BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA
Békéscsaba, Szent István tér 7.
Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) 452-252
Telefax: (66) 523-804 E-mail:
[email protected] JEGYZŐKÖNYV
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2006. május 3-án tartott nyilvános üléséről Helye: Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. II. em. Jelen vannak:
Vágvölgyi Gábor Dr. Békéssy Györgyné Herczeg Tamás Király János Kondacs Pál Bánfiné Rózsa Mária Fekete Jánosné
a bizottság elnöke a bizottság képviselő tagja a bizottság képviselő tagja a bizottság képviselő tagja a bizottság képviselő tagja a bizottság külső tagja a bizottság külső tagja
Igazoltan volt távol: Varga Tamás és Nagy Sándor a bizottság külső tagjai. Meghívottként jelen volt: Dr. Kiss Gyula, a Jogi és Önkormányzati Csoport vezetője Csizmár Mónika, a Gyámhivatal részéről Arnóczky Józsefné, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport vezetője Juhász Andrásné, a Szociális Osztály osztályvezető-helyettese Sajben Jánosné, a Szociális Osztály lakásügyintézője Surányi Tiborné, a Szociális Osztály lakásügyintézője Uhrin Nándorné, a Szociális Osztály szociális szakreferense Mészáros Ágnes, az Egyesített Szociális Intézmény igazgatója Nagy Andrea, az Egyesített Szociális Intézmény igazgató-helyettese Tiszó Irén, a Gyermekjóléti és Családsegítő Központ vezetője Dancs László, a Kistérségi munkaszervezet vezetője Dr. Kiss Éva, a Csabai Életfa Kht. Nyugdíjasház ügyvezető igazgatója Vágvölgyi Gábor, a bizottság elnöke: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a Szociális és Lakásügyi Bizottság 9 tagjából 5 fő jelen van, a bizottság határozatképes.
2 Módosító javaslata a kiküldött napirendhez képest, hogy a bizottság vegye fel a zárt ülés napirendi pontjai közé, a Fellebbezések és méltányossági ügyekhez érkezett előterjesztéseket, Z/3. jelzéssel az „Erzsébet lakópark III. ütem építési telkeire beérkezett pályázatok” tárgyú előterjesztést, a soron kívüli elhelyezések közé Gazdagné Csiga Ibolya, valamint az Irányi u. 4-6. sz. alatti átmeneti elhelyezés iránti kérelmek közé Balog Éva kérelmét. Tájékoztatta a bizottságot, hogy a nyilvános ülés 2. napirendi pontja – „A lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005. (III24.) önkormányzati rendelet módosításának tervezete” tárgyú előterjesztést a bizottság következő ülésén fogja megtárgyalni. Szavazásra bocsátotta a meghívóban szereplő napirendi pontokat a fent elmondott módosító javaslatokkal együtt. - Megállapította, hogy a bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el. Napirendi pontok Nyilvános ülés 1./ A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 21/1999.(IX.30.) önkormányzati rendelet-módosítás tervezete Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző 2./
A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 22/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet módosításáról Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző
3./
A 2005. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelése Előterjesztő: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző
4./
Csabai Életfa Kht. 2005. évi éves beszámolója, 2006. évi üzleti terve Előterjesztő: Dr. Kiss Éva ügyvezető igazgató
5./
Egyesített Szociális Intézmény 2005. évi éves beszámolója Előterjesztő: Mészáros Ágnes igazgató
6./
Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 2005. évi éves beszámolója Előterjesztő: dr. Csereiné Árgyelán Anna igazgató
7./
Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ elhelyezése Előterjesztő: Pap János polgármester
8./
Gyermekek Átmeneti Otthonának létesítése Előterjesztő: Pap János polgármester
9./
Bejelentések
Zárt ülés 1./
Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán, a Szociális Osztály vezetője
3
2./
Az Erzsébet lakópark III. ütem építési telkeire beérkezett vételi ajánlatok Előterjesztő: Hrabovszki György alpolgármester
3./
Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti bérlők bérleti szerződésének meghosszabbítása és átmeneti elhelyezés iránti kérelmek Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán, a Szociális Osztály vezetője
4./
Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági Garzonházban elhelyezést nyert bérlők bérleti szerződésének meghosszabbítása iránti kérelem Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán, a Szociális Osztály vezetője
5./
Békéscsaba, Erzsébet lakópark 48. szám alatti bérlők ügye Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán, a Szociális Osztály vezetője
6./
Békéscsaba, Erzsébet lakópark I. ütemben elhelyezést nyert bérlők bérleti szerződésének meghosszabbítása iránti kérelmek
7./
A 134/2006.(III.23.) közgy. határozat II. pontjának módosítása Előterjesztő: Hrabovszki György alpolgármester
8./
Első lakástulajdon megszerzéséhez nyújtható kamatmentes kölcsöntámogatás iránti kérelmek elbírálása Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán, a Szociális Osztály vezetője
9./
