Áp rilis H
K Sz Cs
P Sz V
1 5
6
7
8
2 9
3 10
4 11
12 13 14 15 16
17 18
19 20 21 22 23
24 25
26 27 28 29 30
Máju s H 3
K Sz Cs 4
5
P Sz V 1 2
6
7
8
9
10 11 12
13 14 15 16
17 18 19
20 21 22 23
24 25 26
27 28 29 30
J ú n iu s H
7
K Sz Cs
P Sz V
1
4
8
2
3
9 10
5
6
11 12 13
14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
2004. II. negyedév
MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM
2004. második negyedév
Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fôosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN 1585-2873 Szerkesztette dr. Berki Erzsébet Berki Erzsébet 2004.
TARTALOM
Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................
4
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................
24
Foglalkoztatás
29
Szakszervezetek ................................................................................................................................
47
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................
47
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................
49
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................
51
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................
54
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................
56
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................
77
Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF).................................................................
81
Munkáltatók.......................................................................................................................................
86
Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)....................................................................................
86
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................
87
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................
88
Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................
90
Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)............................
91
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................
93
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................
95
Munkaügyi viták...............................................................................................................................
97
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelı...........................................................................................
114
Napi- és hetilapok.........................................................................................................................
114
Folyóiratok...................................................................................................................................
127
Jogszabályok 2004. II. negyedév ....................................................................................................
3
131
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.04.01. Az FMM bemutatta a közös munkaügyi adatbázist, az EMMA-t, amely május 1-tıl alkalmas lesz arra, hogy mind a munkavállalók, mint a munkáltatók ellenırizzék a foglalkoztatásukra vonatkozó legfontosabb adatok helyességét, mindenek elıtt azt, hogy be vannak-e jelentve. A rendszer használatához PIN kódot kell kérni a területileg illetékes munkaügyi központokban. A feltöltés az Mt. hatálya alatt dolgozókkal kezdıdik, a közszolgálatban alkalmazottakra csak késıbb kerülhet sor. 2004.04.01. Hír. Nem teljesült a felsıoktatásban a kormány és a közszféra sztrájkbizottságának megállapodásában szereplı hatszázalékos béremelés, közölte tegnap Kis Papp László, az FDSZ elnöke. A januári hivatalos adatok szerint a keresetnövekedés – a tavalyi áthúzódó hatásokkal együtt – nem érte el a három százalékot, amibe ráadásul a béren kívüli juttatások emelkedése is beleszámítható. Az FDSZ, amely a megfelelı garanciák hiánya miatt nem írta alá a megállapodást, azt követeli a kormánytól, hogy tárgyalja újra a béremelés ügyét, annak végrehajtásához pedig biztosítson forrást és jogi garanciát. Bár csak a KSH elsı negyedéves adatainak birtokában, májusban lehet megoldást keresni a bérkorrekcióra, az FDSZ már április végi találkozón javaslatokat vár a pénzügyminisztertıl. Kis Papp László kijelentette: elfogadhatatlan az oktatási tárca ajánlása, miszerint elbocsátásokból felszabaduló forrásokból lehetne finanszírozni a béremelést. 2004.04.02. Hír. Négy magyar vállalat van a legjobb európai munkahelyek között. A Hewitt Associates felmérése szerint Európa második legkedveltebb munkahelye a Microsoft Magyarország Kft., de az 5., a 11. és a 12. hely is magyar cégé. A Hewitt Associates tavaly 13 európai ország 196 vállalatának mintegy 27 ezer alkalmazottját kérdezte meg, a magyarországi rangsor már tavaly ısszel napvilágot látott, az európai listát azonban csak most hozták nyilvánosságra a Wall Street Journal Europe c. napilapban. A listán az ötödik helyen az elektronikai alkatrészeket gyártó National Instruments Europe Kft., a 11. illetve 12. helyen pedig a Budapest Bank és a szoftverfejlesztı Scala Ece Hungary Kft. végzett. A felmérés szerint Európa legjobb munkahelye tavaly a TNT Express Worldwide futárszolgálat észtországi leányvállalata volt. Túlzás lenne az eredményekbıl azt az általános következtetést levonni, hogy a tipikus magyar vállalatok már európai szinten végzik emberierıforrás-gazdálkodásukat, ugyanis nálunk ugyanis jóval nagyobbak a különbségek a cégek között, mint Nyugaton. 2004.04.02. Hír. A parlamenti ülésszakok elıtt a szakszervezetek is megismerhetik a jogalkotási programot és véleményt mondhatnak a készülı, számukra fontos jogszabályokról, ígérte Szili Katalin házelnök a szakszervezeti szövetségek vezetıinek egy parlamenti találkozón. A munkavállalók soros elnöke, Borsik János fontosnak nevezte, hogy az eddiginél jobban bekapcsolódhatnak a törvényhozási munkába. 2004.04.05. Hír. A múlt héten tartott MSZOSZ-nagygyőlésen Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vett. Itt többek között arról is beszélt, hogy a kormány már döntött az olcsóbb és hatékonyabb állam megteremtését szolgáló reformok felgyorsításáról, ezért felkérte a pénzügyi tárcát, április végéig dolgozza ki ennek megvalósítását szolgáló programját. A kabinet felhívta az illetékes minisztériumokat is, hogy gyorsítsák fel a közigazgatás, az egészségügy, a 4
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szociális ellátórendszer, a köz- és felsıoktatás, valamint a kultúra területén a reformmunkálatokat, és errıl május végéig tegyenek jelentést. Szabó Endre, a közszolgálati sztrájkbizottság szóvivıje elmondta, a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium reformelképzeléseirıl egyelıre félhivatalos formában hallottak. Szabó szerint az elképzelések nem a száznyolcvanötmilliárd forintos megszorító csomaggal, hanem a közszféra modernizációjával függnek össze. A szakszervezetek arra számítanak, még áprilisban egyeztethetnek a kormánnyal. 2004.04.05. Hír. A szakszervezetek a munkaerı szabad áramlására vonatkozó fejezetek újratárgyalására szólították fel a kormányt az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felhívására tartott akciónapon. Ugyanakkor az ETUC-tól is követelték, hogy legyen szolidáris a csatlakozó országok munkavállalóival. A szakszervezetek figyelmeztették a kabinetet: az uniós csatlakozáskor legalább olyan szükség van az érdekegyeztetésre, mint a rendszerváltás idején, kifogásolták, hogy a heti munkaidı-csökkentésre, az új munkahelyek teremtésére, az uniós bérfelzárkóztatásra tett ígéretek nem váltak valóra. 2004.04.05. Hír. Félmillióan vonultak szombaton utcára Németországban, hogy a Schröderkormány megszorító intézkedései ellen tiltakozzanak. Berlinben a szakszervezetek várakozásait messze felülmúlva, kétszázötvenezren tüntettek, Kölnben és Stuttgartban száz-, illetve százötvenezren. A másfél millió embert megmozgató, s egész Európára kiterjedt hét végi tüntetések üzenete félreérthetetlen: befellegzett a kontinensen a jóléti államnak, írja egy lap. Európa egyetlen kormánya sem képes finanszírozni a szociális kiadásokat. Hol a nyugdíjrendszer, hol az egészségügyi ellátás, hol a munkaerıpiac mutat válságjeleket, hol mindegyik együttvéve. “Ez a demonstráció végre világos jel az uralkodóknak”, mondta Michael Sommer, a DGB szakszervezet elnöke, nyilván nem véletlenül használva az “uralkodók” szót. 2004.04.13. Hír. Nem változnak a munkaadók és az egyéni vállalkozók a nyugdíjbiztosítási törvényben elıírt adatszolgáltatási kötelezettségei az egységes magyar munkaügyi adatbázis (EMMA) bevezetése miatt. Ezen adatok azonban az EMMA mőködéséhez is szükségesek. A foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak továbbra is évente kell számot adniuk munkavállalóikról, illetve a befizetett járulékokról, ez a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idı, végsı soron pedig a nyugdíj megállapításának feltétele, mondta Kiss Sándor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság (ONYF) szakigazgatási és nyugdíjellenırzési fıosztályának vezetıje. Erre április 30-ig van lehetıség. Az, hogy a munkavállaló ellenırizheti, bejelentette-e cége a munkaviszony létrejöttét, még nem jelenti, hogy azt is tudni fogja, fizetik is utána a kötelezı járulékokat, mert errıl az EMMA nem tárol adatot. Megtörténhet, hogy a munkáltató bejelenti ugyan alkalmazottját az új adatbázisba, de a nyugdíjbiztosítónak már nem, erre vonatkozó információkat szintén nem tárol az új rendszer. Arra lehetıség lesz, hogy az ONYF és az EMMA adatait összevessék, és ha mulasztásra bukkannak, hivatalból is elrendelhetı a pontosítás, így gyorsabbá válik a járulékköveteléses ügyek intézése, és egyszerőbb lesz az adóhatóság dolga. 2004.04.13. Hír. Negyedével több politikai tanácsadót és fıtanácsadót foglalkoztatott az Orbán-kormány, mint a jelenlegi, derül ki a kancellária által közzétett összegzésbıl. A miniszterek és államtitkárok bizalmi munkatársainak fizetését és pontos munkakörét titokként kezelik. A Medgyessy-kormány miniszterei 85
5
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK politikai tanácsadót és fıtanácsadót alkalmaznak bizalmi munkakörben. Egyegy tárcavezetı jellemzıen 6-7 politikai tanácsadót alkalmaz, de van több minisztérium, így az agrár, a gazdasági, a külügyi valamint az igazságügyi tárca, ahol egyet sem. Információk szerint bérük a havi bruttó 280000-450000 forint között mozog, ami másfél-kétszerese egy diplomás, 3-8 éves gyakorlattal rendelkezı tisztviselı bérének, a köztisztviselıi átlagbérnek pedig 2,5-3szorosa. A politikai tanácsadóknak nem jár hat havi felmondási idı, és 2-6 havi végkielégítés, ha elbocsátják ıket. Megbízatásuk ugyanis csak arra az idıre szól, amíg a miniszter hivatalban van, és legfeljebb két havi felmondási idıre tarthatnak igényt. 2004.04.14. Hír. Néhány hétre vagy akár hónapokra is megtorpanhat a magyar speciális bevizsgálásokra kijelölt laboratóriumok tevékenysége az uniós csatlakozás napjától, mivel a hatóságok nem intézkedtek idıben a minısítı-bevizsgáló szervezetek nemzetközi engedélyeztetésérıl. Egy szakértı szerint javulhat a magyar munkavédelem helyzete május 1-jétıl, azonban kérdés, hogy a nyugateurópai egészség- és balesetbiztosítási alapokon nyugvó munkavédelmi hatósági tevékenység mikor honosodhat meg Magyarországon. Az egyik legszembetőnıbb különbség az Unióhoz képest, hogy nálunk még nem alakult ki a magán egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás rendszere. Márpedig épp ez a két rendszer az, amelynek igazán érdeke a munkavédelmi szabályok betartatása. 2004.04.21. Hír. Az Európai Bizottság 2009 végéig összesen 489 magyar állampolgár felvételét tervezi; a kormányzat célzott vizsgafelkészítı tanfolyamokkal kívánja segíteni a pályázókat, közölte a kormányszóvivı. A felvételek kétharmadát 2006 végéig bonyolítanák le, az elsı egy-két évben túlnyomórészt a fordítói és a tolmács állásokat kívánják betölteni. A bizottság 2005 végéig tíz A1-es besorolású, azaz fıigazgatói álláshelyet nyit meg, ezek közül nyolcra az idén, kettıre pedig jövıre lehet pályázni. A bizottság szándéka szerint minden új tagállam egy-egy ilyen posztot tölthet be. 2009 végéig 41 A2-es besorolású, azaz fıigazgató-helyettesi álláshelyet terveznek megnyitni, amibıl lakosságarányosan hat járna Magyarországnak. A bizottság 2009 végéig összesen 189 középvezetıt kíván felvenni az új tagországokból, ezek közül 27 hely illetné meg Magyarországot. A meghirdetett posztokra elektronikus úton lehet pályázni. Az uniós álláshelyek betöltésével összefüggı adminisztratív feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal látja el. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pályázható uniós pozíciókkal kapcsolatban a 06-80-38-2004-es zöldszámon lehet további tájékoztatást kapni. 2004.04.22. Hír. A kormány népesedéspolitikai koncepciójának középpontjában a nık foglalkoztatási és gyermekvállalási lehetıségeinek növelése áll, jelentette be a Népesedési Kormánybizottság titkára, Szekeres Imre, aki a programot ismertetve elmondta: a gyermekvállalásra minden másnál nagyobb befolyással van, hogy az édesanyának van-e jövedelemszerzı munkája vagy sem. A “gyerek vagy munka” helyett a kormány szeretné megteremteni a “gyerek és munka” lehetıségét, mert az európai példák azt mutatják, hogy ahol ez sikerült, ott megnıtt a gyermekvállalási kedv, és ezért is fontos a nık foglalkoztatásának bıvítése.
6
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.04.23. Hír. A KSH jelentése szerint az év elsı két hónapjában a nemzetgazdaságban teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 8,5 százalékkal haladta meg az elızı év azonos idıszakáét, s a versenyszférában 10,1 százalékos emelkedést regisztráltak, de az MSZOSZ felmérése szerint a vállalkozásoknál jellemzıen hat-hét százalékos béremelés volt. Az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban tavaly októberben a bruttó keresetek átlagosan hétnyolc százalékos növelését tartalmazó bérajánlásról született megállapodás, úgy tőnik azonban, hogy a cégek többsége ezt nem tartja be. Az elızı esztendıkben munkavállalói szempontból kedvezıbb volt a kép, hiszen például 2002-ben a 810,5 százalékos bérajánlás alapján 18,3 százalékkal nıttek a bérek, tavaly a reálbérnövelésre vonatkozó 4,5 százalékos javaslat 12,1 százalékra teljesült. A munkavállalók reálkeresete idén éppen csak szinten marad, vagy inkább csökkenni fog, mondta Szabó Julianna, az MSZOSZ szakértıje. Annak ellenére várható ez, hogy a KSH januári adatai szerint az ez évi januári termelékenység az egy évvel korábbit 9,9 százalékkal haladja meg, az erre az évre elıre jelzett GDP-növekedés pedig várhatóan 3,3-3,5 százalék körül lesz. Várhatóan tehát ismét jelentısen elszakad egymástól a termelékenység és a keresetek alakulása a versenyszférában. A felmérésbıl az is kitőnik, hogy helyenként a munkáltatók az étkezési hozzájárulás növekményét – 1500, illetve 2000 forintot – vagy a dolgozónak legfeljebb évi három alkalommal adómentesen adható ötezer forintos ajándékot beszámítja a keresetnövekedés mértékébe. A munkaadók jelentıs hányada az adó- és járulék-mentességgel nyert költségmegtakarítást “elfelejti” bérezésre fordítani. Szakszervezeti körökben felvetıdött, hogy a béremelési tapasztalatok alapján újra kellene tárgyalni az országos bérajánlást az OÉT-ben, bár Wittich Tamás szerint kevés az esélye, hogy egy újabb egyezséget jobban betartanának a munkahelyeken. 2004.04.29. Hír. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének kezdeményezésére április 28-án, immár kilencedik éve világszerte megemlékeznek a munka közben elhunytakról. Az “Emlékezz a holtakra, harcolj az élıkért!” mottóval Budapesten megrendezett emléknapon munkavédelmi szakemberek, a statisztikai adatokat sorolva elmondták: a világon évente 250 millió baleset és mintegy 160 millió munkavégzésbıl adódó megbetegedés történik. A magyarországi helyzet is riasztó, hiszen például 2002-ben 25284, egy évvel késıbb 25745 regisztrált munkabaleset történt, közülük 163, illetve 133 végzıdött halállal. 2004.04.30. Hír. A hazai szakszervezeti konföderációk csatlakoztak az Európai Akciónaphoz, és közös fórumot szerveztek a parlamentben. A fórumon felszólalt Burány Sándor munkaügyi miniszter is. A konföderációk közös nyilatkozatukban hangsúlyozták az európai unió adta szociális biztonság jelentıségét, valamint tiltakoztak a szabad munkaerı-áramlás korlátozása ellen. 2004.04.30. Hír. Egy napilap szerint az elmúlt két év igazolni látszik azt a nézetet, hogy míg jobboldali kormányok alatt rendkívül harciasak, addig baloldali kormányzás idején meglehetısen elnézık egyes szakszervezetek. A szinte folyamatos gyárbezárások, a tízezreket érintı elbocsátások, a stagnáló, de mára inkább reálértéküket vesztı bérek, az érdekegyeztetés sorozatos elmulasztása és a munkavállalóknak tett ígéretek semmibevétele a jelek szerint nem éri el azt a szintet, hogy erıt alkalmazzanak az érintett munkavállalói érdekképviseletek.
7
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2004.05.01. Együtt ünnepelték a szakszervezeti konföderációk május 1-ét a Városligetben. Az ünneplés ezúttal az EU csatlakozásnak is szólt, amelynek örömére az egész országban rendezvényeket szerveztek. Az ünnepi szónokok valamennyien hangsúlyozták, hogy új korszak kezdıdött hazánk történetében. A szakszervezeti majálison Vígh László, az ÉSZT elnöke mondott ünnepi beszédet a nagyszámú közönség elıtt. 2004.05.04. Hír. A munkavédelmi törvényben a legfontosabb változások egyike, hogy az eddigiekkel szemben a mikro- és kisvállalkozások számára is munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettségét írja elı. A jogszabály a munkahely, illetve a tevékenység veszélyességi szintjétıl függıen rögzíti, hogy a szakembert adott idıszakon belül hány órát kell foglalkoztatni. Ezzel együtt bıvül azon tevékenységek száma, amelyekbe kötelezı szakember bevonása. Ezek az alábbiak: üzembe helyezés, újraindítás, idıszakos biztonsági felülvizsgálat, soron kívüli ellenırzés, kockázatértékelés, megelızési stratégia, egyéni védıeszköz-juttatás, súlyos és tömeges munkabaleset kivizsgálása, robbanásvédelmi dokumentáció készítése, robbanásvédelmi vizsgálat, biztonsági és egészségvédelmi koordinátori feladatok ellátása. A törvény elıírja a munkahely kockázatértékelését, ennek pontos lépéseit, és dokumentálási folyamatát, illetve azt, hogy e kockázatokról a munkaadónak tájékoztatni kell a munkavállalókat. A munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekrıl az érintettek a 06-80/ 204-292-es ingyenesen hívható telefonszámon kérhetnek további tájékoztatást az Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Fıfelügyelıségtıl. 2004.05.05. Hír. Az Európai Bizottság elnöke a strasbourgi parlamentben Szent-Iványi István liberális képviselı kérdésére válaszolva elmondta: egyetért azzal, hogy fölösleges óvintézkedés az EU-tagok nagy része által bevezetett munkaerı-piaci korlátozás, de hivatalosan nem szólítja fel a tagországokat a korlátozás megszüntetésére. 2004.05.06. Hír. Ma jelenti be Kökény Mihály egészségügyi szakminiszter az Országos Mentıszolgálat fıorvosi értekezletén azt a kompromisszumos megoldást, amely a helyszíni sürgısségi ellátásban dolgozókat érinti, így az ápolókat, gépkocsivezetıket és orvosokat is. Az Európai Uniós direktíva maximum 12 órás munkaidıt engedne, de a 12 órás beosztás megnehezíti a magyar mentısök másodlagos munkavállalását. Emiatt már csaknem háromezren írták alá azt a petíciót, melyben kompromisszumos megoldást sürgetnek a kormánytól. Kökény Mihály egészségügyi szakminiszter hajlik a megegyezésre, nem kizárható annak lehetısége sem, hogy egyedi munkaszerzıdés alapján engedélyezi a 24 órás szolgálatot az orvosok s ápolók esetében. Eközben a mentıszolgálatnál folyik a leépítés. Mintegy hétszáz olyan mentıdolgozót foglalkoztat a szervezet országosan, akik másodállást is vállalnak munkahelyükön, akadnak olyanok is, akik két ilyen további negyed, illetve fél státuszban is szolgálatot teljesítenek az Országos Mentıszolgálatnál, hogy többet keressenek. A további jogviszonyok felszámolásáról már hónapokkal ezelıtt döntés született, mivel azt a kormányzat, illetve a mentıszolgálatnál mőködı kincstári biztosok jogellenesnek minısítették. Amennyiben a nyolcezer fıs személyi állomány majdnem tíz százalékát érintı foglalkoztatási kapacitást felszámolják, ugyanilyen mértékő létszámhiány keletkezik. Egyelıre kérdés,
8
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hogy mi lesz azokban a megyékben, ahol például az orvosok nagy része az említett további jogviszony keretében áll szerzıdésben a mentıszolgálattal. 2004.05.06. Hír. Az újonnan csatlakozó országokban a munkaadók lényegesen olcsóbban foglalkoztatják alkalmazottaikat mint a régi tagállamokban, ezért a nyugati cégek jelentıs része kiszervezi vállalkozásinak egyes területeit. A hazánkban mőködı vállalatok egy része a csatlakozást követıen kivonul. Ezek inkább az olcsó, képzetlen munkaerıre épülı, élımunka igényes könnyőipari, és az összeszerelı tevékenységet végzı ágazatokat érintik. A munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a befektetık a munkaerıköltség alapján hasonlítják össze a különbözı gazdasági ágazatokat és az országokat. A munkáltatókat terhelı költségek szerint Svédországban volt a legdrágább a foglalkoztatás, havonta 4047 euro, míg a Bulgáriában havonta 196 euró. Portugáliában kétszer, Görögországban háromszor, Németországban hatszor fizetnek többet a munkáltatók az új tagországokkal összehasonlítva. 2000-ben az átlagos egy fıre jutó havi munkaerıköltség Spanyolországban 2031 euró, Görögországban 1570, Portugáliában 1189 euró. A késıbb csatlakozó országok közül a munkaerı havi költsége Bulgáriában és Romániában volt a legalacsonyabb, alig 230 euró, a most csatlakozók közül legmagasabb Szlovéniában, 1291, és Cipruson 1638 euró. A többi hét jelölt országban az alkalmaztatás költsége 350 és 700 euró között mozgott. Magyarország a csatlakozott országok között a középmezınyben van 566 euróval, ami kilenc százalékkal magasabb a térség átlagánál, de csak 18 százalékát teszi ki az unió tagországainak átlagának. A munkaerıköltség legnagyobb hányada a munkavállaló fizetése, amely a következıképpen alakul: Dánia: 89,3 Írország: 86,1 Ciprus: 84,8 Svédország: 66,5 Románia: 67 Magyarország: 67 százalék. 2004.05.07. Hír. Bejelentés nélkül foglalkoztatják a vagyonvédelmi dolgozók ötven-hatvan százalékát, a be nem fizetett járulékok éves szinten akár a négymilliárd forintot is meghaladhatják, közölte tegnap Gálos Imre, a Vagyonvédelmi Dolgozók Országos Szakszervezetének (VDOSZ) alelnöke sajtótájékoztatóján. Magyarországon több mint 130.000 vagyonır dolgozik, ám mindössze tíz százalékukat alkalmazzák teljesen jogszerően, húsz százalékukat pedig csak minimálbérre jelentik be, mintegy 70.000 ember feketén dolgozik. Az érintettek egy hónapban átlagosan kétszáznegyven órát dolgoznak, sok esetben akár több napon keresztül, pihenınap nélkül. A VDOSZ tavaly októberben levélben fordult a munkaügyi miniszterhez, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak, ám a felvetésekre a mai napig nem érkezett válasz. Gálos adatokkal támasztotta alá állítását, amely szerint sokan havonta 400-500 órát is dolgoznak rossz munkakörülmények között, elıfordult például, hogy csıszként három hónapig nonstop foglalkoztattak vagyonırt dinnyeföldön. Volt, amikor ırzı-védıt úgy helyeztek ki munkahelyre, hogy szeptembertıl februárig Zsiguliban lakott. Az érintettek – féltve a megélhetésüket valamilyen szinten garantáló munkájukat – kényszerőségbıl vállalják helyzetüket. Óradíjuk alig éri el a 320-350 forintot, mert a fıvállalkozók több al- és társvállalkozó beiktatásával teljesítik vállalásukat, így a “piramis” alján lévı tényleges dolgozónak már csak ennyi marad. A szakszervezet arra törekszik, hogy a jövıben fıvállalkozó ne adhassa tovább alvállalkozóknak az elvállalt munkát, az értékszállító, pénzintézeti ıröket pedig veszélyességi pótlék illesse meg, hiszen egyre többször kerülnek életveszélyes helyzetbe. Javaslataik között 9
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szerepel, hogy kötelezzék a munkáltatókat élet- és baleset-biztosítás megkötésére, erre ugyanis a vagyonır nem tud áldozni átlag nettó 43 ezer forintos keresetébıl. Csizmár Gábor, a munkaügyi minisztérium politikai államtitkára elmondta: a szaktárcánál készül a vagyonırök speciális helyzetét figyelembe vevı jogszabály, amely vélhetıen rendezi a foglalkoztatással kapcsolatos problémákat. A VDOSZ az érintett cégek külföldi tulajdonosaival is fel akarja venni a kapcsolatot, hogy itthon is ugyanolyan körülmények között dolgozhassanak a vagyonırök, mint másutt Európában. 2004.05.08. Hír. Az EU csatlakozásért folytatott munka elismeréseként kitüntették - többek között - Ladó Máriát, a volt Munkaügyi Kutatóintézet volt kutatóját, akinek ezúton is gratulálunk. 2004.05.08. Hír. Az egészségügyi reform kedvezı hatásai között jöhet szóba egy esetleges újabb ágazati béremelés lehetısége, mondta az MSZP egészségügyi munkacsoportjának vezetıje. Kárpáti Zsuzsa az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos változásokról tartott tájékoztatóján kiemelte, szükségesnek tartaná egyfajta átmeneti szabályozás kidolgozását és bevezetését addig, amíg a magyar egészségügy teljes egészében nem tud átállni a 12 órás foglalkoztatásra.. 2004.05.10. Hír. A pénzügyminiszter után a kancellária-miniszterrel is egyeztet a készülı közszolgálati törvényrıl a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma. Eddig csak elızetes aggályok fogalmazódtak meg arról, hogy csorbulnak-e a köztisztviselık jogai. Szabó Endre elnök elmondta, hogy támogatják a közszolgálati joganyag felülvizsgálatát célzó munkát, az ezt szolgáló egységes közszolgálati törvény megalkotását, de csak bizonyos feltételekkel. Ezek közé sorolta a közszolgáltatások és a közszolgálat védelmét, a kiszámítható életpályarendszert, és azt, hogy a jogszabály ne jelentsen visszalépést egyetlen olyan juttatástól sem, amelyet a szféra egyes szektorai most kapnak. A közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízott, Vadász János szerint tévednek azok, akik szerint a törvény csorbítana egyes szerzett jogokat és a jobban fizetett dolgozók béreit a következı években alig érzékelhetıen, vagy egyáltalán nem növelné. A közszféra modernizációjáról szó volt a SZEF múlt heti szövetségi tanácsülésén is, amelyen részt vett Draskovics Tibor is. A pénzügyminiszter a hatékonyabb közszolgálat fontosságáról beszélt, a szakszervezetek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy nem olcsó, hanem ésszerően takarékos államot akarnak. A megbeszélésen egyetértettek abban, a közszféra ügyeirıl tovább kell folytatni a párbeszédet. 2004.05.11. Hír. A sajtóhírekkel ellentétben a Magyar Posta nem szünteti meg a postahivatalokat a hatszáz és kétezer lakos közötti településeken, jelentette ki a Községi Önkormányzatok Szövetségének napokban tartott közgyőlésén Szivi László, a posta vezérigazgató-helyettese. A bejelentés szöges ellentétben áll Szabó Pál vezérigazgató közelmúltban tett nyilatkozatával. A POFÉSZ üdvözölte a döntést. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége elnöke ugyanakkor megjegyezte: remélik, hogy a döntés az EP-választások után sem módosul. Ezzel együtt a Magyar Posta Rt. a héten mintegy kétszáz dolgozónak mond fel. Az elbocsátás alapvetıen azokat a dolgozókat érinti, akik a budaörsi logisztikai központ üzembe helyezésével nem vállalták az ottani munkát. A lépés összesen 207 alkalmazottat érint, számukra a posta – a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos munkajogi folyamat lezárultáig – munkát 10
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK biztosított, illetve az elmúlt két hónap alatt többféle, hosszabb távra szóló munkalehetıséget ajánlott fel. A kétszáz fın kívül további száz dolgozó nem nyilatkozott, ık azóta betegállományban vannak. 2004.05.11. Hír. A Pénzügyminisztérium 2010-re javasolja az euró bevezetését. A kormány végsı döntését csütörtökön közlik. A döntést január óta különbözı bizottságok készítették elı, a pénzügyminiszter pedig a parlamenti pártok képviselıivel és az OÉT-ben is konzultált. Draskovics Tibor az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalás után közölte, hogy a kormánynak elıterjesztett program szerint Magyarország 2008-ban teljesíti elıször az euró bevezetésének kritériumait. Ez három százalék alatti államháztartási hiányt, háromszázalékosnál kisebb inflációt, ehhez tartozóan alacsony kamatszintet és a GDP 60 százalékát el nem érı államadósságot jelent (Magyarország most csak ez utolsót teljesíti). A közös valuta megjelenésének feltétele, hogy ezeket a mutatókat hazánk két éven át tartani tudja – ezért válthatja legelıbb 2010-ben a forintot az euró. Az államháztartás hiányát évente fél százalékkal csökkentenék, és az idei 3-3,5 százalékos gazdasági bıvülés után 2008-ra várják öt százalék környékére a GDP növekedését. A kiadási és a bevétel-csökkentési ígéretek együttes betartására és az államháztartási deficit mérséklésére így a gazdasági növekedésbıl jutna fedezet, és még maradna a reálbérek óvatos, évi 2-3 százalékos emelésére is. 2004.05.12. Hír. A cafeteria rendszerén belüli juttatások egyre dinamikusabban fejlıdı szegmense a hazai piacnak, amelynek elınyeit minden résztvevı felismeri. Az ISH Magyarország által készített felmérést a kérdésrıl, amelybıl az is kiderül ugyanakkor, hogy a rendszer még nem bontakozott ki igazán, “van hova fejlıdnie”, mondta Vida Norbert, az ISH Magyarország cégvezetıje. 2004.05.13. Hír. A brit befektetık szerint Magyarország európai uniós csatlakozása után fontos regionális szerephez juthat a kelet-nyugati kereskedelemben. NagyBritannia budapesti nagykövete közölte azt is, hogy a szigetországi beruházók ennek megfelelıen nemcsak a magyar, hanem az EU-n kívüli kelet-európai országok, fıként Ukrajna és Románia piacaira is tekintettel vannak befektetéseik tervezésénél. John Nichols elmondta, hogy Nagy-Britannia számít a hatodik legnagyobb magyarországi beruházónak, a befektetések összege mára elérte a 3,5 milliárd eurót. 2004.05.13. Hír. Magyarország uniós csatlakozása változásokat hoz a nyugdíjrendszerben is. Baráth Gábor az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság vezetıje a csatlakozással járó változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ha a nyugdíjas külföldre költözik és ott szeretné felvenni az ellátását, errıl a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóságot kell értesítenie és bankszámlát nyitnia Magyarországon. Erre a számlára kapja majd a nyugdíját és az ügyfél feladata lesz, hogy átutaltassa az adott országban megnyitott számlájára. Az eljárás költséggel jár, mely uniós gyakorlat szerint az ügyfelet terheli. A tagországok között született koordinációs rendelet alapján a külföldön végzett munka eddig el nem ismert évei után is igényelhetı nyugdíjjárulék akár uniós, akár azon kívüli tagországban dolgozott az igénylı. A csatlakozást követıen a külföldön végzett munka eddig el nem ismert évei után is jár a nyugellátás. 2004.05.15. Hír. Tanácskozást tartottak a keresetek alakulásáról. Míg szakszervezeti vélemények szerint a következı években jó esetben is csak a reálbérek kis 11
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK mértékő növekedése várható, a munkaügyi miniszter szerint a gazdaság fellendülésének a foglalkozatásra és a fizetések emelkedésére is pozitív hatása lesz. Kutatások pedig azt igazolják, hogy a gazdasági folyamatok mellett a munkavállaló egyéni hozzáállása, ambíciója is jelentısen befolyásolja keresetét. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy friss felmérések szerint idén 0,5-1 százalékos reálbér emelkedés lehet a versenyszférában, ami messze elmarad a gazdasági növekedés ütemétıl. Egyes csoportoknál, például a fizikai dolgozóknál ráadásul nem várható a bérek reálértékének megırzése. Több helyen elhúzódnak a bérmegállapodások a munkaadókkal, noha az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban már tavaly októberben megszületett a 7-8 százalékos bruttó keresetemelési ajánlás az ágazati bértárgyalásokhoz. Borsik János szerint, a kormány középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseinek ismeretében jó esetben is átlagban csak a bérek reálértékének megırzésérıl lehet szó. Szerinte a bérajánlásnál nem a bruttó, hanem a reálbérekben kellene megállapodni. A munkaadói oldal soros elnöke szerint az utóbbi idıben jelentıs volt a bérkiáramlás, így a keresetek elszakadtak a gazdasági teljesítménytıl. Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének fıtitkára szerint nem feltétlenül a bérek emelésével kell növelni a vásárlóértéket, ezt adócsökkentéssel is el lehet érni. Burány Sándor miniszter szerint a csatlakozás után a jobb gazdasági mutatók pozitívan hatnak a bérekre is, elsısorban azok a munkavállalók számíthatnak rövidesen magasabb fizetésre, akik a csatlakozás nyertes ágazataiban, vagyis a szolgáltatás, esetleg a kereskedelem területén dolgoznak, a nyereséges vállalkozások vezetıi pedig újabb fejlesztésekbe kezdenek, és az új munkaterületeken, a kibıvített munkahelyeken további alkalmazottakat foglalkoztatnak majd. A minimálbér emelésérıl a nyár végén tárgyalnak majd. A keresetekrıl készült Tárki vizsgálatból az derül ki, hogy nem kizárólag a gazdasági teljesítmény, és a politikai döntések befolyásolják a fizetést, hanem a munkavállaló egyéni ambíciója is. Az idén közzétett kutatás szerint a magyar munkaerıpiacot 43-44 éves korig növekvı, utána azonban csökkenı bérszint jellemzi. A felsıfokú végzettség hozama 2003-ban igen magas volt, ami megkérdıjelezi a diplomások túlkínálatának népszerő diagnózisát, és alátámaszthatja a diplomások további “felhozatalának” szükségességét. A külföldi cégnél dolgozók 23-25 százalékkal kapnak többet a hazai állami szektorban dolgozóknál, és 26-31 százalékkal kapnak többet a hazai magánvállalatok alkalmazottainál. 2004.05.15. Hír. Körülbelül hatszáz volt vámost képeznek át a közeljövıben, és a határok felügyeletét ellátó társszervek munkáját fogják segíteni az úgynevezett mélységi ellenırzési rendszerben, mondta sajtótájékoztatóján Sipos Jenı, a Vám- és Pénzügyırség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivıje. A belsı határokon - illetve a hozzájuk tartozó sávokban - mobilcsoportok járıröznek majd. Bár az EU-tagországokkal szemben a vámhatárok megszőntek, a védett állatok és növények, illetve mőtárgyak csempészete továbbra is törvénybe ütközik, ellenırzésre vár a veszélyes hulladékok, illetve anyagok szállítása, valamint a közbiztonságra veszélyes anyagok, így a kábítószer, a lıfegyverek és egyéb robbanóanyagok titkos szállítása is. Az ellenırzések alá esı útvonalakat a VPOP úgynevezett vámkommandójának információi alapján jelölik ki. A VPOP szóvivıje szerint a tavalyi létszámhoz képest 800 fıvel csökkent a
12
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK vámosok állománya, igaz ebben benne van a kormányzati létszámcsökkentés is. A csatlakozás következtében levonulni kényszerülı vámosok többsége a kedvezményes nyugdíjazást, illetve a leszerelést választotta, de számos tiszt vállalta a keleti határszélre való áthelyezést is. 2004.05.18. Hír. Az egészségre ártalmas és veszélyes munkahelyeken dolgozók 36 órás munkahetének megtartását követelik a vegyiparban, a gyógyszeriparban, a bányaiparban, az alumíniumkohászat területén szervezıdı szakszervezetek. Paszternák György, a vegyészszakszervezet elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium csak június 30-ig tartja érvényben azt a rendeletet, amely elıírja az egészségre különösen ártalmas munkát végzık munkaidejének csökkentését. Állítják, hogy az általános (heti 40 órástól) eltérı munkaidıt indokolja, hogy bizonyos munkakörökben – a vegyi alapanyaggyártásban, a gyógyszeriparban, a bányászatban – nem szőntek meg az ártalmak, és vélhetıen sokáig fenn is maradnak. 2004.05.19. Hír. Felszólítjuk az oktatási tárca vezetıjét, vonja vissza a felsıoktatási törvény módosítására tett elıterjesztését, mondta Lányi András, a Védegylet szóvivıje a szervezet fórumán. Be kell látnunk, mondta Schlett István professzor, hogy az egyetemek eltömegesedése miatt a minıségi képzés válságban van. Hozzátette: a szakszerő, korrekt reformok folyamatát nem lezárni, hanem elkezdeni kellene. 2004.05.19. Hír. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az európai munkaügyi szabályozásokban a munkaidı és a pihenıidı fogalma mellett vezessenek be egy harmadik kategóriát is, a nem munkával töltött, de munkaidınek számító ügyeleti idıt, közölte szerdán a testület szociális és foglalkoztatáspolitikai kérdésekért felelıs tagja. Sztavrosz Dimasz azt a dokumentumot ismertette, amelyben az EU döntéselıkészítı és végrehajtó intézménye új megfontolásokat és javaslatokat ajánl a szociális partnerek figyelmébe a munkaidıre vonatkozó irányelv (1993) módosításának ügyében. A testület három olyan problémát emelt ki, amelyrıl véleménye szerint a munkaadóknak és a munkavállalóknak további tárgyalásokat kellene folytatniuk. 1. Az Európai Bíróság közelmúltbeli döntései után tisztázni kellene, milyen mértékben tekinthetı munkaidınek az ügyeletben töltött idı (elsısorban, de nem kizárólag az egészségügyi dolgozók esetében). 2. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet megelızni, hogy a munkáltatók visszaéljenek a munkaidıt legfeljebb heti 48 órában meghatározó szabály alóli kivételek lehetıségével. 3. A bizottság javasolja, hogy a 48 órás heti átlagot ne a jelenlegi szabályozásban szereplı négy hónap, hanem ennél hosszabb idıszak alapján számítsák ki. Az Európai Bíróság egy nemrég hozott döntésében kimondta, hogy az egészségügyi dolgozók ügyeletben töltött idejét teljes munkaidınek kell tekinteni, amit azonban a tagállamok gyakorlatilag egyöntetően elutasítanak, és egy részük azt is kétségbe vonja, szükség van-e egyáltalán a munkaidıre vonatkozó közösségi irányelv fenntartására. Problémákat okoz a heti 48 órás szabálytól való eltérést lehetıvé tévı úgynevezett kimaradási záradék alkalmazása is, amely a legszélesebb körben Nagy-Britanniában terjedt el. Ennek alapján az alkalmazottak - bizonyos feltételek mellett - lemondhatnak arról a jogukról, hogy megtagadják a hosszabbított munkaidık vállalását. Az irányelv elfogadása óta Nagy-Britannia mellett több tagállam - Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország és Luxemburg - is hozott vagy tervbe vett olyan rendelkezéseket, amelyek lehetıvé teszik a kimaradási záradék korlátozott alkalmazását bizonyos 13
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK ágazatokban. A bizottságnak az irányelv végrehajtásáról szóló jelentése azt állapítja meg, hogy a jogszabályban erre vonatkozóan elıírt garanciák nem mindegyike érvényesül. Gyakran elıfordul például, hogy az alkalmazottakkal munkaszerzıdésükkel egyidejőleg íratják alá a kimaradási záradék alkalmazásához való hozzájárulásukat. Mostani állásfoglalásában ezért a bizottság többek között annak megfontolását javasolja a szociális partnereknek, hogy esetleg szigorítsák meg a záradékok egyéni alkalmazásának a feltételeit, vagy kollektív szerzıdések részévé tegyék ıket. 2004.05.20. Hír. Megjósolhatatlan, hogy milyen hatással lesz az uniós tagság Magyarországon a fogyasztói árak változására. Az egyik iskola szerint növekedni fognak a termelıi költségek, tehát emelkednek az árak. A másik szerint a megnövekedı verseny, a beáramló olcsóbb termékek a hazai árakat is letörik. A derőlátók szerint a gazdaság bıvülésével együtt járó béremelkedések gyorsabbak lesznek az árak növekedésénél. Az uniós piac törekvése az árstabilitásra inkább ebbe az irányba mutat. A most májusban csatlakozó országokban a bérszínvonal lényegében az uniós átlag felét sem éri el, és az árak is alacsonyabbak, bár e téren országonként és termékcsoportonként nagy eltérések lehetnek. Ha elindul a bérek felzárkózása, akkor a kereslet élénkülésével megindul az árak harmonizációja is. 2004.05.20. Hír. Akár országos demonstrációra is felkészültek egyes kistelepülések polgármesterei, hogy tiltakozzanak a mobilposta szolgáltatás ellen. Egy kérdıíves vizsgálat szerint az érintett vezetık 92 százaléka elégedetlen az új rendszerrel és úgy érzik, a faluban élıket hátrányosan megkülönböztetik. A posta modernizációért felelıs vezetıje viszont “álruhában” gyızıdött meg arról, hogy falun családtagként várják a mobilpostajáratot és elégedettek a szolgáltatással. 2004.05.24. Hír. A honvédelmi miniszter szeretné elérni, hogy az önkéntes hadseregbe jelentkezı hivatásos és szerzıdéses katonáknak versenyképes jövedelmet tudjon biztosítani a Magyar Honvédség. Juhász Ferenc a Honvédelem Napja alkalmából rendezett ünnepségen a budai Várban azt mondta, remélik, hogy a professzionális hadseregbe szívesen jelentkeznek majd a fiatalok. Mint mondta, az önkéntes hadseregbe 35 év alatt, érettségi fölött mindenkit várnak, aki egészséges életmódot él. 2004.05.27. Hír. Kutas János, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetı fıtanácsosa és Ádám Sándor, a Promei Kft. munkatársa a Központi Statisztikai Hivatal által felmért foglalkoztatott létszámot és átlagkereseteket vetette össze az APEH-nek az adózókra vonatkozó adataival egy, a fekete foglalkoztatás arányainak felmérésére szolgáló kutatásban. Az adóbevallások alapján arra lehet következtetni, hogy a KSH által 2002-ben kimutatott 3 millió 870 ezer fıs foglalkoztatott közül az adót is fizetık száma 3,3 és 3,4 millió között mozoghat. Vagyis minimum 470 ezren, de inkább mintegy félmillióan (a foglalkoztatottak 13 százaléka) egyáltalán nem adóznak a munkajövedelmek után. Ehhez azonban még hozzá kell számítani, hogy a KSH a valóságosnál kevesebb külföldi, diák és mezıgazdasági dolgozót mutat ki annál, amit más vizsgálatok jeleznek. Így a számítások szerint a nem adózó foglalkoztatottak száma valójában kétszázezerrel több, azaz összesen hétszázezer fı. Ha a nem adózókat minimálbéren foglalkoztatnák, akkor 300–420 milliárd forint (1,18–
14
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 1,66 milliárd euró) lenne az a bértömeg, amelynek 60-70 százaléka nem folyik be adó és tb-járulék formájában az államháztartásba. Arról nem is beszélve, hogy a szürke foglalkoztatás mértéke – a nem adózó munkajövedelmek nagysága – valószínőleg ennél jóval nagyobb. A probléma megoldása nagyon nehéz, az ellenırzés kevés. Kétszáz munkaügyi ellenır tavaly csupán 12 ezer feketemunkást talált ellenırzései során. A kormány reményei szerint sokat segíthet a május elején mőködésbe lépett emma, azaz az egységes magyar munkaügyi adatbázis. 2004.05.28. Hír. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a kormány kétéves gazdasági teljesítményét értékelı sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az szja-tábla sávjainak széthúzását tervezik 2005-ben azzal a céllal, hogy az átlagos keresetőek ne a legnagyobb kulcs szerint fizessék az adót. Elképzelhetı azonban, hogy a kulcsok is csökkennek. Az adórendszer igazságosabbá tétele értelmében “bizonyos jövedelmi határ felett” nem lehetne igénybe venni a kedvezményeket. Ez a jövedelemhatár valahol az átlagos jövedelem kétszerese (négymillió forint) körül lenne, a bért terhelı elvonások lefaragása pedig a foglalkoztatottság növekedését segítené elı. Elképzelhetı, hogy a fix egészségügyi hozzájárulás összegét csökkentik, majd eltörölik. Az Érdekegyeztetı Tanácsban kötött megállapodás szerint 2005-ben az eho 2250 forintra csökken és 2006-ban szőnne meg. A pályakezdık is kedvezményt kaphatnának a járulékfizetésbıl, errıl Draskovics Tibor megbeszéléseket kezdeményez az érdekképviseletekkel, és az iparőzési adó nagyobb része lenne leírható a nyereségadó alapjából. Ma az önkormányzatoknak befizetett iparőzési adó negyedét lehet levonni, ám a korábbi elképzelés szerint ez jövıre 50 százalékra emelkedne. 2004.05.29. Hír. Négy hónap után lezárulhat a Dunaferr privatizációja, miután sikerült befejezni a bankok és a cég új tulajdonosa, a Donbassz-Duferco csoport között folyó tárgyalássorozatot. Az ukrán–luxemburgi befektetıi konzorcium elvi megállapodást kötött a hitelezı pénzintézetekkel, így az új tulajdonos augusztus 23-áig végérvényesen birtokba veheti a Dunaferrt, jelentette be tegnap Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A hatvanmilliárdos csomag döntı többségét négy nagybank – a Kereskedelmi és Hitelbank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és a CIB Bank – folyósította, de két állami tulajdonban levı pénzintézet, az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is hitellel és garanciával áll az acélipari óriás mögött, ezen kívül tucatnyi pénzintézet nyújtott kisebb-nagyobb kölcsönöket a cégnek.. Draskovics Tibor azt mondta, hogy mindenkinek megmarad az állása, az új tulajdonos a privatizációs szerzıdésben a több mint nyolcezres létszám továbbfoglalkoztatását is vállalta. Hónig Péter, a Dunaferr elnök-vezérigazgatója szerint a Donbassz-Duferco jól mőködı vállalatot vehet át, a társaság a tavalyi évre tervezett 2,6 milliárd forintos (10,2 millió euró) veszteségbıl egymilliárd lett, az idén pedig már 5,7 milliárd forintos (22 millió euró) adózás elıtti nyereséget terveznek. 2004.05.29. Hír. Több tízezer ötven éven felülit érinthet az a törvénymódosító javaslat, amelyet Kórozs Lajos és Schvarcz Tibor szocialista képviselı nyújtott be a parlamentnek arról, hogy azok a magánnyugdíj-pénztári tagok, akik 2013. január 1-je elıtt vonulnak nyugdíjba, visszaléphessenek a társadalombiztosítási rendszerbe. Kórozs azzal indokolta az indítványt, hogy amikor mintegy hat évvel ezelıtt kétpilléressé vált a társadalombiztosítás rendszere, sokan nem 15
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK láthatták elıre, hogy tömeges leépítések lesznek munkaterületükön, és beléptek a magánnyugdíj-pénztárba. Azok a katonatisztek például, akiket a haderıreform kapcsán helyeztek nyugállományba, vagy azok a bányászok, akik a bányabezárások miatt kényszerültek a korkedvezményes nyugdíjat választani, most szembesültek azzal, hogy magánnyugdíj-pénztártagként csak csökkentett, 75 százalékos társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultak, és mivel pénztártagságuk idıtartama nem éri el a tíz évet, hátrányos helyzetbe kerülnek. 2004.05.30. Hír. A külföldi cégnél dolgozók 23-25 százalékkal kapnak magasabb fizetést a hazai állami szektorban dolgozóknál. A lakosság csaknem felének van szabadon felhasználható jövedelme, ugyanakkor a társadalom húsz százaléka halmozottan hátrányos körülmények között él – derül ki a Tárki legújabb háztartásvizsgálatából. Az egyik eredmény, hogy jelentıs mértékben nıttek a jövedelemkülönbségek. A társadalom felsı tíz százalékába tartozó háztartások jövedelme nyolc és félszerese annak, amennyibıl a társadalom alsó tíz százalékának kell megélnie. Két évvel ezelıtt hét és félszeres volt ez az arány, mondta Kolosi Tamás szociológus, a Tárki elnöke. A 80-as évek válságához képest 1998-ban már elértük a rendszerváltozás elıtti idıszak életszínvonalát, azóta folyamatos a növekedés. Az elmúlt három évben a reáljövedelmek 30–50 százalékkal nıttek. A 90-es évek közepén a háztartások 70 százaléka a napi megélhetésre költötte a jövedelmét, ez az arány most 50 százalékos. A társadalom közel 40 százalékát kitevı munkásság helyzete most rosszabb, mert a középosztályhoz viszonyítva alacsonyabb színvonalon él, mint korábban. 2004.06.01. Hír. Az egészségügyi kormányzat május elsejétıl elrendelte az orvosok EUkövetelményeknek megfelelıen megnövelt és kötelezıvé tett pihenıidejének kiadását. Az ügyeletben töltött idınek legfeljebb ötven százalékát ismerik el munkavégzésnek, a többit “betudják” kötelezı pihenıidınek. Vagyis, a napi nyolc óráját ledolgozó, majd az ügyeletet követıen újra munkába álló orvos, aki gyakorlatilag 32 órát tölt egyfolytában a munkahelyén, a díjazás elszámolása szerint ebbıl csak 20-at dolgozik, 12 órában kötelezı pihenıidejét tölti. Ezzel a megoldással gyakorlatilag el lehet érni, hogy egy év alatt másfél évnyi munkát lehessen elvégeztetni az orvossal ugyanannyi vagy kevesebb bérért, mint korábban. A jogszabály óriási felháborodást váltott ki. Egy számítás szerint egy kórházi orvos a korábbi rendelkezések szerint évi négyszáz óra túlmunkára volt kötelezhetı, ami a hatszáz fölötti kötelezıen ledolgozandó idıvel együtt valamivel több mint ezer órát tett ki. Ezzel szemben most mintegy 1500 óra ledolgozására kötelezhetı ugyanannyi bérért. 2004.06.01. Hír. A benzinkutas szakma nagy változásokon ment keresztül az utóbbi években. A mai szabályok szerint csak az lehet kutas, aki rendelkezik kútkezelı- és shopeladói vizsgával. Korábban az olajtársaságok maguk képezték ki munkatársaikat, mostanában erre szakosodott cégek oktatják és vizsgáztatják a benzinkútkezelıket. A kutasok többnyire 12 órás mőszakban dolgoznak. A szakmában áltagosan hat hónapig marad egy-egy ember ugyanannál a kútnál. Meglehet, hogy utána egy másik céghez megy át, vagy egészen más munkahelyet keres. A töltıállomások többségét ma már vállalkozásba adták az olajtársaságok, vagy úgy, hogy az állomás megmaradt a cégek tulajdonában, és a vállalkozó a maga által verbuvált dolgozókkal üzemelteti, vagy franchise rendszerben mőködteti. A vállalkozók állapodnak
16
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK meg a dolgozókkal az alkalmazás feltételeiben. Többnyire elvárják, hogy érettségijük legyen, és kötelezettséget kell vállalniuk arra is, hogy elvégzik a szakmai tanfolyamot. Általában minimálbérrel veszik fel ıket, ehhez még különbözı pótlékok járulhatnak, meg a borravaló. A Shellnél, például, a kezdı kutas 53 ezer forint minimálbért kap, ami mőszak-, és egyéb pótlékkal 70-75 ezer forintra megy fel. A borravaló tankolásonként 20-100 forint körül szokott lenni. Ha valaki elvégzi a tanfolyamokat is, akkor például tízéves gyakorlattal 120 ezer forint körüli alapbére van, plusz a pótlékok és a borravalók. 2004.06.01. Hír. A munkaügyi miniszter támogatja, hogy az újságírók és a mővészek színlelt vállalkozói szerzıdésének tisztázását június 30-a helyett december 31re módosítsák. Burány Sándor egyetért az SZDSZ javaslatával, de más területet nem fog érinteni a csúszás, közölte a miniszter. A foglalkoztatás kifehérítése érdekében a tavaly novemberi törvénymódosítás alapján június 30-ig büntetlenül módosíthatók a színlelt szerzıdések. Ennek a szabályozásnak az a lényege, hogy ha a vélhetıen színlelt szerzıdést módosítják és az egyéb jogszabályi feltételeket teljesítik a törvény szerinti idıpontig, akkor a munkáltatóvá vált foglalkoztató terhére adó- és járulékkülönbözetet nem lehet megállapítani. Az amnesztia a törvényjavaslat szerint nemcsak a munkaadókra, hanem a foglalkoztatottakra is kiterjed. A kedvezmény nem vonatkozik azokra a színlelt szerzıdésekre, amelyeket a törvény hatályba lépése után kötöttek. 2004.06.01. Hír. Teljesítmény alapú, célirányos és monitorozott lesz az új közszolgáltatás, a dolgozók kiemelkedı munkáért magasabb bért kapnak és minden alkalmazott elıtt nyitva áll majd a továbbképzés és a karrier lehetısége, mondta a közszolgálat reformjáért felelıs kormánymegbízott, Vadász János, aki szerint az alkalmazottak anyagi megbecsülést és foglalkoztatásuk biztonságát várnak a reformtól. Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatal a brit közszolgálati reform alapjait felhasználva készíti elı az egységes közszolgálati törvényt. A reformért felelıs szakemberek az érdekegyeztetés új rendszerének kidolgozására is készek. A reform tervezetének általános része már elkészült, az év végéig dolgozzák ki a sajátos közszolgálati részterületeket érintı kérdéseket. 2004.06.04. Hír. Noha június végén lejár a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégeknek felkínált adóamnesztia, április végéig csupán 34 cég korrigálta a szerzıdéseket az APEH szerint, összesen 619-et. Ezek a vállalkozások mentesülhetnek a bírság, és a megspórolt adó- és járulékterhek öt évre visszamenı megfizetése alól. Az APEH arra számít, hogy csak június 14-én derül ki, hogy meddig kaphatnak újabb haladékot a kényszervállalkozások. A munkaügyi ellenırök tapasztalatai szerint a színlelt szerzıdésekkel történı foglalkoztatás valamennyi ágazatban jelen van, a legjellemzıbb ugyanakkor az ırzés-védelem, a fuvarozás, az építıipar és a vendéglátás területén. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter februárban úgy nyilatkozott, hogy nem tekinti kényszervállalkozóknak a mővészeket, újságírókat, sportolókat és a vagyonıröket. A szaktárca vezetıje szerint ezeken a területeken a foglalkoztatás rugalmassá válásáról van szó, ezeken a területeken speciális szabályokra van szükség, és mire június 30-án lejár az adótörvények által nyújtott féléves amnesztia, addigra tiszta helyzetet kell teremteni az említett szakmákban. Eddig azonban csupán a sportolók helyzetét sikerült rendezni, méghozzá úgy, hogy az új sporttörvény szerint a hivatásos sportolókat csupán munkaviszony keretében lehet foglalkoztatni. A vagyonvédelmi törvény 17
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK módosításának tervezete már elkészült, de a kormány még nem döntött róla, s a mővészek foglalkoztatásának jogszabályi feltételei sem tiszták. 2004.06.10. Hír. Draskovics Tibor a kormányülést követıen közölte, hogy a kabinet végrehajtja a közszférában a béremelést, ám errıl csak a jövı héten kívánnak megállapodni a szakszervezetekkel. Az OKÉT legutóbbi ülésén a kormány ígéretet tett arra, hogy 9-én dönt a kompenzáció módjáról. Szabó Endre, a közszolgálati sztrájkbizottság szóvivıje közölte: ma reggel hivatalos indoklást kérnek a kabinettıl, hogy miért nem tartotta be ígéretét. A szférában 2002 óta nem történt béremelés, noha a kormány folyamatos bérfelzárkóztatást ígért. 2004.06.11. Hír. Szerdai ülésén nem döntött a kormány a közszolgálatban dolgozók idei bérrendezésérıl, de a munkaügyi tárca politikai államtitkára csütörtökön levélben tudatta a közszféra szakszervezeteivel, hogy a kormány tartja szavát, és a következı napokban megteszi a szükséges intézkedéseket a közalkalmazottak béremelése érdekében. Csizmár Gábor egyúttal indítványozta: június 16-ára hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács ülését, hogy folytathassák a tárgyalásokat. Az államtitkár szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a költségvetési szférában idén az elsı negyedévben 6,8 százalékkal nıttek a rendszeres havi bérek, ami megfelel a kormány és a szakszervezetek által februárban aláírt megállapodásnak, de az átlagos béremelkedés jelentıs különbségeket takar. Az alkalmazottak körében csalódottságot és megdöbbenést váltott ki, hogy bár a kormány a közszolgálati sztrájkbizottsággal május 28-án úgy egyezett meg, hogy szerdai ülésén meghozza a szükséges döntést az ügyben, egy héttel késıbbre halasztotta a javaslattételt és az érdemi tárgyalásokat. 2004.06.11
Hír. A bérek és a nyugdíjak gyorsabban nıttek, mint az árak, közölte saját számításai alapján Szabó Zoltán országgyőlési képviselı. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai a képviselı közlését támasztják alá. Az átlagkereset 32 százalékkal, az átlagnyugdíj 25 százalékkal emelkedett 2002 márciusa és 2004 márciusa között. Az adott idıszakban az alapvetı termékek egy részénél mintegy 10 százalékos áremelkedés volt észlelhetı, más termékek, például a vaj, a liszt és a sertéshús esetében jelentıs árcsökkenés. A kenyér esetében, noha a 16 százalékos áremelkedés tény, egy napi nyugdíjból két évvel ezelıtt 9,6 kilót, ma csaknem 11 kilót lehet vásárolni, egy órai átlagos munkabérbıl pedig 2,9 kilót lehetett venni két éve, ma pedig 3,3-at. A képviselı arra is felhívta a figyelmet arra, hogy a gázárak két év alatt átlagosan 19 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti: egy napi nyugdíjból két éve több mint 40 köbméter gázt lehetett venni, ma valamivel több mint 44 köbmétert, egy órai munkával pedig két éve 12, ma 13,5 köbmétert. Egy átlagos keresető dolgozóra számítva, a burgonya és a vöröshagyma kivételével minden egyes termékért kevesebb idıt kell dolgozni.
