BARCSI IPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA OM

BARCSI IPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA OM 202 968

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. 1

Tartalomjegyzék

Bevezető Az intézmény adatai…………………………………………………………………....3 Az iskola rövid története……………………………………………………………….4 Iskolánk jelenlegi tevékenységei, helyzete...…………………………………..……..14 Iskolánk sajátosságai….………………………………………………………………18 Pedagógiai programunk szerkezete…………………………………………………..22 1.

Küldetésnyilatkozat...................................................................................................... 233

2.

Pedagógiai alapelvek, értékek ....................................................................................... 28

3.

Az intézményben folyó nevelő- oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai . 29 3.1 Alapvető stratégiai célok............................................................................ 29 3.2

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszköz- és eljárásrendszere ........................................................................................ 31

3.3

Alkalmazott módszerek, eszközök ............................................................ 38

4.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 38

5.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................................. 42

6.

A pedagógusok és az osztályfőnökök feladatai…………………………….…………45

7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók-A beilleszkedési, magatartási problémák....... 47

8.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók-A tehetség kibontakozását segítő programok 48

9.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók-A szociális hátrányok enyhítését segítő

tevékenységek ......................................................................................................................... 51 10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok........................................... 54 11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ................. 59 12. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztés lehetőségei ...................................................................................................................... 61 13. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvétele………………...59 14. A felvétel és az átvétel helyi szabályai………………………………………………….60 15. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai………………………………………………..65 16. Egészségnevelési program ............................................................................................. 69 16.1

Alapelvek, célok, feladatok........................................................................ 69

2

16.2

Az egészségnevelés színterei ...................................................................... 71

16. 3

Egészségnevelési módszereink…………………………………………...73

16.4

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................... 73

16.5

A mindennapos testnevelés megvalósítása ............................................... 72

17. Környezeti nevelési program......................................................................................... 76 17.1

Alapelvek, célok, feladatok........................................................................ 76

17.2

Környezeti nevelésünk színterei................................................................ 79

17.3

Módszereink, eljárásaink........................................................................... 80

18. Fogyasztóvédelmi oktatás az iskolában........................................................................ 80 18.1

A fogyasztóvédelmi oktatás célja .............................................................. 80

18.2

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ............................................ 81

18.3

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok............................ 81

18.4

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ............................... 82

18.5

Módszertani elemek ................................................................................... 82

19. A felnőttoktatás…………………………………….……………………………………86 19.1 Speciális célkitűzések, szolgáltatások…………………………………………86 19.2 Felnőttképzés, a középiskola (9 – 12. évfolyam) sajátosságai…….………….87 19.3 A pedagógiai értékelés és ellenőrzés rendszere…………………….…………88 19.4 Érvényességi rendelkezések, aktuális jogszabályok…………………….……91 20. A köznevelési Híd-programokról………………………………………………………92 21. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................. 97 22. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja………………………………100 23.

A pedagógiai program módosításának módja és indoka………………………...101

3

I. NEVELÉSI PROGRAM BEVEZETŐ A pedagógiai program készítését a következő jogszabályok határozzák meg: - A Magyar Köztársaság Alkotmánya - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (Ktv.) - A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről (OM) - A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; - A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - A 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről; - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv; - A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - A 229/2012. Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról (Vhr.) - A pedagógiai program tartalmáról a Közoktatási törvény (Ktv.) 48. § (1) a) pontja rendelkezik.

Az intézmény adatai A Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola, önálló intézmény, amely szakmai önállósággal rendelkezik. Alap-és kiegészítő feladata sokrétű: ld.: SZMSZ Az intézmény fenntartója: Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Az intézmény neve: Címe (székhelye): Rövidített neve: Az intézmény típusa: OM azonosító száma:

Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola 7570 Barcs, Barátság utca 9-11. BIKSZ Közoktatási intézmény 202 968

