BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) 452-252

Telefax: (66) 523-839 E-mail: [email protected] JEGYZİKÖNYV

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2012. szeptember 26-án tartott nyilvános ülésérıl Helye:

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. II. emelet

Jelen vannak:

Dr. Kerekes Attila Dr. Fábián Ágnes Herczeg Tamás Szabóné Kocziha Tünde Dr. Andrásy Gyula Galisz Géza Dr. Tóth János

a bizottság elnöke a bizottság képviselı tagja a bizottság képviselı tagja a bizottság képviselı tagja a bizottság külsı tagja a bizottság külsı tagja a bizottság külsı tagja.

Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Becsei László fıigazgató fıorvos Dr. Mészáros János igazgató Dr. Ferenczi Attila önkormányzati képviselı, frakcióvezetı Takács Péter önkormányzati képviselı Strifler Attila önkormányzati képviselı Dr. Csicsely Ilona önkormányzati képviselı Dr. Tıgye Ildikó osztályvezetı Dr. Burai Mihály osztályvezetı Uhrin Nándorné csoportvezetı Dr. Fodor Lajos üzletágvezetı Dr. Kerekes Attila: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a megválasztott 7 fı bizottsági tagból 6 fı jelen van, így a bizottság határozatképes, a nyilvános ülést megnyitotta. Módosító javaslata, hogy a bizottság a meghívóban szereplı nyilvános ülés 1. napirendi pontját, valamint a Z/0. jelzéső elıterjesztést csak akkor kezdje el tárgyalni, amikor az ülésre megérkeznek az érintettek. Módosító javaslata továbbá, hogy a bizottság helyszínen kiosztott anyagként, Z/0. jelzéssel vegye fel napirendi pontjai közé a „A Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet fıigazgatói munkakörére benyújtott pályázat véleményezése” tárgyú elıterjesztést. 1

Szavazásra bocsátotta a meghívóban szereplı nyilvános ülés napirendi pontjait az elmondott módosító javaslatokkal együtt. -

Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi nyilvános napirendi pontokat fogadta el:

NAPIRENDI PONTOK Nyilvános ülés 1. A Dr. Réthy Pál Kórház Rendelıintézet bérlıkijelölési joga Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester 2. Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város 10. számú fogorvosi körzete praxisjogának átadásáról Elıterjesztı: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város védınıi és iskolaorvosi körzeteinek módosítása Elıterjesztı: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 4. Fogorvosi praxis egészségügyi ellátási szerzıdésének módosítása Elıterjesztı: Dr. Tıgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetıje 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı bérlakások felújítása Elıterjesztı: Kozma János, Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. cégvezetıje 6. A 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályok betartásának vizsgálata elnevezéső hatósági ellenırzésrıl szóló beszámoló Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı 7. Szóbeli tájékoztató a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet - fenntartásában bekövetkezett változás óta – mőködésével és a betegellátással kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a jövıben várható változásokról Meghívott elıadók: - Dr. Mészáros János, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi és Szervezetfejlesztési Intézet Térségi MinıségEgészségszervezési Központ igazgatója - Dr. Becsei László, a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet fıigazgatója 8. Bejelentések Tárgy: A Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet bérlıkijelölési joga Dr. Kerekes Attila: Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat. Jelenleg 516 önkormányzati lakás van. 2012. május 1-jétıl a kórház állami tulajdonba került, ezért új szerzıdést kell kötni a kórháznak és az önkormányzatnak a lakások bérlıkijelölési jogával kapcsolatosan.

2

A kórháznak korábban 25 lakásra volt bérlıkijelölési joga, ebbıl 13 a Berzsenyi utcai lakásokra, 12 pedig az Andrássy úti önkormányzati lakásokra vonatkozott. Ez úgy módosul, hogy a 25 lakásból 21 lakásra lenne bérlıkijelölési joga a kórháznak a jövıben kisebb módosításokkal. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. -

Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:

587/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága az alábbi határozati javaslat elfogadását javasolja a Közgyőlésnek: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Dr. Réthy Pál KórházRendelıintézet bérlıkijelölési jogát biztosító megállapodást a határozat 2. melléklete szerinti tartalommal elfogadja és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megállapodás aláírására. Felelıs: Vantara Gyula polgármester Határidı: 2012. október 1. Tárgy: Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város 10. számú fogorvosi körzete praxisjogának átadásáról Dr. Kerekes Attila: Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat. Dr. Tıgye Ildikó: A bizottság ülésén jelen van Dr. Erhardt Nikoletta fogorvos is. Dr. Kerekes Attila: A 10. számú fogorvosi körzet fogorvosi feladatait 2012. november 1. napjától Dr. Erhardt Nikoletta látja el Dr. Kemenes Zoltán fogorvos helyett. (A bizottság ülésére megérkezett Herczeg Tamás bizottsági tag. A bizottság létszáma: 7 fı). Dr. Kerekes Attila: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. -


588/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága az alábbi határozati javaslat elfogadását javasolja a Közgyőlésnek:

3

1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése kinyilvánítja azon szándékát, hogy a 10. számú fogorvosi körzet fogorvosi feladatainak ellátását dr. Erhardt Nikolettel, mint a praxisjogot megszerezni kívánó fogorvos személyes közremőködésével biztosítja 2012. november 1. napjától. Felelıs: Vantara Gyula polgármester Határidı: 2012. szeptember 28. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az 1. pontban foglaltak teljesülése érdekében dr. Erhardt Nikolettel az 1. melléklet szerinti tartalommal elıszerzıdést köt és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az elıszerzıdés aláírására. Felelıs: Vantara Gyula polgármester Határidı: 2012. szeptember 28. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése dr. Erhardt Nikolettel a praxisjogát engedélyezı határozat jogerıre emelkedését követıen a 10. számú fogorvosi körzet mőködtetésére vonatkozóan a 2. melléklet szerinti tartalommal feladatellátási szerzıdést köt és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szerzıdés aláírására. Felelıs: Vantara Gyula polgármester Határidı: 2012. november 1. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése dr. Erhardt Nikolett feladatellátási szerzıdésének megkötését megelızı napon dr. Kémenes Zoltán 10. számú fogorvosi körzet mőködtetésére vonatkozó feladatellátási szerzıdését közös megegyezéssel megszünteti és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megszüntetı okirat aláírására. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése köszönetét fejezi ki dr. Kémenes Zoltán fogorvos úrnak a békéscsabai lakosság fogászati ellátásáért folytatott tevékenységéért. Felelıs: Vantara Gyula polgármester Határidı: 2012. október 31. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város védınıi és iskolaorvosi körzeteinek módosítása Dr. Kerekes Attila: Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat, majd szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -


