MÁJUS
MAIUS Ovidius szerint a meglett korúakról (maiores) kapta a nevét a hónap. Valószínûbb azonban, hogy a régi római Maia istennõ vagy annak férfi párja, Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretõje, gyermekük Hermész (a latin Mercurius), aki az asztrológia májusi Ikrek jegyében van otthon. A görög mai anyácskát, dajkát, bábát, dór nyelvjárásban nagyanyát jelent. Maia a növekedés és a szaporulat felett bábáskodott, s a május valóban a növekedés hónapja. Május a nyár aggodalmas adventjeként az ókorban Európában az engesztelõ és tisztító szertartások böjtös ideje volt, például Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni és házaséletet élni, és ekkor takarították a templomokat, de hasonló tilalmak szerepelnek a zsidó vallási elõírásokban is.
2006 MÁJUS 1
H
A munka ünnepe, Fülöp, Jakab
2
K
Zsigmond, Zoé
3
Sze Tímea, Irma
4
Cs
Mónika, Flórián
5
P
Györgyi
6
Szo Ivett, Frida
7
V
Gizella, Bendegúz
8
H
Mihály
9
K
Gergely
10
Sze Ármin, Pálma, Míra
11
Cs
Ferenc
12
P
Pongrác, Gyöngy
13
Szo Szervác, Imola, Imelda
14
V
Bonifác
15
H
Zsófia, Szonja
16
K
Mózes, Botond
17
Sze Paszkál
18
Cs
Erik, Alexandra, Szandra
Maia nagyanyó fehérhajú volt, és baljós istennõ lehetett, hisz fia, Hermész volt a holt lelkek kísérõje. Maiához, májushoz kötõdik a fehérvirágú, tüskés galagonya, az ír és óangol folklórban a májusra kiszabott aszkézis szimbóluma (may az angolban szüzet és májust is jelent).
19
P
Ivó, Milán
24
Sze Eszter, Eliza, Vanessza
A középkorban az aggodalom várakozássá szelídült, a jó termésre, és a Szentlélek pünkösdi eljövetelére. A reneszánsz pedig már vidáman tekintett a hónap örömeire.
25
Cs
Orbán
26
P
Fülöp, Evelin
28
V
Emil, Csanád
Május régi magyar neve Pünkösd hava, és nevezték természetesen az Ikrek havának is.
29
H
Magdolna, Magdaléna, Léna
30
K
Janka, Zsanett
20 21
V
Konstantin
22
H
Júlia, Rita
23
K
Dezsô
27
31 76
Szo Bernát, Felícia
Szo Hella
Sze Angéla, Petronella
Május 1. Fülöp és Jakab Vértanú apostolok, mindkettõjük zománcképe szerepel a Szent Korona felsõ keresztpántján. Mindkettõjük attribútuma a fa. Fülöp halász volt, Szkítiában térített, a kisázsiai Hierapoliszban keresztre feszítették. Jakab Jeruzsálem elsõ püspöke volt, az Úr testvére. Lehajították a jeruzsálemi templom tetejérõl és agyonverték. Ez a nap a munka ünnepe, és Munkás Szent József emléknapja is. A majálisok azonban sokkal régebbi eredetûek, a májusfa körüli tánc eredete is a keltákig nyúlik vissza. A májusfát a britek gyakran galagonyából készítették (may-tree), ami a középkorban a boszorkányok fája volt, május 1 pedig a évi 4 boszorkányszombat egyike (May Eve). Május 4. Flórián Római katonatiszt Noricumban, Diocletianus alatt. Hitvallásáért megbotozták, nyakában malomkõvel az Enns folyóba lökték. Tetemét egy sas õrizte, míg el nem temették. Tisztelete fõleg Ausztriában terjedt el. A tûz és az árvíz ellen hívták segítségül. Május 12., 13., 14. Pongrác, Szervác, Bonifác A májusi fagy rettegett szentjei. Az utolsó tavaszi fagyok napjai eshetnek ezen napokra, melyek leszüretelhetik a zsenge hajtásokat. A fagyosszentek valószínûleg az ókori Lemuria hagyományát õrzik.
Május 16. Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a Jézus Társaság egyik mennyei pártfogója. Pap, a királyné gyóntatója, a király faggatta a felesége titkai felõl, de a kínzások ellenére is néma maradt. A Moldva hídjáról a folyóba vetették, a vízben mennyei világosság vette körül. Szentté avatásakor, mikor a sírját felnyitották, nyelvét épségben találták. Május 25. Orbán I. Urbánus néven pápa 220-230 között. A mûvelt, finom modorú, urbánus pápa rendelte el, hogy a misekelyhet nemesfémbõl készítsék, talán ezért lett a szõlõmûvesek, kádárok és kocsmárosok védõszentje. Ekkor virágzik a szõlõ is, hagyománya talán összefügg a római Vinalia Urbanával, ami bár 1 hónappal korábban volt, de szintén egybeesett az itáliai szõlõvirágzás idejével. Névnapját tekintették a nyár kezdõnapjának. Május 30. a Szent Jobb megtalálásának emléknapja Amikor 1083-ban kibontották Szent István sírját, jobb keze már nem volt a sírban. Még István halálakor leválaszthatták, és a kincstárba került, innen mentette át Merkur, a fehérvári prépost a bihari monostorába. Szent László ezen a napon látogatta meg Merkurt, akire elmondása szerint egy angyal bízta az ereklye õrzését a zavaros idõkben. Szent László ezután új monostort építtetett a helyszínen, késõbb itt alakult ki Szentjobb település.
Áldozócsütörtök
Krisztus mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) a Húsvét utáni 40. napon van. Mindig csütörtökre esik (2006-ban május 20-ára), a kötelezõ húsvéti szentgyónás végsõ határidejének számít. Az Apostolok cselekedeteinek könyve szerint Jézus a feltámadást követõ 40. napon az Olajfák hegyén, tanítványai szeme láttára felemelteték, és felhõ fogá el õt szemeik elõl. Majd két fehér ruhás férfiú jelent meg elõttük, kiktõl ígéretet nyertek, hogy Jézus akképpen jô el majdan, amint látták õt felmenni a mennybe. A keresztény tanítás értelmében nem Krisztus az egyetlen, aki testi valójában a mennybe ment. A Szûzanyáról, Mária Magdolnáról, több szentrõl és ószövetségi prófétáról ugyanezt tartja a hagyomány. De még csak nem is a zsidókeresztény eszmekörben fogant képzet ez. Az istennéválás ezen módja az antikvitásban is kijárt a nagybecsû halandóknak.
