Október. H K Sz Cs P Sz V. November. H K Sz Cs P Sz V negyedik negyedév. December. H K Sz Cs P Sz V

Október H

4

K Sz Cs

5

6

7

P Sz

V

1

2

3

8

9 10

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

21 22 23 24

25 26 27 28 29 30 31

November H

K Sz Cs

P Sz

V

1

2

5

7

8

9 10 11 12 13 14

3

4

6

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

December H

K Sz Cs

P Sz

V

3

5

1

2

4

8

9 10 11 12

5 6

7

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 3 27 28 29 30 31 0 3000

2004. negyedik negyedév

MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM

2004. negyedik negyedév

Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fôosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN 1585-2873 Szerkesztette dr. Berki Erzsébet és Lovassy Stürmer Mónika  Berki Erzsébet 2004.

Kedves Olvasó! Ez a Munkaügyi Kalendárium negyvenegyedik száma. Az első szám kiadása óta tíz év és még egy negyed telt el. 1994-ben könnyűnek látszott a feladat – minden nap el kell olvasni öt-hat újságot és a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó cikkekből rövid kivonatot írni, ezeket a bekezdéseket időrendben, és valamilyen használható szerkezetben az Olvasó elé tárni. Később azonban sokminden megváltozott. Szaporodtak, majd eltűntek lapok, amelyeket annak idején olvastunk, amelyekből kivonatokat készítettünk. Átalakultak – vagy sokszor csak „átkeresztelkedtek” – a szervezetek, amelyeket figyeltünk. Kiderült, hogy nem elég a szervezetek szerinti figyelés, tematikus fejezetekre is szükség van. A nyomtatott sajtó mellett időről időre felmerült más médiumok figyelésének a szükségessége, de kísérletet tettünk a szervezetekkel való személyes kapcsolatok kiépítésére, a szervezeti információk közvetlen beszerzésére is. A 90-es évek vége felé úgy látszott, hogy az esetlegességeket legyőzi az internet. Az érdekképviseleti szervezetek megjelenése a „neten”, és a tájékoztató honlapok szaporodása azt a látszatot keltette, hogy hamarosan nem lesz szükség a Kalendáriumra. 1994-ben még volt Munkaügyi Kutatóintézet, amely kifizette az újságokat, de arra már nem jutott, hogy a kiadást finanszírozza. Így először az Országos Humánpolitikai Egyesület, majd alkalmi szponzorok – közöttük a mindig változó nevű Munkaügyi Minisztérium és a szociális partnerszervezetek – segítették a kiadást. A Munkaügyi Kutatóintézet megszűnése – pontosabban az OMMK-val való egyesülése – kezdetben nem enyhített a Kalendárium sorsán, a Foglalkoztatási Hivatal megalakulásával azonban nyugvópontra jutott a finanszírozás kérdése, miután az FH beépítette ezt a tételt a költségvetésébe. Időközben azonban alábbhagyott az információs „boom”. A kezdetben friss és tetszetős honlapok egy részéről kivesztek a friss és tetszetős, élénk szervezeti életről tanúskodó dokumentumok, egyes szervezetek pedig jelszavas védelemmel zárták el az információkat. Így a Kalendárium híreinek legfontosabb forrása ma is az a néhány napilap, amely a megszokott stílusban közvetíti a híreket. A szerkesztés tíz év alatt változatlan alapelve pedig a kommentár nélküli, semleges hírközlés, legyen az valaki számára jó vagy rossz, elfogadható vagy ellenszenves, barátságos vagy barátságtalan. Tíz év alatt megjelent 40 szám. Tíz év durván 3.000 olyan nap, amikor megjelentek a lapok. Napi öt lappal számolva 15.000 újság olvasásából született 2992 Kalendárium-oldal. Azt hiszem, ennyi egy embernek elég. Ezért döntöttem úgy, hogy abbahagyom, de csak én, a Kalendárium továbbra is megjelenik. Új szerkesztője Lovassy-Stürmer Mónika, az FH Kutatási Főosztályának munkatársa, aki lelkesen látott hozzá a feladathoz. Ezt a számot közösen jegyezzük, a továbbiakat pedig rá és az Olvasóra bízom. Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik segítettek ebben a munkában. Név szerint Orolin Zsuzsa kolléganőmet szeretném megemlíteni, aki a kezdetekben támogatott, de külön köszönet jár azoknak, akik információval járultak hozzá a Kalendáriumhoz, azoknak, akik anyagi támogatással, és azoknak is, akik köszönő leveleket írtak, hogy legyen értelme a munkának. Úgy gondolom, hogy a következő tíz évre a Kalendárium jó kezekbe került, de ne felejtsék el, a szerkesztő akkor dolgozik jól, ha tudja, hogy az Olvasók mit szeretnének. Kérem, hogy ezzel segítsenek neki. Budapest, 2005. január

3

TARTALOM

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................

5

Konzultatív fórumok..........................................................................................................................

28

Foglalkoztatás……………………………………………………………………………………….

33

Szakszervezetek ................................................................................................................................

50

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................

50

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................

52

Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................

54

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................

56

Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................

57

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................

65

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).................................................................

69

Munkáltatók.......................................................................................................................................

74

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................

74

Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................

75

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)............................

76

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................

77

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................

79

Munkaügyi viták...............................................................................................................................

80

Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő...........................................................................................

91

Napi- és hetilapok.........................................................................................................................

91

Folyóiratok...................................................................................................................................

105

Jogszabályok 2004. IV. negyedév ....................................................................................................

110

4

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.10.05.

2004.10.05.

2004.10.05.

2004.10.06.

Hír. Tervek szerint jövőre az egyéni vállalkozóknak és a betéti társaságok személyesen közreműködő tagjainak is meg kell fizetniük a munkanélküliellátások alapját képező járulékokat: a háromszázalékos munkaadói és az egyszázalékos munkavállalói járulékot az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után. A kormány által jövőre tervezett 57 ezer forintos legkisebb bér esetén ez 2280 forint havonta. Antalffy Gábor a Kisosz elnöke szerint azonban a eho csökkenése csekély ahhoz képest, hogy a vállalkozókat mekkora fizetési kötelezettségek terhelik. A minimális járulékért cserébe munkanélküli ellátás (úgynevezett vállalkozói járadék) járna a bajba jutott vállalkozóknak. Sok kisvállalkozó nem érti, hogy miért kell négy százalékot fizetnie, vagyis miért adódik össze az 1%-os munkavállalói és a 3%-os munkaadói járulék. Hanti Erzsébet, a MSZOSZ szakértője szerint így igazságos a rendszer, hisz végső soron a munkavállalókat sem csupán az 1% terheli. Antalffy szerint az érdekképviseleteknek az volt a törekvése, hogy a vállalkozókat a munkavállalókkal egyenlő feltételekkel vonják be a rendszerbe. Az egyenlőség érdekében a jogalkotók a vállalkozói járadék rendszerét a hagyományos munkanélküli-segély mintájára alakították ki. Munkanélkülijáradékra az a munkavállaló jogosult, aki a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül minimum 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik; a vállalkozók esetében ugyanezen időtartamon belül 365 napos vállalkozói tevékenység szükséges, amely alatt az érintett járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Mindkét járadék kiszámításának alapja a munkanélküliség előtti év átlagkeresetének 65 százaléka. Az általában a minimálbér után adózó kisvállalkozók esetében ez 37.050 forint havonta. Ám mindkét ellátás összege – bármilyen nagyságú korábbi jövedelemről van is szó – nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kilencven százaléka (20.880.-Ft.), viszont nem haladhatja meg annak kétszeresét (41.760.-Ft.). Mind a munkanélküli, mind a vállalkozói járadékot legfeljebb kilenc hónapig kaphatják a bajba jutottak. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ahogy azoknak a vállalkozóknak sem, akik a vállalkozói tevékenységgel párhuzamosan munkaviszonyban is állnak valahol, és munkaidejük eléri a heti 36 órát. Utóbbiak csak a munkaviszonyuk alapján kötelesek megfizetni az 1%-os munkavállalói járulékot. Vagyis nem kell a dupla járulékfizetéstől tartaniuk azon munkavállalóknak, akiket „szürkén” foglalkoztatnak, vagyis fizetésük egy részét számlára kapják. Hír. Az Oktatási Minisztérium honlapján elérhető az Universitas Program és a felsőoktatási törvénytervezet legfrissebb változata, amelyben zömmel figyelembe vették a szakszervezetek korábban megfogalmazott követeléseit. Október 13-15. között szervezik meg az “Unióban Európával – I. Magyar munkajogi konferencia – a szakma találkozója” c. konferenciát, amelynek elsődleges célja annak vizsgálata, hogy az EU-csatlakozás milyen hatással van a magyar munkajogra. Hír. Új tagozat alakult a Községi Önkormányzatok Szövetségén belül: hat többcélú kistérségi társulás tegnap megalakította a kistérségek szövetségét. A KÖSZ elnöke elmondta: az érdekképviselet küzd azért, hogy a kisközösségek önállósága megmaradjon, s fenntarthassák életképességüket.

5


2004.10.06.

2004.10.07.

2004.10.07.

2004.10.06.

Hír. A kormányátalakítás során részben átalakult az FMM vezetése is. Az új miniszter Csizmár Gábor, politikai államtitkár Kordás László, az MSZOSZ volt alelnöke lett. A kormányfő szerint a munkaügyi tárcától egyedül nem lehet elvárni, hogy megoldja a foglalkoztatási problémákat. Ehhez olyan gazdasági környezetre is szükség van amely kedvez a munkahelyteremtésnek. A miniszterelnök a munkavállalókat is másfajta mentalitásra ösztönözte: szokjanak hozzá, hogy munkahelyek szűnnek meg és keletkeznek, s ne idegenkedjenek a változásoktól, hanem alkalmazkodjanak hozzájuk. Cél a szolgáltató minisztérium megteremtése, ne az ügyfél alkalmazkodjon a hivatalhoz hanem fordítva. Ez különösen érvényes a munkaügyi központokra és kirendeltségekre. Másik fontos feladat a felnőttképzés fejlesztése, ami növelheti a munkavállalók alkalmazkodóképességét. Hír. Tiltakoznak a sertéstermelők az ellen, hogy az agrártárca – pénzhiányra és felvásárlási árak növekedésére hivatkozva – jóval az év vége előtt meg akarja szüntetni a 2 ezer forintos egyedenkénti haszonállat-tartási támogatást – derült ki a szövetkezeti érdekképviselet MOSZ tegnapi ülésén. Mészáros Illés, az állattartói választmány elnöke közölte: a februári demonstrációs megállapodás felrúgása lenne, ha az FVM a dotációkat törölné. Megvonásuk azért sem lenne indokolt, mert a tárca az idén 3,6 millió sertésre vállalt támogatási kötelezettséget, ebből a termelők eddig csak 2,5 millióra nyújtottak be igényt. A sertéstartás tavalyi vesztesége megközelítette a 8 milliárd forintot, és ez év szeptemberéig még mindig 20 forint körüli kilónkénti ráfizetést könyveltek el a termelők, állapította meg Tóth István a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. A titkár szerint a jövő évi nemzeti agrárkasszát az ez évről származó determinációk csaknem teljes egészében kiüríthetik, ezért a sertés- és a baromfitartók – akik uniós terület alapú támogatást sem kaphatnak – az ez évinél kevesebb dotációra számíthatnak. Elképzelhető, hogy az FVM a brüsszeli forrásokat kiegészítő nemzeti pénzekből csoportosít majd át bizonyos összegeket a két ágazat támogatására. Hír. Kamarai Napokat szervezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvény keretében tartott szakmai megbeszélések számos olyan gondot hoztak felszínre, amellyel a budapesti vállalkozók nap mint nap találkoznak. Ezek között szerepel a képzett munkaerő hiánya, a munkaerő foglalkoztatását terhelő magas adó- és járulékterhek, amelyek jelentős mértékben gátolják a vállalkozók tevékenységét, mondta Koji László BKIK elnöke. Hír. A francia kormány a fellendülés érdekeire hivatkozva úgy próbálja növelni a munkaidőalapot, hogy közben ne sérüljön a szocialista kormányzat idejében bevezetett 35 órás munkahét elve, ezt nevezik Párizsban “puha reform”-nak. A tervezet szerint a túlórákat nem egyenként, hanem vállalati szinten összegeznék, csökkentenék a túlóradíjakat, emelnék az egy évre engedélyezhető túlórák számát. Jelenleg a kis- és középvállalatoknál 10 a nagyoknál 25%-os az engedélyezett túlmunka aránya. A szakszervezetek kisebb módosításokra hajlandóknak mutatkoznak, de a 35 órához ragaszkodnak, mert ebben látják a foglalkoztatás növelésének és az életszínvonal javításának zálogát. Hír. Az EU-ban folynak a tárgyalások a munkaidő szabályozásáról. A múlt heti miniszteri találkozón három kérdéskört tekintettek át. Az Európai 6

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK

2004.10.13.

2004.10.13.

2004.10.13.

2004.10.13.

Bizottság 48 órában maximalizálná a heti munkaidőt, bár a legtöbb tagállamban rövidebb a tényleges munkahét. Elvi megállapodás született arról, hogy az ügyeleti időből az inaktív rész nem számít bele munkaidőbe, de még tisztázásra vár, mi van akkor, ha nehezen mérhető az ügyeleti munkavégzés. A kompenzációs pihenőidő ügyében is előrelépés történt, az ügyelet után 72 órával ki kell adni a szabadnapot. Kritikusabb a helyzet az opt-out kérdéskörének szabályozásában. Nagy-Britannia ragaszkodik a kivételes státuszához, amely szerint a heti munkaidő meghaladhatja a 48 órát, de csak ha ezt a munkaszerződésben rögzítik. A mostani verzió szerint csak akkor lehetséges az opt-out az EU tagállamaiban, ha a kollektív szerződés vagy a szociális partnerekkel kötött más típusú megállapodás ezt a kérdéskört szabályozza. Egyéni opt-out szerződésre csak akkor lesz mód, ha sem kollektív szerződés, sem más megállapodás nincs. Elképzelhető, hogy opt-out esetén heti 65 óra lehetne a heti munkaidő maximuma a tagállamokban. A magyar szakemberek plusz garanciaként szabályoznák a nemzeti jogban is az opt-out lehetőségét, de fontosnak tartják, hogy ez ne legyen versenyelem. Hír. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után is vannak olyan települési önkormányzati rendeletek, amelyek nincsenek összhangban az uniós előírásokkal, és több esetben nincs biztosítva a korrekció lehetősége sem, állapította meg az EU-információs központ közigazgatási jogásza. Hír. Csizmár Gábor tegnap sajtóbeszélgetést tartott, amelyben kiemelte, hogy az lenne a jó, ha életmód, divat lenne a tanulás és a felnőttképzés. A jövőben nagyobb hangsúlyt kap az esélytelenek felzárkóztatása, az idősebb munkavállalók, a kisgyermekes édesanyák, a pályakezdők, a romák és a fogyatékosok segítése. A kormány a jövőben sem teremthet önmaga munkahelyet, de a nehéz helyzetben lévő cégek és a holtponton lévő ágazatok azonban segítségre számíthatnak A dinamikusan változó piacgazdaságban nem az a helyes magatartás, ha a szaktárca „foggal-körömmel” megvéd minden munkahelyet, sokkal inkább az, ha a piaci változáshoz való alkalmazkodásban kapnak segítséget a munkáltatók. Az elmúlt két évben 175 ezer munkahely szűnt meg, de 220 ezer új jött létre. Nincs egyetlen és biztosan jó megoldás arra, hogy még több felnőttnek legyen munkája, ehhez még az unió sem találta meg a tökéletes receptet. Az eszközrendszerek összehangolása és a szorosabb tárcaközi együttműködés azonban közelebb visz a célhoz. A foglalkoztatás bővülése érdekében a jövőben csökken a foglalkoztatás költsége. A hazai foglalkoztatást jelentősen hátráltatja, hogy a munkavállalók többsége még a biztos munka reményében sem utazik vagy költözik el lakóhelyéről. Fontos, hogy népszerűbbé váljanak a nem tipikus foglalkoztatási formák, a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka. A foglalkoztatás sem magas, mindössze 56 százalékos, a hátrányos helyzetű felnőttek azonban még rosszabb helyzetben vannak, közülük csupán 12 százalék dolgozik, ezért őket fokozottan kívánja segíteni a tárca. Hír. A kormányzati ciklus végéig marad a 40 órás munkahét, a heti munkaidő nem csökken 38 órára, erősítette meg a miniszter kedden, bár azt elképzelhetőnek tartja, hogy egyes területeken az ágazati párbeszéd bizottságok a munkaidő csökkentéséről döntenek. Hír. A kölni gazdaságkutató intézet felméréséből az derül ki, hogy az utóbbi években tapasztalt bérnövekedés ellenére Magyarország a térség többi

7


2004.10.14.

2004.10.15.

államával együtt még mindig jelentős versenyelőnyt tud kínálni az élőmunka díjazásában Nyugat-Európával szemben. Európa-szerte Norvégiában és Dániában fizetik a legmagasabb órabért - 27-28 euro – míg nálunk az ottaninak mintegy hetedét viszik haza a dolgozók. Hír. Népszavazás kiírását javasolja a regionális önkormányzatok létrehozatalának ügyében Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A múlt héten közzétett tanulmányában arról írt, hogy a közigazgatási reformtörekvésekkel párhuzamosan a kistelepülések lakóit életminőségük szempontjából kedvezőtlen hatások érték: bezártak kispostákat, tervbe vették vasúti szárnyvonalak leállítását. Zongor szerint a gazdaság szereplőinek kivonulása a kistelepülésekről csak látszólag nem állami és önkormányzati ügy, hiszen szoros összefüggésben van a közigazgatási változtatások bevezetésének lehetőségével. A főtitkár leszögezi nem hozható létre új közigazgatási szint feles törvénnyel, az átfogó politikai és társadalmi konszenzus hiánya veszélyezteti a közigazgatás-korszerűsítési folyamatot, amelynek legfőbb - és legelsősorban megvalósítandó követelménye a települések finanszírozásának reformja. Zongor szerint az ország érdeke, hogy határain belül működőképes, az európai régiók tartalmi és fogalmi követelményeinek megfelelő területi önkormányzatok tevékenykedjenek. Ehhez szerinte fölösleges új struktúrákban és szervezetekben gondolkodni, inkább a megyét kellene valódi területi önkormányzattá fejleszteni. Hír. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, valamint a TUDOSZ nagygyűlést hívott össze, mert mint, Kis Papp László, az FDSZ elnöke fogalmazott, zsákutcába jutottak az oktatási tárcával folytatott eddigi tárgyalások. A felsőoktatási szakszervezetek értelmezése szerint a nemrég elkészült új felsőoktatási törvény tervezetében az áll, hogy a jól dolgozó oktatónak 120 százalékos bért kell fizetni, a rosszul dolgozóknak viszont csak 80 százalékosat. A szakszervezetek szerint azonban nincsen 80 százalékosan teljesítő oktató. A felszólaló oktatók az intézmények irányításának átalakítását kifogásolták, ha a miniszter nevezi ki az irányító testület tagjait, csorbul a felsőoktatási autonómia. Úgy látták, az állam ”ki akar farolni” a felsőoktatás finanszírozása mögül. Sérelmezték azt is, hogy a törvénytervezet nem szól a szakszervezeti érdekképviseletről. A résztvevők a gyűlés végén közös állásfoglalást fogadtak el, mely szerint a bolognai folyamathoz történő csatlakozást támogatják, hiszen Magyarország alapvető érdeke az oktatás minőségének megőrzése, a lineáris többciklusú képzés kiépítése, valamint a hallgatók és az oktatók szabad mozgásának biztosítása az európai felsőoktatási intézményekbe. A törvénybeli változtatást azonban csak a képzési rendszer átalakítása tehetné szükségessé, szögezték le. Az állásfoglalás szerint a törvénytervezetet általános elutasítás övezi felsőoktatási körökben és a társadalomban is. Az állásfoglalásban az áll, hogy a szakmai alapú felsőoktatást nem lehet piaci alapokra helyezni. Szerintük ez nem lehetséges, mert a felsőoktatás szakmai alapokon szerveződik. Ez tanszékek sokaságát veszélyeztetné, a felsőoktatási vagyon jelentős része pedig privatizálhatóvá és széthordhatóvá válna. A nagygyűlés ezért azt javasolta az Oktatási Minisztériumnak, hogy olyan felsőoktatási törvény megalkotását

8


2004.10.19.

2004.10.19.

2004.10.19.

2004.10.20.

2004.10.21.

tűzze ki célul, amely a jelenleg érvényes törvény pilléreire épül, és amely tiszteletben tartja a hallgatók és az oktatók jogait. Hír. Tegnapi határozatával az Országgyűlés korlátozta a polgármesteri jutalmak mértékét. A polgármesterek és a megyei közgyűlési elnökök jutalma évente nem haladhatja meg a hat havi illetményüknek vagy tiszteletdíjuknak megfelelő összeget. A jogszabály jövő januárjától lép hatályba. A települések jövőre 7,5 százalékkal több pénzből gazdálkodhatnak, mint idén, de a növekedésből csak fejlesztésekre fordíthatnak, intézményi működtetésre, béremelésre szinte semmit nem kapnak. A ”jövő kulcsa” a többcélú kistérségi társulás, a költségvetés azoknak a településeknek kedvez, amelyek társulnak egymással. Az idén megalakult többcélú társulások a működésük fenntartására, fejlesztésekre 9 milliárd forintot kapnak, a most szerveződő összefogások ugyanekkora összegre pályázhatnak. A közös feladatellátás során a társuló települések elsősorban olyan szolgáltatásokat hoztak létre, amit korábban külön-külön nem tudtak biztosítani a lakosságnak. A TÖOSZ főtitkára szerint, az önkormányzatok mára már megtettek minden lehetséges racionalizálási intézkedést, a további takarékosságra csak a szolgáltatások színvonalának csökkentésével van mód. Véleménye szerint, költségvetésből következő „racionalizálást” csak akkor lehet végrehajtani, ha a településekre feladatokat bízó ágazati törvényekben csökkentik az önkormányzatokkal szemben megszabott követelményeket. Ennek egyébként a költségvetés meg is teremti az alapját. Abban minden szakember egyetért, hogy szükség van az önkormányzatok finanszírozási reformjára. Hír. Tegnap a budapesti esélyegyenlőségi konferencián megalakult az Esélyegyenlőségi Szakmai Fórum. A 2005. január 1-jétől működő egyenlő bánásmód bizottság, közigazgatási szervként jár majd el minden olyan esetben, ahol hátrányos megkülönböztetés valószínűsíthető. Hír. Csizmár Gábor a szakszervezetek helyzetének ciklus végéig esedékes javításáról tárgyalt tegnap a SZEF vezetőivel. A találkozót követően a felek egyetértettek a munkabéke fenntartásának szükségességében. Csizmár bejelentette, külön munkacsoport foglalkozik majd azzal, hogy érdemben működjenek a közszféra érdekegyeztető fórumai. A kormány szerint változtatni kell a szokásos béralkun, ezért a kabinet a hónap végéig megteremti annak lehetőségét, hogy akár két-három évre szóló bérmegállapodás köttessen a közszférában. A cél az, hogy a közszféra keresetei 5 éven belül elérjék az unióhoz most csatlakozott országok átlagát és közelítsenek a közösség egészének átlagához is. A felek megállapították, hogy nem jól működik az érdekegyeztetés. A miniszter szerint a szakszervezeteknek el kell dönteniük, hogy demonstrálnak vagy tárgyalnak. Szabó Endre, a SZEF elnöke úgy fogalmazott a kétéves bérmegállapodással kapcsolatban, hogy a bértáblában átvezetett béremelés garancia lehet a kifizetésre. A jövő évi, várhatóan több ezer köztisztviselőt érintő elbocsátásról csak érintőlegesen esett szó a megbeszélésen. Hír. A bérkérdés nem munkaügyi probléma és nem elsősorban elosztás, hanem gazdaságfejlesztés kérdése, mondta Gyurcsány Ferenc az MSZOSZ tanácsülésén. Nemzeti felzárkózási programra van szükség és nemcsak a bért kell közelíteni az európai uniós átlaghoz, hanem sok mást is. A magasabb bér mellett fontos, hogy több munkahely legyen és javuljon a versenyképesség.

9


2004.10.28.

2004.10.28.

2004.10.29.

Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a többi között arról beszélt, hogy kormányzati ciklusokon átívelő, az életminőség javítását célzó bérfelzárkóztatási programot kell készíteni. Idén a keresetek vásárlóértéke alig közeledett az uniós szinthez és jelentős különbség volt az egyes ágazatok béremelkedése között. A munkavállalók a munkahelyek biztonságát, tisztességes megélhetést biztosító bért szeretnének, a nyugdíjasok pedig azt várják, hogy járandóságukból tisztességesen élhessenek idős korukban. Az MSZOSZ elnöke szorgalmazta, hogy hozzanak létre a munkaügyi minisztérium kezelésében, de a többi tárca részvételével olyan csoportot, amely segíti a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás bővítését. Kezdeményezte, hogy a felnőttképzésben kapjanak intézményes szerepet a szakszervezetek és erősítsék a munkaügyi ellenőrzést is. Az MSZOSZ fontosnak tartja az Mt átfogó módosítását, a munkavállalók védelmét erősítő szabályokat, a munkaközi szünet beépítését a munkaidőbe. Gyurcsány Ferenc megerősítette, a kormány partnerként és a közös jövő építésében megkerülhetetlen társadalmi szereplőként tekint a szakszervezetekre. Tízezerre becsüli a köztisztviselők szakszervezetének vezetője azoknak a számát, akiknek valószínűleg távozniuk kell a 67 ezer fős központi közigazgatásból. Fehér József szerint egy ekkora karcsúsítás súlyos működési zavarokat okozhat a közigazgatásban. A pénzügyminiszter már ebben a hónapban elrendelte, hogy a tárca létszámát hatvan fővel kell csökkenteni december 31-éig. A minisztériumok a döntéssel a költségvetési törvény elfogadására várnak. Van azonban, ahol már postázzák is a felmondóleveleket. Fehér József szerint a tárcák többségénél már tudják, hogy hány ember elbocsátására lesz szükség. A titkolózás miatt teljes a bizonytalanság és pánikhangulat uralkodik a hivatalokban, mivel egyelőre csak a kósza folyosói pletykákból lehet következtetni arra, hogy hány embert bocsátanak el. Fehér József szerint leginkább az idősebb dolgozók félnek, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az intézmények legelőször tőlük próbálnak megszabadulni, s inkább a fiatalokat tartják meg. Érettségi-előkészítő tanfolyamot indított a Belügyminisztérium, a Rendőrtiszti Főiskola és a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet roma fiataloknak. A tanfolyamot olyan középiskolásoknak vagy korábban érettségizetteknek szerveztek akik a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság és a katasztrófaelhárítás szervezeteinél kívánnak elhelyezkedni. Hír. Megszűnhet a Magyar Honvédség a sorkatonaság eltörlésével, hiszen a védelmi költségvetés több mint százmilliárd forintos csökkentése miatt már a „startnál hasra esett a haderőreform”, jelentette ki Farkas László, a honvédszakszervezet vezetője. Közlése szerint a megszorítások azt eredményezik, hogy nem tölthetik fel szerződésesekkel a honvédségi állományt, ráadásul a katonák a honvédség és a minisztérium létszámának drasztikus csökkentéséről szóló hírekkel sem tudnak mit kezdeni. Ha lenne is lehetőség új szerződések megkötésére, akkor sem tudnák megtartani a katonákat, mert jövőre az idei 2,5 milliárd forintról egymilliárdra csökken a lakhatási támogatás, és a szűkös költségvetés miatt szinte teljesen leáll a lakásprogram. Farkas tapasztalatai szerint átalakítási reformkoncepció miatt a katonák elvesztették bizalmukat a szaktárcával és a kormánnyal szemben. A megszorító intézkedések elsősorban a honvédelmi tárcát és a hivatali

10


2004.11.02.

2004.11.04.

létszámot érintik, és több intézményi összevonás várható, erősítette meg Szenes Zoltán vezérkari főnök tegnap. Hozzátette: a jelenlegi 33 ezres honvédelmi összlétszám várhatóan háromezer fővel csökken majd. Matyuc Péter, a HM kommunikációs főigazgatója közölte, jelenleg tízezer szerződéses katonája van a honvédségnek, és az átálláshoz ez is elég. Hangsúlyozta: a HM az egyetlen tárca, amely lakhatási támogatást nyújt a közalkalmazottainak, és ezt egymilliárd forintból is meg tudja oldani. Ebben a ciklusban ötszáz szolgálati lakás készül el, de a tárca vásárol is ingatlanokat. Az önkormányzatok 2005-ben tíz százalékkal jutnak több pénzhez, mint az idén. A "helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások", a leépítések támogatásában leginkább nagyvonalú a költségvetés: erre az ideinél tizenhatszor többet, 25,3 milliárdot irányoz elő. Az összeg legalább 10-15 ezer dolgozó elbocsátásának költségeit fedezheti. A helyhatóságok által foglalkoztatottak létszáma megközelíti a félmilliót, közülük több mint négyszázezer közalkalmazott, míg 37 ezer köztisztviselő. Utóbbiak illetményemelésének költségeit teljes egészében a helyhatóságoknak kell állniuk. Jövőre az iskolai férőhelyek kihasználtságától teszik függővé az oktatási normatívákat: az alapösszeg az alsó tagozatban, tanulónként és évente, 194 ezerről 184 ezer forintra csökken, s ehhez a valamivel több mint 18 ezer forintnyi kiegészítő támogatás csak akkor jár, ha az osztálylétszám meghaladja a minimális létszám ötven százalékát. Ezzel az alacsony gyermeklétszámmal működtetett intézmények, vagyis főként a kistelepülési óvodák és általános iskolák hátrányba kerülnekbüntetik, a cél nyilván az intézményfenntartó társulások létrehozásának ösztönzése. Ezt a büdzsé más módon is ösztönzi: például az 1100 lelkesnél kisebb települések alsó tagozatos diákjai után plusz ötvenezer forint jár, ha a felsősöket társulásos formában működtetett iskolában oktatják. Az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges kiegészítő támogatást 9,4 milliárdról 7,4 milliárdra, a kistérségi társulások megalakulását ösztönző keretet 9,5 milliárdról 6,5 milliárdra csökkentik, a már létrejött társulások viszont kilencmilliárdot kapnak. 25 milliárd forinttal nő a jövedelempótló támogatásokra biztosított összeg, ide tartozik például a tartósan munka nélkül maradók, az időskorúak, a veszélyeztetett gyermekek segélyezése. Hír. Prémium évek program címen nyújt segítséget a kormány azoknak a köztisztviselőknek, illetve közalkalmazottaknak, akiknek a közigazgatás korszerűsítése kapcsán megszűnik a munkahelye, közölte tegnap a kormány ülése után Csizmár Gábor. A program azokat támogatja, akik nyugdíjjogosultságot szereznek három éven belül, és legalább 25 évet dolgoztak köztisztviselőként, vagy közalkalmazottként, vagy ügykezelőként. Ebbe a korosztályba 60 ezer közalkalmazott és 10,5 ezer köztisztviselő tartozik. Annak, aki ezt a programot választja, a kabinet a felmondás, végkielégítés helyett három éven keresztül havi fizetésének 60 százalékát folyósítja, e mellett a munkáltatók legfeljebb heti 12 órán keresztül igényt tarthatnak munkájukra. A törvénytervezet szerint a legalább tízéves közszolgálati jogviszonnyal rendelkező, ám nem nyugdíj előtt állók hasonló feltételekkel kerülhetnek át a különleges foglalkoztatási állományba. A jövő évi költségvetés a miniszter szerint összesen 43 milliárd forintot tartalmaz az államigazgatási „létszámmozgásra”, ám a miniszter szerint ez az összeg tartalmazza a pályakezdők számára elindított új ösztöndíjas foglalkoztatási 11


2004.11.04.

2004.11.04.

2004.11.05.

program költségeit is. Ennek a programnak a lényege, hogy a pályakezdőket a minimálbérnek megfelelő adómentes ösztöndíjjal lehetne foglalkoztatni, maximum 12 hónapig. A gyesről, illetve gyedről visszatérők és az 50 felettiek felvételéért, pedig kilenc hónapig 50 százalékos tb-kedvezmény járna. Megszűnt a Magyar Hírlap. Az újság alapítása óta jelentős szellemi teljesítmény megtestesítője, az igényes magyar sajtó, a nyilvánosság fontos tényezője volt. A lap bezárása az egész magyar szellemi élet vesztesége, írta a MÚOSZ elnöksége múlt heti közleményében. A közlemény szerint a magyar politikai életnek a rendszerváltozás óta színen lévő irányítóit súlyos felelősség terheli mind az elektronikus, mind az írott sajtó gyakorta felpanaszolt helyzetéért. Úgy vélik, külön felelősség fogalmazható meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, illetve jogelődeivel szemben, mindenekelőtt annak a felismerésnek a hiánya miatt, hogy a sajtó a nemzeti kultúra egyik legfőbb hordozója, közvetítője. Hír. Az Európai Bizottság jelentése szerint feketefoglalkoztatás terén hazánk Európa élvonalába tartozik, az illegális munkával megtermelt javak elérik a GDP 16-17 százalékát. Ausztriában ez az arány 1,5, az Egyesült Királyságban pedig 2 százalékot tesz ki. Nálunk magasabb feketemunka-hányad csupán Görögországban létezik, az illegális foglalkoztatás ott a GDP 20 százalékát teszi ki. Amíg 1990 előtt a többség bejelentett munkája mellett járt el „svarcolni”, addig mostanra odáig jutottunk, hogy a foglalkoztatottak 15-20 százaléka egyáltalán nincs bejelentve. A KSH adatai azt mutatják, hogy 4-500 ezer olyan munkaképes korú ember él Magyarországon, aki nem tanul, nincs regisztrálva a szociális ellátórendszerben, nem jogosult nyugdíjra és munkanélküli-segélyre. Az inaktívak kategóriájába sorolják őket; arányuk ma Magyarországon a 15–64 éves népességben az uniós országok szintjéhez képest kiemelkedően magas, csaknem 40 százalékos. Bizonyos területeken, például Észak- és Kelet-Magyarország aprófalvaiban szociológiai felmérések szerint már a két világháború közötti időszakot idézi az illegálisan foglalkoztatott napszámosok száma. A láthatatlan szektor felsőbb rétegeiben azonban megbecsülhetetlenül nagy azoknak a száma, akik regisztrált munkavállalók, ám legális jövedelmüket zsebből kapott fizetéssel is kiegészítik. A brüsszeli jelentés megállapítja, hogy az újonnan csatlakozó országokban, leggyakrabban az építőiparban foglalkoztatnak bejelentés nélkül munkavállalókat. Gyakori a feketefoglalkoztatás a mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban illetve a háztartási szolgáltatások területén. Hazánkban jelentős a nyugdíjasok rejtett foglalkoztatása is. A jelentés kiemeli a munkaerőpiac rugalmatlanságát, a túlságosan magas adóterheket és a hagyomány szerepét. Az Európai Bizottság szerint az illegális munkavállalást megelőzéssel és szankcionálással lehet visszaszorítani, erre vonatkozóan minden tagállamnak intézkednie kell. A munkaügyi tárca az alkalmi munkavállalói könyv népszerűsítésétől várja az eredményt, ezért kampányt indított annak elterjesztéséért. Hír. Jövőre 88,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre az idei 67,2 milliárd forint helyett, mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a tegnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón.

12


2004.11.06.

2004.11.08.

2004.11.08.

Hír. Az Osztrák Nemzeti Bank jelentéséből az derül ki, hogy a magyar munkaerőpiac az új uniós tagországok összehasonlításában rugalmasnak számít. Az osztrák szakértők a munkaerőpiac rugalmasságát olyan tényezőkön mérik mint például a bértárgyalások helyszíne. A legrugalmasabb megoldást az jelent, ha ezek a tárgyalások vállalati szinten zajlanak. A kollektív szerződéssel való lefedettség az új tagországokban jóval kisebb, mint a Nyugat-Európában. Előnyös az is, ha a munkaidő meghatározásában nagy szabadságot élveznek a cégek, a munkanélküli segély nagysága és folyósításának időtartama szintén jelentős tényező a munkaerőpiac megítélése szempontjából. Hír. Az Országos Vízügyi Szakszervezet a tegnap a szaktárcával folytatott tárgyaláston döbbenten tapasztalta, hogy a költségvetés jövőre 26 százalékos elvonást irányoz elő a környezetvédelmi minisztériumnál. Tarró Péter az OVSZ elnöke elmondta, hogy egyszerűen érthetetlen az eddig soha nem látott elvonás, amely közel ezer ember elbocsátásával járhat. A tárgyalások jelenlegi állása szerint a minisztériumból harminc embert küldenek el, a többieknek pedig a tárcához tartozó intézményektől kellene távozniuk. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a terveket, hiszen már a tavaly decemberi 260 fős elbocsátás is bizonytalanná tette a feladatok ellátását. Mivel a terület eleve létszámhiánnyal küszködik, az OVSZ arra kérte a szaktárcát, hogy a jövő pénteki újabb tárgyalási fordulóra dolgozzon ki javaslatokat a források átcsoportosítására és a nagyarányú leépítések elkerülésére. Amennyiben a következető egyeztetésen nem mozdulnak el az álláspontok, az OVSZ megvizsgálja, milyen eszközökkel szerezhet érvényt követeléseinek. Ma szavaz az Országgyűlés a textil-, bőr- és cipőipar helyzetének javításáról. Szakértők véleménye szerint, főként a távol-keleti dömping miatt leépülő ágazatban akár 30-40 ezer ember is munkanélkülivé válhat a következő években, ami a Munkaerő-piaci Alapot mintegy 14 milliárd forinttal terhelheti meg. Az ágazat azt várja a gazdasági és foglalkoztatási tárcától, hogy a hátrányos helyzetű térségekre olyan válságkezelő programokat dolgozzon ki, amelyek kedvező változásokat eredményeznének a textil-, bőr- és cipőiparban. Az ágazat szakmai szervezetei egyelőre kivárnak a véleményalkotással, bár egyöntetűen fontos lépésnek tartják az országgyűlési határozati javaslat elfogadását. Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Szövetség elnöke mondta, e dokumentum jelenleg csupán egy kérés, figyelemfelhívás a kormányzat számára, a részletek kidolgozását a következő hetekben, hónapokban valósítják meg. Tomor János, a Ruhaipari Egyesülés elnöke szerint: négy fontos célt kell megvalósítani a következő hetek során a javaslat megvalósításakor. Ezek: a versenyképesség javítása az érintett ágazatokban, a diszkriminációmentes kereskedelem megvalósítása, a foglalkoztatottsági szint és a piacra jutás feltételeinek növelése. Csáti Ferenc, a Textilipari Műszakitudományos Egyesület elnöke abban bízik, hogy a mai szavazás után már nem járhat úgy az ágazat, mint a korábbi években, amikor minden kezdeményezésük menet közben csendben „elült”, ám hogy a várható intézkedéseknek milyen hatása lesz az ágazatra, ma még nehéz megmondani. Hír. Osztrák Nemzeti Bank napokban közzétett, az unió munkaerő-piaci rugalmasságát vizsgáló tanulmányából az derült ki, hogy Lettországban, Luxemburgban, Franciaországban és Magyarországon a legmagasabb azoknak

13


2004.11.09.

2004.11.10.

2004.11.12.

a munkavállalóknak a száma, akik minimálbérre vannak bejelentve Lettországban a munkavállalók 15,5, Franciaországban 14,5, addig Magyarországon 11 százalékuk keres hivatalosan minimálbért. Ám az elemzés elismerte, hogy ez csak a papírforma. A tanulmány az átlagjövedelemhez képest vizsgálta a minimálbér mértékét. A minimálbér az unióban Franciaországban a legnagyobb, annak 58 százaléka, majd Málta és Írország következik, 50 százalékkal, Magyarország kicsit lemaradva, 43 százalékkal. Ausztriában nincs törvényileg meghatározott minimálbér. A 15 új tagországban a bértárgyalások zömmel szakmai alapokon, illetve szektor szerint folynak, alegkevésbé a kollektív szerződések befolyásolják a bértárgyalásokat. Az új tagállamok számára is a regionális mobilitás fejlesztését és a képzésekbe való beruházást javasolja az osztrák jegybank ahhoz, hogy a munkaerő-piaci rugalmasságuk javuljon. A regionális mobilitás a tíz új tagországban a legalacsonyabb, több mint 20 százalékkal marad el az uniós átlagtól. Hír. A kétéves uniós munkavállalási moratóriumról és a magyar-spanyol gazdasági kapcsolatok bővítéséről tárgyalt az Országgyűlés alelnöke, Világos Gábor, és a spanyol La Rioja tartomány miniszterelnöke Budapesten. Pedro Sanz Alonso miniszterelnök kifejtette, hogy tartománya kész minden segítséget megadni, amely könnyíti Magyarország uniós felzárkózását. Hír. Törvényi garanciát vár a kormánytól a huszonnégy Volán-társaság dolgozóinak mintegy 25 százalékát tömörítő két szakszervezetet, az Autóbusz-közlekedésben Dolgozók Uniója és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, hogy a Volán-társaságok és hogy állami tulajdonban maradnak A szakszervezeteket nem nyugtatta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentése, miszerint két évig biztosan nem kerül sor a cégek privatizációjára. A privatizáció nem elsősorban a volános munkavállalókat, hanem a lakosságot és a szolgáltatás ellátását veszélyeztetné, vélik a szakszervezetek. Hangsúlyozták, a tömegközlekedés Magyarországon szociálpolitikai kérdés, hiszen azt elsősorban a kevésbé tehetősek veszik igénybe. Magánosítás esetén a cégeket profitorientált cégek vennék meg, és a kevésbé nyereséges járatokat megszüntetnék. Az árak emelkednének, noha az utazóközönség nagy része már most is nehezen fizeti meg a tarifákat. A szakszervezetek már felvették a kapcsolatot a Fidesz szakpolitikusaival, de más pártok, valamint a lakosság támogatására is számítanak, a közeljövőben pedig az ágazat legnagyobb érdekképviseletével, a Közúti Közlekedési Szakszervezettel folytatnak tárgyalásokat. Hír. Bevált az a brit politika, amelynek értelmében átmeneti korlátozás nélkül megnyitották a munkaerőpiacot az új EU-tagállamok polgárai előtt, jelentette ki David Blunkett belügyminiszter. Május eleje óta a nyolc kelet-középeurópai országból összesen 90.950-en folyamodtak munkavállalási engedélyért Nagy-Britanniában; közülük 87.200-an meg is kapták azt, míg további 3700 ügyben egyelőre nem született döntés. David Blunkett szerint a 90 ezer külföldi eddig nagyjából 120 millió fonttal gazdagította a brit gazdaságot, ezen belül az adó- és társadalombiztosítási bevételek 20 milliót tettek ki. Ennek alapján a belügyminiszter úgy véli: a szigetország komoly előnyre tett szert e téren a keleti munkavállalóktól elzárkózó kontinentális EU-tagországokkal szemben.

14


2004.11.15.

2004.11.16.

Az új Mt. koncepciója szerint a leendő szabályozás nem hagyatkozhat csak a hagyományos konstrukciókra, szem előtt kell tartania az egyre terjedő sajátos foglalkoztatási formákat, intézményeket, így a távmunkát vagy a munkaerőkölcsönzést, hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi szekciójának ülésén. Radnay József, a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának vezetője hangsúlyozta: az új típusú jogviszonyok is igénylik a diszpozitivitást az eltérést nem engedő szabályok helyett. A szakemberek egyetértenek abban, hogy leginkább a kollektív munkajog igényel változtatást. E körben nagy szükség lenne a kollektív szerződés és az üzemi tanács újraszabályozására, és felmerül a szakszervezetre vonatkozó passzusok esetleges kiemelése, önálló rendezése. Hír. Az egyik napilap értesülése szerint, még az idén megalakul és megkezdheti munkáját a Nemzeti Vasúti Kerekasztal, melynek célja, hogy elősegítse a magyar vasút felzárkózását az európai uniós elvárásoknak megfelelően, s kidolgozza a korszerűsítés és a versenyképes fejlődés feltételeit. A tervek szerint a Kerekasztal üléseire a szakszervezeteket nem hívják meg, csak a szakminisztérium, a MÁV és annak érdekeltségei, valamint a vasúttársaság hitelezői és a szakhatóságok lehetnek ott. A szaktárca szerint az érdekvédelmi szervezeteknek a jól működő Vasúti Érdekegyeztető Tanács keretein belül kell rendezniük vitáikat a MÁV Rt.-vel és nem a Kerekasztal mellett. Január elsejétől 57.000 forintra emelkedik a minimálbér. A munkáltatók havi összköltsége 5340 forinttal fog nőni a minimálbérért dolgozó alkalmazottak esetében. A tételes egészségügyi hozzájárulás jövő évi csökkentésével havi 1500 forintot takaríthatnak meg, így 2005. novemberétől - az idei évhez viszonyítva - 3840 forint többletköltséggel jár egy cégnek a minimálbéres alkalmazott. A munkáltatói költségek növekedése kizárólag a minimálbér emelkedésére vezethető vissza, hiszen a járulékok mértéke nem változik jövőre. Az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás továbbra is biztosítja, hogy a legkevesebb jövedelemmel rendelkezők mentesüljenek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, így az eddigi 45.845 forint helyett januártól már 49.305 forintot vihetnek haza, azaz 3460 forintos nettó bérnövekedésre számíthatnak az érintettek. Az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek az egyéni és a társas vállalkozók. A jövő évben bevezetendő vállalkozói munkanélküli ellátás fedezetére az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmük után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kötelesek fizetni a vállalkozók. A munkavállalók után 3 százalék munkaadói és 1 százalék munkavállalói járulékot kell jelenleg is fizetni. Mivel a munkanélküli ellátás csak egy jogcímen folyósítható, mentesülnek a vállalkozói járulék fizetése alól azok a vállalkozók, aki egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állnak. A vállalkozói járulékalapnak éves szinten el kell érnie a minimálbér éves összegét. A fentiek alapján tehát azok az egyéni és társas vállalkozók, akik a társadalombiztosítási járulékaikat a minimálbér alapvételével fizetik meg, 2005-ben havi 2280 Ft-os vállalkozói járulék fizetésére is kötelesek lesznek. Ezzel a közterheik éves szinten személyenként 27.360 forinttal emelkednek. További emelkedést jelent számukra is a minimálbér emelése miatti járuléknövekedés.

