BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA

Békéscsaba, Szent István tér 7.

Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) 452-252

Telefax: (66) 523-804 E-mail:[email protected]

JEGYZŐKÖNYV Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2006. január 18-án tartott nyilvános üléséről

Helye:

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. II. e. tárgyaló

Jelen vannak: Vágvölgyi Gábor Dr. Békéssy Györgyné Herczeg Tamás Király János Kondacs Pál Bánfiné Rózsa Mária Fekete Jánosné Nagy Sándor Varga Tamás

a bizottság elnöke a bizottság képviselő tagja a bizottság képviselő tagja a bizottság képviselő tagja a bizottság képviselő tagja a bizottság külső tagja a bizottság külső tagja a bizottság külső tagja a bizottság külső tagja

Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix Dr. Kiss Gyula Dr. Tóth Kálmán Juhász Andrásné Uhrin Nándorné Dr. Juhász Ilona Arnóczky Józsefné Palotai Magdolna Nagy Andrea

aljegyző a Jogi Csoport jogásza a Szociális Iroda vezetője a Szociális Iroda irodavezető-helyettese a Szociális Iroda ügyintézője a Gyámhivatal vezetője a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport vezetője a Vagyonkezelő Iroda lakásügyintézője az ESZI mb. igazgatója

2

Máthéné Farkas Gabriella az ESZI területvezetője Dr. Csereiné Árgyelán Anna Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat igazgatója Dancs László a Kistérségi Társulás munkacsoport vezetője Dr. Kiss Éva az „Életfa KHT. ügyvezető igazgatója Zelenák Zoltán a Helpbox képviselője Gál Beatrix a Helpbox képviselője Meghívottként jelen volt: Szántó Tamás

az AUT-PONT Alapítvány elnöke

Vágvölgyi Gábor, a bizottság elnöke: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a Szociális és Lakásügyi Bizottság 9 tagjából 9 fő jelen van, a bizottság határozatképes. Elmondta, hogy a kiküldött meghívóhoz képest a következő módosításokat javasolja: a Szociális Iroda kéri, hogy a 6. napirend alatt tárgyalt „Szociális alapszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartók támogatása” (előterjesztője Hrabovszki György alpolgármester) anyagot tárgyalja a bizottság zárt ülésen, mert az elmúlt bizottsági ülésen ezen civil egyesületek jelen voltak, véleményüket elmondhatták, s most a támogatások mértékéről döntenének; új napirendként kérte felvételét az „Oltalom Egyesület támogatási kérelme „ című anyagnak, fontos, mert ha úgy dönt a bizottság, akkor a költségvetés tervezésekor fel kell vetetni; új anyag, amit talán a 10. napirend alatt lehet tárgyalni, a kistérségi társulás társulási megállapodásának módosítását, valamint az utcai szociális munka kistérségi társulás által való elvégzéséhez elvi hozzájárulás adása az ellátási szerződéskötéshez az önkormányzat és kistérség között. Továbbá elmondta, hogy a „Tájékoztató a bérlakás építési programról” című meghívóval kiküldött anyag részanyag volt, az előterjesztés másik része kiosztásra kerül. Úgy tudja, hogy a „HelpBox” jelzőrendszeres házi segítségnyújtási rendszer bevezetésének lehetősége” című anyaghoz a meghívott vendégek érkezése bizonytalan, javasolta, hogy legyen az utolsó napirend, cseréljen helyett az utána lévőkkel. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 21/2000. (VI.11.) önkormányzati rendelet módosítása anyaghoz új rendelet-tervezet érkezett, pár soros, javasolta ezek szerinti tárgyalását. Kérte a bizottság egyetértését, esetleg észrevételeit, kérdéseit, támogatását a napirend módosításához. Vágvölgyi Gábor: Szavazásra bocsátotta az ülés módosított napirendjét. Megállapította, hogy a bizottság 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el.

3

Napirend: 1./

Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása, SZMSZ módosítás

2./

Beszámoló az Egyesített Szociális Intézmény „A” Idősek Otthona szakmai programjának végrehajtásáról

3./

2006. évi költségvetés első olvasata

4./

Magánszemélyek kommunális adójának bevezetése

5./

Egyesített Szociális Intézmény szakmai létszámának továbbfoglalkoztatása

6./

Tájékoztató a bérlakás építési programról

7./

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 21/2000. (VI.11.) önkormányzati rendelet módosítása

8./

Hozzájárulás támogató szolgálat kistérségi szintű megszervezéséhez

9./

Oltalom Karitatív Egyesület támogatási kérelme

10./

„HelpBox” jelzőrendszeres házi segítségnyújtási rendszer bevezetésének lehetősége

11./

Bejelentések

1. Napirendi pont Tárgy: Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása, SZMSZ módosítás (az előterjesztés a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete) Vágvölgyi Gábor: Az előterjesztőt kérte, ha van szóbeli kiegészítése tegye meg. Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: Elmondta, hogy röviden szeretne kitérni az előterjesztésben foglaltakra. Hosszabb egyeztetési folyamat során kialakult konszenzus eredményeként készült el az anyag. A Hivatal szervezeti struktúráját érintő egyik legfontosabb változás, kialakulna egy új stratégiai, fejlesztési osztály, amelybe beolvadna a jelenlegi Pénzügyi és Gazdasági Iroda Fejlesztési Csoportja teljes egészében. Ide kerülne új csoportként a közbeszerzési eljárásoknak a lebonyolítása, ide kerülne a vagyonkezelő irodából a vagyonkateszter és lakásbérbeadási ügyeken kívüli feladat. Kialakításra kerülne a városmarketing csoport.

4 A Pénzügyi és Gazdasági Osztályhoz kerülne a vagyonkataszterrel kapcsolatos feladatok ellátása és a Gondnokságtól a tárgyi eszközök nyilvántartása. Jelentős változás érinti a Városüzemeltetési Irodát, onnan a nagy beruházásokkal kapcsolatos feladatok átkerülnének az újonnan kialakuló Stratégiai, Fejlesztési Osztályba. Azok a kollégák, akik ezzel foglalkoztak átkerülnek, akik kettős feladatot láttak el a közgyűlés után eldől, hogy hová tartoznak és újakat kell felvenni egyes feladathoz. A Vagyonkezelő Iroda önálló szervezeti egységként megszűnik, integrálódik a Stratégiai, fejlesztési Osztályba. A Városépítészeti Iroda annyiban változatlan, hogy az építési tilalmak és feloldása az Építéshatósági Osztályhoz. Szerinte gördülékenyebb ügyintézést jelent majd. A Titkárságnál a Jogi Csoport kibővül az Önkormányzati Csoporttal és Jogi és Önkormányzati Csoport lesz. A Szervezési Csoport önálló lesz, de az ifjúsági referensi munkakör átkerül az Oktatási Irodához és a gazdaságfejlesztési referens a Városfejlesztési Osztályba. Változás, hogy a Központi Iktató és Leíró Csoport megszűnik és beolvad a létrehozásra kerülő Ellátó és Szolgáltató Osztályba. Az Ellátó és Szolgáltató Osztály a régi gondnokság, önálló Osztály lesz. A korábbi feladatok közül a tárgyi eszközök nyilvántartása a Pénzügyi Irodához kerül. Így együtt tudnák kezelni a Hivatal kiszolgáló tevékenységét. A jelenlegi Közigazgatási Irodához tartozó Okmányiroda és Építéshatósági Csoport leválik, térségi feladatokat látnak el és közvetlen aljegyzői irányítás alatt működik. A Közigazgatási Osztály szervezetébe kerül a környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása. Az átszervezéstől az ügyfelek jobb kiszolgálását és a hatósági munka eredményességét, gyorsaságát várják. Az egyéb csoportok változatlanok, mint Igazgatási Csoport, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport, Közterület-felügyelet és a Mezei Őrszolgálat. Az Okmányiroda eddig is teljes önállósággal rendelkezett, bizonyos hatáskörökben országos illetékességű szervezet. Az Építéshatósági Osztály térségi feladatokat lát el, kibővül a Városüzemeltetési Irodától a közművek létesítésével kapcsolatos egyes hatósági szakhatósági feladatok, a Városépítészeti Irodától az építési tilalmak elrendelése és feloldása. Szerinte ez a típusú változtatás a felé mutat, hogy az ügyfeleknek kevésbé kell többfelé szaladni, hanem egy helyen, kompletten lehet majd az ügyeket intézni. A Szociális Irodát a tervezet szerint az a változás éri, hogy a korábbi egyeztetések után, a lakásügyek és a támogatott foglalkoztatást végző csoport idekerül. Az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály az ifjúsági referens feladattal bővül. AZ Egészségügyi Osztály és a Gyámhivatal változatlan formában működik majd. A jelenlegi Iroda elnevezés Osztály elnevezés váltaná fel. A közgyűlés döntése esetén ennek egy ütemezett bevezetésére van lehetőség oly módon, hogy április 1. napjától vezetnék be. A közgyűlési döntéssel a hivatal SZMSZ-ét is át kell tekinteni. A közgyűlés végleges döntését követően lehet meghatározni azokat a feladatokat, amik átkerülnek egyik szervezettől átkerülnek a másikhoz. Itt egészen az apró részletekig le lehet követni a változásokat a közgyűlés döntésének megfelelően. Az előterjesztésben szerepel az, hogy a hivatal belső rendelkezésre álló létszámából sikerül néhány státuszt és létszámigényt megoldani belső átcsoportosítással. Szükség lesz arra, hogy elsősorban az új Stratégiai, Fejlesztési Osztályhoz létszámbővítésre. Király János: Az előterjesztésben zavaros a leírás, hol Városfejlesztési Osztályról, hol Stratégiai, Fejlesztési Osztályról írnak.

