Április. K Sz Cs P Sz V. Május

Áp rilis H

K Sz Cs

1

2

3

8

9 10

4

P Sz 5

6

V 7

11 12 13 14

15 16

17 18 19 20 21

22 23

24 25 26 27 28

29 30

Má ju s H 5

K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 6

7

8

9 10 11

12

13 14 15 16 17 18

19

20 21 22 23 24 25

26

27 28 29 30 31

J ú niu s H

K Sz Cs

P Sz V 1

2

3

9 10

4

5

6

7

8

11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM

2003. második negyedév

Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fıosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN 1585-2873 Szerkesztette dr. Berki Erzsébet  Berki Erzsébet 2003.

2

TARTALOM

Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...................................................................................

3

Konzultatív fórumok..........................................................................................................................

21

Foglalkoztatás

26

Szakszervezetek ................................................................................................................................

37

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)...................................................................

37

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)......................................................................

40

Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ)........................

41

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL)...................................................

46

Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok).....................................................

49

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)...................................................

57

Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF).................................................................

63

Munkáltatók.......................................................................................................................................

70

Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)....................................................................................

70

Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)..............................................................................................................................

73

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ).........................................................................

74

Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)....................

76

Magyar Iparszövetség (OKISZ).............................................................................................

79

Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)............................

80

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)...........................................

82

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)......................

84

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)..................................................

85

Munkaügyi viták...............................................................................................................................

86

Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelı...........................................................................................

104

Napi- és hetilapok....................................................................................................................

104

Folyóiratok..............................................................................................................................

117

Jogszabályok 2003. II. negyedév .......................................................................................................

2

121

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.04.01. Hazánkban az egy fıre jutó GDP az EU-átlag 52%-át éri el, a KSH tájékoztatása szerint. A különbség 1/5-ét az alacsonyabb foglalkoztatottság, 4/5-ét a jóval kisebb munkatermelékenység okozza A csatlakozó országok közül megelız minket Ciprus, Szlovénia, Málta és Csehország. Az EUtagországok között a sor végén elhelyezkedı Görögországban az egy lakosra jutó GDP az EU-átlag 67%-a. A munkatermelékenységet tekintve a különbség kevéssel alacsonyabb, többek között azért, mert termelékenységünk a rendszerváltást követıen csaknem 3,5%-kal növekedett. Ezt az ütemet csak Írország haladta túl. Ahhoz, hogy felzárkózzunk, a következı években a munka termelékenységét növekvı foglalkoztatottság mellett kell emelnünk. 2003.04.02. Hat belügyi szakszervezettel írt alá megállapodást a dolgozói juttatásokról és bérekrıl Lamperth Mónika belügyminiszter szerdán Budapesten. A megállapodást aláírta a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezete, a Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa, a Fıvárosi Tőzoltóság Szakszervezete, a Határırségi Dolgozók Szakszervezte, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határır Szakszervezet, valamint a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete. A megállapodást nem írta alá a Független Rendır Szakszervezet, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete. Lamperth Mónika az aláírást követıen arra emlékeztetett: tavaly a hivatásos állomány körében nagyobb arányú bérfejlesztés történt. A megállapodás szerint a tőzoltók veszélyességi pótlékrendszerét két lépcsıben állítják vissza, így az most az illetményalap 22,5 százaléka, 7425 forint lesz havonta. A Belügyminisztérium vállalja annak kezdeményezését, hogy a pótlék mértéke 2004. január 1-tıl az illetményalap 45 százalékára emelkedjen. A minisztériumnak a sajtó számára kiadott tájékoztatója szerint február 28-án a Belügyi Érdekegyeztetı Tanács (BÉT) tagjai a személyi juttatásokról már megegyeztek. Eszerint az ügyviteli és fizikai munkakört betöltı munkavállalók ebben az évben 5 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A ruházati költségtérítés mértéke a köztisztviselıknél 49 ezer 500, a közalkalmazottaknál és munkavállalóknál 40 ezer, a hivatásos állománynál 82 ezer 500 forint lesz. A közalkalmazottak esetében a törvény által kötelezıen elıírt háromévenkénti elıresorolással legalább 3000 forintos illetményemelést kell elérni. A megállapodásban rögzített juttatások a Belügyminisztérium költségvetését csaknem egymilliárd forinttal terhelik. A tárca vállalta egy három évre szóló keret-megállapodás elıkészítését is. A kormány a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél - városi, kerületi kapitányságok, parancsnokságok, ırsök - szolgálatot teljesítı tiszti állomány 8 százalékos, a tiszthelyettesi állomány 6 százalékos illetménykiegészítést kapna. A tájékoztatás szerint az intézkedés azt eredményezi, hogy a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél július 1-tıl hétezer tiszt részesülhet havi 15 ezer forintot, mintegy 23 ezer tiszthelyettes pedig 6 ezer forintot meghaladó többletilletményben. Az egyeztetések ugyan a tárca és a belügyi érdekképviseleti szervek között zajlottak, a törvénymódosítást igénylı kezdeményezések érintik az önkormányzati tőzoltóságok, a büntetésvégrehajtás, a vám- és pénzügyırség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok hivatásos állományú munkavállalóit is. 3

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.04.03. Hír. Nem kíván változtatni eddigi gazdaságpolitikáján a kormány, s nem lát okot az iraki válság vagy más ok miatt beavatkozásra, érdemi intézkedésekre. A kormány tegnap foglalkozott a magyar gazdaság általános állapotáról szóló jelentéssel. László Csaba pénzügyminiszter a kormányszóvivıi tájékoztatón kijelentette: a kormány folytatja eddigi gazdaságpolitikáját. Az iraki háborúnak minimális hatása van hazánkra, ezért nincs ok érdemi beavatkozásra. Mindamellett a fı exportpiacokon kétségtelenül romlottak a növekedési kilátások, s ezt a gazdaságpolitika alakításában figyelembe kell venni. Mindazonáltal az olajárak bizonytalanságától eltekintve a kormány nem tart attól, hogy az infláció a tervezett 4,5 százalék plusz-mínusz egyszázalékos sávból kicsúszna, és továbbra is elkötelezett a költségvetési hiány 4,5 százalékra történı leszorításában. 2003.04.03 Az ország versenyképességérıl a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett tegnapi konferencia az MNB és a kormány viszonyáról, a nemzeti . valuta árfolyamáról folytatott vitává fejlıdött. Vértes András, a GKI elnöke szerint, hosszú távon, javult Magyarország versenyképessége – a kutató az egy fıre jutó GDP vásárlóerı-paritáson mért változásával, a legfıbb külpiaci partnereink piacán kivívott részaránnyal, illetve a mőködıtöké-behozatal mértékével érvelt –, ám az elmúlt két év kedvezıtlen fejleményeket hozott. A forint felértékelıdése, a bérek növekedése, illetve a világgazdaságban kialakult recesszió következtében a magyar gazdaság versenyképessége 25 százalékkal csökkent, s ha a romlást csak az üzleti szférát jellemzı folyamatokra korlátozzuk, még akkor is húsz százalék adódik. Kádár Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a jegybank Monetáris Tanácsának tagja szerint a jegybank gazdaságpolitikai eszköztára igen korlátozott, s legfıbb célja nem az ország versenyképességével vagy a forint árfolyamával, hanem a nemzeti valuta értékırzésével, azaz az infláció leszorításával kapcsolatos. Nyers Rezsı szerint azonban a forint ellen irányult közelmúltbéli spekuláció során a kormány és a jegybank egyaránt hibázott. 2003.04.03 Hír. A Dél-Dunántúl megyéiben tavaly 66,5 ezer forint volt az alkalmazásban . álló 15–74 év közöttiek havi nettó keresete. Ez alacsonyabb az országos átlagnál, a régiók közül pedig csak a Dél-Alföld és az Észak-Alföld megelızéséhez volt elegendı. A KSH legfrissebb adatai szerint az alkalmazásban állók nettó havi keresete az ország egészében tavaly 77,6 ezer forintra rúgott. A Dél-Dunántúl ettıl 11,1 ezer forinttal maradt el. Az országos átlagtól a megyék is alaposan elmaradtak: Tolna adata 69,6 ezer, Baranyáé 67 ezer, Somogyé pedig 63,8 ezer forint volt, ami a hatodik, a tizedik és az utolsó elıtti helyhez volt elegendı a megyék rangsorában. A keresetek növekedésében nemcsak a megyék között vannak különbségek – Baranya 122,2 százalék, Somogy 121,8 százalék, Tolna 120,1 százalék –, hanem a fizikai és szellemi munkát végzık keresetemelkedése sem volt azonos mértékő: a Dél-Dunántúlon átlagban 121,5, illetıleg 119,9 százaléknyit tett ki. 2003.04.04 Hír. Gulyás Kálmánt, a Munkaügyi Döntıbírói Szolgálat jelenlegi vezetıjét kérte fel a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelıs államtitkári . posztjának betöltésére Kiss Péter kancelláriaminiszter.

4

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.04.05 Hír. Vadász János, a közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízott . szeretné elérni, hogy az egységes közszolgálati törvényt az uniós csatlakozással egyidıben fogadja el a parlament. Egy fórumon elmondta: reményei szerint az új bérrendszer bevezetése 2005. január 1-jével megtörténhet. 2003.04.05 Regionális egyeztetı fórummá alakítják a Budapesti Egészségügyi Fórumot – . egyebek között errıl állapodott meg a napokban Szolnoki Andrea fıpolgármester-helyettes, Fábry Béla, a Pest Megyei Közgyőlés alelnöke, valamint Gyırfi István egészségügyi kormánymeghatalmazott. Mint Szolnoki elmondta, a kormány-meghatalmazott közölte, hogy Csehák Judit miniszter hamarosan valamennyi régiót levélben kéri fel olyan egyeztetı tanács létrehozására, amelyben minden tulajdonos részt vesz, elsısorban annak érdekében, hogy a fejlesztési elképzelések összehangolása hatékonyabb legyen. A tavaly létrejött Budapesti Egészségügyi Fórumhoz nemrégiben csatlakozott Pest megye. A továbbiakban az intézményfenntartók mellett a tisztiorvosi szolgálat és az orvosi kamara képviselıivel bıvül majd a testület. Az együttmőködés keretében felmérik majd egészségügyi intézményeik állapotát, ennek azonban nem célja kórházak bezárása – hangsúlyozta a fıpolgármesterhelyettes, akinek tudomása szerint nemcsak a fıvárosban, hanem Pest megyében sem készülnek intézmények vagy ágyak leépítésére. 2003.04.07 Hír. Az elmúlt négy évben összesen ötvenezer fıvel csökkent a . foglalkoztatottak száma a mezıgazdaságban. Ez évente négy-öt IBM-üzem bezárásával azonos mennyiségő munkahely megszőnését jelenti. Ráadásul nıtt a nettó agrárbérek lemaradása az országos átlagbérszinttıl: 1998-ban 72, 2002ben már az országos átlagnak csak 68,8 százalékát érte el az agrárium béreinek átlaga, ami 19 ezer forinttal kisebb az átlagnál. A mezıgazdaságban az elmúlt négy évben évente 12-13 ezer munkahely szőnt meg. Az érdekképviseletek szerint ma 50 ezerrel kevesebb munkahely van az ágazatban, mint 1998-ban. Bereczky András, az ágazat szakszervezetek szövetségének, a Medosznak minap újraválasztott fıtitkára elmondta: az ágazaton nem segített a minimálbérek emelése sem, a cégek nem tudták igénybe venni az emelés miatti, a költségteher csökkentését célzó kompenzációs támogatásokat sem. Az elbocsátások oka a szakszervezetiek szerint egyrészt a modernizáció és a hatékonyság fokozása, nagyobb részben azonban az 1998 és 2002 közötti kormány agrárpolitikája, fıleg a nagyobb üzemek – szövetkezetek, rt.-k, kft.-k – diszkriminatív kezelése volt. Bereczky szerint a Medosz nem tart az EUcsatlakozástól. Az úgynevezett foglalkoztató mezıgazdaság – ahonnan a Medosz tagjai kikerülnek – felkészültebb, versenyképesebb nagyüzemekbıl áll. A csatlakozás vesztesei inkább az önellátás miatt földet mővelık, állatot tartók közül kerülhetnek ki. 2003.04.08 Hír. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a közelmúltban . tanulmányt készíttetett a magyar szakképzés hiányosságairól. A német vállalatok elégedetlenek a magyarországi munkaerı-kínálattal, szerintük nehéz megfelelıen képzett szakembereket találni. Ez visszaveti beruházási aktivitásukat, sıt, hosszabb távon akár új helyszínek felkutatásához is vezethet. Az Oktatási Minisztérium szerint a munkaerıpiac helyzetéhez igazodó felsıoktatási szerkezetet nehéz évekre elıre tervezni. A kilencvenes években háromszorosára nıtt a felsıoktatásban a hallgatói létszám, mondta Mang Béla,

5

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK az Oktatási Minisztérium felsıoktatásért felelıs helyettes államtitkára. A mintegy 380 ezer hallgató a minisztérium által megcélzott korosztály 38 százalékát teszi ki. Az eredeti elképzelésekben az ötvenszázalékos arány elérése volt a cél, amit felül kellene vizsgálni, hiszen a diploma kézhezvétele után mind bizonytalanabbá válik az elhelyezkedés. A közgazdászdiplomák magas számával kapcsolatban Temesi József, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKE) oktatási rektorhelyettese szerint hazánkban több értelemben sincs túlképzés közgazdászból. Aggodalomra nincs ok, hiszen a nyugat-európai országokban magasabb arányban képeznek gazdasági diplomásokat, mint itthon. Ráadásul közülük nagyon sokat felszívnak a kis- és középvállalkozások, és ez hazánkban sincs másképp. A gazdasági iskolákból kikerülık közül nem mindenki helyezkedik el a szakterületén. İk azonban nem hiába szereztek egyetemi vagy fıiskolai diplomát, hiszen azzal a késıbbiekben is javítják munkapiaci pozíciójukat. 2003.04.08 Hír. Az IT-alkalmazottak, így például a rendszergazdák, átlagosan 20 órát . töltenek egy hónapban olyan egyszerő számítógépes „problémák”, mint például a nyomtatóknál jelentkezı papírelakadás megoldásával, vagy e-mailek törlésével - mutat rá egy felmérés. A közvélemény-kutatás során mintegy 500 brit IT-dolgozót kérdezett meg a Computer People nevő cég. Ennek során kiderült: kétharmadukat keresték fel a munkatársak „lerobbant” monitoruk miatt, holott a készülék „baja” csupán az volt, hogy nem dugták be az aljzatba. A felmérést készítı cég munkatársa szerint a technológia korában semmi mentség nincs azon dolgozók számára, akik nem képesek néhány percet foglalkozni számítógép-problémáik megoldásával, és könnyebb megoldásnak gondolják felkapni a telefont és segítséget hívni. A cégek IT-dolgozói átlagosan három munkanapot töltenek egy hónapban olyan egyszerő problémákkal, melyek megoldására egyébként - egy kis idıráfordítással - az irodai munkatársak is képesek lennének. 2003.04.09 Hír. A húsvéti ünnepek után átalakul a Miniszterelnöki Hivatal. Az átszervezés . személycserékkel és az elsı ütemben ötszázalékos létszámcsökkenéssel jár. A miniszterelnök kormányértékelése után az átszervezés érintheti a Nagy Sándor vezette területfejlesztési és területrendezési, valamint a nemzeti fejlesztési tervért felelıs Baráth Etele államtitkárságát is. 2003.04.09 Hír. Indulatos, egyes politikusok szerint „arcátlan” vita folyt tegnap az . Országgyőlésben az úgynevezett kórháztörvény tervezetérıl, amelynek elfogadása esetén a jövıben lehetıség nyílik az egészségügyi intézmények, kórházak, szakrendelık magánítására. Az ellenzéki pártok szerint elfogadhatatlan az egészségügyi intézmények tervezett privatizálása, az ugyanis a „magyar vagyon elkótyavetyélését” jelentheti. A kormány szerint a törvény az egészségügyi reform egyik legfontosabb szabályozása. E szerint az egészségügyi intézmények tulajdonosai a jövıben maguk dönthetnének arról, hogy gazdasági társasággá alakítják-e a kórházakat, szakrendelıket. Ha ezt választják, pályázat útján kereshetnek befektetıket, de csak a tulajdon 49 százalékát értékesíthetik. A szaktárca törvényjavaslata azt is kimondja: az adott ingatlanokat kizárólag egészségügyi, illetve szociális közszolgáltatásokra lehet használni.

6

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.04.09 Hír. Észak-Magyarországon tavaly 66,9 ezer forint volt az alkalmazásban álló . 15–74 évesek nettó keresete. Ez kisebb az országos átlagnál, a régiók közül pedig három is megelızi ezt a térséget, három másik pedig elmarad tıle. A KSH legfrissebb e tárgyban közreadott adatai szerint az alkalmazásban állók nettó havi keresete az ország egészében tavaly 77,6 ezer forintra rúgott. ÉszakMagyarország ettıl 10,7 ezer forinttal maradt el. Az országos átlagot ezek a megyék sem tudták megközelíteni: Heves adata 69,8 ezer, Borsod-AbaújZempléné 66,4 ezer, Nógrádé 63,9 ezer forint volt – ez az ötödik, a tizenkettedik és a tizenhatodik helyet érdemelte a megyék rangsorában. Hasonlók a helyezések a szellemi és a fizikai munkát végzık esetében is: Heves megyében 87,2 és 57,8 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 83,7 és 54,1 ezer, Nógrádban 82,3 és 52 ezer forint volt az átlag – e két kategóriát tekintve a különbség mindhárom megyében meglehetısen nagy, kereken 30 ezer forint. A nettó keresetek emelkedése 2001-hez képest régiós átlagban 121,5% – ez a harmadik-negyedik helyhez elegendı. Figyelemre méltó sajátosság, hogy a keresetnövekedési listán éppen az a két régió vezet – Észak-Alföld (122,5 százalék) és Dél-Alföld (121,8 százalék) –, amelyik a keresetrangsorban az utolsó két helyen áll, és hogy mögéjük szorultak a „jól keresı” térségek, leginkább a jobbára Budapesttıl meghatározott Közép-Magyarország (118,1 százalék). Ez a sajátosság a jövedelmek régiónkénti kiegyenlítıdése felé mutat. A fizikai és szellemi munkát végzık keresetemelkedése sem egyforma: ÉszakMagyarországon átlagban 120,4, illetıleg 121,1 százalék. A régió foglalkoztatási aránya a múlt év negyedik negyedében 43,7 százalék, a munkanélküliek aránya 9,4 százalék volt. Ezekben a mutatókban ÉszakMagyarországot mindegyik más régió megelızte 2002-ben – a legnagyobb arányban az 56,4 százalékos foglalkoztatottságot magáénak mondható NyugatDunántúl, illetıleg a „csak” 4% munkanélküliséggel sújtott KözépMagyarország. 2003.04.09 Hír. Az észak-alföldi régióból 16 foglalkoztatási célú civil szervezet . képviseletében 25 fı vett részt a 2002-ben indult nyolc hónapos képzésen, melynek során ismereteket sajátítottak el az Európai Unióról, megtanulták, hogyan pályázhatnak közös forrásokra és tájékozódtak a civil szervezetek lehetıségeirıl. Az európai ismeretek foglalkoztatási célú civil szervezetek számára címő programképzési módszer segítségével a debreceni RÉS egyesület munkatársai hazai és uniós modellprojekteket mutattak be a résztvevıknek. A tanfolyam eredményeképpen 15 projekttervet készítettek a résztvevık. Ezek hátrányos helyzető személyeknek nyújtanak kitörési lehetıséget: hajléktalanoknak, fogyatékkal élıknek, gyesen lévı anyáknak, negyven év feletti nıknek, munkanélkülieknek, pályakezdı fiataloknak és romáknak. 2003.04.09 Hír. A Kopint-Datorg Rt. 0,3 százalékponttal 3,7 százalékra csökkentette a . GDP (bruttó hazai termék) idei várható növekedésére vonatkozó prognózisát az elızı, tavaly év végi várakozásaihoz képest. A kutatóintézet is osztja azt az általános elemzıi aggodalmat, hogy továbbra is kedvezıtlen a növekedés összetétele. A bıvülést ugyanis elsısorban a költségvetési költekezés, a jelentıs béremelések, annak eredıjeként pedig a háztartások megnövekedett fogyasztása gerjeszti - magyarázta a tegnapi tájékoztatón Palócz Éva, tudományos vezérigazgató-helyettes. Az átlagos reálkereset idén legalább 8, a fogyasztás pedig megközelítıen 6 százalékkal növekszik. 7

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.04.09 Hír. Idén harmadik alkalommal készíti el a Hewitt Inside Kft. a "Legjobb . Munkahely-felmérését". A nevezésre június 30-ig van lehetısége a hazai piacon legalább két éve mőködı és több mint 50 fıt alkalmazó cégeknek jelentette be Tököli Zsolt, a Hewitt Inside szakmai igazgatója sajtótájékoztatón. Az eredményt szeptemberben hozzák nyilvánosságra. Tavaly a több mint 50 vállalat 7000 munkatársa töltötte ki a kérdıíveket, 2003-ban a Hewitt Inside ennél jóval magasabb részvételre számít. Az elızı évhez képest újdonság, hogy idén már az interneten is megválaszolhatók a kérdések. A lista összeállításához az alkalmazottak elégedettségét, a vizsgált vállalatok humán rendszereinek hatékonyságát és a felsıvezetık tevékenységét mérik fel. Ebben az évben már a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium védnöksége alatt zajlik a felmérés. A Hewitt Inside az együttmőködéstıl azt reméli, hogy a minisztériumon keresztül növelni tudja a felmérésben részt vevı cégek számát - közölte a szakmai igazgató. A minisztérium véleménye szerint a program sikeressége nagy szerepet játszhat az európai szintő munkakultúra elterjesztésében. 2003.04.09 Hír. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a napokban létszámstopot rendelt el. . Ugyanakkor hetek óta tudott, hogy a tulajdonképpen befejezett védelmi felülvizsgálatnak bár nem célja, de következménye lehet egy újabb létszámleépítés. Ez utóbbit az indokolja, hogy az alakulati létszám megnyirbálásával egyidejőleg nem csökkent a háttérintézmények, a minisztérium és a vezérkar létszáma. A létszámstop az indokolatlan felvételeket, beáramlásokat akadályozza, a leépítéssel pedig a nem harcoló szervezetek létszámát arányosítják a harcoló alakulatokéhoz. 2003.04.10 Hír. Magyarország EU-csatlakozását követıen még jó ideig várni kell az uniós . bérekre. A csatlakozás megteremti a gyorsabb gazdasági növekedés feltételét, ezáltal a jövedelmek emelésének alapját. A számítások szerint azonban legalább tíz évig tartó, az EU átlagánál két százalékkal gyorsabb növekedés kell ahhoz, hogy a jövedelmi olló lényegesen összébb záruljon. 2003.04.10 Ma tárgyalja a Somogy megyei közgyőlés az eladósodott Kaposi Mór Megyei . Kórház megszorításokról hozott intézkedési tervét. Mivel idı elıtt kiszivárogtak a leépítésekrıl szóló hírek, az év végére tervezett vezetıváltásra már szeptembertıl sort akar keríteni a fenntartó. Dr. Gimesi Mihály, a kórházat hosszú évek óta vezetı fıigazgató fıorvos az elızetes megállapodás szerint közös megegyezéssel távozik posztjáról, és amennyiben elfogadja a felajánlást, az intézmény fıorvosa maradhat. 2003.04.10 Hír. A bérgarancia alapból igényelt 150 millió forint segítségével . megkezdıdött a felszámolás alatt álló DAM Steel Rt. közel másfélezer dolgozója elmaradt bérének kifizetése és sokakat már visszarendeltek a kényszerszabadságról. A felszámolást irányító Mátraholding Rt. a diósgyıri kohászat újraindításához szükséges mintegy 2 milliárd forintot részben hitelbıl szeretné elıteremteni. Errıl már több bankkal is tárgyaltak. 2003.04.11 Hír. A kormány felhatalmazása alapján a munkaügyi tárcánál kidolgozták a . „hibrid” néven emlegetett önfoglalkoztató munkavállalási forma koncepcióját. A színlelt szerzıdéssel történı foglalkoztatás. kiszolgáltatottá tette a munkavállalókat, ugyanakkor a munkaadónak jelentıs megtakarítást hozott az,

8

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hogy így a bérterheket nem kellett fizetnie. A kormány most úgy döntött: olyan foglalkoztatási forma bevezetését készíti elı, amely ötvözi az alkalmazotti és a vállalkozói munkavállalás elınyeit. Az új szabályozásnak két alapvetı követelménynek kell megfelelnie: a vállalkozási szerzıdéssel munkát végzık számára garantálja a jogi védelmet, másfelıl tegye lehetıvé a rugalmas foglalkoztatást. A tervezet kidolgozói fontosnak tartották, hogy elsıbbséget élvezzenek a munkát vállalók egzisztenciális biztonságához főzıdı érdekek, óvnak ugyanakkor attól, hogy mindez a munkaviszonyok tömeges átalakulásához vezessen. A szakemberek ezért olyan szabályozás kidolgozására törekedtek, amely ötvözi a polgári jog és a munkajog bizonyos elemeit. E szerint a – „harmadik utasnak” elnevezett – foglalkoztatás keretében dolgozó viszonylagos önállóságot élvez. Vagyis a munkát személyesen – tehát nem alkalmazottai, alvállalkozói útján – ellátó munkavállalónak a munkaideje kötetlen, viszonylagos szabadságot élvez tevékenysége szervezésében, megválaszthatja a munkavégzés helyét, s a munkaadó utasítási joga korlátozott. Maga dönt a munkavégzés mikéntjérıl, idıbeosztásáról. Ilyen foglalkoztatás például a könyvelık, az újságírók, az informatikusok, az orvosok körében célszerő. A tervezet szerint az önfoglalkoztató tartósan egy munkaadónak dolgozik, megbízási vagy vállalkozási szerzıdéssel, de alkalmazott közremőködését nem veheti igénybe. 2003.04.11 Hír. Becslések szerint a DAM Steel három-négymilliárd forinttal adós . hozzávetıleg négyszáz hitelezıjének. De hamarosan visszarendelik a dolgozókat az állásidırıl, hogy a gyár minden tekintetben készen álljon a májusra tervezett újraindulásra. Az rt. által közvetlenül foglalkoztatott ezeregyszáz ember márciusi fizetéséhez még lehetne pénzt igényelni a bérgarancia-alapból, de azt – akárcsak a korábban igénybe vett összeget – vissza kell fizetni. Ezért aztán igyekeznek saját erıbıl, korábbi szállítások után járó kinnlevıségekbıl elıteremteni a bérekre, egyéb kifizetésekre havonta szükséges nagyjából kétszázmillió forintot. Szintén alapvetı feltétele a folytatásnak, hogy legyen elegendı, megfelelı és megfizethetı alapanyag. A megnyugtató energiaellátás érdekében a napokban elkezdik a tárgyalásokat az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt.-vel, amelynek egyébként csaknem hatszázmillió forinttal adós a DAM Steel. A gyárban a korábbi évek leépítései után már „nincsenek különösebb létszámtartalékok”. Egyelıre azonban csak annyi biztos, hogy három héten belül dönteni kell, újraindulnak-e a gépek Diósgyırben. 2003.04.12 Hír. A kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ képviselıi nem vettek részt azon az egyeztetésen, amit a Fidesz kezdeményezett a kórháztörvényrıl. Az . ellenzéki pártok olyan ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek állításuk szerint biztosítanák az egészségügyi dolgozók jogait, a betegek térítésmentes ellátását és azt is, hogy az egészségügyi vagyont ne lehessen elherdálni. 2003.04.12 Hír. Az idén 34 milliárd forintos veszteséggel számoló MÁV Rt. . kilencvennégy felsı vezetıjének évi jövedelme meghaladja a kétmilliárd forintot. A három vezérigazgató-helyettes, az öt üzletágvezetı, a projektigazgató és a szolgáltatási igazgató havi minimális személyi alapbére 1,2 millió forint, amihez százszázalékos prémium járul. Ehhez jön még egy szolgálati gépkocsi, a korlátlan mobiltelefon-használat és éves ötmillió forintos életbiztosítás, amire évente százmillió forintot költenek. A 9

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK vezérigazgatósághoz tartozó összesen kilencvennégy felsı vezetı személyi alapbérére, prémiumára és az egyéb juttatásokra éves szinten kétmilliárd forintot meghaladó összeget fizet a MÁV. A minisztérium álláspontja szerint ezek a költségek teljesen függetlenek a társaság veszteségességétıl, sıt a hatékonyság javítására is vonatkozó szakmai munka – amiért ez a szintő ellentételezés jár – éppen arra irányul, hogy a jövıben lefaragják a társaság veszteségeit. A reprezentatív vasutas-szakszervezetek elsı számú vezetıi nyolcszázezer forintos havi alapbérben részesülnek, számukra is korlátlan mobiltelefon-használatot, valamint életbiztosítást nyújt a MÁV. További ötvenkilenc szakszervezeti tisztségviselı – három más kategóriába besorolva – a nyolcszázezer forintos alapbér hetven, ötven, illetve negyven százalékát kapja havonta. Ez évente összesen kb. 325 millió forint. 2003.04.15 Hír. A sajtó nyilvánossága elıtt írták alá Szombathelyen, az Epcos Elektronikai Alkatrész Kft.-nél a cég és a szakszervezet vezetıi a kollektív szerzıdést. Ilyen . dokumentum eddig nem volt a németországi központú, összesen 1100 fıt foglalkoztató vállalatnál. Az Epcos – az egykor Kelet-Európában közismert Remix utóda – a rendszerváltás óta fıleg bérmunkát végzett, majd a privatizáció során elıbb egy hazai vállalkozó, késıbb a Siemens és a japán Matsushita tulajdonába került, 1994 óta pedig a németországi székhelyő nemzetközi vállalkozás a gazdája. Az üzemben kondenzátorokat, zavarszőrıket, fojtótekercseket állítanak elı. A cég 2000 végén amiatt került az érdeklıdés középpontjába, mert a rendelések nagyarányú visszaesése miatt hatszáz embert bocsátottak el. Azóta viszont új, kvalifikált termékek gyártását vezették be, sıt saját fejlesztési szervezet meghonosításába kezdtek. Nemrégiben pedig mintegy nyolcvan középfokú gépipari végzettségő dolgozó felvételét határozták el a Németországból áttelepített gépsorok üzemeltetésére. Mindezek eredményeként a fizikai dolgozók átlagosan havi 145 ezer forintot keresnek, s a cég 13. havi illetményt is fizet. 2003.04.16 Athénban ma aláírják az Európai Unió bıvítésérıl szóló szerzıdést. . Magyarország nevében Medgyessy Péter és Kovács László látja el kézjegyével az okmányt. Errıl tegnapi ülésén döntött a parlament: a fideszes Simicskó István egyetlen ellenszavazata mellett 365 képviselı határozott úgy, hogy fölhatalmazza a kormányt a dokumentum hitelesítésére. Húszan távol voltak. A hivatalos athéni delegáció tagja – a kormányfın és a külügyminiszteren kívül – három volt miniszterelnök (Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor), Göncz Árpád volt és Mádl Ferenc jelenlegi államfı. (Orbán Viktor, aki részt vesz az Európai Néppárt athéni tanácskozásán, nem a küldöttséggel utazott, hanem már korábban megérkezett a görög fıvárosba.) A magyar küldöttséggel tart, bár nem vesz részt az aláíráson három frakcióvezetı, Lendvai Ildikó (MSZP), Herényi Károly (MDF) és Kuncze Gábor (SZDSZ). Nem tagja a magyar küldöttségnek Áder János, a Fidesz frakcióvezetıje, akit a többi parlamenti képviselıcsoport vezetıjéhez hasonlóan meghívott a miniszterelnök Athénba. İ a határon túli kisebbségek képviselıjének kívánta volna átadni helyét a delegációban, ez azonban diplomáciai okok miatt nem volt lehetséges. A delegáció tagja Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szent-Iványi István, a parlament integrációs bizottságának elnöke, valamint Palánkai Tibor, az EU Kommunikációs Közalapítvány elnöke. A küldöttség tagja Juhász Endre brüsszeli EU-nagykövet, Kırösi Csaba athéni nagykövet, Becker Pál, a 10

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Köztársasági Elnöki Hivatal vezetıje, Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfınöke és Balázs Péter integrációs államtitkár is. 2003.04.16 Athénban a szerdai EU-csúcs alkalmával megállt az élet. A belvárost . gyakorlatilag teljesen lezárták a gépkocsiforgalom elıl a 40 állam- és kormányfı érkezése miatt. De megállították a görög fıváros életét a szakszervezetek is, melyek általános sztrájkot hirdettek a mai napra. A délelıtti EU-csúcs helyszínétıl pedig alig néhány száz méterre lévı Othonos téren gyülekeztek az unió bıvítése ellen tüntetık. A nemzetközi antiglobalizációs szervezetekhez kapcsolódóan az iraki háború ellen is szólt a demonstráció. A görög hatóságok már korábban engedélyezték a tüntetést és ugyan a csúcs közelségére hivatkozva megpróbálták betiltani a demonstrációt, végül mégis felvonulnak a tiltakozók. A csúcstalálkozó helyszínére, a Zappion központba érkezı külföldi állam- és kormányfık a tüntetıkkel találták szemben magukat és John Lennon Power to the People (Hatalmat a népnek) címő számának induló változatát hallhatták. Az európai nagyvárosok közül Athénban voltak az utóbbi hetek talán legnagyobb háború-ellenes tüntetései. Az Irak elleni háború kitörésének másnapján például közel 250 ezren vonultak az utcára. Az egyik szervezı, a Görög Kommunista Párt (GKC) diákszervezetének aktivistája elmondta: azért tiltakoznak, mert az EU új tagjai csak elvesznek pénzt, de nem adnak semmit. A körülbelül Hısök tere nagyságú téren délelıtt 2-3 ezer ember győlt össze az EU- és háború-ellenes transzparensek alatt, de délutánra több tízezer embert várnak a szervezık. 2003.04.17 Hír. Fizetési nehézségekkel küzd a Ganz Vagon Kft. Több szállító is arra . panaszkodik, hogy a vállalat nem fizet. A Ganz Gépgyár Holdinghoz tartozó vállalatnak olyan szállítója is akad, akinek már éven túli követelése is van. Egy kétségbeesett kisvállalkozó, aki a Ganz Vagon Kft.-nél lévı kintlévıségei miatt a csıd szélére került, tavaly decemberben a társaság Vajda Péter utcai kerítésrácsához láncolta magát. A problémák azóta sem oldódtak meg, mert komolyabb megrendelés hiányában a kft.-nél lassan leállt a termelés. A Ganz Vagon a hitelezı vállalkozók számláinak nagy részét kielégítette, de tekintettel a cég nehéz helyzetére, a követelések kisebb részét megegyezés útján késıbb kívánja kifizetni. A Kıbányai úti irodaházat hitel fejében vette át tılük a Budapest Bank továbbértékesítésre, ám amíg nem talál rá vevıt, pénz sincs. A forint erısödése okozta veszteség miatt felére romlott a nagyvállalat hitelképessége. Ez nehezíti a befektetéseket, ami miatt komoly megrendelésektıl esett el a cég. 2003.04.17 Hír. A Dél-Alföldön tavaly 64,9 ezer forint volt az alkalmazásban álló 15–74 . évesek nettó keresete. Ez az összeg nemcsak az országos átlagnál kisebb, hanem alatta marad mindegyik más régió átlagának is. A KSH e tárgyban közreadott legfrissebb adatsora szerint a 15 és 74 év közötti korú, az alkalmazásban állók nettó havi keresete az ország egészében tavaly 77,6 ezer forintra rúgott. A Dél-Alföld ettıl 12,7 ezer forinttal maradt el. Az országos átlagot egyetlen megye sem tudta megközelíteni: Csongrád adata 67,3, BácsKiskuné 64, Békésé 63,2 ezer forint volt – ez a nyolcadik–kilencedik, a tizennegyedik–tizenötödik és az utolsó helyet érte a megyék rangsorában. Hasonlók a helyezéseink a szellemi és a fizikai munkát végzık esetében is: Csongrádban 84,5 és 52,5 ezer, Bács-Kiskunban 83,1 és 52,5 ezer, Békésben 81,7 és 51,7 ezer forint volt az átlag – e két kategóriát tekintve a különbség 11

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK kereken 30 ezer forintnyi a szellemi tevékenységet folytatók javára. Vannak különbségek abban is, hogy mennyivel emelkedtek a nettó keresetek 2001-hez képest. A régiós átlag 121,8 százalék – ez a második legnagyobb arány az országban. A fizikai és szellemi munkát végzık keresetemelkedése a DélAlföldön 121,2, illetıleg 121,1 százalék (ez a legkisebb régión belüli különbség az országban). Az átlagkereset vagy a keresetnövekedés aránya mellett sokat számít, hogy az adott megyében, régióban milyenek a foglalkoztatási viszonyok. A foglalkoztatási arány a múlt év negyedik negyedében 47,8 százalék, a munkanélküliek aránya 6,7 százalék volt. Mindkét tekintetben jobb eredményeket mondhatott magáénak Nyugat- és KözépDunántúl, valamint Közép-Magyarország. A többi régióban rosszabbak voltak ezek a mutatók: például a sereghajtó Észak-Magyarországon 43,7 és 9,4 százalék. 2003.04.17 Hír. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen . (BKÁE) frissen végzettek átlagosan bruttó 170 ezer forintért helyezkednek el – a Közgázos Karrieriroda adatai szerint. Ezzel szemben a hallgatók jóval magasabb, bruttó 230 ezer forint körüli átlagfizetésre vágynak – mondta el lapunknak Andrási Mónika, az iroda vezetıje. A jelek szerint a Mőegyetemrıl kikerülı kezdık többet keresnek. A Duna túlsó partján végzett friss diplomások havi bruttó jövedelme ugyanis eléri a 230 ezer forintot – a Mőegyetem diákközpontjának felmérése szerint. A gépész-, építı- és villamosmérnökök 250 ezer, az informatikusok pedig 300–330 ezer forintos átlagjövedelemre számíthatnak. A BKÁE-n április 7–8-án rendezett KarrierExpón több mint hatvan vállalat összesen ezer állásajánlattal várta a frissen diplomázókat. A korábbi évekhez képest a kiállítók száma és a közgazdászok iránti kereslet egyaránt stagnált. Általános tapasztalat szerint a vállalatok elınyben részesítik a gyakorlattal rendelkezıket, így a diplomázók között gyakran az eltöltött gyakorlati idı alapján tesznek különbséget. A kiállításon részt vevı a multinacionális cégek közül a British American Tobacco és a Master Foods bruttó 200–250 ezer forintos kezdı fizetést is ajánlott a pályakezdıknek. A legkisebb összeget – 130–170 ezer forintot – a Kelet-Magyarországon mőködı vállalkozások kínálják. Az Auchan Magyarország Kft. 150 diplomást keres, de néhány tanácsadó cég szintén 40-50 fınyi friss munkaerıre számít. Az idén diplomázók közül elsısorban pénzügyi és értékesítési területre keresnek számítógépes ismeretekkel rendelkezı szakembereket. A megjelent cégek közül csupán 15-en jelezték, hogy szakmai gyakorlatot vagy átképzést biztosítanak a pályakezdıknek. 2003.04.22 Hír. Diplomás pályakezdı fiataloknak több minisztérium bevonásával . gyakornoki programot dolgozott ki a munkaügyi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal. A több mint egy évig tartó képzésben a fiatalok elsajátíthatják az EU-s feladatokat, megismerkedhetnek a köztisztviselık életével. A napi 8 órás munkáért pályakezdı köztisztviselıi fizetéssel megegyezı ösztöndíjat kapnak majd és a sikeres gyakorlati idı után munkalehetıséget is garantálnak a minisztériumok. Júniustól 50 munkanélküli, diplomás fiatal gyakornoki képzésben vehet részt néhány minisztériumban. 2003.04.22 Hír. A négy kategóriába és azon belül több lépcsıfokba osztott uniós bértábla . középátlaga nagyjából havi hétezer-ötszáz euró tisztán. Az uniós állások

12

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK nagyon stabilak, a bér az idı haladtával arányosan nı, egészen 65 esztendıs korig. Akkor nyugdíjba kell vonulni az EU alkalmazottainak, és a nyugdíj nettó összege az utolsó havi bér legalább fele, legfeljebb hetven százaléka. A következı hét évben legkevesebb 489 uniós állást magyar állampolgárok töltenek be, ennyi „jár”. Közülük 33 lesz felsı vagy középvezetı, havi háromnégymilliós fizetéssel. Mintegy 150-en havi két és fél millióért lesznek (diplomás, többnyelvő) hivatalnokok, a többiek pedig különféle adminisztrátorok. Uniós állásban lesz még nyolcvan magyar tolmács és fordító, durván havi hárommillió forintos átlagdíjazásért. Rajtuk kívül akár további több száz embert vehetnek fel a háttérintézmények, az Európai Parlament frakciói, valamint az EU strasbourgi és luxemburgi intézményei. Az eurokraták most körülbelül negyvenezren vannak, a bıvítés után további ötezerrel nı a létszám. Tartani lehet attól, hogy az új belépı országok – amelyekben amúgy sincs elég uniós szakember – legfelkészültebb tisztviselıi átigazolnak valamelyik brüsszeli intézményhez. Ennek enyhítésére idıben elhúzzák, és kicsit még mesterségesen is fékezik a felvételeket, valamint elvárják, hogy az új tagállamok jelentısen emeljék a hazai államigazgatás fizetéseit. Az ötszörös különbség azonban nyilván csak lassan fog csökkenni. 2003.04.23 Hír. A DAM Steel Rt. felszámolója, Kovács János szerint kedvezıen alakulnak . az alapanyag-ellátási, a piaci és a finanszírozási feltételek. A szerdai munkásgyőlés után a dolgozók másnap minden bizonnyal visszatérnek az állásidırıl, és hozzáláthatnak az újbóli termelés üzemi feltételeinek biztosításához. A felszámoló szerint jó esély van az energiaellátással kapcsolatos vitás kérdések megnyugtató rendezésére is. Akár már kedden megszülethet a megállapodás az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (Émász) Rt.-vel, és hasonló a helyzet a gázszolgáltatás esetében is, bár a Mol Rt.-vel még vannak tisztázandó kérdéseik. Ha nem jönnek közbe váratlan események, akkor május közepe táján ismét termelhet a diósgyıri kohászat. 2003.04.23 Hír. Az egységes közszolgálati törvény koncepciója a tervezett határidı elıtt . hat hónappal elkészült, így nincs akadálya annak, hogy a kormány az elıterjesztést elfogadja, és május 1-je körül bejelentse: megkezdıdhet a 830 ezer közszolgálati dolgozót érintı reform – nyilatkozta lapunknak Vadász János, a közszolgálat reformjáért felelıs kormánymegbízott. Ha a kabinet dönt, megkezdıdhet a kodifikáció, és az új szabályozás 2004 nyarán, közvetlenül Magyarország uniós csatlakozása után életbe léphet. 2003.04.23 Hír. Az Észak-Alföldön tavaly 65,1 ezer forint volt az alkalmazásban állók . nettó keresete. Ez jóval kisebb az országos átlagnál, és a régiók közül csupán a Dél-Alföldet elızi meg. A dolgozók nettó havi keresete az ország egészében tavaly 77,6 ezer forint volt. Az észak-alföldi régió ettıl 12,5 ezer forinttal maradt el. Az országos átlagot a régió egyetlen megyéje sem tudta megközelíteni: Hajdú-Bihar adata 66,7, Szabolcs-Szatmár-Beregé 64, JászNagykun-Szolnoké 63,8 ezer forint volt – ez a tizenegyedik, tizennegyediktizenötödik és tizenhetedik helyet érdemelte a megyék rangsorában. Hasonlók a helyezések a szellemi és a fizikai munkát végzık esetében is: Hajdú-Biharban 86,2 és 53,1, Szabolcs-Szatmár-Beregben 82,5 és 50,7 (utóbbi az országban a legkevesebb), Jász-Nagykun-Szolnokban 81,8 és 52,6 ezer forint volt az átlag – e két kategória között a különbség meglehetısen nagy, 29–33 ezer forint a szellemi tevékenységet folytatók javára. Vannak különbségek abban is, hogy 13

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK mennyivel emelkedtek a nettó keresetek 2001-hez képest. A régiós átlag 122,5 százalék – ez az arány itt a legnagyobb az országban. Figyelemre méltó sajátosság, hogy a keresetnövekedési listán éppen az a két régió vezet – ÉszakAlföld és Dél-Alföld (121,8 százalék) –, amelyik a keresetek rangsorában az utolsó két helyen áll, és e tekintetben mögéjük szorultak a „jól keresı” térségek. A foglalkoztatás a múlt év negyedik negyedében 43,9 százalékos, a munkanélküliek aránya 7,4 százalék volt. 2003.04.23 Ez év végére befejezıdik a Honvédelmi Minisztériumot és a vezérkart, illetve a háttérintézményeket érintı mintegy húszszázalékos létszámcsökkentés. . Iváncsik Imre, a szaktárca politikai államtitkára szerint a létszámcsökkentés szükséges és halaszthatatlan. Közlése szerint a szakszervezetekkel egyeztetett, több mint 900 fıs létszámcsökkentés jövıre mintegy 10 milliárd forintos megtakarítást jelent majd, amelyet a csapatok feltételeinek javítására, illetve a 2004-es bérfejlesztésre költenek. A folyamat végén az érintett szervezetek összlétszáma 5100-ról mintegy 4200-ra csökken. Az államtitkár elmondta: a létszámcsökkentés során együttmőködnek a munkaügyi minisztériummal és a munkaügyi központokkal. Kiemelte, hogy az érintettek minden járandóságukat megkapják: a katonáknál és a köztisztviselıknél 6 hónapos felmentési idıvel számolnak, végkielégítésük esetén pedig a szolgálati idejüktıl függıen 1 és 8 havi távolléti díjnak vagy illetménynek megfelelı összeget kaphatnak. Elhangzott, hogy a felmondási idık és a végkielégítések fedezetével rendelkezik a szaktárca. A létszámcsökkentés további szakaszait is folyamatosan egyeztetik a szakszervezetekkel. A politikus ismertetése szerint a különbözı vezetık május 8-ig döntik el, hogy milyen beosztásokat kívánnak megszüntetni, és azt is, hogy kik azok, akiket el kell mozdítani a helyükrıl. Ezt követıen megkezdıdnek a személyi beszélgetések, június 27-ig pedig minden érintettnek kézhez kell kapnia a határozatot. A HM-ben dolgoznak a rendfokozati arányok megváltoztatásán is. Mivel a jövıben csökkenni fog a honvédség képzési igénye, változik a felsıoktatási rendszer felépítése és az oktatói létszám is. Míg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) hallgatói létszáma tizede az Eötvös Lóránd Tudományegyetemének, addig az oktatók száma megegyezik. A ZMNE-n két lépcsıben valósul meg a leépítés a jövı évben bevezetendı oktatási struktúraváltás miatt. 2003.04.24 A munkaügyi tárca többféle módszerrel igyekszik segíteni a munkanélküli . fiataloknak. A pályakezdı fiatalok munkanélkülisége a legsúlyosabb munkaerı-piaci problémák közé tartozik, hiszen ık a legsebezhetıbb társadalmi réteg. A magyar gazdaságban jelenleg nincs arányban a képzés és a munkaerıigény. Hiába van csaknem 35 ezer tartósan betöltetlen álláshely, a fiatalokat mégsem szívesen alkalmazzák a vállalatok vezetıi. A szakmunkásképzés azért is került nehéz helyzetbe, mert a demográfiai hullám miatt egyébként is kevés a tanuló, közülük is a leggyengébbek jelentkeznek. Miközben a világon mindenhol folyamatosan nı a szakmunkás tanulók aránya, hazánkban diploma megszerzése lett a fiatalok és szüleik célja. A 2002-2003as tanévre a hazai egyetemek 400 szakot hirdettek, a felvételizık azonban nem az elhelyezkedési lehetıségek szerint választottak. Csaknem háromszor annyi diplomás kerül ki évente a munkaerıpiacra, mint ahányra igény lenne. Magyarország 1997-ben kapcsolódott be az Európai Bizottság Leonardo da Vinci nemzetközi szakképzési programjába, melynek keretében végzett 14