15


2004.11.17.

2004.11.18.

2004.11.18.

Hír. Tegnap az MGYOSZ fórumán Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégia középpontjába a versenyképesség növelését kell helyezni, mert ez teremti meg a szociális kohézió, a felzárkózás alapját. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy 2007-től hét év alatt Magyarország számára 10 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre uniós és hazai társfinanszírozásból és magántőkéből. Széles Gábor az MGYOSZ elnöke azt javasolta, hogy a korábbi években használt devizakitermelési mutatóhoz hasonlóan eurókitermelési mutatót kellene kialakítani, és ezt figyelembe kellene venni a forint árfolyamának meghatározásakor. Hír. Nyolc év óta először augusztusban csökkentek éves szinten a hazai reálbérek, s ez a folyamat szeptemberben is folytatódott, derült ki a KSH jelentéséből, amely szerint az idei év első kilenc hónapjában a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal növekedtek, így a reálkeresetek a 7 százalékos infláció mellett 0,1 százalékkal csökkentek. A versenyszférában az év első háromnegyedében 1,5%-kal nőtt a létszám, míg a költségvetés valamennyi meghatározó területén csökkent, így a költségvetés összességében 1,0%-os létszámveszteséget könyvelhet el. Két héten belül a közszférában is megállapodás lehet a jövő évi béremelésekről, hasonló ahhoz, amit a múlt héten a versenyszférára kötöttek a szociális partnerek, mondta a SZEF elnöke. Szabó Endre kiemelte, hogy a bruttó keresetemelkedés és a bérek reálértékének növekedése a közszférában sem lehet alacsonyabb. A közszférában külön kérdés, az hogy a béremelés mekkora részét garantálják az illetményrendszerekben. Az érdekképviseletek azt szeretnék, ha ez 6 százalék lenne. A kormány szeptember végén tett javaslata szerint a köztisztviselői illetményalap januártól 4 százalékkal, 33 ezerről 34.300 forintra emelkedne, amit 2 százalékos, minőségi munkához kapcsolódó béremelés egészítene ki. A közalkalmazottak esetében 8 százalékos illetménytábla-emeléssel és 2 százalékos teljesítményhez kötődő bérnövekedéssel, továbbá 4 százalékos pótlékalap-emelkedéssel lehet számolni jövőre. Szabó Endre viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a közalkalmazottaknál ez a szám már tartalmazza az idei emelés beépülését is. Akkor több szakszervezet vezetője túl alacsonynak nevezte a tervezett mértéket és úgy vélték: az alig lenne érzékelhető a munkavállalóknak. Szerintük legalább 14 százalékra lenne szükség és arra, hogy a béremelés fedezetét megkapják a helyhatóságok. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter korábban arról beszélt, hogy a GDP-növekedés követése tárgyalási alap lehet, emlékeztetett azonban arra, hogy 2002-2003-ban a közszféra béremelkedése hatszorosan haladta meg az össztermék bővülését. A több évre vonatkozó bérmegállapodás lehetőségéről Szabó Endre azt mondta, hogy egyelőre nincsen egységes vélemény, abban azonban egyetértés van, hogy elsősorban a 2005-ös keresetekről kellene megállapodni, utána lehet csak tervezni a következő időszakra. Ennek lehetőségét egyébként még októberben vetette fel a munkaügyi miniszter, aki szerint hosszabb időszakra, legalább két évre szóló közszolgálati bérmegállapodás a szokásos éves béralkuknál kiszámíthatóbb környezetet teremtene. Hír. Egész Németországban figyelmeztető sztrájkokat tartottak tegnap az államigazgatási dolgozók, hogy tiltakozzanak a hosszabb munkaidő ellen. A

16


2004.11.18.

2004.11.18.

2004.11.19.

Verdi a szolgáltató szektor legnagyobb szakszervezete, így kívánja elérni, hogy helyezzék hatályon kívül azt a márciusi megállapodást, amelyben a hivatalnokok számára 42 órás munkahetet vezettek be Bajorországban és Hessenben. Hír. Legalább a bejelentett infláció két és félszeresével kell tervezni a díjakat jövőre, jelentette ki a Fuvarozók Országos Szövetségének szakmai napján Peredi Péter főtitkár. Ha csak az infláció mértékével növelnék a díjakat, az elmúlt évek kumulálódott veszteségei nem csökkennének. Peredi Péter szerint az elmúlt években a vállalkozások eredményessége nem volt tervezhető a költségek folyamatos változása miatt. A jövő évi tervezhetőséget pedig az üzemanyagár-trend mellett a kormány jövedékiadó-politikája is befolyásolja. A főtitkár úgy véli, a jövedéki adó EU-minimumra, (literenkénti 75 forintra) csökkentése, az üzemanyag turizmus mérséklése kellene a hazai forgalom növekedéséhez. A befolyásoló tényezők között említette még a munka és vezetési idő szabályozását. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat ismét nem biztosítja az önkormányzatok számára a kötelező feladatok ellátásához szükséges működési feltételeket, így fennáll a települések ellehetetlenülésének veszélye, állítja a hét országos önkormányzati érdekképviselet a jövő évi büdzsé tervezetéről szóló közös állásfoglalásában. A dokumentumot a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége írta alá. A szövetségek továbbra is elutasítják a 2005. évi bérnövelési javaslatokat, az önkormányzatok saját erőből nem tudják garantálni a köztisztviselők teljes körű bérfejlesztését, illetve a közalkalmazotti bértábla 6 százalék feletti emelését. Az érdekképviseletek attól tartanak, hogy a kormányzat a forráshiányból származó feszültségeket az önkormányzatokra kívánja áthárítani, s ezzel megosztja az önkormányzati és a közszolgálati szférát. Kérik, hogy a költségvetés vállalja a többletkötelezettségeket, ha az OKÉT-ban 6 százalékos béremelésen felül történik megegyezés. Kezdeményezik, hogy a céltartalék képzési kötelezettség alól mentesítsék az önkormányzatokat. A tartalékok nagysága az állami támogatások és hozzájárulások 2,5 százaléka lenne. Ez azt jelenti, hogy a helyben maradó 10 százalék szja helyett 8,2 százalékot kapnának meg a települések, ez az intézkedés mindenhol pénzügyi feszültséget okoz, hiszen az szja a fedezete többek között a béremeléseknek, a dologi kiadásoknak vagy a fejlesztésekhez szükséges saját forrásoknak. Az érdekképviseletek nem értenek egyet a megyei önkormányzatok szja részesedésének jelentős csökkentésével, és azzal sem, hogy a megyéket kizárnák a működési forráshiány miatti támogatás igénylésének lehetőségéből. Hír. Felfüggesztette az országos sztrájkot az EDDSZ országos tanácsa, miután a szakminiszter levélben arról értesítette Cser Ágnes elnököt, hogy a kormány kész tárgyalni. A találkozó november 26-án lesz, amelyen Rácz Jenő egészségügyi miniszter és Csizmár Gábor munkaügyi miniszter is részt vesz. Cser Ágnes elmondta: miután a szakminiszternek elmondása szerint nincs fölhatalmazása a szociális ágazat nevében is tárgyalni, ezért azt kérte, hogy az egyeztetésen vegyen részt Göncz Kinga szociális és esélyegyenlőségi

17


2004.11.19.

2004.11.22.

2004.11.22.

2004.11.23.

2004.11.23.

2004.11.24.

miniszter is. Az elnök megjegyezte: ha a sztrájkot fel is függesztették, a szombatra tervezett országos demonstrációt a tárgyalás ellenére is megtartják. Hír. A PDSZ tiltakozik a költségvetési tervezetben a pedagógusokra vonatkozó új szabályozás törvénybe iktatása ellen, amely a heti 40 munkaórában kötelezően, alapvetően külön díjazás nélkül további feladatok ellátását teszi elrendelhetővé, közölte Kerpen Gábor a tömörülés elnöke. Hír. Módosította alapszabályát és gazdasági társaság alapításáról döntött a Magyar Pékszövetség közgyűlése. Ilonka Boldizsár, a szövetség elnöke elmondta: az 523 tagot tömörítő szövetség a hazai sütőipari kapacitás 70 százalékát lefedi. Az elnök szerint a szakma rendkívül nehéz helyzetben van, amit mindenekelőtt a forráshiány okoz. Ebben a helyzetben két megoldást látnak, az egyik az áremelés, amit nem szeretnének, a másik pedig, hogy a kormányzat segítségével és a pékszövetség gazdasági tevékenységével forráshoz juttassák a pékeket. Nyújtó Ferenc, a FVM helyettes államtitkára a közgyűlésen bejelentette, hogy az FVM-nek sikerült elérnie, hogy a sütőipari ágazat is pályázhat a Gazdasági Minisztérium által kis- és középvállalkozásoknak kiírt pályázaton. Hír. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedésének javítása a célja annak a programnak, amelyre két év alatt 3,9 milliárd forintot fordíthat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ. A Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) keretében elnyert pályázati összeg háromnegyedét az Európai Szociális Alap, negyedét a magyar állam állja. Az EU kiemelt feladatként kezeli a gazdaságilag elmaradott térségekben, élők helyzetének javítását. Hír. A védett szervezetek attól félnek, fogyatékkal élő alkalmazottaik után jövőre kevesebb támogatást kapnak, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a forrás azért csökken, mert több munkavállaló fiktív szerződéssel alkalmazott fogyatékkal élőket, és eddig így jutottak jelentős állami támogatáshoz. A cégeket a jövőben fokozottan ellenőrzik, hogy kiszűrjék a visszaéléseket. A húszéves rendszer más területen is reformra szorul, az igazságosabb és átláthatóbb szabályozásról a szakminisztérium a társadalmi partnerekkel egyeztet. Hír. Tegnap rendezték a Népszava kiadója által szervezett Felnőttoktatással a kistérségi felzárkóztatásért és az esélyegyenlőségért című konferenciát A felnőttképzésnek a magyar gazdaság versenyképességét kell szolgálnia, s ez a hazai kistérségek felzárkóztatásának kulcskérdése, így összegezhető a konferencia szakértőinek véleménye. Magyarország egyetlen esélye, ha az Európai Unióval együtt tud belépni a tudásalapú társadalomba , szögezte le Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Bihall Tamás, a foglalkoztatási tárca miniszteri biztosa szerint felnőttképzést mindenképpen a kistérségi szinten kell megszervezni. A kistérségek felzárkóztatása viszont csak akkor lehet eredményes, ha megvalósul a regionális érdekérvényesítés, fogalmazott a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke. November 30-ra, általános sztrájkot hirdetetek meg a szakszervezetek Olaszországban. Így fejezik ki tiltakozásukat Silvio Berlusconi 2005-re szóló költségtervezete ellen.

18


2004.11.29.

2004.11.30.

2004.12.02.

Hír. A Magyar Posta Rt. A jövő évi bérfejlesztési javaslatát a jövő héten juttatja el a szakszervezetekhez. Ez az OÉT hat százalékos ajánlásáról indul, melyet a jövő évre is tervezett 13. havi bér egészíti ki. A megállapodást a tervek szerint legkésőbb december 18-án írják alá. A béren kívüli juttatási rendszer jelentősen átalakul, jövőre a teljes munkaidőben dolgozók évi 100 ezer forint értékű, tizenkétféle lehetőség közül választhatnak. November 22én megalakult a postai ágazati párbeszéd bizottság. Elkészült a Posta Esélyegyenlőségi Terve. A hazai vállalatok közül a postánál dolgozik a legtöbb nő, ezért az antidiszkriminációs terv elsősorban a kettő, vagy több tíz év alatti gyermeket nevelőkre, és a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkre terjed ki, de külön kitérnek a 40 évnél idősebb, a fogyatékos és a roma alkalmazottakra is. Hír. Elsősorban változásmenedzselésre van szüksége a hazai foglalkoztatáspolitikának, mondta Csizmár Gábor miniszter egy pénteki budapesti konferencián. A miniszter öt olyan feladatot határozott meg, amely javíthatja a jövő évi foglalkoztatottságot. A munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatára van szükség. A foglalkoztatási törvény átvizsgálása már jövő év közepére elkészülhet, de a 2005-re vonatkozó foglalkoztatási akcióterv és az életen át tartó tanulás stratégiája is munkát ad majd a minisztériumnak. A második Európa terv 2007–2013 közötti időszakára vonatkozó fejlesztési célokat is meg kell határozni, mondta. A szerződéses munkaviszony és az önfoglalkoztatás növekedése miatt nagyobb figyelmet igényelnek a pályakezdők is. Hír. Az OÉT döntése után országszerte megkezdődtek a jövő évi kereseteket meghatározó béralkuk. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a munkahelyeken figyelembe veszik az OÉT ajánlását. Januártól átlagosan hat százalékkal nőnek a bérköltségek, de a béremelés az egyes munkahelyeken várhatóan ennél több lesz. Feloszlatta az Országgyűlés Tápiószele képviselő-testületét, s a köztársasági elnök a 2005. január 22-i időközi választásig köztársasági biztost nevezett ki az önkormányzathoz. A Pest Megyei Bíróság még 2003 márciusában állapított meg összeférhetetlenséget a település testületének két tagja esetében. A két, mandátumot vesztett képviselő helyére a listán soron következő két képviselő lépett, akik éltek a jogorvoslat lehetőségével. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az összeférhetetlenséget kimondó döntést. Mivel mandátumot visszavonni nem lehet, így a képviselőtestületnek 15 tagja lett, ami nem lett volna akadálya a testület további működésének, de a testületen belüli ellentétek elmélyültek. A testület 2003 októberétől egyáltalán nem ülésezett, kivéve amikor a Magyar Államkincstár a megelőlegezett közterhek miatt azonnali inkasszót nyújtott be, a csődhelyzet elkerülése érdekében a testület elfogadta a 2004-es költségvetési rendeletét, de más kérdésben továbbra sem döntött. A BM ezért az idén nyáron kezdeményezte az önkormányzat feloszlatását. A tárca többször próbálkozott a helyzet rendezésével. A kormány kikérte az Alkotmánybíróság véleményét, amely határozatában rögzítette: az önkormányzás nemcsak joga, de kötelessége is a képviselő-testületnek, s ha a testület tartósan nem működik, az sérti a választók önkormányzáshoz való alkotmányos jogát. A képviselőtestület Országgyűlés által történő feloszlatása csak végső eszköz arra az

19


2004.12.04.

2004.12.04.

2004.12.04.

esetre, ha más módon az alkotmányos működés nem állítható helyre. Eddig csak egyszer, 1992-ben oszlatta fel a parlament Tiszaderzs képviselőtestületét. Jövő héten rendezik a III. Országos Távmunka Konferencia. Az Európai Unió tagországaiban az aktív foglalkoztatottak 15, addig Magyarországon csupán 2-3%-a dolgozik ilyen módon. A tanácskozás célja, hogy vonzóvá tegye a gazdasági szféra képviselőinek ezt az újfajta foglalkoztatást. A Magyar Információs Társadalom Stratégia részeként a kormány partnerségi keretmegállapodások megkötését kezdeményezte a szociális partnerekkel, kamarákkal, civil szervezetekkel, a távmunkát nagy számban alkalmazó vállalatokkal a távmunka elterjesztése érdekében. 2006-ig legalább ezer hagyományos munkahely átalakítását és legalább félezer új távmunkahely létrehozását tervezik. Szintén a MITS keretében valósul meg a közösségi szélessávú internet hozzáférés növelését támogató közhálóprogram. A távmunka elterjedését segíti a munka törvénykönyve májusi módosítása, (mely szerint május óta bárki kérheti, hogy távmunkásként foglalkoztassák) amely rendezte a feltételeket, hiszen a lakosság egyre nagyobb része hozzáfér a szélessávú internethez. 2005-ben a munkaerő-piaci alapból összesen nyolcszázmillió forint értékben írnak ki pályázatokat távmunkahelyek létrehozására. Magyarország nem lehet részese a munkaidő szervezésre vonatkozó uniós irányelv olyan módosításának, amely a jelenleginél kedvezőtlenebb a munkavállalóknak. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, Borsik János ezzel indokolta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács eheti ülésén a munkavállalói oldal nem támogatta a tervezett változtatásokat. Magyarország nem lehet partner a heti munkaidő növelésében, mint ahogy abban sem, hogy a foglalkoztatást éves munkaidő-keretben szabályozzák. A tervek között szerepelt, hogy az ügyeleti időnek csak az a része számítana a munkaidőbe, amely alatt tényleges munkát végeznek. Magyarországon elsősorban az egészségügyben jellemző ügyeleti munkavégzés során nem mérik a ténylegesen ledolgozott részt, hanem átalány alapján számítják. Borsik János elfogadhatónak nevezte azt a kormányzati álláspontot, hogy törekedni kell az átalányszámítás fenntarthatóságára. A magyar szakszervezetek néhány éve erőteljes kampányt indítottak a 38 órás munkahét eléréséért, de a munkáltatók ezt nem tartották teljesíthetőnek. Nemrég a kormány is jelezte, hogy ennek most nincs realitása. Támogatja viszont a kormányzat azt, hogy a munkaközi szünet munkaidőbe építésével javítsák a munkafeltételeket. Attól tartanak a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató mintegy száz cég képviselői, hogy akár minden harmadik ide tartozó vállalkozás megszűnhet a jövő év első felében, ha a kormány nem mozdul el jelenlegi álláspontjától, s csak a 2003-as minimálbérnek megfelelő összeggel, 50 ezer forinttal támogatja a szervezeteket. A vállalkozások szeretnék, ha legalább 53 ezer forintot kapnának egy-egy dolgozójuk után az államtól. A támogatáscsökkenés a Védett Szervezetek Országos Szövetségének vezetője, Balogh Zoltán szerint a munkahelyek megtartását veszélyezteti. A szociális foglalkoztatók többsége nem termel nyereséget, így előfordulhat, hogy fizetésképtelenné válnak. E segítség nélkül a csökkent munkaképességűek

20


2004.12.06.

2004.12.06.

2004.12.07.

közül sokan segélyre szorulnának. Csizmár Gábor miniszter szerint jövőre egy-egy, csak speciális munka elvégzésére képes dolgozót havonta fix összeggel, valószínűsíthetően 51 ezer forinttal támogat a költségvetés. Ez az összeg, attól függően, hogy milyen munkaképességű munkavállalóról van szó, módosulhat. A csökkent munkaképességűek képviselői megállapodtak a célszervezetek vezetőivel arról, hogy egymilliárd forintot elkülönítenek a "tisztességes" létszámnövekedés kezelésére. A Munkaerő-piaci Alap 120 millió forinttal segíti a jövő év tavaszáig az ágazati párbeszédbizottságok magyarországi és EU-s feladatainak teljesítését, a testületek információs rendszereinek szoftverfejlesztését. A középszintű érdekegyeztetés keretében harminc ágazati, szakágazati, illetve alágazati párbeszédbizottság alakult eddig. Hír. Tegnap Japánban kezdetét vette, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICFTU) 18. kongresszusa. A szervezet szorgalmazza, hogy a multiknál minden országra kiterjedő egységes szabványokat és irányelveket alkalmazzanak a munkavállalóikkal való együttműködésben. Az ötnapos rendezvény mottója: „Globális szolidaritást – Globális szakszervezeti mozgalmat a Jövőért”. Az SzSzNSz 1949-ben alakult, 234 tagszervezete van és 148 millió munkavállalót képvisel. A szervezet szeretné egységesíteni az ICFTU-t, a Munka Világszövetségét, és a két szervezetbe eddig nem társult demokratikus munkavállalói érdekképviseleti szerveket. A szervezet úgy látja, hogy a globalizáció jelenlegi formájában kiegyensúlyozatlan, nem fenntartható. A munkavállalóknak fel kel lépniük azért, hogy más irányba tereljék a folyamatot, jelentette ki a konferencia megnyitóján a nemzetközi szervezet elnöke. ENSZ főtitkára arról biztosította a küldötteket, hogy a világszervezet osztja az ICFTU nézetét, miszerint a jólétnek és a szociális párbeszédnek kéz a kézben kell haladnia. Jövőre megkezdhetnék működésüket a társadalombiztosítási alapokat felügyelő testületek, ha a szakszervezetek nem ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló törvényben rögzítsék az alapszabályt, jelentette be a miniszter. Csizmár Gábor tanácskozásra hívta az ágazati szakszervezetek képviselőit, hogy közösen készítsenek listát azokról a feladatokról, amelyek a kormányzati ciklus végéig reálisan teljesülhetnek. Az érdekvédők elsősorban azt firtatták, szerepet kapnak-e a szakszervezetek a TB-alapok feletti kontrollban, a munkaügyi ellenőrzésben. Felvetették azt a problémát, hogy a munkahelyen kötött kollektív szerződés előnyeit nem csak a szervezett dolgozók élvezik, miközben létrejöttét csak ők finanszírozzák. A miniszter a szakszervezetek társadalmi szerepének növelése érdekében több ponton is partnerséget ajánlott. Csizmár esélyt lát arra is, hogy a szakszervezeti munkát a munkaadói és munkavállalói járulék egy részéből finanszírozza az állam, a pénz odaítélését, például, a kollektív szerződési lefedettséghez kötve. Felajánlotta a szakszervezeteknek azt is, hogy működjenek együtt a fogyasztóvédelemben. Csizmár szerint a jövőben célszerűbb lenne a béralkut az országos érdekegyeztetés fóruma helyett az ágazati párbeszéd bizottságokban lefolytatni, ugyanis ott alkuképesek a felek. A szakszervezeti vezetők támogatták a miniszteri felvetést, aki viszont egyetértett azzal, hogy az ebédszünet a munkaidő része legyen. Eltérőek az álláspontok a december 24-e ügyében: Csizmár szerint heti pihenőnappá kell nyilvánítani, az érdekvédők

21


2004.12.07.

2004.12.08.

viszont a munkaszünethez ragaszkodnak. Indokaik szerint az előbbi munkabérkieséssel járna. Elsősorban rugalmasságot várnak a munkaadók és a munkavállalók is a munkaidőről szóló uniós irányelv reformjától. Philippe de Buck, az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE) elnöke és Vadász Péter, a Munkáltatók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke szerint nem elég rugalmasak a szabályok. Az Európai Bizottság tervezete, amelyről ma tárgyal Brüsszelben az EU Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa, sem a munkavállalók, sem a munkáltatók tetszését nem nyerte el. Vadász hangsúlyozta: az egyes tagországokban eltérő a helyzet, ám az általános tanulság, hogy a munkaidő csökkentése nem hozta el a foglalkoztatás növekedését. Vadász szerint nehézséget okoz, hogy a tagok munkaadói szervezeteinek is meg van kötve a keze, így előfordul, hogy a szociális tanácsban a munkavállalói oldal álláspontját képviselik. A direktíva esetében azonban az európai szakszervezeteket tömörítő ETUC is közölte: ezúttal a munkaadók oldalán kívánnak harcolni a bizottság ellen. A szeptember 22-én ismertetett bizottsági indítvány továbbra is heti átlag 48 óra munkát engedélyezne, módosítaná azonban az úgynevezett opt-out lehetőségét. A szabály alól való felmentéssel – egyéni szerződésekben – elsősorban Nagy-Britannia, illetve az új tagok közül Ciprus és Málta él, míg több más tagállamban, így Magyarországon is, egyes szektorokban engedélyeznek hosszabb munkavégzést. A tervezet szerint lehetővé tennék azt is, hogy az átlagos munkaidő kiszámításánál az eddigi négy hónap helyett akár egyéves időszakot tekintsenek referenciának. Az UNICE állásfoglalásában minimumnak tekinti az egy évet, s azt is fontosnak tartja, hogy az opt-out-ot nemcsak egyéni, de kollektív szerződések is tegyék lehetővé. Várhatóan ez lesz a mai miniszteri tanács egyik legfőbb vitapontja: egyes tagországok kollektív szerződéshez kötnék az egyéni megállapodást, mások nem. Az UNICE azt is elvárja, hogy a munkaidő kiszámításakor csak a tényleges munkavégzéssel töltött órákat vegyék figyelembe. A most készülő reform egyik sarkalatos kérdése lehet ez, miután egy éve az Európai Bíróság úgy döntött, a készenléti időt is bele kell számítani a munkavégzés idejébe. A tervezet így két részre, a munkával és az anélkül eltöltött időre osztaná az ügyeleti időt, a mai tanácsülés ennek részleteit is megtárgyalja. Az Európai Bizottság tervei szerint legkorábban jövő év végén vagy 2006 elején fogadhatják el végleges formában az új irányelvet. A tagországok két évet kapnak arra, hogy saját jogrendjükbe átültessék a módosított szabályokat. A legalább ötven főt foglalkoztató költségvetési szerveknek és a többségi állami tulajdonban lévő munkáltatóknak év végéig kell elkészíteniük az esélyegyenlőségi tervet, de ezt egyetlen hatóság, vagy minisztérium sem ellenőrzi. A munkáltatóknak az üzemi tanáccsal és a szakszervezetekkel kell egyeztetniük, ez garantálja a belső kontrollt. Ezzel nemcsak a hátrányos helyzetű munkavállalók esélyeit erősíthetik a foglalkoztatók, hanem az uniós pályázatok elnyerésében is sordöntő lehet az alkalmazása. A közszférával ellentétben a magánszektor munkáltatóinak a törvény csak ajánlja a terv elkészítését. Az esélyegyenlőségi törvényt kimondja, hogy a hátrányból indulókat segíteni kell. Foglalkozik többek között a munka világában érvényesítendő esélyegyenlőségi követelményekkel. Ennek következménye,

22


2004.12.08.

2004.12.08.

2004.12.09. 2004.12.10.

hogy az Mt.-ben is egyértelműen megfogalmazták, mely csoportok lehetnek hátrányos helyzetűek. A jogalkalkotó a nőket, a 40 évesnél idősebbeket, a fogyatékkal élőket, a romákat, az egynél több 10 éven aluli gyermeket nevelő vagy gyermekét egyedül nevelő szülőket sorolta ide. Az esélyegyenlőségi tervben érintett hátrányos helyzetű munkavállalónak nem kötelező élni a támogatással. Hír. Nem született végső döntés az EU munkaidő-direktívájának reformjáról a foglalkoztatási tanács tegnapi ülésén, mondta el a brüsszeli tanácskozás után a Magyarországot képviselő Ladó Mária. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója ugyanakkor némi előrelépésről számolt be: a tagállamok között már nincs komoly vita azzal kapcsolatban, hogyan válasszák szét az ügyelet munkával és anélkül eltöltött idejét. A körvonalazódó változat az államokra hagyja, hogy pontos időmérést vagy átalányszámítást végeznek-e. A kormány a szociális partnerekkel való konzultáció után ez utóbbit támogatja. Nincs vita azzal kapcsolatban sem, hogy a heti engedélyezett 48 óra kiszámításánál négy helyett akár 12 hónapos referencia-időszakot alkalmazhassanak a munkáltatók, de nincs előrelépés az opt-out, vagyis az irányelv alóli kimaradás feltételeivel kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban komoly vitát kavart kérdésekről a januárban startoló luxemburgi elnökség folytatja a munkát. Összesen 138, önhibáján kívül forráshiányos önkormányzat 800 millió forinttal történő támogatását javasolja a Pénzügyminisztérium az idei második ütemben – az erről szóló javaslat ma kerül az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elé. Az idei központi költségvetés egész évre 12 milliárd forintot tervezett a hátrányos helyzetű települések működésének támogatására, de az összeg már az első ütemben sem volt elég. Júliusban 1077 önkormányzat csaknem 15 milliárd forintos támogatási igénye bizonyult jogosnak, ezért 3 milliárd forintot már akkor át kellett csoportosítani. Most a második ütemű kiegészítő támogatást szintén a fel nem használt állami hozzájárulásokból fizetik ki. A helyhatóságok még ebben az évben megkapják a pénzt. A helyhatóságok több mint harmada alapvető működését sem tudná biztosítani a normatívákból és saját költségvetésből. Az APEH dolgozói kéthavi helyett kétheti jutalmat kapnak, mert a vártnál kevesebb adóbevétel folyt be, döntött a pénzügyminiszter. A munkaügyi miniszter szerint alsóbb szinten, az ágazati párbeszéd bizottságokban kellene béralkut folytatni, mert ott alkuképesek a tárgyaló felek. Csizmár Gábor szerint az idén azért húzódott nyolc fordulón át az egyeztetés a jövő évi bérajánlásról az, mert ott nem érdemi tárgyalás, hanem „folyamatos sajtótájékoztató zajlott arról, ki mit gondol a bérről”. Valójában a partnerek már a tárgyalások kezdetén tisztában vannak a végeredménnyel. Egyes ágazati szakszervezetek évek óta sürgetik, hogy a középszintű szervezeteket is vonják be az egyeztetésbe. Sáling József, a KASZ vezetője szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes szakmákban eltérőek a jövedelmek, s egyre kevésbé értelmezhető az országos bérajánlás. A szakszervezeti konföderációk azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az OÉT-ben egyezzenek meg a keresetnövelés mértékéről és a minimálbér összegéről. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy míg országos szinten ajánlás születik, az ágazati párbeszéd bizottságokban konkrét

23


2004.12.10.

2004.12.13.

2004.12.14.

béregyezséget kell kötni. Szerinte téved a miniszter, amikor azt állítja, hogy már az OÉT-tárgyalások kezdetén valamennyi fél tisztában van a végeredménnyel. Az ASZSZ elnöke is visszautasította ezt az elképzelést. Borsik János szerint rossz emlékeket idéz Csizmár felvetése, hogy a gazdaság és a munkavállalók ügyeit a nyilvánosság kizárásával tárgyalják. Szerinte Magyarországon két területük lehet a bérmegállapodásoknak: az országos szint, ahol a bérajánlásról és a legkisebb bér összegéről döntenek, valamint a helyi szint, ahol az OÉT-ajánlás alapján kötik meg a bérmegállapodást. A munkaadói szövetségek sem értenek egyet a miniszter felvetésével. Zs. Szőke Zoltán, az OÉT munkaadói oldalának soros elnöke tagadja, hogy az országos érdekegyeztetésben nincsenek alkuképes szervezetek, de elismeri: fontos, hogy olyan képviseletek kapjanak ezen a szinten helyet, amelyek közép és helyi szinten is érvényesíteni tudják az OÉT-ben született döntéseket. Hír. Becsapottnak érzik magukat az önkormányzatok, mert a kormány 2005re nem nyújt fedezetet a közalkalmazottaknak előirányzott béremeléshez, hanem rájuk hárítja, közölte a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke a szervezet évzáró tanácskozásán. Az önkormányzatok a bővülő feladatkörök és az egyre szűkülő források miatt mindinkább a szakadék szélére kerülnek, mondta Gémesi György. Ezért egyetértésben a többi hat önkormányzati szövetséggel a szervezet szeretné elérni, hogy a kormány a bérek emeléséhez a költségvetésben különítsen el keretet. Hír. Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök bejelentést tett, miszerint rugalmasabbá fogja tenni a heti 35 órás munkaidőt előíró törvényt. A kormányfő szerint lehetőséget kell adni arra, hogy többet dolgozzanak azok a munkavállalók, akik ezt vállalják. Így többet kereshetnek, és a gazdaság, a foglalkoztatás is élénkül. Éves szinten 180-ról 220 órára emelkedik a fejenként vállalható plusz munkaórák száma. A heti 35 órás munkaidőt előirányzó törvény ugyanakkor alapjában véve megmarad. A munkaadók üdvözlik a döntést. A szakszervezetek már kevésbé lelkesek. A kormányfő a foglalkoztatás ösztönzése révén jövőre egytizedével mérsékelni szeretné a munkanélküliségi rátát, míg a kis- és közepes vállalkozások több állami támogatásra számíthatnak. A társadalombiztosítás rendszerét egyszerűsíteni kívánja a miniszterelnök, és javítaná a szakképzés színvonalát is. Hír. Nem írták alá tegnap a Parlamentben a kormány, a közszolgálati szakszervezetek és az önkormányzatok képviselői a közszféra bérmegállapodását. Az önkormányzati oldal nem fogadta el, a közalkalmazotti illetménytábla januártól 7,5 százalékkal, majd szeptembertől 4,5 százalékkal történő emelését. Csabai Lászlóné, az oldal szóvivője azt mondta, hogy a helyhatóságok jelentős részénél a 4,5 százalékos emelés kikényszerítése a működést veszélyeztetné. A munkavállalói oldal nevében Szabó Endre, a SZEF elnöke példátlannak nevezte a kialakult helyzetet, hogy hosszú tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok után az önkormányzati oldal nem hajlandó aláírni az egyezséget. Csizmár Gábor miniszter a közszolgálati érdekegyeztető tanács ülésén kiemelte: a kormány összesen több mint 25 milliárd forintot mozgatott meg annak érdekében, hogy a béremelések fedezete benne legyen a költségvetésben. Az pedig az Országgyűlés mai ülésén derül ki, hogy pontosan milyen módosításokat fogadnak el a képviselők.

24


2004.12.15.

2004.12.16.

2004.12.16.

2004.12.17.

2004.12.20.

Hétfőn értékesítette a tulajdonában lévő Dunaferr részvényeket Dunaújváros önkormányzata. A vevő a Dunaferr Rt.-t privatizáló Donbass-Duferco konzorcium kijelölt tagja, a Kundax AG lett. Az egyenként 5091 forint névértékű Dunaferr-törzsrészvényeket 500.015.416 forintért adta el a város. A konzorcium és az önkormányzat pénzügyi támogatási szerződést írtak alá, amelyben a Dunaferr Rt. vállalta, hogy 2005-től kezdődően öt éven keresztül évi 200 millió forint pénzbeli támogatást biztosít, összesen egymilliárd forint értékben az önkormányzat szervezeteinek, amelyből kizárólag közhasznú vagy kiemelten közhasznú társaságoknak adható támogatás. Budapesten tartja európai regionális konferenciáját 2005. február 14-18. között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Várhatóan ötven országból érkeznek magas rangú politikusok által vezetett küldöttségek. A konferencia résztvevői arra kérdésre kersik majd a választ, hogy az európai szociális modell vívmányai hogyan őrizhetők meg a globális gazdasági verseny körülményei között. Várhatóan nagy figyelmet fog kapnia fiatalok foglalkoztatásának, a foglalkoztatás rugalmasságának és munkavállalás biztonságának a kérdései, a munkapiaci részvétel és nyufdíjreform összefüggései, valamint a migráció. Hír. Mintegy 8,4 milliárd forint kiegészítő támogatást szavazott meg az önkormányzatok bérkiadásaihoz a költségvetési módosítások második körében az Országgyűlés. A pluszforrásra azért van szükség, mert az eredetileg tervezettnél nagyobb arányban emelkednek jövőre a közalkalmazotti fizetések. A Pénzügyminisztérium eredetileg 25,3 milliárd forintot tervezett a helyi szervezési intézkedésekhez, illetve a létszámcsökkentési döntésekhez kapcsolódó központi hozzájárulásokra. Hír. A kabinet tegnapi döntése értelmében jövőre csökken a fogyatékkal élők foglalkoztatásának állami támogatása. Idén még 62 milliárdot költöttek e célra, jövőre ez az összeg 52 milliárd lesz. Hír. Októberben is mérséklődött a kereset-növekedés üteme. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami azt jelenti, hogy az inflációval korrigált bérek 1,7 százalékkal kisebbek voltak. Az év egészében átlagosan 0,5–1 százalékos reálkereset-csökkenés lesz az idén, amit a mérséklődő bérkiáramlás mellett a megugró infláció és a növekvő adóterhelés is okoz. A költségvetési szektor mellett most már a vállalati szféra is negatív reálkereset-változást mondhat magáénak, ami a korábbi évek dinamikus, a gazdálkodási racionalitással össze nem egyeztethető keresetnövekedésének korrekciójaként fogható fel. Jövőre alacsonyabb infláció és kedvező adóhatás mellett várhatóan az ideihez hasonló mértékben emelkednek a bruttó bérek, ami újra pozitív tartományba fordíthatja a növekedési ütemet. Hír. A tervezett inflációnál magasabb alapbéremelésben állapodtak meg a Magyar Posta Rt-nél. Azok, akik 150 ezer forintnál kevesebbet keresnek havonta, 7 százalékkal nő, akik pedig ennél többet, azok 6 százalékos kereset emelést kapnak. Ezzel folytatják a két éve elkezdett bérfelzárkóztatási programot, amely azt célozza, hogy a postások jelenlegi 123 ezer forintos átlagkeresete beérhesse a 141 ezer forintos nemzetgazdasági átlagot. Az érdekvédelmi szervezetek és a vezetés megállapodtak abban is, hogy a szolgáltatások javítása érdekében jövőre minőségi pótlékot vezetnek be.

25


2004.12.22.

2004.12.23.

2004.12.27.

2004.12.30.

Hír. Jövőre többet költhet a szaktárca közmunkára, összesen négymilliárd Ftot irányzott elő erre a célra a költségvetés. Az összeg háromnegyedét a központilag szervezet programok támogatására fordítják, egymilliárd felhasználásáról pedig a regionális fejlesztési tanácsok döntenek. Hír. Csaknem háromszor annyi leépítési támogatást igényeltek az önkormányzatok a második félévben, mint az elsőben. Háromezer közalkalmazott és köztisztviselő leépítéséhez kap 3,1 milliárd forint egyszeri költségvetési hozzájárulást 388 önkormányzat. A központi költségvetés jövőre az idei összeg kétszeresével járulna hozzá a helyhatóságok létszámcsökkentéséhez. Az önkormányzatok az ország legnagyobb foglalkoztatói, mintegy 500 ezer közalkalmazott és 40 ezer köztisztviselő dolgozik ebben a szférában. Sok település már most sem tud eleget tenni a törvényi előírásoknak, s a további leépítés a szolgáltatások színvonalát veszélyeztetheti. Az önkormányzatok többségénél, már nincsenek létszámtartalékok. Az állam az elmúlt években folyamatosan több feladatot adott át a helyhatóságoknak, amelyeknek feltételeit nem biztosította. Szükséges lenne egy finanszírozási reformra, melynek fontos eleme lenne, hogy meghatározzák, melyek a helyi feladatok ellátásának alapkövetelményei, s mik ezeknek a költségei. Ezután lehetne tisztán látni az önkormányzati dolgozók számával kapcsolatban is, hívta fel a figyelmet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Hír. Tegnap hagyta jóvá Lamperth Mónika belügyminiszter 516 millió forint kiegészítő támogatás kifizetését 235, működési gondokkal küzdő önkormányzatnak. A pénzt még az idén átutalják a településeknek. Ebben az évben öt alkalommal összesen 740 önkormányzat kapott 2,3 milliárd forint belügyminiszteri támogatást. A keret eredetileg 1,2 milliárdos volt, így a megítélt összegek kifizetéséhez 1,1 milliárd forintot át kellett csoportosítani. Azok a települések, amelyek kötelező feladataikat sem tudják az állami támogatásokból és saját bevételeikből ellátni, évente kétszer többletforrást igényelhetnek a központi költségvetésből. Hír. Néhány év alatt hatezerről több mint kétszázezerre emelkedett a közcélú munkát végző munkanélküliek száma, derül ki az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium elemzésből, amelyet az Országgyűlés munkaügyi bizottságának készítettek. A közcélú munka intézményének bevezetése előtt a munkanélküli járadékrendszerből kikerülők jövedelempótló támogatást vehettek igénybe. A 2000-es bevezetés óta legalább 30 nap közcélú munka alapján válik csak jogosulttá a munkanélküli a jövedelempótló támogatás helyetti rendszeres szociális segélyre. Hír. A világ munkavállalóinak fele, csaknem 1,4 milliárd foglalkoztatott hiába dolgozik, még annyit sem keres, hogy a családja számára a napi 2 amerikai dollárban meghatározott szegénységi küszöbértéket elérje, olvasható a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet friss tanulmányában. Hazai szociológusok szerint szegény az, aki az átlagjövedelem 60 százalékából, vagyis nettó ötven-hatvanezer forintból, vagy annál is kevesebből él havonta. Ez alapján a magyar társadalom egyharmada szegénynek tekinthető. A KSH adatai szerint az idén egy átlagos családnak havonta legalább 145 ezer forintra van szüksége a megélhetéshez. A Tárki felmérése alapján a kutatók öt réteget különítettek el: a társadalom 3 százaléka tartozik az elit kategóriába, 8,1 26


2004.12.31.

százalék a felső középosztály, 30,8 százalék a középosztály kategóriájába. A legszélesebb kategória a munkásosztályé, a társadalom 37, 8 %-a tartozik ide. Az alsó, 20 százaléknyi réteg az államtól való függőségben, segélyből él. Hír. A néhány napja elfogadott 2005. költségvetésben a reálkeresetek értéke 3-4 százalékkal, a nyugdíjak reálértéke 3,5-4 százalékkal emelkedhet jövőre, jelentette ki csütörtöki, soron kívüli tájékoztatóján Batiz András kormányszóvivő. Utalt arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerekkel történt megállapodás alapján a bruttó bérek átlag 6 százalékkal emelkednek, a minimálbér összege 57 ezer forint lesz. Jövőre csökkennek az adóterhek: évi másfél millió forintos jövedelemig csak 18 százalék az adó, az azon felüli összegből viszont már 38 százalékot vonnak le. A minimálbérért dolgozók az idei 45.845 forint helyett 49.305 forintot vihetnek haza, a legkisebb bér nem adóköteles. Havi százezer forintos keresetből a levonások után 77.927 forint, a 150 ezer forintos fizetésből 100 ezer forint marad, az ideinél 4667 forinttal több. 200 ezer forint után már 51 ezer forint a személyi jövedelemadó-előleg, s 27 ezer forintot tesznek ki a különböző járulékok. Számítások szerint a 200 ezer forint feletti keresetekből minden ezer forintból már csak 485 forint marad a dolgozónál. Számos kedvezmény csökkenti az adóalapot, amelyből levonható például a szakszervezeti tagdíj is. Idetartozik az alkalmazotti kedvezmény, amely 1.350.000 forintos összjövedelemig legfeljebb havi kilencezer forint, 1.650.000 forint jövedelem esetén viszont csak havi 4500 forint. Családi kedvezményt az eltartott gyermekek után lehet igénybe venni: egy gyermek esetén havi háromezer, két gyermeknél nyolcezer, három gyermek után viszont már 30 ezer forintot. Minden további gyermek után tízezer forint vonható le az összevont adóalap adójából. Egyszerűbb a nyugdíjak számítása: januártól 6,3 százalékkal emelkedik ez az ellátás, s 2005-ben már 3 heti többletnyugdíjat visz a postás az idős embereknek.

27

KONZULTATÍV FÓRUMOK 2004.10.04.

2004.10.09.

2004.10.14.

2004.10.15. 2004.10.27.

Hír. Folyamatosan csatlakoznak az ágazati párbeszéd bizottságok működését szabályozó szerződéshez a résztvevők. A szerződést szeptember 22-én a kormányzat valamint 21 ágazati párbeszéd bizottság 1-1 munkáltatói és munkavállalói képviselője írt alá. A szabályok értelmében az egyes ágazati párbeszéd bizottságok valamennyi, a tagok által fontosnak ítélt témával foglalkozhatnak, konzultálhatnak, javaslatot, állásfoglalást dolgozhatnak ki, konzultációra hívhatják meg a témában illetékes minisztérium, hatóság képviselőjét, s ha megfelelnek a Megállapodásba foglalt követelményeknek, akkor kollektív szerződést is köthetnek. Hír. Ülésezett az OÉT. Az ülésen nem született megegyezés a jövő évi minimálbérről. A munkaügyi miniszter közölte, hogy a kormány a reálbérek 3 és 4 százalék közötti emelését javasolja a versenyszférában. A munkaadók ragaszkodnak a bruttó 4,5 százalékos béremelésre és 55 400 forintos legkisebb bérre tett javaslatukhoz. A szakszervezetek a minimálbért 62 ezer forintra emeltetnék. A kormány 57 ezer forintos jövő évi minimálbérrel számol és arra kérte az érdekképviseleteket, hogy álláspontjukat közelítsék egymáshoz. A munkáltatók magasabb minimálbérről is megegyeznének, ha az általuk fizetett fix összegű egészségügyi hozzájárulást január 1-jétől, s nem novembertől csökkentené a kormány 1200 forinttal. A szakminiszter javasolta a munkaadóknak és a szakszervezeteknek, hogy a helyi béralkukban kapjon hangsúlyt a szakmunkások béremelése, ugyanis már a versenyképesség rovására megy a megfelelő képzettségű szakmunkások hiánya. Mára összehívta az ágazati érdekegyeztető fórumot az egészségügyi miniszter. A visszajelzések szerint valamennyi érdekképviselet elfogadta a meghívást. Az egyeztetésen kiderülhet, milyen feltételekkel oldható fel a munkabeszüntetést kiváltó feszültség. Az egészségügyi ágazati érdekegyeztető tanács tegnapi ülése eredménytelenül zárult. Legközelebb pedig csak a november 19.-én fog ülésezni. Hír. Plenáris ülést tartott tegnap az OÉT, ahol mindhárom oldal kijelentette, hogy a megállapodás szándékával jöttek, de nem tudtak megegyezni a jövő évi minimálbér összegéről. A szakszervezetek bejelentették, hogy 58.000 forintos minimálbérnél kevesebbet semmilyen körülmények között nem tudnak elfogadni. A tárgyalások kezdetén 55.400 forintos minimálbért javasló munkaadók tegnap 56.000 forintra módosítottak. Ugyanakkor ők is hangsúlyozták, hogy ennél nagyobb terhet a vállalkozások nem tudnak elviselni. A munkaadók korábban kifogásolták, hogy a kormánnyal tavaly kötött megállapodásuk ellenére nem januártól, hanem jövő novembertől csökkenne ezerkétszáz forinttal a tételes egészségügyi hozzájárulás. A kabinet tegnap bejelentette, bár novembertől, de ezerötszáz forinttal csökkentené az eho-t. A munkaadók jelezték, ez érdemben nem változtatja meg tárgyalási mozgásterüket. Mivel a kormány 57.000 forintos minimálbért tartana elfogadhatónak, a felek abban maradtak, hogy pénteken folytatják az egyeztetéseket. A jövő évi országos bérajánlásról az OÉT tegnapi ülésén végül nem is esett szó. A szakszervezetek eddig 4-4,5 százalékos reálértékjavulást eredményező, bruttó hat-nyolc százalékos béremelést követeltek a munkaadók bruttó 4,5 százalékos elképzelésével szemben. A kormány számára a reálbéremelés 3-3,9 százalék közötti mértéke lenne elfogadható, amibe a kabinet beleszámítja az általa javasolt minimálbér-emelés hatását is. 28


2004.10.30.

