest
120 10
5
WTTC Turisztikai Ár-Versenyképesség Mutató Figyelembe vett tényezık (0-100) • Szállodaár-index (HPI) - Szobaár/éjszaka • Vásárlóerı-index - 1 USD értékő termék ára • Fogyasztói árindex - Nemzetközi infláció 1995-tıl • Adók - ÁFA, idegenforgalmi díj, stb.
Ország
Index
Magyarország
65,12
Türkmenisztán
100
Pápua Új-Guinea
97,75
Malajzia
94,35
Indonézia
91,86
UK
8,50
Japán
0,00
WTTC: World Travel and Tourism Council
11
Árfolyamok a turizmusban Árfolyam: a hazai fizetıeszköz és a turisták fizetıeszközének átváltási aránya (pl. ‘ EUR = 245 Ft vs 1 EUR = 235 Ft) Árfolyamkülönbség • Veszteség, nyereség • Kockázat • Stabilitás - kiszámíthatóság
Erısödés külsı valutákhoz képest • Ösztönzi a kiutazást • Csökkentheti a beutazást • Hazai vállalkozások nyeresége csökken Gyengülés külsı valutákhoz képest • Csökkentheti a kiutazást • Ösztönzi a beutazást • Hazai vállalkozások nyeresége nı • Belföldi turizmus ösztönzése 12
6
Társadalmi-kulturális környezet • Az idegenforgalom fejlıdése nem kizárólag közgazdasági tényezıktıl függ. • A nem gazdasági szükségleteket és értékeket is mindig figyelembe vevı turizmus nem különül el a többi gazdasági tevékenységtıl. Társadalmi rend: • Középkor: rendi állam, papság, nemesség • 18-19.szd.: liberalizálódás, harmadik rend, gazd. teljesítményen alapszik • 20. szd.: demokrácia, szociális piacgazdaság 13
Napjaink társadalmi-gazdasági rendjének fı vonásai
14
7
A modern turizmusra gyakorolt hatások •
Jóléti társadalom: magas diszkrecionális jövedelem és jobb jövedelemelosztás • Szolgáltató társadalom: gazdasági növekedés elısegítése • Fogyasztói társadalom: a jövedelmeket elfogyasztják, nem megtakarítják • Mobil társadalom, oktató társadalom: igény a turizmus iránt Tehát: Demokrácia, piacgazdaság: a turizmus iránti igény, motiváció növekszik A turizmus visszahat a társadalomra: a társadalom szerkezetének megváltozása • Kulturális globalizáció, ellaposodás, hasonulás… • A földtulajdon és az infrastruktúra idegen kézbe kerülésének veszélye Pl: a tömegturizmus betörése a 20. sz. közepén (Spanyolország, stb.)
Ellenintézkedések: • a kulturális sajátosság támogatása, • ingatlanok külföldieknek történ eladásának megnehezítése V.ö.: európai integrációs törekvések
15
A politikai környezet • A turizmus az emberi együttélés egyik megnyilvánulási formája • A felsı hatalom - politikai magatartás befolyásolja és meghatározza – a turizmus közvetve vagy közvetlenül politikai funkciókat tölt be – a turizmus a politikának impulzusokat ad.
• Kerete: társadalmi forma – liberális jogállam: állampolgárok szabadsága • politikailag adott a turizmus korlátlan fejlıdésének feltételei, • a szociális jóléti állam jóléti célja: a turizmus közvetett és közvetlen támogatása lehetséges (pl. szociális turizmus, anyagi jólét)
– totalitárius állam: • az idegenforgalom állami és politikai funkció, politikai céloknak rendelik alá, tervszerően irányítják, • elzárkózási tendencia 16
8
A turizmus mint gazdaságpolitikai tényezı Hozzájárul • az anyagi jólét emeléséhez • a külgazdaság (bevételegyensúly) és a belgazdaság területén (kiegyenlítési funkció a gazdaságilag gyenge vidékeken). • az állam gazdaságpolitikájával a turizmuspolitika hordozójává válik. A turizmus állami támogatása: • Turizmuspolitika • Regionális politika • Ágazati politikák – Közlekedéspolitika, vidékfejlesztés, kulturális, oktatási, politika, egészségügy, mezıgazdaság 17
A turizmusra ható fıbb gazdaságpolitikák /1 • Közlekedéspolitika: kölcsönös kapcsolat – A turizmus függ a közlekedéstıl – A közlekedés függ a turizmustól (közlekedésfejlesztések indítéka)
• Közlekedési utak • Közlekedési eszközök • Díjszabás-politika
18
9
A turizmusra ható fıbb gazdaságpolitikák /2 • Szociálpolitika – Jobb szociális törvények – Szabadidı és munkaidı törvényi szabályozása – Jövedelmek újraelosztása
• Területrendezési politika – A turizmus számára legkedvezıbb környezeti feltételek biztosítása – A turizmus táj- és környezetromboló hatásának megakadályozása
• Kultúrpolitika – A népi szokások, hagyományok megırzése – Mőemlékek megırzése – Kulturális fejlettség, vallás, mővészet, tudomány támogatása
• Szabadidı-politika – a lakosság (v. csoportjai) szabadidı-helyzetének javítása intézményi úton 19
Elemei: • Közlekedéstechnika • Kommunikáció-technika • Szállás-technika