589/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a 108/2012. (II. 22.) számú határozatát módosítja és a Békéscsaba Megyei Jogú Városban mőködı védınıi és iskolaorvosi szolgálat szervezetét és ellátási körzeteit 2012. szeptember 1. napjától a jelen határozat 1. és 2. mellékletében, 2012. október 1. napjától a jelen határozat 3., 4. és 5. mellékletékben foglaltak szerint állapítja meg. 4

Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a döntését Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének a Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelete 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. Felelıs: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Határidı: 2012. szeptember 28. Tárgy: Fogorvosi praxis egészségügyi ellátási szerzıdésének módosítása Dr. Kerekes Attila: Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat, majd szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -


590/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének a Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelete 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva hozzájárul a Kémenes Dent Kft. (képviseli: Dr. Kémenes Zoltán; szül.: Gyergyószentmiklós 1979. február 3., an.: Nagy Julianna) III. 304-9/2008. iktatószámú egészségügyi ellátási szerzıdésének alábbiak szerinti módosításához 2012. szeptember 27. napjától: Helyettesítı orvos: Dr. Mosonyi Zsófia Helyettesítés helye: 5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 33. Helyettesítı orvos: Dr. Erhardt Nikolett Helyettesítés helye: 5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 33. A Bizottság felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az egészségügyi ellátási szerzıdés módosításának az aláírására. Felelıs: Dr. Kerekes Attila az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Határidı: 2012. szeptember 27. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı bérlakások felújítása Dr. Kerekes Attila: Ismertette az elıterjesztésben foglaltakat. A felújítások összege 500 ezer és 1 millió forint között szokott lenni havonta. Fodor Lajos: A Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. 10 millió forintot kapott az önkormányzattól felújításokra. Dr. Kerekes Attila: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, amely szerint a bizottság jelen napirendi pontról együtt szavazzon. 5

-

Megállapította, hogy a bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatokat. -

Megállapította, hogy a bizottság a határozati javaslatokat 7 igen, egyhangú szavazattal elfogadta és az alábbi határozatokat hozta:

Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı bérlakások felújítása – Békéscsaba, Berzsenyi u. 7. II. 7. -

A bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:

591/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva egyetért a Békéscsaba, Berzsenyi u. 7. II/7. sz. lakásban a felújítási munkálatok elvégzésével. A nettó 19.100,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelıs: Kozma János vezérigazgató Határidı: 2012. október 31. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı bérlakások felújítása – Békéscsaba, Franklin u. 223. -


592/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva egyetért a Békéscsaba, Franklin u. 223. szám alatti lakás lépcsıje felújítási munkáinak elvégzésével. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. kérjen még két kivitelezıtıl ajánlatot a lépcsı felújítási munkáinak elvégzésére és a felújítást a legkedvezıbb ajánlatot benyújtó vállalkozóval végeztesse el. A legfeljebb nettó 79.300,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelıs: Kozma János vezérigazgató Határidı: 2012. október 31. 6

Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı bérlakások felújítása – Békéscsaba, Franklin u. 255. -


593/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva egyetért a Békéscsaba, Franklin u. 255. szám alatti lakás lépcsıje felújítási munkáinak elvégzésével. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. kérjen még két kivitelezıtıl ajánlatot a lépcsı felújítási munkáinak elvégzésére és a felújítást a legkedvezıbb ajánlatot benyújtó vállalkozóval végeztesse el. A legfeljebb nettó 97.400,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelıs: Kozma János vezérigazgató Határidı: 2012. október 31. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı bérlakások felújítása – Békéscsaba, Franklin u. 215. -


594/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva egyetért a Békéscsaba, Franklin u. 215. szám alatti lakás lépcsıje felújítási munkáinak elvégzésével. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. kérjen még két kivitelezıtıl ajánlatot a lépcsı felújítási munkáinak elvégzésére és a felújítást a legkedvezıbb ajánlatot benyújtó vállalkozóval végeztesse el. A legfeljebb nettó 74.100,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelıs: Kozma János vezérigazgató Határidı: 2012. október 31. 7

Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı bérlakások felújítása – Békéscsaba, Gorkij u. 55/2. -


595/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva egyetért a Békéscsaba, Gorkij u. 55/2. szám alatti lakás bejárati ajtó felújítási munkáinak elvégzésével. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. kérjen még két kivitelezıtıl ajánlatot a lépcsı felújítási munkáinak elvégzésére és a felújítást a legkedvezıbb ajánlatot benyújtó vállalkozóval végeztesse el. A legfeljebb nettó 41.600,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelıs: Kozma János vezérigazgató Határidı: 2012. október 31. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı bérlakások felújítása – Békéscsaba, Irányi u. 4-6. III. 23., 24., 25. és 26. -


596/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva egyetért a Békéscsaba, Irányi u. 4-6. B. III. em. 23., 24., 25. és 26. szám alatti lakások bejárati ajtajának kicserélésével. A nettó 240.000,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelıs: Kozma János vezérigazgató Határidı: 2012. október 31. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı bérlakások felújítása – Békéscsaba, Irányi u. 4-6. B. I. 1. -

A bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 8

597/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva egyetért a Békéscsaba, Irányi u. 4-6. B. I/1. lakásban a felújítási munkálatok elvégzésével. A legfeljebb bruttó 99.600,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. külön megállapodással a bérlı hat havi lakbérének elszámolásánál érvényesítheti. Felelıs: Kozma János vezérigazgató Határidı: 2012. október 31. Tárgy: A 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályok betartásának vizsgálata elnevezéső hatósági ellenırzésrıl szóló beszámoló Dr. Kerekes Attila: Köszöntötte dr. Burai Mihályt, a Közigazgatási Osztály vezetıjét. A bizottság májusi ülésén felkérte a jegyzıt, hogy az illetékes szakhatóságokkal együtt folytasson vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a 18. életévüket be nem töltött személyeket kiszolgálják-e szeszesitallal, illetve dohányáruval. A Békés Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelısége, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelet és Mezei İrszolgálata, továbbá a Békéscsabai Városi Rendırkapitányság fiatalkorúak közremőködésével (próbavásárlás során) több üzlet vizsgálatát végezte el. A megállapítás, hogy az üzletek fele kiszolgálja a fiatalkorúakat dohányáruval és szeszesitallal is. Az elıterjesztı is megfogalmazza, hogy elsıdleges felelıssége a szülıknek van ebben a tekintetben. Galisz Géza: Megköszönte a Polgármesteri Hivatal munkatársainak az ellenırzést és az elıterjesztést is. Örülne annak, ha rendszeresen folytatnának ellenırzést és errıl utólag a bizottságot tájékoztatnák. Ha híre megy annak, hogy az önkormányzat és más szakhatóságok folyamatosan ellenırzéseket végeznek, és aki nem tartja be az elıírásokat, megbírságolják, vagy ideiglenesen bezárják, visszatartó ereje lehet. Szabóné Kocziha Tünde: Megköszönte az ellenırzésben részt vevık és az elıterjesztést készítık munkáját. Az elıterjesztés azt mutatja, hogy volt értelme a vizsgálatot lefolytatni. Az igazán nagy publicitást az jelentené, ha a közgyőlés elé kerülne ez a téma. A városban sokan nyomon követik a közgyőlés munkáját, és ha ott errıl tudnának beszélni, nagyobb jelentısége lenne. Kérte, hogy az ellenırzésrıl szóló beszámolók a jövıben kerüljenek a közgyőlés elé is. Dr. Burai Mihály: Megköszönte a bizottság tagjai részérıl tett javaslatokat és elismerı szavakat. Egyetért azzal, hogy nagyobb publicitást nyerhet a fiatalkorúak védelmét szolgáló, külön jogszabályokra vonatkozó hatósági ellenırzés, ha azt a közgyőlés is tárgyalja. A májusi bizottsági határozat csak a szakbizottság elıtti beszámolóra adott felhatalmazást. A szakmai szervezeti egység részérıl elfogadott az ellenırzések folyamatossága. Az ellenırzést tudatosan az iskolakezdés elejére idızítették, de ez csak az elsı ellenırzés volt. 9

A második ellenırzést a Garabonciás Napokra szervezték le, ami éppen folyamatban van. Figyelemmel kísérik azokat az objektumokat, ahol a dohánytermékkel, illetve szeszesitallal történı kiszolgálás jellemzı. A fiatalkorúak védelmét szolgáló jogszabályok betartása során a hatóság az egyik leggyengébb elem a rendszerben. Elsı helyen kell tárgyalni a szülıi felelısség kérdését, hiszen a gyerek a jó példát otthon a szülıtıl látja. Ha a szülı szocializációs környezete erıs, akkor a gyermeket idıvel megérintı más szocializációs környezet (baráti és egyéb) azzal nem rivalizálhat vagy konkurálhat. A jogszabályok mozgástere szőkre szabott a hatóságot illetıen. Ad hoc jelleggel és egy adott pillanatban tudják próbavásárlásokkal megállapítani, hogy fiatalkorúakat valóban kiszolgálnak-e szeszesitallal, illetve dohányáruval. Az ellenırzésnek volt egy sajtó visszhangja, ami azt jelenti, hogy a városban jelenlévı valamennyi elektronikus és írott sajtó kommunikálta a hatósági ellenırzés eredményét. A 2012. szeptember 24-diki ellenırzés eredményét 25-dikén kommunikálták le sajtótájékoztató keretében éppen azért, hogy a hátralévı ellenırzés ne érje váratlanul azokat a vendéglátóipari egységeket, illetve élelmiszerüzleteket, ahol az ellenırzést folytatni fogják. Valóban siralmas a helyzet, mivel szeptember 24-dikén a négy vizsgált egységbıl két helyen kiszolgáltak dohánytermékkel, illetve szeszesitallal fiatalkorút. Ebbıl az a statisztikai adat, vagy kép alakítható ki, hogy a városban jelenlévı vendéglátóipari egységek, élelmiszerüzletek legalább fele, minden második a mértéktelen, vagy túlhajszolt profit reményében, de megcélozza a gyermekkorú, illetve fiatalkorú réteget. Az illetékes szakhatóságokkal közösen tovább folytatják a hatósági ellenırzést. Dr. Kerekes Attila: Megköszönte az osztályvezetı szóbeli kiegészítıjét. Kérte, hogy bizonyos idıszak után, féléven belül készüljön beszámoló az ellenırzésekrıl és az kerüljön a közgyőlés elé is. Dr. Burai Mihály: Két olyan ellenırzési eredmény lesz a jövı hét folyamán, ami alapján az októberi közgyőlést tájékoztatni tudja a hatósági ellenırzés eredményérıl. Dr. Kerekes Attila: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. -


598/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság

HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályok betartásának vizsgálata elnevezéső hatósági ellenırzésrıl szóló beszámolót elfogadja. Felelıs: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı Határidı: 2012. szeptember 26. 10

Dr. Kerekes Attila: A nyilvános ülés tárgyalását felfüggesztette addig, amíg Dr. Becsei László fıigazgató fıorvos és Dr. Mészáros János igazgató megérkezik a bizottság ülésére. Zárt ülést rendelt el, amelyrıl külön jegyzıkönyv készült. ZÁRT ÜLÉS Dr. Kerekes Attila: A bizottság nyilvános ülését újra megnyitotta. Megállapította, hogy a bizottság létszáma 5 fı, így a bizottság határozatképes. Köszöntötte a bizottság ülésére megérkezett Dr. Mészáros János igazgatót és Dr. Becsei László fıigazgató fıorvost. Tárgy: Szóbeli tájékoztató a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet – fenntartásában bekövetkezett változás óta – mőködésével és a betegellátással kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a jövıben várható változásokról Dr. Kerekes Attila: Azért vette fel a bizottság napirendi pontjai közé ezen témát, mert Takács Péter képviselı levélben megkereste és ezt kérte. Köszöntötte a megjelent képviselıket is, és bemutatta a bizottság ülésén megjelenteket. 2012. május 1. napjától a kórház fenntartója az állam, illetve a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minıség- és Szervezetfejlesztési Intézet Térségi Egészségszervezési Központ. Egy sajtónyilatkozat miatt riadalom volt, hogy a békéscsabai és a gyulai kórházat összevonják. Az idén lesz 60 éve, hogy Békéscsaba megyeszékhely lett. Nem szeretnék, ha a békéscsabai kórház „gyulai uralom alá” kerülne. A fıigazgató 2010. évi tájékoztatója szerint szorosabb kapcsolatot akarnak kialakítani a gyulai kórházzal, amely gazdaságilag elınyös lenne. Akkor azt mondták, hogy bizonyos dolgokban legyen együttmőködés a két kórház között, de ennél többet nem szeretnének. A békéscsabai kórház fıigazgatójától azt kérték, hogy inkább csökkentse a kiadást és növelje a bevételt. Kormányváltás is történt idıközben, és némileg változott a helyzet a kórház vonatkozásában is. Vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy a két kórház együttmőködése se szakmailag, sem pedig gazdaságilag nem lesz eredményes. Mások pedig azt mondják, hogy az együttmőködés szakmailag és gazdaságilag is jót tenne a két kórháznak. Tudomása szerint kb. 2000 beteg eddig is „vándorolt” a békéscsabai és a gyulai kórház között. Kérte Dr. Mészáros János igazgatót, beszéljen arról, hogy milyen elképzelések vannak a békéscsabai és a gyulai kórházzal kapcsolatosan? Sıt, a kórház igazgatói pályázatában az is szerepel, hogy az orosházi kórházzal is együtt lehet mőködni bizonyos tekintetben. Dr. Mészáros János: Köszöntötte a megjelenteket. Röviden bemutatkozott: az általános orvostudományi karon végzett Szegeden, és sebészeti szakvizsgáját is itt tette le. Kiskunfélegyházán kezdte pályáját, és onnan elkerült Kecskemétre a megyei kórházba, ahol kontrolling- minıségbiztosítási igazgatóként dolgozott. Ezután a Hajnal Imre Tudományegyetem utódintézményénél, az országos gyógyintézeti központban dolgozott. Majd ezt követıen a szegedi orvosi egyetemen dolgozott. Egy rövid magánkitérıt követıen, 2012. január 15-dike óta a GYEMSZI igazgatója. A napirendi ponttal kapcsolatban a lényeges kérdéseket kívánja elmondani, és a következı fıbb pontokat szeretné érinteni: egyfelıl a Semmelweis-terv révén milyen ernyı alakult ki a 11