2004.06.14. Hír. Éles tiltakozást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a GKM június 30-tól hatályon kívül akarja helyezni a vegyiparban, az alumíniumkohászatban, a gyógyszeriparban, a bányaiparban, tehát a fokozottan veszélyes munkakörökben dolgozók számára – negyven helyett – heti harminchat órás munkahetet biztosító rendeletet. A tárca az érintett munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízta a vita megoldását, de megegyezés nem született. A vonatkozó jogszabály már 1992-ben hatályát vesztette, más rendeletek viszont
18
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK továbbra is tiltják a veszélyes, egészségre káros körülmények közötti munkavégzést. A megoldás érdekében a GKM szeptember 15-re módosította a tárgyalások lezárásának idıpontját. Egy 1990-es IKM-rendelet jelenleg is csökkentett munkaidıt biztosít a veszélyes munkakörben dolgozóknak, mondta Borsik János. Az Autonómok elnöke élesen kritizálta a tárcát, szerinte az rosszul elıkészített tárgyalásokon, lekezelıen bánik a szakszervetekkel. A munkaügyi minisztérium sem támogatja a kedvezmény eltörlését. 2004.06.14. Hír. Brüsszelben egy hónapra legalább 1200 euró szükséges a megélhetéshez, folyamatosan emelkedik a lakások bérleti ára, az élelmiszerek nem sokkal drágábbak, mint Magyarországon, sıt az alapélelmiszerek nagyjából ugyanannyiba kerülnek. A C kategóriába sorolt európai hivatalnok alapfizetése körülbelül nettó 2000, a B kategóriásoké nettó 2600, míg az A kategóriásoké nettó 4000 euró havonta. Ehhez jönnek a kiegészítı pótlékok: beilleszkedési, családi, lakhatási támogatás. Egyéb kedvezmények is megilletik ıket: a tartós fogyasztási cikkek után nem kell áfát fizetniük. Adózási szempontból is jobban járnak: a társadalombiztosításnak a fizetés 8 százalékát kell áldozniuk, valamint egyéb adókra is csak további 8 százalékot vonnak le tılük. 2004.06.15. Hír. Ötödik alkalommal adták át a Családbarát Munkahely-díjakat azoknak a munkaadóknak, akik segítik a dolgozók családi és munkahelyi élete közötti összhang kialakítását. A pályázati felhívásra 59-en jelentkeztek, a négy kategóriában – kis-, közép-, és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervezetek és alapítványok – öt pályázónak ítélték oda a Családbarát Munkahely címet, emellett további nyolc oklevelet és két különdíjat adtak át. A kisvállalatok kategóriájában a törökszentmiklósi Polgár-Társak 2000 Kft.-t díjazták, a középvállalatok közül a dunaújvárosi FerrInfo Rt. nyerte el a díjat, a nagyvállalati kategória elsı helyezettje a Dunántúli Regionális Vízmő Rt. siófoki telephelye lett. A költségvetési szervezetek kategóriájában a megosztott díjat Hajdú-Bihar Megye Közigazgatási Hivatala, illetve az Északmagyarországi Regionális Munkaerı-fejlesztı és Átképzı Központ kapta. 2004.06.16. Hír. Továbbra is veszélyben van az egészségre ártalmas és veszélyes munkahelyeken dolgozók 36 órás munkahete. A gazdasági tárca ugyan nem törli el a kedvezményes munkaidırıl szóló rendeletet, és szeptember közepéig haladékot adott a munkaadók és a munkavállalók képviselıinek, hogy megegyezzenek egymással, de az álláspontok azonban nagyon messze vannak egymástól. Az egyeztetések ezentúl az országos szint helyett az egyes szektorokban, alágazatokban folynak tovább. Ez a helyzet megfelel a munkaadóknak, amelyek azt szeretnék elérni, hogy töröljék el a rendeletet, és a kérdést a kollektív szerzıdésekben rendezzék, természetesen rugalmasabban, mint eddig. A GKM szívesen utalná a probléma megoldását a társadalmi érdekegyeztetés új fórumaira, az úgynevezett ágazati párbeszéd bizottságokba (ápb). A szakszervezetek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy országos érvényő rendelet biztosítsa a dolgozók munkaidı-kedvezményét, mivel nem mindenhol kötnek kollektív szerzıdést, az ápb-k mőködésének pedig egyelıre még hiányoznak a szervezeti és jogi feltételei. 2004.06.17. Hír. A következı hat évben jelentısen átalakítja a magyar egyetemek képzési rendszerét, vezetését és finanszírozását a Magyar universitas program, amelynek koncepcióját a kormány tegnapi ülésén fogadták el. A kormány által
19
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK elfogadott koncepció egyik legfontosabb eleme az új felsıoktatási törvény, amely ısszel kerülhet az Országgyőlés elé. A reform tartalmazza egy diploma ingyenes megszerzését, az oktatói bérek rendezését, a kutatás-fejlesztés jelentıs támogatását és a magántıke bevonását a kollégiumok és egyetemi épületek bıvítésébe. Két év múlva alapvetıen megváltozik a képzés szerkezete. Az eddig párhuzamos egyetem és fıiskola helyett egymásra épülı szintek jönnek létre: a kétéves felsıfokú szakképzés, a hároméves felsıfokú alapképzés, a kétéves mester- és a hároméves doktori fokozat. Szétválik az egyetemek tudományos és gazdasági vezetése. A stratégiai döntéseket az irányító testület hozza meg, amelybe az állam is delegál tagokat. Az egyetem képzési ügyeirıl a szenátus dönt majd, de az univerzitások vezetıje továbbra is a rektor lesz. A program emellett támogatja a magyar diákok külföldi tanulmányait, emeli a hallgatói juttatásokat, és segíti a hátrányos helyzetőek felsıfokú tanulmányait. 2004.06.17. Hír. A KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresetek kilenc százalékkal voltak magasabbak 2004 elsı négy hónapjában, mint egy évvel korábban. A magyar munkavállalók átlagosan bruttó 141 ezer forintot (557 eurót) kerestek havonta 2004 elsı négy hónapjában, amelybıl nettó 91 ezer forintot (360 eurót) vihettek haza. A vizsgált idıszakban a bruttó bérek a versenyszférában 11 százalékkal, a költségvetési szektorban pedig 6,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A nettó bérek 7,8 százalékkal, a reálkeresetek pedig – az elsı negyedévi 1,1 százalék után – 0,9 százalékkal növekedtek január és április között. A legmagasabb fizetéseket a pénzügyi szektorban kínálták, ahol 26 százalékkal 316 ezer forintra (1249 euróra) emelkedett a bruttó átlagkereset. A bankszektor után a vegyiparban kerestek a legjobban, átlagosan 184 ezer forintot. A köztisztviselık 179 ezer forintos átlagfizetésükkel a lista harmadik helyén állnak. Mélyen az átlag alatt keresnek viszont a textil-, bır- és cipıiparban, a vendéglátásban és a mezıgazdaságban, ahol az átlagbér 80 és 90 ezer forint között mozog (320–350 euró). Az év elsı négy hónapjában az alkalmazásban állók száma 0,8 százalékkal 2 millió 772 ezerre emelkedett tavalyhoz képest: ezen belül a versenyszféra létszáma 1,4 százalékkal nıtt, a költségvetési szektoré pedig 0,9 százalékkal csökkent. A magánszféra létszámnövekedése szinte egyedül a szolgáltató szektornak köszönhetı, ahol az ingatlanügyletek, valamint a gazdasági szolgáltatások területén 13,1 százalékkal, a kereskedelemben pedig 9,2 százalékkal több embert foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A zsugorodó textilipar és mezıgazdaság mellett több ágazatban csökkent az alkalmazottak száma. 2004.06.17. Hír. A diákok nyári munkavállalásával kapcsolatban egy 2002-es vizsgálat során a szabálytalanságok 95 százalékát olyan munkaadóknál találták, amelyeknél nem iskolaszövetkezet által kiközvetített diákok dolgoztak. Az iskolaszövetkezetek minıségi és leinformált munkákat ajánlanak, elintézik az adminisztratív feladatokat, kezeskednek a munkabér kifizetésérıl és a jogszabályok betartásáról. Általában 16 éven felüli nappali tagozatos diákokat alkalmaznak, akiknek átlagosan ezer forint értékő szövetkezeti részjegyet kell váltaniuk, amit többnyire az elsı bérükbıl vonnak le. 2004.06.18. Hír. A parlamentben hétfın elfogadott törvénymódosítás a kifogásolt polgári jogi szerzıdéses jogviszonyok átalakításának határidejét meghosszabbította 2005 közepéig, de az érintettek körére vonatkozó korlátozásokat változatlanul
20
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hagyta, holott a 2003. XCI. törvény 223. § azt is kimondja, hogy a 2003. december 31-e után megkötött színlelt szerzıdésekre nem vonatkozik a mentesség. Az illegális foglalkoztatásra az idén áprilisban terjesztették ki az amnesztia hatályát: az április 30-a után kezdıdı feketemunka nem élvez büntetlenséget. A munkaügyi ellenırök ugyanakkor továbbra is megbüntethetik a foglalkoztatókat. A színlelt szerzıdésekkel kapcsolatban megszaporodó munkaügyi perek is nagy kiadást jelenthetnek a cégeknek. 2004.06.19. Hír. Az oktatási és a munkaügyi minisztérium közös programokkal, a közoktatás intézményhálózatának felhasználásával kívánja elısegíteni a felnıttoktatást. Errıl állapodott meg a két tárca vezetıje, megállapodásuk szerint a közoktatás meglévı intézményhálózatát is felhasználják arra, hogy délután, illetve este a felnıttképzés rendelkezésre álljanak. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint Magyarországon a felnıtt lakosság 2-4 százaléka vesz rész felnıttképzésben, miközben Európában az átlag 10-12 százalék körül mozog. A Sulinet program keretében el akarják érni, hogy az iskolai számítógépek a felnıttképzésben is részt vehessenek. 2004.06.22. Hír. Csütörtökig jelentkezhetnek azok pedagógusok, akik 2004. szeptember 1tıl az Oktatási Minisztérium Európai Iskolák hálózatának brüsszeli és luxemburgi intézményeiben vállalnának nevelı-oktatói munkát. A megbízások legalább 2 évre szólnak és az óvodapedagógusi, tanítói és tanári munkakörökre tanító-óvodapedagógusi azok jelentkezhetnek, akik felsıfokú szakképzettséggel, tanítói, vagy általános- illetıleg középiskolai tanári végzettséggel rendelkeznek. Utóbbiaknál elıírás a magyar nyelv és irodalom, a történelem vagy a matematika szakos végzettség, legalább 5 éves pedagógiai gyakorlat, a francia vagy az angol nyelv felsıszintő ismerete. Mindkét nyelv és további idegen nyelvek ismerete elınyt jelent, akár csak a többszakos végzettség és a gyerekek tanórán kívüli kreatív idıtöltését segítı érdeklıdési terület. Bıvebb információ az Európai Iskolák honlapján található: www.eursc.org. 2004.06.23. Hír. A kormány szándéka szerint ötszázalékos illetmény-kiegészítést kapnának a rendészeti szervek központi és megyei hivatalainál dolgozók, jelentette be a belügyminiszter. A kormány állásfoglalását az ötszázalékos illetménykiegészítésrıl törvény rögzíti majd. A kiegészítést 2004. január elsejétıl visszamenıleg kapják meg a megyei vagy központi szerveknél dolgozó tőzoltók, rendırök, titkosszolgálati szakemberek, büntetés-végrehajtásban dolgozók, valamint a határırök. A szükséges 3,2 milliárd forintot a központi költségvetés biztosítaná. 2004.06.24. Hír. Az ellenırzött munkaadók 85 százalékának volt az év az elején munkahelyi munkabiztonsági, munkaegészségügyi kockázatértékelése, de kétharmaduk rossz felmérést, feladattervet készített , ismertette Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten a legfrissebb ellenırzések tapasztalatait. Az európai uniós jogharmonizációval együtt az 50-nél több dolgozót foglalkoztató munkáltatóknak Magyarországon is kötelezı megszervezni a munkabiztonsági képviselı megválasztását, de ilyen képviselıt választhatnak más munkahelyeken is. A dolgozók maguk közül delegálnak a tisztre egy személyt, aki különféle jogosítványokat kap, a szakszervezeti tisztségviselıkhöz
21
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hasonlóan elbocsátása is feltételekhez kötött. Ezek a személyek felléphetnek a minden munkahelyen kötelezı, a helyzetet tárgyszerően elemzı, a feladatokat hatékonyan kijelölı kockázatértékelésért. A kockázatértékelés az európai uniós munkabiztonság fontos része, rendszerszerő eljárásra ösztönzi a munkáltatókat, arra, hogy a munkafolyamatok részévé tegyék a munkabiztonsági, munkaegészségügyi körülmények javítását. Az OMMF évente 30-40 ezer munkáltatót ellenırizhet a 200 fıs ellenıri létszámmal, ez a 700-800 ezer munkáltatóhoz képest néhány százalék. Tavaly 525 millió 833 ezer forint munkavédelmi, szabálysértési és végrehajtási bírságot vetettek ki az ellenırzések során. Ez 4,5 százalékkal volt több, mint 2002-ben. A bejelentett munkabalesetek száma 2003-ban 1,8 százalékkal volt több, mint 2002-ben. A legtöbb szabálytalanságot az elıírások szerinti burkolatok, védıeszközök, védıkapcsolók hiánya, vagy az jelenti, hogy nem használják azokat. Ugyancsak gyakran találkoznak az ellenırök azzal, hogy a munkáltató nem adja ki az egyéni védıeszközöket, illetve nem követeli meg a használatukat. 2004.06.25. Hír. A budapesti közgyőlésben ellenzéki tiltakozás mellett elfogadták a fıvárosi gimnáziumok és szakiskolák átszervezésérıl szóló javaslatot. Schiffer János (MSZP) fıpolgármester-helyettes a “racionalizálást” azzal indokolta, hogy a fıvárosi szakképzést korszerősíteni kell, uniós segítséggel szakképzı központokat kell kialakítani. Hegedős Zoltán, az oktatási bizottság fideszes tagja ezzel kapcsolatban elmondta: a közgyőlés döntésével 21 iskolát zárnak be. A három legnagyobb oktatási szakszervezet azt kérte a képviselıkhöz írott levélben, hogy a racionalizálási intézkedésekrıl csak a szakmai egyeztetések után döntsenek. 2004.06.25. Hír. Júliustól bıvül azok köre, akik igénybe vehetik a Sulinet Expressz kedvezményeit: már nem csak az oktatásban érintettek, hanem minden, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély igénybe veheti az évente maximum 60 ezer forintos adókedvezményt, derült ki az oktatási tárca tájékoztatójából. Az adókedvezmény bruttó 4 millió forint éves fizetés felett nem jár majd, 3,4 millió felett pedig csak sávosan csökkenı mértékben. Ennél kisebb jövedelem esetén pedig az összevont adóalap adója csökkenthetı a program keretében vásárolt számítógép-, illetve számítástechnikai eszköz árának felével. 2004.06.25. Hír. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Executive Consultants Kft. közös felmérést készített, amely elsısorban a Magyarországon mőködı német tulajdonú vagy érdekeltségő vállalatokat vizsgálta és azt igazolja, hogy a szakemberhiány csökkenti a magyarországi befektetési kedvet. A megkérdezettek fele a szakképzés gyenge minıségében és rugalmatlanságában, valamint a versenyhelyzetben látja leginkább a munkaerıhiány okait. Úgy tőnik, hogy Szlovákia és Románia komoly versenytársa Magyarországnak. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Executive Consultants Kft. szakemberei szerint Magyarországnak más elınyökkel kell meggyıznie a potenciális befektetıket. 2004.06.26. Hír. Az uniós csatlakozás napján új ügyeleti rendszer lépett életbe az egészségügyi intézményekben. Az új szabályozás legfontosabb eleme, hogy heti hatvan órában maximálta az egészségügyi dolgozók munkaidejét, amelybıl 40 óra a törvényes munkaidı, 8 óra a kötelezıen elrendelhetı, 12 óra pedig az
22
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK önként vállalható ügyelet. Az igazi problémát az jelenti, hogy mostantól az orvosok és az ápolók naponta legfeljebb 12 órát dolgozhatnak, az ügyeletük után pedig kötelezıen 11 óra pihenıidıt kell biztosítani számukra. Az egészségügyi kormányzat szándékosan hagyta érvényben a régi kormányrendeletet, mivel a hazai viszonyok között egyelıre teljesíthetetlen az az európai uniós elıírás, amely szerint az ügyeleti idı teljes egészét munkaidınek kell elszámolni. Az egészségügyi tárca helyettes államtitkára szerint az elıírást Európa más országaiban sem képesek betartani, épp ezért uniós szinten jelenleg is folynak a tárgyalások az ügyeleti idı és a munkaidı egységesítésérıl.
Fogyasztói árak néhány tagállamban és jelölt országban (euróban) (2004.05.20.) Termék 1kg alma 1 kg hagyma 1 db zsemle 1 l zsíros tej 250 g margarin 1 kg sertéscomb 500 g spagetti 2 l Coca-Cola 1 BigMac szendvics Levi’s 501-es farmer 1 l 95-ös benzin
HU 0,6 0,4 0,07 0,8 0,52 2,8 0,8 0,8 2 67,6 0,96
UK 1,93 0,83 0,12 0,68 0,86 5,25 0,42 1,92 2,99 52,63 1,12
SK 0,5 0,4 0,1 0,7 0,75 3,98 0,75 0,99 1,72 74,62 0,82
23
E 1,7 0,9 0,4 – 0,6 4 0,8 0,8 5,2 80 0,98
I 1,8 0,99 0,96 1,3 2,2 3 0,57 1,09 2,7 80-120 1,09-1,11
A 0,9 1,29 0,11 0,99 0,99 4,99 0,99 1,69 – – 0,9
D 1,5 1,2 0,25 0,7 0,9 5 0,99 1,5 3,99 55–80 1,08
PL 0,4 0,42 0,04 0,36 0,32 2,73 0,52 1,26 1,32 44,81 0,68
KONZULTATÍV FÓRUMOK 2004.04.14. Hír. Ülésezett az OÉT. Az itt szültetett megegyezés értelmében a kormány várhatóan viszonossági intézkedéseket vezet be a magyar munkavállalók mozgását korlátozó uniós országokkal szemben. A Magyarországgal együtt csatlakozó államok esetében – Ciprust és Máltát kivéve – regisztrációs kötelezettséget vezet be a kabinet. A munkaadói oldal támogatta, a szakszervezetek pedig tudomásul vették a terveket. A vitából kitőnt, hogy a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek megalapozatlannak tartják a jelenlegi tagállamok intézkedéseit. Csizmár Gábor szerint a cél az, hogy a magyar munkavállalók egyenrangúak legyenek az EU munkaerı-piacán. A munkavállalói oldal szóvivıjeként Borsik János, és Szőcs György, a munkaadók szóvivıje is kifogásolta, hogy késve tárgyaltak a kormánytervezetrıl. Borsik azt javasolta, hogy az OÉT félévente tekintse át a munkaerı-piaci helyzetet, és foglalja törvénybe a viszonosság és a védintézkedés szabályait, mivel egy kormányrendelet erre nem nyújt elég garanciát, ha védintézkedést kell bevezetni, azt a szakminiszter vitassa meg az OÉT-ben. (A védintézkedésrıl a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány dönt.) Borsik János szerint a kabinet a Keletrıl érkezı munkavállalók ügyében is tehetne lépéseket. A Munkástanácsok elnökének az a véleménye, hogy a kabinetnek fel kellene vállalnia a társadalom elıtt, hogy a jelenlegi unió elszántan érvényesíti érdekeit. A felek értékelték az OÉT elmúlt kétéves munkáját is. Bár véleményük szerint több vonatkozásban javult az érdekegyeztetés színvonala, számos kritika is elhangzott, különösen a szociális partnerek jogait csorbító, jogalkotásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. 2004.04.24. Hír. Ülésezett az OÉT, ahol a munkaadói és munkavállalói oldal is elutasította a korkedvezményes nyugdíj-rendszer átalakításáról szóló kormányzati ütemtervet és az ahhoz tartozó bevezetı részt, szerintük ugyanis nem derül ki egyértelmően, hogy mi a kabinet szándéka. A kormány vállalta, hogy 30 napon belül - még májusban - új ütemtervet készít, a koncepciót azonban ennyi idı alatt nem lehet kidolgozni. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára azt mondta: a kormány betartja a korábbi megállapodásokat. Az ütemterv vitája nem helyettesítheti a koncepció kidolgozását, hívta fel a figyelmet a munkaadói oldal nevében Szeremi Lászlóné, a Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetségének szakértıje. Olyan koncepciót sürgetett, amelybıl kiderül, hogy mit gondol a kormány a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításáról, mi a célja, a rendszert önállóan vagy a társadalombiztosításon belül akarja mőködtetni illetve milyen finanszírozást rendel mellé. Lekerült a napirendrıl - a munkaadók és a szakszervezetek kezdeményezésére - az a javaslat, amely az üzemi és közalkalmazotti tanácsi választással kapcsolatos egyes kérdések együttes szabályozásáról szól. Az ülésen megtárgyalták a az egész életen át tartó tanulás fejlesztésérıl szóló stratégiai koncepciót, amely az elsı szakma megszerzését a felnıtteknek is ingyenessé teszi. A munkaügyi, az oktatási és az ifjúsági tárca közös elıterjesztése szerint azok a 45 éven felüliek, akik elhelyezkedésük megkönnyítése érdekében második szakma elsajátítására vállalkoznak, azt ugyancsak térítésmentesen megtehetik majd. A feltétel csupán annyi, hogy olyan szakmát tanuljanak, amibıl – a munkaügyi központok jelzése szerint – az adott megyében hiány van, és betöltetlen álláshelyeket kínálnak. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztésére kidolgozott stratégia legfontosabb célja az egyén képességeinek tudatos fejlesztése révén a 24
KONZULTATÍV FÓRUMOK foglalkoztathatóság segítése, a felnıttképzésben részt vevık számának növelése, a képzés minıségének biztosítása. Ennek érdekében a konkrét feladatokra intézkedési terv készül rövidesen, egyebek között regionális tudáscentrumok létrehozására az oktatási, képzési intézményrendszer bázisán, az atipikus képzési formák bıvítésére. 2004.05.07. Hír. Még a csütörtökre tervezett kormánydöntés elıtt a munkaadók és a szakszervezetek véleményét is meghallgatja az Országos Érdekegyeztetı Tanács ülésén az euró bevezetésének idıpontjáról a pénzügyminiszter. Az érdekképviseletek - bár egyelıre nem ismerik a pontos elıterjesztést - arra hívták fel a figyelmet: az euró bevezetéséhez szükséges feltételek mielıbbi teljesítése nem mehet a munkavállalók rovására. Draskovics Tibor szerint a kormány csütörtökön dönti el az euró bevezetésének tervezett idıpontját. Az érdekképviseletek annak ismeretében tudnak véleményt mondani az euró bevezetésérıl, ha pontosan látni, hogy a közös valutához szükséges feltételek teljesítése milyen áldozatokat követel a munkavállalóktól, mondta a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának elnöke. Hasonlóan vélekedett Vígh László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetıje, a munkavállalói oldal soros elnöke is. Az idı rövidsége miatt hétfın csak konzultáció lesz Draskovics Tiborral, és bár valószínőleg nem tudják érdemben véleményezni az elıterjesztést, bíznak abban, hogy a kormányoldal a végsı döntésnél figyelembe veszi majd észrevételeiket. 2004.05.13. Hír. Elképzelhetı, hogy az idén középtávú megállapodást köt a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Az egyezség lehetısége az Országos Érdekegyeztetı Tanács hétfıi zárt ülésén került szóba, mondta Vígh László, a munkavállalói oldal soros elnöke. A választásokig szóló, kétéves gazdasági megállapodás megkötése egyelıre csak lehetıségként merült fel, jelenleg nem lehet megmondani, hogy mennyi a realitása, de elı kell készíteni a tervezetet és még idén alá kellene írni a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselıinek. Vígh szerint az egyezség azért csak a választásokig szólna, mert a kormány a hivatali idejére vállalhat kötelezettséget, bár több országban lehet kormányon átívelı megállapodásokat is kötni és nem kell négy évente mindent elölrıl kezdeni. A soros elnök kiemelte, hogy az elképzelésrıl még a szakszervezetek sem alakítottak ki közös álláspontot. 2004.05.17. Hír. Szabó Endre, a közszolgálati sztrájkbizottság szóvivıje szerint a KSH adatai és a szakszervezetek munkahelyi szinten végzett felméréseinek eredményei jelentısen eltérnek. A hivatal szerint az elsı két hónapban az oktatás területén 0,8, az egészségügy és a szociális ágazatban pedig 4,7 százalékos béremelkedés valósult meg. A szakszervezetek felmérése az oktatás terén lényegében megegyezik a KSH-éval, ám az egészségügyben gyakorlatilag nullaszázalékos béremelkedést mértek az érdekvédık. A közszférában sokan például idén kapták meg tavalyi tizenharmadik havi fizetésüket, a sztrájkbizottság és a kormány közötti megállapodás szerint azonban ezt nem lehet beleszámítani az idei béremelésbe. Szabó “alapos és korrekt” tárgyalásokra számít, bízva Draskovics Tibor kijelentésében, mely szerint ha szükségessé válik, a kormány kész a bérkorrekcióra. Az OKÉT-ben esedékes találkozón az érdekvédık nemcsak a béremelések teljesülésérıl, hanem a bérkompenzáció módjáról is tárgyalni akarnak.
25
KONZULTATÍV FÓRUMOK 2004.05.18. Hír. Az állami cégek végkielégítési gyakorlatát 2003 nyarától kormányhatározat korlátozza. A kormányhatározat (2173/2003.) a határozatlan idejő munkaszerzıdések esetén is az Mt. elıírásaihoz igazítja az állami cégvezetık végkielégítését. A jogszabály csak a minimumot határozza meg, a maximumot nem. Az OÉT plenáris ülésén Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivıje nemrég azt kérdezte, miért nem született meg az a jogszabály, amely a többségi állami tulajdonú cégek menedzserszerzıdéseinek szabályozását tartalmazná. Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára az OÉT ülésén elmondta, hogy a kormány határozatban rögzítette, hogy az újonnan kötött munkaszerzıdések esetében a végkielégítés nem lehet nagyobb az Mt.-ben elıírtnál, és ettıl a vezetık javára nem lehet eltérni, azaz a határozott idejő szerzıdéseknél legfeljebb egy évi átlagkereset jár. A határozatban az is szerepel, hogy kezdeményezni kell a korábban megkötött szerzıdések - közös megegyezéssel történı - módosítását, ha az elıírtnál magasabb végkielégítésrıl szólnak. 2004.05.25. Hír. Feszült a helyzet a közszférában, mert a 800 ezer alkalmazott jelentıs része nem kapta meg a megállapodás szerinti hat százalékos bruttó béremelést. Péntekre összehívták az OKÉT ülését, de a kormány még nem juttatta el a szakszervezetekhez az ajánlatát. Több szakszervezet is azt javasolja, hogy újítsák fel a közszolgálati sztrájkbizottság mőködését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyancsak péntekre demonstrációt hirdetett, mivel felméréseik szerint az oktatási intézmények körében az éves béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék. A KKDSZ arra hatalmazza fel a szervezet küldöttét, hogy az OKÉT-ülésen javasolja a sztrájkbizottság munkájának felújítását, hogy garanciát tudjanak kikövetelni a bérek hatszázalékos emelésére. Ugyancsak indítványozzák, hogy még a tanév vége elıtt nagygyőlésen tiltakozzanak a közszolgálatban dolgozók a kialakult helyzet miatt, azt követıen pedig figyelmeztetı, majd országos sztrájkkal adjanak nyomatékot béremelési követelésüknek. A kormánnyal kötött megállapodás nem teljesült, azért Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezetének fıtitkára is a sztrájkbizottság aktivizálását tartja szükségesnek. A felmérések szerint ugyanis miközben a központi költségvetés intézményeiben a közalkalmazotti körben hat százalékkal nıttek a keresetek, az önkormányzatok által fenntartott szociális és egészségügyi intézményekben szinte nulla a növekedés. 2004.05.29. Hír. Tüntettek a Pénzügyminisztérium elıtt a közalkalmazotti bérek értékvesztése ellen, miközben ülésezett a Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács. A tüntetésen alig több mint százan vettek részt. “Egyszer volt 50 százalék (2002) Hol nem volt 6 százalék (2003) Mégsem volt 6 százalék (2004) Tovatőnt 50 százalék”, volt olvasható az egyik transzparensen. Ha a kormány idén nem tesz valamit a bérek rendezéséért, az év végéig már 12 százalékkal kevesebbet fog érni a 2002-es fizetésemelés, mondta Kerpen Gábor, a tüntetést szervezı, húszezer taggal bíró Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A tüntetést támogató, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét (EDDSZ) vezetı Cser Ágnes a szó szoros értelmében szélnek is eresztette a kormánnyal kötött megállapodást, amelyben a kabinet idénre
26
KONZULTATÍV FÓRUMOK hatszázalékos béremelést vállalt (a megállapodást az EDDSZ nem írta alá). Cser Ágnes mindezeken túl a szél sorsára bízta az egészségügyi dolgozók bérlistáját (“egy 25 éve dolgozó háziorvos nettó 105 ezer forintot visz haza”), egy csokor kék lufit, valamint Petıfi Sándornak A XIX. század költıi címő versét (“Ha majd a bıség kosarából mindenki egyaránt vehet…”). A tüntetık ezután az Oktatási Minisztérium épülete elé vonultak. Az OM elıtt felszólaló Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi képviselıje szerint a tanárok félnek. A tüntetés idején még zajlott az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács ülése, amelyen megállapították: az elsı negyedévben ugyan a közszféra egészében 6,8 százalékkal emelkedtek a keresetek, de ezen belül igen nagy eltérések vannak, különösen a közalkalmazottak és a szolgálati jogviszonyban dolgozók, illetve az önkormányzatokhoz tartozó alkalmazottak kárára. A testület a június 9-ei kormányülésig több változatot dolgoz ki arra, hogy mindenhol hat százalékkal emelkedhessenek a keresetek. 2004.06.03. Hír. A kormány elkészítette a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításának ütemtervét, amelynek legfontosabb pontja, hogy szakértık bevonásával felülvizsgálják a korkedvezményre jogosító, jelenleg hatályos munkaköri jegyzéket. A jogszabály módosításának tervezetét legkésıbb 2006 szeptemberében terjesztik az OÉT elé, és ha a szociális partnerek megegyeznek, és a parlament is jóváhagyja, 2007. január 1-jétıl hatályba léphet. Az ASzSz sikerként értékeli, hogy a kormány végül vállalta a korkedvezményes nyugdíjrendszer korszerősítését, mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Borsik János elnök, aki kezdeményezi, hogy a kialakult helyzetben a kormány hosszabbítsa meg a korkedvezmény intézményét 2007. január 1-jéig. Az Autonómok azt is javasolják, hogy a kedvezményes körbe kerüljenek be a folyamatos, három mőszakban dolgozók, a Volán- és a BKVbuszvezetık esetében a jogosultságot ezentúl ne kössék jármőtípushoz, és a Hungarocamion-sofırök is kapják meg a kedvezményt. A korkedvezmény egyébként férfiaknál, nagy igénybevételt jelentı munkakörben eltöltött tíz év után két év, ezt követıen minden öt év után egy év. A nık esetében nyolc év után két, majd négyévenként egy év a korkedvezmény. 2004.06.11. Hír. Csalódottságot és megdöbbenést okozott az Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztetı Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalán, hogy a kormány egy héttel késıbbre halasztotta a javaslattételt és az érdemi tárgyalásokat a közszféra idei béreinek rendezésérıl, áll az érintett szakszervezetek állásfoglalásában. A szakszervezetek hangsúlyozzák, a kormánnyal kötött megállapodásban foglalt hatszázalékos béremelés egyedül a rendvédelmi szférában valósult meg, ugyanakkor az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a szociális ellátás, a felsıoktatás, valamint a kutatás területén lényegében nem történt béremelés. A szakszervezetek a tárgyalások haladéktalan folytatására, jogi és pénzügyi garanciák kidolgozására szólítják fel a kormányt. A kormány azzal indokolta a halasztást, hogy még nem készültek el a bérkorrekcióhoz szükséges számítások. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára kijelentette: a kormány tartja a szavát, és ahogy azt a rendvédelmi dolgozók érdekében tette, úgy a következı napokban a közalkalmazottak béremelése érdekében is megteszi a szükséges intézkedéseket. Csizmár Gábor levélben indítványozta, hogy június 16-ára hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács ülését, hogy folytathassák a tárgyalásokat. A 27
KONZULTATÍV FÓRUMOK Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezete pedig egy kormánypárti napilapban fizetett hirdetésben hívta fel a figyelmet az értéküket vesztı keresetekre. 2004.06.14. Megalakult a Közszolgálati Pénzügyi Ágazati Érdekegyeztetı Tanács, amely mintegy 26 ezer pénzügyi dolgozó fóruma. A pénzügyi érdekegyeztetı tanács a 2005-ös költségvetés kialakításánál érdemi kérdésekrıl fog dönteni, mondta a pénzügyminiszter. A szakszervezet azt reméli, hogy a készülı jövı évi büdzsén túl még az idei évre vonatkozó kérdésekrıl is tudnak tárgyalni, így például a béren kívüli juttatások rendszerének áttekintésérıl, a közigazgatás korszerősítésének pénzügyi hatásairól és arról, hogy ez miként befolyásolja a munkavállalók létszámát. A testület munkájában a Pénzügyminisztérium mellett a többi között az Pénzügyminisztérium Szakszervezete, az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatali Dolgozók Szakszervezete, a Vám és Pénzügyırség Független Szakszervezete, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete dolgozóit képviselı MKKSZ is részt vesz. Fehér József MKKSZ fıtitkár szerint a testület ötlete elıször 1992-ben vetıdött fel. Fehér József szerint az eddigi tapasztalatok bizonyítják az intézményrendszer létjogosultságát, hiszen intézményi keretet teremtenek a párbeszédre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárcaszintő érdekegyeztetés fórumai eltérnek az alakuló Ágazati Párbeszéd Bizottságoktól, a versenyszférában ugyanis lehetıség van a mindenkire érvényes ágazati kollektív szerzıdésekre, a közszféra pénzügyi területén azonban csak konzultációról lehet szó. 2004.06.25. Hír. Ülésezett az OÉT munkaerı-piaci bizottsága. Az élethosszig tartó állás és a nyolcórás munka már a múlté, így különösen fontos, hogy a jelenlegi viszonyoknak és élethelyzeteknek megfelelı foglalkoztatási akcióterv szülessen, hangzott el az ülésen. A versenyképesség növelése és a foglalkoztatási szint bıvítése nem feltétlenül jár együtt, hangoztatta a bizottság több tagja is, javaslatuk szerint ezért külön stratégiának és akciótervnek kell foglalkoznia a két problémával. Szőcs György, az Iposz elnöke kiemelte, a nemzeti foglalkoztatási akcióterv kialakításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a mikro- és kisvállalkozásokat, mivel fejlesztésük kedvezı hatással van a munkaerıpiacra. Az akcióterv legfontosabb pontjának az életen át tartó tanulás lehetıségének megteremtését tartja Szeremi Lászlóné, a Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetségének képviselıje. A szakértı kiemelte, a képzések alapozzák meg az egész foglalkoztatáspolitikát. Sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem engedheti meg magának, hogy ne igazodjon a piaci igényekhez. 2005.05.29. Hír. Az OKÉT ülésen napirend elıtt a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetıje, Kónya Péter a kormány segítségét kérte a VPOP és szakszervezete közötti konfliktus feloldásához. A több mint hétezer pénzügyır céljutalmának megvonása miatt a szakszervezet korábban pert indított. Az szakszervezet állítása szerint retorzióként a VPOP vezetése megszüntette a szakszervezet irodáját, megvonta gépkocsi-, számítógép-, telefon- és faxhasználatát. A VPOP parancsnoka szerint a szakszervezet nem nyerte meg a pert, Nagy János vezérırnagy közölte: az igazság az, hogy a Fıvárosi Munkaügyi Bíróság elutasította a szakszervezet kérelmét. A VPOP két helyiséget is felajánlott a szervezetnek, amely az elsıt elutasította, a második ajánlatra pedig nem válaszolt.
28
FOGLALKOZTATÁS
2004.04.02. Hír. Közel 400 dolgozó elbocsátását tervezi a Shell Hungary Rt., akinek a dolgozói a lépésrıl a cég belsı internetes oldaláról értesültek. A benzinkútnál dolgozók általában a töltıállomást üzemeltetı vállalkozások alkalmazásában állnak. A létszámot a töltıállomás forgalmának függvényében határozzák meg, annak felülvizsgálatát a Shell-lel történı egyeztetés alapján az üzemeltetık végzik el. Munka közben a cég kamerája felveszi az emberek mozgását, a vállalattól kiküldött munkatárs ezen kazetták közül egyet magával visz a központba, ott elemzik a munkafolyamatot. Ezzel kapcsolatban a Shellnél kifejtették: a kamerák a töltıállomás vásárlóinak, személyzetének és a töltıállomás eszközeinek biztonságát szolgálják, a felvételek alkalmasak az ügyfélszolgálati esetek tisztázásra is. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos nem a konkrét esettel, hanem a helyzet jogi részével kapcsolatban azt mondta: teljességgel jogellenes, ha a dolgozót kamerával figyelik munkavégzés alatt, de az is, ha a felvételt késıbb vizsgálják. 2004.04.02. Hír. A hét elején leállt a MÁV Debreceni Jármőjavító Kft., és szabadságra küldte közel 700 dolgozóját. A kényszerpihenıre azért van szükség, mert az anyacég megrendelései tavaly töredékükre estek vissza, és a tendencia idén sem változott. A múlt esztendıig száz százalékban MÁV-tulajdonban lévı debreceni jármőjavító az elsı félévben gyakorlatilag az anyacég megrendeléseibıl élt. Tavaly a szokásos vasútikocsi-javítási munkákból két nagy volumenőt is külföldön végeztetett el a MÁV, így a cég likviditási válságba került. Felmerült a felszámolás lehetısége is, az ügyvezetı igazgató szerint megoldás lenne az is, ha a MÁV Rt. készfizetı kezességet vállalna a cégért, mert úgy a bankok tovább hiteleznék, és egy év alatt újra talpra lehetne állítani a debreceni jármőjavítót. A másik megoldás a privatizáció, amire az elmúlt években több kísérlet is volt. A dolgozók és a cég szempontjából egyaránt káros lenne a gyárbezárás, a jármőjavító tíz különféle minısítéssel rendelkezik, az európai piacon jól ismerik, és a nehéz helyzet ellenére idén is sikerült a kapacitás negyven százalékát külsı szerzıdésekkel lekötni. 2004.04.05. Hír. A statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint a munkanélküliségi ráta 2003. december és 2004. február között 6 százalék volt. A nyilvántartott állástalanok száma ebben az idıszakban 248 ezer, míg egy évvel korábban 259 ezer fı volt. Az Európai Unióban 8,8 százalékos ez a mutató. A Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy tanulmányban elmarasztalta a magyarországi foglalkoztatás állapotát, mivel itt a foglalkoztatási ráta a második legkisebb az OECD-tagállamok körében, mindössze 56 százalék. A KSH-felmérés szerint a foglalkoztatottak száma 3,918 millió fı volt a 2003. novembertıl 2004. januárig terjedı idıszakban: azaz tízmillió magyarból közel négymillió dolgozik. Elsısorban a legaktívabb, tehát a 25–54 éves korosztályhoz tartozó férfiak foglalkoztatása marad el a nemzetközi átlagtól. A KSH jelentése szerint a munkanélküliek 46,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. Ezek szerint a regisztrációban szereplık fele tartósan munkanélküli. Az egyetemekrıl, fıiskolákról kikerülık körében már 25-30 százalékos a munkanélküliség. Egyes megyékben, térségekben – Heves megye északi és déli részén, Borsodban és Szabolcsban, továbbá az Észak-Alföldön – a munkanélküliség 20–40 százalék. A
29
FOGLALKOZTATÁS munkaképes korúak 18 százaléka nyugdíjas, 9 százaléka rokkantnyugdíjas. 2004.04.05. Hír. A kormány a munkaerıpiac átláthatóságát és a munkavállalók jogbiztonságát várja az EMMA-tól, de egy szakértıi vélemény szerint a gyakorlati megvalósítás több kérdést is fölvet. Félı, gyakran elıfordul majd, hogy mire az adatbázisba kerül a dolgozó adata, addigra már nem is a bejelentı munkaadónál dolgozik. Bár az EMMA bevezetésével a munkavállalók és a több mint háromszázezer munkáltató naprakész, megbízható információt kaphat a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekrıl, a munkaadók az egyeztetéseken kifogásolták, hogy a rendszer növeli az adminisztrációt. Az adatbázis gyakorlati megvalósítása és használata is több kérdést vet fel. Például az eddig is vitatható foglalkoztatási formában dolgoztató munkaterületeken azonban nem hoz áttörı eredményt. A magáncégek gyakran havonta, vagy próbaidı lejárta után megválnak dolgozóiktól. Mire bejelentenék az új munkatárs adatait, már érvénytelenné is válik. Problémát jelenthet az is, hogy a nagy multikon kívül kevés vállalkozó használ számítógépet, még kevesebben internetet, ma többnyire a könyvelık látják el a dolgozóval kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Az EMMA azon sem tud változtatni, hogy a feketén munkát vállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak. 2004.04.06. Hír. Állandósult a feketefoglalkoztatás aránya Magyarországon; az utóbbi két évben egyaránt 10-12 ezer illegálisan foglalkoztatottat találtak az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség (OMMF) munkatársai. A feketemunka elleni eredményesebb fellépést akadályozza, hogy a csaknem 850 ezer munkáltatóra mindössze 200 munkaügyi felügyelı jut. Becslések szerint már milliósra tehetı a fekete munkások tábora. Munkaerı-piaci szakértık úgy látják, a feketemunka aránya a kimutatások szerint stagnál, de az újabb megszorítások miatt a “svarcból” élık száma feltehetıleg újból növekedni kezd. A kormány a feketemunka “kifehérítése” céljából módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek. A tervek alapján amnesztiát adnának azoknak a munkaadóknak, akik június 30-ig szabályos munkaszerzıdést kötnek az eddig illegálisan foglalkoztatott munkavállalókkal. 2004.04.06. Hír. A napokban hagyta jóvá a kormány azt a rendeletet, amely részletesen szabályozza az egységes magyar munkaügyi adatbázisba való bejelentési kötelezettség teljesítésének módját, továbbá azt, miként kérdezhetık le adatok. A rendszer májustól segíti majd az uniós adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, a munkavállalók és a munkáltatók jobb tájékozódását, a munkaerıpiac átláthatóságát, a jogbiztonságot, továbbá javítja az ellenırzés hatékonyságát. 2004.04.06. Hír. Hetek óta tartó viták utána a Siemens szóvivıje elismerte, hogy a legnagyobb német elektronikai konszern azt tervezi, hogy több ezer állást Németországból külföldre telepít. A belsı tárgyalásokon világossá vált, hogy a cég legalább ötezer állást vinne át olcsóbb munkabérő országokba, összesen mintegy 8.000 állásról van szó. A szakszervezetek tízezer állás elvesztésérıl beszélnek, ami kiélezi a munkáltatók és az érdekképviselet közti ellentéteket. Elsı felháborodásában Gerhard Schröder kancellár “hazafiatlannak” minısítette a külföldre települı német cégeket, és azonnal tiltakoztak a szakszervezetek is. Heinrich von Prierer, a Siemens vezetıje ellenben arról beszélt, hogy “mi legalább megkezdtük a harcot a németországi munkahelyek
30
FOGLALKOZTATÁS védelmében”. Von Prierer kompromisszumokra ösztönzi a szakszervezeteket: az állásokat például úgy lehet megmenteni, ha a munkavállalók az eddigi 35 óra helyett hetente 40-et dolgoznának – ugyanazért a fizetését. Ha mégis sikerülne megegyezni a hosszabb munkaidırıl és a különbözı juttatások csökkentésérıl, akkor az állások egy részét esetleg meg lehetne menteni. Az IG Metall szakszervezetet különösen az aggasztja, hogy az utóbbi idıben nemcsak az egyszerő bedolgozói állások, hanem kvalifikált munka is külföldre vándorol Németországból. 2004.04.07. Hír. A külföldiek szezonális munkavállalásáról szóló törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét kéri az Országgyőlés következı ülésén az MDF frakció. A probléma megoldására kidolgozott, kilenc törvényt figyelembe vevı javaslatot a parlament munkaügyi bizottsága elutasította. A javaslat szerint a külföldi a magyar konzulátuson jelentené be munkavállalási szándékát. A konzulátus kiállítja részére a munkavállalói könyvet – amely egyben munkavállalási engedélyt is jelent – és a tartózkodási vízumot. Az érintettek kilencven napig tartózkodhatnának Magyarországon és hatvan nap munkát vállalhatnának. A munkaügyi tárca foglalkoztatási fıosztályvezetıje szerint a Parlamentben jelenleg tárgyalt idegenrendészeti törvény módosítása jelenthet megoldást az ügyben. Annak elfogadása esetén májustól olyan vízum állítható ki, ami hat hónapra, több részletben igénybe vehetı munkavállalást biztosít egy évben. 2004.04.09. Hír. Több ezer dolgozó elbocsátásától tartanak a postások az idén. A Magyar Postának április végén kell átadnia idei foglalkoztatási tervét a helyi szakszervezeteknek. A kormányváltás óta negyvenháromezerrıl harminchétharmincnyolc ezer fıre csökkent a postai dolgozók száma, és hatszáz kistelepülésen számolták már fel az állandó postahivatalokat. A Pofész elnöke szerint elfogadhatatlan olyan emberek elbocsátása, akiknek pár év van hátra a nyugdíjig. A Postás Szakszervezet elnöke abban bízik, hogy a menedzsment tartja magát az idén hétszáz fıben megállapított létszámleépítéshez. Mundruczó Kornél egyetért a modernizációs elképzelésekkel, mindössze túl gyorsnak tartja annak megvalósítását. A foglalkoztatási gondok kezelése érdekében már tavaly júliusban együttmőködési megállapodást kötött a munkaügyi tárcával a Magyar Posta. Az egyezség létrejöttét a vállalat kezdeményezte. 2004.04.09. Hír. Egyre több külföldi cég küszködik munkaerıhiánnyal. A multik lassan egymás elıl veszik fel a munkavállalókat: a munkaerıhiánnyal küszködı nyugat- és közép-dunántúli cégek Észak-Kelet-Magyarországon toboroznának, csakhogy az ottani multik is kapacitásaik növelését tervezik. A legfıbb probléma az, hogy a magyar munkavállalók egyáltalán nem mobilak, a magasabb fizetség reményében sem feltétlenül mozdulnak meg. Ebben a szakemberek szerint a röghöz kötöttség mentalitásán kívül a lakáshoz jutás és a közlekedés problémái is közrejátszanak. Egy a közép-dunántúli régióban mőködı multinacionális vállalat személyzeti vezetıje szerint tavaly augusztus végéig a gyár vonzáskörzetébıl még fel tudták venni a felfutáshoz szükséges több száz fıs létszámot, szeptember elsı felétıl azonban elıbb kiürült a helyi, majd a dunántúli munkaerıpiac is. 2004.04.16. Hír. A tervek szerint Magyarország három csoportba sorolja az unió jelenlegi
31
FOGLALKOZTATÁS tagállamait, és különbözı munkaerı-piaci szabályokat vezet be velük szemben, mondta Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az Értékünk az ember címő fórumon. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács elfogadta a kormányzati terveket. Azon tagországok (Anglia, Írország) munkavállalói, amelyek a csatlakozás pillanatában megnyitják a munkaerıpiacukat a magyarok elıtt, munkavállalási engedély nélkül kaphatnak munkát Magyarországon. Amelyek nem nyitják meg teljesen munkaerıpiacaikat, de könnyítéseket terveznek a jelenlegi szabályozáshoz képest, azok polgárai csak engedéllyel dolgozhatnak Magyarországon, ám annak megszerzése nem kötött munkaerı-piaci elemzéshez. Ellentétben azon országokkal (Ausztria, Németország), amelyek a mostanihoz képest egyáltalán nem bıvítik munkaerıpiacukat. Onnan csak akkor jöhet valaki hozzánk dolgozni, ha elemzés támasztja alá, hogy az adott állás betöltésére nincs megfelelı magyar munkaerı. Foglalkoztatásra, oktatásra, képzésre, szociális szolgáltatásokra egyébként több mint 190 milliárd forintot lehet elnyerni 2004– 2006 között az uniós pályázatokon. A pénzek 21 százaléka a munkaerıpiachoz, 12 százaléka a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez, 31 százaléka az életen át tartó tanuláshoz, míg másik 31 százaléka az oktatás, a szociális szolgáltatások és az egészségügy területén szükséges infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódik. Eddig 18, a humánerıforrás-fejlesztési programhoz (hefop) illeszkedı felhívás jelent meg. 2004.04.16. Hí. Az új tagállamokból érkezı gépkocsivezetık, vágóhídi hentesek, röntgenasszisztensek és folyami hajókon dolgozó matrózok jó eséllyel munkát kaphatnak Hollandiában az EU május elsejei bıvítése után, jelentette be pénteken a holland munkavállalási központ. Az engedélyre vonatkozó kérelem hivatali átfutási ideje maximum két hét. Egyelıre május elsejétıl kezdıdıen három hónapig lesz érvényben ez az intézkedés, de a hivatal ezt meghosszabbíthatja. Jelenleg mintegy 10 ezer kelet-európai dolgozik Hollandiában, hivatalos becslések szerint a határok megnyíltával az új tagállamokból érkezı munkavállalók száma megkétszerezıdne. 2004.04.16. Hír. A fıvárosi munkaügyi központokban olvasható üres álláshelyek listájából az derül ki, hogy a munkaadók nem szívesen foglalkoztatják a hazai munkavállalókat. A 4239 munkahelyre mindössze 1005 magyarnak jutna hely, a többi állásra elsısorban külföldieket várnak. Nemcsak a segédmunkások, hanem a szakemberek elhelyezkedési esélyeit is hátráltatja a munkaadók hozzáállása. Az egyik munkáltató elmondta, hogy ı a román munkásokat részesíti elınybe a magyarokkal szemben. A románok 10-12 órát is dolgoznak és akár hétvégén is teljes mőszakot vállalnak. Minimálbérnél többet nem fizet nekik, annyi pénzért viszont a magyarok nem dolgoznak olyan sokat. Szabó György, a Fıvárosi Munkaügyi Központ (FMK) engedélyezési osztályvezetıje elmondta: a munkáltatónak kérvényezni kell, ha külföldit szeretne foglalkoztatni. A hivatal 30 napon belül megvizsgálja a kerületi kirendeltségek közremőködésével: van-e az álláshelyre magyar jelentkezı. Kizárólag akkor lehet külföldit alkalmazni, ha nem találnak a munkára hazai munkanélkülit. Ez az eljárás a magyar munkaerıpiac védelmében történik. Az engedélyeztetés azonban még ezek után sem automatikus. 2004.04.17. Hír. Még az idén mintegy 2200 új munkahely jön létre a kormány kétmilliárd
32
FOGLALKOZTATÁS forintos központi támogatásával, közölte Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. 89 pályázó kap támogatást a rendelkezésre álló kétmilliárd forintos keretbıl. 2004. 04.20. Hír. “Mindig a tiszta beszéd híve voltam, ezért tetszik az Egységes magyar munkaügyi adatbázis” – ezzel a szlogennel népszerősíti az új munkaügyi nyilvántartást egy reklámfilmben Berkes Zsuzsa, volt tv-s mősorvezetı. A film annak az országos kampánynak a része, amellyel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium meg akarja ismertetni a lakosságot a május elsejétıl mőködı Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázissal (Emma). A stílszerően április 19-én, Emma napján indult és májusig tartó kampány során a televíziók mellett rádiókban, a nyomtatott sajtóban, plakátokon, szórólapokon és az interneten is népszerősítik az új nyilvántartást. Az EMMA-val kapcsolatban a foglalkoztatottnak nincs kötelezettsége, de telefonon (185), vagy interneten (www.emma185.hu) keresztül egyéni kódszámával információkat kaphat munkaviszonyáról. Személyesen az ország 174 pontján mőködı munkaügyi kirendeltségen pedig PIN-kód nélkül is tájékozódhat. A munkáltatónak viszont bejelentési kötelezettsége van: az új munkaviszony megkezdése elıtt, vagy a megszőnése után egy nappal jelezni kell a változást. A tájékoztató kampány elsıdleges célja, hogy a csaknem 300 ezer munkáltató figyelmét felhívja a bejelentési kötelezettségben történt jogszabályi változásra. 2004.04.20. Hír. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott, hogy a magyar munkahelyeket akár védintézkedésekkel is meg kell óvni, mert a rendszerváltáshoz hasonló munkaerı-piaci változást, növekvı munkanélküliséget okozhat a csatlakozás. A magyar munkavállalók szabad áramlásának korlátozását kétoldalú tárgyalásokkal, az érdekegyezetés színvonalának emelésével akár egy éven belül fel lehetne oldani, ehhez azonban meg kell gyızni a tagállamokat, hogy nem ésszerő egyformán megítélni az új csatlakozó országokat. Kétoldalú tárgyalásokon kell feltárni a csatlakozó országok közötti különbségeket, így lehet lebontani a munkaerı szabad áramlásának korlátait. Ha a tagállamok megismerik a magyar munkaerı piaci helyzetet, akkor a 2+3+2 éves szigorítás akár már az elsı évben feloldódhat és ezt segítheti a jelenleginél sikeresebb érdekegyeztetés is. Helytelen lenne hasonló szigorítással sújtani az összes csatlakozó országot. Borsik szerint helyes, hogy május elsejétıl a viszonosság elvét alkalmazzák azokkal szemben, akik nem engedik be a magyar munkavállalókat, de jelenleg a gyakorlati problémákra kell felkészülni. 2004.04.21. Hír. Az április 21-i állapotok szerint továbbra is csak két uniós tagállam biztosít korlátlan munkavállalási lehetıségeket a magyar állampolgároknak május 1-jét követıen, közölte a Külügyminisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Írország teljes piacnyitást jelentett be, ugyanakkor a nem járulék alapú szociális ellátások igénybevételét várhatóan meghatározott idejő jogszerő írországi ott-tartózkodáshoz köti. Az Egyesült Királyság ugyancsak szabaddá teszi a magyar állampolgárok munkavállalását. A magyar munkavállalóknak be kell majd jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a munkavégzés jellegét, helyét. Nem szabadítja fel munkaerıpiacát, de könnyíti a munkavállalási engedélyek beszerzésének jelenlegi rendszerét több ország. Így Dánia, Svédország, Hollandia. Németország és Ausztria fenntartja a jelenlegi munkavállalási 33
