Turizmus társadalmigazdasági alapjai 7. téma: Az idegenforgalom statisztikai mérése Turizmus szatellit számlák 1
Mirıl lesz szó? • Turizmus statisztikai mérése – Hagyományos statisztikák, kérdıíves megkérdezések, piackutatás
• Turizmus konjunktúraindex – World Tourism Barometer
• Turizmus szatellit számlák
2
1
A TURIZMUS STATISZTIKAI MÉRÉSE • A turizmus lényege: helyváltoztatás • A mobilitás mérése: nem egységes a módszertan • A külföldi turizmus mérése megbízhatóbb, mint a belföldié – bár ez a világturizmus 90 %-a! • Két módszertípus: – Hagyományos turizmus statisztika – Kérdıíves egyéni megkérdezések
Csoportosítás: (hol azonosítható a turista?) • Határátlépéskor – aktív turizmus (beutazó) – passzív turizmus (kimenı)
• Szálláshelyek vizsgálatakor: – Külföldi forgalom – Belföldi forgalom
• •
Hagyományos idegenforgalmi statisztika Alapja: a turisztikai tömegek figyelése, számlálása Globális: mozgások adott helyen, adott idıben - teljes felmérés
–
•
(más módszer lehetne: reprezentatív szúrópróba módszer)
Mennyiségi adatok győjtésére alkalmas, pl. – – – – –
• •
3
Turisták száma Nemzetisége Lakóhelye Eltöltött idı Igénybe vett közlekedési eszköz
Minıségi jellemzıket nem tud azonosítani – átlag turista! Két formája van (WTO: az országok 75 %-a alkalmazza mindkettıt): 1. Határstatisztika (de: EU belsı határok?) 2. Helyi adatfelvétel - regisztrálás a tartózkodás helyén • Vendégek száma (érkezések) • Eltöltött vendégéjszakák száma • Átl. tartózkodási idı szálláshelyen, településen, régióban, országban Átlagos tartózkodási idı = vendégéjszakák száma / vendégek száma (szálláshely formánként!)
4
2
Példa határstatisztikára
5
Helyi adatfelvétel Szálláshely-statisztika • Elınyei a határstatisztikával szemben: – – – – –
A turizmus helyszíne országon belül is pontosan megadható Nemcsak külföldi, hanem belföldi turizmust is mér Szálláskategóriák szerinti megoszlást is mér Szálláshelyenkénti átlagos tartózkodási idıt is mér Áltagos ágykihasználtság számítható (szobakihasználtság is!) Átlagos ágykihasználtság % = vendégéjszakák • 100 % / (ágyak száma • mőködési napok száma)
• Hátrányai:
– Egynapos kirándulókat nem veszi számba – a beutazók száma nem adható meg – Nem számítható ki az összes nálunk tartózkodási idı, csak az adott szálláshelyen való tartózkodás – A rokonoknál, barátoknál megszállók kimaradnak a felmérésbıl
• Mindkét módszer: szabadidıs és hivatásturistát is számolja • Alkalmazás: a múltbeli trendek feltárása, a jövıre prognózis készítése • Probléma: a turista személyét nem határozza meg pontosan (gyakran csak szállodai vendéggel számol) 6
3
Példa helyi adatfelvételre
7
Kérdıíves,
A TURISTÁK STATISZTIKAI CSOPORTOSÍTÁSA (UNWTO)
8
Forrás: Lengyel M: A turizmus általános elmélete
4
Egyéb számbavételi módszerek • • • •
Útlevél-ellenırzési jegyzékek Turisztikai látnivalók belépıjegy eladásai, látogató számlálások Közlekedési statisztikák Szúrópróbaszerő, reprezentatív minták – Ha a teljes adatfelvétel a nagy volumen miatt nem lehetséges – Pl. mikrocenzus, reprezentatív megkérdezések – pontos! 9
Piaci megkérdezések, piackutatás Miért? – A piaci információk szokásosnál fontosabbak – Turisztikai marketing piackutatási eljárásai – megkérdezések (reprezentativitás!): • Tartózkodási helyen • Határátlépéskor • Utazás közben
Módszerek • Telefonos megkérdezés • Írásbeli megkérdezés • Személyes interjúk • Munkatársak megkérdezése • Szálláshelyi ellenırzı könyvelések Primer kutatás (field research): közvetlen adatfelvétel megadott célból Szekunder kutatás (desk research): közzétett statisztikai adatok elemzése
10
5
A piackutatás módszerei
Forrás: Kaspar-Fekete,2006
11
Magyarországi turizmus statisztikák, szekunder források
12
6
Példák kérdıíves helyi megkérdezésekre
13
14
7
Feladat: Elemezze a megadott szekunder adatokat. Milyen megállapításokat, következtetéseket tud levonni az adatokból? 1. Minden táblázathoz és diagramhoz fogalmazzon meg 3 megállapítást! 2. A diagram/táblázat tartalmához kapcsolódóan fogalmazzon meg 1 olyan további kérdést, amely statisztikai adatokból megválaszolható, és 2 olyan kutatási kérdést, amely statisztikai adatokból nem válaszolható meg, primer (pl. kérdıíves) felmérést igényel! 15
1.A
16
8
1.T
17
2.A
18
9
2. T
19
Belföldi hétvégi utazások célrégió szerint,2007.
