H K Sz Cs P Sz V. Fe bruár elsı negyedév. Március. K Sz Cs P Sz V

J an u ár H

K Sz Cs 1

5

6

7

8

P Sz V 2 9

3

4

10

11

12 13 14 15 16

17 18

19 20 21 22 23

24 25

26 27 28 29 30

31

Fe b ru ár H 2

K Sz Cs 3

4

5

9 10 11 12

P Sz V 1 6

7

8

13 14 15

16 17 18 19

20

21 22

23 24 25 26

27 28 29

Márc iu s H 1 8

K Sz Cs 2

3

9 10

4

P Sz V 5

6

7

11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

2004. elsı negyedév

MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM

2004. elsı negyedév

Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fıosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN 1585-2873 Szerkesztette dr. Berki Erzsébet  Berki Erzsébet 2004.

2

TARTALOM

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................

3

Konzultatív fórumok..........................................................................................................................

36

Foglalkoztatás

41

Szakszervezetek ................................................................................................................................

64

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................

64

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................

67

Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................

68

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................

70

Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................

73

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................

74

Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF).................................................................

83

1

Munkáltatók .....................................................................................................................................

87

Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)....................................................................................

87

Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................

88

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................

89

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................

91

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................

93

Munkaügyi viták...............................................................................................................................

95

Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelı...........................................................................................

109

Napi- és hetilapok....................................................................................................................

109

Folyóiratok..............................................................................................................................

121

Jogszabályok 2004. I. negyedév .......................................................................................................

125

1

A tartalomjegyzékbıl hiányzó munkaadói szervezetekrıl egyetlen hírt sem találtunk a figyelt sajtóban és a szervezetek honlapjain. - A Szerk. 1

TARTALOM

2

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.01.06. Hír. Akár duplájára nıhet az idén az étkezési jegyekhez kötıdı forgalom a kereskedelemben és a vendéglátásban, mivel jelentısen megnıtt e természetbeni juttatás adómentes értékhatára. Körülbelül két és fél millió munkavállaló kap minden hónapban étkezési jegyet. A munkáltatók az idén 3500 forint értékben adhatnak adómentesen hideg, és 6000 forint értékben meleg ételre szóló utalványt. Egy tavalyi felmérés szerint a cégek hetven százaléka béren felüli juttatásként adja az utalványokat, adóbevétel-kiesés így csupán harminc százalékuk részérıl jelentkezhet. A megemelt adómentes határok következtében növekvı utalványozás akkora többletforgalmat eredményez a kereskedelemben és a vendéglátásban, amelynek áfabevétel-többlete a költségvetés szempontjából nullszaldóssá teszi az ügyet. A Szonda Ipsos és a GKI közös felmérése szerint az értékhatár emelése – amit még 3000 és 6000 forintos utalványértékkel számoltak – százszázalékos többletforgalmat eredményez, ami összesen mintegy 120 milliárd forintot, egy fıre számítva az átlagbér körülbelül négy százalékát jelenti, szemben az európai uniós 8-12%-kal. Az elırejelzések szerint sok 20-50 fıt foglalkoztató cég is vásárol utalványt. 2004.01.06. Hír. A minimálbér 50 ezer forintról 53 ezer forintra emelkedett január 1-jétıl a kormány rendelete szerint. A legkisebb heti bér 12 200 forint, a napi bér 2440 forint, az órabér pedig 305 forint. A magasabb minimálbért elsıként a januárra járó fizetésben kell érvényesíteni. Az európai uniós tagországokban a minimálbérek lényegesen magasabbak, mint a csatlakozó államokban. Még a késıbb EU-taggá vált Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak, mint Magyarországon. Lényegesen magasabb volt a minimálbér az unió régi tagországaiban: Hollandiában 1207 euró, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124, Írországban pedig 1009 euró. Több országban – például Németországban és Ausztriában – nincs országosan kötelezı legkisebb bér, annak mértékét ágazati kollektív szerzıdések állapítják meg. 2004.01.06. Hír. Elégedetlen a munkaidı szabályozására vonatkozó közösségi irányelv végrehajtásával az Európai Bizottság, közölte a testület foglalkoztatási és szociális ügyekért felelıs biztosa. A gyakorlatban nem érvényesülnek megfelelıen az irányelvnek azok az elıírásai, amelyek a kimaradási záradékkal élı dolgozók jogainak védelmét szolgálják. Az 1993-ban hatályba lépett irányelv több területen, például a 48 órás hét végi szolgálatok esetében teszi lehetıvé a tagállamok számára a kimaradási záradék alkalmazását, amellyel a legszélesebb körben Nagy-Britannia élt. Ennek alapján az alkalmazottak – bizonyos feltételek mellett – lemondhatnak arról a jogukról, hogy megtagadják a hosszabbított munkaidık vállalását. Ha viszont élni kívánnak jogaikkal, emiatt nem érheti ıket hátrány. Végül, pontos nyilvántartást kell vezetni azoknak a dolgozóknak a munkaidejérıl, akik hozzájárultak a kimaradási záradék alkalmazásához. A bizottságnak az irányelv végrehajtásáról szóló jelentése azt állapítja meg, hogy a jogszabályban erre vonatkozóan elıírt garanciák nem mindegyike érvényesül. Gyakran elıfordul, hogy az alkalmazottakkal munkaszerzıdésükkel egyidejőleg íratják alá a kimaradási záradék alkalmazásához való hozzájárulásukat, ami a bizottság álláspontja szerint döntési szabadságuk korlátozását jelenti.

3

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.01.07. Hír. Az elmúlt években 400 millió forintot fordított az állam a nyugdíjasok, a fogyatékkal élık és a nagycsaládosok üdülésének támogatására, de az idei költségvetés nem különített el erre keretet. Az egészségügyi szaktárca illetékese ezt azzal indokolta, hogy nincs pénz. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) kuratóriumának elnöke, Karácsony Mihály megerısítette, hogy a költségvetés egyik fejezetében sem jelenik meg ilyen tétel, de a tavalyi hatmilliárd forintos üdülési csekk-kerethez képest 2004-ben már a hétnyolcmilliárd forintot is elérheti az az érték, amennyiért a cégek adó- és járulékmentesen vásárolhatnak üdülési csekket alkalmazottaiknak, azok családtagjainak, illetve nyugdíjasaiknak. Az MNÜA-nak a tavalyi 150 millióval szemben 2004-ben már 500 millió forint áll rendelkezésére. Ebbıl 400 millióval a minimálbéren foglalkoztatottak – jelenleg 580 ezer fı –, 100 millióval pedig a nyugdíjasok csekkvásárlását támogatják úgy, hogy a fizetendık felét átvállalják. Az esélyegyenlıségi miniszter ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy a nemzeti civil alap részeként megalakuló fogyatékosügyi kollégium figyelmét felhívja arra, hogy a fogyatékkal élık üdülésének támogatására is jutassanak az egyébként rendelkezésükre álló pénzbıl. 2004.01.07. Hír. Az Oktatási Minisztérium is egyetért a pedagógusok titoktartási kötelezettségeire vonatkozó rendelkezés módosításával. A Fidesz által kezdeményezett megbeszélésen a Pedagógus Szakszervezetek, az Állampolgári Jogok Országgyőlési biztosa, valamint az oktatási tárca képviselıje döntött a módosításról. A Fidesz javaslata szerint a törvényben egyértelmően meg kellene fogalmazni, hogy a szülıkkel szemben nincs titoktartási kötelezettsége a pedagógusnak, kivéve, ha a gyermek családi erıszak áldozatává válhat. A minisztérium számításai szerint a módosítás februárban a parlament elé kerülhet és a jövı tanévtıl léphet érvénybe. 2004.01.08. Hír. A Fact Intézet 500, többségében 250 feletti dolgozót foglalkoztató magyarországi vállalat körében végzett felmérést a béren kívüli juttatásokról. Az eredmények szerint a cégek 94 százaléka nyújt legalább egy béren kívüli juttatást munkatársainak, a legelterjedtebb juttatás az étkezés támogatása, a cégek 92 százaléka él ezzel a lehetıséggel, míg a második leggyakoribb az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás, amelyet a válaszadó vállalatok 50,3 százaléka biztosít. Brandmüller Dóra, a Fact Intézet kutatója közölte: a felmérés szerint a közmő szektor alkalmaz a legszívesebben béren kívüli juttatásokat, legkevésbé pedig a kiskereskedelemben, illetve a textiliparban mőködı munkáltatók. 2004.01.08. Hír. Jakab János az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára szerint a gondok ellenére Magyarország a szakképzést tekintve Európa középmezınyébe tartozik. Egyes szakterületeken, mint például az egészségügyben, az ápolónıképzésben Európa élvonalába tartozunk, és hozzánk jönnek tanulni Ausztriából. A statisztikai adatok egyértelmően jelzik, hogy egyes régiókban strukturális munkaerıhiány fékezi a fejlıdést. Így jelenleg a legnagyobb gondot a szakiskolai képzés korszerősítése okozza. Az elmúlt évtizedben az iskolai gyakorlati képzés túlsúlyba került, a gazdaság erısödésével azonban megváltozott ez a szemlélet, és a vállalatok is egyre nagyobb részt kívánnak vállalni a szakképzésbıl. A finanszírozással kapcsolatos jogszabályok 2004 szeptemberétıl arra ösztönzik majd a szakiskolákat, hogy az

4

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK alapképzést követıen - ahol erre mód van - a gazdaságban, tanulószerzıdéses rendszerben folyjék a gyakorlati képzés. Növekedett a gazdasági kamrák szerepe is. A szakképzési törvény alapján létrehozott Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplı szakmák közül 16-nál a szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásán túl szervezhetik a szakmai szintvizsgákat is. Felügyelik a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzést, a szakmai gyakorlatot szolgáló mőhelyeket, a tanulószerzıdéseket. A szakma megfelelı elsajátítása érdekében 8 szakmánál a gyakorlati oktatás idejét egy évvel meghosszabbították. A szakképzés fejlesztéséhez a Munkaerı Piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészébıl nyújtanak támogatást. 2004.01.10. Hír. A munkahelyi balesetek számának tendenciaszerő növekedését jelzik a legfrissebb adatok: 2003 elsı hat hónapjában összesen 12528 balesetet regisztráltak. (2002 hasonló idıszakában ezek száma még csak 12310, egy évvel korábban pedig 12007 volt.) A halállal végzıdı szerencsétlenségek aránya kissé hullámzó: 2000-ben 151-en, 2001-ben 124-en, 2002-ben 163-an, 2003 elsı felében pedig 53-an veszítették életüket munkahelyükön. Biztosra vehetı, hogy a halálos munkabalesetek statisztikája tavaly az év végére rekordot döntött: a szezonmunkák idején kiemelkedıen sok tragédia történt, elsısorban az építkezéseken. A múlt év munkahelyi baleseteirıl még nem készült el az összegzés, ám a növekvı trend folytatódására utal, hogy míg 2002-ben összesen 25284 esetet jegyeztek fel, tavaly novemberig már ennél többet, 22935 bejelentést regisztráltak a munkavédelmi felügyelıségen. A statisztika ráadásul nem is tükrözi a valós helyzetet, a szerencsétlenségek többségét ugyanis be sem jelentik a munkáltatók. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıség becslése szerint a balesetek 20-25 százalékát titkolják el, az OEP illetékesei szerint a 40 százalékot is eléri ez az arány. 2004.01.10. Hír. A Dunaferr eladására szeptemberben kiírt pályázaton az ÁPV Rt. – ígéretéhez híven – karácsony elıtt egy nappal eredményt is hirdetett, amely szerint a Dunaferr Dunai Vasmő Rt. nyolcvanszázalékos állami részvénycsomagját az ukrán Donbassz vezette konzorcium veheti meg. A városban nem szimpatizáltak különösebben egyik befektetıjelölttel sem, csupán azért szurkoltak, hogy olyan tulajdonosa legyen a vasmőnek, amely tovább mőködteti a céget, és nem küld el embereket. A Donbassz kínálta a legkedvezıbb foglalkoztatási feltételeket, öt évre vállalta a jelenlegi – 8100 fıs – foglalkoztatási szint fenntartását. Emellett a Donbassz által tervezett mintegy százmilliárdos beruházás is garantálja a munkahelyek stabilitását. A vasmő részvényeinek 15 százalékát birtokló dunaújvárosi önkormányzat végül sokat veszíthet a privatizációs tranzakción. A korábban névértéken mintegy hárommilliárd forintot érı csomag már tavaly a felére értékelıdött le, amikor a legnagyobb leányvállalat, az Acélmővek Kft. beolvadt a Dunaferr Rt.-be. A Donbassz által kialkudott 440 millió forintos vételár alapján azonban már 83 millióra zuhan a pakett értéke (s ezt még tovább csökkentheti az ÁPV által elvárt azonnali, legalább tizenhárommilliárdos tıkeemelés). A város a veszteség elkerülése érdekében korábban részvénycserét ajánlott az ÁPV-nek, amit az elutasított. A foglalkoztatotti létszám fenntartása mindenesetre már önmagában is elég lett volna arra, hogy az ukrán cég elnyerje a Dunaferr hazai viszonylatban szokatlanul erıs szakszervezeteinek kegyét. De a Donbassz igencsak jól szerepelt az érdekvédıkkel menet közben folytatott tárgyalásokon 5

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK is, ahol az összes szakszervezeti követelést elfogadták, s azok teljesítésére szándéknyilatkozatban tettek ígéretet. "Azt reméljük, hogy a legjobb pályázó nyert" – mondja mindezek alapján Poszpischil László, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke. A szakszervezetek most a privatizációs szerzıdésre koncentrálnak, amelyet a tervek szerint január végéig köt meg az ÁPV a Donbasszal. 2004.01.12. Hír. A keresıképtelenség elbírálási rendje január 1-jétıl megváltozott. Az OEP tájékoztatója szerint a vonatkozó kormányrendelet módosítására azért volt szükség, mert elıfordultak olyan esetek, amikor az orvos nem tudta, hogy betege mikor meríti ki a táppénzes évét, így a táppénz meghosszabbítása nem történt meg idıben. Ennek következtében a páciens ellátatlanul maradt olyan esetekben is, amikor romló állapota miatt rokkantsági nyugdíjellátásra lett volna jogosult. Ez úgy fordulhatott elı, hogy az elbírálást szabályozó, 1995 óta érvényben lévı rendelet egy korábbi módosítása megszüntette az úgynevezett elızetes orvos szakértıi vizsgálatot a hosszabb idejő táppénzes eseteknél. 2004.01.13. Hír. Az Európai Unióban nem szokás az ünnepek miatti munkanap-átrendezés. A szakminiszter fontolgatja a hazai gyakorlat megváltoztatását. A munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés az Európai Unió országaiban nem divat. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint célszerő lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, hogy ne forgassuk fel a munkanapok rendszerét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, egy ilyen döntésnek hátrányos következményei is lehetnek. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint a munkavállalók kedvezıen fogadják a munkanap-áthelyezéssel meghosszabbított hétvégéket akkor is, ha tudják, hogy a szabadnapokat le kell dolgozniuk. Azt viszont ı is megerısítette, hogy szokássá vált a szabadság tartalékolása erre a célra, vagyis, hogy a dolgozók szabadnapot vesznek ki a munkarend megváltoztatása miatt egyébként munkanappá nyilvánított szombaton. Fehér József úgy véli, egy jellemzıen magángazdaságra épülı versenyszférában nem írható elı a munkaadók számára a munkanap-áthelyezés, s ennek a közszolgáltatásban sincs értelme. A közszektor jelentıs ágazatai közül például az oktatás a tanévhez alkalmazkodik, az egészségügyben is folyamatos az üzem. Az egyébként munkaszüneti napra elrendelt munkának – legalább is a fıtitkár szerint – a gazdaság szempontjából még kedvezıtlen hatásai is lehetnek, például az, hogy az elektromos-, a gázmővek, a posta vagy a vasút munkanapra készül, miközben alig dolgozik valaki. A fıtitkár emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatás utáni elsı kormány szakminisztere azt ígérte, nem lesz munkanap-áthelyezés. 2004.01.13. Hír. Hétfın találkozott a miniszterelnök az MSZOSZ elnökségének tagjaival. Medgyessy Péter korábban nem tudott részt venni a szakszervezeti szövetség által összehívott nagygyőlésen. A megbeszélésen egyezség született arról, hogy a kormányfı elmegy az MSZOSZ szövetségi tanácsa március elejére tervezett kibıvített ülésére, amelyen közösen értékelik a 35 szakszervezet és Medgyessy által 0aláírt együttmőködési nyilatkozatban foglaltak teljesülését. A találkozón a miniszterelnök és a szakszervezeti vezetık egyaránt fontosnak ítélték meg a gazdasági és szociális tanács létrehozását, valamint azt, hogy a ciklus végéig megtörténjen a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata.

6

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.01.13. Hír. Több száz vezetıi állás is megszőnhet a rendırség átszervezése miatt, mondta Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. Lamperth Mónika belügyminiszter tegnap sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Nemzeti Nyomozó Iroda létrehozásáról döntött, az új rendırségi egységet a Szervezett Bőnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) bázisán hozzák létre. 2004.01.13. Hír. A Gazdaságkutató Intézet közelmúltban készült elemzése alapján a versenyszférában dolgozók mintegy kétharmadának – tehát a Fact felmérésében szereplınél kevesebbnek – a keresetét egészíti ki az étkezési támogatás. Túlnyomó többségük – majd 1,8 millió munkavállaló – kap hideg étkezési utalványt, és mintegy 300 ezer embernél támogatják a cégek a meleg étkezést. 2004.01.13. Hír. A kutatás-fejlesztés színvonala, a karrierlehetıség és a nívós munkahelyekbe vetett bizalom, valamint a sok esetben kényszerően csekély társadalmi mobilitás határozza meg fıképpen, hogy elvándorolnak-e vagy maradnak a jól képzett szakemberek a Nyugat-Dunántúl településein. Budapest és a nagyvárosok elszívó hatása régóta érezteti hatását a nyugat-dunántúli régió településein. A fıvárossal karrierkínálat tekintetében egy-két város – például Gyır – bizonyos szakmákban versenyezni tud, ám Budapest egyéb lehetıségeit vidéken nem lehet megteremteni. A Magyar Tudományos Akadémia gyıri Regionális Kutatások Központja nemrég vizsgálta az országos és helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozásélénkítési programok eredményességét, a kistérségek innovációs erejét. Megállapításaik szerint a kistérségi irodák tevékenysége nyomán több pályázaton szerepeltek ugyan sikerrel, ám a társulások átütı eredményt így sem tudtak felmutatni. A kutatók úgy látják: a vidéken meghatározó vállalkozási formák nem alakultak ki, az új technológiák, informatikai alkalmazások bevezetéséhez nemcsak a pénz, de a szakember is hiányzik. 2004.01.13. Hír. A Pénzügyminisztérium folyamatosan félretájékoztat, a jegybank pedig túl erısen tartotta a forintot - "együtt gondolkozik a nemzetközi bankokkal" -, s így tönkreteszik a cégeket - mondta Széles Gábor, az Ikarus Rt. elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének mai rendezvényén. Varga Mihály fideszes ex-pénzügyminiszter állítása szerint a kormány nem támogatja a vállalkozásokat, s a bérnövekedés üteme az elmúlt idıszakban a közszférában nagyobb volt, mint a versenyszférában. 2004.01.14. Hír. Nincs vita a munkaügyi tárca vezetıi között a munkanap-áthelyezések megváltoztatásáról, mondta Csizmár Gábor politikai államtitkár azt követıen, hogy Burány Sándor miniszter hétfın azt mondta: célszerő lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, az Európai Unió országaiban a munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés pedig nem divat. A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ünnepnap miatt szombatra tett munkanapokon alig folyik munka. Csizmár szerint attól, hogy az unióban nem általános gyakorlat a munkanap-áthelyezés, itthon még alkalmazható. A hosszabb összevont pihenıidı kedvezıbb a dolgozóknak, s van munkaadói elınye is. Dávid Ferenc munkáltatói szakértı azt mondta: az országos érdekegyeztetés keretében évrıl évre vita nélkül sikerült megállapodni az ünnepek körüli munkarend-átrendezésrıl. A kialakult gyakorlat nem rossz és nem is sért semmilyen jogszabályt.

7

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.01.15. Hír. A munkáltató, a bér kifizetıje a magánszemélynek kifizetendı bérjövedelem adóelılegének a megállapításakor január 1-jétıl, eltérıen az elızı évektıl, az adójóváírást csak akkor veheti figyelembe, ha annak érvényesítését a magánszemély írásbeli nyilatkozatában kéri. Az APEH közleménye szerint, a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása alapján, a nyilatkozat ellenére sem illeti meg az adójóváírás a magánszemélyt az adóelıleg megállapítása során akkor, ha az adóév elejétıl számított összes jövedelme a munkáltatónál, a bér kifizetıjénél az adójóváírásra jogosító értékhatárt meghaladta. A nyilatkozatot az adózó az APEH által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal teheti meg, amely a Magyar Közlöny 2003. évi 149-es számában jelent meg. Elérhetı lesz az Adó és Ellenırzési Értesítı (AEÉ) január 20-a után megjelenı 2. számában is, továbbá 2004. január 8-tól az APEH internetes honlapjáról letölthetı. A módosított rendelkezések szerint az adójóváírás a bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9.000 forint akkor, ha a magánszemély éves összes jövedelme az 1.350.000 forintot nem haladja meg. Kiegészítı adójóváírás illeti meg a magánszemélyt, akkor, ha az éves összes jövedelme a 720.000 forintot nem haladja meg. Az adóelılegnél a kiegészítı adójóváírás 540 forint akkor, ha a bér havi összege az 50.000 forintot meghaladja, de nem több havi 60.000 forintnál. A magánszemély az adójóváírás érvényesítését kérı nyilatkozatában az "adójóváírás" szó aláhúzásával csak a legfeljebb 9.000 forintig terjedı adójóváírást kéri. Amennyiben emellett a kiegészítı adójóváírást is aláhúzza, akkor kéri annak az érvényesítését is. Az adóhatóság tájékoztatója szerint abban az esetben, ha a magánszemély aláhúzással csak a kiegészítı adójóváírást jelöli meg, akkor a munkáltatónak, a bér kifizetıjének értelemszerően a legfeljebb 9.000 forintig terjedı adójóváírást kell figyelembe vennie a bérjövedelem utáni adóelılegnél. 2004.01.16. Hír. A vállalati szféra érdeklıdéssel várja, mennyire válik be a januártól életbe lépett szakképzési törvény, amely a szakképzési hozzájárulás felhasználását bıvíti és egyszerősíti. Az eddigi tanulónkénti havi hatezer forintos adóalapcsökkentés helyett például januártól a minimálbér húsz százalékát írhatják le havonta azok a vállalkozók, akik tanulószerzıdéssel foglalkoztatnak szakmunkástanulókat. Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzésért felelıs helyettes államtitkára szerint egyfajta kedvezmény az is, hogy a költségek bonyolult és bürokratikus elszámolása helyett a munkaadók választhatják az átalányelszámolást is. A törvény egyébként arra is lehetıséget ad, hogy a munkáltatók a bruttó bérköltség 1,5 százalékának megfelelı szakképzési hozzájárulásuk egyharmadát saját munkavállalóik képzésére fordítsák. Az általános iskolákból kikerülıknek csupán 23 százaléka (az elmúlt tanévben 130 ezer fı) választja ma a szakmunkásképzést, míg a felsıoktatásban kétszázezer diák vesz részt. Ennek következtében ma az iskolákból kikerülık egyharmada fizikai munkára képzett, és kétharmada szellemire, de a munkaerıpiac fordított arányt követelne. Ráadásul a létszámcsökkenés a szakmunkásképzés minıségére is visszahat: a szakiskolákat zömmel a rosszabb képességő és hátrányos helyzető diákok választják, vagyis nagy a kontraszelekció. Éppen ezért itt a legnagyobb – 20-25 százalékos – a lemorzsolódás, s a képzést sikeresen elvégzık tudásszintje gyakran nem megfelelı. A 2004-es költségvetés szerint szeptembertıl az elsı gyakorlati évben az egy fıre esı 102 ezer forintos támogatás 140 százalékát kapják 8

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK tanulónként a szakképzı intézmények, a második gyakorlati évben viszont csak hatvan százalékot. Az iskolák emellett a normatíva húsz százalékát akkor is megkapják, ha nem a tanmőhelyben, hanem a vállalkozónál töltik a gyakorlatot. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2003 tavaszán, csaknem ötezer cég megkérdezésével végzett felmérésébıl kiderül, hogy a vállalkozások egytizede bizonyos munkakörökre hosszú idı óta képtelen szakmunkást találni. A felmérés mintegy 25-30 ezerre becsüli a tartósan betöltetlen álláshelyek számát. A hiányszakmák listája hosszú: megtalálható rajta az építıipari munkák jelentıs része (kevés például az asztalos, a kımőves és az ács), s több fém- és gépipari szakma. 2004.01.16. Hír. Miután az alapbérfejlesztésben a bér- és szociális tárgyalások pénteki fordulóján sem közeledett a munkáltató és az érdekképviseletek álláspontja a Dunaferrnél, a szakszervezetek tárgyalódelegációja hétfın az ÁPV Rt.-nél folytatja az egyeztetést, közölte a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Bálint Mihály elmondta, a szakszervezetek nem tudják elfogadni a munkáltató 3,8 százalékos alapbér-fejlesztési javaslatát, az ugyanis lényegesen alacsonyabb az Országos Érdekegyeztetı Tanács által javasolt 8 százalékos keresetnövelésnél is. Várhatóan a jövı héten informális találkozóra kerül sor a szakszervezetek tárgyalódelegációja és a Dunaferr privatizációs pályázatának gyıztese, az ukrán Donbass Ipari Szövetség és a svájci Duferco konzorciumának képviselıivel. A megbeszélésén a szakszervezetek tájékoztatják a jövendı tulajdonost a bér- és szociális tárgyalások alakulásáról is. A munkáltatóval folytatott egyeztetésen több szociális kérdésben megegyezés vagy megállapodás közeli helyzet alakult ki. Nem sikerült azonban egyezségre jutni egyebek között a családi szálló és a munkásszálló térítési díjának emelésével kapcsolatban. 2004.01.16. Hír. Folytatódtak a bértárgyalások a Dunaferrnél. A vállalatvezetés 3,8 százalékos ajánlata több ugyan mint az elsı tárgyaláson elhangzott két százalék, de így is nagyon messze van az érdekképviseletek által kért két számjegyő emeléstıl. A csütörtöki megbeszélés eredménye, hogy a szociális területeket illetıen már körvonalazódik az egyetértés. A szakszervezetek kellemetlen helyzetben vannak, a kollektív szerzıdés szerint ugyanis a hónap végéig meg kell születnie az egyezségnek a munkaadóval, tehát a jelenlegi vállalatvezetéssel. A leendı tulajdonossal, az ukrán-svájci konzorciummal azért nem tárgyalhatnak, mert még nem járt le a határideje annak, hogy a konzorcium megkösse a szerzıdést a bankokkal, tehát ık még nem kihirdetett tulajdonosok. Hónig Péter, a vállalat jelenlegi vezérigazgatója viszont azt mondta, hogy neki úgy kell tárgyalnia, mintha nem is privatizálnák a részvénytársaságot, vagyis a mostani helyzetben nem tudnak nagyobb bérfejlesztésre ígéretet tenni. 2004.01.17. Hír. Az elmaradt versenyképesség-javító intézkedések miatt a munkaerıpiacon siralmasak a kilátások; eközben a munkaügyi miniszter „kiüresítette az érdekegyeztetést, még mindig nem ismeri be a valós helyzetet és semmit sem tesz a kritikus foglalkoztatási szint megváltoztatására” – közölte Balsai István MDF-es országgyőlési képviselı tegnap, sajtótájékoztatón. 2004.01.19. Hír. Rekordokat döntött a munkáltatók üdülési csekkvásárlási hajlandósága: tavaly több mint 4,8 milliárd forintot fordítottak dolgozóik és családjuk kedvezményes nyaralására. (Az azt megelızı esztendıben hárommilliárd

9

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK forinttal volt kevesebb ez az összeg.) A Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) vezetıje, Réti Ágnes azzal magyarázza a rendkívüli érdeklıdést, hogy 2003. január 1-jétıl az üdülési csekk értéke teljesen adó- és járulékmentessé vált a mindenkori minimálbér összegéig. Korábban a maximálisan adható összeg, az addigi 40 ezer forint 50 százalékára vonatkozott a mentesség. A tapasztalatok azt jelzik: azokon a munkahelyeken, ahol a szakszervezetnek megfelelı súlya van, eredményesen tud közbenjárni a munkáltatónál, hogy minél több üdülési csekket vásároljon. Emellett a kifejezetten anyagi szempontok szerint döntı cégvezetık nagy része is felismeri, hogy ilyen módon tudja a „legolcsóbban” pénzhez juttatni alkalmazottját. 2004.01.29. Hír. Jóváhagyta a kormány a korábban már bejelentett, százhúszmilliárd forintos újabb megtakarítási tervet, ezen belül döntés született a költségvetési beruházások tízszázalékos csökkentésérıl. Az ÁSZ ugyanakkor csak ma juttatja el a kormányfıhöz a kiadáscsökkentésre tett javaslatait. 2004.01.29. Hír. Minden eddiginél keményebb fellépést tervez a német kormányzat a riasztó méreteket öltı feketemunka ellen. Az illegális foglalkoztatás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, a magasabb büntetési tételek mellett egy új szervezet felállítása is szerepel a tervek között, amelynek keretében hétezer ellenır dolgozik majd. A tübingeni Alkalmazott Gazdasági Kutatások Intézetének becslése szerint az illegális munkavégzés értéke az idén 364 milliárd euró lesz, vagyis eléri a német GDP 16,7 százalékát. A német feketegazdaság mérete átlagosnak számít az OECD, vagyis a fejlett országok körében, hiszen a nagyon magasnak számító 26 százalékos görög és az USA rendkívül alacsony 8,4 százaléka között helyezkedik el valahol félúton. A GDP 23-24 százalékára becsült magyarországi feketegazdaság ugyanakkor már inkább az élbolyba tartozik. A KSH a tavalyi GDP-be 12-13 százalékra becsült eltitkolt vállalkozói jövedelmet kalkulált bele, a kutatók szerint azonban a bruttó hazai össztermékbe rendszeresen beszámított rejtett szektor aránya ennél nagyobb. Az OMMF tavaly mintegy 12 ezer munkaszerzıdés nélküli munkavállalóval találkozott az ellenırzések során, ami nagyságrendben megfelel az elızı öt év átlagának. Az ellenırök tapasztalatai szerint valamennyi ágazatban jelen van a feketefoglalkoztatás, de a legnagyobb arányban ott jellemzı, ahol a munkahelyek mobilak, illetve idény jellegőek, például az építıiparban, a mezıgazdaságban, a vendéglátásban és a kereskedelemben. Az ötvenezer forinttól hatmillióig terjedı munkaügyi bírság, amelyet a jogszabálysértések száma és a foglalkoztatotti létszám szerint differenciáltan szabnak ki, aligha jelent komoly visszatartó erıt a megspórolható költségekkel szemben. 2004.01.29. Hír. Házszabály-módosítást kezdeményez az Országgyőlés elnöke, hogy a parlamenti bizottsági és plenáris üléseken kötelezı legyen meghallgatni a munkaadók véleményét a legfontosabb gazdasági ügyekben. A munkavállalók esetleges hasonló igényeirıl Szili Katalin a szakszervezetekkel fog egyeztetni. Kezdeményezésének tervérıl a házelnök a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökségi ülése után beszélt. Magyarország olyan gazdaságot akar építeni, amely a nemzeti érdekeket figyelembe véve stabil tagja lesz az Európai Uniónak és ebben az MGYOSZnak kulcsszerepe lesz - mondta Szili. Utalt arra, hogy a nemzeti tıke

10

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK kiteljesedése több munkahelyet, több versenyképes társaságot és fejlıdıképes pályát jelent a magyar gazdaság számára. Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke közölte: a házelnökkel való találkozót azért kezdeményezték, mert úgy vélik, a reálszféra véleménye túlságosan hosszú láncon jut el az országgyőlési bizottságokig a jelenlegi érdekegyeztetési gyakorlatban. 2004.01.30. Hír. Méltatlan helyzetbe kerülhetnek a magyar EP-képviselık, ha az uniós és a csatlakozó országok nem tudnak megegyezni az európai parlamenti képviselık jogállásának és fizetésének egységesítésérıl. A mostani rendszer szerint ugyanis az EP-képviselık a tagállamoktól kapják a fizetésüket, amelyet a hazai viszonyok alapján határoznak meg. A jelenlegi tagállamok között is nagy a szórás: például a legtöbb képviselıi juttatást nyújtó Olaszország havonta csaknem 11 ezer eurónak megfelelı fizetést biztosít a nemzeti parlamentben dolgozó képviselıjének, a spanyol honatyák-honanyáknak csaknem négyszer kevesebbel, mindössze 3056 euróval kell beérniük. Hasonlóan nagy a különbség a csatlakozó országok esetében is: Szlovéniában és Cipruson 4000 euró fölött keresnek a képviselık, Magyarország viszont az utolsó helyen áll a havi 805 eurós törvényhozói fizetéssel. Az eltérés azért is indokolatlan, mert az EPképviselık azonos munkát végeznek. Számítások szerint legalább tíz évig tartó, az EU átlagánál két százalékkal gyorsabb növekedés kell ahhoz, hogy a jövedelmi olló lényegesen összébb záruljon Magyarország és az EU között. Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpolitikai ügyvivıje szerint összehasonlítási alap lehet a hozzánk hasonló bérhelyzetbıl induló Portugália, amely már tizenhat éve tagja az uniónak, a bruttó keresetek azonban csak az uniós átlag kétharmadát teszik ki. A tagjelöltek közül a szlovénok már ma is többet keresnek a portugáloknál, és a magyarországinál a cseh és a lengyel átlagbér is magasabb. A képzettebb munkavállalók keresete közötti különbséget jelzi, hogy a brüsszeli EU-irodákban hasonló munkát végzı, saját kormányuk által fizetett „eurokraták” közül az olaszok hatszor többet keresnek, mint a portugálok. Szakértık úgy látják, a magyar fizetések elıször majd a szegényebb EU-országokéit közelítik meg. A jelenleg – reálértéken – az uniós átlag alig egyharmadát keresı magyar munkavállalók arra számíthatnak, hogy 2020-ra az EU-átlag közel felét érhetik el. 2004.01.30. Hír. Medgyessy Péter kormányfı egy napilap értesülései szerint tegnap egész nap a pénzügyi tárca leendı vezetıjével, gazdasági és pénzügyi szakemberekkel tárgyalt a költségvetési megtakarítások megvalósíthatóságáról. A közszférában dolgozók többségét a megszorító-csomag nem érinti. Draskovics Tibor kijelentette: garantálja a közalkalmazottaknak, hogy megkapják az idénre ígért hatszázalékos béremelést, ekkora emelés azonban nem jár majd mindenkinek, a hat százalékot pedig a tavalyról "áthúzódó" hatások figyelembevételével számolják ki. 2004.02.02. Hír. Az MTA kutatói szerint a tervezett huszonkilenc százalékos támogatásmegvonás gyakorlatilag ellehetetleníti a kutatóintézetek munkáját. A decemberben elfogadott idei költségvetésben ugyan 6,7 milliárd forint szerepelt az OTKA számára, de a bizottság már január elsı napjaiban jelentıs elvonásra számított, mivel már tavaly nyáron nem elhanyagolható összeget vontak el a keretbıl. Már január elején 235 millió forintot zároltak az elıirányzott összegbıl. Az OTKA költségvetése a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében van, a pénzügyminiszter-jelölt az Akadémia úgynevezett szakmai 11

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK fejezeti kezeléső elıirányzatának (ennek nagy részét az OTKA költségvetése teszi ki) 29 százalékos csökkentését írta elı. A durván kétmilliárdra becsült elvonás súlyosan károsítaná a hazai felsıoktatást és a tudományos életet, sıt már vészhelyzetet jelentene. Pillanatnyilag 2100 kutatót tartós szerzıdés keretében támogatnak, 70 fiatal kutató éves bérét kapja a programtól, és 655 kutató várja, hogy új kutatását elkezdhesse vagy a régit folytathassa. 2004.02.03. Februárban aláírhatják a Dunaferr privatizációs szerzıdését - közölte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı Rt. (ÁPV) tegnap. A szerzıdéskötési tárgyalások eredményesen, a tervezett ütemben haladnak az ÁPV Rt. és a Donbasz-Duferco konzorcium között. A tárgyaló felek szinte minden lényeges kérdésben konszenzusra jutottak, így minden esély megvan arra, hogy az ÁPV Rt. igazgatósága következı, február 5-i ülésén jóváhagyja a tranzakciót lezáró Részvényértékesítési és Befektetési Megállapodás tervezetét. Februárban aláírhatják a privatizációs szerzıdést, a tranzakció lezárásához a hitelezı bankokkal folytatott tárgyalások eredményes lezárása is szükséges, majd ezt követıen kerülhet sor a tulajdonosváltás technikai lebonyolítására. 2004.02.03. Hír. A Tárki tavalyi fölmérése szerint 2001 nyarán ítélték a legkedvezıbbnek helyzetüket az önkormányzatok. Hangulatuk tavaly ısszel érte el a mélypontot. A megkérdezett polgármesterek 54 százaléka egyértelmően borúlátó volt. Ezt tükrözték a jövıre vonatkozó kérdésre adott válaszok is, erre az évre a tavalyinál is rosszabb helyzetet prognosztizált a települések 62 százaléka. Sokatmondó az is, hogy a 2001-hez és 2002-höz képest az önkormányzati vezetık háromszorosa (41 százalékuk) látja kifejezetten rossznak a gazdaság helyzetét. Kedvezı választ erre csak a megkérdezettek négy százaléka adott. Megfigyelhetı, hogy a véleményeket alapvetıen befolyásolja a település nagysága. A falvak vezetıi jóval borúlátóbbak, mint a méretesebb településeké. A korábbi adatokhoz képest nemcsak az észak-alföldi, hanem a nyugat- és a közép-dunántúli települések is kedvezıtlennek ítélték saját helyzetüket. 2004.02.03. Hír. A kormány láthatóan feladta az önfoglalkoztatókról szóló törvény megalkotásának tervét, a kényszervállalkozókkal kapcsolatban mindössze az Mt. módosítása „mőködik”, amely pontosította, milyen kritériumok alapján minısül valaki alkalmazottnak, írásban is rögzítve, hogy a munkaügyi felügyelıknek a szerzıdéseket nem formájuk, hanem tartalmuk alapján kell megítélniük. Emellett lehetıvé vált a visszamenıleges bírságolás, tehát a színlelt szerzıdés révén megtakarított közterhek akár büntetéssel sújtott behajtása. A kormány nyomban meghirdette a fokozatosság elvét a munkaügyi bírság kiszabásában, garantálta, hogy az adóhatóság ez év közepéig nem büntet, ha a „tetten ért” a törvényeknek megfelelı módon átalakítja a szerzıdést. A munkaügyi felügyelık tapasztalata szerint a valóságban korántsem ijedtek meg annyira a munkaadók, mert az év második felében sem találtak kevesebb színlelt szerzıdést, mint korábban. Az adóhatóság szerint e téren az adóellenırök feladata sem változott alapvetıen. Csak arra nem sikerült választ kapni, hogy mit minısítenek munkabérnek visszamenıleg, miként állapítható meg tehát, hogy egy-egy cég egy-egy munkavállalóján mennyi személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot takarított meg a színlelt szerzıdés révén, és az így behajtott közterheket ellentételezi-e tb-szolgáltatás. A változások hatására a szakmai szervezetek is igyekeznek javaslatokat

12

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK kidolgozni, így a személy- és vagyonvédelmi kamara most további, a tevékenység feltételeit tovább pontosító jogszabálytervezeteket készít elı, a Mővészeti Dolgozók Szakszervezete önálló szerzıdéstípusról egyeztet a kulturális tárcával és a színházigazgatókkal. Céljuk, hogy az ellenırzés ne minısíthesse színlelt vállalkozásnak a színházaknál a vállalkozói szerzıdéseket, ugyanakkor kerüljenek bele bizonyos garanciális elemek a munkaidıre, végkielégítésre, díjazásra. A tárca álláspontja szerint egy nagy törvény helyett néhány kisebb körre hatályos részletesebb szabályozás várható, ami a mostaninál biztosabb és kiszámíthatóbb feltételeket jelent. 2004.02.03. Hír. A szakképzéshez kapcsolódó feladatok ellátására 536 millió forint támogatást nyújt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) az Oktatási Minisztérium a Munkaerı-piaci Alap képzési alaprészébıl. A szakképzési és a szakképzési hozzájárulási törvény módosításával megteremtıdött a lehetıség arra, hogy a gazdaság szereplıi mind intenzívebben kapcsolódhassanak be a szakképzésbe, s ezáltal az iskolai rendszerő szakképzés közelítsen a munkaerıpiaci igényekhez, jelentette ki Magyar Bálint, az oktatási tárca vezetıje. Elmondása szerint a tanulószerzıdés keretében oktatott szakmunkástanulók száma az eddigi tizenötezerrıl akár negyvenezerre is emelkedhet. Aki tanulószerzıdés megkötésére vállalkozik, az elszámolhatja költségeit, a tanulónak fizetett pénzbeli juttatást (a minimálbér ötven százalékáig), illetve adóalapját is csökkentheti. A tanulónak pedig azért elınyös ez a forma, mert a tapasztalatok szerint jobb eséllyel talál munkát az, aki gyakorlati képzését vállalkozásnál töltötte. Parragh László, az MKIK elnöke a megállapodás aláírásakor kijelentette: a több mint félmilliárd forint támogatás lehetıvé teszi a szakképzési struktúra megerısítését a kamarai rendszerben. A képzés minıségének javítása érdekében a kamara átveszi a minisztériumtól tizenhat szakma – például az asztalos, ács, kımőves, fodrász, villanyszerelı – szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozását, felülvizsgálatát. A kamara a munkaadói szervezetekkel közösen kívánja ellátni a szakképzési feladatokat: az errıl szóló megállapodást már csaknem valamennyi, az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban részt vevı szervezettel aláírták. 2004.02.03. Hír. Mind többen tanulnak külföldön – sokan az Európai Unió ösztöndíjprogramjaiban vesznek részt, mások felsıoktatási intézmények által meghirdetett ösztöndíjakat pályáznak meg, vagy önerıbıl állják a tandíjakat. Aki ügyes, munkát is talál az adott országban, ám hosszabb-rövidebb idı múlva sokan a hazatérés mellett döntenek. Itthon azonban gyakran azzal kell szembesülniük, hogy mindazt, amiért évekig küzdöttek – több tudás és minıségi ismeretanyag megszerzése – nem, vagy csak nehezen, hosszú, idegırlı és megalázó keresgélés után tudják hasznosítani. A Project Retour ezeknek a szakembereknek a visszailleszkedését akarja elısegíteni. A Project Retour Iroda honlapján is (www.projectretour.org.hu) olvasható céljai között szerepel a külföldön élı szellemi elit visszacsábítása és megtartása az ország gazdasági növekedése érdekében, a munkáltatók, cégek figyelmének felhívása, kapcsolatteremtési és információs fórumok szervezése, továbbá a kormányzat meggyızése arról, hogy a hazatérıket támogatni kell. Az iroda önkéntesei információkkal, pszichológiai tanácsadással, beilleszkedési tréningekkel, álláskeresési, vállalkozási tanácsokkal próbál segíteni a hozzájuk fordulókon. Emellett abban is a munkáltatók segítségére lenne, hogy utánajárna, melyik 13

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK külföldi diploma milyen szaktudást takar. 2004.02.03. Hír. Ma már nem létezik gazdasági vállalkozás, amely nélkülözni tudná a számítástechnikát. Még a kis, 10-15 alkalmazottat foglalkoztató cégek is számítógépen vezetik a nyilvántartásokat, leveleznek és interneteznek. Becslések szerint jelenleg több mint harminc ezren vesznek részt csupán a felnıttoktatás keretében informatikai képzésben, és akkor még nem vettük számításba a középiskolák, a szakközépiskolák tanulóit, a fıiskolák és az egyetemek hallgatóit. Számítógépes hálózati szakemberek képzése kezdıdött a Nagyfai Büntetés-végrehajtási Intézetben a Cisco Hálózati Akadémia Program keretében. A hallgatók a számítógépes hálózatok tervezésével, építésével és üzemeltetésével kapcsolatos ismereteket szerezhetik meg. A nyolcszáz órás oktatásban tizenöt fogva tartott vesz részt. A négyszemeszteres képzés végén sikeres vizsgát tevık államilag elismert szakképzési bizonyítványt is kaphatnak, és a szabadulás után nemzetközi minısítést is szerezhetnek. 2004.02.11. A májusi uniós csatlakozás egyelıre csak a velünk együtt belépı szomszédokat hozza közelebb - legalábbis erre utal az a tendencia, hogy a tagok sorban jelentik be: nem kívánják megnyitni munkaerıpiacukat Érdekes fejlemény a folyamatban, hogy immár Norvégia is váratlanul megváltoztatta korábbi álláspontját a kelet-európai munkaerı beengedésérıl, úgy döntve, hogy mégis korlátozza azt. Norvégia - amely nem tagja az Európai Uniónak, de annak legtöbb szabályát kívülállóként is betartja - korábban közölte, hogy az EU új tagországaiból az unió májusi bıvítése után megszorítás nélkül befogadja mindazokat, akit munkát kívánnak vállalni az országban. Magyarországnak nem áll szándékában korlátozni az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból a munkaerı beáramlását, sıt, ezt éppenséggel pozitív jelenségnek tartaná, mondta Magyarország brüsszeli állandó EU-képviseletének vezetıje. Balázs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi tagországok által a munkaerıáramlással kapcsolatban tervezett vagy már be is jelentett korlátozó intézkedéseknek Magyarországra nézve lehetnek bizonyos közvetett hatásai is. Mivel ilyen körülmények között az új tagországok munkavállalói a jelenlegiek munkaerıpiacára nehezebben tudnak bejutni, az újak között indulhat meg munkaerı-áramlás, elsısorban azokból az országokból, amelyekben viszonylag nagy a munkanélküliség. Magyarországra például a lengyel vagy a szlovák munkavállalók érkezhetnek. 2004.02.11. A legújabb pénzügyminisztériumi elırejelzés szerint a gazdaság a korábban vártnál valamivel lassabban, 3,3-3,5 százalékkal növekedhet. Az új prognózis a korábbinál dinamikusabb (8-9 százalékos) exportnövekedéssel számol, miközben a beruházások bıvülését változatlanul 6-8 százalékosra teszi. A lakossági fogyasztás növekedésére vonatkozó korábbi 1,5-2 százalékos várakozást azonban 1-2 százalékosra módosította a kabinet. A 2004-re várható átlagos áremelkedés 6-6,5 százalék. A Pénzügyminisztérium immár 6,3 százalékos fogyasztói ár-emelkedéssel számolva készíti el bevételi prognózisait. Ez 0,5 százalékponttal nagyobb a költségvetés készítésekor figyelembe vett indexnél. 2004.02.13. Hír. Az egységes egészségbiztosítási plasztikkártya birtokában bármely uniós tagországban kérhetnek saját országuk biztosítójának számlájára sürgısségi ellátást júniustól az unió polgárai. A kártya bevezetésére több ország kért

14

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK halasztást Brüsszeltıl, köztük Magyarország is. A magyarok legkorábban 2006tól jutnak ilyen kártyához, addig formanyomtatvány ellenében kapnak baj esetén orvosi kezelést a tagországok területére utazók. Az E-111-es nyomtatványt a csatlakozás pillanatától a megyei egészségbiztosítási pénztáraktól lehet térítésmentesen beszerezni. Akik ott vállalnak munkát, már most is ilyen őrlappal utaznak Németországba és Ausztriába, ezzel a két országgal ugyanis már kölcsönös ellátási és elszámolási szerzıdése van az OEP-nek. Az uniós országokban e dokumentummal juthatnak az adott ország állampolgáraiéval azonos ellátáshoz. Ha az ellátás ingyenes, a magyaroknak is az, ha térítésköteles, fizetnünk kell. Az őrlap az összes orvosi szempontból szükséges ellátásra jogosít, azaz a társadalombiztosító minden olyan esetben állja a számlát, amikor elkerülhetetlen a külföldi gyógyítás. A nem sürgıs kezelésekhez továbbra is elızetes engedélyt kell kérni a hazai hatóságoktól. Az egészségbiztosító szakemberei csak azok számára állítják ki az E-111-es őrlapot, akik Magyarországon is jogosultak a közfinanszírozott ellátásokra. 2004.02.16. Hír. Sok tehetısebb vállalkozó fantáziáját megmozgatta a gondolat, hogy az EU-csatlakozás után "adókímélési" megfontolásból Szlovákiát válassza lakhelyéül. Május 1-je után ugyanis akár Szlovákiába is szabadon költözhetnek a magyar állampolgárok. A szomszédban a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék, vagyis az itt a legmagasabb kulccsal adózó gazdagabbaknak odaát feleannyit kellene csak befizetniük az államkasszába. A jelenség az Európai Unió jelenlegi tagországaiban sem ismeretlen. Németországban például a francia határhoz közel élı menedzserek gyakran a túloldalt választják lakhelyül, a francia színészek egy része pedig így lett monacói. Az elsı lépés, hogy szlovák adóalannyá kell válni. Ennek feltételeit egy kétoldalú egyezmény szabályozza – a dolog azonban nem bonyolult: mindössze egy állandó bejelentett lakcím kell hozzá. Ha már van szlovákiai állandó cím, célszerő megszüntetni az itthonit, mert az adóhatóság vizsgálja azokat, akik két állandó lakcímet jelentenek be. Ha beigazolódik, hogy egy évben többet van Magyarországon 183 napnál, akkor az itteni szabályok vonatkoznak rá. Ha viszont valaki itthon több mint fél évet dolgozik hivatalosan bejelentett munkahelyén, és a jövedelme az itt kapott bérbıl származik, akkor itt is adózik. Viszonylag kevesen vannak a potenciális költözık között olyanok is, akik úgymond kényszervállalkozóként számlát adnak a munkahelyükön, és így kapják a pénzt. Többségüknek ugyanis jobban megéri itthon befizetni a 15 százalékos egyszerősített vállalkozói adót, mint ott a 19 százalékot. Viszont az, akinek a számlás jövedelme több, mint az évi 25 millió forintban meghúzott evahatár, az jól járhat az "átjelentkezéssel". 2004.02.17. Hír. 2003. januárhoz viszonyítva az idei év elsı hónapjában 6,6 százalékkal növekedtek az árak. Az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 2,1 százalék volt – ennek közel felét az áfa és jövedéki adóváltozások okozták – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal. Egy év alatt az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek a gyógyszerárak, a szolgáltatások és a háztartási energia árai is. 2004.02.17. Hír. A nyugati cégekhez hasonlóan magyar vállalkozók is megtalálták az utat Távol-Keletre, fıleg Kínába, ahol sokkal olcsóbban lehet termelni, mint Európában. A kínai termékek inváziójától évek óta szenved a hazai könnyőipar. Textilgyárak, ruha- és bıripari cégek zártak be, mert nem bírták a versenyt a Távol-Keletrıl beáramló olcsó termékekkel. Néhány vállalkozó megpróbálta 15