5

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: Elírás történt, a Városfejlesztési Osztály elnevezés helyesen Stratégiai, Fejlesztési Osztály. Király János: A kommunális adó bevezetése – amit tárgyal majd a bizottság – plusz 3 fő felvételét igényli. Ki kezeli majd és miért nem került a tervbe? Úgy gondolja, hogy a Pénzügyi és Gazdasági Osztályhoz fog tartozni! Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: A Pénzügyi Iroda Adócsoportjához fog tartozni. Azért nem került bele, mert a kommunális adó bevezetésével való kérdések csak most vannak egyeztetés alatt és még nem biztos mi lesz belőle. Bár természetesen az átszervezés kérdésében sincs döntés. Vágvölgyi Gábor: Szerinte nem biztos, hogy az új adó bevezetése feltétlen létszámbővítéssel jár, a jelenlegi csapat is megoldhatja. Fekete Jánosné: Úgy gondolja, hogy a közgyűlés fogja eldönteni, hogy milyen szervezetet akar kialakítani. Nem véletlen, hogy jobb szerkezettel a testület jobban végezze a munkáját és az állampolgárok ügyeinek intézése is hatékonyabb legyen. Ismeri a város két világháború közötti és utáni hivatal szerkezetét. Szeretné megkérdezni, hogy az előterjesztés elkészítésekor megnézték-e a többi megyei jogú város szerkezetét? Mert azt tapasztalta, hogy Békéscsaba nagyon eltért a jelenlegi fennállása szerint a többitől. Teljesen eltörölték régen az osztályszerkezetet, aminek visszaállítását üdvözli. Csak továbbra is nagyon vegyesnek tartja. Még mindig három intézménytípus marad az új szervezetben, osztály, iroda, hivatal. Szerinte még tisztábbá lehetne tenni, ha a Titkárságot besorolnák valamilyen egységbe, legyen osztály vagy iroda. Régen Szervezési és Jogi Osztály volt és ma is döntően azok a feladatok jelennek meg. Nyilvánvaló, hogy hatósági feladatok irodákhoz kapcsolódnak. A szervezeti struktúrára kérdezne. Arra gondolt, hogy vannak olyan érintkezési pontok, amelyek nem tisztultak le teljesen. Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: Arra a kérdésre, hogy milyen a megyei jogú városok szerkezete, hivatali felépítése, azt tudja mondani, hogy abszolút eltérő, nincsenek egységes szerkezeti kiállítások a hivatalt érintően. Ennél fogva egységes mintát sem lehet mondani. Az anyag, ami a bizottság előtt van egyfajta megállapodáson alapuló szervezeti struktúra leképezése, ezt sikerült a frakciókkal történt egyeztetés során kialakítani. Felmerült a hivatal, osztály, iroda, csoport kérdése, hogy tisztázatlannak tűnik. Szerinte van logikája, pl. a Titkárság lehetne osztály is. Két vezetői szint van a osztályvezető és főosztályvezető-helyettesi szint. A jelenlegi szabályozásnál vannak irodavezetők és csoportvezetők. Nem gondolnák azt, hogy egy önálló osztályt vagy irodát hozzanak létre belőle, hanem maradnak a Titkárság önálló csoportjai. Azoknál az irodáknál, hol

6 nagyobb létszám van és jobban strukturálódik az irodavezető-helyettesi megbízás ami vezetői megbízás és azonos a Titkárság önálló csoportvezetői megbízással. A közgyűlés egységes hivatalt hoz létre, ahogy a melléklet szerint is osztályok jönnének létre és azon belül csoportok. Dr. Békéssy Györgyné: Az egész átstrukturálásnak akkor van értelme, ha az új kihívásoknak, az Eu-s feladatoknak jobban meg tud felelni a város, ha fejlődni tud a város és az állampolgárai számára sokkal elviselhetőbbé teszi a bürokráciát. Ennek akkor van értelme. Így nem tud jobb, hozzáértőbb lenni, mint akik csinálják. Mint képviselő, a maga oldaláról tudja elmondani, hogy milyen elképesztő lassan mennek az ügyintézések. Pl. egy utca elnevezése több, mint egy esztendőbe került. Azt gondolja, hogy nagyon rosszul mennek a dolgok. A hivatal ezt hogyan akarja megoldani?, Ő nem akar beleszólni. Egy dolgot kivéve, hogy az Egészségügyi Iroda tevékenysége már réges-régen kiszerveződött. Arra tökéletesen elég, 1 fő ember és azt is tegyék a Szociális Irodához. Tényleg nincs így létjogosultsága. Kérdése: most írt ki a város jegyzői állásra pályázatot, elvárták a pályázatot benyújtótól, hogy némi koncepcióval rendelkezzen. Ez az átszervezés ezt keresztül húzza. Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: Erre nem tud válaszolni. Az előterjesztés elkészítése volt a feladata. Kondacs Pál: Úgy érzi, hogy hasonló véleményen vannak. Hiányolta a szakmai átvilágítást, felmérést. Az önkormányzat szeretne megújulni, de ez önállóan nem megy. Az ember a saját hibáit nem látja úgy, mint egy kívülálló. Ezért szerinte, ha ilyen nagy változtatásra készül a város, nem kell sajnálni a pénzt az átvilágításra. Oda kell tenni embereket, ahova kell, ahol kell el kell venni, de személy szerint ezt így nem tudja támogatni. Nem tudja, hogy történt a frakciókkal való egyeztetés, hogy hogyan támogatták. Azt tudja, hogy a szolgáltatást fejleszteni kell. A város irányításával kapcsolatos dolgot, pedig Ő úgy látja, hogy centrális összevonással egy kézbe akarják tenni. Szerinte nem egy osztályra, a Stratégiai, Fejlesztési Osztályra kell bízni a fejlődést. Szerinte egy átvilágítást követően, azon tapasztalatok alapján történjen az átszervezés, tovább ha az új jegyzőt már beiktatják. Herczeg Tamás: Van a nagy általános elképzelés. Amit mondott az aljegyző asszony van néhány megszívlelendő dolog. A közbeszerzésekről, amit néhány bizottságban már megtapasztaltak, talán hatékonyabban tud majd működni abban a struktúrában, ami le van írva. Az átvilágítással az a baj, hogy azt az információt kapják, hogy jól működik. Mint pl. tavaly, kapott a főjegyző úr egy olyan feladatot, hogy tekintse át a hivatal működését. A közgyűlés végül mindennel egyetértett, és megállapították, hogy jól működik. Most cél az elégedettség növelése, vagyis nem volt megfelelő elégedettség korábban. Az ügyintézés nem volt elég gyors, párhuzamosságok voltak. Ezekről szóló elemzést sosem láttak. Ha a szakbizottságot nézi, akkor 2-3 változtatás történik. Az Egészségügyi Iroda is felmerült. Föl-föl merült, hogy valóban célszerű az Egészségügyi Iroda önálló működése, vagy átalakuljon. A lakásügyeknél az egyik része piaci jellegű, a másik része szociális jellegű. Hogy hol van jó helyen? – ez is kérdés, amit nem tud eldönteni. A támogatott foglalkoztatási csoport kapcsolattartása a Városüzemeltetéssel kell, hogy nagyobb legyen. Ha