FOGLALKOZTATÁS engedélyre épülı szabályozását, és hatályban maradnak a jelenlegi meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. Finnország szintén fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülı szabályozását, de a szezonális munkavállalást és a nappali tagozatos diákok tanulás melletti munkavállalását engedélymentessé teszi. Franciaország ugyancsak fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülı szabályozását és nemzeti jogszabályaiban engedélyhez köti a magyar állampolgárok munkavállalását, nemcsak a csatlakozást követı két évre, de várhatóan az azt követı három évre is. Belgium, Spanyolország, Görögország, Portugália. Olaszország, Luxemburg két évig fenntartja a jelenlegi munkavállalási engedélyre épülı szabályozását. Norvégia könnyített piacra jutást helyezett kilátásba, várhatóan a dán-svéd modellhez hasonló intézkedéseket fognak alkalmazni. Izland hivatalosan nem nyilatkozott, Liechtenstein esetében pedig, a többi EGT országhoz hasonlóan, Magyarország is részese lesz a kvótarendszernek. 2004.04.27. A munkaügyi központoknak az idei év elsı három hónapjában 156 cég jelentett be létszámleépítést, ami több mint tízezer fı elbocsátását jelenti. Az év elején jelentette be a Hajdú-Bét Rt., hogy a felszámolás alatt álló baromfi-feldolgozó csaknem 1600 munkásnak mond fel. A Kraft Foods Hungary Kft.-tól 320 munkavállaló került az utcára. Ugyancsak év elején közölte az Imperial Tobacco, hogy bezárja a Debreceni Dohánygyárat. Itt 380 embert bocsátottak el. A tokodi üveggyárban 320 dolgozó vehette át felmondást, a diósgyıri acélmőbıl 1200 dolgozó kerül az utcára. Az Agrograin Rt. hatvan dolgozót elbocsátva eladja kaposvári irodaházát. Júniusban újabb 560 dolgozót bocsát el a szombathelyi Marc cipıgyár. 2004.04.27. Hír. Nagyszabású razziát tartottak Németországban magyar munkavállalók körében. Az eljárást több város (köztük Aachen, Darmstadt, Berlin, Dortmund, Koblenz, Regensburg és Landshut) ügyészsége és vámhivatala kezdeményezte, és a jogsegélyszolgálat keretében a magyar hatóságok otthon is házkutatásokat tartottak. A vágóhidakon, fémfeldolgozó üzemekben és építkezéseken dolgozó magyarok legálisan tartózkodtak ugyan Németországban, de erıs a gyanú, hogy nem volt minden rendben az ıket foglalkoztató magyar illetve német cégeknél. A németek illegális foglalkoztatással és adócsalással gyanúsítják a magyarokat, egyes számítások szerint az okozott kár eléri a 35 millió eurót. De nemcsak Németországban, hanem Magyarországon is gond van néhány érintett alvállalkozóval, akik otthoni tevékenységet már nem folytatnak, ehelyett egyszerő munkaközvetítıként mőködnek. 2004.04.27. Hír. A francia munkaerıpiacon kevés a magyar munkavállaló és e helyzet a jelek szerint május elseje után sem változik még. Különféle kimutatások szerint az elmúlt négy évben hozzávetıleg mindössze hatszáz magyar kért munkavállalási vízumot Franciaországban, ráadásul e kérelmek száma évrıl évre csökkenı tendenciát mutat: míg 2000-ben ez a szám 187 volt, tavaly már csak 78. Az elmúlt három évben két magyar állampolgár folyamodott a francia hatóságokhoz cégalapítási engedélyért. Franciaországban a munkanélküliségi ráta alig marad el a tíz százaléktól, a gazdasági növekedés lanyha, és nem igényli a tömeges külföldi munkaerıt. Párizs az EU-csatlakozási tárgyalásokon erısen ragaszkodott az új tagokkal szembeni ideiglenes munkaerıkorlátozásokhoz. Hivatalosan a munkavállalási engedély vagy annak ígérvénye
34
FOGLALKOZTATÁS elengedhetetlen feltétel egy franciaországi üres állás betöltéséhez. Ilyenre csak akkor lehet esélye egy magyarnak, ha az adott szabad munkahelyre nincs francia vagy régi EU-tagállambeli jelentkezı. A külföldiek munkavállalási ügyeivel az Office des Migrations Internationales (OMI) nevő kormányhivatal foglalkozik, amelynek vidéken és külföldön (például a Maghreb-térségben, Spanyolországban, Lengyelországban és Romániában) is vannak kirendeltségei, de ilyen Magyarországon nincs 2004.04.27. Hír. Egy napilap szerint az EU-s álláslehetıség keresésére a neten már több megoldás is kínálkozik. Az EURES-oldalon az álláslehetıségek menüponttól kezdve csak angol, német és francia nyelven találunk információkat. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) naponta frissíti ezt az adatbázist, és további pozitív tulajdonsága a honlapnak, hogy csak addig maradnak fent a hirdetések, amíg érvényesek. Az oldalon nemcsak a munkavállalók kereshetnek, hanem a munkaadók is. Erre szolgál az önéletrajz-adatbázis. Ha ide feltöltjük CV-nket, akkor a fejvadászok vagy közvetlenül a cégek ránk találhatnak. Május elején mintegy 60 000 önéletrajz és 2600 munkáltató volt regisztrálva az adatbázisban. A www.eurojobs.com az összes európai államból kínál lehetıségeket. A EuropeanVoice.com valójában egy internetes újság álláskeresı rovata, ami hétrıl hétre frissül. Általában EU-s szervezetek álláslehetıségeivel találkozhatunk az oldalon. A magyar honlapokon kevésbé gazdag a kínálat, valószínőleg hamar változni fog a helyzet. Érdemes ellátogatni a www.jobpilot.hu oldalra, ahol az elızı lapokhoz hasonlóan önéletrajzot is feltölthetünk, valamint egy sereg európai kínálatból választhatunk, ráadásul mindezt többlépcsıs keresés-szőkítés is segíti. 2004.04.27. Hír. A kormány és az ellenzék közös felelısségének nevezte Kósáné Kovács Magda azt, hogy az Unió eddigi tagállamai ne tartsanak a magyar munkaerıtıl. A szocialista politikus, aki az ötödik az MSZP európai parlamenti listáján, budapesti tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az itthoni foglalkoztatottság növelésére és modernizációjára van szükség. 2004.04.27. Hír. A napokban 20 ezer példányban megjelent az ÁllásStart címő kötet, melyhez az ország összes állásbörzéjén, valamint a fıiskolák, egyetemek karrierfelkészítı napjain férhetnek hozzá a friss diplomások. A kiadvány elsı részében önéletrajzi tippek, adózási, munkajogi információk olvashatók, a második felében betöltetlen, pályázható álláshelyek közül válogathatnak a fiatalok. Budapesten és vonzáskörzetében, valamint ÉszaknyugatMagyarországon munkaerıhiány, Észak és Délkelet-Magyarországon és a délsomogyi régióban viszont elhelyezkedési nehézséget okozó többlet mutatkozik. A szerzık szerint a közeljövıben várhatóan az egész ország területén több mérnökre, minıségbiztosítási, kereskedelmi, környezetvédelmi szakemberre és uniós szakértıre lesz szükség, és a szolgáltatásban, termelésben dolgozók és a szakmunkások elhelyezkedési esélyei is jelentısen javulnak. A vidéki vállalatoknál dolgozó pályakezdık 25 százalékkal kevesebb bérre számíthatnak, mint fıvárosi kollégáik. A férfiaknál elınyt élvez a rugalmas munkavégzés lehetısége, a nık számára viszont a vállalati kultúra és arculat a meghatározó. Bérükkel is elégedettebbek annak ellenére, hogy kevesebbet keresnek mint férfiak. 2004.04.28. Hír. Nehezedik május elsejétıl a határon túl, nem uniós tagállamban élı
35
FOGLALKOZTATÁS magyarok anyaországi munkavállalása, mivel a közösség bármely tagállamának állampolgára elınyt élvez a harmadik országból érkezettekkel szemben, nyilatkozta Sümeghy Csaba. Bizonyos hiányszakmákban továbbra is számítani lehet a határon túli munkavállalókra, nem valószínő, hogy a gazdagabb uniós tagállamok polgárai például a magyar építıiparban akarnak majd munkát vállalni, így a késıbbiekben is célszerő lenne megfontolni a lehetıségek kiterjesztését. Vannak, akik úgy vélik, növekvı számú török vendégmunkással is számolni kell. Sümeghy Csaba kiemelte, ezt nem tartja realitásnak, hiszen a magyar munkaerıpiac kicsi, s nyelvi problémák is nehezítik az elhelyezkedést. 2004.04.28. Hír. Elutasította a svéd parlament (349 tag 182 nem szavazattal 137 ellenében) szerdán a kormány javaslatát, amely korlátozásokat kívánt bevezetni az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országokból érkezı munkavállalókkal szemben, így Svédország az egyetlen az EU jelenlegi tagjai közül, amely semmilyen megszorítást sem alkalmaz az újonnan csatlakozó országok munkavállalói ellen. 2004.04.28. Hír. “Tények és mítoszok a csatlakozó országok lakosságának munkavállalási célú migrációjával kapcsolatban” címmel nyilvános meghallgatást rendezett az Európai Parlament liberális frakciója (ELDR) szerdán Brüsszelben. SzentIványi István, az SZDSZ európai parlamenti megfigyelıje határozottan kiállt az uniós munkaerı-piac liberalizálása mellett. A 10 tagjelölt országból várható bevándorlásra vonatkozó brüsszeli becslések (melyek szerint a balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország népességének 4-6 százaléka, közel ötmillió új uniós polgár költözhet át NyugatEurópába 2020-ig) alighanem erısen eltúlzottak, az Európai Unió jelenlegi tagállamainak munkavállalóira sem jellemzı a mobilitás. Míg az amerikai dolgozók 30%-a van 1 évnél rövidebb ideje munkahelyén, addig ez az arány az unióban 16 százalék. A foglalkoztatottsági adatok sem támasztják alá a tizenötök félelmét, hiszen az unióban a munkanélküliség aránya többszöröse a most csatlakozókénak. Míg például Magyarországon 2003-ban 5,5% volt a munkanélküliség, az uniós országokban 10% körül, illetve afölött. Egy 2004 elsı negyedévében végzett felmérés szerint a teljes felnıtt magyar lakosság 10%-át foglalkoztatja a külföldi munkavállalás lehetısége. A 30 év alatti felnıttek 42%-a, a 30-50 év közöttiek alig több mint 10%-a vállalna munkát külföldön, míg az 50 fölöttiek körében gyakorlatilag nincs munkavállalói célú migrációs hajlandóság. Szent-Iványi István adatokkal bizonyította, hogy Közép- és Kelet-Európa és az egykori Szovjetunió országai egymást követı négy éven keresztül gyorsabban növekedtek, mint a világgazdaság egésze. A gazdasági folyamatok, tények és elemzıi várakozások tehát nem indokolják a munkaerı-áramlás korlátozását, átmeneti idıszakra sem. A május 1-jén csatlakozó országok megállapodtak: teljesen liberalizálják egymás felé munkaerıpiacukat. 2004.04.30. Hír. A holnap az unióhoz csatlakozó országokból kevés munkavállaló érkezett az elmúlt években Nagy-Britanniába, pedig a külföldi friss munkaerı évente fél százalékkal járul hozzá a gazdasági növekedéshez, derült ki a brit statisztikai hivatal tegnap közölt adataiból. Hétfıtıl három olyan ország lesz az EU-ban, ahol a magyarok korlátozások nélkül vállalhatnak munkát, Írország, NagyBritannia és Svédország. Willy Buschak szerint az új tagállamok lakosságának
36
FOGLALKOZTATÁS mindössze egy százaléka költözne a régi tagállamokba, és ez tíz év alatt alig egymillió munkavállalót jelentene, aki nem akar letelepedni Nyugaton, csak néhány éves tapasztalatot és némi indulótıkét kíván győjteni a hazai élethez. Az európai liberálisok szerint megsérti az uniós diszkriminációellenes tilalmat, és veszélyes folyamatot indíthat el az, hogy egyes tagországok korlátozni akarják és már nem csak az újakkal szemben, a szociális ellátások igénybevételét. 2004.04.30. Hír. Az utolsó munkanapot tartják ma az idén 117 éves debreceni dohánygyárban, amelynek tulajdonosa, az angol Imperial Tobacco Group a magyarországin kívül bezárja a szlovéniai és a szlovákiai dohánygyárait is. A debreceni üzemben tavaly 2,7 milliárd szál cigaretta készült. A gyár bezárásával a cég nem szőnik meg, Imperial Tobacco Magyarország Kft. néven mőködik tovább és a tulajdonos termékeinek magyarországi forgalmazásával és logisztikai tevékenységgel foglalkozik a továbbiakban. A debreceni gyártól május elsejével mintegy 380 dolgozót bocsátanak el. A cég az elmúlt hetekben létrehozott egy irodát, ahol a gyár, a szakszervezet és a munkaügyi központ munkatársai segítik a dolgozók újbóli elhelyezkedését. A megyei munkaügyi központ igazgatója, Rezsıfi István korábban azt nyilatkozta: hat debreceni cég összesen több száz állást kínált föl az embereknek. A gyárban még ezen a héten is folytak az egyeztetések a dolgozókkal az elhelyezkedési lehetıségekrıl. 2004.05.04. Hír. Az uniós csatlakozást követı elsı munkanapon megkezdte mőködését az egységes magyar munkaügyi adatbázis (Emma). A munkakönyv 1992-es megszüntetésétıl csak becsülni lehetett azok számát, akik munkaviszonyban álltak. Május 1-jétıl az új munkaviszonyt a munkavégzés megkezdése elıtt kötelezı bejelenteni, és a munkáltatóknak egy napon belül jelezniük kell, ha megválnak a dolgozótól. A rendszer alapadatait a nyugdíjfolyósítótól és az egészségbiztosítási pénztártól veszik át. Az adatbázis tartalmazza majd a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó 2,5 millió dolgozó és az ıket foglalkoztató több mint 300 ezer munkáltató naprakész adatait, valamint a dolgozók személyi adatait (taj-szám, állampolgárság, alapbér, munkaidı hossza, az adott munkaviszonyhoz kapcsolódó végzettség, képzettség, a munkáltató azonosító adatai). A munkaviszony-létesítéseket, illetve megszőnéseket a munkáltatók négyféle módon jelenthetik be: személyesen a 174 munkaügyi kirendeltség valamelyikében, postai úton a munkaügyi nyilvántartó központnak, vagy a munkaügyi kirendeltségeken kiváltott PIN-kód alapján. Saját adataikat a munkavállalók is a lakóhelyükhöz legközelebb esı munkaügyi kirendeltségen személyesen igényelt PIN-kód alapján kérhetik le az adatbázisból. 2004.05.05. Hír. Mintegy 370 alkalmazottat bocsátanak el a Philips Magyarország szombathelyi üzemébıl, mert a társaság az LCD monitorok gyártását áttelepíti Székesfehérvárra. A cég az áttelepítést a szervezet egyszerősítésével s a költségek visszaszorításával indokolta, melynek célja a versenyképesség megırzése. A Philips a helyi szabályoknak megfelelıen szorosan együttmőködik majd az üzemi tanáccsal és a szakszervezetekkel, közölte Blazsevácz Péter, a Philips Magyarország kommunikációs vezetıje. Székesfehérváron a szombathelyi leépítéshez képest negyven fıvel kevesebb munkahely létesül. A Szombathelyi Elektronikai Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Mile Zsolt elmondta: nem fedi a valóságot a társaság és az 37
FOGLALKOZTATÁS érdekképviselet szoros együttmőködésérıl szóló hír, és sérelmezik, hogy a cég az utolsó pillanatban közölte velük leépítési tervét, de most szeretnék elérni, hogy a törvényben elıírt juttatásokon felül további segítséget kapjanak a dolgozók. A gyárbezárásokkal és a kormány foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatban Sümeghy Csaba, a Fidesz vállalkozói munkacsoportjának vezetıje elmondta: a munkanélküliség meghaladja a 250 ezer fıs lélektani határt, ami 6,1 százalékot jelent. Fokozottan drámai a helyzet a pályakezdık esetében, ahol ez a mutató 13 százalékos. Az alacsonyan képzett munkanélküliek helyzete pedig szinte kilátástalan, arányuk eléri a 25-30 százalékot. A politikus szerint a munkanélküliségi mutatók romlásának egyik legfıbb oka, hogy a kormány rosszul használja fel a foglalkoztatás növelésére szolgáló eszközöket. 2004.05.05. A munkanélküliség elérte a 6,1 százalékos lélektani, vagyis 250 ezer fıs határt - jelentette ki Sümeghy Csaba (Fidesz). A munkanélküliségi ráta a pályakezdık esetében még rosszabb, 13 százalékos, az alacsonyan képzett munkanélküliek aránya pedig a 25-30 százalékot is eléri. Az elızı kormányzati ciklustól eltérıen most a szakszervezetek is hallgatnak, nem a dolgozók, hanem saját érdekeiket képviselik. Az ellenzéki politikus kijelentéseivel ellentétben a Monetáris Tanács értékelése szerint a magyar gazdaság kockázati megítélése az elmúlt hónapokban jelentısen javult, és a kormányzati jelentés is a gazdaság fokozatosan és folyamatosan javuló teljesítményérıl számol be. Folyamatosan nı a foglalkoztatottság, az ipari termelés, erısödik a forint. 2002-2003 fordulóján megállt a foglalkoztatás 2001 végétıl jellemzı hanyatlása. Tavaly már emelkedett a foglalkoztatottak aránya, a negyedik negyedévben 64 ezerrel több embernek volt munkája, mint egy évvel korábban. A kedvezı helyzet kialakulásában jelentıs gazdasági is foglalkoztatáspolitikai intézkedések játszottak szerepet: csökkent a személyi jövedelemadó, a kiemelten támogatott közmunkaprogramok, az álláskeresést ösztönzı juttatások bevezetése, az Élhetıbb Falu, valamint a romák és idısek foglalkoztatását segítı programok támogatása garantálta a foglalkoztatási és aktivitási színvonal növekedését. 2004.05.08. Hír. A hétfı óta mőködı emmába három nap alatt csaknem hétezer cég jelentkezett be, s mintegy 3500 munkaadó és munkavállaló igényelt az elektronikus ügyintézéshez szükséges azonosítókódot. A kormányzat szerint az új adatbázis bezárja a kiskapukat a feketemunka elıtt. Az elsı három napon több mint 6700 munkaviszonnyal kapcsolatos változást jelentettek be országszerte a munkaadók, mondta Szántó Tamás, a Foglalkoztatási Hivatal informatikai fıigazgató-helyettese. PIN kódot eddig jóval kevesebben kértek, mint ahányan bejelentést tettek. A munkáltatóknak továbbra is be kell jelenteniük a munkaviszonyokat az Országos Nyugdíj-biztosítási Fıigazgatóságnak (ONYF) évente egyszer, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak pedig a munkaszerzıdés megkötését követıen, a munkavállalók társadalombiztosítási jogosultságát továbbra is ezen nyilvántartások alapján állapítják meg. Az ONYF szeretné elérni, hogy az adatbázisát összevethesse az emmával, erre a jelenlegi adatvédelmi szabályok nem adnak lehetıséget. Az emma arra tud válaszolni, hogy az adott munkaviszonyt bejelentették-e, és ha igen, mekkora alapbérrel és milyen hosszú munkaidıvel, a tb-járulékokról nem tartalmaz információkat. Az ONYF nyilvántartása 1958-ig visszamenıleg tartalmazza a nyugdíjbiztosítási adatokat. A foglalkoztatással kapcsolatos 38
FOGLALKOZTATÁS információkat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is győjti, nem szólva az APEH-rıl. Az emma induló adatbázisát is az ONYF 2002. és 2003. végi, illetve az OEP 2004-es adataival töltötték fel. Az új adatbázis folyamatosan kibıvül a májustól kötött, illetve megszüntetett munkaviszonyokkal. Abban mindenki egyetért, hogy az emma nagyban megkönnyíti a munkaügyi ellenırök dolgát, akik az adatbázisból egyszerően letölthetik a vizsgált cégre vonatkozó adatokat, s azonnal meg tudják állapítani, hogy a cégnél hány munkaviszony van bejelentve. 2004.05.11. Hír. Elsısorban a negyven-ötvenéves szakmunkások és a képzetlen munkavállalók érdeklıdnek az uniós álláslehetıségek iránt, mondta a Foglalkoztatási Hivatalban Oláh Bea, legtöbben gépkocsivezetıként, hentesként dolgoznának. Hollandiában, Írországban és Angliában elsısorban ezek a betöltetlen szakmák. Az érdeklıdık nagy része azonban semmilyen idegen nyelvet nem beszél. Az érdeklıdık meglehetısen tájékozottak, tudják hol, milyen feltételekkel lehet az unió tagállamaiban munkát vállalni, de az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja az EURES hálózatról, és az uniós munkavállalásról is folyamatosan bıvülı információkkal segíti is a tájékozódást: www.áfsz.hu Az EURES címe: http://europa.eu.int/eures. 2004.05.14. Hír. Megállapodást kötött a csoportos létszámcsökkentés feltételeirıl az Magyar Távirati Iroda vezetése a munkavállalók érdekképviseletével. A hírügynökség április 19-én jelentette be, hogy a dolgozói létszám 18 százalékát érintı leépítésre kényszerül a médiapiaci változások nyomán tartósan megromlott pénzügyi egyensúly miatt. Az átfogó takarékossági program keretében az év közepéig nyolcvan dolgozó munkaviszonyát tervezi megszüntetni a cég, és jelentıs számban bont fel megbízási és vállalkozói szerzıdéseket is. 2004.05.15. Hír. Az országhatárok státuszának megváltozásával és bizonyos vámhatárok eltüntetésével jár, hogy Magyarország az unió teljes jogú tagja lett. A határırök ugyan megmaradtak - nekik több mint száz új személyi dokumentumot kellett megtanulniuk -, a vámosok azonban szinte teljes létszámban levonultak a belsı határokról. Körülbelül hatszáz volt vámost képeznek át a közeljövıben, s ık bár nem lesznek a határırség állományának tagjai - a határok felügyeletét ellátó szervek munkáját fogják segíteni az úgynevezett mélységi ellenırzési rendszerben. A VPOP szóvivıje szerint a tavalyi létszámhoz képest 800 fıvel csökkent a vámosok állománya, igaz ebben benne van a kormányzati létszámcsökkentés is. A csatlakozás következtében levonulni kényszerülı vámosok többsége a kedvezményes nyugdíjazást, illetve a leszerelést választotta, de számos tiszt vállalta a keleti határszélre való áthelyezést is. 2004.05.17. Hír. Vitákat kavar és aggodalmat kelt a régi uniós tagállamokban az ottani cégek Keletre – a csatlakozó új tagállamokba – költözésének lehetısége, illetve már megkezdıdött folyamata. A honi vállalatok elköltözése a legélesebb vitákat a munkanélküliség növekedésétıl tartó Németországban váltotta ki. Ludwig Georg Braun, a német kereskedelmi- és iparkamarák szövetségének (DIHK) elnöke viszont azt javasolta a vállalatoknak, ne várjanak kedvezıbb politikai esélyek kialakulására, hanem használják ki a lehetıségeket, amelyek a bıvítésbıl adódnak. A vállalkozók hazafias érzéseire próbált meg hatni januárban Francis Mer francia pénzügyi és gazdasági miniszter is. Az ıt azóta
39
FOGLALKOZTATÁS felváltó Nicolas Sarkozy olyan intézkedések megfontolását javasolja, amelyek elınyökhöz juttatják az elköltözı vállalatokkal szemben a helyben maradókat. A kormányt elsısorban a szolgáltató, és a magasan képzett munkaerıt foglalkoztató ágazatok elköltözése aggasztja. François Loos kereskedelmi miniszter szerint viszont például egyes francia autógyárak Lengyelországba telepítése Párizsnak kétszeresen is megtérül. 2004.05.17. Hír. Levélben fordultak anyagi támogatásért a Magyar Távirati Iroda Rt. dolgozói a hírügynökség tulajdonosához, az Országgyőléshez hétfın. A levelet a hírügynökség szakszervezeti titkára és üzemi tanácsának elnöke adta át Szili Katalin titkárságán. A levél szerint tulajdonosi támogatás nélkül a hírügynökségnél jelenleg végbemenı, csaknem 20%-os leépítés nem oldja meg a pénzügyi gondokat. Az MTI a múlt héten kényszerbıl beszüntette hírszolgáltatását a közszolgálati Magyar Rádiónak (MR), mivel a MR elıbb felmondta az MTI-vel kötött szerzıdését, majd a hírügynökség számára elfogadhatatlan feltételekkel kívánt új szerzıdést kötni. Legnagyobb ügyfelei közül a TV2-vel, a Magyar Televízióval, valamint a Duna Televízióval már aláírta éves szerzıdését a hírügynökség, másokkal folynak a tárgyalások. A hírügynökség dolgozóit képviselı szervezetek szerint az Országgyőlés úgy várja el a kiegyensúlyozott tájékoztatást az MTI-tıl, hogy annak feltételeit nem biztosítja. A szakszervezet és az üzemi tanács szerint évi mintegy egymilliárd forintos támogatásnövekményre lenne szükség, amelyet bérfejlesztésre fordítanának. Enélkül az MTI egy olyan spirálba kerül, amelynek következménye újabb és újabb elbocsátás lesz, és ezzel természetesen a közszolgálati hírszolgáltatás is ellehetetlenül. A levél az MTI-nél folyó leépítés elızményei között említi, hogy 2002 óta a társaság pénzügyi egyensúlya megbomlott, “s ezt a folyamatot tovább erısítette, hogy Önök az idei költségvetés, valamint az áfa törvény szavazásakor úgy döntöttek, hogy az MTI költségvetési támogatása csökkenthetı mintegy 120 millió forinttal, az eddigi támogatás mintegy 10 százalékával”. 2004.05.18. Hír. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium bejelentette, már az idén hathatós segítséget kíván nyújtani a pályaválasztó fiataloknak és szüleiknek, akik tudni akarják, hogy mely szakmák és iparágak számíthatnak prosperitásra az elkövetkezı évtizedekben. A kérdésre a minisztérium szándékai szerint a hosszú távú munkaerı-piaci prognózis ad majd választ, amelyet szakértıkkel készíttetnek el. 2004.05.18. Hír. Mintegy 1500, elsısorban az ország keleti régiójában élı tartósan munkanélküli dolgozhat június közepétıl öt hónapon keresztül az erdımővelési közmunkaprogram keretében, közölte Burány Sándor, munkaügyi miniszter, aki az errıl szóló megállapodást tegnap írta alá Németh Imre földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és Mészáros Tamással, az ÁPV Rt. vezetıjével. A program 750 millió forint közpénzbıl valósul meg, amibıl 560 milliót a két tárca, 200 milliót pedig az ÁPV Rt. finanszíroz, ezt a meghívott pályázók önrésze egészít ki. A programban az ÁPV Rt. 19 erdıgazdaságának 970 hektárnyi területébıl elsısorban az ország keleti részén végzik el az erdımővelési munkákat. Németh Imre kijelentette: az erdımővelési közmunkaprogram egy mintaprogram, melynek eredményességét, hatását is megvizsgálják majd.
40
FOGLALKOZTATÁS 2004.05.19. Hír. Közös érdek és komplex feladat a foglalkoztatás bıvítése, amelyhez megfelelı képzés és okos adópolitika is szükséges, mondta a munkaügyi miniszter az országos foglalkoztatási paktum kezdeményezése alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A regionális, megyei és kistérségi foglalkoztatási paktumok majd egy országos paktum megkötését szorgalmazó felhívást a miniszteren kívül két munkaadói, két munkavállalói érdekképviselet és egy civil szervezet vezetıi írták alá. Burány Sándor szerint az ország több megyéjében van már ilyen megállapodás, és arra számít, hogy ezekkel a jövıben még jobban össze lehet hangolni a munkaerı-piaci folyamatokat. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a hazai foglalkoztatási szint öt éven belül elérje az unió átlagát, amelytıl most 68 százalékkal marad el. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének elnöke pedig a többi között arról beszélt: nem folytatható az a gyakorlat, hogy a képzés bizonyos területeken “ráképez” a meglévı munkaerıpiacra, míg más területeken hiány van a szakemberekbıl. A tájékoztatón elhangzott, hogy az unióban 86 foglalkoztatási paktum létezik. 2004.05.19. A Termelékenység, foglalkoztatás, szegénység címő konferencián szakemberek, kormányzati képviselık és a szociális partnerek fejtették ki véleményüket, terveiket a témával kapcsolatban. A munkavállalók képviselıje elmondta, hogy a szegénység legfıbb oka a munkanélküliség. Göncz Kinga, egészségügyi szaktárca politikai államtitkára utalt a tíz év alatt bekövetkezett gazdasági változásokra. A rendszerváltás után a hirtelen jött munkanélküliséghez, ma pedig a csatlakozással járó változásokhoz, lehetıségekhez kell egyetlen generációnak alkalmazkodnia, mondta. A gazdaságilag fejlettebb államokban a különbözı társadalmi csoportok kötıdnek egymáshoz, a kirekesztés ismeretlen fogalom számukra. Az ilyen államokban kisebb az iskolából kimaradók aránya, alacsonyabb a bőnözés és magasabb a foglalkoztatás aránya. 2004.05.28. Hír. Háromszázmillió forinttal emeli a tulajdonos Magyar Befektetési és Vagyonkezelı Rt. a salgótarjáni öblösüveggyár, az ST-Glass Rt. alaptıkéjét, jelentette be a pénzügyminiszter csütörtökön a nógrádi megyeszékhelyen. A tıkeemelést az teszi lehetıvé, hogy Salgótarjánban nem építik meg azt a gyémántcsiszoló üzemet, amely korábban egyedi kormánydöntés alapján több mint nyolcszázmillió forintos állami támogatást kapott volna. Az így megmaradt összeget a hátrányos helyzető térségben a foglalkoztatási helyzet javítására költik. Az ST-Glass 2003-at csaknem egymilliárd forint veszteséggel zárta. Az öblösüveggyár az elmúlt hetekben 80 millió forintos vissza nem térítendı támogatást kapott dolgozóinak továbbfoglalkoztatására. 2004.05.28. Hír. Csaknem másfél évre nıtt hazánkban a munkanélküliség átlagos idıtartalma, derült ki a KSH gyorsjelentésébıl. A tartós munkanélküliek aránya 7,4 százalékkal volt magasabb a február–áprilisi idıszakban, mint az elızı évben. A foglalkoztatottak száma a megfigyelt három hónap átlagában 3,891 millió fı volt. Az idei elsı negyedévben 50 ezerrel több embernek volt munkája, mint két évvel korábban. Az elsı negyedévben 0,2 százalékkal (azaz több mint 22 ezer emberrel) csökkent a foglalkoztatottak száma. A 15–24 évesek aránya 21 százalék, az e korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája
41
FOGLALKOZTATÁS 0,6 százalékponttal magasabb, mint tavaly ugyanilyenkor. 2004.05.28. Hír. A munkaügyi szolgáltatások fejlesztésére 8 milliárd forintos programot hirdet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, jelentette be Burány Sándor munkaügyi miniszter. Szolgáltatás-fejlesztésre mintegy 1 milliárd forintot, minıségbiztosításra több mint nyolcvanmillió forintot, képzésre egymilliárdot, infrastruktúra-fejlesztésre 1,5 milliárdot fordítanak, további kilencszázmillió forintot menedzsment-fejlesztésre, valamint 3,5 milliárd forintot informatikai fejlesztésekre szánnak. 2004.05.28. Hír. Sorra nyitnak a négy-öt csillagos szállodák az országban, ez megbolygatja a munkaerıpiacot is. Az ideális pályázó barátságos és több nyelven beszél. A nemzetközi láncok alapfilozófiája az, hogy akármelyik hoteljükben száll meg a vendég, azonos kiszolgálást kell kapnia. Így aztán a dolgozóknak meg kell tanulniuk a láncban megszokott üdvözlést és a cégfilozófiát. A tréning drága, egyrészt a költségek miatt, másrészt azért, mert a tanuló az egy-két hónapos képzés alatt nem áll munkában. Az idegenforgalomban általános gyakorlat, hogy a minimálbér és a kézhez kapott bér közötti különbséget feketén fizetik. A nagyobb szállodákban azért ennél valamivel magasabb béreket kapnak a dolgozók, a fizetés jelentısebb részét mégis a borravaló teszi ki. Az egyik közepes forgalmú budapesti luxusszállodában például a gyengébb hónapokban 20-30 ezer forintot tesz ki a havi “jatt”, ám ez az erıs hónapokban százezer forint fölé is kúszhat. 2004.05.28. Hír. A katalániai munkavállalás alapfeltétele a nyelv ismerete. Aki családjával költözik oda, készüljön fel arra, hogy gyerekének az iskolában minden tárgyat katalánul oktatnak, kivéve a spanyol irodalmat. S a megélhetés sem annyira olcsó, bár az élelmiszerárak nem sokkal magasabbak, mint itthon, a lakások bérleti díja annál inkább. Mivel Katalónia iparilag a legfejlettebb része Spanyolországnak, az országos átlagbérnél többet keresnek, körülbelül havi 1600 eurót. A minimálbér havi 500 euró. Az álláskeresés során kevés katalán megy el a helyi munkaügyi szervezetekhez, amelyek lassan és alacsony hatékonysággal dolgoznak. A havi megélhetéshez minimum 1200 euró szükséges. 2004.06.01. Hír. Nemcsak a külföldnek nagy a vonzóereje, a magyar egészségügynek is nagy a “tolóereje”, mondta egy magyar orvos, aki az uniós csatlakozás után Angliába megy dolgozni. Nemcsak itthon, hanem a szigetországban is mőködnek toborzóirodák, amelyek magyar orvosokat közvetítenek külföldre. Az elsı ilyen budapesti irodánál eddig félszázan jelentkeztek, az angliai windsori székhelyő Health Resources Internationalnél (HRI) már 150-en regisztráltak. Az orvoshiány az egész Európai Unióra jellemzı. Angliában az orvosok 40-50 százaléka külföldi, 2008-ig tízezerrel akarják emelni a doktorok számát. Az uniós munkavállaláshoz szükséges igazolások kiadásával az egészségügyi tárca foglalkozik. Ahhoz, hogy egy magyar egészségügyis az unióban állást vállaljon, több dolgot bizonyítania kell. Például hogy az elmúlt öt évben három évig folyamatosan gyakorolta a hivatását, nincs ellene folyamatban etikai eljárás, nem követett el fegyelmi vétséget. Fodor Richárd, a hivatal munkatársa közölte: eddig öt kérelmet adtak be hozzájuk, ám csak május elseje után kezdhetik meg az igazolások kiadását. 2004.06.01. Hír. Elmaradt a várt roham a külföldi munkavállalásért, pedig a régi EU42
FOGLALKOZTATÁS tagállamok 22 ezer üres álláshelyet kínálnak – fıleg kamionosoknak, szakácsoknak, henteseknek és egészségügyiseknek. A csatlakozás utáni elsı két hétben mindössze ezren érdeklıdtek állások iránt, mondta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat illetékese, Kovács Géza fıosztályvezetı. Szerinte május elseje óta azért próbálkoznak a vártnál kevesebben álláskereséssel, mert a csatlakozás elıtt a sajtóból és az elektronikus médiából arról értesültek, hogy az EU-tagállamok bezárják kapuikat a csatlakozó országokból érkezı munkavállalók elıtt. Arra már kevésbé figyeltek az emberek, hogy idıközben többen – az írek, a svédek és a britek is – bejelentették, hogy teljesen megnyitják munkaerıpiacukat, az olaszok pedig húszezer fıig ugyancsak felszabadítják a munkaerıpiacot az újonnan érkezık elıtt. 2004.06.04. Hír. A német vállalatoknál munkát keresınek mindenképp fel kell keresni a munkaügyi központot (Arbeitsamt), ami hagyományosan jól mőködik, ezért sok állásajánlathoz juthatunk az álláskeresési tanácsadás mellett. A munkaügyi központok internetes honlapjának (www.arbeitsagentur.de) több ezer állásajánlata között már otthon is böngészhetünk. Privát munkaközvetítık is mőködnek. A német átlagfizetés havi 2000 euró, a minimálbért törvényileg nem szabályozzák, csak az építıiparban, ami órabérre számítva NyugatNémetországban 10,36 euró, míg Kelet-Németországban 9,65 euró. Az informatikusok iránt továbbra is nagyobb a kereslet, de több nagy tanácsadó cég is Berlinben székel. Berlin a többi európai fıvárosnál jóval olcsóbb. Az élelmiszerárak nagyjából megegyeznek az itthoniakkal. Vasárnap minden üzlet zárva tart a szakszervezeti elıírások miatt, és hét közben is gyakori a 19 órás zárás. A fiatalok lakta negyedekben azonban találunk hétvégén is nyitva tartó kisboltokat. 2004.06.07
Hír. Pályakezdı orvosokat, gépészmérnököket, erısáramú villamosmérnököket, vegyészmérnököket keresnek elsısorban a munkaadók, néhány megyében azonban még a tartós munkaerıhiány ellenére sem foglalkoztatnak friss diplomásokat, pedig hamarosan több mint 50 ezer végzett hallgató indul állást keresni. A fıvárosi munkaadók többsége szerint fellendült a kereslet a mőszaki végzettségő fiatal szakemberek iránt, az informatikusok és a jogiközgazdasági végzettségőek is könnyen találnak majd munkát, a bölcsész diplomások és a mőszaki menedzserek viszont nehezebben helyezkedhetnek el. A szakmunkásképzıkben és szakközépiskolákban is legalább 60 ezer diák végez, de a munkaügyi tárca felmérésébıl kiderül, hogy szakképzett hegesztıbıl, lángvágóból, szabó-és varrónıbıl, faipari szakemberbıl, bútorasztalosból nem találnak eleget a munkaadók Baranya, Békés, Zala, Csongrád és Komárom-Esztergom megyében. Az Állami Számvevıszék jelentésébıl kiderül, hogy az iskoláknak sem a munkaadók elvárásairól nincs képük, de végzett diákjaik elhelyezkedésérıl, szaktudásuk elfogadottságáról sincs információjuk. A gazdaság eredményes mőködésének egyik feltétele az lenne, hogy a szakképzés szerkezetében és színvonalában rugalmasan kövesse a munkáltatói igényeket, csakhogy a cégvezetık sem készítenek hosszú távú prognózist.
2004.06.08. Hír. Hamarosan kezdıdik az aratás, a gyümölcs- és zöldség betakarításra pedig már meg is érkeztek a külföldi mezıgazdasági szezonmunkások. A keleti régióban az országos átlaghoz képest jelentıs az alacsonyan képzett hazai munkavállalók aránya, így ott a román és az ukrán szezonális munkások mellett 43
FOGLALKOZTATÁS elsısorban hazai munkavállalók végzik a betakarítást, mondta Szeremi Lászlóné, a Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetségének fıtanácsosa, aki szerint a munkaadók csak akkor alkalmazhatnak külföldi idénymunkást, ha magyar munkavállalót nem találnak. A munkaügyi miniszter szerint az idegenrendészeti törvénymódosítással lehetıvé vált, hogy egy vízumot - mely adott évben összesen 150 napig érvényes - több részletben is fel lehessen használni. Az okmányt 15 nap alatt állítják ki és kizárólag a mezıgazdasági munkában dolgozók számára érvényes, mindemellett a munkavállalási engedélyt is 15 napon belül ki kell adni. Azt is lehetıvé tették, hogy egy külföldi brigádot a gazdák egymásnak kölcsönadhassanak, így a munkásoknak nem kell fölöslegesen hazautazniuk, majd visszajönniük, folyamatosan dolgozhatnak, de minden változást jelenteniük kell. 2004.06.12. Hír. Csıdegyezségi tárgyalást tart hétfın a Tokodi Üveggyár Kft., amely március elején zárta be 112 éves gyárát, és elbocsátotta 320 dolgozóját. A vezérigazgató korábban azzal indokolta a gyárbezárást, hogy a cég által tervezett, a gazdaságtalan és környezetterhelı technológiákat leváltó beruházásait a környezetvédelmi hatóságok sokszoros határidı-túllépése miatt nem tudta megkezdeni. A társaság bírósághoz fordult, és a felmerült károk megtérítésére csaknem másfél milliárd forintot követel a szükséges engedélyek kiadását elhúzó államigazgatási szervektıl. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium úgy ítéli meg, hogy a tervezett beruházás engedélyezési eljárásában részt vevı hatóságok semmilyen jogsértést nem követtek el. A minisztérium azt is közölte, hogy a társaság által felajánlott, a gyár továbbmőködéséhez szükséges peren kívüli egyezséget sem fogadják el, mert véleményük szerint a tervezett beruházás engedélyezési eljárás a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidı betartásával folyt. 2004.06.12. Hír. Az egész országot érinti az orvosok elvándorlásának veszélye. A Magyar Orvosi Kamara szerint nincs megfizetve a doktorok munkaereje és a túlmunka szabályozásának európai uniós jogharmonizációja sem történt meg. A szaktárca tájékoztatása szerint viszont csupán 300 orvos kísérelt meg külföldön állást vállalni, az ottani feltételek azonban semmivel sem kedvezıbbek a hazainál. Az elvándorlást egyébként sem a magasabb fizetés, hanem a gyorsabb szakmai fejlıdés ösztönzi inkább. 2004.06.16. Hír. Nógrádban az országos helyzettıl eltérıen a gazdasági aktivitás mutatói romlottak. A KSH itt az elızı év hasonló idıszakához képest a foglalkoztatás mértékének 2,6 százalékos csökkenését és a munkanélküliségi ráta egyszázalékos növekedését mérte. A megyén kívül nem szívesen vállalnak munkát az állástalanok, életkörülményeiket többnyire a támogatott munkahelyek és a közmunkaprogramok javítják. 2004.06.18. Hír. A gyermekek számának csökkenése miatt egyre kevesebb hely van a tanári pályán. A mind több pályakezdı diplomás munkanélküli egyharmadát a pedagógus végzettségőek teszik ki, miközben a tantestületek egyre öregszenek, mondta Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium (OM) politikai államtitkára szerint át kell tekinteni a nyugdíjasok foglakoztatását. Az Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztetı Tanácsban a kormány azt javasolta: azok az önkormányzatok, amelyek az idei hatszázalékos emelést megadják a tanároknak, egyszázalékos
44
FOGLALKOZTATÁS kormányzati támogatást kapjanak. Varga szerint a bértábla tételeinek megemelése lehet a megoldás, két hét múlva újra tárgyalnak errıl a kormánnyal. 2004.06.18. Hír. Az Egységes Munkaügyi Adatbázisba új munkavállalót 66.412, kilépést pedig 26.179 esetben jeleztek, 27.125-szer pedig egy lapon jelezték a bejelentést és a kijelentkezést. Május elseje óta 32 ezer 296 munkáltató és 4719 munkavállaló kért egyéni PIN kódot. A foglalkoztatók 2004.06.18. Hír. Londonban sok szakma képviselıit tárt karokkal fogadják: az építıipari szakmunkások, ácsok, villany- és vízszerelık, ápolónık, gondozók (care workers), tanárok, orvosok, pincérnık és szakácsok nem maradnak hosszú ideig munka nélkül. A legjobban az IT szakemberek és bankárok keresnek. Nagy-Britanniában hetente kapnak fizetést, a minimálbér 4,5 font óránként. A megélhetés költsége havonta legalább 1200 font. 2004.06.21. Hír. Közzétette internetes címén a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a 2004-es Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv tervezetét, így lehetıség van a széleskörő társadalmi egyeztetésre, amelyet követıen a végleges akciótervet október 1-jéig kell elküldeni Brüsszelbe. Az EU elıírásai szerint valamennyi csatlakozó államnak – így Magyarországnak is – ki kell dolgoznia azt az akciótervet, amely az európai uniós foglalkoztatási irányelvekhez igazodva fogalmazza meg a szakterület stratégiáját. A tervezet szerint 2003-ban még a regisztrált munkanélküliek 15 százaléka nem kapott érdemi segítséget egy év alatt. A 25 év alattiaknál a féléves idıszakot alapul véve ez az arány csaknem 20 százalék. Az akcióterv tervezete célként fogalmazza meg, hogy 2006-ra ezeket az arányszámokat 12, illetve 15 százalékra kell javítani. A jelenleg is alkalmazott aktív eszközök közül a foglalkoztatási támogatások a legsikeresebbek. Így például 2003-ban a bértámogatást követıen a támogatottak 62 százalékát már támogatás nélkül is alkalmazták a munkaadók. A munkatapasztalat szerzést célzó programokat követıen ez az arány elérte a 66 százalékot. A gyakorlati oktatást vállaló munkáltatóknál támogatással tovább foglalkoztatott fiatalok 78 százalékát véglegesítették. A munkaerı-piaci képzésben résztvevık 44 százaléka tudott támogatás nélküli formában tovább dolgozni. 2004.06.24. Hír. Legalább két évre lekerült a napirendrıl egyes Siemens-munkahelyek áthelyezése Magyarországra, miután a müncheni konszern és az IG Metall szakszervezet az egész vállalatra kiterjedı keretmegállapodásban és kiegészítı tarifaszerzıdésben egyezett meg. Bocholtban és Kamp-Lintfortban, ahol mobiltelefonokat és drót nélküli vezetékes telefonokat állítanak elı, felemelik a heti munkaidıt 40 órára, de a többletmunkáért nem fizetnek, nyaralási és karácsonyi pótlékot pedig csak akkor, ha az üzemek eredményesek. Heinrich von Pierer, a Németországban 170 ezer embert foglalkoztató Siemens fınöke elégedett a megoldással, mert elérték, hogy Németországban megtarthatók a munkahelyek. A konszern adatai szerint országszerte ötezer munkahelyet fenyegetett, illetve egy részét még fenyegeti a megszüntetés, vagy az áttelepítés veszélye. A keretmegállapodás az IG Metall szerint kiindulási alap a 105 németországi Siemens-telephely számára. 2004.06.24. Hír. Az angol vállalatok minden munkavállalójukon átlagosan 1000 fontot (378 ezer forintot) veszítenek a helytelen alkalmazás miatt. A brit dolgozók 27 45
FOGLALKOZTATÁS százaléka úgy hiszi, hogy a munkatársai inkompetensek, azoknak a hibáknak a 70 százaléka pedig, amelyet maguk követtek el, sohasem kelti fel a fınökük figyelmét. A rossz humánmenedzsment miatt Nagy-Britannia nemzeti jövedelmének 1,6 százalékát veszíti el, ez a szám az Egyesült Államokban 1,05 százalék, Svédországban 0,59 százalék, Hong Kongban 2,99 százalék. (hvg.hu) 2004.06.25. Hír. Az utóbbi másfél évben idıarányosan teljesült az a cél, hogy a hazai foglalkoztatási szintet 2006-ra 59 százalékra, 2010-re pedig 60 százalékra kell emelni, mondta az MSZP-frakció munka világa munkacsoportjának vezetıje, Simon Gábor. A foglalkoztatás bıvítése nemcsak új munkahelyek létrehozásával, hanem a meglévı munkahelyek megtartásával is elısegíthetı, tette hozzá. 2004.06.30. Hír. Az osztrák tömegtájékoztatás szerint Németországban egyes cégek ismét vissza akarnak térni a 35 órásról a 40 órás munkahétre, de nem növelnék a munkabért, hanem két évre foglalkoztatási garanciát adnának azoknak, akik az új munkarendben dolgoznának. Ausztriában a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke támogatásáról biztosította a munkaidı ausztriai meghosszabbításának az ötletét, míg a szakszervezetek és néhány politikus határozottan ellenezik. Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter az osztrák Munkáskamara (AK) keddi közgyőlésén elhangzott felszólalásában kiemelte, hogy a szociális partnereknek kell egyezségre jutniuk a munkaidıalap rugalmasabb felhasználása érdekében. A rugalmasabbá tétel keretében az osztrák GYOSZ a napi munkaidı jelenlegi 8 órás maximumát 12 órára, míg a gazdasági kamara 10 órára növelné. Ez azonban nem jelentené azt, hogy a munkavállalók heti 5 munkanapon is megemelt óraszámban dolgoznának. A napi munkaidıalap megemelése lehetıvé tenné, hogy eltekintsenek az Ausztriában nagyon drága túlórázási rendszer alkalmazásától.
46
SZAKSZERVEZETEK
ASZSZ
2004.04.02. Hír. A parlamenti ülésszakok elıtt a szakszervezetek is megismerhetik majd a jogalkotási programot és véleményt mondhatnak a számukra fontos jogszabályokról, ígérte Szili Katalin házelnök a szakszervezeti szövetségek vezetıinek egy parlamenti találkozón. Szó volt arról is, hogy módosító indítvánnyal biztosítsák az érdekképviseletek nevesítését a jogalkotásról szóló törvénytervezetben. A munkavállalók soros elnöke, Borsik János fontosnak nevezte, hogy az eddiginél jobban bekapcsolódhatnak a törvényhozási munkába. 2004.04.23. Hír. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a kormány azért késlekedik a korkedvezményes nyugdíjrendszer felülvizsgálatával, mert meg akarja szüntetni azt. Az ügyben leginkább érintett Autonómok tiltakoznak amiatt, hogy bár a törvény szerint 2005. január 1-jéig mőködhet a jelenleg hatályos rendszer, máig nem készült érdemi elıterjesztés az új konstrukcióról. Hasonló a munkaadói szövetségek álláspontja is. Az 1999 és 2003 között a saját jogú öregségi nyugdíjba vonulók között egyébként 1,09 százalék volt a korkedvezményesek aránya. A kormány, bejelentések szerint nem zárkózik el a jelenlegi rendszer átalakítása elıl. 2004.04.29. Hír. Tizenegyezer vasutas elbocsátásáról állapodtak meg a reprezentatív vasutas-szakszervezetek a MÁV Rt.-vel. Bár a húszszázalékos leépítésrıl a kormány 2003-ban döntött, az érdekvédık eddig elfogadhatatlannak tartották azt. A megállapodás alapján a negyvenötödik életévüket betöltött nık és az ötvenedik életévüket betöltött férfiak munkaviszonyát csak különösen indokolt esetben szüntethetik meg. A társaság az elbocsátandók hatvan százalékának korengedményes nyugdíjazást, a többieknek háromhavi átlagkeresetnek megfelelı szociális csomagot ajánl. A Mozdonyvezetık Szakszervezetének alelnöke, Borsok János elmondta: már korábban megegyeztek a MÁV-val a mozdonyvezetık foglalkoztatási garanciájáról. Nem nyilatkozott Simon Dezsı, VSZ elnök, és Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sem. Hírek szerint a VDSZSZ országos választmánya nemrég elutasította a MÁV foglalkoztatást érintı intézkedéseit. A testület felkérte Gaskót, indítson kollektív munkaügyi vitát a vasutasság munkahelyének megırzéséért. 2004.05.15. Hír. Tanácskozást tartottak a keresetek alakulásáról. Míg szakszervezeti vélemények szerint a következı években jó esetben is csak a reálbérek kis mértékő növekedése várható, a munkaügyi miniszter szerint a gazdaság fellendülésének a foglalkozatásra és a fizetések emelkedésére is pozitív hatása lesz. Borsik János szerint, a kormány középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseinek ismeretében jó esetben is átlagban csak a bérek reálértékének megırzésérıl lehet szó. Szerinte a bérajánlásnál nem a bruttó, hanem a
47
ASZSZ
SZAKSZERVEZETEK reálbérekben kellene megállapodni. A keresetekrıl készült Tárki vizsgálatból az derül ki, hogy nem kizárólag a gazdasági teljesítmény, és a politikai döntések befolyásolják a fizetést, hanem a munkavállaló egyéni ambíciója is. Az idén közzétett kutatás szerint a magyar munkaerıpiacot 43-44 éves korig növekvı, utána azonban csökkenı bérszint jellemzi.
2004.05.18. Hír. Az OÉT plenáris ülésén Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivıje nemrég azt kérte számon a kormányzaton, hogy miért nem született meg az a jogszabály, amely a többségi állami tulajdonú cégek menedzserszerzıdéseinek megregulázását ígérte 2002 ıszén. Az állam többségi befolyása alatt álló szervezetek vezetı tisztségviselıire, felügyelı bizottsági tagjaira és más vezetı állású munkavállalóira vonatkozó kormányhatározat nemcsak a végkielégítésekre vonatkozóan, hanem általában a javadalmazás gyakorlatával kapcsolatban is megfogalmaz elveket. Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára az OÉT ülésén elmondta, hogy a kormány azóta határozatban rögzítette, hogy az újonnan kötött munkaszerzıdések esetében a végkielégítés nem lehet nagyobb az Mt.-ben elıírtnál, s ettıl a vezetık javára nem lehet eltérni. Így a határozott idejő szerzıdéseknél legfeljebb egy évi átlagkereset jár. A határozatban az is szerepel, hogy kezdeményezni kell a korábban megkötött szerzıdések - közös megegyezéssel történı - módosítását, ha az elıírtnál magasabb végkielégítésrıl szólnak. A tavaly július végén megszületett kormányhatározat (2173/2003.) a határozatlan idejő munkaszerzıdések esetén is az Mt. elıírásaihoz igazítja az állami cégvezetık végkielégítését. Itt azonban maradt egy kiskapu, hiszen a jogszabály csak a minimumot határozza meg, a maximumot nem. 2004.06.14. Hír. Éles tiltakozást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a GKM június 30-tól hatályon kívül helyezné a vegyiparban, az alumíniumkohászatban, a gyógyszeriparban, a bányaiparban, tehát a fokozottan veszélyes munkakörökben dolgozók számára – negyven helyett – heti harminchat órás munkahetet biztosító rendeletet. A vonatkozó jogszabály már 1992-ben hatályát vesztette, de más rendeletek továbbra is tiltják az egészségre káros körülmények közötti munkát, így pl. egy 1990-es IKM-rendelet jelenleg is csökkentett munkaidıt biztosít a veszélyes munkakörben dolgozóknak, mondta Borsik János. Az Autonómok elnöke élesen kritizálta a tárcát, szerinte az rosszul elıkészített tárgyalásokon, lekezelıen bánik a szakszervetekkel. A munkaügyi minisztérium sem támogatja a kedvezmény eltörlését. 2004.06.17. Hír. A veszélyes munkakörök munkaidı-kedvezménye ügyében a szakszervezetek nem zárkóznak el a rugalmas megoldásoktól, a megegyezéstıl, ugyanakkor kellı garanciákat várnak, mondta Paszternák György, a vegyész szakszervezet elnöke a munkaadói és munkavállalói szervezetek között kialakult vita kapcsán. A korábbi ipari miniszteri rendelet visszavonását csak úgy tartják lehetségesnek, ha valamennyi illetékes szakszervezet, illetve munkaadói érdekképviselet részvételével egyezség jön létre a kérdésben. Paszternák rámutatott: az egészségre ártalmas, veszélyes munkakörök nem szőntek meg, a szakszervezetek ragaszkodnak ezeken a területeken a 36 órás munkahét fenntartásához, s ezt a lehetıséget a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem szüntette meg.