4

Iskolánk jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése: Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Alapítás éve: 1973 Az iskola fenntartója: KLIK Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az engedély kiállítója: Barcs Város Képviselőtestületének 178/1993 (X.21) 95/1995 (V.18) 11/1997 (I.23) 139-1/2011 (09.13.) határozatai. KLIK alapító okirata. Az iskola alaptevékenysége: 9. és 10. osztály oktatása és a szakmunkástanulók elméleti és gyakorlati oktatása. Az iskola képzési ideje: 2+2, 3 évfolyam. Az iskola földrajzi működési területe: Magyarország, Somogy megye, Barcs Város. Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése. Somogy megye és a Dél-Dunántúl. A program benyújtója, intézményegység-vezető: Csonka Zoltán Róbert Az iskola székhelye: 7570 Barcs Barátság utca 9-11. Telefon: 82/463 221, 82/463-263 Az iskola Gyakorlati Oktatóbázisa: 7570 Barcs Béke út 35. Telefon: 82/463-264. Az iskola rövid története A képviselőtestület 1893. május 18-ai rendkívüli közgyűlésén határozatot hozott Barcsközségi Iparostanonc Iskola létrehozásáról. Ez az iskola több mint negyven éven keresztül működött a képviselőtestület felügyeletével és a helyi polgárok megelégedésére. Az 1954. év szeptemberétől a barcsi ipari tanuló iskola - az általános iskolában délutáni tanítással - mint a megyei iskola fiókiskolája működött. 1971-ben, már 349 tanulója volt. Az iskolát, alapító igazgatónk, Pandur István vezette. 1971-ben kezdődött a jelenlegi iskolaépületünk építése 6 tanteremmel. Az iskola tornaterem nélkül épült volna meg, ha a helyi vállalatok nem segítenek. A falazásig az iskola tanulói végezték az előkészítő munkákat. 1973. szeptember elsején lett önálló az iskola az 525. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. Minden év szeptemberében hosszú éveken keresztül 100-160 tanulót iskoláztunk be.

5

Sorra jöttek létre vállalati tanműhelyek, végül már 14 jól felszerelt vállalati tanműhely várta a csoportos képzésben felfutó létszámot. Csoportos képzésünk volt autószerelő, mezőgazdasági gépszerelő, épületvillamossági szerelő, épületasztalos, női szabó, cipőfelsőrész-készítő, szerkezetlakatos, csőszerelő, kőműves, ács, szobafestőfestő, kötő-hurkoló, öntő, műanyagfeldolgozó szakmákban. Mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás fejlesztésére komoly összegeket kaptunk és a pedagógusok bérszínvonala is szépen javult. Jelentős összegeket és energiát tudtunk fordítani a tanórán kívüli képzésekre is. Működött az iskolában énekkar, citerazenekar, fotószakkör, irodalmi színpad, honismereti szakkör, iskolaújság, filmszakkör, technikaszakkör, fizika és matematika-szakkör, női szabó szakkör, honvédelmi szakkör, sportkör és tömegsport. Rendszeres műsorral jelentkezett az iskolarádió. Évekig működött a szakmunkások szakközépiskolája. 1986-ban Szabó László igazgatónk vezetésével a szakoktatókra, a diákok munkájára és helyi vállalatok jelentős anyagi támogatására támaszkodva, saját kivitelezésben az iskola épületének bővítésébe kezdtünk. Ennek köszönhető, hogy ma van az iskolának olvasóval egybekapcsolt