7 azzal kell, hogy a kapcsolat intenzívebb legyen, akkor miért kell a Szociális Irodához csatolni? Számos kérdés van, amire választ kell adni. Akkor tud az ember jól dönteni, ha valóban látja, hogy milyen disfunkcionális elemek vannak, és ha ez átalakul, akkor hogyan tud majd hatékony lenni. Nincsenek benn rekoncepciók és üldözési mánia, de már lehet hallani a hivatalba, hogy az átszervezés mivel fog járni. Kik azok a személyek, akiknek menni kell és kik, akik pozicióba jutnak. Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: A közbeszerzés, a fejlesztés tényleg lényeges kérdésnek tart, amit minél előbb meg kell oldani, nem tűr halasztást. A többi kérdés jött ezekkel a feladatokkal. A pályázatírás, a közbeszerzések, egyfajta gyorsabb, ütőképesebb, összpontosuló városmarketing elengedhetetlenül szükségesebb. Az a szakmai véleménye, hogy nem jó, ha egy egy szervezeti egységeknél vannak külön-külön ügyintézők. Hatékonyabbak, ha egy csoportot alkotnak. Nem mondja, hogy rossz az ügyintézés,vagy gyenge. Nem azt mondja az anyag, hogy a helyzet rossz, hanem mindenen lehet javítani. Ha az elégedettségen tudnak javítani, akkor ezek a változások ügyfélbarát megoldások lesznek. Vágvölgyi Gábor: Amit hiányol, hogy hol van a stratégia? A költségvetés készítésének is van koncepciója, első olvasata és majd utána van döntés. A hivatalban, ahol megközelítőleg 300 köztisztviselő dolgozik és érinti a változást. Szerinte sokkal nagyobb konszenzussal kell keresni a megoldás menetét. Minél nagyobb teret kap a megoldás keresése, annál jobb a hangulat, mert nem ad okot a találgatásokra. Az átszervezésnek arról kell szólni, hogy hogyan lehet ügyfélbarát ügyintézést csinálni, hogyan lehet ennek a dinamikáján javítani. A hatósági és szolgáltatási jogkört is el kell különíteni egymástól. Ekkor nem lesz külön talány a Titkárság, a sajtó ügyek. Tudtával nincs Békéscsabának sajtója a Békés Megyei Hírlapba. Csak rövidke cikkeket lehet olvasni az újságban. Ha az elektronikus önkormányzat belép nem tudja, hogy hol fogja a város lekommunikálni a lakossággal. Azon lehet meditálni, hogy az egészségügyi iroda milyen funkciót lát el, egy biztos, hogy városi főorvosra szükség van, de ilyen struktúrával már nem biztos. Támogatott foglalkoztatást említette Herczeg Tamás. Gyakorlatilag annyi kapcsolata van a Szociális Irodával, hogy a támogatott foglalkoztatásban résztvevő tartós munkanélküliek egy részét kiközvetíti, mert a másik része a Munkaügyi Központból jön. A napi kapcsolat a Városüzemeltetési Irodával van, mert ott dolgoznak. A diplomás pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatása közvetlen az oktatási intézményeken keresztül fog menni. Ezért nem érti, hogy miért került a Szociális Irodához. Úgy lenne praktikus, hogy a Városüzemeltetéshez kapcsolnák önálló csoportként, vagy mint korábban volt, Baji alpolgármesterhez külön csoportként. A kapcsolatrendszerét megköti majd, ha a Szociális Irodához fog tartozni. A lakásügyet nem tisztán értette. Két kolléganő foglalkozik jelenleg a lakásügyekkel és felvesznek még egyet. Akkor három kolléganő lesz? Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: Belső átcsoportosításból lenne a plusz egy fő. Tervek szerint az egyik kolléganő a Stratégiai, Fejlesztési Csoporthoz kerülne, a másik a Szociális Irodához és a harmadikat konkrétan nem szeretné most megjelölni. Elküldeni nem küldenek el senkit, tehát nem arról szól az egész, hogy létszámcsökkentés. Egyfajta racionalizálás működik, de nem arról szól, hogy álláshelyek szabadulnak fel. Nyugdíjba vonulás alkalmával a státuszra vennének fel mást.

8 Varga Tamás: Figyelte a hozzászólásokat, Vágvölgyi Gábor egy többfordulós határozati javaslat alkotást képzelne el. Kondacs Pál külső szakértők bevonását javasolta. Szerinte az elsőt kell támogatni. A külső szakértők 4-5 millióért megcsinálják azt, amit már más megyei jogú városokban megcsináltak és igazából nem lehet majd vele mit kezdeni. A személyeket érintő kérdésről van szó, szerinte nem lehet húzni a dolgot, mert Ő úgy látja, hogy egyáltalán nincs konszenzus. A városmarketinghez tökéletesen illik a sajtó, az azzal való kapcsolattartás. Kondacs Pál: Úgy gondolja, hogy kevés az az ember, akinek ha azt mondják írja fel egy táblára a saját hibáit és az tökéletes lenne. Külső szemlélő sokkal reálisabb. Átirányítás kérdése. Kiderültek már, hogy kikről van szó és már van ellenállás. Ez nem jó. Továbbra is a külső szakértők javaslatával kell végrehajtani az átszervezést. Vágvölgyi Gábor: Lehet külső szakértőkkel, de az is egy módja, hogy kap mindenki egy papírt és írja le, hogy mit csinál egy nap, egy héten, mi a feladata. Akkor gondolnak hozzá egy osztályt, egy szervezetet, intézményt. Kondacs Pál: A kettőt meg lehetne egyszerre csinálni, mert mindegyik erről szól. Ha valaki be akar lépni ebbe a minősítési részbe és az ISO-nak megfelel. Csak egyszer kell megcsinálni, sok megyei jogú város már megcsinálta. Vágvölgyi Gábor: A határozati javaslathoz kérte a bizottság véleményét. Fekete Jánosné: Ő a szerkezeti rendet kifogásolja, azt hogy van osztály, iroda, hivatal elnevezéssel részleg. Az aljegyző asszony a vezetői szintekkel magyarázta a sokszínűséget. Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: Lehet, hogy rosszul fogalmazott, ha így értették. Az iroda az ahol dolgoznak, visszatérnek a tizen évvel ezelőtti osztály elnevezésre. Nem lesznek irodák, azok osztályok lesznek. Fekete Jánosné: Az Okmányiroda mégis maradt.

9

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: Törvény szerinti elnevezés, mint a gyámhivatal is. Osztály besorolásként értendők, de nem tudtak olyan elnevezést adni, mert a jogi szabályozás nem engedi. A szerkezetben osztálynak minősülnek. Király János: Nem tudják most megváltani a világot , azt javasolja, hogy első olvasatként fogadják el. Dr. Békéssy Györgyné: Egészségügyi Iroda hova tartozzon, szerinte elegendő 1 fő a csökkent feladatára való tekintettel, és azt is a Szociális Irodához kell csatolni. A városi főorvos külön legyen. Herczeg Tamás: A határozati javaslatban van 4 pont, ebből 3 konkrét és egy olyan, amitől elvárják az elégedettség növekedését. Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix: Azért került bele, mert a legutolsó egyeztetésen így hangzott el a javaslat. Vágvölgyi Gábor: Az előterjesztés határozati javaslatáról beszélnek. A bizottság javaslata ettől eltérő lehet. Összefoglalta amiről már szó volt, megismerte a bizottság, közgyűlési vitára alkalmasnak tartja, Dr. Békéssy Györgyné kérésére: tekintse át a közgyűlés az Egészségügyi Iroda működését, felállását, megfelel-e az elvégzendő feladatoknak, Herczeg Tamás és saját javaslata, hogy a támogatott foglalkoztatás a Városüzemeltetéshez tartozzon önálló csoportként. Kondacs Pál külső szakértők bevonásával és az új jegyző beiktatása után kerüljön sor az átszervezésre. További kérdés, vélemény nem volt. Összefoglalta az elhangzottakat és szavazásra bocsátotta. Megállapította, hogy a bizottság 5 igen, 4 tartózkodás szavazattal elfogadta és az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása előterjesztést megismerte és közgyűlési vitára alkalmasnak tartja. Véleménye, hogy az átszervezés külső szervezet által végzett átvilágítás és javaslat alapján történjen, az új jegyző beiktatását követően.

10

Konkrét javaslata, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül az Egészségügyi Iroda jelenlegi felállását, továbbá a „Támogatott foglalkoztatási csoport” tevékenységének megfelelően önálló csoportként, a Városüzemeltetési Osztályhoz tartozzon. Herczeg Tamás: Elmondta, hogy szolidális az előterjesztővel, mert nincs olyan előterjesztés, amit mindenki el tudna fogadni. Ha neki lenne ez a dolga, akkor egészen biztos nem tudna olyan anyagot csinálni, ami nagyobb támogatottságot eredményezne.

2. Napirendi pont Tárgy: Beszámoló az Egyesített Szociális Intézmény „A” Idősek Otthona szakmai programjának végrehajtásáról (az előterjesztés a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete) Vágvölgyi Gábor: Ismertette az előterjesztést. Elmondta, hogy amikor be kellett volna üzemelni az intézményt kiderült, hogy nincs annyi demens, szenvedélybeteg, ami után állami támogatást lehetne elszámolni. Nagy Andrea kapott megbízást az intézmény vezetésére. Ez az előterjesztés arról szól, hogy ezt a hiányosságot – amit a korábbi igazgató asszonnyal szemben a közgyűlés megfogalmazott – hogyan pótolta. Arról, hogy a szakmai program végrehajtása miről szól és egy részének végrehajtása hogy történt meg. Nagy Andrea: A feladatot a közgyűlési határozat egyértelműen megfogalmazta, és Ő erről számolt be. A korábbi vezetőt vonták kérdőre, az az Ő elszámolnivalója. Amit Ő rá bíztak, azt végrehajtotta. Vágvölgyi Gábor: Azért pontosított, mert ez a bizottság javasolta a szakmai program elfogadását és annak egy része az „A” otthonra vonatkozó szakmai program végrehajtása. Fekete Jánosné: Hogy tudták egy hónap alatt megcsinálni?