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK megtalálni az új helyzetben a versenyelıny lehetıségét, és termelésük egy részét Kínába, illetve a térség más országaiba vitték. Hogy ki hová, azt meglehetısen bizalmasan kezelik. Mindenki tart a konkurenciától, és nem szeretné kiadni kártyáit. De szakmai körökben sejtik, vagy tudják is egymásról a vállalkozók, hogy kik gyártatnak már Távol-Keleten. A távol-keletiek azért tudnak olyan alacsony költségekkel termelni, mert 15-20 dolláros havi bérért dolgoznak, és hatalmas mennyiségeket termelnek. Míg Európában egy vég kelme ötven méter hosszú, addig az ázsiai gyártók ezerméteres végeket készítenek egyetlen gombnyomásra. Emellett jól képzett embereket foglalkoztatnak. Ezek az adottságok együtt teszik lehetıvé, hogy a távol-keleti önköltség a ötöde a magyarországinak. S ezek a hivatalos árak. Ha valakinek alaposabb a helyismerete, s ezt joggal fel lehet tételezni az onnan importáló kereskedıkrıl, akkor sokkal olcsóbban juthat a termékekhez. Egy gépipari cég is, az MPF Holding úttörı volt abban, hogy a világcégekhez hasonlóan odatelepítse tömegcikkeinek gyártását. A holding 6,2 milliárd forintos éves forgalmának 90 százaléka külföldrıl származik. A forgalom jelentıs részét a Kínában elıállított termékek adják. A kínai kapcsolat a kilencvenes évek végén indult. Kereskedelemmel kezdıdött, most már nagyobb szerepet kapott a bérmunka. A holdingnak egyetlen kínai képviselıje van, akivel megállapodnak a feltételekrıl, ı továbbítja a rendeléseket az ország különbözı részében, sokszor egymástól több ezer kilométerre lévı, gyárakhoz. Kína hatalmas piaca nemcsak az olcsó, jól képzett munkaerı miatt nyújthat versenyelınyt, hanem azzal is, hogy a legnagyobb világcégek, amelyek már korábban odahelyezték termelésüket, szívesen veszik, ha megszokott márkáikat ott is megvásárolhatják. 2004.02.18. Tavaly az év egészében a bruttó nominális átlagkereset 12,0 százalékkal, a nettó átlagkereset 14,3 százalékkal, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 4,7 százalékos növekedése mellett – 9,2 százalékkal haladta meg az elızı évit - közölte a KSH szerdán. A reálkereset 2002-ben - 5,3 százalékos infláció mellett - 13,6 százalékkal volt magasabb, mint az elızı évben, a bruttó átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó 19,6 százalékkal nıtt. A KSH jelentése szerint 2003. januárdecemberben az 5 és több fıt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél átlagosan 2 millió 753 ezren álltak alkalmazásban, 1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Összességében a versenyszféra létszáma az elızı évhez képest kismértékő, 0,2 százalékos növekedést mutatott. Tavaly a költségvetésben 2,3 százalékkal bıvült a létszám, bár szeptembertıl a növekedés üteme lassult, és decemberben mindhárom fı területen (közigazgatás, oktatás, egészségügy) csökkent az alkalmazásban állók száma a 2002 decemberihez képest. A nemzetgazdaságban teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete tavaly 12 százalékkal nıtt, ezen belül a versenyszférát 8,9, a költségvetést 17,5 százalékos keresetemelkedés jellemezte. Az év során a vállalkozásoknál egyenletesen 7-10 százalék között emelkedtek a bruttó keresetek, a költségvetési intézményeknél az év elsı nyolc hónapjára jellemzı 20 százalék fölötti növekedés az utolsó négy hónapban 7 százalék körülire mérséklıdött. Tavaly a teljes munkaidıben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 137.200 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91.400, a szellemieké 193.300 forint. A versenyszférában átlagosan 127.000 forintot, ezen belül a fizikaiak 89.800, a szellemiek 201.100 forintot kerestek. A költségvetési szférában dolgozók

16

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK átlagkeresete 160.800 forint, ezen belül a fizikaiaké 100.200, a szellemieké 185.900 forint volt. A 2003. január-decemberi nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 88.800 forint volt. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 142.800 forint (átlagos éves középárfolyamon számítva 563 euró) volt, 12,2 százalékkal több, mint az elızı évben. A munkajövedelem kereseten felüli része 2003. január-decemberben munkavállalónként átlagosan 3,9 százalékot ért el. 2004.02.18. Hír. Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal jelentése szerint az unió tagállamaiban évente 5500 ember hal meg munkahelyi baleset miatt. Ez okból elvész 146 millió munkanap, vagyis 15 ezer egészséges ember teljes élete alatt ledolgozható munkaidı. A helyzet nálunk sem jobb. Annyiban más viszont, hogy a munkahelyeken elszenvedhetı ártalmaknak kisebbik része a közvetlen baleset. A „benti” pszichikai ártalmak az igazán súlyosak. A Gordio Tanácsadó Csoport minap nyilvánosságra hozott kutatása szerint minden második magyar munkavállaló stresszhatás alatt dolgozik. A további negyven százalék sem csak úgy lazán teszi a dolgát, hanem közepesnek mondható nyomásnak van kitéve. Legtöbben az idı szorítása, a túl sok feladat, az elviselhetetlenül gyors ritmus miatt panaszkodnak. Mindez azt jelenti, hogy aki dolgozik, ébren töltött idejének nagyobb részét nehezen elviselhetı feszültség alatt tölti. Heti átlagban 44,5 órát. Tehát napi egy órával többet, mint amennyi a törvényes munkaidı. A válaszadók negyede ugyanakkor 11 napnál is többet dolgozott betegen, mert félt, hogy elveszti munkahelyét. A kutatók szerint a legveszélyeztetettebbek a 29–39 éves, fizikai munkát végzı, alacsony iskolai végzettségő emberek. A KSH adatai szerint a munkavállalók 88 százaléka részesül a munkahelyén egészségvédelemben: összesen 1150 orvos áll rendelkezésükre. Örvendetes az is, hogy tegnap 19 cég nyerte el az egészségbarát munkahely címet a két illetékes tárca – az egészségügyi és a munkaügyi – közös pályázatán. A sajtótájékoztatón elhangzott: az egészségügyi rendszer csak húsz százalékban tudja befolyásolni a lakosság egészségi állapotát. 2004.02.23. Hír. A gazdasági szereplık idırıl idıre jelzik, a képzett szakmunkások hiánya akadályozza a mőködıtıke Magyarországra áramlását. Ma a fiataloknak csupán 23 százaléka jár szakiskolába. Az Oktatási Minisztérium szerint a tanulói szerzıdés széleskörő elterjesztése a megoldás a szakképzés problémáira, s a cégeknek is tevékenyen közre kell mőködniük a képzésben. 2004.02.23. Hír. Nem tekinti kényszervállalkozóknak a mővészeket, újságírókat, sportolókat és vagyonıröket Burány Sándor munkaügyi miniszter. Egy interjúban a miniszter elmondta, ezeknél a szakmáknál speciális szabályokat alkotnak. Komoly bírsággal és öt évre visszamenıleg megfizetendı adó- és járulékteherrel számolhat az, akit júliustól kap színlelt vállalkozási szerzıdésen a revizor. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint kizárólag azok a munkaadók félhetnek, akik szabálytalanul foglalkoztatják alkalmazottaikat. Mindenesetre senkit sem érhet meglepetés, hiszen a jogszabályok adottak és ismertek: tavaly az indokoltnál is nagyobb figyelmet kaptak a médiában. Bizonyos területeken a foglalkoztatás az utóbbi években igencsak rugalmassá vált, és a legtöbb esetben nem a hagyományos munkavállalói viszonyok jöttek létre, hanem - különbözı okok miatt - vállalkozói szerzıdések, amelyek azonban nem tekinthetık kényszervállalkozásoknak. Ezekhez a szakmákhoz tartozik a korábbi értelmiségi szabadúszó foglalkozások közül ide tartozik a színházak világa, az 17

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK újságírószakma és - új elemként - a vagyonıri tevékenység, a sport is. Ezeken a területeken már folynak a szükséges jogszabály-elıkészítések, a szakminisztériumok, így a sport- és a kulturális tárca közremőködésével, melyek biztosítják majd ezekben a szakmákban a speciális szabályok meglétét. Burány szerint mire a moratóriumnak vége, addigra tiszta helyzetet kell teremteni ezekben a szakmákban is. 2004.02.25. Hír. Egyelıre nincs döntés a tavaly március óta felszámolás alatt lévı diósgyıri kohászati cég, a DAM Steel Rt. jövıjérıl – a cég értékesítésére kiírt pályázatot érdemben még nem bírálta el a felszámoló. Kovács János, a felszámolást végzı Mátraholding Rt. vezérigazgatója tudósítónknak elmondta: 15 munkanap alatt kell határozni az egyetlen beérkezett pályázatról, és az érdemi elbírálás elhúzódása miatt még nem született döntés. A felszámolóbiztos tájékoztatása szerint a pályázatot nem nyilvánították sem érvénytelennek, sem eredménytelennek, ám még több dolgot tisztázni kell. 2004.02.25. Hír. Az Európa-terv keretében három év alatt 750 millió euró, azaz mintegy 191 milliárd forint jut a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés, valamint a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének támogatására uniós és nemzeti forrásokból – hangzott el a munkaügyi, az egészségügyi és az oktatási miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A humánerıforrás-fejlesztési operatív programtól mintegy százezer új munkahely létrehozása várható. Burány Sándor, a munkaügyi tárca vezetıje bejelentette: a három szakminisztérium márciusban 26 közös pályázatot hirdet meg az egész életen át tartó tanulás jegyében. Az elsı három mától olvasható a minisztériumok honlapjain. A cél az, hogy a képzés összhangban álljon a munkaerı-piaci igényekkel, az iskolából kikerülık vagy a felnıttképzésben részt vevık képzettségüknek megfelelı munkát találjanak – hangsúlyozta Burány Sándor. A foglalkoztatáspolitikai minisztérium a munkanélküliség kezelésére, a munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzésekre, a felnıttképzés támogatását célzó pályázatokra 73 milliárd 370 millió forintot fordíthat 2004 és 2006 között. 2004.02.28. Hír. A Fidesz tagozatai közül utolsónak megalakult a munkástagozat. Vezetıjét, Kontur Pál autószerelıt tegnap mutatta be Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint Kontur arra hivatott, hogy megszervezze a munkástagozatot, s így a fizikai munkások és az alkalmazottak körében is tudatosítsák: a közélet nem fölöttük, hanem közöttük van. 2004.02.28. Hír. Hétfın áll munkába az Országos Mentıszolgálat (OMSZ) új fıigazgatója. Takács Zoltán, aki jelentést kér a kincstári biztosoktól a szervezet pénzügyi helyzetérıl - ennek ismerete nélkül nem kíván nyilatkozni az Európa terv finanszírozhatóságáról sem. Az új fıigazgató szerint a mostani költségvetés az OMSZ mőködtetéséhez elég, ám a szükséges fejlesztésekhez 3,5-4 milliárd forint plusz támogatásra lenne szükség. Úgy tőnik, ezzel a szaktárca vezetıje is egyetért, és mint az Kökény Mihály miniszter korábbi nyilatkozataiból kiderült, ingatlaneladásból – például a Club Aliga értékesítésébıl – fedeznék a hiányt. Takács Zoltán ugyanakkor cáfolta, hogy napirenden lenne az OMSZ központi, Markó utcai épületének eladása. A mentıszolgálat létszámát 680 fıvel kellene emelni ahhoz, hogy mind a 900 autója bevethetı legyen. Az Európa terv szerint 2006 végéig évente 25 állomást rendbe kell hozni, és évi 150 új mentıautót kell forgalomba állítani.

18

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.03.01. Hír. İry Csaba hétfın a parlamentben a közszféra dolgozóinak intézett interpellációt Burány Sándor munkaügyi miniszterhez. képviselı emlékeztetett a polgári-kormány intézkedéseire, köztisztviselıi törvénynek köszönhetıen jelentıs megtakarításokat ellentétben a jelenlegi kormány intézkedéseivel.

helyzetérıl A fideszes melyek a idéztek elı

2004.03.01. Hír. Az ÁPV Rt. és az ISZD–Duferco konzorcium a napokban aláírta a Dunaferr Rt. eladásáról szóló részvényértékesítési és befektetési megállapodást. A folyamat kezdetén kilenc érdeklıdı vette meg a privatizációs dokumentumokat, hatan adtak szándéknyilatkozatot, közülük négyet találtak érvényesnek, s végül három pályázó maradt versenyben. Baranyi Imre, a pályázatokat elbíráló bizottság elnöke lapunknak elmondta, a gyıztes konzorcium teljesítette a leginkább azokat a feltételeket, amelyeket az ÁPV Rt. a cég további mőködése és a foglalkoztatás megırzése szempontjából fontosnak tartott. A befektetıi konzorcium a 444 millió forintos vételár mellett 17,3 milliárdos alaptıke-emelést vállalt, továbbá azt, hogy öt év alatt 275 millió euró, azaz mintegy 72 milliárd forint értékő beruházást hajt végre. A kiírás legalább 13 milliárd forint tıkeemelést és 250 millió euró értékő fejlesztés írt elı. A legnagyobb súllyal a foglalkoztatási kötelezettség vállalása esett a latba. Ebbıl a szempontból is a gyıztes ajánlat volt a legelınyösebb: a vevık vállalták a privatizációs szerzıdés megkötésekor létezı foglalkoztatási szint fenntartását, a munkakörülmények, a munkahelyi oktatás fejlesztését és a kollektív szerzıdés tiszteletben tartását. Mindehhez azonban az kell, hogy megszülessen a megállapodás a bankokkal. A jelek szerint ez a legkényesebb pontja a folyamatnak. A Dunaferr több mint 60 milliárd forint adóssággal küszködik, és a bankok már többször meghosszabbították a fizetési moratóriumot. Mindezek tisztázása még hetekig tarthat. 2004.03.01. Hír. Magyarország a kormány és a jegybank súlyos hibái miatt jelenleg problémás esetnek számít az Európai Unióba belépni készülı országok között írta hétfıi számában a Financial Times Deutschland (FTD) címő német gazdasági-pénzügyi lap. Gregor Eder, a Dresdner Bank Kelet-Európa szakértıje szerint az EU-hoz csatlakozók közül Magyarországon a legnagyobb a valutaválság valószínősége. A makrogazdasági sarokszámok kedvezıtlen alakulása annál is inkább fejcsóválást vált ki a közgazdászok körében - írta a Financial Times Deutschland -, mert Magyarország strukturális adottságai jók. A földrajzi helyzet elınyös, az infrastruktúra viszonylag kiépített, az igazgatás meglehetısen hatékony, és a GDP idei évre tervezett három százalékos növekedése bátorító - mondták a lapnak nyilatkozó szakemberek. 2004.03.01. Hír. A brit munkahelyeken télen rendszeresen ellenırzik a szakszervezetek, nem fáznak-e az alkalmazottak. Az egészségvédelmi és biztonsági szabályok szerint a legalacsonyabb hımérséklet, ami megengedhetınek minısül a szigetország munkahelyein 16 Celsius fok. Ahol intenzív testmozgással járó fizikai munkát végeznek, ott legkevesebb 13 Celsius fok lehet a belsı hımérséklet. Az elıírások szerint a dolgozók rendelkezésére kell bocsátani egy hımérıt, amivel ellenırizhetik, nincs-e szabálytalanul hideg. Trevor Davies, a Croner Consulting szolgáltató cég egészségügyi szakértıje szerint könnyen elıfordulhat, hogy irodai munkát végzı alkalmazottak is a hideg miatt szenvednek. Elsısorban ott hőlhet le a hımérséklet, ahol sokat van nyitva az ajtó, például az ügyfelek

19

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK állandó mozgása miatt. A szakértı szerint a munkaadók egyáltalán nem foglalkoznak a munkahelyek hımérsékletével. Sok kiadást elızhetnének pedig meg az ıszi-téli idıszakban, mivel sok kiesést okoz a dolgozók megbetegedése, valamint a rossz körülmények okozta koncentrációs nehézségek is. Néhány hısugárzó megoldja a problémákat, illetve a hıszigetelés is sokat segít. A külsı hımérsékletet természetesen nem tudják a munkaadók kontrollálni, de itt biztosítaniuk kell a kellıen meleg és kényelmes öltözéket a munkaügyi elıírások szerint. Magyarországon a szabályok értelmében hidegnek minısül az a munkahely, ahol tartósan 10 Celsius fok alatt van a hımérséklet, külsı tér esetén pedig 4 Celsius fok az alsó határ. Ilyen körülmények közt óránként tíz perc szünetet kell biztosítani a dolgozóknak, akkor 50 Celsius fok hımérséklető teát kell biztosítani az alkalmazottaknak. 2004.03.02. Hír. Az étkezési és üdülési csekk után már internetutalványt is vásárolhatnak a cégek saját alkalmazottaiknak. Az új támogatási forma magyar találmány, és egyelıre csak itt létezik. Az étkezési utalványairól ismert Accor Services a világ 32 országában van jelen, de internetutalványt egyedül magyarországi leányvállalata forgalmaz. Krátky Attila kereskedelmi igazgató szerint ennek egyik magyarázata, hogy a világháló használatát ösztönzı csekk a magyar leánycég internetes szolgáltatójának ötlete volt. A másik ok, hogy Magyarországon tavaly úgy toldották meg az adótörvény természetbeni juttatásokról szóló fejezetét, hogy az már kiterjed az internet használatára is. A szolgáltató arra a munkáltatói érdekre épít, hogy az alkalmazottak ne munkaidejükben, hanem inkább otthon szörföljenek. Az internethasználati idıt biztosító utalványt ráadásul adó- és illetékmentesen vehetik meg, akár az étkezési utalványt vagy az üdülési csekket. Idıt, hiszen az utalványok kreditekre szólnak, a kreditek pedig idıt jelentenek – így hidalták át a napszaktól függı telefonos percdíjak különbözıségét. Csúcsidıben percenként négy, azt követıen éjfélig három, éjféltıl hajnalig pedig két kreditet fogyaszt el a szörfölı percenként. Az utalványok 1850, illetve 850 kreditet tartalmaznak 4000, illetve 2000 forintért. Az ötlet életrevalóságát egyelıre nem igazolta a gyakorlat. A kereskedelmi igazgató bevallotta: egyetlen kézen megszámolhatók a cégek, amelyek már vettek dolgozóiknak szörfutalványt. Pedig a cégnek megvan a stabil törzsközönsége: kilencezer vállalatot lát el étkezési utalvánnyal, ügyfeleit pedig értesítette a lehetıségrıl. Igaz, csak januárban kezdték árusítani az újfajta utalványokat, és annak eldöntése, hogy valamely cég vásároljon ilyet, vagy sem, vita tárgya lehet, és idıbe telik. Nehezíti a döntést, hogy a jogszabály értelmében csak olyan természetbeni juttatás élvez adó- és illetékmentességet, amelyhez a cég bármely dolgozója hozzájuthat. Kérdés tehát: mi van akkor, ha otthon nincs mindenkinek számítógépe. 2004.03.02. Hír. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet igazgatója, Hans-Werner Sinn azzal számol, hogy az Európai Unió keleti bıvítése miatt a német munkapiacnak mind több gonddal kell majd küzdenie, mert "a német ipari munkások az új versenyhelyzetben egyszerően túl drágák". Sinn a Handelsblatt címő német gazdasági-pénzügyi lap keddi számában kifejtette, hogy ha Németországban nem szüntetik meg a "bérmerevséget", a munkanélküliség növekedésére kell számítani.

20

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.03.03. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elızetes számításai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékkal növekedett 2003 negyedik negyedévében a megelızı esztendı azonos idıszakához képest. A harmadik negyedévben még 2,9 százalékos növekedést mért a KSH. A múlt év egészében ugyancsak 2,9 százalékos volt az iram. Ugyanez 2002-ben 3,5, 2001-ben 3,8 százalékot tett ki. A harmadikról a negyedik negyedévre egy százalékkal bıvült a gazdaság, vagyis gyorsabban, mint a korábbi negyedéves összevetésekben. 2004.03.03. Hír. A négy alapszabadság, köztük a munkaerı szabad áramlásának megerısítését garantáló kiegészítést javasolnak az EU tavaszi csúcstalálkozójának zárónyilatkozatához az újonnan csatlakozók. Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia felháborodását az Európai Bizottság is osztja. A korlátozások némelyike sértheti az EU törvényeit. A kérdés már az EU-nagykövetek szerdai találkozóján is felmerülhet. "Kiegészítéseket fogunk javasolni a zárónyilatkozathoz, hiszen a téma valamennyiünket érint" - mondta egy, neve elhallgatását kérı magyar diplomata. Csehország a szerdai találkozó kimenetelétıl függıen dönti el, hogy maga is felveti-e a kérdést. Az új tagállamok szerint a munkaerı szabad mozgása az európai versenyképesség alapfeltétele - a tavaszi EU-csúcs fı témája pedig pont a versenyképesség növelése lesz. Az EU elnökségét ellátó Írország szerint a kérdésrıl a versenyügyi miniszterek jövı heti találkozóján lesz szó. "A versenyképességi tanács nyilvánvalóan nagy hangsúlyt fektet a négy alapszabadság fontosságára" nyilatkozta az ír kormány szóvivıje. Az EB amiatt is nyugtalan, hogy csak Dánia hozta nyilvánosságra korlátozó intézkedései pontos terveit. Belgium, Ausztria, Németország, Finnország, Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia és Írország csak jelzéseket adtak. Franciaország ugyan az interneten nyilvánosságra hozta szabályozási terveit, az EB-t azonban még csak szándékáról sem tájékoztatta. Ahogy Olaszország, Görögország, Luxemburg, Svédország és Hollandia sem jelezte hivatalosan, hogy korlátozásokat tervezne. 2004.03.03. Hír. Eljárás indult huszonnyolc külföldi állampolgár ellen, akiket egy cég engedély nélkül dolgoztatott a Pécsi Erımőben; a huszonhét lengyel és egy szlovák szakmunkásra kiutasítás vár. A feketemunkára azt követıen derült fény, hogy a határırség beavatkozó alosztálya az idegenrendészeti és a munkaügyi hatósággal közösen kedden ellenırzést tartott az energetikai vállalatnál, az igazoltatottak pedig nem rendelkeztek a magyarországi munkavállaláshoz szükséges papírokkal - mondta el Balog Tamás, a Pécsi Határır Igazgatóság sajtóreferense. Török Gábor, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-dunántúli Igazgatóságának idegenrendészeti osztályvezetıje elmondta: a huszonhét lengyel és egy szlovák munkást nem az erımő, hanem alvállalkozója alkalmazta külföldi céggel kötött partnerszerzıdés alapján. Az osztályvezetı közölte, a szakmunkások precíziós hegesztık, akikbıl hiány van Magyarországon, miután e szakma magyar képviselıi jobb jövedelmek reményében fıként Nyugat-Európában dolgoznak. Ha beigazolódik a munkáltató felelıssége is, a cég komoly pénzbírságra számíthat. 2004.03.03. Hír. Gottfried Péter a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetıje a Külügyminisztériumba kérette szerdán az Európai Unió jelenlegi tagállamai, a csatlakozó országok és az Európai Gazdasági Térség országai budapesti diplomáciai képviseleteinek vezetıit. A

21

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK diplomatákkal folytatott találkozó témája a magyar állampolgároknak az EU csatlakozást követı munkavállalási lehetısége volt – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel Tóth Tamás külügyi szóvivı. A magyar kormány tiltakozásul bejelentette: viszonossági alapon maga is korlátozza májustól az EU jelenlegi tagországaiból érkezık munkavállalását. A döntés azután született, hogy a régi uniós tagok közül utolsóként Írország is közölte: kétéves munkaviszonyhoz köti a szociális ellátást a frissen csatlakozó országokból érkezık munkavállalók esetében. Mára az összes jelenlegi tagország jelezte: nem engedi be korlátozás nélkül az újonnan csatlakozók állampolgárait. Van, ahol a szociális juttatásokat, máshol az érkezık számát korlátoznák, vagy egyes ágazatokat zárnák le az álláskeresı kelet-európai munkavállalók elıl. 2004.03.03. Hír. A felsıoktatásban az idén nem lesz garantált béremelés, közölte a tárca helyettes államtitkára. Stark Antal a parlament oktatási bizottságában elmondta, hogy vizsgálják a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fıiskola és a soproni székhelyő Nyugat-magyarországi Egyetem összevonásának lehetıségét, de ez nem függ össze a Draskovics-csomagként emlegetett elvonásokkal. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, volt miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy összesen 15 milliárd forint elvonás sújtja az oktatás egészét. 2004.03.04. Hír. Az EU irányelvei a minimális képzési követelményeket és a diploma, szakképesítés elismerésének rendjét szabályozzák néhány foglalkozás esetében, míg a tanítás tartalma és struktúrája nemzeti hatáskörben marad. Ez az egészségügy területén öt szakmát érint: az általános orvosokat, a fogorvosokat, a gyógyszerészeket, az ápolókat és a szülésznıket. Emellett még további három foglalkozás okleveleit fogadják el automatikusan: az állatorvosokét, az építészekét és a jogászokét. Az egészségügyi oklevelek elismerését májustól az egészségügyi tárcán belül mőködı Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal végzi, az egyéb közösségi jog alá tartozó szakmák esetében pedig az illetékes minisztérium. Az automatikus elismerés lényege, hogy az ágazati irányelvek hatálya alá esı szakmákban a fogadó ország hatósága nem vizsgálhatja, hogy a képzés megfelelt-e az ı saját nemzeti elıírásainak, a diplomát és oklevelet a hazai oktatási intézményben szerzettel egyenértékőnek kell tekinteni. Az elismerési eljárás általában három hónapot vesz igénybe. A többi végzettség elismerésekor a fogadó ország hatósága alaposan megvizsgálja a képzés tartalmát, idejét, illetve azt, hogy a származási országban ezzel a végzettséggel milyen tevékenységet végezhetett a kérelmezı. Ha különbségeket találnak, a fogadó ország elıírhat szakmai gyakorlatot vagy kiegészítı vizsgát, de azt már a munkavállaló dönti el, hogy melyik lehetıséget választja. A kérelem elbírálása általában négy hónapot vesz igénybe. Az oktatási tárca szerint az esetek 90 százalékában így is elfogadják az adott diplomát vagy végzettséget. Az elutasítás ellen ebben az esetben is jogorvoslatot kell biztosítani. Vannak olyan szakmák, kétkezi tevékenységek, amelyeknél nem a bizonyítvány megléte a döntı, hanem a gyakorlati tapasztalat – ilyenek például a fodrászok. Hazánkban a szakma gyakorlása oklevélhez, képzettséghez kötött, de ez nem minden európai országban van így, és ha az uniós polgár megfelelı gyakorlati tapasztalatot tud igazolni, akkor hazánkban is gyakorolhatja hivatását. Ha egy adott szakma gyakorlásához nem szükséges oklevél, akkor a munkáltató dönti el, hogy elfogadja-e az adott állásra a jelentkezıt.

22

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.03.04. Hír. A versenyképesség teremthet alapot hosszú távon a bérfelzárkóztatáshoz, amelynek szükségességében nincs vita - mondta a munkaügyi tárca politikai államtitkára tegnap egy, a szociális párbeszédrıl és a gazdaság versenyképességérıl szóló beszélgetésen. Csizmár Gábor utalt arra, hogy az utóbbi két évben a reálbérek jóval nagyobb ütemben emelkedtek a termelékenységnél, tavaly a 2,9 százalékos GDP-bıvülés mellett 9,2 százalékos volt a reálkereset-emelkedés. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke tévhitnek nevezte, hogy a versenyképesség megtartásának, illetve javításának az alacsony bér lenne a feltétele. Mint hangsúlyozta, foglalkoztatási szerkezetváltás van és az országból kezd távozni az olcsó munkabérre települt tıke. Így magasabb hozzáadott értékő termékek elıállítására van szükség. Emellett fontos a hosszú távú adó- és járulékpolitika kialakítása. Az Európai Unióban valós versenyképességi tényezınek tekintik a szociális párbeszédet. A tanácskozáson elhangzott: fontos, hogy a hagyományos szociális párbeszéd kibıvüljön az ágazati, illetve helyi szintő párbeszéddel. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében a rendezvényen a többi között arról beszélt, hogy a versenyképesség és a szociális párbeszéd nem zárja ki egymást. 2004.03.04. Hír. Jóváhagyta az ORFK szervezeti korszerősítésérıl szóló elıterjesztést Lamperth Mónika belügyminiszter, így a fıkapitányság új, modern struktúrában hajtja végre feladatait július 1-jétıl. A rendırség központi szervezete megújításának keretében már korábban döntés született a Rendészeti Biztonsági Szolgálat és a Nemzeti Nyomozó Iroda létrehozásáról. A korszerősítési lépések hatására a központi szervezet létszáma várhatóan tíz százalékkal csökken majd. 2004.03.04. Hír. Újból a kormány elé kerülhet a Vértesi Erımő privatizációja, a magánosítás ugyanis sikertelenül zárult, közölte Vági Márton, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı (ÁPV) Rt. vezérigazgató-helyettese a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságának szerdai ülésén. A kormány összes kötelezettségét át kellene vállalnia a vevınek; mivel erre kevés az esély, vélhetıen újból a kormány elé kell vinni az erımő ügyét. Az ÁPV Rt. február 12-én közölte, hogy a vevı, a Vértes Energia Befektetési és Fejlesztı Kft. elállt a Vértesi Erımő Rt. megvásárlásától. Vági Márton ezzel kapcsolatban elmondta: a privatizációs pályázat nyertese azzal indokolta visszalépését, hogy a sikeres pályázat után történt olyan változás, amely többmilliárdos terhet rótt volna rá. Ez az új környezetvédelmi törvény és az abból következı környezetterhelési díj lett volna. A vagyonkezelı menedzsmentje a pályázattól visszalépı Vértes Energia Befektetési és Fejlesztı Kft. döntésérıl levélben tájékoztatta a korábbi pályázókat, és azt is megkérdezték, fenntartják-e korábban tett ajánlatukat. A levelek tartalmáról a vezérigazgató-helyettes nem adott tájékoztatást a bizottsági ülésen, annyit azonban elárult, hogy arról a jövı heti igazgatósági ülésen tárgyalnak. 2004.03.04. Hír. Az UPS csomagküldı szolgálat legfrissebb európai felmérése szerint a legnagyobb uniós cégek vezetıinek többsége ellenezne egy újabb bıvítést. Akik mégis mellette vannak, legszívesebben Oroszországot és Törökországot látnák az új tagok között. Az UPS évente megjelenı – Nyugat-Európa legnagyobb vállalatainak vezetıi között végzett –, Európai Üzleti Monitorának legutóbbi felmérésében a válaszadók több mint fele vélte úgy, hogy nem értene egyet az unió egy esetleges újabb bıvítési hullámával az idén csatlakozó országok

23

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK belépését követıen. Arra a kérdésre, hogy amennyiben mégis további bıvítésre kerülne sor, mely országot látná szívesebben, a válaszadók többsége elsıként Oroszországot, majd Törökországot említette, ezt követte Románia, majd Svájc. Több mint negyedük jelezte: már a mostani bıvítéstıl sem várnak kereskedelmi elınyöket, míg a nyitottabbak közel fele (44 százalék) Lengyelországot jelölte meg, mint a csatlakozók közüli legígéretesebb kereskedelmi partnert. A sorban utána következett Csehország (9 százalék) és Magyarország (5 százalék). A felmérésben megkérdezett 7 ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia és Belgium) felsı vezetıi közül egyedül az olaszok gondolták úgy, hogy a következı években fontosabb kereskedelmi partnerekké válnak a most csatlakozó országok a régi tagoknál. Az olasz és a német igazgatók a többi megkérdezettnél többet üzletelnének a jövıben a kelet-európai csatlakozókkal, ugyanakkor náluk is fontosabb jövıbeli partnernek tekintik Kínát. 2004.03.05. Hír. Egyelıre csak hazánk jelentett be munkavállalási korlátozást az EU jelenlegi tagállamaival szemben. Az Európai Bizottság tegnap nem kívánta érdemben kommentálni a magyar döntést. Jean-Christophe Filori, a bıvítési biztos szóvivıje emlékeztetett arra, hogy a korlátozások alkalmazásának – és esetleges viszonzásának – lehetıségét a csatlakozási szerzıdés rögzíti. A bizottság véleménye szerint ugyanakkor a korlátozó tagországok nagyon hamar fel fogják ismerni, hogy nem lesz szükség ezek fenntartására a maximum hétéves átmeneti idıszak egészében. 2004.03.05. Hír. Fizetésképtelen a Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft., ezért ismét leállt a diósgyıri kohászat, a dolgozók többségét szabadságra küldték – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón majd munkásgyőlésen Marjasné Endrédi Zsuzsanna, a BNA vezérigazgatója és Kovács János, a diósgyıri kohászatot tulajdonló DAM Steel Rt. felszámolója. A DAM Steel értékesítésére meghirdetett második pályázatra jelentkezı egyetlen vevıjelölttel tovább folynak a tárgyalások, és Kovács szerint van remény a megállapodásra a megváltozott körülmények között is. A kohászatot egyébként nem állították le teljesen – hiszen az újraindítás nagyon sokba kerülne –, de sokáig nem tudják fedezni a napi 2,5 millió forintos költségét sem. Ha tehát egy-két héten belül nem születik egyezség a DAM Steel eladásáról, végképp veszélybe kerülhet a Fazola Henrik által alapított gyár. 2004.03.09. Hír. Az EU jelenlegi és majdani tagjai igencsak nehéz helyzetbe kerülnek a munkaidı irányelvének módosításával - vélik szakértık. Különösen kritikus helyzet alakulhat ki ott, ahol mindennapos gyakorlat az ügyelet és a készenlét, miután a munkaidı meghosszabbításának még szigorúbb szabályai lesznek. Az Európai Bizottság indítványa alapján a jelenlegi 4-rıl 12 hónapra növekedne a munkaidıkeret anélkül, hogy arról a kollektív szerzıdés rendelkezne. Lehetıség nyílna olyan tagállami szabályozásra is, amely alapján az ügyelet részben vagy egészben nem számítana munkaidınek. S végül: várhatóan eltörölnék az önként vállalt többletmunka lehetıségét, és szigorítanák az opt out ("kívülmaradás") megállapodások törvényi garanciáit. A módosítás során meghatározó szerephez jutnak az Európai Bíróság közelmúltbeli döntései is. Ezek többek között kimondták, hogy a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történı rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidınek

24

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK minısül. Bár a konkrét jogesetek az egészségügyre vonatkoztak, minden olyan gazdasági ágra kisugároznak, ahol ügyelet van. Ezekkel az ítéletekkel igen sok tag- és jelölt állam, köztük Magyarország nemzeti joga jelenleg nincs összhangban, nyilatkozta egy napilapnak Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fıigazgatója. A jelenlegi hazai szabályozás szerint az ügyelet és a készenlét általában nem vagy csak részben számít bele a munkaidıbe. 2004.03.09. Hír. Kötelezı érvényő jogszabály megalkotását fontolgatja az Európai Bizottság, hogy szigorúbb normák szerint történjen a vállalati topmenedzserek bérezése a közösség országaiban. Hazai szakemberek az elképzelést támogathatónak tartják, de csak abban az esetben, ha nem a már eddig is bürokratikus terheket növelik újabbakkal. 2004.03.09. Hír. "A kirúgás elıszobájaként, elfekvıként" aposztrofálják a rádiósok azt az új szervezeti egységet, melyet most kíván létrehozni a Magyar Rádió (MR) vezetısége. Az egyelıre csak tervezet formájában létezı elképzelés szerint a közrádió egy úgynevezett Központi Rendelkezési Állományi Csoportot (KRÁCS) állítana fel. E csoportba az MR munkáltatói jogú vezetıi helyezhetnék át munkatársaikat - ezt a változást a rádió elnökének kell jóváhagynia. Hogy a rádiósok mennyire szólhatnak bele abba, hogy a KRÁCSba kerülnek, az több mint kérdéses, a majdan errıl rendelkezı elnöki utasítás tervezetében csupán annyi áll: az áthelyezési kérelemben utalni kell a munkavállalóval történt elızetes egyeztetésre. Mindenesetre a KRÁCS-ba küldött rádiósok munkajogi helyzete átalakul, a krácsosok felett a munkáltatói jogot az Elnöki Hivatal (EH) gyakorolja. Így azoknak, akik a központi állomány tagjait szeretnék ellátni különbözı feladatokkal, az EH-tól kell kikérniük a krácsosokat. A rádiósok értelmezésében ez azt jelenti, hogy az EH bármit kérhet majd a központi állomány tagjaitól, illetve ha esetleg úgy tartja kedve, semmittevésre is kárhoztathatja ıket. A tervezet szerint az EH félévente értékeli majd a krácsosok teljesítményét, és amennyiben ezek a munkavállalók nem, vagy csak részben töltik ki munkavégzéssel a törvényes munkakeretet, úgy az EH megszünteti a krácsosok munkaviszonyát, vagy módosíthatja munkavégzésüket. Az MR hírei szerint ez a rendelkezés arra szolgál, hogy végkielégítés, illetve különbözı perek és sajtóvisszhang nélkül lehessen rádiósokat eltávolítani. Egyébként a KRÁCS esetleges létrehozásának közvetlen indoka az Idegennyelvő Szerkesztıség (Inyesz) tervezett megszüntetése - az e területen dolgozó mintegy húsz fı kerülne elsıként a központi állományba, késıbb pedig azok, akiket bizonyos vezetık "ki szeretnének venni a munkából". Az Inyesz tervezett megszüntetése egyébként számos aggályt felvet. Az MR-nek ugyanis a médiatörvényben elıírt közszolgálati kötelessége az idegennyelvő sugárzás. 2004.03.09. Hír. Nagy-Britannia nem vezetett be korlátozásokat munkaerıpiacán az új tagállamokból érkezı munkavállalókkal szemben május 1-je utánra, így a magyarok is mehetnek dolgozni az Egyesült Királyságba, ebben nincs semmi változás – áll a budapesti brit nagykövetség tájékoztatójában. 2004.03.10. Hír. Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan Magyarország is halasztást kér az Európai Bíróság egészségügyi munkaerı-gazdálkodási direktíváival kapcsolatban. Amíg az Unió nem módosítja határozatát az Európai Bíróság

25

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK munkaidı-maximalizálásáról, nincs szükség változtatásra a hazai egészségügyi dolgozók munkaidı-szabályozásában – jelentette be keddi tájékoztatóján Kökény Mihály egészségügyi miniszter. A május elsejétıl nálunk is életbe lépı uniós szabály szerint az egészségügyi dolgozók munkaideje nem haladhatja meg a heti 60 órát. A munkaidıbe beleszámít a magánpraxis, a másod- és harmadállásban végzett gyógyító munka is. Az ügyelet és a készenlét is része a heti hatvan órának. A szigorúan önkéntes alapon vállalt többletmunkáért viszont a munkáltató köteles 150 százalékos illetményt fizetni. A jövıben a munkaidırıl minden egészségügyi dolgozónak külön nyilvántartást kellene vezetnie, így többletmunkára csak azoknak volna lehetıségük, akik feketén dolgoznak. Az új szabályozás mindemellett orvos- és ápolóhiányt okozna, és hosszabbá válna a várakozási idı. A túlmunka tiltása az orvosoknak jelentıs jövedelem-kieséssel járna. Az elıírás betartása sem munkaszervezéssel, sem létszámmal, sem pénzzel nem lehetséges, állapította meg a miniszter is, egyben közölve, hogy az unió brüsszeli bizottsága új munkaerı-direktívákat készít. Amíg ez nem születik meg, addig Magyarországon – májustól – az egészségügyi tevékenységeket a tavaly elfogadott 84-es törvény szabályozza. E szerint a munkaadóknak heti 8 óra rendkívüli munkavégzés elrendelésére van lehetıségük. A többletmunkáért 150 százalékos munkabér jár, és ez szolgálati idınek is számít. A túlmunka növeli tehát a nyugdíj összegét is. Brüsszelben a huszonötök egyetértettek abban, hogy az európai munkaerı-direktívát haladéktalanul felül kell vizsgálni, mivel azt csak hosszabb átmeneti idıszak után tudnák bevezetni a tagállamok. Az érintettek olyan új direktívát sürgetnek, amely nagyobb szabadságot ad az egyes államoknak, emellett „a versenyképesség és a vállalkozás szabadságának szempontjait egyensúlyba hozza a finanszírozhatóság követelményeivel”. A szabály betarthatatlansága ellenére az orvosok perelhetik munkaadójukat, ha heti 60 óránál mégis többet dolgoznak. 2004.03.10. Hír. Majdnem húsz egészségügyi és szociális tárgyú törvény módosításával foglalkozik mai ülésén a kormány. A jogszabályok jelentıs részét azért kell megváltoztatni, mert az uniós csatlakozás után nem lehet különbséget tenni a közösség állampolgárai és hozzátartozóik között. Ha a kormány elfogadja a módosítást, a beteg gyermek egyéves koráig az apa is jogosulttá válik gyermekápolási táppénzre. (Gazdasági Rádió) 2004.03.10. Hír. Béremelés nélkül elkerülhetetlen a munkaerı elvándorlása, már meg is indult az orvosok Nyugatra toborzása, mondta kedden a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István szerint az Unió munkaerı-rendelkezései elfogadhatók és elıremutatók. Lényegük, hogy az uniós állampolgáruknak joguk van "a kipihent orvosra". Az ezzel kapcsolatos magyar törvénymódosítással ugyan a MOK is egyetért, de a jelenlegi körülmények között a munkaidı-korlátozás a dolgozókat hátrányosan érintené. Az alacsony bérek közepette az orvos ügyeleti díjával adott esetben a többszörösét keresi meg fizetésének. Ha viszont meghatározzák az ügyelet mértékét, korlátozzák a kereseti lehetıséget is. 2004.03.11. Hír. A Tárki legfrissebb elırejelzése szerint az uniós csatlakozás – a várakozásokkal ellentétben – rövid távon csak alig észrevehetı változásokat fog eredményezni, de májushoz közeledve a közbeszédben és a médiában újra felerısödik a vesztesek és nyertesek csoportjainak keresése. A csatlakozás

26

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK tekintetében a kis- és közepes vállalkozók alkotják a leginkább sérülékeny, instabil társadalmi réteget. A mezıgazdasági kistermelık kilátásai azért sem kedvezıek, mert a kormánynak nincs határozott koncepciója a mezıgazdasági termelés átalakításáról az uniós követelményeknek megfelelıen, és az érintettek is csak rövid távú követelések megfogalmazására, illetve demonstratív akciókra képesek. A csatlakozás egyre kedvezıbbé váló gazdasági környezetben fog bekövetkezni – állapítja meg a Tárki prognózisa. A beinduló nemzetközi konjunktúra az európai értékesítési lehetıségek bıvülését, az exportkereslet növekedését eredményezi. A legnagyobb exportáló vállalatok többsége a termelés és a beruházások növekedésére számít. A Tárki vállalati konjunktúraindexe az egy évvel ezelıtti mélypontról tartósan felfelé mozdul el. (Az indexet úgy képzik, hogy a pozitív választ adók százalékos arányából kivonják a negatív választ adók százalékos arányát. Az index értéke pozitív, ha az elégedettek aránya meghaladja az elégedetlenekét.) A munkaerı-piaci tendenciák pozitív és negatív jeleket egyaránt mutatnak. A munkaerıpiac alapvetı problémája az inaktivitás magas szintje, ami várhatóan a közeljövıben sem csökken radikálisan. Az informális gazdaság terjedelme az utóbbi években nem növekedett, sıt egyes szegmensei – például a szabadtéri piacok – visszaszorulóban vannak. Az újabb megszorítások miatt azonban a feketemunka aránya feltehetıen újból növekedni kezd, s az EU-csatlakozással járó változások is növelik egyes illegális tranzakciók – például a cigaretta- és embercsempészet – jövedelmezıségét. Az emberek gazdasági helyzetértékelését és várakozásait összességében továbbra is a pesszimizmus jellemzi, amit a lakossági konjunktúraindex magas negatív értéke mutat. Miközben a lakosság politikai hangulata továbbra is mélyponton van, megváltozott a kormány és az ellenzék teljesítményének egymáshoz viszonyított megítélése. Az emberek az év eleje óta jobbnak tartják az ellenzék teljesítményét a kormányénál, ami legutóbb három évvel ezelıtt fordult elı. 2004.03.11. Februárban éves összevetésben 7,1, havi összehasonlításban 1,2 százalékos volt az infláció - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön. Az egyhavi áremelkedés valamivel több, mint harmadát az áfa és jövedéki adóváltozások okozták. Elemzık ennél magasabb, 7,34 százalékos árszínvonal emelkedésre számítottak. Februárban az éves maginfláció 6,1 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói kosár pedig 8,4 százalékkal drágult. Az elızı hónaphoz viszonyított árszínvonalat a háztartási energia drágulása 0,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,37 százalékkal, az élelmiszereké 0,25 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,13 százalékkal emelte, míg a ruházkodási cikkeknél bekövetkezett árcsökkenés 0,12 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,01 százalékkal mérsékelte. 1 hónap alatt az élelmiszerek árai átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások árai átlag feletti mértékben drágultak. A szolgáltatások közül a csatornadíj 9,2 százalékkal, a szemétszállítás díja 3,8 százalékkal, a vízdíj 3,3 százalékkal nıtt. Szintén átlag feletti, 7,3 százalékos drágulás történt a háztartási energia fıcsoport esetében. 2003. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5,9 százalékkal emelkedtek. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak, ez utóbbin belül a gyógyszerek, gyógyáruk térítési díjai átlagosan 19 százalékkal növekedtek. A szolgáltatások 7,8 százalékkal drágultak egy év alatt. (origo) 27

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.03.11. Hír. Hollandia munkaügyi minisztere budapesti tárgyalásain bejelentette: a magyarok a csatlakozás után is csak korlátozásokkal vállalhatnak munkát náluk, a korlátozás két évre szól.. A holland miniszter a döntést elsısorban azzal indokolta, hogy az országban gyorsan nı a jelenleg hatszázalékos munkanélküliségi ráta, s havonta tízezer ember veszíti el állását. A miniszter által felhozott másik ok: "más tagállamok is hasonlóan döntöttek". Így Hollandiában május elsejétıl a csatlakozó országok állampolgárai csak abban az esetben kapnak munkavállalási engedélyt, ha az adott állásra nem akadt holland jelentkezı. A munkaerıhiánnyal küzdı ágazatokban viszont megkönnyítik az új tagállamokból érkezık munkavállalását, s esetükben az általában 2,5-3 hónapig tartó engedélyezési eljárás egy-két hétre rövidül, s lényegesen egyszerőbb lesz. Aart Jan de Geus hangsúlyozta, hogy a korlátozások ideiglenesek, s Hollandia már egy év elteltével megvizsgálja, hogy szükség van-e fenntartásukra. A miniszter arról is biztosította magyar kollégáját, hogy Hollandia – más tagállamokkal ellentétben – nem tervez két évnél hosszabb korlátozásokat. 2004.03.13. Hír. Eredetileg már 2001 ıszén meg kellett volna szervezni a közalkalmazotti tanácsválasztást. A parlament 2001-ben elıször két évvel, majd további egy évvel elhalasztotta a procedúrát. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezetének fıtitkára szerint meggondolandó a kevésbé hatékony intézmény megszüntetése, úgy, hogy a hatásköre, jogosítványai a szakszervezetekre szálljanak át. A mandátumok többszöri meghosszabbítása nem szerencsés dolog egy demokratikus jogintézmény esetében: vagy el kell törölni, vagy pedig ki kell írni még egyszer a választást, fogalmazott Fehér. Vadász János, kormánymegbízott szerint soha nem volt, a mostani idıszakban pedig még kevésbé van szükség közalkalmazotti tanácsokra. Ezért azt szorgalmazta a kormánynál: mindaddig halasszák el a választásokat, amíg az új, egységes közszolgálati törvény lehetıséget nem biztosít a taglétszámból eredeztethetı reprezentativitási rendszer életbelépésére. A törvénytervezetrıl folyik a vita, de októberig biztosan nem lép hatályba. A közalkalmazotti tanácsok újbóli megválasztását az is indokolja, hogy a felemás megoldás elfogadhatatlan, vagyis az, hogy a versenyszférában maradna a dolgozói képviselet, a költségvetési szférában pedig megszőnne. 2004.03.14. Hír. Február elején született meg az Európai Parlament munkaidıs irányelve, amelynek értelmében az uniós munkavállalók túlórákkal együtt sem dolgozhatnak hetente 48 óránál többet. Az európai parlamenti munkaidıs irányelv, a 48 órás maximum a számot tekintve nem tartalmaz újdonságot az eredeti, 1993-as EU-direktívához képest, ám az utóbbi életbe lépésekor NagyBritannia kiharcolta, hogy a munkaadóik és a munkavállalóik eseti alapon felmentést kérhessenek a szabály alkalmazása alól. A kivétel azonban általánossá vált, olyannyira, hogy a szigetországi vállalatok tömegével íratták alá alkalmazottaikkal: hozzájárulnak ahhoz, hogy heti 48 óránál több legyen a munkaidejük. A brit szakszervezeteket tömörítı szövetség, a Trade Union Congress (TUC) felmérése alapján a szigetország munkavállalóinak 33 százaléka írt alá beleegyezı nyilatkozatot, az érdekvédelmi szervezet szerint azonban cseppet sem jószántából, hanem azért, mert azt alkalmazási feltételül szabták számukra. Az Eurostat kimutatta: a britek 16 százaléka dolgozik 48 óránál többet, minden hatodik ottani munkavállaló átlagosan heti 60 órát, ami

28

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK egy fıre lebontva évi 5 ezer font értékő kifizetetlen túlórának felel meg. Gazdasági elemzık szerint a fent említett derogáció, az úgynevezett Rule Britannia révén növekedett a szigetország versenyképessége, e lehetıség 28 milliárd fontos többletet hozott a nagy-britanniai cégek számára. Éppen ezt a versenyelınyt tartották egyébként méltánytalannak az unió más tagállamai, s lobbiztak (sikerrel) azért, hogy a Rule Britanniát eltöröljék. Az EU döntésének úgyszólván semmilyen magyarországi munkajogi hatása sincs, mert a statisztikákban nincs nyoma annak, hogy bizonyos ágazatokban meghaladnák a törvényes maximumot a tényleges teljesítések. Az Mt. hatályosan a 40 órás munkahetet deklarálja, ettıl el lehet térni, s 12 órára emelkedhet a napi munkaidı. (Ennél hosszabb csak a készenléti munkaköröknél lehet, illetve akkor, ha a munkavállaló a tulajdonosnak vagy a munkaadónak a hozzátartozója, s így állapodtak meg.) A KSH munkaerı-felmérési adatai szerint csak bizonyos ágazatokban közelítik meg a 48 órát. E szerint egy férfi 2002-ben átlagosan 40,8 órát dolgozott, míg egy nı 37 órát. A heti munkaidı átlaghossza az önfoglalkoztatóknál majdnem 5 órával több, mint az alkalmazásban állóknál. Az egyéni vállalkozók és kis létszámú bt.-k ügyvezetıi esetében belenyúlik a magánéletbe a munkaidı, a nap nagy részét vállalkozásaik vitelére fordítják. Az alkalmazottak heti szokásos munkaidı-átlaga férfiaknál 41,8 óra, nıknél 39,2 óra. Szövetkezeti tagok esetében férfiaknál 42, nıknél 41 óra, míg az önfoglalkoztatók teljesítménye férfiak esetében 47,6 óra, a nıké 43 munkaóra. Ha az egyes ágazatokat nézzük: a leghosszabb ideig a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban, a mezıgazdaságban, a kereskedelemben és az egészségügyben dolgoznak a munkavállalók, a legkevesebbet az oktatásban. "A munkaerı-felmérések szerint 1992 és 2002 között - férfiak és nık esetében is - a heti átlagosan teljesített munkaidı 1-2 órával nıtt" - emelte ki a KSH szakértıje. Ez minden gazdasági ágra igaz, különbség csak a növekedés mértékében fedezhetı fel. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) befutó panaszok arról szólnak, hogy nem is lehet korrekten nyomon követni, hol mennyit dolgoznak az alkalmazottak, mert sok helyütt meghamisítják a nyilvántartásokat, vagy kettıs jelenléti ívet vezetnek. A szaktárca szorgalmazza, hogy a most megalakuló ágazati párbeszéd bizottságban minél elıbb tőzzék napirendre a kérdést. A Vállalkozók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége viszont úgy véli, nincs gazdasági realitása a munkaidı csökkentésének. "Egyelıre nem a 38 órás munkahét bevezetése a társadalom elsıdleges problémája, ám ha azt akarjuk, hogy tovább csökkenjen az ország versenyképessége, akkor törvénybe lehet iktatni" - figyelmeztet Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. 2004.03.16. Hír. Valamelyest megcsappant a cégek optimizmusa, derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb felmérésébıl. Az üzleti várakozások februári indexe mínusz 9,9 százalék a januári mínusz 8,6 százalékkal szemben. Erre a szférára 2003 közepe óta összességében az optimizmus erısödése a jellemzı. A gazdaságkutató EU-támogatással végzett összeállítása szerint a fogyasztói várakozások szinte nem változtak – a fogyasztói bizalmi index februárban mínusz 34,9 százalékra csökkent a megelızı havi mínusz 34,6 százalékról –, de a megkérdezettek 1999 ıszén voltak utoljára ilyen pesszimisták. E két ellentétes irányú változás hatására a GKI konjunktúraindexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke februárban egy százalékponttal, mínusz 16,4 százalékra csökkent. 29