Lakásbérleti szerződés meghosszabbítása Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán, a Szociális Osztály vezetője
10./
Szobabérleti elhelyezés iránti kérelem Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán, a Szociális Osztály vezetője
11./
Soron kívüli elhelyezések iránti kérelem Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán, a Szociális Osztály vezetője
12./
Megüresedett bérlakások bérlőinek kijelölése Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán, a Szociális Osztály vezetője
13./
Bejelentések
Napirend tárgya:
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 21/1999. (IX.30.) önkormányzati rendelet-módosítás tervezete
Dr. Kiss Gyula a Jogi és Önkormányzati Csoport vezetője: Nem a jelenleg hatályos rendelet módosításáról, hanem egységes szerkezetbe foglalt új rendelet megalkotásáról van szó. A rendelet szövegének nagy része változtatás nélkül került beemelésre a jelenleg hatályos rendeletből. A jogszabály könnyebb alkalmazása miatt a törvény normaszövegét átemelték a rendeletbe. Az óvadék korábban is szerepelt már rendeletben, de nem volt jogszerű, mivel a törvény akkor erre még nem adott lehetőséget.
4 (A bizottság ülésére megérkezett Kondacs Pál, a bizottság képviselő tagja, így a létszám 6 főre változott.) Vágvölgyi Gábor a bizottság elnöke: Ha a piaci szférában meg lehet tenni, hogy a tulajdonos kaució ellenében adja ki a lakását albérletbe, akkor ezt a lehetőséget az önkormányzat számára is biztosítani kell. A kauciót a lakás karbantartási, helyreállítási, felújítási költségeire kell fordítani, ha a bérlő nem megfelelő állapotban adja vissza a lakást az önkormányzatnak. Nem lehet a költségeket a bérlőkön utólag behajtani, ezért célszerű a kaució intézményét ismételten bevezetni. A kaució intézményét a szociális bérlakások kivételével minden más önkormányzati lakásra (a már meglévőkre és az újonnan önkormányzat tulajdonába kerülő lakásokra) ki kell terjeszteni. Szavazásra bocsátotta az előterjesztésben szerepelő rendelet-módosítást -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó rendelet megalkotását támogatja és közgyűlési vitára alkalmasnak tartja. Napirend tárgya:
A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/2005. (III.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Vágvölgyi Gábor a bizottság elnöke: A rendelet-tervezet „B” alternatívája javaslatot tesz arra, hogy az egyes ellátásoknál meghatározott egy főre jutó havi nettó jövedelemhatártól - az eddigi 20 % helyett – 30 %-ig lehessen eltérni. Dr. Békéssy Györgyné: Örül annak, hogy a közgyógyellátási ügy elbírálása első fokon a jegyző, másodfokon pedig a Szociális és Gyámhivatalhoz kerül. A rendelet-tervezet 3. oldalán található 6.§ (4) bekezdése azt tartalmazza, hogy „Ha a kiegészítő lakásfenntartási támogatás összege a (3) bekezdésben foglalt számítás szerint nem éri el a havi 500 Ft-ot, akkor a jogosult részére 500 Ft összegű ellátást kell megállapítani.” Erre miért van szükség? Juhász Andrásné a Szociális Osztály vezető-helyettese: Létezik egy normatív lakásfenntartási támogatás. A jogosultsági feltételeket a szociális törvény szabályozza. Ennek az összege 90 %-ban a központi költségvetésből, 10 %-ban pedig az önkormányzat költségvetéséből kerül finanszírozásra. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a jogosultsági határ (jövedelemhatár) alacsonyabb, mint a helyi rendeletben meghatározott lakásfenntartási támogatásnál. Azért került a kiegészítő lakásfenntartási támogatás bevezetésre, hogy akinél alacsonyabb összegű lakásfenntartási támogatást állapítanak meg a normatív lakásfenntartási támogatás rendelkezései miatt, mint amennyit a helyi rendelet alapján meglehetne állapítani, akkor az önkormányzat a különbözetet biztosítsa a kérelmező számára. Ezt jelenti a kiegészítő lakásfenntartási támogatás. A normatív lakásfenntartási támogatás összege változó. A gyakorlatban előfordult az is, hogy a kiegészítő lakásfenntartási támogatás összege 10 vagy 70 forint lett volna. Ilyen esetekre javasolja a Szociális Osztály, hogy a kiegészítő
5 lakásfenntartási támogatás összege minimum 500 Ft legyen azoknál, akiknél ennél alacsonyabb lenne a különbözet. (Kondacs Pál képviselő kiment a tárgyalóteremből. A bizottság létszáma 5 fő) Vágvölgyi Gábor a bizottság elnöke. Megköszönte a kiegészítést. Az állásfoglalás 1. pontjában a bizottság mondja ki, hogy az előterjesztést közgyűlési vitára alkalmasnak tartja. Második lépésben döntsenek arról, hogy a rendelet-tervezet 4.§-ában a bizottság az „A” vagy a „B” alternatívát támogatja-e. -
Megállapította, hogy a bizottság az állásfoglalás 1. pontját 5 igen, egyhangú szavazattal, a 2. pontját 6 igen szavazattal, 1 tartózkodással fogadta el: ÁLLÁSFOGLALÁS
1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága megtárgyalta a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 22/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet módosítása tárgyú előterjesztést és azt közgyűlési vitára alkalmasnak tartja.