11

Nagy Andrea: Nagyon sokat dolgoztak. Az előkészítő munkálatok már korábban folytak. Sokan és sokat dolgoztak. Fekete Jánosné: Hány fő ment ki és mennyien jöttek az Otthonba? Nagy Andrea: Ha az áthelyezettekre kérdez, akkor 4 fő. A bentlakók anyagaiból a szakvélemények hiányoztak és átcsoportosításokat kellett megtenni. Házon belül. A Sarkadi főorvos segítőkész volt. Fekete Jánosné: Tart attól, hogy mivel a telephely kívül esik és rossz a megközelítése, a nappali formát nehéz lesz kialakítani. Mert nekik be kell járni! Ki fog a Lencsésiről kijárni a Szenvedélybetegek klubjába? Nagy Andrea: Egyenlőre úgy tervezték a szakmai munkát, hogy amennyiben valós igények merülnek fel a Szenvedélybetegek nappali ellátására vonatkozóan, akkor az intézményben már működő támogató szolgálattal tudják megoldani a bejárást. Kiszállítják majd a tagokat. Vágvölgyi Gábor: Szerinte az oda közlekedő buszjárat nem megfelelő. Ha beindul a nappali ellátás, akkor meg lehet kérni a Volán-t, hogy lehetőség szerint többször járjon és úgy igazítsa a járatát, hogy amikor kezdődik és amikor befejeződik. Dr. Békéssy Györgyné: Arra a kérdésre, hogy hogy sikerült ilyen gyorsan megoldani a feladatot a válasza, hogy az Egészségügyi Iroda vezetőjének megbízása után, mint felügyeleti személy hatott oda, hogy felgyorsuljanak a szakvélemények kiadása. Király János: A véleménye, hogy a sportpályára is odatalálnak az emberek, oda is kimennek, ha érdekli őket. Vágvölgyi Gábor: A lényeg, hogy sikerült megoldani a megfelelő emberekkel történő feltöltését az intézménynek és le lehet hívni utánuk a megfelelő normatívát.

12

További kérdés, vélemény nem volt. Szavazásra bocsátotta az állásfoglalási javaslatot. Megállapította, hogy a bizottság 9 igen, egyhangú szavazattal állásfoglalást hozta:

elfogadta és

az alábbi

ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlés Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja az Egyesített Szociális Intézmény „A” Idősek Otthona szakmai programjának végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását. A bizottság egyetért azzal, hogy a szenvedélybetegek nappali ellátás megszervezése legkésőbb 2006. június 30. napjáig befejeződjön.

3. Napirendi pont Tárgy:

2006. évi költségvetés első olvasata (az előterjesztés a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete)

Vágvölgyi Gábor: Elmondta, hogy az előterjesztők üzenetek, mi szerint nem tudnak jelen lenni és képviselni az előterjesztést, mert át kell dolgozniuk az egészet. Az előterjesztést átolvasva két dolog jutott az eszébe. Mindkettő lakásügyekkel kapcsolatos. A bérbeadási névjegyzéken már csak 4-5-6 gyermeket nevelő családok vannak, ezért indokoltnak tartja, hogy 2006. évben elindulna a jelenleg mintegy 560 igénylő felkeresése, a környezettanulmányok elvégzése. Záros határidőn belül bérbeadási névjegyzéket kell készíteni az önkormányzati rendelet alapján. Ezért úgy gondolta, hogy 1,2 millió forintot, a Kt-ék költségét be kell terveztetni. Korábban 1500 Ft/fő volt, ha ezt 560-al beszorozza, akkor az kb. 1 millió forint, ráhagyással 1,2 millió forint kell a környezettanulmányok elkészíttetéséhez. A másik költség, aminek a betervezésére gondolt a kilakoltatás után megüresedő lakások kényszer helyreállítására 10 millió forint. Tudott, hogy a kilakoltatott mindent elvisz, ami mozdítható, ami nem azt tönkre teszi. Ez nem a szokásos felújításra szánt összeg lenne, hanem egyedi esetekre.

13

Király János: A lakásfelújítás a VAK Rt.-nek a feladata és költsége, nem ? Vágvölgyi Gábor: A 10 Millió forintot úgy gondolja, hogyha nem mi tervezzük be, akkor a Vagyonkezelő Rt.nél terveztessük be. Mint Szociális és Lakásügyi Bizottságnak csak áttételesen van csak észrevételezési lehetősége a Vagyonkezelő felé, ezért szerinte a Vagyonkezelő Irodának kell felhívni a figyelmét, hogy legyen valahol megtervezve. Kérdés, módosító javaslat nem volt. Megfogalmazta és szavazásra bocsátotta az állásfoglalási javaslatot. Megállapította, hogy a bizottság elfogadta és 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlés Szociális és Lakásügyi Bizottsága a 2006. évi költségvetés első olvasatát megismerte, közgyűlési vitára alkalmasnak tartja. A bizottság javasolja, hogy a Közgyűlés a 2006. évi költségvetésébe tervezze be az alábbi költségeket:. 10 M Ft-ot a megüresedő lakások kényszer helyreállítására, valamint 1,2 M Ft-ot 2006. évben környezettanulmányok alapján készülő bérbeadási névjegyzék munkadíjára.

4. Napirendi pont Tárgy: Magánszemélyek kommunális adójának bevezetése (az előterjesztés a jegyzőkönyv 4. sz. melléklete) Vágvölgyi Gábor: Az aljegyzőnő helyett előterjesztő Dr. Kiss Gyula a Jogi csoport új munkatársa, akit be is mutatott és átadta a szót.

14

Dr. Kiss Gyula: Elmondta, hogy egy jól előkészített anyagot képvisel. A közgyűlésnek egyenlőre csak a szándékot, a kommunális adó bevezetésének szándékáról kell nyilatkozni. Az előterjesztésben szereplő ütemtervnek megfelelően történnének a további dolgok. Egyenlőre a közgyűlésnek kell kimondania a szándékot, hogy elinduljon a magánszemélyek kommunális adója bevezetésének folyamata. Röviden: megszűnne a magánszféra szemétszállítási díja és az önkormányzat közvetlenül a kötelező közszolgáltatás kötelezettjének fizetne, a TAPPE Kft.–nek fizetne. Ez csökkentené a TAPPE számlázással, nyilvántartással, ügyfélszolgálattal összefüggő kiadásait. Kb. 10%-al csökkennének a díjak. Fekete Jánosné: Az önkormányzatnak vagy az állampolgárnak. Dr. Kiss Gyula: Az állampolgároké nem csökken. Az állampolgár most kb. 700 Ft-ot fizet havonta, évi 8400 Ft-ot. Két adómértéket javasoltak, egy 9000 Ft és egy 12.000 Ft-os adót évente ingatlanonként. Szolnokkal van kapcsolatuk, ők nem vezették még be a kommunális adót. A választás évében jól előkészített anyaggal lehet csak célt érni, lakossági fórumok, közmeghallgatások, szakirodák bevonásával. A lakosság terhei nem nőnek, de ebben csak azt látják, hogy egy további adó. Nagyon meg kell gondolni. Vágvölgyi Gábor: Nagyon meg kell gondolni. Ha elindítja a kommunális adót, ami kényelmesebb, és nem is az önkormányzatnak, de biztonságosabb. A lakosságnak csak az adót kell megjegyezni, nem kell azzal foglalkozni, hogy ki és mikor szállít. Király János: A határozati javaslat 1. pontjában azt írják, hogy bevezetik a magánszemélyek kommunális adóját. A mértékét számításokkal jobban alá kell támasztani. Úgy tudja elfogadni csak, ha a szándékot rögzítik, igent vagy nemet. Jelenleg is csak azt kell eldönteni. Vágvölgyi Gábor: Egyetértett, mert ha a 12.000 Ft-os mértéket vezetik be tényleg elgondolkodtató, hogy megéri vagy sem . Eddig 8400 Ft volt. Varga Tamás: Ha eddig szemétszállítási díj volt, amit csekken fizettek. Ha ez megszűnik, akkor lesz egy 10%-os haszon, vagy a TAPPE költsége csökken. Ebből a 10%-ból kijön a 3 plusz fő ügyintéző bére?