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szakemberek továbbképzésére nyílik lehetıség. Az EU-ban eddig több mint 10 000 fiatal vett részt a programban, Magyarországról 1000 szakmunkás, tolmács és más szakmát szerzett fiatalnak nyílt új lehetısége ezáltal, de a szakemberek azt remélik, a közeljövıben ez az arány megsokszorozódik. A diplomásoknak az Erasmus program nyújt sajátos lehetıséget, a hallgatóknak a külföldi partneregyetemen egy teljes szemesztert esetleg tanévet kell eltölteniük, de a nyelvtudás alapfeltétel. A gyakorlati képzésben a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjában dolgozó - földmővelésügyi, gazdasági, munkaügyi tárcák és a MeH kapcsolódnak be. Ugyanakkor a fiatalok foglalkoztatásában munkaadókat, vállalatokat is ösztönzi a szaktárca: regionális pályázatokon lehet forráshoz jutni. 2003.04.24 Hír. Gazdasági elemzık szerint áprilisban várhatóan az utóbbi 17 évben mért . legalacsonyabb szintre, 4,23 százalékra süllyed a hazai infláció. A Reuters felmérése szerint az év hátralévı részére viszont a szakemberek ismét a pénzromlás ütemének gyorsulását várják. A legtöbb elemzı úgy véli, hogy a jegybank az idén valószínőleg már nem változtat a kamatokon. A várakozások szerint az euró bevezetésének legvalószínőbb idıpontja továbbra is 2008. 2003.04.24 Hír. Mindenféle hátrányos megkülönböztetést tilt a régóta várt . antidiszkriminációs törvény, amelyet az európai uniós irányelveket is figyelembe véve dolgoztak ki. Nem engedi meg a különbségtételt a többi közt a nemzetiség, a nyelv, az etnikai csoporthoz tartozás és a szexuális irányultság szerint. Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium (IM) politikai államtitkára közölte: a sérelmeket két fórumon lehet majd orvosolni. Személyiségi jogainak védelmében továbbra is pert indíthat a kárvallott. Újdonság lesz viszont az Egyenlı Bánásmód Bizottság (EBB). Ez bírságot szabhat ki a jogsértı munkáltatóra, hatóságra, intézményre. A bizottság emellett segítséget ad a jog érvényesítéséhez. Kaltenbach Jenı, a kisebbségi jogok országgyőlési biztosa szerint az egyik legfontosabb kérdés, hol helyezzék el és milyen jogkörrel ruházzák fel az Egyenlı Bánásmód Bizottságot. Az IM elképzelése szerint az EBB az igazságügy-miniszter felügyelete alatt állna önálló, teljes jogkörő költségvetési szervezetként. Ugyanakkor a jogsértık közt tömegesen vannak hivatalok, hatóságok és más állami szervezetek. A függetlenség, az elfogulatlanság nem garantálható. Szerinte a vállalkozások és más szervezetek mőködésének korlátozásával, felfüggesztésével, kedvezményeik megvonásával több sikert lehet elérni, mint a bírságolással. A bizottság nemcsak büntetést kirovó hatóság, hanem a jogvédelemhez segítséget nyújtó szervezet is. A biztos szerint ez sem szolgál elınyére. Az IM úgy véli, az öttagú Egyenlı Bánásmód Bizottság a miniszter törvényességi felügyelete alatt is független maradhat. Az EBB határozata ellen bíróságtól kérhet felülvizsgálatot az érintett. A minisztériumi vezetı nem tartaná jónak, ha az EBB-t az ombudsmani hivatalhoz kapcsolnák, mert szerinte a hivatalnak nem kell hatósági jogkört adni. A kisebbségi biztos szerint viszont nem állja meg a helyét, hogy hivatala hatósággá válna. Az államtitkár tájékoztatása szerint az elvi alap, vagyis a koncepció megvitatása befejezıdött, most a jogszabály szövegének kimunkálása következik. Újabb egyeztetések után várhatóan még áprilisban a kormány elé kerül a tervezet. 2003.04.24 Hír. Néhány millió forintot szán öt szakszervezeti konföderáció a hagyományos . városligeti május elsejei ünnepségre. A konföderációk központi ünnepségérıl 15

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hiányzik majd a Munkástanácsok szervezete, ez május második felében üli meg a munka ünnepét. Az öt konföderáció által egyenlı mértékben állt költségvetés legnagyobb tételeit a sátrak, a plakátok, az értékek ırzése és a fellépti díjak jelentik. A területet ingyen kapták meg a szervezık, így további kiadást csak a szakszervezeti tagoknak ajándékként kiosztandó étkezési (sör-virsli) jegyek jelentenek – ezeket a konföderációk már saját zsebükbıl fizetik. 2003.04.24 Hír. Óvodákat és várhatóan általános iskolákat zárnak be a közeljövıben Szegeden, tagóvodát zárnak be Hódmezıvásárhelyen, Csongrádon pedig . átszervezik az általános iskolákat: az eddigi hat önálló intézmény helyett mindössze egy iskola marad a városban, a többiek tagiskolaként funkcionálnak. Részben a gyermeklétszám csökkenésével, részben a magas fenntartási költségekkel indokolják az önkormányzatok a tervezett vagy már eldöntött intézkedéseket. 2003.04.25 Hír. Várhatóan a jövı év elejétıl bevezetik az egységes foglalkoztatási . nyilvántartást, a virtuális munkakártya lényegesen korszerőbb lesz, mint az 1992-ben megszüntetett munkakönyv. Ezt Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter csütörtökön jelentette be egy sajtóbeszélgetésen. A szakminiszter a munkakártya kialakítását azzal indokolta, hogy jelenleg csupán a munkanélküliekrıl állnak rendelkezésre pontos adatok, a feketén foglalkoztatottak számát pedig csak becsülni lehet. A miniszter megerısítette, hogy a munkakártyán szereplı adatokkal kapcsolatban egyeztettek az adatvédelmi biztossal is. A munkakártya bevezetéséhez szükséges törvényjavaslat várhatóan a nyár végéig a kormány elé kerül, ısszel pedig a parlament hozza meg a végsı döntést. 2003.04.25 Már elérhetıek a Fıvárosi Esélyegyenlıségi Módszertani Iroda szolgáltatásai. . Az új iroda a fıvárosi önkormányzat foglalkoztatáspolitikai döntéseinek elıkészítése mellett figyeli és elemzi a fıvárosi foglalkoztatási folyamatokat. A szolgáltatások korlátlanul elérhetıek lesznek mind a fıvárosi, mind a civil, mind pedig a kerületi szakirányú intézmények, szervezetek számára. Különösen nagy segítséget nyújtanak majd a komplex uniós, illetve belföldi pályázatok elıkészítésében. Bıvebb információt munkanapokon reggel kilenctıl két óráig kaphatnak az érdeklıdı szervezetek a IX. kerület, Üllıi út 47. szám alatt és a 216-0809-es telefonszámon. 2003.04.29 Július elsejével lép életbe a munka törvénykönyvének legújabb módosítása. Ez . egyebek mellett úgy szabályozza újra a munkaviszony fogalmát, hogy a vállalatok ne tudják azt megkerülni (vagy az eddigieknél csak jóval nagyobb erıfeszítések mellett legyenek képesek erre). Az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Fıfelügyelıség (OMMF) és az APEH, vagyis az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal lehetıségei ezzel megsokszorozódtak, vezetıik szerint jóval hatékonyabban tudnak fellépni az álcéges munkavállalói rendszert alkalmazó vállalatok ellen. Az Mt. júliustól kimondja: a szerzıdés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló érdekeit védı rendelkezések korlátozására. Vagyis a jogszabály egyszerően kiköti, hogy nem lehet azért vállalkozói szerzıdést kötni, mert ez jobb a foglalkoztató cégnek, mint a dolgozó hivatalos alkalmazása. A másik fontos változás, hogy az új szabály szerint nem számít a szerzıdés típusa, a munkaviszony létét attól függetlenül kell megítélni, hogy mi van a papírok fejlécére írva. Az adóhivatal az OMMF

16

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK jelzése nyomán ki fog vonulni az adott céghez, és ott maga is ellenırzésbe kezd. Király László György, az APEH elnöke azt hangsúlyozta: az adóhivatal revizorai külön eljárást folytatnak majd le, annak minden szabálya szerint. Ez – attól eltekintve, hogy a sorozatos ellenırzések egyetlen cégnek sem kellemesek – még súlyosabb következményekkel járhat, mint az OMMF vizsgálata. Az adóhivatal ugyanis megállapíthatja, hogy mekkora az az összeg, amit a foglalkoztató cég megspórolt dolgozója vállalkozóvá „alakításával”. Ezt a ki nem fizetett járulékot pedig az APEH behajtja – mégpedig a közterhek elévülésének idıpontjáig, vagyis öt évre visszamenıleg. (Ez a gyakorlatban hat év, mert az elévülés csak lezárt, tehát véget ért esztendıkre vonatkozik.) A vállalkozásba kényszerített munkavállaló pedig visszakérheti az általa befizetett járulékokat (ami valószínőleg több, mint amennyit rendes dolgozóként fizetnie kellett volna). A vállalkozói viszonyban foglalkoztatott dolgozó kevesebb jövedelemadót is fizetett, ha viszont ez az új helyzet feltárásával kiderül, ezt neki szintén visszamenıleg meg kell fizetni. Békés András és Király László György is úgy véli: az álvállalkozókat foglalkoztató cégek jobban járnak, ha a törvény hatálybalépéséig maguk állnak át a rendes foglalkoztatásra. A munkaügyi ellenırzés ugyanis nem visszamenıleg vizsgál, hanem csak azt nézi meg, az éppen megtalált helyzet jogszerő-e. 2003.04.29 A KSH legfrissebb adatai szerint az alkalmazásban állók nettó havi keresete az . ország egészében tavaly 77,6 ezer forintra rúgott. A Nyugat-Dunántúl ettıl 8,2 ezer forinttal maradt el. Gyır-Moson-Sopron adata 73,2 ezer, Vasé 67,3 ezer, Zaláé 65 ezer forint volt, amivel a harmadik, a nyolcadik és a tizenharmadik helyet érdemelték ki a megyék rangsorában. A szellemi és a fizikai munkát végzık esetében is: Gyır-Moson-Sopronban 92,7 és 61,9 ezer, Vas megyében 88,2 és 57,6 ezer, Zalában 84 és 53,6 ezer forint volt az átlag. Ezt a két kategóriát tekintve a különbség mindhárom megyében meghaladja a 30 ezer forintot. A régióban a foglalkoztatás a múlt év negyedik negyedében 56,4 százalékos, a munkanélküliek aránya 4,2 százalék volt. A Közép-Dunántúlon a nettó havi ereset az országos átlagtól 5,2 ezer forinttal maradt el, itt az átlagkereset 72,4 ezer forintot tett ki. Fejér adata 75,4 ezer, KomáromEsztergomé 72,5 ezer, Veszprémé 68,1 ezer forint volt – ez az elsı, a negyedik és a hetedik helyet biztosította a megyék rangsorában. A szellemi és a fizikai munkát végzık esetében: Fejérben 100,5 és 62,6 ezer, Komárom-Esztergomban 93,2 és 61,1 ezer, Veszprémben 86,2 és 57,3 ezer forint volt az átlag – e két kategóriát tekintve a különbség kiváltképpen Fejér esetében nagy a szellemi tevékenységet folytatók javára. Vannak különbségek abban is, hogy mennyivel emelkedtek a nettó keresetek 2001-hez képest. A régiós átlag 119 százalék – ez az ötödik helyhez elegendı csupán. Figyelemre méltó sajátosság, hogy a keresetnövekedési listán éppen az a két régió vezet – Észak-Alföld (122,5 százalék) és Dél-Alföld (121,8 százalék) –, amelyik a keresetrangsorban az utolsó két helyen áll. Ez a jövedelmek régiónkénti kiegyenlítıdése felé mutat. A fizikai és szellemi munkát végzık keresetemelkedése sem egyforma: KözépDunántúlon átlagban 118,3, illetıleg 117,9 százalék. 2003.04.29 Hír. Több tényezıvel is magyarázza az áprilisban várható alacsony inflációt . Vojnits Tamás, az OTP Bank vezetı elemzıje. Ezek közül kiemelkedik az üzemanyagáraknak az iraki háború befejezését követı jelentıs visszaesése. Az OTP Bank szakembere szerint fontos szempont még, hogy tavaly áprilisban 17

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK viszonylag magas volt az infláció mértéke, amelyhez képest idén könnyő javulást elérni. Emellett szerencsés, hogy az év elsı négy hónapjában az élelmiszerek, és az ipari termékek ára egyaránt kedvezıbben alakult a várakozásoknál. Az OTP Bank szakembere áprilisban 4,0-4,2% közé várja az egy évre visszatekintı inflációt. A Postabank elemzıje a decemberi, egy évre visszatekintı inflációt, valamint az idei éves inflációt egyaránt 4,8-5,0 százalék közé várja. Jövıre viszont minden bizonnyal teljesül a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkitőzése, vélte Nyeste Orsolya. A jegybank ugyanis 2,5-4,5 százalék közötti infláció elérését tőzte ki célul. A Postabank elemzıje szerint a jövı év decemberében 4,0-4,2 százalék között alakul az egy évre visszatekintı infláció, a pénzromlás éves mértéke pedig 4,2 százalék lesz. 2003.04.29 Hír. „Közösen a szociális Európába” mottóval ünnepelnek a szervezett . dolgozók május elsején a Városligetben. A Munkástanácsok kivételével valamennyi szakszervezeti szövetség részt vesz az egész napos ünnepi rendezvényen. A szervezık több tízezer majálisozóra számítanak. A budapesti rendezvény az idén is felvonulással kezdıdik: a szervezett dolgozók fél 10-tıl indulnak a Bajza utca – Andrássy út keresztezıdésétıl a napozórétre. 2003.05.03 Hír. A Pénzügyminisztérium gazdasági fıosztályán elkészült annak az átfogó . gazdaságpolitikai megállapodásnak a koncepciója, amelynek megkötésére a kormány tett javaslatot a munkaadóknak és a munkavállalóknak. A munkaanyag leszögezi, hogy a hamarosan EU-taggá váló Magyarországon természetes igény a reálbér felzárkóztatása. Az elmúlt néhány évben azonban a bérek a termelékenységnél jóval nagyobb ütemben nıttek. Hosszabb távon a reálbérek emelkedését csak a gazdasági teljesítmény alapozhatja meg. A szakértık úgy látják, a gazdasági célok csak a bérkövetelések ésszerő mértéke mellett teljesülhetnek. Prognózisuk szerint a termelékenység 3-4 százalékos, a GDP 4,5-5 százalékos növekedésével számolhatunk 2004–2006 között. Ahhoz, hogy a beruházásokhoz elegendı forrásuk legyen a vállalkozásoknak, a háztartások fogyasztása legfeljebb négy százalékkal emelkedhet. Ennek az a feltétele, hogy a reálbérek növekedése három százalékon belül maradjon. Elfogadhatatlan a pénzügyi tárca tervezete – mondta Paszternák György, a vegyipari szakszervezet elnöke, hangsúlyozta, hogy a bérek, reálbérek semmilyen manipulálása nem befolyásolja a termelékenységet. Az ugyanis az egységnyi munkára jutó produktum, mérhetıen az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték forintban, s itt nincs a béreknek semmilyen szerepük. A kizárólag a munkavállalók „önmérsékletére” támaszkodó program megvitatásra sem érdemes – mondta Paszternák. 2003.05.06 Hír. Kórházigazgatók leváltása ellen tiltakozik a Magyar Kórházszövetség . elnöksége. Állásfoglalásában a testület határozottan elítéli a „minden alapot nélkülözı” vezetıváltásokat. Szerintük ugyanis a kórházigazgatás nem politikai feladat, ezért nem lehet pártfüggı, nem alkalmazkodhat választási ciklusokhoz. Lapunknak Ajkay Zoltán, a kórházszövetség elnöke elmondta: idén a csaknem 170 intézmény közül eddig 10-15 kórházban cseréltek vezetıt a tulajdonos önkormányzatok. Gyanítható, hogy a leváltások pártpolitikai okokból történnek, mert az esetek jó részében nem gazdálkodási nehézségekkel küszködı intézményrıl van szó. Amióta a kórházak gazdasági átalakításának szabályozása napirenden van, egyre több helyen van igazgatóváltás.

18

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 2003.05.06 Hír. Kedden reggel 5.00-tól 9.00-ig blokád lesz a Hegyeshalom-Nickelsdorf, a . Sopron-Klingenbach és a Sopronkeresztúr-Deutschkreuz határátkelıkön. Az egész országban, s fıleg a nagyvárosokban az élet szinte minden területére kiterjedı sztrájkokkal, üzemi győlésekkel, utcai nagygyőlésekkel és blokádokkal az ÖGB Osztrák Szakszervezeti Szövetség felhívására tiltakoznak a munkavállalók a kormány tervezte nyugdíjreform ellen. Az akciók egyelıre kedd délelıttre korlátozódnak, s amennyiben nem járnak eredménnyel, következı kedden folytatódnak. 2003.05.09 Hír. A munkaügyi minisztérium az informatikai minisztériummal közös . távmunka pályázatán 311 munkaadó 1151 távmunkahely létrehozására nyert támogatást. A minisztériumtól juttatott forrásból a munkaadók a munkaeszközül szolgáló számítógépeket és programokat vásárolhatják meg. A jelentkezı munkaadók adatai alapján eddig 287 távmunkahelyet létesítettek, a foglalkoztatottak közül korábban 155-en regisztrált munkanélküliek voltak 2003.05.10 Hír. A kormány az önkormányzati finanszírozás átalakítását tervezi. Errıl . Lamperth Mónika belügyminiszter beszélt a Községi Önkormányzatok Országos Szövetségének közgyőlésén. A BM jónak látná az önkormányzati szövetségek egyesülését is. 2003.05.17 Hír. A miniszterelnök tárgyalásra hívta a kórháztörvény ügyében a MOK . vezetıit. A levél a rendkívüli közgyőlés alatt érkezett meg a MOK-hoz, a tárgyalásra május 22-ét jelölte meg a kormányfı. Így a közgyőlés elfogadta azokat a minimális követelményeket, amelyekrıl tárgyalni kívánnak az orvosok, de nem döntött a sztrájk ügyében. A MOK abban bízik, hogy a kormányfı visszavonja a törvénytervezetet. Egyes hírek szerint Mánya Kristóf fideszes képviselı a minisztérium épülete elé demonstrációt hirdetett május 21re. 2003.05.20 Ismét gazdagodott a szakszervezeti weboldalak hosszú sora. A . Taxigépkocsivezetık Független Szakszervezetének honlapja jól szerkesztett, szépen áttekinthetı, és ami a „nem taxisok”, „nem szakszervezeti tagok”, hanem a „csak utazóközönség” számára is érdeklıdést válthat ki: számos egyéb mellett megtalálható rajta a taxisok etikai kódexe is. A weboldalt az érdeklıdık a http://bakucz.freeweb.hu/index.html címen találhatják meg. 2003.05.21 Kondor Katalin, a Magyar Rádió Rt. elnöke és Borenics Péter, az üzemi tanács . elnöke aláírta kedden az intézmény üzemi megállapodását - tájékoztatott Hollós János alelnök. Közlése szerint a megállapodásban rögzítették például, hogy a menedzsment milyen rendszerességgel tájékoztatja az üzemi tanácsot az intézményi folyamatokról. Hollós szólt arról is, hogy a Magyar Rádió mulasztásos törvénysértést szüntetett meg, hiszen több mint tíz éve nem volt üzemi megállapodása. 2003.05.27 A magyar pedagógusok hét érdekvédelmi szervezete (a Gimnáziumok Országos . Szövetsége (GOSZ), az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ), a Magyar Nevelık és Tanárok Egyesülete és a Kollégiumi Szövetség) május 27.-én a VDSZSZ Benczúr utcai székházában közös közleményt írtak alá a közoktatás aktuális kérdéseirıl és a közoktatási törvény 19

PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK parlament elé terjesztett módosításáról. A hét aláíró szervezet vezetıi együttesen tekintették át és vitatták meg a parlament elé terjesztett közoktatási törvénymódosítással, a tanulók kötelezı óraszámának csökkentésével, a kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv módosításával, valamint a kétszintő érettségivel kapcsolatos gondokat. A hét szervezet képviselıi elmondták, hogy nem a változásoktól, hanem a stabilitás és a kiszámíthatóság háttérbe szorulásától, a körültekintı egyeztetések és hatásvizsgálatok nélküli döntésektıl akarják óvni az oktatást. Ezek hiányában ugyanis nincs esély arra, hogy közoktatásunk gondjainak megszüntetésére irányuló, kormányzati ciklusokon átívelı oktatáspolitika alakuljon ki. Fontosnak tartják a folyamatosság és a változás helyes arányának megtartását, a kiszámíthatóságot, a biztonságot, hiszen ez a gyermekeknek, a szülıknek, a pedagógusoknak és a közoktatási intézmények fenntartóinak egyaránt érdeke. A jelenlevık a közoktatási törvénymódosítás Országgyőlés elé terjesztett javaslatáról sajnálattal állapították meg, hogy az e kritériumoknak általában nem, csupán néhány részletében felel meg. A nyilatkozat összefoglalója szerint az oktatás tartalmi szabályozásának vitájához elegendı idı, átfogó tudományos elemzés, szakmai és társadalmi közmegegyezés szükséges. Ezért javasolja a hét aláíró szervezet a közoktatási rendszer egészét érintı törvényi, szerkezeti, tartalmi változtatások alapjául szolgáló hosszú távú, nyilvános, stratégiai közmegegyezésre vezetı megállapodás létrehozását. Ez azonban a jelenlévık elmondása szerint mindaddig nem valósulhat meg, amíg a kormány nem hajlandó valós szakmai egyeztetı párbeszédre. 2003.06.05 A Magyar Rádióban a munkajogi változások miatt július 1-jétıl megszüntetik a . kettıs foglalkoztatást. Emiatt éves szinten 600-800 millió forinttal nınek az intézmény bérterhei. A Magyar Rádió Rt. vezetése a kormányhoz fordult segítségért. A rádió-alapítvány kuratóriumának elnök-helyettese szerint a Magyar Rádió vezetése nem készült fel idıben a bérbruttósításra. A rádió üzemi tanácsának delegáltja lemondásra szólította fel a Magyar Rádió vezetését. 2003.06.25 Hír. Dudás Katalin, az OMMF elnökhelyettese elıadást tartott az Mt. . módosítás kapcsán a kényszervállalkozások helyzetérıl, illetve a munkaügyi ellenırzés ezzel kapcsolatos álláspontjáról. 2003.06.26 Hír. Felforgathatja a kiskereskedelemben kialakult erıviszonyokat, ha a világ . legnagyobb kiskereskedelmi cége, az amerikai Wal-Mart úgy dönt: üzleteket nyit Magyarországon. A vállalat több mint 2060 áruházából mintegy 1100 van külföldön. 2003-ban 120-130 új egység megnyitását tervezik. A cég sikerének titkai között a beszállítók árainak kegyetlen leszorítását, a versenytársak kíméletlen kiirtását, illetve a rendkívül alacsonyan tartott béreket szokták megnevezni. A Walton család hagyományosan szakszervezet-ellenes, az alkalmazottak rendszeres perlik a céget. A világon egyetlen céget sem ér annyi támadás, mint az olcsó áraival maga körül mindent letaroló Wal-Martot.

20

KONZULTATÍV FÓRUMOK 2003.04.01 Hír Bírálják a munkaügyi ellenırzést a munkáltatói és a munkavállalói . szervezetek. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács szakértıibıl alakult munkacsoport a napokban elkészült jelentésében megállapítja, hogy a munkaügyi ellenırzésrıl 1996-ban megalkotott törvény nem felel meg az EU által támasztott elvárásnak, nem teremtette meg ugyanis a munkaügyi ellenırzés függetlenségét. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség (OMMF) struktúrájában nem kapott kellı hangsúlyt a munkaügyi terület, annak belsı szakmai irányítása nem jött létre. A szervezet máig nem határozta meg a munkaügyi ellenırzés terén a „küldetését”, nem deklarálta célját. Elmaradtak a feketemunka visszaszorítása érdekében teendı intézkedések, bár az ellenırök a legsúlyosabb szabályszegésnek a feketemunkát tartják, amikor nincs írott munkaszerzıdés, illetve a külföldi munkavállalót engedély nélkül foglalkoztatják. Az intézkedések mintegy ötödében szabnak ki ezen a címen bírságot. Az elmúlt években duplájára nıtt a munkaidı, a pihenıidı és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok megsértése. Néhány multinacionális cégnél bevezették a „hőségpénzt”, 10-15 ezer forintos többletjuttatás jár azokra a hónapokra, amikor a dolgozó nem volt betegállományban vagy szabadságon. Mind gyakoribb a színlelt szerzıdéssel való foglalkoztatás, tehát munkaviszonyra jellemzı keretek között dolgozik valaki, miközben vállalkozóként szerzıdtetik. Az évi 28 ezer ellenırzés révén a vállalkozások 3-4 százalékához jutnak el az ellenırök. Békés András állítása szerint a magyarországi munkaügyi ellenırzés szabályozása ma már megfelel az EU normáinak, ám az OMFF létszámát és jogosultságait tekintve gyengébb, mint az az uniós országokban jellemzı. A változást attól reméli, hogy a hatékony munkaügyi ellenırzés nemcsak a munkavállalók, hanem a foglalkoztatók érdeke is. 2003.04.03 Április 3-án megalakult az Ágazati Párbeszéd Bizottság a Bır-bırfeldolgozó, ruházati és textilipari ágazatban. A 2001. januárja óta ideiglenesen mőködı . bizottságot három ágazati szakszervezet és a Magyar Könnyőipari Szövetség alkotja. 2003.04.24 Hír. A sajtóban tegnap megjelent értesülésekkel ellentétben egyelıre nincsen . csúszásban a munkaidı csökkentésérıl szóló megállapodás elıkészítése. Az OÉT kormányzati oldalának titkára szerint a munkaidıalap fokozatos csökkentésérıl szóló középtávú megállapodást a Foglalkoztatási- és Munkaügyi Minisztérium (FMM) bér- és kollektív megállapodások bizottsága készíti elı és terjeszti a szociális partnerek elé. A heti munkaidı harmincnyolc órára csökkentésérıl szóló elképzelést még Medgyessy Péter vetette fel a kormányzat száz napos programja keretében. Az errıl szóló tervezet elıkészítése az OÉT elsı félévi munkatervében a májusi bejegyzések alatt szerepel. Tóvizi Ilona szerint a napokban kerül a szakmai vezetık asztalára a tárcaközi egyeztetések összesített anyaga, s megvitatása után a szociális partnerek elé terjesztik. 2003.04.27 Hír. Június végéig felülvizsgálja a munkaügyi ellenırzés hatékonyságát az . Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldala. Bár a foglalkoztatók és a munkavállalók még végleges álláspontot nem alakítottak ki a kérdésben, az érdekképviseletek kritikájuknak adnak hangot. Miután a munkaügyi felügyelık jogosultak arra, hogy a

21

KONZULTATÍV FÓRUMOK megbízási, vállalkozói szerzıdést munkaviszonnyá minısítsék, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) azt szorgalmazza, hogy az OMMF idırıl idıre tájékoztasson arról, milyen szempontok alapján történhet az átminısítés. Az MGYOSZ szakértıje azt sem tartja kizártnak, hogy az általuk javasolt tájékoztatási kötelezettségrıl jogszabály rendelkezzen. Szorgalmazzák továbbá, hogy szektor- és versenysemleges legyen az ellenırzés, ne csak a legnagyobbakra, a „szem elıtt lévıkre” terjedjen ki a felügyelet figyelme, hanem célzottan vizsgálja a fekete- és a szürkegazdaságot. Támogatják, hogy pontosan lehessen tudni, egy adott szabály megsértése mekkora bírságot von maga után, jelenleg ugyanis csak a bírság minimum- és maximumértéke ismert. Az MGYOSZ javasolja azt is, hogy a megnövekedett feladatokra és felelısségre való tekintettel a munkaügyi felügyelık képzettsége javuljon. Sáling József (KASZ) szerint a munkaügyi ellenırzésrıl szóló törvény nem tölti be a szerepét, és az ellenırzést folytató OMMF munkájával sem teljesen elégedettek. A szakszervezetek keveslik a munkaügyi felügyelık számát, felkészültségüket hiányosnak tartják. Az OMMF szervezeti felépítésével sem értenek egyet; szerintük az intézmény munkáján belül a munkavédelem nagyobb súllyal esik latba, mint a munkaügyi ellenırzés. Ezért egy önálló, mintegy 400 munkaügyi felügyelıt foglalkoztató hivatalra lenne szükség. Szorgalmazzák továbbá, hogy a hivatal munkáját – de nem a jogkörét – egy háromoldalú bizottság felügyelje. Békés András, az OMMF elnöke leszögezte: a munkaügyi ellenırzés kérdését az OÉT szakbizottságán belül vitatják meg, a kérdésben nem a sajtó útján kíván egyeztetni. 2003.04.28 Hír. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) pénteki ülésén Szabó Endre, a . Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának (SZEF) elnöke a kórháztörvény vitáján kifejtette: az egészségügyi szolgáltatás alapvetıen közszolgáltatás, amely közszolgálati jogviszonyban, köztulajdonú intézményekben történik. Nem szabad megengedni, hogy azonos végzettséggel, azonos munkahelyen, azonos munkáért más-más jogviszonyban és munkabérért dolgozzanak emberek. A törvénytervezet másik lényeges problémaköre a munkaidı meghatározása, mely szerint a dolgozók munkaideje akár elérhetné a heti 60 órát is. A munkáltatók képviseletében Szeremi Lászlóné kifejtette: már a törvénytervezet elnevezését is aggályosnak tartják, hiszen a törvény nem érintheti az egészségügyi dolgozók jogállását, az adott jogviszonyok fenntartása mellett kell szabályozni azok hátterét, egyes vonatkozásait. A munkavállalók és munkáltatók megjegyzéseire reagálva Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára kifejtette: több tízezer munkavállalóra lenne szükség az egészségügyben, ennek híján, kényszerőségbıl van szükség a munkaidı törvénytervezetben szereplı szabályozására, amely nem áll ellentétben az uniós gyakorlattal. Az államtitkár szerint a kormány nyitott az újabb egyeztetésekre, de sürgetı a törvény mielıbbi meghozatala. A kormány nyitott a többletköltségek finanszírozására is, de erre már csak a következı költségvetésben lesz lehetıség. 2003.04.30 Hír. A KASZ, az ÁFEOSZ, a KISOSZ, az OKISZ, valamint az OKSZ az . Ágazati Párbeszéd Bizottság keretében február 28-án bérmegállapodást kötött a 2003. évre vonatkozóan, melyet a Coopújság áprilisi száma is közzétett. Ennek értelmében 6-8%-os átlagkereset-növekedésrıl állapodtak meg. A megállapodás javaslatokat tartalmaz az ágazat sajátosságaira való tekintettel az 22

KONZULTATÍV FÓRUMOK ezévi bérpolitikára nézve. Ezek között elsı helyen a minimálbér-emelés miatt kialakult aránytalanságok mérséklése szerepel. A felek kifejezték készségüket az atipikus foglalkozási formák, illetve az adómentes, illetve kedvezı adózású juttatások alkalmazásával kapcsolatosan. 2003.05.12 Hír. A kormány a szociális partnerek elé terjesztette az átfogó gazdasági. politikai megállapodás tervezetét, amelyben a fı hangsúly a versenyképesség növelésén van. A szakszervezetek véleménye szerint az anyagot át kell gondolni, a reálbér-növekedés üteme elég magasnak tőnik, de az EU-hoz való felzárkózás ütemének tervezését is el kell végezni. A Munkástanácsok elnöke szerint a szakszervezetek a minél gyorsabb bérfelzárkóztatásban érdekeltek, Wittich Tamás és Gaskó István szerint differenciáltabb megközelítésre van szükség. 2003.05.21 Ipari Érdekegyeztetı Tanács azonnali felállítását követeli az MSZOSZ-hez . tartozó nyolc ipar-energetikai szakszervezet. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez, a Vállalkozók Országos Szövetségéhez, valamint Burány Sándor munkaügyi miniszterhez fordultak levélben az Ipari Érdekegyeztetı Tanács azonnali felállítása érdekében, közölte Szıke Károly. A Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta: nem vitatják a gazdaság helyzetérıl szóló vészjelzéseket, azt azonban nem tudják elfogadni, hogy a problémákat egyedül a bérstopon keresztül oldják meg. A versenyszféra munkavállalói ugyanis látják a teljesítménytıl régóta elszakadt magas vezetıi jövedelmeket, az "iszonyú végkielégítési és lelépési" összegeket. 2003.06.12 Hír. Még mindig csak ígéret a Gazdasági és Szociális Tanács létrehozása, . amelynek az Orbán-kormány alatt életre keltett, a jelenlegi kabinet által pedig megszüntetett Gazdasági Tanács hiányát kellene pótolnia. A választások során ígéretet tettünk a szociális párbeszéd, az érdekegyeztetés helyreállítására. Mint minden más ígéretünket, így ezt is megtartjuk – mondta tavaly júniusban Medgyessy Péter a szakszervezeti vezetıkkel folytatott megbeszélését követıen. 2003.06.24 Az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) munkajogi bizottságának hétfıi . ülésén a munkaadói és munkavállalói oldal nem értett egyet azzal, hogy a jogalkotási törvénytervezet a jelenlegi formájában a pénteki plenáris ülés elé kerüljön. A munkaadók és a munkavállalók, elsısorban a szociális partnerek bizonyos jogosítványainak hiányát kifogásolták a tervezet szerinti jogalkotási folyamatban, ezért csütörtökön oldalegyeztetést tartanak. További álláspontjukat a felvetéseikre adott kormányzati válaszoktól függıen alakítják ki. 2003.06.25 Hír. Az OÉT plenáris ülését elıkészítı munkabizottsági ülésen Dávid Ferenc a . munkaadók képviseletében javasolta, hogy a munkaidı-csökkentés kérdését vegyék le a plenáris ülés napirendjérıl, mivel ennek következményeit a munkáltatók nem vállalhatják, a kérdésrıl nem készültek hatástanulmányok és nehéz megjósolni, milyen következményekkel járna a 38 órára való áttérés. Miután a másik két oldal ezt nem szavazta meg, a kérdés a pénteki plenáris ülés elé kerül. 2003.06.27 Az OÉT plenáris ülésen a munkaidı-csökkentés kérdésében a munkáltatói . oldal azt az álláspontot képviseli, hogy az nem aktuális. A munkaadók szerint ez munkaszervezési problémákat okozhat, elsısorban a helyi megállapodásokban lenne rá lehetıség, de ágazati szinten sem szabadna

23

KONZULTATÍV FÓRUMOK elrendelni. A kormány és a munkavállalói oldal álláspontja szerint a fokozatos munkaidı-csökkentés változatlan bérek mellett végbemehet a következı években. A vonatkozó elsı szabály 2004. január 1-én lépne hatályba. A szakszervezetek szerint az uniós csatlakozás is idıszerővé teszi, hogy sürgısen állapodjanak meg a jelenlegi heti 40 órás munkaidı 38 órára rövidítésérıl, hiszen az EU országaiban éves szinten átlagosan száz órával kevesebbet töltenek el munkával, mint nálunk. Wittich Tamás, az MSZOSZ és a munkavállalói oldal soros elnöke szerint a szakszervezetek elvárják, hogy a ciklus végéig – bércsökkenés nélkül – 38 órára zsugorodjon a munkaidı. Célszerőnek tartják, hogy a csökkentés két ütemben valósuljon meg, elsı lépcsıként 2004 elejétıl hetente egy órával kevesebb legyen a munkaidı. Kezdeményezik a 20 perces ebédidı beépítését is a napi munkaidıkeretbe, jelenleg ugyanis a dolgozónak naponta 20 perccel tovább kell munkahelyén tartózkodnia, ha napközben ebédel. Az ebédidı beépítésérıl a munka törvénykönyvének módosításával az Országgyőlésnek kell döntenie. Az MSZOSZ el szeretné érni, hogy már az idén ünnepnappá nyilvánítsák december 24-ét. 2003.06.27 Hír. Elızetes információk szerint nagy vita várható az OÉT 27-ei ülésén, mivel az elıterjesztett hét napirendi pontból három elıterjesztése a szociális partnerek . elégedetlenségét vívta ki. Az egyik ilyen elıterjesztés a tb-alapok ellenırzésérıl szól, amivel kapcsolatban a szakszervezetek már rég megfogalmazták igényeiket. Hasonlóan ítélik meg a 38 órás munkahétre és a jogalkotásra vonatkozó elıterjesztéseket is. Ennek következtében az oldalak további határidık kitőzésére számítanak. 2003.06.28 Hír. Az OÉT ülésén nem alakult ki egyetértés egyetlen kérdésben sem. A . munkaidı csökkentésével kapcsolatban a munkavállalói oldal javasolta, hogy állapodjanak meg a 38 órában 2006. január 1-re, és a bevezetés mikéntjérıl idıközben tovább tárgyalhatnak, de a javaslatot nem fogadták el a munkáltatók merev álláspontja miatt. A tb-alapok felügyeletérıl és a jogalkotásról szóló tervezeteket mindkét oldal határozottan elutasította.. 2003.07.07 A szakszervezetek igényt tartanak a minimálbér bruttó értékének jövı évi . emelésére, nem fogadják el, hogy változatlan maradjon a legkisebb bér és csak az adójogszabályok révén nettóban érjen többet. A magyarországi 50 ezer forintos minimálbér euróban számolva még mindig távol áll az Európai Unió tagországaiban kötelezı minimálbérektıl. 2002 januárjában a havonkénti 50 ezer forintos magyarországi minimálbér 210 eurónak felelt meg. Lényegesen magasabb volt a minimálbér a többi tagországban. Így például Hollandiában 1207, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124 euró. Ugyanakkor Szlovákiában a legkisebb kötelezı bér összege 118 euró volt. A visegrádi országok közül a magyarországinál alacsonyabb, 153 eurós havonkénti minimálbért volt kötelezı fizetni Csehországban is, miközben a magyarországi minimálbérszintnek felelt meg 212 euróval a lengyelországi legkisebb bér. 2003.07.07 Hírek szerint elégedetlenek egymással a szociális partnerek. A szakszervezetek . szerint a Medgyessy-kormány, az egy évvel ezelıtti bizalomnövelı lépései után ma már nem veszi figyelembe javaslataikat, a helyzet kezd arra az idıszakra hasonlítani, amikor az Orbán-kormány maga döntött a minimálbér emelésérıl.

24

KONZULTATÍV FÓRUMOK A munkaadók szerint az egyezségek betartását is túl lazán kezeli a kormány, a munkaidıalapot például máig nem vizsgálták felül. A munkaügyi tárca szerint nem kell mindig mindenben egyetérteni, a megállapodásokat viszont betartják. A minisztérium fél éve átadta az Országos Érdekegyeztetı Tanács mőködési szabályainak tervezetét, azóta választ sem kapott.

25

FOGLALKOZTATÁS 2003.04.01 Hír. Szerkezeti átalakításra, külsı tanszékek megszüntetésére, esetleg intézetek . összevonására kényszerülhet a Semmelweis Egyetem, amelynek 25 klinikája van, ám több mint negyven telephelyen mőködik. Az oktatási intézmény, miután az egykori Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemmel (HIETE) egyesült, mintegy négymilliárdos adósságot halmozott fel. A vezetık szerint az egyetem valóban átalakításra szorul, az eladósodáson túl azonban azt is figyelembe kellene venni, hogy milyen szellemi, tudományos értéket képvisel. Az egyetemi tanács ajánlása értelmében a június elsejétıl rektori megbízatásáról leköszönı Sótonyi professzort dr. Tulassay Tivadar követi a rektori székben. 2003.04.01 Hír. Móri hírek szerint az AFL felszámolja móri telephelyét, és Romániában . nyit új üzemet. Az amerikai és japán érdekeltségő AFL Hungary az ügyvezetı igazgató szerint tavaly decemberben hivatalosan bejelentette munkatársainak, hogy 2003-ban mintegy négyszáz fıvel csökkentenie kell létszámát. Ennek oka az ügyvezetı közleménye szerint egyrészt az általános rendeléscsökkenés az autóiparban, másrészt egyik termékük termelésének kifutása. Az AFL az idén áprilisra 137 fıs létszámleépítést jelentett be a Fejér Megyei Munkaügyi Központnál. A gyár közleménye szerint további 263 dolgozó elbocsátására kell számítani. 2003.04.01 Hír. A regisztrált munkanélküliek több mint fele az idısebb korosztályba . tartozik. A negyven év feletti munka nélküli nık az álláskeresés során komoly nehézségekbe ütköznek, ezért számukra uniós programot indított a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium. Legrosszabb helyzetben a szakképzetlenek vannak, és azok, akik ötven felett váltak munkanélkülivé. A programhoz pályázaton keresztül lehet csatlakozni, mondta Lévai Katalin miniszteri biztos, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlıség Fıigazgatóságának fıigazgatója. A pályázó cégeknek fel kell kutatniuk környezetükben a negyven feletti, kellıen motivált, munka nélküli nıket, és képzési programot kell kidolgozniuk számukra. A nyertes pályázók országszerte összesen ezer-ezerkétszáz nıt képezhetnek át és állíthatnak munkába. 2003.04.01 Hír. Hatvan új munkahelyet teremtett a Praktiker áruházlánc Zalaegerszegen . azzal, hogy a megyeszékhelyen mintegy egymilliárd forintos költséggel felépítette a cég tizennegyedik magyarországi barkácsáruházát. A dolgozók toborzásában a Zala Megyei Munkaügyi Központ is közremőködött, amelynek segítségével az új alkalmazottak egyötödét olyan jelentkezık közül választották ki, akik korábban regisztrált munkanélküliek voltak. A cég jelenleg az országban 1200 embernek ad munkát, ám az alkalmazottak száma a következı években várhatóan nıni fog, mivel további áruházak megnyitását tervezik Budapesten és vidéken is. 2003.04.01 Hír. A Honvédelmi Minisztérium és a honvédvezérkar különbözı . beosztásainak 20%-át szüntetik meg az idén, a háttérintézményeknél 25%-os létszámcsökkentést tervez a tárca vezetése. Az átalakításra azért van szükség, mert nem érte el célját a minisztérium és a honvédvezérkar korábbi integrációja. Míg a hadsereg létszáma az elmúlt években jelentısen csökkent, a vezetıi beosztások száma alig változott.

26

FOGLALKOZTATÁS 2003.04.02 Hír. Megmenthetı az egri Berva Finomszerelvénygyártó Rt. – közölte . Marjasiné Endrédi Zsuzsanna, a Cash & Limes Vagyonkezelı és Felszámoló Rt. igazgatója, a Berva felszámoló biztosa. Erre egy hosszú távú szerzıdés nyújt lehetıséget: a Toyotához tartozó Koyo társaság kormánymővek gyártására adott megbízást az egri üzemnek. Ezeket a Renault és Toyota gépkocsikba szerelik majd be. A prototípusok elıállítása májusban kezdıdik. A szerzıdés értelmében a cég piacának 33 százalékát nyerte el az egri gyár, a megállapodás három évre szól. Ezáltal a Berva jelenlegi 340 dolgozójának biztossá válik a munkahelye. İk eddig a Suzuki gépkocsikba gyártottak lengéscsillapítókat, ám a gyártás a múlt hónapban befejezıdött. 2003.04.02 Hír. Összevonja termelését az évi 1,9 millió pár cipıt elıállító szombathelyi székhelyő MSC Hungary, amely ennek következtében bezárta a Vas megyei . Ikerváron és Szelestén lévı üzemét. A mintegy kilencven dolgozó április 8-tól a szombathelyi központban folytathatja munkáját, ahová autóbusszal szállítják ıket. A rendszerváltás óta a Savaria Cipıgyár utódjaként mőködı, évente több mint tízmilliárd forint árbevételő, svájci tulajdonú cég vezetıi a munkaerıátcsoportosításoktól és más szervezési intézkedésektıl a költségek 15 százalékos csökkenését várják. Januárban ezért szüntették meg Vas megyében pecöli és püspökmolnári üzemüket is. A mőszaki vezetı szerint a Szombathelyen, Körmenden, İriszentpéteren, a Gyır-Moson-Sopron megyei Beleden, valamint a zalai Lentiben lévı gyárak termelése továbbra is folyamatos lesz. 2003.04.02 Hír. Néhány évvel ezelıtt még két porcelángyár mőködött Hollóházán. Az . állami tulajdonú Hollóházi Porcelángyár (HP) Rt., valamint egy német tıkébıl létrehozott üzem. A munkahelyek megszőnése az utóbbi cég felszámolásával kezdıdött, akkor több mint kétszáz dolgozó került az utcára. Ezzel majdnem egy idıben a Magyar Fejlesztési Bank kezelésében levı HP Rt. is leépítésekre kényszerült, ami mintegy hetven munkahely megszőnését jelentette. Tavaly decembertıl idén márciusig pedig ismét több mint száz embert bocsátott el – kisebb csoportokban – a világhírő termékeket elıállító gyár. Szakemberek szerint a porcelángyárnak – hogy megırizhesse versenyképességét – nem leépítésre, hanem fejlesztésekre volna szüksége. Mivel azonban az üzem az utóbbi tíz esztendıben végig a lét és nemlét határán mozgott, nem jutott elég pénz a technológia fejlesztésére – mint ahogyan most sem jut. 2003.04.02 A legfrissebb statisztikai adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a . munkaképes korúak táborán belül nem változott az elmúlt évben, tehát maradt a nemzetközi összehasonlításban alacsony, 56,3 százalékos arány. Két hónappal csökkent viszont a munka nélkül töltött idıtartam, ami 2002-ben 15,9 hónap volt. A szakemberek szerint átmenetileg többen lesznek ugyan munkanélküliek, mint korábban, ám hamarabb jutnak ismét munkához. Az elmúlt év decembere és 2003 februárja között a foglalkoztatottak átlagos száma 3 millió 903 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 6,4 százalék volt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása szerint számított munkanélküliségi ráta a december-februári idıszakban szintén 6,4 százalékot mutatott, ami 0,7 százalékponttal volt magasabb, mint az elızı év azonos idıszakában. A munkanélküliségi ráta a KSH szerint 2002 novemberjanuárban 6,1 százalék volt, 0,5 százalékponttal magasabb, mint 2001 azonos

27

FOGLALKOZTATÁS idıszakában, míg ugyanebben az idıszakban a foglalkoztatottak száma 3,902 milliót tett ki, ami 23,8 ezerrel haladta meg a bázisidıszakét. A statisztikusok szerint az utolsó három hónapot a gazdasági aktivitás növekedése jellemezte. A munkavállalási korú népesség aktivitási rátája a december-februári idıszakban 64,7 százalék volt, ami 1,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag aktív népességen belül mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma emelkedett. 2002-ben sem következett be érdemi változás a foglalkoztatás szintjében. Éves átlagban 3,884 millióan minısültek foglalkoztatottnak, ugyanannyian, mint egy évvel korábban. A 1564 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya az elızı évivel megegyezıen 56,3 százalék volt. A foglalkoztatott nık száma 1,758 millió fı volt, ami a munkavállalási korúakra számítva 54,8 százalékos, a 15-64 éves korosztályokra vetítve pedig 49,8 százalékos foglalkoztatási arányt jelent. A foglalkoztatott férfiak esetében e két arányszám magasabb, 65,3, illetve 63,1 százalék volt. 2002-ben továbbra is az iparban dolgoztak a legtöbben (1,32 millió fı). Jelentısen, 6,3 százalékkal nıtt a gazdasági szolgáltatásban, fıként az ingatlanforgalmazásban tevékenykedık aránya. 2001-ben a 15-19 évesek 7,7 százaléka, egy évvel késıbb 5,4 százaléka volt foglalkoztatott, míg a 20-24 évesek esetében 51,1 százalékról 49,3 százalékra mérséklıdött ez az arány. Ezzel párhuzamosan valamennyi 50 éven felüli korcsoportban nıtt a foglalkoztatottsági ráta. A legmarkánsabb változás a nyugdíjkorhatár emelésében leginkább érintett 55-59 éves nıi korosztályban következett be, ennek ellenére az ilyen korú nıknek még mindig csak 28,3 százaléka foglalkoztatott. A nyugdíjkorhoz közeli férfiak foglalkoztatottsága is javult az elmúlt években, de az 52,8 százalékos ráta még mindig jóval kisebb a lehetségesnél és a szükségesnél. A munkanélküliség átlagos idıtartama tavaly 2001-hez képest két hónappal, 15,9 hónapra rövidült. A statisztikusok szerint átmenetileg többen lesznek munkanélküliek, mint korábban, ám hamarabb jutnak ismét munkához. A munkaerı-felmérés a regionális különbségek növekedését mutatja. 2003.04.03 Hír. Fennmaradhat az autóbuszgyártás Székesfehérváron. Az Ikarus Ipari . Parkban tavaly nyár óta mőködı, magyar vállalkozók által alapított Alfa Busz Kft. eddig tizennyolc városi, illetve elıvárosi autóbusz gyártására kapott elırendelést három Volán-vállalattól, közöttük a székesfehérvári Alba Volántól. Lehel Zoltán, az Alfa Busz ügyvezetı igazgatója tegnapi székesfehérvári tárgyalásai után elmondta: a cég a Széles Gábor tulajdonában lévı ipari parktól bérel üzemet, egyéb kapcsolatuk nincs a park tulajdonosával. Az Alfa Busz jelenleg huszonöt embert foglalkoztat, létszáma a termelés felfutása esetén megduplázódhat. Az Ikarusbus Rt. megmaradt 450 dolgozójából 270-et bocsátanak el heteken belül. Számukra április 7-én kézbesítik a felmondóleveleket. A Volvo Hungária Kft. hosszú távú együttmőködésre számít az Alfa Busszal, de fenntartja kapcsolatát az Ikarusbus Rt. budapesti egyedi autóbuszgyárával is, amellyel az elmúlt két évben ötven különleges kialakítású jármővet gyártottak. 2003.04.03 Tegnap kezdıdött és ma délután ér véget a Mőszaki és Gazdaságtudományi . Egyetemen a tizenkettedik állásbörze. A rendezvényen már tegnap több ezer fıiskolai és egyetemi hallgató, valamint friss diplomás vett részt, és több mint száz cég mintegy kétezer ajánlatából válogathatott. 28