77
MÁJUS
Jeles napok
MÁJUS
Évfordulók Május 4. 380 éve történt Peter Minnewit, a holland Új-Németalföld gyarmat elsõ kormányzója Manhattan szigetét 60 guldenért megvásárolta az indiánoktól, ahol megalapította Új-Amszterdam (ma New York) városát. 110 éve történt Felavatták az elsõ európai földalatti vasutat Budapesten. A kisföldalatti az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta a Világörökség része kitüntetõ címet. Május 5. 70 éve történt Megszületett Lázár Ervin, író, újságíró (A négyszögletû kerek erdõ). Május 6. 150 éve történt Megszületett Sigmund Freud osztrák pszihológus, filozófus, a pszichoanalízis atyja. Május 7. 230 éve történt Megszületett Berzsenyi Dániel költõ, táblabíró, a niklai remete (A közelítõ tél, Horatiushoz). Május 8. 80 éve történt Megszületett David Attenborough, természettudós, dokumentumfilm-rendezõ. (Az élõ bolygó) Május 10. 110 éve történt Budapesten, a Royal szállóban megrendezték az elsõ filmvetítést. Május 14. 20 éve történt Az Institute for War documents nyilvánosságra hozta Anne Frank teljes naplóját. 210 éve történt Edward Jenner beadta az elsõ himlõ elleni oltást.
78
Május 18. 50 éve történt Rákosi Mátyás elismerte beszámolójában a Magyar Dolgozók Pártjának Sportcsarnokban tartott értekezletén, hogy a személyi kultusz következményeiért és az elkövetett törvénysértésekért õ maga is felelõs. Május 20. 60 éve történt Megszületett Cher (eredeti nevén: Cherilyn Sarkasian Lapier) amerikai énekesnõ, filmszínésznõ. Május 21. 90 éve történt Meghalt Görgey Artúr honvédtábornok és vegyész. Az 1848-49-es szabadságharc egyik tábornoka, a Szemere-kormány hadügyminisztere, a világosi fegyverletétel kezdeményezõje és végrehajtója. Május 23. 100 éve történt Meghalt Henrik Ibsen norvég író, a drámatörténet legnagyobb alakja. Május 24. 20 éve történt Meghalt Dajka Margit színésznõ (Macskajáték, Égig érô fû). Május 26. 40 éve történt Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel-trilógia). 20 éve történt Az Európai Unió hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó. 20 éve történt Megkoronázták Oroszország utolsó cárját, II. Miklóst. Május 29. 160 éve történt Megszületett Apponyi Albert gróf, konzervatív politikus. Az I. világháborút követô béketárgyalásokon Versaillesben a magyar küldöttség vezetõje, a szerzõdés aláírója volt.
MÁJUS
A fantázia is valóság... Interjú a 70 éves Lázár Ervinnel
Lázár Ervin nagyon népszerû író, itt lakik a IX. kerületben. Legelõször az Egyetemi Színpadon találkoztam Önnel, illetve Tropkó úrral, hatására keresni kezdtem az írást, és meg is találtam a Buddha szomorú-ban. Ezt Ön késõbb dedikálta is nekem. Roppant sajnálom, de nem emlékszem. Az egy nagyon régi könyv. Amely novellákat tartalmaz. A gyerekkönyv, a mesetéma késõbb jelentkezett Önnél? Nem, nem, egyszerre kezdtem el ún. felnõtt prózát írni, és gyerek prózát is. Akkor még komoly cenzúrán esett át minden könyv, és különösen az elsõkönyveseknél az átfutási idõ nagyon hosszú volt, ezért egyszerre egy novelláskötetet és egy mesés könyvet adtam le, utóbbinak a kiadása elhúzódott két évig, a novellás köteté még tovább, így az elsõ megjelent könyvem a Kisfiú meg az oroszlánok címû mesekönyv volt, a második pedig a Csonka csütörtök címû novelláskötet. Így kezdõdött: egyszerre kezdtem el gyerek- és felnõtt irodalommal foglalkozni. Alsórácegrespusztán született, és ebbõl rögtön játékot is csinált, Rácpácegrest. Nos, nem ott születtem, hanem teljesen véletlenül Budapesten, mert édesanyám éppen átutazóban volt itt. Azután 15 éves koromban láttam tán elõször Budapestet. Az apám egy Tolna megyei parasztcsaládból származott, én is ott nevelkedtem, ezen az Alsórácegrespusztán, ez egy nagyon világvégi, elhagyott hely volt, számomra máig is a legkedvesebb, annak ellenére, hogy ma már nem létezik, mert lebontották, és amit nem bontottak el, az magától összedõlt. Tehát nincs már, azért is neveztem el Rácpácegresnek, hogy véletlenül se gondolják, hogy azok a történések, amiket én oda helyeztem, pontosan úgy történtek, ahogy leírtam. Értem. Így már világos, hogy a Csillagmajorbeli Óriás
Hát igen, ezek teli vannak mesés elemekkel. Sokáig birkóztam a feladattal, hogy a gyerekkorom élményeit megírjam, és sok kudarc is ért, amíg rájöttem, hogy úgy kell megírni, ahogy ott, ezen a kis településen az emberek egymásnak meséltek történeteket. És ezek a történetek mindig olyanok voltak, hogy... szóval, ahogy az emberek ott meséltek egymásnak. Ezekbe a történetekbe, amelyek mindannyiunk által ismert személyekrõl szóltak, egyszer csak belépett egy olyan irracionális elem, ami nem történhetett meg a valóságban. De ezt õk úgy kezelték, mint teljesen természetest. És akkor gondoltam arra, hogy nekem is úgy kellene megírnom ezeket a történeteket, hogy nyugodtan lehet bennük mesei elem, mert a valósághoz ugyan kevesebb köze van, de az igazsághoz így közelebb esik. Így írtam meg a Csillagmajor címû könyvemet. Láthatta, hogy van benne egy pár olyan dolog, ami a valóságban nemigen történhetett meg. Én most arra gondolok, hogy itt vagyunk egy Lónyay utcai ház negyedik emeletén, egy kõrengetegben, azt a könyvet itt vagy javarészt itt írta, és hogy van az, hogy valaki így tud visszaemlékezni a gyerekkorban csak átéltekre? Úgy fogalmaztam egyszer, hogy a fantázia is valóság, és a lelki folyamatoknak van olyan kivetülése, amit könnyebb megfogalmazni egy mesei motívummal, ezért is kezdtem el mesét ír-
79
MÁJUS