2./
A Szociális és Lakásügyi Bizottság a rendelet-tervezet 4.§-a esetében a „B” alternatíva elfogadását javasolja a közgyűlésnek.
Napirend tárgya:
Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2005. évi ellátásáról
(A bizottság ülésére visszajött Kondacs Pál képviselő. A bizottság létszáma 6 fő) Vágvölgyi Gábor a bizottság elnöke: Megköszönte a jól előkészített anyagot. Az anyagból látható, hogy milyen feladatokat vállalt fel önként az önkormányzat. Arnóczky Józsefné csoportvezető: Az előterjesztés a Gyermekjóléti és Családsegítő Központ, a Gyámhivatal és a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport részanyagából tevődik össze. Dr. Békéssy Györgyné: Az előterjesztésben szó van a Bursa Hungarica pályázatról. A jogosultak sem jutnak hozzá a támogatáshoz önhibájukon kívül, mivel évek óta ugyanakkora támogatási összeggel szerepel a költségvetésben, miközben a jelentkezők száma egyre nő. Ezt az összeget emelni kell. A szociális ágazatban a belső átcsoportosítással meg kellene oldani ezt a problémát. Erre a keretre az ideális összeg 5 millió forint lenne. Arnóczky Józsefné csoportvezető: A megyei önkormányzat minden pályázó számára 1.000,Ft támogatást biztosított az idei évben. Uhrin Nándorné szociális szakreferens: A szociális étkeztetésnél is problémák vannak a nyári időszakban, mivel nem minden rászorult gyermek számára tudták ezt a szolgáltatást biztosítani. Erre sem elegendő az 1 millió forintos támogatás. Vágvölgyi Gábor: A szociális ellátó rendszer bővítésére szükség van úgy, hogy anyagilag is érezhető legyen a változás. A 2007. évi költségvetés tervezésekor – már a koncepció készítésekor - ezt az igényt jelezni kell a közgyűlés felé. A szociális intézményekben a térítési
6 díjak a maximumon vannak, tovább növelni nem lehet, azonban szolgáltatásbővítésre szükség van. Amikor a Bursa Hungarica pályázatot kiírták, az volt a cél, hogy mindenki kapjon támogatást, aki benyújtja a pályázatot. Fekete Jánosné: A közgyűlésen a bizottsági elnöknek el kellene mondani, a bizottság a jövőben nem támogatja, hogy szolgáltatásbővülés úgy történjen, hogy nem kapják meg a szükséges feltételeket. Hangsúlyozni kellene, hogy az e területeken dolgozók színvonalasan oldják meg a feladatokat, miközben szoros gazdasági feltételek között dolgoznak. A szervezeti széttagoltsággal továbbra is szembe kell nézni. Szorgalmazni kellene, hogy a területen dolgozók integratív segítséget kapjanak munkájukhoz. A társadalmi viszonyok szempontjából fontos lenne az egyes pontokhoz tartozó demográfiai mutatók elemzése (családszerkezet vizsgálata, stb.). (A bizottság ülésére megérkezett Herczeg Tamás képviselő. A bizottság létszáma: 7 fő.) Érdekelné, hogy a Polgármesteri Hivatal átszervezése milyen hatással volt a beszámolót elkészítő három területre, a dolgozóknak milyen a megbecsültsége? Vágvölgyi Gábor: A szociális ellátó rendszert korszerűsítő munkacsoport is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Az illetékes szakemberekkel át kellene tekinteni az anyagot, fel kellene használni a KSH által készített kutatás eredményét és össze kellene illeszteni az információkat. Ebből egy átfogó anyagot lehetne készíteni. A SZIKE munkacsoport ülésén át lehetne tekinteni, hogyan illeszthető be a KSH által készített vizsgálat jelen anyagba, milyen számaszaki adatokkal támasztják alá, hogy miért jobb, ha a házigondozást részesítik előnyben, stb. Egyetért azzal a véleménnyel, hogy a Polgármesteri Hivatalon belül felül kellene vizsgálni a dolgozók megbecsültségét, meg kellene kérdezni, hogy az adott munkaterületeken, hogy érzik magukat az alkalmazottak. Szavazásra bocsátotta a beszámoló elfogadását. -
Megállapította, hogy a bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága megtárgyalta a „Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2005. évi ellátásáról” tárgyú előterjesztést és azt közgyűlési vitára alkalmasnak tartja. Napirend tárgya:
