Okt ó b e r H
K Sz Cs 1
6
7
8
2 9
P Sz V 3 10
4
5
11 12
13 14 15 16
17 18 19
20 21 22 23
24 25 26
27 28 29 30
31
No ve m b e r H 3
K Sz Cs 4
5
6
P Sz V 1 2 7
8
9
10 11 12
13 14 15 16
17 18 19
20 21 22 23
24 25 26
27 28 29 30
De c e m b e r H 1 8
K Sz Cs 2
3
9 10
4
P Sz V 5
6
7
11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM
2003. negyedik negyedév
Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fıosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN 1585-2873 Szerkesztette dr. Berki Erzsébet Berki Erzsébet 2003.
TARTALOM
Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................
3
Konzultatív fórumok..........................................................................................................................
24
Foglalkoztatás
32
Szakszervezetek ................................................................................................................................
36
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................
36
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................
38
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................
44
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................
46
Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................
49
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................
56
Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF).................................................................
60
Munkáltatók.......................................................................................................................................
65
Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)....................................................................................
65
Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................
68
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................
70
Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................
71
Magyar Iparszövetség (OKISZ).............................................................................................
73
Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)............................
74
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................
75
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)...................... Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................
77
Munkaügyi viták...............................................................................................................................
79
Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelı...........................................................................................
106
Napi- és hetilapok....................................................................................................................
106
Folyóiratok..............................................................................................................................
119
Jogszabályok 2003. IV. negyedév .......................................................................................................
3
123
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.10.01. Hír. Október elsejétıl Szlovákiában az eddigi 5 570 korona helyett 6 080 korona lesz a minimálbér (1 korona = 6,17 forint). Ezzel nagyjából 10 százalékkal emelkednek a munkáltatók költségei, de mert január elsejétıl 3 százalékkal kellene csökkennie a kötelezıen elvont járulékok mértékének, a munkáltatók költségterhei gyakorlatilag nem emelkednek. A minimálbér most megállapított határa csaknem 700 koronával marad alatta a szakszervezetek követeléseinek. Az elvárás azonban a tárca szerint teljesíthetetlen, mert a magas munkanélküliség mellett a nagyobb minimálbér a munkavállalók számának további csökkenéséhez vezetne. 2003.10.01. Hír. A kormány tegnap elfogadta és benyújtotta a parlamentnek a költségvetés tervezetét. A 2004-es büdzsében – az elızetes bejelentéseknek megfelelıen – a bruttó hazai termék, a GDP 3,8 százalékát kitevı hiánnyal számolnak. A költségvetés 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, és 5,5-6 százalékos inflációra alapozva készült – és csak elhanyagolható mértékő reálbéremelkedéssel számol. Az önkormányzatok központi támogatása több mint 7 százalékkal emelkedik, amit az érintettek kevesellnek mivel bérekre ugyanannyi jut, mint az idén. 2003.10.02. Hír. Szerdán félbeszakadt a parlament egészségügyi bizottságának ülése, mivel az ellenzék, miután a kormánypártok nem fogadták el egy ügyrendi javaslatukat a tárgyalandó tervezettel kapcsolatban, kivonult a terembıl. Csáky András (MDF) képviselı azt kérte, hogy a bizottság halassza el az orvosok jogállásával kapcsolatos törvényjavaslat végszavazását egy héttel, hogy legyen idı az orvosi kamara javaslatairól is dönteni. Az ellenzék kivonulásához az is hozzájárult, hogy több olyan kormányzati módosítási indítvány is érkezett a bizottság elé, amely a szakmai kamarákat gyengítené. Eközben közös demonstrációra készül a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) azért, hogy így kényszerítse tárgyalásra a kormányt a béremelésrıl és az orvosi jogállás törvényi szabályozásáról. 2003.10.03. Hír. Elbocsátásokra, összevonásokra, romló ellátási körülményekre lehet számítani jövıre az egészségügyben, mondta Skultéty László, a GKI– Egészségügyi Kutató Intézet ügyvezetıje. A jövı évi költségvetés tervezetébıl az tőnik ki, hogy reálértéken csökken az egészségügyre fordítható pénz. Öt-hat százalékos inflációs várakozás mellett mindössze másfél százalékkal jut több az ágazatnak. Ebben az évben ötszázalékos forrásbıvülést könyvelhetett el az egészségügy, de jövıre ezt jelentıs részben visszaveszi a kormányzat. Nincs meg az ötvenszázalékos béremelés, sem az intézmények mőködtetésének fedezete A kórházak, szakrendelık tulajdonosainak nem marad más lehetıségük, mint hogy átgondolják, mely szolgáltatást és mekkora szakembergárdával akarnak a továbbiakban is biztosítani, és mi az, amit megszüntetnek. 2003.10.04. Hír. Késik az önfoglalkoztatásról szóló, 2004 januárjára ígért jogszabály elıkészítése, mert a koncepció társadalmi vitája során kiderült: általános szabályozással nem oldható meg az összes kényszervállalkozás problémája. A munkaadók és a munkavállalók képviselıitıl érkezett vélemények és javaslatok azt jelzik: bizonyos szakmák, például a mővészek és az újságírók számára speciális szabályozásra lesz szükség, a biztonsági és vagyonırök, a fuvarozók vagy a sportolók esetében viszont a már létezı jogszabályokat kell az igényekhez igazítani. A szakértık úgy látják: a munkajog és a polgári jog 4
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK elemeit keverı önfoglalkoztatási szerzıdést lehetıvé tévı jogszabály megalkotásának nincs realitása. Borsik János munkajogász, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kormánynak el kellene döntenie, hogy a kialakult helyzethez akarja-e igazítani a jogi normákat, vagy olyan szabályokat alakít ki, amelyek segítenek, hogy munkaszerzıdések szerint foglalkoztassák azt, aki valójában munkaviszonyban dolgozik. Borsik szerint a munkaügyi kormányzat „kezdte ki” a törvényt azzal, hogy a szakminiszter önhatalmúlag moratóriumot hirdetett, amely szerint, még ha a munkaügyi ellenırök szabálytalannak minısítik is a foglalkoztatást, nem kell utólag befizetni az elmaradt közterheket. 2003.10.06. A hat nagy szakszervezeti szövetség szombaton közös szüreti baráti találkozót tartott, „Európai munkavállaló leszek – örömök és kételyek 2004. május 1-je után” címmel. A fórumon a szakszervezeti vezetık egybehangzóan kijelentették: ahhoz, hogy felemelt fejjel léphessünk be Európába, megfelelı szintő bért kell kapniuk az embereknek. Abban is egyetértettek, hogy a gyors felzárkózás érdekében jövıre 3,5 százalékos reálbéremelést követelnek, amihez az MSZOSZ és a Munkástanácsok számításai szerint 12%-os bruttó bérnövelésre van szükség. Ezért arra készülnek, hogy a következı hetekben erısítik együttmőködésüket. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára a találkozón a szakszervezetek 3,5 százalékos reálbér-növekedési követelésére úgy reagált: kínos nagy számokat mondani, mert az országos bérajánlás várhatóan messze elmarad majd az igényektıl, és a szakszervezeteknek a tényleges számokkal kell „hazamenniük”. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a bérek idei alakulását figyelembe kell venni, hiszen – miközben az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban tavaly 4,5 százalékos reálbéremelésrıl szóló bérajánlást írtak alá – 2003-ban valójában 10 százalékkal nıtt a bérek vásárlóereje. Kiss Péter kancelláriaminiszter új kormányzati politizálást sürgetett. Azt mondta, jelentıs változásokra van szükség a gazdaságban és a szociálpolitikában, hogy a ciklus végéig hatékonyabban valósuljon meg a kormányprogramban ígért jóléti rendszerváltás. 2003.10.07. Hír. Több és jobban képzett szakember lép fel a jövıben Ausztriában a fekete munka ellen: a külföldiek törvénytelen foglalkoztatását ellenırzı csoport (KIAB) jelenlegi 90 fıs létszámát a jövı év májusától megduplázzák, közölte a csoport vezetıje. Herwig Heller elmondta, hogy az év elsı felében a KIAB 10 174 osztrák céget vizsgált át és 2641 esetben derített fényt illegális foglalkoztatásra. Tavaly 7814 vizsgálatból 2151 esetben leplezték le a fekete foglalkoztatatást. A jövı évben 400 millió euró többletbevételre akarnak szert tenni a fokozottabb ellenırzés révén. 2003.10.07. Az uniós csatlakozás várható következményeinek megítélésérıl cseh, magyar és szlovén vállalatvezetık körében készített felmérést az Osztrák Marketing Intézet (OGM) a bécsi Hernstein Management Report megbízásából, osztrák, német, svájci, szlovéniai, cseh lapok és a Népszabadság közremőködésével. A válaszadók 68 százaléka szerint az EU-tagság elınyös lesz vállalata számára. A leginkább derőlátóak a csehek: 75 százalékuk vár pozitív hatást, a szlovének középtájon helyezkednek el, a magyarok a leginkább szkeptikusak, a megkérdezettek 60 százaléka számít kedvezı fejleményekre. A menedzsment által vezetett vállalatok 72 százaléka vár elınyöket, a tulajdonos által irányított 5
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK cégek várakozó állásponton vannak: 30 százalékuk egyelıre nem tudja felmérni, vajon a csatlakozás elınyös, vagy inkább hátrányos lesz-e a vállalata számára. A nagyság szerinti elemzés azt mutatja, hogy elsısorban a kisebb (100–249 fıvel mőködı) és az igazán nagy cégek várnak elınyöket a tagságtól. E két kategóriában a vállalatvezetık 72 százaléka jelezte, hogy elınyökre számít. A középmérető vállalatoknál ennél szkeptikusabbak a vezetık, közülük 63 százalék hiszi, hogy az EU-belépés inkább elınyös lesz. A megkérdezettek 43 százaléka szándékozik a csatlakozás után az EU-n belül nagyobb mennyiségben felkínálni termékeit, illetve szolgáltatásait. A fiatalabb, 45 év alatti vállalatvezetık határozottabban képviselik azt a nézetet, hogy cégüknek több áruval és szolgáltatással kell jelen lennie az EU-ban. A megkérdezett vezetık elsısorban a szomszédos országban kívánják felkínálni termékeiket és szolgáltatásaikat. A vezetık 15 százaléka tart attól, hogy országa uniós csatlakozása után fokozott mértékben vándorolnak majd el a legértékesebb alkalmazottak és a legjobb menedzserek. A legnagyobb mérető elvándorlástól a cseh vezetık tartanak, a magyarok és szlovének 12 százalékos munkaerıelszívást feltételeznek. 2003.10.08. Hír. Az üzemi tanácsok és szakszervezetek mőködését nyolc csatlakozó országban (Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában) vizsgálta a Hewitt tanácsadó cég. A testületek mőködéséhez megszabott létszám nálunk a legmagasabb: egy cégnél akkor alakulhat üzemi tanács, ha legalább 51 dolgozót foglalkoztatnak. Csehországban huszonhat, Szlovéniában húsz, Lettországban pedig már öt alkalmazott is alapíthat tanácsot. Magyarországon a munkavállalók fele dolgozik olyan munkahelyen, ahol kollektív szerzıdés van érvényben. A lett munkavállalók húsz, a litvánok tizenöt, a csehek és észtek harminc %-a védett kollektív szerzıdéssel. A legkedvezıbb a helyzet Szlovéniában, ahol minden munkavállalót kollektív szerzıdés véd. A szakszervezet és az üzemi tanács jogosultságai közötti különbség országonként változó. A felmérés szerint Magyarország rendelkezik az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatköreinek legpontosabb elhatárolásával. Csehországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban például nem lehetséges a két testület együttes jelenléte egy munkahelyen, a lengyel szabályozás pedig csak a szakszervezetek mőködését engedélyezi a vállalatoknál. 2003.10.09. Hír. Az év végéig a minisztériumokban és a hozzájuk kapcsolódó központi igazgatási szerveknél és háttérszervezeteknél átlagosan tíz, a központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési szervezeteinél pedig átlagosan hat százalékos létszámleépítést kell végrehajtani, döntött tegnap a kormány. A kabinet ülését követı tájékoztatón a kormányszóvivı elmondta: a tárcáknak október 22-ig kell elkészíteniük intézkedési tervüket, amelyet a kormány október végéig hagy jóvá. A létszámleépítést gyorsan, de körültekintıen, az érintett dolgozók érdekeinek figyelembevételével kívánják végrehajtani, ezért a minisztériumoknak egyeztetni kell intézkedési terveiket az érintett szakszervezetekkel. Külön program indul arra, hogy a közigazgatásban képzett szakemberek a civil és non-profit szervezeteknél, önkormányzatoknál találjanak munkát, mondta Gál J. Zoltán. 2003.10.09. Hír. Az orvosi kamara és az egészségügyi szakszervezet elnöke elment tegnap a
6
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK kormányzati egyeztetésre, de tárgyalni nem voltak hajlandók. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István erre csak akkor lett volna hajlandó, ha a megbeszélésen a köztestülettel azonos tárgyalási pozícióban vehet részt Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke is. Ezt azonban a tárca elutasította, bár az elnök asszony jelenlétét nem kifogásolták, nem kapott meghívót a találkozóra. Éger István elmondta, hogy kedd késı délután arra kérte levélben Kökény Mihály minisztert, hívja meg az egyeztetésre Cser Ágnest is. A köztestület elnöke szerint a szakszervezeti elnök jelenléte azért is szükséges, mert a két szervezet, a MOK és az EDDSZ együttmőködési megállapodást kötött. Ennek értelmében az egészségügyben dolgozókat érintı törvényjavaslatokról csak közösen tárgyalhatnak. Az együttmőködés alapja, hogy a MOK, mint köztestület, egy legfelsıbb bírósági ítélet alapján nem kezdeményezhet demonstrációt vagy munkabeszüntetést, ezzel az eszközzel csak a munkavállalók, illetve a szakszervezetek élhetnek. Így az EDDSZ végképp nélkülözhetetlen a kormánnyal folyamatosan konfrontáló orvosi kamara számára. 2003.10.10. Hír. Számos olyan rendelkezés van a bírósági törvényben, amely a bírák alkotmányos jogait korlátozza, ezért az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének személyes véleménye szerint a törvény módosításra szorul. Lomnici Zoltán a korlátozó rendelkezések közé sorolta például, hogy a bíró a folyamatban lévı, de a már lezárult ügyekrıl sem nyilatkozhat, továbbá nincs joga sem sztrájkolni, sem tüntetni. Álláspontja szerint az alapvetı alkotmányos jogokat a bírák esetében sem korlátozhatja törvényi elıírás. A helyes megoldás az lenne, ha a törvény nem tiltaná meg a bírói nyilatkozatokat, ugyanakkor az OIT rendelkezne arról, hogy ne a bíró, hanem a bírósági szóvivı nyilatkozhasson egy-egy konkrét ügyben. 2003.10.11. Hír. Tizenhárom év után új törvény készült az adózás rendjérıl. Az eredeti, 1990-ben hozott jogszabályt több mint ötvenszer módosították. Azért kell új adótörvényt alkotni, mert az ellenırzés része lett az eljárásnak. Veres János politikai államtitkár elmondta, hogy jelenleg csak a 450 kiemelt adózó szolgáltat elektronikusan adatokat az adóhivatalnak. Nekik, továbbá a tízezerre tehetı nagy adózónak elektronikus aláírással hitelesítve teszi lehetıvé és egyben kötelezıvé az új törvény az elektronikus adóbevallást. A következı lépcsıben - PIN-kódos rendszerrel - valamennyi adózó számára megteremtik a lehetıséget, hogy elektronikus úton tartsa a kapcsolatot az adóhivatallal. A fellebbezés határideje 15 napról 30 napra nı. 2003.10.11. Hír. Az önkormányzatok egyelıre kivárnak, és a jövı évi költségvetés ismeretében döntenek majd a településeken, hogy a polgármesteri hivatalokból, az önkormányzatok intézményeibıl kell-e elküldeni embereket. A 8000 fıs létszámcsökkentésrıl szóló kormánydöntésnek semmi köze az önkormányzatokhoz, kizárólag a központi költségvetési szervekrıl és azok háttérintézményeirıl szól. Vita van arról, hogy mekkora forrást juttathat a parlament az önkormányzati dolgozók bérfejlesztésére. Van, ahol óvodák, iskolák bezárására készülnek az alulfinanszírozás miatt, van, ahol már úgy számolnak, hogy legalább 6-8 százalékos lesz a leépítés, de a legtöbb helyen úgy vélik, hogy a polgármesteri hivatalokban egyébként is kevesen dolgoznak, ezért ott nem lehet takarékoskodni. 2003.10.12. Hír. A kormány létszám-leépítési terveivel kapcsolatosan Vadász János, a
7
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK közszolgálati reform kormánybiztosa úgy nyilatkozott, hogy ott, ahol az integrációs ügyek miatt növekednek a feladatok, nıhet is a létszám, míg más területeken elképzelhetı a tíz százaléknál is magasabb mértékő elbocsátás. A minisztériumoknak október 22-ig kell elkészíteniük a létszám-leépítési intézkedési tervet, várhatóan már novemberben megkezdıdnek az elbocsátások. A 8000 fıs létszámcsökkentés kizárólag a központi költségvetési szervekre és azok háttérintézményeire vonatkozik. 2003.10.12. Hír. Elkészült a Magyar Orvosi Kamara nyári rendkívüli küldöttgyőlésének törvényességi felügyeleti vizsgálatával az egészségügyi minisztérium. A szaktárca arra a következtetésre jutott, hogy meg kell ismételni a nyári rendkívüli küldöttgyőlést. A vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala elıtt a miniszter még egyszer átnézeti az augusztusi rendkívüli küldöttgyőlés dokumentumait jogászokkal. 2003.10.13. Hír. Az ágazat átalakítása nagy energiákat, toleranciát, felelısségteljes magatartást igényel az egészségügy minden szereplıjétıl, és nem lehet elfogadni olyan érdekérvényesítési kísérletet, nyomást gyakorló eszközt, amelyet nem a felelısségteljes magatartás motivál, jelentette ki Kökény Mihály egészségügyi miniszter szombaton Székesfehérváron, ahol részt vett a Fejér Megyei Szent György Kórház másfél milliárd forintos beruházásának avatásán. A tárca kész minden köztestülettel, minden érdekképviselettel tárgyalni mindazokról a kérdésekrıl, amelyekrıl ık tárgyalni akarnak, így nem zárkóznak el attól sem, hogy középtávú megállapodást kössön az orvosi kamarával és az egészségügy más szereplıivel, nem zárkózik el az ágazati kollektív megállapodástól és a praxistörvénynek az orvosi kamara által javasolt felülvizsgálatától, a praxisok mobilizációját megkönnyítı közalapítvány létrehozásától sem. 2003.10.13. Hír. Egy, a Foglalkoztatási Hivatalban készült felmérés szerint a képzettebbek keresete a kevéssé fejlett EU-s országokban is két-két és félszerese a magyarországinak. Tavaly májusban egy szakorvos még alig 162 ezer forintot keresett, a középiskolai tanár 132 ezret, míg egy gépészmérnöknek 225 ezer forint volt a bére. A szeptemberi emeléssel a szakorvos most jobban keres, mint mérnök kollégája. 2003.10.14. Hír. Törvény nem tiltja, egyes szakszervezeti szövetségeknél azonban az alapszabály rögzíti, hogy elnök és alelnök semmilyen gazdasági társaság igazgatóságában vagy felügyelı bizottságában nem vállalhat tagságot. Az MSZOSZ vezetıi kizárólag a konföderációtól kapnak néhány százezer forintos fizetést. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetése ugyancsak nem ül ott egyetlen fb-ben vagy it-ben sem. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elsı embere, Palkovics Imre konföderációelnöki fizetését is csak a Munka Világa Alapítványa társelnöki tisztével járó költségtérítéssel tudja kiegészíteni. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma elnöke a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) felügyelı bizottságában azért vállalta el az elnöki tisztet, mert arra készült, hogy a tömörülés májusi kongresszusán nem jelölteti újra magát az elnöki posztra. Sajátos az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Liga helyzete, ugyanis mindkét konföderáció elnöke vezetı tisztet tölt be egy-egy vasutas-szakszervezetnél is. Gaskó és Borsik egyaránt egymillió forint körüli összeget vesz fel havonta.
8
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.10.14. Hír. Kárpáti Zsuzsa, az MSZP egészségpolitikusa nemrég publikált kutatásaira hivatkozva azt nyilatkozta, hogy a nıvérek és ápolók a mai napig kénytelenek megalázó helyzeteket elszenvedni az orvosoktól; emberileg és szakmailag is méltánytalan, hogy minimálbéren foglalkoztatják a háziorvosok mellett dolgozó körzeti nıvérek többségét. Tapasztalatai szerint a kormány tavalyi, átlagosan 50 százalékos béremelésének hatására az egészségügyi szakdolgozók, ha nem is teljes mértékben elégedettek fizetésükkel, de nem támogatják a Magyar Orvosi Kamara tiltakozó akcióit. Annál is inkább, mivel a MOK kérésére került ki jogállási törvény tervezetbıl a szellemi szabadfoglalkozású jogviszony lehetısége, amit a kamara már úgy módosított, hogy abból az ápolók és nıvérek kimaradtak. Kárpáti szerint ez megengedhetetlen negatív megkülönböztetés. 2003.10.14. Hír. A statisztikák azt mutatják: egyre többen lesznek azok, akiknek nyugdíjas korukban, ha csak a társadalombiztosítástól kapott ellátásra számíthatnak, a létminimum körüli vagy az alatti jövedelembıl kell megélniük. Az APEH adatai szerint 1999-2001-ben nyugdíjazott férfiak bruttó keresete másfél évtizede még több mint másfélszerese volt az országos átlagkeresetnek, a nıké pedig 15 százalékkal haladta meg azt. A nyugdíjazás idejére ez a különbség a férfiaknál plusz 5-10 százalékra csökkent, míg a nıknél az utolsó év bére már néhány százalékkal el is maradt az átlagtól. A nyugdíjminimum az idén 21800 forint. 2003.10.14. Hír. A magyar gazdaság túljutott a dekonjunktúra mélypontján, s jövıre már kismértékő javulás lehetséges a GKI Gazdaságkutató Rt. tegnap publikált prognózisa szerint. A GDP növekedési üteme az év végére meghaladja majd az elsı félévit, s az egész évben 2,8 százalékos növekedés várható, mondta Vértes András, a GKI elnöke, aki szerint a lakossági fogyasztásra és a lakásépítés gyors bıvülésére alapozott növekedés jelentıs egyensúlyromláshoz vezetett, ami hosszú távon nem tartható. 2003.10.14. Hír. Elvesztegetett idı, azaz kidobott pénz a munkaidı 39 százaléka a vállalati szférában, állapította meg a Czipin & Proudfoot tanácsadó cég tanulmánya. A magyar vállalatok esetében a pazarlás 43 százalék, ami 225 munkanappal számolva 97 elvesztegetett napot jelent, míg a nemzetközi átlag 88-at, egy esztendı leforgása alatt. A „Nemzetközi Termelékenységi Tanulmány 2003” szerint a nem megfelelı vezetés és irányítás nemzetközi szinten 41 nappal járul hozzá a veszteséghez. A vállalatok termelékenységét az egyes szektorokban jelentıs különbségek jellemzik: az élen a telekommunikációs cégek állnak, a sereghajtó pedig az élelmiszeripar. A termelékenység fejlesztésének elsı számú akadálya a nem megfelelı tervezés és irányítás, amely 41 százalékkal, azaz 36 nappal csökkenti a hasznos munkaidıt. A vezetési és felügyeleti problémák 23 nap (26 százalék), a nem megfelelı munkamorál tíz nap veszteséggel (11 százalék) jár. A hiányos kommunikáció öt, az információs technikai problémák hat, a nem megfelelı képesítések pedig nyolcnapi veszteséget okoznak dolgozónként, évente. A magyarországi adatok lassan javuló tendenciát mutatnak: a 2001-es 47-hez, valamint a 2002-es 45-höz képest az elvesztegetett idı az idén 43 százalékra mérséklıdött hazánkban. Ám a javulási tendencia még mindig magasabb értékeket, tehát alacsonyabb hatékonyságot képvisel, mint az uniós átlag, a termelékenység közel azonos növekedési üteme markánsan eltérı GDP-adatok mellett érvényesül. Az abszolút értékben való
9
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK lemaradás csökkentéséhez a kelet-közép-európai országoknak fel kell gyorsítaniuk a termelékenység növekedési ütemét. 2003.10.14. Hír. Szeptemberben az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,6% volt, 2002. szeptemberhez viszonyítva pedig 4,7%-kal növekedtek az árak. Idén az elsı kilenc hónapban átlagosan 4,4%-kal voltak magasabbak az árak, mint az elızı év azonos idıszakában, tette közzé a KSH. Az elızı hónaphoz viszonyított áralakulást a háztartási energia drágulása 0,3%-kal, az élelmiszereké 0,2%-kal, a ruházkodási cikkeké 0,6%-kal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,07%-kal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,04%-kal emelte, míg a szolgáltatások árcsökkenése 0,7%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 0,01%-kal mérsékelte azt. 1 hónap alatt, 2003. augusztusához viszonyítva - az idényáras élelmiszerek nélkül számítva - az élelmiszerek árai átlagosan 1,4%kal növekedtek. A háztartási energia 3,7%-os átlagos árnövekedése az elektromos energia 9,1%-os drágulásának következménye. Szeptemberben a szezonváltás miatt a ruházkodási termékek új kollekciói jelentek meg az üzletekben, így az árak, hasonlóan az elızı évek tendenciájához, az átlagosnál jobban emelkedtek. Egy hónap alatt a fogyasztói árak, az idényáras élelmiszerek nélkül számítva 0,7%-kal emelkedtek. 2003.10.15. Hír. Egy vonatfülkében tárgyal szombaton a kormány a MÁV Rt. reformjáról. A szakszervetek régóta követelik az ezzel kapcsolatos döntést. A hónapokkal ezelıtt elkészült, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által már többször átdolgozott vasútreform-koncepciónak szeptember elején kellett volna a kormány elé kerülnie, de a MÁV átalakításának finanszírozását a 2004-es költségvetés fı- számai körüli viták bizonytalanná tették. A PM több tízmilliárd forinttal kevesebbet szán a vasútra a kormányzati ciklus végéig, mint amit a vasutasok indokoltnak tartanának. A hírek szerint a PM álláspontja az elmúlt egy hónapban nem változott. A MÁV 67 milliárd forint hitelének szanálására 2004-ben nem vállalkoznak, a társaság adósságai rendezéséhez újabb, a költségvetés által garantált hiteleket vehet majd fel. A pályavasút finanszírozására 2006-ig 65 milliárd forinttal adnak kevesebbet a MÁV által igényeltnél. A PM elképzelései szerint a MÁV és az érdekvédelmi szervezetek megállapodásában szereplı reformprémium-rendszer alapján a vasutasoknak járó – az OÉT-en kialkudotton felüli – évenkénti 3,5 százalékos béremelés forrását a vasúttársaságnak kell elıteremtenie, ez több tízmilliárd forint. Elképzelhetı, hogy a tizenegyezer fıt érintı létszámleépítés kiadásait is a vasúttársaságnak kell megfizetnie. A szakszervezeti vezetık szerint ha a kormány szombati ülésén kedvezıtlen döntés születik, a MÁV-nál már az idén veszélybe kerülhet a munkabéke. 2003.10.16. Hír. Semmi közérdeklıdésre számot tartó döntés nem született, tudatta a sajtóval Gyenes Géza, a MOK fıtitkára tegnapi képviselıtestületi ülésükrıl. Várják az egészségügyi szaktárca meghívóját a múlt héten elmaradt egyeztetı tárgyalás újabb idıpontjára, a céljuk az, hogy megegyezésre jussanak a kormánnyal az orvosok bérét európai uniós szintre felzárkóztató bértábla, valamint a jogállás kérdésében, melyre törvényi garanciát szeretnének kapni. A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) elnöksége nyilatkozatban adott hangot aggályainak az orvosi kamara elnökségének lépéseirıl. Szalma Béla, a 104 orvosszakmai egyesületet és
10
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK társaságot, valamint 25 ezer tagot tömörítı ernyıszervezet fıigazgatója szerint szeretnék, ha a MOK legalább a MOTESZ-szel és a Kórházszövetséggel közösen alakítaná ki a magyar orvosok számára elfogadható, mértéktartó álláspontot, majd pedig közösen ülnének tárgyalóasztalhoz a kormánnyal. 2003.10.16. Hír. Magyarországon nagyjából egymillió dolgozót véd valamilyen kollektív szerzıdés, miközben teljes munkaidıben 2,7 millióan állnak alkalmazásban. A 2002 végéig regisztrált kollektív megállapodások többsége egy-egy munkáltatóra vonatkozik, és fıként a nagyvállalatokra korlátozódik. Eközben a kis cégeknél dolgozó több százezer munkavállaló döntı többsége kiesik a kollektív szerzıdések hatálya alól. Az elmúlt három évben a munkahelyi kollektív szerzıdések száma és az érintettek köre egyaránt csökkent, bár a munkáltatói szervezetekkel kötött megállapodások száma valamelyest növekedett. Az összes foglalkoztatott szempontjából vizsgálva a kollektív megállapodások hatóköre így 2002 végére 5%-kal 39,7 százalékos lefedettségre csökkent. Az EU tagállamaiban általában nyolcvan százalék felett van a lefedettség, de Németországban és a skandináv országokban a száz százalékhoz közelít ez az arány. A Hewitt nemzetközi emberierıforrás- (HR-) tanácsadó cég nemrég végzett felmérésébıl az is kiderült, hogy az 1990-es évek elejére az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozó közép-kelet-európai országok mindegyikében jelentıs mértékben csökkent a szakszervezeti tagok száma. Ma már az összes uniós csatlakozó országban a dolgozók kezdeményezésére jönnek létre a munkavállalói testületek, ezek tagjait titkos szavazással a tagok maguk választják, védelmet élveznek a vállalatvezetéssel szemben. A szakértık szerint a kollektív szerzıdések kiterjesztésének leghatékonyabb módja az lenne, ha - az EU tagállamainak példájára - a jelenlegi néhánynál lényegesen több középszintő, vagyis egy egész ágazatra vagy szakmára érvényes kollektív megállapodást lehetne kötni. 2003.10.16. Hír. A háromnegyed éves költségvetési folyamatokról tájékoztatott tegnap László Csaba pénzügyminiszter. Az államháztartás hiánya – az önkormányzatok nélkül számolva – elérte az egész évre elıirányzott 97 százalékát, majdnem 809 milliárd forintot tett ki. A hiány 70 milliárdos többlete úgy alakul ki, hogy az állam mintegy 280 milliárd forinttal többet szed be a 2003-as költségvetésben elıírtnál, ám 350 milliárddal többet is költ el a hivatalosan lehetségesnél. A lakáskiadásokra 53 milliárddal megy el több a vártnál, a kismamapótlék kifizetése 37 milliárdba kerül, a nyugdíjakra pedig 42 milliárd forintot kell költeni. A legtöbbet a jegybank vette ki a költségvetés zsebébıl: a magasan tartott kamatok miatt 80 milliárd forinttal nagyobb a büdzsé kamatkiadása a tervezettnél, míg a kincstári egységes számlán tartott állami pénz kamataiból 17 milliárd többletbevétel is származott. Jövıre bizonyosan az infláció átmeneti felpörgésével lehet számolni – ennek részben oka az áfa emelése is. A pénzügyi tárca az adóemelésnek egy százalékpontos átlagos áremelési hatást tud be, a jegybank szerint ez 1-1,5%. 2003.10.16. Hír. A kormánypárti politikusok terveivel ellentétben a jövı évi reálkeresetek nem 0,5-1 százalékkal nınek, hanem 2,5-3 százalékkal csökkennek, jelentette ki Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet igazgatója Kecskeméten. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere úgy vélte, az infláció a tervezett 6-6,5 százalékkal szemben 7 százalék felett lesz, a nyugdíjak reálértéke remélhetıen nem csökken, hiszen azt az infláció és a bérnövekedés alapján év végén 11
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK korrigálják. 2003.10.17. Hír. Mind a szakszervezetek, mind az ellenzék támadja a kormányt a táppénz szabályainak tervezett szigorítása, mértékének az átlagkereset hetven százalékáról hatvanötre csökkentése miatt. Ezért a kormány újragondolja a táppénzszabályok tervezett változtatását, az ügyben végleges döntés a költségvetés parlamenti vitájában születik. A kormány úgy döntött, hogy szakértık, valamint a szocialista frakció képviselınek bevonásával a parlamenti döntés elıtt még egyeztet a jövı évi táppénzszabályokról. A megbeszélések hétfın kezdıdnek. 2003.10.18. Hír. A HODOSZ 2003. október 17-18-án tartotta IV. Kongresszusát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A kongresszuson a szakszervezet 120 alapszervezetének megválasztott küldöttei mellett, szakszervezeti vezetık és a HM képviselıi is jelen voltak. A kongresszus elsı napirendjén, az elmúlt öt esztendı érdekvédelmi-, érdekképviseleti munkájáról szóló beszámoló szerepelt. Ezután meghatározták a következı idıszakra szóló szakszervezeti munkaprogramot, majd módosították a szervezet alapszabályát és megválasztották az új tisztségviselıiket. A védelmi felülvizsgálat várható következményeire reagálva a HODOSZ kongresszusa megállapította: „civil munkavállalók nélkül nem mőködıképes a jövı honvédelme sem”. Két-három éven belül a foglalkoztatottak létszáma tovább csökkenhet, három-, négyezer fınél aligha lesznek többen. A kongresszuson felszólalók többsége aggodalmát fejezte ki a nagyarányú létszámcsökkentés humánus lebonyolíthatósága miatt, reményüket fejezték ki továbbá, hogy a mainál elfogadhatóbb életminıséget biztosító illetménynívó szintjére juthatnak el; határozottan visszautasítottak minden olyan törekvést, amely a táppénz mértékének csökkentésére, vagy az egyes természetbeni juttatások adómentességének megszüntetésére irányulnak; kifogásolták, hogy a civil munkavállalók, sok esetben, a hivatásos katonákhoz hasonló munkát végeznek (például orvosok, külszolgálati munkavállalók, mérnökök, szakmunkások, igazgatási munkát végzık, stb.), ugyanakkor a bérük sokkal alacsonyabb. A kongresszuson felszólalt Iváncsik Imre politikai államtitkár, aki a honvédelmi minisztert képviselve ígéretet tett: a honvédségi civil munkavállalók, a választási ciklus végéig, minden évben, reálbér növekedésre számíthatnak, a tárca szándéka szerint. A HODOSZ vezetı titkárának Breuer Lászlót, titkárának dr. Zsiga Imrét, elnökének Varga Istvánt választották. 2003.10.18. Hír. Az állam és az önkormányzatok által foglalkoztatott diplomások a tavalyi 50 százalékos béremelés ellenére is havi mintegy 20 ezer forinttal keresnek kevesebbet a versenyszférában dolgozóknál, mondta Vadász János, a közszolgálat reformjáért felelıs kormánymegbízott egy nyilatkozatában. „Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a közszférában foglalkoztatottak körében 70 százalék a magasan képzett diplomás dolgozók aránya, míg ez a versenyszférában csupán 30 százalék” - mondta a kormánymegbízott. A KSH adatai szerint augusztusban a közszférában a szellemi dolgozók bruttó átlagkeresete 169 ezer 599 forint volt, addig a versenyszférában foglalkoztatott diplomásoké 192 ezer 122 forint. 2003.10.19. Hír. A közszolgálati elbocsátásokkal kapcsolatosan hiányos adatok láttak napvilágot. A Pénzügyminisztériumból (PM) származó elsı hírek szerint a 8
12
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK ezer fıs elbocsátás 22 milliárd forinttal, más források szerint 44 milliárddal csökkenti a kiadásokat, ám arra, hogy ez a végkielégítések nélküli bruttó megtakarítás-e, avagy ezt még csökkenteni kell a végkielégítések összegével, nem ismert. Veres János politikai államtitkár egy interjúban lényegesen nagyobb összegrıl beszélt; szerinte jövıre 300 milliárd forinttal jut kevesebb az államigazgatási szférának, mint 2003-ban, s ennek mintegy egyharmadát teszik ki a karcsúsítással járó megtakarítások. A mostani 10 százalékos leépítés híre általános riadalmat, bizonytalanságot keltett az állomány körében. A 10 százalékos leépítést a hírek szerint további burkolt 6 százalékos önkormányzati karcsúsítás követi. Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint már így is mulasztásos törvénysértést követ el sok száz önkormányzat, mert forrás híján nem tudja ellátni a törvényben elıírt feladatait. Nevezetes személyiségek, mint Demján Sándor, a VOSZ elnöke, Parragh László, az MKIK elnöke, vagy az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezetıi éppen az uniós csatlakozásra tekintettel szorgalmazzák, hogy a versenyképesség érdekében 50-200 ezer fıvel csökkenjen a közszférában foglalkoztatottak száma. Vadász János kormánymegbízott, Szabó Endre, a SZEF elnöke ezzel szemben úgy látja, a jól mőködı és hatékony közszolgálat a gazdaság fejlıdésének elıfeltétele, ezért nem szabad elhamarkodottan leépíteni. Célszerő megvárni a teljes közszférát érintı, intézményi szintig lebontott feladat- és létszámfelmérés eredményét, amire a kormány elviekben már az áldását adta, és a tervek szerint a munka késı ısszel kezdıdne el. 2003.10.19. Hír. Az állami garanciavállalással felvett hitelekbıl és költségvetési támogatásokból 2006-ig 60 milliárd forintot fordíthat a MÁV vasúti fejlesztésekre, az európai uniós csatlakozás után pedig az unió strukturális alapjából folytatódhat a vasúti pálya korszerősítése, döntött a kormány szombati kihelyezett ülésén. A létszámleépítés 20%-os lesz, a kormányszóvivı tájékoztatása szerint a nyugdíjazások és elınyugdíjazások miatt az intézkedés várhatóan csak a már említett húsz százalék egynegyedét fogja közvetlenül érinteni. A VSZ elnöke, Simon Dezsı szerint az egyetlen biztos pont a húsz százalékos, azaz mintegy tizenegyezer vasutast érintı leépítés, ami megfelelı fejlesztések nélkül veszélyezteti a vasút biztonságát és csökkenti és szolgáltatások színvonalát, a fejlesztés nélküli elbocsátás pedig veszélyezteti a munkabékét. A Mozdonyvezetık Szakszervezetének alelnöke úgy véli, hogy a kormány újra elhalasztott döntésével továbbra is bizonytalanságban tartja a vasutasokat, az utasokat és a fuvaróztatókat. 2003.10.20. Egy friss tanulmány szerint a magas emberek sokkal többet keresnek alacsony társaiknál. A különbözet évente akár 800 dollár is lehet a fizetésekben, méghozzá 2,5 centiméterenként - írta a Reuters. A floridai egyetemen készített tanulmány megállapítja: a testmagasság fontos a karrier szempontjából. A magas emberek és alacsonyabb kollegáik éves fizetése között átlagosan 789 dolláros különbséget találtak, méghozzá 2,5 centiméterenként (A tanulmányban eredetileg új szerepel; 1 ujj, vagy inch = 2,54 cm.) Timothy Judge és társa, az Észak-Karolinai Egyetem gazdasági tanszékén dolgozó Daniel Cable négy, az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában, igen széles körben végzett felmérés eredményeit feldolgozva jutott erre a következtetésre. Amennyiben ezt az összeget 30-éves munkaviszonnyal szorozzuk, több ezer dollárról beszélünk. 13
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK A gond az, hogy nem értjük a különbözet okát, nyilatkozták a kutatók. A magasság és a fizetés mértéke közötti korreláció leginkább a sales és a management területeken szembeötlı, de az olyan szakmákban is érezhetıen jelen van, mint az építészet, a könyvelés, vagy a komputerprogramozás, a felmérés szerint. A teljes tanulmány a Journal of Applied Psychology tavaszi számában jelenik meg. [origo] 2003.10.21. Hír. Az Országgyőlés elfogadta az egészségügyi tevékenység végzésérıl szóló törvényt, ennek nyomán változik a túlmunka szabályozása is. A jövı májusban hatályba lépı jogszabály 40 órás munkahetet, kötelezıen elrendelhetı 8 óra túlmunkát és 12 óra önként vállalható túlmunkát határoz meg. Az önként vállalt túlmunkáért 50 százalékos pótlék jár, illetve a túlórában végzett idı beleszámít a nyugdíjalapba. A parlamenti frakciók alapvetıen támogatják a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot, de az ellenzéki politikusok azonban módosításokat is kezdeményeznek. Az Országgyőlés elfogadta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvényt is. 2003.10.22. Hír. A minisztériumok hivatalosan ma adják át a közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízottnak létszámcsökkentési intézkedési tervüket. Az egyetlen, jelentıs elbocsátásokkal számoló minisztérium a honvédelmi. Az itt szereplı hatezer fıs megtakarítás jelenti a büdzsé intézményeiben elszámolt leépítések zömét. Az emelésben a Belügyminisztérium áll az élen. A tárca mintegy 2500 új munkahelyet létesít jövıre, fıként rendıröket vesznek majd fel. Vélhetı ugyanakkor, hogy több olyan tárca is akad, amelynél a fennhatósága alatt mőködı intézmények létszámnövekménye és a központi csökkentés hatása kiegyenlíti egymást. A költségvetési indoklás létszámadataiból azonban kétezres leépítés derül ki (a hadsereg elbocsátásainak hatását kompenzálja a többiek felvételi szándéka). Ez egyébként alig több mint egyszázalékos leépítést jelent. 2003.10.22. Hír. A munkakönyv helyett a munkaügyi tárca egységes munkaügyi nyilvántartást hoz létre. Ennek érdekében 2004. május 1-jei hatállyal több jogszabály is módosulni fog, a törvényjavaslat általános vitáját kedden kezdte meg a parlament. A miniszteri indokolás szerint a nyilvántartás hozzá fog járulni a munkaerıpiac átláthatóságának javulásához, a munkavállalók jogbiztonságának növeléséhez, és a munkaügyi ellenırzés hatékonyságának javításához. Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokra vonatkozóan tartalmazni fogja a munkavállalók személyi adatait (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma), TAJ-számukat, állampolgárságukat, a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kódjukat, a munkáltatók adószámát, adószámmal nem rendelkezı magánszemély munkaadó adóazonosító jelét, megnevezését, telephelyének és székhelyének címét, valamint a saját adataihoz való hozzáférést biztosító kódját, a munkaviszony kezdetének és megszőnésének idıpontját. A nyilvántartott adatokba az alábbi szervek, illetve hatóságok tekinthetnek majd be: a nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei a társadalombiztosítási szabályokban elıírt bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenırzése, az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenırzése, a szociális igazgatás szerve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása
14
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK továbbfolyósítása és a rendszeres szociális segély megállapítása, az állami adóhatóság szervei az adókötelezettség ellenırzése, valamint a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, társadalombiztosítási járulék, továbbá a munkaadói és a munkavállalói járulék bevallásának és befizetésének ellenırzése, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség és megyei (fıvárosi) felügyelıségei a munkaviszony létesítésével, valamint megszőnésével és megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség, továbbá a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenırzése, a megyei (fıvárosi) munkaügyi központ a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenırzése, a menekültügyi hatóság, valamint a központi és területi idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adategyeztetés céljából. A nyilvántartott adatok statisztikai célra is felhasználhatók, és azonosítója alapján saját adataihoz a munkaadó és a munkavállaló is hozzáférhet, az adatokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérhet. Az azonosításra használható kódot miniszteri rendelet fogja szabályozni. A törvényjavaslat szerint az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ mőködteti majd. A Javaslat rendelkezik a nyilvántartás létrehozásának módjáról, melynek kiinduló adattartalma úgy jön létre, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság átadja a nyilvántartást mőködtetı szervnek a munkavállalóknak és a munkaadóknak 2002-re és 2003-ra vonatkozó, a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap szerinti adatait. Ezekbıl az adatokból megállapítható, hogy egy-egy munkaadónál 2002. és 2003. december 31-én kik álltak munkaviszonyban. A Nyilvántartás naprakészségének biztosítása érdekében a törvényjavaslat 2004. május 1-jétıl azonnali bejelentési kötelezettséget ír elı a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaadóknak a munkaviszony létesítésérıl, illetve megszüntetésérıl. Módosulni fog a társadalombiztosítási szervek felé fennálló bejelentési kötelezettség is. 2003.10.22. Hír. Nem csökken jövıre a táppénz, állapodott meg Kökény Mihály egészségügyi és Burány Sándor munkaügyi miniszter Gy. Németh Erzsébettel, az MSZP frakcióvezetı-helyettesével. Burány Sándor munkaügyi miniszter elmondta, hogy ezzel együtt egyetértenek abban, hogy a munkahelyüket, illetve biztosítási viszonyukat elvesztık helyzetét foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kell kezelni és nem egészségügyi kiadással orvosolni. 2003.10.27. Hír. Az MSZP a jövı évi költségvetés módosításával rehabilitációs járadékot akar folyósíttatni mindazoknak, akik úgynevezett passzív táppénzre jogosultak, de ennek letelte után sem válnak teljesen munkaképessé – jelentette be tegnap a párt egészségügyi munkacsoportjának vezetıje. Kárpáti Zsuzsa szerint a járadék forrásául a munkaügyi minisztérium által kezelt Munkaerı-piaci Alapnak, valamint annak az egymilliárd forintnak egy része szolgálna, amelyet a jövı évi költségvetésben a korengedményes nyugdíjak kifizetésébıl keletkezı hiány megtérítésére tervezett a kormányzat, a javaslat szerint a járadék igénybevételének lehetıségérıl a 90 napos, munkaviszony utáni táppénz lejártakor az Országos Orvosszakértıi Intézet döntene. Azt, hogy pontosan kinek jár a javasolt új ellátási forma, hogyan lehet majd igényelni, és valójában mekkora összegrıl van szó, egyelıre nem ismert, a részletek pontosításához további kormányzati egyeztetésre van szükség. 15
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.10.28. Hír. Hat százalékos bérfejlesztés, vagy létszámleépítés? A TÖOSZ felmérése szerint az önkormányzatok többségének ezzel a kérdéssel kell szembesülnie jövıre. A normatív állami hozzájárulások összege 2004-ben nem változik, így a személyi juttatások és intézményfenntartások finanszírozásából a központi kormányzat kivonul. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a felmérést 11 önkormányzat adatai alapján állította össze. 2003.10.28. Hír. Az Európai Bizottság és a kormány elkészítette a szegénység alakulásáról szóló hazai felmérést, melynek alapján jövıre a tárcákra lebontott konkrét akciótervet kell majd kidolgozni. Errıl a témáról tartottak konferenciát a hét végén, ahol az uniós csatlakozás és a szegénység alakulásának következményeit vitatták meg. Ferge Zsuzsa szociológus, annak a Szociális Szakmai Szövetségnek elnöke (amely az európai szegénységhálózat egyetlen magyar partnere) szerint tovább élesedik a gazdasági verseny, ez pedig védtelen emberek egyre mélyebb leszakadását eredményezheti. A szegénység felszámolása az elızı ciklusokban nem volt prioritás, ezért a tömeges szegénység olyan szintre jutott, mely hosszú idıre meghatározza az ország jövıjét. 2003.10.28. Hír. A kormány 274/1997. (XII. 22.) rendelete a magán-munkaközvetítıi tevékenységrıl részletesen szabályozza, milyen feltételeknek kell megfelelni e tevékenység gyakorlásához (cégbejegyzés, alapító okirat, szakirányú felsıfokú végzettség, humánpolitikai területen szerzett szakmai gyakorlat, nyilatkozat arról, hogy felszerelt irodahelyiséggel rendelkezik, vagyoni biztosíték). Aki mindezek hiányában magán-munkaközvetítıi tevékenységet folytat, pénzbírsággal sújtható. A munkaügyi központ által kiadott engedély rendelkezik továbbá arról, hogy a határozat számát a munkaközvetítı üzleti kapcsolataiban, levelezéseiben köteles folyamatosan használni, valamint irodahelyiségében kifüggeszteni. 2003.10.28. Hír. A kormány eredeti javaslata szerint mindazok a cégek, amelyek ez év második felétıl „buktak le” színlelt, munkavégzésre vonatkozó szerzıdésekkel, mentesülnek a következmények alól, ha jövı év június 30-áig megszüntetik a színlelt szerzıdéseket. Manninger Jenı (Fidesz) azt javasolja, hogy a kezdı idıpont ne 2003. július elseje legyen, hanem a korábbi ellenırzések során feltárt színlelt szerzıdések is mentesülhessenek az adó- és tb-járulékfizetési következmények alól. Ugyanezt javasolja Szabó Lajos és Göndör István (MSZP) is, azzal a megkötéssel, hogy nem jár amnesztia annak, aki jövı év elsı napjától köt színlelt szerzıdést. 2003.10.30. Hír. A kormány és a MOK delegációja tegnap tárgyalóasztalhoz ült, s megállapodtak a további egyeztetések menetrendjérıl. A kormányoldal sikerként könyvelte el, hogy meg tudtak egyezni az orvosi kamarával és várják a köztestület további javaslatait. A MOK elnöke most már siettetné a tárgyalásokat a kormánnyal, mivel a költségvetési vita lezárása elıtt szeretnék követeléseiket érvényre juttatni. Vojnik Mária, politikai államtitkár szerint a kormány már korábban is figyelembe vette a MOK javaslatait, amelyeket részben beépítettek a nemrég elfogadott s az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseit taglaló törvénybe. Most megismételték korábbi ajánlataikat a praxisjog mobilizálásáról, értékesíthetıségérıl, a szakképzésrıl, a kamara által javasolt és az orvosokat érintı speciális kérdésekkel kapcsolatban. 16