2004.11.04.

2004.11.12.

2004.11.13.

Hír. Tegnap került az OÉT elé a szakképzési fejlesztési stratégia legújabb verziója. A szakanyag az OKJ-rendszer korszerűsítését, az alapszakmák meghatározását, valamint a képzések gazdasághoz való igazítását szorgalmazza. A hazai rendszerben elsősorban a gyakorlati képzést kell erősíteni, akár a képzés idejét is hosszabbítani. A stratégia a foglalkoztatáspolitikai és az oktatási tárca együttműködésében készült. A készülő rendelet szerint 2006. december 31-ig az oktatási tárcának olyan rendszert kell kidolgoznia, amely képes lesz követni a munkaerő-piaci szükségleteket ezen kívül, a két tárcának felül kell vizsgálnia a szakképzési rendszer finanszírozását és eredményességét. Hír. A tegnapi OÉT ülésen nem született egyezség a minimálbér jövő évi összegéről. A megállapodás egyik gátja, hogy a munkaadók a fix összegű eho csökkentéséhez kötik a minimálbér emelését. A kormány nem tudott számukra megfelelő javaslatot előterjeszteni. Az országos bérajánlásról ezúttal sem esett szó. OÉT mai ülésén sem született megállapodás a jövő évi minimálbérről és az országos bérajánlásról, bár az álláspontok közeledtek. A munkaadók és a munkavállalók közötti eltérés késő estére 500 forintra csökkent, miután előbbiek 57 ezerre emelték eddigi 56 ezres javaslatukat, míg a szakszervezetek 58-ról 57.500-ra mentek le. Mindkét oldal azonban hangoztatta, hogy ezt végső álláspontnak tartja. Az ülésen Csizmár Gábor munkaügyi miniszter azt mondta, a kormány az összes lehető lépést megtette, hogy megállapodás legyen a minimálbérről és a bérajánlásról. A munkaadói oldalnak azt a javaslatát, hogy az eho jövő decembertől 2 ezer forinttal csökkenjen, nem tartotta vállalhatónak. Mint elmondta, ez 2006-ra 32-33 milliárdos plusz kiadást jelentene, de megerősítette, hogy a hozzájárulás novembertől nem 1200, hanem 1500 forinttal csökkenhet. A munkaadók ezután engedtek és elfogadhatónak mondták az 57 ezres minimálbért. A munkavállalók nevében Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke pedig azt mondta, hogy a megállapodás érdekében elfogadják az 57.500 forintot, ami még biztosíthatja jövőre a minimálbér reálértékének növekedését. A jövő évi bérajánlásról estig meg sem kezdték az egyeztetést az OÉT ülésén. Ma folytatódik az OÉT ülésén a már két hónapja tartó alku a jövő évi minimálbérről és az országos bérajánlásról. A jövő évi bérajánlásról a legutóbbi egyeztetésen nem volt szó. Napirend előtt azonban Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke javasolta, hogy vonják vissza az állami támogatásokat a kollektív szerződést felmondó cégektől. A kollektív szerződések száma egyre jobban csökkent az utóbbi években, nemrég még a munkavállalók 47 százaléka tartozott kollektív szerződés hatálya alá, ma már alig 40. Szerinte a kollektív szerződést egyoldalúan, előzetes tárgyalások nélkül felmondó cégek, nem érdemlik meg az állami pénzeket. Csizmár Gábor miniszter kiemelte, hogy nem lenne jogszerű a már jóváhagyott állami támogatások visszavonása ilyen indokkal. Azzal azonban egyetértett, segíteni kell a kollektív szerződések megkötését, illetve azt, hogy a felmondás előtt tárgyaljanak a szerződést megkötő felek. A munkaadói oldal akkor hasonlóan nyilatkozott. Hír. Tegnap, a nyolcfordulós tárgyalássorozatot lezárva, az OÉT-ben megállapodás született a jövő évi minimálbérről, valamint az országos bérajánlás mértékéről. Az egyezséget az Autonóm Szakszervezetek 29

KONZULTATÍV FÓRUMOK

2004.11.20.

2004.11.26. 2004.11.30.

2004.12.03.

Szövetsége nem írta alá, mert ragaszkodott az 57.500 forintos legkisebb bérhez, ám a megállapodás érdekében tudomásul veszik, hogy a kötelező legkisebb minimálbér 57.000 legyen. A versenyszférában jövőre 3-4 százalékos reálemelkedést eredményező, bruttó hatszázalékos bérmegállapodásokat javasol az OÉT. Mivel a bérajánlás a bruttó nemzeti termék négyszázalékos növekedésére, valamint 4,5 százalékos inflációs prognózisra épül, hosszas vitát követően a kabinet végül hajlandó volt belevenni a megállapodásba azt a szakszervezeti követelést, hogy a felek szeptember 15-ig áttekintik az egyezségben foglaltak alakulását és értékelik a keresetnövelési ajánlás teljesülését. A munkaadók ugyanakkor nem fogadták el, hogy a kormány egészségügyi hozzájárulás csökkentésére tett javaslata bekerüljön a megállapodásba. A munkáltatók ragaszkodtak a kabinettel még tavaly kötött egyezségükhöz, miszerint az eho januártól 1200 forinttal csökken. Ismeretes, a kormány időközben úgy módosított, hogy a hozzájárulás értékét csak 2005 novembertől csökkentené ezerötszáz forinttal. A meleg étkeztetésnél adómentesen nyújtható hozzájárulás hatezerről nyolcezer forintra, hideg étkeztetésnél pedig 3.500-ról 4000 forintra emelkedik. Az egyeztetések tovább folytatódnak, s akár szakmánként, ágazatonként is változhat a minimálbér mértéke, fogalmazott egy napilap kérdésére Csizmár Gábor. A szaktárca vezetője szerint előnyösen kell megkülönböztetni a szakmunkásokat, s az is elképzelhető, hogy egy-egy szakmán belül a képzettség mértékének megfelelően alakuljanak a minimumkeresetek. Hír. Tegnap az Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető Tanács ülésén Rácz Jenő egészségügyi miniszter, valamint Cser Ágnes, az EDDSZ vezetője is részt vett, ennek ellenére nem történt előrelépés a követelések teljesítését illetően. Az egészségügyi miniszter megerősítette, hogy november 26-án Cser Ágnes számára is elfogadható módon, azaz külön ül tárgyalóasztalhoz a szakszervezettel. Addig az érdekképviselet felfüggeszti a heti egy alkalommal ez idáig megtartott sztrájksorozatát. Hír. November 22-én megalakult a postai ágazati párbeszéd bizottság. Ma ülésezik először az a tegnap alakult főbizottság, amelynek feladata az egészségügyi sztrájkkövetelések megvitatása lesz. A főbizottság munkáját albizottságok segítik majd. Cser Ágnes közölte, hogy nem hozzák nyilvánosságra a főbizottság tagjainak nevét. Hír. Az OKÉT ülésén a közszférában dolgozók béremelése ügyében sikerült egyezségre jutni de a végleges megállapodásra valószínűleg még a jövő hétig várni kell. A SZEF elnöke elmondta, hogy a kormányzati, az önkormányzati és a szakszervezeti oldal továbbra sem ért egyet abban, hogy a közalkalmazotti illetménytábla mennyivel emelkedjen 2005-ben. Abban viszont már megegyeztek, hogy a tábla kezdő, úgynevezett A1-es tétele a mostani 50 ezerről 57 ezerre emelkedjen, vagyis a minimálbért kövesse. A szakszervezetek egyébként azt szeretnék, ha a növekedés az idei évet is kompenzálná, hiszen ebben az évben a közalkalmazottak nagy részénél nem teljesült a korábbi megállapodásban szereplő 6 százalékos növekedés. Emiatt az érdekvédők két évre számolnák a növekedést. A SZEF elnökének tájékoztatása szerint azt már elfogadták, hogy a közalkalmazottak pótlékalapja januártól 4 százalékkal nőjön, a köztisztviselői illetményalap

30

KONZULTATÍV FÓRUMOK

2004.12.04.

2004.12.10.

2004.12.14.

pedig a jelenlegi 33 ezerről 35 ezerre emelkedjen. A megállapodás csak akkor lesz végleges, ha azt az Országgyűlés a költségvetésben elfogadja. Magyarország nem lehet részese a munkaidő szervezésre vonatkozó uniós irányelv olyan módosításának, amely a jelenleginél kedvezőtlenebb a munkavállalóknak. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, Borsik János ezzel indokolta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács eheti ülésén a munkavállalói oldal nem támogatta a tervezett változtatásokat. Magyarország nem lehet partner a heti munkaidő növelésében, mint ahogy abban sem, hogy a foglalkoztatást éves munkaidő-keretben szabályozzák. A tervek között szerepelt, hogy az ügyeleti időnek csak az a része számítana a munkaidőbe, amely alatt tényleges munkát végeznek. Magyarországon elsősorban az egészségügyben jellemző ügyeleti munkavégzés során nem mérik a ténylegesen ledolgozott részt, hanem átalány alapján számítják. Borsik János elfogadhatónak nevezte azt a kormányzati álláspontot, hogy törekedni kell az átalányszámítás fenntarthatóságára. A magyar szakszervezetek néhány éve erőteljes kampányt indítottak a 38 órás munkahét eléréséért, de a munkáltatók ezt nem tartották teljesíthetőnek. Nemrég a kormány is jelezte, hogy ennek most nincs realitása. Támogatja viszont a kormányzat azt, hogy a munkaközi szünet munkaidőbe építésével javítsák a munkafeltételeket. A közszféra 800 ezer dolgozójának jövő évi keresetét meghatározó bérmegállapodást várhatóan hétfőn írják alá a kormány, az önkormányzatok és a munkavállalók képviselői. 2005-től 33 ezerről 35 ezerre nő a köztisztviselői illetményalap, a közalkalmazottak garantált illetményminimumát pedig két ütemben, januártól 7,5 százalékkal, szeptember elsejétől további 4,5 százalékkal emelik a költségvetéshez benyújtott javaslat szerint. Az előterjesztést az Országgyűlés költségvetési bizottsága már jóváhagyta. Az új közalkalmazotti illetménytábla szerint januártól a legalacsonyabb „A” fizetési kategóriában a garantált illetmény 57 ezer forint lenne, a legfelső, J fokozatban 142 ezer forintra emelkedne. Szeptember elsejétől ezek az összegek 59.600, illetve 148.400 forintra változnának. Hír. Nem írták alá tegnap a Parlamentben a kormány, a közszolgálati szakszervezetek és az önkormányzatok képviselői a közszféra bérmegállapodását. Az önkormányzati oldal nem fogadta el, a közalkalmazotti illetménytábla januártól 7,5 százalékkal, majd szeptembertől 4,5 százalékkal történő emelését. Szerintük ennek a 10 milliárdos plusz kiadásnak nincs meg a fedezete. Csabai Lászlóné, az oldal szóvivője azt mondta, hogy a helyhatóságok jelentős részénél a 4,5 százalékos emelés kikényszerítése a működést veszélyeztetné. A munkavállalói oldal nevében Szabó Endre, a SZEF elnöke példátlannak nevezte a kialakult helyzetet, hogy hosszú tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok után az önkormányzati oldal nem hajlandó aláírni az egyezséget. Csizmár Gábor miniszter a közszolgálati érdekegyeztető tanács ülésén kiemelte: a kormány összesen több mint 25 milliárd forintot mozgatott meg annak érdekében, hogy a béremelések fedezete benne legyen a költségvetésben. Az pedig az Országgyűlés mai ülésén derül ki, hogy pontosan milyen módosításokat fogadnak el a képviselők.

31


2004.12.16.

Hír. Tegnap aláírták a közszféra dolgozóinak jövő évi keresetemelkedéséről szóló megállapodást az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács kormányzati, önkormányzati és szakszervezeti oldalának képviselői. Az egyezség értelmében a köztisztviselői illetményalap jövőre 33 ezerről 35 ezer Ft-ra nő, a közalkalmazotti illetménytábla pedig január elsejétől átlagosan 7,5 százalékkal, majd szeptember 1-jétől további 4,5 százalékkal emelkedik. A közszférában nyolc éve nem volt példa arra, hogy a három oldal egyaránt vállalja a bérmegállapodás feltételeit. Hír. Az egészségügyi intézmények működőképességének fenntartása és a dolgozók elvándorlása miatt, azonnali, ütemezett béremelést sürget a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal.

32

FOGLALKOZTATÁS 2004.10.05.

2004.10.05.

2004.10.05.

2004.10.06.

2004.10.06.

2004.10.06.

A Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatása alapján a külföldön munkát vállalók között első helyen a gépjárművezetők, a másodikon a vendéglátóiparban dolgozók, harmadik helyen az idénymunkások állnak, de sokan helyezkednek el az építőiparban és az egészségügyben is. A csatlakozás után megugrott, nyáron visszaesett, most ősszel ismét fellendült az érdeklődés a külföldi munkalehetőségek iránt. A legtöbb érdeklődő Ausztriában, Németországban, Egyesült Királyságban, Ír- és Svédországban talált munkát. Az iskolázottsági arányokat tekintve: 20% diplomás, 60% szakmunkás és 20% szakképzetlen. Az érdeklődők nagy része a megfelelő nyelvtudás és szakképzettség hiánya miatt nem kap munkát. Több mint kétezer hátrányos helyzetű fiatal, fogyatékkal élő személy és a roma kisebbséghez tartozó munkanélküli képzésére volt mód a tegnap zárult “Halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoportok foglalkoztathatósága és tartós foglalkoztatása” c. kísérleti PHARE-projekt keretében, amelynek teljes költségvetése 2,52 millió euró volt. A program céljai között szerepelt a fent említett csoportok foglalkoztatottságának növelése és a magyar intézményrendszer felkészítése az európai szociális alapból érkező támogatások fogadására. A programot 3 régióban, a Dél-Alföldön, ÉszakAlföldön, és Észak-Magyarországon hajtották végre, 13 részprojektet támogattak. Mindhárom célcsoportnál maximum 6 hónapos képzést és minimum 12 hónapos foglalkoztatást kellett biztosítani. A foglalkoztató partnereknek vállalniuk kellett, hogy a projektidőszak után még 6 hónapig foglalkoztatják a résztvevőket. A hasonló céllal pályázni kívánó intézmények EU-csatlakozásunk óta a humánerőforrás-fejlesztési operatív program keretében találják meg a pályázati kiírásokat. Hír. Száz dolgozóját bocsátja el az ősz folyamán a szentgotthárdi szövőgyár. A gyár vezetése múlt pénteken ismertette az üzemi tanács tagjaval a cég jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Csökkententik a szövőgyári kapacitást, és bezárják a lánchurkoló üzemet. Létszámleépítés okaként a kínai piac erős nyomását jelölték meg. A tavalyi évben is mintegy 100 dolgozótól váltak meg, akkor elsősorban közbeszerzési pályázatokon való sikertelen szerepléssel indokolták a létszámleépítést. Hír. A magas költségek miatt 400 munkahelyet akar megszüntetni Göppingenben a játékvasutakat, mozdonymodelleket gyártó német Märklin cég. Tegnap sztrájkoltak az alkalmazottak, mert összeszerelési munkákat a göppingeni üzem helyett a türingiai Sonnebergben, Nünbergben és Magyarországon akarják elvégeztetni. Hír. Közel félezer magyar juthat álláshoz az EU-intézményeknél az elmúlt hetekben befejeződött felvételi versenyvizsgák eredményeként. Ez az első alkalom, hogy az uniós intézményekbe tömegesen vesznek fel alkalmazottakat az új tagországokból .A sikeres vizsgát tevők felkerültek az EU egyesített személyzeti tartaléklistájára. Ausztria és Németország magyar vendégmunkásokat keres. Míg az osztrákok csak a vendéglátás területére vinnék a szakképzet és diplomás munkaerőt, addig a németek orvosokkal, gépészmérnökökkel, borászokkal, műanyagipari szakmunkásokkal készítenek állásinterjút. Az államközi egyezmények keretében megállapított ausztriai munkavállalási kontingenst tavaly teljesen kihasználtuk, a németországi kontingenst azonban 1990 óta még sosem

33

FOGLALKOZTATÁS

2004.10.06.

2004.10.07.

2004.10.07.

2004.10.07.

2004.10.08.

sikerült feltölteni. A szakemberek szerint a jobb fizetései feltételeknek köszönhető hogy munkavállalók az osztrák állásokat választják, de többen a nyelvtudás vagy a szakképesítés, gyakorlat hiánya, illetve a korhatár miatt nem jutnak ki a két országba. Nem találnak megfelelő munkaerőt Németországban a fém- elektronikai ipar területén működő vállalatok sem. Körülbelül 150 ezer üres állás várna ezekre a szakemberekre. Az okokról Martin Kannegiesser, a fémipari vállalatokat tömörítő szövetség elnöke beszélt a Welt am Sonntanak, véleménye szerint a munkaerőhiányt a gyenge mobilitás, valamint a hiányos képzettség okozza. Az év eleje óta negyvenezerrel emelkedett az ágazatban a be nem töltött állások száma, ami az elmúlt év végéhez képest 35%-os növekedést mutat. Hír. A kormányváltás idején 43.200 fő dolgozott a Magyar Postánál. Két évvel ezelőtt foglalkoztatási megállapodást írtak alá, amely szerint a Posta létszáma 2004. végére 37.500 fő lesz, a létszám azonban már csak 34.254 fő. Azaz, valójában háromezerrel több dolgozót bocsátottak el, állítja a POFÉSZ. A szakszervezet levélbe kérte a vezérigazgatót hogy tisztázzák hogy 2002-től pontosan hány fő volt a januári nyitó létszám. A szakszervezet tiltakozik a feldolgozói területen év végéig tervezett újabb, 350 fős elbocsátás ellen. POFÉSZ attól tart, hogy a karácsonyi csúcsforgalom idején esedékes leépítés újabb fennakadásokat okozhat. A cég szerint rosszul számolt a szakszervezet, a Posta szerint betartották a megállapodást, ugyanakkor elismerték, hogy a szállítás és feldolgozás területén 140-160 fős elbocsátásra kerül sor. A Pick Szeged Rt.-nél szerdán 198 dolgozó kapott előzetes értesítést arról, hogy 30 nap múlva felmondanak neki, közölte Golhovics Gábor a szakszervezeti bizottság vezetője. A munkavállalókat tájékoztatták a csoportos létszámleépítés okairól az elbocsátás lebonyolításával kapcsolatos teendőkről. Korábban 450 dolgozót akartak elküldeni, mert a cég leállítja a sertésvágást és az azzal kapcsolatos tevékenységeket, de 200 dolgozót sikerült a vállalaton belül más munkaterületen elhelyezni. Hír. Szlovákiában az elmúlt időszak legnagyobb külföldi befektetőjévé Magyarország lépett elő. Tőkeexport nagy részét a nagyvállalatok (Mol, OTP, Danubius) adják de egyre jelentősebb az érdeklődés a kis- és középvállalatok részéről is. Jelenleg mintegy 5400 magyar vállalat van a szlovák piacon. A befektetőket azért vonza a szomszéd piac, mert jóval egyszerűbb az adórendszer. 2004-től 19%-os egyenadót vezettek be, eltörölték az osztalékadót. Szlovákia óriási szabad, szakképzett munkaerő tartalékkal bír, és a munkabérek is alacsonyabbak, mint hazánkban. Hír. December 10-én indítja újra a termelést a diósgyőri kohászatban az új tulajdonos, az Európahíd 2003 Kft.-ből alakult DAM 2004 Kft. Ez csak a hengersorok beindítását jelenti, az acélmű működéséről nincs szó. A tegnapi munkásgyűlésen kiderült, hogy október 1-jétől felvett 700 dolgozó 11-étől kezdi meg a termelés előkészítését. Az acélmű esetleges újraindítása a rendelésállományok és az árak alakulásától függ, de nem valószínű, hogy jövő év első felében megvalósul. Hír. Az idősek foglalkoztatása valamelyest javult az utóbbi években Magyarországon. A 45–64 év közötti korcsoporton belül azonban éles cezúra húzódik meg: a 45–49 évesek foglalkoztatása még 70 % felett van, de az 55– 59 éveseknél már nem éri el a 40%-ot, derül ki Ádler Judit, a GKI 34

FOGLALKOZTATÁS

2004.10.12.

kutatásvezetőjének tanulmányából. A hazai munkaadók kerülik az 50 éven felüliek felvételét. Az új dolgozók felvételénél a cégek egyharmada kifejezetten fiatalt akar, egyötödük csak akkor vesz fel 45 éven felülit, ha nem talál mást. Leépítéskor a 45 és 55 év közöttiek rendre megelőzik a fiatalokat. A jövő nagy kihívása Európában a népesség öregedése, szögezi le a tanulmány. Az idősebb korosztályok létszámarányának megnövekedése azt jelenti, hogy egyre kisebb munkavállalói körnek kell gondoskodnia a társadalom többi részének eltartásáról. Az EU 2001-ben megfogalmazott célkitűzése szerint az 55–64 éves népesség foglalkoztatásának arányát a 40%ról 2005-re 50%-ra kell emelni, illetve a munkaerő-piacról történő kilépés átlagos életkorát – mely 2001-ben az EU-ban 60 év volt – öt évvel kell emelni. A kutató szerint Magyarországon a 45 év felettiek foglalkoztatási helyzetében feltehetőleg az hoz majd áttörést, amikor a munkaerőpiacon már kényszerré válik alkalmazásuk. Ez, a számítások szerint, a 2010-es évektől következik majd be, amikorra drámai méreteket ölt a fiatalabb korosztályok létszámcsökkenése. 1990 és 2020 között a 45 évnél idősebb népesség létszáma alig változik (3,84-ről 3,89 millió főre nő), ezzel szemben a "fiatalok" (45 év alattiak) létszáma 6,53 millióról 5,29 millióra csökken az előrejelzések szerint. Világszerte leépítési hullám söpör végig a vonalas távközlési cégeken. A MATÁV Rt-től majd 4000 embernek kell távoznia. Ennek oka az erősödő piaci verseny. Az elbocsátás előtt álló 3750 alkalmazott a Matáv dolgozói létszámának "csupán" negyedét teszi ki. A MATÁV húszmilliárd forint költségmegtakarítást vár az augusztusban jóváhagyott tervétől. A Matávcsoportnak jelenleg 14700 dolgozója van. Az anyacég, mintegy 8000 alkalmazottjának 32 százalékától, 2600 főtől válna meg az elkövetkező két évben. A csoporthoz tartozó, 6700 dolgozót foglalkoztató leányvállalatoknál tervezett pedig 17,3 százalékos létszámcsökkentés lesz. A leépítés becsült összköltsége elérheti a huszonkétmilliárd forintot. A több lépcsőben megvalósuló leépítés során 2005 januárjában mintegy 800 fő munkahelye szűnik meg, ezt követően negyedévenként 300-400 fővel csökkentik a dolgozók számát 2006 elejéig. A Matáv csaknem ezer különféle egységéből 352 szűnik meg. Vezetőik közül 170-en kaphatnak új feladatot a társaságnál. Az érdekvédelmi szervezetekkel aláírt megállapodás alapján a Matáv 2005. április 1-jétől 5,6 százalékos bérfejlesztést biztosít dolgozóinak. Az elbocsátások részleteiről is egyezség született. Az anyacég feleslegessé váló 2600 dolgozója közül 800 főt bocsátanak el egyoldalúan. Hozzávetőleg ennyi lesz azoknak a munkatársaknak a száma is, akik tevékenység-kihelyezéssel kerülnek el a társaságtól. Részmunkaidős foglalkoztatást előreláthatólag 500 dolgozónak ajánlanak majd. A gyermeküket egyedül nevelők, illetve a kétgyermekes anyák a 25 százalékkal rövidebb munkaidőért 20 százalékkal kevesebb bért és három évre szóló foglalkoztatási garanciát kaphatnak. A Matáv 50 évesnél idősebb dolgozói közül ötszázan kerülhetnek rendelkezési állományba. A cég ajánlata szerint a megoldást elfogadók három év alatt kapják meg azt az ellátást, ami azonnali elbocsátásuk esetén járna. Cserébe a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati idejük annak ellenére három évvel hosszabb lesz, hogy nem kell dolgozniuk. A tervek szerint nyugdíjazással körülbelül 200 alkalmazottól válnak meg, mintegy száz, a természetes létszámfogyással megüresedő állást pedig a jövőben nem töltenek be.

35


2004.10.13.

2004.10.13.

2004.10.13.

Hír. A munkaügyi miniszter tíz újabb vállalattal folytat tárgyalásokat, új munkahelyek megteremtése érdekében. Korábban már hat Magyarországon jelen lévő ipari befektetővel konzultált 3500 új munkahelyről. A szakminiszter szerint a foglalkoztatáspolitikai szempontból a pályakezdők és az idősebb munkavállalók szorulnak segítségre. Még e hónapban benyújtják az 50 éven felüliek munka erőpiaci helyzetét javító, és a pályakezdők munkába állását segítő törvénytervezetet, amely szerint 50%-os társadalombiztosítási járulék-kedvezményt kapnának 9 hónapon keresztül azok a munkaadók, akik pályakezdőt vagy 50 éven felüli munkavállalót foglalkoztatnak. 2005 tavaszára a tárca kiadványt készít a felsőoktatásból frissen kikerülők számára, amelyben az igénybe vehető támogatási lehetőségeket és álláskereséshez hasznos tanácsokat találják majd. A miniszter nem elégedett az ÁFSZ modernizációjával és át kívánja alakítani a munkaügyi ellenőrzést is. Hír. Tegnap rendezték meg Salgótarjánban a foglalkoztatási rehabilitációról szóló regionális konferenciát. A KSH szerint 748 ezren élnek ma fogyatékkal hazánkban, közülük 650 ezren munkavállalási korúak, de csak 95 ezren jelennek meg a munkaerőpiacon, ráadásul az érintettek fele közhasznú, közcélú, vagy közmunkát végez. Hír. Ismét vonzó az orvosi pálya. Az általános orvostudományi karokra 2004ben 2186 fő jelentkezett, ötszázzal több, mint tavaly. A MOK szerint annak ellenére, hogy a tárca azt ígérte, hogy tíz százalékkal növeli a felvehető hallgatók számát, a négy hazai egyetemen idén mindössze tizenkét hallgatóval lehettek többen a gólyák. Gyenes Géza, főtitkár egyelőre nem látja, hogy az egészségügyi vezetés mit akar tenni a mind nagyobb orvoshiány pótlásáért. Az orvosi egyetemre jelentkezők többségét, a külföldi munka lehetősége és az ottani tíz-tizenötszörös bérek csábítják. A májusi EU-csatlakozás óta 328 orvos hagyta el az országot, s hetente 8-10 jelentkezővel bővül a lista. Leginkább az aneszteziológusokat, a fogorvosokat és a belgyógyászokat keresik. Az ”elvándorlók” 40 százaléka kezdő orvos, a többi pedig szakorvos, nemegyszer három-négy szakvizsgával. Ma a 12.740 orvosi állásból csak 11.303 van betöltve, százezer lakosra így 357 orvos jut, míg Németországban és Franciaországban 300, Angliában pedig ennek a fele. Ott azonban egy orvos munkáját három-négy, míg itthon egy-két ápoló segíti. Több tízezer külföldi munkavállaló dolgozik hazánkban, elsősorban Szlovákiából. Tavalyelőtt 3113, tavaly 5693 szlovákiai kapott munkavállalási engedélyt, addig idén júliusig közel kilencezer, elsősorban kint élő magyart regisztráltak a hatóságok. Egyenlőre valamennyi megyei munkaügyi központ vezetősége úgy ítéli meg, hogy nincs szükség védintézkedés bevezetésére. Főként az építő- a gépipar és az elektronikai cégek igénylik a külföldi munkaerőt. A legtöbb vállalat betanított és szakmunkára keres külföldieket, de már mérnököket, fejlesztő, jármű-villamosági, öntészeti szaktudással rendelkezőket, valamint tesztmérnököket is keresnek. A legtöbb munkavállalási engedélyt Romániából érkező magyarok igénylik; tavaly számuk meghaladta a 33 ezret. A szakemberek szerint egy magyar már nem akar annyiért dolgozni, mint egy szomszédos államból érkező. A szlovákok bérigénye 30-40 százalékkal kevesebb, az ukránok pedig sokszor a hazai bérek felével is beérik.

36


2004.10.15.

2004.10.20.

2004.10.20.

2004.10.21.

2004.10.21.

Hír. Többségi tulajdonosként a Carnex csoport, és tizenkét baromfitermelő, valamint a Szabolcs Gabona Rt. mint kisebbségi tulajdonosok csütörtök hajnalban aláírták a békéscsabai baromfifeldolgozó megvásárlásáról szóló privatizációs szerződést. A tervek szerint az 1200 dolgozóból kétszázat kell elbocsátaniuk, jelentették be tegnap Békéscsabán, sajtótájékoztató keretében. Korábban úgy tervezték, hogy a Bábolna Rt.-től négyszáz dolgozót vesznek át véglegesen, illetve másik négyszázat húsz hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel. Ehelyett az Mt.-ből adódó jogi kényszer miatt szinte valamennyi dolgozót átvették a Bábolnától. Csirkevágással egy műszakban öt-hatszáz dolgozót tudnak foglalkoztatni, emellett szeretnének szezonálisan vízi szárnyast is vágni Békéscsabán. Az új tevékenységek beindításáig a dolgozók egy részét a Carnex csoport orosházi és mezőkovácsházi gyárában foglalkoztatják. Tízezer fős létszámleépítésre számítanak a német Opel-gyárakban. Az anyacég, az amerikai General Motors tegnap hozta nyilvánosságra, hogy 12 ezer munkahelyet akar leépíteni Európában az elkövetkezendő két évben, ezek 90 százalékát már jövőre. A GM európai karcsúsító programja valószínűleg a rüsselsheimi és a bochumi gyárakat érinti majd. Az amerikai autógyártó 64 ezer embert alkalmaz tizenegy európai telephelyen, ezek fele az Opelnél dolgozik, amely immár hatodik éve veszteséges. A szentgotthárdi Opelt egyelőre nem érintik a leépítések: a GM-Fiat Powertrain szóvivője elmondta, hogy idén a tavalyinál 10 százalékkal több, összesen 460 ezer motort gyártanak, a mennyiség a piaci igényektől függ. Jelenleg 800 alkalmazottal és 450 külsőssel dolgoznak. A közelmúltban leálltak a CVT automata sebességváltók gyártásával, így üresen áll a 16 ezer négyzetméteres csarnok, egyelőre nem tervezik az üzemrész újraindítását. Hír. Több mint 6,3 milliárd forintos beruházással napelem- és légkondicionáló gyárat épít a Sanyo Dorogon. A termelés tervek szerint jövő júniusában indulna be, az üzem 400 alkalmazottat foglalkoztat majd. Miskolcra épít gyárat a német IMO GmbH. A társaság főként olajfinomítók, vegyi üzemek, erőművek üzemeinek tervezésével, kivitelezésével foglalkozik, tervek szerint 50–60 dolgozónak adhat majd munkát. A cég regionális oktatatási központot is tervez, hegesztőket, csőszerelőket képeznének ki. Hír. Tegnap délután felvették a munkát az Opel Művek németországi üzemeiben. Az Opel menedzsmentje békülékeny hangú nyilatkozatot adott ki, amely szerint nem kívánja bezárni a gyárakat 2010-ig, ha cserébe az üzemi tanácsok kompromisszum készségről tesznek tanúságot. Hír. A jelenlegi gyakorlattól eltérően nemcsak a munkaügyi szervezetek, hanem az önkormányzatok, képzőintézetek és az érdekvédők is részt vesznek majd az osztrák-magyar munkaerőpiaci együttműködés kidolgozásában és működtetésében. A foglalkoztatási paktum létrehozásáról Vas, Győr és Zala megye vezetői, a munkaügyi központok igazgatói és a burgenlandi szakemberek írtak alá megállapodást, a szerződés kidolgozása még hónapokat vesz igénybe. Jelenleg két államközi egyezmény működik, a gyakornoki és a határmenti ingázó megállapodás. A határmenti térségek állandó lakosai közül jelenleg 1900-an vállalhatnak munkát Burgenlandban. Decemberben összeül az osztrák-magyar bizottság, amely várhatóan a keretszám emeléséről dönt.

37


2004.10.27.

2004.10.27.

2004.10.29.

2004.10.29.

Hír. Korábbi híreinkkel ellentétben több, mint 90 ember veszítheti el állását a szentgotthárdi Opel gyárban mert az anyavállalat stratégiai okból fokozatosan megkívánja változtatni a sebességváltók kínálatát. Az eddigi fokozatmentes automata sebességváltó helyett, hatsebességes váltók gyártására kívánnak összpontosítani. A gyár szóvivője közölte hogy az üzemi tanáccsal és az önkormányzattal közösen próbálnak megoldást találni. Biztosra vehető hogy már idén sor kerül szerződésbontásokra. A szóvivő szerint az elbocsátások nem függenek össze a GM átfogó átszervezést kilátásba helyező bejelentésével, amely tömeges sztrájkhoz vezetett Németországban. Hír. Egy napilap értesülése szerint megkezdődtek az elbocsátások a DAM Energy Kft.-nél Tegnap több mint száz dolgozó kapta kézhez a felmondólevelét, amelyben tájékoztatást kaptak, hogy harminc nap múlva felmondanak nekik. Az év végéig még több tucat munkást bocsátanak el. A felszámolást végző Reorg Rt. képviselője ezt a hírt cáfolta, mint mondta: „a megyei munkaügyi központnak előzetesen 113 dolgozó csoportos elbocsátását jelentettük be, de a többiek munkájára számítunk”. Harminchat Jász-Nagykun-Szolnok megyei nő jutott munkához a Lendület 2003-2004 címet viselő program keretében. A résztvevők gyedről, gyesről visszatérő, hátrányos helyzetű településen élő és 40 év feletti asszonyok. A munkaerő-piaci szempontból inaktívnak számító embereket speciális, egyénre szabott segítséggel vezették vissza a munka világába. A munkaügyi központok programját az Esély Szociális Közalapítvány bonyolította, a projekthez 10 százalékos önerő mellett 240 ezer euró PHARE-támogatást kaptak. Hír. A KSH tegnapi gyorsjelentéséből kiderül, július–szeptemberi időszakban a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékos volt, ami 0,4 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. Negyvenötezer fővel több munkanélkülit regisztráltak ez év harmadik negyedében, mint tavaly az azonos időszakban.: az idei harmadik negyedévben a 15–74 éves népesség alig több mint fele, 53,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, ebből 3,9 millióan foglalkoztatottként, 255 ezren pedig munkanélküliként. még mindig nem tudunk eleget tenni azon uniós elvárásnak, amely megköveteli a magasabb foglalkoztatási ráta elérését. A fiatal pályakezdők helyzete is romlott: a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 16,6 százalékra nőtt, azaz három százalékponttal magasabb volt, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliek 44,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónapot töltött ki. Költségvetési szférában átlagosan 2,5 százalékos létszámleépítéssel számolnak. A honvédség létszáma csökken a leginkább jövőre: a büdzsében több mint 4700 fős leépítés szerepel az idei létszámhoz képest, ebből 2905 a november elején leszerelő sorkatona. Tényleges állami foglalkoztatottból így ”csupán” 1800-at küld, vagy küldött el a honvédség. A jövő évi valós létszámleépítés mintegy hatezer-ötszáz állami alkalmazott munkahelyének a megszűntét jelenti. A létszámcsökkenés a sorkatonákkal együtt eléri majd a kilencezer-ötszázat, a foglalkoztatottak 3,1 százalékát. Az önálló intézmények, a bíróságok, az ügyészség, vagy az Állami Számvevőszék kimarad a szigorból. Az egészségügy veszít nagyot, a tárca irányítása alá tartozó intézményekben átlagosan 8,4 százalékos leépítésre lehet számolni, 38

FOGLALKOZTATÁS

2004.11.02.

2004.11.04.

ami összesen több mint 2400 állás megszűnését jelenti majd. Év végéig mintegy háromszáz munkatársától válik meg a vám és pénzügyőrség. Elképzelhető hogy ők az idén nem kapják meg a költségvetési törvényben meghatározott éves jutalmukat sem, mert a pénzügyminisztériumi teljesítmény előírásokat nem teljesítették. Hír. Hetvenötezer köztisztviselő él bizonytalanságban azóta, hogy Draskovics Tibor szeptemberben bejelentette, a jövő évi béremelések és a 13. havi fizetés fedezetét az öt százalékkal csökkentett előirányzatokból kell kigazdálkodni. S bár a leépítés előkészítése során kormányzati nyilatkozók azt hangoztatták, hogy nem a helyi és területi szervek létszámát, hanem a minisztériumok és a tanácsadó testületek létszámát szándékozzák csökkenteni, mára kiderült: inkább négy-öt ügyintézőt bocsátanak el, mint egy politikai tanácsadót. Legalábbis ezt állítja Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Fehér tízezerre becsüli a távozók számát, ami súlyos működési zavarokat okozhat. A kabinet negyven-, későbbi korrekciója szerint negyvenkétmilliárd forintot fordít az elbocsátások miatt esedékes végkielégítésekre. A pénzügyminiszter konkrét utasítást adott a hatáskörébe tartozó szervezetek létszámcsökkentéséről. E szerint a PM-ben hatvanan, az APEH-nél 180-an, a VPOP-nél 307-en, a Szerencsejáték Felügyeletnél öten számíthatnak - legkésőbb december 31-ig - felmentésükre. A minisztériumok többsége a költségvetési törvény elfogadására vár, ezért nem közöl pontos számokat. A MKKSZ szerint a tárcák többségénél valójában nagyon is jól tudják, hány ember elbocsátása szükséges. Attól tartva, hogy ismét a fűnyíróelv érvényesül, a szakszervezet a kormányfőhöz fordult. A közigazgatás helyzetét illusztrálva Fehér József elmondta: a területi szerveknek sok olyan feladatuk van, amelyet középfokú végzettségűek teljesítenek. Létszámarányuk jelentős, esetenként eléri a 60-70 százalékot, munkabérük átlaga bruttó százezer forint alatt van. Úgy fogalmazott: „Ők a túlfizetett felesleges dolgozók, akiktől elvárják a mindenkori kormány iránti teljes és feltétel nélküli lojalitást. Ők azok, akik elhitték, hogy a köztisztviselői hivatás valóban életpálya lesz, ők azok, akiket becsaptak”. A szakszervezet álláspontja szerint először fel kellene mérni a feladatokat, és annak alapján találni ésszerű, gazdaságos megoldásokat. A főtitkár tapasztalatai szerint egyre többen gondolják, hogy az jár jobban, akit elbocsátanak, mert aki marad, az megnyomorodik a munkában. A lakosságot kiszolgáló, illetve szolgáltató területeket nem érintheti a 2005-re tervezett létszámleépítés, és átszervezés, a Belügyminisztériumban, illetve annak háttérintézményeiben, írja egy internetes portál. A Belügyminisztérium mintegy 64 ezer fős összlétszámát 2005 januárjában közel két százalékkal kell csökkenteni, mondta Orodán Sándor, a tárca szóvivője. November 5-én a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára fogja bejelenteni azokat a fő számokat, amelyek ismeretében a szervek vezetői november 20-ig elkészítik, és összegzik is a tárca személyi költségkeretét megalapozó létszámtükröt. Mintegy 270 főt érint a leépítés, illetve a takarékossági intézkedés. A Belügyminisztériumból az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal, valamint az Országos Atomenergiai Hivatal a későbbiekben más tárcához kerül, így ezekkel összesen mintegy 400 fővel csökken várhatóan a Belügyminisztérium és intézményei állományába tartozók létszáma. A belügyminiszter november 16-tól rendészeti, és bűnmegelőzési helyettes államtitkárt nevez ki. Dr. 39

FOGLALKOZTATÁS

2004.11.05.

2004.11.09.

2004.11.09.

2004.11.10.

2004.11.12.

Ferenczi László vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság jelenlegi bűnügyi főigazgatója tölti be ezt a pozíciót. Az ő utóda a bűnügyi főigazgatói beosztásban Dr. Berta László dandártábornok lesz, aki jelenleg a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Hír. Jövőre 88,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre az idei 67,2 milliárd forint helyett, mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a tegnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. „A cél az, hogy 50-60 ezerrel gyarapodjon jövőre a foglalkoztatottak száma”. A 2002. évvel összehasonlítva 2006-ig 100-150 ezerrel növekedne a foglalkoztatottság a kormány tervei szerint. Magyarországon jelenleg 3,907 millió fő a foglalkoztatottak száma, míg a nyilvántartott munkanélküliek száma 255 ezer fő. A KSH szerint a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékos volt az idén a július–szeptemberi időszakban, ez 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, és 0,2 százalékponttal több, mint június–augusztusban. Az elmaradott régiókban nő a munkanélküliség. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17,7 százalékos a munkanélküliségi ráta, a legmagasabb az ország megyéi között. A másik probléma, hogy nincs jelen a munkaerőpiacon a magyar munkavállalási korú, 15–64 éves, 6,8 milliós népesség csaknem 40 százaléka; a 2,7 millió személyt gazdaságilag inaktívként tartja számon a statisztika. Így az unió 25 tagállama közül hazánkban a legalacsonyabb, 61% a gazdaságilag aktív népesség, ebből a foglalkoztatottak 57%-ot, , az aktívan munkát kereső munkanélküliek 4%-ot képviseltek. Folytatódik a mezőgazdaság és az ipar foglalkoztatási igényének csökkenése, a szolgáltatási szektorban a foglalkoztatás bővülése figyelhető meg, a múlt évben először lépte túl a 60%-ot a szolgáltatásban dolgozók aránya. Hír. Szabolcs-Szatmár Bereg megyében egy speciális program keretében tavaly száz az idén 40 pályakezdő diplomás munkanélküli jutott munkához. A versenyszféra, a megyei önkormányzatok, civil szervezetek egy oktatási intézmény és a munkaügyi központ fogtak össze, hogy a fiataloknak segítsék a munkába állásukat. A program lényege, hogy a fiatalok bérét két évig az állam finanszírozza, cserébe a cégek vállalják, hogy további két évig foglalkoztatják a pályakezdőket. Hír. Csoportos létszámleépítést tervez a Zalakerámia, a hatékonyságának növelése illetve működési költségei csökkentése érdekében. A leépítésekre még az idén sort kerítenek, de annak pontos mértéke csak az üzemi tanáccsal történő egyeztetés után derül ki, ami november 28-ig tart. A leépítések után szerkezet átalakítást is terveznek. Hír. Jövő év nyaráig hajtja végre, az OTP a már bejelentett létszámleépítést. Ennek során 1000-1500 dolgozót bocsátanak el, de Spéder Zoltán alelnök határozottan cáfolta, hogy a létszámleépítés összefüggésben lenne a kormány által bevezetendő bankadóval. A létszámleépítést költségcsökkentéssel és az informatikai fejlesztésekkel indokolja az OTP. Hír. Bevált az a brit politika, amelynek értelmében átmeneti korlátozás nélkül megnyitották a munkaerőpiacot az új EU-tagállamok polgárai előtt, jelentette ki David Blunkett belügyminiszter. Május eleje óta a nyolc kelet-középeurópai országból összesen 90.950-en folyamodtak munkavállalási engedélyért Nagy-Britanniában; közülük 87.200-an meg is kapták azt, míg 40

FOGLALKOZTATÁS

2004.11.12.

2004.11.12.

