Bech I. D., Voroncova T. V., Ponom arenko V. Sz., S ztrasko Sz. V. EGÉSZSÉGTAN

B ech I. D., Voroncova T. V., P o n om aren k o V. Sz., S z tra sk o Sz. V.

EGÉSZSÉGTAN T an k ön yv az á lta lá n o s o k ta tá si re n d sz erű m ag y a r ta n n y elv ű ta n in tézm én y ek 9. osztálya számára

f J „ , l |o r , o .iM f CRCyp,rf ffl njifQ r, Ajánlotta UkrajnaJDktatási és Tudományos M inisztériuma 9

Csernyi vei „Bukrek” 2017

УДК 51.204я721 0 -8 8 Перекладено за виданням: I. Д. Бех, Т. В. Воронцова, В. С. Пономаренко, С. В. Страшко. Основи здоров’я. Підруч. для 9кл. загальноосвіт. навч. закл. - K.: Алатон, 2017. - 224 с. : іл. Рекомендовано М ініст ерст вом освіти і науки У країни (Н аказ М іністерства освіти і науки У країни від 20.03.2017 р. № 417) В идано за рахунок держ авних коштів. П родаж заборонено

Е ксперт и, я к і здійсню вали експерт изу даного підручника під час проведення конкурсного відбору проект ів підручників д л я 9 к л а с у загальноосвіт ніх н а в ч а л ь н и х за к л а д ів і зроб или висновок про доцільніст ь на д а н н я п ід р уч н и ку гриф а „Рекомендовано М ініст ерст вом освіти і н а уки У країни”: У сп енськ а В. M., доцент каф едри дош кільної та ш кільної освіти Сумського обласного інституту післядипломної педагогічної освіти. Ж адан О. M., учитель основ здоров'я Ш елудьківського ліцею Зміївської районної ради Харківської області. Раш О. О., методист відділу методики ви к л ад ан н я хімії, біології, екології та основ здоров'я КВНЗ Київської обласної ради .А кадем ія неперервної освіти”.

0-88

Основи здоров’я: підручник для 9-го кл. загальноосв. навч. закл. з навч. угор. мовою/ І. Д. Бех, Т. В. Воронцова, В. С. Поно­ маренко, С. В. Страшко; пер. з укр. - Чернівці : Букрек, 2017. 224 с. : іл. ISBN 9978-966-399-873-2 Підручник „Основи здоров’я ” створено відповідно до навчальної програми з основ здоров’я для учнів 9-го класу загальноосвітніх навчальних закладів. Він реалізує компетентнісний підхід за тематич­ ним спрямуванням і за методами навчання (www.autta.org.ua). Зміст підручника спрямовано на розвиток життєвих навичок, спри­ ятливих для здоров’я, безпеки і гармонійного розвитку учнів. Матеріал § 2 „Життя як проект” розрахований на дві години. Підручник розроблено у співпраці з Ю НЕСКО. За надану інфор­ мацію несуть відповідальність автори. УДК 51.204я721

IS B N 9 7 8 -9 6 6 -2 6 6 3 -4 8 -8 (у кр .) TCOTVT (ЛНО опп оно О ( \ lo-tSIN У /о-У оо-оУ У -оto-Z (у го р у

© ТОВ Видавництво „Алатон”, Е ’Д 1'.малюнки, 2017 © ВоРонЦ°ва текст, малюнки, 2017 © Видавничий дім „Букрек”, переклад, 2017

A 9. osztályban befejezitek az egészségtan tanulm ányozását. A tanórákon m egszerzett tu d á st és készségeket egész életeteken á t tu d ­ játok majd hasznosítani, függetlenül attól, hogy mivel foglalkoztok, milyen szakm át választotok. N éhány a m indennapi élethez szükséges készség: az önértékelés, a cél kitűzése és elérése, a problémaelemzés és a döntéshozatal, a konfliktusm egoldás, a stressz kezelés, a vezetőképesség és a csapat­ m unka készsége. A következő évben m ár középiskolások lesztek, ezért m ár most ki kell választanotok a megfelelő irányvonalat. A tankönyv segít nektek tájékozódni a m unka világában, értékelni szakm ai hajlam otokat és képességeiteket, kidolgozni az önm egvalósítás stratégiáját. Ebben a tanévben nagy m unka v ár rátok, m ert fontos vizsgákhoz kell készülnötök. Az egészségtan órákon tökéletesíthetitek ta n u lási készségeiteket, fejleszthetitek felfogó képességeteket, m em óriátokat és figyelm eteket, m egtanuljátok, hogyan kell hatékonyan beosztani időtöket és felkészülni a vizsgákhoz. N apjainkban az egészség sokkal több, m in t a betegségek hiánya. Ma ez gondolkodás- és viselkedésmód, am i növeli az általános jólétet, biztosítja az önm egvalósítást és a sikereket az életben. Olyan korszak h a tá rá n élünk, am ikor a m a és a jövő nem zedékének nem csak az em berek jólétéről, de egész bolygónk jövőjéről is gondoskod­ nia kell. Az egészség olyan m érhetetlen kincs, m elyért az em berek személyes felelősséggel tarto zn ak . Reméljük, hogy az egészségtan ó rák ra és tr é ­ ningekre kellem esen fogtok később is visszagondolni, és a m egszerzett tudás sokszor segít majd nektek az életben. Köszönjük, hogy velünk ta rto tta to k ezekben az években. A szerzők

M iről szól a ta n k ö n y v

Ez a tankönyv a rra hivatott, hogy lépésről lépésre segítsen nektek az egészséges élethez szükséges készségek fejlesztésében. M inden p arag rafu s információt, gyakorlati feladatokat és következ­ tetéseket ta rtalm az. A feladatok többségét csoportban vagy önállóan a ta n á r vezetésével az órákon végzitek el. Egyes feladatokat viszont otthon kell elvégeznetek. A tankönyv négy részből áll. 1. rész - „Az ember egészsége” - m egism ertet benneteket az élet és az egészség egyediségével, meggyőz arról, hogy fontos az egészséges élet­ mód. Ajánlásokat tartalm az az élet tervezésével kapcsolatban, feltárja a jólét különböző aspektusainak kölcsönhatását. 2. rész - „Az egészség testi összetevői” - m egtanít a testi egészség gyors értékelésére, segít elemezni a mozgás aktivitását, a személyi higiéniát, az ésszerű táplálkozást és a pihenést, hogy ezek összhangban legyenek a biológiai ritm ussal és a betegségek megelőzésével. 3. rész - „Az egészség m entális és szellemi összetevői” - az önmegvaló­ sítás szükségszerűségére összpontosít, segít értékelni a mentális poten­ ciált, m egtanít a pozitív önértékelés fenntartására. Megpróbáljátok meghatározni leendő hivatásotokat, fejleszteni érzelmeitek szabályo­ zását, megtanuljátok, hogyan kell hatékonyan tanulni és felkészülni a vizsgákhoz, megismerkedtek a jellemformálás módszereivel. 4. rész - „Az egészség szociális összetevői” - két fejezetből áll. 1. fejezet - „A szociális jólét” - feltárja a család értékének a tém áját, m egism ertet a reproduktív egészség megőrzésével, a korai szexuális élet kockázatos következményeivel, m egtanít helyesen viselkedni AIDS/HÍV járv án y esetén. M egtanuljátok, hogyan kell hatékonyan kom m unikálni és egészséges kapcsola­ tokat kialak ítan i. 2. fejezet - „A korszerű biztonság problém áinak összetevői” - a biztonsági problém ák általános összetevőinek vizsgálatával fog­ lalkozik. M egism eritek azokat a globális fenyegetéseket, melyek­ kel a XXI. század em berének szembe kell néznie, m egism eritek a biztonság te rü leté n alk alm azo tt nem zetközi és nem zeti jogsza­ bályokat, meggyőződtök arról, hogy le kell m ondani a fogyasztói beidegződésekről és á t kell té rn i a fen n tarth ató fejlődésre.

g m 9 /

ffir

E gy ezm én y es jele k

A tankönyv m inden tém ája egy indító feladatsorral kezdő­ dik, m elynek m egoldása során m egtudjátok, m ilyen tém á­ val foglalkoztok majd az órán, felidézitek, m it tudtok m ár róla és milyen elvárásaitok v an n ak ezzel kapcsolatban. így jelöltük az önállóan megoldandó kérdéseket és felada­ tokat. A bonyolultabb feladatokat csillaggal * jelöltük.

E nnek a rovatnak a feladatait csoportokban kell megvi­ tatn i. Ez lehet ötletbörze is, melyen m indenki saját ötle­ teit javasolja, kiscsoportos vita, élethelyzetek elemzése, szópárbaj. Figyelmesen olvassátok e rovat információit. így v an n ak jelölve a különösen veszélyes helyzetek, v alam in t azok a készségek, am elyeket alaposan ki kell dogoznotok. így jelöltük azokat a szerepjátékokat és d ram atizálást, melyek segítenek kidolgozni a különböző élethelyzetekben alkalm azandó viselkedési modelleket. Ebben a rovatban projekt önálló teljesítését ajánljuk, eset­ leg b aráto k k al vagy felnőttekkel együtt. Ez a szimbólum jelzi azokat a feladatokat, melyeket o tt­ hon kell elvégeznetek, hogy felkészülhessetek a következő órához. A feladatban megjelölt videó vagy pótinformáció m egtalál­ ható az interneten. így jelöltük azokat a feladatokat, m elyeket a tan terv n ek megfelelően kötelező elvégezni. Az ilyen betűtípussal jelölt szavak jelentését a 220. oldalon ta lálh a tó szótárban találod meg.

H a szn o s ta n á cso k a h aték o n y ta n u lá sh o z A 9. osztályos tankönyvek jelentős m ennyiségű információt ta rta lm a z n a k m inden tantárgyból. E zért a házi feladatok elvég­ zése, a dolgozathoz vagy vizsgákhoz való felkészülés nem kevés időt és energiát igényel. T ekintettel a rra , hogy csak 10%-át fogjuk fel an n ak , am it olvasunk, 20% -át an n ak , am it hallunk, 30%-át, am it látu n k , viszont m ár 50%-át an n ak , am it lá tu n k és h allu n k is, 70%-át an n ak , am it m ondunk, és a k á r 90% -át an nak, am it m ondunk és teszünk, kidolgozták a hatékony ta n u lás módszereit. N éhányat ezek közül m ár ism ertek, és bizonyára m ár tap asz­ ta ltáto k alkalm azásu k előnyeit is. H a viszont nem, akkor olvas­ sátok el a következő oldalakon lévő inform ációt és kezdjétek el alkalm azni ezeket a módszereket a tanév kezdetétől. Ez lehető­ séget biztosít szám otokra, hogy időt ta k a rítsa to k meg, m agasabb érdem jegyet kapjatok a tanév folyamán és sikeresen tegyétek le vizsgáitokat.

A hatékony olvasás módszere

Kérdezd meg

Nézd át

Ez a világ szerte ism ert m ódszer elnevezését a következő szavak kezdőbetűiről k ap ta: Nézd át! K érdezd meg! Olvasd el! Mondd el! Ism ételd meg! M indegyik kifejezés a szöveggel való m u n k a egy-egy fázisát jelöli. Tehát • • • •

először ne olvasd el, hanem csak N ézd át: a cím sort és alcímeket; az első és az utolsó bekezdést; az illusztrációkat és a képszövegeket; az összefoglalást.

Amikor átnézed, Kérdezd m eg: • olvasd el a tém ában szereplő összes kérdést; • kérdezd meg m agadtól, m it tudsz erről a tém áról: emlék­ szel a ta n á r m agyarázatára, hallottad valahol, olvastál róla, lá tta d a televízióban; • alakítsd á t a cím sorokat kérdésekké.

Olvasd el Mondd el

M ondd el, am it elolvastál:

Ismételd meg

Majd figyelmesen Olvasd el az anyagot. Olvasáskor: • keress válaszokat a kérdésekre; • figyelj oda, h a m ás betűtípussal van szedve a szö­ vegrész; • lassítsd az olvasás tem póját, h a összetettebb szö­ vegrészhez érsz, derítsd ki, m it nem értesz.

Ismételd meg az egész anyagot:

Tedd fel a kérdéseket és fenn­ hangon felelj rájuk: H árm as hatás: Olvasd el! Mondd el! Hallgasd

írd k árty ák ra a legfontosabba­ kat. A legnagyobb hatás: Olvasd el! Mondd el! Hallgasd meg! írd le!

Nézd á t vélet­ lenszerűen a k á rty á k a t, am íg meg nem jegyzed azokat.

A ta n ó ra kezdete előtt még egyszer nézd á t a tém át és a k árty á k at.

A gondolattérkép módszere Azok, a k ik ta n u ln a k , ren d szerin t jeg y zetek et készítenek, amelyek m eghatározásokat, idézeteket, évszám okat, jegyzéke­ ket stb. ta rta lm a z n a k . E lkészítésükkor többnyire a m em orizá­ lás elvét alkalm azzák, amely az agy bal féltekéjének m űködésé­ vel van kapcsolatban. A bal félteke a beszédért, logikáért, listák összeállításáért, szám olásért felelős, és figyelmen kívül hagyja az em lékezet asszociációs képességét. Tony B’yuzen pszichológus a klasszikus jegyzetek helyett úgynevezett gondolattérkép, vagyis em lékezés-térkép készíté­ sét javasolja. Ez segít elképzelni a teljes tananyagot: a kulcsfo­ galm akat (1. ábra) és a köztük levő összefüggéseket, kiegyensú­ lyozott m űködésre készteti m indkét agyféltekét. A gondolattérkép elkészítéséhez szükségetek lesz: papírlap­ ra, grafitceru zára és rad írra , színes ceruzára, szövegkiemelőre vagy filctollra.

Hogyan kell csinálni: 1. F ektesd le v ízszin tesen a p a p írt (album form átum ). K özepére írd fel a té m á t és rajzold bozzá a szim bólu­ m át. 2. H úzz v o n alak at a központból és írd föléjük a tém ához kapcsolódó k u lcsszav ak at. Figyelj a rra , hogy a vonal és a kulcsszó hossza m egegyezzen. 3. M inden vonal e lá g azh at a k o n k ré t fogalom m a g y a rá z a ­ tához szükséges m érték b en . 4. A vonalak legyenek egyenesek, a fő vonalak v a s ta g a b ­ bak. 5. A felirato k legyenek töm örek (ne haszn álj k ét, három szónál többet). 6. H asználj n y o m tato tt b etű k et, az ilyen szöveget könynyebb olvasni és m em orizálni. 7. Igyekezz a felirato k a t v ízszin tesen vagy legfeljebb 452os szögben elhelyezni. 8. H asználjato k m inél több színt, ez segíti a m em orizá­ lá st, serk en ti az agym űködést. 9. A fogalm ak közötti logikai összefüggéseket jelöljétek különböző színű és a la k ú n y ilak k al. 10. Az ism étlődő vagy a figyelm et igénylő fog alm ak at a lá ­ h ú zh atjáto k vagy jelö lh etitek különböző m é rta n i a la k ­ zato k k al (téglalap, ovális alakzat).

1. FEJEZET AZ E M B E R E G É SZ SÉ G E

1. AZ EM BER ÉLETÉNEK É S EG ÉSZSÉG ÉNEK JEL E N SÉ G E

X

/?

mk

Ebben a témában: • m egism erkedtek az élet és az egészség fenomenális sajátos­ ságaival; • m egtanuljátok felism erni az egészségi állapotot; • felelevenítitek, hogyan h a t az életmód az em ber egészségé­ re; • elindíthatjátok az egészség m egőrzésének program ját.

Az é le t je le n sé g e M inden élő a z é rt születik, hogy éljen, de csak az em ber képes elgon­ dolkodni azon, hogy mi is az élet. S zám talan m eg h atáro zása létezik: tudom ányos, egyházi, filozófiai. C sak n éh án y at hozunk fel. A biológiában az életet úgy h atáro zzák meg, m in t az anyag létezé­ sének aktív form áját, m elynek jellem ző sajátossága az anyagcsere, a m egújulás és a reprodukció. A fizika szemszögéből az élet a szintézis folya­ m a ta in a k érvényesülése a lebontási folyam atok felett, kém iai megfogal­ m azása szerin t többdim enziós k a ta li­ tik u s ciklikus (ismétlődő) reakció. Az egyház szerin t az élet az örök­ ké létező Isten ajándéka. A filozófusok egy része szerin t az élet az anyag lé te­ zésének és m ozgásának egy formája. Ezek a m eghatározások az életnek csak bizonyos jellemzőit emelik ki, nem adnak átfogó képet erről a jelenségről. Az em b erek , a m ik o r v a la m i bonyolultat ak arn ak megmagyarázni, g y a k ra n h a s z n á ln a k m e ta fo rá k a t. S h ak esp eare szerint: „Színház az egész világ, és színész benne m in ­ den férfi és nő”. Egy k o rtársu n k ta lá ­ ló megjegyzése szerint az élet egy szuperm arkethez hasonló: vidd, am it akarsz, de a p én ztár még előtted van.

1. Olvasd el Teréz anyától Az élet h im n u szát (2. ábra). 2. Szerintetek melyik a három legmélyebb gondolat? 3. H asonlítsd össze a te és a b arátaid választását. 4. Egészítsd ki saját gondolataiddal Az élet him nuszát.

eréz anya: Az élet h im n u sza - 3 : 3 : : : : :

3 : : : : : : :

2 : : 3 : : 2 : : : :

A z élet egyetlen - ezért vedd kom olyan! A z élet szép - csodáld meg! A z élet boldogság - való sítsd meg! A z élet álom - ted d valósággá! A z élet kih ív á s - fo g a d d el! A z élet kötelesség - teljesítsd! A z élet já té k - já ts z d el! A z élet vagyon - h a szn á ld fel! A z élet szeretet - élvezd! A z élet titok - fe jtsd meg! A z élet ígéret - teljesítsd! A z élet szom orúság - g yő zd le! A z élet d a l - énekeld el! A z élet harc - kezd d el! A z élet az ism eretlen m élysége - ne félj. L ép j bele! A z élet siker - válla ld ! A z élet olyan csodálatos - ne h a g yd ki! A z élet - a te életed. Ő rizd azt!

Az életm u ta tó k Az ember élete a következő m utatókkal jellemezhető: élettartam , életszín­ vonal és életminőség. A z ember élettartamát három szempontból határozzák meg: az ember élet­ ta rtam á t m int biológiai fajét, az egyén élettartam át és a várható élettartam ot egy adott társadalom ban. Biológiai értelemben az ember legfeljebb 100 éves koráig élhet. Azokat, akik túllépik ezt a kort, matuzsálemeknek nevezik. Az életszínvonal elsősorban gazdasági kategória; azt jellemzi, hogy az adott környezetben mennyire érhetők el az anyagi és lelki szükségletek kielé­ gítésének lehetőségei. Az életminőség olyan kategória, mely az élettel való megelégedettség szint­ jét jellemzi. Ez nem csak az anyagi jóléttel van kapcsolatban, hanem olyan fogalmakkal is, m int a boldogság, egészség, siker, befolyásosság. Ez szubjektív kategória. Például lényegesen eltér az életminőség értékelése, h a azt egy opti­ m ista vagy egy pesszim ista teszi. 1. A fejlett országokban élők életkora lényegesen m agasabb, m int a szegény országokban élő embereké. Hogy gondoljátok, m iért? 2. Milyen m utatók alapján lehet m eghatározni egy ország életszínvonalát (megfizethető lakás, élelm iszerek stb.)? 3. Hogyan értékeled az életm inőséged egy 10 pontos skálán?

Az e g é sz s é g je le n s é g e A z egészség az élet előfeltétele és elv álaszthatatlan jellemzője. Az em ber egészsége sokkal több, m in t a betegségek hiánya. Ez a jó közérzet, erőnlét, gyors gyógyulás, a cél kijelölésének és elérésének fontos erőforrása. A tudományos irodalom 300-nál is több m ag yarázatát adja az „egész­ ség” m eghatározásának. A legáltalánosabb, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fogalm azott meg, a következő: „Az egészség nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya, hanem a teljes testi, szelle­ mi és szociális jólét állapota”. Az egészség nem valami statikus dolog. Ez a dinam ikai egyensúly állapota, melyet folyamatosan fenntart a szervezet azzal, hogy reagál a külső és belső környezet változásaira. Megbetegedhetünk például, h a megfázunk, vagy ha a szervezetbe valamilyen fertőzés kerül. A szervezet term észetes képességének köszönhetően az egyensúly helyreáll és újra egészségesek leszünk. A betegség nem kezdődik el és nem ér véget egy pillanat alatt. Látszólag este egészségesen feküdtél le, és reggel, am ikor felébredtél, fájt a torkod és a fejed, lázad is volt. De nem éjjel betegedtél meg. A fertőzés a szervezeted­ be néhány órával vagy nappal előbb k erü lh etett be. „A betegség - drám a két felvonásban: az első felvonás a szöveteinkben komor csendben, eloltott gyertyák m ellett játszódik le. Amikor viszont m egjelenik a fájdalom és az ehhez hasonló jelenségek, ez m ár a m ásodik felvonás” - ír ta René Leriche (e: rené leris) francia sebész.

Feladat: „E gészség i á lla p o tu n k sz in tjén ek ö n é r té k e lé se ” „A teljes egészség” és a betegség elméleti fogalmak, közöttük átm eneti szintek is léteznek (3. ábra). Olvassátok el jellemzőiket és vizsgáljátok meg, a vonal mely pontján van ebben a pillanatban az egészségetek. Hogyan értékelnéd az egészségi állapotodat az eltelt hónap, év során? Teljesen egészséges - a szervezet azon állapota, m elynek során m inden szerv és rendszer ideálisan működik (elméleti fogalom). Gyakorlatilag egészséges - a szervezet a fiziológiai norm ák h a tá ra in belül működik. Képes elviselni a m egterhelést, a belső tartalék o k n ak köszönhetően gyorsan alkalm azkodik a környezet változásaihoz. A z adaptáció sérülése - an n ak következtében, hogy a szervezetet hoszszan érik kedvezőtlen tényezők, sérül az önszabályozó rendszere, felhal­ mozódnak a toxikus anyagok, csökken a védekező rendszer aktivitása. Betegség előtti állapot - m egjelennek az adaptálódás hiányának tü n e ­ tei, im m unhiány alakul ki és felborul az anyagcsere. Ebben a szakasz­ ban csökken a fájdalomküszöb, növekszik a fáradékonyság és a beteg­ ség k ialakulásának esélye. Betegség - patológiai folyamat, melynek határozott jelei (tünetei) van­ nak.

Betegség

i A kut vagy krónikus m egbetegedések Azok az emberek, akik a vonal ezen oldalán helyezkednek el, nem törődnek az egészségükkel.

Betegség előtti állapot

i

K rónikus fárad é­ konyság, „bujkáló” fájdalom, alvásza­ var, étv ág y talan ság

Az adaptáció sérülése

G yakorlatilag Teljesen egészséges egészséges

I Tónuscsökkenés, frontérzékenység, h an g u latv áltás

Azok az emberek, akik a vonal­ nak ezen a pontján helyezked­ nek el, nem elég erőt fektetnek abba, hogy növeljék egészségük tartalékaikat. 3. ábra. Az egészség vonala

Jókedv, energikusság, fájdalom hiánya

Azok az em berek, ak ik a • vonalnak ezen az oldalán helyezkednek el, felelős­ sé g tu d atta l rendelkeznek egészségük irán t.

A lakítsatok három csoportot és tém ák szerint szervezzetek ötletbörzét. M utassátok be azokat az osztályban. 1. csoport: Hogyan vigyáznak az em berek az egészségükre? M iért teszik ezt? 2. csoport: Hogyan károsítják az em berek egészségüket? M iért teszik ezt? 3. csoport: Milyen rövid- és hosszú távú következményei lehet­ nek annak, hogy az emberek nem vigyáznak az egészségükre?

Az életm ó d és az e g é sz s é g Az életmód - az em ber szám ára tipikus élettevékenységek összessége. Jellem ezhető az egyén szokásaival, viselkedésével a m unkahelyen, a m in­ dennapi életben, a nyaralás alatt. Bizonyos cselekedeteink és szokásaink kapcsolódhatnak a betegségek k ialakulásának kockázatához. így például a dohányzás tüdőrákot okozhat, a kockázatos szexuális kapcsolatok pedig HIV-fertőzés vagy nem i úton te r­ jedő betegségek kialakulásához vezethetnek. Más szokások éppen ellenkezőleg, növelik a szervezet védekezőképes­ ségét, javítják közérzetünket, egészségünket. Ezek a következők: napi 8-10 órai alvás, rendszeres reggeli étkezés, változatos ételek és megfelelő m ennyiségű víz fogyasztása, tornagyakorlatok, m indennapi tartózkodás a friss levegőn, személyes higiénia, a ru h á z a t és az otthon tisz tán ta rtá s a , sérülések elkerülése, a káros szokások elhagyása.

Az e g é sz sé g e s életm ó d m o tiv á ció ja Tudom ányosan bebizonyították, hogy azok az emberek, akik egészsé­ ges életmódot folytatnak, sokkal tovább élnek, teljesebben valósítják meg önm agukat és elégedettebbek az életükkel. „Az egészség an n y ira felülírja az életnek m inden m ás jótétem ényét, hogy valójában az egészséges koldus bol­ dogabb a beteg király n ál” - m ondta A rth u r Schopenhauer ném et filozófus. M iért is olyan nehéz meggyőzni az em bereket, hogy törődjenek az egész­ ségükkel? Az orvosok, a pszichológusok és a ta n áro k megbizonyosodtak arról, hogy m aga a tu d ás kevés ehhez. Tudni az egészséges életmódról egy dolog, de úgy is élni - az m ár teljesen más. A pszichológia törvényeinek megfelelően az em berek hajlam osak m egism ételni az örömet okozó te ttek e t és elkerülni azt, am i kellemetlen. Sajnos, az egészséges és egészségtelen viselkedés következményei m egtévesztők, hiszen az egészséges életmód ju ta lm á t hosszú idő u tá n tapasztaljuk, a helytelen viselkedésé viszont pil­ lanatokon belül érezhető. Az, am i káros az egészségre, finom (m int a sü te­ mény vagy a chips), érdekes (m int a számítógépes játékok). Viszont a zsíros vagy cukros ételek tú lzo tt fogyasztása elhízáshoz, a gyakori „lövöldözős” és „barangolós” játékok számítógépes függőséghez vezethetnek. A rendszeres sporthoz ellenkezőleg, önfegyelemre van szükség, az egészséges táplálko­ záshoz esetleg korlátozni kell m agunkat. E zért az egészségünkre hasznos v álasztás m agas szintű hozzáértést és érdekeltséget kíván. A v álasztásu n k at befolyásoló tényezők a következők: • személyes felelősség az életü n k ért - az a hit, hogy életed hajóján kapitány vagy és nem utas; •

az önbecsülés m agas szintje - az a meggyőződés, hogy m éltók vagyunk m inden jóra, am it csak k ap h atu n k az élettől;

• •

az a hit, hogy az egészséges viselkedés pozitív eredm ényeket hoz; azoknak a viselkedési norm áknak az ism erete, am elyek hozzájárul­ n ak jólétünkhöz; az egészségre kedvező h a tá sú egyéni és élettani készségek.

•

H ogyan v á lto z ta ssu k m eg életm ó d u n k a t Az egészséges életmódhoz szükséges készségek közül a legfontosabbak a célkitűzés és elérésének készsége. Az 5 -8 . osztályban m ár végeztetek önmegvalósító projekteket. Felelevenítve néhány fontos mom entum ot, töké­ letesítsétek készségeiteket.

Hogyan válasszunk célt Olyan célt válasszunk, amely teljesíthető és m egéri az erőfeszítést. H a nagyon el a k a ru n k érni valam it, de sok idő kell hozzá, akkor osszuk fel rövid szakaszokra. Például, h a 10 kg testsúlycsökkentés a végcélunk, elő­ ször próbáljunk lefogyni 1 kg-ot (ezt nem nehéz elérni). Majd adjunk le még 2 kg-ot és így tovább.

Úton a cél felé Ne feledjük, hogy csak azok a viselkedés típusok rögzülnek, melyek elé­ gedettséget okoznak. Mivel az egészséges életmód igazi haszna csak idővel jön el, ne felejtsük el m egjutalm azni m agunkat a legcsekélyebb sikerért sem. Tegyük azt, am i m ár m a örömet szerez, például, nézzünk meg egy érdekes filmet, vegyünk egy CD-t, öltsünk m ag u n k ra egy új pólót vagy tegyünk valam i m ást, am i örömet és megelégedettséget okoz. K oncentráljunk a sikereinkre. Jegyezzük meg a pillanatot és gondoljunk rá, ha valam i nem sikerül. Nem könnyű feladat elérni a fontos célokat. H a úgy érezzük, hogy nem tu d u n k tovább lépni vagy a k á r vissza is lépünk, ne essünk kétségbe. Javítsuk terveinket vagy próbáljuk meg újra.

F eladat: „C élok k ije lö lé se é s te r v e k k id o lg o zá sa az é le t k ü lö n b ö ző szférá ib a n ” Theodore Roosevelt am erikai elnök mondta: „Tegyétek, am it tu d ­ tok, azzal, am itek van, ott, ahol vagytok”. Fontoljátok meg ezt a bölcs m ondást és az önmegvalósításhoz kezdjetek el egy új tervet. 1. Tűzzetek ki célokat, melyek segítenek egészségetek jav í­ tásában, majd írjátok le egy k árty ára. 2. V álasszatok olyan célt, am elyet rövid időn belül teljesí­ teni tu d to k (néhány naptól kezdve két hétig terjedően). 3. írjato k tervet a cél eléréséhez. A terv tartalm azzon néhány egyszerű lépést. 4. Elem ezzétek m inden alkalom m al, hogy tudjátok-e ta r ­ ta n i m agatokat a tervhez, ju talm azzátok m agatokat m inden elért sikerért. 5. H a valam i nem sikerül, kérjetek segítséget, próbálkozza­ tok újra, vagy korrigáljátok a tervet.

M inden élő azért születik meg, hogy éljen, de csak az em ber képes elgondolkodni azon, hogy mi az élet. Az egészség elengedhetetlen és szerves része a teljes érték ű életnek. Az egészséges életm ódot folytató em berek tovább élnek, teljesebb m értékben valósítják meg önm agukat és jobban élvezik az életet. Az egészséges életmód ju talm a hosszú idő u tá n jelentkezik, ezért, h a ezt választjuk, legyünk nagyon m eggondoltak és érdekeltek ebben.

2. A MEGTERVEZETT ÉLET

Ebben a témában: • m egtanuljátok az em beri élet egyediségének jellemzőit; • meggyőződtök arról, m ennyire fontos m egtervezni az életet; • elgondolkodtok rendeltetéseteken; • megfogalmazzátok osztálytársaitokkal osztályotok küldeté­ sét.

Az em b eri é le t e g y e d isé g e

%

1. Rendezzetek ötletbörzét és nevezzétek meg az életnek lega­ lább 10 jellemzőjét.

2. Elemezzétek, melyek jellem zőek ezek közül bárm ely életfor­ m ára, és melyek csak az em beri életre. Fiziológiai szempontból nincs alapvető különbség az emberi élet és az állatok élete között. Viszont az ember, eltérően még a legértelmesebb állattól is, rendelkezik a tu d at olyan elemeivel, m int a beszéd, az öntudat, a képzelet, a lelkiism eret, a szabad ak a ra t és a céltudatosság. Az emberek között az információcsere a nyelv segítségével történik, azaz absztrakt szimbólumok és jelek rendszerével. Az érintkezésen kívül az emberek, az állatoktól eltérően, a nyelvet ta n u lásra és új ism eretek rögzíté­ sére használják. Az em ber tu d a tá n a k része az öntudato­ C sak az em ber tudja sodás képessége. Például ebben a p illan at­ m eghaladni önm agát b an is m egfigyelhetitek m agatokat oldalról és „m eglátjátok”, hogyan olvassátok e sorom int élőlényt és meg­ kát, elgondolkodtok azon, m iért csináljátok ism erésének tárgyává ezt. Egyetlen állat sem képes erre. tenni m indent, még Még egy eltérés az emberek és az álla­ önm agát is. tok között: az em bernek van képzelete. M ax Scheler Képzeletének köszönhetően az ember a jövőbe u tazhat és „megláthatja” m agát évekkel előre. Az em beri tu d a t elv álaszth atatlan része a lelkiismeret, az erkölcsi kötelességek meg­ fogalm azásának és a belső ellenőrzésnek a képessége. Arisztotelész görög filozófus (i. e. 384-322) úgy gondolta, hogy az em beri élet valóságos célja a boldogság, a gyönyör, am it tevékenységnek nevez. Tevékenysége során az em bert szabad a k a ra ta vezérli. A fecske fészket ra k h a t, a vakond földalatti já ra to k a t tú rh a t, a hód g átat építhet. M indegyikük csak azt teheti, am it ösztönei d ik táln ak . Az em ber viszont

O

bárm it m egtehet: építhet fészket, g átak at, földalatti já ra to k a t fú rh at, egy­ szerűen csak a k a rn ia kell. Az állatoktól eltérően az em ber céltudatosan cselekszik. Először fejben modellezi agytevékenységének eredm ényét, majd életre kelti elképzelését. Az em ber célokat tűz ki m aga elé és m egváltoztathatja azokat újabb elkép­ zelései szerint.

E lső sza k a sz, m á so d ik sza k a sz M inden, am it tu d ato san végzünk, két szakaszban teszünk. Első a tervezés (első lépés), majd a m egvalósítás (második lépés) következik. A m ásodik lépés minősége az elsőétől függ. Például, am ikor az em berek építkeznek, először elképzelik az egészet, átgondolják a legkisebb részlete­ ket is, és csak ezután rendelik meg az építészeti tervet és az építési te rv ­ rajzokat. E zt még azelőtt teszik, m ielőtt az építkezésen lerak n ák az alapo­ kat. H a valaki úgy gondolja, hogy elhanyagolhatja az első lépést, akkor a kényszerű átépítések m iatt az építkezés sokkal drágább lesz, az eredm ény pedig a v á rtn á l rosszabb. É letünkben m indennek van első lépése (szakasza). Még a legapróbb (például kanál, tű) dolgokat is először m egtervezik. M iért van az, hogy az emberek sokszor nem tervezik meg gondosan legfőbb alk otásukat, az életü­ ket, m iért engedik meg, hogy m ások és a körülm ények döntsék el sorsukat?

M iért fo n to s m eg terv e zn i az é letü n k e t A külvilágból érkező információkat látó-, halló-, tapintó-, ízlelő- és szagló szervünk segítségével érzékeljük. A g y u n k at érzékszerveink m ásodper­ cenként kétm illiárd egységnyi információval „bombázzák”. De tu d a tu n k egyszerre csak öt—tíz egységnyi információ feldolgozására képes. Hogy elke­ rüljük a túlterhelést, tu d a tala ttin k m egszűri ezt az áradatot. A ntennához hasonlóan azt fogja fel: • am i szükséges a túléléshez; • am i új és szokatlan; • a mély érzelm i ta rta lm ú inform ációt - azt, am it szám u n k ra fontos­ n ak ta rtu n k . Életünket tervezve elképzeljük a kívánt eredményt, érzelmileg jelentős- ■ nek látjuk azt és ráhangoljuk saját tudatalattinkat. Ettől kezdve őrködik és »levadász” minden fontos információt. Ennek köszönhető, hogy nem hagyjuk ki életünk során álm aink megvalósítását elősegítő lehetőségeket. Ez olyan tény, melyet szociológiai vizsgálatokkal tám asztottak alá. A Yale Egyetem (USA) végzőseinek egy csoportját kérdezték meg jövőbeni terveikről. A megkérde­ zetteknek csak a 3 %-a rendelkezett ilyen tervekkel feljegyzett célkitűzések, kívánt eredmények és a megvalósítás szakaszait is tartalm azó formában. 20 év elteltével a jövedelme ennek a 3% végzősnek meghaladta a többi 97 % összjöve­ delmét. Boldogok és nagyon elégedettek voltak az életükkel.

É leted p rogram ja Ki tudjátok dolgozni az egészséges és sikeres élet program ját egy hét pontból álló te rv alapján. 1. Képzeljétek el a kívánt eredm ényt. 2. Higgyetek m agatokban. 3. Irán y ítsan ak benneteket az egyetemes élet alapelvei. 4. Em lékezzetek szükségleteitekre. 5. Szabaduljatok meg a ballaszttól (fölöslegtől). 6. T artsátok fenn az egyensúlyt az élet m inden szférájában. 7. Fogalm azzátok meg küldetéseteket.

1. Képzeljétek el a kívánt eredményt Végezd el otthon vagy m ás kényelmes helyen a „Vizualizáció” gyakorlatát. Ehhez: • K eress olyan helyet, ahol senki sem zavar. Kényelmesen helyezkedj el. • G ondolatban utazz a jövőbe legalább 35 évet, és képzeld el m agad az 50. születésnapodon. Az ünnepi asztaln ál össze­ gyűltek a szüleid, férjed (feleséged), gyerekeid, b arátaid és kollégáid. M indenki köszönt, elmondja, hogy milyen helyet foglalsz el az életében, m it te ttél érte, és m it ta n u lt tőled. • Milyen szavakat szeretnél hallan i tőlük? írd le ezeket a sza­ v ak at a naplódba vagy egy speciális jegyzetfüzetbe. • Majd képzeld el, hogy egy időben látod a fiatal és a jövőbeni önm agadat. Kérdezd meg a jövőbeni önmagadtól, hogyan sikerü lt elérned azt, am id van? Milyen tan ácso k at tudsz adni a jelenkori önm agadnak? írd le ezeket a tanácsokat. „A vizualizációt akkor kezdtem el alkalm azni, am ikor kilencedik osz­ tályos voltam, m a néhány kívánságom kezd m egvalósulni” - m ondta egy tavaly érettségizett.

2. Higgy önm agadban Az önm agunkban való h it segít könnyebben elérni vágyainkat. Segít meggyőzni bennünket arról, hogy képesek vagyunk elérni azt, am ire vágyunk, vagy am it m egérdem lünk. Vagyis v ág y ain k n ak nincsenek korlátai, b árm it elérhetünk és bárkivé válh atu n k . Kivéve azokat a korlátokat, melyeket saját m agu n k belső énje állított. A sikeres em berek titk a - a pozitív gondolkodás és az önerőbe v etett hit. Ahogy H enry Ford, a Ford Motor Company alapítója megjegyezte: „Az tud, aki úgy gondolja, hogy tud. És nem tu d az, aki úgy gondolja, hogy nem tud. Ez a könyörtelen törvény”.

3. Irányítsanak az élet egyetemes alapelvei Az alapelv az a következetesség, am elyet az em berek m agukra, mások­ ra a környező világra és a benne való viselkedésre nézve b e ta rta n a k . Az életelvek egészségessé vagy beteggé, gazdaggá vagy szegénnyé tesznek bennünket, ihletet kölcsönöznek a cél m egvalósításához vagy segítenek a kudarc megélésében. A 7. osztályban m ár m egism erkedtetek a törvényként működő általános életelvekkel. Aki elfogadja azokat, a rra siker vár, aki nem, az elbukik. Egy ism ert rendező találó megjegyzése szerint az ilyen elveket nem lehet „szét­ zúzni”,, csak zúzni csaK „összezúzódni rajtuk.

i

á

A lkossatok öt csoportot, osszátok el egymás között az alább em lített életelveket és készítsetek rövid prezentációt róluk a következő terv alapján: S zerintetek mi az értelm e ennek az elvnek. • Hozzatok fel olyan példákat, amikor az emberek betartják és amikor megszegik ezeket. Milyen következményei lehetnek ennek? • Milyen életelveket ism ertek még (például a szentírás p a ra n ­ csolatai (tízparancsolat)? A jó korm ányzás alapelve. É leted hajóján korm ányos vagy, nem u tas. V annak, a k ik a z t gondolják, hogy tőlük nem függ sem m i, és nincs m ás v álasz tásu k , m in t úszni az á rra l. H a viszont kezünkbe vesszük életü n k irá n y ítá s á t, ak k o r sik erek et és m agas életszínvonalat é rh etü n k el. A z optim izm us alapelve. Ő rizzétek meg optim izm usotokat, a kudarcokhoz viszonyuljatok filozofikusan, rem énykedve v á rjá ­ tok a jövőt. Az op tim isták m indig boldogabbak és g y ak rab b an érik el céljaikat, mivel elv árásaik realizálódnak. A z önzetlenség alapelve. Ne csak m ag ato k ra gondoljatok, h anem m ásokra is. Az egocentrikus em berek sokszor semm itm ondó problém ákra helyezik a h an g sú ly t. Ez g y ak ran ta n á c s ta la n n á teszi őket még azokkal a nehézségekkel szemben is, am elyekre m ások eg y általán nem fo rd ítan ak figyelmet. A z arany középút alapelve. Fontos m indenben az egyensúly fe n n ta rtá s a és gondoskodni életü n k m inden aspektusáról. A szinergia alapelve (közös energia). M egtanulván összponto­ síta n i az erőfeszítéseket, k ih a szn á ln i a jó tulajdonságokat és kom penzálni egym ás hiányosságait, az em berek m egsokszoroz­ zák képességeiket, jelentős eredm ényeket érn ek el kapcsolata­ ikban és a m unkában.

4. Em lékezzetek a szükségletekre Életeteket tervezve ne feledkezzetek meg az alapvető emberi szükségletekről (4. ábra). Ezek határozzák meg az ember törekvéseit és hatással vannak viselke­ désére. Például, amíg nincs tető a fejünk felett és folyamatosan éhesek vagyunk, nem igazán fogunk törődni a társadalm i jóléttel, vágyni a lelki tökéletességre. De ne csak az anyagiakra összpontosítsunk. Amikor problémát okoz szük­ ségleteink biztosítása és biztonságunk is minimális, az anyagi javak halmozá­ sa, a gazdagság hajszolása nem tesz bennünket boldogabbá. Erről tanúskodik szám talan tudományos k u tatás és népi bölcselet is: „A pénz nem boldogít.” Hogy gondoljátok, mi a boldogság? E gészítsétek ki sorban a mondatot: „Szerintem a boldogság az, amikor...”.

( c y W Szükségletek Ma/. önmegvalósításhol^

ér'A 7 ^FKogmtív szükségletek J>? A

^ J

E sztétikai szükségletek

A tis z te le t és önbecsülés szükséglete ■Af M

A szeretet és csoporthoz tarozás szükséglete

^

-y,.

A biztonság, oltalom, rend, stab ilitás szükséglete

J é É lettan i szükségletek (légzés, víz, étel, alvás)

4. ábra. A szükségletek piram isa (A. Maslow szerint)

5. Szabadulj meg a ballaszttól (fölöslegtől) A felnőtté válás küszöbén az em ber m in th a hosszú ú tra készülne. Van, aki közönséges sétán a k ta rtja , és cél nélkül úszik az árral. Van, aki sok szükségtelen dolgot visz magával. Az ilyen élet ta t és vitorlák nélküli úszáshoz vagy tú lterh elt hajóhoz hasonlít. M ár az első v ih a rn á l trag ik u san végződhet.

Olvassátok el Jerome K. Jerome „Három ember egy csónak­ ban, nem számítva a kutyát” című regényének egy részletét. Fontoljátok meg: • Mit tekintünk életünkben ma szükségtelen holminak? • Mit érdemes útravalóként magunkkal vinni, hogy életünk hajó­ ja könnyű legyen, és csak az legyen rajta, ami valóban fontos?

V ig y ü k m a g u n k k a l az ú tra ok em ber hajója elsüllyedését kockáztatja azzal, hogy m indenfé­ le dologgal megpakolja, melyek úgy tű n ik , örömöt és kényelmet szereznek az úton; valójában pedig szükségtelen holmi. H alm ozzák a kis hajóban egészen az árbocig a drága ru h á k a t és a h atalm as épületeket, szükségtelen szolgákat és sok nagyvilági b a rá ­ tot, ak ik semm ibe veszik őket és ak ik et ők m aguk sem értékelnek, a drága m ulatságokat, melyek nem szórakoztatnak senkit, a szokásokat és a divatot, a k ép m u tatást és nagyravágyást, a legsúlyosabb és leg­ ostobább lomot - a félelmet attól, hogy m it szól majd a szomszéd; a luxust, a vigaszt, am it m ásnapra m egunnak, az ostoba pompát, amely a k á r a bűnözők vaskoronája egykor, feltöri a homlokot és vérrel borítja el, és viselője elájul tőle. Szemét, m inden szemét! Dobjátok ki a hajóból! E zért úszik olyan nehezen - az evezősök nem bírják, holtan esnek össze. Ez teszi súlyossá és instabillá a hajót. A szorongás m iatt nincs egy pillanatnyi nyugalom sem, nincs idő a pihenésre, hogy álmodozzunk, hogy csodáljuk a folyó felszínén az árnyékot, a m agas fákat a parton, melyek a vízben tü k rö ­ ződnek, az erdők aran y át és zöldjét, a fehér és sárga liliomokat, a sötét nádast, mely hullám zik a sással, a kosborokat és a kék nefelejcset. Dobjátok ki ezt a szemetet a hajóból! Életetek hajója legyen könnyű és csak a legszükségesebbet vigye: a hangulatos otthont, az egyszerű örömöket, két-három barátot, akiket m éltán nevez­ hetünk azoknak, akik szeretnek titeket és akiket ti is szerettek; m acskát, kutyát, ételt és ru h át, vizet, amennyire szükség van. És a hajó akkor szabadon úszhat, és h a mégis felborulna, akkor sincs baj: az egyszerű, jó á ru nem fél a víztől. Nem csak dolgozni lesz időtök, hanem elgondolkodni is, élvezni az éltető napot és hallgatni a zenét, am it szívünk h ú rjain a mennyei szellő hoz létre...

S

M

6. Tartsd fenn az egyensúlyt az élet m inden területén Az em berek csak akkor érzik m ag u k at boldognak, h a m egvalósítják m agukat az élet m inden fontosabb területén. V annak, ak ik kim agasló k a r ­ rie rt érnek el, de szenvednek attól, hogy m agánéletük nem sikerült. Mások családjuknak élnek, de úgy érzik, nem m indent értek el v álasztott szakm á­ jukban. E zért a jövőnk tervezésénél gondoskodnunk kell az egyensúlyról az élet m inden fontos aspektusában. 1. Ötletbörze segítségével nevezzétek meg az em beri élet leg­ fontosabb te rü lete it (család, oktatás, barátok...). 2. Rajzoljatok egy kört és osszátok nyolc szeletre. 3. V álasszatok nyolc, szám otokra fontos életszférát és írjátok be a szeletekbe (m int azt az 5. áb ra m utatja). 4. É rtékeljétek egy 10 pontos skálán, m ennyire vagytok meg­ elégedve életetek ezen aspektusaival (0 - teljes kudarc, 10 jobb m ár nem is lehet). 5. A tengelyek m entén rajzoljatok jeleket az értékelésnek meg­ felelően, majd színezzétek ki a szeleteket. Vizsgáljátok meg: • Elégedett vagy-e az eredménnyel? • Mely fontos területeken nehéz fen n ta rtan i az egyensúlyt életednek ezen a szakaszán? • A jövőben hogyan tu d n ád ezt a helyzetet m egváltoztat­ ni?

5. ábra. „Az élet z á rt köre”

7. Fogalmazd meg életelved Életelv (az élet krédója) - saját filozófiád, életed alapvető törvénye. Életelved a következőkön alapszik: • ki akarsz lenni (jellemed); • m iben hiszel (ideáljaid); • m iért jöttél erre a v ilág ra (céljaid); • k ié rt élsz (környezeted). Életelvedet m egfogalmazni an n y it jelent, m in t elgondolkodni rendelte­ téseden, k iv á la sz ta n i érté k eid et és á ltalá n o s alapelveidet, szabályokat összeállítani önm agad szám ára. M űködjenek világítótoronyként ezek a szabályok, fénye m utasson nektek u ta t az élet zavaros tengerén. Nem létezik módszer az életelv m egfogalm azására. Ez lehet egy m etafo­ ra, egy rövid esszé, idézetek gyűjteménye vagy a k á r kollázs.

G ondoskodni: • • • •

a békéről; az életről; az em berekről; m agadról.

Szeretni: • önmagadat; • a családodat; • a világodat; • a tudást; • a tanulást; • az életet. H arcolni: • meggyőződésemért; • lelkesedésemért; • célomért; • méltóságomért; • a becsületességért; • a kétségbeesés ellen.

Először is hinni fogok Istenben, Értékelni fogom a család egységének erejét. Nem hanyagolom el az igaz barátokat, de hagyok időt m agam ra is. Problémáimat kialakulásuk sorrendjében oldom meg (oszd meg és győzd le). Minden kihívást optimizmussal fogadok, elszántan. Mindig pozitív leszek magammal szemben. M agasra értékelem önmagam, tudom, hogy minden szándék ezzel kezdődik. Forrás: Sean Covey. A kiemelkedően eredményes fiatalok 7 szokása

; Irányítani a hajót, nem : engedni, hogy az irányít3 sa magát, s ; Megbízhatónak lenni, akár egy szikla. —

«-----

Akarom, hogy emlékezzenek rám.

6. ábra. Az életelv (hitvallás) példái

K üldetéseket nem csak egyes em berek fogalm aznak meg. Családok, sportolók csapatai, kisebb szervezetek, de még m ultinacionális cégek is kidolgozzák azokat. Ism eretes, hogy az IBM céget három pillér ta rtja : az em beri méltóság, m agas szintű m inőség és a legjobb szerviz. Ez a három érték közös az IBM m inden alegységénél, v irág zásán ak alapja és m inden dolgozójának biztonsága, aki a cégnél dolgozik. H a az egészségtan órák at trén in g form ájában ta rtják , akkor £ m inden évben elfogadjátok a csapat szabályait, melyek elősegítik a barátságos és alkotó légkör fen n tartását. Ebben az évben a szabályok helyett a csoport küldetésének elfogadását ajánljuk nektek. Próbáljatok ti is küldetést megfogalmazni, mely nem ­ csak szabályokat állít, hanem lelkesíteni is fog benneteket.

Feladat: „Az élet krédója” Fogalm azzátok m eg küldetéseteket. A feladatot néhány nap vagy h ét a la tt végezzétek el. • Először írjato k le m indent, am ire gondoltok (pont úgy, ahogy az ötletbörzénél tettétek). • Majd képzeljétek m agatokat a jövőbeli sikeres „Én” hely­ zetébe, és válasszátok ki azt, am i szerintetek helyes. • Ellenőrizzétek az egyensúlyt az élet m inden terén. • írjáto k á t küldetésetek h atáro zatait. H agyjatok időt a kivitelezésre. • Időről időre nézzétek á t a küldetés h atáro zatait. Ha m egváltoztak céljaitok vagy a fontossági sorrend, akkor kipótolhatjátok vagy ak ár á t is írhatjátok.

Az em ber élete gyökeresen eltér a legértelm esebb állat életétől is azáltal, hogy rendelkezik a tu d a t olyan elemeivel, m in t a beszéd, az öntudat, a kép­ zelet (fantázia), a lelkiism eret, a szabad a k a ra t és a céltudatosság. H a m agas életm inőséget a k a ru n k elérni, gondosan meg kell tervezni a jövőnket: elképzelni a kívánt eredm ényt, h in n i önm agunkban, az egyetemes élet alapelvei szerint irán y ítan i életünket, figyelembe venni az alapvető szükségleteket, m egszabadulni a fölöslegtől, az élet különböző terü letein fen n ta rtan i az egyensúlyt és k ia lak ítan i az életküldetést.

H j) i

3. KORSZERŰ ELKÉPZELÉSEK AZ EGÉSZSÉG

p

Ebben a témában: • összehasonlítjátok az egészség orvosi és holisztikus megkö­ zelítését; • elem ezitek az egészség egyes összetevőinek kölcsönhatását.

Az eg észség: az o rv o si és a h o lisz tik u s m eg k ö zelíté s M it jelent szám otokra egészségesnek lenni? Éjszaka nyugodtan aludni, vidám an ébredni, jó étvággyal enni, nem szedni gyógyszereket, örülni a barátoknak, lelki nyugalm at érezn? 1. Egym ás u tá n sorban egészítsétek ki a mondatot: „Számomra egészségesnek lenni azt jelenti, hogy...”. 2. írjáto k le gondolataitokat külön lapokra és szedjétek össze azokat. , 3. V álasszátok ki közülük, amelyek az em ber fizikai (testi) egészségére vonatkoznak. A XVII. századtól a nyugati orvoslás téves u ta k ra tévedt, feltételesen elkülönítette az em bert környezetétől és k ét önálló részre osztotta: te stre (soma) és lélekre (psyche). E ttől kezdve csaknem a XX. század közepéig m indenkit egészségesnek ta rto tta k , ak i nem volt beteg, a pácienst csak a fiziológiai norm áktól eltérő te stk én t vizsgálták. Az orvosok erőfeszítései­ ket ezeknek az eltéréseknek a kom penzálására irán y íto tták . A bban az időben az a n ézet u r a l­ kodott, hogy h am aro sa n m eg találják m inden betegség ellenszerét. Sajnos, ez nem így le tt a n n a k ellenére, hogy az orvostudomány jelentős h alad ást é rt el az általa kiválasztott irányban. Az orvosok m egtanultak segítséget n yújtani törések­ nél, sérüléseknél, sok veszélyes fertőzés­ nél, szülés közbeni szövődményeknél. Az em berek átlagos életkorának növekedése a helyes táplálkozásnak, a tiszta ivóvíznek, a tej pasztőrözésének, a kórházak tisz tá n ta rtá sá n a k , a védőol­ tások és az antibiotikum ok feltalálásán ak köszönhető. Sajnos, az orvostudomány azonban nem tud felm utatni jelentős eredm é­ nyeket számos, a világban jelenleg olyan elterjedt betegségek gyógyításában, m int az allergia, a rák, a cukorbetegség, a hipertónia, az emésztési zavarok.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az egészség és a betegség nemcsak a testben, vagy ellenkezőleg, csak a lélekben létezik. A testből kiindulva a betegség depresszi­ ós m entális állapotot okoz. És fordítva, ha hosszú időn keresztül nagyon erős stressznek vagyunk kitéve, jelentkezhetnek élettani elváltozások és szomati­ kus (testi) megbetegedések - infarktus, gyomorfekély, cukorbetegség stb. A tudósok felismerték, hogy a természetnek, m int élő környezetnek a pusz­ tulása és a betegségek az emberiség önpusztításához vezető út. Tekintettel erre, a XX. század második felétől kezdve kialakult az egészség egy másik megköze­ lítése, a holisztikus megközelítés, ami ógörögül teljest, teljességet jelent. Az egészséget holisztikus megközelítésből nemcsak a krónikus betegség hiányaként vizsgálják, hanem tágabb értelemben: m int a teljes fizikai, pszicho­ lógiai és szociális jóléti állapotot. A jólét: életenergia, inspiráció és elégedettség az eseménydús élet okán. Ez célkitűzés és elérésének képessége, lehetőségeink maximális megvalósítása. Ez mentesség a fájdalomtól, a romboló szenvedélyek­ től, az egoizmustól, a lelki hanyatlástól. A holisztikus modell nem új keletű. Ahogy M ark Twain is mondta: „a régi emberek ellopták a mi új ötleteinket”. M ár 2500 évvel ezelőtt Hippokratész megmondta, hogy az ember egészsége belső harm óniájának és környezete harm óniájának a megnyilvánulása. j* ■ L ift —

Nézd meg a kiindulási feladat eredm ényeit és az 1. táblázat, „Az egészség holisztikus modellje” segítségével elemezd, mely m e g álla p ítá saito k jellem zik az em ber szociális jó létét, és melyek jellem zik a pszichológiai (intellektuális, érzelmi vagy lelki) jólétét. 1. táblázat Az e g é s z s é g h o lisz tik u s m o d ellje Fizikai jólét

Pszichológiai jólét

Jó fizikai közérzet, energia, vidám ság, a fizikai terhelés elviselésének képes­ sége

Intellektuális

A ta n u lás képessége és elégedettség, a gondok elem zésének képessége és meg­ felelő megoldás keresés

Érzelm i

S aját és m ás em berek érzéseinek meg­ értése (em pátia), a sikertelenség leküz­ dése, a stressz irán y ítása

Lelki

K üldetésünk és az élet értelm ének tudato sítása, az általános em beri érté­ kek felfogása, bekapcsolódás az em be­ riség k u ltu rális hagyatékába

Szociális jólét

K üldetésünk és az élet értelm ének tudato sítása, az általános em beri é rté ­ kek felfogása, bekapcsolódás az em be­ riség k u ltu rális hagyatékába

Alkossatok három csoportot és a tém a anyaga alapján készít­ setek beszámolót: 1. csoport: fizika i jólét; 2. csoport: pszichológiai jólét; 3. csoport: szociális jólét.

A fiz ik a i jó lé t A fizikai jólét olyan sajátosságok összessége, melyek az emberi szervezet fejlettségének szintjét, a szervek és szervrendszerek működésének alkal­ m asságát jellemzik. A fizikai egészség alapvető m utatója a szív működése, az im m unrendszer állapota és az oxigén felvétele, ami biztosítja a szervezet­ ben az élet fenntartását. Az alapvető m utatókhoz soroljuk még a tám asztóés mozgásszervek rendszerének, a vérkeringésnek, az idegrendszernek, a bőrnek, az em észtőrendszernek, az endokrin-, a szaporító- és a kiválasztó rendszernek az állapotát. A jó fizikai állapot energiát biztosít szám unkra a m indennapi élethez, megkönnyíti a környezethez (például az időjárás viszontagságaihoz) való alkalmazkodást, segít túlélni az extrém helyzeteket. A fizikai jólét nagyobb eséllyel óvja meg a szervezetet a fertőzésektől, segít elkerülni a sérüléseket, és gyorsan felgyógyulni betegség után. A m agas láz, a fájdalom, a k iütések vagy m ás betegségre utaló jelek hiánya esetén a rossz fizikai állapotra a következő m utatók utalnak: • alvászavar; • étvágytalanság; • fizikai terhelés nehéz elviselése; • em észtési zavarok; • rossz fogak; • egészségtelen bőr; • fáradékonyság; • általános gyengeség. A jó fizikai állapot fen n ta rtása érdekében fontos a teljes érték ű pihe­ nés, a norm ál testsúly, a te sti erőnlétről való gondoskodás, a személyi higiénia, v a la m in t a ren d szeres orvosi v izsgálatok, és h a szükséges, a gyógykezelés. Fontos az is, hogy elkerüljük a szervezetre káros h atáso k at, mind a dohányzást, m ind az alkohol és m ás pszichoaktív és toxikus anyag fogyasztását. Nem létezik „egészségmérő”, melynek segítségével pontosan m egm ér­ hetnénk egészségünk szintjét. E zért m indenki szubjektiven (saját k rité ­ rium ai alapján) értékeli azt. H a az egészség a la tt azt értjük, hogy öt év leforgása a la tt nem voltunk betegek és képesek vagyunk lefutni a m aratoni távot, akkor nem sokan m ondhatják el m agukról, hogy egészségesek. De ha az egészség a la tt az egyensúlyt és a gyors gyógyulás képességét értjük, sok em ber meg van győződve arról, hogy egészséges.