15 Dr. Kiss Gyula: Az Adócsoport azt mondta, hogy 3 fővel tudná zökkenőmentesen megoldani a kommunális adó bevezetését. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy ehhez létszámot nem biztosít, akkor úgy végre kell hajtani. A három fő nekik ahhoz kell, hogy 1 fő határozott időre a bevezetés évében, hogy a többit zökkenőmentesen meg tudják oldani. A 10% jelenleg a kintlévőség. Nagy Sándor: Arról van szó, hogy csökkennek a TAPPE költségei, mert pl. megszűnne az ügyfélszolgálati rendszer. Bizonyos észrevételek, panaszok ezután is előfordulhatnak a szemétszállítással, akkor hova fordul az állampolgár a panaszával, ha megszünteti a belvárosi ügyfélszolgálatát. Király János: Szerinte az állampolgárnál többletkiadásként jelentkezik majd,amit a TAPPE megtakarít. Szerinte özön munkával fog járni. Dr. Kiss Gyula: Ha nem a TAPPE-nél, akkor az önkormányzatnál fognak jelentkezni A TAPPE nem tudott választ adni arra, hogy mennyi díjat szedett be a lakosságtól. Nagy Sándor elhagyta a tárgyalót, a bizottság 8 tagú. Herczeg Tamás: Az adófizetési mentesség ugyanazt a kört érinti, mint a díjmentesség körét? Dr. Kiss Gyula: Adómentességet javasolnak a 70 éven felülieknek, a rendszeres szociális segélyezettnek. Vágvölgyi Gábor: Maximálisan egyetért Király Jánossal, hogy elsődlegesen elvi döntés kell ahhoz, hogy tárgyaljanak tovább róla. További észrevétel, kérdés, vélemény nem volt. Megfogalmazta az állásfoglalási javaslatot. Megállapította, hogy a bizottság elfogadta és 7 igen, 1 tartózkodás szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága a magánszemélyek kommunális adójának bevezetéséről szóló előterjesztést megismerte.

16

A kommunális adó bevezetését abban az esetben tartja indokoltnak, ha az, az önkormányzatnak előnyt jelent és nem jelent plusz terhet a város lakosságának.

Nagy Sándor visszatért a tárgyalóba, a bizottság 9 tagú.

5. Napirendi pont Tárgy: Egyesített Szociális Intézmény szakmai létszámának továbbfoglalkoztatása (az előterjesztés a jegyzőkönyv 5. sz. melléklete) Vágvölgyi Gábor: Az anyagot mindenki megkapta, várta a kérdéseket, véleményeket. Szerinte a jelenlegi létszám konzerválását jelenti az előterjesztés. Ha határozatlan idejűvé válik a kinevezés, akkor bázislétszám marad. Ha egy évre hosszabbítják meg a szerződésüket, akkor egy lebegtetett állapot marad. Nagy Andrea: A mostani működéshez ez a 18 fő létszám elengedhetetlen. Működésképtelenek lennének nélküle. Vágvölgyi Gábor: Meggyőző érv, az „A” alternatíva elfogadását javasolta További kérdés, vélemény nem volt. Szavazásra bocsátotta az „A” alternatíva szerinti állásfoglalási javaslatot. Megállapította, hogy a bizottság 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága támogatja, hogy a 49/2005. (I.27.) közgy. számú határozatban meghatározott 18 fő szakmai létszámot az Egyesített Szociális Intézmény továbbfoglalkoztassa.

17

A Bizottság támogatja, hogy a foglalkoztatáshoz szükséges fedezetet a Közgyűlés az intézmény költségvetésében jelölje ki. Támogatja továbbá, a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyok határozatlan idejűvé alakítását.

6. Napirendi pont Tárgy: Tájékoztató a bérlakás építési programról (az előterjesztés a jegyzőkönyv 6. sz. melléklete) Vágvölgyi Gábor: Elmondta, hogy Hrabovszki György alpolgármester előterjesztése, aki jelezte, hogy nem tud részt venni az ülésen. A kiküldött anyag részanyag volt, a közgyűlési előterjesztés hozzá most helyben kiosztva került a bizottság elé. Varga Tamás: Sok a helyben kiosztott anyag. Korábban kitűzte magának a bizottság, hogy helyben kiosztott anyagot nem tárgyal. Szerinte legalább ne áltassa magát a bizottság, mert szinte minden bizottsági ülésre érkezik helyben kiosztott. Mondja azt, hogy befogadja és tárgyalja. Fekete Jánosné: Van határideje ennek az anyagnak, amit tárgyalni kell? – kérdezte. Vágvölgyi Gábor: Költségvetési vonzata van és azért kellett befogadni a helyben kiosztott anyagot. Legalább elvi hozzájárulást kell adni, hogy beindulhasson a program. Király János: A múlt héten volt a Városfejlesztési Bizottsági ülésen, ahol a beépítésre váró telkekről volt szó. A főépítész mondta, hogy két telekről tud. Az egyik a Toldi utcában, a másik a piac mellett és a városközpontban. Teljesen közművesített, viszonylag normális költséggel meg lehetne építeni az épületeket. Viszont feltétlen szükséges a bizottság állásfoglalása is, hogy támogatja a program beindítását, mindegy hogy hol, csak kezdjenek hozzá.. Varga Tamás: Akkor most ki kell találni, hogy hány darabot és milyent!

18

Vágvölgyi Gábor. Legalább 70 darabot. Dr. Juhász Ilona: Ő is ott volt azon a bizonyos ülésen, melyen jelen volt a Tóth Károly képviselő, akinek az a kérése, hogy a szociális területtől is várja a véleményt és javaslatot, mert a januári közgyűlésre szeretnék beterjeszteni, ezt fejlesztési programot, bérlakás-programot. Úgy emlékszik, hogy az volt a vélemény, hogy a Szerdahelyi és a Millenium utca sarkán építendő szociális bérlakás az 4 + 1 szintes lenne és négy lépcsőházas. Szerintük ezt kellene először kezdeni és ha ez sikeres lesz, akkor azt javasolták, hogy a Toldi utcában kell folytatni szintenként 4 x 3 lakás megépítésével. Nagyon sokan várnak bérlakásra. A Gyámhivatal területén is sok ügyfél van, aki több gyerekkel albérletben laknak, más lehetőségük nincs, ezért várják a bérlakások építését. Király János: Már csak azért is ki kellene használni, mert 10 % önerőre van szükség. Palotai Magdolna: A helyben kiosztott anyag röviden tartalmazza az önkormányzatnál regisztrált, elhelyezésre várók számát, várakozási idejét és jövedelmi viszonyait és a család létszámát. Nagyon-nagy szükség van rá, kedvező konstrukciónak tűnik. Vágvölgyi Gábor: Elmondta, hétfőn a fogadóóráján 19-en voltak és mindenki lakást szeretett volna. Mindenki ismeri a Kis-Tabán u. 30. szám alatti lakók problémáját, az Irányi utcai elhelyezésékét. Javaslata, hogy az állásfoglalási javaslat 1. pontjában 70 darab lakás építését javasolja, többségében 1,5 szobás, kisebb számban 1+ 2 félszobás és 3 szobás lakások építését a bizottság, szerinte a hely megjelölése nem a bizottság feladata. Kondacs Pál: Szerinte a lényeg, kezdjék meg a program végrehajtását. Vágvölgyi Gábor: További kérdés, vélemény nem volt. Szavazásra bocsátotta a megfogalmazott állásfoglalási javaslatot. Megállapította, hogy a bizottság 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta:

19

ÁLLÁSFOGLALÁS

1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága megismerte a bérlakás-programról szóló előterjesztést. A bizottság javasolja a Közgyűlésnek, hogy legalább 70 szociális célú bérlakás - jellemzően 1,5 szobás, kisebb arányban 1+2 félszobás és 3 szobás - felépítése mellett döntsön a Bérlakás-Hitelprogram keretében. 2./ A bérlakás-hitel felvételéhez szükséges minimum 10 %, azaz ……….. Ft saját erő fedezete a 2006. évi költségvetésben kerüljön elkülönítésre.

7. Napirendi pont Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 21/2000. (VI.11.) önkormányzati rendelet módosítása (az előterjesztés a jegyzőkönyv 7., 8. sz. melléklete) Vágvölgyi Gábor: Kérte, hogy a helyben kiosztott rendelet-tervezetet vegye mindenki az anyagához. Kérte az előterjesztők véleményét. Dr. Tóth Kálmán: Elmondta, hogy Dr. Kiss Éva kérte az előző előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet kiegészítést. A 2.§-al bővült a kiküldött anyaghoz képest. Dr. Kiss Éva: Elmondta, hogy az előterjesztés mellékletében szerepel az általa készített 4 oldalas anyag. AZ utolsó oldalán utal arra, hogy az egyszeri használatbavételi díj emelése sem odázható el, tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak a csökkenő állami normatíva miatt muszáj valamilyen formában támogatóként belépnie. A gazdasági bizottság ülésén a bizottság tagjai tettek olyan konkrét javaslatot, amit beépített az anyagba, arra nézve, hogy milyen mértékben emelkedjen az egyszeri használatba vételi díj. Időközben a felügyelő bizottsággal megkonzultálta és ők támogatják, úgy viszont az általa elkészített előterjesztést is. Király János: A bentlakók mit szólnak ehhez?

