J ú liu s H
K Sz Cs
1
2
3
8
9 10
4
P Sz V 5
6
7
11 12 13 14
15 16
17 18 19 20 21
22 23
24 25 26 27 28
29 30
Au g u s zt u s H 5
K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 6
7
8
9 10 11
12
13 14 15 16 17 18
19
20 21 22 23 24 25
26
27 28 29 30 31
S ze p t e m b e r H
K Sz Cs
P Sz V 1
2
3
9 10
4
5
6
7
8
11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM
2003. harmadik negyedév
Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fıosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN 1585-2873 Szerkesztette dr. Berki Erzsébet Berki Erzsébet 2003.
TARTALOM
Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................
3
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................
26
Foglalkoztatás....................................................................................................................................
31
Szakszervezetek ................................................................................................................................
40
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................
40
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................
42
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................
46
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................
48
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................
50
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................
59
Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF).................................................................
65
Munkáltatók.......................................................................................................................................
72
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................
72
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................
73
Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................
74
Magyar Iparszövetség (OKISZ).............................................................................................
76
Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)............................
77
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................
78
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)......................
79
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................
80
Munkaügyi viták...............................................................................................................................
82
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelı...........................................................................................
97
Napi- és hetilapok.........................................................................................................................
97
Folyóiratok...................................................................................................................................
108
Jogszabályok 2003. III. negyedév .....................................................................................................
112
3
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.07.01. Hír. A munkaügyi tárca július 1-ével módosította a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényeket. A Munka Törvénykönyve legfontosabb módosításai a kényszervállalkozók kiszőrésére vonatkoznak. A július 1-jén életbe lépı rendelkezések értelmében, ha az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Fıfelügyelıség vizsgálata során álszerzıdésre bukkan, megbírságolja a céget, kötelezi a munkaszerzıdés megkötésére és megállapítja, hogy mióta áll fenn ez az állapot. Jelzése nyomán az adóhivatal megállapíthatja, hogy mekkora az az összeg, amit a cég megspórolt azzal, hogy dolgozóját vállalkozóként foglalkoztatta. Az ily módon ki nem fizetett járulékot – a közterhek elévülésének idıpontjáig öt évre visszamenıleg – az adóhatóság behajtja. A vállalkozásba kényszerített munkavállaló visszakérheti az általa befizetett járulékot. Ha a szerzıdéssel foglalkoztatott kevesebb szja-t fizetett, azt – szintén visszamenıleg – meg kell fizetnie. A munkáltatók az év végéig türelmi idıt kaptak a szerzıdések átalakítására. A köztisztviselıi törvény több módosító rendelkezése ugyancsak július 1-jén, a köztisztviselık napján lép hatályba. Az új rendelkezés visszaállítja az ügykezelık közszolgálati jogviszonyát, ami mintegy 7-8 ezer dolgozót érint. Az illetményszorzók július 1-jével 30 százalékkal emelkednek. A törvénymódosítás lehetıvé teszi, hogy a 110 ezer köztisztviselı mellett 60 ezer közszolgálati alkalmazott is állami kezesség mellett vehessen fel kiegészítı kamattámogatású hitelt. Szigorítás viszont, hogy egy idıben csak egy ilyen kölcsönük lehet. Új elem, hogy a törvény 200 százalékra emeli a köztisztviselık ruhapénzét. Az önkormányzatoknak lehetıvé teszi, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével állapíthassanak meg illetménykiegészítést és vezetıi pótlékot. Az új szabályozás lehetıvé teszi a polgármesterek korkedvezményes nyugdíjazását is. A törvénymódosítás egy másik rendelkezése szerint a köztisztviselık bármilyen nyelvvizsga esetén kaphatnak nyelvpótlékot; az angol, a német és a francia nyelvek esetében viszont emelkedik a fizethetı pótlék mértéke. 2003.07.02. Hír. A jövı évre készülı költségvetésben a Pénzügyminisztérium 3%-os gazdasági növekedéssel és négyszázalékos inflációval számol. Továbbra is elkötelezettnek tőnik a kormány, hogy az államháztartás hiányát tovább csökkentse az idénre várható 4,5-5 százalékos GDP-arányos deficitrıl. Ez 1-1,5 százalékponttal csökkenhet, vagyis a hiányt 3,5 százalékban határoznák meg, nyilatkozta Veres János pénzügyi államtitkár. Minimális béremelésre számíthatnak a jövı évben a közszférában foglalkoztatottak, a kabinet az ıszi érdekegyeztetı tárgyalásokon hasonlóan mérsékelt bérkiáramlásról szeretne megalkudni a versenyszférában is. A kormány inflációs célja gyakorlatilag megegyezik a jegybank 2004-re adott 4,1 százalékos inflációs elırejelzésével, és csak kicsivel haladja meg a piaci elemzık átlag 4,3 százalékos prognózisát. 2003.07.03. Hír. Ne zárjon be a kabinet 600 kistelepülésen mőködı postát, illetve ne szüntessen meg a falvak számára létfontosságú 3 ezer kilométernyi vasúti szárnyvonalakat, szólította fel a kormányt Szita Károly, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnöke. Gyır-Moson-Sopron megyében 46 kistelepülés közös petícióban tiltakozott a kormánynál a postahivatalok bezárása ellen, véleményük szerint a kabinet intézkedései a falu lakosság-megtartó erejét tovább csökkentik.
4
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.07.04. Hír. Az Európai Unióban irányelv írja elı a maximális munkaidıt, ezen belül a tagországok törvényei, kollektív és egyéb munkaszerzıdések alapján történik a munkaidı kialakítása. A legtöbb munkavállaló (az uniós munkavállalók 70 százaléka) kollektív szerzıdések alapján dolgozik és kap szabadságot. A magyarországi átlagos 40 órához képest Görögország kivételével minden EUtagországban kevesebbet dolgoznak. 2003.07.07 Hír. A szakszervezetek igényt tartanak a minimálbér bruttó értékének jövı évi . emelésére, nem fogadják el, hogy változatlan maradjon a legkisebb bér és csak az adójogszabályok révén nettóban érjen többet. A magyarországi 50 ezer forintos minimálbér euróban számolva még mindig távol áll az Európai Unió tagországaiban kötelezı minimálbérektıl. 2002 januárjában a havonkénti 50 ezer forintos magyarországi minimálbér 210 eurónak felelt meg. Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban. Így például Hollandiában 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124 euró. Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelezı bér összege 118 euró volt. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelezı fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér. 2003.07.14 Hír. A Magyar Rádió vezetıi szigorúan titkos tervezetet köröztetnek arról, . hogy hogyan lehetne hatékonyabb a rádió, ennek keretében jelentıs létszámcsökkentést terveznek. Az MR 500 fıvel mőködik majd, és a Magyar Televízióval (MTV), a Duna tévével illetve a Magyar Távirati Irodával (MTI) együtt egy médiaparkba költözik. Egyes munkatársak attól tartanak, a változások nagyarányú elbocsátásokkal járnának, míg mások azt hangsúlyozzák: ha minden marad a régiben, az MR menthetetlenül tökre megy. 2003.07.14 Hír. Az elmúlt évtizedben több mint hárommillióval csökkent a . szakszervezetek taglétszáma, ma már alig 650 ezer szervezett dolgozó fizet tagdíjat. A gazdaság átalakulása, a kormányzati ciklusok változó gyakorlata nyomán válságba került a rendszerváltás során kialakult hazai szakszervezeti struktúra – állapítja meg egy, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készült tanulmány. A kutatási eredményeket összegzı elemzés szerint a csendes válság jele a szakszervezeti tagság lassú, de folyamatos apadása, a munkahelyi szakszervezetek gyenge pozíciója, az ágazati és országos szintő szervezetek szegénysége. A gazdasági modellváltás – az állami nagyvállalatok megszőnése, privatizációja – különösen a versenyszférában mőködı szakszervezeteket sújtotta. A tagság megırzése szinte csak a közszféra védettebb pozíciójú munkahelyein sikerült. Az APEH kimutatása szerint az utóbbi két évben legalább százezerrel csökkent a tagdíjfizetı szakszervezeti tagság, amely mára alig 650 ezer fıre tehetı. A szakszervezetek évi 3-4 milliárd forint tagdíjbevétellel rendelkeznek. A kutatók szerint a „helyzet kulcsa” a szakszervezeti tagszervezés erısítésében rejlik. Ez pedig csak szakszervezetközi összefogással érhetı el. Hír. A Magyar Rádió elnöksége a Népszava július 14-i számában 2003.07.15 megjelentekre reagálva sajtóközleményt adott ki. A Magyar Rádió . Részvénytársaság elnöksége megdöbbenve olvasta a Népszava 2003. július 14-i számában azt a címlapos Népszava-információt, amely a Magyar Rádió ötszáz 5
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK fıre való létszámleépítését fejtegeti. A Magyar Rádió Rt. elnöksége a közvélemény tudomására kívánja hozni, nem áll szándékában semmiféle létszámleépítés. Viszont szeretné megkapni a kormányzattól azt a 350 millió forintot, amely egy korábbi létszámcsökkenés kapcsán jár az intézménynek. A Magyar Rádió Rt. elnöksége továbbá közli, hogy nem köröztet semmilyen titkos dokumentumot. Az a dokumentum, amelyre a Népszava feltehetıen hivatkozott, a Miniszterelnöki Hivatalból érkezett egy hete, nem a Magyar Rádió kérésére készült, s egyáltalán nem titkos. 2003.07.16 Hír. Tavaly a vártnál nagyobb, az elızı évihez mérten 15 százalékos . növekedést produkálva több, 33 milliárd dollárnyi külföldi tıke áramlott KeletKözép-Európába. A korábbi kedvenc, Magyarország a nagy béremelkedés, a forinterısödés miatt vesztett népszerőségébıl, sıt tıkeelvándorlás figyelhetı meg – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung a bécsi WIIW intézet adataira hivatkozva. Csehországba, Lengyelországba, Szlovákiába – köszönhetıen a még le nem zárult privatizációnak – folytatódott a nagyütemő tıkebeáramlás, Csehországba egy év alatt kilenc, Lengyelországba és Szlovákiába egyenként négymilliárd dollárt tett ki a külföldi tıkeberuházás. Magyarországra mindössze 858 millió dolláros invesztíció érkezett. A Magyarország iránti viszonylagos érdektelenséget a bécsi gazdaságkutató intézet fıként azzal magyarázza, hogy a fajlagos bérköltség a környezı államoké kétszeresével, 30 százalékkal ment feljebb. Idén javulhat a helyzet, mert Magyarországon állami bankokat dobnak piacra, másfelıl a környezı államokban csökkennek a külföldi tıke számára vonzó befektetési lehetıségek. 2003.07.17 Hír. A Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatával összehangolva, kellı . türelemmel kellene kimunkálni az önfoglalkoztatókra vonatkozó szabályokat, a kapkodással kialakított szabályozás újabb csapdát jelentene az érdekelteknek, jelezték a munkaadói érdekképviseletek, kamarák a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szakmai vitára bocsátott elıterjesztésére reagálva. A minisztériumba érkezı vélemények között volt olyan javaslat is, hogy az új önfoglalkoztatói szabályozás megalkotásáig vonják vissza az Mt.-ben, illetve a munkaügyi ellenırzésrıl szóló törvényben a közelmúltban bevezetett változtatásokat. Garzó Lilla helyettes államtitkár elmondta, több javaslat érkezett, mely szerint ne egy önfoglalkoztatói törvény készüljön, hanem az egyes szakterületekre külön-külön önálló jogszabály. Így például a meglévı szakmai törvény módosításával vagy új törvény alkotásával kellene szabályozni a mővészek, az újságírók, a biztonsági és vagyonırök, a sportolók, a fuvarozók és más speciális szakterületek önfoglalkoztatását. Több szakmai szervezet már törvénytervezet-vázlatot is küldött véleményéhez. 2003.07.17 Hír. A parlament 2001 ıszén két évvel elhalasztotta a közalkalmazotti tanácsok . megválasztását. A döntést az motiválta, hogy több szakszervezet is indokolatlannak találta a választást, némelyik a közalkalmazotti tanácsok létét is. Igaz, e választás legitimálta a szakszervezeteket részben az érdekegyeztetés, részben a kollektívszerzıdés-kötés szempontjából. A választás meghosszabbított mandátuma novemberben lejár. A közszféra szakszervezetei megkezdték a felkészülést, hogy újabb három évre megválasszák a dolgozói képviseleteket.
6
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.07.18 Hír. Jelentıs megszorításokkal, többek között a lakáshitel-törlesztés, és a . munkavállalói nyugdíjjárulék adókedvezményének eltörlésével növeli a kormány a jövı évi bevételeket, miközben 180 milliárd forinttal költ majd többet autópálya-építésekre. Egyszeri intézkedésekkel, a jelenlegi törvények módosítása nélkül legfeljebb 200-300 milliárd forinttal emelhette volna a kormány az állami bevételeket jövıre, ami nem elég a költségvetés rendbetételéhez. Ezért váltak szükségessé azok a megszorítások, amelyeket szerdán hagyott jóvá a kabinet, közölte Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivıje. A bevételnövelı intézkedések összesen mintegy 800 milliárd forintot hoznak jövıre az államkasszának, jelentıs részben a lakosság terheinek növelése árán. A kormány 141 milliárd forinttal kurtítja meg a költségvetési intézmények anyagi támogatását, 69 milliárd forint állami agrártámogatást pedig uniós források váltanak ki. További 153 milliárd forintot spórol a költségvetés a beígért adócsökkentések elhalasztásával. Az szja-adókulcsok és a sávhatárok nem változnak 2004-ben. Emellett a kabinet azzal számol, hogy a reálbérek is az idei szinten maradnak. A költségvetési szférában is csak akkora lesz a béremelés, hogy azzal az infláció és a járulékterhek változása ellensúlyozható legyen. 2003.07.18 Hír. A bruttó átlagkereset 14,3 százalékkal, a nettó 18,1, és a reálkereset 13,2. vel nıtt az év elsı öt hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint január-májusban a nemzetgazdaságban átlagosan 2,733 millióan álltak alkalmazásban, 0,8 százalékkal többen, mint az elızı év azonos idıszakában. Tavaly az év elsı öt hónapjában a bruttó átlagkereset 18,6, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal emelkedett, a reálkereset 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idén január-májusban a teljes munka idıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 8,9, a költségvetési szférában 24,8 százalékkal nıtt a bázishoz képest. A költségvetési terület magas keresetnövekedési ütemét azon tavalyi intézkedések áthúzódó hatásával magyarázható, amelyek az illetmények versenyszférához való felzárkóztatását célozták. Az idén az elsı öt hónapban a teljes munka idıben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 129,8 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 87,7 ezer forintot, a szellemieké 181 ezer forintot tett ki. A versenyszférában dolgozók átlagosan 120,9 ezer forintot, ezen belül a fizikaiak 85,6 ezer forintot, a szellemiek 191,2 ezer forintot kerestek a vizsgált idıszakban. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók átlagosan 150,3 ezer forintot kerestek, 99 ezer forintot a fizikai foglalkoztatásúak, 171,3 ezer forintot a szellemi foglalkozásúak. A legjobban fizetı gazdasági ág a pénzügyi tevékenység volt, 257,8 ezer forintos bruttó átlagkeresettel. Ezt követte a vegyipar 174,6 ezer forinttal, a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás 161,7 ezer forinttal. 2003.07.18 Hír. A kormány jövıre 9-10 százalékos bérnövekedéssel számol, mondta . László Csaba pénzügyminiszter egy tv-mősorban. A kormány a bérek vásárlóértékét jövıre meg kívánja ırizni, ez azt jelenti: a kormány a bruttó bérek olyan növekedését tervezi, hogy az adótörvények szigorítását levonva, körülbelül az inflációnak megfelelı növekedés érhetı el a nettó béreknél. A kormány a költségvetés készítésénél 4,5 százalékos inflációval számol. Az adózásban tervezett intézkedések azonban jelentısen csökkentik az adott bruttó bérhez tartozó nettó jövedelmet. Az eddig nyilvánosságra hozott számítások 7
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szerint az elıirányzott adómódosítások mintegy 550 milliárd forinttal növelik a jövı évi büdzsé bevételeit, illetve az hogy mégsem változna jövıre a személyi jövedelemadó tábla, 153 milliárd forint bevételkieséstıl mentesíti a büdzsét. A pénzügyminiszter korábbi kijelentése szerint az adópolitikai döntéseket az államháztartási hiány csökkentése érdekében hozta meg a kormány. 2003.07.29 Hír. A rendszerváltozás óta elıször vizsgálják a megyei közigazgatási hivatalok . a közszolgálati munkahelyeken a dolgozói érdekképviseletek jogainak érvényesülését. A közigazgatási szervezeteknél, önkormányzatoknál szeptember 30-ig azt ellenırzik, hogyan rendezıdnek a munkahelyi köztisztviselıi érdekegyeztetés során felmerült vitás kérdések, és betartják-e a tisztségviselık munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat. 2003.08.05 Hír. Csúszik az eredetileg 2004 januárjára ígért jogszabály az . önfoglalkoztatásról, mert a koncepció társadalmi vitája során kiderült, hogy általános szabályozással nem oldható meg a kényszervállalkozások problémája. A munkaadók és a munkavállalók képviseleteitıl érkezett vélemények és javaslatok azt jelzik: bizonyos szakmákban, például a mővészek és az újságírók számára speciális szabályozásra lesz szükség, a biztonsági és vagyonırök, a fuvarozók vagy a sportolók esetében a már létezı speciális jogszabályokat kell az igényekhez igazítani. Garzó Lilla, a munkaügyi tárca foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkára a javaslatokról elmondta: volt olyan indítvány, amelyik az elképzelés visszavonására vonatkozott. A Mővészeti Szakszervezetek Szövetsége vagy a biztonsági és vagyonırök képviseletei például „saját képükre szabnák” az önfoglalkoztató jogviszonyt, s a javaslathoz szigorú normaszöveget is kidolgoztak. Ugyanakkor a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi Kamara azt érzékeltette, hogy összetett, komoly problémáról van szó. 2003.08.08 Hír. A kormányprogram szerint a legalább négy éve betegágy mellett dolgozó . ápolók – hőségjutalomként – egyévi bruttó fizetésüknek megfelelı összeget, azaz átlagosan másfél millió forintot kaphatnak. Az eredeti terv szerint a jutalom minden negyedik betegágy mellett töltött év után járna az érintetteknek. Csakhogy az összesen 80-100 milliárd forint kifizetése jelentısen megterhelné a költségvetést, felpörgetné az inflációt. Éppen ezért szakértık az elmúlt egy évben számos variációt készítettek a kifizetés módjára vonatkozóan. A szerdai kormányülésen elsı olvasatban tárgyalt javaslat szerint a jutalom kifizetése már jövıre megkezdıdne. Elsı lépcsıben a harmincéves munkaviszonnyal rendelkezı, az elmúlt négy évben folyamatosan, három mőszakban betegágy mellett dolgozók kaphatnák meg ezt az összeget. A számítások szerint ez 15 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, de az ágazati érdekképviseletek tiltakozása miatt a kormány elvetette a javaslatot. Csehák Judit szakminiszter a kormányülés után jelezte: sokan igazságtalanak tartották, hogy jövıre a hetvenezer érintettbıl csak tízezren kapnák meg a hőségjutalmat. Ezért talán helyesebb lenne, ha a kormány 2005–2006-ban, két csomagban fizetne. 2003.08.08 Hír. Botrány van kirobbanóban a központosított illetményszámfejtı rendszer . (KIR) körül, írta az egyik napilap. Már több mint hatvan egészségügyi intézmény jelezte az Egészségügyi Gazdasági Vezetık Egyesületének (EGVE), hogy a program szinte használhatatlan. A központosított számfejtést végzı
8
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hivatal most arra kéri az érintett intézményeket: vizsgálják felül az elmúlt másfél év változóbéreinek elszámolását. Ez körülbelül 300 ezer embert érint, akinek összes adatát alig pár hét alatt kell kigyőjteni. 2003.08.15 Hír. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint gyakorlatilag már idén teljesül a . kormány négy évre vonatkozó ígérete, miszerint a keresetek reálértéke huszonöt százalékkal emelkedik. A tárca szerint tavaly a reálkeresetek 13,6 százalékkal emelkedtek, idén pedig nyolc százalék körüli növekedésre lehet számítani, így év végére – vagyis két év alatt – 22,7 százalékos emelkedés következik be. A tárca számításai csúsztatásokon alapulnak, ennél fogva nem is igazak – fogalmazott egy napilapnak Palkovics Imre. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint az elmaradni látszó adócsökkentés, az új járulékok bevezetése, az áfakulcsok eltolásából következı drágulások a reálkeresetek csökkenését eredményezik, ráadásul a forint leértékelése is harmincmilliárd forintot vesz ki a munkavállalók zsebébıl ebben az évben. Hozzátette: mivel a pénzügyminiszterrel szemben a szakszervezetek tisztában vannak a számokkal, az érdekvédık nem tudják elfogadni a bérekkel kapcsolatos kormányzati terveket. 2003.08.15 Hír. A tervezettnél magasabb államháztartási hiány ellenére a közalkalmazottak . és a köztisztviselık megkapják az idei 13. havi bérüket, igaz, a tervek szerint egységesen csak jövı januárban. A közalkalmazottaknak eddig is az év elsı havában fizették a pluszpénzt, ám a köztisztviselıknek és a fegyveres testületek dolgozóinak eddig decemberben fizettek, így törvénymódosításra is szükség lesz. Szők 15 milliárd forintot spórolhat ezzel az állam. A Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb prognózisa szerint az államháztartás deficitje decemberre eléri a GDP 4,8 százalékát, ám ebben még nem szerepel a 53. heti nyugdíjak harmincmilliárd forintja. Így az államháztartás hiánya idén a legjobb esetben sem lehet kisebb 950 milliárd forintnál – legalábbis a PM szerint. 2003.08.18 Hír. A munkaügyi ellenırzés rendszerének átalakítását kezdeményezik a . szakszervezetek, mert kevés a felügyelı, ezért az évi 28 ezer ellenırzés révén a 840 ezer vállalkozásnak csupán 3-4 százalékához jutnak el. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelet vezetıje, Békés András szerint az ellenırzés szabályozása már megfelel az EU-normáknak, a felügyelık létszáma azonban kevesebb, és jogosultságaik is gyengébbek, mint az uniós országokban. 2003.08.21 Hír. Az elsı félévben 13,2 százalékkal nıttek a reálkeresetek Magyarországon. . A nettó átlagbér 18,1 százalékkal emelkedett január–júliusban, 4,3 százalékos volt az infláció. A bruttó bérek 14,1 százalékkal emelkedtek, vagyis az állam az idén az adócsökkentésekkel jelentıs mértékben hozzájárult a keresetek növeléséhez. A költségvetési szférában dolgozók bruttó keresete majdnem annyival emelkedett, mint a nettó. A 25 százalékos béremelkedéssel a költségvetési szféra dolgozóinak átlagkeresete jelentısen meghaladja a versenyszférában dolgozókét. A versenyszférában bruttó 121 ezer forint volt az átlagfizetés, a költségvetésiben 30 ezer forinttal több: 151 ezer forint. Az átlagos bruttó fizetés 130 ezer forint volt az elsı fél évben – a nettó 85.500. A versenyszférában 81 ezer, a költségvetésben majdnem 95 ezer Ft volt a nettó bér.
9
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.08.22 Hír. A hatékonyabb közszolgáltatások megteremtése érdekében . együttmőködési megállapodást írt alá csütörtökön Vadász János, a közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízott a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatala nevében a Joint Venture Szövetséggel, melyet a szövetség részérıl Mosonyi György elnök írt alá. A hivatalos ceremóniát követı sajtótájékoztatón Vadász elmondta: várhatóan 2005. január 1-jével lép hatályba a 800 ezer munkavállalót érintı, a teljes foglalkoztatási rendszer átalakításával járó egységes közszolgálati törvény. Jelentıségét mutatja, hogy minden negyedik családfenntartó a közszolgálatban dolgozik. Arra a felvetésünkre, hogy nagyvállalkozók az utóbbi idıszakban a közszféra létszámcsökkentésére vonatkozó javaslatokat tettek, Vadász János úgy reagált: felül kell vizsgálni, hogy összhangban van-e a közfeladat ellátásának színvonala és a munkához kapcsolt létszám. Mindazonáltal a jelenleginél jobb teljesítményő közszolgálatra volna szükség, továbbá világos törvényi rendelkezésekre, amelyek kötelezik a munkáltatót, hogy végkielégítés nélkül elbocsássák az alkalmatlan dolgozókat. A miniszteri biztos szerint az egységes közszolgálati törvény megteremti a lehetıséget e minıségi váltásra. A megállapodás értelmében a jövıben hasznosítják a versenyszféra tapasztalatait a közszférában is a hatékony mőködtetés, a teljesítmény növelése és a minıségi munka érdekében, közösen dolgoznak ki egy teljesítményfigyelı és értékelı rendszert, amely biztosítja a pártatlanságot, méltányosságot és szakszerőséget a közszolgálatban. 2003.08.25 Hír. Budapesten a legalább öt személyt foglalkoztató budapesti szervezetekben . alkalmazottak bruttó keresete 2003 január-júniusában 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és megközelítette a 166 ezer forintot. A fizikai munkakörben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 103.700, a szellemieké pedig 215.800 forintot tett ki. 2003.08.28 Hír. Május-júliusban a munkavállaló korú népesség kevesebb mint kétharmada . (64,8 százalék) volt jelen a munkaerıpiacon, közli a KSH. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta csupán 5,7 százalék (239 ezer fı), a foglalkoztatottak száma 3 millió 928 ezer fı. A munkanélküliség ugyan csökkent, de a csökkenés mértéke hibahatáron belül maradt. Az uniós országok munkanélküliségi rátája ugyanebben az idıszakban 7,8 százalék volt. A munkanélküliség átlagos idıtartama 16 hónapnak felel meg, közel azonos az elızı év ugyanezen idıszakában mérttel. 2003.08.29 Hír. 2004-ben csökken a személyi jövedelemadó, jelentette be Veres János, a . Pénzügyminisztérium politikai államtitkára pénteken, az adócsökkentés forrását jelentıs részben az állami költségek visszafogásával akarják elıteremteni, ez azonban nem az önkormányzatoknál, hanem a központi igazgatásnál és háttérintézményeinél jelent költségcsökkentést. Több változatot dolgoznak ki a szükséges 140-150 milliárd forint elıteremtésére a jövı hétfıi újabb egyeztetésen. A jövı hét szerdán a miniszterelnök dönt - az MSZP és az SZDSZ elnökével együtt - arról, hogy melyik javaslatot fogadja el. 2003.08.30 Hír. Bár a kórháztörvény végrehajtása elvben lehetıséget ad arra, hogy az ott . dolgozók kikerüljenek a közszolgálati státusból, ez egyáltalán nem lesz kötelezı vagy törvényszerő, mondta egy napilapnak Vadász János kormánymegbízott azzal kapcsolatban, hogy a közszféra szakszervezetei a 10
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK napokban bejelentették: tárgyalásokat sürgetnek annak megakadályozása érdekében, hogy több tízezer egészségügyi dolgozót kiszervezzék a közalkalmazotti státusból. A kormánymegbízott szerint az érdekvédık nyitott ajtókat döngetnek, amikor olyan szakbizottság felállítását követelik, amely tárgyilagosan mérlegelheti a közszektorban kialakult bérezési és foglalkoztatottsági helyzetet. 2003.08.30 Hír. Július elsejétıl bıvült a munkaügyi ellenırök hatásköre. Vizsgálhatják a . megbízási, vállalkozási szerzıdéseket és akár hatmillió forintot is kiszabhatnak a jogszabálysértı munkáltatóknak, jelentette be az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség. Két hónap alatt a foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges nyilatkozatok elmulasztása miatt már 4477 esetben intézkedtek és ez 21.123 munkavállalót érintett. 1287 munkáltató engedély nélkül foglalkoztatott külföldieket, 1657 cégtulajdonos pedig elfelejtette bejelenteni dolgozóit, így - a munkaügyi ellenırök vizsgálata szerint - 11663 munkavállaló után nem fizették az adó- és járulékterheket. Az ellenırök fél év alatt 27 ezer munkáltató több mint 29 ezer telephelyét látogatták meg és több szempont szerint vizsgálódtak. Munkabiztonsági intézkedésekre elsısorban a veszélyes munkaeszközök miatt, a munkahelyek, üzemek állapota, a technológiai fegyelem megsértése miatt volt szükség. Államigazgatási intézkedések és a szankciók miatt 101 ezer, a szabálysértési eljárások több mint 1 milliárd 581 millió forintot fizettek a törvénysértı vállalkozók. Munkavédelmi fegyelmezetlenséget 918 esetben találtak az ellenırök, a munkáltatók emiatt összesen 2 478 075 000 forintot fizettek. A fıfelügyelıség tájékoztatása szerint külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt kivetett szankciók összege 80 százalékkal emelkedett, a fellebbezések száma 7,5 százalékkal nıtt az elızı félévhez képest, a peres ügyek száma viszont az elızı év hasonló idıszakának kétharmadára csökkent. 2003.08.30 Hír. Vadász János, az egységes közszolgálati kerettörvény kidolgozásáért . felelıs kormánymegbízott cáfolta, hogy több tízezer egészségügyi dolgozó kerülne ki a közalkalmazotti státusból. Bár a kórháztörvény végrehajtása elvben lehetıséget ad arra, hogy az ott dolgozók kikerüljenek a közszolgálati státusból, ez egyáltalán nem lesz kötelezı vagy törvényszerő. A kormánymegbízott szerint az érdekvédık nyitott ajtókat döngetnek, amikor olyan szakbizottság felállítását követelik, amely tárgyilagosan mérlegelheti a közszektorban kialakult bérezési és foglalkoztatottsági helyzetet. A tervek szerint, ha a kormány szeptemberben elfogadja a közszolgálat reformját, valamennyi érintett részvételével megkezdıdik az a vizsgálat, amely megállapítja a közszolgálatban szükséges sztenderdeket. Úgy vélte, a vizsgálat lehetséges eredménye nincs ellentmondásban azzal, hogy javaslatát – korábbi tájékoztatása szerint – a jelenlegi nyolcszázezer közszolgálatban dolgozóra dolgozta ki. A kormány hónapok óta halogatja az egységes közszolgálati kerettörvényrıl szóló döntést. Egyes információk szerint ugyanis a kormányprogramban is rögzített reformra a kabinetnek nincs nettó háromszázmilliárd forintja. 2003.09.03 Hír. A MOK a miniszterelnöknek küldött levelében jelentıs béremelést sürget . a szakorvosok számára. Az orvosok jogállásáról szóló törvénytervezethez való hozzászólás értelmében az emelés a mostani bér 2-2,5-szeresére történhetne, ami átlag havi 600 ezer forintos bruttó kereseteket eredményezne. Ez a szint még mindig alatta marad a nyugat-európai szakorvosi béreknek. Szakértık 11
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szerint ekkora béremelést 2-3 év alatt lehetne csak megvalósítani. 2003.09.03 Hír. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 176 országra kiterjedı vizsgálatának . legfontosabb tanulságai egy internetes lap szerint a következık: Az Európai Unió tagországai közül 2002-ben Belgiumban nıtt a legnagyobb mértékben a termelékenység, a sorrend utána: Franciaország, Írország és Németország. Az Egyesült Államokban, amely a világ termelékenységi listáját vezeti, egy foglalkoztatottra 60 728 dollárnyi termelési érték jutott 2002-ben, Belgiumban 45 338 dollár, Franciaországban 52 000 dollár és Németországban 43 463 dollár. Ausztriában 44 888 dollár, vagyis a német szintet felülmúlta a termelékenység. A jövı év májusában az Európai Unióhoz csatlakozó keleteurópai országok termelékenységi szintje messze elmarad a legfejlettebb országokétól, még attól a portugál szinttıl is, amely 29 091 dollárral az EU tagországok közül az utolsó helyen áll. A tagjelölt országok elsı helyezettje e rangsorban Szlovénia, amelynek termelékenysége (2001-ben) 26 647 dollárt ért el. A felzárkózás üteme azonban Közép-Európában gyors volt az elmúlt tíz évben, hiszen Lengyelország termelékenysége az 1992 évi 12 239 dollárról a múlt évre 20 675 dollárra nıtt, ami 69 százalékos fejlıdési ütemnek felel meg. A többiek is felzárkóztak, ha eltérı tempóban is: Magyarország az elmúlt tíz évben 44 százalékkal javította termelékenységét, Csehország viszont, amely 1992-ben - Szlovénia mellett - a térség legtermékenyebb országának számított, "mindössze" 19 százalékkal növelte az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonalát. Az élmezınyben az Egyesült Államokban a termelékenység növekedése az utóbbi hét év átlagában 2,2 százalékos volt, míg az EU-ban csak 1,2 százalékos. Az ILO szerint ennek oka, hogy USA-ban hosszabb a munkaidı. Az Egyesült Államokban 2002-ben éves átlagban a munkaidı 1825 óra volt, az unióban 1300 és 1800 óra között mozgott. Japánban csökkent a munkaidı és az Egyesült Államokra szintjére esett vissza. Görögországban 2002-ben 4,1 százalékos volt a termelékenység emelkedése, magasabb, mint az Egyesült Államokban, ahol 2,8 százalékos. Görögországban tavaly 1934 órát dolgoztak. Az ILO harmadik, "A munkaerıpiac legfontosabb jellemzıi" címő kiadványa rámutat arra is, hogy az európai és más ipari országok a foglalkoztatottak lakossághoz viszonyított arányát tekintve behozták a lemaradást. Bár e vonatkozásban is az Egyesült Államok vezet, de ott ez a jelzıszám 1999-2002 között 64,3 százalékról 62,7 százalékra csökkent. A legtöbb ipari országban - Japánt és Németországot leszámítva - a 1999 és 2002 között mind a termelékenység, mint a foglalkoztatottak száma emelkedett. Sıt Franciaországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban és Írországban a lakosság és a foglalkoztatottság aránya emelkedett, a munkanélküliség csökkent. Németország ez a mutató 53 százalék, Svájcban 66 százalék - írta az ILO jelentésében. 2003.09.05 Hír. A Klubrádió szeptember 1-jétıl sugározza új érdek-képviseleti mősorát, a . „Szolidaritás.hu”-t. A mősor célja a munkavállalók védelmének elısegítése, a kollektív érdekérvényesítés erısítése, valamint a szakszervezeti munka minél nagyobb nyilvánosságának biztosítása. A mősor minden hét hétfıjén jelentkezik, egyik héten az MSZOSZ, másik héten a SZEF és az ÉSZT közremőködésével készül. A Klubrádió az FM 95.3-as frekvencián sugároz, hallható Budapesten és 70-80 km-es körzetében.
12
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.09.05 Hír. Nem fordulhat elı, hogy az önkormányzatok nem fizetik ki a közszférában . dolgozók bérét - jelentette ki a Népszavának a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fıtitkára. Zongor Gábor közölte: ha az önkormányzatok sem az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe jutott településeknek járó úgynevezett "önhiki"-, sem a közalkalmazotti béremelés fedezetének kigazdálkodását segítı "bérhiki" alapból nem kapnak forrást, akkor még a belügyminiszter dönthet anyagi segítségnyújtásról. 2003.09.06 Hír. A koalíciós pártok megkötötték az adócsökkentésrıl szóló megállapodást. A személyi jövedelemadó csökkentésének ellentételezéseként megmarad a 25 . százalékos áfakulcs, emelkedik a jövedéki adó és a játékadó, kiterjesztik az egyszerősített vállalkozói adó körét – ebbıl pluszbevételeket várnak –, a költségvetési intézményeknél pedig 40 milliárd forintot takarítanak meg. Megkezdıdik az adórendszer egyszerősítése. Tavasszal az általános forgalmi adó elszámolását egyszerősítik, ezen a Pénzügyminisztériumban már dolgoznak, 2005-tıl pedig egyszerősödnek a személyi jövedelemadó fizetésével kapcsolatos teendık; megszőnik az adóbevallás, az APEH közli majd az adózóval, mennyit kell fizetnie. 2003.09.08 Hír. Elemzık szerint 5 százalék fölött van az augusztusi infláció. A KSH . adatait csütörtökön teszik közzé. Egyes prognózisok szerint tovább gyorsult az infláció, az elemzıi elırejelzések átlaga szerint augusztusban 5,15 százalék volt a 12 havi inflációs ráta. Egy hónappal korábban ez az érték 4,7 százalék, júniusban pedig csupán 4,3 százalék volt. A piac már régóta számított az infláció megugrására, ma már inkább csak az a kérdés, mi történik decemberben, illetve a jövı év elején. A szakértık decemberre 5 százalék körüli indexeket várnak, szinte senki sem bízik a jegybank legfeljebb 4,5 százalékos rátát megengedı célkitőzésének teljesülésében. A januári áfaváltoztatások tovább növelhetik az inflációt a jövı év elején. 2003.09.08 Hír. 200 ezer embert el kellene bocsátani a közszférából, és a felszabaduló . 1000 milliárd forintot a jóléti rendszerváltás keretében adócsökkentésre fordítani, mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 41. vándorgyőlésén, Sopronban. Demján, akárcsak Parragh László, az MKIK elnöke, élesen bírálta a szakmunkáshiányhoz vezetı túlképzést is. László Csaba pénzügyminiszter garanciát vállalt arra, hogy 2004 végén kevesebben dolgoznak majd a közszférában, mint 2001–2002-ben. Kádár Béla, az MKT elnöke elıadásában úgy vélekedett: közgazdasági törvényszerőségekrıl lehet szavazni, de nem érdemes, mert a történelem benyújtja a számlát. A nagyvilág nem érti a magyar gazdaság túlpolitizáltságát, és nem érti azt sem, hogy az egy évvel ezelıtt még leginkább EU-orientált ország miért lett utolsó a csatlakozás ügyében, tette hozzá Kádár Béla. 2003.09.10 Hír. Vasúti mintarégiók megalakítását tervezi a MÁV Rt., a mellék- és . szárnyvonalakon közlekedı regionális önkormányzati vasút mőködtetésének kipróbálására két térséget választottak ki: Nógrád megyében Balassagyarmatot és körzetét, valamint a nagyobbrészt Észak-Békést érintı tájegységet. Ez utóbbi esetében a Püspökladánytól Vésztın keresztül Békéscsabáig, továbbá a Gyomaendrıd és Körösnagyharsány közötti területen mintegy 200 kilométeres pályaszakaszt érintene a kísérlet. A tervek szerint az önkormányzatok megkapnák a vasúttársaságtól a közlekedés fenntartásához szükséges 13
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK támogatást, az állomásokat és a szerelvényeket. Az esetleges jogszabályi módosítások után a vasúti pálya is az érintett önkormányzatok tulajdonába kerülhetne. A vasutasok fizetését a települések által létrehozott szervezet folyósítaná, ez határozná meg a regionális vasút menetrendjét is, azzal a megkötéssel, hogy annak – a csatlakozások miatt – alkalmazkodnia kellene a nemzetközi és a fıvonalakon közlekedı szerelvényekéhez. 2003.09.11 Hír. Rontott az elırejelzésén a Pénzügyminisztérium negyedéves gazdasági elemzésében: a várható gazdasági növekedést 3-3,5 százalékra csökkentették, . az államháztartási és fizetési mérleg várható deficitjét pedig a júniusi elırejelzéshez mérten emelték. Az év utolsó hónapjaiban a jövedelemkiáramlás miatt tovább gyorsulhat a fogyasztás növekedése. A PM szerint a béremelkedések mostani üteme már a gazdasági stabilitást veszélyezteti. Az idén a bruttó átlagkeresetek 11-12 százalékkal, a nettó jövedelmek - a tavalyi adócsökkentéseknek köszönhetıen - ennél gyorsabban, 16-17 százalékkal emelkednek. Bár ez az üzem lassúbb a tavalyi bruttó 18 százalékos növekedésnél, ennek ellenére az élımunka költségeinek emelkedése még így is jelentısen meghaladja a termelékenység növekedését. Az ipari termelékenység csaknem hét százalékkal nıtt, ugyanakkor a versenyszféra bérei 9,9 százalékkal növekedtek, míg a közszférában az elsı fél évben 19,8 százalékkal nıttek a bérek. A rendkívül gyenge második negyedévi GDP-növekedési adat miatt amikor is 2,4 százalékra lassult a gazdaság pörgése - a PM a korábbi 3,5 százalékról kicsit lejjebb, 3-3,5 százalékra tette a várható gazdasági növekedést. A GDP szerkezete ráadásul rossz, hisz a lakossági fogyasztás növekedése dominál a beruházásokkal szemben. Ez a trend továbbra sem javul, sıt: az év hátralévı részében a jövı évi áfa-változások miatt elırehozott vásárlások, az 53. heti nyugdíj, a 30 milliárdos gyeskifizetés miatt tovább gyorsulhat a fogyasztás növekedése. Az államháztartás hiányát hivatalosan a GDP 4,8 százalékára emelte a PM, hozzátéve, hogy néhány tizeddel nagyobb deficit is elképzelhetı. Vagyis a tervezett 540 milliárd forinttal szemben, akár 1000 milliárd forint is lehet. 2003.09.11 Hír. A kormány ülése után a kormányszóvivı közölte, hogy a jövı héten . nyújtja be a kabinet a parlamentnek az adóváltoztatási javaslatokat, jövıre valószínőleg nem vezetik be az ápolási díjat, és nem lesz egészségügyijárulékemelés sem. Ugyanakkor a korábbinál kedvezıbb lesz az adó-jóváírási rendszer is – ez 1,8 millió forintos éves jövedelem alatt mindenkinek többletet jelent. Ezt az teszi szükségessé, hogy továbbra is adómentes legyen a minimálbér – a módosítás nélkül ugyanis ez nem maradt volna így. Ezzel mindenki jól jár: ha az adójóváírás emelkedik, akkor az évi 1,8 millió forintnál kevesebbet keresık mindegyikénél csökken az adó. Ennek ellentételezése az, hogy a közszférában kisebb keresetemelkedés is elegendı lesz a reálkeresetek szinten tartásához, vagyis ezzel is spórol a büdzsé. Mindehhez azonban át kell számolni a költségvetési terveket, és újra kell alkotni az adójavaslatok egy részét is. A kormány mindezek mellett elfogadta az antidiszkriminációs törvény tervezetét. A javaslat meghatározza, hogy milyen területeken kell az esélyegyenlıség és az egyenlı bánásmód elvét érvényesíteni. Tiltja a megkülönböztetést – a családi szférán kívül szinte mindenütt. Így például a törvény külön szól a nyilvános magánszféráról is, például a vendéglıkrıl, ahol szintén tilos a megkülönböztetés. A törvény megfordítja a bizonyítási terhet, vagyis annak 14
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK kell bizonyítania, hogy nem vétkes nem, kor vagy származás, esetleg szexuális orientáció alapján való hátrányos megkülönböztetésben, akit ezzel megvádolnak. A kabinet elfogadta a felnıttképzésrıl szóló törvény módosítását, amely csak a nyilvántartásba vett és megfelelıen mőködı intézményeknek adja meg az oktatási jogosítványt. A kabinet döntése értelmében jövıre ugyanannyi felsıoktatásban részt vevı új diák tanulmányait finanszírozza az állam, mint az idén. A fıiskolák, egyetemek és a felsıfokú szakképzı intézmények nappali tagozatán 2004-ben 54 ezer, esti és levelezı tagozatán 8 ezer hallgatóét, a felsıoktatási képzésben részt vevık aránya a 18– 22 éves korosztályban 2002-re elérte a 34 százalékot. 2003.09.13 Hír. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértıi háromszázalékos gazdasági növekedést várnak az idénre. A szintén most . elkészített pénzügyminisztériumi prognózis 3-3,5 százalékos növekedést vár. A jövıben mind a két tárca rendszeresen készít külön gazdasági elırejelzéseket jelentette be Gaál Gyula, a GKM politikai államtitkára. Hiba! Hiba! A könyvjelzı nem létezik.200 3.09.17.
Hír. A szakszervezetek között sincs egyetértés a reprezentativitás megállapításának módjáról. Vadász János, a közigazgatási reformért felelıs kormánymegbízott szerint az érdekvédelmi szervezetek támogatottságát nem a közalkalmazotti tanács-választások eredménye, hanem taglétszámuk, illetve szervezettségük alapján lenne célszerő megállapítani. A kormánymegbízott szerint ugyanis csak megfelelı számú tagdíjfizetı – a dolgozók 50 százalékát kitevı – tagsággal rendelkezı szakszervezetek lehetnek a kormány, illetve az önkormányzatok valódi tárgyaló partnerei. Szabó Endre SZEF elnök szerint a kérdés az, van-e létjogosultságuk a közalkalmazotti tanácsoknak, már csak azért is, mert például a közigazgatásban vagy a fegyveres szolgálatoknál nem is mőködhetnek ilyen munkavállalói testületek. Mindazonáltal a közalkalmazotti tanácsok hatáskörének bıvítése csorbítja a szakszervezeti jogokat. A SZEF elnöke elfogadhatónak nevezte, hogy egy szakszervezet támogatottságának szintjét a taglétszám alapján állapítsák meg, mert a tárgyalásokon az a leglényegesebb, hogy kellı támogatottsággal rendelkezı szervezetek legyenek a kormány vagy az önkormányzatok partnerei. Várnai Ferenc, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint kétséges, hogy a taglétszám valóban objektív kritérium a szakszervezeti támogatottság mérésénél. Felhívta a figyelmet arra, hogy fokozatosan csökken a szervezett dolgozók száma. Míg 2000-ben 675 ezer aktív szakszervezeti tagot regisztráltak, számuk egy évvel késıbb 605 ezerre csökkent, 2002-ben viszont a 3 millió 900 ezer munkavállaló alig 14 százaléka, mindössze 571.724 ezer jelezte tagsági viszonyát a tagdíjfizetéssel. (1990-ben a 4 millió 795 ezer munkavállaló közül még 3 millió 988 ezer volt szervezett.) Várnai a közalkalmazotti tanácsválasztás eredményéhez kötött reprezentativitás mellett érvelve utalt arra, hogy a pártok befolyását, szerepét sem taglétszámuk határozza meg, hanem a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon mérhetı támogatottságuk.
