,, Turizmus Magyarországon

,, Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a turizmus szatellit számláit legutóbb 2011-ről készítette el. Ezek alapján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott értéke 1 334 milliárd forintot tett ki (2011-es folyóárakon), ami 5,6%-os közvetlen hozzájárulást jelent a GDP-hez, összes hozzájárulása pedig 9,0% volt. 2011-ben a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 331 ezer fő volt, a munkahelyek 8,6%-át a turizmus generálta közvetlenül, a közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági foglakoztatottság 11,3%-át tei ki. A WTTC (KSH-tól eltérő módszertannal készülő) becslése szerint 2014-ben a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása nomináláron 1 252,8 milliárd forint (2013-ban 1 135,9 milliárd forint), azaz a GDP 3,9%-a (2013-ban 3,8%), a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása 3 255,3 milliárd forint (2013-ban 2 957,5 milliárd forint), vagyis a GDP 10,3%-a volt. Ez a világszintű átlagot (9,8%) is meghaladja. 2015-re a közvetlen és az összes hozzájárulás esetében is növekedést vár a WTTC: a közvetlen hozzájárulás összege 6,5%-kal, a közvetett hatásokat is magában foglaló hozzájárulás összege 5,0%-kal fog emelkedni. Becslésük szerint 2014-ben a turizmus foglalkoztatáshoz való közvetlen hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 5,6%-át, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 9,8%-át tette ki. 2015-re ebben a tekintetben is kismértékű növekedést vár a WTTC: a turizmus közvetlen hozzájárulása a foglalkozáshoz 5,1%-kal, az összes hozzájárulás pedig 4,4%-kal fog növekedni.A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2014-ben a nemzetközi utazásokból 4,4 milliárd euró (1 365,9 milliárd forint) devizabevétel származott – ennyivel javítva a fizetési mérleg egyensúlyát. A szolgáltatás-külkereskedelem bevételi oldalának 23,7%-át a nemzetközi utazások adták.2 2014-ben a Magyarországra látogató külföldi és a belföldi turisták költése összesen 1 450,8 milliárd forint volt, amiből 308,4 milliárd forint áfabevétel keletkezett.3 Becslésünk a következő adatokon alapul: a KSH adatai szerint a Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú költése 2014-ben 1 070,3 milliárd forint volt. Ugyanebben az évben a magyar lakosság turisztikai célú (többnapos) belföldi utazásra 294,6 milliárd forintot költött. A Magyar Turizmus Zrt. saját kutatási eredményein alapuló becslés szerint 2014-ben az egynapos

A helyzetelemezés során a következő szervezetek jelentéseit, kutatási eredményeit használtuk fel: United Nations World Tourism Organization (UNWTO), European Travel Commission (ETC), World Travel & Tourism Council (WTTC), STR Global Hotel Review, TourMIS, IPK International, Nemzetgazdasági Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyar Nemzeti Bank (MNB), Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.). 2 Az MNB 2014-ben módosította a fizetési mérleg számításának módszertanát. A korábbi adatok visszamenőleges revíziójának eredményeit először 2014. szeptember 23-án publikálta az MNB. További információk a módszertani változásról az MNB honlapján találhatók. 3 27%-os áfával számolva. 1 1

(turisztikai célú) belföldi utazásokra fordított összeg 85,9 milliárd forint volt, így a magyar lakosság belföldi utazásokra fordított összes kiadása 380,5 milliárd forintra tehető. 2. Nemzetközi tendenciák A nemzetközi turizmus alakulása A nemzetközi turistaérkezések száma 2012-ben haladta meg az egymilliárdot, 2013-ban 1 087 millió volt, 2014-ben pedig tovább nőtt 4,2%-kal és elérte az 1 133 milliót. A 2014-es növekedési ütem meghaladja a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2010 és 2020 közötti évtizedre vonatkozó hosszú távú előrejelzésének éves átlagát (+3,8%). A nemzetközi turistaérkezések tekintetében a TOP 10 desztináció esetében Mexikó Thaiföldet kiszorítva a 15. helyről a 10. helyre került (1. táblázat). A világ nemzetközi turisztikai bevételei 1 249 milliárd USD-t (940 milliárd eurót) tettek ki, ami reálértéken (helyi valutákban számítva) 4,0%-kal több, mint 2013-ban. A turisztikai kiadások alapján felállított sorrend az első 10 országot vizsgálva szinte változatlan 2013-hoz képest, mindössze Olaszország került egy hellyel feljebb, így 8. lett a rangsorban, Ausztrália pedig a 9. helyre került. Az orosz turisztikai kiadások (reálértéken és helyi valutában számítva) 5,7%-kal csökkentek 2014-ben, míg a 2012-től az első helyen található Kína esetében 2014-ben is 28,2%os növekedést regisztráltak. Említésre méltó továbbá, hogy Szaúd-Arábia (amely 2013-ban még a 18. helyen volt) 2014-ben a 11. helyre lépett elő a nagy turisztikai költésű piacok rangsorában. A tíz legnagyobb turisztikai kiadással jellemezhető ország közül (reálértéken és helyi valutában számítva) számottevő, 5% fölötti növekedést ért még el Franciaország (+13,3%), Olaszország (+6,9%) és az Egyesült Államok (+6,4%). 1. táblázat A nemzetközi turistaérkezések száma, a turisztikai bevételek és kiadások mértéke alapján legjelentősebb országok, 2014* Ország 1. Franciaország 2. USA 3. Spanyolország 4. Kína 5. Olaszország 6. Törökország 7. Németország 8. Egyesült Királyság 9. Oroszország 10. Mexikó

* Előzetes adatok.

Nemzetközi turistaérkezések száma (millió) 83,8 74,8 65,0 55,6 48,6 39,8 33,0 32,6 29,8 29,3

Ország 1. USA 2. Spanyolország 3. Franciaország 4. Kína 5. Makaó (Kína) 6. Egyesült Királyság 7. Olaszország 8. Németország 9. Thaiföld 10. Hongkong (Kína)

Nemzetközi turisztikai bevételek (milliárd USD) 177,2 65,1 57,4 56,9 50,8 46,6 45,5 43,3 38,4 38,4

Ország 1. Kína 2. USA 3. Németország 4. Egyesült Királyság 5. Oroszország 6. Franciaország 7. Kanada 8. Olaszország 9. Ausztrália 10. Brazília

Nemzetközi turisztikai kiadások (milliárd USD) 164,9 110,8 93,3 63,2 50,4 48,7 33,8 28,8 26,4 25,6

Forrás: UNWTO

2014-ben az International Air Transport Association (IATA) 6,0%-os növekedésről számolt be a nemzetközi utaskilométer (RPK-) mutató tekintetében, ami némiképp meghaladja az elmúlt 10 év távlatában számított éves átlagos növekedési ütemet, és a 2013-as növekedésnél (+5,7%) is magasabb. Eközben a load factor mutató is magas maradt: 79,7%-os volt.

2

Az STR Global adatai szerint a szállodaiparban is jellemzően pozitív évnek számít 2014, a legtöbb régióban és alrégióban nőtt a foglaltság, noha az ADR és a RevPAR mutatók már vegyesebb képet mutatnak.

Európa nemzetközi turizmusának alakulása A világ legnagyobb részesedéssel bíró, legérettebb desztinációja Európa, de a kontinens részesedése a küldőpiacok saját régiójukon kívüli utazásaiból folyamatosan csökken. Az UNWTO adatai szerint 2014-ben itt regisztrálták a nemzetközi érkezések 51,2%-át, 580,6 millió érkezést. Európában a növekedési ütem (+2,4%) elmaradt a világ átlagától. Az európai alrégiók teljesítménye vegyesen alakult. Az európai érkezések 20,7%-át (120,2 millió érkezést) adó Közép- és Kelet-Európában 5,9%-os csökkenés figyelhető meg 2013-hoz képest. Észak-Európára (71,0 millió érkezés, +5,4%), illetve Dél-Európára és a Mediterrán térségre (214,9 millió érkezés, +6,9%) erősebb növekedés volt jellemző az előző évhez viszonyítva. Nyugat-Európában 2,2%-os növekedést regisztráltak, ezzel az érkezések száma ott elérte a 174,5 milliót.4 A nemzetközi turisztikai bevételek tekintetében is Európa részesedése (41,0%; 512,3 milliárd USD) volt a legnagyobb a régiók közül, bár kisebb, mint a turistaérkezésekből való részesedés. 2013-hoz képest (helyi valutákban számítva) 4,0%-kal emelkedtek a kontinensen a turisztikai bevételek. Az Association of European Airlines (AEA) szerint 2014-ben a nemzetközi utasok száma összességében 5,7%-kal nőtt 2013-hoz viszonyítva. Az ülés-kapacitáskihasználtság (ASK) 5,2%-kal, a nemzetközi utaskilométer mutató 4,4%-kal nőtt. 2013-hoz képest 11 millióval több utas választotta az AEA szervezethez tartozó utasszállítókat. Az AEA legfrissebb adatai szerint 2015 év elején csökkent az európai légitársaságok kapacitása 2014-hez képest, ugyanakkor a második negyedév végén már megközelítette a 2014-es szintet és 2015 utolsó negyedévére 10%-kal meghaladta azt. A load factor hasonlóan alakul idén is, mint 2013-ban és 2014-ben, leszámítva a sztrájkok okozta átmeneti csökkenést. Az Ázsia és Európa közötti légi forgalom növekedési üteme 2015-ben lelassult, párhuzamosan a kínai fogyasztói kiadások növekedésének visszaesésével. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2014-ben az európai szállodák, azon belül is a nyugat-, észak- és dél-európai egységek jó eredményeket értek el, minden mutató növekedett. Kelet-Európa mutatói ugyanakkor kedvezőtlenebbül alakultak: a foglaltság 4,0%kal, a RevPAR pedig 12,2%-kal csökkent. Kelet-Európán belül különösen Oroszország mutatói alakultak rosszul, a foglaltság 12,9%-kal, a RevPAR 14,8%-kal csökkent. Az STR Global adatai szerint az év első négy hónapjában világszerte Európában növekedtek a legnagyobb – 2,3%-os – mértékben a foglaltsági mutatók, annak ellenére, hogy a kelet-európai problémák továbbra is negatív hatással vannak a teljes régió teljesítményére. Az ETC megemlíti ugyanakkor, hogy Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon a foglaltsági mutatók

Nyugat-Európa: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Svájc Észak-Európa: Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Norvégia, Svédország Dél-Európa: Bosznia, Horvátország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia, Törökország Kelet-Európa: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia FÁK: Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna. 3 4

minden vizsgált európai országénál nagyobb mértékben növekedtek (az árak csökkentése nélkül), ám ezek a kisebb piacok nem képesek a negatív orosz hatások tompítására. 2015 első háromnegyed évében a felmérésben részt vevő európai szállodák foglaltsága 2,8%kal nőtt 2014 azonos időszakához képest. Az európai régiók eredményei is jobbak, mint 2014ben, a legnagyobb mértékben Kelet-Európában (7,0%-kal) és Dél-Európában (3,8%-kal) javult a foglaltság. Nyugat-Európában 2,1%-os, Észak-Európában pedig 1,6%-os volt a növekedés. Az európai pénzügyi mutatók javulást jeleznek: az euróban számított átlagár 4,7%-kal, a RevPAR 7,6%-kal nőtt. A régiók között azonban számottevő eltérések láthatók: KeletEurópában (+14,9%) és Dél-Európában (+12,5%) jelentősebb, míg Észak-Európában (+5,9%) és Nyugat-Európában mérsékeltebb (+4,7%) növekedés volt tapasztalható a RevPAR tekintetében. Az IPK International felmérése szerint 2014-ben a vizsgált 15 éves és annál idősebb európai népesség összesen 443,8 millió olyan külföldi utazást tett, amely legalább egyéjszakás otttartózkodással járt. Továbbra is Nyugat-Európa generálta a legtöbb külföldi utazást: 2014-ben az összes utazás 41%-át, vagyis 183,6 millió utazást. Ezt követi, jelentősen lemaradva – az Egyesült Királyságot és Írországot is magába foglaló – Észak-Európa 105,8 millió utazással (24%). A harmadik helyen – az Oroszország adatait is tartalmazó – Kelet-Európa áll, 92,9 millió utazással (21%). A déli, mediterrán térség lakossága összesen 61,5 millió utazást tett (14%). 2014-ben – hasonlóan a korábbi évekhez – a szabadidős utazások (üdülés, pihenés – holiday) adták az összes külföldi utazás csaknem háromnegyedét (73%). A kissé eltérő utazási szokásokat jelzi, hogy a hagyományos küldőpiacokon, vagyis a történelmi értelemben vett Nyugat-Európában az összes külföldi utazáson belül magasabb a szabadidős célú utazások aránya (75%), mint Kelet-Európában (65%). A szabadidős külföldi utazások száma 4%-kal (+11,8 millió utazás) bővült 2013-hoz képest, európai átlagban gyorsult a növekedés üteme. Miközben a kelet-európaiak által tett szabadidős utazások száma összességében stagnált, addig a déli és az északi országoké 7, illetve 6%-kal nőtt. Az európaiak összes külföldi utazásának 83%-át 15 ország, felét 5 ország (Németország, NagyBritannia, Franciaország, Oroszország és Hollandia) generálta. Az európaiak összes szabadidős külföldi utazásainak is 83%-át generálta az első 15 ország, több mint felét pedig a fent említett 5 ország adta. Németország megerősítette pozícióját a legfontosabb európai küldőpiacként: a külföldi utazások 17%-át, ezen belül a szabadidős utazások 18%-át a németek tették. Magyarország elsődleges versenytársai közül Ausztria a 6., Csehország a 13. helyet foglalja el az európai lakosság legfontosabb szabadidős úti céljai között. Ausztriában csökkent, Csehországban nőtt az európai szabadidős turisták száma. Másodlagos versenytársaink közül Németország a 3., Olaszország a 4., Törökország az 5., Görögország a 8., Horvátország a 9. helyen áll. Magyarország nem szerepel az első 15 szabadidős úti cél között (Lengyelország sem).