20

Dr. Kiss Éva: Ahhoz, hogy emelkedik az egyszeri használatba vételi díj ? Király János: A térítési díj emeléséhez! Dr. Kiss Éva: A térítési díj 10%-os emeléséről pénteken fognak tartani egy fórumot. Úgy gondolja, hogy az anyagban közölte, hogy hányan lesznek azok, akik a tényleges térítési díjat meg tudják fizetni, kik lesznek azok, akik a nyugdíjuk alacsonyabb mértéke miatt csak résztérítési díjat fizetnek. Senki sem kerül abba, a helyzetbe, hogy a nyugdíjából egy fillér sem marad a kezében, a jogszabályok garantálják, hogy a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének 20%-a, 5-6 ezer forint körüli összeg a zsebükben maradjon. Teljes körű ellátást kell biztosítaniuk, élelmezést, egészségügyi ellátást, a lakhatási költségeket, a programokat, a mentális ellátást fedezi. Király János: Mennyi az az összeg, amit fedezni kell a térítési díjnak? Dr. Kiss Éva: A költségvetési törvény következtében csökkent az állami normatív támogatásuk. Ez összesen ebben az évben 15 millió forint összegben érinti őket. Ebből 3,7 millió forintot tudnak ezzel az emeléssel áthárítani a szolgáltatást igénybe vevőkre. Ennek a 15 milliónak nagyobb részét megtakarításként igyekeznek lefaragni, a maradék 5-6 millió forintot pedig az önkormányzatnak, mint tulajdonosnak kell vállalnia. Dr. Juhász Ilona: Az egyszeri hozzájárulás növelésével mennyi jöhet össze? Dr. Kiss Éva: Attól függ, hogy milyen gyakran üresedik férőhely. De az elmúlt években nem egy lineárisan emelkedő számot jelent. Stabilan évente 5-6 férőhely. Néhány év múlva fog elkövetkezni, hogy egyre több fog üresedni. A jelenlegi 5-6 millió forintot jelentene. Vágvölgyi Gábor: Összefoglalta, az egyszeri hozzájárulást emelnék 1 millió forinttal és 10%-os térítési díj emelést javasolnak. Kérdése, hogy a lakosok hogy fogják ezt elfogadni. Azt elhiszi, hogy a 10%-ot a pénzszűke indokolja, hiánya indokolja. Az Életfa feladata az, hogy gazdálkodjon, de mivel? Két dologgal tud, amit az önkormányzattól kap, és az egyszeri hozzájárulásból, valamint ha vállalkozik.

21

Dr. Kiss Éva: Az Életfának a gazdálkodáshoz nincsenek eszközeik. Nincsenek forrásaik. Vágvölgyi Gábor: Úgy gondolja, ha az önkormányzat felelősen gondolkodik, akkor a közeljövőben nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy másik emeltszintű otthont épít. Ha megépíti, akkor el kell gondolkodnia, hogy miből tudja rentábilisan fenntartani, mi az amiből vállalkozási tevékenységet tud folytatni és hasznát visszatudja forgatni, akkor jó. De most a 10%-os emelés felháborítja az ott lakókat. A nyugdíjuk 3-5 %-kal nőt, és nem 10el. Dr. Kiss Éva: Meg a tizenharmadik nyugdíjjal. Annyit szeretne még hozzáfűzni, hogy az elmúlt öt év alatt 130 millió forintot fizettek be az önkormányzat bérlakás-értékesítési számlájára. Gyakran megkapja azt a megjegyzést, hogy egy magán vállalkozó meg tudna élni ebből a tevékenységi formából. Azt a 130 millió forintot lehetett volna forgatni, vagy lehetne és akkor természetesen ők is tudnák annak a módját. Vágvölgyi Gábor: AZ ESZI-ben a térítési díj 42 300 Ft az idősek otthonában. Az életfa emeltszintű ellátást biztosít, a kb. 10000 Ft különbség indokolt kell, hogy legyen. Azt mondja, hogy vagy korábban nem jól állapították meg és akkor hozzá lehet igazítani. Ha ezt nézi, akkor ez új összeg indokolt is lehet. Dr. Kiss Éva: Természetesen felmerül, hogy ez a döntés mit vált ki a lakóknál. Azt gondolja, hogy az önkormányzat azért hozott létre közhasznú társaságot, hogy eldöntse, hogy a működéséhez milyen bevételre van szüksége, hogyan teremti elő és hogyan kommunikálja ezeket a döntéseket. A lakók is tudják, hogy az Ő előterjesztése alapján születnek a döntések, tehát nem is az önkormányzati képviselőktől várják a magyarázatot, hanem Tőle. Ezt pénteken meg is fogja adni, a közgyűlés előtti héten. Úgy gondolta, hogy ne az újságból és tv-ből tudják meg a lakók, hogy milyen emelés várható. Dr. Békéssy Györgyné: Úgy látja, hogy ez egy rossz konstrukció és ezt a tulajdonosnak be kellene látni, mert tovább nem fokozható a megvonás. Az ellátásra igény van. Az önkormányzathoz a lakásalapba befolyt összeg sorsáról nem tud, szerinte jobb gazda lenne az Életfa. Ha kevesebbet kellene befizetni, tudna vele gazdálkodni. Nem biztos abban, hogy a lakásalapba befolyt összeg jobb helyre megy.

22

Bánfiné Rózsa Mária: A bentlakókkal kapcsolatban egyetért azzal, hogy az igazgató asszony joga, hogy tájékoztassa a lakókat. Olyan aggálya van, hogy azokat érinti a mostani intézkedés, akiknek alacsony volt a nyugdíja. Ha összehasonlítjuk a mai nyugdíjakkal, akkor óriási különbség van közte. Aggálya, hogy a bentlakók ezt a nyugdíjukból ki tudják-e fizetni? A szociális intézményekben a nyugdíjuk 80%-a erejéig fizetik a térítési díjat. Dr. Kiss Éva: 14 lakó lesz, aki semmilyen egyéb forrásból nem tudja ezt befizetni. Azért számítottak bevételi hiánnyal is. Elmondta, hogy a belépéskor mindenki nyilatkozik, hogy vállalja a mindenkori térítési díj befizetését. A jogszabály lehetővé teszi azon esetekben is, ahol a rendszeres jövedelem alacsonyabb. Lehet egyéb jövedelemforrása, vagyona is, ami lehetővé teszi. Bánfiné Rózsa Mária: Szinte minden alkalommal beszélnek arról, hogy meg kell keresni a hozzátartozókat is. Vágvölgyi Gábor: El kell dönteni, hogy a hozzátartozó helyett nyújt emeltszintű ellátást, aki esetleg Győrben él és jól kereső vállalkozó, vagy annak bevonásával. Általában az került az Életfába, akinek nincs gyermeke, vagy a gyermekei távol élnek. Sokan eladták a kétszobás lakásukat, azt vitték be egyszeri használati díjként. Most kiszolgáltatott, mert a lakás ára volt a beugró, a nyugdíja meg nem elég a térítési díjra. Dr. Kiss Éva: Visszatérve arra, hogy hosszú távon mi várható, tudja-e az önkormányzat üzemeltetni ilyen támogatás mellett. Az eddigi 5 éves működésük ideje alatt végig az volt a problémájuk és vitájuk, hogy szociális, vagy nem szociális intézmény. Ebben a vitában egy-egy térítési díj emelési javaslat is elvérzett. Ez egy olyan működési forma, aminek van létjogosultsága, de hagyományos önkormányzati módszerekkel nem biztos, hogy sikerre vihető. Most Kht.-nak nevezzük, de ugyanúgy működtetik, mint egy intézményt, így nem lesz képes. Vágvölgyi Gábor: Ha az előzőekben megszavazta volna a bizottság, képviselő-testület az emelést, akkor most nem 10%-os emelést kellene végrehajtani. Király János: Azt a határozatot, amiben el lett döntve, hogy mennyit kell befizetni évente az Életfának a lakásalapba, abban az is el lett döntve, hogy milyen lakásépítésre lehet felhasználni?

23

Vágvölgyi Gábor: Szerinte bekerült a nagy kalapba és adta az önrészét a Fecskeháznak, az Erzsébet lakóparknak. Király János: A lakásalapba fizetett évente 5 millió forinttal egy lakást sem lehet megépíteni, szerinte azt kell elérni, hogy maradjon meg az Életfában és gazdálkodjon vele. Dr. Tóth Kálmán: Rendelet módosításról van szó. A Rendelet-tervezet kerül a közgyűlés elé. Uhrin Nándorné: Véleménye, hogy az éves beszámoló alkalmával lesz aktuális az Életfa és önkormányzat közti megállapodás felülvizsgálata. Szerinte akkor lehet majd kérni azt, hogy a lakásalapba fizetendő összeg egészében, vagy egy része maradjon az Életfában. Vágvölgyi Gábor: További kérdés, vélemény nem volt. Szavazásra bocsátotta az állásfoglalási javaslatot. Megállapította, hogy a bizottság 8 igen, 1 tartózkodás szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 21/2000. (VI.11.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet támogatja és közgyűlési vitára alkalmasnak tartja.

Király János, Kondacs Pál elhagyta a tárgyalót, a bizottság 7 tagú.