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.03.16. Hír. A május elsejei EU-csatlakozással teljesen megszőnnek a vámkorlátozások, és ettıl elsısorban a tejtermékek, azok között pedig fıként a sajtok és a joghurtok Magyarországra irányuló uniós kivitelének lavinaszerő növekedése várható - írta "Az egész unió Budapest ellen menetel" címő cikkében a Gazeta Wyborcza.liberális lengyel lap. Az agrártermékek liberalizációja nyomán már az elmúlt években növekedett az EU élelmiszerexportja Magyarországra. A sajtokra megállapított 4650 tonnás vámmentes kontingenst például a nyugateurópai exportırök félév alatt felhasználják. A Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) elemzıi szerint május elseje után a német tejipari cégek "az áruforgalom robbanására" és kelet-közép-európai exportjuk tízszeres növekedésére számítanak az elkövetkezı öt évben. Magyarországon el fog tőnni a konkurencia egy része, kiesnek a piacról azok a hús- és tejfeldolgozó üzemek, amelyek nem tudják megfizetni az uniós normákhoz történı alkalmazkodás költségeit. Kapuvári József, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének (ÉDOSZ) elnöke a lengyel lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az integráció következtében a magyar élelmiszeripari ágazat 130 ezer munkahelyébıl valószínőleg 30 ezer fog megszőnni. A magyar ipar szempontjából nem is annyira a nyugat-európai, hanem inkább a jóval olcsóbban termelı többi csatlakozó ország cégei jelentenek fenyegetést - tette hozzá a magyar illetékes. 2004.03.17. Hír. Valamennyi gazdasági ágazatra jellemzı a szabálytalan foglalkoztatás, a leggyakrabban a kereskedelem, a vendéglátás, az építıipar és a mezıgazdaság területén szegik meg a munkaügyi szabályokat – ezt állapították meg tavalyi ellenırzéseik szerint a munkaügyi felügyelık. A statisztikai adatok szerint 2003-ban több mint 19 ezer munkáltatónál – az ellenırzött vállalkozások 70 százalékánál – tártak fel szabálytalanságot. A szabálytalanságok szankciója sem maradt el: a fıfelügyelet tavaly 59 779 500 forint szabálysértési és egymilliárd 924 850 ezer forint munkaügyi bírságot szabott ki, emellett külföldiek jogellenes foglalkoztatása miatt 724 003 900 forint büntetést kellett befizetni. 2004.03.18. Hír. Vadász János kormánymegbízott szerint nem felel meg a valóságnak, hogy mégis lesz közalkalmazotti tanácsválasztás. Utalt arra, hogy a kormány és a szakszervezetek közötti, február 25-én kötött megállapodás 5. pontja szerint a felek május 31-ig tárgyalnak és egyeznek meg arról, legyenek-e ilyen intézmények a jövıben vagy sem. (A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt 2003-ban úgy módosították, hogy „az 1998. november 16. és 27. között megválasztott közalkalmazotti tanácsok, illetve képviselık megbízatása 2004. október 31-ig tart”. Egyelıre újabb törvénymódosítási javaslat nem érkezett a törvényalkotókhoz, ezért ha a helyzet nem változik, az idén sort kell keríteni az új összetételő tanácsok megválasztására. 2004.03.18. Év elején a reálkereset mindössze 0,4 százalékkal haladta meg a tavaly januárit, írja a KSH. A jelentés azt mutatja: a foglalkoztatottság átlagosan csupán 0,5 százalékkal nıtt, ráadásul a költségvetési szervezeteknél 1,2 százalékkal csökkent is. Az alkalmazásban állók januári nettó átlagkeresete nemzetgazdasági szinten 93 700 Ft-nak felelt meg. Év elején a bruttó nominális átlagkereset 8,1 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,0 százalékkal, a reálkereset 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH adatai szerint januárban a legalább öt fıt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési

30

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél átlagosan 2 753 ezren álltak alkalmazásban, 0,5 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A versenyszféra létszáma az elızı évhez képest kismértékő növekedést mutat, míg a költségvetésben 1,2 százalékkal csökkent a létszám. Az átlagot meghaladó növekedés továbbra is csak a szolgáltató ágazatok egy részére jellemzı, például ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (12,2), kereskedelem, javítás (8,1), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (4,7 százalék). A teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 8,1 százalékkal haladta meg a tavaly januárit - ezen belül a versenyszférát 9,8 százalékos, a költségvetést 6,2 százalékos keresetemelkedés jellemezte, ám a költségvetési szervezeteknél dolgozók átlagkeresete így is magasabb volt, mint a versenyszférában alkalmazottaké. (A versenyszférában dolgozók átlagosan 127 800 forintot - a fizikaiak 90 200 forintot, a szellemiek 201 700 forintot kerestek, míg a költségvetési szervezeteknél dolgozók 189 900 forintot - a fizikaiak 116 200 forintot, a szellemiek 213 400 forintot - kerestek.) A januári nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 93 700 Ft-nak felelt meg. 2004.03.18. Hír. Kiemelkedı mértékben, 3,8 százalékkal csökkent a bérek adóterhe tavaly Magyarországon, ami a fiskális rés - a munkáltatót terhelı munkaerıköltség és a nettó bér közötti különbség - 3,3 százalékos csökkenését eredményezte állapított meg az OECD. Ezzel a csökkenéssel Magyarország az elsı az OECDtagországok között. Egy átlagos egyedülálló, magyar munkavállalóra vetítve a munkáltató által fizetett munkaerıköltség és a rendelkezésre álló nettó bér közötti különbség 3,3 százalékkal csökkent, míg a családosok esetében 3,4 százalék. Az utóbbi adattal szintén az elsı helyet foglalja el hazánk az OECDországok között. Az OECD további megállapítása szerint a magyar munkaerı változatlanul olcsónak számít: az árszínvonalat is figyelembe vevı, vásárlóerıparitás alapján számított munkaerıköltség az OECD-tagországok közül csak Szlovákiában és Mexikóban alacsonyabb. 2004.03.20. Hír. A Budapesten ellenırzött munkáltatók 72 százaléka követett el valamilyen foglalkoztatási szabálytalanságot tavaly – derül ki a Fıvárosi Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelıség tevékenységét összefoglaló dokumentumból. 2003ban az ellenırök összesen 3 és fél ezer munkaadónál több mint 65 ezer munkavállaló foglalkoztatásának körülményeit vizsgálták felül. A teljesen "rendben talált" munkaadók száma még az ezret sem éri el. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján – kiemelt figyelmet szentelt az építıiparban tevékenykedıkre. Ebben a szektorban az ezer munkavállalónál 315 engedély nélkül foglalkoztatott külföldit találtak. Jellemzı még az építıiparra, hogy a munkavállalók egytizedét írásba foglalt munkaszerzıdés nélkül – törvénytelenül – alkalmazták. Minden negyedik dolgozónál a munkáltatók megsértették a munkabérre, a pihenıidıre, a szabadság kiadására, valamint a munkaidı nyilvántartására vonatkozó szabályokat – természetesen mindig a munkavállaló hátrányára. A kereskedelemben minden száz munkaadó közül 80 követett el szabálysértést a foglalkoztatásban; a vendéglátóiparban is hasonlóan magas ez az arány. A személy- és vagyonvédelemben az ellenırzött munkavállalók 85 százalékának az alkalmazásában hágták át a törvényes elıírásokat a vállalatok. Ez utóbbi területen a leggyakoribb a szabálytalan munkaerı-kölcsönzés; a tényleges foglalkoztató ritkán az, aki a megbízatást fıvállalkozóként veszi át. Többszörösen összetett alvállalkozói láncolatok jönnek létre, melyeknek 31

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK feltérképezése gondokat okoz a felügyelıségnek, hiszen az alkalmazó céget sokszor maguk a munkavállalók sem tudják megjelölni. A súlyos esetekben kiszabott munkaügyi bírságok összege Budapesten az elmúlt évben meghaladta a 400 millió forintot, ami 2002-höz viszonyítva 80 százalékos növekedést jelent. 2004.03.20. Hír. Az uniós csatlakozás várható hatásairól, a munkaerı szabad mozgásával kapcsolatos kérdésekrıl tárgyalt pénteken Budapesten a hazai szakszervezeti konföderációkat is összefogó Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) fıtitkára. John Monks, aki eredményesnek mondta tárgyalásait, amelyeken arról gyızıdött meg, hogy Magyarországon kedvezı kép alakult ki az EU-ról. Azt ígérte, lehetıségeit felhasználva mindent megtesz azért, hogy a magyar munkavállalók minél rövidebb átmeneti idıszak után korlátozás nélkül vállalhassanak munkát az EU jelenlegi tagországaiban. Ma elsısorban a szélsıséges nacionalista erık tartanak a munkaerı-vándorlástól, nyomásukra fogadták el az átmeneti idıszakot. Utalt arra, hogy például Angliában és Svédországban az erıs szakszervezetek kampányt indítottak a korlátozások feloldásáért, s hogy a csatlakozó országok állampolgárai ne legyenek „másodosztályúak” a jelenlegi tagállamokban élıkhöz képest. 2004.03.20. Hír. Eredmény nélkül zárult pénteken a munkaügyi tárcánál tartott, a diósgyıri kohászat továbbmőködtetésének lehetıségeivel foglalkozó megbeszélés. Az egyeztetésrıl a vezérigazgató megjegyezte: egyértelmővé vált, hogy a finanszírozásban nem segít az állam. Hozzátette: a kormányzat képviselıi a cég vevıinek és beszállítóinak közremőködésével remélték megoldani a krízist. Mivel azonban ilyen jellegő megállapodás sem született, a BNA hétfı délig tovább folytatja a tárgyalásokat a CIB Bankkal, amely egyedül nem vállalta a termelés további finanszírozását. Hétfıig a kohászat még megkapja a gyár mőködıképességének fenntartásához minimálisan szükséges energiát. 2004.03.23. Hír. Állami cégeket ingyen - ezt kérik önkormányzatok, amelyek erıteljes lobbizásba kezdtek az elmúlt hetekben a Volán-társaságok állami üzletrészeiért. A tervet ellenzi a Pénzügyminisztérium, a privatizációs szervezet és a közlekedési dolgozók szakszervezete is. Jelenleg Magyarországon a helyi közlekedésért az adott önkormányzat a felelıs, a helyközi, távolsági járatok üzemeltetése pedig (központi) állami feladat. Ez utóbbi kötelezettségének a Volán-társaságokon keresztül tesz eleget az állam, amely tulajdonosként, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı (ÁPV) Rt. "képében" jelenik meg a cégekben. A helyi közlekedést mindössze hét városban végzik önkormányzati tulajdonban lévı cégek, a többi településen szintén a Volán buszaival lehet utazni. Az állam szerepének újragondolása közben azonban felvetıdött az is, hogy privatizálni kellene a Volán-társaságokat. Az ÁPV terveiben eredetileg az szerepelt, hogy 2005-ben indul a magánosítás. A cég vezetıi azonban most már nem nyilatkoznak arról, hogy a dátum továbbra is tartható-e, s ha igen, magánbefektetıkre számítanak, vagy elképzelhetı, hogy önkormányzati tulajdonba kerülnek a Volán-társaságok. 2004.03.23. Hír. Elkészült és az Eurostat honlapján is megjelent Magyarország notifikációs jelentése - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap. A jelentést a KSH, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértıibıl álló munkacsoport készítette el és a maastrichti konvergencia

32

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK kritériumok két legfontosabb mutatóját, a kormányzati szektor GDP-arányos hiányát és az adósságállomány alakulását tartalmazza. A közzétett adatok szerint a nominális GDP tavaly 18.575 milliárd forint, egy évvel korábban 16.743,7 milliárd forint, 2001-ben 14.849,6 milliárd forint volt, míg 2000-ben 13.172,3 milliárd forintot tett ki. A kormányzati szektor hiánya 2000-ben a GDP 3 százalékát, egy évvel késıbb 4,4 százalékát, 2002-ben 9,3 százalékát tette ki, tavaly a GDP 5,9 százalékára csökkent. A hiány 2000-ben 394,735 milliárd forint volt, 2001-ben 655,6 milliárd forintra, 2002-ben 1.549,3 milliárd forintra nıtt, majd tavaly 1.101,542 milliárd forintra csökkent. A kormányzati szektor adóssága 2000 és 2003 között a GDP 55,4 százalékáról 59 százalékra emelkedett. Az adósság 2001-ben a GDP 53,5 százalékát tette ki, 2002-ben 57,1 százalék volt. A kormányzati szektor adóssága tavaly 10.968,097 milliárd forint volt, a megelızı évben 9.561,937 milliárd forintot tett ki, 2001-ben meghaladta a 7.950 milliárd forintot, 2000-ben pedig megközelítette a 7.300 milliárd forintot. 2004.03.23. Hír. A színlelt szerzıdések mellett az illegális foglalkoztatásra is amnesztiát nyújtana egy új törvényjavaslat. Ennek értelmében, ha június 30-a után az adóellenırök minden nyilvántartást, adót és járulékot rendben találnak, nem firtatnák a múltat. Az amnesztia a törvényjavaslat szerint nemcsak a munkaadókra, de a foglalkoztatottakra is kiterjed majd. A több pénzügyi törvényt is módosító javaslathoz a Pénzügyminisztérium hozzáragasztott egy passzust, amely a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégek számára a tavaly év végén meghirdetett adóamnesztiáról rendelkezı jogszabályt bıvíti ki. Az eredeti passzus szerint azok a cégek, amelyek június 30-áig munkaviszonnyá alakítják a színlelt vállalkozási szerzıdéseiket, s a kényszervállalkozókat bejelentik a társadalombiztosításnak, mentesülnek minden következmény alól. Az új törvényjavaslat értelmében amnesztiát kapnának azok a feketén foglalkoztató cégek is, amelyek június 30-áig hajlandók munkaszerzıdést kötni az addig illegálisan foglalkoztatott dolgozóikkal. Ha ezt megteszik, a múltat már nem vizsgálják az adórevizorok. A törvényjavaslat indoklása szerint az amnesztia kiszélesítésére a feketefoglalkoztatás kifehérítése érdekében van szükség, s mivel a munkaügyi ellenırök által kiszabható bírság alóli felmentés aligha váltotta volna ki a cégek tömeges jó útra térését, célszerőbbnek tőnik az adó- és járuléktartozások elengedése. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség (OMMF) munkatársai tavaly tizenkétezer munkaszerzıdés nélküli munkavállalóval találkoztak ellenırzéseik során, de a kutatók becslései szerint nagyjából kétszázezer fıre tehetı a feketemunkások száma Magyarországon. Fontos kiegészítése az adóamnesztia-szabálynak az is, hogy ha a munkáltató fizetési kötelezettségét törli az adóhivatal, ugyanazzal a jogviszonnyal összefüggésben a foglalkoztatott magánszemély terhére sem állapítható meg adó- és járuléktartozás. Végül azoknál a munkaadóknál, amelyeknél július 1-je után végez adóellenırzést az APEH és minden nyilvántartásukat, bevallásukat rendben találja, a korábbi idıszakot nem vizsgálja sem a színlelt szerzıdéses, sem a munkaszerzıdés nélküli foglalkoztatás vonatkozásában. Apró változás ugyan, de a színlelt – illetve a munkaszerzıdés nélküli – foglalkoztatottak nyilvántartásba vételérıl nem július 30-áig, hanem 31-éig kell értesíteni az ellenırzést végzı adóhatóságot. A szöveg kiegészül a következı mondattal is: az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát utóellenırzés keretében vizsgálja. Nem vonatkozik az 33

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK amnesztia továbbra sem azokra a színlelt szerzıdésekre, amelyeket ez év eleje óta kötöttek, valamint arra a feketefoglalkoztatásra sem, amely április 30-a után kezdıdik. 2004.03.24. Hír. Készülıben van a világ legnagyobb, munkahelyi erıszakkal kapcsolatos kutatása, írja a BBC Online. A kutatás teljes költsége 1,8 millió font, amelybıl egymilliót a brit állam fizet. A kutatást készítı Amicus szakszervezet célja, hogy erısítse a cégeknek a verbális és fizikai erıszakos cselekmények elleni fellépését. A kormányzati támogatással induló, kampánnyal egybekötött kutatás során vállalatok munkatársai számára is tartanak tréningeket, melyen elsajátíthatják az ún. bullying elleni technikákat. Chris Ball, az Amicus szóvivıje rámutatott, a munkahelyi terror és megfélemlítés eseteinek száma csökken, de a probléma még mindig jelentıs. A szakszervezet szóvivıje szerint aggodalomra ad okot, hogy nincsen olyan szervezet, amely fellépne a megfélemlítés ellen. A vállalatok a szakszervezet szerint nem túl együttmőködık, mivel mindegyik azt a képet kívánja magáról sugározni, hogy semmilyen probléma nincs a szervezeten belül, és olyan vállalati környezetet alakítottak ki, amelyben az erıszakos cselekmények megvalósulása lehetetlen. 2004.03.30. Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, hogy Magyarországon elınyöket jelent, hogy a munkaidı szabadabban szervezhetı, mint például Németországban, illetve nem kötik a munkáltatókat az egész országra érvényes kollektív szerzıdések. Így jobban alkalmazkodhatnak a helyi körülményekhez, a helyi szakszervezetek által megfogalmazott igényekhez. Kedvezıtlen jelenségként említette, hogy az utóbbi években jelentısen megdrágult a magyar munkaerı. Mint mondta, ma egy átlagos munkavállaló a foglalkoztatónak 7900 eurójába kerül, Szlovákiában viszont csak 6500 eurót kell fizetni. Az adórendszer ez év eleji változásai ráadásul a bérköltségek további emelkedését eredményezhetik, mivel az átlagos szlovák munkavállaló a bruttó bérének 77 százalékát kapja meg, míg Magyarországon ez az arány mindössze 56 százalék. 2004.03.30. Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szövetségi Tanácsának hétfıi ülésén, ahol elmondta, hogy az államapparátus és az elıírások számának csökkentésére van szükség. A PM erre vonatkozó anyaga szerint az államháztartás hiányának, az államháztartás terjedelmének hosszú távú csökkentése érdekében fel kell gyorsítani a reformot, a kormány ezért felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy április végéig dolgozza ki az államháztartás mőködésének pénzügyi követelményrendszerét, az intézményrendszer átalakításának szempontjait, az ezek meghatározását és megvalósítását szolgáló programokat; felhívta az illetékes minisztériumokat arra, hogy gyorsítsák fel a közigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a köz- és felsıoktatás, a kultúra területén – a korábbi kormányhatározatokra is figyelemmel – a reformmunkálatokat, és errıl május végéig tegyenek jelentést a kormánynak.” Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának (SZEF) elnöke, a Közszolgálati Sztrájkbizottság szóvivıje elmondta: a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium reformelképzeléseirıl egyelıre félhivatalos formában, informális megbeszéléseken hallottak. Szeretnék, ha áprilisban Draskovics 34

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Tibor pénzügyminiszter ellátogatna a SZEF székházába, de Medgyessy Péter miniszterelnököt is meghívták, hogy hivatalos formában tárgyaljanak a kérdésrıl. Szabó szerint is sok értelmetlen és túlszabályozott elıírás, jogszabály jellemzi a közszférát, és ezen változtatni, egyszerősíteni kell, de ahol ezeket nem lehet vagy nem tudják egyszerősíteni, ott továbbra is biztosítani kell a munka ellátásához szükséges létszámot; sok esetben ugyanis jelenleg éppen hogy létszámbıvítésre volna szükség. A tavalyi, 10%-os létszámleépítésrıl a szakszervezeti vezetı elmondta: azzal továbbra sem értenek egyet, a Közszolgálati Sztrájkbizottságnak a kormánnyal kötött megállapodása teljesítésérıl pedig a megállapodás szövege alapján fognak tárgyalni. (A megállapodás szerint „amennyiben a költségvetési szféra keresetnövekedése a közös szándékoktól – 6%-os bruttó bérnövekedés – eltérıen alakulna, a Felek az OKÉT keretében legkésıbb május 31-ig meghatározzák, hogy milyen jogi és pénzügyi intézkedések indokoltak és szükségesek az elıirányzott bruttó 6%-os bér- (illetmény-) növelés érvényesítése érdekében.) 2004.03.31. A parlamentben az egyes munkaügyi törvények módosítását célzó törvénytervezet általános vitájában Csizmár Gábor politikai államtitkár képviselte a tárcát. A távmunka jogszabályi kereteit meghatározni, valamint az egységes munkaügyi nyilvántartásról szóló törvényhez kiegészítéseket tenni, ez az elıterjesztés célja - mondta az államtitkár. "A fiatalok, az információs társadalomhoz könnyen alkalmazkodók, illetve a kvalifikáltabbak számára kínál új lehetıségeket a távmunka" - hangsúlyozta Csizmár Gábor. Az államtitkár kitért arra, hogy a területen nincs kötelezı érvényő uniós irányelv, ám az unióban használatos szabályok alkalmazása hasznos. Mint elhangzott, az EU munkaerıpiacán két évvel ezelıtt 13 százalékos volt a távmunkát végzık aránya. A távmunka nem jelent önálló jogviszonyt, ugyanakkor a munkavégzés általánostól eltérı feltételeire talál megoldást, amit az Mt.-ben külön fejezet lesz. Elıkészületben van az a kormányrendelet, amely a távmunkával összefüggı költségek megtérítését szabályozza. Az elıterjesztés rendelkezik a magánlakás sérthetetlenségének védelmérıl is a munkaügyi ellenırzés során. Az adatvédelmi biztosnak a törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmazott alkotmányos kifogásai kapcsán az államtitkár azt mondta, hogy a szabályozás nem alkotmányellenes. Szükséges adat a távmunkában munkát vállaló szakképzettsége, iskolai végzettsége, munkabére, mert így dönthetı el, hogy a munkáltató betartja-e a szabályokat - mondta Csizmár Gábor. Az OÉT munkaügyi bizottsága és plenáris ülése is egyetértett a javaslattal. Az államtitkár elmondta, hogy készek további egyeztetésre az adatvédelmi biztossal és az illetékes bizottság keretein belül az alkotmányos aggályokról.

35

KONZULTATÍV FÓRUMOK 2004.01.05. Hír. Az Európai Uniós gyakorlatnak megfelelıen Magyarországon is alakultak ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB). Eddig 12 ágazatban, hét alágazatban, illetve egy szakágazatban alakultak meg az ágazati párbeszéd bizottságok az FMM anyaga szerint. További három ágazatban, hat alágazatban a szociális partnerek írásbeli nyilatkozatot tettek a bizottság megalakításáról. Az ágazati párbeszéd bizottságok a munkavállalói és munkaadói képviseletek közötti, egymást kölcsönösen tárgyaló partnernek elismerı szerzıdéssel jönnek létre, amelyeket a minisztérium regisztrál és mőködésüket az eszközök biztosításával támogatja. 2004.01.14. Hír. A társadalmi párbeszéd új intézményének létrehozását kezdeményezi a kormány – jelentette be a szocialisták évkezdı sajtótájékoztatóján, hétfın Kiss Péter. A kancelláriaminiszter szavai szerint a 2004 elsı felében létrehozandó gazdasági és szociális tanács uniós mintára jönne létre, és „alapvetı nemzeti kihívásokra” keresné a választ. A tanácsban politikai elkötelezettségtıl függetlenül a munka világa, a gazdasági, a pénzügyi, a tudományos és a mővészeti élet, a civil társadalom képviselıi kapnának helyet. A mintegy ötvenhatvan tagú testület évenként néhányszor ülésezne, elıkészítı, szakmai mőhelyként mőködne. Kiss Péter leszögezte: az európai példák többsége azt mutatja, hogy a kormány vezetı tisztségviselıi állandó meghívottakként vannak jelen a fórumon. Elképzelése szerint a kormány nem direkt módon, csak kvázi tagként venne részt a gazdasági-szociális tanács munkájában. Mindazonáltal a társadalmi párbeszéd újabb fóruma létrehozásának koordinálására felkérte és kinevezte Héthy Lajost. Héthy e szakterület ismert kutatója, a Horn-kormány idején a munkaügyi tárca politikai államtitkára volt. A gazdasági és szociális tanács az ötödik olyan egyeztetı szervezet, amely gazdaságpolitikai kérdésekben megnyilvánulhat. Az új tanács ezekhez képest az uniós gyakorlat átvételében jelenthet újat. A gazdasági és szociális tanácsok az Unióban általában háromoldalú szervezetek: a szakszervezetek és a munkáltatók képviselıi mellett a harmadik oldalt az „egyéb” szervezetek képviselıi alkotják. 2004.02.05. Hír. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács munkajogi bizottságának ülésén sikerült a feleknek néhány vitás kérdésben megegyezésre jutniuk a távmunkáról készülı törvénytervezetrıl, mint például a távmunka definíciója, vagy a munkavállalónál felmerült költségek elszámolása. Ez utóbbi kategóriában a munkáltató által megtérítendı tételek részletes felsorolását külön kormányrendelet tartalmazza majd. A jogszabály-tervezetnek, mely lehetıvé tenné a távmunka elterjedését, február végéig kell a kormány elé kerülnie. Az új szabályozás bevezetését követıen Magyarország elkezdhet felzárkózni az uniós szinthez. Míg 2002-ben az EU tagállamaiban a munkavállalók 13 százaléka dolgozott távmunkásként, hazánkban a kutatók 0,4 és 2,6 százalék közöttire becsülik ezt az arányt. 2004.02.12. Hír. A szakszervezetek támogatják, hogy a május 9-i Európa Nap Magyarországon ugyanúgy munkaszüneti nap legyen, mint valamennyi más uniós tagállamban. Az Autonómok az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) elé viszik az ügyet. Teljesen természetesnek kellene lennie, hogy a magyar munkavállalók ugyanúgy tölthessék az Európa Napot, mint uniós kollégáik, mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A munkaügyi tárca jelenleg nem tervezi az Mt. módosítását azért, hogy az EU

36

KONZULTATÍV FÓRUMOK szerte munkaszüneti nap itthon is az legyen. Mivel az OÉT napirendjén többek között az Mt módosítása is szerepel, és mert május 9-e idén vasárnapra esik, Borsik szerint nincs akadálya annak, hogy a kormány támogassa a javaslatot. Egy csomagban kellene tárgyalni május 9 és december 24-e munkaszüneti nappá tételérıl, illetve arról, hogy 2006. január 1-jétıl harmincnyolc órára csökkenjen a heti munkaidı. Szabó Endre szerint semmi indoka nem lehet az EU szerte bevett gyakorlat itthoni elutasításának. Az Európai Unióban a szabadnapok száma 28-tól akár 39 napig is terjedhet, az átlagos szabadság és munkaszüneti napok száma 34. Míg Nagy Britannia és Hollandia állampolgárai 28, az ír munkavállalók eggyel több napot tölthetnek pihenéssel. Finnország, Ausztria és Görögország biztosítja a legtöbb szabadnapot – közülük is a finnek vezetnek 39 nappal. 2004.02.21. Február 20-ai hírek szerint a BÉT ülésén megállapodás született a BM-ben és háttérintézményeiben dolgozók 2004. évi kereseteirıl. A tárca 2000 Ft-tal emeli a ruházati juttatást, egyszeri bónuszként 5000 Ft étkezési jegyet oszt szét és továbbra is biztosítja az iskolakezdési támogatást. Az FRDÉSZ eközben felszólította a kormányt, hogy gondoskodjon a béremelés végrehajtásáról a szolgálati jogviszonyok körében. A szervezet nem tagja a közszolgálati sztrájkbizottságnak, de Kónya Péter elnök szerint rendelkezik forgatókönyvvel arra az esetre, ha kormány ígérete nem teljesülne. 2004.02.27. Hír. Független kutatóintézetekben készül az ország munkaügyi állapotát feltérképezı jelentés, amelyet az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban vitatnak meg a szociális partnerek. A helyzetértékelés felöleli a nemzetgazdasági ágazatok állapotát és a jövedelmi viszonyokat. Burány Sándor miniszter fontosnak tartja az érdekegyeztetés intézményrendszerének tartalmi megújítását. A szakminiszter jelentıs lépésnek tartja az ágazati párbeszéd bizottságok megalakulását, de megerısítette, hogy továbbra is szükség van az országos szintő egyeztetı fórumra – ott kell megállapodni a legfontosabb gazdaságpolitikai döntésekrıl, a költségvetésrıl, az adótörvényekrıl, a bérajánlásról. Az ágazati bizottságokban a munkaadók és a munkáltatók kétoldalú tárgyalásokat folytatnak, az OÉT munkájában viszont változatlanul részt vesz a kormány képviselıje is. Az ágazati párbeszédbizottság tevékenysége Burány Sándor szerint azért is fontos, mert az ott kötött ágazati szintő kollektív szerzıdés azokon a munkahelyeken is irányadó, ahol nincs szakszervezet és kollektív szerzıdés. A szaktárca hosszú távú stratégiai programja mellett rövid távú foglalkozáspolitikai koncepciót is kidolgoznak, az elıterjesztést várhatóan egy hónapon belül tárgyalja a gazdasági kabinet. A koncepció legfontosabb elemei közé tartozik a részmunkaidı jóval nagyobb arányú elterjesztése, a távmunkavállalás feltételeinek javítása, a felnıttképzés rugalmassá tétele. 2004.02.28. Hír. Több mint négy órát tartott az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülése, de nem a napirendre tőzött elıterjesztésekrıl, hanem aktuális kérdésekrıl vitáztak a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselıi. Az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesítésérıl szóló nemzeti jelentés tervezetét annak ellenére visszautalták az illetékes szakbizottsághoz, hogy a kormányoldal szóvivıjeként Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára többször felhívta a szociális partnerek figyelmét: március 31-ig véglegesíteni kell az elıterjesztést. Míg a munkaadói 37

KONZULTATÍV FÓRUMOK oldal szakmailag korrekt és megalapozott, tényszerő és politikamentes jelzıvel illette a jelentést, a szakszervezetek kifogásolták, hogy két olyan lényeges cikkely ratifikálása húzódik, mint a tisztes bérrıl és a társadalombiztosításról szólóé. Csizmár felvetette, hogy a javaslatot az Országos Érdekegyeztetı Tanács szociális testülete és a tárcaközi bizottság együttes ülésen véglegesítse. A munkavállalói oldal további hiányosságokra hívta fel a figyelmet és Borsik János soros elnök, az Autonóm Szakszervezetek szövetségének vezetıje javasolta, hogy a tervezetet kerüljön vissza a szociális bizottság elé. Egyúttal jelezte, hogy nagy valószínőséggel különvéleményt fogalmaznak meg a jelentéshez. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a többi között arról beszélt, hogy nem csak az intézményrendszer, hanem a konkrét gyakorlat bemutatása is szükséges lenne a nemzeti jelentésben. A munkaadói oldal képviselıje az ülésen szakmailag korrekt tényszerő és politikamentes anyagnak nevezte az elıterjesztést. Hasonlóan járt az európai részvénytársaságról szóló törvényi koncepció is, amellyel szemben az volt a leglényegesebb szakszervezeti ellenvetés, hogy erıs jogosítvánnyal ruházná fel az üzemi tanácsokat. Nem sikerült egységes álláspontot kialakítani a május 1-jétıl induló egységes munkaügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankcionálásáról sem. A kormány azt javasolta, hogy négy hónap büntetési moratóriumot kapjanak a munkáltatók, vagyis az alkalmazottak foglalkoztatásának bejelentését „elfelejtı” vállalkozásoknak májustól négy hónapig csak akkor kell kifizetniük a büntetést, ha 30 napon belül nem pótolják a mulasztást. Szeptemberben viszont szabálytalanság esetén már azonnal bírságolnak a munkaügyi felügyelık. A javaslatot a munkáltatók elfogadták, a munkavállalók képviselıi túlzottnak tartották a négy hónap türelmi idıszakot. Értesülésünk szerint az OÉT-ben résztvevıket március 4-5-ére „baráti találkozóra” invitálja a kormány a balatonöszödi üdülıjébe. A fehérasztal mellett olyan témákról szeretne kötetlen formában egyeztetni a szociális partnerekkel, mint a szociális párbeszéd intézményének változtatása, a tanács alapszabálya és az oldalak kapcsolatrendszerének alakulása. 2004.03.02. Hír. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács pénteki ülésén napirend után terítékre került – most már szakszervezeti javaslatként, a csatlakozás elıestéje, április 30a és december 24-e mellett – május 9-e munkaszüneti nappá nyilvánítása. Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivıje – az után, hogy kiderült: csupán az Európai Unió apparátusa számára munkaszüneti nap május 9-e – azzal próbált érvelni, hogy „szép hagyományt tudnánk teremteni az unióban”. Csizmár Gábor, a szakminisztérium politikai államtitkára azonban jelezte: nincs hivatalos kezdeményezés az Európa-nap bevezetésére. Hétfın viszont már az Országgyőlés foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi bizottsága az MDF-es Herényi Károly indítványaként tárgyalta a május 9-e munkaszüneti nappá nyilvánítására vonatkozó elıterjesztést. Az ellenzék általános vitára alkalmasnak találta a kezdeményezést, a kormánypárti képviselık tartózkodása miatt a bizottság elvetette. 2004.03.09. Hír. Az OÉT-ben idıben megszületett az idei fizetéseket befolyásoló országos bérajánlás, de eddig a vállalkozások alig tizedében sikerült megkötni a bérmegállapodást. A cégek a bérek visszafogására törekszenek. A legnagyobb állami vállalatnál, a MÁV Rt.-nél már december végére tetı alá hozták a megállapodást: az 54 ezer vasutasnak a tavalyinál bruttó 7,5 százalékkal több az 38

KONZULTATÍV FÓRUMOK alapbére, s további, teljesítményhez kötött 3,5 százalékos reformprémium is része az egyezségnek. A privatizálás küszöbén álló Dunaferr dolgozói elszántan harcoltak fizetésük reálértékének növeléséért, végül bruttó 6,25 százalékos mértékrıl írták alá a megállapodást. A tapasztalatok szerint sok helyen a munkáltatók nem januártól – visszamenıleges hatállyal –, hanem legfeljebb áprilistól hajlandók a bérfejlesztésre, s az adómentesen adható étkezési hozzájárulás növekedését is beszámítanák a béremelésbe. Hódi Zoltán, az MSZOSZ bérpolitikai ügyvivıje becslése szerint a cégek legfeljebb fele adja dolgozóinak az adómentesség felsı határáig – 3500, illetve 6000 forintig – ezt a juttatást. Húzódik a béregyezség a kereskedelemben is. Bár ágazati szinten nyolcszázalékos béremelésrıl egyeztek meg a munkáltatói szervezetek a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével, a munkaadók lényegesen kevesebbet ajánlanak. A kereskedelmi cégek vezetıit a kutatók jelzései is óvatosságra intik, akik a vásárlási szándékok visszafogását prognosztizálják. Mindeközben egyre több cég fordít gondot arra, hogy a fizetés mellett egyéb juttatással is növelje a dolgozók jövedelmét. Egy friss felmérés szerint azonban az e célra elkülönített, 80-420 ezer forintos keretösszegeket az idén egyáltalán nem, vagy legfeljebb az infláció mértékével emelik. A választható, béren kívüli juttatások listáján leggyakrabban az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, a menetjegytérítés, az iskolakezdési utalvány, az otthoni internetezés támogatása, a magáncélú tanfolyam, illetve az egyre terjedı üdülési csekk szerepel. 2004.03.18. Hír. A kormány létrehozza a gazdasági és szociális tanácsot - jelentette be Medgyessy Péter kormányfı egy rádióinterjúban. A miniszterelnök hozzátette, hogy ez jó fórumot jelentene a civil szervezeteknek, ám a testület döntései nem lesznek kötelezıek a kormányra. Medgyessy azt mondta: az ország jövıje azon múlik, hogy képes-e az emberek többsége egységre jutni, képes-e erıs nemzeti érdekérvényesítésre az Európai Unióban, képes-e egy modern európai Magyarországot teremteni. Ehhez egy új politikai stílusra van szükség. A miniszterelnök szólt arról is: a kormány elkötelezett abban, hogy a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében konkrét lépéseket tesz, megállítja az állami túlköltekezést, és megteszi a befektetık bizalma érdekében a szükséges intézkedéseket. 2004.03.23. Hír. A jogalkotásról szóló törvénytervezet szerint a kormánytól függne, hogy bizonyos jogszabály-módosításokkor kikéri-e a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek véleményét, vélik az érintett szervezetek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége az ellenzékhez fordul, hogy a Parlament ne fogadja el a tervezet vonatkozó részét. A tervezetben a kormány ugyanis éppen az Országos Érdekegyeztetı Tanács munkavállalói és a munkaadói tagjait nem akarja nevesíteni azok között, akikkel egy jogszabály-változtatás esetén a minisztériumoknak egyeztetniük kellene. Bár a kormány állítja, hogy a módosítás az eddigi szabályozáshoz képest éppen a szociális partnerek jogait erısíti, az érintettek mégis attól tartanak: a tervezet alapján a kormány jóindulatától függne, hogy bizonyos kérdésekben kíván-e egyeztetni velük. 2004.03.23. Hír. A jogalkotásról szóló törvénytervezet szerint a kormánytól függne, hogy bizonyos jogszabály-módosításokkor kikéri-e a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek véleményét, vélik az érintett szervezetek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége az ellenzékhez fordul, hogy a Parlament ne fogadja el a tervezet vonatkozó részét. A tervezetben a kormány ugyanis éppen az Országos 39

KONZULTATÍV FÓRUMOK Érdekegyeztetı Tanács munkavállalói és a munkaadói tagjait nem akarja nevesíteni azok között, akikkel egy jogszabály-változtatás esetén a minisztériumoknak egyeztetniük kellene. Bár a kormány állítja, hogy a módosítás az eddigi szabályozáshoz képest éppen a szociális partnerek jogait erısíti, az érintettek mégis attól tartanak: a tervezet alapján a kormány jóindulatától függne, hogy bizonyos kérdésekben kíván-e egyeztetni velük. 2004.03.29. Hír. A Szakszervezetek.hu-n több cikk is megjelent a diósgyıri kohászat sorsával kapcsolatosan, így a Kohászati ÁPB Nyilatkozata is, amelyet itt közlünk„Döbbenten látjuk, hogy a diósgyıri kohászat végnapjait éli, hogy 1200 munkavállaló az utcára kerül – áll a Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság munkavállalói oldalának felhívásában. A munkavállalói oldal szerint a kormánynak mindent meg kell tennie a helyzet megoldása érdekében, hiszen azon túlmenıen, hogy ennyi dolgozó állás nélkül marad, a beszállítói és a vevıi kör is bajba jut (lásd pl. Rába Rt. esetét), ami által további munkahelyek kerülnek veszélybe. Mind amellett tapasztalható, hogy az acéliparban növekszik a kereslet, konjunktúra van, tehet a hitelezık befektetésének megtérülése biztonságosabbá válik. Mindent meg kell tenni azért is, hogy megtalálják a megfelelı tulajdonost (a jól irányító menedzsmentet), aki gazdaságosan mőködtetni tudja az egyedi termékeket elıállító BNA Kft-t. Különösen fontos ez abból a szempontból is, hogy az EU csatlakozás küszöbén tönkremenı kohászat, vagy régi hagyományokon nyugvó, megerısödı ágazat jellemzi az országot. De abban is felelısség terheli a kormányt, hogy kellıen felkészült-e az amúgy is hátrányos helyzető körzetben új munkahelyek létesítését, illetve azok feltételeinek megteremtését illetıen. Mindenképpen reménykedünk, hogy mielıbb sikerül megtalálni a megfelelı megoldást a kialakult helyzet kezelésére, és messzemenıen szolidárisak vagyunk a diósgyıri kohászokkal – szögezte le felhívásában Kocsis Andor, a Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivıje.”

40

FOGLALKOZTATÁS 2004.01.05. Hír. Csaknem hétezer dolgozót küldtek el az év végén a közigazgatásból, ezen belül a munkaügyi központokból is, év elején viszont több mint hatvan új munkatársat vettek fel az európai szociális alap felhasználását ellenırzı monitoring munkahelyekre. Ez a lépés szakszervezeti vélemények szerint a kormány takarékoskodással indokolt létszámcsökkentési intézkedésének átgondolatlanságát mutatja. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezetének fıtitkára szerint a legalább középfokú idegennyelv-tudást és speciális felkészültséget igénylı állások mindegyikét valószínő nem lehetett volna csak a leépítésben érintettekkel betölteni, de sokan megfeleltek volna a feltételeknek. 2004.01.05. Hír. Mégsem zár be Lyukóbánya. Az új tulajdonos társaság ügyvezetıje szerint 250-300 embernek tudnának munkát adni már most, de eddig igen kevesen jelentkeztek, pedig az ÉSZ Borsodi Energetikai Kft. 580 bányászt küldött el 2003. december 31-én. Az új tulajdonosok megközelítıleg annyi bért ajánlottak fel, mint a korábbi üzemeltetı. Az ügyvezetı elmondta, hogy még nem veszik át Lyukóbánya vagyonát, egy hónapig bérüzemeltetést végeznek, pályázatukban pedig három hónapig tartó széntermelést vállaltak. A végleges szerzıdést csak a termelési tapasztalatok után írják alá. 2004.01.06. Hír. A Fıvárosi Munkaügyi Központ ebben az évben is pályázatot hirdet a fıvárosi, legalább három hónapig regisztrált munkanélküliek számára, ha vállalják, hogy a továbbiakban önfoglalkoztatók lesznek: például bt-t alapítanak, vagy egy már mőködı társas vállalkozáshoz csatlakoznak. A központ szolgáltatási osztályának vezetıje elmondta: a 60 hónapos futamidejő, kamatmentes hitelre március 31-ig lehet pályázni. A visszafizetést a kölcsön megadásától számított 13. hónaptól kezdve 60 hónap alatt kell teljesíteni. A részleteket negyedévenként lehet fizetni, ez 1,5 millió forintos hitel esetében háromhavonta 75 ezer forintot jelent. Tavaly átlagosan 1,1 millió forintot igényeltek a pályázók, azt azonban még nem lehet tudni, hogy az idei 30 millió forintos, bıvíthetı keretbıl mennyi pénzt kérnek a jelentkezık. Az év folyamán negyedévenként újból kiírják majd a pályázatot, hogy a most munka nélkül maradtaknak is lehetıségük legyen a kedvezményes hitel felvételére. 2004.01.07. Hír. A miskolci önkormányzatnál új közmunka-programot dolgoztak ki, amelynek keretében a munkanélküliek szakmájuknak megfelelı munkát végezhetnek, így közoktatási intézmények festését, vízvezeték-szerelést, önkormányzati épületek belsı felújítását, sportpályák építését, játszóterek, sportlétesítmények felújítását végezték el eddig, és a kedvezı tapasztalatok birtokában a jövıben is ilyen és ehhez hasonló feladatokkal látják el ıket. A közmunkások bérének és járulékainak 90 százalékát a munkaügyi központ állja, 10 százalékát pedig a miskolci önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévı Városgazda Kht., míg az általuk elvégzett munka anyagköltségeit a részönkormányzatok biztosítják, valamint jelentıs mértékben hozzájárulnak a választókerületek képviselıi is saját keretükbıl. 2004.01.08. Hír. A Malév létszámleépítést tervez. Az egyik leányvállalat, az Aeroplex munkavállalóit visszahelyezik a mőszaki igazgatósághoz, a feleslegessé válókat pedig elbocsátják. A cég egyik év végi háttéranyagában még az szerepelt, hogy a leépítés finanszírozására az idén egymilliárd forintot költenek, a létszámcsökkentésbıl fakadó megtakarítás pedig 2004-ben félmilliárd forintra 41

FOGLALKOZTATÁS tehetı. Az elbocsátás része annak a folyamatnak, amelynek keretében a cég vezetése a sokak által „szocialista típusú nagyvállalatnak” tartott Malévet versenyképes társasággá kívánja átfaragni. A cég 2003. elsı kilenc hónapjában 83 milliárd forint nettó árbevétel mellett 8,8 milliárdos mérleg szerinti veszteséget könyvelt el, kötelezettségei 66,6 milliárd forintot tesznek ki. Egy hónappal ezelıtt a kormány tízmilliárd forint támogatást szavazott meg a cég talpra állításához. 2004.01.08. Hír. További 450 fıvel csökkenti dolgozóinak létszámát a szombathelyi székhelyő MSC Hungary Kft; a cipıgyártó cég a tervezett csoportos elbocsátást már bejelentette a szombathelyi munkaügyi központnak. Doktorné Németh Margit az MSC Hungary Kft. gazdasági igazgatója csütörtökön elmondta: a szombathelyi gyárban megszüntetik a cipıfelsırész-gyártást, a szabászaton és a tőzödei gépsorokon tavasztól nem folytatják a termelést, a félkész terméket olcsóbban, Ukrajnából és Indiából szerzik be. A gazdasági vezetı hozzátette: tervezett létszámleépítést hajtanak végre, amelyre szavai szerint a romló gazdasági feltételek kényszerítették a tulajdonosokat. 2004.01.09. Hír. Nyár közepéig körülbelül száz ember veszíti el állását a Malév leányvállalata, az Aeroplex átszervezése miatt, jelentette be Hajsó Viktor, a Malév mőszaki igazgatója. A két cégtıl a párhuzamos háttértevékenységet végzık egy részét elküldik (fıként logisztikusokat, adminisztrátorokat), a repülıgépek üzemeltetésével, javításával, karbantartásával foglalkozó mőszaki szakembereket a változás nem érinti. (Az Aeroplex úgynevezett hangárkarbantartással, azaz a repülıgépek idıszakos nagyjavításával foglalkozik.) Az átalakítástól a Malév vezetése azt várja, hogy a gyenge pénzügyi eredményeket produkáló cég végre nyereséges legyen, az Aeroplex utoljára 2000-ben zárt pozitív szaldóval, az utóbbi három évben kétmilliárd forint veszteséget termelt. 2004.01.09. Hír. A felszámoló ismét eladásra hirdette meg a diósgyıri kohászatot, a DAM Steel Rt.-t, a cégre február 9-ig lehet ajánlatot tenni, jelentette be Kovács János felszámolóbiztos, a felszámolást végzı Mátraholding Rt. vezérigazgatója. A vételár összességében ötmilliárd forint, ugyanúgy, mint az elsı, eredménytelennek minısített pályázat idején volt, a különbség csupán az: aki a DAM-ot a jövıben mőködtetni szeretné, annak nem kell feltétlenül megvásárolnia a készletet. A vevınek ugyanakkor meg kell vennie a termelést végzı Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft. hárommillió forintos üzletrészét is. A felszámoló és a kohászatnál mőködı három érdek-képviseleti szervezet által alapított BNA vette bérbe és mőködteti az elmúlt év közepétıl a kohászat vagyontárgyait, és foglalkoztatja a több mint ezer kohászt. Az elmúlt év végi elsı pályázati kiírásra egyébként egyetlen ajánlat érkezett: a pályázó a DAM vagyonáért egymilliárd forintot ajánlott, és bár vállalta a pályázati kiírásban foglaltak teljesítését – környezeti kárelhárítás, továbbfoglalkoztatás –, de a megajánlott árat a felszámoló méltánytalanul alacsonynak tartotta, ezért minısítette érvénytelennek a tendert. 2004.01.09. Hír. Újabb elbocsátást jelentett be a szombathelyi MSC Hungary Cipıgyártó Kft.: ezúttal 450 dolgozójától válik meg a svájci tulajdonú, továbbra is évi 1,2 millió pár lábbelit gyártó társaság, amely megszünteti szombathelyi gyárában a cipıfelsırészek elıállítását, leállítja a szabászatot, és leépíti a tőzödei

42

FOGLALKOZTATÁS kapacitásokat. A felsırészeket eztán Ukrajnában és Indiában állítják elı, majd a szombathelyi gyárban fejezik be a cipıgyártást. Ennek oka, hogy mindkét országban olcsóbb a bır és a munkaerı. 2004.01.09. Hír. A legendás Levi Strauss farmercég bezárta utolsó amerikai gyárát, és ezzel végleg kivonul az Egyesült Államokból. A San Antonio-i üzem bezárásával a cég 150 éves amerikai története ér véget. A Levi's-nek a '80-as években még 63 gyára mőködött az Egyesült Államokban. A San Francisco-i központú cég eladásai a hetedik egymást követı évben csökkentek, 1996-ban, sikere csúcsán 7,1 milliárd dolláros árbevételt ért el, ami 2002-re 4,1 milliárd dollárra olvadt, 2003-ra pedig további visszaesést várnak. A csökkenés oka, hogy a cég termékei fokozatosan kimentek a divatból, a Levi's kísérletei a megkopott imázs visszaállítására pedig rendre kudarcot vallottak. A cég dolgozóinak létszáma az 1996-os 37 ezerrıl mostanára 12 ezerre csökkent. (Origo) 2004.01.10. Hír. A kormányváltás óta 113 ezerrel nıtt a foglalkoztatottak száma. Míg 2002 tavaszán 3 millió 859 ezren dolgoztak hazánkban, a legfrissebb adatok szerint már 3 millió 972 ezer aktív korúnak van munkahelye. Másfél év alatt 140 ezren találtak munkát az inaktívak közül, olyanok, akik korábban nem is kerestek, számolt be a foglalkoztatás helyzetérıl tegnapi rendkívüli kormányszóvivıi tájékoztatóján a munkaügyi miniszter. Burány Sándor, a KSH legfrissebb adatai alapján megállapította, hogy tizenkét év óta legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta: 5,5 százalék. Az Európai Unióban a munkanélküliség aránya, 2003 utolsó negyedévében is 8,8 százalékos maradt. A szakminiszter arra számít, hogy a foglalkoztatási szint további javítását szolgálja majd a most készülı foglalkoztatáspolitikai stratégia, illetve az ennek alapján ıszre elkészülı nemzeti foglalkoztatási akcióterv. Az elmúlt másfél évben egyébként országszerte folyamatosan több új munkahely létesült, mint amennyi megszőnt. 2004.01.11. Hír. Hiba! A könyvjelzı nem létezik.Több munkahelyet teremtettek az elmúlt évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint amennyi megszőnt. Kétezer dolgozót bocsátottak el és háromezer új munkahely létesült, többek között, Tiszaújvárosban, Miskolcon, Alsózsolcán és Putnokon. Errıl tájékoztatta a sajtót a megyei munkaügyi központ igazgatója, Szabó József. A legnagyobb leépítés az ÉESZ Borsodi Energetikai Kft-nél volt, Lyukóbányából 521 embert küldtek el, közülük 220 dolgozót viszont már foglalkoztat az új tulajdonos, a Lyukószén Bányászati és Befektetési Kft. A munkaügyi központ, hogy segítse a többiek elhelyezkedését, kihelyezett információs irodát mőködtet a bánya területén, helyben tájékoztatják a leszámolókat a munkalehetıségekrıl. A megyében 3500 a betöltetlen álláshelyek száma. Keresnek csıszerelıt, hegesztıt, ácsot, állványozót, esztergályost, kımővest, asztalost, villamosmérnököt. Az igazgató elmondta: februárban Ózdon 150 varrónı munkahelye szőnik meg, mivel a FERVÉ Kft. felszámolja ottani üzemét. Ám nem kell félni, hogy utcára kerülnek, mert az ózdi munkaügyi kirendeltségre 140 varrónı foglalkoztatására jelentett be igényt három konfekcionáló cég. Borsodban a nyilvántartott munkanélküliek száma 53 ezer. 2004.01.12. Hír. Képzési és foglalkoztatási program indul száz munka nélküli pályakezdı diplomás számára a megyei önkormányzat és a munkaügyi központ koordinálásával Hajdú-Bihar megyében. Ennek célja, hogy felkészítsék a települési önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a vállalkozásokat az 43

