1
Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés
2
A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; • A közösség tevékenysége a turisztikai adottságok befolyásolására • Hordozói: – Közjogi szervezetek (állam és intézményei, önkormányzatok) – Magánjogi szervezetek (pártok, egyesületek, szövetségek, szakmai szervezetek) – Laza érdekcsoportok (akcióközösségek)
1
3
A turizmus szerepe a területfejlesztésben • Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze • Fejlesztések tovagyőrőzı hatásai • Turisztikai adottságokkal rendelkezı térségek részére kitörési pont • Alternatív, kiegészítı jövedelemforrás • Népesség megtartó hatása van • Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba • Térségi együttmőködések elısegítése (turisztikai célterület – desztináció - fejlesztés)
Történeti áttekintés: turizmusfejlesztés Magyarországon
4
• 19/20. század fordulója: 260 üdülı- és fürdıhely, – A Trianoni döntés után ¾-e a szomszédos országokhoz került
• I-II. vh. között: – Fejlesztések a Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Sopron térségében,
• 1960-as évektıl – – – – –
Frekventált üdülési területeken, Agglomerációkban, Nyugati-országrész elınyben, Kistérségi – háttértelepülések bevonása, Települési központok rehabilitációja, építészeti értékek.
Gyors mennyiségi növekedés, de a minıségi mutatók gyengék: • Szakmai oldalon a kínálat bıvítése, • Települések oldaláról a környezeti feltételek javítása.
2
5
Turizmus fontossága a helyi önkormányzatok számára Adóbevétel Munkahelyteremtés Serkenti a helyi vállalkozásokat, elısegíti a településen belüli és települések közötti együttmőködést Turisztikai hatása
fejlesztések
befektetés
ösztönzı
Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megırzéséhez Településkép javítása Kedvezı imázsformáló hatás
Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók •
6
BKI (1979) (Belkereskedelmi Kutató Intézet) – 24 idegenforgalmi tájegység: (895 település) – 1 település – Budapest kiemelt – Jellemzés szempontjai: üdülésre való alkalmasság,sportolási lehetıség, kulturális nevezetességek, természeti adottságok,gyógytényezı, gazdasági-politikai jelentıség, idegenforgalmi szálláshelykínálat, határátkelés
•
MT 3241/1979. sz. hat. – Országos Üdülıterületi Terv (1983-ig) – Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvetı keresleti és kínálati helyzete (1981), – 26 körzet (Bp + 619 település).
•
OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalmi hosszú távú fejlesztési koncepció” – T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket: MI alapján? • Idegenforgalmi szerepkör (határ, tranzit, kiránduló), kiépítettség, fontosabb adottság (zöldterület, víz, gyógy, kultúra). • Javasolta: A már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett további 10 körzet fejlesztését javasolták (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió... ),
•
Az 1980-as évek: finanszírozás 3 üdülıterület-típusnak: – – –
• • •
Kiemelt üdülıkörzetek, Regionális jelentıségő üdülıterületek, Helyi és kistérségi jelentıségő üdülıterületek.
1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat: 9 turisztikai régió létrehozása– RIB-ek (Regionális Idegenforgalmi Bizottság) 2000-tıl az MT Rt. Regionális irodái – RMI-k (Regionális Marketing Igazgatóság). Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013, 2013-2020?)
3
7
A turizmus irányításának intézményei napjainkban Szabályozó szervezetek: pénzügyi-gazdasági, jogi, szociálpolitikai intézkedésekkel irányítják a turizmus rendszer mőködését Szakmai szervezetek: 1. Hazai szakmai szervezetek 2. Nemzetközi szakmai szervezetek Hazai szakmai szervezetek: – – – – –
Magyar Szállodaszövetség Magyar Utazási Irodák Szövetsége Magyar Szállodaportások Aranykulcs Egyesülete Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége Magyar Gasztronómiai Szövetség, stb.
Nemzetközi szakmai szervezetek: 1. Fogadóterületek szervezetei 2. Utazásszervezık, utazási irodák szervezetei 3. Általános szakmai szervezetek
8
Nemzetközi szakmai szervezetek – Fogadóterületek szervezetei Feladatuk: • Szolgáltatók szakmai szervezıdésének segítése • Információszolgáltatás • Turisztikai fejlesztések összehangolása
Példák: • • • •
International Hotel Association IHA (nemzetközi szállodaipar érdekképviseleti szervezete) International Congress and Convention Association (ICCA nemzetközi kongresszusszervezık szervezete HOTREC (szállodák, éttermek, kávéházak és hasonló létesítmények érdekvédelmi szervezete az EU-n belül) International Association of Convention and Visitors Bureaus (fogadó területek látogatóit kiszolgáló intézményrendszerek)
4
9
Nemzetközi szakmai szervezetek – Utazásszervezık és utazási irodák szervezetei Feladatuk: • Szakmai szervezıdésének segítése • Érdekképviselet • Minıségbiztosítás, stb.