FOGLALKOZTATÁS 2003.04.05 A Fidesz szerint a kormány csodavárásra rendezkedett be, s a romló . foglalkoztatási mutatókat ráolvasással próbálja megváltoztatni. A szaktárca politikai államtitkára szerint viszont az ellenzéki párt szakpolitikusai figyelmen kívül hagyják a javuló tendenciát, azt, hogy egyre többen keresnek munkát azok közül, akik korábban kivonultak a munkaerıpiacról. 2003.04.07 Hír. A felszámolás alatt álló zalaegerszegi ruhaipari cég, a ZA-KO Rt. közel . 700 dolgozója pénteken átvette felmondólevelét. Ez alkalomból állásbörzét rendezett a munkaügyi kirendeltség. A 10 ruhaipari közép- és kisvállalat által kínált 100 álláshely mindegyikére megtörtént az elıjegyzés, a minimálbérnél valamivel nagyobb bérkilátásokkal, többnyire egerszegi és lenti munkahelyekre 2003.04.07 Hír. Néhány éven belül akár félmillió új munkahely is létesülhet . Magyarországon az uniós csatlakozás következtében. Ahhoz viszont, hogy az ország elérje az Unió tervezte 70 százalékos foglalkoztatottságot nyolcszázezer-egymillió új munkahelyre lenne szükség. A gazdaság törvényszerőségeibıl következıen a béreket is fel kell zárkóztatni az unióban szokásos bérekhez, de ez 3-4 kormányzati ciklusig is eltarthat. Minderrıl Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUK) által szervezett beszélgetésen. Az eseményen Horváth Aladár, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke úgy vélte, a csatlakozás után felgyorsul a cigányság integrációja. Horváth szerint a korábbi bıvítésekhez hasonlóan az Európai Unió perifériáin most is megindul a társadalom alsóbb rétegeinek felzárkózása. A legfontosabb tényezık az oktatás fejlesztése, kiterjesztése a romákra, a szegénynegyedek felszámolása, komfortosítása, illetve a munkahelyteremtı programok lehetnek. 2003.04.08 Ma kezdıdik a KarrierExpo a Budapesti Közgazdaság-tudományi és . Államigazgatási Egyetemen. Több mint 60 vállalat jelentkezett csaknem ezer állásajánlattal. A kiállítók száma nem nıtt az elmúlt évhez képest, a közgazdászok iránti kereslet stagnál. A vállalatok egy része csak a poszterszekcióban (csak az ajánlatát teszi ki), az interneten és a börze kiadványában szerepel majd. Gyakran elıfordul, hogy a cégek más keresési technikákat alkalmaznak, nı a kereslet a karrieriroda egész éves szolgáltatásai és adatbázisa iránt is. A kisebb vállalkozásoknak sokszor nincs elegendı forrásuk a személyes részvételhez, de a börzén az ı ajánlataik is eljuthatnak a végzısökhöz, mondta Andrási Mónika, a karrieriroda vezetıje. Az idén hatnyolcezer látogatót várnak az országból. Több cég jelezte, hogy éles interjúkat is tart majd. A legtöbb vállalat konkrét ajánlatokkal érkezik, és pályakezdıket keres gyakornoki programokra. Emelkedik azok száma is, akik inkább gyakorlattal rendelkezıket foglalkoztatnának. A tapasztalatok szerint elsısorban pénzügyi, értékesítési területre, kiváló számítógépes ismeretekkel rendelkezı gazdasági szakembereket, jogászokat és mérnököket keresnek. 2003.04.09 Hír. A közeli hetekben mintegy 2,8 milliárd forintos alappal újabb közmunka . pályázat kiírására készül - a Közmunka Tanáccsal együttmőködve - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Ezt Burány Sándor, a tárca vezetıje jelentette be kedden Békéscsabán sajtótájékoztatón. Az Európai Unió PHARE alapjából származó forrás elsısorban a roma lakosság foglalkoztatását kívánja elısegíteni, valamint a szociális szolgáltató szférában bıvíti az elhelyezkedési lehetıségeket. 29

FOGLALKOZTATÁS 2003.04.10 Hír. Csaknem ezer munkahelyet kínált tegnap 43 cég azon a szombathelyi . állásbörzén, ahol 1300 munkanélküli érdeklıdött. Várnai Krisztina, az amerikai Jabil Circuit Kft. személyzeti vezetıje elmondta, hogy a tévé- és DVDalaplapokat gyártó vállalkozás bıvíti termelését, ezért júliustól kétszáz betanított munkást vesznek fel. A Philips-monitorgyárból, ahonnan 500 embert bocsátanak el, hetvenen jelentkeztek az amerikai céghez: ıket határozatlan idıre alkalmazzák. A Flextronics gyára is fejleszt: bıvítik fényképezıgép- és nyomtatógyártásukat, júliustól pedig televízió-elıállításba kezdenek. Ehhez már megkezdıdött az új munkatársak felvétele, és a sárvári gyárba is pályázhatnak a Philipstıl elbocsátottak. 2003.04.10 Április elsı napjától ismét készítenek cipıfelsırészeket Bonyhádon, s az indulástól számított három hét alatt ötven gyakorlott, régi dolgozót foglalkoztat . az új cég. A megrendelésektıl függıen további létszámnövelést terveznek, mondta Lencz György, a március 17-én bezárt Sabona Kft. volt ügyvezetıje. Hozzátette, hogy az új cég jelenleg bejegyzés alatt van, ezért részleteket nem mond róla, de annyit említett, hogy a korábbi menedzsment a létrehozója. A Sabona üzemcsarnokában végzik a bérmunkát, a régi gépeket a volt tulajdonos Salamandertıl kedvezı feltételekkel veszik át. 2003.04.15 Hír. A KSH tavaly vizsgálta a 15–64 évesek tartós egészségi problémáit, illetve . fogyatékosságait, és az elhelyezkedési esélyeket. A megkérdezettek 11 százaléka válaszolta azt, hogy olyan egészségkárosodással, illetve fogyatékossággal küzd, amely az elmúlt hat hónapban korlátozta a „normál” életvitelben. Közülük 656 ezren nem érték el még a – magyar szabályok szerinti – nyugdíjkorhatárt. Munkája azonban mindössze 86 ezer embernek volt, és tízezren regisztráltatták magukat munkanélküliként. Azoknak, akik dolgoznak, 45 százaléka mondta azt, hogy kap valamilyen támogatást a munkájához, például rövidebb munkaidıben vagy otthon dolgozik, esetleg segítik a közlekedésben. A nagyvárosokban rosszabb a helyzet, Budapesten a tartós betegségben szenvedık, fogyatékkal élık 29 százaléka, míg a községekben élık 47 százaléka kapott valamilyen segítséget. A kérdésre, hogy igényelne-e segítséget a munkába álláshoz, a 750 ezer emberbıl 171 ezren határozott igennel feleltek. Közülük 150 ezren nem dolgoztak, és már állást sem kerestek, 118 ezren pedig „bizonytalankodtak”. A most is dolgozók közül 14 ezernek lenne szüksége további segítségre, míg a munkanélküliek 70 százaléka várna erre. A legnagyobb igény az otthoni munkavégzésre lenne – 26 százalék –, míg 22 százalék a rövidebb munkaidıben látná a segítséget. Speciális, védett munkahelyet viszont csak kevesen igényelnének. 2003.04.16 Hír. Az orvosok tíz százaléka szívesen menne külföldre dolgozni, miközben . országos szinten már most többen hiányoznak az ágazatból. Az egyik nyugatmagyarországi egészségügyi fıiskolán, ahol diplomás ápolókat képeznek, az egész végzıs évfolyamot Németországba szerzıdtették le. Az ország több pontján már Ukrajnából vagy Erdélybıl fogadnak orvosokat, ápolókat. 2003.04.16 Hír. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma a múlt évben gyakorlatilag . a 2001-es szinten maradt, a változás nem haladta meg a mintavételi hibahatárt A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most tette közzé a múlt évi munkaerıpiaci felmérések részletes elemzését. Ezek szerint 2001 átlagában 3883,3 ezren számítottak foglalkoztatottnak, a múlt évben pedig 3883,6 ezren. A munkaerı30

FOGLALKOZTATÁS piaci felmérés szerinti munkanélküliség is gyakorlatilag egyenlı volt a két évben. A munkanélküliek számának 2001-es átlagát 234,1 ezerben jelöli meg a hivatal, a múlt évi szám pedig 238,8 ezer. Az inaktívak számában már nagyobb a csökkenés, a 2001-es, illetve a 2002-es adat: 3670,0 ezer és 3652,8 ezer. Az egy éve, vagy annál régebben munkát keresık száma 2002-ben 107 ezer volt, ez a munkanélküliek összes számához képest 45 százalékos aránynak felel meg, 2001-hez viszonyítva 1,7 százalékpontos javulást jelent. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaügyi regisztráció az Észak-Alföldön összesíti a legtöbb munkanélkülit, a KSH felmérése szerint viszont a legtöbb munkanélküli Közép-Magyarországon található. Az eltérés magyarázata, hogy az Észak-Alföldön nincs annyi állásajánlat, mint Közép-Magyarországon. Ennek hatására Észak-Alföldön többen jelentkeznek regisztrációra olyanok, akik - mivel nincs elegendı állásajánlat - nem keresnek rendszeresen munkát. Így a munkaerı-piaci felmérés követelményrendszere szerint nem számítanak munkanélkülinek, az inaktívak között veszik számításba ezeket a megkérdezetteket. Ugyanakkor Közép-Magyarországon, a jobb elhelyezkedési lehetıségek miatt olyanok is rendszeresen keresnek állást, akik nem regisztráltatják magukat. Így a regisztrációban nem szerepelnek, a felmérésben viszont munkanélkülinek számítanak. 2003.04.19 Hír. A hatékonyság növelése érdekében a tavalyi 3 után idén 9 százalékkal, . azaz több mint ezer fıvel csökken a Matáv-csoport alkalmazottainak száma nyilatkozta a Világgazdaságnak Straub Elek, a társaság elnök-vezérigazgatója. Az elbocsátásokról a cég és a munkavállalók képviselıi még tavaly szeptemberben megegyeztek. Straub Elek elmondta azt is, hogy a társaság célja a vezetékes telefont használó lakossági ügyfelek lemorzsolódásának lassítása; a vállalat a következı idıszakra 1-2 százalékos elıfizetıszám-csökkenésre számít. A Matáv vezetıje szerint a vezetékes telefonhasználatban a legnagyobb visszatartó erıt már a havidíj jelenti, így és a cég az ügyfelek szokásaihoz igazítható új elıfizetési konstrukciókat vezetett be. 2003.04.22 Hír. Kifejezetten csak az Európai Unióban mőködik az a munkaprogram, . amelynek keretében általában vállalkozó szellemő fiatalok végeznek közhasznú – sok esetben társadalmi – munkát, szállás, teljes ellátás és kevés zsebpénz fejében. Szóba jöhetnek például régészeti feltárások, állat- vagy növényvédelmi munkák, olajjal szennyezett tengerpartok takarítása. Ezeket a programokat az EU központi költségvetése finanszírozza, s általában több hónapig, de akár egy-két évig is eltartanak. Közvetítési díj ezekre a programokra sincs. 2003.04.22 Hír. A dolgozók majdnem a fele kerül utcára rövid idın belül a nagyatádi . konzervgyárban. A 95 munkás elbocsátását már bejelentették az üzemi tanácsnak. A szakszervezetnek még egyeztetési szinten sem volt beleszólása a döntésbe, ez kizárólag a munkaadó és az üzemi tanács hatásköre. A cég vezetıi az iparág rossz piaci helyzetével magyarázzák a drasztikus létszámleépítést. A gyárat másfél éve magánosították, a Magyar Fejlesztési Bank mellett három olyan mezıgazdasági Rt. lett a tulajdonos, akiknek semmilyen konzervipari gyakorlatuk nincs. 2003.04.24 Hír. Bezárt az ország egyetlen hangszergyára, a Szegedi Hangszergyártó Kft. . Az 54 dolgozóból 49-et végkielégítéssel elbocsátottak, a többiek a bezárással kapcsolatos teendıket látják el ezekben a hetekben. A végelszámolás oka az

31

FOGLALKOZTATÁS tavaly bekövetkezett amerikai piacvesztés, és a forint erısödése volt. Korábban a termelés mintegy 90 százalékát az Egyesült Államokban értékesítették, ezért érintette érzékenyen a gyárat a szegedinél több mint 50 százalékkal olcsóbb kínai hangszerek megjelenése az USA piacán. A forint-dollár árfolyam alakulása pedig lehetetlenné tette a 95 százalékban exportra dolgozó kft. eredményes termelését. Jelenleg még körülbelül 25 millió forintos készlet eladásra vár. 2003.04.25 Hír. Eddig negyvenhét volt IBM-es dolgozó elhelyezkedését, illetve . vállalkozóvá válását segítette az a finanszírozási alap, amelyet az amerikai cég hozott létre Székesfehérváron. A pénzt a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezeli. Az alapból harminchét olyan cég kapott maximum hatmillió forint, hat hónaptól öt évig terjedı futamidejő hitelt 6,5 százalékos kamatra, amely volt IBM-esek foglalkoztatását vállalta legalább két évig. Így negyven volt IBM-es dolgozó helyezkedett el, további hét kapott hitelt az alapból saját vállalkozás beindításához. A konstrukció alapján a futamidı utolsó esztendejében a kamat 70 százaléka elengedhetı. A hitelre Fejér megyén kívül a Veszprém, Tolna és Somogy megyei vállalkozásfejlesztési alapítványoknál is lehet pályázni: e megyékbıl sokan jártak dolgozni a fehérvári IBM-gyárba. Az amerikai cég az alap számára megígért összeg maradékát, mintegy százmillió forintot igény szerint biztosítja továbbiakban. 2003.04.25 Hír. A roma foglalkoztatás elısegítése érdekében a munkaügyi tárca 4 millió . forintról szóló szerzıdést kíván kötni a Rádió C-vel, amely anyagi nehézségei miatt április 7-e óta szünetelteti mősorait. A tervezett szerzıdés értelmében a mősorok, reklámok, híradások jelentıs részében a munkavállalási lehetıségekrıl is folyamatosan tájékoztatnák a hallgatókat. 2003.04.27 A munkanélküliek száma a KSH felmérése szerint 50 ezer körüli számmal a . közép-magyarországi régióban a legmagasabb. Ezt követi Észak-Alföld és Észak-Magyarország, a felmérés szerint több mint 40 ezer fıvel. A foglalkoztatottak száma 1992-ben megközelítette a 4 millió 100 ezret, aztán évrıl évre csökkent, 1996-ban már csak 3 millió 650 ezer körüli volt. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) internetes címén grafikon-összeállításban elemezték többek között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerı-piaci felmérésének adatait. Eszerint 1997-ben már megállt a csökkenés, majd 1998-ban, illetve 1999-ben ismét emelkedett a foglalkoztatotti szám. Az 1998-as adat szerint már 3 millió 700 ezer volt a foglalkoztatottak száma, és 1999-ben túllépett a 3 millió 800 ezren. Ha kisebb mértékben is, de a foglalkoztatottak száma ezt követıen is évrıl évre bıvült, így 2002-re megközelítette a 3 millió 900 ezret. A munkanélküliek száma 1993-ban érte el a csúcsot: a KSH adatai szerint ekkor több mint 500 ezer embernek nem volt munkája. Egy másik adatgyőjtés, munkaügyi központoknál regisztrációra jelentkezı munkanélküliek alapján készülı összesítés szerint is 1993 volt a csúcs. Ekkor a regisztrált munkanélküliek száma megközelítette a 700 ezret. Míg a munkanélküliek száma a KSH munkaerı-piaci felmérése szerint 50 ezer körüli mértékkel Közép-Magyarországon a legmagasabb, addig a regisztrációs adatok alapján Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a legtöbb a munkanélküli. Számuk megközelíti a 80 ezret. Az eltérés oka, hogy a

32

FOGLALKOZTATÁS felmérés, illetve munkanélkülinek.

a

regisztráció

alapján

nem

ugyanazok

számítanak

2003.04.28 Hír. Az idén tizenötezer munkanélkülinek biztosít három-hat hónapi . megélhetést a közmunkaprogram. A költségvetés hárommilliárd forintot szán erre a célra, s ezt az összeget csaknem megduplázza az uniótól kapott PHAREtámogatás. Sándor László, a Közmunka Tanács elnöke a napokban Pécsett hangsúlyozta: sok kistelepülésen a közmunka adja a legtöbb munkalehetıséget, s fel kell készülni arra, hogy ez a megélhetési forrás az elmaradott térségekben még 15-20 év múlva is meghatározó lesz. 2003.04.29 Hír. A legfrissebb adatok szerint az év elsı három hónapjában 3,86 millió volt . a foglalkoztatottak száma, 20 ezerrel több, mint az elızı év azonos idıszakában. Burány Sándor munkaügyi miniszter biztatónak mondta tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy több tízezren jelentek meg a munkaerıpiacon olyanok, akiket korábban munkanélküliként tartottak nyilván. A szakminiszter aggályosnak tartja, hogy változatlanul magas az inaktívak aránya, eléri a 40 százalékot. Biztatónak mondta ugyanakkor, hogy az elmúlt idıszakban több tízezer, korábban inaktív személy jelent meg a munkaerıpiacon. Burány úgy látja, az inaktívak számának lényeges, 61 ezer fıs csökkenése arra utal, hogy ez a réteg ismét a munka világa felé fordul, vagyis dolgozni akar. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a tárca a KSH felméréseken alapuló adatain kívül a Foglalkoztatási Hivatal regisztrációs adatait is feldolgozza. Bár a KSH jelentése szerint a munkanélküliek száma 265 ezer volt az év elsı negyedében, szemben az egy évvel korábbi 236 ezerrel, a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartott munkanélküliek száma azonban az elızı hónaphoz képest 18 ezerrel csökkent. Ezen belül 1759-cel csökkent a pályakezdı munkanélküliek száma is. Jelentısen élénkült a munkaerı-kereslet: a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 12 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbi adatokat. A munkaközvetítésre jelentkezık áprilisban 87,5 ezer álláshelyet jeleztek. A legtöbb munkalehetıséget – több mint 14 ezret – Budapesten kínálják, a legkevesebb (1567) üres álláshelyet Vas megyében regisztrálták. 2003.04.29 Hír. Tatabányán ötven vállalkozásnál és intézménynél több mint ötszáz . munkanélkülit foglalkoztattak tavaly közcélú és közhasznú munkásként. A közcélú foglalkoztatásba összesen 329 munkavállaló kapcsolódott be a LIÁN Kht.-nál, a RWE Umwelt Tatabánya Rt.-nél, a polgármesteri hivatal kirendeltségein, az óvodákban és az általános iskolákban. 2003.04.29 Hír. Nehéz figyelembe venni a multinacionális cégek igényeit a munkaerı-piaci . képzések tervezésekor, mondta Soós Ferenc, a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ szakmai igazgatóhelyettese. A megyében letelepült cégek többsége szakképzett munkaerıt keres, többnyire operátori munkakörbe. Folyamatosan 200-300 embert vennének fel. A megyében több olyan szakma mővelıibıl is hiány van, amelyekben pedig megfelelı számú tanuló végez: ilyenek például a nıiruha-készítı és a varrómunkás, kevés továbbá az ács, a kımőves, a vasbetonszerelı: a korábbi évek létszámleépítései miatt ugyanis e szakmáknak erısen csökkent a presztízse. Hiányszakma még a szerszámkészítı, mert ehhez érettségi kell, és sok forgácsoló szakmunkásra is szükség lenne a megyében. A Veszprém Megyei Munkaügyi Központ évente kétszer készít rövid távú munkaerı-piaci prognózist, amelyet eljuttat a

33

FOGLALKOZTATÁS szakképzı iskolákba – mondta Biermann Margit, a központ igazgatója. Emellett rendszeresen konferenciákat szerveznek a foglalkoztatás és a szakképzés kapcsolatáról – ám még így sem rendelkeznek elegendı információval arról, hogy 3-5 év múlva milyen szakmai képzettségő munkaerıre lesz szükség. Tavalyi kutatásaikból kiderült, hogy továbbra is asztalosokból, hegesztıkbıl van hiány a megyében. Azért, mert kevesen jelentkeznek, és késıbb még a végzettek közül is sokan elhagyják a pályát, többnyire anyagi okokból. Felmérések szerint a végzısök 20 százaléka pályamódosításra készül. A dunaújvárosi térségben létkérdés a Dunaferr Rt. helyzete. Eddig a nagyvállalat szinte minden szabad munkaerıt felszívott – az utóbbi egy-két évben viszont már nem emeli létszámát a gyár, és ez gondokat okoz. 2003.04.29 Hír. Áprilisban több mint 17600-zal csökkent a regisztrált munkanélküliek . száma március utolsó napjához képest, a hónap végén 368 592 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központokban - közölte Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A pályakezdık száma is csökkent 1759-cel, a munkaadók pedig 9451-gyel több álláshelyet jelentettek be áprilisban, mint márciusban. Így több mint 87 ezer betöltetlen álláshely állt rendelkezésre a hónap során. Valamennyi régióban csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. A KSH adatai szerint a munkanélküliek száma az elsı negyedévben 265 ezer volt, szemben az egy évvel korábbi 236 ezer fıvel. Mindez viszont összefügg azzal, hogy az inaktívak közül a jobb elhelyezkedési lehetıségek miatt egyre többen keresnek rendszeresen munkát, s így a felmérésben már a munkanélküliek között szerepelnek. A KSH hétfın közzétett gyorstájékoztatója szerint a foglalkoztatottak száma 19,6 ezerrel, a munkanélkülieké pedig 28,5 ezerrel emelkedett a tavaly január-márciusihoz képest. 2003.04.30 Hír. Szombathelyi központi üzemébıl 180, körmendi egységébıl pedig 50 . alkalmazottat bocsát el júniusban a szombathelyi székhelyő MSC Hungary Cipıgyár – jelentette be a Vas Megyei Munkaügyi Tanács ülésén Éder Géza, a munkaerı-piaci szervezet megyei igazgatója. A leépítést a vezetık a termékeik iránti külföldi kereslet csökkenésével indokolták. A 2500 fıs, 10-11 milliárd forintos forgalmú cég az idén már bezárta a Vas megyei pecöli, püspökmolnári, valamint ikervári és szelestei üzemét. Akkor 150 embernek a szombathelyi központban kínáltak munkát. 2003.04.30 Hír. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a munkaügyi tárca 500 . millió forintos közmunkapályázatot ír ki a Tisza árvízi medrének rendezésére. A két minisztérium meghívásos közmunkapályázatáról Kóródi Mária környezetvédelmi és Burány Sándor munkaügyi miniszter állapodott meg. A pályázatok elbírálása május 10-ig megtörténik, a támogatást a vízügyi igazgatóságok nyerhetik el, és saját önrésszel kiegészítve mintegy 1000 munkanélküli foglalkoztatására fordíthatják. A pályázónak vállalnia kell, hogy a foglalkoztatni kívánt munkanélküliek legalább 30 százaléka roma munkavállaló lesz. 2003.05.05 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az elızı év . azonos idıszakához képest egyaránt nıtt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya is. Az utóbbi nem jelenti azt, hogy többen veszítették el

34

FOGLALKOZTATÁS az állásukat, csak annyi történt, hogy az eddig otthon ülı, állást nem keresık regisztráltatták magukat és el akarnak helyezkedni. Sajnálatos azonban, hogy lassan csökken ugyan, de még mindig igen magas a nyugdíjkorhatárt még el nem ért inaktívak száma. A regisztrált munkanélküliek száma ebben a hónapban 368.592 fı, ami 17.634-el kevesebb a márciusi adatoknál. A jelenlegi elmozdulásban az erıs szezonális hatás is közrejátszik - mondta az FMM államtitkára, hiszen a téli hónapokban megszőnt az idénymunka lehetısége, tavasszal azonban megkezdıdnek a mezıgazdasági munkák. 2003.05.06 Hír. Áremelés, létszámleépítés, új szolgáltatások bevezetése és a gazdaságtalan . tevékenységek felszámolása is szerepel a Magyar Posta modernizációs programjában. Bizonyos mértékő áremelésekre is sor fog kerülni, mert a beruházások nyugat-európai színvonalú árát nehéz a levélküldemények 15 eurócentes árából fedezni, miközben az uniós átlag 50 eurócent körül van. Csökkenteni fogják a költségeket, ami – többek között – létszámleépítést jelent: 2003-ban ezt maximum ezer fıben határozták meg. (Ausztriában 27 ezer postai dolgozó van, szemben a hazai 43 ezerrel, ugyanakkor a cég árbevétele háromszorosa a magyar társaságénak.) A postával nem rendelkezı helységekben postamesteri vagy postaügynöki szolgáltatás bevezetését tervezik: a partnerek a postával szerzıdéses viszonyban állnak, és a postai alapszolgáltatásokat állandó jelleggel biztosítják majd. 2003.05.06 Hír. A következı napokban csaknem félszáz embert felvesz a pécsi Elcoteq Kft. A 2800 alkalmazottat foglalkoztató, finn elektronikai cég – új . megrendeléseinek köszönhetıen – jelentıs létszámbıvítésre készül, ezért a kft. munkásfelvételt hirdetett. Az Elcoteq vezetıi óvatosan fogalmaznak a bıvítés mértékérıl, ám elképzelhetınek tartják, hogy néhány héten belül akár további, 100-150 újonnan kiképzett betanított munkás is szalag mellé állhat. (Az Elcoteq már többször is jelentıs létszámbıvítést, illetve elbocsátást hajtott végre, mivel a rendelésállománya függ az ágazati konjunktúrától.) 2003.05.07 A Gyır-Moson-Sopronban, Vasban és Zalában állandó lakhellyel vagy legalább . egyéves tartózkodással rendelkezı magyar állampolgárok öt éve jogosultak arra, hogy az érintett három megye munkaügyi központján keresztül napi ingázással munkát vállaljanak Burgenland tartomány, valamint Bruck an der Lajta járásának területén. Tavaly 1400 magyar munkavállaló napi ingázását engedélyezte az osztrák– magyar vegyes bizottság, az idén már 1700-an dolgozhatnak hivatalosan Ausztriában ennek az egyezménynek a keretében. Burgenlandban és a brucki járásban három szakmacsoportban várják a magyar dolgozókat: a vendéglátóiparban és idegenforgalomban, a mezıgazdaságban, valamint az egyéb kategóriában. Ez utóbbiba sokféle szakma beletartozik, míg az építıiparon belül igen keresettek a burkolók, ácsok és festık, addig kımőveseket nem foglalkoztatnak, hiszen a burgenlandiaknak sincs helyben munkalehetıségük. A Vas Megyei Munkaügyi Központ statisztikái szerint általában a húsz és negyven év közötti magyarok pályázzák meg az osztrák állásokat. Fıleg férfiak, de nık is akadnak a jelentkezık között. Az ingázók közel háromnegyed része Gyır-Moson-Sopronban lakik, húsz-huszonöt százalékuk Vas megyei, s csupán egy-két százalékuk zalai. A napi ingázókra elsısorban azért van szükségük az osztrákoknak, hogy a hiányzó szakembereiket pótolni tudják – mondták el az eisenstadti (kismartoni) munkaügyi szervezetnél. A munkaadóknak némi takarékoskodást is jelent a 35

FOGLALKOZTATÁS magyarok foglalkoztatása, ám nincs számottevı különbség az osztrákok és az ott dolgozó magyarok bére között. Az ingázó magyaroknak ugyanis mindenképpen meg kell kapniuk az adott ágazat kollektív szerzıdésben rögzített – esetenként tartományonként is változó – minimálbérét. Ez után egyébként Ausztriában adóznak. Napi ingázásuk költségeit gyakorlatilag leírhatják az adójukból. Az ingázókról szóló egyezmény uniós csatlakozásunk után is valószínőleg érvényben maradhat, amúgy sem túl bonyolult eljárási rendje tovább egyszerősödhet, s a keretszámok is bıvülhetnek. Ausztria és Németország ugyanis többször is nyilvánvalóvá tette: 2004 májusa után is él a szabad munkaerı áramlásának korlátozásával, amire a csatlakozási dokumentumok lehetıséget adnak. Ez idıben a magyarok burgenlandi ingázása fıpróbája lehet a teljes kapunyitásnak az új tagok munkavállalói elıtt – állítják osztrák munkaügyi szakemberek. 2003.05.13 Hír. A Magyarországon még egyedülálló foglalkoztatási paktumról jelentetett . meg könyvet a Vas Megyei Munkaügyi Központ és a helyi TIT. Magyarországon Vas megyében alkalmazzák elıször ezt az EU-ban már bevált foglalkoztatási eszközt, sıt az Oracle-program keretében Nyugat-Dunántúl egy kísérletben is részt vesz a rejtett képességek feltárására. A paktum a hátrányos térségek foglalkozatására, fejlesztésére és a munkanélküliség csökkentésére létrejövı együttmőködés. Segítségével a humánerıforrás-fejlesztés céljait összhangba lehet hozni a térség gazdaságfejlesztési elképzeléseivel. Célja, hogy olyan projekteket támogasson, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez. Célcsoportjai elsısorban a tartósan munka nélkül lévık, a pályakezdı fiatalok és a megváltozott munkaképességőek. 2004.04.24 Hír. Felszámolási eljárás indult a szegedi Heavytex Rt. ellen, ennek ellenére a . megmaradt biztos és gazdaságos piacokra tovább folytatják a termelést. Széll János vezérigazgató, akit a felszámoló Kossuth Holding megbízott a termelés irányításával, elmondta: a 130 éves múltra visszatekintı cég ellen azért kellett a felszámolási eljárást megindítani, mert az utóbbi másfél évben elveszítette piacainak 60 százalékát. A felszámoló támogatja ıket abban, hogy a maradék 130 dolgozót megtartva folytassák a még jelenleg is évi több százmillió forint értékő termelést. Azt tervezik, hogy a megmaradt tevékenység végzésére kft.-t alakítanak, amely bérelné a gépeket és a csarnokokat – így meg lehetne menteni a még ott dolgozók munkahelyét, fenntartva egy nagy múltú ipari kultúrát a városban. Hogy ez sikerül-e és pontosan milyen kondíciókkal, az a vezérigazgató szerint körülbelül egy hónap múlva dıl el.

36

SZAKSZERVEZETEK

200.04.17.

ASZSZ

Elégedetlenek az Autonóm Szakszervezetek a gazdasági minisztérium alá tartozó közlekedési tárca munkájával. A szakszervezeti szövetség ezért önálló közlekedési tárca felállítását követeli. Felhívásukhoz máris csatlakozott a Vasutasok Szakszervezete, s ötletként azt is felvetették: vonják össze az informatikai és közlekedési tárcát a hatékonyabb fejlıdés érdekében. Az autonómok véleménye szerint a közlekedés az Európai Unióban is húzóágazat, amely szerintük jelenleg nem kap kellı teret és odafigyelést a gazdasági tárca mellett. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter kabinetfınöke úgy nyilatkozott: a kormányprogram alapján alakult ki az a kormányzati struktúra, amelyet törvény is meghatározott.

2003.04.08 A kormánytagok nyilatkozataikban egyre késıbbre tolják ki a bérfelzárkóztatás . megvalósulásának lehetıségét. Az Autonómok elnöke szerint, ha nem történik meg a bérfelzárkóztatás, a magyar munkavállalók másodrendő tagjai lehetnek az EU-nak. A bérfelzárkóztatás felelısségét a kormány nem ruházhatja át sem a gazdaság szereplıire, sem a szakszervezetekre. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Borsik János szerint a jelenlegi kormány is késésében van a bérfelzárkóztatási program kidolgozásában, sıt ilyen jellegő szakmai elképzelésrıl nem tudnak a szakszervezetek. Mindez történik annak ellenére, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök a tavalyi bértárgyalások kezdetén kijelentette: a béraránytalanságok zavaróak és igazságtalanok, ezért olyan bérszínvonal kialakítása szükséges, amely összhangban van az ország gazdasági teljesítményével, valamint az ár- és pénzügyi rendszerrel. Az Autonómok elnöke szerint belátható idın belül egy középtávú programot kell kidolgozni annak érdekében, hogy a következı öt-hat évben, de legkésıbb 2010-ig az uniós keresetek alsó határát elérjék a magyar bérek. 2003.05.05 Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége számára teljességgel elfogadhatatlan . a kormány középtávú bérkoncepciója – jelentette ki Borsik János azzal kapcsolatban, hogy a Pénzügyminisztérium 2004–2006 között legfeljebb háromszázalékos reálbér-növekedést tart elfogadhatónak a gazdaság versenyképességének megırzéséért. Az autonómok elnöke szerint ez utóbbi szándék egyértelmően támogatandó, az viszont elfogadhatatlan, hogy mindezt a bérek visszatartásán keresztül érjük el. Szerinte semmi indoka nem lehet annak, hogy az idei négyszázalékos reálbér-növekedés alá süllyedjen a jövıben a bérkiáramlás. Aggodalmát fejezte ki, hogy a mostani tervezet alapján értelmezhetetlenné váltak a bérfelzárkóztatásra vonatkozó kormányzati nyilatkozatok. Borsik szerint a kabinet nem tarthatja bizonytalanságban a munkavállalókat, ezért követelte, hogy a kormány tegyen egyértelmő nyilatkozatot a bérekkel kapcsolatos elképzeléseirıl.

37

ASZSZ

SZAKSZERVEZETEK

2003.05.06 2003. május 5-én a MÁV Rt.-nél mőködı reprezentatív szakszervezetek . oldalegyeztetést tartottak. A megbeszélésen a résztvevık kifejezték szándékukat, miszerint a közeljövıben a Vasúti Érdekegyeztetı Tanács elé kerülı kérdésekrıl - például a MÁV Rt. Kollektív Szerzıdésének tervezett átalakításáról, a bevezetendı béren kívüli juttatásokról és a szociális rendszer átalakításáról, valamint a bértarifa-rendszer újbóli bevezetésérıl - egységes álláspont kialakítására törekszenek. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) 6-ai közleménye szerint a vasúti mellékvonalak mőködésének feltételeirıl kezdeményezett társadalmi párbeszéd alapján 2003. május 5-én megbeszélést tartottak a MÁV Rt. és a VSZ vezetıi. A tárgyaláson a vasúti reform hamarosan a kormány elé kerülı elıterjesztésének tézisei és a MÁV Rt.-nél az érdekegyeztetésben eddig megoldatlan, nyitott kérdések szerepeltek. A megbeszélés során a felek tisztázták, hogy a sajtóban a közelmúltban megjelent (május 3. Magyar Nemzet, május 5. Népszabadság) a MÁV Rt. elnökének tulajdonított kijelentés, miszerint 7500 km-bıl négyezer kilométernyi vonal bezárását tervezi a MÁV Rt., ebben a formában nem hangzott el. Amint az a tárgyaláson kiderült, a VSZ kezdeményezése egybe esik a MÁV Rt. reformkoncepciójával. Ezek szerint a vasúttársaság törzshálózatát nem alkotó vasútvonalak sorsáról a jövıben nemcsak gazdaságossági, hanem régiófejlesztési, környezetvédelmi, és a települések lakosságmegtartó képességének szempontjai alapján, az érintettek bevonásával folytatott konzultáció után születik döntés. A felek megállapodtak abban, hogy a május 7-i Vasúti Érdekegyeztetı Tanács ülésén és a 2002. decemberében aláírt négyéves megállapodással felállított Vasúti Reform Konzultatív Bizottság 2003. május 14-i elsı összejövetelén tovább folytatják a MÁV Rt. európai uniós versenyképességét biztosító átalakításról szóló egyeztetést. 2003.05.16 Hír. Borsik János az egyik napilapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a . munkaerıpiac strukturális átrendezıdés elıtt áll, amelyre nagyobb figyelmet kellene fordítani. A szakszervezeti vezetı szerint a közlekedési ágazat támogatására nagyobb forrást kell elkülöníteni, ezért az Autonómok fenntartják azt a javaslatukat, hogy legyen önálló közlekedési minisztérium. A bérfelzárkóztatás kapcsán Borsik elmondta, hogy kormányzati koncepció kellene ahhoz, hogy 2007-2008-ra valóban elérjék a magyar bérek az uniós átlag alsó határát. Borsik szerint a kormány több nagy horderejő kérdésben ellentmondásosan viselkedik, így a szakszervezeti konföderációk álláspontja attól függ, hogyan értelmezik a kormányzati szándékokat. 2003.05.26 Hosszú hónapok óta nem kap tájékoztatást a MÁV vezetıségétıl a . Mozdonyvezetık Szakszervezete (MOSZ) a készülı rehabilitációs rendszer kialakításáról. A MOSZ elnöke azt állítja: a vasúttársaság pszichológiai vizsgálattal terrorizálja a betegállományban lévı mozdonyvezetıket, hogy így spórolja meg a kollektív szerzıdésben szereplı plusz kiadásokat. A MÁV nem tud ilyen esetekrıl. A statisztikák szerint sok a vonatbaleset, ezen belül is kiemelkedik a vétlen gázolások, illetve öngyilkosságok száma. A rehabilitáció jegyében a jelenlegi rendszer alapján a mozdonyvezetık betegállományba mehetnek egy-egy ilyen baleset, illetve gázolás után, ezeket az eseteket ugyanis üzemi balesetnek minısítik. Kiss László, a Mozdonyvezetık Szakszervezetének elnöke úgy nyilatkozott: a MÁV vezetıi gyakran a

38

SZAKSZERVEZETEK

ASZSZ

betegállomány lejárta elıtt visszarendelik a dolgozókat, nehogy a kollektív szerzıdésben foglaltak szerint több ezer forintot kelljen kiutalni a mozdonyvezetıknek. A szakszervezeti elnök szerint a vasúttársaság vezetıi olykor pszichológiai vizsgálatot is kilátásba helyeznek abban az esetben, ha a dolgozó nem veszi fel újból idı elıtt a munkát. Kiss tájékoztatása szerint a mozdonyvezetık tartanak e vizsgálatoktól, hiszen egy esetleges elmarasztalás akár örökre derékba törheti amúgy sem nagy karrierlehetıségüket. Az érdekvédık azt kívánják elérni, hogy tájékoztatást kapjanak a MÁV-nál állítólag már hónapok óta készülı rehabilitációs rendszer alakulásáról. 2003.05.27 Hír. Indokolatlanul duzzasztotta fel a Kapos Volán Rt. felügyelı bizottságát a közelmúltban a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. – a társaság . igazgatósága, felügyelı bizottsága valamint a helyi szakszervezet szerint. A Kapos Volán a tulajdonosi elvárások teljesítése érdekében a közelmúltban járatkorlátozásokra és 22 dolgozójának elbocsátására kényszerült. Csak az üzleti terv elfogadását követıen jelezte az ÁPV, hogy bıvíteni kívánja a hattagú felügyelı bizottságot három fıvel. Az ügy miatt tiltakozó levelet írt a helyi szakszervezet a Közúti Közlekedési Szakszervezet vezetıjén keresztül az ÁPV Rt.-nek. Dobi István szakszervezeti vezetı etikátlannak minısítette a lépést, hogy miközben dolgozók elbocsátására kényszerítik a céget, nem visszahívják, hanem felduzzasztják egy 800 fıs alkalmazotti létszámmal mőködı társaság felügyelı bizottságát, ami jelentıs többletköltség. 2003.06.17 Magyar Energiaipari Szakszervezetek Szövetsége néven új szakszervezeti . szövetség alakult hétfın. A szövetséget a globalizálódó piacgazdaság, az európai uniós csatlakozás és a kiszélesedı liberalizációs folyamatok által támasztott problémák eredményesebb kezelésére hozta létre a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, a Mol Vegyész Szakszervezete, a Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége.

39

ÉSZT

SZAKSZERVEZETEK

2003.05.06 Hír. A fogyasztók hatékony védelme érdekében számos, eddig megoldatlan . problémát kell orvosolni – derült ki a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés által rendezett tegnapi konferencián elhangzottakból. A szakszervezeteknek nemcsak a munkahelyi érdekképviselettel, hanem a fogyasztóvédelemmel is foglalkozniuk kellene; nekik számos lehetıségük van ugyanis arra, hogy a tájékoztatási és az oktatási munkában részt vegyenek – mondta Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, ugyancsak nagyobb szerepet kell majd vállalniuk a civil szervezeteknek és az önkormányzatoknak.

Népszabadság 2003.04.30. 8. l.

40

SZAKSZERVEZETEK

FRDÉSZ

2003.04.01 Hír. A rendvédelmi szférában mőködı hét szakszervezet már a 2003-as . költségvetés-tervezet megismerésekor tárgyalásokat kezdeményezett a kormány illetékeseivel, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy az általuk képviseltek illetménye az európai uniós csatlakozás küszöbén még a reálértékét sem ırzi meg. A hét szakszervezetet tömörítı Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) ezt követıen levélben fordult Medgyessy Péter kormányfıhöz és Kiss Péter kancelláriaminiszterhez, írásos garanciát kérve, hogy az idén nem lesz reálbércsökkenés a szférában. A kormány ugyan kifejezte szándékát a további tárgyalásokra, de a mai napig nem garantálta írásban, hogy megakadályozza a hivatásos állomány reálkeresetének csökkenését. A szakszervezetek ezért felkérték tagjaikat, írják meg levélben, milyen okok miatt nem tudják ezt elfogadni. Az FRDÉSZ tegnap egy átlátszó postaládát állított fel az Országház elıtt a leveleknek, amelyeket április 10-ig győjtenek, majd átadnak a miniszterelnöknek. Ha nem sikerül az illetékesek figyelmét felhívni a szféra tarthatatlan helyzetére, az érdekvédık további akciókat szerveznek. 2003.04.01 Hír. Figyelemfelhívó akciót kezdett tegnap délután a Parlament elıtt a . Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ), amely csaknem 80 ezer dolgozó érdekeit képviseli. Az április 10-éig tartó demonstrációval a büntetés-végrehajtási dolgozók, a rendırök, a tőzoltók, a katonák, a polgári védelmi dolgozók, valamint a vám- és pénzügyırök a hivatásos állomány reálbércsökkenése ellen tiltakoznak. "Szeretném, Miniszterelnök Úr, ha Önnek is olyan megértı gyerekei lennének, mint nekem, akik a kérésüket úgy kezdik: telik-e rá. Pedig hatalmas igényeik vannak: egy szelet csoki, esetleg egy olcsó póló. De lassan eljutunk arra a szintre, hogy a napi egy liter tej megvásárlása is problémát jelent” – áll egy negyvenéves, budapesti rendır levelében, melyet a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) tegnap kezdıdött akcióján olvasott fel a Független Rendırszakszervezet fıtitkára. Egy másik levélíró – a honvédség törzsırmestere – azt állította: katonákra szabott Bokros-csomag kicsomagolása folyik azzal, hogy csökken a hivatásos állomány reálbére. A szövetség alapvetı célkitőzése, hogy a Parlament elıtt folytatott akcióval megakadályozza a reálbércsökkenést a fegyveres és rendvédelmi szférában. Ezért július 1-jétıl minden hivatásos és szerzıdéses állományú dolgozónak nettó 12 ezer forintos béremelést szeretnének kiharcolni. Ez összesen körülbelül hatmilliárd forintot jelentene, amit a kormány a központi költségvetési tartalék terhére teljesíthetne Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke szerint. „Tárgyalások már november óta folyamatosan folynak. Megfelelı ajánlat esetén továbbra is nyitottak vagyunk a megegyezésre, de ha nem érünk célt, minden törvényes érdekérvényesítı eszközt igénybe fogunk venni”, 41

FRDÉSZ

SZAKSZERVEZETEK szögezte le az elnök. Az akció kezdetekor a Fidesz- és az MDF-frakció tagjai is megjelentek a téren, Kontrát Károly, a rendészeti bizottság fideszes alelnöke pedig jövı hétfıre tárgyalásra hívta a szövetség vezetıit.

2003.04.02 Hír. Hat belügyi szakszervezettel írt alá megállapodást a dolgozói juttatásokról . és bérekrıl Lamperth Mónika belügyminiszter szerdán. A megállapodást aláírta a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezete, a Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa, a Fıvárosi Tőzoltóság Szakszervezete, a Határırségi Dolgozók Szakszervezte, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határır Szakszervezet, valamint a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete. A megállapodást nem írta alá a Független Rendır Szakszervezet, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete. A megállapodás szerint a tőzoltók veszélyességi pótlékrendszerét két lépcsıben állítják vissza, így az most az illetményalap 22,5 százaléka, 7425 forint lesz havonta. A Belügyminisztérium vállalja annak kezdeményezését, hogy a pótlék mértéke 2004. január 1-tıl az illetményalap 45 százalékára emelkedjen. A minisztériumnak a sajtó számára kiadott tájékoztatója szerint február 28-án a Belügyi Érdekegyeztetı Tanács (BÉT) tagjai a személyi juttatásokról már megegyeztek. Eszerint az ügyviteli és fizikai munkakört betöltı munkavállalók ebben az évben 5 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A ruházati költségtérítés mértéke a köztisztviselıknél 49.500, a közalkalmazottaknál és munkavállalóknál 40.000, a hivatásos állománynál 82.500 forint lesz. A közalkalmazottak esetében a törvény által kötelezıen elıírt háromévenkénti elıresorolással legalább 3000 forintos illetményemelést kell elérni. A megállapodásban rögzített juttatások a Belügyminisztérium költségvetését csaknem egymilliárd forinttal terhelik. A tárca vállalta egy három évre szóló keret-megállapodás elıkészítését is az eddigi juttatások kiszámíthatósága érdekében. A kormány a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél városi, kerületi kapitányságok, parancsnokságok, ırsök - szolgálatot teljesítı tiszti állomány 8 százalékos, a tiszthelyettesi állomány 6 százalékos illetménykiegészítést kapna. A tájékoztatás szerint az intézkedés azt eredményezi, hogy a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél július 1tıl hétezer tiszt részesülhet havi 15 ezer forintot, mintegy 23 ezer tiszthelyettes pedig 6 ezer forint többletilletményben. Az egyeztetések ugyan a tárca és a belügyi érdekképviseleti szervek között zajlottak, de a törvénymódosítást igénylı kezdeményezések érintik az önkormányzati tőzoltóságok, a büntetésvégrehajtás, a vám- és pénzügyırség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok hivatásos állományú tagjait is. 2003.04.12 Hír. Az egyik lap szerint 800 ezer forintos fizetést, mobiltelefont, életbiztosítást . és évi egyszeri a fizetés nyolcvan százalékának megfelelı prémiumot kapnak egyes vasutas szakszervezeti vezetık. Borsik János nem kívánta kommentálni a hírt, Gaskó István a Vasutas Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig cáfolta, hogy 800 ezret keresnének. Egy tv-csatorna híradójának információi szerint a vasutas szakszervezeti vezetık bruttó 710 ezer forintot kapnak havonta. Az egészségügyi dolgozók szakszervezeti vezetıje 250 ezer forintot, a honvédségnél 350 ezer forintot, a vasasoknál pedig csaknem félmillió forintot keres az érdekvédelmi szervezet vezetıje. A megkérdezett 42

SZAKSZERVEZETEK

FRDÉSZ

szakszervezetek közül a vasutasok keresete a legmagasabb. A szakszervezeti vezetık bérét néhány helyen a kollektív szerzıdésben szabályozzák, van, ahol a középvezetık fizetéseihez szabják havi javadalmazásukat. A honvédségnél például ezredesi rangban van a szakszervezet elnöke, a Vasasoknál pedig a kongresszus dönt arról, hogy mennyit keressen az elnök. 2003.04.16 Hír. Szakszervezeti meghallgatást kezdeményeztek az Országgyőlés rendészeti . bizottságának fideszes képviselıi. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke a rendészeti bizottság meghallgatásán arra hívta fel a képviselık figyelmét, hogy a korábban több szakszervezet által ellenjegyzett bérmegállapodás nem biztosítja a dolgozók reálbérének megmaradását. A szövetségi elnök arra kérte a képviselıket, hogy fogadják el az általuk kért 0,6 százalékos rendfokozati bérszorzót, amely biztosítaná, hogy a dolgozók reálbére idén nem csökken. Ez a bérszorzó ugyanis azt eredményezné, hogy minden rendvédelmi dolgozó havonta plusz hatezer forintot vihetne haza. Ehhez a keresetnövekedéshez viszont még mintegy ötmilliárd forint kellene, s ez a pénz jelenleg hiányzik a tárcák költségvetésébıl. Az ülésen képviseltették magukat azok a szakszervezetek is, amelyek aláírták a Belügyminisztérium által ajánlott megállapodást. Képviselıik egybehangzóan úgy vélték: az adott kereteken belül jó feltételeket sikerült kiharcolni, az azonban nem kétséges, hogy további pénzforrások szükségesek az ágazat fejlesztésére. A bizottság fideszes képviselıi támogatásukról biztosították a szakszervezeteket, a szocialista oldal - bár szintén egyetértésének adott hangot - a költségvetés szők kereteire hivatkozott az újabb követelés kapcsán. Doszpot Péter, a bizottság szocialista alelnöke felszólalásában úgy fogalmazott: megoldás lehet a rendırség pénzelnyelı struktúrájának megváltoztatása. Ehhez kapcsolódóan Gál Zoltán bizottsági elnök indítványára elfogadták a reformjavaslatot és egy kormányzati tárgyaló delegáció felállítását kezdeményezték, amely ezentúl érdemben tud majd tárgyalni a megállapodást alá nem író szakszervezetek vezetıivel. Mivel a Parlament a közeljövıben tárgyalja a szolgálati és a köztisztviselıi törvény módosítását, Kónya Péter szerint fel kellene gyorsítani a bértárgyalásokat, hogy addigra már a béremeléshez szükséges módosításokat is át lehessen vezetni a vonatkozó törvényekben. A mintegy nyolcvanezer rendvédelmi dolgozót érintı bérintézkedéshez ötmilliárd forintra van szükség. Céljának elérése érdekében az FRDÉSZ öt szakaszból álló akciótervet dolgozott ki, melynek elsı állomása volt a miniszterelnökhöz írt levelek győjtése. 2003.04.18 Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke a napilapoknak úgy nyilatkozott, hogy az . elkövetkezı napokban a tárgyalásokra kívánják helyezni a hangsúlyt, ezért május 11-ig nem tartanak további nyilvános akciókat, demonstrációkat. Több szakszervezet már ellenjegyezte a BM által megajánlott bérfejlesztési csomagot, ám az FRDÉSZ vezetıi úgy vélik, az abban foglaltak nem biztosítják a dolgozók reálbérének értékét, ezért további tárgyalásokat és egy 0,6 százalékos rendfokozati szorzó bevezetését kérik a tárca vezetıitıl. Követelésükre korábban a Parlament elıtt tartott akciójukkal kívánták felhívni a figyelmet. A tíz napos akció azt eredményezte, hogy a parlamenti pártok frakciói és a minisztériumok képviselıinek részvételével megindultak a bértárgyalások. Az Országgyőlés Rendészeti Bizottsága kedden határozatot is hozott arról, hogy nem tartja elfogadhatónak a reálbércsökkenést. Ugyanakkor az ellenzéki pártok 43

FRDÉSZ

SZAKSZERVEZETEK deklarálták, hogy a szükséges törvénymódosítást akkor is készek egyhangúlag megszavazni, ha a javaslatot valamelyik kormánypárti képviselı nyújtja be. Nyolcadik tagszervezetként csatlakozik a szövetség akciósorozatához a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége is.