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.11.03. Hír. Nem egészen hétezer embert érint a központi létszámcsökkentés, hangzott el a kabinet tegnapi ülése után. A tárcák az elıírt határidıre benyújtották a közigazgatási létszámcsökkentésre vonatkozó intézkedési terveiket, ezek alapján a kormány úgy döntött, hogy a központi kormányzati szervek dolgozóinak 10,38 százalékát – mintegy 2600 köztisztviselıt –, és a központi közigazgatási szervek területi és helyi költségvetési szerveinél dolgozók 6,84 százalékát, 4318 fıt kell elbocsátani. 2003.11.04. Hír. A hétvégi két halálos kimenetelő munkahelyi baleset kapcsán ismét felmerült: hazánkban is szükség van olyan balesetbiztosítási rendszerre, amellyel a munkavállaló érdekelt lenne a biztonságos munkakörülmények kialakításában. A gépjármő felelısség-biztosításhoz hasonló pontrendszer kidolgozása már folyamatban van, és bár az elızetes elképzelések szerint akár 2005-re gyakorlattá is válhatna, félı, hogy a határidıt nem sikerül tartani. Az új rendszer alkalmazása kötelezı lenne, a biztosító azonban a szerzıdés feltételeként megkövetelné a biztonságos munkaeszközök alkalmazását. 2003.11.04. Hír. Az Európai Bizottság a tíz, jövıre csatlakozó EU-országnál összesen mintegy negyven olyan, aggodalomra okot adó kérdéskört talált – Magyarországnál négyet –, amelyeknek kapcsán felhívja majd ezen államokat, hogy még 2004 májusi csatlakozásuk elıtt hozzanak „azonnali és döntı” lépéseket megoldásukra. A sort kilenc problémával Lengyelország vezeti, Magyarország négy területen kap majd figyelmeztetést. A sor másik végén Szlovénia áll, amelynek mindössze egyetlen problémát kell megoldania, méghozzá az egészségügyi területre vonatkozó diplomák kölcsönös elismerése kapcsán. Általánosabb jellegő probléma az EU mezıgazdasági támogatásainak fogadásához szükséges nemzeti kifizetı hivatalok felállításának késlekedése, ez különösen négy országot, Magyarországot, Lengyelországot, Máltát és Szlovákiát érinti. Az Agence Europe nevő, európai uniós kérdésekre szakosodott brüsszeli hírügynökség szerint az Európai Bizottság a kétségtelen hiányosságok ellenére egyelıre nem fog bejelenteni egyetlen konkrét „védzáradékot”, azaz átmeneti korlátozást sem a belépı országokkal szemben. (Erre a csatlakozási szerzıdés lehetıséget ad, ha az érintett ország valamilyen területen nem teljesíti a közösségi szabályokat.) Azt reméli ugyanis, hogy a bírálatoknak meglesz a hatása, s a hiányosságok még a jövı év május elsejei belépés elıtt rendezıdnek. 2003.11.05. Hír. 2004-ben három napos lesz a Karácsony, december 25-26. ugyanis hétvégére esik, az egész évben mindössze két alkalommal kerül sor a naptár szerinti munkaszüneti napok körüli munkarend átrendezésére. A kormányrendelet szerint a január 2-i, pénteki munkanapot a rákövetkezı szombaton, január 10-én kell ledolgozni, míg december 24-ét hat nappal korábban, 18-án, szombaton. A többi hagyományos ünnep miatt nincs szükség munkanap-átcsoportosításra vagy összevonásra. Nem lehet kizárni, hogy rövidesen újabb munkaszüneti napról dönt a kormány javaslatára a parlament, az MSZOSZ ugyanis nem mondott le korábbi követelésérıl, hogy december 24e is legyen munkaszüneti nap. 2003.11.06. Hír. Átlagosan húszszázalékos béremelést és a tárgyalások azonnali folytatását kéri a MOK az egészségügyi kormányzattól. A kamara azt akarja elérni, hogy néhány év alatt törvényi garanciával, fokozatosan érjék el az orvosok az 17
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK unióban szokásos béreknek a felét, és az emelést már jövıre el kell kezdeni. Vojnik Mária, politikai államtitkár hétfın már a parlamenti ülésen vett részt, amikor utolérte ıt a MOK fıtitkárának üzenete. Az államtitkár asszony leszögezte: amennyiben a MOK a költségvetésrıl kíván a kormánnyal eszmét cserélni, ennek semmi akadálya, ha akár 48 órával a tárgyalás idıpontja elıtt megküldi számukra ennek írásos dokumentációját, javaslat-tervezetét. 2003.11.06. Hír. A korábban bejelentettnél 266-tal kevesebb, összesen 6655 dolgozónak kell azonnali hatállyal távoznia a központi közigazgatási és területi szervektıl derül ki a Magyar Közlönyben tegnap közzétett kormányzati létszámcsökkentésrıl szóló határozatból. A Miniszterelnökségnél 7,5, a belügyi tárcánál 9,2, a igazságügyinél 6,8, az agrárnál 9,1, a gazdasági és közlekedési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi tárcáknál pedig 9,4 százalékkal csökken a létszám. Az oktatási tárcának dolgozói 8,5, a kulturális tárcának 7,6, sporttárcának 10,2, a pénzügyi tárcának pedig a 10,7 százalékát kell elküldenie. Az eredetileg tervezettnél kisebb mértékő elbocsátás elsısorban az adóhivatalt érintette kedvezıen, tíz százalék helyett 8,3%-ot kell elküldeni. A Vám- és Pénzügyırségnek dolgozói 10,3 százalékától, 808 fıtıl kell megválnia. Az érintettek felét az európai uniós csatlakozás miatti feladatváltozásokhoz igazodva jövı május 1-ig, a másik felét pedig december 31-ig kell elbocsátani. 2003.11.09. Hír. A leépítéssel kapcsolatos feladatok koordinálására munkacsoport alakult az FMM-ben, amely azonban a hét elején hírzárlatot rendelt el. A saját leépítéseirıl tegnap közleményt adott ki a tárca, amely szerint a szakszervezetekkel történt egyeztetés után várhatóan a jövı hét végén derül ki, hogy kiket bocsátanak el. A közszférában tervezett létszámleépítések kapcsán a Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat már kapott puhatolózó telefonokat, mondta Kántor Raimund titkár. Mivel a munkaügyi peres eljárások másfél-két évig is elhúzódhatnak, a sokszor túlterhelt bíróságokat is mentesítı közvetítıi megoldás nemcsak olcsóbb, de gyorsabb eredményre is vezethet. A Legfelsıbb Bíróság döntése szerint egyébként ilyen esetekben a bíróság nem vizsgálhatja, hogy miért éppen az oda forduló munkavállaló jogviszonyát szüntették meg. Ez alól azonban van két kivétel: ha az intézkedéssel diszkrimináció érte, vagy rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozik. Az elıbbi esetben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy diszkrimináció nem történt. Amennyiben az elbocsátott rendeltetésellenes joggyakorlással érvel, úgy ıt terheli annak bizonyítása, hogy azért váltak meg éppen tıle, mert például korábban véleményt nyilvánított, bírált, és munkaadója ezt torolja meg. 2003.11.12. Hír. Kissé gyorsult az infláció irama októberben az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a háztartási energia vártnál erıteljesebb drágulása miatt. Az elemzık azonban egyelıre nem változtatnak elırejelzéseiken. A fogyasztói árak 4,9 százalékkal emelkedtek a múlt hónapban az egy évvel korábbi szinthez képest és 0,8 százalékkal szeptemberhez viszonyítva. Júniusban 4,3 százalékot mért a KSH, a következı három hónap mindegyikében pedig 4,7 százalékot. Az elsı tíz hónap átlaga 4,5 százalékot tesz ki. Az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció 4,6 százalékkal növekedett. A prognosztizáltnál magasabb árak ellenére az elemzık nem módosítanak az idei és jövı évi elırejelzésükön. 2003.11.12. Hír. Jövı januártól az eddigi legföljebb harminc százalék helyett már a
18
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK minimálbér ötven százaléka adható a vállalkozásoknál tanulói szerzıdéssel gyakorlaton lévı szakmunkástanulóknak, tartalmazza a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény. A szaktárca arra törekszik, hogy minél többen szerezzenek gyakorlatot vállalkozásoknál. Jelenleg a szakmunkástanulók többsége az iskolai tanmőhelyekben tölti gyakorlati éveit, ahol életszerőtlen körülményekkel találkoznak. Ezért a szintén hétfın módosított adótörvények értelmében az eddigi tanulónkénti havi hatezer forintos adóalap-csökkentés helyett januártól a minimálbér húsz százalékát írhatják le havonta adóalapjukból azok a vállalkozók, akik tanulószerzıdéssel foglalkoztatnak szakmunkástanulókat. 2003.11.13. Hír. A Magyar Szakszervezetek Oktatási Tanácsa közös kiadásában megjelent dr. Szebehelyi Klára Munkaügyi Zsebkönyve. A kiadványt dr. Tálas Miklós, az MSZOSZ jogásza lektorálta, a szerzı, dr. Szebehelyi Klára, a LIGA jogsegélyszolgálatának vezetıje, szerkesztési munkáit Kozák László végezte. A kötet az OFA támogatásával jelent meg. Arról, hogy a kiadvány olvasható legyen, a jogszabályokat kérdés-válasz formában dolgozták fel, megjelent 4000 példányban. 2003.11.13. Hír. A közszférában beharangozott elbocsátások hírére a vezetıi és humánmenedzsment szolgáltató tanácsadó cégek ajánlatokkal kereseték meg a minisztériumokat. cégek. A minisztériumok egy része elutasította az ajánlatot, mondván, saját köztisztviselıik is le tudják vezényelni a folyamatot, mások még nem döntöttek, hogy igénybe veszik-e a külsısök munkáját. 2003.11.15. Hír. Tizenharmadik havi bért fizet a Magyar Posta Rt. A plusz egyhavi bért november 21-én több mint 37 ezer postás kapja kézhez. Errıl a posta és az érdekképviseletek tegnap állapodtak meg. A dolgozói többségét hírek szerint minimálbérért foglalkoztató társaság közleménye szerint a tizenharmadik havi bér átlagosan 15 százalékos, egyes munkakörökben 18-20 százalékos reálkereset-növekedést jelent. 2003.11.17. Hír. Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Kökény Mihály, egészségügyi államtitkár, mivel távozik posztjáról a reformokért felelıs kormánymegbízott. Nem megtorpanásról van szó, hanem arról, hogy az egészségügyi átalakítás egy új szakaszához érkezett, mondta. Ez pedig személyi és szervezeti változásokkal is jár. A sajtótájékoztatón együtt vett részt a miniszter, a távozó kormánymegbízott és jelölt utódja. 2003.11.17. Hír. A tanév elején több iskolában szülıi kezdeményezésre olyan papírt igyekeztek aláíratni a diákokkal, amely felmenti a pedagógusokat a tanári titoktartás alól. Szeptember óta a pedagógusok csak akkor tájékoztathatják a szülıket a munkájuk során tudomásukra jutott, diákokkal kapcsolatos ügyekrıl, ha erre a tanuló írásban felhatalmazást adott. A tanulmányi elımenetellel vagy az iskolai magatartással összefüggı információk ez alól kivételt jelentenek. A Magyar Nevelık és Tanárok Egyesülete alkalmatlannak, abszurdnak és károsnak tartja a közoktatási törvény tanári titoktartásra vonatkozó fejezetét. Ezért országos aláírás-győjtési akciót kezdeményeznek annak érdekében, hogy az Országgyőlés újratárgyalja a passzust. Az elızetesen megíratott felmentés gyakorlatát az oktatási tárca egy körlevélben szabálytalannak minısítette. 2003.11.17. Hír. A monetáris tanács hétfıi ülésén a gazdasági folyamatok áttekintése után a
19
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK testület úgy döntött, hogy nem változtat a jelenlegi kamatszinten, így a jegybanki alapkamatláb továbbra is marad 9 és fél százalékon, 0,1 százalékkal módosította viszont a 2004-es éves átlagos inflációs prognózist, augusztusban még 6,5, most 6,6 százalékosra várják a pénzromlás ütemét. 2003.11.17. Hír. Oktatásügyi közvetítıi szolgálatot hoz létre a szakminisztérium. Magyar Bálint miniszter elmondta, hogy a szolgálat felkérés alapján az oktatási intézményeken belül kialakult esetekben, vitákban járhat el. A közvetítıi eljárás lényege, hogy olyan alternatív megoldásokra vezesse rá az érintetteket, amelyek közül aztán szabadon választhatnak. A szolgálat a tervek szerint januártól kezdi meg mőködését. 2003.11.17. Hír. Bármelyik tagországban is dolgozzon egy EU-állampolgár, a nemétıl függetlenül egyenlı értékő munkáért egyenlı bérhez van joga. A valóságban azonban még mindig jelentıs a különbség nık és férfiak fizetése között: a bérkülönbség az EU-tagállamokban átlagosan húsz százalék körül mozog, de egyes tagországokban eléri a harminc százalékot is. Az „egyenlı munkáért egyenlı bér” elvének megsértését a magyar jog is tiltja. (További információk: www.kulugyminiszterium.hu) 2003.11.18. Hír. Sem végleges névsor, sem végleges összköltségszámítás nem készült még el a közigazgatásból az idén elbocsátandó, csaknem hétezer dolgozó sorsát illetıen. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint a tárca koordinálásával mőködı munkacsoportnak napokon belül meg kell kapnia a végleges listát a létszámleépítésrıl. Ezután kezdıdik a munka, amelyet a helyi munkaügyi kirendeltségek bevonásával végeznek majd, s amelyben minden érintettel egyenként tárgyalnak. Itt hallgatják majd meg az elbocsátandók „igényeit”, s beszélnek arról, hogy az érintetteknek fel tudnak-e ajánlani képzést, ehhez akár anyagi segítséget is, s tanáccsal szolgálnak a jövıt illetıen, ha igényt tartanak erre. A „listára kerülıket” a teljes felmondási idı alatt felmentik a munkavégzés alól, hogy az esetleges átképzés alatt ne kelljen dolgozniuk. Az átképzés az egyik megoldás arra, hogy a közigazgatásból kikerülık ne maradjanak munka nélkül. Egyelıre arról sincsenek pontos adatok, hogy a központi közigazgatást és a háttérintézményeiket érintı létszámleépítés mennyibe is kerül a költségvetésnek. 2003.11.19. Hír. Vita alakult ki a GKI konferenciáján a szakemberek között arról, hogy romlott-e vagy sem a magyar gazdaság versenyképessége az utóbbi években. Csillag István azt mondta, hogy a 2001-ben kezdıdött választási kampány mostanában ér véget, a belsı fogyasztásra átállított magyar gazdaságot lassan vissza lehet terelni arra a pályára, amelyen a feldolgozóipar, a termelı beruházás serkenti a növekedést. Mára megállt a versenyképesség romlása, s új ösztönzési rendszer épült ki a külföldi tıke bizalmának visszaszerzésére. Az ösztönzıket azonban hamarosan tovább kell gondolni, különösen annak fényében, hogy Szlovákia mind a társasági nyereségre, mind a személyi jövedelemre 19 százalékos adót vet ki. A konferencia témaköréhez kapcsolódva Oblath Gábor, a jegybank monetáris tanácsának tagja arról beszélt, hogy a versenyképesség mérésére nincsenek egyértelmő mutatók. İ maga bizonytalan annak megítélésében, hogy az utóbbi években romlott-e Magyarország helyzete. Voszka Éva, a Pénzügykutató fımunkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az állami támogatások hatékonyságát a kormányok nem igazán vizsgálták,
20
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK általában azt hangoztatták, hány vállalat mekkora összeget kapott. Ez azonban önmagában nem növeli a versenyképességet. Az adatok arra utalnak, hogy választási évben kiugróan magasak a támogatási összegek. 2003.11.20. Hír. Új közszolgálati bérrendszerre, egységes bértábla kialakítására van szükség, közölte Vadász János Szombathelyen egy fórumon. Erre reagálva a SZEF elnöke elmondta: hiányolják az egyeztetést a közszolgálati reformról. Vadász János szerint 13 éve ez az elsı olyan kormány, amely az egységes közszolgálati törvény megalkotásának zöld utat adott. A várhatóan 2005. január elsején hatályba lépı törvénynek átláthatónak, és betarthatónak kell lennie, meg kell teremteni egy új foglalkoztatási struktúrát, melyben annyi embert foglalkoztatnak, mint amennyire szükség van. Ennek eldöntése azonban csak szakmai alapon történhet. 2003.11.21. Hír. Az állami szerepvállalás mellett a magyar egészségügynek szüksége van a magánbefektetésekre, mert azok felgyorsíthatják a fejlıdést, mondta Kökény Mihály egészségügyi miniszter szombaton Szegeden. Nem kiárusításról, nem privatizációról van szó, hanem arról, hogy „partneri viszonyt építsünk a köz- és magánszektor együttmőködésében”. A napokban elindult népszavazási kezdeményezésrıl azt mondta, hogy az nem a kórháztörvényrıl szól, hanem arról, hogy a közszolgáltatást nyújtó intézmények maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban. 2003.11.26. Hír. A versenyszférában dolgozók átlagosan 122 700 forintot (ezen belül a fizikaiak 87 300 Ft-ot, a szellemiek 193 500 Ft-ot), a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 149 900 forintot (ezen belül a fizikaiak 96 000 Ft-ot, a szellemiek 172 300 Ft-ot) kerestek. 2003. január–szeptemberben a bruttó nominális átlagkereset 13,5%-kal, a nettó átlagkereset 17,0%-kal, a reálkereset (a fogyasztói árindex 4,4%-os növekedése mellett) 12,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2003. január–szeptemberben az 5 és több fıt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a non-profit szervezeteknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, 0,9%-kal többen, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdasági ágak közül a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágban 4,2%-kal, az iparban 2,3%-kal, a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágban 1,6%-kal csökkent a létszám, míg a többi területen (építıipar, kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek) 1,7–6,8% között növekedett az alkalmazásban állók száma, és így összességében a versenyszféra létszáma csaknem az elızı év szintjén maradt (99,9%). A költségvetés mindhárom fı területén (közigazgatás, oktatás, egészségügy) nıtt az alkalmazásban állók száma és így jelentıs, 3,1%-os volt e terület létszámbıvülése. 2003 elsı kilenc hónapjában a nemzetgazdaságban teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 13,5%-kal haladta meg a 2002 azonos idıszakit. Ezen belül a versenyszférát 8,8%-os, a költségvetést 22,9%-os keresetemelkedés jellemezte. A költségvetés év eleje óta magas kereseti dinamikája szeptemberben mérséklıdött, ugyanis az elızı évben végrehajtott bérnövelı intézkedések áthúzódó hatása már nem érvényesül. 2003. január– szeptemberben a nettó átlagkeresetek 17,0%-kal növekedtek. 2003 szeptemberében – ez évben elıször – megegyezik a bruttó és nettó keresetek növekedési üteme, eltérıen a tavaly szeptemberétıl ez év augusztusáig jellemzı tendenciától, amikor az alkalmazotti adókedvezmény módosítása miatt a nettó 21
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK keresetek dinamikája 3–5 százalékponttal haladta meg a bruttóét. A nemzetgazdaságban 2003. január–szeptemberben a teljes munkaidıben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 130 900 forint volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 88 600 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 182 800 Ft); a versenyszférában dolgozók átlagosan 122 700 forintot (ezen belül a fizikaiak 87 300 Ft-ot, a szellemiek 193 500 Ft-ot), a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 149 900 forintot (ezen belül a fizikaiak 96 000 Ft-ot, a szellemiek 172 300 Ft-ot) kerestek. A január–szeptemberi nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 85 600 Ft-nak felelt meg. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 136 300 Ft volt, ez 13,6%-os növekedést jelent az egy évvel ezelıttihez képest. A munkajövedelem kereseten felüli része 2003. január–szeptemberben munkavállalónként átlagosan 4,0%. 2003.11.27. A Magyar Közlönyben megjelent a közalkalmazotti tanácsok mandátumának meghosszabbítását elrendelı törvény-módosítás, amely szerint az 1998. november 16. és 27. között megválasztott közalkalmazotti tanácsok 2004. október 31-ig a helyükön maradhatnak. 2003.11.28. Hír. Jövıre 6,3 százalékos nyugdíjemelés lesz, ugyanennyivel növekszik a nyugdíjszerő szociális ellátások mértéke. 2004-ben az 53. mellett az 54. heti nyugdíjat is kifizetik. A nyugdíjemelés költsége 104 milliárd forint. 2003.11.28. Hír. Hét- és nyolcszázezer közé teszik a Magyarországon tartósan szegénysorban élık, és körülbelül ugyanennyire a kirekesztettek számát a különbözı módszerekkel végzett kutatások, közölte Ladányi János szociológus a témával foglalkozó kétnapos tanácskozás elıadójaként. A két említett csoport demográfiai, regionális és szociológiai összetétele nagyon hasonló. A kutatók általában azokat tekintik kirekesztetteknek, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, vagy velük egy háztartásban legalább két olyan ember él, aki nem tanul, nincs munkája és nyugellátásban sem részesül. A társadalom legalján összeadódnak a hátrányok. Akik kiestek 1989 és 1992 között a munkaerıpiacról, azok többsége nem tudott soha visszatérni oda. Ladányi szerint az össznépesség mintegy hat százalékát adó romák közül kerül ki a „tartósan kirekesztettek” harminc százaléka. Eközben a romák 20-25 százaléka esetében „semmiféle kirekesztettség nem igazolható”. A kutató szerint átgondolt és komoly kormányzati szerepvállalásra van szükség a szegénységben élık felzárkóztatásához, társadalmi integrációjához. 2003.11.29. Hír. A Belügyminisztérium és a tárca irányítása alá tartozó szervek jövıre mintegy 333 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ami az ideihez képest öt-hat százalék körüli növekedést jelent, mondták el a tárca tegnapi sajtótájékoztatóján. Az idei évben mindenütt sikerült megırizni a mőködıképességet, december végén egyetlen szervnél sem lesz lejárt és kifizetetlen számla. A reálbérek szinte mindenütt elérték vagy kismértékben meghaladták az inflációt. Mintegy 12 ezer hivatásos esetében ezt nem tudták megvalósítani, ık most jutalomként kapják meg a különbözetet. 2003.12.02. Hír. A munkaügyi tárca szerint 2006 után erıteljesen csökken a munkaerıkínálat, egyes térségekben, ágazatokban foglalkoztatási válságokra számítanak. A munkaügyi tárca által a 2006-ig várható munkaerı-piaci kihívások megoldására készített javaslatokat napokon belül társadalmi vitára bocsátják, közölte Burány Sándor miniszter, a Stratégiai kihívások a 22
PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK foglalkoztatáspolitikában, a szakképzés és a felnıttoktatás összehangolása címő vitaanyag bemutatásakor. Az oktatás területeit is érintı stratégia a foglalkoztatás tartós növekedését megalapozó kormányzati beavatkozást, s ehhez számos minisztérium összehangolt munkáját kezdeményezi. 2003.12.04. Hír. Lapinformációk szerint jövıre nyolcórás munkaidıre számítva hivatalosan 2100 fı elbocsátását tervezi a Magyar Posta, de mivel számos munkavállaló részmunkaidıben dolgozik, ez a szám a gyakorlatban megközelítheti a négyezer fıt. Mivel a posta modernizációja miatt januártól megszőnik a miskolci, a soproni és a szegedi igazgatóság, módosításra kerül a jelenleg hatályos kollektív szerzıdés is. A társaság nyugdíjasainak januártól nem járna a havi étkezési hozzájárulás, és jelentısen csökkenne a csomagfeladási és telefonálási díjkedvezmény, a dolgozók étkezési hozzájárulása is. Sem Mundruczó Kornél a Postás Szakszervezet elnöke, sem Tomecskó Tamács a társaság szóvivıje nem kívánta kommentálni ezeket az információkat. Közlésük szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. még nem határozott a társaság jövı évi üzleti tervérıl. Tomecskó ugyanakkor megjegyezte, hogy a Posta modernizációjára fordított több tízmilliárd forintos technikai fejlesztés nyilván kivált valamennyi munkaerıt. 2003.12.09. Hír. A szakszervezetek tiltakozása ellenére a kormány arról döntött, hogy a köztisztviselık 2004 decemberében esedékes tizenharmadik havi fizetését csak 2005 januárjában fizeti ki. Ha a közszférában meg is valósul a mindössze az infláció mértékével megegyezı, hatszázalékos béremelés, a köztisztviselık akkor is nyolcszázalékos bérveszteséget szenvednek el jövıre. 2003.12.12. Hír. Tárcaközi bizottság alakul december közepén a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezésére, amely a közoktatás felelısségi és finanszírozási rendjének felülvizsgálatával kapcsolatban a szükséges változások szakmai elıkészítésével foglalkozik. Árok Antal, a PSZ alelnöke szerint a kérdéssel mihamarabb foglalkozni kell, mivel a demográfiai hullám miatt az iskoláknak egyre kevesebb pénz jut. Az idei, iskola-bezárásokról készült felmérés kapcsán sem arról kellene vitatkozni, hogy melyik kormány ideje alatt zártak be több közoktatási intézményt, hanem a valódi problémáról, azaz a finanszírozási rendszer átgondolásáról. Idén összesen 398 települést és 1120 közoktatási létesítményt érintettek az iskolabezárások és intézményátszervezések a PSZ felmérése szerint.
23
KONZULTATÍV FÓRUMOK 2003.10.04. Hír. Indulatos vita alakult ki a napirendrıl az OÉT pénteki ülésén. A munkavállalói oldal azt kérte, hogy ne tárgyaljanak az egészségpénztári rendszer továbbfejlesztésérıl és a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló elıterjesztésérıl, mert azokat a szociális partnerek késve kapták meg. Palkovics Imre, az oldal soros elnöke szerint nem volt elég idı az álláspontok kialakítására. A kormányoldal jelezte: a szakszervezetek éppen azzal veszik el a lehetıségét az érdemi tárgyalásoknak, hogy a napirendi pontok elhalasztását kérik, így elıfordulhat, hogy késıbb nem tudják befolyásolni a törvénykezési folyamatot. Ugyancsak napirend elıtt Palkovics arról tájékoztatta az OÉT-et, hogy a munkavállalói oldal levélben kifogásolta a gazdasági miniszternél a Versenyképességi Tanács összehívásának körülményeit, továbbá azt, hogy Csillag István Wittich Tamást, az MSZOSZ elnökét meghívta. A szakszervezetek azt szeretnék, ha a tanács semmilyen hatáskört nem vonna el az OÉT-tıl, és a munkavállalói oldal élhetne a delegálás lehetıségével. Az OÉT konzultált az Mt. újabb módosítási tervezetérıl, amely a távmunka szabályozásával egészítené ki a jogszabályt. Az elıterjesztést újratárgyalásra visszaküldték a munkaügyi bizottságnak, egyebek mellett azért, mert a szociális partnerek szerint nem célszerő önálló fejezetbe foglalni, inkább a megfelelı jogintézménybe kell elhelyezni a távmunka szabályozását. A szakszervezetek álláspontja szerint nem sérülhet a távmunkában foglalkoztatottak munkajogi védelme, és biztosítani kell, hogy a munkáltató teremtse meg a távmunka végzésének feltételeit. 2003.10.07. Hír. Megütközéssel fogadták a szakszervezeti szövetségek vezetıi Palkovics Imrének, az oldal soros elnökeként tett, általános sztrájkra vonatkozó kijelentését. Palkovics egy napilapnak azt nyilatkozta: ha a kormány továbbra is lesöpri a szakszervezetek követeléseit, a szakszervezetek kénytelenek lesznek általános sztrájkot hirdetni. Palkovics a hét végén egy debreceni fórumon is úgy fogalmazott, „bizalommal megyünk az érdekegyeztetı tárgyalásokra, de visszük magunkkal a furkósbotot is, amit akkor veszünk elı, ha nincs más eszköz az érdekérvényesítésre, csak a tiltakozás, a sztrájk”. Minden elızetes kinyilatkoztatás megterheli a jövı évi minimálbérrıl, bérajánlásról az OÉT-en pénteken kezdıdı tárgyalások légkörét és feltételeit, s rontja a megállapodás esélyeit, mondta Borsik János, az Autonómok elnöke. Hasonlóan fogalmazott Szabó Endre is. Szabó szerint ebben az idıszakban ésszerő kompromisszumkészséget kell mutatni, a tiltakozás eszközeit akkor kell alkalmazni, ha a tárgyalások nem kecsegtetnek egyezséggel. 2003.10.11. Hír. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács tegnapi plenáris ülésén megkezdıdött az egyeztetés a jövı évi béremelési ajánlásról és a minimálbérrıl. A legkisebb kereset összegét a munkavállalói oldal jövıre 55 ezer forintra, a kormány 53 ezer forintra növelné, míg a munkaadók változatlanul hagynák. A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy jövıre két számjegyő bruttó béremelés legyen a versenyszférában. A kormányzati oldal 6%-ot javasol. Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkára szerint az adókönnyítések révén 5,5-6 százalékos inflációval számolva hatszázalékos bruttó béremeléssel jövıre 0,9 százalékkal nı a reálbér. A szakszervezetek szerint ezek a feltételek legfeljebb a reálbérek szinten tartását jelenthetik. A munkaadói oldal az adócsökkentés mellett állt ki. Dávid Ferenc szóvivı azt hangsúlyozta:
24
KONZULTATÍV FÓRUMOK tarthatatlan, hogy a bruttó keresetek növekedési üteme három-négyszeresen meghaladja a GDP bıvülését. A munkáltatók abban érdekeltek, hogy a kívánt reálbér-emelkedés a legalacsonyabb bruttó keresetnövekedés mellett valósuljon meg. A szakszervezeti oldal, egyetértésben a munkaadókkal, azt kérte a kormánytól, vonja vissza a természetbeni juttatások adókedvezményének eltörlésére vonatkozó javaslatát, kezdeményezte az étkezési hozzájárulás adómentes határának növelését, valamint, hogy a vállalati üdültetést igénybe vevık is legalább akkora (50 ezer forintos) kedvezményben részesülhessenek, mint az üdülési csekk esetében. Veres János azt mondta, hogy lehetıséget lát a megemelt minimálbér adómentességének megtartására, a kormány nyitott a további tárgyalásokra a természetbeni juttatások adómentességérıl, az étkezési hozzájárulás mértékérıl és a vállalati üdültetés kedvezményérıl is. A közigazgatási létszámcsökkentésrıl, a nyugdíjbefizetések adókedvezményének megszüntetésérıl és az 1%-os egészségbiztosítási járulék bevezetésérıl azonban a kormány nem tud lemondani. 2003.10.15. Hír. Az egészségügyi ágazat szakszervezetei közül kettı támogatja egyértelmően a Magyar Orvosi Kamara (MOK) követeléseit. Hamarosan összeül az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztetı Tanács, hogy az orvosok bérköveteléseit ott is egyeztethesse a kormány, a munkavállalói és a munkáltatói oldal. 2003.10.16. OKÉT ülést tartottak, ahol a PM-et Veress János képviselte, aki csak rövid ideig volt jelen az ülésen. Veress János megerısítette: a költségvetés reálbérmegtartással számol, a büdzsé elsısorban a fejlesztésekre kíván több forrást biztosítani, jórészt azért, hogy az EU-források hazai finanszírozását biztosíthassák. A pénzügyi tárca dolgozik azon, hogy a parlamenti vita lezárása elıtt megoldják a bruttó 50 és 60 ezer forint között keresık esetében a reálbér szinten tartását. Szabó Endre, a munkavállalói oldal szóvivıje azt mondta: töréspontnak tartják, ha a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviselıi illetményalap növekedésének mértéke nem lesz azonos a minimálbérével. Visszautasította a béremelés létszámcsökkentéshez kötését a közszférában. Az önkormányzati oldal szerint a helyhatóságok felélték a „családi ezüstöt”, a vagyonfelélés olyan folyamata indult be, ami megállíthatatlan. Félı, hogy az EU-támogatásokhoz sem tudják az önerıt elıteremteni. Az önkormányzati normatíva kevés. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára szerint létszámcsökkentési kényszerrel jár a közszférában, ha a kötelezıen elıírt bértáblában követik a legkisebb bért. A kormány szeretné elkerülni, hogy direkt összefüggés legyen a létszám és a béremelés között. Ha az önkormányzatok forrásai 8-9 százalékkal nınek, az összességében hatszázalékos béremelkedésre teremt fedezetet. A kormány szándéka, hogy egységes ajánlást tesz, és a helyi alkukra bízza, milyen technológiával, milyen formában lehet azt érvényesíteni. Döntés született arról, hogy a közszférában a 13. havi fizetést lehetıség szerint idén decemberben ki kell fizetni, 2004-tıl azonban egységesen január 15-ig kapják meg az érintettek. 2003.10.16. Hír. A kormány tervei szerint januártól egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási tanács felügyelné a tb-alapok gazdálkodását. A héten az OÉT elé kerülı elképzelés nem kelti életre a tb-önkormányzatokat. A törvényjavaslat szerint a kétszer kilencfıs testületet az Országos Érdekegyeztetı Tanács három oldala, azaz a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány delegálhatná, ám 25
KONZULTATÍV FÓRUMOK megválasztására a parlament lenne jogosult, így az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási tanács a parlamentnek tartozna felelısséggel. A tervek szerint köztisztviselık, országgyőlési képviselık, illetve az érdekvédı szervezetek választott tisztségviselıit nem választhatnák a tanács tagjainak, kizáró ok, ha a jelölt olyan cégnek a munkavállalója vagy tulajdonosa, amely szerzıdéses kapcsolatban áll a két társadalombiztosítási alap egyikével, vagy az ıket részben felügyelı adóhivatallal, a Pénzügyminisztériummal vagy a szociális minisztériummal. Csak olyan jelöltet lehetne delegálni, aki korábban a szociális területen tevékenykedett. A kilenctagú testület tagjai javadalmazásként a fıosztályvezetıi átlag 80 százalékát, azaz mintegy évi 3,5 millió forintos juttatást kapnának, míg a testület tagjai közül választott elnök a fıosztályvezetıi illetmény 120 százalékát, csaknem 5,2 millió forintot. Az új testületeknek a kormány nem adna ellenırzési funkciót. 2003.10.16. Hír. 2004 áprilisától öt százalékkal csökken a táppénz kiszámításának kulcsa a költségvetési törvény tervezete szerint. Jelenleg betegség esetén a kereset 70 százalékát kapják a betegek, a két évnél rövidebb idejő biztosításra 60 százalék jár. Rövidebbé válik az úgynevezett passzív táppénz ideje is, eddig, ha valaki a munkaviszonyának megszőntét követı három napon belül lett beteg, akkor 180 napon át kaphatott táppénzt. A jövıben ez az idı 30 napra szőkülne. Az MSZOSZ tiltakozik a táppénz mértékének csökkentése ellen, közölte Wittich Tamás elnök. Szerinte akkor, amikor a kormányzat az egészségbiztosítási járulékot egy százalékkal növeli, elfogadhatatlan, hogy csökkentse a járandóságokat. Ezt a véleményt osztja Szabó Endre, a SZEF elnöke is. Megnehezíti az érdekegyeztetést, mondta Borsik János, az Autonómok elnöke, sıt a javaslat ellentmond a szövetségek kormányzattal kötött tavaly nyári megállapodásának, miszerint a munkavállalókat érintı jelentıs változásokról szóló ügyekben nem születik a szakszervezetek egyetértése nélkül kormányzati döntés. A költségvetés idetartozó fejezetei szombaton kerülnek az Országos Érdekegyeztetı Tanács plénuma elé. 2003.10.17. Hír. Tegnapi ülésén elfogadta a vétójoggal rendelkezı Országos Köznevelési Tanács (OKNT) az új nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendeletet. Az új szabályozás így 2004. szeptember 1-jétıl életbe léphet. Loránd Ferenc, a testület elnöke elmondta: folytatódott a vita arról, hogy az új tantervnek mit kell tartalmaznia. A javaslatot ellenzık aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy „cseppfolyóssá válik” az oktatás tartalmi oldala, ha a tanterv nem írja elı a mindenki által kötelezıen elsajátítandó követelményeket. Az új tanterv mellett voksolók úgy érveltek: az iskolákban folyó munka tartalmi szabályozása többcsatornás, így rögzíthetık a konkrét mőveltségi követelmények. Az OKNT határozatot hozott arról is, hogy a kerettantervek jóváhagyási rendjét rögzítı miniszteri rendeletet a testület novemberi ülése elé kell terjeszteni. 2003.10.18. Hír. Az OÉT szombati ülésén arról gyızıdhettek meg a felek, hogy a kormány több meghatározó ponton figyelembe vette a munkaadók és a munkavállalók álláspontját, részben elfogadta a szakszervezeti javaslatot a havi étkezési juttatás adómentes határának emelésére: meleg étel esetében kétezer, hidegnél ezer forinttal emelné a jelenlegi kétezer, illetve négyezer forintos maximumot. Elızetes megállapodás született arról, hogy a vállalati üdülési támogatás adómentessége azonos lesz az üdülési csekkével akkor, ha a szolgáltatást a cég
26
KONZULTATÍV FÓRUMOK saját üdülıjében veszik igénybe. Egyezség van a munkáltatói kölcsön összegérıl is: az eddigi 500 ezer forint helyett ezentúl 750 ezer forint adható ötévenként. A reprezentáció címén elszámolható költségek várhatóan a jelenlegi 2,5 millióról tízmillióra nınek. Kis értékő ajándék a jelenlegi ötszáz forint helyett jövıre ötezer forint értékben adható adómentesen. Az adómentes munkáltatói kölcsön eddigi, ötévente nyújtható 500 ezer forintos adómentes összege 750 ezer forintra emelkedik. Vita van még a természetbeni juttatások adómentességérıl, a rehabilitációs hozzájárulás mértékérıl, és nem dılt el, a bölcsıdések is kapnak-e az óvodásokhoz hasonlóan étkezési támogatást. Nem született végleges döntés arról, hogy mekkora reprezentációs költséget számolhatnak el a vállalkozások, nincs egyetértés a kis értékő ajándék adómentes értékhatáráról sem. Ennek összege 500 forintról 5000 forintra emelkedhet jövıre, ám vitatott, hogy évente 2-3-szor vagy 4-szer élhessenek ezzel a vállalkozások. A jövı évi minimálbér adómentességének kérdésében a kormány csak azután tud állást foglalni, ha a munkáltatói és a munkavállalói oldal meghatároz egy reális összeget. Konkrét kormányjavaslat erre nem született. László Csaba pénzügyminiszter egy korábbi kormányülést követı tájékoztatón közölte, hogy a kormány havi bruttó 53 ezer forintos jövı évi minimálbért tartana megfelelınek. Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivıje a szombati egyeztetésen elmondta: a szakszervezetek számára jövıre a minimálbér 55 ezer forintra emelése lenne elfogadható. Rolek Ferenc, a munkáltatók szóvivıje egyetértett azzal, hogy a legkisebb bér adómentes legyen, ellenben nem foglalt állást annak mértékérıl, a munkáltatók továbbra is a jelenlegi havi 50 ezer forintos szinten tartanák a minimálbért. 2003.10.22. Hír. A szakszervezetek látnak lehetıséget arra, hogy jövı héten aláírják a 2004. évi bérajánlásról szóló megállapodást. Eszerint jövıre a minimálbér összege 53000 forintra emelkedik, a bruttó bérek pedig nyolc százalékkal nınek. A szociális partnerek jövı évi adókkal és járulékokkal kapcsolatos javaslatait azonban csak részben vette figyelembe a kormány, így nem vonta vissza az egy százalékos egészségbiztosítási járulék emelésére, valamint a nyugdíjjárulék adókedvezményének eltörlésére vonatkozó javaslatát, a szakszervezetek pedig korábban 55 ezer forintos legkisebb bért és minimum két számjegyő bérfejlesztést követeltek. Várhatóan azért lesz 53 ezer forint a minimálbér, mert a kormány csak ilyen mértékő emelés mellett tudja garantálni, hogy az továbbra is adómentes marad. 2003.10.27. Hír. A délutáni órákig nem sikerült egyezségre jutniuk a jövı évi országos bérajánlás és a minimálbér mértékérıl a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselıinek, bár az OÉT hétfıi plenáris ülésén megállapodási készségüket hangoztatták. A kormány nem mond le a munkáltatókat terhelı innovációs hozzájárulás bevezetésérıl, a környezetterhelési díj jelentıs emelésérıl, és 6%-os bruttó béremelést tart indokoltnak a reálpozíciók szinten tartása érdekében. A munkavállalók teljesítményarányos reálbér-növekedést tartanak megalapozottnak, a minimálbért 53 ezer forintra szeretnék emelni, valamint ragaszkodnak a legkisebb bér adómentességének megtartásához. Rolek Ferenc és Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivıi úgy fogalmaztak: változatlanul hagynák a minimálbér összegét, és 5-6 százalékos bruttó béremelésrıl egyeznének meg. Mindazonáltal addig nem tárgyalnának a bérekrıl, amíg nincs jelentıs elmozdulás az általuk szükségesnek tartott 27
KONZULTATÍV FÓRUMOK kérdésekben (ezek: a rehabilitációs hozzájárulás növekedése, az innovációs hozzájárulás, a környezetterhelési díj, az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsának 20-ról 25 százalékra történı emelése és a fix összegő egészségügyi hozzájárulás fokozatos eltörlése). 2003.10.28. Hír. A szerdai ágazati egyeztetés elıtt egy órával fogadja az egészségügyi tárca politikai államtitkára a MOK képviselıit. Az orvosi kamara elıre bejelentette, hogy csak az után tárgyal, ha partnereik egyértelmően bizonyítják: van kormányzati felhatalmazásuk a jövı évi költségvetési törvényt érintı kérdésekkel kapcsolatban is. Ha sikerül tisztázni szerdán, hogy a késıbbiekben mirıl tudnak egyeztetni, akkor a kizárólag az orvosi kamarát érintı ügyekben, mint a praxistörvény módosítása, a jogállási törvény, természetesen külön, az EDDSZ nélkül is hajlandók tárgyalni. A közös ügyekrıl, mint a középtávú felzárkóztató program, a szakszervezettel együtt döntenek majd. A tárgyalásoktól függetlenül zajlik a megyei sztrájkbizottságok megalakítása. 2003.10.28. Hír. A hétfı délután megkezdett és kedd hajnalig tartó OÉT tárgyaláson megállapodott a fórum arról, hogy jövıre 7-8 százalékos bruttó keresetemelést ajánl a bértárgyalásokhoz. Sikerült megegyezni arról is, hogy jövıre a jelenleg 50 ezer forintos kötelezı minimálbért 53 ezer forintra emelik. A megegyezés érdekében a kormányzati, a munkaadói és a munkavállalói oldal számos kompromisszumot kötött. A kormányzati oldal bizonyos adó- és járulékterhek mérséklésének képviseletét vállalta a parlamentben. A szakszervezetek az eredetileg követelt kétszámjegyő keresetemelési ajánlásra és az 55 ezer forintos minimálbérre vonatkozó igényüket csökkentették. A munkaadói képviseletek az öt-hat százalékos keresetemelési ajánlástól, illetve a változatlan 50 ezer forintos minimálbértıl jutottak el az említett kompromisszumig. A kormányzati oldal, illetve a szociális partnerek egyaránt hangsúlyozták, hogy a megállapodás mindnyájuk számára vállalható, az nem befolyásolja hátrányosan a vállalkozások versenyképességét, illetve a szakszervezeteknek is elfogadható módon javítja a munkavállalók reálpozícióját. 2003.10.31. Hír. Azonnal tárgyalni kíván a kormánnyal a SZEF a közszférában dolgozók jövı évi keresetérıl és a közigazgatásban elrendelt létszámcsökkentésrıl. Ezért kezdeményezte, hogy november 11-re hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanácsot. Fehér József, alelnök, az MKKSZ fıtitkára elmondta, hogy a költségvetés parlamenti vitájának lezárása elıtt szeretnének megállapodni a közintézményekben dolgozók béremelésérıl. Szeretnék, hogy az 53 ezer forintos minimálbér legyen a közalkalmazotti illetménytábla kezdı tétele és a köztisztviselık illetményalapja is a legkisebb bér emelésével azonos mértékben nıjön, a 100 ezer forintos diplomás minimálbér pedig 106 ezer forintra emelkedjen. A közszférában tízszázalékos fizetésemelést tartanak indokoltnak. Az OKÉT összehívását azért is követelik, mert szerintük mára világossá vált, hogy súlyos gondot okoz a hétezer köztisztviselı elbocsátása a közigazgatásból. "E rossz kormányzati döntés a munkavállalói érdekképviseletek kizárásával született, végrehajtása zavaros és áttekinthetetlen", állapítja meg az ügyvivıi testület. A SZEF "töréspontnak" tartja, ha a kormány jövıre nem építi be a közszféra illetményrendszerébe az ötvenháromezer forintos minimálbért, hiszen így az alacsonyabb kereseti kategóriákban visszaáll az a bértorlódás, amit a kormány éppen a tavalyi,
28
KONZULTATÍV FÓRUMOK nagyarányú béremeléssel orvosolt. A bértárgyalások jelenlegi állása szerint ráadásul csak ez az intézkedés jelenthet garanciát a keresetek reálértékének megırzésére, feltéve, ha igaznak bizonyulnak a jövıre vonatkozó 5,5-6 százalékos inflációs várakozások. 2003.11.15. Hír. Tegnap a Köztisztviselıi Érdekegyeztetı Tanács keretében a kormányzat és a munkavállalók képviselıi aláírták a közigazgatás csaknem hétezer dolgozóját érintı létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló megállapodást. Az egyezség létrejötte érdekében a kormány figyelembe vette a legfontosabb követeléseket, így például azt, hogy legyenek olyan védett csoportok, amelyek nem, vagy csak végsı esetben kerülhetnek a létszámcsökkentési körbe. Az 50 év feletti nıket, az 55 évesnél idısebb férfiakat vagy a gyermeküket egyedül nevelıket csak szakmailag különösen indokolt esetben lehet elbocsátani. Nem sikerült viszont a megállapodásba foglalni, hogy a hátrányos munkaerı-piaci térségben dolgozó köztisztviselık is védettséget élvezzenek. A létszámcsökkentés kapcsán felszabaduló források ott maradnak, ahol képzıdnek, s a pénzt a munkavállalók teljesítményének díjazására kell fölhasználni. Záradékba foglalták, hogy a szakszervezetek felkérik a kormányt: az elbocsátottak újbóli munkába állásának gyors és hatékony elısegítése érdekében a létszámcsökkentés ne terjedjen ki a fıvárosi, megyei munkaügyi központokra. 2003.11.18. Ülésezett az OKÉT. A kormány a jövı évi béremelésrıl szóló napirend beterjesztıjeként bejelentette, hogy mintegy 25 md Ft van a jövı évi költségvetésben illetmény-emelésre. A szakszervezetek szerint ez 6%-os emelést tesz lehetıvé az általuk kért 10% helyett, de belemennének ebbe a mértékbe, ha a kormány beépíti a bértáblákba az összeget. A PM képviseletében Veres János bejelentette, hogy a táblákat nem kívánják módosítani, az önkormányzati oldal képviselıje, Dombóvári Ottó szerint pedig nem támogatnának ilyesmit, mivel az önkormányzati költségvetésekbıl hiányzik a fedezet. A kormány szerint az önkormányzatok a 6% emelés fedezetét megkapják. A rövid ülésen végül nem született megállapodás, a szakszervezetek bejelentették, hogy csak akkor ülnek újra tárgyalóasztalhoz, ha a kormány új ajánlatot tesz és a SZEF 21-ére rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze. 2003.11.21. Rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak az OKÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk és szövetségek, amelyen ismertették a november 18-án félbeszakadt OKÉT ülésen kialakult vitát és a megoldásra alkotott elképzeléseiket, valamint a megállapodás elmaradása esetére tervezett lépéseket. 2003.11.28. OÉT plenáris ülést tartottak, ahol a társadalombiztosítási alapok befizetıi ellenırzésérıl készült kormányzati elıterjesztést vitatták a szociális partnerek. A munkavállalói érdekképviseletek ragaszkodnak ahhoz, hogy érdemben részt vegyenek a járulékok beszedése, felhasználása és a szolgáltatások ellenırzésében. Diszkriminatívnak tartják, ezért elutasították azt a javaslatot, hogy a megalakítandó egészségbiztosítási tanácsnak nem lehet tagja munkavállalói vagy munkáltatói érdekképviselet választott tisztségviselıje. Csizmár Gábor, a kormányzati oldal szóvivıje jelezte, a kormány kész a kompromisszumra, és elfogadja, ha munkahelyi tisztségviselıt javasolnak az
29
KONZULTATÍV FÓRUMOK ellenırzések kezdeményezésére jogosult testületbe. Azt viszont ellenzi, hogy konföderációk vezetıi képviseljék a munkavállalókat. Szeremi Lászlóné a munkaadói oldal nevében elmondta, a kormányzati javaslat tartalmazza azokat a minimális elvárásokat, amelyeket megfogalmaztak, és bár nem tartják kiérlelt elképzelésnek, érdemesnek látják arra, hogy a parlament elé kerüljön és megkezdjék az érdemi munkát. Végül annak ellenére, hogy a munkaadói oldal azt szorgalmazta, akár korlátozottabb jogosítványokkal is, de már jövı év elején megkezdhessék mőködésüket a felügyeletet gyakorló testületek, Csizmár azt javasolta, a további egyeztetéseket bizottsági szinten folytassák. Az elıterjesztés akkor kerüljön vissza az OÉT plenáris ülésére, ha körvonalazódik a megállapodás. 2003.11.29. Hír. A tendenciával elégedett vagyok, a helyezettel viszont nem - mondta tegnap a munkaerıpiacról Burány Sándor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A legfrissebb statisztikai adatok szerint jelenleg 80 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon, mint egy évvel korábban, de a foglalkoztatottak száma még mindig alacsony, az aktív korú népességnek alig több, mint 50 százalékának van munkája. A helyzet további javítása érdekében a szaktárca elkészítette azt a stratégiai anyagot, amely a hazai foglalkoztatáspolitika, valamint a szakképzés és felnıttképzés rendszerének összefüggéseit tekinti át. Az anyagot társadalmi vitára bocsátják és várhatóan két hét múlva az Országos Érdekegyeztetı Tanács tárgyal róla. 2003.12.03. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke a jövı évi bérmegállapodásokról és az uniós csatlakozást megelızı idıszak tennivalóiról tájékoztatta Jász-Nagykun-Szolnok Megye érdekvédelmi szervezeteinek a vezetı képviselıit. Borsik János leszögezte: az OÉT-ban résztvevı Autonóm Szakszervezetek Szövetségének is köszönhetı, hogy a kormányzati és a munkaadói oldal képviselıi is elfogadták a minimálbér 53 ezer forintra való emelését, a reálbérek 7-8 százalékos emelkedését, az iskolakezdési támogatás 15 ezer forintra történı növelését és adómentességét. Sikerült megakadályozni azt a kormányzati szándékot, hogy a szakszervezetek 2004-tıl a társadalombiztosítási alapok elosztásában ne ellenırzési, hanem csupán tanácsadói jogosítvánnyal rendelkezzenek. 2003.12.05. Hír. Szaporodnak azok a példák, amelyek szerint a munkáltatók a jövı évi bérek visszafogására törekednek. Miközben a szakszervezetek a helyi bértárgyalásokon az uniós bérfelzárkóztatással érvelnek, amelyhez két-három százalékos reálbér-növekedésre van szükség, a munkaadók egy része, a /%-os inflációs prognózist véve alapul, 5-5,5 százalékos béremelési ajánlatot tesz. Így egyes helyeken csak kemény harcokkal lehet érvényt szerezni az OÉTmegállapodásnak. Ezzel szemben lapinformációk szerint a Mol Rt.-nél, ahol a korábbi években három-négy százalékkal nıttek a reálbérek, most nyolc százalékról sikerül egyezséget kötni. A kereskedelmi ágazati párbeszéd bizottságban nyolc százalékban állapodtak meg, a Magyar Posta Rt., a menedzsment már jelezte, hogy „az OÉT-ben elfogadott béremelési mértékben gondolkodik”, a MÁV Rt.-nél a munkáltató 11,5 százalékos béremelést tervez, bár a szakszervezetek ennél némileg magasabb, 13 százalékos mértéket szeretnének elérni, valamint azt, hogy jövıre további félórával csökkenjen a jelenleg heti 38 órát dolgozó vasutasok munkaideje.