A p szic h o ló g ia i jó lé t Az em berek többsége egészségesnek gondolja m agát, h a nem je len t­ keznek ra jta a fizikai egészség m egváltozásának jelei. A zonban lehetnek betegségeik, a k á r k ró n ik u sak is vagy gyógyíthatatlanok, m elyeket sem ­ m ilyen an alízis nem m u ta t ki és a m entális (érzelmi, in tellek tu ális vagy lelki) szféra sérülésével v a n n a k kapcsolatban. Pszichológiai jó létü n k attó l függ, m it gondolunk m agunkról, hogyan küzdjük le a stresszt, hogyan dolgozzuk fel az inform ációkat és m iként döntünk. A pszichológiai jólét legfontosabb k rité riu m a a pszichológiai egyensúly érzése, melyet a lelki egyensúllyal és a stresszhez való a lk a l­ m azkodás lehetőségével kapcsolnak össze. A m agas szintű lelki egyensúllyal rendelkező em berekre jellemző: • pozitív önértékelés, am ely szoros kapcsolatban van azzal, hogyan irányítjuk életünket; • folytonosság és előrelátás, am i a jellem kialakulásáról tanúskodik; • céltudatosság, amely a pozitív jövőképen és az önmegvalósítás szük­ ségességén alapszik; • • önállóság (függetlenség), am it a felelősségteljes döntések biztosíta­ nak; • m ás emberekkel való egység érzése, am i az élet stab ilitását biztosítja és értelm et ad annak. A lelkileg kiegyensúlyozott em berek jobban élvezik az életet és könynyebben oldják meg a kihívásokat és problém ákat A hozzáállásuk is más. „Az egészséges em ber a problém ákban lehetőségeket lát, a beteg - a lehe­ tőségekben problém át” —jegyezte meg A llan From m e ism ert pszichiáter. A lelkileg kiegyensúlyozott em berek tu d atosítják érzéseiket és a legjobb módon ki is tudják azokat fejezni. Bölcs döntéseket hoznak, m ert az erkölcs és a felelősségtudat irán y ítja őket. A 2. táb lázatb an a pszichológiai jólét némely jellemzői, v alam in t a lelki egyensúly m egbom lásának jellemzői láthatók. 2. táblázat A pszichológiai jólét jellemzői

A lelki egyensúly sérülésének jellemzői

a valóság adekvát érzékelése

a valóság eltorzult érzékelése

tu d ás m egszerzésének, logikus gondolkodásnak a képessége

az emlékezet, a figyelem, m ás intellektuális képességek ro m lása'

a problém ák elem zésének és m egalapozott döntések m eghozatalának a képessége

kaotikusság, kategorikus gondolkodás

2. táblázat folytatása

céltudatosság, aktivitás, függetlenség

határozatlanság, függőség m ások nézeteitől

megfelelés a szociális norm áknak és szabályoknak

hajlam a szabályok, erkölcsi norm ák, törvények m egsértésére

fejlett felelősségtudat önm agunkért (életünkért és egész­ ségünkért)

a felelősségtudat hiánya, rossz szokások

k ritik u s gondolkodásmód

m agas fokú befolyásolhatóság

adekvát önértékelés képessége, önbecsülés

önmagunk lebecsülése, az önbizalomba és a lehetőségekbe vetett hit elvesztése

term észetes viselkedés, jólneveltség, tisztesség

fitogtatás, durvaság, arrogánsság

együttérzés, jó a k arat

érzéketlenség, ellenségesség, agresszivitás

megbocsátás, a sérelmek elfeledése

rosszindulat

önuralom

im pulzivitás, különböző fóbiák

optimizmus

szorongás, bizalm atlanság

A sz o c iá lis jó lé t Az ember társadalm i lény és nem képes norm álisan létezni m ás embe­ rekkel és a társadalom m al való közreműködés nélkül. A szociális jólét fontos kritérium a az ember szociális adaptációjának a mutatója, melyet összekap­ csolnak azzal a képességével, hogy eredményesen kommunikál, egészséges kapcsolatot ápol az emberekkel, alkalmazkodik a társadalom ban működő szociális normákhoz és szabályokhoz, együttműködik a közintézményekké. — | -— „ A m agas szintű szociális jólétben élő emberek: • fejlett kom m unikatív készségekkel rendelkeznek, tu d n ak hallgatni és , beszélni, elkerülik a félreértéseket; • barátságosak, toleránsak m ásokkal szemben és tisztelik a hallgatósá­ got, kapcsolattartásuk módja tiszteletet vált ki; • konfliktusok alkalm ával m inden fél érdekét tiszteletben tartják , köl­ csönösen hasznos döntést javasolnak vagy készek a kompromisszumra; • könnyen ismerkednek, jól érzik magukat akár ismeretlen társaságban is;

^

• tudnak barátkozni és jó barátokat választani, kiegyensúlyozott családig kapcsolatokat ápolni; • tudnak segíteni és segítséget kapni, csapatban dolgozni; • képesek motiválni és meggyőzni, tudnak vezetni és embereket vinni magukka. Alacsony szintű szociális jólétről tanúskodnak: • gyakori konfliktusok és félreértések; • közeli barátok hiánya, magány érzése; • túlzott szégyenlősség, a segítségkérés képességének hiánya; • egészségtelen kapcsolatok családon belül, az iskolában, az egykorúakkal.

Az eg é szség különböző szem pontjainak k ölcsön ös k ap csolata Az egészség m indhárom asp ek tu sa (fizikai, pszichológiai és szociális) szoros kapcsolatban van (hasonlóan, m in t egy három lábú állvány, am ire a fényképezőgépet helyezik: h a az egyik láb rövidebb, m in t a többi, a stabi­ litás felborul). E zért fontos m egőrizni az egyensúlyt és gondoskodni a jólét m inden szempontjáról. Például a lányok és a fiúk a tú rá n (7. ábra) nem csak a te stü k et edzik (a fizika i jólétükről gondoskodnak), hanem erősítik a k a ra tu k a t, valam i újat tan u ln ak , élvezik a term észetet (pszichológiai jólét), és kellemesen töltik az időt b arátaik k al, kezdenek csap attá alakulni, ösztönzik és tám ogatják egym ást (szociális jólét).

A m ár m egalakított csoportokban beszéljétek meg és ism ertes­ sétek az osztállyal az eredményeket: 1. csoport: hogyan h a t a fizikai egészség rom lása (például sérülés) a jólét m ás szem pontjaira; 2. csoport: hogyan h a t a serdülőkorú fizikai és szociális jólé­ tére, h a nem tu d felelősségteljesen dönteni; 3. csoport: hogyan h at az agresszív beszédstílus az ember fizi­ kai és pszichológiai állapotára és környezetére.

Az egészség m odern m egfogalm azása holisztikus nézeten alapszik, mely szerint az egészség nem m ás, m int a teljes fizikai, pszichológiai és szociális jólét állapota. A fizikai (testi) egészség energiát biztosít a m inden­ napi élethez, m egkönnyíti a környezet feltételeihez való alkalm azkodást, segít túlélni az extrém helyze­ teket. A pszichológiai (lelki, érzelmi, intellektuális) jólét a pszichológiai egyensúly érzése, amely attól függ, hogy az em ber békében tud-e élni saját belső világával. A szociális jólét az em ber azon képességétől függ, hogy m ennyire tu d békében élni m ás em berekkel, m ennyire tu d jó kapcsolatokat ápolni velük. Az egészség m indhárom asp ek tu sa (a fizikai, a pszichológiai és a szociális) szoros kapcsolatban van egym ással, ezért fontos az egyensúly fe n n ta rtása és a törődés a jólét m inden aspektusával.

4. AZ EG ÉSZSÉGRE HATÓ TÉNYEZŐK

Ebben a témában: • felelevenítitek az egészségre ható tényezőket; • m egvizsgáljátok életm ódotokat és an n ak h a tá sá t az egészség különböző aspektusaira; • értékelitek életvezetési készségeitek kialak ítási szintjét.

A világ különböző országaiban élő em berek áltagos életkora eltérő. Például Jap án b an az em berek átlag 82 évet élnek, Angolában viszont csak 38 évet. Mivel m agyarázható szerintetek ez az életkorbeli különbség az em lített országokban. Válaszotokat indokoljátok meg.

Mi b efo ly á so lja a la k o ssá g e g é sz sé g é t A lakosság egészségét három mutató alapján értékelik. Az első a gyermekhalandóság mutatója. A második a táp ­ pénzen eltöltött m u n kanapok szám a. A harm adik az átlagos életkor. A orvostudom ány h atása ezekre a m utatókra a WHO adatai alapján nem haladja meg a 10 %-ot. A többi az öröklődéstől függ (20 %), a környezet állapotától (19 %) és legnagyobb m értékben (51 %) életmó­ dunktól (8. ábra). Egyes tényezőkre teljes egészében gy ak o ro lh atu n k h a tá st, m áso k ra csak részb en , de v a n n a k olyan tényezők, melyekre egyáltalán nem tudunk hatni.

Öröklődés Az öröklődés - m indaz, am it biológiailag a szüléinktől kapunk: sze­ m ünk színe, orru n k formája, m agasságunk, alak u n k stb. Tudom ányosan bebizonyították, hogy az öröklődés h atással van a testi és pszichológiai egészség csaknem m inden aspektusára. Ez azonban nem m entesít senkit egészségünk megőrzésének felelőssége alól. Ellenkezőleg,

az, akinek öröklött hajlam a van egy adott betegségre (például cukorbeteg­ ség), folytasson olyan életmódot, hogy a legkisebb legyen az esélye a beteg­ ség kialak u lásán ak . Az öröklődés a te sti egészségen kívül h atással van az alapvető intel­ lektuális (értelmi) képességekre és tehetségre a sport terén, a zenében, a képzőművészetben.

Orvostudomány Az egészségügyi ellátás minősége és elérhetősége az egészség megőr­ zésének fontos tényezője. K rízishelyzetekben döntő fontosságú. Azonban sokkal fontosabb elkerülni az egészségügyi problém ákat, vagyis több figyelmet fordítani megelőzésükre. N em hiába mondják az angolok, hogy jobb egy font megelőzés, m int egy to n n a gyógyszer.

Környezet (természeti, technológiai, szociális) Még az egészséges életmód tám ogatói sem képesek teljes egészében kom penzálni a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a szennyezett légkör, a növekvő zaj, a radiáció vagy a társad a lm i átrendeződés következményeinek hatását. A természeti tényezők közül az em ber egész­ ségére a legnagyobb h a tá s t a kedvezőtlen időjá­ rás gyakorolja. Nyáron megnövekedik a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők kocká­ zata, ősszel és télen növekszik a m eghűléses és influenzás betegek szám a. K ockáztatnak azok az em berek is, akik term észeti katasztrófa öve­ zetbe - földrengés, vulkánkitörés, aszály vagy árvíz - kerülnek. A technológiák a m űszaki fejlődés elérhe­ tő vívmányai. A diagnosztikában, valam int a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, a HIV-fertőzöttek gyógykezelésében alkalm azott modern orvosi technológiák sok ember éle­ tét hosszabbítják meg és jobb életminőséget biztosítanak nekik. Más technológiák, m int a tej pasztőrözése, a kórházak fertőtlenítése, a védőoltások jelentősen csökkentették a fer­ tőző betegségek terjedését. Léteznek olyan technológiák, melyekkel m egtisztítják az ipar által kibocsátott anyagokat, ami csökkenti a környezet szennyezésének szintjét. Viszont a technológiák fejlődése negatív h a tá st is gyakorolhat az egészségre. A különböző berende­ zések és gépek szinte teljesen m entesítették az em bert a fizikai munkától. N apjainkban nagyon sok em ber mozgásszegény életet él: ül a m unkahelyén, közlekedési eszközöket használ ahelyett, hogy gyalog járn a, otthon a TV előtt pihen vagy számítógépes játékokat játszik. Az ilyen emberek fizikai ak tiv itá­ sa csekély, em iatt esetükben egészségügyi problémák jelentkezhetnek. A technikai fejlődés negatívum ai a technikai katasztrófák, melyek az ember életét és egészségét fenyegetik. A technikai szennyezettség (vegyi, radiációs, zaj) együttesen h at m indenkire, aki szennyezett övezetben él vagy azokat a term ékeket fogyasztja, melyeket ilyen övezetben term esztenek.

A szociális környezet elsősorban a család, a baráto k és azok az em berek, akikkel m indennap társalogtok. A kedvező környezet fontos tényező a pszi­ chológiai egyensúly fen n tartásáb an . A serdülőkorúak életének elválaszth atatlan összetevője a k o rtársak k a l való tá rsalg ás (b ará­ tokkal, haverokkal, osztálytársakkal). Azok, akik törődnek egészségükkel, a b a rá ta ik egész­ ségére is pozitívan h ath atn ak . A kik viszont kockázatot v állaln ak (dohányoznak, alkoholt fogyasztanak, m egsértik a törvényeket), pszi­ chológiailag sokszor nyom ást gyakorolnak b ará­ ta ik ra , kihasználva azt, hogy m indenki csoport­ hoz a k a r tartozni. Az em ber szociális környezete nem korláto­ zódik közvetlen környezetére. H atással v an n ak az egészségre olyan szociális tényezők is, m in t a k u ltú ra és a média. A népi konyha, a tradíciók, a vallás jellemzői - m indez a n n a k a k u ltú ­ rá n a k a része, mely h a th a t az egészségünkre. A nem zeti k u ltú ra m egism erése segít önm agunk m egértésében, h a tá s ­ sal van az önazonosság k ia lak ítására, a különböző k u ltú rá k megismerése m ás em berek jobb m egism erésére ösztönöz, k ialak ítja a toleranciát. A m édia - TV, in tern et, rádió, újságok, m agazinok, nyom tatott rek lá­ mok —inform ációt sugároz. Ez szintén döntő szerepet játszik a közvélemény k ialak ításáb an . Sajnos, a m édia által sugárzott információ nem m indig megbízható. A rek lám n ak az a célja, hogy nagyobb bevételt hozzon az á ru eladásából, ezért g y ak ran a n n a k legjobb minőségi m utatóit emeli ki, a h iá ­ nyosságokat pedig elfedi. Am ikor olyan á ru t, term éket v álasztu n k , mely h atással van egészsé­ günkre, m indig csak megbízható forrásból inform álódjunk (például egész­ ségügyi szakm ai szervezetek, Orvostudom ányi A kadém ia, Egészségügyi M inisztérium , állam i egészségügyi szolgálatok kiadványaiból stb.).

Életm ód Egészségünk és jó létünk elsősorban tőlünk függ. M indenki m aga dönti el, hogy egészségesen táplálkozik, javítja állóképességét, kezeli a stressz­ helyzeteket, nem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt vagy m ás ajzószereket. M inden em ber képes óvni környezetét, ápolni harm onikus kapcsolatát a körülötte lévőkkel, törődni személyes fejlődésével és életét meg tudja tölteni értelem m el. Kérdezzétek meg szüléiteket, közeli rokonaitokat, van-e vala­ kinek közülük Il-es típ u sú cukorbetegsége, daganatos vagy szív- és érrendszeri megbetegedése. Ha örökletes hajlamod van az em lített betegségek irán t, részt kell venned rendszeres orvosi vizsgálatokon és egészséges életmódot folytatni. H iszen ezen betegségek k ia lak u lá sá n ak legfontosabb tényezője az egyoldalú táplálkozás, a mozgásszegény életmód, valam int a testsúlyfölösleg és az elhízás.

Az egészséges életmód fontos elemeivel —az egészségre kedvezően ható egyedi és élettani készségekkel részletesebben m ár m egism erkedtetek az 5-8. osztályban. 3. táblázat P szich ológiai k észségek Szociális készségek intellektuális Hatékony társalgás: • aktív h allgatás (jó h allga­ tóság) •a gondolatok egyértelm ű kife­ jezésének képessége szorongás és önvád nélkül; •gesztusok alkalm azása; •adekv át reakció a k ritik ára; •segítség kérése. Együttérzés (empátia) képessége: •képes m egérteni m ás em berek érzéseit és problém áit; •tám o g at és segítséget nyújt. Konfliktusok megoldása: • a nézet- és érdekkonfliktu­ sok m egkülönböztetésének képessége; • nézetkonfliktusok m egoldása tolerancia alapján; •érdekkonfliktusok m egoldása k onstruktív megbeszélések alapján. Társadalm i nyomás ellensúlyozása: • a m agabiztos viselkedés kész­ ségei; •k iállás a saját érdek m ellett és a kockázatos ajánlatok elu­ tasítása; • a diszkrim ináció m egaka­ dályozása. A csapatmunka képessége: • együttm űködés csapattagként, m ás em berek m unkájának az elismerése; •vezetői készségek; •kapcsolatok kialak ításán ak , a motivációnak és a meggyőzés­ nek a képesség.

Önismeret és önértékelés: •a z egyediség tu d ato sítá ­ sán ak képessége; •pozitívan áll önm agá­ hoz, m ás em berekhez és az életkilátásokhoz; •re á lisa n értékeli képes­ ségeit és lehetőségeit, adekvátan fogadja m ás em berek értékelését; •jogainak, szükségle­ teinek, értékeinek és p rio ritásain ak a tu d ato ­ sítása; •életcél kijelölése.

érzelmi-akarati A z önkontroll képes­ sége: • a h ara g m egnyilvá­ n u lásán ak ellenőr­ zése; • a szorongás leküz­ dése; • a kudarc kezelése.

A stressz irányítása: •időbeosztás; •pozitív gondolkodás; • a relaxáció módsze­ rei; • a bánat, veszteség, A problém ák elemzése és sérülés, erőszak tú l­ döntéshozatal: élése. • a probléma lényegének és A siker motivációja és okának meghatározása; az akarat növelése: • a problémamegoldás lehetőségeinek megfogal­ • h it abban, hogy te vagy életed irányí­ mazása; tója; •m inden megoldási lehe­ •sik erre hangolva; tőség várható következ­ •koncentráció a cél ményeinek előrelátása elérésére; önmagára és másokra nézve; • a k ita rtá s és a m un­ • a legjobb döntés kiválasz­ kabírás fejlesztése. tása. K ritikus gondolkodás: • a tények és mítoszok m egkülönböztetése; •hozzáállás, értékek, szociális norm ák és sztereotípiák elemzése; • a k o rtársak és a m édia h a tá sá n a k elemzése.

É rtékeljétek életkészségeitek k ialak u lásán ak szintjét. írjáto k külön k á rty á k ra az életkészségeket és rak já to k ki rom busz alakúra: • • •

0

felülre kerüljenek azok a készségek, amelyek a legjob­ ban megnyilvánulnak; alu lra helyezzétek el a leggyengébben megnyilvánulókat; a többit tegyétek középre.

A orvostudom ány h a tá sa az egészségre nem h alad ja meg a 10%-ot. Az orvosok segítenek kigyógyulni bizonyos betegségekből, de ra j­ tu n k m úlik, hogy egészségesek leszünk-e. M indenki tu d n a egészségesen táplálkozni, javí­ ta n i fizikai erőnlétén, tu d n á kezelni a streszszt, lem ondani a dohányzásról, az alkohol- és drogfogyasztásról. M indenki képes lenne arra, hogy környezetével harm onikus kapcsolatban éljen, törődjön fejlődésével és mély ta rta lm a t a d h atn a életének.

ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK AZ 1. FEJEZETHEZ 1. Alkossatok négy csoportot és osszátok el csoportonként a tankönyv 1-4. tém áját. A 8 -9. oldalon lévő tanácsok segítsé­ gével készítsetek gondolattérképet m inden témához. 2. M utassátok be az elkészített gondolattérképeket. 3. K észítsetek kollázst a gondolattérképekből és függesszétek ezeket jól látható helyre.

1. Az ember életének és egészségének jelensége

2. A z élet mint tervezet

4. Az egészségre ható tényezők

Foglaljátok össze az 1. fejezetben ta n u lta k lényegét.

TESZTEK AZ ÖNKONTROLLHOZ 1. Melyik tudom ány h atározza meg az „élet” fogalm át a következőkben: „Az élet az anyag létezésének aktív formája, jellemző sajátossága az anyagcse­ re, az önm egújulás és a reprodukció”: a) a biológia; b) a fizika; c) a kémia? 2. Mely sajátosságok tanúskodnak egészségi állapotunkról „Az adaptáció sérülése” címen: a) tónus csökkenése; b) krónikus fáradékonyság; c) krónikus megbetegedések; d) időjárás-érzékenység; e) hangulatváltozások? 3. A szükségletek hiányához soroljuk (A. Maslow. „A szükségletek piram i­ sa” szerint): a) esztétikai szükséglet; b) biztonság szükséglete; c) fiziológiai szükségletek; d) az önm egvalósítás szükséglete. 4. A testi egészség rom lásához vezethet: a) fokozott fáradékonyság; b) alvászavar; c) 36,6® C testhőm érséklet; d) kiütések; e) fájdalom; f) étvágytalanság. 5. Mely tényező h a t leginkább egészségünkre: a) az orvosi ellátás elérhetősége és minősége; b) az em berek életmódja; c) a környezet állapota; d) öröklődés? Megfejtés: q 9 íj‘ 0 ‘p ‘q ‘e f ‘o ‘q g ía ‘p ‘n g ín i

?

1. M agyarázzátok meg a keretbe ír t fogalm ak jelentését. 2. O lvassátok el a m ondatokat és ellenőrizzétek, a szövegben helyesen alkalm azták-e az aláhúzott fogalm akat. írjáto k be a füzetetekbe a helyes válaszokat.

a) hatékony társalgás

e) a stressz irányítása

b) konfliktusok megoldása

f) csapatmunka

c) társadalmi nyomás ellensúlyozása

g) kritikus gondolkodásmód

d) az önkontroll képessége

h) a siker motiválása és az akarat erősítése

1. Leküzdeni a szorongást és átélni a sikertelenséget - a csoportm unka képessége. 2. A tény és a mítosz m egkülönböztetésének gyakorlásával az önkont­ roll képességét fejlesztjük. 3. A siker motivációjának és az a k a ra t erősítésének képességét az aktív h allgatás biztosítja. 4. A cél elérésére való koncentráció a k ritik u s gondolkodás képességé­ nek alkotórésze. 5. A társadalm i nyomás ellensúlyozása megköveteli, hogy erőteljesen m ondjunk nem et a kockázatos javaslatoknak. 6. A stresszoldás képességének összetevője a tisztelet kifejezése m ás em berek irán t. 7. A konfliktusok m egoldásához meg kell tan u ln u n k építő jellegű meg­ beszéléseket folytatni.

Megfejtés: q L ■} 9 b Q íq f ín 8 -S z

I

2. FEJEZET e g é s z s é g t e s t i té n y e z ő je

5. A TESTI EGÉSZSÉG SZINTJÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Ebben a témában: • felidézitek, mitől függ a testi egészség; • gyors értékelést végeztek testi egészségetek szintjének m eghatározására és elem zitek azt.

ijm _ IN n j \

Alkalmazva az ötletbörze módszerét, nevezzétek meg az egészséges életmód legalább 10 alapelvét (szabályát). írjátok fel a táblára ezeket. Elemezzétek, melyek vonatkoznak közülük a személyes higiéniára, az ésszerű táplálkozásra, az aktív moz­ gásra, a pihenésre.

Ahhoz, hogy éljünk, szükségünk van ételre, vízre, mozognunk, pihen­ nünk kell és törődni kell testü n k k el. M áskülönben kockáztatjuk testi egészségünket, amely a lelki egyensúly és a m agas életm inőség alapja. A személyes higiénia, pihenés, ésszerű táplálkozás és az aktív mozgás „pillérek”, melyek m e g tartják te sti egészségünket.

A te sti e g é sz s é g e g y é n i sz in tjén ek gyors é r té k e lé s e Több tu cat lehetőség van a rra, hogy részletesen értékeljük te sti egész­ ségünk szintjét. Ezek a m ellkas röntgenfelvétele, a tüdő vitálkapacitásának m érése, a hemoglobin és a cukorszint m eghatározása a vérben stb. A gyakorlatban sokszor alkalm azzák a gyors értékelés egyszerűsített m ódszereit, m int a szívfrekvencia, az a rté riá s vérnyomás m érése, a testtö ­ meg és m agasság arán y án ak vizsgálata, a rendszeres egészségügyi edzés

időtartam a, az edzettség szintje, az im m unrendszer m űködésének h a té ­ konysága, a krónikus betegségek megléte (hiánya). A gyors értékelés lehetővé teszi az egészség szintjének általános érték e­ lését egy konkrét időpontban és a közeljövőben. Alkossatok páro k at és végezzétek el a testi egészség egyéni szintjé­ nek gyors értékelését. Ehhez: 1. O lvassátok el a 44-46. oldalon lévő inform ációt és m érjétek meg a m u tató k at (T1-T7). 2. A 4. táb lázat alapján (46. old.) szám oljátok össze a pontokat. 3. É rtékeljétek az eredm ényt (47. old.). 4. Vonjátok le a megfelelő következtetéseke.

Szükségetek lesz: stopperórára, vérnyomásmérőre, mérlegre, m agasságm érő­ re, m érőszalagra (9. ábra).

■s

Í

3

+

9. ábra

TI. Szívfrekvencia mérése A megemelkedett pulzusszám következtében a nem edzett szív az edzett­ hez viszonyítva naponta 14 ezer vagy ak ár több összehúzódást is végez, ezért gyorsabban „elhasználódik”. Minél erősebb a szívizom, annál alacsonyabb a szívfrekvencia m utatója nyugalmi állapotban. Ebben az esetben a szív gazdaságosan működik: egy össze­ húzódás alkalmával nagy mennyiségű vért pumpál át, a pihenés időtartam a növekszik. A szívfrekvencíát fekvő helyzetben mérik 5 perc pihenés után, vagy reg­ gel ébredés után, két ujjatokat (mutató és középső) nyomjátok csuklótokra a nagy ujjatok alá (10. ábra). Számoljátok meg pulzusotokat 20 másodperc alatt, a 10. ábra kapott eredményt szorozzátok meg 3-mal.

T2. Vérnyomás A vérnyom ásunkat legalább kétszer egy évben ellenőriztetni kell. E zt m egtehetjük az orvosi rendelőben vagy odahaza önállóan. A vér­ nyomás m érésére különböző típ u sú vérnyo­ m ásm érőket h aszn áln ak . N ém elyiket nagyon egyszerű használni, elegendő elolvasni a h asz­ nálati ú tm u tató t és három szor kipróbálni. Az ideális vérnyom ás m u ta tó ja 110/70 H gm m . A 120/80 Hgmm érté k is n o rm álisn ak szám ít. Ilyen értékeket ajánlott megőrizni egész életün­ kön át.

T3. A testtömeg és a magasság aránya Bizonyított tény, hogy ha súlyfeleslegünk van, gyakrabban jelentkez­ nek komoly egészségügyi problém ák és rövidebb lesz az em ber élete. Sok tá b lá z a t és képlet létezik, am ivel m e g h atáro zh a tju k te sttö m e g ü n k és m agasságunk arányát. Ezek közül a legnépszerűbb a testtöm eg index. Azok az emberek, akiknél nagyon alacsony vagy nagyon m agas ez az érték, gyakrabban megbetegednek. A testtömeg index meghatározásához: • mérjétek meg magasságotokat (méterben) és testsúlyotokat (kilo­ grammban); • számoljátok ki testtöm eg indexeteket a következő képlet alapján: te sttö m e g in d ex =

te s ts ú ly (kg) m a g a ssá g 2 (m2)

4. A rendszeres egészségügyi edzés ideje A rendszeres edzés lényegesen javítja a lak u n k at (a zsír és az izomszövet arányát), valam in t a szív- és érrendszer, légzőrendszer, idegrendszer, izomrendszer működését. A rendszeres edzések következtében az egészségügyi m utatók m agasabbak lesznek. Számoljátok össze, hány évig edzettétek m agatokat rendszeresen legalább kétszer egy héten (a foglalkozások ideje legalább 20 perc).

T5. A edzettség szintje, gyorsasága és m ás m utatók A helyből való u g rás segít érték eln i a lábizmok, a hasizm ok erejét, a gerincoszlop hajlékonyságát, a m ozgáskoordinációt és az egyensúlyt. A te sz t elvégzését kötelező lazító gyakorlatok u tá n kezdik, k iin d u lási pozícióból, nem m ag as tá m a s z ra állva. A távolságot a lábujj végétől a talaj vagy a padló legközelebbi érin tési pontjáig m érik.

T6. A z im m unrendszer hatékonyságának működése E zt a m utatót laboratórium i úton lehet értékelni, megvizsgálva a vér­ ben az an titestek szám át. A legegyszerűbb értékelése az im m unrendszer hatékonyságának az évi hu ru to s megbetegedések száma.

T7. Krónikus betegségek megléte (hiánya) A k ró n ik u s betegségek m egléte vagy h iá n y a te s ti eg észségünk sz in t­ jéről ta n ú sk o d ik .

A p o n to k ö ssz esz á m o lá sa A 4. táblázat a lap ján szám oljátok össze m in d eg y ik m u tató (T1-T7) pontszám át. Adjátok össze a pontszám okat és a k ap o tt é rté k et osszátok el 7-tel (a tesztek számával). A középérték jellem zi hozzávetőlegesen testi egészségetek szintjét. P o n ts z á m

4. táblázat TI (ütés/ perc)

1

>90

>140/90

< 80/50

2

76-90

131-140/ 81-90

80-89/ 50-54

3

68-75

4

60-67

5

51-59

6

< 50

7

-

8

-

9

4S

jö

A gyors érték elés m utatói T 2 (H g /m m )

T4 (év ek (k g /m 2) s z á m a ) < 15 > 30 T3

15-17,9 25,1-30

90-99/ 50-59

T6

T7

<140

>5

>1

200-209

140-149

4-5

1

210-219

150-159

2-3

220-229

160-169

3 -4

230-239

170-179

5-7

>240

>180

fiú k

lányok

<200

flO 1

1-2

121-130/ 76-80

111-120/ 71-75

100-105/ 76-80 18-19,9 23,1-25

106-110/ 60-70

T5 (sm )

8-10

20-23 > 10

1

0

0

Az ered m én y ek é r té k e lé s e [la pontjaid szama. 6-nál több po n t - kiváló eredmény! Betegség k ialak u lásán ak esélye közel a nullához. Csak így tovább! 5-6 pont - magas szintű jólét (gyakorlatilag egészséges vagy). Ilyen egészségügyi m utatókkal a betegség kialakulásának kockázata 3,6 %. 4 -4 ,9 pont - sérül az adaptáció, növekszik a betegség k ialak u lásá­ nak kockázata. 3-3,9 pont - betegség előtti állapot (a szervek és szervrendszerek nagy m egterhelés a la tt vannak), jobban kell vigyázni az egészsé­ gedre. 2-2,9 pont - életmódod károsan h a t az egészségedre. Azonnal meg kell változtatnod, és nem várni a katasztrófát. 2-nél kevesebb pont - szervezeted k ritik u s állapotban van. Azonnal vizsgáltasd ki m agad, szakem ber segítségével állítsatok össze olyan program ot, melynek segítségével kiléphetsz a krízisből, és végre­ h a jtá sá t folyam atosan ellenőrizzétek. Még ilyen hozzáállás m ellett is évekig ta rth a t, hogy egészséged egy m ásik kategóriába lép á.

A

d

, ÖSSZEGZÉS

'J

Több tu c at lehetősége ism ert a testi egészség é rté ­ kelésének. Létezik még a te sti egészség gyors é rté ­ kelési módszere, melynek fő előnye, hogy azonnali eredm ényt ad. Az életm ód egyes m u tató i pontos in d ik áto rai egészségünk állap o tán ak . E zek a ren d szeres egészségügyi edzések id ő tartam a és az edzettség m utatói, v alam in t a testtöm eg és a m agasság aránya. Ezek a m utatók az em ber mozgási aktivi­ tásáról és a táplálkozási szokásairól tanúskodnak. H a testi égészségünk gyors értékelése alacsony szin tű re sik ered ett, vég eztessü n k teljes orvosi kivizsgálást és ta rts u k be az orvos u ta sításait.

6. A MOZGÁS AKTIVITÁSA

Ebben a témában: •

m egtanuljátok, hogy a mozgási aktivitás mely fajtái a legnép­ szerűbbek osztályodban;

•

m egism erkedtek a mozgási aktivitás piram isával;

•

m egvitatjátok, milyen h a tá sa van a mozgás a testi, a lelki és a szociális jólétre.

A mozgási aktivitás nem más, m int bármiféle mozgás, melynek során a szervezet energiát használ el. Ez lehet sport (úszás vagy gim nasztika) vagy olyan m indennapi tevékenység, m int a ta k arítá s vagy k utyasétáltatás. A mozgási aktivitás fajtáinak nagy többsége javítja fizikai erőnlétünket. 1. Papírlapokra írjátok fel azokat a m ozgásform ákat, melyeket rendszeresen végeztek. 2. írjato k hozzá még három olyan mozgásform át, melyet sze­ retnétek a jövőben kipróbálni. Majd egymás u tá n m ondjátok el, m iért vonzanak ezek benneteket. 3. H atározzátok m eg a három legnépszerűbb m ozgásform át az osztályon belül.

A m o zgás a k tiv itá sá n a k a la p elv ei A mozgási ak tiv itás legalább három alapelvét különböztetjük meg, fon­ tos ezeket em lékezetünkbe vésni. 1. A z egyediség alapelve - azt jelenti, hogy m inden em ber egyedi, ennek megfelelően tud alkalm azkodni a fizikai m egterheléshez. A genetikai sajátosságok, az em ber életkora, egészségi állapota h atással van az anyagcsere in te n z itá sá ra , az idegrendszer és az endokrin rendszer működésére. Ugyanaz az edzésprogram az egyik em bernek ideális, a m ásik n ak viszont nem felel meg. 2. A rendszeresség alapelve rendszeres edzés szükségességét jelenti. H a a m egterhelést abbahagyjuk vagy jelentősen csökkentjük, az eredmény, am it sikerült elérnünk, gyorsan elvész. Ezt az alapelvet alátám asztja egy népszerű mondás: „H asználd vagy veszítsd el!”. 3. A folytonosság alapelve azt jelenti, hogy szükséges fokozatosan em elni a m egterhelést. H a hanyagoljuk ezt az alapelvet, sérüléshez vagy a gyakorlatok irá n ti érdeklődés elvesztéséhez vezet.

A m o zgás a k tiv itá sá n a k p ira m isa A te sta lk a t h a t összetevőjét ism erjük: állóképesség (általános és izom), izomerő, ügyesség, hajlékonyság és a testösszetétel. A jó te sta lk a t fen n ta r­ tá sá t speciális edzések segítségével érhetjük el, elsősorban azokkal, melye­ ket n apjainkban fitness-nek neveznek (angol eredetű: to be fit - form ában ta rta n i magam). Többségüket k ét kategóriába soroljuk: aerob és anaerob. Aerob edzés - olyan mozgásforma, amely egyszerre mozgatja meg a nagy izmokat, ritm usosan h ajtju k végre közepes tem póban legalább 10 percig három szor n ap o n ta vagy 2 0 -30 percig egy alkalom m al. Aerob edzés a kocogás, az úszás, a kerékpározás, a tánc. Ezek a m ozgásform ák edzik szívünket, ja ­ vítják vérkeringésünket és ezért izm aink megfelelő m ennyiségű oxigénhez ju tn ak . Az aerob mozgásform ák em elik az általános- és az izom-állóképességet. Anaerob edzés a mozgási ak tiv itás olyan formája, am ikor az izm oknak energiát kell term elni oxigénhiányos körülm ények között, mivel a vér nem képes megfelelő m ennyisé­ get szállítani. Rövidtávú futás, edzés erősítő pad segítségével - ezek az anaerob edzés pél­ dái. Ez az edzés izm ain k at fejleszti és növeli azok teh erb írását és erejét. Az aerob és anaerob edzésen kívül a jó te sta lk a t fe n n ta rtása érdekében olyan gyakorlatok elvégzése is szükséges, melyek fejlesztik ügyességünket és hajlékonyságunkat. Ügyesség - a mozgásform ák jó összehangolá­ sa és a gyors reakció. Fejlesztik az ügyességet a keleti harcm űvészetek, a vívás, a tenisz m inden fajtája, a tollaslabda, a tánc, az úszás. Hajlékonyság - az ízületeknek az a képessége, hogy m axim álisan biztosítják a mozgás terjedel­ mét. A hajlékonyság elvesztése izomhúzódáshoz vezethet, az erős és a ru g alm as izmok idős korig biztosítják az aktiv itást. A gim nasztika, akroba­ tika, tánc, keleti harcm űvészetek, jóga - azok a gyakorlatok, melyekkel fejleszteni lehet a hajlé­ konyságot. Feltehetjük a kérdést: „H onnan vegyünk időt a szükséges gyakorlatok elvégzésére?” A valóságban a jó te sta lk a t fe n n ta rtása elsősorban tőlünk függ, ha a k a ru n k , szak ítu n k rá időt és az eredm ények sem fognak késlekedni, m ert a haszn a és az élve­ zete szinte azonnal m utatkozik. É letünk m egtervezésében segítségünkre lesz a mozgási aktiv itás piram isa (11. ábra).

______

■

—

\

;

A m ozgási a k tiv itá s a la c so n y in te n z itá sú

ritk á n Példa: TV nézése, „barangolás” az interneten

.

f - . . --------"7 "— ——........... \ Ü g y e s s é g i g y a k o r la to k

-

Gyakorlatok hajlékonyságra

hetente 1-2 alkalommal Példa: teniszezés, tollaslabda, tánc

hetente 2 alkalommal Példa: nyújtó gyakorlatok,

A naerob ed zés

Aerob ed zés

h eten te 2—3 a lk a ­ lommal

hetente 3-5 alka­ lommal

Példa: súlyeme­ lés, erősítő pad, hasizom gyakorlatok

Példa: biciklizés, tú rák a természetbe

K ö z e p e s in t e n z it á s ú m o z g á s i a k tiv itá s

n aponta 30 perc Példa: séta, ta k a rítá s , m osogatás

11.

ábra. A mozgási aktiv itás piram isa

A m o zgás és az e g é sz s é g Az általános jólét fen n ta rtásán ak egyik legfontosabb tényezője a mozgási aktivitás, ez pozitívan h a t az egészség m inden aspektusára: a testire, a pszichológiaira és a szociálisra. 1. Alkossatok három csoportot és a tankönyv anyaga alapján (51-53. oldal) írjátok le lapokra, milyen h atással van mozgási aktivitásu n k az ember: 1. csoport: fizikai jólétére; 2. csoport: pszichológiai jólétére; 3. csoport: szociális jólétére. 2. M utassátok be a csoport elkészült m u n k áit és készítsetek posztert „A mozgás előnye” címmel.

E lő n y e a f i z i k a i j ó l é t s z e m p o n tjá b ó l A testm ozgás erőssé tesz bennünket, feltölt energiával, jav ítja ta r t á ­ sunkat, a mozgáskoordinációt és a reakciók sebességét. Edzi az izm okat (beleértve a szívizmot is), erősíti a csontokat, serkenti az anyagcserét, segít fen n ta rtan i az ideális testsú ly t, csökkenti a betegségek k ia lak u lá sá n ak esélyét. A rendszeres edzés javítja sok szerv és szervrendszer teljesítm é­ nyét. Ide sorolható: a szív- és érrendszer - an n ak köszönhetően, hogy az edzett szív kevésbé „használódik el” és hatékonyan szállítja az oxigént és a tápanyagokat a szervezet m inden sejtjéhez; a légzőrendszer - annak köszönhetően, hogy fizikai megterhelés esetén növekszik a tüdő térfogata és edződnek a légző izmok (az edzett sportolók kevésbé szenvednek a légszomjtól megterheléskor); a vázrendszer - a n n a k köszönhetően, hogy a to rn ag y a k o rla­ tok növelik a csontszövet töm örségét és a csontkapcsolódások rugalm asságát. A teljes érték ű táplálkozással együtt ez a csontritk u lás megelőzésének a legjobb módszere. A csontritkulás a kalcium nak a csontokból való kioldódása következtében alakul ki és bonyolult törésekkel fenyeget; az endokrin rendszer (belső elválasztású m irigyek) — an n ak köszönhetően, hogy a testm ozgás felgyorsítja az anyagcserét, m egakadályozza az elhízást és a cukorbetegség kialakulását; az idegrendszer - an n ak köszönhetően, hogy a rendszeres edzés javítja a mozgáskoordinációt és a reakció gyorsaságát, ez elen­ gedhetetlen azoknak, akik személygépkocsit vezetnek vagy a jövőben gépjárm űvezetők szeretnének lenni. _________

; .m

12. ábra

J

t

Előnye a pszichológiai jólét szempontjából A közepes fizikai terhelés különleges anyag kiválasztásához já ru l hozzá - ez az endorfin, am it még „boldogsághormonnak” is neveznek. E zért a fizikailag aktív em berek gyakrabban jókedvűek, lelkileg kiegyensúlyo­ zottabbak. A sportsikerek jelentősen megnövelik önértékelésünket. E zért nem fel­ tétlenül kell olimpiai érm et nyerni. Sokan megelégednek azzal, ha ja v íta­ n a k rövidtávfutási eredm ényükön, m eg tan u ln ak egy új úszás stílu st vagy alpesi síelést. A tornagyakorlatok segítenek m e g tarta n i az ideális testsú ly t, jó alakot form álnak. A környezet elismerése, az ismerősök dicsérete jókedvre derít és növeli önértékelésünket. A sportolás edzi az ak arato t, m egtanít, hogyan kell sikereket elérni a sportban és a tanulásb an . Az oxigénnel te líte tt vér javítja az agym űködést, nő az értelm i képesség (term észetesen, h a nem csak az izm ain k at eddzük, de a szellem ünket is). A sportversenyek m eg tan ítan ak m éltóan átélni a sik ert és a kudarcot (13. ábra). A tornagyakorlatok csökkentik a stressz szintet, a depresszió k ialak u lásán ak kockázatát. A lazító gyakorlatok (mint például a jóga) ella­ zítanak, elm úlik a feszültség, a szorongás. Az intenzív gyakorlatok segíte­ nek kezelni az olyan erős érzelm eket, m int például a h a ra g (düh). írnunk® iBOCUUW?

POtíNIK

13. ábra

5

2

^

E lő n y e a s z o c i á l i s j ó l é t s z e m p o n tjá b ó l A testm ozgás különböző fajtái h atással v an n ak az em ber szociális jólé­ tére is. Még h a egyénileg is edzetek, ez m eglátszik később kapcsolataitok­ ban is. A rendszeres edzés például javítja a külsőt, s még a kevésbé ism ert tá rsaság b a n is m agabiztosabban érzi m agát az ember. A m ikor a foglalkozásokat csoportban végezzük (például báli táncok klubjában), lehetőségünk van ism erkedésre, tökéletesíthetjük társalg ási készségeinket és új b aráto k ra teh etü n k szert. H a a csapatsportokat kedvelitek - sportturizm us, futball vagy röplab­ da, akkor m egtanultok csapatban dolgozni, ösztönözni és tám ogatni egy­ m ást, elérni a közös célt. Amikor az em berek olyan sportrendezvényeken vesznek részt, am int az a 14. áb rán látható, m egism erik a népi hagyom ányokat, kinyilvánítják közösségi nézeteiket, jó dolgot tesznek, segítenek azoknak, ak ik ezt igény­ lik. Ezek a rendezvények em elik a résztvevők szociális státu szát, közösség­ be szervezik őket egy nemes cél eléréséért.

F u tás az AIDS áldozatainak em léknapján - jótékonysági akció, a befolyó pénzösszeget a HIV-pozitív em berek kezelésé­ re ajánlják fel.

14. ábra

4

.:

Lenyűgöző az u k rá n paraolim piai csapat sikere, amely azt bizonyítja, hogy még az egészségi problém ák és a te sti fogyatékosság sem akadályoz­ h a t senkit abban, hogy sportoljon, jelentős sikereket érjen el és m agas fizi­ kai, pszichológiai és szociális jóléti szintet ta rtso n fenn.

A testm ozgás az általános jólét fe n n ta rtásá­ n ak egyik legfontosabb tényezője. H atással van egészségünk m inden asp ek tu sára - a fizikaira, a pszichológiaira és a szociálisra. A testm ozgás fejleszti az izom zatot, segít m egtartani az ideális testsúlyt, csökkenti sok betegség k ialak u lásán ak kockázatát. A testm ozgás segít a lelki egyensúly fenntar­ tásában: csökkenti a stresszt és a depresszió k ialak u lásán ak kockázatát, jav ítja az agyte­ vékenységet, em eli az önértékelést, segít a siker elérésében, m egtanít m éltóan átélni a sik ert és a kudarcot, leküzdeni a szorongást és a haragot. A testm ozgás segít m egism erkedni új embe­ rekkel, fejleszti társalg ási készségeinket és erősíti a kapcsolatokat.

I

,

r ) ,.

A BIOLÓGIAI RITMUSOK ÉS AZ EGÉSZSÉG

Ebben a témában: • felelevenítitek, milyen biológiai ritm u so k at ism ertek; • m egtanuljátok, hogyan h atn ak az ember egészségére és m u n ­ kaképességére; • elem zitek, megfelel-e életmódotok a biológiai ritm usoknak; • gyakoroljátok a kikapcsolódás p iram isán ak alkalm azását.

Elődeinktől eltérően, mi nem barlangban élünk, hanem kellemes la k á ­ sokban, korszerű tech n ik át alkalm azunk, kényelmes öltözéket viselünk. De az ősemberekhez hasonlóan, életünket a biológiai ó rán ak megfelelően szervezzük. Em lékezzetek vissza, m it ta n u ltato k a 8. osztályban a biológiai ritm usokról: • Mi h atározza meg a napi, a havi és az éves ritm usok ta r ­ tam át? • Kit neveznek „bagolynak”, „pacsirtának”, „galam bnak”? • A lkossatok p áro k at osztály társaito k k al és h atáro zzáto k meg, mely kategóriához tartoztok.

« r

A b io ló g ia i ritm u so k A biológiai ritm usok (bioritmusok) - az életfolyamatok ritm ik u s h u l­ lám zása, velejárója m inden élő szervezetnek. M egkülönböztetünk belső és külső bioritm usokat. A belső bioritm usokhoz soroljuk a légző vagy a szív ciklust, az agy bioelektromos hullám zását, az em észtés és a kiválasz­ tás folyam atainak ciklikusságát. A külső bioritmusok kiváltói a környezetnek olyan m utatói, m in t a megvilágítottság, nedvesség, a levegő hőm érséklete, a n ap ­ sugárzás intenzitása. Például a napi, havi vagy éves ritm usok. A külső bioritm usok többsége az evolúció so rán ala k u lt ki, ném elyekről úgy gondolják, hogy azok szer­ zettek, vagyis a k u ltu rális hagyom ányok és az életmód h a tá s á ra a la k u lta k ki. P éldául a h eti bioritm us az em ber m unkarendje, napirendje.

M

A b io ló g ia i ritm u so k és az e g é sz s é g A belső bioritmusok hullám zásának periódusai (a légzés, a pulzus frekven­ ciája, a szív elektromos aktivitása, az agy elektromágneses aktivitása) megen­ gedett tartom ányértékekkel rendelkeznek. Bármilyen elhajlás a tartományon kívül az egészség károsodásáról tanúskodik és ak ár az életet is fenyegetheti. Az em ber szervezete képes alkalm azkodni a külső bioritmusokhoz, de néha ez az alkalmazkodás kudarcba fullad és negatívan h at az egészségre. A legveszélyesebb elhanyagolni a napi bioritmusokat, mivel ezek az evo­ lúció folyamán alakultak ki és ideálisak az ember számára. Ezért azok, akik éjszakai életmódot folytatnak vagy változó m unkarend szerint dolgoznak, haj­ lamosak a szívbetegségekre, problémájuk van az emésztőrendszerükkel. Mivel akkor aktívak, amikor a szervezetnek pihennie kell, és akkor passzívak, mikor a belső szervek m axim álisan működnek. Az éves ciklusok az évszakok (tél, tavasz, nyár, ősz) változásával kapcso­ latosak, szintén hatással vannak az egészségre. Ősszel az orvosok idegrend­ szeri, szív- és érrendszeri megbetegedések „kirobbanását” jegyzik, a mentális rendellenességek kialakulását a nappalok rövidülésével, az időjárás romlásá­ val kapcsolják össze. £

^

Szerintetek kik szenvednek a legjobban az évszakos változásoktói: az egyenlítő m entén élő em berek vagy a sarkkörön élők? Válaszotokat indokoljátok meg.

A b io ritm u so k és az em b er m u n k a b írá sa A bioritm usok h atással v an n ak az em ber m unkaképességére, ta n u ­ lására, az információ befogadására, a m em óriára, alkotó képességeire, a koncentrációra, az izomerőre, a reakciók gyorsaságára, a h an g u la tra stb. A szervezetnek több m int 300 fiziológiai (élettani) folyamata van alárendelve a napi ritm usoknak. E zért azoknak, akik m axim álisan ki ak arják használni lehetőségeiket, figyelembe kell venniük napirendjük kialak ításán ál a napi bioritmusokat. Az ember egészsége és munkaképessége változik a hét folyamán. Ez azért van, m ert létezik egy hétnapos bioritmus, amely összhangban van a szociális ritmussal. A hétnapos ritm us általános törvényszerűsége az, hogy a munkaképesség folyamatosan nő hétfőtől csütörtökig, és hirtelen csökken pénteken és szombaton. Ezt szintén figyelembe kell venni a tevékenységek tervezésénél.

^

O lvassátok el az 57. oldalon lévő információt. Elemezzétek, a megszokott életmódotok milyen m értékben veszi figyelembe a szervezetetekben zajló ritm usos folyamatokat.

Reggel 5 óra körül csökken a m elatonin szint (hormon, amely az álm osságot okozza) és növekszik azoknak a hor­ m onoknak a term elődése, melyek az a k tiv itá sra h a tn a k (kortizol és adrenalin). Em elkedik a te s t hőm érséklete, a vérnyom ás, a légzés mélyebb lesz, a h a llá s élesebb. Ilyenkor az em ber a legkisebb zajra vagy illa tra is felébred. 7.00 - a legjobb idő a rra, hogy reggelizzünk, mivel az em észtőrendszer m axim ális ak tiv itása biztosítja a táp an y a­ gok gyors felszívódását. 9.00 órától érdem es elkezdeni a m u n k an ap o t kevésbé bonyolult feladatok tervezésével és véghezvitelével, majd folyam atosan emeljük a tempót.

10.00 órától az ak tiv itás m egugrik, m ax im álisan nő a m unkaképesség. Ez az idő a legalkalm asabb a rra , hogy elkezdjük a szellemi és a fizikai m unkát.

12.00 órától a m unkaképesség valam elyest csökken, 13.00 órától növekszik a gyomor-bél tra k tu s aktivitása. Itt az idő ebédelni.

14.00-től 16.00 óráig a m unkaképesség közepes. Ez az idő a monoton (rutin) m unkáé, az információ hatékony feldol­ gozása és m em orizálása.

16.00-tól 19.00 óráig jav u l a vérkeringés állapota. Ez az idő a legalkalm asabb a rra , hogy sp o rttal foglalkozzunk, továbbá m egfigyelhető a szellemi ak tiv itás m ásodik meg­ u grása, am i a házi falad at hatékony m egoldásának felté­ telét terem ti meg. 18.00-19.00 óra - ideális idő a vacsorához, mivel 20.00 óra u tá n a szervezet a m egújulás állapotába kerül, és az étel em észtése rosszabb lesz. 21.00 óra u tá n megemelkedik a m elatonin term elődési

szintje, testhőm érsékletünk alacsonyabb lesz. Ez az idő alkalm as a rra , hogy lefeküdjünk, 24.00 óra u tá n nehezebb elaludni.

Az alvás je le n tő sé g e ifjú k orb an A pihenés az életmódnak az az alkotóeleme, amely a legjobban alá van rendelve a biológiai ritm usoknak. Az embernek szüksége van a m indennapi éjszakai alvásra. A kialvatlanság, ennek a szükségletnek a k á r egyszeri mel­ lőzése is negatívan h at a közérzetre és a m unkaképességre. 1. Idézzétek fel, hány ó rát alu d tato k az elm últ éjjel, írjátok le egy lapra. 2. Szedjétek össze a lapokat és szám oljátok össze az osztály éjjeli alvásidejének átlagát. A serdülők sokat dolgoznak. N aponta já rn a k isko­ lába, elvégzik a házi feladatot, szakköröket és sportfog­ lalkozásokat látogatnak, bizonyos házim unkát végez­ nek. A rra is szükségük van, hogy szórakozzanak és sétáljanak barátaikkal. E zért gyakran utolsónak fekszenek le, hogy „időt nyerjenek” az alvás rovására. Ilyet nem érdem es tenni, mivel nagyobb szükségük van az alvásra, m in t a szü­ leiknek. A felnőttek szám ára bőven elegendő nyolc óra alvás. A serd ü lő k o rú ak n ak annyi alv ásra van szük­ ségük, m int egy kétéves gyerm eknek (9-10 óra). Az a tény, hogy egy két­ éves gyerm eknek nappal kell aludnia, senkiben nem kelt kétséget, hiszen növekszik. A serdülőkorúak, akik szintén gyorsan növekednek, nagyon ritk á n pihennek nappal, éjszaka pedig nem alusszák ki m agukat. Hogy az álmotok mély és egészséges legyen, igyekezzetek nappal kinn tartózkodni a szabadban, esténkét ugyanabban az időben feküdjetek le. Ez fontos a biológiai óra beállításához. Elalvás előtt 10-15 percet szánjatok a rra, hogy ellazuljatok. Lapozhattok egy m agazint vagy h allg ath atto k h alk zenét. Segítenek a relaxációs gyakorlatok is. Elalvás előtt végezzétek el a lentebb em lített gyakorlatot. Segít megnyugodni és felkészülni a következő napra. • Lélegezzetek nyugodtan és mélyen, úgy, hogy érezzétek lég­ zéseteket, ha a hasatokra teszitek a kezeteket. • Képzeljétek el, hogy folyóparton egy kikötött csónak m ellett álltok. Csodáljátok meg a szép kilátást, hallgassátok a hul­ lámok csobbanását, érezzétek a levegő frissességét. • Elevenítsétek fel a nap eseményeit, m in th a fényképeket nézegetnétek. „Rakjátok” a csónakba azokat a felvételeket, melyeken kellemetlen események vannak, melyektől szeret­ nétek megszabadulni örökre. Képzeljétek el, hogyan oldjátok el a kötelet és indítjátok el a csónakot. Minden egyes kilég­ zésetek alkalmával a csónakot az áram lás egyre messzebbre viszi. Végül elvész a horizont mögött... • Most gondoljatok a m ásnapra. Minden alkalommal, amikor tüdőtöket megtöltitek levegővel, pillantsatok be a nap esemé­ nyeibe, gondoljátok el, hogyan éltétek meg. Kívánjatok m aga­ toknak szép álmokat és induljatok el az éjjeli vándorlásba.

Alváskor az ember az alvás négy fázisában van m eghatározott r it­ musban. Az első és a második fázisban az agy aktivitása magas. Az alvás h arm ad ik fázisában az agy pihen, és a szervezetben ekkor bizonyos hormonok termelődnek, beleértve a növekedési hormont is. Ez a fázis a serdülőknél hosszabb, m int a felnőtteknél, az alvás kb. 3/4-t teszi ki. Ezért ha m agasabbak szeretnétek lenni, ne spóroljatok az alváson. Az utolsó fázis alatt (mély alvás) csökken a vérnyomás, a pulzus és a légzés lassul. Ha ez a fázis nem sérül, a reggeli ébredés vidám és erő­ vel teli, am ikor viszont meg kell szakítanod, nappal kim erültnek érzed magad, csökken a figyelmed, a reakciók gyorsasága, a koncentráció képes­ sége. Az alvás kétséget kizáróan a legfontosabb pihenési forma. De az em be­ rek nem gépek. Nem tu d n a k egész idő a la tt dolgozni, am ikor nem alsza­ nak. Tulajdonképpen óránként 5-15 percnyi pihenésre van szükségünk, naponta 2 -5 órára, 1-2 n ap ra hetente. A rövid szünidő, az állam i ünnep és a hosszú nyári szünidő az aktív pihenésre szolgál (15. ábra). N y á r i s z ü n id ő , s z a b a d s á g

1—3 hónap egyszer egy évben

f -------------------------- \ S zab ad n ap ok

Á lla m i ü n n e p e k , rö v id sz ü n id ő k

hetente 1-2 nap

1-3 hónap egyszer egy évben

.

Szabadidő

^

naponta 2 -5 óra

S z ü n e te k

Példa: séta, tá rsa lg á s a b arátokkal, olvasás

óránként a m unkanap folyamán 5-15 perc Példa: rövid szünetek, ebédszünet

...

N É js z a k a i a lv á s

8-10 óra naponta

J

V

15. ábra. A pihenés piram isa

Á llítsátok össze m u nkanapotok és szabadnapotok rendjét, alkalm azzátok ehhez a pihenés piram isát. TERV

1 A következő ó rára készítsetek projektet. Ehhez:

•

A lak ítsato k négy csoportot. Á llítsato k össze kollekciót (gyűjteményt) higiéniai eszközökből (lehet rajz, fénykép vagy üres flakon), melyeket felhasználtok: 1. csoport: bőrápoláshoz; 2. csoport: száj-és fogápoláshoz; 3. csoport: haj- és körömápoláshoz; 4. csoport: a lakás tisztán tartásáh o z.

•

K észítsetek bem utatót (prezentációt) reklám formájá­ ban. F o rd ítsato k figyelm et a fig y elm eztetések re, ha v an n ak .

B ioritm usok - az életfolyamatok ritm ikus h u l­ lám zása, velejárója m inden élő szervezetnek. G yakorlatilag a szervezetünkben m inden élet­ ta n i folyamat 24 órás periódusokban változik. E zért a term észet ad ta napi ritm u s figyelem­ be vétele az egészséges életmód alapfeltétele. A pihenés - az em ber életm ódjának velejárója, ez rendelődik alá legjobban a biológiai ritm u ­ soknak. Az em bereknek szükségük van a m indennapi éjszakai alvásra, pihenésre a nap folyamán, h eten te szabadnapokra, ünnepnapokra és ta r ­ tós szabadságra.

8. A SZEMÉLYI H IG IÉNIA

Ebben a témában: • m egtanuljátok, mi a különbség a közegészségügy és a szemé­ lyi higiénia között; • megismerkedtek a higiéniai piram issal és az élelmiszerhigi­ énia elveivel; • kritik u san elem zitek az általatok haszn ált higiéniai eszkö­ zöket.

M utassátok be a higiéniai eszközök reklám ozását, am it erre az ó rára készítettetek el. Beszéljétek meg: • M it ta n u ltato k a projekt kivitelezésekor? • Milyen nehézségekbe ütköztetek? • Van-e— figyelm eztetés az egyes higiéniai eszközökkel kapcsolatban? Melyek azok?