Csabai Életfa Kht. 2005. évi éves beszámolója, 2006. évi üzleti terve
Dr. Kiss Éva ügyvezető igazgató: Minden évben közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót, illetve a következő évi üzleti tervet. A Szociális és Lakásügyi Bizottság is bekérte a kht. szakmai beszámolóját.
7 Szeretné, ha széles körű konszenzus alakulna ki a beszámoló, illetve az üzleti terv kapcsán arról, hogy a tulajdonos a kialakult finanszírozási helyzetet, hogyan kívánja rendezni. Kérdés, hogy a közgyűlés elfogadja-e az általa elkészített javaslatot, vagy pedig más javaslat kidolgozására szólítja fel. Ha a tulajdonos nem hoz döntést, akkor a kht. ez évi működési kiegyensúlyozottsága veszélybe kerül. Vágvölgyi Gábor: A Szociális és Lakásügyi Bizottság továbbra is igényt tart arra, hogy a jelenlegihez hasonló részletességgel a jövőben is előterjesztésre kerüljön a beszámoló. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet veszteség nélkül működtetni ezt az ágazatot. Át kell tekinteni, hogy a tulajdonos, a fenntartó mit tehet ennek érdekében. Át kell gondolni, hogy intézményen kívül milyen szolgáltatásbővülésre van lehetőség, pl. milyen plusz szolgáltatásokat lehet bevezetni, amit csak a szolgáltatást igénybe vevők finanszíroznának. Dr. Békéssy Györgyné: Az anyagban szerepel, hogy emeljék meg az egyszeri használatbavételi díj összegét, illetve az előterjesztés évenkénti 10 %-os térítési díjemelésre is javaslatot tesz. Az előterjesztésben szerepel, hogy „A jelzett bevételnövekmény nem nyújt elégséges fedezetet a ráfordításokra sem. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az üzemi/üzleti tevékenység eredménye -2.291 e Ft veszteség. 2004-ben ez -2.297 e Ft volt.” A megoldás az lenne, ha az intézményben lakók fizetnék meg az emelt szintű szolgáltatást. Ezzel az a probléma, hogy a már bentlakók – jelenleg 98 fő – jelentős részének alacsony a nyugdíja, ezért magasabb térítési díj megfizetésére nem lesznek képesek. Az anyag azt is tartalmazza, hogy „Rövid távon a finanszírozás ugyan az egyszeri használatbavételi díj Közgyűlés általi korrigálásával, valamint ennek az összegnek a Kht-nél maradó összegének emelésével megoldható, de – mint azt korábban is több alkalommal jeleztük – hosszú távon szükséges a térítési díjnak a szolgáltatás színvonalához történő igazítása.” A javaslat az, hogy az egyszeri használatbavételi díjból 60 % maradjon a kht-nál. Kérdése: ebben az esetben nem termelne veszteséget a kht? Csak ez az egy kitörési pont van? Véleménye szerint ezt a közgyűlés nem fogadja el. Dr. Kiss Éva: A pénzforgalmi terv számszaki része előtti bevezetésében leírja, hogy rövid és hosszú távon kell kezelni a problémát. A hosszú távú kezelés az lenne, ha az egyszeri használatbavételi díj összege emelkednek, és a bevétel 60 %-ban maradna a kht-nál. A bizottság elnöke kérdezte, hogyan lehet gazdaságossá tenni a kht-t? Úgy, ha minden évben a bentlakók 20 %-a kicserélődne. Rövid távon azért szükséges a napi, havi térítési díj ütemes emelése, hogy átvészelhető legyen az az időszak, amíg a hosszú távú stratégia ki nem alakul. A bentlakók által fizetendő térítési díjat a nyugdíj, a vagyon és a hozzátartozó fizetőképessége alapján határozzák meg. Az intézményben lakó, szolgáltatást igénybe vevők koruknál fogva alacsony nyugdíjjal rendelkeznek, de ez nem jelenti azt, hogy vagyontalanok lennének, vagy a gyermekeik ne tudnának tartásra képes és köteles módon helytállni. A közgyűlés hozhat olyan döntést is, hogy az ügyvezető 10 millió forinttal csökkentse a költségeket, de ebben az esetben a működési feltételeket előíró jogszabályoknak nem tudnak megfelelni. A tárgyi feltételek esetében nem tudnak költséget megtakarítani, mert előírás, hogy mivel kell rendelkeznie az emelt szintű szolgáltatást nyújtó intézménynek.