4

3. Magyarország turizmusának alakulása A válság előtti, 2007-es év szintjét a magyarországi turizmus eredményei – a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján – először 2011-ben haladták meg, majd évről-évre tovább javultak. 2014-ben a folyó áron számított szállásdíjbevételek is jelentősen, 35,2%-kal haladták meg a 2007-es szintet, a férőhelykapacitások pedig 17,7%-kal bővültek. A turizmus devizaforgalma Az MNB által közzétett 2014. évi fizetési mérleg adatok szerint a Magyarországra látogató külföldiek 4421,4 millió eurót (1 365,9 milliárd forintot) költöttek magyarországi turisztikai szolgáltatásokra. Ez euróban számítva 9,4%-os, forintban számítva pedig 13,8%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. A külföldre látogató magyarok devizakiadása 1 530,8 millió euró (+6,6%), azaz 472,9 milliárd forint (+10,8%) volt. A bevételek és a kiadások egyenlege 2 890,5 millió eurót (893,0 milliárd forintot) tett ki. Ez euróban számítva 11,0%, míg forintban számítva 15,4%-os javulást jelent 2013-hoz viszonyítva. 2014-ben a szolgáltatáskülkereskedelem bevételi oldalának 23,7%-át a nemzetközi utazásokból származó bevételek adták. 2015 első félévében a Magyarországra látogató külföldiek 2 082,2 millió eurót (+7,2%), azaz 639,6 milliárd forintot (+7,3%) költöttek magyarországi turisztikai szolgáltatásokra. A külföldre látogató magyarok devizakiadása 752,3 millió euró (+2,8%), vagyis 222,8 milliárd forint (+3,0%) volt. A bevételek és a kiadások egyenlege 1 356,9 millió eurót (+9,6%), azaz 416,8 milliárd forintot (+9,8%) tett ki. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma A KSH adatai szerint 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma (9 639 865 fő) összességében 8,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (24 433 676 éjszaka) 6,4%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,5 éjszaka volt, ami 2,0%-os csökkenést mutat 2013-hoz képest. A 2014-ben regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 21,4%-kal emelkedett, ami a belföldi 21,3%-os és a külföldi 21,4%-os növekedésnek köszönhető (1. ábra).

5

1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakaszámának alakulása, 2007-2014 (ezer éjszaka)

Forrás: KSH

2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 43,5% volt. 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 189,7 milliárd forintot tettek ki, a vendégéjszakák számánál (+6,4%) dinamikusabban, 13,9%-kal nőttek. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel – az összes szállásdíjbevétel 88,6%-a – a szállodákban keletkezett. A szállásdíjbevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek bruttó 72,0 milliárd forint vendéglátásból és további 71,4 milliárd forint egyéb szolgáltatásból5 származó bevételt realizáltak 2014-ben. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen több mint 333,0 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, ami az előző évhez viszonyítva folyó áron 11,4%-os növekedésnek felel meg. Eközben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2014-re számított árindexe 2,4%-kal magasabb az előző évinél. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 2,5%-os árnövekedést mértek. 2007-hez képest a szállásdíjbevételek terén 35,2%-os növekedés figyelhető meg. A külföldiek 30,2%-kal, a belföldiek pedig 44,3%-kal többet költöttek szállásdíjra (2. ábra).

A gyógy- és wellness-szolgáltatásokból, a nonprofit célú szálláshely-szolgáltatás igénybe vevőjétől származó, szállásdíjba foglalt egyéb bevételeket, valamint az üdülési jog után felszámított fenntartási költségeket is tartalmazza. 6 5

2. ábra A bruttó szállásdíjbevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2007-2014 (millió forint)

Forrás: KSH

2014-ben a vendégéjszakák 75,5%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan kedvezően alakult: a vendégek száma (7 514 395 fő) 7,3%-kal, a vendégéjszakák száma (18 456 692 éjszaka) pedig 5,1%-kal nőtt 2013-hoz képest. A szállodák szobakapacitás-kihasználtsága ebben az évben 51,6% volt, a gyógyszállodákban 62,0%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A szállodák átlagosan 16 298 forintos bruttó átlagárral működtek 2014-ben. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- (34 839 forint) és négycsillagos (15 923 forint), valamint a gyógyszállodákat (15 111 forint) jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR) 8 417 forint volt a szállodákban, a legmagasabb mutatót itt is az ötcsillagos (23 789 forint) és a négycsillagos (9 744 forint), valamint a gyógyszállodákban (9 374 forint) mérték. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2014-ben a felmérésben részt vevő magyarországi szállodákban a növekedés a foglaltság tekintetében az európai átlagot (2,1%) jóval meghaladó mértékű volt (+4,5 százalékpont, 68,0%-os foglaltság). A RevPAR tekintetében is az európai átlagon (+5,8%) felüli volt a magyar mutató növekedése (+9,7%). A KSH előzetes adatai szerint a 2015. január–szeptemberi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 8,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 6,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva: 8,2 millió vendég 20,7 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. 2015 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj bevételei 166,5 milliárd forintot (+14,0%) tettek ki, a vendégéjszakák számánál is dinamikusabban 7

nőttek. A szállásdíjbevételek 87,6%-a szállodákban keletkezett. A vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeket is figyelembe véve a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 282,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (+11,8%). A vendégéjszakák 73,0%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan kedvezően alakult: a vendégek száma (6,2 millió fő) 8,4%-kal, a vendégéjszakák száma (15,1 millió éjszaka) pedig 6,3%-kal nőtt 2014 azonos időszakához képest. A magyarországi belföldi turizmus jellemzői és alakulása A KSH adatai szerint a magyar lakosság – nemzetközi összehasonlításban – keveset utazik szabadidős céllal, az utazásra szánt kiadásokból pedig csak kisebb volumen jut a belföldi többnapos utazásokra. 2014-ben a turisztikai célú többnapos belföldi utazások során6 a magyar lakosság összesen 294,6 milliárd forintot (+11,8%) költött. Ugyanekkor a turisztikai célú külföldi látogatásokra a magyarok összesen 454,7 milliárd forintot (+15,3%), a többnapos turistautakra 429,8 milliárd forintot (+15,2%) fordítottak. 2014-ben az előző évhez képest 3,3%-kal nőtt a magyar lakosság által tett többnapos belföldi utazások száma (14,9 millió utazás), ami fontos változás a 2013-as visszaeséshez (-16,0%) képest. Többnapos belföldi utazáson összesen 61,4 millió napot (+0,8%) töltöttek el a magyarok. A belföldi utazásból való kimaradás okai között (akárcsak a megelőző években) az anyagi okok vezetnek (az utazásból kimaradók 43,1%-a említette). A második legnyomósabb indokot az egészségügyi okok jelentik (20,4%). A munkából adódó kötelezettségek 12,9% otthon maradását indokolták. 2013-hoz képest csökkent azoknak az aránya, akik az anyagi nehézségeket említették az utazásból való kimaradás okaként, az egészségügyi korlátokat említők aránya hasonló, míg a munkából adódó kötelezettségeket említők aránya valamivel nőtt. A többnapos turisztikai célú belföldi utazások időtartama alapján a legnépszerűbb úti cél a Balaton turisztikai régió volt 2014-ben: összesen 15,0 millió napot töltöttek itt a magyarok. A második „helyezett” a Budapest–Közép-Dunavidék régió 9,6 millió nappal, a dobogó harmadik fokára Észak-Magyarország került 7,4 millió nappal (3. ábra). A kiadásokat figyelembe véve ugyanígy alakul a sorrend. Az átlagos tartózkodási idő a Balatonnál (5,3 nap), a Tisza-tónál (4,3 nap) és a NyugatDunántúlon (4,2 nap) volt a leghosszabb. Az egy fő egy napjára jutó költés a Balatonon (6 275 forint) és a Nyugat-Dunántúlon (5 776 forint) volt a legmagasabb. A belföldi utazások során továbbra is az a legjellemzőbb, hogy az úti cél vagy a saját régióban, vagy valamely szomszédos régióban található, továbbá mindenhol népszerű a Balaton és a Budapest–Közép-Dunavidék régió is. A hosszabb, legalább 4 éjszakás utazások legkedveltebb úti célja – Észak-Magyarország – kivételével valamennyi tervezési-statisztikai régióban a Balaton régió. Valamennyi turisztikai régióban a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása a legfontosabb motiváció, a második helyen pedig az üdülés, szórakozás, pihenés áll, kivéve a Balatonnál, ahol a két fő motiváció sorrendje fordított. A harmadik legnépszerűbb utazási cél – a Budapest –

6

A KSH csak a többnapos turisztikai célú utazásokat vizsgálja. 8

Közép-Dunavidék, a Tisza-tó és a Közép-Dunántúl kivételével – az egészségmegőrzés. Az utóbbi három régióban a hobbi jellegű munkavégzésé a harmadik hely. 3. ábra A többnapos belföldi utazások megoszlása időtartam és az úti cél régiója szerint 2014-ben (ezer nap)

Forrás: KSH

A legfontosabb motivációval összhangban továbbra is a legnépszerűbb szálláshely a rokonok, barátok, ismerősök által biztosított szálláshely volt, az utazások 53,4%-ában itt szálltak meg a belföldön utazók. 2013-ban ez az arány még 54,4% volt. Szállodát 23,2%-ban, saját nyaralót, házat 10,2%-ban vettek igénybe. (2013-ban szállodában 21,6%-ban, saját nyaralóban 11,8%-ban szálltak meg.) Az utazáson eltöltött napokat figyelembe véve kissé nagyobb, 25,5%-os volt a szállodák részesedése. 2015-ről az első féléves adatok állnak rendelkezésre, ekkor a turisztikai célú többnapos belföldi utazások száma (6,8 millió utazás) 0,9%-kal nőtt 2014 azonos időszakához képest. Ezen utazások 80,5%-a 1–3 éjszakás utazás (+1,0%), 19,5%-a 4 vagy több éjszakás utazás (+0,1%) volt. Belföldi utazásaik során a magyarok 25,5 millió napot töltöttek távol otthonuktól, ez az előző év azonos időszakához képest 0,6%-os növekedésnek felel meg. Ezen belül az 1–3 éjszakás utazásokhoz kapcsolódó tartózkodási idő, ami a teljes tartózkodási idő 64,3%-át teszi ki, 2,1%-kal nőtt, a 4+ éjszakás utazásokhoz kapcsolódó tartózkodási idő pedig 1,9%-kal esett vissza. 2015 első féléve során a magyarok 118,7 milliárd forintot (+0,9%) költöttek belföldi többnapos utazásaik során. Az 1–3 éjszakás utazások során kiadott összegek az átlagosnál dinamikusabban, 6,0%-kal emelkedtek, a 4+ éjszakás utazások esetén a költés viszont 7,5%-os csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest. 9

2014-ben a kereskedelmi szálláshelyeken a keresletfelmérésből származó adatokhoz képest kedvezőbb tendenciákat tapasztaltunk. A KSH adatai szerint 2014-ben a belföldi vendégek száma (5 002 114 fő) 11,7%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (12 082 346 éjszaka) 10,0%-kal nőtt az előző évhez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 éjszaka (-1,5%) volt. A 2010-től négy éven át folyamatosan tapasztalt növekedésnek köszönhetően a 2014-ben regisztrált belföldi vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összességében 21,3%-kal volt magasabb (4. ábra). A szállodák belföldi forgalmában jelentős növekedést regisztráltak: a belföldi vendégek száma 11,0%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 8,3%-kal nőtt, a növekedés mértéke ugyanakkor mindkét esetben valamivel alatta marad a kereskedelmi szálláshelyek átlagának. 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 17,7%-kal, a szállodák belföldiektől származó szállásdíjbevétele 15,9%-kal nőtt.