2004.11.17.

további 3700 ügyben egyelőre nem született döntés. A London által alkalmazott liberális megoldásnak köszönhetően számos, korábban feketén dolgozó kelet-európai átkerült a legális gazdaságba, az újonnan érkezettek pedig olyan ágazatokban enyhítették a munkaerőhiányt, mint például a vendéglátás, az agrárium, az egészségügy, az építőipar vagy a biztonsági szolgáltatások. A brit vendéglátó-ipari szövetség vezérigazgatója szerint számos munkaadó kifejezetten keresi a jól képzett és magas munkabírású magyar. alkalmazottakat. David Blunkett szerint a 90 ezer külföldi eddig nagyjából 120 millió fonttal gazdagította a brit gazdaságot, ezen belül az adóés társadalombiztosítási bevételek 20 milliót tettek ki. Ennek alapján a belügyminiszter úgy véli: a szigetország komoly előnyre tett szert e téren a keleti munkavállalóktól elzárkózó kontinentális EU-tagországokkal szemben. Hír. Az első fél évben 356 cég 23 ezer dolgozója maradt munka nélkül. A létszámcsökkentések leginkább a textil- és az élelmiszeripart sújtották, tavaly és az idén 58 ezer dolgozót küldtek el a feldolgozóiparból. Ugyanakkor dinamikusan bővül a szolgáltatási szektor és az építőipar. Az öt főnél nagyobb létszámú cégeknél 1,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az elmúlt évben, miközben a költségvetési szektor munkahelyeinek száma egy százalékkal csökkent. Az EU-csatlakozással összefüggő intézményfejlesztés viszont tovább növelte a közszférában dolgozók számát, derül ki abból az elemzésből, amelyet Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter készíttetett. Hír. Évente 35-40 milliárd forint többletigényt jelente a hazai foglalkoztatás politikának a kettős állampolgárság, amelyre az MPA-ban nincs fedezet, derült ki a FMM honlapján közétett szakanyagból, amely a kettős állampolgárság hatását elemzi a magyar munkaerőpiac szempontjából. Az anyagból kiderül, hogy százezres nagyságrendben jelenhetnek meg az álláskeresők az itthoni piacon a kettős állampolgárság bevezetése esetén, ez súlyos feszültségekhez vezethet, hiszen jelenleg is, a havonta 80-100 ezer betöltetlen álláshelyre 360-380 ezer regisztrált munkanélküli jut. A szaktárca szerint felnőttképzéssel, közalapítványok támogatásával és jogalkotási tevékenységgel lehetne javítani a határon túli magyarok helyzetén. A szabályozás eddig nem tette lehetővé, hogy a külföldiek munkaerő-piaci képzését támogassa a kormány. A törvény módosításával a képzési programok elérhetőek lesznek a határon túli magyarság számára is. A minisztérium egy határon átnyúló foglalkoztatási együttműködés kialakítását is kezdeményezi. Ez az együttműködés segítene kihasználni a különböző uniós támogatási lehetőségeket. Hír. A Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokságon tett látogatása után jelentette be a sajtó képviselőinek Juhász Ferenc szakminiszter, hogy az országos szervezetnél radikális létszámcsökkentést terveznek. A budapesti és a 19 megyei apparátus mintegy ezer fős állományának a 70 százalékától megválnak. Egy részüket nyugdíjazzák, a többieknek más katonai szervezeteknél ajánlanak fel munkát. Ezt a drasztikus lépést a sorkatonai szolgálat megszüntetése indokolja, hiszen az alkotmány és a honvédelmi törvény módosításával lényegesen kevesebb feladat hárul a hadkiegészítő parancsnokságokra. Ez a lépés mintegy 7-10 milliárd forintos megtakarítást jelent a honvédelmi költségvetésnek.

41


2004.11.18.

2004.11.18.

A munkáltatók körében végzett munkaerőigény felmérését, a vállalati képzési szükségletek feltárását, valamint a belső képzések támogatását is vállalnák átalakításuk után a képző központok, nyilatkozta egy napilapnak az Északmagyarországi Regionális Képző Központ (ÉRÁK) igazgatója. A humánerőforrás-fejlesztési operatív program egyik pályázata a regionális képzők átalakítását is segíti. Az ÉRÁK igazgatója úgy véli, a már kialakult munkaerő-piaci képzések rendszere nem teszi lehetővé és talán nem is igényli a regionális képző központok korábbi nagyságrendű szerepvállalását. Azt azonban igen, hogy a társadalmi szempontból fontos foglalkoztatáspolitikai kérdések megoldásában részt vegyenek, s ezt elsősorban ne a megélhetésért folytatott küzdelemként („piaci szereplőként”), hanem egyfajta k+f tevékenységként végezzék, fogalmaz a szakember. A társadalmi kirekesztés, a diszkrimináció elleni harc és az új módszerek kimunkálása egyaránt a képző központ feladata. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatását rehabilitációs célú képzésekkel, pályaorientációval, munkakipróbálással, valamint személyiségfejlesztő és munkaerő-piaci tréningek szervezésével biztosítanák a központok. A 45 év felettiek, köztük a diplomások pályakorrekcióját, a nők munkavállalását, társadalmi reintegrációját elsősorban szakképző és személyiségfejlesztő programok segíthetik minden régióban, hangsúlyozza a szakember. A mintegy 30 ezerre becsülik a fővárosi hajléktalanok számát, az ő jövedelemszerzésüket segítő, féléves foglalkoztatási programot indít december elsejétől a munkaügyi tárca. A téli időszak közeledtével csökkennek az alkalmi munkalehetőségek, ezért a fedél nélküliek fokozottabb figyelmet igényelnek, mondta a miniszter, aki szerint a foglalkoztatási lehetőségek feltárása és a támogatott munkavégzés biztosítása sokak számára elviselhetőbbé teheti ezt az időszakot. A programot a szaktárca és az OFA együtt készítette elő. Így a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező, hajléktalanszállón élő, valamint az éjszakáit közterületeken vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben töltő emberek munkával szerzett jövedelemmel vészelhetik át a számukra igen nehéz és veszélyes téli hónapokat. Foglalkoztatásukat a tárca a kifizetett munkabér és járulékainak százszázalékos átvállalásával támogatja. A 25 milliós forrást a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből finanszírozzák. A budapesti székhelyű, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési szerveknél az év első kilenc hónapjában 945 ezren álltak alkalmazásban, 1,2 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában, áll a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójában. A fizikai és a szellemi munkakörben foglalkoztatottak száma közel azonos mértékben növekedett. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 178.200 forint volt, 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A Pest megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint költségvetési szerveknél az év első kilenc hónapjában 229 ezer munkavállalót foglalkoztattak, 5,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A megyében a fizikai munkakörben foglalkoztatottak számának növekedési üteme magasabb volt, mint a szellemieké. Az alkalmazásban állók havonta átlagosan 129.500 forintot kerestek, 6,7 százalékkal többet, mint az előző év első három negyedében.

42


2004.11.22.

2004.11.23.

Hír. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedésének javítása a célja annak a programnak, amelyre két év alatt 3,9 milliárd forintot fordíthat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ. A Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) keretében elnyert pályázati összeg háromnegyedét az Európai Szociális Alap, negyedét a magyar állam állja. Az EU kiemelt feladatként kezeli a gazdaságilag elmaradott térségekben, élők helyzetének javítását. A 2006 végéig zajló programban a tervek szerint 3300 regisztrált munkanélküli, valamint az e körön kívül eső, de állástalan ember vesz részt. Pályakezdőket, nőket, negyvenöt évesnél idősebbeket, alulképzetteket, romákat, fogyatékkal élőket és más, a munkaerőpiacon jelenleg versenyhátrányban lévőket vonnak be a programba. A cél, hogy minél többen szerezzenek a munka-erőpiaci igényeknek megfelelő szakképesítést, és találjanak munkahelyet. Ha sikerül bekerülniük a kiválasztottak közé, akkor afféle ösztöndíjként a minimálbérnek megfelelő összeget kapnak majd havonta a résztvevők. Ezen felül támogatható az utazásuk, fizethetik a gyermekfelügyelet költségeit, végül pedig akár a vállalkozásuk indításához is hozzájárulhatnak anyagilag. A reménybeli munkáltatók érdekeltsége pedig például azzal fokozható, hogy a programban részt vevők munkagyakorlat-szerzésének idejére ők is kaphatnak pénzbeli támogatást. Hír. 2003-ban az APEH-től 1100 dolgozót bocsátottak el, a szervezet létszámának nyolc százalékát – közölte Király László György, a szervezet elnöke. Hozzátette: az idén alapvetően a természetes fogyás arányában mérséklődik a létszám, ezzel a módszerrel tudják megoldani az adóhivatal létszámának további 180 fős csökkentését. Michalkó Péter a szakszervezet elnöke nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezetre mind több feladatot ró a kormány, miközben egyre kevesebben vannak, s ráadásul folyamatosan csökken a dolgozóknak kifizetett bérek reálértéke. Az adóhivatal dolgozóinak illetménye nagyban függ a mozgóbértől, vagyis prémiumtól, amit akkor kapnak, ha teljesítik a Pénzügyminisztérium által előírt bevételi követelményeket. Ez a jutalom az előző években általában négy-öt havi fizetésnek felelt meg, ám idén a PM igen magas bevételi tervet irányzott elő – a jutalom mértéke ennek a felét sem érte el, miközben a hivatal munkatársainak sokkal többet kellett dolgozniuk, és soha nem látott mértékű bevételt realizáltak. Másik probléma, hogy az APEH egyre kisebb költségvetésből kénytelen gazdálkodni. Míg 2002-ben a szervezetnek 80 milliárd forint, idén már csak 52 milliárd forint állt rendelkezésére. Amennyiben a PM ismét túltervezi a bevételeket, s elmaradnak a prémiumok, jövőre az APEH-dolgozók bérszínvonala az 1989-es szintre csúszhat vissza, tette hozzá a szakszervezet elnöke. Ha a kondíciók nem változnak, idő kérdése, hogy a hivataltól megindul az elvándorlás, és felüti a fejét a korrupció. Felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő terhek miatt nem elbocsátásokra, hanem létszámbővítésre lenne szükség a szervezetben. Hír. Sokéves vergődés után holnap újra indul a Diósgyőri Acélmű nemesacélhengerművében a termelés. A gyár fénykorában, a nyolcvanas években 16 ezren dolgoztak itt, az idén tavasszal amikor, úgy tűnt, végleg leállították a termelést, 1200 ember munkája szűnt meg. Most, hogy az ukrán Donbass Ipari Szövetség érdekkörébe tartozó DAM 2004 Kft. újraindítja a gyárat, 710

43

FOGLALKOZTATÁS

2004.11.26.

2004.11.26.

2004.12.01.

2004.12.01.

ember kezdheti meg a termelést. Tóth Béla ügyvezető igazgató nagyon bízik a felfutásban. Decemberben 12 ezer tonna acélárut hengerelnek, januárban már 15-20 ezret, májusra pedig 40 ezer tonnát terveznek. Ennek megfelelően akarják a létszámot is növelni. 2005 márciusában már megközelítenék az ezret. Az üzemben felújították az öltözőket, az étkezőhelyeket, mert bár saját étkezdéje már évek óta nincs a gyárnak, egy-egy üzemrészben van egy nagyobbacska szoba, ahol le lehet ülni enni. A béremelést jövőre helyezték kilátásba, a teljesítményekkel arányosan. Szó van arról is, hogy viszonylag rövid idő múlva az acélművet is újraindítják. Az augusztus–októberi időszakban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez az adat gyakorlatilag megegyezik az elmúlt három hónap számaival, de az elmúlt fél évben összességében lassú növekvő tendencia mutatkozik. Csaknem 60 ezer emberrel kevesebb a foglalkoztatott, mint egy éve, a munkanélküliek pedig 18 ezerrel vannak többen. Mindkét érték a mintavételi hibahatáron túli eltérést jelent, vagyis nagyon nagy valószínűséggel nem mintavételi hibáról van szó. Ugyanakkor a keresetstatisztikai adatokból éppen ellenkező kép bontakozik ki: az 5 főnél nagyobb cégek körében létszámemelkedést mért a KSH. A 15–74 éves korosztálynak 54 százaléka van jelen a munkapiacon. Az EU-ban ugyanez a mutató bőven 60 százalék fölötti. A gazdasági aktivitás erősítésével a foglalkoztatottak terhei csökkenthetők lehetnének. Ezen a területen egyébként lassú javulás figyelhető meg, hiszen három évvel ezelőtt még egy százalékponttal alacsonyabb volt a mutató. Hír. Informatikai, biztonsági és infrastrukturális szempontból is rendelkezésre áll minden feltétel, amely a távmunkához szükséges, hangzott el a PricewaterhouseCoopers által szervezett szakmai fórumon. Költség hatékony és rugalmas foglalkoztatást ígér a távmunka, a munkaadók egyelőre tartanak tőle. Becslések szerint Magyarországon jó, ha a másfél százalékot eléri a távmunkások aránya a munkavállalók között. A régi uniós tagországokban több mint 13 százalék ez az arány. A PwC egy korábbi tanulmánya szerint a távmunkahely kialakítása és létrehozása gyorsan, körülbelül két év alatt megtérül. Szakértők úgy vélik, még legalább 3-4 év kell ahhoz, hogy a munkaadók szemlélete pozitívan formálódjon az atipikus foglalkoztatásokkal kapcsolatban. Hír. Minden harmadik fizikai és minden negyedik szellemi foglalkozású dolgozójától megválik a Zalakerámia Rt. Erről született megállapodás a cég igazgatósága és üzemi tanácsa között, derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményből. A döntés szerint a csoport a november 15-én tartott konzultáció során a tervezett 304 helyett csak 270 dolgozótól válik meg, amely a 970 fős magyarországi létszám 28 százalékának felel meg. Az elbocsátott dolgozók közül 84-en szellemi, 186-an pedig fizikai munkát végeztek. Hír. Szeptemberben csúcsot döntött a munkanélküli diplomás pályakezdők száma az országban, akkor 6059 fő volt. Októberben azonban már enyhült a helyzet, derült ki a Foglalkoztatási Hivatal októberi adataiból. Novemberre 5047 főre csökkent a létszámuk. A pályakezdő állástalanok száma 1998 óta gyorsan, hat év alatt több mint két és félszeresére nőtt. A végzettségeket tekintve a pedagógusok vezetik az állástalanok listáját. A kezdődő

44

FOGLALKOZTATÁS

2004.12.01.

2004.12.01.

2004.12.04.

mérnökhiány ellenére országosan 1329 friss diplomás mérnök keres munkát, míg a közgazdászok közül 765 kezdő szeretne elhelyezkedni. 365 álláskereső jogászt is regisztráltak. A nem pályakezdő diplomások száma 2002-től nőtt, de jóval kisebb mértékben, mint a pályakezdőké, itt az utolsó évben érzékelhető jelentős, közel 20 százalékos emelkedés. Egy-két éven belül megnövekedhet azon foglalkoztatottak száma, akik a szomszédos országokból járnak át hazánkba dolgozni. Jelenleg elsősorban a szlovákiai magyarok ingáznak nap, mint nap. A Suzuki esztergomi gyárában dolgozó 1700 alkalmazott közül jelenleg háromszázan járnak át a szomszédból, a Philips győri gyárának 4400 munkavállalója közül 800 ingázik Szlovákiából naponta. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke elmondta, a multinacionális cégek az ingázást kihasználva, akár a teljes határ menti vidéken megtelepedhetnek. A magas létszámú olcsó munkaerő hosszútávon csökkentheti a bérnövekedési dinamikát. A változás nyomán elsősorban a mostani hiányszakmák járnának jól. Az építőipari szakmunkások között már most is sok külföldi állampolgár található, igaz, legtöbbjük illegálisan dolgozik. Emellett egyes területeken, például az egészségügyben, az alacsony bér miatt már most sok a pályaelhagyó, külföldre távozó. 2005-től életbe lépő új szövetségi idegenrendészeti törvénynek köszönhetően korlátozás nélkül vállalhatnak munkát Németországban a magasan képzett magyarok. Magasan képzettnek számítanak a tudományos kutatók, illetve az olyan magas beosztásban vagy speciális munkakörben dolgozók, akik legalább kétszer annyit keresnek, mint az a fizetés, amely felett már nem vonnak le betegbiztosítási járulékot. Ez jelenleg legalább évi 80 ezer eurós fizetést jelent. Ezekben az esetekben a szövetségi munkaügyi hivatalt az új törvény felhatalmazza a letelepedési engedély kiállítására. A jogszabály megfogalmazása szerint erre akkor kerülhet sor, ha feltételezhető, hogy a beilleszkedés a német társadalomba és az életszínvonal biztosítása állami segítség nélkül is megvalósítható. Megkezdődtek a minisztériumi elbocsátások. Sokan már november végén, december elején megkapták az értesítést munkahelyük megszűntéről vagy előnyugdíjazásukról, nyugdíjazásukról. Az előre hozott intézkedés célja, hogy a leépítéssel elért megtakarítás jövőre minél korábban jelentkezzen, hiszen csak így tarthatók a meglehetősen feszített keretek. A leépítésekről sok helyütt csak mostanában záródnak az egyeztetések. A Pénzügyminisztériumban 60 munkatárstól válnak meg. Az FVM-nél lesz a legnagyobb központi leépítés, a legnagyobb létszám-megtakarítás pedig az alaposan megkurtított költségvetésű honvédelmi tárcánál várható. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban kemény harcokkal vívta ki a szakszervezet, hogy a tervezett 1079 helyett "csupán" 580 alkalmazottat bocsássanak el. A nemzeti parkokban nem lesz elbocsátás, átrendezéssel igyekeznek takarékoskodni, a környezetvédelmi és vízügyi felügyeletektől, mintegy 160-an távoznak, többségük nyugdíjba vonul. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok 4100 dolgozója közül a tárgyalások pillanatnyi állapota szerint januártól 390 közalkalmazott távozása várható. A FMM azon kevés tárcák közé tartozik, ahol létszámnöveléssel számol a költségvetés. A költségvetési tervezet 199 fős létszámkeretet tartalmaz. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából

45

FOGLALKOZTATÁS

2004.12.08.

2004.12.10.

2004.12.10.

tíz alkalmazottat bocsátanak el, azonban nő a létszám, mert a jövőben az egyházi ügyeket is ez a tárca felügyeli: 23 munkatárs kerül oda, és összesen 287-en dolgoznak majd a minisztériumban. Az Oktatási Minisztériumban a köztisztviselői létszám tíz százalékát (45 főt) érinti a leépítés. 48 főt bocsát el 650 dolgozójából a Borsodi Sörgyár Rt. a leépítést a tömegesen beáramló, olcsó dobozos importsörök megjelenésével magyarázzák. A Borsodinál már ősszel érezték a bajt. A vezetőség még november elején benyújtott az üzemi tanácsnak egy költségcsökkentésre vonatkozó javaslatot, amelyben a létszámleépítésre is kitértek. Az egyeztetés novemberben le is zárult, az üzemi tanács felhatalmazta a vezetést, hogy egy meghatározott kereten belül élhet az elbocsátással. A leépítés a kereskedelem kivételével minden területet érint. Az idei kilenc közmunkaprogram az ország 1200 településén megközelítőleg 10 ezer munkanélkülinek biztosított rövidebb-hosszabb időre munkát. A támogatások nagy része a munkanélküliségtől sújtott, észak-tiszántúli területekre jutott. A közmunkákra tervezett költségvetési előirányzat több mint egynegyedéről a regionális fejlesztési tanácsok dönthettek. A közmunka tanács most kiadott jelentése szerint célszerű lenne, ha a hazai források terhére meghirdetett közmunkapályázatok nyertesei az elnyert összeg 60 százalékáig előlegben részesülhetnének, mellyel három hónapon belül kellene elszámolniuk, ennek feltételeit a pályázati kiírás szabályozná. Erre azért lenne szükség, mert a közmunkaprogramok kedvezményezettjei döntő részben rossz gazdasági helyzetű önkormányzatok, önkormányzati társulások vagy kistérségi társulások, akik önerejükből nem tudják vállalni a programok utólagos finanszírozásával járó terheket. Igaz, a jelenleg érvényes kormányrendelet lehetőséget ad a munkaügyi miniszternek, hogy a pályázott összeg 25 százalékáig előleget ítéljen meg, de miután a dologi kiadások döntő része a program beindításakor már jelentkezik, így az önkormányzatok az első havi béreket nehezen tudják megelőlegezni. Sok esetben rövid lejáratú, áthidaló hiteleket kénytelenek felvenni, melyek kamatai tovább nehezítik anyagi helyzetüket. Hír. A foglalkoztatást bővítheti, a termelékenységet pedig javíthatja, ha több atipikus álláslehetőséget, kínál a hazai munkaerőpiac, mondta Csizmár Gábor tegnap a III. országos távmunka-konferencián. Ma a foglalkoztatottak 0,6–2,4 százaléka dolgozik távmunkásként, vagyis mindösszesen 20–150 ezer fő. A jelenlegi tapasztalatok alapján a könyvelés, az informatika és az értékesítés az a terület, ahol a legtöbb távmunkást alkalmazzák a magyarországi cégek. Ezeken kívül több más terület is „távmunkásítható”, állítja a PwC szakértője. Becslése szerint a következő 5-10 évben 15-20 százalékkal bővülhet a távmunkások száma. A konferencia résztvevői abban egyetértettek, hogy a távmunka jogi szabályozása segíti az atipikus foglalkoztatás terjedését, átláthatóvá tette ugyanis a munkavégzés körülményeit. A távmunka körül megoszlanak a vélemények, a munkavállalók körében kedvelt lenne, a munkaadók többsége idegenkedik tőle. Két-három millió forintba kerül egy távmunkahely kialakítása, de ha a vállalat infrastruktúrája fejlett, akkor ennél olcsóbb is lehet.. A munka új útjai 2000 című uniós kutatás szerint 2000-ben 10 millióan dolgoztak az unióban távmunkásként, ez a szám azonban 2010-re megtriplázódhat. A legtöbb távmunkás Finn-, Svédországban dolgozik.

46


2004.12.14.

2004.12.15.

2004.12.15.

2004.12.17.

Januárban kétoldalú egyeztetésekre kerül sor Magyarország és az Európai Bizottság képviselői között a foglalkoztatás javítására vonatkozó országspecifikus ajánlások előkészítésére. A nemzeti foglalkoztatási akciótervet évente kell elkészíteni, az elsőt szeremberben hagyta jóvá a kormány. A bizottság ez évi ajánlásában többek között szerepel, hogy csökkenjenek a munkabért terhelő adók és járulékok. Ez is egyik akadálya a munkahely teremtésnek. Az uniós ajánlás szerint hazánkban a bérfolyamatokat inkább foglalkoztatás-baráttá kell tenni. A kormány erre a célra eho fokozatos megszüntetését szánta, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzését a kétkulcsos adórendszer révén, adócsökkentéssel kívánja elérni. Az uniós ajánlásban szerepel még a munkakörülmények javítása, valamint reformok szükségessége a szociális juttatások terén. Így csökkenhet a bejelentés nélküli munkák aránya. Az akciótervet, a foglalkoztatási tárcaközi bizottság, a szociális partnerek bevonásával együtt felügyeli, feladatuk még a tárcaközi és a szociális koordináció, valamint a jövő évi terv előkészítése is. Akár 800 ezerrel is több nyugdíjas élhet Magyarországon 2050-ben, mint ma, a munkaképes lakosság száma pedig kétmillióval csökkenhet. Szakértők állítják, mindez nem demográfiai, hanem munkaerő-piaci probléma. A becslések szerint 2050-re két aktív emberre egy idős korú jut majd. Jelenleg még 4:1 ez az arány. Igazi aggodalomra a munkaképes korú lakosság száma ad okot. Jelenleg körülbelül 7 millióan vannak, 2050-re 5,2 millióan lesznek, mondta Hablicsek László, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. A szakember szerint 2030-tól munkaerő-piaci gondok következhetnek, már akkor 6 millió alá csökken a munkát vállalni tudók száma. A demográfiai öregedés hatásait leginkább a nyugdíjrendszer érzi meg, ezért egyre nagyobb hangsúly kerül az öngondoskodásra. A hazai célkitűzések szerint az 55–64 évesek foglalkoztatottságát 2006-ra 33, 2010-ig pedig 37 százalékra kell feltornászni. Ez nagy eredmény lenne, bár az uniós terveket – ott az 55 év felettiek 50 százalékát foglalkoztatnák hat év múlva – a magyar elképzelések meg sem közelítik. Hír. Magyarországon majdnem 80 százalékos volt az informatikában dolgozók arányának növekedése 2000-2003 között, ami az új tagországok közül a leggyorsabb bővülésnek számít. Hír Az Európai Parlament tegnap elfogadta az Europass dokumentumokról szóló bizottsági javaslatot, így jövőre megjelenhetnek a munkaerő mobilitását segítő papírok. A frissen végzettek már egy olyan angol nyelvű egységes dokumentációt kapnak a diplomájuk mellé, amelyből a munkáltató számára egyértelműen kiderül, hogy megfelelő-e képzettségük, ismeretük a felkínált állásra. A dokumentum megléte jogi következményekkel nem jár, így nem helyettesíti a képesítést igazoló bizonyítványokat. Kiadásának elsődleges célja a képesítések és szakmai kompetenciák átláthatóságának javítása. Magyarországon a szükséges jogszabályok már léteznek, most az Educatio Kht. keretein belül kialakítják a Nemzeti Europass Központot, az operatív munka január után kezdődhet el. Hír. Januártól átalakul a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását ösztönző dotációs rendszer. Az alibifoglalkoztatás indokolta a szabályok módosítását. A rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, ígérte Csizmár Gábor miniszter a szaktárca sajtótájékoztatóján. A 3 év alatt fokozatosan

47

FOGLALKOZTATÁS

2004.12.20.

2004.12.22.

2004.12.27.

bevezetendő rendszer lényege az, hogy a jövőben a munkáltató helyett a munkavállaló kapja meg a bértámogatást. Magyarország a jelenlegi támogatási szerkezet működtetésére 2007-ig kapott haladékot az EU-tól. A dotáció a jelenleg hatályos minimálbér helyett fix összegű lesz, januártól 53 ezer forint vehető majd igénybe. A minisztérium a védett szervezetekkel közösen minőségbiztosítási és monitoring-rendszert épít ki a foglalkoztatás átláthatósága érdekében. Az újfajta ellenőrzés kritériumain még dolgoznak, bevezetését jövő év júliusától tervezik. A rendszer átalakításának időszakára a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből, ötszázmillió forintot különítenek el a terápiás foglalkoztatáshoz szükséges intézményi feltételek kialakításához. A tárca 2006-tól fokozatosan bevezeti a fejlesztő- felkészítő, illetve munkaterápiás tevékenységet végző intézmények normatív támogatását, s ezt elkülönítik a megváltozott munkaképességűek dotálásától. Azon szervezetek érdekei sem sérülnek, amelyek korábban kaptak támogatást rehabilitációs célú munkahelyteremtésre. Tevékenységük folytatása érdekében jövőre egymilliárd forint keretösszegű pályázatot írnak ki. A kormány 2006tól kiterjeszti a támogatható munkáltatók körét (jelenleg csak a versenyszférában működő társaságok tartoznak ide), csatlakozhatnak majd az önkormányzatok, állami intézmények és civil szervezetek is. Az európai országokban egyre idősebb korukig maradnak aktívak a munkavállalók, és egyre nagyobb arányban vállalnak munkát a nyugdíjasok. Nálunk kevés a hivatalosan munkát vállaló nyugdíjas. Jelentős területi eltéréseket tapasztaltak az időskori foglalkoztatásnál. Szakértők szerint két lehetőség áll az idősödő társadalmak előtt: több adót fizetnek,vagy többet takarítanak meg és tovább dolgoznak, vagy drasztikus változásokra kell felkészülniük életvitelükben. Számos európai országban napirenden van a nyugdíjkorhatár emelése. A korkedvezményes nyugdíjak lehetősége is be fog szűkülni a jövőben. A lakosság elöregedésével párhuzamosan várhatóan emelkedni fog az idős munkavállalók száma. Kérdéses, hogy ez megjelenik-e majd a legális gazdaságban. Az előző negyedévben több mint 250 ezren kerestek munkát Magyarországon, legtöbben az állásuk elvesztése, a tanulás befejezése miatt, de voltak, akik felmondtak addigi cégüknél. A KSH adatai szerint átlagosan 16 hónapra van szükség az elhelyezkedéshez, szakértők szerint ennél rövidebb idő is elegendő. Köllő János, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont főmunkatársa szerint leginkább az életkor és az iskolázottság van hatással a munkakeresés időtartamára és sikerére. Az is meghatározó, hogy az állásra pályázó melyik régióban szeretne elhelyezkedni. A tapasztalat, a nyelvtudás, a munkakör, a személyiség és a kapcsolati tőke is befolyásolja, hogy ki hány hónapot tölt el munka nélkül. Magyarország a GDP-jének csaknem 1 százalékát fordítja a foglalkoztatottság javítására; a teljes ráfordítás több, mint ötven százalékát teszik ki a képzések, a támogatott foglalkoztatások, illetve más aktív eszközök. Csizmár Gábor miniszter nyilatkozata szerint a jövő évben összesen 88 milliárd forintot fordíthatnak aktív támogatásokra hazai és uniós forrásokból. A magyarországi munkanélküliségi ráta 6,1 százalékot tesz ki a legfrissebb KSH-adatok szerint.

48


2004.12.29.

2004.12.30.

Hír. Akár a munkahelymegtartó támogatás teljes összegét, 49 millió forintot is visszakövetelheti a Heves Megyei Munkaügyi Központ a Parád Kristály Manufaktúrától, mivel a cég év elején a négy havi támogatást azzal a feltétellel kapta, ha fenntartja a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatást, valamint utána 10 hónapra a munkavállalók alkalmazását. A 400 fős manufaktúra dolgozóinak azonban nincs munkájuk, e héttől január 10-ig kényszerszabadságukat töltik. Akkor újra kellene indítani a termelést, erre azonban a cég vezetői sem látnak garanciát. Nagy Imre vezérigazgató elmondta, hogy a cég további sorsa a világpiaci változásoktól és az amerikai megrendelések arányától függ, mivel a magyar piacon termékeiknek csak két százalékát tudják értékesíteni. A GKI tanulmánya szerint a 34 évnél fiatalabbak több mint kétharmada, a 45 éven felülieknek négytizede vesz részt képzésekben, holott az idősebb korosztály szorulna rá az új ismeretek megszerzésére, akik munkavállalási nehézségei gyakran az elégtelen iskolázottsági és szakképzettségi szintből származnak A kutatás, többek között, a képzés és a foglalkoztatás kapcsolatát vizsgálta. Legnagyobb arányban a beosztott 45 év feletti diplomások képzik magukat, őket követik a vezetők-irányítók és a középfokú végzettségű szellemiek. Az idősebb fizikai dolgozóknak csak mintegy negyede járt valamilyen szaktanfolyamra. A képzések csaknem négyötödét a munkaadók fizették, a munkavállalói finanszírozás aránya 16 százalékos, míg a Foglalkoztatási Hivatal az esetek öt százalékában szerepelt finanszírozóként. A képzéseken részt vevők mintegy 30%-a szerint foglalkoztatási szempontból semmilyen szerepe sem volt a képzéseknek. Legfontosabb hatás a 45 éven felüliek esetében a munkahely megtartása, és az önbizalom növekedése volt. A közgazdászok szerint, már nem a bérek határozzák meg a kelet-közép európai országok versenyképességét. A multinacionális befektetők régiókban gondolkodnak, nem foglalkoztatási terhek alapján választanak országot, azok a Távol-Keletre mennek. Ha egy kicsivel több a mukaerőköltség az nem számít, mert a jó infrastruktúra, a logisztikai tényezők, egy adott önkormányzattal ápolt jó viszony könnyen ellensúlyozhatja azt. A béreknél jóval fontosabb szempont a rendelkezésre álló szabad munkaerő. A régióban zajló versenyben Magyarországnak nagy kihívást jelent Szlovákia. A szlovák munkaerőt magasan képzettnek tartják és viszonylag alacsony bérért dolgoznak. Az állam határozottan vállalkozásbarát adópolitikát folytat, és e mellett radikális, szociális reformot vezetett be. A munkanélküliségi juttatások és más szociális ellátások drasztikus csökkentésével egy időben bevezette a munkába állást ösztönző, aktiválási prémiumot. Magyarországon a közgazdászok szerint a legnagyobb baj a szabad munkaerő hiánya. Az ország középső és északnyugati részén a multik egymás orra elől lopkodják el az embereket, illetve Szlovákiából utaztatják be. A szakmunkáshiány lassan eléri a kritikus szintet. A kutatók szerint a munkaadói terhek csökkentése mellett a munkaerőhiány sürgős orvoslására lenne szükség. Aktivizálni kellene a munkaerőpiacról távolmaradó tömegeket és emelni képzettségi szintjüket. Szükséges lépés lenne a szakképzési rendszer reformjának gyorsítása, és a munkaerő mobilizációjának megvalósítása.

49

ASZSZ

SZAKSZERVEZETEK

2004.10.05. Hír. Az ASZSZ jövőre 4 százalékos reálbér növekedést és a 60 ezer forintos minimálbér elérését képviseli az őszi bértárgyalásokon. Az érdekvédelmi szövetség vezetője Borsik János ma Szolnokon ismertette a bértárgyalásokkal kapcsolatos feladataikat, valamint az új kormányprogramról alkotott véleményüket a megyei szakszervezeti vezetőkkel. Az ASZSZ elnöke először két minisztériumról, illetve az azokat érintő változásokról alkotott véleményt. A GKM esetében kormányfőtől kérték annak kettéválasztását. Meglátásuk szerint nincs közlekedésért felelős tárca akkor, amikor az érintett állami vállalatokat privatizálják vagy éppen komoly gazdasági nehézségekkel küzdenek. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium új vezetőjét nem ellenezte az ASZSZ, nem így a politikai államtitkár esetében, akiről nem kérték ki véleményüket, mondta Borsik János. A bértárgyalásokról szólva az érdekvédelmi szövetség vezetője a 4 százalékos reálbér növekedés és a minimálbér 60 ezer forintra való emelése mellett tette le voksát. Ez utóbbi esetében hangsúlyozta az adómentesség további fenntartását, míg a garantált bérnövekedés általuk javasolt 4 százaléka esetében azt emelte ki, hogy a változó adótábla mellett egyenként kell meghatározni a munkavállaló alapbér emelésének mértékét. A kormány, a munkáltatói oldal és a szakszervezetek pénteken egyeztetnek a jövő évi béremelések mértékéről az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. 2004.10.25. Egyelőre nem tudni, hogy az OÉT holnapi ülése hoz-e megállapodást a jövő évre javasolt béremelésről illetve a minimálbérről, de a téma szóba kerül a munkaügyi miniszter és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnökségének mai találkozóján. Borsik János, az érdekképviselet vezetője előzetesen elmondta: a béremelésben a legfontosabbnak a garanciát tartják, ezért javasolták, hogy ne a bruttó, hanem a reálbérek emelkedésére kössenek megállapodást. Ezt azonban sem a többi szakszervezeti szövetség, sem a kormányzati és a munkaadói oldal nem támogatta. Borsik János a mai megbeszélés előtt szólt arról is, hogy a szövetség már 1998-ban felvetette a hosszabb távú bérfelzárkóztatási program szükségességét. Ennek azonban egyelőre nincsenek meg a feltételei, hiszen az elképzelés nem szerepel a kormányprogramban és a szakszervezeteknek sincs közös javaslatuk. Az ehoról továbbra sincs egyetértés, azt a kormány 2005. november 1-jétől csökkentené 1200 forinttal, amit a munkaadói és a munkavállalói oldal elfogadhatatlannak tart. A munkaügyi miniszter az OÉT pénteki ülése után arról beszélt, hogy a kormány a gazdaságpolitikai célokat szolgáló egyéb kedvezmények finanszírozása miatt állította össze így az adó- és költségvetési törvényjavaslatokat. Csizmár Gábor hozzátette: készek a szociális partnereknek jobban elfogadható megoldásra, ám az nem jelenthet a tervezettnél alacsonyabb

50

SZAKSZERVEZETEK

ASZSZ

költségvetési bevételt. A tárgyaláson több kompromisszumos javaslat hangzott el, így például az, hogy az alacsony átlagkeresetű területeken már november elseje előtt csökkenjen az egészségügyi hozzájárulás. 2004.12.04 Magyarország nem lehet részese a munkaidő szervezésre vonatkozó uniós irányelv olyan módosításának, amely a jelenleginél kedvezőtlenebb a munkavállalóknak. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, Borsik János ezzel indokolta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács eheti ülésén a munkavállalói oldal nem támogatta a tervezett változtatásokat. Magyarország nem lehet partner a heti munkaidő növelésében, mint ahogy abban sem, hogy a foglalkoztatást éves munkaidő-keretben szabályozzák. A tervek között szerepelt, hogy az ügyeleti időnek csak az a része számítana a munkaidőbe, amely alatt tényleges munkát végeznek. Magyarországon elsősorban az egészségügyben jellemző ügyeleti munkavégzés során nem mérik a ténylegesen ledolgozott részt, hanem átalány alapján számítják. Borsik János elfogadhatónak nevezte azt a kormányzati álláspontot, hogy törekedni kell az átalányszámítás fenntarthatóságára. A magyar szakszervezetek néhány éve erőteljes kampányt indítottak a 38 órás munkahét eléréséért, de a munkáltatók ezt nem tartották teljesíthetőnek. Nemrég a kormány is jelezte, hogy ennek most nincs realitása. Támogatja viszont a kormányzat azt, hogy a munkaközi szünet munkaidőbe építésével javítsák a munkafeltételeket.

51

ÉSZT

SZAKSZERVEZETEK

2004.10.05.

Hír. Az Oktatási Minisztérium honlapján elérhető az Universitas Program és a felsőoktatási törvénytervezet legfrissebb változata, amelyben zömmel figyelembe vették a szakszervezetek korábban megfogalmazott követeléseit.

2004.10.15.

Hír. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, valamint a TUDOSZ nagygyűlést hívott össze, mert mint, Kis Papp László, az FDSZ elnöke fogalmazott, zsákutcába jutottak az oktatási tárcával folytatott eddigi tárgyalások. A felsőoktatási szakszervezetek értelmezése szerint a nemrég elkészült új felsőoktatási törvény tervezetében az áll, hogy a jól dolgozó oktatónak 120 százalékos bért kell fizetni, a rosszul dolgozóknak viszont csak 80 százalékosat. A szakszervezetek szerint azonban nincsen 80 százalékosan teljesítő oktató. A felszólaló oktatók az intézmények irányításának átalakítását kifogásolták, ha a miniszter nevezi ki az irányító testület tagjait, csorbul a felsőoktatási autonómia. Úgy látták, az állam ”ki akar farolni” a felsőoktatás finanszírozása mögül. Sérelmezték azt is, hogy a törvénytervezet nem szól a szakszervezeti érdekképviseletről. A résztvevők a gyűlés végén közös állásfoglalást fogadtak el, mely szerint a bolognai folyamathoz történő csatlakozást támogatják, hiszen Magyarország alapvető érdeke az oktatás minőségének megőrzése, a lineáris többciklusú képzés kiépítése, valamint a hallgatók és az oktatók szabad mozgásának biztosítása az európai felsőoktatási intézményekbe. A törvénybeli változtatást azonban csak a képzési rendszer átalakítása tehetné szükségessé, szögezték le. Az állásfoglalás szerint a törvénytervezetet általános elutasítás övezi felsőoktatási körökben és a társadalomban is. Az állásfoglalásban az áll, hogy a szakmai alapú felsőoktatást nem lehet piaci alapokra helyezni. Szerintük ez nem lehetséges, mert a felsőoktatás szakmai alapokon szerveződik. Ez tanszékek sokaságát veszélyeztetné, a felsőoktatási vagyon jelentős része pedig privatizálhatóvá és széthordhatóvá válna. A nagygyűlés ezért azt javasolta az Oktatási Minisztériumnak, hogy olyan felsőoktatási törvény megalkotását tűzze ki célul, amely a jelenleg érvényes törvény pilléreire épül, és amely tiszteletben tartja a hallgatók és az oktatók jogait.

2004.12.17.

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete ma értesült arról, hogy Varga Mihály, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság FIDESZ-es elnöke által aláírt indítvány alapján az országgyűlés elfogadta, hogy a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya 65 éves korban kötelezően megszűnik. Novemberben már tiltakoztak a 62 éves korban 52

SZAKSZERVEZETEK

ÉSZT

történő kötelező nyugdíjazás ellen. A TUDOSZ határozottan tiltakozik a modosítás ellen, amely a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek lefejezését jelenti, nemzetközileg elismert, aktív tudósokat foszt meg munka kutatasi lehetőségektől, kárt okozva a magyar kutatásnak, oktatásnak. Az öregségi nyugdíjkorhatár a Munka törvénykönyve szerint 62 év, tehát azok az oktatók, kutatók, akik egészségi állapotuk miatt már nem képesek tudományterületükön újat alkotni, vagy azt a hallgatoknak átadni, természetesen nyugdíjasokká válhattak eddig is, es válhatnak ezután is. Azokat azonban, akiknek tapasztalatára, tudására a kutatóintezet, vagy a felsőoktatási intézmény 65 éves koruk után is igényt tart, botorság nyugdíjba kényszeríteni. Tiltakozunk a döntés, és a döntés módja ellen. Elvárjuk, hogy a döntésről azonnal kezdődjenek meg a szabalyos egyeztetések, amely után elvárjuk a téves döntés mielőbbi korrigálását, olvasható a TUDOSZ honlapján..

53

FRDÉSZ

2004.10.29.

2004.11.17.

2004.11.22.

SZAKSZERVEZETEK

Hír. Megszűnhet a Magyar Honvédség a sorkatonaság eltörlésével, hiszen a védelmi költségvetés több mint százmilliárd forintos csökkentése miatt már a „startnál hasra esett a haderőreform”, jelentette ki Farkas László, a honvédszakszervezet vezetője. Közlése szerint a megszorítások azt eredményezik, hogy nem tölthetik fel szerződésesekkel a honvédségi állományt, ráadásul a katonák a honvédség és a minisztérium létszámának drasztikus csökkentéséről szóló hírekkel sem tudnak mit kezdeni. Ha lenne is lehetőség új szerződések megkötésére, akkor sem tudnák megtartani a katonákat, mert jövőre az idei 2,5 milliárd forintról egymilliárdra csökken a lakhatási támogatás, és a szűkös költségvetés miatt szinte teljesen leáll a lakásprogram. Farkas tapasztalatai szerint átalakítási reformkoncepció miatt a katonák elvesztették bizalmukat a szaktárcával és a kormánnyal szemben. A megszorító intézkedések elsősorban a honvédelmi tárcát és a hivatali létszámot érintik, és több intézményi összevonás várható, erősítette meg Szenes Zoltán vezérkari főnök tegnap. Hozzátette: a jelenlegi 33 ezres honvédelmi összlétszám várhatóan háromezer fővel csökken majd. Matyuc Péter, a HM kommunikációs főigazgatója közölte, jelenleg tízezer szerződéses katonája van a honvédségnek, és az átálláshoz ez is elég. Hangsúlyozta: a HM az egyetlen tárca, amely lakhatási támogatást nyújt a közalkalmazottainak, és ezt egymilliárd forintból is meg tudja oldani. Ebben a ciklusban ötszáz szolgálati lakás készül el, de a tárca vásárol is ingatlanokat. Hír. A Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokságon tett látogatása után jelentette be a sajtó képviselőinek Juhász Ferenc szakminiszter, hogy az országos szervezetnél radikális létszámcsökkentést terveznek. Ez azt jelenti, hogy a budapesti és a 19 megyei apparátus mintegy ezer fős állományának a 70 százalékától megválnak. Egy részüket nyugdíjazzák, a többieknek más katonai szervezeteknél ajánlanak fel munkát. Ezt a drasztikus lépést a sorkatonai szolgálat megszüntetése indokolja, hiszen az alkotmány és a honvédelmi törvény módosításával lényegesen kevesebb feladat hárul a hadkiegészítő parancsnokságokra. Ez a lépés mintegy 7-10 milliárd forintos megtakarítást jelent a honvédelmi költségvetésnek. Hír. Átfogó humánpolitikai koncepciót vár a honvédelmi tárcától a Honvédszakszervezet (HOSZ). A szombati, Gárdonyban tartott érdekképviseleti választmányi ülésén megállapította, hogy az elmúlt két évben nem következett be a politika által ígért illetményemelés és a védelmi felülvizsgálatban nyilvánosságra hozott évi 3 százalékos reálbér-emelés. A szakszervezet szerint így a katona-társadalom az állami alkalmazotti átlagbér

54

SZAKSZERVEZETEK

2004.11.25.

FRDÉSZ

alatti illetményekkel rendelkezik. A HOSZ arra kéri a parlamenti pártokat, a képviselőket és a mindenkori honvédelmi vezetést, állítsák meg ezt a folyamatot és tegyenek lépéseket a haderő romló állománymegtartó feltételeinek javítására. Hír. Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) a bérveszteségek elkerülése érdekében demonstrációt tervez és tüntetést előkészítő bizottságot hoz létre. Kertész László elnök-ügyvivő a döntést azzal indokolta, hogy a tűzoltóságnál a politika ígéretei ellenére a reálbér folyamatosan csökken. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a jövő évi költségvetés csupán 3,25 százalékkal magasabb az ideinél, így nem fedezi a tervezett bérfejlesztést. Tiltakoznak az ellen, hogy azonos munkát végző, ugyanazon tűzoltóautón szolgálatot teljesítő két ember fizetése között akár 60 százalékos különbség lehessen. Attól is tartanak, hogy a bérfejlesztést tűzoltók elbocsátásával oldják meg. A szakszervezeti vezető elmondta: a vonulós tűzoltók munkaideje Európában Magyarországon a legmagasabb, 2808 munkaórát dolgoznak 117 szolgálati napon. Szeretnék elérni, hogy ezt 111 napra csökkentsék. Mivel azonban az ehhez szükséges létszámot - két-háromezer tűzoltót - a kormány nem tudja biztosítani, arról állapodtak meg, hogy a különbséget túlóraként kompenzálják. A költségvetés tervezetében azonban nem szerepel az ehhez szükséges 1,2 milliárd forint. A demonstrációs bizottság szeretné, ha a veszélyességi pótlékot a jelenlegi 45 százalékról 100 százalékra emelnék, és a tiszthelyettesek rendfokozati szorzója is emelkedne.