8
Uhrin Nándorné: A bentlakók számára az emelt szintű szolgáltatás egyszeri hozzájárulási kötelezettségként jelentkezett. Az emelt szinten nyújtandó szolgáltatás díja a kht-nál nem sokkal magasabb, mint bármely más az Egyesített Szociális Intézményhez tartozó idősek otthonában. Az emelt szintű ellátást akkor tudják biztosítani, ha a térítési díjak lekövetik a napi kiadásokat. Az intézmény 99 fő befogadására alkalmas. Jelenleg 87 fő lakik az intézményben. A közgyűlés, mint fenntartó döntése alapján a két személyes apartmanokat is feltöltötték egy személyes lakókkal. A helyi rendelet nem engedi meg, hogy további egy személy beköltözzön a lakrészbe. Ez többszörös bevételkiesést jelent: egyszer hiányzik 12 fő esetében az egyszeri használatbavételi díj hozzájárulásának összege, másrészt hiányzik az állami normatíva, harmadszor pedig hiányzik a havi térítési díj bevétele. A személyi feltételek – foglalkozás és bérköltség tekintetében – pedig nem követik le ezeket a bevételkieséseket. El kellene érni, hogy annyian lakjanak az intézményben, ahány főre megtervezték az épületet (99 fő). Dr. Kiss Éva: Az egyszeri használatbavételi díj emelése a tulajdonos érdekében fontos, hogy magasabb bevételhez jusson. A kht. esetében ez az összeg az éves költség 5-8 %-át fedezi. A 88 fő ellátásáról 32-33 fő gondoskodik fő- és részállásban. Kondacs Pál: Az látható, hogy a normatíva folyamatosan csökken. Az intézménynek is spórolnia kellene, és nem csak arra kellene várjon, hogy a tulajdonos rendezze pótolja ki a veszteségeket. Az intézmény mit tesz annak érdekében, hogy ne legyen vesztesége? A tavalyi évhez képest miért nőtt a veszteség? Dr. Kiss Éva: 8 konyhai dolgozót bocsátottak el, aminek a többletköltsége majd a 2006-os évben fog jelentkezni. A beszámoló 2005. évről szól, amikor is a bérmegtakarítás kismértékben van jelen. Az anyagban szerepel egy táblázat, amely tartalmazza, hogy milyen költségcsökkentéssel járó konyhai változások történtek. A munkavállalói bérköltség a tavalyi évben 13 millió forint volt, az idei évben pedig 49 millió forint. Kondacs Pál: A személyi jellegű ráfordításoknál miből adódik a növekmény? Dr. Kiss Éva: A vállalkozási tevékenység, illetve a közhasznú tevékenység ráfordításainál szerepel, hogy tavalyi évben ez az összeg 68 millió forint, tárgy évben pedig 78 millió forint volt. Ez tartalmazza az idei évi kötelező béremelést, kötelező munkahelyi pótlék emelkedést, a kötelező továbbképzések összegét. Egyik esetben sem az ügyvezető igazgató döntése alapján történt a kifizetés. Király János: A kht-nál van amortizáció elszámolás? Dr. Kiss Éva: Igen van, de a saját tulajdonú ingatlan elhanyagolható az összingatlantulajdonhoz képest. Az önkormányzat nyilvántartja egyre csökkenő értékben az ingatlant, és az önkormányzatnál kerül elszámolásra a költség is.