4. ábra A belföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon (2007–2014)

Forrás: KSH

2014-ben a Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok 16 338,6 millió forint értékben (+6,7% az előző évhez képest) fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a belföldi szállásdíjak (71 922,8 millió forint) 22,7%-ával volt egyenértékű. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 2014 decemberében 1 652 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát. A KSH előzetes adatai szerint 2015 első kilenc hónapjában a belföldi vendégek száma (4,3 millió fő) 8,6%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (10,3 millió éjszaka) 6,3%-kal emelkedett 2014 első kilenc hónapjához képest a kereskedelmi szálláshelyeken. A belföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 13,8%-kal, a szállodákban pedig 10

14,8%-kal bővült. A szállodákban a belföldi vendégek száma 9,5%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 7,1%-kal nőtt. 2015 szeptemberében már 2 089 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát. 2015 első kilenc hónapjában a Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok 14,0 milliárd forint értékben fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 4,8%-os növekedés 2014 azonos időszakához képest. Az egyéb szálláshelyek7 elsősorban a belföldi vendégek körében népszerűek: 2014-ben a vendégéjszakák 60,9%-a származott a hazai vendégektől. Ennek eredményeként a 892 ezer belföldi vendég (+22,5%) több mint 2,7 millió vendégéjszakát (+16,6%) töltött el az egyéb szálláshelyeken. A beutazó turizmus jellemzői és alakulása 2014-ben a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma (46,0 millió fő) összességében 5,4%-kal, ezen belül a többnapos látogatóké (12,1 millió fő) 14,3%-kal nőtt. 2014-ben a Magyarországra érkező összes látogató több mint egyharmada, a többnapos látogatók 83,7%-a érkezett turisztikai céllal. A többnapos látogatásokon belül a szabadidős turizmus dominált (75,9%), az üzleti turizmus 7,7%-ot tett ki. A turisták mellett további 28,7 millió látogató érkezett, többségük egynapos tranzitutas vagy egy napra érkező bevásárló volt. Így 17,2 millió külföldi turista látogatott Magyarországra, számuk 16,3%-kal nőtt 2013-hoz képest. A turisták 58,9%-a több napig tartózkodott az országban. A több napra érkező turisták száma 12,4%-kal, az egynapos turisták száma pedig 22,6%-kal nőtt 2014-ben. A turisták körében a fizetős szálláshelyek mellett népszerűek az ingyenes szálláslehetőségek is. A legtöbb turista a július–szeptemberi és az április–júniusi időszakban keresi fel hazánkat. A legfontosabb motivációk: rokon- és barátlátogatás, városlátogatás, egészségturizmus, üdülés és hivatásturizmus. A turisták átlagosan 4,1 napot töltöttek el hazánkban 2014-ben. A többnapos turisztikai célú utazások főbb célpontjai Budapest, Nyugat-Dunántúl és a Balaton régiók voltak. 2014-ben a Magyarországra érkező turisták fogyasztása összesen 1 070,3 milliárd forintot tett ki, ami 20,1%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Ezen belül a több napra érkezők 995,1 milliárd forintot (+18,9%), az egynapos turisták 75,2 milliárd forintot költöttek (+38,4%). Magyarország összes utasforgalmi-export bevétele 2014-ben 1 459,5 milliárd forintot tett ki. Az utasforgalmi export 73,3%-a – 1 070,3 milliárd forint – származott a turisztikai céllal érkezőktől. A turisztikai fogyasztás költéselemek szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a több napra érkező külföldi látogatók a kiadások 32,7%-át szállás- és vendéglátó szolgáltatásokra fordították. A Magyarországra látogató külföldiekre vonatkozó főbb mutatók alakulását a 2. táblázatban foglaltuk össze.

Egyéb (üzleti célú) szálláshelyek: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a kereskedelmi szálláshely kategóriába nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület, vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. (A 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet értelmében a magánszálláshely kategória helyett az egyéb szálláshely kategória lépett életbe.) 11 7

2. táblázat A Magyarországra érkező látogatók legfontosabb mutatóinak alakulása 2013 Látogatók száma (ezer fő)

2014

Változás 2014/2013

43 611

45 984

+5,4%

32 987

33 844

+2,6%

10 624

12 140

+14,3%

14 836

17 253

+16,3%

Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók száma (ezer fő)

5 803

7 095

+22,3%

turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók száma (ezer fő)

9 034

10 158

+12,4%

13 509

16 049

+18,8%

1 327

1 204

-9,3%

1 263 957

1 459 534

+15,5%

344 902

383 496

+11,2%

919 055

1 076 038

+17,1%

890 944

1 070 284

+20,1%

Ebből: egynapos látogatók (ezer fő) többnapos látogatók (ezer fő) Turisztikai motivációval érkező látogatók száma (ezer fő)

Ebből: szabadidős céllal érkező turisták száma (ezer fő) üzleti céllal érkező turisták száma (ezer fő) Látogatók összes költése (millió forint) Ebből: egy napra érkező látogatók költése (millió forint) több napra érkező látogatók költése (millió forint) Turisztikai célú látogatók összes kiadása (millió forint) Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók költése (millió forint)

54 345

turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók költése (millió forint)

836 598

995 054

+18,9%

748 101

938 933

+25,5%

142 842

131 351

-8,0%

Ebből: szabadidős céllal érkező turisták költése (millió forint) üzleti céllal érkező turisták költése (millió forint)

75 230

+38,4%

Forrás: KSH

2015 első félévében a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma az előző év azonos időszakához képest 6,2%-kal, 20,8 millió főre emelkedett. Az egynapos látogatók száma 2,2%-kal, a többnapos látogatóké 17,5%-kal bővült. A turisztikai céllal érkező látogatók száma (8,7 millió fő) 17,6%-kal, ezen belül az egynapos turistáké (3,7 millió fő) 13,6%-kal, a többnapos turistáké (5,0 millió fő) 20,8%-kal nőtt. A szabadidős turizmusban részt vevők száma (8,1 millió fő) 18,9%-kal emelkedett, az üzleti turizmusban részt vevőké (630 ezer fő) 2,8%kal nőtt 2014 első félévéhez viszonyítva. 2015 első hat hónapjában a turisták kiadásai 510,2 milliárd forintot tettek ki, 12,3%-kal növekedtek. Ezen belül az egynapos turisták kiadásai (43,0 milliárd forint) 34,0%-kal, a többnapos turisták kiadásai (467,2 milliárd forint) 10,6%-kal emelkedtek. A szabadidős turizmusból származó bevételek (433,7 milliárd forint) 11,3%-kal nőttek, az üzleti szegmens bevétele (76,4 milliárd forint) pedig 17,9%-kal emelkedett 2014 első félévéhez viszonyítva. A legfontosabb küldőországok meghatározása többféle szempont szerint történhet: a kereskedelmi szálláshelyek vendég- vagy vendégéjszakaszáma, a Magyarországra érkező turisták száma, illetve a Magyarországra több napra érkező turisták száma alapján. Mivel a turisztikai bevételeket tekintve a többnapos látogatások jelentősebb szerepet játszanak, jelen 12

elemzésünkben a 2014. évi többnapos turisztikai célú látogatások száma, valamint a kereskedelmi szálláshelyek 2014. évi vendégéjszakaszáma szerint legfontosabb tizenöt országot vizsgáljuk részletesen. Ezek között természetesen átfedések is vannak: Ausztria és Németország mindkét tekintetben az élbolyban szerepel (3. táblázat). 3. táblázat

Helyezés 2014-ban

Helyezés 2013-ben

Helyezés 2012-ben

Helyezés 2011-ben

Helyezés 2010-ben

Magyarország legfontosabb küldőpiacai*

Küldőpiac

Több napra érkező turisták száma (ezer fő) Részesedés

2014 1. 2. 4.

1. 2. 4.

1. 2. 4.

1. 2. 3.

1. 2. 3.

8.

6.

5.

4.

4.

3.

3.

3.

5.

5.

5. 7. 11.

5. 8. 11.

6. 7. 9.

6. 7. 8.

9.

9.

10.

6.

7.

10. 13.

Németország Ausztria Oroszország Egyesült Királyság

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken ezer (ezer fő) 2014

Részesedés

2014/2013

1 898 976 n.a.

18,7% 9,6% n.a.

2 010 772 762

16,3% 6,3% 6,2%

-1,0% -4,0% -0,7%

373

3,7%

754

6,1%

+11,2%

Olaszország

400

3,9%

642

5,2%

+2,3%

6. 7. 8.

Csehország Lengyelország U.S.A.

748 535 n.a.

7,4% 5,3% n.a.

635 595 572

5,1% 4,8% 4,6%

+12,4% +10,4% +12,7%

10.

9.

Románia

758

7,5%

433

3,5%

+5,4%

8.

9.

10.

Hollandia

246

2,4%

408

3,3%

-13,1%

10. 13.

11. 13.

11. 13.

11. 12.

Franciaország Szlovákia

199 1 024

2,0% 10,1%

395 341

3,2% 2,8%

+0,9% +17,9%

12.

12.

12.

12.

13.

Spanyolország **

n.a.

n.a.

327

2,6%

+2,2%

17.

17.

17.

18.

14.

Izrael

n.a.

n.a.

256

2,1%

+13,7%

19.

18.

16.

17.

15.

Belgium***

n.a

n.a.

246

2,0%

+4,7%

*Sorrend a 2014-es vendégéjszakák száma alapján. **A Spanyolországból és Portugáliából érkező többnapos turisták száma 225 ezer fő. ***A Belgiumból és Luxemburgból érkező többnapos turisták száma 122 ezer fő Forrás: KSH

A 4. táblázatban a legfontosabb küldőpiacainkról érkező látogatók 2014. évi mutatóit foglaltuk össze. Eszerint a turisztikai motivációval érkezők aránya a legnagyobb küldőországok közül az Amerikai Egyesült Államok (90,9%), az Egyesült Királyság (78,5%), Hollandia (69,8%) és Németország (65,8%) esetében volt a legmagasabb. Az összes vizsgált országnál megfigyelhető a szabadidős turizmus dominanciája (85% feletti, az Egyesült Királyság esetében 84,7%), üzleti céllal legtöbben a britek (15,3%), az amerikaiak (13,2%) a lengyelek (9,7%) és a németek (9,7%) közül látogatnak Magyarországra. A rokon- és barátlátogatás mint motiváció aránya a turisták körében Románia esetében volt a legmagasabb (67,6%), de Olaszország (43,0%), Szlovákia (35,9%) és Németország (26,0%) esetében is ez volt a legfőbb turisztikai motiváció. Ausztriából, az Egyesült Királyságból és az Amerikai Egyesült Államokból 33,6, 47,2, illetve 62,3%-ban városnézés céljából érkeznek, de ez a motiváció Olaszországban (29,9%) is számottevő. Gyógy- és egészségturizmus céljából arányaiban a legtöbben Csehországból (28,3%) és Ausztriából (28,3%) érkeznek. A hivatásturizmus az Egyesült Királyság (15,3%) és az USA esetében jelentősebb arányú (13,2%). 13

Turisztikai céllal a leghosszabb időt átlagosan a hollandok (8,5 nap), az olaszok (8,3 nap), a németek (7,6 nap), az amerikaiak (6,8 nap), a lengyelek (6,3 nap) és a britek (6,1 nap) töltötték Magyarországon. A szomszédos országokra (Ausztriára, Romániára és Szlovákiára) jóval alacsonyabb átlagos tartózkodási idő jellemző. A több napra érkező turisták száma 2014-ben Németország (1 898 ezer fő), Szlovákia (1 024 ezer fő), Ausztria (976 ezer fő), Románia (758 ezer fő), Csehország (748 ezer fő) és Lengyelország (535 ezer) esetében volt a legnagyobb. A többnapos turisztikai célú látogatások aránya az Egyesült Királyság (100,0%), Olaszország (99,5%), Lengyelország (97,6%), Németország (93,8%), és Csehország (91,7%) esetében volt meghatározó. A Szlovákiából (26,0%) és az Ausztriából érkező turisták körében (27,4%) volt a legkisebb a többnapos látogatások aránya. A turisták közül a németek költöttek összességében a legtöbbet (185,8 milliárd forint), őket az amerikaiak (103,3 milliárd forint), az osztrákok (100,4 milliárd forint), a csehek (55,9 milliárd forint) és a britek (50,8 milliárd forint) követték. A fejenkénti és naponkénti átlagkiadást tekintve a legtöbbet az Egyesült Államokból (31,0 ezer forint), az Egyesült Királyságból (22,4 ezer Ft), a Hollandiából (15,2 ezer Ft), a Csehországból (14,3 ezer Ft) és a Németországból (12,7 ezer Ft) érkezők költötték. Románia (7,7 ezer Ft) és Szlovákia (7,3 ezer Ft) esetében regisztrálták a legalacsonyabb egy fő egy napjára jutó költést. Érdemes megvizsgálni az európai (15 éves és annál idősebb) lakosság utazásait vizsgáló IPK felmérés eredményeit is. Eszerint szintén Németország hazánk legfontosabb küldőpiaca, amely az utazásokból 19,2%-kal, a szabadidős utazásokból 17,0%-kal részesedett 2014-ben. Az első három küldőpiac (Németország, Románia és a Csehország) adta a magyarországi beutazások közel négytizedét (5. táblázat).

14

4. táblázat

A legfontosabb küldőországok főbb mutatóinak alakulása 2014-ben* Ausztria

Cseho.

Egyesült Királyság

Hollandia

Lengyelo.

Németo.

Olaszo.