A technológiai környezet
Közlekedéstechnika: a közlekedés gyorsasága, kényelme, olcsósága
Napjaink pozitív jellemzıi: – Nagyobb biztonság – Nagyobb sebesség – Rendszeresség – Kényelem és komfort – Tömegközlekedés kapacitás-bıvülése Negatív jellemzık: – A mobilitás ellentétes lehet a pihenéssel – A gyors utazás mellett kevesebb élmény – Zaj és légszennyezés – Tömegfogyasztási jelleg (közlekedési dugók, zsúfoltság)
Kommunikációs technika jellemzı elemei:
• • •
Informatika Elektronikus foglalási és információs rendsszerek Koncentrálódás, specializálódás, befektetések tıkeintenzitása nı
• •
Iparszerő szállások (nagyszállodák) Automatizált kiszolgálás, személyes jelleg elvesztése
Szállástechnika:
20
10
Ökológiai környezet Probléma: a föld népességnövekedése és a környezet állapotának romlása • Jelei: beépített területek növekedése, rablógazdálkodás a természeti erıforrásokkal
• Következmények ? Turizmus kapcsolata a természeti környezethez • • •
A természeti környezet turisztikai attrakció A környezet lerombolása a turizmus lerombolásához vezet Környezetvédelmi célkitőzés: – A természeti lehetıségek terhelhetıségének és a turizmus, technika, gazdaság fejlesztésének az összehangolása – De: a terhelhetıség nem állandó, fejleszthetı is! – Környezet terhelés fogalma: természeti viszonyok változása, élılények életfeltételeinek mennyiségi és minıségi romlása
•
Minıségi terhelések a turizmus szempontjából – Levegı, vizek, talaj elszennyezése – Zaj – Táj beépítése, feldarabolása, tájkép rombolása
•
Mennyiségi terhelés
•
A környezetvédelem megvalósításának eszköze
– Az üdülési területek idegen (nem turizmus) célra történı igénybevétele – Területrendezés és területi tervezés – Kibocsátások csökkentése, megelızése – Szelíd turizmus: egyensúly a természeti, társadalmi és kulturális környezettel, kíméletes bánásmód a környezettel
21
Teherbíró képesség a turizmusban • Fizikai: hány fınek van szálláshely, étkezési, közlekedési, szórakozási férıhelykapacitás • Ökológiai: még nem okoz visszafordíthatatlan környezeti károkat • Gazdasági: a turizmus-ipar nem szorítja ki a helyi ellátáshoz kötıdı gazd. tevékenységeket • Társadalmi: a helyi lakosság ellenszenv nélkül el tudja fogadni a turistákat • Pszichológiai: a turisták létszáma nem rontja a turisztikai élmény értékét 22
11
A turizmus hatásai a természeti környezetre • • • • • •
Közlekedés okozta károk Szálláshelyek automatizálása Zajhatások Szemetelés, szennyvíz Erózió, vízszennyezés Kimerülı erıforrások – Fosszilis energiahordozók – Víz, növény és állatvilág Soroljunk fel példákat a fenti hatások bemutatására
Milyen károsító hatásai vannak a Vadkempingezésnek Tömegturizmusnak 5 csillagos szállodában afrikai tengerparton 23
Feladat: • Hogyan változtatja meg a Forint Euróhoz képest történı erısödése • Egy EU-országbeli turista magyarországi tartózkodását? • Egy magyar turista EU országbeli utazását? • Mi a hatása a benzin világpiaci árának 2-5 %-kal való emelkedésének a fenti két turistára? 24
12
A turizmus környezetre gyakorolt hatásai Hatások Felhasznált Kibocsátás • Környezeti károk a turizmus által input Utazás
Lehetséges mérséklése
Utazás formája/ eszköze ………
Szállás
Szállás forma, idıtartam ………
Program, igénybe vett szolgáltatás
…….
25
• Fotók!!!
26
13
Milyen kö környezeti elemek lehetnek kedvezı kedvezıtlenek a turizmusra?
• Fotók!!!
27
Milyen kö .? környezeti elemek lehetnek kedvezı kedvezıtlenek…… tlenek…….?
28
14
A teherbíróképesség mely fajtái a veszélyeztetettek leginkább a következı ábrák által bemutatott helyzetekben? • Fizikai: hány fınek van szálláshely, étkezési, közlekedési, szórakozási férıhelykapacitás
• Ökológiai: még nem okoz visszafordíthatatlan környezeti károkat • Gazdasági: a turizmus-ipar nem szorítja ki a helyi ellátáshoz kötıdı gazd. tevékenységeket
• Társadalmi: a helyi lakosság ellenszenv nélkül el tudja fogadni a turistákat • Pszichológiai: a turisták létszáma nem rontja a turisztikai élmény értékét
29
30
15
A turizmus környezetre gyakorolt hatásai Hatások Felhasznált Kibocsátás • Környezeti károk a turizmus által input Utazás
Lehetséges mérséklése
Utazás formája/ eszköze ………
Szállás
Szállás forma, idıtartam ………
Program, igénybe vett szolgáltatás
…….
31
A turizmus környezetre gyakorolt hatásai, Turizmus Bulletin
32
16