55

FSZDL

SZAKSZERVEZETEK

2004.11.19.

Hír. A PDSZ tiltakozik a költségvetési tervezetben a pedagógusokra vonatkozó új szabályozás törvénybe iktatása ellen, amely a heti 40 munkaórában kötelezően, alapvetően külön díjazás nélkül további feladatok ellátását teszi elrendelhetővé, közölte Kerpen Gábor a tömörülés elnöke.

2004.11.23.

2004. november 22-23-án Visegrádon „Szakszervezeti stratégiák atipikus foglalkoztatási körülmények között” címmel nemzetközi konferenciát szervezet a LIGA Szakszervezetek. Témák, előadók: Atipikus foglalkoztatás Magyarországon Köllő János előadása; Atipikus foglakoztatás és szakszervezeti válaszok Németországban Mirjam Alex, DGB; Atipikus foglakoztatás és szakszervezeti válaszok Ausztriában Eva Scherz, ÖGB; Atipikus foglakoztatás és szakszervezeti válaszok Lengyelországban Ewa Podgorska, Solidarnosc

2004.12.04.

2004. december 3-4-én „LIGA konferencia a bérekről” témakörben szervez konferenciát. A konferencia programja: Adler Judit A minimálbér szerepe a bérszerkezet alakulásában.; Koltay Jenő Az Érdekegyeztető Tanács bérajánlásai és a versenyszféra béralakulása közti összefüggésrendszer az elmúlt évtized tapasztalatai alapján.; Lindnerné dr. Eperjesi Erzsébet A csatlakozó országok kereseti viszonyai és bérfelzárkózási törekvései. 2004 december 10-én a LIGA Szakszervezetek „Esélyegyenlőség” témakörében szervez konferenciát. Napirend: Dr. Farkas Lilla: Az esélyegyenlőség érvényesítése az Európai Unióban; A magyar Esélyegyenlőségi Törvény; Dr. Schnider Marianna: Esélyegyenlőségi Terv készítése; Esélyegyenlőség érvényesítése a kollektív szerződésben; A szakszervezetek szerepe az esélyegyenlőség előmozditásában; Hazai tapasztalatok.

2004.12.10.

56

SZAKSZERVEZETEK

Munkástanácsok

2004.10.01. Szeptemberben a hat magyar szakszervezeti konföderáció delegáltjaként a Munkástanácsok szakértője, Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Leidenben egy „Munkajogi Konferencián”. 2004.10.04. Hír. Október 5-10-ig az ILO és IFCTU meghívására a „Nőjogi konferencián” Szlatényi Éva vett részt Zágrábban a Munkástanácsok képviseletében. 2004.10.04. Cinikus hozzáállást jelent, hogy a magasztos szólamok ellenére a kormány 1-2 %-os munkabér emelkedést ajánl jövőre, fogalmazott Palkovics Imre egy interjúban. Míg 1991 és 2002 között a bruttó nemzeti össztermék kilencszeresére, addig az egy főre jutó havi nettó átlagkereset mindössze az ötszörösére nőtt. A munkavállalók és a nyugdíjasok GDP-ből való részesedése 67-ről 58 %-ra csökkent ezen időszakban. Bár a nemzeti össztermék jelentős része az államnál marad, az általa nyújtott szolgáltatások – egészségügy, oktatás, útépítés – egyre romlanak. A GDP jelentős hányadát, tavaly 2000 milliárd forintot, adósságtörlesztés címén viszik ki az országból, közölte Palkovics, aki szerint a kormánynak a GDP többszáz milliárdos átcsoportosításáról kellene döntenie, hogy a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét javítani lehessen. 2004.10.04. Az ÁPB-k működésével kapcsolatos szabálytalanságok ellen tiltakoztak a Munkástanácsokhoz tartozó „gumikerekesek”, mivel szerintük az aláírónak nem volt felhatalmazása a szeptember 22-ei Megállapodás aláírására. Ezért levélben követeltek azonnali magyarázatot. A levél szerint „a Bizottság munkájában valamennyi reprezentatív érdekképviselet képviselője jogosult részt venni! Az oldal elnöke KÖTELES valamennyi résztvevővel egyeztetni, a Bizottság működését alapvetően meghatározó kérdésekről!” Varga Tibor KMSZ elnök szerint ez az egyeztetés nem történt meg, ezért az oldal 8 napon belüli összehívását követelte. 2004.10.05. A bíróság elfogadta a Munkástanácsok alapszabály módosítását és székhely változásra vonatkozó módosítását. Az elnökség oklevéllel köszönte meg Kurunczi Zoltánnak aktív szakszervezeti munkáját nyugdíjbamenetele alkalmából. 2004.10.06. Hír. A kormányváltás idején 43.200 fő dolgozott a Magyar Postánál. Két évvel ezelőtt foglalkoztatási megállapodást írtak alá, amely szerint a Posta létszáma 2004. végére 37.500 fő lesz, a létszám azonban már csak 34.254 fő. Azaz, valójában háromezerrel több dolgozót bocsátottak el, állítja a POFÉSZ. A szakszervezet levélbe kérte a vezérigazgatót hogy tisztázzák hogy 2002-től pontosan hány fő volt a januári nyitó létszám. A szakszervezet tiltakozik a feldolgozói területen év végéig tervezett újabb, 350 fős elbocsátás ellen. POFÉSZ attól tart, hogy a karácsonyi csúcsforgalom idején esedékes leépítés újabb fennakadásokat okozhat. A cég szerint rosszul számolt a szakszervezet, a Posta szerint betartották a megállapodást, ugyanakkor elismerték, hogy a szállítás és feldolgozás területén 140-160 fős elbocsátásra kerül sor.

57

Munkástanácsok

SZAKSZERVEZETEK

2004.10.06. A Munkástanács ágazatvezetőinek ülésén elhangzott: „Meg kell tagadni az aláírást, ha alá akarják iratni, mindaddig, amíg újra nem tárgyalja az ÁPB vagy az OÉT az ágazati párbeszéd bizottságok ügyét. Amíg nem tisztázták tisztességes módon a felmerült kérdéseket, addig nem fogadható el semmilyen megállapodás”. Az október 6-i, budapesti megbeszélésen több ágazatvezető is kifejtette véleményét. A megbeszélésen különösen nehéz helyzetről számolt be Király Lászlóné, az energiaipari és Szász Jánosné, az egészségügyi ágazati párbeszéd területéről, melyeken szinte kizárólagosságra törekednek az önmagukat „nagynak” tartó szakszervezetek. Mátis Csaba a vagyonvédőktől elmondta, hogy szinte „munkaadói szakszervezetet” vontak be az ÁPB-k működésébe. Lengyel Zoltán is jelentős nehézségekről számolt be a textilipari ágazat területéről. Varga Tibor és Eisen Sándor elmondták, hogy ők különösen odafigyelnek, így náluk kiáltó igazságtalanságok nem történnek. A kérdéshez Galvács Ottó is hozzászólt, aki a kohász, gépipari bizottságok közül a gépiparit érezte problémásabbnak. Sáling József (MSZOSZ – KASZ ágazatvezető) az ágazatvezetők szerint azt mondta, hogy amíg nem születik jogszabály, addig a munkástanácsosokat hátrány nem érheti. A Munkástanácsok képviselői remélik, hogy azután sem. 2004.10.07. Hír. Október 8. És 10. között az ETF (Közúti Dolgozók Európai Szövetsége) meghívására az „ETF ülésén” Eisen Sándor, a NeHGOSZ elnöke és Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke Brüsszelben utazott. 2004.10.07. Hír Október 8-13-ig a Munka Világszövetsége (WCL) meghívására Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte a szövetséget az „European Section” (Európai Szekció) és az „European Seminar”-on (Európai Szeminárium). 2004.10.12. Az elnökségi ülésen Nagy Imre alelnök beszámolt luxemburgi testvérszervezettel való találkozóról, az általuk nyújtott oktatásról. Az elnökség megvitatta az IPOSZ-szal történő együttműködés kereteit, nevezetesen, hogy különösen a megyei elnökeink részéről fogadókészség mutatkozik a megállapodás megkötésére. Döntés született arról is, hogy a kecskeméti MÁV-szervezet számára jogi segítséget nyújt a szövetség, s hozzájárul a költségek fedezéséhez is. 2004.10.15. Palkovics Imre elmondta egy napilapnak, hogy már az OÉT 2002-es őszi ülésén szó volt a munkaidő csökkentéséről, szemben azzal, amit a munkaügyi miniszter nyilatkozott, hogy „sem a kormány, sem Medgyessy Péter nem ígérte a heti törvényes munkaidő 38 órára való csökkentését”. Abban állapodtak meg, hogy a kérdést 2003 júniusáig meg kell oldani. Palkovics szerint az ígéret hasonló sorsra jutott, mint amit a kormány munkaadók tételes egészségügyi hozzájárulásának csökkentésére tett. Emlékezetes, megállapodásuk ellenére a kormány nem januártól, hanem 2005. novemberétől kívánja csökkenteni a munkaadók e terhét. A Munkástanácsok elnöke megbízhatatlan partnernek nevezte a kormányt. 2004.10.15. Hír. A Közlekedési Munkástanácsok (KMSZ) elnöke, Varga Tibor és alelnöke Budapesten találkozott a bolgár és román közlekedési szakszervezet vezetőivel. A tanácskozáson az AETR egyezmény betartásáról és alkalmazásáról, valamint hazai gazdaságfejlesztési kérdésekről volt szó.

58

SZAKSZERVEZETEK

Munkástanácsok

2004.10.19. Hír. Biatorbágyon a Rynart Transport Rt-nél, új munkástanács szervezet alakult, amely várhatóan a NeHGOSZ-hoz fog csatlakozni. 2004.10.19. Palkovics Imre nyilatkozata szerint a Munkástanács identitásánál fogva nem asszisztál a szocialista kormány viselt dolgaihoz. Az elnök úgy gondolja, hogy politikai egyezség jött létre az MSZP és az MSZOSZ között, amikor a parlamenti választási küzdelem során megállapodást kötöttek. „Ha már a munkavállalóknak tett igéreteket nem, legalább az MSZOSZ-nek tett ígéreteit betarthatná a Medgyessy-Gyurcsány kormány”, mondta Palkovics Imre. 2004.10.20. Hír. Magyar Nemzet. Egész oldalas interjúban, melynek címe: „Az MSZOSZ menetel az egyeduralom felé?, a kormány célja a szociális párbeszéd szétzilálása” Palkovics Imre a következőkről beszélt: a kormány súlyosan beavatkozik az érdekegyeztetés rendszerébe, ahonnan házi szakszervezetével, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével (MSZOSZ) ki akarja szorítani a hozzá nem lojális szakszervezeteket – állítja Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A kormány a szükséges jogi szabályozás nélkül állapodott meg az MSZOSZ vezetőivel az uniós mintára létrehozott, a középszintű érdekegyeztetésnek helyt adó ágazati párbeszéd bizottságok működéséről – mondja Palkovics. Mivel az uniós céltól eltérően Magyarországon az ágazati párbeszéd bizottságok nem köthetnek ágazati kollektív szerződéseket, a kialakult helyzet arra szolgál, hogy a kritikus hangokat kiszorítva, a kormány a kezes bárány MSZOSZ-szel dönthet majd az uniós fejlesztési pénzek felhasználásáról, húzta alá a szakszervezeti vezető. Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára meglepőnek és megalapozatlannak tartja az állításokat. Úgy véli: a közelmúltban aláírt egyezség tartalmilag megegyezik a Munkástanácsok által tavaly nyáron aláírt nyilatkozattal. 2004.10.23. Debrecenben az ünnepségeken a Munkástanácsok koszorúját Lonsták Péter és Czupper János megyei alelnökök helyezték el a Kossuth Egyetem előtt; Szilágyi József, a debreceni első sortűz áldozatánál Herega Sándor megyei elnök kiszorúzott; Nagy Imre mártír miniszterelnök táblájánál Szilágyi Lászlóné, a hajdúdorogi Ruhaipari Kft. Munkástanácsa elnöke és Dominyák János, a berettyóújfalui területi kórház munkástanácsa elnöke helyezte el a megyei szövetség koszorúját. 2004.10.24. Hír. Palkovics Imre egy tv-műsorban mintegy fél órán keresztül állt a riporter rendelkezésére, s a kérdésekre válaszolva kifejtette az OÉT bérmegállapodás kapcsán, hogy későn terjesztették be a költségvetést; a kormány ajánlata magasabb a munkaadókénál, ami pozitív folyamat is lehetne, ha az „alapszámok” (infláció, stb.) is az előre jelzetteknek megfelelően valósulnának meg; szerencsésebb volna, ha reálkereset-megállapodást sikerülne kötni. A foglalkoztatásra vonatkozó kérdések kapcsán a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy a kormány csak verbális munkahelyteremtést végez; a Munkaerőpiaci Alap már csak kb. 20 %-áról rendelkezik az erre hivatott tripartit testület (MAT). Az életpálya-modellről kifejtette, hogy a béremelés ugyan megvolt, azonban az előző kormányzati ciklus napjainkra áthúzódó eredményeiről hallgat a kormány és azt sajátjának tulajdonítja, viszont nem váltotta be azt a korábban tett ígéretét, hogy az egyösszegű egészségbiztosítási hozzájárulás megszűnik. A minimálbér és létminimum viszonyáról kifejtette,

59

Munkástanácsok

SZAKSZERVEZETEK

hogy a minimálbér, különösen egyes családmodelleknél, nem fedezi a megélhetést. Az EU-s bérfelzárkóztatás kapcsán kifejtette, hogy Magyarország lemaradt a közép-európai régióban, továbbá visszautasítandóak a kormány azon kommunikációs törekvései, amelyekben a magas munkavállalói béreket okolják a hazai versenyképesség csökkenése miatt. Palkovics Imre a hazai érdekegyeztetésről elmondta, hogy az gyerekcipőben jár, alacsony a kollektív szerződések száma, s a munkavállalók rendszerint az „egyéni utat” választják, s a „hátha nem engem fognak megtalálni” elgondolás szerint igyekeznek távolmaradni a kollektív fellépéstől, s nem hajlandók sztrájkolni, demonstrálni a „kicsit is elvont célokért”. Szerinte a Munkástanácsokat és a Ligát különböző adminisztratív lépésekkel igyekeznek a hazai érdekegyeztetésben elfoglalt jelenlegi pozícióiból kiszorítani, pl. azzal, hogy a parlamenti 5 %-os küszöb helyett 25 %-ra kívánják emelni a reprezentativitás határát. Kérdésre válaszolva kifejtette, nem az a kérdés, hogy az MSZOSZ a legnagyobb szakszervezet-e, hanem az, hogy képes-e akciókat szervezni a munkavállalók érdekében, hiszen mint emlékezetes, a Bokros-csomag idején is csak hallgatott. A lehetséges összefogásra vonatkozó kérdés kapcsán Palkovics Imre elmondta, hogy a Munkástanácsok a Medgyessy-kormány idején bekövetkezett gyárbezárások során az OÉT-ben felvetette: legalább az igénybevett kedvezményekről számoltassák el a kivonuló tulajdonosokat, de ehhez a kezdeményezéshez a többi szakszervezet nem csatlakozott. 2004.10.28. Az Európai Bizottság meghívására kétnapos „Social Dialogue” (Társadalmi Párbeszéd) szemináriumon vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit Brüsszelben. 2004.11.02. A KMSZ elnöke, Varga Tibor és az ADU (Autóbuszközlekedésben Dolgozók Uniója) elnöke, Hoffmann Antal tiltakozó levelet írtak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, amelyben a Volán-társaságok privatizációja ellen emelték fel a szavukat. 2004.11.02. A Műemlékek Állami Gondnokságán tartott közalkalmazotti tanács választáson a Munkástanácsokhoz tartozó Műemlékvédők Független Szakszervezete az érvényes szavazatok 40,6 %-át szerezte meg. 2004.11.04. Hír. A Munkástanácsok Országos Szövetségéhez csatlakozott a Tolna Megyei Rendőrszakszervezet, a TMRSZ. Szima Judit a szervezet titkára szerint az aktuális feladatok közül az idén elmaradó tizenharmadik havi juttatás miatti tiltakozást emelte ki, illetve azt, hogy a rendőrök két éve nem részesültek béremelésben, az idei - mindössze ötszázalékos - pótlékemelés pedig csak az állomány egy részére vonatkozott. A TMRSZ a távolléti díj és a veszélyességi pótlék ügyében is fel kíván lépni. Ez utóbbival kapcsolatban azt szeretné elérni, hogy akárcsak a tűzoltók esetében, a rendőröket is alanyi jogon illesse meg ez a juttatás. A szakszervezet végül sztrájkjogot akar a rendőröknek. A TMRSZ megalakulása valódi alulról jövő kezdeményezés, belépésük pedig új kihívás a Munkástanácsok számára, fogalmazott Palkovics Imre. A konföderáció elnöke elmondta, a Tolna megyei munkaügyi tanácsban a jövőben a TMRSZ tölti be a Munkástanácsok mandátumát, a konföderáció pedig valamennyi helyi és országos szintű fórumon képviseli majd a szakszervezet követeléseit. 2004.11.09. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, Hoffmann Antal ADU-elnök, valamint Varga Tibor KMSZ elnök, sajtótájékoztatót tartott a Volán60

SZAKSZERVEZETEK

Munkástanácsok

privatizáció kapcsán. Elmondták, örülnek a parlamenti bejelentésnek, de azt szeretnék törvényben vagy országgyűlési határozatban is látni. Palkovics Imre egy tv-műsorban kifejtette a tervezett Volán-privatizáció kapcsán, hogy a Munkástanácsok és annak ágazata nem a privatizáció ellen van, hanem a folyamatot szeretnék figyelemmel kísérni, s ha arra sor kerül, akkor a munkavállalók szeretnének tulajdonhoz jutni, amint erre Európa-szerte számos példa van. A Munkástanácsok azonban az ilyen kérdéseket felvető leveleire nem kapott választ, s a mostani parlamenti vita hevében elhangzott pénzügyminiszteri kijelentést nem tartja kellő garanciának, ezért azt kéri, hogy törvény rendelkezzen arról: nem kerül sor a Volán privatizációjára. Ha ugyanis arra sor kerülne, félő, hogy a lakosság jelentős része hátrányosabb helyzetbe kerülne, emelkednének a jegyárak (egy jelentés szerint az infláció fölött évente 1,5 %-kal nőne a tarifa); s kérdéses az is, hogy a 24 társaság 27.000 munkavállalójával mi történne. Végül hangsúlyozta, hogy a Munkástanácsok és annak közlekedési szakszervezetei kérik, hogy még időben vonják be őket az esetleges privatizációba, illetve reményét fejezte ki, hogy az angol, a francia, a spanyol mintához hasonlóan hazánkban sem vonul ki teljesen az állam a közúti tömegközlekedésből. 2004.11.13. A KOZ SR (Szlovák Szakszervezet) kongresszusán Nagy Imre képviselte a Munkástanácsokat Pozsonyban november 12-13-án. 2004.11.18. Megjelent a Munkástanácsok belső terjesztésű gyorstájékoztatója, a Fax Futár 4. évfolyam 1. száma, amelynek fő témái: a népszavazás; a bérektárgyalások, az OÉT-ben kötött bérmegállapodás; ismertető a halasztott 13. havi bérekről; tájékoztató a csökkenő reálbérek tendenciájáról. Az olvasók segédletet találhattak az ÜT-választásokhoz; a Munkástanácsok Híradó korábban megjelent számaiból közöltek tematikus, tárgyszavas összeállítást, ahol visszakereshetőek a választásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók. Cikket közöltek az ÜT-választások eredményének összeszámítási kérdése kapcsán. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok c. összeállításban közölték Csizmár Gábor és Palkovics Imre vitáját az OÉT-ben; közzétették a tiltakozásokat az Országos Szövetség és a Közlekedési Munkástanások részéről. A Fax Futár beszámolt az ÁPB-k kapcsán tartott ágazatvezetői üléséről, ismertette az oktatási programot, a kulturális összeállításban két kiállításra hívta fel a tagok figyelmét. 2004.11.18. Szövetségi Tanács ülést tartott a Munkástanácsok, ahol látogatást tett Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő (Fidesz), a parlament foglalkoztatási bizottságának alelnöke, aki előadásában, illetve a kérdésekre adott válaszában kitért a foglalkoztatáspolitikai anomáliákra, a munkanélküliség helyzetére, a kettős állampolgársággal kapcsolatos összefüggésekre, valamint kérdésre azt válaszolta, hogy az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának elnöki posztja a pártok közötti eredeti megállapodások szerint az MDF-et, illetve annak valamely csoportját illeti meg (mint ismeretes, jogilag az MDF-ből kilépett Balsai István volt akkor bizottsági elnök). A Szövetségi Tanács 19/2004. sz. határozatával a jogi és érdekvédelmi bizottság új tagjává Bolla Gyulánét választotta. Döntött továbbá a szervezet arról is, hogy 2005. I. negyedévében értekezletre hívják az ÁPB-k munkájában résztvevőket.

61

Munkástanácsok

SZAKSZERVEZETEK

2004.11.22. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) meghívására a Szociális Párbeszéd Bizottság (SDC) ülésén november 21-22-én Brüsszelben Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte a Szövetséget. 2004.11.27. A Szállítmányozási Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (FIOST) meghívására november 24. és 27. között a FIOST World Board (Világtanács) ülésére a Munkástanácsok külügyi referense, Kapitánffy Orsolya utazott Brüsszelbe. 2004.11.27. Az ETUC meghívására a NETLEX-ről szóló (internet alapú jogi információ) három napos konferencián vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit Pozsonyban. 2004.11.30. A Területi Kórház berettyóújfalui intézetében tartott KT választásokon az összes leadott érvényes szavazatok 24,1 %-át szerezte meg a Munkástanácsok helyi szervezete, amellyel ismét megőrizte reprezentativitását. 2004.11.30. Elnökségi ülésen értékelték az osztrák-magyar szakszervezeti jogsegélyszolgálathoz való Munkástanács-hozzájárulást, valamint az ÁPBkben végzett munkát. 2004.12.12. A CSC Transport et Communications (CSC belga keresztényszociális szakszervezet Szállítmányozási és Kommunikációs Ágazat) három napos szemináriumán Brüsszelben részt vett Kapitánffy Orsolya (külügyi referens), Varga Tibor, Kovács Zoltán (Repülőtéri Minibusz), Sepsi László (Borsod Volán) és Ordasi György (Rába Volán). A résztvevők véleménye szerint mind Franciaországban, mind Belgiumban nagy súlyt helyeznek a közúti és a vizi áruszállításra, valamint a szociális párbeszédnek mindkét országban fix alapokra helyezett múltja és jövője van; a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben arra kérték a német tulajdonú munkáltatót, hogy úgy, mint hazájában, Bulgáriában is szíveskedjen betartani az EU-direktívákat. Magyar részről Kovács Zoltán és Ordasi György tartott előadást, akik beszéltek a logisztikai hiányosságokról, valamint szót emeltek a közúti közlekedésben dolgozók foglalkoztatásának szigorúbb ellenőrzése tárgyában. 2004.12.12. December 8. és 12. között a WCL (Munka Világszövetsége) meghívására nőjogi szemináriumon vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit Cipruson. 2004.12.13. A Munkástanácsok ÜT/KT-választást értékelő értekezletén megállapított fontosabb eredmények: Mohácsi Vasöntöde 58%; Baranya Megyei Kórház 62,8%; MÁV Lajosmizsei vonala 67,5%; Normon-Tool (Békéscsaba) 100%; Szegedi Közlekedési Vállalat 60%; AFL-Hungary (Mór) 56%; Koloman Handler (Komárom) 97%; Viscosa (Nyergesújfalu) 52%; Kaposfil (Kaposvár) 15,88%; Tolna Megyei Rendőrszakszervezet 33%; Latex Takarógyár (Szombathely) 100%; Hungexpo 69,27%; POFÉSZ (országos reprezentativitási érték) 13,5%; Berettyóújfalui Területi Kórház 24,1%; Volánbusz 15%; Borsod-Volán 45%; Somló-Volán 40%; Budaörsi Fűtőmű 100%; Mátrai Erőmű Rt. 6%. 2004.12.14. A Munkástanácsok elnökségi ülésén áttekintették a Fidesz Munkás Tagozatával való együttműködés lehetőségeit, a számítógépes honlap fejlesztésének kérdéseit és költségét. Értékelték a 2004. évi oktatást és megtárgyalták a 2005. évi tervet. Sürgető feladatként jelölték meg az ÜTválasztásokon kevésbé sikeres szervezetekkel való egyeztetést. Továbbá,

62

SZAKSZERVEZETEK

Munkástanácsok

felhívták a Munkástanácsok jogsegélyszolgálatainál dolgozó jogászok figyelmét, hogy adják be pályázataikat az MKDSZ-be. 2004.12.15. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke az IPOSZ testületi ülésén ünnepélyes keretek között aláírta Szűcs Györggyel (IPOSZ-elnök) közösen a két szervezet közötti együttműködés megújítására vonatkozó megállapodást. 2004.12.15. Megjelent a Munkástanácsok Hajdú-Bihar Megyei Szövetségének kiadványa, a Munkástanács Híradó, benne megemlékeznek az október 23-i forradalom ünnepségeiről, közlik Lonsták Péter beszédét, Palotai Ferencnének, az Autóközlekedési Munkástanácsok elnökének cikkét az ÜT-választás esetleges buktatóiról, Dominyák János (Berettyóújfalu Kórház) KT-választásokról szóló beszámolóját, Molnár Anna kistérségi tanácsokról szóló cikkét; Munkavállalás és munkajog ma az Európai Unióban c. írást a megyei elnöktől, Herega Sándortól, valamint egy, a Menedzsment Fórumból átvett írást „A szakszervezetek is globalizálódnának” címmel. 2004.12.16. A Szövetségi Tanács ülésén elfogadták a 2005. évi ülések időpontjait és témáit, megjelölve az előadókat, továbbá a Munkástanácsok 2005. évi oktatási programját. 24/2004. számú határozattal elfogadták az ÜT/KT választások eredményeit, az IPOSZ-szal történt megállapodást, az ÁPB megállapodás záradékkal történő aláírási javaslatát és az országos szociális választások lehetőségének tervét. 2004.12.20. 2004. december 20-án Palkovics Imre interjút adott egy tv-nek a Munkástanácsok IPOSZ-szal kötött együttműködési megállapodásának megújítása kapcsán. A tíz évvel ezelőtt egyszer már megkötött megállapodást felek azért újították meg, mert különösen a mikrovállalkozások, egyéni vállalkozások, szakemberképzés terén látnak közös teendőket. A szakszervezet úgy ítéli meg, hogy a gazdaságnak ez a szférája az, ahol nehezen szervezhetőek a dolgozók, az IPOSZ pedig részben az együttműködésben látja tagjainak a piaci versenyben való talponmaradási lehetőségét. Mint Palkovics Imre fogalmazott, a „megélhetési küzdelemben akarnak összefogni”, továbbá bíznak abban, hogy az együttes fellépés nagyobb súllyal esik latba, mint hogyha külön-külön próbálkoznának a szervezetek. Nem tartható, hogy a megtermelt 100 forintból a gazdasági szféra 70 forintot kénytelen az államnak átengedni, továbbá az sem, hogy a kormány nem határozza meg azokat a fő fejlesztési irányokat, amelyek úgymond húzóágazatok lehetnének a nemzetgazdaság számára, fogalmazott Palkovics. 2004.12.21. A PRISMA (magyar-szlovák határmenti együttműködés) meghívására a cselekvési terv kidolgozására összehívott két napos konferencián Nagy Imre képviselte a Munkástanácsokat Kassán. 2004.12.25. A NeHGOSZ, a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete tagjait olyan igazolvánnyal látta el karácsonyi ajándékként, amely egyrészt igazolja hovatartozásukat, másrészt részükre kedvezményes vásárlást biztosít. Az Euro Diszkont Club logós kártya kiadása során figyelembevették a vásárlási szokásokat. Számítások szerint havonta 1.700 9.000 forint megtakarítás érhető el kártyánként a család jellegétől (pl. egykeresős; pl. csecsemőkorú gyermekkel bíró stb.) függően.

63

Munkástanácsok

SZAKSZERVEZETEK

2004.12.29. Elhunyt Agócsné Simon Judit, a Szolnok Megyei Kórház Munkástanács szervezetének elnöke, az Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége Ellenőrző Bizottságának elnöke. 2004.12.29. A Munkástanácsok Hajdú-Bihar Megyei Szövetsége megyegyűlést tartott, melyen meghívottként megjelent Ladán Éva, a Munkástanácsok Országos Szövetsége Elnökségének szociális ügyvivője. Beszámolót tartott Herega Sándor megyei elnök, továbbá ismertették munkájukat a nagyobb szervezetek vezetői is. A megyegyűlés a kistérségi tanácsba egy főt delegált, Molnár Annát, a Berettyóújfalui Területi Kórház Munkástanács elnökségének tagját. A gyűlésen értékelték az ÜT/KT választások eredményét is. Mivel a keresztény konföderáció ezen megyei szövetsége fontosnak tartja a helyi munkát, ezért a megyegyűlés megtárgyalta az ezirányú teendőket, a városi önkormányzat Munkaügyi Tanácsába, a Városfejlesztési Bizottságba bejuttatott képviselői munkáját csakúgy, mint a megyei önkormányzat Ifjúsági és Szociális Bizottságának munkájában való részvétel aktuális kérdéseit is.

64

SZAKSZERVEZETEK

2004.10.05.

2004.10.06.

MSZOSZ

Hír. Tervek szerint jövőre az egyéni vállalkozóknak és a betéti társaságok személyesen közreműködő tagjainak is meg kell fizetniük a munkanélküliellátások alapját képező járulékokat: a háromszázalékos munkaadói és az egyszázalékos munkavállalói járulékot az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után. A kormány által jövőre tervezett 57 ezer forintos legkisebb bér esetén ez 2280 forint havonta. Antalffy Gábor, a Kisosz elnöke szerint azonban a eho csökkenése csekély ahhoz képest, hogy a vállalkozókat mekkora fizetési kötelezettségek terhelik. A minimális járulékért cserébe munkanélküli ellátás (úgynevezett vállalkozói járadék) járna a bajba jutott vállalkozóknak. Sok kisvállalkozó nem érti, hogy miért kell négy százalékot fizetnie, vagyis esetükben miért adódik össze az egyszázalékos munkavállalói és a háromszázalékos munkaadói járulék. Hanti Erzsébet, a MSZOSZ szakértője szerint azonban így igazságos a rendszer, hisz végső soron a munkavállalókat sem csupán az egy százalék terheli. Antalffy szerint a kisvállalkozói érdekképviseleteknek az volt a törekvése, hogy a vállalkozókat a munkavállalókkal egyenlő feltételekkel vonják be a rendszerbe. Az egyenlőség érdekében a jogalkotók a vállalkozói járadék rendszerét a hagyományos munkanélküli-segély mintájára alakították ki. Munkanélküli-járadékra az a munkavállaló jogosult, aki a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül minimum 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik; a vállalkozók esetében ugyanezen időtartamon belül 365 napos vállalkozói tevékenység szükséges, amely alatt az érintett járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Mindkét járadék kiszámításának alapja a munkanélküliség előtti év átlagkeresetének 65 százaléka. Az általában a minimálbér után adózó kisvállalkozók esetében ez 37.050 Forint havonta. Ám mindkét ellátás összege – bármilyen nagyságú korábbi jövedelemről van is szó – nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kilencven százaléka (jelenleg 20.880 Forint), viszont nem haladhatja meg annak kétszeresét (41.760 Forint). Mind a munkanélküli, mind a vállalkozói járadékot legfeljebb kilenc hónapig kaphatják a bajba jutottak. Nem kell viszont vállalkozói járulékot fizetnie annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ahogy azoknak a vállalkozóknak sem, akik a vállalkozói tevékenységgel párhuzamosan munkaviszonyban is állnak valahol, és munkaidejük eléri a heti 36 órát. Utóbbiak csak a munkaviszonyuk alapján kötelesek megfizetni az egyszázalékos munkavállalói járulékot. Vagyis nem kell a dupla járulékfizetéstől tartaniuk azon munkavállalóknak, akiket „szürkén” foglalkoztatnak, vagyis fizetésük egy részét számlára kapják. Hír. A kormányátalakítás során részben átalakult az FMM vezetése is. Az új miniszter Csizmár Gábor, politikai államtitkár Kordás László, az MSZOSZ volt alelnöke lett.

65

MSZOSZ 2004.10.13.

2004.10.15.

2004.10.21.

SZAKSZERVEZETEK Felfüggesztette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elé mára meghirdetett demonstrációját a Vasutasok Szakszervezete. Simon Dezső, elnök a döntést azzal indokolta, hogy a szaktárca élére kinevezett új miniszter kinyilvánította szándékát, hogy az ágazat problémáit tárgyalásos úton rendezi. Hamarosan megkezdődnek a minisztérium, a MÁV és a vasutas szakszervezetek közötti tárgyalások a vasúttársaság és cégcsoportja, valamint a munkavállalók jövőbeni helyzetéről, a jelenlegi problémáikról A szakszervezet azért helyezett kilátásba demonstrációt, mert úgy látja, indokolatlan a MÁV-nál tervezett 11 ezer fős létszámleépítés, és kérdésesnek tartja a vasúttársaság által bejelentett költségcsökkentő intézkedések hatásait is, sürgeti a Nemzeti Közlekedési Kerekasztal létrehozását, ennek keretében pedig egy új közlekedéspolitikai koncepció kialakítását, s azt, hogy az állam gondosabb gazdája legyen a tulajdonában álló vasúttársaságnak. A VSZ újabb demonstrációk és ”munkaharc akciók” beindítását helyezte kilátásba, arra az esetre, ha a szaktárca nem tesz lépéseket a problémák feltárására és megoldására. A vasúttársaság szerint a demagóg pánikkeltés, társadalmi feszültség gerjesztése nem oldja meg az egyébiránt valóban válsághelyzetben lévő vasúttársaság finanszírozási gondjait, ezért a MÁV a munkaharc helyett munkabékét, az akciók helyett pedig tárgyalásokat javasol. Hír. Tegnap a KASZ kongresszust tartott, melyre meghívást kapott a munkaügyi miniszter, ahol elmondta, hogy a vasárnapi nyitva tartásra vonatkozóan olyan kompromisszumot kell találni, amely a kereskedelemben dolgozóknak, a munkáltatóknak és a vásárlóknak is elfogadható. A vásárlók 50 százaléka ellenzi az üzletek vasárnapi nyitva tartásának tiltását, de a kereskedelemi dolgozók azzal érveltek, hogy az önkormányzatokat, az adóhivatalokat sem kereshetik fel ügyeik intézésével vasárnap az állampolgárok - ha a boltok nyitvatartanak, esetleg ezek az intézmények is tartsanak nyitva. Hír. A bérkérdés nem munkaügyi probléma és nem elsősorban elosztás, hanem gazdaságfejlesztés kérdése, mondta Gyurcsány Ferenc az MSZOSZ tanácsülésén. Nemzeti felzárkózási programra van szükség, a magasabb bér mellett fontos, hogy több munkahely legyen és javuljon a versenyképesség. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke többek között arról beszélt, hogy kormányzati ciklusokon átívelő, az életminőség javítását célzó bérfelzárkóztatási programot kell készíteni. Az idén a keresetek vásárlóértéke alig közeledett az uniós szinthez és jelentős különbség volt az egyes ágazatok béremelkedése között. A munkavállalók a munkahelyek biztonságát, tisztességes megélhetést biztosító bért szeretnének, a nyugdíjasok pedig azt várják, hogy járandóságukból tisztességesen élhessenek idős korukban. Az MSZOSZ elnöke szorgalmazta, hogy hozzanak létre a munkaügyi minisztérium kezelésében, de a többi tárca részvételével olyan csoportot, amely segíti a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás bővítését. Kezdeményezte, hogy a felnőttképzésben kapjanak intézményes szerepet a szakszervezetek és erősítsék a munkaügyi ellenőrzést is. Az MSZOSZ fontosnak tartja az Mt átfogó módosítását, a munkavállalók védelmét erősítő szabályokat, a munkaközi szünet beépítését a munkaidőbe. Gyurcsány Ferenc megerősítette, a kormány partnerként és a közös jövő építésében megkerülhetetlen társadalmi szereplőként tekint a szakszervezetekre.

66

SZAKSZERVEZETEK

MSZOSZ

2004.11.05.

Hír. A KASZ felhívással fordul minden kereskedelmi munkáltatóhoz, hogy december 24-én 14 óra után ne tartsák nyitva üzleteiket. A felhívás a fogyasztókhoz is szól hogy gyakoroljanak önmérsékletet, de a siker azon múlik, hogy sikerül e meggyőzni a munkaadókat. Sáling József szerint az lenne a legjobb megoldás ha az ágazati kollektív szerződésben lehetne szabályozni az ünnepi nyitva tartást, ugyanis a miniszter kiterjesztheti az egész ágazatra, azaz minden munkáltató köteles lenne betartani, mert ha nem, azt szankcionálni lehetne.

2004.11.12.

Ma folytatódik az OÉT ülésén a már két hónapja tartó alku a jövő évi minimálbérről és az országos bérajánlásról. Napirend előtt Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke javasolta, hogy vonják vissza az állami támogatásokat a kollektív szerződést felmondó cégektől. A kollektív szerződések száma egyre jobban csökkent az utóbbi években, nemrég még a munkavállalók 47 százaléka tartozott kollektív szerződés hatálya alá, ma már alig 40. Szerinte a kollektív szerződést egyoldalúan, előzetes tárgyalások nélkül felmondó cégek, nem érdemlik meg az állami pénzeket. Csizmár Gábor miniszter kiemelte, hogy nem lenne jogszerű a már jóváhagyott állami támogatások visszavonása ilyen indokkal. Azzal azonban egyetértett, segíteni kell a kollektív szerződések megkötését, illetve azt, hogy a felmondás előtt tárgyaljanak a szerződést megkötő felek. A munkaadói oldal akkor hasonlóan nyilatkozott.

2004.11.15.

Hír. November 10-én tartotta 51. Kongresszusát az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége. Akongresszus megválasztotta az ÉDOSZ elnökének Steer Lajosnét, aki előtte az alelnöki tisztséget töltötte be.

2004.11.15.

Hír. November 12-13-án tartotta XXVI. Kongresszusát a Bőripari Dolgozók Szakszervezete. Új elnököt választottak Kovács Jánosné személyében.

2004.11.29.

Hír. November 19-én tartotta a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezete XXXI. Kongresszusát.Az RDSZ elnöki posztjára az eddigi alelnököt Hernádvölgyi Andreát választották.

2004.11.29.

Hír. A Sütőipari Dolgozók Szakstzervezete november 25-én tartotta IV. kongresszusát, ahol Dékán Jenőt választották elnöknek, a nyugdíjba vonuló Sóki Gyula helyére – a kongresszus felkérésére tiszteletbeli elnökként a továbbiakban is segíti a szervezet munkáját.

2004.11.29.

Hír. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szombaton zárult kétnapos XXXIV. Kongresszusa, új elnököt választott Balogh Béla személyében. Az ágazati szakszervezet 180 küldötte elfogadta a szövetség öt évre szóló programját és egy politikai nyilatkozatot is. Ebben a többi között arra hívják fel a figyelmet: az ágazat munkavállalói jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország gazdasági fejlődése elérte azt a szintet, amely az uniós csatlakozást lehetővé tette. Szerintük a munkavállalóknak is érezniük kell a szociális Európa előnyeit: a létbiztonság erősödését, a munkahelykínálat bővülését, a jövedelmi viszonyok javulását. Fontos, hogy a jogszabályok betartása a munkahelyen is ellenőrizhető, számon kérhető legyen, enyhíteni kell a szociális feszültségeket a régiók között, és a bérfelzárkózás érdekében tovább kell csökkenteni a munkajövedelmek terheit. Megfelelő segítséget várnak a működéshez, így sürgetik, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát az ágazati szakszervezeteknek is fel lehessen ajánlani, tartalmazza a dokumentum.

67

MSZOSZ 2004.11.29.

2004.12.07.

2004.12.10.

2004.12.24.

SZAKSZERVEZETEK Hír. Új alelnököt választottak a napokban a MSZOSZ-ben Kordás László helyére, aki a munkaügyi minisztérium politikai államtitkára lett, utódja Pataky Péter, aki korábban a Vasasnál, majd az MSZOSZ-ben dolgozott. A héten a magyar érdekképviseleti szövetségek és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség vezetői aláírták a magyar-osztrák szakszervezeti jogsegély egyezményt, amelynek célja, hogy kölcsönösen segítsék a másik országából érkezett külföldi munkavállalókat. Hír. Egy napilap információja szerint tegnap a Tesco és a KASZ megállapodást kötött, miszerint szenteste 15 órakor bezárnak a kapuk a vásárlók előtt. Vámos György a bevásárlóközpontokat és hipermarketeket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint azonban még nincs vége a szakszervezetek és a munkaadók közötti egyeztetésnek. Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke szerint tarthatatlan a multik hozzáállása a témában, mivel a „mindenkinél egy órával tovább tartunk nyitva elvet” követők óriási előnyre tesz szert a többiekkel szemben, amelyek egyezséget kötöttek. A munkaügyi miniszter szerint alsóbb szinten, az ágazati párbeszéd bizottságokban kellene béralkut folytatni, mert ott alkuképesek a tárgyaló felek. Csizmár Gábor szerint az idén azért húzódott nyolc fordulón át az egyeztetés a jövő évi bérajánlásról az, mert ott nem érdemi tárgyalás, hanem „folyamatos sajtótájékoztató zajlott arról, ki mit gondol a bérről”. Valójában a partnerek már a tárgyalások kezdetén tisztában vannak a végeredménnyel. Egyes ágazati szakszervezetek évek óta sürgetik, hogy a középszintű szervezeteket is vonják be az egyeztetésbe. Sáling József, a KASZ vezetője szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes szakmákban eltérőek a jövedelmek, s egyre kevésbé értelmezhető az országos bérajánlás. A szakszervezeti konföderációk azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az OÉT-ben egyezzenek meg a keresetnövelés mértékéről és a minimálbér összegéről. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy míg országos szinten ajánlás születik, az ágazati párbeszéd bizottságokban konkrét béregyezséget kell kötni. Szerinte téved a miniszter, amikor azt állítja, hogy már az OÉT-tárgyalások kezdetén valamennyi fél tisztában van a végeredménnyel. Az ASZSZ elnöke is visszautasította ezt az elképzelést. Borsik szerint rossz emlékeket idéz Csizmár felvetése, hogy a gazdaság és a munkavállalók ügyeit a nyilvánosság kizárásával tárgyalják. Szerinte Magyarországon két területük lehet a bérmegállapodásoknak: az országos szint, ahol a bérajánlásról és a legkisebb bér összegéről döntenek, valamint a helyi szint, ahol az OÉT-ajánlás alapján kötik meg a bérmegállapodást. A munkaadói szövetségek sem értenek egyet a miniszter felvetésével. Zs. Szőke Zoltán, az OÉT munkaadói oldalának soros elnöke tagadja, hogy az országos érdekegyeztetésben nincsenek alkuképes szervezetek, de elismeri: fontos, hogy olyan képviseletek kapjanak ezen a szinten helyet, amelyek közép és helyi szinten is érvényesíteni tudják az OÉT-ben született döntéseket. Hír. MÁV közlésével ellentétben tegnap nem írta alá a 2005. évi bérmegállapodást reprezentatív szakszervezetek közül a Vasutasok Szakszervezete, közölte Simon Dezső az érdekképviselet elnöke. Hangsúlyozta, hogy a bérmegállapodás nem biztosítja valamennyi vasutas számára az inflációval megegyező 4,5 százalékos béremelést.

68

SZAKSZERVEZETEK

2004.10.19.

2004.10.05.

2004.10.12.