2003.04.25 Hír. A Független Rendır Szakszervezet (FRSZ) fıtitkára szerint továbbra sincs . megegyezés az érdekképviseletek és a kormány között a fegyveres és rendvédelmi szféra 2003. évi bérhelyzetének rendezésérıl. Mindezt Pongó Géza annak kapcsán mondta el vasárnap, hogy egyes sajtóhírek szerint megegyezés közeli helyzet alakult ki. Pongó Géza közölte: a tárgyalások folynak, de nem történt érdemi elıremozdulás a rendfokozati szorzószám 0,6 százalékkal való emelésének ügyében. A rendfokozati szorzó 0,6 százalékkal való emelése a 80 ezer fıs hivatásos és szerzıdéses állomány körében amelyben államtitok volta miatt nem szerepel a nemzetbiztonsági szolgálatok létszámadata - bruttó 9,5 milliárd forintba kerülne, és 3,2 milliárd forint munkaadói járulék terhelné. A rendırnap alkalmából öten kapták meg az év budapesti rendıre kitüntetést délelıtt a Városligetben. Az elismeréseket Lamperth Mónika belügyminiszter adta át. 2003.04.28 Hír. A Honvédszakszervezet elnöksége arra kéri az országgyőlési képviselıket, . hogy ne támogassák a hivatásos és szerzıdéses katonák jogállásáról szóló törvény szabadnapok megvonásával kapcsolatos módosítását. A szakszervezet hétfıi közleményében felhívja a figyelmet, hogy a parlament a héten a köztisztviselıi törvényjavaslattal együtt tárgyalja a fegyveres testületeknél szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó törvények módosítását; súlyosan és hátrányosan érintené a katonákat a 24 órás ır- és ügyeleti szolgálatok után járó szabadnapok ellentételezés nélküli megszüntetése, mely törvényi járandóság megvonása a fegyveres testületek közül egyedül csak a katonákat sújtaná. A Honvédszakszervezet elnöksége határozatban fejezte ki tiltakozását, mivel a tervezett lépés álláspontjuk szerint ellentétes a kormányprogramban foglaltakkal is, amely a ciklus végéig a munkaidı fokozatos csökkentését irányozza elı. A szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy a programjában foglaltaknak megfelelıen járjon el, a nagy érdekvédelmi konföderációkat pedig arra, ne engedjék meg, hogy bármely munkavállalói rétegben mindez bekövetkezhessen az európai uniós csatlakozás küszöbén. A közlemény szerint a szóban forgó törvény elıkészítése során a Honvédszakszervezet több, a katonákat hátrányosan érintı módosítási javaslattal kapcsolatban fejtette ki eltérı véleményét a Honvédelmi Minisztériumban, s a fontosabb kérdésekrıl a köztársasági elnököt személyesen, míg a parlamenti pártokat írásban tájékoztatták. 2003.04.29 Hír. Még mindig nem alakult meg az a kormányzati delegáció, amely az . FRDÉSZ képviselıivel tárgyalna a szövetség által képviselt dolgozók bérhelyzetének rendezésérıl. A szervezet nem kér mást, mint hogy keresetük ırizze meg értékét. A delegáció élére hivatalosan is Lamperth Mónikát nevezték ki, ám a delegáció tagjait még nem jelölték ki. Errıl a kérdésrıl még mindig egyeztet a BM politikai államtitkársága az érintett minisztériumokkal. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke felkérte a Munkaügyi Közvetítı és Döntıbírói Szolgálat két munkatársát, hogy segítsék a tárgyalásokat. Május 11éig várnak, ha addig nem történik elırelépés, akkor folytatják demonstrációikat.

44

SZAKSZERVEZETEK

FRDÉSZ

2003.05.04 Hír. A közeljövıben további személyi és jelentıs szervezeti változások elıtt áll . a vámırség. Már csak a pénzügyminiszter jóváhagyására vár az országos parancsnok elıterjesztése, amely – egyebek között – a VPOP központi apparátusának jelentıs karcsúsítását javasolja. Az elmúlt években ugyan a testület több alkalommal kapott új feladatokat anélkül, hogy azok ellátásához többletlétszámot, illetve annak finanszírozásához többletforrást kért és kapott volna, de miután kiderült, hogy Szlovákia hazánkkal egy idıben csatlakozik az Európai Unióhoz, s így a mintegy 800 kilométeres magyar–szlovák határ – amely rengeteg pénzügyırnek adott munkát – uniós belsı határ lesz, a VPOP vezetése a létszámleépítés elkerülése érdekében nem tudott új feladatokat szerezni, így várhatóan országosan közel ezer embertıl meg kell válnia. 2003.06.05 Megállapodást kötött az FRDÉSZ és a kormány, amelynek értelmében a . szövetség a tervezett akciókat nem tartja meg, a kormány pedig az év vége felé felülvizsgálja a hon- és rendvédelemben végbement bérfolyamatokat és a reálbérveszteséget kompenzálja. A megállapodás Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár hathatós közremőködésével jött létre. A megállapodás értelmében november 20-ig kell számszerősíteni a kompenzációt, amely vélhetıen egyszeri kifizetésbıl és a rendfokozati szorzó emelésébıl tevıdik majd össze. Ha az infláció tovább csökken, a mértékek kisebbek lehetnek, mint az FRDÉSZ eredeti követelése.

45

FSZDL

SZAKSZERVEZETEK

2003.04.03 Hír. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sajnálattal . tapasztalta, hogy a közoktatási törvény változásai kapcsán javaslataik nagy részét a tárca elvileg sem támogatta. Kerpen Gábor, a szervezet elnöke szerdai közleményében azt írja: javaslataik az intézményi, a pedagógiai önállóságot, a pedagógusokra róható terhek esetleges növekedésének elkerülését és a foglalkoztatást érintették. A PDSZ kezdettıl fogva részt vett a közoktatási törvény módosításával kapcsolatos egyeztetéseken és módosító javaslatokat is tett. Felhívták a tárca figyelmét arra, hogy mindazon jogszabályok, amelyek megalkotására a közoktatási törvény ad felhatalmazást, egyeztetést igényelnek. Közölte, hogy ezek az egyeztetések a mai napig nem történtek meg. Kerpen Gábor a felsıoktatási törvény módosulása kapcsán kifejtette: a pedagógusokra háruló feladatok, a követelményrendszer és a foglalkoztatási szabályok változása miatti módosulások a pedagógusképzés újragondolását igénylik, amelynek meg kell jelennie az említett jogszabályban is. A PDSZ kifogásolja, hogy a tárca a kormány elé terjesztette a felsıoktatási törvény módosítását anélkül, hogy azt a megfelelı fórumokon elızıleg egyeztette volna a társadalmi partnerekkel. 2003.04.08 Hír. Neves munkaügyi szakemberek részvételével kampánykörutat szervezett . az utóbbi hetekben az európai uniós népszavazás támogatására, a munkavállalók felkészítésére a Liga Szakszervezetek elnöksége. Az ország nagyvárosaiban tartott fórumok résztvevıi a csatlakozással összefüggı változásokra voltak kíváncsiak. Gaskó István, a Liga elnöke elmondta, hogy a legtöbben az iránt érdeklıdtek, miként alakul majd a foglalkoztatás, mikorra közelítjük meg az uniós béreket, s jelentısen emelkednek-e az árak. A tapasztalatok szerint a csatlakozás utáni munkavállalási korlátozásokról szóló információkat sokszor személyes sértésként élik át a dolgozók. Újdonság ugyanakkor számukra, hogy már Dánia, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia és Svédország is úgy nyilatkozott, hogy megnyitja munkaerıpiacát, s valódi korlátozásokra szinte csak Ausztria és Németország részérıl kell számítani. Nagy érdeklıdés kíséri az árak változásait is, amelyekrıl a munkaügyi szakemberek úgy nyilatkoztak: a szolgáltatásokban várható jelentısebb áremelkedés, illetve a közszolgáltatók liberalizálása után az energiaárak kisebb mértékben emelkednek, ugyanakkor például a technikai felszerelések árainak csökkenése folytatódik. Többen aggodalmuknak adtak hangot az utóbbi idık gyárbezárásai miatt. Az elıadók azonban világossá tették, hogy az elbocsátásoknak nincs közük az uniós csatlakozáshoz, azok a globalizáció, a multinacionális vállalatok térnyerésének következményei. A rendezvényeken részt vevık választ kértek arra is, hogy a csatlakozás miként befolyásolja a munkaügyi kapcsolatokat, a kollektív szerzıdéseket. Meglepetéssel vették tudomásul, hogy a felvetett kérdések zömét az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe utalja. Nagy a bizonytalanság az Európai Üzemi Tanácsokkal kapcsolatban (e témát jelenleg az Országgyőlés is tárgyalja), mert ezek az

46

SZAKSZERVEZETEK

FSZDL

intézmények nem a magyar üzemi tanácsok mintájára épülnek fel, több jogosítványuk van, feladatuk, hogy hasonló foglalkoztatási feltételeket teremtsenek, de nincs korlátozás arra, hogy bizonyos kérdésekben szakszervezetekként is viselkedjenek. 2003.04.12 Hír. Az egyik lap szerint 800 ezer forintos fizetést, mobiltelefont, életbiztosítást . és évi egyszeri a fizetés nyolcvan százalékának megfelelı prémiumot kapnak egyes vasutas szakszervezeti vezetık. Borsik János nem kívánta kommentálni a hírt, Gaskó István a Vasutas Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig cáfolta, hogy 800 ezret keresnének. Az egészségügyi dolgozók szakszervezeti vezetıje 250 ezer forintot, a honvédségnél 350 ezer forintot, a vasasoknál pedig csaknem félmillió forintot keres az érdekvédelmi szervezet vezetıje. A megkérdezett szakszervezetek közül a vasutasok keresete a legmagasabb. A szakszervezeti vezetık bérét néhány helyen a kollektív szerzıdésben szabályozzák, van, ahol a középvezetık fizetéseihez szabják havi javadalmazásukat. 2003.04.28 Hír. Kedden kerül a parlament elé a közoktatási törvény módosítása, a PDSZ. nek azonban még maradtak módosító javaslatai, amelyeket a kormánnyal nem sikerült eddig elfogadtatni. A PDSZ kezdettıl fogva kifogásolta a kötelezı óraszámon felüli munkavégzésre vonatkozó módosításokat, ezért elfogadhatatlannak tartja a mostani törvénymódosítást. Az elnök szerint a diákok érdekében lényeges, hogy a tanárok túlterheltsége miatt ne csökkenjen a tanítás és nevelés színvonala. A PDSZ egészen a legutóbbi, április 26-i közoktatás-politikai tanácsi ülésig várt, hogy megismerhesse a kormány rendelettervezetét. Ennek elmulasztása szerintük a jogalkotási törvény rendelkezéseit is sérti. 2003.05.06 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) február óta három . alkalommal kérte az oktatási tárcán keresztül kormányt, hogy tárja az érdekvédelem elé azt a rendelettervezetet, amelynek megalkotására a közoktatási törvény módosítása hatalmazza fel a kormányt. A tervezet bemutatásának és megvitatásának legkésıbbi idıpontja – a már régen a törvényi határidın túlérı – két nappal ezelıtti Közoktatás-politikai tanácsi ülés lett volna. A kormány nem tette le javaslatát a rendelettervezetre és nem adott kielégítı választ a tervezet benyújtásának elmaradására. A PDSZ szerint a törvénymódosítás tervezete – különös tekintettel a vonatkozó rendelet hiányára – lehetıvé teheti, hogy a pedagógus akár heti 40 órát tanítson és a további nevelési munkáját ezen felül lássa el, ez sérti az oktatás minıségét, a diákok, a szülık érdekeit, és nem utolsó sorban a munkavállalók jogát. A PDSZ a rendkívüli munkavégzés ilyen szabályozása miatt sem tudta elfogadni a törvénymódosítást. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati magatartást, amely többszöri kifejezett kérés ellenére sem mozdul el a törvényesség betartása irányába, bizonytalanságban tartva ezzel több, mint 120 000 munkavállalót. A PDSZ jogorvoslathoz fordult a jogalkotási törvény megsértése miatt. 2003.06.23 A PDSZ levelet írt dr. Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz. Az alábbiakban . idézünk a levélbıl: „Tisztelt Elnök Úr! A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte, a rendszerváltás során (1988. november) alakult, a közoktatásban reprezentatívnak elismert szakszervezet. Részt vesz az országos,

47

FSZDL

SZAKSZERVEZETEK a regionális, a települési és az intézményi érdekegyeztetésekben. A Közoktatáspolitikai Tanács és a Közoktatási Érdekegyeztetı Tanács tagja. Ezen minıségében néhány más szervezettel együtt többször jelezte munkavállalói és szakmai ellenvéleményét a jelen Közoktatási törvény módosításával kapcsolatban. Az Országgyőlés által 2003. június 23-án elfogadott törvényt egy ponton határozottan alkotmányellenesnek, néhány ponton az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek tartjuk. Ezen túlmenıen elsısorban pedagógusokat – akik egyben szülık is - tömörítı társadalmi szervezetként kollégáink súlyos szakmai-társadalmi aggodalmait fogalmaztuk meg a tárgyalások során, amelyek még most is megalapozottak..... tisztelettel felkérjük a Köztársasági Elnök Urat, hogy elızetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól a módosítás itt említett pontjaiban, és amennyiben erre nem lát lehetıséget, akkor a módosítás társadalmi hatása miatt utalja újratárgyalásra az Országgyőlés elé a törvénymódosítást. A fenti felkéréshez ez idáig csatlakozott Magyar Nevelık és Tanárok Egyesülete (MANTE).”

48

SZAKSZERVEZETEK

Munkástanácsok

2003.04.03 Szövetségi tanácsülést tartott a Munkástanácsok, melynek vendége volt . Székely Judit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A tanácsülésen tájékoztatás hangzott el a Munkástanácsok elızı évi költségvetésérıl, valamint 2003. évi költségvetési terv irányszámairól; megvitatták továbbá a Munka Törvénykönyv módosítás gyakorlati tapasztalatait is. 2003.04.03 Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke a XXI. . Század Intézet EU-s fórumán elmondta: az uniós bérfelzárkóztatás gyakorlatilag lekerült a kormány napirendjérıl, amely a sikerpropagandát fontosabbnak tartva megfeledkezik a szakmai munkáról. Palkovics Imre szerint „csodavárás történik”, hiszen miközben 350.000 új munkahelyet, uniós bérfelzárkóztatást, és az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtését ígérte a kormány, ma ezekbıl semmi nem látszik. A hurrá optimizmus szintjén nem esik szó azokról az ágazatokról sem – így például a közlekedésrıl, azon belül is fıként a teherszállítás helyzetérıl – amelyeket súlyosan érint majd az uniós csatlakozás. Az EU-s normák, például a környezetvédelmi szabályok átvétele komoly tehertételt, többletberuházásokat jelentenek majd, melyek cégek tönkremeneteléhez vagy ahhoz fognak vezetni, hogy a többletköltségeket a vállalatok jobb híján ismét a munkavállalókkal fogják megfizettetni. A Munkástanácsok szerint újabb tehertételt jelent a munkavállalók és a nyugdíjasok számára az áram és a gáz árának uniós szintre hozatala is, hiszen – miközben a hazai munkavállaló az uniós fizetések töredékét viheti haza – a költségek terén ennek ellenére „utoléri” nyugati szomszédait. Ha ezeket a következményeket megnézzük, már korántsem olyan rózsás az uniós csatlakozás, melyet a pozitív hatások nagyobb súlya miatt továbbra is egyértelmően támogat a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A konföderáció azonban a felhıtlen sikerpropaganda és a szakmai munka elhanyagolása helyett továbbra is valós lépéseket vár el a kormánytól a problémák megoldása érdekében – hangsúlyozta Palkovics Imre. 2003.04.06 A WCL által, április 2. és 6. között rendezett nı-jogi konferencián a . Munkástanácsokat Czuglerné dr. Ivány Judit, a Munkástanácsok munkajogi szakértıje képviselte Madridban. 2003.04.09 Megjelent a Jászkun Volán Munkástanácsa által alapított Jászkun Volán . "Munkástanács Hírmondó", melyben kiemelkedı írás a kiadó TIGÁZ Munkástanácsával folytatott labdarúgó mérkızésérıl szóló sporttudósítás. A Hírmondó tájékoztat a szervezet április-májusi programjairól. 2003.04.10 Megalakulása óta elıször kapott meghívást a Pályavasúti Dolgozók . Szakszervezete (PVDSZ, elnöke: Járási Ferenc) egy, a MÁV Rt-nél mőködı társ-szakszervezet kongresszusára, melynek örömmel tett eleget. A meghívó a Vasutasok Szakszervezete volt. 2003.04.11 Elkészült a Szövetség ún. kórháztörvénnyel kapcsolatos elsı észrevétel. csomagja, amely kitér a törvény tervezett fogalomrendszerére, a 49

Munkástanácsok

SZAKSZERVEZETEK

munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyra, a szabadfoglalkozásra, az önfoglalkozásra, a színlelt munkaszerzıdésekre, az önként vállalható többletmunkára, az EU-irányelvekkel való összhangra, az önképzésre, ill. a gyakornoki rendszerre. 2003.04.15 Megjelent a Nyílt Vonal, a PVDSZ lapja, mely kiemelten foglalkozik a várható . vasútreformmal, illetve a 2003. évi bérfejlesztési kérdésekkel. 2003.04.16 Hír. Ki véd meg, kitıl, mit? címmel közel egész oldalas interjú jelent meg Palkovics Imrével a Magyar Nemzetben, aki kifejti, hogy az MSZP kormány . alatt csökkent a szakszervezetek harci kedve, illetve a munka világát érintı kérdésekben kamarilla-politika jellegő egyeztetések folynak a kormány és a hozzá lojális szakszervezetek között, melynek során a munkavállalókra nézve hátrányos döntések is születnek. A Munkástanácsok elnöke azon észrevételének is hangot ad, miszerint megkezdıdött a kritikus hangú szakszervezetek kiszorítása az érdekegyeztetésbıl. 2003.04.24 Hír. Néhány millió forintot szán öt szakszervezeti konföderáció a hagyományos . városligeti május elsejei ünnepségre – tudta meg a Napi Gazdaság. A lap értesülései szerint a konföderációk központi ünnepségérıl hiányzik majd a Munkástanácsok szervezete, amely május második felében üli meg a munka ünnepét. 2003.04.29 Az ETUC által rendezett "Future of Europe" szemináriumon, április 24-én . Brüsszelben a Munkástanácsokat Pásztor Miklós közgazdasági szakértı képviselte. Az ETUC végrehajtó bizottsági ülésén Brüsszelben a Munkástanácsokat Nagy Imre alelnök és Nagy Szabolcs külügyi referens képviselte. 2003.04.30 Hír. Magyar Nemzet. Sokszínő majális pártokkal c. írásban Palkovics Imre . kifejti, hogy a keresztény értékeket képviselı szövetség a katolikus egyház szociális elveit rögzítı Rerum Novarum kiadásának napján (május 18.) ünnepel, azonban hozzáteszi, hogy ettıl függetlenül a vidéki rendezvényeken más szakszervezetekkel és polgári körökkel is közösen ünnepelnek. 2003.04.30 Hír. Minden valószínőség szerint nagyobb átszervezés elıtt áll az 1826-ban . alapított és 1993-ban a munkavállalói részvénytulajdonlási program (MRP) keretében privatizált világhírő Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. Kovács József vezérigazgató szerint a herendiek gondjait a világgazdaság változásai, de elsısorban az idegenforgalom visszaesése és a forint magas árfolyama okozza. Az idei tervek a tavalyihoz hasonló nyereséggel számolnak és azzal, hogy tovább csökken a manufaktúra termékei iránti kereslet. Kovács József szerint ez a helyzet indokolta, hogy erıteljes takarékossági intézkedéseket vezessenek be. Megállapodtak az érdek-képviseleti szervezetekkel, hogy ebben az évben nem lesz fizetésemelés a mintegy 1500 dolgozót foglalkoztató manufaktúrában, ahol a múlt évben a bruttó havi átlagkereset 153 ezer forint volt. A herendi részvénytársaságnál két érdekvédelmi szervezet mőködik: az ötszáz tagot számláló Munkástanácsok és a 320 tagú Független Szakszervezet. Mindkét csoportosulás vezetıi hangsúlyozták: csak ideiglenesen, erre az évre egyeztek bele a béremelés elhalasztásába. Újhelyi Kiss Gyuláné, a Független Szakszervezet elnöke szerint változásokra van szükség a cég igazgatóságában: néhány új menedzsert kellene beválasztani a testületbe, de az érdekvédıknek

50

SZAKSZERVEZETEK

Munkástanácsok

kívül kellene maradniuk az igazgatóságon, hiszen csak így ırizhetik meg függetlenségüket. Csendesné Szávai Judit, a herendi Munkástanácsok elnöke viszont úgy véli: csak használna a manufaktúrának, ha országos áttekintéssel bíró, ugyanakkor nagy helyismerettel rendelkezı szakszervezeti vezetı is helyet kapna az igazgatóságban. Csendesné nem titkolta, hogy Palkovics Imrére, a Munkástanácsok országos elnökére gondol, aki a jelenleg nyolctagú igazgatóságba javasolt tizenkilenc jelölt egyike. Kovács József vezérigazgató hangsúlyozta: ha a részvénytársaság május 17-re kitőzött közgyőlésén érdekvédık is bekerülnek az igazgatóságba, akkor ı lemond a testületben viselt tagságáról, és vezérigazgatói szerzıdésének letelte után, 2004-ben nyugdíjba vonul. Palkovics Imre szerint, aki a Munkástanácsok alapítója, 1968 és 1998 között a herendi cég állományában volt, a manufaktúra gondjai olyan jellegőek, hogy nagy átalakulásokra lehet számítani, ami mindenképpen átszervezésekkel jár. Ez pedig szükségessé teszi, hogy a stratégiai döntések kidolgozásánál erıteljesen érvényesüljenek a munkavállalói-tulajdonosi érdekek az igazgatóságban is. Palkovics úgy fogalmazott: Nem hagyhatjuk, hogy minden teher a dolgozók nyakába szakadjon. 2003.05.01 Miskolcon a május 1-ét hagyományosan együtt ünnepelte a hat szakszervezeti . konföderáció a Csanyik völgyben. Az idén a B.A.Z. Megyei Munkástanács volt a szervezı. Az idén harmadik helyezett lett a fızıbajnokságon Poráczki András Emıd Községgondnokság Munkástanácsának elnöke. 2003.05.03 A Munkástanácsok Vasúti Ágazati Szövetsége tiltakozást jelent be a MÁV . óvodákat érintı megszorító intézkedésekkel kapcsolatban és győjtést kezdeményez a nehéz helyzetbe került gyermekellátási intézmények megsegítésére. 2003.05.06 Az ETUC által, május 4-6-án szakszervezeti újságíróknak rendezett . konferencián a Munkástanácsokat Brüsszelben Kövesdy Zsuzsanna, a Magyar Rádió munkatársa képviselte. 2003.05.06 Hír. Megszegett bérígéret címmel írás jelent meg a Magyar Nemzetben, . melyben a Munkástanácsok elnöke kifejti, hogy a kormány durván becsapta a munkavállalókat, mivel az MSZP a választások során a bérek vásárlóértékének 25 %-os javulását ígérte, s most legfeljebb 3 %-os reálbér növekedést tart elképzelhetınek 2006-ig. 2003.05.06 Elnökségi ülést tartott a Munkástanácsok. Baumgartner Lajos közgazdasági . ügyvivı ismertette a múlt évi költségvetés teljesítését és az idei évi költségvetés tervét. Döntés született a megyei infrastruktúra fejlesztésérıl, valamint a Munkástanácsok honlapjának a felújításáról. 2003.05.10 A Közép-Európai Keresztény Szakszervezeti Szemináriumon, amelyet az . osztrákok (FCG/GPA) szerveztek, a Munkástanácsokat Horvátországban (Trakoscan) Szente László, Csongrád megyei és Kovács István Pest megyei Munkástanács-tag képviselte. 2003.05.12 Hír. Népszabadság. "Az érdekvédık is vitáznak a bérajánlatról" cím alatt . Palkovics Imre kifejti, dicséretes, hogy a kormány a gazdasági versenyképességének növelését tőzi ki célul, azonban a szakszervezeteknek az a törekvésük, hogy történjen meg mielıbb az uniós bérfelzárkóztatás. Mint mondja, elfogadható, hogy a gazdaság versenyképességérıl tárgyaljanak, 51

Munkástanácsok

SZAKSZERVEZETEK

azonban csak abban az esetben, ha ennek érdekében a munkavállalóknak nem kell további megszorításokat elviselni. 2003.05.13 A Thorez Bányaüzem Munkástanácsa (Heves megye, Gyöngyös) a vállalatnál . tervezett létszámleépítések esetére javaslatot készített, amely szerint a munkavállalóknak többféle megoldást kellene kínálni, például: vagy nyugdíjba mennek és 1-tıl 4 évig az átlagbérük 77 %-át kapják, vagy végkielégítést kapnak és keresnek másik munkahelyet. 2003.05.14 Megjelent a Nyílt Vonal, a PVDSZ lapjának májusi száma, mely kiemelten . foglalkozik a Cafetéria rendszerrel, vagyis a béren kívüli választható juttatások rendszerével. 2003.05.15 A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) küldöttgyőlésén az addigi vezetıséget lemondásra szólították fel. Három ügyvivıt választottak: Kováts . Istvánt, Ordasi Györgyöt és Varga Tibort, akit ügyvivı elnökké választottak. 2003.05.16 Megjelent a Munkástanácsok Híradó 2003. évi második száma, mely a . négyoldalas melléklettel együtt minden eddigi terjedelmen túltesz, s összesen 88 oldal. E szám különlegessége, hogy az elsı fényképekkel illusztrált lapszám. Az aktuális kérdéseken túl kiemelten foglalkozik a kiadvány a globalizáció, a szakszervezeti modernizáció, valamint a hat szakszervezet együttmőködésének kérdésével. 2003.05.16 Hír. Népszabadság. "Nem lesz Herenden igazgatósági tag Palkovics Imre" . címmel megjelent írásból kitetszik, hogy az ÁPV Rt. hosszú évek óta elıször nem támogatja a dolgozók jelöltjét, Palkovics Imrét. A 75 %-os dolgozói tulajdonban lévı manufaktúrában a munkavállalók 62 %-a az MRP közgyőlésen bizalmat szavazott a szakszervezeti vezetınek. A Magyar Nemzet. cikke szerint az ÁPV Rt. politikai okokból vétózta meg, hogy a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. igazgatóságának tagja legyen a Munkástanácsok elnöke, a Manufaktúra korábbi porcelánfestıje. 2003.05.17 Tuza László, a Heves Megyei Munkástanácsok elnöke tanulmányúton Cipruson . járt, és felvette a kapcsolatot az ottani legjelentısebb szakszervezettel. 2003.05.17 Hír. Választmányi ülést tartott a szakszervezeti konföderáció május 16-17-én. . Az ülésen a keresztény-szociális tanítás alapjául szolgáló Rerum novarum kezdető pápai enciklika kiadását ünnepelték, felszólalt dr. Gyulai Endre, a Szeged-Csanád Egyházmegye megyéspüspöke, Jaap Wienen, a Munka Világszövetsége fıtitkár-helyettese, Gergely Jenı akadémikus, Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségi Szövetség elnöke, Beran Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt továbbá Csizmár Gábor, az FMM államtitkára, valamint Petı Kálmán, az OÉT munkavállalói oldalának titkára és Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár is. Palkovics Imre elnök elnöki beszámolójában kitért a kormány elızı évben tett ígéreteire, amelyek szerinte nem valósultak meg. Beszélt a gazdaság helyzetérıl, a szakszervezetek együttmőködési lehetıségeirıl, az érdekvédelmi munka felelısségvállalásáról, valamint a szakszervezetek közötti együttmőködés minimál-programjáról is. A tanácskozáson elfogadták a Munkástanácsok 2003-2006. évi bérpolitikai programját, amelynek fı törekvése, hogy 2006-ig az átlagos reálbérek szintje legalább duplázódjon meg. 52

SZAKSZERVEZETEK

Munkástanácsok

2003.05.22 A POFÉSZ elnöke, Ádám István, a postánál mőködı többi sakszervezet . vezetıjével együtt részt vett Szabó Pál Magyar Posta Rt. vezérigazgató munkareggelijén, ahol tájékoztatást kapott a társaság stratégiai célkitőzéseirıl. 2003.05.22 Hír. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint . úgy tőnik, hogy a foglalkoztatást csupán a feketemunka növekedésével sikerült növelni, a Munka törvénykönyvébe munkavállalókat sújtó elemek kerültek, a szociális rendszerváltás ígéretével szemben pedig a bérek reálértékét a kormány 2006-ig nem kívánja 3%-nál nagyobb mértékben emelni. A szakszervezeti szövetség elnöke szerint ráadásul – a gazdaságfejlesztésre szánt pénzek, a Széchenyi terv megszüntetése miatt – az ország gazdasági helyzete is sokkal rosszabb, mint egy évvel ezelıtt. 2003.05.24 Az Otto Brenner Stiftung által rendezett, A dolgozók szabad áramlása címő . szemináriumon Berlinben május 21-24. között a Munkástanácsokat Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte. A Tanárok Világszövetsége (WCT) régiós elnökségi ülésén május 21-25. között Brüsszelben a Munkástanácsokat Bardócz Tódor András képviselte. 2003.05.25 Az Építıipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége (ÉTSZOSZ) . május 21-25-én kirándulást szervezett Horvátországba. 2003.05.26 Hír. A Magyar Nemzetben Kirekesztett érdekvédık címmel írás tájékoztat . arról, hogy gyorsan csökken a szakszervezetek presztizse. Ennek okai között elsı az elızı negyven év, fogalmazott Palkovics Imre, azonban hozzátette, hogy az utóbbi tíz évben történtek is sokat rontottak a megítélésen. A rendszerváltozás óta 20 %-kal romlott a keresetek reálértéke, másfélmillió munkahely szőnt meg. Bár a kormány az érdekegyeztetés megújítására tett ígéretet, a szakszervezeteknek ma sincs érdemi beleszólásuk a munkavállalók helyzetébe. 2003.05.27 A tatabányai Souftec Kft-nél 2003. február 2-án alakult meg a szakszervezet, . amely Keréktárcsa Gyártó Munkástanács néven a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez csatlakozott. Az érdekvédık szerint azonban a munkáltató kezdettıl fogva akadályozta a szakszervezet mőködését, a tagokat és az érdekképviselet vezetıjét pedig többször is megfenyegette. A helyzet mára annyira elfajult, hogy Varju Zsoltot, a szakszervezet elnökét be sem engedik a Souftec Kft. területére, a munkavállalókat pedig a törvény által biztosított gyülekezési jogukban is korlátozzák. Bár a Munkástanácsok jogi képviselıi levélben tiltakoztak a kft. törvénysértı magatartása ellen, levelüket a cég vezetıi válaszra sem méltatták. A szakszervezet vezetıi ezek után döntöttek úgy, hogy a sajtó nyilvánosságához fordulnak, és tiltakozó megmozdulást szerveznek, melynek során petíciót nyújtanak át a kft. vezetıinek. Az érdekvédık petíciójukban követelik a szakszervezet cégen belüli mőködésének biztosítását, és hangsúlyozzák: a Souftec Kft. német és amerikai tulajdonosaival partnerként kívánnak együttmőködni. A tiltakozó megmozdulásra május 30-án, pénteken 10 órakor kerül sor Tatabányán, a Souftec Kft. telephelye melletti autóbuszmegállónál. 2003.05.29 Az ETUC 10. Kongresszusán Prágában a Munkástanácsok képviseletében . Palkovics Imre elnök, Czuglerné dr. Ivány Judit munkajogi szakértı és Gecov Krisztina külügyi referens vett részt. 53

Munkástanácsok

SZAKSZERVEZETEK

2003.06.02 Hír. A Magyar Nemzetben "Kritikus szakszervezetek" cím alatt Palkovics Imre . kifejti, a kormány ködösít a jövı évi bérpolitikát illetıen, elfogadhatatlan, hogy a munkavállalóktól elvont keresetekkel akarják gyarapítani a tıkét, össze kell fogni a szakszervezeteknek, hogy a kormány igéretét kikényszerítsék, ugyanis már most veszni látszanak a 400.000 munkahelyre, foglalkoztatás biztonságára, a keresetek 25 %-os reálérték növelésére tett ígéretek. 2003.06.02 Hír. Népszabadság. "Javaslat a végkielégítés növelésére" címmel írás tudósít . arról, hogy a tényleges szolgálati idıhöz kívánja igazíttatni a végkielégítés és a szabadság mértékét a Munkástanácsok Országos Szövetsége, mely szervezet szigorúbb munkaügyi szankciókat is szorgalmaz. 2003.06.10 Az elnökségi ülés felkérte Ladán Éva szociális ügyvivıt, a következı elnökségi . ülésre készítsen elıterjesztést a tb-alapokról. Az elnökségi ülésen kialakították továbbá a szervezet kórháztörvénnyel kapcsolatos álláspontját. 2003.06.11 Hír. A Magyar Nemzet "Vesztes munkavállalók?" cím alatt megjelent írásában . a forintleértékeléssel kapcsolatban a Munkástanácsok elnöke megfogalmazza azt a kérdést "miért jó a munkavállalóknak, ha munkájuk értékét csökkentik?" Az írás leszögezi: a szakszervezetek nem osztják a munkaügyi miniszter véleményét, miszerint a forint leértékelésének nyertesei a munkavállalók lennének. 2003.06.11 A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) módosította az . alapszabályát, valamint tisztújítást hajtott végre küldöttgyőlésén. Az elnök Varga Tibor lett, az általános elnökhelyettes Strauss László, a gazdasági alelnök Bolla Gyuláné. Az ellenırzı bizottság tagjai: Sepsi László, Horváth Csaba, Dobos Sándor. 2003.06.12 Hír. A Népszabadság "Elidegenítési tilalommal terhelve" címő írásból kiderül, . hogy a Munka Világa Alapítványon keresztül a Liga és a Munkástanácsok tulajdonát képezı volt SZOT-iskola épületét várhatóan öt éven belül megvásárolja a jelenlegi bérlı, az IBS (International Business School). 2003.06.12 A KMSZ elnöke, Varga Tibor az ágazati párbeszéd bizottságban való részvétel . alól felmentette Kiss Gábort, és Ordasi Györgyöt bízta meg a további teendıkkel, mely megbízás visszavonásig érvényes. Az Autóbuszközlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója (ADU) a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetık Országos Szakszervezete (NeHGOSZ), valamint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) között létrejött 2002. július 30-i megállapodás szerinti együttmőködés koordinátori teendıivel Hilmer Sándort bízzák meg. 2003.06.12 Az Autóbusz közlekedésben és személyszállításban Dolgozók Uniója (ADU), a . Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetık Országos Szakszervezete (NeHGOSZ), valamint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) 2002. július 30.-án aláírt együttmőködési megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében, 2003. június 12.-én Koordinációs irodát hoztak létre. 2003.06.13 Hír. A Demokrata 2003/24. számában Palkovics Imre üdvözli azt a Munka . Törvénykönyv-i változtatást, amelynek célja a munkavállalókat sújtó színlelt szerzıdések visszaszorítása. Kifejti azonban, hogy sajnos ezután sem fog nagy számban fény derülni a színlelt szerzıdésekre, mivel a munkaügyi felügyelık 54

SZAKSZERVEZETEK

Munkástanácsok

kétszázan sincsenek. Javasolja, hogy megoldásként az adókat, a járulékokat kellene csökkenteni, ill. a korábbi idıszak kisvállalkozói támogatásait kellene visszaállítani. 2003.06.15 Megjelent a Nyílt Vonal, a PVDSZ lapja júniusi száma, melynek kiemelt . témája a kollektív szerzıdés, valamint a vállalati üdülési tájékoztató. 2003.06.16 A Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének két alelnöke feladatul kapta a . tagszervezetek nyilvántartásának, tagdíjbefizetésének (elmaradásoknak) az áttekintését, megszervezését valamint a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez ágazati támogatásért benyújtandó pályázatok elıkészítését. 2003.06.17 Elnökségi ülést tartottak, amelynek határozata szerint a jelenlegi kormány nem . teljesíti választási ígéreteit a tb-alapok kapcsán, cinikus és látszatintézkedéseket hoz, azt a látszatot kelti, mintha meg kívánná oldani a tbalapok társadalmi felügyeletét, azonban annak érdekében érdemben semmit nem tesz. A Munkástanácsok kezdeményezi, hogy legyen társadalmi megmérettetés (szociális választás) azok között, akiket a társadalom jogosnak, felkészültnek, alkalmasnak ítél arra, hogy a pénzügyi alapokat felügyelje. 2003.06.18 Hír. Palkovics Imre nyilatkozott egy napilapban a tb pénzügyi alapjainak civil . kontrolljáról. A Munkástanácsok elnöke szerint a kabinetnek vissza kell vonnia javaslatát és az 1993-ban megtartott tb-önkormányzati választások mintájára most is országos választásokat kellene kiírni. 2003.06.22 A Munkástanácsok Országos Szövetségének szervezésében, az EZA (European . Centre for Workers Questions), valamint a WCL (Munka Világszövetsége) finanszírozásával európai szeminárium megrendezésére került sor június 20-22. között, melynek témája szakszervezeti szolgáltatások a tagok számára Európában, a szakszervezetek társadalmi szerepének és a társadalmi párbeszédben való részvételnek az erısítése. A szemináriumon részt vett Jaap Wienen, a Munka Világszövetsége (WCL) fıtitkár-helyettese, továbbá két fımunkatársa, valamint együtt dolgoztak a hazai keresztény szakszervezeti konföderáció képviselıivel, a holland (CNV), a luxemburgi (LCGB), a román (Cartel Alfa, CSDR), a ciprusi (DEOK), a szlovák (NKOS), a belga (ACVCSC), a lengyel (Solidarnosc), a litván (LDF), a spanyol (USO), az ukrán (VOST), a baszk (ELA), a portugál (Base-fut), a bolgár (NTU Promyana, ADS), a szerb (SSSS) szakszervezetek küldöttei is. 2003.06.25 A Munkástanácsok Bányaipari Ágazatának vezetıje, Király Lászlóné és a . FÉM-GÉP Ágazat elnöke, Galvács Ottó az Ipari Dolgozók Világszövetségének elnökségi ülésén vett részt Buenos Airesben június 23-25-én. Szó esett a további együttmőködésrıl – oktatásról, különbözı országokban a szakszervezetek közös látogatásáról. Téma volt továbbá a privatizáció, a multik szakszervezet-ellenes magatartása, melyre közös állásfoglalásként, egy nemzetközi kódex készül, melyet minden érintett kormány meg fog kapni. 2003.06.25 A holland SPOET Alapítvány által támogatott közlekedési kérdésekkel . foglalkozó két napos továbbképzésen vettek részt a Munkástanács tagok a közlekedési munkaadói oldal képviselıivel. Kiss Gábor, a Szegedi Közlekedési Kft. munkatársa, Munkástanács-tag felhívta a figyelmet a vállalati szociális alapok eredményességére; Strauss László, Munkástanács-tag, a JászkunVolánnál nyolc éve mőködtetett önsegélyezı nyugdíjpénztárat mutatta be; 55

Munkástanácsok

SZAKSZERVEZETEK

Eisen Sándor Munkástanács-tag, a NeHGOSz (Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetık Országos Szövetsége) elnöke a kollektív szerzıdésekrıl tartott részletes elıadást. Sor került még egyebek között Gino Cucliciu, valamint Dick Tensen elıadásaira is, amelyekben az uniós szintő szabályozásokat, valamint pályázási lehetıségeket ismertettek. 2003.06.30 A szervezési bizottság negyedéves jelentése szerint a Munkástanácsok egyik . Békés megyei szervezetének, a MAGÉSZ-nak (Magánalkalmazottak Érdekvédelmi Szövetsége) a keresetei (munkabér kifizetési problémák, elbocsátások végett) már a végrehajtási szakaszban vannak. A szervezési bizottság negyedéves jelentése szerint a Munkástanácsok Fejér megyei szervezetének kezdeményezésére a Fejér megyei képviselı testület saját tiszteletdíjából 200.000 Ft-ot győjtött össze MÁV óvoda támogatására.

56

SZAKSZERVEZETEK

MSZOSZ

2003.04.08 A Vasutasok Szakszervezetének sajtóközleménye: „A Vasutasok . Szakszervezete 2003. április 9-10-én tartja XV. Kongresszusát. A MÁV Rt. vállalatcsoport legnagyobb taglétszámmal rendelkezı reprezentatív szakszervezete értékeli az elmúlt öt év eseményeit, módosítja Alapszabályát, tisztújító választást tart és meghatározza a következı idıszakra vonatkozó programját. Az Európai Uniós csatlakozási népszavazást néhány nappal megelızı rendezvényen a vasúttársaságokban és a vasúthoz kapcsolódó tevékenységet végzı gazdasági társaságokban, vasútegészségügyben és intézményekben dolgozó több tízezer munkavállalót százhúsz küldött képviseli. A Kongresszusra meghívást kaptak és részt vesznek a Kormány tagjai, a MÁV Rt. vezetıi, a hazai és nemzetközi társszakszervezetek és szakszervezeti szövetségek tisztségviselıi. A VSZ XV. Kongresszusa elemzi a nemzeti vasúttársaság Európai Unióhoz való csatlakozást követı mőködés feltételeit, az aktív és nyugdíjas tagjainak munka- és életkörülményeit és meghatározza azokat a feladatokat és eszközöket (nyomásgyakorlót is), amelyekkel a céljait el kívánja érni.” 2003.04.10 Tisztújítást is tart a Vasutasok Szakszervezetének XV. kongresszusa, amely . tegnap kezdıdött Budapesten. Jelöltek: a jelenlegi elnök Simon Dezsı, és a kongresszus sajtószóvivıje, Karácsony Szilárd is. A MÁV Rt. vállalatcsoport legnagyobb taglétszámmal rendelkezı reprezentatív érdekvédı szervezete módosítja alapszabályát és meghatározza a következı idıszakra vonatkozó programját is. A szakszervezet vezetıi beszámolójukban meggyızıdésüket fejezik ki, hogy a tulajdonos államot képviselı kormányok felelısek, amiért a rendszerváltást követı 13. évben is méltatlanok a vasúti szállítás és utazás feltételei. A kongresszuson támogatásukról biztosították az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének azt a kezdeményezését, amely - az EU-s elvárások teljesítése érdekében - szorgalmazza önálló közlekedési minisztérium létrehozását. Ezzel együtt felkérik a kormányt, hogy nyújtson olyan mértékő támogatást, amilyent a nemzeti vasutak az Európai Unió tagországaiban kapnak. 2003.04.11 Hír. A VSZ tegnap befejezıdött kongresszusán emellett újraválasztották az . eddig hivatalban lévı elnököt és elfogadták a reformokat tartalmazó programcsomagot. A Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) tisztújító kongresszusán újraválasztották a korábbi elnököt. Simon Dezsı beszédében azt emelte ki, hogy a szakszervezet is érdekelt a vasút reformjában, ám ehhez kormányzati támogatás szükséges. Ezért felszólította a kormányt, hogy kompenzálja a vasúti dolgozók bérét és érje el azt, hogy ugyanolyan mértékben támogassák a magyar vasutasokat is, mint az Európai Unió más országaiban dolgozó kollégákat. A szakszervezet elnöke szerint ugyanis csak így tud versenyképes maradni a magyar vasút. Simon Dezsı a kongresszuson bejelentette: a VSZ csatlakozik az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének 57

MSZOSZ

SZAKSZERVEZETEK azon kezdeményezéséhez, amely különálló közlekedési minisztérium létrehozását követeli. A VSZ nyugdíjas tagozatának vezetıje úgy vélte, hogy a kormányváltás után összevont Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) aránytalanul nagy hátrányt szenved a közlekedési ágazat. Ezért azt javasolták, hogy vonják ki a közlekedési tárcát a GKM alól és helyezzék Kovács Kálmán informatikai miniszter vezetése alá. A kongresszuson Kiss Péter kancelláriaminiszter támogatásáról biztosította a szakszervezeteket és egységes érdekérvényesítést ígért. Beszédében azt emelte ki, hogy a múlt század a szakszervezeteké volt, a harmadik évezred közös sikerének záloga pedig az egységben van.