A k ö zeg é szség ü g y i és a szem ély i h ig ié n ia A higiénia tudom ánya a környezet h a tá s á t tanulm ányozza az em beri szervezetre és előírásokat, szabályokat, ajánlásokat dolgoz ki, melyek segí­ tenek csökkenteni a környezet negatív tényezőinek h a tá sá t az egészségre. V annak közegészségügyi és személyi higiéniai intézkedések. A közegészségügyi in tézk ed ések a r r a irá n y u ln a k , hogy m egóvják a lakosság egészségi állapotát. Ezekhez soroljuk: az á ru minőségének állam i ellenőrzését, állatorvosi ellenőrzését, a kórházak és az állam i közétkezte­ tési intézmények, az oktatási intézm ények egészségügyi ellenőrzését stb. A személyi higiénia a rra irányul, hogy megóvjuk és erősítsük egész­ ségünket. Elemei közé soroljuk: a halló- és látószervek ápolását, a szájá­ polást, a bőr- és hajápolást, v alam in t a ru h áza t, a lábbeli, a lak ás tisz tán ta rtá s á t, az élelm iszerhigiéniát. 1. Az in te r n e t seg ítség év el h a tá ro z z á to k m eg a következő fogalmak jelentését: „deratizáció”, „dezikszencia”, „fumigáció”. Tisztázzátok, mely intézm ények végzik ezeket az intézkedése­ ket településeteken. 2 . Ötletbörze m ódszerét alkalm azva, nevezzetek meg legalább tíz személyi higiéniai eljárást. Elemezzétek, melyik mitől óvja meg az em bereket (például a kézm osás a gyom or-béltraktuson a szervezetbe jutó fertőzésektől óv m eg...).

A szem ély i h ig ié n ia i p iram is A személyi higiénia p iram isa a higiéniai eljárások alk alm a zásán ak gyakoriságát tartalm azza. Ism erkedjetek meg vele (16. ábra) és végezzétek el a lap alján le írt feladatokat. Fodrászhoz járás havonta egyszer vagy gyakrabban

S

\ Körömápolás

Hajápolás

heten te 1-2 alkalom m al

h etente 1-5 alkalom m al

Például: körmök levágása, manikűrözés V

Például: hajmosás és szá­ rítás, frizurakészítés J f

\ E sti és reggeli tisztálk od ás

Testápolás naponta 1-2 alkalom m al

naponta 2 alkalom m al

Például: zuhanyozás, dezodorok használata

Például: mosakodás, fogmosás

( ---------------------M ossunk kezet Minden tevékenység után, ha kórokozók kerülhetnek rá v ________ 16. ábra. A személyi higiéniai piram is

P antom im segítségével m u tassa to k be egy olyan tevékenysé­ get, amely u tá n kezet kell mosni. Az osztály tan u ló in ak ki kell ta láln iu k a b em utatott tevékenységet. 1. Nevezzetek meg olyan higiéniai eljárásokat, melyek nincse­ nek feltüntetve a higiéniai piram ison (például a fehérnem űm o­ sás, ta k a rítá s, mosogatás...). Beszéljétek meg, milyen g y ak ran végzitek ezeket a tevékenységeket. 2. Vizsgáljátok meg, változik-e a higiéniai eljárások összetétele az év folyamán. H a igen, hogyan?

Az é le lm isz e r h ig ié n ia Az élelm iszer-fertőzések veszélyesek az em ber egészségére. Ism ert tény, hogy olyan súlyos megbetegedések, m in t a rák , ízületi gyulladás és idegrendszeri zavarok szennyezett étel és szennyezett víz fogyasztásától alak u lh atn ak ki. £

_

Alakítsatok öt csoportot, és készítsetek rövid beszámolót a biztonságos táplálkozás azon alapelveiről, melyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dolgozott ki.

1. T artsd fen n a tisz ta sá g o t • Moss kezet, m ielőtt az élelm iszerekhez nyúlnál, és elkészítésük köz­ ben is. • Moss kezet WC h aszn álata után. • Mosd le és fertőtlenítsd a konyhai felületeket és eszközöket. • Óvd a konyhát a rovaroktól, p arazitáktól és rágcsálóktól. 2. A n y ers a la p a n y a g é s a k é sz é te l e lk ü lö n íté se • Tároljuk elkülönítve a többi élelm iszertől a nyershúst, a szárnyast és a halféléket. • H asználjunk külön eszközöket (a többi között késeket, vágódeszkát) a nyers alapanyagok feldolgozásához. • Az alapanyagokat tároljuk dobozban, hogy a nyersanyag és a készé­ tel el legyen különítve. 3. A term ék ek a la p o s h ő k ezelése • Végezzünk alapos hőkezelést, különösen, h a húst, szárnyast, h a la t dolgozunk fel. • A leveseket és párolással készült ételeket hevítsük forrásig, győződ­ jü n k meg arról, hogy elérték a 70 °C hőfokot. 4. T ároljuk az a la p a n y a g o k a t m eg felelő h ő m érsék lete n • Az elkészült ételt szobahőm érsékleten ne ta rts u k tovább 2 óránál. • A gyorsan romló ételeket és alapanyagokat tároljuk hűtőszekrény­ ben. • Ne tároljuk az élelm iszereket sokáig még hűtőszekrényben sem. • A m élyhűtött alapanyagokat ne szobahőm érsékleten olvasszuk ki. 5. H aszn álju n k tisz ta v iz e t é s tisz ta n y ers é le lm isz e r t • T iszta vizet használjunk, vagy tisztítsu k meg pótlólag, hogy főzésre alkalm as legyen. • F riss és biztonságos alapanyagokat használjunk, am elyek kezelve v an n ak (például pasztőrözött tejet).

J k

e

H ogyan vá la sszu k m eg a szem élyi h ig ién ia term ék eit V annak, ak ik a személyi higiénia term ékeinek m egválasztásakor azon­ nal felfigyelnek a rra, hogy „nők” vagy „férfiak ” szám ára készültek. Pedig az illattól (a női term ékek általáb an v irág illatú ak , a férfiak részére készül­ tek többségében friss vagy erős illatúak) eltekintve nagy különbség nincs is köztük. Ez g y ak ran egyszerű m arketingfogás, amely a családokat a rra csábítja, hogy m inél több pénzt költsenek piperecikkekre. Valójában a term ék összetételére és szavatossági idejére kell odafigyel­ ni. Jegyezzétek meg, m inden kozm etikai készítm ényen a következő jelzése­ ket kötelező feltüntetni (17. ábra): „S za v a to ssá g ” je lz é s - a kozm etikai készítmény dobozának k in y itásá­ tól szám ított végső felhasználás dátum a. S za v a to ssá g - a gyártó állapítja meg az ak tu ális megfelelő előírások alapján, jelezve a táro lás feltételeit. „A term ék et n em te s z te lté k á lla to k o n ” je lz é s - azon a term éken van feltüntetve, melyet nem teszteltek állatokon. „N em zeti é s eu ró p a i m e g fe le lé s” é r té k e lé sje lz é s azt m utatja, hogy a term ék megfelel az U k rajnában és az EU -ban m eghatározott előírá­ sok és szabványok kötelező feltételeinek.

íE K

Elemezzétek azoknak a higiéniai term ékek jelzéseit. Vonjatok le következtetéseket.

A közegészségügyi intézkedések a r r a irá n y u l­ nak, hogy megóvják a lakosság egészségét. A személyes higiéné a r r a irán y u l, hogy megóv­ ju k és erősítsük egészségünket. A biztonságos táplálkozás alapelveinek b e ta r­ tá s a segít megelőzni több veszélyes betegség­ nek a kialak u lását. A k o zm etik a i k észítm én y ek k iv á la s z tá s á n á l fontos figyelni a term ék összetételére és szava­ tossági idejére.

I

----------

\

9. AZ EG ÉSZSÉG ES TÁPLÁLKOZÁS ALAPELVEI

_________________________

f

Ebben a témában: • felidézitek az egészséges táplálkozás alapelveit;

• • •

bem utatókat készítetek a tápanyagokról; elemzitek a táplálkozási piram ist; m állítotok családotok részére.és n evezzétek m eg A enüsort lk alm azz áto k az össze ötletbörze m ódszerét, kedvenc élelm iszereiteket vagy ételeiteket. Beszéljétek meg: • Közülük melyek hasznosak az egészség szempontjából? • A felsorolt élelm iszerek közül melyeket fogyasszuk korláto­ zott mennyiségben?

A tá p lá lk o zá s és az e g é sz s é g Az egészséges táplálkozás biztosítja az em ber növekedését, norm ális fejlődését és élettevékenységét, h a tá ss a l v an a betegségek megelőzésére. Előfeltételezi, hogy folyamatosan, megfelelő mennyiségben és arányban ju s ­ sa n a k be a szervezetbe a szám á ra szükséges tápanyagok: fehérjék, szén­ hidrátok, zsírok, víz, ásványi anyagok és vitam inok. A zoknak a táp an y ag o k n ak , am elyek az étellel ju tn a k a szervezetbe, sok fontos funkciójuk van. Az egyik ilyen az energetikai. C sak a légzés és a szervezet m ás funkcióinak biztosításához a serdülőkorúaknak naponta 1300-1500 kcal szükséges. A közepes ak tiv itás m ajdnem 1000 kilokalóriá­ val növeli a napi energiaszükségletet, az intenzív sport - 1,5-2-szer. A tá p a n y a g o k m á s fontos fu n k ció i a véd ő és m eg ú jító funkciók. S z e rv ez etü n k fo ly am ato san e llen áll a s z á m ta la n k á ro s tényezőnek: a stressznek, a szennyeződésnek, a fertőzéseknek. Az étellel bejutó an y a­ gok segítenek a szervezetnek leküzdeni a negatív h atáso k at és erőt adnak, valam int alapanyagot b iztosítanak a regenerációhoz és a növekedéshez. A táplálkozás nem csak a te sti egész­ ségünkre van hatással. Am ikor az ember éhes, rossz a h a n g u la ta , ingerlékennyé válik. És fordítva, az ízletes étel a kelle­ mes érzések forrása; a közös étkezések összehozzák a családot, a b aráto k at, de még az üzleti p artn erek et is egy jó beszél­ getésre.

Az e g é sz sé g e s tá p lá lk o zá s a la p elv ei Az egészséges táplálkozás előírja az alább em lített szabályok és alapel­ vek b e tartását. 1

Rendszeres étkezés - azt jelenti, hogy együnk naponta 5 - 6 alkalom m al 2-3 óránként. A rendszeres táplálkozás jav ítja az anyagcserét, pozitívan befolyásolja az em észtőrendszer m űködését és hozzájárulhat a testsúly csökkenéséhez.

2. A z adagok méretének ellenőrzése - azt jelenti, hogy az ételt kis adagok­ ban fogyasszuk, egy adag ne legyen nagyobb, m int egy ökölbe szorított kéz. 3. Kötelező reggelizés - azt jelenti, hogy reggel m indig vegyünk m agunk­ hoz ételt. Reggel az anyagcsere gyorsabb, m int nappal vagy este, ezért az étel gyorsabban m egem észtődik és ellátja a szervezetet energiával, am it hatékonyan felhasznál a nap folyamán. 4. A gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának növelése - azt jelenti, hogy a szervezetet lássu k el vitam inokkal, ásványi anyagokkal és rostanyag­ gal. 5. A tejtermékek fogyasztásnak növelése - azt jelenti, hogy fogyasszunk elegendő m ennyiségben közepes és alacsony kaló riaérték ű tejterm éket, kötelezően gazdagítsuk étren d ü n k et különböző fajta alacsony z s írta r­ talm ú kemény sajtokkal. 6. Elegendő m ennyiségű vízbevitel - azt jelenti, hogy ta rts u k fenn a szer­ vezet norm ális v íz h ázta rtását.

A tá p a n y a g o k je lle m z é se

A zoknak a táp an y ag o k n ak a szám a, am elyeket az em ber szervezete nem állít elő, 40. A szervezetbe kerülve ezekből csaknem 10 ezer különbö­ ző vegyület képződik, amelyek elengedhetetlenek az egészség fen n ta rtása szempontjából. M ár egy tápanyag elégtelen mennyisége is több száz szük­ séges anyag hiányához vezet. E nnek az a következménye, hogy sérü l az anyagcsere, s az em ber m egbetegedhet. M olekuláris szerkezetük alap ján a tudósok a tápanyagokat a követke­ zőképpen csoportosítják: • fehérjék (aminosavak); • szénhidrátok; • zsírok; • vitam inok és ásványi anyagok ^ ^ 1. Alkossatok négy csoportot („fehérjék”, „szénhidrátok”, „zsírok”, „vitaminok és ásványi anyagok”). 2. A 67-70. oldalon lévő ta n a n y a g segítségével készítset *-• beszám olót a tápanyagokról és m u tassáto k be o sztály társai­ toknak.

A fehérjék

:t ^pPhérjéi^r

A szervezetben ar fehérjék =s fontos funkciót lá tn a k el. Egyesei • a szervezet építőanyagai; e n z im e k k é n t m ű k ö d n ek , v ag y is éle tta n i folyam atok k a ta liz á to ra i­ k a vér fehérjéi tápanyagokat ként. Mások, m int például az eritro„szállítanak”; citák fehérjéi, különböző tá p an y a­ • egyes fehérjék hozzájárul­ gokat „szállítanak” és fen n tartják n ak a seb gyógyulásához; a folyadékegyensúlyt. A fehérjék • az enzim ek és hormonok, véralvadást hoznak létre, am i jó té­ am elyeket szintén fehérjék konyan h a t a sebösszehúzódásra, alkotnak, szabályozzák az ré s z t v eszn ek a s é r ü lt szövetek anyagcserét és a szervezet m egújulásában, erősítik az in ak at, ízületeket és az érfalat. A fehérjék m ás folyam atait; különösen fontos szerepet já tsz a ­ • az antitestek, amelyek szin­ n ak az új szövetek gyors képződé­ tén fehérjék, védik a szerve­ sében, ennek fontos jelentősége van zetet a fertőzésektől. gyerekkorban és serdülőkorban, valam int várandósság idején. A szervezetben 50 ezer különböző fehérje található. M inden fehérjemo­ lekulát négy elem alkot: szén, hidrogén, oxigén és nitrogén, ezek m egha­ tározott módon kapcsolódnak egymáshoz, am inosavakat képezve. 21 féle am inosav létezik; 13-at ezek közül m aga a szervezet is elő tu d állítani, 9 csak azokból a fehérjékből képződik, melyek az étellel ju tn a k a szerve­ zetbe. Azokat az am inosavakat, melyek szintetizálódnak a szervezetben, teljes érték ű am inosavaknak nevezzük, azokat viszont, melyek az étellel kerülnek be, nem teljes értékűeknek. r í M ajdnem m inden étel ta rta lm a z bizonyos m ennyiségű fehérjét. De v an n ak olyan élel­ > miszerek, melyek nagy m ennyiségben ta r ta l­ m azzák ezeket. Az ilyeneket fehérje ta rta lm ú élelm iszereknek nevezzük. Ezek a hús, a sajt, a hüvelyesek, a diófélék. Az összes nem teljes érték ű am inosavat, melyek a teljes érték ű fehérjéket ta rta lm a z ­ zák, a következő állati eredetű élelmiszerek ta rta lm a z z á k : a m a rh a h ú s , a b o rjú h ú s, a bárányhús, a baromfi, a hal, a tej, a tojás és a sajt. A növényi élelm iszerekben ta lá lh a tó fehérjék rendszerint nem ta rta lm a z n a k egy vagy több nem teljes érték ű am inosavat. A nem teljes érték ű am inosavak hiánya m ásképp h a t a gyerm ekek és m ásképp a felnőttek szervezetére. A gyer­ mekeknél sérül a csontképződés folyam ata, akadályozva van a te sti és szellemi fejlődés. A felnőtteknél a fehérjehiány vérképződési, anyagcse­ rezavarokat okoz, csökken az im m unitás. K áros a fehérjetöbblet is, mivel ebben az esetben megnő a szervezetben a n itrogéntartalm ú vegyületek koncentrációja. Ez vesekő kialakuláshoz és az ízületek károsodáshoz vezethet. A szervezet napi fehérjeszükséglete függ az életkortól, a serdülőknél még a nemtől is (lásd az 5. táblázatot).

5. táblázat Életkor (évek)

Fehérjemennyiség (g)

1-3

53

4 -6

65

7-10

78

11-13 (fiúk)

91

11-13 (lányok)

83

14-17 (fiúk)

104

14-17 (lányok)

86

18-29

67

30 -3 9

63

4 0 -59

58

A szénhidrátok A szénhidrátok legfontosabb feladata az, hogy ellátják a szervezetet energiával. A szénhidrátok lehetnek egyszerűek és összetettek. Az egy­ szerű szénhidrátok a szervezetben gyorsan lebom lanak és a legfontosabb energiaforrásként szolgálnak akkor, am ikor sürgősen kell az éhséget csil­ lapítani vagy a fáradtságot elnyomni (például edzés után). M egtalálhatók a cukorban, mézben, gyümölcsökben és zöldségekben, gyümölcslevekben és üdítőitalokban. De nem szabad eltúlozni az édesség fogyasztását, mivel a szénhidrátokon kívül nem ta rta lm a z n a k m ás hasznos anyagot. Az összetett szénhidrátokban gazdag élelm iszerek lassabban em észtőd­ nek és hosszú időre telítettség érzetet okoznak. A legelterjedtebb összetett szénhidrát a keményítő. E zért a kem ényítőben gazdag élelm iszerek - a búza, burgonya, rizs, kukorica - hagyo­ m ányosan a világ m inden nem zetének S zén h id rátok : alapvető élelmiszerei. • legfontosabb energiaforrás; Az összetett szénhidrátok között fon­ • az egyszerű szénhidrátok tos szerepe van a cellulóznak. Táplálék gyorsan csillapítják az rostan y ag n ak is nevezik. Q éhséget és elnyomják a A cellulóz szin te alig h a szn o su l a fáradtságot; sz erv eze tb en , de a n o rm á lis em ész­ té s i fo ly am at n em m ű k ö d ik n élk ü le. • az összetett szénhidrátok V égighaladva a gyomor-bél tra k tu s o n , jóllakottság érzését bizto­ felgyorsítja az em észtési folyamatokat, sítják; tisz títja a beleket, megelőzi azok re n ­ • a cellulóz (rostanyag) és dellenes működését. Fontos megjegyezni a pektinek elősegítik az azt is, hogy a gyomrot megtöltő ro sta­ em észtési folyamatok nor­ nyag jóllakottság érzését okozza, pedig m alizálását. kalóriaértéke nulla.

A rostanyag hiánya elhízáshoz, v alam in t szív- és érren d szeri m egbetegedésekhez vezet. E n n ek meg­ előzése érdekében ik tassu n k étrendünkbe rostban gazdag zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű m ag­ vakból készült term ékeket, am ilyen például a zabés a hajdinakása, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér. A zt mondják, a szénhidrát olyan vegyület, mely­ től m eghízunk. A hiba nem a szénhidrátokban van, hanem abban, hogy a bennük gazdag élelm iszereket (például gabonafélék vagy burgonya) hagyom ányo­ san nagy m ennyiségű zsírral (sütemények, zsemle, chips) készítik. Azoknak, akik le szeretnének fogyni, a diétás orvosok azt javasolják, hogy étrendjük szén­ h id rát alapú legyen, de kevesebb m ennyiségű zsírt tartalm azzon.

A zsírok A zsírok olyan vegyületek, melyek a szervezet­ ben ta rta lé k a n y a g k é n t képződnek. E zé rt sokan azt gondolják, hogy az egészség legnagyobb ellen­ ségei. De ez hibás vélekedés. A zsírok nagyobb ellen­ álló képességet biztosítanak a stressz ellen a szervezet szám ára, elengedhetetlenek a kalcium , magnézium , A-, B-, E-vitam inok felszívódásához. A zsírok azon tu la jd o n sá g a , hogy ta rta lé k tápanyagok, rendkívül fontos. E nélkül az em ber nem tu d n á túlélni még a rövid idejű éhezést sem. A szervezet norm ális működéséhez szükséges, hogy 12—15 % zsírszö v etet ta rta lm a z z o n . Z sírh ián y következtében csökken a szervezet általános tónu­ sa, sérül a szaporodási funkció, gyengül az im m u­ nitás. A zsírok a leggazdagabb energiaforrás az em ber szervezete szám ára. 1 g zsír 9 kilokalóriát ta rta lm a z , ugyan­ akkor 1 g fehérje vagy szénhidrát csak Zsírok: Zsírok: 4-et. szervezet szám szám ára ára legleg­ N apjainkban, m ikor az em berek *• aa szervezet gazdagabb energiaforrás; rendszeresen étkeznek, a zsíroknak ez gazdagabb energiaforrás; a képessége m ozgásszegény életmód •• megóvják megóvják aa belső belső szerveket szerveket esetén súlyfelesleget okoz és sokféle aa kkihűléstől ih ü iéstői és é rü lé s e k -^ és aa ssérülések­ betegseget eredm ényezhet - elhízást, ,« től; cukorbetegséget, m agas vérnyomást, részt vesznek vesznek bizonyos bizonyos szívinfarktust stb. *• részt vitaminok inok felszívódásában; A zsírokat te lített és telítetlen zsívitam rokra osztjuk. Ezek egyforma mennyi.• jav javítják ítják az az élelmiszerek élelmiszerek segu k alo n at ta rtalm azn ak . Azonban ... ízét; m eghatározott m ennyiségű telítetlen tartaléktáp tápan anyyag ag,, melyet melyet a zsír (olaj vagy halolaj) hasznosabb az *• tartalék egészség szempontjából, m int ugyaniszervezet szervezetrövid rövididejű idejűéheéhe­ lyen m ennyiségű te lített zsír (vaj vagy zésnél zésnélbasznál használfel. fel. disznózsír).

A telítetlen zsírokat (főleg növényi eredetűek) nagyon könnyű meg­ különböztetni a telítettek tő l: szobahőm érsékleten ezek cseppfolyósak, a te lítettek viszont szilárdak. Kivételt képeznek a transzzsírok, melyeket telítetlen zsírok hidrogénezése által nyernek. T ran szzsíro k at ta rta lm a z a m a rg a rin , a majonéz, a cukrászzsiradék, ezek et szélesk ö rű en a lk a lm a z z á k a különböző g y o rsétterm ek b en . Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javasolja, hogy az ipari transzzsírokat vonják ki az élelm iszerek közül. Ö sszetett zsírszerű anyag a koleszterin. Ebből képződnek a nemi hor­ monok, elengedhetetlen az epeképződéshez, m egtalálható a sejtm em brán­ b an és az idegrostok burkában. A koleszterin két fajtáját különböztetjük meg: alacsony- és m agas sűrűségűt. H a az alacsony sű rű ség ű koleszterin m ennyisége tú l sok, növeli a szív- és érrendszeri betegségek k ia lak u lá sá­ n ak esélyét. E zért fontos fe n n ta rta n i a fizikai ak tiv itás m agas szintjét, elegendő m ennyiségű telítetlen zsírokat kell fogyasztani és k iik tatn i az étrendből a transzzsírokat.

A vitam inok és ásványi anyagok A vitam inok fontosságáról elnevezésük is tanúskodik („vita” - latinból fordítva „életet” jelent). Hogy növekedjünk és fejlődjünk, a szervezetnek vitam inokra és ásványi anyagokra van szüksége. A vitam inokat zsírban és vízben oldódókra osztjuk. A zsírban oldódó­ k a t (A, D, E) zsírokkal kell b eju ttatn i a szervezetbe. Ilyenkor könnyen felszívódnak, felhalm ozódnak és a szervezetben m a ra d h a tn a k néhány naptól kezdve a k á r egy fél évig is. A sá rg arép át például legjobb tejföllel fogyasztani, ez a párosítás jelentős k aro tin forrás, amely a szervezetben A -vitam inná alaku l. A vízben oldódó C-, B r , B2-, B6-, B12-vitam inok viszont, nem m arad n ak meg a szervezetben. E zért javasolt m indennapi fogyasztásuk. A friss gyümölcsökben és zöldségekben a vitam inok m ennyisége tárolási idejüktől függ. E zért vegyünk m indig friss gyümölcsöt és zöld­ séget, tároljuk hűtőszekrényben, de nem tovább, m int egy hétig. Télen fogyasszunk m irelit gyümölcsöt, zöldséget. Ezeket leszedésük u tá n rögtön fag y asztják , így a v itam in o k b e n n ü k m ég jo b b an m egőrződnek, m in t a frissen tároltban. Az em ber szervezetének szüksége van ásványi anyagokra is. K alcium ra, n á triu m ra vagy k áliu m ra nagyobb m ennyiségben van szüksége. Ezeket m akroelem eknek nevezzük. M ás elemek m ár nagyon kis m ennyiségben is elegendőek; ilyen a jód, a vas vagy a cink. Ezeket m ikroelem eknek nevez­ zük. A n átriu m fontos feladatokat lá t el a szervezetben. A vérben és a szer­ vezet m ás folyadékaiban fen n tartja a víz és a só egyensúlyát, részt vesz az idegim pulzusok átad ásáb an , fontos szerepet játszik a szívműködésben. Az em berek többsége nagy m ennyiségű nátrium ot fogyaszt konyhasó for­ m ájában (naponta átlag 9-12 g), kálium ból pedig elégtelen m ennyiséget (3,5 g-nál kevesebbet). A tú lzo tt nátrium bevitel a vérnyomás növekedéséhez vezet, am i növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések k ia lak u lá sá n ak kockázatát. A WHO a d a ta i alap ján a só bevitelének m ennyiségét csökkentve 1,7 millió h alálesetet lehetne évente megelőzni, h a kevesebb, m int 5 g-ot fogyasztanánk naponta.

1. S zám ítsátok ki, m ennyi sót fogyasztotok. A lkalm azzátok ehhez az in tern eten ta lálh a tó online kalk u láto rt. 2. O lvassátok el azokat a tan ácso k at, melyek segítenek csök­ kenteni a só bevitelét. Gondoljátok végig, mely tan ácso k at lehet könnyen b etartan i, és melyeket bonyolultabb. _____ N A só b e v ite lé t csö k k en th etjü k , ha: főzés alkalm ával só helyett fűszereket használunk; h a szükséges, sózzuk inkább a készételt; jódozott sót h asználunk, így m egelőzhetjük a jódhiányt; csökkentjük a sós előételek fogyasztását; csökkentett n átriu m ta rta lm ú élelm iszereket választunk; m inél több olyan gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, amely k áliu ­ mot ta rtalm az. Ez enyhíti a túlzo tt nátrium fogyasztás következmé­ nyeit.

Az egészséges táplálkozás biztosítja az em ber növe­ kedését, norm ális fejlődését és élettevékenységét, h atással van a betegségek megelőzésére. A fehérjék sok fontos funkciót lá tn a k el a szerve­ zetben. Főként a teljes érté k ű fehérjék fontosak, melyek állati eredetű élelm iszerekben találhatók. Az összetett szénhidrátok közül főként a cellulóz­ n a k (rostanyag) van fontos szerepe. V égighaladva a gyomor-bél trak tu so n , felgyorsítja az em észtési folyam atokat, tisztítja a beleket, megelőzi azok ren ­ dellenes m űködését. Az orvosok javasolják, hogy vonják ki a tran szzsíro ­ k a t az étrendből, ezek a m arg arin b an , majonézben, cu k rászzsira d ék b an és a g y o rsétterm ek ételeiben (facefood) találhatók. A szervezetnek meg kell kapnia a szükséges v ita­ m inokat és ásványi anyagokat. A konyhasó bizton­ ságos napi bevitelének norm ája 5 g.

10. A TÁPLÁLKOZÁS ÉS A TESTSÚLYKONTROLL [

Ebben a témában: • gyakoroljátok a táplálékpiram is h aszn álatát az étrend össze­ állításán ál az energiafelhasználás figyelembevételével; • m egism erkedtek az elhízás okaival és következményeivel; • m egtanuljátok kontrollálni testsúlyotokat.

Mondjátok el egym ás u tá n , hogyan vizsgáltátok a sófogyasz­ tásotok szintjét. Mely élelmiszerek szám ítan ak étrendetekben a legnagyobb só „szállítónak”. M egtaláltátok-e a nátrium bevi­ tel szintjének ellenőrzésére a legkedvezőbb módot? Az em bernek szüksége van táplálkozásra, ez látja el a szer­ vezetet energiával és mindenféle tápanyaggal. Hogyan h atáro zh atju k meg a fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitam inok és ásványi anyagok szükséges m ennyiségét a m indennapi étrendben? A táplálékpiram is (18. ábra) segít helyesen m egterv ezn i tá p lálk o z ásu n k at. H a b e ik tatjáto k étren d etek b e az élelm iszerek különböző csoportjait, szavatoljátok m agatoknak m inden n ap ra a teljes érték ű diétát. ^

Fogyasszuk kis m ennyiségekben

J

2-3 adag

3—5 adag

3 -4 adag

(

6-11 adag

18. ábra. Az egészséges táplálkozás piram isa

J

1. Alkossatok öt csoportot („gabonaterm ékek” „zöldség, gyü­ mölcs”, „tejterm ékek”, „hús és az azt helyettesítő term ékek”, „édességek és sós előétel”). 2. O lvassátok el a p arag rafu s ta n an y ag án ak részletét és készít­ setek rövid beszám olót csoportotok term ékeiről. M ondjatok p é ld á k a t ezek re a te rm ék ek re, m a g y arázzá to k meg, m ié rt hasznosak és esetleges fe n n ta rtá sa ito k a t fogyasztásukkal kapcsolatban. 3. M utassátok be sorban a beszámolókat, válaszoljatok osztály­ tá rsaito k kérdéseire. s — .......................... A Gabonatermékek A gabonafélékből készült term ékek gazdagok szén h id rát­ ban, a B csoportú vitam inokban, vasban, fehérjében. Ide sorol­ ju k a d a rá k a t (hajdina, rizs, kukorica, zab) és lisztből készült term ékeket. A m agas ro stanyag-tartalom nak köszönhetően a teljes kiőrlésű lisztből készült term ékek jav ítják a gyomor- és béltrak tu s m űködését, segítenek norm alizálni az em észtési folyamatokat. A teljes kiőrlésű term ékekből k észü lt reggeli feltölti a szervezetet egész napra energiával. Az ilyen term ékek rendszeres fogyasztása jav ítja a bőr állapotát, h a tá ss a l van a koleszterinszint és a vérnyom ás csökkenésére, megelőzi a 2 -es típusú cukorbetegség k ialak u lását.

%

......................

A gyümölcsök és zöldségek A gyümölcsök és zöldségek A-, C -vitam int, valam int étke­ zési rostanyagot ta rta lm a z n a k . A citrusfélék, gyümölcslevek, a paradicsom fontos C -v itam in forrás. A C -v itam in vízben oldódó v ita m in . H a a nem h a sz n o s íto tt C -v itam in tö bblet kiü rü l a szervezetből, m indennapi pótlása szükséges. A -vitam inban gazdagok a sötétzöld, a sárg a és a n aran cssárg a színű zöldségek. A zsírban oldódó v itam in felhalm ozódik a szervezetben, ezért elegendő m inden m ásnap fogyasztani. A tejtermékek A z e csoportba tarto zó term ék ek gazdagok fehérjében, kalcium ban, foszforban, A -vitam inban. R endkívül fontosak az alacsony és közepes zsírta rta lm ú savanyú tejterm ékek édesítő szerek hozzáadása nélkül. A m agas z sírta rta lm ú term ék ek n ag y m ennyiségű te líte tt z sírt ta rta lm a z n a k , a gyümölcsjoghurtok és édes tú ró k pedig cukrot. A hús és az azt helyettesítő termékek Ezek a term ékek fehérjét, vasat, m ikroelem eket, B -vitam in csoportot ju tta tn a k a szervezetbe. Ehhez az élelm iszercsoport­ hoz olyan term ékek sorolhatók, melyek állati eredetű fehérjét (m arhahús, borjúhús, bárányhús, disznóhús, házi szárnyas, h al, tojás) ta rta lm a z n a k , v a la m in t a h ú s t pótló te rm ék ek , melyek növényi fehérjékben gazdagok (bab, borsó, diófélék).

A növényi feh érjék b en g azd a g élelm iszerekből k é s z ü lt ételek közel 30 %-a több fehérjét ta rta lm a z , m in t az á lla ti ered etű élelm iszerekből készültek. A diéta egyensúlyban ta rtásáh o z a növényi fehérjéket inkább a tejfehérjékkel fogyasszuk. Érdekes, hogy a drága hús g y ak ran nagy m ennyiségű zsírt ta rtalm az, am i javítja ízét. H a sovány h ú st vásárolunk, megelőzhetjük és egyidejűleg csökkenthetjük a te líte tt zsírok szervezetbe ju tá sá t. A z édességek és a sós előételek Ezek a term ék ek nem s z á m íta n a k feltétlenül szükségesnek, ezért engedélyezett adagjuk nagyon kicsi. Napi fogyasztásuk norm ája 2 -3 adag­ nál nem lehet több, mivel nagyon sok zsírt és/vagy cukrot ta rtalm azn ak , m agas az energiaértékük, ezzel szemben vitam inokban és ásványi anya­ gokban szegények. A tú lzo tt édességfogyasztás súlyfelesleg k ia lak u lá sá­ hoz, elhízáshoz vezethet, növekedhet az egészségkárosodás kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedések és a cukorbetegség k ia lak u lá sa követ­ keztében.

A tá p lá lk o zá s és az en er g ia felh a szn á lá s Az étel a szervezet szám ára energiát és tápanyagokat biztosít, ezek elengedhetetlenek a növekedéshez és az életfolyam atok fen n tartásáh o z. Ezzel kapcsolják össze az élelmiszerek két jellemzőjét: a táp- és energiaértéket. Kalóriatartalom A tápérték a fehérjék, zsírok, szén­ 1 g zsír - 9 kcal hidrátok, vitam inok és ásványi anyagok egymáshoz viszonyított arán y a 100 g élel­ 1 g fehérje - 4 kcal miszerben. 1 g szénhidrát - 4 kcal A energiaérték (kalóriatartalom) az élel­ m iszer energia jellemzője. M értékegysége a kalória vagy kilokalória. Egyes élelm iszereknek alacsony a k aló riatartalm u k , de m agas a tá p é r­ tékük. Ilyenek például a zöldségek, gyümölcsök, tengeri term ékek. M ások viszont fordítva, m agas k a ló ria ta rta lm ú a k , de alacsony a tá p érték ü k . Ilyenek elsősorban az étterm ek és a gyorsétterm ek (facefood) ételei. Ezek az ételek vitam inokban szegények, viszont sok tran szz sírt és egyszerű szén­ h id ráto t ta rta lm a z n a k . V annak, ak ik rendszeresen fogyasztanak m agas k aló riatartalm ú , de alacsony tá p érték ű élelm iszert, m inek következtében súlytöbblet és tápanyaghiány a lak u lh at ki. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend összetétele az em ber egyéni jellemzőitől függ: életkorától, nemétől, életmódjától, fizikai aktivitásától. Az ülő életm ódot folytató felnőtt nők szám á ra aján lják a legkisebb adag fogyasztását (1600 kcal), a legnagyobbat pedig az aktív serdülőkorúaknak (2800 kcal). Az intenzív edzés vagy sportversenyeken részt vevő serdülőkorúak étrendjének k a ló riata rtalm a elérheti a k á r a 3000-3200 kcal-át is. Hogy szám olhatjuk ki étren d ü n k szükséges k aló ria ta rta lm á t és benne a tápanyagok egymáshoz viszonyított arányát? A legegyszerűbb ezt elvé­ gezni a táplálékpiram is segítségével.

74

A lakítsatok öt csoportot és gyakoroljátok az étrend összeállítá­ sá t az energiafelhasználásnak megfelelően. Ehhez: 1. Szám ítsátok ki a napi étrendetek k aló riatartalm át, alk al­ m azzátok a növelési együtthatót (szorozzátok meg vele a m ini­ m ális napi 1600 kcal k alóriatartalm at). 1. csoport: mozgásszegény életmód, növelési együttható 1,2 ; 2. csoport: közepes fizikai ak tivitás (heti 1-3 edzés), növelési együttható 1,4; 3. csoport: m agas fizikai aktivitás (heti 3 -5 intenzív edzés), növelési együttható 1,6 ; 4. csoport: nagyon m agas fizikai ak tiv itás (heti 6 -7 kem ény fizikai m egterhelés), ak tiv itási együttható 1,8 ; 5. csoport: a fizikai ak tiv itás h atárérték e, növelési együtt­ ható 1,95. 2. Rajzoljatok a füzetetekbe egy üres táplálékpiram is modellt. A lentebb feltü n tetett táb láza t segítségével határozzátok meg az egyes term ékcsoportok adagjainak szám át napi étren d e­ tekben és tü n tessétek fel a modellen (például, rajzoljatok egy pohár tejet, egy szelet sajtot, jog h u rto t, ahol a tejterm ék ek helye van). A napi adagm ennyiség a szervezet energiafelhasználásának megTelelően (kcal) 2000

2300

2600

2900

3200

Gabona­ termékek

5 -6

6 -8

7-9

8 -10

10-12

2-2 4

4-16

Zöldségek

3

3 -5

CO 1 Cn

4 -6

4 -6

4 -6

5 -7

Gyümölcsök

2

3 -5

IC 1 CO

3 -5

4 -6

Hús és helyettesítői

2

2 -3

2 -3

3

3

3 -4

4 -5

Tejtermékek

2 -3

2 -3

2 -4

2 -4

bO 1 4^

2 -4

2 -4

0,5-2

1-2

1-2

2

2 -3

2 -4

2 -4

Édességek, sós előétel TERV } 'A • ' ( q j Ja ' ^

Ul

1700

1 >£-

1400

00 1

Termékcsoport

® csoporton belül kettesével vagy hárm ával készítsetek napi étren d et az általato k elkészített táp lálék p iram is alapján. Ne feledjétek, hogy az étrendnek üdítőitalt, salátát, főételt, köretet és desszertet is ta rtalm azn ia kell. K észítsétek el a m enü válto­ zatait és m u tassáto k be az osztálynak.

A gyerekkori elhízás okai A WHO ad atai szerint az elhízott gyerekek szám a a világon az utóbbi 25 évben megháromszorozódott. E nnek két oka van. Az első a m agas en erg iatartam ú , de alacsony tá p é rté k ű feldolgozott élelm iszerek a rá n y a in a k növekedése az adagokban. A problém át fokozza a m agas k aló riata rtalm ú élelm iszerek és italok agresszív reklám ja, mely főképp a gyerekeket és az ifjúságot célozza meg. A m ásodik ok a fizikai ak tiv itás általános csökkenése. A szám ítástech­ nika fejlődése következtében csökken az érdeklődés a szabadidő aktív eltöl­ tése irán t. E nnek következtében nő azoknak a kisfiú k n ak és kislányoknak a szám a, akiknek súlyfölöslege van, am i akadályozza őket az aktív játékok és versenyek részvételében tá rsaik k al. E zért kevesebbet mozognak, m int szeretnének, am i további zsírfelhalm ozódást eredményez. Em lékezzetek vissza a rra az esetre, am ikor egy reklám ban m eglátott term ék et szerettetek volna kipróbálni. Beszéljétek meg osztály társaito k k al párokban: • Mi volt vonzó ebben a reklám ban? • Olyan ízletes volt-e a term ék, m in t ahogy azt hirdették? • Hasznos-e ez a term ék az egészségre?

SV

Próbáljátok megemelni mozgási aktivitásotok szintjét. E célból a h é t folyam án egy órát, am it különben sorozatok nézésével vagy intern etezéssel tö ltö ttetek volna, fordítsatok bárm ilyen m ozgásra (tánc, tornagyakorlatok, séta stb.). K észítsetek fotósorozatot vagy videó felvételt és tegyétek fel egy hét elteltével oldalatokra a szociális hálón a # k ap csolód j k i következő h asth tag (kivonatcím) alatt, ösztönözve ezzel kor­ tá rsa id a t az aktív időtöltésre.

Az elh íz á s k ia la k u lá sá n a k m ech a n izm u sa a g y erek ek n él és fe ln ő tte k n é l A gyerekek elhízásán ak folyam ata eltér a felnőttekétől. H a sérül a növekedésben lévő gyerek szervezetének en erg iah áztartása, nagy m ennyiségű zsírsejt képződik benne. Felnőtt korban a zsírsejttöbb­ let megakadályozza a fogyást és elősegíti a súlygyarapodást. A diéta és a tornagyakorlatok pedig segítenek a zsírsejtek m éretét a csökkenteni, és szám uk az élet folyam án változatlan m arad. A felnőttkori elhízás ren d szerin t csak a meglévő zsírsejtek m éretét növeli. E zért azoknak az em bereknek, akiknél az elhízás felnőttkorban jelentkezik, sokkal könnyebb lefogyni és m e g ta rta n i te stsú ly u k a t, hisz zsírsejtjük kevesebb, m in t azoknak, ak ik m ár gyerekkorukban elhíztak.

A gyerekkori elhízás problém ái és következm ényei A túlsúlyos gyerekeknél és serdülőkorúaknái légzési problém ák jelen t­ keznek, különösen fizikai terheléskor. Növekszik a sérülések és törések kockázata, gyakrabban v an n ak te s tta rtá s i problém áik, és az izzadás növe­ kedése bőrirritációhoz vagy gyulladáshoz vezethet. A gyerekkori elhízás következményei főként felnőttkorban jelentkeznek: a korai szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata, a 2 -es típusú cukorbetegség, az izom- és vázrendszer sérülése, v alam in t bizonyos rák faj­ tá k kialakulása.

A testsú ly k o n tro ll Figyelembe véve, hogy az elhízás negatívan h a t egészségünkre, egész életünk folyam án oda kell figyelnünk te stsú ly u n k ra . H a észrevettétek, hogy felszedtetek néhány kilót, érdemes megemelni a fizikai m egterhelést és csökkenteni az ételadagokat. Léteznek olyan, diétás orvosokkal közösen összeállított számítógépes program ok, melyek személyre szabottan adnak étke­ zési tanácsokat. A program ok közül egyet le is tö lth ettek az internetről az okos telefonotokra.

A táplálékpiram is- segít helyesen m egter­ vezni az étkezést. H a beiktatjátok étrende­ tekbe a különböző élelmiszercsoportok te r­ m ékeit, biztosítjátok a m in d en n ap i teljes érték ű diétát. A napi étrend kalóriaértéke az em ber egyé­ ni sajátosságaitól függ: életkorától, nemétől, életmódjától, fizikai aktivitásától. Figyelembe véve, hogy az elhízás negatívan h a t egészségünkre, egész életünk folyamán oda kell figyelnünk te stsú ly u n k arányos gyarapodására.

11. A FIZIKAI ÁLLAPOT MEGFIGYELÉSE

Ebben a témában: • meggyőződtök arról, m ennyire fontos vigyázni egészségünk­ re; • speciális te sztek segítségével érték elitek fizikai állapototo­ kat.

A megfelelő te sti egészség fe n n ta rtása előírja a rendszeres megfigye­ lést, ellenőrzést. A te sti egészség bizonyos m utatói megkövetelik az orvosi ellenőrzéseket: szűréseket, röntgent, u ltrah an g o s vizsgálatokat, an alízi­ seket. A többit m ag u n k is ellenőrizhetjük, például a testhőm érsékletet, pulzusszám ot, vérnyomást. O lvassátok el „A m akacs m olnár” című példázatot. Beszéljétek meg: • Mely sajátosságok tan ú sk o d n ak az egészség romlásáról? • M iért fontos figyelni rájuk?

lt egyszer egy m akacs molnár. Egy kis folyó p a rtjá n állt kis vízim al­ ma. A folyó egy szakaszát g áttal z á rta el, am i mögött annyi víz gyűlt össze, hogy egy tó keletkezett. M agasról ömlött a víz a m alom kerékre és forgatta azt. N aponta sok zsák búzát őrölt m alm ában a molnár. Egyik nap egy repedést vett észre a gáton, melyen keresztül szivár­ gott a víz. A m o ln árn ak azt tan ácso lták , falazza be a repedést, hogy ne legyen rosszabb. De úgy döntött, hogy az a p á r csepp víz nem á r t a gátnak. A valóságban nem a k a rt időt szánni a jav ításra, m ert akkor az em berek elvitték volna búzájukat egy m ásik molnárhoz, neki meg oda a nyeresége. E stére a repedés nagyobb lett. M u n k ásai szóltak a m o ln árn ak , de az udvaron m ár szürkület volt és fárad tak voltak ahhoz, hogy javításba kezdjenek. A m olnár úgy döntött, v árjan ak reggelig. É jfélkor az em b erek n a g y z a jra éb red tek . K iszaladtak az u d v arra és m eglátták, hogy a víz átszak íto tta a gátat. Ezzel m ár sem m it nem lehetett tenni, és a m olnár könnyes szemmel nézte, hogyan pusztítja el a víz a m alm ot és önti el a környező mezőt. Milyen kicsi ok, és milyen pusztulás a következménye!

É

Egész életünk folyamán fontos ellenőrizni te stsú ly u n k at és fizikai álla­ potunkat. M ennyi a norm ális testsúly? Nincs egyértelm ű válasz erre a kérdésre. M inden az em ber m agasságától, életkorától, term ete típusától és te sta l­ katától függ. H a összehasonlítunk egy 165 cm m agas és 65 kg testsú ly ú edzett sportolónőt és egy vele egykorú, nem edzett tá rsá t, akkor a 65 kg az első esetben ez norm ális, viszont a m ásodikban ez többlet, hiszen az izomszövet közel három szor nehezebb a zsírszövetnél. Két egyforma m agas (180 cm) és 85 kg testsú ly ú egyén egyike tin é ­ dzser, m ásika felnőtt férfi; a serdülő szám ára ez a testsú ly sok, viszont a felnőtt férfi szám ára norm ális (lásd a 6. táblázatot). 6. táblázat M agasság (cm)

Testsúly (kg) 14-17 éves

T estsúly (kg) 18 év felett

152,4

38,6-49,6

44,1-62,7

154,9

40,6-52,3

45,9-65,0

157,5

42,7-54,5

47,3-67,3

160

44,2-56,6

48,6-69,1

162,6

46,5-59,0

50,5-71,4

165,1

48,2-61,3

51,8-73,6

167,6

50,2-63,6

53,6-75,9

170,2

52,5-66,1

55,0-78,2

172,7

54,6-68,5

56,8-80,9

175,3

56,7-70,8

58,6-83,2

177,8

58,7-72,8

60,0-85,5

180,3

61,1-75,1

61,8-88,2

A 45. oldalon lévő gyakorlati m unkában m eghatároztátok a testtöm eg indexet. Ezt a m utatót, amelyet az egészségügyi kockázatok biztosításánál alkalm aznak, a biztosító társaságok igényére határozták meg. Megfigyelték, hogy azok az emberek, akik nagyon alacsony vagy nagyon magas TTI-veí rendelkeznek, gyakrabban betegszenek meg. Ezért magasabb biztosítási díjat fizetnek. Ezért, h a a TTI-tek 15-nél alacsonyabb, orvoshoz kell fordulnotok. Ha m in­ den ok nélkül elkezd csökkenni a testsúlyotok, gyengének érzitek m aga­ tokat, szintén forduljatok orvoshoz. Ez egy betegség előjele is lehet, am it haladéktalanul kezelni kell. H a a TTI magasabb 25-nél, ne hagyd figyelmen kívül súlyfólöslegedet, m ert a szervezetben az intenzív növekedés periódusában k ialak u lh at zsírsejt többlet. A felnőtt em bereknél, akiknek annak idején volt m ár ilyen problé­ májuk, nehezebb ellenőrizni testsúlyukat, mivel ebben a korban zsírsejtek­ nek m ár csak a m éretét lehet csökkenteni, nem pedig a szám át.

Le a k a rto k fogyni? Tegyétek ezt fokozatosan. Az optim ális súlycsök­ kentés heti 0,5 kg. A ta rtó s siker a szerzett új táplálkozási szokásoktól függ, am it lassú mozgási ak tiv itással kapcsolunk össze. K erüljétek a nagyon szigorú d iéták at, ezek „inga effek tu st” eredm é­ nyeznek: a h irtelen súlyvesztés u tá n az em ber gyorsan felszedi a leadott kilókat és még plusz kilókat is szed fel ráadásul.

®

A kevesebb, m int 800 kilokalóriát tartalm azó ételadag veszélyes az egészségre. Egyeseknél az ilyen d iéták u tá n vesekő képződik, rendellenes étkezési szokások alakulnak ki, ism ertek halálos kim enetelú esetek is. A ti korto k b an káros önállóan d iéták k al kísérletezgetni, a norm ális növekedéshez és fejlődéshez elengedhetetlen a teljes érté k ú táplálkozás. E zért, h a problém átok van a testsúllyal, forduljatok belgyógyászhoz vagy diétás orvoshoz. O majd segít nektek kiválasztani a megfelelő tornagyakorlatokat és diétát, am i megfelel nek tek és biztosítja a megfelelő m ennyiségű tápanyagot.

A te sta lk a t ö n é r té k e lé se A testi egészség megfigyelésének fontos összetevője a te stalk at önértékelése. Sportterem ben vagy otthon teszteljétek te stalk a­ totok m u tató it és hasonlítsátok össze a m últ évi m utatókkal. 1. M érjétek meg a m u tató k at (T1-T5). 2. A táblázatok segítségével értékeljétek ki őket és írjátok be a füzetbe. 3. A kapott eredm ényeket hasonlítsátok össze a m últ évivel. 4. Vonjátok le a megfelelő következtetéseket. Szükségetek lesz: • • • • •

stopperórára; kézi dinam óm éterre (erőmérő); kis szőnyegre; kartondobozra; vonalzóra.

TI. Á ltalános állóképesség. E zt a „Lépcsőzés” elneve­ zésű teszt segítségével h atározzák meg (19. ábra). 3 percig járjato k a lépcsőn fel és le úgy, hogy öt m ásodperc a la tt k étszer m enjetek fel. 3 perc m úlva ü ljetek le egy székre. Egy perc elteltével szám oljátok meg pulzusotokat 30 másodpercig, az eredm ényt szo­ rozzátok meg 2-vel. M egtudjátok, m ennyi a pulzusotok 1 perc alatt. É rtékeljétek állóképességeteket:

19. ábra —

Általános állóképesség

Nagyon magas

Magas

Közepes

< 82

82-90

< 72

72-76

-

Alacsony

Nagyon alacsony

92-96

98-102

> 102

78-82

84-88

-

Lányok ---------------

00 00 A

Fiúk

1

T2. Izom-állóképesség. A kéz-, a váll- és a mellizmok állóképességét fek­ vőtám asszal határozzák meg. Végezzetek el m inél több teljes (20. a ábra) vagy módosított (21 . b ábra) fekvőtám aszt. É rtékeljétek az eredm ényt: Izom­ állóképesség r ... ..... A Teljes fekvőtámasz V J "....... A Módosított fekvőtámasz

Nagyon magas

Magas ’8® B>

Közepes

Alacsony

Nagyon alacsony

> 48

34-48

17-33

6-16

<6

> 54

45-54

. 35-44

20-34

< 20

20. ábra

T3. Izomerő. A kézfej izom erejét kézi dinam óm éterrel lehet m eghatároz­ ni (gyakran m utatványosoknál szokott lenni a parkokban). Teljes erőből megszo­ rítv a a dinam óm étert (21 . ábra), m egkap­ ju k az eredm ényt kilogram m okban. 21. ábra

Értékeljétek az eredm ényt: r Nagyon magas HP

Izomerő

Magas

Közepes

Alacsony

Nagyon alacsony

Lányok

> 40

38-40 PHHHHHH

25-37

22-24

< 22

Fiúk

>70

62-70

48-61

41-47

< 41

T4. Hajlékonyság. A hajlékonyság egyik m utatója az előrehajlás képes­ sége. A teszt előtt végezzetek bem elegítést (előre-hátra dőlés, törzsfordítás). Tegyetek a padlóra egy dobozt, rá egy vonalzót úgy, hogy a 10 cm jelzés egybeessen a doboz hozzátok közelebb lévő szélével (2 2 . ábra). Ü ljetek le a padlóra, a talp ato k n ak érintenie kell a dobozt. L assan nyújtsátok előre kezeteket m inél m esszebbre. U jjatok hegyével érintsétek meg a vonalzót és m aradjatok ilyen helyzetben 3 m ásod­ percig. Jegyezzétek meg a vonalzón elért számot. Eredményetek: a 3 próbálkozás kö­ zül a legjobb (ne próbálkozzatok jav í­ ta n i az eredm ényen h irtelen mozdu­ latokkal). 22. ábra

É rtékeljétek hajlékonyságotokat: ....A

A test haj­ lékonysága ( ......... Lányok

Nagyon magas

Magas

Közepes

Alacsony

Nagyon alacsony

> 28

2 5 -2 8

1 5 -2 3 B H H B i ilHi 8 -1 8

5 -1 2

<5

00 1 cn

' '

<3

'

.... 4HHHHHHH Fiúk > 25 is. ................

2 0 -2 5

T5. Ügyesség. Az ügyesség é rté ­ keléséhez végezzétek el a következő gyakorlatot. Jobb kézzel ütögessétek fejeteket. Ez nagyon egyszerű. Bal kézzel körkörös m ozdulatokat végez­ zetek a hasatokon. Ez sem nehéz. É s m ost ezt végezzétek egyszerre (23. ábra). 5 -pontos s k á la szerin t értékeljétek ügyességeteket. 23. ábra

A testi egészség bizonyos m utatói megköve­ telik az orvosi ellenőrzéseket, egyéb m u ta ­ tó k at m agunk is kontrollálhatunk. Egész életü n k folyam án fontos ellenőrizni testsú ly u n k at és fizikai állapotunkat.

A

í

ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK A 2. FEJEZETHEZ

p'

1. Alkossatok hét csapatot. O sszátok el csapatonként a ta n ­ könyv 5—11. tém áját és készítsetek gondolattérképet m inden témához. 2. Sorban m u tassáto k be az 5—11. tém a alapján elkészített gondolattérképeket. 3. K észítsetek kollázst a kész gondolattérképekből és függeszszétek ki azokat jól láth ató helyre az osztályban.

5. A testi egészség szintjének értékelése

7. Biológiai ritmusok es 6- Mozgási aktivitás

8. Személyi higiéné

az egészség

9 Az egészséges táplálkozás alapelvei

éS 12 Fizikai állapot U'Y k 0 n t r megfigyelése (monitoring)

9 34 ^

Foglaljátok össze a 2. fejezetben ta n u lta k lényegét.

TESZTEK AZ ÖNÉRTÉKELÉSHEZ

1. Bárm ely olyan mozgásform át, am elyben egyszerre vesznek részt nagy izomcsoportok, és am elyet ritm u so san h ajtu n k végre m érsékelt, lassú ütem ben legalább 10 percig három szor naponta, vagy 20-30 percig egy-egy alkalommal: a) aerob; b) anaerob. 2. Teljes érték ű fehérjéket tartalm azn ak : a) az állati eredetűek; b) a növényi eredetűek. 3 . Mely élelm iszerek gazdagok rostokban (ehető rost): a) zöld színű zöldségek; b) tejterm ékek; c) édességek; d) p ék áru teljes kiőrlésű magvakból. 4. Az egészség szempontjából legveszélyesebb zsírokat tartalm azzák: a) vaj; b) napraforgóolaj; c) gyorsétkezdék ételei; d) m argarin; e) diófélék. 5. Mely élelm iszercsoport term ékeit kell ta rtalm azn ia legnagyobb m ennyi­ ségben étrendünknek: a) gabonaterm ékeket; b) gyümölcsöket és zöldségeket; c) tejterm ékeket; d) h ú st és az azt helyettesítő term ékeket; e) édességeket és sós előételeket. 6 . A fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitam inok és ásványi anyagok egym ás­ hoz viszonyított aránya 100 g élelmiszerben:

a) az élelmiszer energiaértéke; b) az élelm iszer tápértéke. Megfejtés: q 9 in g íp ‘d p ip ‘n g in g ín i

^

1. M agyarázzátok meg a keretbe írt fogalmak jelentését. 2. O lvassátok el az 1-8. m ondatot és ellenőrizzétek, hogy a szövegben helyesen alkalm azták-e az aláhúzott fogalmakat. írjáto k be a füzetetekbe a helyes választ.

a) csontritkulás (osteoporosis)

e) elhízás

b) biológiai ritm usok

f) táplálékpiram is

c) koleszterin

g) ehető rostok

d) testtöm eg-index (TTI)

h) transzzsírok

1. A tornagyakorlatok erősítik a csontszövetet és csökkentik a csontritku­ lás k ialakulásán ak kockázatát. 2. A táplálékpiram is a testtöm eg megfigyelésének m utatója, melyet a biz­ tosítótársaságok kérésére h atáro ztak meg. 3. A testtöm eg index a kiegyensúlyozott ételadag m egtervezésének eszkö­ ze. 4. Az Egészségügyi V ilágszervezet javasolja, hogy az ehető rostokat telje­ sen vonják ki az élelm iszerek közül. 5. A gyomor- és béltraktuson végighaladva, a transzzsírok felgyorsítják az em észtés folyam atát, m egtisztítják a beleket és megelőzik rendellenes működésűket. 6 . A gyerekkorban képződött koleszterin m egnehezíti a testsúly ellenőr­ zését. 7. Az elhízás növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialak u lásán ak kockázatát. 8 . A m axim ális m unkaképesség eléréséhez szükséges idő tervezésénél figyelembe kell venni a biológiai ritm u so k at. Megfejtés: q 8 ío L Í0 9 ÍS s íq f íj g fp z

3. FEJEZET r

AZ E G É SZ SÉ G SZELLEM I É S LELKI TÉNYEZŐ I

y

j

0

*

---------------------------------------

^ 1 2 . AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS STRATÉGIÁJA

Ebben a témában: • megfogalmazzátok elvárásaitokat az élettel szemben; • elsajátítjátok az önmegvalósítás stratégiáit; • m egism erkedtek az önism eret eszközeivel; • felidézitek az egészséges önértékelés k ialak ításán ak módsze­ reit; • m egism erkedtek a szakm ai hajlam önm eghatározásának képletéve!.

A serd ü lő k o r ér té k e A serdülőkort sokszor a felnőttkorra való felkészülésnek tek in tik . Ez azonban téves nézet. M int az em beri élet m inden szakaszának, az ifjúság­ nak is m egvannak a m aga értékei és különleges rendeltetése. Ebben a viszonylag rövid periódusban alak u ln ak ki az em ber életelvá­ rásai és világnézete, értékrendszere és jelleme, lezajlanak benne az önmeg­ ism erés és önm eghatározás folyam atai. Az ifjúkor előnye abban rejlik, hogy nem korlátozza idejekorán az em bert, ellenkezőleg, széles látó teret biztosít neki, értékelést m inden meglévő lehetőséghez, elsősorban a hivatás tu d a­ tosításához és a szakm aválasztáshoz. Egy papírlapot ossz fel három részre és írd fel: „Megvalósítani. M egszerezni. M egtapasztalni”. írjáto k le a lap ra elvárásaito­ k a t az élettel szemben: mivel szeretnétek az életben foglalkoz­ ni, milyen szellemi és anyagi jav ak ra szert tenni, m it m egta­ pasztalni (példa a 24. ábrán).

MEGVALÓSÍTANI Világszerte elism ert fe lfe d e zé st tenni. Megtanulni három ide­ gen nyelvet. Beutazni a világot.

■^MEGSZEREZNISéj MEGTAPASZTALNI Hű barátokat.

