NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR TURIZMUS INTÉZET
„KINCSEINK VÉDELMÉBEN – FENNTARTHATÓSÁG ÉS KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A TURIZMUSBAN” IV. NEMZETKÖZI TURIZMUS KONFERENCIA 2012 TANULMÁNYOK
GYŐR, 2012
A kiadásért felel: Prof. Dr. Neményi Miklós Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadójának Elnöke
Szerkesztő: Dr. Darabos Ferenc
Lektorálta: Dr. Darabos Ferenc Dr. Happ Éva
ISBN 978-963-7287-27-5 A kötetet kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó Apáczai Csere János Kar Tördelés: Lakatos Szilvia Példányszám: 100 Terjedelem: Cd (pdf)
Előszó a "Kincseink védelmében – fenntarthatóság és környezettudatosság a turizmusban” című konferencia-kiadványhoz A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézete 2012. április 23-án Kincseink védelmében - fenntarthatóság és környezettudatosság a turizmusban címmel nemzetközi konferenciát szervezett. Sorrendben negyedik nemzetközi
szintű
rendezvényünknek
a
Hotel
Famulus
business
és
konferenciaszálloda adott otthont. Konferenciánk témaválasztását az indokolta, hogy a turisztikai ágazat - különösen napjaink válságos környezeti keretei között – nem nélkülözheti a fenntartható megoldások alkalmazását. Rendezvényünk célja volt tehát nemzetközi fórumot biztosítani azoknak az elhivatott kutatóknak, akik fontosnak ítélik természeti, kulturális, társadalmi értékeink gazdaságos turisztikai hasznosíthatóságát. Ezúton köszönöm szervezőtársaimnak, a kutatási műhely hallgatóinak a sikeres lebonyolítás érdekében kifejtett erőfeszítéseiket. Ferenc Ph.D. NYME AK Intézetigazgató, Rendezvényfelelős
Dr. Andrea Nemes1: Responsibility as a Tool for Sustainable Tourism Development Dear Distinguished Guests, Ladies and Gentlemen, It is a great honour for me on behalf of the Ministry for National Economy to take part in this conference organised by the University of West Hungary. First of all let me express my appreciation to the organisers for selecting such an important issue as sustainability for the theme of today’s conference. According to the 2002 Cape Town Declaration on Responsible Tourism in Destinations, Responsible Tourism is tourism which: 1. Minimises negative economic, environmental and social impacts 2. Generates greater economic benefits for local people and enhances the well being of host communities 3. Improves working conditions and access to the industry 4. Involves local people in decisions that affect their lives and life chances 5. Makes positive contributions to the conservation of natural and cultural heritage, embracing diversity 6. Provides more enjoyable experiences for tourists through more meaningful connections with local people, and a greater understanding of local cultural, social and environmental issues 7. Provides access for physically challenged people 8. Is culturally sensitive, encourages respect between tourists and hosts, and builds local pride and confidence In other words, responsible tourism is tourism that creates better places for people to live in, better enterprises to work in and better places to visit. The Lisbon Treaty opened a new horizon for the European Commission to support, co-ordinate and complement tourism related actions of the Member States. The Commission’s communication COM(2010) 352 “Europe, the world’s No 1 tourist destination – a new political framework for tourism in Europe” sets out actions to promote the development of sustainable, responsible and high-quality tourism. It indicates that the subject of responsibility and sustainability is in the focus of today’s policy making on European level. A sustainable and competitive European tourism cannot be realised without the responsible attitude of business providers, the destinations and the tourists themselves. Sustainable tourism development requires the participation of all relevant stakeholders, as well as strong political leadership, to ensure wide participation and consensus building. There is a need for awareness raising about the responsible business models, the best examples of corporate social responsibility, the responsible attitude towards customers, towards the environment and the local population. In the tourism sector it 1
Director General, Ministry for National Economy, Tourism and Catering Department
is important to promote sustainable, responsible and high quality tourism, which can only be achieved if it is based on economic growth, stability and regeneration. Tourism should not put the environment at risk, but rather improve it long-term, sustainable way. Therefore it is highly relevant to exchange best practices and discuss the potential steps in this respect that all stakeholders can take to further develop this mentality for raising the responsible attitude at European level. For more sustainable and responsible tourism there is a need to influence businesses to involve relevant attitude in their operations. Most large companies have formal policies towards corporate social responsibility but this is a challenge for the tourism sector, given the predominance of small and micro sized business. This means partly ensuring that businesses comply with existing labour and consumer protection regulations, but it is also about strengthening voluntary commitment to wider economic, social and environmental objectives, on behalf of employers and employees together. Enforcement of eco-policies by governments and tourism corporations reflects the fundamental attitude of leaders of a destination and tourism business towards energy conservation and environmental responsibility. Such policies and practical guidelines are getting important to make changes to existing and future tourism products and services to increase energy efficiency and reduce wastage of resources. Regional and local authorities have critical roles to play. In many destinations a number of local authorities work together for that purpose. Ten-fifteen years ago eco-friendly way of life meant more awareness and sensitivity to the impact of one’s lifestyle choices, travelling to places less known, less accessible, being more open to learning about the value of living. During the last years more global awareness, a wider consciousness evolved from eco-friendly way of life to a broader attitude of sustainability and responsibility. The awareness of the impact of each of us on the world is evolving slowly and we have to behave more responsibly to support the sustainable development of tourism. For true progress to be made towards more sustainable and responsible tourism, tourists must themselves reflect responsibility concerns in their travel behaviour. The tourism industry is much more likely to respond to an approach that is market driven. Impacts can occur through tourists’ own behaviour and also through their selection of operators and enterprises that are adopting good practices. Tourists can be influenced by stimulating awareness of impacts generating concern and also through the provision of specific information to influence and facilitate appropriate choices and action. Hotel companies (eg. NH Hoteles) and tour operator companies (eg. TUI) also has a major influence on consumer choice. In a number of European countries, hotel chains and tour operator networks have signed up to sustainability and are promoting good practice amongst their members. Hotel chains and tour operators can also exert a powerful influence on suppliers of tourism services and many of them are now selecting the enterprises they work with based on sustainability and responsibility criteria.
We also have to measure properly the effect of the sustainability performance of destinations and the effects tourism makes on local population and it contributes to the quality of life. Since May 2004, as a member of the European Union, Hungary’s main efforts to create sustainable and competitive tourism are being realized within the close cooperation of the whole European Community. Although touristic governance has stayed in national level of the decisions, the EU is taking strong efforts to help its Member States correlating to tourism development. Some of the best examples for this intention are the thematic conferences organised by the current Member States holding the presidency of the Council of the European Union. In 2010 the previous Trio Presidency approved the new Tourism Strategy of the European Commission. During the Hungarian EU Presidency we started the implementation of the action plan and initiatives outlined in the Commission Communication through a high level European Stakeholder Conference. The Conference was held in the Hungarian Parliament in May 2011, where we hosted more than 200 guests, from 26 countries of Europe. Regarding tourism the main aim of the Hungarian EU presidency was to support sustainable and responsible tourism. We focused on the non-economic aspects, like the responsible entrepreneurial and customer behaviour and a high potential European tourism product segment which play an important role in tourism and in our quality of life. In this respect we presented new trends of health, wellness and medical tourism, raised awareness regarding the best practices of responsible and ethical entrepreneurial behaviour and initiatives to support responsible attitude of customers. We exchanged the best practices of Member States and service providers. It means firstly corporate social responsibility and ethical customer behaviour. According to the main conclusions of the Conference, Europe can be the leader in creating the frameworks for a responsible and sustainable tourism sector. This sector cares for the wellbeing of people, their traditions and cultures, and for the future of our planet. If we develop these areas we can strengthen competitiveness, create more jobs and contribute to greener economy. Following the Hungarian Presidency, in October, Poland organised the European Tourism Forum 2011 in Krakow. The Polish Presidency also pays attention to the implementation of the actions set forth in the Communication, particularly under the first pillar: to stimulate competitiveness in the European tourism sector. Therefore competitiveness had been the main topic of the European Tourism Forum where discussions were carried out in two panels: - Consolidation of the socio-economic knowledge base for tourism; - Development of innovation and information communication technologies (ICT) in tourism. We believe that the two consecutive Presidencies hand in hand assisted the implementation of the new tourism strategy of the Commission.
Taking into consideration the complex activity of the EU concerning tourism development, it is indispensable to think about the work of Tourism Advisory Committe (TAC) , which consits of the tourism experts of the Member States’ touristic authorities. TAC members and other experts are curretly working in the Tourism Sustainability Group (TSG) with the aim to create the European Tourism Quality Label. Being active member in the work of TAC and TSG, I’m seriously convinced that creating and using in European level qualificatory levers like European Tourism Quality Label is one of the best tools in tourism to incite sustainable and competitive development at the same time. Beside these persistent and abstract works, naturally, the Community operates concrete and unique programs as well serving sustainable tourism development. Sustainable tourism is conceivable only in destinations which are able to introduce their attractions in a way which helps the tourists not only to recognise, but acknowledge and conserve them as well in the same time. EDEN project was elaborated to recompense with unique marketing and promotion opportunities Member States’ destinations which are able to organise their local tourism in a sustainable way. Hungary can be rightly proud of the country’s EDEN-winner destinations from the past five years: Őrség, Hortobágy, Írottkő, Tisza-tó, and Mecsek. Looking around the changing world and not forgetting about the continously altering global touristic market, Hungary has to snatch at the new chances which are able to broaden its touristic demand. That’s why in these days we’re in the process of joining the European Commisssion’s initiative called ”50.000 tourists”. This program aims to help South-American tourists to travel to Europe, and European tourists to travel to South-America much easier. In the foreseable future, the Ministry for National Economy will take efforts to join such initiatives of the Commission which help to create a dynamically and sustainably increasing tourism sector in Hungary. Ladies and Gentlemen, I think the topics on the agenda to be discussed today are of crucial importance to the tourism sector because sustainable and responsible tourism should maintain a high level of tourist satisfaction and ensure a meaningful experience to the visitors. As the conference is hosted by the Apáczai Csere János Faculty, let me mention responsible tourism education as a field in which there is a lot of work to be done. There are two sides to the question: on one hand educational institutions must ensure that sustainability is high on the curriculum; on the other hand consumers should also be educated to adopt sustainable behaviour when using tourism services, because sustainability affects them in the same way, as it does businesses. Awareness raising campaigns should therefore be addressed to both entrepreneurs and consumers. Thank you for your attention and I wish you fruitful and successful discussions for today and I hope you will also have a chance to discover the treasures of our beautiful country.
TARTALOMJEGYZÉK ANGOL SZEKCIÓ...................................................................................................... 9 Zoltán, SZABÓ: A special opportunity of the use of natural resources: sustainable bath- development through the eyes of mayors .................................................... 10 POMUCZ Anna Boglárka: Assessment of sustainable tourism development at Lake Balaton.................................................................................................................. 23 VARGÁNÉ CSOBÁN Katalin: Sustainable tourism development: global issues local tasks. The role of the local governments ...................................................... 38 NÉMET SZEKCIÓ .................................................................................................... 48 VARGA Józsefné Horváth Mária: Die tausendjährige Freundschaft von Ungarn und Polen..................................................................................................................... 49 Ferenc DARABOS Ph.D: Umfassende Bewertung des aufrechterhaltbaren Tourismus von Österreich im Zusammenhang mit dem Tourismus von Ungarn... 55 Eva HAPP: Farbige Veranstaltungen – Ist „grün“ der Gewinner? ......................... 68 JAKAB Petra: Stadtmarketing – Smart city ........................................................... 77 SZABÓ Erika: Umweltbewusste Tätigkeit in dem Betrieb des Heil- und Erlebniszentrums in Bük ....................................................................................... 85 MAGYAR SZEKCIÓ................................................................................................. 93 ALBERT-TÓTH Attila: Turisztikai desztinációk fejlődésének fenntarthatósága..... 94 HUSZKA Péter: Környezettudatosság és egészséges életmód vizsgálata otthon és egy nyaralás során?............................................................................................ 101 DOMÁN Gabriella: A környezetvédelem tudatosítása a közgazdaságtudományi tárgyak oktatásában............................................................................................ 112 KUNDI Viktória: A győri Magyar Táncfesztivál gazdasági és társadalmi kulturális hatásai ................................................................................................................ 121 ORBÁN Dezső: Győr-Moson-Sopron megye elemzése a turizmusban dolgozók alapján ................................................................................................................ 141
ANGOL SZEKCIÓ
9
Zoltán, SZABÓ University of Pannonia, Faculty of Georgikon Association of Hungarian Spa towns A special opportunity of the use of natural resources: sustainable bathdevelopment through the eyes of mayors Abstract The globalization of world economy increasingly focuses on the importance of the validation of absolute and comparative advantages in the strategy-making of the national economic, regional and corporate scale. It is commonly known that compared to many countries Hungary has absolute, to EU member states it has a comparative advantage in the thermal water-based tourism. According to consistent domestic and international experience, the water resource utilization of medical water can only be realized with the cooperation of all economic operators. From the operators one must stress the importance of local authorities, because these institutions have a determining role in the optimal development of the connectivity network between business and local communities. During my work, I examined the views of the mayor of the spa towns with a questionnaire survey about the opportunities and barriers thermal water-based developments. Important finding of this work is that the mayors of the vast majority draws outstanding importance on the thermal tourism, but the water in itself does not result sustainable development from both the economic and ecologic point of view. The majority of respondents would consider the logistics infrastructure modernization as an essential task. A significant problem is that the settlements do not have a vision based on a comprehensive, long-term perspective. Keywords: health tourism, spa town, spa development, local government, medical water usage, environmental impact 1. Aim of research In the Hungarian medical water resource utilization, it plays a vital role that the local operators of spas and regional governments work closely together. This is extremely important because the spa is a complex service activity, which can only be realized with the full collaboration of the different variety of operators and tourism service providers. The utilization of spas requires the favoured cooperation among a variety of distinct organizations from the proprietary and economic point of view - in fact, among not always clearly identifiable economic actors. The close and organic relationship between operators, the so-called different pressure organizations, stakeholders (interest groups) is essential to ensure that the medical water treasure is to be as successfully used as possible and that they can live with the opportunities, which the water resource has to offer, more efficiently. I highlight the utilization and efficiency in the importance of water resource usage; because it is obvious and crucial that the patients and spa bathers receive and benefit from the optimal portfolio of the different services that contribute to healing, rest and relaxation as an integral unit. Therefore in medical water based health tourism it has a fundamental importance to create cooperation between the different tourism service- providers involved. 10
2. Literature 2.1. Medical water-based spa tourism The base to a medical tourism in each case is offered by some (qualified) spa water, health resort, spa climate, to which health institutions from the supply side are connected. In the case of thermal tourism the attraction is the warm water, to which associated institutions from the supply side that provide rest and relaxation connect. (HEGEDŰS 2004). In the last two decades, the characteristic areas of medical tourism, including the thermal spa water based tourism quickly changed and widened, because of the market expansion. The health economy became the most dynamic sector in the developed countries. According to the data of the twelve Western European countries examined (GRÖNEMEYER 2001), the extent of potential demand for health services nearly doubled from 1990 to 2001. Hungary has a unique collection of thermal- and medical water treasure, which has a medical water-based health tourism built on, which is a determining element in the Hungarian touristic supply (SZABÓ 2009: 1). The majority of tourism products have some certain place-bound specifications, their attractiveness, uniqueness and the formed infrastructure stem from the locations’ characteristics. These include the natural medicinal factor based medical tourism (MOLNÁR 2009). 2.2. Thermal and medical water usage in Hungary The therapeutic effects of Hungarian bathing waters have been known for centuries and are widely used in the treatment of various diseases. According to each waters’ combination, that is their dissolved components and it’s the quantity, they are intended to treat different diseases (SCHULHOF 1957). In the past decade of our country, an increased utilization of the domestic thermal and mineral water inventory is visible, because it has been recognized that on the tourism market Hungary as a great medical water power, is capable of meeting the demand a significant amount of tourists with its specific product and service offerings. Surveys indicate that in the travel goals of both domestic and foreign visitors, we have the Lake Balaton in the first place, Budapest as second, afterwards we find the thermal baths as the third preferred locations (KSH 2006). The definition of 'thermal' changed several times in the course of time. In our geographical names with versions of - the Hő-, Tapolca Toplica, Teplice, etc.. – it often only means a "warm winter overflow source" (as in the case of Tapolca, Galgahévíz or Hőlak). The thermal temperature limits – according to the characteristics of some countries – is not a standard even on the international level. The waters are distinguished usually on the basis of the following temperatures: cold (<18 °C), tepid (18-25 °C), warm (25-37 °C) and thermal (> 37 °C). In Hungary, however, waters above the temperature of 30 °C are called thermal water (GASPAR 2009: 183). The chemical composition of medical waters may change due to water utilization. During the usage of thermal and baths, mineral water production a stable water composition is a requirement, so the production induced water changes may be negative. (LIEBE 2002, 2006).
11
1. figure: Settlements with acknowledged medical waters Source: Ministry of Environment and Water Management http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/favm/image14.htm
The thermal research until the 1950s was closely tied to the balneological nature of utilization of mineral and medical waters, and more to specific people, than to institutions. Among the researchers we find many geologists and chemists, most of who work in other fields of expertise. In the 1960’s and 70’s, the exploration the thermal inventory of not only the Great Plain, but also the upper Pannon part of the Small Plains intensively developed, but with utilization of the deep drilling Zalakaros Bükfürdő became high priority spas in the future based on their thermal karst watersupplies. During this period regional and local studies started for the operators of Zalakaros (1976), Harkány (1979) and Bükfürdő (1980) concerning the development of certain major spas and water resource conservation issues. From the mid 1980’s, a variety of water-recycling and land development claims proliferated. These claims were introduced in the programs of some political parties. After the regime change in the hope of foreign investment - the intensive development of balneological, health spa recovery of tourism came to the fore. Due to the termination of Agricultural Production Cooperatives dozens of high-temperature thermal wells were shut down; the new owners of these only tried to use it for balneological and for mineral water bottling uses, not taking note of the water quality characteristics. Due to misled mayors, members of Parliament, the geologist-geophysicists inexperienced in thermal geography, expert opinion- designers and through cooperation of the welldrilling corporations longing for assignment in the high competition business, the number of new wells grew. The "thermal-hungriness" and the related "social pressure" are inevitably most powerful in and around the priority and protected spa locations. In 1994 a new national survey of the mandate of KHVM began in order to assess the realistic development opportunities, the altered recovery rates and the 12
environmental impacts. The first step was the release of a new system based, more detailed and computer edited (world perfect) thermal well cadastral inventory, which was produced with the addition of the previous year's expanded version of the popular publication of Liebe P. - Ferenc B. (LORBERER 2003: 17). 2.3. Regional development, spa development The domestic representatives of the regional sciences, including RECHNITZER (1998, 2006), LENGYEL I. (1999, 2000, 2003), BERNEK (2002, 2006), LENGYEL I. RECHNITZER (2004), IMREH- LENGYEL I. (2005) and NEMES NAGY (2005), all explore the underlying socio-economic processes, and seek answers how the spatiality influences these relationships. The tourism, and within the area health tourism, is a major factor of regional development. Recognizing and taking advantage of the sector's potential and features, the conscious transformation of health tourism can be observed. In recent decades, a result of major structural changes was to increase the propensity to invest and grant, thereby strengthening the competitiveness and income-generating capacity of health tourism (LENGYELRECHNITZER 2002, LENGYEL 2005). Parallel with spa developments, the theme of health is becoming more and more interesting for the people. The economic specialists consider the health-related innovations to be of fundamental importance in the global economy's future. More and more industries come in contact with the health care, the growing impact of social trends tend to influence the people's health behaviour (MÁLOVICS–MÁLOVICS 2009: 122). Thanks to the developments – according to the survey of national swimming pool guests’ turnover - a significant increase could be observed in the recent period. The determinants were the natural healing factors in the spatial development, but also with moderate strength, a significant correlation index factor is the regional distribution of commercial accommodation. (ÁCS- LACZKÓ 2008). The relevant literatures (TRIBE 1997, SINCLAIR 1998, PAAJANEN 1999, PUCZKÓ− RÁTZ 2002, GELAN 2003, GKI 2004, MUNDRUCZÓ−SZENNYESSY 2005) analyse most commonly the income and employment creating effects of health tourism. In the rural towns of Hungary spa developments meant an inspiration for the development of settlements, cultured leisure of local residents and that of surrounding regions and draws in significant business capital in the touristic infrastructure development (MUNDRUCZÓSZENNYESSY 2005). The international and national literature on the topic agrees that the development of medical tourism based on natural factors is a fundamental breakout point of the Hungarian tourism. According to Kis and Török (2001), the health tourism as a tourism product and its wider spread is only result of the last decade. The majority of urban development activities are public functions, since they serve general social needs. Consequently, infrastructure development rarely takes place exclusively or mainly for tourism purposes, if a development is a strong interest of tourism, it is usually mixed usage, which inevitably leads to compromise. The effective pre-reconciliation is therefore important among potential beneficiaries of the development. The right mixed-use is even essential in typically tourism considered infrastructure investments, such as spa constructions (JANCSIK 2007). After the Széchenyi Plan, the regional operational programs put also great emphasis on health tourism infrastructure development and expansion. As a result of the developments in 2007, 187 usage for medical and thermal spa had been registered (OEFS, 2007). The long-term importance of the sector shows that conscious and sustainable 13
development of health tourism, is included as one of the main priorities of not only the 2005 adopted National Tourism Development Strategy and the National Regional Development Concept, but also in the New Hungary Program, and the 15th of January 2011 announced New Széchenyi Plan. 3. Characteristics of Respondents The municipalities have an essential role in the design of health tourism services. The compulsory government duties and powers in the Local Government Act does not extend to the development of tourism and therefore local authorities fulfil it as self-imposed task, if adequate funds are available on its budget (the 1990th year LXV. Law on Local Self-Government). The largest municipal association of spa towns in the medical water-based health tourism in Central Europe is the Association of Hungarian Spa Towns. The Association of Hungarian Spa Towns was founded in 1993 in Gyula, it has now forty-five village members through foundation and connection with the approved decision by the representing board. Member settlements play an important role in the domestic and foreign tourism, their health touristic role is decisive, and health tourism cannot be planned or developed without them. The Hungarian spa towns represent a health tourist attraction in their entirety, which is complemented by architectural heritage, mood, natural environment and the range of services that serve the guests’ rest (SZABÓ 2011: 2). Member villages of the Association of Hungarian Spa Towns are nationally and internationally known and respected health tourism centres, as a consequence local economies are touristoriented. According to the tourism orientation of the local policy and public issues are partly in association with tourism. The representative boards keep the issues of tourism more and more important, handle them in increasing cooperation with concerned actors of the settlements. In the area of tourism the local government has public administration (clerk) duties and powers, the field is linked to of municipal administration task group, therefore, the elected boards of the municipality and the mayor has control and insight over its development. 4. The test method I assume that in each region obviously the mayors working in the regions towns know to the maximum extent the cooperation of various tourism operators, their cooperation readiness, their possibilities and limits of collaboration. Therefore, a questionnaire was carried out among the various Hungarian mayors of municipalities with thermal water to research how they perceive the use of the opportunities, efficiency and limitations offered by the spa bath currently and in the near future. During my research, in the mayors’ questionnaire, I tried to pay very close attention to the validation of sustainability. It is obvious that if a settlement cannot approve the importance and significance of medical tourism with the people living in the village; what the social, economic and personal surplus gains are in the long run, if it is not understandable that it directly or indirectly contributes to their well-being growth, then the medical tourism development efforts cannot obviously be successful. Consequently, I was looking for how communities succeed in creating optimal equilibrium points, if you take the phrase from game theory saddle points, around which the modern medical tourism traffic is to operate. The first step of my research was the processing of issue related literature. On their basis, questionnaires were 14
prepared and sent by post to the Mayors of the Association of Hungarian Spa Towns. During my investigation thirty-seven municipality leaders of the Association of Hungarian Spa Towns filled out my questionnaire. During the fulfilment of the questionnaire I paid particular attention that the questions asked in the questionnaire should be relatively simple, and therefore I asked Likert- type interval measuring questions in most cases. In my study, I attempted to explore and analyse the system to the attitudes in the spa development for mayors of municipalities with a spa bath. After the computer recording of responses, I produced descriptive statistics. Following this, the essential tool of my work was an enhanced version of factor analysis, the categorical principal component analysis. This differs from a traditional factor analysis that it allows mathematically precise treatment of variables measured on a categorical scale (e.g. Likert-type scale interval) (LAKNER-HAJDU-BÁNÁTISZABÓ-KASZA 2006). 5. The results of the research The first part of my questions considered how the respondents judge the various statements related to the actuality and the timeliness of health tourism, from the spa facilities’ the local governments’ point of view. I defined a total of forty statements; the results of statements, in which the degree of agreement was measured with a one-tofive scale score range, are presented in Table 1. Table 1: The agreement with the statements. Source: Own research Number of respondents
Minimum
Maximum
Mean
Deviation
The familiarity of the settlement increases.
21
3,00
5,00
4,43
0,60
The increase in demand for cultural programs.
21
2,00
5,00
4,05
0,81
The increase in demand for diverse programs.
21
2,00
5,00
4,05
0,92
Local tax revenue growth.
21 21
3,00 2,00
5,00 5,00
4,00 4,00
0,84 0,78
21
1,00
5,00
3,95
0,87
The growth of hospitality.
21
3,00
5,00
3,95
0,67
Increasing number of accommodation.
21
1,00
5,00
3,86
0,96
Increased customer traffic.
21
2,00
5,00
3,81
0,93
Creating new jobs
21
2,00
5,00
3,76
0,83
The local residents learn to evaluate their own culture and values.
21
2,00
5,00
3,71
0,90
The income growth of local businesses.
21
2,00
5,00
3,71
0,78
The increase of visitor tolerance.
21
2,00
5,00
3,71
0,64
21
2,00
5,00
3,71
0,717
Increase in the quality of accommodation. In order to develop medical tourism the settlement collaborates.
Due to medical tourism a stronger relationship between the spa and the surrounding villages develop. The power of local government lobby increases.
21
2,00
5,00
3,67
0,91
The leaders and the local population can meet interesting people.
21
2,00
5,00
3,62
0,92
The local population’s life gets a new boost.
21
2,00
5,00
3,62
0,97
The need for tourism and catering services around the settlement grows.
21
2,00
5,00
3,62
0,81
The local population’s self-esteem increases.
21
2,00
5,00
3,62
0,74
The expansion of various entertainment possibilities.
21
2,00
5,00
3,57
0,75
The income of local population grows.
21
2,00
5,00
3,57
0,75
15
The quality of catering increases.
21
2,00
5,00
3,57
0,75
People can learn more about other cultures and ways of thinking.
21
2,00
5,00
3,52
1,08
21 21 21
1,00 2,00 1,00
5,00 5,00 5,00
3,52 3,52 3,43
1,21 0,75 1,21
21
1,00
5,00
3,43
0,93
21
2,00
5,00
3,43
0,87
The interest for nearby historical sights grows.
21
1,00
5,00
3,38
0,87
The cultural behaviour of the local population grows.
21
2,00
4,00
3,38
0,74
The quality of work of the public service improves.
21 21 21 21 21 21 21 21 21
1,00 1,00 1,00 1,00 2,00 2,00 2,00 2,00 1,00
5,00 5,00 5,00 4,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00
3,38 3,33 3,33 3,33 3,24 3,19 3,10 3,05 3,05
0,92 1,11 0,91 0,86 1,04 0,98 0,70 0,87 0,92
21
2,00
5,00
3,05
0,81
The improvement of shopping possibilities.
21
2,00
4,00
3,00
0,63
Language skill growth of local population. More resources will be allocated to improve transport infrastructure.
21
2,00
4,00
3,00
0,63
21
1,00
5,00
2,81
1,12
Increase in the number of catering facilities. IT infrastructure (e.g. Internet access) development. Appearance of resort owners in the locality. Growth of community organizations (associations, federations, etc.). In connection with health tourism other companies the area also catch up.
Particular attention is given to ethnic values. Increased public safety. Improvement in the environmental approach. Increasing environmental pressures. Part-time employment opportunities grow. Skills of local population grow. The tourism enables a reduction in the crisis. Traffic conditions. More resources will be allocated to improve the quality of life for local people.
From this table it is visible that the vast majority of respondents think that the medical tourism and thermal water based health tourism has a good effect on the settlement. The responding mayors feel that the medical tourism contributes significantly to the better understanding of the region, its greater visibility and its growth of recognition of both in the narrower and in the wider environment. Thus, according to the investigations, the settlements studied have a substantial degree of acceptance for the medical tourism and the medical tourism’s social support as a service priority is significant. It is visible, however, that there were some statements with which the agreement was relatively minor. Among these, are the claims with the most acceptances, which increase the visibility of the settlement and the growing demand for cultural programs or develop diverse cultural programs. Interestingly, by certain factors such as job creation, not so clear consensus is visible, but it appears as the growth of local tax revenue. However, when I asked whether the environmental impact is to grow due to medical tourism, the major part of the respondents considered that this is only a minor role. You can see that the average of all respondents is 3.24, but here we have a very high, above one, standard deviation on the display. It is important to note that in most of the answers to questions, the standard deviation value is below 1; we find only seven cases where the standard deviation exceeds the value of 1. It follows that the respondents think no significant environmental impact is imminent, which could cause major problems. The respondents thus gave a clearly positive assessment of the role of medical tourism and in many cases present, the awareness-raising effect is emphasized, which for example prioritizes the acceptance of other cultures, difference in general, educational attainment, increase in tourism-related skills and increase the knowledge of language. It is noteworthy that the growth of environmental culture, however, was not an important factor according to the mayors interviewed, its mean value was only 16
3.33, however, with a relatively low standard deviation (value 0.856). This expresses the fact that there is a relatively loose link between the environmental conditions and increased tourism, however, a significant proportion of the mayors interviewed argued that it does not increase greatly the environmental impact. Of course, I am also looking for the answers to what obstacles and problems of the further development of tourism. Table 2: The agreement with the statements. Source: Own research Number of respondents Minimum Maximum Mean Deviation
The ex-post financing in the tendering is no solution. Complicated application systems. The developments occur for the development of tourism. The government funding related to tourism tax is low. Application administration is cumbersome. Low levels of national effective demand. The tax burden on tourism businesses in the village is significant. The own funds required for tourism applications are missing. The spa water-based medical tourism have only a narrow circle of business beneficiaries. Few are qualified for working in tourism. Undeveloped traffic infrastructure. The working culture of people in the settlement is low. The level of knowledge of catering profession is low among the locals. Few local entrepreneurs. The conflicts between social groups. Increasing noise. The transformation and disappearance of traditional landscapes. Appearance of monotonic or disturbing buildings. Over crowdedness. The living natural values become endangered/ decrease/ extinct. Unfavourable reputation of the village. Increased corruption. The appearance of organized crime.
21
1
5
4,33
1,017
21
1
5
3,95
1,161
21
1
5
3,81
0,981
21
1
5
3,67
1,426
21 21
1 2
5 5
3,67 3,57
1,197 0,870
21
2
5
3,33
1,111
21
1
5
3,10
1,578
21
1
5
3,05
0,973
21
1
5
3,05
1,117
21
1
4
3,00
0,894
21
1
4
2,90
0,831
21
1
5
2,90
0,995
21 21 21
1
5
2,86
1,195
1 1
5 4
2,81 2,52
1,123 0,814
21
1
5
2,43
0,978
21
1
5
2,43
1,363
21
1
4
2,33
0,966
21
1
4
2,19
1,030
21 21 21
1 1 1
4 5 5
2,05 2,00 1,95
1,071 1,095 1,071
According to the responses given by municipal mayors, it is visible that a significant proportion of the respondents identified the non-sufficient funds as the main problem of the lack of increased exploitation of the tourism opportunities, and only a very few candidates mentioned answers related to the environment, the increased impact on environment. It would be conceivable in principle, that the health tourism based on thermal water could cause the significant transformation of the traditional village image. The chances are very low, however, as the responses and the opinion of the respondents show. The agreement rate was only 2.43. The deviation value was significant, 0.978, but overall it still draws our attention that the 17
respondents do not consider the risks to be substantial, or that they would cause significant environmental problems. Likewise the rate of potential problems of the increasing noise is relatively small, with only an average value of 2.52; the significance of these factors was experienced with a value standard deviation of 0.814. This means that these problems related to environmental pressure and the increased impact on environment should not be dealt with later according to the mayors asked, they are not considered to be serious. This is basically not a restricting factor in the development of tourism and tourism development based on medical water, but rather the financial constraints and administration regulatory compliance are noted to be most difficult. It should be added that the survey took place in the middle of the year 2011; it is clear that over time the importance of certain issues change or receives other light. In 2011 the effects of sharp finance and the economic austerity constraints have not yet appeared, as they have by today. It can be derived almost certainly, and it is also supported by the results of the interviews made with competent Mayors, that this year the answers to the issues related to domestic support barriers and domestic funding allocation difficulty of sources would be even more important. In the next part of my investigations I try to find the answer to the long-term vision of the settlements, which means, how to deal with the idea that their medical water treasure will eventually deplete in volume and/ or its quality will reduce. One could observe some cases, examples, and also what the future holds for a settlement.
Validity
Table 3: The vision of medical water treasure. Source: Own research
Frequency
Per cent
Cumulated value
Cumulative per cent
Within 10 years
1
4,8
4,8
4,8
between 10 and 20 years
1
4,8
4,8
9,5
between 20 and 30 years
3
14,3
14,3
23,8
between 30 and 40 years
2
9,5
9,5
33,3
between 40 and 50 years
4
19,0
19,0
52,4
Later than 50 years
10
47,6
47,6
100,0
Total
21
100,0
100,0
From this point of view it can be observed, that a significant proportion of the respondents estimates that between twenty and thirty years of time, they will exhaust their medical water treasure. A significant number of people consider - this is almost half of the respondents - that the depletion of the medical water treasure happens later than a half a century. About 10% of the respondents were who thought that this water resource will be exhausted at some point in the next twenty years’ time. This is important to emphasize, because it follows that the majority of settlements can plan for the next generation with medical water and can calculate with it. A very big question is how they want to calculate with this appearing medical water treasure in the long-term planning, what they consider to do with the possible additional income. 18
The example may sound distant, but this question is similar to the dilemma of oil-rich countries, what to do with the increasing oil revenues. Build more oil wells from it, or reduce the significant amount oil pollution, establish elegant hotels or even carry out significant developments and invest in the future technology sectors that will also provide the opportunity for further progress for the future generations. My research results indicate that a significant proportion of the settlements, nearly one-third part, consider that the thermal water resource only plays a supplementary role in the development and quantity or quality loss will not cause a significant problem in perspective. The second part considers that by then new driving forces appear, through which development can find the new path. The third part does not deal with this issue. Overall, this part of my survey confirms my conjecture that an annuity- like income is formed at local governments, which is absorbed by the central budget to a significant amount. However I see very few examples of strategic, thoughtful attaches to this type of annuity income, and what municipalities want with the medical water in the long term. 6. Conclusions As a conclusion to the investigations we can state that the local governments now understand the role and significance of medical water inventory. It is very important to keep the rational medical water management in the foundation of the settlement’s future. However, very often the prospective thinking is missing. Another important interrelation of my investigations is that the water resource utilization has seldom a long-term strategic vision, although the significance of this comes to the fore increasingly in the long-term. One may suggest that a fund should be established, with which long-term, not necessarily medical water-related investments in municipalities with medical water could be financed. The third lesson of my investigations was that on the contrary to the relevant foreign literature, local government in Hungary were able to find a reasonable compromise between environmental pressure and the space loss of tourism. I lead back the explanation to three factors. One is that civic pressure groups have not formed just yet, that refer to perceived or real environmental concerns, and play a substantive role in decisionpreparatory work of local governments with medical water. The other reason is the relatively low density of population in Hungary and the fact that relatively expedient opportunities arise to reduce the environmental impact. The third explanation for this phenomenon may be that the Hungarian environmental protection culture in some areas is lower than that of the typical developed country environmental requirements. I consider it extremely important to reiterate that today due to the relatively low domestic effective demand, the use of medical tourism opportunities are quite low and therefore with the development of the utilization in the long term and with the restart of the economy, we have to prepare for increasing environmental problems. Solutions to this has to be formulated immediately.
19
7. Bibliography 1. ÁCS Pongrác–LACZKÓ Tamás: Területi különbségek a hazai egészségturizmus kínálatában. Budapest: Területi Statisztika 11(48). 2008. pp. 344–358. 2. BERNEK Ágnes: A globális világ térbeli szerveződése: A globális és lokális tendenciák kapcsolata. Budapest, OTKA záró tanulmány 2006. p. 20. 3. BERNEK Ágnes: Régiók, térségek a globális világban. Budapest: KJK– Kerszöv. 2002. pp. 359–387. 4. GAZDASÁGKUTATÓ INTÉTET (GKI): A turizmus makrogazdasági szerepe. A Turisztikai Hivatal rendkívüli hírlevele.(2004.november 30.) 5. GÁSPÁR Emese: Magyarország geotermikus adottságai - termálkarszt gyógyvizek Magyarországon, 2009. A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet p.220. 6. GELAN Ayele: Local economic impacts. The British Open. Annals of Tourism Research 30(2). 2003. pp. 406–425. 7. GRÖNEMEYER Dietrich: Med in Deutchland. Leipzig: Stanrort mit Zukunft. 2001. p.416. 8. HEGEDŰS Veronika: A magyar egészségturisztikai fejlesztések és azok hatása a keresletre és kínálatra. In: TÓTH J, BARANYAI G: Földrajzi Tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából. Komló: V. Rotary Nyomda, 2005. pp. 60-75. 9. IMREH Szabolcs−LENGYEL Imre: A kis és középvállalkozások regionális hálózatainak főbb jellemzői. In: KEREK Zoltán−PUMMER László−MARSCHELEK Sándor: Hálózatok és klaszterek szerepe a regionális versenyképesség javításában, Budapest: MKFP-2004/4014-04-OM kutatási projekt beszámoló 2005. pp. 154-174. 10. JANCSIK András: Versenyképesség és annak fejlesztési lehetőségei a turisztikai célterületeken, In: KOVÁCS Zoltán–SZABÓ Lajos (szerk.) Menedzsment a XXI. században. Veszprém, Pannon Egyetem, 2007. pp. 155173. 11. KISS Kornélia-TÖRÖK Péter. 2001: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. Budapest: Turizmus Bulletin, Vol. 5. Nr. 3. 2001. pp. 7-14. 12. KSH (2006): Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2006. p.12. 13. LAKNER Zoltán - KASZA Gyula: Hungarian consumers and genetic engineering: What's behind? Soziale Technik, 2005. 15, 6-8. 14. LAKNER Zoltán-HAJDU Istvánné, BÁNÁTI Diána, SZABÓ Erzsébet, KASZA Gyula: The application of multivariate statistical methods for understanding food consumer behaviour. Studies in Agriclutural Economics, 2006. 105, pp. 59-71. 15. LENGYEL Imre: A regionális versenyképességről. Budapest: Közgazdasági Szemle. 47(12). 2000. pp. 962–987. 16. LENGYEL Imre: Régiók versenyképessége. A térségek gazdaságfejlesztésének főbb fogalmai, alapgondolatai, tényezői az EU-ban. Szeged: JATE GTK, 1999. p. 66. 17. LENGYEL Imre: Verseny és területi fejlődés. Szeged: JATE Press, 2003. p. 454.
20
18. LIEBE Pál: Felszín alatti vizeink I-II. 2002., 2006. Budapest, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatója. p.73. 19. LIEBE Pál: Hydrodinamische Untersuchungen der Mineral- und Thermalwaesser Ungarns Lucrarile Simp.Inter. de Ape Minerale si Thermale/Eforie Nord, 1974. Inst. De Geol. si Geofiz.,1975. Bucuresti – Studii Techn. Si Economice Seria E/Nr.12. pp. 107-110. 20. LORBERER Árpád: Lake spring Hévíz – The greatest thermal spring of Hungary - In: Springs and bottled waters of the World 2001. Springer Verlag, Berlin, New York pp.218-221. 21. LORBERER Árpád: Adalékok a hazai hévízkutatás történetéhez, VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete, 2003. Budapest 22. MÁLOVICS János - MÁLOVICS Éva: Szervezeti kultúra és kompetenciák az egészségturizmusban: elméleti modellek és empirikus vizsgálati lehetőségek In.: Hetesi E.–Majó Z.–Lukovics M. (szerk.) A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 2009. pp.108-126. 23. MOLNÁR Csilla: Térspecifikus turisztikai termékek marketingjének sajátosságai. A tér vonzásában: turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai. In: MICHALKÓ Gábor–RÁTZ Tamara (szerk.): Turizmus Akadémia kötetek 4. Székesfehérvár–Budapest KJF–MTA Földrajztudományi Kutatóintézet – Magyar Földrajzi Társaság, 2009. pp. 60–77. 24. MUNDRUCZÓ Györgyné−SZENNYESSY Judit: A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai. Budapest: Turizmus Bulletin 9(3), 2005. pp. 30–41. 25. NEMES NAGY József (szerk.): Regionális elemzési módszerek. Budapest: MTA-ELTE, 2005. pp. 284. 26. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖM): Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia 2007-2013. Budapest: Aquaprofit Rt, 2007. pp. 9–17, 19–24, 35–41. 27. PAAJANEN Mika: Assessing local income and employment effects of tourism: Experience using the Nordic model of tourism. In: BAUM, T.–MUDAMBI, R. (eds.): Economic and Management Methods for Tourism and Hospitality Research. Chichester: Wiley, 1999. pp. 123–144. 28. PUCZKÓ László-RÁTZ Tamara. (2002): A turizmus hatásai. Budapest: Aula Kiadó, 2002. pp. 16–46, 49–115. 29. RECHNITZER János: Területi statisztikák. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó 1998. pp. 228-229. 30. SÁRVÁRY István: A budapesti termál-karsztvízkészlet veszélyes túlfogyasztása–SOMLAI Ferenc /szerk./(1974): Vízföldtani bibliográfia IIII.(1901-1970)–OVH VIKÖZ kiadása, 1992. Budapest, Hidr. Közl.72.évf/4. pp.222-230 31. SCHULHOF Ödön: Magyarország ásvány- és gyógyvizei, Akadémiai Kiadó Budapest, 1957. p. 963. 32. SINCLAIR M. Thea: Tourism and economic development. Journal of Development Studies 34(5). 1998. pp. 1–51. 33. Szabó Zoltán: Magyar Fürdővárosok Szövetsége Évkönyv 2010. (szerkesztők: SZABÓ Zoltán - VIDOSA Károly) Magyar Fürdővárosok Szövetsége, 2009. Hévíz ISSN 2061-477; p.55. 34. SZABÓ Zoltán: Medical tourism and settlement development – as the leaders of local governments see it. 2011. (szerkesztő: Dr. Darabos, Ferenc; szaklektor: Dr. Darabos Ferenc, Dr. Happ Éva, Dr. Sipos Zoltán) Nemzetközi 21
Tudományos Konferencia Tanulmányok, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Győr, ISBN 978-963-7287-26-8; pp. 39-50. 35. SZABÓ Zoltán: Magyar Fürdővárosok Szövetsége Évkönyv 2012. (szerkesztők: SZABÓ Zoltán - VIDOSA Károly) Magyar Fürdővárosok Szövetsége, 2011. Kehidakustány ISSN 2061-4772; p.56. 36. TRIBE John: The interdiscipline of tourism. Anals of Tourism Research 24(3). 1997. 37. 74/1999. (XII.25.) EüM. rendelet a természetes gyógytényezőkről
22
POMUCZ Anna Boglárka Budapest University of Environmental Economics
Technology
and
Economics,
Department
of
Assessment of sustainable tourism development at Lake Balaton Introduction The region around Lake Balaton is an emphasized area of tourism in Hungary, and the lake itself is one of the country's significant natural values. Partly because the largest lake not only of Hungary but also of Central Europe, on the other hand, it has favorable climatic conditions, its own quality water, a variety of unique landscape and wildlife and its richness in cultural and historical heritages well (Magyar Turizmus Zrt.) and more from its economic value results the lake deserves special attention and appreciation (Buday-Sántha 2007). The Lake Balaton Region is the second most popular out of Hungary’s nine touristic regions (Mester et al 2006) and tourism has been the most profitable and most momentous activity in it for decades. Despite these facts, tourism is on the down-grade in the region: in the last 20 years, the number of foreign tourists visiting the region has been getting lower, and although the number of domestic tourists has been rising slowly, the resultant is negative. To solve this problem – and its root causes, – in 2005, a new Lake Balaton Concept and Program of Tourism Development (LBCPTD) was created. The LBCPTD corresponds with the National Tourism Development Strategy (NTDS), and since it is adjusted to the programming period of the European Union – with the current period ending soon, - it is time to review this regional document as well (LT Consorg kft 2005). Within the confines of this, it is not only possible to review the current objectives, priorities and program, but the further ones could also be developed in accordance with the principle of sustainable development. For this, in this paper an effect valuation is made to show the effect of the programs of LBCPTD to economic, social and environmental aspects. The results are able to help in choosing the most sustainable programs for the next programming period, which have not been realized yet and this method can be used to examine the new ones as well. If the programs of the next LBCPTD get in harmony with the principles of sustainable development and the programs will be realized, sustainable tourism will be achieved and the tourism of Lake Balaton Region will work in harmony with its natural surrounding which provides resources for tourists and local inhabitants. Besides these, the main - social - goal of every development has to be the achievement of the best possible living standards of the inhabitants. To reach this, the profitability of the economy, in this case tourism, which is the leading sector of economy in the region, has to be maintained. Sustainable tourism can achieve these favorable conditions. 1. Tourism at Lake Balaton Region Lake Balaton region is a functional region around Lake Balaton which became popular for tourists at the end of the 19th and in the early 20th century. The railroad 23
built around the lake, the start of steam boating and the establishment of bathing sites and hotels helped this process (Buday-Sántha 2007). Before Word War II, the number of tourists coming to the area increased continually. In the interwar years, many restaurants, hotels and guest houses were built in the region. After World War II, social tourism - workers’ organized holiday started to develop first in the tourism area. From the early 60s, the interest in Lake Balaton started to increase abroad but there was not enough commercial accommodation to attend their claim. Trade union and corporate holiday resorts could not measure up to the expectations of foreign tourists, as these were built for Hungarian workers. In the 70s, the accommodation establishments began to transform, the role of commercial accommodation increased steadily, so domestic tourists got ousted from there (Pálos 1974). The situation changed greatly in the 80s. Although the development of social tourism slowed down, tourism was making good progress through camping and private accommodations. Hungarian guests at commercial accommodations were less likely guests at that time; Eastern and Western Germans took their place. Foreigners liked the area because of the relatively cheap prices, easily accessible beaches and the liberal atmosphere of the country. After 1990, the amount of guests decreased, foreigners were able to travel West or to sea resorts, so people from the two parts of Germany could meet there as well. Domestic tourism also declined while the trade union recreation decreased and people lived in financial insecurity (BudaySántha 2007). After the turn of the millennium, the number of guest nights at the lake decreased steadily (LT Consorg Ltd. 2005) In 2000, 26,99% of guest-nights in Hungary were spent in the region (Behringer and Kiss 2001) but by 2010, this had become only 21,1% (Magyar Turizmus Zrt 2010). The main reason can be that the structure of the region’s tourism and its development were not in accord with the global changes. The Lake Balaton Concept and Program of Tourism Development (LBCPTD) created in 2005 was destined to improve this. 2. Lake Balaton Concept and Program of Tourism Development The currently topical Lake Balaton Concept and Program of Tourism Development (LBCPTD) was created to correspond with the National Tourism Development Strategy and the Lake Balaton Region Developing Strategy, and it is valid from 2007 to 2013.The main strategic goal of the LBCPTD is launching the new phase of Lake Balaton’s tourism development. According to the LBCPTD, the achievement of the following goals assists the achievement of the main goal: • creating the working model of the Tourism Destination Management (TDM) system, • the enhancement of competitiveness • improving economic efficiency (LT Consorg kft 2005) For the achievement of these goals, the LBCPTD contains four development priorities. Creating the tourism destination management (TDM) model at Lake Balaton The TDM is a coalition of organizations to lead and coordinate activities in the destination under a coherent strategy, where the main organization may become the strategic leader of the destination development (WTO 2007) To start this model, the stakeholders need to be convened and informed about it 24
and its operation, and the past experience, the future needs and information on the willingness for cooperation need to be collected as well. For an efficient system, the model has to be built from the bottom, first the local, then the subregional and finally the regional institution, which have to converge and coordinate the regional general marketing activities. The working TDM system needs to provide training for its employees in the field of regional management and others adapted to the needs of the stakeholders, for example e-marketing or language courses. Developing the modern operating system of tourism The most important parts of this priority are the co-operation of the private and public sector and the establishment and modernization of the necessary institutional, financial and legal background. Furthermore, effective project management is indispensable to win tenders and many investors for a project. Regional interests, cooperation and the green-minded approach make the operation of the region efficient. Solution for bottleneck The region has to be exploited better, which may need some development but organization and giving information can be enough in most cases. The main tasks are to complement the existing elements into complex tourism products, to protect attractive natural values and monuments, to renovate facilities, to increase the quality of services and to improve the standards of hospitality for example in the case of the incoming tour operator. New developments for complex tourism products The implementation of new development proposals is essential to fundamentally alter the tourism of the region. The current weaknesses have to be remedied and the advantages need to be created complex tourism products. Ranked foremost is the development in border areas, which can provide yearround usable products, for example medical tourism or rural tourism. The next level is creating similar product as seen before on the shore such as spa, convention tourism and developing ports, which is a borderline case in this field but it still belongs here. On the next priority level, there are eco-tourism, wine tourism, horse tourism (LT Consorg kft 2005). Table 1.contains the related programs to each priority.