30
KONZULTATÍV FÓRUMOK 2003.12.09. Hír. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) munkaerı-piaci bizottsága múlt heti ülésén megtárgyalta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által a foglalkoztatást elısegítı, a munkaerı képzettségét javító intézkedésekrıl készített javaslatot. A munkaadói és a munkavállalói oldal egyetértett a kormány foglalkoztatás-javító törekvéseivel, és hangsúlyozták, hogy a szakképzést, illetve a gyakorlati képzést a gazdasági igényekhez kell alakítani. Az anyagot 9-én az Országos Érdekegyeztetı Tanács plenáris ülésén is megvitatták, megállapították, hogy nincsenek koncepcionális ellentétek a szaktárca munkaanyagát illetıen a kormány és a szociális partnerek között, így a kormány vállalja, hogy beépíti a szakszervezetek és a munkaadók egy héten belül beadott javaslatait a foglalkoztatást elısegítı és a munkaerı-képzettségét javító intézkedésekrıl szóló elıterjesztésbe. Burány Sándor munkaügyi miniszter arra is ígéretet tett, hogy a módosított javaslatról az közigazgatási államtitkári értekezlet után, de még mielıtt a kormány tárgyalná konzultálnak az OÉT-ben. Wittich Tamás az MSZOSZ elnöke a javaslat kapcsán kijelentette: követelik, hogy a foglalkoztatottság még ebben a kormányzati ciklusban érje el az európai uniós szintet, továbbá, hogy a foglalkoztatás bıvítése álljon a gazdaságpolitika középpontjában. Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a kollektív szerzıdések kiterjesztését szorgalmazta, a foglalkoztatást illetıen pedig úgy fogalmazott: a hazai munkaerı belsı mobilitása létkérdés. A munkaadók úgy értékelték, hogy a javaslat jó, de nem épít eléggé a szociális partnerekre, ezért azt kérték, hogy az intézkedési terv megvalósításába fokozottabban vonják be ıket. Szerintük egyébként nem teljesíthetı, hogy a ciklus végére 200 ezerrel bıvül a foglalkoztatás és azt is közölték, hogy a munkaidı tervezett csökkentésével nem értenek egyet.
31
FOGLALKOZTATÁS 2003.10.04. Hír. Késik az önfoglalkoztatásról szóló, 2004 januárjára ígért jogszabály elıkészítése, mert a koncepció társadalmi vitája során kiderült: általános szabályozással nem oldható meg az összes kényszervállalkozás problémája. A munkaadók és a munkavállalók képviselıitıl érkezett vélemények és javaslatok azt jelzik: bizonyos szakmák, például a mővészek és az újságírók számára speciális szabályozásra lesz szükség, a biztonsági és vagyonırök, a fuvarozók vagy a sportolók esetében viszont a már létezı jogszabályokat kell az igényekhez igazítani. A szakértık úgy látják: a munkajog és a polgári jog elemeit keverı önfoglalkoztatási szerzıdést lehetıvé tévı jogszabály megalkotásának nincs realitása. Borsik János munkajogász, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kormánynak el kellene döntenie, hogy a kialakult helyzethez akarja-e igazítani a jogi normákat, vagy olyan szabályokat alakít ki, amelyek segítenek, hogy munkaszerzıdések szerint foglalkoztassák azt, aki valójában munkaviszonyban dolgozik. Borsik szerint a munkaügyi kormányzat „kezdte ki” a törvényt azzal, hogy a szakminiszter önhatalmúlag moratóriumot hirdetett, amely szerint, még ha a munkaügyi ellenırök szabálytalannak minısítik is a foglalkoztatást, nem kell utólag befizetni az elmaradt közterheket. 2003.10.06. Hír. Sohasem regisztráltatta még magát munkanélküliként annyi friss diplomás, mint az idén. Augusztusban és szeptemberben egyaránt több mint ötezren jelentkeztek a munkaügyi központokban, a diplomás munkanélküliek száma azonban a valóságban háromszor-négyszer nagyobb. A tapasztalatok szerint ugyanis a diplomások még az alacsonyabb képzettségőeknél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél. Az ifjúságkutatók és a munkaügyi szakemberek szerint a megoldás a nyugat-európaihoz lehet hasonló: a magyar fiataloknak is meg kell tanulniuk, a diploma megszerzésével nem fejezıdik be a pályaválasztás, csupán elkezdıdik. 2003.10.06. Hír. A magyar munkavállalók számára a szabad munkaerı-áramlás lehetısége a két uniós célországba – Ausztriába és Németországba – csak a türelmi idı, azaz öt plusz két év múlva lesz teljesen liberalizált, addig hazánkba már uniós munkavállalók tízezrei készülıdnek. Csizmár Gábor, a szaktárca politikai államtitkára egy, a témával foglalkozó szakmai fórumon kifejtette: 60-90 ezer uniós munkavállaló idejövetelére számíthatunk jövı májustól. Az EU tagállamaiból érkezı dolgozók zöme valószínőleg a közigazgatásban talál majd munkalehetıséget, minimálisan is 40-50 ezer fıre becsülik az európai uniós rendszabályok átvételét, gyakorlati alkalmazását "segítı" bürokráciát. Ezzel szemben a következı tíz évben alig 50-60 ezer magyar munkavállaló talál álláslehetıséget az EU-ban. Az említett országok képviselıi jelezték, hogy az átmeneti idıszakban készek lesznek javítani a munkavállalás feltételeit, de a szakemberek szerint ezt voltaképpen már a tíz éve aláírt EU-magyar társulási szerzıdés is magában rejtette, miközben a valóságban mindmáig semmi elırelépés nem történt. 2003.10.07. Hír. Kéthetente tájékoztatják majd a Dunaferr Rt. dolgozóit a privatizációs folyamat helyzetérıl, így a szakszervezet elégedett az ÁPV Rt. vezetıivel tegnap folytatott tárgyalások eredményével. A Dunaferr privatizációja során több olyan szakszervezeti követelést figyelembe vesznek, amely a szakszervezet korábbi követelései ellenére sem került bele a privatizációs
32
FOGLALKOZTATÁS pályázat kiírásba. Így pl. figyelembe veszik az értékelésnél, hogy melyik pályázó vállalja a cégcsoportnál 52 éve folyamatosan érvényben lévı kollektív szerzıdés egyoldalú felmondásának hosszú távú tilalmát. Megegyeztek abban is, hogy a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség által megbízott szakértı részt vehet a teljes privatizációs folyamat ellenırzésében és értékelésében. Mészáros Tamás az ÁPV Rt. nevében megértést és bizalmat kért a dolgozóktól a privatizáció idejére, közölve, hogy a munkavállalókat kéthetente, munkásgyőlésen tájékoztatják majd a privatizáció állásáról. 2003.10.07. Hír. Pályakezdı fiatalok vállalkozóvá válásához szükséges ismeretek elsajátítását segíti a Vargabető Klub-Mőhely Egyesület, az Artemisszió Alapítvány és a francia Calliope Egyesület közös, PHARE-támogatásból megvalósuló programja. Az ötlet Franciaországból származik. Miután felmérték a hazai igényeket, a három szervezet közösen benyújtott pályázatával mintegy százezer euró PHARE-támogatást nyert a program megvalósítására. Ennek célja, hogy a 18–30 év közötti, legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezı munkanélküli fiatalokon segítsen. A program lezárása után egy konferencia keretében akarják összegezni és bemutatni tapasztalataikat más, szintén a fiatalok munkanélküliségének visszaszorításán dolgozó szervezeteknek. 2003.10.07. Hír. Évente kétezer fiatalt szeretne felvenni szerzıdéses katonának a Magyar Honvédség, mondta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a hadsereg harcászati gyakorlattal egybekötött állásbörzéjének sajtótájékoztatóján. A Magyar Honvédség október 14-én tartja toborzó gyakorlatát a Veszprém megyei Öskün, ahová, a munkaügyi központok segítségével munkanélküli fiatalokat hívtak meg. A fiatalok a minimálbér duplájára, mintegy százezer forintos fizetésre számíthatnak. Burány Sándor munkaügyi miniszter a tájékoztatón elmondta: az a céljuk, hogy a szerzıdéses katonák a regisztrált munkanélküliek közül kerüljenek ki. 2003.10.13. Hír. Az uniós csatlakozásunk utáni szabad munkaerı-áramlás kedvezı lehet a szlovákiai magyarokat is foglalkoztató Gyıri Philips Kft. számára, jelentette ki Burány Sándor munkaügyi miniszter a közelmúltban a vállalatnál tett látogatása alkalmával. Hans-Martin Maier, a Philips ügyvezetı igazgatója szerint 1400-an járnak át naponta Szlovákiából dolgozni a gyıri gyárba. A határ túloldalán, Dunaszerdahely környékén ugyanis 20 százalék feletti a munkanélküliségi ráta, a gyıri nem egészen ötszázalékoshoz képest. Rimányiné Somogyi Szilvia, a Gyır-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a nyugatdunántúli üzemek bezárása kapcsán arról beszélt: tudnak állásokat ajánlani az utcára került embereknek, de akik 25-30 évet dolgoztak egy munkahelyen, még a 20-30 kilométeres napi ingázástól is félnek. İk mindenekelıtt lelki segélyre szorulnak ahhoz, hogy újra érvényesülni tudjanak a munkaerıpiacon, mondta az igazgató. 2003.10.13. Hír. Az enyhe gazdasági fellendülés dacára 2003 második negyedében a munkanélküliség növekedésére kell számítani a 15 tagú unióban. Tavaly átlagosan 7,7 százalékos munkanélküliséget regisztráltak, ez valamivel magasabb volt az egy évvel korábban jegyzett 7,4 százaléknál, és mintegy két százalékponttal rosszabb a Japánban és az USA-ban mért értéknél, derül ki az európai munkapiacról készült bizottsági jelentésbıl. Idén júliusban már 8,1
33
FOGLALKOZTATÁS százalék volt az Európai Unión belüli munkanélküliségi ráta, s az elıjelek nem biztatóak. A térségben csak Finnországban és Svédországban nem növekedett az állástalanok száma. A jövıre csatlakozó új tagországokban és a késıbbi felvételre váró jelölteknél a munkanélküliségi ráta továbbra is meghaladja a 15 tagú unió átlagát. A mutató Lengyelországban a legmagasabb, ahol tavaly még mindig 20 százalék körül mozgott, majd Szlovákia következik, 17 százalékkal. 2003.10.13. Hír. Kimerült a kormány munkahelyteremtésre szánt ötmilliárd forintos támogatási kerete. A január 2-i start óta ezernél több pályázat érkezett, mintegy tízmilliárd forintos igénnyel. Most a május végéig beérkezett pályázatokról döntöttek, ennek eredményeként a 449 nyertes pályázónak összesen mintegy ötmilliárd forint támogatást ítéltek meg. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a munkaerı-piaci alapból eredetileg jóváhagyott 2003. évi hárommilliárd forintos pályázati keretet átcsoportosítással kétmilliárddal megemelték. A megmaradó körülbelül 250 tender kétezer új munkahelyet ígérı támogatási igényének kielégítéséhez mintegy hárommilliárd forint további forrásra van szükség. Szakértıi számítások szerint minden munkahely-teremtési támogatásra fordított egymillió forint minimálisan hárommilliós többletbevételt hoz a büdzsének, az adóknak és járulékoknak köszönhetıen. 2003.10.13. Hír. A Medgyessy-kormányzat a munka világában is magára hagyta a fiatalokat, hiszen az elmúlt idıszakban jelentısen emelkedett a korosztályi munkanélküliségi ráta, jelentette ki Nyitrai Zsolt, a Fidelitas alelnöke, fideszes országgyőlési képviselı. İry Csaba, a Fidesz foglalkoztatáspolitikai munkacsoportjának vezetıje leszögezte: ha nincs stabil menete a gazdaságnak, úgy a munkahely-teremtési esélyek is egyre rosszabbak lesznek. 2003.10.13. Hír. A vállalkozók 344 munkahely várható megszőnését jelentették be pénteken országszerte a munkaügyi kirendeltségeken, ám még aznap 615 új álláshely létrehozását is jelezték, érzékeltette a munkaerıpiac rendkívül dinamikus mozgását „A modern munka világa” címő konferencián Burány Sándor szakminiszter. Az elmúlt másfél év folyamatai hasonló tendenciát mutatnak: a szaktárca szerint 2002 májusa óta mintegy 90 ezer munkahely szőnt meg az országban, és 180 ezer jött létre. Az idén is folytatódó gyárbezárások dacára pozitív a munkaerıpiac mérlege, úgy tőnik, a zömmel nagyobb hozzáadott értéket képviselı új beruházások ellensúlyozni tudják az elbocsátásokat. 2003.10.14. Hír. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen október 15–16-án rendezik meg a tavaszihoz hasonló, jól ismert Karrier Expót, 14–15-én pedig – elsı ízben – Országos Karrier Roadshowra kerül sor. Ez utóbbin az érdeklıdık elıadásokat hallgathatnak, s a fókuszba – ahogy azt a Kilátással Európára alcím is jelzi – az európai álláslehetıségek és követelmények kerülnek. 2003.10.14. Hír. A fiatalok tudnak nyelveket, ezért képesek kapcsolatot tartani a külföldi vezetıkkel, de a szakmát nem ismerik - ezt a véleményt egy gyıri vállalkozás vezetıje, Csaba László fejtette ki a Magyar Tudományos Akadémián, a gazdasági vezetık albizottságának ülésén. Az öregek jól ismerik a gépeket, a fiatalok csak azt tudják, melyik gombot kell megnyomni, de az összefüggéseket nem látják. Az iskolákból görcsökkel teli pályakezdık kerülnek ki, akik nem mernek megszólalni, ha egy fınök szigorúbban néz rájuk. Nem kevésbé aggasztó képet festett Farkas Lóránt, a Szellızı Mővek Kft. fımérnöke, aki 34
FOGLALKOZTATÁS elmondta: cégüknél a forgácsoló szakmunkások átlagéletkora meghaladja a hatvan évet, és a legbonyolultabb munkát egy 78 éves szakmunkás végzi. Mindez azért alakult így, mert az országban indokolatlan sietséggel megszüntették a fémipari szakmunkás-képzést. Ha ilyen képesítéső szakemberre van szükségük, Romániában kell keresniük. Tapasztalatai szerint a kezdı mérnököknek sincs kellı szakismeretük. A szakképzésbıl kikerülık 37 százaléka soha nem dolgozik tanult szakmájában, mondta Gazsó Ferenc oktatásügyi szakértı a KSH adatai alapján. Véleménye szerint a magyar oktatási intézmények teljesítménylejtın süllyednek egyre lejjebb. Ennek fı oka, hogy kormányváltások idején mindent felülvizsgálnak és megváltoztatnak. Ma a fiatalok 43 százaléka csak az általános iskolát végzi el, s Magyarország most a GDP öt százalékát költi oktatásra, ami jóval kevesebb a tíz évvel ezelıttinél: akkor 6,5 százalék jutott erre, és az is kevés volt. A helyzet további romlása ellen olyan tervre lenne szükség, amely konszenzus alapján több kormányzati ciklust ívelhetne át. Temesi József, a Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem rektor-helyettese egy kutatás eredményeit idézte fel, amelynek során az egyetemet végzett fiatalok és a munkaadók a különbözı készségeket állították fontossági sorrendbe. Az elsı helyen a szintetizáló és tanulási képesség állt. Az alapvetı szakmai ismeretek csak a 13. helyet kapták. 2003.10.14. Hír. A humán erıforrás fejlesztésére, az Európai Unió támogatásával, jövıre 62,6 milliárd forint jut, amibıl Magyarország 49,6 milliárd forint támogatásra számíthat az elıcsatlakozási Phare-programokból, illetve a strukturális alapokból. A támogatások felhasználásához szükséges 13 milliárd forint hazai forrást a költségvetés biztosítja. Errıl Burány Sándor munkaügyi miniszter beszélt az Esélyegyenlıség a foglalkoztatásban címő konferencián, hétfın. A szakképzetlenek és a fogyatékosok képzésére 2,9 milliárd forint fordítható, ami csaknem hétszerese az idei összegnek. A kormány terve szerint azok a munkaadók, amelyek megváltozott munkaképességőeket foglalkoztatnak, a minimálbér teljes összegét visszaigényelhetik, a gyesen, gyeden lévıket és az 50 éven felüli tartósan munka nélkülieket foglalkoztatóknak jövıre már nem kell a 3450 forint fix összegő egészségügyi hozzájárulást fizetniük. Az esélyegyenlıségi kormányhivatal jövıre 13 milliárd forinttal gazdálkodhat, amibıl 1,3 milliárd a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatására fordítható, jelentette be Lévai Katalin tárca nélküli miniszter. 2003.10.16. Utcára kerül 300 ember Bonyhádon, a Salamander cipıgyár ugyanis, amely év elején már felszámolta az egyik üzemét a településen, úgy döntött, a másik gyáregységet is bezárja. Az akkor elküldött közel 600 dolgozó közül azóta csak 300-an tudtak elhelyezkedni más gyárakban, közölte az uno.hu.
35
ASZSZ
SZAKSZERVEZETEK
2003.10.16. Hír. Az MSZOSZ tiltakozik a táppénz mértékének csökkentése ellen, közölte Wittich Tamás elnök. Szerinte akkor, amikor a kormányzat az egészségbiztosítási járulékot egy százalékkal növeli, elfogadhatatlan, hogy csökkentse a járandóságokat. Ezt a véleményt osztja Szabó Endre, a SZEF elnöke is. Megnehezíti az érdekegyeztetést, mondta Borsik János, az Autonómok elnöke, sıt a javaslat ellentmond a szövetségek kormányzattal kötött tavaly nyári megállapodásának, miszerint a munkavállalókat érintı jelentıs változásokról szóló ügyekben nem születik a szakszervezetek egyetértése nélkül kormányzati döntés. A költségvetés idetartozó fejezetei pedig szombaton kerülne az Országos Érdekegyeztetı Tanács plénuma elé. A táppénzszőkítı javaslat durván sérti a munkavállalók érdekeit. A táppénz mérséklését a kiadások minden várakozást felülmúló növekedésével magyarázta a kormányszóvivı. Az idei költségvetési elıirányzat 85,5 milliárd forint volt, várhatóan azonban 96 milliárd forintot kell kifizetni erre a célra ebben az évben. Ezért 2004-re a kormány már több mint 97,5 milliárd forintot szerepeltet a költségvetésben erre a célra. 2003.12.03. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke a jövı évi bérmegállapodásokról és az uniós csatlakozást megelızı idıszak tennivalóiról tájékoztatta Jász-Nagykun-Szolnok Megye érdekvédelmi szervezeteinek a vezetı képviselıit. Borsik János leszögezte: az OÉT-ban résztvevı Autonóm Szakszervezetek Szövetségének is köszönhetı, hogy a kormányzati és a munkaadói oldal képviselıi is elfogadták a minimálbér 53 ezer forintra való emelését, a reálbérek 7-8 százalékos emelkedését, az iskolakezdési támogatás 15 ezer forintra történı növelését és adómentességét. Sikerült megakadályozni azt a kormányzati szándékot, hogy a szakszervezetek 2004-tıl a társadalombiztosítási alapok elosztásában ne ellenırzési, hanem csupán tanácsadói jogosítvánnyal rendelkezzenek. Tarthatatlan az a helyzet is, hogy még a választás elıtt egyezséget kötött az MSZP és az MSZOSZ, napjainkban pedig a Munkástanácsok és a Fidesz-MPSZ közeledik egymáshoz. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége sem baloldali, sem pedig jobb oldali párttal nem ír alá semmilyen egyezséget - szögezte le az elnök. A kormányzat nagy hibát követ el azzal, hogy abbahagyta az uniós csatlakozással összefüggı tájékoztatást, ezért a hiányos ismeretanyagot az emberek maguk pótolják, nem mindig a valóságnak megfelelıen, mondta Borsik János. 2003.12.09. Az OÉT ülésén megállapították, hogy nincsenek koncepcionális ellentétek a szaktárca munkaanyagát illetıen a kormány és a szociális partnerek között, így a kormány vállalja, hogy beépíti a szakszervezetek és a munkaadók egy héten belül beadott javaslatait a foglalkoztatást elısegítı és a munkaerı-képzettségét javító intézkedésekrıl szóló elıterjesztésbe. Burány Sándor munkaügyi 36
SZAKSZERVEZETEK
ASZSZ
miniszter arra is ígéretet tett, hogy a módosított javaslatról az közigazgatási államtitkári értekezlet után, de még mielıtt a kormány tárgyalná konzultálnak az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban. Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a kollektív szerzıdések kiterjesztését szorgalmazta, a foglalkoztatást illetıen pedig úgy fogalmazott: a hazai munkaerı belsı mobilitása létkérdés. A munkaadók úgy értékelték, hogy a javaslat jó, de nem épít eléggé a szociális partnerekre, ezért azt kérték, hogy az intézkedési terv megvalósításába fokozottabban vonják be ıket. Szerintük egyébként nem teljesíthetı, hogy a ciklus végére 200.000-rel bıvül a foglalkoztatás és azt is közölték, hogy a munkaidı tervezett csökkentésével nem értenek egyet 2003.12.09. Hír. Borsik János, a Mozdonyvezetık Szakszervezetének elnöke a MÁV reformjával kapcsolatban elmondta, hogy az állami költségvetésbıl MÁVreform címen 2004-re nem biztosítanak támogatást, pedig a reform a megújulás szempontjából elengedhetetlen lenne, segítene abban, hogy a szolgáltatásokat magasabb színvonalon tudják nyújtani. Az Európai Unió a vasúti közlekedés reneszánszára készül, törekvése ugyanis az, hogy az észak-déli forgalmat egyre inkább visszatereljék a vasútra. Simon Dezsı, a Vasutas Szakszervezet elnöke szerint a létszámcsökkentésen, a bérköltségeken valóban jelentısen lehet spórolni, az viszont elfogadhatatlan, hogy ezzel a lépéssel a vállalat hatékonysága javulni fog. Ennek szenvedıje a társadalom lesz, az az adófizetı réteg, aki vasúton utazik. Simon Dezsı felelıtlenségnek tartja, hogy azt a közlekedési ágazatot, amiben nagyon sok lehetıség rejlik, nem fejlesztik. 2003.12.22. Hír. Tizenegy százalékos béremelés lesz 2004-ben a MÁV Rt.-nél, közölte a vasúttársaság. A MÁV Rt. 7,5 százalékos alanyi jogú személyi alapbéremelésben és 3,5 százalékos reformprémium bérnövekményben állapodott meg három reprezentatív szakszervezettel - áll a közleményben.
37
ÉSZT
SZAKSZERVEZETEK
200.10.10.
Hír. Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége „A magyar egészségügyi felsıoktatás jelene és jövıje Európában” címmel konszenzus elıkészítı konferenciát tartott Budapesten. A tanácskozáson az egészségüggyel foglalkozó országos hírő szakemberek, szakszervezeti tisztségviselık vettek részt. Az elıadók szóltak az egészségügy és az egészségügyi képzés aktuális feladatairól és az ágazat gondjairól.
203.12.06.
Az MTSZSZ évzáró értekezletet tartott, ahol értékelték a szakszervezet 2003. évi tevékenységét, az elért eredményeket.
2003.10.02. Hír. Megállapodtak a vízügyi dolgozók átminısítésérıl, így jókedvően ünnepelték október 1-én a vízügyi izgatóságok ötvenedik születésnapját. A szaktárca az AB határozata nyomán döntött a majd ötvenezer vízügyi dolgozó köztisztviselıvé való átminısítésérıl. A milliárdos költségő átsorolás hosszú hónapok óta húzódott, a szakszervezetek pedig már sztrájkkal fenyegetıztek, ám végül a minisztérium kifizeti az átsorolás költségét. Nem is kell ennél jobb ajándék, nyilatkozta errıl Tarró Péter, a Vízügyi Országos Szakszervezet (VIOSZ) elnöke. Az érdekvédelmi szervezet a napokban írta alá a dolgozók átsorolásáról szóló megállapodást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illetékes államtitkárával. 2003.10.02. Hír. A felsıoktatásban az idei 3,4 milliárd forint és a 2004-re tervezett 7 milliárd forint elvonás akkora pénz, amennyibe 2002-ben az 50 százalékos béremelés került. „Nem tudjuk elfogadni a jövı évi költségvetési tervezetet”, jelentette ki Kis Papp László sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a szakszervezet nem tartja megfelelınek az oktatási tárca kormányon belüli érdekérvényesítı tevékenységét. Véleménye szerint miután az intézmények tartalékai már kimerültek, a költségelvonás oda fog vezetni, hogy az álláshelyekhez kell hozzányúlni. „Ez körülbelül négyezer ember álláshelyét jelenti, ami arányaiban nagyon komoly szám, nagyságrendileg ekkora volt az 1995-ös Bokros-csomag hatása a felsıoktatásra”, mondta az elnök. 2003.10.03. Hír. Az OÉT konzultációt folytatott a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló törvény módosításáról. Munkavállalói oldal szóvivıje Dr. Kuti László kifejtette, hogy a szakszervezetek igénylik a társadalmi szervezetek érdemi döntési lehetıségeit. 2003.10.04. Hír. Szakszervezeti szüret volt Budafokon. Sikeres volt az idén negyedszer megrendezett Szüreti Baráti Találkozó, ahol az érdek-képviseleti szervezetek vezetıi „Európai Munkavállaló leszek – örömök és kételyek 2004. május 1.
38
SZAKSZERVEZETEK
ÉSZT
után” címmel pódium beszélgetésen vettek részt. Az MTSZSZ elnöke, a rendezvény fıszervezıje, Buzásné Putz Erzsébet szerint az érdek-képviseleti szervek még keresik a közös hangot, de minden esélyük megvan rá, hogy meg is találják. 2003.10.06. Hír. Visegrádi négyek tudós szakszervezeteinek vezetıi tanácskoztak Budapesten a TUDOSZ szervezésében. A Visegrádon, június 29-én aláírt Együttmőködési Nyilatkozatukban elhatározták, hogy évenként szemináriumot tartanak egy-egy szakszervezeti és tudományos szempontból érdekes témában. A TUDOSZ október 4-6. között az elsı ilyen tanácskozásra invitálta a Visegrádi Országok tudományos dolgozói szakszervezeti képviselıit. Az összejövetelt köszöntötte Vígh László, az ÉSZT elnöke, valamint levélben a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke és a Szolidaritás Szakszervezet elnöke. 2003.10.07. Október 7-én tartotta soros ülését az ÉSZT elnöksége, amelyen az október 30án tartandó XIII. Küldöttgyőlés idıarányos feladatait beszélte meg a testület. A küldöttgyőlés munkabizottságainak (Beszámoló készítı, Program-elıkészítı, Választási Bizottság) vezetıi tájékoztatták a testületet a bizottságok eddig elvégzett feladatairól. 2003.10.11. Hír. A Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezete nem támogat olyan béremelést, amely esetleges elbocsátások útján valósulhat meg, nyilatkozta Kis Papp László, a tömörülés elnöke, a költségvetési törvény tervezetében ugyan szerepel egy 6 százalékos béremelés, de nem változik sem a bértábla, se más forrást nem biztosítanak ehhez. A PSZ felszólítja a kormányt: folytassa a programjában meghirdetett keresetfelzárkóztatást, és a közoktatásban már a jövı év januárjától emelje a szakmai és a vezetıi pótlékokat. A PSZ azt is kéri, hogy a központi költségvetésben teremtsenek fedezetet a bérintézkedésekre és a módosított közoktatási törvényben elıírtak megvalósítására, legyenek források a szakmai munkához, illetve az intézmények mőködéséhez. 2003.10.14. Hír. Varga László, a PSZ és Kis Papp László, az FDSZ elnöke közös sajtótájékoztatót tartott, amely szerint egyelıre az oktatással kapcsolatos korábbi kormányzati elképzelések a 2004-es költségvetés tervezete szerint nem valósulnak meg. Árok Antal, a PSZ alelnöke cáfolta az oktatási tárcának azt az állítását, amely szerint emelkedett a normatív támogatások összege. Ráadásul az idén 20 ezerrel kevesebb tanuló van a közoktatásban, ami 3 milliárd költségkivonást jelent. Reálértékben az oktatás globális költségvetése sem bıvül, hiszen a mintegy 5 százalék növekedés nem éri el az infláció tervezett 5,5-6 százalékos mértékét, mondta Árok Antal. Kis Papp László elfogadhatatlannak nevezte, hogy a költségvetés tervezetében nincs szó a bértábla módosításáról. A szaktárca viszont úgy ítéli meg, hogy miután az idei év az általános, minden pedagógusra és felsıoktatási dolgozóra vonatkozó fizetésemelés éve volt, jövıre differenciáltan, a teljesítmény alapján növekednek tovább a bérek. Ennek megfelelıen azok a pótlékok növekednek, amelyekhez többletteljesítmény köthetı: legalább két és félszeresére növekszik például az osztályfınöki pótlék, azaz az eddigi 2000-2500 forintról 5000-6000 forintra. Ez az intézkedés mintegy 70.000 pedagógus többletmunkájának megbecsülését szolgálja. 2003.10.06. Hír. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük az ELTE Közalkalmazotti Tanácsa és az ELTE Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezete által Medgyessy 39
ÉSZT
SZAKSZERVEZETEK Péter miniszterelnöknek küldött levelet: „Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak Miniszterelnöki Hivatal Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egyetemünk és a magyar felsıoktatás jelenéért és jövıjéért érzett felelısséggel, egyetértve az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetıinek az Egyetem mai helyzetérıl és a tervezett felsıoktatási reformról szóló nyilatkozataival, közvetlenül Önhöz fordulunk, mert úgy látjuk, hogy az Oktatási Minisztérium érdekegyeztetı mechanizmusai nem a szükséges, és a választások elıtt ígért hatékonysággal mőködnek. Aggodalomra ad okot, kormányokon átívelı folyamatként éljük meg, hogy a sorozatos oktatáspolitikai elképzelések és annak gyakorlata, az elvonások, amelyek az ellehetetlenüléshez vezetnek, a korszerősítés címén mára már katasztrofális helyzetet teremtettek. Nem világos, hogy az Oktatási Minisztérium honlapján megjelent „fejlesztési koncepció” mennyiben a kormányzat elképzelése és szándéka, vagy mennyiben egy szők „független szakértıi csoport” kísérleti véleménye, amit kellı hatástanulmányok, valódi társadalmi vita és érdekegyeztetés mellızésével vezetne be a hazai környezetbe. Vagyis olyan gazdasági és vezetési módszereket jelent, melyeknek hatékonysága nem igazolt. A felsıoktatás nem a pénzintézetek és nagyvállalatok mintájára mőködik. Azok vezetıibıl – döntési jogkörrel – az egyetem élére helyezett „igazgató tanács”, csak az egyetemi autonómia megszüntetését jelenti. Nem látjuk bizonyítottnak, hogy akik nem élı részesei az egyetem mindennapi gondjainak, a forráshiány megoldása helyett jobb döntéseket hozhatnának, mint az egyetemet felelısséggel mőködtetı – demokratikusan megválasztott - belsı testületek, (egyetemi és kari tanácsok), az egyetem vezetıi (rektor, dékánok, pályázat útján megbízott gazdasági vezetı). Meggyızıdésünk, hogy a bolognai megállapodások jobban végrehajthatók a ma még mőködı stabil szervezeti környezetben, mint egy szétzilált felsıoktatási struktúrában. A nem szerves fejlıdés eredményeként, hanem hatástanulmányok, korrekt helyzetelemzés és tapasztalatok nélkül kierıszakolt megoldások, végzetes következményekkel járhatnak. A társadalmi és tudományos kihívások az egyetemek részére mindig versenyhelyzetet teremtenek, amelynek megfelelni nemes cél és kötelesség. Errıl hosszú távon az élet, a társadalom visszajelzése ad ítéletet. A mi esetünkben ez több évszázados folyamat. Ehhez szükséges szerkezeti és mőködési változások csak szerves folyamat és jelentıs források bekapcsolása révén érhetık el. Határozottan állítjuk, hogy az ELTE önhibáján kívül olyan mértékő forráshiánnyal küszködik, amit saját erıbıl már nem tud kigazdálkodni (már az év februárjában zárolni kellett egész évre tanszéki dologi kiadásokat, amire eddig még nem volt példa). Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén az ország egyik legrégibb egyeteme méltatlan helyzetbe került. Ezt tovább súlyosbítja a takarékossági intézkedések miatt elrendelt elvonás. A sokszor emlegetett szólam, hogy a „felsıoktatás az ország stratégiai ágazata”, nem jelenik meg a finanszírozásban, mert sem a hallgatói képzési normatíva, sem a fenntartási normatíva nem követte a mőködtetés költségeinek folyamatos növekedését. Az oktatók közalkalmazotti státuszának megszüntetésével nem tudunk egyetérteni! Meggyızıdésünk, hogy a pályázati rendszer, a határozott idejő kinevezések következetes alkalmazása kellı rugalmasságot és mozgásteret enged az egyetem vezetésének a hatékony oktatási és tudományos tevékenység személyi feltételeinek biztosításához. Ezt rövid idejő szerzıdések bizonytalansága lehetetlenné tenné. Nem értünk egyet az egyetemi és fıiskolai 40
SZAKSZERVEZETEK
ÉSZT
munkatársak közalkalmazotti státusának megszüntetésével sem. Az évtizedes tapasztalatokkal rendelkezı könyvtáros, a téma gyakorlati ismeretében oktatóval vetekedı technikus, tanszéki munkatárs, olyan szakmai tudást képvisel, amelyet alkalmilag ott foglalkoztatott hallgatókkal, jövı-menı emberekkel nem lehet kiváltani. Ezekben is a felsıoktatás belsı mőködésének ismerethiányáról árulkodik a „szakértıi” anyag. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A magyar felsıoktatás, ezen belül az Eötvös Loránd Tudományegyetem sok neves tudóst adott a hazánknak és a nagyvilágnak. Nem gondoljuk, hogy az ország költségvetése, még ha nehéz gazdasági helyzetben élünk is, ne tenné lehetıvé az objektív helyzet vizsgálata után az ELTE helyzetének konszolidálását. Kérjük Önt, hasson oda, hogy a jövıre tervezett további elvonások helyett a takarékos, de a normális mőködést megengedı pénzügyi feltételekkel mőködhessünk. Bocsássák valódi társadalmi vitára a korszerősítés tervezetét, mőködtessék az érdekegyeztetés fórumait a felsıoktatás területén is. Budapest, 2003. 09. 29. Tisztelettel ELTE Közalkalmazotti Tanácsa ELTE Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezete Pongrácz Csaba a testületek elnöke” 2003.10.30. Budapesten, a MEDOSZ Szállodában tartotta az ÉSZT XIII. Küldöttgyőlését. Az elnökség négy éves – az 1999-2003. közötti idıszak – munkájáról készített írásos beszámolóhoz Vígh László adott szóbeli kiegészítést. A küldöttgyőlés megerısítette korábbi vezetı tisztségviselıit és elfogadta a következı négy év programját. 2003.10.30. Hír. A 2004-es költségvetés rémálom, mivel nem számol támogatott béremeléssel, csupán önerıbıl ad az infláció mértékével azonos emelési lehetıséget, mondta dr. Vígh László, az ÉSZT elnöke a szakszervezeti szövetség csütörtöki kongresszusán. A szakszervezeti vezetı szerint súlyosbítja a helyzetet az egyes területeken elıírt létszámcsökkentés és a mőködési költségek csökkentése, amely további elbocsátásokat vetít elıre. Az ÉSZT elnöke szerint hiba volt az egészségügy nem kellıen átgondolt szabályozása, és ugyanígy elfogadhatatlan a felsıoktatás napirenden lévı átszervezése, netán privatizálása is. Az ÉSZT alapvetıen fontosnak ítéli az oktatás, kutatás minıségének megırzését, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy az ott dolgozóknak megszőnjön a közalkalmazotti jogviszonya. A szakszervezeti vezetı szerint a jelenlegi kormány átalakította az érdekegyeztetés fórumait, megállapodást kötött a konföderációkkal, az Országos Munkaügyi Tanács örökébe lépett Országos Érdekegyeztetı Tanács mind formailag, mind tartalmilag megújult, bizottságaival együtt prosperál. De nem ilyen a helyzet a közszféra fórumainak területén, az újonnan létrehozott fórumok nem mőködnek érdemben, így a szakszervezetek a kormány korábbi ígéreteinek ellenére sem tudnak beleszólni a közszférát érintı kérdésekbe. A szakszervezet meg van gyızıdve álláspontjának helytállóságáról, és tagsága mögötte áll, kész valamennyi törvényes nyomásgyakorló lépés megtételére is, figyelmeztetett dr. Vígh László Kiss Péter kancelláriaminiszter hozzászólásában elmondta: a kormány 2004-ben is folytatja a jóléti rendszerváltás programját, de másként, mint 2003-ban. Jövıre a kormány célja a közszolgáltatások színvonalának javítása és a megszerzett javak stabilizálása lesz. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint a kormány és a szakszervezetek kapcsolata azt a látszatot kelti, mintha a mindenkori baloldali kormánynak több baja lenne a szakszervezetekkel, mint a jobboldali 41
ÉSZT
SZAKSZERVEZETEK kormányoknak. Ez azért van, hangsúlyozta a miniszter, mert amíg a konzervatív kormányok nem foglalkoznak az érdekegyeztetéssel, a jelenlegi kormány ezt elsırendő kérdésnek tartja.
2003.10.31. Hír. Dr. Vígh László a Népszavának elmondta, hogy a küldöttértekezleten újraválasztották az eddigi vezetıséget, és módosítás nélkül elfogadták az érdekképviselet új négyéves programját. Eszerint a következı évek egyik legfontosabb feladatának tartják az érdekvédelem, az érdekvédelmi szervezetek tekintélyének visszaállítását, valamint azt, hogy a munka- és életkörülmények mielıbb elérjék az uniós országok színvonalát. 2003.11.11. Hír. Elfogadhatatlannak tartja a jövı évre tervezett Költségvetés oktatási fejezeteit a Pedagógusok Szakszervezete és a Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezete. Ezt a két tömörülés vezetıi közölték tegnapi sajtótájékoztatójukon az után, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében együttmőködési megállapodást írtak alá. Úgy vélték: a javasolt költségvetéssel az oktatás nem tudja teljesíteni az uniós csatlakozás kapcsán rá váró feladatokat, ezért mind a normatívákat (diákok után járó állami támogatás), mind pedig a béreket legalább az infláció mértékével kellene emelni. Közölték, ha a tárgyalások nem vezetnének eredményre, minden lehetséges jogi eszközzel élni fognak, adott esetben sztrájkot szerveznek. 2003.11.21. Hír. Közös nyilatkozatot adott ki négy szakszervezeti konföderáció – az ÉSZT, a SZEF, a Liga és az MSZOSZ - valamint az FRDÉSZ, mivel az OKÉT november 18-i ülésén nem született megállapodás a közszféra jövı évi béreirıl. Az aláírók felhívással fordultak a kormány koalíció és az ellenzék pártjaihoz, parlamenti frakcióihoz, tanúsítsanak kellı figyelmet a közintézmények mőködése iránt, és nagyfokú felelısségérzetet a humán közszolgáltatások feltételeinek biztosításáért. Ezt a jövı évi költségvetés elfogadása során szavazataikkal is juttassák kifejezésre. 2003.12.03. Hír. A SZEF székhelyén négy szakszervezeti konföderáció – a SZEF, az ÉSZT, a Liga és az MSZOSZ –, valamint 23 szakszervezet, köztük, az AOKDSZ, az FDSZ, az OSZSZ, a TUDOSZ, a TBDSZ és a VIOSZ képviselıi november 20án megalakították az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot. A tárgyalásokon négy fıs delegáció képviseli a közszolgálati szakszervezeteket. A delegáció egyik tagja Vígh László az ÉSZT elnöke. A Sztrájkbizottság december 3-án tárgyalt elıször a kormányzati oldal képviselıivel amikor is értékelhetı eredmény nem született. A szakszervezetek célja a megállapodás. A szóvivı nyilatkozata szerint addig tárgyalnak, míg van remény a megállapodásra, de ennek hiányában szóba jöhet a sztrájk is. A szakszervezetek készek eltérni az eredetileg követelt kétszámjegyő béremeléstıl, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a legalább hat százalékos keresetnövekedést garantálja a kormány. 2003.12.05. A Közszolgálati Sztrájkbizottság teljes ülést tartott, ahol megállapították, hogy mivel Az Országgyőlés a 2004. évi költségvetési törvény végszavazását egy héttel elıre hozta, így a december 18-ra tervezett figyelmeztetı sztrájk a korábbi végszavazás miatt „okafogyottá” vált. A szakszervezetek továbbra is élni kívánnak a nyomásgyakorlás eszközeivel, ezért nagygyőlést hívnak össze, ahol hangot adnak követelésüknek.
42
SZAKSZERVEZETEK
ÉSZT
2003.12.09. Az ÉSZT elnöksége kibıvített elnökségi ülést tartott, melyre meghívást kaptak az elnökség tagjain kívül az OÉT munkabizottságainak ÉSZT képviselıi, valamint az ÉSZT megyei szervezeteinek elnökei is. A résztvevık tájékoztatót hallgattak meg a MAT elmúlt évi munkájáról, az ÉSZT nemzetközi tevékenységérıl. Dr. Vígh László a Sztrájkbizottság és a kormány delegáció tárgyalásait ismertette, és felkérte az ülés résztvevıit, hogy mozgósítsák tagságukat a december 12-re tervezett nagygyőlésre. 2003.12.12. Hír. Nagygyőlést rendeztek az ELTE Gólyavárban a közszolgálati sztrájkbizottságban résztvevı és azt támogató szakszervezetek. A közel 800 ezer munkavállalót képviselı szakszervezetek felszólították a kormányt: legkésıbb 2004. január közepéig kössön megállapodást a szakszervezetekkel egy jogi és pénzügyi garanciákkal alátámasztott, legalább 6 százalékos béremelésrıl. A sztrájkbizottság és a nagygyőlés résztvevıi állásfoglalásban rögzítették, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni, eltökéltek minden törvényes eszköz alkalmazására, beleértve a sztrájkot is. A nagygyőlésen Kis Papp László az ÉSZT alelnöke kifejtette, az oktatási tárca az idei 3,4 milliárd forintos forráselvonással dobogós helyre került – ez a tárca érdek érvényesítı képességét is jellemzi. Kis Papp László figyelmeztetett:. Nem tudunk támogatni olyan megoldásokat, melyek a bérek csökkentésével és elbocsátással oldanák meg ezt a helyzetet.
43
FRDÉSZ
SZAKSZERVEZETEK
2003.11.21. Hír. Közös nyilatkozatot adott ki négy szakszervezeti konföderáció – az ÉSZT, a SZEF, a Liga és az MSZOSZ - valamint az FRDÉSZ, mivel az OKÉT november 18-i ülésén nem született megállapodás a közszféra jövı évi béreirıl. Az aláírók felhívással fordultak a kormány koalíció és az ellenzék pártjaihoz, parlamenti frakcióihoz, tanúsítsanak kellı figyelmet a közintézmények mőködése iránt, és nagyfokú felelısségérzetet a humán közszolgáltatások feltételeinek biztosításáért. Ezt a jövı évi költségvetés elfogadása során szavazataikkal is juttassák kifejezésre. 2003.12.01. Hír. A Független Rendır Szakszervezet elégedetlen a bérekkel, nem ért egyet a Belügyminisztérium bérpolitikájával, és ismét nyomatékosítja: a rendırök 2003. évi bérérıl sem a tárcával, sem a kormányzattal nem tudtak megállapodni, közölte a szakszervezet fıtitkára hétfın az MTI-vel. A szakszervezet a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) tagjaként megállapodást írt alá június 11-én, hogy a kormány felmérést végez: csökkent-e az érintett állomány reálbére, és ha igen, milyen kompenzációs lehetıség van ennek kiküszöbölésére. Mint mondta, a kormány felmérése szerint a hivatásos állomány 44 százalékának csökkent a reálbére 2003-ban, 2,37 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy ezt kompenzálni tudják, de csak 250-300 millió forint áll rendelkezésre, és további pénzforrást a kormányzat nem tud ilyen célra biztosítani. Pongó Géza fıtitkár szerint a teljes személyi állomány 56 százalékát semmilyen bérfejlesztés nem érinti ez évben, ezáltal csökken a reálbérük. Az FRDÉSZ hétfın azt közölte az MTI-vel: ha a kormány december 20-ig kifizeti az egyösszegő kompenzációt, és ezt megelızıen megállapodásra kötelezi az ágazatokat a szakszervezetekkel, úgy lezártnak tekinti a szféra 2003-as reálbércsökkenésének megakadályozását célzó tárgyalásokat. Kónya Péter, a FRDÉSZ elnöke elmondta: a szövetség annak ellenére lezártnak tekinti a tárgyalásokat, hogy nem tud egyetérteni a kompenzáció mértékével, mert a kimutatásuk szerint mintegy 7,1 milliárd forintot kellene kifizetni ahhoz, hogy egyetlen embert se érjen reálbércsökkenés 2003-ban. A nyilatkozatban a kormányzati oldal kinyilvánította, hogy a több mint 2 milliárd forint költségigényő kompenzáció forrását a bérpolitikai céltartalékból, illetve a Magyar Honvédség esetében átcsoportosítással biztosítja. 2003.12.08. Hír. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége egyetért az országos közszolgálati sztrájkbizottság felállításával, és, bár annak munkájában a törvény erejénél fogva nem vehet részt, minden törvényes eszközzel segíti munkáját. "Az Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ), mint az OKÉT (Országos Közszolgálati 44
SZAKSZERVEZETEK
FRDÉSZ
Érdekegyeztetı Tanács) alanyi jogú tagja sajnálattal vette tudomásul, hogy a kormánnyal a jövı évi bérfejlesztésrıl folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak" - olvasható a szervezet elnöke, Kónya Péter közleményében. A bejelentés szerint amennyiben a sztrájkbizottság által folytatott tárgyalások is eredménytelenül zárulnak, a szövetség kifejezésre juttatja a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szolidaritását a közszolgálati sztrájkot vállalókkal.