Ih le te t.

Kényelmes otthont.

Kalandvágyat.

Csodálatos családot.

Szerelm et.

Érdekes munkát.

Az emberi kapcso­ latok örömét.

Bölcsességet.

-4

Az ö n m e g v a ló sítá s m ű v észete Az önmegvalósítás az em bernek az a képessége, hogy m egism eri önm agát és megvalósítja h iv atását. M inden em bernek szüksége van az önm egvalósítás­ ra, sajnos, nem m indenki tudatosítja jelentőségét. A szükségletek elm életének szerzője, A. Maslow szerint az em berek g y ak ran lem ondanak az önmegvaló­ sítás lehetőségéről és ezért nem olyan boldogok, m in t am ilyenek lehetnének, hiszen életünk minősége közvetlenül összefügg a m agasabb rendű szükséglete­ ink kielégítésével, beleértve az önm egvalósítás szükségletét is. _ 1. O lvassátok el „Az isteni lélek” című példázatot. Figyeljétek meg, milyen kincsek rejtőznek az em beri szív mélyén. ' ■ k ín t 2. Vegyetek egy papírlapot, és színes filctollal rajzoljátok körbe tenyereteket. írjá to k a rajzba azt, am it isten i aján d ék n ak gon­ doltok: a legjobb tulajd o n ság aito k at, képességeiteket, és am iben tehetségesek vagytok.

Az is te n i lélek i T T T í i ’i i T : 2 2 : ] Keleti példázat eleten él egy hiedelem, m iszerint ezer évvel ezelőtt a Földön m inden em ber iste n i lélekkel volt felruházva, am i az Isten erejét kölcsönözte neki. Az em berek azonban kezdtek visszaélni ere­ jükkel, és az Isten úgy döntött, hogy visszaveszi tőlük. De hová is tegyük ezt az isteni lelket, az em beri tehetség, nagy­ ság és dicsőség forrását? A M agasságos Isten egyik segédje ezt ajánlotta: - Á ssunk egy mély gödröt, és rejtsü k oda az isteni lelket. - Nem - válaszolt az Isten - , egyszer az em berek m eg tan u ln ak elég mélyre ásni és m egtalálják. A m ásik segéd ezt mondta: - R ejtsük el ezt a kincset a világ legm agasabb pontján. - Nem - válaszolt az Isten - , egyszer az em berek m eghódítják ezt a m agasságot és m egtalálják. A h arm ad ik segéd ezt mondta: - Nekem van egy jobb ötletem. R ejtsük el az isteni lelket a leg­ mélyebb óceáni árokban. - Az em berek valam ikor elérik ezt a helyet is - m ondta az Isten. - A kkor rejtsük el a világ m ásik végében - ajánlotta a negyedik segéd. - Oda is elérhetnek az em berek - válaszolta az Isten. A ztán egy p illan atra elgondolkodott és ezt mondta: - É n az em b erek szívében re jte m el a z t. A zt h iszem , a V ilágm indenségben ez az utolsó hely, ahol az em berek keresni fog­ ják.

K

Jk8

Az önm egvalósítás művészete tulajdonképpen lehetőségeink felisme­ rése és m egvalósítása, az a képesség, hogy d in a m ik u sa n és lelkesen éljünk, fejlődjünk, tökéletesedjünk, ambiciózus célokat tű zzü n k ki és el is érjük azokat, legyőzzük a nehézségeket, m egtaláljuk a legjobb döntéseket m agun k és környezetünk szám ára. Az önm egvalósítás úgy lehetséges, h a az em ber m eghatározta an n ak stratég iáját: személyes fejlődésének és önképzésének ú tját. Az önm eg­ valósítás stratég iáján ak öt összetevője van: 1) önism eret és önértékelés; 2) önm eghatározás; 3) önszabályozás; 4) önképzés; 5) önnevelés. Ebben a p arag rafu sb an az önm egvalósítás stratég iái közül az 1. és a 2. pontról lesz szó; az önszabályozást, az önképzést és az önnevelést a követ­ kező paragrafusokban tárgyaljuk.

Az ö n ism eret és az ö n é r té k e lé s M egism erni önm agunkat nem egyszerű feladat. Egy bizonyos kor eléré­ se előtt ez nem is lehetséges. A gyerek szám ára csak a körülötte lévő világ létezik, és abban keresi m indennek az okát, am it érez, például: „Szomorú vagyok, m ert felbosszantott az öcsém”. Belső világunk felfedezése az ifjúkor legfontosabb pszichológiai értéke. Serdülőkorban gyorsan fejlődik az öntudat, kezdjük m egérteni önm agun­ k at, felism erjük hasonlóságunkat másokhoz és eltérésünket is, tu d ato sít­ ju k egyedi és m egism ételhetetlen m ivoltunkat, m egértjük elhivatottságun­ kat.

A serdülőkorúakat g y ak ran vádolják egocentrizm ussal. Azonban ez nem a rossz nevelés következménye, hanem az, hogy énjük keresé­ sére összpontosítanak. C sak m iu tá n k ia la k u l id e n titástu d atu k , akkor kezdenek el újra érdeklődni környezetük történései iránt. G yerekkorunkban m in th a egy bepárásodott tükör előtt állnánk, nem látju k benne tisz tán m agunkat. Serdülőkorban letöröljük a tü k rö t és figyelm esen t a ­ nulm ányozzuk tü k ö rk ép ü n ­ ket. F eln ő ttk én t lem ossuk a tü k ö r hátoldaláról az ezüs­ tös réteget, és m á r nem csak m ag u n k at látjuk, hanem azt is, am i körülöttünk történik.

Az identitástudat kialakulása Serdülőkorban az önism eret abban nyilvánul meg, hogy keressük az önm agunkról feltett kérdésekre a válaszokat: „Ki vagyok én?”, „Milyen vagyok én?”, „M iért jöttem erre a világra?” Id en titásu n k keresése hasonlít a puzzle (e.: pazl) összerakásához, melynek részecskéiben tükröződnek: ■ K ' \ . , r .V T J A • érdeklődésetek; • céljaitok és terveitek; Sást*' n » cr! • ' • beállítottságotok (m it szerettek és m it nem); ^»íp ^ jjf • tehetségetek és képességeitek; 'mk>' 1 L. fJ L. -íj • lehetőségeitek és h atáraito k ; r-J-.

...

• •

az, am it értékeltek, és am iben hisztek. sikereitek és élettapasztalataitok.

i t c W) •

A feladat nem könnyű, mivel a puzzle egyes részecskéinek h a tá ra i elmosódottak. Az id en titástu d at a m ás em berekkel való kapcsolatokban alak u l ki. B arátokkal beszélgetve, összehasonlítva m agatokat velük, odafigyelve a belső h an g ra, folyam atosan tisztu l a kép a puzzle-on, egyre tisztáb b an lá t­ játok identitásotok elemeit, és végül egy teljes „Én”-képpé rakjátok össze.

É

K észítsétek el szem élyiségetek gondolattérképét a 25. áb ra alapján. Orvostudomány Sport

25. ábra

A pozitív önértékelés kialakulása A z önértékelés a z t jelen ti, hogyan viszonyul az em ber önm agához, hogyan értékeli m agát az élet különböző terü letein (a tan u lásb an , a sport­ ban, a kapcsolatokban). Az önértékelés az é le tta p a sz ta la t (sikereink és sikertelenségeink) eredm énye, és attól is függ, hogyan viszonyulnak hoz­ zánk mások. Az em berekben hagyom ányosan a szerénységet és az ö n k ritik át é rté ­ kelik. E zért van olyan, aki úgy gondolja, hogy jobb alulértékelni, m int tú l­ értékelni m agunkat. Azonban semm i nem á r t an n y ira a siker elérésének, m int önm agunk alulértékelése. Ez aggodalm at szül, fölösleges kétségeket és félelmeket, blokkolja az érdeklődést az új dolgok irán t, növeli a lelki nyo­ m ást és a stresszt. És fordítva, a pozitív önértékelés m agabiztosságot ad, új célkitűzésekre ösztönöz és döntő szerepet já tszik az önm egvalósításban. Fontos, hogy a pozitív önértékelés adekvát legyen, m ert a túlértékelés is vezethet csalódásokhoz, lelki sérülésekhez és tö nkreteheti a kapcsola­ tokat. A legjobb az adekvát önértékelés. Vagyis az em ber reálisan m éri fel értékeit, és ennek alapján tek in ti m agát egyéniségnek, érdem esnek a szeretetre, tiszteletre és m inden jóra az életben. Az ilyen önértékelés az egészséges önértékelés. Az önértékelés főként g y erm ekkorban és serdülőkorban a la k u l ki. Ebben az időszakban a környezet rendkívül nagy h atással van m indenki­ re. H a a gyerm eket szeretik, tám ogatják, akkor m egtanulja, hogyan kell sik ert elérni, önbizalom ra tesz szert. És fordítva, azok a gyermekek, akik­ kel kem ényen b á n n a k és teh etség telen n ek nevezik, úgy nőnek fel, hogy sikertelenek lesznek és nem képesek m agukkal törődni. Vagyis nem bíz­ n ak m agukban, am i pedig elengedhetetlen az új lehetőségek kereséséhez. A zonban gyerm ekkorban az alacsony önértékelés nem végzetes. S zerencsére a tö rtén elem s z á m ta la n olyan esete t ism er, am ikor em be­ rek kiem elkedő sikereket érte k el a n n a k ellenére, hogy képességeiket nem ism e rték fel. A lb ert E in ste in t, a zsen iális fizik u st, a rela tiv itá s elm életének kidolgozóját gyerm ekkorában lassú felfogásúnak ta rto ttá k . F iz ik a ta n á ra (!) a z t m ondta neki: „E instein, m agából sem m i sem lesz”. A Szövetségi M űszaki Főiskolán szorgalm as d iák n ak ta rto ttá k , de nem tehetségesnek. A periódusos rendszer kidolgozóját, Dm itrij Mengyelejevet „nagy kém ik u sn ak ” csúfolták, m ert rossz jegyei voltak ebből a tantárgyból, és a később kiem el­ kedő m atem atikusnak, Lobacsevszkijnek kettese volt m atem atikából. Fjodor Saljapint, a zseni­ ális operaénekest nem vették be ifjúkorában a kórusba. A v ilág h írű u k rá n festőm űvésznőt, a népi iparm űvészet m esterét, K aterin a B ilokurt két alkalom m al is eltanácsolták az iparm űvésze­ ti iskolából, m ert nem volt meg a hét osztálya. A nnak ellenére, hogy családja tilto tta, továbbra is festett. Amikor m u n k áit m eglátta Pablo Picasso, a világot b e já rtá k szavai: „H a lenne egy ilyen szintű festőművésznőnk, rákényszerülne a világ, K aterina Bilokur hogy beszéljen róla!”

A lakítsatok két csoportot és idézzétek fel, am it az előző osztá­ lyokban tan u ltato k az egészséges önértékelés k ialak u lásán ak módjairól: 1. csoport: hogyan viszonyuljunk a kritikához (igazságoshoz és igazságtalanhoz); 2. csoport: hogyan növeljük önbecsülésünket eredm ényeink és jó tettein k alapján.

A pszichológiai kapacitás értékelése Az önism eretnek és önértékelésnek fontos eszköze a pszichológiai kap a­ citás (erőforrás) értékelése is a következő összetevők alapján: intellektus - az információ keresésének és feldolgozásának képessége, az olvasás, a m egvitatás, a megfigyelés, az elemzés, a k ritik ai és alkotó gon­ dolkodás képessége, a következtetések levonása, a döntések m eghozatala, a tevékenység tervezése; önkontroll - az önuralom képessége, az érzések és a stressz kezelése; szociális kompetencia - kapcsolatok k ialak ításán ak képessége, egészséges viszonyok fen n tartása, a kellemes társalg ás és a csapatm unka készsége, a konfliktushelyzetek hatékony megoldása; magabiztosság - önism eret és az önerőbe v etett hit; energikusság - feltöltődöttség, akaraterő, k ita rtá s, a k itű zö tt cél elérésének képessége. 1. É rtékeljétek 5 pontos skála szerint szellemi kapacitásotok összetevőit (5: „kitűnő”; 1: „nagyon rossz”). 2. Vegyetek egy papírlapot, h ajtsáto k félbe, és olló nélkül ala­ kítsáto k ki az em beri te st körvonalának felét (26. ábra).

*

•é 26. ábra

3. H ajtsátok szét a figurát, és a te st részeire írjatok számokat: fej - intellek tu alitás (Pl); szív - szerénység (P2); kezek - szociális kompetencia (P3); törzs - m agabiztosság (P4); lábak - energikusság (P5). 4. Az „Önarckép” segít teljes képet adni a szellemi potenciálo­ tok erős és gyenge oldalairól. Az erős oldalak az önm egvalósítá­ sok alapja, a gyengék - az önfejlesztés tartalék ai.

A serdülőkor fontos szerepet já tszik az em ber életében. Ebben a szakaszban alakul ki a világ­ nézet, az értékren d szer és a jellem , zajlanak le az önism eret és az önm eghatározás folyamatai, ideértve a szakm aválasztást is. Az em ber jólétén ek szintje összefügg önm eg­ valósulásának lehetőségeivel az élet különböző területein. N apjainkban m indenkinek lehetősége van az önm egvalósításra. Az önm egvalósítás stratég iáján ak fontos össze­ tevője az ö n ism e ret és a pozitív ö n érték elés k ialakulása, az önm eghatározás, önszabályo­ zás, önképzés és önnevelés.

13. AZ ÖNMEGHATÁROZÁS

Ebben a témában: •

m egvizsgáljátok az önm eghatározás összetevőit;

•

m egism eritek az alapvető szakm ákat;

•

elem zitek a nem i sztereotípiákat a szakm ák kiválasztásánál;

•

m egism erkedtek a szakm a k iv álasztásának képletével;

•

gyakoroljátok a szakm aválasztás motivációját.

1. Idézzétek fel, hogy kik szerettetek volna lenni kiskorotokban. 2. Sorban m indannyian m utassátok meg az adott szakm ára jellemző m ozdulatokat; például, fordítsátok el a korm ányt. 3. A többiek ism étlik ezeket a m ozdulatokat és m egpróbálják kitalálni a szakm át (például sofőr).

Az ö n m eg h a tá ro zá s ö ssz etev ő i Az önmeghatározás a serdülőkor legfontosabb feladata, a fejlődés és az önm egvalósítás fontos feltétele. Az önm egvalósításnak több fontos összete­ vője van (27. ábra).

27. ábra. Az önm eghatározás komponensei

Egy papírlapot osszatok 4 részre és írjátok be a megfelelőbe a következőket: • milyen em ber szeretnék lenni; • milyen családot szeretnék; • mi szeretnék lenni; • milyen szociális s tá tu sra törekszem (vezető, beosztott, irányító, csapattag...). Az önm eghatározás folyam atában az em ber nem csak azt tudatosítja, hogy m it szeretne a jövőben elérni, de azt is, milyen lépéseket kell tennie ezen az úton. Ez nem csak álmodozás a jövőről, de ta rtó s vágyak formáló­ dása és m indennapi erőfeszítések m egvalósításuk érdekében. Az önm egha­ tározásban segítenek nektek a következő tanácsok: • T ekintsetek úgy az életre, m in t kivételes és rendkívül fele­ lősségteljes esélyre az önmegvalósításhoz. • Ne to rp an jato k meg idő előtt egy sem m iségen, adjatok te re t képzeleteteknek, próbáljatok ki különböző szociális szerepeket és alak ítsáto k ki ezek végrehajtásához a szük­ séges készségeket. • M indig vállaljatok felelősséget azért, am i az életetekben tö rtén ik , ne h á rítsá to k a felelősséget m ásokra, ne h iv a t­ kozzatok a körülm ényekre. • A távoli jövőt tervezve m indig kérdezzétek meg m agatok­ tól: „És m it tudok ten n i ennek érdekében m á r ma?”

É

M ilyen szak m ák v a n n a k A szakm ákat feltételesen öt csoportra osztják: 1. „Ember és term észet” szakm ák - a m unka tá rg y á t az élő szervezetek képezik (agronómus, állattenyésztő, kutyatenyésztő, állatorvos, kertész, erdész, biológus stb.).

2. „Ember és technika” szakm ák - a m unka tá rg y á t technikai rendszerek, gépek, berendezések, anyagok, en erg ia képezik (esztergályos, lakatos, gépkocsivezető, tervező, m érnök, trak to rista, rádióm űszerész, építész stb.).

36

3. „Em ber és jelrendszer” szakm ák - a m unka tá rg y á t egyezményes jelek, számok, kódok, táblázatok képezik (programozók, statisztikusok, könyvtá­ rosok, közgazdászok, földmérők stb.).

4. „Em ber és m űvészi áb rázo lás” szak m ák — a m u n k a tá rg y á t m űvészi ábrázolások, elemek és sajátosságaik képezik (fényképész, festőművész, író, zenész, ötvös, zeneszerző, dizájner, ruhatervező stb.).

5. „Ember és em ber” szakm ák - a m unka tá rg y á t az emberek, embercsopor­ tok, kollektívák képezik (tanár, pincér, eladó, nevelő, ügyvéd, orvos, pszicho­ lógus, szociológus, vezető, diplomata, rendőr stb.).

Sok szakm át egyszerre több különböző csoportba is besorolhatunk, de az alapvető m utató a legfontosabb, a tárgy, amivel az em ber dolgozik.

E lem ezzü k a n em i sz te reo típ iá k a t A lkalm azzátok az ötletbörze módszerét, nevezzetek m eg és írja ­ tok le m inél több szakm át. V itassátok meg: • T a rta lm a z -e a felsorolás k im o n d o ttan „férfi” vagy „női” szakm ákat? • Ism ertek -e olyan nőket, a k ik férfias szak m á k b an le tte k sikeresek és fordítva? Hozzatok fel példákat. • Érdem es-e megengedni, hogy a nem i sztereotípiák korlá­ tozzák az em bereket álm aik és vágyaik m egvalósításában? Á lláspontodat indokold meg.

H ogyan v á la sszu n k szak m át A szakm ai önm eghatározás m elyik v álto zatát lehet eredm ényesnek tekinteni? Azt, amely megfelel a következő képletnek: „Akarom. Tudom. Kell ”. AK ARO M -

a szakm a k iv álasztása feleljen m eg kívánságaitoknak. T erm észetesen, meg lehet valósítani szüléitek álm át, és azzá válni, am inek ők szeretnének lá tn i benneteket. Egyébként sok em ber tesz így; akik bizonytalanok dön­ téseikben vagy m egszokták, hogy m indenben a felnőt­ tek döntsenek helyettük. De egy életen á t a választott szakm ában nektek kell majd dolgoznotok, nem pedig a szüléiteknek. E zért a felnőttekkel folytatott konzultáció u tá n a döntés legyen a tiétek.

TUD O M -

szakm a k iválasztásánál figyelembe kell venni képes­ ségeiteket is, valam int orvosi vagy pszichológiai ellenja­ vallatok h ián y át is. sl

a történelem ben először ti tarto zto k az em berek olyan generációjához, amely a technológiákban és a tá rsa d a l­ mi szükségletekben bekövetkezett gyors válto zásán ak korában él, am ikor szinte naponta új szakm ák jelen ­ nek m eg és tű n n e k el régiek. E z é rt a leendő szakm a kiválasztásánál figyelembe kell venni a szakm a irán ti ak tu ális keresletet, s a lehető legpontosabban értékelni perspektíváit a m unkaerőpiacon. A mikor m ind a három összetevő egybeesik, az em ber m egelégedettséget érez, m inden sikerül, adottak a szakm ai fejlődés k ilátásai és a megfelelő fizetés. K épességeink kiteljesedésének lehetőségei növelik a motivációt és a m unka eredm ényességét, biztosítják a m agas szintű szakm aiság elérését. Ezekért megérdem elten becsülik az em bert, akinek lelkesedését ez csak növeli. A „rokonszakm ákról” m int az em beri boldogság zálogáról ír t H rihorij Szkovoroda u k rá n filozófus. Ü gy gondolta, hogy fontos időben észrevenni a gyerm ek term észetes h ajlam ait és nem szabad ak ad á ly o k at g ördíten i azok fejlődése elé. A m ikor m egengedik egy parasztgyereknek, h a ő ezt ak arja, hogy zenész legyen, és szentelje ennek a csodálatos m űvészetnek az egész életét, az egyeduralkodó fiá­ n ak pedig, aki nem akar, és am i a lényeg, nincsenek képességei ahhoz, hogy egy országot kormányozzon, m egengedik, hogy földm űves legyen, az em berek boldogabbak lesznek. Am ikor a z t csinálod, am it szeretsz, m u n kádn ak még az eredm ényessége is nagyobb lesz. H rihorij Szkovoroda nem csak az egyes em ber boldogságát ecseteli, am ikor a rokonszakm ákkal foglalkozik: szerinte az egész társadalom lesz jobb, m ert a földművestől a hadvezérig m indenki k re a tí­ van, szakszerűen és élvezettel fogja végezni m u n k á­ H. Szkovoroda ját. K E LL-

1. Hogy m eg h atáro zh assáto k azon szakm ák körét, melyek megfelelnek elvárásaitoknak, végezzétek el „A motivációk beso­ rolása” feladatot. Ehhez: • írjáto k fel k á rty á k ra 1-től 17-ig a szám okat. • O lvassátok el a listában szereplő 17, a szakm aválasztás szempontjából fontos motivációt. • V álasszátok ki azt az indítékot, am i szerin tetek a legfon­ tosabb. • Tegyétek félre azt a k á rty á t, am elyen ez a motiváció szám a szerepel. • V álasszatok további négy k á rty á t ugyanígy, te h á t öt szemé­ lyes elvárásotok lesz a szakm a kiválasztásához. 2. A lakítsatok párokat és nevezzetek meg öt-ö t szakm át, am e­ lyek megfelelnek elvárásaitoknak. 3. V izsgáljátok meg, nincs-e orvosi ellenjavallat a v álaszto tt szakm a iránt.

M otivációk a sza k m a v á la sztá sh o z 1. Ez a szakm a lehetőséget ad a rra , hogy közism ertté, h íre s­ sé váljunk. 2. Lehetővé teszi a családi tradíciók folytatását. 3. Tovább folytathatjuk a ta n u lá st a b arátain k k al. 4. Szolgáljuk az em bereket. 5. M agas fizetést biztosít. 6 . Nagy jelentőséggel bír az ország, az em beriség szám ára.

7. Egyszerű az elhelyezkedés („Nem m aradok m unka nél8 . Perspektivitás, karriernövekedés lehetősége.

9. Lehetővé teszi a készégek és az egyéni tulajdonságok meg­ nyilvánulását. 10. K apcsolatot biztosít az em berekkel. 11. T udással halmoz el, fejleszti az értelm et. 12 . Segít a jó fizikai forma fen n tartásáb an .

13. T artalm a szerint változatos. 14. R om antikus és nem es hivatás. 15. Alkotóm unka, feltalálásokra ad lehetőséget. 16. Nehéz, bonyolult szakm a. 17. Tiszta, könnyű, nyugodt m unka. ^

Í0

A világban százféle sz ak te rü let létezik. A tu d ato s v álasztás előírja a szakm ák világának részletes m egism erését - a szakm ai tan ácsad ást. Az iskola befejezéséig igyekezzetek m egism erni m inél több szakm át: könyvek­ ből, filmekből, az internetről, szakem berektől. 1. H a m egtetszett valakinek a szakm ája, kérjétek meg, hogy meséljen róla nektek, menjetek el a m unkahelyére vagy vegye­ tek részt egy rövid szakm ai gyakorlaton. T udjatok meg még többet m ás forrásokból is erről a szakm áról, például az in ter­ netről. Ez segít eldöntenetek, megfelelő-e ez a m unka számo­ tokra. 2 . H a van rá lehetőségetek, látogassátok meg a legközelebbi foglalkoztatási központot. Ism erkedjetek meg a m unkaerőpiac m ai helyzetével, kérdezzétek meg, mely szak m ák a legkere­ settebbek, vizsgáljátok meg az előrejelzéseket. ..

* TERV jr 3 . Végezzetek k u ta tá s t az interneten. Elem ezzétek az újságokbán és a weboldalakon lévő hirdetéseket a m unkalehetőségekkel kap cso latb an . K eressetek v á la sz t a b e n n etek et legjobban érdeklő kérdésekre.

w

Jr

Az önm eghatározás a serdülőkor legfontosabb feladata, a fejlődés és az önm egvalósítás fontos feltétele. A világban százféle szak terü let létezik. A tu d a ­ tos választás előírja a szakm ák világának rész­ letes m egism erését - a szakm ai tanácsadást. A szakm ai önm eghatározás sikeres változata a következő képletnek felel meg: „Akarom. T u ­ dom. K ell”. A m ikor m ind a háro m összetevő egybeesik, az em ber m egelégedettséget érez, m inden sikerül, adottak szakm ai fejlődésének k ilátásai és a megfelelő fizetés. N apjainkban gyakorlatilag nem létezik kizáró­ lag „férfi” vagy „női” szakm a, ezért nem éri meg korlátozni v álasztásu n k at nem i sztereotípiák­ kal.

AZ ÉRZELMI ÖNSZABÁLYOZÁS

é j

Ebben a témában: • m egism eritek az érzelm i érettséget és az érzelm i önsza­ bályozás jelentőségét; • m egtanuljátok felism erni a legfontosabb érzelm eket; m egism erkedtek az önkontroll általános stratégiáival; begyakoroljátok az érzelm ek irán y ítása bizonyos fogá­ sain ak alkalm azását.

A m u n k a erő p ia c és az érzelm i k o m p eten cia Az előző órán elgondolkodtatok azon, milyen szakm át válaszszatok. M ondjátok el: •

Eldöntöttétek-e mivel szeretnétek majd foglalkozni?

•

Mi szükséges ehhez (a megfelelő végzettségen kívül)?

A nyugati országokban régebben leg ran g o ­ sabb pozíciókba csak olyan szakem bereket vettek fel, ak ik nagyon m agas IQ szinttel rendelkeztek (angol eredetű Intelligence Quotient - intelligen­ ciahányados). Később a z tá n rájöttek, hogy az egyéni és azon belül a szakm ai siker is többet kíván, m int az am it IQ teszttel m érnek. A nyelvi és m atem atikai képességek mellett, fontos jelen­ tősége van a jelöltek m ás minőségi m utatóinak is. A szakm ailag sikeres em berek többnyire közepes IQ szin ttel rendel­ keznek. Abban különböznek m un k atársaik tó l, hogy van önbizalm uk, kel­ lőképpen értékelik m ag u k at és környezetüket, ak tív ak és alkotók, pozitív beállítottságúak, to lerán sak és kevésbé konzervatívak. N apjaink m unkaerőpiacán az érzelmi kom petencia értékesebb, m int az intellektuális, mivel az érzelm ileg kom petens ember: • lelkileg kiegyensúlyozott és megőrzi n yugalm át a legbonyolultabb helyzetekben is; • jól szerv eze tt, e lk e rü li az érzelm i k ié g ést, m ég a leg m eg erő ltető b b m unkatem póban is; • m egérti m ás em berek érzéseit, hatékonyan dolgozik csapatban; • önmotivációra képes; • lehet vezető, in sp irál és bátorít.

Az érzelm i ö n sza b á ly o zá s je le n tő sé g e M indent, am i az életünkben történik, először érzelmi szinten érték e­ lünk, és csak azu tán ésszerűen. Néha reakcióink megelőzik gondolatain­ k at, és ezért reflek to rik u san cselekszünk, kiváltképp, am ikor v áratlan u l életveszélybe kerülünk. Ilyen helyzetekben hasznos a gyors reakció, a k á r életet is m enthet. G yakran azonban ez nem megfelelő, és értjü k is, hogy így nem lett volna szabad cselekedni („Ez egy m eggondolatlan te tt volt, és az érzéseim re h allg atv a cselekedtem”). Az ilyen cselekedetek nem kívána­ tos következménye a konfliktus, a megrom lott kapcsolatok, a m egrendült köztisztelet. A serdülőkorúnkra jellemző a tú lzo tt érzelgősség. Ez a szervezet hor­ m onális változásával van kapcsolatban. H a az ivarérettségig a női és férfi nem i hormonok koncentrációja a szervezetben stabil, a serdülőkorban ez 10- 2 0 -ra emelkedik. Az orvosok ezt „horm onlázadásnak” nevezik. Nagyon sok változást idéz elő a szervezetben, h a tá ss a l van az idegrendszerre, felgyorsulnak az ingerületi folyamatok. E nnek következtében a serdülő­ korúnk erős érzelm eket élnek át, szenvednek a hangulatváltozásoktól, a stressztől és depressziótól. Az em ber jelentős m értékben önirányító rendszer. Fiziológiai szinten megfigyelhetjük, hogyan alkalm azkodik szervezetünk a változásokhoz, m egújul sérü lések vagy betegség u tá n . Az em beri psziché is rendkívül képlékeny. Képes leküzdeni a nagyon erős stresszt is, m egújulni a m egráz­ kódtatások u tá n és begyógyítani a lelki sérüléseket. A z érzelmi önszabályozás az érzelm ek term észetének m egértése, azono­ sításuk képessége és az önuralom képessége. Az önszabályozás segít m egvalósítani a fontos célokat, leküzdeni a problém ákat, m egőrizni a lelki egyensúlyt és fontos döntéseket hozni b á r­ milyen életkorban, bárm ilyen helyzetben.

Az érzelm ek term észete Az ag y u n k at egy jéghegyhez hasonlíthatjuk: a tu d a t a jéghegy csúcsa, a tu d a ta la tti pedig a víz a la tt levő tömege kilenctized része. T u d atu n k kor­ látozott. Egyidejűleg 5 -9 egységnyi inform ációt képes feldolgozni és csak néhány óráig em lékszik rá. T u d a ta la ttin k teljesítm énye nagyobb. A végtelenség szim bólum ával lehetne megjelölni. Itt rejtőznek ösztöneink, em lékeink, ösztönös megérzé­ seink, meggyőződésünk, készségeink és szokásaink. A tudattól eltérően, amely alvás közben kikapcsolódik, a tu d a ta la tti folyam atosan működik. Egy robotpilótához hasonlít - nagyteljesítm ényű számítógép, amely végrehajtva a beletáplált program ot, reális képet for­ m ál, azonnal értékeli a szám talan v áltozatát az események fejlődésének és azt választja ki, amely a repülés szempontjából a legcélszerűbb. Az érzelm ek a tu d a ta la ttin k nyelve. H a nem fenyegeti sem m i az éle­ tü n k e t vagy nincs ellentm ondás egyrészt gondolataink és cselekedeteink között, m ásrészt értékeink, meggyőződésünk és szokásaink között, akkor nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak érezzük m agunkat. Amikor veszély

fenyeget, és tu d a ta la ttin k ellen cselekszünk, akkor felszínre b u k k an n ak érzelm eink (az egyszerű kellem etlen érzéstől a befolyásolhatóságig, a nagyon erős és romboló érzelmekig).

T anuljuk a zo n o síta n i az érzelm ek et G yakran felism erjük érzéseinket és kiváltó okaikat. Idővel azonban h irtelen hangulatváltozások alak u ln ak ki m inden ok nélkül, olykor pedig kevert érzések (például: örülök a b aráto m n ak , de u g y an ak k o r féltékeny is vagyok rá). A hatékony önszabályozásnak fontos része an n a k a pontos m egértése, hogy m it érzünk és m iért is érzünk. 1. Olvassátok el a 103-105. oldalon lévő egyes inform ációkat az érzelmekről. Alkossatok csoportokat és játsszato k el olyan helyzeteket, melyek m eghatározott érzelm eket v á lth atn a k ki: 1. csoport: megelégedettség, öröm; 2. csoport: kíváncsiság, késztetés; 3. csoport: szeretet, em pátia; 4. csoport: félelem, aggodalom; 5. csoport: harag, düh; 6. csoport: szégyen, bűntudat. 2. Vajon m in d en em b er eg y fo rm án re a g á l u g y a n a r r a az eseményre?

Megelégedettség, öröm Megelégedni egy jól elvégzett m unkával, a barátok­ kal való társalg ással, a cél elérésének öröme - m inde­ zek rendkívül kellemes és á h íto tt érzelmek. Energiával töltenek fel bennünket, kiváltják k reativ itásu n k at, új teljesítm ényekre ösztönöznek. Leggyakrabban akkor érezzük ezt, am ikor harm óni­ ában élünk önm agunkkal és környezetünkkel, meg tu d ­ ju k valósítani álm ainkat. Erősödnek ezek az érzelmek, ha v annak em berek, akik őszintén örülnek nekünk. És fordítva, még a legnagyobb siker sem boldogít, h a nincs kivel m egosztani örömünket.

Kíváncsiság, késztetés Ez a pszichológiai hozzáállás a világ m egis­ m erésére és az új felfedezésére szolgál, m inden em ber fejlődésének forrása és az em beri civilizá­ ció fejlődésének motorja. Még a legapróbb kíváncsiság is erőfeszítésre készteti az em bert, hogy dolgozzon éjjel nappal, leküzdje az akadályokat és lemondjon sok előny­ ről, mivel ez összefüggésben van szükségleteink élvezetével és a felfedezés örömével.

A kíváncsiság a legértékesebb érzelm ünk. Elvesztése m egüresíti a lel­ ket, u n alm at szül, a k á r depressziót is okozhat. E zért fontos felébreszteni és fe n n ta rtan i m agun k b an az érdeklődést az élet különböző asp ek tu sai irá n t (tudomány, művészet, term észet stb.).

Szeretet, empátia A szeretet mély érzelm i átélés, melyben összefonódik a tisztelet, a gyengédség és az odaadás. A rra ösztönöz bennünket, hogy gondoskodjunk m ások szükségleteiről, tisztelve értékeiket. A szeretet nem csupán szavak, hanem te tte k is mások: a szeretett ember, a b arát, a család, az ország szám ára. A szeretet nem létezik em pátia nélkül, am i az átélés és egy ü ttérzés képessége. Ez a m ásik em ber­ hez való emocionális közelség, a mások helyzetének átélése, érzéseinek m egértése. Az em pátia elenged­ hetetlen összetevője m inden szoros kapcsolatnak: a b arátin ak , a családon belüli vagy a rom antikus k ap ­ csolatoknak. Segít jobbá válnunk, v isszatart attól, hogy b árk it szavakkal vagy tettek k el m egsértsünk.

Félelem, aggodalom A félelem valam ely fenyegetettség, baj előérzete, am ikor azt érezzük, hogy valam i életünket, egészségünket, jólétünket, kapcsolatainkat, önbe­ csü lésü n k et veszélyezteti. A félelem m egóvhat b en n ü n k et a veszélyes helyzetektől, a m érsékelt aggodalom pedig a rra kényszerít, hogy jobban felkészüljünk például a dolgozathoz. De néh a a félelem olyan erős, hogy lebénítja a k a ra tu n k a t és „törli em lékeinket”. Az aggodalom a valós (vagy képzelt) veszély várása. Az erős aggodalom néha csak az önvédelmi ösztön m egnyilvánulása, amely biztonságos és kényelmes életünk során nem kevés képzelt félelmet, fantomot szül. Bizonyított tény, hogy a valóságos vészhely­ zetekben (például háború idején), az em berek nem éreznek aggodalm at, mivel ösztöneik a túlélésre irá ­ nyulnak.

H arag A leginkább romboló érzelm ünk. A kkor alak u l ki, am ikor fenyege­ tettség et érzünk, például jogaink sérülése esetén. Ez nagyon erős érzés. A h arag gátolja a józan gondolkodást és döntéshozatalt. A legtöbb súlyos bűncselekm ényt indulati, kontrollálatlan h arag állapotában követik el. Ez hasonlít a palackban lévő dzsinnhez: h a kiengeded a h arag o t a palackból, ak k o r h ih etetlen ü l elh atalm aso d ik és elp u sztíth at m indent m aga körül. De az elfojtott h arag is veszélyes. Sarokba szorítja az em bert, kilátástalan ság o t, stresszt és depressziót szül. Alkoholfogyasztáshoz, kábítószerezéshez, de a k á r öngyilkossághoz is vezethet. E zért meg kell ta n u ln u n k felism erni érzelm einket, am íg nem u ralk o d tak el raj­ tu n k , és akkor képesek leszünk őket irányítani.

Szégyen, bűntudat Ezek az érzelm ek akkor alak u ln ak ki, am ikor ellenkezőjét tesszü k annak, am it helyesnek, igazságosnak gondolunk, vagy am ikor cselekede­ teinknek negatív következményei vannak. Szégyenérzetünk van, h a va­ lam ely k ih á g ásu n k ró l v alak i tu d o m ást szerez. Ez nagyon kellem etlen érzés, ezé rt az em berek lelkiism eretük szerint igyekeznek eljárni. De v an n ak olyanok is, akik eltitkolják m éltatlan cselekedeteiket, hogy senki ne szerezzen tudom ást róluk, m in th a így nem lenne m iért szégyenkezniük. De ez nem ilyen egyszerű. Létezik még egy érzelem - a bűntudat, a szégyenérzet m agaddal szemben, m ert meggyőződésed ellenére cseleked­ tél, még akkor is, h a erről senki sem szerzett tudom ást. A szégyen és a b ű n tu d a t hasznos érzések. Úgy m űködnek, m in t a gép­ kocsiban a fék, segítenek sok kellem etlenséget elkerülni, m int egy belső nevelő meggyőzik az em bereket, hogy tökéletesítsék önm agukat. N éha az em berek szomorúságot vagy b ű n tu d ato t éreznek még olyan te tte k é rt is, melyeket nem tu d n a k kontrollálni. Például a gyerekek szégyellhetik, h a szüleik alkoholizálnak, vagy elválnak. Ezekben az esetek­ ben meg kell ta n u ln i reálisan lá tn i felelősségünk h a tá ra it, hogy elkerüljük a szükségtelen érzelm i kitöréseket. Egyes em berek b ű n tu d ato t gerjesztve m egpróbálnak m an ip u láln i m ásokat. Például, azt mondják: „Ne rontsd el az ünnepem et, igyál az egészségemre!” vagy „Csak nem rontod el az ünnepem et azzal, hogy nem iszol az egészségemre?!” vagy „Te nem szeretsz engem, különben m ár rég m egtetted volna, am it kérek ”. Fontos, hogy felism erjük az ilyen m ódszere­ ket és ne tu d jan ak m anipulálni bennünket.

H ogyan ta n u lju k m eg u ra lk o d n i m agu n k on M indannyian egy egyedülálló világ, a saját belső világ u n k tulajdonosai vagyunk. M agunk hoztuk létre és nekünk is kell benne rendet terem teni. E zért kizárólag mi vagyunk a felelősök azért, hogy mi tö rtén ik benne. E világ m inden uralkodójának szám talan alattvalója van, akiknek gondolatai és érzelmei nagyon különböznek. Sajnos nem m inden esetben helyesen kormányoz az uralkodó; időnként ő m aga k erü l az alattvalók u ralm a alá (például pesszim ista gondolatok vagy érzelm ek uralják). A félelem rákényszerít az új lehetőségek elvetésére, a sértődöttség az é rin t­ kezés m egszakításához vezet, a h a ra g rombolja a kapcsolatokat, a b ű n tu ­ dat pedig nem enged előbbre lépni. Hogy ne legyünk saját érzéseink rabjai, ne tegyük h a tá su k a la tt olyat, am it később m egbánunk, meg kell ta n u ln u n k nem csak felism erni, de irá ­ n yítani is érzéseinket. Alkossatok három csoportot és készítsetek beszámolót: 1. csoport: az önkontroll általános stratégiáiról; 2. csoport: az asszociáció és disszociáció módszeréről; 3. csoport: a refram ing módszeréről.

A z önkontroll általános stratégiája K észíts figyelm eztető jelző ren d szert. K épzeld el, hogy a fejedben egy jelzőlámpa van. A piros fénye akkor gyúl ki, ha meg kell álln u n k és el kell gondol­ kodnunk. K érdezzétek meg m agatoktól, hogy a valóságban m it éreztek. É rtékeljétek az érzelem erejét. Ne hozzatok döntéseket erős érzelmek befolyása alatt. Tegyétek félre a döntést: „Holnap reggel majd tisztáb b an látom ”. C sökkentsétek az érzelm ek in ten zitá­ sát biztonságos szintre: 1. Csukd be a szemed és képzelj el egy helyet, egy dolgot vagy egy em bert, melyek nyugalm at és ellazulást okoznak. 2. Lélegezzétek be a levegőt nyu­ godtan, gondolatban rajzoljatok m egnyugtató képet. Lélegezzétek ki a levegőt nyugodtan, elkép­ zelve azt, hogyan fújjátok ki m agatokból azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyek kizök­ kentettek egyensúlyotokból. 3. Folytatva a légzést, lassan emel­ jétek fel vállatokat és végezzetek vállkörzést. Fejeteket hajtsátok balra-jobbra és előre-hátra. 4. A 2 -3 gyakorlatot legalább 10 -szer végezzétek el, egészen addig, am íg nyugalm at nem éreztek, és gondolataitok meg nem világosodtak. M ielőtt mondsz vagy csinálsz v alam it, gondolj a következm é­ nyekre. Tereljétek a negatív en erg iát pozitív irán y b a - fuss le egy távot, ta k a ríts d ki a szekrényed, áss fel egy ágyást. V itasd meg az esetet szüléiddel, baráto d d al, m ás valakivel, akiben megbízol.

I

Asszociáció és disszociáció M inden, am i életü n k során velünk törA ^ n r iá r ió _- elméAsszociáció elmé­ te m k felbecsülhetetlen e rte k u ta p a sz ta llyülés ülés az az átélésben, átélésben, la tta l gazdagít m inket. Hogy m egőrizzük ;am m ikor énvek ikor a7 az esem események em lékeinkben a kellem es érzelm eket, bele^ középpontjában latjuk látju k fektetve erőt és inspirációt, alk alm azzáto k középpontjában magunkat. agunkat. az asszociációt a pszichológia egy fogását. m Felelevenítve egy örömteli esem ényt (pélDisszociáció Disszociáció -- az az átéá té ­ r dául azt a pillanatot, am ikor valam it elérlés lés elhagyása, elhagyása, képzelt képzelt ^ tetek és büszkék voltatok m agatokra), emléelkülönülés elkülönülés aa külső külső kezzetek érzéseitekre, adjatok át m agatokat megfigyelő megfigyelő szerepében szerepében. az érzelmeknek. Örömmel és meggyőződés­ sel töltenek el benneteket. Az életben kellem etlen pillan ato k is v an n ak , melyek erős negatív érzéseket v áltan ak ki, és hosszú időre leterelnek az útról, szenvedésre kényszerítve. Lehetnek olyan erősek is, hogy nem teszik lehetővé a helyzet elemezését, m ert még az em lékük is fájdalm as. Az érzelmek gyengítésére alk alm azh atju k az önism eret képességét, ez nem m ás, m int megfigyelni a helyzetet és ö n m agunkat kívülről, m int külső szemlélő. Ebben az esetben az érzelmek m ár nem is tű n n ek olyan erősnek, és képesek leszünk elemezni a helyzetet. Ezt a módot nevezzük disszociációnak. A disszociáció egyik példája a „Legjobb b a r á t” gyakorlat. E nnek lényege az, hogy m a g u n k a t g y a k ra n sokkal szigorúbW b án ítéljük meg, m in t m ásokat. Hogy tá rg y ilag o san értékel• jü k a m egrázó helyzetet, képzeljük el, hogy ez nem is velünk e se tt meg, h an em a legjobb b a rá tu n k k a l. K érdezzétek meg m agatoktól: • M egmondanám-e b arátom nak azt, am it m agam nak? • Milyen tanácsot adnék neki? .1

r

11

•• 1 1

J-

J-1

/

,

/1

»

.

,

/lö ű C L /L tU tt-U

C

l l i i c

Refram ing Létezik az érzelm ek önszabályozásának egy elképesztő eszköze - a reframing, am i angolból fordítva „újrakeretezést” vagy „rám acserét” (re újra, fram ing - keretező).jelent. A refram ing fő feladata - esélyt adni az em bereknek m ás szemszögből nézni a helyzetet, m eglátni benne a pozitívumokat. Például, előttetek v an n ak a vizsgák. Sokan problém ának érzik ezt. De m egte­ hettek egy egyszerű dolgot - a „probléma” kifejezés helyett használjátok a „lehe­ tőség” kifejezést. És egyszerre m inden megváltozik. Ha a vizsgákra úgy gondolunk, m int egy problém ára, ez nyomasztó, k étsé­ geket szül, hogy meg tudjuk-e oldani. A m ik o r viszo n t a v iz s g á r a , m in t le h e tő ­ ségre gondolun k, ez ö sztö n ző leg hat.

Hiszen a vizsgáknak köszönhetően lehető­ ségetek van: • bepótolni a hiányosságokat tudásotokban; • rendszerezni a tan u ltak a t; • új ta n u lási stratég iák a t ism erni meg; • jav ítan i m em óriátokat; • kipróbálni önm agatokat; • erősíteni akaratotokat; • sikert érni el; • növelni az önértékeléseteket és hitelessége teket; • értékes tap asztalato t. Képzeljük el a következő helyzetet: nem olyan jól vizsgáztatok le, m int azt rem éltétek, term észetesen csalódottak vagytok. Hasznos lesz számo­ to k ra az ilyen refram ing: „Nincsenek vereségek, csak élettap asztalat van”. Valóban, h a a vereségekhez úgy állunk, m in t fontos tap asztalat, akkor nem esünk kétségbe, racionálisan gondolkodunk: elemezzük a helyzetet és igyekszünk m egérteni, mi nincs így és m iért. Az ilyen hozzáállásnak köszönhetően, a sikertelenségek rövid időn belül a jövőben sike­ rekhez vezetnek. Minél gyakrabban gyakoroljátok a refram ing-et, aztán könynyebb lesz alkalm azni az élethelyzetekben. Elevenítsetek fel olyan helyzetet, am i felzaklatott benneteket (például, a b a rá ­ tokkal el a k artato k m enni futballozni, közben eleredt az eső). Vizsgáljátok meg, hogyan lehet alkalm azni a m ódszert (meg­ hívni a b aráto k at és közösen megnézni egy filmet).

M indent, am i az életünkben történik, először érzelm i szinten értékelünk, és csak azu tán ésszerűen. Érzelmi önszabályozás - az érzelmek term észe­ tének megértése, azonosításuk képessége és az önuralom képessége. Az önszabályozás segít megvalósítani a fontos célokat, leküzdeni a problém ákat, megőrizni a lelki egyensúlyt és fontos döntéseket hozni bár­ milyen életkorban, bármilyen helyzetben. Segít irányítani érzelmeinket, h a m egism erjük az önkontroll általános stratégiáit és fogásait.

15. A TANULÁSI K É PE SSÉ G

f

Ebben a témában: • meggyőződtök az önálló ta n u lás szükségszerűségéről; • felidézitek fontos ism ereteiteket az agyról; • m egism erkedtek a ta n u lás aktív és passzív jellemzőivel; • m eghatározzátok ta n u lási stílusotokat.

«■ «1

■m ■ • ■ • ■ ■ « ■ ■ M M M M m i i i i . a M N n n M M m m M H n H M a M M H n M H H H H H H H g l

Régebben az em berek egész életük során h aszn álták a középiskolában és az egyetemen m egszerzett ism ereteket. A XXI. században ez kevés, hiszen a technológiák nagyon gyors iram ban fejlődnek. Bizonyos szakte­ rületek „felezési ideje” nem h alad ja meg a két évet. Ez azt jelenti, hogy az egyetemen elsajátított tu d ás a diploma megszerzése u tá n két éven belül elveszítheti a k tu alitásán ak felét. H a az em ber abbahagyja a tan u lást, szakm ai színvonala gyorsan csökken. Az információ társad alm áb an a tu d ás és a képességek folyamatos m egújítása elsőrendű jelentőséggel bír. Az egész életen á t ta rtó ta n u lás m inden szakm ára vonatkozik, elsősorban azok esetében, akik csúcstech­ nológiákkal dolgoznak: szám ítógépekkel, kom m unikációs eszközökkel, biotechnológiákkal. M ár m a nem annyira a m egszerzett ism ereteket értékelik, m int inkább a jelentős m ennyiségű információ feldolgozásának a képességét, az idegen nyelvek és a szám ítástechnika ism eretét. A ktuálissá válik a kritik u s gondol­ kodásmód, am i segít eligazodni az információk tengerében, megkülönböz­ tetni a tényeket a mítoszoktól és a reklám hirdetésektől. Rendkívüli jelentő­ ségre tesz szert a kreativitás - az alkotó, a megszokottól eltérő gondolkodás képessége, eredeti döntések m egtalálása, friss ötletek produkálása. De a legfontosabb az önálló tan u lás képessége túlzott m egterhelés nél­ kül, azaz a ta n u lás élvezete. 1. Folytassátok az alábbi kifejezést: „Nekem könnyen megy a tanulás, am ikor...”, és m ondjátok meg, m iért. 2. A 28. áb ra segítségével ism erkedjetek meg a „Hatékony ta n u lás” rendszerével. 3. Egészítsétek ki saját ötleteitekkel. Az önálló tanuláshoz fontos tud n u n k , hogyan m űködik az agyunk, aktívan kell tan u ln i, fejleszteni ta n u lási stílu su n k at, racionálisan osztani be az időnket és saját módszerek birtokában lenni, m ert ezek segítenek az információ jobb elsajátításában.

/ Kényelemben érzitek magatokat: • nem vagytok betegek; • nem vagytok fáradtak; • nem vagytok éhe sek. ép Szellem ileg felkészül tek vagytok: • bíztok m agatok­ ban „Én tudom ”; • érdekeltek vagy­ tok „Én akarom ”; • öröm szám otokra a ta n u lás „Én ezt szeretem ”.

Tudatosítjátok a tanulás előnyeit: • a jó osztályzatokat; • a szülők dicséretét; • a barátok tiszte­ letét; • a felsőoktatás felé vezető utat; • az önmegvalósítás lehetőségét; • álmotok megvaló­ sítását.

H asználjátok agya­ tok képességeit: • a jobb és a bal agyféltekét; • an n ak négy részét; • az ellazult ké­ szenléti állapotot.

Könnyen tanultok, am ikor...

A ktíva k vagytok: • saját ta n u lási stí­ lusotok van; • fenn tartjáto k a motivációtokat; • értékelitek fejlő­ déseteket; • m ás em berekkel dolgoztok.

Jó a szervezettségetek: • délvezitek a priori­ tásokat; • tervezitek az időt; • a ta n u lá sra kon­ centráltok; • kényelmes a hely, ahol tanultok; • bevonjátok a szük­ séges erőforrásokat.

0 ---------------------------------------------------------------------A lkalm azzátok a hatékony tanulás módszereit: • a hatékony olvasás módszerét; • a gondolattérképeket; • figyelemfejlesztést, a felfogást, a memóriát; • helyesen készültök a vizsgához.

-A

V -------------------------------------- ---------------------------- — J 28. ábra. „A hatékony ta n u lá s” rendszere

T ények az a g yról 1. Az utóbbi néhány tíz évben jelentős előrelépés tap asztalh ató az em be­

ri agy tanulm ányozásában. M egtudtuk, hogy az agyunk h a tá rta la n képességekkel rendelkezik, és az em ber csak elenyésző részét h aszn ál­ ja ki szellemi potenciáljának. 2 . A bal agyfélteke főleg a beszédért, a logi­ kus gondolkodásért, elemzésért és számo­ lásért felel, a jobb félteke viszont a képze­ letért, a ritm usért, a rím alkotásért, a színérzékelésért, a tárg y ak felism eréséért. Minél többet használja az em ber csakis az egyik agyféltekét, annál kevésbé tudja használni a m ásikat olyan helyzetekben, amikor ez feltétlenül szükséges lenne. De ha a „gyengébb” agyféltekét folyama­ tosan ösztönözzük és m űködtetjük az „erőssel” együtt, akkor a tanulás hatékony­ sága a többszörösére nő (ezt a jelenséget az agy szinergiájának nevezzük). 3. Az agyunk négy részre tagolódik. Az agy­ kéreg („az ember agya”) a gondolkodásért felel, a tudatos cselekedeteket irányítja. A limbikus rendszer („az emlősök agya”) az érzelmekért felel, fontos szerepet játszik az emlékezés folyam atában. Az agytörzs („a hüllők agya”) irányítja az ösztönöket, sza­ bályozza a légzést, az anyagcserét. A kisagy biztosítja az egyensúlyt, a mozgáskoordiná­ ciót és a felismerési folyamatokat. 4. Akkor tanulunk hatékonyan, ha pozitívan állítjuk be m agunkat és nyu­ godt készenléti állapotban vagyunk. E zt halk zenével, érdekes tö rtén e­ tekkel vagy speciális gyakorlatokkal érhetjük el. A következő gyakorlat segít oldani a feszültséget és frissíteni agyunkat. Álljatok körbe. „írjátok” le az orrotokkal „1”, állatok­ kal - „2”, a bal váltatokkal - „3”, a jobbal - „4”, bal könyökkel „5”, jobbal - „6 ”, csípővel - „7”, bal lábbal - „8 ”, jobbal - „9”. Végezzétek el fordított irányba is (9-től 1-ig).

T an u ljatok a k tív a n Amikor alsó osztályokban tanultatok, elegendő volt figyelmesen hall­ gatni a tanítót és teljesíteni, am it mond. Most ez m ár nem elég, itt az ideje vállalni a felelősséget és aktívan tan u ln i (7. táblázat). Aktív tan u lással töb­ bet dolgozunk, miközben kevésbé fáradunk el, ez pedig elégedettséggel tölt el és ösztönöz, lelkesít bennünket.

7. táblázt Passzívan tanultok, amikor: • • •

Aktívan tanultok, amikor:

utasítást és információt vár­ tok tanárotoktól; csak azt végzitek el, amit megkövetelnek.

• • •

kérdéseket tesztek fel; kiegészítő információk után kutattok alkotói feladatokat és projekteket készítetek

az információ minden új részét m int különálló, az előzőhöz nem kacsolódó részt fogjátok fel

•

összefüggéseket kerestek az új információ részesk között; megpróbáljátok összekapcsolni azzal, am it m ár tudtok

• • •

törekedtek a tananyag megértésére; társításokat kerestek, rendszerez­ tek, memóriafejlesztő fogásokat alkalmaztok

•

érdekeltek vagytok a tananyag elsa­ játításában; megpróbáljátok minél előbb a meg­ szerzett tudást a gyakorlatban is alkalmazni

•

megpróbáljátok gépiesen betanulni (bemagolni, anél­ kül, hogy értenétek)

• •

számotokra nincs értelme annak, am it tanultatok; nem használjátok a meg­ szerzett információt más helyzetekben vagy a valós életben

•

• •

unatkoztok; ham ar elfáradtok

•

képesek vagytok hosszú időn keresztül figyelni

•

nem tudjátok, hogyan tovább; elvárjátok, hogy mások mondják meg, mit csinálja­ tok és meddig

•

felelősséget vállaltok a tanulási folyamat megszervezéséért; önállóan osztjátok be az időt; pontosan tudjátok, hogyan tovább

•

• • • •

eredményeitek értékelését másokra bízzátok; nem elemzitek az eredmé­ nyeket; figyelmen kívül hagyjátok a tan ár ajánlásait; nem vagytok érdekeltek az osztályzat javításában, még akkor sem, ha nem vagytok vele megelégedve

• • • • • • •

figyelmesen hallgatjátok a tan ár mondanivalóját; kérdeztek, mit kell tenni, hogy javítsatok eredményeiteken; önállóan értékelitek fejlődéseteket (mi az, ami sikerült, és mi nem); elemzitek tanulási stílusotok haté­ konyságát; megpróbáljátok pótolni a tudásbeli hiányosságokat

T ö k é le te sítsé te k ta n u lá si stílu so to k a t Négy jellem ző ta n u lási stílus van. U gyanazt a feladatot a „búvárko­ dó”, az „álmodozó”, a „logikus” és a „vándor ” különböző módon oldja meg (29. ábra).

r A „búvárkodó” kétségek nélkül elme1 rü l benne.

r

'(Cfpf7/^1| )' J/l L fi

--------------------,______ _ A „logikus”

Az „álmodozó” sokáig gondolkodik rajta, elkerülve a konkrét cselekedeteket.

A

L— ...................

■—

í

íf j ----------------------------A „vándor” m indenütt

szétrak m in­ érdekességeket keres d en t a helyére • és megelégszik a felés igyekszik színes ism eretekkel és tökéletesen anyaggal. elvégezni a feladatot. --------------------- J L---------

j 7/7^4» a U

h~í —A

29. ábra

£

^

1. Alkossatok négy csoportot („búvárkodó”, „álmodozó”, „logik u s” és „vándor”). 2. A 30. áb ra segítségével készítsetek beszámolót a tan u lási stílusokról és m utassátok be osztálytársaitoknak. A jellemző ta n u lási stílusok ritk á n fordulnak elő tisz ta formában. É letünk során különböző eljárásokat ötvözünk vagy a körülm ényektől függően, alkalm azzuk ezeket (a vizsgára való felkészülésnél, a vizsgán, a projektek teljesítésénél, tú ra alkalm ával...). H a rájövünk, hogy ta n u ­ lási stílusu n k nem hatékony, könnyen m egváltoztathatjuk azt. 1. Elemezve a 30. ábrát, határozzátok meg ta n u lási stílusotokat (például, „búvárkodó-vándor”). 2. Vizsgáljátok meg, hogyan szerettek tanulni. • Olvasva, hallgatva vagy hangosan elmondva az információt. • Egyedül vagy m ással együtt. • N yugodtan ülve vagy egész idő a la tt mozogva (fel alá já rv a a szobában, táncolva, verve az ütem et). 3. H atározzátok meg stílusotok előnyeit, és azt, am it tökéletesí­ tenetek kell. 4. Adjatok nevet ta n u lási stílusotoknak - válasszatok egy olyan kifejezést (például, állatnevet vagy foglalkozást), am ely a legjob­ ban megfelel neki.

A „búvárkodó”:

A z „álmodozó”:

• azonnal belekezd a dolgokba; • először cselekszik, m ajd gondolkodik; • gyorsan meg a k a r győződni arról, hogy „működik-e a dolog”; • könnyen a következő lépésbe kezd; • jól végzi azt a m unkát, am ely rövid időt igényel. Előnyei: • nem aggodalmaskodik; • m ásokat is ösztönöz; • dönt és hatékonyan cselekszik krízishelyzetekben. Fejlődésének tartalékai: tervezés; kreativ itás, altern atív ák elemzése; együttm űködés m ás em berekkel; motiváció fe n n ta rtá sa , hogy hosszabb ideig dolgozhasson.

hosszasan gondolkodik a feladaton; figyelmesen tanulm ányozza a tém át; nem figyeli az időt; elodázza a gyakorlati tevékenységet; folyam atosan tisztázza és változtatja terveit. Előnyei: könnyen elképzeli a lehetséges követ­ kezm ényeket; sok ötlete van; lényegre törő; m eghallgatja m ások véleményét; rugalm as. Fejlődésének tartalékai: hatékony tervezési stratégiák; m unkaszervezés; időbeosztás ellenőrzése; aktív élethelyzet; prioritások meghatározásának képessége; kezdeményezés, felelősségtudat.