ni. A gyermekkorom az életem meghatározó része, nagyon fontos máig is. Ha már a kõrengeteget említette: amikor ez a puszta megszûnt létezni, és amikor már a közeli rokonaim is elfogytak, akkor azért vettem én ott magamnak egy kis parasztházat egy erdõ közepén levõ faluban, ami torony iránt elég közel van Alsórácegrespusztához, gyakran lejártam oda, sokat dolgoztam is ott, helyileg is onnan származik egy-két történet. De természetesen szeretem Pestet is, mert már régóta élek itt, 54-ben kerültem ide egyetemre, utána 6 év Pécsett, majd vissza Pestre, és bár egy ideig Pécelen latunk itt Pest közelében, azért Pesthez kötõdtem, és most már úgy félig Pestinek érzem magam. Ezt az érzést ismerem, a Balatonfelvidéken, Felsõõrsön nõttem fel, oda kötõdöm mai napig, bár én is itt születtem Budapesten. Hát voltunk arra is, mert úgy gondoltuk, hogy olyan helyen kéne házat venni, ahová a gyerekeink is eljönnek, mert ez a világ vége nekik nem olyan érdekes. És akkor kutakodtunk a Balaton környékén, és ez a Paloznak, Alsóõrs, Felsõõrs, ezt rengetegszer végigjártuk, mert ez nekem nagyon tetszik valamiért. Szép táj, és az épületei között is van sok szép. Hát, majd még küzdünk, és akkor... esetleg fölcseréljük a vidéki központot egy Balatonira. Amikor ez a Rácpácegres megjelent írásban, mit szóltak hozzá az odavalósiak? Nem akart oda hatni, hogy olvassák? Nem, nem, az olvas engem, aki akar, nem erõltettem soha, otthon meg különösen nem, mert hát senki sem lehet próféta a saját hazájában. Ráadásul voltak olyan problémáim, hogy íróember hõsének nem lehet akármi a neve, és nem egyszer elõfordult, hogy egy-egy ott élt személy az eredeti nevén szerepelt abban a novellában, ami úgy, ahogy ott leírtam, nem történhetett meg. Eszem ágában sem volt, de õ úgy gondolta, hogy róla van szó. És annak ellenére, hogy ez a novellaszereplõ nagyon pozitív szerepet játszott a történetben, mégis valaki megsértõdött, és ettõl én félek. Igaz, hogy ezek már mind meghaltak. De hát gondolom, a Rácegresi történeteimben az biztosan nagyon mélyen benne van, hogy én szeretem azokat, akikrõl írok, nincs oka senkinek megsértõdni. Tehát nem tudom, olvasták-e, és most már film is készült belõle, elképzelhetõ, hogy azt látni fogják. Különösnek tartom, hogy Illyés Gyula a Puszták népe c. mûve után azt a vidéket írja meg egészen más szemmel, és mégis van az írásaiban egy kicsi szociográfia. Ez óhatatlan, az ember nem vonatkoztathat el attól az élettõl, amit õk ott éltek. Illyés Gyula felsõrácegrespusztai, és mivel a mi kis pusztánkon nem volt semmi, átjártunk iskolába Felsõrácegresre, ahol Gyula bácsi kezdte az iskoláit. Rám nagyon mély hatással volt a Puszták népe, hiszen ott volt kézzelfogható közelségben mindaz, amirõl írt. Mondjuk, azokat a nagyon kegyetlen, nagyon kemény dolgokat, amikrõl õ beszélt, õ is inkább csak a szüleitõl, nagyszüleitõl hallotta, mint hogy átélte volna. Ilyenek akkor már nem fordultak elõ, már más volt a világ. Nem beszélve arról, a világ hogy megváltozott, amikor 8 éves voltam, és bejöttek az oroszok, az én apám uradalmi intézõ volt, õ vezette ott a gazdaságot. Hirtelen mi lettünk a legszegényebbek, de az emberi viszonyok nem változtak, mi továbbra is ott éltünk, egészen 51-ig, akkor állami gazdaság alakult, és szüksége volt arra az épületre, amiben mi laktunk, így minket kidobtak, és akkor eltávoztunk Rácegresrõl, de 10 km sugarú körben meghatározhatóak elkövetkezendõ lakóhelyeink: Sárszentlõrinc, Pálfa, Tüskéspuszta, a végén újra Pálfa. Apám ott született. De természetesen sokat foglalkoztunk Illyés Gyulával az iskolában, és több versét tanultuk, mint máshol a gyerekek, mert a tanító bácsi úgy gondolta, nagyon helyesen, hogy ha már idevaló, itt járt iskolába, akkor tanuljunk meg többet, és én máig is nagy tisztelettel gondolok rá. Figyelemre méltó, hogy az a tanító ismerte, és fontosnak tartotta Illyés Gyulát.
80
81
MÁJUS
Igen, gondolom, személyesen is ismerhette, mert idõnként hazament Felsõrácegresre, és akkor ott találkozott bizonyos emberekkel, gondolom, a tanítóval is. Én csak egyszer láttam õt messzirõl gyerekkoromban. Elolvastam a könyveit, de többet nem tudok róla. Tehát késõbb sem ismerte meg személyesen, úgy, mint például Nagy Lászlót? Találkoztunk, de nem kerültünk soha közelebbi kapcsolatba. Még egy Egyetemi Színpadi emlékem Önrõl a 70-es évekbõl: ott mesélte el, hogy kórházban volt, talán gyomorfekéllyel, és egyszer csak jött a hír, hogy Kallós Zoltán jön Erdélybõl Nagy Lászlóékhoz és tánc lesz. Ön meglógott a kórházból, és reggelig táncoltak. Igen, majdnem így történt. Nagy László mondta, hogy menjek el, és a dolog a Sebõ Feriéknél zajlott, és hát nem volt nekem ám olyan nagy... fájdalmaim voltak a gyomromban, lehet, hogy volt valamiféle gyomorfekélyem is. A Tropkó úr abból az idõbõl való. Én akkor valóban leléptem a kórházból úgy, hogy a pizsamámra felöltöztem és eltávoztam. Aztán ez a betegség
mondják, hogy nincsenek csodák, de ahogy megszületett a lányom, többé nem
semmilyen gyomorbajom nem volt. Évtizedek múlva, a gyomorszájban ez a fájdalom újra elõjött, és akkor kiderült, hogy az szívbaj. Az is kötõdés a IX. kerülethez, hogy itt a Kardiológiai Intézetben kis szívmûtéttel néhány mûanyag szívbillentyût beraktak nekem. És mondták, hogy a
Természetesen nem szabad inni, sem dohányozni, ezen kívül szednem kell a Sincomar nevû vérhígítót, a mellékletében le van írva, hogy mit nem szabad enni. Marad valami? Nem marad, mert köszvényes is vagyok, és ahhoz is le van írva, hogy mit nem szabad enni. Semmit sem szabadna végül is, ha betartanám! De nem tartom be, nem olyan vészes