FOGLALKOZTATÁS európai uniós források fogadására, vagyis megfelelı pályázatok megírására és felhasználására. Az összesen 254 millió forint ráfordítású program részeként száz munka nélküli pályakezdı diplomás európai uniós pályázatírói és pályázatmenedzseri képzést kap, majd a fiatalok az elhelyezkedéshez munkaerı-piaci támogatásban is részesülnek. A pályakezdı diplomásoknak pályázat útján kell jelentkezniük a képzésre a munkaügyi központban. A végzettek foglalkoztatására hajdú-bihari önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek pályázhatnak: a pályakezdık foglalkoztatásának támogatott idıszaka idén április 1-jétıl 2005. június 30-ig tart, de a munkaadóknak további 15 hónapos továbbfoglalkoztatást kell vállalniuk. Ehhez a munkaadók foglalkoztatás-bıvítı támogatást kapnak, ami a pályakezdıknek kifizetett bér (maximum bruttó 106 ezer forint) és a járulékok 90 százaléka. A program megvalósításához a munkaerı-piaci alap 117 millió forintos támogatást hagyott jóvá. Ehhez a megyei munkaügyi központ decentralizált alapja 87 millió forinttal, a megyei önkormányzat és a megyei területfejlesztési tanács pedig közösen 50 millió forinttal járul hozzá. 2004.01.13. Hír. Még ezen a héten jelentkezhetnek a minisztériumoktól és háttérintézményeikbıl elbocsátott köztisztviselık arra az országos képzési programra, mellyel a késıbbiekben a non-profit szektorban juthatnak biztos álláshoz. Az elbocsátás több mint 8050 embert érint, közülük azonban csak 550en éltek a képzési lehetıséggel. A jelentkezıknek részvételi szándékukról értesíteniük kell munkáltatójukat és a területileg illetékes munkaügyi központot. Az APEH több mint ezer érintettje azonban egyelıre nem élhet a lehetıséggel, mivel munkáltatójuktól csak részleges felmentést kaptak felmondási idejükre, így három hónapig még dolgozniuk kell. 2004.01.13. Hír. A német Bosch autóipari beszállító a következı két évben 500 munkahelyet szüntet meg 2500-ból franciaországi fékgyártó üzemében. További 120 munkahely szőnik meg Spanyolországban és Olaszországban ugyancsak a fékgyártásban. Az ok: egyre keményebb a verseny a blokkolásgátló (ABS) fékberendezések gyártásában, és elıretörnek a versenytársak, mint a Continental és a TRW. A német Bosch csoportnak három érdekeltsége van Magyarországon. Legutóbb december elején adott át egy új, 30 ezer négyzetméter alapterülető üzemcsarnokot a Robert Bosch Elektronikai Kft. hatvani gyárában. A Magyarországon 1992-ben megtelepedett társaság 2006-ig 150 millió eurót fektet be termelı egységeinek bıvítésére Észak-Magyarország három városában, Miskolcon, Egerben és Hatvanban. A Bosch pneumatikai üzetága, a Bosch-Rexroth 4,2 milliárd forint beruházással pneumatikus és automatizálási berendezéseket elıállító üzemet épít Egerben, az alapkövet októberben rakták le. A Bosch Rexroth Pneumatika Kft. új üzeme a tervek szerint 2004 ıszén kezdi a termelést. Miskolcon 28 milliárd forintos beruházás keretében kéziszerszám- és barkácsgépgyárat épít a német csoport, illetve a borsodi megyeszékhelyen alakítja ki európai kutató, fejlesztı, értékesítı és beszerzı központját. A világszerte 325 ezer embert foglalkoztató Bosch konszern 2002ben 35 milliárd eurós forgalmat produkált, 3 százalékkal többet az elızı évinél. 2004.01.14. Hír. Mőanyag-feldolgozó üzemet épít 380 milliós költséggel Körmenden a székesfehérvári Karsai Holding. Mint megtudtuk, már szerkezetkész a 2700 négyzetméteres csarnok, ahova februárban megkezdik a gépek telepítését. A

44

FOGLALKOZTATÁS csomagolóanyagokat gyártó cégnél kezdetben huszonöt, késıbb pedig száz dolgozót alkalmaznak majd. Bicsák Jenı, a helyi munkaügyi kirendeltség vezetıje közölte: a 46 települést magában foglaló kistérségben jelenleg csaknem 1000 munkanélkülit tartanak számon. 2004.01.14. Hír. Egy közelmúltban napvilágot látott felmérés szerint minden második miskolci egyetemista máshol képzeli el a jövıjét, pedig 85 százalékuk szeret itt élni. Óriási a túlkínálat diplomásokban. A Miskolci Egyetem hallgatóinak negyede bölcsész, seregestül végeznek az egyszakos tanárok, nyelvészek, miközben a csökkenı gyereklétszám miatt az oktatási intézmények nem tudják felvenni ıket. Évente mintegy 300-an jelentkeznek, de csak töredékük, 10-15 százalékuk kerül a pályára, jellemezte a helyzetet dr. Kormos Vilmos, a miskolci polgármesteri hivatal közoktatási és közmővelıdési osztályvezetıje. 2004.01.14. Hír. Salgótarján legnagyobb ipari üzemében, az öblösüveggyárban ma 890 ember dolgozik. Ez körülbelül negyede a gyár tíz évvel ezelıtti létszámának, és körülbelül hetede a rendszerváltás elıtti idıben, az üvegiparban dolgozókénak – akkor a városban egy másik üzemben még síküveg-gyártás is folyt. A szakmai utánpótlás három évvel ezelıtt szőnt meg a nógrádi megyeszékhelyen, az üvegfúvó-, üvegcsiszoló- és üvegfestı-tanulók utolsó évfolyama ekkor végzett. Ezzel a bányász- és kohászszakmák után egy újabb, a település múltjához kötıdı tradicionális szakma oktatása ért véget. 2004.01.15. Hír. A honvédelmi vezetés január végén dönti el, hogy milyen területeken konkrétan milyen létszámcsökkentést és egyéb megszorításokat hajt végre. Egy, a napokban elhangzott kijelentés szerint 2003-ban sikerült a "vízfejnek" titulált központi apparátus létszámát 20, a béralapot pedig 30 százalékkal csökkenteni. A honvédelmi minisztériumban tavaly hétszáznegyvenkilenc státuszt szüntettek meg, és kétszáz szerzıdést bontottak fel. A létszámcsökkentési folyamattal kapcsolatos elképzelések keretszámait már meghatározták, de ezen belül a feladat szerinti konkrét mértéket a szakminiszter véglegesíti. A tárca és a vezérkar (és háttérintézményei) jelenlegi 5290 fıs létszáma tíz százalékát veszíti el 2004-2006 között. A budapesti helyırségnél 25, a megyei hadkiegészítı parancsnokságoknál 20 százalékkal fogyatkozik az állomány, mivel a szervezetek a sorkatonai szolgálat megszüntetése miatt átalakulnak toborzó irodákká. A logisztikai parancsnokság alárendeltségébe tartozó raktárak és sok egyéb objektum 5550 fıs létszáma is jelentısen megcsappan a többszáz ingatlan folyamatos megszüntetése miatt. Az ágazat mostani 45 ezres létszáma, amit legutóbb az Országgyőlés foglalt határozatba, a tervek szerint 2006-ra körülbelül 35-40 ezerre módosul, amibıl a harcoló alakulatok létszáma 26 ezer lenne. A tárca illetékesei még az idén elkészítik azt az állománytáblát, amely 2006 december 31-én lép hatályba, amikor a Magyar Honvédség létszámstruktúrája véglegessé válik. 2004.01.15. Hír. Csökkent munkaképességőeket foglalkoztató üzem nyílik a bajai önkormányzat egyik volt laktanyaépületben - közölte Horváth Máté, a városi önkormányzat gazdaságfejlesztési fıtanácsosa. A térítésmentesen használatba adott épületben a Humán Foglalkoztató Kft. kínál mintegy hetven csökkent munkaképességő dolgozónak hosszabb távra munkalehetıséget, ahol faipari összeszereléssel és élelmiszercsomagolással igyekeznek a segély helyett fizetéshez juttatni az érintetteket. Hamarosan egy másik hasonló érdeklıdéső

45

FOGLALKOZTATÁS céggel is tárgyalnak az önkormányzat képviselıi. A kezdeményezés annak a 2007-ig tartó, többmilliárdos városgazdaság-fejlesztésnek a része, melynek során az elmúlt egy év alatt az önkormányzat tulajdonában lévı, de kihasználatlan 50 hektáros laktanyájában csaknem 35 vállalkozás beindítását segítették a munkaterület biztosításával. 2004.01.29. A KSH szerint 5,5 százalékos a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak száma 2003 október-decemberben 3 millió 952 ezer fı volt. A jelentés szerint a munkanélküliek száma tavaly az utolsó negyedévben 232 ezer fı volt, ez a mintavételi hiba nagyságával megegyezı csökkenést jelent az elızı év azonos idıszakához képest. A foglalkoztatottak száma tavaly szeptember-novemberben 3 millió 972 ezer fı, a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék volt. A munkanélküliségi ráta 2002 október-decemberben 5,9 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint 2001 azonos idıszakában. 2004.01.29. Hír. Jelentıs létszámleépítésekrıl jelentek meg cikkek a sajtóban. Április közepétıl beszünteti magyarországi termelését a Kraft Foods Hungária – közölte az alkalmazottakkal tegnap Szucsán Andrea, a cég egyik igazgatója. Ez 320 ember megélhetését érinti. A végkielégítésrıl ezután tárgyalnak. A hagyományosan magyar Sport szelet és a Piros Mogyorós gyártása Pozsonyba kerül. A leépítésre azért kerülhetett sor, mert a vállalatcsoport bécsi gyára csak fél gızzel üzemelt, és a pozsonyi gyár kapacitásait sem használták ki teljes egészében. A tulajdonos, a legnagyobb amerikai élelmiszergyártó, a Kraft Foods Inc. bejelentette: a következı három évben hatezer állást szüntet meg világszerte. Ez a cég létszámának hat százaléka. Emellett húsz gyártóüzem eladását vagy bezárását is tervbe vették. A holland tulajdonban lévı Prímagáz Rt. algyıi töltıüzemébıl február 1-jétıl felére csökkentik az alkalmazottak létszámát. Ez azt jelenti: ötven ember marad munka nélkül, akiknek többsége szegedi. Az elbocsátásról a megyei munkaügyi központot nem tájékoztatták. A menesztett dolgozóknak azzal magyarázták a radikális létszámleépítés okát, hogy egy, az uniós normáknak megfelelı jogszabályváltozás miatt a jövıben nem tartanak igényt munkájukra. A gázpalackokat ugyanis az eddigi öt év helyett elegendı tízévenként ellenırizni, így kevesebb feladat hárul az üzemre, ahol nemcsak töltik, hanem javítják is azokat. Végkielégítésre senki nem számíthat, mert valamennyiüknek havi szerzıdéses munkaviszonya volt. 2004.01.30. Hír. Két nagy múltú magyar élelmiszer-ipari gyár is bezárja kapuit hamarosan, ennek ellenére szó sincs arról, hogy a multinacionális élelmiszer-ipari cégek menekülnének Magyarországról – állítja Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének fıtitkára. Szerinte mindig számolni kell azzal, hogy a térségben több leányvállalatot mőködtetı nagy vállalkozások ésszerősítik tevékenységüket. Egész Európában gondokat okoz, hogy évek óta nem nı az élelmiszer-fogyasztás. Magyarországon ez azért jelent különös problémát, mert mindenki arra számított, hogy a keresetek emelkedésével párhuzamosan a lakosság újra ugyanannyi élelmiszert vásárol majd, mint a rendszerváltás elıtti években. Az ágazati szakszervezetek borúlátóbbak, szerintük a magyar élelmiszeriparban tragikus folyamatok zajlanak, és fel kell készülni újabb elbocsátásokra. 2004.01.30. Hír. A Fıvárosi Munkaügyi Központ igazgatója közölte a sajtóval, hogy a Kraft vezetıi bejelentették létszámleépítési szándékukat. Az elbocsátás várhatóan 328

46

FOGLALKOZTATÁS alkalmazottat érint majd, de Vas István hozzátette: tapasztalata szerint a cégekre jellemzı, hogy a véglegesnél kedvezıtlenebb arányú létszámleépítést jeleznek. A várhatóan 90 szellemi, és 160 szakmunkás elhelyezése nem okoz majd problémát, hiszen a fıvárosban jelenleg 10-15 ezer üres álláshely van. A HajdúBihar megyei munkaügyi központ vezetıje arról számolt be, hogy kedden 14 órakor értesült: munkásgyőlést hívtak össze a dohánygyár vezetıi. Rezsıfi István elmondta, hogy a cégvezetık akkor tudatták a dolgozókkal: április 30-án a gyár végleg bezár és szinte minden dolgozójuk állás nélkül marad. Az üzem megszüntetésérıl elıtte semmilyen információ nem szivárgott ki, a cégvezetık titokként kezelték az ügyet. A munkáltató kihelyezett munkaügyi központot üzemeltet a gyár területén, hogy a mintegy 400 dolgozó 380 érintettje minél hamarabb új munkahelyet találjon. Azt már most tudni lehet, hogy a kft. vezetıi a Munka Törvénykönyvében elıírtak helyett sokkal kedvezıbb feltételeket biztosítanak volt dolgozóiknak. Pl. egy 25 éve a cégnél dolgozó munkásnak 6 hónapos végkielégítés járna, az elbocsátott alkalmazottak ennek többszörösére számíthatnak. A gyárbezárás híre gyorsan terjed Debrecenben, kedd óta már hat városi cégvezetı jelezte, hogy szívesen alkalmazná az érintetteket. A munkaügyi miniszter bejelentette, hogy az októberi kormányhatározat értelmében elbocsátott köztisztviselık január 20-a helyett február 9-éig jelentkezhetnek arra az országos képzési programra. 2004.02.02. Hír. Május 1. után különleges vízumot már egyetlen tagállamba sem kell kérnünk, a hivatalos papírokat elég az adott országban intézni – ha semmilyen korlátozást nem vezettek be az újonnan csatlakozók munkavállalóival szemben, csupán tartózkodási engedélyt, ha viszont korlátoznak, akkor munkavállalási engedélyt is igényelnünk kell. Nagy-Britannia és Írország mindenfajta korlátozás nélkül nyitja meg a munkaerıpiacát 2004. május 1-jétıl. Az új tagországok munkavállalóinak itt nem kell munkavállalási engedélyt kérniük, három hónap után azonban tartózkodási engedélyt kötelesek igényelni. A svédek is a liberalizáció hívei, ám a bıvítés közeledtével felülvizsgálják nagyvonalú társadalombiztosítási rendszerüket. A fı cél a visszaélések elkerülése: ha eddig (például) Németországból átment valaki Svédországba dolgozni, nemcsak neki, hanem Németországban maradt családjának is jártak a svéd szociális juttatások. Ennek vége, de a szigorítások nemcsak az új EU-tagok munkavállalóit, hanem az unió valamennyi állampolgárát érintik. A dánok némileg szigorúbb feltételeket szabtak: munkavállalási engedélyt csak akkor adnak, ha a kérelmezı az állásajánlattal együtt a fizetési feltételeket is bemutatja. Ezzel valójában egy létezı EU-jogszabályt igyekeznek szigorúbban betartatni, amely kimondja, hogy a bérekben sem lehet nemzetiség szerint diszkriminálni. A cél természetesen megakadályozni, hogy a keleti munkavállalók „leverjék” a dániai fizetéseket. Hollandiában évente legfeljebb huszonkét ezren vállalhatnak munkát az új tagállamokból, és e határ elérése után a hágai kormány felülvizsgálhatja álláspontját. A szakértık évi öt-tízezer munkavállalóra számítanak, így – feltéve, hogy igazuk van – nagyvonalú kvótáról beszélhetünk. A finnek fenntartják nemzeti szabályozásukat, de meglehetısen liberális rendszerrıl van szó. A statisztikák szerint eddig tízbıl nyolc munkavállalási engedélyt megadtak, és a visszautasított kérelmek fıként a balti országok állampolgáraitól érkeztek. Olaszország, Görögország, Portugália, Luxemburg esetében eddig „megerısítésre váró” nyilatkozatok érkeztek. Az olaszok és a görögök várhatóan fenntartják nemzeti szabályozásukat, és 47

FOGLALKOZTATÁS munkavállalási engedélyt kérnek, de nem tudni, mennyire szigorú feltételek mellett. A portugálok és a luxemburgiak ennél is szőkszavúbbak: eddig semmit sem közöltek, ami az EU-bıvítés közelségét figyelembe véve különös. Az elıször teljes munkaerıpiac-nyitást ígérı spanyolok megváltoztatták álláspontjukat. A gesztust korábban csak Magyarország felé tették, ám késıbb rájöttek, hogy ez politikailag nehezen tartható. Marad tehát a munkavállalási engedélyek rendszere. A franciák annyit ígértek, hogy megkönnyítik a diákok munkavállalását (ami nem túl nagy falat), és kedvezı elbírálást helyeztek kilátásba akkor is, ha valaki „a francia ipar érdekeinek megfelelı képzettséggel” bír. A belgáknál is a munkavállalási engedély rendszerével kell megbirkózniuk az új tagok állampolgárainak – ráadásul tartományi szinten. Magyarország és Ausztria között fennmarad a határ menti munkavállalókról, illetve a gyakornokokról szóló megállapodás, bár a kvótát mindkét esetben növelik; az idén várhatóan kategóriánként két-kétezer fı lesz. A gyakornokok engedélye általában egy évre szól (a legtöbbször tényleges munkát végeznek ugyan, de a cégek így veszik fel ıket). A másik csoportba akkor tartozik valaki, ha hetente legalább egy éjszakát Magyarországon tölt. A kvótarendszer egészen a csatlakozásig nem szigorítás, hanem valójában könnyítés, hiszen aki „belefér”, automatikusan munkavállalási engedélyt kap. Egyéni munkavállalási engedélyt a csatlakozás után is bárki kérhet – a tapasztalatok szerint azonban e papírt nem könnyő megkapni. A németekkel is kötött Magyarország kétoldalú megállapodást a gyakornokokról, évi kétezres kvótával. Egy másik kategóriába azok tartoznak, akik egy magyar és egy német cég közötti szerzıdés alapján kívánnak Németországban dolgozni: itt azonban csökkentik a szektorok számát, amelyekre az egyezmény kiterjed, így a kvóta is alacsonyabb lesz (pontos számot még nem tudni). S ha valaki mindkét kategóriából kiszorul, marad az egyéni munkavállalási engedély megszerzése. Dániában május elsejétıl szabadon vállalhatnak munkát a magyarok, a szociális ellátórendszert azonban csak igen korlátozottan vehetik igénybe. Magyar munkavállaló legfeljebb fél évig kereshet majd állást, megélhetési költségeit erre az idıre magának kell fedeznie. Munkaközvetítıt csak akkor vehet igénybe, ha igazolja, hogy itthon is állás nélkül volt. Az álláskeresık számítsanak arra: az angollal és a némettel ugyan jól lehet boldogulni, de a legtöbb állás betöltését dán tudáshoz fogják kötni. További információk: www.kulugyminiszterium.hu 2004.02.03. Hír. A Mátrai Erımőben négy év alatt hétszázzal csökkentik a létszámot, de a legkritikusabb korban lévıknek különleges programot dolgoztak ki. A hazai szénnel mőködı legnagyobb erımővet a piaci verseny szorítja költségei csökkentésére. Valaska József elnök-vezérigazgató elmondta, hogy 2001 óta az erımő húsz százalékkal mérsékelte az áram eladási árát, és így tudják tartani a tíz forint kilowattóránkénti átlagárat. Az árszint tartása érdekében 2003 és 2007 között 25 százalékkal mérséklik a költségeket. Hárommilliárd forint értékő beruházást hajtanak végre, amelynek révén négy év alatt mintegy hétszázzal csökkentik a dolgozók számát. A Mátrai Erımőben 2001 végén 3100-an dolgoztak, 2007-re a létszámot 2370-re akarják csökkenteni. A leépítésekrıl szóló döntés meghozatala elıtt részletes, hosszú távú foglalkoztatási megállapodást dolgoztak ki a szakszervezetekkel. Ennek elsı lépéseként tavaly korkedvezményes nyugdíjra ösztönözték az 57 éves vagy idısebb munkatársakat, speciális feltételekkel. Az érintettek – a munkában és a cégnél

48

FOGLALKOZTATÁS eltöltött idıtıl, illetve a bértıl függıen – távozási prémiumot kaptak, amelynek összege maximum hatmillió forint lehetett. Ebbe a körbe mintegy háromszázan tartoztak. Az 53 évnél idısebbek számára – akik a legkritikusabb korban vannak, mert már nehezen tudnak elhelyezkedni – sajátos intézményt hoztak létre, amelyet poolnak neveznek. Aki a poolba kerül, 57 éves koráig megkapja fizetése 77 százalékát, és minden olyan szociális juttatást, amelyben a társaság többi dolgozója részesül. A Mátrai Erımőnél ez évente 220 ezer forintot tesz ki, többek között áramdíjkedvezmény és étkezési hozzájárulás formájában. A poolbeliek bárhol vállalhatnak munkát, de ha az erımőben újra szükség van rájuk, öt napon belül el kell dönteniük, hogy visszatérnek-e, vagy megmaradnak azon a munkahelyen, ahol idıközben elhelyezkedtek. Aki úgy dönt, hogy inkább kitart új munkahelyén és nem tér vissza, megkapja végkielégítését. Aki inkább az erımővet választja, azt a cég köteles legalább 57 éves koráig foglalkoztatni, és akkor kezdeményezheti a korkedvezményes nyugdíjazást. Ha olyan dolgozó munkahelye szőnik meg, aki még nincs 53 éves, az illetı egy évre bekerülhet a poolba. Vagyis szintén megkapja fizetése 77 százalékát az összes juttatással együtt, és közben kereshet máshol is vagy az erımőn belül munkát, de átképzésre is lehetıséget kap. Ha egy év alatt nem talál magának munkahelyet, akkor rendes felmondással és teljes végkielégítéssel távozhat a cégtıl. 2004.02.04. Hír. Opciós szerzıdést kötött a Kapuvári Hús Rt. megvásárlására a jelenlegi bérlı, a Debreceni Hús Rt. Ha augusztus elsejéig kifizeti a vételárat, birtokába kerül a 408 dolgozót foglalkoztató vágó- és darabolóüzem. Román Gyula vezérigazgató szerint a kapuvári üzem szeptembertıl még nem hozott nyereséget, ám piaci kilátásai biztatóak. 2004.02.04. Hír. A korábbi 20-30 ezerhez képest 81 ezerre bıvült az alkalmi munkakönyvet kiváltók száma múlt évben - közölte a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium kedden. Az eladott közteher-jegyek értéke elérte a 490 millió forintot. Ez 70 százalékkal magasabb, mint 2002-ben. Alkalmi munkakönyvvel a munkabér összegéhez igazodóan, a könyvbe beragasztandó közteherjegy bélyeggel lehet ellentételezni a munkabért terhelı valamennyi járulékot és a munkavállaló személyi jövedelemadó-elılegét. A munkavállaló a közteherjegy ellenében - a közteherjegyhez megállapított ellátási alap összegére is figyelemmel - egészségügyi- és nyugdíjellátásra, valamint munkanélküli ellátásra szerez jogot. Az alkalmi munkakönyv kiállítását munkanélküli és munkanélküliként nem nyilvántartott személy egyaránt kérheti a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen, vagy a települési önkormányzat jegyzıjénél. 2004.02.05. Hír. Tavaly központi és megyei források felhasználásával összesen mintegy ezer munkanélküli idıszakos foglalkoztatását tudták megoldani közmunkaprogramok keretében a Körös-völgyben – mondta el Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. A szakember közölte: a most meghirdetett egymilliárdos közmunkaprogram pályázatán elınyt élveznek azok az önkormányzatok, amelyek egymással összefogva közös foglalkoztatási pályázatot nyújtanak be. Az alkalmazásnál elınyt jelent, ha huszonöt év alatti vagy negyvenöt év feletti munkanélküliek foglalkoztatásáról van szó. Prioritás a romák foglalkoztatása, és hasonló elınyt jelent az elbírálásnál, ha olyan kistérségekbıl jelentkeznek önkormányzatok, amelyek halmozottan hátrányos 49

FOGLALKOZTATÁS helyzetőek. Békés megye nyolc kistérségébıl a szeghalmi, a sarkadi és a mezıkovácsházi tartozik ide. 2004.02.10. Hír. Az EU tagországok munkavállalási korlátozásai kapcsán Balázs Péter nagykövet, aki májustól az Európai Bizottság elsı magyar tagja lesz, kijelentette, hogy mivel az új tagországok munkavállalói a jelenlegiek munkaerıpiacára nehezebben tudnak bejutni, az újak között indulhat meg munkaerı-áramlás, elsısorban azokból az országokból, amelyekben viszonylag nagy a munkanélküliség. Magyarország például a lengyel vagy a szlovák munkavállalókat vonzhatja. Ebbıl azonban egyáltalán nem következik, hogy Magyarország korlátozni akarná a külföldi munkaerı beáramlását. Balázs Péter megállapította, hogy negatív hatásokat sem lehet kizárni. Ezek kezelésére azonban megvannak az eszközök, amelyeket csak olyan esetekben kell alkalmazni, amikor valamelyik térségben vagy ágazatban egyértelmően bizonyíthatók a kedvezıtlen hatások. 2004.02.11. Egyelıre nem tudni, hogy ténylegesen mekkora megtakarítással jár majd a kormány tavaly novemberi döntése az apparátus létszámának csökkentésérıl. A köztisztviselık és közalkalmazottak szakszervezete szerint azonban mintegy kétezer ember maradhat munka nélkül. Kiutat abban látnak, ha korengedményesen nyugdíjazzák legalább egy részüket. Az FMM állásbörzesorozata keretében elıször Budapesten rendeztek állásbörzét a fıpolgármesteri hivatalban. A tárca adatai szerint az unióban a munkavállalók átlag hét-nyolc százaléka dolgozik a non-profit szektorban, miközben itthon 1,7 százalék, vagyis van esély arra, hogy ez a szektor szívja fel az államháztartásból kikerülıket. A civil szféra azonban hagyományosan kevesebb pénzbıl mőködik. Ezen segíthet, de a problémát nem oldja meg, hogy a munkaügyi tárcánál összesen 600 millió forintos keret áll rendelkezésre, amelybıl azok a szervezetek kaphatnak, amelyek elbocsátott közalkalmazottakat, vagy tisztviselıket vesznek fel. A programra 1061 ember, illetve a másik oldalon több mint 260 civil szervezet jelentkezett – mondta el a börzén Burány Sándor. A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint a legtöbben, mintegy négyszázan éppen a fıvárosban iratkoztak fel, ahol hatvan szervezet pályázott a programra, a fórumra azonban végül kevesebb, mint kétszáz ember és 38 civil szervezet ment el. 2004.02.11. Hír. Állásbörzét rendeztek a fıpolgármesteri hivatalban Budapesten az elbocsátott köztisztviselık számára. Az egyik oldalon azokat a közalkalmazottakat és -tisztviselıket várták a fórumra, akiknek a kormány tavaly novemberben elhatározott takarékossági programja keretében mondtak fel, és a rendezvénytıl azt remélték, hogy állásajánlatot kapnak valamelyik civil szervezettıl, ez utóbbiak jelentették a másik oldalt a börzén. A fıváros után a megyei jogú városokban is rendeznek majd hasonló találkozókat. Mindez a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium programjának része, amelynek célja, hogy segítsen elhelyezkedni az apparátusból elbocsátott embereknek, egyúttal pedig erısítse a civil szférát. A tárca adatai szerint ugyanis az unióban a munkavállalók átlag hét-nyolc százaléka dolgozik ebben a szektorban, miközben idehaza 1,7 százalék. A programra 1061 ember, illetve a másik oldalon több mint 260 civil szervezet jelentkezett, mondta el a börzén Burány Sándor. A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint a legtöbben,

50

FOGLALKOZTATÁS mintegy négyszázan éppen a fıvárosban iratkoztak fel, ahol hatvan szervezet pályázott a programra. A fórumra azonban végül kevesebb, kétszáz ember és csupán 38 civil szervezet ment el, azt pedig nem tudni, közülük hányan találtak ténylegesen egymásra. 2004.02.11. Hír. Norvégia - amely nem tagja az Európai Uniónak, de annak legtöbb szabályát kívülállóként is betartja - korábban közölte, hogy az EU új tagországaiból az unió májusi bıvítése után megszorítás nélkül befogadja mindazokat, akit munkát kívánnak vállalni az országban. A miniszterelnök azonban közölte: olyan javaslatot nyújtanak be a parlamentnek, amely szerint a kelet-európai országok állampolgárainak - egyelıre meghatározatlan ideig továbbra is munkavállalási engedélyért kell folyamodniuk az országban. Ciprus és Málta lakói korlátlanul kereshetnek munkát Norvégiában. 2004.02.12. Hír. A svéd kormány a következı hetekben dolgozza ki a munkaerı szabad áramlásával kapcsolatos álláspontját az unió bıvítését követı átmeneti idıszakra – közölte Hans Karlsson svéd munkaügyi miniszter budapesti villámlátogatásakor, Burány Sándor munkaügyi miniszterrel folytatott tárgyalása után. Az átmeneti idıszakban a svéd kormány munkavállalási engedélyhez kötné az új tagországokból érkezı munkavállalók foglalkoztatását, de létszámkeretet valószínőleg nem állít fel. Szeretnék elkerülni, hogy bárki jogosulatlanul vegye igénybe a nagyvonalú svéd szociális juttatásokat, de nem kívánják tb-rendszerükben megkülönböztetni az új tagállamok polgárait. 2004.02.12. Hír. A közel 900 dolgozót foglalkoztató Kométa 99 Kft., amely a magyar piac harmadik legnagyobb húsipari cége bejelentette, hogy 400 dolgozójától kénytelen megválni, ha nem kapja vissza az exportjogát. Amíg a Kométának nincs exportjoga kevesebb sertést vághat, így heti 20-30 millió forint vesztesége keletkezik, ezért kényszerült arra, hogy bejelentse 400 dolgozó elbocsátását. 2004.02.13. Hír. Százötvenmillió forinttal kell csökkenteni 2004-ben a Bácsalmási Agráripari Részvénytársaságnál a bérköltségeket – tartalmazza a társaság tegnapi közgyőlésén elfogadott üzleti terv. Az ÁPV Rt. többségi tulajdonában lévı egykori állami gazdaság rossz évet zárt tavaly. A nullszaldós eredmény eléréséhez csökkenteni kell a költségeket, beleértve a bérekre kifizetett összeget is. Utóbbira mintegy 150 millió forinttal kevesebb jut az idén, mint tavaly. A bácskai kisvárosban már a közgyőlés elıtt hírek terjedtek el arról, hogy vagy jelentıs elbocsátások lesznek, vagy csökkentik a béreket. A kistérségben – ahol az agráripari rt. a legnagyobb munkáltató – a hivatalos munkanélküliségi ráta 17 százalék. A regisztrált munkanélküliek száma novembertıl januárig 1674-rıl 1933-ra nıtt. A bácsalmási önkormányzat február 9-én rendkívüli ülésen tárgyalt a várható fejleményekrıl, a részvénytársaság elfogadott üzleti tervének ismeretében hétfın újabb rendkívüli ülést tartanak. A képviselı-testület tagjai attól tartanak, hogy az esetlegesen utcára kerülı embereknek nem lesz helyben újabb munkalehetıségük. Motyovszki István vezérigazgató-helyettes szerint a 150 milliós bérköltség-megtakarítás konkrét formáiról a közeljövıben egyeztetnek a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal. A munkaszerzıdések és a feladatok megváltoznak, tette hozzá, így az is elképzelhetı, hogy egyesek többet keresnek, mint eddig, ha növelik a teljesítményüket.

51

FOGLALKOZTATÁS 2004.02.13. Hír. Nyolcszáz embert bocsát el az egyesülı Erste és a Postabank – a jelenlegi 3200 dolgozó negyedét. A leépítés nagyobb része még az idén megtörténik. Az elbocsátottak a kötelezı végkielégítésen kívül rászorultság alapján további anyagi segítséget is kapnak – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Kisbenedek Péter, a két bank elnök-vezérigazgatója. A két bank mintegy kétszáz jelenlegi fiókjából 35-40-et zárnak be, köztük a kistelepüléseken mőködı, apró, 1-3 fıs fiókok jó részét, amelyeket nem éri meg fenntartani. A bank várhatóan nem vonul ki ezekrıl a kistelepülésekrıl, hanem a postával együttmőködve a postafiókokba viszi át a szolgáltatást. A tervek szerint a két hitelintézet integrációja az idén nagyrészt lezárul, az ügyfelek pedig várhatóan már áprilistól használhatják a Postabank és az Erste fiókjainak nagy részét, függetlenül attól, eredetileg melyik hitelintézetnél vezettek számlát. Januártól mindkét bank ügyfeleinek lehetısége nyílik arra is, hogy az Erste pénzkiadó automatáiból az egész régióban belföldi tarifáért vegyenek fel készpénzt, Ausztriától a horvát tengerpartig. 2004.02.14. Hír. Az FMM szakértıi és a GKI munkatársai által 2003 végén készített elemzés 2020-ig legkevesebb 220 ezer fıs migrációs nyereséget becsül, azaz ennyivel több külföldi vállal munkát Magyarországon, mint ahány magyar külföldön. A kutatók rövid távon csak évi tízezer fı bevándorlását valószínősítik. Bizonytalanságot jelent azonban, hogy nehéz megbecsülni, vajon a csatlakozás után mennyire élénkül meg a határ menti, elsısorban a Szlovákiából érkezı munkaerı-forgalom. Szakértık szerint számuk több ezer, mások szerint akár több tízezer is lehet. Az EURES, az EU munkaerı-közvetítı szolgálatának tapasztalatai szerint az unión belül elsısorban a határok mentén tapasztalható jelentısebb munkaerımozgás, mondta Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal nemzetközi és migrációs fıosztályának vezetıje. Így valószínőleg nyugodtan feltételezhetjük, hogy az új csatlakozók közül sem a Baltikum, sem Málta és Ciprus munkavállalói nem Magyarországon fognak tömegesen szerencsét próbálni. Kizárásos alapon csupán Szlovákia, Szlovénia és Ausztria marad, ám a szlovén és az osztrák bérek is magasabbak, mint az itteniek, így legfeljebb észak felıl várható nagyobb munkaerımozgás. De a szlovákok sem túl mobilak, ezért valószínőleg a jövıben is inkább átjárnak majd dolgozni, semhogy letelepedjenek. 2004.02.14. Hír. A debreceni dohánygyár elbocsátott dolgozóinak több helyi cég majdnem kétszer annyi munkahelyet ajánlott fel, mint amennyi munkahely megszőnik – mondta Burány Sándor munkaügyi miniszter tegnap Debrecenben. A felszámolás alá került Hajdú-Bét baromfi-feldolgozó dolgozói a február 10-én esedékes bérüket 17–18-án megkapják. 2004.02.15. Hír. Ellentmondó értesülések láttak napvilágot a hétvégi brit sajtóban arról, hogy végül korlátozza-e a brit kormány az új EU-tagállamokból érkezı munkavállalók jogait; a The Times szerint nem, a The Guardian szerint viszont igen. Ez utóbbi lap hétvégi kiadása "a kormányon belüli egyezkedéseket közelrıl követı" forrásra hivatkozva azt írta: Tony Blair kormányfı úgy döntött, hogy a kelet-európai csatlakozó országok polgárainak a bıvítés után is munkavállalási engedélyt kell kiváltaniuk, ha Nagy-Britanniában akarnak dolgozni. A munkavállalási engedéllyel bíró kelet-európai EU-polgárok azonban jogosultak lennének az összes többi, Nagy-Britanniában dolgozó EU-

52

FOGLALKOZTATÁS polgárt megilletı jóléti juttatásokra - áll a vezetı baloldali brit lap hétvégi értesülésében. A The Times, ugyancsak kormányforrásokból származó értesüléseket idézve azonban a hétvégén azt írta: a kormányon belül felülkerekedett a David Blunkett belügyminiszter által képviselt álláspont, amely szerint a csatlakozó országok polgárainak mindenféle külön megszorítás nélkül kell biztosítani a munkavállalást. 2004.02.17. Hír. Egyedül Írország nyitja meg – az uniós szabályoknak megfelelıen – munkaerıpiacát a májusban csatlakozó tíz új EU-tagállam polgárai elıtt. NagyBritannia még „gondolkodik”, a másik tizenhárom – a Brüsszel által kialkudott átmeneti szabályozás alapján – legalább kettı, aztán talán még három, majd még két évre korlátozni fogja a munkaerı szabad áramlását. Ha magyar, lengyel vagy más újonc próbál a régi EU-ban alkalmazottként munkát vállalni, ehhez nem elég csupán regisztráltatnia magát az adott országban (miként a mostani uniósok teszik), hanem meg kell szereznie a hatóságok egy vagy több engedélyét. A másik különbség: az újak a helyi, illetve a régebbi uniós polgárokhoz képest nem, vagy csak késıbb, illetve csak részlegesen válnak jogosulttá a munkavállalókat megilletı szociális juttatásokra. 2004.02.17. Hír. Egy évvel ezelıtt jelentkezett az elsı vállalkozó, aki Pákozdra kívánja telepíteni üzemeinek nagyobbik részét és vállalkozása irodáit is. A mőanyag nyílászárókat gyártó cég nagyságára jellemzı, hogy az 5,2 hektáros ipari terület legnagyobb részét, több mint három hektárt vesz majd igénybe. Az üzem mintegy háromszáz új munkahelyet teremt. Ez sokat enyhít a térségbeli foglalkoztatási gondokon, és az iparőzési adó a településnek jelentıs bevételt is hoz majd. A másik két üzem, egy horgászcikkeket gyártó és egy építıipari kiegészítı tevékenységgel foglalkozó vállalkozás további, csaknem harminc munkahelyet hoz létre. Ez is jelzi, hogy Pákozd nemcsak az iparterületekkel, de egyszázalékos iparőzési adójával is vonzó lehet a vállalkozások számára. A már megvásárolt három területen várhatóan az év végén kezdıdik az ipari tevékenység. Egyidejőleg egy új, kertvárosi jellegő lakóterületet is kijelöltek, ami több mint nyolcvan teljesen közmővesített telket jelent. 2004.02.18. Hír. Egyezségre jutott a brit kormány belsı kabinetje arról, hogy miként kezelje az új EU-tagországokból érkezı munkavállalók ügyét a bıvítés után - közölte az ebben a kérdésben összehívott keddi kabinetülés befejeztével a miniszterelnöki hivatal szóvivıje, aki szerint azonban a részleteket a kormány csak a jövı héten ismerteti az alsóházban. (gazdasagiradio.hu). 2004.02.18. Míg a KSH adatai szerint országosan 5,7 százalék, addig Szabolcs-SzatmárBereg megyében 7 százalék volt a munkanélküliségi ráta 2003 decemberében. A megyében regisztrált 36928 munkanélküli közül 9297 tartósan van állás nélkül, a 4231 pályakezdıbıl pedig 318 felsıfokú végzettségő volt. Bár 2003 elsı fél évében megállt az ipari növekedés, és a megye fıbb gazdasági mutatói stagnálást vagy visszaesést mutatnak, a megyei munkaügyi központ rövid távú munkaerı-piaci prognózisa ez év júliusáig kedvezıbb mutatókat jelez. 2004.02.23. Hír. Salgótarján önkormányzata április elsejétıl 11,1 százalékkal kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. A megszőnı 180 álláshelybıl mintegy százötven az óvodákban és az iskolákban van. A kiadások csökkentése jegyében született képviselı-testületi döntés szerint 308 óvodai alkalmazottból 66 fı, az iskolákban dolgozó 869 közalkalmazott közül 82 fı veszíti majd el állását, s 53

FOGLALKOZTATÁS csökken a polgármesteri hivatalban, az egészségügyi és szociális központban, valamint a József Atilla Mővelıdési Központban dolgozók száma is. Az önkormányzat vállalta, hogy öt évig ezeket az álláshelyeket nem tölti be. A létszámleépítéssel párhuzamosan egy óvodát is bezárnak, egyet pedig csoportösszevonásokkal mőködtetnek tovább. A megszüntetésre ítélt Százszorszép óvoda mőködésében érdekelt szülık és gyermekeik tiltakozó demonstrációja és aláírásgyőjtési akciója sem bírta más elhatározásra a döntéshozókat. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere kifejtette: újabb helyi adókat nem tudnak kivetni, a normatív támogatásnak a csökkenı gyermeklétszámból adódó mérséklıdését csak az intézményhálózat racionalizálásával tudják ellensúlyozni. 2004.02.28. Hír. Eddig két tagállam, Írország és Nagy-Britannia jelezte, májustól kész munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatni magyar munkavállalókat, de olyan megoldást keresnek, amely megakadályozza, hogy a csatlakozó országokból érkezık visszaélhessenek szociális rendszerük nagyvonalúságával – mondta Gottfried Péter, a Külügyminisztérium államtitkára. A magyar diplomácia ezt csak abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha az összes tagállam polgáraira vonatkozik, és nem érinti hátrányosan a csatlakozókat. 2004.03.01. Hír. A Külügyminisztérium tekintettel az EU-csatlakozás utáni munkavállalási lehetıségekkel kapcsolatos megnövekedett érdeklıdésre közli, hogy a munkaerımozgás szabályozását illetıen, a személyek szabad mozgása csatlakozási fejezet részeként 2001. júniusában, a svéd elnökség alatt jött létre a megegyezés. Ez a megállapodás a csatlakozási tárgyalások 2002. decemberi lezárásával vált végelegessé. A munkaerı-áramlást szabályozó kompromisszum szükséges elıfeltétele volt annak, hogy a csatlakozási tárgyalások egésze lezárható legyen. A megállapodás alapján a jelenlegi tagállamoknak a közösségi jog által elıírt szabad munkavállalás biztosításától a csatlakozási tárgyalásokon történt megállapodás alapján eltérhetnek. Ennek megfelelıen a magyar kormány arra törekszik, hogy a jelenlegi tagállamokat, a munkavállalást szabályozó nemzeti rezsimük kialakítása során kedvezı irányba befolyásolja. Mind 2001. júniusában, az említett csatlakozási fejezet ideiglenes lezárásakor, mind 2002. novemberében, a csatlakozási tárgyalások egészének lezárta elıtt a hivatalban lévı külügyminiszter levelet intézett minden jelenlegi tagállam külügyminiszteréhez. Az írásbeli megkeresések a korlátozást fenntartani kívánókkal szemben konzultáció megkezdését sürgették; a piacnyitást bejelentı tagállamok vonatkozásában korábbi nyilatkozataik megerısítésére irányultak, az akkor még nem nyilatkozók tekintetében a tagállami álláspont hivatalos megfogalmazását szorgalmazták. A magyar kormány a munkaerı-mozgás átmeneti szabályozásával összefüggıen alapvetıen három irányban fejt ki tevékenységet. A jelenlegi szabályaik fenntartását szándékozó tagállamok irányában folyamatosan felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani azokat a minimum követelményeket (pl.: a közösségi preferencia biztosítása, a családtagok jogai, a visszalépés tilalma), amelyeket Magyarország és a tagállamok a csatlakozási tárgyalásokon rögzítettek, és amelyek a Csatlakozási szerzıdésnek is részét képezik. Ezen követelményekrıl a Külügyminisztérium közérthetı formában a honlapon ad naprakész tájékoztatást. Másrészt meggyızı kampányt folytat, azt hangsúlyozva, hogy a munkaerı-piaci korlátozások fenntartását a magyar állampolgárok 54

FOGLALKOZTATÁS vonatkozásában sem a gazdasági, munkaerı-piaci körülmények, sem migrációs adatok nem indokolják. Mind a kétoldalú kapcsolatok valamennyi szintjén mind a megfelelı brüsszeli fórumokon, így a márciusi EiT csúcs elıkészítését is célzó Miniszteri Tanácson felhívta a figyelmet, hogy a kibıvülı Európai Unióban a munkavállalók szabad áramlásának biztosítása az európai gazdaság versenyképességének javításához járulna hozzá. Harmadrészt mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok a csatlakozást követı munkavállalási lehetıségek megismerése érdekében korrekt tájékoztatást kapjanak – áll a közleményben. (OBJEKTÍV Hírügynökség) 2004.03.02. Hír. Néhány évvel ezelıtt Bonyhádon hét százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami mára – valamivel meghaladva a megyei átlagot – 11,3 százalékra nıtt. Az emelkedés legfıbb oka a Salamander cipıgyár mindkét gyáregységének tavalyi bezárása volt. Az elbocsátottak közül hamarosan több mint 130-an helyezkedhetnek el Bonyhádon, elsısorban a cipıiparban. Jelenleg 230 szakembert foglalkoztat a Salamander megszőnésével egy idıben alakult Mebona Kft., s ötvenen találtak munkahelyet a városban és a környékén mőködı öt kisebb cipıipari cégnél. Budai Zoltán, a bonyhádi munkaügyi kirendeltség vezetıje elmondta: a munkaügyi központtal közösen kidolgozták a Munkát mielıbb elnevezéső programot. Azonkívül, hogy segítik az utcára került emberek elhelyezkedését, támogatást biztosítanak azoknak a munkáltatóknak, amelyek egykori cipıgyáriakat alkalmaznak. A munkaügyi kirendeltség vezetıje szerint a Bonyhádon mőködı hat cipıipari cég termékeire egyre nagyobb a kereslet, ezért valamennyi növeli a dolgozói létszámot. A Mebona a termelés bıvítését tervezi, és várhatóan több mint száz szakembert vesz fel. A gyermekcipıket gyártó Bonyhád-majosi Velúr Cipıipari Kisszövetkezet húsz szakember felvételére készül. 2004.03.02. Hír. Az aktív munkaerı-piaci programokra mintegy ötvenmilliárd forint jut az idén, hárommilliárddal több, mint tavaly. Ennyi pénz szolgál az állásukat elvesztett vagy éppen pályájuk elején állók elhelyezkedési esélyeinek javítására, illetve átmeneti foglalkoztatására. A Munkaerı-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási része – havi átlagban, évente – 80-100 ezer ember támogatására nyújt lehetıséget. Az idén megnyílnak az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásai is. Székely Judit helyettes államtitkár szerint a központi alaprészbıl ebben az évben három új programot támogatnak. A leghangsúlyosabb feladat, a pályakezdı diplomások nagyobb arányú munkanélkülivé válásának elkerülése. Ennek része az a gyakornoki program, amely a közigazgatásba – az EU-ba távozók pótlására – fiatalok bevonását célozza. Azok képzésére és elhelyezkedésének támogatására pedig, akik tavaly kikerültek a közszolgálatból, hatszázmillió forintot különítettek el. Hajdú-Bihar, Szabolcs és Baranya megyében három forrásból – a Phare által nyújtott pénzbıl a decentralizált és központi alaprészekbıl támogatottan – szintén a pályakezdık elhelyezkedésének támogatására indult egy átfogó munkaerı-piaci program. A foglalkoztatási alaprész központi részébıl 1,5 milliárd forintot fordítanak az egységes munkaügyi nyilvántartás kialakítására is. Ez a – virtuális munkakártyaként emlegetett – regisztrációs rendszer május elsején kezdi meg mőködését. Ettıl kezdve kell a vállalkozásoknak ide kell bejelenteniük minden munkaviszonnyal kapcsolatos változást, tehát új ember felvételét vagy munkaviszonyuk megszőnését. Az alkalmazottak pedig – saját titkos kódjuk 55

FOGLALKOZTATÁS révén – e rendszerbıl kaphatnak naprakész információt foglalkoztatásukról. A munkahelyteremtı támogatásokra – egyelıre – kétmilliárd forintot különítettek el. A központi alapból hét megye kap még – 810 millió forint értékben – területfejlesztésre támogatást. A tavalyi összeg kétszeresét, 3,6 milliárd forintot irányoztak elı a bérgaranciákra – ebbıl fizetik a felszámolás sorsára jutott cégek dolgozóinak járandóságát, ha a társaságnak nincs erre pénze –, továbbá a közmunkákra fordított költségvetési forrásokat is ebbıl az alapból egészítik ki még 1,6 milliárd forinttal. A megyék összesen 33 milliárd forintot oszthattak fel az idén. A legfontosabb támogatási formának a megyék többségében a közhasznú foglalkoztatás támogatása tőnik. Belsı pályázatokra a decentralizált alapból 2,5 milliárdot különítettek el, elsısorban a többszörösen hátrányos helyzető munkavállalói csoportok támogatására. Az ESZA társfinanszírozásával elnyerhetı támogatások szintén a leghátrányosabb munkaerı-piaci helyzetben lévık képzésére, a munka világába való visszavezetésére szolgálnak. E lehetıség összességében az idén mintegy 17 milliárd forinttal növeli a foglalkoztatási esélyek növelésére fordítható keretet. 2004.03.03. Hír. A General Electric új 'Consumer and Industrial' üzletágának három regionális központja közül az egyik Budapestre került. A januárban létrejött új üzletág összesen 75 ezer fıt foglalkoztat, ezen belül Magyarországon 12 ezret. Budapest Barcelonával vetélkedve lett a General Electric régiós központja mondta az üzletág európai, közel-keleti, afrikai és indiai (EKKAI) régiójának elnöke, Ruben C. Berumen szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Berumen elmondta, hogy a két hónapja zajló átalakítás egyes területeken a párhuzamosságok miatt létszámcsökkentésekkel is járt, de ezek egyelıre magyar dolgozókat nem érintettek. 2004.03.03. Hír. Leállította termelését és csıdeljárást kezdeményezett maga ellen a Tokodi Üveggyár Kft. Az errıl szóló döntést tegnap kora délután, mőszakváltáskor összehívott munkásgyőlésen jelentette be a társaság vezetése. A cég 320 dolgozóját mától kényszerszabadságra küldték, további sorsuk bizonytalan. Az intézkedés váratlanul érte az alkalmazottakat, mivel a Tokodon elıállított palackoknak, konzervüvegeknek és kézi technológiával készített kristályüvegeknek biztos piacuk volt. A gyártósorok elöregedtek, további üzemeltetésük ráfizetéses, az egyik kemence pedig balesetveszélyessé vált. A fel nem használt állami támogatások ügyében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is vizsgálatot indított. Mindkét minisztérium azt állapította meg, hogy az engedélyezési eljárás elhúzódásában a Tokodi Üveggyár vétlen. Ez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy az idén 114 éves, egyes üzemeiben máig manufakturális módszereket alkalmazó gyár berendezései az energiaárak drasztikus emelkedése után nem mőködtethetık gazdaságosan, ezért a tulajdonos az üzem leállításáról döntött. Az üzem tulajdonosai másfél milliárd forintos pert indítanak az eljáró hatóságok ellen. 2004.03.03. Hír. Kísérleti munkaügyi program indult az elmúlt évben Szabolcs-SzatmárBereg megyében a felsıfokú végzettségő pályakezdı fiatalok elhelyezkedésének segítésére. A program keretében tavaly szeptemberben száz felsıfokú végzettségő pályakezdı fiatal jutott munkához: a frissen végzett diplomások különféle önkormányzatoknál vagy vállalkozásoknál, illetve területfejlesztési

56

FOGLALKOZTATÁS társaságoknál helyezkedhettek el. Nagy segítség a munkaadóknak, hogy a fiatalok munkabérét és annak járulékait két éven keresztül állami és megyei forrásokból fedezik, ennek fejében pedig a munkáltató a diplomás újabb kétévi foglalkoztatását vállalja. A munkaügyi program nemcsak segít a megyében élı felsıfokú végzettségő pályakezdı munkanélküliek helyzetén, de célja az is, hogy a felsıfokú tanulmányaikat más megyékben végzı szabolcsi fiatalokat tanulmányaik befejezte után visszacsábítsák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. A tervek szerint az idén nyáron várhatóan ötven újabb friss diplomás fiatal részvételével folytatódik a mintaprogram. Elképzelhetı a létszám további bıvítése is, mert a szervezık európai uniós támogatásokra is pályáznak a képzések finanszírozásához. 2004.03.04. Hír. Tegnap – utolsóként – az unió jelenlegi tagállamai között Írország döntött úgy: kétéves ottani munkavállaláshoz köti az ezzel járó szociális és munkajogi jogosultságot a tíz új EU-tagországból érkezıkkel szemben. Magát a munkavállalást Írország egyáltalán nem korlátozza, sıt: üdvözli a keleti munkaerıt, mert szüksége van rá. A juttatások ellenırzési rendszerével azokat akarja kiszőrni, akik csak a nagyobb segélyek reményében jönnének Írországba. 2004.03.05. Hír. A dél-alföldi kórházakban egyelıre nincs krónikus nıvérhiány, de gondot okoz az utánpótlás. Kevesen tanulnak nappali tagozaton ápolónak, pedig ezzel a végzettséggel Európa bármelyik kórházában el lehetne helyezkedni. A megyeszékhelyek példája azt mutatja: a nagyvárosokban nehéz ápolókat toborozni. Tavaly harminc szakképzett ápoló érkezett az erdélyi Marosvásárhelyrıl és Székelyudvarhelyrıl a kecskeméti megyei kórházba. A nıvéreket egyéves munkavállalási szerzıdéssel alkalmazták, de megbízásukat ez év elején tizenkét hónappal meghosszabbították. A kórházban nem láttak esélyt arra, hogy az állásokat a hazai munkaerıpiacról feltölthetnék. Bár a 2002. évi alapbéremelés csökkentette a munkaerı-elvándorlás ütemét, a változás új feszültségeket is gerjesztett. A kecskeméti intenzív osztály ápolóinak szakképzettségét és tapasztalatát korábban kiemelt fizetéssel honorálták, ám a differenciált bérfejlesztés megszüntette a különbségeket. Erre vezethetı vissza, hogy az egykori intenzív terápiás nıvérek közül öten Svájcban vállaltak munkát, ketten átmentek a helyi – egy magáncég által mőködtetett – mővese központba kétszeres jövedelemért. Pótlásuk nehézséget okoz: mivel ebben a munkakörben gyakran azonnali döntéseket kell hozni, a tapasztaltak helyére nem lehet kezdıket állítani. A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban a pályakezdı ápolók mintegy ötöde Erdélybıl érkezett – ebben bizonyára nagy szerepe van annak, hogy a város közel van a magyar–román határhoz. Halmos Miklósné ápolási igazgató azt mondta: a munkanélküliségi ráta, a környékbeli egészségügyi iskolákkal való együttmőködés és a Romániából érkezı munkavállalók miatt náluk ritkán akad betöltetlen nıvéri állás. Hajdú Józsefné, a hódmezıvásárhelyi Erzsébet Kórház ápolási igazgatója úgy nyilatkozott: az intézmények rendszerint továbbképzéssel igyekeznek megtartani az ott dolgozó nıvéreket: a kórházak vállalják a taníttatás költségét, és tanulmányi szabadságot is biztosítanak. A magasabb képesítést megszerzı munkatársakat a közalkalmazotti bértábla magasabb szintjére sorolhatják, ezzel ösztönözve ıket pályájuk folytatására.