2003.04.12 Hír. A megkérdezett szakszervezetek beszámoltak a sajtónak arról, hogy . mennyi a vezetık havi bére. Az egészségügyi dolgozók szakszervezeti vezetıje 250 ezer forintot, a honvédségnél 350 ezer forintot, a vasasoknál pedig csaknem félmillió forintot keres az érdekvédelmi szervezet vezetıje. A megkérdezett szakszervezetek közül a vasutasok keresete a legmagasabb. A szakszervezeti vezetık bérét néhány helyen a kollektív szerzıdésben szabályozzák, van, ahol a középvezetık fizetéseihez szabják havi javadalmazásukat. 2003.04.12 100 évvel ezelıtt alakult meg s Vas- és Fémmunkás Szövetség, a mai Vasas . Szakszervezeti Szövetség. Elsı elnöke Teszársz Károly volt. 2003.04.16 Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete 2003. április 16.-án tartotta IV. . Küldöttgyőlését. Elfogadta az elmúlt idıszakról szóló beszámolót, módosította az alapszabályát és meghatározta további programját. A szakszervezeti elnöki funkcióban megerısítették Steer Lajosnét. 2003.04.24 Hír. Néhány millió forintot szán öt szakszervezeti konföderáció a hagyományos . városligeti május elsejei ünnepségre – tudta meg a Napi Gazdaság. A lap értesülései szerint a konföderációk központi ünnepségérıl hiányzik majd a Munkástanácsok szervezete, amely május második felében üli meg a munka ünnepét. A szakszervezetek által a Vajdahunyad vára és a Petıfi Csarnok között lefoglalt területen politikai pártok nem kapnak megjelenési lehetıséget, viszont a szervezıkkel megállapodó civil szervezetek ingyen használhatják a sátrakat és az infrastruktúrát – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. Az öt konföderáció által egyenlı mértékben állt költségvetés legnagyobb tételeit a sátrak, a plakátok, az értékek ırzése és a fellépti díjak jelentik. A területet ingyen kapták meg a szervezık, így további kiadást csak a szakszervezeti tagoknak ajándékként kiosztandó étkezési (sör-virsli) jegyek jelentenek – ezeket a konföderációk már saját zsebükbıl fizetik. 2003.04.27 Hír. Június végéig felülvizsgálja a munkaügyi ellenırzés hatékonyságát az . Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldala. Bár a foglalkoztatók és a munkavállalók még végleges álláspontot nem alakítottak ki a kérdésben, az érdekképviseletek kritikájuknak adnak hangot. Miután a munkaügyi felügyelık jogosultak arra, hogy a megbízási, vállalkozói szerzıdést munkaviszonnyá minısítsék, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) azt szorgalmazza, hogy az OMMF idırıl idıre tájékoztasson arról, milyen szempontok alapján történhet az átminısítés. Az MGYOSZ szakértıje azt sem tartja kizártnak, hogy az 58

SZAKSZERVEZETEK

MSZOSZ

általuk javasolt tájékoztatási kötelezettségrıl jogszabály rendelkezzen. Szorgalmazzák továbbá, hogy szektor- és verseny-semleges legyen az ellenırzés, ne csak a legnagyobbakra, a „szem elıtt lévıkre” terjedjen ki a felügyelet figyelme, hanem célzottan vizsgálja a fekete- és a szürkegazdaságot. Támogatják, hogy pontosan lehessen tudni, egy adott szabály megsértése mekkora bírságot von maga után, jelenleg ugyanis csak a bírság minimum- és maximumértéke ismert. Az MGYOSZ javasolja azt is, hogy a megnövekedett feladatokra és felelısségre való tekintettel a munkaügyi felügyelık képzettsége javuljon. Sáling József (KASZ) szerint a munkaügyi ellenırzésrıl szóló törvény nem tölti be a szerepét, és az ellenırzést folytató OMMF munkájával sem teljesen elégedettek. A szakszervezetek keveslik a munkaügyi felügyelık számát, felkészültségüket hiányosnak tartják. Az OMMF szervezeti felépítésével sem értenek egyet; szerintük az intézmény munkáján belül a munkavédelem nagyobb súllyal esik latba, mint a munkaügyi ellenırzés. Ezért egy önálló, mintegy 400 munkaügyi felügyelıt foglalkoztató hivatalra lenne szükség. Szorgalmazzák továbbá, hogy a hivatal munkáját – de nem a jogkörét – egy háromoldalú bizottság felügyelje. Békés András, az OMMF elnöke leszögezte: a munkaügyi ellenırzés kérdését az OÉT szakbizottságán belül vitatják meg, a kérdésben nem a sajtó útján kíván egyeztetni. 2003.04.29 Hír. A munkabaleseteknek évente 120 millió áldozata van a világon, ebbıl . átlagosan 220 ezer a halálos kimenetelő - nyilatkozta Borhidi Gábor, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivıje. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége kezdeményezésére 1995 óta április 28-a munkabalesetekben elhunytak és megsérültek napja. Magyarországon az idén elıször a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) emléknapi konferenciát tartott, és a Mammut bevásárlóközpontnál gyertyagyújtással emlékezett az 1998. február 21-ei baleset áldozataira. Akkor a leszakadt daru két munkás életét követelte, öten megsérültek. A magyar statisztikai adatok szerint tavaly 25 284, tavalyelıtt 25 536 munkabaleset volt, s a két év alatt 287-en vesztették életüket. Kormányjelentések szerint 25, szakszervezeti becslések szerint azonban akár 40 százalékkal kisebb arányban teszik meg a munkáltatók az elvileg kötelezı bejelentéseket. Jelenleg Magyarországon a baleset esetén a munkáltató fizeti a társadalombiztosítás összes költségeit és járulékait. Ez akár többmilliós költséget is jelenthet, ezért a bevált gyakorlat szerint, a munkaadó ráveszi dolgozóját a baleset elhallgatására. Ennek azonban nagy a veszélye, hiszen ha néhány hét, hónap múlva derül ki, hogy az áldozat tartós károsodást szenvedett, már sehová sem fordulhat jogorvoslatért. Borhidi Gábor felhívta a figyelmet: mielıbb érdekeltté kell tenni a munkavállalókat a baleset bejelentésében. 2003.04.30 Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége május elsejét megelızıen . hagyományainak megfelelıen köszöntötte azokat az alkotókat, közmővelıdési szakembereket, újságírókat, szakszervezeti tisztségviselıket, akik a dolgozó emberekért, a mővelıdési lehetıségek bıvítéséért, a szakszervezetek mővelıdési törekvéseinek támogatásáért eredményes munkát végeztek. A kitüntetéseket a Fészek Mővészklubban április 30-án, 11 órakor Wittich Tamás az MSZOSZ elnöke adta át

59

MSZOSZ

SZAKSZERVEZETEK

2003.04.30 Hír. A KASZ, az ÁFEOSZ, a KISOSZ, az OKISZ, valamint az OKISZ az . Ágazati Párbeszéd Bizottság keretében február 28-án bérmegállapodást kötött a 2003. évre vonatkozóan, melyet a Coopújság áprilisi száma is közzétett. Ennek értelmében 6-8%-os átlagkereset-növekedésrıl állapodtak meg. A megállapodás javaslatokat tartalmaz az ágazat sajátosságaira való tekintettel az ezévi bérpolitikára nézve. Ezek között elsı helyen a minimálbér-emelés miatt kialakult aránytalanságok mérséklése szerepel. A felek kifejezték készségüket az atipikus foglalkozási formák, illetve az adómentes, illetve kedvezı adózású juttatások alkalmazásával kapcsolatosan. 2003.05.01 Az MSZOSZ elnöksége április 23-ai ülésén tárgyalta a munkaidı csökkentéssel kapcsolatos javaslatokat. Eszerint a szervezet támogatja a 38 órás munkahét . bevezetését, amely még mindig egy órával magasabb, mint a jelenlegi EU-s átlag. A szakszervezet szem elıtt tartja, hogy csak fokozatos ütemezéssel lehet eddig eljutni. A szövetségben felmerült a munkaszüneti napok számának növelése is, mint a munkaidı-csökkentési program következı lépése. Az ülésen megtárgyalták a kollektív szerzıdések regisztrációjának kérdéseit is, állásfoglalásában igen kemény kritikával illette a regisztrációt és kezdeményezte, hogy az erre vonatkozó 1997-es ÉT határozat végrehajtásának kérdését az OÉT ismételten tőzze napirendre. 2003.05.01 Hír. Árpilis 28-án az MSZOSZ megemlékezett a Munkavédelmi Világnapról, . amely a munkájuk következtében elhunyt vagy sérült emberek emléknapja. Az SZSZNSZ és az ILO égisze alatt tartott megemlékezés jelszava: Emlékezz a holtakra - harcolj az élıkért. 2003.05.02 A kormány azt ígérte, hogy 38 órára csökkenti a heti munkaidıt, s ezt a ciklus . végéig meg is valósítja – jelentette be a miniszterelnök az együtt majálisozó öt szakszervezeti konföderáció vezetıivel folytatott beszélgetésen a Városligetben. Az autonómok elnöke, Borsik János felvetésére, hogy a kormányértékelés kapcsán érdemes lenne végiggondolni az önálló közlekedési tárca létrehozásának indokoltságát, Medgyessy Péter azt mondta: nem zárkózik el ennek megvitatása elıl, de érzékeltette, hogy nem szeretne újabb minisztériumot felállítani. A munka ünnepén országszerte együtt majálisoztak a szakszervezeti szövetségek, Budapesten azonban az idén sem vett részt a közös programokon a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A szakszervezeti majális mindazonáltal ezúttal is közös felvonulással kezdıdött, majd Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke beszélt arról, hogy a szakszervezetek „nem elégedetlenek a kormány tevékenységével”, de felhívják a figyelmet arra, hogy a szociális fordulatot a társadalom egy része még nem érzékeli. A munkahelyeken még mindig jelen van a félelem, a kiszolgáltatottság, a munkáltatók erıfölényükkel visszaélve még ma is áthágják a munka világa törvényeit. A szakszervezetek bírálják a kormányt amiatt, hogy a magyar dolgozók bére nemcsak az EU-színvonalhoz, de saját tényleges teljesítményükhöz képest is elmarad. Burány Sándor munkaügyi miniszter elmondta: a kormány úgy akarja megvalósítani a felzárkóztatást, hogy az ország versenyképességét ne veszélyeztesse.

60

SZAKSZERVEZETEK

MSZOSZ

2003.05.06 Hír. 2003. május 5-én a MÁV Rt.-nél mőködı reprezentatív szakszervezetek . oldalegyeztetést tartottak. A megbeszélésen a résztvevık kifejezték szándékukat, miszerint a közeljövıben a Vasúti Érdekegyeztetı Tanács elé kerülı kérdésekrıl - például a MÁV Rt. Kollektív Szerzıdésének tervezett átalakításáról, a bevezetendı béren kívüli juttatásokról és a szociális rendszer átalakításáról, valamint a bértarifa-rendszer újbóli bevezetésérıl - egységes álláspont kialakítására törekszenek. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) 6-ai közleménye szerint a vasúti mellékvonalak mőködésének feltételeirıl kezdeményezett társadalmi párbeszéd alapján 2003. május 5-én megbeszélést tartottak a MÁV Rt. és a VSZ vezetıi. A tárgyaláson a vasúti reform hamarosan a kormány elé kerülı elıterjesztésének tézisei és a MÁV Rt.-nél az érdekegyeztetésben eddig megoldatlan, nyitott kérdések szerepeltek. A megbeszélés során a felek tisztázták, hogy a sajtóban a közelmúltban megjelent (május 3. Magyar Nemzet, május 5. Népszabadság) a MÁV Rt. elnökének tulajdonított kijelentés, miszerint 7500 km-bıl négyezer kilométernyi vonal bezárását tervezi a MÁV Rt., nem hangzott el. Amint az a tárgyaláson kiderült, a VSZ kezdeményezése egybe esik a MÁV Rt. reform-koncepciójával. Ezek szerint a vasúttársaság törzshálózatát nem alkotó vasútvonalak sorsáról a jövıben nemcsak gazdaságossági, hanem régiófejlesztési, környezetvédelmi, és a települések lakosságmegtartó képességének szempontjai alapján az érintettek bevonásával folytatott konzultáció után születik döntés. A felek megállapodtak abban, hogy a május 7-i Vasúti Érdekegyeztetı Tanács ülésén és a 2002. decemberében aláírt négyéves megállapodással felállított Vasúti Reform Konzultatív Bizottság 2003. május 14-i elsı összejövetelén tovább folytatják a MÁV Rt. európai uniós szintő versenyképességét biztosító átalakításáról szóló egyeztetést. 2003.05.15 Hír. Az MSZOSZ négy tagszervezete, a Bıripari Dolgozók Szakszervezete, a HVDSZ 2000, a Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezete és a Textilipari . Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezete tovább folytatja a brüsszeli kollégákkal történı együttmőködést, melynek célja a hazai szakszervezetek felkészítése a csatlakozás utáni helyzetre, részvételük biztosítása az európai ágazati párbeszédben. Az együttmőködés keretében belga delegáció érkezett hazánkba, amely ismertette a hazai szociális partnerek elıtt a belga rendszert. Az elmondottakból kiderült, hogy Belgiumban a szakszervezetek jelentıs szerepet játszanak a munkanélküliség kezelésében és a munkanélküliek ellátásában, ami a munkanélküliek szervezését is megkönnyíti. 2003.05.22 Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa ülésén áttekintették a hazai bérek európai . színvonalhoz történı felzárkóztatásának kérdését. Az adatok a termelékenységi szinttel való összevetésben is jelentıs bérelmaradást tükröznek. A Szövetségi Tanács állásfoglalása szerint az MSZOSZ szükségesnek tartja a minimálbér további emelését, a Szociális Karta bérekrıl szóló szakaszainak ratifikálását, az adó- és gazdaságpolitika bérfelzárkóztatási folyamatba illeszkedı lépéseinek felgyorsítását, a belsı bérfeszültségek kezelését a folyamatban. A kormánynak e célok érdekében a kollektív szerzıdések kötését is elı kell segítenie. 2003.05.30 Hír. Az ÉFÉDOSZSZ megünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az MSZOSZ Infó ebbıl az alkalommal kétoldalas cikket közöl a szövetség történetérıl.

61

MSZOSZ

SZAKSZERVEZETEK

2003.05.31 Kétnapos tanácskozást rendeztek a civil nıszervezetek III. Nıi Civil . Kerekasztal elnevezéssel, amelyet a MONA (Magyarországi Nıi Alapítvány) és a MINİK (Magyar Internetezı Nık Egyesülete) szervezett. A tanácskozáson elsısorban az esélyegyenlıség kérdéseit boncolgatták a résztvevık. A vitában a jellegzetesen nıi szakmákat tömörítı szakszervezetek egy része is részt vett, így az MSZOSZ Nıi Választmánya, a Vasutasok Szakszervezete Nıi Tagozata és a Bölcsıdei Dolgozók Szakszervezete is.

62

SZAKSZERVEZETEK

SZEF

2003.04.01 Hír. Ne mondjon le posztjáról Csiba Gábor – javasolja a Borsod-Abaúj. Zemplén Megyei Kórház valamennyi érdek-képviseleti és szakmai szervezete a 2000-ben határozatlan idıre kinevezett fıigazgatónak, akit a fenntartó megyei önkormányzat szocialista vezetıi arra kértek, hogy távozzon tisztébıl. A szakszervezet, a közalkalmazotti tanács, az orvosi kamarai csoport és a fıorvosi kar képviselıi tegnapi tájékoztatójukon elmondták: egyöntető szakmai állásfoglalásuk az, hogy az ország egyik legnagyobb, hiány nélkül gazdálkodó kórházában indokolatlan volna a fıigazgató-váltás. A kereszténydemokrata politikusként is ismert Csiba Gábor továbbra sem nyilatkozik az ügyben. 2003.04.02 Hír. A Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Konrád Antal arra kérte a . színházi dolgozókat tömörítı új egyesület tagjait, lépjenek be a szakszervezetbe. Kijelentette: ugyanezeket a célokat tőzték ki, négy éve nem sikerült tenniük semmit sem. Darvas Ivánt idézte, miszerint egyetlen fegyverük az önként vállalt szolidaritás, amely ma nincs. Hozzátette: a színházigazgatók ma élet-halál urai, az államtól megkapják a növekvı támogatást, de azt fıleg díszletre, jelmezre költik. Konrád kérte a jelenlévıket, lépjenek be a szakszervezetbe. Szőcs Gábor, az egyesület vezetıje erre úgy reagált: noha szívesen együttmőködnek minden eddig létrejött mővészeti szervezettel, nem szakszervezeti, hanem szakmai feladatuk van. 2003.04.01 Hír. Az EU-s csatlakozást népszerősítı nagygyőlést rendezett kedden a . Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF). Az Uránia Nemzeti Filmszínházban összegyőlt érdekvédık állásfoglalást fogadtak el arról, hogy az uniós csatlakozást a magyarság jövıjét meghatározó sorskérdésnek tekintik, amely mindannyiunk közös érdeke és felelıssége. A fórum résztvevıi mielıbbi békét kérve aggodalmukat nyilvánították ki az iraki háborúval kapcsolatban. A nagygyőlésen a szakszervezeti vezetıkön kívül felszólalt Kovács László külügyminiszter és Rudolf Hundstorfer, az Osztrák Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség elnöke is. A felszólalók az uniós csatlakozás mellett érvelve hangsúlyozták: Magyarországnak, és ezen belül a magyar szakszervezeteknek nemcsak elınyökkel, de új feladatokkal, kihívásokkal is jár majd az uniós tagság. A nagygyőlést dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke nyitotta meg, aki elmondta: olyan Európát kell építenünk, amely szavatolja a békét és biztonságot a kontinens népeinek, és amelyben alapérték a szabadság és az emberi méltóság tisztelete. A csatlakozás távlatokat nyit Magyarország számára, kitágítja eddigi mozgásterünket. Ugyanakkor teendıkkel is járni fog, melyek közül a szakszervezeti vezetı a gazdasági fejlıdés dinamizmusának fenntartásához, versenyképességének javításához szükséges feltételek biztosítását emelte ki. Szabó Endre szorgalmazta, hogy a gazdaság teremtette javakból a korábbiaknál és a jelenleginél nagyobb arányban részesüljenek azok, akik az értékeket elıállítják, s azok is, akik mögöttünk hagyott évtizedek

63

SZEF

SZAKSZERVEZETEK hasznos értékteremtıi voltak. Ezért a SZEF a közszférára is kiterjedı bérfelzárkóztatási megállapodás megkötését, valamint azt kéri, hogy szavatolja a kormány a nyugdíjak értékállóságát és a nyugdíjminimum emelését. Kovács László külügyminiszter szerint az EU-s csatlakozással megnı majd Magyarország politikai-gazdasági befolyása: míg ma csak az újságokból értesülünk az uniós döntésekrıl, az unió tagjaként már tevékenyen részt vehetünk bennük. Az EU jótékony hatással lesz a nemzeti össztermék alakulására is, amit Írország példája is jól mutat. Az ír GDP az Európai Unióba való belépés elıtt az uniós szint 60%-a volt, míg mára már meghaladja azt. A csatlakozás következményeképpen lehetnek majd olyanok, akik átmenetileg elveszítik állásukat – hangsúlyozta Kovács László, példaként említve itt a vámés határırségnél dolgozókat – de a munkahelyek számának növekedése ennek sokszorosa lesz. Kovács László az uniós bérfelzárkózatás kapcsán hangsúlyozta, hogy a kormány a közszférában tehet ezért a legtöbbet, hiszen itt maga határozza meg a kereseteket. Rudolf Hundstorfer az Osztrák Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség ügyvezetı elnöke a csatlakozás osztrák tapasztalatairól elmondta: Ausztriában nem okozott a csatlakozás nagy változásokat, meglepetéseket, még az uniós normák átvétele sem ütközött különösebb nehézségekbe. Ugyanakkor ezek átvétele jelentette a legnagyobb feladatot, hiszen az uniós elvárások a közélet szinte minden részére kiterjednek. A szakszervezeti vezetı felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeteknek komoly kihívást jelent az EU, hiszen kitolódnak a határok, ezzel pedig a szakszervezeti-érdekvédı lobbitevékenység új feladatokkal bıvül. Az unióért dolgozni kell, alakításában részt kell venni, mert csak így lehet elıre lépni – figyelmeztetett Rudolf Hundstorfer.

2003.04.02 Hír. Hat belügyi szakszervezettel írt alá megállapodást a dolgozói juttatásokról . és bérekrıl Lamperth Mónika belügyminiszter szerdán. A megállapodást aláírta a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezete, a Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa, a Fıvárosi Tőzoltóság Szakszervezete, a Határırségi Dolgozók Szakszervezte, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határır Szakszervezet, valamint a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete. A megállapodást nem írta alá a Független Rendır Szakszervezet, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete. A megállapodás szerint a tőzoltók veszélyességi pótlékrendszerét két lépcsıben állítják vissza, így az most az illetményalap 22,5 százaléka, 7425 forint lesz havonta. A Belügyminisztérium vállalja annak kezdeményezését, hogy a pótlék mértéke 2004. január 1-tıl az illetményalap 45 százalékára emelkedjen. A minisztériumnak a sajtó számára kiadott tájékoztatója szerint február 28-án a Belügyi Érdekegyeztetı Tanács (BÉT) tagjai a személyi juttatásokról már megegyeztek. Eszerint az ügyviteli és fizikai munkakört betöltı munkavállalók ebben az évben 5 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. A ruházati költségtérítés mértéke a köztisztviselıknél 49.500, a közalkalmazottaknál és munkavállalóknál 40.000, a hivatásos állománynál 82.500 forint lesz. A közalkalmazottak esetében a törvény által kötelezıen elıírt háromévenkénti elıresorolással legalább 3000 forintos illetményemelést kell elérni. A megállapodásban rögzített juttatások a Belügyminisztérium költségvetését csaknem egymilliárd forinttal terhelik. A tárca vállalta egy három évre szóló

64

SZAKSZERVEZETEK

SZEF

keret-megállapodás elıkészítését is az eddigi juttatások kiszámíthatósága érdekében. A kormány a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél városi, kerületi kapitányságok, parancsnokságok, ırsök - szolgálatot teljesítı tiszti állomány 8 százalékos, a tiszthelyettesi állomány 6 százalékos illetménykiegészítést kapna. A tájékoztatás szerint az intézkedés azt eredményezi, hogy a törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél július 1tıl hétezer tiszt részesülhet havi 15.000 forintot, mintegy 23 ezer tiszthelyettes pedig 6.000 forintot meghaladó többletilletményben. Az egyeztetések ugyan a tárca és a belügyi érdekképviseleti szervek között zajlottak, a törvénymódosítást igénylı kezdeményezések érintik az önkormányzati tőzoltóságok, a büntetés-végrehajtás, a vám- és pénzügyırség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok hivatásos állományú munkavállalóit is. 2003.04.04 Hír. Sem az ellenzék, se a pedagógusok szakszervezete nem ért egyet a . közoktatási törvény tervezett módosításával. A pedagógusok képviselıi sajnálják, hogy a holnap a parlament elé kerülı törvénytervezet lényegi változásairól velük nem egyeztetett az oktatási tárca. 2003.04.07 Hír. A könyvtárosok elsısorban bérezésükben és munkaidejüket illetıen . várhatnak javulást 2004. május 1-jét követıen, derül ki egy, a KKDSZ elnökével, Fenyvesi Kornéllal készített interjúból. Ez egyébként nemcsak Magyarország uniós csatlakozásával függ össze, hanem az egységes közszolgálati törvény megalkotását és elfogadását feltételezi. Azt kell elérni, hogy bár nyilvánvalóan belsı szorzókkal az egyes szakmákat differenciálják, mégis szüntessék meg jelenleg érzékelhetı, indokolatlanul nagy különbségeket a közszolgálaton belüli foglalkozások között. Az unió tagországaihoz képest a hazai közgyőjteményi dolgozók bére csak 70 százaléka az ottani fizetéseknek. Az integráció elırelépést hozhat a kollektív szerzıdés megalkotása, a munkaidı csökkentése terén is. Az eddigi heti 40 órát már 2004 májusától felválthatja a 36 órás munkahét. A sztrájkjog tekintetében nem várható újítás, ez már most is teljesen uniókonform. 2003.04.19 Hír. A SZEF jelenlegi elnöke, Szabó Endre elmúlt hetven-éves, s korábban . jelezte, hogy ha mindenki számára megfelelı utódot találnak, visszavonulna. Kozma Károly, a Mővészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a jelölıbizottság vezetıje lapunknak elmondta: három-négy jelölt van az elnöki posztra. A korábban esélyesnek tartott Fehér József, a MKKSz fıtitkár „kiszállt” a versenybıl. Döntését azzal indokolta: úgy látja, saját szervezetének is szüksége van rá. Komoly a támogatottsága Cser Ágnesnek, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökének és Varga Lászlónak, a Pedagógusok Szakszervezete fıtitkárának. Meglepetésre Vadász János, a Közgyőjteményi és Közmővelıdési Dolgozók Szakszervezetének korábbi elnöke, a közszolgálati reform végrehajtásáért felelıs kormánymegbízott is jelezte, hogy megmérettetné magát az elnökválasztáson. Szabó Endre egyelıre nem döntött véglegesen visszavonulásáról, végsı döntését a jövı héten hozza meg. A jelölıbizottság tapasztalatai szerint egyébként Varga Lászlónak van a legnagyobb támogatottsága a jelöltek közül, aki jelezte, hogy Szabó Endre mellett alelnöki tisztet is elvállalna.

65

SZEF

SZAKSZERVEZETEK

2003.05.01 Hír. Az elızetes hírekkel ellentétben csak május elején fejezi be munkáját a . Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának (SZEF) jelölıbizottsága. Egyelıre csak két hivatalos jelölt indul a konföderáció elnöki posztjáért. Köztük van Cser Ágnes is, akit egyesek szerint az EDDSZ tagsága csak azért támogat, hogy így távolítsák el a szakszervezet élérıl. A másik jelölt Varga László, aki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi megbízott elnökeként korábban úgy nyilatkozott: amennyiben sikerül elnyernie a SZEF elnöki pozícióját, akkor a PSZ vezetıi székéért már nem száll harcba a júniusi tisztújító kongresszuson. A SZEF elnökségére leginkább esélyes Fehér József (MKKSZ) a korábbi hírekkel ellentétben mégsem indul el a választáson, ahogyan Vadász János, a közszolgálat reformjáért felelıs kormánymegbízott sem hivatalos jelölt egyelıre. 2003.05.06 Hír. A fogyasztók hatékony védelme érdekében számos, eddig megoldatlan . problémát kell orvosolni – derült ki a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés által rendezett tegnapi konferencián elhangzottakból. A szakszervezeteknek nemcsak a munkahelyi érdekképviselettel, hanem a fogyasztóvédelemmel is foglalkozniuk kellene; nekik számos lehetıségük van ugyanis arra, hogy a tájékoztatási és az oktatási munkában részt vegyenek – mondta Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, ugyancsak nagyobb szerepet kell majd vállalniuk a civil szervezeteknek és az önkormányzatoknak. 2003.05.08 Hír. Az újpesti önkormányzati képviselık a 2003. május 6-i testületi ülésen 155 . közoktatási álláshely megszüntetésérıl döntöttek. Az elıterjesztı Hock Zoltán, a gazdasági ügyekért is felelıs polgármester a fı indokok között a közalkalmazotti béremelés miatti forráshiányt, és a gyermeklétszám csökkenését jelölte meg. Szóbeli kiegészítésében többek között hangsúlyozta, hogy kényszerő gazdasági intézkedésrıl van szó. A Pedagógusok Szakszervezetének Budapest IV. kerületi Szervezete nem tudja elfogadni a közalkalmazotti szférában tervezett gazdasági megszorító intézkedéseket, ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a csökkenı feladatok ellátására a jelenlegi intézményhálózat nem minden esetben mőködtethetı gazdaságosan, ezért támogatja egy elemzı vizsgálat tervét a rendszerben lévı tartalékok feltárása érdekében; kívánatosnak tartja, hogy a racionalizálás során legkevésbé a gyerekek érdekei sérüljenek; elvárja, hogy a város gazdálkodásának minden területén a közalkalmazotti szféráéhoz hasonló takarékossági követelmények érvényesüljenek. Az intézményhálózat esetleges átszervezésének jövıbeli megvalósítását csak az érdekképviseletekkel folytatott állandó, lényegi egyeztetés során tartja megvalósíthatónak. 2003.05.10 Hír. A SZEF közzétette kongresszusi meghívóját, eszerint a SZEF 2003. május . 16-17-én, pénteken és szombaton tartja III. Kongresszusát. Az elsınapi tanácskozáson, amelyre meghívást kaptak kormányzati vezetık, a tárcák, fıhatóságok képviselıi, a szakszervezeti konföderációk vezetıi, a SZEF-hez nem tartozó közszolgálati szakszervezetek tisztségviselıi is, délelıtt 10 órakor a mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése után dr. Szabó Endre SZEFelnök mondja el beszámolóját, majd rögtön ezt követıen felszólal Medgyessy Péter miniszterelnök, aki csak rövid ideig vesz részt a kongresszus munkájában. Jelen lesz a tanácskozáson és várhatóan fel is szólal Kiss Péter

66

SZAKSZERVEZETEK

SZEF

kancelláriaminiszter is. Tóth Béláné PEB-elnök ismerteti a Pénzügyi Ellenırzı Bizottság jelentését a SZEF gazdálkodásáról, majd Fehér József ügyvivı, a Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) fıtitkára terjeszti elı a programszerkesztı bizottság javaslatát a SZEF 20032007. évekre szóló programjára. A beszámolók után megkezdıdı vitában elhangzottakra dr. Szabó Endre és Fehér József várhatóan 17.30 után válaszol. Másnap, szombaton délelıtt zárt ülésen ismerteti a jelölı bizottság javaslatát a SZEF új tisztségviselıire Kozma Károly ügyvivı, a Mővészeti Szakszervezetek Szövetségének (MSZSZ) fıtitkára, a jelölı bizottság elnöke. A kongresszus elıre láthatóan dél körül fejezıdik be. A kongresszus a Congress Park Hotel Flamencoban (Budapest XI. Tas vezér utca 7. — a Feneketlen tónál) lesz. A tanácskozás dokumentumait (írásos beszámolók, Szabó Endre beszéde, programjavaslat, határozat-tervezet) a helyszínen bocsátják az érdeklıdı újságírók rendelkezésére, de a SZEF Szövetségi Tanácsának írásos beszámolója május 13-tól olvasható lesz a SZEF honlapján is. 2003.05.16 A SZEF kongresszusának esı napjáról a következı hír jelent meg az interneten: . „Kevés szakszervezeti eseményt kísért akkora sajtóérdeklıdés, mint a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának III. kongresszusát. A figyelem mégis egysíkú maradt, hiszen az elnökválasztásra, a miniszterelnöki-miniszteri felszólalásokra korlátozódott. ... A Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF) mindig támogatta a közszolgálat modernizációját – szögezte le a konföderáció programja. Az érdekvédık ugyanakkor fontosnak tartják: a változtatások biztosítsanak jobb alapellátást az állampolgárok számára, ne növeljék azok anyagi terheit, és ne járjanak a közszférában foglalkoztatási feszültségekkel. Ezért a SZEF garanciákat követel annak érdekében, hogy a reformelképzeléseket, a konkrét intézkedéseket megfelelı idıben és érdemben egyeztessék a munkavállalói érdekképviselettel. A konföderáció kongresszusán annak az igénye is megfogalmazódott, hogy könnyítsék a közszférában a sztrájktörvény szigorú megkötéseit, tiltásait. A konföderáció szerint nem elégségesek a közszolgálati intézményrendszer biztonságos mőködéséhez szükséges jogi garanciák. A SZEF erısíteni kívánja részvételét az itt dolgozók élet- és munkakörülményeit szabályozó jogszabályok megalkotásában. Kezdeményezte, hogy teremtsék meg azokat az alkotmányos alapnormákat, amelyek hosszú távon biztosítják az alanyi jogon járó oktatási, mővelıdési, egészségügyi, szociális, rendvédelmi és közigazgatási alapszolgáltatások színvonalas mőködését, valamint az e területen dolgozók stabil egzisztenciáját. Ezen szolgáltatásokkal kapcsolatban a SZEF azt kívánja, hogy erısödjön az állami szerepvállalás köre és mértéke. A SZEF nem tartja indokoltnak és elfogadhatónak a közszolgáltatások és a közszolgálati intézményrendszer privatizálását. A konföderáció meggyızıdése, hogy az állami szerepvállalás csökkentése csak olyan mértékben lehetséges, amilyen mértékben a jövedelmek emelkedése lehetıvé teszi azok egyéni finanszírozását. A SZEF szerint sem túlfoglalkoztatás, sem számottevı létszámtartalék nincs a költségvetési intézményekben, ezért elutasítja a közszolgálati munkahelyek csökkentését, egyes közszolgálati feladatok részleges vagy teljes kiszervezését. A konföderáció meggyızıdése, hogy a feladatokkal arányos létszámú közszolgálat az általános állampolgári biztonság része. Az érdekvédık szerint megoldatlan a közszolgálati intézményrendszer mőködésének finanszírozása, ellentmondásos a kormányzat és a települési önkormányzatok közötti 67

SZEF

SZAKSZERVEZETEK munkamegosztás, teherviselés aránya. A SZEF ezért indokoltnak látja, hogy a jövıben a többletfeladatokat tartalmazó törvények és más jogszabályok megalkotásakor a jogalkotó határozza meg annak dologi, bér- és egyéb járulékos költségvonzatait is. A SZEF szükségesnek tartja az egységes közszolgálati törvény megalkotását. A konföderáció szerint ennek garantálnia kell a kiszámítható életpálya kritériumrendszerét, a munkavállalás stabilitását, a munkaerı szabad áramlását és a foglalkoztatási jogviszony meghatározásánál az intézményi hovatartozás elsıdlegességét. Az érdekvédık alapvetı követelménynek tekintik, hogy a mőködéshez szükséges, garantált állami finanszírozás egységes szintő javadalmazást biztosítson, de az ezen túlmenı forrással rendelkezı munkáltató köthessen helyi kollektív szerzıdést is. Erre alapozva indokolt megteremteni a közszolgálati ágazati (fenntartói) keretkollektív szerzıdések rendszerét – áll a SZEF programjában. A konföderáció elvárja, hogy a kormány és az önkormányzatok 2006-tól elsıként vezessék be a 38 órás munkahetet. Az érdekvédık számítanak arra is, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamaként depolitizálja a közszolgálatot, így a közszolgálati karrier-állások és a politikai érdekő beosztások közötti határvonal egyértelmő és átléphetetlen lesz. Ennek érdekében a SZEF elvárja, hogy a közszolgálati állásokra – különösen a vezetıi beosztásokra – a kiválasztás elsıdlegesen nyilvános pályázatok útján történjen, az alkalmazás kizárólagos szempontja pedig a szakmai és felkészültségbeli megfelelıség legyen. A magyar közszolgálati havi átlagkereset jelenleg az európai uniós átlagszint felét sem éri el. Nem irreális törekvés tehát az, ha a közszolgálati bérfelzárkóztatás programja célként jelöli meg az uniós átlagszint alsó határának egy kormányzati ciklus alatt történı elérését – szögezte le a SZEF programja. Az átfogó bérreform keretében az egységes alapelveken nyugvó közszolgálati bérrendszer kidolgozását szorgalmazza a konföderáció. Olyan bérrendszert tart támogathatónak, amely egyaránt kifejezi a közszféra egyetemlegességét, az egyes szakterületek különbözıségét, és megteremti az egyéni teljesítmények differenciált díjazhatóságát. A SZEF igényli, hogy a bérrendszer alaptételeinek évenkénti emelkedése automatikusan kompenzálja az inflációt, a diplomás minimálbér jogintézményét pedig törvény úgy teremtse meg, hogy az a mindenkori általános minimálbér kétszeresének megfelelı összeg legyen. A konföderáció – a bérfelzárkóztatás elsıdlegessége mellett – a bérjellegő juttatások (bérkiegészítések, bérpótlékok) és a béren kívüli ellátások egységes rendszerének kialakításában is érdekelt. Ennek keretében rövid távon megvalósítandónak tartja, hogy a 14. havi bér, a ruházati költségtérítés, az étkezési hozzájárulás, a nyugdíj- és/vagy egészségpénztári tagdíjhoz történı munkáltatói hozzájárulás valamint az állami kezességvállalás mellett igényelhetı lakáshitel a közszolgálat valamennyi munkavállalója számára alanyi jogon biztosítva legyen.”

2003.05.16 Hírek szerint visszalépett a SZEF elnöki posztra való jelöléstıl Cser Ágnes és . Varga László is, Vadász János nem is jelölteti magát. Így az elnöki poszt várományosa továbbra is Szabó Endre, aki a konföderáció egyben tartása érdekében vállalta a következı ciklust. 2003.05.17 A SZEF kongresszusán részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök mellett . Burány Sándor munkaügyi, Hiller István kulturális és Kiss Péter kancelláriaminiszter is. A kongresszuson a SZEF elnöke felszólalásában hangsúlyozta, 68

SZAKSZERVEZETEK

SZEF

hogy a bérfelzárkóztatási program végigvitelét, a közszféra modernizálását várják a kormánytól. A miniszterelnök válaszában az egyensúly és a növekedés kérdéseit hangsúlyozta. Az egészségügy vitás kérdéseivel kapcsolatban kijelentette, hogy a kormány azt akarja elérni, hogy az egészségügyben nyugodt és hatékony munka folyjék, és az ágazat privatizációjában a dolgozók megfelelı módon vehessenek részt. A kongresszus ismét Szabó Endrét választotta elnöknek, egyik alelnök Cser Ágnes. 2003.06.20 Hír. A PSZ és a TÖOSZ közösen szeretné áttekinteni az önkormányzatok . finanszírozási helyzetét, mivel a közoktatási intézményhálózat finanszírozására nem rendelkezünk hosszú távú koncepcióval. Az errıl szóló ajánlást a TÖOSZ konferenciáján nyújtották át az oktatási miniszternek. A dokumentumhoz csatlakozott a PDSZ és a KSZSZ is. Magyar Bálint miniszter szerint a közoktatási törvény módosítása miatt nem várható a szakszervezetek számításai szerinti pedagógus munkanélküliség, de a nehéz helyzetbe került önkormányzatok problémáit meg kell oldani. 2003.05.22 A sztrájktörvény felülvizsgálatát kéri a kormánytól a Belügyi és Rendvédelmi . Dolgozók Szövetsége (BRDSZ). Bárdos Judit a szervezet elnöke elmondta: a belügyi rendvédelmi szerveknél nem csak hivatásos állományúak, hanem köztisztviselık, közalkalmazottak és a Munka törvénykönyve hatálya alatt állók is dolgoznak, akiket - minden más munkavállalói csoporttal szemben - szintén nem illet meg a sztrájkhoz való jog. Ugyanazokat a sztrájkjogokat követelik a belügyi rendvédelmi szféra számára, amely minden más munkavállalót megillet. A szervezet a közeljövıben keresi meg Lamperth Mónika belügyminisztert, hogy a kérést terjessze a kormány elé. Amennyiben a kabinetnél nem talál kedvezı fogadtatásra a javaslat, a BRDSZ szerint a rendvédelmieket sújtó "joghiányt" más módon, például rendészeti pótlék formájában kellene kompenzálni. 2003.06.12 Egyesült két, azonos ágazatban mőködı szakszervezet. A Belügyi és . Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Határır Szakszervezet (HSZ) összeolvadásával a rendvédelem létszámában legerısebb, mintegy 20 ezer fıt számláló szakszervezete jött létre. Az összeolvadást eldöntı rendkívüli kongresszuson felszólalt Lamperth Mónika belügyminiszter asszony is, aki többek között elmondta: nincs egységes elv a kormányzatban arra, hogy az egyes tárcák a takarékossági intézkedéseken belül hogyan döntenek az elvonásokról. A miniszter asszony a belügyi elvonásokról ma este fogja javaslatait Medgyessy Péter miniszterelnöknek benyújtani, ezért azokról még nem nyilatkozott. A kibıvült BRDSZ küldöttei ugyanakkor állásfoglalást fogadtak el arról, hogy életszínvonaluk, életkörülményeik romlását nem hajlandók tovább tőrni

69

AMSZ

MUNKÁLTATÓK

Agrár Munkaadói Szövetség

2003.04.10 Hír. Az AMSZ harmadik rendezvényét tartotta áprilisban Jászberényben, az . Európai Uniós tagságra való felkészítés keretében. Elıadást tartottak: Schütz Nándor fıosztályvezetı-helyettes. FVM, dr. Szabadkai Antal titkárságvezetı AMSZ és Balogh Béla az Észak Alföldi régió elnöke. A rendezvényen megalakult az Észak Alföldi Régió 7 tagú elnöksége. 2003.04.15 Hír. A Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttmőködési Szövetsége 3 tagú . delegációt küldött az EU Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának brüsszeli konferenciájára. A delegációt Dr. Kırösi Imre (MMNSZ alelnök) vezette. Tagjai: Dr. Komoróczi István MMNSZ fıtitkár és Dr. Szabadkai Antal MMNSZ elnökségi tag voltak. A konferencia fı témái a 2003-2004. év gazdasági kilátásai, az EU korosodó társadalma és növekvı társadalom biztosítási kiadásai voltak. A résztvevık többsége egyetértett abban, hogy nem fenyegeti az EU-t egy olyan visszaesés, mint ami Japánban történt és valószínőtlen egy olyan válság is, ami egyszerre súlytaná az USA-t, Japánt és Európát. Az EU szakértıi a 15-ök átlagát mintegy kétszeresen meghaladó gazdasági növekedést várnak a 10 tagjelölt országban. 2003.04.15 Az AMSZ 4. rendezvényét tartotta Székesfehérváron. Elıadók voltak: Somogyi . Andrea, FVM és Bujdosóné Kertész Judit az Agrár Marketing Centrumból. Megalakult az AMSZ Közép Dunántúli Régiójának 5 tagú elnöksége. A gyırsopron megyei Nagycenken megkezdıdtek az AMSZ 5. rendezvényének helyi elıkészületei. 2003.04.25 Hír. Nagycenken tartotta az AMSZ 5. rendezvényét az agrár vállalkozók . felkészítése jegyében. Elıadók voltak: dr. Baitner Ferenc FVM, dr. Forman Balázs Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és dr. Szabadkai Antal AMSZ. A rendezvényen megalakult az AMSZ Nyugat Dunántúli Régió elnöksége 5 fıvel. Elnök Brummer Gábor úr, az OGSZ elnöke, az AMSZ elnökségi tagja lett. 2003.04.30 Április végén elkezdıdött az AMSZ OFA pályázatának elıkészítése és a . tisztújító küldöttgyőlés megszervezése. 2003.05.01 Az AMSZ tisztségviselıi részt vettek a május 1-i rendezvényeken és kötetlen . konzultációkat folytattak munkavállalói és társ munkaadói szövetségek vezetıivel. 2003.05.10 Hír. Az AMSZ Jelölést Elıkészítı Bizottsága Szarvason tanácskozott. . Javaslatok érkeztek a JEB tagjaihoz a társelnöki rendszer kialakítására és személyi változások elıkészítésére. Az AMSZ alapszabályát a változások miatt módosítani fogja a júniusi küldöttgyőlés. 2003.05.24 Hír. Az AMSZ 6. rendezvényét tartotta a Szarvasi Arborétumban. Megnyitó . beszédet tartott Dr. Kırösi Imre elnök. Elıadók voltak: Dr. Sipos András AIOSZ, Schütz Nándor fıovh. FVM, Dr. Hanyecz Vince Szarvasi Fıiskola, Dr. Szabadkai Antal AMSZ. Megalakult a Dél Alföldi Régió elnöksége. 70

MUNKÁLTATÓK

AMSZ

Elkezdıdött az Észak Magyarországi Régió júniusi rendezvényének szervezése. Dr. Magda Sándor az Országgyőlés Mezıgazdasági bizottságának elnöke elvállalta, hogy elıadást tart a résztvevıknek. 2003.05.30 Hír. Május utolsó hetében elkészült az AMSZ 2003. évi OFA pályázata. . Lezárult a küldöttek megválasztása, delegálása is az AMSZ tisztújító küldöttgyőlésére. A Jelölést Elıkészítı Bizottság tagjai konzultációt folytattak az AMSZ 5 szövetségének vezetı tisztségviselıivel arról milyen tisztségeket tudnak és kívánnak betölteni a következı 5 évben az AMSZ-ben. Az AMSZ nemzetközi referense felkészült az ILO 91. Genfi konferenciájára, a munkaviszony meghatározása és munka és egészségvédelem bizottságokban való részvételre. 2003.06.10 Hír. Az AMSZ Gyöngyösön tartotta 7. rendezvényét. Bevezetı elıadást tartott . Dr. Kırösi Imre elnök. Elıadást tartottak: Dr. Pásztor Zsuzsanna MEH NFT Hivatal, Dr. Magda Sándor az Országgyőlés Mezıgazdasági bizottságának elnöke. A rendezvényrıl videofelvétel készült, melynek szerkesztett változata az AMSZ 2003. második félévi felkészítı programjának egyik segédlete lesz. 2003.06.20 Az AMSZ szakértıje a Munkaadói Oldalt képviselte az ILO 91. . Konferenciáján Genfben. A munkaviszony meghatározása Bizottságban a színlelt munkaviszony és a foglalkoztatási háromszög definiálása volt napirenden. A felek abban állapodtak meg, hogy a témakör további vizsgálatot és ILO aktivitást, eszköz ráfordítást igényel. 2003.06.20 Hír. Június második felében az Ágazati Tanács egész napos ülést tartott. . Megvitatta az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalapításának és mőködésének alapelveit, tisztázta a még fennálló véleménykülönbségeket. Több országos érdekvédelmi szövetség idıt kért arra, hogy szervezetén belül közös álláspontot alakíthasson ki a szociális párbeszéd jövıje szempontjából fontos kérdésekben. 2003.06.25 Hír. Mark G. Brown úr több munkaadói szövetség képviselıjével készített . interjút Magyarország EU-s felkészülésével és az intézményrendszer EUkonform kialakításával kapcsolatban. Az AMSZ részérıl dr. Szabadkai Antal adott választ kérdéseire. 2003.06.30 Hír. Az AMSZ tisztújító küldöttgyőlést tartott Budapesten. A szövetség . tisztségviselıi nem csak a 2002-ben elvégzett szakmai munkáról és gazdálkodásról számoltak be, hanem értékelték az 1998. júniusa és 2003. júniusa között elvégzett munkát is. A küldöttek a szakmai és pénzügyi beszámolót a 2002. évi mérleggel együtt egyhangúlag elfogadták. Az alapszabály módosítása után társelnöki rendszert alakítottak ki. Az elnökség létszámát 9-13 fıben határozták meg, lehetıséget adva további szervezeti bıvülésnek. Dr. Kırösi Imrét a küldöttek egyhangúlag választották újra elnöknek. Kotogány Mihály ügyvezetı tárelnök lett további 5 éves mandátummal. A CSOMAI delegáltja, Dr. Szabadkai Antal az ügyvezetıség 3. tagja fıtitkári cím viselésére lett jogosult. Az AMSZ további társelnökei: AIOSZ: Dr. Borsos János, OGSZ: Brummer Gábor, VT: Dr. Szabadkai Attila, VTOSZ: Miklós Lajos. A 11 tagú elnökségben 3 fı került be és 1 fı nem folytatta tovább munkáját más irányú feladatainak erıteljes bıvülése miatt. Megválasztották a 4 tagú Számvevı Bizottságot és az 3 tagú Etikai Bizottságot is. A hozzászólások és jelölések széles körő egyetértést tükröztek. Ezzel, és

71

AMSZ

MUNKÁLTATÓK talán a jó elıkészítéssel magyarázható, hogy a küldöttgyőlés mindenhatározatát egyhangúlag hozta meg. A küldöttgyőlés után az új összetételő elnökség ülést tartott. 2 napirendi pontot vitatott meg: 1. Az Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakítása a mezıgazdaságban, 2. Képviselı(k) delegálása az EU társadalmi párbeszéd fórumaira. Mindkét kérdésben közös álláspont alakult ki. Az elnökség úgy döntött, hogy az AMSZ alapító tagja legyen a Mezıgazdasági Párbeszéd Bizottság Munkaadói Oldalának. Az elnökség az ügyvezetıség hatáskörébe utalta az EU-s fórumokra való jelölést.

2003.06.26 Az Ágzati Tanács a hónap folyamán másodszor is ülésezett az FMM P 23-as . tárgyalójában. A 15 országos érdekképviselet képviselıi egyetértésre jutottak a kérdések túlnyomó többségében. Egy utolsó, szervezeteiken belüli egyeztetés után július 2-án aláírásra alkalmasnak minısítették a tárgyalási anyagot. Délután a június 27-i OÉT plenáris ülés napirendjeinek tartalmi egyeztetését végezte a Munkaadói Oldal. Több kérdésben is jelentıs bizonytalanságot éreztünk a kormányzati oldal álláspontjában. 2003.06.27 OÉT plenáris ülés volt az Országgyőlés Irodaházában. Több fontos kérdés közül a leginkább a jogszabály alkotási törvény ügyében tért el a szociális . partnerek és a kormányt képviselık álláspontja.

72

MUNKÁLTATÓK

ÁFEOSZ

2003.04.30 Hír. A KASZ, az ÁFEOSZ, a KISOSZ, az OKISZ, valamint az OKSZ az . Ágazati Párbeszéd Bizottság keretében február 28-án bérmegállapodást kötött a 2003. évre vonatkozóan, melyet a Coopújság áprilisi száma is közzétett. Ennek értelmében 6-8%-os átlagkereset-növekedésrıl állapodtak meg. A megállapodás javaslatokat tartalmaz az ágazat sajátosságaira való tekintettel az ezévi bérpolitikára nézve. Ezek között elsı helyen a minimálbér-emelés miatt kialakult aránytalanságok mérséklése szerepel. A felek kifejezték készségüket az atipikus foglalkozási formák, illetve az adómentes, illetve kedvezı adózású juttatások alkalmazásával kapcsolatosan. 2003.05.21 Hír. Tanácskozást tartottak a MEH-ben a szövetkezeti szektor helyzetérıl és . jövıjérıl, amelyen Andor László, Gyurcsány Ferenc, Kiss Péter és Kopátsy Sándor is részt vett. Zs. Szıke Zoltán, az Áfeosz alelnöke felszólalásában kiemelte a konferencia hasznosságát, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezeteknek az EU-ban is van jövıjük. 2003.05.27 Az ÁFEOSZ országos tanácsa május 27-én Kecskeméten ülésezett, ahol Bartus . Pál elnök beszámolóval egészítette ki az írásos elıterjesztést, amelyben elemezte a jelenlegi helyzetet. Beszédében kiemelte az érdekképviseleti munka fontosságát. Zs. Szıke Zoltán alelnök is érintette ezt a kérdést, az EU csatlakozás kapcsán elmondta, hogy a munkaadói szervezetek közös irodát akarnak létrehozni az uniós pályázatok elkészítésének segítésére. Az Alelnök elmondta, hogy a tervezett érdekegyeztetési törvény nem érinti hátrányosan az Áfeosz státusát, mivel nagy munkáltatónak számít és szakértıi tevékenységét is elismerik a partnerek. 2003.05.31 Az Áfeosz „Diákszövi” Alapítványa országos iskolaszövetkezeti találkozót . rendezett Balatonbogláron, amelyen kilenc iskolaszövetkezet vett részt. A találkozón szakmai kérdések megvitatása mellett vetélkedıket is rendeztek. 2003.06.03 Ülésezett az Országos Szövetkezeti Tanács, amely elfogadta a tavalyi évrıl . szóló beszámolót, és az idei célkitőzéseket, és a költségvetést. A szervezet a rugalmasabb munkavégzés érdekében módosította az alapszabályát is. A tanácskozáson felszólaló Zs. Szıke Zoltán, az Áfeosz alelnöke elmondta, hogy a szövetkezeti jogszabályok korszerősítésére szükség van, de ez a folyamat csak akkor lehet zökkenımentes, ha nem hozza hátrányosabb helyzetbe a régebben alakult szövetkezeteket. 2003.06.25 Hír. Az OÉT plenáris ülését elıkészítı munkabizottsági ülésen Dávid Ferenc a . munkaadók képviseletében javasolta, hogy a munkaidı-csökkentés kérdését vegyék le a plenáris ülés napirendjérıl, mivel ennek következményeit a munkáltatók nem vállalhatják, a kérdésrıl nem készültek hatástanulmányok és nehéz megjósolni, a 38 órára való áttérés hatásait. Miután a másik két oldal ezt nem szavazta meg, a kérdés a pénteki plenáris ülés elé kerül.