És ez a nem szabad inni, ez nagyon szigorú elõírás? Ihatok egy pohár vörös bort. Nem zavar, nem vagyok alkohol közelében, mint ifjú koromban. Szépen átvezetett a IX. kerületbe. Mi hozta Önöket ide az V. kerületbõl? A nagyobb lakás, mert a két gyerekkel már ott nem fértünk el. Mind a ketten írók vagyunk, otthon dolgoztunk, szükség volt egy nyugodt helyre. És lakáscserét csak itt kínáltak föl nekünk, ötöt is. Itt kikötöttünk, ennek már 16 éve. A Veres Pálné utcai kisebb házban a közösség jobban kialakult, ami itt nincs. Ez a ház sokkal nagyobb. Alsórácegrespusztát ide háromszor be lehetne telepíteni. De nem érezzük magunkat rosszul itt sem, megvagyunk. És a IX. kerülethez a lakáson kívül kötõdnek-e valamiért? Hát, itt már ismerjük a kereskedõket, szeretjük az újonnan kialakított Ráday utcát, örülünk ugyan, hogy nem lakunk ott, mert nyáron éjfélig kinn ül az úri közönség az utcán és hát zajong, természetesen, de látványnak igen kellemes. A legidõsebb gyerekünk itt vett magának lakást a középsõ Ferencvárosban, és így látjuk, hogy az a rész is milyen forradalmian változik, és épül, szépül. Hát, jól megvagyunk itt, és mondom, a házban is. Azt szoktam mondani, hogy Budapestet Alsórácegreshez csatoltam. Igaz, hogy József Attila-évfordulóról lehet beszélni 2005-ben, meg 2007-ben, de nekünk 2006-ban kell József Attila-számot csinálnunk. Majd minden hónapban szerepelni fog József Attila-vers. Van-e olyan kedves József Attila-verse, amit javasolna? Hú, hát rengeteg van. József Attila kimagaslóan a legnagyobb magyar költõ, hát én gyerekkoromtól kezdve kizárólagosan szerettem. Másik kedvencem már gyerekkoromtól Arany János volt, és csak idõsebb koromban kezdtem rájönni, hogy Ady is mekkora nagy költõ volt. József Attilával nagyon sokat foglalkoztam, és Arany Jánossal is. A Tompa Mihállyal való levelezésében olvastam, hogy amikor fölköltözött 1860-ban Pestre, nagyon szidta a helyet, ahol lakott, a Há-
MÁJUS
rompipa utcában ami ma az Erkel utca és a Pipa utca , hogy sár van és külváros. Megtaláltam azt a házat itt a Üllõi út és az Erkel utca sarkán, szemben pedig itt állt a másik ház, ahol az Aurórát szerkesztették Vörösmartyék, itt velünk szemben a horgászbolton egy tábla, hogy itt lakott Mikszáth Kálmán. Késõbb kiderült azt hiszem, a feleségemnek is volt része benne, hogy emléktábla került ennek a háznak a másik felére , hogy ott volt a Nyugat szerkesztõsége. Tehát aki itt elmegy, az fantasztikus írók lábnyomában lépked. Vajda Jánossal is sokat foglalkoztam, aki a Tompa utcában lakott. Arany Jánossal, aki Madách-nak az Ember Tragédiáját úgymond fölfedezte, nem voltak jó viszonyban, mert Vajda nagyon kardoskodó ember volt, indulatos. Szinte mindenkit megtalált. Hát, itt egy kis körben ennyi emlék van, és biztos, hogy mindegyikrõl nem is tudok, Bizonyára járt a Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményben, a Pipa utca 4-ben, a vezetõje Gönczi Ambrus. Igen, ismerem õt, voltam ott. Hát így vagyok én ezzel a Ferencvárossal. De ha tehetem, akkor elmegyek vidékre, mert az
hogy is mondjam, nagyon fontos, hogy a szülõföldemmel találkozzak, és hogy halljak egy kis otthoni hangot, beszéljek az ottani emberekkel, mert most már hal ki az én nemzedékem is, már egyre-másra jönnek a hírek, hogy ez is, az is
Várjunk, ha jól tudom, ön 36-ban született, idén lesz 70 éves. Az nem egy olyan nagy kor. Attól függ. Ha egészséges az ember, akkor nem egy olyan nagy kor. Nem akarok panaszkodni, ez a szívmûtét nagyon sokat javított az életminõségemen, a görcsök elmúltak. Egy kicsit lassabban kell csinálni mindent, de jól elvagyunk. Visszatérek József Attilára. Van tehát a versei között olyan, amit jó szívvel ajánlana? Nem tudom, hányan ismerik: Áldalak búval, vigalommal. Ez az egyik legkedvesebb versem. Köszönöm. Önnek Kalendáriumról van-e valami emléke vagy véleménye? Van, nagyon erõteljes emlékem van, méghozzá. Sajnos, a dolog egy kicsit fekete. Volt korábban a Kincses Kalendárium, amit a külföldön élõ magyaroknak szerkesztettek, és azt hiszem, Magyarországon nem is igen lehetett hozzájutni, inkább a kint élõk olvasási igényeihez alkalmazkodott, és abban minden évben közölték, hogy kik haltak meg elõzõ évben. Döbbenetes volt, hogy az ember nem tudta
Az Ön mûvei egy ideje az Osirisnál, az egyik legigényesebb kiadónál jelennek meg. A rendszerváltozás után az egész könyvkiadás egyszerre megváltozott. A régi kiadóm, a Szépirodalmi megszûnt, a Móra Kiadóban azt mondták, hogy nem tudják az én könyveimet kiadni, és ekkor jött ennek a kiadónak a vezetõje, és felajánlotta, hogy minden könyvemet kiad, hogyha beleegyezek. Hát, beleegyezek
persze, boldogan beleegyeztem, és azóta ôk adják ki minden könyvemet, nagyon jó viszonyban vagyok velük, soha közöttünk semmiféle bonyodalom nem volt. Ennek most is nagyon örülök. Remélem, hogy a kalendáriumot folytatni tudjuk, és akkor lehetõségem lesz Vathy Zsuzsa írónõvel, az Ön feleségével is beszélgetni. Persze, és ha bármilyen kérdés felmerül önben, akkor nyugodtan hívjon fel. Amikor Ön a bölcsészkarra jelentkezett, tudta már, hogy írással kíván foglalkozni? Hát, nem, mert ugyan én már írtam akkor is, persze nagyon gyermeki színvonalon, és nem is bölcsész akartam lenni, szinte az osztályfõnököm választotta ki nekem az újságírószakot, amit aztán késõbb otthagytam, és magyartanári diplomát kaptam, de soha nem tanítottam. Az írásaiból és a nyugdíjából él, és már kevesebb a tánc? Hát, nyugdíjas vagyok. Ilyen soha nem volt még, hogy pénzt is kaptam, meg úgy osztottam be az idõmet, ahogy akartam. Bár már nem olyan az élet, mint régen volt, ahogy a népdal mondja, kicsit öregesebb.
82
KEÖVES FERENC
J Ó Z S E F AT T I L A :
Áldalak búval, vigalommal Áldalak búval, vigalommal, féltelek szeretnivalómmal, ôrizlek kérô tenyerekkel: buzaföldekkel, fellegekkel. Topogásod muzsikás romlás, falam ellened örök omlás, düledék-árnyán ringatózom, leheletedbe burkolózom. Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e, szivemhez szívvel keveredsz-e, látlak, hallak és énekellek, Istennek tégedet felellek. Hajnalban nyujtózik az erdô, ezer ölelô karja megnô, az égrôl a fényt leszakítja, szerelmes szívére borítja.