57

FOGLALKOZTATÁS 2004.03.05. Hír. A közoktatásban dolgozó pedagógusok átlagéletkora és a nık aránya nıtt az elmúlt évtizedben, ám képzettségük átlagos szintje csökkent. Az Országos Közoktatási Intézet felmérése szerint a pályakezdı férfi tanároknak anyagilag nem túl vonzó e szakmában elhelyezkedni, viszont az iskolai állások sokkal biztonságosabbak a versenyszféra nyújtotta lehetıségeknél. 2004.03.09. Hír. Magyarországon mintegy száz célszervezet ad munkát állami támogatással a valamely okból csak bizonyos munkák elvégzésére képes embereknek. Az állam ezzel ismeri el a fogyatékkal élık munkáltatásának nagyobb költségeit. E segítség nélkül a csökkent munkaképességőek a szociális ellátórendszerbe kerülnének – azaz segélyre szorulnának. Az év elején bevezetett áfaszabályok miatt azonban kevesebb pénzzel kell beérniük a célszervezeteknek, mert a korábbinál kevesebb áfát igényelhetnek vissza. A munkaügyi tárca vezetıje, Burány Sándor, arra a felvetésre, hogy az áfatörvény miatt mintegy 40 ezerrel nıhet a munkanélküliek száma, azt mondta: az idén a költségvetési törvény 40 milliárd forintot biztosít a célszervezetek támogatására. A következı hetekben dıl el, hogy milyen konstrukcióban kapják meg az érintettek. A miniszter is elismerte, hogy az áfa változása valóban problémát okoz a megváltozott munkaképességőeket foglalkoztató vállalkozások és a dolgozók számára, csakúgy, mint valamennyi államilag támogatott cég esetében. Az arányosítás mindenhol érzékeny veszteséget okozott, így a célszervezetekben is. Velük kapcsolatban elvi döntést hozott a kormány. E szerint az arányosítás miatti veszteségeiket valamilyen módon kompenzálni fogja a költségvetés. Hogy milyen formában, ezen jelenleg közösen dolgozik a munkaügyi és a pénzügyi tárca. 2004.03.10. Hír. Gyémántcsiszoló üzemet hoz létre Salgótarjánban kormánytámogatással a budapesti székhelyő Duna Silver Kft. közel négymilliárd forintos beruházásban. A termelést 2004 augusztusában indítják 115 alkalmazottal, jelentette be Burány Sándor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi tárca vezetıje. A beruházás három ütemben valósul meg 2004 és 2006 között. Augusztusban 115 dolgozóval indítják a termelést, 2006-tól pedig már teljes kapacitással mőködik az üzem, és 345 alkalmazott végzi az ékszerekbe kerülı gyémánt csiszolását. Az üzleti befektetık által létrehozott Duna Silver Kft. az ország különbözı pontjain tervez hasonló beruházásokat, ezek közül a salgótarjáni lesz az elsı. A gyémántcsiszoló üzem az öblösüveggyár területén mőködik majd, a kft. által egyelıre bérelt ingatlanban. A Duna Silver Kft. csaknem négymilliárd forintos beruházásához a kormány 864 millió forint vissza nem térítendı támogatást biztosít a Munkaerıpiaci Alap terhére. Ebbıl 480 millió forintot tesz ki a gépbeszerzési hozzájárulás, ami a bekerülési költségek 29 százalékát jelenti, és további 384 millió forintot fordít a kormány a képzésre, ez a képzési költségek 45 százalékát teszi ki. A leendı alkalmazottak a Salgótarjánban és a város környékén élı regisztrált munkanélküliek körébıl kerülnek majd ki. 2004.03.12. Hír. A Siemens konszern azt fontolgatja, hogy a németországi üzemeiben megszüntet kétezer munkahelyet, s a gyártást külföldre telepíti – közölte a Siemens szóvivıje. Az IG Metall szakszervezet úgy tudja, hogy a lépés a mobiltelefon-gyártást érintené, és telephelyként Magyarország jöhet szóba. A Siemens érintett két németországi üzemében ötezren dolgoznak. A cég szóvivıjének elmondása szerint kétezer munkahelyet kellene külföldre

58

FOGLALKOZTATÁS telepíteni, amirıl a cégvezetés már tájékoztatta a munkavállalók képviselıit. A Siemens célja az, hogy lehetıleg minél több munkahelyet ırizzenek meg Németországban. 2004.03.13. Hír. Pokol Balázs, a Mátra Cukor Rt. vezérigazgatója tudatta a sajtóval, hogy az elképzelések szerint a jövıben a cukorrépa feldolgozását a NordZucker tulajdonában lévı szerencsi és szolnoki gyárban folytatják tovább, Hatvanban pedig a cukor tárolását és csomagolását végzik majd. A végsı döntést az üzemi tanáccsal folytatott egyeztetés után március végén hozza meg a tulajdonos. A vezérigazgató hozzátette: várhatóan a 220 dolgozó felének szőnik meg a munkaviszonya. Érsek Zsolt, a város polgármestere elmondta: az elbocsátások után ötszáz család maradhat kereset nélkül, ezért az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a munkaügyi tárcával és a helyi munkaügyi kirendeltséggel annak érdekében, hogy minél hamarabb elhelyezkedhessenek a cukorgyárból elbocsátott dolgozók. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a város fölé tornyosuló új cukorsiló megépítésére a kilencvenes évek elején a hosszú távú mőködés reményében adott építési engedélyt az önkormányzat. Amennyiben viszont a társaság a gyár teljes bezárása mellett döntene, az önkormányzat lebontatja az építményt, és felkéri a tulajdonosokat a terület rekultiválására. 2004.03.13. Hír. A Tokodi Üveggyár Kft. mérlegeli a környezethasználati engedély megadásának jelentıs elhúzódása miatt meghiúsult új beruházásának megvalósítását, az viszont biztos, hogy a hónap elején leállított régi gyárat véglegesen bezárja. A cég Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter kérése ellenére nem indíthatja újra a termelést, mert a 112 éves gyár berendezései annyira elöregedtek, hogy további mőködtetésük már balesetveszélyes. Emellett a technológia rendkívül energiaigényes, ezért veszteséges. A gyár eddigi 320 dolgozója új munkahelyet kereshet magának. Az engedély kiadásának elhúzódása miatt a bíróságra beadott mintegy másfél milliárd forint kártérítési igényét a társaság továbbra is fenntartja az ügyben eljáró környezetvédelmi hatóságokkal szemben. 2004.03.16. Hír. Hiba! A könyvjelzı nem létezik.Az 55 évesnél idısebbek közül jóval kevesebben dolgoznak hazánkban, mint az Európai Unió tagállamaiban. Az 55 és 64 év közötti korcsoportban a szomszédos Ausztriában 28,1 százalékos a foglalkoztatotti arány, ám az osztrákok ezzel bıven megelızik a magyarokat állapította meg az OECD most közzétett jelentése. A legaktívabbak a skandináv országok polgárai, az idıs norvégok 68,4, a svédeknek pedig 68,3 százaléka áll alkalmazásban. Ezzel szemben hazánkban csupán az idısebbek 22,9 százaléka kap munkát, ezzel a lista legutolsó helyén állunk. Magyarországot közvetlenül elızi meg Szlovákia 25,6 százalékkal. Az Unión kívüli jelentıs gazdaságokban mindenütt 50 százalék feletti adatokkal találkozhatunk: Svájcban 64,8, az USAban 59,5, míg Japánban 61,6 százaléka dolgozik az 55-64 év közöttieknek. A szakemberek szerint az idısebb munkavállalók alkalmazása és a foglalkoztatotti arány között erıs korreláció van. A magyarországihoz hasonló 55-57 százalékos foglalkoztatottsági ráta jellemzi az Európai Unió több déli országát, a 64 százalékos átlagot csak az északi országok 70 százalék feletti foglalkoztatottságával éri el az unió. 2004.03.16. Hír. Álláskeresı klubokat, illetve foglalkoztatási információs tanácsadást is mőködtetni kíván a világháló segítségével a munkaügyi tárca égisze alatt

59

FOGLALKOZTATÁS mőködı nemzetközi munkaerı-közvetítési, tájékoztatási és tanácsadási rendszer magyarországi megfelelıje. Az elnevezése szerint EURES-hálózat tanácsadásra, információ-szolgáltatásra vállalkozó, részben már mőködı államigazgatási hátterő intézmény, mely összekapcsolja a hazai, illetve az uniós központi álláshely adatbázist. A magyarországi EURES web oldal – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu) portáljáról érhetı el - már most bizonyos tájékozódásra kínálnak módot, a tényleg uniós taggá válásunkat követıen pedig tényleges szolgáltatásokat is nyújtanak mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak. Az EU-ból származó adatok, információk magyarul is olvashatókká válnak, lévén hivatalos nyelv a magyar is. Egyelıre a hasznosnak mondott tudnivalók böngészhetık, illetve az EUtagországok munkaerı-piaci, s a külföldi munkavállalóra vonatkozó szabályozásai lelhetık fel a web oldalon. A FMM szakemberei ismertették azt is, hogy a pillanatnyilag 20 ezer információt tartalmazó adatbázis – a rendszer jogi és technikai feltételeinek kialakítását követıen – hamarosan számottevıen bıvül, s jövı év januárjától megtalálhatók lesznek a betöltetlen állásokról szóló uniós nyilvántartások. A bıvítés másik iránya az elérhetıséget segíti, mivel a megyei munkaügyi központok és kirendeltségek mellett további lehetıségeket kínálnak majd az álláskeresıknek. A személyes kapcsolat érdekében pedig tanácsadók dolgoznak azokon a helyeken, ahol praktikusan megfordulnak a munkahelyek után kutakodók. 2004.03.17. Hír. Szlovákiából Magyarországra telepíti nıi ruházati termelését a Benetton SpA olasz divatcég – adta hírül tegnap az ANSA olasz hírügynökség. Az értesülés szerint a termelést a dél-szlovákiai Tornaaljáról a 15-20 kilométerre levı Putnokra helyeznék át. A hír meglepetést keltett az érintettek körében. A településen mőködı Airflyt Ormos Kft. már több mint egy évtizede dolgozik a Benettonnak. A helyi munkaerı-kínálat nem elégséges az Airflyt számára, ezért Szlovákiában toboroz varrónıket. A szlovákiai Új Szó arról számolt be, Zanella Gastone, az Airflyt tulajdonos-ügyvezetıje március elején már találkozott a tornaaljai üzem munka nélküli dolgozóival. Az ügyvezetı akkor azt közölte: márciusban és áprilisban száz embert szeretnének felvenni a putnoki üzembe. A lap úgy tudja, a meghirdetett állásokra 149-en jelentkeztek is. 2004.03.23. Hír. A felszámolás alatt álló baromfi-feldolgozó, a Hajdú-Bét Rt. valamennyi dolgozója megkapja a felmondólevelét március 26-tól kezdıdıen, jelentette be Hajdú Ágnes, a cég felszámolását végzı Hunyadi Válságmenedzser és Felszámoló Rt. illetékese. Az intézkedés a cég négy megyében lévı telephelyein – Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Békésben – összesen mintegy 1600 dolgozót érint. A felmondólevelüket azok is megkapják, akik a kölcsönszerzıdés keretében jelenleg a Bábolna Rt.-nek dolgoznak, de ezeknek az embereknek a munkaviszonyát késıbb bontják fel, egyelıre tovább foglalkoztatják azokat is, akik részt vesznek a felszámolás lebonyolításában. Rezsıfi István, a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ igazgatója érdeklıdésünkre azt mondta: a társaság a közelmúltban 550 fıs leépítést jelentett be Hajdú-Bihar megyében. A cég többi alkalmazottja a szomszédos megyékben dolgozik. A munkaügyi központ – a munkaadók és a munkavállalók képviselıivel közösen – a napokban létrehozza Debrecenben azt a bizottságot, amely feladata lesz, hogy segítsen az elbocsátott dolgozók elhelyezkedésében. A Hajdú-Bét székhelye a közelmúltban Debrecenbıl 60

FOGLALKOZTATÁS Kecskemétre került, így a következı havi béreknek a – bérgarancia alapból történı – kifizetését már a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ intézi. 2004.03.23. Hír. Április elsejétıl 2665 tartósan munkanélküli dolgozhat, ekkor indul ugyanis az év elsı közmunka programja, mely több térségben az egyetlen új munkalehetıséget jelenti - közölte Burány Sándor. A munkaügyi szakminiszter tájékoztatása szerint az ország 332 településén indulhat a támogatott munka, az eredetileg egymilliárdra tervezett összeghatár másfélszeresébıl, 1,6 milliárd forintból finanszírozzák a 78 sikeres pályázatot. A január 20-án közzétett támogatási lehetıségre 292 pályázat érkezett, több település közösen írta le elképzeléseit, így összesen 1090, vagyis majdnem minden harmadik falu, város igényelte volna a támogatást. Ehhez öt és fél milliárd forint sem lett volna elég fejtette ki Burány Sándor. Az elbírálásnál elınyt élveztek azok a pályázók, akik vállalták, hogy a programban résztvevı munkások legalább 10 százalékát tovább foglalkoztatják, és elsısorban szociális segélybıl élıket, romákat, 45 év fölöttieket vagy pályakezdı munkanélkülieket alkalmaznak. Sándor László, a Közmunkatanács elnöke hozzátette: mivel a munkaadók közpénzbıl fizetik majd ideiglenes alkalmazottaikat, a program ideje alatt legalább háromszor ellenırzésre kell számítaniuk 2004.03.23. Hír. Elrendelte a Parmalat Hungária Rt. felszámolását a Fejér Megyei Bíróság. A felszámolást (többek közt) a Tejtermék Tanács kérelmezte. A cég elnökvezérigazgatója kijelentette: a Parmalat kérte a bíróságot, mielıbb hozza meg a felszámolás elindításáról szóló végzést. A kijelölt felszámolóbiztos a TM-Line Kft. lett. A felszámolási kérelemnek azt követıen adtak helyt, hogy a tartozással kapcsolatban a megadott határidın belül a Parmalat nem nyilatkozott, ezt a bíróság úgy tekintette, hogy a tejfeldolgozó cég nem vitatja a tartozás tényét és összegét. A tejtermelı cég egy alkalommal ugyan nyilatkozott a Tejtermék Tanáccsal kapcsolatos adósságáról, azonban a bíróság azt pontosításra visszaküldte. Választ a megadott határidın belül nem kapott. A felszámolási eljárás elrendelése ellen 15 napon belül mindkét fél fellebbezhet, majd a határidı lejárta után a végzés jogerıre emelkedik. Ugyancsak fellebbezéssel élhet valamennyi érdekelt a kijelölt felszámoló biztos személyével kapcsolatban is. A fellebbezésekre adott határidık április közepén járnak le, s a felszámolás elindításával kapcsolatos végzés akkor emelkedik jogerıre. A dolgozókhoz írott levelében Cristiano Villani elnök-vezérigazgató úgy fogalmazott: mivel a többségi részvényesek "nem tudták elfogadni a Catone/A-Tej Csoport részérıl benyújtott ajánlatot, s a cég eladása nem járt sikerrel, a kialakult helyzetben nincs más választásunk, mint a felszámolás". Az elnök-vezérigazgató azt is közölte a dolgozókkal: a cég nem fellebbezett a benyújtott kérelmek ellen, de arra kérte a bíróságot, mielıbb hozza meg a felszámolás elindításáról szóló végzést, annak érdekében, hogy a felszámoló mihamarabb megkezdhesse a munkáját. Hozzátette: eddig sikerült fenntartani a cég mőködését, s biztosítani a heti költségek és a munkabérek kifizetését. A felszámolás nem jár szükségszerően a cég bezárásával, legnagyobb hitelezıink a tejtermelık, a logisztikai és csomagolóanyag gyártók már bizonyságát adták a felszámolóval történı együttmőködési szándékuknak is, továbbá a cég vezetıi és munkavállalói is készek teljes körően támogatni a bíróság által kijelölt felszámolási biztost.

61

FOGLALKOZTATÁS 2004.03.24. Hír. A mentıállomások korszerősítésére, fejlesztésére elkülönített központi alapból az Országos Mentıszolgálatnak (OMSZ) átutalható 150 millió forint elbocsátott dolgozói végkielégítésére nem lesz elég. Toma Lajos, az OMSZ szakszervezeti vezetıje szerint a tavaly ıszi, valamint az ez év februári közalkalmazotti egyeztetések és megállapodások nyomán mintegy 230 millió forintot kellene kapnia a 120 jelenleg szabadságon lévı mentıkórházi dolgozónak. Eközben a mentıszolgálat fıigazgatója a Fıvárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, megtámadva a közalkalmazotti tanács és a korábbi, megbízott fıigazgató szerzıdését. Takács Zoltán, a mentıszolgálat új fıigazgatója is tudatában van annak, hogy a 150 millió forintos forrásinjekció nem elég. A levélben utalás található arra, hogy az Országos Baleseti Intézetben egy új mentıállomást alakítanának ki, illetve más, eddig fel nem ajánlott munkahelyekkel "kínálnák meg" az elbocsátott mentıkórházi dolgozókat, eképp csökkentve a kifizetésre váró végkielégítés összegét. Úgy tudjuk, már öt baleseti sebészorvossal tárgyaltak a Fıvárosi Szent Imre Kórházban, ahol ugyan mőködik sürgısségi felvételi osztály, azonban traumatológia nem. Márpedig baleseti sebészet nélkül sem szakmai, sem gyakorlati értelemben nem lehet "valódi" sürgısségi ellátást megvalósítani. 2004.03.24. Hír. Folyamatosan nı az igény a közmunkaprogramok iránt, és úgy tőnik, hosszabb ideig ez marad a legalkalmasabb eszköz a kisebb települések foglalkoztatási és szociális gondjainak enyhítésére. A közmunka ráadásul jóval több, mint egyszerő jövedelemszerzés, sokan élnek ugyanis az országban normális életcélok nélkül. Számukra többszörösen is komoly lehetıség a közmunka. Drámai képet mutat a statisztika, amely szerint a 18–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája kétszerese a munkaképes korú teljes lakosságénak. Igaz, hogy a közmunkát a sikertelenség jelének tekintik az emberek, s kevéssé veszik tekintetbe, hogy aki vállalja, dolgozni akar, de más módja nincs rá. Az idén az eddiginél több lehetıséget talál majd, aki ilyen munkát keres. A munkaügyi tárca a foglalkoztatási gondokat átmenetileg enyhítı közmunkapályázatának egymilliárd forintos keretét több mint másfélszeresére emelte. Így a költségvetésbıl elkülönített, csaknem 1,6 milliárd forintból az eredetileg tervezett 52 helyett 78 pályázó részesülhet támogatásban. (Egész évre a korábban jelzett négymilliárd forint helyett ezek szerint 4,6 milliárd forint jut a fıleg hátrányos helyzető, munkanélküliségtıl szenvedı településeknek.) Összehasonlításul: a januárban meghirdetett közmunkaprogramra 292 pályázat érkezett 1090 településrıl. 2003-ban e célra mindössze hárommilliárd forint állt rendelkezésre, pedig több mint ötmilliárd forint lett volna szükséges. Tavaly egész évben 666 pályázat érkezett a Közmunkatanácshoz, 243 kapott támogatást 14 megye 617 településén, hogy összességében csaknem tízezren dolgozhassanak így hosszabb-rövidebb ideig. A mostani pályázat eredményeként április elsején az ország 332 településén 2665 tartósan munkanélküli kezdhet dolgozni. 2004.03.30. Miután a kormány nemrégiben elfogadta a foglalkoztatáspolitikai stratégiát, a szaktárca megkezdi konkrét foglalkoztatáspolitikai programok készítését jelentette be Burány Sándor. A munkaügyi miniszter kedden találkozott hazánkban mőködı nemzetközi vállalatok képviselıivel, akikkel a magyar munkaerı-piaci helyzetrıl, annak külföldi megítélésérıl és a problémák

62

FOGLALKOZTATÁS megoldásának lehetıségérıl, egyebek mellett a foglalkoztatottak számának növelésérıl tárgyalt. A munkaügyi miniszter szerint szükség van munkaerıtervezésre, hogy rövid és hosszabb távon is pontosan meg lehessen határozni, hogy milyen képzettségő dolgozókra van szükségük a munkaadóknak. A miniszter azt is bejelentette, hogy a foglalkoztatáspolitikai stratégia alapján még az idén megkezdik a részletes munkaerı-piaci prognózisok kidolgozását.

63

ASZSZ

SZAKSZERVEZETEK

2004.02.12. Hír. A szakszervezetek támogatják, hogy a május 9-i Európa Nap Magyarországon ugyanúgy munkaszüneti nap legyen, mint valamennyi más uniós tagállamban. Az Autonómok az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) elé viszik az ügyet. Teljesen természetesnek kellene lennie, hogy a magyar munkavállalók ugyanúgy tölthessék az Európa Napot, mint uniós kollégáik, mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A munkaügyi tárca jelenleg nem tervezi az Mt. módosítását azért, hogy az EU szerte munkaszüneti nap itthon is az legyen. Mivel az OÉT napirendjén többek között az Mt módosítása is szerepel, és mert május 9-e idén vasárnapra esik, Borsik szerint nincs akadálya annak, hogy a kormány támogassa a javaslatot. Egy csomagban kellene tárgyalni május 9 és december 24-e munkaszüneti nappá tételérıl, illetve arról, hogy 2006. január 1-jétıl harmincnyolc órára csökkenjen a heti munkaidı. Szabó Endre szerint semmi indoka nem lehet az EU szerte bevett gyakorlat itthoni elutasításának. Az Európai Unióban a szabadnapok száma 28-tól akár 39 napig is terjedhet, az átlagos szabadság és munkaszüneti napok száma 34. Míg Nagy Britannia és Hollandia állampolgárai 28, az ír munkavállalók eggyel több napot tölthetnek pihenéssel. Finnország, Ausztria és Görögország biztosítja a legtöbb szabadnapot – közülük is a finnek vezetnek 39 nappal. 2004.02.28. Hír. Több mint négy órát tartott az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülése, de nem a napirendre tőzött elıterjesztésekrıl, hanem aktuális kérdésekrıl vitáztak a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselıi. Az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesítésérıl szóló nemzeti jelentés tervezetét annak ellenére visszautalták az illetékes szakbizottsághoz, hogy a kormányoldal szóvivıjeként Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára többször felhívta a szociális partnerek figyelmét: március 31-ig véglegesíteni kell az elıterjesztést. Míg a munkaadói oldal szakmailag korrekt és megalapozott, tényszerő és politikamentes jelzıvel illette a jelentést, a szakszervezetek kifogásolták, hogy két olyan lényeges cikkely ratifikálása húzódik, mint a tisztes bérrıl és a társadalombiztosításról szólóé. Csizmár felvetette, hogy a javaslatot az Országos Érdekegyeztetı Tanács szociális testülete és a tárcaközi bizottság együttes ülésen véglegesítse. A munkavállalói oldal további hiányosságokra hívta fel a figyelmet és Borsik János soros elnök, az Autonóm Szakszervezetek szövetségének vezetıje javasolta, hogy a tervezetet kerüljön vissza a szociális bizottság elé. Egyúttal jelezte, hogy nagy valószínőséggel különvéleményt fogalmaznak meg a jelentéshez. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a többi között arról beszélt, hogy nem csak az intézményrendszer, hanem a konkrét gyakorlat bemutatása is szükséges lenne a nemzeti jelentésben. A munkaadói oldal képviselıje az ülésen

64

SZAKSZERVEZETEK

ASZSZ

szakmailag korrekt tényszerő és politikamentes anyagnak nevezte az elıterjesztést. Hasonlóan járt az európai részvénytársaságról szóló törvényi koncepció is, amellyel szemben az volt a leglényegesebb szakszervezeti ellenvetés, hogy erıs jogosítvánnyal ruházná fel az üzemi tanácsokat. Nem sikerült egységes álláspontot kialakítani a május 1-jétıl induló egységes munkaügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankcionálásáról sem. A kormány azt javasolta, hogy négy hónap büntetési moratóriumot kapjanak a munkáltatók, vagyis az alkalmazottak foglalkoztatásának bejelentését „elfelejtı” vállalkozásoknak májustól négy hónapig csak akkor kell kifizetniük a büntetést, ha 30 napon belül nem pótolják a mulasztást. Szeptemberben viszont szabálytalanság esetén már azonnal bírságolnak a munkaügyi felügyelık. A javaslatot a munkáltatók elfogadták, a munkavállalók képviselıi túlzottnak tartották a négy hónap türelmi idıszakot. Értesülésünk szerint az OÉT-ben résztvevıket március 4-5-ére „baráti találkozóra” invitálja a kormány a balatonöszödi üdülıjébe. A fehérasztal mellett olyan témákról szeretne kötetlen formában egyeztetni a szociális partnerekkel, mint a szociális párbeszéd intézményének változtatása, a tanács alapszabálya és az oldalak kapcsolatrendszerének alakulása. 2004.03.04. Hír. Borsik János ASZSZ elnök szerint a magyarok harmadrendő munkavállalókká válhatnak az EU-ban. Míg ugyanis az eddigi uniós országok polgárai szabadon dolgozhatnak más országokban, csakúgy, mint a belépı tíz ország közül Málta és Ciprus munkavállalói, a többi csatlakozó államból érkezık erıs korlátozással találják szemben magukat. Borsik azt mondta: az Orbán-kormány gyakorlatilag becsapta a magyar munkavállalókat, amikor azt kommunikálta, hogy nincs nagy probléma a szabad munkavállalással, a Medgyessy-kabinet viszont tehetetlenül szemléli a kialakult helyzetet. A soros elnök ezért kezdeményezi, hogy az OÉT a szaktárcák vezetıinek részvételével tőzze napirendre a „túlsúlyossá” vált problémát. 2004.03.08. Hír. Politikai válasznak tartja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, hogy a kormány a viszonosság elvét alkalmazza az uniós tagállamokkal szemben a munkaerı-áramlás ügyében. Borsik János szerint kétoldalú tárgyalásokon kellene meggyızni a jelenlegi tagállamokat, hogy alaptalanok a félelmeik. Borsik János kijelentette, hogy Magyarország csatlakozása után nem lesz nagy munkaerı-mozgás a régi tagországok felé és attól sem kell tartani, hogy a most csatlakozókból érkeznének tömegesen a munkavállalók. Kutatásokra hivatkozva tévesnek mondta azt a vélekedést, hogy a bérkülönbségek mozgatják a munkaerıt, szerinte sokkal nagyobb szerepe van a gazdasági és a szociális helyzetnek. A szakszervezeti vezetı utalt Portugáliára, amelynek taggá válásakor szintén tartottak a munkaerı vándorlástól, de ez késıbb nem igazolódott. Példaként hozta fel azt is, hogy az Uniós tagállamok lakosságának mindössze 4-6 százaléka él és dolgozik más országban, mint ahol született. Borsik János ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió államaiban a magyarországinál nagyobb, 8 százalék körüli az átlagos munkanélküliség, így fennáll a veszélye, hogy a csatlakozás után hazánkban is átmenetileg emelkedni fog az állástalanok száma. Ez feszültségeket okozhat, amire a kormánynak megfelelı választ kell adnia.

65

ASZSZ

SZAKSZERVEZETEK

2004.03.09. Hír. A Közúti Közlekedési Szakszervezet levelet küldött Kamarás Miklósnak, az ÁPV Rt. vezérigazgatójának, amelyben Inokai Géza, a KKSZ elnöke arra kéri a vezérigazgatót, hogy a politikai jellegő döntést a Volán társaságok privatizációjáról szakmai érvekkel akadályozzák meg, illetve a kedvezményes dolgozói részvényvásárlási lehetıséget emeljék 15 százalékra. Magyarországon a helyi közlekedésért a helyi önkormányzat a felelıs, míg a helyközi, távolsági közlekedés állami feladat. A helyi közlekedést többnyire a Volán-társaságok hét helyen pedig az önkormányzati cégek - látják el. A KKSZ elnöke szerint hatékonyságuk felmérhetı azokon a területeken, ahol mindkét fél résztvevıje a piacnak. Szegeden és Debrecenben a Volán-társaságoknál a fajlagos költségek alacsonyabbak, mint az önkormányzati cégeknél.

66

SZAKSZERVEZETEK

ÉSZT

2004.01.06. Hír. Az ELTE társadalomtudományi, bölcsészettudományi és a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai kara tavaly év végén aláírásgyőjtı akciót kezdeményezett és nyílt levelet küldött az oktatási miniszternek. Az egyetemisták levelükben azt írták: "A költségvetés több mint egyharmados - egyes elképzelések szerint közel ötven százalékos - csökkentése (...) több száz milliós nagyságrendő hiányt teremt karainkon, ami maga után vonja a választható órák számának drámai mértékő csökkentését, megkerülhetetlenné teszi a külsı elıadók, gyakorlatvezetık létszámának redukálását, valamint aláássa saját oktatóink fizetésének fedezetét is - annak ellenére, hogy kötelezı óraszámuk most növekedett meg". Az ELTE jogi kara is csatlakozott az aláírásgyőjtési akcióhoz, a diákok eddig több mint négyezer aláírást győjtöttek össze, amelybıl 3500-at már átadtak Magyar Bálint oktatási miniszternek. További mintegy 600-650-et várhatóan még a héten átadnak. Nagy Simon, szervezı közölte, a helyzetet tárgyalásos úton szeretnék rendezni, de ha ez nem vezet eredményre a tiltakozásnak erısebb formáját - akár a tüntetést is - elképzelhetınek tartják. A hallgatók képviselıje úgy tudja, hogy az ELTE-t 15 százalékos elvonás sújtja 2004-ben. 2004.03.03. Hír. A felsıoktatásban az idén nem lesz garantált béremelés, közölte a tárca helyettes államtitkára. Stark Antal a parlament oktatási bizottságában elmondta, hogy vizsgálják a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fıiskola és a soproni székhelyő Nyugat-magyarországi Egyetem összevonásának lehetıségét, de ez nem függ össze a Draskovics-csomagként emlegetett elvonásokkal. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, volt miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy összesen 15 milliárd forint elvonás sújtja az oktatás egészét. 2004.03.19. Hír. A készülı felsıoktatási törvény több tervezett intézkedése ellen tiltakozik az ELTE természettudományi karának 281 oktatója. A Magyar Bálint oktatási miniszternek címzett levélben többek között azt írják, hogy a menedzserekbıl is álló igazgató tanács - amelyben nem az egyetem aktív oktatóinak van meghatározó szerepe - nem alkalmas az egyetemek vezetésére. Véleményük szerint egy állami egyetem nem finanszírozható a magánszféra közremőködésével. Az oktatási tárca azzal reagált: a kompromisszumos végsı tervezetet valamennyi szakmai szervezet támogatta.

67

FRDÉSZ

SZAKSZERVEZETEK

2004.01.17. Hír. A Független Rendırszakszervezet nem ellenzi, hogy a tervezett átszervezések nyomán hatékonyabb szervezet jöjjön létre az Országos Rendırfıkapitányságon, de fontosnak tartják, hogy ezt hatékonysági számítások elızzék meg, mondta a szervezet fıtitkára, Pongó Géza. A fıtitkár eddig még nem találkozott olyan számításokkal, ami az átszervezések pénzügyi költségeit mutatná, és egyelıre azt sem lehet pontosan tudni, hogy az ORFK-n tervezett intézkedések hány embert érintenek majd. A fıtitkár arra számít, hogy az érdekképviselet véleményét figyelembe veszik majd a döntésnél. Salgó László országos rendır-fıkapitány, akinek várhatóan egy hónap múlva kell javaslatot tennie a bejelentett átszervezésekre, a napokban elmondta, hogy az átalakításokat egyébként is tervezték, azok egy része szerepelt az idei évre szóló szervezési-fejlesztési elképzelések között. 2004.02.11. Együttmőködési megállapodást kötött a Független Rendırszakszervezet az ORFK vezetésével annak érdekében, hogy az Országos Rendırfıkapitányságnál tervezett átszervezéseknél megvédjék a dolgozókat. Pongó Géza fıtitkár elmondta: az állomány a szervezeti korszerősítések után is ugyanolyan beosztásban, ugyanolyan bérért folytathatja munkáját és a megállapodás szerint a vezetıknek is lehetıség szerint az eddigihez hasonló beosztást kell ajánlani. A fıtitkár felhívta a figyelmet, hogy a megállapodás most már jogi garanciát ad erre. Lamperth Mónika belügyminiszter a múlt hónapban jelentette be a szervezeti átalakításokat, köztük a Nemzeti Nyomozó Iroda létrehozását és azt, hogy felére kívánják csökkenteni az Országos Rendırfıkapitányságon a vezetıi szintek számát. Az érdekképviselet szerint továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy nagy tudású szakemberek mennek el a testülettıl, de ennek az együttmőködési megállapodásban foglalt garanciák miatt a korábbinál kisebb az esélye. Mint a fıtitkár elmondta, az átalakítás várhatóan heteken belül megindul, a hatékonysági számítások pedig részben már elkészültek. Pontos számokat azonban még nem tudni, így csak késıbb derül ki, hogy az átalakítás hány embert érint az ORFK-n. Pongó Géza beszámolt arról is, hogy az Országos Rendır-fıkapitányság még a héten kifizeti az egyenruhás rendıröknek az úgynevezett ruházat-utánpótlási pénzt, amelyet korábban az új egyenruhák bevezetésére hivatkozva tartott vissza a Belügyminisztérium. Ez fejenként csaknem 60 ezer forintot jelent, az összesen 1,7 milliárd forintot azonban az ORFK költségvetésébıl kell kigazdálkodni. 2004.02.12. Hír. A Belügyminisztérium vezetése évekkel ezelıtt új egyenruhát vezetett be, de még mindig nem tisztázott, hogy ki fizeti ennek költségeit. Egy rend ruha 60.000 forintba kerül, összesen tehát 1,7 milliárd forintot kellett volna kifizetnie a belügyi tárcának a központi költségvetésbıl. A minisztérium azonban úgy vélte, hogy a költség magukat a rendıröket terheli, ezért velük fizettették ki. A

68

SZAKSZERVEZETEK

FRDÉSZ

Független Rendırszakszervezet a bírósághoz fordult ezzel a kérdéssel, amely úgy döntött, hogy a ruhát a munkáltatónak kell megfizetnie. Egyelıre az Országos Rendırfıkapitányság vállalta, hogy kifizeti az egyenruhákat. Pongó Géza, a Független Rendırszakszervezet fıtitkára nem tartja etikusnak ezt a megoldást, hiszen ezt a helyzetet a Belügyminisztérium okozta. Az állomány számára február 19-én utalják át az összeget, utána igyekeznek elérni, hogy elıbb-utóbb mégis fizessen a belügyi tárca. A tervek szerint a rendırség ötmilliárd forinttal kevesebbet kap az idén, és ehhez jön még az említett 1,7 milliárd. Pongó Géza szerint ezek az elvonások komolyan veszélyeztetik a rendıri munka színvonalát. (hirtv.hu) 2004.02.21. Február 20-ai hírek szerint a BÉT ülésén megállapodás született a BM-ben és háttérintézményeiben dolgozók 2004. évi kereseteirıl. A tárca 2000 Ft-tal emeli a ruházati juttatást, egyszeri bónuszként 5000 Ft étkezési jegyet oszt szét és továbbra is biztosítja az iskolakezdési támogatást. Az FRDÉSZ eközben felszólította a kormányt, hogy gondoskodjon a béremelés végrehajtásáról a szolgálati jogviszonyok körében. A szervezet nem tagja a közszolgálati sztrájkbizottságnak, de Kónya Péter elnök szerint rendelkezik forgatókönyvvel arra az esetre, ha kormány ígérete nem teljesülne. 2004.03.10. Hír. A Belügyminisztériumban dolgozók béren kívüli juttatásairól írtak alá megállapodást a tárca és az érintett szakszervezetek képviselıi. 19 ezer belügyi dolgozó mintegy 704 millió forinttal kap több járandóságot idén, mint 2003ban. Az étkezési hozzájárulás négyezerrıl hatezer forintra, az élelmiszerutalvány összege kétezerrıl három és félezer forintra emelkedik, a ruházati költségtérítés pedig 40 ezerrıl 45 ezer forintra nı. A belügyi közalkalmazottak három évenkénti kötelezı illetményemelésének el kell érnie a 4.700 forintot, a tavalyi 3.000 forinttal szemben. A megállapodásban a szakszervezetek vállalták, hogy az elsı félévben nem kezdeményeznek sztrájkot, demonstrációt, aláírásgyőjtést. 2004.03.10. Hír. Még 108 embert bocsátanak el április végéig a vám- és pénzügyırségtıl közölte a testület parancsnoka az Országgyőlés Költségvetési Bizottságában. Nagy János elmondta, hogy ezzel teljesül a VPOP-t érintı 808 fıs létszámleépítés. A vámparancsnok emlékeztetett arra, hogy a májusi uniós csatlakozással a nyugati és az északi országhatáron a vámosok munkája feleslegessé válik, a keleti, déli országhatár viszont az unió új külsı határa lesz, így megerısítésre szorul: ott még 50 vámost el tudnak helyezni.

69

FSZDL

SZAKSZERVEZETEK

2004.01.01. Hír. A MÁV Rt. vezetése és a reprezentatív vasutas szakszervezetek aláírták a 2004. évi kollektív szerzıdést és a 11 százalékos béremelést biztosító megállapodást. A VDSZSZ nem írta alá a választható béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos megállapodást és hétfın tovább folytatja a tárgyalást. A kollektív szerzıdés 6. fejezete a választható béren kívüli juttatások, a kafetéria rendszerét tartalmazza. A másik három szakszervezet, a Vasutasok Szakszervezete, a Mozdonyvezetık Szakszervezete és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a választott béren kívüli juttatások rendszerérıl is megállapodott a munkáltatóval. Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke a MÁV és a VDSZSZ közti, választható béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos nézetkülönbségrıl szólva kifejtette: azzal egyetért a VDSZSZ, hogy a vasutas munkavállalók részére fejenként 150 ezer forintos keretösszeg állna rendelkezésre éves szinten, ám helytelenítik, hogy a MÁV az ehhez szükséges forrás legnagyobb részét az önkéntes pénztártagság támogatásából kívánja átcsoportosítani. (figyelonet.hu) 2004.02.11. Hír. Munkaügyi vitát jelentettek be a villamosenergia-ipari szakszervezetek (VDSZSZ, Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, LIGA VHSZ), miután a munkaadó 7%-is béremelési ajánlatát nem fogadhatják el. A szakszervezetek úgy tudják, hogy a villamos energia iparban a bevételek az elmúlt évben 17%-kal nıttek, miközben a személyi kiadások csak 4%-kal, ezért legalább 4-5%-os reálbéremelést szeretnének elérni. A 7%-os nominál emelés a reálbérek szinten tartásához tán elegendı. A szakszervezet kezdeményezte az MKDSZ bevonását a vitába. 2004.02.25. Hír. Gál Rezsı, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten hangsúlyozta, hogy a szakszervezet az idén legalább 8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést követel. „Ezzel szemben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı (ÁPV)Rt. 3,5-7 százalékos mértéket engedélyezett, amivel megsértette az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) 7-8 százalékos béremelésrıl szóló megállapodását is” - közölte. A felek még szerdán délután egyeztetnek, ám megállapodás híján csütörtökön 10 órakor 2-300 fı részvételével az ÁPV Rt. elıtt demonstrációt tartanak. A kilátásba helyezett sztrájkra az elnök szerint a következı tíz napon belül sor kerülhet. Az elnök ismertette: a demonstrációban, illetve sztrájkban a VDSZSZ-en kívül a Bánya- és Energia-ipari Dolgozók Szakszervezete BDSZ, valamit a Liga Villamosenergia- és Hıenergia-ipari Szakszervezet (VHSZ) vesz részt. Gál Rezsı hangsúlyozta, nemcsak azt kifogásolják, hogy az ÁPV Rt. javaslatával megsértette a szociális párbeszéd elvét, de véleményük szerint a sztrájk idején elégséges szolgáltatásokról folyó tárgyalások jelenlegi állása sérti a sztrájkjogot. „A szakszervezetek számára elfogadhatatlan a MAVIR álláspontja, amely szerint a sztrájk ideje alatt egyetlen fogyasztó sem kapcsolható ki, így az elégséges szolgáltatás mértéke azonos a 100 százalékos szolgáltatás mértékével”... „Ezzel szemben egy sztrájk ideje alatt olyan mértékben csökkentenénk az erımővek kapacitását, hogy legalább

70

SZAKSZERVEZETEK

FSZDL

500 Megawatt értékben reggel 8 és 10 óra között fogyasztókat kellene kikapcsolni” - tette hozzá. Gál Rezsı megerısítette, hogy a sztrájk nem érintheti a lakosságot és a közintézmények ellátását, elsısorban ipari üzemekrıl lenne szó. 2004.02.27. Hír. A közszolgálati sztrájkbizottság szóvivıje szerint nem gyengíti a testület és a kormány képviselıinek szerdai megállapodását, hogy több szakszervezet nem fogadta el az egyezséget. Szabó Endre szerint kedvezı lett volna, ha a 25 szakszervezet mindegyike aláírja a megállapodást, nem lehetett azonban elvárni a teljes egyetértést és bízik abban, hogy a távol maradó 7 érdekképviselet is tudomásul veszi az egyezséget. Átfogó megállapodást sikerült elérni, amely nem csak a bérek idei, átlagosan bruttó 6 százalékos emelésérıl szól, hanem egyéb kérdésekrıl, így a tervezett középtávú megállapodásról, a szociális juttatásokról, a modernizációról, amelyek jövıképet jelenthetnek a közszolgálatban dolgozóknak. A megállapodás értelmében az idén nem csökkenhet a közszférában dolgozók bérének reálértéke és ha az elsı három havi keresetnövekedés eltérne a 6 százaléktól, akkor a kormány és a sztrájkbizottság képviselıi az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács keretében meghatározzák, milyen további lépések szükségesek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem írta alá a megállapodást, a PDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem vállalt kötelezettséget, vagyis egyik alapvetı követelésük, a garancia kérdése nem teljesült. A PDSZ illetve a LIGA Szakszervezeti Szövetség nyitott fórumokat szervez, amelyeken fel kívánják hívni a figyelmet a 6 százalékos emelés fontosságára és arra, hogy szükség esetén a kormánynak meg kell hoznia a szükséges lépéseket. A sztrájkbizottság csak felfüggesztette tevékenységét és mindaddig fennmarad, amíg nem lesz megnyugtató garancia a 6 százalékos bérfejlesztésre. 2004.02.28. Hír. A PDSZ nyílt fórumot szervez annak érdekében, hogy megismertesse a közvéleménnyel, miért nem írta alá néhány szakszervezet a közszolgálati sztrájkbizotság és a kormány közötti megállapodást. A szervezet szerint a lényeg maradt ki a megállapodásból, nincs garancia a béremelésre és a felülvizsgálat eredményére nézve sem kötöttek ki semmit, azaz, ha a béremelés nem teljesül, a következı lépést ismért úrja kell tárgyalni. 2004.03.10. Hír. A pedagógus szakszervezetek szerint nem mindenütt teljesült a januártól járó 6 százalékos emelés. A Pedagógusok Szakszervezete a hónap végére készíti el felmérését arról, hogyan teljesül a 6 százalékos béremelés, amelyrıl a kormány és a sztrájkbizottság egyezett meg. Árok Antal az érdekképviselet alelnöke elmondta: a vizsgálat 162 települést érint. A szervezet alelnöke elmondta, a várhatóan március végére elkészülı felmérés a települések – köztük számos kistelepülés – költségvetésének közoktatásra vonatkozó adatait tartalmazza majd. Varga László, a szervezet elnöke azon kérdésre, miszerint mit tesznek, ha kiderül: nem teljesültek a megállapodásban foglaltak, úgy fogalmazott: a PSZ-nek „határozott és markáns” javaslata lesz, hogy a kormány jogi és pénzügyi garanciák mellett intézkedjen. Az oktatási tárca takarékossági intézkedésit a PSZ elhibázottnak tartja, mivel azok mind a közoktatás modernizációjára, azaz a „jövı megalapozására” szánt területekrıl vonnak el pénzt. A PDSZ nem írta alá a bérmegállapodást, mivel szerinte abban éppen az nem teljesült, amiért tavaly megalakult az országos közszolgálati sztrájkbizottság: a kormány nem vállalt pénzügyi és jogi garanciákat a 71

FSZDL

SZAKSZERVEZETEK hatszázalékos béremelés kifizetésére. A PDSZ úgy véli, a kormány a megállapodás megkötésekor is tisztában volt azzal, hogy az önkormányzatok többsége költségvetésük elfogadásakor nem a megemelt bérekkel számolt. A PDSZ számára az is elfogadhatatlan volt, hogy a kabinet csak arra vállalt kötelezettséget, hogy az elsı negyedéves adatok tükrében – a szakszervezetekkel együtt – áttekinti a béremelés megvalósulását, ám az esetleg szükségessé váló kompenzáció azonnali végrehajtását, illetve annak módját nem rögzíti a megállapodás. A kormánnyal kötött megállapodás értelmében ha az emelés kevesebb, mint 6 százalék, akkor arról az Érdekegyeztetı Tanácsban tárgyalnak, és az ott javasolt intézkedésekrıl a kormány dönt.

72

SZAKSZERVEZETEK

Munkástanácsok

2004.02.28. Hír. A Munkástanácsok Országos Gábor út 9/B-be költözött. Telefon: e-mail: [email protected], 1125 Budapest, Szarvas Gábor út Moszkva tértıl.

2

Szövetsége2 a Tárogató útról a Szarvas 275-144-45 (változatlan), fax: 394-28-02, internet: www.munkastanacsok.hu. Cím: 9/B. Megközelíthetı a 156-os busszal a

A Munkástanácsokról szóló elsı negyedévi híreket II. negyedévi számunkban pótlólag közöljük. Kérjük olvasóink türelmét és felhívjuk figyelmüket a Munkástanácsok Híradó ezévben megjelent két számára. - a Szerk.

73

MSZOSZ

SZAKSZERVEZETEK

2004.01.01. Hír. A MÁV Rt. vezetése és a reprezentatív vasutas szakszervezetek aláírták a 2004. évi kollektív szerzıdést és a 11 százalékos béremelést biztosító megállapodást. A VDSZSZ nem írta alá a választható béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos megállapodást és hétfın tovább folytatja a tárgyalást. A kollektív szerzıdés 6. fejezete a választható béren kívüli juttatások, a kafetéria rendszerét tartalmazza. A másik három szakszervezet, a Vasutasok Szakszervezete, a Mozdonyvezetık Szakszervezete és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a választott béren kívüli juttatások rendszerérıl is megállapodott a munkáltatóval. Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke a MÁV és a VDSZSZ közti, választható béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos nézetkülönbségrıl szólva kifejtette: azzal egyetért a VDSZSZ, hogy a vasutas munkavállalók részére fejenként 150 ezer forintos keretösszeg állna rendelkezésre éves szinten, ám helytelenítik, hogy a MÁV az ehhez szükséges forrás legnagyobb részét az önkéntes pénztártagság támogatásából kívánja átcsoportosítani. (figyelonet.hu) 2004.01.09. Hír. Megkezdıdtek a bértárgyalások a postánál. A Magyar Posta Rt. humán vezérigazgató-helyettese szerint a béremelésre konkrét ajánlatot tettek a szakszervezeteknek, de a tárgyaláson az a megegyezés született, hogy a konkrét számokról csak január 20-a után, a tárgyalások befejeztével tájékoztatják a nyilvánosságot. A vezérigazgató-helyettes szerint többek között az étkezési jegy összegének megállapítása is a bértárgyalás része. Szőts Ildikó szerint a cég a legkedvezıbb adózási feltételekkel kívánja munkavállalóinak garantálni ezt a juttatást. Az utazási költség kifizetésével kapcsolatban eddig eltérı gyakorlatot követettek, a dolgozók 70 százalékának utólag, 30 százalékának azonban elıre megtérítették a vonat és távolsági busz bérletek árát. A posta azonban egységesítette az eljárást, az utólagos kifizetés lesz az általános gyakorlat. Az átállás egyébként februárban kezdıdik. A 13. havi bérfizetést történelmi vívmánynak tekintik a munkáltatók és az érdekképviselık egyaránt, arról is megállapodás született, hogy 2004. decemberében ismét minden postai dolgozó 13. havi alapbért kap. 2004.01.10. Hír. A Dunaferr eladására szeptemberben kiírt pályázaton az ÁPV Rt. – ígéretéhez híven – karácsony elıtt egy nappal eredményt is hirdetett, amely szerint a Dunaferr Dunai Vasmő Rt. nyolcvanszázalékos állami részvénycsomagját az ukrán Donbassz vezette konzorcium veheti meg. A városban nem szimpatizáltak különösebben egyik befektetıjelölttel sem, csupán azért szurkoltak, hogy olyan tulajdonosa legyen a vasmőnek, amely tovább mőködteti a céget, és nem küld el embereket. A Donbassz kínálta a legkedvezıbb foglalkoztatási feltételeket, öt évre vállalta a jelenlegi – 8100 fıs – foglalkoztatási szint fenntartását. Emellett a Donbassz által tervezett mintegy százmilliárdos beruházás is garantálja a munkahelyek stabilitását. A vasmő részvényeinek 15 százalékát birtokló dunaújvárosi önkormányzat végül sokat

74

SZAKSZERVEZETEK

MSZOSZ

veszíthet a privatizációs tranzakción. A korábban névértéken mintegy hárommilliárd forintot érı csomag már tavaly a felére értékelıdött le, amikor a legnagyobb leányvállalat, az Acélmővek Kft. beolvadt a Dunaferr Rt.-be. A Donbassz által kialkudott 440 millió forintos vételár alapján azonban már 83 millióra zuhan a pakett értéke (s ezt még tovább csökkentheti az ÁPV által elvárt azonnali, legalább tizenhárommilliárdos tıkeemelés). A város a veszteség elkerülése érdekében korábban részvénycserét ajánlott az ÁPV-nek, amit az elutasított. A foglalkoztatotti létszám fenntartása mindenesetre már önmagában is elég lett volna arra, hogy az ukrán cég elnyerje a Dunaferr hazai viszonylatban szokatlanul erıs szakszervezeteinek kegyét. De a Donbassz igencsak jól szerepelt az érdekvédıkkel menet közben folytatott tárgyalásokon is, ahol az összes szakszervezeti követelést elfogadták, s azok teljesítésére szándéknyilatkozatban tettek ígéretet. "Azt reméljük, hogy a legjobb pályázó nyert" – mondja mindezek alapján Poszpischil László, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke. A szakszervezetek most a privatizációs szerzıdésre koncentrálnak, amelyet a tervek szerint január végéig köt meg az ÁPV a Donbasszal. 2004.01.13. Hír. Az Európai Unióban nem szokás az ünnepek miatti munkanap-átrendezés. A szakminiszter fontolgatja a hazai gyakorlat megváltoztatását. A munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés az Európai Unió országaiban nem divat. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint célszerő lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, hogy ne forgassuk fel a munkanapok rendszerét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, egy ilyen döntésnek hátrányos következményei is lehetnek. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint a munkavállalók kedvezıen fogadják a munkanap-áthelyezéssel meghosszabbított hétvégéket akkor is, ha tudják, hogy a szabadnapokat le kell dolgozniuk. Azt viszont ı is megerısítette, hogy szokássá vált a szabadság tartalékolása erre a célra, vagyis, hogy a dolgozók szabadnapot vesznek ki a munkarend megváltoztatása miatt egyébként munkanappá nyilvánított szombaton. Fehér József úgy véli, egy jellemzıen magángazdaságra épülı versenyszférában nem írható elı a munkaadók számára a munkanap-áthelyezés, s ennek a közszolgáltatásban sincs értelme. A közszektor jelentıs ágazatai közül például az oktatás a tanévhez alkalmazkodik, az egészségügyben is folyamatos az üzem. Az egyébként munkaszüneti napra elrendelt munkának – legalább is a fıtitkár szerint – a gazdaság szempontjából még kedvezıtlen hatásai is lehetnek, például az, hogy az elektromos-, a gázmővek, a posta vagy a vasút munkanapra készül, miközben alig dolgozik valaki. A fıtitkár emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatás utáni elsı kormány szakminisztere azt ígérte, nem lesz munkanap-áthelyezés. 2004.01.13. Hír. Hétfın dolgozószobájában találkozott a miniszterelnök az MSZOSZ elnökségének tagjaival. Medgyessy Péter – parlamenti elfoglaltsága miatt – ígérete ellenére nem tudott részt venni a szakszervezeti szövetség által összehívott nagygyőlésen. A tegnapi informális találkozón egyezség született arról, hogy a kormányfı elmegy az MSZOSZ szövetségi tanácsának március elejére tervezett kibıvített ülésére, amelyen közösen értékelik a 35 szakszervezet és Medgyessy által még miniszterelnök-jelöltként a kampány idején aláírt együttmőködési nyilatkozatban foglaltak teljesülését. A találkozón 75

MSZOSZ

SZAKSZERVEZETEK a miniszterelnök és a szakszervezeti vezetık egyaránt fontosnak ítélték meg a gazdasági és szociális tanács létrehozását, valamint azt, hogy a ciklus végéig megtörténjen a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata.