73

IPOSZ

MUNKÁLTATÓK

2003.04.01 A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Gazdasági és Közlekedési . Minisztériumban Csillag István miniszter az - IPOSZ kezdeményezése alapján - EÖTVÖS LORÁND-DÍJ elismerésben részesítette FADDI JÁNOS építési vállalkozót, az IPOSZ Vagyonkezelı Kuratóriuma elnökét. MINISZTERI ELISMERİ OKLEVÉLBEN részesült - nyugállományba vonulása alkalmából - a Pásztó és Vidéke Ipartestület ügyvezetı igazgatója, BÁTHY KÁROLYNÉ asszony. MINISZTERI ELISMERİ OKLEVÉLBEN részesült NOVÁKI LÁSZLÓ cserépkályha-készítı, a Békéscsabai Ipartestület tagja. Kiemelkedı és példaértékő szakmai és közéleti tevékenységük elismeréséül IPOSZ-DÍJ kitüntetésben részesült az Ipartestületek több tagja. 2003.04.10 A Külügyminisztérium levélben tájékoztatta az IPOSZ-t, hogy 2003. elsı . félévében helyettes államtitkári szinten több EU-tagállammal (Franciaország, Spanyolország, Svédország, Ausztria és Hollandia) kétoldalú külgazdasági konzultációra kerül sor. Ennek értelmében kérjük, hogy az érdekelt vállalatok konkrét problémafelvetéseikrıl, az adott piacokon tapasztalt jogsérelmeikrıl vagy egyéb piaci akadályoztatásukról legkésıbb 2003. május 26-ig elektronikus úton küldjenek tájékoztatást. 2003.05.30 Hír. Az IPOSZ elnöke a következı felhívással fordult az ipartestületekhez: ”Korábban már különbözı fórumokon jeleztük, hogy a következı években az IPOSZ jelentısen bıvíteni akarja az ország minden térségében a szolgáltatási lehetıségeket. Az EU-csatlakozást követı szolgáltatások folyamatos külföldi vonatkozásai lesznek és folyamatos kapcsolódásai a hazai központi és regionális hatóságokhoz. Ezeknek a szolgáltatási rendszereknek a mőködtetéséhez ezért középtávon olyan személyekre van szükség, akik megfelelı nyelvismerettel, végzettséggel és szakmai ismeretekkel rendelkeznek. 2003. márciusában elindult egy újabb kétéves program a brüsszeli székhelyő Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME) koordinálásával, amelyben az IPOSZ is részt vesz. A program többek között arra irányul, hogy különbözı szakmai területeken elsı lépcsıben Brüsszelben, majd második lépcsıben Magyarországon felkészítsen kiválasztott szakembereket, akik képesek lesznek a késıbbiekben ezeken a területeken szolgáltatások lefolytatására. Ezek a szakmai területek induláskor a következık: Szociálpolitika, foglalkoztatás, Szabványok, Környezetvédelem, Munkahelyi biztonság és egészségvédelem, Tanúsítás, Minıségirányítás, Szakképzés. Továbbra is arra kérjük Önöket, lehetıség szerint küldjenek számunkra minél több olyan jelöltet, aki ezeken a szakterületeken hosszabb távon be tudna kapcsolódni a szolgáltatási rendszerek felépítésébe és mőködtetésébe. A brüsszeli képzéshez angol nyelvtudás is szükséges, még ide is várunk jelentkezıket. A második körben történı magyarországi képzéshez azonban a nyelvtudás nem elengedhetetlenül szükséges, a szakmai orientáltság azonban fontos. Amennyiben jelöltek vannak, kérjük a rövid szakmai életrajzot is mellékelni és azt az alábbi címre megküldeni: Nemzetközi és Oktatási Igazgatóság, IPOSZ, Budapest, 1054, Kálmán I. u. 20.”

74

MUNKÁLTATÓK

IPOSZ

2003.06.26 Hír. Az Iposz kutatja annak lehetıségét, hogy a kis- és középvállalkozások . közvetlenül vehessenek fel hitelt külföldi bankoktól. Az ausztriai bankok a hazainál kedvezıbb hitelfelvételi lehetıségeket kínálnak, a hazai vállalkozások pedig a kamatemelés miatt nehezebb helyzetbe kerülhetnek, így az osztrák bankokat keresné meg a szervezet.

75

KISOSZ

MUNKÁLTATÓK

2003.05.20 Országos közgyőlést tartott a KISOSZ, amelyen a kis és középvállalkozások . legégetıbb problémái, valamint az EU csatlakozással és az érdekegyeztetéssel kapcsolatos kérdések is napirendre kerültek. A KISOSZ vezetıi a sajtótájékoztatón elmondták, hogy a szervezet az uniós bérekhez való felzárkózást csak a közterhek egyidejő csökkentése mellett látja megvalósíthatónak. 2003.04.01 Hír. Szőcs György és Rettich Tamás részt vett az Egyenlı lehetıségek . nemzetközi konferencián Tartuban (Észtország) 2003. február 19-22 között, amelyet a Phare Small Projects Program támogatott. A konferenciára, és ott egy egyórás elıadás megtartására az Észt Kisvállalkozói Szövetség kérte fel az IPOSZ-t. Az észt szövetség az IPOSZ-hoz hasonlóan szintén tagja a brüsszeli székhelyő Európai Kis- és Középvállalkozói Szövetségnek (UEAPME). A konferencia két irányból közelítette meg az egyenlı lehetıségek kérdéskörét. Egyrészt, foglalkoztak a nemek közti esély-egyenlıség helyzetével a különbözı EU-tagállamokban és a jelölt országokban. Másrészt, vizsgálták, hogyan lehet biztosítani a kisvállalkozások piaci esély-egyenlıségét, figyelembe véve helyzetük sajátosságait. Az IPOSZ elnöke ez utóbbi témakörhöz kapcsolódóan tartott elıadást. Ismertette az IPOSZ-nak a magyar mikro- és kisvállalkozások EU-felkészítése érdekében a mai napig tett lépéseit és a közeljövıben várható lépéseit. 2003.05.15 Egerben tartotta ezévi második Országos Tanácsülését a KISOSZ, melyen a . 2003. évi Közgyőlést is elıkészítették. A Korona Szállodában megtartott ülés elsı napján a tagegyesületek elnökei és titkárai most már hagyományos módon a várossal ismerkedtek meg. A másnap délelıtti tanácsülésen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által készített kamarai törvénymódosítás hivatalosan megküldött változatáról vitáztak. Tekintettel arra, hogy a módosítási tervezet a kötelezı regisztráció megfogalmazásával, illetve annak szolgáltatási árával a vállalkozások részére adminisztrációs és költségtöbbletet jelent, ennek jogosultságát hozzászólásaikban a résztvevık vitatták. A téma tárgyalása során Temesvári Lajos Jász-Nagykun-Szolnok megyébıl felvetette az érdekképviseleti törvény hiányát, amelynek megszületésére a hozzászólók vajmi kevés esélyt láttak. A téma vitáját a résztvevık azzal zárták le, hogy célszerő, ha a KISOSZ folyamatosan részt vesz a módosítás szakmai munkájában, azonban a munkaadói oldalon helyet foglaló társérdekképviseletekkel együtt is törekedni kell arra, hogy az érintett érdekképviseletek állítsák össze a kamarai törvénynek az érdekképviseleti jogokkal foglalkozó fejezetét. A második napirendi pont keretében a garanciaszövetkezetek továbbfejlesztésével, illetve átalakításával kapcsolatos megállapodással foglalkoztak. Dr. Fischer Sándor (Tolna megye) a problémát elsısorban azokon a területeken látta, ahol az OKISZ, vagy az ÁFEOSZ végezte az irányítást, hiszen a tagság alapján elsısorban az IPOSZ és a KISOSZ lehet érdekelt a termék sikerében. Ezért kiemelten fontosnak tartotta, hogy az átalakulás után is részt vegyen a KISOSZ a vezetésben, és egyébként jó 76

MUNKÁLTATÓK

KISOSZ

lehetıségnek nevezte a garanciaszövetkezetet. A felszólalók a GKM-ben elıkészített megállapodás mielıbbi aláírását sürgették. Ezt követıen a harmadik napirendi pont keretében került sor a KISOSZ 2003. évi Közgyőlésének elıkészítésével kapcsolatos döntések meghozatalára. A negyedik napirendi pont keretében az Országos Tanács elfogadta az írásos elıterjesztés alapján a KISOSZ országos központjának 2002. évi gazdálkodására, a mérlegre vonatkozó beszámolót, valamint a 2003. évi költségvetési tervet, azzal, hogy az változatlan formában kerüljön a Közgyőlés elé beterjesztésre. Az 5. napirendi pont keretében került sor arra az oktatási – akkreditációs tájékoztató megtartására, amelyet az Országos Tanács által az elmúlt ülésen választott bizottság tagjaként Számadó Endréné tartott. A hatodik napirendi pont keretében az Országos Tanács az írásos elıterjesztés alapján megvitatta a területfejlesztési koncepciót. Az ügyvezetı elnök tájékoztatást adott arról, hogy az Országos Érdekegyeztetı Tanács az anyagot április 26-án tárgyalta, és ismertette azokat a módosításokat, amelyekre a javaslatok alapján eddig sor került. A KISOSZ-nak várhatóan szerep jut a kistérségi területfejlesztési tanácsban, a külön kategóriaként megjelenı nagyváros és környéke testületében, miközben intézményfenntartóként megmaradnak a jelenlegi megyei szervezetek is. Az Országos Tanácsülés végén az ügyvezetı elnök megköszönte a Heves megyei tagegyesület elnökének, titkárának és a házigazdának a szívélyes vendéglátást, valamint az Országos Tanács tagjainak a munkáját, és az ülést azzal zárta, hogy közel három hét múlva az OT által elfogadott anyagokat a Közgyőlés elé terjeszti. 2003.04.07 A KISOSZ ez évi elsı OT ülésére Kıszegen került sor. A tanácsülésen részt . vett Kıszeg város polgármestere, Kuntner Ferenc, aki röviden ismertette a város kereskedelmi és gazdasági helyzetét, valamint a jövıbeni elképzeléseket. Dr. Antalffy Gábor ügyvezetı elnök ismertette a Somogy megyei tagszervezet kezdeményezését, amelynek alapján a napirendek elıtt az Országos Tanács megtárgyalta a KISOSZ intézményi akkreditációjával kapcsolatos fejleményeket. Tekintettel arra, hogy a KISOSZ tevékenységében az egyik legalapvetıbb és legelismertebb a kereskedelem és vendéglátás szakterületén végzett szakképzési tevékenység, így a felszólalók egyértelmően állást foglaltak abban, hogy az egyes megyei tagszervezetek intézményi akkreditációját kiemelt kérdésként kell kezelni. Ezután került sor 1. napirendi pontként a KISOSZ 2003. évi érdekképviseleti céljainak megvitatására. Az írásos elıterjesztéshez az ügyvezetı elnök tájékoztatást adott a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vezetıivel lefolytatott megbeszélésrıl, az ágazati szintő érdekegyeztetésben végzett tevékenységrıl, az Országos Érdekegyeztetı Tanács alapszabályában foglaltak körüli vitákról és a Nemzeti Fejlesztési Terv szakmai mőhelymunkájáról. A tájékoztatást követı hozzászólások után az Országos Tanács elfogadta az érdekképviseleti programot. 2003.04.07 Február 17-én tartotta idei elsı titkári értekezletét a KISOSZ, amelyen vendég . volt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kisvállalkozások fejlesztéséért felelıs helyettes államtitkára Dr. Apatini Kornélné, valamint munkatársa Kóczián József fıtanácsos. Az államtitkár asszony tájékoztató elıadást tartott a kormány és a szaktárca kisvállalkozás-fejlesztési elképzeléseirıl, ismertette a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program céljait és prioritásait, valamint a 77

KISOSZ

MUNKÁLTATÓK 2003. évre vonatkozó pályázati felhívásokat. Az államtitkár asszony tájékoztatást adott a miniszterelnök által korábban meghirdetett Európa Program szándékairól is, ennek során kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások részére 40 milliárd forint hitel formájában történı támogatást terveznek, amely kifejezetten hosszú lejáratú, 5-7 év, és alacsony kamatozású (7-10% között). Az értekezlet keretében Dr. Antalffy Gábor ügyvezetı elnök átadta Nagy Andrásné Bács-Kiskun megyei titkár asszony részére azt a KISOSZ érdemérmet, amelyet a Bács-Kiskun megyei elnökség javaslatára 30 éves munkavégzése alapján az Országos Tanács ítélt oda részére.

78

MUNKÁLTATÓK

OKISZ

2003.04.30 Hír. A KASZ, az ÁFEOSZ, a KISOSZ, az OKISZ, valamint az OKSZ az . Ágazati Párbeszéd Bizottság keretében február 28-án bérmegállapodást kötött a 2003. évre vonatkozóan, melyet a Coopújság áprilisi száma is közzétett. Ennek értelmében 6-8%-os átlagkereset-növekedésrıl állapodtak meg. A megállapodás javaslatokat tartalmaz az ágazat sajátosságaira való tekintettel az ezévi bérpolitikára nézve. Ezek között elsı helyen a minimálbér-emelés miatt kialakult aránytalanságok mérséklése szerepel. A felek kifejezték készségüket az atipikus foglalkozási formák, illetve az adómentes, illetve kedvezı adózású juttatások alkalmazásával kapcsolatosan.

79

MOSZ

MUNKÁLTATÓK

2003.04.03 A magyar mezıgazdaságban ellentmondásos idıszaknak ígérkezik az év: a . szántóföldi gabonatermesztı ágazatok többsége viszonylag jól átvészelte a kemény telet, a kertészetekben viszont több térségben tarolt a fagy. A sertéstartásban jelentıs állomány-visszaeséssel kell számolni 2003-ban. A Magyar Agrárkamara információi szerint a tél kevésbé károsította a szabadföldi gabonanövényeket, rendkívül megviselt viszont egyes kertészeti kultúrákat. A gabonaágazat esélyeit elsısorban az a tény rontja, hogy még jelenleg is több százezer tonnás eladatlan készlet van a közraktárakban, aminek értékesítésére egyetlen megoldásként a gyors export kínálkozik. A kamarai álláspont szerint külön kellene kezelni a sertés- és baromfiágazatot az idén, mivel ezekben a szektorokban az uniós csatlakozás után különösen nehéz helyzet ígérkezik. A hazai kutatói prognózisok a sertésállomány jelentıs csökkenésével számolnak az év végére: az elırejelzések szerint akár egymillióval kevesebb disznó lehet az ólakban, mint jelenleg. „Szervezetünk elızetes elemzése szerint az idén nem csökken ugyan az agrárberuházások mértéke, de az eredményesség szempontjából újabb „feszített évre” számítunk”, mondta Nagy Tamás, a Mezıgazdasági Termelık és Szövetkezık Országos Szövetségének elnöke. Tavaly, számításaik szerint, 2-4 százalékkal nyílt az agrárolló. Ezen belül – az egész évet tekintve – egy százalékkal nıttek ugyan a felvásárlási árak, de a költségek – például a takarmányvásárlási árak – öt százalékkal nıttek. A MOSZ elnöke szerint is a baromfi- és sertéságazatra kell külön figyelmet fordítani az idén, mivel az ágazatokban nyereségtartalék nincs. A kedvezıbb uniós szabályozás reménye ellenére a gabonaszektorban is várható feszültség, mivel a viszonylag kedvezı meteorológiai elırejelzés alapján összességében 5,5-6 tonnás termésre lehet számítani, s a raktárakban lévı több százezer tonna árpa sorsáról még nincs döntés. Németh Imre földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a tegnapi kormányülésen részletesen beszámolt a jelenlegi sertéspiaci helyzetrıl, s egyben jelezte azt is, a kormány a már alkalmazott szabályozási elemeken túl csak rendkívüli esetben tud egyéb eszközökkel beavatkozni. Mindezekkel együtt arra számít, hogy az év második felében a hazai felvásárlási árak – miután az uniós készletek csökkenése várható – emelkedni fognak, s ez jelentısen javítja majd a magyar sertéstartók helyzetét is. A fagykárokkal kapcsolatban elmondta azt is, hogy e tekintetben ma még korai állást foglalni. A szaktárca ugyanakkor nem zárkózik el mereven a kárenyhítés elıl – errıl a közeljövıben, de már a konkrét felmérések eredményeinek ismeretében dönt a minisztérium. 2003.04.24 A sertéspiacon kialakult túltermelés miatt a Földmővelésügyi és . Vidékfejlesztési Minisztérium a lehetı leghamarabb a kormányhoz fordul annak érdekében, hogy a költségvetésbıl elıirányzaton felüli forrást biztosítsanak az ágazat számára. Érrıl Mészáros Gyula, a tárca közigazgatási

80

MUNKÁLTATÓK

MOSZ

államtitkára beszélt tegnap a Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetségének (MOSZ) tanácskozásán. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy az idén az ágazat támogatására rendelkezésre álló mintegy 14 milliárd forinton felül a tárca mennyi pénzt igényel még a központi büdzsébıl. 2003.04.28 Hír. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) pénteki ülésén Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmőködési Fórumának (SZEF) elnöke a kórháztörvény . vitáján kifejtette: az egészségügyi szolgáltatás alapvetıen közszolgáltatás, amely közszolgálati jogviszonyban, köztulajdonú intézményekben történik. Nem szabad megengedni, hogy azonos végzettséggel, azonos munkahelyen, azonos munkáért más-más jogviszonyban és munkabérért dolgozzanak emberek. A törvénytervezet másik lényeges problémaköre a munkaidı meghatározása, mely szerint a dolgozók munkaideje akár elérhetné a heti 60 órát is. A munkáltatók képviseletében Szeremi Lászlóné kifejtette: már a törvénytervezet elnevezését is aggályosnak tartják, hiszen a törvény nem érintheti az egészségügyi dolgozók jogállását, az adott jogviszonyok fenntartása mellett kell szabályozni azok hátterét, egyes vonatkozásait. A munkavállalók és munkáltatók megjegyzéseire reagálva Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára kifejtette: több tízezer munkavállalóra lenne szükség az egészségügyben, ennek híján, kényszerőségbıl van szükség a munkaidı törvénytervezetben szereplı szabályozására, amely nem áll ellentétben az uniós gyakorlattal. Az államtitkár szerint a kormány nyitott az újabb egyeztetésekre, de sürgetı a törvény mielıbbi meghozatala. A kormány nyitott a többletköltségek finanszírozására is, de erre már csak a következı költségvetésben lesz lehetıség.

81

MGYOSZ

MUNKÁLTATÓK

2003.04.05 Hír. A munkaadók SZERINT a korkedvezményes nyugdíj rendszere . „testidegen” a magyar társadalombiztosításban. Nosztray Judit, az MGYOSZ szakértıje szerint hagyni kell, hogy a korkedvezményes rendszer szép csöndben „elhaljon”, és létre kell hozni a harmadik társadalombiztosítási ágat, a baleset-biztosítást. Ehhez a napokban elkészült a különbözı munkahelyek kockázati osztályba sorolási javaslata. Így megállapítható lesz a munkahely kockázati szintje, és az ennek alapján fizetendı járulék. Az elızı kormány alatt megalakult munkavédelmi tárcaközi bizottság javaslata a baleset-biztosítási ág kialakítására várhatóan májusban kerül az OÉT elé. Mindeközben az egészségügyi tárca több változatot is kidolgozott a korkedvezményes nyugdíj rendszerének megváltoztatására. A korkedvezményes nyugdíj mai rendszere 2005. január 1-jéig hatályos. 2003.04.23 A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Gépgyártók . Országos Szövetsége (MAGOSZ) együttmőködve a HUNGEXPO Rt.-vel, és az MKIK-val konferenciát szervezett „Magyarország gépipara és az Európai Unió” címmel a MACH-TECH 2003 Nemzetközi Gépgyártás-technológiai és Hegesztéstechnikai kiállítás idején. A konferencián többek között elıadást tartott Jürgen Köppen nagykövet, az Európai Bizottság Budapesti Delegációja vezetıje, Dr. Csillag István GKM miniszter, Dr. Parragh László az MKIK elnöke és Széles Gábor az MGYOSZ elnöke. 2003.04.27 Hír. Június végéig felülvizsgálja a munkaügyi ellenırzés hatékonyságát az . Országos Érdekegyeztetı Tanács (OÉT) kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldala. Bár a foglalkoztatók és a munkavállalók még végleges álláspontot nem alakítottak ki a kérdésben, az érdekképviseletek kritikájuknak adnak hangot. Miután a munkaügyi felügyelık jogosultak arra, hogy a megbízási, vállalkozói szerzıdést munkaviszonnyá minısítsék, az MGYOSZ azt szorgalmazza, hogy az OMMF idırıl idıre tájékoztasson arról, milyen szempontok alapján történhet az átminısítés. Az MGYOSZ szakértıje azt sem tartja kizártnak, hogy az általuk javasolt tájékoztatási kötelezettségrıl jogszabály rendelkezzen. Szorgalmazzák továbbá, hogy szektor- és versenysemleges legyen az ellenırzés, támogatják, hogy pontosan lehessen tudni, egy adott szabály megsértése mekkora bírságot von maga után, jelenleg ugyanis csak a bírság minimum- és maximumértéke ismert. Az MGYOSZ javasolja azt is, hogy a megnövekedett feladatokra és felelısségre való tekintettel a munkaügyi felügyelık képzettsége javuljon. A szakszervezetek keveslik a munkaügyi felügyelık számát, felkészültségüket hiányosnak tartják. Az OMMF szervezeti felépítésével sem értenek egyet; szerintük az intézmény munkáján belül a munkavédelem nagyobb súllyal esik latba, mint a munkaügyi ellenırzés. Ezért egy önálló, mintegy 400 munkaügyi felügyelıt foglalkoztató hivatalra lenne szükség. Szorgalmazzák továbbá, hogy a hivatal munkáját – de nem a jogkörét – egy háromoldalú bizottság felügyelje. Békés András, az OMMF elnöke leszögezte: a munkaügyi ellenırzés kérdését az OÉT 82

MUNKÁLTATÓK

MGYOSZ

szakbizottságán belül vitatják meg, a kérdésben nem a sajtó útján kíván egyeztetni. 2003.04.30 Hír. A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége meghívására Dr. . Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter áprilisban Szombathelyre látogatott. A miniszter elıadást tartott a kormány vállalkozás-támogatási politikájáról és befektetés-ösztönzési programjairól. 2003.04.30 Hír. A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége szervezésében . negyedik alkalommal rendezték meg a Gyáriparos Bált. A hagyománynak számító rendezvényt Szombathely rangos báljai között tartják nyilván. A résztvevık adományait a szervezık a Gencsapáti Gyermekotthon javára ajánlották fel. 2003.05.22 Hír. Az Mt. július 1-én hatályba lépı módosítása után a munkaügyi ellenırzés megkezdi a színlelt vállalkozói szerzıdések felülvizsgálatát. Rolek Ferenc., az . MGYOSZ alelnöke szerint igen nehéz lesz megállapítani, hogy valójában munkaszerzıdésrıl vagy valódi vállalkozásról van-e szó. Rolek szerint a munkaügyi ellenırök átminısítési joga helyett ezt a jogot a bíróságnak kellett volna megkapnia. Más szakértık véleménye szerint is perek sokasága várható ezzel kapcsolatosan. 2003.05.31 Május 29 és 31. között a Békés Megyei Gyáriparosok, az Építési Vállalkozók . Országos Szövetsége helyi képviselıi, az Építéstudományi Egyesület és a Pallasz Áruház másodszor rendezték meg Békéscsabán az építık napjait. A szakmai elıadások mellett több kiállítás és bemutató várta a látogatókat. 2003.06.03 A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Fejér Megyei . Kereskedelmi és Iparkamara együttmőködési szerzıdést írtak alá. A két szervezet célul tőzte ki, hogy a gazdaság, a versenyszféra szereplıi közül a legszélesebb tagsági kört alakítják ki és együttmőködnek a vállalkozói szféra tájékoztatásában. A szerzıdés aláírása után Széles Gábor elnök megnyitotta a szervezet Fejér megyei irodáját a Gazdaság Házában. 2003.06.05 Az MGYOSZ, a Cseh Köztársaság Ipari és Közlekedési Szövetsége valamint a . Cseh Köztársaság Nagykövetségének Gazdasági és Kereskedelmi Osztálya magyar-cseh vállalkozói párbeszéd címmel az MGYOSZ székházában konferenciát tartott. A számos résztvevı mellett a konferencián elıadást tartott többek között Vladimir Spidla cseh és Medgyessy Péter magyar kormányfı. 2003.06.19 A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közgyőlése jóváhagyta . az MGYOSZ 2002. évi mérlegbeszámolóját, valamint elfogadta a szervezet 2003. évi költségvetését. A közgyőlés után tartott fórumon Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint Petschnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Intézet fımunkatársa tartottak elıadást. 2003.06.20 Hír. Az MGYOSZ elnöke, Széles Gábor egy gazdasági fórumon kifejtette, . hogy az érdekegyeztetési törvény megalkotása halaszthatatlan és a szervezet erre kéri a kormányt. Széles Gábor a rendszer széttagoltságával, a képviseleti szervezetek közötti ellentétekkel magyarázta a törvény szükségességét. A fórumon részt vett Burány Sándor munkaügyi miniszter is, aki elsısorban a szakképzés fontosságáról beszélt.

83

STRATOSZ

MUNKÁLTATÓK

STRATOSZ 2003.04.01 Hír. Csuport Antal, a STRATOSZ ügyvezetı igazgatója részt vett a . Coimbrában 2003. 03. 5-7. között tartott a CEEP ez évi fı rendezvényén, a „CEEP discussion days”-en, melynek Európa egyik legrégebbi egyeteme adott otthont. Az esemény fıvédnöke Jorge Sanpaio, a Portugál Köztársaság elnöke volt. A konferencia a következı kérdésekkel foglalkozott: A közszolgáltatási (közérdekő) szolgáltatások helyzetének leírása az európai integrációs folyamatban. Az EU és annak fıbb (közlekedési, ipari, távközlési, energiai) hálózatai. A szolgáltatások és a helyi vállalkozók kapcsolatának elemzése. A közszolgáltatások hozzájárulása a folyamatos fejlıdés fenntartásához. Az európai közszolgáltatás új területek, (mint pl. közegészség, oktatás, háztartás, stb.) lehetıségeinek megvitatása. A közszolgáltató szféra mőködéséhez nyújtandó garanciák: szabályozás, értékelés, szubsziviaritás. Az audiovizuális és a kultúrával foglalkozó iparágak helyzete. A jelölt országok számára legfontosabb kérdés a közszolgáltatások áttekintése volt, e napirend keretében elıadást tartott a Magyar Köztársaság Nagykövetségének gazdasági tanácsosa, valamint a STRATOSZ ügyvezetı igazgatója is.

84

MUNKÁLTATÓK

VOSZ

2003.04.19 Hír. A ruhaipari szakemberek egyetértenek abban, hogy az ágazat komoly . válságba került, egyesek szerint a csıd szélén áll. Pintér András, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ruházati és textilszekciójának elnöke szerint az évi 1,5 milliárd euró exportot produkáló iparág talán meg sem éri az uniós csatlakozást, holott az ágazat árbevételének 80 százaléka a kivitelbıl származik, ami azt bizonyítja, hogy a hazai cégek versenyképesek. „A kormánynak javasoltuk, hogy az esélyek egyenlıvé tétele érdekében a jelenleg 3500 forintos egészségügyi hozzájárulás mértékét a fix összeg helyett a jövedelem százalékában határozza meg. Új munkahely létesítésére létezik támogatás, ennek alapján felvetettük, hogy vezessenek be munkahely-megtartó normatív támogatást is. Ez fıként azokon a kisebb vállalkozásokon segített volna, amelyeknek meg kellett szüntetniük a termelést”, mondta Pintér András. Az elnök nehezményezi, hogy Kiss Péter akkori munkaügyi miniszter a szervezet kérésének helyt adva, az iparág átmeneti megsegítése érdekében ugyan tárcaközi bizottságot állított fel a Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a munkaügyi tárca részvételével, de azóta semmi sem történt. A piaci szereplık elsısorban a forint erısödését és a minimálbér megemelését okolják a krízisért. Az érdekérvényesítés hatékonyabbá tétele végett sokan szorgalmazzák az ágazat szervezeteinek együttes fellépését, hiszen a VOSZ textil- és ruházati ipari szekcióján kívül létezik még a Magyar Ruhagyártók Egyesülés, a Magyar Könnyőipari Szövetség, a Textilipari Mőszaki Tudományos Egyesület és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete. Tomor János, a Magyar Ruhagyártók Egyesülés igazgatója szerint a meglévı gondok mellett többet kellene beszélni a kibontakozás lehetséges útjairól. Ennek egyik fóruma lehet a Könnyőipari Párbeszéd Bizottság, amelynek mőködését Phare-pénzbıl finanszírozzák. Az európai tapasztalatok szerint azoknak a cégeknek, akik rugalmasan, a divatot követve kis szériás termelést képesek fenntartani, nem kell aggódniuk a jövıjük miatt. A mai cégek háromnegyed része képes ilyen átalakulásra. A cégek egy részénél létszámleépítésekre, másoknál átképzésre van szükség, amelyhez azonban elengedhetetlen a kormányzati segítség.

85

MUNKAÜGYI VITÁK 2003.04.01 Hír. Alapanyaghiányra hivatkozva hétfıtıl szünetelteti termelését Ózdon a . Finomhengermő Munkás Kft., a kényszerszünet a tervek szerint egy hétig tart. A több mint négyszáz embert foglalkoztató kft. alkalmazottjainak egy része jelenleg a berendezések javításán, karbantartásán dolgozik, a többiek állásidın vannak. A cégnél az elmúlt hét végén munkásgyőlést tartottak. A dolgozók azt nehezményezték, hogy a tulajdonos a mai napig nem kötötte meg velük a kollektív szerzıdést, költségtakarékosságra hivatkozva pedig megvonta az étkezési hozzájárulást. Vitkó István, a finomhengermő szakszervezeti titkára újságíróknak elmondta: már a sztrájk gondolatával is foglalkoznak. 2003.04.01 Hír. A postás érdekvédelmi szervezetek lemondanának bérsztrájkjukról, bár a . posta továbbra is csak átlagosan tízszázalékos emelést ígér. A POFÉSZ elnöke szerint a szakszervezetek ezt akkor fogadnák el, ha kizárólag a kiskeresetőek fizetését növelnék. Az érdekképviseletek egyik vezetıje szerint az idén négyezer dolgozó távozott a postától, a menedzsment képviselıje viszont csak hatszázról tud. 2003.04.02 Hír. Szarvason demonstrációt tartanak április 3-án a Vajda Péter Gimnázium . bezárásának megakadályozására. A város vezetése szerint nem született ilyen döntés, ezért nem kellene demonstrálni, a szülık szerint viszont épp ezért van idıben a demonstráció. A tanárok nem vesznek részt szervezésben. 2003.04.02 Hír. Az ózdi Finomhengermő Munkás Kft. e hét elején ismét leállítani . kényszerült hengersorait, mivel földolgozta a legutóbb Ukrajnából vásárolt húszezer tonna alapanyagát, utánpótlásról azonban nem tudott gondoskodni. Ráadásul továbbra sincs egyezség a dolgozók és a cégvezetés között a kollektív szerzıdésrıl. A Finomhengermő Munkás Kft. vezetıi a napokban jelentették be, hogy a fél ezres dolgozói létszámot harminccal csökkentik és továbbra sem hajlandók eltérni tavaly nyáron már vitára okot adó elképzelésüktıl, hogy a megkötendı új kollektív szerzıdés kizárólag a Munka Törvénykönyve által elıírt minimumokat tartalmazná. A dolgozók ezt keveslik. 2003.04.02 Hír. Megmenthetı az egri Berva Finomszerelvénygyártó Rt. – közölte . Marjasiné Endrédi Zsuzsanna, a Cash & Limes Vagyonkezelı és Felszámoló Rt. igazgatója, a Berva felszámolóbiztosa. Erre egy hosszú távú szerzıdés nyújt lehetıséget: a Toyotához tartozó Koyo társaság kormánymővek gyártására adott megbízást az egri üzemnek. Ezeket a Renault és Toyota gépkocsikba szerelik majd be. A prototípusok elıállítása májusban kezdıdik. A szerzıdés értelmében a cég piacának 33 százalékát nyerte el az egri gyár, a megállapodás három évre szól. Ezáltal a Berva jelenlegi 340 dolgozójának biztossá válik a munkahelye. İk eddig a Suzuki gépkocsikba gyártottak lengéscsillapítókat, ám a megrendelés a múlt hónapban befejezıdött. A Berva ellen egy évvel ezelıtt kezdeményeztek felszámolást a hitelezık. Akkorra ugyanis a gyárat tulajdonló, magyar magánszemélyekbıl álló társaság 2,4 milliárd forint tartozást halmozott fel, miközben a cég vagyona csupán 1,4 milliárd forintot tett ki. 2003.04.02 Hír. Hétfı este mintegy kétszáz szılısgazda győlt össze Soltvadkerten, hogy . meghallgassa a Kiskunhalasi Határır Igazgatóságnak az idegenrendészeti feladatokról szóló tájékoztatóját. A fórumot Berkecz László, a város polgármestere kezdeményezte azzal a céllal, hogy közösen megoldást találjanak az elmúlt hetekben szinte mindennapossá vált idegenrendészeti akciók

86

MUNKAÜGYI VITÁK következményeire. Ezek miatt ugyanis megtorpant az amúgy is késve indult tavaszi munkák üteme. Az idegenrendészeti akciók veszélyeztetik a tavaszi munkák befejezését – vélik a szılısgazdák. Érveik szerint a kigazdálkodható bérért nem lehet hazai, csupán erdélyi napszámosokat találni, akiket kénytelenek feketén foglalkoztatni, mert legalizálásuk olyan hosszadalmas hivatali folyamat, amit nem lehet összehangolni az idıjárástól függı idénymunkával. Lunger Zoltán határır alezredes azt mondta: nem tehet olyan ígéretet, hogy a határırség szemet huny a külföldiek mezıgazdasági foglalkoztatása felett. A múlt évben kétszáz, az idén pedig eddig hetven illegálisan mezıgazdasági munkát végzı külföldit állítottak elı a térségbıl. A más országból származó foglalkoztatottak bejelentésének lehetıségeirıl szóló tájékoztatóra a gazdák úgy reagáltak: nem tudnak mit kezdeni ezzel az információval, mert a munkaügyi kirendeltségek hatvan-kilencven napos ügyintézési ideje számukra elfogadhatatlan. Mindezek mellett azt is elismerték, hogy az erdélyi napszámosok – ellátástól függıen – 1500-2500 forint napi bérért dolgoznak, a magyarok viszont ennek a kétszereséért, s ekkora összeg – mondták – a magas járulékok miatt számukra kigazdálkodhatatlan. Vancsik Ferenc helyi gazda szerint a szılı kilogrammonkénti negyvenforintos átvételi ára már nem bírja el az ilyen többletköltségeket. 2003.04.03 Hír. Petíciót küld a kormánynak és az országgyőlési képviselıknek Cser Ágnes, . az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte a kormány az egészségügy modernizációjának ürügyén az ágazati vagyon kimentését készíti elı. A kormány sokat hangoztatott álláspontjával szemben a kórháztörvény-javaslat valós célja szerinte nem a modernizáció, hanem bizonyos érdekkörök milliárdos vagyonhoz juttatása, amit meg kell akadályozni. A magánvállalkozások csak a profitszerzés érdekében fektetnek be, a profit kinyerése azonban az egészségügyre fordítható források további zsugorodását eredményezi. A szakszervezeti vezetı kiemelte: helyi népszavazás kezdeményezésével megakadályozható a kórházak magánosítása. 2003.04.03 Hír. Folytatódtak a tárgyalások az RSZTÉF, illetve a BÉT munkavállalói oldala . és a munkáltatók között, amelyek eredményeképpen a BÉT-en újabb megállapodás született, amelyet hat belügyi szakszervezet írt alá megállapodást a dolgozói juttatásokról és bérekrıl Lamperth Mónika belügyminiszterrel. A felek egyetértettek abban, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetében „ez volt a legtöbb” amit elérhettek. A megállapodást aláírta a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselık Szakszervezete, a Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa, a Fıvárosi Tőzoltóság Szakszervezete, a Határırségi Dolgozók Szakszervezte, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határır Szakszervezet, valamint a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete. A megállapodás aláírásával - az aláírók szerint lezárult a Belügyminisztérium vezetése és az illetékességi körbe tartozó belügyi szervek munkavállalói érdekképviseletei közötti egyeztetési folyamat a 2003. évet érintı dolgozói juttatásokról, bérekrıl, törvénymódosításokról. A megállapodás kivonatos szövege a következı: A hivatásos állomány körében 2002-ben a nagyobb arányú bérfejlesztés második üteme megtörtént. A közszférában dolgozók közül a közalkalmazottak 50%-os béremelése, és a köztisztviselık bérfejlesztésének idén nyáron várható második üteme után mindhárom foglalkoztatási csoportban realizálódik egy nagy arányú béremelés. 87

MUNKAÜGYI VITÁK Az idei költségvetést ezért nem terhelte a Kormány a hivatásosok újabb bérfejlesztésével. 2003. év elején a tiszthelyettesek átlagkeresete bruttó 154 ezer forint, a tisztek átlagbére bruttó 297 ezer forint. A tárgyalás során több olyan, a rendvédelmi dolgozókat pozitívan érintı lépést tett a Kormány, amely jogszabályi elıkészítést is igényelt. 2003. január 1-ig visszamenıleges hatállyal döntött a parlament a hivatásos állomány körében a százezer forintos diplomás minimálbér bevezetésérıl, valamint az elızı kormány által megszüntetett tőzoltó veszélyességi pótlék rendszer visszaállításáról. Ennek mértéke most az illetményalap 22,5%-a, 7.425 Ft/hó. A Belügyminisztérium a jövı évi költségvetés keretében vállalja annak kezdeményezését, hogy a pótlék mértéke 2004. január 1-tıl az illetményalap 45%-ára emelkedjen. Február 28-án a Belügyi Érdekegyeztetı Tanács (BÉT) tagjai megállapodtak a 2003-as személyi juttatások terhére teljesítendı egyes kifizetésekrıl, amely miniszteri utasításként lépett életbe. Ez szerint az ügyviteli és fizikai munkakört betöltı munkavállalók 2003-ban 5%-os bérfejlesztésre számíthatnak. A teljes állományra vonatkozóan a havi étkezési hozzájárulás természetben nyújtott étkezés esetén 4.000, vásárlási utalvány esetén 2.000 forint. A ruházati költségtérítés mértéke köztisztviselıknél 49.500, közalkalmazottaknál és munkavállalóknál 40.000, hivatásos állománynál 82.500 forint lesz. A pénzintézeteknél nyitott bankszámlákra átutalt pénz esetén, az átutalás során keletkezı többletköltségeket a legmagasabb adómentes mértékben, évi 2000 forintban térítik a munkáltatók. A közalkalmazottak esetében törvény által kötelezıen elıírt 3 évenkénti elıresorolás során legalább 3000 forintos illetményemelést kell elérni. A megállapodásban rögzített juttatások a Belügyminisztérium költségvetését plusz közel 1 milliárd forinttal terhelik. A BÉT által elfogadott megállapodásban a Belügyminisztérium vállalta egy három évre szóló keret-megállapodás elıkészítését is, a személyi juttatások kiszámíthatósága érdekében. A Belügyminisztérium vezetése kereste annak lehetıségét, milyen módon lehetne bıvíteni a személyi juttatások körét. Az érdekképviseleti szervezetek egy része által elfogadott megállapodás alapján a Kormány a Parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint 2003. július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél - városi, kerületi kapitányságok, parancsnokságok, ırsök - szolgálatot teljesítı tiszti állomány 8%-os, ugyanitt a tiszthelyettesi állomány 6%-os illetmény kiegészítést kap. Az intézkedés azt eredményezi, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél 2003. július 1-tıl 7000 fı tiszt részesülhet havi 15.000 forint, és a több, mint 23300 fı tiszthelyettes pedig 6.000 forintot meghaladó többletilletményben. A központi és területi szerveknél - országos, megyei és fıvárosi parancsnokságok - dolgozó hivatásos állomány részére 2003. IV. negyedévében egyszeri juttatásként 500 millió forintot biztosít a Kormány, amelynek személy szerinti elosztása az érdekképviseleti szervezetek bevonásával történik. A fenti juttatások a belügyi illetékességő hivatásos dolgozókat illetıen plusz 2 milliárd forint kiadásként érintik a központi költségvetést. Parlament elıtt van a vonatkozó törvény (Hszt.) olyan értelmő módosítása is, hogy a köztisztviselık körében már érvényes állami kezességvállalás kiterjedjen a hivatásos állomány részére is, biztosított legyen lakásépítéshez, lakásvásárláshoz felvett hitel esetén. A Belügyminisztérium a jövı évi költségvetés keretében vállalta annak kezdeményezését, hogy az érintett állomány számára 2004. január 1-tıl az illetmény kiegészítés a 88

MUNKAÜGYI VITÁK tiszteknél 15%, a tiszthelyetteseknél 10% mértékre emelkedjen. Fontos megjegyezni azt, hogy bár az egyeztetések a Belügyminisztérium és a belügyi érdekképviseleti szervek között zajlottak, a törvénymódosítást igénylı kezdeményezések a Belügyminisztérium illetékességi területén túl érintik az önkormányzati tőzoltóságok, a Büntetés-végrehajtás, a Vám-és Pénzügyırség, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok hivatásos állományú munkavállalóit is, mely további 1 milliárd forintot jelent a központi költségvetésben. [www.bm.hu, 2003. április] A megállapodás nagy vitát váltott ki az RSZTÉF munkavállalói oldalán, mivel az ott jelen lévı szakszervezetek egy része az FRDÉSZ teljes tagságára kiterjedı bérmegállapodás megkötését tőzte ki célul, amely e megállapodás keretei között nem teljesül, hatálya ugyanis nem terjed ki a Hjt. hatálya alá tartozó Magyar Honvédségre, emellett a szervezetek egy része nem tartja elégségesnek az elért korrekciós intézkedéseket. 2003.04.04 Hír. Közeledtek az álláspontok a postai dolgozók béremelésérıl a . vezérigazgatóság és a szakszervezetek tárgyalásain. A posta hajlik arra, hogy némi módosítással elfogadja az érdekképviseletek ajánlatát, tehát hogy a kiskeresetőek bére emelkedjen jelentıs mértékben. 2003.04.04 Hír. Kovács János (Mátraholding), az olasz tulajdonú DAM Steel Rt. . felszámolója szerint mindent megtesznek az üzem újraindítása érdekében. Kovács felkérte szakértıjének Marjasné Endrédi Zsuzsannát, a Cash & Limes vezetıjét, aki korábban – az olaszok tulajdonlása elıtt – az akkori DAM felszámolója volt (ı adta el a Cognénak). A jövı hét közepén megkapják márciusi járandóságukat a diósgyıri kohászok. A bérgarancia alap nagyjából 100 millió forintot biztosít erre a célra, a többi 40 milliót pedig (egyéb bérjellegő kifizetésekre) a DAM Steel Rt. állja majd. 2003.04.04 Hír. Megszakadt a bértárgyalás BorsodChem Rt. vezetése és a szakszervezetek . között. Hétfıre munkásgyőlést hívott össze a társaságnál mőködı Kazincbarcikai Vegyész Szakszervezet és a Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezete. Salagvárdi Gábor, a Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezetének elnöke közölte: írásban kérték „a munkáltató egyoldalú döntése alapján megszakadt tárgyalások” folytatását, és ennek megpróbálnak érvényt is szerezni. A további lépésekrıl a munkásgyőlésen a többség határoz. A BorsodChem Rt.-nél összesen mintegy 2700-an dolgoznak, kétharmaduk fizikai munkakörben. A vita a munkáltatóval a cégnél bevezetett úgynevezett kulcsember program, illetve a 13. havi bér emelése miatt robbant ki. A szakszervezet a 6,9 százalékos alapbér fejlesztést el tudta volna fogadni, ha a 13. havi bért kiegészíti a társaság plusz két heti fizetéssel. A BorsodChem a 13. havi fizetést két részletben, júliusban és decemberben utalja a dolgozóknak. A szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy mindkét részlet a jelenlegi két heti helyett három heti fizetés legyen. Az érdekképviselet szerint ez 150 millió forint plusz költséggel jár. A kulcsember program lényege, hogy a cégnél a dolgozók egy bizonyos körének „piaci” béreket adnak azért, hogy más társaságok ne tudják „elszívni” az értékes munkaerıt. A kulcsember program 386 fıt érint. A szakszervezetek azt kifogásolják, hogy a kiemelt körbıl csupán 18 fı fizikai dolgozó. A szakszervezetek szerint a program lehetıséget adna arra, hogy a mőszakban dolgozók bruttó havi 85 ezer forintos besorolási bérét megemeljék. 89

MUNKAÜGYI VITÁK 2003.04.09 Hír. Nem kezdıdött meg a termelés hétfın Ózdon a Finomhengermő Munkás . Kft.-ben, holott az eredeti tervek szerint hétfın ismét beüzemelték volna a cég hengersorait. Alapanyaghiányra hivatkozva március 31-én - idén másodszor állt le Ózdon az ukrán-orosz tulajdonban lévı Finomhengermő Munkás Kft. 2003.04.09 Hír. A több mint két és fél ezer embert foglalkoztató BorsodChem Rt. (BC) . vezetıi által félbeszakított bértárgyalások miatt tartottak munkásgyőlést tegnap Kazincbarcikán. A gyár területén lévı kultúrteremben – ahová újságírókat nem engedtek be – mintegy hatszázan győltek össze, de a cég vezetıi közül senki nem volt jelen. A munkásgyőlés úgy döntött, egy hónap türelmi idıt ad a cégvezetıknek az érdemi tárgyalások folytatására. Ha nem járnak sikerrel, akkor a tulajdonosokkal próbálnak majd egyezségre jutni, mielıtt esetleg keményebb eszközökhöz nyúlnának – mondta Salagvárdi Gábor, az egyik helyi szakszervezet elnöke. A bérvita egyik tétele a BC-nél minden évben két részletben folyósított tizenharmadik havi bér. A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy a most ajánlott, differenciált, átlagosan 6,9 százalékos béremelés mellett mindkét alkalommal háromheti pénzt fizessenek az eddigi kétheti helyett. Az érdekképviseletek vitatják a csaknem négyszáz dolgozót érintı kulcsemberprogramot is, amelynek során kiemelt bért adnak azoknak, akiket más cégek elcsábíthatnának tılük. Kovács F. Ferenc, a cég vezérigazgatója rövid írásos tájékoztatójában tudatta: a szakszervezetek újabb, a korábbinál magasabb járandóságot követelı javaslata miatt távolodtak az álláspontok. Áprilisban azonban a dolgozók már a munkáltatói ajánlatnak megfelelıen felemelt bért kapják. 2003.04.09 Hír. Április 16-án kezdi meg hivatalosan is munkáját az a JNT Security, azaz a . József Nádor Tér Security, amely az épp végelszámolás alatt lévı Defend kft. megbízásait veszi át. A JNT Security a száz százalékos állami tulajdonban lévı Magyar Posta egyik leányvállalatként fog mőködni, átvéve a Defend dolgozóinak többségét. A Defend eredetileg is József Nádor Tér Kft. volt, igaz, akkor még ingatlanforgalmazó cégként mőködött. A most megalakított vállalkozás ügyvezetı igazgatója az a Lajtár József, aki Pintér Sándor egykori belügyminiszter közigazgatási helyettes-államtitkáraként dolgozott a belügyi tárcánál. Lajtár úgy nyilatkozott: a JNT négy üzletágat fog képviselni: foglalkozik ırzés-védelemmel, értékfeldolgozással, biztonságtechnikával és némi értékszállítással is, ám utóbbi kör jelentıs részét továbbra is a posta végzi majd. A JNT megvásárolta a felszámolás alatt lévı Defend eszközeit, az ehhez szükséges mintegy 1,8 milliárd forint jelentıs részét a posta hitelezte a cégnek. Lajtár elmondta: a Defend egykori dolgozóinak többségét átveszi a JNT Security, azok munkahelye továbbra is biztosított, akik a postai vonalon teljesítettek szolgálatot. Némi leépítésre azonban számítani lehet. 2003.04.09 Hír. A Közszolgálati Mősorkészítık Szakszervezete tiltakozik a Magyar . Televíziónál tervezett 800 fıs leépítés ellen, amely az érdekképviseleti szerv számításai szerint mintegy 4 milliárd forintba kerül. Lapértesülések szerint ez abban az írásos anyagban olvasható, amely a legfrissebb elképzeléseket tartalmazza a köztévé átalakítására. Az elképzelések között található az Óudai Gyártási Bázis külsı kézbe adása, valamint az MTV megrendelı televízióvá való alakítása. A terv egyes részleteit múlt hét szerdán az televízió üzemi tanácsa elıtt is ismertették, amelynek tagjai felháborodással fogadták a