83
MÁJUS
Kérem, még valamit. A feleségét, Vathy Zsuzsa írónõt már említettük. És a gyermekeik? Három felnõtt, egyetemi végzettségû gyermekünk van. Fruzsina lányunk újságíró, õ itt vett magának lakást a középsõ Ferencvárosban, ezzel is jelzi az idekötõdését. Zsófia lányunk irodalommal foglalkozik, Zsigmond fiunk pedig joggyakornok. Végezetül arról még, hogy min dolgozik most vagy a közeljövõben? A Budapesti Bábszínház be fogja mutatni a Szegény Dzsoni és Árnika címû mesejátékomat, ezt az õ sajátosságaiknak megfelelõen át kell dolgoznom kissé. Azután bizonyos elfoglaltságot jelent a Csillagmajor címû könyvem már említett megfilmesítése is, címe A porcelánbaba. Új munkán is dolgozom, de még elég folyékony állapotban van, ezért nem szeretnék beszélni róla. Annyit elárulok, hogy a gyerekkorhoz kapcsolódik. Köszönöm a beszélgetést.
MÁJUS
Az Iparmûvészeti Múzeum A Ferenc körút közelében, az Üllõi úton áll a méreteiben és szépségében is lenyûgözõ Iparmûvészeti Múzeum, mely a londoni (1857) és a bécsi (1864) társintézmények után Európában harmadikként jött létre. Az 1872-es országgyûlés 50.000 Ft-ot szavazott meg mûipari tárgyak vásárlására a következõ évi bécsi világkiállításon a leendõ iparmûmúzeum számára, s ezzel kezdetét vette hazánkban is az ilyen jellegû mûalkotások szervezett gyûjtése. A gyarapodó anyagot 187477 között a Nemzeti Múzeum fogadta be: lépcsõházában állította ki a mûkincseket. A késõbbiekben a gyûjtemény a Régi Mûcsarnok (Sugár út 69.) épületébe került. A növekvõ anyag elhelyezése körül egyre több nehézség merült fel, de önálló otthon teremtésére csak 1890-ben nyílt lehetõség. Elsõ lépésként a leendõ múzeumépület számára egy 1552 négyszögöl nagyságú telket vásároltak az Üllõi út Kinizsi utca Rákos utca (ma Hõgyes Endre u.) határolta területen, amit késõbb további vásárlással bõvítettek; majd a kormány pályázatot írt ki egy modern igényeknek megfelelõ palota tervezésére: ebben az épületben kap majd helyet mind a múzeum mind pedig az 1880-ban alakult Iparmûvészeti Iskola. A minden igénynek megfelelõ palotára a kormány 1892-ben írt ki nyílt pályázatot, melyet a Lechner Ödön és Pártos Gyula által benyújtott Keletre magyar! jeligéjû tervsorozat nyert el, mely azonnal heves viták központjába került. A hagyományokat követõk között ellenszenvet váltott ki, mások viszont kitörõ lelkesedéssel fogadták. Az épület a szecesszió korai ám jellegzetes , keleti ornamentikát felhasználó példája. Benne a funkció, a magas mûvészi színvonalon megformált tömeg, és az egyéni díszí-
84
Forrás: www.imm.hu
Cím: 1091Budapest, IX., Üllõi út 33-37. Postacím: 1450 Budapest, Pf.3. Telefon: 456-5100 Fax: 217-5838 Információ: 456-5171 e-mail:
[email protected] www.imm.hu Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10-18h Hétfõn zárva. A könyvtár nyitva tartása: keddpéntek: 13-17h Az Iparmûvészeti Múzeum fenntartója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
85
MÁJUS
tési forma harmóniáját a legkorszerûbb statikai szerkezetek biztosítják (mint például a nagycsarnok ornamentális csipkévé lényegült, s a nézõk szemei elõl sem rejtett hengerelt acéltartói). A tervezõk arra törekedtek, hogy a magyaros stílus is helyet kapjon a kor divatos irányzatai mellett, ami fõleg a kerámiadíszítésekben valósul meg. A kupola éleit és csúcsát mázas, sokszínû díszítés fedi. Így nem csoda, hogy késõbb egy korabeli nézelõdõ találóan úgy jellemezte az épületet, hogy igencsak meglátszik rajta, hogy fazekas készítette. Az építés végül csak 1893 õszén indult meg, s 1895-ben került tetõ alá az épület. Sokáig megoldatlan kérdés volt a homlokzat anyagának kiválasztása, végül Wlassics Gyula miniszter Fittler Kamill építésznek, az iparmûvészeti iskola igazgatójának a kezébe helyezte az építkezést, aki azt szívügyének tekintette, és vasszorgalommal dolgozott rajta. Így kerülhetett sor arra, hogy a palotát I. Ferenc József felavassa a millenniumi ünnepségsorozat záró akkordjaként 1896. október 25-én. A késõbbiekben azonban nem volt felhõtlen az épület sorsa. A csodálatos építészeti és esztétikai megoldások sem gyõzték meg az ellenzõk táborát, így történt, hogy az 1920-as évek végére a múzeum belsõ festését (Reissmann Károly Miksa mûvét) drasztikusan lemeszelték (csak két terem és a szélfogó menekült meg). A második világháborúban pedig komoly károsodás érte a fõbejárat nyitott elõcsarnokát és a fõkupolát, valamint a nagy üvegcsarnokot, és a Hõgyes utcai sarokkupolát. A háborús károkat 1949-ben állították helyre. Létrehozásától, 1872-tõl kezdõdõen a tárgyak anyaga szerint, illetve a technikai eljárásoknak megfelelõen számos gyûjteménycsoportot alakítottak ki. Jóval késõbb ezekbõl az egységekbõl mind a mai napig öt gyûjteményi osztály jött létre: bútor, kerámia, ötvös, textil és a kisgyûjtemények osztálya. Utóbbi alapvetõen könyveket és bõrbõl készült tárgyakat õriz, ám gyûjtõköre ezen túl is igen széles: itt kaptak helyet a különleges alapanyagból készített tárgyak és a mûvelôdéstörténeti különlegességek. A játékok nagy része is itt található. Az Iparmûvészeti Múzeumhoz tartozik a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum, a Ráth György Múzeum és a Nagytétényi Kastélymúzeum is.