24

8. Napirendi pont Tárgy: Hozzájárulás támogató szolgálat kistérségi szintű megszervezéséhez (az előterjesztés a jegyzőkönyv 9., 10. sz. melléklete) Vágvölgyi Gábor: Kérte Dancs László előterjesztőt, hogyha van szóbeli kiegészítése, akkor tegye meg. Dancs László: Kérte a bizottságot, hogy az előterjesztésen kívül kiosztott állásfoglalási javaslatban megfogalmazottakat is tárgyalja a bizottság. Az előterjesztés készítésekor bővültek ismereteik. A költségvetési törvény megjelenését követően felmerült a kistérségi feladatellátás bővítése, mert ha a társulások a szociális alapszolgáltatások közül legalább hármat felvállalnak, akkor jogosultak a kiegészítő támogatás igénybevételére. A kiegészítő támogatás közel 20 millió forinttal növelné a bevételt. A kistérségi feladatok között már két alapszolgáltatási feladat van, a családsegítés és nappali ellátás. Harmadiknak a támogató szolgálat létrehozása látszik célszerűnek. 6 támogató szolgálat működik Békéscsabán, törvényileg 10 ezer/fő lakosonként teszi lehetővé létrehozását. Kistérségi szinten létrehozható még egy. Ehhez kéri a bizottság támogatását. A kiosztott állásfoglalási javaslatban pedig a társulási megállapodás módosításához kérjük a bizottság hozzájárulását, melyben már benne foglaltatik a támogató szolgálat létrehozása Békéscsaba, Csabaszabadi és Doboz területén. Állásfoglalást szeretnének arról is, hogy a Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja, hogy az utcai szociális munka átvállalása ügyében – közgyűlési döntésnek megfelelően – ellátási szerződés jöjjön létre az önkormányzat és Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás között, mert csak így tudják lehívni az utcai szociális munka utáni normatívát. Vágvölgyi Gábor: Véleménye, hogy támogatni kell mindhárom törekvésében a kistérséget. Kérdés, vélemény, javaslat nem volt. Szavazásra bocsátotta a három részletű állásfoglalási javaslatot. Megállapította, hogy a bizottság elfogadta és 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta:

25 ÁLLÁSFOGLALÁS 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága egyetért azzal, hogy a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ keretein belül létrejöjjön egy kistérségi támogató szolgálta. A szolgálat Doboz, Csabaszabadi településeken, valamint Békéscsaba földrajzilag közel eső területein (Gerla, Fényes) tevékenykedik. 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága egyetért azzal, hogy a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás társulási megállapodásának a közös feladatellátást megfogalmazó 11.1. pontja a következők szerint módosuljon: Ellátandó feladatok 4.) pont helyébe a következők kerülnek: A Társulás Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ néven kistérségi fenntartású intézményt hoz létre 2006. január 01. időponttal. Az intézmény a következő feladatokat látja el a tagtelepülések területén: • családsegítő szolgálat feladatai: Békéscsaba, Doboz, Telekgerendás, • gyermekjóléti szolgáltatás általános feladatai: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Telekgerendás • gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai: - kórházi szociális munka, - utcai és lakótelepi szociális munka, - kapcsolattartási ügyelet, - készenléti szolgálat Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás • hajléktalanok átmeneti szállójának működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás • nappali melegedő működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás • családok átmeneti otthonának működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás • helyettes szülői hálózat működtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás • támogató szolgálat: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz • utcai szociális munka: Békéscsaba. A fejezet kiegészül az alábbi ponttal: 5.) A Társulás a kistérség valamennyi települése számára biztosítja a gyermekek átmeneti otthona szolgáltatás biztosítását. 3./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja, hogy az utcai szociális munka átvállalása ügyében – közgyűlési döntésnek megfelelően – ellátási szerződés jöjjön létre az önkormányzat és Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás között.

26

Kondacs Pál visszatért a tárgyalóba, a bizottság 8 tagú.

9. Napirendi pont Tárgy:

Oltalom Karitatív Egyesület támogatási kérelme (az előterjesztés a jegyzőkönyv 11. sz. melléklete)

Vágvölgyi Gábor: Elmondta, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület megkeresésével kapcsolatban Hrabovszki György alpolgármester úrral konzultált és azt kérte, hogy elvi hozzájárulás hozzon a bizottság. Úgy gondolja, hogy az együttműködési megállapodásban azt vállalta, hogy a kísérő nélkül hazánkba érkező gyerekekről gondoskodik, illetve Békéscsaba térségéből megfelelő ellátást nyújt a rászoruló gyermekeknek. Ebből az lett, hogy az ellátás megszűnt, most idősek otthonát szeretnének létrehozni és kérik a város támogatását. Véleménye, hogy ismételten felül kell vizsgálni ügyüket. Dr. Tóth Kálmán: Van egy decemberi vezetői döntés, amire válaszként érkezett ez az e-mail, a tegnapi napon, délután, ezért nem is lehetet jobban előkészíteni. Ha viszont a bizottság elvben hozzájárul az egyesület kérelméhez, akkor a költségvetésbe be kell terveztetni a város hozzájárulását. Kodacs Pál: Vissza kell venni az épületet. Bánfiné Rózsa Mária: Azt csinálja ez az egyesület is, amit a GADARA. Nyomja a pénzt a város, és nem azt csinálják amit kell. Vágvölgyi Gábor: A GADARA első perctől kezdve azt csinálja, amire kérte a támogatást. Idősek otthonát szeretnének létrehozni. A szociális feszültséget nézve, hogy hányan állnak sorba, valós igényt elégítene ki, ezért nem lehet kapásból elutasítani ezt a megoldást. Mint alternatívát fel lehetne venni, meg a másik javaslatot, hogy vegyük vissza az épületet. Varga Tamás: Érdemes futni még egy kört, ez szinte mai fax.

27

Dr. Juhász Ilona: A mérleg nyelve nincs egyensúlyba, mert az egyesület megkapta az épület tulajdonjogát, de a konkrét ellátást nem teljesítette ennek fejében. Pedig kötelezettséget vállalt a tulajdonért. Dr. Tóth Kálmán: A tulajdon átruházási szerződésben nem volt ilyen kikötés sajnos. Bánfiné Rózsa Mária: Szerinte ismételten át kell tekinteni a szerződéseket és utána dönteni. Nagy Andrea: Azért lenne jó átgondolni, hogy miként dönt a bizottság, mert 52 fő soron kívüli elhelyezésre váró van. Ami azt jelenti, hogy már másnap költöznének. Az intézményről is levennék a teher egy részét, nem lenne akkora nyomás a hozzátartozók, ellátandók részéről. Uhrin Nándorné: Dr. Juhász Ilonát kérdezte, hogy amikor a gyermekek átmeneti otthona megkapta a működési engedélyt volt olyan feltétel, hogy m2 /fő? Mert úgy emlékszik, hogy nem olyan nagyok azok a helyiségek, 26 fő ellátására nem is alkalmasak? Dr. Juhász Ilona: 24 férőhelyes gyermekotthonra megfelelő volt a tárgyi feltétel, csak a személyi feltételeket nem tudták teljesíteni. Ezért szólította fel a Megyei Gyámhivatal, hogy tegyenek eleget a szakmai követelményeknek és megfelelő létszámmal, és végzettséggel foglalkoztassanak embereket. Azt mondták, hogy nem tudják megtenni, mert nem éri meg. A létszám felére való csökkentése meg pláne, hogy nem éri meg. A működési engedélyben felszólították Őket, hogy december 15-ig pótolják a hiányosságokat, mert ha nem akkor vagy lecsökkentik felére, 12 főre a létszámot, vagy bevonják a működési engedélyt. Az épület maga és parkja nagyon szép. Herczeg Tamás: Kiderült, hogy oka fogyottá vált az ellátás. Nem mondja, hogy az idősellátást rosszul csinálnák. Nem mondja most, hogy ne. Hogy hány főt látnának el nem tudja, de javaslata az, hogy igennel szavazzanak most és a közgyűlésig a többi körülményt is megvizsgálják, legfeljebb ott is lesz egy helyben kiosztott anyag. Ő nem utasítaná el a kérelmet. Nagy Andrea: A demensek ellátására nagy szükség van. Nagyon sok kérelmező van, mert az ápolási osztály befogadó képessége is záros, a rehabilitációs osztály nem tudja befogadni, a hozzátartozók dolgoznak, nem tudnak otthon maradni. Szükség lenne az ellátásra.