45
FSZDL
SZAKSZERVEZETEK
2003.10.04. Hír. Amennyiben nem sikerül tárgyalóasztal mellett megállapodni a jövı évi költségvetési törvényrıl, érdekérvényesítı akciókba kezd a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), nyilatkozta Árok Antal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is szükségesnek tartja a közoktatás finanszírozásának javítását a 2004-es költségvetésbıl, és a kormányprogramban is szereplı folyamatos reálbér-emelést, tartalmazza a PDSZ állásfoglalása. Az érezhetı mértékő reálbéremelés mellett szükségesnek tartják a pótlékok jelentıs növelését. A PDSZ szerint garantálni kell a gyermeki esélyegyenlıséget célzó oktatási törvényi rendelkezések megvalósulásának anyagi hátterét is. 2003.10.13. Hír. Ha nem módosulnak a jövı évi központi költségvetés tervezetének oktatást érintı egyes részei, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) akciót kezdeményez, mondta el Kerpen Gábor, az érdekképviselet elnöke hétfıi budapesti sajtótájékoztatóján. Kerpen Gábor elmondása szerint a költségvetés jelenlegi tervezete "legalább öt-hat százalékos reálérték-csökkenést jelent" az oktatási intézmények fenntartóinak. Az oktatásban dolgozók bérének növelésérıl semmilyen információt nem tartalmaz a törvénytervezet, amely azt jelenti, hogy a kormányprogramban rögzített "folyamatos reálbéremelés" nem teljesül. 2003.10.14. Hír. Törvény nem tiltja, egyes szakszervezeti szövetségeknél azonban az alapszabály rögzíti, hogy elnök és alelnök semmilyen gazdasági társaság igazgatóságában vagy felügyelı bizottságában nem vállalhat tagságot. Az MSZOSZ vezetıi kizárólag a konföderációtól kapnak néhány százezer forintos fizetést. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetése ugyancsak nem ül ott egyetlen fb-ben vagy it-ben sem. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elsı embere, Palkovics Imre konföderációelnöki fizetését is csak a Munka Világa Alapítványa társelnöki tisztével járó költségtérítéssel tudja kiegészíteni. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma elnöke a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) felügyelı bizottságában azért vállalta el az elnöki tisztet, mert arra készült, hogy a tömörülés májusi kongresszusán nem jelölteti újra magát az elnöki posztra. Sajátos az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Liga helyzete, ugyanis mindkét konföderáció elnöke vezetı tisztet tölt be egy-egy vasutas-szakszervezetnél is. Gaskó és Borsik egyaránt egymillió forint körüli összeget vesz fel havonta. 2003.10.17. Hír. A kormány holnap tárgyalja a vasútreform tervezetét, amellyel kapcsolatban Gaskó István, a VDSZSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy a döntéshozók ismét a privatizációt, a tevékenységek különbözı társaságokba szervezésének gondolatát dédelgetik, ami elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a rendszer inkább drágább, minthogy megtakarítást hozna. Borsik János, a Mozdonyvezetık Szakszervezetének ügyvezetı alelnöke szerint ellentmondásos információk vannak arról, hogy szombaton a kormány ülésének napirendjén lesz-e a reformtervezet, elképzelhetı, hogy nem is ezzel, hanem a vasútnál tavaly télen 46
SZAKSZERVEZETEK
FSZDL
kötött négyéves megállapodással foglalkoznak, ami a munkabéke alapja. A megállapodás egyik pontja szerint az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban elfogadott jövı évi béremelési szintet további 4 százalékkal kellene megfejelni a bérfelzárkóztatás érdekében. 2003.10.20. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megkezdte aláírásgyőjtését a pedagógusok diszkriminálása a munkajogi jogszabályok megkerülése ellen és az oktatás minıségének védelmében. Az aláírásgyőjtés november 30-án zárul, a szakszervezet addig kéri visszaküldeni a kitöltött aláíróíveket a PDSZ irodájába. A PDSZ felhívása: „EGY ALÁÍRÁSSAL JOGAINK VÉDELMÉBEN A kormány nyáron módosította a közoktatási törvényt. Az új szabály szerint: · megkerülve a Munka törvénykönyvét több munka rendelhetı el a pedagógusoknak · a többletmunkát ezentúl nem kell egyeztetni a szakszervezettel · a pedagógusnak akár évi 496 órát, vagyis közel 3 havi többletmunkát is elrendelhet a munkáltató – a teljesítménypótlékkal végezhetı munkán felül – akkor is, ha a dolgozó nem akarja MOST kell fellépni ez ellen, · mert túlterhelheti a pedagógust és ez rontja az oktatás minıségét · mert ma még csak a pedagógusokra vonatkozik, de lehet, hogy holnap Önre is sor kerül Kérjük, írja alá az ívet, hogy visszaadhassuk a Parlamentnek a jogszabályt újratárgyalásra! Kérjük, ügyeljen arra, hogy a személyi számát végig pontosan írja. Ezt a számot a régi személyi igazolványban, a régi TB-kártyán, a lapozós jogosítványban, illetve az új lakcímkártyán találja meg. Köszönettel: kollégái – gyermeke tanítói és tanárai Kérjük, juttassa vissza az ívet a PDSZ Országos Irodájába 1011 Budapest, Jégverem u. 2.” [www.szakszervezetek.hu] 2003.10.30. Hír. A Vasutasok Szakszervezete sztrájktól sem riad vissza, ha 11 ezer vasutast elbocsátanak. A VDSZSZ viszont úgy látja: nincs ok „megfújni a harci riadót”, mert a drasztikus létszámcsökkentéssel a MÁV mőködésképtelen lenne. Egyes vélemények szerint a vasútnál elmaradtak a mőszaki fejlesztések, amelyek „kiválthatnák” a munkaerıt, ezért gyakorlatilag legfeljebb pár száz embert lehet csak elbocsátani. A legtöbb vasutast tömörítı Vasutasok Szakszervezete alelnöke, Karácsony Szilárd azzal érvelt, hogy nincs 11 ezer fıs tartalék a MÁV-nál, ahol az elmúlt 15 évben 1500 milliárdnyi fejlesztés maradt el, ugyanakkor nem zárja ki, hogy radikális lépésre kényszerülnek, ha a tárgyalóasztalnál nem veszik figyelembe véleményüket. 2003.10.30. Hír. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megelégedéssel értesült arról, hogy az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban (OÉT) történt megállapodás alapján a minimálbér 6 százalékkal nı jövıre, de kifogásolja, hogy a béremelés nem érinti a pedagógusokat, közölte a PDSZ elnöke szerdán az MTI-vel. Kerpen Gábor rámutatott: a tervezet, a kormányprogrammal szöges ellentétben, az oktatásban dolgozók bérének reálértékét csökkenteni igyekszik. 2003.11.11. Hír. Bírálta a jövı évi költségvetés tervezetét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a tömörülés elnöke legalább tíz százalékos garantált béremelést szorgalmazott. Kerpen Gábor szerint a kormány több intézkedése a pedagógusok számának nagy mértékő csökkenését célozza. A reálbérek folyamatos emelését tőzte ki célul a kormányprogram, nem pedig a bérek nulla százalékos növelését garantálta, az adójogszabályok miatt sok pedagógus bére csökkenhet. A csökkenı gyermekszám mellett a PDSZ elfogadhatatlannak
47
FSZDL
SZAKSZERVEZETEK tartja a normatívák változatlanul hagyását, s legalább hat százalékos emelést tartana szükségesnek.
2003.12.22. Tizenegy százalékos béremelés lesz 2004-ben a MÁV Rt.-nél, közölte a vasúttársaság vasárnap az MTI-vel. A MÁV Rt. 7,5 százalékos alanyi jogú személyi alapbéremelésben és 3,5 százalékos reformprémium bérnövekményben állapodott meg három reprezentatív szakszervezettel. 2003.12.23. Hír. A VDSZSZ elutasította a MÁV bérmegállapodás tervezetét, amely a jövı évre vonatkozó bérfejlesztést egy csomagban kívánja kezelni a választható béren kívüli juttatások (VBK) rendszerével és a bértarifával, jelentette be mondta Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten. A jövı évi bérmegállapodás nyomán a vasutasok reálkereset növekedése várhatóan 5 százalékot ér el, ami kevesebb a VDSZSZ által javasolthoz képest, ám alapvetıen a szakszervezet elfogadja azt, alapvetıen azzal nem értenek egyet, hogy a MÁV Rt. a bérmegállapodást csak csomagban hajlandó közölni az általa jövıre bevezetni kívánt béren kívüli juttatási és bértarifa-rendszerrel együtt. A VDSZSZ nem járul hozzá a pénztártámogatások bvk-ba történı bevonásába, mivel a pénztárak a társadalombiztosítási rendszer kiegészítıjeként a hosszú távú öngondoskodást szolgálják. Gaskó István elmondta: a vasúttársaság és a szakszervezetek között a tárgyalások folytatódnak, legközelebb december 29-én ül össze a Vasúti Érdekegyeztetı Tanács. A VDSZSZ elnöke kívánatosnak tartaná, ha a kollektív szerzıdés ügyében még december 31-ig egyezség születne a munkaadó és a munkavállalói érdekképviseletek között, míg a bér kérdésében még január 20-ig van lehetıség a megállapodásra.
48
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
2003.10.01. Hír. Az ETUC meghívására az ETUC Társadalmi Párbeszéd Tárgyaló Bizottság ülésén a magyar szakszervezetek képviseletében Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Brüsszelben. 2003.10.01. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) levelet juttatott el a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez, amelyben azt kérte, hogy az Ernste Banktól a Postabankért kapott vételárból 20 milliárd forintot kapjon a Magyar Posta Rt., egyrészt a postahivatalok elképesztı egészségügyi állapotának javítása, másrészt a Posta hosszú távú modernizációs programjának támogatása végett. Félı ugyanis, hogy források híján a Magyar Posta Rt. nem tudja végrehajtani hosszú távú terveit, és eladósodik. 2003.10.01. Hír. A székesfehérvári Ikarusnál Tóth Jánosné, a helyi szervezetünk elnöke egy utolsó egyeztetést kezdeményezett az elbocsájtott dolgozók végkielégítésének növelése, illetve átképzésének erıteljesebb támogatása érdekében. Törekvése nem járt eredménnyel. Mint emlékezetes, egész nyár, illetve a kora ısz folyamán a szakszervezet elkeseredett harcot vívott a székesfehérváriakért. A gyárbezárás kapcsán a szakszervezet elnöke kérte a tulajdonos segítségét a továbbképzéshez, a 45 év felettiek magasabb végkielégítését; megkereste az olasz vezetıt, Elios Pascualt, akit emlékeztetett az ígéreteire, azonban törekvéseit sajnos nem kísérte siker. 2003.10.05. Hír. Az LDF (Litván Szakszervezeti Szövetség) meghívására a Munkástanácsok küldötte részt vett "A szociális dialógus javítása az uniós csatlakozás tükrében" címő több napos szemináriumon Vilniusban. váltott ki Palkovics Imre elnöknek a debreceni 2003.10.04. Nagy visszhangot munkásgyőlés utáni sajtótájékoztatója, amelyet 2003. október 4-én tartott a POFÉSZ vendégeként. Mint az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke, azon véleményének adott hangot, hogy akár sztrájkokra is sor kerülhet az ısz folyamán, ha a kormány befagyasztja a béreket, s nem fogadja el a munkavállalók életkörülményeinek javítását célzó szakszervezeti követeléseket. 2003.10.04. A budafoki Szüreti Baráti Találkozón a Munkástanácsokat Nagy Imre alelnök képviselte, aki nagyobb összefogást sürgetett, mondván: "a kormányok mindig a kisebb ellenállás irányába mozdulnak. Az úgynevezett rendszerváltás óta gazdasági tévedéseit minden kormány a bérbıl és fizetésbıl élı munkavállalókra hárított terhek növelésével akarja korrigálni." 2003.10.06. Hír. A Magyar Nemzet "Általános sztrájk a láthatáron?" címmel Palkovics Imre debreceni, október 4-i munkásgyőlésen elmondott szavaiból kiemeli: ha a kormány továbbra is lesöpri a szakszervezetek követeléseit, azok kénytelenek lesznek általános sztrájkot hirdetni. A tudósítást követıen számos írott és elektronikus média kérte nyilatkozattételre a Munkástanácsok elnökét. 2003.10.09. Hír. Tudomásul veszik a rossz gazdasági helyzetet, azonban nem tudják elfogadni, hogy a fejlesztés helyett a posta létszámcsökkentésre és a megszorító 49
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
intézkedésekre koncentrál. Utóbbiak miatt nem tudják kivenni szabadnapjaikat, nem fizetik ki a túlórák ellentételezését, mondta a demonstráció okairól a 2003. október 9-én demonstráló Postai Érdekvédelem '92 nevő szervezet elnöke, Piski József. 2003.10.10. Hír. Palkovics Imre részt vett a Fidesz elnökségi ülésén. Ott az elnökség tagjai érdeklıdtek az OÉT-ben folyó tárgyalások menetérıl, nevezetesen a költségvetés, az adó- és járulékterhek alakulásáról, a bértárgyalások helyzetérıl. Felkínálták politikai támogatásukat, miszerint minden olyan követelést, amelyet a munkavállalók érdekében a Munkástanácsok megfogalmaz, a Fidesz a parlamentben felvállalja. A híresztelésekkel ellentétben a találkozón semmiféle együttmőködési megállapodás nem született. A látogatásról szinte minden napilap beszámolt, azonban egyedül a Magyar Nemzet "Politikai támogatás a Munkástanácsoknak" címő tudósítását ítélte korrektnek a keresztény szakszervezeti szövetség. 2003.10.10. Oktatási napot tartottak a Munkástanácsok a Labora Alapítvánnyal közösen, témája a munkaügyi kapcsolatok során létrejövı konfliktus, konfrontáció, akcióképesség. 2003.10.16. A Szövetségi Tanács felhatalmazta a közgazdasági ügyvivıt és a Szövetségi Tanács titkárt, hogy egy saját elhelyezéső budapesti Munkástanács emléktábla felállítása és elhelyezése ügyében járjon el. Egyben felkérte az SZT a megyei szövetségek vezetıit, hogy amelyik megyében még nincs Munkástanácsemlékmő, úgy kutassák fel az elhelyezés lehetıségét és kezdeményezzék az elhelyezést. 2003.10.16. Hír. Harth Tamás lett a Munkástanácsok budapesti szervezetei szövetségének elnöke, a Munkástanácsoktól távozott Járási Ferenc helyett. Az Építıipari- és Társult Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a Szövetségi Tanács 2003. október 16-i választása alapján került e posztra. 2003.10.16. A Szövetségi Tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyet az alábbiakban közlünk: „Újabb szeg a jóléti rendszerváltás koporsójába! Miközben a kormány igazságosságról beszél az amúgy is egyre nehezebben élı munkavállalókat még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza: aki betegséggel küzd, még rosszabb helyzetbe kerül; a pályakezdıket diszkriminálja, kiszorítja az ellátási rendszerbıl; továbbá felháborító és arcátlan az a magatartás, amellyel a társadalmi szolidaritás szétverésére törekszik, miközben egyetlen célja a költségvetési megtakarítás. A Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsa megtárgyalta a kormány elıterjesztéseit a jövı évi bér és foglalkoztatási terveirıl és az alábbi nyilatkozatot fogadta el: 1. A Szövetségi Tanács (SZT) támogatja az olcsó állam kialakításának tervezetét, de nem tudja támogatni a létszámcsökkentéseket a munkavállalók munkabiztonsági és munkaegészségügyi helyzetét ellenırzı testületeknél. Ezért felkérjük az illetékesek figyelmét, hogy mellızzék az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség-, valamint az Állami Népegészségügyi Szolgálat megyei felügyelıi létszámának csökkentését. 2. Az SZT aggályosnak tartja az önkormányzatok jövı évi támogatásának reálérték-tervezetét, mivel a jövı évi támogatási elképzelés növekedése még a tervezett inflációt sem éri el. Félı, hogy az önkormányzatok jelentıs létszámcsökkentésre kényszerülnek, és így csalfa remény marad a kormány azon elképzelése, hogy az önkormányzatok 50
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
foglalkoztatják majd az államigazgatásból leépített köztisztviselıket és közalkalmazottakat. 3. Az SZT meglepetéssel értesült arról, hogy a kormány 2004. április 1-tıl 5 %-kal csökkenteni kívánja a táppénz összegét. A növekvı egészségügyi járadék összege és a munkavállalók eddig is aggasztó egészségügyi állapota nem teszi indokolttá a tervezett lépést és felháborít minden jóérzéső embert. 4.Kiállunk a 14 %-os bérnövekedés mellett, amely 4 %-os reálbér gyarapodást irányoz elı a jövı évre. Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanács Budapest, 2003. október 16.” 2003.10.16. Salgótarjánban az Antall József-klub vendégeként tartott elıadást Palkovics Imre. Témája a kormány gazdaság- és foglalkoztatáspolitikája volt, de kitért ezen túl a kabinet tájékoztatási, egyeztetési kötelezettségére, a szociális párbeszédnek a hiányára, valamint visszautasította, hogy a kormány csalónak titulálja az átlag munkavállalókat, mondván, azért tervezi csökkenteni a táppénz mértékét, mert sok a visszaélés. 2003.10.23. A Munkástanácsok Bács-Kiskun Megyei Uniójának elnöksége a szervezet irodájában megemlékezést tartott a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, majd ezt követıen csatlakoztak a Kecskemét város központjában levı 56-os emlékmőnél rendezett ünnepséghez, ahol a szervezet nevében Ódor István helyezte el a kegyelet koszorúját. A megyei szervezet eredeti, valamint az eredetit idézı fotókból tett közzé kiállítást a szervezet székhelyének épületében lévı faliújságon, melyet a munkavállalók egyöntetően méltattak. 2003.10.23. Történelmi színhelyen, Pécsett, a Színház téren hangzott el a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa titkára, Perényi József ünnepi beszéde, amelyben a szónok kitért a múlttal és a jelennel kapcsolatos felelısségünkre, a forradalom európai léptékére, a bátorság, a szabadság, a függetlenség egyetemes emberi erényére. 2003.10.27. Közös demonstrációra, esetleg sztrájkra szólította fel a hazai szakszervezetek képviselıit a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre a bértárgyalások utolsó egyeztetésén, október 27-ének délutánján. A felvetés indoka az volt, hogy a munkavállalók képviselıinek egyetlen követelését sem támogatta sem a kormány, sem a munkaadók. A másik öt konföderáció jelenlévı vezetıi nem támogatták az elérhetı eredmények javításáért meghirdetett közös, országos szakszervezeti demonstrációt. A Munkástanácsok nem támogatta az OÉT többi résztvevıinek 7-8%-os bérmegállapodásra hajló javaslatát, azonban mégsem vétózta meg a jövı évi bérmegállapodás megszületését, mert az esetleges vétóval veszélyeztette volna a már nehezen elért apróbb eredményeket. 2003.10.30. Hír. A MÁV Rt. Kecskemét Személyszállítási Csomóponton Munkástanácsos ÜT választási siker született. Kollár Károly a szervezetre leadott szavazatok 16,57, a személyre leadott szavazatok 65,6 %-át szerezte meg. A Munkástanácsok eddig helyi szinten mindig reprezentatívnak minısült, de még sosem sikerült tagot küldenie az ÜT-be. Ez a folyamat tört meg ezúttal. 2003.10.30. A Munkástanácsok szakértıjének, Markos Andrásnak jelent meg dolgozata a Magyar Narancs október 30-i számának 15. oldalán "A lopakodó járulékemelés" címmel. Az írás kitér a magán-egészségpénztárakra, illetve annak továbbfejlesztésére és egyebek között kifejti: még mindig nem tisztázott, mi jár viszonzásul a járulékfizetıknek a jelenlegi, kötelezı rendszerben;
51
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
miközben bankok sorát konszolidálták, az egészségügyre sosem jutott pénz; az üzleti biztosítók tervezett bevonásának pedig végzetes hatásai lehetnek. 2003.11.06. Hír. Az ÖGB meghívására tanulmányútra ment Bécsbe Králik Krisztina, Ladán Éva a társadalombiztosítási önkormányzatok mőködésének tanulmányozása céljából. 2003.11.05. Megjelent a Fax-futár, a Munkástanácsok belsı hírlevele. Fıbb témái: A bérmegállapodás, és amit (minimum 10%) még elérhetünk; A bértárgyalások hátterérıl beszél Palkovics Imre; Mi közünk a Fideszhez? 2003.11.07. Oktatást tartottak a Labora Alapítvánnyal közösen, témája a munkaidı és a bérezés. Kitértek a munkaidırendszerekre, a kollektív szerzıdések lehetıségeire, illetve a nyugat-európai trendekre. 2003.11.10. Hír. November 6-10-ig, a Fédération des Centres Sociaux et Socioculturels de France meghívására Králik Krisztina vett részt a „Reunion Transnationale” c. konferencián, Rennes-ben. 2003.11.12. Hír. Az ETUC meghívására kétnapos szemináriumon vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit; Prágában, ahol a Munkástanácsok szakértıje elıadást is tartott. 2003.11.15. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, valamint az Autóbusz Közlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója sztrájkbizottságot alakított, nyomatékosítandó a korkedvezményes nyugdíj eltörlése, illetve annak autóbusz-típushoz való kötése elleni tiltakozását. 2003.11.15. Az EU Szociális Bizottságának építıipari munkavállalókat magában foglaló albizottsága (EFBWW), amelynek Harth Tamás, a Munkástanácsokhoz tartozó ÉTSZOSZ elnöke is aktív tagja, munkaprogramot tett közzé az EU bıvítés hatékonyságát növelı tapasztalatok átadására, beleértve az új tagállamok szakszervezeteinek ellátását a szükséges és megfelelı eszközökkel, valamint kitértek az érdekvédı szervezetek képviselıi részvételének elısegítésére az országos önálló szociális tárgyalások szintjén. 2003.11.15. Lejárt a határideje a Szövetségi Tanács szeptember 25-i ülésén elhatározott ágazati, megyei információs felelısi posztra való jelentkezésnek. A határidıt hét megyei szervezet és négy ágazati szövetség kérte döntésük meghozataláig módosítani. 2003.11.26. Hír. Az ETUC meghívására Czuglerné dr. Ivány Judit; Brüsszelben, a Munkástanácsok képviseletében a négynapos NETLEX szemináriumon vett részt, majd a FIOST meghívására a Free Movement of Workers (Munkaerı szabad áramlása) címő szemináriumon képviselte a szervezetet. 2003.11.24. A „Szociális partnerek az EU-csatlakozás elıtt: helyzetkép és kihívások” címmel rendezett nemzetközi OFA-konferencián a Munkástanácsokat Plantek Lászlóné, a Nógrád Megyei Munkástanácsok elnök asszonya képviselte, aki szóvá tette a minimálbérek alacsony voltát, a virágzó feketefoglalkoztatást, a munkaügyi ellenırzés rendszerének hiányosságait, a regionális fejlesztési tanácsok problémáit. 2003.11.25. A Munkástanácsok elnökségi ülésén döntés született az új székházba való költözés idıpontjáról, azt 2004. január 11. és január 18. közé helyezte a testület. A telefonszámok változatlanok lesznek, az új cím: 1125 Budapest,
52
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
Szarvas Gábor út 9/B. E-mail:
[email protected], internet cím: www.munkastanacsok.hu. 2003.11.28. Kétnapos oktatást szervezett a Munkástanácsok a Labora Alapítvánnyal közösen. Témája a kommunikációs készségek fejlesztése volt. 2003.12.03. Az ACV-CSC (Belga Szakszervezet) meghívására Lengyel Zoltán, és Nagy Szabolcs vett részt az ACV-CSC által rendezett szemináriumon. November 30. és december 1. között a Munka Világszövetsége tartott európai szekcióülést, amelyen Gecov Krisztina képviselte a szervezetet. 2003.12.02. Hír. A Munkástanácsok Országos Szövetsége Elnöksége indokoltnak és megalapozottnak tartja a részére megküldött Közszolgálati Sztrájkbizottság közleményében foglaltakat, ezért nyilatkozatában szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a sztrájkbizottságban résztvevı szakszervezeteket és kollégákat. 2003.12.06. Palkovics Imre Herenden igazgatósági tag lett. 2003. november 15-én távozott a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. élérıl Kovács József, aki tíz éven át volt vezérigazgató. İ, valamint a tavaly májusban megválasztott Heimann Zoltán, a Béres Rt. és a Bábolna Rt. egykori vezérigazgatója és Papp Sándor, a Veszprémi Egyetem professzora is lemondott 2003. december 6-án, szombaton a közgyőlésen igazgatósági tagságáról. Ezen a közgyőlésen Palkovics Imrét – a porcelánmanufaktúra egykori mesterfestıjét, a rendszerváltás utáni elsı Munkástanács-szervezet alapítóját, aki a választások során a munkavállalók jelöltje volt – az igazgatóság tagjává választották. Herenden, ahol igen jelentıs Munkástanács-szervezet mőködik, az igazgatóság jelenleg négy tagú: Vajai László (elnök), Albert Mihály, Kasza Károly és Palkovics Imre. 2003.12.11. Hír. December 6. és 11. között az ETUCE meghívására Bardócz András, a Munkástanácsok Pedagógus Ágazat képviselıje vett részt az ETUCE bizottsági ülésén Luxemburgban. 2003.12. 9.
A Munkástanácsok Elnöksége szolidaritási nyilatkozatot tett közzé a Budapest Airport Rt-nél a munkavállalókat sújtó lépések ellen, amelyet alább közlünk: „A Munkástanácsok Országos Szövetsége Elnöksége tiltakozását fejezi ki a Budapest Airport Rt-nél történı, a munkavállalókat sújtó eljárások ellen. Egyben szolidaritást vállalunk az ottani, repülıtéri sztrájkbizottsággal, azok szakszervezeteivel: a Repülıtéri Minibusz Gépkocsivezetık Szakszervezetével, a Repülıtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezetével, melyek a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagszervezetei és a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetével, amely a Liga Szakszervezetek tagszervezete. Tiltakozunk a munkáltató egyoldalú, a dolgozók elemi, szociális, gazdasági érdekeit sértı, a Munka Törvénykönyvével (194. §) ellentétes létszámleépítési és kiszervezési törekvései ellen, melynek során az üzemi tanácsot is mellızı, elızetes bejelentés és konzultáció nélkül eddig elbocsátottak 152 embert és további 49 munkavállalótól kívánnak megválni. Tiltakozunk továbbá a minibusz üzletág tisztázatlan körülmények között történı kiszervezési tervezete ellen – amely a MALÉV Rt. mindenkori helyzetétıl függetlenül, tekintve a hazánkban bonyolódó nemzetközi légi forgalom nagy többségének mindenkori kiszolgálási igényét, biztos jövedelmet jelent a jövıbeni tulajdonosnak, miközben a hazai légi közlekedés igen súlyos
53
Munkástanácsok
SZAKSZERVEZETEK
anyagi nehézségekkel küzd, s jelenleg is 7 milliárdos konszolidációra vár. Munkástanácsok Országos Szövetségének Elnöksége, Budapest, 2003. december 9.” 2003.12.12. A közúti közlekedési munkaadók és az ugyanott dolgozó munkavállalók ("gumikerekesek") közös oktatását segítı holland SPOET Alapítvány által támogatott utolsó szemináriumra került sor. 2003.12. 12. Bérpolitikai dilemmák a 21. századi Magyarországon címmel konferenciát rendezett a Munkástanácsok a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) közösen. A résztvevık Nagy Imre alelnök megnyitója után egyebek között elemzést hallhattak dr. Losoncz Miklóstól, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetıjétıl, dr. Hárs Ágnestıl, a Kopint Datorg bér- és jövedelemszakértıjétıl, valamint dr. Berki Erzsébettıl, a FH szakértıjétıl. 2003.12.14. A Munkástanácsokhoz tartozó Repülıtéri Minibusz Gépkocsivezetık Szakszervezete, valamint a Repülıtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete a ligás Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetével közösen kétórás figyelmeztetı sztrájkot tartott december 14-én, vasárnap 16 18 óra között, tiltakozásul a munkáltató egyoldalú, a dolgozók elemi, szociális, gazdasági érdekeit sértı, a Munka Törvénykönyvével (194. §) ellentétes létszám-leépítési és kiszervezési törekvései ellen. 2003.12.14. A Munkástanácsokhoz tartozó Postások Független Érdekvédelmi Szövetségéhez (POFÉSZ) csatlakozott a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ) 1300 fıvel, melynek elnöke Tóbiás István, és szintén belépett a Munkástanácsok postásai sorai közé az Informatikai Munkavállalók Szakszervezete (elnök Kovács Róbert). A rendkívüli kongresszus tisztségviselıket is választott, az elnök Ádám István lett, az általános alelnök Sümegvári Miklós, illetve a szervezetenkénti alelnökök a következık: Tóbiás István, Kovács Róbert, Szili István, Varga Gyula. Az eseményen jelen volt Palkovics Imre, a Munkástanácsok és Lázár András, a PHDSZSZ elnöke is. 2003.12.15. A téli idıjárásra való tekintettel felfüggesztették a kaposvári közlekedési park kialakításának munkálatait, amelyet a Somogy Megyei Munkástanácsok (Kovács János megyei elnök) koordinál. 2003.12.15. Hír. Megkezdıdött a kapcsolatfelvétel a Van de Velde nıi fehérnemőgyártó cég hazai, szekszárdi telephelyével, ahol 300-350 fıs Munkástanács szervezet alakítását tervezzük. 2003.12.18. A Szövetségi Tanács átmeneti jelleggel megalakította az adminisztratív Regionális Irodákat. A Regionális Irodák a 49./1999. (III. 26.) Korm. rendelet mellékletének megfelelıen alakulnak meg. 2003.12.18. A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa elfogadta a 2004. évi munkatervet. Eszerint: február 19-én tárgyalják a munkavédelem aktuális feladatait (elıadó: SZT-titkár); a Szervezési és Információs Bizottság beszámol az ágazati struktúra változásáról; a társadalombiztosítás befizetıinek felügyelıi kérdéseirıl pedig a szociális ügyvivı tájékoztatja a Szövetségi Tanácsot. Április 1-én a közgazdasági ügyvivı tájékoztatást ad a Munkástanácsok 2003. évi gazdálkodásáról és a 2004. évi költségvetési tervezésrıl (a Munkástanácsok
54
SZAKSZERVEZETEK
Munkástanácsok
költségvetési tervezése választmányi üléstıl választmányi ülésig tart, amelyre rendszerint Szent György napján – április 24. – vagy akörül kerül sor.); a bizottságok beszámolóit a bizottságok tagjai tartják. Június 10-én a tervek szerint a szociális ügyvivı beszámol az egészségügyben történı változásokról; továbbá az Érdekegyeztetési és Jogi Bizottság beszámol a munkaügyi ellenırzési törvény változásairól. Augusztus 26-án a közgazdasági ügyvivı tájékoztatást ad a Munkástanácsok 2004. évi elsı félévi gazdálkodásáról. 2003. október 21-én a szociális ügyvivı lesz az elıadója az egyenlı bánásmód a munkahelyeken témának, továbbá az Érdekegyeztetési és Jogi Bizottság beszámol az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB) mőködésérıl. 2003.12. 16-án a Szövetségi Tanács titkára elıterjeszti az SZT 2005. évi üléseinek tervét, valamint az alelnök ismerteti a Munkástanácsok 2005. évi oktatási tervét. 2003.12.18. A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa 2003. december 18-án (18/2003. sz. határozatával) felvette tagjai közé a Magyar Telekommunikációs Szakszervezetek Szövetségét. 2003.12.18. A Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa megtárgyalta a Munkástanácsok 2004. évi oktatási tervét, s felkérte a Közgazdasági Bizottságot, hogy mindannak anyagi vonzatát tárgyalja meg és végleges döntés végett az oktatási tervet, és annak költségtervét terjessze újra az SZT elé. 2003.12. 27. Hír. Egy napilapban "A kormány becsapja választóit" címmel kolumnás interjú jelent meg Palkovics Imrével, amelyben a Munkástanácsok elnöke kifejti, hogy a kormány biztonságot, kiszámíthatóságot, bérfelzárkóztatást, 38 órás munkahetet, a tb-alapok ellenırzését, valódi párbeszédet ígért, azonban ezek nem teljesültek. Továbbá elmondta, hogy mivel a kabinetnek nincs gazdaságpolitikája, így nincs foglalkoztatáspolitikája sem, sıt sajnos maga a munkaügyi miniszter sem látogatta az érdekegyeztetés fórumait; továbbá nem vonták be a szakszervezeteket több adóval, járulékkal kapcsolatos törvény társadalmi vitájába; az elıterjesztések rendre késve érkeznek; az érdekegyeztetés és a parlament ügyrendje teljesen kettévált. A kormány mindent a munkavállalókkal akar megfizettetni.
55
MSZOSZ
SZAKSZERVEZETEK
2003.10.01. Hír. Szeptember 30-án tartották a Vasas székházban a Versenyképesség Termelékenység - Munkabérek c. konferenciát, amelyen Szıke Károly, Széles Gábor és Wittich Tamás is felszólalt. A konferencia jól tükrözte a témában képviselt eltérı álláspontokat. 2003.10.16. Hír. 2004 áprilisától öt százalékkal csökken a táppénz kiszámításának kulcsa a költségvetési törvény tervezete szerint, rövidebbé válik az úgynevezett passzív táppénz ideje is. Az MSZOSZ tiltakozik a táppénz mértékének csökkentése ellen, közölte Wittich Tamás elnök. Szerinte akkor, amikor a kormányzat az egészségbiztosítási járulékot egy százalékkal növeli, elfogadhatatlan, hogy csökkentse a járandóságokat. Ezt a véleményt osztja Szabó Endre, a SZEF elnöke is. A kormány szándéka megnehezíti az érdekegyeztetést, mondta Borsik János, az Autonómok elnöke, a javaslat ellentmond a szövetségek kormányzattal kötött tavaly nyári megállapodásának is, miszerint a munkavállalókat érintı jelentıs változásokról szóló ügyekben nem születik a szakszervezetek egyetértése nélkül kormányzati döntés. A költségvetés idetartozó fejezetei pedig szombaton kerülne az Országos Érdekegyeztetı Tanács plénuma elé. 2003.10.19. Hír. Az állami garanciavállalással felvett hitelekbıl és költségvetési támogatásokból 2006-ig 60 milliárd forintot fordíthat a MÁV vasúti fejlesztésekre, az európai uniós csatlakozás után pedig az unió strukturális alapjából folytatódhat a vasúti pálya korszerősítése, döntötte el a kormány szombati kihelyezett ülésén. A kabinet ugyanakkor húszszázalékos létszámleépítésrıl is döntött; a kormányszóvivı tájékoztatása szerint a nyugdíjazások és elınyugdíjazások miatt az intézkedés várhatóan csak a már említett húsz százalék egynegyedét fogja közvetlenül érinteni. Mivel a MÁV Rt. reformjáról szóló tervezetet kérésünk ellenére nem láthattuk, nem tudjuk, hogy pontosan mit is jelent a kormány elvi döntése, mondta Simon Dezsı. A Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke szerint az egyetlen biztos pont a húsz százalékos, azaz mintegy tizenegyezer vasutast érintı leépítés, ami megfelelı fejlesztések nélkül veszélyezteti a vasút biztonságát és csökkenti és szolgáltatások színvonalát. A fejlesztések nélküli elbocsátások veszélyeztetik a munkabékét, jelentette ki a VSZ elnöke. A Mozdonyvezetık Szakszervezetének alelnöke úgy véli, hogy a kormány újra elhalasztott döntésével továbbra is bizonytalanságban tartja a vasutasokat, az utasokat és a fuvaroztatókat. 2003.10.30. Hír. A Vasutasok Szakszervezete sztrájktól sem riad vissza, ha 11 ezer vasutast elbocsátanak. A VDSZSZ viszont úgy látja: nincs ok „megfújni a harci riadót”, mert a drasztikus létszámcsökkentéssel a MÁV mőködésképtelen lenne. Egyes vélemények szerint a vasútnál elmaradtak a mőszaki fejlesztések, amelyek „kiválthatnák” a munkaerıt, ezért gyakorlatilag legfeljebb pár száz embert lehet csak elbocsátani. A legtöbb vasutast tömörítı Vasutasok Szakszervezete alelnöke, Karácsony Szilárd szerint nincs 11 ezer fıs tartalék a MÁV-nál, ahol
56
SZAKSZERVEZETEK
MSZOSZ
az elmúlt 15 évben 1500 milliárdnyi fejlesztés maradt el. A szakszervezet tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos tevékenységek korábbi „kiszervezése” nem hozott megtakarítást, épp ellenkezıleg, drágábbnak bizonyult, s a szolgáltatás minısége sem javult. Karácsony ugyanakkor nem zárja ki, hogy radikális lépésre kényszerülnek, ha a tárgyalóasztalnál nem veszik figyelembe véleményüket. 2003.11.21. Hír. A kereskedelmi ágazati párbeszéd bizottságban megállapodás született a kereskedelmi ágazatra vonatkozó 2004. évi bérajánlásról. A KASZ, a KISOSZ, az ÁFEOSZ és az OKISZ megállapodása 2004-re 8%-os keresetnövekedést tartalmaz, felhívja a figyelmet arra, hogy a minimálbér 2004. január 1-tıl 53.000 Ft-ra emelkedik, amelynek bevezetésekor ügyelni kell a bérarányok helyes kialakítására is. Ebben a személyi jövedelemadó-változásokat is figyelembe kell venni. A szervezetek megállapodtak abban is, hogy a következı év második felében értékelik az eredményeket. 2003.11.26. Hír. Kormányzati együttmőködést vár az MSZOSZ a következı kérdésekben: legkésıbb 2006-tól 38 órára csökkenjen a heti munkaidı, december 24-e már az idén fizetett munkaszüneti nap legyen, mielıbb tárgyaljanak az Mt. átfogó módosításáról, legye foglalkoztatáspolitikai és bérfelzárkóztatási program. Egyebek között errıl döntött tegnapi, kibıvített szövetségi tanácsülésén a szakszervezeti szövetség. A rendezvényen Medgyessy Péter kormányfı nem jelent meg, de Wittich Tamásnak küldött levelében a többi között javasolta, hogy az év elején kezdjék meg az egyeztetéseket. Wittich Tamás közlése szerint az ülés célja annak áttekintése volt, hogy mennyiben teljesültek azok az ígéretek, amelyekrıl még a választási kampány idején írtak alá együttmőködési nyilatkozatot Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölttel. A tanácskozáson szerették volna megbeszélni, hogy hogyan teljesültek a megállapodásban foglaltak. A tanácskozás résztvevıi egyetértettek abban, hogy a tárgyalásokat azonnal meg kell kezdeni, és úgy vélték, hogy a teendıket többéves megállapodásban kellene rögzíteni. Wittich Tamás elnök visszautasította azokat az érveket, hogy a gazdaság egyensúlyi problémáinak, a vállalkozások versenyképessége romlásának a bérek növekedése lenne az oka. Felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyszféra bérhelyzetében csak a minimálbér adómentessége eredményezett javulást. Az év elsı 9 hónapjában az iparban 7,1 százalékkal nıtt a termelékenység, míg az ipari bérek bruttó reálértéke csak 4,6 százalékkal emelkedett ugyanebben az idıszakban, tette hozzá. 2003.11.27. Hír. Simon Dezsı, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke a vasutas-fórumot követı sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a MÁV Rt. piaci pozíciói jelentısen romlani fognak. A most hozott kormánydöntés csupán arról szól, hogy 2004-ben a MÁV újabb 60 milliárd forint hitel felvételéhez kap állami garanciát, ami az idei 67 milliárd forintos veszteséggel együtt összesen 127 milliárd forintos többlet terhet jelent a MÁV-nak. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: a magyar vasutas társadalom nem tudja elfogadni a kormánydöntést, bízik annak átértékelésében és kedvezı megváltoztatásában. Jelezte, hogy december 8-ig az ország valamennyi vasúti területi képviseletén találkoznak a dolgozókkal és a fórumok tapasztalatait összegezve határozzák meg követeléseiket, amelyeket országos ülésen fogalmaznak meg a kormánynak. 2003.12.04. Hír. Lapinformációk szerint jövıre nyolcórás munkaidıre számítva hivatalosan
57
MSZOSZ
SZAKSZERVEZETEK 2100 fı elbocsátását tervezi a Magyar Posta, de mivel számos munkavállaló részmunkaidıben dolgozik, ez a szám a gyakorlatban megközelítheti a négyezer fıt. A posta modernizációja miatt januártól megszőnik a miskolci, a soproni és a szegedi igazgatóság, módosítják a kollektív szerzıdést is. A társaság jelentısen csökkenti szociális kiadásait. Sem Mundruczó Kornél a Postás Szakszervezet elnöke, sem Tomecskó Tamács a társaság szóvivıje nem kívánta kommentálni ezeket az információkat. Közlésük szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. ugyanis még nem határozott a társaság jövı évi üzleti tervérıl. Tomecskó ugyanakkor megjegyezte, hogy a Posta modernizációjára fordított több tízmilliárd forintos technikai fejlesztések nyilván kiváltanak bizonyos mértékő munkaerıt.
2003.12.05. Hír. Közös érdekvédelmi kutatásokról állapodott meg Thesszalonikiben a legnagyobb magyar szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ közszférában mőködı tagszervezeteinek küldöttsége egy görög intézettel. Az egyezmény lehetıvé teszi a bekapcsolódást az Európai Unió által finanszírozott érdekvédelmi kutatásokba. Ilyen szakszervezeti kutatás Magyarországon eddig nem volt. A közszféra érintett szakszervezetei abban bíznak, hogy a közös kutatások révén hatékonyabbá válhat az érdekvédelem Magyarországon. 2003.12.08. Hír. A MÁV Rt. reformjáról való egyeztetés mihamarabbi megkezdését követeli Medgyessy Péterhez írt levelében a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). A szakszervezet szerint a jelenlegi koncepció hosszútávon a magyar vasút megszőnéséhez vezethet. Sikertelen tárgyalások esetén a VSZ kész a nyomásgyakorlás alkalmazására. A szakszervezet nem a vasúttársasággal, hanem a "vasutasok és az utasok számára kedvezıtlen döntést meghozó" kormánnyal kívánnak egyeztetni. A VSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a kabinet biztosítsa a technikai fejlesztések végrehajtásához szükséges forrásokat, illetve, hogy a negyvenöt év feletti nıket és az ötven év feletti férfiakat semmiképpen ne bocsássák el. A VSZ december 17-i válaszmányi ülésén, az addig történteket összegezve dönt a további lépésekrıl. Bár a tagság között végzett felmérés szerint a vasutasok zöme csupán dolgozni szeretne, a válaszokból az is kiderül, hogy a munkavállalók többsége akár sztrájkolni is kész azért, hogy ezt továbbra is megtehesse. 2003.12.09. Az OÉT ülésén megállapították, hogy nincsenek koncepcionális ellentétek a szaktárca munkaanyagát illetıen a kormány és a szociális partnerek között, így a kormány vállalja, hogy beépíti a szakszervezetek és a munkaadók egy héten belül beadott javaslatait a foglalkoztatást elısegítı és a munkaerı-képzettségét javító intézkedésekrıl szóló elıterjesztésbe. Wittich Tamás az MSZOSZ elnöke a javaslat kapcsán kijelentette: követelik, hogy a foglalkoztatottság még ebben a kormányzati ciklusban érje el az európai uniós szintet, továbbá, hogy a foglalkoztatás bıvítése álljon a gazdaságpolitika középpontjában. 2003.12.09. Hír. Simon Dezsı, a Vasutas Szakszervezet elnöke szerint a létszámcsökkentésen, a bérköltségeken valóban jelentısen lehet a MÁV-nál spórolni, az viszont elfogadhatatlan, hogy ezzel a lépéssel a vállalat hatékonysága javulni fog. Ennek szenvedıje a társadalom lesz, az az adófizetı réteg, aki vasúton utazik. Simon Dezsı felelıtlenségnek tartja, hogy azt a közlekedési ágazatot, amiben nagyon sok lehetıség rejlik, nem fejlesztik. 2003.12.22. Hír. Tizenegy százalékos béremelés lesz 2004-ben a MÁV Rt.-nél - közölte a 58
SZAKSZERVEZETEK
MSZOSZ
vasúttársaság vasárnap az MTI-vel. A MÁV Rt. 7,5 százalékos alanyi jogú személyi alapbéremelésben és 3,5 százalékos reformprémium bérnövekményben állapodott meg három reprezentatív szakszervezettel. 2003.12.28. Hír. Hét ország, köztük Magyarország érdekképviseletei fogtak össze, hogy a kereskedelmi dolgozók számára kötelezı pihenınap legyen a vasárnap. Arra, hogy ezt miként kívánják elérni, konkrét, részletes terv készül az unió bıvítéséig. A Magyar-, Horvát-, Német-, Csehország, Szlovénia, Ausztria és Szlovákia kereskedelmi szakszervezetei által létrehozott „szövetség” szeretné, ha addigra Lengyel- és Olaszország is csatlakozna hozzájuk. Ausztriában és Németországban már most is mőködik a rendszer, Horvátország és Szlovénia pedig a jövı évtıl várhatóan törvényben teszi kötelezıvé az üzletek számára a vasárnapi zárva tartást. Szlovéniában az idén szeptemberben népszavazás is volt errıl, ahol a résztvevık 56 százaléka mondta, hogy megbékélne azzal, ha vasárnap nem lennének nyitva az üzletek. A legnehezebb Csehországban és Szlovákiában lehet a szakszervezetek dolga: ezekben az országokban egyelıre még a „piros betős ünnepeken” is mehetnek az emberek vásárolni. Magyarország középúton jár: a tíz munkaszüneti napon és a két kiemelt vasárnapon (húsvét és pünkösd) zárva vannak a boltok, minden más napon a kereskedı belátására bízzák, kinyit-e.
59
SZEF
SZAKSZERVEZETEK
2003.09.30. Hír. A közszférában tervezett létszámcsökkentésrıl tárgyalna a kormány illetékeseivel a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF), de megkeresésükre még nem kaptak választ. A kormányfı döntése szerint a központi közigazgatásban és a hozzá tartozó intézményekben tízszázalékos elbocsátás várható jövıre, a pénzügyminiszter ugyanakkor a közalkalmazotti szférában további hatszázalékos létszámleépítést tartana indokoltnak. Az APEH-tıl a dolgozók tíz százalékát, azaz 1350 alkalmazottat készülnek elküldeni. Az adóhivatalnál mőködı szakszervezet tegnap testületi ülésen értékelte a kialakult helyzetet. A dolgozók félnek az elbocsátástól, de attól is, hogy a maradók jövıre az eddiginél is jóval nagyobb terhelésnek lesznek kitéve. 2003.10.03. Hír. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint elızetes becslésüknél is több, összesen 398 települést és 1120 közoktatási létesítményt érintettek az iskolabezárások és intézményátszervezések. Hogy közülük hányat zártak be ténylegesen, azt nem tudjuk. A szakszervezet harminc körülire teszi a bezárt közoktatási intézmények számát. E lépésre leginkább kistelepülések kényszerültek, amelyek 30-40 diák számára tartottak fönn általános iskolát. Csak Baranya megyében öt iskola szőnt meg (Babarc, Kátoly, Vásárosbérc, Kıvágótöttös és Szava). A fıváros X. kerületében pedig idısek otthonává alakítottak át egy iskolát. 2003.10.04. Hír. Ha nem sikerül tárgyalóasztal mellett megállapodni a jövı évi költségvetési törvényrıl, érdekérvényesítı akciókba kezd a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), nyilatkozta Árok Antal. Az alelnök szerint az oktatásnak világszerte jobb körülmények közé kell kerülnie, ezért nem fogadhatják el, hogy a 2004-es évi költségvetési törvénytervezetben az általános iskola felsı tagozatán az egy fıre esı normatíva 198 ezer forintról 193 ezerre csökken. A költségvetési törvénytervezetben nincs szó a közalkalmazotti illetménytábláról, ami azt jelenti, hogy a tavalyi béremelés a pedagógusoknál elveszti hatását, az ajánlás ugyanis, amely szerint az iskolafenntartóknak hat százalékkal kellene csökkenteni a személyzetet és ebbıl fedezni a bérfejlesztést, nem végrehajtható. A minimálbér 53 ezer forintra emelkedik, viszont az illetmények nem emelkednek, így ismét összecsúszhatnak a bérek. 2003.10.10. Hír. Elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek, hogy a kormány nem egyeztetett velük a közigazgatás tíz százalékos létszámcsökkentésének bejelentése elıtt. Fehér József, MKKSZ fıtitkár példátlannak, indokolatlannak tartja a kabinet létszám-leépítési tervét. A kormánydöntés elıtt nem történt érdekegyeztetés, pedig a kabinet vállalta, hogy ilyen határozatok elıtt leül tárgyalni a szakszervezetekkel. Fehér emlékeztetett rá, hogy a tömeges elbocsátás elıtt harminc nappal a létszámleépítést be kell jelenteni az illetékes munkaügyi központoknál, így november 22-én kaphatják meg felmondásukat 60
SZAKSZERVEZETEK
SZEF
az elsı köztisztviselık. Felmondási idejük hat hónap, az elbocsátottak tehát még nyár elején is kapják a fizetésüket. Mivel a minisztériumoknak még végkielégítést is fizetniük kell, az intézkedéssel jövıre nem tud sokat spórolni a kormány. 2003.10.14. Hír. Varga László, a PSZ és Kis Papp László, az FDSZ elnöke sajtótájékoztatót tartott, amely szerint egyelıre az oktatással kapcsolatos korábbi kormányzati elképzelések a 2004-es költségvetés tervezete szerint nem valósulnak meg. Árok Antal, a PSZ alelnöke cáfolta az oktatási tárcának azt az állítását, amely szerint emelkedett a normatív támogatások összege. Ráadásul az idén 20 ezerrel kevesebb tanuló van a közoktatásban, ami 3 milliárd költségkivonást jelent. Reálértékben az oktatás globális költségvetése sem bıvül, hiszen a mintegy 5 százalék növekedés nem éri el az infláció tervezett 5,5-6 százalékos mértékét, mondta Árok Antal. Kis Papp László elfogadhatatlannak nevezte, hogy a költségvetés tervezetében nincs szó a bértábla módosításáról. A szaktárca viszont úgy ítéli meg, hogy miután az idei év az általános, minden pedagógusra és felsıoktatási dolgozóra vonatkozó fizetésemelés éve volt, jövıre differenciáltan, a teljesítmény alapján növekednek tovább a bérek. Ennek megfelelıen azok a pótlékok növekednek, amelyekhez többletteljesítmény köthetı: legalább két és félszeresére növekszik például az osztályfınöki pótlék, azaz az eddigi 2000-2500 forintról 5000-6000 forintra. Ez az intézkedés mintegy 70.000 pedagógus többletmunkájának megbecsülését szolgálja. 2003.10.14. Hír. Törvény nem tiltja, egyes szakszervezeti szövetségeknél azonban az alapszabály rögzíti, hogy elnök és alelnök semmilyen gazdasági társaság igazgatóságában vagy felügyelı bizottságában nem vállalhat tagságot. Az MSZOSZ vezetıi kizárólag a konföderációtól kapnak néhány százezer forintos fizetést. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetése ugyancsak nem ül ott egyetlen fb-ben vagy it-ben sem. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elsı embere, Palkovics Imre konföderációelnöki fizetését is csak a Munka Világa Alapítványa társelnöki tisztével járó költségtérítéssel tudja kiegészíteni. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma elnöke a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) felügyelı bizottságában azért vállalta el az elnöki tisztet, mert arra készült, hogy a tömörülés májusi kongresszusán nem jelölteti újra magát az elnöki posztra. Sajátos az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Liga helyzete, ugyanis mindkét konföderáció elnöke vezetı tisztet tölt be egy-egy vasutas-szakszervezetnél is. Gaskó és Borsik egyaránt egymillió forint körüli összeget vesz fel havonta. 2003.10.21. Hír. A Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezete szerint a kormány közigazgatási létszámcsökkentése szakszerőtlen, morálisan káros döntés, és gesztus a nagyvállalkozói lobby felé. Az elbocsátás csupán 8 milliárd forintnyi megtakarítást eredményezhet és ez egyáltalán nincs összhangban a közigazgatási reformmal, mondta Fehér József, az MKKSZ fıtitkára. A szakszervezet azt javasolja, hogy a munkavállalók képviselıi részt vehessenek a létszámcsökkentés összehangolásában, a végrehajtás ellenırzését végzı tárcaközi bizottság munkájában. Kezdeményezi, hogy 50 év feletti nıket, 55 évnél idısebb férfiakat, több gyermeket egyedül nevelıket vagy a munkanélküliségtıl sújtott régióban dolgozó köztisztviselıket ne bocsáthassanak el. A kormány nagyobb összegő végkielégítéssel preferálja azokat, akik önként jelentkeznek, hogy elhagyják a hivatalt, munkáltatóként 61
SZEF
SZAKSZERVEZETEK hozzon létre egy pénzügyi alapítványt, amelybıl támogatja a munkát nem találókat. Vadász János kormánymegbízott közölte: a felvetések közül csak az önkéntes felmondás honorálását nem támogatja, mivel a létszámcsökkentés elsıdleges célja a megtakarítás. Vadász elismerte, hogy „nagy hiba” volt az egyeztetés elmaradása az elbocsátásokról, de a döntés tartalmát teljes mértékben helyesli.