Példák:
Nemzetközi szakmai szervezetek – Általános szervezetek
10
Feladatuk: • Statisztikai felmérések, piackutatások • Oktatás, továbbképzés • Szakmai konzultáció, tanácsadás, stb.
Példák: Turizmus Világszervezet (UNWTO): az ENSZ által elismert kormányszintő nemzetközi szervezet Tagok: • teljes jogú - 150 ország kormánya • társult tagjai (privát szektor, 350 tag - légitársaságok, szállodavállalatok, oktatási intézmények, egyéb nemzetközi szervezetek.
5
Hazai intézményrendszer, állami irányítás szereplıi Az aktuális helyzet ld.: http://szakmai.itthon.hu/turizmus-ki-kicsoda
11
Nemzetgazdasági Minisztérium – Tervezéskoordinációért felelıs Államtitkárság – Turisztikáért felelıs Helyettes államtitkárság, Turisztikai Fıosztály Országgyőlés: törvényalkotó. Az ágazat mőködésének feltételrendszere (pl. idegenforgalmi adó, üdülési csekk rendszer - TURIZMUS TÖRVÉNY???) 1. Az Országgyőlés Sport- és turisztikai bizottsága kezdeményezı, javaslattevı, véleményezı és a kormányzati munka ellenırzésében (korábban: idegenforgalmi bizottsága) 2. Turisztikai Fıosztály • ellátja a turizmus állami irányításával kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesz a turizmus rövid, közép- és hosszú távú céljaira, kidolgozza a turizmuspolitika koncepcióját, a fejlesztési és marketingkoncepciót, a hazai és EU-s támogatási rendszert mőködteti, • Konkrét tevékenységei: Stratégiák, tanulmányok és kutatások, TDM-
regisztráció... • 3. Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) (1996 óta) - tanácsadó és döntés-elıkészítı • tagjai a jelentısebb turisztikai szakmai szervezeteket, és a regionális idegenforgalmi bizottságokat képviselik.
Regionális szint
12
5. A Magyar Turizmus Zrt. az állam egyszemélyi tulajdonában lévı nemzeti turisztikai marketingszervezet, az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként 1994. óta Feladatai: • Magyarország mint tur. desztináció ismertségének növelése • Országmarketing, országimázs • Turisztikai információk a szakma felé • Turisztikai fejlesztések szakmai támogatása • Termékfejlesztés segítése • Külképviseleti hálózat • PR tevékenység, kiadványok, hirdetések • Logisztikai bázis mőködtetése • Regionális marketingigazgatóságok (RMIk) és Regionális Turisztikai Projektirodák (RTPIk) koordinálása
6
13
14
A turizmusfejlesztés és területfejlesztés kapcsolatrendszere A területfejlesztés tervezési alapkategóriái 1. Fejlesztési koncepció • Hosszú távú célok és prioritások, • Konkrét programok kidolgozhatóak ezek alapján.
2. Fejlesztési program A koncepció alapján középtávú fejlesztési terv, mely stratégiai és operatív részekbıl áll: • Stratégiai program,
Turizmustervezés 1. Turizmusfejlesztési koncepció: • Átfogó fejlesztési célok, • Szakmai irányelvek megadása.
2. Turizmusfejlesztési program elkészítése és integrálása a területfejlesztési programokba.
• Operatív program – PROJEKTEK
7
15
A turizmusfejlesztési koncepció • Fı célja: a hosszú távra szóló célok meghatározása – Koncepció: eredeti jelentése: „Tervet megalapozó szakmai dokumentum”, – Ma inkább kistérségi szinten kidolgozott tervdokumentum, – Nemzeti szinten stratégiának (lásd NTS), illetve turizmuspolitikának nevezik (kormányzati elfogadás után). – Rendszerváltás után az elsı – 1993.: Balaton, – Elfogadás rendjének hiánya miatt ált. nem váltak hivatalos tervvé – közvetett módon voltak képesek a turizmus fejlesztését befolyásolni.