struktúraváltással, illetve az intézményi integrációval, struktúraváltó intézményekkel kapcsolatosan; azután a törvényi háttérrıl és annak folyamatáról kíván beszélni 2012. január 1. és 2012. május 1. közötti idıszakban, majd ezután kitérne a békéscsabai és a gyulai kórház integrációjára. A Semmelweis-terv kapcsán részt vett a mőhelymunkában is. Ebben definiálták azt, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakításánál azokat a hatékonysági tartalékokat, amelyek az intézményi együttmőködésben rejlenek, a felszínre kell hozni, ha korábban voltak, ha pedig korábban nem voltak, akkor ezeknek az elısegítése révén a költséghatékonysági tartalékokat kell felszínre hozni. Segíteni kell, hogy ezek a felszínre kerüljenek oly módon, hogy az a pénz, ami ebben a formában megjelenik a rendszerben, az ott is maradjon. Alapvetı elv volt az, hogy a korábbi rossz tapasztalatok tanúságából kiindulva, nem lehet megengedni, vagy nem szeretné az ágazati vezetés megengedni azt, hogy folyamatos forráskivonás történjen az ágazatból. Tehát, ha valamilyen plusz, illetve effektivitás szempontjából jó és eredményt hozó tartalékok a felszínre kerülnek, akkor azok maradjanak is az ágazatban. Az elsı hullám a megyei kórházak átvételével kezdıdött 2012. január 1-jével. Az önkormányzatoktól a kórházak 2012. május 1-jével kerültek át az államhoz. Ennek a hátterét a XXXVIII. tv. adta, amely azért fontos, mert kimondja, hogy - függetlenül attól, hogy a tulajdonosváltás megtörtént, és innentıl kezdve azonos tulajdonosi körbe tartozik úgy a megyei intézmény, mint a korábban városi fenntartású intézmény - az új tulajdonos, törvényi szinten deklarált módon a volt tulajdonosi önkormányzatokkal jó kapcsolatot és jó együttmőködést kíván kialakítani. Ennek az egyik megtestesülése, hogy a kórház fıigazgatói, illetve gazdasági igazgatói pályázata kiírásra került, és az anyagot a fıigazgató asszony kérésére továbbították az önkormányzathoz, hogy arról nyilvánítson véleményt, ahogyan ez a törvényben is megjelenik. 2012. május 1. napjától kezdve 90 nap állt az új tulajdonos rendelkezésére ahhoz, hogy az új pályázatokat kiírják. A fıigazgatói és a gazdasági igazgatói pályázat kiírása 15 napos differenciával meg is történt. A fıigazgatói meghallgatás megtörtént, a gazdasági igazgatói meghallgatás pedig éppen a mai napon fejezıdött be. A véleménynyilvánítás egy dolgot feltétlenül elıre jelez, mégpedig azt, hogy ha konszenzus van az új tulajdonos és a régi tulajdonos önkormányzat felelıs vezetıi testületében, és a vektorok egy irányba mutatnak, abból egy pozitív és jól mőködı együttmőködés várható. Erre azért van szükség, mert attól függetlenül, hogy mindig a szakmát, a gyógyítást tekinti elsıdleges feladatának, azt gondolja, hogy ha a választópolgároknak valami problémája volt az intézménnyel, rögtön a fenntartót kereste meg, most azonban a fenntartó olyan magasságba és távolságba került, hogy mire az információ eljut a lakosságig, addig nagyon sok megkeresés az önkormányzatnál csapódik le. A Dél-alföld három megyéjében azt szeretné elérni, hogy a párbeszéd, az együttmőködés és a konszenzusra való törekvés meglegyen. Senki ne gondolja azt, hogy az új tulajdonost olyan erı vagy hatalmi gıg vezérli, ami nem veszi figyelembe a korábbi tulajdonosi érdekeket, viszonyokat, illetve igényeket. Békéscsaba és Gyula vonatkozásában a másik komoly mérföldkı 2012. július 1. napja, ami a struktúraváltás idıpontja. Dr. Cserháti Péter helyettes államtitkár az ország valamennyi intézményét felhívta egy személyes konzultációra és végigvitte ezt a folyamatot. Békéscsaba vonatkozásában ennek a folyamatnak komolyabb negatív eredménye, vagy olyan vesztesége, amely érzékenyen érintette volna az intézmény mőködését, nem volt. Az intézmény struktúrája és az új minimumfeltételek tükrében, illetve az új szakmai struktúra és az ahhoz 12