2004.01.16. Hír. Folytatódtak a bértárgyalások a Dunaferrnél. A vállalatvezetés 3,8 százalékos ajánlata több ugyan mint az elsı tárgyaláson elhangzott két százalék, de így is nagyon messze van az érdekképviseletek által kért két számjegyő emeléstıl. A csütörtöki megbeszélés eredménye, hogy a szociális területeket illetıen már körvonalazódik az egyetértés. A szakszervezetek kellemetlen helyzetben vannak, a kollektív szerzıdés szerint ugyanis a hónap végéig meg kell születnie az egyezségnek a munkaadóval, tehát a jelenlegi vállalatvezetéssel. A leendı tulajdonossal, az ukrán-svájci konzorciummal azért nem tárgyalhatnak, mert még nem járt le a határideje annak, hogy a konzorcium megkösse a szerzıdést a bankokkal, tehát ık még nem kihirdetett tulajdonosok. Hónig Péter, a vállalat jelenlegi vezérigazgatója viszont azt mondta, hogy neki úgy kell tárgyalnia, mintha nem is privatizálnák a részvénytársaságot, vagyis a mostani helyzetben nem tudnak nagyobb bérfejlesztésre ígéretet tenni. 2004.01.16. Hír. Miután az alapbérfejlesztésben a bér- és szociális tárgyalások pénteki fordulóján sem közeledett a munkáltató és az érdekképviseletek álláspontja a Dunaferrnél, a szakszervezetek tárgyalódelegációja hétfın az ÁPV Rt.-nél folytatja az egyeztetést, közölte a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Bálint Mihály elmondta, a szakszervezetek nem tudják elfogadni a munkáltató 3,8 százalékos alapbér-fejlesztési javaslatát, az ugyanis lényegesen alacsonyabb az Országos Érdekegyeztetı Tanács által javasolt 8 százalékos keresetnövelésnél is. Várhatóan a jövı héten informális találkozóra kerül sor a szakszervezetek tárgyalódelegációja és a Dunaferr privatizációs pályázatának gyıztese, az ukrán Donbass Ipari Szövetség és a svájci Duferco konzorciumának képviselıivel. A megbeszélésén a szakszervezetek tájékoztatják a jövendı tulajdonost a bér- és szociális tárgyalások alakulásáról is. A munkáltatóval folytatott egyeztetésen több szociális kérdésben megegyezés vagy megállapodás közeli helyzet alakult ki. Nem sikerült azonban egyezségre jutni egyebek között a családi szálló és a munkásszálló térítési díjának emelésével kapcsolatban. 2004.01.29. Hír. A Dunaferr 6,27 százalékos béremelésre tett tegnap ajánlatot dolgozóinak. A szakszervezetek várhatóan ma vitatják meg az ajánlatot, de továbbra is az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) 7-8 százalékos javaslatát tartják irányadónak - közölte Bálint Mihály, a Dunaferr Vasas szakszervezeti Szövetség elnöke. Tegnap munkásgyőlésen adtak tájékoztatást a Dunaferrnél az idei bérmegállapodást elıkészítı tárgyalásokról a dolgozókat képviselı szakszervezetek. A szakszervezet a vasmő vezetése után a tulajdonos ÁPV Rt. képviselıivel is egyeztetett, és olyan ajánlatot kért, amelyrıl érdemben lehet tárgyalni. Emellett informális megbeszélés volt a pályázaton nyertes ukránsvájci Donbasz-Duferco konzorcium képviselıivel is, akik azt kérték, hogy mielıbb, lehetıleg még a privatizációs szerzıdés február 5-ére tervezett aláírásáig legyen meg a bérmegállapodás. Bálint Mihály szerint most jó esély van az egyezségre, amelyet a kollektív szerzıdés értelmében még a héten alá kellene írni, de ezt nem tartják kıbe vésettnek és a közelgı határidı nyomása alatt sem kötnek elınytelen megállapodást.

76

SZAKSZERVEZETEK

MSZOSZ

2004.02.10. A Dunaferr Vasas Szakszervezet kész aláírni az idei bér és szociális megállapodást, de az egyezség megkötése még várat magára, mivel a Dunaferr menedzsmentje egy olyan záradékot csatolt a tervezethez, ami elfogadhatatlan a szakszervezet számára. Eszerint a megállapodás csak azután lépne életbe, ha a vasmő privatizációs szerzıdését aláírja az ÁPV Rt. és az ukrán–svájci konzorcium. A megállapodás-tervezet szerint elsı lépcsıben 6,27 százalékos bérfejlesztést hajtanának végre a vasmőnél, a további béremelésrıl évközben egyeztetnének a felek. Ismert, hogy a szakszervezet korábban az országos bérajánlásnak megfelelı nyolc százalékos emelést tartott szükségesnek ahhoz, hogy a vasmő munkavállalói ne szenvedjenek el reálbér csökkenést. Igaz, a menedzsment korábbi, az inflációt messze alulmúló 3,8 százalékos bérajánlathoz képest jelentıs elmozdulás történt. A Dunaferr privatizációs szerzıdését egyébként várhatóan még a hónapban megkötik, a nyertes DonbaszDufeco többek között ugyanis vállalta, hogy legalább öt évig foglalkoztatja a vasmő nyolcezer dolgozóját. 2004.02.12. Hír. Többszöri halasztás után a szakszervezetek tegnap egyoldalúan aláírták a Dunaferr-csoport idei béremelésérıl szóló megállapodást. Ezen egyelıre csak a szakszervezet aláírása szerepel, a másik fél, a cég vezetése ugyanis még nem kapott felhatalmazást a tulajdonos ÁPV Rt.-tıl arra, hogy egy kiegészítı záradék nélkül elfogadja a bérmegegyezést. A korábban jelzett záradék szerint a megállapodás csak azután lép életbe, ha a vasmő privatizációs szerzıdését aláírja az ÁPV Rt. és az ukrán–svájci konzorcium. Ez a záradék számunkra elfogadhatatlan: egyrészt nincs benne határidı, másrészt mi történik akkor, ha mégsem írják alá a megegyezést a privatizációról, mondta el a kérdésrıl álláspontját Bálint Mihály, a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Bálint hangsúlyozta, hogy a megállapodás egyoldalú aláírásával a szakszervezetek sürgetni akarják az állami privatizációs cég vezetıit: adjanak felhatalmazást a vasmő menedzsmentjének arra, hogy azonnali hatállyal elfogadja a bérmegállapodást, és késedelem nélkül kezdıdjék meg annak végrehajtása. A kialakult helyzetrıl csütörtök délután tájékoztatót tartanak Dunaújvárosban. 2004.02.14. Hír. Azonnali tárgyalást szorgalmaznak a munkáltatóval a Dunaferr dolgozóit képviselı szakszervezetek, miután egyoldalúan írták alá az idei bér- és szociális megállapodást. Bálint Mihály emlékeztetett arra, hogy a határidı 10-én lejárt és bár sikerült véglegesíteni a megállapodást, vagyis sem a béremelés, sem a szociális juttatások kérdésében nincs vita, az egyezséget a szakszervezetek egyoldalúan írták alá. Bálint Mihály jelezte: ma ismét összeülnek a szakszervezetek döntéshozó testületei és akkor határoznak a további lépésekrıl. Eredménytelenség esetén az Országos Munkaügyi Döntıbírói Szolgálathoz fordulnak. A szakszervezeti vezetı elmondta: felkérte a tulajdonos ÁPV Rt-t, hogy vizsgálja felül álláspontját és adja meg a felhatalmazást a Dunaferr menedzsmentjének az eredeti megállapodás aláírására amely elsı lépcsıben 6,27 százalékos bérfejlesztésrıl szól. A kérdést mindenképpen tárgyalásos úton akarják rendezni. 2004.02.26. Aláírták tegnap a Dunaferr eladásáról szóló privatizációs szerzıdést. Az ÁPV Rt. és az ukrán–svájci Donbass-Duferco konzorcium közötti szerzıdés értelmében a vevı a Dunaferr Rt. 79,48 százalékos állami tulajdonú

77

MSZOSZ

SZAKSZERVEZETEK részvénycsomagjáért 444 millió forintot fizet. A tranzakció összértéke, beleértve a 17,3 milliárdos tıkeemelést, a 72 milliárdos beruházási, kistérségfejlesztési, illetve foglalkoztatási vállalásokat is, a következı öt évben várhatóan eléri a százmilliárd forintot. A privatizációs megállapodás értelmében ugyanakkor a Dunaferr csupán akkor kerül a Donbass-Duferco tulajdonába, ha az új tulajdonos megállapodik a hitelezı bankokkal a cég mintegy hatvanmilliárd forintos adósságállományának átvállalásáról. Hónig Péter, a Dunaferr elnök-vezérigazgatója azonban arra számít, a privatizációs szerzıdés aláírása újabb lendületet ad a bankokkal folyó tárgyalásoknak.

2004.02.27. Hír. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége idén is elkészíti úgynevezett civil országjelentését, amelyben egyebek között uniós bérfelzárkóztatási program kidolgozását javasolja majd - erısítette meg tegnap nyíregyházi tájékoztatóján Wittich Tamás elnök. Mint elmondta, a legutóbbi adatok szerint is a magyarországi bérek csak az uniós fizetések egyharmadát érik el, amit az MSZOSZ elfogadhatatlannak tart. 2004.03.03. Hír. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége megállapodott, hogy a versenyképességet nem veszélyeztetı munkaidı-csökkentésrıl, a munkaidı alapról is tárgyal majd a jövıben. A két szervezet szükségesnek tartja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervhez olyan konkrét programok készüljenek, amelyek a gazdaság élénkítésén kívül az EU-támogatások koncentráltabb felhasználását is eredményezik. Mindkét szervezet kész javaslataival segíteni e feladatokban a kormányzatot. Egyetértettek abban is, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekeket egyaránt szolgáló közteher-csökkentéshez "olcsóbb államra" van szükség. A társadalmiés a munkabéke érdekében a két szervezet kész egy hosszabb távra szóló megállapodás megkötéséhez közös javaslatot kidolgozni. Mindkét szervezet szükségesnek tartja az országos szintő érdekegyeztetés megerısítését, megújítását. Mielıbb el kell készíteni az Országos Érdekegyeztetı Tanács alapszabályát. Ennek a dokumentumnak biztosítania kell, hogy az országos érdekegyeztetésben valós súlyú, tényleges felelısséggel rendelkezı munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vegyenek részt. Az érdekképviseletek szerint el kell érni, hogy a fontosabb gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásakor a kormányzatot miniszterek illetve az átfogó makrogazdasági kérdések tárgyalásakor a miniszterelnök képviselje. Egyetértettek a szervezetek a középszintő érdekegyeztetés jelentıségében is. Mindkét szervezet támogatja az erre szolgáló fórumok, az ágazati párbeszéd bizottságok megalakítását, érdemi munkájuk megkezdését. Megállapodtak arról is, hogy folytatják az egyeztetı tárgyalásokat a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatáról, a munkaügyi ellenırzési rendszer továbbfejlesztésérıl. 2004.03.05. Hír. Fizetésképtelen a Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft., ezért ismét leállt a diósgyıri kohászat, a dolgozók többségét szabadságra küldték – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón majd munkásgyőlésen Marjasné Endrédi Zsuzsanna, a BNA vezérigazgatója és Kovács János, a diósgyıri kohászatot tulajdonló DAM Steel Rt. felszámolója. A DAM Steel értékesítésére meghirdetett második pályázatra jelentkezı egyetlen vevıjelölttel tovább folynak a tárgyalások, és Kovács szerint van remény a megállapodásra a megváltozott körülmények között is. A kohászatot egyébként nem állították le

78

SZAKSZERVEZETEK

MSZOSZ

teljesen – hiszen az újraindítás nagyon sokba kerülne –, de sokáig nem tudják fedezni a napi 2,5 millió forintos költségét sem. Ha tehát egy-két héten belül nem születik egyezség a DAM Steel eladásáról, végképp veszélybe kerülhet a Fazola Henrik által alapított gyár. 2004.03.05. Hír. A Magyar Posta budaörsi logisztikai központjában uralkodó káosz miatt csak jelentıs késéssel kézbesítenek. A legnagyobb postásszakszervezet vezetıje szerint a kialakult helyzetért a vállalat vezetıségét terheli a felelısség. Még tegnap is hegyekben álltak a csomagok a Magyar Posta új budaörsi elosztó központjában, mert nem volt elég dolgozó a beérkezı mintegy másfél millió küldemény gyors feldolgozásához. A normál üzemmenethez szükséges 1100 postás helyett ugyanis csak nyolcszázat sikerült a vállalatnak "összetoboroznia", noha az átlagos 6,5 százalékos alapbérfejlesztésen túl további 1,5 százalékos "extrajuttatással" kecsegtette a jelentkezıket. Mundruczó Kornél, a Postások Szakszervezetének elnöke szerint szó sincs szabotázsról, a korábban a Keleti pályaudvarnál lévı központban dolgozók azért nem vállalták a budaörsi munkát, mert több órával meghosszabbodott volna utazási idejük. Szerinte a kialakult káoszért egyértelmően a vállalatvezetést terheli a felelısség, hiszen tisztában voltak azzal, hogy kevés a munkáskéz. A hiányzó munkaerıt most Budaörs környékérıl "verbuválják". Mundruczó Kornél szerint kérdés, lesz-e elég jelentkezı, hiszen a feldolgozóközpontot hipermarketek, óriás barkácsáruházak és elektronikai szakáruházak ölelik körül, ahol százezer forint alatt nem keres senki. A posta pedig jó ha 80 ezret tud fizetni. Az elnök szerint ezért inkább a Keleti pályaudvarnál dolgozók bérét kellene felemelni, és átvállalni teljes egészében utaztatásuk költségeit. 2004.03.11. Hír. A magyar munkavállaló nincs választási helyzetben, nem szabad akaratából mond le emberi és alkotmányos jogairól, amelyek a közös Európában élı társaikat már ma is megilletik. Azt szeretné, ha jutna szabadideje – fıleg hétvégén – a családjára, pihenésre, szórakozásra ugyanúgy, mint német kollégájának – jelentette ki Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke, reagálva egy napilapnak a hétvégi munkáról írt cikkére. Szerinte az, aki úgy gondolja, hogy a magyar szakszervezeteknek – a profit mindenekfelettiségét szolgálva – fel kellene adniuk a hivatásukból adódó alapvetı céljaikat, az egyben megszőnésüket kívánja. A szakszervezetek azzal, hogy az Európában megszokott tisztességes életért, emberi bánásmódért, rendes munkaidıben elérhetı bérezésért harcolnak, nem ártanak azoknak, akiket képviselniük kell – szögezte le. Hozzátette: ennek felismeréséhez nincs szükségük külföldi tanácsadókra, annál inkább a nemzetközi szakszervezeti mozgalom támogatására, a munkavállalók összefogására és szolidaritására. 2004.03.25. A Vasas Szakszervezet állásfoglalást adott ki a diósgyıri koháaszat helyzete miatt, amelyet alább közlünk: „A Vasas Elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy a hányatott sorsú diósgyıri kohászatot végleges megszőnés fenyegeti. Érthetetlen, hogy most, a rég nem tapasztalt acélipari konjunktúra idején, a gyár bezárás látszik egyetlen megoldásnak. Annál is inkább, mivel információnk szerint a cég, a tavalyi újraindítása után mind belföldön, mind külföldön visszaszerezte piaci pozícióit. Követeljük, hogy - független cég világítsa át az elmúlt évi, újraindítás utáni gazdálkodást, - a felszámoló adjon pontos tájékoztatást az érintett érdekképviseletekkel a cég eladására kiírt pályázatokról, a megtett ajánlatokról, a potenciális vevıkrıl, és teljes felelısséggel járjon el a 79

MSZOSZ

SZAKSZERVEZETEK munkahelyek megmentése érdekében, - a BNA Kft. újraindítását megcélzó, partnerekkel történı tárgyalásokra hívják meg a munkavállalói érdekképviseleteket, - az érdeklıdık valós képet kapjanak a cégrıl, és hogy mielıbb szakmai befektetıt sikerüljön találni. A magyar állam a mi adónkból is mintegy 1,2 MdFt-tal segítette a cég túlélését, ezért is jogunk van a cég körüli mendemondák helyett a tényeket megismerni. Elfogadhatatlan, hogy a nagy múltú, jelentıs hazai és nemzetközi piacokkal rendelkezı társaság 1200 munkavállalója, és a beszállítóknál dolgozó több ezer ember szubjektív okok miatt elveszítse munkahelyét, ezzel a régióban egyébként is meglévı komoly foglalkoztatási és szociális feszültségek robbanáshoz vezessenek. Elvárjuk, hogy a kormány illetékes tárcái minden lehetséges módon nyújtsanak támogatást a foglalkoztatás biztosításában. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szolidáris a diósgyıri kohászokkal és kész minden törvényes eszközt igénybe venni érdekeik képviseletére, érvényesítésére. Budapest, 2004. március 25. ELNÖKSÉG”

2004.03.30. Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szövetségi Tanácsának hétfıi ülésén, ahol elmondta, hogy az államapparátus és az elıírások számának csökkentésére van szükség. A PM erre vonatkozó anyaga szerint az államháztartás hiányának, az államháztartás terjedelmének hosszú távú csökkentése érdekében fel kell gyorsítani a reformot, a kormány ezért felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy április végéig dolgozza ki az államháztartás mőködésének pénzügyi követelményrendszerét, az intézményrendszer átalakításának szempontjait, az ezek meghatározását és megvalósítását szolgáló programokat; felhívta az illetékes minisztériumokat arra, hogy gyorsítsák fel a közigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a köz- és felsıoktatás, a kultúra területén – a korábbi kormányhatározatokra is figyelemmel – a reformmunkálatokat, és errıl május végéig tegyenek jelentést a kormánynak.” Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának (SZEF) elnöke, a Közszolgálati Sztrájkbizottság szóvivıje elmondta: a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium reformelképzeléseirıl egyelıre félhivatalos formában, informális megbeszéléseken hallottak. Szeretnék, ha áprilisban Draskovics Tibor pénzügyminiszter ellátogatna a SZEF székházába, de Medgyessy Péter miniszterelnököt is meghívták, hogy hivatalos formában tárgyaljanak a kérdésrıl. Szabó szerint is sok értelmetlen és túlszabályozott elıírás, jogszabály jellemzi a közszférát, és ezen változtatni, egyszerősíteni kell, de ahol ezeket nem lehet vagy nem tudják egyszerősíteni, ott továbbra is biztosítani kell a munka ellátásához szükséges létszámot; sok esetben ugyanis jelenleg éppen hogy létszámbıvítésre volna szükség. A tavalyi, 10%-os létszámleépítésrıl a szakszervezeti vezetı elmondta: azzal továbbra sem értenek egyet, a Közszolgálati Sztrájkbizottságnak a kormánnyal kötött megállapodása teljesítésérıl pedig a megállapodás szövege alapján fognak tárgyalni. (A megállapodás szerint „amennyiben a költségvetési szféra keresetnövekedése a közös szándékoktól – 6%-os bruttó bérnövekedés – eltérıen alakulna, a Felek az OKÉT keretében legkésıbb május 31-ig meghatározzák, hogy milyen jogi és pénzügyi intézkedések indokoltak és szükségesek az elıirányzott bruttó 6%-os bér- (illetmény-) növelés érvényesítése érdekében.) 2004.03.30. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége és az MSZOSZ a következı közös 80

SZAKSZERVEZETEK

MSZOSZ

sajtóközleményt adta ki: „Jó érzéssel fogadtuk a hír, hogy két szocialista parlamenti képviselı törvénymódosítást kezdeményez a 13. havi nyugdíj 2004 novemberben esedékes részének olyan felosztására, hogy a felét már májusban, a másik felét pedig decemberben kapják meg a jogosultak. Jó érzéssel fogadtuk a hírt, mert az elmúlt hónapokban meglódult inflációt csak novemberben kompenzálná a létezı törvény. A tavasszal érkezı, átlagosan 13 ezer forint körüli egyszeri juttatás viszont addig is enyhíti a dráguló élet terheit. Reméljük, hogy törvény is lesz az elıterjesztésbıl, hiszen az SZDSZ is támogatásáról biztosította a nyugdíjasokat, és bizonyára mások is lesznek, akik egyetértıen állnak a javaslathoz. Igaz, furcsa módon most inkább kampányfogásról beszélnek más frakciók soraiban, bár köztudottan több évre szánt ez a törvényjavaslat. Tisztelt Képviselı urak! Lehet, hogy többen úgy gondolják: „eladó az egész világ”” és benne a nyugdíjas lelke is. Tévednek! A mi bizalmunknak nagy ára van és ezt nem üzleti alkuval, hanem a hétköznapok történéseivel lehet építeni, vagy fecsérelni. Aki gondjainkra figyel, s az érdekek kusza hálójában is a közbékén munkálkodik az, könnyebben utat talál szívünkhöz. Aki az álságos viták, az öncélú ütközések, a prolongált feszültségek világában érzi jól magát: az gyéren számíthat a biztonságot, nyugalmat keresı, megfáradt idısek bizalmára. Budapest, 2004. március 30.” 2004.03.31. A Vasutasok Szakszervezete sajtóközleményt adott ki a vasútreformmal kapcsolatban, amelyet az alábbiakban közlünk: „Biztonságos vasutat Európának és az európaiaknak! Mondj nemet a liberalizációra! Az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), amelynek a Vasutasok Szakszervezete is tagja, ma délben az észak-franciaországi Lille-ben tartja nagygyőlését, melynek fı üzenetei „Biztonság mindenekelıtt!”, „Szolidaritás a munkavállalók között és szemben az európai vasutak liberalizációjával”. Az ETF és a vasutas tagjai szerte Európában tüntetéseket szerveznek a gyorsított liberalizáció ellen és a biztonságos vasútért. A Vasutasok Szakszervezete ezen a napon indítja szakmai konferencia sorozatát, amely fókuszában a magyar állam tulajdonában lévı vasúttársaság átalakítása, versenyképessé tétele áll. Összhangban az ETF gyorsított vasút-liberaliziáció elleni akciójával a Vasutasok Szakszervezete Magyarországon is megkérdıjelezi a hazai vasúttársaság hosszú távú közlekedési koncepció nélküli feldarabolását. Elfogadhatatlan számunkra az egyoldalú közútfejlesztést elıtérbe helyezı, a vasutakat háttérbe szorító elképzeléshalmaz, amely nem veszi figyelembe a vasúton utazók jogos biztonsági és minıségi igényeit, és túldimenzionálja az autópályák társadalmigazdasági hatásait. Támogatjuk az ETF azon törekvéseit amelyek a vasúti biztonság és a munkavállalók szociális körülményeire vonatkozó európai jogi keretek megalkotását sürgetik. Tiltakozunk amiatt, hogy a szakismeret hiánya a biztonság, a foglalkoztatás és a szociális feltételek terén károkat okozzon. Stop a liberalizációnak! Szükség van az 1. Vasúti Csomag teljes átvételére, a Biztonsági Irányelvek további fejlesztésére, valamint a mozdonyvezetık jogosítványának átvételére is. Elsı a biztonság! A vasút liberalizációja, privatizációja és átalakítása nem szabad, hogy biztonsági kockázatot okozzon. A vasutaknak nem minimum sztenderdeket, hanem a lehetı legmagasabb szintő biztonságot kell garantálniuk. Beruházásokat kell preventív jelleggel megvalósítani a biztonsági rendszerek, a karbantartás és az infrastruktúra területén. Szolidaritás a vasutasok között! A vasúttársaságok közötti verseny nem jelenthet versenyt a vasutas munkavállalók között. A vasutasok nem 81

MSZOSZ

SZAKSZERVEZETEK tüntethetik fel egymást rossz színben. A vasutasok egész Európában szolidárisak egymással, szolidárisak azokkal a kollégáikkal, akik egy másik országban munkalehetıségükért és jogaik megvédéséért küzdenek. Európai Vasúti Ügynökséget mindenkinek! Az Európai Vasúti Ügynökség a biztonság garanciája kell, hogy legyen! Nagyon fontos, hogy az Európai Vasúti Ügynökség a problémák irányába nyitott és a munkája során független legyen. 2004. március 31.”

82

SZAKSZERVEZETEK

SZEF

2004.01.14. Hír. Minden valószínőség szerint immár harmadik éve idén sem emelkedik a köztisztviselıi illetmény-alap. Az érintettek abban reménykednek, hogy legalább megvont tizenharmadik havi fizetésük részbeni kompenzációjára igent mond a kormány. Draskovics Tibor leendı pénzügyminiszter bejelentésével kapcsolatban az országos közszolgálati sztrájkbizottság vezetıje úgy fogalmazott: reméli, hogy nem ismétlıdik meg a központi közigazgatásban végrehajtott létszámleépítés. Fehér József (MKKSZ) úgy fogalmazott: "tudomásul vették", hogy a tavaly júliusi, harminc százalékos szorzóemelésnek idén megközelítıleg öt százalékos illetménynövelı hatása lesz. Bár az MKKSZ ragaszkodott volna az immár harmadik éve, harmincháromezer forintra befagyasztott illetmény-alap növeléséhez, a kormányzati delegációnak nem volt mandátuma errıl a kérdésrıl egyeztetni. A kormány várhatóan egy hét múlva dönt az MKKSZ számításai szerint mindössze ötmilliárd forintot igénylı kompenzáló követeléscsomag teljesítésérıl. 2004.01.16. Hír. Draskovics Tibor egyik elsı nyilatkozatában nem zárta ki, illetve nem tudta kizárni annak lehetıségét, hogy esetleg a közszférában létszámleépítésre kerül sor. Fehér József MKKSZ fıtitkár szerint nyilatkozatának ez az a része, amely leginkább aggasztó. „Még túl sem jutottunk az elmúlt évben végrehajtott, szinte sokkoló létszámcsökkentésen, és máris újabb, ehhez hasonló kormányzati gondolkodásról hallunk. Csak bízni tudunk abban, hogy most valóban a feladatok és a szervezet mőködéséhez szükséges létszám igen-igen szigorú felülvizsgálata után születhet bárminemő döntés. A mi álláspontunk szerint nincs tartalék, az elmúlt évi létszámcsökkentés is azt mutatta, hogy a lakossági kapcsolatokban vagy a szolgáltatásokban mőködı közigazgatási szerveknél máris a mőködıképesség határára került a szervezet, tehát biztosak vagyunk abban, hogy sem az adóhivatalnál, sem a földhivataloknál vagy munkaügyi központoknál vagy környezetvédelmi igazgatóságoknál nincs további tartalék... Véleményünk szerint nem jelent megoldást az ország gazdasági helyzetére az, ha néhány ezer embert elbocsátanak, mert ez a mőködésben sokszorosan többletkiadásokat fog eredményezni.” 2004.02.05. Hír. Szabó Endre, a SZEF elnöke a napokban kezdeményezte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács (OKÉT) sürgıs összehívását a 120 md forintos megtakarítás ügyében, attól tart ugyanis, hogy a minisztériumokban és háttérintézményeikben tavaly ısszel elrendelt létszámcsökkentéshez hasonlóan, a döntés-elıkészítés szakaszában ezúttal sem egyeztetnek a szakszervezetekkel. Szabó emlékeztetett arra, hogy a kormány és a közszolgálati sztrájkbizottság egyelıre ugyan nem tudott egyezségre jutni a közszférában dolgozók idei béremelésérıl, a megállapodás-tervezetbe azonban már belekerült, hogy a kormány rendszeresen konzultál az érintett szakszervezetekkel a szférát érintı intézkedések elrendelése elıtt. A SZEF elnöke szerint ahhoz, hogy érdemben

83

SZEF

SZAKSZERVEZETEK tudják véleményezni a 120 milliárd forintos megszorítási intézkedéstervezetet, megfelelı tájékoztatásra van szükségük. Az információszerzés és az eszmecsere az OKÉT keretében a legcélszerőbb.

2004.03.09. Hír. A tervek szerint a jövı év elejétıl már életbe lépne az új, egységes közszolgálati törvény, amely – a reformért felelıs kormánymegbízott szerint – tíz- millió magyar állampolgár életminıségén javítana. A reformnak mégis sok az ellenzıje – a régi struktúrákat, a felépített hierarchiákat féltik a változásoktól. A közszolgálati dolgozók érdekképviselete viszont attól tart, hogy a törvény végrehajtásához nem lesz meg az anyagi háttér. Március 31-éig az egységes törvény általános része mellett el kell készülnie egy irányokat, társadalmi hatásokat felmutató tervezetnek az új foglalkoztatási és létszámstruktúráról és az új bérrendszer finanszírozási módjáról. Ugyanekkor a kormány elé terjesztik a javaslatot az egységes közszolgálati hivatal létrehozásáról is. Augusztus végéig készül el a törvénytervezet teljes normaszövege, amely a fıbb közszolgálati munkaterületekre vonatkozó különös rendelkezések teljességét tartalmazza. A sokrétő egyeztetések után a véglegessé váló jogszabály tervezetét még idén elfogadhatná a parlament, és a jövı év kezdetétıl érvénybe léphetne. Vadász János szerint a régi struktúrákat, felépített hierarchiákat lebontó, egyszerő, áttekinthetı helyzetet teremtı reformnak mindig is voltak ellendrukkerei. A kormánymegbízott tisztában van azzal, hogy ezúttal is nagy ellenállásba ütközik majd egyes apparátusok részérıl a törvény létrehozása. A Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának (SZEF) elnöke, Szabó Endre elmondta: a törvénytervezet általános részének elsı változatát a több százezer közszolgálati dolgozó érdekeit képviselı szövetség szakértıi jelenleg még tanulmányozzák. Elızetesen a SZEF-nél az a vélemény alakult ki, hogy – bár támogatják a reformot – aggályos a törvény anyagi hátterének a megteremtése. A SZEF elnöke közölte, a szövetség szakértıi néhány nap múlva terjesztik a testületek elé megállapításaikat, majd az ott kialakított álláspontot az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanácsban fogják képviselni. 2004.03.09. Hír. Nem tartja megvalósításra alkalmasnak az egységes közszolgálati törvény koncepcióját a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezete (MKKSZ). Fehér József fıtitkár a szakszervezet álláspontját úgy foglalta össze, hogy a törvény bevezetéséhez nem biztosítottak a költségvetési források, nem nyújt garanciát az ágazatban dolgozók többletmunkájának anyagi elismerésére, s nem tartalmaz biztosítékokat a foglalkoztatási szint megırzésére. Ráadásul nem is sürget semmi a törvény megalkotására, az érdekvédık szerint nincs kodifikációs kényszer. Fehér szerint felelıs és körültekintı mérlegelés után kell megválaszolni, hogy lehetséges-e a foglalkoztatási jogviszonyok, a munkaadói és a munkavállalói jogok és kötelezettségek egységes jogszabályba foglalása. 2004.03.10. Hír. A Belügyminisztériumban dolgozók béren kívüli juttatásairól írtak alá megállapodást a tárca és az érintett szakszervezetek képviselıi. 19 ezer belügyi dolgozó mintegy 704 millió forinttal kap többet idén, mint 2003-ban. Az étkezési hozzájárulás hatezer forintra, az élelmiszerutalvány összege kétezerrıl három és félezer forintra emelkedik, a ruházati költségtérítés pedig 40 ezerrıl 45 ezer forintra nı. A belügyi közalkalmazottak három évenkénti kötelezı illetményemelésének el kell érnie a 4.700 forintot, a tavalyi 3.000 forinttal szemben. A megállapodásban a szakszervezetek vállalták, hogy az elsı félévben nem kezdeményeznek sztrájkot, demonstrációt, aláírásgyőjtést. 84

SZAKSZERVEZETEK

SZEF

2004.03.10. Hír. A pedagógus szakszervezetek szerint nem mindenütt teljesült a januártól járó 6 százalékos emelés. A Pedagógusok Szakszervezete a hónap végére készíti el felmérését arról, hogyan teljesül a 6 százalékos béremelés, amelyrıl a kormány és a sztrájkbizottság egyezett meg. Árok Antal az érdekképviselet alelnöke elmondta: a vizsgálat 162 települést érint. A szervezet alelnöke elmondta, a várhatóan március végére elkészülı felmérés a települések – köztük számos kistelepülés – költségvetésének közoktatásra vonatkozó adatait tartalmazza majd. Varga László, a szervezet elnöke azon kérdésre, miszerint mit tesznek, ha kiderül: nem teljesültek a megállapodásban foglaltak, úgy fogalmazott: a PSZ-nek „határozott és markáns” javaslata lesz, hogy a kormány jogi és pénzügyi garanciák mellett intézkedjen. Az oktatási tárca takarékossági intézkedésit a PSZ elhibázottnak tartja, mivel azok mind a közoktatás modernizációjára, azaz a „jövı megalapozására” szánt területekrıl vonnak el pénzt. A PDSZ nem írta alá a bérmegállapodást, mivel szerinte abban éppen az nem teljesült, amiért tavaly megalakult az országos közszolgálati sztrájkbizottság: a kormány nem vállalt pénzügyi és jogi garanciákat a hatszázalékos béremelés kifizetésére. A PDSZ úgy véli, a kormány a megállapodás megkötésekor is tisztában volt azzal, hogy az önkormányzatok többsége költségvetésük elfogadásakor nem a megemelt bérekkel számolt. A PDSZ számára az is elfogadhatatlan volt, hogy a kabinet csak arra vállalt kötelezettséget, hogy az elsı negyedéves adatok tükrében – a szakszervezetekkel együtt – áttekinti a béremelés megvalósulását, ám az esetleg szükségessé váló kompenzáció azonnali végrehajtását, illetve annak módját nem rögzíti a megállapodás. A kormánnyal kötött megállapodás értelmében ha az emelés kevesebb, mint 6 százalék, akkor arról az Érdekegyeztetı Tanácsban tárgyalnak, és az ott javasolt intézkedésekrıl a kormány dönt. 2004.03.13. Hír. Eredetileg már 2001 ıszén meg kellett volna szervezni a közalkalmazotti tanácsválasztást. A parlament 2001-ben elıször két évvel, majd további egy évvel elhalasztotta a procedúrát. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezetének fıtitkára szerint meggondolandó a kevésbé hatékony intézmény megszüntetése, úgy, hogy a hatásköre, jogosítványai a szakszervezetekre szálljanak át. A mandátumok többszöri meghosszabbítása nem szerencsés dolog egy demokratikus jogintézmény esetében: vagy el kell törölni, vagy pedig ki kell írni még egyszer a választást, fogalmazott Fehér. Vadász János, kormánymegbízott szerint soha nem volt, a mostani idıszakban pedig még kevésbé van szükség közalkalmazotti tanácsokra. Ezért azt szorgalmazta a kormánynál: mindaddig halasszák el a választásokat, amíg az új, egységes közszolgálati törvény lehetıséget nem biztosít a taglétszámból eredeztethetı reprezentativitási rendszer életbelépésére. A törvénytervezetrıl folyik a vita, de októberig biztosan nem lép hatályba. A közalkalmazotti tanácsok újbóli megválasztását az is indokolja, hogy a felemás megoldás elfogadhatatlan, vagyis az, hogy a versenyszférában maradna a dolgozói képviselet, a költségvetési szférában pedig megszőnne. 2004.03.24. Hír. Akár száz százalékos kedvezményt is kaphatnak különféle szolgáltató cégeknél a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tagjai annak az együttmőködési megállapodásnak az értelmében, amelyet tegnap írt alá a PSZ és a Magyar Kamarákért Szövetség (Makasz). Varga László, a szakszervezet elnöke elmondta: a lejárt tagkönyveket legkésıbb a következı tanév elejéig új 85

SZEF

SZAKSZERVEZETEK kártyákra cserélik ki. Ezek birtokosai pedig a Makasszal szerzıdésben álló 7080 cégnél különféle mértékő kedvezményeket vehetnek igénybe. A 65-70 ezer pedagógust és más, a közoktatásban dolgozó alkalmazottat tömörítı szakszervezet tagjai öt–száz százalékos engedményt kaphatnak telefontársaságoknál, benzinkutaknál, szállás- és vendéglátóhelyeken, utazási irodáknál: az informatikai célú uniós pályázatok megírásához nyújtott segítség díját például teljes egészében elengedi az egyik cég.

86

MUNKÁLTATÓK

AMSZ Agrár Munkaadói Szövetség

2004.02.24.

A VOSZ Elnöksége ülést tartott. Napirenden szerepelt az Ügyvezetı Elnökségi határozatok körszavazásának tudomásul vétele, a VOSZ Ellenırzı Bizottságának tájékoztatója a VOSZ szervezetet érintı kérdésekben, a 2004. évi költségvetési javaslat megtárgyalása, a 2004. évi Küldöttgyőlés elıkészítése. A napirendi pontok keretében az Ellenırzı Bizottság tájékoztatóját követıen a VOSZ Elnöksége megvitatta a Baranya megyei szervezet problémáit és határozatot hozott az ügyben. Az Elnökség elsı olvasatban meghallgatta a Fıtitkár tájékoztatóját a 2003. évi költségvetés teljesítésérıl és javaslatát a 2004. évi költségvetés összeállításáról. Az Elnökség a tájékoztatót és a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Az Elnökség elfogadta a Vállalkozók Érdekegyeztetı Roma Országos Szervezettel kötendı Stratégiai Együttmőködési Megállapodást és megbízta Demján Sándort az aláírására. Egy tartózkodással ugyancsak elfogadta az Elnökség az Agrár Munkaadói Szövetséggel kötendı Együttmőködési Megállapodást. Aláírására megbízta Demján Sándor ügyvezetı elnököt.

87

ÁFEOSZ

MUNKÁLTATÓK

2004.01.14. Hír. Nincs vita a munkaügyi tárca vezetıi között a munkanap-áthelyezések megváltoztatásáról, mondta Csizmár Gábor politikai államtitkár azt követıen, hogy Burány Sándor miniszter hétfın azt mondta: célszerő lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, az Európai Unió országaiban a munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés pedig nem divat. A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ünnepnap miatt szombatra tett munkanapokon alig folyik munka. Csizmár szerint attól, hogy az unióban nem általános gyakorlat a munkanap-áthelyezés, itthon még alkalmazható. A hosszabb összevont pihenıidı kedvezıbb a dolgozóknak, s van munkaadói elınye is. Dávid Ferenc munkáltatói szakértı azt mondta: az országos érdekegyeztetés keretében évrıl évre vita nélkül sikerült megállapodni az ünnepek körüli munkarend-átrendezésrıl. A kialakult gyakorlat nem rossz és nem is sért semmilyen jogszabályt.

88

MUNKÁLTATÓK

IPOSZ

2004.03.28.

Tisztújító küldöttgyőlést tartott pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ipartestületek, Kisvállalkozások Szövetsége. A megyei elnöki tisztet továbbra is az eddigi elnök Géresi József töltheti be. Az IPOSZ ülésén arany és ezüstkoszorús mesteri okleveleket is átadtak. Az Ipari és Szolgáltató Ipartestületet 1884-ben alapították. 120 évvel ezelıtt az iparosok céhrendszerben dolgoztak, és azért küzdöttek, hogy ne zárják ki ıket a közéletbıl és a politikából. Az ipartestület szerepe idırıl idıre változott: ma Magyarországon az Európai Uniós csatlakozás jelenti az iparosok számára a legnagyobb kihívást. A testület ezért az elmúlt évben pályázati forrásból uniós felkészítı tanfolyamokat szervezett, azért, hogy a magyar iparosok versenyképesek lehessenek az európai piacon. Az Ipari és Szolgáltató Ipartestület mai ülésén elismeréseket adott át. A legjobb iparosok arany és ezüstkoszorús mesteri oklevelet vehetett át. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ipartestületek, Kisvállalkozások Szövetsége tisztújítást hajtott végre, a megyei elnöki posztot, az elkövetkezendı öt évben is az IPOSZ jelenlegi elnöke töltheti be.

2004.03.24.

Hír. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány "EURÓPAI PÁLYÁZATOK - EURÓPAI VÁLLALKOZÓK" EU regionális projekttervezési, pályázatkészítési módszerek, technikák címmel 2004 tavaszán képzéssorozatot indít a Strukturális Alapok keretében pályázatot készítık számára. A képzési program az alábbi paneleket tartalmazza: Elıadások - Az EU regionális politikája, vidék-, terület- és vállalkozásfejlesztési támogatások. Az uniós pályázatok készítésének általános elvei, szabályai. - A regionális és vállalkozói projektek elıkészítésének és tervezésének EU gyakorlata (projektötlet, információforrások, idıütemezés, partnerség és együttmőködés, kapcsolatépítés, forráskoordináció, társfinanszírozók, lobbizás, projekttervezés feladatai és módszerei, a Projekt Ciklus Menedzsment és a Logframe módszer elmélete és gyakorlata stb.). - EU pályázatok speciális eljárási, formai szabályai ) őrlapok, kitöltési szabályok, tartalmi elemek, indikátorok, szerzıdéskötés, ex-ante vs. ex-post értékelés stb.) pályázatkészítési fortélyok (pályázati kiírás értelmezése, célok és indoklás összhangja, terminológia, kulcsszavak, stílus stb.). Hogyan lesz a projekt tervbıl pályázat? - Konkrét pályázati programok prioritásai, intézkedései, a pályázatok kiválasztási, elbírálási szempontjai. - EU projektek menedzselése (monitorozás, állapotjelentések, finanszírozási szabályok, támogatások lehívásának adminisztrálása, idıközi és ex-post értékelések, beszámolók stb.). Mőhelygyakorlat és szaktanácsadási panel: Kistérségi pályázatkészítés a gyakorlatban, térségi esettanulmányok projekt definíciótól a pályázat elkészítéséig. Rövid ismertetések hangzanak el olyan kistérségi projekt példákról, amelyek tervezése és a pályázatok elıkészítése már megtörtént. Másrészt a résztvevıkbıl alakítandó munkacsoportok elıadják gyakorlati problémáikat, projektötleteiket, elképzeléseiket, amelyekre a kurzus szakértıi közösen próbálnak hasznos válaszokat adni. Kerek-asztal (összefoglalók, konzultációk): A tanfolyam végén a résztvevık kerek-asztal formájában 89

IPOSZ

MUNKÁLTATÓK összegzik a tapasztalatokat. A tanfolyam valamennyi elıadásához illetve a mőhelygyakorlatokhoz is írásos segédletet biztosítunk. A témakörökhöz mindenki kap segédletet is, mely az érdeklıdıknek segít a további információ források megtalálásában. A képzést Európai Uniós témakörökben jártas, megfelelı szakmai háttérrel rendelkezı vállalkozás-, terület- és vidékfejlesztési szakemberek tartják. A képzés idıpontja és helyszíne: Hotel Árpád, Tatabánya, Fı tér 20. 2004. április 5.

2004.03.22.

Hír. Fennállásának 120. évfordulóját ünnepli az Ipari és Szolgáltató Ipartestület. Az IPOSZ március 17-én tartotta küldöttgyőlését, ahol a legkiválóbb iparosokat elismerésekkel jutalmazták. Az Ipari és Szolgáltató Ipartestületet 1884-ben alapították. 120 évvel ezelıtt az iparosok céhrendszerben dolgoztak, és azért küzdöttek, hogy ne zárják ki ıket a közéletbıl és a politikából. Az ipartestület szerepe idırıl idıre változott: ma Magyarországon az Európai Uniós csatlakozás jelenti az iparosok számára a legnagyobb kihívást. A testület ezért az elmúlt évben pályázati forrásból uniós felkészítı tanfolyamokat szervezett, azért, hogy a magyar iparosok versenyképesek lehessenek az európai piacon. Az Ipari és Szolgáltató Ipartestület mai küldöttgyőlésén elismeréseket adott át. Heten ezüst, öten aranykoszorús mesteri oklevelet vehettek át,, négy kisiparos, köztük Géresi József, 25 éves munkáját ezüst győrővel jutalmazták. Az ipartestület fennállásának 120. évfordulóján a legkiválóbb iparosokat IPOSZ díjjal jutalmazták

90

MUNKÁLTATÓK

MGYOSZ

2004.01.13. Az MGYOSZ gazdasági fórumán Varga Mihály a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség Gazdasági Kabinet vezetıje „Magyarország hosszú távú gazdasági kilátásai az Európai Uniós csatlakozás küszöbén” címmel tartott elıadást. 2004.01.26. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottsága és dr. Persányi Miklós miniszter a környezetvédelem aktuális kérdéseirıl folytattak eszmecserét. A megbeszélésen az alábbi témák kerültek napirendre: - a környezetvédelemmel kapcsolatos új adók és termékdíjak várható hatásai, - a környezetvédelem jogi szabályozásának halaszthatatlan módosításai az EU csatlakozás kapcsán, - technológiai határértékek kihirdetése, beleértve az átmeneti idıszak szabályozásának szükségességét, - a hulladékok országhatáron át történı szállítása, - a programgazdai rendszer átalakítása az EU konform megoldásra, a zökkenımentes átmenet biztosításával, - a hatósági ügyintézés egyszerősítése. Dr. Persányi Miklós miniszter és Széles Gábor elnök aláírták az MGYOSZ és a KvVM közötti együttmőködési megállapodást. 2004.01.29. Az MGYOSZ elnökségi ülésén részt vett Szili Katalin az Országgyőlés elnöke. A megbeszélés napirendjén az országgyőlési bizottságok és az MGYOSZ közötti együttmőködés kérdései szerepeltek. 2004.01.29. Hír. Újra buszgyártásba kezd Széles Gábor, aki egykor megvette az államtól az Ikarus Rt.-t, majd késıbb eladta a buszgyártást az Irisbusnak. Az elképzelések szerint a buszgyártás az Ikarus Rt. leányvállalatainál folyik majd, míg a Széles tulajdonában lévı Mőszertechnika Rt. Hungarian Bus nevő budapesti székhelyő kft.-je a kereskedelmi tevékenységgel és új buszok kifejlesztésével foglalkozik majd. A Hungarian Bus ügyvezetı igazgatója, Takács István lapunknak elmondta, hogy terveik szerint az idén mintegy négyszáz autóbuszt gyártanak és szállítanak, elsısorban a FÁK országaiba, Észak-Afrikába és a Közel-Keletre. Eddig kétszáz darab buszra van megrendelésük. 2004.02.12. Az MGYOSZ elnökségi ülésén részt vett Dr. Baráth Etele államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnöke, aki tájékoztatást adott az EU-s csatlakozáskor megnyíló pályázási lehetıségekrıl. 2004.02.17. Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága “Környezetvédelmi adatszolgáltatási kötelezettségeken alapuló gazdaságos környezetmenedzsment” címmel szemináriumot szervezett. A szeminárium elıadója Dr. Romhányi Gábor (Innotransz 2000 Kft) volt. A programnak az adott aktualitást, hogy az új hulladékos bevallások (164/2003. (X.18.) Korm. rendelet), valamint a hulladékgazdálkodási terv elkészítése a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartások naprakész vezetését teszi szükségessé. Az elıadás témakörei: Kötelezı adatnyilvántartások és ezek megvalósítása a KIR szoftver alkalmazásával. A KIR szoftver alkalmazása a vállalati környezeti adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében. Gazdaságos környezetmenedzsment: hogyan lehet a vállalkozási

91

MGYOSZ

MUNKÁLTATÓK hatékonyságot a környezetvédelem eszközeivel javítani. Minıségbiztosítás a környezetvédelemben: Környezeti teljesítményértékelés és kockázatelemzés. Környezeti vezetıi információs rendszer és környezeti jelentések készítése.

2004.03.03. Hír. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége megállapodott, hogy a versenyképességet nem veszélyeztetı munkaidı-csökkentésrıl, a munkaidı alapról is tárgyal majd a jövıben. A két szervezet szükségesnek tartja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervhez olyan konkrét programok készüljenek, amelyek a gazdaság élénkítésén kívül az EU-támogatások koncentráltabb felhasználását is eredményezik. Mindkét szervezet kész javaslataival segíteni e feladatokban a kormányzatot. Egyetértettek abban is, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekeket egyaránt szolgáló közteher-csökkentéshez "olcsóbb államra" van szükség. A társadalmiés a munkabéke érdekében a két szervezet kész egy hosszabb távra szóló megállapodás megkötéséhez közös javaslatot kidolgozni. Mindkét szervezet szükségesnek tartja az országos szintő érdekegyeztetés megerısítését, megújítását. Mielıbb el kell készíteni az Országos Érdekegyeztetı Tanács alapszabályát. Ennek a dokumentumnak biztosítania kell, hogy az országos érdekegyeztetésben valós súlyú, tényleges felelısséggel rendelkezı munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vegyenek részt. Az érdekképviseletek szerint el kell érni, hogy a fontosabb gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásakor a kormányzatot miniszterek illetve az átfogó makrogazdasági kérdések tárgyalásakor a miniszterelnök képviselje. Egyetértettek a szervezetek a középszintő érdekegyeztetés jelentıségében is. Mindkét szervezet támogatja az erre szolgáló fórumok, az ágazati párbeszéd bizottságok megalakítását, érdemi munkájuk megkezdését. Megállapodtak arról is, hogy folytatják az egyeztetı tárgyalásokat a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatáról, a munkaügyi ellenırzési rendszer továbbfejlesztésérıl. 2004.03.04. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Gazdasági Fórumán Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Kormány gazdaságpolitikai elképzeléseirıl és tervezett intézkedéseirıl tartott elıadást.