3.A
20
10
3.T
21
A gyógy-, wellness- és apartmanszállodák aránya, 2004–2007
4. A
22
11
A kereskedelmi szálláshelyek külföldivendég-forgalma, 2004–2007
4. T
23
A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) jelentısége • 1999, Magyar Turizmus Rt.: olyan mutató kialakítása, amely az ágazat teljesítményét, konjunkturális helyzetét átfogóan méri és alkalmas a rövidtávú elırejelzésre. • Módszertan: GKI Gazdaságkutató Rt.,majd 2001. negyedik negyedévétıl M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság • Az ún. business survey (üzleti várakozások felmérés)
• • • •
mintájára Egyszerő Korlátozott adatigény Vállalkozás orientált Rendszeres monitoringot és elırejelzést tesz lehetıvé
24
12
A TUX elınyei • Kiegészíti a statisztikai adatokat • Kvalitatív információkat is tartalmaz • A teljes ágazatot figyelembe veszi – Belföldi turizmus indexe – Beutazó turizmus indexe – Kiutazó turizmus indexe: lakossági utazók, vállalati utazók, szakmai (utazásszervezık) index
• Összegzi a múltbeli eseményeket és a várakozásokat – Múltra vonatkozó index – Jövıre vonatkozó index (várakozások)
• A kínálati és a keresleti oldalt egyaránt vizsgálja – Lakossági index, vállalkozási index (kereslet) – Szakmai index (kínálat)
25
A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) modellje TUX
Belföldi turizmus konjunktúraindex
M últra vonatkozó index Belföldi vendégéjszakák száma Belföldi kiküldetési napok száma Belföldi múzeum látogatók egyenlege Várakozási mutatók Várható belföldi vendégéjszakák egyenlege Lakosság várható turisztikai kiadásainak egyenlege Várható szállás költségek egyenlege Vállalkozások várható kiküldetéseinek egyenlege Várható belföldi kiküldetési költségek egyenlege Vendéglátás várható forgalmának egyenlege Lakosság várható vendéglátási keresletének egyenlege Várható belföldi múzeum látogatók egyenlege
Kiutazó turizmus konjunktúraindex
Beutazó turizmus konjunktúraindex
M últra vonatkozó index Lakossági index Külföldi látogatók száma M últra vonatkozó index Külföldi vendégéjszakák száma Kiutazások száma Fizetıs autópályák hétvégi forgalma Turisztikai kiadások aránya a jövedelmekhez Várakozási mutatók Belföldön elköltött összeg aránya Várható külföldi múzeum látogatók egyenlege Várakozási mutatók Várható külföldi vendégéjszakák egyenlege Várható kiutazások egyenlege Beutaztató irodák várakozásainak egyenlege Várható turisztikai kiadások egyenlege Valutakiváltás várható egyenlege Belföldön elköltött összeg várható aránya Vállalati index Külföldi kiküldetési napok száma Várható külföldi kiküldetések egyenlege Várható külföldi kiküldetési költségek egyenlege Utazási irodák iránti várható kereslet egyenlege Szakmai cég index T.operátoroknál eladandó külföldi utak számának várható egyenlege T.operátoroknál eladandó külföldi utak árbevételének várható egyenlege Utazási irodák menetjegy eladásainak várható egyenlege Utazási irodák szállásfoglalásainak várható egyenlege Utazási irodákban történı valutakiváltás várható egyenlege Utasbiztosítások eladásának várható egyenlege Repülıtársaságok jegyeladásainak várható egyenlege Repülıtársaságok jegy-árbevételének várható egyenlege 26
13
A TUX kiszámítása • Negyedévente került számításra • Statisztikai adatok – Indexek
• Primer kutatás – Face-to-face interjúk és strukturált kérdıívek – Kvantitatív kérdések • Indexek, arányok
– Kvalitatív kérdések • Eredmények egyenleg formában • Az indexek elıjele a megkérdezettek attitődjére utal (Optimista vs. pesszimista) • Az indexek nagysága az értékelés erısségére utal
A TUX index alapját képezı reprezentatív felmérések minta méretei
Mintaméret,db
18 év feletti magyar lakosság, (ténylegesen utazó)
1000
50 fı feletti vállalkozások
200
Utazásszervezık, utazási irodák
200
Múzeum, kiállítóterem