SZEF

Ülésezett a SZEF Ügyvivő Testülete ülést tartott, amelyen részt vett Csizmár Gábor, munkaügyi miniszter is. Az ülés után Szabó Endre, elnök és Csizmár Gábor közös sajtótájékoztatót tartott. Hír. A közszféra jelentős részében nem teljesült az ez évre tervezett hatszázalékos béremelés, állítják a szakszervezetek. A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy az egészségügyben az idén 4,2%-kal, a szociális területen 3,9-4,5%-kal, az oktatásban 5%-kal nőtt a kereset. A költségvetési szférában 6,8 százalékos, a közigazgatásban 9,3 százalékos béremelkedést regisztrált a KSH az év első felében. Fehér József, az MKKSZ főtitkára azt mondta: a KSH adatszolgáltatása alkalmatlan a bértárgyalások előkészítésére. A köztisztviselők keresetnövekedése nem éri el a hat százalékot. A kormány jövő évre vonatkozó béremelési javaslata szerint a köztisztviselők négyszázalékos illetményalap-emelésben, valamint kétszázalékos, minőségi munkához kapcsolódó béremelésben részesülnének, a közalkalmazottak pedig 8 százalékos illetménytábla-emeléssel és 2 százalékos teljesítményhez kötött bérnövekedéssel, továbbá 4 százalékos pótlékalap-emelkedéssel számolhatnának. A kormány számításai szerint az ajánlat 4,5 százalékos inflációval számolva 3,5 százalékos reálbér-növekedést jelent. A munkavállalói oldal akkor úgy nyilatkozott: a közszféra egészére vonatkozó 14 százalékos emelést tartanak indokoltnak, ez viszont az önkormányzatok működését veszélyeztetné. Az MKKSZ országos választmánya ma tárgyalja az illetmények kérdését, korábbi hírek szerint azt szeretné elérni, hogy a közalkalmazotti illetménytábla legkisebb tétele legyen azonos a jövő évi minimálbérrel, a közalkalmazotti pótlékalap január 1-jétől 19200 Forintra, a köztisztviselői illetményalap 35 000-35 500 Forintra növekedjen. Hír. Michalkó Péter az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar adóhivatalnokok készek arra, hogy az újabb megszorítások elleni tiltakozásként utcára menjenek. Már megkezdődött a legfelkészültebb munkatársak elvándorlása, ami hozzájárulhat a költségvetési egyensúly további romlásához. A szakszervezet azt szeretné, hogy a PM úgy állapítsa meg az APEH jövő évi támogatását, hogy az leépítés nélkül garantálja a béremelést. A központi igazgatásban az idén nincs központilag elrendelt létszámcsökkentés, de 5 százalékkal kevesebb pénzből kell fedezniük a béremelést. A jelenlegi elképzelések alapján 180 dolgozó elküldésére lenne szükség ahhoz, hogy jövőre biztosítani tudják a béremelést és a 13. havi illetmények kifizetését. Egyenlőre nyugdíjazásokkal próbálják meg elkerülni a létszámcsökkentést. Szabó Endre, a SZEF elnöke szerint nehéz megbecsülni, hogy hány köztisztviselő elküldésére lehet szükség, eddig csak néhány intézménynél lehetett hallani a várható elbocsátásokról.

69

SZEF 2004.10.14.

2004.10.20.

2004.10.28.

SZAKSZERVEZETEK Hír. Tiltakozik a Pedagógusok Szakszervezete, hogy a jövő évi költségvetési törvény legalább 30 pontban módosítja a közoktatási törvényt, anélkül, hogy arról ágazati egyeztetést folytattak volna. Mindezt a szakszervezet vezetői közölték tegnapi sajtótájékoztatójukon. Sérelmezték többek között azt is, hogy jövőre megváltozik a közoktatási normatíva elosztása, amely különösen a kistelepülési óvodáknál és iskoláknál eredményezhet jelentős forrásvesztést. Példaként az óvodai normatívát említették, amely két részre - alap- és kiegészítő juttatásra - bomlana. Az alapnormatíva 4,8%-kal csökkenne, és bár a teljes juttatás a kiegészítő normatívával együtt 4,7%-kal magasabb lenne, de azok az intézmények, ahol a gyermeklétszám a törvényben rögzített átlag felét nem éri el, csak az alapnormatívát kapnák meg. A szakszervezeti vezetők azt is bejelentették, hogy legalább tíz és fél százalékos béremelést tartanának indokoltnak jövőre az ágazatban. A KSH első félévre vonatkozó adatai szerint az oktatási ágazatban 2,4 százalékkal emelkedtek a bérek, vagyis a javasolt hatszázalékos bérnövekedés nem valósult meg. A vonatkozó kormányrendelet szerint amelyik önkormányzat szeptember 30-ig jelzi hatszázalékos béremelési szándékát, egyszázalékos támogatást kaphat hozzá a központi költségvetésből. A szakszervezet felmérése szerint a legtöbb önkormányzat anyagi gondjaira hivatkozva nem is foglalkozott érdemben a lehetőséggel. Hír. Csizmár Gábor a szakszervezetek helyzetének ciklus végéig esedékes javításáról tárgyalt tegnap a SZEF vezetőivel. A találkozót követően a felek egyetértettek a munkabéke fenntartásának szükségességében. Csizmár bejelentette, külön munkacsoport foglalkozik majd azzal, hogy érdemben működjenek a közszféra érdekegyeztető fórumai. A kormány szerint változtatni kell a szokásos béralkun, ezért a kabinet a hónap végéig megteremti annak lehetőségét, hogy akár két-három évre szóló bérmegállapodás köttessen a közszférában. A cél az, hogy a közszféra keresetei 5 éven belül elérjék az unióhoz most csatlakozott országok átlagát és közelítsenek a közösség egészének átlagához is. A felek megállapították, hogy nem jól működik az érdekegyeztetés. A miniszter szerint a szakszervezeteknek el kell dönteniük, hogy demonstrálnak vagy tárgyalnak. Az egészségügyiek sztrájkjáról Csizmár kijelentette: mindez „az európai kultúrkörben modortalannak” számít. Emlékezetes: a 2002-es, átlagosan ötvenszázalékos béremelés óta nem történt béremelés a közszférában. A kormány ígérete ellenére idén nem valósult meg a hatszázalékos béremelés, így a legtöbb ágazatban jelentős reálbérveszteség következett be. Szabó Endre, a SZEF elnöke úgy fogalmazott a kétéves bérmegállapodással kapcsolatban, hogy a bértáblában átvezetett béremelés garancia lehet a kifizetésre. A jövő évi, várhatóan több ezer köztisztviselőt érintő elbocsátásról csak érintőlegesen esett szó a megbeszélésen. Tízezerre becsüli a köztisztviselők szakszervezetének vezetője azoknak a számát, akiknek valószínűleg távozniuk kell a 67 ezer fős központi közigazgatásból. Fehér József szerint egy ekkora karcsúsítás súlyos működési zavarokat okozhat a közigazgatásban. A pénzügyminiszter már ebben a hónapban elrendelte, hogy a tárca létszámát hatvan fővel kell csökkenteni december 31-éig. A minisztériumok a döntéssel a költségvetési törvény elfogadására várnak. Van azonban, ahol már postázzák is a felmondóleveleket. Fehér József szerint a tárcák többségénél már tudják, hogy

70

SZAKSZERVEZETEK

2004.11.16.

2004.11.17.

SZEF

hány ember elbocsátására lesz szükség. A titkolózás miatt teljes a bizonytalanság és pánikhangulat uralkodik a hivatalokban, mivel egyelőre csak a kósza folyosói pletykákból lehet következtetni arra, hogy hány embert bocsátanak el. Fehér József szerint leginkább az idősebb dolgozók félnek, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az intézmények legelőször tőlük próbálnak megszabadulni, s inkább a fiatalokat tartják meg. Hír. Idén sem a köztisztviselők, sem a közalkalmazottak nem kapják kézhez tizenharmadik havi bérüket, a kifizetéseket január 15-e után kell végrehajtani. A közalkalmazottak esetében nincs egyértelmű szabályozás, már eddig is gyakran a következő év elején kapták meg a tizenharmadik havi bért. A köztisztviselők számára viszont jogszabály írta elő a decemberi kifizetést, de a kormány még tavaly év végén módosította a köztisztviselői törvényt. Szabó Endre a SZEF elnöke „tehermentesítő pénzügyi manővernek” nevezte az egész éves béralap mintegy nyolc százalékát kitevő juttatások kifizetésének elhalasztását. Január közepén csak azok kaphatják meg tizenharmadik havi bérüket, akik még január elsején is rendelkeznek munkaviszonnyal, a SZEF jogi garanciát akar arra, hogy az év végén nyugdíjba vonuló közszolgák se essenek el járandóságuktól. A tárca szóvivője hangsúlyozta, jogszerű megoldást keresnek arra, hogy a közelmúltban vagy éppen az év végéig nyugdíjazottak számára is kifizethető legyen a járandóság Két héten belül a közszférában is megállapodás lehet a jövő évi béremelésekről, hasonló ahhoz, amit a múlt héten a versenyszférára kötöttek a szociális partnerek, mondta a SZEF elnöke. Szabó Endre kiemelte, hogy a bruttó keresetemelkedés és a bérek reálértékének növekedése a közszférában sem lehet alacsonyabb. A közszférában külön kérdés, az hogy a béremelés mekkora részét garantálják az illetményrendszerekben. Az érdekképviseletek azt szeretnék, ha ez 6 százalék lenne. A kormány szeptember végén tett javaslata szerint a köztisztviselői illetményalap januártól 4 százalékkal, 33 ezerről 34.300 forintra emelkedne, amit 2 százalékos, minőségi munkához kapcsolódó béremelés egészítene ki. A közalkalmazottak esetében 8 százalékos illetménytábla-emeléssel és 2 százalékos teljesítményhez kötődő bérnövekedéssel, továbbá 4 százalékos pótlékalap-emelkedéssel lehet számolni jövőre. Szabó Endre viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a közalkalmazottaknál ez a szám már tartalmazza az idei emelés beépülését is. Akkor több szakszervezet vezetője túl alacsonynak nevezte a tervezett mértéket és úgy vélték: az alig lenne érzékelhető a munkavállalóknak. Szerintük legalább 14 százalékra lenne szükség és arra, hogy a béremelés fedezetét megkapják a helyhatóságok. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter korábban arról beszélt, hogy a GDP-növekedés követése tárgyalási alap lehet, emlékeztetett azonban arra, hogy 2002-2003-ban a közszféra béremelkedése hatszorosan haladta meg az össztermék bővülését. A több évre vonatkozó bérmegállapodás lehetőségéről Szabó Endre azt mondta, hogy egyelőre nincsen egységes vélemény, abban azonban egyetértés van, hogy elsősorban a 2005-ös keresetekről kellene megállapodni, utána lehet csak tervezni a következő időszakra. Ennek lehetőségét egyébként még októberben vetette fel a munkaügyi miniszter, aki szerint hosszabb időszakra, legalább két évre szóló közszolgálati bérmegállapodás a szokásos éves béralkuknál kiszámíthatóbb környezetet teremtene.

71

SZEF 2004.11.18.

2004.11.22.

2004.11.23.

SZAKSZERVEZETEK Hír. Fehér József, az MKKSZ főtitkára szerint, ha a hatszázalékos béremelés teljesült a közszférában, hétszázalékos infláció mellett összesen kilencszázalékos reálbérveszteséget eredményez, hogy a tizenharmadik havi fizetést csak január közepén fizetik ki a kormány intézkedése nyomán. A juttatás ugyanis átlagosan nyolcszázalékos béremelést jelentene idén. A közszféra dolgozói csak január 15. után kapják kézhez e járandóságukat, de csak azok, akik január elsején még munkaviszonnyal rendelkeznek. A törvény szerint ez azt jelenti, hogy az idén nyugdíjazott közalkalmazottak és köztisztviselők elesnek tizenharmadik havi bérüktől. A főtitkár emlékeztetett a kormánnyal kötött megállapodásra, miszerint már júniusban megoldást kellett volna találni a problémára, mivel a tizenharmadik havi bér kifizetése éppen az év végi kiadások miatt lenne fontos. Hír. 2003-ban az APEH-től 1100 dolgozót bocsátottak el, a szervezet létszámának nyolc százalékát – közölte Király László György, a szervezet elnöke. Hozzátette: az idén alapvetően a természetes fogyás arányában mérséklődik a létszám, ezzel a módszerrel tudják megoldani az adóhivatal létszámának további 180 fős csökkentését. Michalkó Péter a szakszervezet elnöke nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezetre mind több feladatot ró a kormány, miközben egyre kevesebben vannak, s ráadásul folyamatosan csökken a dolgozóknak kifizetett bérek reálértéke. Az adóhivatal dolgozóinak illetménye nagyban függ a mozgóbértől, vagyis prémiumtól, amit akkor kapnak, ha teljesítik a Pénzügyminisztérium által előírt bevételi követelményeket. Ez a jutalom az előző években általában négy-öt havi fizetésnek felelt meg, ám idén a PM igen magas bevételi tervet irányzott elő – a jutalom mértéke ennek a felét sem érte el, miközben a hivatal munkatársainak sokkal többet kellett dolgozniuk, és soha nem látott mértékű bevételt realizáltak. Másik probléma, hogy az APEH egyre kisebb költségvetésből kénytelen gazdálkodni. Míg 2002-ben a szervezetnek 80 milliárd forint, idén már csak 52 milliárd forint állt rendelkezésére. Amennyiben a PM ismét túltervezi a bevételeket, s elmaradnak a prémiumok, jövőre az APEH-dolgozók bérszínvonala az 1989-es szintre csúszhat vissza, tette hozzá a szakszervezet elnöke. Ha a kondíciók nem változnak, idő kérdése, hogy a hivataltól megindul az elvándorlás, és felüti a fejét a korrupció. Felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő terhek miatt nem elbocsátásokra, hanem létszámbővítésre lenne szükség a szervezetben. Az országos bérajánlás hatszázalékos mértékét várhatóan nagyobb vita nélkül elfogadják a közszolgálati szakszervezetek. A héten kezdődő bértárgyalásokon vita várható a közalkalmazotti fizetések növeléséről, s arról a szakszervezeti javaslatról, hogy a köztisztviselőkhöz hasonlóan a közalkalmazottak is állami kezesség mellett vehessenek fel lakáshitelt, alanyi jogon részesülhessenek adómentes étkezési hozzájárulásban és ruházati költségtérítésben. Fehér József, a MKKSZ főtitkára nyilatkozta, hogy nem tartják túl soknak a hatszázalékos béremelést, de elfogadják, ha a kormány is így tesz azzal a javaslattal, hogy a köztisztviselői illetményalap 33 ezerről 35 ezer forintra emelkedjék. Kétséges viszont a közalkalmazottakat érintő egyezség kimenetele. A főtitkár utalt arra, hogy a sztrájkhullámot elindító egészségügyi szakszervezet 50 százalékos béremelést követel. Ezt a mértéket a közszférában működő szakszervezetek többsége megvalósíthatatlannak

72

SZAKSZERVEZETEK

2004.11.26.

2004.12.14.

SZEF

tartja. Vita valószínűsíthető egyrészt a béremelés fedezetéről - az érdekvédők nem fogadják el, hogy ennek ára tízezer alkalmazott elbocsátása -, másrészt arról, hogy a hat százalékon belül mennyi legyen az illetményrendszerekben garantált, illetve a teljesítményösztönző bérelem aránya. A béralkuban várhatóan ”bekeményítenek” az intézményfenntartó önkormányzatok, számukra ugyanis a közalkalmazotti bértábla emelése csak akkor fogadható el, ha kihatását a kormány a központi költségvetési forrásból fedezi. Hír. Tegnap tartotta a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete V. Tisztújító Kongresszusát és megemlékeztek a szakszervezet tizenötödik születésnapjáról is. Meghívták a rendszerváltás óta hivatalban volt valamennyi belügyminisztert. A BRDSZ annak idején örült az új közalkalmazotti és köztisztviselői törvény hatálybalépésének, helyzete javulását remélte tőle, de hiába módosították azóta több alkalommal is a törvényt, a kiszámítható életpálya továbbra is csak álom maradt. Felidézték a megalakulás óta eltelt 15 év fontos érdekvédelmi küzdelmeit, hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy korszerű, hatékony közigazgatást csak megfelelően kidolgozott tervekkel, költségvetési fedezet birtokában az alkalmazottakkal konzultálva lehet létrehozni és nem a fűnyíróelv végrehajtásával, emellett fontosnak tartják, hogy kultúrált keretek között tárgyalóasztal mellett rendezzék a szociális partnerek a vitás kérdéseket. Dr. Bárdos Judit főtitkár a szakszervezet fő céljának nevezte, hogy az illetmények 2006-2007-re érjék el a 2004-ben csatlakozott országok jövedelmi átlagát. Kifogásolta, hogy a kormány 6 százalék reálkereset növekedést ígért a dolgozóknak, ugyanakkor elvette tőlük a tizenharmadik havi fizetést, amellyel keresetcsökkenést okozott. Juhász Gábor politikai államtitkár az egyik legkonstruktívabb szakszervezetnek nevezte a BRDSZ-t. Beszélt arról is, hogy a költségvetés nem teszi lehetővé, hogy jelentősen javítsák a közszolgálati dolgozók életszínvonalát. Ugyanakkor bízik benne, hogy a közigazgatás megújításában közreműködik majd a szakszervezet is. Hír. Nem írták alá tegnap a Parlamentben a kormány, a közszolgálati szakszervezetek és az önkormányzatok képviselői a közszféra bérmegállapodását. Az önkormányzati oldal nem fogadta el, a közalkalmazotti illetménytábla januártól 7,5 százalékkal, majd szeptembertől 4,5 százalékkal történő emelését. Szerintük ennek a 10 milliárdos plusz kiadásnak nincs meg a fedezete. Csabai Lászlóné, az oldal szóvivője azt mondta, hogy a helyhatóságok jelentős részénél a 4,5 százalékos emelés kikényszerítése a működést veszélyeztetné. A munkavállalói oldal nevében Szabó Endre, a SZEF elnöke példátlannak nevezte a kialakult helyzetet, hogy hosszú tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok után az önkormányzati oldal nem hajlandó aláírni az egyezséget. Csizmár Gábor miniszter a közszolgálati érdekegyeztető tanács ülésén kiemelte: a kormány összesen több mint 25 milliárd forintot mozgatott meg annak érdekében, hogy a béremelések fedezete benne legyen a költségvetésben. Az pedig az Országgyűlés mai ülésén derül ki, hogy pontosan milyen módosításokat fogadnak el a képviselők.

73

IPOSZ

MUNKÁLTATÓK

2004.10.07.

Hír. Az IPOSZ szlovák és lengyel társszervezetével vállalkozói akadémia indítását tervezi. Mikro- és kisvállalkozók számára olyan gyakorlati ismeretanyagot állít össze, melynek eredményeképpen csökkenthető a programban részt vevő vállalkozások versenyhátránya, a vezetési-szervezési ismeretek fejlesztésén keresztül. Az akadémia IPOSZ által összeállított tananyagát a szlovák és lengyel társszervezetek adoptálják. Véleményük szerint 25-50 ezer vállalkozásnak kellene részt vennie a képzésben. A háromévesre tervezett programhoz közösen pályáznak uniós támogatásokért. A tervezett akadémia hat modulból állna – pénzügyi, informatikai, marketing, üzleti vezetés, együttműködési lehetőségek és társadalmi kapcsolatok – amelyekből a vállalkozások igényeik szerint választanának. A vállalkozói akadémia optimális esetben jövő tavasszal, de legkésőbb 2005 őszén indulna.

2004.11.13.

További megszorításokkal, a kedvezmények csökkentésével és a beruházások forrásszerkezetének megváltoztatásával számol a jövőben az IPOSZ. A szervezet közleménye szerint a jövő évi költségvetésből is kimaradtak a gazdaságban fordulatot hozó változások. A gazdaságpolitika nem támogatja az ipart, megfeledkezik a kisvállalkozások megkülönböztetéséről, pedig ebben a szektorban dolgozik a munkavállalók 60 százaléka, senki nem ellenőrzi a kedvezmények fejében idetelepült külföldi tőke tevékenységét, hiányzik a piacvédelem és az uniós források elérésének elősegítése. Az IPOSZ szerint a kormány képtelen ellensúlyozni a külföldi kézbe került bankrendszer kisvállalkozásokra ható negatív hatását, de elmulasztotta felmérni azt is, hogy milyen hatással lesz erre a vállalkozó rétegre az uniós csatlakozással együtt járó megnövekedett versenykényszer. Ha a fenti hiányosságok nem szűnnek meg, a betelepülő, külföldön adózó, ám itthonról támogatott multik a szolgáltatásokat is átveszik majd, az uniós forrásokból nem jut a hazai vállalkozásoknak, illetve anyagilag összeomlanak a kisvállalkozók.

74

MUNKÁLTATÓK

2004.10.05.

KISOSZ

Hír. Tervek szerint jövőre az egyéni vállalkozóknak és a betéti társaságok személyesen közreműködő tagjainak is meg kell fizetniük a munkanélküliellátások alapját képező járulékokat: a háromszázalékos munkaadói és az egyszázalékos munkavállalói járulékot az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után. A kormány által jövőre tervezett 57 ezer Forintos legkisebb bér esetén ez 2280 Forint havonta. Antalffy Gábor, a kereskedők és a vendéglátók országos érdekképviseletét ellátó Kisosz elnöke szerint azonban a eho csökkenése csekély ahhoz képest, hogy a vállalkozókat mekkora fizetési kötelezettségek terhelik. A minimális járulékért cserébe munkanélküli ellátás (úgynevezett vállalkozói járadék) járna a bajba jutott vállalkozóknak. Sok kisvállalkozó nem érti, hogy miért kell négy százalékot fizetnie, vagyis esetükben miért adódik össze az egyszázalékos munkavállalói és a háromszázalékos munkaadói járulék. Hanti Erzsébet, a MSZOSZ szakértője szerint azonban így igazságos a rendszer, hisz végső soron a munkavállalókat sem csupán az egy százalék terheli. Antalffy szerint a kisvállalkozói érdekképviseleteknek az volt a törekvése, hogy a vállalkozókat a munkavállalókkal egyenlő feltételekkel vonják be a rendszerbe. Az egyenlőség érdekében a jogalkotók a vállalkozói járadék rendszerét a hagyományos munkanélküli-segély mintájára alakították ki. Munkanélküli-járadékra az a munkavállaló jogosult, aki a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül minimum 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik; a vállalkozók esetében ugyanezen időtartamon belül 365 napos vállalkozói tevékenység szükséges, amely alatt az érintett járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Mindkét járadék kiszámításának alapja a munkanélküliség előtti év átlagkeresetének 65 százaléka. Az általában a minimálbér után adózó kisvállalkozók esetében ez 37.050 Forint havonta. Ám mindkét ellátás összege – bármilyen nagyságú korábbi jövedelemről van is szó – nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kilencven százaléka (jelenleg 20.880 Forint), viszont nem haladhatja meg annak kétszeresét (41.760 Forint). Mind a munkanélküli, mind a vállalkozói járadékot legfeljebb kilenc hónapig kaphatják a bajba jutottak. Nem kell viszont vállalkozói járulékot fizetnie annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ahogy azoknak a vállalkozóknak sem, akik a vállalkozói tevékenységgel párhuzamosan munkaviszonyban is állnak valahol, és munkaidejük eléri a heti 36 órát. Utóbbiak csak a munkaviszonyuk alapján kötelesek megfizetni az egyszázalékos munkavállalói járulékot. Vagyis nem kell a dupla járulékfizetéstől tartaniuk azon munkavállalóknak, akiket „szürkén” foglalkoztatnak, vagyis fizetésük egy részét számlára kapják.

75

MOSZ

MUNKÁLTATÓK

2004.10.06. Hír. Tiltakoznak a sertéstermelők az ellen, hogy az agrártárca – pénzhiányra és felvásárlási árak növekedésére hivatkozva – jóval az év vége előtt meg akarja szüntetni a 2 ezer forintos egyedenkénti haszonállat-tartási támogatást – derült ki a szövetkezeti érdekképviselet MOSZ tegnapi ülésén. Mészáros Illés, az állattartói választmány elnöke közölte: a februári demonstrációs megállapodás felrúgása lenne, ha az FVM a dotációkat törölné. Megvonásuk azért sem lenne indokolt, mert a tárca az idén 3,6 millió sertésre vállalt támogatási kötelezettséget, ebből a termelők eddig csak 2,5 millióra nyújtottak be igényt. A sertéstartás tavalyi vesztesége megközelítette a 8 milliárd forintot, és ez év szeptemberéig még mindig 20 forint körüli kilónkénti ráfizetést könyveltek el a termelők, állapította meg Tóth István a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. A titkár szerint a jövő évi nemzeti agrárkasszát az ez évről származó determinációk csaknem teljes egészében kiüríthetik, ezért a sertés- és a baromfitartók – akik uniós terület alapú támogatást sem kaphatnak – az ez évinél kevesebb dotációra számíthatnak. Elképzelhető, hogy az FVM a brüsszeli forrásokat kiegészítő nemzeti pénzekből csoportosít majd át bizonyos összegeket a két ágazat támogatására. 2004.11.04. Ismét lezárják a fél útpályát november 24-26-a között az állattenyésztő agrárvállalkozók, megismételve az év eleji demonstrációt. Sakán Antal a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint az agrártárca rákényszeríti a gazdákat arra, hogy tüntessenek. Szerintük a tárca jogtalanul függesztette fel október közepétől az állatjóléti és haszon-állat tartási támogatást, valamint a tb járulék fizetéshez adott pénzügyi segítséget. 2004.12.07. Ma tartja negyedik országos kongresszusát a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), amelyre meghívták dr. Németh Imre agrárminisztert és Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is. Tegnap Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára, szűk körben ismertette a kongresszus programját. A főtitkár kifejtette, Magyarországon nincs jó szakmai alapokon nyugvó mezőgazdasági program. Horváth elégtelennek ítélte az uniós felkészültséget, szerinte kiszámíthatatlan a hazai agrárszabályozás. Időben meg kellene ismerni a közös agrárpolitika változásaiból adódó teendőket, azaz tudni kellene, hogy meddig marad fenn a jelenlegi, területalapú támogatási rendszer. Rámutatott az intervenciós felvásárlás körüli anomáliákra is, amelyekből a raktárépítési támogatásokat emelte ki; nem mindegy, hogy intervenciós vagy termelői raktárak építését támogatja a kormány. 2004.12.08. Hír. Tegnap a MOSZ kongresszusán ismét Nagy Tamást választották a szervezet élére és a főtitkár személye sem változott, újra Horváth Gábor kapott bizalmat e tisztségben.

76

MUNKÁLTATÓK

MGYOSZ

2004.11.17. Hír. Tegnap az MGYOSZ fórumán Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégia középpontjába a versenyképesség növelését kell helyezni, mert ez teremti meg a szociális kohézió, a felzárkózás alapját. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy 2007-től hét év alatt Magyarország számára 10 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre uniós és hazai társfinanszírozásból és magántőkéből. Széles Gábor az MGYOSZ elnöke azt javasolta, hogy a korábbi években használt devizakitermelési mutatóhoz hasonlóan eurókitermelési mutatót kellene kialakítani, és ezt figyelembe kellene venni a forint árfolyamának meghatározásakor. 2004.11.17. Székely Péter, a Transelektro Holding elnöke versenybe száll a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöki tisztéért. Az MGYOSZ december 9én tartja tisztújító közgyűlését. Jelenleg Széles Gábor, az Ikarus igazgatótanácsának elnöke a szervezet első embere, amelynek vezetésében alelnökként Székely Péter is részt vesz. 2004.11.26. Háttértárgyalások folynak arról, hogy egyes munkaadói szervezetek erős, a gazdasági szereplők érdekeit határozottabban képviselni tudó szövetséget hozzanak létre, értesült egy napilap. Elsősorban a két nagy vállalati érdekképviselet, az MGYOSZ és a VOSZ kooperációja merülhet fel, ám sok a kérdőjel. Az esetleges együttműködés több formában képzelhető el, lehet szó ernyőszervezet létrehozásáról, szövetségről, vagy akár összeolvadásról. Széles Gábor, az MGYOSZ jelenlegi elnöke azt mondta, nem tud ilyen tervekről, de hozzátette: a munkaadói szervezetek között mindig is volt kooperáció, és fontos, hogy a jövőben is minél több cél érdekében fogjanak össze. Kassai Róbert, az MGYOSZ-szal szoros kapcsolatokat ápoló Ipartestületek Országos Szövetségének általános alelnöke ezt azzal egészítette ki: helyes, ha a paletta sokszínű, s a különböző szervezetek tevékenysége kiegészíti, erősíti egymást. 2004.12.06. Hír. A közép-kelet-európai országok szervezetei közül elsőként az MGYOSZ 2005 január elsejétől teljes jogú tagja lett az európai gyáriparos szövetségének, az UNICE-nek, amely megnöveli mozgásterét az európai porondon. 2004.12.09. Az eddiginél nyitottabb, demokratikusabb, a munkaadói érdekképviseletek tevékenységét jobban figyelembe vevő szervezetté kell válnia a MGYOSZ-nak erről lesz szó a szövetség mai tisztújító közgyűlésén, ahol eldőlhet, hogy a továbbiakban is Széles Gábor marad-e a szervezet elnöke, vagy felváltja a másik jelölt, Székely Péter, a szervezet alelnöke. Széles Gábor törekvése az, hogy regionális központokat hozzanak létre, ahol megteremthetők lennének az alkalmazott ipari kutatások új bázisai. Az elnök biztatónak tartja azt, hogy a következő négy esztendőben 9 milliárd forint támogatáshoz jut 6 egyetemi regionális tudásközpont a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból. Az MGYOSZ képviselői aktívan részt vettek az Érdekegyeztető Tanács bértárgyalásain és valamennyi fórumon, ahol lehetséges volt beleszólni a

77

MGYOSZ

MUNKÁLTATÓK kormányzati döntésekbe, a döntések előkészítésébe. A szervezet elnöke ezt a tevékenységet kívánja erősíteni a jövőben. Magyarországon jelenleg kilenc munkaadói szervezet van, Székely Péter, alelnök szerint ez sok így szétforgácsolódnak az érdekképviseleti erők. Elképzeléseinek megfelelően a jövőben az MGYOSZ olyan szervezetté fejlődne, amely a kamarákkal és a többi érdekképviselettel kormányciklusokon és a napi politikai csatározáson túlmutató gazdaságpolitikát alakítana ki. Az így együttműködő munkaadói szervezetek kezdeményező erőként vehetnének részt a jogalkotó munkában is. Az MGYOSZ-on belül határozottabb munkamegosztásra lenne szükség Székely szerint, az alelnökök, az elnökség tagjai és a szakszövetségek között. Az MGYOSZ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a másik nagyobb munkaadói szervezettel, a Vállalkozók Országos Szövetségével működne elsősorban együtt. Egyes szakértők szerint hosszabb távon a VOSZ-szal való összeolvadás lehetősége sem zárható ki. Külön figyelmet kell fordítani a 20072013 közötti európai tervezési ciklusra, amikor Magyarországnak eddig nem látott mértékű pénzügyi források állnak majd rendelkezésére; ehhez megfelelő regionális és fejlesztési programokat kell kialakítani.

2004.12.10. Hír. Az MGYOSZ tegnapi tisztújító közgyűlésén 96 szavazattal újraválasztották az eddigi elnököt, Széles Gábort, a másik jelölt, Székely Péter, 77 szavazatot kapott. Az MGYOSZ általános alelnöke Orbán István lett. A szavazást megelőző beszédében Széles Gábor hangsúlyozta, hogy a munkaadói szervezetek között szorosabb összefogásra lenne szükség egy-egy adott témában. Véleménye szerint erősíteni kell a kapcsolatokat a külföldi partnerszervezetekkel és felhívta a figyelmet a felértékelődő regionális szerveződésre. Az alelnökké választott Székely Péter szerint a gazdaságpolitikát ki kell vonni a napi politikai csatározásokból, és az MGYOSZ-nak minden kormánnyal jó kapcsolatot kell kiépítenie. Utalt arra is, hogy bár nincs napirenden a VOSZ-al való fúzió, annak lehetőségét nem lehet kizárni.

78

MUNKÁLTATÓK

2004.10.06.

2004.10.13.

2004.11.26.

VOSZ

VOSZ társadalmi tisztségviselőinek 39 fős delegációja 4 napos tanulmányúton vett részt október 3-6 között Szlovéniában. Elsődleges cél volt a kapcsolatok felvétele a szlovén munkáltatói és vállalkozói érdekképviseletekkel, valamint információ csere az Európai Uniós csatlakozást követő időszak tapasztalatairól. A delegációt fogadta a Szlovén Vállalkozói Szövetség titkára és a szövetség Muravidéki Regionális Szervezetének elnöke. December 8-án, immár második alkalommal szervezi meg a VOSZ a Magyar Vállalkozók Napját, ahol sor kerül az Év Vállalkozója Díj kitüntetés, majd a Prima Primissima Díj átadó ünnepségére.Mindkét díjban a végső döntéseket a VOSZ Elnöksége fogja meghozni. Háttértárgyalások folynak arról, hogy egyes munkaadói szervezetek erős, a gazdasági szereplők érdekeit határozottabban képviselni tudó szövetséget hozzanak létre, értesült egy napilap. Elsősorban a két nagy vállalati érdekképviselet, az MGYOSZ és a VOSZ kooperációja merülhet fel, ám sok a kérdőjel. Az esetleges együttműködés több formában képzelhető el, lehet szó ernyőszervezet létrehozásáról, szövetségről, vagy akár összeolvadásról. Széles Gábor, az MGYOSZ jelenlegi elnöke azt mondta, nem tud ilyen tervekről, de hozzátette: a munkaadói szervezetek között mindig is volt kooperáció, és fontos, hogy a jövőben is minél több cél érdekében fogjanak össze. Kassai Róbert, az MGYOSZ-szal szoros kapcsolatokat ápoló Ipartestületek Országos Szövetségének általános alelnöke ezt azzal egészítette ki: helyes, ha a paletta sokszínű, s a különböző szervezetek tevékenysége kiegészíti, erősíti egymást.

79

MUNKAÜGYI VITÁK 2004.10.05.

2004.10.06.

2004.10.06.

2004.10.06.

2004.10.07.

Hír. Október 7-én folytatódik az EDDSZ sztrájksorozata, várhatóan több ezren vesznek részt a sztrájkban ezen a napon. A sztrájk reggel 8-tól délután 4-ig tart, és heti rendszerességgel (a következő sztrájk jövő hét pénteken várható) addig ismétlődik, amíg megállapodás nem születik. Az egészségügyi miniszter, Rácz Jenő a sztrájkkal kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy a tárgyalások hamarosan megkezdődnek. Hír. A magas költségek miatt 400 munkahelyet akar megszüntetni Göppingenben a játékvasutakat, mozdonymodelleket gyártó német Märklin cég. Tegnap sztrájkoltak az alkalmazottak, mert összeszerelési munkákat a göppingeni üzem helyett a türingiai Sonnebergben, Nünbergben és Magyarországon akarják elvégeztetni. A következő hetekben egyre több egészségügyi intézményt ér el a sztrájkhullám és nőhet az országos sztrájkban résztvevő egészségügyi dolgozók száma. Bujdosó László, országos tiszti főorvosnak tegnap este 2000 hivatalosan bejelentett sztrájkolóról volt tudomása. Több helyről jelezték, hogy csak szervezési okok miatt nem csatlakoznak Ott ahol nem sztrájkolnak egyelőre szolidaritási szalagot tűznek ki, de elképzelhető, hogy 18-án és 26-án már ott is sztrájkolni fognak Az országos tiszti főorvos körlevelet küldött a megyei intézetek vezetőinek, hogyan járjanak el a sztrájkkal kapcsolatban. A hét végi ügyeleti rend szerint szervezik a munkát a sztrájk alatt, eszerint minden egészségügyi intézménybe érkező beteget meg kell vizsgálni, ám ellátni csak sürgős eseteket és a bent fekvő betegeket kell. Október 7-én, csütörtökön 8-tól 16 óráig tart a következő sztrájk. A szaktárca továbbra is megkérdőjelezi az akció jogszerűségét. Az Egészségügyi Minisztérium szóvivője Tóth Judit úgy fogalmazott: a kormánynak csak akkor kell tárgyaló delegációt kijelölnie, ha a munkáltatókkal való tárgyalás nem vezetett eredményre. A szóvivő cáfolta, hogy Rácz Jenő új egészségügyi miniszter egyeztetést kezdeményezett volna a sztrájkról a szakmai szervezetekkel. Hír. A kormányváltás idején 43.200 fő dolgozott a Magyar Postánál. Két évvel ezelőtt foglalkoztatási megállapodást írtak alá, amely szerint a Posta létszáma 2004. végére 37.500 fő lesz, a létszám azonban már csak 34.254 fő. Azaz, valójában háromezerrel több dolgozót bocsátottak el, állítja a POFÉSZ. A szakszervezet levélbe kérte a vezérigazgatót hogy tisztázzák hogy 2002-től pontosan hány fő volt a januári nyitó létszám. A szakszervezet tiltakozik a feldolgozói területen év végéig tervezett újabb, 350 fős elbocsátás ellen. POFÉSZ attól tart, hogy a karácsonyi csúcsforgalom idején esedékes leépítés újabb fennakadásokat okozhat. A cég szerint rosszul számolt a szakszervezet, a Posta szerint betartották a megállapodást, ugyanakkor elismerték, hogy a szállítás és feldolgozás területén 140-160 fős elbocsátásra kerül sor. Ma, több megyéből körülbelül 4200 egészségügyi dolgozó csatlakozik a meghirdetett országos égészségügyi sztrájkhoz. Bár pontos adatokat nem tudni, mivel az EDDSZ nem közölt számokat és nem közölte azt sem, hogy hol lesz sztrájk. A szakszervezet elnöke tegnap este még tárgyalt az egészségügyi miniszterrel. A kórházszövetség saját felmérést készít a tiltakozás nagyságáról. A sztrájkot támogatja a Magyar Orvosi Kamara, elítéli azonban a Magyar Kórházszövetség és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is. A tiltakozók az ágazat 1500 milliárd forintos konszolidációját, az uniós bérek 75 százalékának megfelelő fizetést, a tárgyi feltételek javítását, és 80

MUNKAÜGYI VITÁK

2004.10.08.

2004.10.12.

2004.10.13.

2004.10.13.

az ügyeleti- illetve túlmunka szabályozását követelik. A következő sztrájkot jövő pénteken, október 15-én tartják, és folytatják a megmozdulást mindaddig, amíg nem sikerül megállapodni a kormányzattal. Rácz Jenő egészségügyi miniszter jövő csütörtökre összehívta az Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető Tanácsot. Hír. Hat kórház és két rendelőintézet mintegy négyezer dolgozója vett részt az egészségügyi dolgozók 7-ei országos sztrájkjában. A szakszervezet elnöke állítja: az október 15-ei sztrájknapon még többen csatlakoznak majd. A követelések: öt év alatt pumpáljanak 1500 milliárd forintot az egészségügybe 2005-től, legyen ötvenszázalékos béremelés már jövőre, és fizessék ki 2004. január 1-jéig visszamenőleg a beígért hatszázalékos bérfejlesztést, valamint biztosítsák a biztonságos betegellátáshoz nélkülözhetetlen feltételeket. Rácz Jenő, egészségügyi miniszter tegnap úgy nyilatkozott: érthetők a követelések, de a sztrájk nem a megfelelő megoldás. Megjegyezte: egy tízéves bérfelzárkóztató programban gondolkodik. Cser Ágnes, elnök azt mondta, csak írásos kormánygaranciával ellátott megállapodás esetén hagynak fel az akcióval. Tiltakozó demonstrációt tartanak a repülőtéri szakszervezetek 13-án, szerdán az ÁPV Rt. Székháza előtt. Az érdekképviseletek az elnök-vezérigazgató menesztését szeretnék elérni és új „az európai törvényeket és az alapvető emberi normákat tiszteletben tartó, nagy munkabírású, nem megosztó személyiség kerüljön” erre a posztra. Felfüggesztette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elé mára meghirdetett demonstrációját a Vasutasok Szakszervezete. Simon Dezső, elnök a döntést azzal indokolta, hogy a szaktárca élére kinevezett új miniszter kinyilvánította szándékát, hogy az ágazat problémáit tárgyalásos úton rendezi. Hamarosan megkezdődnek a minisztérium, a MÁV és a vasutas szakszervezetek közötti tárgyalások a vasúttársaság és cégcsoportja, valamint a munkavállalók jövőbeni helyzetéről, a jelenlegi problémáikról A szakszervezet azért helyezett kilátásba demonstrációt, mert úgy látja, indokolatlan a MÁV-nál tervezett 11 ezer fős létszámleépítés, és kérdésesnek tartja a vasúttársaság által bejelentett költségcsökkentő intézkedések hatásait is, sürgeti a Nemzeti Közlekedési Kerekasztal létrehozását, ennek keretében pedig egy új közlekedéspolitikai koncepció kialakítását, s azt, hogy az állam gondosabb gazdája legyen a tulajdonában álló vasúttársaságnak. A VSZ újabb demonstrációk és ”munkaharc akciók” beindítását helyezte kilátásba, arra az esetre, ha a szaktárca nem tesz lépéseket a problémák feltárására és megoldására. A vasúttársaság szerint a demagóg pánikkeltés, társadalmi feszültség gerjesztése nem oldja meg az egyébiránt valóban válsághelyzetben lévő vasúttársaság finanszírozási gondjait, ezért a MÁV a munkaharc helyett munkabékét, az akciók helyett pedig tárgyalásokat javasol. Hír. Egy napilapnak nyilatkozva Hoffman Antal az Autóbusz-közlekedésben Dolgozók Uniója elnöke elmondta, „mindenre” kész, hogy megakadályozza a Volán vállalatok tervezett értékesítését vagy ingyenes önkormányzati kezelésbe adását. A szakszervezeti vezető szerint Magyarországon szociálpolitikai kérdés a tömegközlekedés, amelyre a legtöbb ember rászorul.

81


2004.10.14.

2004.10.14.

2004.10.15.

2004.10.15.

Az ÁPV Rt. előtt demonstrál ma három, a Malév munkavállalóit tömörítő szakszervezet. A szakszervezetek a Budapest Airport és a Malév privatizációja, általában a légi közlekedési ágazat helyzete miatt tiltakoznak. A „felsőoktatás erőszakos átalakítása ellen” országos tiltakozó nagygyűlést tart ma a felsőoktatásban és a tudományos kutatásban érintett négy szakszervezet. A szakszervezetek az egyetemi autonómia felszámolása, az oktatás színvonalának romlása, az irányító testületekben a tárca által kiküldött „komisszárok” delegálása, a tanársegédek, adjunktusok határozott idejű szerződéssel történő alkalmazása, a szakalkalmazottak helyett hallgatók foglalkoztatása, valamint a „pofapénz” – ami a miniszter szerint egy olyan minőségi pótlékot jelentene, amit az intézményvezetők oszthatnának el, ám a fedezetet más oktatók béréből levonva teremtenék elő – bevezetése ellen tiltakoznak. Tegnap estig tizenhat intézményből jelezték, hogy készülnek a tizenötödikei újabb egészségügyi sztrájkra. Így kétszer annyian vennének részt a nyolcórás munkabeszüntetésben, mint a múlt héten. A munkabeszüntetők iránt sok helyen szolidaritást tanúsítanak. A szervezők szerint anyagi oka van annak, hogy egyes intézményekben, ahol egy hete demonstráltak, most szolidaritásukat nyilvánítva ugyan, de dolgoznak: ha a hónap valamennyi munkabeszüntetésre kijelölt napján leállna a munka, fizetésük negyedét elveszítenék. Mára összehívta az ágazati érdekegyeztető fórumot az egészségügyi miniszter. A visszajelzések szerint valamennyi érdekképviselet elfogadta a meghívást. Az egyeztetésen kiderülhet, milyen feltételekkel oldható fel a munkabeszüntetést kiváltó feszültség. Az ÁNTSZ adatai szerint egy hete az ágazati dolgozók 0,3 százaléka sztrájkolt, a betegellátásban sehol nem volt fennakadás. A tisztiorvosi szolgálat ezúttal is működteti sztrájkfigyelő szolgálatát. Ma 8 és 16 óra között folytatódik az EDDSZ által meghirdetett sztrájksorozat. Az ágazati érdekegyeztető tanács tegnapi ülése eredménytelenül zárult. Legközelebb pedig csak a jövő hónapban fog ülésezni. Hír. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, valamint a TUDOSZ nagygyűlést hívott össze, mert mint, Kis Papp László, az FDSZ elnöke fogalmazott, zsákutcába jutottak az oktatási tárcával folytatott eddigi tárgyalások. A felsőoktatási szakszervezetek értelmezése szerint a nemrég elkészült új felsőoktatási törvény tervezetében az áll, hogy a jól dolgozó oktatónak 120 százalékos bért kell fizetni, a rosszul dolgozóknak viszont csak 80 százalékosat. A szakszervezetek szerint azonban nincsen 80 százalékosan teljesítő oktató. A felszólaló oktatók az intézmények irányításának átalakítását kifogásolták, ha a miniszter nevezi ki az irányító testület tagjait, csorbul a felsőoktatási autonómiaSérelmezték azt is, hogy a törvénytervezet nem szól a szakszervezeti érdekképviseletről. A résztvevők a gyűlés végén közös állásfoglalást fogadtak el, mely szerint a bolognai folyamathoz történő csatlakozást támogatják, hiszen Magyarország alapvető érdeke az oktatás minőségének megőrzése, a lineáris többciklusú képzés kiépítése, valamint a hallgatók és az oktatók szabad mozgásának biztosítása az európai felsőoktatási intézményekbe. A törvénybeli változtatást azonban

82

MUNKAÜGYI VITÁK

2004.10.16.

2004.10.21.

2004.10.22.