2003.09.18 Hír. A kormány döntött a jövı évi adó-szabályokról, és tízszázalékos létszámleépítést rendelt el a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó . intézményekben a miniszterelnök. Jövıre 300 milliárd forint költségcsökkentést rendelt el a kormány a költségvetési intézményeknél. A minisztériumokban csökkentik a gépkocsik számát, és szigorítják a mobiltelefon használatát is. A kormány jóváhagyta a jövı évi adóváltozásokat, 15
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK amelyek pénteken kerülnek a parlament elé. 2004-ben csökken a személyi jövedelemadó mértéke: évi 800 ezer forint jövedelemig 18 százalékos, 800 ezer és másfél millió forint között 26 százalékos, e felett pedig 38 százalékos lesz az szja, amely a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi kategóriában 2-2, a középsıben 4 százalékpontos adócsökkentést jelent. Az adójóváírás január elsejétıl a bér 18 százaléka, legfeljebb havonta 9 ezer forint lehet, s ezt 1,35 millió forint jövedelemig teljes egészében, 1,95 millió forintig pedig fokozatosan csökkenı összegben lehet igénybe venni. Az adócsökkentést ugyanakkor részben ellensúlyozza, hogy a kormány 3 százalékról 4 százalékra növeli jövıre az egészségügyi járulékot. Emellett megszőnik a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj eddigi kedvezménye. A versenyképesség javítása érdekében januártól mérséklıdik a társasági adó is, 18-ról 16 százalékra. A régión belül így Magyarországon kell a legkevesebb társasági adót fizetniük a vállalatoknak – emelte ki a pénzügyminiszter. Változnak jövıre az eva-szabályok is. 2004-tıl – egyebek mellett – már 25 millió forint éves árbevételig választható a kedvezményes vállalkozói adó. Az eva bevezetése László Csaba szerint nem várt sikert hozott: az ez évre tervezett bevételek ebbıl az adónembıl már augusztus végéig befolytak. Januártól a várt – immár 6 százalékos – jövı évi infláció mértékével emeli a kormány a családi pótlékot. Változik a lakástámogatások adókedvezménye: új lakás építésénél az éves törlesztı részlet 40 százaléka vonható le az szja-ból, maximum évi 120 ezer forint. Ez a kedvezmény ugyanakkor jövıre már nem érvényesíthetı a 10 millió forintot meghaladó hitelekre. A használt lakásokra felvett kölcsönök után járó 30 százalékos, szintén legfeljebb 120 ezer forint kedvezmény esetében ez a határ 8 millió forint lesz. Az adókedvezmény emellett függ majd a jövedelemtıl is: 3,4 millió forint éves jövedelemig teljes egészében igénybe vehetı, 3,4 és 4 millió forint között már csak csökkenı mértékben, 4 millió forint felett pedig egyáltalán nem jár a levonás. Azok akik igénybe vehetik, a hitel felvételét követı négy évig élhetnek a lakáshitel-kedvezménnyel. Használt lakásra felvett hiteleknél ugyanakkor gyerekenként plusz egy évvel hosszabb a jogosultság ideje. A külön adózó jövedelmek után – amilyen az ingatlan értékesítésébıl, osztalékból, árfolyamnyereségbıl vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétel, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem – 20 helyett 25 százalékos lesz az adó. A kormány döntése értelmében januártól 6 százalékkal emelkedik a nyugdíj, 2004 novemberében pedig kifizetik az 53. és 54 heti nyugdíjat. Jóváhagyták az áfakulcsok módosítását is: a nullaszázalékos kulcs megszüntetésével 5 százalékra emelkedik a gyógyszerek, a tankönyv és a könyvek áfája, 15 százalékos lesz a személyszállítás, valamint a gáz és a távhı áfakulcsa. 2003.09.18 Hír. Harminc-harmincötmilliárd forintot igényelnek a központi költségvetésbıl . az önkormányzatok arra, hogy abból fedezzék az általuk fenntartott intézményekben dolgozó közalkalmazottak 50 százalékos béremelésének jövı évre áthúzódó részét, de ezt valószínőleg nem kapják meg. A kormányfı ugyanis egy fórumon azt mondta: nincs lehetıség az önkormányzatok többletforrásának biztosítására. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint az önkormányzatok harmada már az idén is csak a fejlesztési források átcsoportosításával tudott pénzt elıteremteni a mőködési, így a bérköltségekre, s nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, ha az
16
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK infrastruktúrafejlesztés helyett 2004-ben is a bérekre kell fordítaniuk a vállalkozóktól beszedett helyi adót. Ezért azt követelik, hogy központi forrásból finanszírozzák a közalkalmazottak és a köztisztviselık béremelését. Számításaik szerint – például az energiaár-változások miatt – a dologi kiadások növekményének finanszírozására központi forrásból legalább 27-30 milliárd forintra volna szükségük. Attól tartanak, e nélkül a települések egy része arra kényszerül, hogy eladja vagyonát. 2003.09.18 Hír. Idén a világgazdaság várhatóan 3,2 százalékkal, jövıre 4,1 százalékkal bıvül - közölte legújabb becslését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a . csütörtökön nyilvánosságra hozott ıszi Világgazdasági Kilátásokban. A szervezet kutatói az Egyesült Államokban idén 0,4, jövıre pedig 0,3 százalékponttal nagyobb, míg Európában jövıre 0,4 százalékkal alacsonyabb gazdasági bıvülésre számítanak, mint tavasszal. Az uniós csatlakozásra váró országoknak ki kell használniuk a viszonylag erıs gazdaságukat a lényeges reformok végrehajtására: mindenekelıtt csökkenteniük kell költségvetési hiányukat és korszerősíteniük kell bankrendszerüket - áll az IMF elemzésében. A valutaalap szakértıi szerint az euróövezeti tagságra való felkészülés ösztönzi ugyan a gazdasági stabilizációt, de a jövı májusban az Unióhoz csatlakozó országoknak nem szabad elsietniük a monetáris unióba való belépést. Az IMF csütörtökön közreadott becslése szerint Lengyelország gazdasága várhatóan 3 százalékkal nı az idén és 3,5 százalékkal jövıre, a cseh GDP 1,7 százalékkal bıvül az idén és 2,6 százalékkal jövıre, Szlovákiáé 4 százalékkal gyarapodik idén és jövıre egyaránt, míg a szlovén gazdaság 2,2 százalékkal nı idén és 3 százalékkal jövıre. Magyarországon a központi bank nem képes egymaga alacsony szinten tartani az inflációt úgy, hogy közben versenyképes maradjon a gazdaság - vélik az IMF szakértıi. Szerintük a bérek csökkentése - különösen az állami szektorban - elengedhetetlen, vagyis a béremelés ütemének alacsonyabbnak kell lennie az inflációnál. A szervezet áprilisban még 2003-ra 3,6, 2004-re pedig 3,9 százalékos növekedést jósolt Magyarországnak; az ıszi kiadvány szerzıi idén 3, jövıre 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. 2003.09.23 Hír. Nincs túlfoglalkoztatás a közszférában, jelentette ki tegnap EU-s adatokra . hivatkozva Vadász János. Az egységes közszolgálati kerettörvény kidolgozásáért felelıs kormánymegbízott szerint ha a vállalkozók törvényesen foglalkoztatnának és adóznának, sokkal kevesebb lenne az a forráshiány, amit a leépítésekkel akarnak pótolni. Az Európai Unió tagállamaiban a foglalkoztatottak átlagosan 24,2 százaléka dolgozik a közszolgálatban, míg Magyarországon 21,6 százalékos ez az arány, hangsúlyozta az Eurostat, azaz az EU hivatalos statisztikai hivatalának 2001-es adataira hivatkozva Vadász János. Ha a vállalkozók negyven százaléka törvényesen foglalkoztatna és adózna, sokkal kevesebb lenne az a forráshiány, amit szakszerőtlen módon leépítésekkel akarnak pótolni, fogalmazott a kormánymegbízott. Vadász szerint a leépítéseket sürgetı, gyakorlatilag teljesen illetéktelen munkaadói nyilatkozatok a társadalmi szolidaritás teljes hiányáról tanúskodnak, mivel "az esélyegyenlıséget a jól mőködı közszolgáltatások teremtik meg". Hangsúlyozta, hogy az oktatás, az egészségügy, a szociális és a kulturális alapellátás minısége nagyban összefügg a sikeres uniós csatlakozással. Az érintettek bevonásával, szakmai szempontok alapján a kormány tavaszig 17
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK áttekinti a közszféra feladatait és minden egyes ágazatban - egészségügy, oktatás, szociális és kulturális alapellátás - megállapítja a szükséges dolgozói létszámot. A tervek szerint jövı ıszig elkészül az egységes közszolgálati törvény normaszövege, amely 2005. január 1-jétıl hatályba is léphet. 2003.09.24 Hír. A kormány nyomására, mivel kevesebb pénzügyi forrást juttat majd a . településeknek, jövıre 60 ezer embert fognak elbocsátani az önkormányzatoktól – jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke tegnap Debrecenben. A politikus hozzátette: a várható elbocsátási hullám súlyos gondokat okozhat azért is, mert nincsenek új beruházások, új munkahelyek, ahol az emberek elhelyezkedhetnének. 2003.09.25 Hír. Ez nem az eddig megszokott költségvetési huzakodás az önkormányzatok . és a kormány között; most elpattanhat a húr, nyilatkozta Dióssy László, a mintegy 1500 helyhatóságot tömörítı Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Veszprém szabad demokrata polgármestere. Szerinte az önkormányzati vezetık hangulata igen rossz, és ha a költségvetési elıirányzatok nem változnak, készek arra, hogy elégedetlenségüket demonstratív akciókkal is kifejezzék. Dióssy találkozott Lamperth Mónika belügyminiszterrel, és azt kérte, hogy a költségvetés tervezetét legalább 15-20 milliárd forinttal toldják meg, ami a legégetıbb gondok megoldásához valamelyes segítséget jelenthet. Az esetleges létszámcsökkentés kapcsán a polgármester kijelentette: a szociális ellátás területén sok helyütt törvényellenes helyzet alakult ki, mert pénz hiányában képtelenek megfelelı számban szakalkalmazottakat foglalkoztatni például a szociális gondozóközpontokban vagy az idısek otthonaiban. 2003.09.26 Hír. A szakszervezetek – hangsúlyozva, hogy nem tekintik tabunak a . közszolgálati létszámot – már a jövı évi létszámcsökkentésre vonatkozó döntést is kifogásolták, mert azt szerintük nem elızte meg a feltétlenül ellátásra váró közfeladatok és az azok elvégzéséhez szükséges létszám összevetése. Szabó Endre, a SZEF elnöke egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a jövı évi nagy létszámú elbocsátás szakmailag elıkészítetlen. A készülı egységes közszolgálati törvény keretében felmérhetı a közszolgálat létszámhelyzete, s kiderülhet, hol van fölösleg és hol esetleg létszámhiány. A szakszervezeti vezetı közölte: a munkáltatói szervezetek, az iparkamara részérıl felelıtlenségnek tartják a létszámcsökkentési ötleteket, ugyanakkor a leghatározottabban fel fognak lépni a kormány végiggondolatlan racionalizálási tervei ellen. A SZEF tart attól, hogy miközben romlik a közszolgáltatások színvonala, kvalifikált szakemberek kényszerülnek a közszférát elhagyni, akik nem tudnak képzettségüknek megfelelı munkát találni, átképzésük pedig költségigényes. 2003.09.26 Nem született döntés tegnap a létszámleépítésrıl a Vám- és Pénzügyırség . Országos Parancsnoksága (VPOP) fıigazgatói értekezletén. Így kérdéses, hogy a szakmai álláspont ismerete nélkül meghozza-e döntését ma a pénzügyminiszter. Mind a parancsnok, Nagy János vezérırnagy, mind a fıigazgatók további egyeztetést tartanak szükségesnek. Ismeretes, hogy Nagy János a hét elején jelentette be, hogy a testület az uniós csatlakozás kapcsán megválik 800 munkatársától. A parancsnok korábban „csak” 300–400 fıvel számolt, László Csaba pénzügyminiszter pedig tavasszal arról beszélt, hogy az
18
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK EU-bıvítés után sem kell a vámosoknál nagymértékő létszámleépítéssel számolni. Így kérdéses, hogy a pénzügyi tárca vezetıjének mi számít nagymértékő leépítésnek. A létszámleépítéssel kapcsolatban Michel Danet, a Vámigazgatások Világszervezetének fıtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: amikor a többi csatlakozó ország vámvezetıivel beszélt, mindig arra kérte ıket, hogy legyenek megfontoltak, mert az igaz, hogy bizonyos határok megszőnnek, de a jövıben meg kell felelni az uniós elvárásoknak. Danet rámutatott, volt rá példa, hogy egy nagyszámú leépítés után egy-két évvel újra vámosokat kellett toborozni, ezért fontos az óvatosság. 2003.09.26 Hír. Az OM közleményt adott ki a Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezetének . fórumán elhangzottakra reagálva, miszerint az ágazatban jövıre 3 és fél százalékkal növekednek majd a személyi juttatások. A közlemény kitér arra, hogy a felsıoktatási reform elıkészítése hónapok óta a nyilvánosság elıtt zajlik. Jelenleg a szakmai egyeztetés folyik. A fórumon Kispap László FDSZ elnök kijelentette: a helyzet fokozatosan romlik, a kormány nyári döntése, amely szerint 4,4 milliárd forintot elvonnak a területtıl, mintegy 385 ezer hallgatót, 75 ezer oktatót, kutatót és dolgozót érint hátrányosan. A kabinet tervei szerint jövıre további hat százalékkal csökkentik a felsıoktatási költségvetési keretet, ezzel visszaveszik azt, amit még tavaly szeptemberben az 50 százalékos béremeléssel adtak, egyébként úgy tudja, hogy a közszféra létszámleépítése az egyetemeken és fıiskolákon négy és félezer fıre vonatkozik majd. Kispap László szerint ezek azt mutatják, hogy a kormányon belül nem a legjobb az oktatási tárca képviselete. A szakember a felsıoktatás átszervezésével kapcsolatban leginkább azt kifogásolta, hogy egy, a szaktárcánál a közelmúltban készült tanulmány szerint a dolgozók kikerülnének a közalkalmazotti munkakörbıl. A jövıben mindenkit határozott idıre szerzıdésekkel foglalkoztatnának, így bárkit könnyedén el lehetne bocsátani, és létbizonytalanság alakulna ki. 2003.09.27 Hír. Magyar Bálint egy budapesti szakmai fórumon elmondta: április óta húsz . helyszínen, csaknem 5 ezer tanár bevonásával tartottak konferenciát az iskolai törzsanyagról és a vitaanyag kikerült az Oktatási Minisztérium honlapjára is. Az Országos Köznevelési Tanács a jövı hónap közepén tárgyalja a felülvizsgált Nemzeti Alaptantervet, a hozzá tartozó kormányrendelet pedig várhatóan novemberben készül el. 2003.09.29 Hír. A magyar rádióban vitát rendeztek a közszolgálati létszámleépítésrıl . Vadász János, a közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízott, és Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának elnöke részvételével. Szabó Endre elmondta, hogy leginkább azt kifogásolja a szakszervezet, hogy koncepcionálisan nem megalapozott, szakszerően nem igazolt, hatásában nem ismert ötletrıl van szó. támogatni. Vadász János elmondta, hogy a kormány saját hatáskörében tervez a minisztériumokban és háttérintézményeiben egy összesen mintegy 8 ezer fıre kiterjedı létszámcsökkentést, más létszámcsökkentésrıl nem született döntés. Szabó Endre szerint a pénzügyminiszter azonban több ízben kijelentette, hogy nemcsak a központi igazgatásban kell létszámot csökkenteni, hanem a közszféra más területein is, mintegy 6 százalékot. Ugyancsak a pénzügyminisztériumból származik az az információ, hogy 6 százalékkal szeretnék jövıre a bért emelni a közszférában, de az önkormányzatoknak ehhez nem adnak semmiféle pénzügyi támogatást, 19
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK következésképpen döntıen létszámleépítéssel teremtik meg a béremelés forrását is. A 6% körülbelül 45 ezer fınek felel meg. A kormány errıl a témáról még semmiféle hivatalos tárgyalást a szakszervezetekkel nem folytatott, holott az OKÉT alapszabályának a 15. pontja kimondja, hogy a kormány mindazon kérdésben, amelyek a közszféra munkavállalóinak béreit, foglalkozási viszonyait érinti, döntés elıtt egyeztet a szakszervezetekkel. 2003.09.30 Hír. Október elsejétıl Szlovákiában az eddigi 5 570 korona helyett 6 080 korona lesz a minimálbér (1 korona = 6,17 forint). Ezzel nagyjából 10 . százalékkal emelkednek a munkáltatók költségei, de mert január elsejétıl 3 százalékkal kellene csökkennie a kötelezıen elvont járulékok mértékének, a munkáltatók költségterhei gyakorlatilag nem emelkednek - magyarázta a döntést a munkaügyi tárca. A minimálbér most megállapított határa csaknem 700 koronával marad alatta a szakszervezetek követeléseinek. Az elvárás azonban a tárca szerint teljesíthetetlen, mert a magas munkanélküliség mellett a nagyobb minimálbér a munkavállalók számának további csökkenéséhez vezetne. 2003.09.30 Hír. A brit szakszervezetek tanácsa, a TUC kampányt indított a szigetország . dolgozóinak egyre elviselhetetlenebbül hosszú munkaidejének enyhítésére. A TUC által megkérdezett kétezer dolgozó negyede számolt be arról, hogy munkaadója aláírattatott egy nyilatkozatot, amelyben lemond a 48 órás munkaidılimitrıl, ugyanakkor háromból két munkavállaló megkérdezés nélkül kénytelen megszegni az európai normát, azaz munkaadójuk megsérti az európai törvényeket. Brendan Barber, a TUC új fıtitkára szerint a brit munkavállalóknak rövidesen lehetıségük lesz változtatni a helyzeten, hiszen az Európai Bizottság november végén felülvizsgálja a brit „kiugrási” lehetıség fenntartását. A munkaadók erısen lobbiznak az ellen, hogy szinte valamennyi brit dolgozó számára bevezessék a 48 órás heti maximumot. Barber attól tart, a kormány a munkaadók szavára hallgat majd, hiszen azok az emberi választás szabadságára hivatkoznak. A szakszervezetek álláspontja viszont az – és ezt a kormány megrendelésére elvégzett felmérés is megerısítette –, hogy a heti 48 óránál többet dolgozó emberek kétharmada szeretne kevesebb idıt tölteni munkahelyén. Brendan Barbert szerint a hosszú munkanap a munkahelyek rosszul szervezettségét, alacsony produktivitását jelzi. Míg Nagy-Britanniában a heti átlagos munkaidı 43,5 óra, Franciaországban 38,2, Németországban pedig 39,9 óra, és mindkét országban magasabb a termelékenység, mint a szigetországban. A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adatai pedig arra utalnak, hogy a helyzet rosszabbodott: míg 2000-ben minden nyolcadik, 2003ban már minden hatodik brit dolgozó heti munkaideje haladja meg a 60 órát. A tárca saját információja szerint a negyven éven felüli férfiak közel negyede fordult orvoshoz idegi túlterheltség miatt. Mint az várható volt, a CBI, a brit iparkamara valóban erısen támadta a szakszervezeti kampányt, amelynek során a dolgozók telefonos forró dróton és e-mailen is bejelenthetik sérelmeiket. Digby Jones, a kamara vezérigazgatója azoknak a tízezreknek az érdekében lép fel, akiket kifejezetten sújtana, ha nem vállalhatnának túlórát, és úgy látja, a munkaadókat kulcsfontosságú rugalmasságtól fosztaná meg a 48 órás limit szigorú végrehajtása.
20
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.09.30 Hír. A Fidesz oktatási mőhelye elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja az . oktatási tárcától azt az arroganciát, amellyel semmibe veszi a pedagógusok véleményét a mélyreható és erıltetett ütemő tantervi reformokról, errıl a párt közleményben tájékoztatta a sajtót. „Minisztériumi vezetıhöz méltatlan az az indulatoktól főtött, személyeskedı és alpári hangnem, amellyel Magyar Bálint miniszter a nemzeti alaptanterv vitájának szombati, záró konferenciáján lehetetlenné tette az érdemi párbeszédet az oktatás szereplıivel.” Az oktatási miniszter szerint „a politikai élet idiotizmusára jellemzı” az olyan típusú érvek megjelenése az alaptantervrıl szóló vitában, hogy „nem eléggé nemzeti” és „visszaszorítja a nemzeti tartalmakat”. A Fidesz oktatási mőhelye felszólítja a minisztert, hogy haladéktalanul kezdjen kulturált párbeszédet a társadalmi szervezetekkel és a parlamenti pártokkal a közoktatás jövıjérıl. 2003.09.30 Hír. Gyulavári Tamás munkajogász interjút adott az egyik napilapnak, . amelyben példával illusztrálta a részmunkaidı szabályozása, illetve hazai alkalmazása körül kialakult helyzetet. Gyulavári Tamás szerint a szabályalkotás csak az elsı lépés, amelynek az volt a lényege, hogy ott, ahol hiányzott a szabályozás, vagy a munkavállalókra nézve kedvezıtlenebb volt az uniós normáknál, változatni kellett. Azokon a területeken, amelyeken kedvezıbb feltételeket adott a honi szabályozás, nem lehetett a harmonizációra hivatkozva szigorítani. Az elkövetkezı években azonban már elsısorban azt „kérik számon”, megfelelnek-e a magyar munkaügyi folyamatok az európai foglalkoztatási stratégiának. Az európai szociális modell arról szól, miként lehet egy sikeres gazdaságot mőködtetni úgy, hogy maradnak a kiterjedt szociális jogok. Éppen ez különbözteti meg az EU-t Amerikától. Az 1998 óta mőködı foglalkoztatáspolitikai koordináció elsı eredményei már látszanak. A recesszió dacára folyamatosan nı a foglalkoztatottság, ma már meghaladja a 70-es évek közepének szintjét. A foglalkoztatás növelésére, az esélyegyenlıség javítására, a hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci esélyeinek növelésére nem az EU ad majd receptet, saját magunknak kell megtalálnunk a megoldást, így férünk majd hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek a megoldás finanszírozását is segítik. Az európai uniós jogharmonizáció eredményeként a jövıben részmunkaidıs foglalkoztatásuk idıtartama alapján sem lehet megkülönböztetni a munkavállalókat. Az Mt. módosítása megteremti az átjárhatóságot a határozott és határozatlan idıtartamú, valamint a rész- és teljes munkaidıs foglalkoztatás között. A munkáltatónak ezentúl értesítenie kell az alkalmazottait – mielıtt kívülrıl töltené be a posztot – ezekrıl a munkalehetıségekrıl. Ha a munkavállaló kezdeményezi munkaszerzıdése módosítását, munkaadójának 15 napon belül erre írásban válaszolnia kell. A határozott idejő munkaszerzıdésre vonatkozó szabályozást is pontosítja az új Mt. A módosítás szerint határozott idejő munkaszerzıdés csak akkor hosszabbítható meg, ha ezt a munkáltató jogos érdeke indokolja. Ilyen lehet például egy meghatározott idı alatt elvégzendı beruházás. Megalapozott indok híján a határozott idejő munkaviszony meghosszabbítása, vagy ugyanazzal a munkavállalóval újabb határozott idejő szerzıdés megkötése határozatlan idıre szólónak minısül. 2003.09.30 Ha a jövı évi állami költségvetést a mai terveknek megfelelı, változatlan . formában fogadja el az Országgyőlés, akkor 2004-ben veszélybe kerülhet az önkormányzati intézmények mőködtetése – jelentette ki Dióssy László, a 21
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke tegnap egy veszprémi fórumon, amelyet a megye kistelepüléseinek vezetıi számára rendeztek. Dióssy hozzáfőzte: igaz ugyan, hogy jövıre az ideinél 78 milliárd forinttal több jut majd az önkormányzatoknak a költségvetés mai tervezete szerint – viszont elsısorban a címzett és a céltámogatások összegét kívánja a kormány megemelni. Legalább még tizenöt-húszmilliárd forintra lenne szükségük a helyhatóságoknak ahhoz, hogy intézményeiket fenntarthassák, kifizethessék a közalkalmazottak kötelezı ötvenszázalékos béremelésének jövıre áthúzódó részét, és ne romoljon az általuk nyújtott közszolgáltatások színvonala. Ha a költségvetés összeállításánál nem veszi figyelembe ezeket a szempontokat a kormány és a parlament, akkor a TÖOSZ figyelemfelhívó akciókat szervez. Ezek lehetséges formái között említette a polgármesteri hivatalok egynapos, figyelmeztetı jellegő bezárását, az okmányirodák nyitva tartásának korlátozását vagy a polgármesterek tüntetését. Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a fórumon a közigazgatási szolgáltatások színvonalának javítását nevezte a jövıre kezdıdı, hosszú távú államigazgatási reform egyik legfontosabb részének. Tudósítónk kérdésére kijelentette: a kormány nem tervezi, hogy a reform során bármiféle, kötelezı jellegő létszámleépítést írjon elı az önkormányzatok számára. 2003.09.30 Hír. A közszférában tervezett létszámcsökkentésrıl tárgyalna a kormány . illetékeseivel a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF), de megkeresésükre még nem kaptak választ. Ismeretes, hogy a kormányfı döntése szerint a központi közigazgatásban és a hozzá tartozó intézményekben tízszázalékos elbocsátás várható jövıre, a pénzügyminiszter ugyanakkor a közalkalmazotti szférában további hatszázalékos létszámleépítést tartana indokoltnak. Az APEH-nél 1350 alkalmazottat érintı létszámcsökkentésre készülnek. Az adóhivatalnál mőködı szakszervezet tegnap testületi ülésen értékelte a kialakult helyzetet. A tanácskozáson arra kérték fel a szakszervezet vezetését, hogy tárgyalások útján próbálják „jobb belátásra” bírni a kormányt. Mindazonáltal nem zárták ki annak lehetıségét, hogy nyomásgyakorlás útján fejezik ki elégedetlenségüket, ha ez nem sikerül. A SZEF elnöke, Szabó Endre elmondta: a kormányrendelet még nem jelent meg arról, hogy pontosan hol kell jelentıs elbocsátást végrehajtani, az azonban nyilvánvaló, hogy az 53 ezer dolgozót érintı létszámcsökkentés eléri az egészségügyet és az oktatást is. Az érdekvédı szerint a közszférát érintı elbocsátási hullám ellen az érintett foglalkozási csoportoknak nem külön-külön, hanem együttesen kell fellépniük, illetve képviselıiknek arról dönteniük, milyen hatásos akcióval hívják fel a kormány figyelmét döntésének következményeire. Munkabeszüntetést azonban várhatóan nem szerveznek. 2003.09.30 Hír. Októberben ér véget az a Phare-támogatással megvalósuló egyéves . program, amelyet az Európai Közösség munkabiztonsági irányelvének hazai alkalmazása és az intézmények fejlesztése érdekében indítottak. A Humánerıforrás-fejlesztés a munkahelyi egészség és biztonság terén elnevezéső programot az EU 225 millió, a magyar állam pedig 93 millió forinttal támogatta. A program három részbıl állt: az elsı az elıcsatlakozási tanácsadás és koordináció volt a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználása érdekében. Ebben a holland Szociális és Foglalkoztatás-ügyi Minisztériumhoz tartozó Holland Munkaügyi Felügyelıség munkatársai 22
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK segítették a magyar partner munkáját. Ezután a munkabiztonsági felügyelık szociáliskészség-fejlesztı tréningje tantervének kidolgozása és átadása következett, végül a program az Európai Munka-egészségügyi és Munkavédelmi Ügynökség EU-Fókuszpont-hálózata részeként létrejövı Magyar Fókuszpont fejlesztésére és mőködtetésére nyújtott támogatást. A szociáliskészség-fejlesztésre a felügyelık mindennapi munkájának hatékonyabbá tétele érdekében volt szükség: a szakmai ismeretek felfrissítése mellett megfelelı szociális, kommunikációs ismeretekkel, tárgyalási és konfliktuskezelési technikákkal is rendelkezniük kell. A képzésben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelıség (OMMF) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) 320-320, valamint a Magyar Bányászati Hivatal negyven szakembere vett részt. A Magyar Fókuszpont célja, hogy munkabiztonsági és munka-egészségügyi tájékoztatással szolgáljon a bilbaói székhelyő Európai Munka-egészségügyi és Munkavédelmi Ügynökség számára, információt cseréljen a nemzeti fókuszpontok európai hálózatával, valamint az, hogy az aktuális munkavédelmi híreket terjessze a munkaadók és a munkavállalók körében. A szervezet feladatai közé tartozik egy honlap mőködtetése, amelyen az összes munkavédelemmel összefüggı információ, jogszabály megtalálható. Az érdeklıdık idén már anonim módon tájékozódhattak munkabiztonsági kérdésekrıl a három szervezet, az OMMF, az ÁNTSZ és a bányászati hivatal által mőködtetett zöld számon. 2003.09.30 Hír. A munkaadók törvénytisztelete csekély, csak azokat a szabályokat tartják . be, amelyeket a hatóság ellenıriz, esetenként még azokat sem, mondta Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség (OMMF) elnöke a közelmúltban a Nemzeti ILO Tanács által a hazai munkavédelem helyzetérıl rendezett konferencián. Nincsenek pontos adatok arról, hogy évente hány baleset történik, annak ellenére, hogy a munkahelyi baleseteket regisztráló statisztikai rendszer megfelelıen kiépített. Szakértık szerint az esetek egynegyedét bizonyíthatóan eltitkolják. Vannak, akik szerint ez az arány sokkal rosszabb. Egy-két szők területtıl eltekintve a munkavédelmi, munkaegészségügyi elıírások nem vonatkoznak az egyszemélyes vállalkozásokra, s a jogalkotókra vár a távmunkára vonatkozó elıírások kidolgozása is. A munkavédelmi törvény várható idei módosítása során pontosítják majd a munkavédelem, a kockázat fogalmát és a kockázatértékelés szabályait, a szaktevékenységek körét, továbbá a munkavédelmi érdekvédelem lehetıségeit is, mondta Fıcze Lajos, a Munkavédelmi Képviselıkért Alapítvány elnöke. A szakértık szerint érdemes lenne a munkavédelem országos programját, amely a 2003–2007 közötti idıre vonatkozik, összehangolni az unió 2002–2006 közötti hasonló programjának céljaival. Egyelıre azonban még az sem biztos, hogy a hazai programra lesz költségvetési fedezet. Fontos lenne továbbá a munkahelyi balesetbiztosítási rendszer mielıbbi kiépítése, illetve a foglalkozásegészségügyi szolgálat továbbfejlesztése és szorosabb együttmőködés a háziorvosokkal. 2003.09.30 Hír. A PM egy hete 8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést prognosztizált. . De nem növekedne jövıre a köztisztviselıi illetményalap most 33 ezer forintos összege, derül ki a költségvetési törvényjavaslat munkaanyagából. Januárban a bírák és az ügyészek sem számíthatnak alapilletményük emelésére – igaz, náluk 23
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK még az idén több lépésben, a januári 202.950 forintról novemberre már 304.400-ra emelkedik az elsı fizetési fokozat alapilletménye. A fıiskolai és egyetemi tanulók sem várhatnak magasabb ösztöndíjat, illetve fizetést januártól. Legalábbis a hallgatói normatíva az idei 91 ezer forint/éves szinten marad. Az egyetemi tanárok fizetése sem változna. Nem emelkedik a doktori alapképzésben és a köztársasági ösztöndíjban részesülık után fizetett támogatás sem. 2003.10.01 Hír. A kormány tegnap elfogadta és benyújtotta a parlamentnek a költségvetés . tervezetét. A 2004-es büdzsében – az elızetes bejelentéseknek megfelelıen – a bruttó hazai termék, a GDP 3,8 százalékát kitevı hiánnyal számolnak. A költségvetés 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, és 5,5-6 százalékos inflációra alapozva készült, és csak elhanyagolható mértékő reálbéremelkedéssel számol. A tervezet szerint az állami bevételek 12,9 százalékkal emelkednek – minden mutató szerint nagyobb lesz az elvonások szintje jövıre az ideinél. A legnagyobb tételt az áfa emelése jelenti: 19 százalékkal nı a forgalmi adóból várt bevétel 2004-ben – és az inflációnál nagyobb mértékben emelkedik a személyi jövedelemadóból származó összeg is. A kiadások többsége az infrastruktúra-építésre szolgál, a forrásátcsoportosítások révén 83 százalékkal emelkedik a kancellária kerete. Az önkormányzatok központi támogatása több mint 7 százalékkal emelkedik, amit az érintettek keveslenek: a növekmény nagy része ugyanis csak meghatározott fejlesztésekre használható, a bérekre pedig ugyanannyi jut, mint az idén. 2003.10.01 Cser Ágnessel, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének . elnökével tárgyalt reggel Kökény Mihály egészségügyi miniszter és a tárca két politikai államtitkára. A minisztérium mindössze annyit közölt, hogy a megbeszélésen az együttmőködésrıl esett szó. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete korábban együttmőködési megállapodást kötött a Magyar Orvosi Kamarával: ennek értelmében közösen képviselik a tárcánál és az ágazatot érintı törvénytervezetek tárgyalásánál az egészségügyben dolgozók érdekeit. 2003.10.03 Hír. Egy napilap információi szerint a központi költségvetés, valamint a . társadalombiztosítási alapok együttesen több mint 928 milliárd forint hiányt halmozhatnak fel 2004-ben. Az már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékát meg nem haladó államháztartási deficitet tőz ki célul, hogy idıre teljesíthetı legyen az eurózónához csatlakozás egyik elıfeltétele. A Pénzügyminisztérium jövıre 20 000-20 500 milliárd forint nominális GDP-vel számol, ami 780-800 milliárdos nominális államháztartási hiányt engedélyez. Márpedig ez az összeg bı 160 milliárddal alacsonyabb, mint ami sajtóinformációk szerint a költségvetési törvényjavaslatban szerepel - az említett 928 milliárd forint mellett több mint 30 százalékos nominális GDP-növekedést kellene jövıre produkálni a költségvetési tervek teljesítéséhez. Elképzelhetetlen, hogy a helyi önkormányzatoknál 100 milliárdot is meghaladó mértékő többlet keletkezzen 2004-ben, mint ahogy kétséges az is, hogy a PM lehetetlen növekedési prognózisokra alapozza számításait. Valószínőnek tőnik, hogy a megjelent makro adatok más elszámolási rendszerben tükrözik a folyamatokat, mint amit a kormány hivatalosan publikál az Európai Unió felé. Részletek egyelıre nem
24
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK ismertek: vagy az alrendszerek közti konszolidációban, vagy a korábban alkalmazott GFS és az uniós statisztikának megfelelı, költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezetekre is kiterjedı ESA-95 államháztartási elszámolási rendszerek közti különbségben rejlik a titok nyitja. Megoldást mindenesetre a tegnapi kormányszóvivıi tájékoztató sem hozott, a miniszterek ugyan elfogadták a 2004-es költségvetési javaslatot, ám a szóvivı nem árult el további részleteket ezzel kapcsolatban. 2033.08.30 Hír. A munkaügyi ellenırök két hónap alatt a foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges nyilatkozatok elmulasztása miatt 4477 esetben intézkedtek és ez . 21.123 munkavállalót érintett. 1287 munkáltató engedély nélkül foglalkoztatott külföldieket, 1657 cégtulajdonos nem jelentette be a dolgozóit, így 11663 munkavállaló után nem fizették az adó- és járulékterheket. Az ellenırök fél év alatt 27 ezer munkáltató több mint 29 ezer telephelyét látogatták meg és több szempont szerint vizsgálódtak. Munkabiztonsági intézkedésekre elsısorban a veszélyes munkaeszközök miatt, a munkahelyek, üzemek állapota, a technológiai fegyelem megsértése miatt volt szükség. Alaposan a zsebükbe nyúlhattak azok a vállalkozók, akik megszegték a munkaidıvel, a pihenıidıvel, a rendkívüli munkavégzéssel és a szabadsággal kapcsolatos jogszabályokat. Államigazgatási intézkedések és a szankciók miatt 101 ezer, a szabálysértési eljárásban több mint 1 milliárd 581 millió forintot fizettek a törvénysértı vállalkozók. Munkavédelmi fegyelmezetlenséget 918 esetben találtak az ellenırök, a munkáltatók emiatt összesen 2 478 075 000 forintot fizettek. A fıfelügyelıség tájékoztatása szerint külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt kivetett szankciók összege 80 százalékkal emelkedett, a fellebbezések száma 7,5 százalékkal nıtt az elızı félévhez képest, a peres ügyek száma viszont az elızı év hasonló idıszakának kétharmadára csökkent. A minisztériumhoz érkezett jelzések alapján attól tartanak a cégvezetık, hogy folyamatos zaklatásra és bírságolásra számíthatnak ezentúl. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint az ellenırök egységes irányelv és ellenırzési terv alapján dolgoznak. A minisztériumnak nem az a célja, hogy a vállalatok tönkremenjenek, hanem az, hogy a foglalkoztatás "kifehéredjen", egyetlen munkavállaló se dolgozzon feketén. Emellett pedig meg kell szüntetni azt a rendszerváltás után kialakult gyakorlatot, hogy a cégvezetı vállalkozásba kényszeríti alkalmazottját, aki sokszor nem is tudja, milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül ezáltal. A gyakoribb ellenırzések mellett olyan tervet dolgozott ki a tárca, melynek lényege, hogy a társadalombiztosítási terhek tekintetében ne legyen különbség a bérek után és az önfoglalkoztatók után fizetett járulékok között, így a jövıben a vállalkozónak sem éri meg vállalkozásba kényszerítenie munkavállalóját.