Románia

Szlovákia

USA

Összes látogató (ezer fő)

7 297

1 356

475

354

1 700

2 935

667

8 248

10 324

540

Turisztikai motivációval érkező látogatók (ezer fő)

3 567

816

373

247

548

1 931

402

1 528

3 931

491

Turisztikai motivációval érkezők aránya az összes látogatón belül (%)

48,9

60,2

78,5

69,8

32,2

65,8

60,3

18,5

38,1

90,9

Turisztikai motivációból: szabadidős turizmus (ezer fő)

3 499

764

316

228

495

1 742

385

1 474

3 766

426

Szabadidős turisztikai motivációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%)

98,1

93,6

84,7

92,3

90,3

90,2

95,8

96,5

95,8

86,8

Turisztikai motivációból: üzleti turizmus (ezer fő)

69

52

57

19

53

188

17

54

164

65

Üzleti turisztikai motivációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%)

1,9

6,4

15,3

7,7

9,7

9,7

4,2

3,5

4,2

13,2

Több napra érkező turisztikai célú látogatók (ezer fő)

976

748

373

246

535

1 898

400

758

1 024

n. a.

A többnapos utazók aránya a turisztikai célú látogatókon belül (%)

27,4

91,7

100,0

99,6

97,6

93,8

99,5

49,6

26,0

n. a.

Turisztikai célú látogatók összes kiadása (millió forint)

100 423

55 919

50 780

31 802

40 636

185 818

39 528

31 844

47 317

103 253

Turisztikai célú látogatók átlagos tartózkodási ideje (nap)

2,3

4,8

6,1

8,5

6,3

7,6

8,3

2,7

1,7

6,8

Egy fő egy napi költése (fő/nap/ezer forint)

12,2

14,3

22,4

15,2

11,8

12,7

11,9

7,7

7,3

31,0

Turisztikai célú látogatók főbb motivációi (%)

városnézés, körutazás (33,6%)

gyógy- és egészségturizmus (28,3%)

városnézés, körutazás (47,2%)

rokon, barátlátogatás (25,1%)

városnézés, körutazás (13,7%)

rokon, barátlátogatás (26,0%)

rokon, barátlátogatás (43,0%)

rokon, barátlátogatás (67,6%)

rokon, barátlátogatás (35,9%)

városnézés, körutazás (62,3%)

gyógy- és egészségturizmus (28,3%)

városnézés, körutazás (14,6%)

rokon, barátlátogatás (17,2%)

gyógy- és egészségturizmus (21,1%)

gyógy- és egészségturizmus (11,9%)

gyógy- és egészségturizmus (18,3%)

városnézés, körutazás (29,9%)

városnézés, körutazás (5,7%)

gyógy- és egészségturizmus (16,0%)

rokon, barátlátogatás (18,5%)

rokon, barátlátogatás (21,3%)

rokon, barátlátogatás (8,6%)

hivatásturizmus (15,3%)

városnézés, körutazás (17,8%)

rokon, barátlátogatás (10,9%)

városnézés, körutazás (18,1%)

gyógy- és egészség turizmus (6,7%)

gyógy- és egészségturizmus (5,6%)

városnézés, körutazás (13,0%)

hivatásturizmus (13,2%)

15

5. táblázat A magyarországi utazások számának alakulása 2014-ben*

1.

Utazások Utazások Ország száma (ezer) Németország 1 130

19,2%

1.

Németország

676

17,0%

2.

Románia

780

13,3%

2.

Lengyelország

410

10,3%

3.

Csehország

491

8,4%

3.

Csehország

394

9,9%

4.

Ausztria

413

7,0%

4.

Románia

386

9,7%

5.

Lengyelország

447

7,6%

5.

Ausztria

264

6,7%

6.

Szlovákia

473

8,0%

6.

251

6,3%

7.

Egyesült Királyság

263

4,5%

7.

234

5,9%

8.

Olaszország

227

3,9%

8.

Szlovákia Egyesült Királyság Olaszország

198

5,0%

9.

Oroszország

165

2,8%

9.

Spanyolország

129

3,3%

10.

Hollandia

141

2,4%

10.

Oroszország

127

3,2%

11.

Franciaország

149

2,5%

11.

Hollandia

96

2,4%

12.

Spanyolország

137

2,3%

12.

Franciaország

85

2,1%

13.

Horvátország

114

1,9%

13.

Horvátország

83

2,1%

14.

Ukrajna

110

1,9%

14.

Svédország

70

1,8%

15.

Szerbia

109

1,9%

15.

Svájc

67

1,7%

16.

Svédország

90

1,5%

16.

Belgium

63

1,6%

17.

Svájc

86

1,5%

17.

Szerbia

61

1,5%

18.

Belgium

81

1,4%

18.

Ukrajna

51

1,3%

19.

Bulgária

72

1,2%

19.

Norvégia

41

1,0%

20.

Finnország

60

1,0%

20.

Finnország

41

1,0%

21.

Norvégia

52

0,9%

21.

Bulgária

39

1,0%

22.

Dánia

47

0,8%

22.

Görögország

29

0,7%

23.

Görögország

44

0,7%

23.

Fehéroroszország

27

0,7%

24.

Szlovénia

33

0,6%

24.

Dánia

25

0,6%

25.

Törökország

31

0,5%

25.

Törökország

22

0,6%

26.

Bosznia

27

0,5%

26.

Szlovénia

22

0,6%

27.

Fehéroroszország

27

0,5%

27.

Írország

21

0,5%

28.

Írország

25

0,4%

28.

Bosznia

15

0,4%

29.

Portugália

17

0,3%

29.

Portugália

14

0,4%

30.

Litvánia

14

0,2%

30.

Litvánia

11

0,3%

31.

Lettország

12

0,2%

31.

Lettország

8

0,2%

32.

Észtország

10

0,2%

32.

Észtország

5 877

100,0%

Rangsor

Összesen

Szabadidős utazások Megoszlás

Rangsor

Ország

Összesen

Utazások száma (ezer)

Megoszlás

7

0,2%

3 968

100,0%

*Megjegyzés: az IPK adatai reprezentatív felmérésen és nem teljes körű adatfelvételen alapulnak. Forrás: IPK International - ETC Pool Report 2014

16

A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, hogy 2002 és 2014 között hogyan változott Magyarország legfontosabb küldőpiacainak8 kiutazó forgalma általában, illetve Magyarország irányába. A kiutazások számának alakulását nem minden esetben követte a magyarországi utazások számának alakulása. Miközben általában a németek szabadidős kiutazásainak száma kissé bővült 2002 és 2014 között, addig ugyanebben az időszakban a Magyarországra irányuló német szabadidős utazások száma jelentős mértékben, 49,6%-kal esett vissza (5. ábra). Az osztrák szabadidős utazások számának jelentős általános növekedésével egy időben a magyarországi utazások száma 28,3%-kal csökkent. Az orosz kiutazó forgalom dinamikus bővüléséből a magyarországi turizmus is profitált 2014 év végéig. A hullámzó teljesítmények ellenére 2002 és 2014 között a szabadidős célú utazások volumene több mint hétszeresére nőtt. A csehek külföldi utazásainak száma jelentős mértékben emelkedett az elmúlt évtizedben, és a Magyarországra irányuló cseh kereslet követte ezt a tendenciát: a szabadidős utazások száma 116,5%-kal bővült az említett periódusban. A román piacon a szabadidős célú utazások növekvő aránya tűnik szembe mind az összes kiutazás, mind a Magyarországra irányuló utazások esetében. A szabadidős utazások száma 2010-től jelentősen nőtt, 2013-ban némileg visszaesett, de 2014-ben ismét növekedésnek indult a hazánkba irányuló román szabadidős célú utazások száma. A lengyelek külföldi utazásainak száma is jelentősen emelkedett, ezen belül a magyarországi adatok is kedvezőek, 2002-höz képest 29,1%-kal, 2013-hoz viszonyítva pedig 49,1%-kal nőtt a magyaroszágra irányuló lengyel szabadidős utazások száma. 5. ábra A Németországból Magyarországra irányuló utazások számának alakulása, 20012–2014 (ezer utazás)

Forrás: IPK International – ETC Pool Report

A KSH adatai szerint Németország, Ausztria és Oroszország játssza a legnagyobb szerepet beutazó turizmusunkban, ha a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát vesszük figyelembe. Az IPK 2014-es adatai szerint Németországból, a Csehországban és Romániából érkezik a legtöbb utazó, illetve ezekből az országokból ered a legtöbb szabadidős utazás. A fenti eltérések miatt mind az öt említett piac forgalmának alakulását megvizsgáljuk. 17 8

Ami a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmát illeti, a KSH adatai szerint 2014ben a külföldi vendégek számában (4 617 751 fő) 5,2%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában (12 351 330 éjszaka) pedig 3,1%-os növekedést regisztráltak. A külföldiek átlagosan 2,7 éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A korábbi jelentős növekedést követően 2014-ben a szállodákban (a kereskedelmi szálláshelyek átlagától kis mértékben elmaradva) a külföldi vendégek száma 4,3%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 2,6%-kal emelkedett. 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek külföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 11,6%-kal, a szállodáké pedig 11,4%-kal nőtt az előző évhez képest. A külföldi vendégforgalom növekedését egyértelműen a válság vetette vissza, a folyamatos növekedés ebben a szegmensben is 2010-ben indult meg (6. ábra). A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elemzésében ugyanakkor felhívja a figyelmet a budapesti és a vidéki szállodák közti eltérésre a külföldi vendégéjszakaszám alakulása tekintetében. 6. ábra A külföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon (2007–2014) 14 000 000 11 982 883 12 000 000 10 000 000

12 351 330

11 392 183 10 410 774

10 170 808 10 009 531

9 613 728 9 220 143

8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Forrás: KSH

A KSH előzetes adatai szerint 2015 első kilenc hónapjában a külföldi vendégek számában (3,9 millió fő) 8,1%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában (10,4 millió éjszaka) pedig 6,5%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,7 éjszaka volt. A külföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 14,1%-kal, a szállodákban 14,2%-kal nőtt. Utóbbi kategóriában a külföldi vendégek száma 7,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,6%-kal volt magasabb, mint 2014 első kilenc hónapjában. 18

Legfontosabb tíz küldőországunk közül 2014-ben az USA (+12,7%), Csehország (+12,4%), az Egyesült Királyság (+11,2%) és Lengyelország (+10,4%) esetében nőtt jelentősen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma 2013-hoz képest. A TOP 10 küldőországon kívüli országokból érkező forgalom szintén igen kedvezően alakult: Málta (+62,2%), Írország (+30,2%), a Koreai Köztársaság (+26,0) és India (+25,9%) esetében igen jelentős (20% feletti) növekedést tapasztalhattunk. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 368 ezres növekedést tapasztaltak 2013-hoz viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult a brit (+76,0 ezer), a cseh (+69,9 ezer), az amerikai (+64,6 ezer), a lengyel (+56,0 ezer) és a szlovák (+51,7 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. 9 Az egyéb szálláshelyeken 2014-ben jelentős mértékben nőtt a külföldi vendégforgalom: a vendégek száma (472 ezer) 40,8%-kal, a vendégéjszakák száma (1,7 millió) pedig 31,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egészségturizmus jelentősége A WHO (World Health Organization) előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségügy együtt a világ vezető gazdasági ágazata lesz. Az ENSZ definíciója szerint: az egészség megőrzése olyan fogalom, amely az egészséget elősegítő életmód és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását öleli fel. Vagyis az egészséget befolyásolja a makro- és mikrokörnyezetünk, az egyéni fizikai adottságaink. A keresletet generáló tényezők összetettek: az idősödő társadalmaktól kezdve, a civilizációs betegségeken át, a fokozódó egészségtudatosságig számos tényező játszik szerepet a kereslet bővülésében. Magyarország – természetes gyógytényezői, páratlan gyógyvízkincse, nemzetközileg is elismert, színvonalas orvosi ellátása révén – megoldást kínál a már meglévő betegségek kezelésére, a rehabilitációra, de a prevencióra (egészségmegőrzésre) is. A hazai bőséges és változatos egészségturisztikai kínálatunkra alapozva tudjuk eredményesen megcélozni az egészségére odafigyelő, valamint a természetes gyógymódokat előtérbe helyező turistákat, akik hajlandóak utazni egészségük megóvása érdekében. Az egészségturizmus helyzetével kapcsolatban további általános elemzés és előrejelzés olvasható a 2014-es marketingtervben.10 Az egészségturizmus a belföldi és a beutazó turizmusban egyaránt jelentős szerepet játszik. Ezt jelzi az is, hogy 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 5,9%-át (564 617 fő), vendégéjszakáinak 8,3%-át (2 016 449 éjszaka) regisztrálták gyógyszállodában. A gyógyszállodák vendégeinek 56,4%-a, vendégéjszakáinak 44,8%-a származott a belföldi forgalomból.