„A logikus”:

„A vándor”:

• • • • • •

• • • •

csak azt csinálja, am inek értelm e van; elemzi a történések okait; kérdéseket tesz fel; szervezett; szeret összetett feladatokat megoldani; értékeli a tökéletességet (perfekcionista).

Előnyei: • elemző és k ritik u s gondolkodás; • szervezői képességek; • a reáltudom ányok, a jogtudom ány irán ti hajlam ; • problém ák m egoldásának képessége.

Fejlődésének tartalékai:

I

• fantázia és k reativitás; • érzékenység em berek és idegen gon­ dolatok közötti különbségekre; • m ásokkal való együttm űködés képes­ sége; • a stressz kezelésének képessége.

• • • •

m indenben érdekességet keres; teljes képet szeret látni; já rta s több területen; a részletekkel van elfoglalva, de nem m indig jegyzi meg őket; • nehezen dönti el, mi a legnehezebb. Előnyei: • erős motiváció és érdeklődés a tan u lás iránt; • nagy tudás; • m eglátja a dolgok közötti összefüggé­ seket; • k reatív és talp raesett. Fejlődésének tartalékai: • cél felállítása; • prioritások m eghatározása; • elemző és k ritikus gondolkodás; • besorolás és kiválasztás; • szerkesztői készségek; • em lékezés a részletekre.

jp

1. A 8-9. oldalon le írt tanácsok alapján készítsetek gondolattérképeket: • a hatékony ta n u lás feltételeiről (28. áb ra a 110 . oldalon); • az aktív tan u lásró l (7. táb lázat a 112 . oldalon); • a jellemző ta n u lási stílusokról (30. áb ra a 114. oldalon). 2. K észítsetek rövid beszámolót saját ta n u lási stílusotokról.

Az egész életen á t ta rtó tan u lás a m ai világban az önm egvalósítás elengedhetetlen feltétele. A kkor ta n u lu n k hatékonyan, h a k ih aszn álju k agyunk lehetőségeit, pozitívan állítju k be m a­ g u n k at és a nyugodt felkészültség állapotában vagyunk. A ktív ta n u lá ssa l többet dolgozunk, miközben kevésbé fárad u nk el. Fontos m egválasztanunk a saját hatékony ta n u lási stílu su n k at, és azt, h a szükséges, változtatnunk.

16. A HATÉKONY TANULÁS M ÓDSZEREI

Ebben a témában: • gyakoroljátok az idő ésszerű beosztását; • m egtanuljátok fejleszteni a m em óriátokat és felkészülni a vizsgákra.

№

Alkalmazva az ötletbörze módszerét, elevenítsétek fel, m it ta n u ltato k a m ú lt órán. Párokba rendeződve m u tassáto k be egym ásnak az otthon elké­ szített gondolattérképeket.

Hogy hatékonyan tud ju n k tan u ln i, elengedhetetlen ésszerűen beoszta­ nunk időnket és rendelkeznünk azokkal a módszerekkel, melyek segítenek jobban m egérteni az információt. 1. Idézzetek fel olyan eseteket, am ikor több dolgot is be kellett '? f ll volna fejeznetek, de sem m it nem érkeztetek megcsinálni. 2. M ondjátok el, m it éreztetek. 3. S zerintetek mi akadályozott meg abban, hogy időben végez­ zetek el m indent?

É ssz e r ű e n te r v e z z é te k az id ő t Fogalmazzatok meg prioritásokat Túl vagytok terhelve feladatokkal, és sem m ire nincs időtök? Elemezzétek, hogy m iért. T alán szokásotok m indent az utolsó p illan atra hagyni vagy m indent egyszerre csinálni? H a csökkenteni ak arjáto k a stressz szintjét és minél többet elvégezni, tanuljátok meg a fontossági sorrendet. Hogy ésszerűen tudjátok beosztani életeteket, használjátok az Eisenhower-m átrixot. E nnek két eleme van: a „fontos” és a „sürgős”. • Fontos - az a feladat, amelynek végrehajtása elengedhetetlen céljaink eléréséhez és küldetésünk megvalósításához. A Pareto-elv alapján az ügyeknek csak 20 % ad 80 % eredményt. Tehát meg tu d u n k szabadulni a szükségtelen m unka 80%-ától. • Sürgős - az a feladat, melyet nem lehet halogatni, azonnali m egoldást igényel. Rajzoljunk egy koordináta rendszert és jelöljük meg tengelyeit. E p a ra ­ m éterekkel jelöljük meg a koordinátatengelyeket és m egkapjuk a m átrixot, amely segít feladatain k at négy kategóriába sorolni (31. ábra). — “N B n ég y szö g

A n égyszög

F o n to s - S ü r g ő s Például: • elkészíteni a házi feladatot az utolsó pillanatban; • haladék talan u l készülni a vizsgákhoz;

$ 2J

m

o

G .O M-

•

F o n to s - N e m sü rg ő s Például: • tervezni egy hétre; • m inden nap készülni a vizs­ gákhoz; • elkészíteni a házi feladatot azon a napon, am ikor felad­ ták; • edzésekre járni; • sétálni a szabadban; •

w

- 1

0........................ .............. jwum...un.

.......J

r*

C n ég y szö g

D n ég y szö g

N e m fo n to s - S ü r g ő s Például: • megoldani m ás em berek apró-cseprő problémáit; • üres fecsegésre időt pazarolni; • m egnézni a film következő epizódját;

Nem fo n to s - Nem sürgős Például: • malmozni; • telefonon fecsegni; • „barangolni” az interneten; • szám ítógépes játék o k at já tsz a ­

•

C vj CG

O <2 £a c

•

ni;

31. ábra. Az Eisenhow er-m átrix

Gyakoroljátok a fontossági sorrend elhelyezését az Eisenhowerm átrix alapján. 1. Egy napig folyam atosan jegyezzétek fel feladataitokat és az elvégzésükre fordítandó időt. 2. Elem ezzetek m inden feladatot a „fontos” és „sürgős” k rité ri­ umok alapján, és írjátok be az Eisenhow er-m átrix megfelelő négyszögébe. 3. Szám oljátok össze, m elyik négyszögben „töltöttétek el” a legtöbb időt, és ism erkedjetek meg a következő inform áci­ óval.

Ha időd legnagyobb részét erre fordítod: a négyszögben...

akkor...

A

• • •

folyamatos megterhelésnek és stressznek vagy kitéve; érzelmi kiégés fenyeget; minden erőbefektetésed ellenére sikereid csak közepesek.

B

• • •

felügyeled az életedet; egyensúlyt ta rta sz fenn; sikereid nagyobbak a közepesnél.

C

• • • •

nincsenek saját céljaid; nem vagy fegyelmezett; nem mondasz ellent; az az érzésed, hogy kihasználnak.

D

• • •

nincs felelősségtudatod; gyakran érzel bűntudatot; m indenki kritizál téged.

Eisenhower tanácsai: • • •

a C és D négyszögben lévő feladatoktól b á tra n megválhatsz; az A négyszögben lévő feladatokat csökkentheted, h a idejében figyelmet fordítsz a B négyszögben lévő feladatokra; rendszeresen tervezd meg a B négyszög feladatait.

Kezdjétek el az ütemterv készítését H a több időt szeretnétek eltölteni a B négyszögben, szükségetek lesz ütem terv bevezetésére. Ehhez szükségetek lesz határidőnaplóra (megfelel az iskolai is, de nem az, amelybe az osztályzatokat írják) és m indennap 15 percre, a szabadnapokon még plusz 5 percre.

1. A legközelebbi szabadnapon tervezzétek meg feladataitokat egy egész hétre. •

Kérdezzétek meg magatoktól: „Mely feladatok a legfon­ tosabbak azok közül, am it a jövő héten el kell végezni?” • H agyjatok időt elvégzésükre és jegyezzétek be a naplóba (például, készülni a vizsgákhoz: m atem atika, tö rtén e­ lem - hétfőn, szerdán, pénteken este; földrajz, biológia kedden és csütörtökön este, szombaton reggel). • H a m ár m inden fontos feladatot beterveztetek, írjátok be azokat is, am elyekre időt kell szánnotok. 2. M indennap nézzétek á t a tervet. M egjelenhetnek új fontos feladatok, és ellenkezőleg, egyesek veszíthetnek ak tu a litá su k ­ ból.

F ejlesszé te k a felfo g á st, a m em óriát, a fig y elm et A hatékony tanuláshoz szükség van az információ megjegyzése és meg­ értése folyam atának m egism erésére. 1. Figyeljétek meg az információ megjegyzésének és m egér­ tésének folyam atát (32. ábra), és készítsetek elbeszélést a rajz alapján. Kezdjétek el így: „István a szobájában ül és írja a házi feladatát biológiából. Az ablakon keresztül füstszag áram lik be. Valószínűleg valaki az udvaron tü zet gyújtott. A konyhából hallani, hogyan csepeg a víz... ” 2. K érdések a megbeszéléshez: • Milyen érzékszerveken keresztül ju t el az információ hoz­ zánk a külvilágból? • Mennyi ideig tárolódik az információ szenzoros em lékeze­ tünkben? • Hol tö rtén ik az információ felismerése? • Az információ milyen fajtái találh ató k meg a hosszú távú emlékezetben? • Hogyan h a t a hosszú táv ú em lékezetben lévő információ a felfogás folyam ataira? A megértési folyamat három fázisát különböztetjük meg, ezek: az infor­ máció felfogása, az információ felismerése és kódolása, az információ felidé­ zései. 1. fázis. A z információ felfogása Hogy felfogjuk és megjegyezzük az információt, fel kell rá figyelnünk. Sokkal többet jegyzünk meg, ha: • érdeklődünk a ta n tárg y irán t, és a rra összpontosítunk, am it tanulunk; • a nyugodt készenlét állapotában ta n u lu n k (erőfeszítés nélkül); • időközönként rövid szünetet ta rtu n k ;

Az információ a külvilágból az érzék-\ szerveinken keresztül ju t el hozzánk.. J

... aztán eltűnik...

Szenzoros emlékezet ...és a szenzoros emlé­ kezetben tárolódik (20 másodpercig)... A hosszú távú emlé­ kezetben lévő infor­ máció befolyásolja az információ felfo­ gását (felismerését).

emlékezet Tárolja a képeket, ism e­ retek et (gondolattérkép), a képességeket (tevé­ kenység algoritm usát), az érzelm eket, az é rté ­ keket, az em lékeket, az érdekeket, a vágyakat, az eszm ényeket.

_____________ A hosszú távú em lékezet h a t a figyelemre, a rra összpontosítja azt, am i m ár ism ert szám unkra vagy érdekes.

A m unkam em ória (rövid távú emlékezet) I tt az információ a hosszútávú em lékezetben lévő képek segít­ ségével ism erszik meg.

V* A részleteket a m unkam emóriából...

...összeha- 1 sonlítjuk a hoszszú távú emlé­ kezet képeivel .. .felismerj ük az információkat és azok eljutnak a hosszú távú memóriába...

32. ábra. Az információ megjegyzésének és m egértésének folyamata

•

aktívan dolgozunk az információval: szerkesztünk, összekötjük azzal, am it m á r tudunk, kérdéseket teszünk fel, jegyzetelünk, gondolattérképeket készítünk, m ásokat ta n ítu n k stb.;

•

érzelm ileg színessé, érdekessé tesszük az információt.

2. fázis. A z információ felismerése és kódolása Az agy az új inform ációt többféle módon ism eri fel és kódolja. Ezek a módok a következők: a vizuális (képek, filmek), auditív (zaj, hangok, zene), kinesztetikus (érintés, izomemlék), verbális (belső hang), v alam in t az illatok, az ízek. Az információ kódolásának m inden módja tulajdonképpen kulcs a felismeréséhez. M inél több módját vesszük igénybe a kódolásnak, idővel an n ál könnyebb feleleveníteni az információt. 3. fázis. A z információ felidézése (reprodukálása) A hosszú távú em lékezet sok inform ációt táro l (képek, tények). Úgy tűnik, az em berek nem felejtenek el sem m it, csak idővel elveszítik az infor­ máció hozzáféréséhez a kulcsot (például hipnózis a la tt az em ber fel tudja idézni az események legapróbb részleteit is, a k á r sok évre visszamenőleg). Léteznek olyan módszerek, amelyek segítenek az információ felidézésében. Ezek az emlékezeterősítő módszerek: A perem hatás - könnyebb felidézni az információ elejét és végét, a közepe kiesik. E zért fontos több figyelmet szentelni az információ központi részének. Könnyebben m em orizálunk a nap kezdetén és alvás előtt. A sorozathatás - könnyebben jegyezzük meg a befejezetlen infor­ mációt. E zt a h a tá s t a film sorozatokban előszeretettel alkalm az­ zák: m egszakítják a sorozatot a legérdekesebb résznél. A kontraszthatás - könnyebben memorizálunk, ha váltakoztatjuk a különféle információ m egtanulását. Például U krajna története után ne az egyetemes történelm et tanuljuk, hanem a m atem atikát. Ism étlőhatás - könnyebben em lékezünk arra, am it többször m eg­ ism ételtünk. A hatékony ism étlés olyan, m int egy könyvvizsgálat: beolvassuk az információt, felismerve azt, am ire nem em lékezünk, és összekötjük azzal, am it ism erünk. Az ism étlés folyam atában az információ rendszerezése és feldolgozása (kártyák, rajzok, ren d ­ szerek készítése, elmondás, gyakorlati tesztek elvégzése) megy végbe. £

^

Osszátok meg ta p a sz talataito k at az em lékezeterősítő módsze-

- * » 1 reitek h asználatával kapcsolatban (a hatékony olvasás mód-

szere, gondolattérképek, k árty á k készítése stb.). M ondjátok el, hogyan tan u ljáto k az idegen szavakat, hogyan m em orizáljátok a történelm i események dátum ait. Ebben az évben vizsgáznotok kell. O lvassátok el azokat a ta ­ nácsokat, melyek segítenek a vizsgára való felkészülésben. O tthon állítsatok össze terv et a felkészüléshez.

Hogyan szervezzük meg a vizsgához való felkészülésünket Néhány héttel a vizsga előtt

•Ismerkedjetek meg a tantárgyi programok követelmé­ nyeivel és készítsetek felkészülési tervet a vizsgákhoz. • Kezdjetek el készülni! Ne engedjétek meg maga­ toknak a bukást lustaságotok miatt. • Egyenletesen osszátok el a megterhelést. Jobb mindennap egy órát tanulással tölteni, mint egymás után három napot a vizsgák előtt. • Határozzátok meg tudásotok gyenge pontjait. Pótoljá­ tok a hiányosságokat egyedül, vagy kérjetek segítséget. • Győződjetek meg arról, emlékeztek-e a kulcssza­ vakra. Készítsetek emlékeztető kártyákat. • Készítsetek összefoglaló emlékeztető kártyákat minden tantárgyhoz és jelöljétek meg rajtuk azt, amit m ár megtanultatok. • Nézzétek át jegyzeteiteket a füzetekben és a kártyá­ kon. Pótoljátok, ami hiányzik. A kártyákat tartsátok magatoknál. Nézzétek át azokat, ha van szabad időtök.

A vizsga előtti napon

• Ne legyetek fenn sokáig. Hogy világosan tudjatok gondolkodni, ki kell magatokat aludni. • Elalvás előtt mondjátok magatoknak: „Megtettem mindent, am it tudtam . Tőlem m ár semmi sem függ. Ha megbukom, akkor sajnálom, de én ezt túlélem” (a pozitív gondolkodás képlete).

A vizsga napján

• Ne feledkezzetek meg a reggeliről. • Vegyetek magatokhoz csokoládét. Segít leküzdeni az izgalmat. • A pánik ragályos. Ne társalogjatok azzal, aki ide­ geskedik. • Ne ismételjétek az anyagot az utolsó pillanatig. • Hogy megnyugodjatok, gondolkodjatok el azon, milyen jó lesz, amikor minden véget ér.

H a csökkenteni ak arjáto k a stressz szintjét és minél többet m egtenni, állítsatok fel fontossági sorrendet és készítsetek ütem tervet. Szellemi lehetőségeiteket növelhetitek, h a meg­ ism eritek az információ megjegyzésének és meg­ értésének folyam atait, és alkalm azzátok az em ­ lékezeterősítő módszereket. A vizsgára való felkészülést idejében kell elkez­ deni.

17. A JELLEM ÉS AZ ÉRTÉKEK

J

Ebben a témában: • felidézitek, m it nevezünk jellem nek; • m egtudjátok, m itől függ az em ber jellem e; • kielem zitek a jó jellem vonások sajátosságait; • elgondolkodtok azon, milyen szerepe van az erkölcsi értékek­ nek a jellem kialakulásában; • elem zitek a jellem fejlesztésének előnyeit.

Az egyén pszichológiai sajátosságai jellem ében, k arak teréb en nyilvá­ nulnak meg. A „k ara k ter” szó görögből fordítva pecsétet vagy lenyomatot jelent. A k a ra k te r az em ber és környezetének kapcsolatában és cseleke­ deteiben m utatkozik meg. Például M áté felelősségteljes, m indig lehet rá szám ítani, Károly figyelmetlen, nem érdem es sem m it rábízni. Olga félénk, egy kicsit zárkózott, viszont a testvére, M arika, nagyon barátságos. 1. A jellem vonások m eghatározására több m in t 3000 zik. Végezzetek ötletbörzét, és külön lapokra írjatok minél több különböző jellem vonást.

tB T *

■

2. Az em ber jellem e a saját magához, m ás em berekhez, a m unkához, a dolgokhoz való viszonyában nyilvánul meg. C soportosítsátok az általato k megnevezett jellem vonásokat a következő kategóriák alapján. Például: • önmagához való viszonya (szerény, nagyképű, ö nkriti­ kus, becsvágyó...); • m ás em berekhez való viszonya (tapintatos, udvarias, együtt érző, durva, pim asz...); • a m unkához való viszonya (igyekvő, pontos, felelőtlen...); • a dolgaihoz való viszonya (takarékos, tiszta, pazarló, rendetlen...). A pszichológusok hosszan vitatkoztak azon, hogy mitől függ az em ber jelleme: a veleszületett adottságoktól vagy a nevelés folyam atában szerzett tulajdonságoktól. Egyesek úgy gondolják, hogy döntő szerepe az örökletes tényezőknek van (olyan a term észete, m in t a nagyapjának). M ások a maugli gyermekek példáját hozzák fel, és a nevelést ta rtjá k kulcsfontosságúnak, az öröklött tulajdonságok h a tá sá t lényegtelennek tekintik. A XX. században k ia lak u lt a hum án pszichológia irányzata. Képvise­ lőinek meggyőződése, hogy az em berek m aguk szabják meg, hogyan élje­ nek, milyenek legyenek. S zerintük az öröklődés és a környezet a személyi­ ség alak ításáb an vesz részt, azonban az alkotó „Én” h atása , az önnevelés sokkal erősebb.

M elyek a jó jellem v o n á so k Egyes jellem vonásokat az em berek jó n ak ta rta n a k , m ásokat rossznak. A jó term észetű em berek pozitív példaképek és erkölcsi irányadók lehet­ nek. Az em berek különbözők, azonban a jó term észetűeknek v an n ak olyan tulajdonságaik, amelyek a különböző k u ltú rájú népek esetében közösek.

Bizalmat keltők Nem nyüzsögnek, nem hazudnak, nem lopnak, m ásnak nem okoz­ n ak k árt. Ő szinték és következetesek: azt m ondják, am it gondol­ nak, és m egteszik azt, am it m egígértek.

Tiszteletet tanúsítók Kellemesek a társalgásban, toleránsak, jó a modoruk. É rtékelik a m ásik em bert, tisztelik m ás tulajdonát. A következő szabály sze­ rin t élnek: „Úgy bánj m ásokkal, ahogy te is szeretnéd, hogy veled bánjanak”.

Felelősségteljesek M agas szintű az önkontrolljuk, m ielőtt valam it m ondanak vagy tesznek, m egpróbálják elemezni a lehetséges következményeket. Felelősséget vállalnak döntéseikért, és nem m ásokat vagy a körül­ ményeket hibáztatják. Igyekeznek m indig m egtenni azt, am it m egígértek, még akkor is, h a valam ikor nem úgy sikerül, ahogy eltervezték.

Igazságosak Mindig a szabályoknak megfelelően játszanak, és becsületesen cselek­ szenek. Nyitottak, készek meghallgatni és figyelembe venni minden fél érdekeit. Senkit nem részesítenek előnyben, nem sztereotípiák szerint cselekszenek, nincsenek előítéleteik, fellépnek a diszkrimináció ellen.

Gondoskodók Képesek az együttérzésre, gondoskodnak m ás em berekről, érdek­ lődnek ügyeik irán t, m indig készek segíteni rokonaiknak, b arátaik ­ nak, a szomszédoknak, m ás em bereknek, akik rászorulnak.

Jó állampolgárok Törvénytisztelők, tisztelik az etikai normákat, az egyetemes erkölcsi érté­ keket szem előtt tartják, és nem hagyják figyelmen kívül a társadalmilag fontos problémákat - gondoskodnak a demokratikus szabadság védelmé­ ről, az emberi jogokról, aggódnak bolygónk jövőjéért. Sokszor nem az anya­ giakért, hanem az eszméért vesznek részt az önkéntes mozgalmakban.

Jusson eszetekbe egy valós személy, egy irodalm i m ű vagy film szereplője, aki követendő példakép lehet. Beszéljetek róla, nevezzétek meg pozitív jellem vonásait. K eressétek meg az intern eten és nézzétek meg „A jó m egtérül” című videót. Keressetek olyan esetet életetekből, melynek szintén ezt a cí­ met adhatjuk. M eséljetek ezekről osztálytársaitoknak.

Az ér té k e k - a je lle m alapja A jellem a lélek tü k re , a v ilágnézet, az érté k ek és az é le tta p a s z ta la t kifejezője. É rté k m indaz, am it fontosnak ta r tu n k ö n m ag u n k szám ára, ennek m egfelelően érték eljü k m in d azt, am i tö rté n ik velünk. Az érté k ek lehetőséget ad n a k a r r a , hogy m egkülönböztessük a jó t és a ro sszat, a h aszn o sat és a k á ro sa t, a helyeset és a helytelent; h a tá s s a l v a n n a k a rra , am it gondolunk és érzü n k , irá n y tű k é n t szolgálnak életü n k b en . 1. Csináljatok ötletbörzét, nevezzetek meg legalább 5 érték et és írjátok be a füzetetekbe a 8. táblázat alapján. 2. Á llítsatok fel saját érték sk álát. Ehhez: • válasszátok ki a következő értékjegyzékből a legna­ gyobb értéket, és írjátok be a füzetetekbe 1. szám a la tt a 8 . táb láza t alapján; • majd válasszátok ki a legnagyobb érték et azok közül, amelyek m egm aradtak, és írjátok be 2 . szám alatt; • folytassátok tovább az értékjegyzék végéig. 3. H atározzátok meg osztályotok legáltalánosabb értékeit (ehhez a legáltalánosabb egyéni értékek összegét m inden érték ese­ tében külön-külön osszátok el a tanulók számával). A kapott eredményeket írjátok be a 8. táblázatba. 8. táblázat Egyéni érték

Az értékek megnevezése Boldog családi élet H űséges barátok Szabadság m int a cselekvés sza­ badsága Anyagi jólét Szeretet Egészség Önbizalom Érdekes foglalkozás Szellemi fejlődés A term észet szépsége, művészet

Az osztály átlagos besorolási értéke

A m agasabb értékek és az életm inőség Történelm e folyam án az em beriség m agasabb rendű erkölcsi érték ek et hozott létre. Ezeket egye­ tem es emberi, univerzális vagy valódi értékeknek is nevezhetjük. A generációs tap asztalato k és a modern tudom ányos k utatások bebizonyították, hogy am ikor az em bereket ezek az értékek irán y ítják és megfelelő jellem vonásokat a lak íta n ak ki, akkor rendszerint m agas életm inőséget érnek el. D arrell F ran k én am erikai tudós azt vizsgálta, hogy m ik a valóságos em beri értékek és hogyan h a t­ D. F ranken n ak az életminőségre. Célként tű z te m aga elé azt, hogy: • m egtudja, melyek az egészség és sikeres élet szempontjából a legfontosabb erkölcsi értékek; • m egállapítsa, van-e összefüggés közöttük és az életminőségi m utatók között. A k u ta tá s t 10 évig folytatták. A közvélem ény-kutatást a vezető am e­ rik a i egyetem ek kilenc professzora végezte. A vizsgálatban a világ négy országából 1800 em ber vett részt. A teljes lista 342 erkölcsi érték et ta r ta l­ m azott, az életm inőséget 300 p aram éter alapján értékelték. Az eredm ények statisztik ai feldolgozása eredményeképp 13 olyan é rté ­ ket jelöltek meg, amelyek a leginkább h a tn a k az életm inőségre (33. ábra). K iderült, hogy az első kilenc egyetemes érték teljesen egybeesik azzal, am it a világvallások hirdetnek. 1 . S zeretet, b a rá ts á g (tá rs a s h ajlam elzárk ó zo ttság helyett).

2. O ptim izm us (életöröm k ish itű sé g helyett). 3. B ékesség (együttm űködés k o n flik tu so k helyett). 4. T olerancia (tisz tele t in to leran c ia helyett). 5. É rzékenység (em p átia közöm bösség helyett). 6 . Bizalom (b izto n ság érzet g y an ak v ás helyett). 7. N agylelkűség (áldozatkészség egoizm us helyett). 8 . M éltóság (önérvényesítés ag ressziv itás és p assziv itás helyett). 9. Ö nkontroll (önnyugalom im p u lziv itás helyett). 10 . Ö nbecsülés (h a tá ro z o ttsá g kisebbségi érzés helyett). 11. K a p c so la tta rtá s (közlékenység félénkség helyett). 12. B efolyásosság (vezetőkészség alá re n d e ltsé g helyett). 13. Ö nrendelkezés (függetlenség függőség helyett).

A zt is bebizonyították, hogy azok az em berek, akik az egyetemes em be­ ri értékeket vallják, sok m utató szerint m agas életminőséggel bírnak: • • • • • • •

a közepesnél jobb egészség; kevésbé stresszes élet; nagyobb önbizalom; stabil házasélet; a közepesnél m agasabb befolyásosság; m agasabb szintű pénzügyi helyzet; önbecsülés érzése és életcél.

És ez fordítva is igaz: a m agasabb érték ek semm ibevétele problém ák­ hoz, stresszhez, pszichoaktív szerek fogyasztásához, különböző m egbete­ gedések tüneteihez, az em beri kapcsolatok sérüléséhez vezet, teh etetlen ­ ség érzését és a jövő m iatti félelem érzését kelti.

ÖSSZEGZÉS

Az em ber életében fontos szerepe van a jellem ­ nek. A jellem az em ber és környezete kapcsola­ ta ib a n és cselekedeteiben m utatkozik meg. A jó term észetű em bereknek közös jellemvo­ n ásaik vannak: tiszteletet m utatnak, bizalm at keltenek, igazságosak, gondoskodók és jó állam ­ polgárok. É rté k m indaz, am it fontosnak ta rtu n k önm a­ gu n k szám ára, am ihez haso n lítu n k m indent, am i velünk történik. Történelm e folyamán az em beriség m agasabb ren d ű erkölcsi értékeket dolgozott ki. Ezeket egyetemes em beri értékeknek is nevezzük. Az egyetemes em beri értékeket valló egyének életminősége több minőségi m utató szerint is jobb.

Ti

18. A JELLEM ÖNÉRTÉKELÉSE

Ebben a témában: • értékelitek jellem vonásaitokat, melyek az egyetemes em beri értékekkel vannak kapcsolatban; • elem zitek, milyen előnyei v annak a jellem fejlesztésének.

A D. F ran k én által összeállított kérdőívek segítségével értékelhetitek jellem vonásaitokat, melyek olyan egyetemes em beri értékekhez kapcsolód­ nak, m int a nagylelkűség, a tá rsa s hajlam , az optimizmus, az önérvényesí­ tés, önkontroll, önbecsülés, közlékenység. 1. A következő oldalakon olyan kérdőíveket találtok, melyek segítenek értékelni személyiségjegyeiteket. Válaszoljatok a kérdőív kérdéseire és a kulcsok segítségével határozzátok ^ me g eredm ényeiteket. A válaszok beírásához m ásoljátok át a J 128-135. oldalt. Például, ha a 129. oldalon lévő kérdőívre 35 pontot kaptatok, akkor nagylelkűségetek szintje 55 %. Ez azt jelenti, hogy a megkér­ dezettek 45%-nál a nagylelkűség szintje magasabb, m int nálad. 2. írjátok az átmásolt nomogramba (számolóábra) a megfelelő jel­ zéseket (34. ábra).

34. ábra

1

2 0 ^ 0*

A jó lelk ű ség szintjének értékelése Olvassátok el az állításokat. Válasszátok ki a nektek legjobban tetsző választ 0 - soha; 1 - nagyon ritkán; 2 - néha; 3 - időről időre; 4 - gyakran; 5 - majd­ nem mindig. íijátok válaszaitokat az állítások előtt lévő hézagba. Számoljátok össze az ered­ ményt. 1. ___Én jószívű ember vagyok. 2. Amit teszek, nem csak a családom tagjainak teszem, hanem mások­ nak is. 3 . ___Önzetlenül segítek a barátaim nak és a szomszédoknak. 4. Először mások szükségleteit elégítem ki, csak azután a magamét. 5. Jó dolgokat cselekszem. 6. A barátaim nak levelezőlapokat vagy ajándéktárgyakat vásárolok. 7. A családom és a barátaim jószívű embernek tartan ak . 8. Több jót cselekszem, mint a kortársaim . 9. Elegendő figyelmet és időt szentelek azoknak, akiket szeretek. 10. Otthon és az iskolában energikusabb vagyok másoknál. Összes pontszám A pontok száma

i

ii

21

6%

31

3 5%

41

83%

2

12

22

7%

32

40%

42

87%

23

00

33

45 %

43

90% 92%

100 emberhez viszonyított szint

1% 3

13

4 5

14 1

%

15

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

A pontok száma

Kulcs a kérdőívhez 100 emberhez viszonyított szint

24

9%

34

5 0%

44

25

10%

35

5 5%

45

94%

2%

6

16

26

13%

36

60%

46

96%

7

17

27

17%

37

65%

47

97%

8

18

28

20%

38

70%

48

98%

3%

9

19

4%

29

25%

39

7 5%

49

10

20

5%

30

30 %

40

80%

50

99%

Előnyök, amelyeket a jólelkűség szintjének növekedése okoz H a az e re d m é n y a felső h a r m a d b a n ta lá lh a tó (66 %-99 %), a k k o r összevetve az alsó h a r m a d (1 %—33 %) eredm ényeivel, az előnyök a következők: • a m u n k á b a n (az isk o láb an ) a stre s s z 8,6 % -kal csökken; • a jövőben a pénzügyi nehézségek következtében k ia la k u lt stressz 21,8 % -kal csökken; • a b ete g á llo m á n y b a n e ltö ltö tt n a p o k sz á m a 40 % -kal csökken; • a ta n u lm á n y i te lje sítm é n y (osztály zato k ) 5,3 % -kal csökken; • az alkoholfüggőség (alkoholos stre ssz ) 36,8 % -kal csökken; • a niko tin fü g g ő ség (d o h án y zási stre ssz ) 6,8 % -kal csökken; • a v áláso k k o c k á z a ta (a jövőben) 35 % -kal csökken; • a befolyásolás 44 % -kal jav u l.

A társas hajlam szintjének értékelése Olvassátok el az állításokat. Válasszátok ki a nektek legjobban tetsző választ 0 - soha; 1 - nagyon ritkán; 2 - néha; 3 - időről időre; 4 - gyakran; 5 - majd­ nem mindig. írjátok válaszaitokat az állítások előtt lévő hézagba. Számoljátok össze az ered­ ményt. 1. Aktívan részt veszek a közösség életében. 2. Részt vállalok az iskolai, egyházi vagy más közösség tevékenységében. 3. Elvezettel társalgók az emberekkel a közösségi tevékenység után is. 4. Esteket látogatok és szervezek az ünnepek tiszteletére. 5. Jobban szeretek emberek között lenni, m int egyedül. Jobban szeretek beszélgetni, m int TV-t nézni. 6. 7. Részt veszek legalább egy sporttevékenységben. 8. Jól érzem magam az emberek között. 9. Fenntartom a kapcsolatot a régi barátaim m al. 10. Aktívan társalgók az emberekkel. Összes pontszám

3

13

4

1%

5

50%

41

97 %

55%

42

32

24

13%

34

25

17%

35

70 %

26

20%

36

75%

46

27

25%

37

80 %

47

18

28

30%

38

85 %

48

19

29

35 %

39

90%

49

30

40%

40

95%

50

14

16 17

5%

3% 20

6% 7%

00

9

31

33

7

10

9%

22 10%

15

2%

21

100 emberhez viszonyított szint

23

6

8

4%

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

ii 12

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

i 2

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

A pontok száma

Kulcs a kérdőívhez

43 60% 44 45

99%

Előnyök, amelyeket a társas hajlam szintjének növekedése okoz Ha az eredmény a felső harm adban található (66 %-99 %), akkor összevetve az alsó harm ad (1 %—33 %) eredményeivel, az előnyök a következők: • csökken a stressz szintje a 15 mutató alapján 20 %-kal; • csökkennek a különböző betegségek tünetei életünk folyamán 72 %-kal; • csökken a szorongási szint 45 %-kal; • csökken a betegállományban eltöltött napok száma 58 %-kal; • csökken a pszichés zavarok és problémák száma 51 %-kal; • csökken a pszichoaktív szerek függőségének kockázata 66 %-kal; • csökken a jövőben a válás esélye 66 %-kal; • nő az önbizalom szintje 44 %-kal; • nő a befolyásosság (tekintély) szintje 18 %-kal.

Az optim izm us szintjének értékelése Olvassátok el az állításokat. Válasszátok ki a nektek legjobban tetsző választ 0 - soha; 1 - nagyon ritkán; 2 - néha; 3 - időről időre; 4 - gyakran; 5 - majd­ nem mindig. írjátok válaszaitokat az állítások előtt lévő hézagba. Számoljátok össze az ered­ ményt. I ' ___ Én életvidám ember vagyok. ___ Szeretem hallgatni és elmondani a vicceket. ___ Mosolygok. ___Az emberek úgy gondolják, hogy jó a humorérzékem. ___ Ha szomorú vagyok, teszek valamit, hogy ez megváltozzon. ___ Kerülöm a komor, szomorú vagy elégedetlen arckifejezést. A dolgok és események derús és jó oldalára összpontosítom figyelme­ met. 8 . ___ Jó a humorom, annak ellenére, hogy problémáim vannak. 9 . ___ Gyorsan m agam ra találok az érzelmi megpróbáltatások után. 10. ___ Kedves barátaim vannak, akik boldoggá tesznek engem. 2. 3. 4 5. 6. 7.

Összes pontszám

2

12

2%

21

7%

22

8%

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

a

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

i

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

A pontok száma

Kulcs a kérdőívhez 100 emberhez viszonyított szint

31

23%

41

70 %

32

27%

42

75%

33

30%

43

80%

34

3 5%

44

83%

35

40%

45

87%

36

45%

46

90%

37

5 0%

47

92%

3% 3

13

23

4

14

24

1 %

4%

5

15

6

16

7

17

8

18

9

19

10

2 %

9%

20

25 5%

26

10%

27 6%

7%

28

13%

38

5 5%

48

94%

29

17%

39

60 %

49

96%

30

20%

40

65 %

50

99%

Előnyök, amelyeket az optimizmus szintjének növekedése okoz Ha az eredmény a felső harm adban található (66 %-99 %), akkor összevetve az alsó harm ad (1 %—33 %) eredményeivel, az előnyök a következők: • csökken a stressz szintje a 15 mutató alapján 44 %-kal; • csökken a depresszió tüneteinek száma 50 %-kal; • csökken a szorongás szintje 36 %-kal; • háromszorosára csökken a rákos megbetegedések kockázata; • csökken a jövőben a válások száma 16 %-kal.

Az önm egvalósítás szintjének értékelése

100 emberhez viszonyított szint

100 emberhez viszonyított szint

100 emberhez viszonyított szint

n

21

7%

31

25%

41

75%

2

12

22

8%

32

27%

42

80%

A pontok száma

i

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

Olvassátok el az állításokat. Válasszátok ki a nektek legjobban tetsző választ 0 - soha; 1 - nagyon ritkán; 2 - néha; 3 - időről időre; 4 - gyakran; 5 - majd­ nem mindig. írjátok válaszaitokat az állítások előtt lévő hézagba. Számoljátok össze az ered­ ményt. 1. Én magabiztos ember vagyok, döntéseket hozok, tervezek és cselekszem. 2. Felelősséget vállalok az ügyek állásáért. 3 . ---- Jól megszervezem a magam és mások munkáját. 4 . ___Szeretek versenyezni és nyerni. 5 . ___A rra törekszem, hogy elérjem azt, am it akarok. 6 . ___Tudatom az emberekkel, mit akarok. 7. ___Tetszik nekem, hogy vezető vagyok. 8 . ___K itartóan ügyködöm, amíg meg nem oldom a problémát. 9 . ---- Megvédem a jogaimat. 10. ---- Elvárásaim nagyok magammal és másokkal szemben is. Összes pontszám Kulcs a kérdőívhez

3

13

23

9%

33

30%

43

83%

4

14

24

10%

34

35%

44

87%

15

25

12%

35

40%

45

90%

5

1 %

1%

6

16

2%

26

14%

36

45%

46

95%

7

17

3%

27

16%

37

50%

47

96%

8

18

4%

28

18%

38

60%

48

97%

9

19

5%

29

20%

39

65%

49

99%

10

20

6%

30

23 %

40

70%

50

Előnyök, amelyeket az önérvényesítés szintjének növekedése okoz Ha az eredmény a felső harm adban található (66 %—99 %), akkor összevetve az alsó harm ad (1 %—33 %) eredményeivel, az előnyök a következők: • csökken a stressz szintje a 15 mutató alapján 20 %-kal; • csökken a betegségek tüneteinek száma életünk során 67 %-kal; • csökken a szorongás szintje 77 %-kal; • csökken a betegállományban eltöltött napok száma 31 %-kal; • csökken a pszichés zavarok és problémák száma 33 %-kal; • csökken a tudatmódosító szerek használatának kockázata 54 %-kal; • csökken a m agatartási problémák száma 55 %-kal.

Az önellenőrzés szintjének értékelése Olvassátok el az állításokat. Válasszátok ki a nektek legjobban tetsző választ 0 - soha; 1 - nagyon ritkán; 2 - néha; 3 - időről időre; 4 - gyakran; 5 - majd­ nem mindig. írjátok válaszaitokat az állítások előtt lévő hézagba. Számoljátok össze az ered­ ményt. X . ___Ellenőrzőm önmagam. 2 . ___Gyakrabban cselekszem kiegyensúlyozottan, m int impulzívan. 3 . ___A dolgaimat tisztán tartom , nem dobálom szét azokat. 4 . ___Gondosan megtervezem a költségvetésemet, igyekszem nem költeni a pénzt hirtelen elhatározásból. 5 . ___Addig dolgozom, amíg be nem fejezem a munkát. 6 . ___Kerülöm a spontán döntéseket. 7. ___Túl sokat dolgozom. 8 . ___Ellenőrzőm hirtelen elhatározásaimat, kívánságaimat és szeszélyeimet. 9 . ___Igyekszem teljesíteni kötelezettségeimet még akkor is, ha le kellmon­ danom a szórakozásról. 10. Elhagyom a szerintem káros szokásokat. Összes pontszám

21

8%

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

ii

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

i

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

A pontok száma

Kulcs a kérdőívhez 100 emberhez viszonyított szint

31

35%

41

90%

2

12

22

9%

32

40%

42

93 %

3

13

23

10%

33

45%

43

94%

4

14

24

13%

34

50%

44

95%

25

15%

35

60%

45

96%

66%

46

97% 98%

5

1%

1 %

15

2%

6

16

3%

26

17%

36

7

17

4%

27

20% .

37

73%

47

8

18

5%

28

23%

38

80%

48

9

19

6%

29

27%

39

83%

49

10

20

7%

30

3 0%

40

87%

50

99%

Előnyök, amelyeket az önellenőrzés szintjének növekedése okoz Ha az eredmény a felső harmadban található (66 %-99 %), akkor összevetve az alsó harm ad (1 %-33 %) eredményeivel, az előnyök a következők: • csökken a saját magunk okozta problémák száma 72 %-kal; • 13-szorosan csökken a pszichoaktív szerek fogyasztásának kockázata; • csökken a munkahelyi stressz szintje 50 %-kal; • csökken a betegállományban eltöltött idő 70 %-kal.

Az önbecsülés szintjének értékelése Olvassátok el az állításokat. Válasszátok ki a nektek legjobban tetsző választ 0 - soha; 1 - nagyon ritkán; 2 - néha; 3 - időről időre; 4 - gyakran; 5 - majdnem mindig. írjátok válaszaitokat az állítások előtt lévő hézagba. Számoljátok össze az ered­ ményt. 1 ___Adekvát önértékelésem van. 2. Az emberek tisztelnek és figyelembe veszik véleményemet. 3. Az emberek szerint jól dolgozom. 4. A barátaim csodálják bátorságomat és lelkierőmet. 5. A szüleim becsülnek és jól bánnak velem. 6. Magabiztos vagyok a munkámban és/vagy a társadalm i kapcsolatokban. 7. Gyorsan leküzdöm a siker elm aradása m iatti depressziót. 8. Elfogadom magam és/vagy tetszem magamnak. 9. Igazságosan ítélnek meg engem. 10. A világ szebb attól, hogy én benne vagyok. Összes pontszám Kulcs a kérdőívhez 100 emberhez viszonyított szint 1%

21

11 %

31

29%

41

70%

2%

22

12%

32

32%

42

75%

23

13%

33

35%

43

80%

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

ii 12

A pontok száma

i 2

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

100 emberhez viszonyitott szint

3

13

3%

4

14

4%

24

14%

34

38 %

44

85%

5

15

5%

25

15%

35

42%

45

90%

6

1 %

16

6%

26

16%

36

46%

46

95%

7

17

7%

27

18%

37

5 0%

47

96%

8

18

8%

28

20%

38

55 %

48

98% 99%

9

19

9%

29

23%

39

60%

49

10

20

10%

30

27%

40

65%

50

Előnyök, amelyeket az önbecsülés szintjének növekedése okoz Ha az eredmény a felső harmadban található (66 %-99 %), akkor összevetve az alsó harm ad (1 %—33 %) eredményeivel, az előnyök a következők: • háromszorosan csökken a stressz szintje a 15 mutató alapján; • csökken a betegségek tüneteinek száma az élet folyamán 64 %-kal;' • csökken a szorongás szintje 65 %-kal; • csökken a depresszió megnyilvánulásának száma 77 %-kal; • csökken a betegállományban eltöltött napok száma 58 %-kal; • csökken a tudatmódosító szerek fogyasztásának kockázata 85 %-kal.

A közlékenység szintjének értékelése Olvassátok el az állításokat. Válasszátok ki a nektek legjobban tetsző választ 0 - soha; 1 - nagyon ritkán; 2 - néha; 3 - időről időre; 4 - gyakran; 5 - majdnem mindig. írjátok válaszaitokat az állítások előtt lévő hézagba. Számoljátok össze az ered­ ményt. Jól kijövök az emberekkel. 2. Kérdéseket teszek fel, hogy kim utassam érdeklődésemet az emberek­ kel folytatott beszélgetések során. 3 ___Megosztom tapasztalataim at és nézeteimet az emberekkel. 4 ___A társalgásban igyekszem az idő felét beszéddel, felét hallgatással töl­ teni. 5. Megosztom az emberekkel mind a boldog, mind a szomorú érzéseimet. 6. Nyugodtan beszélek, még akkor is, ha haragszom. 7. A társalgás eredményéért a felelősség félig mindig az enyém. 8. A beszélgetések során mindig érdeklődöm beszédtársamról. 9. A problémák megoldásánál közvetlenül a sértegetőhöz fordulok. 10. Sok érdekeset tudok meg az emberekkel folytatott beszélgetésekből. Összes pontszám

u 12

3

13

100 emberhez viszonyított szint

21

7%

31

2 0%

41

75%

22

8%

32

23%

42

80%

23

9%

33

3 0%

43

83%

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

A pontok száma

i 2

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

100 emberhez viszonyított szint

A pontok száma

A pontok száma

Kulcs a kérdőívhez

1%

4

2%

100 emberhez viszonyított szint

14

24

10%

34

35%

44

87%

5

15

25

11 %

35

40%

45

90%

6

16

26

12%

36

45%

46

93%

7

17

27

13%

37

50%

47

94%

8

18

4%

28

14%

38

60%

48

95%

9

19

5%

29

15%

39

65%

49

10

20

6 %

30

17%

40

70%

50

1%

3%

99 %

Előnyök, amelyeket a közlékenység szintjének növekedése okoz Ha az eredmény a felső harm adban található (66 %-99 %), akkor összevetve az alsó harm ad (1 %-33 %) eredményeivel, az előnyök a következők: • a tanulmányi előmenetel szintje 29%-kal nő; • a m agatartási problémák mennyisége 134-szeresen csökken; • a szorongás szintje 157-szeresen csökken; • a magabiztosság és az önbecsülés 7,5-szeresen nő.

1. K észítsétek el a jellem etek „portréját” nomogram formában, egyesítve a jelzéseket a tengelyeken (példa a 35. ábrán). 4^

2. A kérdőívek segítségével elem ezzétek jellem etek fejlesztésé­ nek előnyeit. ÍO O

%

A ktuális szint

A fejlődés lehetősége

35. ábra. A jellem nomogramja (D. Franken szerint)

A D. Frankén által összeállított kérdőívek segítségé­ vel értékelhetitek az egyetemes em beri értékekkel kapcsolatos jellem vonásaitokat. Az ilyen értékelés segít tudatosítani jellem etek fej­ lesztésének előnyeit

19. A JELLEM ÖNNEVELÉSE

Ebben a témában: • elem zitek az egyetemes em beri értékek, a jellem , az életviteli és a viselkedési szokások kölcsönös kapcsolatát; • elkészítitek az önnevelés tervezetét.

1. Párokba rendeződve cseréljétek ki egymás között az elm últ órán elkészített jellem nomogram otokat. 2. A 129-135. oldalon lévő kérdőívek segítségével határo zza­ tok meg párotok három , a jellem tökéletesedésének szerinte­ tek legnagyobb előnyét, és vitassátok meg egym ással.

A m agasabb érték ek , a v ise lk ed és és az é le tv ite li szo k á so k k a p cso la ta Az egyetemes em beri értékeknek megfelelő jellemvonások összefügg­ nek az életviteli szokásokkal (példa a 36. ábrán).

I

A z életviteli szokások hatással vannak a m agasabb értékek kialakulására

Magasabb ériékek:

Életviteli szokások:

Optimizmus

Pozitív önértékelés, a siker motivációja, az aka­ rat edzése, a stressz hatékony irányítása, a szo­ rongás leküzdésének képessége.

Béketűrés

Érzékenység

A z együttműködés képessége és a konfliktusok megoldása megbeszélés útján, a hallgatás és beszéd képessége, érzések megértése és kife­ jezése, az önellenőrzés képessége. Együttérzés és annak a képessége, hogy meg­ hallgatjuk és tám ogatjuk azokat, akik igénylik ezt.

36. ábra

A k u ta tá s eredményei alapján D. F ran k én azt a következtetést vonta le, hogy elengedhetetlen egy, az életviteli szokások fejlesztésére épülő, jellem ­ formáló program bevezetése az oktatásba. Ez azért szükséges, m ert az életviteli szokások segítenek abban, hogy az egyetemes em beri értékek szerint já rju n k el a különböző élethelyzetek­ ben, jogaink és kötelességeink tu d ato sítására, m ás em berek jogainak meg­ értésére és tiszteletükre hangol, m éltóságra, béketűrésre, igazságosságra, közösségi szellemre, felelősségérzetre, erőnkbe v etett hitre, toleranciára nevel bennünket. Vizsgáljátok meg azon jellemvonások kölcsönhatását, melyek megfelelnek az egyetemes em beri értékeknek, az életviteli készségeknek és a viselkedési szokásoknak, h atással van n ak azok k ialak u lására. Ehhez: 1. Alkossatok 7 csoportot a következő m agasabb szintű egyetem es em beri érték ek n ek megfelelően: nagylelkű­ ség, társas hajlam, optimizmus, önmegvalósítás, önellen­ őrzés, önbecsülés, közlékenység. 2. A 36. áb rán lévő m inta alapján (137. oldal) és a 3. táblá­ za t (37. oldal) segítségével írjátok be a füzetetekbe m in­ den kiválasztott m agasabb szintű érték mellé az életvi­ teli készségek listáját, amelyek szerintetek a legjobban h atn a k azok k ialakulására. 3. E zu tán a kiválasztott értékekhez és az életviteli készsé­ gekhez írjatok tanácsokat azzal kapcsolatban, hogyan lehet m egszilárdítani az adott jellem vonást. H asználjátok fel ehhez a 129-135. oldalon lévő kérdőíveket. Például, hogy növeljük tá rsa s hajlam unkat, próbáljunk meg töb­ bet beszélgetni, kapcsolatokat fen n ta rtan i b arátainkkal, részt venni az iskolai rendezvényeken stb. 4. Szám oljatok be az osztálynak az eredményekről.

Az ö n n e v elé s te r v e z e te Az ember fejlődésének folyam atában megismeri önmagát, m egtanulja kellően értékelni erős és gyenge oldalát és idővel szükségesnek érzi önmaga fejlesztését. Ettől a pillanattól kezdve az addig nem tudatosított fejlődés átalakul önneveléssé, azaz a pozitív tulajdonságok rendszeres és következe­ tes m unkával történő fejlesztésévé és a negatív tulajdonságoktól való szaba­ dulássá. O sztálytársaitok közül sokan szeretnének jobbá válni, de nem tudják, hogyan kezdjék el. Ebben segít nektek a jellem önnevelésének tervezete. Kezdjetek egy új önnevelési terv elkészítésébe. Ehhez: 1. V álasszátok ki azt a jellem vonásotokat, amelyet tökélete­ TERV síteni szeretnétek, tűzzétek ki célként (például, a nagylelkű­ ség szintjének növelése). 2. Em lékezzetek arra, hogy m inden k ialak u lt jellem vonás alap ját a szokások képezik, az önnevelés receptje pedig a következő népi bölcsességben rejlik: „Aki cselekedetet vet,

t'm

szokást arat. Aki szokást vet, jellem et arat. Aki jellem et vet, sorsot a ra t.” E zért, h a növelni szeretnétek nagylelkűségete­ ket, mosolyogjatok gyakrabban, ne sajnáljátok a dicséretet, fogadjatok vendégeket, vonjátok be b arátaito k at is a dolga­ itokba, fordítsatok nagyobb figyelmet családotokra, segítse­ tek a szomszédoknak stb. 3. Jegyezzétek be a füzetetekbe a cél elérésének terv ét és hajtsátok azt végre, naponta értékeljétek az eredm ényt (37. ábra). 4. Ü nnepeljétek meg haladásotokat: örüljetek sikereiteknek, beszéljetek erről szüléiteknek és közeli b arátaitoknak.

Célom:

D á tu m

Fázis

E redm ény • •

Aki hosszú és egészséges életet szeretne élni, az ne csak az egészség érték ét tu d ato sítsa, hanem vállalja érte a felelőssé­ get is. Alkossatok öt csoportot, és hozzatok fel példákat a siker különböző szem pontjaival kapcsolatos felelős m a g atartásra: 1. csoport: fizikai szem pont (sportoljunk, eddzük m agunkat, pihenjünk teljes értékűen, táplálkozzunk helyesen...); 2. csoport: szociális szempont (hű b arátn ak , jó szomszédnak, aktív állam polgárnak kell lenni, nem csak m agunkra kell gondolni, hanem m ásokra is...); 3. csoport: szellemi szem pont (kihasználni agyunk adottsá­ gait, idegen nyelveket tan u ln i, egész életünkön á t képezni m agunkat...); 4. csoport: érzelmi szempont (hinni önm agunkban, optimiz­ m ussal tek in ten i a jövőbe, nem riad n i vissza a nehézségek­ től...); 5. csoport: lélektani szem pont (az egyetemes em beri értékek szerint élni, tu d ato sítan i rendeltetésünket, nem állni meg a fejlődés és az önm egvalósítás útján...).

A felnőtté válás folyam atában az em ber meg­ ism eri önmagát, m egtanulja kellően értékelni erős és gyenge oldalait, és idővel szükségesnek érzi önmegvalósítását. Az önnevelés rendszeres és folyamatos m unka, melynek során tökéletesítjük pozitív jellemvo­ n ásain k at és m egszabadulunk a negatívaktól. Az életviteli szokások segítenek a kívánt jel­ lemvonások kialak ításáb an és abban, hogy az egyetemes em beri értékek szerint éljünk.

40^

ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK A 3. FEJEZETH EZ

1. Alkossatok öt csapatot. Osszátok el csapatonként a ta n ­ könyv 12-17. tém áját és készítsetek gondolattérképet minden témához. 2. Sorban m utassátok be a 12-17. tém a alapján elkészített gondolattérképeket. 3. K észítsetek kollázst a kész gondolattérképekből és füg­ gesszétek azokat jól láth ató helyre az osztályban.

12. Az önmegvalósítás stratégiája

l4 Érzel»' 13. A z önm eghatározás

15. A tanulás képessége

őnSzabálVoZ<ÍS

16. A hatékony tan módszerei

17. A jellem és az é rté ke k

Foglaljátok össze a 3. fejezetben ta n u lta k lényegét.

f

TESZTEK AZ ÖNÉRTÉKELÉSHEZ 1. Az „em ber-term észet” csoporthoz tartozó szakmák: a) agronómus; b) programozó; c) tan ár; d) állatorvos; e) építőm unkás; f) kertész. 2. Melyik érzelem a rombolóbb: a) em pátia; b) félelem; c) harag; d) szégyen; e) öröm; f) kíváncsiság? 3. M it kell tenni a vizsga előtti napon: a) m egism ételni a legfontosabb pillanatokat; b) reggelig tanulni; c) korábban feküdni le aludni? 4. A ktívan tanultok, ha: a) várjátok a ta n á r u tasításait; b) csak azt a feladatot végzitek el, am it az iskolában megkövetelnek; c) további inform ációkat kerestek; d) m egpróbáljátok tudásotokat a gyakorlatban is alkalm azni; e) önállóan osztjátok be az időtöket. 5. A humán-pszichológusok szerint a jellem k ialak u lására h atással van: a) a nevelés; b) az örökletes tényezők; c) az önnevelés? Megfejtés: ag

ía ‘p ‘o f ío 0 ío g íj ‘a ‘u

x

1. M agyarázzátok meg a keretbe írt fogalmak jelentését. 2. O lvassátok el a m ondatokat és ellenőrizzétek, helyesen alkalm azták-e a szövegben az aláhúzott fogalm akat. írjáto k be a füzetetekbe a helyes válaszokat. a) asszociáció

e) az agy szinergiája

b) disszociáció

f> önmeghatározás

c) reframing

g) érzelmi önszabályozás

d) emlékezet erősítő módszer

h) Eisenhower-mátrix

1. Asszociáció - az átélések csökkentése oly módon, hogy külső megfigyelőként te k in tü n k önm agunkra. 2. Disszociáció - k épzettársítás, az események középpontjában látn i m agunkat. 3. Eisenhow er-m átrix - az a mód, amely segít átgondolni a bonyolult helyzetet, és m egtalálni benne az új lehetőségeket. 4. Az agy szinergiája - m indkét agyfélteke lehetőségeinek felhaszná­ lása, m inek következtében jelentősen nő a szellemi tevékenység hatékonysága. 5. R efram ing - hatékony eszköz, amely segít felállítani a fontossági sorrendet. 6 . A szakm ai önm eghatározás - az érzelm i önszabályozás összetevője.

7. Az önm eghatározás - az érzelm ek term észetén ek m egértése, felism erésük képessége és az önuralom képessége.

Megfejtés:

% L ‘J 9 íq 9 íp * ía 8 í® S íq I

AZ E G É SZ SÉ G SZOCIÁLIS TÉN Y EZŐ JE 1. fe je z e t. A sz o c iá lis jó lé t

20. A HATÉKONY KOMMUNIKACIO

Ebben a témában: • m egism eritek a kommunikáció szintjeit és szerepét az em ber életében; • gyakoroljátok a hatékony komm unikáció készségeit.

Az em b eri k o m m u n ik á ció sz in tjei Az em berekkel társalogva, kapcsolatokat ta rtv a fenn velük, kielégítjük a komm unikáció, a szeretettség, az elism erés, a csoporthoz ta rto zás szükségleteit. Olvassátok el a kommunikáció szintjeiről szóló tájékoztatót és határozzátok meg, mely szintek jellemzőek ismerőseitekkel, osz­ tálytársaitokkal, barátaitokkal, családtagjaitokkal fenntartott kapcsolataitokra.

■Cl Tudtátok-e, hogy... John Powell (e.: dzson pauel) am erikai pszichológus a kommunikáció öt szintjét különítette el an n ak megfelelően, hogy milyen minőségű k ap ­ csolatban tö rtén ik a kommunikáció. Első szint (kifejezések, frázisok) - az em berek alig vagy egyáltalán nem ism erik egym ást, komm unikációjuk rövid megjegyzésekre korlátozódik: „Szia”, „Jól vagy?”, „Szép az idő”, „Minden rendben”, „Lassan”, „Viszlát”. Második szint (tények) - az emberek beszélgetnek, de nem m agukról, hanem semleges tém ákról: iskolai eseményekről, a sportról, politikáról, pletykálnak a közös ismerősökről. H arm adik szint (gondolatok) - az em berek m ár valam it elm ondanak magukról, de nem nyíltan. Ó vatosan m ondanak ítéletet és értékelnek, figyelnek, hogy ne m ondjanak fölöslegeset. Figyelmesen mérlegelnek és igyekeznek rájönni, kíváncsiak-e egym ásra. H a ebben a szakaszban meg­ érezték a harm óniát, ha nézeteik és ízlésük hasonlóak, akkor a kapcsolat fejlődőképes lehet. H a ez nem érződik, akkor visszaeshetnek a kom m uni­ káció előző szintjére. Negyedik szint (érzések) - az emberek fokozatosan, lépésről lépésre m egnyílnak, elkezdenek m agukról beszélni, őszintén megosztják érzése­ iket. Ötödik szint (bizalom) - a kommunikáció csúcsa, a tökéletes megértés. Teljes őszinteséget igényel, itt nincs helye félrebeszélésnek. Az em berek teljes biztonságban érzik m agukat, nem félnek m egnyílni, k im u tatn i erényeiket és hibáikat, mivel biztosak abban, hogy olyannak szeretik és tisztelik őket, amilyenek.