25
KONZULTATÍV FÓRUMOK 2003.07.07 A szakszervezetek igényt tartanak a minimálbér bruttó értékének jövı évi . emelésére, nem fogadják el, hogy változatlan maradjon a legkisebb bér és csak az adójogszabályok révén nettóban érjen többet. A magyarországi 50 ezer forintos minimálbér euróban számolva még mindig távol áll az Európai Unió tagországaiban kötelezı minimálbérektıl. 2002 januárjában a havonkénti 50 ezer forintos magyarországi minimálbér 210 eurónak felelt meg. Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban. Így például Hollandiában 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124 euró. Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelezı bér összege 118 euró volt. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelezı fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér. 2003.07.07 Hír. Egyes szakszervezetek nyilatkozatai szerint a Medgyessy-kormány, az egy . évvel ezelıtti bizalomnövelı lépései után ma már nem veszi figyelembe javaslataikat, a helyzet kezd arra az idıszakra hasonlítani, amikor az Orbánkormány maga döntött a minimálbér emelésérıl. A munkaadók szerint az egyezségek betartását is túl lazán kezeli a kormány, a munkaidıalapot például máig nem vizsgálták felül. A munkaügyi tárca szerint nem kell mindig mindenben egyetérteni, a megállapodásokat viszont betartják. A minisztérium fél éve átadta az Országos Érdekegyeztetı Tanács mőködési szabályainak tervezetét, azóta választ sem kapott. 2003.07.15 Hír. Csaknem egy éves egyeztetés után július 14-én Németh Imre . földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint 21 mezıgazdasági, élelmiszer-ipari érdekképviseleti szervezet képviselıje aláírta azt a megállapodást, amely létrehozott egy újabb érdekegyeztetı fórumot, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanácsot (FİÉT). Az ÉSZT szervezetei közül tagja a FİÉT-nek az AOKDSZ, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (EFDSZ) és a TUDOSZ. Mint ismeretes, a tavaly júliusban a kormány és az érdekképviseletek megállapodást írtak alá az érdekegyeztetés és az intézményi keretek megújítására. 2003.07.21 Hír. Hivatalosan nem szerepel az Országos Érdekegyeztetı Tanács augusztus . eleji ülésének napirendjén a munkavállalókat érintı újabb megszorító intézkedéssorozat, a szakszervezetek várhatóan felvetik az ápolásbiztosítási járulék bevezetésével kapcsolatos aggodalmaikat. Az elmúlt héten bejelentett költségvetési irányelvek szerint ugyanis a jövı év januárjától újabb egyszázalékos járulékot vonnak le a munkavállalók bruttó keresetébıl az új biztosítási forma finanszírozására. Az új rendszer komplex egészségügyi és szociális ellátásokat kínálna az idıseknek, a rokkantság, illetve más fogyatékosság miatt ápolásra szorulóknak. A szakértık becslése szerint egyébként az ápolásra-gondozásra fordított kiadások jelenleg elérik az évi 220250 milliárd forintot. 2003.08.05 Hír. Ma kezdıdnek a tárgyalások a kormány középtávú gazdasági stratégiájáról . az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban (OÉT). A középtávú gazdasági stratégiára vonatkozó kormányzati elıterjesztés rögzíti, hogy idén túl nagy volt a bérkiáramlás, de nem tartalmazza a kormány gazdasági stratégiáját, jelentette ki a kabinet vonatkozó elıterjesztésérıl tegnapi sajtótájékoztatóján Borsik 26
KONZULTATÍV FÓRUMOK János. Az ASZSZ elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy az ország gazdasági helyzetét a kabinet egyedül a túlzott bérkiáramlással magyarázza. 2003.08.06 Hír. Eltérı véleményüknek adtak hangot a kormány közép távú gazdaságpolitikájával kapcsolatban az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) . tegnapi ülésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselıi. Nem értettek egyet az euróhoz való csatlakozás sürgısségét illetıen sem. Különbözıképpen vélekedne a gazdaság versenyképességének növelésérıl, a munkavállalók a gazdasági növekedéssel egyenlı reálbér-növekedést várnak, míg a pénzügyminiszter a költségvetési hiány kézbentartása miatt óvatos bérpolitikát szorgalmaz. A munkáltatói oldal ugyanakkor egyáltalán nem sürgetné az euró-zónához való csatlakozást, amelynek alapfeltételeit László Csaba és a kormány 2006-ra mindenképpen teljesíteni akarja. László Csaba pénzügyminiszter közölte: a kormány középtávú gazdaságpolitikájának legfıbb eleme a versenyképesség javítása és a foglalkoztatottsági helyzet javítása. Azt mondta: a versenyképesség alakulása a bérek, az árfolyam, valamint a kamatok alakulásán múlhat. Óvatos jövedelem-politikát kell folytatni, de nem tesz javaslatot a bérek visszaszorítására. Az a cél, hogy a költségvetési hiány jövıre 3,8 százalék, 2005-ben 2,8 százalék, 2006-ban pedig 2,5 százalék legyen, az inflációt tekintve pedig a következı három évben öt, négy, majd három százalékos átlagos inflációt szeretnének elérni. A pénzügyminiszter szerint Magyarország 2006-ra teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat, így 2008. január elsején csatlakozhat az euró-zónához. Megjegyezte: a javasolt gazdaságpolitika következtében jövıre 3,5 százalékos, 2005-ben 4-4,5 százalékos, 2006-ban pedig 4,5-5 százalékos lehet a gazdasági növekedés. A munkavállalói oldal nevében Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke azt mondta: nem fogadják el a kormány javaslatát többek között azért, mert az a bérek visszaszorítására alapoz. Közölte: a kormányzatnak el kellene gondolkodnia azon, hogy miként lehetne magas bérek mellett versenyképessé tenni a gazdaságot. Kiemelte: legalább a gazdasági növekedéssel egyenlı reálbérnövekedést tartanak elfogadhatónak. A munkaadók nevében Demján Sándor úgy vélekedett, hogy a középtávú gazdaságpolitikát a kormány politikai szempontoknak rendelte alá, és arra figyelmeztetett, hogy újabb gyárbezárások várhatók, mert a környezı országokban már mindenben kedvezıbb feltételeket kínálnak, mint Magyarország. Demján szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy miként történhetett, hogy a térségbeli átalakulásban korábban élenjáró Magyarország mára sereghajtó lett. 2003.08.26 Hír. Az Európai Szociális Platform civil konferenciát rendezett június végén . Budapesten, melynek apropóját az a mára már általánosan elfogadott nézet adta, hogy a civil társdalommal folytatott párbeszéd elengedhetetlen az Európai Unió szociálpolitikájának fejlesztéséhez. A tagjelölt országok civil szervezeteit is be kell vonni a polgárok szükségleteit kielégítı közösségi politikák kialakításába. Különösen a politikai döntéshozóknak kell figyelemmel lenniük a civil társadalom szereplıire ahhoz, hogy valóban kapcsolatban maradjanak Európa valamennyi polgárával, megismerve céljaikat, problémáikat és várakozásaikat. A budapesti konferencia, melyet az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális ügyi Fıigazgatósága szervezett a szociális szféra civil szervezeteit tömörítı Szociális Platform támogatása mellett, remek alkalmat nyújtott a civil szervezetek számára, hogy kicserélhessék nézeteiket, 27
KONZULTATÍV FÓRUMOK tájékozódjanak egymásról és az Európai Bizottság kezdeményezéseirıl, valamint új kapcsolatokat építsenek ki más országokban mőködı társaikkal. Szakmai mőhelyeken arra is lehetıség nyílt, hogy a résztvevık megvitassák az egyes területeken jelenlegi hatályos közösségi irányelvek, illetve egyéb jogszabályok erıs és gyengébb pontjait. A budapesti konferencia egyik központi kérdése az európai szociálpolitika jövıje volt. E területen a hatékony társadalmi párbeszéd zálogát sokan a koordináció nyílt módszerében látják. Az eddigi részleges sikerekkel büszkélkedhetı tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jelenlegi és jövıbeni uniós tagállamok civil társadalmának további erıfeszítéseket kell tennie teljes részvételének kiharcolására. Az alkotmányos szerzıdés tervezete számos új lehetıséget kínál, de az elkövetkezı hónapokban továbbra is nyomást kell gyakorolni a nemzeti kormányokra, hogy fenntartsák a Konvent munkájának eredményeit. 2003.09.02 Hír. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint a kormány nemhogy . helyreállítja, hanem egyenesen semmibe veszi az érdekegyeztetést. A OÉT-ban szeptember 11-én kezdıdnek a tárgyalások a jövı évi bérajánlásról. Mivel az adókról még folyik az egyezetés a koalíción belül, a munkaügyi tárca csak szeptember tizedikére tudja számunkra átadni a vonatkozó kormányzati tervezetet, mondta Palkovics Imre. A munkavállalói oldal soros elnöke hozzátette, hogy egyelıre csak egy olyan anyag ismeretes a szakszervezetek elıtt, amelyben a költségvetési sarokszámok helyét pontok helyettesítik. 2003.09.12 Hír. Rövid idın belül harmadszor halasztották el az érdekegyeztetı . tárgyalásokat, ezúttal amiatt, mert még nem zárultak le a párt- és tárcaközi viták az adók és járulékok mértékének módosításáról. Miután szerdán késı délután a kormány lemondta a csütörtökre tervezett programot, elızetes informális egyeztetésre tett javaslatot. Majd hosszas huzavona után abban állapodtak meg a felek, hogy jövı kedden, a kormánydöntés elıtti napon, azaz kedden tartják meg az ülést. A szakszervezetek szerint öt százalékos béremelés mellett - öt százalékos inflációval kalkulálva - is csökken jövıre a reálkereset. Számítások szerint ez 2004-ben az ideinek 99,4 százaléka lesz - mondta lapunknak Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértıje. Elvárásaik között szerepel a gazdasági növekedéssel azonos mértékő, 3,5 százalékos reálkereset növekedés. A munkavállalók 55 ezer forintos minimálbért szorgalmaznak és nem elégszenek meg azzal, hogy a reálkereset növelésében állapodnak meg, mindenképpen a bruttó összegek változását szeretnék rögzíteni. S nem elég megırizni, javítani is kell a reálkereseti pozíciót - szögezte le a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának elnöke. Szabó Endre szerint ez kizárólag béremeléssel fogadható el. A munkaadók is elégedetlenek a kormány költségvetési terveivel, nem tartják szerencsésnek, hogy a vállalkozóknak egyre több címen és egyre nagyobb mértékben kell a jövıben adót és hozzájárulást fizetniük a munkavállalók, illetve árbevételük után. A vállalkozók legfıbb törekvése, hogy megırizzék, netán javítsák versenyképességüket - hangsúlyozza Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) fıtitkára. Lényeges, hogy a gazdálkodói környezet kiszámítható és átlátható legyen, ami a szakértıi egyeztetések nélkül elképzelhetetlen. A munkaadók a költségek, magyarán a vállalkozói terhek és járulékok csökkentését szorgalmazzák. Sokallják például az éves szinten 30 ezer forintos rehabilitációs hozzájárulás 28
KONZULTATÍV FÓRUMOK háromszorosára növelését, ami számításaik szerint a szövetséghez tartozó vállalatoknál 10 milliárd forint többletkiadást jelent. Túlzásnak tartják a látszólag jelentéktelen tervezett új tételt, az innovációs alaphoz való hozzájárulást, amely árbevétel-arányosan 0,2 százalék ugyan, de hozzávetılegesen 25 milliárd forint többletkiadást idézhet elı. 2003.09.18 Hír. A szakszervezetek visszautasították a kormányzati oldalnak az . egészségügyi járulék emelésére vonatkozó tervét, illetve azt, hogy megszőnjön a nyugdíjjárulék adókedvezménye - jelentették be az Országos Érdekegyeztetı Tanács ülése után. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke elmondta: elfogadhatatlan a számukra az is, hogy megszőnjön a természetbeni hozzájárulás adókedvezménye. A szakszervezetek úgy vélik: adó- és járulékcsökkentések kellenek ahhoz, hogy sikeresek legyenek a jövı évi bértárgyalások. 2003.09.19 Hír. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács (OKÉT) munkavállalói oldala tiltakozik amiatt, hogy a kormány az érdekegyeztetést elmulasztva . döntött a közszolgálati szférában történı létszámcsökkentésrıl - mondta a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZÉF) elnöke pénteken. Eredetileg az OKÉT pénteki tanácskozásának napirendjén a 13. havi juttatások kérdése szerepelt, a kormány ugyanis ezt a decemberben kifizetendı pénzt csak januárban akarja folyósítani, ami ellen tiltakoznak a munkavállalók képviselıi. A szakszervezetek az OKÉT ülésén napirend elıtt felvetették a létszámleépítést. Tiltakoztak amiatt is, hogy a kormány elmulasztotta az érdekegyeztetést, mielıtt errıl döntött, információt kértek arról, hogyan képzeli el a kabinet a létszámleépítést a közszolgálati szférában. A kormány képviselıi kijelentették, nincsenek errıl információik, de az OKÉT felvetéseit tudomásul veszik és továbbítják. Szabó Endre az ülésen történteket összegezve elmondta: "a tárgyalás eredménytelen volt", csupán tiltakozásukat tudták kifejezni a 13. havi juttatások és a létszámleépítés ügyében. 2003.09.25 Hír. Továbbra sem közeledtek az álláspontok a minimálbér emelésének . ügyében. A szakszervezetek 55 ezer forintot tartanának korrekt mértéknek, de elfogadják az 53.000 Ft-ra emelést is, ha az továbbra is adómentes marad. A munkáltatók ugyanakkor egyáltalán nem akarnak minimálbér-emelést, a kormány pedig vizsgálja a költségvetési hatásokat. 2003.09.29 Hír. Óriási a különbség a kormány és a munkáltatók, illetve a szakszervezetek . béremelési javaslata között, ezért nem kizárt, hogy az idén nem sikerül megállapodásra jutni az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban a jövı évre vonatkozó bérajánlásról. A kormány szinten tartaná a reálbéreket, a munkáltatók a 6 százalékosra prognosztizált infláció mellett bruttó 5-7 százalékos emelést szorgalmaznak, a munkavállalók képviselıi azonban ragaszkodnak a 3,5 százalékos reálbér-növekedéshez, ami számításaik szerint 12 százalékos bruttó béremeléssel érhetı el. A kormány azt szeretné, ha a versenyszférában a munkáltatók és a szakszervezetek egymással állapodnának meg a béremelés mértékérıl, de a szociális partnerek ragaszkodnak a háromoldalú egyezséghez. Sáling József, az MSZOSZ elnökségi tagja megerısítette, hogy legalább két számjegyő bérajánlást tartanak méltányosnak. Ehhez azért is ragaszkodnak, mert a kormány nem vette figyelembe véleményüket az adótörvény tárgyalásánál. A szakszervezetek ugyanis azt
29
KONZULTATÍV FÓRUMOK kérték: a magánpénztári befizetést, az egészségügyi hozzájárulást ne emeljék meg. Bíznak abban, hogy a döntéshozók lemondanak a szociális juttatások megadóztatásáról, ellenkezı esetben ugyanis félı, hogy a dolgozók elesnek a különbözı jogcímen kapott támogatásoktól. Ragaszkodnak a minimálbér érzékelhetı emeléséhez is, megtartva a legkisebb bér adómentességét.
30
FOGLALKOZTATÁS 2003.07.01 Hír. Mától igényelhetı az álláskeresést ösztönzı juttatás, melynek feltétele a . hagyományosnál szorosabb együttmőködés a munkaügyi hivatalokkal, személyre szabott együttmőködési terv alapján. Míg a munkanélküli járadékhoz háromhavonta kell jelentkezni, addig az új juttatáshoz havonta szükséges felkeresni a hivatalt. A munkavállalásban hátrányos helyzető 45 éven felüliek, illetve azok, akik részmunkaidıs vagy teljesítménybéres állást találnak, további támogatásra számíthatnak. A regisztrált munkanélkülinek a hagyományosnál szorosabban kell együttmőködnie a munkaügyi hivatallal, 2003.07.02 Hír. Az észak-alföldi régióban a lakosság iskolázottsági szintje elmarad az . országos átlagtól. A regisztrált munkanélküliek húsz százaléka 25 évnél fiatalabb, a szakképzetlenek aránya pedig ötven százalék fölött van. Ezen kíván javítani az Észak-alföldi Regionális Pályaválasztási és Pályaorientációs Hálózat, melynek kiépítésére 453.050 eurót nyert a régió egy uniós pályázaton. 2003.07.09 Hír. Odile Quintin, az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociálisügyi . Fıigazgatóság vezetıje magyarországi tájékozódását követıen kijelentette: a kormány jóval kevesebb támogatást kért a foglalkoztatáspolitikai és szociális célok eléréséhez az Európai Unió strukturális alapjaiból, mint amennyire szükség lenne. A Magyarország által igényelt pénzek az összes strukturális forrásigényünk alig több mint húsz százalékát teszik ki, ami a többi csatlakozó országhoz viszonyítva is igen alacsonynak számít. 2003.07.11 Hír. Miközben a diplomásoknak egyre nehezebb elhelyezkedniük, az utóbbi . években a növekvı szakmunkáshiány miatt ezen a területen érezhetı bérszínvonal-emelkedés indult el Magyarországon. Gyırfi György, az Adecco munkaerı-közvetítı cég ügyvezetı igazgatója szerint ma különösen keresettek a számítógép által vezérelt eszközökhöz értı szakemberek, mőszerészek, marósok, technikusok, villanyszerelık, valamint az idegen nyelvet beszélı munkások. Ezekbıl a szakmunkásokból azonban hiány van. Az ország fejlettebb régióiban egy szakmunkás 110-150 ezer forintot, a legmodernebb gépeken dolgozók akár 180-200 ezer forintot is megkereshetnek. A diplomások egyre nehezebben találnak jó állásokat. Ebben szerepet játszik az is, hogy az elmúlt tíz évben megtöbbszörözıdött a felsıoktatásba kerülı fiatalok száma. Míg 1995-ben 24 ezren kaptak diplomát, tavaly már 47 ezren. Ma már a korábban jól csengı jogász- és közgazdászdiploma sem jelent biztos elhelyezkedést. 2003.07.14 Hír. Zemplén mindhárom kistérsége az ország 42 leghátrányosabb helyzető mikrorégiója közé tartozik. A Miniszterelnöki Hivatal által a közelmúltban kiírt . pályázatok ezen területek felzárkózását segítik. Most megláthatjuk, tudunk-e élni a lehetıséggel – jelentette ki Sátoraljaújhelyen Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZRVA) ügyvezetı igazgatója, aki elmondta: a pályázati források csak a kijelölt 42 térségbıl érhetık el, és leginkább az infrastruktúra fejlesztését, munkahelyteremtést, valamint az európai uniós alapokra való felkészülést segítik. 2003.07.15 Hír. A foglalkoztatással kapcsolatos problémák kezelésére együttmőködési . megállapodást kötött a Foglalkoztatáspolitikai Munkaügyi Minisztérium (FMM) és a Magyar Posta Rt. (MP). Szabó Pál, az MP vezérigazgatója elmondta: a megállapodás értelmében a minisztérium szakmai segítséget nyújt
31
FOGLALKOZTATÁS a postának a vállalat modernizációs programja során felmerülı foglalkoztatási kérdések megoldásában. A posta az idén a szakszervezetekkel megegyezve ezer fıs létszámleépítést hajt végre: 400 fınek már csoportos létszámleépítés során felmondtak, míg az év hátralévı idıszakában további 300 fıtıl válnak meg. A fennmaradó létszámot részben a nyugdíjba vonulók, részben pedig olyanok teszik ki, akiknek például nem hosszabbítják meg a lejáró munkaszerzıdését. A célja az, hogy az emberek ne az utcára kerüljenek, hanem közvetlenül a postától való kikerülésük után már találjanak munkát. 2003.07.16 Hír. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közel 100 millió . forintos támogatásával elkészült a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pásztói kirendeltségének új, 420 négyzetméteres alapterülető épülete. A beruházás teljes költsége 115 millió forintba került, a szaktárca jelentıs anyagi segítsége mellett a megyei munkaügyi központ mintegy 15 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz. 2003.07.16 Hír. Július 1-jén az M3-as autópálya építésénél 170, Tiszavasvári térségében . élı munkanélkülit állítottak munkába. Az év elsı hat hónapjában SzabolcsSzatmár-Bereg megyében 12300-an jutottak munkához a munkaügyi szervezet közremőködésével. Ugyancsak július elején nyolcvan munkanélküli átképzését kezdték el, ık pár hónap múlva Baktalórándházán az új kábelgyárban jutnak álláshoz. Gál Sándor, a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, hogy egy magállapodás értelmében a megye 30 településén 180 közmunkás foglalkoztatását kezdte el a megyei vízügyi igazgatóság. 2003.07.19 Hír. Várhatóan a jövı év júliusától bevezetik az egységes foglalkoztatási . nyilvántartást. A rendszerben szereplık azonosítását és a szolgáltatások elérését virtuális kártya biztosítja majd: az adatbázis interneten, taj-szám és pin kód alapján érhetı majd el. A nyilvántartási rendszer kialakításának, a program finanszírozásának 2-3 milliárd forintos költségét az elképzelések szerint a Munkaerı-piaci Alap, illetve a költségvetés vállalná. A koncepcióról az Országos Érdekegyeztetı Tanács augusztus 5-i ülésén tárgyalnak majd a szociális partnerek és a kormány képviselıi, de pénteken, a plenáris fórumot elıkészítı szakbizottsági ülésen kiderült: a munkavállalók és a munkaadók eltérıen vélekednek arról, milyen adatokat tartalmazzon az 1992-ben megszüntetett munkakönyv utóda. 2003.07.21 Hír. Sikeres volt a Munkaerı-piaci Alap új munkahelyek létesítését segítı . programja, öt milliárd forint támogatással körülbelül öt ezer új munkahely jöhet létre, mondta el Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter sajtótájékoztatón pénteken Budapesten. Az új munkahelyek létesítését elsısorban a hátrányos helyzető térségekben, így Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében támogatták. A kezdetben három milliárd forintos, majd öt milliárd forintra megemelt keretet felhasználták, újabb pályázatok befogadásáról ısszel dönthetnek az alap bevételeinek alakulását mérlegelve. Ez a pályázati forma igen népszerő a munkaadók körében - mondta a miniszter. 2003.07.29 Hír. A DAM Steel Rt. felszámolója, a Mátraholding Rt. és a kohászatban . mőködı három szakszervezet egy-egy vezetıje, mint magánszemély által alapított Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BN) Kft. augusztustól bérbe veszi a diósgyıri kohászati cég vagyontárgyait, és munkaügyi jogutódlással alkalmazza 32
FOGLALKOZTATÁS a több mint ezeregyszáz dolgozót. A termelés így teljes egészében a független társaságként mőködı BN keretein belül folyik majd. A hárommillió forintos törzstıkével létrehozott társaságban 61 százalékos tulajdonrésze van a Mátraholdingnak, a három érdek-képviseleti vezetı, Lakatos Imre (Vasas Szakszervezeti Szövetség), Veres István (Munkástanácsok) és Veres Bálint (Liga) 13-13 százalékot jegyez. A BN jelenlegi tulajdonosai közhitelesen rögzítették, hogy fizetésre, osztalékra nem tartanak igényt, és a majdani befektetınek névértéken adják el üzletrészüket – tájékoztatta lapunkat Ágotai József, a kohászati cég üzemi tanácsának Vasas Szakszervezet által delegált elnöke, a BN felügyelı-bizottságának egyik tagja. A szakszervezeti vezetık szerepvállalása a BN Kft.-ben egyrészt a bizalom jele, másrészt a kohászat dolgozói ezáltal közvetve ugyan, de belülrıl követhetik a folyamatokat – tette hozzá Ágotai. 2003.07.29 Hír. A munkanélküliségi ráta április és június között 5,8 százalék volt, 0,2 . százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál és 0,2 százalékponttal alacsonyabb az idei március és május közötti idıszakhoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfın. A munkanélküliségi ráta az idén március és május között 6,0 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az idén április-júniusban a foglalkoztatottak száma 3,924 millió fı volt, amely 1,5 százalékkal haladja meg az elızı év azonos idıszakit. A munkavállalási korú népesség 64,7 százaléka volt jelen a munkaerıpiacon 2003 április-június idıszakban. A munkanélküliek száma 2003 második negyedévében 241 ezer volt, alacsonyabb, mint az elızı negyedévben, de magasabb, mint 2002 hasonló idıszakában. A KSH közlése szerint mind a növekedés, mind a csökkenés a mintavételi hibahatáron belül maradt. 2003.08.15 Hír. A kormányváltás óta több mint 97 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak . száma, júniusban már 3 millió 960 ezer 600 munkavállalónak volt biztos keresete annak ellenére, hogy országszerte 50 ezer munkahely szőnt meg, és 40 ezer dolgozótól váltak meg csoportos létszámleépítéssel, hangzott el a munkaügyi tárca csütörtöki tájékoztatóján. Burány Sándor miniszter ezt azzal magyarázta, hogy az utóbbi 13 hónapban 180-190 ezer új munkahely létesült. A létszámleépítések egyrészt a piaci helyzet változásának következményei, másrészt a betanított munkásokat igénylı állások helyett egyre inkább a magasabb képzettségre építı tevékenységeket telepítenek Magyarországra a cégek. Burány szerint a gyárbezárásokban, létszámleépítésekben érintettek száma országosan ugyan nem magas, egy-egy kistérség esetében ugyanakkor foglalkoztatási feszültségeket okozhat. Ezek kezelése központi beavatkozást is igényelhet. Ennek jegyében például a Vas megyei tömeges létszámleépítések nyomán kialakult kistérségi munkaerı-piaci feszültségek oldására a szakminiszter ötszázmillió forintos külön keretébıl szeptemberben munkaerıpiaci program indul. 2003.08.15 Hír. Ötvennyolc Békés megyei település jelentkezett a Békés megyei . munkaügyi központ és a megyei területfejlesztési tanács által együttesen kiírt, közhasznú munkások foglalkoztatását célzó pályázatra. A Körös-völgy mind a hetvenöt önkormányzata vállalkozhatott arra, hogy halmozottan hátrányos helyzető munkanélkülieket foglalkoztat augusztus elsejétıl három hónapon keresztül. Az idén másodszor írtak ki ilyen jellegő pályázatot, és a rendelkezésre álló 130 millió forintnak köszönhetıen egyik önkormányzatot 33
FOGLALKOZTATÁS sem utasították el. Az így elnyert pályázati forrás segítségével az önkormányzatok a településfejlesztéssel és rendezéssel, az épített és természeti környezet védelmével, valamint vízrendezéssel és csapadékvíz-elvezetéssel összefüggı feladatokat tudnak megoldani. A pályázati lehetıség révén egyúttal hétszázötven ember helyzetén javíthatnak. 2003.08.18 Hír. Középtávú foglalkoztatási stratégia mihamarabbi kidolgozását követelik a . kormánytól a szakszervezeti konföderációk. Ezt egyrészt uniós kötelezettségek, másrészt az egyre romló gazdasági környezet teszi szükségessé. A munkaügyi tárca helyett a kormánytól várják a szakszervezeti konföderációk, hogy mihamarabb készítsen középtávú foglalkoztatáspolitikai stratégiát. Az úgynevezett luxemburgi csúcs óta valamennyi uniós tagállamnak ilyen szakmai anyagot kell készítenie. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint azért fordulnak kifejezetten a kormányhoz, mert a munkaügyi miniszter „nincs pályája csúcsán”, a romló gazdasági környezet viszont valódi szakmai megoldásokat sürget. 2003.08.29 Hír. A távmunka népszerősítése és terjedése érdekében a szocialista frakció kezdeményezi, hogy a kormány rövid-, és hosszú-távú átfogó cselekvési tervet . dolgozzon ki - jelentette ki tegnap Simon Gábor, a szocialista frakció munka világa munkacsoportjának vezetıje, a Távmunkatanács elnöke. Terveik szerint a rövidtávú feladatok között az infrastrukturális feltételek javítása, az ösztönzı adójogszabályok kialakítása lesz az elsıdleges, hosszabb távon pedig törvénymódosítások, szakmai konferenciák és képzés útján kell elısegíteni, hogy bıvüljön a távmunkában foglalkoztatottak köre. Világos, a költségvetésben is megjelenı szándékról legyen szó - mondta Simon. 2003.08.30 Hír. Németh Imre agrárminiszter bejelentette, a Ringa kapuvári húsüzemének . dolgozói mindaddig kapják a fizetésüket, amíg a bérbe-illetve eladásra kiírt pályázatokban nem születik végleges döntés. A Földmővelési és Vidékfejlesztési Minisztérium semmilyen módon nem avatkozhat be egy magáncég ügyeibe, hiszen nem a tárca feladata a veszteséges termelés megelızése, a veszteségek okainak feltárása. 2003.09.02 Hír. Várhatóan ma értesítik név szerint az Ikarusbus Rt. székesfehérvári . gyárának azon dolgozóit, akiket a francia–olasz tulajdonban lévı cég el akar bocsátani, közölte Vass István, a gyárban mőködı Vasas Szakszervezet vezetıje. Az elbocsátásokra leghamarabb október közepén kerül sor. Az érdekvédelmi szervezetek és a cég vezetıi tegnap befejezték az egyeztetı tárgyalásokat, és megállapodást írtak alá az elbocsátások után kifizetendı juttatásokról. Vass István elmondta: legfrissebb információik szerint a cég vezetése megrendelések híján be akarja zárni, majd értékesíteni kívánja a fehérvári gyárat, ahonnan ebben az esetben 187 embert, vagyis gyakorlatilag mindenkit elküldenek. Az Ikarusbus budapesti egyedi buszgyárában folytatódik ugyan a termelés, de onnan is elbocsátanak 33 munkást. 2003.09.03 Hír. A Foglalkoztatási Hivatal legutóbbi összesítése szerint hazánkban . csaknem 350 ezren keresnek munkát, közülük 16 ezernek van legalább egy diplomája. A diplomások életpályáját mutató vizsgálatok szerint az egészségügyi, mőszaki, mérnöki végzettségőek nagy része el tud helyezkedni a szakmájában, a tanári oklevéllel rendelkezık jelentıs része azonban más területen keresi boldogulását. A regisztráltak 3,3 százaléka fıiskolai, 1,2 34
FOGLALKOZTATÁS százaléka pedig egyetemi végzettségő. A fiatal diplomások életpályavizsgálatában (Fidév-projekt) a felsıoktatási intézményekben végzettek elhelyezkedési és fizetési lehetıségeit próbálják nyomon követni. Ilyen jellegő hallgatókövetést a felsıoktatási intézmények egy része egyáltalán nem végez, amelyek mégis, azok sem egységes elvek alapján. A diplomás munkanélküliek közül majdnem minden harmadik pályakezdı, számuk az utóbbi idıben nı. Már közgazdászok és jogászok is kopogtatnak a munkaügyi központok ajtaján. 2003.09.08 Hír. 200 ezer embert el kellene bocsátani a közszférából, és a felszabaduló . 1000 milliárd forintot a jóléti rendszerváltás keretében adócsökkentésre fordítani, mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 41. vándorgyőlésén, Sopronban. Demján, akárcsak Parragh László, az MKIK elnöke, élesen bírálta a szakmunkáshiányhoz vezetı túlképzést is. László Csaba pénzügyminiszter garanciát vállalt arra, hogy 2004 végén kevesebben dolgoznak majd a közszférában, mint 2001–2002-ben. Kádár Béla, az MKT elnöke elıadásában úgy vélekedett: közgazdasági törvényszerőségekrıl lehet szavazni, de nem érdemes, mert a történelem benyújtja a számlát. A nagyvilág nem érti a magyar gazdaság túlpolitizáltságát, és nem érti azt sem, hogy az egy évvel ezelıtt még leginkább EU-orientált ország miért lett utolsó a csatlakozás ügyében, tette hozzá Kádár Béla. 2003.09.10 Hír. Új munkaközvetítı irodát alakítanak ki a békéscsabai munkaügyi . központban, amelynek kizárólagos feladata a diplomás munkanélküliek elhelyezkedésének segítése lesz. Békés megyében a regisztrált munkanélküliek átlagánál a pályakezdı állástalanok jóval iskolázottabbak. A fıiskolákon, egyetemeken végzettséget szerzı fiatalok körének szélesedésével egyre többen gyarapítják a diplomás munkanélküliek táborát. A legfrissebb adatok szerint a magas szakképzettséget igénylı beruházásokban szőkölködı Viharsarokban a pályakezdı munkanélküliek 15 százaléka felsıfokú végzettségő. Fıleg a fıiskolai oklevéllel rendelkezık között magas a munkanélküliek aránya. Az állástalanok közül a pályakezdı pedagógusoknak és személyügyi szervezıknek van a legnehezebb dolguk, körükben a legtöbb a munkanélküli. Mőszaki végzettségőeknek szakmai gyakorlat nélkül sem okoz gondot az elhelyezkedés. Az október 1-jén megnyíló iroda kiemelt feladata lesz a diplomásoknak szóló állásajánlatok felkutatása. Az irodában figyelik a sajtóhirdetéseket, az álláskeresıknek díjmentes telefonálási lehetıséget és internet-használatot kínálnak, segítenek a szakmai önéletrajzok megírásában és célba juttatásában. 2003.09.10 Hír. Sárváron szeptember közepétıl megszőnik a mosonmagyaróvári Óvártej . Rt. sajtüzeme, ahol évente 1200 tonna sajtot gyártottak közel-keleti exportra. A nyolcvan éve mőködı üzembıl 63 dolgozót bocsátanak el. A cég ügyvezetı igazgatója szerint a bezárást azzal magyarázta, hogy jelentısen csökkent a termelés, és az üzem rekonstrukciójára a magyar tulajdonosoknak nincs pénzük. A terv az, hogy épületeket eladják, a termelést pedig a mosonmagyaróvári üzemben folytatják. A döntés elıtt tárgyaltak az üzemi tanáccsal, tájékoztatták a fejleményekrıl a dolgozókat, s a leépítést bejelentették a Vas Megyei Munkaügyi Központnak. Éder Géza, a megyei munkaügyi központ igazgatója szerint a sárvári elbocsátottak a Flextronics helyi üzemében találhatnak munkát, ahova jelenleg kétszáz embert keresnek. 2003.09.10 Hír. Kedden reggel megkezdte mőködését az Ikarusbus Rt. fehérvári gyárában a
35
FOGLALKOZTATÁS .
Fejér Megyei Munkaügyi Központ kihelyezett irodája, amely az elbocsátás elıtt álló dolgozóknak ad segítséget. Összesen kétszázhét ember kerül az utcára: közülük harmincan fıvárosiak, a többiek Fehérváron dolgoznak. Az elbocsátások várhatóan október másodikán kezdıdnek. A központ kihelyezett irodájában elsısorban az állás nélkül maradók képzettségérıl, terveirıl tájékozódnak, és személyre szóló terveket próbálnak kidolgozni az esetleges átképzésrıl, valamint tájékoztatást adnak az igénybe vehetı támogatásokról.
2003.09.10 Hír. Tizenöt munka nélküli roma fiatal foglalkoztatásával számítógépes . távmunkahelyet létesített Bátonyterenyén a FreeSoft Kft., amely a különbözı alkalmazási területekre számítógépes szoftvereket fejleszt. A fıvárosi székhelyő cég az Informatikai és Hírközlési, valamint a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium közös pályázatának nyertese volt, 7 és fél millió forint vissza nem térítendı támogatásban részesült, ezenkívül a dolgozók képzésére és féléves bérére is kapott forrásokat. Így a program támogatásukkal, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselık és Szószólók Szövetségével, valamint Bátonyterenye önkormányzatával együttmőködésben valósul meg. A távmunkahelyként mőködı adatrögzítı központ dolgozói – 18 és 24 év közöttiek – már korábban, a felkészülés idıszakában sikeres alkalmassági és szakmai vizsgát tettek. Túljutva a gyakorlati idıszakon már folyamatosan dolgoznak. Elsı megbízójuk az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az üzleti szektorból pedig az AB-Aegon részérıl várható megrendelés. 2003.09.13 Riasztóak a foglalkoztatás kilátásai, a gyárbezárások folytatódnak a . könnyőiparban, a feldolgozóiparban és az építıiparban, mondta az Orbánkormány szociális és családügyi államtitkára. İry Csaba szerint a gyárbezárások és a munkanélküliségi mutatók romlása mögött a magas járulékok és adóterhek állnak. Az MSZP munka világa munkacsoportjának vezetıje viszont azt közölte, hogy az utóbbi tizenhárom hónapban 97 ezer 200 fıvel nıtt a foglalkozottak száma. Simon Gábor azt mondta: a munkaerıpiacon dinamikus, strukturális folyamatok zajlanak. 2003.09.14 Hír. Az idén tovább nıhet az elbocsátások száma a könnyőiparban, nyilatkozta . Cseh József, a Magyar Könnyőipari Szövetség igazgatója egy napilapnak. A termelés a tavalyi csökkenés után tovább mérséklıdött, és a 2002. elsı félévinél 23 százalékkal, illetve 11 százalékkal lett alacsonyabb. A könnyőipar munkaerı-igényes terület. Így például az egészségügyi hozzájárulás bevezetése fajlagosan ezt az ágazatot sújtotta a leginkább. A helyzetet jól tükrözi, hogy a feldolgozóipar 2001-ben az említett jogcímen mintegy 39 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe, amibıl a könnyőiparra csaknem 6,5 milliárd forint hárult. Emellett a forint erısödése is rendkívüli „károkat” okozott. A vertikum ugyanis évi 490 milliárd forintra tehetı termelésének 6065 százalékát exportálja, ennek révén az ágazat korábban mintegy 20 milliárdos eredménye drasztikusan visszaesett. A forint erısödésének negatív következménye a minimálbér-emelésnél szélesebb kört érintett: mindazon exportáló vállalatokat, amelyek a kedvezıtlen folyamatokat nem tudták ellensúlyozni az importon realizálható elınyökkel. Ebbıl fakadóan érzékeny veszteség érte a hazai alapanyagokból gyártó exportáló cégeket is. 2003.09.15 Hír. Nagyszabású rendezvénysorozat keretében ünnepelte fennállásának 10. 36
FOGLALKOZTATÁS .
évfordulóját szombaton a Salva Vita Alapítvány, amelyen az értelmi sérülteket foglalkoztató munkáltatók között kiosztották az Integrált Foglalkoztatási Díjat. Az idén a Kájoni Gondviselés Háza, a New Network Kft., a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, valamint a General Document Line Rt. részesült kitüntetésben.
2003.09.18 Hír. Tizenhárom hektárral növeli jelenleg meglévı, ötvenhektáros ipari parkját Jászárokszállás – a településen így kívánják tovább csökkenteni a már most is . alacsony, négyszázalékos munkanélküliségi rátát. Gergely Zoltán polgármester elmondta: a beruházást azt teszi szükségessé, hogy újabb és újabb beruházók érdeklıdnek a térség iránt. Az ipari parkban most tizenhárom cég – köztük amerikai, német, angol, osztrák és magyar – mőködik, s együttesen évente 130 millió forintos iparőzési adót fizetnek a településnek. Az önkormányzat döntése szerint ennek egy részét az ipari park fejlesztésére fordítják: a tizenhárom hektáros bıvítés negyvenmillió forintos költségét is ebbıl a pénzbıl fedezik. Az adó jelentıs részét oktatásra költik: a város gimnáziumában és szakközépiskolájában például olyan képzéseket indítanak el, amelyekre az ipari parkban mőködı cégeknek szükségük van. Az innen kikerült, szakképzett diákoknak így az elhelyezkedési lehetıségei javulnak, s nem kell a várostól távol munkahelyet keresniük. Az önkormányzat arra törekszik, hogy távmunkát is igénylı beruházásokat vonzzon a településre, mert a munkaerıigényt helyben már nehezen tudják kielégíteni. Hasonló helyzetben van Jászberény is: a térség legnagyobb vállalkozása, a Lehel Electrolux Kft. például évek óta busszal szállítja az emberek egy részét a munkahelyre és haza, mert újabb fejlesztéseikhez szakképzett munkaerıt már csak a távolabbi településeken találnak. 2003.09.18 Hír. A Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központ szerint a legkedvezıbb . feltételekkel igénybe vehetı, ezért a leginkább keresett munkahelyteremtı, vissza nem térítendı támogatás jelenleg nincs. Szeptember végéig ugyan lehetne elvileg igényt benyújtani, de már hónapokkal ezelıtt felfüggesztették a pályázatok befogadását. Nem csak ebben a megyében, hanem az egész országban. Csupán a munkahelyek megırzésére, megtartására lehet pályázni. 2003.09.24 A Hatvani Ipari Parkban avatott új gyárat kedden a svájci központú Saia. Burgess: a nemzetközi cég hárommillió eurós beruházással alakította ki üzemét. A most fölépült 1000 négyzetméteres, két üzemcsarnokból álló telepen gépkocsikban használatos központi zárakhoz, illetve biztonságiövkapcsolókhoz készítenek alkatrészeket. 2003.09.24 Hír. Szeptember végére német–francia–brit terv készül a kibıvülı Európai . Unió gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének ösztönzésére. A Brüsszelbe szivárgó hírek szerint ez átfogó szerkezeti és munkaügyi reformokkal egészítené ki az olaszok által kezdeményezett gigantikus közmunka-programot. Ez utóbbi hatalmas uniós tagállami megrendelések alapján indítana el nagymérvő út- és vasútépítési beruházásokat, valamint finanszírozná a tudományos kutatást és a mőszaki fejlesztést a húzóágazatokban. 2003.09.25 Hír. Már háromezren dolgoznak az Elcoteq Magyarország Kft. két pécsi . üzemében. A telekommunikációs eszközöket – például mobiltelefont – gyártó, finn többségi tulajdonban lévı, multinacionális cég két évvel ezelıtt 1800 37
FOGLALKOZTATÁS alkalmazottat foglalkoztatott Pécsett, 2002 januárja óta pedig folyamatosan növelte dolgozóinak számát, az év végéig még kétszáz embert vesz fel a társaság. A jelenleg ismert rendelésállomány alapján a kft. tartósan munkát tud biztosítani a 3200 dolgozónak. Az Elcoteq októberbıl létrehoz egy mérnöki szolgáltató központot. Ennek a teamnek az lesz a feladata, hogy megtervezze az Elcoteq új termékeinek gyártási technológiáját, és vegyen részt a gyártmányfejlesztésben is. 2003.09.26 Hír. A munkanélküliek száma 2003. június-augusztusban 239 ezer volt, ez . lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliség mértékét kifejezı munkanélküliségi ráta 5,7 százalék. A munkanélküliségi ráta az EUországokban az idıszak középsı hónapját jelentı júliusban átlagosan 7,9 százalék. A munkanélküliek 42,9 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást, a tartósan munkanélküliek aránya 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb az elızı év azonos idıszakinál. A munkanélküliség átlagos idıtartama 16 hónapnak felel meg, ami megegyezik az egy évvel korábban mérttel. A 15-24 éves fiatalok aránya az összes munkanélküli 22,3%-a, az e korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 13,2 százalék, amely 0,4 százalékponttal alacsonyabb az elızı év ugyanezen idıszakinál. Az EUországokban az erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az idıszak középsı hónapját jelentı júliusban 15,7 százalék volt. 2003.09.26 Hír. Ünnepélyesen megnyitotta a héten második, hatvani gyáregységét a svájci székhelyő Saia-Burgess. A cég elsısorban a gépjármőipar számára, de más ipari felhasználásra is gyárt különbözı elektronikus berendezéseket, kapcsolókat, motorokat és alrendszereket Európában, Amerikában és Ázsiában. A hatvani gyáregység kedden kezdte meg a termelést. Érsek Zsolt, Hatvan polgármestere a megnyitón üdvözölte a több szempontból is jelentıs beruházást, vagyis hogy újabb jó nevő nemzetközi cég választotta hosszú távú tervei megvalósítására a hatvani ipari park területét. Ezzel egyúttal újabb munkahelyeket is teremtett, melynek száma a 2006-ig bekövetkezı fejlesztéseknek köszönhetıen a mai 150-rıl a duplájára növekedhet. A cégcsoport pénzügyi vezetıje, Daniel Hirschi elmondta, hogy a hatvani üzemben továbbra is elsısorban a gyártásra koncentrálnak, az új termékek fejlesztése más helyszíneken történik. Ugyanakkor az újonnan épülı csarnokokban minden valószínőség szerint új terméktípusokat is gyártanak majd. 2003.09.30 Hír. Az Országgyőlés idegenforgalmi bizottsága tegnap – a kormány álláspontjával ellentétben – támogatta, hogy az úgynevezett japán hitelben . érintett Veszprém megyei településeknek ne kelljen visszafizetniük a hátralévı törlesztı részletet. Az úgynevezett japán hitelt 1995-ben Várpalota és hat környékbeli település – Pétfürdı, Berhida, Öskü, İsi, Tés, illetve Balatonalmádi önkormányzata – vette föl. A 7,1 milliárd forintot elsısorban közmőépítésre fordították. A japán állam által biztosított összeget idıközben a magyar kormány már kifizette, így a települések a Pénzügyminisztériumnak tartoznak. 2003.09.30 Hír. Sohasem regisztráltatta még magát munkanélküliként annyi friss diplomás, . mint az idén. Augusztusban és szeptemberben egyaránt több mint ötezren jelentkeztek a munkaügyi központokban. A diplomás munkanélküliek száma
38
FOGLALKOZTATÁS azonban a valóságban háromszor-négyszer nagyobb. A tapasztalatok szerint ugyanis a diplomások még az alacsonyabb képzettségőeknél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél. Nyugat-Európa országaiban már a 80-as években kénytelenek voltak szembenézni hasonló trendekkel, Magyarországon a rendszerváltás után indult a tömeges diplomásképzés, így viszont a felsıfokú végzettség értéke is kisebb lett. Alacsonyabb státusú munkakörökhöz is magasabb végzettség kell, a diploma egyre kevésbé garantálja a karriert. Az ifjúságkutatók és a munkaügyi szakemberek szerint a megoldás is a nyugateurópaihoz lehet hasonló: a magyar fiataloknak is meg kell tanulniuk, a diploma megszerzésével nem fejezıdik be a pályaválasztás. 2003.09.30 Hír. Egyes vélemények szerint válságban van a nyomdaipar. A távol-keleti . országok árajánlatával egyetlen európai állam sem tudja felvenni a harcot, ezért a legtöbb megrendelés a kínai és hongkongi nyomdaüzemekhez érkezik. A hazai helyzetet tovább nehezíti, hogy viszonylag kevesen vásárolnak könyvet, azok közül is inkább az olcsóbb, rosszabb minıségő az eladható. A folyóiratok talán segíthetnek a nyomdaipar válságán, hiszen a várható keresletnövekedés után talán a drágább magazinok iránt is nı a kereslet. Magyarországon 2002-es adatok szerint 3679 nyomdaipari vállalkozás mőködött. További 369 azoknak a száma, melyek csomagolóanyag gyártással foglalkozik. A vállalkozások túlnyomó többségét - 2094-et - Budapesten jegyezték be. 2003.09.30 Hír. Szatmári József, a Vas Megyei Munkaügyi Központ nemzetközi referense . szerint az elmúlt évtizedekben a határon túli munkavállalás szabályozását szolgálták azok az államközi egyezmények, amelyek legálissá, egyúttal ellenırizhetıvé tették nyugati szomszédunknál magyarok foglalkoztatását. Jelenleg mintegy tízezer honfitársunk dolgozik Ausztriában, s ennek mintegy a fele nyugat-dunántúli. Csábító ugyanis a hazainál négyszer-ötször magasabb munkabér, a modern technikai eszközök és az EU-s munkamorál megismerése, mondja a szakember. A vendégmunkások elıször egy évre kaphatták meg a lehetıséget az osztrák munkaadó kérésére, majd az engedélyt újabb egy évre meghosszabbíthatták. Két év múltán aztán sárga kártyát szerezhettek, majd ezt újabb két évre meghosszabbíthatták. Öt év elteltével aztán zöldre váltott az engedély színe. Amivel már korlátozás nélkül dolgozhatnak: ık már csaknem igazi uniós tagként élnek odaát. 1997-ben megszületett a határ menti ingázókról szóló egyezmény. A jelenlegi keret szerint Gyır-Moson-Sopronból, Vasból és Zala megyébıl az idén 1700-an dolgozhatnak a vendéglátásban, a mezıgazdaságban, az építı- és a vasiparban a kinti kis- és középvállalkozásoknál (korlátozás például csak kımővesekre vonatkozik.), akiknek beszélniük is kell németül. Az ilyen munkahelyet mindenkinek magának kell megkeresnie. Az idén 1600, 35 év alatti fiatal a gyakornoki egyezmény keretében dolgozhat Ausztriában, hogy bıvítse szakmai és nyelvi ismereteit. A maximum 18 hónapig tartó foglalkoztatásban vendéglátó-, vasipari és építıipari szakmák dominálnak. Igényeiket a budapesti Foglalkoztatási Hivatalban kell bejelenteni.