25
Table 1. The priorities and the related programs in LBCPTD (Source: own compilation based on Balaton turizmus fejlesztési koncepciója és programja (BTFKP)2005)
Priorities of development • • creating the TDM model at Lake Balaton
developing the modern operating system of tourism
solution of bottleneck
new developments for complex tourism products
• • • • • • • • • • • • • •
Related programs inform and involve the partners, measure the needs and expectations, the willingness to cooperate and the international experiences, establish local and subregional TDM organizations, establish Lake Balaton regional TDM organization, training, marketing. efficient operating system, raise awareness, improve the environmental culture, plan and manage projects product development from existing elements, protection of the attractions, improve service quality (Lake Balaton card), modernization of facilities, revise the standards of hospitality related development of different types of tourism, such as pensioner tours, angling tourism, holiday villages, ports etc. which produce complex tourism product
More of the programs in LBCPTD have been performed, but there are still deficiencies. The aim of this paper is not to define to which groups the programs belong, but to evaluate their sustainability. 3. The Lake Balaton Concept and Program of Tourism Development’s connection with other regional documents The Development Strategy of Lake Balaton Region (DSLBR) is the most important document for the region to coordinate its continuous development, with which this strategy provides a basis for development decisions. The strategy contains five priorities to achieve the main goal that is “to improve the region's competitiveness with the principles of sustainable development in order to advance the quality of life of the residents.”(Vital Pro kft. 2005. pp. 48). One of these priorities is tourism development. The DSLBR contains almost the same priorities as the LBCPTD, though with somewhat different classification, and the former only has the most important ones, as the latter includes more details, since it deals with this specific area (Vital Pro kft. 2005). The ten-year economic development program of the Lake Balaton Region contains tourism development – the region within ten years has to become a competitive, high-quality touristic area in Europe – as one of its three strategic goals (Gazdasági Minisztérium 2001). This program has been made earlier than LBCPTD, 26
so this is not as concise but it shows that tourism is one of the most important economic section in the region so it must not been ignored. Connected with DSLBR, the Detailed Development Plan of Lake Balaton Region (DDPLBR) has been made. It corresponds not only with DSLBR but with the Complex Regional Program of Lake Balaton Region. From the former two documents, a strategic environmental assessment has been made, which examine the priorities of the DSLBR in a more detailed fragment than the original priorities show – it assesses six smaller groups instead of the former three. Based on the relation between the priorities and the pre-defined aspects, a priority can get from -2 to +2 points, where -2 means that the aspects of sustainability should be present more determinedly. Based on this assessment, the priority group of tourism is almost neutral or slightly positive. However, tourism has negative judged priorities such as one from the three which contain tourism attractions development such as fun parks, water sports, ports and golf course development. This priority reached the lowest value. At the rating, there was an option to assess the relation “not relevant” between the priority and the aspect. Since tourism development hardly gets “not relevant” at the rating, it verifies that it is essential for the formation of sustainable development. (VÁTI Kht –Env-in-Cent Kft. 2007) 4. Sustainable tourism For an area where tourism is the most dominant economic sector, sustainable tourism is part of the method to achieve sustainable development. The wide choice of research, agreement and declaration deal with sustainable tourism, and therefore, there are numbers of different definitions and approaches available. In this paper, the World Tourism Organization’s (WTO) definition is used: “sustainable tourism development guidelines and management practices are applicable to all forms of tourism in all types of destinations, including mass tourism and the various niche tourism segments. Sustainability principles refer to the environmental, economic and socio-cultural aspects of tourism development, and a suitable balance must be established between these three dimensions to guarantee its long-term sustainability.” (UNEP WTO 2005. pp.11) In this manner, sustainable tourism: • Should use environmental resources in an optimal pace, because maintaining ecological processes and conserving natural resources and biodiversity is a key element in tourism development. • Should esteem the socio-cultural authenticity of host communities, conserve their inert and living cultural heritage and traditions, and provide chance for the inter-cultural understanding and tolerance. • Should ensure workable, long-term economic functioning; provide socioeconomic advantages to all stakeholders that are fairly distributed.(UNEP WTO 2005) As it was shown, the connection between tourism and sustainability is extremely complex, while it is influenced by environmental-, economic- and socio-cultural effects (Puczkó and Rátz 2001). That is why tourism should be considered in accordance with the principle of environmental protection and in such a way that natural and social resources are not totally exploited, because tourism development should not have negative effects on the environment or the society (Dávid and Baros 27
2009). Besides these, the general condition of the environment has to be retained or improved, the advantages of the tourism have to be spread in the society and tourists have to be made satisfied (Inskeep 2000). Sustainable tourism development can be realized only with strong political leadership and informed participation of all relevant stakeholders, such as the national government, governmental organizations, non-governmental organizations, delegate of the tourism sector, tourists and local inhabitants (UNEP WTO 2005) (Puczkó and Rátz 2001). So the continuous process of sustainable tourism development requires wide participation and consensus, furthermore the constant monitoring of impacts is required to introduce the necessary preventive or corrective measures. Moreover, sustainable tourism should support the tourist’s high level of satisfaction and ensure them meaningful experience, also raising their awareness about the issue of sustainability (UNEP WTO 2005). 5. The sustainability assessment of the Lake Balaton Concept and Program of Tourism Development It is clear, that the LBCPTD extensively shapes tourism development in Lake Balaton region. Since tourism is one of the most important economic sectors in the region, and the long-term goal should be to achieve sustainable development, it seems to be an important step to head for sustainable tourism. For this reason it is essential to scrutinize the LBSPTD’s priorities and programs in terms of sustainability. In the first assessment, the LBCPTD programs are classified according to the quality of goal they help to achieve in the Lake Balaton region. As Table 2 shows, they can be categorized in three groups in accordance with sustainable development: environmental (env.), economic (eco.) and social (soc.) and one program can be put in more groups.
28
number of the program A1
inform and involve the partners
A2
measure the needs and expectations, the willingness to cooperate and the international experiences
x
A3 A4 A5 A6
establish local and subregional TDM organizations establish Lake Balaton regional TDM organization training marketing
x x x x
B1
efficient operating system
x
x
B2 B3 B4 C1 C2 C3 C4 C5
raise awareness improve the environmental culture plan and manage projects product development from existing elements protection of the attractions improve service quality (Lake Balaton card) modernization of facilities revise the standards of hospitality
x
x
D1
establishing holiday villages for families with small children
x
x
D2 D3 D4 D5 D6 D7 D8 D9 D10 D11 D12 D13 D14 D15 D16 D17 D18 D19 D20
ports development of beaches angler medicinal tourism hot springs ecotourism – Balaton-felvidéki National Park wine and gastronomy building up routes for riding tours bicycle tours other forms of sport tourism cultural tourism – Balaton Festival and other programs entertaining centre rural tourism tours at the background area tours for pensioners congress and incentive tourism improvement and modernization of campsites Zánka Student Olympic Centre implementation of new, creative ideas
x x x x x
x x
D – new developments for complex tourism products
C – solution of bottleneck
Priorities of development B – developing the modern A – creating the TDM operating model at Lake Balaton system of tourism
Table 2. Classification of the programs of LBCPTD (Source: personal compilation) related programs
env.
eco.
soc. x x
x
X
X
x x x x x x
x
X X X
X
x x x x x x x x x x x x x
x x x
The most remarkable feature in Table 2, is that nearly all of the programs serve for economic goals, only some of them for social ones and even lesser for environmental goals. It may be caused by the fact that when people talk about the positive effects of tourism, they always emphasize the positive economic effects because these are the simplest to perceive (Puczkó and Rátz 2001). So the developments of this field make simple and spectacular results, which may be the reason why this field is shown as the most important one while planning developments. The programs which serve social goals partly belong to this group because they secure different types of cooperation between the stakeholders and provide them with services, such as trainings. The other bigger group of programs is listed here because it offers complex touristic products to tourists belonging to different social and more importantly to different age groups as well. The smallest group serving social goals belongs here because it has subprograms that, for example, serve public 29
order and security. The smallest group is the group of the programs that serve environmental goals. On one hand, these programs are to protect the nature or to introduce its merits to the people, while on the other hand, the program’s goal is also to use natural surroundings and still stay in harmony with it. The previous classification was only a summary of the connection between the goals of the programs in the LBCPTD and the pillars of sustainability. The more important question is what the attitudes of the principles of sustainable development are to the realization of the programs and the functioning of the realized activity. For this, several methods can be found in specialized literature. The most widely used is the indicator method. The key element of it is the determination of the indicators, which can happen for example with the Delphi method (Puczkó et al 2001) or with different specified criteria. Most of the authors interested in the project agree that the overridingly important criterion is for the mechanism of the factor causing changes and the changes themselves to become clearly shown by the indicators (Hughes 2002). If the indicators suiting the requirements are available, some more questions can arise and the indicator development can only be the best if they are answered, for example, if the indicators measure local or global level or they are site-specific or general etc. (Kósi and Baranyi, 2006). After answering the questions, the indicator of the area can be determined and the study can be completed. In this paper, the list of indicators is not determined since it has been done before by several authors. As Szlávik and Csete (2004) have created a sustainability indicator system for settlements, Puczkó and his colleagues (2001) managed a Delphi research to make a list of the indicators of sustainable tourism or Pintér and his colleagues (2008) made the indicator list specifically for Lake Balaton region. Instead of developing a list of new indicators, a new system of criteria is created using the indicators mentioned above. This is used to evaluate the effects of the programs of the LBCPTD on these criteria defined especially for the Lake Balaton region. The method examines if the realization of the programs of the LBCPTD and the functioning of the realized activity produce effect on the factor in the proper aspect. The aspects are in harmony with the three pillars of sustainable development: the environmental, the economic and the social. When choosing the aspects, it is important to be easily explainable, to appreciate the programs’ effect on them and to decide easily if the effects are favorable or not. At the economic aspects the main domains are the returns, details about the arriving tourists, the efficiency of the development connecting to tourism, the region’s capacity to keep capital inside and the details about employment. The examined economic aspects: • • • • • • • •
volume of the incomes from tourism, proportion of domestic tourists, number of guest-nights, volume of the local taxes from tourism, efficiency of development (advantage/expense), effluence of capital, rate of employment in tourism, unemployment. 30
When choosing the social aspects, it is essential to consider the interests and characteristics of local inhabitants. In addition to these, the examination of the tourists’ opinionis indisputably necessary. The third group of social aspects is the institutions connecting to health and safety, which are both important for the inhabitants and tourists. The examined social aspects: • • • • • • • •
demographical conditions, population retention capacity, preservation of local culture and traditions, quality of life of the local inhabitants, satisfaction of tourists crime rates, medical services, education, training.
The environmental aspects include the condition of the area’s main natural value, Lake Balaton, the condition of the main environmental elements, the question of environmental reserves and biodiversity. Moreover, there are aspects for the effects of human activity, such as consumption and emission details. The concentration of tourists as an aspect is included in this group because larger thickness can cause larger effect than the direct relation. The examined environmental aspects: • • • • • • • • • • • • • •
water quality of Lake Balaton, condition of the shorelines, landscape and view, quality of air, quality and condition of soil, noise burden, ratio of natural reserves, biodiversity(natural capital index), mass of produced waste, mass of produced greenhouse gases, specific consumption of water, specific consumption of electricity, rate of renewable energy sources, concentration of tourists in time and space.
In an effect matrix the connections between the aspect and the program have been appreciated, they may get: (+1) point if the program causes favorable effect on the sustainability on the Lake Balaton region, (-1) point if it causes unfavorable effect, and (NR=0) if there is no effect at all. For every program, the points have been added up individually during the consideration of the fields of the aspects: economic, social, environmental and all three together. The results are shown on the bar charts in the following diagrams. The numbers of the programs on the diagrams are the same as on Table 2. 31
Diagram 1. Points of the economic aspects (Source: personal compilation)
As Diagram 1shows, half of the aspects got six points (considered high) from the maximum eight at the economic domain, and a small part of the programs got less than half of the maximum point. It means that the programs of the LDCPTD are really created to serve economic development. Programs A3 and A4 (establish local, subregional and regional TDM organization) got six points because they have high efficiency. C4 got high points for the same reason. Most of the programs getting high points are from the development of complex tourism products group. These programs are different from the others in this group, firstly, because they increase the number of domestic tourists, which causes better utilization and more stable demand, and secondly, because although they require some sort of investment, they still secure quick payback. Programs that received a low score – zero points – pertain to two priorities. The programs A1 and A2 connecting to priority A – creating the TDM model at Lake Balaton. Nevertheless, even though these programs received zero points, the programs based on these have received six points. Program B3 – improving the environmental culture – connect to another priority and it has significant impact but not in economics.
Diagram 2. Points of the social aspects (Source: personal compilation)
In the group of the social aspects, there are the same amount of aspects as in the economical one but the average score in this group is lower, here, half of the programs got three points from the maximum eight. It can mean that social aspects are not as important at the program making progress as the economical, but on the other hand, there are not any connections which got negative points in this group, – in the group of economic aspects there was only one too – and all the added points are bigger than zero, so every program has positive social effects. Most of the programs which got high points (D5, D15, D14) assist the further areas from the lake, they can result better population retention capacity or can cause 32
the preservation of local culture and traditions. The trainings in group A – creating the TDM model – got high score because trainings themselves are able to cause a lot of positive social effects. Some programs which got the lowest points are the same as in the economical group (A1, A2), due to the same reason. The others are taken here because social aspects are not in their interest.
Diagram 3. Points of the environmental aspects (Source: personal compilation)
Amongst the environmental aspects there are many negative effects and it is striking out in Diagram 3, that there are negative added points as well. There are no programs without any negative environmental effects despite the fact that the most favorable ways of realization are assumed. Programs B3 and D7 – improve environmental culture and develop ecotourism –are some of the programs that got the highest points are made expressly for achieving environmental goals. The others deserving high points do not cause any change or only little excess change, which is not relevant or favorable for the program to work in harmony with natural surroundings. Programs D2, D4 and D11 – develop ports, angler tourism or sports such as golf – got the lowest points because the realization of these programs can cause considerably negative effects in several environmental areas, for example in the landscape and for the lake.
Diagram 4. Added points of all the aspects (Source: personal compilation)
In Diagram 4, the added points of all the aspects are shown, the final result of the examination can be seen, and it is noticeable which programs are the most sustainable from the programs of LBCPTD. With little but positive environmental effects and high economic and social effects, the most sustainable programs are D14 and D15 – rural tourism and the 33
tourism at the background areas – from the examination. Programs A1 and A2, which do not have so many effects at any domain, got the lowest point, but the programs which need the realization of these got better points. The other two programs getting low points are angling tourism and development of ports, which have significant negative effects for the environment, because they destroy their positive economic and social effects.
Diagram 5. Added points of all the aspects (Source: personal compilation)
On Diagram 5, the sequence of the programs is the same as on Diagram 4, so the programs are lined up based on their total points. It is striking, that the economic points are the most considerable from the point of view of the total points, and the negative points from the aspects of environmental domain significantly reduce the total points of more programs, so they are not as sustainable as their economic and social points show. The categorization of the goals of the programs of LBCPTD in Table 2 shows almost the same focuses as the examination of the effects. The programs serving the given goal got high points, which means they had a significantly positive effect on the given type of aspects. However, the examination of effects shows more than Table 2, because Table 2 does not indicate the negative effects of the programs, that influence their sustainability, while at the examination of the effects, they are present. 6. Sustainable suggestions for Lake Balaton Concept and Program of Tourism Development 2014-2020 As it was shown in the previous chapter, the current programs of LBCPTD are economy oriented, although partially serve the needs of society, but in many cases environmental interests are ignored. It is also noticeable that all the programs got positive points during the assessment and on the evidence of that fact all programs are sustainable and their realizations are favorable, but in fact that is not so simple. Looking at the development priorities, priority A – creating the TDM model at Lake Balaton – is favorable from the aspect of sustainability, in spite of the fact that two programs got the lowest point (A1, A2) because these programs individually do not have so many effects, but they are preconditions of the other four programs of the priority which are favorable. For this reason, if necessary, the realization of the related development activities may continue in the next period. From the programs of priority B – developing the modern operating system of tourism, – the program of improving the environmental culture (B3) has the highest point at the environmental aspects from all the programs, and it got points close to 34
the total average of programs in the priority. These programs do not have so many negative effects, so they may carry on in the future if they have not been performed. The programs of priority C – solution of bottleneck – get high total points, especially programs C2 and C4 – protection of the attractions and modernization of facilities. Their point divisions between the three domains are different but just as high to show that they are sustainable enough. The other programs of the priority seem to be efficient and do not have many negative effects, so these can continue as well. The largest differences are between the programs of priority D – new developments for complex tourism products. In the previous chapter, it was written which got the best and worst total points of them and why. In the future, it is best to continue with the programs that got high points and leave out that got low, if possible. But it is not so simple because all the programs get positive total points while they have more negative effects in the environmental domain. The programs which got minimum (-1) point for the environmental domain may continue if the number of the aspect that got (-1) point in this domain is only one and not the positive effects raise the total point of the domain. For example, the development of hot springs (D6) got (-1) point at three cases in the environmental domain and (+1) two times, so the result is (-1) in spite of the fact that it causes numerous negative effects as well. Therefore it is not enough to only take the final point in consideration, the whole assessment has to be examined. The new ideas for programs can be examined with this method as well, and can be compared with other new and existing programs. Conclusion This paper has been written in conformity with the idea that tourism can only be developed successfully together with its environment and for that reason, the formation of the natural-, social-, economic- and cultural environment is important for the future of tourism, as Lengyel (1995) has written. That is why sustainable tourism has to be the main goal of tourism development in Lake Balaton Region. This can secure the protection of natural resources, the rise of profitability of tourism and with these, the best possible living standards for the local inhabitants can also be provided. In this paper it is shown that the first three priorities of the LBCPTD can realize in harmony with the principles of sustainable development, and if it is necessary, all of these programs may continue in the next programming period. The most problematic point of the document is the priority of the development of complex tourism products which need correct valuation. In this priority there are numerous programs which are problematic, so they have to be left out from the document of the next period or be exchanged with others that get better results at the examination. The method used for the examination in this paper may be used in the future to choose the most sustainable programs to develop tourism in Lake Balaton Region and to make it possible to do the most optimal realizations of the future programs.
35
Acknowledgements This work is connected to the scientific program of the " Development of qualityoriented and harmonized R+D+I strategy and functional model at BME" project. This project is supported by the New Széchenyi Plan (Project ID: TÁMOP-4.2.1/B09/1/KMR-2010-0002). References Balaton Fejlesztési Tanács: Balatonrégió részletes fejlesztési terve 2007-2013. 2006. pp. 88-122. DR.BEHRINGER Zsuzsanna KISS Kornélia: A magyar turisztikai régiók a statisztika tükrében. Turizmus Bulletin, 2001, Volume V., Issue 3. (Source: http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/01_09/Tu35.htm /14th March 2012/) BUDAY-SÁNTHA Attila: A Balaton-régió fejlesztése. Budapest Saldo 2007 pp. 5-52 ISBN: 978 963 638 225 4 CZIRA Tamás, MÁYER Zoltán, Dr. PÁLVÖLGYI Tamás., Dr. PÉTI Márton, SZABÓ Éva Enikő, SZILÁGYI Györgyi, SELMECZI Pál: Környezeti értékelés a Balaton Régió Fejlesztési Stratégia és Részletes Fejlesztési Terv Stratégiai Környezeti Vizsgálatához. VÁTI Kht – Env-in-Cent Kft., Budapest 2007.111 p. DÁVID Lóránt BAROS Zoltán: Environmentally sustainable tourism: international and Hungarian relations. Gazdálkodás, 2009, Volume LIII., Special edition 23. pp. 80-91. HUGHES George: Environmental indicators. Annals of Tourism Research, 2002, Volume 29,Issue 2., pp. 457-477. INSKEEP Edward: A fenntartható turizmus fejlesztése. Budapest Geomédia szakkönyvek 2000 185p. ISBN 963 7910 64 6 KÓSI Kálmán, BARANYI Rita: A fenntartható turizmus mérése indikátor-módszer alkalmazásával. Turizmus Bulletin, 2006, Volume X. Issue 2. LENGYEL Márton: A Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója. Budapest KIT Képzőművészeti Kiadó 1995. 7-8p ISBN 963-336-639-9 LT Consorting kft Balaton turizmus fejlesztési koncepciója és programja (BTFKP) 2005. 69 p. Magyar Turizmus Zrt. Turizmus Magyarországon 1990-2002, (Source: http://itthon.hu/download.php?docID=159 pp.31 /24th March 2012/) Magyar Turizmus Zrt. Turizmus Magyarországon 2010 előzetes adatokkal (2010) (Source: http://itthon.hu/download.php?docID=35153 /18th March 2012/) MESTER Tünde, POLGÁR Judit, KISS Kornélia: A Balatoni turizmus alakulása a statisztikák tükrében. Turizmus Bulletin, 2006., Volume X., Special Edition, pp. 63-69. PÁLOS István: A balatoni üdülés és idegenforgalom. Az üdülőforgalom fejlődése a számok tükrében; In: Tóth Kálmán (szerk.).: Balaton monográfia. Budapest Panoráma 1974. pp. 430-471 ISBN 963-243-014-X PINTÉR László, BIZIKOVA Lívia, KUTICS Károly, VÁRI Anna: Developing a system of sustainability indicators for the Lake Balaton region. Tájökológiai Lapok, 2008., Volume 6., Issue 3., pp.271-293. PUCZKÓ László, Rátz Tamara, Dr. Lengyel Márton: Fenntartható turizmus – A fenntarthatóság mutatói (Esettanulmány) In: PUCZKÓ László, Rátz Tamara: A turizmus hatásai. 2. átdolgozott kiadás Budapest Aula Kiadó 2001. pp. 323-344 ISBN 963 9345 11 3 PUCZKÓ László, Rátz Tamara: A turizmus hatásai. 2. átdolgozott kiadás Budapest 36
Aula Kiadó 2001. 482 p. ISBN 963 9345 11 3 SZLÁVIK János, CSETE Mária: A fenntarthatóság érvényre jutása és mérhetősége települési - kisregionális szinten. Gazdálkodás, 2004, Volume 48, Issue 4., pp. 1028. Gazdasági Minisztérium: A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja. Turizmus Bulletin, 2001., Volume V., Issue 4. Vital Pro kft.: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013. 2005., 128 p. World Tourism Organization (WTO): A Practical Guide to Tourism Destination Management. 2007., 2-9 p., ISBN 978-92-844-1243-3 (Source:http://pub.unwto.org/WebRoot/Store/Shops/Infoshop/4745/8BCE/AD9A/ECA 8/048B/C0A8/0164/0B7A/071115_practical_guide_destination_management_excerpt .pdf /22th March 2012./) World Tourism Organization (WTO) – United Nations Environment Programme: Making Tourism More Sustainable, A guide for policy makers. 2005 pp.11-12 (Source:http://www.unep.fr/shared/publications/pdf/DTIx0592xPAPourismPolicyEN.pdf /22th March 2012./)
37
VARGÁNÉ CSOBÁN Katalin Debreceni Egyetem AGTC Turizmus- és Vendéglátásmenedzsment Tanszék Sustainable tourism development: global issues - local tasks. The role of the local governments 1. Introduction Tourism can be considered as one of the most profitable sectors of the Hungarian economy, and in rural areas it is often the only successful economic activity. However, besides its economic benefits, the negative environmental and social impacts of tourism must be managed, as well. The principles of sustainable development must be taken into account in order to ensure the long term profitability of the sector. „Sustainable tourism” is a frequently quoted concept. It is usually present in strategies and plans prepared at different levels, but it is also used in everyday life besides professional and academic circles. As the fundamental document of Hungary’s tourism planning, the National Tourism Development Strategy claims: „The sustainable utilization of the natural and cultural attractions is highly important for tourism; in the utilization of resources the irreversible negative processes must be prevented.” (NTH 2005: 20) When the necessity arises to implement the principles of sustainability in practice the tourism stakeholders should be aware of their responsibilities. Tourism enterprises, local communities, tourist and governments at national and local levels all have their duties related to the sustainable development of the sector. In the present study the role of local governments is reviewed as their tasks and instruments are determining when striving for sustainability. 2. The concept of sustainable tourism development The idea and definition of sustainable tourism development originates from the ideology of sustainable development, whose most widely used definition was published in the Brundtland Commission’s report „Our Common Future“ in 1987: „ development that meets the needs of the present generation without compromising the ability of future generations to meet their own needs“. (UN WCED 1987: 51) Although this defintion has often been criticized for its vagueness, complexity and practical inapplicability, it is still considered highly influential as it created a basis for scholarly debates and a starting point for both global and local actions. Sustainability became the focus of academic discussions of tourism, and tourism’s role in achieving the goals of sustainable development was recognised. The definition of the World Tourism Organization is based on the above mentioned approach, according to which „sustainable tourism development meets the needs of the present tourists and host regions while protecting and enhancing opportunities for the future. It is envisaged as leading to management of all resources in such a way that economic, social, and aesthetic needs can be fulfilled while maintaining cultural integrity, essential ecology processes, biological diversity, and life support systems” (WTO 1998: 21) Elaborating and revising the concept of sustainable tourism has remained in the 38
focus of scientific debate. Besides this general definition several others were created, which established more specific requirements for the tourism sector. Saarinen identfied three traditions to represent the idea of sustainability: the resource-based, the activity-based and the community-based tradition. (Saarinen 2006) Firstly, definitions belonging to the „resource-based tradition“ emphasize the limits of the natural resources and the need to protect nature and culture from the negative impacts of tourism activities. For example, Batta cites Goodall and Stabler, who define five requirements of sustainable tourism. (Batta 2000) According to their definition tourism should: -
generate real net benefits to the society treat the environment as a natural capital act with caution without any conclusive scientific evidence use resources so that environmental quality is not discernibly changed correct any environmental damage resultinging from tourism activity.
The second group of definitions originates from the „activity-based tradition“. They respect the needs of the industry and aim to sustain the invested economic capital. For instance, tourism should provide a gradual and well-planned economic growth for the host area. Decisions should be made locally, and environmental and cultural values should be taken into account. As far as tourists are concerned, a good value and satisfying holiday experience should be provided for them, which stimulates brand loyalty and repeat visits. In return, this will generate long-term profits for the responsible tour operators. The third perspective is termed the „communitybased tradition“, which emphasizes the involvement of the various actors in the development of tourism. The newest definition of the World Tourism Organization, which was published in 2004, can be considered as an example here. It stresses the balance of environmental, economic and socio-cultural dimensions of tourism development. It contains several practical conclusions for the decision-makers. "Sustainable tourism development guidelines and management practices are applicable to all forms of tourism in all types of destinations, including mass tourism and the various niche tourism segments. Sustainability principles refer to the environmental, economic and socio-cultural aspects of tourism development, and a suitable balance must be established between these three dimensions to guarantee its long-term sustainability. Thus, sustainable tourism should: 1) Make optimal use of environmental resources that constitute a key element in tourism development, maintaining essential ecological processes and helping to conserve natural heritage and biodiversity. 2) Respect the socio-cultural authenticity of host communities, conserve their built and living cultural heritage and traditional values, and contribute to inter-cultural understanding and tolerance. 3) Ensure viable, long-term economic operations, providing socio-economic benefits to all stakeholders that are fairly distributed, including stable employment and income-earning opportunities and social services to host communities, and contributing to poverty alleviation." (WTO 2004) The WTO also makes recommendations on how to achieve sustainability in tourism. It emphasizes the necessity of informed participation of all relevant 39
stakeholders, which should be ensured by a strong political leadership. The constant monitoring of tourism’s impacts is also considered essential. Finally, the quality of the tourist experience should be maintained and tourists‘ awareness about sustainability issues should be promoted. Sustainable tourism development is not an unanimously defined concept. There are several, although minor differences, among the definitions. Most of the definitions are based on the sustainability concept of the Brundtland Committee and the most often mentioned components of the definitions are as follows: -
balance of the environmental-economic-social interests tourists’ satisfaction, the quality experience of the tourists improving the quality of life within the host communities long term development planned development participation of the local community in planning.
It must also be mentioned that there are researchers who doubt the implementation of the concept and claim that the concept is rather an ideology and not a practical issue. 3. The role of the local goverments Although sustainable tourism development is a global objective, it should be implemented at the local level. As the definitions show all the tourism stakeholders such as tourism businesses, tourists, the local community, the central and local governments have very important roles in achiving sustainable development. The common goal entails different tasks and several types of tools. Recognizing the importance of the strong political leadership in the present study I aim to examine the role of the local governments. In general, the most important tasks of the local governments are planning, development and management. It is obvious that the sustainable development of any economic sector is impossible without careful planning. The governments and governmental organizations are the key actors of planning at the national, regional and local levels. Long-term and strategic planning are highly relevant to sustainable development. However, it is a well-known fact that the tourism industry is made up of small and medium-sized businesses. In the present economic situation small businesses can hardly plan for the future on the long run, they rather have to cope with the difficulties of everyday operation. Moreover, planning at the destination level undoubtedly belongs to the tasks of the local governments. The principles and objectives of sustainable development should be taken into consideration when decisions about tourism development are made, as developments have long term impacts and the negative impacts are generally more difficult to control than to prevent. Tourism development at the destination level may be effectively influenced by the local governments. Destination management undoubtedly belongs to the tasks of the local governments. Monitoring of the economic, social and environmental impacts of tourism should be carried out by governmental agencies at the local level, as they may have the financial resources and the access to the relevant information. The local governments have highly effective instruments to fulfil the 40
requirements of sustainability, as they are aware of the local conditions. They have the possibility to take measures to achieve the sustainable development of the tourism sector: they can influence the other stakeholders, the local communities, the enterprises and the tourists, while they can also initiate and coordinate their cooperation. Figure 1 summarizes the objective, tasks and instruments of the local governements relating to sustainable tourism development. Figure 1: The role of the local government (WTO 2005 modified, own editing)
The tasks related to sustainable tourism development can only be fulfilled by the application of the different instruments. These are practical ways to contribute to the sustainability of a destination. The World Tourism Organization proposed a good set of instruments for the governments in order to direct their attention to their responsibilities concerning sustainability. These instruments can be divided into the following categories. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Measurement instruments Command and control instruments Economic instruments Voluntary instruments Supporting instruments Institutional instruments. (WTO 2005 modified)
1. Measurement instruments These tools help to create goals in harmony with the sustainability principles and to decide whether a destination is on the right way to sustainability. Local governments have the possibility to forecast and assess the impacts of tourism at a certain destination, which should be done at the planning phase and continued throughout the development process. Assessment is carried out by using the relevant 41
set of indicators, which should be defined at the onset of tourism development. Selecting the right set of indicators for a destination is one of the most challenging tasks. Although many international organizations have made recommendations for choosing indicators, it is still highly difficult, as the characteristics of the various types of destinations require the application of different environmental, economic and social indicators. There are several criteria for the indicators of sustainable tourism development as proposed by researchers and professional organizations. In general, a good indicator is • • • • •
easily comprehensible comparable cost-effective reliable measurable. (Miller 2001)
Moreover, Hughes et al. claim that an indicator should be identifiable, flexible and should react quickly, while it should be based on low techonogical requirements. (Hughes 2002) There is an additional requirement concerning sustainability indicators, which has an increasing significance that is involving the local community in planning, consequently in defining the proper indicators. Besides its methodological advantages, the participation of the citizens in decision-making is an effective way of raising awareness about sustainability issues among the public. Monitoring the sustainability of tourism by the use of indicators is necessary in order to identify the limits of tourism. The negative impacts of tourism often result from the volume of tourists that exceeds the carrying capacity of a destination. According to Pearce there are three types of carrying capacity: environmental, physical and perceptual/psychological. (Pearce 1989) Other authors differentiate among physical – ecological, socio – cultural and political – economic components of carrying capacity. (Coccossis – Mexa 2004) Defining the different types of carrying capacity of a destination and estimating the ideal number of tourists may be useful for setting the limits of tourism growth, which should be reflected in the governmental strategies, policies and plans at the local level. 2. Command and control instruments Recognizing the unsustainable character of a tourism development may encourage local governments to apply certain measures in order to regulate tourism development. Local governments are in the right position to apply laws, regulations and penalties to influence the behaviour of businesses, tourists or the local inhabitants. Legislation to control the impacts of tourism may be more flexibly introduced at the local level than at the state level. Sometimes special regulations are needed in sensitive natural or social environments (e.g. protected areas, indigenous communities), which would not be applicable to all forms of tourism in a country. Distinguishing the various types of destinations and reflecting their special needs through legislation is primarily implementable at the local level.
42
The most typical regulations cover • • • •
access to certain areas frequency and length of tourism use qualifications of operators safety standards of facilities, etc. (WTO 2005)
Land use planning and development control are other instruments which can be used by local governments to move towards sustainability. Controlling the location and type of tourism activities besides prohibiting potentially unsustainable developments may contribute to the overall sustainability of a place. However, it is also notable that the effectiveness of these tools depends on the political culture of the country, most importantly the level of corruption. If the corruption level is high in a society, tourism developers can easily avoid complying with the land use planning regulations, consequently the respect and trust in governmental authorities will be seriously damaged and principles of sustainability will not be put into practice. 3. Economic instruments Local governments can exert influence through economic instruments, which mean imposing taxes and setting charges on the one hand, while providing financial support on the other. Taxes and charges can be effectively used for changing the unsustainable behaviour of people or businesses, eg. pollution or wasting of natural resources. Their further advantage is that additional income is raised by imposing taxes, which can be used to reinforce the principles of sustainability in practice, e.g. to support destination management or environmental protection. In Hungary the most often levied local tax on tourism is the so called „tourism tax” paid per visitor per night. The revenue is retained locally although usually it is not exclusively spent on tourism development but rather becomes part of the total local budget. On many occassions, of course, the local governments invest their funds in development projects (e.g. building or renovation of sewage system) which have positive impacts on the environment of a destination. This tax, similarly to any other taxes in general, may be objected or criticized by the local enterprises, since business-owners are usually afraid of losing their competitiveness on the market. If local governments strive to gain the support of the taxpayers, they will have to pay attention to communicating the advantages of a certain tax or charge to the local community. Governments also have to opportunity to provide positive financial incentives to businesses whose behaviour is favourable from the viewpoint of sustainable development. Local governments are less capable in this respect, but they can also cooperate with various development agencies that support tourism enterprises, too. Local governments may also reach special financial agreements with tourism enterprises respecting the goals of sustainable development, for example conveying a piece of land or other property on a business, which will comply with certain sustainability requirements in return. (WTO 2005) 4. Voluntary instruments Codes of conduct and guidelines are widely used voluntary instruments relating to sustainability at international, national and local levels. These short documents 43
give recommendations to the stakeholders of tourism on how to behave in certain circumstances at a destination. Codes and guidelines may be prepared and promoted by professional associations, non-governmental associations or by local governments in order to reinforce sustainable practice. Other voluntary tools used primarily by tourism enterprises are reporting and auditing. Local governments may undertake reporting and auditing on their own activitites concerning sustainable development and the impact of their activities in general. Moreover, it is the responsibility of the local governments to encourage the tourism businesses to follow their path. Finally, not only the performance of businesses and organizations but also that of destinations can be evaluated on a voluntary basis. Governments may also initiate voluntary certification schemes to promote sustainability in tourism. Although voluntary certifications are usually used by tourism enterprises, the governmental agencies may be involved later on in the evaluation process, as well. Certification schemes verify the compliance with various requirements, such as the well-being of employees but they can also refer to complex criteria such as economic, social and environmental sustainability. In the tourism industry the majority of the certification schemes relate to environmental performance, thus the term „ecolabel” is rightly used to describe them. If an organization that passes the certification process it will be entitled to use the logo of the certification scheme. (WTO 2005) According to Buckley there are three basic types of eco-labels: -
local eco-labels: aiming at the domestic market global, specialized eco-labels: used by international companies offering specialized services global eco-labels: globally used, recognizable anywhere in the world. (Buckley 2002)
It must be noted that it is not sufficient if only one or two facilities meet the special requirements of an eco-label, while the principles of sustainability are neglected at the destination level. Consequently, the local governments play a determining role in disseminating the idea of sustainable development and encourage its wider implementation. (Tepelus – Cordoba 2005) 5. Supporting instruments Local governments may directly contribute to sustainability by providing the infrastructure necessary to tourism development (e.g. transport, water, energy, waste and sewage treatment, etc.) When improving the infrastructure not only cost-efficieny but also the value of natural resources should be taken into account, as well as the the authorities must make sure that the local community has access to the amenities, too. Capacity building is another instrument that may strengthen the stakeholders’ commitment to sustainability. It means that government agencies may develop sustainable tourism skills by education and research, as they may have the skilled personnel and the required funding to carry it out. However, it may be difficult to persuade the entrepreneurs to participate in a training about sustainability, as they usually do not see the direct and short-term financial benefits. They have to cope with several problems, such as the lack of correspondence between education and labour market. There are no region-specific professions, which inhibits education and 44
professional trainings to become more tailored to labour market needs. (OláhPakurár 2011) Marketing and information services are traditional tasks of the local governments. These tools can be used effectively to disseminate the idea of sustainability, since they contribute to the recognition of the other instruments (e.g eco-labels, codes of conduct), they help the local small businesses to reach their market and they promote the „more sustainable” tourism products. (WTO 2005) Local governments may also apply selective marketing techniques, which target the potential tourists who are committed to environmental protection and behave sensibly in a vulnerable destination. Empirical studies underlined the viability of such methods. (Dolnicar – Leisch 2008) 6. Institutional instruments We have seen that local governments have the opportunity to influence the behaviour and activities of the other stakeholders. The institutional framework may be provided by the local tourism destination management organizations. Establishing TDM organizations is basically a bottom-up process but the governmental organizations may have the initiator role in building the entire system. The main objective of the TDM organizations is the sustainable and competitive tourism development of a destination. Their activities cover not only tourism product development, marketing, research, but also destination management, strategic planning and management, human resource development, quality control and monitoring, too. Protection of the natural and cultural environment is of crucial importance in their activities. (Lengyel 2008) Their strategic task is to enhance the communication and cooperation among the local governments, tourism businesses, non-governmental organizations and the local community. I consider this task as one of the most challenging in present-day Hungarian society, where the willingness to associate is dramatically declining and the lack of trust in social and political institutions has become characteristic. 4. Summary The role of the local governments is highly important in implementing the principles of sustainable tourism development. They have to fulfil several tasks, which have direct or indirect impacts on the sustainability of a destination, such as strategic planning, tourism destination development and destination management. It can also be concluded that the local governments have a unique set of instruments to influence the other stakeholders to move towards sustainability and to initiate cooperation among them. Some of the instruments are more widely used in Hungary, such as taxes or regulations while adopting others would require a change in the political culture, too. In the near future it would be highly important to call the local decision-makers’ attention to their tasks and the possible instruments to be used. Consequently, local governments could more effectively facilitate partnerships among the stakeholders and they could also inform the local community, the local enterprises and the tourists visiting their area about their tasks and tools concerning sustainable tourism.
45
BIBLIOGRAPHY -
-
BATTA, R.N.: Tourism and the Environment: A Quest for Sustainability. New Delhi: Indus Publisher Company, 2000. BUCKLEY, R.: Tourism Ecolabels. Annals of Tourism Research. Volume 29. Issue 1. pp. 183-208. COCCOSSIS, H. – MEXA, A.: The Challenge of Tourism Carrying Capacity Assessment, Ashgate, 2004. DOLNICAR, S. – Leisch, F.: Selective marketing for environmentally sustainable tourism. Tourism Management. Volume 29. Issue 4. pp. 672-680 HUGHES, G.: Environmental indicators. Annals of Tourism Research. Volume 29. Issue 2. pp. 457-477. LENGYEL Márton: TDM Működési Kézikönyv. Budapest: Heller Farkas Főiskola, 2008. MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 20052013. Budapest, 2005. http://www.mth.gov.hu. MILLER, G.: The Development of Indicators for Sustainable Tourism: Results of a Delphi Survey of Tourism Research. Tourism Management. Volume 22. Issue 4. pp. 351-362. OLÁH Judit– PAKURÁR Miklós: The Karcag and Hajdúszoboszló LLS (Hungary): opportunities for, and constraints on, rural economic diversification 21. ÖGA Jahrestagung der Österreichischen Gesellschaft für Agrarökonomie, Europaischen Akademie Bozen (EURAC) 4-6 Oktober 2011. Tagungsband pp. 151-152 PEARCE, D.: Tourist Development. Longman Scientific and Technical, Essex, 1989. SAARINEN, J.: Traditions of Sustainability in Tourism Studies. Annals of Tourism Research. 2006 Volume 33. Issue 4. pp. 1121-1140. TEPELUS, C.M. – CORDOBA, R.C.: Recognition schemes in tourism – from ’eco’ to ’sustainability’? Journal of Cleaner Production. Volume 13. Issue 2. pp. 135140. UN WCED: Our Common Future. 1987 . World Tourism Organization: Sustainable Development of Tourism: Conceptual definition, 2004. http://www.world-tourism.org/frameset/frame_sustainable.html WTO: A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezőinek és szervezőinek. Budapest: Geomédia Kiadó, 1998. WTO: Making Tourism More Sustainable: A Guide for Policy Makers, Madrid, 2005.