A hatékony kommunikáció készségei A kom m unikáció gondolatok, érzések, közlések cseréjének folyamata. Úgy tű n ik , mi lehet egyszerűbb a társalg ásn ál: egyik beszél, a m ásik h all­ gatja. De ez a folyamat nem is olyan egyszerű, hiszen g y ak ran előfordul, hogy az általu n k közölt ta rtalo m nem egyezik meg azzal, am it a tá rs u n k felfog (38. ábra). Azt gondoljuk, hogy az emberek egyformán érzékelik a világot. A való­ A hatékony tá rs a lg á s in ­ ságban m indenkinek van saját világformációk cseréje, melynek modellje, amelyben él. Két ember meg­ so rán a beszéd p artn erek nézheti ugyanazt a filmet, elolvashatja kölcsönös tiszteletet m u ta t­ ugyanazt a könyvet, m eghallgathatja nak, és az, aki hallgatja, a ugyanazt az előadást, és m indkettő­ m ondanivalóból pontosan jüknek m ás véleménye lesz. Ha v itat­ a z t fogja fel, am it a beszélő koznak egym ással, ez azért van, m ert mond. különbözik a világmodelljük. Viszont m inden modellnek megvan a létjoga, m int a m agunkénak is, és ezért tiszteletben kell ta rtan u n k .

'03

at>o G < u

Felfogás Figyelem E m lékezet Érzelm ek Gondolkodás

Pszichológiai beállítások Élettapasztalat Az információ érzelmi jelentése Figyelemelterelés a hallgatás folyama­ tában

A részletek elvesztése S aját kiegészí- j tésem A tartalom meg­ változtatása

38. ábra. Az információ feldolgozása a n n ak m eghallgatása során

1 4 £ L -* >

1. Ism erk ed jetek m eg a h aték o n y tá rs a lg á s ra vonatkozó ta n ácso k k al (39. ábra). 2. R endeződjetek p áro k b a és k észítsetek e készségek b em u ­ ta tá s á r a rövid párbeszédeket.

N o n verb á lis k o m m u n ik á ció Az, aki beszél vagy a beszédet hallgatja: •

a szemedbe néz;

•

kifejezi az érdeklődését szavak­ kal, arckifejezéssel, hanglejtés­ sel, mosollyal;

•

testbeszéddel: a beszédpartnere felé hajlik, m egérintheti a kezét;

•

megfelelő távolságra van (hogy jól lehessen hallani), de nem zavarja a beszédpartner intim szféráját.

V erbális k o m m u n ik á ció Az, aki beszél: • ügyel szavai és a nonverbális jelzések hitelességére; • a m egértés céljából tisztázó kér­ déseket tesz fel („Érthető, am it mondok?”, „Mit gondol erről?”); • nem változtatja a dialógust monológgá, hozzávetőleg annyit beszél, m int am ennyit hallgat; • világosan beszél; • tiszteletet tan ú sít.

Az, aki hallgatja: • a rra összpontosít, am it a beszédpartnere mond: bólogat, rövid kom m enteket mond, meg­ é rté st m utat; • nem szakítja meg a beszélge­ tést, hagyja, hogy a p a rtn e r befejezze gondolatait; • az aktív hallgató készségét m utatja: m egism étli az elmon­ d ottakat, k ö rülírásokat alk al­ m az, összefoglal, tisztázó kérdé­ seket tesz fel; • tiszteletét fejezi ki, helyesel, bátorít.

Ez a feladat kíváncsiaknak való. O lvassátok el, hogyan alkotnak az em berek egyedi világmodelleket, és m iért ők a legfelelősségteljesebbek a m ás em berekkel folytatott beszélgetésük m inőségéért.

^

a A

H o g y a n h o z n a k lé t r e a z e m b e r e k e g y e d i v ilá g m o d e lle k e t

' / / / “/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /

Sok em ber gondolja, hogy belső világmodellje hűen tükrözi a valóságot. A valóságban a m enü még nem ebéd, a hangjegyek még nem zene, a té r­ kép még nem terü let, így a belső világképünk is csak az objektív valóság egyszerűsített képe. A k ö rü lö ttü n k lévő világ m egism erésére az érzékszerveinket h a sz ­ náljuk. Az objektív valóság an n y ira összetett, hogy h a fel ak arju k fogni, kénytelenek vagyunk leegyszerűsíteni. A földrajzi térképek összeállítása példa a rra , hogyan é rti meg az em ber a valóságot. A térképek egy adott terü letrő l ta rta lm a z n a k információt. De nem m indet, csak azt, am i az adott helyzetben szükséges. E zért különböző a térképek m éretarán y a és a tem atikája (domborzati, politikai, tu risztik ai, topográfiai). Ahogyan a te rü let eltér a térképtől, a környező világ is eltér attól, am it elképzelünk róla. A valóságnak csak azokra a vonatkozásaira figyelünk, melyek érdekelnek bennünket, a többit figyelmen kívül hagyjuk. Nem teljes információ birtokában téves következtetéseket vonhatunk le, és ez h a tá ssa l lehet világképünkre. Az élettap asztalatu n k , az oktatás, az érdek­ lődési kör, az értékek és meggyőződések szűrőként szolgálnak a valóság érzékeléséhez.

(

Objektív valóság

J* ***** *

< É lettap asztalat O ktatás Érdeklődés É rtékek Meggyőződés

A valóságkép

> É

jp v p

.............. *> h

L

"■

J b I KplP'

Az erdőben já rv a teljesen eltérő valóságtérképet alkot a festőművész, a botanikus vagy a favágó. Az első a gyönyörű tájat, a fény és az árnyék já té ­ k á t viszi bele, a m ásik több tu cat növényfajt, a h arm ad ik pedig elsősorban a fa m inőségére és kiterm elésének lehetőségeire gondol. Az em berekkel társalogva életünk során néha szem besülünk azzal, hogy szavaink nem a megfelelő reakciót váltják ki a hallgatóból. Ez akkor fordul elő, h a az á ltalu n k közölt ta rtalo m nem egyezik azzal, am it a beszédpartnerünk érzékel.

Az, am i megfelel a mi világm odellünknek, elfogadhatatlan lehet m ás valóságképpel rendelkezők szám ára. Például, h a valaki nem ked­ veli a szlenget, akkor ne használj ilyen szavakat a vele való beszédben, nem fog rád figyelni vagy elfogult lesz veled szemben. Felelősek vagyunk beszédünkért, a m ás em berekkel folytatott tá r ­ salgásért. E zért nem h ib áztath atju k őket abban, h a rosszul h allg atn ak m inket, vagy nem helyesen értik, am it mondunk. Meg kell ta n u ln u n k előrelátni a b e széd p a rtn er reakcióját, és idejében m eg v álto ztatn i a beszédm odorunkat, h a az nem megfelelően hatékony.

A kom m unikáció gondolatok, érzések, közlések cseréjének folyamata. Az em berekkel társalogva, kapcsolatokat ta rtv a fenn velük, kielégítjük a komm unikáció, szeretettség, elism erés, a csoporthoz ta rto zás szükséglete­ it. Az em berek an n a k megfelelően, hogy milyen m inőségű kapcsolatuk van, a tá rsalg ás öt szintjén kom m unikálnak: kifejezések, tények, gondolatok, érzések cseréje, bizalom (teljes megértés) által. A hatékony komm unikáció olyan információcsere, melynek során a beszédpartnerek kölcsönös tisz te­ letet ta n ú sítan ak , és az, aki hallgatja, a m ondani­ valóból azt fogja fel, am it a beszélő közöl.

f

21. AZ EG ÉSZSÉG ES KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA Ebben a témában: • m egtanuljátok, mi az egészséges kapcsolatok szerepe az em ber életében; • m egism erkedtek az egészséges kapcsolatok leépülésének elveivel; • tudatosítjátok a b arátság és a szülőkkel való jó kapcsolatok értékét.

A k o m m u n ik á ció é s a k a p cso la to k Am ikor az em berek ism erkednek, társalognak, együtt élnek vagy együtt tan u ln ak , akkor rokoni, b aráti, m unka- vagy a k á r rom antikus k ap ­ csolatok a lak u ln ak ki közöttük. Egyes kapcsolatok úgy alak u ln ak , ahogy szeretnénk, m ások tőlünk függetlenül. Kapcsolatok például: az apa és fia, a ta n á r és tanítvány, a fiútestvér és leánytestvér között. H a az emberek közötti kapcsolatok egészségesek, akkor igénylik a tá rsa l­ gást, és szomorúak, am ikor el kell válniuk. Az egészségtelen kapcsolatokat gyanakvás, önzés, ellenőrzésre és alárendelésre irányuló törekvés jellemzi. Az egészséges kapcsolatok a boldog és sikeres élet záloga. A tudósok megállapítot• A kapcsolatok az ták, hogy az ilyen kapcsolatok csökkentik egym ást jól ismerő a s tre ssz t és a betegségek k ia la k u lá sá em berek között jönnek n a k valószínűségét, népszerűvé és magaletre. biztosabbá tesznek. A felnőtt életben az Az egészséges kapcsoilyen kapcsolatok hozzájárulnak a tekintély latok alapját a kölcsönöveléséhez, az anyagi helyzet javításához, nős tisztelet, a bizaa házasélet stabilitásához, az önbecsülés­ lom, a gondoskodás és hez és az élet értelm ének tudatosításához, a becsületesség képezi. Ez azért van, m ert azok az emberek, akik között egészséges kapcsolatok v an n ak , könnyebben elégítik ki szükségleteiket, job­ ban meg tudják valósítani önm agukat, könnyebben leküzdik a nehézsége­ ket és megoldják problém áikat.

n

1. Készítsetek hirdetményt „Barátot keresek” címmel. T ü n tes­ sétek fel benne érdeklődéseteket és a m ások szám ára kedves értékeiteket, valam int azt, am it a barátokban kerestek. 2 . O lvassátok fel a hirdetm ényeket, és osztozzatok benyomá­

saitokkal: • Melyik hirdetm ény volt a legérdekesebb? • Melyik hirdetm ényre válaszolnál szívesen?

15£L^

1. O lvassátok el Aranyosi Ervin „Bizalom” című versét. 2. S zerintetek mitől alakul ki a bizalom? Mi sem m isítheti meg? 3. Nevezzetek meg m ás, az egészséges kapcsolatokra jellemző sajátosságokat (őszinteség, tisztelet, felelősségtudat, biztonság érzése...). 4. Vizsgáljátok meg, m it jelentenek e sajátosságok (például a tisztelet - olyannak fogadni el a b aráto k at, am ilyenek valójá­ ban, biztonságérzet - nem félni megnyílni a baráto k előtt...).

B izalom Aranyosi Ervin udod, h a b izalm ad m áso k b an elveszted a békéd g a lam b já t végleg elereszted. H it, rem ény, sz e re te t n á la m a ra d végül, és te földhöz rag ad sz boldog álm ok nélkül!

T

H a nem hagyod vágyad szél sz á rn y á n rep ü ln i, a lé t m o csaráb an fogsz m ajd elm erü ln i, m e rt bizalom n élk ü l em b er te h e te tle n , m in d en t elveszítve m a ra d szeretetlen . C su k o tt szem m el n em látsz, nyisd h á t ki szívedet! Az ú t a sötétből a fény ú tjá n vezet. A sz e re te t a fény, g y erty a a bizalom , soha nem v eszth etem , tis z ta szívvel adom .

A z egészséges kapcsolatok kialakítása Az egészséges kapcsolatok kiépítésének elvét a három „k” képlet határozza meg.

Egészséges kapcsolatok = kooperáció + kommunikáció + kompromisszum A kooperáció csapatban m egvalósított tevékenység egy közös cél elérésére a szinergia alkalm azása révén. A kom m unikáció nem m ás, m in t nyíltnak lenni a társalgásban, nem bezárkózni, m indig megbeszélni a hozzátartozókkal azt, am i foglalkoztat. A kom prom isszum kölcsönös engedményekkel járó megegyezés a problém ák m egoldása során. ____________ W

A k o rtá rsa k k a l v aló k a p cso la to k A serdülőkorúak szeretnek beszélgetni kor­ társaik k al. A pszichológusok felmérései alapján idejük k étharm adát töltik el ezzel a tevékenység­ gel. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a b ará­ tokkal való tá rsa lg á s a la tt értékes érzelm i tap asztalatra tesznek szert és nem kevés szük­ ségletet elégítenek ki: a biztonság, a tisztelet és a csoporthoz tartozás terén. A csoporthoz ta rto ­ zás a k o rtársak at m egtanítja bizonyos szociális státusok elérésére és m eg tartására, és olyan szociális készségeket fejleszt, m int csapattag­ n ak lenni, egyensúlyba helyezni a saját érdekeket mások elvárásaival. A k o rtársak k a l való komm unikáció a serdülők legfontosabb inform á­ cióforrása. A megbeszélések leggyakoribb tém ái a sport és a zene újdonságai, könyvek és filmek, a technika vívm ányai és a m ásik nemmel fenntartott kapcsolatok. Fontos jelentőséget kap a barátság, az olyan kapcsolatok, amelyek alapját a közös érdekek, a kölcsönös nyitottság, a bizalom és a m ásik irán ti elkötele­ zettség, a segítőkészségre való hajlandóság határozza meg. A haveroktól eltérően a barátok többre értékelik az egyéniséget. Ter­ mészetesen egy tá rsaság bármely tagja felcserélhető bárkivel, ettől szinte semmi nem változik. De b arátra szert tenni - az valam i különleges. Az isko­ lai barátságok gyakran egész életre m egm aradnak. Az emberek többsége a barátokat hasonlóság alapján választja: korosztály szerint, intelligencia alapján, közös értékek, érdeklődés szerint. Az a mítosz, hogy az ellentétek vonzzák egym ást, tudom ányosan megcáfolt tény. A köl­ csönös szim pátia két teljesen különböző ember között inkább véletlenszerű, m int szabályszerű.

K a p cso la to k a szü lő k k el Serdülőkorban a gyerekek és szülők közötti kapcsolat bonyolódik. A fél­ reértések olyan gyakoriak, hogy speciális elnevezést kaptak: „nemzedékek közötti konfliktusok” B ár a szülők és gyerekeik időben és térb en egy helyen élnek, de világmodelljeik különböznek. A ser­ dülőkorúnkat nem nagyon aggasztják szüleik prob­ lémái, mivel e problém ák m egértéséhez nincs elég élettapasztalatu k . A szülők viszont a serdülőkorúak gondjait nem ta rtjá k valam i fontosnak. Hasonló hozzáállás volt jellemző a szülőktől m in­ den időben és m inden nem zetnél. Egy ism ert pszi­ chológus jegyezte meg ironikusan: „Érdekes, hogy m inden következő generáció gyerekei egyre rosszab­ bak, a szülők pedig egyre jobbak. Ebből következik, hogy az egyre rosszabb gyerekekből egyre jobb szülők lesznek”. A valóságban a meleg és őszinte kapcsolatok a szülőkkel a legfontosabb szükséglet és érték az életben. Ez az em ber szám ára szükséges m inden korban, különösen a serdülőkorban, am ikor még nem vagyunk képesek az önálló életre. Felnőve bizonyos szokásaitok is m egváltoznak. Például, szeretnétek több időt eltölteni b arátaito k k al vagy egyedül k iv álasztan i a ru h ázato t. Hogy segítsetek szüléiteknek jobban m egérteniük szükségleteiteket, ju s ­ son eszetekbe egy ism ert mondás: „A kapcsolatok olyanok, m in t egy k é t­ irányú utca” - és vegyétek m agatokra a felelősség egy részét a szülőkkel fen n ta rto tt kapcsolat m inőségéért. Hogy egyértelm űsítsétek szüléitek elvárásait és a családotok­ ban működő szabályokat, kérjetek családtagjaitoktól interjú t. Ehhez: • válasszátok meg a m indenkinek megfelelő időt és helyet; • köszönjétek meg a felnőtteknek, hogy elvállalták az interjút; • mondjátok el, hogy ez m indenki szám ára érdekes és hasz­ nos lesz; • alkalm azzátok a hatékony társalgás verbális és nonverbális készségeit (39. ábra a 147. oldalon); • kérdezzétek meg, hogy leírhatjátok-e az interjút, mivel ez lehetőséget ad átgondolni szavaikat (készítsetek el m indent a jegyzeteléshez, tollat, p ap írt vagy diktafont); • használjátok azokat a kérdéseket, melyek az interjú ad atla­ pon szerepelnek (154. oldal), saját kérdéseket is feltehettek; • az in terjú során tisztázzátok a részleteket és a nem egyértelm ű mom entum okat. Olyan kérdéseket tegyetek fel, melyek egyértelm ű választ igényelnek: „És hogy volt tovább? Erről bővebben legyen szíves”, „Tudna példákat is felhozni?”; • köszönjétek meg a felnőtteknek az in terjú t és fontoljátok meg, am it mondtak.

In terjú a c s a lá d fe ln ő tt ta g ja iv a l Kérdések arra az időre vonatkozóan, am ikor annyi évesek voltak, m in t én: 1. M it szerettek csinálni serdülőkorukban? 2. Mi le tt fontos, am ikor felnőttek? 3. Milyen szabályok szerint éltek (hány ó rára kellett haza­ érni, m it nem volt szabad felvenni m agukra...)? 4. Milyen elvárásai voltak a szüleim nek a dohányzás­ sal, alkoholfogyasztással és m ás pszichoaktív anyagok fogyasztásával kapcsolatban? 5. ... Kérdések a szülői szerepre vonatkozóan: 1. Mi változott önök szerint azóta, hogy a serdülőkorból kinőttek? 2. Milyen szabályok és elvárásaik vannak velem szemben a dohányzással, alkoholfogyasztással, m ás pszichoaktív szerek fogyasztásával kapcsolatban? 3. Milyen következményei lehetnek, ha megszegem ezeket a szabályokat? 4. S zerintetek m iért fontosak ezek a szabályok? 5. Milyen szabályok vannak még családunkban? 6 . ...

A kapcsolatok egym ást jól ismerő em berek között jönnek létre. Az egészséges kapcsolatok alapját a kölcsönös tisz­ telet, a bizalom, a gondoskodás és a becsületesség képezi. A k o rtársak k a l való komm unikáció a serdülők legfontosabb inform ációforrása. A meleg és őszinte kapcsolat a szülőkkel a leg­ fontosabb szükséglet és érték az életben. Ezek az em ber szám ára szükségesek m inden korban, külö­ nösen a serdülőkorban, am ikor még nem vagyunk képesek az önálló életre.

22. A CSALÁD ÉRTÉKE

Ebben a témában: • elgondolkodtok a családi kapcsolatok értékén és az erős család fontos tényezőin; • elemzitek érettségeteket a családi életre; • felelevenítitek a testi, pszichológiai és szociális érettség sajá­ tosságait.

A legfőb b k ü ld e té s Van, aki a rra született, hogy képzőművész legyen, valaki pénzügyi zseni, valaki pedig leendő olim piai bajnok. Az em berek többsége csak akkor érezheti boldognak m agát, h a végrehajtja rendeltetését, a fajfenn­ ta rtá s t. Lehetséges, hogy ti vagy b arátaito k közül valaki ezt még nem tekinti a legfontosabbnak. De m úlik az idő, és a család létrehozása, a gye­ rekszülés és az utód felnevelése lesz a legfontosabb feladat az életetekben. 1. E levenítsétek fel személyes küldetéseteket. R endeltetésetek melyik része vonatkozik a m ostani vagy a jövőbeni családra? 2 . A lkossatok párokat és beszéljétek meg: • Szeretnétek-e gyereket vállalni? Miért? • H a igen, akkor h án y at és milyen neműeket? 3. É rtelm ezésetekben m it jelen t a „felelősségteljes apaság, anyaság”?

C salád i é r té k e k A család az élet legnagyobb értéke. A h ázasságban tudja a férfi és a nő m egvalósítani önm agát m in t férj és feleség, családfő és háziasszony, apa és anya. Egy barátságos család ösztönöz, tám o g atást nyújt, segít tú léln i a nehézségeket, m egvalósítani a legbátrabb terveket és elérni a legambiciózusabb célokat, beleértve a szakm ai k a rrie rt is. Elsősorban a családtól függ a gyerekek egészsége és fejlődése. Itt elé­ gülnek ki alapszükségleteik: a fiziológiai, szociális és a lelki szükségletek. A fiziológiai szükséglet a biztonság szükséglete. Az anya és az apa a rra törekszik, hogy kényelmes otthont terem tsenek, gondoskodnak arról, hogy a családtagoknak legyen m it enniük, és legyen mibe felöltözniük. Az o tt­ hon egy különleges hely, ahol az em ber biztonságban érzi m agát. E zért is nevezik a családot g y ak ran a stab ilitás központjának vagy m egbízható háttérnek.

A szociális szükségletek. A család kielégíti a szociális szükségletek: a szeretet, a tisztelet, a csoporthoz ta rto zás nagy részét. A gyerek itt meg­ ta n u l társalogni, megoldani a konfliktusokat és kapcsolatokat építeni a szülőkkel, a fiútestv érek k el és lán y testv érek k el, a rokonság tag jaival. E lsajátítja a tá rs a s viselkedés norm áit és értékeit. Azok a gyerekek, akiket erre nem ta n íto tta k meg, nehezen tu d n a k kapcsolatokat terem teni. A lelki szükségletek. A gyerek a szülői házban lá t először szépet: szo­ banövényeket, hím zett térítőkét, festm ényeket és szőnyegeket. Itt énekelik neki az első altatódalt, olvassák el az első könyvet. M egism ertetve a gye­ rekkel a művészetet, m egtanítva neki a népi iparm űvészetet, m egterem tve szám ára a készségek fejlesztéséhez és a végzettség megszerzéséhez szük­ séges feltételeket, a család segít neki kielégíteni a m agasabb rendű szük­ ségleteit: a kognitív, az esztétikai és az önm egvalósítási szükségleteket. K észítsétek el családotok címerét, m int például a 40. ábrán láthatjáto k . Töltsétek ki a következő terv alapján: • az első ablakba írjato k három olyan szót, am i jellem zi családotokat; • a m ásodikba családotok három legfontosabb értékét; • a h arm ad ik b a a három legemlékezetesebb családi ese­ ményt; • a negyedikbe családod három szabályát; • az ötödikbe an n ak a három családtagodnak a nevét, akivel a legszorosabb kapcsolatot ápolsz; • a hatodikba a családod három b arátján ak a nevét.

T

Az erő s csa lá d fo n to s tén y ező i Lev Tolsztoj írta: „Minden boldog család hasonlít egym ásra, m inden boldogtalan család a m aga módján boldogtalan”. Ez azért van, m ert a családi boldogság alapját olyan egyetemes összetevők képezik, m int a sze­ relem és a fontos hétköznapi és élettan i szokások. V alam ikor a családokat anyagi megfontolásból, a kilátások figyelem­ be vételével, sőt politikai indítékok alapján hozták létre. Voltak esetek, am ikor a jegyesek az esküvőig nem ism erték egym ást. H elyettük m indent a szülők intéztek. N apjainkban a házasságkötés fő feltétele a szerelem. Amikor az em berek elhatározzák, hogy egy életen át együtt szeretnének élni, a legjobb feltételeket terem tik meg leendő gyerekeik szám ára. A szülői szeretet atm oszférája a gyerekek szám ára biztonságérzetet ad, h atással van fejlődésükre. Azonban egy erős család kialakításához nem elég a szerelem, különö­ sen, h a a fiatalokban nem tudatosul új szerepkörük felelőssége. „A szere­ lem csónakját összetörte a hétköznapi élet” - m ondta egy költő. Ilyen gyak­ ran előfordul, mivel a h á z a stá rsa k nem rendelkeznek és élettan i szokásokkal. 1. Alkossatok p áro k at és pantom im segítségével m u tassáto k be a h ázim u n k ák at (mosás, ta k a rítá s, kis javítások...). írjáto k fel ezeket a táblára. 2. Elem ezzétek a feladatokat és a nőiek mellé írjatok „N”, a férfi feladatok mellé „F”, a közösen elvégzendőek mellé „K” betűt. 3. Vizsgáljátok meg, hogy a férfiak tudnak-e hagyom ányosan női m u n k á t végezni és fordítva. M ondjatok p éld ák at ilyen helyzetekre (például, am ikor a feleség bútorok restau rálásáv al foglalkozik, a férj pedig k u lináris élvezeteknek hódol).

F elk é sz ü ltsé g a csa lá d i életre M inden országban törvény írja elő a házasságkötés alsó k o rh atárát. U krajnában ez a fiúk szám ára 18 év, a lányok szám ára 17 év. De sem m inden ifjú és lány ére tt a családi életre ilyen fiatal korban. Folytassátok sorban a következő mondatot: „Úgy gondolom, hogy a családi életre készen állok... (amikor elvégzem az isko­ lát, egyetem et)...”

A felnőtté váláshoz nem csak testileg kell „felnőni”, de lelkileg és szoci­ álisan is (41. ábra). A lkossatok három csoportot („fiziológusok”, „pszichológusok”, „szociológusok”) és osszátok fel egymás között a 158-161. olda­ lon lévő anyagot. K észítsetek beszámolót és m utassátok be az osztálynak. a növés befejeződése a szervezet tökéle­ tesedése A

anyagi függetlenség teljes jogi felelősség egészséges kapcsola­ tok létrehozásának és fenntartásának képessége családalapítás és megtartás képessége kialakított honpolgá­ ri pozíció

az önazonosság és az életcélok tudatosítása értékrendek kialakulása fontos döntések hozatalának képessége az érzések és a viselkedés tuda­ tos irányításá­ nak képessége

A felnőtté válás jellemzői 41. ábra

A fiziológiai érettség A serdülőkorúak bármely csoportját vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy tagjai fiziológiai fejlődésének üteme eltérő (42. ábra).

42. ábra. K ortársak

E gym ást összehasonlítva k o rtársain k k al, egyesek kényelm etlenül érez­ hetik m agukat am iatt, hogy gyorsabban vagy lassabban fejlődnek tá rs a ik ­ nál. Ezzel nem érdemes foglalkozni. A fiziológiai érés időpontja genetikailag van kódolva, és ebben jobban hasonlítotok szüléitekre, m int b arátaito k ra. H a a gyerek norm ális feltételek között él és helyesen étkezik, fiziológiai érése m agától m egtörténik. A felnőtté válás fiziológiai k ritériu m a a növés befejeződése, a szervek és szervrendszerek, azon belül is a reproduktív rendszer teljes k ia lak u lá­ sa (nemi érés). Ezen a földrajzi szélességen a fiziológiai érés közel 20 éves korban fejeződik be.

A pszichológiai érettség Egy hétéves gyerek ag y án ak m érete m ajdnem megegyezik egy felnőtt em ber agyáéval. 20 évvel ezelőtt úgy gondolták, hogy az intelligencia a nemi érésig alak u l ki. M a m ár tudjuk, hogy serdülőkorban az agyban k a r ­ dinális változások zajlanak. A pszichológiai érés folyam atai szoros kapcsolatban álln ak a fiziológiai fejlődéssel, m ert bizonyos szellemi és érzelm i-akarati készségek megköve­ telik az agy megfelelő terü letein ek k ia lak u lá sá t (43. ábra). Korotokban zajlik a logikus és ab sztrak t gondolkodás k ialak u lása, a szókincs bővülése. A serdülőkorúak m ásik jellemző sajátossága a m agas érzelmi intenzitás és a gyakori hangulatváltozások. Reggel az örömtől az egekbe szökhet, de néhány óra elteltével m á r mélységes mély kétségbeesés­ be zu h an h at, s mindez sem m iségekért, am ikre rövid idő m úlva m á r nem is gondol. A gyakori hangulatváltozások m iatt néhányan azt gondolják, hogy valam i nincs rendben velük. Nem kell pánikba esni, m ert ezeknek a válto­ zásoknak a valóságos oka fiziológiai eredetű, a hormonok m agas koncent­ rációja és az idegrendszer m űködésének sajátosságai. E nnek tu d ato sítása és a család szeretete m egkönnyíti a felnőtté válás folyam atát, az érzelmek helyes kinyilvánításában pedig segít az önkontroll. A pszichológiai érettség előfeltételezi a viselkedés tudatos szabályozá­ sát, az em ber személyiséggé válását. A pszichológiailag ére tt személyiség tudatosítja önazonosságát és életcéljait, képes úgy cselekedni, „ahogyan kell’’, és nem úgy, „ahogy ak aro k ”, képes cselekedni m ások és bizonyos szo­ ciális értékeknek (erkölcs, barátok, család, társadalom ) megfelelően.

A szociális érettség A szociális érettség k ritériu m ai a társadalom fejlettségétől és az adott kultúrától függnek. A fejlett országok többségében a szociális érettséget a saját sorsunkról való önálló döntés képességéhez kötik. Ezekben az országokban a fiziológiai és szociális érettség közötti különbséget 7 -9 évre teszik, m ialatt az em bernek sok m indent meg kell ta n u ln ia ahhoz, hogy élhessen jogaival és teljesíthesse a felnőtt em ber kötelezettségeit. A szociális érettség egyik sajátossága 18 éves korban a teljes jogi fele­ lősség kötelezettsége.

f A tervezésért, a logikus és stratégiai gondol­ kodásért, a megfontolt viselkedésért felelős. 11-12 éves korban gyors fejlődésnek indul, szám talan idegdúc található benne.

Régebben azt gondolták, hogy ez a része az agynak a mozgáskoordiná­ cióért felel. Azonban kiderült, hogy szerepet játszik a gondolkodás folyamatainak irányí­ tásában. A kutatások bebi­ zonyították, hogy serdülőkorban a kisagy tovább nő és döntő válto­ zásokon megy keresztül.

Homlok­ lebeny

Kisagy

Agyalapi mirigy A limbikus rendszer része és szoros kapcsolatban áll az érzelmek­ kel. A legfrissebb kutatások igazolták, hogy a serdülőkorúak érzel­ mi reakcióikban gyakrabban vesz részt az agynak e része, mint az analóg homloklebeny, mely a felnőttek érzelmi reakcióit irá­ nyítja. Tudósok szerint ezzel m agyarázhatóak a serdülőkorúak érzelmi reakciói.

H B H

Biztosítja az információ cserét az agy jobb és bal féltekéje között. A kreativitásért és döntéshozatalért fe­ lel. Serdülőkorban döntő vál­ tozásokon megy át.

L

__J

43. ábra. Az agy területei, melyek a serdülőkorban fejlődnek

1

|

A szociális érettség nagyon fontos jellemzője a hatékony kommunikációs képesség, a kapcsolatterem tés és m eg tartásán ak képessége. Az ember szoci­ ális fejlődésének három szakasza van: a teljes függőségtől a függetlenségig, ettől pedig az egym ásrautaltságig.

Az agy nem teljes fejlettsége m ia tt a gyerekek csak egyszerű döntéseket képesek hozni, sokszor nem tu d atosítják szavaik és cse­ lekedeteik lehetséges következményeit. E zért a k iskorúak jogi fele­ lősségre vonása csak 14 éves kortól lehetséges. Még így sem m inden bűncselekm ényért, hanem csak azokért, am elyeknek nyilvánvaló a veszélye, am it még a kiskorú is felfog. 16 éves korig formálódik a befolyásolhatóság elemzésének képes­ sége, az események fejlődésének előrejelzése, a különböző lehetősé­ gek értékelése és következményeik előrelátása. E zért a kiskorúak új jogokat kapnak, kötelezettségeket és jogi felelősséget viselnek. Az em ber csak 18 éves kortól szám ít felnőttnek: szakm át, m u n ­ kahelyet v álaszthat, házasságot köthet szülei beleegyezése nélkül is.

t

Ö SSZ EG Z ÉS

J

A család az élet legnagyobb értéke. Az em berek több­ sége csak akkor érezheti boldognak m agát, h a végre­ hajtja sajátos rendeltetését, a nem zetség folytatását. A felnőtté v á lá sn a k több m u tató ja van: fiziológiai, szellemi, érzelmi, szociális és lelki. A szociális fejlő­ dés sokkal tovább ta rt, m int a fiziológiai. M inden országban törvény írja elő a házasságkötés alsó k o rh atárát. U k rajn áb an ez a fiúk szám ára 18 év, a lányok szám ára 17 év.

23. AZ IFJÚSÁG REPR O D U K TÍV EGÉSZSÉGE Ebben a témában: • m egism erkedtek az ifjúság reproduktív egészségének helyzeté­ vel U krajnában; • m egbeszélitek a korai nem i kapcsolatok negatív következmé­ nyeit; • elem zitek a pszichoaktív szerek negatív h a tá s á t a reproduktív egészségre.

A rep ro d u k tív e g é sz sé g r e h a tó tén y ező k A reproduktív egészség a férfiak és nők azon képessége, hogy a term é­ kenység ideje a la tt egészséges gyerekeket hozzanak világra. Ez nem csak a szervezet szaporodási rendszerének k ia lak u lá sá t és működésében a ren ­ dellenességek h ián y át jelenti, hanem az em ber pszichológiai és szociális jólétét is biztosítja. 1. Ism erkedjetek meg a serdülőkorúak reproduktív egészségé­ re ható tényezőkkel (9. táblázat). 2. Hozzatok fel példákat a rra, hogyan h a th a tn a k ezek a ténye­ zők a leendő szülők és gyerekeik egészségére. 9. táblázat Kockázati tényezők

Védelmi tényezők

• tu d atlan ság

• megelőző o k tatás

• helytelen nevelés

• biztos család

• mítoszok és sztereotípiák, melyek az ifjúsági közegben elő­ fordulnak

• fejlett k ritik u s gondolkodás és ellenállás a szociális nyom ásnak

• negatív példa (barátok, média) • örökletes és genetikai m egbete­ gedések

• egészséges életmód • házasság előtti erkölcsi tisztaság • a nem i szervek higiéniája

• HIV/MÁS nem i úton terjedő betegségek

• orvostudományi és pszichológiai konzultációk szabad hozzáférése

• pszichoaktív szerek fogyasztása

• ren d szeres orvosi (8 -1 2 hónaponként)

• a nem i szervek sérülései és megbetegedései

ellenőrzés

Az ifjú ság reproduktív egészségének helyzete

U krajnában A lakosság reproduktív egészségének állapotát a születésszám , a meg­ betegedések m utatói, a gyerm ekágyi halálozás, a csecsem őhalandóság, a nemi úton történő fertőzések elterjedésének m utatói alapján értékelik, ideeértve a HIV-fertőzést is.

Tudtátok-e, hogy... A XX. század végére U krajnában a nem i úton terjedő meg­ betegedések kirobbanása volt megfigyelhető, hirtelen megnöve­ kedett az abortuszok szám a és az ezzel kapcsolatos reproduktív egészségi problémák. 1997-1998 között a 15-17 éves serdülőkorú ak körében a szifiliszes esetek szám a 37-szeresére em elkedett. Később ezt a helyzetet sikerült stabilizálni. A fiatalok körében a nemi úton terjedő betegségek szintje több tízszeresére csökkent. Az egészségügyben alkalm azott innovációs technológiáknak köszönhetően csökkent a veszélyeztetett terhességek száma. Ez pozitívan h ato tt az újszülöttek egészségére: a szülészeteken három negyedére csökkent a csecsemők megbetegedése. A korszerű technológiákhoz ta rto zn ak azok az intézkedések is, amelyek a m agzat m éhen belüli HIV-fertőzését előznék meg. U krajnában a HIV-pozitív nők ingyenes megelőző gyógykezelés­ ben részesülnek, am i m ajdnem hétszeresére csökkenti a vírus á tad ásán ak kockázatát (2000-ben 27,8 %, 2014-ben 4,31 %). 2003-tól megfigyelhető a 15-24 év közötti fiatalok körében a HIV-fertőzések új esteinek egyértelm ű csökkenési tendenci­ ája: 22,8 % 2003-ban, 5,7 % 2015-ben. A szakértők szerint ez az epidém iái helyzet stab ilitásán ak és a megelőző o k tatásn ak köszönhető.

A k orai sz e x u á lis k a p c so la to k v eszély e 5-16 éves korban befejeződik a nemi érés periódusa, és a fiatalok elkez­ denek érdeklődni a m ásik nem iránt. Ebben az időben alakul ki egy külön­ leges érzés - a szexuális vonzás (libidó). A fiatalok egy része tartózkodik a szexuális kapcsolatoktól a házasságig vagy idősebb korig. És ennek jó oka van. Mérlegelve a szexuális kapcsolatokat, a lány kockáztatja a teherbe esést, b ár még nem készült fel erre sem testileg, sem erkölcsileg, sem anyagilag. A szülés opti­ mális időpontja 20—35 éves kor közé esik.

H a a terhesség előbb vagy később következik be, többszörösére nő a külön­ böző szövődmények kockázata. A serdülőkori nem kívánt várandósság gyakran abortusszal végződik, ez lelki sérülésekhez, a m éh károsodásához, vérzésekhez, a belső szervek gyulladásához vezethet. Későbbi következménye lehet a m éhen kívüli te r­ hesség és a meddőség. Az első abortusz u tán i meddőség kialak u lásán ak kockázata közel 40%-ra nő. A korai szexuális élet különböző nem i úton terjedő fertőzésekkel fenye­ gethet (NUTF). Ezek között m egem líthetjük a gonorrheát, trichom oniázist, szifiliszt, chlamydia-fertőzést, a nem i szervek herpeszét, a hum án papillo­ m a vírust, valam in t a h epatitisz B és C és a HÍV fertőzést. Közel 40 féle nem i úton terjedő fertőzés ism ert. Egyesek (gonorrhea, chlamydia-fertőzés), h a időben felismerik, gyógyíthatók; előfordulhat, hogy a m egbete­ gedés tünetm entesen zajlik, és ezért negatív h atással van a reproduktív egészségre. Más fertőzések kórokozói m egm aradhatnak egész életen á t a szervezetben (nemi szervek herpesze, a hum án papillom a vírus, a B és C hepatitisz). Különösen veszélyes a HIV-fertőzés, mivel tü n etm en tes időszaka ak ár tíz évnél is tovább ta rth a t. A HIV-fertőzés nem i úton történő átad ásán ak kockázata nagyon m agas (különösen a fiatal lányok esetében). 1. O lvassátok el a következő tö rtén etet, amelyhez hasonló ak ár kortársaitokkal is m egtörténhet (44. ábra).

M axim az isk o la u tá n ta lá lk o z o tt Ilo n áv al, és e lh iv ta m o to rb icik lizn i. A lány azonnal beleegyezett, hisz M a­ xim m ár régóta tetszett neki. „Fontos, hogy ne okozzak neki csalódást” - gon­ dolta a lány. Amikor egyedül m arad tak , M axim fizikai közelséget ajánlott fel, és Ilona nem mondott ellent... M ásnap m eglátta M axim ot az isko­ lában. Köszönt neki, de a fiú még felé sem n éze tt. A lá n y agg ó d o tt n éh án y héten keresztül, k ereste az alk alm a t, hogy ta lálk o z h asso n M axim m al (aki ellenkezőleg, m indenképp k erülte őt). H am arosan m egértette, hogy várandós...

44. ábra

1B

2. Alkossatok négy csoportot, beszéljétek meg egymás között, és mondjátok el az osztálynak, milyen következményei lehetnek az esemény lehetséges folytatásának. 1. csoport: a szülők nyom ására Ilona és M axim beleegyeznek a házasságba. • Milyen lelki és anyagi problémák állnak előttük? • Készek-e megoldani őket? • Képesek lesznek-e folytatni a tanulást? • Van-e esélye annak, hogy ez a házasság tartós lesz? 2. csoport: Ilona mérlegeli az abortuszt - a terhesség m ester­ séges m egszakítását. • Milyen h atással lesz ez a testi egészségére? • Milyen h atással lesz ez Ilona és M axim lelkiállapo­ tára? 3. csoport: Ilona úgy dönt, m egszüli a gyereket. • Milyen h atása lehet ennek az ő és gyereke egészségére? • Lesz-e esélye annak, hogy Ilona folytassa a tan u lást? • Milyen következményei lesznek ennek M aximra nézve? 4. csoport: Ilona úgy dönt, megszüli a gyereket és örökbe adja. • Hogyan fogja m agát érezni a lány a jövőben? • Milyen h atással lehet ez a későbbi házasságára? • Hogyan fogja ez befolyásolni a gyereke sorsát?

A p sz ic h o a k tív sz ere k h a tá sa a rep ro d u k tív e g é sz s é g r e A dohány, az alkohol és a narkotikum ok negatív h a tá s t gyakorolnak a férfiak és a nők reproduktív egészségének m inden alkotóelemére: a fogamzó képességre, a terhesség és szülés lefolyására, a gyerek életképességére, testi egészségére, sikereire a tan u lásb an , a jellem ére stb. A pszichoaktív szerek fogyasztása a m agzat testi és szellemi fejlődésé­ nek visszam aradásához vezet. E zt a visszam aradottságot ren d szerin t m ár nem lehet kompenzálni az élet folyamán, és a veleszületett rendellenessé­ gekhez sorolják őket: ez lehet testi vagy szellemi visszam aradottság. A pszichoaktív szerek negatívan h atn a k a terhesség és a szülés folya­ m atára. Fogyasztásuk h atással lehet a m éhlepény rendellenes elhelyez­ kedésére, idő előtti leválására, am i veszélyezteti az újszülött életét, sőt az anyáét is. H a a szülők pszichoaktív szereket fogyasztanak, az h atással van a gye­ rekek testi és szellemi fejlődésére a születés u tán , mivel nem k ap n ak meg­ felelő gondozást és nevelést az egyik vagy m indkét szülő kábítószer-függő­ sége m iatt. Ezenkívül a kábítószerfüggő családokban élő gyerekek hozzá­ ju th a tn a k pszichoaktív szerekhez, és szüleik példáját követve elkezdik a kábítószerezést.

A dohányzás A dohányzás a nőknél meddőséget okozhat. A tudósok bebizonyították, hogy a dohányfüstben lévő anyagok pusztítják a petesejteket. H atása alap ­ já n a dohányzás olyan, m in th a eltávolították volna az egyik petefészket. Sok bizonyítéka van an n ak , hogy a terhesség ala tti dohányzás nagyon káros a m agzatra, mivel m egnehezíti az oxigén és a tápanyagok szállítását a m agzat részére. Megemeli a következő folyamatok kockázatát: • a vetélést, az idő előtti szülést, a halvaszületést; • a gyerek nem megfelelő súllyal való születését; • az újszülött hirtelenhalál-szindróm áját; • légúti fertőzéseket, asztm a k ialak u lását, fülgyulladást.

A z alkoholfogyasztás Gyakori következménye a férfiak és nők meddősége. Rendkívül veszé­ lyes várandósság a la tt alkoholt fogyasztani, mivel az áthatol a m éhlepé­ nyen. E zért a gyerek vérében az alkoholkoncentráció olyan m értékű, m int az anyánál. Az alkoholfogyasztás korai vetéléshez vezethet. Az alkoholista szülőknek g y ak ran születnek testileg és szellemileg fogyatékos gyerekei, ennek általános elnevezése m agzati alkohol szindró­ ma. A m agzati alkohol szindróm a tünetei: a növekedési elm aradás a fejkörfogatban, arc- és végtag-rendellenességek, szívhibák, a felső állkapocs ellaposodása, szellemi fogyatékosság és fokozott érzelmi állapot.

A kábítószerek fogyasztása K ábítószerek (heroin, kokain, m a rih u á n a stb.) fogyasztása a v á ra n ­ dósság a la tt emeli a m agzat veleszületett rendellenességi kockázatát, idő előtti és h alv aszü letést okozhat. Az alkoholhoz hasonlóan a kábítószerek is átju tn ak a méhlepényen, és a gyerek kábítószer-függőként születhet meg. T aláltak m á r kokaint az ú jszü ­ lö tt ag y áb an , fejbőrében, h ajáb an , m ájáb an , vérében, szívében. Koncent­ rációja legnagyobb a m ájban és az agyban. A méhlepényen keresztül beke­ rülve a m agzat vérébe, a kokain érgörcsöt hoz létre, felgyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, agyvérzéshez vezethet.

cv Ö SSZ E G Z É S

- J

A reproduktív egészség a férfiak és nők azon képessége, hogy a term ékenység ideje a la tt egész­ séges gyerekeket hozzanak világra. A korai szexuális élet nem k ív án t te rh e ssé­ get eredm ényezhet, lelki traum ákhoz vezethet, különböző nem i úton terjedő fertőzésekkel fenye­ get, növeli a meddőség kockázatát. A pszichoaktív anyagok fogyasztása negatív h a tá s t gyakorol m ind a férfiak, m ind a nők repro­ duktív egészségére.

i 4P

24. A LEENDŐ SZÜLŐK ISKOLÁJA

Ebben a témában: • elgondolkodtok azon, mikor szeretnétek szülők lenni; • m egism eritek a veleszületett rendellenességek megelőzésé­ nek szabályait; • meggyőződtök a gyerekvállalásra való felkészülés szükséges­ ségéről.

1. Az ötletbörze módszerét alkalm azva nevezzétek meg, mi szükséges egy újszülött szám ára (szülők gondoskodása, orvosi felügyelet, babakocsi, kiságy, pelenka, játékok...). Beszéljétek meg, hogy ezek közül melyek igényelnek fizikai erőt, anyagi költségeket, m ás forrásokat. 2. Mondjátok el sorban, m ikor álltok majd készen a családa­ la p ítá s ra és g y erek v állalásra, m it szeretn étek addig elérni (például, befejezni az iskolát, szakm át szerezni).

A v e le sz ü le te tt r e n d e lle n e ss é g e k m eg elő zése Amikor a leendő szülőket megkérdezik, k it szeretnének jobban: kisfiút vagy k islányt, a válasz g y ak ran a következő: „Ennek nincs jelentősége. A fő az, hogy a gyerek egészséges legyen”. Sajnos a gyerekek nem m indig születnek egészségesen, ilyenkor a szülők nehézségekkel á lln a k szem ben, hogyan küzdjenek a g yerekért. Különösen fájdalm as ez, h a olyan okokból következik be, am it könnyen meg lehetett volna előzni. E zért m inden fiataln a k tu d n ia kell azokat a fontos inform ációkat, hogyan tudja megóvni leendő gyereke egészségét és megelőzni a veleszületett rendellenességeket. A leendő terhességre való felkészülést a fogantatás előtt három hónap­ pal érdem es elkezdeni. Ez jelentősen csökkenti a veleszületett rendelle­ nességek kockázatát. A gyerm ek születésének tervezésénél a szülőknek felül kell vizsgálni életm ódjukat, m egvizsgáltatni egészségi állap o tu k at és meghozni a szükséges megelőzési intézkedéseket. £ . 2» 1,

Olvassátok el azt a tízparancsolatot (tíz szabályt), am it az Egészségügyi V ilágszervezet adott ki a veleszületett rendellenességek megelőzésére (45. ábra). K eressétek meg az érth etetlen részek jelentését.

A v e le sz ü le te tt r e n d e lle n e ssé g ek m eg elő zésén ek tízp a ra n cso la ta 1. M inden nő és férfi, akik elérték az ivarérettséget, lehetnek szülők. 2. Legjobb, h a m egtervezzük a terhességet. K ívánatos, hogy a leendő terhességre való felkészülést a fogantatás előtt 3 -4 hónappal kezd­ jék el. 3. A szü letés elő tti v iz sg álat, az egészséges v á ran d ó sság legjobb garanciája és fontos alkotóeleme a veleszületett rendellenességek megelőzésének. 4. Fontos, hogy m inden nő m egkapja a rubeola elleni védőoltást leg­ alább 2-3 hónappal a m egtervezett terhesség előtt, de serdülőkor­ ban az ideális. 5. A terhesség a la tt csak az orvos által felírt gyógyszereket lehet szedni az ajánlott dózisban. NE FELEDKEZZETEK EL szólni az orvosnak a várandósságról! 6 . Az alkoholos italok károsak a várandósságra és a leendő gyermekre.

7. Ne dohányozzatok és ne szívjatok be dohányfüstöt várandósság alatt. 8 . Táplálkozzatok teljes értékűen, fogyasszatok megfelelő mennyi­

ségű zöldséget és gyümölcsöt. 9. H a a nő m unkahelyén egészségét veszélyeztető kockázati tényezők vannak, meg kell változtatni a m unkafeltételeket. 10. A várandós nőnek és családjának tu d n ia kell azokról a lehetséges tünetekről, melyek eltérnek a norm álistól, és azt is, hová fordulja­ nak e tü n etek jelentkezésekor.

45. ábra. A veleszületett rendellenességek megelőzése

£

A la k ítsa to k h áro m csoportot, és a tan k ö n y v segítségével készítsetek közleményeket a várandósság m egtervezéséről és a következőkről: 1. csoport: az életmód felülvizsgálatáról; 2. csoport: az egészségi állapot vizsgálatáról; 3. csoport: megelőzési intézkedések m eghozataláról.

A z életmód felülvizsgálata Először is ellenőrizzük testsú ly u n k at. A kellőnél kisebb te stsú ly a tá p ­ anyagok hiányához vezethet az anya és a m agzat szervezetében, a súly­ többletnek szövődményei leh etn ek a v áran d ó sság utolsó szak aszáb an , m egem elkedhet a vérnyom ás, az ízületek további terhelése és olyan tü n e ­ tek erősödése, m in t a h átfájás és nehézlégzés. N övekedhet a terh esség i diabétesz kockázata. A várandósság a la tt nem ajánlják a táplálkozás korlátozását. E zért a testsú ly t a várandósságig norm alizálni kell. E zt elősegíti a speciális diéta és szakem berek által m eghatározott tornagyakorlatok végzése. Vessük el ilyenkor a mozgásszegény életmódot. S éta a friss levegőn, a várandós nők szám ára alk alm as tornagyakorlatok, az úszás segítenek a nőknek könnyebben megélni a várandósságot, felkészülni a szülésre és m egőrizni alakjukat. Rendkívül fontos m indkét szülő szám ára, hogy lem ondjanak rossz szo­ kásaikról. A férjnek a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról való lemon­ dása a legszebb ajándék a feleségnek és leendő gyermekének. Szabályozni kell a m u n k aren d et és a pihenést, m axim álisan csökkentve a stressz okozta m egterhelést m indkét szülő esetében, kideríteni, hogy nem hatnak-e rájuk a m unkahelyükön káros tényezők (vegyi anyagok, gázok, röntgensugarak). V árandósoknak nem ajánlatos olyan helyen dolgozni, ahol nagy a tömeg, testileg és szellemileg tú l v an n ak terhelve, átfá zh atn a k vagy túlhevülhetnek. A korszerű k u tatáso k nem bizonyították a monitorok k isu ­ gárzásának negatív h a tá sá t a m agzatra, de ennek ellenére csökkenteni kell a számítógép előtt eltöltött időt.

Az egészségi állapot vizsgálata A belgyógyásszal vagy a háziorvossal folytatott konzultáció elenged­ hetetlenül fontos, hogy kiderítsék, voltak-e az előző várandósság a la tt problémák, genetikai elváltozások, nem i úton terjedő új megbetegedések, krónikus betegségek, m in t pl. asztm a, m agas vérnyomás. A krónikus megbetegedésben szenvedő nők nagy részénél a terhesség rendben zajlik, de a lehetséges kockázatok m ia tt ezt is meg kell beszélni az orvossal. H a a közeli rokonaidnak v an n ak örökletes betegségei, elengedhetetlen a genetikai te szt elvégzése a betegséget hordozó gén k im u tatására. Ehhez elegendő az egyik h á z a stá rs a t m egvizsgálni. H a a gén jelen van, a m ásik felet is m egvizsgálják. H a csak az egyik szülő hordozza a betegséget okozó gént, az nem fenyegeti a gyermeket.

Fogorvosi vizsgálaton is á t kell esni előzetesen, hogy elkerüljék a rö n t­ genvizsgálatot a várandósság idején. Meg kell ejteni azokat a laboratórium i vizsgálatokat is, am elyeket az orvos javasol: m eghatározni a vércsoportot és a rhesus-faktort, a védettsé­ get a rubeola v íru ssal és a toxoplazmózissal szemben.

Megelőzési intézkedések Az, aki nem rendelkezik rubeola vírussal szembeni im m unitással, védőol­ tá s t kap. A védőoltást követő három hónap alatt tartózkodni kell a fogam­ zástól. A rubeola cseppfertőzés, illetve levegő útján terjed. Kórokozója súlyos fejlődési zavarokat okozhat a m ag zatn ak (süketség, vakság, szív-, ideg- és vázrendszeri megbetegedések), különösen akkor, h a az anya terhességének korai időszakában fertőződött meg. A toxoplazma egy parazita, amely nem megfelelően hőkezelt húsban, m acsk aü rü lék b en és fertőzött ta la jb a n ta lálh a tó . Az egészséges felnőtt emberben a toxoplazmózis influenzaszerű tünetekkel jár. Viszont v áran ­ dósság a la tt a m agzat halálához, vetéléshez vezethet vagy fejlődési rendel­ lenességekkel való születéshez. Ha nincs védettség a toxoplazma ellen, ne ta k a rítsu k a m acskaalm ot, rendszeresen m ossunk kezet a macskával való m indenfajta kontaktus után, a kerti m u nkákat végezzük kesztyűben. Az ajánlott megelőzési intézkedések közé tartozik a nők szám ára a folsav, és m indkét partner szám ára vitam in és az ásványi anyagok komplex szedése három hónappal a tervezett fogamzás előtt. K linikai kutatások bebizonyították, hogy a folsav szedése emelt dózis­ ban 12 héten keresztül a fogantatás előtt és u tá n jelentősen csökkenti a vele­ született fejlődési rendellenesség kockázatát. A folsav a B -vitam in csoport­ hoz tartozik, a gabonafélékben, citrusfélékben, hüvelyesekben, a zöldszínű zöldségekben, petrezselyem zöldjében, tejterm ékekben található.

A felkészülés a gyerm ek születésére a leendő szülőktől speciális ism ereteket és felelősségérzetet kíván. Az Egészségügyi V ilágszervezet kidolgozott egy tízparancsolatot (tíz szabályt) a veleszületett ren ­ dellenességek megelőzésére. A gyerm ek születésének tervezésénél a szülőknek felül kell vizsgálni életm ódjukat, m egvizsgáltatni egészségi állapotukat és meg kell te n n i a szüksé­ ges megelőzési intézkedéseket.

1

25. A HIV/AIDS: KIHÍVÁS AZ EM BERNEK I

Ebben a témában: • felidézitek a HIV-fertőzés ú tjait és a védekezés módjait; • m egtanuljátok értékelni a HIV-fertőzés kockázatát az élethelyzetekben; • m egism eritek a HÍV diagnosztikájának legbiztosabb mód­ szerét; • kidolgozzátok a legfontosabb készségeket a HIV/AIDSmegelőzése terén.

M ár több éve ism erkedtek a HIV/AIDS-szel kapcsolatos információk­ kal. Ebben a tém áb an összegzitek m indazt, am it erről a problém áról tu d ­ tok, és új dolgokat is tanultok. 1. Idézzétek fel, m it jelen t a HÍV, AIDS, NUTF rövidítés. 2. Beszéljétek meg a következő kérdésekre adott válaszokat: •

Mi a neve an n ak a megbetegedésnek, melynek kórokozó­ ja a HIV-vírus?

•

Mi az im m unhiány?

•

Mi a szindróm a?

•

Vajon a HÍV és az AIDS egyazon dolog?

•

M iért helytelen a következő kifejezés: „megfertőződni AIDS-szel”?

•

Megfertőződhet-e a háziállat HIV-vírussal? M iért?

A H IV -fertőzés te r je d é s é n e k ú tja i A H IV -vírus a szervezet több váladékából (nyál, könny, izzadság, vize­ let) is kiválasztható, de veszélyes koncentrációban csak a vérben, a nem i szervek váladékában és az anyatejben található. Ebből kiindulva a HIVfertőzés terjedésének három ú tját különböztetjük meg.

i

1. A vér útján terjedő H ÍV •

Az em ber m egfertőződhet vérátöm lesztés és szervátültetés során. Hogy ezt megelőzzék, állam i szinten valósítják meg a donor vér- és szervtesztelését.

•

M egfertőzhetik az em bert a kozm etikai eljárásoknál h asz­ nálatos nem steril eszközökkel (például testékszer (pier­ cing) felvitelekor vagy tetováláskor).

•

M egfertőzhetik az em bert nem steril injekciós tűvel védőol­ tások, sebészeti beavatkozások vagy fogászati kezelés alkalm ával.

•

A fertőzés veszélye fennforog akkor is, ha H IV -vírussal fer­ tőzött vérrel k erü lü n k kontaktusba (például, ha fertőzött vér kerül a szembe).

2. A nem biztonságos nemi kapcsolatok útján terjedő H ÍV •

A z em berek többsége a nem biztonságos nem i kapcsolatok révén fertőződik meg.

•

Nem biztonságos nem i kapcsolat az óvszer nélküli nemi kapcsolat.

3. A fertőzött anyától gyermekének átadott H ÍV •

HIV-fertőzött anyától szü letett gyerekek a terhesség vagy a szülés a la tt fertőződhetnek meg. A fertőződés valószínű­ sége 30%. A HIV-pozitív nőknek megelőző gyógykezelést javasolnak, ez lényegesen csökkenti a gyerek megfertőződésének kockázatát.

•

N éha előfordul, hogy a gyerek megfertőződése az anyatejjel való táp lálás a la tt történik.

A HIV-vel v a ló fertő ző d és fe lté te le i Abban az esetben, h a veszélyes HIVH lV -fe r tő z é s koncentrációt ta rtalm azó nedv a vérbe vagy e lő fo r d u lh a t: a n y á lk a h á rty á ra kerül, az em ber m egfertő­ • ha jelen van a vírus; ződhet. A bőr a legbiztosabb védelem a HÍV bejutása ellen, term észetesen csak akkor, • ha megfelelő a menyh a ép, nincsenek ra jta vágások, szúrások, nyisége; sebek, fekélyek. • ha a HÍV a nyálka­ A nem i úton terjedő fertőzések növelik hártyán vagy a sérült a HIV-fertőzés esélyét. Ezeket még a „HIVbőrön keresztül a vér­ fertőzés k a p u já n a k ” is nevezik, m e rt akik keringésbe kerül. NUTF-fertőzöttek, azok esetében a HlV-fertőzés kockázata tízszeresére nő. Ez azért van, m ert a nyálkah árty a közelében koncentrálódnak a HIV-fertőzésre érzé­ keny im m unrendszeri sejtek. A HIV-fertőződés ú tjait és feltételeit ismerve, m egtanulhatjuk értékelni annak kockázati szintjét. Nincs kockázat, h a nem érintkezünk fertőzött testnedvvel vagy ha nagyon alacsony a n n a k koncentrációja. Kicsi a kockázat (elméleti), h a jelentéktelen az érintkezés fertőzött vérrel vagy m ás nedvekkel. N agy a kockázat, h a jelentős az érintkezés a fertőzött vérrel vagy m ás testnedvekkel. 1. A lakítsatok három csoportot és nevezzetek meg m inél több élethelyzetet (a példát a 46. áb ra tartalm azza): 1. csoport: a HIV-fertőzés nagy kockázatára; 2. csoport: a HIV-fertőzés kisebb kockázatára; 3. csoport: am ikor nem tö rtén ik HIV-fertőzés. 2. M utassátok be m unkáitokat, tisztázzátok a vitás helyzete­ ket.

N agy a kockázat In je k c ió t adni egyazon fecskendővel. Bevágásokat csinálni a bőrön olyan ké ssel, am it mások is használtak. Nem biztonságos nemi kontaktusok.