Legfontosabb küldőpiacainkról ún. piaci pillanatfelvételeket készítünk, azaz bemutatjuk a legfrissebb statisztikákat. Ezek a pillananatfelvételek a Magyar Turizmus Zrt. szakmai oldalairól letölthetők: http://szakmai.itthon.hu/kuldopiacaink. 10 http://szakmai.itthon.hu/marketingterv-akcioterv 19 9

2014-ben a gyógyszállodákban a vendégek száma 10,9%-kal, a vendégéjszakák száma 6,7%-kal nőtt az előző évhez képest. A külföldi vendégek száma (245 966 fő) 6,1%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig (1 112 712 éjszaka) 3,0%-kal növekedett. Ezzel egy időben a gyógyszállodákban a belföldi vendégek száma (318 621 fő) 14,9%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (903 737 éjszaka) 11,6%-kal nőtt. A vizsgált időszakban az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,6 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,5 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 2,8 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. A gyógyszállodákban 2014-ben a legtöbb vendégéjszakát Németország (a gyógyszállodákban töltött összes külföldi vendégéjszaka 23,0%-a), Oroszország (22,2%), Ausztria (9,6%), Csehország (6,6%), Szlovákia (3,2%), Románia (3,0%), Lengyelország (2,9%), Izrael (2,3%), Ukrajna (2,2%), Olaszország (2,2%), Svájc (2,1%), Japán (2,0%), az Egyesült Királyság (1,7%), az Amerikai Egyesült Államok (1,6%), Franciaország (1,4%), Spanyolország (1,1%) és Svédország (1,0%) vonatkozásában regisztrálták. A magyar lakosság többnapos belföldi turisztikai célú utazásaival kapcsolatban a KSH az ún. egészségmegőrzés szerepét vizsgálja (6. táblázat), a gyógykezelésekre nem tér ki, így a legfontosabb motivációk rangsorában ezt a motivációt a VFR-turizmus, az üdülés, szórakozás, pihenés motiváció – és sok esetben – a hobbitevékenység, illetve az üzleti turizmus megelőzi. Öt régióban, a Balatonon, az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a NyugatDunántúlon még így is az egészségmegőrzésé a harmadik hely. 6. táblázat A magyar lakosság többnapos belföldi turisztikai célú utazásainak összefoglaló adatai, különös tekintettel az egészségmegőrzésre, 2014 Mutató

Összes utazás

Egészségmegőrzés*

Turisták száma (ezer fő)

14 854

581

Turisták tartózkodási ideje (ezer nap)

61 419

2 809

4,1

4,8

294 602

25 513

19 833

43 912

Turisták átlagos tartózkodási ideje (nap) Turisták kiadásai (millió Ft) Turisták egy főre jutó költése (Ft)

*A gyógykezelés nem szerepelt a megnevezhető fő motivációk között.

Forrás: KSH

A KSH keresletfelmérése (7. táblázat) szerint 2014-ben a Magyarországra látogató külföldi turisták körében – a VFR turizmus és a városnézés után – a harmadik leggyakoribb fő turisztikai motiváció az egészségturizmus volt (a külföldiek esetében a gyógykezelést és az egészségmegőrzést egyaránt vizsgálják). 2014-ben az összes egynapos turista 19,5%-ának, az összes többnapos turista 12,8%-ának volt az egészségturizmus a legfontosabb motivációja. Ez tükröződik a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban is: 2014-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 9,0%-át, a szállodák külföldi vendégéjszakáinak pedig 10,8%-át gyógyszállodákban töltötték el.

20

7. táblázat A Magyarországra látogató külföldi turisták utazási szokásainak összefoglaló adatai, különös tekintettel az egészségturizmusra, 2014 Megnevezés

Turisztikai motiváció összesen

Egészségturizmus*

Turisták száma (ezer fő)

17 253

2 687

Turisták tartózkodási ideje (ezer nap)

70 676

11 520

4,1

4,3

1 070 284

180 561

62 035

67 198

Turisták átlagos tartózkodási ideje (nap) Turisták kiadásai (millió Ft) Turisták egy főre jutó költése (Ft) *Gyógykezelés és egészségmegőrzés.

Forrás: KSH

Az egészségturizmust magasabb költés, kisebb szezonalitás és magasabb színvonalú szolgáltatások igénybevétele jellemzi A gyógyszállodákat az átlagosnál jobb kihasználtság jellemzi, míg 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 43,5% volt, és a szállodákban 51,6%-os kapacitáskihasználtságot regisztráltak, addig a gyógyszállodákban 62,0%-os volt a kihasználtság (6. 7. és 8. táblázat).

21

8. táblázat A gyógyszállodák 2014. évi összefoglaló adatai Mutató Szállodai szobakapacitás (szoba)*

Összes szálloda

Gyógyszálloda

59 671

4 926

Szállodai vendégek (ezer fő)

7 514

565

Ebből: külföldi vendégek (ezer fő)

4 036

246

belföldi vendégek (ezer fő)

3 478

318

Szállodai vendégéjszakák (ezer)

18 457

2 016

Ebből: külföldi (ezer)

10 274

1 113

belföldi (ezer)

8 182

904

Szállodák bruttó bevételei (millió Ft)

297 108

35 587

Ebből: szállásdíjbevétel (millió Ft)

168 075

16 995

vendéglátás bevétel (millió Ft)

60 083

5 302

egyéb bevétel (millió Ft)

60 951

13 290

Egy vendégre jutó szállásdíj (Ft)

22 367

30 100

Ebből: külföldi (Ft)

27 340

46 420

belföldi (Ft)

16 596

22 488

9 106

8 428

Ebből: külföldi (Ft)

10 741

9 956

belföldi (Ft)

7 054

7 702

Szállodai bruttó szobaár (Ft)

16 298

15 111

51,6

62,0

8 417

9 374

Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj (Ft)

Szállodai szobafoglaltság (%) REVPAR (Ft)

* 2014. július 31-i adat. 2012. júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztály nyilvántartásában. A wellness-szállodákról 2013. január 1-től a KSH nem közöl adatokat. Forrás: KSH

A MICE turizmus alakulása A KSH keresletfelmérése szerint 2014-ben a Magyarországra érkező turisták 7,0%-a volt üzleti turista. 2015 első félévében a – konferenciaturizmust is magában foglaló – üzleti turizmus mutatói kedvező folyamat elindulását jelzik: a korábbi csökkenéssel ellentétben az üzleti turisták száma 2,8%-kal, kiadásaik 17,9%-kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) partnerei közreműködésével 2014-ben is figyelemmel kísérte a magyarországi rendezvénypiac változásait, trendjeit. Az MKI adatgyűjtése szerint Magyarországon 2014-ben összesen 2 557 (1 020 nemzetközi és 1 537 magyar) konferenciát rendeztek, amelyeken közel 415 ezer fő vett részt. A rendezvények 67,5%-át Budapesten, 22

32,5%-át pedig vidéken tartották. A konferenciák átlagos hossza 2,4 nap volt, résztvevőinek átlagos száma 162 fő. 9. táblázat A MICE turizmus legfontosabb mutatói, 2010–2014* Mutatók Nemzetközi konferenciák száma (darab)

2010

2011

2012

2013

2014

2014/2013

537

602

505

1 017

1 020

+0,3%

Nemzetközi konferenciákon részt vevők száma (fő)

125 600

125 404

135 340

237 801

152 430

-35,9%

Nemzetközi konferenciákon részt vevők átlagos száma (fő)

234

209

268

234

149

-36,3%

Nemzetközi rendezvények átlagos időtartama (nap)

3,7

3,4

3,4

3,4

3,5

+2,9%

*A 2013-ban bevezetett új kritériumrendszernek köszönhetően bizonyos mutatószámokban eltérések figyelhetőek meg, továbbá néhány adat esetében a korábbi évek eredményeivel történő összehasonlítás nem értelmezhető. A megkeresett partnerek száma bővült, összetétele változott: kongresszusi központok, szállodák és utazási irodák mellett különböző rendezvényhelyszínek, éttermek, egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, minisztériumok, kastélyok, múzeumok és szövetségek is szolgáltattak adatokat. Fontos megjegyezni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező, a statisztikában szereplő eredmények kizárólag az adatközlő partnerek által önkéntesen megküldött adatokon alapulnak. Forrás: Magyar Kongresszusi Iroda

A továbbiakban a nemzetközi összehasonlításokban leggyakrabban megjelenő nemzetközi konferenciák legfontosabb adatait mutatjuk be. 2014-ben a nemzetközi konferenciák száma szinte megegyezett az előző évivel, ugyanakkor a résztvevők száma mintegy harmadával csökkent 2013-hoz képest (9. táblázat) A hivatásturisztikai piac szerkezetét tekintve továbbra is erősen Budapest-központú, a nemzetközi konferenciák közel 77%-ának még mindig a főváros ad otthont. A legnépszerűbb vidéki konferenciahelyszínek között Pécs, Szeged, Debrecen, Eger és Balaton-parti települések szerepeltek. Magyarország nemzetközi pozíciójának erősítése érdekében döntő fontosságú a vidéki konferenciavárosok nemzetközi piacra történő bevezetése. A nemzetközi konferenciák többségének 2014-ben is a szállodák (81,5%) szolgáltak helyszínül, sőt ez az arány jelentős növekedést mutat az előző év értékéhez (66,9%%) képest. 2014-ben a nemzetközi konferenciák 8,2%-ának biztosított helyszínt egyetem, illetve tudományos intézet. A kongresszusi központokban megrendezésre került konferenciák aránya kissé csökkent, 2014ben 3,6%-ot tett ki. A rendelkezésünkre álló információk alapján a nemzetközi konferenciák 6,7%-a került megrendezésre egyéb helyszínen, azaz valamely minisztérium épületében, kastélyban, múzeumban vagy rendezvény- és kiállítóközpontban (10. táblázat).

23

10. táblázat A nemzetközi konferenciák megoszlása a helyszín típusa alapján, 2010–2014 Helyszín jellege

Nemzetközi konferenciák megoszlása Magyarországon (%) 2010

Kongresszusi központ

2011

2012

2013

2014

7,6

5,4

6,0

5,8

3,6

Szálloda

63,4

63,1

62,8

66,9

81,5

Egyetem /tudományos intézet

20,1

20,1

26,0

14,7

8,2

8,9

11,4

5,3

12,6

6,7

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Egyéb Összesen

Forrás: Magyar Kongresszusi Iroda

A nemzetközi konferenciákon átlagosan 149 fő vett részt. A rendezvények legnagyobb része (47,0%) 50 és 100 fő közötti résztvevőszámmal bírt. 2014-ben-ban a szakma 4 alkalommal számolt be 1000 fő feletti konferenciáról. 2014-ben 30,8%-ban az orvosi témájú, továbbá 14,6%-ban a gazdasági témájú nemzetközi konferenciák voltak a leggyakoribbak. Ezt követi a gyógyszerekkel kapcsolatos témákat felölelő konferenciák aránya 10,8%-kal. Az informatikai témájú konferenciák szintén 10,8%-ot tettek ki az összes rendezvényszámból, de jelentős számban rendeztek tudományos, mezőgazdasági, pénzügyi, művészeti és oktatási témájú konferenciákat is. A nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségi vizsgálata azt mutatja, hogy továbbra is a magyar megrendelők (56,9%) állnak az élen. A britek (7,2%) a második helyet foglalják el, őket követik az amerikaiak (5,9%). A megrendelések 72%-a szervező irodáktól és cégektől, 21%-a szövetségektől, 6%-a pedig egyéb megrendelőktől érkezett, közöttük számos minisztériumot, alapítványt, kutatóintézetet és egyházat találunk. A közvetítő irodák 28,4%-a volt magyar. A Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetsége (ICCA – International Congress & Convention Association) 2014. évi statisztikai összefoglalója szerint Magyarország a 31. helyen, Budapest a 17. helyen végzett a világranglistán, a szervezet kritériumainak megfelelő11 nemzetközi rendezvények száma alapján. Magyarország ezzel egy helyezést javított az előző évi eredményhez képest, fővárosunk pedig stabilan őrzi 2013-ban elért 17. helyét, amellyel olyan jelentős kongresszusi helyszíneket utasít maga mögé, mint Stockholm (19.), Dublin (24.), München (26.), Zürich (33.) és Varsó (39.). Az ICCA 2014. évi konferenciavárosok ranglistáján Párizs lett az aranyérmes, a második helyen Bécs, míg a harmadik helyen Madrid végzett. A Magyar Turizmus Zrt. célja a hivatásturizmusban, hogy Budapest 2020-ra Európa egyik legnépszerűbb konferenciavárosa legyen. A nagy befogadóképességű, új budapesti kongresszusi központ 2018-ra tervezett megnyitása pozitív változást hozhat a nemzetközi helyezésekben. 2019-től válhat Budapest népszerűbbé, és a központ 2-3 éves üzemeltetése után kerülhet fővárosunk Európa első 10 legnépszerűbb konferenciavárosa közé.

Az ICCA kritériumok szerint nemzetközi szervezeti ülésnek minősülnek a legalább 50 fő részvételével, rendszeresen zajló, legalább három ország között rotálva megrendezésre kerülő konferenciák. 24 11

4. Versenytárselemzés Európai szintű versenyhelyzet 2014-ben az ETC a 11. táblázatban szereplő úti célokat azonosította Európa mint turisztikai desztináció versenytársaiként. 11. táblázat Európa mint turisztikai desztináció versenytársai

Versenytársak

Piacok Amerikai Egyesült Államok

Brazília

Japán

Kanada

Kína

Oroszország

Kína

USA

USA

USA, amerikai nagyvárosok

USA

Egyiptom

Brazília

Mexikó

Dél-Korea

Mexikó

Ausztrália

Kína

Ausztrália

Ausztrália

Thaiföld

Kína

Oroszország

Dubai

amerikai nagyvárosok

Oroszország

Malájzia

Dél-Afrika

Dél-Korea

USA

Thaiföld

Thaiföld

Dél-Afrika

Forrás: European Travel Commission, Magyar Turizmus Zrt.