39
ASZSZ
SZAKSZERVEZETEK
2003.07.10 Hír. Globális, összehangolt sztrájkhullám söpört végig az elmúlt hónapokban . Európa nyugati felén. Az olasz, a francia és az osztrák szakszervezetei közös erıvel szinte megbénították az életet, gondot okozva ezzel nemcsak saját, de velük szomszédos országok közlekedésében, gazdasági életében is. Magyarországon a szakszervezetek akcióegysége kevéssé jellemzı, de többségük úgy véli, hogy szorosabbra főzik majd együttmőködésüket. A 38 órás munkahét ügye lehet az elsı, amelyben közös tiltakozóakciót hajthatnak majd végre. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint hasonlóan nagy globális sztrájkoktól egyelıre nem kell tartania a munkáltatói oldalnak. Kordás László, az MSZOSZ alelnöke szerint a nyugateurópaihoz hasonlóan összehangolt sztrájkhullám lehetséges, de ehhez erısíteni kell a magyar szakszervezetek összefogását. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke nem ennyire bizakodó. Szerinte az elmúlt tizenhárom évben sem voltak országos megmozdulások, belátható idın belül pedig ezután sem lesznek. A magyar szakszervezetek nem készültek fel egy átfogó sztrájkhullám megszervezésére, de nem is képesek rá. 2003.07.17 Hír. Borsik János nyilatkozott az egyik lapnak az ASZSZ bérekkel kapcsolatos . álláspontjáról. Borsik elmondta, hogy amíg nem ismerik a költségvetés irányvonalait, sarokpontjait, korai lenne minimálbérre vonatkozó nyilatkozatokat tenni. Azt azonban el lehet mondani, hogy két motiváló erı van hatással a minimálbérhez kapcsolódó álláspontra: egyrészt élhetetlenül alacsony a jelenlegi minimálbér, másrészt nem szabad egy újabb bértorlódást okozni, amely szakmákon belül bérfeszültségekhez vezet. A gazdasági szereplık, a kormány körülbelül 3,5%-os GDP-növekedést prognosztizál 2004re. Amennyiben ehhez hozzászámítjuk a jövı évi infláció értékét, Borsik szerint 8-10% közötti minimálbér-emelésrıl lehet egyezkedni az ıszi bértárgyaláson. A minimálbér-emelést azonban szorosan együtt kell kezelni és tárgyalni a bérajánlással. Az elmúlt évben sikerült konfliktusmentesen jó megállapodást kötnünk. 2004-re azonban elég borúlátók a gazdasági elırejelzések, és a kormány úgy tőnik, a bérkiáramlást nevezte meg elsı számú közellenségként. Ezért sokkal keményebb tárgyalásokra számítanak, mint amilyenek tavaly voltak. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács legutóbbi, június 27-i ülésén nagyon gyenge színvonalúak voltak a kormány elıterjesztései; a 7 napirendbıl 3 napirendet nem fogadtak el a szakszervezetek. A jogalkotásról szóló törvény elıír módosításával a kormány a „nyitott jogalkotás” elvén az internetre kívánja majd feltenni a törvénytervezeteket, melyekhez – úgymond – bárki hozzászólhat. Ez, a szakszervezeti vezetı szerint olyan jog, mint amikor a kapitalizmusról azt mondták: ott joga van az embereknek a híd alatt aludni. Természetesen nem azzal van a bajunk, hogy kiteszik a tervezeteket a
40
SZAKSZERVEZETEK
ASZSZ
világhálóra: tegyék ki, azzal csak bıvül a demokrácia. De hogy erre hivatkozva csökkentsék a szakszervezeti jogokat, abba nem mennek bele. Ugyanakkor nem született megoldás azokban a kérdésekben, amelyeket a szakszervezetek régóta feszegetnek, így a társadalombiztosítási alapok munkavállalói ellenırzése, a 38 órás munkahét bevezetése változatlanul vita tárgya. A munkaügyi tárcában bekövetkezett változások sem növelték a hazai érdekegyeztetés helyzetét, hatékonyságát. A kormány részérıl visszaesett a képviseleti szint, és ez összefüggésben van a munkaügyi tárcában végbement változásokkal. A munkaügyi tárca érdekérvényesítı képessége csökkent, hiszen a munkaügyi miniszter feladata az OÉT kormányoldalának biztosítása. 2003.09.04 Hír. Míg a kormány jövıre nem kívánja emelni sem a minimálbért, sem a reálbért, addig az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége ezt az álláspontot . elfogadhatatlannak véli, és a munkavállalókra háruló újabb költségekre hivatkozva a minimálbér 10 százalékos, a reálbér GDP-vel arányos emelését tartja elfogadhatónak. Borsik János szerint az embereket nem az országos átlag, vagy egy-egy ágazatra jellemzı változás érdekli - hangoztatta, hanem a saját fizetésük mozgása, s a legtöbb munkavállalónak csupán 7-8 százalékkal emelkedett idén a bére. Borsik szerint a kormány bőnbakként kezeli a munkavállalókat, ıket hibáztatja a gazdaság romlása miatt. Az ASZSZ álláspontja szerint a minimálbért legalább 10%-kal kellene jövıre növelni a reálbér-növekedésnek pedig el kellene érni a 3,5%-ot amely biztosítaná a fokozatos felzárkózást. A kormán jövı évi tervei a reálbérek szinten tartásáról szólnak, ami nem szolgálhat alapul az érdekegyeztetéshez. Az Autonómok közleménye szerint ez a tárgyalásokhoz nem szolgálhat kiinduló alapul sem. 2003.09.11 Hír. A magyar munkaadók teljesen új, a jelenlegitıl eltérı logikájú és . koncepciójú munka törvénykönyve kidolgozását szorgalmazzák. Elképzelésük szerint a leendı jogszabálynak a rohamosan terjedı nem tipikus foglalkoztatási formákhoz, illetve a megváltozott munkaszervezési formákhoz kell igazodnia. Javasolják, hogy a leendı Mt. kerettörvény jellegő legyen. A jogszabályi kereteket a helyi alkuk során kötött megállapodások tölthetik ki, mondta a Világgazdaságnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. A rugalmas szabályozás a munkavállalói oldal számára csak akkor fogadható el, ha az ily módon megvalósuló piaci elınybıl a munkavállalók is részesülnek, illetve ha munkajogi védelmük erısödik – mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Noha a munkavállalók az Mt. átfogó felülvizsgálata során a 38 órás munkahét bevezetésérıl is tárgyalni kívánnak, a munkaadók nem tartják idıszerőnek az errıl való egyeztetést. 2003.09.15 Hír. Borsik János egy nyilatkozata szerint a magyar átlagbérek azért látszanak . olyan magasnak, mert bennük korrekció nélkül számba veszik a többmilliós menedzser-fizetéseket is. Ily módon a kereseti statisztika nem tükrözi a valós állapotokat, a tavalyi évi adatokat tovább torzítja a közalkalmazotti béremelés és a minimálbér-emelés, ugyanakkor igen jelentıs munkavállalói csoportok nominálbére 10% körüli összeggel emelkedett, miközben a reálkeresetnövekedés a statisztika szerint átlagosan 25%.
41
ÉSZT
SZAKSZERVEZETEK
Hír. A parlament nemrég a közoktatási és a felsıoktatási törvény 2003.07.13 módosításainak elfogadásával arról határozott: 2005-tıl a kétszintő érettségi . rendszer helyettesíti a felsıoktatási felvételi vizsgát is. A felsıoktatási reform koncepciója azonban – megtekinthetı a tárca honlapján – ismételten egyszintő érettségi bevezetését javasolja a 2005/2006-os tanévtıl. A felsıoktatási reformkoncepció más javaslatait a szakszervezetek a héten élesen támadták. Kifogásolták, hogy – szerintük – a tervezet fölveti az egyetemek, fıiskolák privatizációját, ami Kis Papp László, a Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint egyet jelent a tandíj újbóli bevezetésével, és az oktatók közalkalmazotti körbıl való kikerülésével. – Ha egyes oktatók „sztárgázsit” kapnának, míg mások a közalkalmazotti státus védelme alól kikerülve az utcára kerülhetnének, az óriási belsı feszültséget okozna az egyébként komoly minısítési procedúrán átesett oktatók körében – vélik a szakszervezetek. Magyar Bálint miniszter a kritikákra reagálva közölte: a vitaanyag több verziót is tartalmaz az oktatók státusára nézve. Az egyik megtartaná a közalkalmazotti státusukat, egy másik felmenı rendszerben megszüntetné, vagyis az újonnan belépık már nem lennének közalkalmazottak. 2003.07.15 Hír. Csaknem egy éves egyeztetés után július 14-én Németh Imre . földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint 21 mezıgazdasági, élelmiszer-ipari érdekképviseleti szervezet képviselıje aláírta azt a megállapodást, amely létrehozott egy újabb érdekegyeztetı fórumot, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanácsot (FİÉT). Az ÉSZT szervezetei közül tagja a FİÉT-nek az AOKDSZ, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (EFDSZ) és a TUDOSZ. Mint ismeretes, a tavaly júliusban a kormány és az érdekképviseletek megállapodást írtak alá az érdekegyeztetés és az intézményi keretek megújítására. 2003.07.16 Hír. Pozitívan fogadták a felsıoktatási intézmények vezetıi a felsıoktatási . törvény módosításának vitaanyagát a tegnapi egyeztetésen, nyilatkozta Detrekıi Ákos, a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Hozzátette: az intézményvezetık többsége a reformok mellett foglalt állást, úgy gondolják, eredményesebb lehet, ha több területen egyszerre végzik el a szükséges módosításokat. Több rektor vélte úgy: gazdaságilag eredményesebbek lennének az intézmények, ha a jövıben közhasznú társaságként mőködnének tovább. Az oktatási tárca a nyár folyamán várja a további javaslatokat a vitaanyaggal kapcsolatban, amelynek a következı változata szeptember közepére készül el. 2003.07.17 Hír. A felsıoktatási törvény módosításáról szóló vitaanyaggal kapcsolatban . szeretne a szaktárcával konzultálni a Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezete július 25-én. Kis Papp László elnök elmondta, hivatalosan tegnap kapták meg a 42
SZAKSZERVEZETEK
ÉSZT
vitaanyagot, Magyar Bálint a kísérılevélben biztosította az FDSZ-t, hogy számít az észrevételeikre. Ezért a Felsıoktatási Érdekegyeztetı Tanács ülésére írásban foglalják össze észrevételeiket, miután alaposan áttanulmányozták a tervezetet. Kis Papp László szerint azért van erre szükség, mivel ellentétek vannak a nemrégiben elfogadott közoktatási és a most készülı felsıoktatási törvény között. Példaként említette a kétszintő érettségit, amit a közoktatási törvény 2005-tıl elıír, a vitaanyagban viszont egyértelmően egyszintő érettségirıl van szó. A szakszervezetek egyebek mellett kifogásolják, hogy a felsıoktatási dolgozókat kivennék a közalkalmazotti törvény hatálya alól. Az sem engedhetı meg, hogy az intézmény vezetı döntsön arról, ki marad meg közalkalmazottnak, és ki nem. Elfogadhatatlannak tartják továbbá a magánosítás lehetıségét is. 2003.07.26 Hír. Nyolc oktatási szakszervezet tartott közös sajtótájékoztatón illette igen éles . kritikával a pár hete vitára bocsátott felsıoktatási reformkoncepciót. Társadalmi vitára alkalmatlannak tartják a szakszervezetek az oktatási tárca szakértıi által kidolgozott felsıoktatási reformtervezetet – jelentette be Kis Papp László, az FDSZ elnöke hét másik, oktatási, szakképzési és kutatási érdekvédelmi tömörüléssel közösen tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. A szakszervezetek hiányolták a hatástanulmányokat is és azt mondták: az unióban a jogszabályok egyre inkább garantálják a munkavállalók jogbiztonságát, a tervezet viszont ezzel ellentétes törekvéseket tartalmaz. Vígh László, az AOKDSZ elnöke szerint az állam nem vonulhat ki a felsıoktatásból és a kutatásból. Megjegyezte a javaslat szakmai szempontból is hibás, mert ha az oktató nem az állam alkalmazottja, akkor az állam a felügyeletet sem gyakorolhatja felette. Finanszírozható marad-e jövıre is az oktatás? Ha nem lesz elég pénz, veszélybe kerülhetnek a munkahelyek, a beindult beruházások és így kevesebb kollégiumi hely lesz. Lelassulnak azok a fejlesztések is, amelyek elengedhetetlenek a tanításhoz, mondta Vígh László az ÉSZT elnöke. Kis Papp László szerint kevesebb pénzbıl azokat a minıségi követelményeket sem lehet betartani, melyeket az EU elıír. Megtorpannak a reformok és félı, hogy végsı soron csökkenteni kell majd a hallgatói létszámot is. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a felsıoktatási fejlesztési koncepció rossz idıpontban került nyilvánosságra, akkor, amikor kiderült az is, hogy 3,4 milliárd forintot vonnak el a felsıoktatástól. Az intézményi költségvetéseket módosítani kell, ez pedig leghamarabb szeptemberben történhet meg. Az elvonások így az év utolsó három hónapjában terhelik a felsıoktatási intézményeket, igen nagy zavarokat okozva. A szakszervezetek ezért felkérik a kormányt, vizsgálja felül az oktatási tárcát érintı elvonásokat. Kis Papp László azt mondta: a kiszivárgott hírek szerint 2004-ben a felsıoktatást 10,5 milliárd forintos elvonás sújtja majd. A minisztérium álláspontja szerint a jövı évi támogatások mértéke a költségvetés függvénye, amelyrıl a parlament dönt majd. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta: a koncepció a pedagógusképzés reformjával szinte alig foglalkozik, holott arra égetı szükség lenne. A szakszervezetek által kiadott közös állásfoglalás ezzel kapcsolatban azt rögzíti: a tervezetben megfogalmazottak, így a kétszintő érettségi eltörlése, a pedagógusképzésrıl szóló „zavaros tételek” és a közelmúltban elfogadott közoktatási törvény teljesen ellentmondanak egymásnak 2003.08.07 Hír. Az FDSZ elnöke Kis Papp László az elmúlt hónapokban többször is úgy 43
ÉSZT .
SZAKSZERVEZETEK fogalmazott: az oktatási tárca honlapján olvasható, a felsıoktatás reformjára irányuló szakértıi anyag burkoltan fölveti a tandíj bevezetésének kérdését. A szakszervezeti vezetı szerint a szakértıi anyag a felsıoktatás magánosításáról értekezik s ez egyet jelenthet a tandíj újbóli bevezetésével. Az oktatási tárca vezetıi – akik nem gyızik hangsúlyozni, hogy szakértıi anyagról van szó - a felsıoktatás reformja kapcsán kialakult vita során nem tervezik a tandíj bevezetését. Magyar Bálint miniszter azt mondta, nem érti miért beszél a szakszervezet a felsıoktatás magánosításáról. Mint mondta: a koncepcióban az egyetemek fıiskolák jogi státuszára többféle változat szerepel: költségvetési intézmény, speciális költségvetési intézmény, közhasznú társaság. Más nem. A tandíjról szólva azt mondta: a tervezet a jelenlegi rendszeren semmilyen módon nem kíván változtatni.
2003.08.14 Hír. Társadalmi vitára alkalmatlannak tartja a Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos . Konferenciája (HÖOK) az oktatási tárca megbízásából a felsıoktatás reformjáról készült szakmai koncepciót. Errıl a két érdekvédelmi tömörülés vezetıje beszélt tegnapi közös sajtótájékoztatóján. Barthel-Rúzsa Zsolt, a HÖOK elnöke azt mondta: a bolognai folyamathoz kapcsolódó átalakításokat támogatják (az 1999-ben elindult folyamat célja az egységes európai felsıoktatási térség kialakítása, a Magyarország által is aláírt bolognai nyilatkozat értelmében hazánkban is bevezetnék a többciklusú, lineáris képzést). Azt az elképzelést azonban elfogadhatatlannak tartják, amely szerint igazgatótanácsok hoznák az egyetemeken, fıiskolákon a stratégiai döntéseket, kihagyva belıle a hallgatókat. Kis Papp László, az FDSZ elnöke szerint megengedhetetlen, hogy teljes mértékben átalakítsák a magyar felsıoktatás struktúráját. Sérelmezte, hogy a szakértıi anyag javaslata szerint az oktatókat kivonnák a közalkalmazotti körbıl. Tudomása szerint a szakértıi tanulmány elkészítéséért eddig 65 millió forintot fizetett ki az oktatási tárca, így a 119 oldalas tanulmány oldalanként 540 ezer forintjába került az adófizetıknek. 2003.08.26 Az ÉSZT elnökség soros ülésén eldöntötte, hogy az XIII. küldöttgyőlésének . idıpontja: 2003. október 30. A testület elfogadta a küldöttgyőlés munkabizottságaiba delegálandó küldöttek névsorát. 2003.09.02 Hír. Az AOKDSZ, az OSZSZ, valamint az FDSZ vezetıi a Magyar Felsıoktatás . Rektori Konferenciája, a Fıiskolai Fıigazgatók Konferenciája, a Mővészeti Egyetemek Rektori Széke képviselıivel tárgyaltak a felsıoktatási reformkoncepciójáról. Megállapították, ha a koncepciót elfogadja a parlament, egyharmaddal csökkenni fog a magyar oktatás és kutatás. 2003.09.10 Hír. Szeptembertıl Szolidaritás.hu címmel érdekképviseleti mősort sugároz . hétfınként a Klubrádió. Bár a mősor megindítására a rádió kérte fel a szakszervezeteket, a súlyos anyagi gondokkal küzdı szakszervezetek elıteremtették a szereplésért járó összeget. Egyik héten a versenyszférát képviselı Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), másik héten a közszféra munkavállalóit tömörítı SZEF–ÉSZT Unió képviselıi beszélgetnek az uniós csatlakozással kapcsolatos aktuális kérdésekrıl, mondta Kordás László, az MSZOSZ alelnöke. A mősor célja a munkavállalók védelmének elısegítése, a kollektív érdekérvényesítés erısítése, valamint a szakszervezeti vélemény minél nagyobb nyilvánosságának biztosítása. Kordás
44
SZAKSZERVEZETEK
ÉSZT
elmondása szerint egy másik rádióban elhangzott hasonló témájú beszélgetést követıen keresték meg a szakszervezeteket a Klubrádió képviselıi. 2003.09.16 Az ÉSZT elnöksége megtárgyalta az ÉSZT négyéves Program-tervezetét, . valamint az elnökség négyéves munkájáról szóló beszámolót. A testület mind a két elıterjesztést a küldöttgyőlésnek elfogadásra ajánlja. 2003.09.26 Hír. A Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) egyetemi fórumán nyomatékosan felhívták az oktatási minisztert arra, hogy tegye lehetıvé a . dolgozók véleményének kifejtését a felsıoktatás fejlesztésérıl. A debreceni fórum résztvevıi szerint a modernizáció sikere érdekében alapvetı fontosságúnak tekintik, hogy a felsıoktatásban dolgozók véleményét érdemlegesen tükrözze a politikai döntés. A kormány létszám-leépítési tervének megvalósítása esetén négyezerrel csökkenhet a felsıoktatásban dolgozók száma, ami 500-zal több, mint 1996-ban, a Bokros-csomag idején volt, mondta Kis Papp László, az FDSZ elnöke. Kijelentette: a felsıoktatást érintı idei és jövıre tervezett elvonások összege megegyezik a 2002. szeptemberében kapott 50 százalékos béremelés mértékével. 2003.09.26 Hír. Az OM közleményt adott ki a Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezetének fórumán elhangzottakra reagálva, miszerint az ágazatban jövıre 3 és fél . százalékkal növekednek majd a személyi juttatások. A közlemény kitér arra, hogy a felsıoktatási reform elıkészítése hónapok óta a nyilvánosság elıtt zajlik. Jelenleg a szakmai egyeztetés folyik. A fórumon Kis Papp László FDSZ elnök kijelentette: a helyzet fokozatosan romlik, a kormány nyári döntése, amely szerint 4,4 milliárd forintot elvonnak a területtıl, mintegy 385 ezer hallgatót, 75 ezer oktatót, kutatót és dolgozót érint hátrányosan. A kabinet tervei szerint jövıre további hat százalékkal csökkentik a felsıoktatási költségvetési keretet, ezzel visszaveszik azt, amit még tavaly szeptemberben az 50 százalékos béremeléssel adtak, egyébként úgy tudja, hogy a közszféra létszámleépítése az egyetemeken és fıiskolákon négy és félezer fıre vonatkozik majd. Kis Papp László szerint ezek azt mutatják, hogy a kormányon belül nem a legjobb az oktatási tárca képviselete. A szakember a felsıoktatás átszervezésével kapcsolatban leginkább azt kifogásolta, hogy egy, a szaktárcánál a közelmúltban készült tanulmány szerint a dolgozók kikerülnének a közalkalmazotti munkakörbıl. A jövıben mindenkit határozott idıre szerzıdésekkel foglalkoztatnának, így bárkit könnyedén el lehetne bocsátani, és létbizonytalanság alakulna ki.
45
FRDÉSZ
SZAKSZERVEZETEK
2003.08.13 Hír. A Magyar Honvédség katonái és családtagjai körében indított szerdán . aláírásgyőjtési akciót a Honvédszakszervezet (HOSZ), hogy ráébressze a minisztérium vezetését arra, hogy az idén július elsejével módosított Hjt. 91. paragrafusának 3. bekezdését vissza kell módosítani. Ez a szabályozás ugyanis megvonja a hivatásos és szerzıdéses katonáktól a 24 órás szolgálatok után járó szabadnapot. A szakszervezet elnöke a sajtó képviselıi elıtt kifejtette, a katonák "egyenruhás állampolgárként" jutottak hozzá ahhoz a munkavállalói joghoz, amely garantálta, hogy a 24 órás ır- és ügyeleti szolgálatért nemcsak egy pihenınapot és szabadnapot kap a katona, hanem még egy szabadnapot is, ha munkaszüneti- és pihenınapon teljesít szolgálatot. Az elnök negatív diszkriminációnak, egy szerzett jog ellentételezés nélküli elvonásának, a pihenéshez való jog csorbításának, magyarán, alkotmányellenes jogi lépésnek nevezte a törvénymódosítást, ami felháborodást keltett az állomány tagjainak körében. A HOSZ ugyanis minden lehetséges fórumot megjárt a törvény elıkészítése idején, hogy megakadályozza a módosítást, de érvei süket fülekre találtak. Húsz százalék bércsökkenést okoz a szerzıdéses katonák jelentıs részénél a katonák jogállásáról szóló törvény módosítása, közölte Farkas László, a Honvédszakszervezet elnöke. Magas a szolgálati napok száma, emiatt számos katonának a felhalmozott szabadnapok pénzbeli megváltásával egészült ki a fizetése, de a parlament döntése értelmében az egész napos ır-, ügyelet és lakáson kívül eltöltött készenléti szolgálat után július elsejétıl a korábbiakkal ellentétben csak pihenınap jár a katonáknak, és szabadnapot nem kapnak. A módosítás a szolnoki felderítıknél például azt eredményezi, hogy amíg korábban egy tiszthelyettes átlagosan 120 ezer forintot keresett, a jogszabály változása miatt a késıbbiekben legfeljebb 80-85 ezer forintot vihet haza. A katonák egy jelentıs részénél ez egzisztenciális csıdöt jelenthet, hiszen sokan a plusz jövedelmükre alapozva vettek fel hiteleket, és a szabadnapjukon fizetéskiegészítı munkát vállaltak. A jövıben azonban elıfordulhat, hogy a szerzıdéses állomány nem kap kölcsönt a lakásvásárláshoz, és nem kötnek biztosítást sem az alacsony fizetéső katonákkal. Ez azért is rendkívül hátrányos az állomány számára, mert a törvény egy másik módosítása révén a jövıben a katonákat a beleegyezésük nélkül is külszolgálatra, vagy a lakásuktól távol esı laktanyába irányíthatják. 2003.09.26 Nem született döntés tegnap a létszámleépítésrıl a Vám- és Pénzügyırség . Országos Parancsnoksága (VPOP) fıigazgatói értekezletén. Így kérdéses, hogy a szakmai álláspont ismerete nélkül meghozza-e döntését ma a pénzügyminiszter. Mind a parancsnok, Nagy János vezérırnagy, mind a fıigazgatók további egyeztetést tartanak szükségesnek. Ismeretes, hogy Nagy János a hét elején jelentette be, hogy a testület az uniós csatlakozás kapcsán megválik 800 munkatársától. A parancsnok korábban „csak” 300–400 fıvel 46
SZAKSZERVEZETEK
FRDÉSZ
számolt, László Csaba pénzügyminiszter pedig tavasszal arról beszélt, hogy az EU-bıvítés után sem kell a vámosoknál nagymértékő létszámleépítéssel számolni. Így kérdéses, hogy a pénzügyi tárca vezetıjének mi számít nagymértékő leépítésnek. A létszámleépítéssel kapcsolatban Michel Danet, a Vámigazgatások Világszervezetének fıtitkára egy napilapnak elmondta, hogy amikor a többi csatlakozó ország vámvezetıivel beszélt, mindig arra kérte ıket, hogy legyenek megfontoltak, mert az igaz, hogy bizonyos határok megszőnnek, de a jövıben meg kell felelni az uniós elvárásoknak. Danet rámutatott, volt rá példa, hogy egy nagyszámú leépítés után egy-két évvel újra vámosokat kellett toborozni, ezért fontos az óvatosság. 2003.10.01 Hír. Közel 1400 vámos munkája várhatóan fölösleges lesz az uniós csatlakozás . miatt. A központi költségvetési szervek létszámcsökkentése folytán átszervezéssel, új munkakör kiépítésével azonban csak 808 alkalmazott kapja meg még ebben az évben folyamatosan a felmondólevelet. A szervezet parancsnoksága és a szakszervezet tárgyalása eredményes volt: a családos aktív korú alkalmazottak helyett a fiatal fıiskolások és a már nyugdíjas alkalmazottak közül távoznak többen. A Vám -és Pénzügyırség Független Szakszervezetének elnöke, Heles Károly egy napilapnak elmondta: az elbocsátás lebonyolításáról tegnap tárgyaltak Nagy János vezérırnaggyal, a VPOP országos parancsnokával, aki maga kezdeményezte az egyeztetést. A megbeszélésen egyetértettek a jelenlegi 7332 tagú állomány létszámának csökkentésében. Az tény - mondta az elnök -, hogy jövı május 1-tıl 1400 körüli pénzügyır munkájára már biztosan nem lesz szükség. Mégsem kell ennyi beosztottat elbocsátani, mivel legalább 500 szakemberrel kell megerısíteni az ország keleti határvonalát. Ezen a határvonalon a vámszerveknek államigazgatási tevékenységük keretében feladatuk lesz a kábítószer kereskedelem elleni küzdelem, az illegális fegyverkereskedelem elleni fellépés, a szervezett bőnözés és a terrorizmus elleni harc. Több mint 800 ember munkájára azonban így sem lesz szükség, elbocsátásukat folyamatosan kellene megoldani. Az országos parancsnokság még nem kapta meg a végkielégítéshez szükséges pénzügyi fedezetet. A szakszervezeti elnök tájékoztatása szerint 115-en a VPOP-tól, 187-en közép és 457-en alacsonyabb beosztásból távoznak a szervezettıl. További 96 elbocsátott alkalmazott már eddig is nyugdíjas volt, 21-en pedig maguk kérték szolgálati felmondásukat. Heles tájékoztatása szerint még 33 nyugdíjkorhatárhoz közeli alkalmazott kérte szolgálati nyugdíjaztatását. Ez a gesztus a részükrıl az aktív fiatalok megtartását teszi lehetıvé. Ezen kívül 14 fı 57 éves kollégától is meg kell válnia a szervezetnek az aktív korúak érdekében. 2003.09.30 Az FRDÉSZ megkezdte a felkészülést a 2003. évi reálbércsökkenés . elkerülésérıl szóló tárgyalások második fordulójára. Mint ismeretes, a negyedik negyedévben kell megállapodnia a minisztériumokkal arról, hogy milyen módon kompenzálják az esetleges reálbér-csökkenést a szolgálati jogviszonyban.
47
FSZDL
SZAKSZERVEZETEK
2003.08.06 Hír. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) . elnöke közölte, hogy felkérték a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen ágazati egyeztetést, ám erre eleddig nem kaptak választ. Kerpen szerint elengedhetetlen lenne a tárgyalás, hiszen nemcsak a bérekrıl, de a törvénymódosításban kitőzött célok elérésérıl is egyeztetni kell. A kormányprogramban szerepel az oktatási dolgozók bérének folyamatos emelése, ez idén elmaradt, s elfogadhatatlan lenne, ha ez jövıre sem változna. A 2004-es költségvetésben fontos lenne a közoktatásban való esélyegyenlıség megteremtésének feltételeit is biztosítani, nyilatkozta az elnök. 2003.08.26 Hír. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleménye szerint „a . PDSZ elfogadhatatlannak tartja a munkáltató által, a közoktatási törvény alapján egyoldalúan elrendelhetı munkavégzés kiterjesztését, vagyis azt, hogy a pedagógusok egyoldalúan akár évi plusz 496 óra tanításra kötelezhetık. A közalkalmazotti szféra más területein alkalmazottaknál ez a pluszmunka legfeljebb évi 200, kollektív szerzıdés szabályozása esetén is legfeljebb évi 280 óra lehet. A törvény szerint a pedagógus ezen felül még legfeljebb 216 órára kötelezhetı egyoldalúan. A PDSZ a pedagógusokra vonatkozó negatív diszkrimináció miatt alkotmányellenesnek tartja ezt a passzust, ezért – mint azt korábban jelezte – Alkotmánybírósághoz fordul. Ezen túlmenıen, mivel közoktatási törvény ezen passzusa, és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet a PDSZ által nem elfogadható – ennek következtében a szakszervezet szerint romlani fog az oktatás-nevelés minısége –, országos aláírásgyőjtést kezd, hogy az Országgyőlés mielıbb módosítsa a közoktatási törvény ezen pontját. A szakszervezet – amennyiben az Országos Választási Bizottság jogszerőnek ítéli az aláíró ívet – valamennyi közoktatási intézménybe el fogja juttatni azt.” 2003.09.02 Hír. A PDSZ a következı sajtónyilatkozatot tette közzé: „A Pedagógusok . Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megelégedéssel hallotta az Oktatási Miniszter Úr szavait a tanévnyitóval kapcsolatban, amelyek azt tükrözik, hogy a Közoktatási törvény módosítása célkitőzéseinek elérése céljából központi forrásokat kíván bevonni. A PDSZ, mint azt korábban is jelezte, kiemelten fontosnak tartja, hogy a törvény új elemei, pl.: nyelvi-informatikai évfolyam, esélyegyenlıség javítása, a pedagógiai programokban megjelenı intézményen kívüli oktatás-nevelés (erdei iskola, színházlátogatás, stb.) minél szélesebb körben elérhetı legyen. Magyar Bálint Úr az osztályfınöki pótlék növelésérıl is beszélt, amely azonban információink szerint a 2004. év szeptemberével hozott kapcsolatba. A Közoktatási törvényben újként megjelenı teljesítménypótlék egyik eleme az osztályfınöki tevékenység kiemelt díjazásának lehetısége, amelyet üdvözlünk, azonban nem tartjuk támogathatónak, hogy ezen és ehhez hasonlóan fontos pedagógiai munka díjazása tovább halasztódhat. A kormányprogram hangsúlyos eleme az oktatásban dolgozók bére vásárlóértékének, reálbérének, folyamatos emelése. Az evvel kapcsolatos miniszteri állásfoglalás sajnálatos módon, csak a reálbér
48
SZAKSZERVEZETEK
FSZDL
szinten tartásáról beszél a 2004. év kapcsán, amelyet nehezményezünk és a kormányprogram végrehajtásának lefékezıdéseként értékelünk. A PDSZ mindezekért megismétli az a júliusi felkérését, amely a 2004 .évi költségvetés mielıbbi ágazati egyeztetését tartalmazta. Budapest, 2003. szeptember 1.”
49
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
2003.07.01 Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelyen döntés . született arról, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok ülésein a szövetséget Czuglerné dr. Ivány Judit képviseli, aki 07. 2-án aláírja a keret-megállapodást azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket az Elnökség javasolt. Az Elnökség megtekintette az Országos Szövetség javasolt négy honlap-tervét és kiválasztotta a számára megfelelıt. 2003.07.07 Hír. Az elızı hét végén Lendvai Ildikó és Simon Gábor immár másodszor . invitálta találkozóra a hat szakszervezeti konföderáció vezetıit. A meghívást ezúttal a Munkástanácsok is elfogadta. 2003.07.08 Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelyen Nagy . Imre alelnök és Király Lászlóné szervezési és információs ügyvivı feladatul kapta, hogy készítsenek felmérést az ágazati paritásos bizottságokkal kapcsolatosan kialakult elvi álláspontokról és tényekrıl, különös tekintettel azokra, amelyek sértik a Munkástanácsok érdekeit. Az ülésen bejelentették, hogy az IBS meg akarja vásárolni az ingatlant. Az ülés határozott arról, hogy a Munkástanácsok 20 ezer forinttal támogatja tagtársunk, Poráczki András részvételét különbözı fızıversenyeken. Döntés született arról is, hogy a Munkástanácsok ezúttal sem kíván csatlakozni a MIÉP éppen soron lévı felhívásához. 2003.07.10 Hír. Palkovics Imre egy napilapban kifejtette, hogy a magyar munkavállalókra . nem jellemzı, hogy a klasszikus szakszervezeti tiltakozásokkal éljenek. Ennek sokféle oka lehet. A magyar szakszervezetek nem készültek fel egy átfogó sztrájkhullám megszervezésére, de nem is képesek rá. Palkovics úgy véli: az elmúlt rendszerbıl maradt beidegzıdések és reflexek határozzák meg az érdekérvényesítés hatékonyságát is. Az uniós belépés után sem várható nagy változás, amíg nem változik a szakszervezeti elit felfogása és munkastílusa. 2003.07.10 Hír. Globális, összehangolt sztrájkhullám söpört végig az elmúlt hónapokban . Európa nyugati felén. Az olasz, a francia és az osztrák szakszervezetei közös erıvel szinte megbénították az életet, gondot okozva ezzel nemcsak saját, de velük szomszédos országok közlekedésében, gazdasági életében is. Magyarországon a szakszervezetek akcióegysége kevéssé jellemzı, de többségük úgy véli, hogy szorosabbra főzik majd együttmőködésüket. A 38 órás munkahét ügye lehet az elsı, amelyben közös tiltakozóakciót hajthatnak majd végre. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint hasonlóan nagy globális sztrájkoktól egyelıre nem kell tartania a munkáltatói oldalnak. Kordás László, az MSZOSZ alelnöke szerint a nyugateurópaihoz hasonlóan összehangolt sztrájkhullám lehetséges, de ehhez erısíteni kell a magyar szakszervezetek összefogását. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke nem ennyire bizakodó. Szerinte az elmúlt tizenhárom évben sem voltak országos megmozdulások, belátható idın belül pedig ezután sem lesznek. A magyar szakszervezetek nem készültek fel egy átfogó sztrájkhullám megszervezésére, de nem is képesek rá. 2003.07.15 Hír. Palkovics Imre elnök szerint a kormány azért akarja megosztani az egyes 50
SZAKSZERVEZETEK .
Munkástanácsok
munkavállalói csoportokat és képviseleteiket, hogy a köztük levı érdekkülönbségek eltereljék a figyelmet a fı problémáról, a gazdaság helyzetérıl. A Lendvai Ildikóval történt megbeszélés után az MSZP politikusának felvetését arról, hogy "egyes területekre többet juttassanak", Palkovics Imre a bérek befagyasztásának egyik újabb kísérleteként értelmezte.
2003.07.17 Hír. Palkovics Imre interjút adott egy napilapnak, amelyben kifejti, hogy mivel . a kormányzati nyilatkozatokból a reálkeresetek csökkenése olvasható ki, ezért a munkavállalói oldal soros elnökeként szakszervezeti összefogást sürget az ıszi bértárgyalások elıtt. A jelen helyzetben egyes szakszervezeteknek felül kell vizsgálniuk az MSZP-hez főzıdı viszonyukat, mivel maradék hitelüket is elveszíthetik, ha a kedvezıtlen folyamatok ellenére tétlenek maradnak. Palkovics a versenytörvénnyel szembenállónak és vállalhatatlannak nevezte a szakszervezeti vállalkozások adómentessé tételének újra felvetıdött ötletét. Palkovics szerint nem a szakszervezetek vállalkozásai, hanem sokkal inkább a munkavállalók számára kellene adókedvezményeket kiharcolni. 2003.07.25 Kaposváron közlekedési parkot létesítenek, ha elkészül, régi jármővek . győjtıhelye lesz, a gyerekek pedig közlekedésbiztonsági pályát vehetnek birtokba. Valamikor a vasúti virágkertészet mőködött ezen a helyen, ahol már a földmunkálatoknál tartanak. A terület egyengetés fontos fázisa az építkezésnek, hiszen meglehetısen súlyos terhet "cipel" a terület. Sok tonnás vasúti kocsikat akarnak idehozni; az elképzelés szerint legalább 5 személy- és tehervagont állítanak ki. Nem lesz könnyő a szállítás, valószínőleg speciális teherbírású trélert is igénybe vesznek. Kovács János, a Somogy Megyei Munkástanács Elnöke, aki egyben a közlekedési park képviselıje, tegnap elmondta: nem volt hiábavaló a hónapokig tartó szervezés. Megindult a kivitelezés és a park mőködtetéséhez szükséges alapítvány bejegyzését is megoldják. Eközben mások is jelezték: hiánypótló a közlekedési park létesítése. Kovács János szerint évtizedek technikai fejlıdését sorakoztatja fel a kiállítás, nagy területen 15-20 gépjármő lesz látható, nemcsak a fiataloknak, hanem a felnıtteknek is tudunk újat, érdekeset mutatni. A park kialakításának költsége csaknem 8-10 millió forint. Az üzemeltetésnél megváltozott munkaképességő embereket is foglalkoztatnak; ennek érdekében tárgyaltak a megyei Munkaügyi Központtal is. 2003.08.05 Az augusztus 5-ei OÉT ülés utáni estén az egyik tv-csatornán a nap vendége . volt Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, s egyben az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke. Palkovics Imre elnök interjúját a Munkástanácsok Országos Szövetségének sajtófelelıse, Kovács Nándor által szerkesztett anyagot kivonatosan közöljük. „Nem egy szokványos hangulatú érdekegyeztetı tanácsülés volt amin részt vettünk, de az elızmények már elırevetítették ennek a bekövetkeztét. Az elmúlt hetekben ugyanis a sajtóban olyan sokkoló információk jelentek meg a munkavállalókat, a bérbıl és fizetésbıl élıket, a nyugdíjasokat érintı kérdésekben, amelyekre a szakszervezetek már nem kerülhették meg az érdemi reagálást, és ennek részeként engem kértek fel, mint a soros elnököt, hogy napirend elıtt adjak hangot annak a tiltakozásnak, ami ez ellen a jelenség ellen emel szót. Nevezetesen, egy évvel ezelıtt az új kormány megalakulásakor, illetve az Országos Érdekegyeztetı Tanács újraalakításakor Medgyessy Péter miniszterelnök úr ígéretet tett, mely szerint a munkavállalókat érintı 51
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
munkaügyi kérdésekben, a szociális kérdésekben, a szélesebb körő társadalmi összefüggéseket is érintı kérdésekben meg fogják hallgatni a szakszervezeteket, elızetesen konzultálnak velük, és egyeztetés következtében alakítja majd ki a kormány az álláspontját. ... Erre a jelenségre hívtuk fel tehát a kormány figyelmét, hogy tudniillik próbálja meg betartani a miniszterelnök ígéreteit... A nap fıtémája a kormány középtávú gazdaságpolitikája, stratégiai elképzelései voltak, illetve ehhez kapcsolódóan az Európai Unióhoz, illetve, a monetáris unióhoz való csatlakozásunknak az elıfeltételeit vitatta meg az OÉT. E vita keretében megismert anyagot röviden úgy minısítettük, úgy minısítettem személy szerint magam is, hogy az egy vádirat a munkavállalók ellen... A magyar gazdaság számára eközben semmiféle határozott gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai elképzelés nem született. ...Ehhez képest, föl lehet tenni a kérdést, hogy ez a politikai erı, amely ma kormányon van, milyen életet, milyen jövıt szán a munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a bérbıl és fizetésbıl élıknek, ha ezeket a béreket, amelyek a az utóbbi években kialakultak, beleértve a minimálbér ötvenezer forintos bruttó értékét is, ezt sokallják, és erre vezetik vissza a gazdaság összeomlását? Milyen jövı az, ami ilyen körülmények között erre a rétegre, úgymond ezáltal a politikai erı által képviselt rétegre vár? A kormánynak be kellene ismernie, hogy hibát követett el. Hibát követett el, mert betarthatatlan ígéreteket terjesztett elı. ... és elı kellene állnia egy olyan programmal, ami ebbıl a helyzetbıl valóban kiutat jelent. ... az európai uniós csatlakozás környékén egy bérfelzárkóztatási programot elvárnának minden egyes felelıs politikai erıtıl, így a Medgyessykormánytól is. Ennek a lényege nem az, hogy egyik pillanatról a másikra az Európai Unió bérszínvonalára hozzák fel a magyar béreket, hanem az, hogy tudatosan , átgondoltan közelítsék azt az unió átlagához. Reálisan ehhez a gazdaság teljesítıképességébıl kell kiindulni, és mi is ebbıl indulunk ki, amikor azt mondjuk, hogy a magyar GDP egy fıre vetített aránya a Európai Unió GDP-jének 51,2 százaléka; amikor arról szólunk, hogy az ipari termelékenység mértékét tekintve a magyar gazdaság 62 százalékot ért el s eközben a bérek – jóindulattal is – csupán 30 százalékát érik el az unió átlagának, holott 50 százalék körül kellene lenniük. ... Nem a bérek magasak, hanem egyrészt a bérekre rakódó, másrészt a termelésre, a gazdálkodásra rakódó terhek. Éppen nem a szakszervezeti oldal, hanem egy munkáltatói képviselı, Demján Sándor úr vezette föl a kormánynak, hogy miként fordulhat az elı, hogy Szlovákia, akit Magyarország kisöccseként kezelnek, sok esetben lesajnálnak, sokkal elırébb jár ezeken a területeken. ...és ezzel a kérdésfelvetéssel egyetértünk mi szakszervezetek is, hogy talán meg kellene vizsgálni, ık miként csinálják, hogy ilyen alacsonyan tudják tartani a bérköltségeket, és az olcsó állam modelljét mi módon tudják megvalósítani. ... A kormány által asztalra tett gazdaságpolitikai elképzelés az elıbb felvetettekre semmiféle választ nem ad. Ezt több munkáltatói szervezet is kifejtette, és a szakszervezetek is egyértelmően elutasították, az ugyanis nem szól másról, mint arról, hogy az elkövetkezendı években a gazdasági kilábalásnak és az európai uniós, monetáris unióhoz való csatlakozásnak egyetlen alapfeltétele van, hogy Magyarországon a keresetkiáramlás álljon meg. Bér-visszafogó stratégiát terjesztett elı a kormány az anyagában, miközben szóban azt állította a pénzügyminiszter úr, hogy az nem bér-visszafogás. De kérdezem, hogy egy 13 százalékos reálkereset-kiáramláshoz képest, amit ma átlagban 52
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
nemzetgazdasági szinten produkál a gazdaság, a nulla százalék, amit jövıre ígér, illetve vár el a pénzügyminiszter, az nem visszafogása a béreknek? Anélkül, hogy látnánk egy határozott gazdaságpolitikai koncepciót, ami nem csupán a bérek megnyirbálásával, a fogyasztás visszafogásával versenyképes, ezt nem lehet elfogadni. .... Mit tehetünk mi, szakszervezetek ebben a helyzetben? A szakszervezeteknek a mai intézményi, jogi keretek között megvannak a lehetıségeik. Ugyan korlátozott, de erıs eszköz a kezükben a sztrájk lehetısége. Ez ugyan még ilyen konkrét formában nem vetıdött fel, azonban többen mintegy metakommunikatíve már foglalkoznak a kérdéssel. ... Megkerülhetetlen lesz, hogy a szakszervezetek leüljenek, és komolyan áttekintsék a lehetıségeiket ezen a területen. Amilyen mértékő tiltakozásra képesek leszünk, azt mind meg kell tennünk. Ha ugyanis továbbra is az eddigiekhez hasonlóan csöndben maradunk és nem emeljük fel a szavunkat, a tagságunk ki fog menni alólunk.... nyilvánvaló, hogy senkitıl sem lehet elvárni, hogy folyamatosan forradalmárként viselkedjen egy adott munkahelyen, mert családot tart el, és ez a családfenntartói pozíció hamar megroggyan, ha valaki a tiltakozás fejében retorziónak teszi ki magát egy adott munkahelyen.... a magyar szakszervezetek összességében rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, ingatlanvagyonnal, bevételekkel, tagdíjbefizetésekkel, stb., amely ezt lehetıvé teszi. Mi, Munkástanácsok legalábbis évek óta egy elkülönített számlára, a sztrájkalapba győjtjük a tagdíjbefizetések egy részét. Tudomásom szerint több szervezet is ezt teszi, tehát egy pár napos országos megmozdulásnak megvan az anyagi alapja, s van nemzetközi szakszervezeti szolidaritás is, továbbá lehetséges olyan megközelítése is ezeknek a problémáknak, hogy valamit valamiért áldozni kell konkrét esetben a mai egyes munkavállalóknak is. ... Lehetséges olyan összefogás, amellyel a kormányzati hatalmat esetleg másfajta intézkedésekre lehet késztetni. ... a munkavállalók ilyen nehéz helyzetében megszőntek a belsı villongások, amelyek korábban idınként még irányunkban is megnyilvánultak. Jelenleg úgy tőnik, hogy a problémákra koncentrálnak a szakszervezetek. ... A következı lépés az kell legyen, ... társadalmat tájékoztatják, mit jelent az európai uniós csatlakozás, mit jelent a monetáris unióhoz való csatlakozás. Itt ráadásul szép számmal vannak olyan tisztázatlan kérdések, amelyeket a kormánynak tisztáznia kellene a társadalommal. 2003.08.07 Hír. Egész oldalas interjú jelent meg Palkovics Imrével, „Hallgatag . szakszervezetek. A Medgyessy kormány alatt megszőnt az érdekegyeztetés” címmel. A Munkástanácsok elnöke Borsik Jánost idézve kifejti, hogy kiüresítette az érdekegyeztetést az MSZP kormány. A Medgyessy kormány nem teljesíti az ígéreteit és ennek nincsenek gyakorlati következményei, még csak fenyegetés szinten sem a szakszervezetek részérıl, ami az MSZOSZ esetében érthetı. A többiek próbálnak ugyan tenni valamit, de csak a felszínen. A Munkástanácsoknak pedig nincs akkora ereje, hogy országos megmozdulást szervezzen. A kormányfı ígérete szerint a munkaerı-piaci alapból, a munkaadók és a munkavállalók befizetéseibıl keletkezett pénzbıl a mintegy 200 milliárd forintból egy százalékot, azaz két milliárd forintot osztottak volna fel úgy, mondja el Palkovics Imre, hogy egy milliárdot a szakszervezetek, egy milliárdot a munkaadók szervezeteinek adtak volna. Azonban mire ez reálissá vált, egyharmadára csökkent ez az összeg. "Amíg a nagyobb támogatás lebegett az elvtársak szeme elıtt, addig iszonyatos küzdelembe kezdtek, hogy minél nagyobb részt hasítsanak ki. Persze nyíltan itt sem lehetett kimondani, hogy a 53
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsnak semmi sem jár, és miután a megállapodás kényszere nagy erı, ezért végül elfogadták, hogy mi is kapjunk", mondta Palkovics Imre. 2003.08.12 Hír. A Munka Világa Alapítvány kurátorainak nem volt lehetıségük a mérlegelésre, jelentette ki egy lapban Palkovics Imre, így megkötötték az . eladási szerzıdést a gazdasági erıfölényével élı IBS tulajdonosával, Tamás Istvánnal a Tárogató úti ingatlanról. 2003.08.12 Elnökségi ülést tartottak, amelyen döntés született arról, hogy a kialakult . gazdasági-szociális helyzet kapcsán Pásztor Miklós szakértı készítsen egy bér-, adó- és járulékpolitikai elıterjesztést különbözı sarokszámokkal. Döntés született továbbá arról is, hogy szeptember elsı hetében össze kell hívni az ágazatok vezetıit, hogy pontos képet kaphasson az Elnökség az együttmőködés gondjairól, további lehetıségeirıl. Az Elnökség felkérte Horváth Attila (BAZ megyei) tagtársunkat, hogy pályázatát a pályázati kiírásnak megfelelıen nyújtsa be újra. 2003.08.24 Megjelent a Fax Futár 3. évfolyamának elsı száma, a Munkástanácsok . Országos Szövetségének idıszakos belsı használatú gyorstájékoztatója, amely beszámol a gazdasági-társadalmi körülményekrıl; véleményükrıl a munkaügyi ellenırzéssel, a nyilvántartási rendszerrel, az egyenlı bánásmóddal, a tripartit konzultatív testülettel kapcsolatos normajavaslatokról; a bérajánlásról (háttérelemzéssel), a várható oktatási lehetıségekrıl és a szervezeti élet várható eseményeirıl, valamint az országos érdekegyeztetés helyzetérıl és állásáról. 2003.08.26 Hír. A Magyar Posta többé nem kívánja kifizetni az üzemanyag megtakarításért . járó díjazást, ezért a három független postás szakszervezet kifogással élt a munkáltatónál. Az intézkedést a Posta „költségmegtakarítási tervével” indokolta, de ez havonta nyolc-tízezer forint kiesést jelent a gépjármővekkel dolgozó, több ezer postai munkavállalónak. A vitás kérdésben szerdán kezdıdnek meg az egyeztetések, a menedzsment nem ért egyet a szakszervezeti kifogással. 2003.08.27 Megkezdıdtek az elsı érdemi tárgyalások a székesfehérvári Ikarusbus . menedzsmentje, valamint Tóth Jánosné helyi Munkástanács-vezetı között a gyár bezárásával kapcsolatos teendıkrıl. A Munkástanácsok szerint sérült a tömeges létszámleépítésrıl szóló EU-irányelv. A vállalati kollektív szerzıdésben rögzítetteknél magasabb összegő juttatások kifizetését kezdeményezték az érdekvédık, miközben a gyárbezárást a cég vezetése a magyar piac folyamatos hanyatlásával és az export felvevıpiac hiányával indokolta. 2003.08.28 A Szövetségi Tanács ülésén született határozatában felszólította Medgyessy . Péter miniszterelnököt egyértelmő nyilatkozattételre, miként képzeli annak az ígéretének teljesítését, amelyet a postásoknak is tett a parlamenti választások idején munkájuk méltó elismerésére vonatkozóan, ígérvén, hogy: "visszakapják szakmájuk elenyészett erkölcsi és anyagi megbecsülését. Hiszen a nemzetet nem emelheti magasba az, akirıl megfeledkezett a nemzete". Egyre nehezebben értelmezhetı továbbá – fogalmaz az SZT-határozat – az a Medgyessy Péter szájából közelmúltban elhangzott kijelentés, miszerint: "az a fontos, mi marad a borítékban", hiszen a Posta állami vállalat, így afölött, annak menedzsmenti intézkedései fölött is a kormány erıs jogokat gyakorol.