K icsi a k o c k á z a t (elm életi) M ások sebén ek ke ze lé se k e szty ű nélkül. M e ste rs é g e s lég­ z é s vég reh a jtá sa.

N in c s k o c k á z a t m

H IV -p o zitív em be­ rekkel barátkozni. Egy m edencében fü rden i. H IV -fe r tő z ö t te k által k é s z íte tt é te lt fo gyasztan i.

46. ábra

17

H ogyan nem terjed a HÍV Sokéves megfigyelések igazolják, hogy az em ber im m unhiányát okozó v írus NEM terjed cseppfertőzés útján és otthoni körülm ények között (47. ábra). NEM fertőződhetünk meg HIV-vel, h a közösen eszünk, iszunk, sporto­ lunk, közlekedési eszközben u tazu n k , egy medencében fürdünk, törölközőt, mosdót vagy fürdőszobát h aszn álu n k HIV-pozitív em berekkel. NEM terjed a HÍV ölelés, b a rá ti csók, köhögés, tüsszentés, orrfolyás vagy izzadás által. NEM terjed a HÍV vérszívó rovarok, például szúnyogok által sem. E nnek négy bizonyítéka létezik. „ y A z e/sojárványügyileg bizonyított. H a a HÍV szúnyogok ' n *' *. által is átadódna, akkor elterjedtségi terü lete is más *v /' lenne. A valóságban a HIV-vel legfertőzöttebb terü letek nem esnek egybe a szúnyogok elterjedtségi területével. v A m ásodik - h a ez így lenne, akkor világszerte regisztl V 'v rá lta k volna fertőzött gyerekeket és időskorúakat, akik nem vér által vagy fertőzött anyától k ap ták el a betegsé­ get. De ilyen nincs. A harm adik - a szúnyogok a szúrás a la tt saját n y álukat fecskende­ zik a szervezetbe, nem pedig az előző áldozat vérét. Egyes fertőző betegségek kórokozói (például a m alária) képesek szaporodni a szú­ nyogok nyálában, de a HÍV nem. A negyedik - a szúnyogok nem csípnek egymás u tá n kétszer. A csí­ pés u tá n egy bizonyos ideig „pihennek”. Ez elegendő ahhoz, hogy a HÍV elpusztuljon a szúnyog szervezetében.

A m eg b eteg ed és lefo ly á sa H IV -fertőzéskor H IV -fertőzésnél a m egbetegedés háro m fázisát k ü lönböztetjük meg: „ablak periódus”, tü n e tm en tes állapot, A ID S -állapot (48. ábra).

> T ü n etm en tes á lla p o t 6 hónaptól a k á r 10 évnél több is lehet

„A blak p e r ió d u s” 2-12 hét

Tünetek hiánya vagy néhány tü n et megjelené­ se: súlyvesztés, túlzott fáradékonyság, izzadás, hasmenés.

Az emberek többsége nem érzékeli, hogy fertőzött, de vannak, akik rövid időre meg­ betegszenek.

▼ HÍV-fertőződés.

A vérben megjelennek az antites­ tek, ezek valószínűsíthetik a HIV-fertőzés diagnózisát.

A ID S -á lla p o t 6 hónaptól a k á r 2 évnél több is lehet

Az általános immunhiány következtében különböző fertőzések alakulnak ki vagy rosszindulatú daga­ natok, melyek halálhoz vezetnek.

f -

V-

A z általános im m unhiány kialakulása.

J

48. ábra. A HIV-fertőzés fázisai és azok jellem zése

Q

Fontos tudni, hogy a HIV-fertőzött emberek: • tünetm entesek ak ár évekig is; • jól érzik m agukat és egészségesnek néznek ki; • aktívan mozognak, dolgoznak, jó étvágyuk van; • megbirkóznak a fertőzésekkel, például influenzások lesz­ nek, de gyorsan meggyógyulnak; • nem tudják, hogy fertőzöttek és megfertőzhetnek máso­ kat.

H ogyan védekezzün k a H ÍV ellen A HIV-fertőzés megelőzésével kapcsolatos intézkedések állam i és egyéni szinten valósulnak meg.

A H ÍV /AIDS megelőzése állami szinten Az állam i intézmények HIV-fertőzéssel kapcsolatos tesztelést végeznek, biztosítják a donorszervek és a vér ellenőrzését, a biztonsági intézkedések b e ta rtá sá t a kórházakban, hogy elkerüljék a nem steril eszközök által oko­ zott fertőzéseket. A HIV-fertőzés terjedését lassíthatják az antiretrovirális kezelések (ART), elsősorban a terhes nők szám ára, hogy megelőzzék a HÍV átadását az anya által. A megelőző oktatás a leghatékonyabb intézke­ dés az epidémia ellen. „Jelenleg m inden második em berre, aki elkezdi az antiretrovirális kezelést, öt új fertőzött ju t. H a nem te szü n k lépéseket a rra , hogy intenzívebbé tegyük a HÍV megelő­ zését, nem tudjuk majd m e g tarta n i az elm últ években elért sikereket, és az egyetemes hozzá­ férés politikája egyszerűen csak ambiciózus terv m arad” - jelentette ki Peter Piot, az Egyesült N emzetek HIV/AIDS program ­ já n a k volt igazgatója.

Az egyéni védelem képlete Egyéni szinten a H IV-fertőzés k o ck ázatát úgy lehet elk erü ln i vagy jelentő sen csökkenteni, h a alk alm azzu k a következő egyszerű képletet: „Ö nm érséklet, hűség, óvszer, ste rilitá s”. Önmérséklet - a szexuális kapcsolatok hiánya. Hűség - a h áza stársak vagy nem fertőzött szexpartnerek kölcsönös hűsége. Óvszer - óvszer h aszn álata m inden olyan alkalom m al, am ikor a leg­ kisebb gyanúja is felm erül annak, hogy a szexpartner HIV-fertőzött. Sterilitás - olyan nem steril orvosi és kozm etikai eszközök h aszn á­ la tá n a k elkerülése, melyek szú rn ak vagy vágnak. A legbiztonságosabb védelem a HÍV és a N U TF elkerülésére: ta rtó z ­ kodás a szextől és a nem fertőzött szexpartnerek (h ázastársak ) kölcsönös hűsége. Egyetlen fogamzásgátló sem g aran tálja a 100% védelmet a NUTFta l szemben, an n a k ellenére, hogy helyes m egválasztása és h aszn álata jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét. Azokkal a N U TF-fertőzöttekkel szemben, ak ik a m indennapi kapcsolatokban fertőznek, be kell ta rta n i a személyi higiéniát. Az egyéni védelem képletének mely összetevői a legaktuáli­ sabbak a különböző korú és családi állapotú em berek esetében (serdülőkornak, házastársak...)? Hogyan gondoljátok, m iért?

A HÍV és a h e p a titisz B és C d ia g n o sztik á j a A HÍV azt az im m unrendszert tám adja, amely óvja a szervezetet a fertőzésektől, ezért a HIV-fertőzést tü n etek alapján nem lehet diagnosz­ tizálni, mivel ezek an n ak a betegségnek a tünetei, mely az im m unhiány m iatt a lak u lt ki. Az egyetlen legbiztosabb módszer az an titestek tesztelése, hogy meg­ tudjuk, jelen van-e a HÍV a szervezetben vagy nincs. A tesztelést meg lehet csin áltatn i m inden HIV/AIDS elleni központban, sok állam i és m agán egészségügyi intézm ényben. A teszt önkéntes, ano­ nim, bizalm as és ingyenes. • A z önkéntesség azt jelenti, hogy senkinek nincs joga rákényszeríteni az em bert, vegyen részt HIV-fertőzés vizsgálaton, de a véradók, bizo­ nyos orvoscsoport és tudományos m u n k atársak szám ára kötelező. • A z anonim itás azt jelenti, hogy az em berek nem kötelesek megmon­ dani nevüket, csak akkor, h a akarják. • A bizalm asság a teszteredm ényeket érinti: a páciensnek joga van az orvosi titoktartáshoz. A diagnózis felfedése engedély nélkül jogi következményekkel jár. • A z ingyenesség azt jelenti, hogy az állam i egészségügyi intézm é­ nyekben ezt az an alízist térítésm entesen végzik. A teszt előtt és u tá n konzultációt ajánlanak. A konzultáns elm agyaráz­ za a teszt elvégzésének m enetét, ism erteti, m ikorra lesz kész az eredmény. Negatív eredm ény esetében inform ál a fertőzés útjairól és a HIV-vel szem­ beni védekezés módjairól. H a a teszt pozitív, a konzultáns lelki tám o g atást biztosít és felkészíti a pácienst a rra , m it kell a gyakorlatban cselekednie. A hepatitisz B és C fertőzés lefolyása szinte észrevehetetlen. A v íru st nemi úton lehet m egkapni vagy fertőzött vérrel szennyezett orvosi és a m indennapi életben h aszn ált eszközökkel (fogászati kezelés, m anikűr, tetoválás, borotválkozási eszközök, fogkefe). A vírusos hepatitisz tesztet m indenki végezze el: az em ber addig tag ja a kockázati csoportnak, am íg m egtudja, hogy fertőzött vagy sem. A hepatitisz B és C gyógyítható, a tesz­ telés ingyenes.

Saját k ü ld e té s Ti vagytok U krajn a állam polgárainak első generációja, akik m egala­ pozott megelőző o ktatásb an részesültök. E nnek köszönhetően sokat tudtok a HIV/AIDS problémáról. Em lékezzetek a rátok ru h ázo tt küldetésre, adjá­ tok át tudásotokat m ásoknak is. E zt figyelembe véve meg kell tanulnotok válaszolni a bonyolult kérdésekre, ism erni a hiteles forrásból szárm azó információt, fejleszteni az érdekképviselet képességét. Gyakoroljátok a bonyolult kérdésekre való válaszadást: • olvassátok el a 178. oldalon lévő kérdéseket és válaszokat; • tegyetek fel egy-egy kérdést ebből a témából bárkinek a csoportból; • beszéljétek meg a lehetséges válaszokat.

T f . Megfertőződhetünk-e HIV-vel, ha olyan sportot űzünk, ahol kapcsoJ . X . • latba kerülünk egymással?

V:

Egyetlen esetet sem ta rta n a k nyilván, am ikor csoportos sportot űző em berek m egfertőződtek volna vagy m egfertőzhettek volna m ásokat. Jó példa erre a kosárlabdázó Magic Johnson, aki először abbahagyta a sportolást, majd újrakezdte. Elm életileg a fertőzés m egtörténhet, h a a HIV-pozitív sportoló vére a m ásik sportoló sebé­ be kerül. Figyelembe véve ezt, h a vérzés alak u l ki, célszerű elállíta­ ni a vérzést, fertőtleníteni és sebtapasszal vagy kötszerrel befedni a sebet. Az elsősegélyt kesztyűben kell végezni.

K: V:

M ennyi ideig tarthat a HIV-fertőzés tünetm entes állapota, ha az ember nem szed antiretrovirális gyógyszereket?

K: V: K: V: K: V:

A m erikai kutatáso k ad atai alapján az A ID S-tünetek megjelenése: • az első év végére - 0 %; • a h arm a d ik év végére - 3 %; • az ötödik év végére - 12 %; • a nyolcadik év végére - 36 %; • a tizedik év végére - 53 %; • a tizennegyedik évben - 68 %. A z antitestekre végzett teszt m indig a hiteles eredményt mutatja? Az eredm ények 99 %-ban hitelesek. De az „ablak periódusban” nem m u tat megbetegedést. E zért h a a te sztet az esetleges fertőzés első heteiben végzik el, az negatív lesz, három hónapon belül meg kell ism ételni (a tesztek között vigyázni kell a megfertőződés kockáza­ tára). Kell-e m indenkinek HIV-tesztet végeznie? H a az em ber nem k erü lt kockázatos szituációba (például, nem fogyasztott kábítószereket, nem volt nemi kapcsolata), nincs mitől ta rta n ia és nem kell H IV -tesztet csinálnia. H a nem, akkor érdemes m egcsináltatni, hogy később nyugodtan érezze m agát. H a a teszt HIV-fertőzést m utat, az orvostól konzultációt kell kérni, elvégezni az előírásokat, ügyelni az egészségre. Fontos m egtenni m indent m ások védelmében. Kell-e m indenkivel tu datni a HIV-pozitív státuszt? A törvények szerint az em ber nem köteles ezt m egtenni az isko­ lában, a m unkahelyén és még az orvosi rendelőben sem, például a fogászaton. Az orvosoknak bárkivel szemben be kell ta rta n ia a biztonsági előírásokat (m intha m indenki HIV-fertőzött lenne). De létezik felelősség a veszélyes betegségek szándékos fertőzésével szemben. E zért h a valaki, tu d v án azt, hogy HIV-pozitív státu sz a van, és ezt nem mondja meg szexpartnerének és megfertőzi azt, akkor büntetőjogilag felelősségre vonható.

Kérdezzétek meg szüléiteket vagy b arátaito k at, hogy szeret­ nének-e m egtudni többet a HIV-ről és az AIDS-ről. írjáto k fel kérdéseiket, készítsétek el a válaszokat. K eressétek meg az in tern eten és tö ltsétek le szám ítógépetek­ re az „Óvd meg m agad a HIV-től” m ultim édiás ú tm u tató t. Az összeállításában és jóváhagyásában k o rtársaito k vettek részt U krajna több régiójából. Segítségével könnyen érték elitek és em elitek jártasság o to k szintjét a HIV/AIDS problém áról, érdekesen és hasznosan tö ltitek majd el az időt. A letöltés helye: http ://au tta.o rg .uaAia/resources/electronic/

A HIV-fertőzés terjedésének három ú tjá t külön­ böztetjük meg: terjed h et vérrel, nem biztonságos nem i kapcsolat révén, fertőzött anyáról gyerm e­ kére. Köztudott, hogy a HÍV nem terjed otthoni kapcso­ latok és társalg ás útján. H IV -fertőzésnél a'm eg b eteg ed és h áro m fázisát különböztetjük meg: „ablak periódus”, tü n etm en ­ tes állapot, AIDS-állapot A HIV-fertőzés megelőzésével kapcsolatos in téz­ kedések állam i és egyéni szinten valósulnak meg. } Az egyéni védelem képlete: „M egtartóztatás, h ű ­ ség, óvszer, sterilitás”. D iagnosztizálni a HIV-fertőzést a tü n e te k alap ­ já n nem lehetséges. E hhez a n tite s t te sz te t kell végezni.

26. A HÍV/AIDS: KIHÍVÁS AZ EM BERISÉG NEK Ebben a témában: • m egism erkedtek U krajna törvényi rendelkezéseivel a HÍV/ AIDS járván y elleni küzdelem terén; • elem zitek a H IV -pozitívokkal szem b en i m egbélyegzés és diszkrim ináció okait és következményeit, m egism eritek joga­ ik védelmét; • m egvitatjáto k , já rv á n y idején m ilyen érté k e k növelik a védettség szintjét, és alakítják ki a toleráns m a g a ta rtá st a HIV-vel élő em berek iránt.

A házi feladat eredm ényei alapján ism ertessétek a járvány lefolyásának statisztik áját a világban, U krajnában és régió­ tokban. Azóta, hogy felfedezték a H IV -vírust, eltelt m ajdnem 30 év. Ez a la tt az idő a la tt a HIV/AIDS járv án y k iterjed t az egész világra. A legjobban azok a terü letek érintettek , amelyek nem tu d tá k mozgósítani erőforrásaikat és politikai a k a ra tu k a t a já rv á n y leküzdésére. K özöttük v an n ak Közép- és Dél-Afrika országai. M agas á ra t fizetnek korm ányaik tehetetlenségéért, több millió az áldozatok szám a és nagy a gazdasági hanyatlás, m ert a HÍV/ AIDS já rv á n y ezen országok gazdaságát a lakosság egészségének rom lá­ sával fenyegeti. Az utóbbi években a világtérképen a járv án y újabb gócai jelentek meg: India, K elet-Európa és Közép-Ázsia országai. Sajnos U krajna az „új hullám ” azon országaihoz tartozik, amelyek a legjobban szenvednek a járványtól. 2016 közepére U k rajn áb an hivatalosan közel 290 ezer HIV-fertőzöttet reg isztráltak , közel 40 ezren h a lta k meg AIDS-ben. A hivatalos HIV/AIDS statisztik át g y ak ran a jéghegy csúcsának is szokták nevezni, mivel ez csak azokat ta rtalm azza , ak ik H IV -teszten estek át. A HIV-fertőzöttek és az AIDS-ben m eghalt em berek szám át csak hozzávetőlegesen lehet m egha­ tározni. A szakem berek értékelése alapján U krajna fel­ nőtt lakosságának 1,63 % fertőzött. Ez azt jelenti, hogy a járv án y egyre fenyegetőbb m éreteket ölt. Aggodalomra ad okot, hogy a HIV-fertőzés átlép a veszélyeztetett csoportok h a tá rá n és gyorsan terjed nemi úton a lakosság széles rétegeiben. H a régebben ezt a fertőzést főképp az injekciós tű t alkalm azó kábítószer-élvezőkkel és a szex-biznisz képviselőivel azonosították, akkor a HIV/AIDS m ai „arca” főképp a szociális jólétben élő fiatal nő és gyermeke arca.

U krajna jo g i r e n d e lk e z é se i a HIV/AIDS já rv á n y e lle n i k ü zd elem te r ü le té n A HIV/AIDS járv án y elleni harc hatékony intézkedései állam i szinten nyilvánulnak meg az em berek jogainak elism erésében és védelmében. Amikor az em berek jogilag biztonságban érzik m agukat, kevesebben fer­ tőződnek meg, és a HIV-pozitívok és családjaik könnyebben küzdik le a betegséggel kapcsolatos nehézségeket. U krajnában progresszív jogalkotás van a járvány elleni küzdelem terén. Ez garantálja a HIV-fertőzés tesztelésének önkéntes és bizalm as jogát, az orvosi tito k ta rtást, a HIV-vel élő emberek szociális biztonságát. Problém át jelent az, hogy néha ezen jogszabályi rendelkezéseket m egsértik vagy pénz­ hiány m iatt nem ta rtjá k be azokat. ^ ** Ism erkedjetek meg „Az em berek im m unhiányát okozó vírus a (HÍV) által kiváltott betegségek elleni küzdelem ről és a HIVvei élő em berek jogi és szociális védelméről” szóló u k rán törvény (2011. év) egyes cikkeivel. Beszéljétek meg a dokum en­ tum rendelkezéseit, melyek: • biztosítják az ifjúság megelőző o k tatását; • biztosítják a HIV-vel élők jogi és szociális biztonságának b e ta rta tá sá t; • jogi felelősséget állap ítan ak meg a HIV-pozitív pácien­ sek hátrányos megkülönböztetése m iatt.

I

4. cikkely. Az állam garantálja: 1) a HIV-fertőzés terjedésének megelőzése terén a lakosság körében végzett tájékoztató-oktató tevékenység elsőbbségét, az egészséges és erkölcsös életmód alapelvét, a lelki értékeket és a felelős m a g a ta rtá s t illetően a szexuális kapcsolatokban; 2) az egészséges életmód hirdetését; 4) elérhetőséget és megfelelő minőségű tesztelést a HIV-fertőzés kim u­ ta tá sa céljából, ezen belül is az anonim itást, a megelőző és további kon­ zultációs segítség megadását, valam int biztonságot a tesztelés alatt a vizsgált és a vizsgálatot végző személyek szám ára; 5) a lakosság rendszeres inform álását, azon belül a m édián keresztül is, a fertőződés okairól, a HIV-fertőzés á tad ásán ak útjairól, az egész­ séges és erkölcsös életmód fontosságáról a HIV-fertőzés megelőzésével kapcsolatban, a HIV-fertőzés általi megbetegedés elleni védekezés intézkedéseiről és eszközeiről, v alam in t a diagnosztizálás és a gyógy­ kezelés lehetőségeiről; 6) beleértve a HIV-fertőzés megelőzésével kapcsolatos kérdéseket, az egészséges és erkölcsös életmódról, lelki értékekről, felelős m aga­ ta rtá sró l a szexuális kapcsolatok terén, a tradicionális családi é rté ­ kekről, a gyógykezelésről, a HIV-vel élő em berek és hozzátartozóik ellátásáról és tám ogatásáról, v alam in t az ilyen em berek m indennapi diszkrim inációjának elfogadhatatlanságáról és a toleráns m a g atar­ tá s kialakításáró l a közép-, szakiskolák és felsőfokú intézm ények megfelelő tanm enetében;

•

• •

•

9) tájékoztató-oktató és rehabilitációs m u n k át a tá rsad a lm i szerve­ zetek, a jótékonysági és egyházi szervezetek képviselőinek bevonásá­ val a HIV-fertőzés megelőzése céljából azok körében, ak ik kábítószert és pszichoaktív szereket fogyasztanak intravénásán; 11) szabad hozzáférést a szolgáltatásokhoz a HIV-fertőzött terhes nő és újszülött gyermeke közötti fertőzés á tad ásán ak megelőzése terén; 13) a következetes politika m egvalósítását, amely a r r a irányul, hogy to lerán sán álljunk azon em berekhez, ak ik a HIV-fertőzöttség m agas kockázati csoportjához tarto zn ak , és ak ik HIV-vel élnek; 15) a HIV-vel élő emberek, családtagjaik, egészségügyi, szociális és m ás m unkások szociális biztonságát, ak ik a HIV-fertőzés elleni megelőzés terü letén dolgoznak, v alam in t tám ogatás n y ú jtását orvosi segítség és szociális szolgáltatások form ájában azok szám ára, akik HIV-vel élnek;

14. cikkely. A törvény előtti egyenlőség, v alam in t a HIV-vel élő em be­ rek és a H IV-fertőzöttség m agas kockázati csoportjához tartozók disz­ krim inációjának tilalm a. • 1. Azok, ak ik HIV-vel élnek, a H IV-fertőzöttség m agas kockázati csoportjához tartozó személyek - U krajna állam polgárai, külföldiek, hontalanok, akik folyam atosan U krajnában élnek, akik m enekült státu sz t kértek és ak ik m egkapták a m enekült státu sz t U krajnában, menedékkérők, külföldiek és állam polgárság nélküli személyek, akik jogszerűen ideiglenesen tartó zk o d n ak U k rajn a terü leté n , élvezik m indazokat a jogokat és szabadságot, melyeket az A lkotm ány és U krajna törvényei, m ás jogszabályok előírnak. • 2. Az állam g aran tálja m inden HIV-vel élő em ber és a HIVfertőzöttség m agas kockázati csoportjához tartozó személy szám ára az egyenlő bánásm ódot, jogaik érvényesítésének lehetőségét, különö­ sen az adm inisztratív és a bírói jogvédelem területén. • 3. Tilos a HIV-fertőzéssel élő személyek diszkrim inációja és azoknak, akik a HIV-fertőzöttség m agas kockázati csoportjához tarto zn ak . D iszkrim inációnak szám ít az a cselekvés vagy tétlenség, am i egye­ nes vagy á tv itt értelem ben korlátozásokat hoz létre, megfosztva a személyt megillető jogaitól vagy m egalázza em beri m éltóságában egy vagy több vonatkozásban valóságos vagy lehetséges HIV-fertőzés gyanújával, vagy okot ad a személy besorolására a HIV-fertőzöttség m agas kockázati csoportjába. 24. cikkely. A jogi rendelkezések m egsértése a HIV-fertőzés elleni küzdelem terén fegyelmi eljárásokat, polgárjogi, adm inisztratív vagy b ü n ­ tetőjogi felelősségre vonást von m aga u tán , m eghatározott jogi rendben.

A H ÍV -pozitívok stigm ája é s d iszk rim in á ció ja A világ, amelyben 40 millió HIV-vel élő ember él, nem tud tőlük elh atá­ rolódni. De m ég m a is g y ak o ri a H IV -pozitívok m egbélyegzése és diszkrim inációja. Stigm a (bélyeg, folt) - a társadalom ban , , Am megbelyegzes egbélyegzés es és a elterjedt elképzelés, m iszerint az emberek -A diszkrimináció ináció okai: okai: bizonyos tulajdonságai vagy viselkedésük diszkrim szégyenletes és erkölcstelen. Az A IDSaz ism ismeretek eretek hiánya; hiánya; ről olyan elkép zelések te rje d te k el, *• az hogy ez a beteg ség az in tra v é n á s á n •• mítoszok mítoszok aa HÍV HÍV átad á ta dásáá sá ­ kábítószerezőknél, a szex-iparban dolgonnak s ak útjairól; útjairól; zóknál és homoszexuálisoknál alakul ki. . • korlátozott korlátozotthozzáférés hozzáférés aa V Ezért, am ikor valaki beismeri, hogy HÍVgyógykezeléshez; gyógykezeléshez; pozitív, az emberek viszolyognak tőle. felelőtlentajekoztatas tájékoztatás aa E nnek a hozzáállásnak nincs reális *• felelőtlen édiában; alapja. M ert az em berek egy része, mmédiában; különösen a járv án y elején vérátöm lesztés •• aa szociális szociális félelmek félelmek elterelter­ által fertőződött meg vagy a kórházakban. jedése; jedése; A gyerm ekek még a születésük előtt s• aa szexualitással, szexualitással, betegsébetegsé­ megfertőződhetnek. Sokan a házaséletük gekkel gekkel, aa hhalállal alállal kapcsokapcso­ folyam án fertőződtek, m egőrizve a latos latos tabu tabu. h áza stársi hűséget. A megbélyegzés legnagyobb veszélye A és A, . megbélyegzés m _egbélyegzés és aa abban rejlik, hogy az em ber azt gondol. . 7 ., diszkrimináció ináció hatja: „En nem fogyasztok kábítószert, diszkrim nem dolgozom a szex-iparban. Engem ez következményei: következményei: nem érint, nekem sem m it nem kell tu d ­ negatív hhaatá táss aa HIVHIVnom a HIV-ről és az A ID S-ről”. De ez *• negatív pozitív em emberekre berekre nem így van! Azok ko ck áztatn ak a légpozitív (alacsony önértékelés, önértékelés, többet, akik nincsenek tisztáb an a HÍV (alacsony depresszió, kétségbeesés, kétségbeesés, átad ásán ak útjaival és a védekezés móddepresszió, az im immmunrendszer unrendszer műköm űkö­ jaival, vagy nem ak a rjá k ezeket a gyaaz désének zavara); zavara); korlatban alkalm azni. désének A megbélyegzés tulajdonképpen m ár •• aa HHIV -státusz reális IV-státusz reális vagy vagy maga a diszkrimináció (az ember bármilyen potenciális potenciális figyelmen figyelmen jo g ain ak m egsértése vagy m egfosztása kívül kívül hagyása; hagyása; bőrszínét, nemét vagy egészségi állapotát . • az pmbpri em beri io„ jog ^és szabad­ szabad­ tekintve). A HIV-pozitív emberek diszkri, ?3 ság m egsértése minációjának különböző formái és megm egser ese az az egész­ egesz ségvédelem, aa m m unka, unka, az az nyilvánulásai vannak: elszigetelés a társasegvedelem ok tatás területén; dalomban, elbocsátás a munkából, kizárás ok tatás területen, az erőfeszítések erőfeszítések gyengügyengü­ az iskolai oktatásból, fenyegetettség és *• az lése aa HIV/AIDS HIV/AIDS elleni megszólás. lése harc terén, terén. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a HÍVharc vei élő embereket el kell szigetelni, mint a dizentériás betegeket. De ahogyan azt m ár említettük, a HÍV olyan fertőzés, amely átadásának útjai korlátozottak, és ezért nincs szükség a betegek izolálására. Ekkora embertömeg izolációja nagyon kegyetlen, és ami a fő - értelmetlen, mivel semmilyen pozitív eredményt nem adna. Ha az emberek saját felelősségüket a biztonságért az állam ra hárítják, és m aguk nem védekeznek, például a szexuális kapcsolatokban, akkor sokat

kockáztatnak. A HÍV nem m utat speciális tüneteket, m int például kiütés vagy m ás külső jelek. Az ember hosszú évekig élhet együtt a HIV-vel, külsőleg egészségesen, sem m it nem tudva erről, megfertőzve másokat. G yakran hallani: „Jól van, éljenek m aguknak, de ne já rja n a k abba az iskolába, ahol a mi gyerekeink tanulnak, ne dolgozzanak a mi vállalatainknál, ne készítsenek frizu rát a fodrászatokban és ne kezeltessék fogaikat a mi klinikáinkon”. A diszkrimináció hasonló megnyilvánulásaitól szenved a HIV-vel élő em berek többsége, feleségeik és férjeik, szüleik és gyermekeik, rokonaik és b arátaik. A valóságban ezeket a meggondolásokat az szüli, hogy az em berek nem ak a rn a k b árm it is változtatni nézeteiken. H a csak egy pillanatra is elképzeled ennek következményeit, akkor kezded megérteni, hogy saját egészségedért a felelősségednek m ásokra h árítása nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, növeli a fertőződés kockázatát. A megbélyegzés és a diszkrim ináció elősegíti a járv án y terjedését. Ezek a szégyenletes m egnyilvánulások tönkreteszik a HIV-pozitív em bereket a szó szoros értelm ében. H iszen egészségük az im m unrendszer állapotától függ, és a becsmérlő megjegyzések nem csak m egalázzák az em bert m éltóságában, hanem gyengítik a v íru s által befolyásolt im m unrendszert. Ez tudom ányosan bizonyított tény. Gyakoroljátok megvédeni a HIV-pozitív em berek jogait: • olvassátok el a kérdéseket és a ráju k adott feleleteket; '*A I • készítsetek egy-egy kérdést és tegyétek fel csoportotok X fH k flC bárm ely tagjának; • beszéljétek meg a válaszok lehetséges változatait.

K: V:

Taníthat-e HIV-pozitív tanár iskolában, és köteles-e az igazgatójá­ nak ezt a diagnózist elm ondani? A HIV-fertőzés diagnózisa nem akadálya bárm ilyen szakm ai tevé­ kenységnek. A H IV-státusz felfedése személyes dolga mindenkinek. Az ember ezt a határozatot úgy hozza meg, hogy mérlegeli: „igen” vagy „nem”. G yakran önként fedik fel diagnózisukat ism ert emberek, akik a rra törekszenek, hogy harcoljanak a HIV-pozitívak megbé­ lyegzése és diszkrim inációja ellen. A törvények szerint a HIV-pozitív személy csak szexpartnerének köteles erről beszámolni.

K: V: K:

A z ismerősöm kezeltetni szeretné fogait egy modern klinikán, de ott megtagadják a H IV-pozitívak kezelését. Felelni-e kell azért, ha eltit­ kolja az orvos elől diagnózisát? A törvény nem ír elő ilyen felelősséget. M inden orvosnak be kell ta rta n ia pácienseikkel szemben a biztonsági előírásokat, különben m indenki megfertőződne.

V:

A z t m ondták nekem, hogy mivel HIV-pozitív vagyok, nem utazha­ tom külföldre még turistaként sem. De honnan tudják ezt az utazási irodában? Lehetséges, hogy a kórházban tesznek pecsétet a személyi igazolványomba ? A szem élyi igazolványba sem m ilyen bejegyzést nem tesznek. De v a n n a k országok, ahol a vízum k ia d á s á n a k feltétele az igazolás a H IV -státuszról. E nnélfogva a világon b árhová u ta z h a t és teljes é rté k ű é letet élhet.

S zö v etsé g az é le té r t Ahogy a tap asztalat is m utatja, a HIV/AIDS járvány képes előhívni a legrosszabb és legjobb emberi tulajdonságokat is. A legrosszabb tulajdonságok akkor jönnek elő, am ikor a HIV-pozitívok a megbélyegzés és diszkrimináció áldozatai lesznek a rokonok, a barátok, ismerősök, szomszédok, orvosok, tanárok vagy állam i alkalm azottak részéről. A legjobbak pedig, am ikor az emberek összefognak a korm ány tehetetlensége ellen vagy egyes személyek ellen azért, hogy segítsenek és gondozzák azokat, akik a HIV-vel élnek. Fontos m egérteni, hogy a járv án y t leküzdeni csak közös erővel lehet, bevonva a nem zetközi közösségeket, az országok korm ányait, állam i intézményeket, civil szervezeteket, m inden helyi közösséget, családtagokat és m inden em bert, függetlenül a HIV-státuszától. 1. Milyen HIV-szolgáltatások m űködnek városotokban (járáso­ tokban)? Milyen akciókat szerveznek? 2*. A HIV/AIDS elleni harc egységének szim bóluma 1991-től a piros szalag. E levenítsétek fel, milyen céllal és milyen esemény tervezte meg az em berek em lékére a piros szalagot.

E rk ölcsi ér té k e k a HIV/AIDS e lle n i h a rcb a n A ti nem zedéketeknek ju to tt az a komoly m egpróbáltatás, hogy családot alapítson és gyereket neveljen a HIV/AIDS járv án y viszonyai között. Az előző nem zedékeket nem fenyegette ilyen veszély. De am it m inden időben a legjobban értékeltek —a h ázasság előtti tisztaság és a h á z a stá rsi hűség nektek is segít majd. Ez a legjobb védekezés a HÍV ellen. Ahogyan azt az erkölcsi aranyszabály mondja: „Tégy úgy m ásokkal szemben, ahogy szeretnéd, hogy veled tegyenek”. Ez erőt ad ellentm ondani a diszkrim inációnak és tám ogatni azokat az embereket, akiknek a rra szüksége van.

IV

J

U krajnában progresszív jogalkotás van a HÍV/ AIDS járvány elleni küzdelem területén. Problé­ m át je len t az, hogy néha ezen jogszabályi ren d el­ kezéseket m egsértik vagy pénzhiány m iatt nem valósulnak meg. A HIV-pozitív em berek megbélyegzése és diszkri­ minációja m egsérti jogaikat az egészségvédelem, a m unka, az ok tatás területén, gyengíti azokat az erőfeszítéseket, melyek a járv án y elleni harcra irányulnak, m egakadályozza a hatékony megelő­ zést. Az örökkévaló erkölcsi értékek csökkentik a fia­ talok kiszolgáltatottságát a járv án y a la tt és elő­ segítik a HIV-vel élő em berek jogainak védelmét.

ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK A 4. RÉSZ 1. FEJEZETÉH EZ

1. Alkossatok hét csapatot. O sszátok el csapatonként a tankönyv 20-26. té m á t és k észítsetek gondolattérképet m inden paragrafushoz. 2. Sorban m utassátok be a 20-26. tém a alapján elkészített gondolattérképeket. 3. K észítsetek kollázst az elkészített gondolattérképekből és függesszétek őket jól láth ató helyre az osztályban.

20. A hatékony kommunikáció 21. Az egészséges kapcsolatok kialakítása 23 /\2 j f . ' , fjusag rep rod uktív e9észsége

25. A H IV /A ID S : kihívás az embernek

22 A

^

24. A le e n d ő s z ü lő k iskolája —

26. A H lV^ kihívás az em

l nek

Foglaljátok össze a 4. rész 1. fejezetben ta n u lta k lényegét.

TESZTEK AZ ÖNÉRTÉKELÉSHEZ 1. A szociális érettség jellemzői: a) anyagi függetlenség; b a szervezet kialakulása; c) fontos döntések h o zatalán ak képessége; d)egészséges kapcsolatok m egszervezésének és m e g ta rtá sá n a k ké­ pessége; e) család létesítésének és m eg tartá sá n ak képessége; íj a saját érzéseink és viselkedésünk tu datos irányítása. 2. Elengedhetetlen az effektív társalgáshoz: a) érdeklődést m u tatn i a társalgásban; b)tisztelni a b eszédpartner személyes szféráját; c) folyam atosan beszélni vagy hallgatni; d)parafrázisokat alkalm azni; e) a beszédpartner szemébe nézni. 3. A HIV-fertőzés m egbetegedésének első fázisa: a) „ablak periódus”; b) tünetm entes állapot; c) AIDS-állapot. 4. Helyzetek, melyekben nagy a HIV-vel való fertőződés kockázata: a) megcsíp ugyanaz a szúnyog; b) közös edények h aszn álata; c) oltást adni egy fecskendővel; d) nyilvános WC h asználata; e) zsúfolt tömegközlekedési eszközökön utazni. 5. A HÍV teszt elve, amely névtelenséget biztosít az em ber szám ára: a) önkéntes; b) anonim; c) bizalm as.

Megfejtés: q g ‘.o f !o g ía ‘p ‘q ‘n g ía ‘p ‘n j

^

1. M agyarázzátok meg a keretbe írt fogalmak jelentését. 2. O lvassátok el a m ondatokat és ellenőrizzétek, a szövegben helyesen alkalm azták-e az aláhúzott fogalm akat. írjáto k be füzetetekbe a helyes válaszokat.

a) társalgás

e) toxoplazmózis

b) kapcsolatok

f) rubeola

c) együttműködés

g) megbélyegzés

d) kompromisszum

h) diszkrimináció

1. Társalgás - egym ást jól ismerő em berek között jön létre. 2. E g y ü ttm ű k ö d é s - gondolatok, érzések , benyom ások cseréjének folyam ata, vagyis közlés. 3. Kompromisszum - a kapcsolaton belüli problém ák m egoldása köl­ csönös engedmények útján. 4. Kapcsolatok - összefogás egy közös cél elérése érdekében. 5. Toxoplazmózis - vírusos fertőzés, amely cseppfertőzés ú tján terjed. 6. Rubeola, egy parazita okozza, amely nyers húsban, m acska ürülékében és a talajban található. 7. A megbélyegzés - az em beri jogok bárm ilyen korlátozása vagy meg­ vonása bőrszín, nem vagy egészségi állapot alapján. 8. D iszkrim ináció görögből fordítva „taurot” jelent.

Megfejtés:

2. fe je z e t. A b iz to n s á g p r o b l é m á in a k k o r s z e r ű a lk o tó e le m e i

27. A BIZTONSÁGI SZINTEK, VÁLFAJOK, INTÉZKEDÉSEK

Ebben a témában: • felidézitek, mitől függ az em ber biztonsága; • elem zitek a biztonság problém áinak korszerű összetevőit; • gyakoroljátok életetek kockázati szintjének m eghatározását.

A veszély - bárm ely olyan jelenség, amely képes az ember fontos érdekeit fenyegetni. Mondjatok példákat term észeti, technogén és szociális eredetű veszélyhelyzetekre.

A b iz to n sá g az em b er a la p szü k ség le te Biztonság az, ha semmi nem fenyegeti az em ber élettanilag fontos érde­ keit: az életét, egészségét és jólétét. A biztonság az emberiség alapszükség­ lete és megléte elengedhetetlen. Ez azt jelenti, hogy am íg az ember nem érzi m agát biztonságban, addig nem képes gondoskodni a m agasabb rendű szükségletekről: a szociális és lelki szükségletekről. És viszont, még a legcsekélyebb biztonságérzet is szü lh et szociális kapcsolatokra törekvést. Tiszteletet és elism erést igénylő szükséglete­ щ Потреби ink kielégítése emeli a közbiztonság fy гамсдеаszintjét. Hiszen ebben az esetben az ember egyéni érdekei azonosak a szo­ ciális környezet érdekeivel. Естетичні потреби Az em ber legnagyobb szükségle­ te a lelki fejlődése, am i nem csak a m aga és hozzátartozói biztonságáért Ш Потреба у повазі teszi felelőssé, hanem a következő і сзкоповаз! nemzedék biztonságáért és minden Потреба в «Кібові і élőért a Földön. належності я» групи Az abszolút biztonság, ugyanúgy, m int az abszolút egészség, csak elmé­ A biztonság, oltalom, rend ,1 leti kategória, m ert senki sem védett stabilitás szükséglete teljesen a véletlenszerű veszélyektől, m int például a közúti baleset való­ Фізіологічні потреби színűségétől.

L

\

M itől fü g g az em b er b izto n sá g a A biztonság az egyén szintjén m agától az em bertől függ: attól, hogyan m éri fel a veszélyt és kerüli el azt ésszerű cselekedeteivel a vészhely­ zetekben, jellem étől és személyes tulajdonságaitól függően. Például, az optimizmus és a h it a saját erőben segít túlélni az extrém helyzeteket, a m érsékletesség segít elkerülni a fölösleges kockázatokat. És viszont, a pesszim izm us elveszi az erőt és a rem ényt, „a perem en já rá s ” szokása foly­ tonosan extrém m é teszi az életet. Az em ber biztonsága azonban nem csak m ag atartásátó l függ, hanem a társadalom ban létező fenyegetések szám ától és fokától. Á ltalában az ember viselkedése lehetővé teszi szám ára tudom ásul venni (vagy nem érzékelni) a biztonság szociális szintjét. A társadalom ban a biztonság szintjének általános m utatója az átlag é­ letkor. A civilizáció fejlődésének folyam atában ez a m utató folyam atosan nőtt. Az ókori Egyiptom ban az átlagéletkor 22 év volt. Kevés egyiptomi érte meg a 4 0 -4 5 éves kort, mivel a Nílus nyers vizét ittá k és m ás szük­ ségletekre is azt haszn álták . A forró égöv viszonyai között ez járványokat okozott, melyek következtében töm egesen p u sztu ltak az emberek. N apjainkban az átlagéletkor a legfejlettebb országokban eléri a biológi­ ai m axim um ot (49. ábra). 1. Nevezzetek meg olyan tényezőket, melyek csökkentik a közbiztonság szintjét (fegyveres harcok, nagyfokú m unkanélküli­ ség...). 2. Nevezzetek meg olyan tényezőket, melyek növelik a bizton­ ság szintjét a társadalom ban (stabil gazdaság, közegészség felügyelete...). Ókori Egyiptom

Ókori Róma

Orosz Birodalom (XIX. sz.)

Szovjetunió (XX. sz.)

Jap á n , NyugatEurópa (a XXI sz. eleje)

'f ű -

Ű

< > .

Ál

M i

22 év

24 év

35 év

49. ábra

72 év

79-80 év

B izto n sá g i sz in te k A szülők és a ta n áro k m indig ta n íto ttá k a gyerm ekeket személyes biz­ tonságra: hogyan kerüljék el a veszélyt, hogyan éljenek egészséges életet, hogyan viselkedjenek extrém helyzetekben, hogyan n y ú jtsan ak elsősegélyt. V alaki azt gondolhatja, hogy ez elég is, a világ nem változik. M egjelentek azonban új veszélyek, amelyek a tech n ik ai fejlődéssel álln ak kapcsolatban, viszont létrehoztak olyan szolgálatokat, melyek segítenek az em bereknek az életüket m ind biztonságosabbá és kényelmesebbé te n n i az új körülm é­ nyek között. Most azonban az em beriség fejlődésének egy új korszakába lépett. Ma az egyén biztonsága nem csak viselkedésétől és a társadalom biztonsági szintjétől (nem zetbiztonság) függ, hanem az egész em beriség és a bioszféra biztonságától is. Figyelembe véve azt a fenyegetettséget, hogy bolygónk összeütközhet egy óriás m eteorittal vagy üstökössel, így a biztonságunk egy jelenkori bonyolult problém ával áll szemben. 1. Az 50. áb ra segítségével (193. oldal) nevezzétek meg a fenye­ getettségek szintjeit és módjait. 2. Nevezzétek meg a biztonság szintjeit és a biztonsági in téz­ kedések fajtáit. 3*. Elem ezzétek az egyéni, nem zeti és globális biztonság közöt­ ti kapcsolatot. M ajdnem m inden élethelyzet kockázatos. Az egyéni biztonság szem­ pontjából a legfontosabb, hogy képesek legyünk adekvátan értékelni a kockázatot. Gyakoroljátok ezt a képességet, elvégezve a gyakorlati m unkát. 1. Az ötletbörze m ódszerét alkalm azv a m ondjatok olyan életh ely zetek et, am elyekben veszély fenyegeti k o rtá r­ TERV saito k életét vagy egészségét (kerékpározás bukósisak <1 nélkül, gáztűzhely ó v atlan h aszn álata...). 2. Nevezzetek meg olyan kockázati tényezőket, melyek kap­ csolódnak e helyzetekhez (kerékpározás - sérülés, közúti baleset; gáztűzhely h aszn álata - gázmérgezés, tűz...). 3. A lakítsatok párokat, értékeljétek az egyéni kockázati szin­ teteket ezekben a helyzetekben (csekély kockázat, közepes kockázat, fokozott kockázat) és mondjátok el egym ásnak, m iért gondoljátok így. Például: „A bukósisak nélküli ke­ rékpározás szám om ra m agas kockázati szin tet jelent, ezért én ilyet soha nem tettem , hogy meg ne sérüljek”. 4. E gészítsétek ki a 10. táblázatot a példa alapján és írjátok be füzetetekbe. Gondolkodjatok el azon, hogyan tudjátok növelni egyéni biztonságotokat. 10. táblázat Csekély kockázat B ukósisakban kerékpározni a p ark b an Este együtt mentek haza a barátaitokkal a moziból

Közepes kockázat

Fokozott kockázat Bukósisak nélkül kerékpá­ rozni autópályán

Fenyegetések a term é­ szet és az élettevékenység részéről

EM BER :

4

Globális katasztrófák (például a Föld összeüt­ közése egy aszteroidával)

Bioszféra 1L

4

r

'..4

politikai gazdasági szociális szociokulturális információs ökológiai hadi technogén

a m indennapi életben extrém helyzet­ ben rendkívüli hely­ zetekben

4

4^

▼

Á

N em zeti biztonság: • erkölcsi norm ák • nem zeti jogszabályok • az állam i szervek tevékenysége • a civil társadalom tevékenysége

4 f i

s

N E V E L

▲ Egyéni biztonság: • egészséges életmód • biztonságos viselkedés extrém és rendkívüli helyzetekben • elsősegélynyújtás

O

K T A T

J

4

4

élet egészség jólét o k tatás lehetőségei

Globális biztonság: • közvélemény kialakítása • tudományra alapozás • az ENSZ tevékenysége • az államok egyeztetett tevékenysége • nemzetközi programok

4

gyarapodásá­ n a k h a tá ra i technogén katasztró fák járványok

Emberiség

Emberek, nemzet, állam

A stab ilitás m egbom lása

• • • •

É

4

S

50. ábra. A biztonság problém áinak korszerű összetevői

„ J

1. É rtékeljétek a biztonsági szintet U krajnában 10 pontos skála alapján (0 pont - nagyon csekély, 10 pont - a védelem m axim ális szintje). 2. Értékeljétek egyéni biztonságotokat 10 pontos skála alapján. 3. M ondjátok el sorban és indokoljátok meg az értékeléseteket.

IS

'

1. Elemezzétek lakóhelyetek közbiztonságának kockázati szint­ jé t (város, falu). 2. Gondolkodjatok el azon, hogyan lehet városotok vagy falutok biztonsági szintjét növelni.

i| ÖSSZEGZÉS

94

Az em beriség fejlődésének egy új korszakába lépett. M ost m indenki biztonsága nem csak viselkedé­ sétől, és a nem zeti biztonság szintjétől, hanem az egész em beriség és a bioszféra biztonságától is függ. Az em ber egyéni biztonsága függ a környezet állapotától, viselkedésétől, kompetencia szintjé­ től és személyes tulajdonságaitól.

28. UK R A JNA NEM ZETBIZTONSÁGA

Ebben a témában: m egism erkedtek U krajna nem zetbiztonságának alapelveivel; m egism eritek a nem zetbiztonság területeit; elem zitek U krajna nem zetbiztonságának alapvető veszélyeit.

1. Az ötletbörze m ódszerét alkalm azva, hozzatok fel példá­ k a t U krajna nem zetbiztonságának veszélyeire. 2. Beszéljétek meg, milyen kapcsolat van lakóhelyetek biz­ tonsága és a nem zeti biztonság szintjén működő intézke­ dések között.

U krajna n em zetb izto n sá g á n a k a la p elv ei U krajna Legfelsőbb T anácsa 2003. jú n iu s 19-én jóváhagyta U k rajn a Törvényét „U krajna nem zetbiztonságának alapjairól”. E nnek a dokum en­ tu m n ak értelm ében a nem zetbiztonság tárgya: az állampolgárok - jogaik és szabadságjogaik; a társadalom - an n ak szellemi és anyagi értékei; az állam - alkotmányos rendje, szuverenitása, területi egysége és határainak érinthetetlensége. A nem zetbiztonság az egyén, a tá rsa d a lo m és az állam é le tta n ila g fontos érdekeinek b izto n ság i állap o ta. A törvény U k ra jn a n em zetb izto n ­ sági g a ra n c iá já n a k következő elveit h a tá ro z ta meg: • az emberi és az állam polgári jogok és szabadságjogok prioritását; • a jog hegem óniáját; • elsőbbséget a konfliktusok m egoldásának szerződéses (békés) módjára; • a hatáskörök egyértelm ű elkülönítését és az állam hatalm i szer­ vek együttm űködését a nem zetbiztonság érdekében; • az állam katonai szervezetének dem okratikus civil ellenőrzését; • az államközi rendszerek és a nemzetközi kollektív biztonsági m echanizm usok igénybevételét U krajna érdekében. U krajna nemzetközi érdekeinek elsőbbségei: • az emberek és állampolgárok alkotmányos szabadságjogainak alkot­ mány általi garantálása;

• • • • • • • • • •

a társadalom és demokratikus intézményeinek fejlődése; az állami szuverenitás és a területi egység védelme; a nemzeti összhang és stabilitás elérése; a szociálisan orientált piacgazdaság létrehozása; az állampolgárok és a társadalom életműködésének ökológiailag biz­ tonságos létrehozása; a tudományos-technikai potenciál megőrzése és erősítése; az ukrán nép intellektuális potenciáljának, testi és erkölcsi egészségé­ nek fokozása; az ukrán nemzet, valamint az ukrán népet alkotó minden nemzetiség képviselője önazonosságának fejlesztése; kapcsolatok ápolása minden állammal; integrálódás az európai és nemzetközi közösségbe.

A n e m z e tb iz to n sá g szférá i A gazdasági biztonság A gazdasági biztonság az állam azon képessége, hogy kielégítse a tá rs a ­ dalom igényeit a szükséges áru ellátás és szolgáltatások te ré n és létrehozza a gazdaság jövőbeni fejlődésének feltételeit. 1991-ig U krajna gazdasága az SZSZKSZ népgazdaságának volt része, am i te rv e z e tt g azd a sá g k én t m űködött és m ag as fokú szakosodás és együttm űködés jellem ezte. Például a televíziók gyártásához a képcsöveket Urálból, a korpuszokat pedig Észtországból vagy Belorussziából rendelték meg. Az SZSZKSZ szétesése u tá n megkezdődött a nem zeti gazdaságok k ialak u lása, és a korábbi kapcsolatok többsége m egszakadt. U krajna úgy döntött, hogy elkezdi piacgazdaságának kiépítését. Ehhez tömeges privatizációt h ajto ttak végre, és több új törvényt is jóváhagytak. Sajnos a gazdasági h an y atlást nem leh etett elkerülni: számos v állalat zárt be, a dolgozók m unka nélkül, családjaik pedig a létezéshez szükséges esz­ közök nélkül m aradtak . Ez az állam dem ográfiai és szociális helyzetének rom lásához vezetett. A g azd aság i bizto n ság legfontosabb m u tató ja a dem ográfiai helyzet. Lehetővé teszi értékelni a meglévő és leendő m unkaerőforrásokat és olyan intézkedéseket tenni, amelyek megelőzik m ás nem zetek dem ográfiai te r­ jeszkedését. Az 1991-2015-ös évi statisztik ai adatok alapján U k rajn áb an az elha­ lálozások szám a m eghaladta a születését, a lakosság szám a 9 millióval csökkent. Csökkent az átlagéletkor. A m unkaképes lakosság külföldre való m igrációja figyelhető meg. Az információs társadalom feltételei m ellett különösen veszélyes az „agyelszívás”, U krajnából k iu tazn ak az értelm iségi elit képviselői: a tudósok és a tehetséges fiatalság. Jelenleg U krajna gazdasági biztonságát az elavult technológiák, a kor­ rupció, a gazdasági bűncselekmények, a gazdaság állam i irán y ításán a k alacsony hatékonysága, a régiók fejlődésében jelentős különbségek, politi­ kai in stab ilitás és a nem megfelelő beruházások veszélyeztetik. U krajna nagy gazdasági veszteségeket szenvedet el an n ak következté­ ben, hogy Oroszország agresszív módon beavatkozott az élet m inden szintjén.

A közellátás biztonsága A g azd a sá g i b iz to n ság fontos összetevője a k ö zellátás b izto n ság a. A világ népessége gyorsan növekszik, növekszik az élelm iszerterm elés is, de nem olyan gyors tempóban. A közellátás biztonsági szintje h a tá s­ sal van a szociális, politikai és gazdasá­ gi nyugalom szintjére az országban. Az élelmiszerrel való ellátottság sokféle té ­ nyezőtől függ. Ezek között v an n ak olya­ nok is, melyeket az em ber nem tud be­ folyásolni (például időjárási feltételek: árvíz, aszály). Az élelm iszerválság megelőzésére létrehozták a stratég iai term ékek, m int a gabonafélék, cukor, hús stb. nem zeti ta rtalé k ait.

A katonai biztonság Az állambiztonsági területek egyik legfontosabbika és egyben a legköltségesebbike a népgazdaság szempontjából. U krajna az egykori Szovjetuniótól óriási hadsereget örökölt, melyet azonban képtelen volt fenntartan i a megfelelő anya­ gi és technikai szinten. A túlzott katonai kiadások nagyon m egterhelték az állam i költségvetést, és ennek következtében csök­ kentették a szociális szükségletek költsé­ geit. N apjaink U k rajn áján ak szüksége van egy kom pakt, mobil, jól felszerelt h ad se­ regre, amely képes biztosítani az állam védelmét az oroszországi agresszió körül­ ményei közepette. Ezt figyelembe véve U k rajn a megrefor­ m álta Fegyveres E rőit a NATO norm ái­ nak megfelelően. Fontos összetevője enneka reform nak a szerződéses szolgálat beve­ zetése a hadseregben. Az önkéntes (szer­ ződéses) vagy behívásos katonai szolgálat U krajna állam polgárai szám ára azok 18. életévének betöltésével kezdődik. A külföldiek és az állam polgárság nélküli személyek csak szerződéses kato n ai szolgálatban vehetnek részt.

A z ökológiai biztonság Az ökológiai biztonság a nem zetbiztonságnak az az irányvonala, amelylyel az állam biztosítja a társad alo m fe n n ta rth a tó fejlődését. U k rajn a ökológiai helyzete a világon az egyik legveszélyeztetettebb területm egőr­

zési és környezetszennyezési m utatói tekintetében is. U k rajn áb an tö rtén t 1986-ban a világ egyik legnagyobb ökológiai katasztrófája, a baleset a Csernobili Atomerőműben. R endkívül veszélyes az ökológiai helyzet az ipari régiókban: a Donyecki, Dnyipropetrovszki, Luhanszki, Zaporizsjai területeken. A környezetszennyezés negatí­ van h a t az em berek egészségének állapotára. Növekszik a m egbete­ gedések szám a, csökken az esetle­ ges m unkaerő és a m unkaterm elé­ kenység. Az ökológiai fenyegetettség sem­ legesítése óriási forrásokat igényel. Az ökológiai biztonság szintjének ja v ítá sa nem lehetséges jelentős befektetések nélkül a term elés kor­ szerűsítésébe, tisztító berendezések építésére, az egészségügy terén a szociális költségek növelésére.

A z információbiztonság Bárm ely társadalom ban léteznek olyan fontos jelenségek, m in t az információs té r és a közvélemény. Az információ h a tásterü le te és a közvé­ lemény a la k u lásán ak gyorsasága állandóan növekszik. N apjainkban az új inform atikai technológiák alk alm azásán ak köszönhetően (műholdas k ap ­ csolat, televízió, internet) az egyes közösségek információs tere összefolyik az em beriségnek egy gigantikus információs terévé, amely a valós időben zajlik. Ez azt jelenti, hogy bárm ely fontos eseményről szóló információ elér­ hetővé válik az egész világ szám ára. A g lo b ális in fo rm áció s té r nagyon pozitív jelenség, amely h atással van a k u ltú ra kölcsö­ nös g azd ag ítására, a nem zetek és egyes em berek közötti kapcso­ latok fokozására. Ez ugyanakkor biztosítja az információs terjesz­ kedést az állam ok között, am i valóságos fenyegetettséget jelent a nem zetbiztonságra. Az inform á­ ciós h áborúk n apjaink jellemző sajátossága, altern atív ái lehetnek a k á r a fegyveres konfliktusok­ nak. Nem ritk a, hogy az információs nyom ásnak köszönhetően ki lehet alak íta n i a kívánt közvéleményt, h a tá st gyakorolni m ás országok politikai helyzetére. A 199-201. oldalon lévő információ segítségével nevezzétek meg U krajna nem zetbiztonságának alapvető fenyegetettségeit. Mondjatok konkrét példákat.

U krajna n e m zetb izto n sá g á t fen y eg ető tén y ező k A politika területén: • U krajna alkotmányos rendjének és állam i szuverenitásának meg­ sértése; • beavatkozás U krajna belügyeibe m ás országok részéről; • szeparatizmus kialakulása az egyes régiókban és U krajna bizo­ nyos politikai pártjaiban; • az állampolgárok tömeges jogsértései U krajnában és h atárain kí­ vül; • a nemzetiségi és felekezetek közötti kapcsolatok kiéleződése; • a hatalommegosztás elvének megsértése; • a korrupció elterjedése az állam hatalm i szerveknél; • az állam hatalm i szervek és a helyi önkormányzatok által hozott rendelkezések elm ulasztása vagy nem megfelelő végrehajtása; • hatékony mechanizmusok hiánya a törvényesség, a jogbiztonság, a bűnözés elleni küzdelem biztosításában, különös tekintettel szer­ vezett formáira és a terrorizm usra vonatkozóan; • a szeparatizmus megnyilvánulása. A gazdaság területén: • a bruttó hazai összterm ék lényeges csökkenése; • az állam i gazdasági kapcsolatok rendszere szabályozásának h atástala n sá g a, • instabilitás a gazdaság jogi kapcsolati szabályozásának h a té ­ konyságában; • a szerkezeti egyenlőtlenségek, a term elők monopolizm usának, a piaci viszonyoknak az akadályoztatása; • erőforrási problém ák, a m ás országoktól való pénzügyi és tech­ nológiai függőség m egoldhatatlansága a nem zetgazdaságban; • a külföldi szellemi, anyagi és pénzügyi források befolyásának ellenőrizetlensége; • a társadalom krim inalizációja, az árnyékgazdaságok létrejötte. A szociális szférában: • az életszínvonal és a lakosság jelentős rétegei szociális védel­ m ének alacsony szintje; • az állam i politika eredm énytelensége a szegénység leküzdése terén; • a minőségi oktatási lehetőségek m egszerzésének csökkenése a lakosság szegényebb rétegei körében; • a lakosság egészségi szintjének csökkenése, védelmi rendszeré­ nek elégtelen szintje; • a társadalom erkölcsi és lelki degradálódásának tendenciái; • kontrollálatlan migrációs folyamatok az országban.