48
SZAKSZERVEZETEK
ÉSZT
2004.04.01. Hír. Nem teljesült a felsıoktatásban a kormány és a közszféra sztrájkbizottságának megállapodásában szereplı hatszázalékos béremelés, közölte tegnap Kis Papp László, az FDSZ elnöke. A januári hivatalos adatok szerint a keresetnövekedés – a tavalyi áthúzódó hatásokkal együtt – nem érte el a három százalékot, amibe ráadásul a béren kívüli juttatások emelkedése is beleszámítható. Az FDSZ, amely a megfelelı garanciák hiánya miatt nem írta alá a megállapodást, azt követeli a kormánytól, hogy tárgyalja újra a béremelés ügyét, annak végrehajtásához pedig biztosítson forrást és jogi garanciát. Bár csak a KSH elsı negyedéves adatainak birtokában, májusban lehet megoldást keresni a bérkorrekcióra, az FDSZ már április végi találkozójukon javaslatokat vár Draskovics Tibor pénzügyminisztertıl. Kis Papp László kijelentette: elfogadhatatlan az oktatási tárca ajánlása, miszerint elbocsátásokból felszabaduló forrásokból lehetne finanszírozni a béremelést. 2004.05.07. Hír. Még a csütörtökre tervezett kormánydöntés elıtt a munkaadók és a szakszervezetek véleményét is meghallgatja az Országos Érdekegyeztetı Tanács ülésén az euró bevezetésének idıpontjáról a pénzügyminiszter. Az érdekképviseletek - bár egyelıre nem ismerik a pontos elıterjesztést - arra hívták fel a figyelmet: az euró bevezetéséhez szükséges feltételek mielıbbi teljesítése nem mehet a munkavállalók rovására. Draskovics Tibor szerint a kormány csütörtökön dönti el az euró bevezetésének tervezett idıpontját. Az érdekképviseletek annak ismeretében tudnak véleményt mondani az euró bevezetésérıl, ha pontosan látni, hogy a közös valutához szükséges feltételek teljesítése milyen áldozatokat követel a munkavállalóktól, mondta a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának elnöke. Hasonlóan vélekedett Vígh László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetıje, a munkavállalói oldal soros elnöke is. Az idı rövidsége miatt hétfın csak konzultáció lesz Draskovics Tiborral, és bár valószínőleg nem tudják érdemben véleményezni az elıterjesztést, bíznak abban, hogy a kormányoldal a végsı döntésnél figyelembe veszi majd észrevételeiket. 2004.05.13. Hír. Elképzelhetı, hogy az idén középtávú megállapodást köt a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Az egyezség lehetısége az Országos Érdekegyeztetı Tanács hétfıi zárt ülésén került szóba, mondta Vígh László, a munkavállalói oldal soros elnöke. A választásokig szóló, kétéves gazdasági megállapodás megkötése egyelıre csak lehetıségként merült fel, jelenleg nem lehet megmondani, hogy mennyi a realitása, de elı kell készíteni a tervezetet és még idén alá kellene írni a munkaadók, a munkavállalók és a kormány 49
ÉSZT
SZAKSZERVEZETEK képviselıinek. Vígh szerint az egyezség azért csak a választásokig szólna, mert a kormány a hivatali idejére vállalhat kötelezettséget, bár több országban lehet kormányon átívelı megállapodásokat is kötni és nem kell négy évente mindent elölrıl kezdeni. A soros elnök kiemelte, hogy az elképzelésrıl még a szakszervezetek sem alakítottak ki közös álláspontot.
2004.06.07. Hír. A Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) egy kormánypárti napilapban, fizetett hirdetésben hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy a felsıoktatásban nem teljesült a kormány és a közszféra sztrájkbizottsága megállapodásában szereplı hatszázalékos béremelés. Kis Pap László elmondta, hogy a médiában több helyütt pontatlanul vagy tévesen jelennek meg a közszféra bérhelyzetérıl írások. Az FDSZ elnöke hangsúlyozta, a KSH elsı negyedéves adatai is igazolják, hogy a felsıoktatásban idén mindössze 1,9 százalékos béremelkedés valósult meg. Ez az érték az étkezési hozzájárulás emelésébıl és a háromévenkénti, kötelezı soros elırelépésbıl áll össze. Gyakorlatilag tehát nem történt béremelés. Az FDSZ felszólítja a kabinetet, hogy a legközelebbi kormányülésen döntsön a januárig visszamenıleges, bértáblában garantált béremelésrıl. Ha a kormány mégsem intézkedne a mindössze az inflációt követı béremelésrıl, az FDSZ a hallgatókkal együtt, ısszel adna nyomatékot követelésének.
50
SZAKSZERVEZETEK
FRDÉSZ
2004.04.28. Hír. Az FRDÉSZ elnöksége április közepén a budafoki Kınig Pincében látta vendégül Vadász János államtitkárt és munkatársait. A kötetlen beszélgetés során az Elnökség tisztázni tudta azokat a vitás kérdéseket, amelyek felmerültek az egységes közszolgálati törvény elıkészítése során. A szövetségünk szakértıi, dr. Topánka Erika (FRSZ) és dr. Hortobágyi Tibor (HOSZ) jogászok vezetésével a kezdetektıl részt vesznek a törvény elıkészítı munkájában. Miután érvényes Kormányhatározat van a törvény létrehozásáról, az FRDÉSZ elnöksége úgy döntött, nem opponálja a törvény elıkészítését, hanem konstruktívan részt vesz annak elıkészítésében és mindent megtesz azért, hogy az általa képviselt munkavállalók minél jobb pozícióba kerülhessenek az új törvény eredményeként. Az FRDÉSZ a következıket várja a tervezettıl: 1. a munkaidı korrekt, részletes szabályozása; 2. a szakszervezeti, érdekképviseleti jogosítványok erısítése; 3. a fegyveres és rendvédelmi szervek állománya részére – akik szolgálatukat életük kockáztatásával is kötelesek ellátni – már az általános rész adjon garanciát arra nézve, hogy az állam, a különleges elvárásért cserébe, az ,,irodai” alkalmazottakhoz képest többletjuttatásokat biztosít; 4. garantálja a törvény az érintett állomány infláció-követı illetményének biztosítását; 5. biztosítsa, hogy az érintett állomány eddig megszerzett – a jelenleg hatályos törvényekben már biztosított – jogai nem csökkenhetnek; 6. az új törvény biztosítson átmeneti idıszakot (min 5 év), amely idıszak alatt a nyugdíj elıtt álló állomány még választhat a régi és az új törvény adta jogosultságok közül. 2004.05.29. Hír. Az OKÉT ülésen napirend elıtt a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetıje, Kónya Péter a kormány segítségét kérte a VPOP és szakszervezete közötti konfliktus feloldásához. A több mint hétezer pénzügyır céljutalmának megvonása miatt a szakszervezet korábban pert indított. A szakszervezet állítása szerint retorzióként a VPOP vezetése megszüntette a szakszervezet irodáját, megvonta gépkocsi-, számítógép-, telefon- és faxhasználatát. A VPOP parancsnoka szerint a szakszervezet nem nyerte meg a pert, Nagy János vezérırnagy azt közölte, hogy a Fıvárosi Munkaügyi Bíróság elutasította a szakszervezet kérelmét. A VPOP két helyiséget is felajánlott a szervezetnek, amely az elsıt elutasította, a második ajánlatra pedig nem válaszolt. 2004.05.30. Hír. Nemrég közölték azokat a közvélemény-kutatási adatokat, miszerint a tőzoltók állnak a szakmák és hivatások társadalmi elismertségi sorrendjében az elsı helyen. A tőzoltók feladatköre átalakulóban van, az elmúlt 15 évben folyamatosan bıvült, ezekhez viszont nem rendelték mellé a felszereléseket, az ellátottságot. ,,A kormány elismeri a tőzoltók munkáját, és garantálja a 51
FRDÉSZ
SZAKSZERVEZETEK jogszabályokban számukra meghatározott juttatásokat” – mondta a belügyminiszter a tárca és a katasztrófavédelem vezetıinek megbeszélése után tartott tájékoztatón a Fıvárosi Tőzoltó-parancsnokságon. Május közepén dr. Lamperth Mónika ismertette a katasztrófavédelem fejlesztési terveit, köztük azt, hogy el akarják érni: a mostani 46 mellett néhány éven belül még 67, összesen 113 önkéntes köztestületi tőzoltóság mőködjék az országban. A belügyminiszter hangsúlyozta, a fejlesztés célja megteremteni annak a jogi és szervezeti garanciáit, hogy Magyarországon mindenki azonos tartalmú és színvonalú, egyenlı biztonságot kapjon. A belügyminiszter elmondta, hogy az azonos tőzbiztonság megteremtése érdekében a jövıben nagyobb szerepet szánnak az önkéntes köztestületi tőzoltóságoknak és a tőzoltó egyesületeknek. A miniszter asszony emellett a hivatásos és az önkéntes tőzoltóságok technikai fejlesztésének, sürgetı modernizációjának fontosságát is hangsúlyozta. Ma mintegy hat és félezer vonulós tőzoltó van állománytábla szerint. A rajok csökkentett létszámban, az elıírt 6 fıs helyett hármas-négyes csoportokban tevékenykednek. Jó a lefedettség, viszont van 46 olyan köztestületi tőzoltóhely, ahol már a szerparancsnok, a gépkocsivezetı és a híradós is fıállású, a beosztotti létszámot szedi csak össze önkéntesekbıl. Kertész László, a HTFSZ elnök-ügyvivıje szerint a belügyminisztériumi létszámfejlesztési törekvések nem fogalmaznak meg konkrétumokat, hiszen a 600 fıs növekedés nem tudni mekkora idıintervallumra, mennyi évre vonatkozik. Tervbe vették a Regionális Parancsnokságok létrehozását is. Sajnálatos azonban, hogy ezen új szervezeteket úgy kívánják létrehozni, hogy közben a megyei vezetıi szint is megmaradna. Ezért is félı, hogy ez a beharangozott 600 fı nem teljes egészében a vonulós létszámot egészítené ki, nem azt segítené. A reprezentatív tőzoltószakszervezet elnöke szerint Nyugat-Európában az az elfogadott norma, hogy minden ezer lakosra 1 fıállású tőzoltó jut. Ez azt jelentené, hogy Magyarországon mintegy 10.000 vonulós tőzoltóra lenne szükség. Ez a létszám elégséges lenne a jelenlegi munkaidı problémák rendezésére is.
2004.06.09. Hír. Hazánk uniós csatlakozása miatt jelentısen csökkennek a Vám- és Pénzügyırség Országos Parancsnokságának bevételei. A múlt évi 2382 milliárd forintos teljesítéssel szemben idén a tervezett bevétel 1400 milliárd. Nagy János országos parancsnok szerint jövıre az összbevétel már az ezermilliárdot sem fogja elérni. Az Orbán-kormány által bevezetett ösztönzı rendszer értelmében a “hozott tervekért” az év végén az állomány jutalomban részesül. Ez idén összesen 2,6 milliárd forintot tehet ki. Ehhez a vám- és importbefizetéseknek legalább 101,5, a jövedéki adó, a fogyasztási és regisztrációs adónak 100,5 százalékon kell teljesülni. Vagy pedig ezen befizetéseknek együttesen legalább 100,7 százalékot kell kitenniük. Ha a tárgyév november 30-ig a meghatározott, elıbb felsorolt bevételek együttese legalább 90 százalékban teljesül, akkor a személyi juttatás és járuléktöbblet legfeljebb 100 százalékát a testület megkapja a központi költségvetésbıl. A vámhatóságnál sokan bizonytalannak érzik a tervek teljesíthetıségét, hiszen az uniós csatlakozás és a változó környezet miatt kevésbé tervezhetık a bevételek. 2004.06.20. Június 10-én Kiss Péter kancelláriaminiszter levelet írt az FRDÉSZ-nek, melyben reagált a szervezet konzultációt kérı levelére. Csizmár Gábor államtitkár folytatta le a konzultációt a 2004. évi bérek kérdésében és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács keretében is tárgyalásokat 52
SZAKSZERVEZETEK
FRDÉSZ
folytattak. A levél szerint a kormány álláspontja a felvetett kérdésekben a következı: az Egységes Közszolgálati Törvény elıkészítése nem irányul a hivatásos állomány nyugdíjba vonulási feltételeinek – az érintettek számára hátrányos – módosítására; a kormány valamennyi érdekelt szakszervezettel tárgyalni kíván a közszolgálati érdekegyeztetı fórumok keretében; a Kormány elfogadta azt az RSZTÉF-javaslatot, amely szerint a rendvédelmi szektorban teljesül 2004. év átlagában a 6%-os béremelés; az ehhez szükséges törvénymódosítási javaslatot a kormány az érintett szakszervezetekkel történı egyeztetést követıen benyújtja, a pénzügyi fedezetet a költségvetési tartalékból biztosította. 2004.06.20. Hír. Az FRDÉSZ és tagszervezetei, valamint az érintett tárcák is kezdeményezték azt a törvénymódosítást, amelyet június elején fogadott el a Parlament. E szerint, aki 25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik, magánnyugdíjpénztár tag és szolgálati nyugdíjba vonul, nyugdíjba vonulását követı 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a magán-nyugdíjpénztárba befizetett összegét átutalja a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz, így jogosulttá válik a szolgálati nyugdíj 100%-ára. 2004.06.23. Hír. A kormány szándéka szerint ötszázalékos illetmény-kiegészítést kapnának a rendészeti szervek központi és megyei hivatalainál dolgozók, jelentette be a belügyminiszter. A kormány állásfoglalását az ötszázalékos illetménykiegészítésrıl törvény rögzíti majd. A kiegészítést 2004. január elsejétıl visszamenıleg kapják a megyei vagy központi szerveknél dolgozó tőzoltók, rendırök, titkosszolgálati szakemberek, büntetés-végrehajtásban dolgozók, valamint a határırök. A szükséges 3,2 milliárd forintot a központi költségvetés biztosítaná. 2004.06.29. Hír. A fogvatartottak ügyét megpróbálja mindenki szívén viselni, igen ám, de mi a helyzet a ma is minimálbéren élı – évek óta egy fillér fizetésemelést sem kapott – börtönırökkel, nevelıkkel? Errıl közöl interjút az FRDÉSZ lapja Hegyes Andrással, a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége elnökével. Az elnök szerint a büntetés-végrehajtásban igen rossz k9örülmények között dolgoznak, két éve nem kaptak egyetlen forintnyi fizetésemelést sem, kereseti lehetıségeink beszőkültek, takarékoskodás tárgyát képezi a fél jutalomkeret, felére csökken az üdülési támogatás, s lassan felajánlást kell indítani a munkahelyek megırzése érdekében, hogy a mőködıképessége megmaradjon. Nettó 70.000Ft-os tiszthelyettesi, fizetések mellett a minimálbéren foglalkoztatás sem ritka.
53
FSZDL
SZAKSZERVEZETEK
2004.04.15. Hír. A közszférában kötött megállapodás az illetmények emelésérıl eddig nem teljesült, a jelek szerint azon szakszervezeteknek volt igazuk, amelyek megfelelı pénzügyi és jogi garanciákat hiányolva nem írták alá az egyezséget. A SZEF felméréseinek eddigi eredményei szerint a közoktatás és az egészségügy területén lényegében semmiféle béremelés nem valósult meg, bár egyes minisztériumok alá tartozó intézményeknél teljesült az egyezség, önkormányzati szinten csak kivételekrıl lehet beszélni. A májusi tárgyalásnak azzal kell végzıdnie, hogy a kabinet azonnal intézkedik a közalkalmazotti bérek reálértékének megırzése érdekében, jelentette ki Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. 2004.04.29. Hír. Tizenegyezer vasutas elbocsátásáról állapodtak meg a reprezentatív vasutasszakszervezetek a MÁV Rt.-vel. Bár a húszszázalékos leépítésrıl a kormány 2003-ban döntött, az érdekvédık eddig elfogadhatatlannak tartották azt. A reprezentatív vasutas-szakszervezetek és a MÁV között napokban létrejött megállapodás alapján a negyvenötödik életévüket betöltött nık és az ötvenedik életévüket betöltött férfiak munkaviszonyát csak különösen indokolt esetben szüntethetik meg. A társaság az elbocsátandók hatvan százalékának korengedményes nyugdíjazást, a többieknek háromhavi átlagkeresetnek megfelelı szociális csomagot ajánl. A Mozdonyvezetık Szakszervezetének alelnöke, Borsok János elmondta: már korábban megegyeztek a MÁV-val a mozdonyvezetık foglalkoztatási garanciájáról. Nem nyilatkozott Simon Dezsı, VSZ elnök, és Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sem. Hírek szerint a VDSZSZ országos választmánya nemrég elutasította a MÁV foglalkoztatást érintı intézkedéseit. A testület felkérte Gaskót, indítson kollektív munkaügyi vitát a vasutasság munkahelyének megırzéséért. 2004.04.29. Hír. Országos akciót kezdeményez májusban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete annak érdekében, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget a közalkalmazotti bérek reálértékének megırzésére, közölte a szervezet elnöke, Kerpen Gábor. Az akcióval az a szervezet célja, hogy az oktatásban dolgozók, illetve a közalkalmazottak bérének vásárlóértéke ne csökkenjen. A PDSZ elvárja a kormánytól, hogy a szakszervezetekkel május végéig dolgozza ki a reálbér megırzésének jogi és finanszírozási garanciáit. Eddig 1,1 százalékos bérkiáramlás történt az ágazatban. 2004.05.25. Hír. Feszült a helyzet a közszférában, mert a 800 ezer alkalmazott jelentıs része nem kapta meg a megállapodás szerinti hat százalékos bruttó béremelést. Péntekre összehívták az OKÉT ülését, de a kormány még nem juttatta el a szakszervezetekhez az ajánlatát. Több szakszervezet is azt javasolja, hogy újítsák fel a közszolgálati sztrájkbizottság mőködését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyancsak péntekre demonstrációt hirdetett, mivel felméréseik szerint az oktatási intézmények körében az éves béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék. A KKDSZ arra hatalmazza fel a szervezet küldöttét, hogy az OKÉT-ülésen javasolja a sztrájkbizottság munkájának felújítását, hogy garanciát tudjanak kikövetelni a bérek hatszázalékos emelésére. Ugyancsak
54
SZAKSZERVEZETEK
FSZDL
indítványozzák, hogy még a tanév vége elıtt nagygyőlésen tiltakozzanak a közszolgálatban dolgozók a kialakult helyzet miatt, azt követıen pedig figyelmeztetı, majd országos sztrájkkal adjanak nyomatékot béremelési követelésüknek. A kormánnyal kötött megállapodás nem teljesült, azért Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezetének fıtitkára is a sztrájkbizottság aktivizálását tartja szükségesnek. A felmérések szerint ugyanis miközben a központi költségvetés intézményeiben a közalkalmazotti körben hat százalékkal nıttek a keresetek, az önkormányzatok által fenntartott szociális és egészségügyi intézményekben szinte nulla a növekedés. 2004.06.19. Hír. Szöveges bizonyítványt állított ki az Oktatási Minisztérium elmúlt tanévben nyújtott teljesítményérıl a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, arra célozva, hogy jövıre az elsı osztályosokat szöveges formában kell értékelniük a tanároknak. A PDSZ szerint a tárca több területen nem érte el az elégséges szintet. Szeptembertıl azonban már nem lehet buktatni, ezért úgy fogalmaztak: “felzárkóztatásra szorul” a tárca a kommunikációs készség, az értı olvasás, az oktatásban dolgozók társadalmi, valamint anyagi megbecsüléséért való kiállás, illetve a közoktatási feladatok finanszírozása területén. A szakszervezet “gyengén megfeleltre” minısítette a közoktatási törvény módosítását, valamint az intézmények és a pedagógusok eszközbıvítését. Sipos János, a tárca közoktatási helyettes államtitkára a fentiekre reagálva az MTI-nek azt mondta: szeptembertıl jelentısen emelkedik az osztályfınöki pótlék és a minıségi bérpótlék, több, a korábbi években nem létezı lehetıség nyílt az intézmények felújítására: a PHARE-program keretében mintegy hétmilliárd forintból 115 iskola újulhat meg, a nemzeti fejlesztési terv részeként pedig 12,5 milliárd forint jut az idén óvodák és iskolák felújítására.
55
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
2004.01.06. Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok a Szarvas Gábor úti székházba történı költözési ütemtervrıl, különös tekintettel az irattárra, az irodák bebútorozására; a tőzvédelmi elıírások, követelmények áttekintésére. Az Elnökség értékelte a repülıtéri dolgozók decemberi sztrájkját. Az Elnökség támogatóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Munkástanácsok tulajdonában lévı oktatási központ (Balatonföldvár) üzemeltetését a Munkástanácsok Kft. végezze.1 2004.01.06. A Munkástanácsok új tagszervezetét hozták létre a vagyonvédelmi ágazatban, Baja központtal. 2004.01.11. Január 8-11-ig tartották a “Future of Social Dialogue” (a Szociális Párbeszéd jövıje) címő szemináriumot, amelyre az Európai Bizottság meghívására Czuglerné dr. Ivány Judit utazott ki Ljubljanába. 2004.01.14. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének (KMSZ) székesfehérvári elnökségi ülésén tájékoztatót tartottak aktuális kérdésekrıl. A két alelnök a meghívás ellenére nem jelent meg, de a jelenlévık úgy ítélték meg, hogy a munkát nélkülük is folytatni kell. A megújult szervezet új adatait a 2003. október 31-én beadottaknak megfelelıen a Fıvárosi Bíróság 4344. számon bejegyezte. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságba Hilmer Sándort és Ordasi Györgyöt delegálták, mivel korábban is ık vettek részt az elıkészítı munkában. Az alelnökök sorozatos távolmaradása miatt a jelenlévı elnökségi tagok szükségesnek látták egy olyan munkacsoport létrehozását, amely az elnök munkáját segíti, valamint ugyanezen csoport levelet írt a két alelnöknek is. Döntés született arról is, hogy Hilmer Sándor koordinátori megbízatása 2004. január 30-án megszőnik. 2004.01.18. A Munkástanácsok Országos Szövetsége régi helyérıl, a Tárogató útról, új székházba költözött. A szervezet elérhetısége: 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 9/B. Telefon (változatlan): 275-1445; 275-1460; 275-1480, Fax: 394-2802. email:
[email protected]; internet cím: www.munkastanacsok.hu; a székház megközelíthetı: a Moszkva térrıl induló 156-os busszal, s a BKV járat végállomásánál a házszám alapján megtalálható a sötét drapp színő épület. 2004.01.19. A KMSZ (Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének) Elnöksége együttes ülést tartott a Liga Szakszervezetek hasonló ágazatával a Liga székházában, ahol megvitatták a KKSZ és a KKVSZ által kötött MÁB megállapodás, amely három évre szabályozza a Volán-társaságoknál dolgozók béremelését. Az együttes ülésen részt vett a munkástanácsos NeHGOSZ-elnök, Eisen Sándor, valamint az ADU elnöke, Hoffmann Antal is. 2004.01.27. A Munkástanácsok tagszervezetének az Építıipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetségének (ÉTSZOSZ) elnöke, Harth Tamás EFBWW-FIEC Szociális Párbeszéd plenáris ülésén vett részt. (Az EFBWW az EU-s építıipari
1
Az elızı számunkból kimaradt I. negyedévi híreket is itt közöljük. 56
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
munkavállalókat, a FIEC az építıipari munkaadókat tömörítı szervezet). A plenáris ülés egyik legfontosabb témája a munkavállalók áthelyezése volt az unió tagországain belül. A munkaadói oldal módosítani kívánta a meglévı törvényt, mely szerint a munkavállalók (csak) 3 hónapra helyezhetık át más ország telephelyére. Ezt egy évre szeretnék módosítani és beterjeszteni az Európai Parlament elé. A munkavállalói oldal nem támogatta a törvénymódosítást, de a javaslat a következı ülésen újból napirendre kerül. A munkavállalói oldal azért támogatja az újabb napirendre tőzést, mert a beterjesztett javaslat nem tartalmazta a bérezést és az egyéb szociális feltételeket, valamint veszélyeztetve érezték a tagországok munkaerıpiacát és a foglalkoztatást, különös tekintettel az újonnan belépı tíz országra. 2004.01.27. A KMSZ (Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége) képviselıi a Margitszigeten, dr. Burány Sándor miniszter megnyitójával kezdıdı ÁPB konferencián vettek részt, ahol Európa több országából voltak jelen elıadók. Ezen az ülésen vetette fel dr. Herczog László, hogy az OÉT helyzete átalakulhat, ha a középszint megerısödik. A tanácskozáson bejelentették, hogy az ÁPB titkárok elhelyezésére Budapesten, a Vigadó úti székházban kerül sor, ahol teljes infrastruktúrával látják el ıket, s munkájukat díjazás ellenében végzik. 2004.01.29. Megtartotta soros munkásgyőlését a kecskeméti székhelyő Vasutasok és Közlekedésben Dolgozók Demokratikus Munkástanácsa. A munkásgyőlésen elnöki, bizottsági, érdekvédelmi ügyvivıt és pénzügyi beszámolók hangzottak el, melyek mindegyikét elfogadták. A munkásgyőlés elfogadta a 2004. évi költségvetési tervet is. Határozati javaslatokat is fogadtak el, így többek között a MÁV Rt-nél zajló átalakítási folyamatokkal, valamint a nyugdíjba vonuló tagok megajándékozásával kapcsolatban. 2004.01.30. Megyei tisztújító közgyőlést tartott a Munkástanácsok Csongrád Megyei Szövetsége A választások eredményei: régi-új elnök Fodor Imre. Alelnökök: Szente László és Lengyel Zoltán. Felügyelı Bizottság tagjai: Kain Mihály, Kelemen Béláné, Vanyó Attila. A Szövetségi Tanács Csongrád megyei küldötte: Szente László. A választás után többen hozzászóltak a szervezeti élet kérdéseirıl nyitott vitához, így László István, az ágazati és régiós szint megerısítését szorgalmazta; Tary László egy Szegeden létrehozandó regionális iroda érdekében; Galiba Ferenc, a szegedi Polgári Munkástanácsok munkájának erısítése érdekében szólt hozzá. 2004.01.31. Megyei tisztújító közgyőlést tartott a Vas Megyei Munkástanácsok Szövetsége. Az eddigi elnök, Gombos Miklós magánjellegő problémái miatt lemondott. A közgyőlésen részt vett Nagy Imre alelnök is. Új elnökké Soronics Lászlót, a LATEX Takarógyár Munkástanácsának az elnökét választották meg, aki egyben az újjáalakult textil ágazat alelnöke is. 2004.02.03. Elnökségi ülés. Az Elnökség felhatalmazza a Munkástanácsok tárgyaló delegációját, hogy a Foglalkoztatási Hivatal tavalyi évrıl megmaradt konföderációk számára rendelkezésre álló anyagi eszközeirıl akként tárgyaljon, hogy a maradvány összeg felosztása a tavalyi arányok szerint történjen. Az Elnökség Lengyel Zoltán érdekvédelmi ügyvivıt tette felelıssé, hogy a jövıben az OÉT ülésekrıl a megyei szervezetek külön tájékoztatást kapjanak.
57
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
2004.02.03. A KMSZ (Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége), az ADU (Autóbuszközlekedésben Dolgozók Uniója), a NeHGOSZ (Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetık Országos Szakszervezete) elnökei közös követeléscsomagot dolgoztak ki az ágazat legaktuálisabb kérdéseivel kapcsolatban. Az elnökök által aláírt követeléseket Székesfehérvárott átadták Balsay István országgyőlési képviselınek (Fidesz), aki készséggel állt rendelkezésre. Elsı pont: a stratégiailag fontos társaságok privatizálás elıtti átvilágítása szakszervezeti közremőködéssel. Nem szeretnék, ha a tömegközlekedés angol mintára privatizálódna, majd késıbb közpénzekbıl visszaállamosítanák. Második pont: a tömegközlekedésben dolgozó munkavállalók, gépkocsivezetık szakmaként való elismerése és ennek megfelelı díjazása. Nem tartják szerencsésnek és elfogadhatónak, hogy betanított munkás szintő munkavállalók 35-40 millió forint értékő eszközzel túlhajszoltan “veszélyeztetik” a közlekedés résztvevıit. Harmadik pont: meg kívánják tartani az 1992-ben szerzett korkedvezményes nyugdíj- rendszert. Negyedik pont: az önkéntes és kölcsönös nyugdíjpénztári tagok, a nyugdíjba vonulók kivételével nem látnak garanciát arra, hogy a munkáltató által, illetve általuk befizetett összeg 2014-15-ben számukra elérhetı lesz. 2004.02.05. A Labora Alapítvánnyal közösen az új székházban szervezett oktatást a Munkástanácsok, melynek témaköre: tagszervezetek és ágazatok éves elszámolása, pénzügyi zárás. 2004.02.05. Hír. “Megbénulhat Szeged tömegközlekedése” címmel az egyik napilap beszámol arról, hogy munkabeszüntetést fontolgat a Szegedi Közlekedési Társaságnál (SZKT) mőködı Munkástanács, mert a béremelésrıl szóló eddigi tárgyalások nem jártak eredménnyel. 2004.02.05. Hír. “Visszavonták a vezérigazgató felmentését Herenden” címmel egy napilap arról számol be, hogy a “tömeg fenyegetésének nyomására még csütörtökön visszavonta a herendi gyár vezérigazgatójának felmentését a cég igazgatósága. Az igazgatóság szerint a cég elsı embere felelıtlenül ígérget és hergeli a dolgozókat.” 2004.02.06. Rendkívül sikeres üzemi tanácsi és munkavédelmi képviselı választás volt Móron az amerikai tulajdonú AFL Hungary-nál, ahol a Kábelkonfekcionálók Munkástanácsa nagy aránnyal, 58,7%-kal nyert. A függetlenek 3,9%-ot, az MSZOSZ Vasas Ágazatához tartozók 37,4%-ot értek el. Ezzel a multinacionális vállalatnál az ÜT-ben a 13 mandátumból 11-et a Munkástanács jelöltje nyert el, a munkavédelmi képviselıknél 12-bıl 10 helyet szereztek meg. Meglepetésre a Vasasok titkára nem került be az ÜT-be. 2004.02.06. Hír. “Törékeny puccs Herenden” címmel az egyik napilap gazdasági rovatának vezetı helyén beszámol arról, hogy elızı nap délelıtt leváltották, majd a munkástüntetés hatására késıbb mégis visszahelyezték posztjára a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. vezérigazgatóját, Polányi Sándort. A társaság többségi, 75%-os tulajdoni hányadával rendelkezı munkavállalók, a jelek szerint hisznek a vezérigazgatónak, írja a napilap, s a lapnak adott, Palkovics Imrétıl származó tájékoztatás szerint: mialatt a cég vezetı testülete ülésezett, a székház elıcsarnokában és az utcán legalább háromszáz dolgozó demonstrált, a tömeg nem volt hajlandó meghallgatni az igazgatóság tagjait, hanem
58
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
hangoskodott és fenyegetızött, követelve, helyezzék vissza posztjára a vezérigazgatót. Az MTI jelentése szerint, mely Palkovics szavait idézi: “Kénytelenek voltunk tudomásul venni, hogy a félrevezetett tömeg elıtt Polányi Sándor szavának egyenlıre nagyobb hitele van”. Palkovics Imrét néhány héttel korábban, az elızı év végén, a tulajdonos dolgozók választották a tulajdonosi jogokat gyakorló igazgatóság élére. 2004.02.07. Hír. “Akár sztrájk is lehet az SZKT-nál.” írta címoldalán a szegedi napilap, akként folytatta cikkét, hogy február 16-án leállhatnak a szegedi trolik és villamosok, ha nem jut egyezségre a béremelésrıl az SZKT és a Munkástanács. 2004.02.09. Megjelent a Munkástanácsok Híradó 2003. szeptember - 2004. februári száma, melynek kiemelt témája a környezetvédelem, e tárgyban cikk jelent meg Illés Zoltántól, Farkas Pétertıl is. Összeállítás olvasható a Greenpeace-rıl és a Szociális Világfórumról. A lapban több anyag olvasható az öt Medgyessycsomagról, a Munkástanácsok sztrájk-kezdeményezéseirıl (Békéscsaba, Ferihegy, buszvezetık), a keresztény szakszervezeti szövetség országos demonstrációt kezdeményezı felhívásáról, illetve az európai bérszínvonalat megcélzó bérkövetelésérıl. A lapszámot többek között megtisztelte írásával Erdı Péter, Hankiss Elemér és Tamás Gáspár Miklós is. 2004.02.10. Elnökségi ülést tartottak, ahol az Elnökség az OÉT mőködésével kapcsolatban akként foglalt állást, hogy a Munkástanácsok kitart a konszenzusos döntések mellett. A Munkástanácsok regionális szolgáltató irodákat kíván létrehozni, amelyek az Országos Szövetség központjának alárendelten mőködnek a tervek szerint, s azokat az Elnökség fogja mőködtetni a jövıben. A terv egyenlıre nem érinti a szervezet megyei struktúráját, támogatását. Az Elnökség elfogadta a Közlekedési Ágazat (KMSZ) pályázatát. A KMSZ elızı évben beadott pályázatát négy pontban támogatták: személyi számítógép-vásárlás, konferenciaszervezés, telefonvásárlás és nyelvtanfolyamra való felkészítés. A pályázaton nyert összeg bruttó 682.000.- Ft, de ígéretet kaptak további segítségre is. Az ágazat nem tartott igényt “szolgálati” autóra, mert ennek a havi költsége minimum 40.000Ft lenne, és az ágazatnak erre nincs elegendı pénze. Az Elnökség hozzájárult ahhoz, hogy a Balatonföldvári Oktatási Központ ún. “kisépületén” megkezdıdjön a teljes körő felújítás, valamint a kert- és járdaépítés. 2004.02.10. Hír. “Tart az SZKT-bérvita” címmel a szegedi napilap beszámol arról, hogy nem sikerült megállapodni az ezévi béremelés mértékérıl az SZKT-nál, a munkavállalók még nem döntötték el, élnek-e sztrájkjogukkal. 2004.02.11. A KMSZ aláírta a Közlekedési ÁPB megalakulásáról szóló megállapodást 2004. február 11-én. Két társelnököt választottak: Dénes Andrást a munkáltatói és Tatai Jánost a munkavállalói oldalról. A jövıben az ı feladatuk lesz a tervezetek és az ülések elıkészítése. 2004.02.11. Hír. “Két népszerő vezetı presztízsküzdelme a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-ben” címmel egész oldalas írást közöl egy napilap, melyben azt állítja, “öngólt lıtt a Herendi Porcelánmanufaktúra igazgatósága, amikor leváltotta az általa frissen kinevezett vezérigazgatót. A dolgozók ugyanis a népszerő Polányi Sándor vezérigazgatónak szavaztak bizalmat, s tömegdemonstrációval futamították meg az igazgatóságot”.
59
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
2004.02.13. Megjelent a Postás Harsona, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének lapja, amelyben beszélgetés olvasható Lázár Andrással, a PHDSZSZ elnökével (Perben nyert igazság); írás található a szervezet elnökétıl (Mire szolgál a szakszervezeti tagdíj?); továbbá beszámolnak arról is, hogy a POFÉSZ-hez csatlakozott a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ) 1300 fıvel, melynek elnöke Tóbiás István, belépett továbbá a Munkástanácsok postásainak sorai közé az Informatikai Munkavállalók Szakszervezete, melynek elnöke Kovács Róbert. Ismertetik továbbá, hogy két jelentıs pert is veszített az MSZOSZ-hez tartozó Postás Szakszervezet. 2004.02.14. A Munkástanácsok Pedagógus Ágazata képviseletében nemzetközi szemináriumon vett részt február 9. és 14. között Nagyváradon Dr. Bajnok István és Dr. Bardócz-Tódor András. A szemináriumot a WCT (World Confederation of Teachers), a Nemzetközi Pedagógus Szövetség támogatásával tartotta a belga (COC) szakszervezet. 2004.02.14. A Munkástanácsok Pedagógus Ágazatának Nagyváradon tett látogatásáról illetve az azon való magyar szemináriumi részvételrıl beszámolt a nagyváradi sajtó. Összességében elmondható, hogy a román nyelvő sajtó messze nagyobb terjedelemben és nagyobb fontosságot tulajdonítva (címoldalon) tudósított a magyar-román megbékélés e fontos állomásáról, mint a hazai. 2004.02.14. Hír. A szegedi napilap olvasói levelet közöl, címe: “Nyílt levél az SZKT Munkástanácsa elnöke részére”. Hangvétele: “Ön ezt a bérfejlesztést nem tartja elfogadhatónak és 15%-os alapbéremelést kért. [...]Ön nem akar tudomást venni a társaság fejlesztési elképzeléseirıl, többek között régi villamosoknál korszerőbb villamosok vásárlásáról, stb.” A levél aláírója: az SZKT 36 dolgozója. 2004.02.14. Hír. “A villamosvezetık nem csatlakoztak volna a munkabeszüntetéshez” felcímmel, “Megegyeztek: elmarad a sztrájk” címmel egy vidéki lap címoldalán foglalkozik azzal, hogy elfogadta az SZKT tíz százalékos béremelési javaslatát a Munkástanács, így elmarad a tervezett munkabeszüntetés, illetve megírták, hogy a villamosvezetık közül sokan jelezték, nem csatlakoztak volna sztrájkhoz. 2004.02.14. Hír. Egy hetilap címoldali grafikájában foglalkozik a herendi üggyel, továbbá cikkében kitér arra, hogy “a helyi szakszervezetek közül a súlyosabb, az 500 fıs a Palkovics-vezette Munkástanácsokhoz tartozik, míg a független szakszervezetnek 320-an a tagjai”. A vezetı gazdasági hetilap kiemeli, “a lejtıre került patinás cégnél a dolgozók és egyben többségi tulajdonosok tulajdonképpen a saját maguk által delegált igazgatóság ellen lázadtak fel”. 2004.02.18. Február 17-én és 18-án elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok, amelyen egyebek között - döntés született arról, hogy a Munkástanácsok éves, áprilisban sorra kerülı választmányi ülését a szervezet történetében elıször nem a székházban, s nem is Budapesten rendezik meg, hanem a költségek optimalizálása végett Szentendrén, a Danubius Hotelben. A második napon az Elnökség arról döntött, hogy szakértıkkel és a sajtóreferenssel együtt kidolgoz egy javaslatot arról, hogy a jövıben milyen prioritások szerint történjen a rendelkezésre álló anyagi eszközök elosztása a tagszervezetek között.
60
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
2004.02.19. Szövetségi Tanács-ülést tartott a Munkástanácsok. A Szövetségi Tanács napirendjén szerepelt az elnökségi beszámoló, a szövetség munkavédelmi programja, az ágazatok struktúraváltozása. A Szövetségi Tanács táviratban üdvözölte a gazdatüntetést, s nyilatkozatában elítélte a kormány agrárpolitikáját, amely az nemzetet, így az ipari munkavállalókat, a szolgáltatásban dolgozókat is sújtja, az MSZP-SZDSZ kormány EU-csatlakozási tárgyalásait, amelyek során megfeledkeztek hazánk tradicionális nemzetgazdasági ágazatáról. 2004.02.23. A Békéscsabai Egészségügyi Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének meghívására Dr. Mikola István volt egészségügyi miniszter látogatott el a békéscsabai Réthy Pál Kórházba, ahol “Túlélési stratégiák az egészségügyben” címmel tartott tájékoztató elıadást. Február 27-én az OFA szervezésében konferenciát rendeztek a Békés Megyei Munkaügyi Központban, a Békés megyében megkötendı foglalkoztatási paktum elıkészítése érdekében. A dolog érdekessége, hogy Magyarországon jelenleg csak kistérségi paktumok léteznek, Békésben azonnal megyei egyezséget szeretnének létrehozni. 2004.02.24. Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok, melyen döntés született arról, hogy a Munkástanácsokat az Európai Foglalkoztatási Héten Králik Krisztina szakértı képviseli. Az Elnökség döntött arról is, hogy a Munkástanácsok részt vesz a közös május elsejei ünnepségen. Perényi József, Szövetségi Tanács titkár beszámolt az egészségügyben tapasztalható sztrájkhangulatról. 2004.02.25. Az ÉTSZOSZ elnöke február 20-25-én részt vett a firenzei Európai Üzemi Tanácsok konferenciáján, ahol tájékoztatást kaptak a résztvevık az Európai Üzemi Tanácsok helyzetérıl és koordinátorokat képeztek ki minden tagországból, hogy közvetíteni tudjanak a vitás és problémás kérdésekben. Az ÉTSZOSZ-nak megváltozott a korábbi álláspontja az üzemi tanácsi rendszerrıl, mivel már a multinacionális vállalatoknál is képviselni tudják a magyar munkavállalókat. Harth Tamás, az ÉTSZOSZ elnöke tájékoztatta a Munkástanácsok Híradót (2004. márc.-2004. aug. szám 6. old.), hogy 2004. október 1-jével nagy valószínőséggel életbe lép egy új törvény, amely alapján az európai vállalatokat létre lehet hozni. A törvénytervezet szerint a munkavállalókat együttdöntési jog illetné meg az európai vállalat létrehozásáról az adott országban. A magyar törvényalkotásnak, a szerzı véleménye szerint, számos teendıje lesz, hogy a direktívát beépítse a magyar jogrendbe. 2004.02.26. A Munkástanácsok Bács-Kiskun Megyei Uniója megtartotta éves megyei munkásgyőlését, ahol a küldöttek értékelték és elfogadták a megye 2003. évi tevékenységét, valamint pénzügyi beszámolóját és a 2004. évi költségvetési tervet. Alapszabály módosítás is történt, ahol kiigazításra kerültek az idıközbeni változásokhoz az alapszabály aktuális pontjai. 2004.02.26. Elhunyt Kosztin László, a Munkástanácsok alapító tagja, a nyergesújfalui Viscosa Munkástanács elnöke, a Komárom-Esztergom Megyei Munkástanácsok elnöke. Néhány nappal késıbbi temetésén a kollégák tucatjai vettek tıle búcsút, képviseltette magát az Országos Szövetség Elnöksége, továbbá számos megyei szervezet és ágazati szövetség. A Munkástanácsok Híradó 2004. márciusaugusztusi számának 4. oldalát teljes egészében az elhunyt emlékének szentelte. 2004.02.27. A Munkástanácsok Bács-Kiskun Megyei Uniójához tartozó Autóbuszvezetık Demokratikus Uniója ADU-tanácsülést tartott, ahol megvitatták és elfogadták a 61
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
2004. évi munkatervet. Ugyanezen a napon a Magyarországi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének Területi Vezetı Testülete ülésére került sor, melynek tagjai a Munkástanácsok Bács-Kiskun Megyei Unióját alkotó tagszervezetek is. Az ülésen a Szövetségnek a Munkástanácsokkal kialakítandó együttmőködését és a jövıbeni stratégiai elképzeléseket tárgyalták meg. 2004.03.02. Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok Az Elnökség saját halottjának tekinti Kosztin Lászlót és a temetés költségein 50-50%-ban osztozik a helyi szervezettel. Az elnökségi ülésen felmerült, hogy a Munkástanácsok Híradó terjesztésének hatékonysága érdekében azt ne az Országos Szövetség Titkársága, hanem a nyomda végezze. Az oktatási terv keretében az Elnökség kétmillió forintot különített el a Labora Alapítvány számára. 2004.03.03. A február 3-án az elnökök által aláírt, követeléseket tartalmazó a KMSZ, a NeHGOSZ és az ADU által kidolgozott közös négypontos Nyilatkozatot ismertette a Magyar ATV. 2004.03.04. A Labora Alapítvánnyal közösen szerveztek oktatást a Munkástanácsok március 4-én. Témaköre a pályázatírás tudnivalói (Pályázatírási ABC), helyszíne a Munkástanácsok Székház volt. 2004.03.04. A KMSZ, a NeHGOSZ, ADU négypontos nyilatkozat a Hír TV-ben március 4én a reggeli mősorban egyenes adásba került. A nyilatkozatot szóban kiegészítette Hoffmann Antal, Hilmer Sándor, Ordasi György is. Balsay István képviselı tájékoztatta a nyilatkozattevıket arról, hogy a követelésüket továbbította dr. Papcsák Ferenc, dr. Fónagy János és dr. Áder János fideszes országgyőlési képviselıknek, akik ígéretük szerint törekedni fognak arra, hogy a Volán-társaságok privatizációja a normáknak megfelelıen, a munkavállalókkal való elızetes egyeztetés után történjen meg. Az említett képviselık megígérték továbbá, hogy áttekintik a korkedvezményes nyugdíj kérdését, amelyet a kormányzat 2004. december 31-ével kíván megszüntetni. 2004.03.05. A Social Dialogue (a Szociális Párbeszéd) címő kétnapos szemináriumra az ETUC meghívására Czuglerné dr. Ivány Judit utazott ki Brüsszelbe. 2004.03.05. Hír. A rádióban hosszabb beszélgetés volt hallható Palkovics Imrével a Draskovics csomagról, a kormány megszorító intézkedéseirıl, a magyar munkavállalók “szabad” EU-s munkavállalási lehetıségeirıl; a hazai munkabérek elmaradásáról, stb. A szakszervezeti vezetı hangsúlyozta, a kormányzat részérıl szükséges volna egy olyan gazdaságpolitika, amely megmondaná, hogy a gazdaság mely szektora, mely szegmense lesz a jövıben húzóágazat, illetve ezt a fajta gazdaságpolitikai tervet össze kellene hangolni a szakképzéssel, amely egyáltalán nincs kapcsolatban a gazdaság fejlıdésével. 2004.03.07. A Fidesz MPSZ Munkás- és Alkalmazotti Tagozatának vezetıi közé választották Galvács Ottót, a Munkástanácsok FÉM-GÉP Ágazatának elnökét és Baumgartner Lajost, a Munkástanácsok Veszprém Megyei Szövetségének elnökét, az Országos Szövetség közgazdasági ügyvivıjét. 2004.03.08. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének Elnökségi ülésén a küldöttgyőlés felhatalmazása alapján úgy döntöttek, hogy az ágazat elnöke kezeli az ágazat pénzügyeit, Varga Tibor elnök felhatalmazást kapott arra is, hogy az ADU-KMSZ-NeHGOSZ egyesülési szándéknyilatkozatot aláírja.
62
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
2004.03.12. Az ETUC meghívására a “Free movement of workers” (A munkaerı szabad áramlása) címő szemináriumon Brüsszelben Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt. 2004.03.13. Hír. Palkovics Imre, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt-ben történtek kapcsán elmondta: elmozdítása és a szakmailag alkalmatlan vezérigazgató megvédése mögött feltehetıen politikai erık és szándékok állnak. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az Igazgatótanács elnöki székébe László Csaba, egykori pénzügyminiszter került. Palkovics Imre szerint félı, hogy “le akarják nyúlni a hungarikumként ismert, felbecsülhetetlen értékő társaságot, és ez egyben az eddigi tulajdonosok, tehát a dolgozók bérmunkássá válását is elırevetíti”. 2004.03.14. Az Európai Szövetkezetek munkavállalói részvételének jogi szabályozása címő szemináriumon március 10. és 14. között a Fondazione CATIS meghívásának Králik Krisztina tett eleget és Bolognában részt vett a rendezvényen. 2004.03.14. A Labora Alapítvánnyal közösen szerveztek oktatást Balatonföldváron március 12. és 14. között a Munkástanácsok, amelynek témaköre az Uniós csatlakozás aktuális kérdései (Uniós ismeretek, szociális kérdések, munkaerı-vándorlás, bérek, stb.) volt. 2004.03.15. Miniszteri dicséretben részesült Czuglerné dr. Ivány Judit munkajogász, a Munkástanácsok szakértıje az ÁPB-k létrehozását segítı Phare-projektben való magas színvonalú szakmai munkájáért. Az elismerı oklevelet március 15-én Burány Sándor FMM-minisztertıl vette át. A szakértınek ezúton is gratulálunk! 2004.03.16. A Munkástanácsokhoz tartozó Flextronichs International Kft. Zalaegerszegi Önálló Szakszervezet (FIZÖSZ) csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amelyet a többmőszakos dolgozókat képviselı szervezetek adtak ki, és amelynek célja, hogy segítsék a folytonos/folyamatos mőszakos munkarendben dolgozók országos szintő összefogását. Támogatják a mőszakosokat érintı, fokozott fizikai és pszichés hatással járó, valamint egészségi ártalmat okozó munkakörökben a munkaidı csökkentését, a korkedvezményes nyugdíj bevezetését. 2004.03.16. Hír. Újsághírek szerint Polányi Sándor, akit 2003. októberében neveztek ki vezérigazgatónak, elsısorban Palkovics Imre egykori herendi porcelánfestıvel, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével került összetőzésbe az utóbbi három évben jelentıs árbevétel és nyereségcsökkenéssel küzdı manufaktúra gazdasági stratégiája miatt. Polányit, aki a termelés helyett az értékesítésre akarta helyezni a hangsúlyt, az idén februárban váratlanul leváltotta a Palkovics-vezette igazgatóság, és csak a dolgozók tiltakozása miatt maradhatott a helyén. 2004.03.18. Az ETUC és WCL meghívására az ETUC “Végrehajtó Bizottsági”, illetve a WCL “Európai Szekció” kétnapos ülésén Palkovics Imre vett részt Brüsszelben. 2004.03.18. A Munkavállaló Nık IV. Országos Konferenciáján március 18-án a Munkástanácsok képviselıi is részt vettek a Vasas Szakszervezeti Szövetség székházában. A tanácskozás alcímei a következık voltak: “Esélyegyenlıség a munka világában. Az Európai Unió munkavállalója leszek?!” A Munkástanácsok képviselıi kifejtették, hogy nemcsak a nı önbecsülését, önbizalmát teheti tönkre az a kihívás, amely napjainkat sújtja. Az EUcsatlakozás még jobban igénybe veszi a nıi munkavállalókat, még több 63
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
kihívásnak kell eleget tenniük, hiszen mindannyian még többet szeretnének elérni családjuk jobb jövıje érdekében is. Mindennek révén a nık még inkább leterheltebbek, még inkább kiszolgáltatottabbá válnak. A jelenlegi adatok is azt bizonyítják, hogy lényegesen kevesebb a gyermeket vállalók aránya, mivel a munkahelyi küzdıtéren mindenki a legjobb formáját szeretné hozni. A munkavállaló nı csak családját hanyagolva tud a mai kor diktálta ütemnek megfelelni. Viszont – férfitársainkkal szemben – lényegesen alulfizetve. Éppen ezért a munkahelyeken a nıkben nem az olcsó munkaerıt kell látni, hanem be kell tartani az egyenlı bánásmód elvét. A Munkástanácsok Országos Szövetségén belül többek között ezért mőködik a Nıképviselet, fejtette ki Kurfürst Ferencné, a Munkástanácsok Vasutas Ágazatának vezetıje, illetve Király Lászlóné, a Munkástanácsok szervezési ügyvivıje. A Munkástanácsok részérıl felszólalt továbbá Nagy Imre alelnök is, aki a Munkástanácsok Híradó 2000. július-novemberi számában megjelent “A nı rabsága: a szépség kultusza” címő cikket idézve kifejtette, hogy a szépség kultusza újfajta rabszolgaságba döntötte a nıket. 2004.03.23. Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok. Az Elnökség megtárgyalta az elnökségi tagok választmányi ülésre készítendı programelképzeléseit, továbbá döntött a rendezvényre meghívandó külföldi vendégek körérıl. Az Elnökség felhatalmazta a közgazdasági ügyvivıt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen Fesetıné Székely Gyöngyi tagszervezeti elnök kérelmével kapcsolatosan; az Elnökség elutasította Csepregi Károly Szolnok Megyei elnök 250.000 forintos támogatási igényét. 2004.03.23. Hír. “A Munkástanácsok az ellenzék segítségét kéri” címmel jelent meg tudósítás egy napilapban, amely beszámol arról, hogy a jogalkotásról szóló törvénytervezet szerint a kormány “jóindulatától” függne, hogy bizonyos jogszabályok módosítása esetén kikéri-e a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek véleményét. A Munkástanácsok az ellenzék segítségét kérte annak érdekében, hogy a parlament ne szavazza meg a jogalkotásról szóló törvénytervezet szaktárcák és szakmai szervezetek közötti egyeztetésrıl szóló részét. A konföderáció elnöke felháborítónak nevezte, hogy míg ellenzékben az érdekegyeztetés megerısítését ígérte az MSZP, most az érdekképviseletek jogainak rombolására törekszik. 2004.03.26. A KMSZ küldöttgyőlésén 2004. március 26-án Budapesten, a Szarvas Gábor úton, a MOSZ székházában döntés született a 2004. évi költségvetés elfogadásáról, a 2004. évi oktatási programról. 2004.03.29. Hír. Palkovics Imre egy napilapnak adott nyilatkozata szerint az ETUC-nak kétoldalú tárgyalásokat kellett volna kezdeményezni a korlátokat bevezetı kormányokkal vagy magával az Európai Unióval, fıként, hogy a Szövetség korábban – különbözı nemzetközi szakszervezeti fórumokon – a csatlakozó országok dolgozóinak szabad munkavállalását képviselte. Palkovics tudomása szerint a társadalmi nyomáson túl az egyes nyugat-európai szakszervezeteknek is jelentıs szerepük volt a korlátozások bevezetésében. 2004.03.30. Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok, amelyen áttekintették az új pályázati rendszer prioritásait, normatíváit, a közelgı Szövetségi Tanács ülés elıtti teendıket, továbbá tájékoztatást hallgattak meg Perényi Józseftıl, a Szövetségi Tanács titkárától a módosított munkavédelmi törvény legfontosabb 64
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
új rendelkezéseirıl. Döntés született a repülıtéri minibuszos Munkástanács munkavállalók jogi és képviseleti támogatásáról és a támogatás anyagi hátterérıl. 2004.03.31. A KMSZ a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban folyamatosan tárgyal az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkár asszonyával, dr. Major Máriával. Sajnos nem állítható, hogy a tárgyalások pozitív irányban haladtak volna. Az ez ügyben 2003. októberében alakult sztrájkbizottság 2004. március 31-ig felfüggesztette tevékenységét a nyugodt és hatékony tárgyalás érdekében. A helyettes államtitkár asszony bejelentette, hogy a korkedvezményes nyugdíj tárgyalási határideje április közepe, és az ehhez szükséges írásos anyagot el fogják juttatni az érdekképviseletekhez. 2004.03.31. Az ADU (Autóbuszközlekedésben Dolgozók Uniója), a KMSZ, a NeHGOSZ vezetıi a Munkástanácsok székházában találkoztak, s tisztázódott, hogy az ADU már nem tagja a Ligának. A vezetık egyesülési szándéknyilatkozatot írtak alá. 2004.04.02. Szövetségi Tanács ülést tartottak a Munkástanácsoknál, amelyen a jelenlévık meghallgatták és elfogadták az Elnökség, a bizottságok és a gazdasági ügyvivı beszámolóit, majd együttesen átvonultak az ETUC által szervezett parlamenti akciónap helyszínére. 2004.04.02. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) részérıl kezdeményezett parlamenti akciónapon a parlament felsıházában Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke beszédében kiemelte, hogy a munkavállalóknak is csatlakozniuk kellene az Európai Unióhoz, s ehhez a legjobb feltételt az adná, ha az Unió munkaerıpiacán szabadon vállalhatnának munkát. Hozzáfőzte továbbá, hogy a globalizáció a transznacionális vállalatóriások képessége arra, hogy áthelyezzék eszközeiket a glóbusz más tájaira, a globalizációt azonban nem a társadalmon kívüli jelenségnek, hanem a törvényeken, így a hazai jogalkotáson keresztül is befolyásolható folyamatnak kell tekinteni. 2004.04.04. Az EZA (Munkavállalói Kérdések Európai Központja) meghívására a “Szociális Párbeszéd” címő három napos szemináriumon Czuglerné dr. Ivány Judit és Pásztor Miklós vett részt Prágában. 2004.04.09. Hír. Több ezer dolgozó elbocsátásától tartanak a postások az idén. A Magyar Postának április végén kell átadnia idei foglalkoztatási tervét a helyi szakszervezeteknek. A kormányváltás óta negyvenháromezerrıl harminchétharmincnyolc ezer fıre csökkent a postai dolgozók száma, és hatszáz kistelepülésen számolták már fel az állandó postahivatalokat. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (Pofész) elnöke szerint elfogadhatatlan olyan emberek elbocsátása, akiknek pár év van hátra a nyugdíjig. A Postás Szakszervezet elnöke abban bízik, hogy a menedzsment tartja magát az idén hétszáz fıben megállapított létszámleépítéshez. Mundruczó Kornél egyetért a modernizációs elképzelésekkel, mindössze túl gyorsnak tartja annak megvalósítását. A PSZ elnöke szerint a szakszervezetek, az önkormányzatok és a lakosság véleményét kikérve kellene tárgyalni a modernizáció ütemezésérıl. A foglalkoztatási gondok kezelése érdekében már tavaly júliusban együttmőködési megállapodást kötött a munkaügyi tárcával a Magyar Posta. Az egyezség létrejöttét a vállalat kezdeményezte.