tartozó új kódrendszer kialakítása kapcsán nem volt szükség olyan nagymértékő változtatásra az intézményen belül, ami a mőködést veszélyeztette volna. Visszautalna itt 2007. április 1jére, amikor egy tollvonással a szemészeti osztály megszüntetésre került, és ettıl kezdve csak egy napos sebészet keretében látták el ezeket a betegeket. Integráció: az integráció vonatkozásában többször, többféleképpen nekifutott már a két intézmény saját hatáskörben annak, hogy a költséghatékonysági elemeket, illetve az együttmőködésben rejlı tartalékokat a felszínre hozzák. Ebben az ügyben a két intézmény saját hatáskörben tulajdonképpen lassan már 4 éve együttmőködik. A legutóbbi tájékoztatón amelyre augusztus 3-dikán került sor a GYEMSZI Diósárok központjában - az integráció kérdése is felmerült. Ebbe a körbe beletartozott Békéscsaba és Gyula is. Ezután elindult egy elıkészítı munka és ennek révén a sajtóban megjelent egy nyilatkozat, amely arra vonatkozott, hogy nem paritáson alapuló integrációról van szó. A következı információ elsı kézbıl van, és egyértelmő iránymutatást is ad a két intézmény számára: az államtitkár az integrációt, mint lehetıséget, mint a két intézmény együttmőködésének a formáját nem veti el, de az összevonás egyértelmően lekerült a napirendrıl, vagyis a két, jelen pillanatban önálló költségvetéső intézményként mőködı intézmény továbbra is két önálló költségvetéső intézmény marad. Az integráció viszont tovább tud haladni. Az integráció formája pedig egy olyan funkcionális együttmőködésen alapuló integrációs folyamat, ahol a két intézmény egyenrangú partnerként, a betegek és a betegellátás érdekeit elsısorban figyelembe véve, azt szolgálva, azokat a tartalékokat, szakmai együttmőködési lehetıségeket és területeket térképezi fel és dolgozik együtt a még jobb betegellátás érdekében, ami a földrajzi közelség, szakmai együttmőködés révén a két intézmény között lehetséges. Ezzel kapcsolatban az államtitkár egyértelmően jelezte azt is, hogy személyes jelenléttel kívánja ezt a folyamatot katalizálni, és a helyszínen szeretne ezzel kapcsolatban tájékozódni és a lehetıségeket feltérképezni. A lehetıségeknél nagyon fontos megemlíteni az együttmőködés forrását is. Befektetés nélkül nincs hozadék. A TIOP 2.2.6 pályázat - amelynek társadalmi vitája 2012. július 31. napjával lezárult - „B” komponensében egyértelmően megjelenik az integrációval kapcsolatos költségek fedezetére való pályázati lehetıség. Ez a pályázati lehetıség továbbra is fennáll a két intézmény számára és potenciális pályázóként részt tudnak venni ebben. Dr. Kerekes Attila: Megköszönte a tájékoztatást. Korábban is arra a megállapodásra jutottak, hogy kell az integráció, de úgy, hogy a gazdasági, diagnosztikai, adminisztrációs elınyöket kihasználják. Féltek a két intézmény teljes egyesítésétıl. Örül annak, hogy a kormány partnerként kezeli az önkormányzatot és párbeszédet kezdeményez a közös álláspont kialakítása érdekében. Legyen olyan integráció, ami két egyenlı fél között történik, de a legfontosabb a betegellátás. Dr. Fábián Ágnes: Kérdése: a békéscsabai és a gyulai kórház európai uniós forrásokra pályázhatna közösen? Dr. Mészáros János: Igen. Dr. Fábián Ágnes: Deklarálták azt, hogy költségvetési szervként önálló maradna mind a két kórház. Osztályok tekintetében az integrációban érintett-e valamelyik osztály? Dr. Mészáros János: Ez a kérdés még kicsit korai azért, mert abban az esetben, ha két önálló költségvetési intézményrıl beszélnek, akkor annak a szervezeti és mőködési szabályzata, az OEP szerzıdése, az abban definiált szakmák és szakmakódok, a kvázi munkahelyek is önállóak. Szoros szakmai együttmőködésrıl lehet beszélni. Korai lenne még most rámutatni 13

egyes szakmákra. Biztos lesznek olyan területek, ahol a párhuzamosságokat kigyomlálva, racionális döntést lehet hozni. Ennek még nincs itt az ideje. Takács Péter: Örül az igazgató által elmondottaknak. Jegyzıkönyvbe is rögzítésre kerül, hogy az idıintervallumot nem ismerik, de lekerült napirendrıl a békéscsabai és a gyulai kórház összevonása. A bizonytalanságot az indította el, hogy Dr. Kovács József a gyulai kórház fıigazgatója úgy nyilatkozott, hogy 2013. január 1-jével meg kell történnie az összevonásnak. A gyulai kórház 120 ezer ember ellátásáért, a békéscsabai kórház pedig 150 ezer állampolgár ellátásáért felel. A sürgısségi ellátásnál magasabb is az arányszám. Voltak, akik úgy nyilatkoztak, hogy el tudják képzelni az összevonást, mert a párhuzamosságokat fel kell számolni. Milyen párhuzamosságok vannak, ha a gyulai kórház 120 ezer ember ellátásáról, a békéscsabai kórház pedig egy másik 150 ezer ember ellátásáról gondoskodik? Melyek azok a tartalékok, amelyeket ki lehet használni? Van egy 48 milliárd forintos pályázati keret. A sajtóban úgy jelent meg, hogy azok pályázhatnak, akik integrálódnak. Ez megváltozott azóta? Ha megtartja a békéscsabai kórház a gazdasági, szakmai önállóságát, akkor ez azt is jelenti, hogy külön igazgatója marad, akkor ennek ellenére pályázhat ebbıl a keretbıl? Dr. Kerekes Attila: A kórházaknál bonyolultabb a helyzet, mert osztályonként le van osztva. Például az Ortopédiai Osztályon 370 ezer embert, és van olyan osztály, amely 180 ezer beteget lát el, sıt azt lehet mondani, hogy a legtöbb osztály 180 ezer állampolgárt lát el. Van olyan osztály Gyulán, amelyik az egész megyét ellátja (pl. pszichiátriai osztály, urológiai osztály), így ott magasabb a létszám. Dr. Mészáros János: Dr. Kovács Józseffel történt személyes beszélgetésre hivatkozva elmondta, hogy a gyulai fıigazgató nem nyilatkozott olyat, hogy a két intézményt összevonják. Az más kérdés, hogy a sajtóban mi jelenik meg és milyen szavakat adott a sajtó a szájába. A fıigazgató személy szerint ilyet és ilyen formában nem mondott. Azt, hogy az integrációs folyamat, ami tulajdonképpen funkcionális integráció, mikor billen tovább, nem tudja megmondani. Ha a tulajdonosnak van egy egyértelmő célja, és a célok mentén a két intézmény – a betegellátás biztonságát és annak javítását szem elıtt tartva – megy elıre, akkor majdnem mindegy, hogy önálló költségvetési szervként mőködik a két intézmény egymás mellett vagy egy költségvetési intézményként. De errıl egyelıre ne beszéljenek, mert ez nincs napirenden. Az együttmőködés formáját kell kitalálni. Az egészségügyön belül egyre többször lehet azt hallani, hogy az ágazat humánerıforrás hiánnyal küzd. A humánerıforrás gondokkal szembesül mindkét intézmény. Ha csak arra gondol, hogy a technológia fejlıdése, hogyan tudja kiváltani ezeket a problémákat, akkor egyetlen példát kiragadva: ma a világon a digitális képalkotó diagnosztika révén elıfordul olyan, hogy a svéd beteget Szingapurban leletezik. E költséghatékonyság szempontjából ez azért érdekes, mert akkor, amikor éjszakai pótlékot kellene fizetni Svédországban, akkor a másik oldalon nappal van és ott pedig normál menetrend szerint kapja fizetését az orvos. Nyilván nem ezekben a dimenziókban, de ugyanez a technológia behozható a két intézménybe. Ez azt jelenti, ha digitális képalkotó diagnosztikában gondolkodnak (pl. radiológiai képalkotóban, és ne vegyék ide az ultrahangot, mert oda személyesen kell ember), akkor ha Gyulán is van 3 ember és Békéscsabán is van 3 ember, aki nem tudja ellátni az ügyeleti ellátást, mert külön mőködnek, ez így önmagában 2 x 3 nem egyenlı 6-tal, de ha a két intézmény együttmőködik, akkor az már 6 ember, és ennyi ember már képes arra, hogy ellássa a lakosság ebbéli igényét. Az, hogy a két intézménynek mennyi a vonzáskörzete úgy kell elképzelni, mint egy nagy keverıpultot, ahol ott vannak a potméterek, amelyek az egyes szakmákat jelentik. Attól 14