H adi és katonai téren: • U krajna állam i szuverenitásának és területi egységének megbon­ tá sá ra irányuló törekvések; • U krajna h atárai mentén katonai csoportosulások és fegyverzet növelése, am i megbontja az erőegyensúly állapotát; • katonapolitikai instabilitás, konfliktusok a szomszéd országok­ ban; • atom- és m ás tömegpusztító fegyverek alkalm azásának lehetősé­ ge U krajna ellen; • az állam fegyveres erői harcképességi szintjének csökkenése; • az állam biztonsági erőinek politizálódása; • törvénytelen fegyveres csoportok kialakulása és működése. A z ökológia terén: • U krajna területének súlyos antropogén megbomlása és technogén túlterheltség, a csernobili katasztrófa negatív ökológiai következ­ ményei; • a term észeti erőforrások eredménytelen felhasználása, az ökológi­ ailag káros és hibás technológiák széleskörű alkalm azása; • ökológiailag veszélyes ellenőrizetlen technológiák, vegyületek és anyagok behozatala Ukrajnába; • honvédelmi és katonai tevékenység negatív ökológiai következ­ ményei, am it a legjobban az antiterrorista műveletek zónájában tapasztalnak U krajna által nem ellenőrzött területeken. A tudom ány és technológia terén: • az állam tudom ányos és m űszaki politikájának bizonytalansá­ ga; • a szellemi és tudom ányos potenciál elvándorlása Ukrajnából; • U k rajn a tudom ányos és technológiai elm aradottsága a fejlett országokétól; • a nagy szakképzettséget igénylő tudom ányos és m érnöki-m ű­ szaki káderek alacsony szintű felkészültsége. A z információs szférában: • a szólásszabadságnak és a nyilvánosság tájék o ztatásán ak kor­ látozása; • m egfontolatlan állam politika az információs szférában; • szám ítógépes bűnözés és terrorizm us; • információs terjeszkedés m ás országok részéről; • állam titk o k és az állam tu lajd o n áb an lévő b izalm as jellegű információk kiszivárogtatása; • a tá rsad a lm i tu d a t m an ip u lálása hiteltelen, hiányos vagy elfo­ gu lt információk által.

Oroszország agressziója U k rajn a egy részének m egszállásával kapcso­ latb an U k rajn a N em zetbiztonsági és Védelmi T anácsa 2015 m áju sáb an jóváhagyta a nem zetbiztonsági és védelmi stratég iát. Ukrajna nem zetbiztonsági stratégiája a 2020-ig tervezett időszakra. E nnek alapvető céljai: • az állam i szuverenitás veszélyeztetettségének a m inim alizálása és megfelelő feltételek megteremtése U krajna területi egységének m egújítására a nemzetközileg elfogadott állam határok között; • az U k rán állam békés fejlődésének m egújítása; • egy újszerű gazdasági és h u m a n itáriu s fejlődés megszervezése, U krajna beintegrálódásának biztosítása az E urópai Unióba és jövőjének m in t leendő dem okratikus, jog- és szociális állam n ak a g aran tálása. A stratégia a nem zetbiztonság alapvető veszélyeihez sorolja: • Oroszország agresszív politikáját; • U krajna nem zetbiztonsági rendszere m űködtetésének h atástalanságát; • az állam vezetés rendszerének korrupcióját és eredm énytelen­ ségét;

L

• a gazdasági k rízist, az állam pénzügyi fo rrásain ak k im erü lé­ sét, a lakosság életszínvonalának csökkenését; • az energetikai, információs, ökológiai és technogén biztonság veszélyeztetettségét.

£

^ 1. Hogyan próbálja U krajna megoldani a megszállt területek - ^ 1 problémáját? 2*. Milyen intézkedéseket hoznak az állam információs te ré ­ nek védelmére? A nem zetbiztonság az egyén, a társadalom és az állam életbevágóan fontos érdekeinek biz­ tonsági állapota. U k rajn a elsőbbséget élvező nem zeti érdeke a polgári társadalom létrehozása, az em ber jogbiztonságának biztosítása, nem zeti összhang és stabilitás, U krajna Fegyveres Erőinek erősítése, a m egszállt terü letek visszaszerzése, az állam szuverenitásának biztosítása, jó viszony ápolá­ sa m inden állam m al, integrálódás az európai és nemzetközi közösségbe stb.

129. AZ EM BERISÉG FE JL O D E SE ÉS A GLOBÁLIS VESZÉLYEK

Ebben a témában: • m egbeszélitek a technikai fejlődés következményeit; • m egism eritek az új kor sajátosságait; • m egism erkedtek az em ber tevékenysége által előidézett globá­ lis veszélyekkel.

A XX. század második felétől a tudományos-technikai forradalom (TTF) vívm ányai k elte tte eufórikus h a n g u la to t beárn y ék o lta szám os negatív következmény, am it a TTF hozott magával. 1. Nevezzetek meg néhányat a tudom ányos technikai forradalom pozitív következm ényeiből (gyors szállítás, h á z ta rtá s i h aszn álati eszközök, in tern et, m obilkapcsolat...). \

2. Nevezzetek meg néhányat a technikai fejlődés negatív követ­ kezményeiből, melyeket m agatokon tap asztalto k (az ivóvíz minőségi rom lása, levegő szennyezettsége, strandok bezárása, szeméthegyek az erdőben...). 3*. A m édiából n ap o n ta é rte sü lü n k a globális felm elegedés veszélyéről, a gazdasági krízisről, az esőerdők eltűnéséről, a sivatagosodásról és ennek következményeiről: az éhínségről, a háborúkról az erőforrásokért, a tömeges migrációról, a raszszizmusról. Hozzatok fel péld ák at és beszéljétek meg az ehhez hasonló közleményeket.

Az új kor je lle m z ő i A tudományos technikai fejlődés következménye­ it vizsgálva az U k rán Tudományos A kadém ia első elnöke, Volodimir V ernadszkij m á r a XX. század első felében előre jelezte egy alapvetően új kor eljövetelét. M egjegyezte, hogy az em beriség á tté r a lokális átalak ításo k ró l olyan élettevékenységre, amely globális (geológiai) szinten h a tá ss a l lesz a bioszférára. Ez a h a tá s egyre növekszik, és gyorsa­ sága jelentősen m eghaladja a bioszféra term észetes evolúcióját. Vernadszkij ta n ítá s a alapján az em beriségnek V.I. Vernadszkij rövid időn belül á t kell alak u ln ia a „legmagasabb geológiai erővé”, bolygónkon az evolúciót elsősorban az em beri tényező h atározza meg (51. ábra). És m int eredm ény - a bioszféra elkerülhetetlenül á talak u l nooszférává: az em beri intelligencia u ralm án ak szférájává (a „noo” latin szó jelentése „elme”). A nooszféra kora az em beriségtől megköveteli a felelősséget élettevékenységének eredm ényeiért, az élet biztonságáért bolygónkon.

51. ábra. A nooszféra k ialak u lásán ak rendszere (V. I. Vernadszkij szerint)

G lob ális v eszély ek A civilizációs vívmányok, melyek biztosították az em beriség szám ára a m agas fokú kényelmet, sajnos új fenyegetettséget is generáltak. A XXI. században a Föld népességének növekedésével ezeknek a fenyegetettsé­ geknek a szám a m egnőtt a term észeti erőforrások ta rta lé k a in a k k im erü ­ lése, a bioszféra állandóságának m egsértése, a töm egpusztító fegyverek arze n áljá n ak felhalm ozása folytán. Egyes veszélyek m egkérdőjelezik az em beriségnek m int biológiai fajnak a fennm aradását. Az em beriség fenn­ m a ra d ásán ak egyetlen lehetősége - m egtanulni befolyásolni e veszélyek okait, nem csupán harcolni a következményeikkel.

£

^

A világ népei egyre összefonódottabbak, egym ástól kölcsönösen függőek egym ásnak kölcsönösen kiszolgáltatottak lesznek. Hogy értékeljétek a globális fenyegetés m éretét, alakítsatok három csoportot, és a tankönyv anyaga alapján készítsetek beszám olót a lehetséges következményeiről: 1. csoport: a dem ográfiai robbanásnak; 2. csoport: a töm egpusztító fegyverek felhalm ozásának; 3. csoport: a bioszféra egyensúlya m egbom lásának.

A demográfiai robbanás Az em beriség tu d ato síto tta a globális dem ográfiai problém át. A külön­ böző vakcinák, antibiotikum ok elő állításán ak , a víz m e g tisztításán ak , a tej pasztörizálásának, a köztisztaság és a higiéné szintje növekedése következtében csökkent a gyerm ekhalandóság és nőtt az átlagéletkor. Ez a Föld népességének h irtelen növekedését okozta - dem ográfiai robbanáshoz vezetett. A Föld népességének növekedési ütem e és az erőforrások korlátozott ta rta lé k a i között egyenlőtlenség a la k u lt ki. E rre először a XIX. század elején figyeltek fel. Thom as M althus angol tudós kiszám olta, hogy a Föld népessége m értan i haladvány szerint, az élelm iszer mennyisége pedig szám tani haladvány szerint nő. A dem ográfiai krízis kérdése és a lakosság növekedési szám ának kérdése a XX. században még ak tu álisab b á vált. A 60-as években a Római Klub (politikusok és tudósok társaság a) kérésére két szakértő csoport k észített az em beri civilizáció fejlődéséről globális elő­ rejelzéseket. Az eredm ény megdöbbentő: h a az em beriség ilyen tem póban és ilyen módon fejődik, akkor léte m ár a XXI. században m egszűnik. Elsőként Jay W right F o rrester am erik ai professzor ju to tt erre a követ­ keztetésre, aki m egalkotta an n a k a világrendszernek a modelljét, amely az erőforrások korlátozottságának viszonyai között fejlődik (52. ábra). Meg­ állapította, hogy a népesség növekedését új földterületek elfoglalása, globá­ lis iparosodás és környezetszennyezés kíséri. Ipari termelés Természetes erőforrások Népesség

Élelmiszer Népesség

1900

aooo

52. ábra. Globális dinamika (J. Forrester alapján)

a ioo

Kezdetben a népesség m értan i haladvány sze­ rin t növekszik, majd idővel ez a növekedés eléri a term észet által m egszabott h atárait: a bolygó meg­ telt, a term észeti erőforrások kim erítve, a bioszfé­ r á r a gyakorolt technogén h a tá s m egnövekedése m egakadályozza an n ak m agújulását. Elérve növekedésének h a tá ra it, a Föld népessé­ ge elkezd h irtelen csökkenni. E nnek okai eltérőek lehetnek: éhínség az élelm iszerhiány m iatt, techno­ gén k atasz tró fák végett, elhalálozás járv án y o k (teljes szennyezettség) következtében, a nem zetek tömeges elhalálozása a szűkös erőforrások előidézte globális katonai konfliktusokban. J. F orrester szá­ m ításai alapján ez a katasztrófa a 2025-2050-es évek között következik be.

J. Forrester

A nukleáris konfliktus veszélye A fegyveres konfliktusok végigkísérik a civilizáció tö rtén eté t. Az utóbbi 5000 évben ezekben a konflik tu so k b an több m in t 5 m illiárd em ber h a lt meg. A háb o rú k b an m indig az győzedelm eskedett, ak i a legm odernebb fegyverekkel rendelkezett. A m ásodik v ilágháború végkim enetele is attól függött, hogy sikerül-e H itlern ek atom bom bát g y árta n i. H a terve sikerül, a háború végeredm énye m ás le tt volna. A m ikor az USA erről a terv rő l tudom ást szerzett, egy szupertitkos „M an h attan -terv ” v ég reh ajtásáb a kezdett, hogy megelőzze H itlert. 1945 ta v asz án az USA elő állíto tta és kipróbálta az első atom bom bát. A V ernadszkij á lta l előrejelzett kor, m ikor az em beriség eléri élette­ vékenysége m éreteinek geológiai h a tá rá t, elérkezett. Az első atom bom ba kipróbálása előtt a tudósokban aggodalm ak m erü ltek fel azzal kapcso­ latban, hogy a bom ba n u k leáris láncreakciója nem váltja-e ki az egész bolygón az anyag ilyen reakcióját, és nem változik-e a Föld a robbanás következtében a N aprendszer egy új csillagává. Szerencsére ez nem tö rté n t meg, ezzel szemben világossá vált, hogy az atombomba monopóliuma veszélyt jelent. A „M an h attan -terv ”-nek a bolygó so rsáért aggódó tudósai elősegítették az atom bom báról szóló inform áció kisziv áro g tatását a Szovjetuniónak. E nnek köszönhetően m ár 1949-ben tudósok egy csoportja Igor K urcsatov vezetésével a Szovjetuniót is fel­ fegyverezte atom bom bával. E ttől kezdve elkezdődött a fegyverkezési verseny. N éhány tíz év a la tt az USA és a Szovjetunió olyan m éretű fegyver a rze n ált halm o ztak fel, am ely több tízezer atom fegyvert és ra k é tá t szám lál, képes ezeöldi a fegy­ vereket a világ bárm ely részébe elju ttatn i. Egy atom robbantás következményei rettenetesek, de helyiek: hősugár­ zás, lökéshullám , tűz, radioaktív sugárzás. Ilyen robbanások sora globális fenyegetést jelenthet a földi élet létezésére. E zt a fenyegetést elem ezte a XX. század 60-70-es éveiben szovjet tudósok egy csoportja M ikita Moisejev vezetésével és am erik ai tudósok

egy csoportja C arl S ag an vezetésével. M eghatározták, hogy a robbanások sorozata következtében az atm oszférába nagy m ennyiségű p o rt ju tta t. A nagyobb részecskék gyorsan leülepednek, de a kisebbek m e g m arad h at­ n a k a levegőben több, m in t három hónapig is. Egy réteg et képeznek és m egakadályozzák a n ap en erg ia elju tását a Föld felszínére. M ár néhány nappal a robbanás u tá n a földfelszín közelében a hőm érséklet több tíz fokkal csökken és n u k le áris tél következik be (53. ábra). A hőm érsékletkülönbség a száraz­ föld és a folyam atosan lehűlő óceánok között k atasztro fális jelenségeket idéz elő az atm oszférában: h u rrik á n o k a t és árvizek et az egész földön. Még azok­ n a k is, ak ik tú lélik az első n u k leáris robbanást, meg kell küzdeniük a r e tte ­ n etes hideggel, a su g árzással, a sö tét­ séggel, a tisz ta víz, az étel, a fűtőanyag hiányával, az elképesztő stresszel. 53. ábra. N ukleáris tél

A bioszféra egyensúlyának megbomlása A bioszféra szerves és szervetlen s tru k tú rá k összessége, melyek bizto­ sítják az élet különböző form áinak létezését a Földön. A bioszféra egy h atal­ m as vegyi g y árra hasonlít, melyben anyag- és energiaátalakítás zajlik. Az energiát a Nap biztosítja. E nnek köszönhetően az élő szervezetek m egszület­ nek, bennük anyagcsere zajlik, elpusztulnak. Az evolúció folyam atában tel­ jesen megváltozott a bolygó felszíne, oxigénnel dúsított atmoszféra jö tt létre, term őképes talaj és olyan éghajlat, amely m inden élő szám ára elfogadható hőm érséklettel és páratartalom m al bír. A bioszférának m eghatározott egyensúlya van, képes m egújulni a kel­ lemetlen „szennyezések” után: m eteorhullás, v u lkánkitörés stb. E zt az egyensúlyt a négym illiárd év a la tt k ia lak u lt szám talan élőlényfaj ta rtja fenn. M inden faj m eghatározott ökológiai helyen létezik és fontos feladata van a bioszféra egyensúlyának fenntartásában. Élettevékenységével, ellen­ őrizetlen fogyasztói m ag atartásáv al és kényelmének biztosításával csak az em ber veszélyezteti a bioszférát. A tudományos technikai forradalom adott lehetőséget az em bernek ásvá­ nyi kincseket bányászni, gigantikus m ennyiségű tüzelőanyagot elégetni, hatalm as folyókon g á ta k a t építeni, lecsapolni h atalm as kiterjedésű tav a­ kat, száraz sztyeppékét öntözni. Átélve néhány ökológiai katasztrófát, m egértették, hogy a bioszféra m inden eleme: a domborzat, a talaj, a föld a la tti és földfelszíni vizek, a növény- és állatvilág szoros kapcsolatban áll­ n a k egym ással. 1. O lvassátok el a „Hogyan te tték tönkre a földművelők a te n ­ g ert” című közleményt. 2. A környezet mely elem einek változása vezetett a k atasztro ­ fális változásokhoz az A rai-tenger ökorendszerében?

H ogyan tették tönkre a földm űvesek a ten geri

özép-Ázsia száraz éghajlata öntözés nélkül nem kedvez a JU nezőgazd aság n ak . Az A rai-tengerbe két nagy folyó is to r­ kollik: az A m u-D arja és a Szir-D arja. E zért úgy döntöttek, hogy k ihasználják ezeket a folyókat víztározók, öntözőcsatornák és öntö­ zőrendszerek építésére és ezt teljesen helyesnek ta rto ttá k . A zonban a vízkivétel m iatt az A rai-tenger szintje apadni kez­ dett, és néhány év elteltével a kikötőhelyek a p arttó l nagyon távol m aradtak. A hajók még m a is ott rozsdásodnak a p u sztaság köze­ pén. M egemelkedett az A rai-tenger sókoncentrációja, elpusztultak az édesvízi szervezetek, melyek egykor benépesítették. Ezzel egyidejűleg az öntözésre h aszn ált vízfölösleg összegyűlt az alföldeken. így a lak u lt ki az A rai-tavak m űtrágyával és peszticidekkel szennyezett rendszere. A víz szivárgása következtében a csatornák és a m esterséges tavak fenekén keresztül m egem elkedett a talajvíz szintje. Nagy terü letek elláposodtak vagy elszikesedtek. Több településen a ta la j­ víz elérte az emésztőgödrök szintjét. Ez a k u ta k vizének szennye­ zéséhez vezetett. Az ara li katasztrófa még n apjainkban is ta rt, h atalm a s vesz­ teségeket okozva Közép-Ázsia országainak, amelyek nem tu d n ak m aguk megküzdeni e problémával.

egy csoportja C arl S agan vezetésével. M eghatározták, hogy a robbanások sorozata következtében az atm oszférába nagy m ennyiségű p ort ju tta t. A nagyobb részecskék gyorsan leülepednek, de a kisebbek m e g m arad h at­ n a k a levegőben több, m in t három hónapig is. Egy réteg et képeznek és m egakadályozzák a n apenergia elju tását a Föld felszínére. M ár néhány n appal a robbanás u tá n a földfelszín közelében a hőm érséklet több tíz fokkal csökken és n u k le áris tél következik be (53. ábra). A hőm érsékletkülönbség a száraz­ föld és a folyam atosan lehűlő óceánok között k atasztro fális jelenségeket idéz elő az atm oszférában: h u rrik á n o k a t és árv izek et az egész földön. Még azok­ n ak is, ak ik tú lélik az első n u k leáris robbanást, meg kell küzdeniük a re tte ­ netes hideggel, a sug árzással, a sö tét­ séggel, a tisz ta víz, az étel, a fűtőanyag hiányával, az elképesztő stresszel. 53. ábra. N ukleáris tél

A bioszféra egyensúlyának megbomlása A bioszféra szerves és szervetlen s tru k tú rá k összessége, melyek bizto­ sítják az élet különböző form áinak létezését a Földön. A bioszféra egy h atal­ m as vegyi g y árra hasonlít, melyben anyag- és energiaátalakítás zajlik. Az energiát a Nap biztosítja. Ennek köszönhetően az élő szervezetek m egszület­ nek, bennük anyagcsere zajlik, elpusztulnak. Az evolúció folyam atában tel­ jesen megváltozott a bolygó felszíne, oxigénnel dúsított atmoszféra jö tt létre, term őképes talaj és olyan éghajlat, amely m inden élő szám ára elfogadható hőm érséklettel és páratartalom m al bír. A bioszférának m eghatározott egyensúlya van, képes m egújulni a kel­ lem etlen „szennyezések” után: m eteorhullás, v u lkánkitörés stb. E zt az egyensúlyt a négym illiárd év a la tt k ia lak u lt szám talan élőlényfaj ta rtja fenn. M inden faj m eghatározott ökológiai helyen létezik és fontos feladata van a bioszféra egyensúlyának fenntartásában. Élettevékenységével, ellen­ őrizetlen fogyasztói m ag atartásáv al és kényelmének biztosításával csak az em ber veszélyezteti a bioszférát. A tudományos technikai forradalom adott lehetőséget az em bernek ásvá­ nyi kincseket bányászni, gigantikus m ennyiségű tüzelőanyagot elégetni, hatalm as folyókon g á ta k a t építeni, lecsapolni h atalm as kiterjedésű tav a­ kat, száraz sztyeppékét öntözni. Átélve néhány ökológiai katasztrófát, m egértették, hogy a bioszféra m inden eleme: a domborzat, a talaj, a föld ala tti és földfelszíni vizek, a növény- és állatvilág szoros kapcsolatban áll­ nak egym ással. 1. O lvassátok el a „Hogyan te tté k tönkre a földművelők a te n ­ g ert” című közleményt. 2. A környezet mely elem einek változása vezetett a k atasztro ­ fális változásokhoz az A rai-tenger ökorendszerében?

H ogyan tették tön kre a földm űvesek a ten geri

özép-Ázsia száraz éghajlata öntözés nélkül nem kedvez a X X m ező g a zd aság n ak . Az A rai-tengerbe két nagy folyó is to r­ kollik: az Am u-D arja és a Szir-D arja. E zért úgy döntöttek, hogy k ihasználják ezeket a folyókat víztározók, öntözőcsatornák és öntö­ zőrendszerek építésére és ezt teljesen helyesnek ta rto ttá k . A zonban a vízkivétel m ia tt az A rai-tenger szintje apadni kez­ dett, és néhány év elteltével a kikötőhelyek a p arttó l nagyon távol m aradtak. A hajók még m a is o tt rozsdásodnak a p usztaság köze­ pén. M egem elkedett az A rai-tenger sókoncentrációja, elpusztultak az édesvízi szervezetek, melyek egykor benépesítették. Ezzel egyidejűleg az öntözésre h aszn ált vízfölösleg összegyűlt az alföldeken. így a lak u lt ki az A rai-tavak m űtrágyával és peszticidekkel szennyezett rendszere. A víz szivárgása következtében a csatornák és a m esterséges tavak fenekén keresztül m egem elkedett a talajvíz szintje. Nagy terü letek elláposodtak vagy elszikesedtek. Több településen a ta la j­ víz elérte az emésztőgödrök szintjét. Ez a k u ta k vizének szennye­ zéséhez vezetett. Az arali katasztrófa még napjainkban is ta rt, h atalm as vesz­ teségeket okozva Közép-Ázsia országainak, amelyek nem tu d n a k m aguk m egküzdeni e problémával.

1980

2003

Nehéz elhinni, hogy 30 évvel ezelőtt itt tenger volt, melyben több száz h a l­ faj és m ás élő szervezet tenyészett.

2C

A XX. században a bioszféra átalak u lása olyan m éreteket öltött, melyeket az m ár nem tud kompenzálni. Európában és Észak-A m erikában ta lá n nem is m aradt beépítetlen terület. Évente tű n ik el a Földön több faj, amely egye­ dülálló genetikai állom ánnyal és ökológiai élőhellyel rendelkezik. E ltűnnek az egyenlítő m entén lévő esőerdők, amelyeket a „bolygó tüdejének” ta rta n a k . Az em beri tevékenység felborította az évmilliók óta jól működő egyen­ súlyt. Tudósok úgy vélik, hogy az egyensúly h a tá ra it m ár 100 évvel ezelőtt túlléptük, és ez elkerülhetetlenül globális ökológiai katasztrófához vezet. Ez még nem tö rtén t meg, a term észetben végbenő folyamatok tehetetlensége folytán. A katasztrófa megelőzésének egyetlen módja: m egállítani a vad term é­ szet m eghódítását és m egújítani a term észetes ökorendszereket a földfelszín nagyobb részén, mivel a napenergia éltette term észetes bioszférát m estersé­ ges közeggel nem lehet felcserélni.

K ozm ikus v eszély ek A n ukleáris tél következményeinek k u ta tá sa a r r a irán y íto tta a tudósok figyelmét, hogy hasonló veszélyt jelentene a Föld és egy aszteroida összeüt­ közése. K iszám ították, hogy egy összeütközés egy 3 km átm érőjű égitesttel olyan erejű robbanást eredményezne, m in th a a Földön ta lálh a tó teljes nuk­ leáris arzenál egyszerre robbanna fel. Az em beriség szám ára elérkezett az idő, hogy elgondolkodjon a lehetsé­ ges katasztrófák megelőzésén. A m odern technológiák szintje lehetőséget ad felkészülni a kozm ikus veszélyekre. Létre kell hozni a Föld csillagásza­ ti védelmi rendszerét. A tudósok úgy vélik, hogy ennek földfelszíni és a világűrben lévő megfigyelő állomásokból, irányító rendszerekből és meg­ sem m isítő eszközökből kell állnia.

A civilizációs vívmányok, melyek biztosították az emberiség szám ára a m agas fokú kényelmet, sajnos új veszélyeket is generáltak. A XXI. században ezeknek a veszélyeknek a szám a megnőtt a Föld népességének növeke­ dése, a term észeti erőforrások tartalék ain ak kim erülése, a bioszféra állan d ó ság án ak m eg­ bomlása, a töm egpusztító fegyverek arzenáljá­ nak felhalmozása révén. Az emberiség legnagyobb globális problémái a demográfiai robbanás, a nukleáris konfliktus és a bioszféra egyensúlyának megbomlása. A XXI. század legfontosabb feladata az életfo­ lyamatok védelme, mivel ettől függ az em beri­ ségnek m int biológiai fajnak a túlélése.

30. A STABIL FE JL Ő D É S UTJÁN

Ebben a témában: • felidézitek a globális veszélyek fajtáit és következményeit; • meggyőződtök arról, hogy a tá rsad a lm i m ozgalm aknak hogyan sik erü lt csökkenteni a nukleáris fegyverek h aszn á­ la tá n a k veszélyét; • m egism erkedtek a stabil fejlődés fogalmával és a nem zetkö­ zi ökológiai jogszabályzat különböző rendelkezéseivel; • gyakoroljátok m egtervezni cselekedeteiteket a következő elv alapján: „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”.

1. Mely globális veszélyek a legaktuálisabbak napjainkban? 2*. Milyen intézkedések tu d n ák m egváltoztatni bolygónk öko­ lógiai helyzetét a nem zetközi közösségek részéről? Az atomfegyverek létrehozása, a n u k leáris potenciálok növekedése, a dem ográfiai robbanás, az anyagi term elés és fogyasztás ellenőrizetlen növekedése átala k íto tta az em beriséget a legnagyobb geológiai erővé, amely fenyegeti a term észeti erőforrások kim erülését, a term észeti egyen­ súly m egbom lását, az ökorendszerek p usztulását. A globális veszélyeket tudatosítva a nemzetközi közösségek m egteszik az első lépéseket a stabil fejlődés útján, am i m egm enti a jövő em beriségét.

H ogyan sik erült csök k en ten i az atom háború veszélyét Az atombomba létrehozásával az em berekben először tu datosult, hogy áldozatai lehetnek egy em ber okozta globális k atasztrófának. Figyelembe véve a helyzet trag ik u sság át, A lbert E instein fizikus és B ertran d Russel filozófus 1955-ben k iáltvánnyal fordult a világ népeihez, am elyben az atomfegyverkezési hajszát n u k leáris esztelenségnek nevezték. V álaszként erre a k iáltv án y ra létrejött egy tudósokból álló mozgalom a békéért, a leszerelésért, a nem zetközi biztonságért és a tudom ányos együttm űködésért. Pugw ash-m ozgalom nak (e.: pagvas) nevezték el (a k a ­ n a d a i P u g w ash v áro sk a tisz teletére, ahol 1955-ben ren d ezték m eg e problém ában az első konferenciát). Azóta több m in t 200 ilyen konferenciát ta rto tta k , ezek m unkájában több 10 ezer személy vett részt. A Pugwash-mozgalom ak tiv istái Iréné és Frédéric Joliot-C urie világ­ h írű fizikusok, akik Stockholmi Felhívást ad tak ki a világ népei szám ára, amelyben követelték az atomfegyverek betiltását. E zt a felhívást több száz­ millió em ber írta alá.

Iréné és Frédéric Joliot-Curie

A Pugwash-mozgalom erőfeszítéseinek köszönhetően k ia lak u lt az atom háború elle­ nes vélemény. M indannak ellenére, hogy az atomfegyverek tilalm át m ind a m ai napig nem tilto ttá k be, több m int 60 éve nem tö rt ki atom háború. 1995-ben a Pugwash-m ozgalom kép­ viselői Nobel-békedíjat k ap tak az atom ­ fegyverek h aszn álata elleni kam pányért. A mozgalom eredm énye m u tatja, hogy megelőzni a veszélyt, elsősorban globáli­ san, könnyebb, m int védekezni ellene.

A fejlő d és sz ü k sé g sz e r ű e lle n ő r z é sé n e k tu d a to sítá sa A Római Klub előrejelzései m egm utatták, h a sem m it nem változta­ tu n k meg, akkor m ár a XXI. század első felében a Földön kim erülnek a term észeti erőforrások, a környezet szennyezettsége visszafordíthatatlan és katasztrofális lesz az em beriség szám ára. Ezek az előrejelzések nagy visszhangot v álto ttak ki a m édiában, tudo­ mányos és politikai körökben. Sokan úgy fogadták az előrejelzést, m in t a világ végének elkövetkezését. Az ENSZ három konferenciát hívott össze a környezetproblémáról. Alkossatok három csoportot és készítsetek beszámolót: 1. csoport: a stockholmi konferenciáról (1972); 2. csoport: a rio de janeirói konferenciáról (1992); 3. csoport: a johannesburgi konferenciáról (2002).

A z ökológiai krízis elismerése: az E N S Z stockholmi konferenciája (1972) A stockholmi konferencia részvevői fontolóra vették a tudósok vélemé­ nyét, m iszerint a környezetet és az em beri civilizáció fejlődését m á r nem lehet elkülönülten vizsgálni. A történelem ben először ism erték el ilyen m agas szinten a globális problém ák súlyosságát. A problém ák többdimenziós tisz tázá sá ra kisebb nem zetközi progra­ m okat alap íto ttak a bioszféra, a világóceán, az éghajlat problém áinak, az erdők eltűnésének, a sivatagosodásnak a tanulm ányozására. A stockholmi konferencia u tá n az országok többségében a környezetvé­ delemmel kapcsolatos speciális állam i szerveket (m inisztérium okat) hoz­ ta k létre. Több tu cat ökológiai program ot dolgoztak ki, létrejöttek a „zöld” mozgalmak. L étrehoztak egy koordináló szervet, az U N E P-et (az ENSZ program ja a környezetvédelem problém áival kapcsolatban). A stockholmi konferencia u tá n végzett ku tatáso k alátám aszto tták a Római Klub prognózisát a globális krízis meglétéről, és azt a következ­ tetést, hogy a problém át nem lehet megoldani lokális ökológiai projek-

Rajna-medence ökológiai m egújulásának projektjét m egvalósították és még néhány m ásik projektet is az SZSZKSZ-ben és az USA-ban, reális ja v u lást globális szinten nem tu d ta k elérni. L étrejöttek új globális veszélyek: a sze­ gény országokban rom lott az ökológiai helyzet, m egállapították az ózonréteg zsu­ gorodását az atm oszférában, a biológiai sokszínűség további szűkülését, az erdős terü letek csökkenését, a sivatagok te rü le ­ tének növekedését.

ÜUlUCl c n v i u

uiujp ÍVl/V

eredményei: • felismerték az ökológiai ^ problémák súlyosságát; w • nemzetközi programok alakultak a bioszféra és a világóceán tanulm ányo­ zására; • létrehozták az ENSZ Környezetvédelmi Programját (UNEP)

A stabil fejlődés koncepciója: az E N S Z konferenciája Rio de Janeiróban (1992) Az ENSZ második konferenciáját 20 évvel később rendezték Rio de Janeiróban (Brazília) a környezettel kapcsolatos problémákról. 179 országból vettek rész képviselők és 1600 civil szervezet. A párhuzamos „Globális fóru­ mon” 9 ezer szervezet, majdnem 30 ezer résztvevő és 450 ezer hallgató vett részt. A konferencia figyelm eztetett arra, hogy a szegény országok a gazdasági­ lag fejlett országoktól eltérően nem tu d n ak a term észetes piaci fejlődés ú tjára lépni. Nem tud m indenki úgy élni, „m int Nyugaton”, hiszen a Föld lakosságá­ nak az USA-ban élő 5 %-a bolygónk erőforrásának 40 %-át használja. Hogy minden nem zet úgy éljen, m int az USA, az erőforrások 800 % -ára lenne szükség, pedig az csak 100 %. Ez az ú t globális katasztrófához vezet. Az ENSZ főtitkára, Butrosz Butrosz-Gáli a nem zetek nevében a követke­ zőket mondta: „A történelem ben még soha attól, am it önök tesznek vagy nem tesznek, nem függött ennyi sok önök és mások szám ára, gyerekeik szám ára, unokáik szám ára, a teljes és sokszínű élet szám ára”. A konferencia elfogadta a riói nyilatkozatot, amely 27 vezérelvet ta r ­ talm az és feladatokat a XXI. századra. Ez a dokum entum (54. áb ra a 212. oldalon) kiemeli az erőfeszítések egyesítésének szükségességét a korlátlan gazdasági fejlődésről a stabil fejlődésre A konferencia alapvető eredmé­ való áttérésre, am i lehetőséget biztosít nyei kielégíteni napjain k szükségleteit, de nem veszi el az em beriségtől létezésé­ Öt dokumentum került elfoga­ nek perspektíváit, nem képez ak ad ály t dásra: a jövő nem zedék szükségleteinek kielé­ • riói nyilatkozat; gítése szám ára. • feladatok a XXI. századra; A stabil fejlődés előírja a d in am i­ • egyezmény a klímaváltozás­ kus egyensúly elérését. ról; • a te rm e lé s és a fo g y a sz tá s • egyezmény a biológiai sokfé­ között; leségről; • az ökológia és gazdaság között; • a tartalm as erdőgazdálkodás • a fejlődés és a m e g ta k a rítá s elve. között.

E nnek az egyensúlynak a specifikussága a szegényebb országok esetében eltér a fejlettebbek egyensúlyától. A globális m éretű stabil fejlődésnek meg­ felelően, a világ leggazdagabb országainak úgy kellene élnie, hogy létezésük megfeleljen bolygónk ökológiai problémáinak. A rio de janeirói konferencia eszméinek m egvalósítására 1997-ben kidol­ gozták a kiotói egyezményt, amely ta rtalm azta az üvegházhatású gázok lég­ körbe ju tásán ak határértékeit. Az egyezmény értelmében azok az országok, melyek túllépik e határértékeket, büntetést kell fizessenek vagy vásárolják ki m ás országok tartalék át, melyek azt nem h asználták ki teljes egészében. Sajnos nem minden ország írta alá ezt az egyezményt. Elsősorban azért, hogy ne legyenek gazdasági veszteségei, az USA elutasította ezt, an n ak elle­ nére, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 25 %-át ez az állam adja.

F e la d a to k a X X I. s z á z a d r a 1. Felvilágosító tevékenység: az em bereknek pontos elképzelése kell legyen a veszélyekről, melyek őket és utó d aik at fenyegetik. 2. Erőfeszítések egyesítése a fen n tarth ató fejlődés program jainak összehangolásában. 3. Á llam i program ok kidolgozása a nem zeti sajátosságok megfonto­ lásával. 4. E gyeztetett katonai kiadások csökkentése. 5. A Föld népességszám ának stab ilitására vonatkozó intézkedések m egvalósítása. 6. H arc az éhínséggel, szegénységgel és betegségekkel nemzetközi program ok alapján. 7. Világnézet propagálása, amely a szellemi érdekekre irányul, a fogyasztott értékek korlátozása. 8. Az em beriség spontán integrációjának k ih aszn álása a fe n n ta rt­ ható fejlődés érdekében. 9. H arc a tudom ányos ku tatáso k fejlesztéséért. C sak a tudom ány tudja m egm utatni az u ta t a biztonságos jövőhöz. A XXI. század vagy a tudom ány fejlődésének korszaka, vagy a világtörténelem utolsó százada lesz. 54. ábra

A Föld chartája: A z E N S Z Konferenciája Johannesburgban (2002) 2002-ben az ENSZ K onferenciáját Johannesburgban rendezték meg, am i még előzőleg Világcsúcs konferencia a fen n tarth ató fejlődésről elnevezést kapta. A rendezvényre a világ vezetői nem zeti beszám olókat készítet­ tek az elfogadott kötelezettségek végrehajtásáról.

Sajnos az eredm ények elkeserítenek bizonyultak. A v a rt tejioaes elm a­ radt. A rio de janeirói konferencia u tá n eltelt tíz évet a csalódás évtizedé­ nek nevezték el. A hivatalos dokum entum ok leszögezték: a Földön m inden évben eltűnik 15 millió h e k tá r trópusi erdőterület, az eróziótól 6 millió h e k tá r földterület átalak u l sivataggá. Az üvegházhatást okozó gázok menynyisége a tervezett csökkenés helyett 2020-ig 30 % -ra nő. B ár a term elés módjai takarékosabbak lesznek, m értéke továbbra is nagyon gyorsan nő. Az ilyen m éretű gazdasági növekedés nagyfokú meg­ terhelést jelent a környezetre nézve. Nem sikerült leküzdeni a szociális egyenlőtlenséget sem: a lakosság 20 %-a kezében van a gazdaság 80 %-a. A legfejletlenebb országok lakossá­ g án ak fele él mélyszegénységben (1 dollár naponta), ezek 65 %-a él A frika országaiban. A szakadék közöttük és a fejlett országok lakossága között egyre m élyül (55. ábra).

55. ábra

A csúcskonferencián v árh ató volt a Föld c h a rtá já n a k elfogadása. E dokum entum tervezetét a nemzetközi bizottság 1987-től k észítette elő. 15 éven keresztül v ita ttá k meg a világ több m int 50 országában (lásd az 56. ábrát). De a Föld ch artáját nem fogadták el a fejlett országok ellenállása m iatt, akik elu tasíto tták az anyagi javak ellenőrizetlen felhalm ozásának korláto­ zását és az erőforrások többé-kevésbé igaz­ A Konferencia alapvető ságos és egyenlő elosztásának biztosítását. eredményei: Az ENSZ első környezetvédelmi kon­ ferenciája u tá n eltelt 30 év a la tt nagy • összegezték a 30 évi előkészítő m unkát végeztek, új veszélyeket eredményeket. m u tattak ki és kijelölték leküzdésük útjait. • M egvitatták a Föld E nnek ellenére az em beriségnek még nem chartája vázlatát. sikerü lt lem ondania az anyagi javak felhal­ • Nőtt a feszültség a mozásáról. A világ legfejlettebb országai gazdag és a szegény az új korszak sajátosságainak felismerése országok között. u tá n a globális veszélyek elh allg atásán ak ú tjá ra léptek.

....

K iv o n a t a F ö ld c h a r tá ja p r o g r a m b ó l K iin d u lá s i tételek Sorsdöntő pillanathoz érkeztünk: az em beriségnek döntenie kell jövőjéről. Az em beriség a fejlődő világ alkotóeleme. Az em beriség életfeltéte­ lei attól függnek, hogy meg tudja-e őrizni a bioszféra állandóságát. A globális biztonságot alapjaiban veszélyezteti: a környezet gyors lepusztulása, a gazdasági fejlődés eredm ényei nem érhetőek el m indenki szám ára, a világban igazságtalanság, szegénység és erő­ szak uralkodott el. E gyütt kell közös döntésre ju tni. Meg kell h atározni az egyetemes em beri értékrendszert. A la p e lvek 1. A Föld és az élet sokszínűségének tiszteletben ta rtá s a . 2. Megértő, részvét- és szeretetteljes gondoskodás az életközössé­ gekről. 3. Igazságos, stabil és békés tá rsad a lm a k kiépítése. 4. A Föld szépségének és bőségének megőrzése a jelen és a jövő nemzedékei szám ára. A z elő re v e z e tő ú t 1. T udatosítani kell a globális egym ásrautaltságot és egyetemes felelősségünket. 2 . Stabil fejlődési terv et kell kidolgozni és valóra v áltan i lokális, nem zeti és globális szinten. 3. A k u ltu rális sokszínűség az em beriség értékes öröksége. A különböző k u ltú rá k képesek m eg találn i saját jellegzetes ú tju k at jövőképük megvalósításához. El kell m élyítenünk és ki kell terjeszten ü n k a globális párbeszédet az igazság és a böl­ csesség közös keresésében. É letünk során g y ak ran alapvető értékek feszülnek egym ásnak. Közös feladatunk m egtalálni a sokszínűség és az egység, a sze­ mélyes szabadság és a tá rsad a lm i jólét, a rövid tá v ú érdekek és a hosszú táv ú célok közötti harm óniát. 5. M inden egyénnek, családnak, szervezetnek és közösségnek fon­ tos szerepet kell betöltenie. 6 . A fen n tarth ató fejlődéshez a világ népeinek meg kell újítaniuk elkötelezettségüket az ENSZ irán t, teljesíteniük kell a jelenleg is érvényes nem zetközi egyezményekben vállalt feladataikat, valam int tám ogatniuk kell a Föld ch artája elveinek gyakorlati alkalm azását.

I

U krajna k ö rn y ezetv éd elm i jo g sza b á ly za ta U krajna környezetvédelmi jogszabályzata progresszív, m á r a függet­ lenség ideje a la tt hozták létre, a legjobb nemzetközi tap asztalato k alk al­ m azásával. Több tu cat törvényt, törvénykönyvet h ag y tak jóvá, elsősorban U krajna következő törvényeit: • A term észeti környezet védelméről; vnura • Az atmoszféra védelméről; y q Bit i u • Az ökológiai szakvéleményezésről; • A hulladékokról; • U krajna term észetvédelm i alapjáról; • U krajna ökológiai hálózatáról; • U krajna Vörös Könyvéről. V alam int: > K j U ÍM ll • U krajna erdőtörvénye; ^ % iV • U krajna törvénye a föld m éhének kincseiről; • U krajna vízügyi törvénye; • U krajna földtörvénye. A stabil fejlődésre való áttérés csak aktív nem zetközi együttm űködéssel valósulhat meg. Ezt a számos ökológiai probléma globális jellege, a h a tá ­ rokon átnyúló szennyezések, a technológiák nemzetközi cseréjének szükségszrűsége és a külföldi tőke bevonásának lehetősége okozza. U krajna ratifik álta a nemzetközi ökológiai m egállapodások többségét, azon belül: • A biológiai sokféleség megőrzéséről szóló egyezményt; • A nukleáris biztonságról szóló egyezményt; • A vegyi fegyverek h a s z n á la tá n a k , fejlesztésének, m egszerzésének, g y á rtá sá n a k tilalm áról és a meglévő készletek m egsem m isítéséről szóló egyezményt; • Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezm ényét; • Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezm ényét kiegészítő kiotói jegy­ zőkönyvet; • A Fekete-tenger szennyeződésének védelméről szóló egyezményt; • A keretegyezményt a K árpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről.

Az in fo rm á ció s tá rsa d a lo m k ilá tá sa i Olyan korban élünk, am ikor az anyagi term elésre és az ellenőrizet­ len fogyasztásra orientált ip ari társadalom fokozatosan helyet cserél az információs társadalom m al, amely új értékeket és viszonyokat hoz m agá­ val az élet m inden szférájában. Most a gazdaság súlypontja az iparról az inform ációra kerül. Az információs gazdaságban a gazdasági tevékenység m eghatározó tényezője a „know-how”, am i angolból fordítva azt jelenti „tudom hogyan”.

Ezek az inform ációs rendszerek és technológiák, melyek jelentős m értékben növelik a term elés hatékonyságát. Az autom atizálás és szá­ m ítógépesítés következtében a lakosságnak csak 2 -3 %-a fog dolgozni az élelm iszergyártásban, 2 0 -3 0 %-a az iparban, 17-20 %-a a szolgáltatási szférában és több m int 50 %-a az információs technológiák szférájában: az oktatásban, a tudom ányban, az innovációs tevékenységben, a kom m uniká­ ciók terén. Nem az anyagi források lesznek (föld, nyersanyag vagy a tőke) a korlátozó tényező, hanem a szellemi - a tudás. Az információ társad a lm á b an a m unka nagy részét otthon is el lehet majd végezni, az „ökológiai családi h ázban” (m int például az 57. ábrán). Bekapcsolva a szám ítógépet, a m unkavállaló az in tern eten keresztül k ap ­ csolatba léphet a szám ára szükséges számítógépekkel és m u n k atársak k al. Kevesebb lesz az energiaköltség, nem lesz szükség a h atalm as vállalatok, irodák fűtésére, világ ítására. Egy kisebb ökológiai családi ház szükségle­ teinek fe n n ta rtá sá ra ökológiailag tisz ta en erg iafajták at lehet használni, például napelemeket.

G ondolkozz g lo b á lisa n , cselek ed j lo k á lisa n Az em beriség m ost teszi m eg első lép éseit a fe n n ta rth a tó fejlődés útján . A legnagyobb p ro b lém át nem a tech n ik ai lehetőségek okozzák, hanem a köztudat m egváltozásának szükségszerűsége. Míg régebben az em beriség a következő elvek alap ján cselekedett: „U tán u n k a vízözön” vagy „Ne várj könyörületet a term észettől”, addig m an ap ság a tá rs a d a ­ lom ban új értékek születnek. Az em berek kezdik m egérteni, hogy a globális célok elérése csak helyi és egyéni szintű reális tettekkel valósulhat meg. H elyi fela d at a XXI. század ra: já rá so to k , városotok, falutok, u tc á ­ tok, udvarotok, iskolátok vagy családotok áttérése a stabil fejlődésre a „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” elv alapján.

A lakítsatok négy csoportot. A 212. oldalon lévő 54. áb ra segít­ ségével állítsatok össze feladatokat a XXI. századra, figyelem­ be véve a gazdasági, ökológiai és szociális szempontokat: 1. csoport: a település (város vagy falu) szám ára; 2. csoport: az iskola szám ára; 3. csoport: a család szám ára; 4. csoport: az egyén szám ára. Az egyes országok erőfeszítései nem hozzák meg a kívánt eredm ényt, h a az em berekben, a Föld m inden lakójában nem alak u l ki egy új világ­ nézet, amely megfelel a stabil fejlődés koncepciójának. Ez azt jelenti, hogy elengedhetetlen hozzáállásunk m egváltoztatása sok dolgokhoz, el kell u ta ­ sítani a fogyasztói pszichológiát és meg kell ta n u ln i folyam atosan törődni környezetünkkel. H a meg ak arjáto k változtatni a világot - kezdjétek m aga­ tokkal. V izsgáljátok felül saját küldetéseteket, ellenőrizzétek an n ak ökológiai ta rta lm á t. H a szükséges, korrigáljátok.

A XX. század közepén a tudósok globális veszé­ lyekre h ív ták fel a figyelmet, melyek az em be­ riség korlátlan fejlődése folytán alak u lta k ki, és jav aslato k at dolgoztak ki azok elh árítására. A nem zetközi közösségek meggyőződtek a tudó­ sok igazáról, és nemzetközi, állam i és tá rsa d a l­ mi szerkezeteket hoztak létre az új veszélyek elleni harchoz. A lternatív fen n tarth ató fejlődés m int egyedi lehetőség a globális katasztrófa megelőzésére nem létezik. N apjaink legfontosabb feladata, tömeges öko­ lógiai tudatosság k ialak ítása és igazodás a kö­ vetkező életelvhez: „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”.

ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK A 4. RÉSZ 2. FEJEZETÉH EZ

1. Alkossatok négy csapatot. O sszátok el csapatonként a tankönyv 27-30. tém áját és készítsetek gondolattérképet m inden témához. 2. Sorban készítsetek beszám olót a 27-30. tém a anyaga alapján és az elkészített gondolattérképeket m u tassáto k be. 3. K észítsetek kollázst az elkészített gondolattérképekből és függesszétek őket jól láth ató helyre az osztályban.

27. A biztonság szintjei, fa ja i és alapjai

28- Ukrajna

29 az ember,se9

nemzetbiztonsága

és g'°bá'is

k

30. A b iz to s fe jlő d é s ú tjá n

Foglaljátok össze a 4. rész II. fejezetében ta n u lta k lényegét.

TESZTEK AZ ÖNÉRTÉKELÉSHEZ 1. A tudom ányos-m űszaki fejlődés pozitív eredményei: a) a h á z ta rtá si m unka kényelme; b) környezetszennyezés; c) mobiltelefon, internet; d) az életkor h a tá rá n a k m eghosszabbodása; e) nukleáris fegyverek létrehozása; f) globális felmelegedés. 2. A stabil fejlődés koncepciójának elfogadása: a) a stockholmi konferencián (1972); b) a rio de janeirói konferencián (1992); c) a johannesburgi konferencián (2002). 3. Az információs társadalom ban a legtöbb em bert: a) az élelm iszeriparban; b) az ipari term elésben; c) a szolgáltatóiparban; d) az információs technológiák terén foglalkoztatják. 4. A stabil fejlődés feltételezi: a) m ai szükségleteink kielégítését, de nem a következő nem zedékek szám lájára; b) a term elés és a fogyasztás közötti egyensúlyt; c) oltást adni egy fecskendővel; d) a tudom ányos-technikai fejlődés m inden eredm ényének e lu ta sí­ tá sá t.

Megfejtés: q ‘b

f-

íp g íq s

íd

i

SZAKSZAVAK SZÓTÁRA Aerob gyakorlatok - olyan m ozgásform a, am ely egyszerre m ozgatja m eg a n ag y izm okat, ritm ik u s a n h a jtju k végre közepes tem p ó b an (kocogás, gyaloglás, aerobik, tá n c stb.). A naerob gyakorlatok - a m ozgási a k tiv itá s olyan form ája, am ik o r az izm oknak en e rg iá t kell te rm e ln i oxigénhiányos viszonyok között (edzés erősítő pad segítségével, fu tb all stb.). A sszertivitá s - m a g u n k és m ások m é ltó ság án a k egyidejű szem előtt ta rtá s a . Asszociáció - pszichológiai fogalom, k é p z e ttá rsítá s; itt: m a g u n k b a m élyedés, én központúság (lásd m ég disszociáció). A n titestek - fehérjék, a szervezetben term elő d n ek patogén fertőzések és toxinok sem legesítésére. D iabétesz - cukorbetegség, a szervezet s z é n h id rá t anyagcséréjének zavara, in z u lin h iá n y t vagy csökkent in z u lin fe lh a sz n á lá st eredm ényez. D istressz - a szervezet tú lfeszítése vagy k im erü ltség e nagyon erős vagy felgyülem lett stressz következtében. Komoly m egbetegedéseket okozhat. D iszkrim ináció - a jogok b árm ily en k o rláto zása vagy m egvonása faji, nem zetiségi, nem i, v allási h o v a ta rto z á sa vagy m á s ism érvek alapján. D isszociáció - pszichológiai fogalom, elkülönülés, ö n m a g u n k n a k k ív ü l­ állóként (lásd m ég asszociáció). E m p á tia vagy együttérzés - azon képesség, hogy az em ber m ások helyé­ be tu d ja képzelni m ag át, m eg érti és átéli m ások érzéseit. E nergiaérték (kalóriatartalom ) - az élelm iszer en erg e tik ai jellem zője. M értékegysége a k aló ria vagy kilokalória. Fóbiák - a félelm ek beteges átélése (sötétség, b ezá rtság , n y ito tt térb en , töm egben, nyilvános szereplés). H ipotézis - tudom án y o s feltevés, am i egy je le n sé g e t m a g y a rá z . T udom ányos k u ta tá s n a k kell b ebizonyítania, hogy tudom ányos elm élet váljék belőle. Jellem - az em ber szellem i m inőségi m u tató i, m elyek jellem zik a kör­ nyező világhoz való ta rto z á s á t, élettevékenységét, önm agával és m ások­ k a l szem beni m a g a ta rtá s á t. M ás em berekkel való kap cso lato k b an és m a g a ta rtá s b a n n y ilv án u l meg. Kapcsolatok - az eg y m ást jól ism erő em berek közötti viszonyok. K o n tin u u m (folytonosság) - latinból fordítva „folyam atos”. E bben az esetben az abszolút egészség és a betegség közötti végtelen állapotok m ennyisége.

O szteoporózis - c so n tritk u lás, a csontszövet töm örségének csökkenése, am i a k alciu m n a k a csontokból való kioldódása következtében a la k u l ki. Ö nértékelés —az em ber önm agához való viszonya, szem élyes tu lajd o n sá­ g a in a k és m á s em berek közötti helyének értékelése. Az ö n értékelés az é le tta p a s z ta la t term ék e, attó l függ, hogyan v iszo n y u ln ak ho zzán k m ás em berek. Ö nm eghatározás - h iv a tá s u n k n a k , életcéljain k n ak és azok m eg v aló sítá­ s á n a k tu d a to s ítá sa az élet különböző szféráiban: családi, szociális, egyé­ ni, szak m a i téren . Ez nem csak álm odozás a jövőről, de ta rtó s v ág y ak form álódása és m in d en n ap i erőfeszítések azok m egvalósításához. Ö nm egvalósítás - az em ber képessége egyéni teljesítőképességét sok­ old alú an fejleszteni: önrendelkezni, d in a m ik u s a n és le lk esü lten élni, tökéletesedni, előre lépni, am biciózus célokat k itű z n i és elérn i azokat, megfelelő döntéseket hozva ö n m a g u n k és a környezet szám á ra. R efra m in g - pszichológiai fogalom, az érzelm i önszabályozás eszköze, am ely esélyt ad á té rté k e ln i a bonyolult helyzetet, m eg látn i b en n e új lehetőségeket. R eproduktív egészség - a férfiak és nők azon képessége, hogy a te rm é ­ kenység ideje a la tt egészséges gyerekeket h o zzan ak v ilág ra. S ta b il (fenntartható) fejlődés - az em beriség (társadalom ) fejlődésének elvei, m elyeknek köszönhetően d in a m ik u s egyensúly jön lé tre a te rm e ­ lés és fogyasztás, az ökológia és a gazdaság, a fejlődés és a m e g ta k a rítá s között. K ielégíti a jelen szü k ség leteit an élk ü l, hogy csökkentené a jöven­ dő generáció képességét, hogy kielégítse saját szükségleteit. S tig m a vagy ta u r o - a tá rsa d a lo m b a n létező m egbélyegzés, mely szerin t az em ber bizonyos jegyei vagy viselkedése szégyenletesek vagy erkölcs­ telenek. Szinergia —ágensek (például em berek) közös együ ttm ű k ö d ése, m elynek eredm énye több, m in t a külön végzett cselekvések összege. Tápérték - a fehérjék, zsírok, szén h id ráto k , v itam in o k és ásv án y i a n y a ­ gok egym áshoz viszonyított a rá n y a 100 g élelm iszerben. Társalgás vagy kom m unikáció —gondolatok, érzések, közlések cseréjé­ nek folyam ata.

TARTALOM H ' '' ' H lw Miről szól a ta n k ö n y v ......................................................................................4 Egyezményes je le k .............................................................................................5 H asznos tanácsok a hatékony ta n u lá s h o z .................................................. 6

1. f e je z e t. A z e m b e r e g é s z s é g e 1. Az em ber életének és egészségének je le n s é g e ..................................... 11 2. A m egtervezett é l e t .................................................................................... 18 3. K orszerű elképzelések az egészségről.................................................... 27 4. Az egészségre ható tényezők ..................................................................34 Összefoglaló feladatok az 1. fejezethez ...................................................... 39

2. fe je z e t. A z e g é s z s é g t e s t i té n y e z ő je 5. A te sti egészség szintjének é rté k e lé s e .................................................. 43 6. A mozgás a k t i v i t á s a ................................................................................. 48 7. A biológiai ritm usok és az e g é s z s é g .......................................................55 8. A személyi h ig ié n ia ....................................................................................61 9. Az egészséges táplálkozás alap elv ei.......................................................65 10. A táplálkozás és a testsú ly k o n tro ll.......................................................72 11. A fizikai állapot m egfigyelése................................................................78 Összefoglaló feladatok a 2. fe je z e th e z .........................................................84

3. fe je z e t. A z e g é s z s é g s z e lle m i é s le lk i t é n y e z ő i 12. Az önm egvalósítás s tr a té g iá ja ............................................................. 88 13. Az ö n m e g h atáro zá s................................................................................. 95 14. Az érzelmi ö n szab ály o zás.....................................................................101 15. A ta n u lási k ép esség ............................................................................... 109 16. A hatékony ta n u lás m ó d s z e re i............................................................116 17. A jellem és az é r té k e k ...........................................................................123 18. A jellem önértékelése ...........................................................................128 19. A jellem ö n n ev elése ................................................................................137 Összefoglaló feladatok a 3. fe je z e th e z ....................................................... 141

4. fe je z e t. A z e g é s z s é g s z o c iá lis té n y e z ő je A s z o c iá lis j ó lé t 20. 21. 22. 23.

A hatékony k o m m u n ik áció .................................................................. 145 Az egészséges kapcsolatok k ia la k ítá s a ..............................................150 A család érté k e ........................................................................................ 155 Az ifjúság reproduktív eg észség e....................................................... 162

24. A leendő szülők is k o lá ja .......................................................................167 25. A HIV/AIDS: kihívás az em bernek................................ : .................. 171 25. A HIV/AIDS: kihívás az e m b eriség n ek ......................................... 180 Összefoglaló feladatok a 4. fe je z e th e z ....................................................... 186

5. fe je z e t. A b iz t o n s á g p r o b lé m á in a k k o r s z e r ű a lk o tó e le m e i 27. A biztonság szintjei, nemei és eseményei ....................................... 190 28. U krajna n em zetb izto n ság a.................................................................. 195 29. Az em beriség h alad ása és a globális veszélyek.............................. 202 30. A stabil fejlődés ú t j á n ...........................................................................209 Összefoglaló feladatok a 5. fejezethez......................................................... 218 Szakszavak szótára........................................................................................ 220 ■

Навчальне видання

Б ех Іван Дмитрович В ор о н ц о в а Тетяна Володимирівна П он ом ар ен к о Володимир Степанович С траш ко Станіслав Васильович

О С Н О В И З Д О Р О В ’Я П ід р у ч н и к д л я 9 к л а с у з а г а л ь н о о с в іт н іх н а в ч а л ь н и х з а к л а д ів з н авч ан н ям у гор сь к ою м овою Рекомендовано Міністерством освіти і науки України Видано за рахунок державних коштів. П родаж заборонено

Переклад з української Перекладач Ж. Кун Угорською мовою

Р едактор В. К овт ю к Художнє оф орм лення С. Ш п а к Т ехнічний редактор С. М аксим ець В ерстка І. Ш еленко Коректор Є. Сабов

Ф ормат 70x100/16. Ум. друк . арк. 18,15. О бл.-вид. арк. 18,1. Т и р аж 1844 пр. З ам . № 1212.

В и д ав ец ь і виготовлю вач ви дав н и ч и й д ім „Букрек” вул. Р ади щ ева, 10, м. Ч ерн івц і, 58000 w w w .b u k r e k .n e t

С відоцтво про внесен ня до Д ер ж ав н ого реєстру суб’єкта в и давн и ч ої справи Ч Ц № 1 в ід 10.07.2000 р.