2003.10.22. Hír. Az Államkincstár szervezeteinél dolgozók körében egyre nagyobb a pánik, mert a pénzügyminiszter saját hatáskörében oly módon rendelte el a tízszázalékos létszámcsökkentést, hogy az abból származó megtakarítást is elıírta. A munkahelyeken attól is tartanak, hogy politikai tisztogatásra használják a létszámcsökkentést, ezúttal ugyanis elég a kormányrendeletre hivatkozni. Fehér József (MKKSZ) szerint nincs ok politikai tisztogatástól tartani. Az Államkincstár szakszervezeteinek vezetıi úgy döntöttek, megkérdezik a tagságot, hajlandók-e a létszámcsökkentésrıl folyó tárgyalások kikényszerítése érdekében sztrájkbizottságot létrehozni. Michalkó Péter, az APEH Dolgozók Szakszervezetének vezetıje szerint a baj nem az, hogy karcsúsítani kell a közigazgatást, hanem az, hogy arról nem lehet európai módon tárgyalni a kormány képviselıivel. Miközben a választási kampányban a szocialista párt a szociális párbeszéd helyreállítását hirdette, annak nyoma sincs a gyakorlatban. 2003.10.26. Hír. A közalkalmazotti bértábla befagyasztásával elindulna a 2002. évi béremelés leértékelıdése, mondta egy napilapnak Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Az érdekvédelmi tömörülés ezért kezdeményezni fogja, hogy a pedagógusbéreket legalább az inflációval megegyezı mértékben emeljék. A jövı évi költségvetési javaslat szerint a közalkalmazotti bértábla elemei nem változnának, a kormány ugyanakkor már bejelentette: 50-rıl 53 ezer forintra emelné a minimálbért, emlékeztetett Árok Antal. 2003.11.02. Hír. A közszektor munkavállalóit tömörítı Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF) "töréspontnak" tartja, ha a kormány jövıre nem építi be a közszféra illetményrendszerébe az ötvenháromezer forintos minimálbért. Az Országgyőlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának MDF-es elnöke szerint a hétezer fıs elbocsátás összesen húszezer családtagot érint. Mivel a költségvetés alapján az önkormányzatok jövıre nem kapják meg a béremelésekhez szükséges forrásokat, Balsai szerint további ötvenezer fıs leépítésre lehet számítani a közszférában. A politikus emlékeztetett arra, hogy Medgyessy Péter 2002. január 8-án, a Pilvax Kávéházban kijelentette: „továbbra is számítunk a közszolgálatban dolgozó szakemberek munkájára...megerısítjük az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági önállóságát... szavamat adom, hogy betartom, amit vállaltam”. 2003.11.03. Hír. Azonnal tárgyalni kíván a kormánnyal a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma a közszférában dolgozók jövı évi keresetérıl és a közigazgatásban elrendelt létszámcsökkentésrıl. Ezért kezdeményezik: november 11-re hívják össze az OKÉT-et. Fehér József, alelnök szerint a költségvetés parlamenti vitájának lezárása elıtt szeretnének megállapodni a béremelésrıl, illetve arról, hogy az egy hete elfogadott 53 ezer forintos minimálbér legyen a közalkalmazotti illetménytábla kezdı tétele. A köztisztviselık esetében is elvárják, hogy a jelenlegi 33 ezer forintos illetményalap a legkisebb bér emelésével azonos mértékben nıjön, a 100 ezer forintos diplomás minimálbér
62
SZAKSZERVEZETEK
SZEF
pedig 106 ezer forintra emelkedjen. A közszférában tízszázalékos fizetésemelést tartanak indokoltnak. Fehér szerint a korábban közölt nyolcezerrel szemben az utóbbi napokban kormányzati részrıl közölt új létszám annak beismerése, hogy nincs megfelelıen elıkészítve a leépítés. A szakszervezetek szerint 1200-1700 fıvel csökkenthetı úgy a közigazgatás létszáma, hogy az ne járjon elbocsátással, így ötezer itt dolgozónak kell azzal számolnia, hogy – legalábbis átmenetileg – állástalan lesz. 2003.11.04. Hír. A nevelési-oktatási intézmények mőködési feltételeit és a közalkalmazottak keresetét is hátrányosan érinti a jövı évi költségvetési törvényjavaslat, jelentette ki a PSZ képviselıje. Az óvodai, iskolai, szakképzési normatívák megegyeznek a 2003. évivel, így reálértékükben csökkennek. Emellett a gyermeklétszám is egyre kisebb, emiatt a fejkvóta alapú finanszírozás az általános iskolát fenntartó önkormányzatoktól több mint 3 milliárdot von el. A szakszervezet minimális igénye a normatívák inflációs, vagyis 5,8 százalékos korrekciója, a közalkalmazotti bértábla 6%-os emelése, a diplomás minimálbér reálértékének megırzése. 2003.11.09. Hír. Kedden mégsem ül össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács (OKÉT). Pedig még ebben a hónapban, a költségvetés parlamenti vitája alatt meg kellene állapodni a közszféra jövı évi béremelésérıl, ám a kormány egyelıre halogatja a tárgyalásokat, jelentette be a SZEF. A kabinet jelenleg mindössze az infláció mértékével megegyezı bérnövekedést ajánl, ám ehhez nem biztosítja a szükséges forrásokat. A SZEF elnöke hangsúlyozta, hogy csak a legkisebb bér illetménytáblába való beépítése jelenthet garanciát a keresetek reálértékének megırzésére, ha egyáltalán igaznak bizonyulnak a jövıre vonatkozó 5,5-6 százalékos inflációs várakozások. A SZEF azért ragaszkodik az OKÉT még a héten történı összehívásához, hogy az esetleges megállapodás tartalmát még a költségvetés parlamenti vitája alatt építsék be a büdzsébe. Abban az esetben, ha a kormány a minimálbérrel kapcsolatos követelését sem teljesíti, a SZEF kész a nyomásgyakorlás alkalmazására, mondta Szabó Endre. 2003.12.11. Hír. Az, hogy a tanárok, illetve az esetlegesen hozzájuk csatlakozó közalkalmazottak (például egészségügyi dolgozók) figyelmeztetı sztrájkot tartanak, petíciót írnak, vagy éppen az utcára vonulnak-e, attól függ, milyen eredménnyel zárulnak a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormányzat bértárgyalásai, nyilatkozta Árok Antal (PSZ). A kormányzat eddig csupán egy ajánlást fogalmazott meg az oktatási és egyéb közszolgáltatási intézményeket fenntartó önkormányzatok számára a béremelésrıl. A PSZ alelnöke szerint az üdvözítı megoldás az jelentené, ha a hat százalékos növekedést a közalkalmazotti bértáblában is rögzítenék. A jelenlegi helyzet szerint a szakszervezeteknek és az önkormányzatoknak helyi szinten kellene megállapodniuk a béremelés mértékérıl, de több önkormányzat jelezte, hogy mindössze egy-két százalékkal, vagy éppenséggel egyáltalán nem tudja megemelni a pedagógusok bérét. 2003.12.12. Hír. Nagygyőlést rendeztek az ELTE Gólyavárban a közszolgálati sztrájkbizottságban résztvevı és azt támogató szakszervezetek. A közel 800 ezer munkavállalót képviselı szakszervezetek felszólították a kormányt: legkésıbb 2004. január közepéig kössön megállapodást a szakszervezetekkel egy jogi és pénzügyi garanciákkal alátámasztott, legalább 6 százalékos
63
SZEF
SZAKSZERVEZETEK béremelésrıl. A sztrájkbizottság és a nagygyőlés résztvevıi állásfoglalásban rögzítették, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni, eltökéltek minden törvényes eszköz alkalmazására, beleértve a sztrájkot is. A nagygyőlésen Kis Papp László az ÉSZT alelnöke kifejtette, az oktatási tárca az idei 3,4 milliárd forintos forráselvonással dobogós helyre került – ez a tárca érdek érvényesítı képességét is jellemzi. Kis Papp László figyelmeztetett:. Nem tudunk támogatni olyan megoldásokat, melyek a bérek csökkentésével és elbocsátással oldanák meg ezt a helyzetet.
2003.12.12. Hír. Tárcaközi bizottság alakul december közepén a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezésére, amely a közoktatás felelısségi és finanszírozási rendjének felülvizsgálatával kapcsolatban a szükséges változások szakmai elıkészítésével foglalkozik. Árok Antal, a PSZ alelnöke elmondta: a kérdéssel mihamarabb foglalkozni kell, mivel a demográfiai hullám miatt az iskoláknak egyre kevesebb pénz jut. Az idei, iskola bezárásokról készült felmérés kapcsán sem arról kellene vitatkozni, hogy melyik kormány ideje alatt zártak be több közoktatási intézményt, hanem a valódi problémáról, azaz a finanszírozási rendszer átgondolásáról. Idén összesen 398 települést és 1120 közoktatási létesítményt érintettek az iskolabezárások és intézményátszervezések a (PSZ) felmérése szerint.
64
MUNKÁLTATÓK
AMSZ Agrár Munkaadói Szövetség1
2003.07.03.
Az AMSZ Dél-alföldi Regionális Szervezete oktatást tartott Kistelken az Európai Uniós csatlakozás várható hatásairól a mezıgazdaságban.
2003.07.11.
Hír. Július 7-11. között az AMSZ 3 tisztségviselıje részt vett az OFA által szervezett „Együtt Európába” címmel megtartott nyári egyetemen Szentendrén. Az elıadásokon túl workshopokban is dolgoztak a résztvevık, többek között EU-s foglalkoztatás-bıvítı pályázatok vázlatait dolgozták ki.
2003.07.14.
Az FVM épületében sor került a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanács (FÖVÉT) újjáalakítására. A „Megállapodás az FVM ágazati érdekegyeztetés megújításáról” címő dokumentumot a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter, valamint 21 érdekképviselet vezetıi írták alá. Az aláírók között volt többek között az AMSZ, a MEDOSZ és a MOSZ is.
2003.07.31.
Hír. Az OÉT Gazdasági Tanácsa ülésezett a Pénzügyminisztériumban. A résztvevık megvitatták a kormány elıterjesztését, amely Magyarország fejlıdési pályáját vázolta az Európai Valuta Unióhoz való csatlakozásig. Élénk vita bontakozott ki a pénzügyi rendszer stabilitását biztosító gazdaságpolitika és a lakosság, valamint a foglalkoztatottak jövedelmi helyzetének javítása lehetıségeirıl, illetve a két célrendszer ütközési pontjairól.
2003.07.31.
Hír. Az OÉT Munkaadói Oldala tartott egyeztetést. Az oldalegyeztetés egyik kiemelt témája volt a Nemzeti Fejlesztési Terv 5 operatív programjának Monitoring Bizottságába való delegálás, valamint az a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottságába delegálandó képviselık megválasztása. Az oldal a Monitoring Bizottsági tagok mellé helyetteseket is kijelölt, akik munkájukkal elsısorban az információk szélesebb körben való terjesztését végzik majd.
2003.08.04.
Az Országgyőlés Mezıgazdasági Bizottságának ülésén vett részt az AMSZ képviselıje.
2003.08.05.
OÉT plenáris ülést tartottak. Elıtte a Munkaadói Oldal egyeztetett a napirenden lévı kérdésekrıl. 11 órától Dr. Szanyi Tibor politikai államtitkár tartott tájékoztatást és érdekegyeztetı megbeszélést a FÖVÉT tagjaival „A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eljárásrendjének egyes kérdéseirıl és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról”. Az MVH jelentıs hatáskörrel és pénzügyi forrásokkal fog rendelkezni, ezért a jelenlévı érdekképviseletek vezetıi fontosnak tartották, hogy rendszeresen információt kapjanak a továbbiakban a Hivatal mőködésérıl.
2003.08.11.
Hír. Az FVM épületében 10 órától ülésezett a FÖVÉT. Az ülés napirendjén szerepelt a bizottságok megalakítása és az ügyrend elfogadása, valamint az MVH eljárási rendjérıl szóló tájékoztató megvitatása.
1
A elızı számunkból kimaradt 2003. III. negyedévi híreket is itt közöljük. 65
AMSZ
MUNKÁLTATÓK
2003.08.18.
Az OÉT Esélyegyenlıségi Bizottsága ülésezett, Szövetségünket Tassi Ilona képviselte.
2003.08.22.
Az AMSZ titkársága az ILO-IOE 2006-2009. évi munkaterv tervezetét (angol nyelven) véleményezte és megküldte az AMSZ álláspontját az MGYOSZ nemzetközi igazgatójának.
2003.08.25.
Az IPOSZ központjában német delegációt fogadtak, ennek során a kis- és középvállalkozások helyzetének erısítésérıl cseréltek véleményt az erısödı gazdasági versenyben. Az AMSZ-t dr. Szabadkai Attila társelnök képviselte. A titkárság véleményezte az OÉT II. félévi munkatervét.
2003.08.28.
Hír. Augusztus 27-én a FÖVÉT újból ülést tartott. 28-án az AMSZ Ügyvezetısége a 4 társelnökkel kibıvített ülést tartott. Az ülésen tájékoztatást hallgattak meg az elızı Elnökségi ülés óta eltelt idıszak munkájáról, a Foglalkoztatási Hivatallal kötött Támogatási Szerzıdésben foglalt feladatokról és azok teljesítésérıl szóló beszámoló elkészültérıl. Sor került a II. félévi munka- és rendezvényterv ismertetésére, illetve megbeszélésére is.
2003.08.28.
Ülésezett a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban a Vállalkozásfejlesztési Tanács. Az ülésen az AMSZ-t a Vállalkozói Tagozat elnöke képviselte. Délután az augusztus 29-i OÉT plenáris ülés elıkészítéseként a Munkaadói Oldal egyeztetett.
2003.08.29.
Az OÉT plenáris ülést tartott, amelyen napirendre került a 2004. évi adó és járuléktörvények módosítása, a minimálbér megállapítása és a 2004. évi bérajánlások témaköre is. Az AMSZ a szövetségen belül és a társmunkaadói szövetségekkel elkezdte álláspontja kialakítását.
2003.09.03.
Az FMM szervezésében szemináriumra került sor „A társadalmi párbeszéd Európai modelljei” témakörben. Délelıtt az országgyőlési Mezıgazdasági Bizottság ülésén vett részt az AMSZ képviselıje.
2003.09.05.
Hír. Szeptember 1-5-én 5 napos németországi tanulmányúton vett részt az OFA szervezésében a szociális partnerek képviselıinek csoportja. A mainz-i, a trier-i és luxembourg-i konzultációk során átfogó képet szereztek a németországi érdekegyeztetés szervezetérıl és mőködésérıl, a németországi szociális partnerek részvételérıl, az EU strukturális alapjaiban finanszírozott projektjeiben. Az AMSZ-t nemzetközi ügyek referense képviselte.
2003.09.09.
A mezıgazdasági miniszter felkérésére az AMSZ fıtitkára részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely a mezıgazdaság helyzetének javítására irányuló 100 milliárd Ft-os hitelcsomag feltételeit kívánta meghatározni.
2003.09.14.
Hír. Szeptember 10-14-én az IOE európai szervezete, az UNICE, Moszkvában tartotta konferenciával egybekötött ülését. A magyarországi munkaadói szövetségeket 3 tagú delegáció képviselte. Az ülésen sor került az UNICE néhány vezetı képviselıjének megválasztására is.
2003.09.16.
Ülésezett az Ágazati Tanács az FMM-ben.
2003.09.20.
Hír. Szeptember 17-én elsı ülését tartotta az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottsága, amelyben az AMSZ-t a fıtitkár képviseli. 19-én ülésezett a Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttmőködési Szövetségének elnöksége. 66
MUNKÁLTATÓK
AMSZ
2003.09.20.
Hír. Szeptember 18-20-án az AMSZ kihelyezett konferenciát tartott Pilisen, melynek elıadói Dr. Kırösi Imre, Dr. Sipos András, Kovács Barnabás, Schütz Nándor (fıosztályvezetı-helyettes, FVM). Több korrefererátum is elhangzott, többek között Kárpáti Zsuzsa országgyőlési képviselıasszony és Dobrovicz József ügyvezetı igazgató is.
2003.09.23.
Hír. Az ILO 3 tagú delegációja Friedrich Buttler fıigazgató-helyettes vezetésével konzultációt folytatott a 2005 elején Budapesten megtartandó ILO regionális konferencia elıkészítésérıl.
2003.09.25.
Ülésezett a Nemzeti ILO Tanács. Az AIOSZ szakmai konferenciát tartott Gödöllın „Az agrár innováció stratégiai kérdései” címmel.
2003.09.29.
A PHARE által társfinanszírozott twinning projekt keretében a dán szakértıi konzorcium tagjai tréninget tartottak a Regus irodaházban a szociális partnerek képviselıi számára. Ezen a napon az elızetes elképzelések szerint már sor kerülhetett volna a Mezıgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakításának elıkészítésére. A hiányos részvétel, valamint az, hogy a MOSZ részérıl 5 delegált közül 1 fı sem tudott részt venni, megakadályozta a további elırelépést.
67
ÁFEOSZ
MUNKÁLTATÓK
2003.10.01. Hír. Megkezdıdött az ÁFEOSZ csatlakozási felkészítı elıadássorozata. Az elıadások tematikájának összeállításában figyelemmel voltak arra, hogy a tagszervezetek elsısorban középvállalatok, akiknek ilyen jellegő információkra van szükségük, valamint hogy a kereskedelmi ágazatra egy sor speciális szabály van érvényben, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a piacra lépéshez. Az elıadásokat külön tematizálták a három célcsoport - felsı vezetı, szakértık és bolti kereskedık - számára. Az elsı elıadás elıtt Bartus Pál tartott tájékoztatót. 2003.10.01. A most megjelent Magyar Gyáriparban (43. évf. 6. sz.) nyilatkozott Zs. Szıke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a munkaadói oldalon tapasztalható törekvésekrıl. Mint mondta, az oldal egyre egységesebb, annak ellenére, hogy szervezési körüket tekintve nagyon különbözı szervezetekrıl van szó. A KÉSZ igazolta önmagát, ugyan nem jogi személy, de elfogadott tárgyalópartner a kkv-ket érintı kérdésekben. Az MGYOSZ és a KÉSZ közötti együttmőködés napirendjén ma az EU-s fejlesztési programokat koordináló iroda létrehozása szerepel, amely a kormánynak és a munkaadóknak is nagyon fontos. 2003.10.11. A várakozásoknak megfelelıen komoly vita folyt az Országos Érdekegyeztetı Tanács tegnapi plenáris ülésén. Megkezdıdött az egyeztetés a jövı évi béremelési ajánlásról és a minimálbérrıl. A legkisebb kereset összegét a munkavállalói oldal jövıre 55 ezer forintra, a kormány 53 ezer forintra növelné, míg a munkaadók változatlanul hagynák. A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy jövıre két számjegyő bruttó béremelés legyen a versenyszférában. A kormányzati oldal 6%-ot javasol. Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkára szerint az adókönnyítések révén 5,5-6 százalékos inflációval számolva hatszázalékos bruttó béremeléssel jövıre 0,9 százalékkal nı a reálbér. A szakszervezetek szerint ezek a feltételek legfeljebb a reálbérek szinten tartását jelenthetik. A munkaadói oldal az adócsökkentés mellett állt ki. Dávid Ferenc szóvivı azt hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy a bruttó keresetek növekedési üteme három-négyszeresen meghaladja a GDP bıvülését. A munkáltatók – mondta – abban érdekeltek, hogy a kívánt reálbér-emelkedés a legalacsonyabb bruttó keresetnövekedés mellett valósuljon meg. A szakszervezeti oldal – egyetértésben a munkaadóival – azt kérte a kormánytól, vonja vissza a természetbeni juttatások adókedvezményének eltörlésére vonatkozó javaslatát, kezdeményezték még az étkezési hozzájárulás adómentes határának növelését, a vállalati üdültetést igénybe vevık is kedvezményének 50 ezer forintra növelését, mint az üdülési csekk esetében. Veres János azt mondta, hogy lehetıséget lát a megemelt minimálbér adómentességének megtartására. A kormány nyitott a további tárgyalásokra a természetbeni juttatások adómentességérıl, az étkezési hozzájárulás mértékérıl és a vállalati 68
MUNKÁLTATÓK
ÁFEOSZ
üdültetés kedvezményérıl is. A közigazgatási létszámcsökkentésrıl, a nyugdíjbefizetések adókedvezményének megszüntetésérıl és az 1%-os egészségbiztosítási járulék bevezetésérıl nem tud a kormány lemondani. 2003.10.27. Az OÉT ülésen a délutáni órákig nem sikerült egyezségre jutniuk a jövı évi országos bérajánlás és a minimálbér mértékérıl a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselıinek, bár az oldalak megállapodási készségüket hangoztatták. Rolek Ferenc és Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivıi úgy fogalmaztak: változatlanul hagynák a minimálbér összegét, és 5-6 százalékos bruttó béremelésrıl egyeznének meg. Mindazonáltal addig nem tárgyalnának a bérekrıl, amíg nincs jelentıs elmozdulás az általuk szükségesnek tartott kérdésekben (a rehabilitációs hozzájárulás növekedése, az innovációs hozzájárulás, a környezetterhelési díj, az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsának 20-ról 25 százalékra történı emelése és a fix összegő egészségügyi hozzájárulás fokozatos eltörlése). 2003.11.21. A kereskedelmi ágazati párbeszéd bizottságban megállapodás született a kereskedelmi ágazatra vonatkozó 2004. évi bérajánlásról. A KASZ, a KISOSZ, az ÁFEOSZ és az OKISZ megállapodása 2004-re 8%-os keresetnövekedést tartalmaz, felhívja a figyelmet arra, hogy a minimálbér 2004. január 1-tıl 53.000 Ft-ra emelkedik, amelynek bevezetésekor ügyelni kell a bérarányok helyes kialakítására is. Ebben a személyi jövedelemadó-változásokat is figyelembe kell venni. A szervezetek megállapodtak abban is, hogy a következı év második felében értékelik az eredményeket. 2003.12.27. Hír. Dézsi Zoltán, a COOP-Újság fıszerkesztıje a Riporter kerestetik vetélkedı gyıztese lett. Dézsi Zoltánt így hamarosan viszontláthatjuk a képernyın, mint a televízió munkatársát. A Munkaügyi Kalendárium szerkesztıje ezúton mond köszönetet Dézsi Úrnak az együttmőködı segítségért, amit a kiadvány szerkesztéséhez nyújtott és sok sikert kíván!
69
IPOSZ
MUNKÁLTATÓK
2003.10.01. A most megjelent Magyar Gyáriparban (43. évf. 6. sz.) nyilatkozott Zs. Szıke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a munkaadói oldalon tapasztalható törekvésekrıl. Mint mondta, az oldal egyre egységesebb, annak ellenére, hogy szervezési körüket tekintve nagyon különbözı szervezetekrıl van szó. A KÉSZ igazolta önmagát, ugyan nem jogi személy, de elfogadott tárgyalópartner a kkv-ket érintı kérdésekben. Az MGYOSZ és a KÉSZ közötti együttmőködés napirendjén ma az EU-s fejlesztési programokat koordináló iroda létrehozása szerepel, amely a kormánynak és a munkaadóknak is nagyon fontos. 2003.08.25. Az IPOSZ központjában német delegációt fogadtak, ennek során a kis- és középvállalkozások helyzetének erısítésérıl cseréltek véleményt az erısödı gazdasági versenyben.
70
MUNKÁLTATÓK
KISOSZ
2003.10.01. A most megjelent Magyar Gyáriparban (43. évf. 6. sz.) nyilatkozott Zs. Szıke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a munkaadói oldalon tapasztalható törekvésekrıl. Mint mondta, az oldal egyre egységesebb, annak ellenére, hogy szervezési körüket tekintve nagyon különbözı szervezetekrıl van szó. A KÉSZ igazolta önmagát, ugyan nem jogi személy, de elfogadott tárgyalópartner a kkv-ket érintı kérdésekben. Az MGYOSZ és a KÉSZ közötti együttmőködés napirendjén ma az EU-s fejlesztési programokat koordináló iroda létrehozása szerepel, amely a kormánynak és a munkaadóknak is nagyon fontos. 2003.10.01. Hír. A KISOSZ honlapján hosszú írás jelent meg HACCP a kereskedelemben? címmel arról, hogy a kereskedık tiltakoznak a 90/2003. (VII.30.) FVM – ESZCSM együttes rendelet miatt. Az írásból szemelvényeket közlünk. „Két szaktárca közös rendeletében szabályozta az élelmiszerek elıállításának és forgalmazásának élelmiszerhigiéniai feltételeit a 90/2003. (VII.30.) FVM – ESZCSM együttes rendeletben, amely a nyár végén döbbenetet okozott a bolti kiskereskedık körében. A rendelet ugyanis majdnem azonos szabályozás alá vette az élelmiszer elıállítókat az élelmiszer forgalmazókkal, pedig egyértelmő, hogy a vásárlók, fogyasztók védelme érdekében megfogalmazott élelmiszer biztonsági elvárások teljesítését elsısorban a közfogyasztásra szánt élelmiszerek elıállításánál kell megkövetelni. Az élelmiszerforgalmazó hely kategóriában a rendelet kiterjed a kereskedelmi üzletekre, beleérve a mozgóboltokat, vagy mozgóárusító eszközöket, illetve az élelmiszerforgalmazó automatákat is, amelyek segítségével élelmiszer forgalmazói tevékenységet folytatnak. A jogszabály alapvetı rendelkezése, hogy a bolti kiskereskedık, mint élelmiszerforgalmazók, kötelesek az élelmiszerbiztonság szempontjából kritikusnak nevezhetı tevékenységi elemeit meghatározni, az azokra vonatkozó biztonsági eljárásokkal együtt, a HACCP (Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok) rendszer elkészítéséhez használt elvek alapján. ... A kvázi HACCP elıírások dokumentálását hatósági ellenırzések fogják vizsgálni, és ezek az ellenırzések kiterjednek majd az önként vállalt (jogszabály szerint nem kötelezı) rendszerek alkalmazására is. A vizsgálat egyik legfontosabb része, hogy a dokumentált rendszer által meghatározott kritikus pontok vonatkozásában milyen hatékonyan mőködik a monitoring és a felülvizsgálati rendszer. Ez pedig azt jelenti, és a KISOSZ ez ellen tiltakozott, hogy nem a terméket vagy a boltot fogják minısíteni, hanem a rendszer dokumentálásának teljességét. .... A KISOSZ a rendelet megjelenését követıen haladéktalanul szakmai egyeztetést kezdeményezett a rendeletalkotó szaktárcákkal, illetve soron következı titkári értekezletére napirendre tőzte a kérdés tárgyalását. ... A szakmai egyeztetés szükségességét a rendelet megjelenését követıen a KISOSZ a médiában is megfelelı súllyal képviselte, és a vendéglátásban kötelezıen bevezetésre kerülı HACCP rendszerrel ellentétben nem a határidık egyszerő meghosszabbítására, hanem az elıírások tartalmi egyeztetésére törekszik.” 2003.11.21. A kereskedelmi ágazati párbeszéd bizottságban megállapodás született a 71
KISOSZ
MUNKÁLTATÓK kereskedelmi ágazatra vonatkozó 2004. évi bérajánlásról. A KASZ, a KISOSZ, az ÁFEOSZ és az OKISZ megállapodása 2004-re 8%-os keresetnövekedést tartalmaz, felhívja a figyelmet arra, hogy a minimálbér 2004. január 1-tıl 53.000 Ft-ra emelkedik, amelynek bevezetésekor ügyelni kell a bérarányok helyes kialakítására is. Ebben a személyi jövedelemadóváltozásokat is figyelembe kell venni. A szerveetek megállapodtak abban is, hogy a következı év második felében értékelik az eredményeket.
72
MUNKÁLTATÓK
OKISZ
2003.11.21. A kereskedelmi ágazati párbeszéd bizottságban megállapodás született a kereskedelmi ágazatra vonatkozó 2004. évi bérajánlásról. A KASZ, a KISOSZ, az ÁFEOSZ és az OKISZ megállapodása 2004-re 8%-os keresetnövekedést tartalmaz, felhívja a figyelmet arra, hogy a minimálbér 2004. január 1-tıl 53.000 Ft-ra emelkedik, amelynek bevezetésekor ügyelni kell a bérarányok helyes kialakítására is. Ebben a személyi jövedelemadó-változásokat is figyelembe kell venni. A szervezetek megállapodtak abban is, hogy a következı év második felében értékelik az eredményeket. 2003.10.01. A most megjelent Magyar Gyáriparban (43. évf. 6. sz.) nyilatkozott Zs. Szıke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a munkaadói oldalon tapasztalható törekvésekrıl. Mint mondta, az oldal egyre egységesebb, annak ellenére, hogy szervezési körüket tekintve nagyon különbözı szervezetekrıl van szó. A KÉSZ igazolta önmagát, ugyan nem jogi személy, de elfogadott tárgyalópartner a kkv-ket érintı kérdésekben. Az MGYOSZ és a KÉSZ közötti együttmőködés napirendjén ma az EU-s fejlesztési programokat koordináló iroda létrehozása szerepel, amely a kormánynak és a munkaadóknak is nagyon fontos.
73
MOSZ
2003.12.20.
MUNKÁLTATÓK
MOSZ elnökségi ülést tartottak, ahol jelen volt Németh Imre földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is. Az agrártárca irányítója jelezte: a jövı évben a mezıgazdaság támogatására a 2004-es büdzsébıl valamivel több, mint 290 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg 50-60 milliárd forinttal több az elızı évinél. A jövı évi források 40 százalékát már EU-pénzekbıl kell finanszíroznia a mezıgazdaságnak. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Unióból a közvetlen kifizetések nyomán mintegy 76 milliárd forintra számíthat a magyar mezıgazdaság, míg a nemzeti kiegészítés révén további 92 milliárd forintos forráshoz juthat. Németh Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós csatlakozással a magyar agrárium korszakváltáshoz érkezett, ugyanis véget ér az a reformkorszak, amely a rendszerváltást követıen kezdıdött el. A reformok azonban befejezetlenül maradnak és így kell az Európai Unióhoz csatlakozni. Utalt ugyanakkor arra, hogy az EU-csatlakozásra való felkészülést a mezıgazdaságban már évekkel ezelıtt érdemben meg kellett volna kezdeni, és nem az utolsó pillanatra hagyni a teendık zömét. A miniszter beszélt arról is, hogy az Európai Unió legtöbb országában a magyar mezıgazdaságot versenytársnak tekintik. Ezért a magyar gazdáknak a lehetı legjobb feltételek biztosításával kell csatlakozniuk az egységes európai piachoz. A miniszter a MOSZ elnöksége által felvetett kérdésekre is válaszolt, többek között arra, hogy az aszály- és fagykár vissza nem térítendı támogatására rendelkezésre álló 10 milliárd forintot kevesellték az agrár-érdekképviselet vezetı testületének tagjai, de a miniszter szerint a költségvetés jelenlegi helyzete nem teszi lehetıvé, hogy nagyobb mértékő támogatást nyújtson a kormányzat az agrártermelıknek. Jelezte ugyanakkor, hogy az aszály- és fagykár enyhítésre szánt hitelkeret, amely 50 milliárd forint, csaknem megegyezı mértékő azzal az igénnyel, amely e területen beérkezett. Ez 44-45 milliárd forintot tesz ki. Az üzletrész kérdésérıl szólva tájékoztatott arról, hogy a annak rendezésérıl folynak az egyeztetések a különbözı kormányzati szervezetek között. Németh Imre egyetértett azzal is: a földhasználat kérdését szintén rendezni kell annak érdekében, hogy a gazdálkodók biztonságosan tudjanak termelni a jövıben. A miniszter beszélt arról is, hogy a MOSZ által kifogásolt adójogszabályok közül az áfa törvény módosítását várhatóan a jövı év elején kezdeményezni fogják annak érdekében, hogy az agrárgazdálkodók ne szenvedjenek hátrányt. A miniszter szólt arról is, hogy a termelıknek és a feldolgozóknak egymás között kell megegyezniük különféle gazdasági kérdésekben a terméktanácsokban annak érdekében, hogy az alapanyag-elıállítók és a feldolgozók közötti haszonmegosztás a lehetı legigazságosabb legyen. A kormányzat biztosítja az agrártermelık számára azokat a hazai forrásokat a jövı évben, amelyek lehetıvé teszik az uniós pénzekhez való hozzájutást.
74
MUNKÁLTATÓK
STRATOSZ
2003.10.01.
A most megjelent Magyar Gyáriparban (43. évf. 6. sz.) nyilatkozott Zs. Szıke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke a munkaadói oldalon tapasztalható törekvésekrıl. Mint mondta, az oldal egyre egységesebb, annak ellenére, hogy szervezési körüket tekintve nagyon különbözı szervezetekrıl van szó. A KÉSZ igazolta önmagát, ugyan nem jogi személy, de elfogadott tárgyalópartner a kkv-ket érintı kérdésekben. Az MGYOSZ és a KÉSZ közötti együttmőködés napirendjén ma az EU-s fejlesztési programokat koordináló iroda létrehozása szerepel, amely a kormánynak és a munkaadóknak is nagyon fontos.
2003.10.01.
Hír. Az MGYOSZ nyár közepén újabb irodát nyitott Székesfehérváron, a megyei kamarával együttmőködve a Gazdaság Házában. A megnyitáskor aláírt együttmőködési megállapodás szerint a két szervezet közösen tőzte zászlajára a professzionális érdekérvényesítés célját.
2003.10.01.
Hír. Szeptember 30-án tartották a Vasas székházban a Versenyképesség Termelékenység .- Munkabérek c. konferenciát, amelyen Szıke Károly, Széles Gábor és Wittich Tamás is felszólalt. A konferencia jól tükrözte a témában képviselt eltérı álláspontokat.
2003.10.14.
Fórumot tartott az MGYOSZ Orosháza-Gyopárosfürdın, ahol elsısorban a térség termálvíz-kihasználásáról, illetve az ehhez kapcsolható gyógyturizmusról volt szó. Felszólalt Kökény Mihály egészségügyi miniszter is, aki a fórum vendége volt.
2003.10.28.
Hír. Az EuroChile elnöke látogatást tett az MGYOSZ-ban, ahol fogadta Wimmer István fıtitkár és Borosné Bartha Terézia nemzetközi igazgató. Az EuroChile a chilei kormány és az Európai Unió támogatásával létrehozott nonprofit szervezet, amelynek egyik fı feladata a chilei cégek és az EU tagállamok vállalati együttmőködésének elısegítése. Az EuroChile hídszerepet tölt be az EU és a chilei vállalati szféra között és tevékenységével elısegíti a gazdasági, kereskedelmi, technológiai és innovációs kapcsolatok fejlesztését. Chile és az Európai Unió között aláírt szabadkereskedelmi egyezmények és Magyarország közelgı csatlakozása teremtett lehetıséget a kapcsolat felvételre és a jövıbeni együttmőködési területek feltérképezésére.
2003.10.30.
Az MGYOSZ elnökségi ülésén részt vett Szekeres Imre a MEH politikai államtitkára, aki tájékoztatást adott a kormány innovációs politikájáról. Fı célként azt jelölte meg, hogy 2010-ig az innovációs ráfordítások megháromszorozódjanak és a teljes innovációs befizetéseket a vállalkozások és költségvetés fele-fele arányban teljesítse.
2003.10.30.
Magyar – dél afrikai üzletember találkozó volt az MGYOSZ-ban. Október 28 és november 4-e között hazánkban tartózkodott egy dél afrikai üzleti delegáció Kwa-Zulu Natal tartományból. A delegációt R. Burrows a tartomány gazdasági és turizmusért felelıs minisztere és Miller úr a pénzügyekért felelıs miniszter vezette. A KWA-Zulu Natal tartomány Dél-Afrika legsőrőbben lakott területe.
75
STRATOSZ
MUNKÁLTATÓK
Fı iparága a turizmus és a mezıgazdaság. A dél-afrikai delegáció magyarországi látogatásának célja a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése, új együttmőködési területek kialakítása és fejlesztése valamint a kölcsönös elınyökön alapuló befektetések feltárása. 2003.11.10.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és TAIEX (Technical Assistance Information Exchange Office) egynapos Nemzetközi Gazdasági Fórumot szervezett “Verseny és versenyképesség a kibıvített Európában” címmel. Meghívott vendégek: Dr. Kiss Péter, kancellária-miniszter, Georgios Pandremenos, Gazdasági és Pénzügyminisztérium, Görögország, Mr.
Andrés Gómez Madridi Munkaadók Szövetsége (CEIM),Spanyolország, Peter Plompen, PHILIPS, Hollandia, Jean-Marie Standaert, ILO, Tarmo Lige, Észt Munkaadók Szövetsége, Joseph Pace, Máltai Iparszövetség, Juraj Borgulya, A Szlovák Köztársaság Munkaadói Egyesületeinek Szövetsége, Oldish Körner, a Cseh Köztársaság Iparszövetsége. 2003.11.12.
Üzletember találkozó zajlott le a MEDEF (francia gyáriparos szövetség) és az MGYOSZ tagvállalatai között. A delegációt M.Ernest-Antoine Seilliere a MEDEF elnöke vezette és kíséretében 30 francia cég vezetıje képviseltette magát. A találkozó programja: A magyar és francia gazdaság jelenlegi helyzete a cégek és vállalkozók szemszögébıl. Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos MGYOSZ vélemény. Francia álláspont a bıvítésrıl. Magyarország versenyképessége a világban. Francia vélemény a versenyképességrıl. Az MGYOSZ kezdeményezésére Együttmőködési Megállapodás aláírásával zárult a találkozó, ahol a MEDEF és MGYOSZ elnökei kézjegyükkel látták el a dokumentumot.
2003.12.02.
A Confederation of Swedish Enterprise, a svéd munkaadói és gyáriparos szövetség képviselıit fogadta az MGYOSZ székházában Wimmer István fıtitkár, Borosné Bartha Terézia nemzetközi igazgató valamint a CEHIC fıtitkára ifj.Komoróczki István. A találkozó témája: a magyar gazdasági helyzet, az adórendszer változása illetve a magyar társadalombiztosítási rendszer rövid ismertetése.
2003.12.02.
Az MGYOSZ tagszervezeteinek fıtitkári értekezletén Dr. Kovács Géza igazgató tájékoztatást tartott a Munkaügyi Döntıbírói és Közvetítıi Szolgálat munkájáról.
2003.12.30.
A Magyar Gyáripar decemberi száma beszámolt az OÉT megállapodás megkötésérıl, és külön kigyőjtve közölte a megállapodással elért megtakarításokat. Eszerint a legnagyobb tételt a külön adózó jövedelmek 20%os kulcsa jelenti, amely összességében mintegy 30 md forintot tesz ki.
76
MUNKÁLTATÓK
VOSZ
2003.10.01. Hír. A Nemzetközi Munkaadói Szövetség (IOE) Európai Regionális Közgyőlését az idén szeptemberben Moszkvában tartotta. A magyar munkaadókat e szervezetben 1990-tıl a VOSZ, 1999-tıl a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttmőködési Szövetsége (MMNSZ) képviseli. a konferencián részt vett Dr. Rudas János (VOSZ, delegációvezetı), Dr. Szabadkai Antal (MMNSZ), Borosné Barta Terézia (MGYOSZ). Az IOE konferencia napirendjén négy téma szerepelt: A globalizáció hatása a munka világára, Az orosz munkaadói szervezet bemutatása, Migráció az EU-ban, Választás megüresedett helyekre. 2003.10.01. Hír. 2003. szeptember 29-30-án a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának szervezésében "Kormányzati és közigazgatási ICT infrastruktúra a Duna-Tisza-Maros-Körös Eurorégióban" címmel kétnapos nemzetközi konferencia megrendezésére került sor a tartomány fıvárosában, Újvidéken. A rendezvény egyik kiemelt támogatója a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége volt, melyet Radács Ferenc VOSZ társelnök képviselt. A konferencia fıvédnöki tisztségét Djordje Djukic úr, Vajdaság Autonóm tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke képviseletében Pásztor István alelnök látta el. A kétnapos tanácskozáson a DTMK-régió illetékes minisztériumai, a közigazgatás kommunikációs képviselıi, önkormányzati delegációk, politikaiés szakmai képviselık, multinacionális társaságok, pénzintézetek, befektetıi körök és a Stabilitási Paktum képviselıi vettek részt. A konferencia tematikája a Stabilitási Paktum által támogatott dél - kelet európai infrastrukturális fejlesztési programokra - kiemelten az információ technológia, távközlés, adatkommunikáció és az elektronikus társadalom kérdéskörére - épült. A kétnapos konferencia lehetıséget biztosított az együttmőködésben érdekelt felek további, kötetlen információcseréjére, kapcsolatteremtésre, konkrét megoldási javaslatok megvitatására is. A rendezvényen elhangzottak arról adtak tanúbizonyságot, hogy a dél-kelet-európai térség a határon túli magyarsággal kialakítandó kapcsolatokon túlmutató, hosszú távú és sikeres együttmőködésre is lehetıséget nyújt. 2003.10.01. Hír. Elnöki értekezletet tartott Nyíregyháza-Sóstón szeptember 9-én a VOSZ. Napirenden a kormány 2004. évi gazdasági szabályzókra vonatkozó tervei és a VOSZ álláspont kialakítása szerepelt. A VOSZ megyei helyzetérıl tartott beszámolójában a megyei elnök ismertette a jelenlévıkkel, hogy a megyei szervezet taglétszáma egy év alatt 29 fırıl 80 fıre növekedett, amely nagyban köszönhetı a Széchenyi Kártya bevezetésének. A megyei iroda megnyitása új lendületet adott a szervezet munkájának, a szervezeti életnek és a tagság létszáma növekedésének. Tardos János hozzászólásában ismertette az EU csatlakozással kapcsolatos VOSZ álláspontot. 2003.10.07. Október 7-én kibıvített elnökségi ülést tartott a VOSZ a Tulip Inn Millennium Hotelben. Napirenden szerepeltek a következık: Tájékoztató az elızı Elnökségi ülés óta végzett fıbb feladatokról. Állásfoglalás a 2003. évi 77
VOSZ
MUNKÁLTATÓK szabályozórendszer állásáról. A Prima Primissima díj és az Év Vállalkozója VOSZ kitüntetéssel összefüggı feladatokról. Tájékoztató a KA-VOSZ Rt-ben szükséges tisztségváltásokról és a Széchenyi Kártya igénylés helyzetérıl. A VOSZ-KHT létrehozásával kapcsolatos elızetes információk és döntések.. Az Elnökség az 1. és 2. napirendeket összevonva tárgyalta. Az írásos tájékoztatókat és a Fıtitkár szóbeli kiegészítését jóváhagyólag tudomásul vette. Demján Sándor felvetésére elfogadta, hogy a minimálbér tárgyalásnál a tételes EHO csökkentését kell szorgalmazni, más lehetıségek mellett és ekkor lehet megegyezni 53 ezer Ft-ban. Megegyezés hiányában ajánlani lehet, hogy a nyereséges vállalkozások emeljék a minimálbért. A szakmunkások esetében 15%-os emelést is el lehet képzelni, támogatandó a szakmunkások megtartását, mert az EU csatlakozás esetén a szakképzett munkaerı elvándorlására is lehet számítani. A harmadik napirend keretében az Elnökség tudomásul vette a Prima Primissima Díj jelöltjei kiválasztását és a Magyar Vállalkozói Nap december 11-re történı kitőzését. Ezen a napon lesz az Év Vállalkozója díjkiosztó ünnepség is. A VOSZ Elnöksége a negyedik napirend keretében jóváhagyta az október 6-i KA-VOSZ közgyőlés döntéseit, a KA-VOSZ Rt tisztségeiben történt változásokról. Jelesül: az RT igazgatótanácsának elnöke dr. Károlyi Miklós, tagjai: dr. Kéri István és Abonyi Géza. Az RT felügyelı bizottság elnöke: Parragh László, tagjai: Berta János és Csomor Gábor.
2003.10.19. Hír. A közszolgálati elbocsátásokkal kapcsolatosan hiányos adatok láttak napvilágot. A Pénzügyminisztériumból (PM) származó elsı hírek szerint a 8 ezer fıs elbocsátás 22 milliárd forinttal, más források szerint 44 milliárddal csökkenti a kiadásokat, ám arra, hogy ez a végkielégítések nélküli bruttó megtakarítás-e, avagy ezt még csökkenteni kell a végkielégítések összegével, nem ismert. Nevezetes személyiségek, mint Demján Sándor, a VOSZ elnöke, Parragh László, az MKIK elnöke, vagy az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezetıi éppen az uniós csatlakozásra tekintettel szorgalmazzák, hogy a versenyképesség érdekében 50-200 ezer fıvel csökkenjen a közszférában foglalkoztatottak száma. Vadász János kormánymegbízott, Szabó Endre, a SZEF elnöke ezzel szemben úgy látja, a jól mőködı és hatékony közszolgálat a gazdaság fejlıdésének elıfeltétele, ezért nem szabad elhamarkodottan leépíteni. Célszerő megvárni a teljes közszférát érintı, intézményi szintig lebontott feladat- és létszámfelmérés eredményét, amire a kormány elviekben már az áldását adta, és a tervek szerint a munka késı ısszel kezdıdne el. 2003.10.31. Hír. Ügyvezetı Elnökségi ülést tartott a VOSZ, melynek napirendjén szerepelt Az "Év Vállalkozója" díjban részesítettek kiválasztása. A napirend keretében az írásos elıterjesztést, Csomor Gábor szóbeli kiegészítésével, az "Év Vállalkozója" díjra a jelenlévı elnökségi tagok elfogadták. Demján Sándor javaslatára a díjazottak körébe a Magyar Külkereskedelmi Bankot felvette az elnökség. Az Egyebek napirend keretében Károlyi Miklós ismertette a Príma Primissima Díj adómentességével kapcsolatos intézkedéseket. Az elnökség egyetértett abban, hogy az ügyet megnyugtató módon rendezni kell. Károlyi Miklós beszámolt az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban végzett eredményes munkáról. Az elnökség elismerıen vette tudomásul a beszámolót.