2004.10.25.

csak a képzési rendszer átalakítása tehetné szükségessé, szögezték le. Az állásfoglalás szerint a törvénytervezetet általános elutasítás övezi felsőoktatási körökben és a társadalomban is. Az állásfoglalásban az áll, hogy a szakmai alapú felsőoktatást nem lehet piaci alapokra helyezni. Szerintük ez nem lehetséges, mert a felsőoktatás szakmai alapokon szerveződik. Ez tanszékek sokaságát veszélyeztetné, a felsőoktatási vagyon jelentős része pedig privatizálhatóvá és széthordhatóvá válna. A nagygyűlés ezért azt javasolta az Oktatási Minisztériumnak, hogy olyan felsőoktatási törvény megalkotását tűzze ki célul, amely a jelenleg érvényes törvény pilléreire épül, és amely tiszteletben tartja a hallgatók és az oktatók jogait. Hír. Tegnap megkezdődtek a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a MÁV Rt. és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közötti tárgyalások a nemzeti vasúttársaság jövőjéről, megegyeztek a tárgyalások technikai részleteiről és hétfőn konkrét kérdések megvitatásával folytatják. A MÁV képviselői átadták azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy a hosszú távú közlekedéspolitikai koncepció megszületéséig a társaságnál felfüggesztik a dolgozók elbocsátását, ami mintegy tizenegyezer vasutast érintene, a gazdasági társaságok privatizációját és a vasúti ingatlanok értékesítését, mondta Karácsony Szilárd, a szakszervezet alelnöke. Hétfőn folytatódó a tárgyaláson, szó esik a jövőre esedékes tízszázalékos járatcsökkentésről, arról, hogy az állam miként vállalhat részt a súlyos adósságokkal küzdő MÁV veszteségeinek csökkentésében. A szakszervezet azért halasztotta el szerdán a szaktárca elé szervezett demonstrációját, mert az új miniszter, Kóka János bejelentette, kész tárgyalásos úton rendezni a vitás kérdéseket. A megkezdődött egyeztetések ellenére a vasúttársaság érthetetlennek tartja a szakszervezet tiltakozását, mondván, a húsz százalékos leépítést korábban a szakszervezet is elfogadta, és a helyzet azóta semmit nem változott. Az egészségügyi sztrájk eddigi eredményeiről és a munkabeszüntetés-sorozat folyatatásáról tárgyalt az EDDSZ országos sztrájkbizottságának operatív testülete. A sztrájk mellett az is szóba került, hogy miként képzeli el a kormány a magántőke bevonását az ágazatba. Beszéltek a kabinettel folyó tárgyalások eddigi eredménytelenségéről is. Konkrét döntésekről egyelőre nem tudni. Hír. Folytatja a sztrájkot, és tüntetést is szervez október 26-ra EDDSZ erről állapodott meg szerdai ülésén a sztrájkbizottságának operatív testülete. Az EDDSZ elnöke elmondta, hétfőn nemzetközi sajtótájékoztatót is tartanak, hogy a felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét: szerintük a magyar kormány nem tesz eleget a sztrájktörvényben foglaltaknak és nem jelöl ki olyan tárgyalódelegációt, amely jogosult egyeztetni a sztrájkolók követeléseiről. A minisztérium álláspontja továbbra is változatlan a sztrájkot illetően, azaz a tárca az ágazati érdekegyeztető tanács keretein belül szeretne tárgyalni a követelésekről. Az EDDSZ kezdeményezésére ebben a hónapban eddig háromszor szüntették be a munkát az egészségügyi dolgozók az ország több intézményében. Hír. Kedvezőnek ítélte a gazdasági és közlekedési miniszter a MÁV Rt, a reprezentatív szakszervezetek, valamint a szaktárca képviselőinek részvételével a múlt héten lezajlott tárgyalások eredményeit. A VSZ értékelése szerint az álláspontok a legtöbb kérdésben nem közeledtek

83

MUNKAÜGYI VITÁK

2004.10.27.

egymáshoz. A MÁV Rt. viszont úgy véli: számos pontban sikerült megnyugtató válaszokat adni a szakszervezetek kérdéseire. Hasonló következtetést vont le a négy tárgyalási nap után a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is. Ennek nyomán Kóka János szakminiszter visszavonta a tárgyalások megkezdése előtt elrendelt moratóriumát, amely a vasúttársaság által tervbe vett és az érdekvédelmi szervezetek által bírált döntések végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozott. A VSZ szerint a MÁV vezérigazgatója rosszul tájékoztatta a minisztert, ezért soron kívüli tárgyalást kezdeményeztek, és mára összehívták az elnökséget, hogy a szükséges lépésekről döntsenek. A tárgyalás leghangsúlyosabb kérdése a MÁVtulajdonú ingatlanok értékesítése, az egyes leányvállalatok privatizációja, valamint a húsz százalékos, több mint 11 ezer főt érintő létszámcsökkentés volt. A VSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég átalakítását és az ingatlanhasznosítást szinkronba kell hozni egymással, a bevételek egy részét jóléti célokra kell visszaforgatni, más részüket pedig, műszaki fejlesztésekre kell áldozni. A gazdasági társaságok privatizációjáról ma folytatódnak a tárgyalások. A legnagyobb vita a létszám-leépítésről és a tevékenységkihelyezésről folyt. A VSZ és a VDSZSZ kifogásolta a leépítés lebonyolítását, valamint az annak alapjául szolgáló gazdaságossági tanulmányokat. Szerintük a létszámcsökkentés erőltetett és elfogadhatatlan, s a szolgáltatási színvonal csökkenéséhez, a munkavállalók túlterheléséhez, valamint a biztonság romlásához vezet. Ezt a MÁV Rt. vitatta, de ígértet tett arra, hogy a kérdésről részletes tájékoztatást ad 2005. február 28-ig. A vasúttársaság inkább a VÉT keretében tárgyalna tovább. Bár a megbeszélések ma folytatódnak, Simon Dezső VSZ elnök szerint a kilátások már egyáltalán nem olyan jók, mint egy hete, ezért a VSZ elnöksége azt is fontolóra vette, hogy esetleg újra demonstrációt hirdet. Ma kezdődik az EDDSZ által meghirdetett sztrájksorozat ötödik sztrájknapja, csaknem 4500 dolgozó jelezte részvételi szándékát. A jobb bér- és munkahelyi feltételekért meghirdetett országos figyelmeztető sztrájksorozat akciója reggel 8 órától 16 óráig tart. A Minisztérium álláspontja szerint a sztrájk nem célravezető, az ágazat problémáit az Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető Tanács novemberi ülésén kell megbeszélni. A sztrájktörekvésekkel az ágazat minden szereplője egyetért, a szervezésről és a figyelemfelhívás módjáról már megoszlanak a vélemények. Cser Ágnes szerint nem ágazati szinten kell tárgyalni a követelésekről, mert ebben az esetben a sztrájktörvény előírásait kell figyelembe venni. Rácz Jenő miniszternek már akkor tárgyalóasztalhoz kellett volna ülnie, amikor erre a kormány felhatalmazta. Az egészségügyi tárca továbbra sem jelölte ki a szakszervezetek tárgyalópartnereit, ezzel megsérti a törvényt, jelentette ki tegnap Cser Ágnes. Szerinte sem a mostani, sem az előző kormány nem tartotta be a sztrájktörvényt, amely a munkabeszüntetést követően nyolc napon belül tárgyaló delegáció kijelölésére kötelezi a kabinetet. Kilátásba helyezik, hogy november 3-án ismét sztrájkot hirdetnek azoknak, akik eddig nem tudták megszervezni a munkabeszüntetést. Pécsett és Miskolcon a sztrájkot követően este héttől utcai demonstrációt is tartanak, amelyre a velük szimpatizáló civileket is várnak.

84


2004.10.28.

2004.10.28.

Hír. Most először a szervező szakszervezet jogásza is beavatkozott a munkavállalók tiltakozó akciójába: a megfélemlítésre panaszkodó dolgozók kérésére ment a helyszínre Jenei Pálma. Lápossy Árpád, a Heim Pál Gyermekkórház szakszervezeti vezetője szerint az intézmény főigazgatója fegyelmivel, szolgálati lakásuk elvesztésével fenyegette azokat, akik sztrájkolnak. A főigazgató viszont állítja, csak annyit mondott: ”Mindenkit kellemetlenül fog érinteni, ha a juttatásokat csökkenteni kell”. Jenei Pálma szerint ez is alkalmas arra, hogy a dolgozókat a sztrájktól eltántorítsák. A Budai Gyermekkórházban tegnap sztrájkoltak először. Viola Sándor, az intézmény sztrájkvezetője szerint eddig bíztak, most azonban kilátástalannak látják a helyzetet. A célokkal a kórház igazgatója is egyetért, de az eszközzel nem.. A munkabeszüntetésben részt vevők a sztrájk napjára nem kapnak fizetést, mivel a szervező EDDSZ-nek nincs sztrájkalapja. Sokan azért nem sztrájkolnak, mert nem engedhetik meg maguknak. Az országos sztrájkbizottság ülésén többen javasolták a sztrájkalap létrehozását. Az egészségügyi sztrájk szervezői nehezményezik, hogy a kormány nem tárgyal velük. Az egészségügyi tárca szóvivője szerint az ágazat problémáiról komplexen kell beszélni, erről pedig az Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető Tanácsban lehet egyeztetni. A szóvivő szerint nem a kormány, s nem a minisztérium dolga, hogy tárgyaljon a munkavállalókkal, hanem a munkáltatóé. Cser Ágnes, EDDSZ elnök minden lehetséges fórumon közli, hogy törvényt sért a kormány. A sztrájktörvény szerint a sztrájkjog munkavállalói jog, konkrét munkahelyen kell megkezdődnie, s a követeléseket is konkrét munkáltatónak kell címezni, de csak akkor, ha ez meghatározható. Fehér József, a SZEF alelnöke ezért ad igazat a szakszervezeti vezetőnek, mert meghatározhatatlan a munkáltató, ha több munkahelyen, azonos célokért tiltakoznak a dolgozók. Ilyenkor a kormány a megfelelő tárgyalófél. A SZEF alelnöke szerint a kormány azért tud ”kibújni” e kötelezettség alól, mert a sztrájkkövetelések nem konkrétak. Tovább gyengíti a szakszervezeti pozíciót, hogy a munkavállalóknak minden demonstráció előtt a munkáltatókkal közösen kell keresniük a megoldást, az ilyen tárgyalásoknak viszont ez esetben nincs nyoma. Az EDDSZ jogásza szerint már az első, júliusi akcióban egyértelműen jelezték a munkáltatók azokat a követeléseket, amelyek meghaladják kompetenciájukat, melyet csak magasabb szinten lehet orvosolni. Tegnap a Magyar Orvosi Kamara elnöke közölte, az orvosok igénylik a demonstrációt, bár értetlenül fogadják, hogy a munkabeszüntetések nyomán nem kezdődött érdemi egyeztetés az ágazat vezetésével. Hír. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter visszavonta a MÁV-nál folyó létszámcsökkentésre, a tevékenység kihelyezésre és a privatizáció felfüggesztésére vonatkozó ígéretét, ezért a VSZ a korábban felfüggesztett demonstrációját november 10-én megtartja. Várhatóan csatlakozik a VDDSZmellett több más érdekképviselet is, így a szervezők kétezernél is több résztvevőre számítanak. Az elmúlt néhány napban több fordulóban lezajlott egyeztetéseket, a szakszervezet eredménytelennek tartja ezért döntött a demonstráció mellett Ha a demonstráció után sem kezdődnek érdemi tárgyalások, a VSZ további nyomásgyakorló eszközök alkalmazásáról dönt. A MÁV átalakításáról szóló négyéves megállapodást már 2002-ben

85

MUNKAÜGYI VITÁK

2004.11.03.

2004.11.04.

2004.11.05.

2004.11.11.

megkötöttük a szakszervezetekkel, közölte Mándoki Zoltán vezérigazgató. A megállapodás megjelenik abban a kormányhatározatban, ami tizenegyezer vasutas elbocsátását irányozza elő. A privatizáció, a vasúti ingatlanok értékesítése ugyanakkor nem a szakszervezet, hanem kizárólag a tulajdonos és a MÁV Rt. kompetenciájába tartozik, hangsúlyozta Mándoki. Az év végéig további 400-500 fős elbocsátás várható. A szakszervezet vizsgálata szerint a MÁV működési költségei a kiszervezés után jelentősen nőnek, a kiszervezett dolgozók viszont a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, elveszítik eddigi kedvezményeiket, juttatásaikat. Hír. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság október 29-i első fokú végzése alapján jogellenes volt a MÁV Kórház és Rendelőintézet dolgozóinak október 18-i sztrájkja. Hír. Körülbelül ezer egészségügyi dolgozó vett részt tegnap EDDSZ által kezdeményezett országos sztrájkban, ami a sztrájksorozat ötödik fordulója volt. A folyamatos akciók megtartását azonban egyre nehezíti, hogy a sztrájkolóknak nagyobb terhet jelent az egyes sztrájknapok miatt kieső bér. Részben ez, részben pedig a tárgyalások elmaradása indokolja, hogy az EDDSZ és a Magyar Orvosi Kamara országos demonstrációt szervez. Cser Ágnes, EDDSZ elnök az ESZÉT-et nem tartja megfelelő fórumnak arra, hogy tárgyaljanak a követeléseikről. Rácz Jenő miniszter november 19-re hívta össze a testület következő ülését, mert szerinte az ESZÉT keretein belül lehet rendezni a problémákat. Az EDDSZ szerint azonban a kabinet nem tartja be a sztrájktörvényt, amikor nem hajlandó kétoldalú tárgyalásokat folytatni. Emiatt az sem kizárt, hogy a szakszervezet bírósághoz fordul. Az EDDSZ és a MOK hatórás demonstrációt szervez november 20-ára a Parlament elé. Amíg nem sikerül a követeléseiknek érvényt szerezniük addig folytatják a sztrájksorozatot de a november 11-, 19-, 22-, 30-ra tervezett munkabeszüntetések kétórásra szelídülnek. Hír. Vasutas Szakszervezet által kezdeményezet tüntetésen mintegy 15002000 vasutas gyűlt össze a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt, hogy nyomatékosítsák 12 pontos követelésüket. Többek között követelik a létszámleépítés, a privatizáció leállítását, a vasútról szóló kormányhatározat módosítását, a vasút működtetéséhez szükséges források biztosítását, megalapozott vasúti reformot, a vasúthoz értő menedzsment létrehozását, tiltakoznak a tevékenység kihelyezése és a vasúti menetrend megkurtítása ellen. A MÁV Rt. cégcsoportja kritikus helyzetbe került, mondta Simon Dezső szakszervezeti elnök. A négyéves megállapodás ellenére a műszaki fejlesztések elmaradtak, miközben a vasúttársaság adósságállománya folyamatosan növekszik. Megkezdődött a nem kellően átgondolt tevékenység kihelyezés, amely a költségek megsokszorozását jelenti. Megkezdődött a privatizáció, amely során a MÁV-alapítású gazdasági társaságok, a járműjavítók veszélybe kerülnek, ennek előjeleként a MÁV Rt. vezetése a gazdasági társaságokban dolgozók foglalkoztatását garantáló megállapodásokat felmondta. Ha nem változnak meg a jelenlegi folyamatok, akkor a nemzeti vasút működőképessége veszélybe kerül, és ez a vasutasokon kívül a vasúti szolgáltatást igénybe vevő ingázókat, diákokat, nyugdíjasokat is sújtani fogja. Nem született megegyezés a MÁV és a vasutas szakszervezetek között azoknak a munkavállalóknak a sorsáról sem, akik tevékenységüket az

86

MUNKAÜGYI VITÁK

2004.11.12.

2004.11.19.

2004.11.20.

2004.11.20.

átszervezés után más cégeknél végzik majd. Varga Gyuláné, a VSZ alelnöke közölte, hogy három ponton még olyan nézetkülönbségek vannak, ami miatt nem írhatták alá a megállapodást a munkáltatóval. Kóka János miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón nem kívánta kommentálni az elbocsátásról szóló híreket. Azt azonban elmondta, szerkezeti átalakításra és a hatékonysági tartalékok feltárására szükség van a vasútnál. Akikkel lehet, azokkal meg akarunk egyezni, hangsúlyozta, ám kétségét fejezte ki, hogy a demonstrációkat kezdeményező vasutas-szakszervezettel erre lehetőség van. Hír. Tegnap csupán két egészségügyi intézmény (Makó, Szeged) körülbelül 30 dolgozója szüntette be két órára a munkát. Cser Ágnes a megmozdulást „szinten tartónak” nevezte és közölte, hogy már a november 20-i országos demonstrációra készülnek. Cser Ágnes megérti a kisebb részvételt, mert szerinte az egészségügyi dolgozóknak felesleges kidobni a bérüket az ablakon, amiért a kormány nem veszi figyelembe a sztrájktörvény rendelkezéseit. Amennyiben a kabinet nem változtat jelenlegi álláspontján a tárgyalásokat érintően, az EDDSZ kész az Európai Unió megfelelő fórumaihoz fordulni. Az Egészségügyi Minisztérium november 19-re hívta össze az ágazati érdekegyeztető tanács következő ülését, amelyen egyeztetnének a szakszervezettel a követelésekről. Az EDDSZ ugyanakkor levélben tudatta a tárcával, hogy továbbra is ragaszkodik a kétoldalú tárgyalásokhoz. A sztrájksorozat a megcsappant létszám ellenére folytatódhat, hiszen a szakszervezet a tervek szerint november 19-re, 22-re és 30-ra is munkabeszüntetést hirdet majd. Hír. Felfüggesztette az országos sztrájkot az EDDSZ országos tanácsa, miután a szakminiszter levélben arról értesítette Cser Ágnes elnököt, hogy a kormány kész tárgyalni. A találkozó november 26-án lesz, amelyen Rácz Jenő egészségügyi miniszter és Csizmár Gábor munkaügyi miniszter is részt vesz. Cser Ágnes elmondta: miután a szakminiszternek elmondása szerint nincs fölhatalmazása a szociális ágazat nevében is tárgyalni, ezért azt kérte, hogy az egyeztetésen vegyen részt Göncz Kinga szociális és esélyegyenlőségi miniszter is. Az elnök megjegyezte: ha a sztrájkot fel is függesztették, a szombatra tervezett országos demonstrációt a tárgyalás ellenére is megtartják. Demonstrációt tartanak ma a fővárosban az egészségügyi dolgozók, amellyel az ágazatban uralkodó tarthatatlan állapotokra szeretnék felhívni a figyelmet. Ugyan részt vett tegnap az Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető Tanács ülésén Rácz Jenő egészségügyi miniszter, valamint Cser Ágnes, az EDDSZ vezetője is, ennek ellenére nem álltak el a mai demonstrációtól. A tegnapi ülésnapon nem történt előrelépés a követelések teljesítését illetően. Az egészségügyi miniszter viszont megerősítette, hogy november 26-án Cser Ágnes számára is elfogadható módon, azaz külön ül tárgyalóasztalhoz a szakszervezettel. Addig az érdekképviselet felfüggeszti a heti egy alkalommal ez idáig megtartott sztrájksorozatát. Az EDDSZ, a Szociális Fórum és a Magyar Orvosi Kamara által szervezett mai demonstrációra reggel 9 órától várják a résztvevőket Budapest belvárosában, a Kossuth tér melletti Nádor utcánál. Éger István, a kamara elnöke hangsúlyozta, hogy nemcsak az egészségügyi dolgozókat, hanem mindenkit várnak a megmozdulásra. Hír. Országos demonstrációt szervezetek tegnap a Gyulai Húskombinát előtt, tiltakozásul az ellen, hogy a vállalat október 1-jétől hat hónapos felmondási

87

MUNKAÜGYI VITÁK

2004.11.22.

2004.11.23.

idővel, egyoldalúan felmondta a kollektív szerződést. Három-négyszáz dolgozó demonstrált a főbejárat előtt, Zalaegerszegtől Szegedig az ország valamennyi húsipari cégének dolgozói képviseltették magukat. Eltökélt szándékunk, hogy a régi kollektív szerződés vívmányait megvédjük, hangsúlyozta Bezdán János, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) gyulai alapszervezetének elnöke. A kollektív szerződés 2005. március 31-ig érvényben marad, a két félnek addig kellene megalkotnia az új dokumentumot. Bezdán János a tiltakozók előtt elmondta, a HDSZ azért állt a gyulaiak mellé, mert egyre több munkahelyen mondják fel a kollektív szerződést, és félő, hogy ezzel a lépéssel a létszámleépítést készítik elő, bár ezt a vezérigazgató cáfolta. Az új kollektív szerződés megalkotása során nehéz tárgyalásokra számít a HDSZ. Kapuvári József, a HDSZ elnöke bejelentette, hogy a szakszervezet mostani, kétnapos gyulai választmányi ülésén úgy határozott, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek javasolják, hogy az ágazat válságának leküzdése céljából valamennyi érdekelt részvételével hívjon össze szakmapolitikai kerekasztalt. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban pedig indítványozzák, hogy az a cég, amely egyoldalúan felmondja a kollektív szerződést, s az újat a bejelentett határidőre sem köti meg, ne kaphasson állami támogatást. Hír. Több ezer ember vett részt szombaton a Kossuth téren az EDDSZ és a Magyar Orvosi Kamara által szervezett tüntetésen. A demonstráció célja az volt, hogy kiálljanak az EDDSZ sztrájkkövetelési mellett és a kórházak magánosítása ellen. A SZEF elnöke jogosnak nevezte a sztrájkköveteléseket és kifejtette, hogy a SZEF mindvégig szolidáris volt a tiltakozókkal. Szabó Endre ugyanakkor elmondta azt is, hogy szerintük a közszolgáltatásokat jellemzően közintézményekben, közalkalmazottakkal kell ellátni. Az állam nem ruházhatja át e feladatait semmiféle magánbefektetőnek. A MOK elnöke beszédében örömét fejezte ki, hogy a sztrájksorozat kezdete óta először a kormány már kész tárgyalni. Éger István az ágazat tisztességes konszolidációját követelte és felszólította a kormányt, hogy csatlakozzon a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalhoz. Szerinte az uniós csatlakozás azt is jelenti, hogy mindenkinek joga van uniós módon gyógyítani, és gyógyulni is. Úgy vélte, az egészségügy problémáit nem orvosolja a privatizáció. Végül felszólított mindenkit arra, hogy szakmai indokok és ne pártpolitikai ”talmi” jelszavak alapján döntsön decemberben a népszavazáson erről feltett kérdésre válaszolva. Az országos bérajánlás hatszázalékos mértékét várhatóan nagyobb vita nélkül elfogadják a közszolgálati szakszervezetek. A héten kezdődő bértárgyalásokon vita várható a közalkalmazotti fizetések növeléséről, s arról a szakszervezeti javaslatról, hogy a köztisztviselőkhöz hasonlóan a közalkalmazottak is állami kezesség mellett vehessenek fel lakáshitelt, alanyi jogon részesülhessenek adómentes étkezési hozzájárulásban és ruházati költségtérítésben. Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára nyilatkozta, hogy nem tartják túl soknak a hatszázalékos béremelést, de elfogadják, ha a kormány is így tesz azzal a javaslattal, hogy a köztisztviselői illetményalap 33 ezerről 35 ezer forintra emelkedjék. Kétséges viszont a közalkalmazottakat érintő egyezség kimenetele. A főtitkár utalt arra, hogy a sztrájkhullámot elindító egészségügyi

88

MUNKAÜGYI VITÁK

2004.11.25.

2004.11.28.

2004.12.01.

2004.12.02.

szakszervezet 50 százalékos béremelést követel. Ezt a mértéket a közszférában működő szakszervezetek többsége megvalósíthatatlannak tartja. Vita valószínűsíthető egyrészt a béremelés fedezetéről - az érdekvédők nem fogadják el, hogy ennek ára tízezer alkalmazott elbocsátása -, másrészt arról, hogy a hat százalékon belül mennyi legyen az illetményrendszerekben garantált, illetve a teljesítményösztönző bérelem aránya. A béralkuban várhatóan ”bekeményítenek” az intézményfenntartó önkormányzatok, számukra ugyanis a közalkalmazotti bértábla emelése csak akkor fogadható el, ha kihatását a kormány a központi költségvetési forrásból fedezi. Hír. Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) a bérveszteségek elkerülése érdekében demonstrációt tervez és tüntetést előkészítő bizottságot hoz létre. Kertész László elnök-ügyvivő a döntést azzal indokolta, hogy a tűzoltóságnál a politika ígéretei ellenére a reálbér folyamatosan csökken. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a jövő évi költségvetés csupán 3,25 százalékkal magasabb az ideinél, így nem fedezi a tervezett bérfejlesztést. Tiltakoznak az ellen, hogy azonos munkát végző, ugyanazon tűzoltóautón szolgálatot teljesítő két ember fizetése között akár 60 százalékos különbség lehessen. Attól is tartanak, hogy a bérfejlesztést tűzoltók elbocsátásával oldják meg. A szakszervezeti vezető elmondta: a vonulós tűzoltók munkaideje Európában Magyarországon a legmagasabb, 2808 munkaórát dolgoznak 117 szolgálati napon. Szeretnék elérni, hogy ezt 111 napra csökkentsék. Mivel azonban az ehhez szükséges létszámot - két-háromezer tűzoltót - a kormány nem tudja biztosítani, arról állapodtak meg, hogy a különbséget túlóraként kompenzálják. A költségvetés tervezetében azonban nem szerepel az ehhez szükséges 1,2 milliárd forint. A demonstrációs bizottság szeretné, ha a veszélyességi pótlékot a jelenlegi 45 százalékról 100 százalékra emelnék, és a tiszthelyettesek rendfokozati szorzója is emelkedne. Hír. Csupán a további egyeztetések technikai részleteiről és időbeli ütemezéséről állapodott meg a kormányzat és az EDDSZ sztrájkbizottsága az első tárgyaláson. Rácz Jenő elmondta, hogy a követeléseket először egy szakértői szintű albizottság vizsgálja meg, majd egy főbizottság készít előterjesztést a döntéshozó plenáris ülésre. A két oldal delegáltjaiból álló főbizottság hétfőn alakul és először kedden ülésezik. Hír. Milliók vettek részt a csaknem 70 olasz városban kedden rendezett szakszervezeti megmozdulásokon, tiltakozva az új gazdasági reformok ellen. 2005-ös büdzsében nyolcmilliárd dolláros megszorítás található a közszférát illetően. A közalkalmazottak egész napra beszüntették a munkát, zárva maradtak a bankok, a posták, a hivatalok. 12-től 16 óráig gyakorlatilag szünetelt a légi közlekedés, a vasutak reggel 9-től 13 óráig sztrájkoltak. Leállt a nagyvárosok tömegközlekedése. Zárva maradtak a felsőoktatási intézmények. A kórházak csak a sürgős eseteket látták el. A szakszervezetek szerint országosan 80%-os volt a részvétel. Ez volt az ötödik országos sztrájk a Silvio Berlusconi vezette jobbközép koalíció kormányra kerülése óta. Rendhagyó demonstrációt szervez a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, december 14-től, három napon át országszerte véradásra invitálja a tűzoltókat és velük szimpatizálókat. A demonstrációval el akarják érni a tűzoltók bérének emelését, valamint a vonulós tűzoltók munkaidejének csökkentését vagy a túlmunka pénzbeni megváltását.

89


2004.12.24.

2004.12.28.

Hír. A kormány és az EDDSZ tegnap tárgyalóasztalhoz ült. A megbeszélésen döntöttek arról, mely szakszervezeti követelésekről tárgyalnak, illetve sikerült a tárgyalások ütemezésében is egyezségre jutniuk, így a jövő héten újra találkoznak. Elfogadták a létrehozandó öt munkabizottság összetételét is, melyek jövő szerdán ül tárgyalóasztalhoz a kormányzat által kijelölt szakértői testülettel. A szakszervezet azt kívánja elérni, hogy ne kizárólag az egészségügyi ágazati kérdésekről essen szó, hanem tárgyalhassanak a szociális ágazatot érintő követelésekről is. Hír. MÁV közlésével ellentétben tegnap nem írta alá a 2005. évi bérmegállapodást reprezentatív szakszervezetek közül a Vasutasok Szakszervezete, közölte Simon Dezső az érdekképviselet elnöke. Hangsúlyozta, hogy a bérmegállapodás nem biztosítja valamennyi vasutas számára az inflációval megegyező 4,5 százalékos béremelést. Januárban folytatódnak a tárgyalások az Egészségügyi Minisztérium és az EDDSZ sztrájkbizottsága között. A szakszervezet elnöke egy napilapnak elmondta, hogy az ünnepek idején sem állt le a munka az EDDSZ sztrájkköveteléseiről tárgyaló öt munkabizottságban, de januártól még intenzívebbé válik az egyeztetés.

90

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELŐ NAPI- ÉS HETILAPOK 2004.10.01.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Merénylet a közszolgálat ellen.

2004.10.01.

Világgazdaság 7-12. l. Menedzser és Karrierklub melléklet.

2004.10.01.

Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: Miből lesz több munkahely?

2004.10.01.

Magyar Nemzet 13. l. Nehezebb a fuvarozók helyzete.

2004.10.02.

Magyar Nemzet 25. l. Balavány György: Egyféle modell.

2004.10.02.

Magyar Nemzet 27. l. Farkas Adrienne: Dr. Munkanélküli.

2004.10.02.

Népszabadság 13. l. A láthatatlan légió.

2004.10.02.

Népszabadság 5. l. Csányi Vilmos: Az egyetem védelmében.

2004.10.02.

Népszava 3. l. Teljesítményarányos bérnövekedés kell.

2004.10.02.

Népszava 4. l. Markotay Csaba: Első számok a várható elbocsátásokról.

2004.10.02.

HVG 111-112. l. Riba István: Forintbújócska. Pénzügyi gondok az ELTE-n.

2004.10.02.

HVG 111-112. l. Riba István: Törvényhuzavona. Pénzügyi gondok az ELTE-n.

2004.10.02.

HVG 32-33. l. Kocsis Györgyi: Dolgozói fórum. Uniós vita a munkaidőről.

2004.10.02.

HVG 32-33. l. Kocsis Györgyi: Dolgozói fórum. Uniós vita a munkaidőről.

2004.10.02.

Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: Leépítés a közszférában.

2004.10.02.

Magyar Hírlap 5. l. Felsőoktatási törvény: tiltakoznak.

2004.10.04.

Világgazdaság 1., 5. l. Koczó Ildikó: Négyszázezernél is több lehet az állástalan.

2004.10.04.

Világgazdaság 5. l. HL: Lesz-e rövidebb munkahét?

2004.10.04.

Népszava 5. l. Szabályozott ágazati bizottságok

2004.10.04.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Az MSZOSZ elégedett.

2004.10.05.

Világgazdaság 1.,3. l. Kocsi Margit: Kelendő a külföldi sofőri állás.

2004.10.05.

Világgazdaság 3. l. Sikeres PHARE-projektet zártak le tegnap.

2004.10.05.

Világgazdaság 8. l. Munkajogi Konferencia.

2004.10.05.

Világgazdaság 8. l. KI: Növekedés új kihívásokkal.

2004.10.05.

Világgazdaság 9. l. LI: Nehéz helyzetben a könnyűipar.

2004.10.05.

Világgazdaság 12. l. Fahiánytól tart a Ligniwood.

2004.10.05.

Világgazdaság 12. l. SK: Ismét elbocsátások a Lutorexnél.

2004.10.05.

Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: A vállalkozói járadékot legfeljebb kilenc hónapig fizetnék.

2004.10.05.

Népszava 4. l. Losonczi Gergely: Több kórházban sztrájkolnak.

2004.10.05.

Népszabadság 5. l. Kun J. Viktória: Rácz tárgyal, a sztrájk elkerülhetetlen.

2004.10.05.

Népszabadság 8. l. V.A.D.: ELTE: legfeljebb 20 °C.

91

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELŐ 2004.10.05.

Népszabadság 9. l. K.J.E.: Elmaradások a közszférában.

2004.10.05.

Népszabadság állástrend melléklet.

2004.10.05.

Magyar Nemzet 2. l. Gyülekeznek a kórházi sztrájkolók.

2004.10.05.

Magyar Nemzet 2. l. Kristály Lehel: Fűtéskorlátozásra készül az ELTE.

2004.10.05.

Világgazdaság 8. l. Újabb törvénytervezet.

2004.10.06.

Világgazdaság 1,3 l. Urkuti György: Uniós állás félezer magyarnak.

2004.10.06.

Világgazdaság 4. l. KI: Mehetnek de nem mennek a magyarok.

2004.10.06.

Világgazdaság 5. l. HL: Tiltakoznak a termelők.

2004.10.06.

Világgazdaság 9. l. VG: Kistérségek szövetsége.

2004.10.06.

Magyar Hírlap 5. l. Dobozi Pálma: Sztrájk: jogvita érdemi tárgyalások helyett.

2004.10.06.

Magyar Hírlap 10. l. Márk Edina: Szemléletváltást sürget a munkaügyben Gyurcsány.

2004.10.06.

Magyar Hírlap 11. l. Sztrájk a Märklinnél.

2004.10.06.

Népszabadság 8. l. Gyűlnek a sztrájkígéretek.

2004.10.06.

Népszabadság 5. l. Csizmár: akták helyett ügyfelek.

2004.10.06.

Magyar Nemzet 1.,2. l. Bákonyi Ádám: Elbocsátott postások.

2004.10.06.

Magyar Nemzet 2. l. Sok ezren készülnek sztrájkra.

2004.10.06.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Gyurcsány szerint új munkahelyek kellenek.

2004.10.06.

Magyar Nemzet 1. 1. 2004.10.06. Nagy Ottó: Szövetkezet perli az agrártárcát.

2004.10.06.

Népszava 5. l. Markotay Csaba: Készülődnek elbocsátásokra a közigazgatás intézményeiben.

2004.10.06.

Világgazdaság 3. l. Kocsi Margit: Csitulnak a munkaidőviták?

2004.10.07.

Népszava 1.,4. l. Losonczi Gergely: Kivárnak az egészségügyiek.

2004.10.07.

Népszava 5. l. Elbocsátás a Pick Szegednél.

2004.10.07.

Népszava 10. l. B. Mezei Éva: Magasak a vállalkozók Járulékterhei.

2004.10.07.

Népszabadság 6. l. Kun J. Viktória: Egészségügy: országos sztrájk a főváros nélkül.

2004.10.07.

Magyar Hírlap 1.,5. l. Dobozi Pálma: Sztrájk: több ezer tiltakozó.

2004.10.07.

Magyar Hírlap 11 l. Dobozi Pálma:

2004.10.07.

Magyar Nemzet 2. l. Figyelmeztető sztrájk a korházakban.

2004.10.07.

Világgazdaság 2. l. “Puha reform” Franciaországban.

2004.10.07.

Világgazdaság 6. l. Molnár Iván: Ötezer magyar cég Szlovákiában.

2004.10.07.

Világgazdaság 7. l. IPOSZ vállalkozói akadémia

2004.10.07.

Világgazdaság 15. l. Szaniszló Bálint: December 10-től termel a DAM 2004 Kft. 92


Magyar Hírlap 1.,4.,5 l. Dobozi Pálma - Rovó Attila: Hetente sztrájk az alkuig.

2004.10.08.

Magyar Hírlap1.,10. l. Márk Edina: Ötven fölött szinte reménytelen munkát találni.

2004.10.08.

Népszabadság 1., 8. l. Kis sztrájk nagy szolidaritás

2004.10.08.

Magyar Nemzet 4. l. Kék szalag és sebtapasz a fehér köpenyen

2004.10.09.

Népszava 1.,4. l. Markotay Csaba: Érdekegyeztetők a bérekről

2004.10.09.

Népszava 4. l. Losonczi Gergely: Sztrájkvisszhang: a minisztérium kompromisszumot javasol

2004.10.09.

Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: Havi plusz kétezer melegétkezésre

2004.10.10.

Magyar Hírlap 12. l. Márk Edina: Tovább tart a béralku

2004.10.11.

Népszava 4. l. Markotay Csaba: Haszontalan lehet a spórolás.

2004.10.12.

Napi Gazdaság 8. l. Domokos László: Kevés munkáltató keres ötven fölötti munkaerőt.

2004.10.12.

Népszabadság 17. l. Maléves tüntetés a vezér ellen.

2004.10.12.

Népszabadság Állástrend : Vonal végén árharc áldozatai.

2004.10.12.

Magyar Hírlap 1.,11. l Gyükeri Mercédesz – Márk Edina: Demonstrációra készülnek az adóhivatalnokok?

2004.10.12.

Világgazdaság 1., 5. l. Koczó Ildikó: Új munkahelyről tárgyalnak.

2004.10.12.

Világgazdaság 6. l. Nógrádi Tóth Erzsébet: Külföldre csábítják a magyar gyógyszerészeket.

2004.10.13.

Magyar Hírlap 1., 5. l. Neumann Ottó: Jogharmonizációs késlekedés. Még nem minden önkormányzati rendelet EU-kompatibilis.

2004.10.13.

Magyar Hírlap 10. l. A fogyatékosok hetede talál csak munkát.

2004.10.13.

Magyar Hírlap 11. l. mh: Tiltakozás a Malév-vezér ellen.

2004.10.13.

Magyar Hírlap 12. l. Neustadtl Dániel - Szilágyi Béla: Új kezekbe kerül 24 Volán.

2004.10.13.

Népszava 1., 4. l. Lengyel Tibor: Nem tüntetnek a vasutasok.

2004.10.13.

Népszava 1., 4. l. Muhari Judit: Alkalmazkodni, tanulni, rugalmassá válni.

2004.10.13.

Népszabadság 1., 7. Kun J. Viktória:. Jó orvosnak lenni külföldön.

2004.10.13.

Népszabadság 1., 7. K:J:E: Egyenlőre marad a heti 40 órás munkahét.

2004.10.13.

Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Az APEH dolgozói tüntetni is készek munkakörülményeik rosszabbodása miatt.

2004.10.13.

Magyar Nemzet 2. l. A vasutasok nem a légiközlekedésiek demonstrálnak.

2004.10.13.

Világgazdaság 1., 6. l. Jönnek a külföldi munkavállalók.

2004.10.13.

Világgazdaság 3. l. Még olcsó a magyar munkaerő.

2004.10.14.

Népszabadság 7. l. V.A.D.: Elmaradta tanárok beígért béremelése.

93


Népszabadság 7. l. T.Á.: A lakosságot is kérdeznék a régiókról.

2004.10.14.

Népszabadság 7. l. Szórványsztrájk várható.

2004.10.14.

Népszabadság 14. l. Szakály Attila: Dugóhúzóban a vezér.

2004.10.14.

Népszava 3. l. Nincs kézség a sztrájkra.

2004.10.14.

Népszava 2. l. Bákonyi Ádám: Közalkalmazott érdekvédők tiltakoznak.

2004.10.15.

Magyar Nemzet 13. l. Molnár Csaba: Elbocsátások előtt Békéscsabán.

2004.10.15.

Magyar Hírlap 4. l. Ma is sztrájkolnak az egészségügyiek.

2004.10.15.

Népszabadság 8. l. Kölcsönös sértegetés a sztrájk előtt.

2004.10.15.

Népszabadság 8. l. K.J.E.: Továbbra is nyitott kérdés a vasárnapi nyitva tartás.

2004.10.15.

Népszava 4.l. Folytatja a sztrájkot az EDDSZ.

2004.10.15.

Népszava 4.l. Ferenczi Krisztina: Erőszakos átalakítást lát a felsőoktatásban a szakszervezet.

2004.10.15.

Népszava 4. l. Markotay Csaba: Kompromisszum kell vasárnapra.

2004.10.16.

Népszava 1., 4. l. Elérhető-e az EDDSZ céljai a sztrájkokkal?

2004.10.16.

Népszava 1., 4. l. Elkezdődtek az egyezkedések a Mávnál.

2004.10.16.

Magyar Nemzet 1. 5. l. Sztrájk az egészségügyben.

2004.10.16.

Népszabadság 1., 8. l. Sztrájk heti ciklusban.

2004.10.16.

Népszabadság 1., 8. l. Kun J. Erzsébet: A kormány nem dönt egyoldalúan a minimálbérről.

2004.10.17.

Magyar Hírlap 1., 3. l. Nagy V. Rita: Sztrájk majd tárgyalás.

2004.10.18.

HVG 6-9.l. Molnár Patrícia: Teherliftezés. Adó- és bértervek 2005-re.

2004.10.18.

Magyar Nemzet 1., 11. l. Pénz nélkül az APEH – egy éven belül tízszázalékos.

2004.10.18.

Népszava 4. l. Folytatódik az egészségügyi sztrájk.

2004.10.19.

Népszava 3. l. Korlátozott polgármesteri jutalmak.

2004.10.19.

Népszava 4. l. Szinten tartó sztrájkot tartottak.

2004.10.19.

Népszava 9. l. Csík Rita: Önkormányzati társulás a pénzügyi gondok enyhítésére.

2004.10.19.

Magyar Hírlap 4. l. bh: Nők, romák, fogyatékosok. Változatlanul hátrányban.

2004.10.19.

Népszabadság 8. l. Sztrájk – jelzés.

2004.10.19.

Magyar Nemzet 13. l. Dombi Margit: Éhségsztrájkba kezdő libatartók.

2004.10.20.

Magyar Nemzet 2. szakszervezeteknek.

2004.10.20.

Magyar Nemzet 2. l. KSH: Csökkentek a reálkeresetek.

2004.10.20.

Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Államosítanák az érdekegyeztetést.

2004.10.20.

Magyar Nemzet 13. l. Dombi Margit: A libatartók éhségsztrájkja.

l.

Bákonyi

94

Ádám:

A

kormány

hízeleg

a


Magyar Hírlap 10. l. Bérmegállapodás készül a közszférában.

2004.10.20.

Népszava 4. l. Markotay Csaba: Többéves lehet a közszolgálati béralku.

2004.10.20.

Világgazdaság 1., 6., 24. l. A cégek vadásznak a mérnökökre.

2004.10.20.

Világgazdaság 13. l. Új gyárat nyit a Sanyo Dorogon.

2004.10.20.

Világgazdaság 13. l. Miskolcra telepszik az IMO.

2004.10.21.

Magyar Hírlap 11. l. Kertész Éva: Helyreállt a béka az Opelnél.

2004.10.21.

Magyar Hírlap 23. l. K.J.V.: Információk fogyatékosoknak.

2004.10.21.

Népszava 3. l. Markotay Csaba: Fejlődő gazdaságban nőhetnek a bérek.

2004.10.21.

Népszava 4. l. Tárgyaltak a sztrájkról.

2004.10.21.

Népszava 4.l. M.J.: Jövőre többen dolgozhatnak Ausztriába.

2004.10.22.

Magyar Hírlap 11. l. Németh Márk: Elbocsátások a magyar Opelnél.

2004.10.22.

Magyar Nemzet 1. l. Leépít az Opel is.

2004.10.22.

Népszabadság 15. l. B.J.: Leépít a magyar Opel.

2004.10.22.

Népszava 4. l. EDDSZ: sztrájk után tüntetés.

2004.10.23.

HVG 103-107. l. Dóra Melinda Tünde: Rutinműveletek. Válaszúton az elektronikai bérgyártás.

2004.10.25.

Magyar Hírlap 9. l. me: Több lépcsőben nőhet jövőre a minimálbér.

2004.10.25.

Népszava 4. l. Európai egészségügyet akar az EDDSZ.

2004.10.25.

Népszava 4. l. Lengyel Tibor: Vakvágányra futott MÁV-tárgyalások?

2004.10.25.

Népszava 4. l. Markotay Csaba: Csizmár Gábor tovább egyeztet.

2004.10.25.

Népszabadság 8. l. Kun J. Viktória: Betegeket is várnak az újabb sztrájkfordulóba.

2004.10.25.

Magyar Nemzet 11. l. Megszűnhet az Opel cég.

2004.10.26.

Magyar Hírlap 5. l. Dobozi Pálma – Nagy V. Rita: Ma Budapesten is sztrájkolnak.

2004.10.26.

Magyar Nemzet 2. l. Swendt Pál: Kórházi sztrájkok országszerte.

2004.10.26.

Népszabadság 1., 8. l. K.J.V.: Kórházak: megint sztrájk.

2004.10.26.

Világgazdaság 1., 7. l. Több munkahely a cél.

2004.10.26.

Népszava 1., 4. l. Losonczi Gergely: Húsz intézményben sztrájkolnak.

2004.10.26.

Népszava 4. l. Markotay Csaba: Megegyezhetnek ma a minimálbérről.

2004.10.27.

Népszabadság 1., 7. l. K.J.V.: Több sztrájkoló kórház, de több kétely is.

2004.10.27.

Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: OÉT: egyezség nélkül.

2004.10.27.

Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Megrekedt a jövő évi minimálbérről és bérajánlásról folytatott tárgyalás.

2004.10.27.

Magyar Nemzet 1., 13. l. Hazánk egyes térségeiben a 10-15 Százalékot is eléri a munkanélküliségi ráta. 95


Magyar Nemzet 2. l. Több korház lépett sztrájkba.

2004.10.27.

Magyar Hírlap 1., 4., 5. l. Doboz Pálma – Nagy V. Rita: A sztrájkalap hiány visszatartó erő.

2004.10.27.

Magyar Hírlap 9. l. me: Elmaradt béralku.

2004.10.27.

Magyar Hírlap 11. l. szb: Elbocsátások Diósgyőrött.

2004.10.27.

Népszava 4. l. Losonczi Gergely: Miskolcon és Pécset is tüntettek.

2004.10.27.

Népszava 4. l. M.Cs.: Minimálbér: 58 ezer is lehet.

2004.10.27.

Népszava 10. l. Horváth Ildikó: Munka rántotta ki őket a depresszióból.

2004.10.27.

Figyelő 26., 27. l. Kovács Barbara: Igény szerint. Tervek a szakképzés átalakítására.

2004.10.28.

HVG 93-96. l. Virtuális szabadság. Állami támogatás távmunkára.

2004.10.28.

Népszabadság 1., 7. l. Kun J. Viktória: Kórházi után tárgyalási sztrájk.

2004.10.28.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Két hét múlva tüntethetnek a vasutasok.

2004.10.28.

Népszava 3. l.: 1500 ajánlat az állásbörzén.

2004.10.28.

Népszava 3. l.: Sztrájkoló egészségügyiek.