54
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
2003.09.02 Elnökségi ülést tartottak, amelyen a Munkástanácsok a gazdasági monitoring . bizottságba közgazdász szakértınket, Pásztor Miklóst javasolta, akinek személyét a munkavállalói oldal elfogadta. 2003.09.05 Az ágazatvezetık tartottak megbeszélést a Munkástanácsok Országos . Szövetsége tanácstermében. A megbeszélésen részt vett Palkovics Imre elnök, Czuglerné dr. Ivány Judit jogász. Levezetı elnök volt Király Lászlóné szervezési és információs ügyvivı. A tanácskozáson szó volt ágazati párbeszéd fontosságáról, az ágazatok szoros együttmőködésérıl, a paritásos bizottságokról – a bekerülés kritériumairól, a kollektív szerzıdések megkötésérıl, az ÜT választásokról, a szavazatok ágazati összesítésérıl, jogi szabályozásról, az oktatásokról, valamint az ágazati pályázatokról. Ez a megbeszélés folytatódni fog azzal, hogy egy-egy ágazat tagszervezeti vezetıi is részt vesznek a megbeszélésen. A MOSZ vezetıi koordinációs szerepet töltenek be, felelnek a feltett kérdésekre, és segítik az ágazatvezetık munkáját. 2003.09.07 A Bányásznapon, vasárnap 14,15-kor Tatabányán a FITT (Fiatalok . Tatabányáért Egyesület) a Bányásznap tiszteletére, csilletoló versenyt rendezett. 12 öt fıs csapat indult a versenyen, ebbıl egy nıi csoport is benevezett Mányi Amazonok néven. A Mányi Munkástanács elnöke, Fesetıné Székely Gyöngyi is részt vett a versenyen, mobil telefonnal a zsebében, hiszen várta az értesítést, mikor születik meg az unokája. A csillét éppen a dombon tolták felfelé, amikor megszólalt a telefon, hogy most született meg Anna-Bernadett, és az Amazonok örömmel könyvelték el, hogy erılködésükkel besegítettek a kis jövevény megszületésébe. (Szívbıl gratulálunk.) A versenyen a következı csapatok indultak még: Mányi Bányaüzem, Lyukóbányai Bányaüzem, Márkushegyi Bányaüzem, Tatabányai Közösségi TV, Fidelitas Városi Szervezete, a Városi Önkormányzat csapata Bencsik János polgármester vezetésével. 2003.09.09 Elnökségi ülést tartottak, amelyen döntés született az Országos Szövetség II. . kerületi új székházának ügyében. Az Elnökség a Munka Világa Alapítvány kuratóriumához fordul, hogy az vásárolja meg számára a kiválasztott ingatlant. 2003.09.11 Hír. Palkovics Imre egy interjúban elmondta hogy azért maradt el az OÉT . ülése, mert a kormány elızı napi ülésén nem született egyezség a jövı évi adókról, a pénzügyminiszter informális találkozóra invitálta a szociális partnereket. 2003.09.12 A csapatépítés fortélyairól tartott két napos tréninget Zöldy Pál, a . Munkástanácsok és a LABORA Alapítvány szervezésében, amelyen a résztvevık elsajátíthatták az együttmőködés, a csapatépítés alapfeltételeit, elemeit, lépéseit, az ahhoz szükséges készségeket és megismerkedhettek a legfontosabb képességekkel is. 2003.09.16 Hír. Egy napilapban Tóth Jánosné és Bogárdi Lajosné, az Ikarusbusnál mőködı . Munkástanácsok szakszervezeti vezetıi kijelentik, nincs elég információjuk a gyárbezárással kapcsolatosan. Azonban ennek ellenére is valóságos lobbitevékenységet folytattak az Ikarusbus fennmaradása érdekében, jártak a Volán társaságok vezetıinél, a Gazdasági Minisztériumban, saját cégük irányítóinál, de még azt sem tudják, hogy vállalatuk milyen típusú buszokkal nevezett be a különbözı pályázatokra. Különösnek ítélik, hogy a gyár bezárása 55
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
után a kötelezı garanciális munkákat, az alkatrészellátást is alvállalkozókra bízná az Ikarusbus. 2003.09.18 Az EU-harmonizáció tükrében mutatta be a Munka Törvénykönyve változásait . Czuglerné dr. Ivány Judit, a Munkástanácsok és a LABORA Alapítvány közös képzésén. (A szemináriumot az érdeklıdık számára való tekintettel szeptember 25-én megismétlik.) 2003.09.19 Hír. Az Ikarusbus bezárásával kapcsolatban egész oldalas riport jelent meg a . Szabad Földben, amelyben Tóth Jánosné, a Munkástanácsok helyi elnöke kifejti: hallatjuk a hangunkat, ez a legtöbb, amit tehetünk. Kérték a tulajdonos segítségét a továbbképzésben, hiába. Kérték, hogy a 45 év felettiek magasabb végkielégítést kapjanak, hiába. Kétoldalas levelet írtak a francia vezetınek, aki akként válaszolt, nagy reményekkel vette meg a magyar gyárat, azt hitte, megrendelésekkel halmozzák majd el, ehelyett a Volán vállalatok Volvo, Man és Mercedes buszokat vásárolnak, mert a pályázatokon az Ikarus rendre alulmaradt. Azt mondják, ma már korszerőtlenek, mert nem fejlesztették a gyárat. 2003.09.23 Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok, amelyen megfogalmazták, hogy a . szövetség reálkereset-növekedési igénye 3-3,5 százalék, s minimálbérként 57.500 forintot kérnek. Az Elnökség felkérte Király Lászlónét, hogy legyen a segítségére a Postai Érdekvédelem '92, Piski József által vezetett szervezetnek a posta vezérigazgatója számára írott levéllel kapcsolatban, és Nagy Imre alelnököt, hogy tájékoztassa a következı ülésen a grémiumot az ország regionális felosztásával kapcsolatos aktuális helyzetrıl. 2003.09.25 A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa 07/2003. SZT. számú határozatában . úgy döntött, hogy a Postás Érdekvédelem '92 tagfelvételi kérelme egyeztetés és felülvizsgálat céljából kerüljön vissza a Postás Ágazat és a Szervezési Információs Bizottság elé. Amennyiben a Munkástanácsok alapszabálya szerint az SZT döntése szükséges, akkor a nevezett tagszervezet felvételi kérelme kerüljön vissza az SZT elé. A 11/2003. SZT számú határozattal az SZT az Érdekvédelmi és Jogi Bizottságba (Járási Ferenc helyére) Szente Lászlót választotta. 2003.09.25 A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa a következı Nyilatkozatot adta ki: „Az . irányt tévesztett jóléti fordulatról. A Munkástanácsok Országos Szövetségének Szövetségi Tanácsa megvitatta az elmúlt hónapok gazdasági-társadalmi eseményeit, és elfogadhatatlannak ítéli a hazai érdekegyeztetés azon állapotát, amelynek során a kormány figyelmen kívül hagyva a szociális partnerek észrevételeit, hetek óta változatlan formában terjeszti elı a társadalom széles rétegeit hátrányosan érintı elképzeléseit, illetve csupán olyan változtatásokat eszközöl, amelyek a terheket a munkavállalók egyik válláról a másikra teszik át; továbbra is fenntartja a gazdaság teljesítményével arányos 3%-os reálbér növekedés iránti igényét; tarthatatlannak minısíti azt a kormányzati magatartást, amely nemcsak a napi politika terén, de középtávon sem képes az általa korábban meghirdetett un. “jóléti rendszerváltás” érdekében elfogadható tervet kidolgozni. A Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsa arra kéri Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy tisztázza nyilatkozatainak azon ellentmondásait, amelyek “a jóléti államok” megszőnésérıl kifejtett álláspontja és a kormányalakításkor meghirdetett “jóléti fordulat” között 56
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
feszülnek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsa a fentiek tükrében reméli, hogy a fordulat a jólét növekedése és nem az elért szintek csökkenése irányába mutat Magyarországon az Európai Uniós csatlakozás elıtti hónapokban. Budapest, 2003-09-25.” 2003.09.25 Hírünk által növekedve! címmel a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa . határozatot fogadott el a megyei, ágazati információs felelısi tisztség betöltésérıl. Az információáramlás tervezhetısége, a torlódások elkerülése, az esetlegesség kiküszöbölése érdekében a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozó megyék, ágazatok, valamint a Szövetségi Tanács bizottságai (nagyobb tagszervezetei, illetve szervezetei) információs felelıst jelölnek ki. A kijelölés (megválasztás) határideje: 2003. november 15. A kijelölt személy nevét, valamennyi elérhetıségét ezen idıpontig kell az Országos Szövetség információs és szervezési ügyvivıjéhez, illetve a Munkástanácsok sajtófınökéhez eljuttatni. 2003.09.26 Hír. Egy napilapban Palkovics Imre kifogásolta, hogy a Versenyképességi . Tanácsba csak a kormánnyal nyíltan jó kapcsolatokat ápoló MSZOSZ kapott meghívást, ezért kéri a miniszterelnököt a munkavállalói oldal nevében, hogy más munkavállalói érdekképviseletek számára is tegye lehetıvé a Tanácsban való részvételt. A lap közli a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsának állásfoglalásából azt a részt, mely szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja a szociális partnerek adókkal és járulékokkal kapcsolatos javaslatait, és hogy a konföderáció kéri, hogy Medgyessy Péter tisztázza a korábban meghirdetett "jóléti fordulatra" és a nemrég kifejtett, "jóléti államok megszüntetésére" vonatkozó ellentmondásos nyilatkozatait. 2003.09.28 Meghívást kapott a Munkástanácsok az ETUC – IFTC (Textil és Ruhaipari . Világszövetség) 33. Világkongresszusára. A kongresszusra Lengyel Zoltán, ügyvivı, Szilágyi Lászlóné, a Munkástanácsok Textilipari Ágazatának vezetıje és képviselıje utazik a hollandiai Doornba. 2003.09.30 A "Keresztény értékek az Európai Unióban" címő nemzetközi konferencián . Budapesten a Munkástanácsok Országos Szövetségét Perényi József, a Szövetségi Tanács titkára képviselte, aki hozzászólásában hangsúlyozta az élet különbözı területein mőködı keresztények egymásra találásának, együttmunkálkodásának szükségességét. 2003.09.30 Elnökségi ülést tartottak, amelyen Nagy Imre alelnök feladatul kapta, hogy . készítsen munkatervet, a Munkástanácsok Országos Szövetségének szervezeti rendszerének az ország várható régiós felosztásához illesztésérıl. Döntés született továbbá arról is, hogy az október 23-i ünnepségre pályázó Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék megkapják a pályázott összeg 75 százalékát. A testület úgy döntött, hogy az október 4-i Szüreti Baráti Találkozón a Munkástanácsokat Nagy Imre alelnök képviseli. 2003.09.30 Az ETUC a Társadalmi Párbeszéd Tárgyaló Bizottság két napos ülésén . Brüsszelben a magyar szakszervezetek képviseletében Czuglerné dr. Ivány Judit vesz részt. 2003.08. 28.
Oktatási központot avattak Balatonföldváron a Munkástanácsok Országos Szövetségének kihelyezett szövetségi tanácsülése keretében. Palkovics Imre avatta fel a Munkástanácsok Oktatási Központját, amely a konföderáció 57
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
tulajdonában álló 400 négyszögöles telken fekvı két épületbıl áll, most a nagyobbik átadására került sor. A gyönyörően renovált, tetıtérrel kibıvített és korszerő főtési rendszerrel felszerelt épületben 15 franciaágyas apartman várja hamarosan, a hivatalos mőszaki átadást követıen az érdeklıdıket. A nemzeti színő szalag átvágása után Palkovics Imre rövid beszédében elmondta: csak az az érdekképviselet képes ilyen oktatási központ megteremtésére, amelyik jól sáfárkodik az anyagi lehetıségeivel és nem éli fel a rendelkezésére álló pénzeszközöket. Az elnök úr köszönetét fejezte ki továbbá a kivitelezı cég két vezetıjének, kiemelve a szép és pontos munkát. Külön köszönetet mondott Baumgartner Lajos kollégánknak, a gazdasági bizottság elnökének, akinek áldozatos tevékenysége nélkül nem jöhetett volna létre ez a beruházás. Hátra van még a tereprendezés, a parkosítás, az új, környezettel harmonizáló kerítés építése, illetve anyagi lehetıségeink gyarapodása után a kisebb épület rekonstrukciója, amely várhatóan újabb 6 szobával bıvíti a férıhelyeket.
58
SZAKSZERVEZETEK
MSZOSZ
2003.07.03 Hír. Az MSZOSZ a jövı évre legalább a teljesítményekkel arányos reálbér. növekedést szeretne kiharcolni. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy az uniós csatlakozással összefüggı céljaik sorában a legfontosabbak közé sorolják a hazai keresetek uniós szinthez közelítését. A szövetség elutasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a gazdaság jelenlegi gondjait a bérkiáramlás mértéke okozta. Wittich azt mondta: ennél több kárt okoz az ország versenyképességének a kiszámíthatatlan pénzügypolitika, mert elbizonytalanítja a befektetıket. A konkrét számot a várható adófeltételek és az inflációs becslés ismeretében határozzák meg. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy az érdekegyeztetés fórumán bruttó béremelésrıl szülessen megállapodás. Az MSZOSZ szeretné elérni, hogy a jelenleginél egyenletesebb legyen az adóterhelés, az átlagkereset ne adózzon a legfelsı adósávban. 2003.07.09 Hír. A szakszervezetek 2004-re vonatkozóan visszatérnének a bruttó . bérajánláshoz, nyilatkozta Kordás László, az MSZOSZ alelnöke. Az érdekképviseletek a minimálbér bruttó értékének jövı évi emelését is szeretnék elérni és nem fogadják el, hogy a minimálbér csak az adójogszabályok révén, nettó értéken érjen többet. A javasolt emelés mértékérıl akkor határoznak, ha már rendelkezésre áll a kormányzat hivatalos becslése a 2004-es inflációról. Ennek és a már tavaly ısszel elfogadott jövı évi adótáblának az ismeretében fogalmazzák meg álláspontjukat. A pénzügyi tárca jövı évi tervei között nem szerepel a bruttó minimálbér emelése, a Pénzügyminisztérium helyettes szóvivıje szerint ennek hátterében alapvetıen versenyképességi indokok húzódnak meg. A munkavállalók számára a jövı évi adótábla érzékelhetı reálnövekedést biztosít. Kordás szerint azonban a versenyképesség alapvetıen nem a bérek növekedésének mértékétıl függ, fontosabb tényezı a monetáris politika alakulása. 2003.07.10 Hír. A 15. vasas nyári egyetem programjának tegnapi nyitónapján a munkaügyi . tárca politikai államtitkára, Csizmár Gábor a magyar bérek felzárkózásának lehetıségeit vázolta. Az unióban nincsenek közösségi szabályok sem a bérek meghatározására, sem azok színvonalára vonatkozóan, ez a kérdés a tagországok saját hatáskörében maradt. Az államtitkár szerint a felzárkózáshoz egy évtizedre van szükségünk. Ennek feltétele, hogy a magyar gazdaság gyorsabban bıvüljön, mint az EU. Az egy fıre jutó GDP-ben már elértük az EU átlagának 50 százalékát, bérszínvonalunk azonban csak harmada ugyanennek. Hír. Globális, összehangolt sztrájkhullám söpört végig az elmúlt hónapokban 2003.07.10 Európa nyugati felén. Az olasz, a francia és az osztrák szakszervezetei közös . erıvel szinte megbénították az életet, gondot okozva ezzel nemcsak saját, de velük szomszédos országok közlekedésében, gazdasági életében is. Magyarországon a szakszervezetek akcióegysége kevéssé jellemzı, de
59
MSZOSZ
SZAKSZERVEZETEK többségük úgy véli, hogy szorosabbra főzik majd együttmőködésüket. A 38 órás munkahét ügye lehet az elsı, amelyben közös tiltakozóakciót hajthatnak majd végre. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint hasonlóan nagy globális sztrájkoktól egyelıre nem kell tartania a munkáltatói oldalnak. Kordás László, az MSZOSZ alelnöke szerint a nyugateurópaihoz hasonlóan összehangolt sztrájkhullám lehetséges, de ehhez erısíteni kell a magyar szakszervezetek összefogását. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke nem ennyire bizakodó. Szerinte az elmúlt tizenhárom évben sem voltak országos megmozdulások, belátható idın belül pedig ezután sem lesznek. A magyar szakszervezetek nem készültek fel egy átfogó sztrájkhullám megszervezésére, de nem is képesek rá.
2003.07.15 Hír. Az MSZOSZ szakértıi már kidolgozták az ısszel kezdıdı . bértárgyalásokra az általuk képviselt munkavállalói követeléseket, törekvéseket tartalmazó javaslatokat. Az infláció jövıre várható mértékét felmérı becslés valamikor ıszre várható, és csak utána készül el a jövı évi minimálbérre vonatkozó követelés. Az egyik fı követelés, hogy a gazdaság jövı évi teljesítményével azonos mértékben emelkedjenek a reálbérek, a jövı évi adótábla felsı sávja úgy módosuljon, hogy az átlagkereset ne a legmagasabb adósávban adózzon. Fontosnak tartják a szakszervezetek mőködési feltételeinek javítása érdekében, hogy a munkavállalók a 2004. évi adóbevallás során a szakszervezeteknek is felajánlhassák adójuk egy százalékát, valamint, hogy a szakszervezetek vállalkozási tevékenysége után ne kelljen társasági és helyi adót fizetni. A jövıben a különbözı részletproblémákra és az egyes rétegek problémáira is nagyobb figyelmet kívánnak fordítani. Ide tartozik például a nemek közti esélyegyenlıség kérdése a munka világában, a nyugdíjrendszer reformja, a fiatalok pályakezdési, elhelyezkedési problémáinak orvoslása. 2003.08.05 Hír. A Vasas Szakszervezeti Szövetség sajtóközleményt adott ki, melynek . szövege a következı: „A Vasasszakszervezet egyre türelmetlenebbül olvassa és hallja azokat a híradásokat, amelyek a Pénzügyminisztériumból származnak. Amikor szervezeteink jelentıs részénél a bértárgyalások eredménytelenül zárulnak, amikor a bérköveteléseinkre esetenként a kollektív szerzıdés egyoldalú felmondása a válasz, amikor szervezeteink egy részénél további létszámleépítésrıl hallani, a Kormányzat részérıl nap mint nap újabb és újabb szigorító intézkedések tervezetérıl értesülünk. Mind például az ÁFA-kulcsok módosításáról, a személyi jövedelemadó-kulcsok csökkentésének halasztásáról és a sávok módosításának elmaradásáról, az egészségügyi hozzájárulás csökkentésének halasztásáról, az ápolási díj bevezetésérıl, valamint a 13. havi nyugdíj elsı ütemének jövı évre történı átvitelérıl. A Vasasszakszervezet is aláírója volt a választás elıtt a miniszterelnök-jelölttel megkötött együttmőködési megállapodásnak. Azt reméltük, a kormányzása idején a szakszervezeteket partnerként fogja kezelni. A választást követıen erre minden remény meg is volt, hiszen a Medgyessy-kormány volt az, amely választási ígéreteit betartva helyreállította az érdekegyeztetés Európában meghonosodott gyakorlatát. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium mint „kormány a kormányban”, az érdekegyeztetésnek kialakított normális rendjét semmibe véve, újabb és újabb megszorító intézkedések bevezetésének elıkészítésérıl nyilatkozik, mely ellen a Vasasszakszervezet a leghatározottabban tiltakozik. 60
SZAKSZERVEZETEK
MSZOSZ
Mindez történik az Európai Uniós csatlakozás elıtt, amikor a szociális partnereknek azon kellene munkálkodni, hogyan tudnak eleget tenni az Európa Uniós bérek felzárkóztatási programjának.” Balogh Béla, alelnök 2003.08.12 A MOSZ és a MEDOSZ közös nyilatkozatot adott ki a kollektív szerzıdés . megkötésérıl. A szövetségek 2002. szeptember 2-án nyilatkozatot adtak ki arról, hogy kölcsönösen érdekeltek a munkaviszonyok rendezésében, a kollektív szerzıdés megkötésében, ennek megfelelıen ágazati kollektív szerzıdés megkötését készítik elı. Az ágazati kollektív szerzıdés 2003. szeptember 15-én lép hatályba, a helyi kollektív szerzıdésekhez alapot szolgáltató megállapodás mellett a szövetségek kollektív szerzıdés-mintákat is készítenek, amelyeket tagszervezeteikhez juttatnak el. 2003.08.14 Hír. A HDSZ a következı közleményt adta ki: „A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) Elnöksége 2003. augusztus 14.-i ülésén értékelte a . hazai húspiacon kialakult helyzetet, a húsipar tovább mélyülı válságát és a kedvezıtlen folyamatok hatását a foglalkoztatás alakulására. A testület sajnálattal állapította meg, hogy az agrárkormány erıfeszítései nem hoztak érdemi változást, a termelıi nyomásra hozott intézkedések nem képesek rendezni a vertikum helyzetét, a termelés, feldolgozás és kereskedelem kiegyensúlyozott fejlıdését. Mindezek a körülmények, valamint a húsipar belsı gondjai, az elmaradt fejlesztések, az áttekinthetetlen tulajdonosi változások, a kíméletlen verseny mára oda vezettek, hogy egyes gazdasági társaságok szintjén megoldhatatlannak látszó kényszerhelyzetek állnak elı. Az elnökség igen nagy aggodalommal figyeli egyes húsipari társaságok lépéseit, a termelési tényezık átalakítására irányuló programokat, amelyeknek a megvalósulása esetén néhány hónapon belül akár ezer munkahely megszőnhet a húsiparban. A HDSZ álláspontja szerint a hazai húsipar hosszú évek óta tartó sorvadása nem törvényszerő és kikerülhetetlen folyamat, az elnökség ismételten felhívja minden érintett figyelmét, hogy mielıtt az EU csatlakozás megtörténik, állítsuk helyre közösen a szakma jövıképét, erısítsük az együttmőködést, az illetékes szervek ne halogassák tovább a szükséges ágazatpolitikai intézkedéseket meghozatalát és végrehajtását. A szakszervezet a maga eszközeivel továbbra is mindent megtesz, hogy védje tagjai, a munkavállalók érdekeit. Budapest, 2003. augusztus 14. Kapuvári József elnök” 2003.08.22 Hír. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) közleménye szerint a . szövetség „2003. augusztus 26.-án elızetes tényfeltáró tárgyalásokat kezd a Ringa Rt. képviselıivel a társaság gazdálkodásának válságba kerülésével kialakult helyzetrıl, munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekrıl. A találkozón, amelyre a szakszervezet sürgetésének helyt adva, a kötelezıen elıírt egyeztetı tárgyalásokat megelızıen kerül sor, a HDSZ tárgyaló csoportja mindenek elıtt átfogó képet, részletes információkat szeretne kapni a Ringa mőködésének ellehetetlenülésérıl, s arról, hogy a meghirdetett pályázatok tükrében a cégvezetés milyen közgazdasági feltételekkel és húspiaci változásokkal látja elkerülhetınek a kapuvári gyár végleges bezárását. A szakszervezet arról is tájékozódni kíván, hogy a társaság milyen munkaügyi intézkedéseket tervez egy részleges tulajdonosváltás, illetve bérbeadás esetére. A Ringa képviselıivel folytatandó tárgyalással párhuzamosan a szakszervezet várja az agrártárca válaszát arra a kezdeményezésére, hogy az agrár érdekképviselet keretében az összes érintett bevonásával kezdıdjenek tárgyalások a húságazat helyzetérıl és 61
MSZOSZ
SZAKSZERVEZETEK jövıjérıl. Budapest, 2003. (www.szakszervezetek.hu)
augusztus
22.
Kapuvári
József
Elnök”
2003.08.22 Hír. Az Ózdi Acélmővek dolgozói inflációt követı bérfejlesztést követelnek, a Max Aicher cégcsoport azonban 5 százalékot ígér, s ezt is csak szeptembertıl. . A munkavállalók egyelıre újabb tárgyalásokon kívánják céljukat elérni, de végsı soron sztrájk szervezésére is képesek. 2003.09.08 Az MSZOSZ Elnöksége augusztus 27-én és szeptember 8-án megtárgyalta a . 2004. évi bártárgyalásokra való felkészülés helyzetét. Eszerint a szövetség álláspontja nem változott abban a kérdésben, hogy a reálkeresetek növekedési üteme legalább a GDP növekedésnek feleljen meg, ami 3,5%-os reálkeresetnövekedést jelentene, a minimálbért 55.000 Ft-ra kell emelni, el kell indítani a tárgyalásokat a 38 órás munkahétrıl. 2003.09.10 Hír. Szeptembertıl Szolidaritás.hu címmel érdekképviseleti mősort sugároz hétfınként a Klubrádió. Bár a mősor megindítására a rádió kérte fel a . szakszervezeteket, a súlyos anyagi gondokkal küzdı szakszervezetek elıteremtették a szereplésért járó összeget. Egyik héten a versenyszférát képviselı Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), másik héten a közszféra munkavállalóit tömörítı SZEF–ÉSZT Unió képviselıi beszélgetnek az uniós csatlakozással kapcsolatos aktuális kérdésekrıl, mondta Kordás László, az MSZOSZ alelnöke. A mősor célja a munkavállalók védelmének elısegítése, a kollektív érdekérvényesítés erısítése, valamint a szakszervezeti vélemény minél nagyobb nyilvánosságának biztosítása. Kordás elmondása szerint egy másik rádióban elhangzott hasonló témájú beszélgetést követıen keresték meg a szakszervezeteket a Klubrádió képviselıi. 2003.09.18 Hír. „A Postás Szakszervezet tagsága egyrészt felelıtlenségnek tartja több . milliárdos hiánnyal eladni a postát, mivel így értékénél jóval alacsonyabb áron lelne vevıre, másrészt nemzetgazdasági szempontból is fontos lenne, ha a posta nemzeti kézben maradna” – szögezi le a postás Szakszervezet, közleménye, amelyet Mundruczó Kornél elnök írt alá. A szakszervezet szerint „érthetetlen a döntés azért is, mert az MP Rt.-nek nem az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a tulajdonosa, hanem az ÁPV Rt., amely nemrégiben hagyta jóvá a posta érvényes tervét és stratégiáját, amely nem tartalmazza a cég privatizációját.” A szaktárca szerint a privatizáció nem eldöntött tény, mondta békéscsabai sajtótájékoztatóján Kovács Kálmán miniszter, mindenekelıtt a posta versenyképességét kell megteremteni, majd utána egy ilyen postával kell fellépni az európai versenytársak között. „A szakminisztérium álláspontja szerint, olyan értékesítés, vagy privatizáció, amely a postai szolgáltatást teljes egészében más, különösen szakmai befektetık tulajdonába juttatná, nem lenne hasznos, de errıl nincs is szó”. A magyar posta versenyképességének megteremtése érdekében Kovács Kálmán szerint modernizálni kell a postát, a fejlesztéshez pedig meg kell teremteni a törvényi feltételeket. Az új posta törvény ısszel kerül az Országgyőlés elé. 2003.09.24 Hír. Balatonfüreden hétfın háromnapos szakszervezeti konferencia kezdıdött, . a tanácskozáson Zala, Vas, Gyır-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye szakszervezeti aktivistáit készítik fel a következı hónapok munkájára. A tanácskozáson Papp János hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek rendkívül nehéz helyzetben vannak a gyárbezárások és az 62
SZAKSZERVEZETEK
MSZOSZ
elbocsátások miatt. A hat megye gépipari vállalatainak mindössze 36 százalékában van érvényes kollektív szerzıdés. Ráadásul a szakszervezeteket több helyütt kívülállónak tekintik, úgy tárgyalnak velük, mint egy harmadik féllel: sokszor azt is megtiltják a vállalkozás dolgozóinak, hogy a legelemibb információkat átadják az érdekvédıknek. Nap mint nap résen kell lennünk, hogy a létszámleépítés vagy a gyárbezárás elsı jelére megkezdhessük a tárgyalásokat, különben végzetes késésbe kerülhetünk a munkaadókkal szemben, fogalmazott Papp. Hozzátette: tapasztalatai szerint általában lényegesen egyszerőbb az érdekvédık dolga, ha közvetlenül a külföldi tulajdonosokkal tárgyalhatnak: ık hajlamosabbak külön juttatások, esetleg átképzési támogatás megadására az elbocsátások idején. Külföldi tulajdonban lévı, ám magyar vezetık által irányított cégnél általában ezt sokkal nehezebb elérni. 2003.09.26 Az MSZOSZ Nıi Választmány és a Vasas Szövetség Nıbizottsága Közleményt tettek közzé, amelyben örömüket fejezik ki, hogy Magyarországon elıször . megszülethet az Egyenlı bánásmód és esélyegyenlıség elımozdítására vonatkozó törvény. Az MSZOSZ Nıi Választmányának és a Vasas Szövetség Nıbizottságának mai ülésén ez volt a fı téma. Az MSZOSZ Nıi Választmány és a Vasas Szövetség Nıbizottsága az Egyenlı bánásmód és esélyegyenlıség elımozdítására vonatkozó törvény kapcsán fenntartja azon álláspontját, hogy szükség van a nemekre vonatkozó külön törvény megalkotására, amely összhangban van az EU-s országok – különösen Ausztria – törvényeivel. „Kiállunk amellett, hogy a felállításra kerülı, hatóságként mőködı Egyenlı Bánásmód Bizottság tagjainak számát a bizottság feladataihoz és hatásköréhez képest kell kialakítani. Követeljük, hogy a törvény szabályozza meghatározott munkavállalói létszám felett, a munkahelyi esélyegyenlıségi bizottságok felállítását és az esélyegyenlıségi terv készítésének kötelezıvé tételét. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a törvény lényegesebb pontjai, amelyet kormányrendeletben fognak szabályozni, csak 2005-ben kerülnek bevezetésre, mint pl. a Tanácsadó Testület felállítása és mőködése. A szociális kérdéseket érintve pozitívan értékeljük, hogy a Kormány a fiatalok körében biztosítani fogja a fogamzásgátló szerek kedvezményes igénybevételét. Azonban továbbra is igényeljük, hogy a magzatvédelmi törvényben elıírt rászorultsági elv figyelembevételével a kedvezményezettek köre tovább bıvüljön. A daganatos megbetegedések, s az abból eredı halálozások igen magas arányára tekintettel elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nıgyógyászati szőrıvizsgálatok csak háromévente legyenek térítésmentesek.” - áll a közleményben. 2003.09.26 Hír. Nyilatkozatot adott ki a Balatonfüreden tanácskozó Észak-Dunántúli . Régiót képviselı Vasas Szakszervezeti vezetık tanácskozása. Eszerint „...egyetértünk a DUNAFERR DV. VASAS Szakszervezeti Szövetség azon álláspontjaival, melyet a DUNAFERR Rt. tervezett privatizációjával kapcsolatosan kialakított és következetesen képvisel. Szolidárisak vagyunk a DUNAFERR VASAS-aival és egyben a leghatározottabban követeljük, hogy a DUNAFERR Rt. tervezett privatizációja esetén megkötött szerzıdés egyértelmően tartalmazza a jelenlegi integrált acélgyártási technológia és termelési volumen hosszú távú fenntartását, a foglalkoztatás magas szinten tartását, a vállalások szerzıdéses garanciáit, a Kollektív Szerzıdés egyoldalú felmondásának legalább 5 éves tilalmát. Egyetértünk azzal, hogy amennyiben 63
MSZOSZ
SZAKSZERVEZETEK az alapvetı szakszervezeti követeléseiket figyelmen kívül hagyják, úgy céljaik elérése érdekében készek a nyomásgyakorlás valamennyi törvényes eszközének alkalmazására, melyhez minden támogatást megadunk. A jelenlévık felszólítják a többségi tulajdonos ÁPV Rt-t - a munkabéke további megırzése érdekében-, hogy vizsgálja felül álláspontját, vegye figyelembe és a privatizációs szerzıdésnek legyen része a szakszervezetek alapvetı követelése. Észak-Dunántúli Régiót képviselı Vasas Szakszervezeti vezetık”
2003.09.30 Hír. Hamarosan dönt az MSZOSZ elnöksége arról, hogy nagygyőlésen tiltakozzon-e a kormány a munkavállalók felé tett, ám be nem tartott ígéretei . miatt. Az MSZOSZ szóvivıjének tájékoztatása szerint a tagság és a munkavállalók körében egyre erısödik az elégedetlenség, ezért ha az elnökség úgy dönt, októberben a Kisstadionban rendezik meg a demonstrációt. A tervek szerint az eseményre meghívnák Medgyessy Pétert, akitıl választ várnak arra, hogy miért torpant meg a jóléti rendszerváltás, hol tart a megígért 3–400 ezer új munkahely létesítése, miért késik az uniós bérfelzárkóztatás, illetve hogy miért üresedtek ki az országos érdekegyeztetı fórumok. Ismeretes, hogy miniszterelnök-jelöltként Medgyessy Péter az MSZOSZ harmincöt szakszervezetével kötött együttmőködési megállapodást a most számon kért ígéretek teljesítésére.
64
SZAKSZERVEZETEK
SZEF
2003.07.04 Hír. Számítások szerint idén 10 százalékkal bıvülhetnek a nettó, 6-tal a bruttó . keresetek. Ez lényegében a reálbérek befagyasztását jelenti, amit a szakszervezetek nem fogadnak el. Különösen azok után, hogy a gazdasági kabinet múlt heti ülésén a jövı évi bérpolitikával kapcsolatban egyértelmővé tette: nincs lehetıség a teljesítménynövekedéstıl elrugaszkodott emelésre, a szakszervezetek nehéz bértárgyalásokra számíthatnak. Az idei rendes bérkiegészítés, valamint az inflációt ellensúlyozó alapbéremelés elmaradása nyomán kialakult helyzetben elképzelhetetlen a bérek újabb egy évre történı befagyasztása a költségvetési intézményekben, nyilatkozta Szabó Endre, a SzEF elnöke. Annak ellenére, hogy a közszféra béreit az érvényben lévı költségvetési törvény rögzíti, a SZEF az ıszi bértárgyalásokon újra felveti, hogy valamilyen módon kompenzálják az elmaradt idei emeléseket. A SZEF ıszre a gazdaság teljesítményét is figyelembe vevı felelıs pozíciót alakít ki, de tárgyalás nélkül nem adja fel a reálbér érezhetı növelésére vonatkozó követelését. 2003.07.09 Hír. A pedagógusok szakszervezete jövıre az infláció mértékének és a bruttó . hazai össztermék növekedésének megfelelı béremelést tart szükségesnek. Errıl Varga László elnök beszélt, hangsúlyozva, hogy olyan megbízható és garantált finanszírozást szorgalmaznak, amely nem teremt az ideihez hasonló helyzetet. Az elértéktelenedı pótlékokról szólva kijelentette, hogy akár 100 százalékos emelést is elképzelhetınek tartanak. A szakszervezeti vezetı emlékeztetett arra, hogy tavaly a pótlékok összegét nem emelték. 2003.07.10 Hír. A kormány és a közszféra szakszervezetei megütközéssel fogadták a . költségvetési alkalmazottak drasztikus létszámcsökkentését sürgetı kamarai javaslatot. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy szerdai fórumon azt mondta: a költségvetés legnagyobb baja az alacsony hatékonyság és a túlfoglalkoztatottság. Ezért 50-70 ezerrel csökkenteni kell a költségvetési szervezetek alkalmazottainak számát. Így csupán a bérköltségben évente 120-170 milliárd forint kiadáscsökkentés érhetı el. Szabó Endre, a SZEF elnöke szerint szakszerőtlen és felelıtlen a kamara ötletszerő elgondolása. Csakúgy, mint a vállalkozói szféra más vezetı képviselıinek nyilatkozatai, amelyek az állam pénzügyi gondjainak egyik fı forrását abban látják, hogy túl sokan dolgoznak a közintézményekben. A rendszerváltozás óta csaknem 400 ezerrel csökkent az e szférában dolgozók száma, miközben a közszolgálati feladatok lényegesen növekedtek. Hír. Globális, összehangolt sztrájkhullám söpört végig az elmúlt hónapokban 2003.07.10 Európa nyugati felén. Az olasz, a francia és az osztrák szakszervezetei közös . erıvel szinte megbénították az életet, gondot okozva ezzel nemcsak saját, de velük szomszédos országok közlekedésében, gazdasági életében is. Magyarországon a szakszervezetek akcióegysége kevéssé jellemzı, de 65
SZEF
SZAKSZERVEZETEK többségük úgy véli, hogy szorosabbra főzik majd együttmőködésüket. A 38 órás munkahét ügye lehet az elsı, amelyben közös tiltakozóakciót hajthatnak majd végre. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint hasonlóan nagy globális sztrájkoktól egyelıre nem kell tartania a munkáltatói oldalnak. Kordás László, az MSZOSZ alelnöke szerint a nyugateurópaihoz hasonlóan összehangolt sztrájkhullám lehetséges, de ehhez erısíteni kell a magyar szakszervezetek összefogását. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke nem ennyire bizakodó. Szerinte az elmúlt tizenhárom évben sem voltak országos megmozdulások, belátható idın belül pedig ezután sem lesznek. A magyar szakszervezetek nem készültek fel egy átfogó sztrájkhullám megszervezésére, de nem is képesek rá.
2003.07.26 Hír. Nyolc oktatási szakszervezet tartott közös sajtótájékoztatón illette igen éles . kritikával a pár hete vitára bocsátott felsıoktatási reformkoncepciót. Társadalmi vitára alkalmatlannak tartják a szakszervezetek az oktatási tárca szakértıi által kidolgozott felsıoktatási reformtervezetet – jelentette be Kis Papp László, az FDSZ elnöke hét másik, oktatási, szakképzési és kutatási érdekvédelmi tömörüléssel közösen tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. A szakszervezetek hiányolták a hatástanulmányokat is és azt mondták: az unióban a jogszabályok egyre inkább garantálják a munkavállalók jogbiztonságát, a tervezet viszont ezzel ellentétes törekvéseket tartalmaz. Vígh László, az AOKDSZ elnöke szerint az állam nem vonulhat ki a felsıoktatásból és a kutatásból. Megjegyezte a javaslat szakmai szempontból is hibás, mert ha az oktató nem az állam alkalmazottja, akkor az állam a felügyeletet sem gyakorolhatja felette. Finanszírozható marad-e jövıre is az oktatás? Ha nem lesz elég pénz, veszélybe kerülhetnek a munkahelyek, a beindult beruházások és így kevesebb kollégiumi hely lesz. Lelassulnak azok a fejlesztések is, amelyek elengedhetetlenek a tanításhoz, mondta Vígh László az ÉSZT elnöke. Kis Papp László szerint kevesebb pénzbıl azokat a minıségi követelményeket sem lehet betartani, melyeket az EU elıír. Megtorpannak a reformok és félı, hogy végsı soron csökkenteni kell majd a hallgatói létszámot is. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a felsıoktatási fejlesztési koncepció rossz idıpontban került nyilvánosságra, akkor, amikor kiderült az is, hogy 3,4 milliárd forintot vonnak el a felsıoktatástól. Az intézményi költségvetéseket módosítani kell, ez pedig leghamarabb szeptemberben történhet meg. Az elvonások így az év utolsó három hónapjában terhelik a felsıoktatási intézményeket, igen nagy zavarokat okozva. A szakszervezetek ezért felkérik a kormányt, vizsgálja felül az oktatási tárcát érintı elvonásokat. Kis Papp László azt mondta: a kiszivárgott hírek szerint 2004-ben a felsıoktatást 10,5 milliárd forintos elvonás sújtja majd. A minisztérium álláspontja szerint a jövı évi támogatások mértéke a költségvetés függvénye, amelyrıl a parlament dönt majd. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta: a koncepció a pedagógusképzés reformjával szinte alig foglalkozik, holott arra égetı szükség lenne. A szakszervezetek által kiadott közös állásfoglalás ezzel kapcsolatban azt rögzíti: a tervezetben megfogalmazottak, így a kétszintő érettségi eltörlése, a pedagógusképzésrıl szóló „zavaros tételek” és a közelmúltban elfogadott közoktatási törvény teljesen ellentmondanak egymásnak 2003.08.04 Hír. A Bölcsıdei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete tiltakozik amiatt, . hogy a kormány kihagyott az ingyenes étkeztetésbıl 7500 rászoruló bölcsıdés 66
SZAKSZERVEZETEK
SZEF
korú gyermeket - írja a ma.hu. Az érdekképviselet értetlenül áll az elıtt, hogy ugyan a kormányprogramban még ingyenes bölcsıdei és óvodai ellátás szerepelt, szeptembertıl csak az óvodások részesülnek ingyenes étkezési ellátásban. A gondozónık azt sem tudják elfogadni hogy szeptembertıl a 3 évesnél idısebb gyermekre köt élet és baleset-biztosítást az állam, így hátrányos megkülönböztetés éri a háromévesnél fiatalabb gyerekeket. 2003.08.21 Hír. A SZEF a következı sajtómeghívót tette közzé: „Feladja vagy fenntartja-e . a SZEF a bérfelzárkóztatás folytatásának igényét, mivel kormányzati nyilatkozatok szerint 2004-ben csak az idei reálbér-szint megtartását tervezi az állami költségvetés. Ennek kapcsán a közszolgálatban dolgozók jövı évi bérigényeirıl, valamint az érdekegyeztetı fórumok mőködésével kapcsolatos szakszervezeti aggályokról és a közszolgálat létszámát érintı bírálatokról beszél dr. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának (SZEF) elnöke és három alelnöke (dr. Cser Ágnes, Fehér József és Varga László) a 2003. augusztus 26-án, kedden 11,00 órakor tartandó sajtótájékoztatón, amelyet a SZEF székhelyén (Budapest VIII., Puskin u. 4. I. em. 65. ) tartunk. Mivel közel 800 ezer közszolgálati munkavállalót (családtagokkal együtt az ország lakosságának legalább egynegyedét) érintı ügyrıl van szó, a téma jelentıs közérdeklıdésre tarthat számot. Tisztelettel meghívom a szerkesztıség képviselıjét a sajtótájékoztatóra.” Budapest, 2003. augusztus 21. 2003.08.26 Hír. A Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF) megalapozatlannak, . szakszerőtlennek és károsnak tartja azokat az álláspontokat, melyek a gazdaság bajaiból való kilábalást a közszféra béreinek befagyasztásában, létszámának jelentıs csökkentésében látják, jelentették be sajtótájékoztatójukon a SZEF vezetıi. A SZEF ezért egy olyan bizottság felállítását kezdeményezi, amely tárgyilagosan tud választ adni a bérek és a létszám tekintetében arra, hogy azok hogyan ítélhetık meg más, Magyarországhoz hasonló nagyságú és fejlettségő országokhoz viszonyítva. A szakszervezeti szövetség meggyızıdése, hogy egy ilyen vizsgálat eloszlatja majd azokat az illúziókat, melyek a közszféra jelentıs létszámtöbbletére és kedvezı bérhelyzetére vonatkoznak. Szabó Endre, a SZEF elnöke a szakszervezeti szövetség augusztus 26-i sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: pénzügyi és aktuálpolitikai indíttatásúnak tartja a létszámleépítés ötletét. A tavaly szeptemberi, átlagosan 50%-os béremelésre utalva megjegyezte: a fizetésemelést megelızıen a közszféra számos ágazatában voltak válságjelenségek, a közszféra alkalmazottai pedig jelentıs bérhátrányban voltak a versenyszférában dolgozókhoz képest. Fehér József, a Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezetének fıtitkára, a SZEF alelnöke ehhez kapcsolódóan elmondta: amennyiben nem változik az állami bérpolitika, 2003-ban a közszférában 8-9%-kal lesz magasabb a bruttó bérnövekedés mint a versenyszférában. Ez ugyan kedvezınek tőnik, de ha már az elmúlt öt év átlagát tekintjük, még mindig 5%-os a közszféra hátránya. Sajnálatosnak, és a jövıre nézve megoldást igénylınek tartja a SZEF, hogy a közalkalmazottak reálkeresetének értéke az év végén kisebb lesz, mint az elmúlt év hasonló idıszakában volt. Ez annak köszönhetı, hogy a közalkalmazottak idén nem részesültek bérkorrekcióban, miközben az infláció a vártnál nagyobb lesz, és az év hátralévı idıszakában várhatóan tovább növekedik. A közszférában dolgozók jövı évi keresetére vonatkozóan Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, a SZEF alelnöke elmondta: 67
SZEF
SZAKSZERVEZETEK a szakszervezeti szövetség elfogadhatatlannak tartja a bérfelzárkóztatás esetleges elakadását és azt, hogy a bérek újra veszítsenek reálértékükbıl. A SZEF – ha minimálisan is – szükségesnek tartja a reálbérek emelését. A szakszervezetek a reálbérek megtartása érdekében többek között sürgetik a diplomás minimálbér törvényben való meghatározását, és a közalkalmazotti bértábla legkisebb bérelemének a minimálbérrel való, törvényben is garantált egyesítését. A SZEF elégedetlen a közszféra érdekegyeztetésével, annak mőködése még a sokat bírált korábbi idıszakhoz viszonyítva is elégtelen, hangsúlyozta dr. Szabó Endre. A konföderáció pozitívan fogadta a kormányzat ígéreteit, de az elmúlt másfél évben gyakorlatilag nem mőködtek a közszolgálat érdekegyeztetı fórumai, miközben intenzíven folyik az egyes szektorok (közoktatás, egészségügy, közigazgatás) átalakításának elıkészítése. A SZEF ezért sürgeti a közszolgálat érdekegyeztetı fórumainak haladéktalan összeülését, mőködésük helyreállítását. Dr. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke, a SZEF alelnöke hangsúlyozta: a szakszervezeti szövetség nem tudja elfogadni, hogy 160 ezer egészségügyben dolgozó embert szervezzenek ki a közszolgálatból. A SZEF kezdettıl fogva támogatta a kormányzatnak az egységes közszolgálatra vonatkozó koncepcióját, de ebbe bele kell foglalni az egészségügyben dolgozókat is. Dr. Szabó Endre ehhez hozzáfőzve elmondta: a SZEF monitoring-rendszert épít ki, amely a betegek és az egészségügyi dolgozók szempontjából fogja figyelni a törvény bevezetését, felhívva a figyelmet a negatív jelenségekre.