9 Bánfiné Rózsa Mária: Bevétel származhat: önkormányzat támogatásából, adományokból, pályázatokból, fix havi térítési díjból. Ki kellene számolni, hogy melyikből származna magasabb bevétel: ha a fix havi térítési díjat bizonyos százalékkal folyamatosan emelnék, vagy pedig ha a bentlakó nyugdíjának bizonyos százalékában határoznák meg a fizetendő térítési díj összegét. Van olyan intézmény, ahol a bentlakó nyugdíjának bizonyos százalékát befizeti, és ha az nem elegendő a költségekre, akkor a hozzátartozónak kell fedeznie a különbözetet. Meg kellene vizsgálni, hogy az Életfa milyen alapszolgáltatást tud biztosítani és mi az a kiegészítő plusz szolgáltatás, amire igénye van a nyugdíjasoknak. A plusz szolgáltatást nem egészében biztosítják a lakók számára, csak pl. 20-50 %-os térítési díj fizetése ellenében. Le lehet írni, hogy bizonyos szolgáltatások igénybe vétele esetén mennyit kellene fizetni és azt a szolgáltatást mennyiért veheti igénybe a lakó. A kiegészítő plusz szolgáltatás költségét csak azok fizetnék meg, akik az adott szolgáltatást igénybe vennék. Dr. Kiss Éva: Nem végeztek számításokat arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg folyna be akkor, ha a szolgáltatást igénybe vevők a jövedelmük 80 %-át fizetnék meg térítési díjként. A tulajdonosnak kell döntenie ebben a kérdésben. Van egy szakmai rendelet, ami arra vonatkozik, hogy milyen személyi, tárgyi feltételeket és szolgáltatást kell biztosítania a khtnak. Az intézmény ennek a jogszabálynak megfelel, és semmilyen plusz szolgáltatás nem jelenik meg a pszichiáter rendszeres rendelésén kívül, ami 200.000,- Ft/év költséget jelent. A tulajdonosnak ki kell tartania a döntései mellett. Vágvölgyi Gábor: A tulajdonos eredeti koncepciója az volt, amikor létrehozták a kht-t, hogy az ott dolgozók magasabb bérhez juthassanak, mint közalkalmazottként, valamint az, hogy az intézmény nullszaldósan működjön. Dr. Kiss Éva: Ehhez következetes tulajdonosi magatartásra van szükség. Vágvölgyi Gábor: Számításokat végeztek arra, hogy milyen körülmények között tudna nullszaldósan működni az intézmény. Ehhez képest folyamatosan veszteségesen működik a kht. Meg kell vizsgálni, milyen szakmai létszámra van szükség, milyen jövedelmi viszonyokat kell teremteni. Át kell tekinteni az Csabai Életfa Kht. finanszírozási rendszerét, de ez nem szociális kérdés, hanem gazdasági ügy. Kondacs Pál: Meg kell vizsgálni, hogy a családtagok mekkora összeggel tudnak hozzájárulni a tartáshoz. Meg kell vizsgálni, hogy mit lehet az intézményben lakókra terhelni, de azt is át kell tekinteni, hogy maga az intézmény, milyen döntéseket tud meghozni annak érdekében, hogy ne veszteségesen működjön. A járulék- és bérkifizetés összegét magasnak tartja. Az intézmény vizsgálja felül, hányan dolgoznak az intézményben, mekkora összeget fizet ki bérekre, járulékokra. A jutalmazást például konkrét célokhoz, tevékenységekhez kellene kötni. Ne csak a bentlakók terheit növeljék, hanem az intézmény dolgozói is érezzék, hogy veszteséget termel az intézmény. Dr. Kiss Éva: A munkabérek esetében 13 havi bérrel kell számolni. Vágvölgyi Gábor: A kiadások csökkentésére tervet kell kidolgozni.