28

Uhrin Nándorné: Fél attól, hogy nincs ellátási kötelezettsége az egyesületnek és ha valamiért megreked az ellátás, akkor az ESZI-re marad az ottaniak ellátása. Dr. Csereiné Árgyelán Anna sokat dolgozott ezen az egyesülettel. Dr. Csereiné Árgyelán Anna: Tavaly amikor ez az ingatlan megvételre került, akkor nem kitételként, de a közgyűlési anyagban benne volt, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városnak a gyermekvédelem területén különböző kötelezettségei lesznek és ez az intézmény vélhetően meg fogja tenni, elvégzi ezen feladatot. Ami kötelezettség a gyermekek átmeneti gondozása, illetve az otthont nyújtó és gondozói ellátás. Ahogy az intézményt átvette a kistérség, átvette a feladatellátását is. A gyermekek átmeneti gondozására kellett volna ellátási szerződést kötni, maga is kereste a pesti képviselőt, Kovács Ibolyát, többször megtette és az lett a vége, hogy nem kötnek ilyen szerződést ebben az ügyben. Utána született egy olyan döntés, hogy a Családok átmeneti otthona nem lakott szárnyát átalakítanák egy 12 férőhelyes gyermekek átmeneti otthonára és megoldódnak végérvényesen Békéscsaba és térsége gondjai. Uhrin Nándorné: Amire nekünk kellett volna, a gyermekek átmeneti otthona létrehozására, amire létrejött a szerződés, azt ők nem vállalták. Nagy Sándor: Annyi ellentmondásos adat, javaslat van, hogy érdemesebb lenne ebben az ügyben tisztán látni. Szeretné, ha ismételten megvizsgálnák az összes körülményt, és utána adna javaslatot a bizottság a közgyűlésnek. Dancs László: Az egyesület kimondta, hogy nem tudja működtetni az intézmény, annyira nem nyereséges. Az a baj, hogy Békés Megyében nem volt, nincs olyan intézmény, aki ezt a feladatot ellátná. Ezért az is megoldás lehetne, hogyha a város ezt az épületet visszakapja és ebben az épületben hozná létre a gyermekek átmeneti otthonát kistérségi fenntartásban és esetleg az egész megye területéről fel tudná vállalni az ellátást. Nagy Sándor: Ezt a lehetőséget is felül kell vizsgálni. Dr. Csereiné Árgyelán Anna: Úgy tudja, hogy nincs benne az adásvételei szerződésben az, hogyha a feladatot nem tudják ellátni, akkor visszaadják az intézményt.

29 Dr. Tóth Kálmán: Két dolgot tartalmazott tudtával a szerződés. Az egyik, hogy 10 millió forint a vételár és a másik, hogy ellátják Békéscsabai gyermekek átmeneti otthoni ellátását, de nem volt kitétele egyik a másikának. Vágvölgyi Gábor: Nem a bizottság kompetenciája ezt eldönteni. Állásfoglalási javaslata, hogy a bizottság felkéri a Közgyűlést, hogy az Egyesülettel kapcsolatos összes korábbi együttműködését, megállapodását vizsgálja felül és ezt követően térjen vissza az ajánlat tárgyalására. További kérdés, észrevétel nem volt. Szavazásra bocsátotta az állásfoglalási javaslatot. Megállapította, hogy a bizottság 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága az Oltalom Karitatív Egyesület ajánlatát megismerte, felkéri a Közgyűlést, hogy az Egyesülettel kapcsolatos összes korábbi együttműködését, megállapodását vizsgálja felül és ezt követően térjen vissza az ajánlat tárgyalására.

10./ Napirendi pont Tárgya: „HelpBox” jelzőrendszeres házi segítségnyújtási rendszer bevezetésének lehetősége (az előterjesztés a jegyzőkönyv 12. sz. melléklete)

Vágvölgyi Gábor: Köszöntötte a HB SECURITI Kft. részéről megjelent Zelenák Zoltánt és Gál Beatrixet, át is adta a szót ismertessék a HelpBox jelzőrendszeres házi segítségnyújtási rendszert. Gál Beatrix: Ismertette az előterjesztésben szereplő ismereteket. Elmondta, hogy nem csak a várost, hanem kistérségét is be lehetne vonni és üzemeltetni ezeket a készülékeket. Kérdezte, hogy van e tapasztalata a városnak?

30

Vágvölgyi Gábor: Az Egyesített Szociális Intézmény berkein belül történik az üzemeltetése. Nagy Andrea: Elmondta, hogy 2003-tól gondolkodtak azon, hogy megteremtsék ez a lehetőséget. Amint lehetővé tette az SZCSM ők meg is tették és pályáztak. Először 40 készüléket tudtak beszerezni, majd még 30-at, így 70 készülék van kihelyezve. A rendszer jól működik. A várakozók száma 10 fő. Ebből 2 fő lenne sürgős. Folyamatosan felmérik az igényt. Megkeresik a házi gondozók az ellátottakat, a házi orvosokat tájékoztatták. Az igénybe vevők egészségi állapotát is figyelembe veszik, mert aki csak gondolkodás nélkül nyomkodja a hívógombot, azt nem érdemes ebben a körben ilyennel ellátni. Elolvasta az anyagot. Elmondta, hogy a város normatívát kap az általuk működtetett készülékek és ellátás után. A HelpBox rendszert a kistérségben történő alkalmazásra tudná elképzelni. Szerinte a várost ők el tudják látni. Herczeg Tamás: A város vagy a kistérség. Amikor tárgyaltak, akkor a városba és kistérségébe gondolkodtak. Vannak példák, mint Sarkad és kistérsége, ahol már bevált. Kedvezőbb az feltételrendszer, ha kistérségben gondolkodnak. Feltétlen igényt is fel kell majd mérni hozzá. 1700 levelet osztott szét a képviselői körzetében, igényfelmérésre. Nem sok, de volt 10-12 érdeklődő. Ha a médiákban hangot kap, kampány van ennek érdekében, akkor az érdeklődés is nagyobb lesz. Szerinte lehetőséget kell adni ennek a rendszernek is. Uhrin Nándorné: A jelzőrendszeres házi gondozást nem csak az időseknek találták ki. Vannak különböző csoportok, mozgáskorlátozottak, pszichiátriai betegek, akinél is nyitott lehet ez az ellátás. Vágvölgyi Gábor: Szerinte mindenki érti miről van szó. Az idő eléggé elszaladt és még hátra van a zárt ülés. Zelenák Zoltán: Magyarországon jelenleg 20000 jelzőrendszeres készülék van. Ebből 12000-et ők működtetnek. Az Ő mintavételezésük a legjobb és legnagyobb az országban. Sok kistérséget tudna felsorolni, ahol ők működtetik ezeket a készülékeket. 1000 – 1200 készülékre van igény kistérségenként. Minden költséget ők állnak, nem kell szolgáltatót fizetni, ápolót, kocsit fizetnek. A feladatokat kiszervezésben ellátják. Szervason született, tisztában van a Békés megyei tanyavilág és kisfalvas szerkezetével. Szerinte 800-1000 készüléket símán ki lehet helyezni. Szerinte az egyik legolcsóbb kiterjesztési formája a szociális hálónak. Nem csak idős emberekről van szó, hanem fogyatékkal élőkről, szociális és egészségügyi rászorultságról.

31

Nagy Sándor elhagyta a tárgyalót, a bizottság 7 tagú.

Varga Tamás: Kérdése, hogyha az önkormányzatnak ez nem kerül pénzébe, az rendbe van, de mennyibe kerül az igénybe vevőnek? Mert most tárgyalta a bizottság, hogy jelenleg Békéscsabán a térítési díj 420 Ft/hó a meglévő jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban? Nagy Andrea: Ha végig olvassa valaki az előterjesztést abban benne van, hogy telefonvonalat kell fenntartani., amit ráterhel a jelentkezőre. A jelzőkészülék bekötése lehet, hogy ingyenes, de nem mindegy mennyit fizet majd utána. A jelenlegi jelzőkészülékhez nem kell telefonvonal. Most meg van szabva a térítési díj, ami bevételt hoz. Nem tartja hasznosnak a feladat kiszervezését. Zelenák Zoltán: Nem erről van szó, csak egy plusz lehetőségről. Azt tudni kell, hogy a segítség nagy része mentális segítség. Ezért kell kétoldalú hangkommunikáció hozzá. Viszonylag kedvezményes az igénybevevőnek. A híváskor a központban minden személyes és környezetbeli adat megjelenik a hívóról és azonnali segítséget tudnak nyújtani. Vágvölgyi Gábor: További kérdés, vélemény, javaslat nem volt. Az állásfoglalási javaslat „A” alternatíváját bocsátotta szavazásra azzal a kiegészítéssel, hogy Békéscsaba és kistérsége területén támogatja a bevezetését. Megállapította, hogy a bizottság 6 igen,1 tartózkodás szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága támogatja a „HelpBox” jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetését Békéscsaba és kistérsége területén.

32

11./ Napirendi pont Tárgya:

Bejelentések

Vágvölgyi Gábor: A bizottsági tagok az anyaggal megkapták a bizottság I. félévi munkatervét. Júliusig jelezve, hogy milyen témák megtárgyalása várható. Elmondta, hogy szeretné, ha ebben az évben új bérbeadási névjegyzék készülne. Az előzőn már csak többgyermekes családok várnak elhelyezésre. Indokoltnak tartja, mert 560 kérelmező van és minél hamarabb el kellene készülni a környezettanulmányokkal, mert záros határidőn belül el kell készülni az új bérbe adási névjegyzékkel az önkormányzati rendelet alapján. Ezért javasolta a költségvetés tervezéséhez az 1,2 millió forintot.

A nyilvános ülésen egyéb napirend nem volt, a bizottság elnöke befejezetnek nyilvánította és elmondta, hogy zárt üléssel folytatódik a mai program.

K.m.f.

Surányi Tiborné jkv.

Vágvölgyi Gábor elnök