92

MUNKÁLTATÓK

VOSZ

2004.01.31. Hír. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a VOSZ tagjainak és partnereinek ezen belül a kiskereskedelmi tevékenységet folytatóknak - az Európai Uniós követelményeknek való megfelelés specifikus tanfolyami képzése folyik az alábbi helyszíneken és idıpontban: Salgótarján: 2004. február 27., Miskolc: 2004. március 4., Budapest: 2004. március 12., Gyır: 2004. március 16. 2004.02.05. Hír. A VOSZ közzétette a honlapján az egészségüggyel kapcsolatos vita fıbb megállapításait. Eszerint a VOSZ aggodalommal figyeli a magyar egészségügyben és az egészségügy finanszírozásában történı változatlanságot. A meghatározó politikai erık vitája az elmúlt tizenként évben sehova nem vezetett. A meghatározó kormánypárt aggodalma a gazdag és szegény egészségügy fenyegetı létrejövetele miatt, egy eredménnyel járhat, kizárólag szegény egészségügy lesz Magyarországon. Pedig egyszerően végrehajtható változtatásokkal akár a jelenlegi kormányzati cikluson belül is érdemi javulást lehetne elérni. Jelenleg az egészségügybe két legális (OEP finanszírozás, tulajdonos, fenntartó által adott támogatások) és egy féllegális (hálapénz) csatornán keresztül kerül pénz. A megléphetı gyors lépések: 1. Valós szektorsemlegesség bevezetése Magyarországon. 2. A beteg által fizetett hozzájárulás bevezetése. A fenti lépések megtétele esetén egy kétszintő egészségügyi szolgáltató rendszer jönne létre, természetesen a két rendszer mind a betegek mind az orvosok számára átjárható lenne. A VOSZ egészségügyi tagozatának szakértıi kézséggel álnak rendelkezésre a témakörben történı konzultációra. 2004.02.24. A VOSZ Elnöksége ülést tartott. Napirenden szerepelt az Ügyvezetı Elnökségi határozatok körszavazásának tudomásul vétele, a VOSZ Ellenırzı Bizottságának tájékoztatója a VOSZ szervezetet érintı kérdésekben, a 2004. évi költségvetési javaslat megtárgyalása, a 2004. évi Küldöttgyőlés elıkészítése. A napirendi pontok keretében az Ellenırzı Bizottság tájékoztatóját követıen a VOSZ Elnöksége megvitatta a Baranya megyei szervezet problémáit és határozatot hozott az ügyben. Az Elnökség elsı olvasatban meghallgatta a Fıtitkár tájékoztatóját a 2003. évi költségvetés teljesítésérıl és javaslatát a 2004. évi költségvetés összeállításáról. Az Elnökség a tájékoztatót és a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Az Elnökség elfogadta a Vállalkozók Érdekegyeztetı Roma Országos Szervezettel kötendı Stratégiai Együttmőködési Megállapodást és megbízta Demján Sándort az aláírására. Egy tartózkodással ugyancsak elfogadta az Elnökség az Agrár Munkaadói Szövetséggel kötendı Együttmőködési Megállapodást. Aláírására megbízta Demján Sándor ügyvezetı elnököt. 2004.03.01. Hír. Hiba! A könyvjelzı nem létezik.Együttmőködési megállapodást kötött a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat (MKDSZ) a munkaügyi konfliktusok minimalizálása, illetve azok mielıbbi megoldása érdekében. Károlyi Miklós, a VOSZ fıtitkára 93

VOSZ

MUNKÁLTATÓK elmondta, mivel hasonló szolgálatoknak az Európai Unióban nagy hagyományuk van, a szövetség számára fontos, hogy a csatlakozás küszöbén – közösen szervezett képzések, illetve egyéb programokon keresztül – az MKDSZ szakmai tudása és tapasztalata közvetlenül eljusson a vállalkozókhoz. Gyors, olcsó, szakszerő és diszkrét – jellemezte a szolgálatot annak vezetıje. Kovács Géza, aki hangsúlyozta, hogy a munkaügyi konfliktusban érintett felek számára nem mindegy, meddig tart egy kétes megítéléső helyzet okozta bizonytalanság. Míg a munkaügyi bíróságok hónapok, esetleg évek alatt hoznak döntést egyes kérdésekben, addig a tapasztalat szerint az MKDSZ segítségével napok alatt oldódnak meg a konfliktusok. A közvetítık – akik titoktartási kötelezettség mellett végzik munkájukat – igénybe vétele az elsı nyolc tárgyalási napon ingyenes. Az MKDSZ ugyanakkor nemcsak már kialakult konfliktusok megoldásában, hanem kollektív szerzıdések megkötésére vonatkozó tárgyalások, munkaügyi képzések lebonyolításában is segítséget nyújt. Az elmúlt hét évben kettıszázötven alkalommal, sokszor országos mérető konfliktusokban kérték különbözı munkaadói és munkavállalói szervezetek az MKDSZ segítségét, az esetek kilencven-kilencvenöt százalékában a felek számára elfogadható egyezséggel zárultak. Kovács Géza szerint hasonló együttmőködési megállapodás elıkészítése folyik az ÁPV Rt.-vel, valamint a közszféra munkavállalóinak egyik legnagyobb érdekképviseletével, a Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezetével.

2004.03.01. Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara meghívót tett közzé, többek között a VOSZ honlapján is: Kedves Tagvállalatunk, Barátunk! Az ITware, a Microarea és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara tisztelettel meghívja Önöket a mago.net vállalatirányítási rendszer magyarországi bemutatójára, melynek idıpontja és helyszíne: 2004. április 15., csütörtök - 9.30 óra, Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, 1056 Budapest, Váci Utca Center, Váci u. 81. A programban cég- és termékbemutatók szerepeltek. 2004.03.04. A VOSZ 2004. évi nemzetközi elképzelései szerint új partnereket keres az új Európában. A szervezet felvette a kapcsolatot a belga, francia és a szlovéniai kereskedelmi kirendeltséggel. A francia kereskedelmi tanácsostól megkapta egy lehetséges partner összes koordinátáját. A belga és a szlovén kirendeltségtıl várja az érdemi választ. A közeljövıben kapcsolatba lép a német és az osztrák kereskedelmi kirendeltséggel is, hogy segítségüket kérje a megfelelı partner felkutatásában. A kapcsolatok kedvezı alakulása következtében még az év folyamán együttmőködési szerzıdést köthetnek, ami nagyban elısegítené a részvételt az Európai Unió Bizottsága által meghirdetett Közösségi Kezdeményezések elnevezéső pályázatokon, valamint elısegítené a tagvállalatok belépését illetve térnyerését az adott országok piacán.

94

MUNKAÜGYI VITÁK 2003.02.06. Hír. A Parmalat Hungaria Rt. Szakszervezeti bizottsága és a Parmalat Hungaria Rt. Üzemi Tanácsa a következı nyílt levelet írta Cristiano Villani-nak, a Parmalat Hungaria Rt. elnök-vezérigazgatójának: „A Parmalat Hungaria Rt. dolgozói közössége azzal a kéréssel fordul az Ön személyén keresztül a társaság jövıjérıl a jelen helyzetben döntéseket hozó irányító szervezethez, hogy a társaság beszállítói partnerei által kezdeményezett felszámolási eljárást fogadja el, lefolytatását halasztó kifogásolással ne akadályozza. Ezt a kérésünket a tejfeldolgozási tevékenység és a munkavállalók munkavégzési lehetıségének megırzése érdekében terjesztjük elı. Az alapanyag-beszállítók egy része már megszüntette a kapcsolatát a társasággal. A közelmúlt egymást gyorsan követı eseményei, a különbözı tömegkommunikációs eszközökben történı megnyilatkozások egyértelmően elırevetítik, hogy a tejtermelık – abban az esetben, ha a társaság a követeléseik teljesítése helyett a további idıhúzás taktikáját választja – valamennyien beszüntetik az alapanyag beszállítást. Ebben az esetben az üzemben a termékgyártás lehetısége a szükséges alapanyag biztosítása nélkül megszőnik, az értékesítési tevékenység a megfelelı árualap hiánya miatt nem folytatható és a vállalat bevételi források nélkül nem tud mőködni. A mőködésképtelenség következtében a dolgozók – akik közül sokan több generáción keresztül és hosszú ideje ennek a közösségnek a tagjai – elveszíthetik a munkahelyüket, ami az egyetlen megélhetési forrásuk. A társaság érdeke is azt kívánja, hogy a mőködés folyamatossága ne szakadjon meg, mert egy mőködı vállalat piaci értéke sokkal magasabb, mint egy bezárt, beszállítói és vevıi állománnyal nem rendelkezı feldolgozó üzemé. A munkavállalók úgy gondolják, hogy a társaság vezetésének a döntések meghozatalánál elsısorban a fenti szempontokat kell szem elıtt tartania, annál is inkább, mert azt, hogy a társaság ilyen helyzetbe került nem a vállalat dolgozóinak a magatartása, sem a tejipari ágazatot befolyásoló gazdasági környezet, hanem az anyavállalat tulajdonosainak a rossz, a gazdálkodás szabályait be nem tartó irányító tevékenysége idézete elı. Felhívjuk a társaság vezetésének figyelmét, hogy amennyiben a kollektíva jövıjét veszélyeztetı döntéseket hoznak, élve a törvények biztosította lehetıségekkel az érdekvédelmi szervezetek minden eszközt felhasználva megteszik a szükséges lépéseket a munkahelyeink megtartása érdekében. Székesfehérvár, 2004. február 5. A Parmalat Hungaria Rt. munkavállalói nevében: Parmalat Hungaria Rt. Szakszervezeti bizottsága, Parmalat Hungaria Rt. Üzemi Tanácsa” (Szakszervezetek.hu) 2004.01.05. Hír. Várhatóan csütörtökön ülnek újra asztalhoz a kormány és a szakszervezetek által felállított sztrájkbizottság képviselıi, hogy tárgyaljanak a közszférában dolgozó 700-800 ezer munkavállaló idei béremelésérıl. (Az országos közszolgálati sztrájkbizottságot november 25-én alakította meg a négy konföderációba tömörült 23 szakszervezet azután, hogy az Országos Érdekegyeztetı Tanács november 18-i ülésén nem született megállapodás a közszféra 2004. évi béreirıl. Ezt követıen december 3-án és 10-én ültek asztalhoz a kormány képviselıi Csizmár Gábor munkaügyi és Veres János pénzügyi államtitkár vezetésével a szakszervezeti delegáltakkal, Szabó Endrével, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának elnökével, Vígh Lászlóval, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnökével, Kerpen Gáborral a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának alelnökével, valamint Baskiné Lipka Gabriellával, az MSZOSZ Közszféra Részszövetsége 95

MUNKAÜGYI VITÁK alelnökével.) Legkorábban szerdán délután, vagy csütörtökön reggel kapja meg a sztrájkbizottság a harmadik tanácskozás alapjául szolgáló dokumentumot a kormánytól. A négy konföderációhoz tartozó, 23 szervezetbıl alakult országos közszolgálati sztrájkbizottság delegáltjai már két alkalommal asztalhoz ültek a kormány képviselıivel, de mindeddig nem tudtak kompromisszumra jutni a béremelés kérdésében. Szabó Endre, a sztrájkbizottság szóvivıje, úgy látja, a csütörtöki találkozón eldıl, érdemes- e egyáltalán tovább tárgyalni a megállapodásról. Közlése szerint, ha nem tudnak egyetértésre jutni, a sztrájkbizottságnak döntenie kell arról, mitévı legyen. A szakszervezetek felmérést készíttettek a közszférában dolgozók körében a sztrájkhajlandóságról. A felmérés szerint van hajlandóság a sztrájkra, de ez területenként eltérı mértékő. "Mi elmentünk addig a pontig, amíg egyáltalán elmehettünk, sıt van olyan vélemény is, hogy talán túl nagy kompromisszumot tettünk a 6 százalékkal, (...), nekünk nincs hova visszavonulnunk" - mondta Szabó Endre, utalva arra, hogy a tárgyalások kezdetén még 10 százalékos növekményt kértek. Álláspontja szerint a kormánynak az inflációval megegyezı mértékő béremelést egyrészt jogilag kellene garantálnia, másrészt biztosítani kellene ennek pénzügyi feltételrendszerét is. A kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek rendelkeznek a jövı évi 6 százalékos béremelés fedezetével, így a keresetnövekedést a szakszervezeteknek elsısorban a helyi és az ágazati érdekegyeztetés keretei között kellene érvényesíteniük. 2004.01.06. Hír. Az ELTE társadalomtudományi, bölcsészettudományi és a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai kara tavaly év végén aláírásgyőjtı akciót kezdeményezett és nyílt levelet küldött az oktatási miniszternek. Az egyetemisták levelükben azt írták: "A költségvetés több mint egyharmados - egyes elképzelések szerint közel ötven százalékos - csökkentése (...) több száz milliós nagyságrendő hiányt teremt karainkon, ami maga után vonja a választható órák számának drámai mértékő csökkentését, megkerülhetetlenné teszi a külsı elıadók, gyakorlatvezetık létszámának redukálását, valamint aláássa saját oktatóink fizetésének fedezetét is - annak ellenére, hogy kötelezı óraszámuk most növekedett meg". Az ELTE jogi kara is csatlakozott az aláírásgyőjtési akcióhoz, a diákok eddig több mint négyezer aláírást győjtöttek össze, amelybıl 3500-at már átadtak Magyar Bálint oktatási miniszternek. További mintegy 600-650-et várhatóan még a héten átadnak. Nagy Simon, szervezı közölte, a helyzetet tárgyalásos úton szeretnék rendezni, de ha ez nem vezet eredményre a tiltakozásnak erısebb formáját - akár a tüntetést is - elképzelhetınek tartják. A hallgatók képviselıje úgy tudja, hogy az ELTE-t 15 százalékos elvonás sújtja 2004-ben. 2004.01.09. A kabinet tegnap olyan írásos megállapodás-tervezetet terjesztett a közszolgálati sztrájkbizottság elé, amely szerint a hatszázalékos béremelést a közalkalmazotti bértáblán keresztül is meg lehetne valósítani, mondta Szabó Endre. A bértáblára tett utalás elırelépést jelent, hiszen a szakszervezetek ebben látják az emelés kifizetésének fı garanciáját. A kormány tervezetében számos megvizsgálandó körülmény akad, amit az elkövetkezendı két hétben bizottságok vizsgálnak. Ilyen a köztisztviselıi és fegyveres területen tavaly végrehajtott keresetemelkedés áthúzódó hatásának kérdése. A kormány szerint e területeken nem kellene külön megállapodás, mivel az áthúzódó hatás idén hétszázalékos 96

MUNKAÜGYI VITÁK keresetemelkedést eredményez. A sztrájkbizottság szerint ez az érték három százalék. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára szerint a tárgyaláson nem volt érzékelhetı a sztrájkfenyegetettség, az viszont igen, hogy mindkét fél érdekelt a megállapodásban. A tárgyalópartnerek a kérdés bonyolultsága miatt úgy döntöttek, két szakbizottságot hoznak létre annak vizsgálatára, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselık és a fegyveres és rendvédelmi szférában milyen technikákkal érhetı el a hatszázalékos keresetnövelés. Az egyeztetés két hét múlva folytatódik, de – mint Szabó Endre fogalmazott – az lesz az utolsó. 2004.01.12. A közoktatási szakszervezetek tegnap megkezdték a tárgyalásokat az Oktatási Minisztériummal arról, hogy egy esetleges munkabeszüntetés esetén milyen minimális szolgáltatásokat kell garantálni. Varga László (PSZ) elmondta: még nem állapodtak meg semmiben a tárca illetékeseivel, a tárgyalásokat jövı hét pénteken folytatják. Varga László szerint országos szintő munkabeszüntetésnél az érdekvédelmi szervezeteknek és a kormány által kijelölt illetékeseknek kell megállapodniuk, helyi szinten az így megfogalmazott ajánlások mentén oldják meg a feladatokat. A sztrájkról a munkabeszüntetés megkezdése elıtt öt nappal kell értesíteni az érintetteket, jelen esetben a szülıket, akik eldönthetik, hogy például beadják-e gyermeküket a felügyeletet adó óvodába, vagy szabadnapot vesznek ki aznapra. Tanítás azonban sztrájk idején sehol sincs. Minden munkahelyen biztosítani kell azonban a vagyonvédelmet, így ha egy iskola nem zárható be, akkor például a portásnak sztrájk idején is dolgoznia kell. 2004.01.13. Megjelentek munkahelyükön, de nem vették fel a munkát tegnap hajnalban a milánói villamosvezetık, akik a buszsofırökkel és a metróvezetıkkel együtt sztrájkot kezdtek bérköveteléseik támogatására. A város tömegközlekedése megbénult. Mivel a munkabeszüntetést nem jelentették be elıre, utasok ezrei várakoztak hiába a megállókban. A milánói közlekedési alkalmazottak ragaszkodnak az eredetileg követelt, inflációkövetı, 106 eurós havi fizetésemeléshez, illetve a háromezer eurós egyszeri bérjuttatáshoz, miközben a kormány az új ágazati kollektív szerzıdésben havi 81 eurós átlagos béremelést ajánlott meg, egyszeri juttatásként pedig 970 eurót. 2004.01.28. Hír. Munkásgyőlést tart a Dunaferrnél a vasas szakszervezet helyi szervezte, miután a munkáltatók „megalázóan alacsony”, 2%-os bérnövelési ajánlást tettek a bértárgyalásokon. A szakszervezet szerint legalább 7%-ra lenne szükség a reálbérek szinten tartásához. 2004.02.01. A kormány január 31-én átadta a közszféra közös sztrájkbizottságának a béremelésre vonatkozó ajánlatát. Szabó Endre elnök azt nyilatkozta, hogy az ajánlatban nincs egyértelmő garancia az emelésre, de február 15-ig a 25 szakszervezet vizsgálja a kormány anyagát és akkor adnak választ. 2004.02.02. Hír. Az ausztráliai Newcastle városában ma kezdıdik több magyar vendégmunkás munkaügyi pere. A multimilliomos Steven Forgács tulajdonában lévı hajójavító magyar hegesztıit a helyi szakszervezet jelentette fel, mert állításuk szerint szakképzetlenek és nincsenek megfelelı jogosítványaik. A magyarok ezzel szemben azt állítják, hogy folyamatosan diszkriminálják ıket, például egyedül ık nem kaptak a hegesztéshez szükséges munkaruhát. Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivıje szerint a konkrét eset egy munkajogi vita, amely nem válik automatikusan a tárca ügyévé. Ettıl függetlenül 97

MUNKAÜGYI VITÁK amennyiben egy magyar állampolgár külföldön úgy érzi, hogy diszkrimináció éri és inhumánus eljárásban van része, úgy keresse fel a helyi konzulátust. Tóth Tamás lapunknak elmondta, a tárca minden ilyen esetet győjt és értékel, hogy ennek megfelelıen tudja tájékoztatni a hosszabb ideig külföldre utazókat és ott munkát vállalókat. Dr. Lırik Erzsébet munkajogász szerint a konkrét esetben az a legfontosabb kérdés, hogy magyar vagy ausztrál céggel kötötték közvetlenül a munkaszerzıdésüket. A gyakorlat ugyanis legtöbbször az, hogy hazai cégek közvetítik ki a munkásokat. Ha a munkáltatójuk ausztrál, úgy az ottani munkajogi szabályok érvényesek rájuk is. Az ügyvédnı szerint ettıl függetlenül írásban kell jelezni a munkáltatónak a kifogásokat. Egy esetleges munkaügyi perben pedig a magyar nagykövetségnek kötelessége képviselnie a magyarokat, akár úgy is, hogy tolmácsot rendel ki melléjük a tárgyalás idejére. 2004.02.03. Hír. A Pedagógusok Szakszervezete hozzájárul ahhoz, hogy aláírják a közszféra idei béremelésérıl szóló megállapodás-tervezetet a kormány és a közszolgálati sztrájkbizottság képviselıi. Az érdekképviselet ezt a költségvetés nehéz helyzetével indokolta, de Varga László elnök hangsúlyozta, hogy változatlanul elégedetlenek a közszféra, ezen belül a közoktatás finanszírozásával és továbbra is szükségesnek tartják a jogi és pénzügyi garanciákkal ellátott, 6 százalékos béremelést. 2004.02.04. Hír. A Munkáspárt és több civil szervezet korábban megkezdett aláírásgyőjtése során, amely annak érdekében folyik, hogy az egészségügy privatizációjáról a lakosság ügydöntı népszavazáson mondhasson véleményt, eddig több, mint 130.000 aláírás győlt össze. 2004.02.04. Hír. Elégedetlen a fizetésével csaknem kétszáz Jász-Nagykun-Szolnok megyei postás. Győlnek a velük szimpatizálók aláírásai Bereczki Tamás szolnoki kézbesítınek a megyei napilapban megjelent olvasói levele nyomán, amelyben a postások, kézbesítık, felvevık és csomagrakodók alacsony bérét sérelmezi. Eddig százhetvenegyen – közülük 42-en szolnokiak – adták nevüket a spontán akcióhoz. Több kézbesítı névtelenül nyilatkozott tudósítónknak, mert félti az állását. A Magyar Posta Rt. kommunikációs menedzsere. Gara Péter szerint a Szolnoki Postafeldolgozó Üzemben a kézbesítık átlagkeresete 72500 forint, a felvevıké 65 ezer, az anyagmozgatóké 83500 forint. A posta lehetıségeihez mérten igyekszik a munkavállalók keresetét emelni: ennek egyik eredménye, hogy 2003-ban elsı alkalommal fizetett a cég alkalmazottainak tizenharmadik havi bért, és az inflációt jelentısen meghaladó mértékben – 12 százalékkal – nıtt a postai munkavállalók átlagkeresete. A kézbesítık mégis azt állítják: egyre több az elvégzendı munka, és az olyan járulékos feladat, ami nem jelenik meg a bérükben. A számlalevelek, nyugdíjak, segélyek kihordása mellett képeslapot, sorsjegyet árulnak, katalógusokat kézbesítenek, hírlap-elıfizetéseket intéznek, illetve biztosítások megkötésére kötelezik ıket. Néha kapnak valami csekély jutalmat, mondjuk egy-egy 500 forintos étkezési utalványt, de ez messze nincs arányban a végzett munkával. Gara Péter szerint a postai kézbesítık munkájának része a küldemények kézbesítésén kívül többek közt a sorsjegyárusítás, a címezetlen nyomtatványok kihordása, a biztosításközvetítés és a hírlap-elıfizetés győjtése is, s ezeket a tevékenységeket munkaidıben végzik, részben teljesítménybérért.

98

MUNKAÜGYI VITÁK 2004.02.05. Herenden három munkásgyőlést, illetve tüntetést tartottak ezen a napon, amelyek ideje alatt a mőszakba igyekvıket és a sajtó képviselıit a munkavállalók nem engedték be a gyárba. A munkavállalók tiltakozását az váltotta ki, hogy a manufaktúra vezérigazgatóját, Polányi Sándort az igazgatóság alkalmatlanság miatt leváltotta, és a helyére hazahívta a bécsi porcelán manufaktúra igazgatóját, aki korábban itt dolgozott. Az igazgatótanács elnöke, Palkovics Imre szerint Polányi nem teljesítette azokat az ígéreteit, amelyek a cég jövedelmezıségének javítására vonatkoztak, viszont megalapozatlanul ígérgetett a munkavállalóknak. Polányi szerint ı kemény intézkedéseket és személycseréket ígért, és rendbe teszi a céget, ha a poszton marad, eredménynek azt tartja, hogy a munkavállalók kiálltak mellette. A győlések hatására az igazgató tanács visszahelyezte Polányit a vezérigazgatói posztra. 2004.02.09. Hír. Szegeden a közlekedési vállalatnál mőködı Munkástanács és a cég között vita bontakozott ki az idei béremelésrıl, így a szakszervezet sztrájkot fontolgat. Kiss Gábor elnök közlése szerint nem figyelmeztetı, hanem korlátlan idıre meghirdetett sztrájkról lenne szó a villamos- és trolibusz vezetık körében. A tárgyalásokat folytatják, noha az ellentétek elég nagyok, a cégvezetés ajánlata 7% alapbér-emelés, amellyel szemben a szakszervezet 20%-ot követel. A szociális juttatások emelésében sem egyeztek meg a felek. 2004.02.11. Hír. Munkaügyi vitát jelentettek be a villamosenergia-ipari szakszervezetek (VDSZSZ, Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, LIGA VHSZ), miután a munkaadó 7%-is béremelési ajánlatát nem fogadhatják el. A szakszervezetek úgy tudják, hogy a villamos energia iparban a bevételek az elmúlt évben 17%-kal nıttek, miközben a személyi kiadások csak 4%-kal, ezért legalább 4-5%-os reálbéremelést szeretnének elérni. A 7%-os nominál emelés a reálbérek szinten tartásához tán elegendı. A szakszervezet kezdeményezte az MKDSZ bevonását a vitába. 2004.02.11. A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság a magyar bíróság történetében elıször mondta ki a faji alapú diszkrimináció tényét egy, a munka világát érintı ügyben. A Besser Hungária Mőanyagipari Kft.-nek fejenként 150 ezer forint kártérítést kell fizetnie a romáknak. A cég alkalmazottai tavaly januárban mindhárom asszonynak azt mondták: betelt az állás, amire jelentkeztek volna. Nem roma származásúakat azonban fogadtak. A három nı a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédı Iroda segítségével hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése miatt indított pert a kft. ellen. A cég szerint tévedés történt, a felvételnél kizárólag az alkalmasság dönt náluk. 2004.02.12. Hír. A tanítónınek készülı F. Katalin 2000 áprilisában jelentkezett telefonon egy budapesti szálloda hirdetésére, amelyben szobalányokat kerestek, ahol cigány volta miatt elutasították. A hölgy a kisebbségi jogok országgyőlési biztosánál tett panaszt, aki a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédı Irodához (NEKI), illetve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség Fıvárosi Felügyelıségéhez irányította ıt. A munkaügyi felügyelıség késıbb megállapította, hogy mivel nem jött létre munkaviszony, nincs joguk az ügyben eljárni. A NEKI ekkor a Fıvárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, azt kérve: állapítsa meg, hogy a szálloda megsértette a munka törvénykönyve hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló rendelkezéseit, és az F. Katalint ért 99

MUNKAÜGYI VITÁK megaláztatás miatt háromszázezer forint nem vagyoni kártérítést követelt a hoteltól. A bíróság azonban – azzal az indokkal, hogy a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy Katalin valóban járt a szállodában – elutasította a keresetet. A másodfokon eljáró Fıvárosi Bíróság pedig helybenhagyta az elsıfokú döntést. A Legfelsıbb Bíróság dr. Tallián Blanka vezette tanácsa tegnap hatályon kívül helyezte mindkét végzést, egyúttal új eljárás lefolytatására kötelezte az elsı fokon eljáró Fıvárosi Munkaügyi Bíróságot. Az indoklás szerint a felperesnek kell bizonyítania, hogy hátrány érte, a szállodának pedig azt: nem sértette meg a törvényt. 2004.02.14. Hír. A BM bejelentette, hogy kifizetik a ruhapénzt annak a 24 ezer rendırségi és határırségi dolgozónak, akik korábban rossz elszámolás miatt nem kapták meg a nekik járó összeget. Emiatt persorozat indult, amelyben rendszeresen nyertek az alkalmazottak. 2004.02.16. Hír. A Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezetének fıtitkára szerint a kormány csak február 18-a után - amikor elsı körben tárgyal a megszorító csomagról - tervezi összehívni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanácsot (OKÉT), hogy a megszorításokról az érintettekkel is egyeztessen. Mindez azért aggályos, mert a sztrájkbizottság tagjainak pénteken úgy kell dönteniük a kormány idei, mindössze az infláció mértékével megegyezı hat százalékos bérajánlatáról, hogy nem tudják: valóban jelentıs elbocsátásokra, intézmény összevonásokra, megszőntetésekre kell-e számítani a szférában. Fehér József elmondta: mivel az ütemterv valóban "nem szerencsés", a sztrájkbizottság akkor sem oszlatja fel magát, ha pénteken esetleg elfogadják az idei bérmegállapodást. A testület mindaddig csak felfüggeszti tevékenységét, amíg az OKÉT-ban folytatott tárgyalások kompromisszummal nem végzıdnek. Fehér József hangsúlyozta: a megszorító csomagról érdemi tárgyalásokat akarnak folytatni nem pedig tájékoztatást hallani. 2004.02.17. Február 16-án aláírásgyőjtést kezdeményezett a VSZ, mindenek elıtt a vasút jövıjéért. A szervezet elnöke, Simon Dezsı elmondta, hogy az akció célja az, hogy egy reális koncepció kidolgozásáig a kormány és a minisztérium állítson le minden olyan intézkedést, amely csökkenti a vasúti szolgáltatások színvonalát, illetve skáláját, korlátozza a jövıbeli stabilizációt, és fejlesztéseket. 2004.02.19. Hír. Sztrájkbizottságot alakított a VDSZSZ a két másik reprezentatív szakszervezettel együtt, mivel a bértárgyalások ismét elakadni látszanak. Gál Rezsı szerint a szakszervezet szeretne 8%-os nettó béremelést, munkaidıcsökkentést és az önsegélyzı pénztár megalakítását is tartalmazó szociális csomagot, míg a munkaadói oldal 7% bruttó keresetnövekedést ajánlanak. A szakszervezet szerint különösen az ÁPV Rt. rugalmatlan tárgyalópartner. 2004.02.21. Hír. Az EDDSZ bejelentette, hogy országos sztrájkbizottságot alakít annak érdekében, hogy kikényszerítse a kormánnyal való tárgyalásokat. A Kamara támogatja a sztrájkbizottságot, de formálisan nem tagja annak. 2004.02.21. Hír. 23-án, hétfın találkozik a közszolgálati sztrájkbizottság a pénzügyminiszterrel. Hírek szerint a nulla reálbér-növekedéshez 70 md Ft-ra lenne szükség. A sztrájkbizottság a találkozó után határoz a kormány 6%-os bérajánlatáról.

100

MUNKAÜGYI VITÁK 2004.02.21. Február 20-ai hírek szerint a BÉT ülésén megállapodás született a BM-ben és háttérintézményeiben dolgozók 2004. évi kereseteirıl. A tárca 2000 Ft-tal emeli a ruházati juttatást, egyszeri bónuszként 5000 Ft étkezési jegyet oszt szét és továbbra is biztosítja az iskolakezdési támogatást. Az FRDÉSZ eközben felszólította a kormányt, hogy gondoskodjon a béremelés végrehajtásáról a szolgálati jogviszonyok körében. A szervezet nem tagja a közszolgálati sztrájkbizottságnak, de Kónya Péter elnök szerint rendelkezik forgatókönyvvel arra az esetre, ha kormány ígérete nem teljesülne. 2004.02.21. Hír. A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti szövetsége, valamint a LIGA VHSZ szerint a munkaadók ajánlata - a várható infláció, valamint az adójogszabályváltozások miatt - idén nem biztosít reálbér növekedést, sıt egyes kereseti kategóriákban inkább reálbér csökkenést eredményez. A szakszervezetek megkezdik a sztrájk esetén elégséges szolgáltatásra vonatkozó egyeztetéseket a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányítóval, a legközelebbi, hétfıi tárgyalási fordulón pedig már a sztrájkbizottság egyeztet a munkaadókat tömörítı szövetséggel. A mai napig nem jött létre az a konzultatív bizottság sem, amelynek az ország energetikai kérdéseirıl kellene tárgyalnia. A szakszervezetek szerint Csillag István Gazdasági és Közlekedési miniszter ezzel megsérti a Villamos Energia Törvényt és nem tartja be a tavaly szeptemberben a kormány és az érdekvédık között létrejött megállapodást. 2004.02.23. Hír. Figyelemfelhívó kampányra készülnek a súlyosan fogyatékos családtagot ápoló hozzátartozók, mert hiába dolgoznak a nap minden percében, munkájukért nem kapnak fizetést. Véleményük szerint ez rabszolgaság, ezért azt követelik, hogy ık is - a nyugdíjminimumnak megfelelı ápolási díj helyett minimálbért kapjanak a jövıben. Faragó Györgyné, az egészségügyi szaktárca fıosztályvezetıje elismeri, hogy tovább kell fejleszteni az ápolási díj rendelkezéseit, és a továbblépést elsısorban az anyagiak oldaláról kell megközelíteni. Legyen magasabb az összeg, és a nyugdíjas ápolót is illesse meg a díj. A fıosztályvezetı kifejtette: a települési önkormányzat annak a hozzátartozónak állapíthat meg ápolási díjat, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg családtagját gondozza. A díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, ez 2004-ben 18.560 forint. Az ellátás folyósításának idıtartama nyugdíjszerzı szolgálati idınek minısül, mivel a folyósított összegbıl 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonnak. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. 2004.02.23. Hír. Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldött közgyőlést tartott. A több mint négyszáz küldött lelkesedéssel fogadta a fél éve a testület élén álló elnök radikális érdekvédı politikájáról szóló beszámolóját, ám az úgynevezett küldetési nyilatkozat ebéd utáni elfogadásához már nem maradtak elegen a teremben. A dokumentum egyebek mellett arra szólítaná fel az orvosokat, hogy május elseje után ne vállaljanak heti 48 óránál hosszabb munkaidıt. A privatizációt eddig ellenzı kamara azt is követeli, hogy a kormányzat nyújtsa be az intézmények szabályozott magántulajdonba adásának programját a parlamentnek. A kamara az Alkotmánybírósághoz fordul, mert számításai szerint 2004-ben 15 százalékkal kevesebb pénzt biztosít az ágazatnak a

101

MUNKAÜGYI VITÁK kormány, mint az elızı évben. A köztestület arra vár választ, hogy az elvonás miatt sérülnek-e az állampolgárok egészségügyi ellátáshoz főzıdı jogai – mondta Éger István elnök. Kökény Mihály miniszter nem ismer olyan számítást, amely szerint 15 százalékos forráselvonást szenvedne el az egészségügy. Az orvosi kamarának pedig végig kellene gondolnia, hogy az adófizetık mennyire terhelhetık, mielıtt követeléseket fogalmaz meg. A küldöttek megválasztották a MOK etikai bizottságának új elnökét. A testület új vezetıje Benoist György lett, a korábbi alelnök lett. Az etikai bizottság korábbi elnöke, Huszár András ellen a felügyelı-bizottság visszahívási indítványt nyújtott be, ám ı idıközben lemondott. 2004.02.25. Hír. Gál Rezsı, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten hangsúlyozta, hogy a szakszervezet az idén legalább 8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést követel. „Ezzel szemben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı (ÁPV)Rt. 3,5-7 százalékos mértéket engedélyezett, amivel megsértette az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) 7-8 százalékos béremelésrıl szóló megállapodását is” - közölte. A felek még szerdán délután egyeztetnek, ám megállapodás híján csütörtökön 10 órakor 2-300 fı részvételével az ÁPV Rt. elıtt demonstrációt tartanak. A kilátásba helyezett sztrájkra az elnök szerint a következı tíz napon belül sor kerülhet. Az elnök ismertette: a demonstrációban, illetve sztrájkban a VDSZSZ-en kívül a Bánya- és Energia-ipari Dolgozók Szakszervezete BDSZ, valamit a Liga Villamosenergia- és Hıenergia-ipari Szakszervezet (VHSZ) vesz részt. Gál Rezsı hangsúlyozta, nemcsak azt kifogásolják, hogy az ÁPV Rt. javaslatával megsértette a szociális párbeszéd elvét, de véleményük szerint a sztrájk idején elégséges szolgáltatásokról folyó tárgyalások jelenlegi állása sérti a sztrájkjogot. „A szakszervezetek számára elfogadhatatlan a MAVIR álláspontja, amely szerint a sztrájk ideje alatt egyetlen fogyasztó sem kapcsolható ki, így az elégséges szolgáltatás mértéke azonos a 100 százalékos szolgáltatás mértékével”... „Ezzel szemben egy sztrájk ideje alatt olyan mértékben csökkentenénk az erımővek kapacitását, hogy legalább 500 Megawatt értékben reggel 8 és 10 óra között fogyasztókat kellene kikapcsolni” - tette hozzá. Gál Rezsı megerısítette, hogy a sztrájk nem érintheti a lakosságot és a közintézmények ellátását, elsısorban ipari üzemekrıl lenne szó. 2004.02.25. Hír. A közszolgálati sztrájkbizottság 24-én tárgyalta a kormány ajánlatát, a tárgyaláson befogadtak néhány egyedi szakszervezeti javaslatot is, és miután Draskovics Tibor pénzügyminiszter jelezte, hogy a megszorítások nem érintik a közszolgálati illetményeket, a szervezetek többsége jelezte, hogy kész az aláírásra. Ezután 25-én aláírták a megállapodást a kormánnyal a legalább 6%-os béremelésrıl, ami alig alacsonyabb a versenyszférában tervezett béremeléseknél. A 800 ezer munkavállalót érintı egyezséget az aláírás után a miniszterelnök megbízásából Kiss Péter kancelláriaminiszter írta alá. A kormányzati oldal képviseletében tárgyaló Csizmár Gábor munkaügyi és Veres János pénzügyminisztériumi politikai államtitkár abban állapodott meg a 27 szakszervezetet tömörítı, tavaly novemberben létrehozott közszolgálati sztrájkbizottsággal, hogy az idén nem csökkenhet a reálkereset a szférában. Az egyezség szerint az elsı negyedév bérfejlesztési adatait május 31-ig közösen megvizsgálják. A kormány kötelezettséget vállalt, hogy ha az infláció magasabb 102

MUNKAÜGYI VITÁK lesz a tervezettnél, megkeresi a korrekció lehetıségét. A megállapodás aláírását az az ígéret is motiválta, hogy 2005-tıl a közszféra bérmegállapodása része lesz az általános makroszintő, az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban megszületı bérajánlásnak. A kormány azt is vállalta, hogy az ágazati miniszterek kötelesek konzultálni a minisztériumokat érintı konkrét takarékossági intézkedésekrıl. A MKIK elırejelzése szerint 6,9%-os, a Hay Group szerint 6,8%-os béremelést terveznek a versenyszférában, míg a közszolgálatban még mindig van áthúzódó hatás is. A megállapodás a reálkereset szinten tartását jelenti, 7 szervezet nem csatlakozott hozzá, de ezt a jövıben is megteheti. A sztrájkbizottság nem szőnt meg, erre akkor kerül sor, ha a felülvizsgálat során kiderül, hogy végre is hajtották a megállapodást. A pénzügyminisztérium takarékossági csomagjával kapcsolatban a kormány vállalta a szakszervezetekkel való konzultációt is. 2004.02.25. Hír. A 26-ára, az ÁPV Rt. székháza elé tervezett tüntetést és sztrájkot is lefújták a villamosenergia-ipari szakszervezetek, mivel szerdán este sikerült egyezségre jutniuk az ágazat munkaadói szövetségével. Délután még úgy nézett ki, hogy elkerülhetetlen a csütörtök délelıttre az ÁPV székháza elé tervezett kétháromezer fıs demonstráció és a tíz napon belüli sztrájk, de a fenyegetés hatására a munkaadók beadták a derekukat és az érdekvédık összes követelését elfogadták. A megállapodás szerint az idén bruttó 8 százalékkal emelkedik az ágazat dolgozóinak bére, a minimálbér pedig 55 ezer forint lesz, a munkaidı heti 100 perccel csökken és a munkaadók havi 1900 Ft-tal támogatják az önkéntes segélypénztárba belépıket. 2004.02.27. Hír. A közszolgálati sztrájkbizottság szóvivıje szerint nem gyengíti a testület és a kormány képviselıinek szerdai megállapodását, hogy több szakszervezet nem fogadta el az egyezséget. Szabó Endre szerint kedvezı lett volna, ha a 25 szakszervezet mindegyike aláírja a megállapodást, nem lehetett azonban elvárni a teljes egyetértést és bízik abban, hogy a távol maradó 7 érdekképviselet is tudomásul veszi az egyezséget. Átfogó megállapodást sikerült elérni, amely nem csak a bérek idei, átlagosan bruttó 6 százalékos emelésérıl szól, hanem egyéb kérdésekrıl, így a tervezett középtávú megállapodásról, a szociális juttatásokról, a modernizációról, amelyek jövıképet jelenthetnek a közszolgálatban dolgozóknak. A megállapodás értelmében az idén nem csökkenhet a közszférában dolgozók bérének reálértéke és ha az elsı három havi keresetnövekedés eltérne a 6 százaléktól, akkor a kormány és a sztrájkbizottság képviselıi az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács keretében meghatározzák, milyen további lépések szükségesek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem írta alá a megállapodást, a PDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem vállalt kötelezettséget, vagyis egyik alapvetı követelésük, a garancia kérdése nem teljesült. A PDSZ illetve a LIGA Szakszervezeti Szövetség nyitott fórumokat szervez, amelyeken fel kívánják hívni a figyelmet a 6 százalékos emelés fontosságára és arra, hogy szükség esetén a kormánynak meg kell hoznia a szükséges lépéseket. A sztrájkbizottság csak felfüggesztette tevékenységét és mindaddig fennmarad, amíg nem lesz megnyugtató garancia a 6 százalékos bérfejlesztésre. 2004.02.27. Hír. A Vasutasok Szakszervezete aláírásokat győjt, hogy gátat vessen a magyar vasút további leromlásának. Az elmúlt évtizedekben a kormányszintő intézkedések sorozatosan hátrányos helyzetbe hozták a vasutat, a személy- és teherszállító vonatok, a vasúti pályák és az üzemi létesítmények állapota 103

MUNKAÜGYI VITÁK romlott, és elmarad az utazók, fuvaroztatók és az Európai Unió elvárásaitól olvasható az érdekvédelmi szervezet honlapján. A Vasutasok Szakszervezete követeli a gazdasági tárcától, hogy a nemzeti vasúttársaság jövıjét meghatározó közlekedéspolitikai koncepció megszületéséig függesszen fel minden olyan intézkedést, amely a vasúti szolgáltatás színvonalának további csökkenéséhez, a közlekedésbiztonság romlásához vezet. A szakszervezet honlapján olvasható aláírásgyőjtı íven követelik az idei évre tervezett létszámcsökkentés leállítását. Azt is el akarják érni, hogy a fenntartási tevékenységeket ne helyezzék magántársaságok kezébe, és ne adják el senkinek a vasúti ingatlanokat. 2004.02.28. Hír. A PDSZ nyílt fórumot szervez annak érdekében, hogy megismertesse a közvéleménnyel, miért nem írta alá néhány szakszervezet a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány közötti megállapodást. A szervezet szerint a lényeg maradt ki a megállapodásból, nincs garancia a béremelésre és a felülvizsgálat eredményére nézve sem kötöttek ki semmit, azaz, ha a béremelés nem teljesül, a következı lépést ismét újra kell tárgyalni. 2004.03.01. Hír. A VDSZSZ szerint a vasúton lassan a munkabékét veszélyezteti az a tény, hogy a társaság ragaszkodik a korábban eldöntött létszámleépítésekhez, aminek eredetileg mőszaki fejlesztésekkel együtt kellett volna megtörténnie. Miután a mőszaki fejlesztések zömmel elmaradnak, a létszámra, vagy annak nagyobb részére továbbra is szükség lenne, ezt mutatja, hogy a vasút különbözı vállalkozások bevonásával és túlóráztatással oldja meg a létszámhiányt. A szakszervezet gazdaságossági számításokat sürget ezzel kapcsolatban 2004.03.09. Hír. Több mint háromszáz postai dolgozó nem írta alá munkaszerzıdésének módosítását – ennyi emberrel kevesebbel kezdıdött a munka az új budaörsi logisztikai központban március 1-jén. Fatális véletlenek összejátszása – így jellemezte Szőts Ildikó, a Magyar Posta Rt. humán erıforrás vezérigazgatóhelyettese és Sztahura Lászlóné, a Postás Szakszervezet (PSz) alelnöke azt az eseménysort, amely miatt gyakorlatilag napokra megbénult a postai kézbesítés az ország több régiójában, továbbá legalább kétszáz emberre felmondás vár, a csomag- és levélküldésért is felelıs üzletág vezetıjét pedig idegösszeomlással kezelik. Azt, hogy az új helyzetet övezı bizalmatlanságnál nagyobb ellenállásra lehet számítani, a novemberi panaszos levelek jelezték: a vezérigazgatóságon és a szakszervezet jogsegélyszolgálatán is megszaporodott a munka. A dolgozók elsısorban azt firtatták, milyen következménnyel számolhatnak, ha nem vállalják a telephely-változtatást, és hozzá kell-e járulniuk az utaztatás költségeihez. A vállalat vezetısége ezért az idei 6,5 százalékos béremelés mellé – a PSz kezdeményezését elfogadva – a budaörsi ingázást vállalóknak további kétszázalékos emelést ígértek. Megígérték továbbá – és be is vezették – a buszos körjáratokat, tehát a fıváros környéki településekrıl bejárókat közvetlenül szállítják Budaörsre. Azt viszont csak nemrég tisztázta egy APEHállásfoglalás, hogy a munkások szállítása költségként elkönyvelhetı, így a dolgozóktól nem kérnek hozzájárulást. Az emberek február 12-én kapták meg módosított munkaszerzıdésüket és a logisztikai központ vezetıjének tájékoztató levelét, amely szerint a szerzıdést öt napon belül le kell adniuk közvetlen fınöküknek vagy aláírva, vagy annak feltüntetésével, hogy az illetı nem fogadja el a módosítást. Ez esetben – állt a leiratban – március 1-jétıl elkezdıdik a dolgozó felmondási ideje. Ez a levél nem szólt arról, hogy mi van

104

MUNKAÜGYI VITÁK akkor, ha a dolgozó nem tesz semmit, a legfıbb gond azonban az, hogy jó néhány jogszabályt megsértett. Elıre vetítette a csoportos létszámleépítést, márpedig annak egészen mások a szabályai, mint egy egyszerő elbocsátásnak. Az emberek egy része egyet tudott: nem akar napi több órát utazni. Az 1100-ból mindösszesen hétszázan küldték vissza a megadott idıre a munkaszerzıdés módosítását. Február utolsó hetében már egyértelmővé vált a helyzet: 189 ember bejelentette, hogy nem fogadja el a munkaszerzıdés-módosítást, és százan betegállományba mentek. Két dolog ezen kívül is váratlanul érte a vezetıket: feltehetıen a fıiskolai, egyetemi felvételi jelentkezések határideje miatt megnıtt a levélmennyiség, s a régi központból is jó adag feldolgozatlan küldemény érkezett Budaörsre. Az érdekképviseleteket a héten értesítik arról, hogy fel akarnak mondani azoknak, akik nem írták alá a munkaszerzıdést. Ezt követi hét nap kötelezı konzultáció, majd 15 nap áll rendelkezésre arra, hogy a döntést írásban rögzítsék. Ezt követıen 30 nappal lehet felmondani a munkaviszonyt. Az emberek a törvény és a kollektív szerzıdés szerinti minden járandóságukat megkapják, a felmondási idıt és a végkielégítést is, de addig be kell járniuk dolgozni. 2004.03.16. Hír. Tízezernél több aláírást győjtött össze a Vasutasok Szakszervezete, mert elfogadhatatlannak tartja a tervezett létszámleépítéseket a MÁV-nál. A szervezet azt szeretné ezzel elérni, hogy a vasúttársaság addig állítsa le a 3700 dolgozó elbocsátását és a gazdasági társaságok privatizációját, amíg nem születik meg a vasúttársaság jövıjét meghatározó terv. Karácsony Szilárd, a szervezet alelnöke szerint megoldást jelentene, ha a társaságnál végre megkötnék az idei foglalkoztatási megállapodást. A MÁV viszont nem hajlandó átadni az erre vonatkozó írásos tervezetét a szakszervezetnek. 2004.03.18. Hír. Az egészségügyben dolgozók elégedetlensége és a tárgyalások hatástalansága miatt országszerte alakulnak a sztrájkbizottságok. Az EDDSZ szegedi regionális alapszervezete, amely már korábban megalakította sztrájkbizottságát, tegnap közleményt fogalmazott meg, amelyben egyebek közt ez áll: „A Magyar Orvosi Kamara változtatni kíván az egészségügyi körülmények minden területén, mely érinti az ellátást, infrastruktúrát, fizetéseket, stb. Hónapok óta tárgyalások folynak a kormánnyal – ez idáig eredménytelenül....” Az egészségügyi dolgozók országos sztrájkbizottságának tagjai március 22-én határozzák meg a betegellátók követeléseinek fı irányvonalát, amelyet a szaktárca elé terjesztenének. Ennek hatásától, eredményétıl függ, megkezdik-e a sztrájk elıkészítését. A sztrájkbizottság tagjai egyelıre nem nyilatkozhatnak a részletekrıl. Eközben a Heim Pál Gyermek kórházban elkezdték a létszámleépítést. A dolgozók csaknem húsz százalékát, azaz 150 embert kellene elküldeni, hogy elkerüljék a csıdhelyzetet. Egyelıre huszonöt, néhány hónapon belül pedig újabb harmincöt munkatársnak mondanak fel, tájékoztatott Smrcz Ervin fıigazgató. 2004.03.19. Hír. Tegnap délután munkásgyőlést tartottak a Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft.-nél, ahol beszélt Marjasné Endrédi Zsuzsanna, a cég vezérigazgatója. A BNA vezetıje szerint drámai a helyzet, végveszélyben vannak. Azt a nyolcmillió forintot sem tudják kifizetni, amelynek fejében az áramszolgáltató társaság legalább hétfıig biztosítana annyi energiát, amennyi a gyár mőködıképességének fenntartásához kell. Ugyancsak korlátozásokra készül a BNA gáz- és vízszolgáltatója. Nincs döntés ugyanakkor arról, hogy a 105

MUNKAÜGYI VITÁK korábbi hitelszerzıdést felmondó CIB Bank kérését teljesítik-e. A CIB ugyanis csak más bankkal együtt vállalná a termelés további finanszírozását. Marjasné szerint már csak egy gyors döntés tudna segíteni a diósgyıri kohászaton. Abban bízik, megfelelı eredménnyel zárul a munkaügyi tárca által összehívott mai egyeztetés, amelyen tudomásuk szerint a CIB és a beszállítók képviselıi is részt vesznek. Ágotai József, a vasasszakszervezet helyi vezetıje – mint a többségében szabadságon, állásidın lévı munkásoknak mondta – abban bízik, hogy a döntéshozók nemcsak azt mérlegelik, hogy ezerkétszáz ember és családja megélhetésérıl van szó, hanem azt is, hogy a diósgyıri kohászat megszőnése más hazai iparágakat is meggyengítene – éppen az acélipar régen várt konjunktúrája idején. 2004.03.19. Hír. A készülı felsıoktatási törvény több tervezett intézkedése ellen tiltakozik az ELTE természettudományi karának 281 oktatója. A Magyar Bálint oktatási miniszternek címzett levélben többek között azt írják, hogy a menedzserekbıl is álló igazgató tanács - amelyben nem az egyetem aktív oktatóinak van meghatározó szerepe - nem alkalmas az egyetemek vezetésére. Véleményük szerint egy állami egyetem nem finanszírozható a magánszféra közremőködésével. Az oktatási tárca azzal reagált: a kompromisszumos végsı tervezetet valamennyi szakmai szervezet támogatta. 2004.03.21. Hír. Kétórás munkabeszüntetést tart holnap a Malév-gépeket kiszolgáló földi személyzet, ezért egyes járatok nem, vagy csak késve szállnak fel, jelentette be a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének (LDFSZ) vezetıje vasárnapi sajtótájékoztatóján. Csorba Attila elmondta: a munkabeszüntetésre 11.45 és 13.45 között kerül sor. A szakszervezet azért választotta a tiltakozásnak ezt a formáját, mert a munkakörülményekkel kapcsolatos érdekegyeztetı eljárás több fordulójában nem vett részt a Malév Rt. delegációjának vezetése. Szerinte az érdekegyeztetı folyamat általában hét napból áll, s folyamatosan tárgyalniuk kell a feleknek annak érdekében, hogy megállapodás jöjjön létre. A munkáltatói oldal az elmúlt két napban nem tárgyalt a szakszervezetekkel. A Malév vezetıi szerint a munkavállalók fenyegetése nem volt igaz, abból azonban nem csináltak titkot, hogy a sztrájkoló munkavállalókat ideiglenesen saját fınökeikkel pótolták. A menedzsment visszautasította azt a szakszervezeti vádat, hogy egyes munkákat külsısökkel végeztettek volna el. A szakszervezetek a megállapodásra törekednek, a sztrájkkal az a céljuk, hogy a munkáltatói oldal figyeljen oda az érdekképviselet és az emberek jogaira, tette hozzá a szakszervezeti vezetı. A Ferihegyen mőködı három reprezentatív szakszervezet szombaton létrehozta a Légiközlekedési Érdekképviseletek Szövetsége nevő tömörülést. A hétfıi munkabeszüntetés mintegy 800 embert érint a Malévon belül. A helyzetet bonyolítja, hogy a Malév – ki tudja hányadik – átalakítási programjának közepén jár, melynek célja a költségek csökkentése, illetve a bevételek növelése. Az alaptıkéjét vesztett cég számára a kormány tavaly hét- plusz hárommilliárd forintos állami támogatást hagyott jóvá, a második részlet kifizetése azonban még várat magára. Egy, a mostaninál komolyabb sztrájk a háromezer embert foglalkozató légitársaság jövıjét kérdıjelezheti meg. Mégis, a hírek szerint a pilóták kivételével mindenki kész lenne egy újabb munkabeszüntetésre.