46
47
NÉMET SZEKCIÓ
48
VARGA Józsefné Horváth Mária Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Die tausendjährige Freundschaft von Ungarn und Polen Die tausendjährige Freundschaft von Ungarn und Polen vertritt einen bedeutenden Wert, und bietet eine wichtige Möglichkeit zur Entwicklung des kulturellen Tourismus. Diese Freundschaft gilt in erster Linie als ein sehr starkes moralisches Erbe unserer Völker, aber sie bedeutet für beide Länder auch wichtige touristische Anziehungskräfte, nämlich erscheinen die Berührungspunkte in unserer Vergangenheit als Schauplätze des Lebens von berühmten Persönlichkeiten, von historischen Ereignissen, die die Touristen mit kulturellen Interessen besichtigen können. Die kurze Zusammenfassung der gemeinsamen Geschichte von Ungarn und Polen kann für die Tourismusentwicklung wichtig sein, weil die Erinnerung an viele Gemeinsamkeiten die Interessen der potentiellen Touristen erwecken können. Daneben sollen aber auch zahlreiche, weniger bekannte Fakten ins Gedächtnis gerufen werden, die als Anziehungskraftinventar gelten können. In folgendem wird es eine Zusammenfassung der kulturellen, moralischen Werte von tausendjähriger Freundschaft beider Länder gegeben. Es gibt ein Sprichwort seit dem Mittelalter – Pole, Ungar, zwei Brüderlein –, das über die tiefe, starke Freundschaft der polnischen und ungarischen Menschen spricht. Die Wurzel dieser Freundschaft weicht sich bis zur Staatsgründung, und dauert bis heute an. So eine Freundschaft ist selten, einmalig unter den Völkern, deshalb vertritt sie einen wichtigen Wert, deshalb muss man sie bewahren und den Jugendlichen weitergeben. Ungarisch-polnische Freundschaft ist für uns nicht nur Wert und moralisches Erbe, sondern symbolisieren sie die Nachhaltigkeit. Wenn unsere Vorfahren sie 1000 Jahre lang für wichtig gehalten haben und bewahrten, ist es eine Pflicht für uns sie den jüngeren Generationen weiterzugeben. 2007 beschloss das ungarische Parlament einstimmig den 23. März als Tag der polnisch-ungarischen Freundschaft zu feiern. In Warschau erklärte das polnische Parlament diesen Märztag auch als den Tag unserer Freundschaft. Kann diese Freundschaft etwas Nützliches für den Tourismus bringen? Natürlich, diese freundliche Beziehung zwischen den Völkern kann dem Tourismus viele Vorteile und Möglichkeiten bieten. Die immer mehrer und immer öfter organisierten Veranstaltungen – Ein schönes Beispiel kann der in Poznań 2011 organisierte Tag der Freundschaft, wohin die Hunderte von Ungarn mit dem Extrazug zum Fest gefahren sind –, immer größeren Zahl ins Leben gerufene polnisch-ungarische Freundschaftsgesellschaften bringen Dynamik in gegenseitiges Tourismus. In Győr gibt es zwei Gesellschaften (Pilsudski und Sobieski), die die polnisch-ungarische Kultur pflegen, die dort ausgeführten Vorlesungen, Vergnügen bietende Musikabende bedeuten einen Anlass Polen, das Land, die Landschaften und die Menschen kennen zu lernen. Solche kulturelle Gesellschaften existieren nicht nur in vielen Städten, Dörfern von Ungarn, sondern in Polen, vor allem in Südpolen (z.B. in Krakau, in Tarnow, in Przemyśl), aber auch in Warschau sind nach Sándor Petőfi, Franz Liszt, József Antal benannten Gesellschaften. Ungarn und Polen sind historisch viele Jahrhunderte eng miteinander verbunden. Dynastische Verbindungen, gemeinsame Herrscher, gemeinsame Heiligen, kulturelle Kontakte, die zusammen gekämpfte Freiheitskämpfe und 49
Revolutionen, sind für die Vergangenheit unserer Völker charakteristisch. Die Schauplätze dieser tausendjährigen Kontakte können für den Tourismus auch viele Möglichkeiten bieten. Beide Staaten verfügen über eine tausendjährige Vergangenheit. Sowohl die polnische, als auch die ungarische Staatsgründung fanden um 1000 statt. Beide Könige, der Ungarkönig Stephan der Heilige und der Polenkönig Boleslaw der Tapfere, bekamen die Krone vom römischen Papst, und die zwei Völker haben in derselben Zeit den Christentum angenommen. Der Heilige Ladislaus, unser Ritterkönig, der sich im Mittelalter in ganz Europa einer großen Beliebtheit erfreut hat, wurde als Sohn einer Herzogin polnischer Abstammung geboren. Der Heilige Ladislaus gilt auch heute als eine Brücke zwischen Polen und Ungarn. Die in Ungarn besiedelte polnische Minderheit verehrt Ladislaus den Heiligen, als ihren Schutzpatronen. Der Ladislaus-Tag am Ende Juni ist ein Fest der Ungarn-Polen, sie feiern ihren „Nationaltag“ in der Felsenkirche auf dem Gellertberg. In der Arpaden- und Anjouzeiten verbinden unsere Völker mehrere Heiratsverbindungen. Heilige Kinga, die als Tochter vom König Béla IV. geboren wurde, und als Königin von Polen herrschte, gilt heute als Schutzpatronin von Polen. Sandomir und Wieliczka erscheinen die Schauplätze ihres Lebens. Wieliczka ist eine Stadt in Kleinpolen, in der Nähe von Krakau, wo sich ein weltberühmtes Salzbergwerk befindet. Das Salzbergwerk in Wieliczka gehört zum Weltkulturerbe, deshalb ist es eine bedeutende touristische Anziehungskraft. Aber für uns, Ungarn bedeutet es viel mehr, nämlich gibt es eine Kapelle im Bergwerk mit Statuen von Heiliger Kinga und Papst Johannes Paulus II. In der unterirdischen Kapelle wurde eine Statuengruppe aus Salz ausgestaltet, die die berühmte Szene, Erfindung des Ringes von Kinga, darstellt. Kinga ist 1999 vom Papst Johannes Paulus II. in Sandomir (Ószandec) heiliggesprochen worden, seit dieser Zeit bedeutet die Beerdigungsstelle von Kinga einen heiligen Ort für ungarischen Pilger, Touristen. Im 14. Jahrhundert war in Visegrád ein Königstreffen veranstaltet. Karl Robert und der Polenkönig Kasimir mit anderen Herrschern von Mittel-Europa wollten ihre gemeinsamen wirtschaftlichen Interessen verstärken. Auch heutzutage existiert die sogenannte Visegrád-Gruppe, deren Mitglieder nach einer Zusammenarbeit auf den Gebieten von Wirtschaft, Kultur und Wissenschaft streben. Jährlich ergibt sie nicht nur wirtschaftliche Vorteile, sondern auch Stipendien an Studenten, Promovierende und Wissenschaftler. Ludwig der Große war – wegen der Verwandtschaft – Herrscher von Ungarn und Polen auch. Er hatte drei Töchter und keinen Sohn, deshalb wählten die Polen nach dem Tod von Ludwig seine dritte Tochter, Hedwig zum König von Polen. Diese ungarische Königstochter ist auch heute als Königin Heilige Jadwiga in Polen sehr beliebt. Jadwiga heiratete den litauischen Großfürsten Wladislaw Jagiello, und nach der Heirat ließ Jageillo sich taufen und seine bisher heidnische Völker christianisieren. Hedwig tat viel für ihr polnisches Volk, für die Entfaltung der Kultur, unter anderem half bei der Neubelebung der Universität in Krakau (Jagiello Akademie). Sie ist als eine schöne, gute, beleibte Königin von Polen verehrt. Hedwig hat der Papst Johannes Paulus II. im Jahre 1997 heiliggesprochen (BIERNACKI 2007). Ihr Grabstein kann in Wawel (Der Wawel war die Residenz der polnischen Könige, der heutzutage zusammen mit der Krakauer Altstadt zum Weltkulturerbe gehört.) in der Kathedrale des Königspalastes besichtigt sein. Grenzüberschreitende polnisch-ungarische Zusammenarbeit im Bereich der Pilgerfahrtorganisationen ist auch bedeutend. Das Streben nach der Wiedergeburt der Pilgerwege ist bekannt: Pilgern, Wallfahren erleben heute eine neue 50
Renaissance. Als eine ganz neue Pilgerstraße gilt „Der Maria-Weg“. Den einen Anfang des Weges findet man in Częstochowa, und der Weg führt von Polen über die Slowakei und Ungarn bis Bosnien, und seine Stationen vertreten die MariaWallfahrtorte. Częstochowa gilt vom Mittelalter auch als ungarischer Wallfahrtsort. Wie es bekannt ist der einzige von Ungarn gegründeter Mönchsorden ist der Paulinerorden. Die ungarischen Pauliner besiedelten Częstochowa in 14. Jahrhundert, seit dieser Zeit befanden sie dort immer einen sicheren Zufluchtsort (zum Beispiel während des Kommunismus). Die einigen der dort dienenden Mönche sprechen auch heute das Ungarische. Die Bedeutung des Pilgerns steht nicht nur in der Spiritualität, sondern man kann auf den Pilgerwegen die schönsten Baudenkmäler des Landes, die Museen, geschichtsträchtige Gedenkstätten, kirchliche Pilgerstellen besichtigen, die Gastronomieangebot des Landes genießen. Also hier könnte als touristische Anziehungskraft nicht nur der sakrale Wert erscheinen, sondern die Vielfältigkeit der Gegend, der Geist oder die Spiritualität des Ortes, Schönheit der alten Gebäude, Kirchen, Kapellen, Statuen von Heiligen oder die Gasthöfe auch. Wer sich für die Literatur begeistert, der die Spuren des Dichters, Bálint Balassi suchen kann. In der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts fand er einen Zufluchtsort in Südpolen. Er lebte in verschiedenen Siedlungen von Südpolen, zum Beispiel in Krakau, Dębno, Krosno und schuf seine Gedichte über die Schönheit der Landschaft über die Macht der Liebe. Es gibt eine in beiden Ländern populäre zweisprachige Gedichtssammlung, die vom Dichter in Polen verfasste Werke enthielt (MÓSER 2004). In späteren Jahrhunderten regierten die Jagiellos Ungarn, also die Verwandtschaft in den Herrscherfamilien ist im Mittelalter ständig charakteristisch. Aber 1575 gewann Stephan Báthori die polnische Krone, als er Anna Jagiello heiratete. Báthori gilt als einer der größten polnischen König bis heute, er eroberte große Territorien vom Russland zurück, wehrte das Land von Türken, und er ist der Stifter mehreren kulturellen Institutionen, unter anderem Gründer der Universität in Vilnius. Er ist auch in Krakau, in Wawel begraben, weil diese Stadt bis zur Mitte des 18. Jahrhunderts Krönugs- und Begräbnisstätte der polnischen Herrscher war. Es soll der Name von Jan III. Sobieski erwähnt sein. Er ist als Türkenbefreier bekannt, er hat Wien, oder Gran von den Türken gerettet. Denkmäler, Statuen in Gran, in Győr und in den anderen Städten des Landes lassen an seinen Ruhm erinnern. Nach Jan Sobieski wurden mehrere kulturelle Gesellschaften (unter anderem in Győr) benannt, sie pflegen die polnische Kultur in Ungarn. Die Freiheitsliebe ist eine der wichtigsten Charakterzüge beider Völker. Revolutionen und Freiheitskämpfe zogen sich sowohl in der polnischen, als auch in der ungarischen Geschichte. Ein glanzvolles Beispiel für die nach Freiheit strebende Seele ist die Freundschaft von Bem und Petőfi. Joseph Bem kämpfte für ungarische Unabhängigkeit mit einer aus Szeklern stehende Honvedarmee an der Seite mit Petőfi. Joseph Bem – wie es in Ungarn völlig bekannt ist – war ein sehr begabter und sehr beliebter Feldherr. Seine Siege in Siebenbürgen, seine Schlachte bei Szeben, Temesvár sind die ehrenreichsten Ereignisse von Revolution und Freiheitskampf in den Jahren 1848 und 1849. Am Ende des 19. Jahrhunderts wurde ein riesengroßes Rundgemälde über den Sieg vom Bem bei Szeben und über seine Heldentaten gemahlt. Bei der Restaurierung des Bildes arbeiteten die polnischen und ungarischen Künstler zusammen. Joseph Bem ist in der Türkei gestorben, und seine Asche ist vom 1929 in Tarnow, in Bem Mausoleum bewahrt. Sein Sarkophag, seine Ruhestätte stellt einen Pilgerort für die ungarischen Touristen bis heute dar. Przemyśl, die Stadt im Südostpolen erscheint als eine weitere und wichtige 51
Anziehungskraft für ungarische Touristen. Vor dem Ersten Weltkrieg wurde um die Stadt Przemyśl eine starke Festung ausgebaut. Die Länge des äußeren Festungsrings war 45 km. 1915 jedoch wurde die moderne und gut aufgebaute Festung von den Russen erobert. Das größte Teil der Verteidiger von Festung waren Soldaten ungarischer Abstammung. Dort kämpfte auch ein bedeutender ungarischer Dichter, Géza Gyóni. Er schrieb über diesen höllischen Platz und höllischen Zustand der Soldaten mehrere Gedichte. In Budapest an der Margarethenbrücke ist ein Denkmal zum Andenken an die in Przemyśl gefallenen Soldaten errichtet. Der Zweite Weltkrieg bewies auch die Zusammengehörigkeit, Hilfsbereitschaft unserer Völker. Als der Naziarmee Polen besetzte, bot unsere Heimat den polnischen Flüchtlingen einen Fluchtort. In verschiedenen Lagern, Städten, Dörfern auf dem Gebiet von Ungarn konnten sie während des Krieges ein Zuhause finden. In Europa das einzige polnischsprachige Gymnasium befand sich in Balatonboglár. Diese Schule bedeutete eine große Hilfe bei der Bildung von jungen polnischen Generationen. Sie, die ehemaligen Gymnasiasten als Touristen kehren ganz häufig nach Ungarn zurück. In Budepest gibt es ein Denkmal an die Erinnerung der 1939 bei Katyn nach dem Befehl vom sowjetischen Diktator, Stalin hingerichteten polnischen Offizieren, Kriegsgefangenen, Zivilisten. Es war ein gewaltiges, kommunistisches Massaker, wo mehrere Tausende der polnischen Intelligenz vernichtet waren. Beim Denkmal werden jedes Jahr gemeinsame Erinnerungen organisiert. In den Fünfziger des 20. Jahrhunderts finden wir zwei Geistlichen in unserer Geschichte: Stephan Wyszyński, Kardinal der katholischen Kirche in Polen und Joseph Mindszenty Erzbischof von Ungarn, die als wahres Symbol der christlichen Mentalität, der moralischen Lebensweise galten. Wyszyński gilt als Symbol des geistigen Widerstands gegen das kommunistische Regime von Polen. Er ist in Polen als Primas des Jahrtausends verehrt. Das Leben von Joseph Mindszenty ist auch ein Beispiel der Willenstärke und der Unversöhnlichkeit (KISS GY. 2011). Diese Zeitepoche spiegelt der Film von Márta Mészáros: Der unbeerdigte Tote (in der Hauptrolle mit einem polnischen Schauspieler, Jan Nowicki) zurück. Die polnisch-ungarischen Beziehungen der jüngsten Geschichte verknüpften ganz eng die Revolutionen 1956 zusammen. Wie es gut bekannt ist, zogen die demonstrierenden Studenten in Budapest am 23. Oktober zum Denkmal von Joseph Bem, weil sie ihre Sympathie für die polnischen Ereignisse ausdrücken wollten. „Die polnischen Ereignisse“ bedeuteten den Aufstand in Posen, der von der kommunistischen Macht blutig niedergeschlagen wurde. Als Folge des Posener Aufstands brach die ungarische Revolution aus (TISCHLER 2010). Während unseres Freiheitskampfes haben sie ihre Solidarität ganz wahrhaft ausgedrückt, sammelten die einfachen polnischen Menschen und die verschiedenen Gesellschaften landesweit Lebensmittel und Geld, spendeten Blut für die ungarischen Freiheitskämpfer. Diese gegenseitige Sympathie und Solidarität sind uns bekannt, und sind für lange Zeiten charakteristisch. Eine kleine Epoche erscheint vor uns als Ausnahme: es ist die Kádárzeit. In den Siebziger und Achtziger wollte die offizielle Politik die gute Kontakte zwischen zwei Völkern zerbrechen, abschwächen. Die bewusst gefälschten Informationen über die Polen konnten die Meinungen und Solidaritätsgefühle vielen Ungarn verändern. Deshalb trat Missverständnis in den Beziehungen ein, deshalb sollen heutzutage die tausendjährig gut funktionierenden Kontakte wiederherstellen. Deshalb muss jeder Anlass ausgenutzt sein, über diesen Wert, über diese Freundschaft einer breiten Öffentlichkeit zu sprechen. Unsere guten Kontakte verstärkte die für Ungarn ausgedrückte Liebe des 52
polnischen Papstes, Johannes Paulus II. Er hat zweimal bei uns einen Besuch geleistet, und diese Besuche haben bei der Wiedergeburt, bei der Verstärkung der ehemaligen guten Beziehungen geholfen. Die Mehrzahl der ungarischen Pilgern, Touristen macht auch eine Fahrt nach Wadowice, nach Geburtsort des Papstes. Von der Wende arbeiten wir auch auf dem mehreren Bereichen des Lebens, der Gesellschaft zusammen. Nicht nur in der Visegrader Gruppe entfalten sich die Zusammenarbeit und das gemeinsame Denken, sondern seit 2004 sind die beiden Länder Mitglieder der Europäischen Union, und arbeiten sie dort auch zusammen. Seit der Wendezeit sind nicht nur die Gedanken, sondern die Grenzen frei, also vor der Möglichkeit der Tourismusentwicklung stehen keine Hindernisse. Diese erwähnte Kulturerbschaft – und die Beispiele könnten noch fortgesetzt werden – befindet sich vor allem auf den südlichen Gebieten von Polen, deshalb kann auch die Entfernung keinen Nachteil bei der Ausnutzung der bietenden Möglichkeiten vorstellen. Heutzutage wird der Kulturtourismus immer bedeutender. Zur Entwicklung dieses Tourismusbereichs braucht man die Verfertigung des touristischen Anziehungskraftinventars. Ein gründliches Inventar kann die verschiedenen Richtungen der Tourismusentwicklung zeigen. So wäre es gut und nützlich diese Werte und Schätze der ungarisch-polnischen Freundschaft in den Tourismus intensiver einzuführen.
Tag der ungarisch-polnischer Freundschaft in Poznań. 2011
Die Kulturerbschaften und Kulturlandschaften der beiden Länder bieten also viel Wert den für die Kultur interessierenden Touristen. Wie die Beispiele beweisen, können wir sehr viele Motivationen, Argumente, Ursachen zur Zusammenarbeit finden, und können wir die Kooperation auf dem kulturellen Bereiche erweitern. Es kann behauptet sein, dass die Zusammenarbeit der Völker immer bedeutender wird, diese gemeinsame Tätigkeit sowohl für uns als auch für polnische Tourismusfachleute immer größere Wichtigkeit vertritt. Unser Ziel soll es sein: Erhaltung dieses Kulturerbes, Förderung und Festigung der Sympathie zwischen beider Völker, damit diese Kontakt immer mehr Touristen zu uns ziehen. Wo unsere Kulturen in Berührung kamen, dort können verschiedene Thematische Wege nach dem gleichen kulturellen Inhalt gestaltet werden. Zwischen den thematischen Empfehlungen können entweder touristische Wege nach der zeitlichen Thematik (mittelalterliche, ... gegenwärtige Denkmäler), oder die der Spur 53
des Lebens, Tätigkeit unserer Künstler (Auf den Spuren der Dichter...), oder spirituelle Orte empfohlen sein. Tourismus scheint im wahrsten Sinne des Wortes grenzenlos und zeitlos zu sein. Deshalb kann es festgestellt sein, dass das Hauptinteresse des Tourismus die Zusammenarbeit zwischen verschiedenen Völkern war und ist auch heute. Deshalb können der nachhaltige Tourismus und die nachhaltige Regionalentwicklung eng verbunden sein.
Literatur BIERNACKI Karol 2007. Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv. Szeged KISS GY. Csaba 2011. November: a lengyel hónap. Hitel. Irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat. XXIV.évfolyam: 6-7. MÓSER Zoltán 2004. Balassi Bálint hirtelen élete/ Burzliwe życie Bálinta Balassiego. Budapest TISCHLER János 2010. Lengyel-magyar civil kapcsolatok 1956-ban. In: EgyüttRazem, Győr: 13-20.
54
Ferenc DARABOS Ph.D. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Umfassende Bewertung des aufrechterhaltbaren Tourismus von Österreich im Zusammenhang mit dem Tourismus von Ungarn 1. Einleitung Meine Themenwahl wurde durch den persönlich erfahrenen Kontrast bestimmt, durch den die Entwicklung des Fremdenverkehrs in den beiden untersuchten Ländern bzw. die Nachfrage und das Angebot gekennzeichnet sind. Die Produktionsförderungstätigkeit und die touristische Marketingtätigkeit unseres westlichen Nachbars kann ein positives Beispiel liefern, dem es zu folgen gilt. Unter Rücksichtnahme auf den grundsätzlich unterschiedlichen, aber zum Teil auch Ähnlichkeiten aufweisenden Charakter der Nachfrage und des Angebots lohnt es sich zu untersuchen, ob wir es mit Österreich aufnehmen können. Dazu sind die ausschlaggebenden Unterschiede und die in Zahlen ausdrückbare Höhe unseres Rückstandes genau zu bestimmen. Ich bin der Ansicht, dass unser westlicher Nachbar ein angemessenes und entsprechendes Maß an professionell organisiertem Tourismus darstellt. Ich denke, dass die von Österreich erbrachte Leistung ein gutes Beispiel für uns liefert und auf die wichtigsten Aufgaben hindeutet, die zur Verringerung unseres Rückstandes erfüllt werden müssen. 2. Allgemeine territoriale Daten und Bewertung der sozialen Verhältnisse unter touristischen Aspekten Die Fläche der in Mitteleuropa befindlichen und im Westen an unsere Heimat grenzenden Österreichischen Republik beträgt 84 000 km2. Die Bevölkerungszahl von Österreich ist 8,4 Millionen Personen, die Bevölkerungsdichte liegt bei 107,2 Personen/km2. Ungarn befindet sich im Zentrum des europäischen Kontinents im Karpeten-Becken, seine Fläche beträgt 93 036 km2. Die Bevölkerungszahl ist 9,972 Millionen Personen, die Bevölkerungsdichte liegt bei 107,2 Personen/km2. Die statistischen Daten dieser beiden Länder weisen viele Ähnlichkeiten auf, aber man kann den Statistiken auch einige Unterschiede entnehmen. Die untersuchten Zielgebiete können aufgrund ihrer territorialen Größe in die Klasse der mittelgroßen Länder eingeordnet werden (Ungarn liegt auf dem 108. Platz, Österreich belegt den 113. Platz). Österreich kann in neun NUTS II. Gebietsentwicklungregionen unterteilt werden. Diese Regionen stimmen mit den Bundesländern (einschliesslich Wien) überein (Vorarlberg, Tirol, Salzburg, Kärnten, Oberösterreich, Steiermark, Niederösterreich, Burgenland). In Ungarn kann man sieben solche Regionen unterscheiden (zum Stand vom 31 Juli 2011), die durch Zusammenziehung der zurzeit existierenden Komitate entstehen. Die Regionen haben in territorialer Hinsicht eine ähnliche Größenordnung. Im Gegensatz zu der Mehrheit der ungarischen touristischen Zentren, sind die Bundeshauptstädte wirklich prosperierende Fremdenverkehrszentren, die einen bedeutenden Umsatz realisieren. Die einzelnen Regionen sind solche touristischen Gebiete, die ein ausgeprägtes charakteristisches Antlitz und verschiedene Empfangslandschaften haben. Die 1,5 Millionen Personen 55
betragende Überzahl der ungarischen Population ergibt sich aus der größeren Fläche. Die Bevölkerungsdichte von Ungarn ist ebenso größer, was auf die später darzustellenden naturgeografischen Begebenheiten zurückzuführen ist (es gibt einen höheren Anteil der flachen und leichter besiedelbaren Gebiete). Wenn man bedenkt, dass die Östlichen-Alpen Österreich in voller Länge durchziehen, kann die oben erwähnte Angabe zur Bevölkerungszahl als hoch eingestuft werden. Während in Österreich eine geringe Bevölkerungszunahme von +23 % bzw. eine Stagnierung registriert wurde, liegt die Bevölkerungszunahme in Ungarn bei –0,2 %. Dies bedeutet in Ungarn auch trotz der dämpfenden Wirkung der Einwanderung eine Bevölkerungsabnahme von 10-15.000 Personen. In Ungarn ist der Anteil der Bevölkerung über 65 Jahren 17 %, die der einschlägigen Kennzahl in Österreich entspricht. Bei unserem westlichen Nachbarn ist die durchschnittliche erwartete Lebensdauer bei Männern 76 Jahre, bei Frauen 82 Jahre. In Ungarn ist die durchschnittliche Lebenserwartung 71 Jahre bzw. 78,7 Jahre. Der österreichische Wert kann sogar im europäischen Vergleich hoch genannt werden, was sich durch den hohen Lebensstandard und das wohlfunktionierende Sozialversicherungssystem erklären lässt. An dieser Stelle lohnt es sich, die positive und den inländischen Tourismus umgestaltende Wirkung des oben genannten sozialen Faktors genauer zu analysieren – und zwar unter Berücksichtigung der zahlungsfähigen Nachfrage, die von sogar im hohen Alter aktiven Personen ausgeht. Die aus Rentnern bestehende, gleich große Population stellt in beiden Ländern eine unterschiedliche zahlungsfähige Nachfrage dar. Grundsätzlich steckt das touristische Potential der aus Rentnern bestehenden Population von Ungarn in der Quantität, in qualitativer Hinsicht ist es nicht bedeutend. Die ältere österreichische und west-europäische Generation bedeutet eindeutig eine potentielle Zielgruppe. Es gibt keinen gravierenden Unterschied zwischen den untersuchten Ländern, was den Anteil der Generationen zwischen 0 und 14 Jahren bzw. 15-64 Jahren an der Gesamtbevölkerung betrifft. Auf den ersten Blick gibt es also in sozialer Hinsicht keine Differenz zwischen den beiden Ländern. Beide Altersbäume zeugen von einer sich veralternden Gesellschaft und haben eine enge Basis. Aber der Lebensstandard der arbeitsfähigen Generationen soll einer weiteren Analyse unterzogen werden – und zwar unter dem Gesichtspunkt, inwieweit die Angehörigen dieser Altersklasse in der Lage sind, touristische Unternehmen zu gründen oder sich an der inländischen touristischen Nachfrage zu beteiligen. Aufgrund des Durchschnittslohnes kann man sich Einsicht in die Lebensverhältnisse der berufstätigen Population verschaffen. Der Durchschnittslohn ist bei unserem westlichen Nachbar 2,5-mal so hoch wie in Ungarn. Man darf aber nicht vergessen, dass die Mietpreise in Österreich höher sind (eine Größenordnung von 500 Euro haben). Auch die Beschäftigungsrate ist besser, sie liegt bei 70 %, die Arbeitslosenrate beträgt 4 %. Daraus ist also ersichtlich, dass die Unterschiede, die durch gründliche Analyse ermittelt wurden, deutlich günstigere Basisverhältnisse für die inländische touristische Nachfrage schaffen. Aus diesem Grund lohnt es sich, die Höhe vom inländischen Tourismus in beiden Ländern zu vergleichen. In Bezug auf den einkommenden Tourismus kann festgestellt werden, dass die Auswahl der Population der aktiven österreichischen Berufstätigen als mögliche Zielgruppe noch weitere Möglichkeiten in sich birgt. In Österreich haben der tertiäre Sektor und das Gaststättengewerbe einen Anteil von 66 % innerhalb der kompletten wirtschaftlichen Struktur, was auf die bedeutende Rolle der Tourismusbranche hindeutet. „Wien erzielt seit Jahren äußerst große Erfolge im Konferenztourismus. Laut der Statistik von ICCA kann festgestellt werden, dass die Kaiserstadt seit Jahren zu den Städten 56
zählt, die die meisten internationalen Konferenzen organisieren.“ berichtet Eva Happ in ihrer Studie mit dem Titel „ Best practice“ im Konferenztourismus von Wien. Dementsprechend macht sich ein erheblicher Unterschied in der touristischen Leistung der beiden Länder bemerkbar. Österreich kann den Wohlstand, dessen Existenz durch die oben genannten Kennzahlen belegt werden kann, mit Hilfe des Tourismus gewährleisten. 3. Die umfassende Bewertung des touristischen Angebots und bestimmenden Faktoren unter Berücksichtigung der Konkurrenzfähigkeit
der
Im Weiteren nehme ich die Ursachen der wirtschaftlich-gesellschaftlichen Differenziertheit im Angebot unter die Lupe, danach erfolgt eine detaillerte, vergleichende, statistische Analyse der Nachfrage. Die Anziehungskraft des touristischen Angebots von Österreich ist in erster Linie den Ost-Alpen zu verdanken, die das ganze Land durchziehen. Es ist bekannt, dass 50 % der Gesamtfläche von Österreich mit Hochgebirgen bedeckt ist, ein Drittel der Gesamtfläche aus Mittelgebirgen besteht (in Ungarn befinden sich nur solche Bergzüge, die in die letztere Kategorie eingeordnet werden können, zum Beispiel das Transdanubische Mittelgebirge und das Nördliche Mittelgebirge). Die Becken und Hügellandschaften machen nur ein Fünftel der Gesamtfläche aus. Grundsätzlich ist das Klima kontinental, aber aus orografischen Gründen (wegen der Alpen) dominiert das Bergklima mit viel Niederschlag. Verständlicherweise steht der Skitourismus, der sich auf die Wintersaison beschränkt, an erster Stelle unter den touristischen Branchen. In dieser Hinsicht kann Ungarn Österreich kein Paroli bieten, obwohl das Land über neue, beleuchtbare Skipisten verfügt (z. B.: die Skiarena von Eplény im Bakony-Gebirge), die durch Einsatz einer Schneekanone mit Schnee aufgefüllt werden können. In Österreich sind die Gebirgszüge über 1500 m schneesicher, die wichtigsten Zentren befinden sich in Steiermark, Kärnten, Tirol und Oberösterreich. Die Suprastruktur ist äusserst niveauvoll, die Empfangsbedingungen kommen den höchsten Erwartungen entgegen, die Skilifte sind bequem und praktisch ausgestaltet. Die Pisten zeigen eine wesentlich größere Vielfalt. Natürlich muss man tief in die Tasche greifen, wenn man diese Dienstleistungen in Anspruch nehmen möchte: es reicht, wenn man an die Fahrtkosten, die Unterkunft und die Skipässe denkt. Während in Eplény ein Skipass 5900 Ft/Person kostet und die Kinder kostenlos einen Skipass bekommen, muss man auf dem beliebten, naheliegenden Semmering 35,5 Euro bezahlen. Der fast doppelte Preis weist auf das Preisniveau des Landes hin, das den Euro als offizielle Währung benutzt. Die österreichischen Tourismusexperten legen einen immer höheren Wert auf die Wandertouren, die in der Sommersaison in sechs Nationalparken vorgenommen werden können. Darüber hinaus wird ein großer Wert auf den Wellness und die Förderung des anderen Aktiv-Angebots gelegt. Für den östlichen Teil von Österreich ist nämlich der trockene warme Sommer charakteristisch. Aus diesem Grund sind die malerischen Seen von Kärnten (Wörther-See, Millstättersee, Ossiacher See und der Weiße See), die sich auf einem Gebiet von 50 km2 erstrecken, sehr beliebt unter den Touristen (siehe Abbildung 1).
57
Abbildung 1 Das Panorama des Wörther-Sees von der Terrasse des Marsche Restaurants aus, die an der Autobahn A2 liegt.
erstellt von Ferenc Darabos Ph.D.
Österreich ist sogar im Bereich Wassertourismus viel konkurrenzfähiger, da das Land mehr als 9000 Seen beherbergt. Damit rangiert Österreich im europäischen Spitzenfeld. In Wien (als Zentrum) wird durch den Wassertourismus der Donau ein starker Verkehr aus Deutschland nach Pressburg abgewickelt. Der Fluss bietet als Bestandteil der natürlichen Umgebung einen malerischen Hintergrund für den Fahrradtourismus, der einen wichtigen Teil das Aktivtourismus bildet. Der internationale Radweg entlang der Donau (Passau-Linz-Melk-Wien-Bad-DeutschAltenburg-Hainburg-Wolfstal) setzt sich in Richtung Pressburg fort bzw. führt in unserem Land in Richtung Schüttinsel weiter (Abbildung 2). Abbildung 2 Informationszentrale zum Fahrradwegenetz von Österreich aus der Richtung Pressburg-Petrzalka
erstellt von Ferenc Darabos Ph.D.
58
Abbildung 3 Anschlusspunkte des im Auland-Karnuntum befindlichen thematischen Fahrradweges in der Informationszentrale Petrzalka
erstellt von Ferenc Darabos Ph.D.
Die das ganze Land durchziehenden Fahrradwege sind miteinander netzartig verbunden (Kittsee aus Richtung Berg über Parndorf), so ist das Fahrradwegenetz am Neusiedler See (aus Richtung Kittse und Berg über Parndorf) mit dem Fahrradwegenetz an der Donau verbunden. An den Hauptfahrradweg schließen sich zahlreiche Nebenwege an, die einen an die jeweilige Thematik angepassten Phantasienamen haben. (Römer-Tour-Weinwandern in Carnuntum, Jakobsweg, durch die Wüste, siehe: Abbildung 3) Das habe ich persönlich erfahren, als ich die Route befahren habe. Es wäre wünschenswert, die Hauptroute nach österreichischem Muster auszubauen, die Ausschilderung durchzuführen sowie die sich anschließenden Nebenwege und Wanderrouten herauszubilden. Das östlichst gelegene und zugleich kleinste Bundesland ist Burgenland. Es hat – ähnlich wie die Pannonlandschaft - ein mildes Klima. Dank der natürlichen Gegebenheiten, der vielen Thermalbäder, der Burgen, der dörflichen Pforten sowie wegen dem Neusiedler-See ähnelt das Angebot dieses Bundeslandes am meisten dem Angebot unserer Heimat. Ungarn kann sich mit guten Chancen mit Burgenland messen. Vier Fünftel des in Ungarn befindlichen Teils des Neusiedler-Sees, der als drittgrößter Steppensee von Mitteleuropa gilt, ist mit Schilf bedeckt. Auf österreichischer Seite liegt dieser Anteil bei 50 %. Dies gewährt unseren Schwägern einen großen Vorteil in puncto Schiffsverkehr, Segeltourismus, Surfen und Urlaub in den Ortschaften, die sich am Seeufer befinden. Mozart und Salzburg, Haydn und Eisenstadt sowie die Kulturzentren des Wienerbeckens (Schönbrunn, Wien) und weitere, zum Weltkulturerbe gehörende Teile Österreichs sind die Werbeträger des kulturellen Tourismus des Landes. Die Hauptstadt ist ein konkurrenzfähiges, sogar im internationalen Vergleich bedeutendes Zentrum vom Konferenztourismus. „Man kann wohl sagen, dass sich Wien seit 1815 zu einer der wichtigsten und populärsten Konferenzstädte der Welt entwickelt hat. Zum fünften Mal in Serie hat die Stadt laut Statistik von ICCA den ersten Platz belegt.“ schreibt Éva Happ in ihrer Studie. In der Rangfolge für das Jahr 2009 steht Wien mit seinen 160 internationalen Konferenzen auf dem ersten Platz. Es wurde durch die fachmässige und professionelle Traditionspflege (in Anlehnung auf das Werk von berühmten österreichischen 59
Komponisten) sowohl in Burgenland als auch österreichweit ein „wahrer Kult“ geschaffen. Die Österreicher betreiben eine bessere und effektivere Marketingpolitik als die Ungarn. In Ungarn wurde nur der Flughafen unserer Hauptstadt nach Ferenc Liszt benannt, demgegenüber haben die Österreicher auf der Reisemesse von 2011 in Budapest eine riesige Werbetasche vorgestellt, auf der Ferenc Liszt mit Sonnenbrille dargestellt wird und dadurch seine Gestalt den jüngeren Generationen näher gebracht werden kann. Man findet Salzburg oder Graz in der Liste der Sehenswürdigkeiten, die zum Unesco-Weltkulturerbe gehören, aber hierzu gehören auch die Semmeringer Bahn, das Schloss von Schönbrunn und weitere bauliche Sehenswürdigkeiten. Unter den natürlichen Sehenswürdigkeiten sind Sachstein, Salzkammergut, die Wachau sowie der Neusiedler-See und seine Umgebung an erster Stelle zu erwähnen. Die gastronomischen Traditionen sind hier nicht so reich, obwohl das Weinangebot von Burgenland und die 200 Jahre alte Kaffeehaus-Kultur auf jeden Fall als kurios bezeichnet werden können. Die Marketingfachleute leisten zusammen mit den Organisationen, die im Hintergrund arbeiten, eine professionelle Arbeit, damit die Interessenten von den niveauvollen Dienstleistungen Gebrauch machen können. Alles in allem: unsere Kultur, die zum Weltkulturerbe gehörenden Sehenswürdigkeiten, unsere Gastronomie, unser Heiltourismus und die einzelnen aktiven Sektoren bilden eine entsprechende Grundlage für die Konkurrenz mit Burgenland, was die Qualität unseres Angebots betrifft. Dies gilt aber für den Konferenztourismus, den Fahrradtourismus, den Skitourismus den Wassertourismus und den Stadtrundfahrt-Tourismus der touristischen Zentren (mit Ausnahme von Budapest) nicht. An dieser Stelle lohnt es sich, im Zusammenhang mit dem Angebot das PreisWert Verhältnis unter die Lupe zu nehmen. Dies ergibt ein besseres Resultat für uns. Ich habe schon früher auf die relativ günstigen Preise hingewiesen, durch die Ungarn im Gegensatz zu Österreich gekennzeichnet ist. Dieser Preisvorteil macht sich auch in solchen Branchen wie der Skitourismus bemerkbar, der hinsichtlich des Angebots einen deutlichen Wettbewerbsnachteil aufweist. Laut der Erhebung der Statistik Austria halten die österreichischen Touristen Ungarn für ein solches Land, das unter den Zielländern fast das beste Preis-Wert Verhältnis aufzuweisen hat. In diesem Jahr konnte man in Ungarn etwa anderthalb so viele touristische Dienstleistungen von der gleichen Summe in Anspruch nehmen wie in Österreich. Laut Kalkulationen von Bank Austria ist Ungarn absoluter Spitzenreiter in der EU, wenn man den Preis der erbrachten Dienstleistungen in den Ländern untersucht, die zu den beliebtesten Reisezielen der Österreicher gehören: „hundert, in Österreich verdiente Euros sind 138 Euro Wert, wenn sie in Ungarn ausgegeben werden.“ - ist auf der Webseite www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/ausztria zu lesen. In dieser Hinsicht rangieren wir vor Tschechien, Kroatien, Griechenland, Frankreich und Italien. Das einzige Land, das uns überholt, ist die Türkei. Österreich kann auf Grund der Parität der Kaufkraft 1,5-mal so viele Dienstleistungen für den gleichen Geldbetrag in Anspruch nehmen wie daheim, wenn sie dieses Jahr statt des inländischen Tourismus unser Land wählen. Diese Tatsache deutet darauf hin, wie wichtig es ist, den Ausreisetourismus der beiden Länder detailliert zu analysieren und die kronologischen Änderungen zu erfassen.
60
4. Allgemeine Analyse der touristischen Nachfrage In Österreich ist die Gesamtzahl der Gastnächte zwischen 1995 und 2010 von 117,4 Millionen auf 124,8 Millionen gestiegen (Abbildung 4). Der positive Trend ist – abgesehen von der Anfangs und Abschlussperiode – seit 1998 so gut wie kontinuierlich. Der im Jahr 2009 eingetretene Rückfall lässt sich durch die Krise erklären, der positive Trend ist den früher erwähnten Anziehungskräften, Traditionen und der Marketingtätigkeit zu verdanken. In Österreich hat sich die Anzahl der Gastnächte im inländischen Tourismus zwischen 1995-2010 von 30,1 Millionen auf 35,4 Millionen erhöht (Abbildung 5), was eine Zunahme von 16 % bedeutet und einen Nachweis für die in der Einleitung schon erwähnten günstigen gesellschaftlich-wirtschaftlichen Verhältnisse liefert. Die Anzahl der Gastnächte bei ausländischen Touristen bedeutet eine etwa dreimal so hohe Größenordnung (1995: 86,9 Millionen). Dies weist ebenso auf einen positiven Trend hin, obwohl in den letzten beiden Jahren dieser Periode ein Rückfall und später eine Stagnierung eingetreten ist (89,8 Million Abbildung 5). Die gesamte Gästezahl hat sich in der untersuchten Periode von 24,1 Millionen auf 33,4 Millionen erhöht, so hat die durchschnittliche Aufenthaltsdauer im Jahr 2010 bei 3,7 Tagen gelegen. Da die Gästezahl in einem höheren Maß zugenommen hat, hat sich die Aufenthaltsdauer in dieser 15-jährigen Periode etwa um einen Tag verringert. Es gibt mehr Touristen, die nach Österreich fahren, aber weniger Zeit da verbringen. Dies kann als eine Art Anpassung an die allgemeinen Nachfragetrends gedeutet werden. Das bedeutet, dass die kürzeren Reisen immer mehr an Bedeutung gewinnen. In Ungarn ist die Gesamtzahl der Gastnächte zwischen 1995-2010 von 15 Millionen auf 19 Millionen gestiegen, das macht aber nur 15 % des in Österreich registrierten hohen Wertes aus (Abbildung 7). Im Jahr 2010 hat die Anzahl der inländischen Gastnächte bei 9,6 Millionen gelegen. Das macht nur 27 % der österreichischen Kennzahl aus (Abbildung 5-6). Im Jahr 1995 war dieser Wert noch niedriger, er hat etwa bei 6 Millionen gelegen. Abbildung 4
Die Gestalltung der Anzahl der Gastnächte in Hotellerie von Österreich zwischen 1995 und 2010 / Million
Anzahl der Gastnächte
130 125 120
Anzahl der Gastnächte
115 110 105 100 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
év
Quelle: Tourismus in Zahlen Österreichische und internationale Tourismus- und Wirtschaftsdaten 2011 april 47. Ausgabe erstellt von Ferenc Darabos Ph.D
61
Abbildung 5
Anzahl der inländischen und ausländischen Gastnächte in der Hotellerie in Österreich im Jahr 2010 /Million
35,4
Inländisch Ausländisch
89,8
Quelle: Tourismus in Zahlen Österreichische und internationale Tourismus- und Wirtschaftsdaten 2011 april 47. Ausgabe erstellt von Ferenc Darabos Ph.D Abbildung 6
Anzahl der inländischen und ausländischen Gastnächte in der Hotellerie in Ungarn im Jahr 2010 /Million
9,3
9,6
Inländisch Ausländisch
Quelle: Turizmus Magyarországon 2010 [online]. (2011.7.30) http:// www. itthon.hu/ szakmai oldalak erstellt von Ferenc Darabos Ph.D
Die Zahl der inländischen Gastnächte ist zwar in Ungarn höher als in Österreich, aber das Volumen bleibt hinter dem von Österreich deutlich zurück. In der untersuchten Periode hat sich die Anzahl der ausländischen Gastnächte von 9,5 Millionen auf 9,3 Millionen verringert. Das macht nur 10,3 % der einschlägigen österreichischen Kennzahl aus (Abbildung 5-6). Die inländischen Touristen von Ungarn haben den Anschluss an die Spitze gefunden, aber es gibt noch viele Bereiche, wo weitere Erfolge erzielt werden 62
müssten. Die Zunahme in Höhe von 60 % gilt lieber im Vergleich zu den niedrigen Basiswerten als bedeutend. Der Abschlusswert macht nur das Viertel der österreichischen Kennzahl aus. Ungarn kann bezüglich der ausländischen Gastnächte eine Stagnierung verbuchen, am Ende der genannten Periode ist sogar ein geringer Rückfall eingetreten. Die gesamte Gästezahl hat sich in der untersuchten Periode in Ungarn von 5 Millionen auf 7,3 Millionen erhöht. (21,8 % des österreichischen Wertes Abbildung 7), so hat sich die durchschnittliche Aufenthaltsdauer im Jahr 2011 bei insgesamt 2,5 Tagen eingependelt (Österreich 3,7 Tage). Wegen der mässigen Zunahme der Anzahl der Gastnächte bedeutet dies nur einen Rückgang von 1,5 Tagen im Vergleich zu der Periode vor 15 Jahren. Zusammenfassend kann festgestellt werden, dass die heimische Tourismusbranche in der untersuchten Periode einen erheblichen Rückstand aufzuholen hatte. Das Volumen des österreichischen Tourismus ist also herausragend im Vergleich zum Volumen des ungarischen Tourismus (Abbildung 7), aber die vorübergehende Abnahme der Aufenthaltsdauer stellt auch in Österreich ein großes Problem dar. Der Unterschied in der Größenordnung resultiert aus dem schon früher erwähnten vielfältigen und individuellen Angebot sowie den Traditionen der Tourismusbranche und nicht zuletzt aus den oben dargestellten wirtschaftlichen Verhältnissen des Wohlstandstaates und der effizienten Marketingtätigkeit. Abbildung 7
Die gestalltung der Anzahl der Gastnächte und der Gaste in der Hotellerie in Österreich und in Ungarn im Jahre 2010 /Million 140
124,8
120 100 80
Österreich
60
Ungarn
40 20
33,4 19
7,3
0 Die Zahl der Gastnächte
Gästezahl
Quelle: Tourismus in Zahlen Österreichische und internationale Tourismus- und Wirtschaftsdaten 2011 april 47. Ausgabe Turizmus Magyarországon 2010 [online]. (2011.7.30) http:// www. itthon.hu/ szakmai oldalak erstellt von Ferenc Darabos Ph.D
63
4.1 Analyse des gegenseitigen Touristenverkehrs
Ungarn liegt in der Rangfolge der Länder, aus denen Touristen nach Österreich kommen, aufgrund der Zahl der Gastnächte auf dem zehnten Platz – und zwar mit einem Anteil von 1,3 % (1,5 Millionen Touristen). In Bezug auf die Gastnächte wurden in Ungarn 742.170 Touristen (+1%) aus Österreich registriert, was nach Deutschland zum zweiten Platz reicht. Nach Österreich folgten das Vereinigte Königreich und Italien. Wenn man die touristische Bilanz von Ungarn und Österreich unter die Lupe nimmt, ist ersichtlich, dass die Bilanz von Österreich positiv ausfällt. Die Ungarn verbringen nämlich zweimal so viele Gastnächte in Österreich wie die Österreicher bei uns. Trotzdem belegt Österreich den zweiten Platz unter den Ländern, die Touristen nach Ungarn „schicken“. Die steigende Tendenz ist von großer Bedeutung. Da Deutschland mit Abstand der Beste in der Rangliste ist, hat Österreich einen großen Rückstand aufzuholen. Unsere „Schwager“ nehmen während ihres kurzen Aufenthaltes in Ungarn auch andere Dienstleistungen in Anspruch. Unter diesen Dienstleistungen sind der Heiltourismus und die kulturellen Programme am meisten gefragt. Wir sollen mit Ländern wie Italien, Deutschland, Kroatien und Spanien konkurrieren (so sieht das Spitzenfeld aus), um die österreichischen Touristen herzulocken. Das Übergewicht der mediterranischen Länder in der Rangliste lässt darauf schließen, dass das niveauvolle Angebot der Sommersaison am wichtigsten ist. 4.2 Die saisonale Schwankung in Touristenverkehr der beiden Länder, die Motivation der Touristen
In Österreich steigt die Anzahl der Gastnächte in der Wintersaison an, die von der Größenordnung her mit der Anzahl der Gastnächte in den restlichen Sommermonaten übereinstimmt. In den Wintermonaten ist die Anzahl der besetzten Betten insgesamt um 3-4 % höher. In Ungarn nimmt die Anzahl der Gastnächte im Juli und August um 14-16 % zu. In der Vor- und Nachsaison sinkt dieser Wert auf 10 % und nimmt in den Wintermonaten ständig ab, bis er die Höhe von 4-6 % erreicht. Für Ungarn bedeutet die Beschränkung von Tourismus auf eine einzige Saison (den Sommer) und der launische Charakter des Sommerwetters einen gewaltigen Wettbewerbsnachteil. 60 % der befragten Touristen haben sich im Jahr 2008-2009 wegen der schönen Landschaften für Österreich entschieden, 48 % von ihnen wegen den Bergen. Die Preise stehen am Ende der Liste, nur 29 % der befragten Personen haben den Preis als möglichen Beweggrund für eine Reise nach Österreich erwähnt. Die wichtigsten Motivationsfaktoren und Gefühle lassen sich wie folgt beschreiben: man fühlt sich hier wohl, Natur, Sport Erholung, Familie und Freunde. Die Gesundheit und die Entdeckung neuer Angebote sind nur am Ende der Liste aufgetaucht. Für die Touristen stellen also in erster Linie die naturbezogenen Faktoren eine wichtige Anziehungskraft dar. Was Ungarn betrifft, sind der Besuch von Verwandten, der Urlaub an Gewässern, der Business-Tourismus und die Stadtbesichtigung die wichtigsten Motivationsfaktoren für die ausländischen Touristen.