10 Dr. Kiss Éva: A személyi költségeken lehetne változtatni abban az esetben, ha rugalmasan változtatható lenne a létszám és a bér. A közszférában és a szociális területen erre nincs lehetőség, mivel mind a létszám, mind a bér kötött, kivéve az intézményvezető munkabére. Fekete Jánosné: Sem a Felügyelő Bizottság, sem a könyvvizsgáló jelentése, sem pedig a most elhangzottak nem mutatnak irányt a jövőre vonatkozóan. Vágvölgyi Gábor: A könyvvizsgáló jelentése objektív, számszaki adatokból indul ki. A javaslat megfogalmazása nem tartozik a FEB kompetenciájába. A bizottság azt tudja kimondani, hogy a beszámolót elfogadja, közgyűlési vitára alkalmasnak tartja azzal a kiegészítéssel, hogy az ellátás színvonalának csökkenése nélkül kerüljön felülvizsgálatra a költségtakarékos gazdálkodás lehetősége. Király János: A térítési díj 10 %-os évi emelését is elfogadja a bizottság? Vágvölgyi Gábor: Ebben a kérdésben a közgyűlésnek kell döntenie. A gazdaságos működés feltételeit meg kell vizsgálni. Szavazásra bocsátotta az előterjesztésben foglaltakat. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága megtárgyalta „A „Csabai Életfa” Kht. 2005. évi éves beszámolója, 2006. évi üzleti terve” tárgyú előterjesztést és azt közgyűlési vitára alkalmasnak tartja. A bizottság felkéri az ügyvezető igazgatót, tekintse át a költségtakarékos gazdálkodás lehetőségét úgy, hogy az ellátás színvonala ne csökkenjen. Napirend tárgya: Egyesített Szociális Intézmény 2005. évi éves beszámolója Nagy Andrea: A szenvedélybetegek nappali intézményének beindítása kapcsán megtették a szükséges lépéseket. A jelenlévők részére egy tájékoztatót adott át, és kérte, hogy tájékoztassák a környezetükben élőket erről a szolgáltatásról. Dr. Békéssy Györgyné: Sajnálja, hogy nem csökken az idősek otthoni elhelyezésre várók száma. Uhrin Nándorné: Relatív, hogy a várakozók száma nem csökkent, és az, hogy sok vagy kevés ez a létszám. Vannak olyan várakozók, akik több helyre is beadták elhelyezés iránti kérelmüket. Át kell tekinteni, hogy kik azok, akik idősek otthoni elhelyezés iránti kérelmet nyújtanak be Békéscsabán: az egyik csoportba tartoznak azok, akik rendelkeznek formális és informális csatornákkal, és ennek következtében kb. 50 évesen beadják az elhelyezés iránti kérelmüket. Az ilyenek potenciálisan nem akarnak idősek otthonába menni, de tudják, hogy nehéz bekerülni, ezért időben akarnak gondoskodni magukról. A másik csoport azokból áll, akik akarnak gondoskodni a szüleikről, de erre képtelenek, mivel a szülő egészségi állapota 24 órás gondoskodást igényel. Ilyen esetben sürgősen beadják az elhelyezés iránti kérelmet. Mindenki tudja, hogy nem lehet egyik napról a másikra bekerülni az intézménybe. Az ESZI
11 kb. 10 fő elhelyezéséről gondoskodott az elmúlt 1 hónap alatt. Nagy a fluktuáció az intézményben. A várakozók elenyésző része veszi igénybe az alapellátás szolgáltatásait. Ha az egészségügyi ellátórendszer teljes lenne, akkor a szociális területen sem jelentkeznének súlyos problémák. Az idősek otthonában lévők 70 %-ánál kifejezetten ápolási feladatok jelentkeznek. Vágvölgyi Gábor: Elképzelhető, hogy a jövőben a lakásügy helyett a szociális és egészségügy kérdését kell együtt kezelni. A társadalom egyre idősödik. A nappali ellátásról kell olyan módon informálni az embereket, hogy vegyék igénybe az ebédeltetést, az idősek klubja által nyújtott szolgáltatásokat. Vágvölgyi Gábor: Szavazásra bocsátotta az előterjesztésben szerepelő határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
157/2006.(V.03.) sz. Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága az Egyesített Szociális Intézmény 2005. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolót elfogadja. A Szociális és Lakásügyi Bizottság a határozatot a többször módosított 14/2003.(IV.24.) önkormányzati rendelet 42.§ (1) bekezdése, az SZMSZ 5. sz. mellékletében a Szociális és Lakásügyi Bizottság részére biztosított döntési hatáskörök A/4. pontja alapján hozta meg. Felelős: Határidő:
Mészáros Ágnes igazgató azonnal
(Bánfiné Rózsa Mária a bizottság üléséről távozott. A bizottság létszáma: 6 fő) Napirend tárgya:
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2005. évi éves beszámolója
Fekete Jánosné: A tárgyi, személyi feltételek, hogyan alakulnak? Tiszó Irén: A feladatbővülés miatt 5 fő került a központhoz. Helyproblémájuk van, nagyon zsúfoltan vannak, nagyon sok a kliens és nincs hely. Az elhelyezést meg kell oldani. Ebben az évben 3 ezerrel több volt a találkozásszámuk, mint az előző évben. Fekete Jánosné: Valamilyen családias környezetbe kellene az elhelyezést biztosítani az adminisztratív jellegű intézmény helyett. Vágvölgyi Gábor: Az lenne a legjobb, ha mindegyik ügyintézőnek külön irodája lenne, így nem kellene külön interjú szoba, mert az ügyféllel az irodában addig beszélgethetne, ameddig szükség van rá. Át kell tekinteni, hogy melyik az egyszerűbb megoldás. Megköszönte az előterjesztést, és az abban foglaltakat szavazásra bocsátotta.