65
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
2004.04.11. A Labora Alapítvánnyal közösen szervezett oktatást a Munkástanácsok, amelyen ismét a pályázatírás kérdéseirıl volt szó. 2004.04.13. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége szakszervezeti kifogást nyújtott be, mivel a Magyar Posta Rt. 2004. január 1-tıl átalakult, mégpedig olyan formában, hogy a Miskolci, a Debreceni és a Szegedi Igazgatóságot összevonták és létrejött az MPRT Kelet-magyarországi Igazgatóság. NyugatMagyarországon megszőnt a soproni és a pécsi igazgatóság s létrejött egy nyugat-magyarországi igazgatóság. A megszőnt igazgatóságok üzemi tanácsai megszőntek és ideiglenes jelleggel a törvényi rendelkezések szerint mindössze 3 hónapig mőködhettek volna, amint ez meg is történt. A POFÉSZ szerint április 1-tıl ezek az ideiglenes jellegő tanácsok nem mőködhetnek, ezért szakszervezeti kifogást adtak be a munkáltatóhoz és kérték, hogy amíg az új ÜT választások meg nem történtek, a Postai Érdekegyeztetı Tanács vegye át az ÜT szerepét. A munkáltató rendkívüli PÉT ülést hívott össze április 14-re, melynek napirendje: a munkavállalók részvételi joggyakorlásának kérdései. A POFÉSZ ezen kifogásolta, hogy a régi ÜT-t mőködtetik és továbbra is döntenek fontos jóléti kérdésekrıl, csoportos létszámleépítésrıl, stb., amit a POFÉSZ nem tud elfogadni, mert ezek a döntések véleményük szerint törvénybe ütköznek. 2004.04.15. A Munkástanácsok Országos Szövetsége “középiskolai programját” támogatja a többi öt konföderáció is. “A munka világa és a munkavállalói érdekvédelemre felkészítı középiskolai ismeretanyag közvetítésére történı tanári felkészítés” címő, Munkástanácsok által elıterjesztett program szerint végre lehetıség nyílik, hogy a középiskolákban tanulók részletesen megismerhessék a munkajog és a szociális jogok különbözı területeit és szabályait. A program elıbb a tanárokat, pedagógusokat célozza meg, majd a diákokat, a jövendı munkavállalóit. 2004.04.16. Hoffmann Antal, az ADU elnöke, Varga Tibor, a KMSZ elnöke és Ordasi György, a KMSZ elnöki tanácsadója dr. Papcsák Ferenc országgyőlési képviselıvel (Fidesz) találkozott és a Volán vállalatokat érintı kérdésekrıl, a közlekedési törvényrıl, a társaságok várható privatizációjáról konzultált. 2004.04.20. Elnökségi ülés volt a Munkástanácsok Országos Szövetségénél. Az Elnökség az üzemi tanácsi választásokkal kapcsolatban akként foglal állást, hogy 1. kormányrendelettel nem lehet felülírni a Munka Törvénykönyvét; 2. a választási eredmény megállapítása nem tartozhat kormányszervre, mivel az alkotmányellenes; 3. mindezekbıl következıen az eredmények megállapításának független bizottság feladatának kell lennie; 4. az üzemi tanácsi képviselıjelölteknek nincs jogvédelmük. A további napirendi pontok keretében megbízták Králik Krisztinát az egész életen át tartó tanulásról, továbbá Ladán Évát a korkedvezményes nyugdíjrendszerrıl szóló tanulmány elkészítésével. Az OÉTbizottságok feladatainak áttekintésére létrejött ad hoc bizottságba a Munkástanácsok Czuglerné dr. Ivány Juditot jelölte. A júniusi nemzeti szemináriumon a Munkástanácsokat az Elnökség döntése szerint Király Lászlóné és Lengyel Zoltán képviseli. 2004.04.22. A Közlekedési ÁPB munkavállalói oldali napirendi munkacsoportjába bekerült Ordasi György, a KMSZ tagja.
66
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
2004.04.22. Ülésezett a POFÉSZ Elnöksége, egyhangúlag elfogadták a 2003. évi gazdasági beszámolót, valamint a 2004. évi költségvetés tervezetét. Döntöttek a kézbesítıi gondok megoldása érdekében a kézbesítıi tagozat alakításáról, egyben felkérték Pfeifer Tamás POMÉSZ elnökhelyettest az elıkészítı munkák elvégzésére. Az Elnökség az alábbi személyeket (tagszervezetenként egy fıt) fogadta el az új felügyelı bizottságba: POFÜSZ: Kemény Ilona; POMÉSZ: Pfeifer Tamás; Veszprémi MT: Kondor Tamás; Debreceni MT: Balázs Ödön; IMÉSZ: Dalnoki Katalin. A létrehozott Szociális Bizottság tagjai: Dalnoki Katalin (IMÉSZ); Kemény Ilona (POFÜSZ); Vass Viktória (POMÉSZ). 2004.04.22. Megjelent a Munkástanácsok Híradó 2004. márc.- 2004. aug. száma, melynek kiemelt témája a méltóság. A lapban összeállítás olvasható arról is, hogy mi vár ránk az EU-csatlakozásunk után, illetve hogy külföldi munkavállalás esetén mely szakszervezetek segítségére számíthatnak az ott dolgozók az egyes országokban. A lap interjút közöl Palkovics Imrével az EU-csatlakozás, az ismét közös május elsejei ünneplés alkalmából, a lehetséges cselekvési lehetıségeket firtatva. Interjú jelent meg továbbá Dr. Lux Judittal, aki az ágazati párbeszéd bizottságok szerepérıl számol be. Írást közöl a szakszervezeti magazin e száma - többek között - Kádár Bélától, Balsai Istvántól, Medgyasszay Lászlótól, Losoncz Miklóstól, Beran Ferenctıl. 2004.04.23. A Munka Világszövetsége (WCL) Human Rights (Emberi Jogok) Munkacsoportjában Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Brüsszelben április 20. és 23. között. 2004.04.23. Az ÉTSZOSZ is csatlakozott az “európai munkavédelmi napok az építıiparban” címő rendezvénysorozathoz, amely 2004. április 23-án indul Dublinban és 2004. novemberben fejezıdik be Bilbaóban. Az eseménysorozat célja, mely minden EU országot érint, felhívni a munkavállalók, a közvélemény figyelmét, hogy milyen baleseti veszélyforrásokat rejt magában az építıipari ágazat, ahol a legmagasabb az üzemi és a halálos balesetek száma. A hazai Építıipari Ágazati Párbeszéd Bizottság is napirendre tőzte a felvilágosító kampányt az ágazatban. 2004.04.24. Április 23-án, a Munkástanácsok Országos Szövetségének Választmányi Ülésén Szentendrén (Danubius Hotel) az elsı napon elhangzott az elnöki beszámoló, a gazdasági beszámoló, a felügyelı bizottsági beszámoló, amelyeket a jelenlévık elfogadtak, elfogadták továbbá az éves költségvetést. Az alapszabályt módosították és megválasztották a Felügyelı Bizottság tagjait is. A Felügyelı Bizottság elnöke a tisztséget már korábban is betöltı Kovács István maradt. 24én, a Munkástanácsok Országos Szövetségének Választmányi Ülés második munkanapján elfogadták az elkövetkezı évet meghatározó cselekvési tervet. A bérek, a foglalkoztatás, a jogvédelem és a szükséges jogszabályi változtatások tárgyköreihez csoportosítható a programnyilatkozat, melyet itt közlünk: 1. Bérfelzárkóztatást! A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem adja fel azt a korábbi törekvését, hogy a magyar munkavállalók az EU-s csatlakozás után belátható idın belül egy európai uniós bérfelzárkóztatási program keretében magasabb életszínvonalat érhessenek el. Ennek érdekében – az EU-s arányoknak megfelelıen – helyre kell állítani a magyar gazdaság teljesítményével arányos bérszínvonalat, mégpedig a GDP, az ipari termelékenység és a bérek összefüggésének figyelembe vételével. Miközben a GDP vonatkozásában az EU-s szint 52%-át teljesítjük, az ipari 67
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
termelékenységünk az EU-éhoz képest 62%-os, aközben a hazai bérek átlaga csupán 30%-át éri el az EU-énak. Elsı lépcsıben a bérek terén meglévı elmaradást kell pótolni, ugyanis a magyar munkavállalók lemaradása 20% körüli a gazdaság teljesítményéhez képest. Ezt követıen – az ipari termelékenységhez kötve – évente növelni kell a keresetek reálértékét, megalkotva a szakmai bértarifarendszert és az erre épülı ágazati kollektív szerzıdéseket, ügyelve a szakmai bérminimumok karbantartására. S a versenyszférában így kialakuló bérszinthez kell kötni a közszféra bérének reálérték-megırzését. 2. Teljes foglalkoztatást! A Munkástanácsok fı célja, hogy növekedjék a magyarországi foglalkoztatási szint, s távlatilag elérjük a munka-, illetve keresıképesek teljes foglalkoztatását. A célhoz több út is vezet. Ilyen pl. az EU-s munkaerıpiac teljes megnyitása; a nyomásgyakorlás az Európai Szakszervezeti Szövetségre, hogy nemzeti szervezetei kezdeményezzék saját kormányaiknál a magyar munkavállalókat sújtó korlátozások megszüntetését. Nyomást kell gyakorolni továbbá a hazai politikai pártokra, de elsısorban a magyar kormányra, hogy tartsa folyamatosan napirenden az Európai Unió végrehajtó szervénél, az Európai Bizottságnál a korlátozások eltörlését és a kétoldalú kapcsolatok keretében az EU-s tagállamokkal szemben szintén lépjen fel a korlátozás nélküli szabad munkaerı-áramlás érdekében. A Magyar Köztársaság kormányának egyebek között a foglalkoztatás érdekében is olyan gazdaságpolitikai programot kell kialakítania, amelyben beláthatóak a gazdaság növekedésének területei és az itt jelentkezı munkaerı-igényeknek rendelıdik alá a szakmunkásképzés, a felnıttképzés programjainak sora. Fontos volna továbbá, hogy az MSZP-SZDSZ kormány tartsa be a 3-400 ezer új munkahely megteremtésére tett ígéretét. 3. Munkaügyi védelmet! Nemcsak a bérek felzárkóztatása és a foglalkoztatás terén van azonban tennivaló, hanem a munkavállalók jogainak védelme, a munkaügyi felügyelet tekintetében is. Érdemes volna figyelembe venni a magyar jogi szabályozás, a munkaügyi intézményrendszer kialakítása során, a munkaügyi ellenırzés továbbfejlesztése kapcsán a nemzetközi, illetve európai elveket, s gyakorlatot. Ennek megfelelıen a munkaügyi felügyeletben ki kell építeni a ma hiányzó információs, tanácsadó, oktatási funkciót; erısíteni kell az együttmőködést a szociális partnerekkel, például országos és ágazati szintő háromoldalú konzultációs bizottság felállításával; ezzel egyidejőleg új szemléletet kell bevinni a jogalkotásba és a mindennapi gyakorlatba is: a munkaügyi felügyeletnek nemcsak ellenırizni és büntetni kell, hanem segítenie is a munkavállalók védelmét szolgáló jogi elıírások hatékony betartását. A munkaügyi felügyeletnek a munkahelyi szint mellett figyelemmel kell lennie az ágazati és regionális sajátosságokra is, például ágazati szintő elemzésekkel; korszerősíteni kell és hatékonyabbá kell tenni a szankciórendszert, s ösztönzı eszközök is kellenek a negatív, büntetı szankciók mellett. Célszerő volna felállítani a feladatok prioritási sorrendjét, s a feladatok hatékony ellátásához megfelelı számú és képzettségő munkaügyi felügyelıt kellene alkalmazni, amint arra a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO 81. egyezményének 10. cikkelye is utal. Jelenleg ugyanis Magyarországon 900 ezer munkáltatóra, avagy szakszervezeti oldalról szemlélve 4,5 millió munkavállalóra 200 munkaügyi ellenır jut. Növelné továbbá a munkaügyi ellenırzés hatékonyságát az eljárás átláthatóbbá tétele, amelynek során emelni kell a munkaügyi ellenırzés és felügyelet minıségét is. 4. Hatékony szankciókat! Az Európai Szociális Kartában foglaltak hazai 68
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
teljesülése végett új, hatékony jogi szankciókra van szükség, egyrészt a szervezkedés szabadságának garantálása, másrészt a kollektív alkuhoz való jog biztosítása érdekében. A Munka Törvénykönyve rendelkezései, mint például annak 26-27. §-a, csak deklaratívak. Megsértésük esetén nincs megfelelı, a jogsértéstıl visszatartó szankció. A szakszervezet létrehozásának szabadságát, amelyet jelenleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. §-a és a Munka Törvénykönyve 15. §-a szabályoz, szintén nem garantálják hatékonyan a jogszabályok. Ismeretes továbbá, hogy a munkaügyi ellenırzésrıl szóló törvény – nevezetesen annak 3. § (1) bekezdés l. pontja – csak a szakszervezet szervezését akadályozó munkáltatói magatartást bünteti. Tehát csak a létrehozatal és a megalakulás akadályozását szankcionálja. A szakszervezet mőködése során azonban ez a rendelkezés nem biztosítja a munkáltatói vagy állami beavatkozás elleni védelmet, illetve ezek megsértését nem szankcionálja. De, ha alaposabban górcsı alá vesszük, a szakszervezet szervezése esetére sem nyújt kellı és valódi védelmet a jogszabály a szakszervezet és tagjai számára, mivel nem szabályozott a jogszabályban a munkaügyi ellenırzési eljárás, illetve az, hogy e körben mit kell az ellenıröknek vizsgálnia. A legsúlyosabb gond az, hogy az eljárás során nem lehet biztosítani a szakszervezeti tagok védelmét tanúkénti meghallgatásuk esetén. Így éppen magában a munkaügyi ellenırzési eljárásokban válnak ismertté, s ezáltal teljesen védtelenné a szakszervezeti tagok a munkáltató elıtt. Hasonlóképpen nem nyújtanak elégséges garanciát a szakszervezeti tisztségviselık védelmére a Munka Törvénykönyve 28. §-ában írt szabályok, mivel a bírói gyakorlatban kialakult értelmezés a munkáltatói rendes felmondáshoz – szinte kivétel nélkül – lehetıvé teszi a felsıbb szakszervezet beleegyezésének pótlását a bíróság által, amint errıl például a Bírósági Határozatok 2001/492. esete kapcsán is tájékozódhatunk. A szakszervezeti tisztségviselık védelmét gyengíti az az újabban kialakult, pl. a Bírósági Határozatok 2003/210. sz. jogeseténél olvasható bírói gyakorlat is, amely szerint a felsıbb szakszervezet elızetes véleménye kérésének elmaradása önmagában nem teszi érvénytelenné a munkáltató rendkívüli felmondását. Mindezek alapján úgy látja a Munkástanácsok, hogy a magyar jog és a bírói gyakorlat csak látszólagosan biztosít védelmet és garanciákat a szervezkedés szabadságára; azonban hatékony szankciók hiányában sem a szakszervezet alapítása és mőködése, sem a tagok védelme, de a tisztségviselık védelme sem garantált. 5. Az alkupozíciók megerısítését! A Munkástanácsok Országos Szövetségének programja kiemelten kezeli a kollektív alkuhoz való jog biztosítását, a szakszervezetek kollektív szerzıdéskötési alkupozíciójának megerısítését. A Szociális Jogok Európai Bizottsága felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a sztrájktörvény 3. § (1) bekezdés d) pontja ellentétes az Európai Szociális Karta 31. cikkelyével. Vagyis nem írhatja elı eleve jogszabály, hogy nem indítható sztrájk a kollektív szerzıdés megváltoztatása iránt a kollektív szerzıdés hatályának ideje alatt. Ilyen, úgynevezett “békekötelemben” ugyanis a feleknek kell megegyezniük. Tehát az ilyen irányú megállapodás is csak a kollektív alku részeként jelenhet meg és csak maga a kollektív szerzıdés rendelkezhet róla. Minderre tekintettel szükséges a sztrájktörvény módosítása: az 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése; míg az ún. “békekötelemre” utaló szabályt a Munka Törvénykönyve 30. § (b) pontjában kell elhelyezni, mint a kollektív szerzıdés kötelmi részére tartozó kérdést. 69
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
2004.04.26. A Közép-Magyarországi Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságba a Munkástanácsok Országos Szövetsége Harth Tamást, a Munkástanácsok Budapesti Szövetségének elnökét delegálta, s ezzel egy idıben visszavonta Járási Ferenc, korábbi delegált megbízását. 2004.04.27. A Munkástanácsok május 1-ére meghívást kapott a francia keresztény szakszervezeti szövetséghez. A vezetıség úgy határozott, hogy nem utazik küldöttség Párizsba május 1. megünneplésére, de levelet küldött az ünnep alkalmából a francia szervezetnek, amelyben hangsúlyozta, hogy “nekünk franciáknak, illetve magyaroknak, akik oly sokszor voltunk a kereszténység keleti, illetve nyugati bástyái, nagy a felelısségünk Európában a globalizáció, az amerikanizálódás idején.” 2004.04.28. A Munkabalesetek Áldozatainak I. Pécs-Baranyai Emléknapját rendezik április 28-án Pécsett. Az emléknapot megnyitja: Dr. Toller László országgyőlési képviselı (MSZP), az emléknap moderátora: Perényi József, a Mecseki Munkástanácsok Szövetségének elnöke. Az elıadók között szerepel: Kápolnai Árpád, Éger Zoltán, Dr. Kereki Ferenc, Körömi Attila, Dr. Ruzsa Csaba, Dr. Moizs Mariann, valamint a Rerum novarum ünnepségekrıl ismert Prof. Dr. Goják János és a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre is. 2004.04.29. Hír. Tizenegyezer vasutas elbocsátásáról állapodtak meg a reprezentatív vasutas-szakszervezetek a MÁV Rt.-vel. Bár a húszszázalékos leépítésrıl a kormány 2003-ban döntött, az érdekvédık eddig elfogadhatatlannak tartották azt. A reprezentatív vasutas-szakszervezetek és a MÁV között napokban létrejött megállapodás alapján a negyvenötödik életévüket betöltött nık és az ötvenedik életévüket betöltött férfiak munkaviszonyát csak különösen indokolt esetben szüntethetik meg. A társaság az elbocsátandók hatvan százalékának korengedményes nyugdíjazást, a többieknek háromhavi átlagkeresetnek megfelelı szociális csomagot ajánl. A Mozdonyvezetık Szakszervezetének alelnöke, Borsik János elmondta: már korábban megegyeztek a MÁV-val a mozdonyvezetık foglalkoztatási garanciájáról. Nem nyilatkozott Simon Dezsı, VSZ elnök, és Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sem. Hírek szerint a VDSZSZ országos választmánya nemrég elutasította a MÁV foglalkoztatást érintı intézkedéseit. A testület felkérte Gaskót, indítson kollektív munkaügyi vitát a vasutasság munkahelyének megırzéséért. 2004.05.05. Hír. “Munkástanácsok a bérfelzárkóztatásért” címmel jelent meg írás egy napilapban, amelyben a keresztény szakszervezet ragaszkodik egy olyan bérfelzárkóztatási programhoz, amely belátható idın belül magasabb életszínvonalat biztosít a munkavállalóknak. Mivel Magyarországon a GDPnövekedése 52, ipari termelékenysége pedig 62 százaléka az uniós átlagnak, a magyar keresetek mégis alig 30 százalékát érik el az EU-s átlagkereseteknek. Ez a magyar gazdaság teljesítményéhez képest is 20 százalék körüli lemaradást jelent, hangsúlyozta Palkovics Imre elnök. 2004.05.09. A három napos EZA-szemináriumon Bécsben Czuglerné dr. Ivány Judit tartott elıadást az EU-bıvítésrıl. 2004.05.10. Felhívást adott ki a POMÉSZ (Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete, elnöke: Tóbiás István), melyben összefogásra szólította fel a postán mőködı több független szakszervezetet, hogy az üzemi tanácsi 70
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
választásokon elérjék a reprezentativitáshoz szükséges eredményt. Ennek érdekében jelöltjei a Munkástanácsokhoz tartozó Postások Független Szakszervezete (POFÜSZ) jelölésével indulnak. 2004.05.11. Hír. A sajtóhírekkel ellentétben a Magyar Posta nem szünteti meg a postahivatalokat a hatszáz és kétezer lakos közötti településeken, jelentette ki a Községi Önkormányzatok Szövetségének napokban tartott közgyőlésén Szivi László, a posta vezérigazgató-helyettese. A bejelentés szöges ellentétben áll Szabó Pál vezérigazgató közelmúltban tett nyilatkozatával. A társaság szóvivıje megerısítette, nem szüntetik meg az említett postahivatalokat, de a posta folytatja modernizációs tervét. A POFÉSZ üdvözölte a döntést. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége elnöke ugyanakkor megjegyezte: remélik, hogy a döntés az EP-választások után sem módosul. Ezzel együtt a Magyar Posta Rt. a héten mintegy kétszáz dolgozónak mond fel. Az elbocsátás alapvetıen azokat a dolgozókat érinti, akik a budaörsi logisztikai központ üzembe helyezésével nem vállalták az ottani munkát. A lépés összesen 207 alkalmazottat érint, számukra a posta – a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos munkajogi folyamat lezárultáig – munkát biztosított, illetve az elmúlt két hónap alatt többféle, hosszabb távra szóló munkalehetıséget ajánlott fel. A kétszáz fın kívül további száz dolgozó nem nyilatkozott, ık azóta betegállományban vannak. 2004.05.11. Sümegvári Miklós, a POFÉSZ elnökének az elnökségi ülésen való felvetésére, miszerint szüntessék meg azt a helytelen gyakorlatot, hogy a posta nyíregyházi szállítási üzeméhez tartozó gépjármővezetıknél túlfogyasztás esetén minden gépjármővezetı egységesen fizeti meg a túlfogyasztást, Potykiewicz Tamás, a Magyar Posta Rt. Vezérigazgatósága humángazdálkodási igazgatója a postai érdekegyeztetı tárgyaláson bejelentette, megvizsgáltatta az esetet és intézkedett a helytelen gyakorlat megszüntetése érdekében. 2004.05.11. Elnökségi ülést tartottak a Munkástanácsok. Az Elnökség a választmányi ülésen tartott vagyonhasznosítási tájékoztató alapján napirendjére tőzte a debreceni székház hasznosítását és felhatalmazta az elnököt, hogy kezdeményezze a Szövetség tulajdonában lévı debreceni székház értékesítését azzal a céllal, hogy az ingatlan értékét egy jövedelmezı befektetésbe helyezze el a Szövetség. Ennek érdekében gondoskodni kell az esetlegesen szükséges források fedezetérıl, továbbá szakértı bevonásáról és az Elnökség folyamatos tájékoztatásáról. 2004.05.14. A KMSZ sztrájkbizottságának két tagja Joó István és Ordasi György tárgyalást folytatott az ESZCSM-ben. Szabó Sándorné helyettes államtitkár asszony jelezte, hogy elfogadhatónak tartják a korkedvezményes nyugdíj átdolgozását és örömét fejezte ki, hogy a szervezet nem élt a figyelmeztetı sztrájk lehetıségével. 2004.05.15. A Munkástanácsok Pedagógus Ágazata megszervezte a Munka Világszövetségéhez tartozó Tanárok Világszövetségének (WCT) kétnapos szemináriumát, melyen 15 országból több, mint 80 fı vett részt. A szeminárium témája: Szociális párbeszéd az oktatásban. Nemcsak a keresztény szellemiségő világszövetség fıtitkára volt jelen, hanem a szocialista-liberális irányvonalú pedagógusokat tömörítı európai szövetség, az EI fıtitkára is. Mindketten hangsúlyozták az önállóság megtartása melletti együttmőködést mind 71
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
Brüsszelben, mind a nemzeti szintő szociális párbeszéd terén. Az eseményrıl a Magyar Rádió Esti Krónika címő mősora is beszámolt. 2004.05.15. POFÉSZ tagszervezetek alakultak az országban több helyen. Így Egerben az 1. sz. Postán lévı Krinszki Zoltán vezette kollektíva és Debrecenben a 13. és 6. Postán dolgozók tucatjai csatlakoztak a POFÜSZ Debreceni Munkástanácsához. 2004.05.16. Bukarestben május 12. és 16. között a munkaügyi vitákról és rendezésükrıl tartottak tanácskozást, ahol az ETUC felkérésére elıadást tartott Czuglerné dr. Ivány Judit a munkaügyi viták magyarországi szabályozásáról. 2004.05.16. A XIII. Közép-Kelet-Európai Keresztény Szakszervezeti Találkozón május 13. és 16. között Brünnben a Munkástanácsokat az Osztrák Keresztény Szakszervezeti Szövetség (FCG/GPA) meghívására Kovács István és Fodor Imre képviselte. 2004.05.18. Elnökségi ülést tartottak. Az Elnökség megtárgyalta a júliusban a konföderációhoz érkezı közel 60 fıs CSC/ACV (Belga Keresztény Szakszervezet) delegáció programját, pontosította, hogy a belgák által kért délmagyarországi régió mely helyi szervezeteivel kerüljön sor találkozóra, továbbá döntött arról, hogy Ladó Máriát kéri fel tájékoztató elıadás megtartására, valamint, hogy a kerekasztal-beszélgetésre valamennyi konföderációtól az elnököket hívják meg (ennek utóbb csak az ÉSZT tett eleget, a többiek alelnöki/ügyvezetıi szinten képviseltették magukat). Az Elnökség arról is döntött, hogy a POFÉSZ csak akkor kapja meg tulajdonként a számára üzembentartóként átadott Volvo típusú személygépkocsit, ha rendezi viszonyát az Autonóm Szakszervezeti Szövetséggel. 2004.05.21. A Fidesz MPSZ Munkás- és Alkalmazotti Tagozatának csepeli nagygyőlésén a Munkástanácsok programnyilatkozatát több száz példányban terjeszti a konföderáció. 2004.05.23. A Luxemburgi Szakszervezeti Szövetség (LCGB) meghívására az EZA Projekt elıkészítésére május 20-tól 23-ig Czuglerné dr. Ivány Judit és Pásztor Miklós utazott Luxemburgba a Munkástanácsok képviseletében. 2004. 05.26. Interjút adott egy napilapnak a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre. Mint mondta, munkavállalóként nem csatlakozhattunk az Európai Unióhoz, hiszen nem vállalhatunk szabadon munkát az unió korábbi területén. Az elnök szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája miatt évente 40-50 milliárd forint folyik el szakképzésre úgy, hogy a régiók közötti kiegyenlítıdés gyakorlatilag a nullával egyenlı. Medgyessy Péternek világossá kellene tennie, mi vár a munkavállalókra az elkövetkezendı években. A munkavállalók bérfelzárkóztatása nem történt meg, a keresetek az unióhoz, és a magyar gazdaság teljesítıképességéhez képest is alacsonyak. A közalkalmazotti béremelés és a minimálbér-emelés negyven százalékát teszi ki az összes bérnövekedésnek, a maradék a versenyszféráé. Nem teljesült a háromnégyszázezer új munkahely létesítése tett kormányzati ígéret sem. Szükség lenne olyan kormányzati intézkedésekre, amik világossá teszik, hogy a gazdasági szektor mely szegmense húzóágazat. A feszültségeket jól mőködı szociális párbeszéddel lehet csökkenteni, ám a kormány erre vonatkozó ígérete sem vált valóra. A fórumok összehívásának száma kevés, a szociális partnerek érdekérvényesítı képessége pedig egyáltalán nem jelenik meg. 72
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
2004.05.26. A Munka Világszövetsége (WCL) három napos belgrádi szemináriumán Czuglerné dr. Ivány Judit tartott elıadást az ILO-ról. 2004.05.26. Hír. “Munkát szabadon” címmel, “Medgyessy Péter nem zárkózhat el az érdekegyeztetés elıl” alcímmel nagy-interjút közölt Palkovics Imrével az egyik napilap. Az interjúban a Munkástanácsok elnöke kifejti, munkavállalóként nem csatlakozhattunk az Európai Unióhoz, hiszen nem vállalhatunk szabadon munkát az Unió korábbi területén. Az elnök szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája miatt évente 40-50 milliárd forint folyik el szakképzésre úgy, hogy a régiók közötti kiegyenlítıdés gyakorlatilag a nullával egyenlı. Medgyessy Péternek világossá kellene tennie, mi vár a munkavállalókra az elkövetkezendı években, fogalmazott az elnök. 2004.05.28. A Munkástanácsok Pedagógus Ágazata csatlakozott a PDSZ által szervezett demonstrációhoz, amelynek célja a 6%-os pedagógus béremelés elérése. 2004.05.28. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége korábban erre a napra sztrájkot hirdetett a korkedvezményes nyugdíjrendszerrıl folyó tárgyalások akadozása miatt, de miután megszületett az OÉT megállapodás, a sztrájkok elmaradtak. 2004.06.03. A Labora Alapítvánnyal közösen szervezett oktatás következı napját tartották a Munkástanácsok székházában A szociális partnerség változásai az EU-ba történı belépésünk után: ágazati ill. regionális rendszer Magyarországon címmel. 2004.06.07. Megjelent a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének lapja, a Postás Harsona 2004. évi 2. száma, melyet a közelgı üzemi tanácsi választások jegyében szerkesztettek. Írnak az eltitkolt százmilliós alkuról, amely állításuk szerint arról szól, hogy a bíróság elsıfokú ítélete szerint a Postás Szakszervezetnek több százmillió forintot kellene visszafizetnie az állami érdekeltségő Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványnak; közzéteszik a Munkástanácsok Országos Szövetségének programnyilatkozatát; beszámolnak arról, hogy mit csinált a szakszervezet; felvetik, hogy a Magyar Posta Rt-nél a munkavállalók helyett mások döntenek az üzemi tanácsokról; interjút jelentettek meg továbbá arról, hogy a POFÉSZ milyen választási lehetıséget kínál a postás dolgozóknak. 2004.06.08. Elnökségi ülésen Mátis Csaba pécsi tagtárs bejelentette, hogy megalakult a Munkástanácsok Vagyonvédelmi Ágazata. Az Elnökség úgy ítéli meg, hogy a kormányt állásfoglalásra kell késztetni a munkaidı 38 órára csökkentése tárgyában tett ígérete kapcsán, továbbá a munkaügyi ellenırzés kérdésében és az ÜT/KT választások szabályai tekintetében. 2004.06.12. Az ILO június 1 és 12. között megrendezett éves konferenciáján az “Egyezmények és ajánlások” teljesítését vizsgáló bizottságban a “lengyel ügy” szóvivıjeként Czuglerné dr. Ivány Judit mőködött közre a bizottság munkavállalói oldalának felkérésére. 2004.06.21. Ádám István, a POFÉSZ elnöke levelet intézett a Magyar Posta Rt. vezérigazgatójához a vállalatnál tervezett folyamatos létszámcsökkenés ügyében. Az elnök a levélben megdöbbenésének adott hangot, hogy a Magyar Posta Rt. alkalmi munkavállalókat kíván foglalkoztatni, akiket maximum 5 napig alkalmazna. Felhívta a figyelmet a Munka Törvénykönyve 85. §-ának 73
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
csoportos leépítésre vonatkozó szabályaira, és az MT 22. § (1) bekezdése alapján konzultációs tárgyalást kezdeményezett. 2004.06.22. Elnökségi ülést tartottak, amelyen az Elnökség úgy döntött, hogy a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos szakszervezeti oldalegyeztetésre (június 24.), illetve az OÉT-en való tárgyalására (június 25.) meg kell hívni a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségét is, az ehhez készítendı háttéranyag felelıse Ladán Éva. A Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervrıl szóló szakvélemény elkészítését Lengyel Zoltán kapta feladatul; arról is döntöttek, hogy az OÉT ideiglenes alapszabályával kapcsolatos valamennyi dokumentumot össze kell győjteni. Az Elnökség meghatározta a nyári napi ügyeleti beosztást. 2004.06.24. A Munkástanácsok tagszervezete, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) sajtóközleményt adott ki, amelyet itt közlünk: “A Postás Szakszervezet napokban egy röplapot juttatott el a munkahelyekre, hogy befolyásolja a június 28-tól július 1-ig tartó Üzemi Tanács választásokra készülı postásokat. A röplap valótlanságok, hazugságok sorát tartalmazza. A hangvétel Ron Werbert idézi! A röplapon olvasható, hogy nem elég harcolni, tudni kell harcolni, eredményeket kiharcolni. A valóság: a Postás Szakszervezet nem harcolt a munkavállalók érdekeiért, hanem a mindenkori vállalatvezetés kegyeit kereste. Ennek köszönhetı a postások bérének 20 százalékos elmaradása az országos átlagtól, az általuk vívott állítólagos harcnak köszönhetı az óriási fluktuáció. A tizenharmadik havi fizetés bevezetését éppen a Postás Szakszervezet ellenezte sokáig, tavaly a POFÉSZ javaslatára valósult meg. A postásoknak tudniuk kell, hogy most a választásokon a Postások Független Szakszervezete indul (POFÜSZ). A jóléti rendszer igazságosabbá tételét a Postás Szakszervezet fiókcsapata, a KÜT akadályozta meg! Nem támogatva a kafetéria rendszert (béren kívüli juttatások rendszerét). A 38 órás munkahét az MSZP választási kampányának része volt, de ebben az ügyben az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban döntés nem született. A munkahelyek megtartását hirdetik, ugyanakkor a valóság: két év alatt közel 6000 postás vesztette el állását! Arról, hogy a Postás Szakszervezet tiltakozott volna a leépítések ellen, nem tudunk... A Postás Szakszervezet eddigi tettei és a valóság köszönı viszonyban sincsenek egymással, ezt minden postai munkavállaló saját bırén érezheti. Egy hitelét vesztett szakszervezet választási kampány hazugságokkal akarja a munkavállalókat félrevezetni, ezzel pótolva jelentéktelen, értékelhetetlen érdekvédelmi munkáját. Reprezentálni, ideologizálni tudtak, a dolgozók érdekében dolgozni és cselekedni nem! Jellemzı, hogy most szavazatokat néhány forintos ajándék gagyi kulcstartókkal akarnak szerezni. Szerintünk ezzel is lekezelik a postai munkavállalókat. Egy szintén valótlanságokat állító plakátot ragasztottak ki a munkahelyeken - Gyıztünk felirattal. Azt állítva, hogy a bíróság döntést hozott a szakszervezeti vagyon megosztása ügyében. Holott errıl nincs szó, hanem a VIKSZ - Vagyont Ideiglenesen Kezelı Szervezet - hatáskörébe utalta, s az fog majd dönteni az ide vonatkozó törvény szellemében. Ez a plakát is félrevezeti a postai munkavállalókat és támadja független szakszervezeteket. Az igazság, hogy vagyonjogi kérdésekben perek egész sorát vesztette el a Postás Szakszervezet. Errıl hallgatnak. Jellemzı, hogy most a kampányban jut eszébe a Postás Szakszervezet fıvezéreinek, hogy akciót kezdeményezzenek a kedvezményes 74
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
nyugdíj ügyében, amit a független szakszervezetek már korábban megtettek! Az is minısíti ıket, hogy csak a mostani, általuk készített felmérésekbıl értesültek arról, hogy a postások milyen keveset keresnek! Ez felháborító! A Postások Független Szakszervezetét (POFÜSZ) mindig a tények és az igazság érdekelték, és nem mond mást a kampányban, mint az érdekegyeztetı tárgyalásokon. A POFÜSZ visszautasítja a Postás Szakszervezet valótlanságokat állító, hazug propagandáját. Reméljük, hogy ezúttal az Üzemi Tanács Választásokon a munkavállalókat hagyják meggyızıdésük szerint szavazni, s nem fordulnak elı választási manipulációk! A Postás Szakszervezetnek ideje lenne 14 év után tudomásul venni a realitásokat, hogy mellettük alternatív, független szakszervezetek alakultak és tevékenykednek, és nem lenne szabad ellenségnek tekinteni minket. Budapest, 2004. június 24. Ádám István sk. a POFÉSZ elnöke” 2004.06.25. Hír. Ordasi György a KMSZ információs felelıse interjút adott a HÍR TV-nek, melyben elmondta, hogy a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban jelentıs problémának ítéli a rendszerben az ún. “típusfüggıséget”, mely ellentétes az ÉT 1992. február 14-én készült alapdokumentumával. Sajnálatosnak nevezte továbbá, hogy a KKSZ elnöke (Inokai Géza) 1992. február 20-án aláírta a KHVM-ben a típusfüggıséget tartalmazó kormányrendeletet. Ordasi állítása szerint Inokai késıbb arra hivatkozott, “kényszerhelyzetben” adta aláírását. 2004.06.25. OÉT-ülésen a Munkástanácsok érdekvédelmi-jogi ügyvivıje, Lengyel Zoltán a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv kapcsán kifejtette, hogy a Foglalkoztatási Szolgálat színvonalának emelésére és hatékonyságának javítására lenne szükség. Továbbá a tartós munkanélküliek helyzetének javítása elengedhetetlen, azonban nemcsak a célok, hanem az eszközök kitőzése is szükséges ehhez. Javítani kell a képzési rendszert is, hiszen a munkanélküliek átképzési, képzés iránti kedve igen alacsony, s ennek vélhetıen nemcsak az ı “hozzáállásuk” az oka. Súlyt kell helyezni továbbá az inaktívak számának csökkentésére, nemcsak az 55-64 éves korosztály esetén, hanem a 45 éven felülieknél is. A romák munkaerı-piaci helyzetének javítására nincsenek megfogható, megvalósítható célok és számadatok. A munkavégzés vonzóvá tétele alig néhány cégnél valósult meg, igen kevéssé az állami vállalatoknál és az elmaradás okait fel kell deríteni. Közelíteni kell az EU-s bérekhez, s növelni kell a munkaügyi ellenırzés súlyát és szerepét. 2004.06.28. Hír. “Kampányhangulat a postások körében” címmel írás jelent meg egy napilapban, amely szerint a nagypolitikai küzdelmek hangulatát idézı kampány folyik a vállalatnál a közelgı üzemi tanács-választások miatt. A cikkben Tomecskó Tamás, a posta szóvivıje nem kívánta kommentálni a “szakszervezetek közötti választási vitát”. Tomecskó a POFÉSZ postát érintı állításait tagadta, így azokra sem kívánt reagálni. 2004.06.28. A POFÉSZ-Postás Szakszervezet ÜT-választási vitájáról délelıtt 10 órakor sajtótájékoztatót tartott a Munkástanácsok, amelyrıl az egyik csatorna aznap többször is tudósított. 2004.06.29. Hír. 8,20-tól egyenes adásban beszélgetett Palkovics Imre a Munkástanácsok elnöke és Ádám István, a POFÉSZ elnöke az egyik tv-csatornán. A beszélgetés címe: “Politikai” választás a postánál. A beszélgetésben résztvevık politikai szándékot sejtettek az események mögött, illetve utalnak a Munkástanácsok 75
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
ellen indított 1997-es kiszorítási kísérletre. Ádám István utalt a Magyar Posta Rt-nél zajló burkolt létszámleépítésre, amely részben a csoportos létszámleépítésre vonatkozó jogi szabályozást is igyekszik megkerülni. Palkovics Imre szerint a kormány intézkedései gátolják a szervezkedık szabadságát, és figyelmen kívül hagyják az Uniós szabályokat. A Munkástanácsok és a POFÉSZ egyaránt tiltakozik az ellen, hogy a kormány intézkedéssel beavatkozik a postás üzemi tanács választás kimenetelébe. A kérdés azért is különösen fontos, mert a választáson gyıztes szakszervezet tagjaiból felállított üzemi tanács tovább delegálhat küldötteket a Magyar Posta Rt. felügyelı bizottságába: így beleszólhat például a tömeges létszámleépítést érintı kérdésekbe, illetve hozzájuthat az “üzleti titoknak” minısített információkhoz is. A vesztes szakszervezet azonban egyetlen taggal sem képviseltetheti magát. Palkovics szerint a kormánynak különösen ezért fontos, hogy kik jutnak be a testületbe. A jelenlegi törvényi háttér alkalmatlan az ÜT választás demokratikus megtartására, ezért a Munkástanácsok tisztességes és jogilag követhetı voksolást követel, ennek érdekében bírósághoz is fordul. 2004.06.29. Elnökségi ülést tartottak, ahol a Munkástanácsok sajtófınöke szóban is elıterjesztette elızı héten írásban kiosztott, négy alternatívát tartalmazó javaslatát az Országos Szövetség 2005. júniusában esedékes 15 éves fennállásának megünneplésére. Az elsı változat szerint bolti/utcai forgalomba is kerülı másfél-két tucat szerzıvel tanulmánykötet születne “Konfliktusmesterek” címmel; a második változat szerint a Szövetség Szarvas Gábor úti székháza körüli kertben kerti partit rendeznének tudományos értékő szemináriumokkal, ökörsütéssel, stb.; a harmadik változat szerint a tagszervezést is elısegítı országos ünnepségekre kerülne sor; a negyedik változat szerint a Szövetség 2005. tavaszán sorra kerülı, tisztújító kongresszusán tortával ünnepelnék a jubileumot. A javaslatokról nem született döntés. Az Elnökségi Ülésen munkalátogatást tett a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, tisztázták a két szervezet között fennálló problémákat, így például a különbözı bizottságokba küldendı személyeket, az ágazat pályázatát, a tagdíjfizetési kérdéseket. Az Elnökség tájékoztatást hallgatott meg a Szociális-Gazdasági Tanácsról, amelyet a kormány társadalmi párbeszéd intézményének szán, azonban a konföderáció elnöksége hiányolta, hogy írásos elıterjesztés minderrıl nem áll rendelkezésre. 2004.06.29. Hír. “Postai érdekvédık érdekharca” címmel írás jelent meg egy napilapban, eszerint Ádám István bejelentette: bírósághoz fordulnak, mert a munkáltató különbözı módokon akadályozza az alternatív szakszervezetek delegáltjainak munkáját a szavazatszedı bizottságokban, mert a társaságnak “házi szakszervezetre” van szüksége. Mundruczó Kornél PSZ-elnök szerint a konfliktust az gerjeszti, hogy a kisebb szakszervezeteknek több, mint tíz éve, amióta üzemi tanácsokat választanak a dolgozók, egyetlen alkalommal sem sikerült reprezentativitást szerezniük. 2004.06.30. A Szakportál c. internetes fórum “Bólogató szakszervezet kell?” címmel beszámol a Munkástanácsok és a POFÉSZ közös sajtótájékoztatójáról. 2004.06.30. A Belga Keresztény Szakszervezeti Szövetségtıl (ACV/CSC) delegáció érkezett a Munkástanácsokhoz. A közel 60 fıs delegáció elsı csoportja Szegeden, illetve Csongrád megyében kezdte meg egyhetes munkalátogatását.
76
SZAKSZERVEZETEK
MSZOSZ
2004.04.01. Hír. Közös nyilatkozatot adtak ki márciusban a kereskedelmi alkalmazottak közép-európai szakszervezetei arról, hogy az eu-csatlakozás után korlátozni kell a vasárnapi munkavégzést a régióban. 2004.04.01. Hír. Március 18-án konferenciát rendezett az MSZOSZ nıi tagozata és a FES a munkavállalás uniós feltételirıl. Kordás László MSZOSZ alelnök köszöntıjét Kiss Róbert elıadása követte a Köztársaság Esélyegyenlıségi Programjáról, az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló törvénybıl adódó kormányzati feladatokról. Szó volt továbbá a nık munkaerı-piaci helyzetérıl, a nıi foglalkoztatás politikai kérdéseirıl. A két elıadást a szakszervezeti konföderációk vezetıinek felszólalásai követték, majd pódiumbeszélgetéssel zárult a program, melynek mottója a következı volt: “Mit tennék az Európai Parlamentben a munkavállaló nık érdekében?” A Munkavállaló Nık IV. Országos Konferenciája Zárónyilatkozatát az MSZOSZ info teljes terjedelmében közli. A Nyilatkozat a nemek közötti esélyegyenlıség javítását célozván két csokorba győjti a legfontosabb feladatokat. A szakszervezeti feladatok között elsısorban a nık védelmében való hatékonyabb szakszervezeti fellépés igénye fejezıdik ki, míg a kormányzati feladatok között a jog- és intézményrendszer fejlesztése kapott nagy hangsúlyt. 2004.04.02. Hír. Az MSZOSZ nem vesz részt az MSZP uniós választási kampányában, közölte a sajtóval Kordás László, a szervezet alelnöke. A konföderáció hétfıi nagygyőlésén Wittich Tamás elnök további együttmőködést ajánlott a miniszterelnöknek, kijelentette, hogy abban érdekeltek, hogy az MSZOSZ elvárásaival egyetértı képviselık jussanak az Európa Parlamentbe. A megyei jogú városokban az MSZOSZ is tart a csatlakozással kapcsolatos rendezvényeket. 2004.04.05. Hír. A múlt héten tartott MSZOSZ-nagygyőlésen Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vett. Itt többek között arról is beszélt, hogy a kormány már döntött az olcsóbb és hatékonyabb állam megteremtését szolgáló reformok felgyorsításáról, ezért felkérte a pénzügyi tárcát, április végéig dolgozza ki ennek megvalósítását szolgáló programját. A kabinet felhívta az illetékes minisztériumokat is, hogy gyorsítsák fel a közigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a köz- és felsıoktatás, valamint a kultúra területén a reformmunkálatokat, és errıl május végéig tegyenek jelentést. 2004.04.09. Hír. Több ezer dolgozó elbocsátásától tartanak a postások az idén. A Magyar Postának április végén kell átadnia idei foglalkoztatási tervét a helyi szakszervezeteknek. A kormányváltás óta negyvenháromezerrıl harminchétharmincnyolc ezer fıre csökkent a postai dolgozók száma, és hatszáz kistelepülésen számolták már fel az állandó postahivatalokat. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (Pofész) elnöke szerint elfogadhatatlan olyan emberek elbocsátása, akiknek pár év van hátra a nyugdíjig. A Postás 77
MSZOSZ
SZAKSZERVEZETEK Szakszervezet elnöke abban bízik, hogy a menedzsment tartja magát az idén hétszáz fıben megállapított létszámleépítéshez. Mundruczó Kornél egyetért a modernizációs elképzelésekkel, mindössze túl gyorsnak tartja annak megvalósítását. A PSZ elnöke szerint a szakszervezetek, az önkormányzatok és a lakosság véleményét kikérve kellene tárgyalni a modernizáció ütemezésérıl. A foglalkoztatási gondok kezelése érdekében már tavaly júliusban együttmőködési megállapodást kötött a munkaügyi tárcával a Magyar Posta. Az egyezség létrejöttét a vállalat kezdeményezte.
2004.04.13. Hír. Állami beavatkozás nélkül elıbb-utóbb csıdbe megy a vasúttársaság, jelentette ki Simon Dezsı, a VSZ elnöke. A kormányzati segítségnek azonban semmiféle jele nincs, sıt a Pénzügyminisztérium újabb megszorító csomagja szerint egymilliárd forintot zárolnak a személyszállítás területérıl. A döntés, hangsúlyozta Simon, ellentétes az unós normákkal, mivel azok szerint az államnak támogatnia kellene a környezetbarát vasúti személyszállítást. Noha tizenegyezer vasutas 2006-ig történı elbocsátása, valamint a MÁV több ezer kilométernyi vasútvonal fenntartásából tervezett kivonulás miatt a VSZ már tavaly felállította a sztrájkbizottságot, de nem döntött sztrájkról. Az idén tervezett 3700 fıs leépítés és a privatizáció felfüggesztése érdekében a VSZ húszezer aláírást győjtött össze. Simon Dezsı cáfolta, hogy a MÁV és a reprezentatív vasutas szakszervezetek között 2002-ben létrejött megállapodásban lemondtak volna sztrájkjogukról. Tavaly ısszel viszont nagyarányú, egyes hírek szerint közel ötvenszázalékos bérfejlesztést hajtottak végre a társaság középvezetıi szintjétıl felfelé. A hatszázötven vezetı bérének és egyéb juttatásának korrekciója éves szinten nyolc–tíz milliárd forintot emészt fel. 2004.04.29. Hír. Tizenegyezer vasutas elbocsátásáról állapodtak meg a reprezentatív vasutasszakszervezetek a MÁV Rt.-vel. Bár a húszszázalékos leépítésrıl a kormány 2003-ban döntött, a szakszervezetek eddig elfogadhatatlannak tartották azt. A reprezentatív vasutas-szakszervezetek és a MÁV között napokban létrejött megállapodás alapján a negyvenötödik életévüket betöltött nık és az ötvenedik életévüket betöltött férfiak munkaviszonyát csak különösen indokolt esetben szüntethetik meg. A társaság az elbocsátandók hatvan százalékának korengedményes nyugdíjazást, a többieknek háromhavi átlagkeresetnek megfelelı szociális csomagot ajánl. A Mozdonyvezetık Szakszervezetének alelnöke, Borsok János elmondta: már korábban megegyeztek a MÁV-val a mozdonyvezetık foglalkoztatási garanciájáról. Nem nyilatkozott Simon Dezsı, VSZ elnök, és Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sem. Hírek szerint a VDSZSZ országos választmánya nemrég elutasította a MÁV foglalkoztatást érintı intézkedéseit. A testület felkérte Gaskót, indítson kollektív munkaügyi vitát a vasutasság munkahelyének megırzéséért. 2004.04.29. Hír. A munkabiztonságnak, a megfelelı munkakörülményeknek kiemelt nemzeti programnak kell lennie, a kormányzat hatékony részvételével, hangsúlyozta az MSZOSZ elnöke a munkában elhunytak és megsérültek emléknapja alkalmából tartott budapesti rendezvényen. Wittich Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban tavaly 133-an meghaltak és több mint 25 ezren megsérültek a munkahelyi balesetekben. A munkaadók nagy része nem fordít kellı figyelmet a megelızésre, és a balesetek alig 20-25, egyes becslések szerint 40 százalékát jelentik be. A világon - becslések szerint - évente több mint másfél millió ember hal meg a rossz munkabiztonsági és munkaügyi feltételek miatt. Április 28-át a 78
SZAKSZERVEZETEK
MSZOSZ
Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége nyilvánította a munkahelyi balesetek nemzetközi gyásznapjává, ezen a napon több mint 70 országban emlékeznek meg a munkakörülmények áldozatairól. 2004.04.29. Hír. Az MSZOSZ Infoban megjelent az európai kereskedelmi alkalmazottai szakszervezetek felhívása, amely márciusban látott napvilágot. A felhívás szerint a kereskedelmi alkalmazottak közös felhívása elsısorban a vasárnapi munka megszüntetését célozza, amely egyrészt túlterhelést okoz, másrészt pedig ellentmond az európai hagyományoknak és a családi szokásoknak. 2004.04.29. Hír. Megjelent Hámori István Péter és Ladányi András közös könyve a bányásztársadalomban végbement változásokról Mőszak-váltás címmel. 2004.05.01. Az MSZOSZ ipari és energiaipari szakszervezetei létrehozták az IpariEnergiaipari Szakszervezetek Szövetségét. Tagjai: Vasas Szakszervezeti Szövetség, Bıripari Dolgozók Szakszervezete, MOL Bányász Szakszervezet, Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, Textilipari Dolgozók Szakszervezete, Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete. A megállapodást Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a szövetség támogatásának kifejezéseképpen írta alá. 2004.05.24. Hír. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete a jövı hét végéig dönt egy esetleges sztrájk megszervezésérıl a vasutasok tervezett létszámleépítése ellen. A Vasutasok Szakszervezete sztrájkbizottsága aláírásgyőjtést indított az elbocsátások ellen. Tegnap a szervezet vezetıi “A nemzeti vasútért! Az európai szintő vasúti szolgáltatásért!” címmel, húszezer aláírást és petíciót adtak át a gazdasági tárca képviselıinek, köztük Márkus Imre miniszteri biztosnak, a VSZ korábbi elnökének. A szervezet azt követeli, hogy állítsák le a létszámcsökkentés végrehajtását, a gazdasági társaságok privatizációját, a vasúti ingatlanok értékesítését. Simon Dezsı, a VSZ elnöke elmondta: az elmúlt évtizedekben a kormányintézkedések sorozatosan hátrányos helyzetbe hozták a vasutat. Nehezményezik, hogy miközben átfogó koncepció nem született, a fejlesztéseket nem kezdték meg, az elbocsátásokat viszont igen. Ezért soron kívüli tárgyalásokat kezdeményeznek a munkabéke megırzése érdekében, és elvárják, hogy a feladatokhoz igazítsák a létszámot. A szaktárca helyett a vasúttársaság reagált a petícióra. A társaság szerint a szakszervezet felhívása megkérdıjelezi a saját tagsága által a szolgáltatási színvonal érdekében kifejtett erıfeszítéseket. A MÁV vezetése egyébként 2006-ig szóló kollektív megállapodást kötött a reprezentatív szakszervezetekkel a vasutasok foglalkoztatásának és bérezésének feltételeirıl, valamint a 11 ezer dolgozó munkaviszonya megszüntetésének módjáról, írja a közlemény. 2004.06.17. Hír. Magyarországon egy munkavállaló átlagosan 42 órát dolgozik hetenként, szemben az uniós átlag 40 órával, ugyanakkor csak a harmadát keresi az unió átlagának, mondta az MSZOSZ elnöke, Wittich Tamás egy békéscsabai tanácskozáson. Ezért el kell készíteni és a kormányprogram részévé kell tenni a bérfelzárkóztatási programot. A kormányváltás után a közszférában jelentıs béremelésekre került ugyan sor, de azóta a teljes munkaidıben foglalkoztatottak körében az idei év márciusára az elızı esztendı hasonló idıszakához viszonyítva 0,8 százalékra csökkent a reálbér növekedésének üteme, mondta Wittich Tamás.
79
MSZOSZ
SZAKSZERVEZETEK
2004.06.23. Hír. Az MSZOSZ vasi szervezete az idén áprilisban hozta létre azt a szakértıi csoportot, amely az elmúlt hónapokban a megye négy városában két elektronikai, két könnyőipari és egy közlekedési vállalatnál tekintette át a munkaügyi és munkavédelmi elıírások betartását, valamint a szakszervezet mőködésének feltételeit. Horváth Csaba képviselet-vezetı elmondta, hogy a cégeknél általában nem jól határozták meg a munkaidı kereteit, többször dolgoztattak pihenınapon, és nem számoltak el minden túlórát, ami nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. Egyes munkáltatók nem a jogszabályoknak megfelelıen adják ki a pihenınapokat, és nem számolnak el minden túlórát, állapította meg a közelmúltban az MSZOSZ Vas megyei képviselete öt cégnél vizsgálódva. Az érintett cégeknél a szakszervezet fellépésére az elmaradt juttatásokból utólag másfél millió forintot fizettek ki a dolgozóknak. A képviselet-vezetı hozzátette: amennyiben nem sikerült volna megállapodni az érintett vállalkozásokkal az elmaradt juttatások utólagos kifizetésérıl, jogi útra terelték volna az ügyet.