64
5. Analyse der wirtschaftlichen Leistung von Tourismus
Es lohnt sich, die wirtschaftliche Leistung von Tourismus in den beiden Ländern miteinander zu vergleichen. Die in UD $ ausgedrückten, aus Tourismus resultierenden Einnahmen von Österreich haben im Jahr 2009 das 3,5-fache der inländischen Einnahme ausgemacht (Abbildung 8). Das bildet eine gute Grundlage für uns, da der Unterschied zwischen den Gastnächten das 6,6-fache zu Gunsten unseres Nachbarlandes ist. Die touristischen Ausgaben haben im Vergleich zu den Einnahmen ein normales Verhältnis zueinander. In Österreich beträgt dieses Verhältnis 54 %, in Ungarn 64 %. Der Saldo ist in beiden Ländern positiv. Österreich kann einen 4,3-mal so hohen Saldo verbuchen wie Ungarn. Daraus ist ersichtlich, dass die ausländischen Touristen bereit sind, relativ viel Geld in Ungarn auszugeben, aber das kompensiert nicht die entfallenden Gastnächte. Österreich nimmt mit der oben geschilderten Bilanz die gleiche Position wie Frankreich, Griechenland; Ungarn, Tschechien und Polen ein. Abbildung 8. Der Devisensaldo einzelner europäischer Länder aus dem Touristenverkehr im Jahr 2010, in Millionen US Dollar
Quelle: Tourismus in Zahlen Österreichische und internationale Tourismus- und Wirtschaftsdaten 2011 April 47. Ausgabe
6. Zusammenfassung, Fazit
Aus der obigen Analyse ist zu entnehmen, dass die natürlichen, gesellschaftlichen und wirtschaftlichen Gegebenheiten von Österreich eine bessere Konkurrenzfähigkeit auf dem internationalen Markt von Tourismus zur Folge haben. WTO hat Österreich im Jahr 2009 aufgrund der auf eine Person entfallenden 65
Einnahme (2320 US Dollar) aus Einreisetourismus als ersten unter den entwickelten Ländern eingestuft. Die Devisenbilanz von Ungarn aus Tourismus macht etwa ein Viertel des österreichischen Devisensaldos aus. Von Tourismus der beiden Länder profitiert Österreich mehr, was seinen einzigartigen natürlichen Gegebenheiten und dem Tourismus mit zwei Hauptsaisons im Jahr zu verdanken ist. Zurzeit besteht unser einziger Wettbewerbsvorteil in dem günstigen Preis-Wert Verhältnis, das sogar im internationalen Vergleich als herausragend gilt. Dadurch kann aber der Vorteil der mediterranischen Länder, der von ihren Grundzügen und ihrer Suprastruktur herrührt, nicht kompensiert werden. Eine potentielle Möglichkeit zum Durchbruch bietet die weitere qualitative Entwicklung des gesundheitstouristischen Angebots, das in österreichischer Relation sogar zurzeit der aktuellen Nachfrage entspricht. Die Einnahmen aus Tourismus können durch die Erhöhung der Gastnächte verbessert werden. Um dieses Ziel zu erreichen, muß das Marketing unbedingt gefördert werden. Diese Studie liefert einen Nachweis dafür, dass gewisse heimische touristische Dienstleistungen (z. B.: Heiltourismus, Wellness) auch unter österreichischen Touristen beliebt sind. Das in dieser Nachfrage steckende Potential könnte man besser und effektiver ausschöpfen. In Österreich sind die thematischen Karten, die Radtourrouten in Richtung Pressburg darstellen, kostenlos erhältlich. Man kann zu Recht die Frage stellen, ob die Touristen (nach der Abschaffung der Grenzen) am Treffpunkt von 3 Ländern überall so detailliert über die Durchfahrtsmöglichkeiten in drei Richtungen informiert werden können müssen. Gemäss dieser Studie lautet die Antwort wie folgt: auf jeden Fall. Dazu müssen auf jeden Fall Fahrradwege in der Grenzregion von Ungarn errichtet werden. Die Donau endet nämlich nicht an Pressburg, es gibt einen Fahrradwegekorridor auf der Schüttinsel. Die kulturellen, religiösen und gesellschaftlichen Werte und Traditionen ergeben zwangsläufig die Verknüpfung der betroffenen drei Länder und das westtransdanubische Angebot ist sehr vielfältig. Aus diesem Grund soll man nach der Ankunft in Ungarn nicht unbedingt Budapest als nächste Destination wählen. Diese Region mit 3 Grenzen (also das Tor des Westens) birgt noch sehr viel Potential in sich. Wenn dieses Potential entsprechend ausgeschöpft würde, könnte man die Bürger von Österreich und die der ganzen Welt viel leichter auf Mittel-Europa aufmerksam machen. Für die Erfüllung dieser schönen Aufgabe müssen die heimischen regionalen Organisationen, die für Destinationsmanagement zuständig sind, in der Zukunft eine grössere Verantwortung übernehmen.
66
7. Literaturverzeichnis
HAPP Éva : „Best practice”a konferenciaturizmus területén: Bécs. In: Nemzetközi turisztikai elemzések osztrák-magyar viszonylatban. Győr Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 2011 p. 77-85 KASPAR Claude - FEKETE Mátyás: Menedzsment a turizmusban Bp.: BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar- Magyar Svájci Turisztikai Továbbképző Intézet 1999. p.255 KASPAR Claude: Turisztikai alapismeretek I.kötet Bp.:Excel Kht 1997. p. 116 KASPAR Claude: Turisztikai alapismeretek II.kötet Bp.: Excel Kht. 1997. p. 67 LENGYEL Márton : A turizmus általános elmélete Lengyel Márton 2002. p.222 TDM Kézikönyv Szerk.:Lengyel Márton: Bp.:Heller Farkas Főiskola 2008. p.216 ULRICH H.: Management. Bern Haupt 1984 p.11 Wirtschaftskammer Österreich, Bundessparte Tourismus und Freizeitwirtschaft: Tourismus in Zahlen Österreichische und internationale Tourismus- und Wirtschaftsdaten 2011 april 47. Ausgabe p. 82 Turizmus Magyarországon 2010 [online]. (2011.7.30) http:// www. itthon.hu/ szakmai oldalak http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/ausztria ar ertek szempontbol vezetunk (2011.7.30)
67
Eva HAPP Westungarische Universität Apáczai Csere János Fakultät Farbige Veranstaltungen – Ist „grün“ der Gewinner?
Die Nachhaltigkeit im Tourismus ist seit Jahren ein wichtiges Forschungsthema; von ihrer Realisation kann man immer öfter Zeuge sein. Auch im Bereich Veranstaltungsorganisation kann man den Ausdruck „grüne Veranstaltungen“ öfters hören. Wie kann man in den verschiedenen Bereichen Veranstaltungsorganisation die Nachhaltigkeit realisieren? Wie wird eine Veranstaltung „grün“? Über was für Kriterien soll eine „grüne Veranstaltung“ verfügen, um umweltfreundlich zu sein? Darüber hinaus gibt es noch eine wichtige Frage: Kann das Zeichnen „grüne Veranstaltung“ auch die Konsumenten und die Touristen beeinflussen? In meiner Forschung suche ich nach Antworten auf diese Fragen. Ich verwende neben den sekundären Informationen auch primäre Forschungsdaten basierend auf einer Umfrage. Schlüsselwörter: Konferenztourismus, Konkurrenzanalyse, Einflussfaktoren 1. Einführung
Egal ob eine Ausstellung, Konzert oder Konferenz – bei jeder Veranstaltung können Umweltaspekte in den Blick gerückt werden und jeder Veranstalter kann etwas tun, um mit natürlichen Ressourcen schonend umzugehen Zum ersten Mal ist bei den Olympischen Spielen 1992 in Albertville Frankreich die Sorge um die Umwelt gestiegen. Danach, 1994, führte diese Sorge zu den ersten "grünen Spielen" in Lillehammer, Norwegen. Das Olympische Organisationskomitee von Lillehammer erhielt für die Festlegung von Umweltstandards die UNEP 500 Global Award. 2. Umweltschutz und Nachhaltigkeit – mehr als schöne Worte
Das Konzept der Nachhaltigkeit beschreibt die Nutzung eines regenerierbaren Systems in einer Weise, dass dieses System in seinen wesentlichen Eigenschaften erhalten bleibt und sein Bestand auf natürliche Weise regeneriert werden kann. Im ursprünglichen Wortsinn („längere Zeit anhaltende Wirkung“) und im übertragenen, ursprünglich forstwirtschaftlichen Sinn („forstwirtschaftliches Prinzip, nach dem nicht mehr Holz gefällt werden darf, als jeweils nachwachsen kann“), entstammt das Wort von „nachhalten“, mit der Bedeutung „längere Zeit andauern oder bleiben“. Im modernen Sinn kommt der Gedanke hinzu, dass auch in anderen Bereichen etwas andauern, bleiben, nachwirken oder haltbar sein kann oder soll noch lange nachdem es gebaut oder in Bewegung gesetzt wurde.
68
3. Wann ist eine Veranstaltung “grün”?
Egal ob mehrtägiges Kulturfestival, großes Schuljubiläum oder Fachkongress – all diese Veranstaltungen haben gemein, dass sie enormen Energieaufwand (für Licht, Ton, Heizung oder Kühlung), eine hohe An- und Abreisedichte von Besuchern und Referenten /Künstlern und nicht zuletzt jede Menge Müll hervorrufen. Auf all diesen Feldern lässt sich durch gezielte und strategisch durchdachte Maßnahmen sehr viel Energie sparen und aktiver Umweltschutz betreiben. Der Leitgedanke dazu lautet: Reduzierung ist gut, Vermeidung ist besser. Nachhaltiges Veranstaltungsmanagement (auch bekannt als Ereignis Begrünung) wird verwendet, um ein Ereignis mit besonderer Sorge für ökologische, wirtschaftliche und soziale Probleme zu produzieren. Nachhaltigkeit im EventManagement umfasst sozial und ökologisch verantwortliche Entscheidungen in der Planung, Organisation und Durchführung von und Teilnahme an einer Veranstaltung. Es beinhaltet auch nachhaltige Entwicklungsprinzipien und Praktiken auf allen Ebenen der Veranstaltungsorganisation und soll sicherstellen, dass ein Ereignis verantwortungsvoll gehostet wird. Es ist ein Gesamtpaket von Maßnahmen bei einer Veranstaltung, das auf integrierte Weise realisiert werden muss. 4. Die wichtigsten Bausteine “grüner” Veranstaltungen und Events
Als Einzelkämpfer hat kein Veranstalter eine Chance, den Weg zum „Green Event“ erfolgreich zu gehen. Er braucht dazu Partner, intern im Team und extern mit seinen Geschäftspartnern. Und auch die Besucher müssen als „Green Event“Partner gewonnen werden. Die Schlüsselrolle spielen z. B. Kunden, Veranstalter, Orte, Subunternehmer und Lieferanten. Wer den Weg zum „Green Event“ neben der zeitlichen Planung in Teilbereiche einteilt, tut sich leichter mit der Überzeugungsarbeit und auch mit der Durchführung. - Der richtige Veranstaltungsort Nicht immer hat der „Green Event“-Aspirant die Chance, sich den Veranstaltungsort selbst auszusuchen. Je nach Veranstaltung kommen geschlossene oder offene Orte in Frage. Überall gibt es „grüne“ Handlungsspielräume. Für beide gilt gleichermaßen als erster Punkt die Erreichbarkeit mit dem öffentlichen Personennahverkehr und dem Fahrrad. Geschlossene Räume: Hotels, Konferenzräume oder -zentren und Messegebäude können auf Umweltverträglichkeit hin überprüft werden: bezüglich der Dämmung, Stromversorgung, Heizung, Küche, Abfallentsorgung. Veranstaltungen auf offenem Gelände: Wichtig ist hier fürs Erste die vorhandene Infrastruktur, also die Ausstattung mit einem festen Leitungssystem für Wasser, Abwasser und Strom. Dieselgeneratoren zur Stromerzeugung sind bei „Green Events“ keine Option. Nach der Veranstaltung muss man – nach Absprache mit dem Eigentümer – ein ökologisch sensibles Gelände renaturieren und in den alten Zustand bringen. - Anreise/Gästetransport Das Thema Transport ist ein wichtiger Baustein auf dem Weg zum „Green Event“, da die An- und Abreise der Gäste und Teilnehmer sowie der Transport von Material und Waren enorm energieaufwändig ist. Gleichzeitig besteht hier eine große Chance, das grüne Gedankengut nachhaltig unter die Menschen zu bringen und 69
einen großen und sichtbaren Beitrag zum Umweltschutz zu leisten. Der Ort soll gut mit dem öffentlichen Personennahverkehr (ÖPNV) erreichbar sein und ausreichend Fahrrad- Parkplätze bieten. - Catering/Teilnehmerverpflegung Essen und Trinken sind ein wichtiger Schlüssel zum Erfolg auf dem Weg zum „Green Event“. Hier wird das Publikum direkt mit allen Facetten des UmweltGedankens konfrontiert: Bio schmeckt gut, ist gesund, fördert die nachhaltige Landwirtschaft und ist – gewusst wie – kaum teurer. - Richtiger Umgang mit Wasser und Energie Wasser ist ein knappes Gut und – zumindest aus Umweltsicht – leider viel zu günstig. Dadurch ist der Spargedanke bedauerlicherweise noch nicht sehr stark ausgeprägt. Die wichtigste Regel lautet, so wenig wie möglich zu verbrauchen. Wo Wasser fließt, fließt auch Abwasser! Deshalb ist Regel Nummer eins dicht gefolgt von Regel Nummer zwei: Die Wasserverschmutzung sollte so gering wie irgend möglich gehalten werden. Als Regel drei gilt auch hier: Den nachhaltigen Umgang mit Wasser deutlich durch anschauliche Informationen darstellen. Die Energieversorgung einer Veranstaltung ist extrem klimarelevant. Um eine Veranstaltung möglichst klimafreundlich zu gestalten, heißt es zum einen Energie zu sparen und zum anderen auf Energieeffizienz zu achten. - Abfall/Müllentsorgung Müll ist die greifbarste Herausforderung auf dem Weg zum „Green Event“, denn er ist ein deutlich sichtbares Problem. Die Reduzierung, Trennung und Beseitigung des Mülls hat hohe Priorität. Bei den Partnern ist es wichtig, das Müll-Problem von Anfang an deutlich herauszustellen, Lösungsvorschläge aufzuzeigen und auf die Vorbildfunktion für die Besucher hinzuweisen. Hier helfen exakte Angaben auf InfoBlättern und ein deutlich erkennbares Trennungssystem. Besonders wichtig ist die Reduzierung des Restmülls. 5. Vorteile der Event-Begrünung
Ereignisse sind sehr ressourcenintensiv und können negative Umweltauswirkungen für die Stadt und Bevölkerung haben. Weltweit werden immer mehr Ereignisse auf eine ökologisch, sozial und wirtschaftlich verantwortliche Weise abgewickelt. Viele internationale Unternehmen machen Ökologisierung zu einem Teil ihres Ausschreibungsverfahrens. Ökologisierung sollte die negativen Auswirkungen auf die Umwelt verringern, und ein positives und dauerhaftes Vermächtnis für die lokale Gemeinschaft hinterlassen. Im Folgenden soll auf die wichtigsten positiven Wirkungen der Begrünung eingegangen werden. Sie sollten von Organisatoren, Teilnehmern, Dienstleistern und der lokalen Gemeinschaft beachtet werden: - Kosteneinsparungen: Energiesparung, Reduzierung der Abfälle, Verkauf lokaler Produkte; einfach weniger verbrauchen, um Geld zu sparen - Positiver Ruf: eine grüne Veranstaltung ist eine sehr sichtbare Demonstration des Nachhaltigkeits-Engagements Ihres Unternehmens; sie unterstützt die globalen Aktionen gegen den negativen Einfluss der globalen Erwärmung; - Innovationen im Umweltschutz: Bemühungen zur Förderung innovativer Technologien und Techniken, die zu mehr Ressourceneffizienz führen
70
- Steigerung des Umweltbewusstseins: jedes Ereignis bietet eine einzigartige Gelegenheit zur Sensibilisierung der Teilnehmer, Mitarbeiter, Dienstleister und der lokalen Gemeinschaft für die Vorteile der nachhaltigen Lebens-, und Wohnstils; es verstärkt die beste Umweltpraxis in der Region. - Gesellschaftlicher Gewinn: bei sorgfältiger Umsetzung kann das Ereignis die Region durch Schaffung von Arbeitsplätzen, Auswahl regionaler Lieferanten, bessere Arbeitsbedingungen fördern; es dient als Katalysator für soziale Verbesserungen - Entscheidungsbeeinflussung: durch den Austausch von Normen, und Einführung neuer Wege des Verhaltens können verschiedene Organisationen motiviert werden; ökologische und soziale Verbesserungen sind in ihre Veranstaltungen einzuführen. - Return on Investment (Kapitalverzinsung): durch Begrünung werden sie nicht nur Kosten reduzieren, sondern auch strategische Chancen erhöhen 6. Primäre Forschungsdaten
Anhand einer Umfrage unter 107 Menschen versuche ich die Frage zu beantworten, ob man in Ungarn schon über „grüne“ Veranstaltungen gehört und an ihnen teilgenommen hat. In den nächsten Tabellen werden die demografischen Daten der Befragten dargestellt. Tabelle 1.: Das Alter und Geschlecht der Befragten
Quelle: Eigene Umfrage Tabelle 2. : Schulabschluss der Befragten
Quelle: Eigene Umfrage 71
Tabelle 3. : Wohnort der Befragten
Quelle: Eigene Umfrage
Im ersten Teil der Umfrage wurde gefragt, an welchen Veranstaltungen die Befragten binnen eines Jahres teilgenommen haben. Sie konnten mehrere Veranstaltungen auswählen. Meistens wurden Ausstellungen und Festivals, bzw. Karnevals angeführt. Tabelle 4.: Teilnahme an verschiedenen Veranstaltungen
Quelle: Eigene Umfrage
Die Befragten haben auch über die Häufigkeit der Teilnahme berichtet. Die meisten nehmen 2-3mal im Jahr an einer Veranstaltung teil. Alle haben wenigstens an einer Veranstaltung teilgenommen. Etwa 40 % der Befragten haben gesagt, dass sie 4mal oder mehrmals im Jahr Veranstaltungen besuchen.
72
Tabelle 5.: Häufigkeit der Teilnahme
Quelle: Eigene Umfrage
Etwa 40 % der Befragten haben schon über „grüne“ Veranstaltungen gehört. Erst seit einigen Jahren sind in Ungarn „Green Events“ präsent, also meiner Meinung nach, habe ich ein sehr gutes Ergebnis bekommen. In Ungarn ist es sehr schwer, die Menschen von der Wichtigkeit der Nachhaltigkeit zu überzeugen. Tabelle 6.: Bekanntheitsgrad des Ausdrucks „grüne Veranstaltung“
Quelle: Eigene Umfrage
14 Personen, also etwa 13 % der Teilnehmer haben schon an einer „grünen“ Veranstaltung teilgenommen. Ich glaube, dieses Ergebnis ist leider sehr schlecht. Obwohl es schon auch in Ungarn mehrere „grüne“ Veranstaltungen gibt, und etwa 40 % der Befragten schon darüber gehört haben, haben nur wenige an so einer Veranstaltung teilgenommen. Hier haben wir noch sehr viel zu tun. Die Teilnehmer haben auch mitgeteilt, was sie da gefunden haben: • Selektive Abfallsammlung (11 Personen) • Sparsame Energieverwendung (7 Personen) • Reduzierung und Neutralisierung verbleibender, unvermeidbarer CO2 Emissionen (8 Personen) • Reduzierung der Papierverwendung (8 Personen) • Umweltbewusster Umgang mit Wasser (3 Personen) 73
• •
Möglichkeiten für umweltbewusste Ernährung (6 Personen) Sonstiges: Ökologischer Fußabdruck, umweltbewusste Erziehung, biologische Landwirtschaft
Die nächste Frage war: Wird Ihre Teilnahme an einer Veranstaltung dadurch beeinflusst, ob sie „grün“ ist? Etwa 40 % der Befragten meinen, dass es ein wichtiger Einflussfaktor ist, ob die Veranstaltung umweltfreundlich ist oder nicht. Tabelle 7.: Beeinflussung der Teilnahme
Quelle: Eigene Umfrage
Bei der nächsten Frage konnten die Befragten auf einer 5er-Skala die Wichtigkeit der Faktoren bewerten. Sie denken, dass alle Faktoren, bis auf umweltbewusste Ernährung, gleich wichtig sind. Tabelle 8.:Wichtigkeit der Faktoren 1.
Quelle: Eigene Umfrage
74
Die nächste Tabelle zeigt den Durchschnitt, den Median und den Modus der Antworten. Der Median oder Zentralwert ist ein Mittelwert für Verteilungen in der Statistik, der Modus ist bei einer empirischen Häufigkeitsverteilung der häufigste Wert. Die Werte beweisen, dass alle Faktoren wichtig sind. Tabelle 9.:Wichtigkeit der Faktoren 2.
Quelle: Eigene Umfrage
7. Zusammenfassung
Nachhaltigkeit ist ein zentrales Thema in der heutigen Gesellschaft. Abgesehen von Nachhaltigkeit im Sinne einer langfristig anhaltenden Erinnerung bei Teilnehmern einer Veranstaltung spielt dieser Begriff in der Veranstaltungsbranche auch hinsichtlich des ökologischen Gedankens eine zunehmend wichtige Rolle. Es gibt schon auch in Ungarn „grüne“ Initiativen, aber leider sind sie nicht bekannt genug. 2010 sind in Ungarn schon 38 „grüne“ Veranstaltungen organisiert worden. Es gibt schon einige „grüne“ Veranstaltungsorte, die sehr viel für die umweltfreundlichen Veranstaltungen getan haben. (z.B.: SZTE Kongresszentrum in Szeged, REC Konferenzzentrum in Szentendre). Wir haben schon „grüne“ Hotels sowohl in Budapest als auch in der Provinz, und in der Kommunikation des Landes können wir über „grüne“ Destinationen (Ungarn, Budapest) sehr viel hören. "Die Veränderung der Ansatz gilt sowohl für die Angebots-und Nachfrageseite. Die Verbraucher sollten sich bewusst sein, und die positiven und negativen Auswirkungen von komplexen Umgebungen kennen. Sie müssen die Verantwortung haben - für den Tourismus, und die Umwelt für zukünftige Generationen zu bewahren. Die Dienstleister sollten sich bewusst sein und danach streben, eine ausgewählte Lage, die schädlichen Auswirkungen der Abschirmung, Schutzsysteme oder komplexen Satz zu erreichen. Diese Änderung mit der Hilfe der multidirektionalen Informationen, führt nicht nur die Erhaltung des Lebensraums, sondern der individuellen Existenz auch. " (DARABOS, 2008)
75
Literaturverzeichnis
Darabos F. (2008.): A környezeti hatások szerepe a wellness turizmusban. Apáczai Napok Tanulmányok 2007 NYME AK 478-484 pp. Deutscher Bundestag, 14. Wahlperiode: Schlussbericht der Enquete-Kommission Globalisierung der Weltwirtschaft – Herausforderungen und Antworten Drucksache 14/9200, 12. Juni 2002. Duden - Deutsches Universalwörterbuch. 4. Aufl. Mannheim 2001 Events: Das Gleiche in Grün, Behörde für Stadtentwicklung und Umwelt, www.umwelthauptstadt.hamburg.de Független Ökológiai Központ Alapítvány(FÖK): Ajánlások zöld fesztiválok szervezéséhez www.capetown.gov.za/environment: SMART EVENTS HANDBOOK, 2010 www.u-szeged.hu/kongresszusikozpont (2012. 04.10.) www.zoldovezet.info (2012. 04.10.)
76
JAKAB Petra Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, idegenforgalmi referens Stadtmarketing – Smart city 1. Einleitung und theoretischer Hintergrund
Im dritten Jahrtausend erleben wir die Zeit der Marktwirtschaft, alles kann verkauft werden, auch wenn sich der Wert nicht in Geld materialisiert. Nicht nur bei den Waren und Dienstleistungen gibt es einen Wettlauf um die diskretionale Nachfrage, sondern auch die Städte wettlaufen um Investoren, Touristen, Bewohner. Das Stadtimage, oder modisch gesagt, die Stadtmarke/der Stadtbranding ist eine Tätigkeit, bei der die Siedlungen ein positives Bild von sich zu strahlen bestreben (Szakál, 1998), um bei dem globalen Wettbewerb der Standorte auf der Spitze einen Platz zu bekommen. Stadtmarketing ist die Aufgabe, in deren Rahmen schon seit Jahrhunderte dieser Wettlauf läuft, aber heutzutage wurde das bewusste Handeln bei dem glokalen Wettlauf wegen der immer wichtigeren Rolle der Standortfaktoren noch nötiger. In Győr konzertriert sich die Stadtmarketing-Tätigkeit bei der städtischen Selbstverwaltung. Natürlich gibt es gesellschaftliche Organisationen, Institutionen, die sich den Zielgruppen gemäß mit Förderung der Wirtschaft, der Investitionen beschäftigen, oder im Bereich des Tourismus tätig sind, und mit Organisierung von Veranstaltungen, mit Attraktionenentwicklung die Aufmerksamkeit auf unsere Stadt lenken, und so immer mehr Besucher in die Stadt locken, oder das Komfortgefühl, die Lebensqualität der Einwohner mit Verbesserung des Stadtbildes und seiner Inhalt steigern. Doch vor allem die lokale Verwaltung hat die Rolle die Stadtmarketing-Tätigkeit zu organisieren, aufgrund ihrer finanziellen Ressourcen und ihres zentralen Wirkungsfeldes. Laut des theoretischen Hintergrunds der regionalen oder lokalen Wirtschaftsförderung sind in den entwickelten Regionen Ungarns, so in WestTransdanubien die Merkmale des Übergangs aus der investitionsgeleiteten Entwicklungsphase in die innovationsgeleitete Entwicklungsphase zu bemerken (Lengyel, 2010). Laut des Modells mit drei Teilnehmern konzentriert sich die Stadtentwicklungstätigkeit nicht vor allem bei der lokalen Verwaltung und bei ihrer Organisationen, die früher in den infrastruktur- und investitionsgeleiteten Entwicklungsphasen hauptsächlich durch den Ausbau der grundlegenden Infrastruktur und durch lokale Steuerbegünstigungen die entsprechenden Standortfaktore für den Einstrom des ausländischen Umsatzkapitals zu sichern versuchten. Die Hauptaufgabe der innovationsgeleiteten Entwicklungsphase ist die Bedingungen für den Wissenstransfer und die innovative Wirtschaft durch die Unterstützung der Wirkung der dynamischen Agglomerationsvorteile und der positiven lokalen Externalien zu schaffen (Lengyel, 2010). So beteiligen sich die anderen zwei Akteure des Modells, die gesellschaftlichen und zivilen Organisationen, der Forscherhintergrund, die Universität, d.h. die Akteure des öffentlichen und wissenschaftlichen Milieus, bzw. die Teilnehmer der lokalen Wirtschaft an dem Stadtmarketing, durch die Erarbeitung, Durchführung und Monitoring lokaler Pläne und Konzeptionen. 77
2. Stadtentwicklung in Győr, orientiert nach Zielgruppen des Stadtmarketings 2.1.
Schwerpunkte Investoren)
der
Stadtentwicklung
–
Wirtschaft
(Zielgruppe:
- Mobilis – Fachausbildng, HR Das in Ungarn einzigartige Mobilis Interaktive Ausstellungszentrum präsentiert die Wunder der Fahrzeugproduktion auf spektakuläre Weise, mit Hilfe interaktiver Ausstellungsgegenstände und physischer Shows. Es soll den Kindern und Jugendlichen die Lust auf die Orientierung nach den betroffenen Berufen erwecken. - Kooperation der Széchenyi István Universität und Audi Hungaria Motor Kft. Die Széchenyi István Universität ist Flaggschiff der Fachausbildung, daneben pflegt auch in anderen Bereichen enge Kontakte mit der Stadt. Die Hauptrichtung der Expertenausbildung ist gemäß der industriellen Traditionen von Győr die Ingenieurausbildung. Der ungarische Standort der Audi AG, die AHM hat einen Lehrstuhl für Verbrennungsmotoren gegründet, und sichert Praktikantenstellen für die Studenten. Die Zusammenarbeit der Selbstverwaltung, der Audi und der Universität bedeutet den Schlüssel der fortläufenden Entwicklung in der Stadt und in der Region, was auch die gemeinsame Verwendung des Slogens: „Die Zukunft wird in Győr gebaut.” ausdrückt. - Universitätsentwicklung (Inno-share, ÚT) Die Széchenyi István Universität wurde im Rahmen des Institutentwicklungsprojekts 2008-2013, das 15 Milliarden Forint kostet, unter anderen mit mehreren neuen Gebäuden – Inno-share, ÚT (neues Wissenszentrum) bereichert. Ziel der größten ungarischen Universitätentwicklung war, die SZE zu einem modernen, den Herausforderungen des XXI. Jahrhunderts entsprechenden Bildungszentrum zu entwickeln. Die modernen Räume der neuen Gebäude schaffen für die Studenten inspirierende Atmosphäre. Sie sind mit modernen Sicherheitstechnik, intelligentem Betrieb und familienfreundlichen Dienstleistungen ausgestettet. 2.2.
Schwerpunkte der Stadtentwicklung – Tourismus (Zielgruppe: Touristen)
- Besucherzentrum im Rahmen des „Nyugat-dunántúli Operatív Program” In der Mitte der Fußgängerzone von Győr wurde ein modernes, mit der modernsten Infrastruktur ausgestattetes Besucherzentrum eröffnet. Das Büro für Touristeninformation, das auch den Stadtbewohnern zahlreiche Dienstleistungen bietet, hat seinen Platz im ersten Stock bekommen. Daneben dient ein Koferenzraum den Pressekonferenzen der Stadt. Neben dem Back-office Büro der touristischen GmbH. der Stadt finden die Besucher noch eine aufsichterregende interaktive Ausstellung über Győr, die Kleinregion, sowie über Pannonhalma und die Kleine Schüttinsel. Im Erdgeschoss gibt es im Souvenirshop die Möglichkeit, typische Produkte von Győr und Geschenke mit der Marke I love Győr zu kaufen. - Mobilis Neben dem Unterrichtsziel bedeutet das Zentrum Mobilis eine touristische Attraktion auch, das ähnlich dem Palais der Wunder in Budapest für die Touristen ein interessantes Programm ist. - sanierte öffentliche Plätze Immer mehr Straßen der Innenstadt bekommen neue Pflasterung, neue 78
Springbrunnen, Statuen, die die Legenden, Geschichte der Stadt beleben. Wie z. B.: Széchenyi Platz, Gutenberg Platz, Straßen der Innenstadt, Jedlik Ányos Brücke, Donautorplatz (2013). - Füles Bastei 2.3.
Schwerpunkte der Stadtentwicklung – smart city (Zielgruppe: hauptsächlich die Einwohner von Győr, aber die Touristen und Investoren auch)
- intelligenter lokaler öffentlicher Verkehr - Fahrrad-Preis (aufrecherhaltbare, alternative öffentliche Verkehrsmethoden) - Dienstleistungen im Besucherzentrum für die Stadtbewohner (z.B. zentraler Kartenverkauf für die städtische Veranstaltungen) - sanierte öffentliche Plätze 3. Smart City
In unserer veränderten Welt, die sich ständig entwickelt, müssen sowohl die Städte, als auch ihre Einwohner mit den veränderten Herausforderungen Schritt halten. Das Wissen, der bedeutendste Wert unserer Zeit, beziehungsweise die Informations- und Kommunikationstechnik und –infrastruktur sind uns dabei zur Hilfe. Die Stadt, die die technologischen Möglichkeiten auf innovativer Weise ausnutzt, damit ein besseres, aufrechterhaltbares städtisches Milieu schafft, wird heutzutage als smart city bezeichnet. (Lados, 2011) In einer smart city sind die Investoren an Informations- und Kommunikatonstechnologie interessiert, die modernsten Methoden werden bei der Produktion angewandt. Dementsprechend ist das Bildungsniveau der Teilnehmer des Arbeitsmarktes, also der Stadtbewohner hoch. Selbst die Stadtverwaltung bestrebt Flexibilität und Transparenz, um einerseits ihrer Einwohner die hoche Lebensqualität zu sichern, andererseits mit schneller und flexibler Administration und möglichts weniger Bürokratie als Standort immer mehr Investoren an sich zu locken. Die Investitionen in Human- und Sozialkapital und in traditionelle (Verkehr) und moderne (ICT) Kommunikationsinfrastruktur fördern das aufrechterhaltbare Wirtschaftswachstum und die hohe Lebensqualität, bei weiser Erhaltung der Naturressourcen und beim Teilnahme der Bevölkerung an der Stadtverwaltung (Smart cities – Ranking of European medium-sized cities, 2007). So eine Smart City hat 6 (7)Hauptbereiche, wo die Aktionen einfacher zu planen und zu messen sind: • smart economy (Wirtschaft): verfügt über regionale Konkurrenzfähigkeit, eigene Trademarks. Für die Wirtschaft ist Innovation, Produktivität, Flexibilität des Arbeitmarkts, unternehmerische Lust charakteristisch. Die Integration in den (inter)nationalen Markt wird verwirklicht. • smart mobility (Mobilität): verfügt über lokale und internationale Erreichbarkeit. Die Informations- und Kommunikationstechnologien sind zugänglich, das Verkehrssystem ist modern und aufrechterhaltbar.
79
• smart environment (Umwelt): verfügt über attraktive Naturgegebenheiten (Klima, Grünflächen), Naturresourcen, die dementsprechend geschützt werden. • smart people (Leute): verfügt über Human- und Sozialkapital, nicht nur die Qualifikation oder schulische Ausbildung der Arbeitnehmer ist hervorragend, sondern auch die Qualität der sozialen Interaktionen. Die Integration innerhalb der Gesellschaft ist für die Einwohner charakteristisch, die weltoffen sind. • smart living (Leben): Die Lebensqualität der Einwohner ist hoch, darunter verstehen wir Indikatoren, wie Kultur, Gesundheit, öffentliche Sicherheit, Tourismus, usw. • smart governance (Verwaltung): Die Teilnahme der Stadtbewohner an der Stadtverwaltung ist hoch, die Dienstleistungen für Stadtbewohner und die Administration sind von guter Qualität (Smart cities – Ranking of European medium-sized cities, 2007). Aufgrund von internationalen und ungarischen Studien wurden Ranglisten erstellt, die die Städte und urbane Regionen gerne zum Ausdruck ihrer regionalen Attraktivität und Wettbewerbsfähigkeit benutzen. Mit Hilfe dieser Listen kommen die Schwächen und Stärken der untersuchten Städte zum Vorschein, so sind diese der Stadtleitung bei den strategischen Entscheidungen behilflich. 3.1.
Smart cities – Ranking of European medium-sized cities (2007)
Bei der Zusammenstellung zahlreicher Listen werden die Städte nach ihrer Bewohnerzahl oder nach ihrer Rolle in der globalen Wirtschaft ausgewählt. Bei der Studie „Smart cities – Ranking of European medium-sized cities” wurden zuerst 643 europäische Städte untersucht, welche Klasse dann nach verschiedener Kriterien (hauptstädtische Funktionen, mindestens 100.000 Einwohner, laut der Forbes 2000 Rangliste Standort von mindestens einem Großunternehmen, usw.) verengt wurde. Die Städte haben in jeder Kategorie einen Punktzahl bekommen, so wurden 58 Städte untersucht, die nach Kriterien der smart city, nach den 6 Hauptbereichen analysiert und bewertet wurden.
80
Abbildung 1.: Gesichtspunkte der Forschung „Ranking of European medium-sized cities, 2007” Quelle: Ranking of European medium-sized cities, 2007
In Ungarn waren drei Städte Teilnehmer der Forschung, Miskolc, Pécs und Győr. Die letzte Stadt, Győr hat die besten Werte unter den heimischen Siedlungen bekommen, doch ist es nur auf dem 61. Platz gelandet. Nach der Datenmenge und den Analysen des Projekts hat Győr in smart mobility den besten, 37. Platz bekommen. Obwohl diese Studie vor 2007 zusammengestellt wurde, spiegelt dieses Ergebnis als Stärke die gute internationale und lokale Erreichbarkeit wider. Auf dem 41. Platz steht Győr im Wettbewerb der Kategorie smart environment, was auch besser qualifiziert ist, als das Endergebnis. Die Schwächen sind smart people, smart governance, smart living. In Merkmalen, die an natürlichen Gegebenheiten basieren, hat die Stadt hervorragende Werte, wie in denen, die stark infrasrukturabhängig sind. In der ersten Entwicklungsphase hat Győr landesweit, aber auch in Mittel-Europa gute Qualifikation wegen der ausgebauten Grund-, Verkehrsund Kommunikationsinfrastruktur erworben. Der Übergang in die zweite und später dritte Phase ist aber in West-Europa bedeutend früher eingetroffen, der in Ungarn erst nach einigen Jahren nach der Wende begann. Deswegen sind die Werte, die an den sog. soft Faktoren basieren, in Ungarn im Rückstand.
81
Abbildung 2.: Ergebnis der Forschung, Rangliste der involvierten Städte Quelle: Ranking of European medium-sized cities, 2007
3.2.
„Smart cities” Studie (2011)
Auch In Ungarn ist das Prinzip smart city vor einigen Jahren bekannt geworden. 2011 wurde eine Studie präsentiert, die im Auftrag der IBM Magyarországi GmbH durchgeführt wurde. Neun ungarische Städte waren in die Forschung involviert, neben Győr die Städte Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya, Kőszeg, Debrecen, Veszprém. Dr. Mihály Lados, Leiter der MTA West-Transdanubischen Forschungsinstitut war Leiter des Projekts, in dem die aktuelle Situation der analysierten neun Städte dargestellt wurde, wie auch die Initiativen, mit denen sie für ihre Einwohner noch mehr zum Leben angenehm werden können. Lados hat statt der in der internationalen Theorie der smart city üblichen sechs Hauptbereichen nach der Auffassung von Dirks-Keeling sieben Kategorien entwickelt, nach denen die Städte Punkte bekommen haben. Bei dieser Studie war nicht die Rangliste von hervorragender Bedeutung, sondern das Ziel war, relevante Informationen zu bekommen, um zukünftige Richtungen der Stadtentwicklung bestimmen zu können. Die analysierten sieben Hauptbereiche der smart city: • Leute – In diesem Hauptbereich wurden die öffentliche Sicherheit, Gesundheitswesen, Schulwesen auch bewertet. •
Business – In diesem Hauptbereich wurden die Geschäftspolitik und Regelungen der Stadtverwaltung bewertet.
•
städtische Dienstleistungen 82
•
Verkehr
•
Kommunikation
•
Wasserwirtschaft
•
Energiewirtschaft
Abbildung 3.: Ergebnisse der Stadt Győr in den einzelnen Subkategorien Quelle: LADOS Mihály (2011): „Smart cities” Studie
Die einzelnen Hauptbereiche wurden in der Studie nicht gleichermaßen gewichtet, die Hauptkategorien Leute und Bussiness waren stärker in Betracht gezogen. Deswegen haben die großen Universitätszentren, wie Szeged oder Pécs in dem Hauptbereich „Leute” bessere Punktzahlen bekommen, als Győr, das nur den fünften Platz bekommen hat, während in „Business” auf dem ersten Platz stand. Was bei den Endergebnissen auffallend war, sind die schwachen Punktzahlen von Győr bei dem Hauptbereich „Verkehr”, wo die westungariche Stadt vor Tatabánya und Kőszeg nur den siebten Platz bekam. Diese Werte stehen im Gegensatz zu der früher vorgestellten, internationalen Studie, wo das Subsystem Verkehr zu den Stärken von Győr gezählt wurde. Dieser Unterschied kann mit den verschiedenen Datenbanken und den zugänglichen Informationen erklärt werden. Seitdem, also seit 2009 wurden große Investitionen für die Verkehrsentwicklung in Győr verwirklicht, wie die Jedlik Ányos Brücke oder das intelligente öffentliche Verkehrssystem 2011. Beim Endranking hat Győr den fünften Platz erworben, vor Miskolc aber nach Pécs, welche Stadt bei der internationalen Studie ebenso hinter Győr auf der Liste stand. 4. Zusammenfassung
Mit dem Stadtmarketing wird nicht nur im Ausland, sondern auch in den ungarischen Städten ernst beschäftigt, wobei auf die Städterankings noch nicht so großen Wert gelegt wird, wie z.B. in West-Europa. Das kann auch mit der geringen Zugänglichkeit der Informationen erklärt werden, da die soft Daten nicht überall zur 83
Verfügung stehen, oft fehlt ja zu Studien, Meinungsforschungen der finanzielle Hintergrund. Bei der Stadtentwicklung aber können sich die Experten der Städte schon auf einige wissenschaftliche Ergebnisse berufen, wie auf die vorgestellte ungarische Studie der IBM. Beide Studien sind sehr nützlich bei der Stadtmarketingtätigkeit der gelisteten Städte, weil die Ergebnisse zu den einzelnen Bereichen der Stadtentwicklung nützliches Feed-back bedeuten, und bei den Entscheidungen für die Zukunft behilflich sein können.