2003.09.03 Hír. A Pedagógusok Szakszervezetének javaslata értelmében a NAT részévé . válna a munka világa, amelynek oktatási tematikáját ki kell dolgozni. A szakszervezeti javaslatra a NAT felülvizsgálatára alakult bizottság igen pozitívan reagált, hiszen fontos társadalomelméleti és hétköznapi ismeretanyagról van szó, amellyel a közoktatásban is foglalkozni kell. 2003.09.03 Hír. A munka világával kapcsolatos rész is bekerülhet a felülvizsgált Nemzeti . Alaptantervbe (NAT). A javaslatot a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetıi tették, azon az informális beszélgetésen, amelyen megvitatták a NAT anyagot, nyilatkozta Varga László, a PSZ elnöke. Hozzátette: minden tanuló érdeke, hogy ezekrıl a kérdésekrıl már az iskolában halljon, hiszen elıbbutóbb mindenkibıl munkavállaló lesz. 2003.09.05 Hír. A munkabéke megırzése érdekében, több évre szóló, garanciákkal . biztosított megállapodást sürgetett a belügyminiszterrel a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) Országos Tanácsa pénteki kibıvített ülésén. A BRDSZ közel négyszáz szakszervezeti vezetıje által elfogadott közlemény leszögezte: elfogadják, hogy az uniós csatlakozással növekednek a belügyi munkavállalókra háruló követelmények, egyetértenek a magas fokú erkölcsi elvárásokkal, és támogatják a belügyi vezetésnek a korrupció elleni harcban hozott minden jogszerő intézkedését. A BRDSZ Országos Tanácsa állásfoglalásában ugyanakkor azt is kimondta: nem fogadják el az általuk képviselt munkavállalók élet- és munkakörülményeinek további romlását, jövedelmük vásárlóértékének csökkenését, és az egyéb juttatások korlátozását. A szakszervezet vezetıi elvárják a kormánytól, hogy az elkövetkezı években kiszámítható, érdemi módon javuljanak a belügyben dolgozók élet- és munkafeltételei. Ennek megvalósulását a BRDSZ képviselıi
68
SZAKSZERVEZETEK
SZEF
a kormány és a belügyminiszter elháríthatatlan felelısségének tartják. A BRDSZ országos vezetıi ezért több évre szóló, írásban rögzített, garanciákkal biztosított megállapodás megkötését sürgetik Lamperth Mónikától. Elhatározták továbbá, hogy a velük szolidáris belügyi szakszervezetekkel rövid idın belül felveszik a kapcsolatot. A szakszervezet közleménye szerint a jövıben mérlegelni fogják azokat az érdekérvényesítı lehetıségeket is, amelyek a megállapodás létrejöttét elısegíthetik. 2003.09.13 Hír. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslései szerint mintegy . háromszáz települést érintettek a nyári iskolabezárások és átszervezések. Ez nem azt jelenti, hogy ezeken a helyeken mindenhol megszőntek volna az oktatási intézmények, mondta Árok Antal, a PSZ alelnöke. A szakszervezet adatai szerint ténylegesen mintegy kéttucat intézményt – fıképp általános iskolákat – zártak be: Gyırben, Zalaegerszegen, Egerben, illetve a fıvárosban. Húsz új, jórészt alapítványi általános iskola is nyílt. Sok helyütt a finanszírozási nehézségek miatt alapítványoknak vagy egyházaknak adnák át az önkormányzatok a fenntartói feladatokat. Van, ahol trükkökkel igyekeznek nagyobb bevételre szert tenni az önkormányzatok. Tolna megyében például egy nagyobb város társult egy kistelepüléssel, a közösen fenntartott iskola székhelyét a kistelepülésen jelölték ki. A kistelepülési iskolák fenntartói ugyanis kiegészítı támogatást kapnak az államtól. A támogatás a létszámmal arányosan mérséklıdik: a PSZ számításai szerint ezen az alapon négy év alatt összesen 20 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap a magyar közoktatás. Úgy látják: változtatni kellene a jelenlegi finanszírozási rendszeren. Árok Antal szerint elképzelhetı volna például, hogy a késıbbiekben nem a gyermekek, hanem a csoportok, osztályok számán alapuljon a finanszírozás. A szakszervezet június közepén a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével közösen kezdeményezte az oktatási miniszternél a közoktatás finanszírozásának felülvizsgálatát. Árok Antal elmondása szerint azóta nem történt lényeges elırelépés az ügyben. Hiba! Hiba! A könyvjelzı nem létezik.200 3.09.17.
Hír. A szakszervezetek között sincs egyetértés a reprezentativitás megállapításának módjáról. Vadász János, a közigazgatási reformért felelıs kormánymegbízott szerint az érdekvédelmi szervezetek támogatottságát nem a közalkalmazotti tanács-választások eredménye, hanem taglétszámuk, illetve szervezettségük alapján lenne célszerő megállapítani. A kormánymegbízott szerint ugyanis csak megfelelı számú tagdíjfizetı – a dolgozók 50 százalékát kitevı – tagsággal rendelkezı szakszervezetek lehetnek a kormány, illetve az önkormányzatok valódi tárgyaló partnerei. Szabó Endre SZEF elnök szerint a kérdés az, van-e létjogosultságuk a közalkalmazotti tanácsoknak, már csak azért is, mert például a közigazgatásban vagy a fegyveres szolgálatoknál nem is mőködhetnek ilyen munkavállalói testületek. Mindazonáltal a közalkalmazotti tanácsok hatáskörének bıvítése csorbítja a szakszervezeti jogokat. A SZEF elnöke elfogadhatónak nevezte, hogy egy szakszervezet támogatottságának szintjét a taglétszám alapján állapítsák meg, mert a tárgyalásokon az a leglényegesebb, hogy kellı támogatottsággal rendelkezı szervezetek legyenek a kormány vagy az önkormányzatok partnerei. Várnai Ferenc, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint kétséges, hogy a taglétszám valóban objektív kritérium a szakszervezeti támogatottság mérésénél. Felhívta a figyelmet arra, hogy fokozatosan csökken a szervezett dolgozók száma. Míg 69
SZEF
SZAKSZERVEZETEK 2000-ben 675 ezer aktív szakszervezeti tagot regisztráltak, számuk egy évvel késıbb 605 ezerre csökkent, 2002-ben viszont a 3 millió 900 ezer munkavállaló alig 14 százaléka, mindössze 571.724 ezer jelezte tagsági viszonyát a tagdíjfizetéssel. (1990-ben a 4 millió 795 ezer munkavállaló közül még 3 millió 988 ezer volt szervezett.) Várnai a közalkalmazotti tanácsválasztás eredményéhez kötött reprezentativitás mellett érvelve utalt arra, hogy a pártok befolyását, szerepét sem taglétszámuk határozza meg, hanem a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon mérhetı támogatottságuk.
2003.09.26 Hír. A szakszervezetek – hangsúlyozva, hogy nem tekintik tabunak a . közszolgálati létszámot – már a jövı évi létszámcsökkentésre vonatkozó döntést is kifogásolták, mert azt szerintük nem elızte meg a feltétlenül ellátásra váró közfeladatok és az azok elvégzéséhez szükséges létszám összevetése. Szabó Endre, a SZEF elnöke egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a jövı évi nagy létszámú elbocsátás szakmailag elıkészítetlen. A készülı egységes közszolgálati törvény keretében felmérhetı a közszolgálat létszámhelyzete, s kiderülhet, hol van fölösleg és hol esetleg létszámhiány. A szakszervezeti vezetı közölte: a munkáltatói szervezetek, az iparkamara részérıl felelıtlenségnek tartják a létszámcsökkentési ötleteket, ugyanakkor a leghatározottabban fel fognak lépni a kormány végiggondolatlan racionalizálási tervei ellen. A SZEF tart attól, hogy miközben romlik a közszolgáltatások színvonala, kvalifikált szakemberek kényszerülnek a közszférát elhagyni, akik nem tudnak képzettségüknek megfelelı munkát találni, átképzésük pedig költségigényes. 2003.09.27 Hír. Tízszázalékos, azaz 1350 dolgozót érintı létszámleépítést terveznek jövıre . az APEH-nél – erısítette meg az errıl szóló híreket Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke, aki szerint nem a dolgozókat terheli majd a felelısség azért, ha a létszámcsökkentés miatt minıségromlás következik be a hivatal munkájában. Hétfın kezdıdnek meg a tárgyalások az ADOSZT és az APEH vezetıi között a jövı évi tízszázalékos létszámcsökkentésrıl. Ezt követıen azonnal összeül az ADOSZT testületi ülése, hogy az egyeztetés eredményét összegezze, és meghozza a szükséges döntéseket. Bár Michalkó Péter szerint a tárgyaláson leginkább csak a végrehajtás módjáról lehet szó, a tagság döntése és felhatalmazása alapján készek a nyomásgyakorlás alkalmazására. Az APEH esetében Az APEH dolgozói félnek az elbocsátástól és attól is, hogy jövıre nagyon nagy terhelésnek lesznek kitéve, fogalmazott Michalkó Péter. 2003.09.29 Hír. A magyar rádióban vitát rendeztek a közszolgálati létszámleépítésrıl Vadász János, a közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízott, és Szabó . Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának elnöke részvételével. Szabó Endre elmondta, hogy leginkább azt kifogásolja a szakszervezet, hogy koncepcionálisan nem megalapozott, szakszerően nem igazolt, hatásában nem ismert ötletrıl van szó. támogatni. Vadász János elmondta, hogy a kormány saját hatáskörében tervez a minisztériumokban és háttérintézményeiben egy összesen mintegy 8 ezer fıre kiterjedı létszámcsökkentést, más létszámcsökkentésrıl nem született döntés. Szabó Endre szerint a pénzügyminiszter azonban több ízben kijelentette, hogy nemcsak a központi igazgatásban kell létszámot csökkenteni, hanem a közszféra más területein is, mintegy 6 százalékot. Ugyancsak a pénzügyminisztériumból származik az az
70
SZAKSZERVEZETEK
SZEF
információ, hogy 6 százalékkal szeretnék jövıre a bért emelni a közszférában, de az önkormányzatoknak ehhez nem adnak semmiféle pénzügyi támogatást, következésképpen döntıen létszámleépítéssel teremtik meg a béremelés forrását is. A 6% körülbelül 45 ezer fınek felel meg. A kormány errıl a témáról még semmiféle hivatalos tárgyalást a szakszervezetekkel nem folytatott, holott az OKÉT alapszabályának a 15. pontja kimondja, hogy a kormány mindazon kérdésben, amelyek a közszféra munkavállalóinak béreit, foglalkozási viszonyait érinti, döntés elıtt egyeztet a szakszervezetekkel. 2003.09.30 Hír. A közszférában tervezett létszámcsökkentésrıl tárgyalna a kormány . illetékeseivel a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF), de megkeresésükre még nem kaptak választ. Ismeretes, hogy a kormányfı döntése szerint a központi közigazgatásban és a hozzá tartozó intézményekben tízszázalékos elbocsátás várható jövıre, a pénzügyminiszter ugyanakkor a közalkalmazotti szférában további hatszázalékos létszámleépítést tartana indokoltnak. Az APEH-nél 1350 alkalmazottat érintı létszámcsökkentésre készülnek. Az adóhivatalnál mőködı szakszervezet tegnap testületi ülésen értékelte a kialakult helyzetet. A tanácskozáson arra kérték fel a szakszervezet vezetését, hogy tárgyalások útján próbálják „jobb belátásra” bírni a kormányt. Mindazonáltal nem zárták ki annak lehetıségét, hogy nyomásgyakorlás útján fejezik ki elégedetlenségüket, ha ez nem sikerül. A SZEF elnöke, Szabó Endre elmondta: a kormányrendelet még nem jelent meg arról, hogy pontosan hol kell jelentıs elbocsátást végrehajtani, az azonban nyilvánvaló, hogy az 53 ezer dolgozót érintı létszámcsökkentés eléri az egészségügyet és az oktatást is. Az érdekvédı szerint a közszférát érintı elbocsátási hullám ellen az érintett foglalkozási csoportoknak nem külön-külön, hanem együttesen kell fellépniük, illetve képviselıiknek arról dönteniük, milyen hatásos akcióval hívják fel a kormány figyelmét döntésének következményeire. Munkabeszüntetést azonban várhatóan nem szerveznek. 2003.09.30 Cser Ágnessel, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének . elnökével tárgyal október 1-én reggel Kökény Mihály egészségügyi miniszter és a tárca két politikai államtitkára. A minisztérium mindössze annyit közölt, hogy a megbeszélésen az együttmőködésrıl lesz szó. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete korábban együttmőködési megállapodást kötött a Magyar Orvosi Kamarával: ennek értelmében közösen képviselik a tárcánál és az ágazatot érintı törvénytervezetek tárgyalásánál az egészségügyben dolgozók érdekeit.
71
ÁFEOSZ
MUNKÁLTATÓK
2003.07.04 A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából rendeztek ünnepséget az Országos . Suövetkezeti Tanács rendezésében Budapesten. A rendezvényt Hörömpöly László, a Magyar Iparszövetség elnöke nyitotta meg, jelen volt Kiss Péter kancellária-miniszter, és Németh Imre mezıgazdasági miniszter is. Zs. Szıke Zoltán, az ÁFEOSZ alelnöke volt az ünnepi szónok, aki beszédében a szövetkezetek szerepérıl szólt. Bartus Pál, az ÁFEOSZ elnöke az ünnepség keretében kitüntetéseket adott át a szövetkezeti mozgalom kiválóságainak. Ugyanebbıl az alkalomból tartott megemlékezést a COOP csoport is, amelyen Dávid Ferenc szövetségi titkár mondott ünnepi beszédet. 2003.07.19 Várhatóan a jövı év júliusától bevezetik az egységes foglalkoztatási nyilvántartást. A rendszerben szereplık azonosítását és a szolgáltatások elérését . virtuális kártya biztosítja majd: az adatbázis interneten, taj-szám és pin kód alapján érhetı majd el. A nyilvántartási rendszer kialakításának, a program finanszírozásának 2-3 milliárd forintos költségét az elképzelések szerint a Munkaerı-piaci Alap, illetve a költségvetés vállalná. A koncepcióról az Országos Érdekegyeztetı Tanács augusztus 5-i ülésén tárgyalnak majd a szociális partnerek és a kormány képviselıi, de pénteken, a plenáris fórumot elıkészítı szakbizottsági ülésen kiderült: a munkavállalók és a munkaadók eltérıen vélekednek arról, milyen adatokat tartalmazzon az 1992-ben megszüntetett munkakönyv utóda. A munkaadók akkor érdekeltek az egységes nyilvántartási rendszer kiépítésében, ha szabadon lekérdezhetnék a munkára jelentkezı korábbi munkaviszonyaira vonatkozó adatokat, például azt, hogy milyen körülmények között vált meg elızı munkahelyétıl. A referenciák ugyanis segítenék a döntést a felvételrıl – hangsúlyozta a munkaadói oldal szóvivıje, Dávid Ferenc. A kormány szerint azonban ez az igény adatvédelmi problémákat vet fel, s ellentétes a munkajogi szabályozás alapelvével, vagyis hogy a munkaszerzıdés két egyenrangú fél alkuja. A munkavállalókat képviselı Borsik János, az autonóm szakszervezetek elnöke ezt megerısítve azt mondta: érthetı a munkáltatók elvárása, de aggályos, hogy a munkáltató olyan adatokhoz juthat, ami rontja az elhelyezkedés esélyeit.
72
MUNKÁLTATÓK
IPOSZ
2003.07.15 Külföldi befektetık, multinacionális vállalatok és kis és közepes cégek . érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel találkozott tegnap Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, akit a társaságok képviselıi adócsökkentési és versenyképesség-élénkítı javaslataikról tájékoztatták. Csillag István azt mondta: a jövı évi költségvetés és adószabályok összeállítása elıtt érdemes összegyőjteni azokat a szakmailag is megalapozott javaslatokat, amelyeket a tervezéskor figyelembe lehet venni. Hozzátette, ha a költségvetés helyzetét, makrogazdasági összképet javítani szeretné a kormány, akkor egyszerre kell megállapítania a kiadásokban és a bevételekben ésszerősítéseket és a kiemelten fontos területeket. A megbeszélésen a többi között részt vett a Joint Venture Szövetség, az AmCham, a Befektetıi Tanács, az Iposz, a Kisosz, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A megbeszélésen az Ericsson felvetette: célszerő lenne szorosabbra főzni a kapcsolatot az egyetemek és a befektetık között, illetve lehetıvé kellene tenni a szakképzési költségek elszámolhatóságát. Mint azt a miniszter mondta, a megbeszélések ezentúl rendszeresek lesznek, az elhangzott javaslatokat pedig a Pénzügyminisztériummal közösen értékelik. 2003.07.19 Várhatóan a jövı év júliusától bevezetik az egységes foglalkoztatási . nyilvántartást. A rendszerben szereplık azonosítását és a szolgáltatások elérését virtuális kártya biztosítja majd: az adatbázis interneten, taj-szám és pin kód alapján érhetı majd el. A nyilvántartási rendszer kialakításának, a program finanszírozásának 2-3 milliárd forintos költségét az elképzelések szerint a Munkaerı-piaci Alap, illetve a költségvetés vállalná. A koncepcióról az Országos Érdekegyeztetı Tanács augusztus 5-i ülésén tárgyalnak majd a szociális partnerek és a kormány képviselıi, de pénteken, a plenáris fórumot elıkészítı szakbizottsági ülésen kiderült: a munkavállalók és a munkaadók eltérıen vélekednek arról, milyen adatokat tartalmazzon az 1992-ben megszüntetett munkakönyv utóda. A munkaadók akkor érdekeltek az egységes nyilvántartási rendszer kiépítésében, ha szabadon lekérdezhetnék a munkára jelentkezı korábbi munkaviszonyaira vonatkozó adatokat, például azt, hogy milyen körülmények között vált meg elızı munkahelyétıl. A referenciák ugyanis segítenék a döntést a felvételrıl – hangsúlyozta a munkaadói oldal szóvivıje, Dávid Ferenc. A kormány szerint azonban ez az igény adatvédelmi problémákat vet fel, s ellentétes a munkajogi szabályozás alapelvével, vagyis hogy a munkaszerzıdés két egyenrangú fél alkuja. A munkavállalókat képviselı Borsik János, az autonóm szakszervezetek elnöke ezt megerısítve azt mondta: érthetı a munkáltatók elvárása, de aggályos, hogy a munkáltató olyan adatokhoz juthat, ami rontja az elhelyezkedés esélyeit.
73
KISOSZ
MUNKÁLTATÓK
2003.07.01 Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette azt a . pénzügyminisztériumi rendeletet, amely elıírja, hogy az eladó meghatározott esetekben köteles a vevı szándékától függetlenül minden 50 ezer forint feletti vásárlásnál áfás számlát kiállítani. Eszerint a gazdasági szféra szereplıinek az életét nem bonyolítja az a rendelkezés, miszerint esetenként az 50 ezer forint feletti vásárlásnál számlát kell kibocsátaniuk. A kereskedık örömmel fogadták az adatvédelmi ombudsman gyızelmének hírét, egyetértenek az Alkotmánybíróság döntésével, hiszen a pénzügyi tárca rendelete betarthatatlan és fölösleges bosszúságot okozott a kereskedıknek és a vásárlóknak, nyilatkozta Antalffy Gábor, a kisebb kereskedelmi vállalkozásokat képviselı Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezetı elnöke. A szakember elmondta, a kereskedık a jogszabály elıírásainak megfelelıen jártak el, ami több helyen a pénztárnál álló sorok meghosszabbodását és idegeskedést okozott. Arról azonban a Kisosznál nem tudnak, hogy az adóhatóság bárhol ellenırizte volna, hogy a boltok betartják-e a Pénzügyminisztérium rendeletében foglaltakat. 2003.07.15 Külföldi befektetık, multinacionális vállalatok és kis és közepes cégek érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel találkozott tegnap Csillag István . gazdasági és közlekedési miniszter, akit a társaságok képviselıi adócsökkentési és versenyképesség-élénkítı javaslataikról tájékoztatták. Csillag István azt mondta: a jövı évi költségvetés és adószabályok összeállítása elıtt érdemes összegyőjteni azokat a szakmailag is megalapozott javaslatokat, amelyeket a tervezéskor figyelembe lehet venni. Hozzátette, ha a költségvetés helyzetét, makrogazdasági összképet javítani szeretné a kormány, akkor egyszerre kell megállapítania a kiadásokban és a bevételekben ésszerősítéseket és a kiemelten fontos területeket. A megbeszélésen a többi között részt vett a Joint Venture Szövetség, az AmCham, a Befektetıi Tanács, az Iposz, a Kisosz, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A megbeszélésen az Ericsson felvetette: célszerő lenne szorosabbra főzni a kapcsolatot az egyetemek és a befektetık között, illetve lehetıvé kellene tenni a szakképzési költségek elszámolhatóságát. Mint azt a miniszter mondta, a megbeszélések ezentúl rendszeresek lesznek, az elhangzott javaslatokat pedig a Pénzügyminisztériummal közösen értékelik. 2003.09.30 Hír. Továbbra sem tudni, hogy hivatalosan ki a Bács-Kiskun Megyei . Kereskedık és Vendéglátók Megyei Szövetségének (Kisosz) elsı embere. A volt és jelenlegi elnök is önmagát tartja a szervezet vezetıjének. A Kisosz 1999. május 18-i küldöttgyőlésén döntött arról, hogy visszahívja addigi elnökét, Rimóczi Jánost, és a továbbiakban a szövetség vezetését az alelnök, Vörös Tibor látja el. Rimóczi János a Legfelsıbb Bíróság döntése alapján most úgy véli: visszaállt a régi rend, mivel 2000. január 12-e óta egyetlen összehívott közgyőlés sem volt legitim. Elmondta: ı a Kisosz elnöke, és hamarosan meg is fogja kezdeni az érdemi munkát, mert szeretné újra összefogni az utóbbi 74
MUNKÁLTATÓK
KISOSZ
években szétesett tagságot. Vörös Tibor úgy véli, Rimóczi csak szeretne újra elnök lenni, de erre semmi esélye nincsen. Véleménye szerint az ítélıtábla ugyan megsemmisítette egy közgyőlés határozatait, de azóta már egy újabb küldöttgyőlésen szabályszerő keretek között ıt újra megválasztották, és a cégbírósági iratokon is ı a hivatalosan bejegyzett elnök.
75
OKISZ
MUNKÁLTATÓK
2003.09.30 Hír. Az Európai Unióban a vállalkozások 99,8%-a a kis és középvállalkozói . (KKV) szektorba tartozik. Az EU fontos feladatnak tekinti a KKV-k nemzetközi piacokra jutásának segítését. Az üzleti lehetıségek gyors terjesztése és elérése érdekében - EU saját finanszírozásában - nemzetközi üzleti információs hálózati rendszert mőködtet, ez a Bureau de Rapprochement des Eterprises (BRE). Ezt a rendszert nemcsak a tagállamok vehetik igénybe. A hálózatnak tagja számos regionális kamara, iparszövetség, KKV-k nemzetközi együttmőködését segítı iroda és szervet, stb. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) az EU Bizottságnál megpályázta és elnyerte azt a lehetıséget, hogy mint magyarországi levelezı kontaktpont bekapcsolódjon a BRE rendszerbe és a gazdálkodó szervezetek piacra jutását segítse. Az OKISZ Ipari és Kereskedelmi Igazgatósága -építve a már meglévı OKISZINFO adatbázisra- úgy látja, hogy ezen újszerő szolgáltatás bevezetésével a gazdálkodó szervezeteket támogatni tudja a nemzetközi piacok elérésben. A Magyar Iparszövetség az EU Bizottság XXIII-as Általános Igazgatóságával megkötött szerzıdése alapján vállalja a gazdálkodó szervezetek adatainak bevitelét a hálózatba, betartva a tevékenységre kidolgozott eljárási és etikai szabályokat. Mi érhetı el a BRE adatbankba való bekerüléssel? A bekerülı gazdálkodó szervezeteknek a BRE lehetıséget biztosít arra, hogy külföldön vevıket, hosszútávú együttmőködı üzleti partnereket találjanak, minıségben kiváló, esetleg drágább termékeiket nagyobb eséllyel helyezzék el a fizetıképesebb uniós vagy más export piacokon, többlet kapacitásukat az export piacokon értékesítsék. Hogyan mőködik a BRE a Magyar Iparszövetségnél? Az OKISZ-nál foglalkoztatott BRE levelezı az adatbázisba történı bekerüléshez az EU által rendszeresített őrlapot küld az érdeklıdı szervezeteknek. A szervezet által, magyar nyelven kitöltött őrlap alapján elkészíti a kooperációs profilt (CP) angol nyelven és számítógépen eljuttatja az adatokat az EU brüsszeli BRE központjába. Az adatok, amelyek tartalmazzák a szervezetek együttmőködési ajánlatait is, bekerülnek egy központi adatbázisba. Ehhez az adatbázishoz az EU országokban, illetve a világ bármely pontján a BRE levelezık hozzáférhetnek. Amennyiben a hálózatból valaki a BRE adatbázisba bekerült magyar szervezet iránt érdeklıdik, a Magyar Iparszövetség, segít a kapcsolatok felvételében, elindítja a két partner közötti kommunikációt. Az érdeklıdık -az OFA által támogatott szervezetek- OFA Kht. címén: OFA Kht., 1037 Budapest, Bokor u. 15-19, vagy e-mail címén jelentkezhetnek.
76
MUNKÁLTATÓK
MOSZ
2003.08.12 A MOSZ és a MEDOSZ közös nyilatkozatot adott ki a kollektív szerzıdés . megkötésérıl. A szövetségek 2002. szeptember 2-án nyilatkozatot adtak ki arról, hogy kölcsönösen érdekeltek a munkaviszonyok rendezésében, a kollektív szerzıdés megkötésében, ennek megfelelıen ágazati kollektív szerzıdés megkötését készítik elı. Az ágazati kollektív szerzıdés 2003. szeptember 15-én lép hatályba, a helyi kollektív szerzıdésekhez alapot szolgáltató megállapodás mellett a szövetségek kollektív szerzıdés-mintákat is készítenek, amelyeket tagszervezeteikhez juttatnak el.
77
MGYOSZ
MUNKÁLTATÓK
2003.08.05 Hír. Csúszik az eredetileg 2004 januárjára ígért jogszabály az . önfoglalkoztatásról, mert a koncepció társadalmi vitája során kiderült, hogy általános szabályozással nem oldható meg a kényszervállalkozások problémája. A munkaadók és a munkavállalók képviseleteitıl érkezett vélemények és javaslatok azt jelzik: bizonyos szakmákban, például a mővészek és az újságírók számára speciális szabályozásra lesz szükség, a biztonsági és vagyonırök, a fuvarozók vagy a sportolók esetében a már létezı speciális jogszabályokat kell az igényekhez igazítani. Garzó Lilla, a munkaügyi tárca foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkára a javaslatokról elmondta: volt olyan indítvány, amelyik az elképzelés visszavonására vonatkozott. A Mővészeti Szakszervezetek Szövetsége vagy a biztonsági és vagyonırök képviseletei például „saját képükre szabnák” az önfoglalkoztató jogviszonyt, s a javaslathoz szigorú normaszöveget is kidolgoztak. Ugyanakkor a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi Kamara azt érzékeltette, hogy összetett, komoly problémáról van szó. 2003.09.11 Hír. A magyar munkaadók teljesen új, a jelenlegitıl eltérı logikájú és . koncepciójú munka törvénykönyve kidolgozását szorgalmazzák. Elképzelésük szerint a leendı jogszabálynak a rohamosan terjedı nem tipikus foglalkoztatási formákhoz, illetve a megváltozott munkaszervezési formákhoz kell igazodnia. Javasolják, hogy a leendı Mt. kerettörvény jellegő legyen. A jogszabályi kereteket a helyi alkuk során kötött megállapodások tölthetik ki, mondta a Világgazdaságnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. A rugalmas szabályozás a munkavállalói oldal számára csak akkor fogadható el, ha az ily módon megvalósuló piaci elınybıl a munkavállalók is részesülnek, illetve ha munkajogi védelmük erısödik – mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Noha a munkavállalók az Mt. átfogó felülvizsgálata során a 38 órás munkahét bevezetésérıl is tárgyalni kívánnak, a munkaadók nem tartják idıszerőnek az errıl való egyeztetést. 2003.09.30 Az MGYOSZ megjelentette a munkaadói értelmezéssel ellátott Munka . Törvénykönyvét. A kiadvány egységes szerkezetbe foglalja az 1992. évi XXII. törvény megalkotása óta végrehajtott összes változtatást. A kiadvány kifejezetten munkaadói megközelítésben a jogszabályok adta lehetıségek optimális kihasználására ad ajánlásokat, felhívja a figyelmet az újdonságokra, összefüggésekre és a megállapodások kritikus területeire.
78
MUNKÁLTATÓK
STRATOSZ
STRATOSZ 2003.07.07 Az OÉT jogi bizottságának ülésén az Ágazati Társadalmi Párbeszéd törvényi . elıkészítésének kérdésit tárgyalták meg. Az ülésen részt vett a STRATOSZ részérıl Dr. G. Tóth Károly tanácsadó. A kormányoldal szakértıje azzal nyitotta meg az értekezletet, hogy a megbeszélés célja az oldalak javaslatainak összegyőjtése abból a célból, hogy ezek alapján egy elsı írásos javaslat elkészíthetı legyen az Ágazati Társadalmi Párbeszéd törvényhez. Az oldalak véleményeinek meghallgatása után a kormányzati oldal felvállalta, hogy egy héten belül egy vázlatot készít, amit véleményezés és kiegészítés céljából megküldenek a résztvevıknek.
79
VOSZ
MUNKÁLTATÓK
2003.07.20 Hír. A VOSZ elképzelése szerint az állami kiadások csökkentését nem más . kiadásokra történı átcsoportosítással, hanem adócsökkentéssel kell „ellentételezni”. Ily módon lehet elérni az állam újraelosztó szerepének tartós mérséklıdését, a gazdaságot és az állampolgárokat sújtó adóteher enyhülését, a vállalkozások versenyképességének javulását. A közszféra kiadásainak mérséklése végrehajthatatlan az érintettek érdekeltségének megteremtése nélkül, ezért a VOSZ azt javasolta, hogy a csökkentés egy részét az állami szféra azonnal kapja vissza bérfejlesztésre, technikai színvonal javítására annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatásban maradók érezzék helyzetük jelentıs javulását. A kilencvenes évekre végig jellemzı volt, hogy a kikényszerített létszámcsökkentések a háttérintézményekben, állami tulajdonú társaságokban vezettek alkalmazotti létszámemelkedéshez. A VOSZ nem kívánja az állam helyett megmondani, mely területen vannak sokan, írta egy napilapban Lırincze Péter, a VOSZ szakértıje. 2003.07.26 Hír. Lırincze Péter, a VOSZ európai uniós csatlakozási munkabizottságának . vezetıje egy napilapban fejtette ki a VOSZ-nak a versenyképesség javítását célzó elképzelései lényegét. Eszerint „papíron” senki sem akarja az állam növekedését, mégis középtávon szinte elkerülhetetlennek tőnik a bıvülés. Miközben különbözı kormányok eddig három komoly és színvonalas határozatot hoztak a közigazgatás továbbfejlesztésérıl és racionalizálásáról, a büdzsé növekedése látszólag megállíthatatlan. Vélem, most az Európai Unióhoz való csatlakozás lesz a fı érv. A kérdés az: mindannak, ami eddig állami feladat volt, a jövıben is állami feladatnak kel-e maradnia, illetve nem lehet ésszerősíteni a munkavégzést? Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán ugyanis két, egyenként is nagy volumenő teher érinti a költségvetést. Az egyik a strukturális és szociális alapokra benyújtandó pályázatok önrészének biztosítása és a projektek finanszírozása, a másik pedig a mezıgazdasági termelık közvetlen támogatásának nemzeti része. Nem lehet cél, hogy ezekre a feladatokra ne legyen pénz, de azt sem megy, hogy miattuk az államháztartás újraelosztása ismét meredeken növekedjék. Néhány héttel ezelıtt a VOSZ vezetése levélben fordult a négy parlamenti párt vezetıségéhez, javasolva, hogy készüljön közös program a magyar gazdaság versenyképességének javítására, az állam szerepének mérséklésére. Ha nem határozzuk el komolyan, hogy az államot folyamatosan csökkentjük, akkor még az is elıfordulhat, hogy mérséklıdik ugyan az államháztartási deficit, de az újraelosztás igen magas szintjén, magas adók és alacsony versenyképesség mellett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a maastrichti kritériumokat ily módon is ki lehet elégíteni. 2003.08.07 Hír. Demján Sándor, a vállalkozók szövetségének elnöke egy rádióinterjúban . elmondta, hogy az Európai Unióra való felkészülés során Magyarország az elsıbıl a csatlakozók közül a legrosszabb pozíciójú ország lett. Szerinte a befektetıket az adók és járulékok csökkentésével lehetne idevonzani, ez azonban pazarló állammal nem lehetséges. Az Országos Érdekegyeztetı 80
MUNKÁLTATÓK
VOSZ
Tanács tagjai abban egyetértenek abban, hogy javítani kell az ország versenyképességét, illetve csökkenteni az államháztartási hiányt, csakhogy ezt mindenki másképp képzeli el. 2003.09.04 Hír. Megállapodást írt alá a VOSZ és a Honvédelmi Minisztérium arról, hogy a . nyugdíjba vonuló katonatisztetek átképzését hogyan segíti a munkaadói szervezet. A képzés költségeit a Munkaerıpiaci Alapból finanszírozzák, a VOSZ pedig 20 szakember átképzését vállalja. 2003.09.08 Hír. 200 ezer embert el kellene bocsátani a közszférából, és a felszabaduló . 1000 milliárd forintot a jóléti rendszerváltás keretében adócsökkentésre fordítani, mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 41. vándorgyőlésén, Sopronban. Demján, akárcsak Parragh László, az MKIK elnöke, élesen bírálta a szakmunkáshiányhoz vezetı túlképzést is. László Csaba pénzügyminiszter garanciát vállalt arra, hogy 2004 végén kevesebben dolgoznak majd a közszférában, mint 2001–2002-ben. Kádár Béla, az MKT elnöke elıadásában úgy vélekedett: közgazdasági törvényszerőségekrıl lehet szavazni, de nem érdemes, mert a történelem benyújtja a számlát. A nagyvilág nem érti a magyar gazdaság túlpolitizáltságát, és nem érti azt sem, hogy az egy évvel ezelıtt még leginkább EU-orientált ország miért lett utolsó a csatlakozás ügyében, tette hozzá Kádár Béla.
