1
Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma:
A turizmus társadalmi-kulturális hatásai
2
A turizmus hatásai: okozott változások •
Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági struktúrájában • Társadalmi – kulturális: a fogadó népesség - és kisebb mértékben a turisták életminıségében • Fizikai: fogadó desztináció természeti és épített környezetében A turizmus társadalmi és kulturális hatásai: milyen módon járul hozzá a turizmus • az élet minıségében, • a munkamegosztásban, • az értékrendszerekben, • az egyéni viselkedésben, a családi kapcsolatokban, • a közösség szervezıdésében, a közösségi életstílusban, • a biztonságban, az erkölcsi elvekben, • a kreativitás kifejezıdésében és • a hagyományos szertartásokban végbement változásokhoz Társadalmi hatás: a helyi lakosság mindennapi életének alkalmazkodása a turizmushoz Kulturális hatás: a helyi lakosság értékrendjében, közösségi normáiban végbemenı változások
1
3
Társadalom és kultúra A turizmust befolyásoló társadalmi változások napjainkban: • Népességnövekedés • Urbanizáció • Kommunikáció és információs infrastruktúra • Mobilitás növekedése • Szabadidı, fizetett szabadság • Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A kultúra: mindaz, amit az ember a természethez hozzáadott A kultúra szerepe: az utazó motivációjára hat, vonzerı Kategóriái: 1. Élettelen kultúra 2. A mindennapi életben kifejezıdı kultúra 3. Megelevenített kultúra
4
Turizmus és kultúra kapcsolata • Mindkettı szabadidıs tevékenység (de: hivatásturizmus) • A kultúra az egyik fı turisztikai vonzerı – A turizmus keresletét növeli a kultúra – A kultúra iránti keresletet növeli a turizmus – A turista nemcsak nézıje, de aktív résztvevıje is lehet a kultúrának (pl. amatır csoport)
• A világturizmusban az európai kultúra fı vonzerı • A kulturális turizmusban szabadidı és mővészetek kapcsolódnak össze (ld. EU programja támogatja a kulturális turizmust) • Világörökségek (Magyaro: Hollókı, Pannonhalma, Budapest, Aggtelek) • Fesztiválok (a látogatók közt a turisták aránya nem túl magas!) • Event-marketing (kulturális eseménnyel egybekötött reklám) • A városlátogatások gyorsabban nınek, mint a tengerparti utazások (a kultúra szerepe!)
2
5
Társadalmi hatások csoportosítása
6
A TURIZMUS TÁRSADALMI-KULTURÁLIS HATÁSAIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK 1. 2. 3. 4.
az adott területre érkezı turisták jellemzıi, az ıket fogadó és velük kapcsolatba kerülı helyi lakosság (házigazda) jellemzıi, a turisták és a helyiek közötti kapcsolat milyensége, az érintett területen a turizmus fejlıdésének jellemzıi
1. A turisták jellemzıi: emlékeztetı •
A turisták típusai (Cohen, Smith, Plog tipizálása)
•
A turisták átlagos tartózkodási ideje
•
Egy fıre jutó költése
•
Motivációi, aktivitása
•
Szocio-ökoómiai jellemzıi: kor, nem, családi állapot, foglalkozás, jövedelem, lakóhely,
3
7
A TURIZMUS TÁRSADALMIKULTURÁLIS HATÁSAINAK MODELLJE
8
2. A „házigazdák” jellemzıi • A fogadó közösség létszáma • Demográfiai jellemzıi (nem, kor, iskolázottság, jövedelmi státusz…) • Életmód, értékrendszer, hagyományok • A helyi kultúra ereje • A turizmustól való függés • A helyi lakosság attitődje a turizmus felé
4
9
3. A helyiek-turisták kapcsolatrendszerének jellemzıi • • • •
Átmeneti Idıben és térben korlátozott Spontaneitás hiánya Egyenlıtlen: pihenı turista - dolgozó házigazda • A turista érzéketlen a helyi kultúra iránt Elsısorban a tömegturistákra jellemzı
10
A turisták és a fogadó közösség viszonya a turizmus fejlıdése során: Doxey Irridex modellje
Turisták , fı
5
11
3. A HÁZIGAZDÁK ATTITŐDJEI ÉS VISELKEDÉSI REAKCIÓI A TURIZMUSSAL KAPCSOLATBAN REAKCIÓK ATTITŐDÖK
Forrás: Butler, 1975
12
Interakciók a helyiek és a turisták közt A kapcsolatok típusai: 1. 2.