Literatur:
1. CSÉFALVAY Zoltán (1994): A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Ikva Könyvkiadó Kft., Budapest 2. ENYEDIGyörgy: A sikeres város. Tér és Társadalom; 1995/4., p. 1-7. S. 3. ENYEDI György: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Falu, város, régió; 1995/3., 32-33. S. 4. LADOS Mihály (2011): „Smart cities” Studie. Győr 5. LENGYEL Imre (2010): Regionális gazdaságfejlesztés. Akadémiai Kiadó, Budapest 6. PISKÓTI István (1997): Régió- és településmarketing. Miskolci Egyetem: Regionális Marketing Centrum Kft, Miskolc 7. RODLAUER, Wolfgang (2009): Wie man Städte erfolgreich verkauft. www.perspektive-blau.de/artikel/0903b/0903b.htm (heruntergeladen: 07.01.2011) 8. SZAKÁL Gyula: Települések, tájak IMÁZSA. Cash flow 5/1. 66.S. 9. Wirtschaftsprogramm der Stadt Győr2006-2010, 2011-2014: Tourismuskonzeption 10. http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/bulletin200501/4turizmusmenedzsment2.pdf (heruntergeladen: 02.01.2012) 11. www.ksh.hu 12. Centre of Regional Science, Vienna University of Technology: Smart cities – Ranking of European medium-sized cities. Wien, 2007. www.smartcities.eu/.../smart_cities_final_report.pdf (heruntergeladen: 03.02.2012)
84
SZABÓ Erika Nyugat – magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Doktori Iskola Umweltbewusste Tätigkeit in dem Betrieb des Heil- und Erlebniszentrums in Bük
Das Heilund Erlebniszentrum Bükfürdő bestimmt in seiner Entwicklungsstrategie die umweltbewusste Tätigkeit als ein Ziel, welches als grundlegende Ansicht während der Entwicklung von den Dienstleistungen und Produkten durchgesetzt werden soll. Dies zeigt eindeutig, dass in dem Europa ohne Grenzen nur die jenigen gesundheitsturistischen Dienstleistungen und Destinationen im Stande sind langanhaltend Erfolge zu erreichen, welche die immer wachsenden und hauptsächlich qualitativen Ansprüche der Verbraucher entsprechen können wobei eine erhebliche Rolle auch der Bedarf an den umweltbewussten Werten erhält. Nebenbei muss selbstverständlich wegen der langanhaltenden Aufrechterhaltung die umweltbewusste Taetigkeit auf dem Gebiet der Wirtschaft auch bedeutende Ersparerfolge sichern, insbesondere in den empfindlichen Wasser- und Energie Wirtschaftssegmenten der Badedienstleistung. Ebenfalls wichtiges Element in der Reihe der umweltbewussten Werte steigernden Entwicklungen ist auch das Erzeugen von Harmonie in dem Antlitz, den Formen, der Funktionalität der Badeanstalten und Anlagen. In dem Betrieb des Heil- und Erlebniszentrums von Bükfürdő muss erhöhte Betonung gelegt werden auf die Gestaltung und Entwicklung der folgenden Umweltkriterien: - Wasserschutz o sparsamme Wasserwirtschaft, mit besonderer Achtung auf die Thermalwasser o mit hohen Mineralienenthalt - Energiewirtschaft o Nutzung von sanften/milden Energien - Abfallentsorgung, - Entwicklung von ästhetischen Elementen und von dem Antlitz, - Human Resources und die umweltbewusste Ansicht der Gäste zu formen Der Betrieb der zielgerecht umgesetzten Umwelt- und Qualitätskontrollsystemen – wie es in der Praktiz des 50 jährigen Heil- und Erlebniszentrums von Bükfürdő zu beobachten war – führt zu bedeutenden Ergebnissen in der Gestaltung der Konsumationstreue von marktgerechten Dienstleistungen, weiterhin führt es zu zusätzlichem Profit, zur Nutzung der äusseren Quellen und zur wirksammen Nutzung der Lebensqualität steigernden Elementen und höhere Beschäftigungsrate. 1. Die Entwicklung
Die Gesichte des Heilbades Bük verlief in zwei Epochen. Die erste Phase dauerte von 1961 bis 1993, bis zu der Privatizierung von Staatsvermögen. Diese Epoche wurde durch staatliche Lenkung gekennzeichnet, da die Entwicklung des Bades durch staatliche Finanzierung erfolgte. In der Geschichte und Entwicklung des Bades hat mit dem Systemwechsel und mit Privatisierung eine neue Periode 85
begonnen, in die neuen Besitzer ab 1993 eine geschlossene Aktiengesellschaft gegründet und ihr Vermögen den marktwirtschaftlichen Bedingungen entsprechend eingesetzt haben. 1.1. Der Ausbau des Bades
Bei den in den 20 – er Jahren begonnenen, ab 1950 intensiv und planmässig durchgeführten Kohlenwasserstoff (Erdöl) – Suchbohrungen fand man zwischen den Gemeinden Bük und Bő im Sommer 1957 in einer Tiefe von 1004 – 1282 m eine grosse Menge von Mineralwasser, das für Heilungszwecke verwenderbar war.
1. Abbildung: Der 70 m hohe Bohrturm „Geisier” im Jahr 1957 Quelle: BGYZRT archívum
Das 58 ˚C Thermalwasser enthält 15.0000mg/l Mineralien, welches grosse Mengen Kalzium – Magnesium und hydrogenkarbonatische Anionen enthält. Im Sommer im Jahr 1961 hat schon das Bad aus nahegelegenem und entfernten Land mehr als1000 Besucher gehabt. Wer die wunderbare Quelle besuchte und genuss die einzigartige Wirkung des „Grabenbades”.
2. Abbildung: „Grabenbaden” im Jahr 1961. Quelle: BGYZRT archívum
Das Erste, bis zu 2/3 bedeckte Becken – 500 m² Wasseroberfläche – und die Gebäude wurden am 19. August 1962 den Badenden übergeben, als sie und die Heilung Suchenden zum erste Mal das Thermalwasser von Bük offiziell benutzten durften. Seit dem läuft die Erfolggeschichte die Bades Bük. Parallel zur Eröffnung des Heilbades sollte 1963 die Heilkraft des Thermalwassers wissenschaftlich nachgewiesen werden. Das Ergebnis der Untersuchung wurde vom Minister des Gesundheitswesens als Heilwasser anerkannt (Aktennummer 33.729/1965). Danach begann die intensive Weiterentwicklung des Bades – mit den Bedeckten Gebäuden und mit richtigen ausgewählten Entwicklungsstrategien. Mit den günstigen 86
Heilerfahrungen wurde das Bad vom Minister des Gesundheitswesens als Heilbad anerkannt (Aktennummer 202/GYF/1973.). Diese Tatsachenentscheid geholt bedeutetete eine Anderung auch in der Betriebtätigkeit. Im Jahr 1976 im Komitat Vas gegründete sich das Unternehmen selbständiges Büker Heilbad. Seit Anfang dieser Zeit wurde die Konzeption gefasst und realisiert, das Heilbad und dazu gehörende 67,5 ha Umgebung vom Ministerialverordnung 116/GYF/1979. als gewählter Kurort ernannt. Anfang der 1990 Jahre wurde Bük in der Geschichte schon ein international bedeutendes Bad West – Transdanubiens. In der Geschichte des Heilbades Bük kam es Veränderung, die neue Besitzer gegründete 1. Januar 1993 eine geschlossene Aktiengesellschaft – Heilbad Bük AG. (DR.NÉMETH István: A Büki Gyógyfürdő fejlesztése, vonzerejének növelése. In: Magyar Építőipar. Bp.: 2002. 9 – 10.sz. 246 – 252.old.) 1.2. Neue Entwicklungsstrategie, neuer Grund
Mit der Bad Privatisierung haben die vorherigen staatlichen Besitzer Gesundheitlich-, Entholungs und Heilbadverbindung fallen lassen, und es sind Interessensänderungen eingetreten. Zu den Verhältnissverendärungen kamen die, für die neue Wirtschaftgemeinschaft begründete Wandlungsund Entwicklungsstrategie. Eine Stellenanalyze musste ausgearbeitet werden, welche die Branchenpozition stärkte, die Grundlageelemente der Umwelttätigkeit sicherte und ein kontinuerlicher Umweltschutz versichert. Die Bükfürdő AG. begann seine Hauptzielsetzungen der umweltbewussten Entwicklungen mit drei Richtlinien: Ziele: - Die Stärkung der wirtschaftlichen Position der Badedienstleistungen - Die Sicherung der Produktentwicklung und der Qualität - Die komplexen gesundheitstouristischen Werte, steigende Kurortliche Integrationbeschleunigende Massnahmen (DR.NÉMETH István: A Büki Gyógyfürdő idegenforgalmi vonzerejének helyzete, fejlesztésének lehetőségei. In: Balneológia – Gyógyfürdőügy – Gyógyidegenforgalom. Bp.: 1999.XX.3 – 4.sz. 49 – 64.old.) Natürlich, wie auch alle anderen Elemente der Strategie sind die wichtigen Ziele der Wertentwicklung der Umwelt, die Stärkung der Branchenposition der AG, Belebung der Nachfrage, sowie die Steigerung der Produktentwicklungswirksamkeit durch die aufgezählten Möglichkeiten: - Qualitätsentwicklung - Sparsamkeit - Innovation - Ansichtgestaltung Das Bad hat zwischen 2000 – 2003 etwa 2,5 Milliard Forint Investition durch Széchenyi Plan erhalten. In den Jahren 2008 – 2011 wurden durch EU Unterstützung „NYDROP” Möglichkeiten ausgenutzt. Mit etwa 2,5 Milliarden Forint Investitionen wurden alle ziele im „ausgewählten Projekt” gesichert.
87
2. Die umweltbewussten Tätigkeitsmöglichkeiten, Hauptaktionbereiche
Die Umweltbeeinflussung an autentischen Möglichkeiten und an sensiblen Aktionsbereichen für das Heil- und Erlebnisscentum Bükfürdő – als auch für andere Badedienstleistungen – sind folgende: - Wasserwirtschaft, Wasserschutz - Energiewirtschaft, sparsamer Einsatz der Gasenergie - Abfalltrennung nach Form und Funktion - Abfallentsorgung - Gestaltung der Humananschauung, (Umweltbewusstsein) Natürlich können wir die betriebenen Badedienstleistungsgebäude nicht ausser Acht lassen. Die Tatsache, dass die gebeudelage, die konzentrierte Benutzung durch hohe Besucherzahlen sich auf die Umweltentwicklung grundlegend auswirkt. Dieses zeigt die folgende DarstellungA Büki desGyógyfürdő Bades. vendégforgalma 1962-2011 fő 1100000 1000000 900000 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000
1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. 1968. 1969. 1970. 1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 1976. 1977. 1978. 1979. 1980. 1981. 1982. 1983. 1984. 1985. 1986. 1987. 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.
0
év
3. Abbildung: Bezucheranzahl des Bades Quelle: BGYZRT, 2011
-
Grundstücke der Badeanlage: 18,8 ha Grundgebiet der Badeanlage: 18.663 m² Baugrund: 9,94 % Wasseroberfläche: 5.221,6 m² Anzahl der Becken: 32 Besucher: 823.448 Personen/Jahr o Winter Saison 3.883 Personen/Tag o Sommer Saison 10.790 Personen/Tag
2.1. Wasserwirtschaft, Wasserschutz Die Wasserwirtschaft ist die Grundlage für die Badedienstleistung. Die sparsamer Wassernutzung der wertvolle Wasserschatz ist für Qualitätsdienstleistungen, sowie für Umweltwert der Grundpfeiler. Durch letztere Entwicklungen die rationelle Wassernutzung war ein besonderer Aspekt, für erste 88
Möglichkeit der selektiven Wasserbasisentwicklung, und zweile Bedeutung die verschiedenen speziellen Wassersammlungen, Wasserausnutzung mit verschiedenen Speicherkapazitäten. Im folgenden sind die Kapazitäten abgebildet: - Selektive Wasserbasisentwicklung o 4 Thermal Brunnen (Heilbrunnen) o 2 Trinkwasser Brunnen - Thermalwasserabsteller o mit 7 Kassetten, mit 1000 m³ Speicherkapazität o und noch 3x100 m² Fläche in der Kelleretage des Ruheraums 3
1000 m
900
800
700
600
500
400
300
200
100
Bük-1
Bük-3
Bük-4
Bük-8
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
1981
1980
1979
1978
1977
1976
1975
1974
1973
1972
1971
1970
1969
1968
1967
1966
1965
1964
1963
1962
0
év
4. Abbildung: Wassernutzung des Bades Quelle: BGYZRT, 2011
Mit den ergebnissorientierten wirksamen Massnahmen steigerte sich die Betriebssicherheit, die Energiesparsamkeit erhöchte sich, sowie grosse Mengen von entstehenden Umweltbelastungen wurde. (PUP Vilmos: Vízazdálkodás, energiagazdálkodás és Környezetvédelem a Büki Gyógyfürdőben. In: MHT. XXIV. Országos Vándorgyűlés Pécs. Bp.: 2006. MHT kiadvány 663 – 670.old.) 2.2. Energiewirtschaft, Gasenergiebenutzung Die beträchtlichste Quelle der Luftverschmutzung ist der betriebende Gasboilers im Bad. Dieses Diagramm zeigt uns die letzten Jahren der intensiven benutzten Gasenergiewerte im Bad. Die Grösse der zu heizenden Bodenflächen hat sich verdoppelt (doppelt erhöht), daneben die Menge der Warmwasseraufbereitung erhöhte sich auch. Die Ergebnisse waren auf folgenden Bereiche meistens messbar: o Kostenersparnis in der Energieanwendung o Verringerung der Schadstoffemission o Verringerung der Betriebskosten
89
5. Abbildung: Gasenergiebenutzung im Bad Quelle: BGYZRT, 2011
2.3. Aufeinendertreffende Funktion und Form Nicht in allen Fällen bekommt die Visualverscmutzung die richtige Bedeutung, als zerstörendes Umweltelement, obwohl das in dem Bereich der Badedienstleistungen ein aussergewöhnlich wichtiges Element ist. Es ist sehr wichtig, dass das innere Interieur auf die Recreation und auch auf die Anforderungen den Heilen helfen und dem mentalen Komfort entsprechen. Diese Elemente dürfen sich nicht widerspiegeln in Nachlässigkeit und Abnutzung. Die ausgewählten Aufbauelemente müssen folgendes sichern: - harmonisches inneres Antlitz des einheitlichen Aufbaus der Becken, der „inneren Gegend” - geläufige und elegante architektonischen Lösungen - Form und Farbgebung der architektonische Elemente - Kommunikation zwischen Innenraum und Aussenwelt - Gesamtspiel der natürlichen und künstlichen Licht- und Wasserflächen Solche Elemente und Aufbaueten wurden installiert, welche den: - agressiven Badewasserwirkungen wiederstehen können: o Wasser, Feuchtigkeit, Dampf o Widerstand gegen agressives Korrosion o Sicherung der hohen hygienischen Erwartungen o Widerstand gegen spezielle Effekte (Rutschgefahr) - Drückt den zusammengehörigen Geist des Badedienstleistungs – und Kurortes, den „genius loci” aus (Image, Signalwert, Naturabstammung) - Hilft die Bestätigung der Aussage „medicus curat, natura sanat” 2.4. Abfallentsorgung Die Abfallentsorgung ist ein spektakulärer Bereich für die hygienische Beurteilung. Ein sehr wichtiger Faktor für die Gäste ist die Form des Eindrucks der „erste Eindruch”. Das Gefühl der Ordnungskonversation bekommt eine betonte Aufmerksamkeit. In dem Badedienstleistungsbereich sind die folgende Aspekte, beziehungsweise gilt folgendes: 90
Bezeichnung nach der Entstehung: o gemischter Haushaltabfall o gefährlicher Abfall (110 kg/Jahr) - Nach Sammlungsart, Lösungen: o Mülltrennung (PET Flasche) o ergonomische Gestaltung, entsprechende Sammlungart o Volumenverringerung - Eliminierung: o zur Sammlerstelle transportieren, Genehmigungsweise o Entsorgung durch Fachfirmen Die AG. beachtet während dieser Tätigkeiten die Rechtsverordnungen. Das Hauptziel ist das umweltbewusste Wirtschaftsverhalten zu erreichen, sowie Konditionen zu erzeugen, mit denen exakte Kontrolle möglich ist, um Fehler zu vermeiden. -
2.5. Bildung der umweltbewussten Anschauung Die umweltbewusste Materialentwicklung, die umweltschonende Technologie sind nichts, ohne anständiges Dienstleistungsverhalten, dass durch physische Bemühen wirksam zur Geltung kommt. Angestrebtes Ziel ist: - Erhaltung und Steigerung der Werte des Bades o Zielgruppen: o Mitarbeiter o Besucher/Gäste - Mittel: o Einhaltung der Regeln und der Gesetze o Anwendung von vorbildlichen Eigenschaften o Schulung, Ausbildung Für die Realisierung dieses Zieles ist ein hervorragendes Dienstleistungverhalten wichtig, wie eine zweckdienliche konstruierte „Hausordnung”, sowie ein bewusst eingehaltene „Moralcode” im grossen Umfang dies begünstigt. Die besagte Regulierungen definieren deren Werte auf der Dienstleiterstrategie. Die umweltbewusste Tätigkeit wird in Richtlinien festgehalten. Die Dienstleitungszusage enthält das Tätigkeitverhalten, das heisst eine Dienstleistungzusage ist abhängig vom Handeln und bzw. eindeutige Erwartungen und wann der Rechtsatz nicht eindeutlige Aussagen gibt. (SZABÓ Erika: Etika a fürdőszolgáltatásban – különös tekintettel a marketingetikára. In: Kézirat. Sopron.: 2012. NYME-KTK Doktori Iskola) Die Bäder sind mit den Veränderungen des Lebens und der Kultur eng verbunden. Das Heilbad Bük bildet auch keine Ausnahme: auf 50 Jahre demonstriert die ständige Vergrösserung und unaufhaltnahme Entwicklung des Heilbades, erinnert an die Sitten der einzelnen Epochen, an den Wandel der Architektur und an die Erhaltung der Naturnähe. Die 50 Jährige Erfolgsgesichte von Bükfürdő – so können wir ohne Bescheidenheit behaupten – beweisst alle dies.
91
Literatur 1. AQUAPROFIT RT. – HORWATH Consulting Kft.: A Büki Gyógyfürdő fejlesztési Koncepciója Bp.: 2005 2. DR.ÁKOSHEGYI György – DR. NÉMETH István: Fürdők Kézikönyve Bp.: 2007 3. ÉPÍTÉSZ Évkönyv: Bp.: 2003 – 2004 Magyar Építész Kamara 4. HÁZÉPÍTÉS Magazin: Fürdőbővítés Bükfürdőn. In: Funkció és forma találkozása Bp.: 2003. VII.évf.18-21.old. 5. DR. NÉMETH István: A Büki Gyógyfürdő 30 éve. In: Balneológia – Gyógyfürdőügy – Gyógyidegenforgalom XV. Bp.: 1994., 127 – 131.old 6. DR.NÉMETH István: A Büki Gyógyfürdő korszerű fejlesztésének lehetőségei. In: A víz és a vízi környezetvédelem a Kárpát – medencében. Bp.: MHT Kiadvány, 1996. II.kötet 730 – 744.old 7. DR.NÉMETH István: A 35 éves Büki Gyógyfürdő múltja, jelene és jövője. In: Vasi Szemle. Szombathely.: 1997. LI.2.sz. 141 – 151 old. 8. DR.NÉMETH István: A Büki Gyógyfürdő idegenforgalmi vonzerejének helyzete, fejlesztésének lehetőségei. In: Balneológia – Gyógyfürdőügy – Gyógyidegenforgalom. Bp.: 1999.XX.3 – 4.sz. 49 – 64.old. 9. DR.NÉMETH István: A Büki Gyógyfürdő szerepe a régió egészségturizmusának fejlesztésében. In: Balneológia – Gyógyfürdőügy – Gyógyidegenforgalom. Bp.: 2001. XXII.1 – 2.sz. 40 – 58.old. 10. DR.NÉMETH István: A Büki Gyógyfürdő fejlesztése, vonzerejének növelése. In: Magyar Építőipar. Bp.: 2002. 9 – 10.sz. 246 – 252.old. 11. DR.NÉMETH István – PUP Vilmos – SZANYI Krisztián – WELLNER Ervin: A 45 éves Büki Gyógyfürdő képekben. Bük.: 2007. 12. DR.NÉMETH István: Egészségturisztikai szolgáltatások és a minőségbiztosítás. In: Balneológia – Gyógyfürdőügy – Gyógyidegenforgalom. Bp.: 2010. XIX. 1.sz. 108 – 114.old. 13. PUP Vilmos: Vízazdálkodás, energiagazdálkodás és Környezetvédelem a Büki Gyógyfürdőben. In: MHT. XXIV. Országos Vándorgyűlés Pécs. Bp.: 2006. MHT kiadvány 663 – 670.old. 14. PUP Vilmos: A Büki Gyógyfürdő fejlődésének 45 éve. In: Balneológia – Gyógyfürdőügy – Gyógyidegenforgalom. Bp.: 2008. XXVII. 1 – 2.sz. 113 – 121.old. 15. SÁRI I. : Bizsergés félárbocra eresztve. Bükfürdő, a fedett fürdő bővítése. In: Alaprajz. Bp.: 2003. 10.évf.4.szám. 28 – 31.old. 16. SZABÓ Erika: Etika a fürdőszolgáltatásban – különös tekintettel a marketingetikára. In: Kézirat. Sopron.: 2012. NYME-KTK Doktori Iskola
92
MAGYAR SZEKCIÓ
93
ALBERT-TÓTH Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turisztikai desztinációk fejlődésének fenntarthatósága 1. Bevezetés A turisztikai desztinációk folyamatos fejlődésének fenntarthatósága nemcsak gazdasági kérdés. A turisztikai termékfejlesztés csak akkor lehet igazán eredményes, ha megfelelő marketingszemlélettel társul, és a környezetbarát turizmus érdekeit is szolgálja. Világtendencia, hogy egyre több turista válik környezettudatossá, és azok a desztinációk, amelyek már a marketing kommunikációban megfelelő hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra, versenyelőnybe kerülhetnek a többi desztinációhoz képest, akik még kevésbé ismerték fel a jelentőségét. A desztinációs marketing lényeges elemévé kell tenni a környezetbarát gondolkodást és elkötelezettséget. A „zöld” szállodák népszerűvé válása különösen az üdülő szállodák esetén érzékelhető, de egyre több városi szálloda is a fókuszba helyezi ilyen irányú tevékenységét. 2. Fenntartható fejlődés a turizmusban Az ENSZ Világturisztikai Szervezete a World Tourism Organisation a fenntartható turizmust a következőképpen határozta meg: „A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Az elképzelések szerint lehetővé teszi az erőforrások olyan módon történő menedzselését, hogy miközben az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különböző népek és csoportok kulturális integritását is.” (INSKEEP 2000:21) A turizmus fenntartható fejlődésének desztinációs vonatkozásait a következők szerint lehetne megfogalmazni (Knowles – Diamantis – El-Mourhabi 2001) megállapításai alapján. A turisztikai fogadóterület teherbíró képességét figyelembe kell venni a turisztikai fejlesztéseknél úgy, hogy lehetővé tegye a természeti erőforrások megújulását. A desztináció turisztikai termékeinek fontos része, összetevője legyen a helyi lakosság életmódja, öröksége, hagyományai, kulturális és egyéb szokásai. A fogadóterületen élők is arányosan részesedhessenek a turizmus előnyös gazdasági hatásaiból, úgy, hogy a fejlesztők tiszteletben tartsák a lakosság érdekeit. A turizmus fenntartható lesz egy fogadóterületen, ha a fejlődése olyan mértékű, hogy a velejáró kedvezőtlen hatások kevésbé érvényesülnek, és a többi gazdasági tevékenységet nem szorítják ki az erőforrásokért folyó versenyben. (DÁVID – JANCSIK – RÁTZ 2007:256) Elegendő csupán a munkaerőre gondolni néhány külföldi vagy hazai desztináció kapcsán, ahol a turizmus megfelelő munkalehetőségeket, ezáltal folyamatosan, hosszútávon tervezhető megélhetést biztosít, nem honosodnak meg vagy háttérbe szorulhatnak más ágazatok. Természetesen ez még előnyös is lehet, ha a turizmus 94
nagyobb jövedelmet, jobb megélhetési lehetőséget és magasabb életszínvonalat biztosít, és a természeti erőforrások megmaradnak az utókor számára, későbbi hasznosításra. 3. Turisztikai desztinációk fenntartható fejlesztése Minden turisztikai desztinációnak, mint ahogy általában a termékeknek is, van egy sajátos életgörbéje, amely nagyban függ a desztináció földrajzi elhelyezkedésétől, nagyságától, a vonzerőktől, a turisztikai termékektől, a terület teherbíró képességétől, és a fejlettségétől. A felfedezés szakaszában még alig ismerik a területet, kevesen érkeznek, azok sem rendszeresen, lehet, hogy a terület megközelíthetőségével, infrastrukturális adottságaival is még elmaradottnak számít. Nincsenek még, vagy alig vannak olyan turisztikai termékek, attrakciók, amelyek megfelelő vonzerőt jelenthetnének a potenciális turistáknak, vagy ezek még kevésbé ismertek. Megfelelő marketingkommunikációval és turisztikai termékfejlesztéssel elérhetjük a turisták érdeklődésének növekedését. A bekapcsolódás szakaszában már emelkedik a turisták száma, lehet, hogy még csak szezonálisan, de már egyre több helyi lakos és vállalkozás a turistáknak nyújtott szolgáltatásból próbál megélni. A megfelelő infrastruktúra mellett már a turisták fogadására szakosodott létesítmények is folyamatosan kiépülnek. A fejlődési szakaszban már folyamatosan nő a turisták száma, a szálláshelyek már nem csak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésen mennek át, az újabb és magasabb színvonalú egységek megjelenésével. A fejlesztésekben ekkor már nem a helyi lakosság szerepe a döntő, hanem a betelepülő vállalkozások veszik át a főszerepet az ígéretes üzleti haszon reményében. Megjelenhetnek nemzetközi, multinacionális cégek, például szállodaláncok, éttermek, utazási irodák, bérautó cégek, stb.. A turizmus már igazán jelentős üzleti tevékenységgé válik, sokszor már a szükséges munkaerőt sem tudják a helyiekkel és a környékben lakókkal biztosítani, megjelenhetnek a vendégmunkások, szezonális vagy ideiglenes munkavállalóként. Ezek a tényezők már komolyan befolyásolhatják az adott területen állandó lakosként élők mindennapjait. A desztináció igazán fejlett turisztikai fogadóterületté válik, a turizmus válhat az egyik vagy a legfontosabb gazdasági tényezővé a település vagy régió életében. (PUTZKÓ-RÁTZ 2005:40-45) A konszolidáció szakaszában már csökken a turisták és a megjelenő új vállalkozások számának növekedése, de a fejlődés még töretlen, csak már lassabb ütemű. A stagnálás időszakában már eléri a desztináció a fejlődési lehetőségének és a terhelhetőségének a csúcsát, további jelentős növekedés már nem várható. Ez a szakasz szerencsés esetben nagyon sokáig is eltarthat, és ha magas szinten állandósul, akkor a turizmus hosszú távon is meghatározó lehet a desztinációban. Az életgörbe utolsó szakasza a hanyatlás időszaka, amikor már csökken a turisták száma, a vállalkozások egyre kevésbé tudnak megfelelő gazdasági eredményt elérni. A versenytárs desztinációk elhódítják a vendégeket, a szolgáltatók kénytelenek árakat is csökkenteni, alkalmazkodva az új helyzethez, egy idő után a tevékenység egyre kevésbé lesz jövedelmező, ami már nem vonzza majd az új befektetőket. A hanyatlás szakasza után (ha bekövetkezik) két eset lehetséges. A rosszabb változat, hogy a desztináció lassanként visszafejlődik és egy idő után már nem lesz 95
különösebben kedvelt turisztikai célterület a turisták számára. A kedvezőbb változat, amikor meg tud újulni, és az újjáéledés szakasza kezdődik egy átmeneti hanyatlás után. Általában az újjáéledést mesterségesen, ember alkotta attrakciók létrehozásával lehet elősegíteni. A desztinációs életciklus görbét minden turizmusfejlesztéssel foglalkozó szakembernek célszerű figyelemmel kísérni, és fontos felismerni, hogy éppen most melyik szakaszban van a turisztikai desztináció. A fejlesztéseket ennek megfelelően kell megtervezni, például a hanyatló időszakban már kockázatos nagy beruházásokat végrehajtani. Azonban soha nincs örökérvényű recept, nem kizárt, hogy ennek hatására fog a desztináció egy újabb fejlődő szakaszba lépni, újjáéledni. Egy turisztikai fogadóterület fenntartható módon történő fejlesztését csak integrált tervezéssel lehet megoldani. A kettős integráció is alapkövetelmény, amely szerint a „turizmust integrálni kell a természeti, társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezetébe” (LENGYEL 2004:316) illetve a tervezésnek tartalmaznia kell minden fontos turisztikai rendszerelemet, a lényeges és a desztinációra jellemző összetevőket. Egy desztináció fenntartható turisztikai fejlődése érdekében célszerű a következő lépéseket vizsgálatként végrehajtani és beépíteni a tervekbe. Először fogalmazzuk meg a célkitűzéseinket, hogy mik a rövid, közép és hosszú távú elképzeléseink a desztináció turisztikai fejlesztését illetően. Fontos, hogy ismerjük az országos, régiós stratégiákat, terveket, és a mi terveinket ezekhez kapcsolódóan és ne ezekkel ellentétesen alakítsuk ki. Figyelni kell a kiírt pályázati lehetőségeket, hiszen sokszor azokhoz kell igazítani az elképzeléseket is, a megfelelő pénzügyi források rendelkezésre állásának elősegítése miatt. Pályázatok hiányában csak a saját önerős és a befektetők anyagi lehetőségeire támaszkodhatunk majd, ami lehet, hogy már az elején módosíthatja a reálisan megfogalmazott célkitűzéseinket. A helyzetelemzés a tervezésnek egy nagyon fontos része, mert ez szolgál kiindulási alapnak a későbbi elemzésekhez, a tervek és a véglegesített célok megfogalmazásához. A helyzetelemzésben a külső környezeti elemeket kell sorra venni, erre az egyik jól használható módszer a STEEP analízis. A társadalmi, technológiai, gazdasági, ökológiai, politikai és jogi környezetet alaposan végég kell vizsgálni, országos, régiós, térségi és települési szinteken. Néhány tekintetben az országos és a helyi elemzések nem térnek el egymástól, máskor lényeges különbségek is adódhatnak. A lényeg, hogy a turizmusban is fontos tényezőkre koncentráljunk, nem szabad a részletekben elveszni, különösen olyan kérdésekben, amelyek csekély hatással vannak a desztináció turizmusára és annak fejlesztésére. Nem szabad elfelejteni a kereslet-kínálat elemzését, az erőforrások elemzését, a vonzerőleltárt és a desztináció versenyképességét befolyásoló fő tényezők értékelését. (RITCHIE – CROUCH 2005:46) A versenyelemzésben ki kell térni az ágazaton belüli versenyre, az elérhető profitrátára, országos és a desztináció helyi szintjén is. A versenytárselemzésben a fő versenytárs régiók elemzését kell elvégezni, és egyre inkább ajánlatos a „benchmarking” típusú, a legjobbhoz való hasonlítással kapcsolatos elemzés is. Ajánlatos több SWOT analízist (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) is készíteni, az egyik lehet a helyzetelemzés során feltárt lényeges tényezők minősítése, amelyből a szintézis és a jövőkép is megfogalmazható. Az áttekintő táblázatos formát mindig kövesse, értékelő magyarázó szöveges elemzés, amelyben már megjelenhetnek a jövőre vonatkozó javaslatok. 96
Az előrejelzést célszerű üzletáganként és szegmensenként is elkészíteni az előző évek statisztikai adataiból is levonható trendek, tendenciák felvázolásával. A stratégia megfogalmazása a marketingmix desztinációra jellemző elemeinek az elemzésével történjen, amelyből már szorosan következnek a konkrét cselekvési programok, akciótervek meghatározásai. (LENGYEL 2004:318) A marketing menedzsment szemlélet egy turisztikai desztináció életében különösen fontos, nélküle nehéz lesz a megfelelő marketing kommunikációt kialakítani a fogadóterület értékesíthetősége érdekében. A tervet le kell bontani alprogramokra, megjelölve a felelősöket és a határidőket. Több egyszerre futó projekt esetén célszerű mindegyikhez projektvezetőt kinevezni. A folyamatos visszacsatolásos ellenőrzés rendkívül fontos, de megfelelő időközönként, hetente, havonta, negyedévente, minden felelős projektgazdának és vezetőnek célszerű beszámolnia szóban és írásban egyaránt a tervek és feladatok időbeni állásáról azok végrehajtásáról. 4. Eden projekt Az EDEN projekt egy nagyszerű nemzetközi kezdeményezés, amelyet 2006ban indított el az Európai Bizottság. Az EDEN tulajdonképpen egy mozaikszó, amely a „European Destinations of ExcelleNce” rövidítése, magyarul „Kiváló Európai Desztinációk”-nak fordíthatjuk. A projekt tulajdonképpen egy pályázati lehetőséget takar, amelyben mindegyik Európai Uniós tagállam részt vehet, és tagállamonként minden évben egy kiváló desztináció nyerhet. A meghirdetett téma, amire pályázni lehet, évente változik, de alapvetően a természeti, kulturális és szellemi örökség sokszínűségének bemutatásáról lehet szó. Magyarország a kezdetektől fogva részt vett az EDEN pályázatokon. Az előző években mindig egy adott témára lehetett pályázni, például „Vidéki desztinációk”, „Hagyományok”, „Ökoturizmus”, „Természetes vizek”, a magyar nyertesek sorrendben az Őrség, a Hortobágy, az Írottkő Naturpark, a Tisza-tó, és a Mecsek voltak, ők nyerték el a megtisztelő díjat. 2011-től azonban nem egy konkrét témára, hanem az előző évi nyertesek promóciójára írta ki a ki a bizottság, 2012-ben azonban újra egy meghatározott témára lehet majd pályázni. Valószínűleg jobban ki lehetne, és ki is kellene használni az ebben rejlő marketingkommunikációs lehetőségeket belföldön és külföldön egyaránt. Mivel az EDEN projekt egész Európában jól ismert, elég sok külföldihez eljuthat az olyan hazai turisztikai desztinációknak a híre, amelyeket többségében inkább a hazai turisták keresnek fel. (EDEN projekt, http://eden.itthon.hu) A turizmus fenntarthatósága és a turisták felelősségteljes viselkedése miatt is fontos az ilyen jellegű desztinációk népszerűsítése, amelybe a kiváló hazai desztinációknak is minél erőteljesebb kommunikációval kellene részt venni. 5. Zöld szállodák A szállodák a nagyvilágban, így szerencsére már hazánkban is egyre többet foglalkoznak a környezetvédelemmel a fenntartható és környezettudatos fejlődéssel. Az újonnan épített szállodákban már szinte önmagától értetődő az energiatakarékos rendszerek alkalmazása, az épület felügyeleti rendszer, és minden olyan korszerű megoldás, amely a takarékosságon túlmenően a 97
környezetvédelmet és a fenntarthatóságot is szolgálja. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, akkori nevén még mint Magyar Szállodaszövetség, 2010-ben meghirdette a „Zöld Szálloda 2011-12” környezetvédelmi pályázatát. (www.hah.hu) A pályázat nagyon sikeres volt, sok szálloda jelentkezett rá, pedig a feltételek és a pályázati anyag elkészítésének feltételei szigorúak voltak. A díjazottak közül két budapesti szálloda a magas színvonalú környezetvédelmi tevékenységért „Örökzöld” címet, kapott, amelyet „örökké” viselhetnek. Három budapesti és két vidéki szálloda négy évre lett jogosult a „Zöld Szálloda” embléma használatára, míg két évre, azaz 2012. december 31-ig, 11 vidéki és 13 fővárosi hotel viselheti a megtisztelő címet. A pályázatot két kategóriában írták ki, egyrészt a szállodaláncokhoz tartozó szállodák számára, másrész a láncokhoz nem tartozó független szállodák számára. A két külön kategóriát indokolja, hogy a független szállodák lényegesen szerényebb anyagi erőforrásokkal rendelkeznek a környezetvédelmi kérdésekben, illetve a szállodaláncok egységes „standard” előírásai már eleve tartalmaznak kötelezően betartandó alapelveket. A független szállodák esetén viszont a tulajdonosok, a vezetők és a dolgozók személyes odafigyelése és elkötelezettsége, bizonyos mértékig pótolhatja az anyagi lehetőségek hiányát, és a „standard”-ek erre vonatkozó szabályozását. A „Zöld Szálloda 2011-2012” pályázat nyertes szállodái Forrás: Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (2011) „A Zöld szálloda 2011-2012” pályázat eredménye című anyag alapján
Szállodaláncok tagszállodái Független szállodák 1. helyezett: Novotel - Székesfehérvár 1. helyezett: Thermál Hotel - Visegrád 2. helyezett: Hunguest H. Pelion-Tapolca 2. helyezett: Hotel Ózon-Mátraháza 3. helyezett: Novotel Centrum - Budapest 3. helyezett: Nimród Bioszálloda-Karcag Az összesen díjazott 37 szálloda területi, régiós megoszlása érdekesen alakult. 19 budapesti és egy repülőtéri, vecsési szálloda kapott díjat, ha ez utóbbit is a fővároshoz soroljuk, akkor érzékelhető, hogy Budapesten nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, és annak propagálására. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy a díjazott budapesti szállodák többsége, szám szerint 14, az ACCOR csoporthoz tartozó szálloda volt, amelyeket együtt neveztek be a pályázatra. A szállodacsoport magyarországi vezetése nemrég jelentette be a PLANET 21 projektet, amely 21 vállalást tartalmaz a fenntartható szállodaüzemeltetés érdekében, amelyet 2015-ig kell teljesítenie a szállodáknak. Fontos része a programnak a szállodai dolgozók és a vendégek figyelmének felhívása a környezettudatos működésre, a fenntarthatóság szellemében. Vidéken érdekes, hogy az Észak-Magyarország turisztikai régióból és az ÉszakAlföld turisztikai régióból nyerték el legtöbben, összesen kilencen a díjat. A további nyolc díjazott szálloda nagyjából egyenletesen oszlott meg a régiók között, csak a Tisza-tó turisztikai régióból nem volt díjazott szálloda. Érdekes, hogy a fővárosban és az ország keleti felében mintha nagyobb jelentőséget tulajdonítanának az elnyerhető címnek, és az ezzel járó marketingkommunikációs lehetőségnek. Külön megérne egy tanulmányt, hogy ennek a díjnak mennyi a hozzáadott értéke egy jó minőségű szálloda számára, a vendégek megszerzésére irányuló versenyben, vagy még csak kevés turista választ úgy, hogy előnyben részesíti a környezettudatos szállodákat. Annyi nagyon valószínű, hogy a marketing 98
kommunikációban lehet és kell is az ilyen irányú törekvéseket népszerűsíteni. Ez a szálloda imázsára, jó hírnevére és talán az értékesíthetőségére is kedvező hatással lehet. Arról nem is beszélve, hogy a szálloda saját érdekein túlmenően, a környezetbarát és környezettudatos életmódra is felhívja a figyelmet, amelyre még mindig nagy szükség van hazánkban, a nálunk fejlettebb országokhoz képest. A pályázati kiírásban szereplő feltételeket érdemes röviden áttekinteni, mert egyrészt nem csak a pályázathoz ad iránymutatást, hanem minden olyan szálláshelynek, amely komolyan veszi a környezettudatos üzemeltetést. A pályázati útmutató kilenc fejezetre osztotta a legfontosabb pályázati szempontokat, amelyeket követve lehetett benyújtani a pályázatokat. 1. Az emberi elkötelezettség szerepének fontossága, annak érdekében, hogy a szálloda megfelelően viszonyuljon a környezetvédelmi kérdésekhez. Tájékoztatják-e a vendégeket a szálloda környezettudatos gazdálkodásáról, betartják-e a „fair trade” kereskedelem elveit. A szálloda milyen helyi környezetvédelemmel foglalkozó vagy azzal kapcsolatos szervezeteknek tagja, mit tesznek a dolgozók és a vendégek egészségének védelme érdekében. 2. A szálloda külső megjelenése, építészeti struktúrája nem tájidegen, a parkosítás, a virágdíszítés, a megvilágítás kellemes benyomást tesz. 3. Az energiafelhasználásról elemzést kell készíteni a vendéglétszám és a külső hőmérséklet, a víz-, gáz-, elektromos fogyasztás összefüggéseit illetően. 4. A szelektív hulladékgyűjtés és kezelés, a veszélyes hulladékok (pl. elemek, tintapatronok, elhasználódott számítógép részegységek) gyűjtése és tárolása, a konyhai hulladékok előírások szerinti elszállítása már mind alapkövetelménynek számít. 5. A vízfelhasználás minden szállodánál nagyon nagymértékű, ezért különösen fontos a folyamatos mennyiségi és víztisztasági mérés. A gyógy- és a wellness szállodáknál a medencék töltő-ürítő berendezéseire, tisztítószerekre, vízkőoldóra, a már felhasznált gyógyiszap újrahasznosítására is szigorúak az előírások. 6. A tisztítószerek beszerzése és felhasználása kulcskérdés, hiszen a nehezen lebomló termékek erősen terhelik a környezetet, ezért csak a környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkezők használata ajánlott. 7. Az irodákkal is foglalkozik a feltételrendszer, világítás, szellőzés, környezetbarát irodai termékek használata mind lényeges kérdés. Éjszakára kikapcsolják-e a használaton kívüli elektromos és elektronikus berendezéseket, hiszen a stand-by üzemmód is nagyon sok energiát használ fel. 8. Az ózonréteg védelme érdekében CFC gázt tartalmazó termékeket nem szabad használni, a tűzoltó berendezések a szabványoknak megfeleljenek. 9. A biodiverzitás is szóba kerül, évente legalább egy fát kell ültetni, csökkenteni kell a gombaölő, rovarirtó és gyomirtó szerek használatának mértékét, helyettük inkább a természetes anyagok használatát, pl. citrom, szegfűszeg, stb. kell preferálni. (www.hah.hu) A feltételek teljesítése helyes célkitűzés és iránymutatás lehet minden szálláshelynek már a közeli jövőben is. A jövőre nézve pedig az lenne a kívánatos, ha ezek a pályázati kondíciók rövid időn belül teljesen magától értetődőek, és általánosan mindenki számára betartandó alapkövetelmények ennének.
99
6. Összegzés A turisztikai desztinációk fejlődésének fenntarthatóságáról két különböző megközelítésben is beszelhetünk. Az egyik a turizmus elsősorban gazdasági hatásainak fenntarthatósága és fejlődése, hogy a turizmus az adott fogadóterületen, hosszú távon biztosítsa a helyben lakók megélhetését, és gazdasági hasznot hozzon a befektetőknek és térségnek egyaránt. A másik megközelítési lehetőség a környezetvédelem, amely a desztinációra, a környezettudatos viselkedés, amely az oda érkező turistákra nézve is ajánlatos. Az 1992-ben jóváhagyott AGENDA 21 program az utazás és turizmus szerepét határozza meg a fenntarthatóság tekintetében. (INSKEEP 2000: 162) Mindenképpen együtt kell értelmeznünk és vizsgálnunk a gazdasági és a környezetvédelmi szempontokat a fenntartható fejlődés érdekében, a készülő programokat és terveket is ennek szellemében kell elkészíteni. A marketingnek is fontos szerepe van a környezettudatos fejlesztés és viselkedés ismertebbé tételében, népszerűsítésében, hogy a gondolkodásmód minél hamarabb általánossá válhasson mindenki számára, a jelenlegi és a következő nemzedékek érdekében.
Irodalom DÁVID Lóránt – JANCSIK András - RÁTZ Tamara: Turisztikai erőforrások A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása Károly Róbert Főiskola és Károly Róbert Kht.(2. javított kiadás), Gyöngyös, 2007. p. 256. EDEN projekt: a Magyar Turizmus Zrt honlapja: http://eden.itthon.hu/hu/hirek/11legfrissebb-hirek/9-hatodszor-is-indulhat-az-eden-projekt Letöltés: 2012.04.15. INSKEEP Edward: A fenntartható turizmus fejlesztése Geomédia Kiadói Rt. Budapest, 2000. p.21. p.162. LENGYEL Márton: A turizmus általános elmélete Heller Farkas Főiskola, Budapest, 2004. p. 314-329. PUTZKÓ László – RÁTZ Tamara: A turizmus hatásai Aula Kiadó, Budapest, 2005. p. 40-45. RITCHIE, J.R.Brent – CROUCH, Geoffrey I. : The Competitive Destination A sustainable tourism perspective. CABI Publishing UK, 2005. p. 33-50. www.hah.hu M.SZ.É.SZ. (2011) „A Zöld szálloda 2011-2012” pályázat eredménye című anyag http://www.hah.hu/articles/index.php?id=266&sid=l9hc4jix1335102442&lang=hu&first =0&type_ id=4 Letöltés: 2012. 04.16.