81
MUNKAÜGYI VITÁK 2003.07.02 Hír. Összehívták a Magyar Orvosi Kamara (MOK) rendkívüli közgyőlését. A . július 26-i fórumon az elnökség visszahívásával kapcsolatos kezdeményezésrıl döntenek. Néhány hete egy megismételt közgyőlés felülbírálta azokat az egyeztetéseket, amelyeket a köztestület vezetıi a kormánnyal folytattak a kórháztörvényrıl. A fórumon 98 küldött kezdeményezte az elnökség visszahívását, de a küldöttek nem voltak elegen ahhoz, hogy módosítsák az eredeti napirendet. Kupcsulik Péter, a kamara elnöke szerint a javaslat a fórum összehívására formailag kifogásolható ugyan, de az elnökség mégis eleget tesz a kérésnek. 2003.07.05 Hír. Ötszáz dolgozót kényszerítettek – teljesíthetetlen ígéretekkel – . munkaviszonyuk megszüntetésére az egykori Kispesti Textilgyár tulajdonosai. A munkavállalók tavaly óta hiába futnak az összesen több százmillióra rúgó elmaradt bérek és végkielégítések után. Az 1997 óta Masterfil-Text Kft.-ként mőködı cég vezetıi tavasszal leállították a fonodát és a szövödét, és a következı „alkut” ajánlották a mintegy 200 munkavállalónak: ha önként – vagyis közös megegyezéssel – felmondanak, akkor megkapják törvényes járandóságukat, de akkor sem egy összegben, hanem részletekben. Bár Vámos Sándor, az üzemi tanács elnöke az ajánlat visszautasítására buzdította a dolgozókat, többségük, aláírta a papírt. A cég azonban megszegte a megállapodást, s azóta sem fizette ki az elmaradt béreket és végkielégítéseket. Tavaly október végén a mintegy 300 fıt foglalkoztató kikészítıüzemben is leállt a termelés, decembertıl már nem kapnak fizetést. A cég vezetıi decemberben bejelentették, hogy a bankokkal folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak, valószínőleg felszámolás lesz a cég sorsa, de nem bocsátotta el a megmaradt munkavállalókat. Akik nem távoztak maguktól, azoknak februártól elkezdtek felmondani, ügyelve arra, hogy egy hónapban harminc fınél kevesebb embert küldjenek el, nehogy a csoportos létszámleépítés „gyanújába” kerüljenek, mondta Vámos Sándor. Arra a kérdésre, hogy miért erıltette a cég a közös megegyezést, s miért volt olyan óvatos a létszámleépítés ütemezésével, Vámos Sándor szerint a textilgyár privatizációs szerzıdésében keresendı a válasz. A hajdani Kispesti Textilgyár Pamutipari Rt.-t (Kistext Rt.) 2000 júniusában adta el az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı (ÁPV) Rt. a Nyíregyházára bejegyzett AMM-Tex Kft.-nek. A privatizációs szerzıdésben a vevı nemcsak arra vállalt kötelezettséget, hogy a gyárat legalább három évig mőködteti, hanem arra is, hogy a létszámot évi tíz százaléknál nagyobb mértékben nem csökkenti. Ha mégis, akkor minden hiányzó dolgozó után az egyéves bérköltség kétszeresét kell fizetnie büntetésként. Kivételt jelent, ha a dolgozó saját maga mond fel vagy nyugdíjba megy. Vámos Sándor a cég viselkedését csak azzal tudja magyarázni, hogy megpróbálták elkerülni e szankciót. A volt üzemvezetı szerint már a privatizáció után nem sokkal eladták az egyik részleget, s lényegében folyamatos volt a kiárusítás. A dolgozóknak nem maradt más választásuk, mint hogy felszámolást kezdeményezzenek a cég ellen, hiszen csupán így válik lehetıvé, hogy a bérgarancia-alapból kifizessék törvényes járandóságuk legalább egy részét. A Fıvárosi Bíróság elrendelte a felszámolást. A Masterfil azonban megfellebbezte a döntést azzal az indokkal, hogy egyik hitelezıje már korábban kezdeményezte a felszámolást, s a bíróság döntse el, hogy melyik eljárást indítja meg. A szakszervezet segített a bonyolult ügyben ügyvédi 82
MUNKAÜGYI VITÁK képviselet igénybe vételében. Palotai Mihály, a dolgozókat képviselı ügyvéd szerint a cég fellebbezése nélkülöz minden alapot, valószínőleg idıhúzás a célja. A bíróság remélhetıleg el is fogja utasítani, de erre még minimum fél évet, de könnyen lehet, hogy többet is várniuk kell a dolgozóknak. Az AMMTex egyébként tavaly októberben tovább is adta a Masterfilt a lettországi Universal Baltic Companynek. A szerzıdés az eladást nem tiltotta meg, az ÁPV értelmezésében azonban az említett kötelezettségek az új vevıre szállnak át. Az új tulajdonosról azonban egyelıre nem sokat lehet tudni. 2003.07.07 Hír. Végsı esetben a sztrájktól sem riadnak vissza az állatorvosok, ha nem . történik belátható idın belül érdemi változás a kötelezı ügyeletek térítésében – közölte Mile Sándor, a 2667 tagú Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. Elmondta: a kamara 1996-os megalakulásakor átvett több, korábban állami kötelezettségnek számító feladatot. Ezek közé tartozott egyebek mellett a huszonnégy órás ügyelet megszervezése is. Az elnök szerint azonban a kötelezı feladatokért kapott állami támogatás nem elegendı: az állatorvosok 1996 óta nem kapnak ügyeleti díjat, saját költségükön biztosítják az állandó készenlétet. A kamara elnöke hozzátette: az idén 189 millió forintot kértek a szaktárcától csak az ügyeleti díjakra, viszont a minisztérium 16,4 millió forintot adott a kamara összes kötelezı feladatának ellátására. 2003.07.24 Hír. Türelmét vesztette a taszári amerikai katonai bázis magyar kiszolgáló . személyzete: már harmadik éve nem emelték a fizetésüket. Szerdán ismét asztalhoz ültek ugyan a Brown & Root Service amerikai vezetıi a 800 munkavállalót képviselı szakszervezettel, hogy megoldást találjanak az országos átlagnál mintegy 20 százalékkal kevesebbet keresı segéd- és szakmunkások – villanyszerelık, biztonsági ırök, gépkocsivezetık, konyhai, éttermi dolgozók és terepmunkások – béremelésérıl, de nem sikerült tetı alá hozni a megállapodást. A szakszervezet a jelenlegi órabér év elejéig visszamenıleges megduplázását igényli, jelesül azt, hogy bruttó 230 forinttal emeljék föl. Taszáron egyébként jelentıs az eltérés a csupán bérbıl álló keresetek között: a többség 300-330 forintért dolgozik óránként, de a kvalifikáltabb munkások órabére a 900 forintot is eléri. 2003.08.09 Hír. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) tárgyalásokat kezd az egészségügyi . szakszervezetekkel, hogy amennyiben a kormány az ıszi parlamenti ülésszak kezdetéig nem vonja vissza az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényjavaslatát, kezdeményezzenek sztrájkkészültséget – jelentette be a MOK elnöke hétfın Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Éger István a kamara szombati küldöttgyőlésén errıl hozott határozatot ismertetve rámutatott: sztrájkot Magyarországon csak szakszervezetek hirdethetnek. A kormány által beterjesztett jogállási törvény a nıvérek és más szakdolgozók számára sem fogalmaz meg kellı jogokat, a MOK így reméli, hogy az érdekérvényesítésben és a további tárgyalások során az ágazat minden szereplıje támogatja az orvosokat. Gyenes Géza, a szervezet fıtitkára hangsúlyozta: az orvosok természetesen sztrájk idején is megadják a betegek számára azokat a szolgáltatásokat, amelyek az életveszély, vagy az egészségkárosodás elkerülését célozzák. 2003.08.13 Hír. A Magyar Honvédség katonái és családtagjai körében indított szerdán . aláírásgyőjtési akciót a Honvédszakszervezet (HOSZ), hogy ráébressze a
83
MUNKAÜGYI VITÁK minisztérium vezetését: az idén július elsejével módosított Hjt. 91. paragrafusának 3. bekezdését vissza kell módosítani. Ez a szabályozás ugyanis megvonja a hivatásos és szerzıdéses katonáktól a 24 órás szolgálatok után járó szabadnapot. A szakszervezet elnöke a sajtó képviselıi elıtt kifejtette, a katonák „egyenruhás állampolgárként” jutottak hozzá ahhoz a munkavállalói joghoz, amely garantálta: a 24 órás ır- és ügyeleti szolgálatért nemcsak egy pihenınapot és szabadnapot kap a katona, hanem még egy szabadnapot is, ha munkaszüneti- és pihenınapon teljesít szolgálatot. Az elnök negatív diszkriminációnak, egy szerzett jog ellentételezés nélküli elvonásának, a pihenéshez való jog csorbításának, magyarán, alkotmányellenes jogi lépésnek nevezte a törvénymódosítást, ami felháborodást keltett az állomány tagjainak körében. A HOSZ ugyanis minden lehetséges fórumot megjárt a törvény elıkészítése idején, hogy megakadályozza a módosítást, de érvei süket fülekre találtak. A katonák a módosítás következtében jelentıs keresettıl is elesnek. 2003.08.18 Hír. Leváltotta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségének négy tagját, . köztük az elnököt, Kupcsulik Pétert is a köztestület szombati, rendkívüli küldöttgyőlése. Kupcsulik helyére Éger István peresztegi háziorvost választották. A jelen lévı 350 küldött egyenként szavazott az elnökségi tagokról, s 56 százalékuk ítélte meg úgy, hogy új elnököt választ. Mivel a korábban az elsı, e célból összehívott fórum határozatképtelen volt, most az érvényes döntéshez már az is elég volt, hogy a 780 küldött harmada megjelent. Az alig több mint 50 százalékos szavazattöbbséggel meghozott döntés alapján nemcsak az elnöknek, hanem Komáromi Zoltán alelnöknek, Bodnár Ákos és Horányi János titkároknak is távozniuk kellett. Az új alelnök Nagy Ferenc miskolci traumatológus lett, titkárrá Mánya Kristóf gyöngyösi gyermekgyógyászt, a Fidesz volt országgyőlési képviselıjét, valamint Láng Andor soproni fogorvost választották. 2003.08.21 Hír. Az egyik napilap, az orvosok reprezentánsaival készített interjúk alapján . úgy látja, hogy maga az orvostársadalom sokkal kevésbé kész a sztrájkra, mint azt a Kamara vezetısége állítja, a honlapon inkább a sztrájkot támogató levelek olvashatók, de jelentıs számban mérsékeltebben gondolkodnak. Az erısen megosztott és jövedelmi szintjét tekintve is igen differenciált orvostársadalom megszólaltatott képviselıi szerint a sztrájk jelentıs jövedelem-kiesést okoz az orvosok egy részének. 2003.08.22 Hír. Ózdon az Acélmővek kft.-ben 5%-os béremelési ajánlatot tett a menedzsment, ami ellen a munkavállalók aláírásgyőjtésbe kezdtek, de esetleg . sztrájkot is szerveznek, ha a petíció nem talál meghallgatásra. A kényszerszünet után újrainduló német érdekeltségő cég 100 ezer forint alatti átlagbéreket fizet, ami a munkásokat annál is inkább rosszul érinti, mert a korábbi idıszakban, amikor az acélmővet helyreállították, a sok túlmunka miatt 180-200 ezer forintos bérek is elıfordultak. 2003.08.22 Hír. Napi négy-öt millió forint veszteséget termel a Pick-csoporthoz tartozó . gyıri Ringa Rt., ezért az igazgatóság döntött a társaság eszközeinek pályázat útján történı értékesítésérıl – jelentette be tegnapi gyıri sajtótájékoztatóján Tóth Ervin, a vállalat vezérigazgatója. Elmondta: a világpiacon tapasztalható elhúzódó túltermelési sertésválság, az erıs forint és az uniós átlaghoz képest magas hazai alapanyagárak miatt a Ringa exportértékesítése az elsı fél évben a
84
MUNKAÜGYI VITÁK felére esett vissza a tavalyi év hasonló idıszakához képest. Ezért eladja soproni vágóhídját és a kapuvári telephelyet a hozzá tartozó eszközökkel együtt. A vezérigazgató megerısítette azt a korábbi sajtóinformációt, hogy maximum nyolcszáz ember elbocsátását jelentették be a megyei munkaügyi központnak. Kapuváron hatszáz, Gyırött pedig kétszáz fıvel csökkentik a létszámot. A kapuvári gyárat nem zárjuk be – mondta a vezérigazgató, de elismerte: a meghatározó termékeknek számító sonka és baconszalonna gyártását valószínőleg Ceglédre helyezik át. 2003.08.23 Hír. A Ringa Húsipari Rt.-nél kialakult helyzetrıl, munkaügyi és . foglalkoztatási kérdésekrıl tényfeltáró tárgyalásokat kezd a HDSZ a cégnél, jelentette be Kapuvári József, a szakszervezet elnöke. Mint elmondta, részletes információkat szeretne kapni a Ringa mőködésének ellehetetlenülésérıl. Választ várnak arra, hogy a meghirdetett pályázatok tükrében a cégvezetés milyen közgazdasági feltételekkel és húspiaci változásokkal látja elkerülhetınek a kapuvári gyár végleges bezárását, valamint arra is, hogy a társaság milyen munkaügyi intézkedéseket tervez részleges tulajdonosváltás, illetve bérbeadás esetén. A szakszervezet a napokban levélben kereste meg az agrártárca politikai államtitkárát, aggodalmát hangoztatva a súlyos gazdasági problémákkal küzdı, foglalkoztatási gondok elé nézı húsipar jövıjével kapcsolatban. Emellett az agrár-érdekegyeztetés keretében tárgyalásokat kezdeményeztek az összes érintett bevonásával a húságazat helyzetérıl és jövıjérıl. 2003.08.23 Hír. Kapuváron pánikhangulat uralkodik, mondta Bíró Péter, a kisváros . polgármestere. A 830 dolgozónak munkát adó Ringa Rt. a város legnagyobb foglalkoztatója, és százmillió forintra rúgó iparőzési adójával a legnagyobb adófizetıje is. A rábaközi városban minden hatodik ember a Ringánál dolgozik. A húsgyár jövıre nyolcvanadik születésnapját ünnepelné. Bíró Péter szerint a húsgyár esetleges megszőnésével megugró munkanélküliséget (amely jelenleg négyszázalékos) a város nem tudná kezelni. Pászli Tibor, a Ringa üzemi és szakszervezeti tanácsának elnöke pedig még arra sem merne mérget venni, hogy a Gyırig, Sopronig terjedı területen akár száz ember is el tudna helyezkedni. 2003.08.23 Hír. Nem veszélyeztetheti az orvosok esetleges munkabeszüntetése az . egészségügyi ellátásra szoruló állampolgárt, jelentette ki a Magyar Orvosi Kamara képviselıje. A beteg érdeke a legfıbb törvény - idézte a Magyar Orvosi Kamara Etikai Statutumát Huszár András a köztestület felhívásával kapcsolatban. A MOK szombaton megválasztott elnöksége sztrájkot helyezett kilátásba arra az esetre ha a kormányfı és az egészségügyi szaktárca nem vonná vissza az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezetet. Huszár András hangsúlyozta, hogy ı mint az Etikai Bizottság elnöke az egységes, és a politikai pártoktól azonos távolságot tartó kamara híve. 2003.08.24 Hír. A napokban egyeztet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az EDDSZ . elnöke az országos sztrájkkészültség szervezésérıl. Az EDDSZ és a MOK ilyen kapcsolata három évre tekint vissza. Akkor volt az elsı figyelmeztetı sztrájk az egészségügyben, amelynek során az orvosi kamara jószolgálati partnerként részt vett a tárgyalásokon. Ezt követıen néhány hónapja, a
85
MUNKAÜGYI VITÁK kórháztörvény elfogadása elıtti hetekben közösen járták az országot a köztestület fıtitkárával, Gyenes Gézával, hogy tájékoztassák az egészségügyben dolgozókat a várható hatásokról. Már akkor megfogalmazódott, hogy közös politikát kellene kialakítani. A kamara korábbi vezetése nem adott egyértelmő választ az együttmőködési igényre, az új viszont igen. 2003.08.26 Hír. A kormányfı válaszára vár a Magyar Orvosi Kamara elnöksége. A köztestület eddig két ízben kérte Medgyessy Pétert, hogy vonja vissza, illetve . módosítsa az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezetét. Ezt az ısszel tárgyalná az Országgyőlés, azonban a kamara ultimátumot intézett a kormányhoz: vonja vissza a jogszabály tervezetét, különben az orvosok sztrájkolni fognak. A Magyar Orvosi Kamara fenntartja tárgyalási- és kompromisszumkészségét, jelentette ki Éger István, a köztestület nemrég megválasztott új elnöke, amennyiben nem járnának eredménnyel a miniszterelnöknél, akkor sem a munkabeszüntetés eszközével próbálnának legelıször nyomást gyakorolni a kormányzatra. 2003.08.26 Hír. A Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetsége (Maposz) nem támogatja . az orvosi kamara demonstrációs elıkészületeit. Közleményben tiltakozik a többségében háziorvosokat és szakorvosokat tömörítı Maposz a Magyar Orvosi Kamara (MOK) múlt hét végén meghirdetett ultimátuma ellen, miszerint: ha a miniszterelnök nem vonja vissza a parlament ıszi ciklusának kezdetéig az egészségügyben dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezetet, sztrájkkészültséget kezdeményeznek. 2003.08.27 Hír. „Vár minket az unió, meggátol az Arago” – ilyen és ehhez hasonló . transzparensekkel vonultak húsgyáruk elé tegnap a kapuvári dolgozók, a város vezetıi és a környék sertéstartó gazdái, hogy tiltakozzanak tulajdonosuk, az Arago Rt. gazdasági szándékai ellen. Kapuváron válságstáb alakult, ık szervezték meg a tegnapi demonstrációt is. Ennek résztvevıi felháborodottan fogadták azt a hivatalos közleményt, miszerint Szanyi Tibor, a szaktárca politikai államtitkára tegnap megállapodott a tulajdonosokkal, a dolgozók és a város képviselıivel arról, hogy nem zárják be, hanem el- vagy bérbe adják a kapuvári üzemet. 2003.08.28 Hír. A kormányzat hajlandó módosítani a parlament elıtt lévı, az egészségügyi . dolgozók munkakörülményeit szabályozó javaslatot. Cserébe elvárja, hogy az orvosi kamara ne fenyegessen sztrájkkészültséggel, közölte tegnap Kökény Mihály, az egészségügyi, szociális és családügyi tárca politikai államtitkára. A politikus sajtótájékoztatóján jelentette be: csütörtökön a kormányfı és a szakminiszter nevében fogadja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségét. A találkozón megkezdıdhetnek az egyeztetések a jogállási törvényrıl. 2003.08.28 Hír. A taszári kiképzést ez év tavaszán befejezték az amerikaiak, majd néhány . fı kivételével elhagyták a bázist. Azóta az amerikaiakat kiszolgáló Brown&Root Services (BRS) folyamatosan építi le a munkavállalóit. Az elmúlt hónapban egyes információk szerint még 711 magyar alkalmazottja volt a társaságnak. A helyi szakszervezet szerint, ha nem kap újabb szerepet a bázis, szeptembertıl 200-300 lejáró munkaszerzıdést nem hosszabbít meg a BRS, amit decembertıl további 200 fı elbocsátása követ.
86
MUNKAÜGYI VITÁK 2003.08.29 Hír. A fokozatos létszámleépítés várható ütemérıl tájékoztatta tegnap Tóth . Ervin, a Ringa vezérigazgatója az üzemi tanács és a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének képviselıit. Megerısítette, hogy a pályázat elbírálásában a dolgozók küldöttei is részt vehetnek. Az elsı ütemben 450 dolgozójától válik meg a Pick csoporthoz tartozó Ringa Húsipari Rt., amennyiben sikertelen lesz a kapuvári gyáruk el- vagy bérbeadására ma kiírt pályázat. 2003.08.29 Hír. A Szakszervezetek.hu információi szerint a Ganz Holding tulajdonában . lévı, a közelmúltban létszámleépítésrıl döntı Ganz Vagon kft-nél a cégvezetés olyan alkut ajánlott fel a leépítésben érintett munkavállalóknak, amely alapján azonnal kifizetik az elmaradt 2-3 hónapos munkabérüket, amennyiben lemondanak az összes többi törvényes járandóságukról. Gyarmati Boldizsár az egyik érintett, aki 10 éve dolgozott a Ganz Vagon kft-nél, elmondta: a cégvezetés júliusban döntött a csoportos létszámleépítésrıl, a munkavállalók meg is kapták az errıl szóló tájékoztatást. Az abban jelölt utolsó munkanapon, augusztus 6-án azonban a vezetés rendes felmondás helyett közös megegyezést ajánlott fel a leépítés által érintett munkavállalóknak, azzal a megjegyzéssel, hogy azonnal kifizetik az elmaradt munkabért, ha lemondanak a törvényes járandóságukról (végkielégítés, felmondási idı stb.). Ezt az érintettek közül akkor többen nem vállalták. Azok a dolgozók, akik a vállalatnál maradtak, augusztus 12-én megkapták májusi fizetésüket, augusztus 15-én pedig a júniusi bérük 60%-át, a felmondás alatt állóknak azonban semmit nem fizetnek - állítja Gyarmati Boldizsár. Szerinte a Ganz Holding „kiéheztetéssel” akarja elérni a közös megegyezést, az alkuba nem bocsátkozó munkavállalókkal szóba sem állnak. A felmondás alatt állók eközben igen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen amellett, hogy hónapok óta nem kaptak fizetést - többeknek komoly anyagi nehézséget jelent az iskolakezdéssel megnövekedett költségek kifizetése. 2003.08.29 Hír. Aláírásgyőjtési akcióba kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete . (PDSZ) annak érdekében, hogy a módosított közoktatási törvénybıl töröljék a pedagógusok többletmunka-vállalására vonatkozó részeket: az aláírásgyőjtı íveket tegnap eljuttatták az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Kerpen Gábor, a szakszervezet elnöke az általa „cselédpasszusnak” nevezett részt diszkriminatívnak tartja. Szerinte annak értelmében a munkáltató évi plusz 496 óra tanításra kötelezheti a pedagógust, holott ez az idıtartam más közalkalmazottaknál legföljebb évi 280 óra lehet. A szülıi hozzájáruláshoz kötött évfolyamismétlés új szabályozásával, és a tanárok szülıkkel szembeni titoktartási kötelezettségével sem a tanárok, sem a szülık nem értenek egyet, az Oktatási Minisztérium (OM) a közoktatási törvény módosításával kapcsolatban végzett januári és májusi felmérése is ezt támasztja alá”, mondta Kerpen Gábor. A PSZ nyár elején a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével közösen kezdeményezte Magyar Bálint oktatási miniszternél az iskolák és fenntartóik anyagi helyzetének áttekintését, az egyre csökkenı gyereklétszámhoz igazodó finanszírozás felülvizsgálatát, ám erre mindeddig érdemi választ nem kaptak. Varga László szerint míg 2001-ben az oktatási átlagkeresetek a nemzetgazdaság sorrendjében a 8., 2002-ben a 7. helyen, addig 2003 elsı félévében már a 4. helyén álltak. 2003.08.29 Hír. Kompromisszumokra kész a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a . kormányzat is az egészségügyben dolgozók munkakörülményeit szabályozó
87
MUNKAÜGYI VITÁK jogszabállyal kapcsolatban – közölte Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára azt követıen, hogy tegnap délelıtt fogadta a köztestület új elnökét és fıtitkárát. Éger István, a kamara elnöke most járt elıször a köztestület fölött törvényességi felügyeletet gyakorló minisztérium vezetıinél. A bemutatkozó tárgyaláson a tárca átadott a kamarának egy konkrét ajánlatcsomagot arról, hogy hol lát lehetıséget elmozdulásra. A részletekrıl sem a kamara elnöke, sem a politikai államtitkár nem kívánt beszámolni. Éger István az ajánlatot az elnökség elé szeretné vinni, és csak ezt követıen születik döntés arról, hogy elfogadják-e vagy sem. 2003.09.01 Hír. A Magyar Orvosi Kamara elnöksége szeptember ötödikére összehívta a . megyei és a helyi köztestületek vezetıit. A fórum célja, hogy értékelje a kamara követeléseivel kapcsolatos történéseket, valamint döntsön a további lépésekrıl. Az augusztus közepén megtartott tisztújító küldöttgyőlés azt kérte a kormányfıtıl, szeptember nyolcadikáig vonja vissza a parlament elıtt lévı, az egészségügyben dolgozók és az orvosok jogállásáról szóló javaslatot. Ha ez nem történne meg, az orvosi kamara sztrájkkészültséget hirdet az egészségügyi szakszervezetekkel. A köztestület elnöke úgy döntött, hogy a mintegy 41 ezer orvosnak kapcsolatébresztı levelet küld. A másfél millió forintos akciót azért látja szükségesnek, mert tapasztalatokat szeretne győjteni arról, hogy a tagság hogyan ítéli meg a küldöttgyőlés határozataiból következı lépéseket. Az elnök elmondta azt is: a küldöttgyőlés határozataival kapcsolatban továbbra is a miniszterelnök válaszára várnak. Ettıl függ, hogy milyen eszközzel él a köztestület. 2003.09.04 Hír. Kompromisszummal záródtak szerdán a hetek óta tartó bértárgyalások . szerdán a német Max Aicher GmbH tulajdonában lévı Ózdi Acélmővek (ÓAM) Kft.-nél, így elhárult a sztrájkveszély, tájékoztatta a sajtót Hernádi János, a Vasas Szakszervezet helyi titkára. A bérvita augusztus közepén élezıdött ki a társaságnál, amikor a munkaadó 5 százalékos béremelést ajánlott fel szeptember elsejei hatállyal, amit a dolgozók nem fogadtak el. Az indokok között a szakszervezeti vezetı a kohászati dolgozók alacsony bérét említette. A cég mintegy félezer munkást foglalkoztat, a nettó fizetés átlagosan havonta 6070 ezer forint, ami alatta marad az iparágban foglalkoztatottak átlagkeresetétıl. 2003.09.05 Hír. Dr. Balla Károly, a bezárásra kerülı Weiss Manfréd Kórház szakszervezeti . vezetıje szerint, bár vannak területek, ahol rendben zajlik az összevonás, és kétségkívül igyekeznek emberségesen bánni a dolgozókkal, helyenként teljesen kaotikus állapotok uralkodnak. A szülésznık felmondással és végkielégítéssel távozhatnak a kórházból, sok dolgozót vesz át a Jahn Ferenc Kórház, de sokan semmiféle értesítést vagy felvilágosítást sem kaptak arról, hogy mi lesz a sorsuk, alkalmazzák-e ıket a továbbiakban vagy nem. A járóbeteg-ellátás élére a szakszervezeti vezetı szerint nincs kinevezve senki, a nevében „aktív belgyógyászat” csak délután 2-ig vehet fel betegeket, de megszőnik a kórházi raktár, gyógyszertár, a gazdasági-mőszaki részleg, a kórház nemrég felújított mőtıjét pedig hamarosan szétverik – sorolta szomorúan a szakszervezeti vezetı az aktív kórházi ellátás csepeli felszámolásának következményeit. Eközben a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház dolgozóiban is növekszik az aggodalom. A nevük elhallgatását kérı kórházi alkalmazottak nem tudják, hogy a jövıben is alkalmazni fogják-e vagy a csepeli kórház dolgozóival váltják fel ıket;
88
MUNKAÜGYI VITÁK állításuk szerint ugyanis ık sem kaptak érdemi felvilágosítást az összevonás foglalkoztatási következményeirıl. A kórházegyesítés pénzügyi forrásairól a fıigazgató elmondta: ha szőkösen is, de rendelkeznek a foglalkoztatotti létszám-változásokhoz és az összevonással járó átalakításokhoz szükséges forrásokkal. A fıigazgató visszautasította a gyógyszerhiányra, a nem kielégítı betegellátásra és az éjszakás nıvérek betegfelvételi munkájára vonatkozó értesüléseinket. A munkához szükséges védıfelszerelést a fıigazgató szerint a kórház folyamatosan biztosítja dolgozóinak, papucsot viszont nem kötelesek adni a nıvéreknek. 2003.09.05 Hír. Elnapolták az orvosok és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit . szabályozó jogállási törvény hétfıre tervezett vitáját. A javaslatot azonban nem vonja vissza a kormány, így a Magyar Orvosi Kamara ma várhatóan dönt arról, az érdekérvényesítésnek milyen eszközét válassza. Az egészségügyi tárca kétségbe vonta, hogy törvényesen zajlott-e a szervezet elnökségi tagjainak visszahívása. Éger István, a MOK elnöke szerint hiába kötnének megállapodást a béremelésrıl, a tapasztalat szerint egy ilyen dokumentum nem jelentene elegendı garanciát a vállalás megvalósulására – mondta. A kamara elnöksége egyébként ma találkozik a helyi és a megyei szervezetek vezetıivel, s várhatóan döntenek arról, hogy az érdekérvényesítésnek milyen eszközét alkalmazzák a továbbiakban. Az egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott: „Nem biztos, hogy a MOK törvényes módon szervezte meg küldöttgyőlését.” Éger István úgy reagált erre: a tárcának jogában áll hiánypótlást kérni. A győlést nem ı szervezte, megválasztásáig csak kötelezı tagsága révén állt kapcsolatban a MOK-kal. A szaktárca mint az orvosi kamara törvényességi felügyeletét ellátó szerv bekérte a kamara legutóbbi küldöttgyőlésén készült dokumentumokat, és hiánypótlásra szólította fel a kamarát. 2003.09.05 Hír. Az ÁPV Rt. szeptember 15-én teszi közzé a Dunaferr privatizációs . pályázatát. A vagyonkezelı igazgatósága tegnap tárgyalt a vállalatcsoport privatizációs stratégiájáról. Hónig Péter elnök-vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta, hogy nem csökkent az érdeklıdés a cég iránt, és szó sincs arról, hogy ingyen akarnák átengedni a társaságot. Ezt erısítette meg Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke is. Változatlanul az érdeklıdık között szerepel az indiai LNM Holding, amelynek már Lengyelországban és Csehországban is van kohászati befektetése, és az amerikai US Steel, a kassai kombinát tulajdonosa. Komolyan érdeklıdik az orosz cseljabinszki székhelyő Metchel, a Severstahl, az ukrán Donbas , az osztrák Voest Alpine, amely már évekkel ezelıtt is szerette volna megszerezni a Dunaferrt. Az érdeklıdık között van Völgyes Tamás Izraelben élı üzletember, aki befektetıi konzorciumot kíván létrehozni. A Pricewaterhouse Coopers által kidolgozott stratégia szerint az ajánlatokat pontozni fogják. A legmagasabbra azt értékelik, amely a legjobb beruházási, fejlesztési stratégiát, a legmagasabb foglalkoztatást és a cég adósságrendezését garantálja. A vételár is pontozási szempont lesz. Hónig Péter a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei által kiadott közleményére reagálva azt mondta: fontos fejleménynek tekinti, hogy a szakszervezetek nem ellenzik a cég privatizációját, ugyanakkor helyesnek és természetesnek tartja, hogy kiállnak a munkavállalók érdekeiért. 2003.09.05 Hír. Csütörtökön Budapesten a cég elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a . debreceni székhelyő Debreceni Hús Rt.-vel elıszerzıdést kötött a társaság 89
MUNKAÜGYI VITÁK kapuvári telephelyének, a vágó-daraboló üzem, valamint az ehhez tartozó eszközpark és kiszolgáló létesítmények bérbeadásáról. A debreceni cég vezérigazgatója elmondta, hogy a gyárat Kapuvári Hús Rt. néven kívánják mőködtetni, a beszállítókkal is tárgyalnak és átveszik, illetve megújítják a Ringa Rt. által megkötött beszállítói szerzıdéseket, valamint saját forrásból biztosítja a vállalat közel 800 millió forintot kitevı forgóeszközfinanszírozását. A megállapodást biztatónak, de csak fél sikernek tartják a kapuvári húsüzem dolgozói és beszállítói. Tegnapi tanácskozásukon jó jelnek nevezték, hogy hazai szakmai befektetı mőködteti az üzemrészt. Hátrányosnak és gyanúsnak gondolták azonban, hogy az új tulajdonos nem vásárolhatta meg a kapuvári üzemet, csak elıvételi jogot sikerült szereznie. Ebben a konstrukcióban pedig a termelık és a dolgozók nem juthatnak tulajdonosi jogosítványokhoz. A kapuvári tanácskozás után a dolgozók és a környékbeli gazdák közös konzorcium megalakításáról tárgyaltak. Bíró Péter, Kapuvár polgármestere bejelentette: a munka nélkül maradt embereknek Gyırött és a város környékén állásokat tud kínálni a munkaügyi központ, bérbeadás azt jelenti, hogy a dolgozók mintegy felének továbbra is lesz munkahelye. 2003.09.06 Hír. Felmondott a gyöngyösi önkormányzat által 1993-ban létrehozott 24 órás . sürgısségi orvosi ügyelet munkatársainak többsége: orvosok, gépkocsivezetık és ápolók azért bontották föl szerzıdéseiket, mert nem kapták meg az egészségügyi dolgozóknak járó 50 százalékos béremelést. Az ügyeletvezetı elmondta: 2002 októberében tudták meg, hogy a munkáltató – a Humán Alapellátások Intézete – csak a néhány közalkalmazotti státusban lévı kollégának emelte meg a fizetését, a más jogviszonyban foglalkoztatottak kimaradtak a bérfejlesztésbıl. Így például a közalkalmazottként dolgozó gépkocsivezetı bére 76 ezer forint lett, a vele nem azonos státusban lévı kollégájáé 56 ezer forint maradt – miközben ugyanazt a munkát végzik. A doktornı közölte: állásfoglalást kért az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), s azt a választ kapta: ıket is megilleti az emelés. Ennek ellenére a fenntartó nem igényelte meg az OEP-tıl a szükséges összeget. Az orvosok munkaügyi bírósághoz fordultak, és többször jelezték a fenntartó intézménynek, ha nem rendezik a fizetésüket, felmondanak. A városi tulajdonú Humán Alapellátások Intézete igazgatójának az a véleménye, hogy néhány ember vélt sérelmei miatt alakult ki a kritikus helyzet. Az igazgató közölte: 12 százalékos béremelést tud biztosítani az ott dolgozóknak, ezt azonban az érintettek nem fogadták el. Az ügyelet további sorsáról képviselı-testületi ülésen határoznak. Gyöngyös polgármestere azt mondta: az orvosok lemondását elfogadják, az ápolókkal és a gépkocsivezetıkkel pedig tárgyalásokat kezdtek. 2003.09.06 Hír. Éger István, a MOK elnöke bejelentette, hogy a jövı héten döntenek arról, . hogy milyen eszközt alkalmazzanak a egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban. Kökény Mihály szerint, aki a miniszteri poszt várományosa, a kamara új vezetésében nincs kompromisszumkészség. A kamara egyébként levelet küldött 41 ezer tagjának, amelyben többek között arról tájékoztatja ıket, hogy kik és milyen körülmények között vehetnek részt egy sztrájkban. A MOK több tagja is kifogásolta, hogy a levélben egy potencianövelı szert reklámozó anyagot is kapott. Erre Éger István úgy reagált: a levelek kiküldése mintegy kétmillió forintba került, ezért vállalták a 90
MUNKAÜGYI VITÁK reklámanyag becsatolását. minisztérium vezetését.
Kökény Mihály szeptember 15-tıl veheti át a
2003.09.10 Hír. Az EU bírósága tegnap jogerısen igazat adott egy német orvosnak, eszerint az ügyeleti szobában alvással és pihenéssel töltött idı is teljes értékő . munkának számít. Így az orvosi ügyelet egészét munkaidıként kell kifizetni. Ezzel megváltozik az uniós munkaidı-direktíva értelmezése, a kórházi orvosok egész munka- és bérezési rendjét át kell alakítani. Becslések szerint mindez csak Németországban kétmilliárd euróval növeli az egészségügyi kiadásokat. A gyakornokokra és orvostanhallgatókra az új szabály még legalább egy évig nem vonatkozik 2003.09.10 Hír. Átmenetileg rendezıdött a Ringa kapuvári üzemének a sorsa, de a feldolgozóipar általános gondjai nem csökkentek. Az árbizottság döntése . alapján szeptember közepétıl ismét emelkedik az élı sertés felvásárlási ára. Ez elsısorban a kisebb húsfeldolgozók helyzetét ingathatja meg - állítják a szakemberek. A feldolgozók kiszorultak a külföldi piacokról a drága alapanyag miatt, máris több cég banki hitelfelvételre kényszerült. Az exportot elısegítı 3,3 milliárd forintos támogatási keret elfogyott, s ez kilónként 20-30 forinttal csökkentheti a feldolgozók bevételeit. A külpiacról kiszoruló cégek a hazai fogyasztókat célozzák meg, túlkínálatot elıidézve, ami ugyancsak az árak zuhanását okozhatja. A Ringa Rt. kapuvári üzemét bérbe vevı Debreceni Hús Rt. a szerzıdés megkötésekor számolt a kötött árak október 1-jei megszüntetésével, a szabad piaci árakkal. A kapuvári üzem termelésének akár 60 százaléka is külföldi vevıkhöz kerülhet. A szakemberek derőlátásukat a nemzetközi kereskedelemben is tapasztalható felvásárlási ár növekedésre és a sertésállomány csökkenésére alapozták, amely nem csak hazánkra jellemzı. 2003.09.10 Hír. A tiszakeszi Mary 2000 Cipıgyár Rt. olasz tulajdonosa augusztusban . szabadságra küldte a dolgozókat, akik szeptemberben lelakatolt gyárkapuval találták szemben magukat. A valamikori Minıségi, majd a Tisza Cipıgyár részlegében 242 környékbeli embernek mondanak fel hamarosan. Amikor közzétették, hogy végelszámolásáról döntött a Mary 2000 taggyőlése, és minden dolgozójának fel fog mondani, Tóth Erika megbízott ügyvezetı azt nyilatkozta: nem sok esélyt lát arra, hogy megmeneküljön a Tiszakesziben, Szegeden, Hódmezıvásárhelyen és a Veszprém megyei Csetényben eddig hétszáz embernek munkát adó, lassan egy éve veszteségesen mőködı vállalkozás. Nem találtak ugyanis befektetıt vagy olyan céget, amely hajlandó volna Magyarországon cipıt gyártatni. Az MSZOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviseletének vezetıje szerint elég gyenge az üzemben a szakszervezet, alig harminc tagja van, de ettıl függetlenül mindenkinek felajánlják ingyenes jogsegélyszolgálatukat. A tiszakeszi jegyzı szerint az 1779 munkaképes korú tiszakeszi lakosból csaknem 650-nek nincs állása, és a jelenlegi munkanélküliségi ráta is megközelíti a tizenöt százalékot. 2003.09.13 Hír. Miután nem kapott választ a jogállási törvény visszavételét követelı . levelére, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügyi szakszervezetekkel közösen megkezdi érdekérvényesítı akciónak elıkészítését, jelentette be Éger István, a köztestület elnöke. Ma újabb, immár nyílt levélben ismét arra kérik a miniszterelnököt: kezdjen tárgyalásokat a köztestülettel. Ha továbbra sem kapnak választ, demonstratív megmozdulásokat szerveznek az EDDSZ-szel
91
MUNKAÜGYI VITÁK közösen. Az egészségügyi szakszervezetekkel együtt jegyzett nyílt levéllel arra figyelmeztetnek, hogy sürgıs kormányzati beavatkozás hiányában utánpótlás nélkül marad a szakma, mert a fiatalok számára a jelenlegi körülmények közepette nem vonzó az orvosi pálya. Figyelmeztetnek arra is, hogy az Európai Unióhoz való csatalakozás olyan munkajogi normák bevezetését teszi kötelezıvé, amelyek több ezer orvos azonnali munkába lépését igénylik. A levél aláírói tárgyalási alapként ajánlják a jogállásról a MOK által elkészített törvény-tervezetet, valamint az egészségügyi szakszervezet korábbi petícióit. Éger István szerint ebben a kérdésben nem elegendı számukra az egészségügyi szaktárca vezetıinek nyilatkozata, hanem Medgyessy Péter kormányfı válaszára várnak. A kamara sztrájkhajlandóságot felmérı, múlt héten postázott több mint 40 ezer levelének címzettjei közül eddig 4,5 ezer válaszolt – jelentette be Gyenes Géza, a köztestület fıtitkára. A válaszolók 93 százaléka egyetért a kamara céljaival, 86 százalékuk hajlandó részt venni a tiltakozó akciókban is. 2003.09.13 Hír. Elızetes értesítést kapott tegnap a Ringa Rt. 240 kapuvári és 60 gyıri . dolgozója arról, hogy megszőnik a munkájuk. A súlyos veszteségekkel küszködı Ringa Rt. az érdekvédelmi szervezetekkel történı kötelezı egyeztetés után hozta meg hivatalos döntését a csoportos létszámleépítésrıl. Az új kapuvári cég debreceni tulajdonosa mintegy 400 ember további foglalkoztatását vállalta, a többiek munkaviszonya megszőnik. Tegnap 240 kapuvári és 60 gyıri dolgozó a gyárban kapta kézhez az errıl szóló elızetes értesítést. A Ringa szakszervezete nem elégedett a kötelezı tárgyalások eredményeivel, s a törvényben foglaltakat meghaladó juttatásokat akar kiharcolni a dolgozóknak. Ezzel szemben a cégvezetés azzal érvel, hogy a kollektív szerzıdés önmagában is a jogszabályokban foglaltaknál több juttatást garantál. A szakszervezet és a Ringa menedzsmentje megállapodott abban, hogy a tárgyalások kötelezı rendjét követıen is párbeszédet folytat egymással. Az érdekvédelmi szervek ennek ellenére 24 órás moratóriumot hirdettek csütörtökön az érdemi tárgyalások folytatására. Ha erre nem kerül sor, akkor hétnapos sztrájkkészültséget hirdetnek a munkavállalók. Ez idı alatt bármikor tarthatnak figyelmeztetı sztrájkot. A vállalat nem zárkózott el teljesen attól, hogy tárgyal a többletjuttatásokról, ám ragaszkodik a munkabékéhez. 2003.09.15 Hír. Nyílt levélben fordul Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és a lakossághoz . a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége. A köztestület sajtótájékoztatóján elhangzott: a miniszterelnöknek címzett levélben szeretnék felhívni minden érintett figyelmét az egészségügyben kialakult tarthatatlan állapotokra, problémákra. Éger István a MOK elnöke szerint így szeretnék elérni a kormánynál, hogy „álljanak szóba” velük az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezetével kapcsolatban. Ha ezzel nem érnek célt, akkor az érdekérvényesítés demonstrációs eszközeihez nyúlnak az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezeteinek Szövetségével közösen. 2003.09.17 Hír. Végsı esetben a sztrájk fegyverét is hajlandók bevetni a Dunaferrnél . mőködı szakszervezetek, ha az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı (ÁPV) Rt. a cég privatizációs pályázatában nem hajlandó érvényesíti a követeléseiket. A szakszervezetek szerint a Dunaferr hétfın megjelent pályázati felhívásából
92
MUNKAÜGYI VITÁK kimaradt jó néhány, a foglalkoztatás megırzése szempontjából alapvetıen fontos kritérium. A szakszervezetek leginkább két tételt hiányolnak, nem szerepel a jelenlegi integrált acélgyártási technológia és a vállalat évi 1,5 millió tonnás termelési volumenének fenntartása, valamint legalább tízéves fejlesztési koncepciója. Márpedig ez szorosan összefügg a foglalkoztatás kérdésével, hiszen ha a leendı vevı új technológiát választ, az a létszámra is kihatással lehet. A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz is, hogy legkésıbb a privatizációs szerzıdés megkötésekor rögzítsék a felek az adott pillanatban alkalmazottak létszámát (jelenleg 8500 fı) legalább öt évre. A pályázat nem tartalmazza a kollektív szerzıdés, valamint a szakszervezetekkel és az üzemi tanácsokkal kötött egyéb megállapodások egyoldalú felmondásának tilalmát legalább öt évre. A korábbi ígéretek ellenére sem találtak utalást a felhívásban a szakszervezetek a szerzıdés megszegésére vonatkozó szankciókra. Az ÁPV Rt. szerint ugyanakkor a szakszervezetek követeléseinek egy része már beépült a pályázati kiírásba, egy másik részüket pedig rendezni lehet a befektetıvel kötendı privatizációs szerzıdésben. A követelések harmadik része a privatizációs szervezet szerint olyan igényeket támaszt, amelyek hosszú távra megkötnék a befektetı kezét, veszélyeztetve ezzel a cég hosszú távú mőködését. 2003.09.18 Hír. Rendkívüli felmondással megszünteti Barát József vezetı szerkesztı . munkaviszonyát a Kossuth rádió fıszerkesztıje. A szerkesztı ellen júliusban indult felelısségre vonási eljárás. Ennek elızménye a berlini tudósítói posztra kiírt eredménytelen pályázat. A kudarcért az adófıszerkesztı Barátot tette felelıssé. Az ügy tisztázására elrendelt vizsgálat a fıszerkesztı szerint bizonyította, hogy Barát akadályozta meg a pályázat sikerét, és cselekménye súlyának megfelelı döntés a rendkívüli felmondás. Barát a munkavállalói jogok súlyos megsértésének nevezte az eljárást. Szerinte ez része annak a megfélemlítésnek, ami a rádió légkörét uralja. A szerkesztı szerint a cél az – ki mer majd ellentmondani, ha egy szakszervezeti ügyvezetıt és egyben üzemi tanácsi tagot is el lehet küldeni így –, hogy a rádióban sem szakmai, sem érdekvédelmi ellenvéleménynek ne legyen helye. A FRÁSZ tiltakozik Barát munkaviszonyának megszüntetése miatt. A szakszervezet vezetıje, Gyıri László szerint a felmondás ezer sebbıl vérzik, tényszerően több állítása nem igaz, formailag is hibás. Ha kell, bírósághoz fordulnak. 2003.09.20 Hír. 2002. december 12-én már tüntettek a privatizáció ellen a Dunaferrnél, a . mostani bejelentés nyomán a 8500 munkavállaló többsége kilátástalannak látja a helyzetet. Bármerre járok a gyárban, mindenütt csak bizonytalansággal, rosszkedvvel, rettegéssel találkozom, mondta az újságíróknak egy villanyszerelı. Sokan a vasmő szakszervezetét emlegetik most utolsó reménységként. A Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség sztrájkbizottság alakítását helyezte kilátásba, ha a privatizációs pályázatból kimaradnak az általuk követelt feltételek, egyebek között a foglalkoztatás garantálása vagy egy tíz évre szóló mőszaki fejlesztési terv kidolgozása, valamint a kollektív szerzıdés tiszteletben tartása. Többen úgy vélik azonban, hogy kiállásuk már elkésett. Bálint Mihály, a szakszervezeti szövetség elnöke szerint szomorú tény, hogy követeléseik nagy része hiányzik a pályázati kiírásból. De a jelenlegi helyzetben mégis elıbb egyeztetni akarnak a fıtulajdonos államot képviselı ÁPV Rt.-vel. Egyébként felháborítónak tartják, hogy míg kéréseik nem jelentek 93
MUNKAÜGYI VITÁK meg a privatizációs pályázatban, addig az ÁPV Rt. jónak látta már ebben a kiírásban privatizációs feltételként rögzíteni, hogy a magánosított vasmő igazgatóságában és felügyelı bizottságában egy-egy helyet fenntartsanak az ÁPV jelöltjeinek. Bálint nem tartja kizártnak, hogy végleges elutasításuk esetén mégis lesz sztrájk. Hónig Péter, a Dunaferr vezérigazgatója ugyanakkor nagyon veszélyesnek tartja az esetleges munkabeszüntetésrıl szállongó híreket. Szerinte, ha nagyon magas lesz a Dunaferr eladási ára, akkor az érdeklıdı befektetık elfordulhatnak a cégtıl. Arról nem is beszélve: ha olyan hírek terjednek el a vasmőrıl, hogy ott sztrájk készül, akkor megrendelıink is visszariadhatnak az üzlettıl. Ez pedig a cég halálát jelentheti. A pályázati kiírás szerint egyébként a Dunaferr Rt. állami tulajdonban lévı, hétmilliárdnyolcszáznegyvennégymillió-háromszázhuszonnégyezer-nyolcszázkét forint névértékő, az rt. szavazatainak 79,48 század százalékos szavazatát jelentı részvényét kínálják eladásra olyan szakmai befektetınek, amelynek acéltermelése az elmúlt három év legalább egyikében meghaladta a másfél millió tonnát. A vásárlónak vállalnia kell a privatizáció utáni öt évben legalább kétszázötvenmillió euró értékő fejlesztést a vasmőben és tizenhárommilliárd forint értékő azonnali tıkeemelést. Ugyancsak vállalnia kell a nyolcezer-ötszáz dolgozó foglalkoztatását. A vasmő részvényeinek további öt százalékát a cég dolgozóinak kínálja föl megvételre az ÁPV Rt. a sikeres privatizáció után. Az államnak (az ÁPV Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság révén) összesen mintegy 84 százalékos részesedése van a Dunaferrben. A szakszervezet és az ÁPV Rt. képviselıi hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek. 2003.09.23 Hír. Két éve hiába várnak elmaradt bérük kifizetésére a Szolnok Bútor Kft. . dolgozói, akik járandóságuknak eddig csak egy részét kapták meg. Az üzemi szakszervezet a munkavállalók hatvan napon túli bérkövetelése miatt 2001 júniusában kezdeményezett felszámolást a Szolnok Bútor Kft. ellen: a dolgozók többségét fizetési nehézségek miatt ekkorra már állásidıre küldték, anélkül, hogy elmaradt bérüket és egyéb járandóságukat kifizették volna. A felszámolás 2001 decemberében kezdıdött el: a szolnoki bútorgyár ebben az idıben 86 dolgozójának 113 millió forint bérrel maradt adósa. Az alkalmazottaknak a felszámoló késıbb felmondott, elmaradt bérük egy részét pedig a Bérgarancia Alapból fedezték. Szabóné Fábián Ilona, a bútorgyár szakszervezeti titkára azt mondta: 87 millió forinttal továbbra is adósuk az üzem. Panaszukkal a szolnoki ügyészséghez fordultak, mert nem látják biztosítottnak, hogy a felszámoló mindent megtesz elmaradt járandóságuk kifizetéséért. A budapesti székhelyő Wood Wool Kft. tavaly 186 millió forintért megvásárolta a gyárat, de a vételárból eddig csak 51 millió forintot fizetett ki – tájékoztatott Honti Antal felszámoló. Hozzátette: újabb hatvanmillió forint kifizetése folyamatban van, ezt a vevı hitelbıl fedezné. A felszámoló szavai szerint a dolgozók nem juthatnak hozzá teljes járandóságukhoz, mert a vételárból elıbb a felszámolás költségeit kell rendezni, a megmaradó összeg fele pedig a jelzálogjogot bejegyzett hitelezıket illeti. Az elızetes számítások szerint a dolgozók bérkövetelésének kielégítésére nagyjából negyvenmillió forint maradna, de ezt az összeget is csak azt követıen kaphatják meg, hogy a vevı kifizeti a vételár hátralévı részét. 2003.09.24 A Magyar Újságírók Országos Szövetségének érdekvédelmi bizottsága holnap . tárgyalja Barát József rendkívüli felmondásának ügyét. A rádiósok vélekedése 94
MUNKAÜGYI VITÁK szerint a procedúra célja a megfélemlítés, hogy az MR így vegye elejét a jövıben a szakmai és munkaügyi vitáknak. A rádióban mindenestre az érintettek szerint kiszorítósdi folyik: az újságírók úgy vélik, a vezérkar megpróbálja eltávolítani, „önkéntes” távozásra bírni a más platformon állókat. Az elbocsátást nem fogadta el sem a SZEF, mint felsı szakszervezeti szerv (Barát József a Frász vezetı tisztségviselıje), sem az üzemi tanács, sem pedig a helyi szakszervezet. 2003.09.25 Hír. A PSZ és a MSZSZ kezdeményezésére 10 szakmai szervezet közös . felhívást juttatott el a parlament elnökének, a frakcióvezetıknek, az oktatási bizottság elnökének és a szakminiszternek, amelyben követelik, hogy a különbözı politikai erık hagyjanak fel az oktatás politikai ügyként való kezelésével, és a szakmai szempontokat érvényesítsék. A felhívás kiadására a NAT felülvizsgálata adott alkalmat, illetve az ekörül kibontakozott politikai vita jelentette az okot. 2003.09.25 Hír. A Vízügyi Országos Szakszervezet (VIOSZ) felmérte a sztrájkkészséget, . mivel ismételten holtpontra jutottak a vízügyi dolgozók átminısítésével kapcsolatos tárgyalások. Korábban a vízügyi igazgatóságok alkalmazottait közalkalmazottnak minısítették, ez azonban törvényellenes volt, így át kellett ıket minısíteni köztisztviselınek. A közalkalmazottként eltöltött idıre azonban visszamenıleg járna mintegy 1,2 md forint. Ennek a forrását a szakszervezet értesülései szerint a tárca a köztisztviselık visszaminısítésével kívánja megteremteni, ami ellen az érintettek tiltakoznak, mivel a köztisztviselıi bérekhez képest most mintegy 15%-os elmaradásban vannak, bérük az átminısítés után további 50-60 ezer forinttal csökkenet. 2003.09.26 A Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus . Szakszervezete ragaszkodik ahhoz, hogy törvényi garanciát kapjon az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény megszületésére. Cser Ágnes, az EDDSZ országos elnöke szerint az egészségügy privatizációját többéves társadalmi vitának kellene megelızni, hogy ne válhasson a versenypiac szabad prédájává, az EDDSZ a Kamarával összefogva mindent megtesz azért, hogy az egészségügyben dolgozó 160 ezer közalkalmazott maga dönthesse el, milyen jogviszonyban kíván dolgozni. 2003.09.26 Hír. Nyilatkozatot adott ki a Balatonfüreden tanácskozó Észak-Dunántúli . Régiót képviselı Vasas Szakszervezeti vezetık tanácskozása. Eszerint „...egyetértünk a DUNAFERR DV. VASAS Szakszervezeti Szövetség azon álláspontjaival, melyet a DUNAFERR Rt. tervezett privatizációjával kapcsolatosan kialakított és következetesen képvisel. Szolidárisak vagyunk a DUNAFERR VASAS-aival és egyben a leghatározottabban követeljük, hogy a DUNAFERR Rt. tervezett privatizációja esetén megkötött szerzıdés egyértelmően tartalmazza a jelenlegi integrált acélgyártási technológia és termelési volumen hosszú távú fenntartását, a foglalkoztatás magas szinten tartását, a vállalások szerzıdéses garanciáit, a Kollektív Szerzıdés egyoldalú felmondásának legalább 5 éves tilalmát. Egyetértünk azzal, hogy amennyiben az alapvetı szakszervezeti követeléseiket figyelmen kívül hagyják, úgy céljaik elérése érdekében készek a nyomásgyakorlás valamennyi törvényes eszközének alkalmazására, melyhez minden támogatást megadunk. A jelenlévık felszólítják a többségi tulajdonos ÁPV Rt-t - a munkabéke további megırzése
95
MUNKAÜGYI VITÁK érdekében-, hogy vizsgálja felül álláspontját, vegye figyelembe és a privatizációs szerzıdésnek legyen része a szakszervezetek alapvetı követelése. Észak-Dunántúli Régiót képviselı Vasas Szakszervezeti vezetık” 2003.09.26 Hír. Az egészségügyi intézményekben létrehozandó sztrájkbizottságok . megalakításáról írt alá együttmőködési megállapodást tegnap délután Komáromban a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) megyei szervezete. A következı napokban a kamara és a szakszervezet a többi megyében is hasonló megállapodást köt, majd a kórházakban és az egyéb egészségügyi intézményekben sorra megalakítják a háromtagú sztrájkbizottságokat. A megállapodás szerint a sztrájkbizottságok létrehozásának határideje október 23a. A kormány nem hagyja magát zsarolni, mondta Kökény Mihály miniszter, aki szerint a kamara kapott a kormánytól „egy tisztességes tárgyalási ajánlatot”, erre azonban a mai napig nem adott választ. A kamara köztestület, ezért semmilyen sztrájkszervezésben nem vehet részt, ha mégis ilyennel foglalkozna, akkor megsérti a kamarai törvényt.