78
MUNKAÜGYI VITÁK 2003.10.01. Hír. Piros lap az országgyőlési képviselıknek, a kormánynak, a belügyminiszternek – címmel tart nagygyőlést december 4-én a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) Kaposváron, a város sportcsarnokában. A demonstráción a két szakszervezet vezetıi mellett kilenc dunántúli megyébıl 1400 belügyi dolgozó, valamint az MKKSZ kaposvári szervezetének tagjai vesznek majd részt. A BRDSZ október 18-i felhívására a Belügyminisztérium vezetése nem reagált. A szakszervezet képviselıi november 14-én, Nyíregyházán már sárga lapot mutattak a Belügyminisztériumnak, a Pénzügyminisztériumnak és az országgyőlési képviselıknek. Ezt követi Kaposváron – a válasz hiánya miatt – a „piros lap”. Emellett a BRDSZ meghallgatást kér a köztársasági elnöktıl, és levélben tájékoztatja az Országgyőlés elnökét, valamint az országgyőlési frakciók vezetıit. A szakszervezeti követelésekben megfogalmazott megállapodás elmaradása esetére – melynek legfontosabb pontja az uniós bérfelzárkózás – a BRDSZ demonstrációt hirdet 2004. április végére a budapesti Kossuth térre. Erre a 2003. november 26-án megalakult demonstrációs bizottsága már megkezdte a felkészülést. Fehér József, a Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezetének fıtitkára a létszámleépítések miatt jelentette be, hogy részt kívánnak venni a BRDSZ legközelebbi tiltakozó nagygyőlésén. A szakszervezetek a nagygyőlés helyszínén, 14.30-kor sajtótájékoztatót tartanak. 2003.10.02. Hír. Szerdán félbeszakadt a parlament egészségügyi bizottságának ülése, mivel az ellenzék, miután a kormánypártok nem fogadták el egy ügyrendi javaslatukat a tárgyalandó tervezettel kapcsolatban, kivonult a terembıl. Csáky András (MDF) képviselı azt kérte, hogy a bizottság halassza el az orvosok jogállásával kapcsolatos törvényjavaslat végszavazását egy héttel, hogy legyen idı az orvosi kamara javaslatairól is dönteni. Az ellenzék kivonulásához az is hozzájárult, hogy több olyan kormányzati módosítási indítvány is érkezett a bizottság elé, amely a szakmai kamarákat gyengítené. Így készült javaslat a kötelezı köztestületi tagság eltörlésérıl, valamint arról is, hogy a szakmai kollégiumok mőködtetésével kapcsolatos feladatok ne a kamarákhoz tartozzanak a jövıben. 2003.10.03. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a köztestület a legnagyobb ágazati szakszervezettel közösen tiltakozó demonstrációt hirdetett. Az egészségügyi tárcánál bíznak abban, hogy a jövı csütörtöki és a minisztérium elé tervezett kamarai tüntetés elıtt tárgyalóasztalhoz tudják ültetni a MOK vezetıit. 2003.10.03. Hír. Rendkívüli felmondással bocsátotta el a közelmúltban Barát Józsefet, a Magyar Rádió (MR) külpolitikai munkatársát, a Független Rádiós Szakszervezet elnökét az intézmény vezetısége. Az MR indoklása szerint ugyanis Barát a közrádióhoz méltatlan magatartást tanúsított, mivel meghiúsította berlini tudósítói posztra tavasszal kiírt pályázat sikeres lebonyolítását. Barát szerint az ellene folyó eljárás célja az volt, hogy megfélemlítse a rádiósokat, és a jövıben az MR vezérkara és munkatársai között ne kerülhessen sor szakmai és munkaügyi vitákra 2003.10.08. Tárgyalóasztalhoz ül a MOK és az EDDSZ vezetıje a kormányzattal. Ettıl függetlenül csütörtökön megtartja demonstrációját a két egészségügyi szervezet, jelent meg az interneten. Éger István, az orvosi kamara elnöke nem 79
MUNKAÜGYI VITÁK számít sikeres tárgyalásra, ugyanis az utóbbi napokban is sérelem érte a kamarát. A szaktárca a jövı évi költségvetésrıl szóló tervezetben 60 millió forinttal, az eddig juttatott összeg csaknem harmadával csökkentette a köztestület támogatását. 2003.10.08. Hír. Megütközéssel fogadták a szakszervezeti szövetségek vezetıi Palkovics Imrének, a Munkástanácsok vezetıjének a munkavállalói oldal soros elnökeként tett, általános sztrájkra vonatkozó kijelentését. Palkovics azt nyilatkozta: ha a kormány továbbra is lesöpri a szakszervezetek követeléseit, a szakszervezetek kénytelenek lesznek általános sztrájkot hirdetni. Palkovics a hét végén egy debreceni fórumon is úgy fogalmazott, „bizalommal megyünk az érdekegyeztetı tárgyalásokra, de visszük magunkkal a furkósbotot is, amit akkor veszünk elı, ha nincs más eszköz az érdekérvényesítésre, csak a tiltakozás, a sztrájk”. 2003.10.08. Ma tárgyalóasztalhoz ül a Magyar Orvosi Kamara és az egészségügyi szakszervezet vezetıje a kormányzattal. Ettıl függetlenül csütörtökön megtartja demonstrációját a két egészségügyi szervezet. Ha a tárgyalás sikeres lesz, ezt bejelentjük a jelenlévıknek és együtt örülhetünk - mondta Éger István, az orvosi kamara elnöke. Erre azonban Éger nem számít, mivel a jövı évi költségvetésrıl szóló tervezetben a kormány 60 millió forinttal, az eddig juttatott összeg csaknem harmadával csökkentette a köztestület támogatását. Éger István elnök már ezt megelızıen is levélben kérte az összes orvost, hogy vegyen részt a csütörtöki demonstrációban. Emellett szórólapokat juttatnak el az ellátó-helyekre, hogy a betegekkel is ismertessék céljaikat és álláspontjukat. 2003.10.09. Hír. A politika olyan koncepciót dolgozzon ki, amiért az egészségügyben kitartó kollégák hajlandóak az országban maradni az EU-csatlakozást követıen is, hangoztatta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az egészségügyi minisztérium épülete elıtt rendezett demonstráción csütörtökön. Éger István közölte: követeléseiket a tárca nem képes teljesíteni, ık viszont hiába "ostromolták" Medgyessy Péter miniszterelnököt leveleikkel. 2003.10.09. Hír. Az orvosi kamara és az egészségügyi szakszervezet elnöke elment tegnap a kormányzati egyeztetésre, de tárgyalni nem voltak hajlandók. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István erre csak akkor lett volna hajlandó, ha a megbeszélésen a köztestülettel azonos tárgyalási pozícióban vehet részt Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke is. Ezt azonban a tárca elutasította, bár az elnök asszony jelenlétét nem kifogásolták. Cser Ágnes azonban nem kapott meghívót a találkozóra. Éger István elmondta, hogy kedd késı délután arra kérte levélben Kökény Mihály minisztert, hívja meg az egyeztetésre Cser Ágnest is. A köztestület elnöke szerint a szakszervezeti elnök jelenléte azért is szükséges, mert a két szervezet, a MOK és az EDDSZ együttmőködési megállapodást kötött. Ennek értelmében az egészségügyben dolgozókat érintı törvényjavaslatokról csak közösen tárgyalhatnak. Az együttmőködés alapja, hogy a MOK, mint köztestület, egy legfelsıbb bírósági ítélet alapján nem kezdeményezhet demonstrációt vagy munkabeszüntetést, ezzel az eszközzel csak a munkavállalók, illetve a szakszervezetek élhetnek. Így az EDDSZ végképp nélkülözhetetlen a kormánnyal folyamatosan konfrontáló orvosi kamara számára.
80
MUNKAÜGYI VITÁK 2003.10.10. Hír. A folyamatos létszámcsökkentés, a tarthatatlan munkakörülmények és az alacsony fizetés ellen demonstráltak tegnap a postások. Az akciót a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete kezdeményezte, a többi szervezet azonban elhatárolódott a demonstrációtól, mivel szerintük a hónap végén kezdıdnek a bértárgyalások, ezért a tüntetés korai. Kevesen, alig húszan jelentek meg egyre nehezebb munkakörülményeik és a fizetéseknek a személyeskedésektıl sem mentes elbírálása ellen demonstráló postások az ÁPV Rt székháza elıtt. A munkahelyi vezetık nem engedték meg a tagoknak a részvételt, azért vannak ilyen kevesen, állította a szervezı, Tóbiás István. 2003.10.10. Hír. Orvosok, ápolók és szimpatizánsaik tüntettek csütörtök délután az egészségügyi minisztérium elıtt. A MOK és az EDDSZ szervezte tüntetés résztvevınek Kökény Mihály miniszter mézes teát készíttetett ki. A tüntetık ilyen táblákat vittek: „Velünk nyertétek a választásokat, nélkülünk veszítitek el!” „Csehák lemondott, amikor áterıszakolta a kórháztörvényt, Kökény mikor mond le?” „Kökény: ami nem megy, ne erıltessük!” „Ne jussanak a rendelıintézetek, a kórházak a SZOT-üdülık sorsára”, „Jóléti rendszerváltás jobblétre szenderült”, „László, Kökény, Medgyessy kórházunkat elveszi”. Mintegy nyolcszázan győltek össze a tüntetésen, de a többször is erısen megeredı esı miatt azonban a rendezvény végére csak néhány százan maradtak. Idıközben Cser Ágnes, a szakszervezet és Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke átvágta a két szervezet szövetségét szimbolizáló nemzeti színő szalagot. Egyes vélemények szerint megállapodást szegett meg a MOK ezzel az akciósorozattal. A Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetık Egyesülete, illetve több tízezer szakdolgozó nem támogatja a sztrájkkezdeményezést, és nem is csatlakozott a tegnapi demonstrációhoz. Igaz, mint mondják, nem is kérdezték meg ıket arról, egyetértenek-e a kezdeményezésekkel. A kórházszövetség elnöke, Ajkai Zoltán szerint a MOK együttmőködésre való képtelenséggel vádolja a kormányt, ı maga viszont kizárólag az EDDSZ-t említi szakmabeli társszervezetként, s eszébe sem jut valamennyi együttmőködı partnerrel egyeztetni. Eredetileg pedig a szakszervezeten kívül a kórházszövetséggel és az EGVE-vel írt alá együttmőködési megállapodást, amelyben szerepel, hogy minden ilyen kezdeményezést egyeztetni kell. Így a szövetség elhatárolódott a demonstrációtól. 2003.10.12. Hír. Elkészült a Magyar Orvosi Kamara nyári rendkívüli küldöttgyőlésének törvényességi felügyeleti vizsgálatával az egészségügyi minisztérium. A szaktárca arra a következtetésre jutott, hogy meg kell ismételni a nyári rendkívüli küldöttgyőlést. A vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala elıtt a miniszter még egyszer átnézeti az augusztusi rendkívüli küldöttgyőlés dokumentumait jogászokkal. 2003.10.13. Hír. A közlekedési dolgozók sztrájkjogának korlátozását jelentı, a még elégséges szolgáltatás szabályozására vonatkozó ajánlást juttatott el a gazdasági tárca az érintett szakszervezeteknek. Az ajánlás arra hívja fel a figyelmet, hogy a sztrájktörvény szerint csak olyan munkabeszüntetést szervezhetnek, amely nem gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését. Borsik János, a közlekedésben dolgozók többségét összefogó Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunkkal közölte: nem hajlandók tárgyalni az ajánlásról,
81
MUNKAÜGYI VITÁK mert a sztrájktörvény hatálybalépése óta eltelt 13 év bizonyította a törvény mőködıképességét. Szerinte a tárca arra törekszik, hogy a bértárgyalások elıtt „megbénítsa” a szakszervezeteket azzal, hogy a közlekedésben dolgozók a módosítás szerint nem sztrájkolhatnának. A gazdasági tárca jogi fıosztályának vezetıje, Bots Dénes szerint félreértésen alapulnak a tiltakozások. A minisztérium célja, hogy a még elégséges szolgáltatás jogilag szabályozhatatlan mértékére és feltételeire a köz érdekében ajánlást adjon a munkáltatók és a munkavállalók részére anélkül, hogy a közlekedés területén dolgozók sztrájkhoz való jogát sértenék vagy korlátoznák. Az ajánlás szándéka az, hogy az elégséges szolgáltatás mértékének a sztrájkot megelızı megállapításánál a felek tartsák szem elıtt a „vétlen” állampolgárok érdekeit. A tömegközlekedés területén probléma, hogy a sztrájk nagyobb kört érint, mint amekkora a munkaügyi vitában részt vevıké. Az ajánlás azért sem lehet kötelezı, mert a törvény szerint a még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása a munkabeszüntetést megelızı egyeztetésen, a felek között zajlik. 2003.10.15. Hír. A szerdai ágazati érdekegyeztetés elıtt egy órával fogadja az egészségügyi tárca politikai államtitkára a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselıit. A tárca ezúttal mellızött minden olyan formalitást – írásos, személyre szóló meghívót – amelynek részleges hiánya miatt egyszer már meghiúsult egy hasonló megbeszélés. Az orvosi kamara elıre bejelentette, hogy csak az után tárgyal, ha partnerei egyértelmően bizonyítják: van kormányzati felhatalmazásuk a jövı évi költségvetési törvényt érintı kérdésekkel kapcsolatban is. A szerdai egyeztetést Vojnik Mária, a szaktárca politikai államtitkára kezdeményezte. Telefonon kérte Éger Istvánt, a MOK elnökét, találkozzanak és próbálják meg tisztázni, akarnak-e tárgyalni, és ha igen, akkor mirıl. Éger jelezte, hogy ha lesz ilyen megbeszélés, azon jelen lesz Cser Ágnes is. A tervezett szerdai megbeszélés után egy órával ül majd össze az ágazati érdekegyeztetı tanács is. 2003.10.15. Hír. Az egészségügyi ágazat szakszervezetei közül kettı támogatja egyértelmően a Magyar Orvosi Kamara (MOK) követeléseit. Hamarosan összeül az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztetı Tanács, hogy az orvosok bérköveteléseit ott is egyeztethesse a kormány, a munkavállalói és a munkáltatói oldal. 2003.10.15. Sztrájkba léptek szerdán a brit Királyi Pénzverde dolgozói, több pénzt követelve a munkáltató által megajánlottnál. A szerdai munkabeszüntetés a közalkalmazotti szakszervezet jelentése szerint hasonló akciók sorozatának kezdete: a tervek szerint kéthetenként rendeznek 24 órás sztrájkot a Walesben mőködı Royal Mint alkalmazottai, mindaddig, amíg megállapodás nem születik a béremelésrıl. Az érdekképviselet a következı három évre elosztva 9 százalékos emelést követel. A kormányhivatalnak számító pénzverde vezetıségének jelenleg érvényes ellenajánlata 3 százalékos béremelés a következı évre, valamint egyszeri 400 font kifizetés, és 2,5 százalékos emelés ugyancsak 400 fontos egyszeri juttatással megtoldva - a második évre. Az igazgatóság szerint ez - tekintve a 2 százalékot nem sokkal meghaladó inflációt - méltányos ajánlat, a szakszervezet szerint azonban az elmúlt években végrehajtott tömeges elbocsátások és az alkalmazottakra kényszerített jövedelem-megszorítások után ez elégtelen javaslat. A jelenleg 800 embert
82
MUNKAÜGYI VITÁK alkalmazó Királyi Pénzverde a súlyosan veszteséges elmúlt néhány évben 220 dolgozóját eresztette szélnek, és hosszú idıre befagyasztotta a béreket. A legutóbbi mérlegadatok szerint azonban az intézmény a költségcsökkentı megszorítások után ismét nyereséges. A Royal Mint tavaly több mint másfél milliárd pénzérmét bocsátott forgalomba Nagy-Britanniában, és ötven más országba is exportált. 2003.10.16. Hír. Elégedetlen a belügyi munkavállalók élet- és munkakörülményeinek alakulásával a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ). A szakszervezet Országos Tanácsa ezért szombaton Szegeden szolidaritási nagygyőlést rendez. Több száz szakszervezeti tagot várnak nagygyőlésükre, hogy ezzel a megmozdulásukkal is felhívják az Országgyőlés, a Kormány és a belügyminiszter figyelmét helyzetükre. A szakszervezet közleménye szerint nem esett érdemben szó a BÉT ülésén a következı év illetményemelésérıl és a várható elbocsátásokról. Dr. Bárdos Judittól, a szakszervezet fıtitkárától a Szakszervezetek.hu megtudta: a csongrádi-, békési-, és Bács-Kiskun megyei szakszervezeti küldöttek követelni fogják a belügyi munkavállalókkal szemben támasztott uniós követelmények teljesítését, hogy hozzák azt összhangba a dolgozók javadalmazásával. Várhatóan felszólítják a kormányt a reáljövedelmük megvédésére, és tiltakozni fognak a feladatoktól független főnyíró-elvő munkahelyi elbocsátások ellen. 2003.10.18. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) október 18szegedi nagygyőlésének résztvevıi kinyilvánították, hogy minden törvényes eszközzel megakadályozzák a belügyi munkavállalók élet- és szolgálati körülményeinek további romlását, a reálkeresetek csökkenését. A szakszervezet addig folytatja tiltakozó akcióját, amíg nem sikerül a belügyi munkavállalók érdekeinek megfelelı megállapodást kötnie a kormánnyal. A BRDSZ egyeztetést vár a Belügyminisztérium vezetésétıl a szociális ellátás változtatásáról, a ruházati ellátás új rendjének kialakításáról, valamint a jutalmazás és a teljesítmény-elismerés terén lévı ellentmondások feloldásáról. Az érdekvédık tárgyalni kívánnak az indokolatlanul magas vezetıi juttatásokról és kedvezményekrıl is. A nagygyőlés résztvevıi tiltakoztak a főnyíró-elvő létszámleépítések ellen, a táppénz megkurtítása és a természetbeni juttatások megadóztatása ellen. A belügyi dolgozók legnagyobb szakszervezetének az a célja, hogy egy 2008-ig szóló illetmény-, bérfelzárkózási megállapodást kössön a kormánnyal. Az érdekvédık ezen kívül elvárják és megkövetelik, hogy a belügyi szerveknél is érvényre jussanak az uniós normák a szolgálati- és egyéb munkaviszonyokban, a humánkapcsolatokban, valamint a munkavédelemben. A BRDSZ felhívása: „A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) szegedi nagygyőlésének résztvevıi az alábbiakat tudatják a belügyminisztériumi vezetıkkel, a kormánnyal és a nyilvánossággal: 1. A nagygyőlést a belügyi munkavállalók érdekeinek képviseletére és védelmére hirdették meg, amelyen a szakszervezet tagjai vettek részt. Meghívottként jelen volt Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára és dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke. 2. A nagygyőlés résztvevıi egységesen kijelentik, hogy megmozdulásukat nem a Belügyminisztériummal szemben vagy a kormány ellen rendezték meg, mint ahogyan a nagygyőlésen megfogalmazott követeléseik sem irányulnak egyéb szervezetek vagy más munkavállalói érdekek ellen. 3. A résztvevık 83
MUNKAÜGYI VITÁK elhatározták, hogy a rendezvényen elhangzott beszédeket és hozzászólásokat nyilvánosságra hozzák, azokat írásban a sajtó rendelkezésére bocsátják. 4. A nagygyőlésen ismételten megerısítették a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete célkitőzéseit: - A szakszervezet minden törvényes eszközével a jövıben is megakadályozza a belügyi munkavállalók élet- és szolgálati körülményeinek további romlását, a reálkeresetek csökkenését; - A szakszervezet továbbra is tiltakozik a főnyíró elvő létszámleépítések ellen, tiltakozik továbbá a táppénz megkurtítása és a természetbeni juttatások megadóztatása ellen; - a BRDSZ mozgósítja tagságát, a belügyi munkavállalókat azért, hogy a kormánytól kapjon garanciát egy illetmény-, bérfelzárkózási megállapodás létrejöttéhez és annak 2008-ig történı megvalósításához; - a szakszervezeti tagság elvárja és megköveteli, hogy a belügyi szerveknél is érvényre jussanak az uniós normák a szolgálati- és egyéb munkaviszonyokban, a humánkapcsolatokban, valamint a munkavédelemben; a BRDSZ egyeztetést vár a Belügyminisztérium vezetésétıl a szociális gondoskodás és ellátás változtatásáról, a ruházati utánpótlás és ellátás új rendjének kialakításáról, a jutalmazás és a teljesítmény elismerés terén lévı ellentmondások feloldására. Tárgyalni akarnak az indokolatlanul magas vezetıi juttatásokról és kedvezményekrıl is; - a résztvevık egyhangúlag támogatják a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete aktív részvételét és együttmőködését a minisztérium vezetésével az egészségügyi ellátás megújításában, a belügyi munkavállalók és családjuk üdültetésének megszervezésében, valamint a hátrányos-méltatlan helyzetbe kerültek megsegítésében. 5. A nagygyőlés résztvevıi megvannak gyızıdve követeléseik jogszerőségérıl és annak megalapozottságáról valamint idıszerőségérıl: folyamatos, tiltakozó akcióikat, a szociális partnerekkel megkötött elfogadható megállapodás aláírásáig, azaz a munkabéke újbóli helyreállításáig nem szüneteltetik. Ehhez kérik a magyar szakszervezetek szolidaritását, a közvélemény és a sajtó támogatását. A fentiektıl függetlenül a rendvédelmi dolgozók, a köztisztviselık esküjükhöz híven, ellátják szolgálati- és közfeladataikat, a közalkalmazottak pedig fenntartás nélkül szolgálják hazánkat és a magyar népet. Szeged, 2003. október 18. BRDSZ nagygyőlés résztvevıi” 2003.10.20. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megkezdte aláírásgyőjtését a pedagógusok diszkriminálása a munkajogi jogszabályok megkerülése ellen és az oktatás minıségének védelmében. Az aláírásgyőjtés november 30-án zárul, a szakszervezet addig kéri visszaküldeni a kitöltött aláíróíveket a PDSZ irodájába. A PDSZ felhívása: EGY ALÁÍRÁSSAL JOGAINK VÉDELMÉBEN A kormány nyáron módosította a közoktatási törvényt. Az új szabály szerint: · megkerülve a Munka törvénykönyvét több munka rendelhetı el a pedagógusoknak · a többletmunkát ezentúl nem kell egyeztetni a szakszervezettel · a pedagógusnak akár évi 496 órát, vagyis közel 3 havi többletmunkát is elrendelhet a munkáltató – a teljesítménypótlékkal végezhetı munkán felül – akkor is, ha a dolgozó nem akarja MOST kell fellépni ez ellen, · mert túlterhelheti a pedagógust és ez rontja az oktatás minıségét · mert ma még csak a pedagógusokra vonatkozik, de lehet, hogy holnap Önre is sor kerül Kérjük, írja alá az ívet, hogy visszaadhassuk a Parlamentnek a jogszabályt újratárgyalásra! Kérjük, ügyeljen arra, hogy a személyi számát végig pontosan írja. Ezt a számot a régi személyi
84
MUNKAÜGYI VITÁK igazolványban, a régi TB-kártyán, a lapozós jogosítványban, illetve az új lakcímkártyán találja meg. Köszönettel: kollégái – gyermeke tanítói és tanárai Kérjük, juttassa vissza az ívet a PDSZ Országos Irodájába 1011 Budapest, Jégverem u. 2. 2003.10.21. Hír. Az Orvosi Kamara elnöke a tárcával folytatott tárgyalás után azt mondta, nem milliós fizetést akarnak a dolgozók, hanem az uniós keresetek 50 százalékát szeretnék elérni és azt is megfelelı ütemezéssel. Az egyeztetésen az összes résztvevı egyetértett abban, hogy mihamarabb meg kell alkotni az úgynevezett jogállási törvényt és ezzel egyidıben meg kell kötni az ágazati kollektív szerzıdést, de szükség van egy közép távú fejlesztési programra is. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke hozzátette: megállapodtak abban is, hogy tájékoztatják a jelenlegi helyzetrıl mind a lakosságot, mind az egészségügyben dolgozókat, és hogy a szervezetek november 4-ig külön-külön megvitatják, az érdekérvényesítés mely eszközéhez nyúlnak, ha a célokat nem sikerül megvalósítani. 2003.10.22. Hír. Nyílt levélben követelik munkakörülményeik javítását a BKV buszsofırei, akiknek mostanra, fıként a belsı ellenırzés szigorítása miatt, elfogyott a türelmük, mondta Nagypál László, a negyvenöt tagot és mintegy ötezer BKVdolgozót képviselı Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) elnöke. A buszsofırök úgy érzik, a cég vezetıi nagyrészt ıket hibáztatják a tömegközlekedés színvonalának romlásáért, a késésekért, s az utasok panaszainak jelentıs része miatt is a buszsofıröket teszik felelıssé. Ahogy a cég vezérigazgatójának, a fıpolgármesternek, valamint a városüzemeltetésért felelıs fıpolgármester-helyettesnek küldött levelükben fogalmaznak: elegük van az áldatlan állapotokból. Elegük van abból, hogy a munkaközi szünet terhére kell a menetrendet betartaniuk, naponta tíz órát dolgozniuk a forgalomban, rossz útviszonyok mellett, s ezek után a késések miatt felháborodott utasok rájuk zúduló panaszait is szemrebbenés nélkül kell lenyelniük. Számos egyéb probléma mellett kifogásolják például a szerelık rossz munkakörülményeit, a szakszervezetekkel kötött megállapodások felrúgását, a menedzsment és a dolgozók közötti – szerintük – hatszáz százalékos bérkülönbséget, a létszám- és alkatrészhiányt, valamint a vezetıi beosztások bıvítését. Évek óta hitegetik a dolgozókat a körülmények javításával, de az utóbbi idıben másról sem hallani, csak a cég és a tömegközlekedés kilátástalan helyzetérıl. Bár a dolgozók tudják, hogy a tarthatatlan állapotok egy részérıl nem a cégvezetés tehet, más eszköz híján a nyilvánosság útján fordulnak az illetékesekhez. A sofırök egyelıre nem tudják, ha ez a lépés is hatástalannak bizonyul, milyen eszközhöz nyúljanak. A buszsofıröket, szerelıket, valamint az idetartozó adminisztrátorokat hat szakszervezet képviseli, ezek mindegyike egyetért a nyílt fórummal és a levél tartalmával. Aba Botond, a BKV vezérigazgatója elmondta, még soha nem fordult elı, hogy a cégvezetés ne tárgyalt volna a szakszervezetekkel, várhatóan e panasz kapcsán is sort kerítenek majd egy megbeszélésre, amelyre az összes érdekképviseletet meghívják. A vezérigazgató a levél 27 pontjának a felét jogosnak érzi, nehezményezi azonban, hogy elızetes jelzés helyett azonnal a nyilvánossághoz fordult a szakszervezet. A vezérigazgató úgy véli, hogy a buszágazat érdekképviselete ezzel a lépésével „gyakorlatilag beszállt a cég körüli politikai adok-kapok játékba”. 85
MUNKAÜGYI VITÁK 2003.10.22. Hír. Egyes hírek szerint Ungváry György országos tiszti fıorvos körlevélben tiltotta meg az ÁNTSZ Fıvárosi Intézetének és valamennyi megyei intézet vezetıjének, hogy csatlakozzanak a már bejelentett egészségügyi demonstrációhoz. Elfogadhatatlan, hogy „a politikai érdekek által is motivált, egyes esetekben jogszerőtlen akciók kezdeményezése, röplapok, szórólapok terjesztése az egészségügyi intézményekben veszélyeztesse a betegek nyugalmát és ellátását.” Egy tv-csatorna szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a szervezet vezetıje ezzel a módszerrel a Magyar Orvosi Kamara és az egészségügyi szakszervezet által már bejelentett tiltakozó akciót igyekszik megakadályozni. 2003.10.27. Hír. Asszisztenseiket hívnák sztrájkba a vállalkozó háziorvosok, mivel ık nem szüntethetik be a munkavégzést, írta az egyik napilap, a MOK október 15-i képviselıtestületi ülésérıl készült jegyzıkönyve alapján. Éger István, a MOK elnöke egy lap megkeresésére úgy fogalmazott: ez a kérdés jelenleg nem aktuális. Ellentétek vannak a MOK-on belül is, például az EDDSZ kötött együttmőködési megállapodással kapcsolatban. Akadt ugyanis olyan megyei kamarai vezetı, aki nem írta alá a térségi szinten ellenjegyzésre bocsátott megállapodást. Sıt, volt aki azt sem értette, hogy az országos szinten ratifikált szerzıdést miért kell a megyékben is az ottani szervezetekkel megköttetni. 2003.10.28. Hír. A szerdai ágazati egyeztetés elıtt egy órával fogadja az egészségügyi tárca politikai államtitkára a MOK képviselıit. Kétséges, hogy az októberi demonstráció óta elsı találkozón történhet-e érdemi egyeztetés. Az orvosi kamara elıre bejelentette, hogy csak az után tárgyal, ha partnereik egyértelmően bizonyítják: van kormányzati felhatalmazásuk a jövı évi költségvetési törvényt érintı kérdésekkel kapcsolatban is. Ha sikerül tisztázni szerdán, hogy a késıbbiekben mirıl tudnak egyeztetni, akkor a kizárólag az orvosi kamarát érintı ügyekben – ilyen a praxistörvény módosítása, a jogállási törvény – természetesen külön, az EDDSZ nélkül is hajlandók tárgyalni. A közös ügyekrıl – ilyen a középtávú felzárkóztató program – a szakszervezettel együtt döntenek majd. A tárgyalásoktól függetlenül zajlik a megyei sztrájkbizottságok megalakítása. 2003.10.30. Hír. Demonstrációt tartottak a nagyorosziak amiatt, hogy a HM a tervek szerint az év végén Gyırbe helyezi az 5. légvédelmi tüzérezredet. Hírek szerint ez 400 család helyzetét nehezíit meg. A tüntetésen nagyoroszi lakossága vett részt. 2003.11.02. Hír. A Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF) azt javasolja, hogy november 11-re hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanácsot (OKÉT). A SZEF vezetı testülete nyilatkozatában leszögezi, hogy változatlanul szakmailag megalapozatlannak és morálisan károsnak tartja a 7 ezer munkavállalót érintı közigazgatási létszámcsökkentést. "E rossz kormányzati döntés a munkavállalói érdekképviseletek kizárásával született, végrehajtása zavaros és áttekinthetetlen" - állapította meg az ügyvivıi testület. Ugyanakkor a SZEF vezetı testülete fontosnak tartja, hogy a munka világában a megállapodások teremtsenek rendezett, kiszámítható körülményeket. Ezért arra számítanak, hogy a kormány a költségvetés közszférát érintı ügyeiben is az OÉT ülésén tanúsított magatartásához hasonlóan - konstruktív és kompromisszum-kész lesz.
86
MUNKAÜGYI VITÁK 2003.11.03. Hír. Két éve hasztalan várnak elmaradt bérük kifizetésére a felszámolás alá került Szolnok Bútor Kft. volt dolgozói: a gyár a nyolcvanhat dolgozójának csaknem 90 millió forintos bérkifizetéssel maradt adósa. A szakszervezet nemrégiben a szolnoki városi ügyészséghez fordult panasszal, szerintük ugyanis a felszámolási eljárásban az ı érdekeiket háttérbe szorították. A ezzel szemben azzal érvel, hogy amíg nem kapja meg a teljes vételárat, addig nem tud fizetni. A vevı viszont egyelıre hitelre vár, a nélkül nem tud törleszteni. Szabóné Fábián Ilona, a szakszervezet titkára elmondta: a teljes követelésük 113 millió forint volt, de ennek egy részét idıközben a Bérgarancia Alapból megkapták. A gyárat tavaly nyáron 186 millió forintért megvette a budapesti székhelyő WoodWool Kft.: a vételárból akkor készpénzben letettek hárommillió forint foglalót, azóta pedig kifizettek még ötvenmillió forintot. A munkavállalók követelése mellett további 414 millió forint a hitelezık igénye. Vagyis: ha a vevı kifizeti a teljes vételárat, a dolgozók és a beszállítók akkor sem juthatnak hozzá a nekik járó összeghez, a vételár ugyanis nem fedezi azt. Borbély Sándor, a WoodWool Kft. vezetıje azt mondja, egyelıre nem tudnak hitelhez jutni, mert eladtak egy területet, amelynek a tulajdoni bejegyzése még nem történt meg. Ha mégis újra termelni fog majd az üzem, legfeljebb harminc embernek adhatnak munkát. A volt bútorgyár területén továbbra is faipari munkákat végeznének, s egy olasz befektetı közremőködésével konyhabútorokat gyártanának. Borbély Sándor szerint a szakszervezet tiltakozó akciói, feljelentései akadályozzák a gyár újraindítását, ezzel ugyanis rossz hírét keltik a hajdan jól csengı „Szolnok Bútor” névnek. Közölte: hitelrontásért kártérítési pert is indítanak. Honti Antal felszámoló tájékoztatása szerint a Wood-Wool Kft. eddig 51 millió forintot fizetett ki a vételárból, egy újabb, 60 millió forintos részlet kifizetésére pedig ígéretet tett, az elızetes számítások szerint a dolgozók bérkövetelésének teljesítésére nagyjából 40 millió forint maradna, de ezt az összeget is csak azt követıen kaphatják meg, ha a vevı kifizeti a vételár hátralévı részét. 2003.11.04. Hír. Több mint száz orvost, nıvért és beteghordót küldenek el hamarosan az Országos Mentıszolgálattól. A volt Mentıkórházból megmaradt osztályok évente 250 milliós veszteséget okoztak az OMSZ-nek. A dolgozók egy részét ugyan átveszik, de fizetésük csökken. A Mentıkórházat két éve költöztették ki a Szobi utcából az akkori egészségügyi miniszter, Mikola István döntése nyomán. Az Országos Traumatológiai Intézettel összevont intézmény ekkor három osztályra olvadt, amelyek azóta az ekkor létrehozott Országos Baleseti és Sürgısségi Intézet (OBSI) keretein belül mőködnek, de szervezetileg az OMSZ-hez tartoznak. Az itt dolgozó több mint száz embert most elbocsátják. A leépítésrıl akkor született döntés, amikor idén átvilágították a mentıszolgálatot - ekkor menesztették Gıbl Gábor fıigazgatót is. Az átvilágításkor kiderült, az amúgy is anyagi nehézségekkel küzdı mentıknek évi 250 milliós veszteséget okoz a három osztály mőködtetése. 2003.11.04. Hír. Átlagosan húszszázalékos béremelést és a tárgyalások azonnali folytatását kéri a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügyi kormányzattól. Éger István, a kamara elnöke szerint a találkozó azért sürgıs, mert tartani lehet attól, hogy kifutnak az idıbıl. A kamara azt akarja elérni, hogy néhány év alatt törvényi garanciával, fokozatosan érjék el az orvosok az unióban szokásos béreknek a felét, és az emelést már jövıre el kell kezdeni. Kökény Mihály egészségügyi miniszter azt mondta, ha 48 órán belül megkapják a MOK levelét, 87
MUNKAÜGYI VITÁK válaszolnak. Nem titkolta, megkésettnek ítélte a követelést, mert a költségvetési törvény tárgyalásának ebben a szakaszában már csak a kormányzati képviselık komoly támogatásával van lehetıség ilyen mértékő forrásnövelésre. A béremeléshez legalább 50 milliárd többletre volna szükség. 2003.11.04.
Hír. Budapesten, ahol jó egymillióan dolgoznak, évente 3500-4000 munkaügyi per indul. Berlinben – igaz, a munkavállalók száma legalább kétszerese a budapestinek – nagyjából negyvenezer új ügy van egy-egy évben. Vavró István, az igazságügyi tárca miniszteri fıtanácsadója szerint a munkaügyi perek a gazdasági élet lenyomatát mutatják. A válság – a nagy csıdök és leépítések – idején az átlagnál jóval több pert indítottak, míg az elmúlt évek konszolidációját mutatja az ügyszám visszaesése. Handó Tünde FMB elnök asszony szerint az ügyek – legalábbis náluk – egyre bonyolultabbak. A munkavállalókat ugyanakkor indok nélkül riasztja vissza a költségektıl való félelem – jegyzi meg a fıvárosi munkaügyi bíróság elnöke –, mert a dolgozókat költségmentesen, hivatalból megilleti a védelem. A munka világában a leggyakrabban az elmaradt munkabért vagy az anyagi juttatást perlik. A fıváros ebben a tekintetben is eltér az átlagtól, itt fıként a munkaviszony megszüntetése miatt kérnek jogorvoslatot. A munkaügyi bíróság vezetıje úgy látja, hogy meglehetısen sok gondot okoz majd az ítélkezési gyakorlatban az a törvénymódosítás, amely a munkaviszony elhatárolását szabályozza más jogviszonyoktól.
2003.11.04. A dél-lengyelországi Jaroslaw város lakói bojkottot hirdettek a francia Danone élelmiszer-ipari konszern termékeire a városban mőködı kekszgyár bezárása elleni tiltakozásul. A gyárbezárás a 460 dolgozó számára munkanélküliséget jelent, a körzetben már amúgy is 25 százalékos a munkanélküliek aránya – mondta a szakszervezet szóvivıje. A 40 ezer lakosú Jaroslaw élelmiszerkereskedıi annak érdekében, hogy döntésének átgondolására bírják a Danone-t, a francia csoport termékeit visszavonták, és a vásárlókat a Danone-termékek bojkottjára hívták fel. A Spolem lengyel kiskereskedelmi lánc, amelynek 25 áruháza van Jaroslawban, ugyancsak ezt tette. A Danone vezetısége közben közölte: vevıt keres a jaroslawi gyárra, hogy biztosítani lehessen a termelés folytatását. Ha ez nem jár sikerrel, a dolgozóknak rendkívül kedvezı felmondási feltételeket ígérnek. 2003.11.04. Hír. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a jövı évi költségvetés egyes egészségügyi fejezeteirıl szeretett volna tárgyalni ma a kormány delegációjával, Vojnik Mária, a delegációt vezetı politikai államtitkár elmondta: hétfın már a parlamenti ülésen vett részt, amikor utolérte ıt a MOK fıtitkárának üzenete. Vojnik értetlenségének adott hangot a váratlan fordulattal kapcsolatban, hiszen alig egy hete arról állapodtak meg az orvosi kamarával, hogy az ı jogállási törvényjavaslatukról tárgyalnak majd. Csakhogy ez a tervezet azóta sem érkezett meg az egészségügyi szaktárcához, illetve az Országgyőlés egészségügyi bizottságában sem szólalt fel az orvosi kamara. A politikai államtitkár leszögezte: amennyiben a MOK a költségvetésrıl kíván a kormánnyal eszmét cserélni, ennek semmi akadálya, ha akár 48 órával a tárgyalás idıpontja elıtt megküldi számukra ennek írásos dokumentációját, javaslat-tervezetét. 2003.11.05. Hír. A kormány megelégelte az orvosi kamara elnökségének viszonyulását az 88
MUNKAÜGYI VITÁK épp csak elkezdıdött egyeztetı tárgyalásokhoz illetve saját követeléseihez, ezért nyilvánossá tette levelezését a hivatásrendi köztestülettel. A dokumentumcsomagból kiderül, hogy a kamara vezetısége az elmúlt hetek alatt többször is változtatott követelésein-kérésein, melyek legutolsó variációja egybe esik a Fidesz egyik költségvetési módosító indítványával. 2003.11.06. Hír. Uniós fórumhoz fordul Éger István (MOK) a köztestület és a kormány között kialakult feszült viszony miatt. Az orvosi kamara elnöke részt vesz Bécsben az Európai Orvosi Szövetségek bizottságának ülésén (e szövetségnek januártól leszünk teljes jogú tagjai), ahol tájékoztatni kívánja a szervezet tagjait az elmúlt hetek honi egészségpolitikai eseményeirıl. Nincs más lehetıség – fogalmazott Éger – minthogy folytatják az egyeztetést a szakszervezetekkel a demonstrációkról. Kedden Nógrád megyében már megkezdték a betegek tájékoztatását, csütörtökön Szolnok megyében folytatják. 2003.11.06. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság közelmúltban kihirdetett elsıfokú ítélete szerint az idén februárban a Zala Megyei Közgyőlés jogellenesen szüntette meg rendkívüli felmondással a Zalatour Kft. akkori vezetıjének, Lackner Lászlónak a munkaviszonyát, emiatt a megyei önkormányzatnak most 33,5 millió forintot kell kifizetnie az egykori cégvezetınek. 2003.11.06. Hír. Ha a követelt 138 millió forintot nem is, az elsı fokon kihirdetett 46 milliós végkielégítésének mintegy dupláját, 90 millió 370 ezer forintot kaphat Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank volt vezérigazgatója a Fıvárosi Bíróság tegnap kihirdetett, másodfokon jogerıs ítélete alapján. Baranyay az Orbán-kormány idején irányította az állami hitelintézetet. Ám amikor a választások után elbocsátották, végkielégítését az MFB nem fizette ki. Baranyay ellen az egyik vád az volt, hogy egy hibás befektetési döntéssel milliárdos kárt okozott a 2002-ben egyébként is rekordnagyságú, több mint 130 milliárdos veszteséget elkönyvelt állami banknak. Az ügyben nyomozás indult, a vádemelést azonban az ügyészség elutasította. A bank felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsıbb Bírósághoz. A jogerıs döntés szerint az MFBnek 15 napon belül fizetnie kell, függetlenül attól, kérelmének késıbb helyt ade a Legfelsıbb Bíróság. 2003.11.08. Hír. A Nemzetközi Bírói Egyesület a bírák ENSZ-e, amely a világ 64 legjelentısebb államának bírói karát tudhatja tagjai sorában. Az egyesület szombattól egy héten át az osztrák fıvárosban tartja közgyőlését és a megalakulás fél évszázados évfordulóját is ünneplik. Információk szerint az európai szekció megtárgyalja majd a magyar bírák jövedelmi helyzetét is. Az ülésen ott lesz a Magyar Bírói Egyesület elnöke. Horeczky Károly is, de vendégként meghívták Újkéry Csabát, a Somogy Megyei Bíróság elnökét is, aki annak idején szóba hozta a nemzetközi szervezet elıtt a magyar bírák jövedelem viszonyait. Érdemes még megjegyezni, hogy a nemrég napvilágra került országjelentés is úgy fogalmaz: a bíráskodás pénzügyi helyzete egyelıre komplikált maradt Magyarországon. 2003.11.10. Hír. Három héten belül újabb utcai demonstrációkra készül az orvosi kamara, mondta Mánya Kristóf, a köztestület titkára az után, hogy Kökény Mihály egészségügyi miniszter tegnap bejelentette: az ágazati érdekképviselık húszszázalékos bérkövetelését a kormány köztehernöveléssel, mintegy háromszázalékos járulékemeléssel tudná csak biztosítani. Ezt pedig nem 89
MUNKAÜGYI VITÁK tervezik. Mánya Kristóf szerint, ha jövıre nem lesz béremelés, a kormány helyi sztrájkokra is számíthat. Vojnik Mária, a szaktárca politikai államtitkára közölte: szívesen tárgyalnak a kamara képviselıivel az orvosok jogállásáról, de a bérrıl és egyéb költségvetési ügyekrıl nem, hiszen azokat az ágazati érdekegyeztetı tanács fórumán kell megvitatni. 2003.11.12. Hír. Még ebben az évben döntést hoz a Legfelsıbb Bíróság (LB) az idén márciusban jogerısen lezárt, rendırök kezdeményezte zalai „ruhapénzperek” felülvizsgálati kérelmében. Az errıl szóló értesítést az LB megküldte a rendıröket képviselı ügyvédnek, azzal, hogy az ügy országos jelentısége indokolja a felülvizsgálati kérelem sürgıs elbírálását. Az idén márciusban két nagykanizsai rendır is jogerısen megnyerte azt a próbapert, amelyet a 2002ben esedékes 82 500 forintos ruhapénzükbıl egy BM-utasításra hivatkozva visszatartott 47 500 forint kifizetéséért indítottak. Azóta mindketten megkapták a bíróság által megítélt összeget, társaiknak azonban továbbra sem fizették ki a ruhapénzt. Lamperth Mónika belügyminiszter a perekrıl korábban azt nyilatkozta: a tárca nem ért egyet a jogerıs ítéletekben megfogalmazott jogértelmezéssel, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsıbb Bírósághoz, ráadásul a rendırség idei költségvetésében nem is volt fedezet a visszatartott ruhapénz kifizetésére. Az ország különbözı munkaügyi bíróságain folyamatban lévı több száz pert – amelyek felperesei között rendırök mellett tőzoltók és határırök is vannak – a munkaügyi bíróságok sorra felfüggesztették, hogy megvárják, amíg az LB döntést hoz a két próbaper felülvizsgálati kérelmében. 2003.11.15. Hír. Lenkovics Barnabás az állampolgári jogok országgyőlési biztosa hivatalos vizsgálatot indít a MOK betegtájékoztató szórólapjának tartalma és terjesztése kapcsán. Egészségügyi, szakmai szervezetek nem tulajdonítanak különösebb jelentıséget az orvosi kamara etikai kollégiuma most készülı állásfoglalásának, akitıl a MOK elnöksége kér állásfoglalást a szórólap terjesztése, illetve annak megtiltása ügyében. Romics László, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének elnöke szerint ez az orvosi kamara belügye. A professzor úgy véli: az egészségügy és az orvosok élet- és munkakörülményeinek nehézségeirıl szóló tájékoztató szórólap terjesztése az egészségügyi intézményekben azért váltott ki ellenállást a kórházvezetık többségénél, mert a betegekért, a teljesítményért folytatott versenyben ártalmas lehet az ilyen felhívás. A gyógyulni vágyó emberben bizonytalanságot, sıt bizalmatlanságot ébreszthet a kórház és az orvosokkal szemben a dokumentum tartalma. 2003.11.16. Hír. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) a következıket közölte a pénteki nyíregyházi nagygyőlésrıl: A BRDSZ kinyilvánította, hogy elégedetlen a belügyi munkavállalók élet és szolgálati körülményeivel; bérfelzárkózási program hiányában békétlen marad; jogos és megalapozott követelésnek tartja az EU-hoz csatlakozó országok belügyi állománya bérszínvonalának elérését; a belügyi szakszervezetekkel történt megállapodás nem teljesülése esetén szembefordul a felelıs vezetıkkel; a belügyi egészségügyi tulajdon nem privatizálható, annak megerısítését tartja szükségesnek; várja valamennyi belügyi szakszervezet tagságát, választott tisztségviselıit a 2003. december 4-én, Kaposváron tartandó következı
90
MUNKAÜGYI VITÁK BRDSZ-nagygyőlésen. Sárga lapot mutattak fel a Pénzügyminisztériumnak, mivel a meghívott politikai államtitkár nem érkezett meg. Horváth József a szakszervezet fıtitkár-helyettese a Magyar Rádiónak elmondta: a közbiztonság fontos az uniós csatlakozás okán ugyancsak fıkérdés a határırzés, tehát jogosan tartanak igényt illetményemelésre. Ha a Szlovén Köztársaság belügyminisztériuma állományának illetményét elérhetnénk, az számunkra kedvezı lenne. Körülbelül 30-35 százalékkal keresnek ma többet, mint mi. 2003.11.17. Hír. A jóléti rendszerváltás végig vitelének szándékáról, a kormányígéretek megvalósulásáról faggatják a miniszterelnököt a november 27-re tervezett nagygyőlésükön az MSZOSZ-be tömörült szakszervezetek, amelyek együttmőködési nyilatkozatot írtak alá az akkor még csak kormányfıjelölt Medgyessy Péterrel. A miniszterelnök elfogadta az invitálást a fórumra. Az MSZOSZ arra készül, hogy világossá tegye, továbbra is követeli az évek óta húzódó bérfelzárkóztatási, valamint a foglalkoztatási szerkezetváltást felvázoló kormányprogramot. A köztisztviselıket képviselı szakszervezetek sztrájkbizottság létrehozását fontolgatják arra az esetre, ha az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács november 18-i ülésén a kormány nem mozdul el a közintézményekben dolgozók jövı évi béremelésére vonatkozó álláspontjáról. 2003.11.17. Hír. Demonstrációval hívták fel a prostituáltak tegnap Lévai Katalin figyelmét egyre rosszabb élet- és munkakörülményeikre, délután három órakor pedig öt utcán, szobán "dolgozó" lány nyújtotta át petíciójukat az esélyegyenlıségi miniszternek. A prostituáltak szeretnék, ha Lévai Katalin végre meghallgatná problémáikat, és közös megegyezésre jutna az érintettekkel a prostitúció kezelésében, mondta Földi Ágnes, a prostituáltak képviselıje. A Magyarországi Prostituáltak Egyesületének elnöke szerint a prostituáltak többszörösen hátrányos helyzetőek, ezért az lenne a természetes, hogy az esélyegyenlıségi miniszter segítsen megoldani problémájukat. A miniszter javaslatát, mely szerint a prostituáltak kuncsaftjait kellene büntetni, ha tetten érnek egy párt és nem magát a prostituáltat, teljesen elfogadhatatlannak tartja. Inkább a gyakran aluliskolázott lányok képzését kellene elısegíteni, és bordélyházak építésével segíteni a nehéz körülmények között tevékenykedı lányokat. Az Esélyegyenlıségi Kormányhivatalnak azonban egyértelmő az álláspontja: az utcai prostituáltat áldozatnak kell tekinteni. 2003.11.19. Hír. Zala megye mindhárom nagy intézményben - a zalaegerszegi, a nagykanizsai és a keszthelyi kórházban is - megalakult a sztrájkbizottság mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy zalaegerszegi fórumon. Az elnök reméli, hogy sikerül megegyezésre jutni a kormánnyal, és nem kell a munkabeszüntetés végsı eszközéhez folyamodni. 2003.11.20. Hír. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma csütörtökön nyilvánosságra hozott állásfoglalásában nem marasztalta el a kamara betegtájékoztató szórólapos akcióját, de fokozott körültekintést és tapintatot javasolt az anyag terjesztésekor. "A betegtájékoztatás írásos formája etikailag nem marasztalható el. A betegtájékoztatás elmaradása elmarasztalható" - mondta Dux László, a kollégium elnöke Budapesten sajtótájékoztatón. Éger István, a MOK elnöke elmondta: azért kérte ki írásban a testület véleményét, mert a kamara tevékenységét a szakminisztérium, illetve a parlament egészségügyi
91