könyvtára,

melegítőkonyhája,

étterme,

nyelvi

laborja,

számítógépes

szaktanterme és a régi 6 helyett 16 tanterme. Közben új hagyományok is keletkeztek, a diáknapokkal, az év tanulója plakett alapításával. Annak ellenére, hogy nem volt kötelező, az iskolánk bevezette a számítástechnikai és idegen nyelvi oktatást. Az építkezés mellett egyre kevesebb lehetőségünk maradt a tanórán kívüli foglalkozásokra, diákkörökre, szakkörökre, így azok száma folyamatosan csökkent. A privatizáció következtében egymás után szűntek meg a vállalati, szövetkezeti tanműhelyek. Az iskola nem tehetett mást, újra építkezésbe kezdett, a képviselőtestület anyagi támogatásával. Így jött létre a béke utcai Gyakorlati Oktatóbázis. Itt teremtődtek meg, a női szabó, villanyszerelő, szerkezetlakatos, szobafestő, ács, asztalos, kőműves szakmák, gyakorlati képzésének feltételei. A Gyakorlati Oktatóbázisra támaszkodva az iskola egyre több gyártási, felújítási, karbantartási, kivitelezési munkát vállalt. 1990-től rendszeresen végeztünk a város intézményei számára karbantartási, felújítási, kivitelezési munkákat és 1995-től folyamatosan építettük az otthonházakat és csak a szabad kapacitásainkat kötöttük le más területeken. 1991-től csökkent a beiskolázott tanulóink száma és növekedett a pedagógusok kötelező óraszáma. Ennek az lett a következménye, hogy az iskola vezetése végül is kénytelen volt tanárokat és szakoktatókat elbocsátani. A finanszírozási okokból fontossá vált kivitelezési tevékenység miatt átcsoportosított anyagi és szellemi erőforrásainknak negatív hatásai is jelentkeztek. A szakmunkásvizsga-eredmények ugyan nem 6

romlottak, de a megyei és országos kiemelkedő versenyeredményeink száma csökkent. A tanórán túli foglalkozásokból csak a sport és számítástechnikai foglalkozásokat voltunk képesek megtartani. 1996 szeptemberében

iskolánk felvette a kereskedelmi profilt és bevezette a

gyógypedagógiai iskolában végzett tanulók csoportos előképzését. Így egy éves sikeres előképzés után mindenki csatlakozni tudott a szakmunkásképző osztályokhoz. Mivel mindig lesznek olyanok, akik érettségit adó középiskolából valamilyen oknál fogva lemorzsolódnak, ezért számukra szakmai képzést kínálunk, miután nálunk vagy másutt eredményesen elsajátították a szakképzésben előírt kötelező közismereti tananyagot. Mivel növekedett az érettségizők aránya a középfokú képzéseken belül, a felsőfokra fel nem vettek között, lesznek olyan fiatalok, akik szakmát kívánnak tanulni. Ők jelentkezhetnek bármelyik általunk oktatott szakmára. Ezért folyamatosan figyelni fogjuk az igények jelentkezését mind az érettségizettek, mind a vállalkozások részéről. Előzetes vizsgálataink alapján számíthattunk faipari, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakképzési igény megjelenésére. A beiskolázás javítása érdekében részletes programtervet készítettünk 1998-ban. 1998 szeptemberétől iskolánk a Barcson és a környező községekben lakók gyerekei számára biztosítja a közoktatási törvény változásával a 9.-10. osztályos képzést. Az 1998 szeptemberétől beiskolázottak 9. és 10. osztályban csak közismereti képzést kaptak a NAThoz igazodó átmeneti tantervek szerint és utána, alapvizsga nélkül, nálunk, vagy más szakképző iskolában tanulhattak tovább és további két vagy három év alatt szerezhetnek szakképesítést. A meglévő élelmiszer és vegyi áru kereskedőn kívül 1999-től ruházati kereskedő szakmát is indítottunk, igazodva a helyi vállalkozások igényeihez. Az iskola neve Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakiskolára változott. 2000 szeptemberétől vezettük be a NAT-ra épülő az új OKJ szerinti szakmai képzéseket megújult tartalommal és számítunk a másutt 10. osztályt végzettek jelentkezésére is. 2001 szeptemberétől speciális 9. majd 10. osztály indítására volt szükség a Szivárvány Gyógypedagógiai Központtal együttműködve, majd 2003-tól speciális szakiskolai és készségfejlesztő szakiskolai képzést indítottunk. Folyamatosan jelentkezik igény városunkban olyan képzésre, amely hozzásegíti a szakmunkásokat ahhoz, hogy érettségit szerezhessenek. Ezt a feladatot is a mi iskolánk vállalta fel 2002-ben. A diákok a szakmunkások szakközépiskolája utódjaként meghirdetett és bevezetett érettségit adó képzésben vesznek részt. A képzési idő ebben az iskolatípusban 3 év, de a követelmények elsajátításáról a törvényi rendelkezéseknek megfelelően 4 évfolyamos 7