96
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ NAPI- ÉS HETILAPOK 2003.07.01 Népszabadság 19-20. l. Munkakör. . 2003.07.01 Népszabadság 8. l. Július 1.: törvényfordulók napja. . 2003.07.01 Világgazdaság 8. l. Humánerı. . 2003.07.02 Magyar Hírlap 1., 9. l. Németh Era- Papp Zsolt: Takarékos büdzsé, mérsékelt . béremelés 2004-ben 2003.07.02 Világgazdaság 5. l. Bérelmaradásban a versenyszféra dolgozói. . 2003.07.03 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Teljesítményarányos béremelést követel az . MSZOSZ 2003.07.05 Népszabadság 5. l. B.A.: Sztrájkra kész állatorvosok. . 2003.07.05 Népszava 11. l. Muhari Judit: Egyre több munkahely épül, bıvül a foglalkoztatás. . 2003.07.06 Magyar Hírlap 1., 9. l. Kijátszott állam, pórul járt dolgozók. . 2003.07.07 Magyar Hírlap 9. l. Emelnék a minimálbért a szakszervezetek. . 2003.07.07 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Gyengülı érdekegyeztetés. . 2003.07.08 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Pedagógusok kérése. . 2003.07.08 Népszabadság 17. l. Tóth F. Levente: A drága állam sújtja a vállalkozásokat . állítja Demján Sándor, a VOSZ ügyvezetı elnöke. 2003.07.08 Népszabadság 19-20. l. Munkakör. . 2003.07.09 Magyar Hírlap 1., 5. l. Joób Sándor: Sztrágázsit kaphatnának a professzorok. . 2003.07.10 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Érdekvédık bírálják az iparkamarát. . 2003.07.10 Népszabadság 1. l. Kun J. Erzsébet: Létszámügyben tiltakozik a közszféra. . 2003.07.10 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Tíz év alatt érhetjük el az EU-s béreket. . 2003.07.10 Népszava 11. l. Szalay Tamás Lajos: Még nem indul egységes sztrájk a 38 órás . munkahétért 97
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.07.11 Magyar Hírlap 1., 4. l. Joób Sándor, Perger István: Jogászok helyett marósokat . keresnek. 2003.07.11 Népszabadság 5. . közalkalmazottak!
l.
Varga
Dóra:
FDSZ:
az
oktatók
maradjanak
2003.07.12 HVG 101-103. l. Magyar Péter: Fogják a kezüket. Uniós pályázatok írása. . 2003.07.12 Magyar Nemzet 2. l. Derek András: Sztrájkoló állatorvosok? . 2003.07.12 Népszabadság 5. l. Varga Dóra: Újraírják a felsıoktatási törvényt. . 2003.07.14 Magyar Nemzet 1. l. Hommer Tibor: Nincs pénz, nem lesznek új munkahelyek. . 2003.07.14 Népszabadság 1., 4. l. Kun J. Erzsébet: Fogyóban a hazai szakszervezetek. . 2003.07.15 Magyar Hírlap 1., 10-11. l. Szilágyi Béla: A Posta szakít ezer dolgozóval és a . MÁV-val. 2003.07.16 Népszabadság 19-20. l. Munkakör. . 2003.07.17 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A bértárgyalások tétje az érdekvédık . hitele. 2003.07.17 Népszabadság 21. l. Fülöp Hajnalka: Tények és tévhitek a távmunkáról. . 2003.07.17 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Érdekvédık a közalkalmazotti tanácsok . ellen. 2003.07.17 Népszava 4. l. Leopold Erika: Közalkalmazottak akarnak maradni a . felsıoktatási dolgozók. 2003.07.18 Magyar Hírlap 13,2 százalékkal nıttek a reálkeresetek ez évben. . 2003.07.18 Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Csalódott érdekvédık. . 2003.07.18 Népszava 1., 5. l. Reálkereset-vesztı kormánycsomag. . 2003.07.18 Világgazdaság 1., 6., 7. l. Szigorítások minden szinten. . 2003.07.19 HVG 92-93. Dobszay János: Új tételek. Rendszerváltás a felsıoktatásban? . 2003.07.19 Magyar Nemzet 11. l. Csákó Attila: Lassult a bérnövekedés. . 2003.07.19 Magyar Nemzet 21., 24. l. Hathy Kinga: A felcser kése. .
98
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.07.19 Népszava 3. l. Pál Gábor: Karácsony elıtt nem lesz 13. havi pénz. . 2003.07.19 Népszava 4. l. Muhai Judit: Vállalkozásba kezdhetnek. . 2003.07.21 Magyar Nemzet 5. l. Szarka Ágota: Amikor bezár a gyár. . 2003.07.21 Népszabadság 5. l. . ápolásbiztosítást.
Kun J. Erzsébet: Támogatják a szakszervezetek az
2003.07.21 Népszabadság 5. l. K. J. E.: A minimálbér-emelés színes és fonákja. . 2003.07.21 Népszava 5. l. . megırzéséhez
Dutka Noémi: Több adójóváírás kell a bérszínvonal
2003.07.21 Világgazdaság 5. l. OG: Szigorítás az állami béreknél. . 2003.07.22 Népszabadság 1., 17. l. Rontás a számokon. . 2003.07.22 Népszabadság 19-21. l. Munkakör. . 2003.07.23 Magyar Hírlap 10. l. me: Reménysugár a kényszervállalkozóknak? . 2003.07.23 Magyar Hírlap 9. l. pzs: Januárra tolnák a 13. havi juttatások kifizetését. . 2003.07.23 Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Veszélyben nyolcezer postai . munkahely. 2003.07.23 Népszabadság 17. l. Kun J. Erzsébet: Amnesztia a kényszervállalkozók . alkalmazóinak. 2003.07.24 Magyar Hírlap 3. l. Diplomások országa. . 2003.07.24 Népszabadság 17. l. Várkonyi Iván: Öt százalékkal nınek jövıre az állami . bérek. 2003.07.24 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Több pénzt követelnek a taszári bázison . 2003.07.25 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Szükség esetén lesz vasutassztrájk. . 2003.07.25 Magyar Nemzet 7. l. Pilhál György. Baráti Frász. . 2003.07.25 Népszabadság 4. l. Közhivatalok konfliktus nélkül. . 2003.07.26 Magyar Hírlap 1., 5. l. Márk Edina: Diplomás állásról álmodnak a fiatalok. .
99
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.07.26 Magyar Nemzet 1., 2. l. Tiltakozó oktatási érdekvédık. . 2003.07.26 Magyar Nemzet 3. l. Határozat létszámcsökkentésre. . 2003.07.26 Népszabadság 5. l. Varga Dóra: Vitára sem tartják alkalmasnak. . 2003.07.26 Népszava 4. l. Leopold Erika: Ellenzik a felsıoktatási reform tervét. . 2003.07.28 Magyar Nemzet 2. 1. Bákonyi Ádám: Késhet a köztisztviselıi béremelés. . 2003.07.29 Magyar Nemzet 13. l. A múlt évhez viszonyítva nıtt a munkanélküliség. . 2003.07.29 Népszabadság 19-20. l. Munkakör. . 2003.07.29 Népszava 1. l. Szalay Tamás Lajos: Forró ıszre számítanak az érdekvédık. . 2003.07.29 Világgazdaság melléklet: Az EU és a munka világa. . 2003.07.30 Népszabadság 16. l. Scheiring Gábor: A köz szolgálatában. . 2003.07.30 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A szakszervezeti ellenzék nem érti a . hallgatást. 2003.07.30 Világgazdaság 5. l. Ternyák Edit: Új munkaadói bírság születhet. . 2003.07.31 Magyar Hírlap 9. l. me: Kényszervállalkozók: önfoglalkoztatás a megoldás. . 2003.07.31 Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Nem fizetnének adót az érdekvédık. . 2003.07.31 Népszabadság 18. l. Kun J. Erzsébet: Önfoglalkoztatás csak jövıre. . 2003.07.31 Népszabadság 5. l. Bérfeszültség után alku Taszáron. . 2003.07.31 Népszava 4. l. Muhari Judit: Csak a színlelt vállalkozásokat akarják . megszüntetni. 2003.07.31 Világgazdaság 1., 4. l. Ternyák Edit: Késében az önfoglalkoztatás. . 2003.07.31 Világgazdaság 16. l. Juhász Péter: Képesítése: munkanélküli. . 2003.08.01 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A bölcsıdék nevében tiltakoznak. .
100
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.08.01 Népszabadság 5. l. K. J. V.: Óvodások igen, bölcsıdések nem. . 2003.08.01 Népszabadság 5. l. K.J.E.: Tárgyalást sürget az MSZOSZ a jövı évi tervekrıl. . 2003.08.01 Népszava 2. l. Holubár Zita: Kimagaslóan drága a munkaerı Magyarországon. . 2003.08.02 Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Csökkenı reálbérek a közszférában. . 2003.08.04 Magyar Hírlap 1., 4. l. Dobozi Pálma - Joób Sándor: Tízszer több pályakezdı fiatal keres munkát. . 2003.08.05 Népszabadság 18. l. Kun J. Erzsébet: Önfoglalkoztatás: mővészet lesz szabályozni. . 2003.08.05 Népszabadság 19-20. l. Munkakör. Benne: Kun J. Erzsébet: Önfoglalkoztatás: . mővészet lesz szabályozni. 2003.08.05 Népszava 4. l. Dutka Noémi: Bérviták várhatók a mai ÉT-ülésen. . 2003.08.06 Figyelı 46-47. l. Bálint Viktor: Állásböngészde. Online munkaközvetítık. . 2003.08.06 Magyar Nemzet 1., 2. l. Zivkovics Natalia: Szők körben osztják a . hőségjutalmat. 2003.08.06 Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Szociális partnerek össztüze a kabinetre. . 2003.08.06 Népszabadság 17 l. Kun J. Erzsébet: Csak a kormánynak jó a program. . 2003.08.06 Népszabadság 4. l. H. Z.: A szakszervezet kimaradt. . 2003.08.06 Népszava 1., 3. l. Arató Judit: Bérpolitikai feszültségek, eltérı érdekek az . OÉT-en. 2003.08.08 Népszabadság 5. l. D. A. N: Lesz ápolói hőségjutalom, de még nem tudni, hogy . mikor 2003.08.08 Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Elválik a képzés és a munkapiac. . 2003.08.09 Magyar Nemzet 1., 2. l. Zivkovics Natalia: Sztrájkolnak a patikusok? . 2003.08.09 Népszabadság 12. l. Romhányi Tamás: Esztergomi listás elbocsátások. . 2003.08.09 Népszava 10. l. Muhari Judit: Munkaadónak sok, dolgozónak kevés a . minimálbér. 2003.08.12 Népszabadság 19-20. l. Munkakör. .
101
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.08.13 Magyar Nemzet Online: Haraszti Gyula: Bérelvonás és bizonytalanság a . hadseregben 2003.08.14 Magyar Nemzet 1., 2. l. Reálbérek: teljesített ígéretek? . 2003.08.14 Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Erzsébet: Segély helyett minimálbér. . 2003.08.14 Népszava 3. l. Szabó Iréne: Tiltakoznak a katonai érdekvédık az elvett . szabadnap miatt 2003.08.14 Világgazdaság 1., 3. l. Kevés a munkahely 50 év felett. . 2003.08.15 Magyar Hírlap 1., 9. l. Papp Zsolt: Januárban fizetik a 13. havi bért. . 2003.08.15 Magyar Nemzet 3. l. Pilhál Tamás: Érdekvédıi kételyek. . 2003.08.15 Magyar Nemzet Online Bákonyi Ádám: Reálbérek: teljesített ígéretek? . 2003.08.16 Magyar Hírlap 9. l. Nyíri Miklós: Álláskeresés: fejvadászok ideje. . 2003.08.16 Magyar Nemzet 11. l. Az Arago Rt. kicsontozza a Ringát? . 2003.08.18 Magyar Hírlap 4. l. Haiman Éva: Bekeményítenek az orvosok. . 2003.08.18 Magyar Nemzet 2. l. Nehéz tárgyalások elıtt. 2003.08.18 Népszabadság 1., 4. l. Danó Anna: Elszánt elnök az orvoskamara élén. . 2003.08.18 Népszabadság 5. l. Büntetni csak végsı esetben. . 2003.08.18 Népszava 1., 4. l. Nagy P. Zoltán : Sztrájkkal fenyegetızik az orvosi kamara. . 2003.08.18 Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Bértárgyalások heteken belül. . 2003.08.19 Magyar Hírlap 5. l. Haiman Éva: Kamarai ultimátum. . 2003.08.19 Magyar Nemzet 1., 11. l. Az Arago teszi tönkre a Ringát? . 2003.08.19 Magyar Nemzet 2. l. Kis Ferenc: Sztrájkra készülnek az orvosok. . 2003.08.19 Népszabadság 21-22. l. Munkakör. . 2003.08.19 Népszabadság 5. l. Kun J. Viktória: Sztrájkkészültség a MOK-nál szeptember 102
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ .
8-tól
2003.08.19 Népszava 4. l. Nagy P. Zoltán: A kormány megegyezésre törekszik. . 2003.08.19 Világgazdaság 4. l. Megegyezés híján orvossztrájk lehet. . 2003.08.21 Magyar Hírlap 10. l. me: Továbbra is bérelınyben a közszféra. . 2003.08.21 Magyar Hírlap 4. l. hé: Az orvosok türelmesebbek, mint a vezérkar. . 2003.08.21 Magyar Nemzet 13. l. Emelkedtek a bérek az elsı félévben. . 2003.08.21 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Megszorítások a postánál is. . 2003.08.21 Népszabadság 17. l. V. I.: Állam kreálta óriási bértöbblet. 2003.08.21 Népszabadság 5. l. Késıbb kapják a 13. havi fizetést a köztisztviselık. . 2003.08.22 Magyar Hírlap 11. l. Dóra Melinda Tünde: Cégvezetık mérik a közszférát. . 2003.08.22 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Vadász János az alkalmatlan . közszolgákról. 2003.08.22 Népszava 4. l. Versenycélok a közszférában. . 2003.08.22 Világgazdaság 1. l. Csábító bérek a közszférában. . 2003.08.22 Világgazdaság 7. l. Szaniszló Bálint: Ózd: bérvita az acélmőben. . 2003.08.23 Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina, O. Horváth György: Harcolnak a Ringáért a . helyiek 2003.08.23 Magyar Nemzet 2. l. A tárca kész tárgyalni az orvosi kamarával. . 2003.08.23 Népszabadság 1. l. Sztrájkolnak-e az orvosok? . 2003.08.23 Népszabadság 1., 5. l. Danó Anna: Sztrájkolnak-e az orvosok? . 2003.08.23 Népszabadság 5. l. Danó Anna: Egészségügyi sztrájkegyeztetés. . 2003.08.23 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A szakszervezet tájékozódna a Ringánál. . 2003.08.23 Népszava online: Nagy Zoltán: Etikailag elfogadhatatlan az orvossztrájk. .
103
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.08.25 Világgazdaság 1., 3. l. Egyre jobb a magyar munkaerı. . 2003.08.26 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Pénzükért perelhetnek a postások. . 2003.08.26 Népszabadság 19-20. l. Munkakör. . 2003.08.26 Népszabadság 5. l. D. A. N.: Orvosszervezetek egymással szemben. . 2003.08.26 Népszava Nagy P. Zoltán: 4. l. Medgyessy válaszára vár a MOK. . 2003.08.27 Magyar Hírlap 1., 5. l. Joób Sándor: A szakszervezet és a TÖOSZ állami . fizetést akar kiharcolni a tanároknak. 2003.08.27 Magyar Hírlap 9. l. me: A Ringa bezárása ellen tiltakoztak a kapuváriak. . 2003.08.27 Magyar Nemzet 1., 11. l. Nagy Ottó: Pörgés a Ringa körül. . 2003.08.27 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Tiltakozó szakszervezet. . 2003.08.27 Népszabadság 5. l. Az elbocsátások ellen tiltakoztak a kapuváriak. . 2003.08.27 Népszabadság 5. l. Kun J. Viktória: A SZEF bírálja a populizmust. . 2003.08.27 Népszava 4. l. Szabó: nem a növekvı keresetek okozzák a gazdasági bajokat. . 2003.08.28 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Posta: megvonások a munkavállalók . érdekében? 2003.08.28 Népszabadság 5. l. Danó Anna: Egyeztetés az orvoskamarával. . 2003.08.28 Népszava 4. l. Muhari Judit, Bigari Tamás: Nehéz megtartani a munkahelyeket. . 2003.08.29 Népszabadság 5. l. Danó Anna: Kompromisszum-kész orvoskamara. . 2003.08.29 Népszabadság 5. l. K. J. V.: Ügyelet, túlmunka, bértábla. . 2003.08.29 Népszabadság 5. l. Tárgyal a Ringa és a szakszervezet. . 2003.08.29 Népszabadság 5. l. V. A. D.: Aláírásgyőjtés a „cselédpasszus” ellen. . 2003.08.29 Népszava online Muhari Judit: Jövıre népszerőbb lehet a távmunka. .
104
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.08.29 Népszava online Muhari Judit: Lesz adócsökkentés 2004-ben . 2003.08.29 Népszava online NPZ: A szaktárcánál vizitelt az orvosi kamara. . 2003.08.29 Népszava online Tanévnyitó Újpesten . 2003.08.29 Világgazdaság 1., 5. l. Kende Katalin: Növekednek a bírói illetmények. . 2003.08.30 HVG 77-79. l. Molnár Patrícia: Önterápia. Az orvosi kamara ultimátuma. . 2003.08.30 HVG 85-87. l. Fincziczki Béla: Szeletelt szalámi. Riadó a Ringa Rt.-nél. . 2003.08.30 Magyar Hírlap 9. l. Szilágyi Béla: Reinkarnálódott a Defend. . 2003.08.30 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi: Számháború a munkanélküliségrıl. özszférában. . 2003.08.30 Magyar Nemzet Online: Bákonyi Ádám: Tavaszra kiderül, hány emberre van . szükség a közszférában. 2003.08.30 Népszava 4. l. Muhari Judit: Sok szabálytalanságot találtak a munkaügyi . felügyelık. 2003.08.30 Népszava 5. l. Bihari Tamás: Még nincs megegyezés a Ringáról. . 2003.09.01 Magyar Nemzet 1. l. Bákonyi Ádám: Tisztességtelen alku a ganz Vagon Kft.. nél? 2003.09.01 Magyar Nemzet 13. l. Béremelés forrás nélkül. . 2003.09.01 Népszabadság 5. l. D.A.N.: Választ várnak az orvosok. . 2003.09.02 Figyelınet: Diplomásdömping – állástalan jogászok, közgazdászok . 2003.09.02 Magyar Hírlap 11. l. me: Szentgotthárdi gyárbezárás suttyomban? . 2003.09.02 Magyar Nemzet 11. l. Tömeges elbocsátás Szentgotthárdon is. . 2003.09.03 Magyar Hírlap 1., 4. l. Nagy Z. Róbert: Diplomások a pálya szélén. . 2003.09.03 Magyar Nemzet 13. l. Dolgozói képviselet Szentgotthárdon. . 2003.09.03 Magyar Nemzet 13. l. Veszteséges-e a Ringa? .
105
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.09.03 Magyar Nemzet Online: Nagy P. Zoltán: Több év kellene a szakorvosok . béremeléséhez. 2003.09.03 Népszabadság 18. l. Hajba Ferenc: Kényszervevık Kapuváron. . 2003.09.03 Népszabadság 5. l. K. J. V.: Orvostörvény: visszavonás vagy visszaküldés. . 2003.09.03 Népszava 4. l. Nagy P. Zoltán: Béremelést sürgetnek a szakorvosok. . 2003.09.03 Népszava online Leopold Erika: A munka világával kapcsolatos kérdésekkel . bıvülhet a NAT 2003.09.04 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Nı a szakszervezeti elégedetlenség. . 2003.09.04 Népszabadság 16. l. Bauer Tamás, Mihályi Péter: Ne csinálj felfordulást. Bilecz . Endre: Regionális reform vagy semmi? 2003.09.04 Népszava 5. l. M.J.: Borsik szerint tovább romlik a munkajövedelem értéke. . 2003.09.04 Népszava online Muhari Judit: Tovább romlik a munkajövedelem értéke. . 2003.09.05 Magyar Hírlap 2. l. Egyre kevesebben, mégis sokan. . 2003.09.05 Magyar Nemzet 1., 11. l. Nagy Ottó: Bérbe adják a Ringa kapuvári gyárát. . 2003.09.05 Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natalia: Dönthetnek a sztrájkról. . 2003.09.05 Magyar Nemzet Online: Kompromisszumos bérmegállapodás Ózdon. . 2003.09.05 Népszava 5. l. Holubár Zita: Nem marad bér nélkül közalkalmazott. . 2003.09.05 Népszabadság 5. l. Kun J. Viktória: Nem békül az orvosi kamara. . 2003.09.05 Népszava UNIÓ melléklet 1. l. Holubár Zita: Túlszabályozott a munka világa. . Interjú Laky Terézzel. 2003.09.06 HVG 103. l. Fahidi Gergely: Függetlenek és szegények? Viták a bírói . fizetésekrıl. 2003.09.06 HVG 109-114. l. Vitéz F. Ibolya: Bırbajok. Gyárbezárások a könnyőiparban. . 2003.09.06 Magyar Nemzet 1., 2. l. Sztrájk várhat az új miniszterre. . 2003.09.09 Népszabadság 19-20. l. Munkakör Benne: Szigeti Ildikó: Nyolc óra munka, . nyolc óra tanulás.
106
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.09.09 Népszabadság 6. l. Kun J. Viktória: Fıvárosiak az orvossztrájk ellen. . 2003.09.09 Világgazdaság 1., 8. l. Humánerı. Benne: Majoros András: Átalakulóban a munkaerıpiac. . 2003.09.10 Figyelı 24-26. l. Cseke Hajnalka: közszolgálat. .
Rendet vágnának. Reform elıtt a
2003.09.10 Magyar Nemzet 6. l. Harsay György: Népvándorlás, növekvı munkanélküliség . az EU-ban. 2003.09.11 Magyar Hírlap 1., 11. l. pzs: Veszélyezteti a stabilitást a béremelkedés. . 2003.09.11 Magyar Hírlap 1., 4., 9. l. Németh Géza: A kormány szerint nem csökken a . reálkereset. 2003.09.11 Magyar Hírlap 1., 9. l. Szilágyi Béla: Megszorítások a postánál, napokat késnek . a küldemények. 2003.09.11 Világgazdaság 1., 3., 4. l. Ternyák Edit: Módosul a Munka Törvénykönyve. . 2003.09.11 Világgazdaság 2. l. Garanciák a munkavállalóknak. . 2003.09.12 Népszava 12. l. Nagy P. Zoltán: Itthon háromezer doktor hiányzik. . 2003.09.12 Népszava 5. l. Holubár Zita, Regıs Zsuzsanna: Elhalasztott érdekegyeztetés. . 2003.09.12 Világgazdaság 9. l. HÉ: Ezer fıt leépít a Magyar Posta. . 2003.09.13 HVG 93-95. l. Kelemen Zoltán: Tünetegyüttes. Vihar az állatorvosi karban. . 2003.09.13 Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Szakszervezeti nem a tb-járulék . emelésére. 2003.09.13 Népszabadság 4. l. Danó Anna: Az orvosi kamara csak a miniszterelnökkel . tárgyal. 2003.09.15 Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Sztrájkra kész Dunaferr-dolgozók. . 2003.09.15 Világgazdaság 5. l. EDDSZ-MOK összefogás. . 2003.09.16 Magyar Nemzet 11. l. Bákonyi Ádám: A dolgozóknak nincs szavuk. . 2003.09.16 Magyar Nemzet 4. l. Zivkovics Natália: A sztrájk csak az utolsó lépés lehet. . 2003.09.16 Népszabadság 1., 13. l. Kun J. Erzsébet: Elbocsátási hullám a nyugati régióban. 107
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ . 2003.09.16 Népszabadság 13-14. l. Munkakör. . 2003.09.16 Népszava 1. l. Nagy P. Zoltán: Kökény béralkut készül kötni. . 2003.09.16 Népszava 3 l. Bihari Tamás, Muhari Judit: Megmaradó munkahelyek. . 2003.09.16 Népszava 5. l. Dutka Noémi: Eredménytelen érdekegyeztetés várható. . 2003.09.16 Világgazdaság 6. l. Humánerı. . 2003.09.17 Magyar Hírlap 1., 3., 9. l. Új adók, változó régiek. . 2003.09.17 Magyar Hírlap 1., 4. l. Haiman Éva: Már kevésbé sztrájkpárti az orvoskamara. . 2003.09.17 Magyar Hírlap 11. l. me: Sztrájkkal fenegetnek a Dunaferr szakszervezetei. . 2003.09.17 Magyar Hírlap 9. l. Rendezik a Ringa viszonyait. . 2003.09.17 Magyar Nemzet 1., 3. l. Czirják Imre: Nyolcezer embert bocsátanak el. . 2003.09.17 Magyar Nemzet 11. l. Off-shore cégé lett a Ringa. . 2003.09.17 Magyar Nemzet 13. l. A takarítás jó üzlet, de nem mindenki számára. . 2003.09.17 Magyar Nemzet 2. l. OÉT: Egyedül a kormány. . 2003.09.17 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Nem partnerek az adótervekhez. . 2003.09.17 Népszava 3. l. Holubár Zita: Jövıre sem fedezi a költségvetés a . közalkalmazottak teljes bérét. 2003.09.17 Világgazdaság 5. l. Leépítéssel indul a takarékosság. . 2003.09.18 Népszabadság 1., 17. l. R. R.: Leépítés a költségvetési szférában. . 2003.09.18 Népszava 1. l. Változó adók, olcsóbb állam. . 2003.09.18 Népszava 10. l. Hajdu István: Kimerült a munkahely-támogatási keret. . 2003.09.18 Világgazdaság 1. l. Oláh Gábor: Óriási leépítés a közszférában.
108
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ . 2003.09.18 Világgazdaság 1., 6. l. Nem szőnik a tıke érdeklıdése. . 2003.09.18 Világgazdaság 5. l. A MOK újabb levele a kormányfınek. . 2003.09.19 Magyar Hírlap 1., 2. l. Állami tizedelés. . 2003.09.19 Magyar Nemzet 5. l. Bákonyi Ádám: Csalódott érdekvédık. . 2003.09.19 Népszabadság 4. l. Fogyókúrába kezd az állam. . 2003.09.19 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Hideg zuhany az Érdekegyeztetı . Tanácsnak. 2003.09.19 Népszava 3. l. Nyolcezerrel kevesebben dolgoznak jövıre a közszférában. . 2003.09.20 Magyar Hírlap 1., 9. l. Dobozi Pálma - Papp Zsolt: Negyvenötezres leépítés az . önkormányzati szférában. 2003.09.20 Magyar Hírlap 11. l. Adómódosítás: a minimálbéresek reáljövedelme csökken. . 2003.09.20 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Meglepett érdekvédık. . 2003.09.20 Népszabadság 4. l. Országos leépítés a közszférában? . 2003.09.20 Népszabadság 9. l. Pekarek János: Rosszkedv várja a vasmőben a vevıt. . 2003.09.20 Népszava 1., 6. l. Nagy Ákos: Hangzavar az Operaházban. . 2003.09.20 Népszava 5. l. Gyors keresetemelkedés. . 2003.09.22 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Engedékeny vasasszakszervezet. . 2003.09.22 Népszava 1., 5. l. Gyermekeseknek nı a reálbérük. . 2003.09.22 Népszava 4. l. Muhari Judit: Januártól érkezhet a köztisztviselıi fizetés. . 2003.09.22 Világgazdaság 1., 5. l. Madár István: Lassulni fog a reálbér-növekedés. . 2003.09.22 Világgazdaság 20. l. Indul a kiigazítás. . 2003.09.23 Népszabadság 21. l. Bérükre várnak a szolnoki bútorgyár dolgozói.
109
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ . 2003.09.23 Népszabadság 25. l. F. Gy. A.: Leépítés a vámırségnél. . 2003.09.23 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Nagy leépítés: nincs még döntés. . 2003.09.23 Népszava 10. l. Lengyel Tibor: Harmincszázalékos leépítést javasol a . közszférában a kamara. 2003.09.23 Világgazdaság 9- Az EU és a munka világa melléklet. . 2003.09.24 Magyar Hírlap 9. l. tk: Elbocsátások helyett bérrefomra van szükség? . 2003.09.24 Magyar Nemzet 11. l. Csákó Attila: VPOP: kevesebb bevétel. . 2003.09.24 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Nagy leépítés, nagy felzúdulás. . 2003.09.24 Világgazdaság 5. l. Oláh Gábor: MSZOSZ: csökkenhet a munkaadók terhe. . 2003.09.24 Világgazdaság 5. l. Ternyák Edit: Napirenden a közszféra reformja. . 2003.09.25 Figyelı 18. l. Bálint Viktor - Cseke Hajnalka: Tizedelés. Leépítések a közszférában. . 2003.09.25 Figyelı 52-55. l. Vrannai Katalin: Nemcsak a pénz számít. Legjobb munkahely . 2003. 2003.09.25 Magyar Hírlap 9. l. A nap száma: 2. . 2003.09.25 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Össztőz a közoktatásra. . 2003.09.25 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Elbocsátási hullám a közszférában? . 2003.09.25 Népszabadság 5. l. L. K.: Csökken a normatív támogatás. . 2003.09.25 Népszava 16. l. Szalay Tamás Lajos: Sztrájkra készülnek a vízügyi dolgozók. . 2003.09.25 Népszava 3. l. Leopold Erika: A pedagógusoknak elegük van a felettük zajló . politikai vitákból. 2003.09.25 Népszava 3. l. Muhari Judit: Még az 53 ezer forint sem biztos. . 2003.09.26 Magyar Hírlap 10. l. Haiman Éva - Rockenbauer Nóra: Vége az orvosi . kizsákmányolásnak? 2003.09.26 Népszava 1., 4. l. Leopold Erika: Diplomások a kapuk elıtt.
110
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ . 2003.09.27 HVG 111. l. Állami fogyókúra . 2003.09.27 HVG 7-10. l. Gáti Júlia: Csak sóhajtsunk? Orvosok vitája a kormánnyal. . 2003.09.27 Magyar Hírlap 5. l. Nagy Z. Róbert: Kevés az uniós álláslehetıség. . 2003.09.27 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Félelem az APEH-nél. . 2003.09.27 Népszabadság 1., 5. l. Lencsés Károly: Közigazgatási reform - részletekben? . 2003.09.27 Népszabadság 5. l. Egyetemi létszámleépítés? . 2003.09.27 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Fogyatkozó szakszervezeti tagság . 2003.09.27 Népszabadság 9. l. Hajba Ferenc: Kapuvár: a termelık a gyárat akarják. . 2003.09.27 Népszava 3. l. Leépítési félelmek a felsıoktatásban. . 2003.09.29 Népszabadság 17. l. Szabó Brigitta: Nem fog a fogyókúra a kancellárián. . 2003.09.29 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Szakszervezeti megmozdulások az elmúlt . öt évben. 2003.09.29 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Türelmüket vesztett munkavállalók. . 2003.09.30 6. l. Humánerı . 2003.09.30 Magyar Hírlap 2-3. l. Nulladik olvasat. . 2003.09.30 Megrostálja a csatlakozás a hazai nyomdákat 2003.09.30 MSZOSZ: kérdıre vonhatják Medgyessy Pétert. . 2003.09.30 Népszabadság 5. l. V. A. D.: A Fidesz vádol, Magyar Bálint szégyenrıl beszél . 2003.09.30 Népszabadság 19-20. l. Munkakör . 2003.09.30 Népszabadság 20. l. R. Hahn Veronika: A britek dolgoznak a legtöbbet . Európában 2003.09.30 Népszabadság 5. l Kun J. Erzsébet Forrong a közszféra .
111
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.09.30 Népszabadság 5. l. Az önkormányzatok követelnek, a kormány módosít . 2003.09.30 Népszava 1., 4. l. Elbocsátás a vámosoknál. . 2003.09.30 Világgazdaság 1-4. l. Oláh Gábor: Nem számíthatnak béremelésre? . 2003.09.30 Világgazdaság Nem számíthatnak béremelésre a köztisztviselık . 2003.10.01 Népszabadság Online Büdzsé: takarékosság tehernöveléssel A leginkább a . kancellária hízik jövıre – Alig emelkednek a reálbérek 2004-ben
112
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ FOLYÓIRATOK Munkaügyi Szemle 2003. 7-8. sz. A DACUM módszer (Beszélgetés Bartók Tamásné Kesjár Ilonával) Adler Judit - Petz Raymund: A nyugdíjas foglalkoztatás jellemzıi Arany Tóth Mariann: Az Internet munkahelyi használata és jogi szabályozása az osztrák tapasztalatok alapján Borbély Tibor Bors: Az eltőnt munkaidı nyomában Dr. Bakó Józsefné: Amit a nyugdíjrendszerrıl tudni kell (II. rész) A szolgálati idı elismerésének szabályai Dr. Hartai Gyızı: Az európai üzemi tanács irányelveinek beépítése a nemzeti törvényhozásba Dr. Horesnyi Júlianna: Rutinos vezetık tanulópályán (A Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács mőködése) Dr. Kutas János: Gazdaság - foglalkoztatás - állami szerepvállalás Dr. Nemeskéri Gyula: Quo vadis HR? Új kihívások a személyzeti munkában Dr. Pongrácz László: A felsıfokú humánerıforrás menedzser-képzés fejlıdésének új szakaszába lép Dr. Pongrácz László: Meditáció egyes hasonló hangzású szavakról Dr. Rózsa József : Versenyképesség Karrierváltási trendek a világon, Európában és Magyarországon 2002-ben (DBM) Marosán György: A verhetetlen minıség (A Toyota sztori) Mit kell tudnia, hogyan kell dolgoznia egy sikeres személyzeti vezetınek? (Beszélgetés Kugler Flóriánnal) Mőegyetemi Állásbörze 2003 (A kiállítói és a látogatói kérdıív kiértékelése) Közhasznúsági jelentés a "Közösen a jövı munkahelyeiért" Alapítvány 2002. évi tevékenységérıl M. A.: Keleti munkakultúra - nyugati szemmel Munkapiac Munkajog Munkaügyi statisztikai adatok 2003. 9. sz. A jó példa Dr. Munkácsy Ferenc: Karriermenedzsment - nem csak nagyvállalatoknál Dr. Pongrácz László: Meditáció a kielégítetlen szükségletekrıl Változó munkaerıpiac - változó személyzeti munka (Beszélgetés Bereczky Katalinnal) Zöldyné Szita Erzsébet: "Családbarát munkahely" - illúzió csupán, vagy eszköz a versenyhez? Dr. Bakó Józsefné: Amit a nyugdíjrendszerrıl tudni kell (III. rész) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosultság feltételei David Nadler - Farkas Ferenc - Poór József: Az elsı száz nap: kihívások az új elsı számú vezetıvel szemben
113
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ Dr. Nemeskéri Gyula: A tudás menedzselése (II. rész) Romániai állampolgárok magyarországi munkavállalása ILO information Munkapiac Munkajog Tallózó Személyügyi Hírlevél 2003. 7-8. sz. Dr. Bóday Pál: Levél az Olvasóhoz Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl 2003 május 12. és július 10. között) A hónap témája: Vélemények az OHE konferenciáról. Képes beszámoló a 13. OHE Konferencia és Kiállítás rendezvényeirıl Rendezvények: Ösztönzési és javadalmazási trendek Magyarországon makro- és mikroökonómiai szempontból. Itt a HR vége? Átalakuló személyügyis feladatok Eseménynaptár Új módszerek, eszközök, tevhnikák az emberi erıforrás menedzsmentben: Dr. Vekerdy Ida: Beválási esélyek különbözı kultúrájú szervezetekben. Az OHE tagszervezetek életébıl • Út a menedzserségig • A munkakör-értékelés menetrendjérıl a MÁV-nál • Néhány szó a toborzásról • Törzsgárda a gazdaságin • Megszépült az oktatási központ • Komplex program a Futómő Kft.-ben • Majális 2003. • Döntöttek a fúidényő üdülıjegyek elosztásáról • Gyógyszeripari állásbörze • Dolgozói közvéleménykutatás • OHE konferencia • Munkásgyőlés 2003.ő • Az év postása 2003. • Gyızött a jobb • Ellenırzütt forintok • „Áttekinthetıbb munkaköri struktúrát és felelısségi rendszert, valamint igazságosabb bérezési szisztémát ígérünk”. • Európai üzemi tanács • Cafeteria tapasztalatok • Üdülési információ Kitekintı • Jobs now 114
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ • Anne Charette: Kanadában nemzeti szakmai standardokat vezettek be. Módszertani mőhely • Trizna Júlia: On-line készsé gfejlesztés Tehetségmenedzsment tengeren innen és túl 2003. 9. sz. Dr. Bóday Pál: Levél az Olvasóhoz Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl 2003 július 15 és 2003. augusztus 6. között) A hónap témája: Belsı kommunikáció. Rendezvények: • E-learning • Az európai uniós csatlakozás hatása a képzésre, az értékelésre és a juttatásokra • Az EU csatlakozás hatása a képzés, értékelés és juttatás kérdéseire vezetıi munkakörökben • A munkajog gyakorlati kérdései • 19th Meeting of the Experience Exchange Group Germany - Hungary - East Europe Új módszerek, eszközök, technikák az emberi erıforrás menedzsmentben • Kaszás Helga: Ha a munkavállaló sokat betegeskedik Az OHE tagszervezetek életébıl • Debrecenben a vándorserleg • Kapuváriak Gyırben • „A tılünk telhetı maximumot nyújtjuk” • Felkészülés a versenyhelyzetre • Tréning hírek • Megkérdeztük munkatársainkat Kitekintı • HR Management should Act at the Top of the Change Process” Módszertani mőhely • Horváth István: Egészségpénztárak a juttatási rendszerben • Vörös Zsuzsanna: A humán stratégiák készítésének metodikája III. rész
115
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ Üzemi Tanácsok Hírlevele 2003. 5. sz. Kisgyörgy Sándor: Helyzetkép az üzemi tanácsokról II. Kun J. Erzsébet: Munkahelyteremtés az elsı Kovács József: A 2003. év várható eseményei és feladatai a Tiszai Vegyi Kombinát Rt.-nél az üzemi tanács szemével Sándor Tünde, Kun J. Erzsébet: Vállalati üdülı helyett luxusutazás Dr. Takács György: Változások a Munka Törvénykönyvében II. rész Regiszter 2003. 6. sz. Kisgyörgy Sándor: Helyzetkép az üzemi tanácsokról III. Danó Anna, Kun J. Erzsébet: Javaslat a tb-alapok kontrolljáról Dr. Takács György: Változások a Munka Törvénykönyvében III. rész Kisgyörgy Sándor: A szakszervezeti oktatás helyzete Közép-Európában Az Európai Unió, az európai szociális modell és a tudásalapú gazdaság Harc a szegénység és a kirekesztés ellen - az európai civil szervezetek, az Európai Tanács és a Bizottság álláspontjai Regiszter
116
JOGSZABÁLYOK 2003. III. negyedév
A jogszabály száma
Címe Tájékoztató az OÉT 2003. június 3-ai ülésérıl
79. sz.
Tájékoztató az OÉT 2003. június 27-ei ülésérıl
85. sz.
9/2003. (VII.18.) A 2004. évi munkaszüneti napok körüli munkarendrıl FMM r. 10/2003.(VII.31.) FMM r.
Magyar Közlöny
87. sz.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium ügykörét 92. sz. érintı szakterületeken a szakértıi tevékenység I.kötet szabályozásáról
27/2003. (VIII.6.) A honvédségnél foglalkoztatottak közalkalmazotti 93. sz. HM r. jogviszonyával összefüggı egyes kérdések rendezésérıl szóló 25/1992. (XI.25.) HM rendelet módosításáról. 23/2003. (VIII.15.) OM r.
A közalkalmazottak jogállását érintı egyes kérdésekrıl 97. sz. szóló 30/2000. (X.11.) OM rendelet módosításáról Tájékoztató az OÉT 2003. augusztus 5-i ülésérıl
104. sz.
143/2003 (IX.9.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 104. sz. Korm. r. törvény végrehajtásárról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1991.(X.8.) Korm. rendelet módosításáról 1090/2003.(IX.9.) Korm h.
A köztisztviselık jogállásáról szóló 1993. évi XXIII. 104.sz. törvény hatálya alá tartozó szervek hivatalos jegyzékérıl szóló 1034/1992.(VII.1.) Korm. határozat módosításáról
42/2003. AB hat.
A 2001. évi XCV. tv. 191§ a) pont alkotmányellenessége 108. sz. tárgyában
117