80
SZAKSZERVEZETEK
SZEF
2004.04.01. Hír. A tavaly év végén elrendelt létszámcsökkentés érzékenyen érintette az APEH-et, 1100 dolgozójától meg kellett válni, miközben bıvültek a feladatai és 12 százalékkal több adót kell beszednie. Emiatt túlórázni kell, de a fizetés 40 százalékának megfelelı prémiumot a köztisztviselık várhatóan nem kapják meg, legalábbis az elsı fél évben biztosan nem, mondta Michalkó Péter, az APEH szakszervezetének vezetıje. Számításaik szerint éves szinten hathétmilliárd forintról van szó, az APEH-esek havi bruttó fizetése ugyanis átlag 240 ezer forint. Ezen kívül szokássá vált az elmúlt 17 évben, hogy a dolgozók nagyobb összegő prémiumot vehettek fel, ha legalább 102 százalékra teljesítik a bevételi tervet. A dolgozók attól tartanak, hogy nem tudják teljesíteni a kitőzött célt, azaz az állami költségvetésben nem jelenik meg hiánytalanul a 6600 milliárd forintos adóbevétel. A szakszervezet szerint a legérzékenyebb területeken már most tapasztalható, hogy vezetıi megbízásokat adnak vissza, s kilépnek a szakképzett dolgozók. Veres János, a PM politikai államtitkára elmondta: a probléma valós, errıl egy hónapja ı is tárgyalt a szakszervezettel. Tudomása szerint abban az esetben, ha a hivatal teljesíti bevételi elıirányzatát, a prémiumot az év végén kifizetik. 2004.04.05. A SZEF új székházba költözött, cím: H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Telefon: 301-87-30, fax: 301-87-69, e-mail cím:
[email protected], honlap: www.szef.hu. 2004.04.07. Hír. Tiltakozik az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a fıváros egészségügyét átalakító tervezet ellen. A szervezet budapesti bizottsága szerint a tervezet arra irányul, hogy a csepeli kórház után újabb két intézményt is megszüntessenek. A budapesti szervezet vezetıje szerint az elıterjesztı kísérletet sem tesz az intézkedés-tervezet ésszerő indoklására. Az ellenzık szerint a tervezetben megnevezett kórházaknak sem a gazdasági, sem a szakmai problémái nem indokolják a tervezett intézkedéseket. A szakszervezet mellett munkavállalók és kórházi vezetık is értetlenül fogadták az elképzeléseket. Leginkább azért, mert szerintük arról semmiféle elızetes konzultáció nem történt. Ezt azért is sérelmezték, mert így az önkormányzat már nem számolhat a kórházi menedzsment támogatásával a dolgozók meggyızésében. 2004.04.07. Hír. Több mint háromszor annyian szereznek pedagógusdiplomát évente, mint ahány tanár nyugdíjba megy. A béremelések óta már vonzóbb a pedagóguspálya, de óvónıként, tanítóként a fıvárosban szinte lehetetlen elhelyezkedni. A Pedagógusok Szakszervezeténél mőködı állásközvetítı rendszerben több mint száz budapesti tanítót tartanak nyilván, nekik fél-egy éve nem találnak munkát. Árok Antal, a szakszervezet alelnöke azt mondta, hogy korábban fele-fele arányban fordultak hozzájuk pedagógust keresı iskolák és állás után kutató tanítók, tanárok, most szinte csak a pedagógusok ajánlják magukat. Jelenleg mintegy 154 ezer pedagógus álláshely van a közoktatás egészében: az óvodákban, az általános iskolákban és a középiskolákban 81
SZEF
SZAKSZERVEZETEK együttvéve. A nyugdíjba vonulók száma évente mintegy háromezer fıre tehetı, vagyis ily módon az álláshelyek két százaléka szabadul fel. Ennél lényegesen több, évente 1100 óvónı, 1300 tanító, 3500 általános iskolai, és 3800 középiskolai tanár végez az egyetemeken és a fıiskolákon, a gyermeklétszám viszont egyre csökken: a 2006–2007-es tanévig várhatóan mintegy százezerrel lesz kevesebb az iskoláskorúak száma, ma már a gimnáziumokat, a szak- és szakközépiskolákat is elérte a demográfiai hullámvölgy. Évente egy-két ezerrel kevesebb diák felvételizik a középiskolákba.
2004.04.15. Hír. A közszférában kötött megállapodás az illetmények emelésérıl eddig nem teljesült, a jelek szerint azon szakszervezeteknek volt igazuk, amelyek megfelelı pénzügyi és jogi garanciákat hiányolva nem írták alá az egyezséget. A SZEF felméréseinek eddigi eredményei szerint a közoktatás, az egészségügy területén lényegében semmiféle béremelés nem valósult meg, bár egyes minisztériumok alá tartozó intézményeknél teljesült az egyezség, önkormányzati szinten csak kivételekrıl lehet beszélni. Bár a szükségessé váló kompenzáció módját nem rögzíti a megállapodás, a SZEF bízik abban, hogy megoldást találnak a reálbércsökkenés elkerülésére. 2004.04.15. Hír. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint májusban a pedagógusbérek korrekciójára lesz szükség, a legtöbb önkormányzat ugyanis nem biztosította a 6 százalékos emelést a közoktatási dolgozók számára. A szervezet 215 településre kiterjedı felmérésének elızetes adatai szerint mindössze 14-ben volt bérfejlesztés, mondta Árok Antal. A PSZ becslése szerint, ha befagyasztják a közalkalmazotti bértáblát, már csak 18,8 százalékkal lesznek a pedagógusok a nemzetgazdasági átlag felett, míg a bértábla 6 százalékos, reálérték megırzı emelésével nagyjából megıriznék pozíciójukat. A kormány tegnap döntött az osztályfınöki pótlék szeptemberi emelésérıl. 2004.04.16. Hír. A pénzügyminiszterrel is egyeztetnek a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának április végi szövetségi tanácsülésén arról, hogy ténylegesen mennyivel nıttek a közszférában dolgozók bérei. Szabó Endre elnök felhívta a figyelmet: egyelıre nem fejezıdtek be a felmérések, így nem lehet pontosan megmondani, hogy mi teljesült a béremelésrıl szóló februári megállapodásból. 2004.04.17. Hír. Ismét Fenyves Kornélt választotta elnöknek a KKDSZ. A szakszervezet kongresszusán elfogadták a következı öt év programját, amelyben fontos helyet foglal el az intézmény-hálózat védelme, a magyar kultúra népszerősítése az Unióban. A kongresszuson Hiller István miniszter is részt vett. 2004.04.22. Hír. Mindössze két százalékkal nıtt országos átlagban az idén a pedagógusok bére, az önkormányzatok 83 százaléka egyáltalán nem növeli a tanárok keresetét a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) felmérése szerint. Az 1999es, hasonló vizsgálatuk eredményeit késıbb a KSH teljes körő, országos adatai is megerısítették. A szakszervezet 217 önkormányzatot vizsgált: közülük 15 településen adnak január 1-jétıl hat százalékkal magasabb fizetést a pedagógusoknak. Árok Antal, a PSZ alelnöke elmondta: 23 településen nem egész évre szólóan vagy feltételhez kötötten emelik a béreket. A fıvároshoz tartozó több mint 200 intézmény 12 ezer alkalmazottja viszont egyáltalán nem részesül bérfejlesztésben. Az önkormányzatok többnyire anyagi nehézségekre hivatkoznak ugyanakkor több helyen jelentısen, akár 200 százalékkal is növelik a képviselık tiszteletdíját, költségtérítését. 82
SZAKSZERVEZETEK
SZEF
2004.04.29. Hír. A SZEF tájékoztatóra és konzultációra hívta Draskovics Tibor pénzügyminisztert a közszféra modernizációját érintı elképzelésekrıl, a bérekkel kapcsolatos gondokról, a kormány terveirıl, miután a közszférában nem mindenütt teljesült az idei évre tervezett 6%-os illetményemelés. A tájékoztatóra a SZEF Szövetségi Tanácsa zárt ülésén került sor, amely után a SZEF elnöke, Szabó Endre és a pénzügyminiszter tájékoztatta a sajtó képviselıit. Draskovics Tibor megerısítette, hogy a kormány az idei béremeléseket május végégig áttekinti és szükség esetén korrekciós intézkedéseket tesz. 2004.04.29. Hír. Az MKKSZ konferenciát rendezett “Magyar önkormányzatok az EU csatlakozás küszöbén” címmel, a csatlakozásnak az önkormányzatok munkájára gyakorolt, várható hatásairól. A konferencián fıként a Belügyminisztérium szakemberi tartottak elıadásokat, az MKKSZ fıtitkára külön szólt az önkormányzati alkalmazottak érdekvédelmérıl az EU tagországokban, illetve a hazai elképzelésekrıl. 2004.05.10. Hír. A pénzügyminiszter után a kancellária-miniszterrel is egyeztet a készülı közszolgálati törvényrıl a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma. Az érdekképviselet a jogszabály különös részének elkészítéséig nem tud érdemi véleményt mondani, így csak elızetes aggályok fogalmazódtak meg arról, hogy csorbulnak-e a tisztviselık jogai. Szabó Endre elnök elmondta, hogy támogatják a közszolgálati joganyag felülvizsgálatát célzó munkát, az ezt szolgáló egységes közszolgálati törvény megalkotását, de csak bizonyos feltételekkel. Ezek közé sorolta a közszolgáltatások és a közszolgálat védelmét, a kiszámítható életpályarendszert, és azt, hogy a jogszabály ne jelentsen visszalépést egyetlen olyan juttatástól sem, amelyet a szféra egyes szektorai most kapnak. A közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízott, Vadász János szerint tévednek azok, akik szerint a törvény csorbítana egyes szerzett jogokat és a jobban fizetett dolgozók béreit a következı években alig érzékelhetıen, vagy egyáltalán nem növelné. A közszféra modernizációjáról szó volt a SZEF múlt heti szövetségi tanácsülésén is, amelyen részt vett Draskovics Tibor, pénzügyminiszter. A szakszervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy nem olcsó, hanem ésszerően takarékos államot akarnak. A megbeszélésen egyetértettek abban, a közszféra ügyeirıl tovább kell folytatni és erısíteni a párbeszédet. 2004.05.17. Hír. Az MKKSZ kongresszust tartott, ahol jelen volt Lamperth Mónika belügyminiszter. A miniszterasszony egyetért azzal, hogy jövıre emelkedjen az illetménylap a közszférában, megjegyezte, hogy az emelés mértékérıl várhatóan vita lesz a kormány és az érdekképviseletek között. Fehér József, az MKKSZ fıtitkára szerint a szakszervezet elismeri, hogy a közszférában az utóbbi négy évben húsz-harminc százalékkal javult a reálkereset, de ez “adósságtörlesztésként” is felfogható, és a kabinet az idén lényegében befagyasztotta a béreket. A szakszervezet követeli, hogy a jövıben jogi garanciaként az illetménytábla biztosítsa a – legalább inflációkövetı – keresetemelést, az illetményalap egyezzen meg a mindenkori minimálbérrel, és vezessék be a diplomás minimálbért. Határozott álláspontjuk, hogy nem indokolt az egységes közszolgálati törvény megalkotása, az MKKSZ egy olyan közszolgálati kerettörvényt támogatna, amely megtartja az egyes szakterületek
83
SZEF
SZAKSZERVEZETEK önálló törvényi szabályozását és nem vesz el, nem csorbít már megszerzett jogosítványokat.
2004.05.25. Hír. Feszült a helyzet a közszférában, mert a 800 ezer alkalmazott jelentıs része nem kapta meg a megállapodás szerinti hat százalékos bruttó béremelést. Péntekre összehívták az OKÉT ülését, de a kormány még nem juttatta el a szakszervezetekhez az ajánlatát. Több szakszervezet is azt javasolja, hogy újítsák fel a közszolgálati sztrájkbizottság mőködését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyancsak péntekre demonstrációt hirdetett, mivel felméréseik szerint az oktatási intézmények körében az éves béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék. A KKDSZ arra hatalmazza fel a szervezet küldöttét, hogy az OKÉT-ülésen javasolja a sztrájkbizottság munkájának felújítását, hogy garanciát tudjanak kikövetelni a bérek hatszázalékos emelésére. Ugyancsak indítványozzák, hogy még a tanév vége elıtt nagygyőlésen tiltakozzanak a közszolgálatban dolgozók a kialakult helyzet miatt, azt követıen pedig figyelmeztetı, majd országos sztrájkkal adjanak nyomatékot béremelési követelésüknek. A kormánnyal kötött megállapodás nem teljesült, azért Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezetének fıtitkára is a sztrájkbizottság aktivizálását tartja szükségesnek. A felmérések szerint ugyanis miközben a központi költségvetés intézményeiben a közalkalmazotti körben hat százalékkal nıttek a keresetek, az önkormányzatok által fenntartott szociális és egészségügyi intézményekben szinte nulla a növekedés. 2004.06.01. Hír. Teljesítmény alapú, célirányos és monitorozott lesz az új közszolgáltatás, a dolgozók kiemelkedı munkáért magasabb bért kapnak és minden alkalmazott elıtt nyitva áll majd a továbbképzés és a karrier lehetısége, mondta a közszolgálat reformjáért felelıs kormánymegbízott, Vadász János, aki szerint az alkalmazottak anyagi megbecsülést és foglalkoztatásuk biztonságát várnak a reformtól. A reform tervezetének általános része már elkészült, az év végéig dolgozzák ki a sajátos közszolgálati részterületeket érintı kérdéseket. 2004.06.18. Hír. Az egy évvel ezelıtt ismételten átírt közoktatási törvény végrehajtásának pénzügyi és szakmai feltételei jórészt hiányoznak, ráadásul a jogszabály változása miatt a tanároknak jelentıs többletmunkát kellett elvégezniük a héten lezárult tanévben, jelentették ki a PSZ vezetıi az elmúlt tanévet értékelve. Varga László, a szakszervezet elnöke azt mondta: ebben a tanévben egy százalékkal csökkent a közoktatásban dolgozók száma. A pályakezdı diplomás munkanélküliek között ezzel egyidejőleg egyre több a pedagógus végzettségő: 13 ezer regisztrált állástalan fiatal diplomás 31 százalékának van tanári végzettsége. A bérek reálértéke két év alatt tíz százalékkal csökkent az infláció miatt. A kormány további 1% támogatást ad azoknak az önkormányzatoknak, amelyek biztosítják a hatszázalékos béremelést, a szakszervezetek számára azonban ez elfogadhatatlan, mert a béremelés fedezete továbbra sem biztosított. Árok Antal, a szakszervezet alelnöke az iskolafenntartás problémáit hangsúlyozta. Az óvoda- és iskolabezárások ügyében vizsgálatot folytató országgyőlési bizottság szeptember 30-i határidıt határozott meg a problémák orvoslását célzó javaslatok megfogalmazására. A szakszervezet információi szerint ugyanakkor az oktatási tárca nem cselekszik, inkább csak vitatkozik az országgyőlési határozatban foglaltakkal.
84
SZAKSZERVEZETEK
SZEF
2004.06.21. Hír. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a közoktatási törvény módosítása végrehajtásának pénzügyi és szakmai feltételei jórészt hiányoznak, a változások miatt a pedagógusoknak jelentıs többletmunkát kell elvégezniük. Tovább szőkült a közoktatásban foglalkoztatottak köre, a pályakezdı munkanélküli diplomások körében egyre nagyobb arányban vannak pedagógusok, miközben a tantestületeket az elöregedés jellemzi, mondta Varga László, a szervezet elnöke.
85
AMSZ
MUNKÁLTATÓK Agrár Munkaadói Szövetség
2004.05.12.
Hír. Az Agrár Munkaadói Szövetség a “Szövetség a régiókért!” program keretében tartott rendezvényt Jászberényben, ahol a régió mezıgazdasági vállalkozásainak és vállalkozóinak helyzete, várakozásaik, az állattenyésztés és állati termékeket feldolgozó üzemek helyzete, modernizációs kényszerei, a vidék munkahelyteremtı potenciálja kérdéseirıl hallgattak meg elıadásokat.
2004.05.30.
Hír. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követıen az Európai Mezıgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága (COPA) elnöksége május 18-án teljes jogú tagként felvette a MOSZ-t. A MOSZ 1992 december 12. óta (a koppenhágai csatlakozási aláírással egyidejőleg kötött megállapodás alapján) társult tagja volt a szervezetnek. A tagság jelentıségét az adja, hogy a COPA nem csak általános mezıgazdasági érdekképviseletet lát el, de jogosult az EU Bizottság Mezıgazdasági Fıigazgatósága (VI. DG.) mellett mőködı “tanácsadó bizottságok” termelıi küldöttei – akik az összes tag ötven százalékát jelentik – delegálására. A COPA elnökségének egy késıbbi döntése alapján a magyar tagszervezetek 20 bizottsági helyet kaptak az összesen 30 bizottságban. Munkaadói szempontból különösen fontos, hogy a MOSZ teljes jogú taggá vált a COPA Munkaadói Csoportjának (GEOPA) is. A GEOPA delegálja a Foglalkoztatási Fıigazgatóság mellett mőködı Mezıgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottság munkaadói oldalát.
86
MUNKÁLTATÓK
ÁFEOSZ
2004.04.01. Hír. A Coop Hungary Rt. szervezésében március 11-én konferenciát tartottak a piaci térnyerés lehetıségeirıl Budapesten. A megnyitóban Bartus Pál, az Áfeosz elnöke, a Coop Hungary vezérigazgatója az európai uniós csatlakozás elınyeirıl beszélt, a felszólalók a nehézségek mellett a szövetkezeti mozgalom fejlıdésének lehetıségeit is bemutatták. 2004.04.01. Hír. Az Áfeosz elnöksége még 2003-ban európai uniós felkészítı programot fogadott el, amelynek negyedik munkanapját tartották február 19-én Budapesten a gazdasági társaságok elnökei és vezérigazgatói részére. Az elıadásokban a felzárkózás kérdéseire, és a strukturális alapok elérésnek módjaira és a szövetkezeti szervezıdések elınyeire koncentráltak az elıadók. 2004.04.01. Centenáriumi emlékülést tartottak a parlamentben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 100 évvel ezelıtt tartott budapesti konferenciájának évfordulóján. Az ünnepségen neves elıadók, mint Szili Katalin, az Országgyőlés elnöke, Ivani Barberini, az SzNSz elnöke, Bartus Pál, az Áfeosz elnöke, Kiss Péter, miniszter, Paulin Green, az SzNSz Európa elnöke méltatták az eltelt száz évet és beszéltek a közeljövı feladatairól. 2004.05.26. Balatonvilágoson tartották az ÁFEOSZ Országos Tanácsa ülését, amelyen Zs. Szıke Zoltán és Bartus Pál tartott elıadást a szövetkezeti mozgalom, az ÁFEOSZ helyzetérıl és az EU csatlakozás után kialakuló helyzetrıl, annak várható hatásairól. A tanácskozáson a szövetkezeti törvényrıl és a fejlesztési stratégiáról is szó volt, mely utóbbi mindenek elıtt a kooperáció erısítésén és az ehhez szükséges technikák alkalmazásán alapul. 2004.05.31. Hír. A Coop Újságban megjelentek az elsı nyertes uniós pályázatokról szóló információk. Eszerint a nyertesek mindenek elıtt a kis és középvállalkozásukat fejleszteni szándékozó pályázók, amelyek versenyképességet fokozó beruházásokra, anyagok másodhasznosítására és minıségbiztosításra kaptak támogatást.
87
IPOSZ
MUNKÁLTATÓK
2004.04.14. Hír. Ülésezett az OÉT. Az itt szültetett megegyezés értelmében a kormány várhatóan viszonossági intézkedéseket vezet be a magyar munkavállalók mozgását korlátozó uniós országokkal szemben. A Magyarországgal együtt csatlakozó államok esetében – Ciprust és Máltát kivéve – regisztrációs kötelezettséget vezet be a kabinet. A munkaadói oldal támogatta, a szakszervezetek pedig tudomásul vették a terveket. A munkavállalói oldal szóvivıjeként Borsik János, a munkaadók részérıl Szőcs György, szóvivı is kifogásolta, hogy késve tárgyalnak a kormánytervezetrıl. Borsik azt javasolta, hogy az OÉT félévente tekintse át a munkaerı-piaci helyzetet, és foglalja törvénybe a viszonosság és a védintézkedés szabályait. Szerinte a kormányrendelet erre nem nyújt elég garanciát. Kezdeményezte, hogy ha védintézkedést kell bevezetni, azt a szakminiszter vitassa meg az OÉT-ben. (A védintézkedésrıl a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány dönt.) Az oldalak értékelték az OÉT elmúlt kétéves munkáját is. Bár véleményük szerint több vonatkozásban javult az érdekegyeztetés színvonala, számos kritika is elhangzott, különösen a szociális partnerek jogait csorbító, jogalkotásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. 2004.04.28. Hír. Nehezedik május elsejétıl a határon túl, nem uniós tagállamban élı magyarok anyaországi munkavállalása, mivel a közösség bármely tagállamának állampolgára elınyt élvez a harmadik országból érkezettekkel szemben, nyilatkozta Sümeghy Csaba. Bizonyos hiányszakmákban továbbra is számítani lehet a határon túli munkavállalókra, nem valószínő, hogy a gazdagabb uniós tagállamok polgárai például a magyar építıiparban akarnak majd munkát vállalni, így a késıbbiekben is célszerő lenne megfontolni a lehetıségek kiterjesztését. Vannak, akik úgy vélik, növekvı számú török vendégmunkással is számolni kell. Sümeghy Csaba kiemelte, ezt nem tartja realitásnak, hiszen a magyar munkaerıpiac kicsi, és nyelvi problémák is nehezítik az elhelyezkedést. 2004.05.05. Hír. A gyárbezárásokkal és a kormány foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatban Sümeghy Csaba, a Fidesz vállalkozói munkacsoportjának vezetıje elmondta: a munkanélküliség meghaladja a 250 ezer fıs lélektani határt, ami 6,1 százalékot jelent. Fokozottan drámai a helyzet a pályakezdık esetében, ahol ez a mutató 13 százalékos. Az alacsonyan képzett munkanélküliek helyzete pedig szinte kilátástalan, arányuk eléri a 25-30 százalékot. A politikus szerint a munkanélküliségi mutatók romlásának egyik legfıbb oka, hogy a kormány rosszul használja fel a foglalkoztatás növelésére szolgáló eszközöket. 2004.06.25. Hír. Ülésezett az OÉT munkaerı-piaci bizottsága. Az élethosszig tartó állás és a nyolcórás munka már a múlté, így különösen fontos, hogy a jelenlegi viszonyoknak és élethelyzeteknek megfelelı foglalkoztatási akcióterv szülessen, hangzott el az ülésen. A versenyképesség növelése és a foglalkoztatási szint bıvítése nem feltétlenül jár együtt, hangoztatta a bizottság
88
MUNKÁLTATÓK
IPOSZ
több tagja is, javaslatuk szerint ezért külön stratégiának és akciótervnek kell foglalkoznia a két problémával. Szőcs György, az Iposz elnöke kiemelte, a nemzeti foglalkoztatási akcióterv kialakításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a mikro- és kisvállalkozásokat, mivel fejlesztésük kedvezı hatással van a munkaerıpiacra. Az akcióterv legfontosabb pontjának az életen át tartó tanulás lehetıségének megteremtését tartja Szeremi Lászlóné, a Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetségének képviselıje. A szakértı kiemelte, a képzések alapozzák meg az egész foglalkoztatáspolitikát. Sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem engedheti meg magának, hogy ne igazodjon a piaci igényekhez.
89
KISOSZ
MUNKÁLTATÓK
2004.05.24. Tiltakozik, s fórumot tart a mai napon a Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) a jövedéki adóról és az alkoholtermékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvénymódosítás miatt. A szabályváltozás miatt ugyanis kötelezıen elıírták a vendéglısök részére a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon valamennyi alkoholtermék napi standolását. A szállítók és pincészetek feltüntetésével nyilvántartást kell vezetniük, mibıl mennyi érkezett, mennyi volt a nyitó-, s a zárókészlet. Az érdekképviselet azért tiltakozik, mert a szabály jelentıs többletmunkát okoz a vállalkozóknak, azok alkalmazottainak, s következményként akár a választék csökkenéséhez vezethet. Utóbbi pedig a vendégek érdekeit is sérti, s negatívan érintheti az idegenforgalmat. Az érintettek szerint a forgalmazás ellenırzését eddig is biztosította az alkoholtermékek számláinak, a zárjegyeknek és a borkísérı okmányoknak a vizsgálata. A Kisosz szerint a törvénymódosítást nem elızte meg szakmai egyeztetés, s a kormányzati szervekkel lefolytatott levelezések sem vezettek eredményre. A mai tiltakozó fórumon az eddigi jelzések alapján több száz vállalkozás vesz részt.
90
MUNKÁLTATÓK
MOSZ
2004.04.24. Hír. Ülésezett az OÉT, ahol a munkaadói és munkavállalói oldal is elutasította a korkedvezményes nyugdíj-rendszer átalakításáról szóló kormányzati ütemtervet és az ahhoz tartozó bevezetı részt, szerintük ugyanis nem derül ki egyértelmően, hogy mi a kabinet szándéka. A kormány vállalta, hogy 30 napon belül - még májusban - új ütemtervet készít, a koncepciót azonban ennyi idı alatt nem lehet kidolgozni. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára azt mondta: a kormány betartja a korábbi megállapodásokat. Az ütemterv vitája nem helyettesítheti a koncepció kidolgozását, hívta fel a figyelmet a munkaadói oldal nevében Szeremi Lászlóné, a Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetségének szakértıje. Olyan koncepciót sürgetett, amelybıl kiderül, hogy mit gondol a kormány a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításáról, mi a célja, a rendszert önállóan vagy a társadalombiztosításon belül akarja mőködtetni illetve milyen finanszírozást rendel mellé. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács ülésén mindkét oldal támogatta az egész életen át tartó tanulás fejlesztésének stratégiájáról szóló elıterjesztést. Lekerült ugyanakkor a napirendrıl - a munkaadók és a szakszervezetek kezdeményezésére - az a javaslat, amely az üzemi és közalkalmazotti tanácsi választással kapcsolatos egyes kérdések együttes szabályozásáról szól. 2004.05.18. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követıen az Európai Mezıgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága (COPA) elnöksége május 18-án teljes jogú tagként felvette a MOSZ-t. A MOSZ 1992 december 12. óta (a koppenhágai csatlakozási aláírással egyidejőleg kötött megállapodás alapján) társult tagja volt a szervezetnek. A tagság jelentıségét az adja, hogy a COPA nem csak általános mezıgazdasági érdekképviseletet lát el, de jogosult az EU Bizottság Mezıgazdasági Fıigazgatósága (VI. DG.) mellett mőködı “tanácsadó bizottságok” termelıi küldöttei – akik az összes tag ötven százalékát jelentik – delegálására. A COPA elnökségének egy késıbbi döntése alapján a magyar tagszervezetek 20 bizottsági helyet kaptak az összesen 30 bizottságban. Munkaadói szempontból különösen fontos, hogy a MOSZ teljes jogú taggá vált a COPA Munkaadói Csoportjának (GEOPA) is. A GEOPA delegálja a Foglalkoztatási Fıigazgatóság mellett mőködı Mezıgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottság munkaadói oldalát. 2004.05.31. Hír. Az OÉT Munkaadói Oldal és a magyar kormány jelölése alapján az Európai Tanács az EU Gazdasági és Szociális Bizottság I. (munkaadói) Csoport tagjának a három másik magyar taggal együtt – kinevezte Nagy Tamást, a MOSZ elnökét. A bizottság szekciói közül a Mezıgazdasági Vidékfejlesztési, Környezetvédelmi szekció (NAT), valamint a Foglalkoztatási, Szociális és Állampolgársági (SOC) munkájában vesz részt
91
MOSZ
MUNKÁLTATÓK
2004.06.08. Hír. Hamarosan kezdıdik az aratás, a gyümölcs- és zöldség betakarításra pedig már meg is érkeztek a külföldi mezıgazdasági szezonmunkások. A keleti régióban az országos átlaghoz képest jelentıs az alacsonyan képzett hazai munkavállalók aránya, így ott a román és az ukrán szezonális munkások mellett elsısorban hazai munkavállalók végzik a betakarítást, mondta Szeremi Lászlóné, a Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetségének fıtanácsosa, aki szerint a munkaadók csak akkor alkalmazhatnak külföldi idénymunkást, ha magyar munkavállalót nem találnak. A munkaügyi miniszter szerint az idegenrendészeti törvénymódosítással lehetıvé vált, hogy egy vízumot - mely adott évben összesen 150 napig érvényes - több részletben is fel lehessen használni. Az okmányt 15 nap alatt állítják ki és kizárólag a mezıgazdasági munkában dolgozók számára érvényes, mindemellett a munkavállalási engedélyt is 15 napon belül ki kell adni. Azt is lehetıvé tették, hogy egy külföldi brigádot a gazdák egymásnak kölcsönadhassanak, így a munkásoknak nem kell fölöslegesen hazautazniuk, majd visszajönniük, folyamatosan dolgozhatnak, de minden változást jelenteniük kell. 2004.06.25. Hír. Ülésezett az OÉT munkaerı-piaci bizottsága. Az élethosszig tartó állás és a nyolcórás munka már a múlté, így különösen fontos, hogy a jelenlegi viszonyoknak és élethelyzeteknek megfelelı foglalkoztatási akcióterv szülessen, hangzott el az ülésen. A versenyképesség növelése és a foglalkoztatási szint bıvítése nem feltétlenül jár együtt, hangoztatta a bizottság több tagja is, javaslatuk szerint ezért külön stratégiának és akciótervnek kell foglalkoznia a két problémával. Szőcs György, az Iposz elnöke kiemelte, a nemzeti foglalkoztatási akcióterv kialakításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a mikro- és kisvállalkozásokat, mivel fejlesztésük kedvezı hatással van a munkaerıpiacra. Az akcióterv legfontosabb pontjának az életen át tartó tanulás lehetıségének megteremtését tartja Szeremi Lászlóné, a Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetségének képviselıje. A szakértı kiemelte, a képzések alapozzák meg az egész foglalkoztatáspolitikát. Sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem engedheti meg magának, hogy ne igazodjon a piaci igényekhez.
92
MUNKÁLTATÓK
MGYOSZ
2004.04.02. Hír. Az MGYOSZ szemináriumot rendezett a környezetvédelmi szabályozásról. A napirenden szerepelı aktuális kérdések közül néhány: A UNICE feladata, szerepe a környezetvédelmi szabályozásban; Az elérhetı legjobb technikák – miként mőködnek az elkészült BREF-ek; Felszínalatti víz szabályozás és a kapcsolódó adatszolgáltatás. Az ipari üzemekre vonatkozóan milyen határértékek vannak talajra, felszínalatti vízre és ezek hogyan függnek a területhasználattól; CO2 kereskedelem direktíva végrehajtása; Nemzeti allokációs tervek elvei és összehasonlítása az EU tagoknál; Kiselejtezett jármővek kezelésének szabályozása Hollandiában; A gyártói felelısség érvényesülése az EU direktívákban. Hulladék akkumulátor és a kiselejtezett jármővek kezelésének szabályozása és gyakorlata Magyarországon. Csomagolási hulladék szabályozás magyarországi gyakorlata.
2004.04.16. Hír. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége azt javasolja a kormánynak, hogy a szakmai érdekképviseletekkel megkezdett tárgyalásokkal rendezze a gyógyszerpiac zavarait, és tegye lehetıvé a vállalatok számára a tervszerő alkalmazkodást a változó szabályozáshoz. A szövetség az MTI-hez pénteken eljuttatott állásfoglalásában rámutat: a sikeresen befejezıdı tárgyalások enyhíthetik azt az informális nyomást, ami az Európai Unióból várhatóan a kormányzatra fog nehezedni a rendezetlen és nem átlátható gyógyszerügyi helyzet miatt. Az MGYOSZ helyteleníti, hogy a kormányzat a piacgazdaságoktól idegen, versenyellenes módon próbálja meg a költségvetés hiányát a gyártói befizetések által csökkenteni. A szövetség álláspontja szerint elsı körben a magyarországi gyógyszergyártókat sújtotta, hogy az elhatározott intézkedések nem adtak felkészülési idıt a gyártóknak gazdasági terveik módosítására. 2004.05.14. Hír. Sárközy Tamás professzor, az igazságügyi miniszter által felkért Kodifikációs Bizottság elnöke részt vett az MGYOSZ elnökségi ülésén, ahol elıadást tartott a gazdasági társaságokról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény koncepciójáról. 2004.05.26. Hír. Az MGYOSZ elnöksége Szili Katalinnak, az Országgyőlés elnökének vendégeként a Parlamentben tartotta ülését. A megbeszélésen folytatódott az a párbeszéd, amelyet január 9-én kezdtek a házelnökkel. 2004.06.12. Június 5-tıl 12-ig Borosné Bartha Terézia, az MGYOSZ nemzetközi igazgatója vett részt a Genfben megrendezett 92. ILO Konferencián. A konferencia után ismét összehívták az ott tartózkodó magyar kormány-, munkaadói- és szakszervezeti képviselıket és tájékoztattak a 2005-ben Budapesten megrendezésre kerülı regionális ILO konferencia elıkészületeirıl. A találkozón a magyar résztvevık támogatásukról és az oldalak aktív közremőködésükrıl biztosították az ILO-t képviselı tisztségviselıket.
93
MGYOSZ
MUNKÁLTATÓK
2004.06.29. Hír. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, (MGYOSZ) a Madridi Vállalkozói Szövetség, (CEIM) valamint a Madridi Fejlesztési Intézet (IMADE) és Madridi Kereskedelmi Kamara részvételével Befektetési és Együttmőködési Fórumot szerveztek Budapesten. A fórum célja: új befektetési lehetıségek feltárása, a spanyol és magyar vállalatok közötti együttmőködési lehetıségek felkutatása, vegyesvállalati és technológia transzfer az információ technológia, a telekommunikáció és az élelmiszeripar területén. A madridi üzletemberek Magyarországot a régió egyik legfejlettebb gazdaságának és rendkívül jó befektetési célországnak tartják.
94
MUNKÁLTATÓK
VOSZ
2004.05.15. Hír. Tanácskozást tartottak a keresetek alakulásáról. Míg szakszervezeti vélemények szerint a következı években jó esetben is csak a reálbérek kis mértékő növekedése várható, a munkaügyi miniszter szerint a gazdaság fellendülésének a foglalkozatásra és a fizetések emelkedésére is pozitív hatása lesz. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy friss felmérések szerint idén 0,5-1 százalékos reálbér emelkedés lehet a versenyszférában, ami messze elmarad a gazdasági növekedés ütemétıl. Egyes csoportoknál, például a fizikai dolgozóknál ráadásul nem várható a bérek reálértékének megırzése. Több helyen elhúzódnak a bérmegállapodások a munkaadókkal, noha az OÉT-ben már tavaly októberben megszületett a 7-8 százalékos bruttó keresetemelési ajánlás az ágazati bértárgyalásokhoz. Borsik János szerint, a kormány középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseinek ismeretében jó esetben is átlagban csak a bérek reálértékének megırzésérıl lehet szó. A munkaadói oldal soros elnöke szerint az utóbbi idıben jelentıs volt a bérkiáramlás, így a keresetek elszakadtak a gazdasági teljesítménytıl. Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének fıtitkára szerint nem feltétlenül a bérek emelésével kell növelni a vásárlóértéket, ezt adócsökkentéssel is el lehet érni. Burány Sándor miniszter szerint a csatlakozás után a jobb gazdasági mutatók pozitívan hatnak a bérekre is, elsısorban azok a munkavállalók számíthatnak rövidesen magasabb fizetésre, akik a csatlakozás nyertes ágazataiban, vagyis a szolgáltatás, esetleg a kereskedelem területén dolgoznak, a nyereséges vállalkozások vezetıi pedig újabb fejlesztésekbe kezdenek, és az új munkaterületeken, a kibıvített munkahelyeken további alkalmazottakat foglalkoztatnak majd. 2004.05.19. Hír. Közös érdek és komplex feladat a foglalkoztatás bıvítése, amelyhez megfelelı képzés és okos adópolitika is szükséges, mondta a munkaügyi miniszter az országos foglalkoztatási paktum kezdeményezése alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A regionális, megyei és kistérségi foglalkoztatási paktumok majd egy országos paktum megkötését szorgalmazó felhívást a miniszteren kívül két munkaadói, két munkavállalói érdekképviselet és egy civil szervezet vezetıi írták alá. Burány Sándor szerint az ország több megyéjében van már ilyen megállapodás, és arra számít, hogy ezekkel a jövıben még jobban össze lehet hangolni a munkaerı-piaci folyamatokat. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a hazai foglalkoztatási szint öt éven belül elérje az unió átlagát, amelytıl most 68 százalékkal marad el. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének elnöke pedig a többi között arról beszélt: nem folytatható az a gyakorlat, hogy a képzés bizonyos területeken “ráképez” a meglévı munkaerıpiacra, míg más területeken hiány van a szakemberekbıl. A tájékoztatón elhangzott, hogy az unióban 86 foglalkoztatási paktum létezik.
95
VOSZ
MUNKÁLTATÓK
2004.05.29. Hír. Üdvözli az állam Budapestnek nyújtandó támogatását a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ). A kormány szerdán döntött a 4-es metró Bosnyák térig való továbbépítésérıl, a városi tömegközlekedés normatív finanszírozásáról és az útfelújítások állami támogatásáról. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezetı elnöke szerint régi adóssága ez a mindenkori kormányzatnak, melyet korábban gyakran bírált a szövetség azért, mert magára hagyja a fıvárost. A VOSZ-elnök szerint ugyanakkor további állami támogatásokra van szükség például a repülıtér vagy a városból alagúton kivezetı úthálózat fejlesztéséhez.
96
MUNKAÜGYI VITÁK 2004.04.01. Hír. Nem teljesült a felsıoktatásban a kormány és a közszféra sztrájkbizottságának megállapodásában szereplı hatszázalékos béremelés, közölte tegnap Kis Papp László, az FDSZ elnöke. A januári hivatalos adatok szerint a keresetnövekedés – a tavalyi áthúzódó hatásokkal együtt – nem érte el a három százalékot, amibe ráadásul a béren kívüli juttatások emelkedése is beleszámítható. Az FDSZ, amely a megfelelı garanciák hiánya miatt nem írta alá a megállapodást, azt követeli a kormánytól, hogy tárgyalja újra a béremelés ügyét, annak végrehajtásához pedig biztosítson forrást és jogi garanciát. Bár csak a KSH elsı negyedéves adatainak birtokában, májusban lehet megoldást keresni a bérkorrekcióra, az FDSZ már április végi találkozójukon javaslatokat vár Draskovics Tibor pénzügyminisztertıl. Kis Papp László kijelentette: elfogadhatatlan az oktatási tárca ajánlása, miszerint elbocsátásokból felszabaduló forrásokból lehetne finanszírozni a béremelést. 2004.04.01. Hír. Háromszázezer és hatszázezer forint közötti összegő elmaradt veszélyességi pótlékot és kamatait kell kifizetnie az Uzsoki utcai kórháznak hét röntgenasszisztens részére személyenként a Fıvárosi Munkaügyi Bíróság elsıfokú ítélete szerint; az alperes valószínőleg fellebbez. Szalay András ügyvéd, a felperesek jogi képviselıje elmondta: a kórház ellen eredetileg 38 dolgozó indított pert a veszélyességi pótlék kifizetése érdekében, de a kedden kihirdetett elsıfokú ítéletig csak az a hét ember tartott ki, aki idıközben eltávozott a kórháztól, az a másik harmincegy, aki jelenleg is a kórházban dolgozik, idıközben elállt a pereskedéstıl. 2004.04.06. Hír. Az osztrák munkaadók gyakran hajmeresztı módon használják ki a magyar munkavállalók jogi tájékozatlanságát, mondták el a Der Standard címő osztrák napilapnak az Interregionális Szakszervezeti Tanács (IGR) kismartoni irodájának vezetıi. Gyakran nem fizetik ki a túlórákat, visszatartják a 13. és a 14. havi fizetést, s a cég büntetését a munkavállalótól vonják le. Az IGR kismartoni irodája 2002 nyarán kezdte meg a magyar nyelvő érdek-képviseleti tevékenységet és jogi tanácsadást a Burgenlandban dolgozó magyarok számára. Az IGR szerint Burgenlandban jelenleg négyezer magyar dolgozik, létszámuk nyáron várhatóan hatezerre nı. İk olyan munkát végeznek, amelyre nem akad osztrák jelentkezı – mondták a szervezet vezetıi, akik szerint a további magyar állampolgárok munkavállalásának korlátozása helyett inkább a munkajogi szabályok betartatására kellene a hangsúlyt helyezni. 2004.04.08. Hír. Egy Spanyolországban dolgozó magyar bányászcsoport a sajtóban azt nyilatkozta, hogy ma már 132 magyar dolgozik ott, a gurítósok és az elıvájárok kapják a legmagasabb bért, ez 1200-1300 euró havonta, túlóra nélkül. A spanyolok napi hét órát, ötször egy héten, három hét után egy hét szabadsággal, 2000–2500 euróért, a magyarok napi nyolc órát töltenek a föld alatt, lényegében feleannyi fizetésért, amihez járul évi 24 nap szabadság, és további 24 nap fizetetlen szabadság. Évi két hazautazáshoz a magyar vállalkozómunkaadó hozzájárul anyagilag. Legutóbb a fizetésnek csak 80 százalékát kapták kézhez, van ugyan egészségügyi ellátás, 75 százalékos táppénz üzemi balesetre. A spanyol HVL fıvállalkozónak a havonta kibányászott tonnák és a vágathajtási méterek alapján számláz a magyar vállalkozó, de vannak olyan munkák, amelyeket átalánydíjban számolnak el. A magyar bányászok sérelmezték az egyenlıtlen bánásmódot, s a feszültség a magyar vezetıséggel
97
MUNKAÜGYI VITÁK akkor élezıdött ki, amikor néhányan a bányászok közül a spanyol szakszervezethez fordultak. 2004.04.10. Hír. Sztrájkbizottságot alakított a HVDSZ 2000, a csökkent munkaképességőek foglalkoztatásával kapcsolatos feltételek megváltozása miatt. Az áfatörvény változása folytán az áfa-visszaigénylés csak részleges lehet és emiatt a csökkent munkaképességő munkavállalókat nagy számban foglalkoztató cégek gazdálkodása veszélybe került. A munkáltatók egy része a határozatlan idejő szerzıdéseket alakítja határozott idejővé, hogy létszámleépítés esetén ne kelljen komolyabb összegeket kifizetnie. Április 6-án kezdıdtek errıl az egyeztetések Medgyessy Péter miniszterelnöknek az MSZOSZ-ben tett látogatása után, az ügyvivı testület 13-án értékeli a helyzetet. 2004.04.15. Hír. A közszférában kötött megállapodás az illetmények emelésérıl eddig nem teljesült, a jelek szerint azon szakszervezeteknek volt igazuk, amelyek megfelelı pénzügyi és jogi garanciákat hiányolva nem írták alá az egyezséget. A májusi tárgyalásnak azzal kell végzıdnie, hogy a kabinet azonnal intézkedik a közalkalmazotti bérek reálértékének megırzése érdekében, jelentette ki Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. 2004.04.15. Hír. Egy teljes és egy fél állásban teljesített szolgálatot az Országos Mentıszolgálatnál Toma Lajos, a Mentıdolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke, akit tegnap elbocsátottak a mentıszolgálat fıigazgatóság jogi osztályán betöltött ügyintézıi státuszából. (Emellett Toma a nemrégiben végleg bezárt, megszüntetett Mentıkórházban dolgozott "fıállásban", ahol néhány napon belül nyilatkoznia kell, hogy milyen típusú munkát vállalna a mentıszolgálaton belül.) Az Országos Mentıszolgálat fıigazgatósága azonban nem egyeztetett a felsıbb szakszervezeti szervvel arról, hogy elbocsátaná a 8 ezer fıs testület szakszervezetének elnökét. Emiatt a szakszervezet jogi lépéseket fontolgat, adott esetben az Európai Unió bíróságához fordul. Toma Lajos, a mentıszolgálat fıigazgatóságának jogi osztályán betöltött és most megszüntetett fél állása nem szerepelt a szervezet állománytábláján, hivatalos személyzeti jegyzékében, közölte Gyırfi Pál, az Országos Mentıszolgálat kommunikációs vezetıje, aki szerint a függetlenített, vagyis konkrét szakmai munkavégzéssel nem együtt járó munkavállalás lehetıségét is felajánlották az elnöknek. A Mentıkórházban megszőnt állása ellenére Toma közalkalmazotti jogviszonya megmaradt, így mellékállása “további jogviszonynak” minısült. Ugyanannál a munkáltatónál még egy jogviszonyt létesíteni törvényellenes, ezért szüntették meg ezt az állását. Hangsúlyozta: Toma közalkalmazotti jogviszonya folyamatos, és függetlenített szakszervezeti vezetıként is tovább tevékenykedhet. Gyırfi Pál határozottan visszautasította annak lehetıségét, hogy nagyobb szabású létszámleépítés készülne az Országos Mentıszolgálatnál. 2004.04.21. Hír. A Fıvárosi Közgyőlés egészségügyi bizottsága nem fogadta el a Szent István Kórház fıigazgatója, Molnár Lajos beszámolóját az intézmény 2003. évi munkájáról. Nemrégiben a testület fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett a fıigazgató ellen, aki emiatt bírósághoz fordult. Egyes bizottsági tisztségviselık szerint a fıigazgató többször megsértette a szabályokat, ahogy ezt a kórházban lefolytatott vizsgálatok mutatták. A bizottság elnöke a kórház-igazgatói jelentés mellett szavazott, a fıigazgató pedig annyit reagált az ügyre: mindennek semmi
98
MUNKAÜGYI VITÁK köze fıigazgatói tevékenységéhez és a kiválóan mőködı Szent István Kórház munkájához. Egyes információk szerint a napokban az intézmény vezetıi szolidaritást vállaltak a fıigazgatóval: felmentése esetén ık is felállnak székükbıl. 2004.04.21. Hír. Nem teljesült a hatszázalékos béremelés, amelyben a kormány és a közszféra sztrájkbizottsága korábban megállapodott, közölte az FDSZ elnöke, Kis Papp László. A szervezet követeli, hogy az állam garantálja a felsıoktatásban dolgozók hat százalékos béremelésének a forrását, és a felsıoktatási és kutatói bértábla tételeit is növeljék. Utóbbi jogi garanciát jelentene a béremelésre. A felsıoktatásban a januári hivatalos adatok szerint a keresetnövekedés a 2003. évi áthúzódó hatásokat is figyelembe véve nem érte el a három százalékot. (A szervezet szerint a háromszázalékos keresetnövekedés oka a béren kívüli juttatások emelkedése volt). Ezért az FDSZ igazolva látja korábbi lépését, amikor is a kormány költségvetési és jogi garanciáinak hiányában nem írta alá a megállapodást. Az FDSZ április 29-én ismerteti követeléseit a pénzügyminiszterrel, és várja a kormány megoldását. 2004.04.22. Hír. A DAM Steel eszközeit mőködtetı Borsodi Nemesacél Kft. elleni felszámolási eljárásban nem született döntés, mert a CIB bank belegyezett, hogy az általa folyósított hitelek felét bérekre fordítsák, a felszámolás kezdeményezıje pedig elállt a kérelemtıl, így a BNA és a DAM sorsáról is további tárgyalások folynak. A munkavállalók 2 hónapja állásidın vannak és azt fontolgatják, hogy rendkívüli felmondással távoznak, eközben 24-re demonstrációt hirdettek, a három szakszervezet pedig közösen hívott össze munkásgyőlést péntek (más lapok szerint szombat) reggelre, ahol a gyár vezetıi beszámolnak a helyzetrıl. A felszámoló szerint egy komoly és több potenciális vevı is jelentkezett a DAM-ra, a potenciális vevık túlnyomó többsége orosz, illetve ukrán. 2004.04.24. Hír. Egész napos sztrájkot hirdetett keddre a Malév földi kiszolgáló személyzetének tagjait tömörítı Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ). Az érdekképviselet tegnap bejelentett lépését azzal indokolta, hogy a munkáltatóval negyven napja folyó tárgyalás után sem kapott írásos béremelési javaslatot. Kifogásolják, hogy a légitársaságnál nem mőködik a szociális párbeszéd, illetve a cégvezetés nem veszi figyelembe az Mt.-t. A Csorba Attila elnök által jegyzett közlemény azt állítja, hogy a munkáltatónak semmi más célja nincs, csak az, hogy az amúgy is nehéz körülmények között dolgozó és élı munkavállalók szociális és gazdasági helyzetét tovább rontsa. A keddre tervezett akció a második munkabeszüntetés, egyben a harmadik demonstráció lesz a cégnél: az LDFSZ március 22-én egyszer már szervezett kétórás figyelmeztetı sztrájkot, amely kisebb zavarokat okozott. Ezt követıen április 9-én a cég központjául szolgáló irodaház elıtt tiltakoztak. A munkáltató és a szakszervezet álláspontja közötti különbség a hírek szerint több százmillió forint. 2004.04.24. Hír. Nyilatkozatháború zajlik a Magyar Orvosi Kamara elnöksége és Molnár Lajos, a Fıvárosi Szent István Kórház fıigazgatója között. Utóbbi nemrég egy neves külföldi gazdasági lapban azt nyilatkozta, hogy az orvosi kamara egy szők elit érdekeit igyekszik érvényesíteni. A köztestület elnöksége erre etikai vizsgálatot helyezett kilátásba, melyet Molnár fenyegetésként és a
99
MUNKAÜGYI VITÁK szólásszabadsághoz főzıdı jogainak csorbításaként értelmez. Éger István szerint, ha az etikai bizottság elmarasztalja Molnárt nyilatkozata miatt, akkor, de kizárólag akkor számíthat a törvényes keretek között felelısségre vonásra. 2004.04.27. Ma reggeltıl 16.00h-ig sztrájkoltak a földi kiszolgálók a Malévnél, 67 járatból 20-at töröltek. A hat reprezentatív szakszervezet közül egy szervezte a sztrájkot, ahová a takarítónık tartoznak. A szakszervezet 20%-os béremelést követel a felajánlott 8%-kal szemben, és nem sikerült megegyezni abban sem, hogyan szervezzék ki a fedélzeti takarítókat. A vitát közvetítı bevonásával próbálták rendezni, de a szakszervezet ragaszkodik ezen újabb követeléséhez, illetve a 20%-ot (amely egyes hírek szerint 30%, miközben a munkáltató ajánlata 8%) hajlandó 20.000 Ft-ra változtatni. A Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete sztrájkját hajnaltól éjfélig hirdették meg, a várható veszteség 80 millió forint. A sztrájkban minden takarító részt vett. A szakszervezet szerint a Malév sztrájktörıket vetett be, illetve 400%-os túlórapótlékot ígért, minden esetre néhány menedzser is részt vett a takarításban. Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója tegnap elmondta, az LDFSZ kiugróan magas bérköveteléssel állt elı, ami elfogadhatatlan a társaság jelenlegi helyzetében. Közölte: a Malév vezetése a hatból négy szakszervezettel megállapodott – pilótákat, szerelıket, légikísérıket, mőszaki és kereskedelmi dolgozókat képviselıkkel –, a munkáltató reáljövedelem-emelkedést garantál idén és 2005-ben. 2004.04.28. Hír. Draskovics Tibor megszorító csomagja miatt eddig ezeregyszáz alkalmazottat bocsátott el az APEH, és a tavalyi hetvennégymilliárd helyett az idén ötvenhatmilliárd forintból látja el feladatait. A hatalmas deficitet a hivatal a nem rendszeres kifizetések átcsoportosításával kompenzálja, vagyis a többletmunkáért járó jutalomelıleget a mőködési kiadásokra kénytelen fordítani. Tizenhét éves fennállása óta a hivatal az idén elıször nem fizette ki a negyedéves mozgó bért, noha a dolgozók teljesítik többletfeladataikat, mondta Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke. Az év végi eredmény elmaradása esetén a vezetık keresete a felére, az apparátusé a hatvan százalékára eshet vissza. A takarékossági intézkedések már-már nevetségesek: az illemhelyeken, mosdókban kikapcsolják a kézszárítókat, leállítják a lifteket. Michalkó hibának tartja a visszafejlesztést, és felhívta a figyelmet arra, hogy ha a tervezettnél akár csak egy százalékkal kevesebb adót szednek be, az hatvanhatmilliárd forintos kiesést jelent az államkasszának. Mivel a pénzügyminiszternek márciusban írt levelükre nem érkezett válasz, az ADOSZT két hét múlva titkári ülésén dönt arról, milyen módon tiltakozzon a tarthatatlan állapotok miatt. A pénzügyminiszter hamarosan válaszol az ADOSZT levelére, közölte a szaktárca. Eszerint a takarékossági intézkedések hatására az államigazgatás szervezetei arra kényszerülnek, “hogy javítsák munkájuk hatékonyságát, tevékenységük szervezettebbé és összességében olcsóbbá váljon”. 2004.04.28. Hír. Továbbra sincs egyezség a Malévnél a kiszolgáló személyzetet tömörítı szakszervezet és a cég irányítása között a béremelés mértékérıl. A sztrájk a törölt járatokat leszámítva nem okozott túlzottan nagy zavart, délután 4 óráig az induló gépek minimális 2-3 perces késéssel elindultak. Délelıttig mindössze 12 olyan külföldi utas jelent meg a repülıtéren, akik nem tudtak a járattörlésekrıl, de ıket is fel tudták tenni késıbb induló gépekre. A jegykezelést végzı
100
MUNKAÜGYI VITÁK pultoknál 80 százalékban dolgoztak, kétségtelen viszont, hogy a repülıgéptakarítók közül senki sem vette fel a munkát. Csorba Attila, a sztrájkot meghirdetı Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének (LDFSZ) vezetıje szerint a jegykezelı pultoknál a mőszakban lévıknek kevesebb mint fele dolgozott, ık is négyszeres bérért, s azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem veszik fel a munkát, egyáltalán nem kapnak béremelést. A Malévnál mindkét vádat határozottan visszautasították. A munkát megtagadó takarítószemélyzet feladatait részben a Malév menedzsmentje látta el. Csorba Attila szerint a Malév vezetése ez alkalommal is megszegte a Munka Törvénykönyvének több elıírását, többek között azzal, hogy sztrájktörıket vetettek be, amit a légitársaság határozottan visszautasított. Egyébként 85 takarítónıt szerveznek ki, és az új munkáltató a szakszervezet szerint a bérek lefaragásával csökkenti majd a költségeket, azaz minimálbérre jelenti be a munkavállalókat, abban pedig nem lesz érdekelt, hogy a jelenlegihez képest minıségibb szolgáltatást nyújtson. Ha a következı napokban sem sikerül megállapodni, az LDFSZ szerint a jövı héten újabb sztrájkra kerülhet sor. Sándor László, elnökvezérigazgató becslése szerint akár 80 millió forint (mintegy 320 ezer euró) veszteség érheti a céget. A vállalat illetékese szerint a takarítók az iparági átlag dupláját keresik jelenleg, a jegykezelık keresete valamivel az átlag alatt van. A szakszervezet már megelégedne azzal is, ha húszezer forinttal többet vihetnének haza. A tárgyalásokat folytatják 2004.04.28. Hír. Országos sztrájkbizottságot hívott össze mára Szegedre a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége, miután a testület tegnapi ülésén megállapította, hogy a húsipari társaságok jelentıs részében vontatottan és kevés kézzelfogható eredménnyel folynak az idei bértárgyalások. Kapuvári József, a szakszervezet vezetıje elmondta: az uniós csatlakozás elıestéjén az olyan nagyüzemekben, mint a Pick Szeged, a Gyulai Húskombinát, a Délhús, nem tudják a dolgozók, hogyan alakul a jövedelmük. A szakszervezet az elégedetlen dolgozók körében megkezdte a felmérést: milyen támogatása lenne egy a bértárgyalásokat elısegítı esetleges akciónak e cégeknél. 2004.04.29. Hír. A Pick Szeged Rt.-nél a helyi HDSZ szakszervezet sztrájkbizottságát 2 órás figyelmeztetı sztrájk szervezésére hatalmazták fel a szakszervezeti tagok. A sztrájkra a bérmegállapodás elımozdítása érdekében kerülhet sor, miután a menedzsment 4%-os ajánlatát a munkavállalók nem fogadják el. A szakszervezet követelése legalább 8%. A gyulai húskombinátban az elbocsátások miatt feszült a helyzet, itt szintén megkezdték a sztrájkhajlandóság felmérését. 2004.04.29. Hír. Országos akciót kezdeményez májusban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete annak érdekében, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget a közalkalmazotti bérek reálértékének megırzésére, közölte a szervezet elnöke, Kerpen Gábor. Az akcióval az a szervezet célja, hogy az oktatásban dolgozók, illetve a közalkalmazottak bérének vásárlóértéke ne csökkenjen. A PDSZ elvárja a kormánytól, hogy a szakszervezetekkel május végéig dolgozza ki a reálbér megırzésének jogi és finanszírozási garanciáit. Eddig 1,1 százalékos bérkiáramlás történt az ágazatban. 2004.04.30. Hír. A kormány tartja magát a közszféra szakszervezeteivel kötött megállapodásához, jelentette ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter, miután a