A versenytársak meghatározása a beutazó turizmus terén Magyarország turisztikai versenytárselemzését a több érintett, a különféle nézőpontok és a rendelkezésre álló piaci információk következtében különböző szempontok és többféle forrás felhasználásával végeztük el. A Magyar Turizmus Zrt. 2014 nyarán online kutatást bonyolított le a magyarországi turisztikai szakértők körében. A megkérdezett szakértők véleménye meglehetősen megoszlik Magyarország, mint turisztikai desztináció versenytársait illetően. A válaszadók jellemzően a közeli, hasonló történelmi múlttal, kultúrával rendelkező országokat tartják Magyarország legerősebb versenytársainak, de a korábbi évekhez képest egyre gyakrabban említésre kerültek a balti és a mediterrán, tengerparti országok is, közülük is elsősorban Horvátország, de újdonságként (alacsony említési gyakorisággal) megjelent Görögország, Törökország, Málta és Portugália is, míg Olaszország nem szerepelt a listában. Elsősorban termék- és desztinációszintű versenyről beszélhetünk, az egyes turisztikai termékek esetében más és más országok jelentenek versenytársat. AZ MT Zrt. külképviselői is termékek szerint és célcsoportokra vonatkoztatva készítették el 2014-ben az egyes küldőországokra vonatkozó elemzést, jelölve a versenytársak által kommunikált versenyelőnyt is. Magyarország versenytársaként leggyakrabban Ausztriát, Olaszországot, Németországot, Franciaországot, Csehországot, Spanyolországot, Horvátországot, az Egyesült Királyságot, Szlovéniát, Lengyelországot, Szlovákiát és Portugáliát említették. Nagyon fontos változás volt a korábbi évekhez képest, hogy e vizsgálat szerint Magyarország sokkal szélesebb piacon versenyez a turistákért, mint korábban. Kihívást jelent, de pozitívumként értékelendő, hogy a magyar turisztikai kínálatot már egyértelműen 25

nemcsak a közép-európai, hanem a nyugat-európai kínálattal is összevetik. Fontos kiemelni továbbá, hogy szinte minden küldőpiacunk esetében természetes versenytársként jelenik meg a „belföld”, azaz az adott küldőország a turistákért versengő piacok között, ami nehéz és sajátságos versenyhelyzetet jelent Magyarország számára. Az IPK felmérése szerint Magyarország 2014-ben a vizsgált európai népesség 20. legkedveltebb európai úti célja volt, ami 2014-ben 5,9 millió utazást jelentett, 1,3%-os részesedést biztosítva hazánk számára. Ezzel Dánia és Írország között foglalunk helyet. A szabadidős célú utazások tekintetében Magyarország 2014-ben a 20. helyet foglalta el (1,2%-os részesedés, 4,0 millió utazás). A 2013. évi 4,4%-os csökkenést követően 10,8%-kal nőtt az európai szabadidős utazók száma. Magyarország legfontosabb küldőpiacai 2014-ben Németország, Románia, Csehország, Ausztria és Lengyelország voltak. Azt is megvizsgáltuk tehát, hogy ezeken a piacokon mely országokkal versenyez Magyarország. (Küldőpiacainknak az utazások, illetve a szabadidős utazások száma alapján meghatározott rangsorát az 5. táblázatban mutattuk be.) A fenti három felmérést összegezve a Magyar Turizmus Zrt. a következő desztinációkat tekinti elsődleges versenytársainak a nemzetközi turisztikai piacon: Ausztria, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Románia. Másodlagos versenytársaink: Bulgária, Horvátország, Görögország, Törökország, Olaszország és Németország (7. ábra). Az előbbiek tengerparti desztináció jellegükből kifolyólag, Németország pedig eltérő mérete és gazdasági fejlettsége miatt sorolódik a másodlagos versenytársak csoportjába. 7. ábra Magyarország versenytársai a beutazó turizmus szempontjából

Jelmagyarázat: AU=Ausztria, B=Belgium, BG=Bulgária, CH=Svájc, CRO=Horvátország, CZ=Csehország, DE=Németország, DK=Dánia, ES=Spanyolország, EGT=Egyiptom, FR=Franciaország, GR=Görögország, IT=Olaszország, MN=Montenegró, NL=Hollandia, PL=Lengyelország, PT=Portugália, RO=Románia, SK=Szlovákia, SLO=Szlovénia, SRB=Szerbia, SV=Svédország, TR=Törökország, UK=Egyesült Királyság, USA=Amerikai Egyesült Államok. Forrás: Magyar Turizmus Zrt., Piktochart 26

A versenyhelyzet alakulása a beutazó turizmusban A nemzetközi turistaérkezések 2014. évi, UNWTO által közzétett száma szerinti világrangsorban Magyarország (két helyet tovább javítva korábbi pozícióján) a 24. helyet foglalja el. Legfontosabb versenytársaink közül Ausztria (a 13. helyen található) és Lengyelország (18. hely) előz meg minket, Csehország a 28. helyen, Szlovákia pedig a 45. helyen található. Románia és Szlovénia nem szerepel az első 50 desztináció között. Másodlagos versenytársaink közül Spanyolország a 3., Olaszország az 5., Törökország a 6., Németország a 7., Görögország a 15., Horvátország a 26., Bulgária a 42. helyen található. Magyarországon, a UNWTO adatai szerint, 2015 első féléve során a 2014 azonos időszakához képest 17,5%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. Elsődleges és másodlagos versenytársaink adatai a 12. táblázatban láthatók. 12. táblázat A nemzetközi turistaérkezések száma és a turisztikai bevételek alakulása Magyarországon és versenytársaink körében* 2015 első hónapjaiban (az előző év azonos időszakához viszonyítva, %) Ország

Nemzetközi turistaérkezések számának változása

Hónap

Nemzetközi turisztikai bevételek változása**

Hónap

Elsődleges versenytársak Románia

+19,0%

1 – 8.

+15,3%

1 – 8.

Magyarország

+17,5%

1 – 6.

+7,1%

1 – 6.

Szlovákia

+13,3%

1 – 8.

+48,2%

1 – 6.

Szlovénia

+12,3%

1 – 8.

+7,1%

1 – 8.

Csehország

+8,6%

1 – 7.

+4,9%

1 – 6.

Ausztria

+7,1%

1 – 9.

+6,6%

1 – 6.

Lengyelország

+4,7%

1 – 6.

+3,0%

1 – 6.

Másodlagos versenytársak Görögország

+10,6%

1 – 8.

+7,1%

1 – 8.

Portugália

+7,9%

1 – 8.

+10,8%

1 – 8.

Horvátország

+6,8%

1 – 8.

+7,5%

1 – 6.

Németország

+6,5%

1 – 8.

+2,2%

1 – 8.

Olaszország

+5,8%

1 – 7.

+6,1%

1 – 8.

Spanyolország

+3,8%

1 – 9.

+3,3%

1 – 8.

Bulgária

-1,6%

1 – 9.

-4,4%

1 – 8.

Törökország

-0,9%

1 – 9.

-8,7%

1 – 8.

* Sorrend a nemzetközi turistaérkezések számának változása alapján. ** Helyi valutában, folyó árakon számítva. Románia és Horvátország esetében euróban számítva. Forrás: UNWTO, Magyar Turizmus Zrt. 27

A TourMIS adatbázis adatai, valamint a statisztikai hivatalok és az Eurostat adatai alapján a 13. táblázatban mutatjuk be, miként változott 2014-ben elődleges, illetve másodlagos versenytársaink vendégforgalma. Azzal, hogy 2014-ben 3,1%-kal nőtt hazánkban a külföldi vendégéjszakák száma, Magyarország a negyedik legdinamikusabb növekedési ütemet érte el elsődleges versenytársai körében. 13. táblázat Versenytársaink külföldi vendégforgalmának alakulása 2014-ben* Ország

Vendégéjszakák száma (ezer)

Növekedési ütem (%)

Elsődleges versenytársak Ausztria Csehország Lengyelország Magyarország Szlovénia Szlovákia Románia

Spanyolország Olaszország Németország Görögország Horvátország Portugália Bulgária Törökország**

96 233

-0,7%

22 201

+7,1%

12 992

+4,2%

12 351

+3,1%

6 090

+2,1%

3 904

-10,0%

3 762 Másodlagos versenytársak

+8,4%

259 636

+2,8%

186 872

+1,1%

75 577

+5,1%

71 538

n.a.

61 073

+2,9%

33 064

+12,6%

14 078 n.a.

-2,0% +5,5%

*Rangsor a vendégéjszakák száma alapján. ** Látogatók száma (előzetes adatok). Forrás: TourMIS, KSH, Eurostat

Ugyanezen források szerint 2015 első hónapjaiban mindegyik versenytársunk esetében fellendült a beutazó turizmus. Magyarországon 2015 első kilenc hónapjában 6,5%-kal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma (14. táblázat).

28

14. táblázat Versenytársaink külföldi vendégforgalmának alakulása 2015 első hónapjaiban* Ország

Vendégéjszakák száma (ezer)

Növekedési ütem (%)

Hónap

Elsődleges versenytársak Ausztria

76 293

+3,6%

1–8.

Lengyelország

10 783

+5,4%

1–9.

Csehország

10 486

+4,3%

1–6.

Magyarország**

10 438

+6,5%

1–9.

Szlovénia

4 750

+8,8%

1–8.

Szlovákia

2 435

+7,3%

1–7.

Románia***

2 361

+13,8%

1–7.

135 781

+2,8%

1–8.

Törökország

60 686

-5,0%

1–6.

Olaszország

54 286

+5,2%

1–5.

Horvátország

37 650

+5,1%

1–7.

Németország

54 546

+5,8%

1–8.

Portugália****

19 096

+7,3%

1–7.

Bulgária

11 021

-6,8%

1–8.

n.a.

n.a.

n.a.

Másodlagos versenytársak Spanyolország

Görögország

*Rangsor a vendégéjszakák száma alapján. **KSH előzetes adat. *** Összes szálláshely. ****Szállodai és szállodajellegű szálláshelyi vendégéjszakák száma. Forrás: TourMIS, KSH, DZS, ELSTAT, GUS, INSSE, ISTAT, NSI, TURKSTAT

Az STR Global European Review adatai szerint 2014-ben a felmérésben részt vevő magyarországi szállodák foglaltsága (68,0%) meghaladta a kelet-európai átlagot (58,0%), de kissé elmaradt az európai átlagtól (68,8%). A RevPAR Európában átlagosan 73,03 euró, KeletEurópában 44,74 euró, Magyarországon pedig 43,20 euró volt. Ha Magyarország versenytársai portfolióelemzését elvégezzük legfontosabb küldőpiacainkra vonatkoztatva (a kereskedelmi szálláshelyek 2014. évi végleges adatai szerinti), a következőket tapasztalhatjuk (8. ábra). Németország esetében elsődleges versenytársaink közül továbbra is Ausztria az abszolút piacvezető, 2014-ben a legnépszerűbb úti célok rangsorában Spanyolországot is megelőzte. Magyarország az összes fő „kihívójával” éles versenyben áll a német piacon, és a 2014. évi adatok alapján pozíciói tovább gyengültek. Az adatok alapján Csehország piacvesztése megállt és növekedésbe fordult át, míg Szlovákia erősen lemaradt a versenyben. Ausztriában a versenyt egyértelműen a mediterrán desztinációk: Horvátország, Spanyolország, Görögország és Szlovénia vezetik. Németország pozíciója jelentősen javult. Különös figyelmet érdemel a Magyarországénál kisebb részesedésű, ám nagyon erőteljesen növekvő Csehország, illetve Bulgária is. 29

A korábban rendkívül dinamikusan fejlődő orosz küldőpiac „megzuhanása“ nagyon érzékenyen érintette az összes európai desztinációt. Bár Magyarország piaci részesedése elmarad Csehország, Bulgária és Ausztria részesedésétől, a válság egyértelműen a magyar turizmust sújtotta a legkevésbé. Az Egyesült Királyságban Magyarország piaci részesedése nem túl jelentős, de stabilan növekszik. Csehország helyzete azonban még dinamikusabban javul, mint Magyarországé. Bulgária, Lengyelország és Szlovénia pozíciói egyértelműen gyengültek 2014 során. Figyelemre méltó, hogy a mediterrán desztinációk, Spanyolország, Görögország és Portugália magas piaci részesedésük ellenére is növekedést tudtak elérni. Az olasz piacon 2014-ben a mediterrán desztinációk és a német nyelvterület pozíciói javultak tovább. Magyarország fej-fej mellett halad Szlovéniával és Lengyelországgal, míg Csehország részesedése kismértékben, növekedési üteme nagymértékben meghaladja a magyar adatot. 8. ábra Magyarország piaci pozíciója fő küldőpiacain* 2014-ben Az alábbi ábrákon a buborékok mérete azt jelzi, hogy az egyes vizsgált desztinációkban mekkora jelentősséggel bír az adott küldőpiac. Romániára és Törökországra nincs elérhető releváns adat. Görögország és Portugália esetében a szállodák és szállodajellegű szálláshelyek adatai érhetők el.

Németország (növekedési ütem és részesedés, %)

* Rangsor a vendégéjszakák végleges száma alapján.