MUNKAÜGYI VITÁK bizottságának elnöke is "etikátlannak" minısítette. 2003.11.20. Hír. Nyilatkozatban tiltakoznak a légiirányítók a közszférában tervezett létszámleépítés ellen. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat levélben jelezte Medgyessy Péter kormányfınek, hogy nem tartja elfogadhatónak a kormány által alkalmazott létszámleépítést, amely a polgári repülés dolgozóit is érinti. Szerintük a légi forgalom biztonsága kiemelkedıen fontos terület, s ott éppen ezért nem lehet automatikusan alkalmazni a létszámleépítési határozatokat. A HungaroControl érdekvédelmi szervezetei egyeztetést kezdeményeznek a kormány határozatának végrehajtásáról. 2003.11.21. Hír. 2003. november 25-én, kedden 10 órakor sztrájkba lép a Ganz Gépgyár Energetikai Gépgyártó Kft., hogy az elmaradt munkabérek és más járandóságok kifizetését kikényszerítsék. A munkabérek kifizetése egy évvel ezelıtt kezdett akadozni, elıször több napos csúszással (a kollektív szerzıdés szerint minden hó 5-ig kellene) tudott a cég fizetni, majd a 2003-as évben már csúszással és két részletben fizetett csak. A 2003. november 5-én esedékes bérekbıl a mai napig csak dolgozónként 25.000 Ft-ot fizetett, azt is november 20. ill. 21-én a dolgozói tiltakozások és a sztrájkkészültség hatására. Elkezdıdött a kollektív szerzıdés szerinti juttatások kifizetésének elmaradása is. A ruhapénz a 2002-es évre sincs kifizetve, holott a dolgozók számlával igazolták elıre a ruhák megvételét. A fizikai dolgozók az erre az évre járó (2003.) munkaruhájukat, bakancsaikat és tisztálkodó szereiket nem kapták meg. A teljes dolgozói létszámnak járó (2000 Ft/fı) étkezési utalványt 2003. III. hónaptól nem kapták meg, a 2003-as évben esedékes törzsgárda jutalmakkal is adós a cég. A levont szakszervezeti tagdíjakat nem utalták át. Mindezek miatt a helyi szakszervezet folyamatosan tiltakozott, egyeztetéseket kezdeményezett a munkáltatóval, sıt, a tulajdonosok képviselıjével is. Mára elfogyott a dolgozók türelme, egy összegben követelik kamataival az elmaradt járandóságaik teljesítését és a munkabérüket. Már nem tudják tolerálni, hogy a cég a külsı gazdasági és a belsı vezetési problémák miatt nem képes nekik kellı idıben fizetni. Elkeseredésükben a nyomásgyakorlás eszközeihez folyamodtak, aminek eredményeként hirdettük meg a 2 órás figyelmeztetı sztrájkot. A sztrájk okairól Koralevitz Lajosné, a szakszervezet titkára, a sztrájkbizottság vezetıje mondta el a fentieket. A Vasas Szakszervezeti Szövetség támogatja a sztrájkolókat és pert indít a dolgozók követeléseinek behajtására, közölte Fogarasi László VASAS szóvivı 2003.11.24. Hír. Öt szakszervezeti szövetség egységes országos közszolgálati sztrájkbizottság alakításáról döntött pénteken. Mivel a szakszervezetek az OKÉT-en választ sem kaptak kéréseikre, közös sztrájkbizottság alakításáról döntött a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma, a Liga Szakszervezetek, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének közszolgálati tagozata, a lépést támogatja a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége is, amely azonban az általa képviselt munkavállalókra vonatkozó szolgálati törvény miatt nem vehet részt sztrájkban. 2003.11.25. Hír. Egyetért a kormány megszorító javaslatával a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete. Véleményük szerint a légiforgalmi irányításért felelıs HungaroControl-tól akár 300 munkavállaló elbocsátása sem lenne
92
MUNKAÜGYI VITÁK túlzás, mert 450 is el tudja látni az alaptevékenységet, közölte Metes György. Az egyik szakszervezet elnöke szerint a jelenleg 750 alkalmazottat foglalkoztató cégnél aránytalanul magas az adminisztratív dolgozók száma, ezzel szemben a légtér irányításáért felelıs munkatársak olyan kevesen dolgoznak, hogy az már a biztonságos repülést is veszélyezteti. 2003.11.25. Hír. Nem született megállapodás a bérvitában, így tegnap délután egy és három óra között figyelmeztetı sztrájkot tartottak a csaknem ötszáz embert foglalkoztató, ukrán tulajdonú Ózdi Finomhengermő Munkás (ÓFM) Kft.-nél. A cég dolgozói munkásgyőlést rendeztek, ahol úgy döntöttek: a további lépésekkel megvárják a december elejére tervezett tulajdonosi taggyőlés határozatait. A munkáltató ez év elejével felmondta a kollektív szerzıdést, októberben aláírta az újat, ám ebbıl kimaradtak egyes korábbi juttatások, pótlékok. Az érdekképviselık most azt szeretnék elérni, hogy állítsák vissza a korábbi pótlékokat, és béremelést is kapjanak a dolgozók. Egyelıre megelégedtek volna valamivel több mint ötszázalékos, novembertıl esedékes bérkorrekcióval. Kezdeményezésükre azonban nem kaptak kedvezı választ. 2003.11.26. Hír. A közszolgálatban jelen lévı szakszervezeti konföderációk a következı közleményt adták ki: „Az országos közszolgálati sztrájkbizottság megalakulásáról. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács november 18-ai, második ülésén nem született megállapodás a közszféra jövı évi béreirıl. A szakszervezetek nagyfokú kompromisszumkészséget tanúsítottak azzal, hogy készek lettek volna elmozdulni az eredetileg javasolt 10 százalékos béremelési igényükrıl és a kormány által javasolt 6 százalékos bérnövekedésrıl tárgyalni azzal a feltétellel, hogy ez a bérnövekedés épüljön be a közszféra illetményrendszereibe, s ennek pénzügyi fedezetét a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítási alap célzott módon biztosítsa. A kormány nem tett érdemleges ellenjavaslatot, csupán az önkormányzatoknak juttatandó többletforrási szándékot hangsúlyozta, a béremelésre vonatkozó mindenfajta garanciavállalás nélkül. Nem hangzott el javaslat a közalkalmazottak béreire, illetve a köztisztviselık, valamint a fegyveres és rendvédelmi szféra illetményalapjának növelésére vonatkozóan sem. Nem történt kormányzati kezdeményezés a tárgyalások folytatására sem. A kialakult helyzet súlyos csalódást váltott ki a szakszervezetek, a közszolgálat munkavállalói körében. Annál is inkább, mert a múlt évi, példa nélküli mértékő közalkalmazotti béremelés nagy elismerést keltett. Félı azonban, hogy a jelenlegi helyzet következtében fokozatosan csökken a kormány iránti bizalmi tıke. A szakszervezetek és a munkavállalók kényszerően tudomásul vették, hogy közalkalmazotti körben az idén az inflációt ellentételezı béremelésre nem került sor. Ezért végképp elfogadhatatlan, hogy a jövı évi — csak a reálkereset szinten tartását jelentı —, béremelésre se történjen garanciavállalás a közalkalmazottak, a köztisztviselık és a szolgálati viszonyban állók részére. Mindezek miatt a közszolgálati szakszervezetek arra a következtetésre jutottak, hogy az érdekegyeztetés intézményes rendjének keretében folytatható tárgyalás lehetıségei kimerültek. Ezért négy konföderáció 23 szakszervezete a mai napon megalakította az országos közszolgálati sztrájkbizottságot. Errıl, az 1989. évi VII. törvény elıírásainak megfelelıen a bizottság értesítette a Magyar Köztársaság miniszterelnökét, kérve a kormány megbízottainak kijelölését az egyeztetı tárgyalások megkezdésére. A sztrájkbizottság kinyilvánítja: minden 93
MUNKAÜGYI VITÁK lehetıséget megragad annak érdekében, hogy a tárgyalások eredményre vezessenek, miután a munkabéke, a nyugodt munka, a színvonalas közszolgáltatás a közös cél. Miként az is, hogy a tárgyalások a szociális párbeszéd intézményes fórumain, a kölcsönös érdeken alapuló együttmőködés jegyében, a megállapodás szándékával történjenek. Ennek jegyében szólítjuk fel a kormányt partnerségre, kompromisszumkészségre, a közszolgáltatásokat nyújtók és azokat igénybevevık céljainak és elvárásainak teljesítésére. Felhívással fordulunk a kormánykoalíció és az ellenzék parlamenti frakcióihoz, képviselıihez, fordítsanak kellı figyelmet a közintézmények mőködésére, s tanúsítsanak nagyfokú felelısségérzetet a humán közszolgáltatások személyi és dologi feltételeinek biztosítása iránt, amit a jövı évi költségvetés elfogadása során szavazataikkal is juttassanak kifejezésre. Várjuk a közszféra azon szakszervezeteinek szolidaritását, amelyek a sztrájktilalom miatt nem vehetnek részt a sztrájkbizottságban, s támogatást remélünk a versenyszektor szakszervezeteitıl is. Budapest, 2003. november 25. KÖZSZOLGÁLATI SZTRÁJKBIZOTTSÁG” 2003.11.27. Hír. Megbénulhat Ferihegy élete a karácsony elıtti csúcsforgalom kezdetekor, ugyanis a repülıtéri dolgozókat képviselı szakszervezetek munkabeszüntetést terveznek. A szakszervezetek a Ferihegyi légikikötıt üzemeltetı Budapest Airport Rt. (BA Rt.) vezetésének szerintük hibás döntéseire kívánják felhívni a közvélemény figyelmét. Úgy vélik, a fél éve kinevezett menedzsment privatizációs és létszám-leépítési tervei ellentétesek a cég és a dolgozók érdekeivel. A jelenlegi elképzelés szerint az üzemeltetési terület egyes részeit kiszervezik a cégtıl, és az ott foglalkoztatott dolgozókat elbocsátják. Ezzel a BA Rt. eleget tenne a kormány tízszázalékos leépítést elrendelı határozatának, és megoldaná néhány, nem stratégiainak nevezett terület leválasztását is. 2003.11.28. Hír. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség csatlakozik a Munkáspárt kórházprivatizációt ellenzı aláírásgyőjtési akciójához. Révész Máriusz a Fideszelnökség tegnapi ülését követıen emlékeztetett, hogy a Fidesz a törvény elfogadásakor Alkotmánybírósághoz fordult – egyelıre azonban nem lehet tudni, hogy az Alkotmánybíróság mikor és hogyan dönt, ezért csatlakozik a Fidesz az aláírásgyőjtési akcióhoz. 2003.11.28. Hír. Zalaegerszegen tegnapra megmozdulást terveztek tiltakozásul amiatt, hogy a megyei kórház patológiai, radiológiai részlege, illetve az intézeti gyógyszertár üzemeltetését külsı befektetıkre bíznák. A háromórás munkabeszüntetés a 13 gyógyszertárban egyelıre elmaradt ugyan, az „akció" csak idı kérdése. A gyógyszerész kamara helyi szervezete még bízik abban, hogy a december 5-i, végsı döntésnél a képviselık nem szavazzák meg az átadást. Az MDF-Fidesz többségő önkormányzat eddig arról döntött: felhatalmazza a kórházat, hogy készítsen elı egy olyan anyagot, amely a mőködtetés átadásának lehetıségeit és hatását vizsgálja. Dr. Selmeczi Kamill, a megye egészségügyi és szociális bizottságának elnöke szerint a határozat egy folyamatot indít el: külsı tıkére ugyanis szükség van, ennek bevonására pedig a törvény, szigorú feltételekkel lehetıséget ad, jelenleg van egy hatályos jogszabály, amely lehetıséget kínál, s még nem próbálta ki senki. Amennyiben pedig a népszavazás a szabályozás megsemmisítésérıl dönt, az elıkészületek még bármikor leállíthatók. 2003.11.28. Hír. Akár már decemberben országos figyelmeztetı sztrájkot hirdethet az
94
MUNKAÜGYI VITÁK országos közszolgálati sztrájkbizottság, ha nem sikerül megállapodnia a kormánnyal a közszféra jövı évi béreirıl. Az egész országban, a közszféra minden területén folyik a dolgozók sztrájkhajlandóságának felmérése. Tegnap közös sztrájkbizottságot alakított az Autóközlekedésben Dolgozók Uniója (ADU), valamint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) is. Váczi Gyızı, a sztrájkbizottság elnöke ezt azzal indokolta, hogy veszélybe került a tömegközlekedési dolgozóknak a szolgálati éveik alapján eddig járó nyugdíjkedvezménye. A sztrájkbizottság kezdeményezte a gazdasági és közlekedési miniszternél, hogy tárgyaljanak az ügyben. A két kisebb szakszervezet lépését azonban elhamarkodottnak tartja az ágazat 80 százalékát tömörítı Közúti Közlekedési Szakszervezet. Inokai Géza, a szervezet elnöke szerint egyelıre felesleges heveskedni, mivel a jelek szerint a régi probléma megoldására éppen most nyílik lehetıség. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács két héttel ezelıtti ülésén ugyanis a kormány megígérte, hogy 2004-ben szakmai egyeztetést kezd az ügyben a szakszervezetekkel, amelynek ütemtervét még az idén elkészítik. Sztrájkkal fenyegetızött Simon Dezsı, a legnagyobb vasúti érdekvédelmi szervezetnek számító Vasutasok Szakszervezetének elnöke is, aki azt nehezményezte, hogy a reform helyett csupán válságkezelés lesz a MÁVnál, s úgy küld el a cég 11 ezer embert, hogy munkájukat nem váltják ki fejlesztésekkel. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke szerint nincs sztrájkhelyzet a vasútnál. Jövıre a vasutasok bére 11-12 százalékkal nı, a 2004-ben elbocsátandó 3800 emberbıl csupán ezer kerül utcára, ami nem jelent tragikus mértékő leépítést, fejtette ki Gaskó István. 2003.12.01. Hír. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának (SZEF) elnöke a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Szakszervezeti Szakosztálya szervezésében megtartott háttérbeszélgetésen kifejtette: nem felelnek meg a valóságnak azok a sajtónyilatkozatok, melyek szerint a szakszervezetek követeléseikkel nyitott kapukat döngetnek. A közszolgálat szakszervezetei november 18-a óta nem kaptak érdemi választ követeléseikre, egyeztetı tárgyalások eddig nem voltak, de még megkeresés, kapcsolatfelvétel sem történt a kormány részérıl – mondta el az érdekvédı. Nagyon nehéz helyzetben van most a közszolgálat, hiszen olyan körülmények között kell tiltakoznia, amikor embereket küldenek el a munkahelyekrıl, és komoly félelem van az ott dolgozókban. Azzal azonban nem számolunk, hogy a társadalom ellenérzéssel fogja fogadni a tiltakozó megmozdulásainkat, amelyek a tárgyalások eredménytelensége esetében nagygyőlések, különbözı demonstrációk, sztrájkok formájában, ha kell 2004. májusáig, azaz fél éven keresztül folytatódni fognak – jelentette ki Szabó Endre. A SZEF elnöke a közszolgálatban dolgozók követeléseinek teljesíthetıségérıl elmondta: a költségvetés a végszavazásig módosítható, amire az Orbán kormány ideje alatt – éppen szakszervezeti követelésre – már volt példa. Szabó Endre önmagában is ellentmondásosnak ítélte azt a kormányzati kommunikációt, mely szerint a költségvetés biztosítja a közszolgálati dolgozók 6 százalékos béremelését, garanciát viszont azért nem ad rá, mert az további leépítéseket generálna. Simon Dezsı, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke – ugyanezen a MUOSZrendezvényen – kifejtette: a MÁV-nál is elmaradtak az érdemi egyeztetı tárgyalások a vasúti leépítésrıl. Reform helyett válságkezelést kaptunk, és úgy küldenénk el 11 ezer embert, hogy munkájukat nem váltják ki fejlesztésekkel. A jelenlegi létszám mellett is hatalmas a túlórák száma, ami az elmúlt év során 95
MUNKAÜGYI VITÁK csak tovább emelkedett. Ilyen körülmények között elviselhetetlenné válhat a túlterheltség, ami könnyen hibákhoz vezet, márpedig az emberi felelısség az elavult mőszaki állapotok miatt jelentıs. A mozdonyok és a vasúti kocsik átlagéletkora 20 év, eközben pedig a pályát meg kell majd nyitni az EU-s vasutak elıtt, azaz a MÁV Rt. komoly versenyhelyzetbe kerül. Ha belekényszerítenek, bármennyire fájdalmas is lesz, sztrájkolni fogunk – fejtette ki a szakszervezeti vezetı. Magyarország eddig sereghajtó volt sztrájkok tekintetében Európában: egy korábbi felmérés szerint csak Ausztriában sztrájkoltak kevesebbet a munkavállalók. 2003.12.01. Hír. A szakszervezetek a Ferihegyi légikikötıt üzemeltetı Budapest Airport Rt. (BA Rt.) vezetésének szerintük hibás döntéseire kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, ezért várhatóan kedden sztrájkbizottságot alakítanak. Úgy vélik, a fél éve kinevezett menedzsment privatizációs és létszám-leépítési tervei ellentétesek a cég és a dolgozók érdekeivel. Szakmai, a repülıtéri és repülésbiztonsági szempontoknak megfelelı döntésekre van szükség a Budapest Airportnál. Nem általában a privatizációt és az elbocsátásokat ellenezzük, hanem a társaság vezetıinek ezzel kapcsolatos elképzeléseit, mondta Hilmer Sándor, az érdekvédık szóvivıje. Ennek szerintük ellentmond, hogy a jelenlegi elképzelés szerint az üzemeltetési terület egyes részeit kiszervezik a cégtıl, és az ott foglalkoztatott dolgozókat elbocsátják. A szakszervezetek azonban úgy vélik, a lépés nem a cég, hanem néhány elıre kiszemelt vállalkozó számára lenne elınyös, akik az eddig „házon belül” elvégzett munkát év elejétıl külsısként, busás haszonnal végeznék el. Az „átjátszási folyamat” elsı lépésének a repülıtéri minibusz-szolgáltatás kiszervezését tekintik. A pályázaton ugyan egy állami tulajdonban lévı társaság, a Volánbusz nyert, az érdekvédıknek azonban meggyızıdésük: a cég csak „stróman”, az igazi vevı majd késıbb bukkan fel. Elképzelhetı, hogy a Repülıtéri Minibusz Gépkocsivezetık Szakszervezete (RMGSZ) még a héten ügyészséghez fordul okirat-hamisítás miatt, a szakszervezet információja szerint ugyanis a Volánbusz és a Budapest Airport szerzıdéstervezetében már kedvezıtlenebb ajánlat szerepel, mint amivel a buszosok megnyerték a pályázatot. A menedzsment eltökélt az alaptevékenységhez szorosan nem kötıdı feladatok kiszervezését illetıen. Mivel minden szervezet önállóan érvényesítheti jogait, elképzelhetı, hogy már a kétórás figyelmeztetı munkabeszüntetést is láncszerően oldják meg: azaz nem egyszerre, hanem egymás után lépnek akcióba, így akár egész napra megbéníthatják a repülıtér forgalmát. 2003.12.01. Hír. A Független Rendır Szakszervezet elégedetlen a bérekkel, nem ért egyet a Belügyminisztérium bérpolitikájával, és ismét nyomatékosítja: a rendırök 2003. évi bérérıl sem a tárcával, sem a kormányzattal nem tudtak megállapodni, közölte a szakszervezet fıtitkára hétfın az MTI-vel. A szakszervezet a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) tagjaként megállapodást írt alá június 11-én, hogy a kormány felmérést végez: csökkent-e az érintett állomány reálbére, és ha igen, milyen kompenzációs lehetıség van ennek kiküszöbölésére. Mint mondta, a kormány felmérése szerint a hivatásos állomány 44 százalékának csökkent a reálbére 2003-ban, 2,37 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy ezt kompenzálni tudják, de csak 250-300 millió forint áll rendelkezésre, és további 96
MUNKAÜGYI VITÁK pénzforrást a kormányzat nem tud ilyen célra biztosítani. Pongó Géza fıtitkár szerint a teljes személyi állomány 56 százalékát semmilyen bérfejlesztés nem érinti ez évben, ezáltal csökken a reálbérük. Az FRDÉSZ hétfın azt közölte az MTI-vel: ha a kormány december 20-ig kifizeti az egyösszegő kompenzációt, és ezt megelızıen megállapodásra kötelezi az ágazatokat a szakszervezetekkel, úgy lezártnak tekinti a szféra 2003-as reálbércsökkenésének megakadályozását célzó tárgyalásokat. Kónya Péter, a FRDÉSZ elnöke elmondta: a szövetség annak ellenére lezártnak tekinti a tárgyalásokat, hogy nem tud egyetérteni a kompenzáció mértékével, mert a kimutatásuk szerint mintegy 7,1 milliárd forintot kellene kifizetni ahhoz, hogy egyetlen embert se érjen reálbércsökkenés 2003-ban. A nyilatkozatban a kormányzati oldal kinyilvánította, hogy a több mint 2 milliárd forint költségigényő kompenzáció forrását a bérpolitikai céltartalékból, illetve a Magyar Honvédség esetében átcsoportosítással biztosítja. 2003.12.02. Hír. Közös sztrájkbizottság felállításáról döntött az Autóközlekedésben Dolgozók Uniója (ADU), valamint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) szerdai elnökségi ülésén, közölte a két szervezet csütörtökön. Váczi Gyızı, a sztrájkbizottság elnöke az MTI-nek elmondta: veszélybe került a tömegközlekedési dolgozóknak a szolgálati évek alapján eddig járó nyugdíjkedvezménye. Korábban az autóbuszvezetık e kedvezményt azért kapták meg, mert munkakörülményeik egészségkárosító hatása számottevı. A szabályozás azonban 1977-ben változott, és a módosított rendelet szerint csak azoknak jár a kedvezmény, akik meghatározott Ikarus típusú jármővön dolgoznak. Mióta több helyi és helyközi közlekedéssel foglalkozó vállalatnál a jármőveket Man, Mercedes és egyéb típusokra cserélték, azóta van ezzel probléma. Váci Gyızı szerint ettıl azonban nem csökkent az autóbuszvezetık egészségkárosodása, hiszen az nem elsısorban az általuk vezetett busz miatt, hanem a jelentısen megnıtt forgalom következtében áll elı. 2003.12.02. Hír. Napokon belül megkezdi a tárgyalásokat a kormány kijelölt képviselıivel a múlt héten létrehozott közszolgálati sztrájkbizottság. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának elnöke szerint pontos idıpontban még nem állapodtak meg, de az egyeztetéseket várhatóan már holnap elkezdik. A munkaügyi miniszter értesítette a sztrájkbizottságot, hogy a sztrájktörvénynek megfelelıen kijelölte az egyeztetı eljárásban részt vevıket Csizmár Gábor, a munkaügyi és Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkárai személyében, hangsúlyozva, hogy a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalásokat csak a közalkalmazotti körre vonatkozóan tartják fontosnak. Továbbra is a megállapodás a cél és addig tárgyalnak, amíg remény van az egyezségre, mondta Szabó Endre, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy 7 nap után már szóba jöhet egy esetleges sztrájk is, ha addig nincs eredmény. A szakszervezeti vezetı megerısítette: készek eltérni az eredetileg követelt kétszámjegyő béremeléstıl, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a legalább 6 százalékos keresetnövelést garantálja a kormány. 2003.12.03. Hír. Demonstrációra készül és már a harmadik nagygyőlését hívta össze a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, az egyik repülıtéri érdekképviselet pedig sztrájkbizottság létrehozását fontolgatja. A BRDSZ a Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezetével közösen holnap Kaposváron tart demonstrációt „Piros lap az országgyőlési 97
MUNKAÜGYI VITÁK képviselıknek, a kormánynak, a belügyminiszternek” címmel. A rendezvényre a két szakszervezet 1400 belügyi dolgozót vár. Az újabb demonstrációt azzal indokolják, hogy követeléseikre mindeddig nem kaptak választ. A munkavállalók élet és munkakörülményeinek javítását, uniós bérfelzárkóztatást sürgetı belügyi dolgozók szakszervezete októberben Szegeden, majd novemberben Nyíregyházán tartott hasonló nagygyőlést, utóbbi helyen már sárga lappal tiltakoztak. Az érdekképviselet most egyúttal tudatta azt is, hogy a napokban létrehozott demonstrációs bizottság már megkezdte a felkészülést és a megállapodás elmaradása esetén április végére demonstrációt hirdetnek Budapesten, a Kossuth térre. 2003.12.03. – Nincs egy fillérünk sem; a liftek fele nem mőködik, és a megjavításukra már kilátás sincs ebben az évben – indokolta a francia külügyi alkalmazottak szakszervezetének illetékese a Quai d’Orsay személyzetének hétfıi sztrájkját. Dominique de Villepin külügyminiszter pedig tanácstalanul széttárta a karját diplomatái munkabeszüntetésének hírére: – Egy külügyi sztrájk azért nem banális dolog – jegyezte meg a miniszter, miközben a szenátusba sietett, ahol éppen a jövı évi költségvetés szerepelt a napirenden. (Népszabadság) 2003.12.03. Hír. A repülıtéren mőködı szakszervezetek elképzelhetınek tartják, hogy sztrájkba lépnek a dolgozók érdekében. Hárskuti János, a Ferihegy Airport vezérigazgatója elmondta, hogy megszüntetik a veszteséges, nem kellıen hatékony tevékenységeket. Az üzemi tanács elnöke, Kovács Zoltán viszont kifogásolta, hogy a menedzsment nem egyeztet az üzemi tanáccsal és az érdekképviseletekkel. A Budapest Airport egyébként az idén várhatóan a tavalyihoz hasonló, 4,7 milliárd forintos adózás elıtti nyereséget érhet el. 2003.12.03. Hír. Nem született megállapodás a közszférában dolgozók jövı évi béremelésérıl a kormány és a szakszervezetek által felállított sztrájkbizottság képviselıi között a szerda esti tárgyaláson - közölte Szabó Endre, a sztrájkbizottság szóvivıje. Szabó Endre beszámolója szerint a találkozón a szakszervezetek képviselıi jelezték, hogy nem tudnak többet engedni. A két oldal között vita folyik a garanciákról: a kormány a munkaadókon - így a többi közt az önkormányzatokon - keresztül kívánja biztosítani a 6 százalékos növekmény fedezetét, a szakszervezetek viszont központilag garantált, a bérrendszerbe beépített állami forrást tartanának szükségesnek. Szabó Endre közlése szerint a kormány képviselıi ígéretet tettek arra, hogy a jövı hét elején a kérésekrıl kialakítják álláspontjukat. Ennek ismeretében folytatódhat majd a tárgyalás a sztrájkbizottsággal, illetve pozitív válasz esetén az Országos Érdekegyeztetı Tanács keretei között. 2003.12.04. Hír. Ha a Zala Megyei Önkormányzat holnapi közgyőlésén döntenek a megyei kórházi gyógyszertár mőködtetésének magánkézbe adásáról, akkor a zalaegerszegi patikusok sztrájkolni fognak, közölte Varga Imre, a kamara zalai vezetıje. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház fıigazgatója azt mondta, az intézmény csupán élni szeretne az új kórháztörvény teremtette lehetıségekkel, amikor egyes tevékenységek ellátására úgynevezett külsı közremőködıket vonna be. A fıigazgató szerint ez a megoldás nem jelentene privatizációt, és csak abban az esetben hajtanák végre, ha a magántıke bevonása nem sérti sem az intézmény, sem az ott dolgozók érdekeit. A megyei közgyőlés eddig két szakterületnek, a radiológiának és a patológiának az esetleges átalakításáról 98
MUNKAÜGYI VITÁK hozott döntést. A megyei önkormányzat a kórházi gyógyszertár mőködtetését is szeretné átalakítani, amely ellen azonban a gyógyszerészkamara hevesen tiltakozik. Varga Imre, a Magyar Gyógyszerészkamara Zala megyei szervezetének elnöke tudósítónknak azt mondta, az intézményi gyógyszertár üzemeltetésének magánosítása súlyosan sértené a zalaegerszegi patikák érdekeit, amelyekben jelenleg a forgalom harmadát adja a kórházban és a rendelıintézetben kiállított vények beváltása. Eddig azért nem tartottak figyelmeztetı sztrájkot, mert a megyei közgyőlés elhalasztotta a döntést a kórházi gyógyszertárról. 2003.12.04. Hír. Költségcsökkentésre és a hatékonyság javítására hivatkozva jövı év elsı negyedévéig 150 embernek szőnik meg a munkaviszonya a Budapest Airport Rt.-nél (BA Rt.). Több, a társaság számításai szerint veszteséges vagy drága szolgáltatást, egyéb tevékenységet pedig külsı cégekkel végeztetne a BA Rt. vezetése. Az üzemi tanács a szakszervezetek nem értenek egyet az elbocsátások módjával és vitatják a vállalati szolgáltatások "kihelyezésének" megalapozottságát. A részvénytársaság a karcsúsítással évente mintegy 1,2 milliárd forintot takaríthat meg, míg a leépítések egyszeri költsége néhány százmillió forint. Kovács Zoltán a Budapest Airport Rt. üzemi tanácsának elnöke és Petı Alfréd a Repülıtéri Forgalmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az érdekképviseleti szervezetek ajánlásait a társaság vezetıi figyelmen kívül hagyták. Kovács és Petı azt is sérelmezik, hogy határozott kérésük ellenére sem kaptak gazdaságossági számításokat az elbocsátásokkal és a szolgáltatások kihelyezésével. 2003.12.04. Hír. A kormány nem figyelte kellı mértékben és kellı gondossággal a közszolgálatban dolgozó munkavállalók reáljövedelmének alakulását- jelentette ki a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) fıtitkára Kaposvárott, csütörtökön. "Erre az évre a szolgálati viszonyban állók igazából értékelhetı javulást nem tudtak a sajátjuknak tudni, a közalkalmazottaknak meg a tavalyi nagyon jelentıs, 50 százalékos keresetnövekedés szeptemberben lejárt az áthúzódó hatása", mondta Bárdos Judit, a BRDSZ fıtitkára a kaposvári nagygyőlést megelızı sajtótájékoztatón. A már megalakult sztrájkbizottság felkészül arra, hogy 2004. április 15-e és május 1-je között, ha nem történik érdemi javulás, akkor a Kossuth térre hívja a belügyi munkavállalókat családtagjaikkal együtt -, és felszólítja a közszolgálat munkavállalóit, hogy csatlakozzanak a demonstrációhoz. Mintegy 100 ezer munkavállaló nevében vettek részt a BM alkalmazottai a kaposvári nagygyőlésen, amelyre kilenc dunántúli megyébıl több mint 1500 belügyi dolgozó érkezett. A városi sportcsarnokban tartott rendezvény résztvevıi sajnálattal vették tudomásul, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter a meghívás ellenére nem jelent meg a nagygyőlésen. Megérkezett ellenben a Mikulás, aki a díszletek közt elbújtatva "megtalálta" a belügyminisztert, vagyis annak életnagyságú rajzolt figuráját. Így mintegy elıtte, a jelenlétében osztotta ki zsákjából a kormány "ajándékát". A létszámleépítésrıl, a következı két évre 0 százalékos béremelést ígérı, és EU bérek - szép álmok feliratú táblákat a Mikulás felakasztotta egy fenyıfának kinevezett létrára, ezalatt a krampuszok gyászszalagokat kötöttek a szakszervezet zászlajára. 2003.12.05. Hír. Elhárult a sztrájkveszély a csaknem ötszáz embert foglalkoztató, ukrán tulajdonú Ózdi Finomhengermő Munkás (ÓFHM) Kft.-nél. Másfél hete, 99
MUNKAÜGYI VITÁK kétórás figyelmeztetı sztrájkjuk idején a dolgozók december 5-i határidıt szabtak a munkáltatónak, hogy teljesítse bérkövetelésüket. Céljuk az volt, hogy a tulajdonosok állítsák vissza a korábbi mőszakpótlékokat, továbbá béremelést is követeltek, de elsı lépésként megelégedtek volna egy – novemberdecemberre vonatkozó – kisebb bérkorrekcióval is. Csütörtökön az érdekképviseletek elfogadták Jurij Litvinov igazgató ajánlatát, amely szerint vásárlási utalvány formájában ötmillió forintot osztanak szét a dolgozók között. Ez az összeg a jövı évi bértárgyalásokon beszámít majd a béralapba. 2003.12.05. Hír. Eddig csaknem kétezren írták alá azt a tiltakozó ívet, amelyet a hajdúnánási önkormányzathoz kívánnak eljuttatni a helyi Nánási Oláh Mihály általános Iskola tervezett bezárása miatt. A csaknem 18 ezres lakosú hajdúsági kisvárosban öt általános iskola van, a tanulók létszáma megközelítıen kétezer. A mintegy 400 fıs tanulólétszámmal rendelkezı iskola bezárásával sem a pedagógusok, sem a szülık nem értenek egyet, mert az intézmény speciális nevelési feladatokat lát el, s ezzel egyedülálló képzést nyújt a városban. Az iskolában enyhén értelmi fogyatékos gyermekek is tanulnak, és 130-an szociálisan hátrányos helyzetőnek számítanak. A polgármester közölte: azért esett a választás erre az intézményre, mert ez szomszédos egy szakmunkásképzıvel, amelynek így megszőnhetnek a tanteremgondjai. Arra a kérdésre, mi lesz az iskola pedagógusainak a sorsa, Éles András azt válaszolta: valószínő, hogy csaknem harminc pedagógus munka nélkül marad. A képviselı-testület a december 15-i ülésén dönt az elıterjesztésrıl. 2003.12.05. Ma tekinti át a kormány 10 pontba foglalt ajánlatát a múlt héten létrehozott közszolgálati sztrájkbizottság. Szabó Endre tájékoztatása szerint a sztrájkbizottság továbbra is fennmarad, de egyelıre nincs szó munkabeszüntetésrıl. A kormányoldal 10 pontos javaslat-csomagot ajánlott, ebben azonban nem szerepelt az az elvárásuk, hogy a béremelés épüljön be a közszolgálatban dolgozók illetményrendszerébe. Szabó Endre szerint más megoldásról is készek egyeztetni, de jogi garanciákat követelnek. A szóvivı egyúttal a központi megállapodás elhárítására tett kísérletnek nevezte azt a felvetést, hogy az érdekképviseletek az intézményekkel és tárcákkal, ágazati szinten tárgyaljanak a béremelésrıl. Szabó Endre elmondta, hogy a tárgyalódelegáció ma ad tájékoztatást az elsı megbeszélésrıl a 24 tagú közszolgálati sztrájkbizottságnak. A sztrájkbizottság szóvivıje megerısítette, hogy továbbra is a megállapodás a szakszervezetek fı célja, a megbeszéléseket jövı szerdán folytatják a kormány képviselıivel. 2003.12.06. Hír. A Budapest Airport Rt. 152 dolgozója már megkapta felmondólevelét. 208 Airport Minibusz alkalmazott új szerzıdéssel az üzletág új üzemeltetıjénél dolgozhat majd a részvénytársaság ígérete szerint. A szakszervezetek elégedetlenek a döntésekkel, ezért sztrájkbizottságot alakítottak. „A sztrájkbizottság vasárnap ül össze, hogy megfogalmazza követeléseit, errıl minden érintettet tájékoztatunk” – nyilatkozta Hilmer Sándor, a Reptéri Sztrájkbizottság szóvivıje. A Budapest Airport Rt-nél nem érzik, hogy sztrájkhangulat lenne. „Hivatalosan semmilyen megkeresést nem kaptunk a szakszervezettıl, ezért nem hiszem, hogy sztrájk lenne. Ez csak fenyegetés, nyomásgyakorlás”, mondta Petı György kommunikációs igazgató. A szakszervezetek külön döntenek arról, hogy csatlakoznak-e egy esetleges
100
MUNKAÜGYI VITÁK sztrájkhoz, de közös tanácsot alakítanak a folyamatos információáramlás és az összehangolt munka érdekében. Az egy tv-csatorna híradója szerint a Budapest Airport Rt dolgozóit tömörítı három szakszervezet már a jövı héten sztrájkba léphet, ha a vezetıség nem veszi komolyan követeléseiket. A két órás figyelmeztetı sztrájk megbéníthatja a Ferihegyet. 2003.12.08. Hír. A jászberényi Erzsébet Kórház melletti parkolóban szombat délután harmincan jelentek meg, hogy az intézmény szülészet-nıgyógyászati osztályának orvosai mellett demonstráljanak. Az elmúlt héten a jászberényi Erzsébet Kórház nıgyógyászati osztályának orvosai túlórabojkottra emlékeztetı megmozdulást tartottak; csak négyórás ügyeleti beosztást voltak hajlandók vállalni, amivel az ügyeleti rendszer hibáira szerették volna felhívni a figyelmet. A Kjt. az orvosok ügyeletébıl csak négy órát ismer el munkavégzésként, a további tizenkét órát egyfajta készenlétnek tekintik, s nem számítják munkában eltöltött idınek. Bördıs József szerint ez nem jászberényi, hanem országos probléma, amely megoldásra vár. A szombati tüntetés elıtt a városban több ezer szórólapot osztottak szét a demonstráció szervezıi, ám ennek ellenére az eseményen csak kevesen jelentek meg: jórészt a helyi polgári kör vezetıi, a szülészet orvosainak ismerısei, barátai és néhány szimpatizáns vett részt az akcióban. A demonstráción megjelent a jászberényi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke, Szántai Tibor, aki elmondta, hogy az ügyelet beosztása nem az önkormányzat hatásköre, hanem a kórház vezetésének a feladata, csakúgy, mint a létszám biztosítása. A decemberi ügyeleti beosztást határidıre elkészítették a kórházban, a szülészek a határidı után kezdeményezték a négyórás beosztást, amit az ÁNTSZ nem fogadott el. Így az orvosoknak újból tizenhat órás ügyeletet kell ellátniuk. Jászberényben az önkormányzat ezen a héten soron kívüli ülést tart, melynek témája az ügyeleti rendszer lesz. 2003.12.08. Hír. A MÁV Rt. reformjáról való egyeztetés mihamarabbi megkezdését követeli Medgyessy Péterhez írt levelében a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). A szakszervezet szerint a jelenlegi koncepció hosszútávon a magyar vasút megszőnéséhez vezethet. Sikertelen tárgyalások esetén a VSZ kész a nyomásgyakorlás alkalmazására. A VSZ nem a vasúttársasággal, hanem a "vasutasok és az utasok számára kedvezıtlen döntést meghozó" kormánnyal kíván egyeztetni. A VSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a kabinet biztosítsa a technikai fejlesztések végrehajtásához szükséges forrásokat, illetve, hogy a negyvenöt év feletti nıket és az ötven év feletti férfiakat semmiképpen ne bocsássák el. A VSZ december 17-i válaszmányi ülésén, az addig történteket összegezve dönt a további lépésekrıl. Bár a tagság között végzett felmérés szerint a munkavállalók többsége akár sztrájkolni is kész azért, hogy ezt továbbra is megtehesse. 2003.12.08. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége egyetért az országos közszolgálati sztrájkbizottság felállításával, és, bár annak munkájában a törvényi tilalom miatt nem vehet részt, minden törvényes eszközzel segíti munkáját. "Az Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ), mint az OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács) alanyi jogú tagja sajnálattal vette tudomásul, hogy a kormánnyal a jövı évi bérfejlesztésrıl folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak" - olvasható a szervezet elnöke, Kónya Péter közleményében. A bejelentés szerint 101
MUNKAÜGYI VITÁK amennyiben a sztrájkbizottság által folytatott tárgyalások is eredménytelenül zárulnak, a szövetség kifejezésre juttatja a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szolidaritását a közszolgálati sztrájkot vállalókkal. 2003.12.08. Hír. Amennyiben eredménytelen lesz a tárgyalás a munkáltatóval, december 19én reggel 4.30 órától délután 18.00 óráig sztrájkot hirdet a Ferihegyi repülıtéren dolgozók többségét tömörítı három szakszervezet - jelentette be Kovács István, a sztrájkbizottság elnöke (egyébként üt-elnök) hétfın sajtótájékoztatón Budapesten. Követeléseiket hétfın reggel átadták a vezérigazgatónak. Kovács István hangsúlyozta, hogy a törvény által elıírt 7 napos egyeztetési idı alatt bármikor sor kerülhet kétórás figyelmeztetı sztrájkra is. A sztrájkbizottságot a Repülıtéri Minibusz Gépkocsivezetık Szakszervezete (RMGSZ), a Repülıtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete (RFDFSZ), illetve a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ) hozta létre. E három szakszervezet összesen 1.300 tagot a szakszervezeti tagság többségét szervezi. Az érdekképviseletek kifogásolják, hogy a munkáltató nem kezdeményezett egyeztetést a létszámleépítésrıl, illetve a Budapest Airportot és a munkavállalókat érintı intézkedésekrıl. Kovács Zoltán, az üzemi tanács elnöke elmondta, hogy a tömeges létszámleépítések miatt a munkaügyi bírósághoz fordult, a kiszervezések miatt pedig a szakszervezetek az ügyészségnél kértek jogorvoslatot. Kovács István kifogásolta, hogy a hétfın délelıtt 11 órakor meghirdetett állománygyőlés helyszínére a vezérigazgató rendıri biztosítást kért és a területet bekamerázta. Hárskuti János, a BA Rt. vezérigazgatója korábban elmondta, hogy egyelıre csak a veszteséges minibusz-szolgáltatás kiszervezésérıl döntöttek. Olyan szerzıdéstervezetet dolgoztak ki, amelyik öt évre biztosítaná a 209 sofır foglalkoztatását. Az érdekképviseletek szerint a kiszervezések átgondolatlan volta miatt a költségek nem csökkennek majd jelentısen a társaságnál. Átgondolatlannak nevezték a 152 fıt érintı létszámleépítést is, és elmondták, hogy a létszám racionalizálására maguk is készítettek javaslatot, ám ezt a munkáltató nem vette figyelembe. 2003.12.09. Hír. A vasutasok 11 ezerre tervezett létszámleépítését csak a mőszaki fejlesztésekkel együtt fogadja el a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), álláspontja szerint minden egyéb létszámcsökkentés a vasúti közlekedés biztonságának és a szolgáltatás színvonalának látványos csökkenésével és a vasutasok munkahelyi terhelésének növelésével jár. Két hete ugyanis úgy döntött a kormány, hogy nem ad pénzt a vasút reformjára, miközben meg kell válni a vasutasok 20 százalékától. Ez utóbbival kapcsolatban a szakszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a 45 év feletti nık és az 50 év feletti férfiak, valamint a VSZ tagjai védettséget élvezzenek. 2003.12.09. Hír. Karácsonyi jutalompénzzel igyekszik csillapítani a ferihegyi repülıtéren dolgozók sztrájkkedvét a Budapest Airport (BA) Rt. menedzsmentje. Hárskuti János vezérigazgató a hétfı délelıtti állománygyőlésen bejelentette: még decemberben mindenkinek félhavi fizetésnek megfelelı jutalmat, illetve ezenfelül gyermekenként tízezer forintot fizetnek. A szakszervezetek december 19-én, pénteken hajnali fél öt és este hat óra közötti idıtartamra munkabeszüntetést hirdettek, és az sem kizárt, hogy addig is két-órás figyelmeztetı sztrájkkal adnak nyomatékot szavaiknak. Petı György, a BA
102
MUNKAÜGYI VITÁK kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a szakszervezetek hétfın átadtak Hárskuti Jánosnak egy levelet, melyben tárgyalásokat kezdeményeztek többek között a Budapest Airport Rt. „privatizációjával” kapcsolatban. 2003.12.11. Hír. A székesfehérvári Philips-gyár Video Szakszervezetének titkárát, Káprai Attilát felmondással akarta elbocsátani a cég 2001-ben, a szakszervezeti bizottság és az üzemi tanács azonban ebbe nem egyezett bele. Elızıleg a Philips megszüntette az anyagvizsgálóként dolgozó, 51 éves szakszervezeti titkár munkakörét, és egy másik, kevesebb jövedelemmel, ám több mőszakkal járó állást kínált neki. Ezt azonban Káprai nem fogadta el. A Video Szakszervezet ezek után úgy döntött, hogy a szakszervezeti munkaidıkedvezmény terhére függetlenítik Káprait. A Philips ehelyett azt ajánlotta, hogy akár 50 százalékkal több juttatást ad a szakszervezeti titkárnak, ha a férfi nem a cég, hanem a szakszervezet állományában tevékenykedik tovább. Káprai Attila ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy az ajánlat álságos, mivel csak három hónapra szól. A szakszervezeti titkár 2001 júniusa óta munkakör nélkül a Philips alkalmazottja, teljes fizetéssel úgynevezett állásidın van. A Philips tavaly bíróságon támadta meg a szakszervezet és az üzemi tanács Káprait védı döntését. A Székesfehérvári Városi Bíróság egy évig tartó tárgyalássorozat után az idén júniusban végül a multinacionális cég javára döntött, és hozzájárult Káprai Attila elbocsátásához. A szakszervezeti vezetı azonban fellebbezett. A másodfokon eljáró Fejér Megyei Bíróság Kozma Tamás vezette tanácsa elıtt tegnap végül nem hozott ítéletet: végzésében felfüggesztette a tárgyalást, és bejelentette, hogy normakontroll céljából az Alkotmánybírósághoz fordul. Kozma Tamás indoklásában elmondta: a bírói tanács úgy találta, hogy ebben a perben két fontos alapjog ütközik. Egyrészt a munkáltató joga arra, hogy bármilyen gazdasági döntést meghozzon, akár munkaköröket szüntessen meg. Másrészt a szakszervezeteknek joguk van a szervezkedésre, az érdekvédelemre. Kozma szerint aggályos, hogy a törvényalkotók nem limitálták az egy szakszervezeti tisztségviselıre koncentrálható munkaidı-kedvezményt, és ezzel a szerzıdéses jog hatókörébıl mintegy kivették az érdekvédelmi funkcionáriusokat. A végzés kihirdetése után a Philips jogi képviselıje nem volt hajlandó kommentálni az elhangzottakat. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke (ehhez a szövetséghez tartozik a Philips Video Szakszervezete is) furcsának nevezte a döntést, mivel szerinte az Mt. egyértelmően rendelkezik a szakszervezetek jogairól, a munkaidı-kedvezmény felhasználásáról. 2003.12.11. Hír. Visszahelyezte vezetı beosztásába a kétegyházi önkormányzat Dila Istvánnét, a helyi Márki Sándor Általános Iskola november 10-én felmentett igazgatóját. A szülık, a pedagógusok és a diákok egy része egy héttel késıbb demonstráción tiltakozott az igazgatónı leváltása ellen, Dila Istvánné pedig a munkaügyi bírósághoz fordult. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett a leváltás kapcsán. Kifogásolták, hogy mind az iskola munkáját vizsgáló ad hoc bizottság megállapításait, mind az iskolavezetı leváltását eredményezı döntést zárt ülésen, a helyi közösség részvételét megakadályozva hozták meg. Kifogásolták azt is, hogy az iskola igazgatói teendıi egy részének ellátásával a helyi román iskola igazgatóját bízták meg. A román iskola igazgatója azóta már lemondott e teendık ellátásáról. Ugyancsak lemondott a november 10-én kapott vezetıi teendıinek ellátásáról a Márki 103
MUNKAÜGYI VITÁK Sándor Általános Iskola igazgatóhelyettese, akire Diláné feladatainak egy másik részét bízta a felmentést követıen az önkormányzat. Gulyás György kétegyházi polgármester változatlanul állítja, hogy Diláné leváltása törvényes volt. Visszahelyezését azzal indokolja, hogy nem maradhatott vezetı nélkül az iskola, mert ez a tanulóknak súlyos hátrányokat okozott volna. Dila Istvánné szerint viszont a polgármester és az ıt támogató önkormányzati képviselık csak a helyi lakosság, a megyei közigazgatási hivatal és Tóth Imre, a körzet fideszes országgyőlési képviselıjének nyomására hátráltak meg. Az igazgatónı véleménye szerint a polgármester a hétfıi testületi ülésen is arra törekedett, hogy zárt ülésen hozzanak döntést, ám ezt nem sikerült elérnie. Az igazgatónı a december 15-én tartandó munkaügyi bírósági tárgyaláson már nem kérheti, hogy helyezzék vissza tisztségébe, hiszen ez megtörtént. Ám azt szeretné, ha a bíróság megállapítaná, hogy leváltása törvénysértı volt, ezt ugyanis a testületi többség továbbra sem ismeri el. 2003.12.12. Hír. Nagygyőlést rendeztek az ELTE Gólyavárban a közszolgálati sztrájkbizottságban résztvevı és azt támogató szakszervezetek. A közel 800 ezer munkavállalót képviselı szakszervezetek felszólították a kormányt: legkésıbb 2004. január közepéig kössön megállapodást a szakszervezetekkel egy jogi és pénzügyi garanciákkal alátámasztott, legalább 6 százalékos béremelésrıl. A sztrájkbizottság és a nagygyőlés résztvevıi állásfoglalásban rögzítették, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni, eltökéltek minden törvényes eszköz alkalmazására, beleértve a sztrájkot is. A nagygyőlésen Kis Papp László az ÉSZT alelnöke kifejtette, az oktatási tárca az idei 3,4 milliárd forintos forráselvonással dobogós helyre került – ez a tárca érdek érvényesítı képességét is jellemzi. Kis Papp László figyelmeztetett:. Nem tudunk támogatni olyan megoldásokat, melyek a bérek csökkentésével és elbocsátással oldanák meg ezt a helyzetet. 2003.12.30. Közvetlenül karácsony elıtt sztrájkbizottságot alakított a Vasutasok Szakszervezete, mert tárgyalóasztalhoz kényszerítené a vállalat vezetését a vasútreformmal indokolt húszszázalékos létszámcsökkentésrıl. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy már az idén több száz vasutast a szakszervezetek véleményének kikérése nélkül bocsátottak el. Szerintük ez a lépés elırevetíti, hogy a 2006-ig szóló leépítési elıirányzatról, illetve a tevékenységkiszervezésekrıl sem kérdezik meg ıket. A sztrájkbizottság tegnap megkezdte a megbeszélést a MÁV delegációjával a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodásról. A szakszervezet legfontosabb elvárásának nevezte, hogy a társaság gondoskodjon a speciális képzettségő vasutasok más szakirányú átképzésérıl, hogy eséllyel kereshessenek munkát, s azt is, hogy legalább hároméves foglalkoztatási garanciát kapjanak a tevékenységgel együtt új cégbe „kiszervezett” vasutasok. Szeretnék egyezségbe foglalni azt is, hogy a 45 év feletti nık és az 50 évnél idısebb férfiak védettséget élvezzenek. Becslések szerint az 56 ezer vasutas húsz százaléka tartozik ebbe a korosztályba. A szakszervezet az elmúlt napokban felmérést végzett a sztrájkhajlandóságról, az eredmény szerint a vasutasok több mint fele elszánta magát a munkabeszüntetésre, hogy megvédje munkahelyét. A sztrájkbizottság jelenleg vizsgálja a MÁV-nál hatályos kollektív erejő megállapodásokat, hogy nincs-e jogi akadálya a sztrájknak.