bizonyítvány tanúskodik. A tanulók az 1. évfolyamon az előtanulmányok figyelembevételével 9-10. osztályt végeznek. A tanévi félév végén a 9., a tanév végén 10. osztályos bizonyítványt kaphatnak. A további tanulmányi idő (11. és 12. évfolyam) megfelel a szokásosnak. A nehézségek ellenére továbbra is kitartottunk a hagyományos ipari képzési profilok mellett. Egyre nehezebb a finanszírozási körülményeknek megfelelni. Folyamatos naprakész kapcsolatot tartunk a város foglalkoztatóival. A támogatásaikkal és a közösen kialakított együttműködési stratégiával biztosítható a térség szakképzésének, hosszú távú működésének biztosítása. 2003-ban sor kerülhetett a világítás és fűtéshálózat korszerűsítésére, és ebben az évben bővülhetett iskolánk a Multicenterrel, amely összességében egy több, mint 40 millió forintos beruházás volt. 2004. szeptember 01-től iskolánk neve Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskolára változott. Állatgondozó szakmacsoportot is indítottunk ebben az évben a hozzák érkező speciális szakiskolai, és készségfejlesztő szakiskolai képzést igénylők számára. 2005-től folyamatosan részt veszünk az Útravaló Ösztöndíj pályázatokban. Ebben az évben bővítettük kapcsolatainkat a Duna Dráva Nemzeti Park helyi vezetésével, és segítségükkel Természetvédő Nyári Tábort szerveztünk tanulóinknak, majd a 2005-2006 tanévben természetvédő szakkört is szerveztünk. Iskolánkban, 2006-ban 14 szakmát oktattunk 26 tanárral és szakoktatóval, de ez csak a helyi vállalkozások együttműködésével volt lehetséges. 2007. július 1.-én alakult meg a Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola

Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, melynek rövidített neve BNI. Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Ebben a rendszerben iskolánk Szakképző Tagozatként kapott helyet. A fenntartói jogosítványokat az intézményfenntartó társulási megállapodásban meghatározottak szerint, Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja. Iskolánk neve az összevonás eredményeképpen ismét megváltozott: Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium lett, melynek székhelye: 7570 Barcs, Tavasz u. 3. Telephelyei: 7570 Barcs, Hősök tere 6. Arany János Általános Iskola 7570 Barcs, Kossuth Lajos u. 2. Deák Ferenc Általános Iskola 7570 Barcs, Barátság u. 9-11. Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola 7570 Barcs, Béke u. 35. Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola

8

2008. Szeptember 1- től működik a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés szervezési Társulás, a Térségi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) egyik szervezeti formájaként. Ennek az együttműködésnek a tartalmi megújítását szolgálja a 2010-2014. időszakban a TÁMOP 2. 2. 3-09/1-2009-0016. számú pályázat, szakmai fejlesztés. (Társadalmi Megújulás Operatív Programja - TÁMOP) A "Négy kistérség - egy projekt" elnevezésű sikeres pályázat