MÁJUS
Testvérvárosunk: Sepsiszentgyörgy A VÁROS CÍMERE
A címert mai formájában I. Ferenc József király adományozta Bécsben 1897. június 27-én, városunk akkori polgármestere, Gödri Ferenc közbenjárására. A címer a következõ: Háromszögû kék pajzs, melynek alját hármas zöld halom foglalja el. A középsõ magasabb halomra egy kör alakú medalion van elhelyezve, melynek mezeje arany, kerete pedig vörös. E keretben CHRISTUS SPES MEA fehér nagybetûs körirat foglal helyet. A medalion közepén egy balra fordult, vállig látható szakállas, bajuszos, vállig érõ hajú, páncélba öltözött, fodros spanyolgalléros férfi arcképe látható (a királyi oklevél szerint a város régi címere). A pajzs alsó felét egy ódon, barna színû, faragott kövekbõl épített ormostetejû várfal foglalja el, s ezen két oldalt egy-egy oromsorral koronázott bástya áll. Középen pedig a középsõ zöld halmon állva, tehát a várfalat megszakítva a sepsiszentgyörgyi ref. vártemplom tornyának hûséges képe van ábrázolva. A két bástyán, valamint alattuk a várfalon egy-egy hosszú lõrés látható. A templomtoronytól jobbra egy sugaras arany naparc, balra pedig egy ezüst sugarakkal övezett, telõ félhold lebeg. A pajzsra helyezett, szembe fordított leveles koronás, nyílt sisak dísze: könyöklõ páncélos jobbkar, kezével arany markolatú és keresztvasú, egyenes pallost tartva, melynek pengéje vörös szíven van átszúrva. E címert városunk hallhatatlan emlékû polgármestere, Gödri Ferenc tervezte.
86
A Ferencváros egyik testvérvárosa az erdélyi Kovászna megyében fekvõ Sepsiszentgyörgy. A város helyén már, a régészeti leletek szerint a kõkorszakban, majd a bronzkorban és a korai vaskorban is éltek emberek. Szkíták, dákok, rómaiak, gepidák, gótok majd szlávok is éltek itt hosszabb-rövidebb ideig. Az elsõ írásbeli emlék 1332-bõl való. Városi minõségben Szepesi Bálint 1461-bõl származó oklevelében szerepel. Különféle kiváltságokhoz jutott a város Báthory István és II. Lajos király adományozása alapján. Címerét I. Ferenc József király adományozta. Székelyföld megpróbáltatásaiban Sepsiszentgyörgy is osztozott. Tatárok dúlták fel 1658ban, török foglalta el a vártemplomot, Mária Terézia határvédelmi kötelezettséget rótt a városra, nem kis terhekkel együtt. A dicsõségbõl is kijutott a városnak 1848-ban. Gábor Áron vezetésével Háromszék megyének a városban szervezõdött meg a fegyveres felkelése. A városban a kereskedelem már korán nagy jelentõségre tett szert. A XIX. század második felétõl a gyáripar is kezdett tért hódítani. Elsõnek a szövõipar telepedett meg, amely saját jelentõs munkásállománya mellett több mint félezer háziiparost is foglalkoztatott. A század legvégén alakult a dohánygyár, ahol több száz nõi munkaerõt foglalkoztattak. Az általános fejlõdés és az ipari fejlõdés motorja lett a villamosítás, ami az 1908-ban indult villamosításban testesült meg. 1891-ben a város bekapcsolódik az országos vasúti közlekedésbe. A közmûvelõdés terén a Székely Nemzeti Múzeum 1879-es megnyitása döntõ fontosságú, mivel ez a múzeum az egész székelység múltjának, népi kultúrájának a kutatását vállalta fel. Az intézmény a tudományos célok szolgálatán kívül a népmûvelésre gyakorolt jelentõs és máig tartó hatása miatt is igen fontossá vált. A közmûvelõdést és a kultúrált szórakozást támogatta az 1854-ben alapított Olvasó Egylet és az 1 évvel késõbb alapított Kaszinó. 1878-ban Nõegylet alakult, amely a jótékony szeretetszolgálatot tûzte ki célul. A kultúra fejlõdését mozdította elõ a Jókai nyomda is. A színjátszás története a városi mûvelõdés külön színfoltja. A korábban volt Bálház után az 1899. év volt a fordulat éve, amikor is Erdély Kolozsvár és Dés után a városban harmadikként épült meg az állandó színházterem.
Sepsiszentgyörgy testvérvárosai Sepsiszentgyörgynek a 90-es évek elejétõl vannak testvérvárosai. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy azelõtt a város ne tartott volna fenn kapcsolatokat. E barátságok közül a legrégebbi Veszprémhez köt minket. Ez a két város színházának kapcsolatára vezethetõ vissza. Örömmel tapasztaljuk, hogy a hivatalosan megkötött szerzõdések a valóságban is élnek. Több iskola folytat cserekapcsolatot, szervez táborokat, versenyeket, ahová a testvérvárosok iskoláit is meghívják. Kultúra és sport terén is jól mûködõ kapcsolatok jöttek létre. Gazdasági szakembereink vásárokon, szakmai megbeszéléseken vesznek részt. A szerteágazó kapcsolatoknak köszönhetõen egyre több diák, család tesz szert külföldi barátra, levelezõtársra.
ÔSI EMLÉKEK A Kárpátkanyarral közrezárt Háromszéki medence a sepsi-, a kézdi- és orbaiszéki székelyek földje, ahol õseink egyes vélemények szerint az ezredforduló küszöbén telepedtek le. A helység lakottságának emlékei már a csiszolt kõkorszaktól kezdõdõen fellelhetõk, hiszen kedvezõ földrajzi fekvésének köszönhetõen alkalmas volt emberi település kialakulására. A város területén feltárt régészeti leletek tanúskodnak a történelmi korszakok és mûveltségek jelenlétérõl és folytonosságáról. Csiszolt kôkori települést tártak fel az Eprestetõn, az Õrkõn és a Gémváránál. Tehát ezek képezik a város legõsibb települési emlékeit.
1. Kiskunhalas (Magyarország) 2. Kanizsa (Szerbia) 3. Cegléd (Magyarország) 4. Alsónána Szotyor testvértelepülése (Magyarország) 5. Sárpilis Kilyén testvértelepülése (Magyarország) 6. Ferencváros (Budapest IX. kerület Magyarország) 7. Novosibirsk (Oroszország) 8. Givatayim (Izrael) 9. Királyhelmec (Kralovsky Chlmec Szlovákia) 10. Veszprém (Magyarország) Hol is van Sepsiszentgyörgy? Kovászna megye (egykor Háromszék) legnagyobb városa. Erdély délkeleti szögletében fekszik, a Keleti Kárpátokban. Átlagos tengerszint feletti magassága 520-580 m. A 45052 földrajzi szélesség és a 25049 földrajzi hosszúság keresztezõdésénél fekszik, az ország középpontjában, Brassótól 32 km, Bukaresttõl 198 km, Kolozsvártól 250 km, Nagyváradtól 485 km és a konstancai kikötõtõl 412 km távolságra. A város 10 km2-es területen fekszik, nem számítva a városhoz tartozó településeket: Kilyént, Szotyort és Sugásfürdõt. Kovászna megye Románia központi részén található, területe 3710 km2. Szomszéd megyék: északon Hargita, keleten Bákó és Vrancea, délen Buzãu és nyugaton Brassó. Sepsiszentgyörgy municípium mellett még 4 városa és 33 községe (ebben 122 faluja) van a megyének.