függıen, hogy egy adott szakma megjelenik-e a két intézményben vagy nem, félig vagy teljesen tolja fel a potmétert. Abban az esetben, ha a két intézményben meglévı szakmáról beszélnek, akkor a két potmétert 50-50 %-ig tolják fel Békés megye vonatkozásában, amelyik szakma pedig csak az egyik intézményben van jelen (pl. Békéscsabán az ortopédiai ellátás), akkor a potmétert 100 %-ig fel kell tolni, és ugyanez a helyzet Gyulán is pl. az urológia tekintetében. Kérdés, hogy hova állítják be a progresszivitási szintet? Jellemzıen a szakmáknál három progresszivitási szint van, ami azt jelenti, hogy ha az egyik intézményben progresszivitás 1-es szinten definiált az adott szakma, de tudják, hogy a megyei intézmény pozíciója Gyula volt és szakmai potenciálját tekintve a progresszivitás magasabb szintet képvisel sok szakma tekintetében, mint Békéscsaba, akkor azt lehet mondani, hogy nem tudnak ilyen különbséget hozni, mert az a 140 ezres lakosság, ami Békéscsabához tartozik mozgáskörzetben progresszivitás 1-es szinten, az progresszivitás 2-es szinten Gyulához tartozik. Ilyen fajta részhalmazok és átfedések vannak a dologban. Akármennyire is próbálják leegyszerősíteni a rendszert, nehéz dolguk van. Sokkal inkább a paritás és a szakmai együttmőködés, illetve az ebben rejlı szereposztás tud kialakulni a két intézmény között. Amikor párhuzamosságokról beszélnek, akkor azokat a nagy beruházási igényő és nagy költségigényő, fenntartási szempontból külön költségigényő diagnosztikus eszközökre gondol (CT, MR, ultrahang), amit nem feltétlenül kell mind a két helyen megcsinálni, ilyen távolságban egymástól, hanem azt kell mondani, hogy amíg korábban egyik helyen is meg másik helyen is egy mőszakban, reggel 8.00-tól 15.00 óráig mőködött az adott eszköz többszázmillió forintos beruházás mellett, akkor egyik helyre koncentrálódjon a beruházás és történjen két mőszakban. A tervezett beavatkozások és diagnosztikai eljárások koncentráltan történjenek. Tudják, hogy az amortizáció nincs benne az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásában, de a kihasználtság és a hasznos gépidı ilyen szempontból a jobb kihasználtság irányába tud elmozdulni. TIOP 2.2.6. pályázat: két komponense van. Az „A” komponens az onkológiai fejlesztés, a „B” komponens pedig egy 48,46 milliárdos forrást takar. Jelenleg kiírás alatt van, a társadalmi vitája lezárult. Ebben a pályázati kiírásban a célok között a következı fıbb területek szerepeltek: funkcióváltó intézmény, amiben a két intézmény nem érintett. Erre azok az intézmények pályázhatnak, ahol a teljes aktív ellátás megszőnt és funkciót váltott maga a kórház. Vannak a struktúraváltó intézmények, ahol jelentıs szakmai átcsoportosítás volt, ez sem jellemzı a békéscsabai és a gyulai kórházra. Vannak az integrációban részt vevı intézmények, amelyikben a békéscsabai és a gyulai kórház érintett lehet. Vannak még a sürgısségi betegellátás és az emelt szintő járóbeteg szakellátás kialakításában érintett intézmények. Ezen célok közül az integrációban érintett intézmények között szerepelhet a békéscsabai és a gyulai kórház, ez adja a potenciális lehetıséget. Nyilvánvaló, hogy akkor, amikor a végleges kiírás megszületik az EEMFI részérıl, akkor lehet deklaráltan, jegyzıkönyvben, egyértelmően látni a lehetıségeket. Most azt lehet mondani, hogy a jelenlegi tudás és a jelenlegi társadalmi vitán kint lévı pályázati anyag alapján, a két intézmény bizakodva indulhat ezen a pályázaton és potenciális forrást is tud szerezni. (Herczeg Tamás tanácsnok elhagyta a tárgyalótermet. A bizottság létszáma: 6 fı). Dr. Tóth János: Örömmel hallotta a fı üzenetét a tájékoztatónak. Elsı körben megtörténtek a javaslattételek a szakmai kollégiumok tagozatai részérıl. Információi szerint a feltételek szakmai optimumok alapján kerültek meghatározásra. Vannak intézmények, ahol ezeknek a megvalósítása, mőködtetése problémát okoz. Azt hallják, hogy esetleg ennek a revideálására lesz lehetıség, tehát a szakmai kollégiumok második körben kapnak felkérést arra, hogy ahol látnak lehetıséget, hogy az optimumtól a realitás felé mozduljanak el, akkor ebben változás 15