A turista üzleti kapcsolatba kerül a helyi lakossal A turista és a helybeli egy helyen tartózkodik, tudnak egymásról de nem kerülnek kapcsolatba Személyes kapcsolat alakul ki, információcsere, eszmecsere
3. –
•
A turizmus hatékony eszköz egymás megismerésére (1. és 2. esetében ritka!)
A személyes kapcsolat, megismerés akadályai: – – – – – –
A kapcsolatok kommerciális jellegőek Nyelvi-kommunikációs nehézségek Egyenlıtlen, asszimmetrikus hatások ( a turista csak rövid ideig érintett, a helyi lakos folyamatosan) A helyiek és turisták közti nagy kulturális távolság Az üdülés formája (pl: all-inclusive) A helyieknek a turizmusról alkotott véleménye
6
13
Kulturális különbségek helyiek és turisták között • A helyi lakosok észlelése saját és a turisták jövedelmi helyzetérıl – Eltérés a fogyasztási szokásaikban
• Kulturális távolság elemei: – – – –
nemzetiség, etnikum, nyelv, értékrendszer, gondolkodásmód, vallás, hiedelmek, hagyományok, életstílus, viselkedési szabályok, öltözködési szokások, idegenekkel szembeni viszony,..
• Legkisebb a feszültség a belföldi turisták esetén (kicsi a kulturális távolság). • A fejlett országok házigazdái idınként maguk is turisták, a fejletlen országokban nincs így.
14
A turisták és helyi lakosok kapcsolatából eredı hatások • A turista megzavarja a helyi lakosok mindennapi életét • Demonstrációs hatás (a turisták életmódjának átvétele), helyi normák megváltozása, foglalkoztatás szerkezete átrendezıdik • Anti - demonstrációs hatás („igazi indián, igazi busman”) • Deviáns jelenségek, bőnözés, prostitúció, kábítószerfogyasztás, szerencsejátékok • Helyiek nyelvhasználata, nyelvtudása változik • Egy desztináció kulturális értékeinek, épített örökségének, hagyományos tevékenységeinek, a helyi mővészeteknek a megırzése • A kultúra nem materiális formáinak újjáéledése – népi ünnepek, szertartások, események
7
4. A turizmus fejlettségének jellemzıi
15
• Attrakciók jellege – Tárgyak megfigyelése kevésbé zavaró, mint embereké, kivétel: fesztiválok, közösségi rituálék
• • • • • •
A desztináció fejlıdésének típusa A fejlıdés sebessége A turizmus gazdasági nehézségei A helyi lakosok bekapcsolódik, majd ki. A turizmus kínálat szerkezete A desztináció teherbíró képessége (fizikai, ökológiai, gazdasági, társadalmi, pszichológiai) – A turisták szempontjából – A fogadó feladatokat ellátó helyiek szempontjából
16
A turizmus fejlıdésének következményei: Munkapiac: • Munkahelyteremtés • Vendégmunkások beáramlása Globalizáció • A helyi közösség bekapcsolódik a nemzetközi gazdaságba. • Gyarmati struktúrák fennmaradása Társadalom szerkezete: • Növekvı társadalmi mobilitás • Családi kapcsolatok erısödése/gyengülése • Desztináció demográfiai jellemzıi változnak • Üdülıtulajdonosok megjelenése • Helyi társadalom átrétegezıdése Termelı-szolgáltató szektor • Infrastruktúra fejlıdése, szolgáltatáskínálat bıvül. • Árszínvonal emelkedés • Íngatlanok ára felmehet • Átrendezıdnek a tulajdonviszonyok. •
8
17
A turizmus fejlıdése, desztinációs életciklusgörbe
18
Balaton, desztinációs életciklusgörb e (Rátz, 1999)
9
19
Pozitív és negatív hatások összesítve Pozitív
Negatív
20
Pozitív és negatív hatások összesítve/2 Pozitív
Negatív
10
21
Pozitív
Negatív
Pozitív és negatív hatások összesítve/3
11