101
MUNKAÜGYI VITÁK SZEF vezetıivel tárgyalt. A kormány májusban, a KSH-adatok tükrében vizsgálja meg, teljesült-e idén a hatszázalékos béremelés. Draskovics szerint tovább kell szőkíteni az állami apparátust, a kisebb, de hatékonyabb közszektorból felszabaduló forrásokból lehet csökkenteni az államháztartási hiányt és az adókat. Szabó Endre, a sztrájkbizottság szóvivıje visszautasította, hogy a szakszervezetek elleneznék a közszféra reformját, viszont elfogadhatatlannak tartják, hogy azt pusztán pénzügyi megfontolások alapján hajtsák végre. 2004.04.30. Hír. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mai választmányi ülésén dönt arról, milyen akciókkal gyakorolhat nyomást a kormányra, hogy idıhúzás helyett mielıbb intézkedjen a bérkorrekcióról. A PDSZ megfelelı pénzügyi és jogi garanciák hiányában nem írta alá a kormánnyal a megállapodást. 2004.04.30. Hír. Tápiószelén május közepén kiürül az önkormányzat kasszája, se bért, se segélyt, se gyermekvédelmi támogatás fizetni ezután nem tudnak. Tegnap tizenegyedszer is eredménytelenül hirdették meg a költségvetésrıl döntı testületi ülést. Az önkormányzat március közepe óta nem kap állami támogatást, mert nincs elfogadott költségvetése. Az eddigi megtakarításaikból május elején a 192 önkormányzati tisztviselı és közalkalmazott még megkapja fizetését, s folyósítják a 860 gyerek után járó gyermekvédelmi támogatást is. Az államháztartási hivatal a falu számlájáról 8,5 millió forintot emelt le a bérek közterheire. A május eleji 19 millió forintos kifizetés után azonban a villanyszámla és a gázszámla is kifizetetlen marad. (A település évi 650 millió forintból gazdálkodik.) A pest Megyei Közigazgatási Hivatal kezdeményezte a Belügyminisztériumban, hogy oszlassák fel a testületet, miután tartósan mőködésképtelen. A tárca most vizsgálja a parlamenti döntést igénylı beadványt. 2004.05.04. Hír. Százkilencvenketten nem kaptak fizetést tegnap Tápiószelén, miután nincs elfogadott költségvetése a településnek. A kifizetések elmaradása negyvennégy pedagógust érint. Majoros Tibor polgármestertıl megtudtuk: az önkormányzat számláján két havi bérnek megfelelı összeg található ugyan, de ı a Belügyminisztériumtól vár választ a mai napon arra, hogy mitévı legyen. 2004.05.05. Hír. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sürgısséggel perre megy, amint megérkeznek hozzá a fizetés nélkül maradt tápiószelei tagjainak személyes adatai. Már elkészültek a keresetek, csupán a személyes adatok átvezetése szükséges ahhoz, hogy a Pest Megyei Bírósághoz benyújtsam azokat, mondta Selmecziné Csordás Mária jogtanácsos. Az iskolának 38 szakszervezeti tagja van. A kifizetések elmaradása negyvennégy pedagógust érint. A 36 fıs óvodai személyzet szintén számíthat a jogi segítségre a PSZ jogtanácsosa részérıl. 2004.05.06. Hír. Tegnap aláírta a tápiószelei közalkalmazottak illetményeinek kifizetését a polgármester, így ma megkaphatja májusi fizetését 198 ember. A Pedagógusok Szakszervezete tagjai ennek ellenére pert indítanak a késlekedés miatt, mivel hosszú távon nem látják biztosítottnak a település mőködését. 2004.05.06. Ma jelenti be Kökény Mihály egészségügyi szakminiszter az Országos Mentıszolgálat fıorvosi értekezletén azt a kompromisszumos megoldást, amely a helyszíni sürgısségi ellátásban dolgozókat érinti, így az ápolókat, gépkocsivezetıket és orvosokat is. Az Európai Uniós direktíva maximum 12
102
MUNKAÜGYI VITÁK órás munkaidıt engedne, de a 12 órás beosztás megnehezíti a magyar mentısök másodlagos munkavállalását. Emiatt már csaknem háromezren írták alá azt a petíciót, melyben kompromisszumos megoldást sürgetnek a kormánytól. Kökény Mihály egészségügyi miniszter hajlik a megegyezésre, nem kizárható annak lehetısége sem, hogy egyedi munkaszerzıdés alapján engedélyezi a 24 órás szolgálatot az orvosok és az ápolók esetében. Eközben a mentıszolgálatnál folyik a leépítés. Mintegy hétszáz olyan mentıdolgozót foglalkoztat a szervezet országosan, akik másodállást is vállalnak munkahelyükön, akadnak olyanok is, akik két ilyen további negyed, illetve fél státuszban is szolgálatot teljesítenek, hogy többet keressenek. A további jogviszonyok felszámolásáról már hónapokkal ezelıtt döntés született, mivel azt a kormányzat, illetve a mentıszolgálatnál mőködı kincstári biztosok jogellenesnek minısítették. Amennyiben a nyolcezer fıs személyi állomány majdnem tíz százalékát érintı foglalkoztatási kapacitást felszámolják, ugyanilyen mértékő létszámhiány keletkezik. Egyelıre kérdés, hogy mi lesz azokban a megyékben, ahol például az orvosok nagy része az említett további jogviszony keretében áll szerzıdésben a mentıszolgálattal. 2004.05.07. Hír. Felmondta a székesfehérvári Philips Kft. a cégnél mőködı Video Szakszervezet titkárának a munkaviszonyát, közölte Káprai Attila, szakszervezeti tisztségviselı. A felmondás egy 2000 óta húzódó munkaügyi vita és per befejezése. A munkaviszony rendes felmondással való megszüntetését a vállalat azzal indokolta, hogy egy korábbi átszervezés folytán megszőnt a szakszervezeti tisztségviselı munkaviszonya, ı pedig a felajánlott új munkakört nem fogadta el. Még 2000-ben a Video Szakszervezet bejelentette a Philips Kft.-nél, hogy az érdekképviselet titkárát teljes munkaidıben, a szakszervezeti tisztségviselıknek járó munkaidı kedvezmény terhére függetleníteni kívánja a gazdasági munkavégzés alól. Bár a kérés megvalósítása nem ütközött volna akadályba, a cég rövid idı múlva munkakörének megszőnésérıl tájékoztatta Káprai Attilát, átszervezésre hivatkozva és egy három mőszakos, hetvenezer forint alapbércsökkenéssel járó munkakört ajánlott fel neki. Káprai Attila az ajánlatot elutasította, ezért a cég kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését. A felmondáshoz azonban szüksége volt a szakszervezet és az üzemi tanács elızetes hozzájárulására, amit nem kapott meg. Válaszként a Philips beperelte az érdekvédelmi szervezeteket azzal az indokkal, hogy rendeltetésellenesen gyakorolták az egyetértés megtagadását és felajánlotta, hogy a tisztségviselı foglalkoztatása helyett kifizeti a szakszervezetnek a tagok után járó munkaidı kedvezményt. Az ügyben elsı fokon eljáró székesfehérvári városi bíróság ítéletében pótolta a Video Szakszervezet és az üzemi tanács által megtagadott hozzájárulást, majd a per Káprai Attila fellebbezése folytán tavaly decemberben a Fejér Megyei Bíróság elé került. Annak bírája, mivel aggályosnak találta, hogy a törvényalkotók nem limitálták a munkavállaló szakszervezeti tisztségviselık által a szakszervezeti munka végzésére igénybe vehetı munkaidı kedvezmény mértékét, a munkaügyi per felfüggesztése mellett döntött és jogi értelmezést kért az Alkotmánybíróságtól. A döntés ellen a Philips Kft. kifogást nyújtott be, aminek a Fejér Megyei Bíróság másik tanácsa helyt adott, és alaptalannak ítélte az alkotmányossági problémát feszegetı végzést. Az ügyet az idén márciusban ismét tárgyalta a Fejér Megyei Bíróság és jogerısen jóváhagyta az ügyben elsı fokon eljáró bíróságnak azt az ítéletét, amellyel pótolta a tisztségviselı 103
MUNKAÜGYI VITÁK munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban a szakszervezet és az üzemi tanács által megtagadott hozzájárulást. Káprai Attila szerint a szakszervezeti munkaviszonyának megszüntethetısége tovább növeli a vezetı jogbizonytalanságot a választott érdekvédelmi tisztségviselık munkajogi védelme terén és több szakszervezeti rendelkezési jogot is megkérdıjelez. 2004.05.08. Hír. Tápiószele költségvetési helyzete miatt a Belügyminisztérium, miután a szelei testület tizenegyszer eredménytelenül ült össze, kezdeményezi a parlamentnél a falu önkormányzatának feloszlatását. A község népe megosztott, a hallgató többség békét akar, azt hogy a jelenlegi vezetık, függetlenül hovatartozásuktól, “tisztuljanak el az útból”, legyen új választás, ám azon a mai képviselık egyike se indulhasson. 2004.05.12. Hír. Magyarországon korlátozottabb a sztrájkjog, mint az Európai Unióban a Szociális Jogok Európai Bizottságának a magyar kormányhoz címzett figyelmeztetése szerint, amelyben az áll, hogy a sztrájktörvény egyik pontja ellentétes az Európai Szociális Charta 31. cikkelyével. A cikkely szerint jogszabály nem írhatja elı, hogy az érvényes kollektív szerzıdés tartalmával szemben munkabeszüntetést kezdeményezni tilos. Ilyen békekötelemben a feleknek – a munkaadóknak és a munkavállalók képviselıinek – kell megegyezniük, vagyis errıl csak maga a kollektív szerzıdés rendelkezhet. Ezzel szemben az 1989-ben született hazai sztrájktörvény vonatkozó része így szól: “jogellenes a sztrájk (…) kollektív szerzıdésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében, a kollektív szerzıdés hatályának ideje alatt”. A Munkástanácsok Országos Szövetsége – az Európai Bizottság felhívására hivatkozva – a sztrájktörvény módosítását, a törvényi rész hatályon kívül helyezését indítványozza. Palkovics Imre, a szakszervezeti konföderáció elnöke azt mondta, hogy követelik a kormánytól, illetve a magyar törvényhozástól, hogy változtassa meg ezt a szabályt. Ha a kormány nem reagál az észrevételre, a szakszervezetek az Európai Unióhoz fordulnak ebben az ügyben. A szociális charta magyarországi teljesítésérıl a magyar kormány jelentést készített, amelyet az Országos Érdekegyeztetı Tanács is megtárgyalt, s a jelzett probléma ott nem vetıdött fel. Borsik János munkajogász ugyanakkor azt mondta: korrekt az Európai Bizottság felhívása, a hazai sztrájktörvény ugyanis valóban beavatkozik a munkaadók és a munkavállalók viszonyába, és ez ellentétes az európai normákkal. Hozzátette: az EU-nak nincs az egységes sztrájktörvényre vonatkozó normatívája, kivéve, ha ilyenfajta ütközés tapasztalható. 2004.05.17. Hír. Félpályás útlezárással tiltakoznak ma a veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház dolgozói, amiért a város önkormányzata fizetıssé tette a parkolást az intézmény közelében. A betegek egyre kevesebb kórháznál, szakrendelınél tudnak ingyen parkolni. Ha nem sikerül hamarosan megoldást találni erre az országossá vált problémára, akkor meg kell fontolni egy próbaper megindítását, mondta Székely György, a Szervátültetettek Országos Szövetségének elnöke, aki tárgyalásokat kezdett az ügyben a fıvárosi önkormányzattal. Nemrég Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyőlési biztosa vizsgált egy hasonló ügyet. A panaszos – akinek felesége gyógyíthatatlan beteg, és rendszeresen kell kezelésre hordani – azt sérelmezte, hogy a kaposvári Kaposi Mór Kórházban a fıigazgató utasítására csak akkor hajthattak be gépkocsival,
104
MUNKAÜGYI VITÁK ha elızetesen a portán letétbe raktak 500 forintot. Ha húsz percen belül nem hagyták el az intézményt, akkor a pénzt nem kapták vissza. Az ombudsman megállapította: sérül a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog, s a jogbiztonság is, mert fizetési kötelezettséget csak jogszabályban lehetett volna elıírni. 2004.05.18. Hír. Levélküldési akciót szervez a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (Tudosz), amelynek célja, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök változtasson meg számos, a kutatást-fejlesztést hátrányosan érintı intézkedést. A szakszervezet szerint decemberben és januárban zárolták az MTA 2004. évi költségvetési támogatásának egy részét. Februárban a zárolások következtében a már megkötött OTKA-szerzıdéseket 14 százalékkal csökkentették. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy a pénzügyi kormányzat a kutatásra fordított állami támogatásokat, így a pályázati támogatásokat is a bevezetett áfával csökkentették, a vámmentesen importált kutatóeszközökre pedig áfa-kötelezettséget írtak elı. A miniszterelnöknek címzett levelekben a kutatók azt kérik, hogy Medgyessy Péter ne engedje, hogy a hazai kutatásfejlesztés állami támogatásának megduplázásáról szóló bejelentését, amelyet a hazai és a nemzetközi közvélemény egyaránt jövıbe mutatónak tartott, hasonló intézkedésekkel megtorpedózzák. 2004.05.19. Néhány tucatnyi ember tüntetett a PDSZ szervezésében a Pénzügyminisztérium elıtt a közalkalmazotti bérek értékvesztése ellen, miközben ülésezett a Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács. A tüntetésen alig több mint százan vettek részt. "Egyszer volt 50 százalék (2002) Hol nem volt 6 százalék (2003) Mégsem volt 6 százalék (2004) Tovatőnt 50 százalék", volt olvasható az egyik transzparensen. "Ha a kormány idén nem tesz valamit a bérek rendezéséért, az év végéig már 12 százalékkal kevesebbet fog érni a 2002-es fizetésemelés", mondta Kerpen Gábor, a tüntetést szervezı, húszezer taggal bíró Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A tüntetést támogató, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét (EDDSZ) vezetı Cser Ágnes a szó szoros értelmében szélnek is eresztette a kormánnyal kötött megállapodást, amelyben a kabinet idénre hatszázalékos béremelést vállalt, ám ezt a pénzhiánnyal küszködı önkormányzatok jelentıs része nem tudja kifizetni (a megállapodást az EDDSZ nem írta alá). Cser Ágnes mindezeken túl a szél sorsára bízta az egészségügyi dolgozók bérlistáját ("egy 25 éve dolgozó háziorvos nettó 105 ezer forintot visz haza"), egy csokor kék lufit, valamint Petıfi Sándornak A XIX. század költıi címő versét ("Ha majd a bıség kosarából mindenki egyaránt vehet…"). A tüntetık ezután az Oktatási Minisztérium épülete elé vonultak. Az OM elıtt felszólaló Nagy Erzsébet, a szakszervezet pécsi képviselıje szerint a tanárok félnek. A tüntetés idején még zajlott az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács ülése, amelyen megállapították: az elsı negyedévben ugyan a közszféra egészében 6,8 százalékkal emelkedtek a keresetek, de ezen belül igen nagy eltérések vannak, különösen a közalkalmazottak és a szolgálati jogviszonyban dolgozók, illetve az önkormányzatokhoz tartozó alkalmazottak kárára. A testület a június 9-ei kormányülésig több változatot dolgoz ki arra, hogy mindenhol hat százalékkal emelkedhessenek a keresetek. 2004.05.20. Hír. Május 28-án demonstrációt tart a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) annak érdekében, hogy a kormány azonnal intézkedjen 105
MUNKAÜGYI VITÁK az oktatásban dolgozók bérének megırzésérıl – jelentette be 19-én Kerpen Gábor. A PDSZ elnöke elmondta, százhúsz önkormányzatot érintı reprezentatív felmérésük szerint éves szinten alig több mint egyszázalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok, az országos közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány megállapodása szerinti hatszázalékos béremeléssel szemben. A PDSZ azt akarja, hogy a kabinet mihamarabb adjon jogi és pénzügyi garanciát a mindössze az inflációt követı hat-hét százalékos béremelésre. A szakszervezet szerint a közalkalmazotti bértáblában kellene rögzíteni az emelést. A pénzügyi garanciával kapcsolatban Kerpen úgy fogalmazott: a kormány ellentmondó intézkedéseibıl nem tudni, mire van pénz. Az egymást követı megszorítások – jegyezte meg – arra utalnak, hogy a kormány kevés pénzbıl gazdálkodik, de a decemberben esedékes tizenharmadik havi nyugdíj egy részének elıre hozott kifizetése ellentmond ennek. A PDSZ felmérése szerint az oktatási intézmények fenntartói körében az éves tervezett béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék (a kiküldött kérdıívekre az iskolafenntartók hat százaléka, azaz 120 önkormányzat válaszolt). A szakszervezet a hatszázalékos béremelés elérése érdekében (ami az összes közalkalmazottat tekintve 50 milliárd forint pluszkiadást jelentene a költségvetésnek) május 28-án délután háromnegyed háromra a József nádor térre hívja tagjait, a társszervezeteket, valamint a szülıket. A PSZ is készített egyébként felmérést: 217 önkormányzat adatai alapján ık arra jutottak, hogy a pótlékemelésekkel együtt is mindössze kétszázalékos volt a bérnövekedés az oktatásban dolgozók körében. 2004.05.20. Hír. Jogellenesen bocsátotta el a gazdasági szaktárca egyik alkalmazottját, állapította meg a Fıvárosi Munkaügyi Bíróság. Egy köztisztviselı jogviszonyát 2001. májusában átszervezésre hivatkozva mondta fel, majd - novemberben – megszüntette a minisztérium. Ezt akkor azzal indokolták, hogy a Befektetési és Gazdaságfejlesztési Programok Fıosztályán a pályázatkezeléssel összefüggı feladatok köre jelentısen szőkült. A bírósági iratokból az derül ki, hogy felajánlottak neki képzettségének és besorolásának megfelelı munkakört, ı azonban azt nem fogadta el. Az elbocsátását jogtalannak ítélı köztisztviselı többek között azért fordult a bírósághoz, mert vitatta, hogy korábban betöltött munkaköre megszőnt volna és állítása szerint felmentése elıtt nem kapott megfelelı ajánlatot. Már az elsı tárgyaláson megállapították, hogy az elbocsátás után 19 olyan új munkavállalót alkalmazott a tárca, akik munkáját az elbocsátott köztisztviselı is elláthatta volna, ugyanis a munkakörök betöltéséhez szükséges képesítése megvolt, miközben a friss munkatársaknak nem. A GKM fellebbezett, szerinte a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy egy olyan mérető munkáltatónál, mint a minisztérium az átszervezési folyamatok több hónapot vesznek igénybe és bár több tucat munkakör szőnt meg, a felmentést, mint jogi eszközt kizárólag a legvégsı esetben alkalmazták. A jogerıs ítélet értelmében azonban a közszolgálati jogviszonyt nem kellett volna megszüntetni. 2004.05.21. Hír. Az derült ki abból az összegzésbıl, amelyet a közszolgálati sztrájkbizottságban részt vevı szakszervezetek készítettek a közszféra kereseteinek alakulásáról, hogy nem volt érzékelhetı béremelés az elsı három hónapban a közszférában és alig van olyan terület, ahol biztosították a 6 százalékos növelést. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési 106
MUNKAÜGYI VITÁK Fórumának elnöke szerint a KSH jelentése is alátámasztja adataikat. Elsısorban a központi intézmények egy részére jellemzı, hogy január és március között 6 százalékkal emelt fizetést adtak a dolgozóknak, ami az önkormányzati fenntartásúaknál ritkaságnak számít, a legtöbb területen az étkezési hozzájárulást növelték vagy egyéb juttatásokat biztosítottak. 2004.05.24. Hír. A szerencsi szivattyúgyár dolgozói “a munkavállalókat érintı valamennyi mutatóban fényévnyi távolságra vannak uniós kollégáiktól”, írják abban a levélben, amelyet a dolgozók nevében, de aláírások nélkül juttattak el egy napilap szerkesztıségéhez. A cég tulajdonosai szerint rosszindulatú zavarkeltésrıl van szó. A szerencsi Szivattyú és Környezetvédelmi Gépgyár Kft.-nél 2001 decemberében volt egy figyelmeztetı sztrájk. Az akkor még állami tulajdonban lévı, a Diósgyıri Gépgyárról leválasztott cég dolgozói szociális juttatásokat és hétezer forintos alapbéremelést követeltek, mivel átlagkeresetük csak 35 ezer forint körül volt. Nem sokkal ezután megtörtént a privatizáció, a cég többségi tulajdonosa a három magánszemély által alapított MSV Ingatlanlízing Projekt Kft. lett. Ez év elején a csaknem száz embert foglalkoztató üzem dolgozóinak több mint fele aláírt egy ívet, amely alapján az érdekképviseletek bértárgyalásokat kezdeményeztek és havi tízezer forintos fizetésemelést és a kollektív szerzıdés megkötését kérték. A Vasas Szakszervezeti Szövetség megyei titkára, Bodnár József most munkásgyőlést hívott össze, és kérte, hogy ezen vegyen részt Biczó Csaba Zsolt ügyvezetı igazgató is. Az ügyvezetı elfogadta a meghívást, de kemény hangú levélben reagált. A vezetık teljesítették vállalt kötelezettségeiket, kollektív szerzıdést azonban nem kötnek, írta. A munkásgyőlésen megtárgyalták a problémákat, és konszenzus született. Eszerint az étkezési jegyek összegét 2400-ról 3500 forintra emelték, elkezdték a munkaruhák beszerzését, szétosztását. Az igazgató szerint az elmúlt két év alatt harminc százalékkal emelkedtek a bérek. Tavalyelıtt csaknem 79 ezer, tavaly pedig 77 ezer forint volt a havi átlagbér. A csökkenésnek az volt az oka, hogy pályakezdıket és betanított munkásokat vettek fel. A szakszervezet elismeri, hogy a szivattyúgyár léte, a dolgozók foglalkoztatása önmagában is eredmény, a kiszolgáltatottságot azonban mindenképpen szeretnék csökkenteni. 2004.05.24. Hír. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete a jövı hét végéig dönt egy esetleges sztrájk megszervezésérıl a vasutasok tervezett létszámleépítése ellen. A legtöbb tagot tömörítı érdekvédelmi szervezet, a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) sztrájkbizottsága aláírásgyőjtést indított az elbocsátások ellen. Tegnap a szervezet vezetıi “A nemzeti vasútért! Az európai szintő vasúti szolgáltatásért!” címmel, húszezer aláírást és petíciót adtak át a gazdasági tárca képviselıinek, köztük Márkus Imre miniszteri biztosnak, a VSZ korábbi elnökének. A VSZ azt követeli, hogy állítsák le a létszámcsökkentés végrehajtását, a gazdasági társaságok privatizációját, a vasúti ingatlanok értékesítését. Nehezményezik, hogy miközben átfogó koncepció nem született, a fejlesztéseket nem kezdték meg, az elbocsátásokat viszont igen. Ezért soron kívüli tárgyalásokat kezdeményeznek a munkabéke megırzése érdekében, és elvárják, hogy a feladatokhoz igazítsák a létszámot. A szaktárca helyett a vasúttársaság reagált a petícióra. A társaság szerint a szakszervezet felhívása megkérdıjelezi a saját tagsága által a szolgáltatási színvonal érdekében kifejtett erıfeszítéseket. A MÁV vezetése egyébként 2006-ig szóló kollektív 107
MUNKAÜGYI VITÁK megállapodást kötött a reprezentatív szakszervezetekkel a vasutasok foglalkoztatásának és bérezésének feltételeirıl, valamint a 11 ezer dolgozó munkaviszonya megszüntetésének módjáról, írja a közlemény. 2004.05.24. Hír. Június végéig kapják átlagfizetésüket a gazdasági minisztériumból decemberben elbocsátott, tartalékállományba helyezett köztisztviselık. Az NGKM Dolgozói Önálló Szakszervezetének egy tagja elmondta, hogy a csoportos létszámleépítés módját jogszabálysértınek ítélték, ezért korábban bírósághoz fordultak. Leszögezte, hogy a kormányhatározatban foglaltak szerint az 50 évnél idısebb nıket, az 55 évnél idısebb férfiakat és a gyermeküket egyedül nevelıket csak szakmailag rendkívül indokolt esetben küldhette volna el a munkáltató, ezt a feltételt azonban figyelmen kívül hagyta a tárca. Az elbocsátás indokaként szervezeti átalakítással járó létszámcsökkentést jelöltek meg, pedig a minisztériumnál dolgozók száma nem csökkent. Az érintett 58 dolgozóból néhányan élhettek az elırehozott nyugdíj lehetıségével, az ı sorsuk megoldódott, másoknak azonban 1-2 év hiányzik a jogosultsághoz. A szakszervezet keresetét a bíróság elutasította, fellebbezésükre egyelıre nem érkezett válasz. Az elbocsátott tisztviselıknek egyénileg is jogorvoslatért kell fordulniuk. A tárgyalások már elkezdıdtek, egyelıre azonban még egyetlen elsıfokú ítélet sem született. A szaktárca humánpolitikai fıosztályvezetıje korábban azt mondta, a munkáltató idıben egyeztetett a szakszervezettel. Hegedős Lajos közölte, hogy a kormányhatározat értemében 58 dolgozótól kellett megválniuk, akiknek átlagéletkora 48 év, közülük 25 éves volt a legfiatalabb és 62 a legidısebb. Elsısorban a nyugdíjkorhatárhoz közelieket, a határozott idejő alkalmazottakat, a gyenge szakmai teljesítményt nyújtókat, illetve a próbaidıseket küldték el. 2004.05.25. Hír. Péntekre összehívták az OKÉT ülését, de a kormány még nem juttatta el a szakszervezetekhez a bérkorrekciós ajánlatot. Több szakszervezet is azt javasolja, hogy újítsák fel a közszolgálati sztrájkbizottság mőködését. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete péntekre demonstrációt hirdetett, mivel felméréseik szerint az oktatási intézmények körében az éves béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék. A KKDSZ arra hatalmazza fel a szervezet küldöttét, hogy az OKÉT-ülésen javasolja a sztrájkbizottság munkájának felújítását, hogy garanciát tudjanak kikövetelni a bérek hatszázalékos emelésére. Ugyancsak indítványozzák, hogy még a tanév vége elıtt nagygyőlésen tiltakozzanak a közszolgálatban dolgozók a kialakult helyzet miatt, azt követıen pedig figyelmeztetı, majd országos sztrájkkal adjanak nyomatékot béremelési követelésüknek. A kormánnyal kötött megállapodás nem teljesült, azért Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezetének fıtitkára is a sztrájkbizottság aktivizálását tartja szükségesnek. 2004.05.26. Hír. Hétfı hajnalban negyven buszsofır jelezte a Volánbusz Rt. diszpécserének, hogy nem tud elindulni, mert lapos a kocsi egyik gumija. A Pest, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei településekrıl minden esetben ugyanazt a tájékoztatást adták a sofırök, miszerint a busz elsı kerekének szelepét kicsavarták. Az ügyben a rendırség azonnal megkezdte a nyomozást. A kerékleeresztés szervezett akcióra, a Volánbusz mőködését ismerı elkövetıkre vall. A tettesek néhány óra leforgása alatt tizennyolc települést
108
MUNKAÜGYI VITÁK jártak végig, és tudták, mikor, hol találják az éjjelre, fıként a sofırök lakásának közelében leállított kocsikat. Egyes hírek szerint a sofırök engedték le a gumikat, hogy így hívják fel a figyelmet meglehetısen rossz munkakörülményeikre, alacsony fizetésükre. A gödöllıi buszpályaudvaron dolgozó gépkocsivezetık szerint inkább egy korábban elbocsátott volánbuszos bosszúja állhat az ügy hátterében. Több évvel ezelıtt Gödöllın vágta át több mint tíz autóbusz ékszíját bosszúból egy elbocsátott dolgozó. A szakszervezetek vezetıi szerint nem a sofırök voltak a tettesek, hiszen a tavalyi sztrájk nyomán kiharcolt bérmegállapodást a vezetıség betartja. Inokai Géza, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke is hasonlóan vélekedik. Mint mondja, igaz ugyan, hogy lehetne javítani a sofırök helyzetén, de azt ık is tudják, hogy így nem lehet eredményt elérni. 2004.05.27. Hír. A Munkástanácsok pedagógus szakszervezetei is támogatják a PDSZ-nek a közoktatásban dolgozók bérének megırzéséért holnapra hirdetett demonstrációját. A Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, valamint a Keresztény Pedagógusok Társasága, a szakképzési szakszervezet, valamint a Magyarországi Szülık Országos Egyesülete is támogatja az akciót. A demonstráció a Pénzügyminisztérium elıtt kezdıdik, a résztvevık innen vonulnak át a belügyi, majd az oktatási tárca épülete elé. 2004.05.27. Hír. A Vám- és Pénzügyırség Országos Parancsnokságának (VPOP) vezetése a pénzügyırök céljutalmának megvonása miatti szakszervezeti fellépés nyomán arra kérte a szakszervezetet, hogy vonják vissza a bírósági keresetet, ellenkezı esetben valamennyi megkötött megállapodást, így a kollektív szerzıdést is felmondják. A szakszervezet 7538 pénzügyır mintegy 740 millió forintos járandóságának ügyében fordult a bírósághoz, amely elsı fokon a szakszervezet javára döntött. A munkáltató pénzügyi nehézségekkel indokolta a döntést. A szakszervezet nem vonta vissza a keresetet, a VPOP vezetése válaszul mőködésképtelenné tette az érdekvédelmi szervezetet, május elsejével megszüntette a szakszervezet irodáját, telefon- és faxvonalát, megvonta gépkocsihasználatát. A szervezet panasszal fordult a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége elfogadhatatlannak tartja az antidemokratikus munkáltatói intézkedést, ezért az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács pénteki ülésén a demokratikusan mőködı társadalmi szervezettel szembeni, alkotmányt és szolgálati törvényt sértı intézkedés azonnali megszüntetésére szólítják fel a kormányt, mondta Kónya Péter elnök. A szövetség a pénzügyminisztertıl elvárja a felelıs személy vagy személyek felelısségre vonását. 2004.05.28. A közalkalmazottak reálbérének megırzéséért demonstrál ma délután három órától a Pénzügyminisztérium elıtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a demonstrációhoz csatlakozott az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete valamint a Liga. A szakszervezetek vezetıi beszédet mondanak a József nádor téren, majd a résztvevık – a tervek szerint – élı láncot alkotnak egészen az Oktatási Minisztériumig, ahol újabb beszédek hangzanak el. A PDSZ ezer-kétezer embert vár a tüntetésre. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a közszférában dolgozók bére legalább hat százalékkal emelkedjék az idén, és ehhez a kormány adjon jogi és pénzügyi garanciákat. A PDSZ felmérése szerint az oktatási intézmények fenntartói körében az éves tervezett béremelés mértéke mindössze 1,12 109
MUNKAÜGYI VITÁK százalék. A kormány és a megállapodást aláíró szakszervezetek 29-én tárgyalnak, ezen részt vesz a PDSZ is. Kerpen Gábor azt mondta: nem számítottak arra, hogy a kormány az utolsó pillanatra hagyja az egyeztetést, azért esik egybe a tárgyalás és a demonstráció idıpontja. A Pedagógusok Szakszervezete nem vesz részt a tüntetésen, mint vezetıi fogalmaztak, a tárgyalóasztal mellett szeretnének eredményeket elérni. A rendırség tudomásul vette a demonstrációt, azzal a feltétellel, hogy a résztvevık csak járdán alkothatnak élıláncot. 2004.05.29. Hír. Tüntetést tartott a PDSZ. Egyenlı esély: a lejtın lefelé mindenki egyformán gyorsul!; Ki mint él, úgy ígér!; Az esélyegyenlıség mai szabálya: kevesebb óvodában, iskolában kevesebb bér! feliratú táblákkal követelte a Pénzügyminisztérium elıtt megjelent több száz tüntetı, hogy a kormány mihamarabb, jogi és pénzügyi garanciák mellett intézkedjen az idei hat-hét százalékos béremelés teljesítésérıl. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke elmondta, hogy ha a kabinet nem intézkedik, idén öt százalékkal csökkenhet a bérek reálértéke, így 2002 óta összességében tizenkét százalékkal ér kevesebbet a közalkalmazottak keresete. Kerpen visszautasította az Oktatási Minisztérium vádjait, miszerint a szakszervezet politikai okok miatt demonstrál. Emlékeztetett, hogy a PDSZ az elızı kormány alatt is tiltakozott a bértábla összenyomása és a kötelezı óraszám emelése miatt. (Kerpen ötszázra becsülte a résztvevık számát, szerinte azért nem voltak többen, mert ilyentájt viszik a tanárok kirándulni diákjaikat.) A demonstráción felszólalt az akcióval szolidaritást vállaló Gaskó István, a Liga, és Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatokban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke. Cser Ágnes “–6,8%” feliratú kék lufikkal lépett az emelvényre, amelyeket hamarosan el is engedett, mondván ennyivel – azaz 6,8 százalékkal – csökkent az idén a közalkalmazottak reálbére. A léggömbök elıbb egy operatır kamerájára tekeredtek, majd a mikrofonállványra, amelyet feldöntve végül a magasba emelkedtek. Az EDDSZ elnöke szélnek eresztette az egészségügyi dolgozók bértábláját tartalmazó papírt is, valamint a kormány és a szakszervezetek által februárban kötött megállapodás óriási mérető nyomtatványait. A demonstrálók a Nádor utcán lassan átsétáltak a Szalai utcába, a menetet a rendırök az utca másik oldaláról vigyázták. Az oktatási minisztérium elıtt Nagy Erzsébet, a PDSZ Baranya megyei szervezetének képviselıje beszélt. A demonstráció lezárásaként a pedagógusok az ígéreteket szimbolizáló rózsaszín lufikat engedtek a magasba. 2004.05.29. Hír. Fehér bırő takarítónıt keresett az est.hu internetes oldalon az egyik reklámstúdió. A cég tájékoztatása szerint “csak” a bevándorlókat – kínaiakat vagy arabokat – nem akarják foglalkoztatni. A reklámstúdió azóta helyreigazította a hirdetést, törölte a “fehér bırő” jelzıt. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédı Iroda egyik munkatársa szerint, ha másképp gondolták is, könnyő belátni, hogy sok roma munkakeresıt tarthat távol egy ilyen hirdetés. Ha nem mindennapos is, de elıfordul Magyarországon, hogy egyes munkaadók már a hirdetésekben kizárják a roma munkavállalókat. 2004.06.02. Hír. Konfliktus alakult ki a VPOP vezetése és a szakszervezet között az elızı félévi céljutalmak elmaradt kifizetése miatt. A szakszervezet a munkaügyi bírósághoz fordult, és megnyerte a pert, válaszul – Heles Károly elnök állítása
110
MUNKAÜGYI VITÁK szerint – a parancsnokság megvonta a szakszervezettıl a mőködéséhez elengedhetetlen iroda-, telefon-, fax- és gépkocsi használatot. A VPOP parancsnoka azt közölte a sajtóval, hogy a Munkaügyi Bíróság elutasította a szakszervezet kérelmét, és a szakszervezet maga mondott le irodahasználati jogáról. Draskovics Tibor pénzügyminiszter kedden személyesen intézkedett a probléma orvoslásáról. A szakszervezet a korábban használt gépkocsit nem kapja vissza, de beköltözhet a mőködését biztosító irodahelyiségbe, s telefonés faxhasználatra szintén jogosult lesz. 2004.06.09. Hír. Mentsük meg az Alkaloidát – védjük meg a munkahelyeket! felirattal vonultak Tiszavasvári gyógyszergyárától a polgármesteri hivatalhoz a múlt hét közepén a dolgozók, tiltakozásul a tulajdonos ICN Rt. által tervezett létszámleépítés ellen. A gyár elıtt a tömeges elbocsátásról hozott döntés visszavonását követelı petíciót adtak át Velencei Vladimír megbízott cégvezetınek, a polgármesteri hivatal elıtt pedig Sulyok József polgármestert szólították fel arra, tegyen valamit a városkának évtizedek óta munkát adó gyár visszafejlesztése ellen. A polgármester a demonstráción jelentette be: levélben kérte Medgyessy Péter segítségét, azt javasolva, hogy az állam vásárolja vissza a rossz kezekbe került részvényeket. A tervek szerint három héten belül 144 ember kapja meg a felmondó levelet. A legújabb elbocsátási hullámot követıen alig több mint 450 munkavállaló marad a világhíres gyárban. A tulajdonos 15 gyárából csak ötöt kíván megırizni, a többit, így a tiszavasvári Alkaloidát is, értékesíteni kívánja. A cégvezetı cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek az Alkaloida tudatos lezüllesztésérıl és bezárásáról keringenek. Jekı József szakszervezeti titkár szerint egyben, mőködıképes állapotban kellene eladni a gyárat, ehhez pedig már most is kevés az ember. Cselenyák Zoltán, a szakszervezeti tanács elnöke elmondta: minden rossz tapasztalat ellenére nagyon bíznak abban, hogy az Alkaloidában maradnak még munkahelyek, és nem zárják be a gyárat. 2004.06.09. Hír. Tápiószelén a pedagógusok és a közalkalmazottak nem kapnak fizetést ebben a hónapban, és valószínőleg a következıkben sem. Az önkormányzaton belül több hónapja kialakult válság következménye ez az intézkedés. Kovács Ferenc iskolaigazgató levelet írt az oktatási miniszternek, amelyben kilátásba helyezte, hogy "védintézkedésként" a június 14-i osztályozó értekezletet nem tartják meg, a diákok 19-én ballaghatnak ugyan, de bizonyítványosztás nem lesz. Mintegy 120 önkormányzati alkalmazott nem kapott 3-án fizetést. (Ez másodszor fordult elı, a múlt hónapban a tanárok pert indítottak, így végül pénzükhöz jutottak.) Kovács szerint Majoros Tibor polgármester nem hajlandó áthidaló hitelt felvenni addig, amíg az állami támogatás következı részlete meg nem érkezik. A támogatás folyósítását a kincstár április végén azért fagyasztotta be, mert az egymással szemben álló képviselık nem tudták elfogadni a falu költségvetését. A múlt hónap végén ez elkészült, de a falu kasszája egyelıre üres. 2004.06.10
Hír. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult egy nyugdíjas tanár, akit 1997-ben azért bocsátottak el állásából, mert egy cikkben bírálta az iskolája által szervezett tanulmányi versenyt. Az ügyben a Legfelsıbb Bíróság jogerısen is megállapította, hogy a fegyelmi szabályszerő volt. Az iskolában nem sokkal a cikk megjelenése és a fegyelmi eljárás lefolytatása után a diákok aláírás-győjtési akciót szerveztek tanáruk védelmében. A tanárt elbocsátották, 111
MUNKAÜGYI VITÁK az indoklás szerint olyan mértékben megszegte közalkalmazotti kötelezettségeit, ami a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását tette szükségessé. A matematika és fizika szakos tanár még 1997-ben megtámadta a fegyelmi határozatot a bíróságon. Az ügy négy bíróságot is megjárt, de a keresetnek végül jogerıs ítéletében a Legfelsıbb Bíróság sem adott helyt. Miután a tanár felülvizsgálati kérelmét is elutasították, idén május 19-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A tanár szerint az emberi jogok európai egyezményében foglalt sajtószabadsághoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz főzıdı jogai sérültek. A hét évig tartó eljárás során ugyanis – saját számítása szerint – harminckilenc kisebb-nagyobb jogszabálysértést követtek el. Az érintett szakközépiskola igazgatónıje kérdésünkre röviden annyit mondott: az ügy minden létezı bírósági fórumot megjárt, így azt a továbbiakban nem kívánja kommentálni. Nem kívánt nyilatkozni az iskola jogi képviselıje sem. 2004.06.16. A kormány és a közszféra szakszervezetei zárt ajtók mögött egyeztettek a szférában végrehajtandó béremelésrıl, a tárgyalásra a szakszervezetek elızetesen kialakított álláspont nélkül érkeztek, mivel a kormány közvetlenül az egyeztetések elıtt döntött a bérkompenzációról. A tárgyalásokon egyelıre nem született megállapodás, a közszférában dolgozók idei béremelésérıl: A kormány és az érdekképviseletek az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács ülésén csak abban állapodtak meg, hogy két héten belül szakértıi anyag készül. 2004.06.18. Hír. A Fıvárosi Közgyőlés egészségügyi bizottsága elmozdította posztjáról a fıváros legnagyobb kórháza, a Szent István Kórház fıigazgatóját. Molnár Lajos vezetıi megbízatásának visszavonását zárt ajtók mögött, mintegy háromnegyed órányi vita után határozták el. Ikvai Szabó Imre elnök “puccsszerőnek” nevezte a döntést, ami egy arra alkalmatlan eljárásban, jogilag elı nem készített módon történt. Kezdeményezte Demszky Gábor fıpolgármesternél, hogy a döntést függessze fel. A jelenleg külföldön tartózkodó Demszky a határozat kézhezvétele után teheti ezt meg. A Szent István Kórházban tegnap kora délután teljes bizonytalanság uralkodott. A fıigazgató a korábbi fegyelmi megrovás miatt munkaügyi bírósághoz fordult. 2004.06.19. Hír. Szöveges bizonyítványt állított ki az Oktatási Minisztérium elmúlt tanévben nyújtott teljesítményérıl a PDSZ, arra célozva, hogy jövıre az elsı osztályosokat szöveges formában kell értékelniük a tanároknak. A PDSZ szerint a tárca több területen nem érte el az elégséges szintet: “felzárkóztatásra szorul” a tárca a kommunikációs készség, az értı olvasás, az oktatásban dolgozók társadalmi, valamint anyagi megbecsüléséért való kiállás, illetve a közoktatási feladatok finanszírozása területén. A szakszervezet “gyengén megfeleltre” minısítette a közoktatási törvény módosítását, valamint az intézmények és a pedagógusok eszközbıvítését. Sipos János, a tárca közoktatási helyettes államtitkára a fentiekre reagálva az MTI-nek azt mondta: szeptembertıl jelentısen emelkedik az osztályfınöki pótlék és a minıségi bérpótlék. Közölte: több, a korábbi években nem létezı lehetıség nyílt az intézmények felújítására: a PHARE-program keretében mintegy hétmilliárd forintból 115 iskola újulhat meg, a nemzeti fejlesztési terv részeként pedig 12,5 milliárd forint jut az idén óvodák és iskolák felújítására.
112
MUNKAÜGYI VITÁK 2004.06.24. Hír. A buszvezetık tegnap az egészségügyi tárca elıtt petícióban követelték speciális nyugdíjrendszerük kidolgozását. A huszonhárom Volán társaság huszonötezer munkavállalójának követelését tartalmazó petíciót tegnap csaknem másfél ezer demonstráló jelenlétében Szabó Sándorné, a szaktárca helyettes államtitkára vette át. A buszvezetık követelik a több tízezer jármővezetıt hátrányosan érintı, úgynevezett típusfüggıség eltörlését is. Ez azt jelenti, hogy a korszerőbb jármőveken dolgozók nem vehetik igénybe a legfeljebb ötéves korkedvezményt, mondta Inokai Géza, a KKSZ elnöke. A jelenlegi szabályozás szerint nehéz munkakörülményekre hivatkozással csak azok a sofırök mehetnek korábban nyugdíjba, akik 1993 elıtt forgalomba állított jármőveket és olyan korszerőbb buszokat vezetnek, amelyeket a fıfelügyelet az úgynevezett korkedvezményes kategóriába sorol. A helyzet rendezetlenségére jellemzı, hogy a Mercedes buszra jár a kedvezmény, a korszerőtlenebb Rába típusokra viszont nem. A jármővezetık azonnali intézkedést követelnek. Elfogadhatatlannak tartják, ha kérésüket az OÉT pénteken kezdıdı ütemterve szerint a többi átdolgozásra váró tétellel összevonva tárgyalják. Szabó Sándorné szerint holnap várhatóan elfogadja az Országos Érdekegyeztetı Tanács a rendszer felülvizsgálatának ütemtervét, amelyrıl a bizottsági elıkészítésen egyetértés volt. A javaslat szerint legkésıbb 2006 októberéig kell befejezniük a munkát a bizottságoknak, amelyek kidolgozzák például a korkedvezményre jogosító munkakörök új jegyzékét. Szabó Sándorné kiemelte, hogy sok új területrıl szeretnének bekerülni a korkedvezményes körbe, amelyhez nem lenne jó elemenként hozzányúlni, hanem az egész rendszert kell átgondolni. Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár idı elıttinek nevezte a demonstrációt, mivel a tárgyalási ütemterv bizottsági elıkészítésén egyetértés mutatkozott a szociális partnerekkel. Szerinte akkor érdemes demonstrálni, ha a megbeszélések nem vezetnek eredményre, így a szakszervezetnek el kellene döntenie, hogy tárgyalni vagy demonstrálni akar. 2004.06.25. Hír. Egyelıre senki nem tudja megmondani, jogszerően ül-e székében Molnár Lajos, a Szent István Kórház fıigazgatója. A Fıvárosi Közgyőlésben tegnap az MSZP az ellenzéki fideszes honatyák támogatásával megakadályozta, hogy napirendre tőzzék és megtárgyalják a fıigazgató vezetıi megbízatásának múlt heti visszavonásáról szóló egészségügyi bizottsági döntést, illetve az azt felfüggesztı fıpolgármesteri határozatot. A fıváros legnagyobb kórházának dolgozói jövı hétfıre tiltakozó győlést szerveztek a kialakult válság miatt. A győlésen szeretnék elérni, hogy kórház Felügyelı Tanácsa képviselje az ı – értesüléseink szerint Molnárt támogató – álláspontjukat a közgyőlésben. Az idıközben szabadságra Kanadába utazott Molnár Lajost a bizottság zárt ülésen, meghallgatása nélkül távolította el posztjáról. Álláspontja szerint mindaddig ı vezeti a kórházat, amíg ezzel ellentétes dokumentumot nem kézbesítenek neki.
113
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ NAPI- ÉS HETILAPOK 2004.04.02. Népszava 3. l. Markotay Csaba: Érdekvédık a törvényhozási munkában. 2004.04.02. Világgazdaság 9-12. l. Menedzser. 2004.04.02. Magyar Nemzet 1. l. Csákó Attila: Négyszáz dolgozóját küldi el a Shell. 2004.04.02. Népszabadság 4. l. Szakszervezetiek Szili Katalinnál. 2004.04.02. Magyar Hírlap 11. l. me: Négy magyar vállalat a legjobb európai munkahelyek között. 2004.04.03. Népszava 12. l. Európai Munkahelyi Egészségi és Biztonsági Ügynökség. 2004.04.03. Magyar Hírlap 9. l. me: Sziszifuszi küzdelem a feketefoglalkoztatás ellen. 2004.04.03. Magyar Hírlap 17. l. Neumann Ottó: Feketemunka: a hadjáratnak sosincs vége. 2004.04.03. Magyar Nemzet 1. l. Sweindt Pál: Csıdközelben a rendırség: 2004.04.03. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kormányt bíráló érdekvédık. 2004.04.03. Magyar Nemzet 13. l. Dénes Zoltán: Siemens kontra IG Metal szakszervezet. 2004.04.03. Népszabadság 5. l. Európai akciónap a munkahelyekért. 2004.04.03. Népszabadság 7. l. R. Hahn Veronika: A britek munkanapja a leghosszabb, de... 2004.04.05. Népszava 4. l. Muhari Judit: Csalfa is lehet az EMMA. 2004.04.05. Népszava 4. l. Szakszervezeti akciónap. 2004.04.05. Népszava 5. l. Zsigri Judit: Tovább tart a kényszerpihenı a diósgyıri acélgyárban. 2004.04.05. Népszava 10. l. Holubár Zita: Differenciált képzésekre van szükség. 2004.04.05. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Újabb intézményeket zárna be a kormány? 2004.04.05. Magyar Nemzet 7. l. Szajlai Csaba: Munkaerı-piaci anomáliák. 2004.04.05. Világgazdaság 1., 4. l. Oláh Gábor: Visszatérnek a szakszervezetek. 2004.04.05. Világgazdaság 11. l. Demeter Kálmán: Munkaerıgondok a Suzukinál. 2004.04.06. Magyar Hírlap 11. l. Németh Géza – Tóth Klára: Béren kívüli juttatások: élen az étkezés és az utazás. 2004.04.06. Népszabadság 6. l. Szakszervezeti ellenırzések Vas megyében. 2004.04.06. Népszabadság állástrend 2004.04.06. Magyar Nemzet 13. l. Erdısi Csaba: Importált munkaerı 2004.04.06. Magyar Nemzet 13. l. Dénes Zoltán: Milliók dolgoznak “inkognitóban”. 2004.04.07. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Érdekvédık agóniája. 2004.04.07. Népszabadság 8. l. Varga Dóra: Vágyott pedagógusállások. 2004.04.07. Népszabadság 10. l. Kun J. Viktória: Tiltakozik a Szolnoki-terv ellen az 114
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ egészségügyi szakszervezet. 2004.04.07. Népszabadság 18. l. Bérre sincs pénz Diósgyırben. 2004.04.07. Népszava 4. l. Új foglalkoztatási szabályok készülnek. 2004.04.08. Népszava 5. l. Zsigri Judit: Halvány remény a DAM megmentésére. 2004.04.08. Népszava 8. l. Markotay Csaba: Érdekegyeztetés: lassan javuló szociális párbeszéd. 2004.04.08. Világgazdaság 7. l. Fazekas Edina: Fı cél a munkahelyteremtés. 2004.04.08. Világgazdaság 8. l. Támogatott létszámcsökkentés. 2004.04.08. Figyelı 14-15. l. Szép Ildikó: Felszámolási láz. Kényszervállalkozások. 2004.04.08. Magyar Hírlap 11. l. A diósgyıri kohászok megkapják a bérüket. 2004.04.08. Népszabadság 5. l. A. Sz.: Demonstráció a Malév-irodák elıtt. 2004.04.09. Magyar Hírlap 10-11. l. Márk Edina: Növekvı diplomás munkanélküliség. 2004.04.09. Népszava 5. l. Újabb demonstráció lesz a Malévnál. 2004.04.10. HVG 107-108. l. Vitéz F. Ibolya: A jótékony emma. Ellenırizhetı munkaadók. 2004.04.10. Népszabadság 17. l. Szakály Attila: Malév: bérrendezés vagy béremelés? 2004.04.10. Népszava 5. l. Befejezi mőködését a mányi bánya. 2004.04.10. Magyar Nemzet 2. l. Köztévés bérvita. 2004.04.11. Magyar Hírlap 9. l. Márk Edina: Multik munkások nélkül 2004.04.13. Népszabadság Állástrend 2004.04.13. Magyar Nemzet 1-2. l. Bákonyi Ádám: Reform helyett válság. 2004.04.14. Népszava 3. l. Nagy P. Zoltán: Uniós szigor a munkavédelemben. 2004.04.14. Népszava 4. l. Muhari Judit: Egyetértés a viszonosság elvének alkalmazásában. 2004.04.14. Népszava 11. l. Regıs Zsuzsa: Diósgyır: Az állam nem segíthet az acélgyártón. 2004.04.14. Magyar Hírlap 10. l. me: Feltámadhat a diósgyıri kohászat? 2004.04.14. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Keleti munkásoktól tartanak. 2004.04.14. Világgazdaság 4. l. Bisztricsány Julianna: Módosuló foglalkoztatási törvény. 2004.04.14. Figyelı 14-15. l. Szép Ildikó: Felszámolási láz. 2004.04.14. Figyelı 32-33. l. Cseke Hajnalka: Mese az egységes ellátásról. 2004.04.15. Magyar Hírlap 1., 8. l. Gyüreki Mercédesz, Rockenbauer Nóra: A bér növekedése legyızheti az árét. 2004.04.15. Magyar Hírlap 4. l. Dobozi Pálma: A patikusok ma döntenek a tüntetés helyszínérıl. 2004.04.15. Népszabadság 7. l. L.K.: Zöld út a tüntetıknek? 2004.04.15. Népszabadság 10. l. K.J.V.: Kórház-átalakítás: tiltakozó érdekvédık. 2004.04.15. Népszava 1., 4. l. Elmaradt a pedagógusok idei hatszázalékos bérfejlesztése.
115
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.04.15. Népszava 3. l. Nagy P. Zoltán: Botrány a mentıszolgálatnál. 2004.04.16. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Draskovicsot is kérdezik béremelésrıl. 2004.04.16. Népszava 4. l. Muhari Judit: Nem kellenek Budapesten a munkát keresı magyarok. 2004.04.16. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Vita a mentıszolgálat és szakszervezete között. 2004.04.16. Világgazdaság 3. l. Kovács Róbert: Középpontban a felnıttképzés. 2004.04.16. Világgazdaság 9-12. l. Menedzser. 2004.04.17. Magyar Hírlap 12. l. me: Munkahelyteremtés szigorodó feltételekkel. 2004.04.19. Magyar Hírlap 1., 10. l. Egymillió felett keres a hazai topmenedzser. 2004.04.19. Világgazdaság 4. l. Csekély reálbér-növekedés. 2004.04.20. Magyar Hírlap 4. l. pi: Egyetértettek a fizetésemelésben. 2004.04.20. Magyar Hírlap 9. l. Németh Géza: Adómentesség illeti az uniós alkalmazottakat. 2004.04.20. Magyar Hírlap 11. l. me: Indul az Emma-kampány. 2004.04.21. Népszava 5. l. Regıs Zsuzsa – Zsigri Judit: Diósgyır új befektetıkre vár. 2004.04.21. Népszava 7. l. Mocsáry József: Munkavállalók és tulajdon. 2004.04.21. Népszabadság 15. l. Sztrájkkal fenyegetnek a légiirányítók. 2004.04.22. Népszava 4. l. Bérkorrekciót kér a szakszervezet. 2004.04.22. Magyar Hírlap 4. l. pi: Ingyenes múzeumlátogatás, munkaerı-piaci védintézkedés. 2004.04.22. Magyar Hírlap 5. l. Dobozi Pálma: Nem tudni, lesz-e doktorroham. 2004.04.22. Világgazdaság 4. l. Baksa Roland: Kell az államháztartási reform. 2004.04.22. Népszabadság 6. l. Kiss Melinda: EU-munkavállalás: Adjon isten!... 2004.04.22. Népszabadság 7. l. V.A.D.: Tanári fizetés: két százalék. 2004.04.22. Népszabadság 7. l. Iskolabezárások. 2004.04.22. Népszabadság 17. l. Tanulhatnak oroszul a DAM dolgozói? 2004.04.23. Népszava 5. l. Egyeztetések a korkedvezményes nyugdíjról. 2004.04.23. Világgazdaság 5. l. Baksa Roland: Nehéz helyzetőeken segítenek. 2004.04.23. Világgazdaság 9-12. l. Menedzser. 2004.04.24. Magyar Hírlap 5. l. bh: Szociális minimum lesz nyugdíjminimum helyett. 2004.04.24. Magyar Hírlap 12. l. gyüm-me-ún: Munkaügyi razzia magyarok ellen. 2004.04.24. Népszabadság 13. l. A. Sz.: Kedden egész napos Malévsztrájk. 2004.04.24. Népszabadság hétvége 1., 3. l. Lengyel László: Magyar-magyar társadalmi szerzıdése. 116
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.04.24. Magyar Nemzet 11. l. Dombi Margit: Jogerıs felszámolás a diósgyıri acélgyárban. 2004.04.24. Népszava 5. l. Zsigri Judit: Felszámolják a Borsodi Nemesacél Acélgyártó Kft.t. 2004.04.26. Népszabadság 1., 10. Kálmán Attila: Demján azokról, akiknek “büdös” a gazdaság. 2004.04.26. Világgazdaság 1., 4. l. Szükség van a keleti munkaerıre. 2004.04.26. Világgazdaság 10. l. Koczó Ildikó: Az EMMA májustól bezárja a kiskapukat. 2004.04.27. Magyar Hírlap 1., 15. l. Malév-sztrájk: 20 járat törölve. 2004.04.27. Népszabadság Állástrend melléklet 2004.04.27. Magyar Hírlap 1., 3. l. Biczó Henriett: Minimálbért keres a fogyatékosok zöme. 2004.04.27. Magyar Hírlap 11. l. hl: Húsz járatot nem indít a Malév a sztrájk miatt. 2004.04.27. Magyar Nemzet 11. l. Dénes Zoltán: Mindennapossá váltak a gyárbezárások. 2004.04.27. Világgazdaság 3. l. Alku a munkaadók rovására. 2004.04.27. Világgazdaság 10. l. Malév: egész napos sztrájk. 2004.04.28. Magyar Hírlap 5. l. jós: Leértékelıdhet a tanárok fizetése. 2004.04.28. Népszabadság 19. l. K.J.E.: Sztrájkkészültség a húsiparban 2004.04.28. Népszabadság 21. l. Szakály Attila: Az elnök takarította a New York-i járatot. 2004.04.28. Népszava 5. l. Egynapos sztrájk Ferihegyen. 2004.04.28. Magyar Nemzet 2. l. Szárnyaszegett légitársaság. 2004.04.28. Világgazdaság 6. l. A hátrányos helyzetőek foglalkoztatásáért. 2004.04.29. Népszabadság 18. l. K.J.E.: Figyelmeztetı sztrájk a Picknél? 2004.04.29. Magyar Hírlap 5. l. Dobozi Pálma: Nemcsak a pénz viszi az orvosokat. 2004.04.29. Magyar Hírlap 12. l. Márk Edina: A munka még a háborúknál is több áldozatot követel. 2004.04.29. Magyar Hírlap 9. l. hl: Porszívót ragadtak a cégvezetık. 2004.04.30. Világgazdaság 11., 13. l. Koczó Ildikó: Nehéz diplomás álláshoz jutni. 2004.04.30. Világgazdaság 11-14. l. Menedzser melléklet 2004.04.30. Népszava melléklet: Hegyi Gyula: A munkásosztály a feledésbe megy? 2004.04.30. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Májusban újra bértárgyalás. 2004.04.30. Népszava 7. l. Kósáné Kovács Magda: A nép szava május elsején. 2004.04.30. Népszava 11. l. Felértékelıdik a lobbizás szerepe az együttmőködésben. 2004.04.30. Népszava 17. l. Szász István: Csaknem félezer éves munkásünnep május elseje. 2004.04.30. Népszava 17. l. Egy kis történelem. 2004.04.30. Népszava 17. l. Az MSZOSZ nyilatkozata európai uniós tagságunkról.