történik. Van néhány olyan szakterület - a megyén belül és a két intézmény vonatkozásában is bizonyos szakterületekre igaz -, ahol nehezen tudják teljesíteni a személyi feltételeket. Az eszközök gazdaságos és közös használata, illetve a humánerıforrás gazdaságosabb kihasználása is felmerült. Olyan felvételes osztályok esetében, ahol párhuzamosan, teljes kapacitással felvételes egy-egy mőtétes szakma (például traumatológia és sebészet) meg lehetne tenni, hogy a hét bizonyos napjain az egyik, a hét másik napjain pedig a másik szakma látná el a felvételes ügyeletet teljes kapacitással. Budapesten vagy nagyobb megyeszékhelyeken is látni erre példát, ahol két egészségügyi intézmény mőködik egyszerre és megosztották a hét napjain a felvételes ügyeletet. Dr. Mészáros János: A szakmai kollégium megfelelı tagozatai beadták a változtatási igényüket, ami sok esetben tényleg szakmai maximum terv volt. Ezért az ısz folyamán a 60/2003. ESzCsM rendelet ismételten kinyitásra kerül és ennek revíziója történik. Ennek következtében a 2012. július 1. napjával bekövetkezett tulajdonosváltás és az ÁNTSZ mőködési engedély kiadása kapcsán az új struktúrában az intézményeknek kellett arról nyilatkozni, hogy a jelenleg érvényben lévı minimumfeltételeknek megfelelnek-e vagy sem. A nyilatkozattétel megtörtént. Ehhez kapcsolódóan a jogszabály az OTH-nak és ezen keresztül az ÁNTSZ-nek egy 2012. november 30-dikai határidıt írt elı, hogy a nyilatkozatban foglaltakat visszaellenırizze. Ez a határidı ki fog tolódni 2013. március 31. napjáig pont azért, mert a jogszabály revízió alá kerül úgy humánerıforrás, mint gép-mőszer vonatkozásában. A két intézmény egyfajta szereposztásban tudja-e ellátni a feladatát Békés megye lakosságának ellátása szempontjából? Ennek megválaszolása egyértelmően a két intézmény felsı vezetésének a feladata, ezért nem is kíván errıl nyilatkozni, mivel nem tartozik a kompetenciájába. Van egy felelıs fıigazgatója Békéscsabának és Gyulának is, akik tudják, hogy mely területen, minek van realitása és minek nincs. Takács Péter: A békéscsabai kórházra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt 20 évben többszázmillió forintot költött, többek között CT vásárlásra is. A mai napig sem tud úgy tekinteni a Békéscsabai Réthy Pál Kórházra, mintha nem az önkormányzat kórháza lenne, függetlenül attól, hogy megtörtént a kórház államosítása, amit nem elızött meg egy nagy társadalmi vita. Vannak néhányan, akik azt mondják, hogy a kórház továbbra is Békéscsaba kórháza és szeretnék, ha megmaradna a teljes gazdasági és szakmai önállósága. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság tárgyalt egy olyan elıterjesztést, amely alapján 21 db önkormányzati lakásra bérlıkijelölési jogot biztosít a kórháznak, annak ellenére, hogy az már nem az önkormányzat, hanem az állam tulajdonában van. Ez is mutatja, hogy továbbra is magukénak tekintik a kórházat. Eddig sem volt megtiltva, hogy a két kórház mőködjön együtt. Nem kell a békéscsabai kórház szakmai és gazdasági önállóságát megszüntetni ahhoz, hogy a két kórház között szorosabb legyen az együttmőködés. Dr. Mészáros János: Úgy gondolja, hogy ez már nem kérdés, mert lekerült napirendrıl. Kérdése Takács Péter képviselıhöz: miért sarkallatos ennyire, hogy a két intézmény önállósága megmaradjon, és miért kell ennyire ragaszkodni ahhoz, hogy kinek legyen CT-je, MR készüléke vagy ultrahang készüléke?

16

Takács Péter: Feltételezi azt, hogy a két kórháznak annyira nagy az ellátási körzete, hogy nem luxus az, ha mindkét kórház rendelkezik a fenti eszközökkel. Dr. Kerekes Attila: Takács Péter képviselı úgy fogalmazott, hogy a kórház államosításra került. Ez nem fedi a valóságot. A magántulajdont lehet államosítani. A lakosság akkor sem lett megkérdezve, amikor a kórház állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került a rendszerváltás idején. Nem történt államosítás. Az állam tartotta el a kórházat korábban is a TB-én keresztül, mert az is az állam egyik alrendszere. Központi irányítás van. Az önkormányzatnak annyi szerepe volt, hogy a pályázatokhoz önrészt biztosított. A legfontosabb dolog, hogy a lakosság igénye ki legyen szolgálva. A tulajdonosváltásból a lakosság nem vett észre semmit. Dr. Mészáros János: Kérdése Takács Péter képviselıhöz: a szubjektív elemeken túl, amit megért és respektálhatónak is tart, van-e olyan objektív elem, szám, indikátor, amit meg tud fogalmazni? Az az álláspontja, hogy szakmailag megalapozott döntések mentén történjen az együttmőködés a két intézmény között. Dr. Ferenczi Attila: A szubjektív elemek döntıek ebben a kérdésben. A lakosság nem érez semmit abból, hogy állami kézbe került a kórház, hiszen az ellátás színvonala megmaradt. Az önkormányzat viszont mentesült évi 100 millió forintos beruházástól, illetve fenntartási kötelezettségtıl. Az állam a mőködést finanszírozza, a fenntartást és fejlesztést az önkormányzat finanszírozta. Kérdése: az eddig fejlesztésre fordított összegek, önerı, amit az önkormányzat biztosított, a késıbbiekben megtéríti-e az állam? A most 2,5 milliárd forintos fejlesztésre szánt 220 millió forint önrészét már nem kell az önkormányzatnak biztosítania. A jelenlegi költségvetési helyzetben ez fontos. 2008-tól kezdve az önkormányzat komoly anyagi ráfordítást biztosított a kórház fejlıdésére (SBO fejlesztés, CT vásárlás). A két telephely vonatkozásában problémája lenne, fıleg, ha nem egy átgondolt partneri viszonyról van szó, a forráselosztás. Mit fejlesztenek? Melyiket és milyen mértékben fejlesztik? Milyen lobbi erı van? Hova helyezik el a gépeket? Békéscsaba nagyon jó helyen van légi, vízi és közúti közlekedés szempontjából, Gyula már kijjebb esik. A gyulai kórház nem gyulai, hanem megyei kórház volt. Amiben a nagy megtakarítást látja, és amire az igazgató úr nem tért ki, az a kapacitáskihasználtság, akár energia beszerzéseken, mosatás, gépbeszerzési eljárásokban is közösen indulhatnának. Nincs a kapacitás kihasználva. További kérdés, hogy a súlyponti kérdés, hogyan fog alakulni? 17 évvel ezelıtt volt Békéscsabán egy nagyobb horderejő fejlesztés a sebészeti és belgyógyászati tömböt érintıen. A kapacitás kihasználatlan a sebészeten is. Békéscsabán 2,5 milliárd forintos, Gyulán pedig egy 6 milliárd forintos fejlesztés volt. A fejlesztések ésszerőségét és a beruházás indokoltságát is szeretnék megırizni. Mind a két kórháznak jó fıigazgatója van, de a békéscsabai kórház kisebb, mint a gyulai kórház. A félelmek ebbıl is adódnak. Funkcionális integrációról van szó. Békéscsabán pl. nincs onkológia. Az onkológiai betegeknél számít az idıfaktor és a szállítás nehézsége is. Vannak olyan ellátási formák, amelyeknél nem lenne gond, ha helyben meg lehetne oldani a betegek kezelését. Megnyugtató hír, hogy jelenleg a két kórház nem olvad egybe. Az integrációt és az egybeolvasztást sokan összekeverik. Tisztázásra került, hogy nem lesz fúzió, az integráció keretében pedig ki lehet használni a gazdasági és szakmai elınyöket. 17