106

MUNKAÜGYI VITÁK 2004.03.30. Hír. A Mátrai Erımő Rt.-nél mőködı Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezte alapszervezete a bértárgyalások holtpontról való kimozdítása érdekében február 17-én demonstrációt tartott Visontabányán. A munkáltató januáőr elején 5%-os bérfejlesztés ajánlott, majd egy október elsejei hatállyal belépı korrekciós béremeléssel egészítette ki az ajánlaot, hogy összességében a 2004. évi emelés átlaga 8%-ra emelkedjen. Ennek fejében a túlóra és a készenléti idı korlátozását és 136 fı leépítését javasolta. A javaslatot a BDSZ és a MEVISZ szakszervezet nem fogadta el, így került sor a tiltakozó győlésre, amelyen a munkáltató képviselıje nem vett részt. Kármán csaba titkár ismertette a tárgyalások állását, majd Rabi Ferenc az ágazati bértárgyalásokról, az ágazati sztrájkbizottság megalakulásáról számolt be. Végül a munkáltató és a szakszervezetek az év elejétıl 9%-os bérefejlesztésben állapodtak meg. 2004.03.31. Hír. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) – összhangban az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) gyorsított vasút-liberaliziáció elleni akciójával – Magyarországon is megkérdıjelezi a vasúttársaság hosszú távú, közlekedési koncepció nélküli feldarabolását. Az érdekvédık ezért szakmai konferenciasorozatot indítottak, melynek fókuszában a magyar állam tulajdonában lévı vasúttársaság átalakítása, versenyképessé tétele áll. A szakszervezet sajtóközleménye hangsúlyozza: elfogadhatatlan számukra az egyoldalú közútfejlesztést elıtérbe helyezı, a vasutakat háttérbe szorító „elképzeléshalmaz”, amely nem veszi figyelembe a vasúton utazók jogos biztonsági és minıségi igényeit, és túlértékeli az autópályák társadalmigazdasági hatásait. Ezért a szakszervezet támogatja az ETF azon törekvéseit amelyek a vasúti biztonság és a munkavállalók szociális körülményeire vonatkozó európai jogi keretek megalkotását sürgetik, és tiltakoznak amiatt, hogy a szakismeret hiánya a biztonság, a foglalkoztatás és a szociális feltételek terén károkat okozzon. A szakszervezet szerint vasút liberalizációja, privatizációja és átalakítása nem szabad, hogy biztonsági kockázatot okozzon. A vasutaknak nem minimum sztenderdeket, hanem a lehetı legmagasabb szintő biztonságot kell garantálniuk. Beruházásokat kell preventív jelleggel megvalósítani a biztonsági rendszerek, a karbantartás és az infrastruktúra területén – áll a Vasutasok Szakszervezetének sajtóközleményében. (Szakszervezetek.hu) 2004.04.01. Hír. Munkaügyi pert nyert a Fıvárosi Bíróságon egy volt pénzügyi nyomozó az ORFK-val szemben. Az ítélet értelmében az ORFK jogellenesen változtatta meg a férfi feladatkörét, aki emiatt fél évi bérre és végkielégítésre is jogosult. Az ügy elızménye az volt, hogy 2003. január elsejével megszőnt az adórendırség, a dolgozókat pedig beintegrálták az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságához. A jogászként és pénzügyi nyomozóként is foglalkoztatott férfinak azonban új munkahelyén összevonták a feladatköreit, így megszőnt a negyedévi prémiumra való jogosultsága. Mivel erre a törvény szerint csak a munkavállaló beleegyezése esetén van lehetıség, a jogász pedig nem egyezett bele a változtatásba, emiatt pert indított az ORFK ellen. A felperes az átszervezés után még nyolc hónapot dolgozott a rendırségen, s végül közös megegyezéssel távozott onnét. Ez idı alatt kétszer is új feladatkört szabtak ki neki, a Fıvárosi Bíróság azonban csütörtöki, nem jogerıs részítéletével megállapította, hogy mindkét változtatás az érintett beleegyezése nélkül történt. Emiatt az intézkedések jogszabályba ütköztek, így a nyolc hónapi jogviszonyt 107

MUNKAÜGYI VITÁK érvénytelennek minısítették. A bíróság szerint a felperest ezért hat havi átlagkereset, és egy hónapi végkielégítés illeti meg, emellett az elmaradt negyedéves prémiumokat is meg kell kapnia. A ténylegesen fizetendı összeg tekintetében késıbb hoznak ítéletet. Az igazgatóságnál ki nem fizetett készenléti díjak ügyében egyébként további 60 munkaügyi per van folyamatban az ORFKval szemben. Az elmaradt kifizetések összértéke meghaladja a másfél milliárd forintot.

108

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ NAPI- ÉS HETILAPOK 2003.01.30. Magyar Nemzet 10. l. Bákonyi - Csákó - Nagy: Egyre több a tartósan munkanélküli. 2003.01.30. Népszabadság 1., 17. l. Multik: mennek, maradnak, jönnek. 2003.03.05. Világgazdaság 9-12. l. Menedzser melléklet 2003.03.05. Világgazdaság 13. l. Szaniszló Bálint: Leállt a diósgyıri kohászat. 2003.03.05. Magyar Nemzet 10. l. Csákó Attila: Nem változik a lakáspolitika. 2003.03.05. Népszabadság 1., 16. l. Kevés magyart vonz az EU munka. 2004.01.02. Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Számon kérik a jóléti rendszerváltást. 2004.01.02. Népszava 3. l. Rendırök, tőzoltók juttatásai 2004.01.03. Magyar Hírlap 11. l. Háromezer forinttal nıtt a minimálbér. 2004.01.03. Magyar Nemzet 26. l. Bákonyi Ádám: Egyre több a munka nélküli diplomás. 2004.01.03. Népszava 4. l. Markotay Csaba: ötödször tárgyalnak a béremelésrıl. 2004.01.03. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Béregyezség nincs, sztrájk lehet a közszférában. 2004.01.05. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Figyelmeztetı sztrájk? 2004.01.05. Magyar Hírlap 17. l. Beczkay Annamária: Kóros munkamánia. 2004.01.06. Magyar Hírlap 10. köztisztviselıknek.

l.

me-nm:

Munkát

keresnek

az

elbocsátott

2004.01.06. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Drágulás és elbocsátások. 2004.01.06. Világgazdaság 1., 5. l. Nógrádi Tóth Erzsébet: Szigorított táppénzszabályok. 2004.01.06. Világgazdaság 5. l. Több munka, nagyobb növekedés. 2004.01.06. Világgazdaság 6. l. Singlár Zsuzsa: Humánpolitikai átalakulás a MÁV-nál. 2004.01.06. Népszava 1., 8. l. Nagy B. György: Elkerülhetetlen iskolabezárások. 2004.01.07. Népszava 4. l. Markotai Csaba: Végéhez közelednek a bértárgyalások. 2004.01.07. Népszabadság 5. l. V.A.D.: Sztrájkra kész hallgatók. 2004.01.07. Világgazdaság 5. l. Gazda Albert: Újabb forduló a foglalkoztatásról. 2004.01.08. Népszava 4. l. Muhari Judit: A béremelés ellenére rosszabbul járnak? 2004.01.08. Magyar Hírlap 11. l. Márk Edina: Részleges amnesztia kényszervállalkozóknak 2004.01.08. Magyar Hírlap 11. l. Dunaferr: mini béremelés? 2004.01.09. Népszava 5. l. Markotay Csaba: Foglalkoztatáspolitikai stratégiát fogadott el az OÉT. 2004.01.09. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Nincs egyezség a közszféra béreirıl. 2004.01.09. Magyar Nemzet 18. l. Dr. Polgár Csaba: A hála ára és az éh bére.

109

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.01.09. Világgazdaság 4. l. Mélyponton a munkanélküliség. 2004.01.10. Népszava 1., 9. l. Színlelt szerzıdés: büntetés lesz, a nagy ellenırzés elmarad. 2004.01.10. Magyar Hírlap szakszervezetei.

11.

l. Márk Edina: Garanciát akarnak a Dunaferr

2004.01.10. Magyar Hírlap 14. l. Vadász János: A közszolgálat érték. 2004.01.12. Magyar Nemzet 2. l. Drucza Attila: Letagadott ígéret. 2004.01.13. Népszava 1., 3. l. Több száz vezetıi állás szőnik meg a rendırségen. 2004.01.13. Népszava 4. l. Muhari Judit: Több elbocsátott köztisztviselı jelentkezését várják képzésre. 2004.01.13. Népszava 10. l. Újabb munkahelyek szőnnek meg a Boschnál. 2004.01.13. Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Erzsébet: Értelmetlen a munkanapcsere. 2004.01.13. Népszabadság 1., 9. l. Danó Anna: Orvosok, modellek - és a hálapénz. 2004.01.13. Népszabadság 5. l. K.J.E.: Az MSZOSZ ment Medgyessyhez. 2004.01.13. Népszabadság 19. l. Munkakör. 2004.01.14. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Elbocsátás a nagyobb béremelés ára. 2004.01.14. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: MSZOSZ, Medgyessy titkos találkozó. 2004.01.14. Magyar Hírlap 9. l. Szakonyi Péter: Csıdközelben a Hajdú-Bét. 2004.01.14. Világgazdaság 5. l. Magyarországon épít gyárat a Kingspan. 2004.01.14. Napi Gazdaság 6. l. Felülvizsgálják az európai munkaidı-direktívát. 2004.01.14. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Munkarend-változás: nincs vita. 2004.01.14. Népszabadság 10. l. Pekarek János: Dunaferr: az érdekvédık az ukrán ajánlatban bíznak. 2004.01.15. Világgazdaság 7. l. Bérmunkásokat alkalmaz az Elcoteq. 2004.01.15. Magyar Hírlap 1., 2. l. Diktál a doktor: egyelıre nincs eszköz az orvostarifák ellen. 2004.01.15. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Pórul járt tisztviselık. 2004.01.15. Figyelı 30-31. l. Gyévai Zoltán: Elgyötört menedzserek. Ki mennyit dolgozik Európában? 2004.01.15. Figyelı 56-57. l. Mártonffy Zsuzsanna: A bővös tizenkettı. 2004.01.15. Figyelı 60-61. l. Torontáli Zoltán: Kölcsönös érdekek. Anomáliák a munkaerıpiacon. 2004.01.15. Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Viktória: MOK: Szülészeknek jár a hálapénz. 2004.01.15. Figyelı 30-31. l. Gyévai Zoltán: Ki mennyit dolgozik Európában? 2004.01.15. Figyelı 54. l. Management. 2004.01.15. Figyelı 60-61. l. Torontáli Zoltán: Kölcsönös érdekek. Anomáliák a munkaerıpiacon.

110

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.01.16. Népszava 4. l. Leépítésektıl tart az ELTE. 2004.01.16. Népszava 4. l. Muhari Judit: Kedvezı elmozdulás látható a munkaerıpiacon. Leépítésektıl tart az ELTE. 2004.01.16. Népszava 5. l. Dunaferr-bértárgyalások. 2004.01.17. HVG 77-79. l. Illyényi Balázs: Krónikus zsebellátás. Hálapénztörténet. 2004.01.17. HVG 89-91. l. Dobszay János: Összeadási problémák. Aláírásgyőjtés az egyetemeken. 2004.01.17. Magyar Hírlap 2-3. l. Fehérvárig ér a Parmalat tejbotránya. 2004.01.17. Népszava 1., 11. l. Jogtalanul jutalmaztak. 2004.01.17. Népszava 5. l. Folytatódó Dunaferr bértárgyalások. 2004.01.17. Népszava 9. l. Giczi József, Holubár Zita, Muhari Judit: Az év második feléig még gyorsulhat az infláció. 2004.01.17. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Balsai piros lapot ad a munkaügyi tárcának. 2004.01.17. HVG 77-79. l. Illényi Balázs: Krónikus zsebellátás. Hálapénztörténet. 2004.01.17. HVG 89-91. Dobszay János: Összeadási problémák. Aláírásgyőjtés az egyetemeken. 2004.01.19. Világgazdaság 1., 9. l. Nınek a topvezetıi jövedelmek. 2004.01.19. Magyar Nemzet 6. l. Somogyi Gábor: Borravaló, hálapénz vagy bérkiegészítés? 2004.01.19. Népszabadság 1., 5. l. Czene Gábor: Sokba kerülhet a diszkrimináció 2004.01.19. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A legolcsóbb támogatás az üdülési csekk. 2004.01.19. Népszabadság 8. l. Doros Judit: A tiszaburai pofon. 2004.01.19. Népszava 4. l. Muhari Judit: APEH dolgozók is részesülnek képzésben. 2004.01.20. Magyar Nemzet 2. l. Drucza Attila: Elégedetlenség a felsıoktatásban. 2004.01.20. Népszabadság 5. l. K.J.V.: A mentık kérnek segítséget. 2004.01.20. Magyar Hírlap 12. l. me: Dunaferr: a vevı dönt a béremelésrıl? 2004.01.21. Magyar Hírlap 10. l. Lassuló bérnövekedés 2004.01.21. Magyar Hírlap 5. l. Bérfelzárkózás hat-nyolc év alatt. 2004.01.21. Magyar Hírlap 5. l. Az FDSZ bírálja a költségvetést. 2004.01.21. Népszava 5. l. Ma dıl el, lesz-e sztrájk a közszférában. 2004.01.21. Népszava 5. l. Nyolc százalékkal nı a postások átlagkeresete. 2004.01.21. Magyar Nemzet 2. l. Gidró: Vita a mentık pluszfizetésérıl. 2004.01.21. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Érdekvédık fellépése a privatizáció ellen. 2004.01.21. Világgazdaság 1., 5. l. Nógrádi Tóth Erzsébet: A hálapénz utólag fizethetı. 2004.01.22. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Korkedvezmény a tét. 2004.01.22. Magyar Hírlap 4. l. Szilágyi Béla: Az érdekvédıkön spórol a honvédelmi 111

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ miniszter. 2004.01.22. Magyar Hírlap 5. l. Nagy Z. Róbert: Mozgóbér az egyetemi oktatóknak. 2004.01.22. Magyar Hírlap 8. l. Gyüreki Mercédesz - Márk Edina: Az Unió megállítaná a blokkolóórát. 2004.01.22. Világgazdaság 5. l. Elbocsátottak átképzése. 2004.01.22. Népszabadság 5. l. Állások elbocsátott köztisztviselıknek. 2004.01.22. Népszabadság 6. l. Vidékfejlesztési menedzserek elfelejtett bére. 2004.01.23. Világgazdaság 6. l. Kell a reform a közszolgálatban. 2004.01.23. Világgazdaság 9-11. l. Menedzser. 2004.01.23. Magyar nemzet 2. l. Vadász János a reform híve. 2004.01.23. Magyar Hírlap 6. l. nzr: Elsı munkahely nem kevés baráti segítséggel. 2004.01.23. Magyar Hírlap 12. l. me: Erıs közepes osztályzatot kapott a közszolgálat. 2004.01.24. Magyar Hírlap 10-11. l. Rockenbauer Nóra - Szilágyi Péter: Svédországba is várják a magyar munkavállalókat. 2004.01.24. Népszava Szép Szó Vértes Csaba: Munka a cybertérben. 2004.01.24. Népszabadság 4. l. Tóth Ákos: Több gyerekért több pénz. 2004.01.24. Népszabadság Hétvége 1., 4. l. Sárközy Tamás: Az íróasztal magának csinál munkát. 2004.01.24. Népszabadság Hétvége 2-3. l. Sebık János - Tanács István: Frusztrált emberfık sokasága. 2004.01.24. Magyar Nemzet Hétvége magazin 21., 31. l. Végh Alpár Sándor: Kisamerika mennybe megy. Hogyan végezték ki a munkást a huszadik században (1.) 2004.01.26. Népszava 1., 3. l. Csík Rita: Kinevezésükre várnak az új fıtisztviselık. 2004.01.26. Magyar Hírlap 9. l. Szilágyi Béla: Piros pontokat kapnak majd a kézbesítık is. 2004.01.26. Világgazdaság 2. l. Csúcson a munkanélküliség. 2004.01.26. Népszabadság 5. l. Közszféra: hatszázalékos emelés? 2004.01.27. Magyar Nemzet 11. l. Szabó Eszter: Az idén nem várható reálbér-növekedés. 2004.01.27. Népszava 2. l. Halmai Katalin: Nincs EU-bérmegállapodás. 2004.01.27. Népszava 4. l. Muhari Judit: Perel a szakszervezet az elbocsátottakért. 2004.01.27. Magyar Hírlap 13. l. me: Közel a megállapodás a közszféra béremelésérıl. 2004.01.27. Népszabadság 5. l. Kun J. Viktória: Hálapénz: „Fogadja csak el!” 2004.01.27. Népszabadság 19. l. K. Sz. A.: Kevesebb postásnak több a bére. 2004.01.28. Népszava 4. l. L.T.: BKV: 9 százalékos bérfejlesztés. 2004.01.28. Népszabadság 6. l. N.H.E.: Kilencszázalékos béremelés lesz az idén a BKV-nál. 2004.01.28. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Munkásgyőlés a vasgyárban. 2004.01.28. Magyar Hírlap 9. l. me-pzs: A Héten döntenek a közszolgák követeléseirıl.

112

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.01.29. Magyar Hírlap 9. l. Márk Edina: Hárommillió fusizó országa. 2004.01.29. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Jogerısen elmarasztalt érdekvédı. 2004.01.29. Népszabadság 5. l. Danó Anna: Hiányszakma lesz az orvoslás. 2004.01.29. Népszabadság 17. l. P.J.: Közelgı béralku a Dunaferrnél. 2004.01.29. Világgazdaság 1., 3. l. Urkuti György: EU-állások csábító fizetéssel. 2004.01.29. Világgazdaság 6. l. Új munkahelyek létesülnek. 2004.01.29. Világgazdaság 7. l. Nem elég aktív a munkaerıpiac. 2004.01.30. Népszava 4. l. Muhari Judit: Felkészültek a tömeges elbocsátásra. 2004.01.30. Népszava 13. l. Losonczi Gergely: Az érdekképviseletek nagyobb szerepet kapjanak. 2004.01.30. Világgazdaság 4. l. Kedvezı munkapiaci folyamatok. 2004.01.30. Világgazdaság 9-12. l. Menedzser. 2004.01.30. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet. Az uniós bér töredékét keressük. 2004.01.30. Népszabadság 17. l. Szabó Brigitta - Mihálovits András: Együnk többet az állásokért? 2004.02.01. Magyar Hírlap 11. l. Szabó: Nincs garancia a béremelésre. 2004.02.02. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Bizonytalan közszolgasors. 2004.02.02. Népszabadság 7. l. Európai Unió. Munkaerı-áramlás. 2004.02.02. Népszava 3. l. Szili az érdekképviseletek felé nyit. 2004.02.02. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kiállás a váltott mőszakosokért. 2004.02.03. Népszava 4. l. PSZ-támogatás a bérmegállapodáshoz. 2004.02.03. Népszabadság 19-20. l. Munkakör. 2004.02.04. Magyar nemzet 2. l. Zivkovics Natalia: Győlnek az aláírások kórházügyben. 2004.02.05. Népszabadság 1., 2. l. Füzes Oszkár: Tágra zárt Európa. 2004.02.05. Népszabadság 2. l. K.J.E.: Az érdekvédıket nem kérdezik. 2004.02.05. Népszabadság Kun J. Erzsébet: MSZOSZ: civil országjelentés. 2004.02.05. Magyar Hírlap 11. l. Távmunka: Az állam fizetné a szoftvereket. 2004.02.05. Világgazdaság 6. l. Magyar Levente: Erısebb érdekérvényesítés 2004.02.05. Világgazdaság 20. l. Olivier Blanchard: A munkahelyek védelmének célszerő átalakítása. 2004.02.06. Népszabadság 3. l. Miklós Gábor: A munkaerı otthon marad. 2004.02.06. Népszabadság 4. l. Önkormányzatok, oktatás: tíz-tízmilliárdot vonnak el. 2004.02.06. Népszabadság 6. l. M.K.: Aláírásgyőjtés egy szekszárdi zeneiskoláért. 2004.02.06. Népszabadság 17. l. P.J.-K.Sz.A.: Törékeny puccs Herenden. 2004.02.06. Magyar Hírlap 14. l. Kiss Viktória: A táncosok párbeszédet sürgetnek.

113

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.02.06. Magyar nemzet 1., 11. l. Dombi Margit - Bákonyi Ádám: Leállt a kisvárdai baromfiüzem. 2004.02.07. Magyar Hírlap 9. l. Neustadtl Dániel: Parlamat: jöhet a felszámolás? 2004.02.07. Magyar Hírlap 11. l. me: Kétmilliárdból kétezer új munkahely. 2004.02.07. Népszabadság 1., 5. l. Lencsés Károly: Közszolgák - túlbecsült fizetéssel. 2004.02.07. Népszabadság Hétvége melléklet 1., 4. l. Ladányi János: Szegény szegények. 2004.02.07. Magyar Nemzet 12. l. Idén nem nı a reálbér. 2004.02.07. Magyar Nemzet 14. l. Kiss Eszter Veronika: Nehéz helyzetben a táncos szakma. 2004.02.09. Népszabadság 3. l. Tóth Ákos: Önhiki. 2004.02.09. Népszabadság 6. l. Elbocsátásból finanszírozott béremelés. 2004.02.09. Világgazdaság 5. l. HÉ-SGy: Kiútkeresıben Herenden. 2004.02.09. Magyar Nemzet 1., 11. l. Nagy Ottó: Húsos cégnél érdekelt a fıállatorvos. 2004.02.09. Magyar Nemzet 2. l. Bálint József: Megbénulhat Szeged tömegközlekedése.. 2004.02.10. Népszava 2. l. Hazánk is védheti munkapiacát. 2004.02.10. Népszava 3. l. Nagy P. Zoltán: Létszámcsökkentés a mentıknél? 2004.02.10. Népszava 3. l. Muhari Judit: Tanulással munkához juthatnak a hátrányos helyzetőek. 2004.02.10. Magyar Hírlap 1., 4-5. l. Dobozi Pálma: Importdokik orvoshiány ellen. 2004.02.10. Magyar Nemzet 13. l. Szajlai Csaba: Milliókat dolgoztatnak feketén. 2004.02.11. Magyar Hírlap 5. l. Dobozi Pálma: Nem láthat bele bárki a génjeinkbe, 2004.02.11. Magyar Hírlap 14. l. Daróczi Dávid: Kevés az állás, kisebb a fizetés. 2004.02.11. Magyar Hírlap 16. l. Márk Edina: A nép megmentette a vezért. 2004.02.11. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Méltó béremelést kérnek. 2004.02.11. Magyar Nemzet 7. l. Szajlai Csaba: Munkaerıpiaci vasfüggöny. 2004.02.11. Népszabadság 5. l. Danó Anna: Személyes adat a genetikai lelet. 2004.02.11. Népszabadság 5. l. K.J.E.: Sztrájkhelyzet a villamosenergia-iparban. 2004.02.11. Népszabadság 15. l. F.O.-K.J.E.: Balázs: Nem zárjuk ki a szlovák munkaerıt. 2004.02.11. Népszava 11. l. Huszár András: Tárgyalni kell, nem konfrontálódni. (Nyílt levél) 2004.02.12. Figyelı 30-32. l. Mártonffy Zsuzsa: Munkát, gyereket. 2004.02.12. Magyar Hírlap 5. l. Joób Sándor: Kétféle iskolabezárás van? 2004.02.12. Magyar Hírlap 11. l. Márk Edina - Rockenbauer Nóra: A valódi dolgozókat várják. 2004.02.12. Magyar Hírlap 12. l. Németh Géza: Külföldi munka, kétszeres adó. ókat várják. 2004.02.12. Népszava 4. l. Nagy P. Zoltán: A kormányfıhöz fordulnak a tőzoltók.

114

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.02.13. Népszava 1. 8. l. Munkahelyteremtı program a kormány elıtt. 2004.02.13. Világgazdaság 6. l. Szolgáltató gazdaságfejlesztés. 2004.02.13. Világgazdaság 9-12. l. Menedzser melléklet. 2004.02.13. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Ragadós uniós példa. 2004.02.14. HVG címlap: Nippharag. Vezetési válság Herenden. 93-95. l. Vitéz F. Ibolya: Elnök a porcelánboltban. 2004.02.16. Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: Kevés nı dolgozik Budapesten. 2004.02.16. Népszabadság 9. l. Hovanyecz László: Egy magyar Koszovóban. 2004.02.16. Népszabadság 17. l. Mihálovits András: Ma az utakra vonulnak a gazdák. 2004.02.16. Magyar Nemzet 4. l. Drucza Attila: „Jöttök ti még választáskor hozzánk!” 2004.02.17. Népszava 7. l. Andor László: Idegenek szeretete. 2004.02.17. Népszabadság 5. l. Szakszervezeti akció a vasútért. 2004.02.17. Népszabadság 19. l. Munkakör. 2004.02.18. Népszava 3. l. Már utalják a ruhapénzeket. 2004.02.18. Népszava 4. l. Mcs: Draskovicsra várnak az érdekvédık. 2004.02.18. Népszava 5. l. Giczi József: Tavasszal nı, ısszel csökken az infláció. 2004.02.18. Népszabadság 3. l. Szilvássy József: Élj meg minimálbérbıl! 2004.02.18. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Szervezkedı munkások. 2004.02.18. Világgazdaság 1., 5. l. Magos Katalin: Tarthatatlan pályázati határidı. 2004.02.18. Világgazdaság 10. l. Növekszik az online álláspiac. 2004.02.19. Magyar Hírlap 9. l. Joó Hajnalka - Papp Zsolt: Zároltak százötven milliárdot. 2004.02.19. Magyar Hírlap 11. l. Márk Edina: Célkeresztben a kényszervállalkozók. 2004.02.19. Világgazdaság 4. l. Madár István: Visszaesett a bérdinamika. 2004.02.19. Népszabadság 17. l. V.I.: Szárnyaló bérek. 2004.02.19. Népszabadság 18. l. K.J.E.: Sztrájkkészültség az energiaiparban. 2004.02.19. Magyar Nemzet 9. l. Jotischky László: Kompromisszum a munkavállalásról. 2004.02.20. Világgazdaság 1., 13. l. Széles: Lesz magyar buszgyártás. 2004.02.20. Világgazdaság 3. l. Takács Gábor: Egységes pilóta munkaidı? 2004.02.20. Világgazdaság 5. l. A kulcsszó: felnıttképzés. 2004.02.20. Világgazdaság 9-12. l. Menedzser (Melléklet) 2004.02.20. Világgazdaság 14. Magyarországon.

l.

Singlár

Zsuzsa:

nehezen

2004.02.20. Népszava 3. l. Tudáscsatorna a köztévében. 2004.02.20. Népszava 3. l. Megállapodás a belügyi juttatásokról. 2004.02.21. Népszabadság 5. l. Sztrájkbizottság az egészségügyben. 115

terjed

a

távmunka

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.02.21. Magyar Hírlap 29. l. A szakma becsülete. 2004.02.23. Világgazdaság 1., 7. l. Mentesítnek több szakmát. 2004.02.23. Világgazdaság 9. l. Kende Katalin: Permegelızés közvetítıvel. 2004.02.23. Népszabadság 1., 5. l. Danó Anna: Elnöke mögött az orvoskamara. 2004.02.23. Magyar Nemzet 2. l. Az AB-hez fordul az orvoskamara. 2004.02.23. Népszava 4. l. Muhari Judit: Minimálbért kérnek az ápolók. 2004.02.24. Népszava 10. l. Muhari Judit: Ki és mikor fizet a színlelt szerzıdésért? 2004.02.24. Magyar Hírlap 13. l. me: Kényszervállalkozók: tovább szőkül az érintettek köre? 2004.02.24. Világgazdaság 3. l. Kérdıív a prémiumokról. 2004.02.25. Népszava 4. l. Záró tárgyalás a sztrájkbizottságnál. 2004.02.25. Magyar Hírlap 1., 11. l. pzs: A közszférában nem lesz létszámcsökkentés - ígéri Draskovics. 2004.02.26. Világgazdaság 1., 4. l. Magos Katalin: Finisben a kkv-s módosítások. 2004.02.26. Világgazdaság 6. l. Aggasztó a munkanélküliség. 2004.02.26. Napi Gazdaság 1., 3. l. Domokos László: Ez a megszorítás a végsı? 2004.02.26. Figyelı 44-45. l. Bordás Erna: Nem tréfadolog. 2004.02.26. Magyar Hírlap 9. l. me: Nincs sztrájkveszély, megállapodtak az állammal. 2004.02.26. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Megállapodott a kormány és a közszféra. 2004.02.26. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Megállapodtak a közszféra béreirıl. 2004.02.26. Magyar Nemzet 6. l. Szilvási István: Tisztességes bért hálapénz helyett. 2004.02.27. Népszava 3. l. Markotay Csaba: Megfelelı béremelés lesz a közszférában. 2004.02.27. Magyar Hírlap 14. l. me: Januárban nıtt a munkanélküliség. 2004.02.27. Világgazdaság 4. l. Megugrott a munkanélküliség. 2004.02.27. Világgazdaság 4. l. Menedzser melléklet. 2004.02.28. Népszabadság 6. l. Kun J. Erzsébet: OÉT: hosszas vita napirend elıtt. 2004.02.28. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kormánygaranciát hiányoló érdekvédık. 2004.02.28. Magyar Nemzet 11. l. Ruff Orsolya: Uniós munkavállalás: a magyarok maradnak. 2004.02.28. Népszava 4. l. Lassan haladó érdekegyeztetés. 2004.02.28. Népszava 8. l. Kórháznak, orvosnak, nıvérnek több pénz kellene. 2004.02.28. Népszava Szép Szó 2. l. Mogyorósi Géza: Haldokló szakszervezetek a Rajna partján. 2004.03.01. Népszabadság 4. l. Vita a munkaerı szabad áramlásáról 2004.03.01. Magyar Nemzet 2. l. Drucza Attila: Iskolabezárási hullám?

116

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.03.01. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Veszélyben a vasúti munkabéke. 2004.03.02. Népszabadság 20-21. l. Munkakör. 2004.03.02. Népszava 4. l. Nagy p. Zoltán: Béremelés a kórházakban: hatszázaléknyi feszültség. 2004.03.03. Népszabadság Diploma melléklet. Leopold Erika: EU: teljes értékő diplomák. 2004.03.04. Népszava 4. l. Versenyképesség és szociális párbeszéd. 2004.03.04. Népszava 4. l. Nem lesz garantált béremelés. 2004.03.04. Népszabadság 1., 19. l. EU-munka: Budapest visszavág. 2004.03.04. Népszabadság 3. l. Aczél Endre: Munkaerı-piaci korlátok. 2004.03.04. Népszabadság 6. l. Elhúzódó engedélyezés, per. A Tokodi Üveggyár milliárdos kártérítést vár az államtól. 2004.03.04. Népszabadság 8. l. Hajba Ferenc: Hét végi munkacsapdák. 2004.03.04. Népszabadság 19. l. A munka engedély dolga. 2004.03.05. Magyar Hírlap 5. l. Nagy Z. Róbert: Kevesebb tanár marad a pályán. 2004.03.05. Népszava 3. l. Muhari Judit: Októberre foglalkoztatási akcióterv 2004.03.06. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Átszabják az érdekegyeztetést. 2004.03.06. Népszabadság 21. l. L. K.: Bezáruló kiskapuk a feketemunka elıtt. 2004.03.06. HVG 102-103. l. Földvári Zsuzsa, Weyer Béla, Nagy Gábor: Várd a májust? Munkavállalási lehetıségek 2004.03.08. Világgazdaság 6. l. Növekvı munkanélküliség. 2004.03.08. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Az erısebb nem jobban keres. 2004.03.08. Népszava 4. l. Nem a bérkülönbségek okozzák a munkaerımozgást. 2004.03.09. Népszabadság 3. l. Seres László: Munkavédelem 2004.03.09. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: Vonzó pályát kívánnak maguknak. 2004.03.09. Népszabadság 19-20. l. Munkakör. 2004.03.09. Magyar Hírlap 3. l. Neumann Ottó: A közszolgálati reform buktatói 2004.03.09. Világgazdaság 6. l. Szarvas György: Szabályozott felsıvezetıi bérek? 2004.03.10. Népszava 11. l. Mindenkinek joga van az egészségügyi ellátáshoz. 2004.03.10. Magyar Hírlap 1., 10-11. l. Márk Edina: Kevés a bőnbánó kényszervállalkozó. 2004.03.10. Népszabadság 6. l. Gyémánt ékszert fognak csiszolni. 2004.03.10. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Tiltakozó érdekvédık. 2004.03.10. Világgazdaság 1., 5. l. Nógrádi Tóth Erzsébet: Fogyóban az orvosi kar. 2004.03.10. Világgazdaság 3. l. Bizottsági elutasítás a munkavállalás ügyében. 2004.03.11. Magyar Hírlap 4. l. Szilágyi A. János: Gyárbezárás: kevés az ügyintézı. 2004.03.11. Világgazdaság 1., 3. l. Urkuti György: Svédország is bekeményít.

117

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.03.11. Népszava 3. l. Megállapodás a szakszervezetekkel. 2004.03.11. Világgazdaság 5. l. Munkaerı-piaci program kezdı diplomásoknak. 2004.03.11. Világgazdaság 9-12. l. Menedzser melléklet. 2004.03.12. Magyar Hírlap 18. l. Kincses Andor: Tizennégy év munkaügyi perben. 2004.03.13. HVG 95-96. l. Schweitzer András: Uniós csalatkozás. Átvert munkakeresık? 2004.03.13. Magyar Hírlap 6. l. Senki nem tud pontosat a munkaerı-áramlásról. 2004.03.13. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Mégis lesz közalkalmazotti tanácsválasztás. 2004.03.16. Népszava 5. l. Regıs Porcelánmanufaktúra.

Zsuzsa:

Európában

terjeszkedne

a

Herendi

2004.03.16. Népszabadság 23. l. Munkakör. 2004.03.16. Magyar Nemzet 11. l. Erdısi Csaba: László Csaba a Herendi Rt. élére került. 2004.03.17. Népszava 3. l. N.P.Z.: Mentık végkielégítés nélkül? 2004.03.17. Magyar Hírlap 17. l. Önmaguk elé tartanak tükröt a közszolgák. 2004.03.17. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Feketemunka minden ágazatban. 2004.03.17. Népszabadság 19. l. Munkakör - Átképzés. 2004.03.18. Magyar Hírlap 6-7. l. Nagy Z. Róbert: Iskola-összevonás miatt tüntetnek a kıbányai szülık. 2004.03.18. Népszabadság 5. l. Vadász János tiltakozik. 2004.03.19. Népszava 3. l. Munkavállaló nık konferenciája. 2004.03.19. Népszabadság 5. l. Kun J. Viktória: Sztrájkhangulat a kórházakban. 2004.03.19. Magyar Nemzet 2. l. Szakács: Magyar Bálintnál tiltakoznak a tanárok. 2004.03.19. Magyar Nemzet 5. l. Bákonyi Ádám: Érdek! Képviselet? 2004.03.19. Világgazdaság 3. l. Kovács Róbert: Széthúzzák a fizetések skáláját. 2004.03.19. Világgazdaság 9. l. Kérdéses végkielégítés. 2004.03.20. Magyar Hírlap 5. l. Neumann Ottó: Munkavállalók tízezreit rövidítették meg az elmúlt évben Budapesten. 2004.03.20. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: A foglalkoztatási korlátok csak átmenetiek? 2004.03.20. Népszabadság 8. l. Doros Judit: Egyheti munkáért 4500 Ft. 2004.03.20. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Átmenetileg nıhet a munkanélküliség. 2004.03.20. Népszava 4. l. Nagy P. Zoltán: Nincs pénz a végkielégítésre? 2004.03.20. Népszava 4. l. F. K.: Szakszervezeti segítség a kistérségeknek. 2004.03.20. Népszava 10. l. Munkahelyteremtı támogatások. 2004.03.22. Népszava 1., 4. l. Figyelmeztetı sztrájk Ferihegyen. 2004.03.22. Magyar Hírlap 10. l. hl: Kétórás sztrájkot tartanak délben a Malév dolgozói.

118

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.03.22. Népszabadság 1., 19. l. Szakály Attila: Déli sztrájk a Malévnél. 2004.03.22. Világgazdaság 7. l. Bajban a diósgyıri kohászat. 2004.03.22. Világgazdaság 9. l. Sztrájk Ferihegyen. 2004.03.22. Magyar nemzet 1., 11. l. Szajlai Csaba: Az idén tovább nı a munkanélküliség. 2004.03.23. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Éles vita a jogalkotási törvényrıl. 2004.03.23. Magyar Hírlap 1., 10-11. l. Márki Edina - Németh Géza: A feketemunkára is amnesztiát adna a kormány. 2004.03.23. Világgazdaság 5. l. Gazda Albert: Elégedetlen szociális partnerek. 2004.03.23. Magyar Nemzet 1. l. Magára hagyta az állam Diósgyırt. 2004.03.23. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Mellızött érdekvédık 2004.03.23. Magyar Nemzet 11. l. Bákonyi-Putsay: Kétórás Malév-sztrájk volt Ferihegyen. 2004.03.23. Népszabadság 1., 18. l. Sztrájk miatt késett a Malév öt járata. 2004.03.23. Népszabadság 17. l. Utcára kerülnek a diósgyıri kohászok. 2004.03.24. Magyar Hírlap 1., 3. l. Biczó Henriett: A képzetleneket fenyegeti leginkább a szegénység. 2004.03.24. Magyar Nemzet 1., 11. l. Szabó Eszter: Alig változik a reálbér. 2004.03.24. Népszabadság 1. l. Kun J. Erzsébet: Közmunka, nemcsak a pénz miatt. 2004.03.24. Népszabadság 5. l. Május 1-jétıl egységes munkaügyi adatbázis. 2004.03.24. Népszabadság 8. l. Papp Dénes: Fıolvasztárból tányérmosó? 2004.03.24. Népszava 1-3. l. Körvonalazódik az összefogás. 2004.03.24. Népszava 4. l. Nagy P. Zoltán: Kevés a pénz végkielégítésre. 2004.03.25. Figyelı 20-25. l. Munkavállalás az EU-ban. 2004.03.25. Magyar Hírlap 8. l. Gyüreki Mercédesz, Joób Sándor: Diplomaunió: orvosok elınyben. 2004.03.25. Népszabadság 19. l. Munkakör. 2004.03.25. Világgazdaság 1., 2,4. l. Gyakornokokat keresnek a cégek. 2004.03.25. Magyar Hírlap 8. l. Gyüreki Mercedesz, Joób Sándor: Diplomaunió: orvosok elınyben. 2004.03.26. Népszava 5. l. DAM: tiltakozó szakszervezet. 2004.03.26. Népszava 8. l. Hír és háttér a pályakezdık munkanélküliségérıl. 2004.03.26. Magyar Hírlap 9. l. pzs: Hat százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta februárban. 2004.03.26. Magyar Hírlap 10-11. l. Márk Edina: Áfa kontra fogyatékosok. 2004.03.26. Népszabadság 9. l. Schmidt Gábor: Újraélesztik a közmunkák tanácsát? 2004.03.26. Népszabadság 16. l. DAM: a remény él, a kohó áll. 2004.03.26. Magyar Nemzet 1. l. Sok a pályakezdı munkanélküli. 119

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.03.26. Világgazdaság 3. l. Fóris György: Lobbi a szabad munkavállalásért. 2004.03.26. Világgazdaság 4. l. Hatszázalékos munkanélküliség. 2004.03.26. Világgazdaság 9-12. l. Menedzser melléklet 2004.03.27. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Medgyessyt várják az érdekvédık. 2004.03.27. Népszava 4. l. Muhari Judit: Hétszáz ember kerülhet az utcára Debrecenben. 2004.03.27. Népszava 10. l. Pungor András: Munkásosztály a tiltott falfestmény alatt. 2004.03.27. Magyar Hírlap 3. l. Biczó Henriett: Húsz százalékkal több a fıvárosiak keresete. 2004.03.27. Magyar Hírlap 12. l. Szilágyi Béla: Fellázadtak a pékek a multik ellen. 2004.03.27. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: MSZOSZ: a miniszterelnök újra jön. 2004.03.27. Népszabadság 6. l. Tortacsata Salgótarjánban. 2004.03.27. Magyar nemzet 25. l. Joó István: Pszichotréning. 2004.03.29. Magyar Nemzet 5. l. Bákonyi Ádám: Meddig tart a szakszervezeti szolidaritás? 2004.03.29. Magyar Nemzet 11. l. Erdısi Csaba: Munka nélkül a keleti régióban. 2004.03.29. Világgazdaság 5. l. Nyolcszázezer ember a felnıttoktatásban. 2004.03.30. Népszabadság 5. l. szirénhangoktól.

Kun J. Erzsébet: Medgyessy óvja a munkásokat a

2004.03.30. Népszabadság Melléklet: Állástrend 2004.03.30. Magyar Hírlap 5. l. Jós: MSZOSZ: legyen pihenınap a december 24 is. 2004.03.30. Magyar Nemzet 4. l. Nánási Tamás: Sztrájkra készülnek a fogyatékos dolgozók. 2004.03.30. Világgazdaság 5. l. Az érdekegyeztetés mélypontja. 2004.03.30. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Szociális Európát akar az MSZOSZ. 2004.03.31. Világgazdaság 4. l. Program felnıttképzésre. 2004.04.01. Magyar Hírlap 11. l. pzs: A közszférában idén csökkennek a reálbérek. 2004.04.01. Népszabadság 4. l. Veszélyességi pótlék röntgenasszisztenseknek. 2004.04.01. Népszabadság 17. l. K.J.E.: Elbukhatják a prémiumukat az APEH-esek. 2004.04.01. Népszava 3. l,. P. A.: Munkaügyi adatbázisból lesznek ellenırizhetık a munkáltatók. 2004.04.01. Népszava 8. l. Simon Zoltán: Másfélszeresére növekedett az egy fıre jutó jövedelem. 2004.04.01. Figyelı 42-43. l. Mártonffy Zsuzsa: Komolyan vesznek. A legjobb európai munkahelyek.

120

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ FOLYÓIRATOK Munkaügyi Szemle 2004. 1. sz. Az emberi erıforrással foglalkozók felelıssége Dr. Munkácsy Ferenc: A szakmai gyakorlatosok fogadása elısegíti a munkaerı-utánpótlást Sándor Péter: ...az emberekben rejlı kincsek kamatoztatásáról Dr. Marton Tamás: Egy új és gyorsan fejlıdı gyár Debrecenben. (Beszélgetés dr. Ábrahám Lászlóval, a National Instrument Europe Kft. ügyvezetı igazgatójával) Arany Tóth Mariann: Munkáltatói felelısség a jogellenes adatkezelésért a munkaerı-felvételi eljárásban. Dr. Takács György: A munkavédelem és a szakszervezeti jogok elemzése. I. rész Dr. Lindner Sándor: Humán nézıpontból a Balance Scorecard Dr. Koncz Katalin: A szervezeti karriermenedzsment célja és folyamata. Munkapiac Munkajog Munkaerıpiaci Tükör 2003. Létszám és kereset (2003. I-III. negyedév) (Összeállította: Víg Andrásné) Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2004. 2. sz. Olvasóink a szerzıink A közszolgálat, érték (Vadász János) Adatbázis az európai állásajánlatokról és az Unióban munkát vállalni szándékozókról (Beszélgetés Deák Andreával) Életmódmenedzserek szolgáltatásai a vállalatok vezetı munkatársai számára (Dr. Viziné Polesinszky Veronika, Dr. Gayer Gyuláné) Hiba! A könyvjelzı nem létezik.Biermann Margit: A szakmai képzés hasznosulásának mértéke, a közép- és felsıfokú képzés megfelelése a munkahelyek igényeinek Dr. Takács György: A munkavédelem és a szakszervezeti jogok elemzése (II. rész) Humán nézıpontból a Balanced Scorecard (Dr. Lindner Sándor) Hiba! A könyvjelzı nem létezik.Dr. Koncz Katalin: A szervezeti karriermenedzsment célja és folyamata (II. rész) Nem normatívak a munkáltatói terhek az EU-ban. Világviszonylatban magas a munkanélküliség. Hírek a munka világából Munkapiac Munkajog (A munkahelyi vallásgyakorlás egyes kérdéseirıl (Dr. Hovánszki Arnold)

121

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004. 3. sz. HR a közszférában Mitıl jobbak a legjobbak? (Dr. Marton Tamás) Meditáció a visszacsatolásról (Dr. Légrádi László) Alacsony nyugdíjpénztári hozamok, felfutó egészségpénztárak (Beszélgetés Lehoczky Lászlóval) A béren kívüli juttatások és a munkatársi elkötelezettség összefüggései (Herczeg Dóra) Ádám Sándor - Kutas János: A foglalkoztatottak számának alakulása a személyi jövedelemadó bevallások alapján Karoliny Mártonné - László Gyula - Poór József: Emberierıforrásmenedzsment a közszférában (I. rész) Dr. Ladó Mária - Dr. Virág Edit: Még egyszer az EU foglalkoztatáspolitikáról A Wim Kok Jelentés (I. rész) Polónyi István: A vállalatok képzési politikájának néhány jellemzıje (I. rész) Munkapiac Munkajog Tallózó A Munkaügyi Szemle 2003. évi tartalommutatója tematikus csoportosításban Személyügyi hírlevél 2004. 2. sz. Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl) A hónap témája: HR informatikai rendszerek (Dr. Bárány György, ügyvezetı igazgató, HVB Bank Hungary Rt., Rigó Imre, humánpolitikai igazgató, Raiffeisen Bank Rt., Tarnai Dezsı, igazgató, Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., Váradi Béla, humán erıforrás igazgató, MOL Rt) Rendezvények: • Az Országos Humánpolitikai Egyesület 2003. évi Közgyőlése (Budapest, 2003. december 10.) • OHE Humánpolitikai Akadémia • Országos Humánpolitikai Konferencia és Kiállítás Módszertani Mőhely • Az emberi erıforrás tanácsadás alapjai és jellegzetes alkalmazási területei (Dr. Poór József) • Az OHE tagszervezetek életébıl • Elsınek a kohászatban állapodtak meg (DUNAFERR hetilap – Dunaferr Dunai Vasmő Rt.) • Magasan az általános szakmai színvonal fölött (EGIS Hírlap - EGIS Rt.) • Piacképes, nyereséges munka (POSTÁS - Magyar Posta Rt.) • Szív napján találkoztunk a szív szigetén (Kórlap - SZ-SZ-B Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza) • Kérdıíves felmérés tapasztalatai a kutatók szemével (2002-2003) (RÁBA Magazin – Rába Jármőipari Holding.) • A dolgozói tulajdonlás dilemmái (DUNAFERR hetilap – Dunaferr Dunai

122

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ Vasmő Rt.) • Biztosítás 2003. évi tapasztalatai (BANKÓ - Pénzjegynyomda Rt.) Kitekintı • 32nd IFTDO World Conference Summary Part 2. • Integráció felsıfokon (Angyal Gábor) • A béren kívüli juttatások és a munkatársi elkötelezettség összefüggései • A cafeteria mindenre jó … vagy mégsem? • „Élethosszig tartó” foglalkoztatás? • Hogyan növeljük munkatársaink elkötelezettségét? • Stratégiai megállapodást kötött a Sanoma és a Profession.hu 2004. 3. sz. Hírek röviden Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl A hónap témája: Humán stratégia (Kugler Flórián, vezérigazgató-helyettes, MÁV Rt.,Rigó Imre, humánpolitikai igazgató, Raiffeisen Bank Rt., Dr. Szemerédi Katalin, személyügyi igazgató, Egis Gyógyszergyár Rt., Fekete Iván, tanszékvezetı, Miskolci Egyetem, HR támogató informatikai rendszerek a Philips székesfehérvári gyárában. Tóth Péter, HR Business Partner in People Performance, Learning, Development and HR Quality, PHILIPS Assembly Centre Hungary) Rendezvények Elızetesek és beszámolók hazai és nemzetközi HR programokról OHE Humánpolitikai Akadémia Ötödik évfolyam III. félév • Teljesítményértékelés a gyakorlatban • 2. A munkaerı biztosítása: toborzás és kiválasztás • 3. Munkakörelemzés, munkakör-értékelés • 4. A humánstratégia kialakítása • 5. A munkajog gyakorlati kérdései I. Hatodik évfolyam I. félév • A HR informatikai rendszere • Nemzetközi emberi erıforrás menedzsment • Munkaügyi kapcsolatok • Szervezeti belsı kommunikáció • Tudásmenedzsment 14. Országos Humánpolitikai Konferencia és Kiállítás A tények beszélnek … Ahogy partnereink látják Módszertani Mőhely • A munkaerı korszerőbb foglalkoztatása, a mőködési hatékonyság növekedése egy empirikus felmérés tükrében (Lehota Ágnes – Dr. Poór József) • Kulcsok a kulcsemberekhez (Virág Imre) Az OHE tagszervezetek életébıl • Elsınek a kohászatban állapodtak meg (DUNAFERR hetilap – Dunaferr Dunai Vasmő Rt.) • Magasan az általános szakmai színvonal fölött (EGIS Hírlap - EGIS Rt.) 123

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ • Piacképes, nyereséges munka (POSTÁS - Magyar Posta Rt.) • Szív napján találkoztunk a szív szigetén (Kórlap - SZ-SZ-B Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza) • Kérdıíves felmérés tapasztalatai a kutatók szemével (2002-2003) (RÁBA Magazin – Rába Jármőipari Holding.) • A dolgozói tulajdonlás dilemmái (DUNAFERR hetilap – Dunaferr Dunai Vasmő Rt.) • Biztosítás 2003. évi tapasztalatai (BANKÓ - Pénzjegynyomda Rt.) Nemzetközi szervezetek hírei • Az EAPM Végrehajtó Bizottságának ülése Kitekintı • Current debates on e-Learning Beléptetı rendszerek, vagy ’kicsit’ több? (Ángyán Péter) Rangos humánpolitikai elismerésben részesült a Pannon GSM Üzemi Tanácsok Hírlevele 2004. 1. sz. Kisgyörgy Sándor: Az üzemi tanácsok rövid története Vámos István: Helyzetkép az üzemi tanácsokról IV. Hámor Szilvia: Kedvetlen munkatársakkal nem lehet sikeres a cég. Kisgyörgy Sándor: Párbeszéd a Dunán Csikós Szilvia - Tóth ferenc: Sztrájkszabályzat: a sztrájk önszabályozása Kun J. Erzsébet: Érdekvédık a közalkalmazotti tanácsok ellen Weltner János dr. Túlélési technikák. Regiszeter 2004. 2. sz. Vámos István: Helyzetkép az üzemi tanácsokról V. Kisgyörgy Sándor: A munkavállalói részvétel és a szakszervezeti érdekvédelem Az OÉT Tájékoztatója Kozák László: EU csatlakozás: Több tucat szakértıre lesz szükség Az Európai Szakszervezeti Szövetségrıl Az új dán kormány és a szakszervezetek Szegénység vagy összehasonlításban

foglalkoztatottság?

Regiszter

124

Brit

tapasztalatok

nemzetközi

JOGSZABÁLYOK 2003. IV. negyedév

A jogszabály száma 2004. III. tv.

Címe Az emberi jogok és az alapvetı szabadságok védelmérıl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körülmények között történı eltörlésére vonatkozó jehyzıkönyvének kihirdetésérıl. 25. sz. Tájékoztató az OÉT 2004. január 8-i ülésérıl

22/2004. Korm.r.

Magyar Közlöny

12. sz.

(II.16.) A felnıttképzést folytató intézmények és a felnıttképzési 16. sz. programok akkreditációjának szabályairól.

3/2004 (II.17.) A szakképzésdi hozzájárulást a saját munkavállalói részére 17. sz. OM-FMM r. szervezett képzéssel teljesítı hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeirıl és az elszámolás szabályairól. 1002/2004. (I.8.) Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a 2. sz. Korm. h. Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány alapító okiratának módosításáról. Tájékoztató az OÉT 2004. február 6-i ülésérıl

22. sz.

A Kormány és a Közszolgálati Sztrájkbizottság közötti 24. sz. megállapodás 6/2004. FMM r. 2/2004. FMM r.

(III.10.) A közalkalmazottak jogállását érintı egyes kérdésekrıl 27. sz. szóló 1/1993. (IV.20.) MüM rendelet módosításáról (I.15.) A kollektív szerzıdések bejelentésének nyilvántartásának részletes szabályairól. Tájékoztató az OÉT 2004. február 27-i ülésérıl

8/2004. AB hat.

és 3. sz. 34. sz.

(III.25.) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak 35. sz. szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. 91. § (1) I.kötet bekezdés megsemmisítésérıl

7/2004. (III.26.) A megváltozott munkaképességő dolgozók 36. sz. FMM-ESZ-CSM- foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. PM e.r. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról 8/2004. FMM r.

(III.26.) A Munkaerıpiaci Aklap foglalkoztatási alaprész 36. sz. iskolarendszeren kívüli felnıttképzési célú keretének felhasználásáról szóló 8/2003. (VII.4.) FMM rendelet módosításáról.

125