117
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.04.30. Magyar Hírlap 30. l. rn: Csak hisztéria a félelem a keleti munkavállalóktól. 2004.04.30. Magyar Hírlap 33. l. me: Nıtt a munkanélküliség. 2004.05.01. HVG 99-101. l. Vitéz F. Ibolya: Rövid póráz. Bérharc a Malévnál. 2004.05.01. A május 1. után megjelent napilapok olyan bı terjedelemben foglalkoznak a csatlakozás és a majális ismertetésével, hogy a cikkek felsorolását ezúttal mellızzük. 2004.05.01. Népszava 4. l. Szabad letelepedés, korlátozott munkavállalás. 2004.05.03. Magyar Nemzet 4. l. Dombi Margit: Akik a munka ünnepén kerültek az utcára. 2004.05.03. Népszava 5. l. Pungor András: Tanácstalanok és bizakodók majálisa. 2004.05.04. Világgazdaság 10. l. Kutasi Judit: Humán tıke az Unióban. 2004.05.04. Világgazdaság 20. Farkas Barbara: A Mol fı tisztségviselıi kapják a legtöbb juttatást. 2004.05.04. Magyar Nemzet 13. l. Dénes Zoltán: Munkavédelem. Szigorodott a törvény. 2004.05.04. Népszava 3. l. Megkezdte mőködését az EMMA 2004.05.05. Népszava 4. l. Muhari Judit: Foglalkoztatás: riogatás és tények. 2004.05.05. Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: Az emma drága, de keveset tud. 2004.05.05. Népszabadság 6. l. Szakszervezetek támadják a közszolgálati törvényt. 2004.05.05. Magyar Nemzet 2. l. Munkástanácsok a bérfelzárkóztatásért. 2004.05.05. Magyar Nemzet 13. l. Dénes Zoltán - Csákó Attila: Leépíti szombathelyi gyárát a Philips. 2004.05.05. Világgazdaság 15-. l. Humánerı. 2004.05.06. Figyelı 54.55. l. Mártonffy Zsuzsa: Paripa, fegyver. Béren kívüli juttatások. 2004.05.06. Figyelı 58-59. l. Petıcz György: Dél Észak ellen. Munkáslázadás a Fiatnál. 2004.05.06. Világgazdaság 3. l. Kovács Róbert: Kevesen pályáznak munkahelyteremtésre. 2004.05.06. Világgazdaság 4. l. Gazda Albert: Törvény az érdekképviseleteknek. 2004.05.06. Népszava 4. l. Muhari Judit: Új lehetıséget rejt a kiszervezés. 2004.05.07. Világgazdaság 4. l. Koczó Ildikó: Folytatódhat a bérek felzárkózása. 2004.05.07. Világgazdaság 10. l. Elıtérben a humán erıforrás. 2004.05.07. Világgazdaság Menedzser és Karrierklub melléklet 2004.05.07. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A vagyonvédelmi dolgozók felét feketén foglalkoztatják. 2004.05.07. Magyar Nemzet 11. l. Nagy Ottó: Nyugatra mehetnek az állatorvosok is. 2004.05.07. Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: Feketemunkás vagyonırök. 2004.05.08. Népszabadság 7. l. K. J. E.: Munkaügy: Csanádi megy, Héthy jön. 2004.05.08. Népszabadság 7. l. Elbocsátott Philips-érdekvédı. 2004.05.08. Népszabadság 13. l. Cz. P.: Demonstrálnak a friss diplomás állatorvosok. 118
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.05.10. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Nem csorbulhatnak a szerzett jogok. 2004.05.11. Magyar Nemzet 2. l. Derek András: Pécsett féltik állásukat a pedagógusok. 2004.05.11. Népszabadság 16. l. Felmondólevél postásoknak. 2004.05.11. Népszabadság állástrend melléklet 2004.05.11. Világgazdaság 1., 5. l. Koczó Ildikó: Egyre több az állás az építıiparban. 2004.05.11. Világgazdaság 5. l. Nógrádi Tóth Erzsébet: Több mőszakban operálnak? 2004.05.11. Világgazdaság 6. l. Átalakulóban a szakképzés. 2004.05.11. Népszava 5. l. Regıs Zsuzsa: Utolsó esély a DAM megmentésére. 2004.05.12. Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet: Az európai chartába ütközik a sztrájktörvény. 2004.05.12. Világgazdaság 1., 5. l. Koczó Ildikó: kiskapukat keresnek. 2004.05.12. Világgazdaság 24. l. Matolcsy György: Új kihívások a munkaerıpiacon. 2004.05.13. Figyelı 62-63. l. Cseke Hajnalka: Éberségpróba. Élelmiszer-biztonság. 2004.05.13. Világgazdaság 1., 4. l. Koczó Ildikó: EU állásajánlatok magyaroknak. 2004.05.14. Magyar Nemzet 11. l. Erdısi Csaba: A Pannonplast 230 állást szüntet meg. 2004.05.14. Világgazdaság 5. l. Betegeskedik az EMMA. 2004.05.14. Világgazdaság 5. l. Vissza a munka világába. 2004.05.14. Világgazdaság 8. l. Hétéves korlátozás: nincs új a nap alatt. 2004.05.14. Világgazdaság 11-16. l. Menedzser és Karrierklub melléklet 2004.05.15. Népszabadság 8. l. Az érdekvédık a nagy végkielégítések ellen. 2004.05.15. Népszava 1., 4. l. Szalay Tamás Lajos: Nyolcszáz vámos munka nélkül. 2004.05.15. Népszava 4. l. Aggódnak a bérek alakulása miatt. 2004.05.15. Népszava 10. l. Lengyel Tibor: Nıhetnek a béren kívüli juttatások. 2004.05.17. Magyar Hírlap 1., 5. l. Nagy V. Rita: Bíróságon védik szerzett jogaikat a mentısök. 2004.05.17. Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natália: Kórházi demonstráció. 2004.05.17. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Ellentmondó számok a közszféra béreirıl. 2004.05.17. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi: Garantált fizetést követelı tisztviselık. 2004.05.17. Népszava 3. l. További emelést a közszférának. 2004.05.17. Népszava 5. l. Beavatkozást sürget a VOSZ az olajárak miatt. 2004.05.17. Népszava 11. l. B. Mezei Éva: “Ne kívánd felebarátod munkatársait, se üzleti titkait.” 2004.05.18. Magyar Hírlap 9. l. Márk Edina – Szakonyi Péter: Végkielégítések kiskapukkal. 2004.05.18. Magyar Nemzet 17. l. Kórházi tüntetés Veszprémben. 2004.05.18. Népszabadság állástrend melléklet.
119
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.05.18. Világgazdaság 6-8. l. A Munka világa; Humánerı mellékletek 2004.05.19. Népszabadság 9. l. Ungár Tamás: Csak valami munka lenne. 2004.05.19. Magyar Nemzet 13. l. Szabó Eszter: Alig emelkednek a reálkeresetek. 2004.05.19. Világgazdaság 4. l. Gyorsult a bérkiáramlás. 2004.05.19. Világgazdaság 20. l. Joseph E. Stiglitz: Kiszervezett munkahelyek, utcára kerülı emberek. 2004.05.19. Népszava 4. l. Foglalkoztatási paktumokat szorgalmaznak. 2004.05.19. Népszava 4. l. Muhari Judit: Szegénység kontra munka. 2004.05.19. Népszava 5. l. Muhari Judit: Nagy a keresetek közötti szakadék. 2004.05.19. Népszava 8-9. l. Csík Rita: A Medgyessy-kormány gátat szabott a több tízmilliós állami végkielégítések kifizetésének. 2004.05.20. Világgazdaság 3. l. Fóris György: Változhat a 48 órás munkahét. 2004.05.20. Világgazdaság 3. l. Kocsi Margit: Tízmilliárdok felnıttképzésre. 2004.05.20. Világgazdaság 7. l. N. Vadász Zsuzsa: A dolgozó ne legyen az állam strómanja. 2004.05.20. Figyelı 58-59. l. Szörényi Ágnes: Munkamániás menedzserek. 2004.05.20. Magyar Hírlap 4. l. Nagy V. Rita: Akció a mentıs szakszervezeti fınök ellen. 2004.05.20. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Összegzik a béremelések adatait. 2004.05.20. Népszava 13. l. Elérhetı hitel IPOSZ-tagoknak. 2004.05.21. Népszava 3. l. Markotay Csaba: Kevés helyen volt érzékelhetı béremelés a közszférában. 2004.05.21. Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: Kevés a munkanélküli, de kevesen is dolgoznak. 2004.05.21. Népszabadság 13. l. K.J.E.: Tiltakozó vasutasok 2004.05.21. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Számháború zajlik a közszférában. 2004.05.21. Magyar Nemzet 11. l. Foglalkoztatási gondok. 2004.05.21. Világgazdaság 11-16. l. Menedzser, Karrierklub. 2004.05.21. Világgazdaság 9-12. l. l. Menedzser. 2004.05.22. Magyar Hírlap 5. l. Béremelésre várnak a köztévénél. 2004.05.22. Népszava 4. l. Képzéssel a versenyképességért. 2004.05.22. Népszava 10. l. B.- Mezei Éva: Rejtett gazdaság és adózási magatartás. 2004.05.24. Népszava 3. l. Máv-vita sztrájk-ügyben. 2004.05.24. Népszava 4. l. Muhari Judit: Leépítés – rengeteg kérdıjellel. 2004.05.24. Világgazdaság 4 l. Koczó Ildikó: Átalakulóban a felnıttképzés. 2004.05.24. Világgazdaság 6. l. Segítség kisvállalkozásoknak. 2004.05.24. Világgazdaság 20. l. Inflációs remények.
120
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.05.24. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kedvezményes munkaidı veszélyben. 2004.05.24. Magyar Nemzet 11. l. Csákó Attila: Tiltakozó vendéglısök. 2004.05.25. Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet: Újra mőködik a közszolgálati sztrájkbizottság? 2004.05.25. Népszabadság állástrend melléklet 2004.05.25. Világgazdaság 11. l. Több új állást kínálnak. 2004.05.26. Magyar Hírlap 12. l. me: Több pénz kell a hatékonyabb közszolgáltatáshoz. 2004.05.26. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Burány Sándor elégedett, İry Csaba egyáltalán nem. 2004.05.26. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Munkát szabadon. 2004.05.26. Magyar Nemzet 13. l. Csákó Attila: VPOP: leépítés után toborzás. 2004.05.26. Világgazdaság 5. l. Koczó Ildikó: Megreformálják a hazai közszolgálatot. 2004.05.27. Népszabadság 7. l. VPOP: Ellehetetlenített szakszervezet. 2004.05.27. Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: Hétszázezren kerüli az adóhivatalt. 2004.05.27. Népszabadság Infovilág melléklet: Gyovai Attila: Uniós állásajánlatok a neten. 2004.05.27. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Egyre többen tüntetnének. 2004.05.27. Világgazdaság 1., 3. l. Koczó Ildikó: Többet dolgozunk az elıírtnál. 2004.05.27. Figyelı 44-45. l. Stanley Holmes: Újabb BOEING-botrány 2004.05.28. Népszava 3. l. Markotay Csaba: Tárgyalás és demonstráció újra. 2004.05.28. Népszava 11. l. Versenyszféra: bıvülı létszám. 2004.05.28. Népszabadság 7. l. Varga Dóra: Demonstrálnak a tanárok. 2004.05.28. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi – Székely: Utcán a pedagógusok. 2004.05.28. Magyar Hírlap 5. l. Joób Sándor: A pedagógusok ma tüntetnek, a hallgatók tovább tárgyalnak. 2004.05.28. Magyar Hírlap 11. l. nd: Júniusban a munkavállalók is vehetnek üdülési csekket. 2004.05.28. Világgazdaság 4. l. Munkapiac: kis mozgások. 2004.05.28. Világgazdaság l1-16. l. Menedzser és Karrierklub melléklet 2004.05.29. Magyar Hírlap 4. l. Joób Sándor: Családias tüntetés százezerért. 2004.05.29. Népszabadság 7. l. Varga Dóra: Demonstráció lufikkal. 2004.05.29. Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: Mérlegelik a bértábla emelését. 2004.05.29. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi – Székely: Bérükért tüntettek a tanárok. 2004.05.29. Magyar Nemzet 21., 24. l. Az Európa-zár. 2004.05.29. Népszava 1., 4. l. Markotay Csaba: Általában teljesült a közszféra bérmegállapodása. 2004.06.01. Népszava 4. l. Markotay Csaba, Muhari Judit: Színvonalas munkáért jutalmat 121
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ ígérnek. 2004.06.01. Népszava 4. l. M. J.: Nem színlelt egyetértés. 2004.06.01. Világgazdaság 9. l. Divat a többlépcsıs béremelés. 2004.06.01. Népszabadság melléklet: állástrend 2004.06.01. Magyar Nemzet 4. l. Dombi Margit: Kétszer annyi munkáért feleannyi bért. 2004.06.02. Népszava 10. l. R. Zs.: Dam Steel pályázat harmadszor. 2004.06.02. Magyar Hírlap 5. l. Neumann Ottó: Budapesten elıbb kell ács, mint diplomás. 2004.06.02. Világgazdaság 1., 4. l. Koczó Ildikó: Diplomás munkanélküliség. 2004.06.02. Világgazdaság 4. l. HL: Indul az üzletrész-átadás. 2004.06.02. Világgazdaság 8. l. Kifogásolják a bolti ellenırzéseket. 2004.06.03. Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: Jó adózók elınyben. 2004.06.03. Magyar Hírlap 1., 8. l. Gyüreki Mercédesz, Rockenbauer Nóra: Nyugdíj az EUban: több helyrıl is kapható ellátás. 2004.06.03. Népszabadság 17. l. Átképzés 2004.06.03. Magyar Nemzet 12. l. EU: nem változott a munkanélküliség 2004.06.03. Világgazdaság 5. l. Munkahelyteremtı beruházások országszerte. 2004.06.04. HVG 104-106. l. Mink Mária: Idıre megy. Huzakodás a 36 órás munkahétrıl. 2004.06.04. Magyar Hírlap 1., 9. l. A kényszervállalkozások többségét nem érdekli az adóamnesztia. 2004.06.04. Magyar Hírlap 15. l. Kun István: Fekete lyuk a napszám. 2004.06.04. Világgazdaság 3. l. Magyarország az uniós átlag 61 százalékán. 2004.06.04. Világgazdaság 11. l. Menedzser és Karrierklub melléklet. 2004.06.04. Népszava 3. l. A Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezete XVII. küldöttgyőlésének állásfoglalása a felsıoktatás aktuális kérdéseirıl. Fizetett hirdetés. 2004.06.05. Népszava 3. l. Áttekinthetı közszolgálat 2004.06.07. Berkes Béla: A fogyatékos-iskolák harmada törvényt sért. 2004.06.07. Magyar Hírlap 21., 26-27. l. Szeretjük, utáljuk, belenyugodtunk? 2004.06.07. Magyar Nemzet 10. l. Szabó Eszter: Tartós állástalanság. 2004.06.07. Népszabadság 6. l. Burány. Még egy év kell. 2004.06.07. Népszabadság 8. l. K. J. E.: Veszélyes munkahelyek: heti négy óra a tét. 2004.06.08. Népszava 4. l. Muhari Judit: megérkeztek a szezonális munkások. 2004.06.08. Népszabadság: állástrend. Munkavállalás az EU-ban. 2004.06.08. Világgazdaság 1., 6. l. Növekvı szakmunkáshiány. 2004.06.08. Világgazdaság 3. l. Koczó Ildikó: Nyerjen már valaki pályázatot! 2004.06.09. Magyar Nemzet 13. l. Csákó Attila: VPOP: Idén nem lesz jutalom? 122
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.06.09. Népszabadság állástrend 2004.06.10. Figyelı 48-49. l. Mártonffy Zsuzsa: Tyúkanyók és kosok. A HR szerepei. 2004.06.10. Figyelı 52-54. l. Mártonffy Zsuzsa – Wisnewski Anna: Szigorúan ellenırzött vállalatok. Német razzia magyar cégek ellen.: Tyúkanyók és kosok. A HR szerepei. 2004.06.10. Magyar Nemzet 1. l. Bákonyi Ádám: Tovább halasztódik a közszféra bérügye. 2004.06.10. Népszabadság 1. l. V.A.D.: Oklevél: engedély a munkára. 2004.06.10. Népszabadság 9. l. Cseri Péter: Kórtermi közelharcok. 2004.06.10. Népszabadság 19-20. l. Átképzés 2004.06.10. Világgazdaság 4. l. Koczó Ildikó: Idénymunkások kerestetnek. 2004.06.10. Világgazdaság 5. l. A munkavállalók rosszabbul járnak. 2004.06.10. Magyar Hírlap halló melléklet I., IV. l. Távmunka: jövıképregények. 2004.06.10. Figyelı 48-49. l. Mártonffy Zsuzsanna: Tyúkanyók és kosok. A HR szerepei. 2004.06.11. HVG 31-33. Nem aprópénz. Menedzserfizetések Nyugat-Európában. 2004.06.11. Népszava 4. l. Muhari Judit: Díj a családbarát munkahelynek. 2004.06.11. Magyar Hírlap 13. l. hl: Felnıttképzésre harmincmilliárd jut idén. 2004.06.11. Népszabadság 7. l. Kun J. Erzsébet: Csalódottak a közszolgák. 2004.06.11. Népszabadság 8. l. Kun J. Erzsébet: Idıseknek ingyenes lesz a második szakma. 2004.06.11. Népszabadság 21. l. Ifjúság – iskola – gazdaság 2004.06.11. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Béremelésrıl a választást követıen. 2004.06.11. Világgazdaság 1., 4., 17. l. Növekedés javuló szerkezetben. 2004.06.11. Világgazdaság 5. l. KI: Stratégia a felnıttképzéshez. 2004.06.11. Világgazdaság 11-16. l. Menedzser, Karrierklub 2004.06.14. Népszava 9. l. Muhari Judit: Felnıttkorban is mindenkinek tanulnia kell. 2004.06.14. Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Többet kell dolgozni? 2004.06.14. Világgazdaság 1., 3. l. Nyáron könnyebb munkát találni. 2004.06.14. Világgazdaság 4. l. N. Vadász Zsuzsa: A munkakihelyezés ma a sláger. 2004.06.15. Magyar Hírlap 10. l. me: Újabb haladék a színlelt szerzıdésekre. 2004.06.15. Népszabadság 8. l. H.Z.: Idı a kényszervállalkozóknak. 2004.06.15. Népszabadság 15. l. Szabó Brigitta – Blahó Miklós: Demagógia vagy reformok? 2004.06.15. Magyar Nemzet 1. l. Leépítés várható a közszférában. 2004.06.15. Világgazdaság 5. l. Koczó Ildikó: Újabb egy év amnesztia. 2004.06.15. Világgazdaság 8. l. Humánerı.
123
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.06.16. Magyar Hírlap 9. l. Márk Edina: Nem engednek a 36 órából 2004.06.16. Magyar Hírlap 11. l. Szilágyi Béla – Szakonyi Péter: Végjáték Diósgyırött. 2004.06.16. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: A bérekrıl zárt ajtók mögött egyeztetnek. 2004.06.16. Világgazdaság 1., 4. l. Oláh Gábor: A PM növelte a GDP prognózisát. Júniusban is rekordhiány a költségvetésben. 2004.06.16. Világgazdaság 9-12. l. Az EU és a munka világa. 2004.06.17. Magyar Hírlap 1., 4. l. Szakonyi Péter: Sárközy Tamás a közszférát ısztıl karcsúsíthatja. 2004.06.17. Magyar Hírlap 9. l. me: Egy százalékkal nıttek a reálkeresetek. 2004.06.17. Magyar Hírlap 10. l. nd: Kevesebbet kerestek a szállodások. 2004.06.17. Figyelı 48-50. l. Halaska Gábor: Közel Európához? Menedzserfizetések. 2004.06.17. Népszabadság 8. l. Varga Dóra: Június a diákmunka szezonja. 2004.06.17. Népszabadság 8. l. Kun J. Viktória: Kevés nıvér megy idegenbe. 2004.06.17. Világgazdaság 6. l. Bisztricsány Julianna: A vámosok saját túlélésükért küzdenek. 2004.06.17. Világgazdaság 9. l. Facility menedzsment: Elengedhetetlen a képzés. 2004.06.17. Magyar Nemzet 3. l. Korlát a tanárok munkavállalása elıtt. 2004.06.17. Magyar Nemzet 11. l. Szabó Eszter: Brüsszeli figyelmeztetés. 2004.06.17. Magyar Nemzet 1., 11. l. Dénes Zoltán: Stagnáló reálbérek (Csökkent a reálbér az egészségügyben.) 2004.06.18. Népszava 1., 4. l. Menesztett kórházigazgató 2004.06.18. Népszabadság 8. l. V. A. D.: Tanári évértékelı: Több munkáért kevesebb pénz. 2004.06.18. Világgazdaság 11-16. l. Menedzser, karrierklub 2004.06.18. Magyar Hírlap 4. l. Jós: Egyre kevesebb tanár talál magának állást. 2004.06.18. Magyar Hírlap 10-11. l. Márk Edina: Kényszervállalkozók: bőnbocsánat csak a régi szerzıdésekre jár. 2004.06.18. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Tovább húzódik a közszféra bérügye. 2004.06.18. Magyar Nemzet 2. l. Gidró Krisztina: Felmentett fıvárosi kórházigazgató. 2004.06.18. Magyar Nemzet 13. l. Derek András: Leépítés a dunántúli cégeknél. 2004.06.19. Magyar Nemzet 13. l. Bezár az egri dohánygyár. 2004.06.19. Magyar Nemzet 21., 24. l. Hanthy Kinga: Tanulópénz. 2004.06.19. Népszava 4. l. Elégtelent kapott az oktatási tárca. 2004.06.21. Népszabadság 7. l. Magánkézben Gyırben a sürgısségi ügyelet. 2004.06.21. Világgazdaság 1., 11., 12. l. Szaporodó létszámleépítések. 2004.06.21. Világgazdaság 12. l. Kalocsai Zoltán: Új pályázat a DAM-vagyonra. 2004.06.21. Magyar Hírlap 11. l. me: Elkészült a nemzeti foglalkoztatási akcióterv. 124
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.06.21. Magyar nemzet 2. l. Székely Dániel: Iskolabezárások miatt tüntettek. 2004.06.21. Népszava 4. l. Muhari Judit: Szomszédolás a munkaerıpiacon. 2004.06.22. Népszava 10. l. Haladék a kényszervállalkozóknak. 2004.06.22. Világgazdaság 1., 3. l. Koczó Ildikó: Kevés a fizetés, sok a feladat. 2004.06.22. Világgazdaság 6. l. Humánerı. 2004.06.22. Világgazdaság 10. l. Rések a munkavédelmi piacon. 2004.06.22. Magyar Nemzet 11. l. Jeney Edit: Új pályázat a DAM eladására. 2004.06.22. Magyar Hírlap 9. l. Márk Edina – Rovó Attila: Itthon maradnak a magyarok. 2004.06.22. Népszabadság: állástrend 2004.06.22. Népszabadság 8. l. Kun J. Viktória: A kórházigazgató és a politika. 2004.06.22. Népszabadság 15 . Már darabonként is eladó a diósgyıri acélmő. 2004.06.23. Magyar Hírlap 1., 9. l. Szilágyi Béla: Diósgyırött újabb munkásokat bocsátottak el. 2004.06.23. Magyar Hírlap 5. l. Jogok sérülnek a rendırségnél. 2004.06.23. Népszabadság 7. l. Jogokat sértı munkakörülmények a rendırségen. 2004.06.23. Magyar Nemzet 5. l. Bákonyi Ádám: Az eltőnt közalkalmazotti béremelés. 2004.06.23. Népszava 3. l. Takács: Jogsértı munkakörülmények a rendırségnél. 2004.06.23. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Tüntetés a korkedvezményért. 2004.06.23. Népszava 4. l. Takarékbank – VOSZ együttmőködés. 2004.06.24. Magyar Hírlap 9. l. me: Nem hoz javulást a munkavédelemben az EU-tagság. 2004.06.24. Népszabadság 17. l. Varga Dóra: Összevonások elıtt a fıvárosi szakképzı iskolák. 2004.06.24. Népszabadság 18. l. F. Szabó Emese: Egy diploma már nem elég? 2004.06.24. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi: Ragaszkodnak a reálbér-növekedéshez. 2004.06.24. Magyar Nemzet 11. l. Dénes Zoltán: Folytatódó elbocsátások a hazai cégeknél. 2004.06.24. Világgazdaság 24. l. Mark Roe: Gyenge munkaerıpiac, erıs értékpapírpiac. 2004.06.24. Népszava 4. l. Tárgyalás elıtt tüntettek a korkedvezményes nyugdíjért. 2004.06.24. Népszava 9. l. Csík Rita: Kitart a felmentett kórházigazgató. 2004.06.25. Népszava 3. l. Cs. R,.: Egyelıre van is igazgató, meg nincs is az István Kórházban. 2004.06.25. Népszava 7. l. Vadász János: A baloldali politikáról. 2004.06.25. Világgazdaság 1., 4. l. Koczó Ildikó: Veszélyes szakemberhiány 2004.06.25. Világgazdaság 11. l. Menedzser, Karrierklub mellékletek 2004.06.26. Magyar nemzet 2. l. Jutalomban dúskálnak. 2004.06.26. HVG 6-9. l. Kocsis Györgyi: A nagykönyv meg van írva. Az EU Alkotmánya.
125
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2004.06.26. HVG 91-94. l. Molnár Patrícia: Stop- és startjelzések. Ellentmondásos munkaerıpiac. 2004.06.26. Népszava 4. l. Iskolabezárások miatt tiltakoznak. 2004.06.27. Magyar Hírlap 9. l. Szilágyi Béla: Kenyérharc a multikkal. 2004.06.28. Népszava 4. l. Muhari Judit: Elbocsátás több értelmezéssel. 2004.06.28. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kampányhangulat a postások körében. 2004.06.28. Világgazdaság 1., 4. l. Nehezen mozduló munkaerı. 2004.06.29. Világgazdaság 1., 11. l. Nyugaton bıvül a munkaidı. 2004.06.29. Világgazdaság 6. l. Alacsony a munkanélküliség. 2004.06.29. Világgazdaság 9. l. Szerzıdéses katonákat keres a honvédség. 2004.06.29. Világgazdaság 10. l. Humánerı. 2004.06.29. Magyar Hírlap 5. l. gz: Szalámit is kapnak a belügyesek. 2004.06.29. Népszabadság 6. l. Vadász János lemondott párttisztségeirıl. 2004.06.29. Népszabadság 7. l. K. J.E.: Postai érdekvédık érdekharca 2004.06.29. Népszava 4. l. Vita a foglalkoztatási adatokról. 2004.06.30. Magyar Nemzet 1., 11. l. Csákó Attila: Csökken az állásban lévık száma. 2004.06.30. Magyar Nemzet 11. l. Dombi Margit: Elbocsátások az Alkaloidánál. 2004.06.30. Magyar Hírlap 1., 5. l. Betarthatatlan jogszabály védi az orvosokat. 2004.06.30. Magyar Hírlap 3. l. Neumann Ottó: Félmillió felnıtt él legális jövedelem nélkül Magyarországon. 2004.06.30. Magyar Hírlap 12. l. Márk Edina – Kriván Bence: A nıi munkaerı kevesebbet ér. 2004.06.30. Népszabadság 5. l. Inotai Edit: Engedtek a 35-bıl. 2004.06.30. Népszabadság 5. l. K.J.E.: Magyarország: harc a 38 óráért. 2004.06.30. Népszabadság 15. l. Négyszáz fıt bocsát el a sárvári Flektronix.
126
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ FOLYÓIRATOK Munkaügyi Szemle 2003. 4. sz. Új értékek a munka világában Hidvégi Péter: A munkaerıigények strukturális változásairól A HR és az üzleti stratégia (Beszélgetés Dr. Hrívó Árpáddal) Dr. Rózsa József: A munkaügyek története hazánkban a II. világháború után (1.) Dr. Puskás Béla: Segélyezı piacgazdaság helyett, teljes foglalkoztatást! Mihály Ildikó: Gyermekrabszolgaság Zöldyné Szita Erzsébet: Családbarát munkahelyek: törekvések és kilátások Dr. Marton Tamás: HR Master Fórum 2004 Karoliny Mártonné – László Gyula – Poór József: Emberierıforrásmenedzsment a közszférában (II. rész) Dr. Ladó Mária – Dr. Virág Edit: Még egyszer az EU foglalkoztatáspolitikáról. A Wim Kok Jelentés (II. rész) Polónyi István: A vállalatok képzési politikájának néhány jellemzıje (II. rész) Munkapiac Munkajog Dr. Miholics Tivadar: A munkavállaló és a munkáltató kötelezettségei a munkajogban (II. rész) A végzendı munkák köre (munkakör) Dr. Kiss Ferenc: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés Dr. Marton Tamás: Egy valóban hiánypótló összeállítás Szőcs Enikı: Félelem a keletrıl nyugatra történı vándorlástól Létszám és kereset (2003. I-IV. negyedév) (Összeállította: Víg Andrásné) 2004. 5. sz. Európai munkajog és az EMMA Szatmári Szilvia: Munkahely és család Dr. Pongrácz László: Meditáció egyes bérezési elvekrıl Mit ér az MBA diploma? (Beszélgetés Dr. Matern Margittal) Munkakörszobrászat (P and Bert) Hogyan változtak a vezetık karrierváltási esélyei 2003-ban? (DBM) Végh László: Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás szerepe és mőködtetése a hazai munkaerıpiacon Dr. Rózsa József : A munkaügyek története hazánkban a II. világháború után (2.) Karoliny Mártonné – László Gyula – Poór József: Emberierıforrásmenedzsment a közszférában (III. rész) Dr. Magyar Éva: Jogharmonizáció immáron “bentrıl” szemlélve: a munkaidı szabályozásának lehetséges irányai (I. rész) Neumann László – Nacsa Beáta: A rugalmas alkalmazkodást elısegítı szerzıdéstípusok, különös tekintettel a Munka Törvénykönyve 2001. évi módosításának hatásaira (I. rész) Munkapiac A kollektív szerzıdéskötés szintjei (Cs. Sz. – H. A.) Az üzemi tanács létesítésének alapkérdései (H. A.) 127
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ Dr. Miholics Tivadar: A munkavállaló és a munkáltató kötelezettségei a munkajogban (III. rész) A munkavégzés(ek) helye (a munkahely) Oktatás és mobilitás (M. A.) OFA pályázati felhívás 2004. 6. sz. HR – az üzleti partner Dr. Munkácsy Ferenc: Túlképzés a felsıoktatásban Rendszerváltó évek a munka világában (Beszélgetés Dr. Lakatos Miklóssal) Herczeg Dóra: Béren kívüli juttatások Dr. Rózsa József: A munkaügyek története hazánkban a II. világháború után (3.) Dr. Seres Antal: A részmunkaidıs foglalkoztatás arányát és terjedését befolyásoló tényezık Dr. Baltay Kristóf: HR siker a vezérigazgató szemüvegén keresztül Dr. Magyar Éva: Jogharmonizáció immáron “bentrıl” szemlélve: a munkaidı szabályozásának lehetséges irányai (II. rész) Neumann László – Nacsa Beáta: A rugalmas alkalmazkodást elısegítı szerzıdéstípusok, különös tekintettel a Munka Törvénykönyve 2001. évi módosításának hatásaira (II. rész) Munkapiac Munkajog Aradi Melinda: Ékes Ildikó: A gazdaság árnyéka, avagy a rejtett gazdaság (Könyvismertetés)
Személyügyi Hírlevél 2004. 4. sz. Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl) A hónap témája (Domonkos Anna): Miért jelentkezett a 14. OHE Konferenciára? • Bacsur Kálmán, humán erıforrás szolgáltató központvezetı, Magyar Posta Rt. • Dr. Bárány György, ügyvezetı igazgató, HVB Bank Hungary Rt. • Bernuláné Duba Ildikó, osztályvezetı, Pick Szeged Rt. • Búza Katalin, humánpolitikai fıosztályvezetı, Paksi Atomerımő Rt. • Pulay Krisztina, ügyvezetı igazgató, Catro Vezetıi Tanácsadó Kft. • Rankasz Dezsı, emberi erıforrás igazgató, Alcoa-Köfém Kft. • Dr. Szalainé Dr. Szilágyi Eleonóra, személyügyi igazgató, BKV Rt. • Száriosz Andrea, humánpolitikai vezetı munkatárs, Pest Megye Önkormányzata. • Tarnai Dezsı, tudás menedzser & HR igazgató, Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Rendezvények:
128
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ • OHE HUMÁNPOLITIKAI AKADÉMIA • Szakmai tapasztalatcsere-látogatás a DÉMÁSZ Rt-hez. • 14. ORSZÁGOS HUMÁNPOLITIKAI KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS. BUILDING CONNECTIONS – GETTING RESULTS. • WFPMA 10th World Congress on Human Resources Management Módszertani Mőhely • Az EU foglalkoztatási stratégiájának hatása a hazai emberi erıforrás menedzsmentre (Dr. László Gyula) • Ügyfélfogó • Frontemberek fókuszban Az OHE tagszervezetek életébıl • Humán szolgáltató irodák a térségben (DUNAFERR hetilap – Dunaferr Dunai Vasmő Rt.) • Családtagok gyárlátogatáson (Philips - Philips Végszerelı Központ) • Képzési programnaptár (POSTÁS - Magyar Posta Rt.) • Az idén még több kirándulás (EGIS Hírlap- Egis Rt.) • Megszületett a bérmegállapodás (DUNAFERR Hetilap - Dunaferr Dunai Vasmő Rt.) • Sikeres bérmegállapodás (BKV Hírlap - BKV Rt.) • Jó ötlet az ötletláda (RÁBA Magazin- Rába Jármőipari Holding) • Hangsúly a megelızésen (DUNAFERR Hetilap - Dunaferr Dunai Vasmő Rt.) • Dolgozói megelégedettségi felmérés (Philips - Philips Végszerelı Központ) • Elınyös az akkreditáció (POSTÁS - Magyar Posta Rt.) • Teljesítményértékelés – szellemi dolgozók visszajelzése a 2002-es évrıl (Philips - Philips Végszerelı Központ) Kitekintı • What salaries are paid in different European countries? • Az emberi erıforrásra fordított költségek hatékony kezelése létszámleépítés nélkül. HR Informatika: Beléptetı rendszerek, vagy ’kicsit’ több? 2. rész (Ángyán Péter) Munkahelyi stressz-felmérés – GORDIO-csoport Siker, vagy kudarc? Munkavállalói, vezetıi készségek az Európai Unióban – DEVELOR Rt. 2003. 5. sz. Hírek röviden. Tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl. A hónap témája: Nemzetközi szervezet – HR funkció. • Dr. Bogdán János, személyzeti igazgató, Borsodi Sörgyár Rt. • Dr. Nagy Károly, alelnök, OHE (2003 végéig a Philips Magyarország Kft. humánpolitikai és PA igazgatója). • Rankasz Dezsı, emberi erıforrás igazgató, ALCOA-KÖFÉM Kft. • Dr. Rolek Ferenc, vezérigazgató helyettes, Budapest Bank Rt. • Dr. Szemerédi Katalin, személyügyi igazgatóhelyettes, EGIS Gyógyszergyár Rt.
129
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ • Szilágyi Géza, humán erıforrás igazgató, Hewlett-Packard Magyarország Kft. Rendezvények • Vállalati tapasztalatcsere látogatás a DÉMÁSZ Rt-nél Szegeden. • OHE HUMÁNPOLITIKAI AKADÉMIA. • 14. ORSZÁGOS HUMÁNPOLITIKAI KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS. Interjú Zsoldos Mariannal, a Generali-Providencia Biztosító emberi erıforrás osztályvezetıjével. Módszertani Mőhely • A Wienerberger Téglaipari Rt. emberi erıforrás tevékenységének bemutatása (Dr. Takáts Judit) Az OHE tagszervezetek életébıl • Humán szolgáltató irodák a térségben (DUNAFERR hetilap – Dunaferr Dunai Vasmő Rt.) • Családtagok gyárlátogatáson (Philips - Philips Végszerelı Központ) • Képzési programnaptár (POSTÁS - Magyar Posta Rt.) • Az idén még több kirándulás (EGIS Hírlap - Egis Rt.) • Megszületett a bérmegállapodás) (DUNAFERR Hetilap - Dunaferr Dunai Vasmő Rt.) • Sikeres bérmegállapodás (BKV Hírlap - BKV Rt.) • Jó ötlet az ötletláda (RÁBA Magazin- Rába Jármőipari Holding) • Hangsúly a megelızésen (DUNAFERR Hetilap - Dunaferr Dunai Vasmő Rt.) • Dolgozói megelégedettségi felmérés (Philips - Philips Végszerelı Központ) Kitekintı • Human resource management in an expanded European Union • What CEOs think: A leadership survey HR Informatika: Klasszikus helyett kvantum kultúra (Koczó Ildikó) Osztozni a sikerekben – vezetıi juttatások – Dimenzió Csoport Magyar vállalatok a legjobb európai munkahelyek között – Hewitt Inside Consulting
130
JOGSZABÁLYOK 2004. II. negyedév Jogszabály száma 2/2004.(I.15.) FMM r.
1/2004.(I.22.) HM r. 7/2004.(I.22.) ME hat.
Címe
Magyar Közlöny A kollektív szerzıdések bejelentésének és nyilvántartásának 5. sz. részletes szabályairól Mővészeti Szakszervezetek Szövetsége Elıadómővészi Jogvédı 5. sz. Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye a rögzített elıadás nyilvánosság számára lehívásra történı hozzáférhetıvé tétele engedélyezésének feltételeirıl Mővészeti Szakszervezetek Szövetsége Elıadómővészi Jogvédı 5. sz. Irodájának (MSZSZ-EJI) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) közös jogdíjközleménye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendı elıadómővészi és hangfelvétel elıállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirıl Mővészeti Szakszervezetek Szövetsége Elıadómővészi Jogvédı 5. sz. Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye az elıadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történı átvitel céljára készült rögzítésének díjáról és e felhasználás egyéb feltételeirıl Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással vagy más hasonló módon történı többszörözés után járó (reprográfiai) jogdíjakról A hivatásos, szerzıdéses és hadköteles katonák térítésmentes és 7. sz. kedvezményes természetbeni ellátásáról szóló 2/1998. (II. 4.) HM r. módosításáról Helyettes államtitkári juttatások biztosításáról 7. sz.
FMM közlemény a 2004-ben, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számáról 2/2004.(I.31.) A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az BM r. önkormányzati tőzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseirıl és a személyügyi igazgatás rendjérıl szóló 9/1997. (II. 12.) BM r. módosításáról 3/2004.(I.31.) A helyi önkormányzatokat 2004. évben megilletı normatív PM-BM e.r. állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérsékelı kiegészítésrıl, illetve beszámításról 14/2004.(II.5.) A 2004. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyőjtési Korm. r. Programról szóló 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról
7. sz. 10. sz.
10. sz.
11. sz.
15/2004.(II.5.) Az állami vezetıi juttatások jogosultsági feltételeirıl szóló 11. sz. Korm. r. 131/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról 4/2004.(II.5.) BM r.
A belügyi szervek rendelkezésében lévı, lakásnak nem minısülı 11. sz. szállóférıhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) 131
JOGSZABÁLYOK 2004. II. negyedév BM rendelet módosításáról 1005/2004. (II.5.)Korm.h.
Államtitkári juttatások biztosításáról
11. sz.
3/2004.(II.6.) FMM r.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 4/2002. (X. 17.) 12. sz. FMM rendelet módosításáról OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2004. 12. sz. január 8-i ülésérıl
4/2004.(II.12.) A szakmai követelmények kiadásáról szóló 6/1994. (VIII. 31.) 14. sz. FMM r. MüM rendelet módosításáról 1007/2004. (II. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való 14. sz. 12.) Korm. h. részvételrıl és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról 1008/2004.(II. 16.) Korm. h.
Foglalkoztatási tilalom, illetve korlátozás alóli felmentésrıl
16. sz.
3/2004. (II.17.) A fogva tartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési 17. sz. IM-PM e. r. elıirányzat felhasználási rendjérıl szóló 2/1996. (III. 13.) IMPM együttes rendelet módosításáról 3/2004. (II.17.) A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére 17. sz. OM-FMM e. r. szervezett képzéssel teljesítı hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeirıl és az elszámolás szabályairól 5/2004. (II.20.) Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek 18. sz. BM r. kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet módosításáról 4/2004. (II.20.) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § 18. sz. AB hat. (6) bekezdés d) pontjának megsemmisítésérıl 5/2004. (II.24.) A felnıttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének 19. sz. FMM r. részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet módosításáról 1013/2004. (II.28.) Korm. h.
Vadász Jánosnak az egységes közszolgálati szabályozás 22. sz. kidolgozásáért és végrehajtásának koordinálásáért felelıs kormánymegbízottá történı kinevezésérıl szóló 1161/2002. (IX. 26.) Korm. határozat módosításáról OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2004. 22. sz. február 6-i ülésérıl
7/2004. (III.2.) A közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseirıl szóló 7/2002. 23. sz. BM r. (III. 12.) BM rendelet módosításáról 2004. III. tv.
Az emberi jogok és az alapvetı szabadságok védelmérıl szóló, 25. sz. Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körülmények között történı eltörlésére vonatkozó jegyzıkönyvének kihirdetésérıl
2004. VIII. tv.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló 25. sz. 1999. évi XCV. törvény módosításáról
132
JOGSZABÁLYOK 2004. II. negyedév 6/2004.(III.10.) A közalkalmazottak jogállását érintı egyes kérdésekrıl szóló 27. sz. FMM r. 1/1993. (IV. 20.) MüM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról 15/2004 (III.24.)OGY h. 6/2004. (III.24.) AB h.
34. sz.
“A pénzintézet, mint munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel 34. sz. adózási kérdése” címő 2002/1. APEH iránymutatás kiadásának alkotmányellenességérıl OÉT közlemény az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2004. 34. sz. február 27-i ülésérıl
7/2004.(III.26.) A megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és 36. sz. FMM-SzCsM- szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes PM e. r. rendelet módosításáról 8/2004.(III.26.) A Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren 36. sz. FMM r. kívüli felnıttképzési célú keretének felhasználásáról szóló 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet módosításáról 2004. XI. tv.
A munkavédelemrıl módosításáról
szóló
1993.
évi
XCIII.
törvény 38. sz.
6/2004.(III.30.) A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak 38. sz. IM r. elismerési rendjérıl szóló 10/1997. (III. 26.) IM rendelet módosításáról 7/2004. (III.30.)IM r.
A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak 38. sz. szolgálati viszonyáról szóló 14/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról
8/2004. (III.30.) IM r.
A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai 38. sz. illetményének és illetményjellegő juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról
9/2004. (III.30.) IM r.
A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira 38. sz. vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról
4/2004.(III.31.) A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter felügyelete alatt álló 39. sz. GyISM r. költségvetési szervek közalkalmazottainak vagyonnyilatkozattételérıl 37/2004. A szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) 40. sz. (IV. 1.) FVM r. FM rendelet módosításáról 6/2004. (IV. 1.) HM r.
A hivatásos és szerzıdéses katonai szolgálat létesítésérıl, 40. sz. módosításáról, megszüntetésérıl, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjérıl szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet módosításáról
28/2004. (IV.6.) OGY h.
A kis- és középvállalkozások helyzetérıl, gazdálkodási 42. sz. feltételrendszerérıl szóló 2002. évi jelentés elfogadásáról
133
JOGSZABÁLYOK 2004. II. negyedév 30/2004. (IV.6.) OGY h.
Az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság 42. sz. munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekrıl
9/2004. (IV.7.) FMM r.
Foglalkoztatási Hivatalnak a 2004-2006. évi Humánerıforrás- 43. sz. fejlesztési Operatív Program végrehajtása során ellátandó feladatairól és közremőködı szervezetté történı kijelölésérıl, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak a 20042006. évi EQUAL Közösségi Kezdeményezés végrehajtásába közremőködıként történı bevonásáról
10/2004. (IV.7.) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 43. sz. FMM-ESzCsM e. szervezeti egységének a 2004-2006. évi Humánerıforrásfejlesztési Operatív Program egészségügyi és szociális r. intézkedései végrehajtásában közremőködı szervezetté történı kijelölésérıl és feladatairól 11/2004. (IV.7.) FMM-PM e. r.
A 2004-2006. évi Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program, 43. sz. valamint az EQUAL Közösségi Kezdeményezés pénzügyi végrehajtásáról
67/2004.(IV.15.) Korm. r.
Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos 47. sz. bejelentési és nyilvántartási kötelezettség szabályozásáról
71/2004. (IV. 15.) A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató 47. sz. Korm. r. tevékenységekrıl, valamint a telepengedélyezés rendjérıl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról 1027/2004.(IV. 15.) Korm. hat.
Az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek 47. sz. teljesülésérıl szóló Nemzeti Jelentés jóváhagyásáról
1028/2004. (IV. 15.) Korm. hat.
Az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítı jegyzıkönyve, 47. sz. a kollektív panaszok rendszerének biztosításáról szóló 1995. évi Kiegészítı jegyzıkönyv, és a Módosított Európai Szociális Karta aláírásáról, valamint az Európai Szociális Kartával kapcsolatos egyes feladatokkal foglalkozó Tárcaközi Bizottság felállításáról szóló 1049/1991. (X. 29.) Korm. határozat módosításáról
1031/2004. (IV. 15.) Korm. hat.
A kormányzati létszámcsökkentésrıl szóló 1106/2003. (X. 31.) 47. sz. Korm. határozat módosításáról
12/2004.(IV.16.) FMM-ESzCsMPM e. r.
A megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és 48. sz. szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról
13/2004. (IV.19.) FMM r.
Az egyéni védıeszközök megfelelıségét vizsgáló, tanúsító, 49. sz. ellenırzı szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetıleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentésérıl, valamint a kijelölési eljárásért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról
14/2004. (IV. 19.) A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi 49. sz. FMM r. követelményeinek minimális szintjérıl 134
JOGSZABÁLYOK 2004. II. negyedév 15/2004. (IV. 19.) A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi 49. sz. FMM r. jelzésekrıl szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet módosításáról 16/2004. (IV. 19.) A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes 49. sz. FMM r. rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról 2004. XX. tv.
Egyes törvények módosításáról
munkaerı-kölcsönzéssel
kapcsolatos 50. sz.
2004. XXI. tv.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. 50. sz. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény módosításáról
88/2004. (IV. 20.) Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás 2004. 50. sz. Korm. r. évi elıirányzatának módosítási rendjérıl és a többlettámogatás igénylésérıl 2004. XXII. tv.
A befektetık és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos 51. sz. egyes törvények módosításáról
26/2004. (IV. 21.) A rendkívüli állapot idején szükséges munkaerı meghagyásáról ESzCsM r.
51. sz.
2/2004.(IV.21.) TNM-KvVMe.r.
51. sz.
Kohéziós Alap közremőködı szervezet kijelölésérıl
10/2004. (IV. 22.) A kedvezményes üdültetés rendjérıl szóló 35/2002. (V. 10.) HM 51. sz. HM r. rendelet módosításáról 24/2004. (IV. 23.) A Vám- és Pénzügyırségrıl szóló törvény végrehajtásáról PM r. 4/2004. (IV. 23.) TNM r.
53. sz.
A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Kutatás- 53. sz. elıirányzata fejlesztés, innováció fejezeti kezeléső felhasználásával kapcsolatos szabályokról
18/2004. (IV. 25.) Az Egyes Munkaügyi Nyilvántartás keretében használt azonosító 53. sz. FMM r. kódok képzésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályokról 19/2004. (IV. 25.) A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ügykörét 53. sz. FMM r. érintı szakterületeken a szakértıi tevékenység szabályozásáról szóló 10/2003. (VII. 31.) FMM rendelet módosításáról 20/2004. (IV. 25.) Az egyéni védıeszközök követelményeirıl és megfelelıségének 53. sz. FMM r. tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet módosításáról 2004. XXIII. tv.
Az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással 56. sz. kapcsolatos, a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról
91/2004. (IV. 26.) A kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 56. sz. Korm. r. LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezı 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról 135
JOGSZABÁLYOK 2004. II. negyedév 34/2004. (IV. 26.) Az Európai Szociális Kartával kapcsolatos kötelezettségek 56. sz. OGY hat. vállalásáról 93/2004. (IV. 27.) A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történı 57. sz. alkalmazandó munkaerıpiaci Korm. r. csatlakozását követıen viszonosság és védintézkedés szabályairól 13/2004. (IV. 27.) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének 57. sz. OM r. támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 2004. XXVIII. tv. A foglalkoztatással összefüggı egyes törvények módosításáról 2004. XXIX. tv.
58. sz.
Az európai uniós csatlakozással összefüggı egyes 58. sz. törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
116/2004. (IV. 28.) Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) 58. sz. Korm. r. Korm. rendelet módosításáról 21/2004. (IV. 28.) A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl 58. sz. FMM r. szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet módosításáról 125/2004. (IV. 29.) Egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról Korm. r.
59. sz.
126/2004. (IV. 29.) Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezı pénztárakat 59. sz. Korm. r. érintı egyes kormányrendeletek módosításáról 128/2004. (IV. 29.) A pénztárak központi nyilvántartásával összefüggı egyes 59. sz. Korm. r. feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségérıl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról 129/2004. (IV. 29.) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra 59. sz. Korm. r. jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkezı 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról 131/2004. (IV. 29.) Az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és 59. sz. Korm. r. mőködésének részletes szabályairól szóló 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet, valamint a Karitatív Tanács megalakításáról és mőködésének részletes szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet módosításáról 1041/2004. (IV. 29.) Korm. hat.
A Hajdú-Bét Rt. és a Parmalat Hungária Rt. fizetésképtelensége 59. sz. miatt kialakult válságos helyzet kezelését célzó kedvezményes hitelkonstrukció bevezetésérıl
2004. XXX. tv.
A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi 60. sz. Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült
136
JOGSZABÁLYOK 2004. II. negyedév Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló szerzıdés kihirdetésérıl 2/2004. (IV. 30.) OGY politikai nyilatkozat
Magyarország európai uniós csatlakozása alkalmából
60. sz.
Európai Bizottság közleménye az Európai Unió Hivatalos 62. sz. Lapjának különkiadása az uniós intézmények és az Európai Központi Bank 2004. május 1. elıtt elfogadott jogi aktusainak szövegeirıl cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelven 13/2004. (V. 11.) BM r.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 64. sz. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történı végrehajtásáról szóló 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet módosításáról
48/2004. (V. 11.) ESzCsM r.
Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási 64. sz. finanszírozásának egyes kérdéseirıl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról
15/2004. (V. 14.) OM r.
Az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 65. sz. 28/2003. (X. 18.) OM r. módosításáról OM közlemény a szabályozott szakmák jegyzékérıl
66. sz.
13/2004. (V. 18.) HM r.
A hivatásos és szerzıdéses katonai szolgálat létesítésérıl, 67. sz. módosításáról, megszüntetésérıl, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjérıl szóló 10/2002. (III. 5.) HM r. módosításáról
51/2004. (V. 18.) OGY hat.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 67. sz. 89. ülésszakán elfogadott, a mezıgazdaság munkavédelmérıl szóló 184. számú Egyezményrıl és a mezıgazdaság munkavédelmérıl szóló 192. számú Ajánlásról, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 90. ülésszakán elfogadott, a munkavédelemrıl szóló 1981. évi Egyezményt kiegészítı 2002. évi Jegyzıkönyvrıl és a foglalkoztatási betegségek jegyzékérıl szóló 194. számú Ajánlásról szóló beszámoló elfogadásáról Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2004. április 69. sz. 13-i ülésérıl
137
JOGSZABÁLYOK 2004. II. negyedév Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2004. elsı 69. sz. félévi munkaprogramja 171/2004. (V.26.) Korm. r.
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és 71. sz. hatáskörérıl szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. r. módosításáról
177/2004. (V. 26.) A Nemzeti Egészségügyi Tanács feladatkörérıl, szervezetérıl és 71. sz. Korm. r. mőködésérıl szóló 229/1998. (XII. 30.) Korm. r. módosításáról 1052/2004. (V. 26.) Korm. hat.
A köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. sz. hatálya alá tartozó szervek jegyzékérıl szóló 1034/1992. (VII. 1.) Korm. határozat módosításáról
2004. XLV. tv.
Az európai részvénytársaságról
72. sz.
Országgyőlés Elnökének közleménye az érdek-képviseleti és 72. sz. társadalmi szervezetek listájának közzétételérıl 19/2004. (VI. 1.) BM r.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az 73. sz. önkormányzati tőzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendelet módosításáról
20/2004. (VI. 1.) A fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és 73. sz. BM-IM-MeHVM köztisztviselıi állományának munkaköri egészségi, pszichikai és e. r. fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresıképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételérıl szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet módosításáról 7/2004. (VI. 4.) TNM r.
Az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelıs tárca 76. sz. nélküli miniszter felelısségi körébe tartozó szerveknél foglalkoztatott hadköteleseknek a rendkívüli állapot idején polgári munkakörükben való meghagyásának követelményeirıl
22/2004. (VI. 8.) FMM-OM e. r.
Az Oktatási Minisztérium Alapkezelési Igazgatósága és az 77. sz. Európai Szociális Alap Nemzeti Programiroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság közremőködı szervezetté történı kijelölésérıl, valamint a 2004-2006. évi Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program közoktatási, szakképzési és felsıoktatási intézkedéseinek végrehajtásáról
1058/2004. (VI. 9.) A köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 78. sz. Korm. Hat. hatálya alá tartozó szervek jegyzékérıl szóló 1034/1992. (VII. 1.) Korm. határozat módosításáról Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2004. április 78. sz. 23-i ülésérıl 21/2004. (VI. 10.) Önkormányzati bizottsági tagok tiszteletdíjáról és a Budapest 79. sz. AB hat. XXII. kerület önkormányzati képviselı-testület 4/1995. (II. 14.) Ör. számú rendelete egyes rendelkezéseinek megsemmisítésérıl
138
JOGSZABÁLYOK 2004. II. negyedév 24/2004. (VI. 11.) A közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseirıl szóló 7/2002. 80. sz. BM r. (III. 12.) BM rendelet módosításáról 27/2004. (VI. 11.) A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, 80. sz. BM r. valamint a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok egyenruhaellátásra jogosult személyi állománya Ruházati Szabályzatának kiadásáról szóló 21/1998. (IV. 22.) BM rendelet módosításáról 23/2004. (VI. 22.) A felnıttképzést folytató intézmények és a felnıttképzési 87. sz. FMM r. programok akkreditációs eljárási díjának mértékérıl és felhasználásának szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet módosításáról 24/2004. (VI. 22.) Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes 87. sz. FMM r. szabályairól Az Országos Érdekegyeztetı Tanács munkavédelmi bizottsága Munkatájékoztatója a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés ügyi egyes kérdéseirıl Közlöny 6. sz. 2004. évi LVII. tv. Az Európai Parlament magyarországi képviselıinek jogállásáról 88. sz. 2004. évi LXX. tv. A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról 94. sz. szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról. 17/2004. (VII. 7.) HM r.
A Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása 96. sz. (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzıdéses állományának beosztási kategóriába történı részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetı rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet módosításáról Megállapodás a belügyminiszter és a Rendvédelmi Szervek 96. sz. Tárcaközi Érdekegyeztetı Fóruma között
139