100
Szálloda, panzió
200
Étterem
100
Légitársaság
15
Autópálya
2
27
A TUX negyedéves bontásban, 1999-2002 (TBI: Tourism Business Index) 40 35 30 25 20 15 10 5
Q
3. 19 99 Q 4. 19 99 Q 1. 20 00 Q 2. 20 00 Q 3. 20 00 Q 4. 20 00 Q 1. 20 01 Q 2. 20 01 Q 3. 20 01 Q 4. 20 01 Q 1. 20 02 Q 2. 20 02
0
Domestic tourism
Belföldi
Inbound tourism
Beutazó
Outbound tourism
Kiutazó
TBI 28
14
Beutazó turizmus (Inbound Tourism) Index
Past Múlt
Q2.2002
Q1.2002
Q4.2001
Q3.2001
Q2.2001
Q1.2001
Q4.2000
Q3.2000
Q2.2000
Q1.2000
Q4.1999
Q3.1999
35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10
Future Inbound Jövı Beutazó 29
A TUX index és a statisztikai adatok viszonya A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (tények és várakozások) %-os változás
25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 -5,0 -10,0 2000.1. 2000.2. 2000.3. 2000.4. 2001.1. 2001.2. 2001.3. 2001.4. Várakozások
Tényadatok 30
15
WTO World Tourism Barometer Cél: a világ turizmus rövid távú folyamatai Gyakoriság: évente 3-szor (Jan, Jun, Okt) Három állandó komponens: • Rövidtávú turizmus statisztikák • WTO turizmus szakértıi panel • A turizmussal kapcsolatos gazdasági adatok
31
WTO World Tourism Barometer (January, 2007)
32
16
WTO World Tourism Barometer, Elırejelzés 2007-re
33
A turizmus szatellit számlák • EU Vállalkozáspolitikai és Ipari Fõigazgatóság (DG ENTR), az Eurostat, az OECD, a Turizmus Világszervezet (UNWTO) • a turizmus szatellit számla (TSzSz) – a turizmus nemzetgazdasági szerepvállalását hitelesen bemutató eszköz. • A Központi Statisztikai Hivatal 2002ben kezdte • 2006-os kiadvány az elsı hivatalos dokumentum a magyarországi TSzSz-rõl a 2004. évre vonatkozó adatokat tartalmazó táblázatokkal. • Nemzetközi elnevezés: Tourism 34 Satellite Accounts, TSA
17
Szatellit számlák fogalma • A nemzeti számlák (SNA) rendszeréhez igazodik, • Szatellit számla speciális elemzések egy adott funkció szempontjából • Egy részük ágazati, másik részük valamilyen gazdaságitársadalmi funkción alapul
Funkcionális szatellit elemzések • Kultúra • Oktatás • Egészségügy • Szociális gondozás • Turizmus • Környezetvédelem • Kutatás és fejlesztés • Szállítás • Adatfeldolgozás • Lakásgazdálkodás 35
A TSzSz célja
A nemzeti számlarendszerrel összhangban kimutatni a turizmus teljes, és más ágazatokkal, illetve országokkal összehasonlítható társadalmi-gazdasági hatását. Jellemzıi: • Hiteles adatok a turizmus nemzetgazdasági hatásáról. • Standardizált adatgyőjtési, turizmus statisztikai rendszer. • Az ENSZ Statisztikai Bizottsága által kidolgozott nemzetközi standard alapján Információtartalma: • A látogatók hozzáadott költésének / keresletének hatásait vizsgáljuk. • Halmozódásoktól mentes adatok: – éttermek bevételében nincs benne pl. a felhasznált bor, zöldségek értéke, illetve az élelmiszeripari feldolgozó is csak a
hozzáadott értéket számolhatja el, a nyersanyag az a termelınél kerül regisztrálásra (ha import, akkor pedig egyáltalán nem) – bevásárló-turizmus esetén a vásárlás mint kiskereskedelmi forgalom jelenik meg (az éttermi fogyasztás azonban megjelenhet turisztikai 36 fogyasztásként)
18
A TSA-ból nyerhetı adatok egy ország esetében • • • • • • •
A turizmus GDP-hez való hozzájárulása A turizmus fizetési mérlegben betöltött szerepe A turizmus által teremtett munkahelyek száma A turisztikai befektetések nagysága A turizmus által generált adóbevételek nagysága A turisztikai fogyasztás volumene A turizmus munkaerı helyzete
Várható eredmények • A turizmus társadalmi-gazdasági jelentıségének megértése, • összehasonlíthatóság más gazdasági szektorokkal és más országokkal, • a turizmus szerkezetének megismerése (a hozzáadott érték, a munkahelyteremtés és a beruházás nagysága szektoronként), 37 • a regionális politikák segítése.