30

Ausztria (növekedési ütem és részesedés, %)

Oroszország (növekedési ütem és részesedés, %)

* Rangsor a vendégéjszakák végleges száma alapján. 31

Egyesült Királyság (növekedési ütem és részesedés, %)

Olaszország (növekedési ütem és részesedés, %)

* Rangsor a vendégéjszakák végleges száma alapján. Forrás: MT Zrt., TourMIS, KSH, DZS, ELSTAT, GUS, INSSE, ISTAT, NSI, TURKSTAT, SORS 32

Budapest versenytársainak meghatározása Budapest mint a külföldi turisták egyik legfontosabb úti célja kiemelt szerepet tölt be a Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében, így a versenytárselemzés során is. A rendelkezésre álló kutatási eredmények és piaci információk alapján Budapest Bécs és Prága mellett elsősorban Krakkóval, Barcelonával, Lisszabonnal és Dublinnal versenyez a nemzetközi piacon (9. ábra). A kereskedelmi szálláshelyi vendégek számát tekintve kis különbséggel, de előttünk foglal helyet Berlin és Madrid, így ezen európai városok is versenytársak fővárosunk számára, míg Párizs, Amszterdam és Moszkva jóval nagyobb előnyt magukénak tudva jelentenek kihívást Budapest számára. 9. ábra Budapest versenytársai a nemzetközi piacon

Forrás: Magyar Turizmus Zrt., Piktochart

Budapest két legfontosabb versenytársa továbbra is Bécs és Prága, amelyek egyfelől közeli versenytársak a földrajzi elhelyezkedésből és a hasonló jellegű városok sajátosságaiból adódóan, ugyanakkor egyelőre számottevően jobb eredményeket tudnak „felmutatni” mint a magyar főváros. Budapest számára elsősorban a sokszínűség, a kulturális úti cél imázs, a vendégszeretet, a szép fekvés és a kitűnő ár-érték arány jelent versenyelőnyt. Budapest ezek közül is leginkább az utóbbinak, az alacsony árfekvéshez kapcsolódó magas minőségű szolgáltatásoknak köszönhetően kerül egyre inkább az utazók figyelmének központjába. (2014-ben Budapest ár-érték aránya rendkívül kedvezőnek bizonyult az STR RevPAR- és ADR-adatai alapján.) Ehhez a képhez társul egyre nagyobb mértékben a "trendiség" is, amely már az ismertségen túlmutatva a jó hírnév előnyeit jelenti. Több társadalmi rétegnek is attraktív úti célt jelent a kulturális pezsgéséről és sokszínűségéről egyre híresebb Budapest, míg a fiataloknak az egyedi és jellegzetes programok, attrakciók, az egészségüket megőrizni vagy helyreállítani vágyó egészség- és wellness-turisztikai utazóközönségnek pedig a főváros egyedülálló fürdői és gyógyvizei jelentenek komoly vonzerőt. 33

Emellett kiemelendők Budapest sajátosságai közül a nagyvárosias jelleg, a helyiek mindennapi életébe betekintést engedő különféle piacok, a változatos és olykor önmagukban is programot jelentő közlekedési eszközök. Mindezt erősítik olyan turizmuson kívüli tényezők, mint a kreatív ipar és a sikeres start-up vállalkozások nemzetközi ismertsége és elismertsége. A főváros infrastruktúrája is egyre javul, ám még mindig nem éri el a bécsi színvonalat és a tisztaság is hagy maga után kívánnivalót. A turisztikai iparra kevésbé, a kapcsolódó szolgáltatások esetén és a helyi lakosságot tekintve viszont annál inkább jellemző továbbra is az idegen nyelvek ismeretének – elsősorban az angolnak – a hiánya, amely kellemetlenséget és rossz emlékeket is jelenthet a külföldi vendégnek. Kiemelendők azok vendéglátóhelyek és pénzváltók is, amelyek tisztességtelen eljárásokkal riasztják el a fővárosba érkezőket. Versenytársainkhoz képest hátrányt jelent a nagy befogadóképességű konferenciaközpont, illetve a repülőtér és a belváros közötti megfelelő vasúti összeköttetés hiánya. Versenyelőnyt jelent ugyanakor a főváros elhelyezkedése a Duna két partján, és a folyami hajóstársaságok vendégei számára vonzó turisztikai kínálata. A három főváros 2014. évi és 2015. évi legfrissebb adatait a 15. táblázatban foglaljuk össze. Az adatokból látható, hogy a számottevő változás nem történt a piaci helyzetben: Prága őrzi vezető pozícióját. 15. táblázat Budapest és legfőbb versenytársai vendégforgalmának alakulása 2014-ben és 2015 első háromnegyedévébena) 2015. első háromnegyedévc)

2014b) Vendégéjszakák száma (ezer)

Növekedési ütem, %

Piaci részesedés, %

Vendégéjszakák száma (ezer)

Növekedési ütem, %

Piaci részesedés, %e)

Budapest 7 214 +4,4% 22,5% 6 043 +9,5% Bécsd) 11 536 +6,1% 35,9% 8 065 +7,4% Prága 13 382 +2,5% 41,6% 10 085 +7,2% a)A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma. Bécs esetében a tágabb értelemben vett város adatai szerepelnek. b) Végleges adatok. c) Előzetes adatok. d) Január-augusztusi adatok. e) Az eltérő időtáv miatt nem értelmezhető. Forrás: TourMIS, KSH

A versenytársak meghatározása a belföldi turizmus terén A rendelkezésre álló statisztikák és piaci információk (a KSH-nak a magyar lakosság többnapos utazásait vizsgáló keresletfelmérése, az európai országok kereskedelmi szálláshelyi statisztikái, illetve az IPK szabadidős célú utazásokra vonatkozó felmérési eredményei) alapján a magyarországi szolgáltatók elsősorban a következő piacokkal versenyeznek a magyar turistákért: Ausztria, Csehország, Egyesült Királyság, Horvátország, Málta, Németország, Olaszország, Románia és Szlovákia (10. ábra). Fontos szerephez jutnak még ezen kívül a mediterrán térség országai is.

34

10. ábra Magyarország versenytársai a belföldi turizmus szempontjából

Jelmagyarázat: AU=Ausztria, BG=Bulgária, CH=Svájc, CRO=Horvátország, CZ=Csehország, DE=Németország, DK=Dánia, ES=Spanyolország, FR=Franciaország, GR=Görögország, IT=Olaszország,, MT=Málta PL=Lengyelország, RO=Románia, SK=Szlovákia, SLO=Szlovénia, SRB=Szerbia, TR=Törökország, UK=NagyBritannia, UKR=Ukrajna. Forrás: Magyar Turizmus Zrt., Piktochart

5. Magyarország turisztikai kínálata Természeti és ember alkotta vonzerőink „Minden élménnyel több leszel”. Ez a Magyar Turizmus Zrt szlogenje a belföldi marketingkommunikációban, találóan. Hazánk 93 ezer négyzetkilométerén számtalan olyan természeti és ember alkotta vonzerő található, amely a 24 milliónál is több vendégéjszakát eltöltő turista számára komoly attrakció. Termálvizeink, gyógyvizeink és az erre kialakított – elsősorban vidéki – szállodakapacitások remekül szolgálják a hazai és külföldi vendégek gyógyulását, rekreációját. Az aktív turisztikai kínálat elsősorban tavasztól őszig nyújt kikapcsolódási lehetőséget a vendégeknek, a kulturális turizmus szerelmesei közel kétezer fesztivált, múzeumot, várat, kastélyt látogathatnak meg mind a négy évszakban. A bor- és gasztronómia elkötelezett barátait szintén 365 napon át szolgálják ki a partnerek, bár ennek a turisztikai terméknek a fő szezonja az ősz. Szálláshelyek A KSH előzetes adatai szerint 2015 júliusában a működő kereskedelmi szálláshelyek száma 3 267 volt, amelyekben 94 463 szoba 369 824 férőhellyel várta a vendégeket. (Egy évvel korábban a működő kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek száma hasonló volt.) A szállodai férőhelyek 31,7%-a, a szállodák kategóriáján belül a legtöbb férőhely a négycsillagos házakban található (16. táblázat). 35

16. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2015. július Egységek Szálloda

Szobák

Férőhelyek

1 051

59 861

144 303

5 csillagos

10

2 230

4 673

4 csillagos

199

19 535

45 726

3 csillagos

160

9 755

23 852

2 csillagos

9

201

520

1 csillagos

1

46

98

35

5 417

12 456

1 105

11 849

31 286

Üdülőház

442

7 766

25 163

Közösségi szálláshely

412

14 158

50 570

Kemping

257

829

118 502

Összesen

3 267

94 463

369 824

Gyógyszálloda Panzió

A KSH által alkalmazott szállodai kategória megegyezik az MSZÉSZ által kidolgozott szállodaminősítési rendszerrel. Az Európai Unió tagországainak jelentős részében egységesen alkalmazott szállodaminősítő rendszer a Hotelstars Union. A szállodák összesen adata tartalmazza azokat a szállodaegységeket is, amelyek kategóriamegjelölés nélkül üzemeltek. A szállodák egyes kategóriáira vonatkozó volumenindexek a vonatkozási időszakban érvényes besorolással rendelkező egységek adatait vizsgálják. 2012. júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály nyilvántartásában. A wellness-szállodákról 2013. január 1-től a KSH nem közöl adatokat. Közösségi szálláshely: turistaszálló és ifjúsági szálló összesen. Forrás: KSH előzetes adatok

A KSH adatai szerint 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 43,5% volt, ezen belül a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 51,6%-ot tett ki. A gyógyszállodákban 62,0%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A KSH előzetes adatai szerint 2015. január–júliusban a szállodák szobakapacitáskihasználtsága 49,3% volt, a gyógyszállodákban 59,3%-os kapacitáskihasználtságot mértek. 2014-ben a működő egyéb üzleti célú szálláshelyek száma 35 166 (-1,3%) volt, ezek 93 227 (-0,8%) szobával és 214 551 (+0,2%) férőhellyel várták a vendégeket. A kapacitásmutatókra erős, ám enyhén csökkenő mértékű területi koncentráltság volt jellemző, hiszen a vendéglátók 53,5%-át (2013-ban 56,2%), míg a férőhelyek 50,0%-át (2013-ban 52,8%) a Balaton régió adta. Az egyéb szálláshelyeken belül a falusi szállásadásban 2 805 vendéglátó várta a vendégeket 8 048 szobával és 21 119 férőhellyel. A falusi vendéglátók 31,0%-a található az ÉszakMagyarország régióban, 21,9%-a a Nyugat-Dunántúlon, illetve 13,4%-a a Dél-Dunántúlon. A férőhelyek száma növekedést mutatott az Észak-Alföldön (+9,5%), a Dél-Alföldön (+3,9%), a Budapest–Közép-Dunavidék régióban (+1,0%), valamint a Nyugat-Dunántúlon (+0,6%).

36

Közlekedés A beutazó turizmusban a légi közlekedés szerepe jelentős. Magyarország és ezen belül Budapest légi elérhetősége 2015-ben jelentős mértékben fejlődött. Ennek következtében 2014-ben 9,1 millió utas fordult meg a repülőtéren, 2015-ben pedig már több mint 10 millió utast várnak, ami 13%-os növekedést jelent. 2015-ben a légitársaságok utas üléskapacitása is 1,1 millióval nőtt. Ez a növekedés a meglévő járatok kapacitásbővülésének és új járatok indításának köszönhető. 2015-ben a budapesti forgalom több mint 50%-át továbbra is a low-cost társaságok teljesítik, amelyek rugalmasabban és gyorsabban reagálnak a piaci változásokra, így a Budapest iráni keresletet is jobban ki tudják szolgálni. A legnagyobb forgalmat bonyolító légitársaságok között az első két helyen is diszkont légitársaság áll: az első a Wizzair, második a Ryanair, a harmadik pedig a Lufthansa. A hagyományos légitársaságok, az ún. network carrier-ek azonban nagyon fontos szerepet játszanak az üzleti és konferenciautazók igényeinek kielégítésében is, ezáltal Budapest mint üzleti desztináció értékesítését is segítik. Budapesten ezek közül legjelentősebb a Lufthansa csoport és az AirFrance-KLM csoport szerepe. Budapest repülőtéri forgalma ezzel együtt még mindig jelentősen elmarad a versenytárs bécsi repülőtér forgalmától, ahol 2014-en már 22,5 millió utas fordult meg és 2015-ben is további 1-2%-os növekedés tapasztalható. A prágai repülőtéren 2015-ben 11,4 millió utas várható. 2016-ban várhatóan tovább növekszik a budapesti repülőtér forgalma, ami a már most bejelentett új járatoknak és kapacitás-bővítéseknek köszönhető. A Budapest Airport folyamatosan fejleszti a repülőtér szolgáltatásait, továbbra is hiányzik azonban a repülőtér és a városközpont közötti gyors kötöttpályás összeköttetés, valamint egy tranzitszálloda a terminál épülete mellett. A két nagy vidéki nemzetközi repülőtér (Hévíz-Balaton és Debrecen) forgalma jelentősen elmarad más hasonló nyugat-európai regionális repülőterek forgalmától, annak ellenére, hogy Debrecenből már három desztinációba lehetett eljutni és a tervezett fejlesztések 2016-ban várhatóan tovább növelik a repülőtér forgalmát. A Hévíz-Balaton repülőtéren tovább növekedett a Lufthansa által üzemeltetett járatok száma, így 2015-ben már Friedrichshafenből és Baselből is el lehet jutni a nyugat-dunántúli régióba. A Hévíz-Balaton repülőtér, a hévízi szolgáltatók és az önkormányzat is sokat dolgozik azon, hogy 2016-ban újra elinduljanak a közvetlen moszkvai charter járatok a régióba, mivel azok orosz válság miatti kiesése a forgalom csökkenését eredményezte 2015-ben. A szállodahajók is a turizmus egyre fontosabb szegmensét jelentik: jelenleg nincs olyan folyami hajós társaság Európában, amelyiknek ne Budapest lenne az egyik fő célpontja. A tengerentúlról 6-8, Európából pedig 4-5 társaság tölt be jelentős szerepet a folyami hajós turizmusban. A dunai üdülőhajók forgalma 2014-ben mintegy 400 ezer utast tett ki, ezzel Budapest a legfontosabb dunai kikötővárosok közt tartható számon. A hosszabb (kéthetes) utak vendégei jellemzően a tengerentúlról érkeznek, míg az Európából érkező vendégek rövidebb, 5–7 napos túrán vesznek részt. A hajózási vállalatok várakozásai szerint a rövidebb utat választó európai vendégek száma jelentősen nem emelkedik 2016 során, míg a tengerentúli vendégek száma – ahogy 2014-ben – 2015-ben is 10%-ot meghaladó mértékben fog növekedni. Mivel a tengerentúli vendégek jellemzően itt kezdik vagy fejezik be útjukat, az utasok közel fele további két-három napot tölt el Budapest ötcsillagos szállodáiban, így a kikötői díjakon túl is közvetlen hasznot hoznak a magyar gazdaság számára. A „hajós” turizmust befolyásolja a 37