90

MUNKAÜGYI VITÁK terveket. A szakszervezet kísérletet tett a hír megerısítésére, illetve megcáfolására, azonban arra sem az MTV ügyvezetı elnöke, sem a három reprezentatív szakszervezet vezetıje nem volt hajlandó. A Magyar Televízió három szakszervezete és üzemi tanácsa kedden nyílt levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és a parlamenti pártok elnökeihez az intézmény mőködési feltételeinek megteremtése érdekében. 2003.04.10 Hír. Wágner Ferenc, a Bányaipari Dolgozók Demokratikus Szövetségének . területi elnöke közölte az MTI-vel a lencsehegyi bányaüzem sztrájkbizottságának szerdai tanácskozását követıen, hogy a lencsehegyi bányászok támogatják a bányász szakszervezet országos elnöksége múlt heti döntését, miszerint, ha árpilis 15-ig nem szőnnek meg a hazai bányák mőködésével kapcsolatos kérdıjelek, és nem születnek meg a kért humánpolitikai döntések, akkor akár országos demonstrációt is szerveznek. A bányászok humánpolitikai követelése közé tartozik, hogy a bezárásra ítélt bányákban dolgozóknál a nyugdíjazáshoz 25 év munkára vagy ötezer mőszakra legyen szükség. Szorgalmazzák továbbá, hogy a nyugdíjazáshoz kapjanak korengedményt a külfejtéses bányákban dolgozók is, és rendezzék a bányász nyugdíjasok szénjárandóságát. 2003.04.11 Hír. Tegnap átadták a fegyveres és rendvédelmi szféra dolgozóinak tiltakozó . leveleit tartalmazó három nagymérető postaládát a miniszterelnök képviselıjének. Idézetek a levelekbıl: „Pályaválasztásomkor azért választottam a köz szolgálatát, mert bíztam a biztos megélhetésben, a nyugodt szívvel történı családalapítás lehetıségében. Mára kiderült, hogy fizetésünk biztos, de a megélhetéshez kevés, hiszen jövedelmünkbıl a rezsi kifizetése után naponta 1500 forint marad ennivalóra, ruházkodásra, váratlan kiadásra négyünknek.” „Senkinek nem mondhatom, hogy ha én nem kaptam az államtól fizetésemelést, akkor ne is kérjék tılem az emelt árakat. Fizetnem kell, ezért kérem, nekem is fizessenek.” „Tudom, sokan örülnének annak a pénznek, amit én kapok. Az ország keleti részein sokan nyomorognak, éheznek. Nem akarok az ı szintjükre kerülni!” A demonstrációt a figyelem felkeltése érdekében hirdette meg a szakszervezeti szövetség, így tiltakozva az ellen, hogy a köztisztviselıi illetményalap kormány általi befagyasztása miatt a hivatásos állományúaknak az idén csökken a reálkeresetük. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke azt mondta: civilektıl, pedagógusoktól, hajléktalanoktól is kaptak támogató leveleket. Szerinte az akcióval elérték céljukat, mert sikerült felhívniuk tarthatatlan helyzetükre a döntéshozók figyelmét. A szféra minden rétege kifejezésre juttatta: elvárják a kormánytól, hogy megoldást találjon helyzetük javítására. A tíz nap alatt mind a négy parlamenti párt képviselıje megkereste a demonstrálókat, felvállalva, hogy közbenjárnak érdekükben. Az elnök megerısítette: ha a további tárgyalások sem vezetnek eredményre, a törvényes keretek között élnek „a fokozott nyomásgyakorlás” eszközével. A parlament rendészeti bizottsága keddi ülésén tárgyal a szférában kialakult helyzetrıl, a tanácskozásra meghívják a szakszervezeteket is. 2003.04.11 Hír. Az egészségügyi szakszervezetek szerint a kórháztörvény tervezete nem . biztosítja a megfelelı szintő betegellátást, veszélyezteti a dolgozók jogait és az önkormányzati tulajdont. Az ágazati érdekképviseletek sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy kifogásaikkal petícióban fordulnak a kormányhoz és a parlamenthez. Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus 91

MUNKAÜGYI VITÁK Szakszervezetének elnöke hozzátette, végsı esetben akár sztrájkra is készek, de az esetleges privatizációkról hajlandóak helyi népszavazást kezdeményezni. 2003.04.12 Hír. E hónap elején magánosították a Debreceni Egyetem radiológiai klinikai . részlegének szolgáltatásait. Az eljárás során több kifogás merült fel az itt dolgozók részérıl, ezért úgy döntöttek, hogy az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéhez fordulnak segítségért. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke csütörtök délután találkozott a dolgozókkal, de nem az egyetemen, hanem egy közeli szállodában. Azért itt, mert az egyetem vezetıi nem engedélyezték, hogy Cser az egyetem területén találkozzon a dolgozókkal, s ott sajtótájékoztatót tartson. Cser Ágnes elmondta, hogy a vezetés, tudomása szerint, biztonsági ıröket is küldött a találkozó tervezett helyszínére. Fésüs László, az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának vezetıje azt mondta: az egyetem vezetése azért nem járult hozzá ahhoz, hogy Cser munkaidıben konzultáljon a dolgozókkal és sajtótájékoztatót tartson az egyetemen, mert az érintett radiológiai klinika dolgozói között egyetlen EDDSZ-tag sem volt, a szakszervezeti tagok kilencvenkilenc százaléka a helyi szakszervezet, a DOTESZ tagja. Hozzátette: biztonsági ıröket nem küldtek a tervezett találkozó helyszínére. Felajánlották viszont, hogy szívesen állnak minden információval Cser Ágnes rendelkezésére, de ezzel ı nem kívánt élni. 2003.04.16 Hír. A múlt hét elején még együtt szervezett munkásgyőlést a bérkövetelések . nyomatékosítására a több mint kétezer embert foglalkoztató BorsodChem Rt.nél mőködı két szakszervezet, a további teendıket illetıen azonban eltér az álláspontjuk. A korábban megszakadt bértárgyalások egyik vitatott tétele a minden évben két részletben folyósított tizenharmadik havi bér. Az érdekképviseletek azt kérték, hogy mindkét alkalommal háromheti pénzt fizessenek az eddigi kétheti helyett. A munkáltató ezt nem teljesítette, de – ígéretének megfelelıen – márciusra már az általa végül is egyoldalúan meghatározott, átlagosan 6,9 százalékkal felemelt béreket fizette ki a dolgozóknak. A Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezete (VMFSZ) azonban – miközben továbbra is megegyezésre törekszik – idıközben a munkaügyi bírósághoz fordult. A VMFSZ elnöke, Salagvárdi Gábor és a szakszervezet jogi képviselıje, Kónya Zsuzsanna lapunknak elmondta, a bíróságtól többek között azt kérik, mondja ki: a munkáltató jogellenesen járt el azzal, hogy nem kollektív szerzıdés erejő megállapodásban szabályozta a 2003-as béreket. Ráadásul szerintük még a munkaügyi tárca ajánlásában megfogalmazott reálkereset-növekedés sem valósult meg az egyébként eredményesen gazdálkodó BorsodChemnél. A Kazincbarcikai Vegyész Szakszervezet (KVSZ) titkára, Eördöghné Pataki Irén szerint viszont a társaság vezetıinek kezdeményezésére múlt pénteken létrejött tárgyaláson a munkáltató elfogadhatónak látszó ajánlatot tett a szociális és nem szociális juttatások bıvítésére. A KVSZ ezért nem csatlakozott a bírósági beadványhoz. 2003.04.16 Hír. Az állampolgári jogok biztosához, és a Munkaügyi Fıfelügyelısség . Hajdú-Bihar megyei hivatalához fordult a sorozatos törvénysértések miatt Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte ugyanis elbocsátással fenyegették meg a debreceni Radiológiai Klinika dolgozóit, ha nem írják alá új munkaszerzıdésüket, mindezt pedig dokumentumokkal is igazolni tudja. A dolgozók nem kapták meg a

92

MUNKAÜGYI VITÁK közalkalmazotti jogviszony megszüntetésérıl szóló határozatot és az új feltételekrıl is, csak szóban tájékoztatták ıket. Mindez pedig sorozatos jogszabálysértés - mondta a vezetı. Szerinte éppen ilyen helyzetet eredményezhet majd az a kórháztörvény, amelyet most vitat a parlament, és éppen ezért tiltakozik a szakszervezet annak elfogadása ellen. 2003.04.16 Hír. A Ganz Gépgyár Holding Rt. 800 millió forinttal tartozik egy . alvállalkozónak, aki 2 évig foglalkoztatott szakmunkásokat a Ganz rendeléseinek teljesítésére, kölcsönzési formában. A két cég tavaly megegyezett az adósság rendezésérıl, de az alvállalkozó nem kapott eddig pénzt, ezért 16-án ismét tárgyalnak. Ha nem sikerül megegyezni, az alvállalkozó kétórás demonstrációval hívja fel a figyelmet reménytelen helyzetére. 2003.04.18 Hír. A Temész nyílt levélben emlékeztette az MTV Rt. ügyvezetı igazgatóját . arra, hogy március 31-ig kellett volna végrehajtani az idei bérrendezést a tv-nél, de ez nem történt meg. A kollektív szerzıdésben rögzített határidıt azért nem lehetett tartani, mert a tv-nek nincsenek forrásai, a kormány és a kuratórium döntésére várnak. 2003.04.18 Hír. Elmarad a Ganz egyik alvállalkozója, az Ádám és Társa Bt. által tervezett . demonstráció, mert a Ganz átutalt a cégnek 1 millió forintot és megegyeztek a hátralék törlesztésének ütemezésében is. 2003.04.22 Hír. A Debreceni Egyetem április elejével bérbe adta egy magáncégnek, a . Nemzetközi Egészségügyi Központ Kft.-nek a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások mőködtetését. Ez azt jelenti, hogy a NEK Kft. ezentúl nemcsak a Radiológiai Klinikán található MR-, CT- és ultrahangvizsgálatokat végzi, hanem a más klinikákon lévı hagyományos röntgeneket is: vagyis a teljes radiológiai részleget átvette tizenöt évre. A Radiológiai Klinika 89 dolgozójának e hónap végével megszőnik a közalkalmazotti jogviszonyuk. A dolgozók tavaly ısszel, jóval az egyetemi tanács júniusi döntése után tudták meg, hogy mi vár rájuk, ezért úgy érzik: az egyetem vezetése a fejük fölött döntött az ı sorsukról. A munkavállalók megkeresték az egyetem egyik helyi szakszervezetét, a mintegy kétezer tagot számláló DOTESZ-t, amely azt tanácsolta nekik: fogadjanak ügyvédet. Ez meg is történt. A magáncéggel rendkívül hosszú ideig, csaknem négy hónapig tartott a munkaszerzıdések tartalmának egyeztetése. Ennek során sikerült kiharcolni azt, hogy a NEK Kft. az alkalmazottakkal határozatlan idejő munkaszerzıdést köt, és garanciát vállal arra is, hogy a biztonságosnak tartott közalkalmazotti létbıl a bizonytalanabb magánszférába kerülık nem keresnek kevesebbet. A 89 dolgozó közül az elmúlt napokban körülbelül 50-en írták alá munkaszerzıdésüket a NEK Kft.vel. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke az ügyben többször járt Debrecenben. Cser Ágnes a napokban levelet írt Magyar Bálint oktatási miniszternek, ebben azt kifogásolja, hogy a klinika munkavállalói nem kaptak érdemi tájékoztatást a radiológiai szolgáltatások bérbeadásának részleteirıl. Cser Ágnes szerint az eljárás során több jogellenes lépés történt. Példaként megemlítette: az egyetem orvos- és egészségtudományi centrumának vezetése félretájékoztatta az egyetemi tanácsot, amikor közölte, hogy a dolgozók bevonásával zajlott a privatizációs eljárás. Cser Ágnes szerint kifogásolható az is, hogy a NEK Kft. az elmúlt hetekben egy mobil MR-készüléket helyezett üzembe az egyetemen. Ez – szerinte – betegeket von el a Radiológiai Klinikán OEP-engedéllyel

93

MUNKAÜGYI VITÁK mőködı MR-tıl, ami bevételkiesést okoz az egyetemnek. A Cser Ágnes által említett szabálytalanságokról Fésüs László, az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának vezetıje azt mondta: a szolgáltatások bérbeadása a betegek érdekeit szolgálja, mert a következı években javulnak majd a diagnosztikai munka feltételei. Egy radiológus szakorvos szerint a dolgozók egyik legnagyobb sérelme az, hogy a fejük fölött döntöttek az eljárás lefolytatásáról. Az orvos megerısítette azt is, hogy az egyetemi tanácsot félretájékoztatták, hiszen a folyamat nem a radiológiai dolgozók tudtával és támogatásával zajlott le. A dolgozók kifogásolják azt is, hogy az egyetem és a kft. által kötött szerzıdésbıl csak a munkavállalókra vonatkozó passzust ismerhették meg, holott – szerintük – a kontraktus teljes tartalmának ismerete szükséges ahhoz, hogy felelısséggel dönthessenek a saját sorsukról. Francia Istvánt, a DOTESZ titkára szerint a DOTESZ képviselete fıként arra irányult, hogy a klinika dolgozói nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe azáltal, hogy a közalkalmazotti jogviszonyuk megszőnésével a NEK Kft. alkalmazásába kerülnek, tudomása szerint a kft.-vel kötött munkaszerzıdések határozatlan idıre szólnak. A Nemzetközi Egészségügyi Központ Kft. vezérigazgatója, Katona Zoltán elmondta , hogy a munkavállalók megkapják a korábban közalkalmazottként élvezett juttatásaikat, sıt jubileumi jutalomra is számíthatnak. A vezérigazgató hozzáfőzte: a radiológia részleget egy-két éven belül a legmodernebb képalkotó diagnosztikai eszközökkel – új ultrahang-, MR- és CT-berendezéssel – szerelik föl, összesen mintegy kétmilliárd forint értékben. A munkavállalók ügyvédje szerint a klinikai dolgozók elvesztik a közalkalmazotti állás nyújtotta biztonságot, a „nyugdíjas állás” perspektíváját. Szőcs Péter hozzátette: a dolgozók elkeseredése abból a szempontból érthetı, hogy semmiféle ráhatásuk nem volt a bérbeadás folyamatára. 2003.04.22. Sztrájkra készülnek a New York-i házmesterek Közel egymillió New York-i háztartás maradhat házmesteri szolgáltatás nélkül a város gazdagabb részében, mivel a házmesterek és a liftboyok szakszervezete sztrájkot jelentett be. Huszonnyolcezer házmester és liftboy elégedetlensége káoszt okozhat New York gazdagabb részein. A szakszervezet három százalékos fizetésemelést kért. A munkabeszüntetés egymillió New York-i háztartást érintene, ami azt jelentheti, hogy a háztulajdonosok saját kezőleg ürítenék a szemeteskukákat, egyedül kéne, hogy nyomkodják a felvonók gombjait. Eddig nem látszik készség a munkaadók irányából a fizetésemelés elfogadására. A legutóbbi hasonló sztrájk tizenkét éve két hétig tartott. 2003.04.24 Véget ért a diósgyıri kohászatban az állásidı, amit a DAM Steel Rt. olasz . tulajdonosai rendeltek el még januárban. Tegnap reggel újabb munkásgyőlést hívtak össze a DAM Steel Rt. dolgozói számára. A több mint 800 dolgozó elégedetten tért haza, hiszen a tervek szerint a jövı hónapban újraindul a termelés a diósgyıri acélmőben. A felszámolással megbízott Mátraholding Rt. mindent megtesz azért, hogy a DAM-mal kapcsolatban állók, így a több mint 1100 dolgozó mindig megkapja a neki járó pénzt – mondta a tegnap reggeli munkásgyőlésen Kovács János felszámolóbiztos. Várhatóan a napokban megszületik a megállapodás az Émásszal és a Mollal az energiaellátásról, sikerrel kecsegtetnek a vásárlók visszaszerzése érdekében tett erıfeszítéseik, s 94

MUNKAÜGYI VITÁK a CIB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank közremőködésével megteremthetı a termelés finanszírozási háttere. A dolgozók – akiktıl azt kérik, vegyék ki idıarányos szabadságukat – ma megkezdik a gépek karbantartását, felújítását. 2003.04.27 Hír. Balogh Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei orvosi kamara elnöke . szombaton bejelentette, hogy a szabolcsi egészségügyi dolgozók pénteken fórumon vitatták meg a törvényjavaslat várható hatásait, s úgy foglaltak állást, hogy elutasítják az elıterjesztésben foglaltakat. Egyben döntöttek arról, hogy felhívással fordulnak az állampolgárokhoz és az egészségügy valamennyi szereplıjéhez, s felszólítják ıket a tiltakozás minden eszközének az igénybe vételére. A Szabolcs megyei kamarai vezetı hangsúlyozta: véleményük szerint a törvényjavaslat a közkórházak bezárásának és leépítésének veszélyét hordozza magában. Ezért hétfıtıl az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) égisze alatt aláírásgyőjtésbe kezdenek minden olyan településen, ahol kórház mőködik. Megkezdik továbbá egy országos demonstráció szervezését is, amelynek idıpontjáról késıbb döntenek. Balogh Gábor hozzátette: el szeretnék érni, hogy az illetékes tárca vonja vissza a javaslatot és készítsen újat a szakma bevonásával, s azt nyújtsa be az Országgyőlésnek. Az akcióval összegyőjtött kézjegyeket az EDDSZ fölhasználná népszavazás kezdeményezéséhez is. Azt szeretné a lakosság közvetlen véleménynyilvánításával eldöntetni: akarják-e az állampolgárok a kormányzat által eltervezett módon magánosítani az egészségügyet. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke lapunknak elmondta: az aláírásgyőjtést az ország különbözı pontjain demonstrációk kísérik. 2003.04.29 Hír. Még mindig nem alakult meg az a kormányzati delegáció, amely az . FRDÉSZ képviselıivel tárgyalna a szövetség által képviselt dolgozók bérhelyzetének rendezésérıl. Az FRDÉSZ korábban nem írta alá azt a bérfejlesztési csomagot, amelyet Lamperth Mónika belügyminiszter terjesztett a szakszervezetek elé. A delegáció élére hivatalosan is Lamperth Mónikát nevezték ki, ám a delegáció tagjait a mai napig nem jelölték ki. Errıl a kérdésrıl még mindig egyeztet a BM politikai államtitkársága az érintett minisztériumokkal. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke felkérte a Munkaügyi Közvetítı és Döntıbírói Szolgálat két munkatársát, hogy segítsék a tárgyalásokat. Május 11-éig várnak, ha addig nem történik elırelépés, akkor folytatják demonstrációikat. 2003.04.30 Hír. Rendkívüli küldöttközgyőlést hívott össze a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége május 16-ára. E fórumon a küldöttek arról tanácskoznak: . milyen módon gyakoroljanak nyomást a döntéshozókra azért, hogy „vegyék komolyan az orvostársadalom tiltakozását a parlament elıtt lévı úgynevezett kórháztörvény, illetve az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló tervezetekkel kapcsolatban”. A kamara elnöksége levelet fogalmazott Medgyessy Péter kormányfınek. Eközben a szabolcsi orvosi kamara hétfı óta Most és mindenkiért! címő kiáltványával országos aláírási akciót kezdeményezett. A néhány mondatos dokumentum elindítói országos demonstráció megszervezését kezdeményezik, valamint az érdekérvényesítés eszközeinek alkalmazására szólítják fel az állampolgárokat és az egészségügy szereplıit. A Heves megyei testület egyik vezetıje, Mánya Kristóf szintén aláírásokat győjt, ı azonban az országos küldöttközgyőlés összehívásának érdekében. Kökény Mihály, a szaktárca politikai államtitkára elismerte, hogy 95

MUNKAÜGYI VITÁK „vannak véleménykülönbségek” a parlament elıtt lévı jogszabályokkal kapcsolatban az orvosi kamarával, ám szerinte ezek zöme a vitában módosító indítványokkal rendezhetı. 2003.05.09. A philadelphiai Moore College of Art and Design óráin pózoló modellek a rossz munkakörülményekre hivatkozva szakszervezetet alapítottak. A modellek a 7-11 dolláros órabér, a hideg tantermek és a festékszag miatt panaszkodnak. Vezetıjük, Claire Hankins az AP-nek elmondta: „Csak ezzel a módszerrel tudjuk elérni, hogy az iskola figyeljen ránk. Ha más eredménye nem is lesz, egy kis tiszteletet akkor is kivívunk magunknak.” A modellszakszervezet philadelphiai District Council 37 szakszervezeti szövetség tagja lesz. Az iskola nem támogatta a szakszervezet-alapítást, sıt az illetékes munkaügyi hivatalhoz fordult, hogy megakadályozza azt. A hatóságok azonban úgy látták, hogy a modellek szakszervezet-alapítását semmi sem tiltja. A modellszakszervezet most azt szeretné, hogy Philadelphia összes (körülbelül kétszáz) iskolai modellje belépne. 2003.05.09 Hír. Dr. Szilvássi István, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke kijelentette, hogy . az orvosok nem sztrájkra születtek, nem is kedvelik, s kitartanak a mellett, hogy a betegeknek még a jelenlegi körülmények között is minden szükséges ellátást meg kell kapniuk. Ezért az egészségügyi dolgozókat érintı két törvény kapcsán egy esetleges sztrájkot is kilátásba helyeztek. Természetesen a betegek életét közvetlenül fenyegetı állapot esetén a szükséges beavatkozások nem maradhatnak el, sıt egy korlátozott - vasárnapi ügyeletnek megfelelı - ellátást is fenn kell tartani, ha egyáltalán lesz munkabeszüntetés. 2003.05.10 Hír. Május 12-én, hétfın 16 órakor a SOTE Elméleti Tömbben, a díszteremben . (Bp. Nagyvárad tér 1.) nagygyőlésre kerül sor a kórháztörvény elleni tiltakozás jegyében. Elıadók: Dr. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke és Dr. Gyenes Géza , a Magyar Orvoskamara fıtitkára. 2003.05.11 Hír. Holnapra várja a kormány álláspontját a bérrendezésrıl a Fegyveres és . Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. A szervezet elnöke elmondta: ettıl teszik függıvé, hogy tovább folytatják-e a tüntetéssorozatot, bár az elnök lát esélyt a megegyezésre. 2003.05.12 Hír. Elutasították a kórházak privatizációját elıkészítı törvénytervezetet azon a . fórumon, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) rendezett. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke szerint az Országgyőlés elıtt fekvı kórháztörvényt a tárca állításával ellentétben nem elızte meg társadalmi vita és konszenzus, holott erre egy éve lett volna az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak. Ha a kormány átalakítja az intézményeket, százhatvanezer közalkalmazott munkahelye szőnhet meg – közölte Cser. A fórumon a kórháztörvényrıl és az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezetét nem tartották elfogadhatónak. Állásfoglalásuk szerint a járulékfizetıket megilleti az a jog, hogy dönthessenek az egészségügy kérdésében. A fórum résztvevıi csatlakoztak a Nyíregyházán április 25-én tartott hasonló rendezvényen megfogalmazottakhoz, eszerint a kórházak privatizációja az intézmények bezárását, leépítésének veszélyét hordozza magában, ennek megakadályozása érdekében országos demonstrációt 96

MUNKAÜGYI VITÁK kezdeményeznek. Gyenes Géza, a MOK fıtitkára az egészségügyi dolgozók és orvosok jogállásáról szóló törvény tervezetérıl szólva elmondta: szeretnék például, ha a hétvégi kötelezı továbbképzést a rendkívüli munkavégzésnek megfelelı díjazásban részesítenék, és ha szabályoznák az orvosi tevékenység méltó, garantált mértékő díjazását. 2003.05.12 Hír. Sztrájkra készülnek a Taszáron tartózkodó amerikai hadsereg katonáit . kiszolgáló Brown and Root-nál dolgozó szakszervezeti tagok. Egyelıre aláírásokat győjtenek, mivel a tagság nem éri el a magyar alkalmazotti létszám 45 százalékát, ezért csak a többiek hozzájárulásával szüntethetik be a munkát, tiltakozva a foglalkoztatás körülményei ellen. A munkabeszüntetés okáról és az elıkészületekrıl Utasi Tamás, a Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezete Amerikai Hadsereget Kiszolgáló Vállalatnál lévı Munkahelyi Szervezet mintegy száz tagjának képviselıje számolt be. Úgy fogalmazott, azért teszik meg a szükséges elıkészületeket a munkabeszüntetésre, mert a vállalat vezetése a munkahelyi szervezet ellehetetlenítésén fáradozik, s a magyar alkalmazottak kiszolgáltatottak a munkaadónak. 2003.05.13 Hír. Úgy tőnik, hamarosan sikerül megegyeznie a kormányzati és . munkavállalói oldalnak a rendvédelmi dolgozók reálbércsökkenésének ügyében. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) egyelıre még meghosszabbítja a május 11-ig tervezett demonstrációs moratóriumát, komoly esélyt látnak ugyanis arra, hogy sikerül mindenkinek elınyös döntést hozni. A követeléseikben szereplı 0,6 százalékos szorzóból azonban nem engednek. Kónya Péter elnök úgy látja, a munkaügyi minisztérium politikai államtitkára által koordinált delegáció hajlik a megegyezésre. Ezt mutatja a napokban kormányzati oldalról kiadott nyilatkozat is, amelyben az érintett hat tárca államtitkára a tárgyalások mellett kötelezi el magát. A kiadott közlemény szerint az érintett kormányzati szervek e hét péntekig, azaz a tárgyalások következı fordulójáig felmérik, hogy az irányításuk alatt álló szervezeteknél intézkedés hiányában mely alkalmazotti csoportoknál következne be tényleges reálbércsökkenés. A kormányzati delegáció emellett kijelentette: május 30-ig kész befejezni a tárgyalásokat. Az FRDÉSZ ezen kijelentés alapján demonstrációs moratóriumát május 31-ig kitolja, ez azonban nem jelenti a követelések feladását. 2003.05.16 A MOK közgyőlése az EDDSZ-szel közös sztrájkról dönt a kórháztörvény . visszavonását követelve a kormánytól. Az EDDSZ ügydöntı népszavazás kiírását is kezdeményezi és szükség esetén az AB-hez fordul a tervezett kórházprivatizáció miatt. Ebben az ügyben néhány megyében megkezdıdött az aláírásgyőjtés is. 2003.05.17 Hír. A miniszterelnök tárgyalásra invitáló levele a rendkívüli közgyőlés alatt . érkezett meg a MOK-hoz, a tárgyalásra május 22-ét jelölte meg a kormányfı. Így a közgyőlés elfogadta azokat a minimális követelményeket, amelyekrıl tárgyalni kívánnak az orvosok, de nem döntött a sztrájk ügyében. A MOK abban bízik, hogy a kormányfı visszavonja a törvénytervezetet. Egyes hírek szerint Mánya Kristóf fideszes képviselı a minisztérium épülete elé demonstrációt hirdetett május 21-re. 2003.05.17 Hír. A Motim Rt. nevő cégénél, amelynek tulajdonosa Gyurcsány Ferenc . miniszter (aki épp ezért nem gyakorolja tulajdonosi jogait), vita bontakozott ki 97

MUNKAÜGYI VITÁK a munkaidı heti 36 órásról 40 órásra emelése miatt. A helyi vegyész szakszervezet szerint szó sincs róla, hogy megszőnt volna az egészségre ártalmas munka, a munkáltató ugyanis erre hivatkozott a munkaidı emelésekor. A Vegyész Szakszervezet utólag azt is sérelmezi, hogy a tavaly elbocsátottak a kollektív szerzıdésben rögzítettnél kevesebb végkielégítéssel távoztak. A munkáltató szerint a ksz-t módosították, így a cég 150 m Ft-tal valóban kevesebbet fizetett ki, de mindenkinek lett munkahelye és a nyugdíj elıtt álló nıdolgozók jóval magasabb juttatást kaptak. 2003.05.21 Januárban a volános szakszervezet abban egyezett meg a munkáltatókkal, hogy . a 26 ezer buszsofır és karbantartó havi átlag bruttó fizetése 110 ezerrıl 127500 forintra emelkedik. Ezzel szemben az egyik Nógrád megyei buszvezetı bruttó járandósága a múlt hónapban csak mintegy 105 ezer forint volt. És ebben az a háromhavi elmaradt bérkiegészítés is szerepel, amelyet a januári sztrájk révén sikerült kiharcolni. A megállapodást aláíró Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke elıtt nem ismeretlen a probléma. Inokai Géza sajnálatosnak tartja, hogy a bérharcot lezáró megállapodás nem minden érintett számára jelent 127500 forintos fizetést. A Nógrád Volán dolgozóinak havi bruttó keresete lényegesen kevesebb az átlagosnál, de valamennyi Volán-cég közül egyedül a nógrádi veszteséges, immár három éve. Arányaiban egyébként éppen a Nógrád Volán kapta a legmagasabb bérfejlesztést, de még így is jócskán elmarad az átlagtól. Valenta György, a Nógrád Volán szakszervezeti titkára szerint a társaság dolgozói azért is csalódottnak és becsapottnak érzik magukat, mert talán ık tették a legtöbbet azért, hogy a tulajdonos ÁPV Rt. ajánlatát jóval meghaladó bérmegállapodás jöjjön létre. A borítékban ugyanakkor továbbra is ık találják a legkevesebb fizetést, nem érték el, hogy meginduljon a cégek közötti bérfelzárkóztatás. Valenta úgy látja, nem mindenki számára derült ki egyértelmően, hogy szakmai átlagról szól a bérmegállapodás, ami azt jelenti, hogy a 24 Volán-társaságnál eltérıek a kereseti lehetıségek. 2003.05.23 Hír. A Gyıri Fonoda Kft. alkalmazottainak a tulajdonos - kintlévıségeire . hivatkozva nem fizette ki az április havi bért; a dolgozók ezért csütörtökön demonstráción követelték járandóságuk kifizetését és tiltakoztak a gyártóberendezések leszerelése ellen. A cég többségi tulajdonosának üzenetét Áder György termelési igazgató tolmácsolta, miszerint a Fonoda Kft. Gyırben beszünteti a termelést, a fonalgyártást Budapesten folytatja tovább. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy május 23-án átutalja az alkalmazottak járandóságának a felét. Az MTI érdeklıdésére, hogy a budapesti fonoda a gyıri cég jogutódja-e, vagy ettıl független önálló vállalkozás, a termelési igazgató nem válaszolt. Molnárné Fertetics Brigitta szakszervezeti titkár elmondta: a fonoda tíz hete nem termel, száz dolgozó kétharmada otthon tölti idejét, és csupán ötvenezer forint állásbérre jogosult. A dolgozók közül néhány embert a szomszédos Rábafil Kft.-hez rendeltek dolgozni, a többiek pedig a Fonoda Kft. vezetıinek utasítására a termelı gépeket szerelik le. A szakszervezeti vezetı szerint a dolgozók elıtt tisztázatlan a Fonoda és a Rábafil közötti viszony, nem tudják, hogy milyen jogviszony alapján foglalkoztatják egymás alkalmazottait. 2003.05.27 Zala megyében eddig negyven rendır vitte perre a ruhapénzügyét, miután a . rendırkapitányságok sorra elutasították munkatársaik szolgálati kérelmét, és nem fizették ki a tavalyi évre járó ruhapénzük visszatartott részét. Az idén

98

MUNKAÜGYI VITÁK márciusban két zalai rendır jogerısen is megnyerte azt a próbapert, amelyet a 2002-ben esedékes 82500 forintos ruhapénzükbıl – egy BM-utasításra hivatkozva – visszatartott 47500 forint kifizetéséért indítottak. Az ítélet jogi alapja az volt, hogy a munkáltató nem tarthatja vissza az úgynevezett utánpótlási ruhapénzt arra hivatkozva, hogy a ki nem fizetett részt beszámítja az új rendıregyenruha megvásárlásába. A belügyminiszter a ruhapénzzel kapcsolatban azt mondta: a tárca nem ért egyet a jogértelmezéssel, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsıbb Bírósághoz. Hozzátette: a rendırség idei költségvetésében nincs meg a fedezete a visszatartott – mintegy 1,6 milliárd forintot kitevı – ruhapénz kifizetésének. 2003.05.27 A tatabányai Souftec Kft-nél 2003. február 2-án alakult meg a szakszervezet, . amely Keréktárcsa Gyártó Munkástanács néven a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez csatlakozott. Az érdekvédık szerint azonban a munkáltató kezdettıl fogva akadályozta a szakszervezet mőködését, a tagokat és az érdekképviselet vezetıjét pedig többször is megfenyegette. A helyzet mára annyira elfajult, hogy Varju Zsoltot, a szakszervezet elnökét be sem engedik a Souftec Kft. területére, a munkavállalókat pedig a törvény által biztosított gyülekezési jogukban is korlátozzák. Bár a Munkástanácsok jogi képviselıi levélben tiltakoztak a kft. törvénysértı magatartása ellen, levelüket a cég vezetıi válaszra sem méltatták. A szakszervezet vezetıi ezek után döntöttek úgy, hogy a sajtó nyilvánosságához fordulnak, és tiltakozó megmozdulást szerveznek, melynek során petíciót nyújtanak át a kft. vezetıinek. Az érdekvédık petíciójukban követelik a szakszervezet cégen belüli mőködésének biztosítását, és hangsúlyozzák: a Souftec Kft. német és amerikai tulajdonosaival partnerként kívánnak együttmőködni. A tiltakozó megmozdulásra május 30-án, pénteken 10 órakor kerül sor Tatabányán, a Souftec Kft. telephelye melletti autóbuszmegállónál. 2003.06.04 Amennyiben június 6-án, pénteken sem sikerül megoldást találni a NABI Rt. nél kialakult munkaügyi konfliktusra, a szakszervezet bírósághoz fordul – figyelmeztetett Kordás László, az MSZOSZ alelnöke. A jó hírő, sikeres cégnél 1997-ben, 18 fıvel alakult meg a szakszervezet, amelyhez azóta több mint 300an csatlakoztak. A cég vezetésével azonban már korántsem alakult ilyen sikeresen a kapcsolat. Kezdettıl fogva akadályozták, ellehetetlenítették a szakszervezet munkáját; a hirdetményeiket eltávolították a munkahelyekrıl, a képviselıiket pedig folyamatosan megfélemlítették. Mindemellett munkaügyi téren is számos kifogásolnivaló akadt. A munkavállalók úgy érezték, sokszor semmibe veszik és kihasználják ıket; hiányosak voltak a munkaköri leírások, az USA-ba küldött munkavállalókat május 1-jén és vasárnap is munkára kötelezték, és sokszor a munkaszerzıdésekben foglaltaknak sem tett eleget a gyár vezetése. Mivel a szakszervezetnek nem sikerült a cégvezetéssel megállapodnia, petíciót fogalmaztak meg, amelyet közel hatvanan írtak alá, és több médiumnak is továbbítottak. Bár az aláíróknak az volt a kérésük, hogy nevük ne kerüljön nyilvánosságra, ez nem teljesült; a lista a munkáltatóhoz került, aki a petíciót rágalmazásnak minısítette és "megkereste" az aláírókat. Így történt, hogy akadtak munkavállalók, akik ezek után már azt nyilatkozták: kényszer hatására írták alá a petíciót. A konfliktus ezután vált igazán súlyossá: május 27-én, kedden a munkáltató – arra hivatkozva, hogy rontották a cég jó hírnevét – rendkívüli felmondással szüntette meg Patai Mária és Vad Zsigmond 99

MUNKAÜGYI VITÁK szakszervezeti képviselık munkaviszonyát, Vad Zsigmondot pedig törvény adta jogait semmibe véve kivezették a gyár kaposvári telephelyérıl. A munkáltató törvénytelen magatartása azonnal szolidaritási megmozdulást váltott ki a szakszervezeti mozgalomban: ágazati, munkahelyi szervezetek, de még a közszolgálati szférában mőködı Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet is nyilatkozatot küldött a NABI Rt. és a szakszervezet vezetıinek. A munkaügyi konfliktus azonban ezzel nem fejezıdött be: június 6-án, pénteken lesz egyeztetés a szakszervezeti vezetık, a tulajdonos képviselıi és vállalatvezetés között. Ha itt sem történik megegyezés, akkor a szakszervezet jogi útra tereli a kérdést. 2003.06.05 Megállapodást kötött az FRDÉSZ és a kormány, amelynek értelmében a . szövetség a tervezett akciókat nem tartja meg, a kormány pedig az év vége felé felülvizsgálja a hon- és rendvédelemben végbement bérfolyamatokat és a reálbérveszteséget kompenzálja. A megállapodás Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár hathatós közremőködésével jött létre. A megállapodás értelmében november 20-ig kell számszerősíteni a kompenzációt, amely vélhetıen egyszeri kifizetésbıl és a rendfokozati szorzó emelésébıl tevıdik majd össze. Ha az infláció tovább csökken, a mértékek kisebbek lehetnek, mint az FRDÉSZ eredeti követelése. 2003.06.17 Hír. A PDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament a jelenlegi . formájában fogadja el a közoktatási törvény módosításait. A szakszervezet különösen kifogásolja a pedagógus túlmunka legújabb szabályozását, de más pontokon is kritikusnak tartja a tervezet tartalmát. 2003.06.24 Hír. Mintegy nyolcvan, fıként a Magyar Rádió mővészeti együtteseinek . tagjaiból álló csoport tartott demonstrációt a Parlament elıtt tegnap. A résztvevık a munka törvénykönyve módosítása ellen tiltakoztak. Mint a házelnöki kabinetfınök helyettesének, Kisfaludy Zoltánnak átadott petíciójukból kiderül, attól tartanak, hogy a közrádió munkatársai, ha munkájuk eddigi jogi feltételeit átalakítják, elvesztik jövedelmük 30-40 százalékát. Szabó Veronika énekkari tag, a megmozdulás szervezıje a Népszabadságnak megjegyezte, a helyzet orvoslására a felajánlott 500 helyett legalább 800 millió forintra lenne szükség. (A tüntetéssel kapcsolatban többen vélelmezik, hogy az a rádió vezetésétıl indult ki, mások szerint Szadai Károly nyilatkozata váltotta ki.) Hozzátette, bízik a miniszterelnök korábbi ígéretében, hogy a problémát megoldják. A Magyar Újságírók Közössége és a Sajtószakszervezet álláspontja szerint a munka törvénykönyvének a kényszer-vállalkozásokkal kapcsolatos szigorítása nem végiggondolt lépés volt. A két szervezet egyetért azzal, hogy az újságírók munkaviszonyát a fokozatosság elvének megfelelıen tisztázni kell, de a mostani megoldás a kialakult helyzetet nem veszi figyelembe, így a magyar újságíró-társadalmat lehetetlen helyzetbe kényszeríti. Az új szabályozás értelmében a vállalkozóként dolgozók zömét státuszba kellene vennie a Magyar Rádiónak. Az ezzel járó társadalombiztosítási pluszkiadásokat pedig képtelen elıteremteni a rádió, annál is inkább, mivel a többletköltség sok százmillió forintra rúgna. (Jelenleg a rádiónak mintegy 1300 belsıs és 3000 külsıs munkatársa van - a számlát adók között található az orgánum számos meghatározó személyisége.) Így az MR munkatársai attól félnek: anyagilag teljesen ellehetetlenül a rádió, elbocsátásokra kerülhet sor.

100

MUNKAÜGYI VITÁK 2003.06.25 A Rába Futómő Kft. Kapuvári Gyárában sztrájkot terveztek, elızetesen a . szakszervezet a következıt közölte: „A Rába Rt. Munkavállalók Szakszervezete április 15.-én kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a Rába Futómő Kft. Kapuvári Gyárában tervezett átszervezések és esetleges gyárbezárás miatt. Az egyeztetés a mai napig nem hozott a munkavállalók számára elfogadható eredményeket, azaz nem biztosított a kapuvári munkavállalók továbbfoglalkoztatása. Ezért a szakszervezet igényeinek érvényesítésére a Kapuvári Gyárban 2003. június 26-án 9-11 óráig figyelmeztetı sztrájkot hirdetett meg. A munkabeszüntetés után a gyár telephelyén (Kapuvár, Gyıri út 62.) az erre a célra biztosított helyiségben SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT tart Alper László szakszervezeti elnök és Gaskó István a LIGA Szakszervezetek elnöke. A gyár vezetése és a szakszervezet közötti megállapodás értelmében a szakszervezet nem nyilatkozik a sajtótájékoztatót megelızıen. Gyır, 2003. június 25. 2003.06.25 Hír. Nem sokkal azután, hogy a csepeli Weiss Manfréd Kórház dolgozói . bejelentették, tiltakozó megmozdulást szerveznek az kórházbezárás ellen, a kórház igazgatója utasítást kapott a fıvárostól: a tüntetés idıpontjára hívjon össze összdolgozói értekezletet. Úgy tőnik azonban, kórház dolgozóit már nem lehet visszariasztani, a tüntetés a Fıvárosi Önkormányzat épülete elıtt lesz csütörtökön délelıtt fél 9-tıl fél 10-ig. A tüntetést a kórház dolgozói szervezték, de részt vesz benne, és támogatja azt az intézmény EDDSZ szakszervezete is. A dolgozók minden, a csepeli kórházért és a magyar egészségügyért aggódó budapesti polgárt várnak a csütörtök reggeli demonstrációjukra. 2003.06.26 Ma dönt a Fıvárosi Közgyőlés a csepeli Weiss Manfréd Kórháznak a Jahn . Ferenc Kórházzal való „összevonásáról”, amely az aktív kórházi ellátás teljes megszüntetését, és a kórházi dolgozók többségének elbocsátását jelenti Csepelen. Az errıl szóló határozattervezetet az ellenzék tiltakozása ellenére már elfogadta a közgyőlés szocialista-szabaddemokrata többségő egészségügyi bizottsága. A kórház vezetése, dolgozói és szakszervezete azonban továbbra is azt állítja: a tervezet indoklása finoman szólva nem állja meg a helyét. Az összevonás közgyőlési határozati javaslatának indoklásában a kórházzal kapcsolatos „mőködési és stratégiai problémák” között a következık állnak: „pénzügyi válság (és stabilizálás), jelentıs beteg-elvándorlás, csökkenı szakmai spektrum, az ellátási színvonal visszaesése, az épület és az infrastruktúra szinten tartásának, fejlesztésének elmaradása, és az ebbıl fakadó problémák, a fejlesztési koncepció eldöntetlensége illetve változásai.” Valóban pénzügyi válságban volt a csepeli kórház – állítják egybehangzón az érintettek. Ennek oka azonban éppen a fıváros volt, amely a saját tulajdonában lévı intézménynek nem biztosította a felújítási költségeket. A kórház emiatt csak egy 200 millió forintos hitelbıl tudta fedezni a felújítási munkálatokat, amely miatt adósságcsapdába sodródott. Csakhogy – a kórház új vezetésének és a fıváros segítségének köszönhetıen – már az elmúlt év végére sikerült stabil gazdasági helyzetet teremteni. Az pedig, hogy 420 milliós vesztesége van a kórháznak, egyszerően nem igaz – állítja a vezetés és a szakszervezet –, sıt, az intézmény bankszámláján jelenleg – a pontosan fizetett számlák és hitelrészletek mellett – 38 millió forint van. Az összevonás-tervezetben említett „beteg-elvándorlás” csak rövid ideig, éppen a kórház bezárásával kapcsolatos 101

MUNKAÜGYI VITÁK híresztelések idején jelentkezett. Azelıtt és azóta is magas, jelenleg 83%-os kihasználtságú az intézmény, amelyet a pénzügyi helyzethez hasonlóan szintén egyértelmő és világos adatok, kimutatások igazolnak – állítják a kórház dolgozói. Az intézményben felújított mőtı, szülészet, és toalettel, zuhanyzóval ellátott kórtermek is várják a betegeket. A kórházbezárás utolsó „nyomós érve” a fejlesztési koncepció eldöntetlensége, illetve változásai. Ha van olyan tényezı, amelyrıl a kórház dolgozói már végképp nem tehetnek, hát éppen ez az – hangsúlyozzák ismételten a kórházbezárás ellenzıi. Sıt, úgy tőnik, éppen amiatt kívánják bezárni a csepeli kórházat, mert nem fér bele a tervezett új, regionális kórházszerkezetbe. Ez a tervezet egy homogén Budapesttel számol, nem veszi figyelembe, hogy Csepel egy szigeten helyezkedik el, ahonnan csak keskeny, szők áteresztıképességő hidak vezetnek a városközpontba, de nem veszi figyelembe azt sem, hogy a szigeten 11 település 100 ezer lakosa él, és várja el joggal, hogy adójából éppolyan gyors és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz juthasson, mint az ország bármely más polgára. 2003.06.26 A Rába Futómő Gyára kapuvári gyárában 186-an sztrájkoltak annak érdekében, hogy a gyár sorsáról való döntésben a munkavállalók érdekeit is vegyék . figyelembe. A kapuvári telephelyet a bezárás veszélye fenyegeti. 2003.06.27 Hír. Újabb tüntetésen tiltakoztak a csepeli kórház megszüntetése ellen a . csepeliek és a kórház dolgozói, közel 100 ember. A tüntetést 26-án a Városháza elıtt tartották, ahol testületi ülés kezdıdött. A tüntetésen dr. Marosvölgyi Péter sebész, a tüntetés szervezıje, dr. Balla Károly, a kórház szakszervezeti vezetıje, dr. Kupper András, a Fıvárosi Közgyőlés Egészségügyi Bizottságának fideszes alelnöke, Németh Szilárd, a Fidesz csepeli szervezetének elnöke és dr. Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke szólaltak fel. A felszólalók hangsúlyozták: a csepeli kórház bezárása mind gazdasági, mind egészségügyi szempontból megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. A kórház dolgozóinak petícióját dr. Cser Ágnes EDDSZ-elnök nyújtotta át Demszky Gábor fıpolgármesternek. Többórás, szakmai és érzelmi érveket sem nélkülözı vita után, délután 38:21 arányban döntött a Fıvárosi Közgyőlés az összevonásáról, amely az aktív kórházi ellátás teljes megszüntetését, és a kórházi dolgozók többségének elbocsátását jelenti. A vitában a közgyőlés – azzal a magyarázattal, hogy a bizottsági üléseken már úgyis elmondhatta érveit – elıször nem adott szót dr. Balla Károlynak, a kórház dolgozóit képviselı EDDSZ szakszervezet vezetıjének. Horváth Gyula csepeli alpolgármester a Fıvárosi Közgyőlés elıtt elmondta: a csepeli mikroközösség, és annak képviselıi annak ellenére nem értenek egyet a kórházösszevonással, hogy Budapestet a kórházi ellátás szempontjából egységesen kell kezelni. Az alpolgármester sajnálatosnak nevezte, hogy nem sikerült a kórházat a stabilitás útjára állítani, és kijelentette: az összevonással csak javulhat a városrész egészségügyi ellátása. Németh Szilárd, a Fidesz csepeli vezetıje a kórházi ellátás megszüntetésének szakmai indokairól elmondta: azok nélkülözik az igazságot, a kórház kimutathatóan stabil gazdasági helyzetben van, nincsenek kifizetetlen számlái, és az egészségügyi ellátás szakmai színvonala is megfelel a követelményeknek. Dr. Balla Károlynak, a csepeli kórház szakszervezeti vezetıjének, az EDDSZ budapesti elnökének dr. Kupper András, az Egészségügyi Bizottság fideszes alelnöke kért hozzászólást. Miután a 102

MUNKAÜGYI VITÁK közgyőlés szocialista-szabaddemokrata többsége nem adta meg a szót a szakszervezeti vezetınek, Ikvai-Szabó Imre, az Egészségügyi Bizottság szabaddemokrata elnöke kérte meg a képviselıket, szavazzanak újra, és fogadják el, hogy az érdekvédı a közgyőlésnek is elmondhassa kórházbezárás elleni érveit. Dr. Balla Károly elmondta, Csepel lakosai azzal küldték ıt, a kórházban 45 éve gyógyító orvost a közgyőlés elé, hogy megpróbálja rábeszélni a képviselıket az egészségügyi intézmény megtartására. A szakszervezeti vezetı arra kérte a közgyőlést, hogy ha az mégis a kórházbezárás mellett dönt, legalább ne próbálja kórház-összevonásként beállítani az egészségügyi intézmény megszüntetését. Dr. Kupper András, az Egészségügyi Bizottság fideszes alelnöke annak a reményének adott hangot, hogy nyitott fülekre találnak a kórház fenntartása melletti szakmai érvek. A képviselı ismételten felhívta a figyelmet a kórház stabil gazdasági helyzetére, a gyógyító munka eredményeire. Dr. Szolnoki Andrea fıpolgármester-helyettes elmondta: a kórházösszevonás igen komoly elıtanulmányokat igénylı döntés. A csepeli lakosok szerinte csak 31%-ban veszik igénybe a kórház szolgáltatásait, szülészetén pedig más, nagyobb kórházakhoz képest kevesebb gyerek születik. A politikus asszony szerint a szülı nık is szívesebben választanak olyan kórházakat, ahol nagyságrendekkel több a gyerekszülés. Ikvai-Szabó Imre, az Egészségügyi Bizottság szabaddemokrata elnöke elmondta: a kórház esetében arról van szó, hogy egységnyi közpénzt hogyan lehet elkölteni, azon mennyi egészséget lehet venni. Tóth Mihály, Csepel polgármestere, aki korábban ígéretet tett arra, hogy minden fórumon kiáll majd a kórház megmentéséért, nem jelent meg, így nem is szólalt fel a kórházösszevonás vitájában. Demszky Gábor fıpolgármester a vita jelentıs részén nem volt jelen, késıbb pedig a képviselık kérésére fel kellett ébreszteni, mivel a felszólalások közben elaludt székében. A Fıvárosi Közgyőlés végül 38:21 arányban döntött a Csepeli Weiss Manfréd Kórház és a Jahn Ferenc Kórház összevonásáról. 2003.06.27 Hír. Kétórás figyelmeztetı sztrájkot tartott a Rába Futómő Kft. kapuvári . gyárának 186 dolgozója csütörtökön. A munkabeszüntetéssel arra hívták fel a figyelmet, hogy a gyár sorsáról a munkavállalók érdekeit is figyelembe vevı döntést hozzon az rt. igazgatósága - közölte sajtótájékoztatón a Rába munkavállalók szakszervezetének elnöke. Alper László elmondta: a telephelyet - amely alkatrészeket gyárt a futómővekhez - a bezárás veszélye fenyegeti; a vezetés azt tervezi, hogy a tevékenységet a kft. gyıri székhelyére telepítik. A produktív munkát végzıknek Gyırött kínálnak állást, akik közül sokan a távolság és a napi utazás miatt nem tudnak majd élni a lehetıséggel. A szakszervezeti elnök nehezményezte, hogy a Gyırött munkát vállaló dolgozóknak nem adnak foglalkoztatási garanciát. Alper László beszámolt arról is, hogy a sztrájkbejelentést követıen további alternatívákról kaptak tájékoztatást; egyelıre meg nem nevezett multinacionális cég hasznosítaná a telephelyet, emellett felmerült az ingatlanértékesítés lehetısége is. 2003.06.27 Hír. Sztrájkra készül a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete, a . földi szolgálat dolgozói elsısorban béremelést szeretnének, ám a Malév szerint erre most nincs mód, mivel a vállalat csıdközeli helyzetben van. Csorba Attila, a szakszervezet vezetıje a elmondta: megbeszéléseket folytatnak a Malév vezetıségével, és közösen keresik a megoldást, de tekintettel a tárgyalásokra, nem kívánt részleteket elárulni. 103

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ NAPI- ÉS HETILAPOK 2003.04.01 Világgazdaság 1., 6. l. Ternyák Edit: Távmunkacsomag heteken belül. . 2003.04.01 Világgazdaság 6. l. Humánerı. . 2003.04.01 Magyar Nemzet 1., 4. l. Bérükért tüntettek a rendvédelmiek. . 2003.04.01 Magyar Nemzet 5. l. Magyar Bertalan: Tőzoltók takaréklángon. . 2003.04.01 Magyar Hírlap 6. l. BL: A munkajogi védelem már összhangban van az . unióval. 2003.04.01 Népszava 4. l. Levélgyőjtés a Parlament elıtt. . 2003.04.01 Népszabadság online: Védik a borsodi kórházigazgatót . 2003.04.01 Népszabadság online: Összevonások az orvosegyetemen? . 2003.04.01 Népszabadság 1., 5.l. Sátrat vertek a rendvédelmisek. Bérharc a fegyveres . szerveknél. 2003.04.01 Népszabadság 13-14. l. Munkakör. . 2003.04.01 Népszabadság online: Hámor Szilvia: Új bizottság a feketemunka ellen? . Erısíteni akarják az ellenırzést 2003.04.01 Magyar Hírlap 8. l. Bérharc a Parlament elıtt . 2003.04.02 Népszabadság online: Fegyverré váló szolidaritás? . 2003.04.02 Népszabadság 1., 13. l. Sok munka, kevés napszámos . 2003.04.02 Népszabadság 8. l. Tanács István: Szarvasi csaták egy gimnáziumért. . 2003.04.02 Népszabadság online: Megmenthetı az egri Berva . 2003.04.02 Népszabadság online: Hollóházi kérdıjelek . 2003.04.02 Népszava 1., 8. l. A tanulás adhat a nık számára esélyegyenlıséget. . 2003.04.02 Népszava online: . szakszervezetek is

Patay

Gábor:

104

A

csatlakozás

mellett

érvelnek

a

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.02 Magyar Nemzet online: Hat belügyi szakszervezet bérmegállapodása a tárcával . 2003.04.02 Magyar Nemzet online: A PDSZ elégedetlen a közoktatási törvény . módosításával 2003.04.02 Népszabadság online: Szemere Katalin: Mozaik: fegyverré váló szolidaritás? . 2003.04.02 Népszabadság online: Megmenthetı az egri Berva. . 2003.04.02 Magyar Hírlap 9., 10. l. Szilágyi Béla: Négyezer, vagy csak hatszáz postás . távozott az idén? 2003.04.02 Világgazdaság 1., 3. l. „Beszürkülnek” a bérmunkázók? . 2003.04.02 Világgazdaság 1., 4. l. Fókuszban a kényszervállalkozók. . 2003.04.03 Magyar Nemzet 2. l. Magyar Bertalan: Belügyi bérek: kétharmados aláírás. . 2003.04.03 Népszabadság 5. l. Kórházvezetık konfliktusai. . 2003.04.03 Népszabadság online: Negyedével csökkent a versenyképesség . 2003.04.03 Népszabadság online: Megmarad a buszgyártás Fehérváron? . 2003.04.03 Népszabadság online: Állásfórum a mőegyetemen . 2003.04.03 Népszabadság online: Átlag 66,5 ezer nettóból élünk. Megyéink tavalyi . kereseti sorrendje: Tolna, Baranya, Somogy 2003.04.03 Népszava 1., 5. l. Simon István: Megmozdult a munkaerıpiac Növekvıben a . gazdasági aktivitás. 2003.04.03 Népszava 1., 8. l. Megosztottak a fegyveres érdekképviseletek. . 2003.04.03 Magyar Hírlap 5. l. RN: Írország megnyitja a munkaerıpiacát a magyarok elıtt. . 2003.04.03 Magyar Hírlap 10. l. Szilágyi Béla: Mégsem lesz postássztrájk? . 2003.04.03 Magyar Hírlap 11. l. ME: Kelendık a mérnökök és az informatikusok. . 2003.04.04 Magyar Hírlap 8. l. Ismét jár a veszélyességi pótlék. . 2003.04.04 Népszabadság 1. l. Munkaügyisbıl egyházügyis. .