87
MÁJUS
Az oktatásban a XIX. század közepéig hiányzott egy felsõbbfokú képesítést biztosító iskola. Ezt az ûrt volt hivatva pótolni az 1859-ben alapított gimnázium. A közadakozás mellett a szükséges tõke legnagyobb részét gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije 60.000 forintos adománya jelentette. Az intézmény a mecénás iránti tiszteletbõl és hálából a Székely Mikó Kollégium nevet kapta. 1892ben megalakult Erdély egyetlen óvónõképzõ intézete, amely késõbb Állami Tanítónõképzõvé alakult.
MÁJUS
Nemzetiségek bemutatása Német
SVÁB SÖRKIFLI
Hozzávalók: 2 dl tej egy kiskanál kristálycukor 2 dkg élesztõ 15-15 dkg rétes- és finomliszt 1 tojássárgája 2 evõkanál zsír 1 mokkáskanál só 1 tojássárgája a kenéshez a töltelékhez: 2-3 vöröshagyma 4-5 evõkanál olaj só õrölt feketebors a tetejére: köménymag, szezámmag Elkészítés: Egy dl langyos, cukros tejben felfuttatjuk az élesztõt. A kétféle lisztet átszitáljuk, és a tojássárgájával, zsírral, sóval, felfuttatott élesztõvel, a maradék tejjel hólyagos tésztává dagasztjuk. Langyos helyen kb. 45 perc alatt duplájára kelesztjük. A töltelékhez a hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, és az olajon megfonnyasztjuk. A megkelt tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, megkenjük töltelékkel, derelyemetszõvel háromszög alakúra felvágjuk. Egyenként kifli formájúra feltekerjük, sütõpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk. Tojássárgájával megkenjük, szezámmaggal vagy köménnyel megszórjuk. 20 percig pihentetjük, elõmelegített sütõben közepes lángon 18-20 percig sütjük.
88
Kovács Zoltánnal beszélgettem a német kisebbség mindennapjairól, fontos célkitûzéseirõl. Mennyi német él Ferencvárosban? A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint mintegy 270 fõ vallotta magát a német nemzetiséghez tartozónak. Alapítottunk egy civil egyesületet, amelynek tagjai lehetnek szimpatizánsok is, a taglétszám jelenleg 450 fõ körülire tehetõ. Mikor települtek ide a németek? 1792-ben lépett trónra I. Ferenc, akirõl a kerület a nevét kapta. A névadással kapcsolatos rendeletet 1792. december 4-én adták ki, ennek emlékét õrzi a Polgármesteri Hivatal falán elhelyezett emléktábla. Így lett a kerület hivatalos neve Franzstadt, az utcák neveit sokáig csak németül írták. A városrész hagyományosan ipari, kispolgári terület volt, sok sváb települt be, élénkítve a helyi gazdasági életet. A kerület jómódú sváb polgársága alapította meg 1899-ben a Ferencvárosi Torna Klubot, népszerû nevén a Fradit. Melyek voltak az elmúlt évek legfontosabb eredményei? Önkormányzatunknak minden évben lehetõsége van részt venni a magyarországi német gyermekek számára rendezett táborban. Ezen túl a teljes asszimiláció elkerülése miatt fontos a hagyományõrzés, minden évben megtartjuk a sváb bálunkat, amelyen egyre többen vesznek részt. Megvalósítottuk az egyik nagy álmunkat, a Liliom óvodával közösen létrehoztunk egy hagyományõrzõ német óvodai csoportot, így a gyermekek egészen kicsi koruktól nemzetiségi nevelésben részesülnek, játékos módon õrzik kisebbségünk tradícióit. A felnõttek számára német nyelvi klubban biztosítjuk a kultúra megõrzésében oly fontos nyelv gyakorlását. Mik a következõ évek feladatai, célkitûzései? Továbbra is jelen szeretnénk lenni a helyi közéletben, úgy vélem a helyi kisebbségi közösségek igen meghatározó szerepet töltenek be Ferencváros mindennapjaiban. Minden év októberében tartjuk a Ferenc napi búcsút, ez három napos ünnep, ahol a zárónap a kisebbségek bemutatkozása jegyében telik. Minden kisebbségi közösségnek lehetõsége van kultúráját bemutatni, sátrat igényelni, ahol a közösségére jellemzõ ételeket, újságokat tudja a szélesebb közönséggel megosztani. Az eddig kialakított hagyományõrzõ összejöveteleinket is szeretnénk a jövõben folytatni. Mi jellemzi a helyi kulturális közösségi életet? Rendszeresen összejárunk az önkormányzat Tûzoltó utcai helyiségében, azt mondhatom, igen pezsgõ élet folyik fõleg az egye-
SZARVAS IMRE: SZÓPIRAMIS A ARA AJAKA ARANYRA ARANYALMA ARANYALMAFA AGYAGTARTALMA ADATBANKHALMAZA ADATBANKHALMAZATA
MÁJUS
sület tagjai között. Amint említettem, minden évben részt veszünk a Ferenc napi búcsún, ez számunkra nagyon fontos esemény, hiszen itt gyûlik össze Ferencváros apraja-nagyja, itt lehet leginkább az egész kerületre jellemzõ közösségi életet megtapasztalni. A német hagyományõrzõ óvodai csoportban történõ nevelés is központi szerepet játszik életünkben, a csoportba járó gyermekek idén már másodszor léptek fel a Sváb bálunkon. Milyen az anyaország és a helyi kisebbség kapcsolata? Baráti kapcsolatot alakítottunk ki Kiel városának kórusával, akik tavaly megtiszteltek minket egy igen hangulatos mûsorral, amelynek a Ferencvárosi Mûvelõdési Központ adott otthont. Az anyaországgal leginkább összbudapesti szinten tartjuk a kapcsolatot. Hogyan kapcsolódtak be az önkormányzati munkába, milyen a kisebbségi és a települési önkormányzat kapcsolata? A települési önkormányzat munkájában részt vesz kisebbségünk egyik tagja képviselõként, ez mindenképpen elõnyt jelent megmaradásunk és munkánk szempontjából. A helyi kisebbségi bizottság egyik tagja szintén közülünk került ki, így ott is képviselve vannak érdekeink. A települési önkormányzat jelentõs autonómiát biztosít a kisebbségek számára. BALLA ÁGNES
SVÁB KÁPOSZTA Hozzávalók: 80 dkg sertés dagadó 150 dkg vecsési savanyú káposzta 30 dkg füstölt kolbász 30 dkg rizs só, bors, õrölt paprika, szemes bors Elkészítés: Egy megfelelõ méretû (12 l) lábast zsírral kikenünk, majd pirospaprikával kevert liszttel a zsíros edényt meghintjük. Kifacsarjuk a káposztát, a levét félretesszük, majd az edény aljára kezdjük hinteni a szálakat, minél lazábban. Az apróra vágott dagadót rétegenként a káposzta közé helyezzük, majd felülre is káposztát szórunk. Vízzel felöntjük, a tetejére helyezzük a szeletelt kolbászt. Lassú tûzön fõzzük 1,5-2 órán át, majd a káposztalébe áztatott tiszta rizst lecsepegtetés után az ételhez öntjük. Újabb félórát fõzzük, figyeljünk a folyadékra is, ha kell, káposztalével töltögessünk utána. Az a jó, ha az étel nem tocsog, de nem is ég le.