2004.10.28.

Népszava 4. l. RSK: Belügyi képzés romáknak.

2004.10.28.

Népszava 4. l. Markotay Csaba – Muhari Judit: Leépítéstől tartanak a közigazgatásban.

2004.10.28.

Népszava 5. l. Lengyel Tibor: Demonstrálnak a MÁV-osok.

2004.10.28.

Magyar Hírlap 1., 5. l. Pánik a létszámleépítés miatt.

2004.10.28.

Világgazdaság 5. l. Átalakul a szakképzés az új stratégia nyomán.

2004.10.29.

Népszava 3. l. Ma dönthetnek a minimálbérről.

2004.10.29.

Népszava 4. l. Civilekkel a foglalkoztatás bővítéséért.

2004.10.29.

Magyar Nemzet 2. l. Haraszti Gyula: Leépít a honvédelem.

2004.10.29.

Magyar Nemzet 11. l. Dénes Zoltán: Nőtt a munkanélküliség.

2004.10.29.

Népszabadság 7. l. K.J.E.: Önkéntes haderő helyett kényszerhadsereg?

2004.10.29.

Népszabadság 17. l. Létszám a háttérből.

2004.10.29.

Népszabadság 21. l. Kun J. Erzsébet: Munkahelyükért tüntetnek a vasutasok.

2004.10.29.

Magyar Hírlap 10 l. Szilágyi Béla: Oda a fináncok jutalma?

2004.10.29.

Világgazdaság 1., 4. l. Koczó Ildikó: Keresik a magyar szakembereket.

2004.10.29.

Világgazdaság 4. l. Nőtt a munkanélküliség.

2004.10.30.

Népszabadság 8. l. K.J.E.: Pathelyzet a minimálbér ügyében.

2004.10.30.

Magyar Nemzet 11. l. Ártárgyalásokat kezdeményez a húsipar.

2004.10.31.

Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: Eredménytelen érdekegyeztetés: nincs béralku.

96


Népszabadság 8. l. L. K.: Bőkezű leépítési segítség.

2004.11.02.

Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet: Félelem a közigazgatásban.

2004.11.02.

Magyar Nemzet 4. l. Pánik és félelem uralkodik a közigazgatásban.

2004.11.02.

Magyar Nemzet 15. l. Haág Zalán: Könyvtárbezárások után elbocsátások.

2004.11.03.

Népszabadság 7. l. Jogellenes volta MÁV Kórházi sztrájk.

2004.11.03.

Népszava 1., 4. l. Elfogyott a lendület?

2004.11.03.

Világgazdaság 8. l. Több állás diplomásoknak.

2004.11.04.

Népszava l. l. Markotay Csaba: Ötszáz forinton vitatkoznak az OÉT-en.

2004.11.04.

Népszava . 3. l. Cs. R.: Létszámfelettieknek Prémium.

2004.11.04.

Népszava . 4. l. Országos tüntetést szerveznek.

2004.11.04.

Népszava 8. l. A MÚOSZ a politikát teszi felelőssé a sajtó helyzetéért.

2004.11.04.

Magyar Nemzet 2. l. Zikovics Natália: Tüntetés az egészségügyért.

2004.11.04.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Rendőrök a konzervatív érdekvédőknél.

2004.11.04.

Magyar Nemzet 3. l. Czirják Imre: Leépítéseket ösztönző csomag.

2004.11.04.

Magyar Nemzet 13 l. Erdősi Csaba: Feketemunkában az élen járunk.

2004.11.04.

Magyar Hírlap 1., 10. l. Szilágyi Béla: Újra az utcán a sertéstartók a támogatási zárlat miatt.

2004.11.04.

Magyar Hírlap 7. l. Dobozi Pálma: Még ebben a hónapban utcára mennek az egészségügyiek.

2004.11.04.

Magyar Hírlap 9. l. me: Húzódik a megegyezés a minimálbérről.

2004.11.04.

Magyar Rádió Online: Belügyi leépítés.

2004.11.04.

Világgazdaság 7. l. Regionális összefogással a munkanélküliség ellen.

2004.11.05.

Népszava 4. l. Egészségügyi demonstráció 20-án.

2004.11.05.

Magyar Nemzet 11. l. Szajlai: Magyarországon alig négymillóan dolgoznak.

2004.11.05.

Népszabadság 7. l. D. A. N.: Sztrájkok közt egy tüntetés.

2004.11.05.

Magyar Hírlap 4. l. dp: November 20-án együtt tüntet a MOK és az EDDSZ.

2004.11.05.

Magyar Hírlap 10. l. Márk Edina: Korlátoznák a karácsonyi nyitva tartást.

2004.11.05.

Világgazdaság 1., 2. l. Rugalmas munkaerőpiac.

2004.11.05.

Világgazdaság 1. ,13. l. Elbocsátások a Népszabadságnál.

2004.11.05.

Világgazdaság 5. l. Minimálbér: még tart az alku.

2004.11.06.

Népszabadság 8. l. K. J. E.: Ünnepi vásárlás csak délután kettőig.

2004.11.06.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Elvonások és elbocsátások a zöldtárcánál.

2004.11.06.

Magyar Nemzet Hétvégi Magazin 30. l. Nánási Tamás: Fűnyíró és pántlika.

2004.11.07.

Népszava 4. l. Markotay Csaba: Kevesebb emberrel lehet tervezni.

97


Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: Tisztviselőbarát indítvány.

2004.11.08.

Világgazdaság 1., 4. l. Szakmai szervezetek kivárnak.

2004.11.08.

Világgazdaság 4. l. Koczó Ildikó: Sok minimálbéres – elvben.

2004.11.09.

Világgazdaság 4. l. Agrártüntetésre készülnek.

2004.11.09.

Világgazdaság 6. l. KI: Karrierindító program.

2004.11.09.

Világgazdaság 17. l. Leépít a Zalakerámia.

2004.11.09.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Tízezres leépítés a közigazgatásban.

2004.11.09.

Magyar Nemzet 11. l. Leépít a Zalakerámia.

2004.11.09.

Népszava 4. l. Spanyol segítség a felzárkózáshoz.

2004.11.10.

Magyar Rádió Online gazdaság Bálint István: Ezres elbocsátás az OTP-nél.

2004.11.10.

Magyar Rádió Online Bánkúti Gábor: Itthon. Tüntetéssel nyomatékosítják követeléseiket a vasutasok.

2004.11.10.

Népszava 1. 4. l. M.Cs.: Rövidebb nyitva tartás szenteste.

2004.11.10.

Népszava 4. l. Lengyel Tibor: Demonstrálnak a vasutasok.

2004.11.10.

Figyelő 18., 19. l. Cseke Hajnalka: Szürkezóna. Színlelt munkaszerződések.

2004.11.11.

Népszava 4. l. A vasút jövőjéért demonstráltak.

2004.11.11.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Vasutasok síppal.

2004.11.11.

Népszabadság 8. l. K.J.E.: Vasutasok tizenkét pontja.

2004.11.12.

Világgazdaság 1., 2. l. Hasznosak a vendégmunkások.

2004.11.12.

Világgazdaság 1., 3.l. Takács Gábor: Sokba kerülnek a magyar diákok?

2004.11.12.

Világgazdaság 1., 4. l. Koczó Ildikó: Nyereségben a szolgáltató szektor.

2004.11.12.

Világgazdaság 5. l. Megújuló munkajog.

2004.11.12.

Világgazdaság 5. l. Bírál az IPOSZ.

2004.11.12.

Világgazdaság 10. l. Kettős állampolgárok a hazai foglalkoztatásban.

2004.11.12.

Népszava 4. l. M. Cs.: Újabb forduló a bérvitában.

2004.11.12.

Népszava 4. l. Harminc főre szűkült az országos sztrájk.

2004.11.12.

Népszava 5. l. Lengyel Tibor: Vezérkari fejeket követelnek a vasutasok.

2004.11.12.

Népszava 5. l. Szabó Iréne: Segítséget kaphatnak az elbocsátottak.

2004.11.13.

Magyar Nemzet 13. l. Erdősi Csaba: Az IPOSZ jövőre sem számol fordulattal.

2004.11.13.

Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Minimálbér: ötvenhétezer.

2004.11.14.

Népszava: 1., 4. l. Markotay Csaba: Jövőre 57 ezerre nő a minimálbér.

2004.11.14.

Népszabadság 1., 7. l. Kun J. Erzsébet: 57 ezer forint lesz a minimálbér.

2004.11.15.

Világgazdaság 1., 4. l. Ágazati Minimálbér?

2004.11.16.

Magyar Nemzet 1. l. Bákonyi Ádám: Halasztott 13. havi bér. 98


Origo üzlet: A kormány segítené az elbocsátott köztisztviselőket.

2004.11.17.

Népszava 5. l. MGYOSZ gazdasági fórum.

2004.11.17.

Népszava 4. l. Muhari Judit: Segítség a közszférából elbocsátottaknak.

2004.11.17.

Népszava 4. l. Csökkent a reálkereset.

2004.11.17.

Népszava 4. l. Szabó Iréne: Hetvenszázalékos létszámzsugor.

2004.11.17.

Magyar Nemzet 13. l. Szabó Eszter: Folyamatosan csökkenek a reálbérek.

2004.11.17.

Világgazdaság 7. l. Egy. Kettő indulhat a béralku!

2004.11.17.

Világgazdaság 5. l. Tisztújítás az MGYOSZ-ban

2004.11.17.

Világgazdaság: 6. l. Koczó Ildikó: Segítenék a foglalkoztatást.

2004.11.17.

Figyelő 27.-29. l. Felsőoktatási reform. Tanerős felindultság.

2004.11.18.

Népszava 1., 4. l. Markotay Csaba: Bérmegállapodás előtt a közszféra.

2004.11.18.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Idén csökken a közszféra reálbére.

2004.11.18.

Népszabadság 10. l. K.J.E.: Hajléktalanok foglalkoztatása.

2004.11.18.

Világgazdaság 1., 4. l. Koczó Ildikó: Kapós a magyar vendéglátós

2004.11.18.

Világgazdaság 4. l. Több foglalkoztatott.

2004.11.18.

Világgazdaság 2. l. Sztrájk a német közigazgatásban.

2004.11.18.

Világgazdaság 5. l. Növekvő díjakkal számol a fuvarozók szervezete.

2004.11.18.

Világgazdaság Elmarad a finanszírozási reform.

2004.11.19.

Népszabadság 7. l. D.A.N.: Az EDDSZ lefújta a sztrájkot.

2004.11.19.

Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natália: Felfüggesztett egészségügyi sztrájk.

2004.11.19.

Magyar Nemzet 2. l. A PDSZ tiltakozik.

2004.11.19.

Népszava 1., 4. l. Losonczi Gergely: Sztrájk helyett tárgyalás.

2004.11.20.

Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natália: Utcára vonulnak az egészségügyiek.

2004.11.20.

Magyar Nemzet 13. l. Molnár Lajos: Gyulán féltik a kollektív szerződést.

2004.11.20.

Népszabadság 7. l. Danó Anna: Az EDDSZ perre megy a Club Aligáért.

2004.11.20.

Népszabadság 7. l. B.P.L.: Húsipari demonstráció.

2004.11.20.

HVG 11. l. Bérmegállapodás.

2004.11.20.

HVG 116. l. Molnár Patrícia: Adni öröm.

2004.11.21.

Népszava 3. l. Losonczi Gergely: Tüntetésre készülnek az egészségügyiek.

2004.11.21.

Népszava 3. l. Muhari Judit: Biztos fizetést kaphatnak a hajléktalanok.

2004.11.22.

Népszava 1., 4. l. Losonczi Gergely: Egészségügyi dolgozók tüntetése.

2004.11.22.

Népszava 4. l. Átlag alatti a katonák bére.

2004.11.22.

Népszava 5. l. Társaság lesz a magyar Pékszövetség.

2004.11.22.

Népszabadság 1., 7. l. Danó Anna: Igenekre váltott tiltakozás.

99


Népszabadság 8. l. Humánpolitikai koncepciót várnak a honvédek.

2004.11.22.

Magyar Nemzet 1., 2. Zivkovics Natália: Egészségügy: európai bérekért tüntettek.

2004.11.22.

Magyar Nemzet 2. l. Czirják Imre: Fogyatékosok leépítése.

2004.11.22.

Magyar Nemzet 11. l. Dénes Zoltán: Kevés pénz, túlzott elvárások.

2004.11.22.

Világgazdaság 4. l. Hajléktalan munkavállalók.

2004.11.23.

Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet Béralku: Bekeményítenek az önkormányzatok?

2004.11.23.

Népszabadság 17. l. Peredi Ágnes: Holnap újraindul a DAM.

2004.11.23.

Magyar Nemzet 11. l. N.O.: Holnap kezdődik az agrártüntetés.

2004.11.23.

Világgazdaság 5. l. Tisztújítás és létszámcsökkentés.

2004.11.23.

Világgazdaság 6. l. Koczó Ildikó: Nehéz idősebben munkát találni.

2004.11.23.

Népszava 4. l. Muhari Judit: Reform előtt a fogyatékkal élő alkalmazottak foglalkoztatása.

2004.11.23.

Népszava 6. l. Holubár Zita: A felnőttképzés a kistérségek felzárkózásának kulcskérdése.

2004.11.24.

Figyelő 7.,74. l. 57 ezer a minimálbér.

2004.11.24.

Magyar Nemzet 1., 13. Mától ismét agrártüntetés.

2004.11.24.

Magyar Hírlap 12. l. Szilágyi Béla: Újra dübörög az acélhenger.

2004.11.24.

Népszabadság 1., 13. l. M.I.A.: A gazdák ismét útra kelnek.

2004.11.24.

Népszava 2. l. Általános sztrájk Itáliában.

2004.11.24.

Világgazdaság 1., 11. l. Ismét termel a DAM.

2004.11.24.

Világgazdaság 4. l. HL: Mától újabb gazdatüntetések.

2004.11.25.

Világgazdaság 1., 6. l. Kovács Róbert: Keletre költöznek a cégek?

2004.11.25.

Népszabadság1., 17. l. Mihálovits András: Kukoricáztak a gazdák.

2004.11.25.

Népszabadság 8. l. K.J.E.: Bérharcra kész tűzoltók.

2004.11.25.

Magyar Nemzet 11. l. Nagy Ottó: Háromnapos gazdatüntetés.

2004.11.26.

Népszava 4. l. Muhari Judit: Emelik a postások béreit.

2004.11.26.

Népszava 4. l. Novák A. Zsófia: Jubileum – nem csak ünneplés.

2004.11.26.

Magyar Hírlap 3. l. Nőtt a munkanélküliség.

2004.11.26.

Magyar Nemzet 10. l. Folytatódik a gazdademonstráció.

2004.11.26.

Világgazdaság 1., 4. l Gazda Albert: Erősebb képviseletet akarnak.

2004.11.26.

Világgazdaság 4. l. Tovább csökkent a foglalkoztatottak száma.

2004.11.26.

Világgazdaság 13. l. Eddig népszerűtlen, pedig kifizetődő a távmunka.

2004.11.27.

HVG 105., 106. l. Gyenis Ágnes: Kritikus korban.

100


Magyar Hírlap 11. l. Márk Edina: Sereghajtó a munkaerőpiacon.

2004.11.27.

Magyar Nemzet 1., 11. l. Blokádra készülnek a gazdák.

2004.11.28.

Népszava 4. l. Javítanák a munkaügy hatékonyságát.

2004.11.28.

Népszava 4. l. Losonczi Gergely: Egyenlőre nincs egyezség.

2004.11.28.

Népszava 5. l. Bihari Tamás: Nem született megállapodás a gazdák és a szaktárca között.

2004.11.28.

Népszava 3. l. M.Cs.: Érdekvédelem uniós módra.

2004.11.29.

Népszabadság 7. l. Danó Anna: Fél év alatt 430 orvos ment ki.

2004.11.29.

Népszava 4. l. Markotay Csaba: Csökkentené a jövedelmek terheit.

2004.11.29.

Népszava 4. l. Muhari Judit: Csomagbontás a postánál.

2004.11.29.

Világgazdaság 4. l. KI: A bérszubvenció javíthatná az esélyeket.

2004.11.30.

Népszava 4. l. Tárgyalnak a sztrájkkövetelésekről.

2004.11.30.

Népszava 6. l. Méhésztüntetés Brüsszelben.

2004.11.30.

Népszabadság 8. l. Kun J Erzsébet: Bérajánlás után, béralkuk közben.

2004.11.30.

Népszabadság 15. l. Szőcs László: Magyar tűntetése a kínai méz ellen.

2004.11.30.

Népszabadság Cz.P.: Vége az édes méhészéletnek.

2004.11.30.

Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Karácsonykor tovább dolgoznak a Tescóban.

2004.11.30.

Világgazdaság 3. l. Méhészek rajzanak Brüsszelben.

2004.12.01.

Népszava 2. l. MTI: Milliók sztrájkoltak Olaszországban.

2004.12.01.

Népszava 5. l. MTI: Létszámleépítés a Zalakerámiánál.

2004.12.01.

Magyar Nemzet 1. l. MTI: Zalakerámia: csoportos elbocsátás.

2004.12.01.

Magyar Nemzet 4. l. Varga Attila: Szeretik-e az eurokraták a mézet?

2004.12.01.

Népszabadság 3. l. Pogár Demeter: Milliók a büdzsé ellen.

2004.12.01.

Magyar Hírlap 12. l. mh: Leépítés a Zalakerámiánál.

2004.12.01.

Világgazdaság 2. Németországtól.

2004.12.01.

Világgazdaság 7. l. Koczó Ildikó: Javult a diplomások helyzete.

2004.12.01.

Napi Gazdaság 1., 3. l. Molnár Barbara: Jönnek az ingázók?

2004.12.01.

Napi Gazdaság 11. l. Lovas András: Drasztikus leépítés a Zalakerámiánál.

2004.12.02.

Népszabadság 8. l. K.J.E.: Tűzoltó demonstráció véradással.

2004.12.02.

Világgazdaság 12. l. Kis Sándor Csanád: Másodszor osztottak fel önkormányzatot.

2004.12.03.

Népszabadság 6. l. K.J.E.: Veszélyektől tartanak a munkaerőpiacon.

2004.12.03.

Magyar Hírlap 11. l. Dóra Melinda Tünde – Márk Edina: Aki akart, az már rég átjött.

l.

Urkuti

101

György:

Munkavállalási

könnyítés


Népszava 4. l. Januártól harmincötezer forint a köztisztviselői illetményalap.

2004.12.05.

Népszava 4. l. Markotay Csaba: Még nem csökkentik a munkaidőt.

2004.12.05.

Népszava 4. l. Kevés a távmunka.

2004.12.05.

Népszava 4. l. Folytatódnak az egyeztetések.

2004.12.05.

Népszabadság 1., 7. l. Munkakönyv a fa alatt.

2004.12.05.

Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet: Szociális foglalkoztatók veszélyben.

2004.12.06.

Magyar Hírlap 11. l. Párbeszédre százhúszmillió.

2004.12.06.

Magyar Hírlap 12. l. Távmunkában óriási hátrányt kell feldolgoznia az országnak.

2004.12.06.

Magyar Hírlap 13. l. mti/apa: Globalizálódó szakszervezetek.

2004.12.06.

Népszabadság 16. l. Hámor Szilvia: Menekülés a súlytalanságtól.

2004.12.06.

Magyar Nemzet 2. l. haraszti Gyula: Drasztikus leépítések.

2004.12.06.

Világgazdaság 1., 3. l. Takács Gábor: Igen kapósak a magyar ápolók.

2004.12.06.

Világgazdaság 2. l. Drága a 35órás munkahét.

2004.12.07.

Népszava 14. l. Holubár Zita: Tanulással segíthető a kismamák visszatérése.

2004.12.07.

Népszava 15. l. Holubár Zita: Uniós pénzek is szolgálják a felnőttképzést.

2004.12.07.

Magyar Nemzet 5. l. Varga Attila: Újra Brüsszelbe mennek a méztermelők.

2004.12.07.

Magyar Nemzet 11. l. Nagy Ottó: MOSZ- kritika az agráriumról.

2004.12.07.

Magyar Hírlap 1., 12-13. l. Márk Edina:Szenteste előbb zárnak.

2004.12.07.

Népszabadság 11. l. Kun J. Erzsébet: Az új évtől működhet a tb- kontrol.

2004.12.07.

Világgazdaság 1., 3. l. Gyükeri Mercédesz: Rugalmatlan munkaidős tervek.

2004.12.07.

Világgazdaság 5. l. HL: Nincs szakmai agrárprogram.

2004.12.07.

Világgazdaság 8. l. Demeter Kálmán: Nyolcszázmillió távmunkahelyekre.

2004.12.08.

Népszava 4. l. Muhari Judit: Pozitív diszkrimináció a munkahelyen.

2004.12.08.

Népszava 5. l. MOSZ: Ismét nagy Tamás az elnök.

2004.12.08.

Magyar Hírlap 3. l. Négymilliárd borsodi munkanélkülieknek.

2004.12.08.

Világgazdaság 1., 15. l. Tóth Gabriella: Leépítés a Borsodinál.

2004.12.08.

Világgazdaság 1., 2. Átlag alatti a magyar bérnövekedés.

2004.12.08.

Világgazdaság 1., 3. l. GyüM: Nincs még vége a munkaidővitának.

2004.12.08.

Világgazdaság 4. l. KÁ: Állami támogatást kérnek.

2004.12.09.

Népszava 5. l. Regős Zsuzsa: Szorosabb együttműködés jöhet létre.

2004.12.09.

Magyar Nemzet 2. l. A tizenharmadik havi pénzt kérik.

2004.12.09.

Magyar Nemzet 11. l. Csakó - Szabó: Elsorvadt a jutalom.

2004.12.09.

Magyar Hírlap 11. l. mh: Székely és Széles is jelölt.

102


Világgazdaság 1., 5. Gazda Albert: MGYOSZ verseny az elnöki posztért.

2004.12.09.

Világgazdaság 4.l. Koczó Ildikó: Magyar állások, magyaroknak is.

2004.12.10.

Népszava 6. l.: Ismét Széles Gábort választotta a közgyűlés az MGYOSZ elnökévé.

2004.12.10.

Magyar Hírlap 3. l. szap: Régi-új elnök a gyáriparosok szövetségében.

2004.12.10.

Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet: Csizmár lejjebb alkudna.

2004.12.10.

Népszabadság 15. l. Peredi Ágnes: Széles maradt az elnök.

2004.12.10.

Népszabadság15. l. P.Á.G.: Két nézet csapott össze.

2004.12.10.

Világgazdaság 1., 5. l. Gazdi Albert: Széles az MGYOSZ elnöke.

2004.12.10.

Világgazdaság 1., 4. l. Koczó Ildikó: Távmunka: vezet a könyvelés.

2004.12.10.

Világgazdaság 4. l. Esélyt teremtő programok.

2004.12.12.

Népszava 3. l. Pénzt várnak az önkormányzatok.

2004.12.12.

Népszava 8. l. Kun J. Erzsébet: Hatszázalékos közbéremelés.

2004.12.12.

Magyar Hírlap 13. l. Kertész Éva: megmaradnak a német Opel-üzemek.

2004.12.13.

Népszava 4. l. Muhari Judit: Több a távmunka, de nem népszerű.

2004.12.13.

Világgazdaság 2. l. Szabad a franciáknak többet dolgozniuk.

2004.12.13.

Világgazdaság 4. l. KI: Jövőre újabb akciótervet készítenek az FMM-ben.

2004.12.14.

Népszava 1., 3. l. Markotay Csaba: Elmaradt a béralku a közszférában.

2004.12.14.

Magyar Hírlap 1., 11. l. Márk Edina: Papíron magasabban a magyar bérek.

2004.12.14.

Népszabadság 7. l. Nem sikerült megkötni a bérmegállapodást.

2004.12.14.

Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet: „Prémium” a nyugdíj előtt álló közszolgáknak.

2004.12.14.

Népszabadság Állástrend Szűcs László:lassan engednek a negyvennyolcból.

2004.12.14.

Világgazdaság 6. l. Koczó Ildikó: Magyarország nyugdíjba megy?

2004.12.15.

Figyelő 30-32. l. Lambert Gábor: Egységben az erő?

2004.12.15.

Figyelő Felnőttképzés melléklet Kempf Zita: Tanulóból soha nem elég.

2004.12.15.

Népszava 1., 3. l. Markotay Csaba - Losonczi Gergely: Bérmegállapodás második nekifutásra.

2004.12.15.

Népszabadság 7. l. Béregyezség a közszférában.

2004.12.15.

Magyar Nemzet 2. l. Török László: Vétó után bérmegállapodás.

2004.12.15.

Magyar Nemzet 13. l. Hunyor Erna: Külföldi kézben a Dunaferr.

2004.12.15.

Világgazdaság 3. l. Kovács Róbert: Könnyebb uniós munkavállalás.

2004.12.15.

Világgazdaság 3. l. Több állás az informatikában.

2004.12.16.

Világgazdaság 1., 8. Több pénz juthat a bérekre.

2004.12.16.

Világgazdaság 4. l. Koczó Ildikó: Pályázati pénzek szakképzésre. 103


Világgazdaság 5. l. Azonnali béremelést sürget a NEK.

2004.12.16.

Magyar Nemzet 3. l. Czirják Imre: Milliárdokkal kevesebb jut a fogyatékosokra.

2004.12.17.

Világgazdaság 5. l. Enyhén csökkennek a reálbérek.

2004.12.17.

Világgazdaság 5. l. Vége az alibifoglalkoztatásnak.

2004.12.18.

Népszabadság 14. l. Czauner Péter: Szünetel a méhésztüntetés.

2004.12.20.

Népszava 4. l. Bérmegállapodás a Postánál.

2004.12.20.

Népszava 9. l. Muhari Judit: Növekvő bérek, állandó létszám.

2004.12.20.

Népszabadság 14. l. Kiss Melinda Katalin: Fogyatékkal nyílt vizekre.

2004.12.20.

Világgazdaság 2. l. Kovács Róbert: Terjed az idősfoglalkoztatottság.

2004.12.20.

Világgazdaság 2. l. Immár legálisan dolgozhatnak az ápolók.

2004.12.21.

Figyelő Felnőttképzés melléklet Ember Zoltán: Kismamák tréningben.

2004.12.21.

Népszava 14. l. Holubár Zita: A tudás megszerzése motiváció a felnőtteknek is.

2004.12.21.

Népszava 15. l. Holubár Zita: Kompetenciákra építetten lehet sikeres a képzés.

2004.12.22.

Figyelő 34-35. l. Cseke Hajnalka: Nincs biztos belépő.

2004.12.22.

Világgazdaság 1., 4. l. Koczó Ildikó: Elnyúlik az álláskeresés ideje.

2004.12.22.

Világgazdaság 1., 5. l. Kecskés Ágnes: Karcsúsodó önkormányzatok.

2004.12.22.

Világgazdaság 1., 5. l. GA: Százmilliók szakképzésre.

2004.12.22.

Világgazdaság 5. l. Bővül a közmunka-finanszírozás kerete.

2004.12.22.

Magyar Hírlap 16. l. Rockenbauer Nóra, Vándor Éva: Europass: útlevél egy jobb álláshoz.

2004.12.23.

Világgazdaság 5. l. Kecskés Ágnes: Segítség önkormányzatoknak.

2004.12.24.

Magyar Nemzet 2. l. Nem írták alá a bérmegállapodást.

2004.12.27.

Népszava 4. l. Munkahelyek a GDP 1 százalékából.

2004.12.27.

Népszava 4. l. Kétszázezren közcélú munkán.

2004.12.27.

Népszava 5. l. Muhari Judit: Kényszerszabadságolás Parádon.

2004.12.28.

Népszava 4. l. Sztrájktárgyalások: még több fordulóban kell egyeztetniük.

2004.12.28.

Magyar Hírlap 1., 6-7. l. Dobozi Pálma: Ügyelni jár a hazai orvos a külföldi kórházakba.

2004.12.29.

Világgazdaság 4. l. KI: Munkahelymegtartás 45 év felett.

2004.12.30.

Népszava 4. l. Muhari Judit: Sokan hiába dolgoznak, mégis szegények.

2004.12.30.

Magyar Hírlap 12-13. l. Dóra Melinda Tünde – Márk Edina: Már rég nem a bér a lényeg a versenyképességnél.

2004.12.31.

Népszabadság 7. l. K.J.E.: A bér hosszú útja a kiutalásától a borítékig.

104

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELŐ FOLYÓIRATOK Munkaügyi Szemle 2004. 10. sz. Létszámleépítés Gergely Pál: Munkavállalói magatartás analízis – egy hatékony HR eszköz Nem adminisztratív háttér hanem stratégiai partner a HR Beszélgetés Kovács Viktóriával Dr. Prugberger Tamás: Visszás jogalkotási és jogaglkalmazási tendenciák a hazai közszolgálat létszámleépítése körül Dr. Nádas György: Vitairat Prugberger professzor cikkéhez Dr. Marton Tamás: Adalékok „A munkaügyek története hazánkban a II. világháború után” c. cikksorozathoz Mihály Ildikó: Szexuális zaklatás a munkahelyen Dr. Lindner Sándor – Dihen lajosné: Gondolatok a személyügyi controllingról Dr. Hovánszki Arnold: A karriermenedzsment bevezetésének egyes kérdéseiről (II. rész) Oláh Beáta – Lengyelné Varga Nóra: Munkavállalás az EU-ban - az EURES és a csatlaozás utáni első tapasztalatok. Berki Erzsébet: A csatlakozó országok kereseti visszonyai és bérfelzárkózási törekvései (II rész) Aki szép arra karrier vár! Munkakörnyezet Tamásné Lehoczki Aranka: Nagyszabású informatikai fejlesztéssel új pályáztatási tanácsadó hálózat a Dél-alföldi Régióban Rózsa József: Nem az a legény aki adja (Phare 2002-2004 projekt) „Új szolgáltatások – Fiatalok foglalkoztatása” (Egy régiós kísérlet első féléve) (Lutzné Újvári Ildikó – Gergely Bernadett – Kristóf Erika – Dr. Ganczer Tamás) A munkanélküliek elhelyezkedési készsége Hidvégi Péter: Munkaerő-piaci szempontok az iskolák pedagógiai programjainak szakértői véleményezésénél A munkapiac hírei Kun Attila: A munkavállaló kártérítési felelőssége: az általános megőrzési felelősség Közhasznúsági jelentés a „Közösen a jövő munkahelyeiért Alapítvány 2003. évi tevékenységéről Réh Ágnes: Új platform a HR szakma számára 2004. 11. sz. Szárnyaló elméletek – földhözragadt problémák A jó vezető titka Dr. Pongrácz László: Meditáció arról, hogy egyes foglalkozások hasonlítanak egymásra Új évszázad- új HR? (beszélgetés Dr. Bárány Györgyel) Juhász Mátra: A „soft-skillek” szerepe a munkahelyi viselkedésben Arany Tóth Marianna: Hozzájárulás a munkáltatói adatkezelésheza munkajogviszonyban

105

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELŐ Dr. Molnár Jenő: A munka minőségének javulása az Európai Unió Országaiban Lindnerné Dr. Eperjes Erzsébet: A bérfelzárkózás esélyeit meghatározó starthelyzet a csatlakozó országokban Munkapiac Munkaügy statisztikasi adatok Munkajog Létszám és kereset (2004. I. félév) (összeállítótta: Víg Andrásné) Tallózó 2004. 12. sz. Bátrabban kommunikáljunk a munkavállalókkal! Koltai Luca: A munkavállalók sokszínűsége kifizetődik! Dr. Pongrácz László: Meditáció utakról és utasokról HRM amerikai szemmel (Beszélgetés Allen Engle-el) Dr. Kun Attila: A vállalatok szociális felelőssége (Egy munkjogi konferencia tanulságai) Dr. Marton Tamás: Legjobb munkahelyek Magyarországon 2004-ben Andriska Pál: A versenyelőnyszerzés eszköze a LEAN menedzsment Dr. Ternovszky Ferenc: Az emberi természet szerepe döntéseinkben, a vezetési stílus kialakításában Mihályi Ildikó: Munkaerőpiacok átalakulóban Galasi Péter: Felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerőpiaci helyzete ILO Information Munkapiac Munkajog Dr. Miholics Tivadar: A munkavállaló ás a munkáltató kötelezettségei a munkajogban (VII. rész) A munkavállaló munkaviszonyból eredő különös kötelezettségei Tallózó Az Országos Érdekegyeztető Tanács Megállapodása a 2005. évi jövedelempolitika egyes kérdéseiről (OÉT tájékoztató) Személyügyi Hírlevél 2004. 10. sz. Hírek röviden Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekből HR banchmarking • Buza Katalin, humánpolitikai főosztályvezető, Paksi Atomerőmű Rt. • Heit Gábor, humán erőforrás-gazdálkodási ügyvezető igazgató, Állami Privatozációs és Vagyonkezelő Rt. • Katona Gyula, főosztályvezető, Budapesti Közlekedési Rt. • Dr. Kirner Dezső, HR igazgató, Vodafone Rt. • Szilágyi Géza, HR igazgató, Hewlett-Packard Magyarország Kft. Rendezvények: • 14. ORSZÁGOS HUMÁNPOLITIKAI KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS Versenyképes diploma – versenyképes munkaerő (Dr. Fekete Iván – Dr. Varga Péter – Zsoldos Marianna) 106

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELŐ • OHE HUMÁNPOLITIKAI AKADÉMIA hatodik évfolyam – második félév • 20. NÉMET – MAGYAR – KELET-EURÓPAI TAPASZTALATCSERE-TALÁLKOZÓ, Berlin, október 17-19. • Personal Hungary Emberi Erőforrás Management Szakkiállítás Budapest, november 17-18. • The Human Resources Summit 2004 Noordwijk aan Zee, 6-8 December Módszertani Műhely • Gyurkó Zsolt - Dr. Poór József: Szervezeti kultúrakutatás és az Emberi Erőforrás Menedzsment – vizsgálatok a magyar szervezeti kultúra témakörében • Daxkobler Márta: A szervezetek képzés-igényének hatékony felmérése Az OHE tagszervezetek életéből • Véget ért a „road show” (DÉMÁSZ Híradó – DÉMÁSZ.) • Információ az üdülési csekk felhasználási lehetőségeiről, feltételeiről (Philips - BANKÓ – Pénzjegynyomda Rt.) • Bemutatjuk az új személyzeti igazgatót (PHILIPS Philips Végszerelő Központ Magyarország Kft.) • Mennyien és mennyiért (POSTÁS – Magyar Posta Rt.) • Általános Önsegélyező Pénztár VDSZSZ szinten (DÉMÁSZ Híradó – DÉMÁSZ) • Postavezetői képzés (POSTÁS – Magyar Posta Rt.) • A 2004. évi időszakos dolgozói elégedettség felmérés eredményei (POWERTRAIN MAGAZIN-Opel Magyarország Autóipari Kft.) • Egynap az egészség jegyében: Családi Nap 2004 - (POWERTRAIN MAGAZIN-Opel Magyarország Autóipari Kft.) Kitekintő • Given the third degree • More and better HRD for women HR Informatika: Koczó Ildikó: Humánpolitikai trendek – szolgáltatói szemmel Az Európai Szociális és Foglalkoztatási Hírlevél 67. számának témakörei Humántőke-befektetések Európában Személyügyi Hírlevél 2004. 11. sz. Hírek röviden Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekből Rendezvények: • 14. ORSZÁGOS HUMÁNPOLITIKAI KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS A tréningek eltérő tartalma a különböző ágazatokban (Temesvári Zsolt – Lakosné Horváth Monika – Monok Hajnal) • Kalandozásaink külső és belső útjainkon - A XII. SzMT Konferencia • Egészségbarát Munkahely Konferencia Budapest, 2004. november 8-9. Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület rendezésében, a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében

107

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELŐ • 20. NÉMET – MAGYAR – KELET-EURÓPAI TAPASZTALATCSERE-TALÁLKOZÓ Berlin, október 17-19 • OHE HUMÁNPOLITIKAI AKADÉMIA hatodik évfolyam – második félév • The Human Resources Summit 2004 Noordwijk aan Zee, 6-8 December Módszertani Műhely • Dr. Poór József: A juttatás me-nedzselés trendjei nemzetközi összehasonlításban. Az OHE tagszervezetek életéből • Cél az egészség megőrzése (RÁBA Magazin – Rába Járműipari Holding) • Hátrányos helyzetből hasznossá válni (DUNAFERR Hetilap - Dunaferr Dunai Vasmű Rt.) • Menedzser-utánpótlási programban való részvétel (MOZGÁSBANBudapesti Közlekedési Rt.) • Háromezren szórakoztak (RÁBA Magazin - Rába Járműipari Holding) • Fizetik a második részletet) (DUNAFERR Hetilap - Dunaferr Dunai Vasmű Rt.) • Megkezdődött a második kör (RÁBA Magazin - Rába Járműipari Holding) • Családok szombatja (DUNAFERR Hetilap - Dunaferr Dunai Vasmű Rt.) Kitekintő • All the world’s a stage • Power to the people managers • Managers need help to cut conflict • Gender pay differential in HR salaries is £8k • How to tackle the long hours culture HR Informatika: Ismét informatikai cég a legjobb munkahelyek között Az Európai Szociális és Foglalkoztatási Hírlevél 68. számának témakörei Váratlan trendek a magyar munkaerőpiacon Üzemi Tanácsok Hírlevele 2004. 7. sz. Kisgyörgy Sándor, Pataky Péter, Vámos István: Helyzetkép az üzemi tanácsokról. Összefoglaló tanulmány IV. Hartai Ferenc: Módosúlt a munkavédelemről szóló törvény ETUC zárókonferenciája Európai Szakszervezeti Szövetség: Közérdekű szolgáltatások a kibővített Európában Dr. Borbély Szilvia: Közérdekű szolgáltatások az Európai Uióban I. ETUC zárókonferenciája Európai Szakszervezeti Szövetség: Szociálisan feflős vállalatok A munkaadói szervezetek üzenete a holland elnökséghez Hírek röviden Regiszter

108

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELŐ 2004. 8. sz. Kisgyörgy Sándor, Pataky Péter, Vámos István: Helyzetkép az üzemi tanácsokról. Összefoglaló tanulmány V. Friedrich Zoltán: Az üzemi tanácsok helyzete ma Egy konferencia hozzászólásai I. Dr. Kiss Mihály: Az Üzemi Tanás, mint új intézmény a munka világában Az elmólt tíz év szakszervezeti szempontból Az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodása a 2005. Évi jövedelempolitika egyes kérdéseiről Kántor Raimund: Tájékoztató a Munkaügyi Döntőbírói Szolgálat szakmai tevékenységéről Dr. Borbély Szilvia: Közérdekű szolgáltatások az Európai Uióban II. Hírek röviden Regiszter

109

JOGSZABÁLYOK 2004. IV. negyedév Jogszabály száma 1094/2004. (X. 1.) Korm. h. 27/2004. (X. 6.) IHM r.

Címe

Magyar Közlöny A helyi önkormányzatok 2005. évi új címzett támogatásainak 139. sz. döntés-előkészítéséről Az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá a postai 141. sz. ágazat ügyeleti rendszerének létrehozásáról, működtetéséről, hatásköréről, valamint a kijelölt szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségéről 279/2004. (X. 13.) A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi 147. sz. Korm. r. Köztársaság Kormánya között a felsőfokú tanulmányok egyenértékűségének elismeréséről szóló, Budapesten, 2001. december 1-jén aláírt egyezmény kihirdetéséről 134/2004 (X. 15.) Bírák felmentéséről és bírák kinevezéséről 148. sz. KE. h. 67/2004 Kormányzati főtisztviselő áthelyezéséről 148. sz. (X. 15.) ME h. 68/2004 Kormányzati főtisztviselői kinevezés megszűnésének 148. sz. (X. 15.) ME h. megállapításáról 69/2004 Kormányzati főtisztviselői kinevezés megszűnésének 148. sz. (X. 15.) ME h. megállapításáról 2004: XCIII. tv. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati 150. sz. viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 282/2004 (X. 20.) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati 151. sz. Korm. r. viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm r., valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló 103/1999 (VII.6.) Korm r. módosításáról Tájékoztató az Országos Érdekegyztető Tanács 2004. 156. sz. szeptember 17-i üléséről Tájékoztató az Országos Érdekegyztető Tanács 2004. 156. sz. szeptember 24-i üléséről 3/2004. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 159. sz. (X. 30.) törvénynek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter MeHVM r. irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló 2/1999. (VIII. 24.) MeHVM rendelet módosításáról 303/2004. (XI.2.) Korm. r 28/2004. (XI. 8.) HM r.

A 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tartós vagy ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő, valamint külföldi tanulmányokat folytató tagjai ellátásáról A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói támogatásáról szóló 2/1995. (XII. 12.) TNM rendelet módosításáról A textil- és ruházati, valamint a bőr- és cipőipar súlyos helyzetének enyhítésére

4/2004. (XI.10.) MeHVM r. 122/2004. (XI.10.)OGY h.

110

160. sz. 163. sz.

165. sz.

165. sz.

JOGSZABÁLYOK 2004. IV. negyedév 2004. évi CI. tv. 2004. évi CV. tv. 2004. évi CVI. tv. 1128/2004. (XI.24.)Korm. h 2004. évi CX. tv.

Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről 169.sz. szóló törvények módosításáról A honvédelemről és a Magyar Honvédségről 170. sz. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról

172. sz.

A Gazdaságfejlesztési és Munkahelyteremtési Keretprogramról

177. sz.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről 2004. évi CXI. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 88. tv. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelméről szóló 183. számú Egyezmény kihirdetéséről 32/2004. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének (XII. 2.) OM r. támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet módosításáról, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet kiegészítéséről 30/2004. A fokozottan veszélyes, valamint az egészségkárosító (XII. 6.) HM r beosztások köréről, az azokhoz kapcsolódó részletes, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokról az Országos Érdekegyeztető Tanács 2004. november 12-i üléséről 38/2004. A büntetés-végrehajtási szervek rendelkezésében lévő (XII. 9.) IM r. férőhelyek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól 327/2004. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról (XII.11.)Korm. r. 328/2004. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra (XII. 11.) jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. Korm. r évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról 329/2004. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által (XII. 11.) finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. r. Korm. rendelet módosításáról 27/2004. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és (XII. 14.) szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes FMMrendelet módosításáról ICsSzEM-PM e. r. 136/2004. Az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről (XII. 16.) szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII. 1.) KHVM GKM r. rendelet módosításáról

111

179. sz.

179. sz.

182. sz.

183. sz.

185. sz. 186. sz.

188. sz.

188. sz.

188. sz.

190. sz.

192. sz.

JOGSZABÁLYOK 2004. IV. negyedév

43/2004. (XII. 17.) PMBM e. r.

28/2004. (XII. 20.) FMM r. 29/2004. (XII. 20.) FMM r.

2004. évi CXXII. tv. 2004. évi CXXIII. tv.

2004. évi CXXIV. tv. 30/2004. (XII. 21.) FMM r. 31/2004. (XII.21)FMM r. 356/2004. (XII. 23.) Korm. r. 32/2004. (XII. 21) FMM r. 33/2004. (XII. 21) FMM r. 2004. évi CXXXIII. tv. 31/2004. (XII. 25.) HM r.

PM közlemény az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok 2004. évi II. ütemű támogatásáról A helyi önkormányzatokat 2003. évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérséklő kiegészítésről, illetve beszámításról szóló 4/2003. (I. 30.) PMBM együttes rendelet végrehajtásáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács megállapodása az illetményrendszerek 2005. évi változtatásairól A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról A különleges foglalkoztatási állományba helyezett köztisztviselő elhelyezkedését segítő munkaerőpiaci szolgáltatások és azok igénybevételének részletes szabályairól

192. sz. 193. sz

196. sz.

196. sz.

196. sz. 197. sz. 197. sz.

197. sz. 197. sz.

Egyes miniszteri rendeletek módosításáról

197. sz.

Az Európai Ügyek Hivataláról

199. sz.

Egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről

199. sz.

Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés fejezeti kezelésű 199. sz. előirányzat felhasználásával kapcsolatos szabályokról Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi 200. sz. adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és 200. sz. helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról

112

JOGSZABÁLYOK 2004. IV. negyedév 5/2004. (XII. 25.) MeHVM r. 1153/2004. (XII. 26.) Korm. h. 2004. évi CXXXV. tv. 375/2004. (XII. 28.) Korm. r. 377/2004. (XII. 28.) Korm. r. 378/2004. (XII. 28.) Korm. r. 379/2004. (XII. 28.) Korm. r. 380/2004. (XII. 28.) Korm. r. 33/2004. (XII. 28.) IHM r. 1158/2004. (XII. 28.) Korm. h.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú 200. sz. tagjainak illetményéről, valamint egyéb pénzbeli és természetbeni ellátásáról szóló 4/1997. (II. 28.) TNM rendelet módosításáról A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény 201. sz. hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről 202. sz. A rekreációs szabadságról szóló 136/2003. (IX. 4.) Korm. 203. sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. 203. sz. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény 203. sz. végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről 203. sz.

A nyugellátások és a beleseti járadék emeléséről

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési közalkalmazottainak jogállását érintő kérdésekről A pályakezdő diplomások ösztöndíjas támogatásáról a közigazgatásban

203. sz.

Iroda 203. sz.

foglalkoztatásának 203. sz.

Megállapodás az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének 203. sz. feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban

113

Október. H K Sz Cs P Sz V. November. H K Sz Cs P Sz V negyedik negyedév. December. H K Sz Cs P Sz V

Recommend Documents