100
HUSZKA Péter Széchenyi István Egyetem Gazdaságtudományi Kar Környezettudatosság és egészséges életmód vizsgálata otthon és egy nyaralás során? 1. Bevezetés A szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Szinte mindenki szükségét érzi időnként, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították - tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Az emberek nagy része él nagyvárosokban vagy éppen ingázik otthona és a munkahely között, ez a megfeszített tempó adja a magyarázatot a környezetváltozás, az utazás szükségességére. A turizmus az utazás, a pihenés, az élményszerzés, a fizikai és szellemi megújulás mellett lehetővé teszi új és új emberi kapcsolatok kialakulását. Ezzel párhuzamosan, mint ahogy azt KÁLDI, KELLER és HUSZKA (2009) megfogalmazta "A szállodaipar vállalkozásai felismerték annak fontosságát, hogy a Maslow-féle szükséglet piramis több eleméhez egyidejűleg igazítsák kínálatukat. Legtöbb esetben, és különösen a szezonális hatások kiegyenlítése céljából összetett programokat kínálnak vendégeik számára, melynek célja a vendégkör élményszerzésének biztosítása. Az elméleti tudomány és a gyakorlat között e tekintetben párhuzam fedezhető fel. " A turizmus gazdasági jelentősége hazánkban az 1990-es években felértékelődött. Felismerték, hogy hatékonyan szolgálja a lakosság életkörülményeinek javulását, valamint egyre inkább szerves része a nemzetközi, a nemzeti politikai és gazdasági folyamatoknak. A turizmus ugyanakkor összetett hatást is kifejt „az érintett térségek életére”, mind a helyi kultúrát, mind pedig a térségi arculatot tekintve. Ugyanakkor társadalmiközösségformáló hatása is jelentős. A turizmus, mint ágazat világszinten folyamatos növekedést mutat. Ez alól kivétel volt a 2008 augusztusától 2009 októberéig terjedő időszak, ami mintegy 15 hónapig tartott az ágazatban, melyet a gazdasági világválság okozott. 2009-ben éves szinten -3,8 %-os forgalom visszaesést regisztráltak 2008-hoz képest. 2010-ben az ágazat növekedése ismét megindult (UNWTO, 2011). A magyar gazdaság meghatározó szolgáltató ágazata a turizmus, mind a GDPhez való hozzájárulást, mind a foglalkoztatást tekintve. A legfrissebb, (2010- es) adatok alapján Spanyolországban van a legnagyobb részesedése mind a két változóból az ágazatnak (10,7 %/12.7%). A GDP részesedésből őt követi Portugália (10,5 %), majd Mexikó (8,2 %), és végül Görögország (6,6 %). Magyarország (5,3 %) ebben a sorban a hatodik Ausztria (5,5 %) után. Az összes foglalkoztatásból való részesedés alapján Spanyolországot Új-Zéland és Olaszország követi azonos eredménnyel (9,7 %), míg ezeket követi Magyarország (9,2 %). Látszik, hogy Magyarország világszinten előkelő helyen áll a turizmus szempontjából, bár az is kivehető ezekből az adatokból, hogy nem tudunk igazán értéket előállítani az ágazatban (OECD, 2009). Kijelenthetjük, tehát hogy a turizmus tehát potenciális erő lehet a gazdasági és társadalmi javak létrehozásában is. Ha kellően és megfelelően fejlesztik, fellendítheti egy ország társadalmát, gazdaságát, de akár tönkre is teheti természeti környezetét, elveszítheti értékeit. 101
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészség, az egészségtudatosság, az egészséges táplálkozás és a környezetvédelem kérdésköre is. Ezzel párhuzamosan a fiatal generáció tagjai is egyre tudatosabban viselkednek és gondolkodnak, és jelentős szerepet játszanak a család, a közösség vásárlási döntéseinek meghozatalában akár egy szabadidős tevékenység során is. A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak is fokozottabban kell figyelembe venni a fogyasztási-vásárlási szokások átalakulását, és nem elégedhetnek meg az impulzusvásárlás által nyújtott lehetőségekkel. Érdekes lehet annak vizsgálata is, hogy el tér-e „viselkedésmódunk” az „átlagostól” ha otthonról kimozdulunk és nyaralni megyünk. Jelen felmérés során az előzőekben említetteken túl arra a kérdésre is kerestem a választ, hogy mi az ami motiválja, befolyásolja az „embereket környezettudatos cselekedeteikben”. A kutatás során kitértem arra is, hogy mennyiben eltérő „viselkedési normák” érvényesek egy nyaralás során, mint „egyébként”. 2. Anyag és módszer Jelen publikáció elsősorban a közép-dunántúli régió turisztikai szokásait vizsgálva 110 illetve 70 kérdőív adatainak elemzésén alapul. A felmérés két alkalommal 2011 tavaszán és őszén került lebonyolításra. A vizsgálatba bevont személyek kiválasztása önkényesen a hólabda módszer alkalmazásával történt, ugyanakkor arra ügyeltünk, hogy a megkérdezettek nemek szerinti aránya tükrözze a régió alapsokaságát. Mindezek ellenére a kutatás mintavétele nem tekinthető reprezentatívnak. A kérdőív döntően zárt kérdésekből tevődik össze, melynek túlnyomó részében ötfokozatú skálán kellett kiválasztani a válaszokat. A nagyszámú adat feldolgozása az SPSS for Windows 14.0 matematikaistatisztikai programcsomag segítségével történt. A program felhasználásával gyakorisági eloszlások, kereszttáblázatok segítségével vizsgáltam az egyes változók egymással, valamint a háttérváltozókkal való összefüggéseit. Az átlagszámítások mellett a Chi2-próbával szignifikancia vizsgálatokat is végeztem (MALHOTRA, 2001). 3. Irodalmi áttekintés 3.1.
Turizmuspolitika az Európai Unióban és Magyarországon
Európa a világ vezető turisztikai fogadóterülete, részesedése a világ nemzetközi turista érkezéseinek számából 58%, a kontinensen belüli forgalom 85%-a az Európai Unió tagállamaiban bonyolódik le. Ennek ellenére még sincs egységes európai szintű turizmuspolitika, így az idegenforgalmi ágazat szabályozása tagországonként eltérő. A tagállamok összességére vonatkozó átfogó turizmuspolitika hiányában az Európai Unió általános célként fogalmazta meg a közösség vonzóbbá tételét a harmadik országok látogatói számára az idegenforgalmi üzletág erősítése és fejlesztése által. Az európai turizmusnak igazodnia kell a világ turizmusfejlesztési törekvéseihez, miszerint törekednie kell a legjobb minőség, a magas technikai színvonal és a fenntartható turizmus elérésére, így továbbra is megmaradhat Európa turisztikai vonzereje.
102
3.2
A turizmus gazdasági környezete és hatásai
A turizmus gazdasági hatásait a következő képen lehet definiálni: A küldő és a fogadó területek gazdaságának sajátosságaiban, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások (PUCZKÓ és RÁTZ, 2002). Gazdasági hatása nagyban függ a turisták által elköltött pénzösszegtől. A turisták pénzköltése összefügg, a tartózkodási idejükkel, és az igénybe vehető szolgáltatások mennyiségével és minőségével. Kulcsfontosságú tényező lehet a turisztikai termék megfelelő kialakítása, a gazdasági hatások érvényesülésében (DÁVID et al. , 2003). A továbbiakban a turizmus egy adott célterületen érzékelhető néhány főbb gazdasági hatása kerül bemutatásra: Multiplikátorhatás: A turisták kiadásai jövedelmet hoznak, amelyek aztán a gazdaságban továbbgyűrűzve újabb jövedelmeket indukálna. Ezen felül az import, a megtakarítások és az adók is csökkentik a körforgásba visszakerülő pénzösszeget. Magasabb árszínvonal: A turista szezonban megemelkednek az árak, hogy a szektor szereplői megtermelhessék éves jövedelmüket. Ez attól is függ, hogy milyen hosszú a szezon, ugyanis ha hosszabb, annál kevésbé szükséges az árak emelése. Foglalkoztatási hatás: A turizmus jelenléte erőteljes munkahelyteremtő hatást fejthet ki, mert ahol magasabb szintű a szolgáltatás, ott erősebb foglalkoztatást eredményez. Magyarországon egyes pályázatok esetében előnyben vannak azok a vállalkozások, melyek munkahelyteremtést vállalnak, beruházásaik megvalósítása során (DÁVID et al. , 2010). 3.3
Turizmus az Európai Unióban és Magyarországon
A turizmus szektort mélyen érintette a 2008-2009-es válság. 2009-ben a vendég éjszakák száma a 2006-os érték alá esett, amit láthatunk a 1. ábrán. Ebből a mélypontból történő kilábalást a 2010-re elért 2,8 %-os növekedés fémjelzi (EUSTAT, 2011).
1. ábra: Vendégéjszakák alakulása az EU-ban, (2000-2010) Forrás: EUSTAT, 2011
A 2008-2009-es krízis leginkább a külföldi vendégek forgalmát csökkentette. A 2010-es növekedést a külföldi forgalom megindulása okozta. A legtöbb országból a visszajelzések alapján 2010-ben a szállóhelyek külföldi vendégek számának a megnövekedését lehetett megfigyelni. A tagállamok kétharmadában nőtt a belföldi turisták száma. Ezen országok közül a legjobb belforgalom növekedést elértek a 103
következők: Belgium, Litvánia, Ausztria, Lengyelország, Portugália és Finnország (EUSTAT, 2011). 2010-ben Magyarország kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma összesen 7304 volt, melynek 46 %-a külföldi vendégekből tevődött. Az országos összes vendégéjszaka 2010-ben 19031 volt. 2009-hez képest a belföldi vendégek száma 0.5 %-al csökkent, míg a vendégéjszakáik száma 1,6 %-al nőtt, ami azt jelenti, hogy kevesebb magyar utazott, de azok hosszabb időre. A külföldi vendégek száma 2009-hez képest 4,8 %-al emelkedett, amivel a vendégéjszakák száma is 1,4 %-al együtt nőtt. Az ágazat összességében 1,9 %-al nőtt vendégforgalom szempontjából, míg vendégéjszakákat tekintve 1,5 %-ot (MT Zrt., 2010). A következő ábrán (2. ábra) láthatjuk a szálláshelyek szobakapacitás kihasználtságát. Látható, hogy az ország vendéglátó szektora szinte alig van kihasználva, hiszen az országos átlag 38,7 % (MT Zrt., 2010). Ezt az átlagot a szállodák eredménye javítja a legjobb mértékben 44,8 %-os, míg rontja a kempingek 10,6 %-os kihasználtsága. Jelenleg úgy tűnik, a kempingezés, mint nyaralási lehetőség kiment a divatból. Az országnak igen komoly marketingre lenne szüksége, hogy az országunk célpontja legyen a külföldi nyaralni vágyóknak.
2. ábra: Szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága Forrás: MT Zrt., 2010
4. Eredmények és értékelésük A környezettudatosságra irányuló vizsgálatot nyitott kérdéssel kezdődött. A válaszadóknak meg kellett fogalmazniuk, hogy mit jelent számukra a környezettudatosság. Az összes megkérdezett 31%-a (55 fő) nem válaszolt, de a többség igyekezett megfogalmazni véleményét. Főként a környezet védelmét, környezetbarát eszközök és termékek használatát és fogyasztását, valamint a környezet túlterhelésének megelőzését, megakadályozását tekintik környezettudatos lépéseknek. „Az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelősség-vállalását kifejező fogalom.” fogalmazott az egyik válaszadó, míg egy másik a következőképpen fogalmazott „Az ember tisztában van azzal, hogy a Föld élővilágának egyensúlya dinamikus, és ebben a rendszerben neki is helye van, a viselkedése befolyásolja a dinamikát. Ismeri ezeket a folyamatokat, és viselkedésével és életmódjával a környezetvédelmet támogatja.” 104
Az így és ehhez hasonlóan fogalmazó kérdőívalanyok a többi kérdésre adott válaszukkal is bebizonyították, hogy a környezettudatosság nem csupán „mint fogalom” él bennük, hanem tudatos lépéseket tesznek a természeti környezet megóvása érdekében. Ha a kérdésre nem-válaszolók arányát szemléljük, akkor a korcsoportok között lényeges különbségeket lehet kimutatni. A 20 év felettiek közül csak alig több mint 9%- nem válaszolt erre a kérdésre, a húsz év alatti válaszadók 45,3%-a nem tudta (vagy nem akarta) megfogalmazni véleményét. A különbség szignifikáns volt. Mindebből következtethetünk arra, hogy létezik egy választóvonal (valahol a 18 és huszadik életév között), ami alatt a környezet védelme nem fontos, illetve annak megfogalmazását „cikisnek” gondolják a fiatalok. Annak érdekében, hogy megvizsgáljam, mennyire reális a környezettudatosság tekintetében saját magukról alkotott véleményük, arra kértem a kérdőív alanyait, hogy fogalmazzák meg, hogy miként óvják környezetüket. A válaszadók többsége csak a szelektív hulladékgyűjtést említette meg, valamint azt, hogy nem szemetel, illetve többen válaszolták, hogy nem pazarolnak a vízzel és villannyal (esetleg élelmiszerrel). Akadt azonban néhány lelkes környezetvédő – főként az idősebbek –, akik hosszan sorolták az általuk alkalmazott módszereket. Ilyenek voltak például: elektronikai eszközök áramtalanítsa éjszakára, alacsony hőfokon való mosás, tömegközlekedés és kerékpározás előnyben részesítése vagy a komposztálás. Volt, aki tudatosan figyel arra, hogy vásárláskor vigyen magával vászon táskát. A vizsgálat folytatásaként felsorolásra került néhány környezetkímélő módszer, és a megkérdezettek ezek közül választották ki azokat, amelyeket ők is alkalmaznak (3. ábra). Ennél a kérdésnél is az derült ki, hogy legtöbben arra figyelnek, hogy ne szemeteljenek (96%) és ne pazaroljanak az energiával (víz, villany, hő). A válaszadók 90%-a gyűjti szelektíven a hulladékot, energiatakarékos izzót pedig a válaszadóknak csaknem 85%-a használ.
3. ábra: Környezetkímélő módszerek alkalmazásának előfordulása (százalék) Forrás: saját szerkesztés
A termékek csomagolására az egyes csomagolási módszerektől függően eltérő arányban figyelnek. A megkérdezettek 52%-a vásárol visszaváltható palackú italt, azonban csak 25% körüli azok aránya, akik az újrahasznosított csomagolású termékeket részesítik előnyben. Az egyik válaszadó ehhez hozzáfűzött egy megjegyzést, amely a következőképpen szólt: „Ha valaki mindig figyeli, hogy újrahasznosítható legyen a csomagolás, abba beleőrül. Oldják ezt meg a gyártók, vagy szabályozzák törvényileg.” Ebből arra következtetek, hogy bár vannak, akik 105
szívük szerint inkább újrahasznosított vagy újrahasznosítható csomagolású termékeket vásárolnának, de az állandó rohanás, a csomagoláson levő alig olvasható magyar felirat miatt a csomagolás ellenőrzése túlságosan bonyolulttá tenné a vásárlást. A szelektív hulladékgyűjtést részletesebb vizsgálata során az is megkérdezésre került, hogy a megkérdezettek milyen típusú hulladékokat gyűjtenek a többitől elkülönítve. Legtöbben a papír, üveg és műanyag hulladékot gyűjtik külön, ezek aránya 60% körül alakult. A veszélyes hulladékokat, mint például az elem 44%-uk szórja erre a célra elkülönített hulladékgyűjtőbe. A komposztálható, étkezési hulladékot csak 32%-uk, míg a fém hulladékot 27, 3%-uk jelölte be. A falun élők minden kategóriában nagyobb számban jelölték, hogy külön gyűjtik a különböző hulladékfajtát. A legnagyobb különbség a fém, a komposztálható anyagok, illetve a papír hulladékok esetében volt tapasztalható. A környezettudatosság vizsgálata során (egy ötfokozatú skála alkalmazásával) arra is kíváncsi voltam, hogy a válaszadók miképpen viszonyulnak néhány környezetvédelemmel összefüggő kérdésre illetve miképpen reagálnak arra, ha a környezetet romboló „cselekedetet” látnak 4. ábra. Az utcán szemetelni menő dolog
1,28
Ha látom, hogy más szemetel, én is hajlanosabb vagyok azt megtenni
1,60
Szeretném szelektíven gyűjteni a szemetet, de nincs rá módom
2,27
Rászólok a szemetet elszóró emberekre
2,53
Mindent megteszek, hogy óvjam a természetet
3,89
Sokat hallani a környezetvédelemről
4,19
Fontos számomra a környezet védelme 0,00
4,45 1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
4. ábra: Néhány környezetvédelemmel összefüggő kérdés megítélése Forrás: saját szerkesztés
A kérdőív alanyai szinte kivétel nélkül fontosnak tartják a környezet védelmét, bár ez már egy korábbi kérdésénél kiderült. Ennél a kérdésnél találkozhattunk a legalacsonyabb a szórással (0,499), ami jelzi számunkra, hogy a megkérdezettek e kérdés esetében a legegységesebbek. A válaszadók kétharmada gondolja magáról azt, hogy mindent megtesz, hogy óvja környezetét, azonban az utcán szemetelő emberekre csak kevesen szólnának rá. A környezetvédelem gyakorlati megvalósítása tehát e téren csorbát szenved. Akik mégis megtennék, azok a leginkább környezettudatos válaszadók közül kerültek ki. A nemek szerinti bontás tekintetében, pedig inkább a hölgyek az aktívabbak, azaz inkább ők figyelmeztetik társaikat a cselekedet helytelen voltára. Bár nagyon kevés olyan megkérdezett volt, aki úgy gondolja, „trendi” dolog szemetelni, mégis akadnak – 18% jelölt hármas vagy annál nagyobb értéket –, akik ha másnál ezt tapasztalják, ők is hajlamosabbak az utcán elszórni a szemetet. Köztük ismét a húsz évnél fiatalabbak felülreprezentáltak, a település típusát tekintve 106
pedig csak a városiak szerepelnek a kiválasztási arányaikhoz mérten kevesebben. Az egyéni szinten megvalósítható tettek vizsgálata után a kérdőívalanyok a környezettudatosság magyarországi helyzetéről alkotott véleményére voltam kíváncsi. A válaszadók hatfokozatú skálán jelölhették be, hogy véleményük szerint Magyarország lakossága mennyire környezettudatos. Az átlagérték 2,8 lett, az ötös és a hatos válaszlehetőséget senki nem jelölte. Mindösszesen 26 válaszadó volt, aki úgy vélekedett, hogy a magyar emberek inkább környezettudatosak, a többiek véleménye azonban ezzel ellentétes. Ez számomra azt jelenti, hogy valójában nem vagyunk annyira környezet- és egészségtudatosak, mint amennyire azt magunkról állítjuk. A környezettudatosság fontos és egyre fontosabbá váló tényező napjainkban, mint ahogy azt a kutatás eredményei is mutatják. Annak érdekében, hogy kiderítsem, hogy mindenkörülmények között így van-e a vizsgálat folytatásaként arra kértem a válaszadókat, hogy „értékeljék környezettudatosságukat” pihenési, nyaralási időtartalmuk alatt is. Fontos kritérium volt ezeknél a kérdéseknél a „a nem otthon tartózkodás ténye”. A vizsgálat sok esetben hozott meglepő különbségeket.
5. ábra: Környezetkímélő módszerek alkalmazásának előfordulása egy nyaralás során (százalék) Forrás: saját szerkesztés
A válaszadók véleménye alapján kijelenthetjük, hogy az újrahasznosítható és újrahasznosított csomagolás „figyelése” egy nyaralás során csak csekély jelentőséggel bír. A megkérdezettek csupán 9 és 17 százaléka fordít rá figyelmet. (Ennél kérdésnél, mint ahogy a hasonló tartalmú előző kérdésnél is – 3. ábra – több válaszadási lehetőségre is lehetőség volt.) A háttérváltozók figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a „fiatalok” (jelen esetben a 29 év alattiakat értve e csoport tagjai között) gyakorlatilag nem foglakoznak az újrahasznosított csomagolással. E tekintetben az 40-59 év közöttiek a leginkább környezettudatosabbak. Ők nyaralásuk időtartama alatt is csaknem minden harmadik vásárlásuk során figyelik ezt a termékjellemzőt. Itt jelenthetjük ki azt is, hogy ez a korosztály figyel leginkább környezetére. A 40 és 59 év közöttiek ugyanis csaknem mindegyik „kategóriában” a legmagasabb környezettudatossági értékeket jellemezhetők. Ha „otthon vagyunk” lényegesen gyakrabban ügyelünk arra, hogy visszaváltható „üveges” italt vásároljunk. Egy nyaralás során erre lényegesen kevesebb figyelmet fordítunk. Ez esetben csupán a válaszadók 22 százaléka gondolja azt fontosnak. A fiatalok (jelen esetben is) sokkal kisebb mértékben mutatnak környezettudatos gondolkodást nyaralásuk során, mint otthoni környezetükben. A középkorúak 107
esetében a csökkenés szintén jelentős. Legkevésbé a 60 évnél idősebbek körében tapasztalható e kérdés megválaszolásánál visszalépés. A szelektív hulladékgyűjtés esetében 40 %-os csökkenés tapasztalható. Azaz nyaralásaink során már nem fordítunk kellő figyelmet arra, ami otthon természetesnek tűnik. Persze magyarázhatjuk ezt azzal, hogy a pihenés kikapcsolódás ideje alatt nem akarunk ezzel „bajlódni”, vagy azzal, hogy nincs lehetőség a szelektív hulladékok szeparált gyűjtésére és tárolására. Az mindenesetre elszomorító, hogy egy „idegen környezetben” elfelejtjük azt, hogy környezetünk védelme mindannyiunk jól felfogott érdeke kell, hogy legyen. Azt gondolom, nem eléggé tudatosul bennünk az, hogy környezetünk (a bioszféra a hidroszféra, az atmoszféra stb.) védelme nem helyi, hanem globális értékként kell hogy visszatükröződjön cselekedeteinkben. Ez tükröződik vissza abban is, hogy a nyaralás során csaknem 20 százalékkal többen szórjuk el a szemetet, mint otthoni környezetünkben. Érdekes, talán elfelejtjük azt, ahol mi nyaralunk, mások ott laknak! Fordítsuk meg a kérdést, jó eső érzéssel tölt el bennünket, ha egy csapat nyaraló kiránduló ember a házunk előtt szórja a szemetét? Ugye nem, és ezzel bezárult a kör. Ha nem vagyunk kellően környezettudatosak, akkor cselekedeteink csak felszínesek és környezetünk védelme csak felszínes divatirányzatként jelenik meg. A vizsgálat rámutat arra, hogy egyedül a pazarlás az amire nyaralásunk során csaknem ugyanannyira ügyelünk, mint otthoni környezetünkben. Ennek oka valószínűsíthetően nem a környezettudatos gondolkodás, hanem a családok anyagi helyzetében kereshető. Az egészségtudatosság tágabb értelmezésben összefüggésbe hozható a környezettudatossággal, ezért a vizsgálat során kitértünk a házon kívüli étkezések előfordulási gyakoriságára is, pontosabban arra, hogy a megkérdezettek milyen sűrűn járnak étterembe, illetve gyorsétterembe. A 6. a és b ábrán összehasonlíthatjuk, hogy „munkanapokon” és a pihenés nyaralás alatt milyen gyakran látogatjuk meg az éttermeket. A diagramon látható, hogy nem túl magas azok száma, akik soha nem térnek be egy étterembe (7 illetve 6 százalék). Ez a csoport demográfiailag heterogén összetételű, és még az iskolai végzettség tekintetében sem mutat lényegi különbségeket. A felsőfokú végzettségűek aránya éppen megegyezik a szakmunkás végzettségűek arányával. Feltételezni lehetne, hogy a csoport tagjainak jövedelme elmarad az „átlagtól” (de ez itt csak részben igazolódott be, hiszen az éttermeket sohasem látogatók közel ötöde kimondottan jó anyagi körülmények között él). Így akár az is lehetséges, hogy csak egyszerűen szeretnek otthon „lenni” és főzni. Ezt a feltevést erősíti, hogy azok, akik ezt a választ adtak, és jó anyagi körülmények között él, mindegyike úgy nyilatkozott, hogy szeret főzni. Ennek alapján megállapítható, hogy létezik egy olyan fogyasztói csoport, akik nem anyagi indíttatásból, hanem személyiség, életmódbeli vagy kulturális különbözőségük miatt nem keresik fel az éttermeket és a szórakozóhelyeket. A csoport tagjai a gyorséttermeket sem látogatják. „Munkanapokon” a megkérdezettek 28%-a évente 3-4 alkalommal étkezik vendéglőben, és 33 százalékuk évente 1-2 alkalommal teszi ezt. A havonta néhány alkalommal betérők aránya 22%. A csoportok minden szempontból heterogén összetételűek, klaszterek nem képezhetők.
108
6. a és b ábra: Az éttermek látogatási gyakorisága „otthoni környezetben” és egy nyaralás során (százalék) Forrás: saját szerkesztés
A szabadidő a legtöbb megkérdezett számára értéket képvisel, amit mutat az is, hogy a válaszadók többsége nyaralásuk alatt előszeretettel étkezik éttermekben. A háttérváltozók szerinti elemzés megmutatta, hogy az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők (egy egy hetes nyaralási periódust figyelembe véve) a legritkábban 1-2 alkalommal étkeznek étteremben akárcsak a 30-39 korosztály közöttiek. A naponta többször az éttermeket felkeresők között érdekes módon sok átlagjövedelemmel rendelkező válaszadó akadt. Az előzőeken túl úgy gondolom, hogy az étterem-látogatási szokásokat is érdemes összehasonlítani a gyorséttermek látogatásaival (7. ábra). Jogosan feltételezhetjük, hogy lesznek különbségek, bár őszintén szólva engem a gyorséttermi látogatások eredményei önmagukban megleptek.
7. ábra: A gyorséttermi látogatások előfordulása (százalék) Forrás: saját szerkesztés
A megkérdezettek 10%-a ugyanis egyáltalán nem, közel fele pedig maximum évente 3-4 alkalommal tér be gyorsétkezdébe, s az így válaszolók között a falun élők felülreprezentáltak. Legnagyobb arányban a havi néhány alkalmas látogatást jelölték a válsz adók, (köztük a megyeszékhelyen élők vannak többségben). Előzetesen azt feltételeztem, hogy magasabb lesz a hetente, illetve az annál többször gyorsétteremben étkezők száma, azonban arányuk mindösszesen 10%. A vizsgálat folytatásaként a válaszadóknak ötfokozatú skálán kellett bejelölniük, hogy néhány az egészségre vonatkozó állítással mennyire értenek egyet. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek számára fontos, hogy egészségesen 109
étkezzenek, ezt alátámasztja, hogy a zöldségek, gyümölcsök a legtöbb választ adó étrendjének elengedhetetlen részei, míg édességet, rágcsálnivalókat nem fogyasztanak sokat, vagy legalábbis nem ismerik be. Ugyanis voltak olyan válaszadók, akik itt úgy nyilatkoztak, hogy nem nassolnak sokat, míg (egy ellenőrző kérdésre) ennek ellenkezőjét válaszolták. 5.
Összefoglalás
A szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Szinte mindenki szükségét érzi időnként, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították - tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Ezzel párhuzamosan a Jelen publikáció elsősorban a közép-dunántúli régió turisztikai szokásait vizsgálva 180 db kérdőív adatainak elemzésén alapul. Az adatok kiértékelésére az SPSS matematikai – statisztikai programcsomagot használtam. A vizsgálat eredményei a következőekben összegezhetőek: A környezettudatosság nem csupán „mint fogalom” él legtöbbünkben, hanem tudatos lépéseket is teszünk a természeti környezet megóvása érdekében. Ugyanakkor létezik egy választóvonal (valahol a 18 és huszadik életév között), ami alatt a környezet védelme nem fontos, illetve annak megfogalmazását „cikisnek” gondolják a fiatalok! A környezetvédelem „ügyében” a hölgyek az aktívabbak, azaz inkább ők figyelmeztetik társaikat a cselekedet helytelen voltára. Nyaralásaink során már nem fordítunk kellő figyelmet arra, ami otthon természetesnek tűnik. Elszomorító, hogy egy „idegen környezetben” elfelejtjük azt, hogy környezetünk védelme mindannyiunk jól felfogott érdeke kell, hogy legyen. Azt gondolom, nem eléggé tudatosul bennünk az, hogy környezetünk (a bioszféra a hidroszféra, az atmoszféra stb.) védelme nem helyi, hanem globális értékként kell hogy visszatükröződjön cselekedeteinkben. Ha azonban nem vagyunk kellően környezettudatosak, akkor cselekedeteink csak felszínesek és környezetünk védelme csak felszínes divatirányzatként jelenik meg. A vizsgálat eredményei arra is rámutattak, hogy létezik egy olyan fogyasztói csoport, akik nem anyagi indíttatásból, hanem személyiség, életmódbeli vagy kulturális különbözőségük miatt nem keresik fel az éttermeket és a szórakozóhelyeket.. Ugyanakkor a szabadidő a legtöbb megkérdezett számára értéket képvisel.
110
Irodalom: 1.
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8.
DÁVID László, BUJDOSÓ Zoltán, PATKÓS Csaba.: A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben In.: A terület- és településfejlesztés alapjai. Szerk.: Süli- Zakar István, Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs; 2003 p. 431436. EUROSTAT (2011): Tourism statistics explained Data from February 2011. In:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Tourism_ statistics Further_Eurostat_information (letöltve: 2011. november 13.) KÁLDI Judit, KELLER Veronika, HUSZKA Péter: Beszéljünk vagy beszélgessünk? – avagy a szolgáltatás-alapú megközelítés és az interaktív kommunikáció jelentősége egy nemzetközi szállodalánc esetében. In: „Új marketing világrend” Marketing Oktatók Klubja Konferencia, 538-552 Budapest, 2010. augusztus 26-27. MALHOTRA Naresh K: Marketingkutatás. Bp.: Műszaki könyvkiadó, 2001. MT Zrt: Turizmus Magyarországon Kiadó: Magyar Turizmus Zrt., Budapest, In: http://itthon.hu/szakmai-oldalak/letoltesek/stat-2010-elozetes. OECD OECD Tourism Trends and Policies 2010 – OECD 2009 PUCZKÓ László, RÁTZ Tamás: A turizmus hatásai. Aula Kiadó Kft, Budapest p. 130- 151. UNWTO: World Tourism Performance 2011 and Outlook 2012, - IPK 19th World travel Monitor Forum Pisa, Italy 3-4 November, 2011, p. 3.,6.,8.
111
DOMÁN Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A környezetvédelem tudatosítása a közgazdaságtudományi tárgyak oktatásában 1. Bevezetés Miért kell hangsúlyt fektetni a környezeti nevelésre, a környezetvédelem tudatosítására? Mert e pillanatban a Föld valamennyi lakosa használja (tudatosan vagy nem, néha kihasználja) a Föld természeti kincseit. A világ minden szegletében irtják az erdőt, termelnek ki ásványkincseket és energiahordozókat, ezáltal erodálják a talajt, szennyezik a levegőt és a vizeket, veszélyes hulladékokat termelnek és a földtörténet legintenzívebb természeti leromlását okozzák. Beszélhetünk-e egyáltalán a klasszikus értelemben vett nevelésről a felsőoktatásban? Természetesen erre a kérdésre igen a válasz, noha felnőtt fiatalok „neveléséről” van szó. Ugyan már nem a klasszikus értelemben alkalmazva a „nevelést”, hiszen ők a NAT zászlaja alatt tanulták a betűvetést, így már az általános iskolában és a középiskolában is szereztek ismereteket a témával kapcsolatban, hiszen a Nemzeti Alaptanterv tartalmazza a környezeti nevelést, a környezettudatosságot, mint alapműveltségi ismeretet. Azonban ezeket az ismereteket bővíteni lehet és kell is a diákok későbbi tanulmányaik folytatása során. A közgazdaságtudományi területen diplomát szerezni akaró hallgatók különböző tantárgy tanulása során találkoznak a környezetvédelmi törvénnyel, amivel meg kell ismerkedniük, el kell tudni benne igazodniuk. Sohasem volt talán időszerűbb, mint napjainkban, hogy átgondoljuk, megreformáljuk az oktatási intézményekben folyó környezeti nevelést, melyből nem lehet kihagyni a felsőoktatást sem. A környezeti nevelésnek szerepe van a környezettel kapcsolatos értékek és érzelmek kialakításában, szerepe van a környezet megóvásához szükséges elhivatottság kialakításában, segít a környezettel kapcsolatos problémák felfedezéséhez és azok megoldásához szükséges készségek elsajátításában, segít tapasztalatot szerezni az elsajátított ismeretek felhasználásában. Ezek a tapasztalatok csak jól átgondolt, pozitív élményt nyújtó, környezeti problémák megoldásával járó programokban hasznosodnak igazán. Természetesen ezeknek a tapasztalatoknak a megszerzésére a felsőoktatásban egyegy tanulmányi félév áll a rendelkezésünkre, így ezt figyelembe kell venni, amikor tervezzük az órákat. Publikációmban összefoglalom, mely általam oktatott tárgyak anyagában kap, kapott helyet a környezettudatosság elmélyítése, illetve kidolgoztam egy, a kooperatív oktatási módszerre alapuló tananyag-feldolgozást a vállalatgazdaságtana című tantárgy oktatása keretében. 2. A tanítási órák Ezeknek az óráknak a célja: „Nem zöld! Tudatos!” lenne. Nem azt szeretném elérni az oktatás során, hogy elvakult „zöldekké” váljanak a hallgatók, hanem azt, hogy életük és majdani munkájuk során környezet tudatosabban tervezzék mindennapi tevékenységeiket, a munkájukat, a környezetüket. 112
Szám szerint két, általam oktatott tantárgy tananyagába lehet és most már be kell is építeni a környezetvédelmi nevelést, a környezettudatosságot. Az egyik a vállalatgazdaságtan, melyet első félévben tanulnak a hallgatók, a másik pedig a nemzetközi közgazdaságtan és integrációs ismeretek, melyet a negyedik félévben. A vállalatgazdaságtan anyagán belül a vállalati környezetvédelem témát kell körbejárni, a nemzetközi közgazdaságtan és integrációs ismeretek című tárgy, pedig a globalizáción belül tárgyalja a környezeti károsodások hatásait a világra. Mindkét tantárgy előadás formában kerül megtartásra, heti két órában, egy alkalommal találkozom a diákokkal. Ez azt jelenti, hogy az egész évfolyam jelen van az órákon. Így még komplikáltabb egy hatásos, új, formabontó oktatási módszer, a kooperatív oktatási módszer alkalmazása. Azonban ezt a módszert találom megfelelőnek arra, hogy az órák interaktívak legyenek, hatásosak legyenek, hiszen a módszer jellegéből adódóan minden hallgatónak részt kell venni valamilyen formában a munkában. 2.1 A tantárgyak általános tartalma és célja 2.1.1 A vállalatgazdaságtan tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A vállalkozás fogalmának, formáinak, működésének és környezetének megismerése. A tantárgy betekint a vállalkozások működési mechanizmusába és a gazdálkodás egyes részeibe, ezzel megalapozva a szakirányú vállalkozásgazdasági tantárgyakat. A tantárgy részét képezik ezen túl a vállalkozások alapításának, működésének és megszüntetésének kérdései. A vállalkozás fogalma, jellemzői, célja, szereplői és környezete, a vállalkozás eszközei, valamint azok forrásai , a vállalati környezetvédelem. Vállalkozási formák, azok csoportosítása, alapításuk, felépítésük és működésük szabályai .Vállalkozások működése, reálszférája, gazdálkodás az erőforrásokkal, melybe beletartozik a természeti környezettel való kapcsolat és a környezetvédelem. Vállalkozások főbb hajtóerői, működésük további területei. Vállalkozások együttműködése. Válságkezelés, vállalkozások megszűnése. Illetve fontos szerepet kap az oktatás során a vállalatok társadalmi szerepe is. 2.1.2. A nemzetközi közgazdaságtan és integrációs ismeretek című tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók sajátítsák el a globális gazdaság, az országhatárokat átlépő, nemzetközi áruáramlás, a szolgáltatások kereskedelme, a nemzetközi tőke- és munkaerő-áramlás törvényszerűségeit, feltételrendszerét és intézményi kereteit. Kiemelt jelentősége van a nyitott nemzetgazdaságok működésével kapcsolatos ismereteknek, az Európai Unió fejlődésének és a globális gazdaság létezésével összefüggő gazdaságpolitikai dilemmák szemléletformáló hatása érzékeltetésének. A tantárgy tartalmazza többek között a globalizáció fogalmát,jellemzőit. Ezen belül ismerkednek meg a triád-elmélettel, illetve. Ide tartoznak transznacionális társaságok működése a világgazdaságban és a világméretű (globális) problémák. Természetesen ezeken kívül bőven van megbeszélni való téma a félév során, azonban a publikáció anyagához ezeket most nem szükséges megemlíteni. Mindkét tantárgy félévi vizsgával zárul, melynek módja a szóbeli vizsga, amit a hallgatók jövőbeni tanulmányaik és munkájuk érdekében fontosnak tartok, hiszen 113
meg kell tanulniuk beszámolni a tudásukról szóban, amire az alacsonyabb iskolafokozatokon tapasztalataim szerint nem nagyon hagynak időt a kollégák. A tantárgyak célkitűzéseivel és tartalmával nem foglalkozom részletesebben, hiszen ennek a tanulmánynak nem az a célja, hogy azokat elemezzem, de szerkezetileg elengedhetetlen, hogy meg ne említsem annak érdekében, hogy a téma feldolgozása könnyebb, gördülékenyebb legyen. 3. A kooperatív oktatási módszerről röviden A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. A kooperatív módszer mind az oktatók, mind a hallgatók szerepét teljesen új, a frontális órától, egyéni eredményeket, állandó versenyhelyzetet középpontba helyező felfogástól eltérő megvilágításba helyezi. Mi is ez az új megvilágítás? A tanóra nem arról szól már, hogy az oktatók, kiállnak az előadói pulpitusra és 90 percen keresztül előadást tartanak a tudományról. Az órák tervezésébe bele kell szőni a hallgatók együttműködését is. Itt a közös munkán van a hangsúly, hiszen a későbbiekben is arra lesz szükségük, hogy csapatban tudjanak dolgozni, hiszen a munkaerőpiacon ez egy fontos elvárás a ma az egyetemekről, a főiskolákról kikerülő fiatalok felé. Az oktatás során tapasztalni fogják, hogy a munka mely része áll igazán közel hozzájuk, felfedezik többféle munkaterületre irányul tehetségüket is. Alapvető cél az, hogy megtanuljanak egymással kommunikálni, kölcsönös segítésen alapuló kapcsolatot kialakítani társaikkal, vagy akár olyan személyekkel együtt dolgozni, akikkel esetleg különösebben nem szeretnének. Ezek az alapgondolatok természetesen a tanári, az oktatói szerep megváltozását is jelentik. Valamilyen szempontból kisebb, de más szempontból sokkal nagyobb részét képezi a pedagógus a tanórának. Hiszen a feladatok összeállítása, az együttműködő csoportos munka lehetővé tétele nagyobb előkészületeket igényel például a frontális órához képest, viszont a tanórán nagyobb szerepet kapnak a hallgatók. Habár látszólag csak a csoportokat kell felügyelnie és a feladatokat ismertetnie az oktatónak, mégis egy ilyen óra levezetése talán sokkal nagyobb koncentrációt igényel,hiszen hat-hét kiscsoport életét kell figyelemmel kísérni, segíteni nekik a feladat megoldása közben. A hallgatók szerepe is egészen más lesz. Nem csak befogadók, akik utána megpróbálnak egyedül megbirkózni a feladatokkal, és a félév végi vizsga során beszámolnak a tanultakról,hanem egymást segítő, támogató „munkatársak” szakértők lesznek, akik fontos szerepet kapnak egy-egy csoportban. Így érzik azt, és meg is tanulják hogy nem mindegy, hogy mit tesznek, nem mindegy, ha nem dolgoznak, hiszen az az egész csoport munkájára kihat. Felelősség van a vállukon, amely ösztönzően hat rájuk a munkában. Mivel a csoportok teljesítményét értékelik, így mindenkinek dolgoznia kell. A kooperatív oktatási módszert egy téma feldolgozása köré dolgoztam ki, melyet a következőkben fogok ismertetni. A következő félév során lesz alkalmam az elsőévesekkel kipróbálni a kidolgozott tananyagot.