Keresleti formák a TSzSz-ben
Hazai turisztikai kereslet
Nemzeti turisztikai kereslet
Belföldi turisztikai kereslet: magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztásai Külföldi turisztikai kereslet: külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztásai (beutazó) Külföldre irányuló turisztikai kereslet: magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása (kiutazó)
Nemzetközi turisztikai keresle
38
19
A TSA történeti elızményei •
1983 - A turizmus, mint gazdasági tevékenység fontosságának deklarálása a nemzeti számlák rendszerében 1991 - WTO turizmus statisztikai konferencia Ottawaban 1992 - OECD TSA 1993 - UN SNA 1995 - az OECD elsı TSA ajánlásai 1999 - a nizzai Enzo Paci nemzetközi konferencia a turizmus gazdasági hatásainak mérésérıl 1999 - a WTO/OECD/Eurostat TSA munkacsoport megalakítása 39 2001 - TSA konferencia Vancouver
• • • • • • •
Egységes módszer A közvetlen és közvetett hatások együttes figyelembe vétele – Turisztikai ágazat – közvetlen és – Turisztikai gazdaság - közvetlen és közvetett együtt Idegenforgalomra jellemzı termékek és szolgáltatások: azok, amelyek termelési és fogyasztási szintje lényegesen csökkenne látogatók hiányában, illetve feltételei az idegenforgalom létrejöttének. Idegenforgalomhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások: azok, amelyeket a látogatók ugyan jelentıs mennyiségben fogyasztanak, de – mert a lakossági fogyasztás is jelentıs – nem kerültek rá a turizmusra jellemzı termékek listájára.
• • • •
a statisztika korszerősítése és adaptálása a TSzSz igényeihez a keresleti oldalon a turisták teljes költésének és a költés megoszlásának a mérése (felmérések!) a kínálati oldalon a hozzáadott érték/jövedelem mérése (ágazatonként) az elsı kibocsátótól a végsı eladóig a keresleti és a kínálati oldal összhangja.
Szükséges adatok • • • • •
Turizmusra szakosodott kisvállalkozások tevékenységei (pl. falusi turizmus) Részletezett munkaerı-felhasználási adatok Részletes jövedelem-szerkezeti adatok Külföldiek költési szokásai / szerkezete Magyar lakosság turista célú fogyasztása (annak szerkezete) belföldön és külföldön40
20
Magyarországi gyakorlat, 2004
Turizmusra jellemzı termékek és szolgáltatások (turizmus gazdaság) A.1. Turisztikai termékek és szolgáltatások 1. Szálláshely-szolgáltatás 2. Második otthon 3. Vendéglátás 4. Vasúti személyszállítás 5. Közúti személyszállítás 6. Belvízi személyszállítás 7. Légi személyszállítás 8. Személyszállítást kisegítı tevékenység 9. Szárazföldi és vízi jármővek kölcsönzése 10. Utazásszervezés 11. Kulturális szolgáltatás 12. Sport- és egyéb szabadidıs tevékenység
TSzSz Magyarországon – történeti áttekintés •
OIB 34/1999: a TSzSz kialakítása szükségességének deklarálása OIB 35/1999: pénzügyi forrás elkülönítése a TSzSz kialakításához 1999: WTTC/WEFA - MT Rt. szerzıdés szimulált TSA kialakítására 2000: munkacsoport kialakítása (KSH, MNB, GM, MT Rt, független szakértık) Turizmus Bulletin 2000. március – Hüttl A. és Próbáld Á. tanulmánya EU 1995/57. sz. irányelv: a lakosság turisztikai keresletére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség A magyar lakosság turisztikai célú fogyasztásának vizsgálata: KSH, 2003. A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú fogyasztásának vizsgálata: KSH, 2003 2003. febr. MEH sajtótájékoztató, Wolff Péter (OIB elnöke): április végén véglegesítik a TSzSz bevezetésének kritériumait;; a végleges kimutatás 2006ra készülhet el A magyar lakosság belföldi turisztikai költése, KSH, 2004-tıl A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú fogyasztásának és keresletének vizsgálata: KSH, 2004-tıl 41 fizetési mérleg adatok