12 -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
158/2006.(V.03.) sz. Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2005. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolót elfogadja. A Szociális és Lakásügyi Bizottság a határozatot a többször módosított 14/2003.(IV.24.) önkormányzati rendelet 42.§ (1) bekezdése, az SZMSZ 5. sz. mellékletében a Szociális és Lakásügyi Bizottság részére biztosított döntési hatáskörök A/4. pontja alapján hozta meg. Felelős: Határidő:
Dr. Csereiné Árgyelán Anna igazgató azonnal
Napirend tárgya:
Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ elhelyezése
Dancs László: Készült egy 28 és egy 20 millió forintos tervezői költségvetésű tanulmányterv. Az olcsóbb egy szűkített változatot, míg a 28 millió forintos tanulmányterv szakmailag komfortosabb változatot jelent. A 28 millió forintos tanulmányterv elfogadása esetén 8 millió forintot a közgyűlésnek kellene biztosítani, mivel a kistérségi munkaszervezetnek 20 millió forint áll rendelkezésére a tanulmánytervhez. A szűkebb változat esetében hosszabb idő alatt tudják kialakítani az ideálishoz közeli feltételeket. Kérte a bizottság állásfoglalását ebben a kérdésben. Vágvölgyi Gábor: Az előterjesztéshez egy állásfoglalási javaslatot kellett volna csatolni. Uhrin Nándorné: Mérlegelni kell, hogy a közgyűlés, hogy fog reagálni a plusz 8 millió forintos kérésre. Vágvölgyi Gábor: Szakmai szempontból fontos a megfelelő elhelyezés. Herczeg Tamás: Két egyenértékű javaslat legyen, és a bizottság szavazzon arról, hogy melyik javaslatot támogatja, és mindkettő kerüljön közgyűlés elé. A szakbizottságnak a 28 millió forintos tanulmányterv elfogadását kellene támogatni. Vágvölgyi Gábor: Szavazásra bocsátotta az előterjesztésben szereplő állásfoglalási javaslatot azzal a kiegészítéssel, hogy a bizottság javasolja a közgyűlésnek, hogy a szakmai szempontból jobban megfelelő 28,3 millió forintos tanulmánytervet fogadja el. -
1./
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális és Lakásügyi Bizottsága egyetért a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ, Szabadság tér 9. sz.
13 alatti épület két alsó szintjén történő elhelyezésével. A bizottság javasolja a közgyűlésnek, hogy 2936/1 hrsz-ú épület földszintjét és első emeletét adja át használatra a kistérségi intézmény elhelyezése céljából. 2./
A bizottság szakmai szempontok alapján a magasabb szakmai komfortot megvalósító, 28,3 millió forintos költségvetésű felújításra elkészült tanulmányt javasolja a közgyűlésnek támogatásra.
Napirend tárgya:
Gyermekek Átmeneti Otthonának létesítése
Vágvölgyi Gábor: Szavazásra bocsátotta az előterjesztésben szereplő állásfoglalási javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi állásfoglalást hozta: ÁLLÁSFOGLALÁS
Békéscsaba Megyei Jogú város Szociális és Lakásügyi Bizottsága egyetért azzal, hogy a Békéscsaba, Bartók Béla u. 24. sz. alatti épület jelenleg használaton kívüli részében kistérségi ellátási körzetű gyermekek átmeneti otthonát létesítsenek. Javasolja a közgyűlésnek, hogy az épületrészt adja át a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ használatába. Vágvölgyi Gábor: A nyilvános ülést befejezettnek nyilvánította, a bizottság zárt ülésen folytatja munkáját, melyről külön jegyzőkönyv készül. K.m.f. Farkas Hajnalka bizottsági titkár
Vágvölgyi Gábor a bizottság elnöke