114
4. Üzleti terv készítése – „Zöld” szálloda, mint új vállalkozás alapítása A hallgatók feladata egy új vállalkozás alapítása lesz, ahol a fő szempont a fenntarthatóság. Így egy „zöld” szálloda alapítása,illetve az üzlet tervének megírása lesz a dolguk a félév során. A vállalkozást az adott évben érvényben levő törvényeket figyelembe véve kell létre hozni. A feladat kiadása után meghatározott ideig anyagot gyűjtenek a hallgatók, ha van lehetőségük egy-egy szállodát is meglátogathatnak, készíthetnek interjúkat szakemberekkel, hogy ha arra kerül a sor, hogy megírják az üzleti tervet az új vállalkozásról, könnyebb legyen ennek a feladatnak a megoldása, mely nem egyszerű, ha azt vesszük figyelembe, hogy az első félévben szakmai tárgyakat nem hallgattak a diákok. Mielőtt a csoportokat kijelölöm, természetesen a feladat megoldásához feltétlenül szükséges fogalmakat tisztázni kell, illetve egyéb segítséget adni kell a hallgatóknak, hogy a munkát el tudják kezdeni. 4.1. Üzleti terv Az üzleti terv egy olyan dokumentum, amely a vállalkozás céljait, stratégiáit, a termék, a szolgáltatás bemutatását tartalmazza, mindehhez hozzárendelve a megfelelő eszközszükségleteket. az üzleti terv mindig a vállalkozással együtt fejlődik, ezzel együtt ellenőrzésül is szolgál. Aki elindít egy vállalkozást, annak le kell írni, mit és hogyan tervez, hiszen ez a siker alapja. Az üzleti terv egy térkép, ami irányt mutat a vállalkozónak a siker útján. Nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség. Az üzleti terv megírására nincsen recept, de természetesen vannak „kötelező” fejezetei, ami nélkül nem üzleti terv az üzleti terv. Üzleti tervet általában három okból írnak a vállalkozók: • új vállalkozás esetén, saját maguknak, partnereiknek írják, hogy tudják, hova akarnak eljutni • ha hitelt szeretnének felvenni, a hitel elbírálásához szükséges egy üzleti terv, melyben leírják a hitel visszafizetésének módját és ütemét • ha üzleti partnereket szeretnének bevonni a vállalkozásba, őket meggyőzvén, miért fektessenek pénzt az üzletükbe. 4.2 Zöld szálloda A zöld szállodák fogalma az utóbbi évtizedben kezdett előtérbe kerülni a magyar szállodaiparban. A turizmust világszerte meglehetősen környezetszennyező iparágnak tartják, éppen ezen a helyzeten próbálnak segíteni a "zöld szálloda" címre sikeresen pályázó, a világtrendbe illeszkedő magyarországi hotelek. A zöld szálloda címet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ítéli oda. A nagy nemzetközi hotelláncoknak saját környezetvédelmi chartájuk is van. Ebben arról tájékoztatják a vendégeiket, hogy például odafigyelnek a vízfelhasználásra, az energiafelhasználásra,külön gyűjtik a veszélyes hulladékot. A "zöld szálloda" cím kiérdemléséhez azonban ennél sokkal szélesebb követelményrendszert kell betartani, egész kötetnyi, EU-konform szabványrendszernek kell megfelelni. A szállodák elsősorban a vendégek tájékoztatására helyezik a legfőbb hangsúlyt, mivel őket is bevonják a környezetvédelmi tevékenységbe. 115
Előfordul, hogy felhívják a szállóvendégek figyelmét a környezetvédelmi katasztrófákra, amelynek a módszere akár a poszterkiállítás is lehet. A szállodai éttermekben az ételmaradékot szintén ártalmatlanítják, és arra hivatott cégek szállítják el, mivel azt már nem használhatják fel az állatok etetésére. Ez a tény a szállodák költségvetésében jelentős tételt képvisel. A papír- és műanyaghulladékok gyűjtésénél nem minden településen van lehetőség a szelektív gyűjtésre és elszállításra. A szállodákban vannak más egyéb veszélyes hulladékok, például kiégett izzók, a mosodákban keletkező persár, vagy a konyhákban a használt sütőzsír, sütőolaj. A különleges kezelést igénylő anyagok gyűjtését és elszállítását meg kell oldani, de ezeket be is kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. Akadnak olyan szállodák, ahol speciális vízmérőt raknak a mosdókra, csaptelepekre, a WCtartályoknál osztott gombos szerelvényeket helyeznek el, hogy nagy és kis ürítésre egyaránt képesek legyenek. A szállodaparkok locsolásánál is lehet takarékoskodni azzal, hogy kiszámítják, a vizet mikor és mennyi időre indítják be. A wellnessrészlegben sem mindegy, hogy vízforgatós-e a rendszer vagy sem. A szállodákban az energiatakarékosság további módja a mágneskártyás zárrendszerek használata, amely elsősorban az újonnan épített 4-5 csillagos hotelekben terjedt el. A rendszer lényege, hogy akkor működik az elektromosság a szobában, amikor a vendég behelyezi a kártyát. Így a szobából távozván automatikusan kialszik az esetleg égve hagyott villany. Sajnos a hazai szállodai szobákban még kevésbé elterjedtek a szabályozható fűtőtestek, amelyekkel a vendégnek lehetősége lenne arra, hogy ha elmegy, lecsavarja a fűtés. A legtöbb szállodában nem fűtőtestet, hanem négycsöves befúvó klímarendszert alkalmaznak. Léteznek már olyan épületfelügyeleti rendszerek, amelyek ezt megfelelően kezelik. Az új szállodákba az ablakokra olyan érzékelőket szerelnek fel, amelyek jelzik, hogy a vendég kinyitja az ablakot, és akkor automatikusan lekapcsolódik a légkondicionáló. A megtakarítást mérő eszközöket oda helyezik el, ahol beérkezik mondjuk az elektromosság, a víz vagy a gáz. Ezek a mérőkészülékek össze vannak kapcsolva a központi épületfelügyeleti rendszerrel, ahol számítógépen összesítik az adatokat. A folyamatos árdrágulás miatt egyre inkább rászorulnak a szállodák is az energiatakarékosságra. Az üzemelési költség egyre jobban csökken. Az áramfogyasztást folyamatosan, havonta tudják korrigálni, ellenőrzik a megtakarítások mértékét, persze akadnak kivételek is, mint a nyári 40 °C-os meleg, amikor borul minden energiatakarékossági terv. A tapasztalatok szerint egyébként a nagy szállodákban sokkal könnyebb az energiatakarékos innovatív beruházásokat megvalósítani, mint a kisebbekben. A jövő útja egyre inkább a "bioszobák" terjedése, ahol minden természetes, a tapétától kezdve az ágyneműig, fokozva ezzel a vendégek kényelmét, komfortérzetét. 4.3 A feladat feldolgozása kooperatív oktatási módszerrel Sokféle formában jelent már meg, és alkalmazták és alkalmazzák ma is a kooperatív szervezési módokat. Természetesen ezek között a szervezési módok között sok közös elem található. Az egyik, hogy a hallgató által elfogadott , vagy kiválasztott probléma , illetve feladat van, a másik pedig az, hogy ez a probléma, illetve feladat a hallgatók által megtervezhető és megvalósítható legyen. A cél a probléma megoldása, esetünkben az új vállalat üzleti tervének megírása. A feladat 116
megoldása több tárgyat is érint majd, de nem feltétlenül ebben a félévben, de ami tapasztalatot az anyaggyűjtés és a terv megírása során szereznek a hallgatók, azt a későbbi tanulmányaik során is fel tudják majd használni. A kooperatív munka eredménye a szellemi, vagy tárgyiasult produktum, melynek sokféle megjelenésével találkozhatunk. Lehetnek ezek kísérletek, poszterek bemutatása, konferenciák megszervezése, egy előadás, esetünkben pedig egy üzleti terv elkészítése. A megvalósítás általános menete a következőképpen alakulhat: 1. témaválasztás 2. tervkészítés 3. szervezés 4. adatgyűjtés 5. a téma feldolgozása 6. a produktum összeállítása úgy, hogy bemutatható legyen 7. a munka értékelése 8. a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele 9. értékelés (PETRINÉ Feyér Judit: A problémaközpontú csoportmunka 19.o.) 4.3.1 A témaválasztás Egy kooperatív munka megszervezése során a legfontosabb a csoportok megszervezése. Ez lehet véletlenszerű, de lehet tudatos is. Mivel elsőéves a társaság, a csoportválasztás véletlenszerűen történik majd. Egy-egy csoport másmás vállalkozást fog alapítani, de mindegyiknek ugyanazok lesznek a fő paraméterei. A csoportok 14 főből állnak majd. Kettesével készítik el az üzleti terv egy-egy fejezetét. Tanulmányaik kezdetekor, tehát az első előadások során általános ismereteket hallhatnak a vállalatgazdaságtannal kapcsolatban. Ekkor kerül sor a téma kiválasztásra, vagyis a feladat ismertetésére is, illetve a csoportok megalakítására is. Ekkor kerül sor az általános fogalmak ismertetésére is. 4.3.4.2 Tervkészítés Miután a csoportok megalakultak, 14-en összeülnek és elosszák egymás között a fejezeteket, illetve megtervezik egész félévre előre a munkát. Tulajdonképpen egy időtervet készítenek, melyről a következő előadás első perceiben be is fognak számolni egymásnak és nekem. 4.3.4.3 Szervezés Miután minden fejezetnek van gazdája, kezdődhet a munka megszervezése. Sokat kell együtt lenniük a hallgatóknak, hiszen nem ismerik egymást. Nem ismerik egymás tudását, kvalitásait, alapvető tulajdonságait. Azonban, ha laposan megszervezik a munka menetét, a kivitelezés tökéletes lehet. Fel kell osztaniuk egymás között a munkát, ami természetesen nem csak arra szorítkozik, hogy a fejezet gazdái a saját fejezetükkel foglalkoznak, segíteniük kell egymásnak a többi fejezet megírásában, hiszen együtt számolnak be a tervről, így mindannyiuknak ismerni kell a fejezetek tartalmát, illetve a módszert, ahogy elkészítették azokat. 117
4.3.4.4 Adatgyűjtés Anyaggyűjtésre egy hónapot kapnak majd a hallgatók, melyről szintén be kell majd számolniuk egy előadás során. Ez az óra arról fog szólni, hogy a hallgatók csoportokban feldolgozzák az általuk gyűjtött anyagot, melyet ellenőrizni fogok minden vállalkozás alapításánál. Ekkorra már meg kell lennie a vállalkozás nevének, és az alapítási munkamenetnek, melyről szintén informálnak majd engem és a többi csoportot. Az adatgyűjtés során is fontos a környezettudatosság! Fel kell hívni a hallgatók figyelmét, hogy minél kevesebb papírt pazaroljanak közben, inkább elektronikus formában gyűjtsék össze az adatokat, az interjúkat inkább rögzítsék a telefonjaikon, és csak akkor használjanak papírt, ha az elengedhetetlen. Azért tartom jónak, hogy időnként beszámoljanak a munkájukról, mert így többszörös az ellenőrzés, dolgoznak, mert a felelősség nyomja a vállukat, és határidők is szorítják őket. Természetesen a legfontosabb, hogy figyelemmel tudom kísérni a csoportok munkáját. 4.3.4.5 A téma feldolgozása Erre szintén egy hónapot kapnak majd. Az összegyűjtött anyag segítségével együttes munkával megírják az üzleti tervet. Bárhonnan kérhetnek segítséget, illetve az előadások során természetesen kapnak még információkat ahhoz, hogy a munka még tökéletesebb legyen. Azzal párhuzamosan, hogy ők feldolgozzák a saját témájukat, az előadások a tematikában megadott témák szerint folynak, tehát ez a tanulási módszer nem fogja akadályozni a tantárgy elméleti elsajátítását. 4.3.4.6 A produktum összeállítása úgy, hogy bemutatható legyen Miután letelt a hónap, az üzleti tervnek készen kell lennie. Úgy, hogy bemutatható legyen a félév erre szánt előadásai során. Ezeket az üzleti terveket adják le nekem,elektronikus formában illetve a Power Point-os bemutatót is megkapom ugyanígy. Nem nyomtatják ki, hiszen a környezettudatosság a lényeg. 4.3.4.7 A munka értékelése Mielőtt bemutatják a többieknek a munkájukat feljegyzéseket kapnak tőlem, az esetleges javításokról, kiegészítésről, hogy az előadások jól sikerüljenek és tanulságosak legyenek. Ezekre a munkákra nem jegyet kapnak, hiszen ezt a típusú munkát nem lehet ötfokú skálán mérni.
118
4.3.4.8 A produktum bemutatása, nyilvánossá tétele A félév utolsó előadásai során a csoportok bemutatják az üzleti terveket. A csoportokat egy-egy hallgató fogja képviselni, de kérdéseket lehet feltenni bárkihez, aki az adott fejezet „gazdája”. Tapasztalatokat cserélhetnek ezen a fórumon a hallgatók, kritizálhatják, értékelhetik egymást. 4.3.4.9 Értékelés Írásban és szóban egyaránt értékelem őket az utolsó találkozás alkalmával, hiszen az oktatási folyamatban az értékelés nélkülözhetetlen, hiszen ez egy visszacsatolást tesz lehetővé. Ekkor egy kérdőívet is fogok velük kitölteni, melynek a lényege az lesz, hogyan értékelik ők ezt a típusú oktatási módszert. 5. Összefoglalás Publikációmban egy kooperatív oktatási módszerrel elvégezendő feladat rövid tervezetét írtam le. Ezt a tervet mindenképpen meg fogom valósítani a közeljövőben, hiszen ki kell próbálni, hogy életképes-e a terv, valóban elérem-e a célomat ezzel a módszerrel. A hallgatók megtanulják-e az üzleti terv készítését, tudatosabbá válnak-e a környezetvédelemmel kapcsolatban? Nem csak egy tantárgy órái során alkalmazható, alkalmazandó ez a módszer. A nemzetközi közgazdaságtan és integrációs ismeretek tantárgy olyan tartalmakkal bír, melyek megtanulása, elsajátítása a leendő közgazdászok számára munkájuk során nagyon fontos. A tantárgyat nem könnyű megtanulni, hiszen itt már olyan fogalmak ismeretét feltételezi a hallgatók tudásában, mellyel képesek megfogalmazni és megérteni különböző közgazdaságtudományi összefüggéseket. A kooperatív tanítási módszerrel a hallgatók közgazdaságtudományi szókincse mellett természetesen tudásuk is bővíthető, megalapozható. Feltettem a kérdést, hogy miért van szükség a módszerek megváltoztatására a felsőoktatásban is. A társadalmi, gazdasági változások az oktatásban is változásokat hoznak magukkal. A ma egyetemistái, főiskolásai az úgynevezett Y generáció tagjai, akik egészen más életet élnek, mint a szüleik, egészen mást várnak az élettől, mint az idősebb generáció. Nagyon nehéz felkelteni az ezredfordulós nemzedék érdeklődését, ugyanis szórakozva akarnak tanulni, így a tanároknak, az oktatóknak is változtatniuk kell az eddig jól bevált oktatási módszereiken, hogy a tanulás, a tanítás eredményes legyen. Mindenféle kemény erőfeszítés távol áll tőlük. Könyveket nem olvasnak, csak az online tartalmakat böngészik. Mindezeket figyelembe kell vennie az oktatóknak, amikor egy-egy órára készülnek, zárthelyi dolgozatot íratnak velük. Azt gondolom, hogy ez a módszer valóban szórakoztatva tanítja ezt a generációt, és emellett megtanítja őket a kommunikációra, a team munkára, a társas kapcsolataik fejlődnek, megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz, amely ma a munkaerőpiac elvárásai között az első helyen szerepel.
119
Felhasznált szakirodalom : 1. A PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGIÁJA (2001)– Szerkesztette: GOLNHOFER Erzsébet és NAHALKA István Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2. BÁTHORY Zoltán (1992): Tanulók, iskolák-különbségek – Egy differenciális tanításelmélet vázlata Tankönyvkiadó Bp. 3. BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI KUTATÁS MÓDSZEREIBE (2000) – Szerkesztette: FALUS Iván Műszaki Könyvkiadó Bp. 4. DIDAKTIKA (2004) – Szerkesztette : FALUS Iván Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 5. DR. KAGAN,Spencer(2001): Kooperatív tanulás Önkonet Kft., Bp. 2001. 6. FALUS Iván-KIMMEL Magdolna (2003): A portfólió Oktatás-módszertani Kiskönyvtár Gondolat Kiadó Bp. 7. M. NÁDASI Mária (2000): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. 8. M. NÁDASI Mária (2003): Projektoktatás Oktatás-módszertani Kiskönyvtár Gondolat Kiadó Bp. 9. PETRINÉ Feyér Judit (2004): A problémaközpontú csoportmunka Oktatásmódszertani Kiskönyvtár Gondolat Kiadó Bp. 10. NYME-AK Kari önértékelés 2007. január 31. Győr 11. NYME-AK Tanulmányi tájékoztató 2009/2010. Győr
INTERNETES FORRÁSOK: http://www.hcb.hu/magyar/zold-rendezvenyek/zold-minositesek
(letöltés
dátuma 2012. április 20.) http://www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=1289 (letöltés dátuma 2012.március 15.)
120
KUNDI Viktória Kodolányi János Főiskola A győri Magyar Táncfesztivál gazdasági és társadalmi kulturális hatásai 1. Bevezetés A fesztiválok, mint sajátos nyilvánosságformák a kulturális élet színesítése mellett fontos társadalmi-kulturális és gazdasági célokat szolgálnak. Jelen tanulmány egy nemrégiben lezárult kutatás eredményeit mutatja be, melyben a vizsgálat alapját egy „A” kategóriás, nemzetközi, művészeti fesztivál, a győri Magyar Táncfesztivál szolgáltatta. 1.1.
A kutatás célja
A kutatás két fő részből áll. Leíró része főként hiánypótló szerepet tölt be, hiszen hazánkban a fesztiválok, definiálásával és tipológiájával és hatásméréseivel nagyon kevés tanulmány foglalkozik, míg az empirikus rész a fenti fesztivál átfogó társadalmi-kulturális és gazdasági hatásvizsgálatainak összesítő eredményeit tartalmazza. 1.2.
A kutatás módszere
A tanulmányban a nemzetközi tudományos irodalom fesztiválturisztikai hatásmérésekkel foglalkozó főbb megállapításainak rendszerezését követően, a Magyar Táncfesztivált vizsgáló empirikus kutatás eredményeinek bemutatása következik, mely feltáró, fél-strukturált interjú vizsgálatra épült. A társadalmi-kulturális hatások 324 kérdőív lekérdezésével, a győri, helyi lakosság körében kerültek felmérésre. A vizsgálat feltétele volt, hogy a mintába csak olyan személyek kerülhettek, akik 20 év felettiek, vagyis már rendelkeznek diszkrecionális jövedelemmel, valamint akik már hallottak a Magyar Táncfesztiválról. Ez utóbbi feltételre azért volt szükség, mert a rendezvénnyel kapcsolatosan releváns véleményekkel a fesztivált ismerők köréből kaphattam. A kérdőíves adatok SPSS módszerrel kerültek feldolgozásra. A gazdasági adatok elemzése az önkormányzattól, szállásszolgáltatóktól, valamint a rendező Győri Balettől rendelkezésemre bocsájtott adatok elemzésével került feltárásra. 2. Fesztiválok és fesztiválturizmus Jelen tanulmánynak nem célja a fesztiválok pontos definiálása, tipológiája és funkcióinak ismertetése, azonban a kutatás szempontjából fontos néhány jellemző pontos körülhatárolása annak érdekében, hogy a Magyar Táncfesztivált a fesztiválpiacon elhelyezhessük. Annak megválaszolására, a rendezvény egyáltalán megfelel-e a fesztiválokkal kapcsolatos kritériumoknak, elemeztem a fesztiválokkal kapcsolatos definíciók alaptéziseit, melyet az alábbi táblázat szemléltet. 121
1. táblázat: A fesztiválok definiálásának rendszerezése
Forrás: EFSZ, 1956, Häussermann, H. 1993, Noordman, D. 2005, MFSZ, 2008 és Reisch, K. 2010 alapján saját szerkesztés
Ez alapján kiindulópontként a következőket fogalmaztam meg: Fesztivál alatt azokat a legalább egynapos, rendszeresen ismétlődő, ünnepélyes, gasztronómiai, sport, zenei, művészeti és összművészeti rendezvényeket érjük, melyek egyszeriek és megismételhetetlenek. Programkínálatukban nem kizárólagosan ingyenes, hanem jegyáras előadások is megjelennek. Helyszínüket tekintve egyaránt lehetnek szabadtéri- vagy fedett helyen bonyolított rendezvények. Jellemzi őket a kultúra egy szeletének élményszerzéssel párosuló bemutatása, ezen értékek átadása. Témájuk kapcsolódik a rendező város, terület adottságaihoz, kultúrájának szerves részét képezi. Szervezőjük egyaránt lehet magánszemély, cég, vállalkozás, önkormányzat illetve alapítvány. A fesztiválturizmus ennek alapján a kulturális turizmus és a városi turizmus részterületeként értelmezhető, mivel egy művészeti fesztivál számára véleményem szerint kizárólag egy város képes megfelelő hátteret biztosítani az esemény színvonalas, minőségi lebonyolításhoz, illetve itt adottak azok a feltételek, melyek egy rendezvényt bekapcsolhatnak a turisztikai vérkeringésbe (kulturális intézmények, turisztika és vendéglátó szolgáltatók, egyéb közösségi találkozási helyszínek, stb.) 122
A fesztiválturista kulturális motivációval indul útnak, fő célja, hogy élményszerzéssel párosuló kultúraátadásban legyen része. Költési struktúrájában elsődleges a rendezvényjegy megvásárlása, melyet a lakóhelyén kívüli szállás és vendéglátó szolgáltatás igénybevétele követ. A kulturális turizmusban részt vevő turistához képest nem minden esetben igaz rá, hogy elsődlegesen magas minőségű szolgáltatásokat, az átlag turista költésénél magasabb költés mellett preferál (pl. sportfesztiválok, Sziget Fesztivál, stb.). A fenti definíció alapján a fesztiválok egy lehetséges tipizálását 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat: A fesztiválok egy lehetséges kategorizálásának összefoglaló táblázata
Csoportosítási ismérv
Csoportosítási lehetőségek
Téma
tematikus kínálat
kulturális jelleg (művészet, sport, tudomány, oktatás, tradíció ápolás)
Funkció
elsődlegesen turisztikai funkció
elsődlegesen művészeti funkció
Műfaj
tisztán művészeti, tisztán gasztronómiai és egyéb nem művészeti amatőr művészeti és "felmenő" fesztiválok versenyek
Populitás
közösségi ünnepek, közösségi reprezentatív fesztivál, hazai fesztivál, tömegesemények, művészeti téma szerinti fesztivál, és célcsoportra fesztiválok irányuló fesztivál
Vonzáskörzet Motivációs szint
<= 60 km: turisztikai > 60 km: lokális jelentőségű jelentőségű elsődleges motivációt jelentő másodlagos motivációt jelentő fesztivál fesztivál
Időtartam
rövid időtartamú fesztiválok: egy-két napos, maximum egy hetes fesztiválok
hosszú időtartamú fesztiválok egy hétnél hosszabb fesztiválok
Szervezés
önkormányzat, intézmények
profitorientált vállalkozók
Életgörbe
felfutó szakaszban, vagy az érettség állapotában levő fesztiválok
"lecsengő" rendezvények
Ismétlődés
egyszer megrendezett rendezvény (nem tekinthetőek fesztiválnak!)
többször vagy rendszeresen megrendezésre kerülő fesztivál
Forrás: Getz 1991, Hunyadi 2004; Hunyadi – Inkei – Szabó 2006:8; Kralic 2007; Rosta 2007; MFSZ 2008; Sulyok – Sziva 2009:4 alapján saját szerkesztés
Összességében mindezen ismérvek, mind a kidolgozott definíció, mind pedig a létrehozott tipológia alapján elmondható, hogy a Magyar Táncfesztivál megfelel a fesztiválokkal kapcsolatos alapkövetelményeknek. 2.1. A fesztiválok gazdasági hatásmérésére alkalmazott modellek
123
A fesztiválok gazdasági hatásainak mérésére a 90-es évek óta történnek próbálkozások. Közös bennük, hogy a módszerek vizsgálatának esetében szükségszerű a gazdasági hatások összetevőinek meghatározása, melyek lehetnek közvetlen, közvetett, vagy indukált hatások (Getz 1991). Megfigyelhető, hogy a fesztiválturizmusban elsősorban csupán az üzleti eredmények, valamint a közvetlen gazdasági hatások kimutatására végeznek vizsgálatokat, illetve a fenti módszerek részbeli alkalmazásának segítségével meghatározható a helyi társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatás (Getz 1991, Raj 2003). 3. táblázat: Fesztiválturisták költése alapján kialakuló költési körforgás
A városon kívülről érkező turisták költése - elsődleges pénz a gazdaságban szállásra vendéglátásra közlekedésre és a fesztivállal kapcsolatos egyéb termékekre és fesztiváljegyre szolgáltatásokra költött összegek (pl. fotókiállítás, tánckurzus, fesztivál-szuvenír, stb.) A fesztiválturisták költése hatására bekövetkező közvetett és indukált költés a gazdaságban helyi ipar vásárlásai háztartások közvetlen jövedelme (melyet megtakarításra vagy vásárlásra fordíthatnak helyi és nem helyi szinten egyaránt) helyi önkormányzati bevétel nem helyi önkormányzati bevétel egyéb, nem helyi költés Költési körforgás a fenti közvetett és indukált költések alapján további helyi ipari vásárlásokat ösztönöz hozzájárul a háztartások járulékos bevételeinek növekedéséhez (melyet megtakarításra vagy vásárlásra fordíthatnak helyi és nem helyi szinten egyaránt) helyi önkormányzat számára további bevételeket generál a nem helyi önkormányzatok számára további bevételeket generál egyéb, nem helyi költést generál Forrás: Crompton – McKay 1994 alapján saját szerkesztés
A gazdasági hatásmérésekkel kapcsolatban a fő kritika Johnson és Sack (1996) szerint, hogy sok esetben nem veszik figyelembe a turizmus nemléte, a fesztivál elmaradása esetén kieső bevételt és jövedelmet (opportunity cost). Véleményük szerint minden jövedelmet a gazdaságban megjelenő új jövedelemként kell értelmezni és elemezni, hiszen a rendezvény elmaradása esetén ezekről egyáltalán nem beszélhetnénk. Mindemellett ezek a járulékos költések azok, melyek az indirekt hatásokat megalapozzák (Johnson-Sack, 1996:374 hivatkozza Snowball – Antrobus 2002). Ezzel szemben Crompton és McKay szerint a gazdasági hatásméréseknél a helyi lakosság költését tekintve nem beszélhetünk az opportunity cost, vagyis elsüllyedt bevétel jelenségről, mivel pl. egy fesztivál elmaradása esetén a fesztiváljegyre fordított összeget a lakosság egyéb termékre vagy szolgáltatásra, pl. mozijegyre költené (Crompton – McKay 1994). Véleményem szerint azonban Snowball és Antrobus jogosan fogalmazza meg aggályát, hiszen amennyiben egy124
egy rendezvény, fesztivál a gazdaság egészére gyakorolt teljes hatását vizsgáljuk mindenképpen bevonandó a helyi költés, hiszen ez is hozzájárul a tovagyűrűző hatásokhoz. Arról nem beszélve, hogy szakmailag sem alátámasztott, hogy a fesztivál elmaradása esetén a pl. fesztiváljegyre szánt összeg teljes egészét költi el a helyi lakosság, vagy annak egy részét csupán, illetve nem vizsgálható, hogy a költési szerkezetben egy program elmaradása milyen változásokat okoz. Véleményem szerint, ha turisztikailag nem is releváns azon helyi lakosság költése, akik nem rendelkeznek fesztivállátogatási motivációval, de ennek ellenére a rendezvényhez kapcsolódó „outdoor”, ingyenes programokon vendéglátó szolgáltatást vesznek igénybe (pl. sörsátor, borkóstoló a tánc- vagy zenei programok kíséreteként), azt is a fesztivál által generált gazdasági hatások közé sorolhatjuk. 4. táblázat: Fesztiválok gazdasági hatásmérésére alkalmazható modellek Modell neve
Multiplikációs modell
Területi incidensanalízis
Főbb ismérvek - Egy egységnyi turisztikai költés jövedelemre, fogyasztásra és termelésre gyakorolt hatásának feltárására (Jandala 1992) - Kiindulópontja a 4A; - Méri a közvetlen, közvetett és indukált hatásokat is; - Egy főre jutó költést felszorozzák a látogatók teljes számával (közvetlen költés megállapítására) majd megszorozzák a multiplikációs indexel az indukált és indirekt hatások megállapítására (Getz 1991) - Egyszerűsített multiplikációs számítás; - Állami költségvetés és egyéb nyilvános „beavatkozási” metódusok összegző módszere”; - Könyvviteli és állami információk alapján; Nem méri a „nem érzékelhető”, indirekt hatásokat;
Alkalmazási problémák
A legbonyolultabb számítási módszerek egyike. Számítása csupán részben lehetséges, mivel nincs államilag legyűjtött adat a multiplikációs index kiszámításához. Komoly hardver támogatást és szakértelmet feltételez. Hazai viszonylatban a közvetlen hatásmérési metodika adoptálható belőle.
Számítása csupán részben lehetséges, mivel nincs államilag legyűjtött adat a multiplikációs index kiszámításához. A módszer költséges és időigényes, ugyanakkor adoptálható része a 4A-ra vonatkozó adatgyűjtési metodika.
A gazdasági hatás mérését a látogatók, fesztiválszervezők, újságírók és média valamint a Számítása nem lehetséges, mivel nincs államilag legyűjtött adat a multiplikációs index kiszámításához, adoptálható része a fellépők költésére alapozza, majd multiplikációs Hozzájárulási modell résztvevők, fesztiválszervezők illetve média költésének indexel felszorozza; A területi incidensanalízis továbbegyszerűsített vizsgálata a turisztikai költésre és jegyvásárlásra vonatkozólag. változata; A látogatók számára értékesített jegyek és a Jegyértékesítési és elszállásolási szállásadói statisztikák alapján számolja a Adoptálható módszer, nincs alkalmazási problematikája. modell gazdasági hatást. Nem számol a helyi lakosság költésével (jegyértékesítés felmérésekor sem). Állami, statisztikai és költségvetési adatokra Hazánkban a KSH nem végez adatgyűjtést (TEÁOR 08) Turizmus Szatellit alapozva számolható ki az ÁKM mátrix kifejezetten a fesztiválszervezőkre vonatkozóan, így a modell Számlarendszer segítségével. Rendkívül bonyolult, költséges és alkalmazása fesztiválturisztikai hatások mérésére nem időigényes. lehetséges.
Forrás: saját szerkesztés
2.2.
Adoptációs lehetőségek
Véleményem szerint, figyelembe véve a nemzetközileg használt modellek hatékonyságát, költség- és humánerőforrás igényét, valamint a rendelkezésre álló adatokat, a területi incidensanalízis, a hozzájárulási modell, valamint a jegyértékesítési és elszállásolási modell ötvözete lenne megfelelő hazánkban a fesztiválok gazdasági hatásainak mérésére. Ezt arra alapozom, hogy a területi incidensanalízis területi dimenzióban regionális méréseket is lehetővé tesz, ugyanakkor a hazai fesztiválszervezőknek sem humánerőforrásuk, sem pénzügyi kereteik nincsenek egy ilyen volumenű vizsgálat lebonyolítására legalább kétéves 125
rendszerességgel, hiszen ezeknek a vizsgálatoknak csak hosszú távon, longitudinálisan van értelmük, mivel a gazdasági struktúrában végbemenő változásokat csak így lehet lekövetni. 5. táblázat: Egy lehetséges mérési modell a magyarországi fesztiválok lokális gazdasági hatásainak meghatározására Területi dimenzió
Származási modell
Lokális
Területi incidensanalízis Contribution modell Elszállásolási és jegyértékesítési módszer
Mérendő tényezők Adatok forrása közvetlen gazdasági hatás a látogatók által látogatók költése a 4A alapján kérdőíves felmérés résztvevők költése kérdőíves felmérés újságírók költése kérdőíves felmérés média költése kérdőíves felmérés fellépők költése kérdőíves felmérés adott fesztivál közvetlen gazdasági hatásai bevételek kiadások fesztiválköltségvetési adatokból szubvenciók adók fesztiválköltségvetési adatokból
Forrás: saját szerkesztés
Az ötödik táblázat összesíti a területi incidensanalízis, hozzájárulási modell, valamint az elszállásolási és jegyértékesítési módszer azon elemeit, melyek legyűjtése és elemzése a fesztiválszervezők által is viszonylag egyszerűen, kis költséggel megoldható, ugyanakkor az eredmények alapján hosszú távú következtetések levonását teszi lehetővé. Mind a területi incidensanalízis, mind a hozzájárulási modell számol azokkal a közvetlen gazdasági hatásokkal, melyek a látogatókhoz, résztvevőkhöz, az újságírókhoz és médiához, illetve a fellépőkhöz és fesztivál szervezőkhöz kötődik. Ezek mérését egy hazai mérési modell kialakítása során mindenképpen célszerű figyelembe venni. Ezeket a tényezőket, melyek közvetlen, lokális gazdasági hatást generálnak a fesztivál rendezői kérdőíves felméréssel, alkalmazott vagy önkéntes segítőkkel a jegyáras illetve az ingyenes rendezvények helyszínein kérdőíves vizsgálattal mérhetnek fel. A felmérésben a költés nagyságát alapvetően a 4A-ra célszerű fókuszálni, hiszen ez a gazdaságban megjelenő elsődleges költés alapja. Fontos mérni továbbá az elszállásolási és jegyértékesítési modell részbeni adoptációjával az értékesített jegyek számának alakulását azonban az eredeti modellhez képest azzal a változtatással, hogy az eladott jegyek számából a helyi lakosság jegyvásárlásait nem kell kivonni. A közvetett gazdasági hatások mérésére célszerű a könyvelési adatokból, a bevételek és kiadások elemzésével, a szubvenciók és adók figyelembevételével számításokat végezni. Mivel a KSH a fesztiválokkal kapcsolatosan gazdasági jellegű adatokat nem gyűjt le, így a fesztivál szervezői számára a fenti lehetőség viszonylag alacsony költségvetésből lebonyolítható és a rendezvény gazdaságossága mellett, főként a lokális gazdasági hatások feltárására alkalmas lehet.
126
2.3.
Társadalmi-kulturális hatások méréséi modelljei
A fesztiválturizmust társadalmi-kulturális hatásait vizsgáló tanulmányok az elemzések során a kultúrát legtöbbször a művészeti kultúrával azonosítják a hatásvizsgálatokhoz pedig a turizmus társadalmi-kulturális hatásainak elemzési módszertanát alkalmazzák. A művészeti események és a kultúra szociális hatásainak definiálásására általános meghatározások történtek már ugyan, azonban csak néhány tanulmány hozott eddig konkrét definíciót erre vonatkozólag (Reeves 2002). E hatások tekintetében is beszélhetünk közvetlen illetve közvetett hatásokról, melyeket az elemzésekben szükséges elkülöníteni egymástól, azonban olyan karakterisztikus elkülönítés, mint a gazdasági hatások esetében, nem lehetséges. A direkt és indirekt hatások csoportosításának bemutatását az ETFCD (1997) által készített táblázattal szemléltetem (ETFCD 1997, hivatkozza Reeves 2002): 6. táblázat: A turizmus közvetlen és közvetett társadalmi hatásai
Közvetlen társadalmi hatások
Közvetett társadalmi hatások
A művészet és a kultúra "társadalmilag hasznos" szabadidős tevékenységet hoz létre, "jó irányban befolyásolja" és pozitívan járul hozzá szellemi és társadalmi jólétükhöz, valamint fokozza az érzékenységet. A művészet a szociális környezetet a közterületi eszközök stimulálásával vagy színesítésével gazdagítja. A civilizációs hatások és társadalmi szervezetek forrása (pl. amatőr művészet). A művészeti alkotás a kreativitás serkentésével és a hagyományos gondolkodás figyelmen kívül hagyásával növeli az innovációt. A művészeti és kulturális munkák a közösség számára közös emléket jelentenek és a jövő generációk kreatív és intellektuális ötleteinek alapjai. A művészetek és kulturális intézmények hozzájárulnak az életminőség javulásához és így növelik a vidéki területeken a személyes biztonságot és csökkentik az utcai bűnözés és huliganizmus incidenseket.
Forrás: The European Task Force on Culture and Development, 1997 hivatkozza Reeves 2002 által saját szerkesztés
Elmondható, hogy a fenti karakterizálás megfelel a fesztiválok által kiváltott kulturális hatásoknak, hiszen minden fesztivál valamiféle (zenei, gasztronómiai, előadóművészi vagy egyéb) művészeti értéket hordoz magában. Ezt támasztja alá Murphy (1985) megállapítása is, mely szerint a szociális hatások a „közösség társadalmi struktúrában valamint a desztináció gazdaságban és iparában sokkal gyorsabb változást hoznak létre, mint a kulturális hatások, melyek hosszú távú változások a közösség normáiban és sztenderdjeiben, és fokozatosan alakulnak ki a közösség társadalmi kapcsolataiban” (Murphy, 1985 hivatkozza Ramchander 2004).
127
7. táblázat: A turizmus fejlődésének fő társadalmi hatásai a fesztiválturizmus tükrében
Szerző/k Mathieson and Wall (1982) Krippendorf (1987) Allen et al (1988) Crompton and Sanderson (1990) Urry (1991) Harrison (1992) McKercher (1993)
Kimenetel/Hatás A turizmus megváltoztatja a közösség belső struktúráját, kettéosztva őket a turistákkal/turizmussal kapcsolatba kerülő, ill. kapcsolatba nem kerülők csoportjára. A turizmus gyarmatosító tulajdonságokkal bír, megfosztva így a helyi lakosságot az önálló döntéshozataltól. Alacsonyabb és közepes szinten a turizmus fejlesztése inkább pénzügyi jelleget ölt. A turisztikai foglalkoztatási struktúra rugalmassága erodálja a nemek közti szegregációt. A turizmusban több lehetőség nyílik a nők számára, ami nagyobb mértékben lehetővé teszi gazdasági függetlenségüket. A turizmus új lehetőségeket kínál és vizsgálja a társadalmi változásokat. A befektetések inkább profitcélúak (úszómedence), semmint költség jellegűek (szennyvíztisztító rendszerek).
Forrás: Ramachander 2004 alapján saját szerkesztés
A fesztiválok társadalmi-kulturális jelentősége azok „közvetítő” szerepének is köszönhető, hiszen alkalmasak a magas- és tömegkultúrák, műfajok összekapcsolására, amelyből mind a közönség, mind pedig a kulturális-művészeti élet egyaránt profitál (Hunyadi – Inkei – Szabó 2006). A fesztiválok sikeressége azonban alapvetően a fesztiválszervezőknél, valamint a közösségi és regionális szinten megjelenő gazdasági hozzájárulással mérhető (Dougles, et al 2001, hivatkozza Small – Edwards – Sheridan 2005). Ezt támasztja alá az NKA 2006-os kutatása is, ahol a fesztiválok céljára irányuló nyílt kérdésre adott válaszok tekintetében elenyésző volt a társadalmi-kulturális célok megfogalmazása (Hunyadi – Inkei – Szabó 2006). A magánszféra alacsony társadalmi-kulturális hatások mérésében való érdekeltsége miatt ez a feladat a fentiek miatt alapvetően a kutatóintézetekre, valamint az egyetemi kutatóműhelyekre, a szervező művészeti intézményekre hárul. A szocio-kulturális hatások mérésének szükségessége azonban elengedhetetlenné vált, hiszen egy fesztivál a helyi társadalom életminőségére jelentősen visszahat. Gondolhatunk itt a fesztivál megrendezése céljából létrehozott, felújított létesítményekre, a parkolás gazdálkodásra, a környezetterhelésre, a városkép átalakulására, a helyi lakosság és a fesztiválturisták interakcióira, bűnözésre, vandalizmusra, a turisták szokásainak átvételére. Ebből kifolyólag a jelentős számú pozitív társadalmi-kulturális hatás ellenére nem szabad megfeledkezni a fesztiválok negatív társadalmi-kulturális hatásairól sem, melyek első sorban a helyi lakosság és vendégek kapcsolatában csúcsosodnak ki. „Mindenhol szükséges a látogatók igényei, a hely és a helyi közösség közötti harmónia elérése…” (English Heritage, 2000:29 hivatkozza Raj 2003). A nyolcadik táblázat a nemzetközileg alkalmazott modellek rövid bemutatását tartalmazza.
128
8. táblázat: A fesztiválok társadalmi-kulturális hatásainak mérésére alkalmazható modellek Modell neve Főbb ismérvek Alkalmazási problémák A turisták költéséhez kapcsolódó közvetett, közvetett és indukált hatását A KSH a fesztiválszervezőkről, valamint az Foglalkoztatási méri a munkaerőpiacra vonatkoztatva, általuk foglalkoztatottakról nem gyűjt le multiplikátor vagyis, hány teljes munkaidős állásnak adatokat, így a módszer használata hazánkban megfelelő állás jön létre a látogatói nem lehetséges. költés következtében. Önmagában nem elég a társadalmi-kulturális Önkéntesek számának A fesztivál helyi "beágyazottságát" hatások mérésére, ugyanakkor fontos lehet egy mérése mutatja. fesztivál helyi közösség életében játszott szerepével kapcsolatban. A kezdeti időszakban alkalmatlan longitudinális mérések megalapozására, mivel nincs Retrospektív Fesztivált követő hatásmérés, a viszonyítási adat, ugyanakkor rendszeres módszer "hibákból tanulás" módszere. használata fontos információkat jelenthet a fesztiválszervezők számára. Bonyolult és összetett módszer, mely komoly Multiplikációs indexel számítja a hardver és szakember hátteret igényel. Turizmus Szatellit fesztivál nemzetgazdaságban és Hazánkban az adathiány miatt nem használható a Számlarendszer foglalakoztatásban betöltött szerepét. fesztiválok társadalmi-kulturális hatásainak vizsgálatára. A módszer első része átfogó képet ad a A módszer alkalmazható, azonban összetett Szociális fesztiválról, míg a második rész módszertant, komoly szakértelmet igényel. Hatásértékelési empírikus eredményeket mutat be, Teljes egészében adoptálható a hazai fesztiválok melyek Likert-skálás módszeren Módszer (SIE) vizsgálatára. alapulnak.
Szociális költségek és szociális Társadalmi hasznok kérdéscsoportja alapján 47 Hatáselemzés (SÍP) állítást fogalmaz meg, melyet a válaszadók 11 fokú skálán értékelnek.
Turisztikai Hatás Attitűd Skála
A módszer technikai kivitelezhetősége bonyolult a 11 fokú skálázási technika miatt. Hazai adoptáció esetén ezt hét vagy ötfokúvá átalakítva célszerű a fesztiválok mérésére használni.
20 fő állítás Likert-skálás vizsgálata, Adoptálható, könnyen, gyorsan, kis mely a fesztiválturizmus megítélését költségvetéssel lebonyolítható módszer, mely tűzi ki fő céljának a válaszadók releváns információkkal szolgálthat a demográfiai és szocio-ökonómiai fesztiválszervezők számára. paraméterei alapján. Forrás: saját szerkesztés
3. A magyar táncfesztivál társadalmi-kulturális és gazdasági hatásainak lakossági megítélése A Magyar Táncfesztivál elemzéséhez a gazdasági hatások mérésére az adatok hiánya és a nemzetközileg alkalmazott modellek alkalmazhatósági nehézsége miatt csupán a fesztiválszervezőktől rendelkezésemre bocsájtott költségvetési adatokra, a szálláshely szolgáltatóktól beérkezett válaszokra, valamint az önkormányzati költségvetés adataira támaszkodhattam. A társadalmi-kulturális hatások mérésére a SÍP és TIAS módszerek kérdéscsoportjaiból átvett állítások lekérdezését végeztem el részben a modellek 129
alkalmazhatóságának tesztelése céljából. A kérdéseket itt külön kérdéscsoportba rendeztem aszerint, hogy az állításokat a válaszadónak saját életére, vagy a város életére kellett értékelnie. Az állításokat a TIAS modell technikai kivitelezési problematikája miatt öt fokú skálatechnikával kérdeztem le. A fesztivál lakossági megítélésével kapcsolatban 324 kérdőívet sikerült kitöltetni. A válaszadók 53,9%-ban nők, 46,1%-ban férfiak voltak. A megkérdezettek mindegyike hallott már a fesztiválról, hiszen ez kritériuma volt a vizsgálatnak, mivel releváns eredményeket a fesztiválról csak így kaphattam. A válaszadók jellemzően a helyi lapok (45,2%) és a plakátok (40,6%) szerepét emelték ki, míg a legjelentéktelenebb információforrás a Tourinform iroda volt, ahonnan csupán a megkérdezettek 3,2%-a szerzett tudomást a rendezvényről. A kutatás tehát alátámasztja a fesztivál szervezőitől (Bészné Molnár Ilona (BMI) és Keszeiné Tóth Bernadett (KTB)) rendelkezésemre bocsájtott, 2010-ben a lebonyolított látogatói kérdőívezés eredményét, ahol a fesztiválról értesülők a legnagyobb arányban szintén a plakátot és az írott sajtót, mint információforrást említették meg a legnagyobb számban. A vizsgálat alanyainak 75,8%-a vett már részt előadáson vagy programon. A részvétel gyakoriságát tekintve elmondható, hogy rendszeresen a válaszadók több mint egynegyede látogatója a programoknak (27,1%), míg alkalmanként a válaszadók 53,3%-a vesz részt előadásokon. Ez csupán részben magyarázható a jegyárakkal, melyek az előadások színvonalát, és a nemzetközi szinten alkalmazott művészeti rendezvények jegyárait figyelembe véve alacsonynak mondhatók. Ezt alátámasztja a mélyinterjú során elhangzott megállapítás is, mely a Magyar Táncfesztivál saját belső kérdőíves vizsgálatán alapul, eszerint „a fesztiválon 2010ben legyűjtött adatok alapján a megkérdezettek 77,8%-a elfogadhatónak tartja a jegyárakat” (MBI). A gyakorisági adatokat elemezve megállapítható, hogy a válaszadók a fesztivál társadalmi értékeit pozitívan, a kulturális értékeket közömbösen, míg a gazdasági hatásokat negatívan ítélik meg. „A rendezvény társadalmi presztízsértékét mutatja a helyi vezetés rendszeres részvétele az előadásokon, emellett a fesztivál időtartama alatt a városba érkező magas rangú vezetők részvétele is (spanyol nagykövet, lengyel konzul, stb.)” (BMI). Ezekkel alátámasztható Kiss János, a Győri Balett igazgatójának mára mottóvá vált kijelentése a fesztiválról, mely szerint: „A minőség összeköt!” A fesztivál szórakozási és kikapcsolódási funkciójával a válaszadók nagyon nagy arányban értenek teljes mértékben egyet (51,4% és 50,5%), vagyis ez a két társadalmi hatás véleményük szerint a legpozitívabb. Emellett azonban nem elhanyagolható az sem, hogy a rendezvényt a megkérdezettek több mint egyharmada (38,2%) közösségi találkozási helynek, és 47,7%-a élményszerzési lehetőségnek tartja. A mélyinterjú során kiderült, hogy a szervezők a fesztivál hasznát alapvetően a pozitív társadalmi-kulturális hatásban vélik. Kiemelkedő volt azok száma, aki szerint a fesztivál erőteljes turisztikai jelentőséggel bír, ezzel szemben összességében elutasították azt az állítást, mely szerint a fesztivál hozzájárul a bűnözés felerősödéséhez, valamint zajjal és kosszal járna. Ugyanakkor ezek a gyakorisági adatok a társadalmi hatás percepciós skálában feltett értékelendő állítással, mely szerint „A fesztivál turisztikai szerepe jelentős” nem mutatnak teljes koherenciát, itt a válaszok szóródása az előző módszerhez képest jóval szórtabb adatokat mutat. Az interjú során is elhangzott, hogy „a rendezvény fő hatása első sorban a város és turisztikai imázshoz való hozzájárulásban jelenik meg” (BMI). A fesztivál 130
mára egy olyan neves rendezvénnyé nőtte ki magát, mely „lehetőséget nyújt szakmai seregszemlére, ahol komoly presztízs a fellépés” (KTB). Ennek ellenére a lakosság a fesztivál városi imázshoz való hozzájárulását csupán közepes mértékben tartja jellemzőnek. A kulturális hatások megítélése kevésbé pozitív, mint a tisztán társadalmi hatásoké, bár itt is inkább közömbös, mintsem negatív megítélésről beszélhetünk. E hatások közül a fesztiválnak, mint művelődési lehetőségnek a megítélése a legerőteljesebb, mellyel a válaszadók 38,4%-a teljes mértékben egyetértett, ami nagyon jó aránynak tekinthető. Ez összefügghet azzal a ténnyel, hogy a fesztivállátogatók számára lehetőség van a rendezvénnyel összefüggő fotókiállítások megtekintésére, táncházakban való részvételre, a gyermekek számára a rendezvény időtartama alatt pedig balett oktatást szerveznek a rendezők. A tanulási lehetőség megítélése ezzel szemben inkább negatív, mint pozitív, ugyan úgy, mint az önmegvalósítási és önkifejezési lehetőségeké is. A fesztivál kulturális hatásával kapcsolatban elsődlegesen a kulturális értékátadás és a fesztivál unikum jellege, valamint a közösségformálási szerep hangzottak el a mélyinterjú során. Utóbbi esetében a fesztivál időtartamát általánosan jellemző kellemes nyári esték táncos, mulatós hangulata is kiemelésre került. A fesztivál tehát ennek értelmében erőteljes élmény nyújt a helyi lakosság és a városba érkezők számára, és megfelel a fesztivál szlogenének: „Táncol az egész város” (BMI). A fejlődést generáló tényezőket tekintve elmondható, hogy együttesen vizsgálva őket a lakosság a Magyar Táncfesztivál városfejlődésben betöltött szerepét a válaszadók a gyakorisági adatokat összegezve inkább pozitívan értékelik, amely véleményem szerint összefüggésben állhat a főszponzor AUDI Hungária Zrt. programanyagokon, kommunikációs eszközökön való megjelenésével is, bár a kutatás ennek vizsgálatát nem tűzte ki célul, így jelen feltevést alátámasztani nem tudom. A válaszadók percepciója alapján a rendezvény a közlekedés fejlődéséhez nem járul hozzá, viszont a város megszépülésében betöltött szerepét a megkérdezettek pozitívnak értékelték. A kutatás alátámasztja, hogy a lakosság a fesztivál hasznait közvetlenül nem, ugyanakkor közvetetten jelentősnek tartja. 1. ábra: A helyi lakosság megítélése a Magyar Táncfesztivál városi fejlődést generáló hatásával kapcsolatban
131
N=324 Forrás: saját kutatás, 2010
A legszkeptikusabb eredmények a fesztivál munkaerő-piaci hatásával kapcsolatban születtek. Az állításra, hogy „A fesztivál a helyi lakosság számára munkát biztosít” a válaszadók 23,6%-a teljesen elutasító választ adott a fesztivál városra gyakorolt hatását tekintve, míg pénzkeresési lehetőségként 50,5%-a a megkérdezetteknek volt teljesen elutasító. Ezt alátámasztja a mélyinterjú során elhangzott kijelentés is, mely szerint a foglalkoztatás szempontjából a fesztivál szervezésével közvetlenül érintettek száma rendkívül alacsony. A Magyar Táncfesztivál megalakulása óta a Győri Balett főállású alkalmazottain kívül senkit nem foglalkoztat a rendezés lebonyolításához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2002 óta, mely az első saját rendezés éve volt, Kiss János a Győri Balett igazgatója, Keszeiné Tóth Bernadett a Győri Balett Művészeti titkára és Bészné Molnár Ilona a Győri Balett gazdasági igazgatója látják el a fesztivál szervezésével kapcsolatos összes feladatot. A műszaki lebonyolítást a Győri Balett technikusai segítik, akik egyébként is állandó alkalmazotti státuszban vannak a Győri Nemzeti Színháznál. E szűkös költségvetéssel kapcsolatban Kiss János 2002-ben fogalmazta meg borúlátását: ”Mi világnyelvet beszélünk, az összes fesztiválhoz képest mégis a legalacsonyabb a támogatottságunk. A miskolci operafesztivál évente 100 millió forintot, a pécsi országos színházi találkozó 60 millió forintot kap, mi pedig kétévente, bár a fesztiválnak nemzetközi visszhangja is van, sokkal kevesebbet! 2004-ben 13 milliót…” (Táncművészet, 2004/4. szám). A gazdasági hatások megítélése (közlekedés fejlődéséhez való hozzájárulás, a fesztivál városfejlődéshez való hozzájárulása, munkahelyteremtő képesség) független a fesztiválon való részvételtől, mivel a két változó között szignifikáns kapcsolat nem igazolható. A szállodák, kereskedelmi és vendéglátóhelyek forgalmát növelték a résztvevők fogyasztásai, költségei. A távoli országokból érkező csoportok lehetőséget kapnak a fesztiválok előadásainak ingyenes megtekintésére, melynek egyik oka hosszabb tartózkodásuk ösztönzése. Az interjú alapján (BMI) „korábban a külföldi fellépő csoportok hosszabb ideig tartózkodtak a városban, hiszen a rendezvény első időszakában a bővebb költségvetés miatt lehetőség volt számukra ingyenes belépést biztosítani az előadásokra, mára azonban erre nincs mód”. Emellett „az egyre nagyobb számú táncművészeti fesztiváloknak köszönhetően a csoportok a fellépést 132
követően indulnak is tovább következő fellépésük helyszínére”. A feldolgozott adatok és a készített mélyinterjúk alapján elmondható, hogy a kétévente megrendezésre kerülő Magyar Táncfesztivál a kezdetekben megfogalmazott célokat maradéktalanul teljesíti. A fesztivál neve egybefonódott Győr város nevével, akiknek körében presztízsértékkel bír. Összművészeti fesztiválként sokirányú rétegigényt elégít ki, a programok kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül mindenkit megszólítanak, igényes, magas művészi programot képviselnek, az előadások tehát mind a hazai, mind a külföldi közönségnek egyaránt vonzerőt jelentenek. A szakma számára a részvétel „megkövetelt”, az eszmecserék, vitafórumok és a társulatok koncentráltsága hozzájárul a nemzetközi szintű fejlődéséhez, ismertté válásához. A fesztivál a helyi lakosság számára ismert és kedvelt programlehetőségként jelenik meg, hozzájárulva ezzel a helyi közösség társadalmi-kulturális fejlődéséhez. A rendezvény fejlesztése szervesen illeszkedik a hazai és a városi turizmusfejlesztési stratégiákba és megfelel a hagyományteremtéssel kapcsolatos kívánalmaknak és hozzájárul Győr város pozitív imázsához belföldön és külföldön egyaránt. A fesztivál kétévente történő megrendezésének köszönhetően napjainkban is unikum jelleggel bír, nem tartozik a populáris fesztiválok közé. A megrendezés időpontja pedig tudatos stratégia eredménye, hiszen hozzájárul a turisztikai szezon széthúzásához. A rendezvény látogatói, a résztvevők és a média turisztikai költései helyi szinten gazdaságilag meghatározóak. 3.1.