104
MUNKAÜGYI VITÁK
105
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ NAPI- ÉS HETILAPOK 2003.09.30. Népszava 4. l. Muhari Judit: Elbocsátás a vámosoknál. 2003.09.30. Népszava 4. l. Tiltakozik a TÖOSZ. 2003.10.01. Magyar Nemzet 1., 11. l. Csákó Attila: Elbocsátott vámosok. 2003.10.01. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Leépítésre számíthatnak az adószedık. 2003.10.01. Magyar Nemzet 5. l. Pál Gábor: A demonstrációtól sem félnek a polgármesterek. 2003.10.01. Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: rekordszámú friss diplomás maradt munka nélkül. 2003.10.01. Világgazdaság 1., 9. l. Dunaferr: Készülıdı vevıjelöltek. 2003.10.01. Világgazdaság 3. l. Ellentétes vélemények a Házban. 2003.10.01. Világgazdaság 6. l. Vitatott versenyképesség. 2003.10.01. Népszabadság 5. l. Danó Anna: Miniszteri bért szánnak az orvosi kamara elnökének. 2003.10.02. Figyelı 50-51. l. Lógnak a hálón. Munkahelyi internetezés. 2003.10.02. Figyelı 52-53. l. Mártonffy Zsuzsanna: Testbeszéd. Felvételi eljárások a munkahelyen. 2003.10.02. Magyar Hírlap 1., 10. l. Márk Edina: Jövı júliusig moratóriumot kapnak a kényszervállalkozások. 2003.10.02. Magyar Hírlap 5. l. Demonstrációra készülnek az orvosok. 2003.10.02. Magyar Hírlap 15. l. Pavics Lázár és Lukács András: Több ember kell a közigazgatásba. 2003.10.02. Népszabadság 3. l. Füzes Oszkár: Kollektív jogok az unió alapszerzıdésében? 2003.10.02. Népszabadság 5. l. Danó Anna: Demonstrálni fognak az orvosok. 2003.10.02. Népszabadság 5 l. V.A.D.: Aláírást győjtenek a hallgatók. 2003.10.02. Népszabadság 16. l. Dr. Vastagh Pál: Európai alkotmány - szociális modell. 2003.10.02. Magyar Nemzet 2. l. Hanczár János: Tiltakoznak a diákok. 2003.10.02. Magyar Nemzet 3. l. Zivkovics Natalia: Tüntetésre készülnek az orvosok. 2003.10.03. Világgazdaság 1., 6. l. Ternyák Edit: Tervek a távmunka szabályozására. 2003.10.03. Világgazdaság 13-16. l. Menedzser melléklet. 2003.10.03. Világgazdaság 24. l. Oláh Gábor: Szorítok a megszorításoknak. 2003.10.03. Világgazdaság 24. l. VG-körkérdés: Mit szólna a 38 órás munkahét bevezetéséhez? 2003.10.03. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Bírálják az MSZOSZ elnökét. 2003.10.03. Népszabadság 5. l. Danó Anna: Egészségügy: lassító szakasz.
106
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.10.03. Magyar Nemzet 2. l. Swendt Pál: ismét újságírókat tartóztattak le. 2003.10.03. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Se béremelés, se munkahely? 2003.10.03. Magyar Hírlap 3. l. Haiman Éva: Sikertelen hídfoglalás. 2003.10.03. Magyar Hírlap 5. l. A minisztérium elé vonulnak az orvosok. 2003.10.03. Népszava 2. l. Nagy P. Zoltán: Tovább tárgyalnának az orvosokkal. 2003.10.03. Népszava 3. l. Regıs Zsuzsa: befektetıi hatosfogat pályázik a vasmőre. 2003.10.04. HVG 91.-94. l. Molnár Patrícia, Vitéz F. Ibolya: Méretes szabóság. Létszámleépítés a közszférában. 2003.10.04. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Indulatos vita az OÉT-en. 2003.10.04. Népszabadság 17. l. Kun J. Erzsébet: Késik az önfoglalkoztatási jogszabály. 2003.10.04. Népszava 1., 16. l. Tüntetés a Kvassay-zsilipnél: felmentı bírósági ítélet. 2003.10.04. Népszava 4. l. Muhari Judit: Még tájékozatlanok a vámosok. 2003.10.04. HVG 91-94. l. Molnár Patrícia, Vitáz F. Ibolya: Létszámleépítés a közszférában.
Méretes szabóság.
2003.10.04. HVG 91-94. l. Molnár Patrícia - Vitéz F. Ibolya: Méretes szabóság. Létszámleépítés a közszférában. 2003.10.06. Népszava 4. l. Leopold Erika: A pótlékok emelését is szorgalmazzák a pedagógusok. 2003.10.06. Népszava 4. l. Muhari Judit: Állásokba kerül a modern távközlés. 2003.10.06. Világgazdaság 8. l. Varga Zsuzsa: Munkaerıpiac: korosztályok, nemek, régiók. 2003.10.06. Világgazdaság 9. l. Varga Zsuzsa: A rejtett gazdaság gazdag eszköztára. 2003.10.06. Magyar Nemzet 2. l. Nem volt rendzavarás a Kvassay hídnál. 2003.10.06. Magyar Nemzet 11. l. Szalai Csaba: Uniós munkavállalók tízezrei érkeznek. Nem volt rendzavarás a Kvassay hídnál. 2003.10.06. Magyar Nemzet 13. l. Gazdaság. Építıipar. 2003.10.07. Népszava 5. l. Szalay Tamás Lajos: Nincs egységes sztrájkhangulat. 2003.10.07. Népszava 10. l. Losonczi Gergely: Kedvezıen fogadják az eva-módosítást. 2003.10.07. Népszabadság 5. l. Postásdemonstráció és tagtoborzás. 2003.10.07. Népszabadság 8. l. Cseri Péter: A szombathelyi kórház tanulópénze. 2003.10.07. Népszabadság 18. l. Dunaferr-eladás: lehőtött szakszervezet. 2003.10.07. Népszabadság 20. l. Munkakör. 2003.10.07. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Tüntetnek a postások. 2003.10.07. Magyar Nemzet 2. l. Derek András: Csıdközelbe kerülhet a felsıoktatás. 2003.10.07. Magyar Nemzet 11. l. Hunyor Edina - Bákonyi Ádám: Dunaferr: visszalépést jelentı megállapodás. 2003.10.07. Világgazdaság 3. l. Emelkedı munkaerıköltségek.
107
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.10.07. Világgazdaság 8. l. Fejvadászat a közigazgatásban. 2003.10.08. Népszava 1., 3. l. Nagy P. Zoltán: Veszélyben a megállapodás. 2003.10.08. Népszabadság 1., 5. l. Fekete Gy. Attila: A próbaidısöket bocsájtja el a VPOP. 2003.10.08. Népszabadság 5. l. Danó Anna: Ma tárgyalnak, holnap tüntetnek az egészségügyiek. 2003.10.08. Népszabadság 19. l. Kun J. Erzsébet: Burány: lesz pénz új állásokra. 2003.10.08. Népszabadság 19. l. Megszőnik a termelés a körmendi cipıgyárban. 2003.10.08. Népszabadság 19. l. Mihálovits András: megegyeztek a loviról. 2003.10.08. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Uniós forrásokkal számol Burány Sándor. 2003.10.08. Magyar Nemzet 13. l. Bezár az ötvenéves körmendi cipıgyár. 2003.10.09. Népszabadság 1., 5. l. Állva maradtak, nem tárgyaltak. Ma demonstrálnak az orvosok. 2003.10.09. Magyar Hírlap 1., 4. l. Nagy V. Rita: Délután orvostüntetés az egészségügyi minisztérium elıtt. 2003.10.09. Magyar Hírlap 12. l. nm: Áll a bál a kaszagyárban. 2003.10.09. Magyar Hírlap 19. l. Jánosi Gábor: Elkerülhetı-e a sztrájk? 2003.10.09. Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natalia: Ma egészségügyi demonstráció. 2003.10.09. Magyar Nemzet 3. l. Czirják János: Útilapu a köztisztviselık talpára. 2003.10.09. Világgazdaság 4. l. TE: Kormányzati létszámleépítés. 2003.10.09. Világgazdaság 15. l. FE: Évi száz napot vesztenek a magyar vállalkozások. 2003.10.09. Népszava 1., 3. l. Nagy P. Zoltán: Nem tárgyaltak, ma tüntetnek. 2003.10.09. Népszava 3. l. Létszámcsökkentés a tárcáknál. 2003.10.10. Magyar Hírlap 1., 2., 3. l. Vérszegény lett az erıdemonstráció. 2003.10.10. Magyar Hírlap 12. l. me: OÉT: viharosnak ígérkezı bértárgyalások. 2003.10.10. Magyar Hírlap 13. l. Szilágyi Béla: Ünneprontó tüntetés. 2003.10.10. Magyar Nemzet 1., 3. l. Sőrősödı tüntetések. 2003.10.10. Magyar Nemzet 1., 10. l. Hunyor Edina: Egyeztetés a Dunaferr-rıl. 2003.10.10. Magyar Nemzet 3. l. Zivkovics Natalia: Tüntetı egészségügyiek. Cser Ágnes aggódik a betegekért. 2003.10.10. Magyar Nemzet 2. l. Frang Gizella - Kiss Ferenc: Felemás oktatási büdzsé. 2003.10.10. Magyar Nemzet 3. l. Politikai támogatás a munkástanácsoknak. 2003.10.10. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Tiltakoznak a postai dolgozók. Bizonytalan vasutasok. 2003.10.10. Népszava 1., 8. l. Megtorpan az egészségügy erıltetett menete jövıre. 2003.10.10. Népszava 3. l. Pungor András: Hiányolják az egyeztetést. 2003.10.10. Népszava 4. l. Muhari Judit: Munkáért és egységes fizetésért tüntettek. 108
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.10.10. Népszava 4. l. Pungor András: Hiányolják az egyeztetést. 2003.10.10. Népszava 4. l. Leopold Erika: Egyetemi elvonás korszerősítés címén. 2003.10.10. Világgazdaság Menedzser melléklet: Vámosok túlélési esélyei. 2003.10.10. Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Viktória: Itt táblákkal, ott teával tüntettek. 2003.10.10. Népszabadság 5. l. K.J.E.: Az érdekvédık győlésre várják a kormányfıt. 2003.10.11. Népszava 4. l. Szalay Tamás Lajos: Eredménytelen érdekegyeztetés. 2003.10.11. Magyar Hírlap 11. l. Elsı forduló az OÉT-en. 2003.10.11. Népszabadság 1., 4., 17. l. Bérekrıl kétfelıl az ÉT-ülésen. 2003.10.11. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Államigazgatási számháború. 2003.10.11. Népszabadság 5. l. Éhségsztrájkra készülı polgármesterek. 2003.10.11. Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Béralku helyett számháború. 2003.10.13. Népszabadság 5. l. K.J.E.: Sztrájkjog a közlekedésben. 2003.10.13. Népszabadság 5. l. Kökény tárgyalásokat ajánl. 2003.10.13. Magyar Nemzet 4. l. Balavány György: Forog a tanügyi mókuskerék. 2003.10.13. Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina - Németh Márk: Nagy bajban a képzetlenek. 2003.10.13. Világgazdaság 1., 5. l. Magos Katalin: Végleges felfüggesztés. 2003.10.14. Magyar Hírlap 1., 14. l. Márk Edina: Szakszervezet magánkiadásban. 2003.10.14. Népszabadság 1, 18. l. Bétékbıl a létminimum alá. 2003.10.14. Népszabadság 5. l. Nem volt egyeztetés. 2003.10.14. Népszabadság 5. l. Tiltakozásra kész tanárok. 2003.10.14. Népszabadság 19-20. l. Munkakör. 2003.10.14. Magyar Nemzet 1., 2. l. Közszféra: Béremelés vagy munkahely. 2003.10.14. Magyar Nemzet 2. l. Frang Gizella: PDSZ: meseszerő oktatási költségvetés. 2003.10.14. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kérdıre vonnák a miniszterelnököt. 2003.10.14. Világgazdaság 10. l. Kulcskérdés a versenyképesség. 2003.10.14. Magyar Hírlap 14. l. Márk Edina: Szakszervezet-alapítás vezéráldozattal. 2003.10.15. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Szakszervezeti vezetık fb-kben. 2003.10.15. Magyar Hírlap 5. l. Nagy Z. Róbert: Az egyetemi elıkészítık díja három hét munkával törleszthetı. 2003.10.15. Magyar Hírlap 10. l. Papp Zsolt: Jövıre hétszázalékos infláció? 2003.10.15. Világgazdaság 1., 4. l. Magyarország vonzó célpont. 2003.10.15. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Aggódó vasutas érdekvédık. 2003.10.16. Magyar Hírlap 3. l. Haiman Éva: Nem menekülhetnek táppénzbe a munkanélküliek. 2003.10.16. Magyar Hírlap 13. l. Márk Edina: Csak keveseket véd kollektív szerzıdés. 109
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.10.16. Figyelı 14-15. l. Cseke Hajnalka: Ráfaraghatnak. Kormányzati létszámleépítés. 2003.10.16. Népszabadság 5. l. Danó Anna: Vihart kavart a táppénzcsökkentés. 2003.10.17. Magyar Hírlap 12. l. Nem engednek a szakszervezetek. 2003.10.17. Világgazdaság 1., 3. l. Jobban jár a titkárnı a fınökénél? 2003.10.17. Világgazdaság 7-10. l. Menedzser melléklet. 2003.10.17. Népszabadság 5. l. D.A.N.: Mégsem csökken a táppénz? 2003.10.17. Népszabadság 17. l. K.SZ.A.: Nem fizetnek a kamionosok. 2003.10.17. Magyar Nemzet 2. l. Csalót lát a kabinet a betegekben. 2003.10.18. Népszava 5. l. Gyorsan nıttek a reálkeresetek. 2003.10.18. HVG 116. l. Gáti Júlia: Alkalmi párkapcsolat. Egészségügyi demonstráció után. 2003.10.18. Népszabadság 5. l. Kun J Erzsébet: Belügyi tiltakozás: akár sorozatban is. 2003.10.18. Népszabadság 9. l. Hovanyec László: Lehetetlen a teljes foglalkoztatás. 2003.10.18. Népszabadság 17. l. Peredi Ágnes: Ikarusbus: olasz-magyar patthelyzet. 2003.10.18. Magyar Nemzet 1., 13. l. MOSZ: Nincs elég pénz támogatásra. 2003.10.20. Magyar Hírlap 1., 3. l. Joób Sándor - Nagy Z. Róbert: Egyre gyakoribb a tanárok elleni agresszió. 2003.10.20. Magyar Hírlap 11 l. me: A kormány csak kicsit enged. 2003.10.20. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A kormány valószínőleg enged. 2003.10.20. Magyar Nemzet 1., 3. l. Czirják Imre: Létszámleépítés a vasútnál. 2003.10.20. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Aláírásokat győjtı pedagógusok. 2003.10.20. Magyar Nemzet 2. l. Bálint József: A belügyisek uniós bérekért tüntettek. 2003.10.20. Világgazdaság 1., 5. l. Még az idén utalható a jutalom. 2003.10.20. Világgazdaság 5. l. Nem lassul a bérdinamika. 2003.10.21. Népszava 4. l. L. E.: Aláírást győjtenek a pedagógusok. 2003.10.21. Népszava 4. l. Tovább tiltakozik a belügyi szakszervezet. 2003.10.21. Népszabadság 5. l. Aláírásgyőjtı pedagógusok. 2003.10.21. Népszabadság 20. l. Munkakör. 2003.10.21. Magyar Hírlap 1., 11. l. Márk Edina: Leépítés: szót kér a szakszervezet. 2003.10.21. Világgazdaság 8. l. Viták a munkaidırıl. 2003.10.22. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Bértárgyalások: szakszervezeti behódolás? 2003.10.22. Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natalia: Szervezkednek az egészségügyiek. 2003.10.22. Népszabadság 5. l. D.A.N.: Megerısítésre vár a MOK. 2003.10.22. Népszabadság 23. l. Sztrájkbizottság a túlteljesítı pénzügyi tárcánál?
110
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.10.22. Népszava 3. l. Egyeztettek az egészségügyiek. 2003.10.22. Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina - Papp Zsolt: Mímelt leépítés a tárcáknál? 2003.10.22. Világgazdaság 1., 5. l. Bıvül az önkormányzati büdzsé. 2003.10.23. Figyelı 29-31. l. Szırényi Ágnes: Tévképzettek. Munkanélküliek friss diplomával. 2003.10.23. Figyelı 78-79. l. Matolay Réka: Inkább titkolóznak. Munkahelyi kockázatok biztosítása. 2003.10.24. Népszabadság 17. l. Az állam fizet a diósgyıri kohászoknak. 2003.10.24. Magyar Nemzet 1., 13. l. Csákó Attila: Húszezres könnyőipari elbocsátás. 2003.10.24. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Húszmilliárdot kérnek a postások. 2003.10.25. Népszava 1., 7., 11. l. Holubár Zita: Elbizonytalanodó köztisztviselık. 2003.10.25. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Vezetıi elbocsátások? 2003.10.25. Magyar Nemzet 4. l. Halász Miklós: Belügyi dolgozók tengıdnek a nyomor szélén. 2003.10.25. Magyar Nemzet 15. l. Csákó Attila: Becsapott munkavállalók. 2003.10.27. Népszava 4. l. Pungor András: Kevés a pénz a béremelésekre. 2003.10.27. Népszabadság 5. l. V.A.D.: Hat százalékot kérnek a pedagógusok. 2003.10.27. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Létszámleépítés - szépítés. 2003.10.27. Magyar Nemzet 5. l. Bákonyi Ádám: A kormány becsapja választóit. (Interjú Palkovics Imrével). 2003.10.28. Népszava 5. l. Járai szerint magas a bérnövekedés. 2003.10.28. Népszava 5. l. Kedvezı foglalkoztatottsági mutatók. 2003.10.28. Magyar Nemzet 3. l. Haraszti Gyula: Drasztikus leépítés a katonai titkosszolgálatoknál. 2003.10.28. Népszabadság 5. l. Danó Anna: Cser Ágnes a MOK küldöttségében. 2003.10.28. Népszabadság 18. l. Kun J. Erzsébet. Hosszú alku a bérekrıl. 2003.10.28. Népszabadság 20. l. Munkakör 2003.10.28. Magyar Hírlap 1., 11. l. Küszöbön a bérmegállapodás 8 százalék körül. 2003.10.28. Világgazdaság 5. l. Stabil munkanélküliségi ráta. 2003.10.28. Világgazdaság 5. l. LR: Járai bér-, ár-, és büdzsékonszenzust akar. 2003.10.29. Népszava 3. l. Vihar lehet a létszámcsökkentésbıl. 2003.10.29. Népszava 5. l Kompromisszum született az OÉT-en. 2003.10.29. Népszava 4. l Muhari Judit: Tiltakozólista 27 pontban. 2003.10.29. Népszava 4. l N. P. Z.: Ma újra tárgyalnak az orvosokkal. 2003.10.29. Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: Hét-nyolc százalékos keresetemelkedést ajánl 2004-re az OÉT.
111
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.10.29. Magyar Hírlap 1., 3., 10-11. l. Márk Edina: A kényszervállalkozók számára nem megoldás az önfoglalkoztatás. ld. még: www.magyarhirlap.hu/kenyszer 2003.10.29. Népszabadság 1. , 4. , 18. l. Megszületett a bérmegállapodás. 2003.10.29. Világgazdaság 1., 7. , 20. l. Marad a 20%-os forrásadó. 2003.10.30. Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: Hétezres lesz a közszférában a leépítés. 2003.10.30. Magyar Hírlap 4. l. Joób Sándor: Elbocsátástól tartanak a tanárok. 2003.10.30. Magyar Hírlap 4. l. Bérükhöz jutottak a tőzoltók. 2003.10.30. Népszava 1., 3. l. Csík Rita: Csaknem hétezer köztisztviselıt bocsátanak el. 2003.10.30. Népszava 5. l. Bokros: Elhibázott minimálbér-emelés. 2003.10.30. Népszabadság 4. l. Kun J. Erzsébet: A létszámcsökkentés a kormány elıtt. 2003.10.30. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Tisztújító kongresszust tart az ÉSZT. 2003.10.30. Magyar Nemzet 3. l. Jezsó Ákos: Véglegesített állami leépítések. 2003.10.30. Figyelı 48. l. Szinglik az amerikai munkaerıpiacon. 2003.10.31. Népszabadság 4. l. D.A.N.: Végleg megszőnik a mentıkórház. 2003.10.31. Népszabadság 5. l. Iskoláért tüntettek Várpalotán. 2003.10.31. Népszabadság 5. l. Tiltakoznak a buszvezetık. 2003.10.31. Magyar Hírlap 5. l. Haiman Éva: Tömeges leépítés a mentıkórházban. 2003.10.31. Magyar Hírlap 12. l. Márk Edina: Már csaknem négymillió a foglalkoztatottak száma. 2003.10.31. Magyar Nemzet 1., 11. l. Csákó Attila: Nagy veszély fenyegeti a kis boltokat. 2003.10.31. Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natalia: Megszorítások a mentıknél. 2003.10.31. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kormány kontra érdekvédık. 2003.10.31. Világgazdaság 4. l. A 13. havi fizetés sem jár. 2003.10.31. Népszava 1., 3. l. Már hétfın megkezdik a létszám csökkentését. 2003.10.31. Népszava 4. l. M. Cs.: Kiss Péter: 2004. a fejlesztés éve lesz. 2003.10.31. Népszava 4. l. Muhari Judit: Lélekbúvár lett a vezérigazgató. 2003.10.31. Népszava 10. l. Innovációs tárgyalások. 2003.11.01. HVG 8-11. l. Molnár Patrícia: A munka hada dohog. Érdekegyeztetés és a gyengülı szakszervezetek. 2003.11.01. HVG 8-11. l. Molnár Patrícia: A munka hada dohog. Érdekegyeztetés és a gyengülı szakszervezetek. 2003.11.03. Világgazdaság 1., 4. l. Ternyák Edit: Jövıre 7-8%-os béremelés. 2003.11.03. Világgazdaság 5., 7. 1., A rejtett gazdaság jelenléte. 2003.11.03. Magyar Nemzet 3. l. Bákonyi Ádám: Igazságosabb bértáblát követelnek. 2003.11.03. Népszava 4. l. Csík Rita: Nem jutnak több pénzhez a miniszterek.
112
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.11.03. Népszabadság 1. l. Kun . Erzsébet: Közszféra: a SZEF azonnal tárgyalni akar. 2003.11.03. Népszabadság 9. l. Pekarek János: Fénykép a képviselıknek. 2003.11.03. Magyar Hírlap 11. l. Márk Edina: Májustól mőködik az új munkaügyi nyilvántartás. 2003.11.04. Népszava 4. l. Muhari Judit: Biztonságosabb munkahelyek. 2003.11.04. Népszava 4. l. N.P.Z.: A költségvetést ostromolná az orvosi kamara. 2003.11.04. Nagy P. Zoltán: Csıdbe húzott kórházak? 2003.11.04. Népszabadság 20. l. Hámor Szilvia: Válságban sokasodnak a perek. 2003.11.04. Magyar Nemzet 2. l. Húszszázalékos béremelést kérnek. 2003.11.04. Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: Megismerhetı állami csúcsbérek. 2003.11.05. Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natalia: Kökény Mihály: Bérre nincs pénz. 2003.11.05. Magyar Nemzet 2. l. Hatezer honvédaláírás. 2003.11.05. Magyar Hírlap 9. l. Márk Edina - Molnár Anikó - Németh Márk: Kevés távmunkahely sok hőhóval. 2003.11.06. Népszava 1., 3. l. Dutka Noémi: Kevesebb köztisztviselınek kell távoznia a minisztériumokból. 2003.11.06. Népszava 5. l. Orvosi sztrájkfenyegetés szórólapon. 2003.11.06. Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natalia: Elkerülhetetlennek látszik az orvossztrájk. 2003.11.06. Magyar Nemzet 6. l. Pıcze S. Károly: A szakszervezetek becsülete és hitele a tét. 2003.11.07. Népszava 5. l. Foglalkoztatáspolitikai stratégia készül. 2003.11.08. Népszabadság 1. l. K.J.E.: Munkarendváltozatok karácsonyra. 2003.11.08. Népszabadság 5. l. Danó Anna: Az orvosok újabb demonstrációra készülnek. 2003.11.08. Népszava 4. l. Markotay Csaba: ragaszkodik a SZEF az egyeztetéshez. 2003.11.08. Népszabadság 5. l. A létszámleépítéssel igazgatóság és kutatói bázis is megszőnik. 2003.11.10. Világgazdaság 1., 2. l. Mérséklıdı magyar béremelések. 2003.11.10. Magyar Hírlap 11. l. me: Finisben a virtuális munkakönyv. 2003.11.11. Népszava 5. l. Versenyképesség Európában 2003.11.11. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: November a nagy győlések hónapja. Sztrájkbizottság létrehozását fontolgatják a köztisztviselık. 2003.11.11. Népszabadság 19. l. Kun J. Erzsébet: Új egységes munkaügyi nyilvántartás. 2003.11.11. Népszabadság 19. l. Munkakör. 2003.11.11. Világgazdaság 5. l. Fórum a versenyképességrıl. 2003.11.13. Figyelı 54. l. Mártonffy Zsuzsa: Sikamlós ügyek. Szexuális zaklatás a munkahelyen. 113
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.11.13. Világgazdaság 5. l. Együttmőködı gyárosok. 2003.11.13. Világgazdaság 6. l. Készül az elbocsátandók listája. 2003.11.14. Magyar Nemzet 2. l. Dombi Margit: A vasutasok a MÁV megszőnésétıl félnek. 2003.11.14. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Belügyi dolgozók újabb tüntetése. 2003.11.14. Népszava 4. l. Muhari Judit: Egyeztetésre készülnek az érdekvédıkkel. 2003.11.14. Világgazdaság 5. l. Téma az önfoglalkoztatás. 2003.11.14. Világgazdaság 5. l. Konferencia a munkajog jövıjérıl. 2003.11.14. Világgazdaság 1., 5. l. Oláh Gábor: Változik a 13. havi rendszere. 2003.11.15. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Egyezség az elbocsátásokról. 2003.11.15. Népszabadság 18. l. Egy havi bér a postásoknak. 2003.11.15. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: egyeztetett elbocsátások. 2003.11.15. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Jövı héttıl elbocsátások. 2003.11.15. Népszava 5. l. Bihari Tamás: A postásoknak 13. havi bér. 2003.11.15. HVG 91-92. l. Dobszay János: Tizedelés-százalékolás. Alkudozás a kormányzati létszámleépítésekrıl. 2003.11.15. HVG 91-92. l. Dobszay János: Tizedelés-százalékolás. Alkudozás a kormányzati létszámleépítésekrıl. 2003.11.17. Népszabadság 5. l. Kun J. Viktória: Kökény: Nem torpant meg a reform. 2003.11.18. Magyar Nemzet 6. l. Prugberger Tamás: Tisztogatás a köztisztviselıi karban. 2003.11.18. Világgazdaság 3. l. Kovács Róbert: Óriási szórás a régiós munkanélküliségben. 2003.11.19. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Új bérajánlatot vár a közszféra. 2003.11.19. Magyar Hírlap 1., 12. l. Kriván Bence - Márk Edina: A munkahelyi balesetek csaknem felét megpróbálják eltussolni. 2003.11.19. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Sikertelen egyeztetés. 2003.11.19. Világgazdaság 1., 5., 20. l. Kezdı mérnökök munka nélkül. 2003.11.20. Magyar Nemzet 3. l. Czirják Imre: Drasztikus leépítés a MÁV Rt.-nél. 2003.11.20. Magyar Nemzet 5. l. Farkas Adrienne: Túléli-e az egészségügy? 2003.11.20. Népszava 3. l. Ötven kórházban megalakultak a sztrájkbizottságok. 2003.11.21. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Mellızött érdekvédık 2003.11.21. Magyar Nemzet 11. l. Szabó Eszter: Jelentısen nıttek a reálkeresetek. 2003.11.21. Népszabadság 9. l. Tanács István: A kétegyházi igazgatóügy 2003.11.21. Magyar Hírlap 7. l. Biczó Henriett: A távmunka lenne a megoldás. 2003.11.21. Magyar Hírlap 11. l. pzs: Vége a kétszámjegyő keresetnövekedésnek. 2003.11.21. Magyar Hírlap 15. l. Neustadtl Bálint: Bőnbocsánat gyárvásárlással.
114
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.11.21. Világgazdaság 4. l. Madár István: Mérséklıdött a bérdinamika. 2003.11.21. Világgazdaság 5. l. Bisztricsány Julianna: Sokat érı törvénymódosítás. 2003.11.21. Világgazdaság 5. l. Újabb MOK akció. 2003.11.21. Népszava 4. l. Nagy P. Zoltán: Másképpen gyógyítanának. 2003.11.22. Magyar Hírlap 11. l. me: Sztrájkkal fenyeget a közszféra. 2003.11.22. Magyar Hírlap 15. l. Petrányi Barna: Adópopulizmus. 2003.11.22. Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Erzsébet: Közszolgálati sztrájkbizottság 2003.11.22. Népszabadság 19. l. Ózd: Bérvita, sztrájkveszély. 2003.11.22. Népszava 1., 4. l. Markotay Csaba: Közszolgálati sztrájkbizottság alakul. 2003.11.22. Népszava 4. l. Muhari Judit: Megállapodás született a BKV-nál. 2003.11.22. Magyar Nemzet 1., 2. l. Bákonyi Ádám: Közszolgálati sztrájkbizottság alakul. 2003.11.24. Világgazdaság 16. l. Lassabban nı a reálbér. 2003.11.24. Népszabadság 3. l. Nagy N. Péter: Emberek sztrájkhangulatban. 2003.11.24. Népszabadság 4. l. Önkormányzati pénzvita. 2003.11.24. Népszabadság 4. l. H.Z.: Kevesebb közszolgálat. 2003.11.24. Népszabadság 10. l. Papp Dénes: Lyukóbánya végnapjai. 2003.11.24. Népszabadság 19. l. Tüntettek a Dunaferr-kérı dolgozói. 2003.11.24. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Árulkodó foglalkoztatási adatok. 2003.11.25. Magyar Hírlap 1., 12. l. Kényszervállalkozások kettıs mércéje. 2003.11.25. Népszabadság 24-25. l. Munkakör. 2003.11.25. Világgazdaság 8. l. Tízszázalékos munkanélküliség. 2003.11.25. Népszava 4. l. Nagy P. Zoltán: Alkotmánybíróság elıtt a kórháztörvény? 2003.11.25. Népszava 5. l. Figyelmeztetı sztrájk Ózdon. 2003.11.25. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Ma megalakul a közszolgálati sztrájkbizottság. 2003.11.26. Népszava 3. l. M. Cs.: Harmincnyolc órás munkahetet akarnak. 2003.11.26. Népszava 4. l. Muhari Judit: Leépítés mellett a szakszervezet. 2003.11.26. Magyar Hírlap 5. l. Részleges egyezség az OÉT-en. 2003.11.26. Magyar Hírlap 11. l. Márk Edina - Molnár Anikó: Divatba jött a 13. havi fizetés. 2003.11.26. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Csalódottak a szakszervezetek. 2003.11.26. Világgazdaság 2. l. Nagy a lemaradás a bérekben. 2003.11.26. Világgazdaság 1., 5. l. Hazafi László: hetvenezer eltőnt gazda. 2003.11.26. Világgazdaság 5. l. Munkaidı-csökkentést sürget az MSZOSZ. Nagy a lemaradás a bérekben. 2003.11.26. Világgazdaság 5. l. Országos közszolgálati sztrájkbizottság alakult. 115
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.11.27. Népszabadság 24. l. Sági Zsuzsanna - Bagossy Tímea: Moszkva tér, reggel hat óra. 2003.11.27. Népszava 1., 9. l. Több jut a rendırségnek és az önkormányzatoknak. 2003.11.27. Népszava 1. l. Csík Rita: Idén már nem lesz munkaszüneti nap december 24-e. 2003.11.27. Népszava 1.,3. l. Simon Zoltán: Közös aláírásgyőjtést terveznek. 2003.11.27. Világgazdaság 4. l. Nem lesz önálló önfoglalkoztatói forma. 2003.11.27. Figyelı 68-70. l. Kései regulák. Munkaerı-kölcsönzık piaca. 2003.11.28. Népszava 1., 3. l. A FIDESZ a Munkáspárt mellett. 2003.11.28. Népszava 3. l. Nem kizárt a sztrájk sem. 2003.11.28. Magyar Hírlap 12. l. Márk Edina - Hajnal László: Sőrősödnek a sztrájkfenyegetések. 2003.11.28. Világgazdaság 4. l. Csökkent a munkanélküliség. 2003.11.28. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Sztrájkhangulat a közszférában. 2003.11.29. Magyar Hírlap 9. l. Neustadtl Dániel: Vita a légiforgalmisták jövıjérıl. 2003.11.29. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Kereszttőzben a tb kontrollja. 2003.11.29. Népszabadság 2. l. Tanács István: A „gyári kommunizmus” vége. Kihasználatlan esélyek a szerbiai privatizációban. 2003.11.29. Népszabadság 7. l. Hajba Ferenc: Álláskeresés telefonon. 2003.11.29. Népszava 4. l. M. Cs.: Ellenıriznének a munkavállalók. 2003.11.29. Népszava 7. l. Várnai István: Aláírás-győjtési koktél. 2003.11.29. HVG 105-107. Riba István: Tíz elvesztett év. Romák a munkaerıpiacon. 2003.12.01. Népszabadság 17. l. Szakály Attila: Sztrájkveszély Ferihegyen. 2003.12.01. Világgazdaság 5. l. Varga Zsuzsa: Rejtett gazdaság: szükséges rossz. 2003.12.02. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Közsztrájk készül decemberben. 2003.12.02. Népszabadság 20. l. Munkakör. 2003.12.02. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Közszféra: a héten újabb tárgyalások? 2003.12.02. Világgazdaság 5. l. Munkaügyi évértékelés. 2003.12.02. Népszava 4. l. Ragaszkodnak a garanciákhoz. 2003.12.02. Népszava 5. l. Dutka Noémi: Prémium az APEH-dolgozóknak. Ragaszkodnak a garanciákhoz. 2003.12.02. Népszava 10. l. Bihari tamás: Átfogó reform kellene a szakképzésben. 2003.12.03. Népszava 4. l. Nagy P. Zoltán. Kórháztörvény és költségvetés. 2003.12.03. Magyar Hírlap 13. l. Szilágyi Béla: Nyolcszáz vámos utoljára kap prémiumot. 2003.12.03. Magyar Hírlap 16. l. Kriván Bence: Húsüzemek sora zárhat be jövıre. 2003.12.04. Figyelı Munkaerıpiac melléklet.
116
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.12.04. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Közszféra: elbocsátó levelek. 2003.12.04. Magyar Hírlap 1., 14. l. Májustól a magyar munkaközvetítıknél is találunk uniós állást. 2003.12.04. Magyar Hírlap 5. l. Nagy Z. Róbert: Ritkábban támogatják dolgozóik tanulmányait a kisebb vállalkozások. 2003.12.04. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám. Hosszú és nehéz bértárgyalás. 2003.12.06. Népszava 5.. l. Sztrájkbizottság alakult Ferihegyen. 2003.12.06. HVG 109-111. Molnár Patrícia: Bérnyomásgyakorlás. Sztrájkfenyegetések. 2003.12.09. Népszava 3. l. Az FRDÉSZ a sztrájkbizottság mellett. 2003.12.10. Népszava 4. l. Markotay munkabeszüntetése.
Csaba:
Még
elkerülhetı
a
közszféra
2003.12.10. Magyar Hírlap 11. l. hl: A Malévet nem zavarná a ferihegyi sztrájk. 2003.12.10. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Béremelés a vasutas érdekvédıknek. 2003.12.10. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi: Foglalkoztatási stratégia az OÉT elıtt. 2003.12.10. Világgazdaság 7. l. Urkuti György: Már nem olcsó a magyar munkaerı. 2003.12.11. Magyar Hírlap 14. l. Márk Edina: A Philips esete a szakszervezeti titkárral. 2003.12.11. Népszabadság 5. l. Pekarek János: Precedens értékő elbocsájtás. 2003.12.11. Népszava 3. l. Muhari Judit: Hézagos a Munka Törvénykönyve a bíróság szerint. 2003.12.11. Népszava 4. l. N. B. Gy.: Figyelmeztetı sztrájkra készül a pedagógusok Szakszervezete. 2003.12.11. Figyelı Munkaerıpiac melléklet 2003.12.12. Világgazdaság 6. l. Sztrájk elnapolva. 2003.12.12. Világgazdaság 9. l. Berki Zolna: Munkaviszony vagy vállalkozás? 2003.12.12. Népszabadság 6. l. Kun J. Erzsébet: Megállapodás után tárgyalnak. 2003.12.12. Népszava 5. l. Még elkerülhetı a sztrájk Ferihegyen. 2003.12.12. Magyar Nemzet 2,. l. Bákonyi: Elhalasztott sztrájk a közszférában. 2003.12.13. Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Elszántak a sztrájkra a közalkalmazottak. 2003.12.13. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Összefogást üzenı érdekvédık. Kimerülıben a szakszervezetek kompromisszumkészsége. 2003.12.13. Népszava 8. l. Az egészségügy állapota stabil, nem életveszélyes. 2003.12.14. Magyar Hírlap 4. l. jós: Aláírásokat győjtenek az ELTE-n. 2003.12.15. Magyar Hírlap 10. l. Hajnal László: Nem okozhat nagy késést a ferihegyi sztrájk. 2003.12.15. Népszabadság 15. l. A. Sz.: Csendes sztrájk Ferihegyen. 2003.12.15. Népszava 5. l. Bihari Tamás: Észrevétlen figyelmeztetı sztrájk.
117
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.12.16. Magyar Nemzet 1. l. Szajlai Csaba: Brüsszel: alacsony magyar bérszínvonal. 2003.12.17. Magyar hírlap 12. l. Kriván Bence: Beteggé tesz a munkahelyi stressz. 2003.12.17. Népszava 17. l. Muhari Judit: Újabb munkahelyteremtı beruházások. 2003.12.18. Világgazdaság 7. l. Növekedett a foglalkoztatottság. 2003.12.18. Világgazdaság 11. l. Foglalkoztatáspolitikai egyeztetés a MÁV-nál. Növekedett a foglalkoztatottság. 2003.12.19. Magyar Hírlap 13. l. pzs: Lassul a keresetek és a fogyasztás növekedése. 2003.12.20. HVG 156-158. l. Molnár Patrícia: Mindenki részesedik? Béren kívüli juttatások. 2003.12.20. Népszabadság 5. l. L. K.: Beárazzák a köz szolgáit. 2003.12.20. Magyar Nemzet 5. l. Csontos János: Napjainkban Lyukóbánya maga a fekete lyuk. 2003.12.22. Népszabadság 5. l. Tiezenegy százalékos béremelés a vasútnál. 2003.12.22. Világgazdaság 2. l. Hatékony közszféra híve az OECD. 2003.12.23. Magyar Hírlap 8. l. Molnár Norbert: Szakszervezetek és populisták kézen fogva. 2003.12.24. Népszabadság 1., 13. l. Ukrán-svájci nyertes a Dunaferrnél. 2003.12.24. Népszava 3. l. Muhari Judit: Nincs vasutas bérmegállapodás. 2003.12.25. Figyelı Melléklet: Munkaerıpiac. 2003.12.27. Népszabadság 5. l. Új munkahelyek a Kukától. 2003.12.27. Népszava 4. l. Markotay Csaba: Módosuló kollektív szerzıdések. 2003.12.29. Magyar Nemzet 2. l. Török László: Kevesebb jutalmat kapnak az APEH dolgozói. 2003.12.29. Magyar nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Búcsú a pluszpénztıl. 2003.12.30. Népszava melléklet: A munka világa. 2003.12.30. Magyar Hírlap 1., 5. l. Nagy V. Rita: Külföldre tartanak a magyar orvosok. 2003.12.30. Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: MÁV: tárgyalás vagy sztrájk. 2003.12.30. Népszabadság 25. l. Készül az ágazati kollektív szerzıdése. 2003.12.31. Népszabadság 5. l. A kórház bezár, tiltakozás nem lesz. 2003.12.31. Magyar Hírlap 15. l. Lépéskényszerben a gazdaságpolitika.
118
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ FOLYÓIRATOK Munkaügyi Szemle 2003. 10. sz. Bérkiáramlás Dr. Herczog László : Európai bérek, magyar bérek Dr. Rózsa József : Meditáció arról, hogyan kell kiugrani a mókuskerékbıl Közös cél a hatékonyabb munkaügyi ellenırzés (Beszélgetés Dr. Békés Andrással) Amit az önsegélyezı pénztárakról tudni kell! (Beszélgetés Erdıs Veronikával) ifj. Szemerédy Péter : Mit kínál ügyfeleinek a BÓNUSZ Önsegélyezı Pénztár? Mihály Ildikó: Lelki terror a munkahelyeken Dr. Marton Tamás: "Gazdaságilag függı dolgozók"(Középút a munkaszerzıdéses foglalkoztatott és az önfoglalkoztató között?) Viszt Erzsébet: Keresetek és vállalati versenyképesség Dr. Bakó Józsefné: Amit a nyugdíjrendszerrıl tudni kell (IV. rész) Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása Somogyi Péter: Munkahelyek ergonómiai értékelése a mozdulatelemzés segítésével Berde Éva: A felnıttek pályamódosításának és foglalkoztathatóságának kapcsolata Munkapiac Munkajog Pályázati felhívás Munkaügyi statisztikai adatok 2003. 11. sz. A gondolati csatlakozás Dr. Munkácsy Ferenc: Természetbeni juttatások: gesztusok és üzenetek. Dr. Pongrácz László: ... a boldogságról és a jótékonyságról A munkaügyi közvetítés és a szociális partnerség. Beszélgetés dr. Kovács Gézával, az MKDSZ igazgatójával. A „Legjobb munkahely” 2003. Borgulya Istvánné - Tom Dempsey - Poór József - Paul Sanchez: Kommunikáció, a kritikus sikertényezı. Keszi Roland - Komáromi Róbert - Könczei György: A TOP 200 foglalkoztatási gyakorlatáról. Európai távlatok Nemeskéri Gyula: A termelékenység növelésének emberi feltételei. ILO information Munkapiac Munkajog Tallózó Céginfó
119
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003. 12. sz. Dr. Munkácsy Ferenc: Az infláció figyelembevétele a bértárgyalásokon. Dr. Pongrácz László: Meditáció egyes életkori sajátosságokról Dr. Marton Tamás: IT a HR szolgálatában. Beszélgetés Vityi Péterrel. Munkakör-értékelés Falusné Szikra Katalin: A tanulás átalakuló szerepe Dr. Zádor Márta: A világgazdaság régi-új paradigmái és a foglalkoztatottság paradoxonai Dr. Bakó Józsefné: Amit a nyugdíjrendszerrıl tudni kell (V. rész) Adler Judit - Akar László: Az étkezési utalvány szerepe Nagy Judit: Magyarország bekapcsolódása az EU foglalkoztatási stratégiájába. Tóthné Sikora Gizella - Majó Zoltán: Infokommunikációs technikák térhódítása az online munkaerıpiacon és a humánerıforrás-menedzsment területén. Munkapiac Munkajog Tallózó Személyügyi hírlevél 2003. 10. sz. Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl 2003.08.07. és 09.11. között) A hónap témája (Domonkos Anna): Kafeteria rendszer. Rendezvények: 13. Országos Humánpolitikai Konferencia és Kiállítás Rendezvények elıkészületben és folyamatban. Az OHE tagszervezetek életébıl • Projekt tréning • Ötletláda a Philipsnél • Rendszerben a munkaidı • Költségcsökkentés a mobiloknál • Hírek, aktualitások • Dolgozói elégedettség felmérés • Takarékossági intézkedések • Gyermektábor Telkibányán • A Pach új Kollektív Szerzıdése • Új humánerıforrás vezetı Kitekintı • Hans Böhm: Szakmai HR standardok: az új német rendszer • Not All Care Provides benefit • CIDP Launches New Framework • SHRM Study on Worker Shortage in 2010 Módszertani mőhely • Trizna Júlia: Elıhívás. Mutasd a profilod! • Angyal Gábor - Dömötör Balázs: Hogyan toborozzunk munkatársakat a XXI. században? BUMM - BUsiness Ma Mindenkinek 120
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ • A Budapest Bank dobogós a legjobb munkahelyek versenyében. 2003. 11. sz. Dr. Bóday Pál: Kedves Olvasó! Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl 2003.09.15. és 10.18. között) A hónap témája (Domonkos Anna): Karrier menedzsment. Rendezvények: 13. Országos Humánpolitikai Konferencia és Kiállítás. • A motiváció és az ösztönzés szerepe a munkaerı megtartásában. • A képzés határai Rendezvények elıkészületben és folyamatban. Eseménynaptár Új módszerek, eszközök, technikák az emberi erıforrás menedzsmentben. (dr. Bábosik Mária) • Dr. Matits Ágnes: Tíz éves az önkéntes biztosító pénztárakról szóló törvény Az OHE tagszervezetek életébıl • Részvényalapú ösztönzés • Klubnak nyugdíjasoknak • Támogatás a változásokban • A keresztfunkcionális teamek • Éva útjai • Kezdıdnek a nyugdíjas találkozók • Road-show a munkaügyrıl Kitekintı • Working from Home: Effects on Home and Family Life in the UK Módszertani mőhely • Horváth István, Zaupper Bence: A nyugdíjrendszerek kihívásai az EU-ban. • Dimenzió Egészségnap a Hajógyári szigeten. 2003. 12. - 2004. 1. sz. Dr. Bóday Pál: Kedves Olvasó! Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl 2003.10.18. és 11.05. között) A hónap témája (Domonkos Anna): Mit vár a jövı évtıl? Rendezvények: 13. Országos Humánpolitikai Konferencia és Kiállítás. • Hogyan mozgósítsuk a szervezet energiáit? • Open Space alkalmazása egy szervezetfejlesztési folyamatban. • Valóban a legjobb munkatársakkal dolgozunk? • Kompetencia alapú mőködés • Kompetencia alapú kiválasztási és értékelési rendszer a Sykes KözépEurópa Kft.-nél. Rendezvények elıkészületben és folyamatban. Eseménynaptár Új módszerek, eszközök, technikák az emberi erıforrás menedzsmentben. (dr. Bábosik Mária) • Új elemmel bıvült a béren kívüli juttatások palettája. • Tájékoztató a RÁCIÓ Önkéntes Kölcsönös Önsegélyezı Pénztár 121
KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ mőködésérıl Az OHE tagszervezetek életébıl • Vidám nyugdíjas-búcsúztató a nyomdában és az üdülıben • Dolgozói elégedettség-felmérés a Gépészeti Igazgatóságon • Ismét találkoztak • Bérek és összefüggések • Törzsgárda 2003 • A pótlólagos jutalomút története Kitekintı • 32nd IFTDO World Conference Summary • Working from Home: Effects on Home and Family Life in the UK Módszertani mőhely • Horváth István, Zaupper Bence: A nyugdíjrendszerek kihívásai az EU-ban. A DEVELOR bemutatkozik. Üzemi Tanácsok Hírlevele 2003. 7. sz. Kisgyörgy Sándor: Az üzemi tanácsok rövid története Vámos István: Helyzetkép az üzemi tanácsokról IV. Hámor Szilvia: Kedvetlen munkatársakkal nem lehet sikeres a cég. Kisgyörgy Sándor: Párbeszéd a Dunán Csikós Szilvia - Tóth Ferenc: Sztrájkszabályzat: a sztrájk önszabályozása Kun J. Erzsébet: Érdekvédık a közalkalmazotti tanácsok ellen Weltner János dr. Túlélési technikák. Regiszeter 2003. 8. sz. Vámos István: Helyzetkép az üzemi tanácsokról V. Kisgyörgy Sándor: A munkavállalói részvétel és a szakszervezeti érdekvédelem Az OÉT Tájékoztatója Kozák László: EU csatlakozás: Több tucat szakértıre lesz szükség Az Európai Szakszervezeti Szövetségrıl Az új dán kormány és a szakszervezetek Szegénység vagy összehasonlításban
foglalkoztatottság?
Regiszter
122
Brit
tapasztalatok
nemzetközi
JOGSZABÁLYOK 2003. IV. negyedév
A jogszabály száma 2003. LXXII. tv.
Címe
Magyar Közlöny
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak 115. sz. szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. módosításáról
103/2003. (X.10.) A foglalkoztatás elısegítı támogatásokról, valamint a 116. sz. FMM r. Munkaerıpiaci Alapról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról Tájékoztató az OÉT 2003. szeptember 16-i ülésérıl
117. sz.
Tájékoztató az OÉT 2003. szeptember 18-i ülésérıl
117. sz.
1105/2003. (X.28.) Korm. h.
A köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIIII. 123. sz. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérıl szóló 1034/1992. (VII.1.) Korm. határozat módosításáról
1106/2003. (X.31.) Korm h.
A kormányzati létszámcsökkentésrıl
125. sz.
Az OÉT tájékoztatója a 2003. október 3-i ülésrıl
127. sz.
Az OÉT tájékoztatója a 2003. október 10-i ülésrıl
127. sz.
Az OÉT tájékoztatója a 2003. október 18-i ülésrıl
127. sz.
Az OÉT tájékoztatója a 2003. október 27-i ülésrıl
127. sz.
2003. tv.
LXXXIV. Az egészségügyi kérdéseirıl
tevékenység
végzésének
egyes 129. sz.
2003. LXXXI. tv.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének 130. sz. támogatásáról
2003. XCIV. tv.
Egyes törvényeknek az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás 132. sz. létrehozásával összefüggı módosításáról
2003. XXCIX. tv.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 132. sz. tv. módosításáról
2003.CXI. tv.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses állományú 132. sz. katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról.
124/2003. Az Európai Szociális Karta 1991. (XI.21.) OGY hat. Jegyzıkönyvének megerısítésérıl 2003. CXV. tv.
A Magyar Köztársaság 2001. és költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról
123
évi
Módosító 133. sz.
2002.
évi 134. sz.
JOGSZABÁLYOK 2003. IV. negyedév 189/2003. (XI.26.) Korm. r.
A közszolgálati jogviszonnyal összefüggı adatkezelésre és 135. sz. a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló 233/2001. (XII.10.) Korm. rendelet módosításáról
128/2003. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános 135. sz. (XI.26.) OGY hat. Konferenciája 90. ülésszakán elfogadott, a szövetkezetek elısegítésérıl szóló 193. sz. Ajánlásról szóló beszámoló elfogadásáról. Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2003. 138. sz. november 14-i ülésérıl 210/2003. (XII.10.) Korm. r.
A kötelezı legkisebb bér megállapításáról.
141. sz.
220/2003. (XII.11.) Korm.r.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 142. sz. törvény végrehajtásáról szóló 233/2000.(XII.23.) Korm. rendelet módosításáról
63/2003.(XII. 15.) Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi 145. sz. AB hat. közszolgáltatások szervezésérıl szóló 2003. évi XLIII. tv. érvénytelenségérıl 2003.CXVIII. tv.
A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 152. sz. és egyéb munkajogi tárgyú törvények módosításáról
2003. CXIX. tv.
A Munkavállalói résztulajdonosi Programról szóló 1992. 152. sz. évi XLIV. tv. módosításáról
2003. CXXV. tv.
Az egyenlı bánásmódról elımozdításáról
124
és
az
esélyegyenlıség 157. sz.