105

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.04 Népszabadság 11. l. Létrejött a postai béralku. . 2003.04.04 Népszabadság online: DAM: esély az újraindulásra? . 2003.04.04 Népszabadság online: Borsodchem: megszakadtak a bértárgyalások. . 2003.04.04 Népszava 4. l. Szalay Tamás Lajos: Tovább küzdenek a belügyi . szakszervezetek. 2003.04.04 Magyar Nemzet 4. l. Cser félti az egészségügy vagyonát. . 2003.04.04 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Közös felhívás EU-igenre. . 2003.04.04 Népszabadság 13-14. l. Munkakör. . 2003.04.05 HVG 114-117. l. Molnár Patrícia: Leckepénzek. Felnıttképzés-támogatás . 2003.04.05 Magyar Hírlap 5. l. BL: Egymilliárd forint a közszolgálat „darabbéreseinek”. . 2003.04.05 Népszabadság 1., 13. l. Hámor Szilvia: Korkedvezményes nyugdíj helyett . baleset-biztosítás? 2003.04.05 Népszabadság 5. l. Cz.G.: Új egyházügyi államtitkár. . 2003.04.05 Népszabadság 33. l. Regionális egészségügyi egyeztetés . 2003.04.05 Népszava 12. l. Holubár Zita: Kollektív szerzıdést hozhat a csatlakozás a . könyvtárosoknak 2003.04.05 Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Nem lesz sztrájk a postánál. . 2003.04.05 Magyar Nemzet 5. l. Számháború a munkanélküliségrıl. l. . 2003.04.07 Magyar Hírlap 9. l. OHGY: Négy év, 50 ezerrel kevesebb munkahely . 2003.04.07 Népszava 5. l. Uniós adatbázis álláskeresıknek . 2003.04.07 Világgazdaság 5. l. Óvatos bérpolitikát kér a pénzügyminiszter. . 2003.04.08 Világgazdaság 3. l. Ki a legjobb munkaadó? . 2003.04.08 Világgazdaság 8. l. Humánerı. .

106

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.08 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: A bérfelzárkóztatásra nincs közösségi . elıírás Egy szakszervezeti kampánykörút tapasztalatai 2003.04.08 Népszabadság 15-16. l. Munkakör. . 2003.04.08 Népszava 1., 8. l. Holubár Zita: Szabaddá válik a munkavállalás a csatlakozás . után. 2003.04.08 Népszava 4. l. Patay Gábor: Bérfelzárkózás csak 2016-ban . 2003.04.08 Magyar Nemzet online: Közel ezer dolgozót bocsátanak el az MTV-tıl? . 2003.04.08 Magyar Nemzet online: Nincs béregyezség a BorsodChemnél . 2003.04.08 Magyar Nemzet online: Egyre csúszik a bérfelzárkóztatás Másodrendő tagok . lesznek a magyar munkavállalók? 2003.04.08 Magyar Hírlap 3. l. GyüM: A minimálbér is alacsonyabb, mint az EU-ban. . 2003.04.09 Figyelı 46-47. l. Vrannai Katalin: Humán erıforrás controlling . 2003.04.09 Magyar Hírlap 11. l. HS: Élezıdı bérküzdelem a BorsodChemnél. . 2003.04.09 Magyar Hírlap 12. l. Szilágyi Béla: Több szár embert elküldenek a Defendtıl. . 2003.04.09 Népszabadság 4. l. Húsvét után áramvonalasítják a kancelláriát . 2003.04.09 Népszabadság 4. l. Indulatos vita a kórháztörvényrıl. . 2003.04.09 Népszabadság online: Tavaly 66,9 ezer volt a havi nettó Megyéink kereseti . sorrendje: Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád 2003.04.09 Népszava 4. l. Új közmunka pályázat, uniós támogatással . 2003.04.09 Népszava online: Elbocsájtások az MTV-ben? . 2003.04.09 Népszava online: Dutka Noémi Kopint-Datorg: idén 3,7 százalékos GDP. bıvülés 2003.04.09 Népszava online: Szabó Iréne: Létszámstop és létszámleépítés a honvédségnél . 2003.04.09 Népszava online: Szalay Tamás Lajos A JNT Security veszi át a Defend ?. megbízatásait Pintér Sándor egykori államtitkára vezeti az új biztonsági céget 2003.04.10 Népszava online: Szalay Tamás Lajos Új elnököt választ a Vasutasok . Szakszervezete

107

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.10 Népszabadság online: Ezer munkahely az állásbörzén . 2003.04.10 Magyar Hírlap 13. l. Karrier-menedzsment . 2003.04.10 Népszabadság online: Mi kell a bérek csatlakozásához? Az Európai Unióhoz a . fınökök vannak a legközelebb 2003.04.10 Népszabadság online: Ismét készül cipı Bonyhádon . 2003.04.10 Népszabadság online: Leépítések és vezetıváltás . adósságaitól önerıbıl nem tud szabadulni

A kaposvári kórház

2003.04.10 Világgazdaság Medicina melléklet . 2003.04.11 Népszabadság 5. l. Reálbérvesztésük ellen tiltakoznak a hivatásosok . 2003.04.11 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Terv a kényszervállalkozás ellen . 2003.04.11 Népszabadság 12. l. Papp Dénes: Újraindulásra készül a DAM Mivel számol a . diósgyıri felszámoló? 2003.04.11 Népszava 5. l. Szalay Tamás Lajos Különálló közlekedési minisztériumot . szeretnének a szakszervezetek 2003.04.11 Népszabadság online: Régi-új vasutas-szakszervezeti vezetık . 2003.04.11 Népszava 7. l. Szaniszló Bálint Hitel kell a DAM újraindulásához. . 2003.04.11 Magyar Nemzet 1., 4. l. Bákonyi Ádám - Putsay Gábor: Mesés fizetések a . deficites MÁV-nál. MÁV szakszervezeti vezetık: busás érdekvédelem 2003.04.12 Népszabadság online: Virágcsokor helyett biztonsági ırök . 2003.04.12 Népszabadság online: Kórháztörvény: nem szőnnek a viták . 2003.04.12 Népszabadság online: Visszaélésre csábít a támogatás . 2003.04.12 Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: A MÁV és a mesés bér magyarázata . 2003.04.12 Népszava 5. l. Petıcz András: A dadus, mint szakszervezeti vezetı. . 2003.04.15 Világgazdaság 1., 6. l. Ternyák Edit: Lemaradás a nettó keresetekben. . 2003.04.15 Világgazdaság 6. l. Humánerı. .

108

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.15 Népszabadság 4. l. D.A..: „A kórház csak nagyon lassan megtérülı . vállalkozás”. Kollektív szerzıdés az Epcosnál 2003.04.15 Népszabadság 17-18. l. Munkakör . 2003.04.15 Népszabadság online: Kollektív szerzıdés az Epcosnál . 2003.04.15 Népszabadság 17. l. H.Sz.: Lépéshátrányban maradnak? A megváltozott . munkaképességőek 13 százaléka dolgozik 2003.04.16 Népszabadság 1. l. Ma uniós aláírás Athénban Megérkezett a görög fıvárosba a . magyar küldöttség 2003.04.16 Népszabadság 5. l. V.A.D..: Sokan szeretnének másoddiplomát A Rendırtiszti Fıiskolára 6,3-szeres a túljelentkezés . 2003.04.16 Népszabadság 12. l. Megosztottak a szakszervezetek a BorsodChemnél. . 2003.04.16 Népszava online: Kun J. Viktória Ombudsmanhoz fordul az egészségügyi . szakszervezet 2003.04.16 Népszava 1., 4. l. Kun J. Viktória Kétszer ötszáz orvos hiányzik, s ugyanannyi . elmenne 2003.04.16 Népszava online: Kun J. Viktória Szerkezeti reformot sürgetnek a rendészeti . szerveknél 2003.04.16 Népszava 4. l. Szalay Tamás Lajos: Ötmilliárdról szól a bérvita. Közeledtek az . álláspontok a szakszervezetek és a képviselık között 2003.04.16 Magyar Nemzet online: Athén sztrájkkal köszönti az EU-csúcsot . 2003.04.16 Magyar Nemzet online: Gál ígérete a rendvédelmieknek . 2003.04.16 Magyar Nemzet 5. l. Bákonyi Ádám: Ki véd meg, kitıl, kit? . 2003.04.16 Magyar Nemzet 13. l. Hommer Tibor: Ma tüntetnek a Ganz ellen. Bákonyi . Ádám: Ki véd meg, kitıl, kit? 2003.04.17 Népszabadság 14. l. T.P.: Bajban a Ganz vagongyára . 2003.04.17 Népszabadság online: Tavaly 64,9 ezer volt a havi nettó Kereseti sorrend: . Csongrád, Bács-Kiskun, Békés 2003.04.17 Népszava 3. l. Szalay Tamás Lajos: Egy fillér megtakarítást sem hoz idén a . honvédségi átszervezés. 2003.04.17 Népszava 3. l. Szalay Tamás Lajos: Összevonnák az informatikai és . közlekedési minisztériumot Elégedetlenek a tárca munkájával a szakszervezetek

109

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.17 Magyar Hírlap 10. l. A munkanélküliek ötöde 25 évesnél fiatalabb. . 2003.04.18 Népszava 3. l. Szalay Tamás Lajos: Létszám-leépítési programot dolgoztak ki a . rendırségen. 2003.04.18 Népszava 11. l. Holubár Zita: A csatlakozás kikényszeríti a decentralizációt. . 2003.04.18 Magyar Hírlap 7. l. Bartus László: Öröm. . 2003.04.18 Magyar Hírlap 8. l. A tőzoltók fizetése csak az uniós átlag egyharmadát éri el. . 2003.04.18 Népszabadság 4. l. Fegyverszünet a rendvédelmieknél, felmondott HM. együttmőködés. 2003.04.19 HVG 109-113. l. Molnár Patrícia: Injekció a tıkének. Vita a kórháztörvényrıl. . 2003.04.19 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet: Szakadás fenyegeti a SZEF-et. . 2003.04.19 Magyar Hírlap 10. l. Papp Zsolt: Köztisztviselıi béremelés júliustól. . 2003.04.19 Magyar Hírlap 10. l. ME: Idén is gyors ütemő az átlagos béremelkedés. . 2003.04.19 Magyar Nemzet 11. l. Mayer György: Ki mennyit keres? . 2003.04.19 Népszava 5. l. Inflációt meghaladva nınek az átlagkeresetek. . 2003.04.22 Népszabadság online: Debrecen: radiológia magánkézben A dolgozók úgy . érzik, a fejük fölött döntöttek a sorsukról 2003.04.22 Népszava 4. l. Muhari Judit Munkalehetıség pályakezdı diplomásoknak . 2003.04.22 Népszabadság 17. l. Füzes Oszkár: A hazai bér ötszörösét keresik Brüsszelben. . 2003.04.22 Népszabadság 18-19. l. Munkakör. . 2003.04.22 Népszabadság 18. l. Torma Péter: Utazz és dolgozz külföldön. . 2003.04.23 Népszabadság 13. l. Májusban indulhat újra a DAM Steel. . 2003.04.23 Népszabadság online: Havi 65,1 ezer nettóból élni . 2003.04.23 Népszabadság 5. l. Sárközi Judit: Szőkül az egri iskolaválaszték. .

110

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.23 Népszabadság 11. l. Elbocsátások Nagyatádon. . 2003.04.23 Népszabadság 4. l. Ha a reform megreked, Vadász távozik. . 2003.04.23 Népszava 5. l. Szaniszló Bálint: Reggeli munkásgyőlés, aztán újraindulás a . DAM-nál. 2003.04.23 Népszava 11. l. Holubár Zita: Csak töredéke pályázott az önkormányzatoknak. . 2003.04.23 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Vadász visszatérne. . 2003.04.23 Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Azonos feltételek ígérete az uniós . munkaerıpiacon 2003.04.23 Magyar Nemzet online: Iváncsik: Szükséges a 20 százalékos leépítés a . honvédségnél 2003.04.24 Magyar Nemzet online: Csak szocialista ígéret volt a 38 órás munkahét . 2003.04.24 Népszava 4. l. Muhari Judit Segítség pályakezdı diplomásoknak. . 2003.04.24 Népszava 4. l. Kun J. Viktória: Van pénz orvosi túlmunkára. . 2003.04.24 Népszava 5. l. Bezárt a szegedi hangszergyár . 2003.04.24 Magyar Nemzet 5. l. Szarka Ágota: Elesik Dobó István is? . 2003.04.24 Magyar Nemzet 1. l. Bákonyi Ádám: Csak ígéret volt a 38 órás munkahét. . 2003.04.24 Magyar Nemzet Május 1. – olcsón ünnepel a baloldal . 2003.04.24 Népszabadság 5. l. Kun J. Erzsébet. Tárgyalások a munkaidı csökkentésérıl . 2003.04.24 Népszabadság 5. l. D.A.N.: Saját törvényt akarnak az orvosok. . 2003.04.24 Népszabadság 15. l. Diósgyır: vége az állásidınek . 2003.04.24 Népszabadság online: Felszámolják, de termel a szegedi Heavytex . 2003.04.24 Népszabadság 17. l. Kelenhegyi Péter: Gyorsabban repül a munkaidı Azok . interneteznek magáncélokból, akiknek otthon nincs számítógépük 2003.04.24 Népszabadság online: Óvoda- és iskolabezárások .

111

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.25 Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Kifogásolt munkaügyi ellenırzés. . 2003.04.25 Népszabadság online: Virtuális munkakártyák . 2003.04.25 Népszabadság online: IBM-alap: negyven munkahely, hét vállalkozás . 2003.04.25 Népszabadság online: Iroda az esélyegyenlıségért . 2003.04.25 Népszava online: Szalay Tamás Lajos: Az egészségügyet érinti leginkább a . munkaidı csökkentés 2003.04.25 Népszava 1., 3. l. Szabó Iréne: Karcsúsítás a honvédségnél. . 2003.04.25 Népszava online: Muhari Judit A munkanélküliek helyett a foglalkoztatottak . aránya lesz a legfontosabb mérıszám 2003.04.25 Népszava 4. l. Muhari Judit: İsztıl jön a munkakártya. . 2003.04.25 Népszava 4. l. Szalay Tamás Lajos: Nincs lemaradás a munkaidı . csökkentésében. 2003.04.26 Népszava 3. l. Pálmai Erika: Egyre elkeseredettebbek a bírák. . 2003.04.26 Népszava 4. l. Szalay Tamás Lajos: Fehér József a legesélyesebb a SZEF . következı elnökének? 2003.04.26 Népszava online: Szalay Tamás Lajos: Több szervezet is nemet mond a . kórháztörvényre. 2003.04.26 Magyar Nemzet 1., 11. l. Hunyor Erna: Dunaferr: megszegett ígéret. . 2003.04.26 Magyar Nemzet online: Nem fogadták el a kórháztörvény tervezetét a . szakszervezetek 2003.04.26 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Mégsem csökken a munkaidı? . 2003.04.27 Világgazdaság 4. l. Kifogásolt munkaügyi ellenırzések . 2003.04.27 Magyar Nemzet online: Fegyveres és rendvédelmi dolgozók: továbbra sincs . bérmegállapodás 2003.04.28 Népszabadság online: Újabb elbocsátások . nagyvonalúsága sem segített a konzervgyáron

Nagyatádon

Az

MFB

2003.04.28 Népszava 4. l. Szalay Tamás Lajos: Országos tiltakozást szerveznek a . kórháztörvény miatt. 2003.04.28 Népszava 4. l. Foglalkoztatottság tíz év távlatában .

112

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.28 Népszabadság 4. l. D.A.N.: Tiltakozás az egészségügy átalakítása ellen . 2003.04.28 Népszabadság 20. l. Tamás Gábor: Egyezséget keres az agrárszakma. . 2003.04.28 Népszabadság 20. l. Szászi Júlia: Mától vége a sztrájkmentes életnek . Ausztriában. 2003.04.28 Népszabadság 19. l. Megélhetés tizenötezer munkanélkülinek . 2003.04.28 Magyar Nemzet 2. l. Hangos háziorvosok. . 2003.04.28 Magyar Nemzet online: A PDSZ a közoktatási törvény módosításáról . 2003.04.28 Magyar Nemzet online: Tiltakozik a Honvédszakszervezet . 2003.04.29 Népszabadság 19. l. Várkonyi Iván: Vége az álcéges adókerülésnek? Szigorú . ellenırzést ígérnek a hatóságok 2003.04.29 Népszabadság 20. l. Kun J. Erzsébet: Burány kedvezı tendenciákat lát a . munkaerıpiacon 2003.04.29 Népszabadság 20. l. Munkakör. . 2003.04.29 Népszabadság online: Az Ikarus-szindróma . 2003.04.29 Népszabadság online: Közmunkák Tatabányán . 2003.04.29 Népszabadság 4. l. K. J. E.: Protokollmentes majális május elsején. . 2003.04.29 Népszabadság online: Ködös kép a jövı szakmunkásáról Az iskola nem képes . rugalmasan követni az igények változását 2003.04.29 Magyar Hírlap 9. l. ME-PZS: A béremelkedés rontja a gazdaság . versenyképességét. 2003.04.29 Népszava 3. l. Szalay Tamás Lajos: Idıhúzás a bérrendezés ügyében. . 2003.04.29 Népszava 4. l. Muhari Judit: Eltitkolt munkabalesetek. . 2003.04.29 Népszava 5. l. „Visszaesı” munkakeresık. . 2003.04.29 Népszabadság online: Protokollmentes majális május elsején . 2003.04.29 Népszava 4. l. Szalay Tamás Lajos: Közös ünneplésre készülıdnek. .

113

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.04.29 Magyar Nemzet 11. l. Egyre többen munka nélkül. . 2003.04.29 Világgazdaság 1., 6. l. Lázár Ildikó: Kékgallérosok elınyben. . 2003.04.29 Világgazdaság 6. l. Humánerı. . 2003.04.29 Magyar Nemzet online: Sió: Felelıtlen intézkedések az oktatási tárcánál . 2003.04.30 Népszabadság 5. l. Danó Anna: Sztrájkra készek az orvosok . 2003.04.30 Világgazdaság 6. l. Ternyák Edit: Hamarosan 38 órás munkahét? . 2003.04.30 Népszabadság 6. l. Tamás Gáspár Miklós: Éljen május elseje! . 2003.04.30 Népszabadság online: Több tízezer munkahelyi baleset évente . 2003.04.30 Népszabadság online: Cipıgyári elbocsátások . 2003.04.30 Népszabadság 19. l. Május 1.: dolgozni lehet, bevásárolni nem. . 2003.04.30 Népszabadság 5. l. Danó Anna: Sztrájkra készek az orvosok. . 2003.04.30 Népszabadság 19. l. Törékeny helyzet Herenden A béreket befagyasztották, a . Munkástanácsok az igazgatóságba delegálná elnökét. 2003.04.30 Népszava online: Közmunkapályázat árvízvédelmre . 2003.04.30 Népszava online: Arató Judit Nincs egyetértés az oktatásról . 2003.04.30 Népszava 7. l. Hegyi Gyula: Itt van május elseje. . 2003.04.30 Magyar Nemzet 4. l. Kı András: Munka hadának a lépte dobog... . 2003.04.30 Népszava online: Gerı András: Mit jelent ma "Május elseje"? . 2003.05.01 Magyar Nemzet online: . közmunkapályázatokra

Magyarország

hárommilliárdot

kap

2003.05.02 Magyar Hírlap 3. l. Vám és Pénzügyırség: A munkaerıt átcsoportosítják, . jönnek a mobil ellenırzı csoportok. 2003.05.02 Magyar Hírlap 6. l. Sör, virsli, politika. .

114

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.05.02 Népszabadság 17. l. F.Gy.A.: Létszámleépítés a VPOP-n . 2003.05.02 Magyar Nemzet 2. l. Sztrájkra készülı orvosok. . 2003.05.02 Magyar Nemzet 2. l. Hanczár János: Levelek a kormánynak. . 2003.05.03 Népszava 3. l. Szalay Tamás Lajos Felfelé buktatná a szakszervezet Cser . Ágnest? 2003.05.03 Népszava 8. l. „A szociális Európához akarunk csatlakozni!” . 2003.05.03 Népszabadság 1. l. Kun J. Erzsébet: PM-fék a reálbéreken . 2003.05.03 Magyar Hírlap 10. l. ME: A közszolgálat majdnem 30 százalékkal jobban fizet. . 2003.05.05 Népszava 4. l. Muhari Judit Lassú pozitív változás a munkaerıpiacon . 2003.05.05 Népszava 3. l. Több pénz a tőzoltóknak. . 2003.05.05 Magyar Nemzet . bérkoncepció

2.

l.

Bákonyi

Ádám:

Elfogadhatatlan

kormányzati

2003.05.06 Népszabadság 17. l. Torma Péter: Leépít, és emeli árait a posta . 2003.05.06 Népszabadság 20. l. Új dolgozókat vesz fel a pécsi Elcoteq . 2003.05.06 Népszabadság 19. l. Munkakör . 2003.05.06 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Megszegett bérígéret . 2003.05.06 Népszava 3. l. Pálmai Erika: Fokozatos bírói béremelés. . 2003.05.06 Világgazdaság 5. l. TZ: Leépítés a Magyar Postánál. . 2003.05.07 Magyar Hírlap 6. l. Szilágyi Béla: Szabadnapokért és kedvezményekért is . harcol a Honvédszakszervezet. 2003.05.08 Népszava 3. l. Szalay Tamás Lajos: Késnek az idei bértárgyalások . 2003.05.08 Népszava 3. l. Muhari Judit: Lévai: A demokrácia deficites. . 2003.05.08 Magyar Hírlap 11. l. Az önkormányzatok 7,5 milliárdot kérnek a bérekre. .

115

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.05.08 Magyar Nemzet 3. l. Kis Ferenc: Polgármesterek petíciója. . 2003.05.08 Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Pályázható szakképzési pénzek. . 2003.05.08 Világgazdaság 1., 5. l. Dudás Gergely - Tüske Erika: Létszámcsökkentés a . kancellárián 2003.05.09 Világgazdaság 1., 5. l. Ternyák Edit: Több a külföldi munkavállaló. . 2003.05.09 Népszava online: Muhari Judit: Több megyében már megindult a távmunkás . foglalkoztatás 2003.05.09 Népszava online: Kun J. Viktória: Valóban az egészségügyi sztrájk lehet a . problémák megoldása? 2003.05.12 Népszabadság 1., 5. l. Kun J. Erzsébet: Az érdekvédık is vitáznak a bérajánlatról. . 2003.05.12 Népszabadság online: Kun J. Erzsébet: Az érdekvédık is vitáznak a . bérajánlatról. 2003.05.13 Népszabadság 5. l. Danó Anna: Politikai alku és/vagy orvossztrájk. . 2003.05.13 Magyar Hírlap 1., 10. l. BH-DMT-ME-MOS: Anyák, romák hátrányban a . munkahelyeken. 2003.05.13 Népszava online: Szalay Tamás Lajos: Megkezdıdtek az érdemi tárgyalások a . kormányzati delegációval. 2003.05.13 Népszabadság online: G.J.T.: Foglalkoztatási paktum. . 2003.05.13 Népszabadság 19-20. l. Munkakör . 2003.05.13 Népszabadság 4. l. D.A.N.: Tiltakozó győlés, miniszteri értetlenség . 2003.05.13 Világgazdaság 6. l. Humánerı. . 2003.05.14 Népszava 7. l. Bauer Péter: Más szemében a szálkát is... . 2003.05.15 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Elhalasztott közszolgálati reform. . 2003.05.15 Világgazdaság 1., 5. l. Magos Katalin: Pályázatbefogadási stop. . 2003.05.15 Népszava 4. l. Kun J. Viktória: Rendkívüli ülés dönthet az orvossztrájkról. . 2003.05.16 Népszava 1., 4. l. Döntenek a sztrájkról az orvosok. .

116

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.05.16 Népszava 9. l. Szalay Tamás Lajos: Nagyobb figyelem kellene a . munkaerıpiacnak. 2003.05.16 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Szabó Endre a SZEF élén marad. . 2003.05.16 Népszabadság 21. l. K.J.E.-P.Á.G.: Nem lesz Herenden igazgatósági tag . Palkovics Imre. 2003.05.17 Népszava 1., 4. l. Szalay Tamás Lajos: Medgyessy partnernek tekinti a . szakszervezeteket. 2003.05.17 Népszava 4. l. Kun J. Viktória: Három követelés az orvosoktól. . 2003.05.17 Népszabadság 5. l. Danó Anna: A kamara nem szervez sztrájkot,. . 2003.05.17 Népszabadság 12. l. Csordás Lajos: Az egyeztetést hiányolják a szülık. . 2003.05.17 Népszabadság 17. l. Kun J. Erzsébet: Szakszervezeti vita a Gyurcsány-cégnél. . 2003.05.17 Magyar Nemzet 1., 11. l. Területi leépítés a postánál. . 2003.05.17 Magyar Nemzet 2. l. Zivkovics Natalia: Az orvosok Medgyessyhez készülnek. . 2003.05.17 Magyar Nemzet 1., 11. l. Területi leépítés a postánál. . 2003.05.19 Népszabadság 9. l. Szigethy András: Kórházügy: a politika konca. . 2003.05.19 Népszabadság 18. l. Pekarek János: Zajos közgyőlés Herenden. . 2003.05.19 Magyar Nemzet 2. l. Gyurcsánynál nıtt a munkaidı. . 2003.05.19 Népszava 1., 4. l. Kun J. Viktória. precedensper az egészségügyi privatizáció . kapcsán. 2003.05.19 Népszava 3. l. Szalay Tamás Lajos: Törékeny egyensúly a SZEF-ben. . 2003.05.20 Népszava 7. l. Andor László: Makro és mikro. . 2003.05.20 Népszabadság 19. l. Munkakör. . 2003.05.21 Magyar Hírlap 10. l. ME: Megindult a visszavándorlás a közszférába. . 2003.05.21 Világgazdaság 4. l. Mérséklıdött a bérkiáramlás. .

117

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.05.21 Népszava 1., 4. l. Puskaporos a hangulat a vízügyi dolgozók körében. . 2003.05.22 Magyar Hírlap 5. l. Márk Edina - Rockenbauer Nóra: A munka az EU-ban is . ártalmas marad? 2003.05.22 Magyar Hírlap 11. . kényszervállalkozók.

l.

Márk

Edina:

Teljes

bizonytalanságban

a

2003.05.22 Népszava 8. l. Kun J. Viktória: Megosztja a szakmát és a politikát a . kórháztörvény. 2003.05.23 Magyar Nemzet 4. l. Bákonyi Ádám: Érdekegyeztetés: csak kommunikációs . szinten. 2003.05.23 Népszava 4. l. Muhari Judit: Ellenırök a munkaerıpiacon. . 2003.05.23 Magyar Hírlap 1., 9. l. ME: Önfoglalkoztatással legalizálják a színlelt . munkaszerzıdéseket. 2003.05.23 Népszabadság 5. l. K.J.E.: Burány nyugtatja a munkaadókat. . 2003.05.23 Világgazdaság 16. l. Tervezi-e munkahely-teremtı támogatás igénybevételét? . 2003.05.24 Népszabadság 1., 5. l. K.J.E.: Szakszervezet a tisztes bérekért. . 2003.05.24 HVG 106-107. l. Molnár Patrícia: Forráskutatók. Önkormányzati bérfedezet. hiány. 2003.05.26 Magyar Hírlap 10. l. Nem tárgyal az OÉT a 38 órás munkahétrıl. . 2003.05.26 Népszabadság 5. l. Polgári körök a kórháztörvény ellen. Cser: Nem léptem át . semmilyen határt. 2003.05.26 Magyar Nemzet 2. l. Jezsó Ákos: Tüntetés a kórházakért. . 2003.05.26 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Kirekesztett érdekvédık. . 2003.05.26 Világgazdaság 5. l. Kecskés Ágnes: Bértámogatásra váró települések. . 2003.05.26 Magyar Nemzet 3. l. Zivkovics Natalia: Neoliberális kórháztörvény? . 2003.05.26 Magyar Nemzet 3. l. Továbbfoglalkoztatás végkielégítéssel. . 2003.05.27 Népszava 4. l. Szalay Tamás Lajos: Egyezség vagy demonstráció? . 2003.05.28 Magyar Nemzet 1., 2. l. Az érdekvédelem hat nyerı embere .

118

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.05.28 Magyar Nemzet 2. l. Hanczár János: Tiltakozó szervezetek. . 2003.06.03 Népszabadság 5. l. Nemzetközi segítséget kér egy munkástanács. . 2003.06.03 Népszabadság 19-20. l. Munkakör. . 2003.06.03 Népszava 3. l. Kun J. Viktória: Gyenge a munkavállalók védelme. . 2003.06.03 Világgazdaság 6. l. Humánerı. Benne: Ternyák Edit: Bírált a munkaügyi felügyelet. . 2003.06.04 Magyar Nemzet 9. l. Sztrájkok szerte Európában. . 2003.06.04 Népszabadság 1., 3. l. Sztrájkok napja Európában. . 2003.06.04 Népszava 1., 10. l. Kun J. Viktória: Cser Ágnesék magukra maradtak. . 2003.06.05 Népszava 1., 4. l. Elhalasztják a miniszterek januártól esedékes béremelését . 2003.06.05 Magyar Hírlap 4. l. Mennyi jut a bérkiadás fedezésére? . 2003.06.06 Népszabadság 9.l. Kun J. Erzsébet: A munkahelyteremtés az elsı. . 2003.06.06 Világgazdaság 5. l. Ternyák Edit: megtörtént a forrás pótlása. . 2003.06.06 Világgazdaság 16. l. Mekkora béremelést tervez a cég az idén? . 2003.06.06 Magyar Nemzet 6. l. Hoffmann Rózsa: pedagógusok lidérces esztendeje. . 2003.06.06 Népszava 4. l. Szalay Tamás Lajos: Megállapodtak a kormánnyal a . rendvédelmi dolgozók. 2003.06.07 Magyar Hírlap 1., 4. l. Dobozi Pálma: Az igénylı települések háromnegyede . kapott közalkalmazotti támogatást. 2003.06.07 Magyar Hírlap 5. l. Ingyenes munkavédelmi információs szolgálat. (Fizetett . hirdetés) 2003.06.07 Népszava 3. l. Kun J. Viktória: Példával szolgál a repülıkórház munkaügyi . vitája. 2003.06.07 Népszabadság 1., 4. l. Kun J. Erzsébet - Szabó Brigitta: Heti másfél óra a . többlet. 2003.06.10 Népszabadság 5. l. Szalkai Anna: Alku az érinthetetlenség áráról. .

119

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.06.11 Világgazdaság 8. l. Humánerı . 2003.06.11 Magyar Nemzet 2. l. Bákonyi Ádám: Vesztes munkavállalók? . 2003.06.11 Magyar Nemzet 3. l. Haraszti Gyula: Megrendült a bizalom. A paksi . szakszervezet is a sajtót okolja a presztízsveszteségért. 2003.06.14 HVG 8-11. l. Molnár Patrícia: Mőtétsorozat. Fazonigazítás az egészségügyben. . 2003.06.17 Népszava 4. l. Muhari Judit: Egyre többen élhetnek bérbıl munkanélküli segély . helyett. 2003.06.17 Magyar Nemzet 3. l. Elfogadták a kórháztörvényt. . 2003.06.17 Népszabadság 1., 4. l. Danó Anna: Elfogadták az új kórháztörvényt. . 2003.06.17 Népszabadság 5. l. V. A. D.: A PDSZ, ha kell, az Alkotmánybírósághoz fordul. . 2003.06.17 Népszabadság 19-20. l. Munkakör . 2003.06.18 Magyar Hírlap 1., 11, 3. l. Márk Edina: Türelmi idıt kapnak a munkaadók. . 2003.06.18 Világgazdaság 1., 2. l. Takács Gábor: Hőséges dolgozók, hőséges cégek. . 2003.06.19 Népszava 9. l. Muhari Judit: A távmunka sikere a szervezésben rejlik. . 2003.06.19 Népszabadság 4. l. Több pénz a köztisztviselıknek. . 2003.06.20 Népszava 4. l. Leopold Erika: Hosszú távú megoldást sürgetnek . 2003.06.20 Népszava 4. l. Muhari Judit: Érdekvédelem híján milliárdos veszteség. . 2003.06.20 Népszava Melléklet Unió Európával 1-4 l. Benne: Holubár Zita: Rugalmas . foglalkoztatást kényszerít ki a piac. 2003.06.20 Magyar Nemzet 13. l. Bálint József: Tömeges elbocsátások. . 2003.06.21 Magyar Hírlap 10. l. me: Egyre több elvándorló tér vissza a közszférába. . 2003.06.21 Népszava 4. l. Leopold Erika: Elmarasztalás az oktatási tárcának. . 2003.06.21 Népszava 5. l. Tartósan növekvı reálkeresetek. .

120

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.06.23 Népszava 3. l. Tüntetnek a rádiósok. . 2003.06.23 Világgazdaság 13-6. l. Az EU és a munka világa . 2003.06.23 Magyar Nemzet 4. l. Bognár Nándor: Munka közelbıl és távolból. . 2003.06.24 Népszabadság 5. l. A Kossuth téren tiltakoztak a rádiósok. . 2003.06.24 Népszabadság 19-20. l. Munkakör. . 2003.06.24 Világgazdaság 6. l. Humánerı. . 2003.06.25 Magyar Hírlap 1., 9. l. Márk Edina: A bt.-ket nem vizsgálják a munkaügyi . ellenırök. 2003.06.25 Magyar Nemzet 3. l. Hanczár János: A pedagógusok akcióra készülnek. . 2003.06.25 Magyar Nemzet 7. l. Pilhál György: Frászt kap a rádió. . 2003.06.25 Világgazdaság 1., 6. l. Munkaügyi bizonytalanságok. . 2003.06.25 Világgazdaság 6. l. Vitatott 38 órás munkahét. . 2003.06.25 Népszava 3. l. F.O.: Másfél milliárd forint bérfejlesztésre. . 2003.06.26 Népszava 9. l. Besenyei Zsolt - Nagy B. György: Elsejétıl nıhet a fizetésük a . polgármestereknek. 2003.06.26 Magyar Hírlap 9. l. Németh Géza: Lehet-e önmaga munkáltatója a bt-beltag? . 2003.06.26 Népszabadság 6. l. K.A.I.: Mégis tüntetnek a csepeli kórház dolgozói. . 2003.06.26 Világgazdaság 6. l. Az Iposz hitelfelvételi lehetıségeket keres. . 2003.06.27 Népszabadság 6. l. N.H.E.: Megszőnik a csepeli kórház. . 2003.06.27 Világgazdaság 5. l. Ternyák Edit: Kevesebb munka, több órabér. . 2003.06.27 Népszava 3. l. Szalay Tamás Lajos: Parázs vita várható a mai . érdekegyeztetésen. 2003.06.27 Népszava 4. l. Sztrájkkal fenyegetıznek a Malév forgalmi dolgozói. .

121

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003.06.28 HVG 98-101. Molnár Patrícia: Viszonyuk van. Színlelt vállalkozások . 2003.06.28 Népszabadság Hétvége 14. l. Hajba Ferenc - Kácsor Zsolt: Pályakezdı jogász állást keres. . 2003.06.28 Népszava 4. l. Leopold Erika: Messze még a 38 órás munkahét. Semmirıl sem . jutottak egyezségre az OÉT tegnapi ülésén. 2003.06.28 Népszava 9. l. Dutka Noémi, Holubár Zita: Nem várható a jövıben sem több munkaügyi ellenırzés. . 2003.06.28 Magyar Hírlap 1., 9. l. Papp Zsolt: Kicsit csökkent a munkanélküliség. . 2003.06.28 Magyar Hírlap 4. l. Joó Hajnalka: Budapesten sürgıs a béremelés. . 2003.06.28 Magyar Hírlap 5. l. Haiman Éva: Kórházösszevonás Dél-Pesten: kétszázan . kerülhetnek az utcára. 2003.06.28 Népszabadság 5. l. Vita a heti 38 órás munkaidırıl. . 2003.06.30 Világgazdaság 5. l. Megdöbbent a munkavállalói oldal. . 2003.06.30 Népszabadság 1., 8. l. Féderer Ágnes: Munka nélkül, kirekesztetten. . 2003.06.30 Népszabadság 18. l. R.R.: Magasabb bér, nagyobb hiány. .

122

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ FOLYÓIRATOK Munkaügyi Szemle 2003. 4. sz. Tudásmenedzsment Dr. Benedek András: Tanulni, tanulni, tanulni! - nem reklám, valóság Dr. Nemeskéri Gyula: Meditáció arról, hogy a sikeres vezetıi munka kulcsa a személyes figyelem. A felnıttképzés európai kihívások elıtt. (Beszélgetés dr. Kiss Istvánnal, a Magyar Iparszövetség Oktatási Közponjának fıigazgatójával) Marton Tamás: Magyar törvény ez európai üzemi tanácsokkról Tanácsadás - külsı vagy belsı tanácsadót keressünk meg? Borbély Tibor Bors: Foglalkoztatáspolitikáról - másként Dr. Kocsis György Gábor: A pszichológiai alkalmasság megítélése külföldi többségi tulajdonú részvénytársaságoknál, avagy a „kultúra-kultúra” illeszkedés Koncz Katalin: Egyéni karrieraspirációk és egyéni karriertervezés ILO information Munkapiac Munkajog Tallózó Munkaügyi statisztikai adatok 2003. 5. sz. Változó súlypontok a személyzeti munkában? Dr. Munkácsy Ferenc: Alapbér-mozgóbér - juttatások Dr. Pongrácz László: ... túlzott terhek rontják a siker esélyét Hosszú távú trendek és múló divatok a személyügyek területén. (Beszélgetés Váradi Lászlóval, az AAM Vezetıi Informatikai Rt. ügyvezetıjével.) Mihály Ildikó: Mi következik a mai oktatási tapasztalatokból a jövı munkaerıpiaci folyamatai számára? Marton Tamás: Immáron harmadszor és megújultan. („Legjobb munkahely” felmérés Magyarországon) Ékes Ildikó: Tudásalapú társadalom paradoxonai Baranyai Eszter - Tésits Róbert: Egy atipikus foglalkoztatási forma hazai sikerei. (Az állásrotáció, mint jó gyakorlat) David Nadler-Farkas Ferenc - Poór József: A szervezet átalakítása: a szervezeti változás dimenzióinak megértése I. Dr. Nemeskéri Gyula - Pataki Csilla: A gyakornokok beilleszkedésének támogatása Csikós Szilvia - Tóth Ferenc: Sztrájkszabályzat: a sztrájk önszabályozása Munkapiac Munkajog

123

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ 2003. 6. sz. Józanodva Dr. Munkácsy Ferenc: Hogyan határozzuk meg a béreket? Dr. Légrádi László: Meditáció arról, hogy az elıítélet káros a munkára. Személyzeti feladatok európai szemmel. (Beszélgetés Mag. Rudolf Eisenhuberrel.) Csevernyák Tamás: Személyiség-kérdıívek a HR gyakorlatban. (A PAPI kérdıív) Szigeti Péter: E-learning a felsıoktatásban és a munkahelyeken (A Matáv Média Intézet online távoktatási rendszere) Dr. Bakó Józsefné: Amit a nyugdíjrendszerrıl tudni kell I. rész David Nadler-Farkas Ferenc - Poór József: A szervezet átalakítása: a szervezeti változás dimenzióinak megértése II. A fejlesztı központ (Development center) Dr. Nemeskéri Gyula: A tudás menedzselése (I. rész) Román Zoltán: A versenyképesség kulcsa a termelékenység ILO information Munkapiac Munkajog Tallózó Személyügyi Hírlevél 2003. 4. sz. Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl 2003 február 19. és március 24. között) Rendezvények: Munkaügyi kpacsolatok konferencia 2003. Osztrák és magyar személyügyi vezetık 11. konferenciája Eseménynaptár Az OHE tagszervezetek életébıl • Rába-CEU: csoportokra vált szét a csapat • Munka mellett az elsı diplomáért • PKE képzés • Érthetıen a bérfejlesztésrıl • Megkezdıdött a béralku • Teljesítményértékelés • Középpontban a teljesítmény • Kandalló és gyertyafény • Küldetés • Társasági támogatások • Képzés Gyırben és Esztergomban • A teljesítmény-kutatások eredményei • Everday: Negotiations in HRM: Strategic and Appreciative Moves Módszertani mőhely • Gyıri Ildikó-Horváth István-Poór József: Juttatás-menedzsment - rugalmas megoldások.

124

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ • Vörös Zsuzsanna: A hmánstratégiák készítésének metodikája. Szaktudományi figyelı • Dobák Orsolya: A Quinn-Rorbaugh Vezetıi Keret-modell felhasználási lehetıségei a HEM területén. II. rész: A lehetıségek. • Csikós Szilvia - Tóth Ferenc: Sztrájkolni csak szépen...! HR Informatika (Török Tibor) • A HRM és a digitalizálás világa 2003. 5. sz. Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl 2003. március 17. és április 8. között) A hónap témája (Domonkos Anna): Miért jelentekezett az OHE konferenciára? Rendezvények (elızetesek és beszámolók hazai és nemzetközi HR programokról) Eseménynaptár Interjú Tarnai Dezsıvel, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. emberi erıforrás igazgatójával. Az OHE tagszervezetek életébıl • Bérmegállapodás 2003. • Állásbörzéken az Egis • Célegyenesben a program • Gyors és intenzív belépés a kereskedelmi szervezetbe • Érdekvédelem a beolvadás után • Nyugdíjas-búcsúztató • Dolgozói elégedettség eredménye 2002-ben • Regulation or Positive Promotion? How to Foster the Art of Mediation? Kitekintı • Deborah M. Kolb: Mindennapi Tárgyalások a HRM-ben: Stratégiai és értékelı lépések. Módszertani Mőhely • Trizna Júlia: Üzlet és siker a humán kutatások tükrében Szaktudományi figyelı • Csikós Szilvia - Tóth Ferenc: A sztrájkot nem elkezdeni, hanem befejezni nehéz. HR Informatika (Török Tibor) • Angyal Gábor: Miért lehet a kafetéria egyaránt jó a munkáltatónak és a munkavállalónak? 2003. 6. sz. Dr. Bóday Pál: Levél az Olvasóhoz Hírek röviden (tallózás a hazai napi- és hetilapokban megjelent HR témájú cikkekbıl 2003. április 8. és május 8. között) A hónap témája (Domonkos Anna): Munkakörértékelés. Rendezvények (elızetesek és beszámolók hazai és nemzetközi HR programokról) Az OHE tagszervezetek életébıl • Esélyegyenlıségi bizottság létrehozását tervezi a MÁV • Érdekképviseletek elıtt • Vélemények a bérmegállapodásról 125

KIS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SAJTÓFIGYELÔ • Hol üdülhetünk a nyáron? • Reprezentáció és diplomaosztás • Tizenhárman a döntıben • „Na, mi újság?” • Az elsı grádics a ranglétrán • Background Still Counts Módszertani Mőhely • Vörös Zsuzsanna: A hmánstratégiák készítésének metodikája. II. rész • Dr. Borgulya Istvánné - Dr. Poór József: Hatékony munkahelyi kommunikáció a rugalmas juttatási rendszerek megvalósításának segítésében HR Informatika (Török Tibor) Angyal Gábor: Egy régi-új ismerıs a HRM-ben: az internetes alapú munkaidınyilvántartás és távolléttervezı rendszer. Üzemi Tanácsok Hírlevele 2003. 3. sz. Benyó Béla: Vélemények az üzemi tanácsok jogi szabályozásáról Lırincz László: Az együttmőködési jog gyakorlása a Paksi Atomerımő Rt-ben Borbély Szilvia: Mire számíthat a magyar munkavállaló az Erópai Unióhoz való csatlakozás után Hartai Ferenc: Módosul a munkavédelmi törvény, szogorodik a végrehajtás ellenırzése Rózsáné Lupkovics Marianna: Munkaerıpiaci támogatások a munkahely, illetve a munkakör megırzéséhez 2002. évi LIII. tv. Regiszter 2003. 4. sz. Kisgyörgy Sándor: Helyzetkép az üzemi tanácsokról (I. rész) Friedrich Zoltán: Együttmőködés az üzemi tanács és a munkáltató között Dr. Takács György: Változások a Munka törvénykönyvében (I. rész) Jogszabálymelléklet: 2003. évi XX. tv. Regiszter

126

JOGSZABÁLYOK 2003. II. negyedév

A jogszabály száma

Címe Tájékoztató az OÉT 2002. április 25-i ülésérıl

25/2003.(V.21.) AB hat. 14/2003. PM r.

Magyar Közlöny 52. sz.

A Kjt. 64.§ (2) és 87.§ (2) bekezdésének a katonai 55. sz. szolgálati idı beszámítása érdekében történı módosítási kötelezettségrıl

(VI.7.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. 64. sz. törvénynek a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történı végrehajtásáról szóló 17/1993.(VI.18.) PM rendelet módosításáról

1051/2003. (VI.7.) Korm. h.

A köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. 64. sz. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérıl szóló 1034/1992. (VII.1.) Korm. határozat módosításáról

72/2003. (VI.24.) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános 72. sz. OGY hat. Konferenciája 88. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelmérıl szóló 183. sz. Egyezmény megerısítésérıl 71/2003. (VI.24.) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános 72. sz. OGY hat. Konferenciája 88. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelmérıl szóló 183. sz. Egyezményrıl, valamint az anyaság védelmérıl szóló 191. sz. Ajánlásról szóló beszámoló elfogadásáról 2003. XLV. tv.

A köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. 76. sz. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzıdéses állományáú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról

127