16
A turizmusfejlesztési program • Középtávra vonatkozó, – A hosszú távra szóló koncepció megvalósításának elısegítése, – A távlati célok közül melyek azok, amelyek hosszú távon megvalósíthatók, – A régiók részvételének elısegítése a hazai és nemzetközi források megszerzéséért, – További céljuk a régiók integrálása az országos fejlesztési programokba, – A vállalkozói tıke aktivizálása, – Szakmai irányadás a területrendezési tervek elkészítéséhez, a kistérségi és a helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához.
8
17
A turizmusfejlesztési program(ozás) • Stratégiai programozás: (Turizmusfejlesztési Strat. Pr.) – a régió turizmusának, valamint természeti–társadalmi–gazdasági környezetének elemzése, – Az erıs és gyenge oldalak vizsgálata, – Megállapítja az általános prioritásokat és célokat, – Meghatározza a munkaszervezést, megjelöli a finanszírozás forrásait.
• Operatív programozás: (Turizmusfejlesztési Oper. Pr.) – a stratégiai programra épül, de konkrétabb annál, – a jövıbeli végrehajtás és mőködtetés kereteit is szabályozza: • al- és részprogramonként részletezi a célkitőzéseket és prioritásokat, tartalmazza a középtávú részprogramokra kidolgozott projekt javaslatokat, • kidolgozza a költségvetési forrástérképet, • meghatározza a megvalósítás ütemezését, menetét, • a végrehajtás figyelemmel kísérése és értékelése. (indikátormutatók összeállítása már a tervezéskor, majd a megvalósulás végén, az ellenırzéskor ezek felhasználása )
18
Turizmusfejlesztési Projekt • Egy konkrét termékre, létesítményre vagy témára kidolgozott fejlesztési tervjavaslat, • Elemei: – Megvalósíthatósági elıtanulmányok (környezetvédelmi, mőszaki, pénzügyi, foglalkoztatási), – Részletes gazdasági megvalósíthatósági tanulmány (piacelemzés, beruházási költségek, mőködési költségek, megtérülés), – Költség-haszon elemzések, – Finanszírozási terv, – Marketing terv, – Üzleti terv.
9
A tervek kidolgozásának és elfogadásának javasolható optimális sorrendje
19
1. Hosszú távra szóló nemzeti szintő turizmus koncepció (stratégia, turizmuspolitika); 2. hosszú távra szóló regionális, megyei és kistérségi koncepciók; 3. középtávú kistérségi, megyei és regionális programok; 4. középtávú nemzeti turizmusfejlesztési program, amely a fejlesztési prioritások mellett a turizmus általános mőködési rendszerének kialakítására is figyelmet fordít; 5. a programokat konkretizáló (általában rövidebb távra szóló és konkrét helyszíneken megvalósítandó) projektek kidolgozása.
20
A MAGYAR FEJLESZTÉSPOLITIKA TURISZTIKAI VETÜLETE 2004-2013 KÖZÖTT
• TURIZMUS AZ I. NFT-BEN (2004-2006): 30,5 mrd Ft turizmusfejlesztésre – NFT I. ROP-on belül a turizmusfejlesztés önálló prioritásként szerepelt, a regionális szint csak javaslattevı – „Turisztikai potenciál erısítése” prioritáson belül – „Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, intézkedések – az OTK a kiegyensúlyozott területi fejlıdés elısegítését fogalmazta meg → ROP: támogatási arányok a régiókra (turizmusból is)
10
TURIZMUSFEJLESZTÉS 2007-2013 KÖZÖTT
21
Az NFT II. (ÚMFT) alapdokumentumai: • Országos fejlesztéspol. koncepció (OFK), 96/2005.OGY határozat • Országos területfejl. koncepció (OTK), 97/2005.(XII.25), OGY határozat • Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS), 1100/2005.(X.7) Korm.hat. • ÚMFT, 2007-2013: – –
A turizmus a 7 regionális operatív programban jelenik meg Kiemelt projektek: (külön lista!) A regionális operatív programokból finanszírozzák (régiók maguk dönthetik el a számukat, arányukat) Turizmus fejlesztése ROP-okból
– • • •
–
Turizmus fejlesztése egyéb forrásból: • •
• •
Turisztikai termékek és attrakciók, Kereskedelmi szálláshelyek Térségi desztináció-menedzsment szervezeti hátterének megteremtése, fejlesztése, marketingje Gazdasági operatív program (GOP) Új Mo. Vidékfejlesztési Program (UMVP) - alternatív jövedelemforrások ösztönzése, ebben a turizmus
ÚSZT (2010-2013): Egészségipar - egészségturizmus Termékfejlesztési prioritások (NTS): – Országos: egészség-, örökség- és a kongresszusi turizmus –
Regionális: többi témák
11