E EGE EGYKE EGYLETE EMLEGETVE ENGESZTELVE EGYNEGYEDEKRE ENGEDELMESKEDVE EGYENLETRENDSZERE ELVETEMEDHETETLENRE ELVETEMEDHETETLENEKRE Mindig két új betût adunk az elôzô sorhoz úgy, hogy a szélsô betûk nem változnak. Alkosson ön is hasonlót szabadidejében!
89
MÁJUS
Az Európai Unió zászlója MAGYARORSZÁG 2 ÉVE TAGJA AZ EURÓPAI UNIÓNAK Az Európai Unió a három szervezetbõl álló Európai Közösségekre alapulva jött létre. Az Európai Közösségeket hat ország Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg alapította. 1951-ben megalakult az Európai Szén- és Acélközösség, melyhez Németországon és Franciaországon kívül csatlakozott Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is. Ezzel létrejött az Európai Közösségek elsõ tagja. 1957-ben, Rómában megalapították a gazdasági együttmûködés erõsítését és a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget. Az Európai Gazdasági Közösség, más néven Közös Piac létrejöttével megalakult az Európai Közösségek második tagja. Az Európai Közösségek harmadik tagja, az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) szintén 1957-ben alakult meg. Ennek célja az atomenergia békés felhasználására való törekvés. 1992-ben a Maastrichti Szerzõdés aláírásával alakult meg az Európai Unió. Alapja az ún. három pillér. Az elsõ pillért az Európai Közösségek alkotják, a második a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pedig a bel- és igazságügyi együttmûködés. (A szerzõdés 1993. november 1-jén lépett hatályba) Magyarország 1994. április 1jén kérte felvételét az EU-ba, s 2004. május 1-jén vált taggá, 9 másik országgal együtt. Az Európai Uniónak jelenleg 25 tagja van.
90
Tizenkét arany csillag sötétkék háttérben az EU jól ismert zászlaján. Az Európai Közösség brüsszeli székháza elõtt 1986. május 29én vonták fel elsõ alkalommal az Európai Unió csillagos zászlaját és hangzott el az unió himnuszaként Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája. Paul Lévy, egy zsidó származású belga személy a vészkorszak idején fogadalmat tett, hogy amennyiben túléli a háború borzalmait és a nácik uralmát, áttér a katolikus hitre. Túlélte, és Lévy megtartotta ígéretét. A háborút követõen az 1949-ben Londonban létrehozott Európa Tanács kulturális bizottságának vezetõje lett. 1950-ben pályázatot írtak ki az Európai Közösség zászlajára. Lévy a skandináv nemzeti lobogó mintájára a kereszt jelét hordozó zászlót ajánlott, ám ezt a nem keresztény tagok elvetették. Hat év telt el, közben 3000 terv érkezett be, köztük Arsene Heit alkotása: kék alapon 12 sárga csillag. Rajza nem a véletlen mûve volt, a mûvész Szûz Mária tisztelôi közé tartozott, naponta imádkozta a rózsafüzért. Történt, hogy Paul Lévy egy csillagkoronával díszített Szûz Mária szobor mellett haladt el. Felpillantott és látta, hogy a csillagok arany színben ragyognak a kék ég hátterében. Levy az ihlettõl fellelkesülten azonnal felkereste az ET akkori fõtitkárát és a kék háttérbõl kiemelkedõ 12 aranycsillag képét ajánlotta az EU zászlajára. A képet megtalálták a tervek között. A kulturális bizottság tagjai egy kivételével elfogadták Lévy ajánlatát. Az egyetlen ellenszavazó a csillagok számát kifogásolta: miért legyen éppen tizenkettô? A válasz: esztétikai okokból. A tizenkettes szám a teljesség szimbóluma. A zászló jóváhagyása Szeplôtelen Fogantatás ünnepén történt. A Jelenések Könyve 12. fejezetében olvassuk: Az égen nagy jel tûnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona. Szûz Mária elôre jelzi végsô gyôzelmét az Európáért folyó harcban. Ez a harc ugyanis a múltban és ma is a kereszténységért való harcot jelenti. Forrás: www.communio.hu
MÁJUS
Életmód, hobbi Gipszöntés Szükséges anyagok: elõre gyártott mûanyag formák gipszpor és víz mûanyag tál és fakanál festékek a színezéshez Az elkészítés menete: Keverjük el a mûanyag tálban a gipszport és a vizet csomó- és lehetõleg buborékmentesen. Miután jól kikevertük a gipszmasszát, öntsük ki a formába. A felesleges gipszet szedjük le és a tetejét egyengessük el valamilyen egyenes felülettel (pl: vonalzóval) , ha akasztót szeretnénk ráerõsíteni, akkor ebbe a folyékony masszába helyezzük bele. A tálat, amiben a gipszet kikevertük, öblítsük el a kikeverés után, így a gipsz nem köt meg benne és legközelebb is tudjuk használni. A gipszformát teljes száradás után emeljük ki a mûanyagból. Ezután befesthetjük, mintázhatjuk tetszés szerint.
KORALLVIRÁG
(Kalanchoe blossfeldiana) Virágai rendszerint pirosak, de elõfordulnak narancssárga és rózsaszín hibridek is. Fényes, zöld színû levelei húsosak, vastagok, enyhén fogazottak. Természetes feltételek mellett tavasszal nyílik, de a fénymenynyiség csökkentésével el lehet érni, hogy a tél közepén is virágozzon. A virágok magasan a levélzet fölé emelkednek. Tavasszal, a virágzás után ajánlatos alaposan visszavágni. A visszavágott szárakat pici cserépben könnyen meg lehet gyökereztetni, így lehet szaporítani. Májusban ki lehet tenni az erkélyre vagy teraszra, nagyon fényigényes, szereti a közvetlen napfényt is. Nem túl vízigényes, két öntözés között hagyjuk a földjét teljesen kiszáradni. Szereti a meleget. Hideg helyiségben elhullatja leveleit, csúnyán felkopaszodik.
PÁRKAPCSOLAT Amíg keresed az igazit, jól érezheted magad az esélyesekkel is. Az ideális nô olyan mint a hold. Este jön, reggel megy! A nô olyan, mint az olimpiai érem. Harcolnod kell érte, aztán egy életen át lóg a nyakadon. A férfiak olyan logikátlan teremtmények, akik a szállodában otthon akarják érezni magukat, míg otthon szállodai szolgáltatásokat várnak el.
91