több

szakmai

területen

ad

kiváló

lehetőséget

az

érintett

intézmények

együttműködésére (Marcali, Szőcsénypuszta, Nagyatád, Kadarkút és Barcs területén lévő iskolák) a földrajzi távolságok ellenére is. A Szakképzés-szervezési Társulás (SZASZET) az elnyert támogatással tartalmi fejlesztést fog megvalósítani, melynek döntő eleme a munkaerőpiac és az oktatás közötti, koordináltabb együttműködés megteremtése, gyakorlatorientált képzőhelyek, valamint a mindenkori munkaerő-piaci követelményekhez alkalmazkodó, keresetvezérelt képzési struktúra kialakítása. A TISZK küldetése - az Európai Unió állásfoglalását alapul véve -, hogy hozzájáruljon egy dinamikusabb és versenyképesebb tudásalapú gazdaság kialakításához, amely több és jobb munkahely teremtésével nagyobb társadalmi együttműködéssel, elfogadottsággal fenntartható növekedésre képes és hozzájárul, az egész életen áttartó tanulás feltételeinek megteremtéséhez. Az elnyert pályázattal tartalmi fejlesztés, majd a várható infrastrukturális pályázat elnyerésével a tárgyi feltételrendszer javítása valósulhat meg a TISZK intézményeiben. A TÁMOP 2. 2. 3. pályázatnál öt szakmai területtel foglalkozunk kiemelten (Mindegyik iskolában vannak e területek képviselői): 1. Pedagógusok képzése 2. Képzési módszertani fejlesztés, tananyagfejlesztés, felnőttképzés 3. Pályaválasztás, karrier-tanácsadás, nyomon követés 4. Kommunikáció, marketing 5. Esélyegyenlőség Ezek a szakmai területek illetve az ezeket megvalósító munkacsoportok nem izoláltak, szükséges is az együttműködésük, pl. a pályaválasztási napok, vagy kiállítások szervezésekor. A projektmenedzsment (az öt témacsoport vezetője, a szakmai vezető, a pénzügyi vezető és a projektmenedzser) vezetésével, koordinálásával, külső szakértők igénybevételével tervezzük megvalósítani ezt a felelősségteljes munkát. 2009-ben iskolánk is részt vett a Barcs Város Önkormányzata által elnyert a TÁMOP-3.1.408/2-2009-0020 azonosítószámú „Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményben” című projektjének megvalósításában. TÁMOP - program szélesebb körben került bevezetésre, hogy a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével javítsa a magyar 9

közoktatási rendszert. Célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen áttartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Ennek érdekében a pályázat a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek egyénre szabott fejlesztését, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjából a tanulói összetétel alapján különösen indokolt. A projekt megvalósítása: 2009. 05. 05. - 2010. 08. 31. között történt, de 5 éves fenntarthatóságot von magával. Projektünk célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése iskolánkban. Különösen a szövegértés-szövegalkotás, a matematikai - logikai, a szociális, valamint az életpálya-építés kompetenciaterületek fejlesztését tűztük ki célul. Mindannyiunk érdeke, hogy gyermekeink olyan iskolában tanulhassanak, ahol egyéni képességeiket messzemenőkig figyelembe véve oktatnak, és azonos esélyekkel indul minden diák. E projekt keretében lehetőségünk nyílik a kompetenciaterületek kiemelt fejlesztésére, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazására, oktatási programok és taneszközök bevezetésére, adaptációjára. Célunk továbbá, hogy tanulóink rendelkezzenek a felnőtt élethez szükséges kulcskompetenciákkal (olvasás-szövegértés, matematikai, szociális és életpályaépítési kompetenciák). Ez a projekt tanulóinkat az életszerű helyzetek, problémák megoldására készítik fel, továbbá lehetővé teszi, hogy az országos kompetenciaméréseken a diákjaink eredményesen szerepeljenek. Távlati célunk, hogy a kompetencia alapú oktatás alkalmazásával olyan nyitott, az egész életen áttartó tanulás képességével rendelkező, változásra képes, kreatív felnőttekké neveljük tanulóinkat,

akik

képesek

alkalmazkodni

a

XXI.

század

gyorsan

változó

munkakövetelményeihez. Közvetett célunk, hogy megalapozzuk a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. Ennek érdekében felkészítjük iskolánkat és pedagógusainkat a hatékony, kompetencia alapú oktatásra, hogy biztosítani tudjuk tanulóink számára az egész életen áttartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megszerzésének lehetőségét. Iskolánk 2009 augusztusától részt vett a TÁMOP 3.3.2.-08/2.-2008-0034 kódszámú, „Esélyteremtés a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményekben” című pályázaton, amelynek célja a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése. A pályázat során részt vettünk továbbképzéseken, szakmai megbeszéléseken, műhelymunkákon. Szakmabemutatókat, pályaorientációs ankétokat, módszertani találkozókat, önismereti tréningeket, esélyteremtést növelő fórumokat szerveztünk. Jó gyakorlatokat vettünk át partner iskoláktól. Iskolánk jelenlegi épülete alkalmas arra, hogy minden évben 120 főt beiskolázzon, 4 párhuzamos osztálynak biztosítsa a közismereti képzését 9.-10. osztállyal számolva és utána 10 10