A háziorvosi rendszert meg kellene erısíteni, hogy a háziorvos hatékonyabban tudjon segíteni, így ki lehetne szőrni a felesleges kórházi beutalásokat. Örül, hogy nem lesz fúzió, de annak is örül, hogy ésszerő integrációra sor kerülhet. (Dr. Tóth János bizottsági tag elhagyta a tárgyalótermet. A bizottság létszáma: 5 fı) Dr. Kerekes Attila: Megköszönte a frakcióvezetı hozzászólását. A tervek szerint a békéscsabai kórházban szeretnék a kardiológiát 1-es progresszivitási szintrıl 2-es szintre emelni. Örülne annak, ha Békés megyében, és persze Békéscsabán egy szívkatéter központot hozhatnának létre. De úgy tudja, hogy nincsenek ilyen irányú tervek. Dr. Mészáros János: Van olyan önkormányzat, amelyik a jövıben is támogatni kívánja a településén található kórházat. Az önkormányzat által biztosított önrésszel kapcsolatosan elmondta, hogy az idei évben az önkormányzat költségvetésében kötvénykibocsátás révén teremtették meg a forrást (önrészt) a TIOP 2.2.4 pályázathoz. A kórház 2012. május 1. napjával állami fenntartás alá került, így ez az önrész oka fogyottá vált. Az átadás-átvétel kapcsán olyan jellegő megállapodás született, hogy idıarányosan, 2012. május 1-jéig terjedı idıszakra az önkormányzatot terheli az önrész, amit az önkormányzat vállalt is. 2012. május 1-jét követıen az önrészre vonatkozó kötelme megszőnt az önkormányzatnak. Visszás lenne, ha a jövıben a GYEMSZI fenntartású intézmények esetében a pályázatokat önrészhez kötnék, mivel akkor az állam az egyik zsebébıl a másikba tenné át a pénzt, így a pályázatok támogatási intenzitása 100 %-os lesz. Takács Péter: Az is kérdés volt, hogy a súlypont hogyan fog alakulni? Ha esetleg a két kórház összevonásra kerül, akkor nem mindegy, hogyan alakul a pénzelosztás. Dr. Mészáros János: Az összevonást el kell felejteni, mert levették napirendrıl. Mind a két intézményben TIOP 2.2.4 pályázati kiírásnak megfelelı beruházás van folyamatban. A gyulai, megyei kórházban 4,3 milliárd forintos beruházás folyik ennek keretében, és ehhez jön hozzá az SBO beruházása, ami együtt 6 milliárd forintos nagyságrendet jelent. Egy invazív kardiológiai labor létesítése a pályázat része. Nagy biztonsággal lehet azt mondani, hogy amikor ennek a kórképnek az idıablaka 1,5 óra, akkor 15 perces sürgısségi ellátás keretében elérhetı, a megye ugyanilyen ellátásra kevés eséllyel tud pályázni. A békéscsabai TIOP 2.2.4 2,3 milliárd forintos beruházást jelent, ami szakmailag megalapozott. A két intézmény nagyságrendjét tekintve ezek az összegek is tükrözik a 2/3-1/3-ad arányt (Gyulán 1100-1150 ágy van, míg Békéscsabán 600 ágy van). A TIOP 2.2.6 pályázatból, ami még nincs kiírva a több éves lemaradást, ami a gépek, mőszerek amortizációjában megjelenik, le lehet küzdeni. Ez komoly fejlesztést jelenthet a technikai feltételek vonatkozásában. Ez abból a szempontból is nagyon lényeges, mert több önkormányzat nem volt abban a helyzetben - vagy nem gondolkodott olyan felelısen -, hogy a leromlott gép-mőszer állományát javítsa, vagy a mőködéshez hozzájáruljon. Volt olyan önkormányzat, amelyik csak beruházásra adott támogatást, de mőködésre nem. Jelen pillanatban az új tulajdonos egy vis major alapot hozott létre, aminek a mértéke országos szinten 4,5 milliárd forint. Ebbıl a forrásból kívánja ellátni a hátralévı idıben a vis major helyzeteket és a kezelendı feladatokat. Dr. Kerekes Attila: Megköszönte az elmondottakat. Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, amely szerint a bizottság a szóbeli tájékoztatót meghallgatta és az abban foglaltakat tudomásul vette. 18

-


814/2012. (IX. 26.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézettel kapcsolatos szóbeli tájékoztatót meghallgatta, és az abban foglaltakat tudomásul vette.

Dr. Kerekes Attila: A nyilvános ülést befejezettnek nyilvánította, és zárt ülést rendelt el, amelyrıl külön jegyzıkönyv készült. Megkérte azokat, akik a zárt ülés napirendi pontjánál nem érintettek, hagyják el a tárgyalótermet.

K.m.f.

Dr. Kerekes Attila a bizottság elnöke

19

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7

Recommend Documents