kikötői infrastruktúra, a turistabuszok parkolásának helyzete, továbbá Bécs erős, a bécsi repülőtérrel közösen folytatott ezirányú lobbytevékenysége. A vasúti forgalomban a Railjet járatok számának növekedése segíti az osztrák és német (München, Salzburg, Linz, Bécs) nagyvárosok gyors elérését. 2014 decemberétől Bécsből közvetlenül napi rendszerességgel elérhető Debrecen és Kecskemét városa, amely KeletMagyarország ausztriai turisztikai promóciója szempontjából előnyös, és a Magyar Turizmus Zrt. osztrák piacon követett stratégiájának része. A GASZTROKULTÚRA ÉVE Napjainkban a turisták egyre inkább az egyediséget, eredetiséget és az élményt keresik, ezért kerül előtérbe a turizmusban is az ún. élménymarketing. Ennek a fogyasztói/turisztikai trendnek megfelelően (az egészségtudatos táplálkozás és a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével párhuzamosan) az utazások során is nő a helyi alapanyagokat felhasználó, helyi konyha megismerésének vágya – akár fő motivációként, akár az utazás elmaradhatatlan részeként. A turisták nemcsak egyedi, hanem komplex élményeket is keresnek, a magyar gasztronómia pedig kitűnő kiegészítő eleme lehet (vagy eleve része) a városlátogatásoknak, a kulturális, a fesztivál-, az aktív, a falusi és a vízparti turizmusnak, valamint MICEturizmusunknak is. Küldőpiacaink közül számos ország (például az Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Románia, Svájc, Szlovákia) esetében már most említésre méltó a gasztronómia szerepe, másutt (például Csehországban, Lengyelországban, a déli szomszédos országokban, Spanyolországban, Skandináviában vagy Ukrajnában) pedig jelentősebb potenciállal rendelkezik. Magyarország kitűnő mezőgazdasági adottságai, hagyományai jó alapot teremtenek gasztronómiai turizmusunknak. Valamennyi turisztikai régiónk az egész év során megfelelő gasztronómiai kínálattal tudja fogadni a vendégeket. A gasztronómia és a turizmus szorosabb együttműködése hozzájárul a magyarországi turizmus időbeli és térbeli koncentrációjának mérsékléséhez. Fontos azt is megjegyezni, hogy a vendéglátóiparban kiemelkedő a kis- és középvállalkozások szerepe, a témaév ily módon támogatja a kkv-k versenyképességét is. Végül, de nem utolsó sorban hangsúlyozzuk, hogy a gasztronómia olyan kiváló imázsalakító tényező, amely „észrevétlenül” viszi jó hírét hazánknak.

38

6. Nemzetközi előrejelzés A nemzetközi turizmus várható alakulása 2015-ben és 2016-ban Az UNWTO előrejelzése szerint 2015-ben a nemzetközi turistaérkezések száma a 2014. évihez hasonló, annál kissé lassabb ütemben, 3,0–4,0%-kal fog bővülni. Ez megfelel az UNWTO 2010 és 2020 közötti évtizedre vonatkozó hosszú távú előrejelzése éves átlagának. Európa esetében szintén 3,0–4,0% közötti növekedést várnak. Az UNWTO 2030-ig szóló előrejelzése szerint a nemzetközi turizmus a korábbinál kissé lassabb ütemben növekszik tovább: a nemzetközi turistaérkezések száma évente átlagosan 3,3%-kal nő. A fejlődő gazdasággal rendelkező turisztikai desztinációkban (közéjük tartozik Közép- és Kelet-Európa is) a nemzetközi turistaérkezések száma kétszer olyan gyorsan (évente 4,4%-kal) bővül majd, mint a fejlettekben (ahol évente átlagosan 2,2%-os növekedésre számítanak). Az európai utazók körében is egyre népszerűbbek az Európán kívüli utazások, az UNWTO előrejelzése szerint 2030-ig Európa részesedése a nemzetközi turizmusból 41%-ra csökken. A következő 20 évben a nemzetközi turistaérkezések jelentős hányada Ázsia és a Csendesóceáni térség országaiból származik majd, ahol a kiutazások száma évente 5,0%-kal (17 millióval) fog növekedni. Az ETC által felkért Tourism Economics becslése szerint az (UNWTO kategorizálása szerint) Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2015-ben 4,4%-kal fog növekedni, ám a leggyakrabban Európaként értelmezett, legfontosabb küldőpiacainkat és versenytársainkat egyaránt magába foglaló ún. „ETC+3” kategória (ld. a 17. táblázat megjegyzését) országai esetében a nemzetközi turistaérkezések száma 5,1%-kal fog növekedni. Az EU-tagországok esetében átlag feletti, 5,4%-os bővülést várnak. A nyugat-európai desztinációk 4,2%-os, az észak-európaiak 4,3%-os, míg a dél-európaiak 5,9%-os növekedésre számíthatnak, Közép- és Kelet-Európa esetében 2,5%-os növekedést valószínűsítenek. A közép-európai és balti országok csoportjában az átlagnál magasabb, 6,2%-os növekedést jeleznek előre (17. táblázat).

39

17. táblázat A világ turizmusának alakulása 2013-2014 között és előrejelzés 2017-ig* (változás, %) 2013 Világ Amerika Észak-Amerika Karibi térség Közép- és DélAmerika Európa ETC+3 EU EU-n kívüli országok Észak-Európa Nyugat-Európa DélEurópa/Mediterrán Középtérség és KeletEurópa - ebből KözépEurópa és Baltikum Ázsia Északkelet-Ázsia Délkelet-Ázsia Dél-Ázsia Óceánia Afrika Közel-Kelet

4,6 3,3 3,6 3,1 2,7 4,8 4,3 4,1 7,2 2,8 3,0

2014 2015 2016 Beutazó turizmus** 4,1 4,4 4,6 8,3 3,9 4,3 9,4 2,9 4,6 5,2 5,5 3,6 6,8 6,1 4,0 2,1 4,4 3,8 4,5 5,1 3,7 4,5 5,4 3,5 -5,9 0,6 5,3 3,5 4,3 3,8 2,2 4,2 3,1

2017

2013

4,4 4,7 5,2 3,6 3,6 3,4 3,0 2,7 6,1 3,5 1,9

4,4 2,8 2,1 4,2 5,6 3,8 2,3 2,1 10,8 1,4 3,9

2014 2015 2016 Kiutazó turizmus*** 3,7 4,7 4,9 7,2 4,9 4,8 7,8 5,6 5,7 8,3 6,4 6,6 4,8 2,3 1,4 0,7 3,3 4,4 3,4 5,2 4,8 3,4 5,0 4,8 -9,0 -3,7 2,7 3,3 6,3 5,4 2,4 3,7 4,5

2017 4,6 4,4 4,8 7,1 2,5 3,8 3,5 3,6 5,0 3,8 3,4

5,6

7,1

5,9

4,5

3,6

-1,4

3,6

6,0

3,6

2,6

6,6

-6,4

2,5

3,2

4,9

9,2

-4,0

-1,4

3,7

5,9

4,8

4,3

6,2

2,4

3,5

4,7

8,2

8,2

6,0

5,0

6,3 3,5 10,7 7,7 4,0 1,3 4,2

5,6 7,3 2,8 8,3 5,9 1,0 9,2

5,2 4,0 6,7 6,6 6,1 1,0 5,3

6,7 7,4 6,2 3,3 5,5 4,2 5,5

6,3 7,6 4,9 5,6 3,5 3,6 5,9

6,6 6,3 8,1 4,9 5,3 5,6 8,7

7,1 7,6 5,4 11,7 3,8 1,4 11,4

7,3 9,3 2,9 9,2 1,8 0,7 8,6

6,1 6,1 6,9 4,7 5,4 4,1 5,3

6,3 6,2 6,3 7,2 7,4 3,9 5,1

Megjegyzések: *2015: becslés, 2016, 2017: előrejelzés. **Az ország többnapos turistaérkezéseinek száma, beleértve a régión belüli forgalmat is. ***Az összes régióba történő látogatások számának összege. Európa: A UNWTO által alkalmazott definíció szerint Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldovai Köztársaság, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán. ETC+3: az ETC tagországok (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország Portália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország), továbbá Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság. Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. Közép-Európa és a Baltikum: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia. Forrás: ETC, European Tourism: Trends & Prospects (Q3/2015)

40

A Tourism Economics az USA esetében fellendülést vár, ami a turisztikai kereslet további bővülését valószínűsíti Európában. E pozitív jelenségek várhatóan ellensúlyozni fogják az orosz piac visszaesését. Az olajár csökkenése és a gazdasági, illetve politikai bizonytalanságok következtében az orosz rubel leértékelődött, így a külföldi utazások drágábbak lettek az orosz turisták számára, ami komoly csapást jelent egyes európai desztinációk számára. Ezen kívül több EU- tagország is meghosszabbította Oroszországgal szembeni szankcióit, ami további akadályt jelenthet az orosz gazdaság fejlődése számára. A távolabbi küldőpiacok, elsősorban az ázsiai országok és az USA jelentős mértékben hozzájárulnak Európa turizmusának fellendüléséhez. Az Amerikai Egyesült Államok mutatói a gazdasági helyzet további javulását jelzik. Kína gazdasági növekedése ugyan lassult, de az elemzők továbbra is a GDP és a fogyasztói kiadások dinamikus bővülésére számítanak. Miközben úgy tűnik, Európának sikerült kihasználnia a nemzetközi turizmus világszerte tapasztalható élénkülését, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Európa versenytársai komoly erőfeszítéseket tesznek részesedésük növelésére. A nemzetközi turisztikai szakértők szerint a pán-európai szintű összefogások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megálljon Európa részesedésének csökkenése. A Tourism Economics-nak – a KSH és a UNWTO többnapos látogatókra vonatkozó adatai, továbbá gazdasági fejlődést vizsgáló háttéradatok felhasználásával dolgozó – ökonometriai modelljének eredményei alapján megállapítható, hogy a 2013–2016-os időszakban a Magyarország iránti nemzetközi turisztikai kereslet diverzifikálódására lehet számítani. A vizsgált küldőpiacok12 közül a növekedés fő forrása (10% feletti részesedéssel) Németország, az USA lehet. Az adatok arra utalnak, hogy középtávon Németország és Ausztria pozíciója fő küldőpiacaink között újra meg fog erősödni. A WTTC számítása szerint a turizmusiparág GDP-hez történő hozzájárulása 3,7%-kal bővül 2015-ben, annak köszönhetően, hogy a csökkenő olajárak kedvező hatásai ellensúlyozzák a lassuló kereskedelem negatív hatásait és az orosz piac recesszióját. Ebben az évben 284 millió munkahely köszönhető közvetve és közvetlenül az ágazatnak. Középtávon és világviszonylatban is kedvezőek az iparág kilátásai: a WTTC 2025-ig átlagosan évi 3,8%-os növekedési ütemet prognosztizál, és az időszak végére 357 millió munkahely generálására számít. Vagyis tíz év múlva a GDP egytizedét teszi majd ki a turizmus teljes hozzájárulása, továbbá minden 10. munkavállaló a turizmusnak köszönheti majd megélhetését a világon. 2015 utolsó negyedévére a biztonsági kockázatok észlelése nem hagyta érintetlenül a turizmus környezetét sem, az előrejelzések bizonytalansága jelentősen megnövekedett.

Európa mint turisztikai desztináció fő hagyományos és feltörekvő küldőpiacai: Németország, Ausztria, Lengyelország, USA, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Hollandia, Japán, Svájc, Svédország, Belgium, Kína, Dánia, Törökország, Norvégia, Kanada, Brazília és India. 41 12