szakmában 10-15 fős szakmai csoportokban szakképzést végezzen. Ez matematikailag 490 tanulót jelent. Az intézmény tanulóinak létszáma jelenleg 445 fő, az utóbbi években kismértékű, ám fokozatos emelkedés tapasztalható. A hatékony beiskolázásnak köszönhetően további növekedéssel lehet számolni. A 2011-2012 tanévet várhatóan 480-500 tanuló fogja megkezdeni. Tervezzük, hogy amennyiben kellő létszámú igény lesz rá, évente indítunk azok számára szakmai képzést, akik tankötelezettségük lejártáig nem végezték el a 10. osztályt és életkoruk miatt még nappali képzésbe beiskolázhatók. Számukra képzésben általánosan művelő ismereteket is tartalmazó 3 éves szakmai képzést kívánunk nyújtani azon szakmákból, ahol nem követelmény a 9-10. osztály. Előrehozott 3 évfolyamos szakmai képzések, és felzárkóztató oktatás indítására is felkészültünk. Viszonylag állandó összetételű tantestületünk van. A változások leginkább a nyugdíjazások után következnek be. Szakmai problémák nem nehezítik a testület eredményes munkáját. Örvendetes, hogy egyre több a fiatal pedagógus intézményünkben. A szakos ellátottság – néhány óra kivételével (pl.: ének) – szinte teljesnek mondható. A tantestület szakmailag, emberileg együttműködni akaró és képes nevelőkből áll, akik a tanulók érdekében igényesen dolgoznak és kiemelkedő eredményeket érnek el. A testület tagjainak többsége nyitott, fogékony az újra, mindannyian hiteles személyiségek a tanulók, szüleik és nevelőtársaik szemében. Náluk a hitelesség és a tekintély természetes emberi megjelenési forma. Arra törekszünk, hogy a tantestület arculata, nevelési stílusa, a tanár személyisége önmagában is nevelőértékeket képviseljen. A nevelők rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, többen nyelvvizsgát tettek, új tanári szakot szereztek. A képzés jelenlegi (2013/14-es tanév) struktúráját mutatják a következő ábrák:

11

MUNKAERŐPIAC ÉRETTSÉGI 2 éves képzések

3 éves képzések

Élelmiszer- és vegyi áru eladó

Bútorasztalos

Szerkezetlakatos

Kőműves

Festő, mázoló, tapétázó

Karosszérialakatos Szakács

9-10. OSZTÁLY

1. ábra: A régi szakmák és képzési struktúra 2.

A szakképzés kormányzati szintű átalakítása magával vonzotta a 3 éves szakmák 2 évre történő csökkentését, valamint a partnerek igényei alapján bővült a szakmakínálat is, így a jelenleg az intézményben tanuló 10. évfolyamosok a következő szerkezetben tanulnak:

MUNKAERŐPIAC ÉRETTSÉGI 3 év

2 éves képzések Műszaki cikk eladó

Élelmiszer- és vegyi áru eladó

Ruházati eladó

Bútorasztalos

Járműfényező

Karosszéria lakatos

Kőműves

Festő, mázoló, tapétázó

Mg. gépszerelő, gépjavító

Szakács

Szerkezet lakatos

Villanyszerelő

9-10. OSZTÁLY

2. ábra: A régi szakmák és képzési struktúra 2.