• • • • • •
A.2. Turizmushoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások 1. Élelmiszer, ital 2. Dohánytermékek 3. Ruházati termékek 4. Jármő- és üzemanyag-kereskedelem 5. Kiskereskedelem 6. Pénzügyi és biztosítási tevékenység 7. Egyéb szolgáltatás
• •
• • •
TEÁOR ’08: szakmakódok – turizmus ágazathoz kapcs. tevékenységek …
C Feldolgozóipar • • • •
10 Élelmiszergyártás – 10.1 Húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmény gyártás – 10.2 …… 11 Italgyártás – (Desztillált szeszes ital, szılıbor, gyümölcsbor, sör,…üdítıital) 12 Dohánytermék 14 Ruházati termék gyártása
G Kereskedelem, gépjármőjavítás • •
45 Gépjármő, motorkerékpár kereskedelme, javítása 47 Kiskereskedelem – 47.1 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem – 47.2 Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme – 47.3 Gépjármő üzemanyag kiskereskedelem
I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (régi: H) • •
K Pénzügyi, biztosítási tevékenység • •
• • •
49 Szárazföldi, csıvezetékes szállítás – 49.1 Helyközi vasúti személyszállítás – 49.3 Egyéb szárazföldi személyszállítás (városi, elıvárosi, taxi, egyéb) 50 Vízi szállítás – 50.1 Tengeri személyszállítás – 50.3 Belvízi személyszállítás 51 Légi szállítás – 51.1 Légi személyszállítás 52 Raktározást, szállítást kiegészítı tevékenység – – 52.2 szállítást kiegészítı tevékenység
64 Pénzügyi közvetítés 65 Biztosítási tevékenység
M Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység • •
73 Reklám, piackutatás 74 Egyéb szakma, tudományos, mőszaki tevékenység (pl fordítás, tolmácsolás)
N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység – –
H Szállítás, raktározás (Régi: I) •
55 Szálláshely szolgáltatás – 55.1 – 55.9 (Szálloda,üdülı,kemping, egyéb) 56 Vendéglátás – 56.1 -56.3 (étterem, rendezvény, ital)
•
77.1 Gépjármőkölcsönzés 77.3 Egyéb tárgyi eszköz kölcsönzése (pl. vízi szállítóeszköz) 79 Utazásszervezés, utazásközvetítés, egyéb foglalás
R Mővészet, szórakoztatás, szabadidı • 90 Alkotó mővészeti, szórakoztató tev. • 91 Könyvtári, levéltári, mőzeumi, egyéb kulturális tev. • 92 Szerencsejáték, fogadás • 93 sport, szórakoztató szabadidıs tev. S Egyéb szolgáltatás • 96 Egyéb személyi szolgáltatás (fodrászat, szépségápolás, mosás, egyéb..) 42
21
A TURISZTIKAI ÁGAZATOK JÉGHEGYE
Turisztikai ágazat Szálláshelyek Vendéglátás Utazásszervezés Légi szállítás
Turizmus gazdaság
Vasúti, közúti, belvízi személyszálltás. Gépjármőkölcsönzés. Szárazföldi, vízi, légi jármővek kölcs. Biztosítás. Egyéb pénzügyi tev. Posta tev. Távközlés. Ingatlan bérbeadása. Település tisztasági szolg. Közbiztonság. Kiskereskedelem. Üzemanyag ker. Felsıoktatás. Szakmai középfokú képzés. Humán egészségügyi (pl. járóbeteg, fogászati) ellátás. Fogyasztási cikkek javítása. Szórakoztatás, kulturális és sport szolg. Mezıgazdaság: vad gazdálkodás. Dohánygyártás. Élelmiszeripar. Jármőgyártás: szabadidı, sporthajó gyártása. Kerékpárjavítás. Sportszergyártás. Építıipar: autópálya, út, repülıtér, sportpályaépítés. Gépjármőjavítás. Közigazgatás. 43
44
22
45
46
23