Fesztiválfinanszírozás
A fesztiválszervezéssel foglalkozó stáb számára nem volt kérdéses, hogy a tervezett minőségű és nagyságrendű fesztivál rendezési költségei rendkívül magasak, így tisztában voltak vele, hogy külső forrás bevonása, szponzoráció nélkül a rendezés elképzelhetetlen. Ennek oka, hogy a kulturális fesztiválok jegyeladási bevételei a fellépti- és technikai díjaknak, kommunikációs és propaganda költségeknek töredékét sem fedezik. A megrendezéshez szükséges költségvetés eleinte két fő részre különült, egyrészt egy helyi, győri költségvetésre, másrészt a Táncfórum és a Táncművészek Szövetsége által biztosított részre. A kezdeti időkből sajnos csupán részadatok léteznek, melyek az elemzést jelentősen nehezítették. A tárgyalások a fesztivál forrásainak biztosítására több irányban is megindultak. A szervezők a támogatók számára megjelenési lehetőséget biztosítottak, melynek értelmében főszponzor lehetett az a természetes vagy jogi személy, aki a rendezvényt legalább három millió forinttal támogatta, melyért cserébe a fesztiválrendezők média megjelenést biztosítottak a rendezvénnyel kapcsolatos kommunikációs anyagokon. Megjegyzés: Német és magyar nyelvű brosúrákban való megjelenés 3000 példányszámban, valamint 1000 db plakáton, ezen kívül televíziós adásoknál főcím utáni írásbeli felsorolásnál megjelentették a támogató logóját, interjúknál említésbe kerültek, díjátadásnál személyes közreműködésre biztosítottak lehetőséget a rendezők, emellett a felajánlott díjnál szakmai segítséggel kiválasztott díjazott részére személyes átadásra volt lehetőség.. A szponzorációs díjak az első két rendezvény esetében, melyek társprodukcióban valósultak meg, a Magyar Táncművészek Szövetségéhez folyt be. Ezt követően, 2002-től a szponzori pénzekre a Győri Balett volt a jogosult, mivel ez 133
évtől kezdődően a fesztivál saját produkciójaként került megrendezésre. A fesztivált alapvetően presztízsértékűnek vélték, így politikai és szakmai érdekek is indokolták, hogy a város egyre komolyabb összegekkel támogassa a rendezvényt. 9. táblázat: A Magyar Táncfesztivál támogatásainak alakulása 2000-2010 (az adatok ezer forintban értendőek)
Támogatás/Év Önkormányzat NKA (Nemzeti Kulturális Alap) NKA Táncművészeti Kollégium Szponzoráció Jegy OKM Összes bevétel
2000 8000 na na na na na na
2002 9000 1500 na 3140 1615 15.283
2004 10000 na na na na na na
2006 10150 0 0 4000 na na na
2008 16600 15000 600 5000 5000 1000 43200
2010 13960 15610 350 2088 5518 na 47800
Forrás: a Győri Balett által részemre bocsájtott belső, gazdasági adatai alapján saját számítás és szerkesztés
A táblázat első három oszlopában az összes támogatás részbeni adatait tartalmazza. Ennek oka, hogy ezekben az években a rendezvény még közös rendezésben valósult meg, így a Győri Balett gazdasági osztálya, mely a Magyar Táncfesztivál és a Táncbiennálé finanszírozásáért felelős, részemre is csupán ezeket a részadatokat tudták rendelkezésre bocsájtani. Az adatokat idősorként vizsgálva jól látszik, hogy mind az önkormányzat, mind az NKA által biztosított támogatás fesztiválról fesztiválra növekszik. A szervezésből a győri önkormányzat egyre inkább kivette a részét, így mára a Magyar Táncfesztivál összefonódott a város nevével. Emellett a jegyárakból is folyamatosan növekvő bevételek realizálódtak, ami nem kizárólag a növekvő nézőszámnak, hanem az egyre kiválóbb művészek előadásaira váltott magasabb, kiemelt jegyárakkal magyarázható. A költségvetési szerkezet eleinte lehetővé tette, hogy a rendezvénnyel párhuzamosan kiegészítő programok is megrendezésre kerüljenek (pl. fotókiállítás, táncfilm vetítés), mely kedvezett a város, a Győri Balett és a turisztikai szolgáltatók kapcsolatának, hiszen a kísérő rendezvényekhez való hozzájárulás (pl. helyszín biztosítása a fotókiállításhoz) a vendéglátó ipari és szállodaszektorban presztízskérdéssé vált. Természetesen voltak olyan támogatók is, melyek konkrét pénzekkel nem, de kiállítási helyszín biztosításával, ingyenes reklámanyag készítéssel, annak sugárzásával bartell szerződés formájában járultak hozzá a fesztivál megrendezéséhez (pl. Komédiás Étterem – fotókiállítási helyszínként, a Magyar Rádió ingyenes PR interjúval). Ez alátámasztja, hogy a fesztivál, annak érdekében, hogy színesebb programpalettával, több szolgáltatás nyújtásával magasabb látogatószámot érjenek el, valóban építenek ki kapcsolatot a helyi szolgáltatókkal. Az interjúk során kiderült, hogy a partnerek főként lokálisan, a városi szolgáltatók közül kerülnek ki, azonban több cég székhely szerint nem győri, ebből kifolyólag a fesztivál gazdasági hatása nem csupán városi szinten jelenik meg.
134
10. táblázat: A Magyar Táncfesztivál együttműködéses partnerei
Partner neve Gabusz Személyszállító Kft. Farkas János Hogg Robinson Magyarország Üzleti Utazási Kft. Culinart Party Service & Catering Szolgáltató Kft. Security Patent Élőerő Kft. PALART-STÚDIÓ Reklámtervező és Kivitelező Bt. Palatia Nyomda és Kiadó Kft. Visionext Bt. Varázsceruza Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Magyar Hírdetőiroda Kft. Médiapartnerek Kisalföld Kiadó Bt. Oxygen Média Kft. Hírcity Kft. Revita TV Győr Zrt. Est Lapok Kft.
Tevékenység csoportos személyszállítás egyéni személyszállítás
Székhely 9028 Nyúl, Kossuth L. u. 34. 9024 Győr, Mécs L. u. 16.
utaztatás, repülőgépes utaztatás 1139 Budapest, Váci út 81-85. étkeztetés
9021 Győr, Arany J. u. 27.
őrzésvédelem
1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 112.
kiadványok
9024 Győr, Kéményseprő u. 6.
kiadványok kiadványok
9026 Győr, Viza u. 4. 9023 Győr, Szabolcska utca 1/b.
kiadványok
9021 Győr, Erkel F. u. 4.
óriásmolinó elhelyezése Tevékenység nyomtatott média médiaügynökség hírügynökség hírügynökség médiaügynökség
9023 Győr, Tihanyi Árpád u. 2. Székhely 9021 Győr, Szent István út 51. 1126 Budapest, Ugocsa u. 6/A. 9025 Győr, Kiss Ernő u. 1/B. 9021 Győr, Vasvári Pál u. 1. 1097 Budapest, Gyáli u. 15/A.
Forrás: A Győri Balett által részemre bocsájtott belső adatok alapján saját szerkesztés
A táblázatból jól látható, hogy a Magyar Táncfesztivál gazdasági hatásai regionális szinten is megjelenik, hiszen a 15 partnerből egy nyúli (régión belüli) és négy fővárosi székhelyű cég is található .
135
11. táblázat: A Magyar Táncfesztivál költségvetése, kiadási oldal 2002-2010 (az adatok forintban értendők)
Rendezvény neve
Év
III. Magyar Táncfesztivál IV. Magyar Táncfesztivál V. Magyar Táncfesztivál VI. Magyar Táncfesztivál VII. Magyar Táncfesztivál
2002 2004 2006 2008 2010
Reklám és propaganda 1042965 681287 1300000 7277047 6075718
Nyomdai költségek 293774 162500 250000 na 956677
Szállás
Vendéglátás
1654352 44000 na 630000+x 2338256
1190937 317000 690000 1365000 8285076
Vegyes kiadások 6688522 10461474 10306000 2892000+x 30047237
Összesen 10870550 11666261 12546000 43108850 47702964
Forrás: a Győri Balett belső anyagai és adatai alapján saját számítás és szerkesztés, 2011
A fenti táblázatban a fesztivál költségvetésének kiadási oldala látható. Az adatrendezés során komoly nehézséget okozott, hogy bár a 2007-es évtől kezdődően a gazdasági osztály új könyvelési programmal rendelkezik, az ebben használt meghatározások pedig eltérnek a korábban általuk bevezetett meghatározásoktól. A fenti táblázatban én az eredeti költség-meghatározásokat figyelembe véve gyűjtöttem ki és rendszereztem az adatokat. Kiadások tekintetében, mint az a fenti adatokból és táblázatokból kitűnik, a fesztiválhoz mind a turisztikai szolgáltatásokat (szállás, vendéglátás), mind a közlekedési szolgáltatást (szállítás) tekintve jelentős költségek kapcsolódnak. A rendezők beszállítói köre részben saját kapacitásukra, valamint a lokális, városi szolgáltatók mellett regionális szolgáltatókra is kiterjed. Bár a fesztiválszervezők elmondása alapján a gazdasági kapcsolatok lokálisak, azonban a székhelyek tekintetében látszik, hogy annak ellenére, hogy a cégek győri irodával rendelkeznek, székhelyüket tekintve részben fővárosiak, vagyis a fesztivál nem csupán a helyi szolgáltatók számára jelent bevételt. Regionálisan a fenti beszállítók mellet azoknak a jegyértékesítő irodáknak is bevételt jelent, melyek jutalékért a rendezvény programjaira jegyeket árulnak. A rendezők jegyárpolitikájának középpontjában elvárásként az állt, hogy a bevételből a színházi rezsiköltségek valamint műszaki díjak fedezetén kívül, a jegynyomtatási költségeket, valamint a jegy- és szervezőirodák jutalékát is fedezni kell, mely nagyságrendileg Győrben 20%, Budapesten pedig 30% volt. Az önkormányzati támogatás pénzügyi elszámolásából kiderül (mellékletben), hogy az összeget első sorban marketingkommunikációs tevékenységre fordították.
136
12. táblázat: A Magyar Táncfesztivál reklám és propaganda kiadásainak, nyomdai költségeinek, illetve az önkormányzattól kapott támogatásának, jegyár bevételének és a regisztrált nézőszámának alakulása 2002-2010 között (az adatok ezer forintban értendők)
Rendezvény neve
Év
III. Magyar Táncfesztivál IV. Magyar Táncfesztivál V. Magyar Táncfesztivál VI. Magyar Táncfesztivál VII. Magyar Táncfesztivál
2002 2004 2006 2008 2010
Reklám és propaganda kiadások 1043 681 1300 7277 6075
Nyomdai költségek 294 163 250 na 957
Önkormányzattól Jegyár bevétel kapott támogatás alakulása 9000 10000 10150 16600 13960
1615 na na 5000 5518
Regisztrált nézőszám na na na 3661 3755
Forrás: a Győri Balett által részemre bocsájtott belső, gazdasági adatok alapján saját számítás és szerkesztés, 2010
A táblázatból látható, hogy a reklám és propaganda kiadások, illetve a nyomdai költségek 2002-2008 között folyamatosan növekedtek. A reklámköltségekben 2010re tapasztalható visszaesés. Az önkormányzati támogatás gyakorlatilag ugyan ezt a tendenciát követi, így mondható, hogy a reklámra és propaganda kiadásokra fordított összegek az önkormányzati támogatáshoz mérten alakulnak. Ehhez mérten a regisztrált nézőszámot vizsgálni az adatok hiánya miatt sajnos nem lehet. Ugyanakkor a 2008-as és 2010-es adatokból látható, hogy bár a reklám és propaganda költségek és az önkormányzattól kapott támogatás irányát követik, bár annak mértékével nem azonosan változnak, a nézőszám 2008-ról 2010-re növekedett, ahogyan a jegyár bevétel is. Fontos tehát látni, hogy a város részéről a fesztiválnak nyújtott támogatás együtt mozog a reklám és promóciós költségekkel, így ennek részletesebb vizsgálata a jövőben indokolt lehet. A résztvevőszámot tekintve elmondható, hogy mind a Magyar Táncfesztivál, mind a Táncbiennálé nagyszámú látogatót vonz. A szervezők 2008-as fesztivál beszámolója alapján a regisztrált és szabadtéri, ingyenes előadásokon összesen 12.200 néző vett részt, mely a város lakosságszámát tekintve komoly adatnak tekinthető. Az is örömteli, hogy ennek alapján a résztvevők közel 1/3-a megfizeti a jegyáras előadásokon való részvételt is, mely jó aránynak tekinthető a nemzetközi, hasonló összművészeti fesztiválok adatait számításba véve.
137
13. táblázat: A Magyar Táncfesztivál és a Táncművészeti Biennálé regisztrált látogatószámának alakulása 2002 és 2010 között
Rendezvény neve
Év
Regisztrált nézőszám
III. Magyar Táncfesztivál
2002
na
IV. Magyar Táncfesztivál
2004
na
V. Magyar Táncfesztivál
2006
na
I. Táncbiennálé
2007
6249
VI. Magyar Táncfesztivál
2008
3661
II. Táncbiennálé
2009
3562
VII. Magyar Táncfesztivál
2010
3755
III. Táncbiennálé
2011
4938
Forrás: Győri Balett által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján saját szerkesztés
Ugyanakkor elgondolkoztató lehet, hogy a Magyar Táncfesztivál „kistestvéreként” emlegetett Táncbiennálé minek köszönhetően vonz több, de legalább ugyan annyi regisztrált, jegyáras programon részt vevő látogatót, mint amennyit a „nemzetközi A” kategóriába sorolt Táncfesztivál? A költségvetési struktúra átalakulásával, valamint a fesztivál egyre komolyabb nemzetközi erősödésével ezek a kiegészítő programok sajnálatos módon elmaradtak. Ennek oka, hogy a karcsúsodó költségvetésből egyre színvonalasabb előadások finanszírozása valósult meg, így a kisebb kiegészítő programokra nem maradt elég keret. Ez azonban nem jelentette a kooperációk felbomlását, hiszen jelenleg a Győri Idegenforgalmi Közalapítvány támogatásával a Magyar Táncfesztivált turisztikai csomag részeként is ajánlják, emellett a rendezvény lokális partneri együttműködésben áll a Rába Szállodával, a Tourinform Irodával, a Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvánnyal, több vendéglátóhellyel, de hasonló együttműködése regionálisan turisztikai szolgáltatókkal is fennáll. Az együttműködéseket tovább elemezve megállapítható, hogy a rendezvény kulturális intézményekkel nem épít ki gazdasági jellegű kapcsolatot (pl. terembérlés, helyszínbiztosítás, stb. miatt), mivel az előadások fő helyszíne a Győri Nemzeti Színház, mely a Győri Balett központi épülete. A kísérő rendezvények a város terein, utcáin kapnak helyet, mely a rendezvény céljainak tökéletesen megfelel, így nem indokolt gazdasági kapcsolat kiépítése más kulturális intézményekkel. A fenti elemzések alapján elmondható, hogy a rendezvény jelenlegi helyzetét tekintve úgy tűnik, hogy megrekedt egy magas, minőségi szinten. E szint átlépése több kérdést is felvet, hiszen amennyiben a fesztivál erőteljesebb nemzetközi figyelmet kap, elveszítheti azt a jelenlegi funkcióját, amit a város életében betölt, teret engedve egy komoly nemzetközi fesztiválnak. Ugyanakkor szükségszerű lenne véleményem szerint e kérdést tovább feszíteni, hiszen jelenleg a fesztivál kétévente 138
kerül megrendezésre, a köztes években Győri Táncművészeti Biennálé nyújt hasonló szórakozási lehetőséget a tánc, a balett szerelmeseinek. Véleményem szerint lenne igény és lehetőség is a jelenlegi Magyar Táncfesztivált nemzetközi léptékben is jelentős fesztivállá tenni, hiszen a jelenlegi Biennálé képes lehet a helyi közönség számára azt a kikapcsolódási lehetőséget és művészeti élményt nyújtani, melyre jelenleg a Táncfesztivál hivatott. Ehhez azonban a jelenlegi elsősorban humánerőforrás keret jelentős bővítésére lenne szükség.
Irodalomjegyzék 1. Crompton, L. J. – McKay, L. S. (1993): Measuring the Economic Impact of Festivals and Events: Some Myths, Misapplications and Ethical Dilemmas, Festival Management & Event Tourism, Vol. 2. pp. 33-43., http://agrilife.org/cromptonrpts/files/2011/06/3_8_10.pdf letöltve: 2010. augusztus 17. 2. Dinmanche, F. (2007): Strategic Development of Tourism Through Events: Budapest – konferencia prezentáció alapján. Letöltve: 2010. február 24. 3. Dougles, N. – Derrett, R. (eds.) (2001): Special Interest Tourism: context and cases. Australia: John Wiley and Sons. 4. English Heritage (2000:29): Tourism Facts 2001 Swindon: English Heritage 5. Getz, D. (1991): Festivals, Special Events, and Tourism.Van Nostrand Reinhold, New York 6. Harris, R. – Howard, J. (1996): Dictionary of Travel, Tourism and Hospitality, Hospitality Press 7. Häussermann, H. – W. Siebel (hrsg.) (1993): Festivalisierung der Stadtpolitik. In: Leviathan. Sonderheft 13. 8. Hunyadi, Zs. – Inkei, P. – Szabó, J. Z. (2006): Fesztivál-világ, NKA kutatások 3., KultúrPont Iroda, Budapest 9. Hunyadi, Zs. (2004): A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban, Találkozások a kultúrával 2., Magyar Művelődési Intézet, Budapest 10. Johnson, A. – Sack, A. (1996): Assessing the value of sports facilities: the importance of non-economic factors. In: Economic Development Quarterly 10. Nr. 4, pp. 369-382. 11. Kralic, D. (2007): Every Weekend a Festival – Urban impact of the festivalization of the daily life in Europe, ppt prezentáció, Berlin 2007, Letöltve: http://www.efaaef.eu/newpublic/upload/efadoc/11/Klaic%20EFRP%20TU%20Berlin%202505 07.ppt, 2010. május 18. 12. Mathieson, A. – Wall G. (1982): Tourism: Economic, Physical and Social Impacts; John Wiley & Sons, Inc., New York, USA 13. Márta, I. (2008): Regisztráció és minősítés, Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési program Szakmai Konferencia, 2008. október 14. Murphy (1985): 15. Noordman, D. (2005): Kroes, de Granauw. Festials en gemeenteliik beleid; uitgave RISBO, Netherland 2005.
139
16. Raj, R. (2003): The impact of Festivals on Cultural Tourism, megjelent a „The 2nd DeHann Tourism Management Conference”; Nottingham: December 16th 2003, letöltve: http://www.linkbc.ca/torc/downs1/TheImpactOfFestivalsOnCulturalTourism.pdf , 2010. szeptember 03. 17. Ramachander, P. (2004): Towards the Responsible Management of the Sociocultural Impact of Township tourism. Pretoria: University of Pretoria, Department of Tourism Management. Letöltve: http://upetd.up.ac.za/thesis/available/etd-0826200-30507; 2010. február 03. 17: 50 18. Reeves, M. (2002): Measuring the economic and social impactof the arts: a review, http://www.artscouncil.org.uk/media/uploads/documents/publications/340.pdf ; letöltve: 2010. június 05. 19. Reisch, K. (2010): Szabadidős ismeretek – Tematikus vázlatok (Reischl Krisztina anyagának felhasználásával, 70. oldal – letöltve: http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/tematikak/IDEGENFORGA LMI_TANSZEK/Seg_da/Csizmadia/Szabadido_ismeretek.doc oldalról 2010. 02. 18. 20. Rosta, S. (2007): A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában prezentáció, Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Balatonfüred 2007. szeptember 26., letöltve: http://www.itthon.hu/szakmaioldalak/prezentaciok/fesztivalok-szerepe (letöltve: 2010.03.05.) 21. Small, K. – Edwards, D. – Sheridan, L. (2005): A flexible framework for evaluating the socio-cultural impacts of a (small) festival, In: International Journal of event management research, Vol. 1, Nr. 1, 2005; http://www.ijemr.org/docs/smalledwardssheridan.pdf ; letöltve: 2010. június 05.. 22. Snowball, J. D. – Antrobus, G. G. (2002): Valuing the arts: Pitfalls in economic impact studies of arts festivals, In: South African Journal of Economics, Vol. 70. Nr. 8. pp. 1297-1319. letöltve: 2010. február 24. 23. Sulyok, J. – Sziva, I. (2009): A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái, In: Turizmus Bulletin, XIII. évf. 3. szám, pp. 3-13.
140
ORBÁN Dezső Hotel Famulus Business és Konferencia Szálloda Győr-Moson-Sopron megye elemzése a turizmusban dolgozók alapján I. Bevezetés Magyarországot kilenc turisztikai régióra osztjuk fel, melyek önálló turisztikai egységet képeznek (Budapest- Közép-Duna- vidék, Észak-Magyarország, ÉszakAlföld, Tisza-tó, Dél-Alföld, Balaton, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, NyugatDunántúl). Ezek közül Győr-Moson-Sopron megye a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióba tartozik. Ezen régió fő látnivalói közé tartoznak a nagy területtel bíró erdőségek, a városok és falvak templomai és műemlékei. Győr-Moson-Sopron megye Magyarország észak-nyugati részén, 4000 km2-en terül el. Több mint 425 ezer lakosa van 173 településsel, melyből 9 városi jogállású, 2 pedig megyei jogú város (Győr és Sopron). 1 nemzeti park, 3 tájvédelmi körzet, 3 országos jelentőségű természetvédelmi terület, valamint 24 helyi jelentőségű védett területtel is rendelkezik, emellett számos gyógyfürdővel (Győr, Balf, Mosonmagyaróvár) és termálfürdővel (Hegykő, Kapuvár, Lipót) is büszkélkedhet. Minősített gyógyvízben is bővelkedik (Balf, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Győr, Csorna), de meleg vizes strandokat is találhatunk (Lipót, Petőháza, Hegykő). A vizek megyéjének hívják, hiszen itt folyik a Duna, Rába, Rábca, Marcal, és itt található a Fertő-tó is. Magyarország egyik legfejlettebb gazdasági régiójának is joggal nevezhetjük, hiszen Budapest után itt volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Az országba a megyén át bonyolódik le a befelé irányuló határforgalom nagy része, és itt lépi át a határt a kiutazók közel 60%-a. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban a foglalkoztatottak száma a 2010-es év végére nagyjából 3 804 000 fő volt, melyből körülbelül 189 000 ember dolgozott Győr-Moson-Sopron megyében. Ez az állapot 2011 harmadik negyedévének végére kis mértékben változott. Ha mindezt nemzetgazdasági szektoronként vizsgáljuk, 2010-es adatokat tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a szolgáltatással foglalkozók száma Nyugat- Dunántúlon (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye) alig éri el a 230 ezres határt. Ebből majdnem 100 ezer férfi dolgozó, és 128 ezer nő. Ezek az adatok sem konkrétan a turizmusban dolgozókra utalnak, hiszen a harmadlagos szektorba nem csak a turisztikai szolgáltatások (elszállásolás, vendéglátás, programszolgáltatás) tartoznak, hanem ideértjük az olyan alapszolgáltatásokat is, mint az elektromos szolgáltatást, ivó és ipari vízszolgáltatást, vagy az egészségügyi szolgáltatást. Ha az adatokat a turizmus ágazatai szerint keressük, találhatunk konkrétabb információkat a kereskedelmi szálláshelyek egységeinek számáról, hány vendéglátóhely, hány szálloda, mennyi panzió üzemel az országban, informálódhatunk a turistaszállások, kempingek, üdülőházak, gyógyszállodák számáról, de arra, hogy hányan dolgoznak ezekben a létesítményekben nincs meglévő adat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján láthatjuk, hogy Budapest az elsődleges célpont, a főváros vonzza a legnagyobb számban a turistákat hazánkba. Ezután a Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a legvonzóbb desztináció, majd a Balaton. A Nyugat-dunántúli régió területére külföldi turisták főként Ausztriából, Szlovákiából 141
és Csehországból érkeznek. Legtöbbjük Győr-Moson-Sopron megyében marad, itt tölti el a vakációját, de főként Győrben és Sopronban találkozhatunk ezen országok lakosaival. Ebbe a két városba koncentrálódik a turizmus főként, itt található a legtöbb vendéglátó egység, szálloda és utazási iroda. A leglátogatottabb város ezeken kívül még Pannonhalma (Bencés Főapátság), Fertőd a megyében 11 városi önkormányzatot számlálhatunk meg (Beled, Csorna, Fertőd, Fertőszentmiklós, Győr, Jánossomorja, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Sopron, Tét), emellett 7 kistérségre oszthatjuk a megyét. Az alábbi táblázatban láthatjuk a hozzájuk tartozó településeket a lakosok számával együtt: Települések száma és lakosainak száma Saját készítésű
települések száma: Győr 27 Sopron-Fertőd 40 Mosonmagyaróvár 27 Tét 19 Pannonhalma 18 Csorna 34 Kapuvár-Beled 18
Lakosság: 178 394 96 699 75 584 19 325 17 030 35 185 24 112
Mielőtt a megyében vizsgálnánk meg az adatokat, érdemes országos szinten is áttekinteni az ország lakosságát. Láthatjuk, hogy az Alföldön és ÉszakMagyarországon a legnagyobb a foglalkoztatottak száma, ezután KözépMagyarország, majd a Dunántúl következik. A Nyugat-dunántúli régión belül GyőrMoson-Sopron megye foglakoztatja a legtöbb embert, körül-belül 80 000 fővel többet (189 900 fő), mint a régió másik két megyéje (Vas és Zala megye). Ebből körül-belül 154 000 fő az alkalmazásban állók száma a megyében. A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozó lakosokat nemek szerinti felosztásban vizsgálhatjuk: a férfiak száma évről évre inkább csökkent, a nők száma pedig 2010-re megnőtt. Ebben az évben országos szinten a férfiak közül 67 800-an, a nők közül 86 700-an dolgoztak ezen az ágazaton belül. Ez összesen 154 500 főt jelent az év végére. A második és harmadik negyedévben a nyári szezon miatt ez a szám 158 és 156 ezer fő körül mozgott. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágon belül óriási számban vannak jelen működő vállalkozások. Elsőként Budapesten találhatjuk meg őket a legnagyobb számban (5 669), de joggal elmondható, hogy Győr-Moson-Sopron megye is azok közé a területek közé tartozik, melyek a legtöbb vállalkozással rendelkeznek.
142
A mellékelt táblázat mutatói Győr- Moson- Sopron megyére vonatkoznak
Idősz ak
Szállo Vendéglátóh dák elyek száma száma (db) (db)
Panzi Turistaszáll ók ások száma szám (db) a (db)
Kempin gek száma (db)
Üdülőhá zak száma (db)
Gyógyszáll odák száma (db)
2006
2 905
59
107
7
15
8
5
2007
2 961
58
100
5
12
8
5
2008
2 775
66
103
5
13
6
3
2009
2690
62
108
5
14
6
3
Szállástípusok eloszlása Győr-Moson Sopron megyében
Ezekből az adatokból tisztán kiolvasható, hogy Győr-Moson-Sopron megyében is a szállástípusok közül panziók működnek túlnyomó többségben és gyógyszállodából a legkisebb a választék. Valamint az is kijelenthető, hogy míg országos szinten a 2006-2008-as időszakban nőtt a vendéglátóhelyek száma, addig a megyében csökkent. A szállodák, panziók száma növekedett, a turistaszállók, kempingek mennyisége csökkent, míg a gyógyszállodák mutatói kis mértékben változtak országos szinten, a megyében a szállodák száma 2006-hoz viszonyítva 2009-re gyarapodott, míg a többi szállástípus mutatói enyhén csökkentek. A megyében 11 265 férőhelyet számláltak a kereskedelmi szálláshelyeket illetően. A Nyugat-dunántúli régión belül ez a számadat a legkisebb, ugyanis Vas megye körülbelül 2 000 férőhellyel többel rendelkezik, Zala megyében pedig majdnem kétszer többet találhatunk. Országos szinten nem tartozik a legkisebb adatok közé, mivel Nógrád és Tolna megyében csak pár ezres adatot figyelhetünk meg. A szálláshelyek vendégforgalmát nézve Győr-Moson-Sopron megye meghaladja Vas megyét, mivel az előzőben 407 410 vendéget számláltak, az utóbbiban pedig 364 774 vendéget. Zala megye most is vezető szerepet tölt be a régióban, itt 514 733 vendéget szállásoltak el. Országos szinten viszont az elsők között áll a vizsgált megye, hiszen egyedül Budapest, Veszprém megye, Somogy megye haladja meg a számadatot. A szállodák vendégforgalmát tekintve viszont kiemelkedőbb helyen áll megyénk, ugyanis egyedül Budapest haladja meg a megye 286 868 vendégét, amelynek fele külföldi. Vas, Veszprém, Somogy és Hajdú-Bihar megye közelíti meg még ezt az adatot. 143
A vendéglátóhelyek számát tekintve Budapest emelkedik ki, itt található a legtöbb vendéglátó egység. Országos szinten nézve még kiemelkedik Borsod-AbaújZemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de összegezve az alföldi területeken találhatjuk a legtöbb egységet. A Nyugat-dunántúli régióban GyőrMoson-Sopron megyében van a legtöbb vendéglátóhely, Zala megye pár százas adattal marad le, Vas megye pedig majdnem 1 000-es adattal marad le. A vizsgált megyében körülbelül 600 vendéglátó dolgozik. A szobák száma körülbelül 1 500, A férőhelyek száma pedig megközelítőleg 3 000. Ezen belül több olyan egység van, amelyet egyéni vállalkozó működtet. NyugatDunántúlon jellemző, hogy körülbelül a vendéglátóhelyek fele így működik, de ez országos szinten is elmondható. Kereskedelmi szálláshelyek adatai Saját készítésű
Győr-Moson-Sopron megye Kereskedelmi 11 265 szálláshelyek férőhelyei Kereskedelmi 407 410 szálláshelyek vendégforgalma Szállodák 286 868 vendégforgalma Vendéglátóhelyek száma
2 775
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
Összesen országban
47 674
301 873
1 286 917
7 150 612
973 505
5 178 780
6 476
56 612
az
Győr-Moson-Sopron megyében a vendéglátóhelyeket csoportosítva láthatjuk, hogy főként éttermek, cukrászdák a jellemzőek, de számos bár, borozó is található a megyében (körülbelül 800). Pár száz munkahelyi étkeztetőt is számon tartanak, de ezek száma nem nagy. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma 1 191. Ezen belül 702 éttermet és cukrászdát, 434 bárt, borozót, és 53 munkahelyi étkeztetőt számlálhatunk meg. A szállodákon és kereskedelmi szálláshelyeken kívül még számos panziót (108), kempinget (14), üdülőházat (6) találhatunk a megyében. Ezek közül a panziók a kedveltebbek, ide körülbelül 84 000 vendég jár évente. A kempingekbe negyed annyian, az üdülőházakba pedig ennek a fele jár. Érdemes megemlíteni a gyógyszállodákat is a megyében, melyből hármat találhatunk ezen a területen. Az idejáró vendégek száma közel 17 000 fő, amelyből 11 000 külföldi. Az összes eltöltött vendégéjszaka a szállodákban 53 500 körül van, melyből megközelítőleg 39 000 vendégéjszakát külföldiek töltöttek el. A falusi szállásadás is nagy számban történik a megyében. Szállásférőhelyeinek száma közel 2 000, a vendégek száma körülbelül 15 500 fő, melyből 3 300 külföldi. A vendégéjszakák száma 41 800 éj, melyből 9 500-at külföldiek töltöttek el. A falusi szállásadás vendéglátónak száma 340 körül jár. Összességében nézve láthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron megyében jelentős számban foglalkoztatnak embereket a turizmusban, hiszen nagy számban találhatunk szálláshelyeket és vendéglátóegységeket. Országos szinten is a leglátogatottabb területek közé tartozik. Győr és Sopron turizmusa a legkiemelkedőbb a megyében, itt található a legtöbb és leglátogatottabb látnivaló. Az előző évekhez viszonyítva láthatjuk, hogy a válság a szálláshely144
szolgáltatást és vendéglátást is befolyásolta, hiszen a válság előtti évekhez képest csökkent az egységek és a vendégek, turisták száma is. Az utazási irodák látogatottságára is hasonló csökkenés jellemző. Ennek ellenére a foglalkoztatottak száma a turizmusban még mindig kimagasló, hiszen a megyében nagy hangsúlyt fektetnek erre a gazdasági ágazatra. II. Humán erőforrás a turizmusban Győr-Moson-Sopron megyében SWOT analízis Saját készítésű
Erősségek: magas foglalkoztatás szakképzett munkaerő magas iskolázottsági szint polgárosult lakosság Lehetőségek: növekvő munkaerő mobilitás külföldi tapasztalatszerzés külföldi tapasztalatok az oktatásban
Gyengeségek: szakma felhígulása kevésbé gyakorlatias turisztikai oktatás kedvezőtlen munkafeltételek Veszélyek: szakképzett áramlása
munkaerő
külföldre
Erősségek: A megyére a magas foglalkoztatottság és a szakképzett munkaerő jellemző. Magas az iskolázottsági szint. Az érettségizettek aránya országosan itt a legmagasabb és a diplomások aránya is ez egyik legjobb. A német-nyelvtudás alacsony, bár országosan itt az egyik legjobb. Gyengeségek: A vállalkozási szabadság a szakképzettségi szint romlásához vezet, hiszen főleg a vendéglátás területén nagy százalékban vannak jelen a kis- és közepes vállalkozások, akik néha elégtelen forgótőkével rendelkeznek és kis létszámú alkalmazottal próbálnak működni. Sokszor szakképzetlen, vagy alacsony képesítésű munkaerőt alkalmaznak. Az alacsony szakképzettség, ill. a szakképzettség hiánya főleg a részmunkaidőben és a szezonálisan foglalkoztatottak körében jellemző. A megyében kielégítő a turisztikai képzés közép- és felsőfokon egyaránt. A képzőhelyek felszereltsége, tárgyi, személyi feltételei azonban nem minden esetben elegendőek. Az állami normatívák nem számolnak a vendéglátóipari képzés átlagon felüli eszköz- és nyersanyagigényével, emiatt a gyakorlati oktatás háttérbe szorul. A magas számú oktatóhely ellenére minőségi, elhivatott szakemberből hiány van. Gyengeségek közé sorolandó továbbá a turizmusban dolgozók kedvezőtlen munkafeltételei. A munkabeosztás szabálytalan, átlagosnál hosszabb a munkaidő, a szabadnapok és a szabadságok szezonon kívülre esnek. Jelentős a szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatottság. Magas a bejelentés nélküli foglalkoztatottság aránya. A keresetek átlag alattiak, mely alacsony szintű társadalom biztosítási szintet vonz maga után. Szegényesek a karrierlehetőségek és meglehetősen magas a fluktuáció.
145
Lehetőségek: A megye határ menti fekvése kedvező hatással van a munkaerő mobilitására. Győr-Moson-Sopron megyébe nagy számban érkeznek Szlovákiából a jobb munkalehetőség reményében. Az Ausztriához való közelség lehetőséget ad a fiataloknak, hogy külföldön szerzett tapasztalataikat itthon kamatoztathassák. A külföldi tapasztalatok, módszerek a hazai turizmus képzésben is megfelelően alkalmazhatók. A külföldi tanulmány nagyon jó lehetőség a nyelvtanulásra is, ami a turizmus területén nem elhanyagolandó. Veszélyek: Az osztrák határ közelsége azonban veszélyekkel is jár, hiszen a külföldi munkahelyek magasabb kereseti lehetőséggel és kedvezőbb munkafeltételekkel kecsegtetnek, az Európai Uniós tagság miatt a követelmények is lazultak, így fennáll a szakképzett munkaerő külföldre áramlása. Ez a jelenség nehezen akadályozható meg, így nemcsak a helyi igények kielégítéséről kell gondoskodni, hanem az elszívó hatás pótlásáról is. III. A turisztikai szektor munkaerő igényének sajátosságai A turisztikai termékek szolgáltatás jellegüknél fogva magas élőmunka igénnyel rendelkeznek. Ebből kifolyólag a turisztikai szolgáltatások sikere nagyban függ a turizmusban dolgozók szakmai felkészültségétől, rátermettségétől, ill, attól, hogy milyen viszonyt sikerül a vendégekkel kialakítaniuk. A turisztikai szolgáltatások színvonalában egyre nagyobb szerepet játszik az emberi tényező. Ezért fontos, hogy a turizmusban jól képzett, motivált szakemberek dolgozzanak. A turizmus szektornak összetett szakképzettségi igénye van, egyaránt szükség van szakképzett és szakképzetlen munkaerőre. Meglehetősen magas a szakképzetlen, ill. az alacsony képesítésű munkaerő aránya, főleg a szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatottságban. A turizmus szezonális jellegéből kifolyólag magas a fluktuációs mutató is. A szezonálisan jelentkező munkaerőigényt nem minden esetben sikerül a helyi munkaerővel megoldani, ezért szükség lehet a vendégmunkások magas számú beáramlására is. Ez magas költségekkel jár és az esetek többségében feszültségek forrása is. A heti és napi munkaidő hosszát és rendszerét tekintve a turizmus eltér más ágazatok foglalkoztatottsági rendjétől. Gyakori a túlóra, jellemző a több műszakos beosztás, a hétvégére, ünnepnapra eső munkanap. A szabadnapok általában szezonon kívülre esnek. A turizmusban dolgozók között magas a nők és a fiatalok aránya. A fix bérezési formákkal ellentétben a különböző jutalékokkal kombinált bérezési formák terjedtek el. IV. Stratégiai célok a humán erőforrás fejlesztése érdekében Mivel a turizmus szektorban az ágazat sikeréhez nagyban hozzájárul az emberi tényező, ezért kiemelkedő figyelmet kell fordítani a humán erőforrás fejlesztésére. Győr-Moson-Sopron megye turizmus fejlesztési stratégiai céljai között külön pontként szerepel ez a tényező. Cél a megye turizmusának támogatása a turizmusban dolgozó munkaerő erősítése által. 146
Ennek érdekében célul tűzték ki a turisztikai termékekhez kapcsolódó munkaerő képzését, a minden területen nélkülözhetetlen készségek, mint pl. a nyelvtudás átadását , a képzettség nemzetközi színvonalra való emelését, a szolgáltatás központú attitüd kialakítását,valamint a versenyképesség növelését. A szakismeret és a készségek javításával hozzájárulnak a turisztikai vállalkozások szolgáltatási színvonalának emeléséhez. Ennek megvalósítása érdekében fejleszteni kell a turizmus oktatást mind a közép, mind pedig a felsőfokú oktatási intézetekben. Legfontosabb fejlesztési területek között szerepel a nyelvismeret, a marketing, kommunikáció, a vállalkozó ismeretek, információkezelési ismeretek és a természetspecifikus ismeretek fejlesztése. Az oktatásban törekedni kell a gyakorlatorientáltságra. Ebben segíthet a külföldi gyakorlati lehetőség, különböző csereprogramok és a gyakorlati példákon való szemléletformálás. Jó ötlet lehet a külföldi tapasztalatok integrálása vendégtanárok meghívásával, vagy külföldi tanulmányutak szervezésével. Érintett csoportok a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátással foglalkozók, rendezvényszervezők, utazásszervezők, idegenvezetők. A képzéseket azonban olyan csoportokra is ki akarják terjeszteni, akik közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a vendéggel, mint pl. rendőrök, újságárusok, taxisok, ellenőrök.
Bibliográfia: Győr-Moson-Sopron megyei statisztikai tájékoztató http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/0201/gyor0201.pdf (2011. 12. 02.) Győr-Moson Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja http://194.88.46.34/mtt/dokumentumok/turizmusfejlesztesi_program/gyms_turizmus.p df 2011. (2011. 12. 01.) Hétköznapi turizmus- A turizmuselmélettől a gyakorlatig http://mek.oszk.hu/04100/04167/04167.pdf (2011. 12. 03.) Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről KSH http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur10.pdf (2011. 12. 04.) Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013. http://www.kormany.hu/download/7/8e/20000/Nyugat-Dunantul.pdf 2011. 12. 02. http://www.bm.gov.hu/web/portal.nsf/dokumentumtar/5E5E309C81521413C125757E 0038E5BD/$file/Nyugat-Dunantul.pdf?OpenElement (2011. 12. 01.) Turizmus 2004 Központi Statisztikai Hivatal http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/turizm/turizm04.pdf (2011. 12. 04.)
147