A szakképzés további átalakítási törekvései a duális képzés bevezetését célozzák, ezért a 2013/14-es tanévtől kezdődően a 2. ábrán bemutatott szerkezet mellett a következő képzési forma a meghatározó:

12

KÉPZÉ PZÉSI STRUKTÚ STRUKTÚRA MUNKAERŐPIAC ÉRETTSÉGI

SZAKKÉPZÉS 3 év Műszaki cikk eladó

Élelmiszer- és vegyi áru eladó

Ruházati eladó

Járműfényező

Karosszéria lakatos

Kőműves

Szakács

Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító

Szerkezet lakatos

Műbútorasztalos

Festő, mázoló, tapétázó

Villanyszerelő

8. OSZTÁLY

3. ábra: Választható szakmák és képzési struktúra 3 szakképző évfolyam esetén

Iskolánk a felnőttek számára indítható átképzések növekedését várja, így 2011-től az akkreditált felnőttképzésben is részt kívánunk venni. Ennek formái később kerülnek kidolgozásra. 2011. augusztus 1.-től iskolánk a BNI-n belül újra önálló intézményegységgé vált, a szakképzés törvényi változásai miatt, így az iskola neve ismét megváltozott: BNI Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola lett. 2013. szeptemberétől a TIT Alapítványi Középiskola barcsi tagintézményének megszűnése miatt esti tagozatos felnőttképzést is indítottunk egyelőre csak érettségit adó képzésben. 2013. január elsejétől az állam átvette a fenntartói feladatokat így iskolánk is a járási tankerülethez, állami fenntartás alá került. 2013. márciusától a barcsi tankerület gyakorolja a fenntartói jogokat így iskolánk részben önálló intézménnyé vált és a neve újra Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola lett. 2013. szeptemberétől iskolánk neve újra változott és a hatályos jogszabályoknak megfelelően jelenleg a Barcsi Szakképző Iskola Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskolája nevet viseli. 2013/14 tanévtől az iskola részt vett a TÁMOP-3.3.10/B-12-2013-0032 számú „Jó szakmát tanulni” projekt

megvalósításában. Célja: hátrányos vagy halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók szakmához, érettségihez jutásának segítése, vagy a felsőoktatásba való továbbtanulásuk segítése.

13

2013. decemberétől az iskola részt vett a TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 számú „Újra tanulok” projekt

keretében megvalósuló képzési programokban.

2014. szeptemberétől bevezetésre került a Közismereti Híd II.-program, amelynek keretében két rész-szakképesítést indítottuk. (asztalosipari szerelő, és textiltermék összeállító). 2014. októberétől az iskola a Kaposvár Megyeközponti Tankerülethez Került, mivel a megyében a többi szakképző iskola is megyei irányítás alá tartozik. Ez a folyamat együtt járt az iskola önállósodásával, és névváltozásával is. Az intézmény neve újra Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola lett, új OM azonosítója 202 968.

Iskolánk jelenlegi tevékenységei, helyzete

1. Oktatott szakmáink és képzési struktúránk. Jelenleg 7 szakmát oktatunk ezek a következők: asztalos, kőműves és hidegburkoló, festő, mázoló tapétázó, szerkezetlakatos, karosszérialakatos, eladó, szakács. Meghirdethetjük 2014től a járműfényező szakmát is. Szakmáinkon két évig közismereti képzés és utána két éves szakmai képzés folyik. A közoktatási törvény változásaival összhangban már elindult az új rendszerű képzés, ahol három évig a közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati képzés egymással párhuzamosan folyik. A képzési időket a központi szakmai programok határozzák meg melyek változásaihoz folyamatosan igazítjuk a működési struktúránkat. A diákok nagy része jelenleg két napig elméleti három napig pedig gyakorlati képzésen vesz részt. Az építőipari szakmákban télen, megnövelt óraszámú elméleti képzés van. A kilencedik évfolyamokon egy nap gyakorlati képzés van. A jelenlegi tizedikes évfolyamosok közül azon szakmákon, ahol lehetőség volt rá szintén kihelyeztük a tanulóinkat a tanműhelyekbe.

2. Az elméleti oktatás tárgyi feltételei. Az elméleti oktatást szolgálja 12 tanterem 4 szertár, tornaterem, nyelvi szaktanterem, olvasóval egybekötött könyvtár, villamos mérőterem, fejlesztő szoba, számítógépes szaktanterem, Munlticenter, kereskedő kabinet, szakács kabinet, melegítőkonyha és ebédlő.

3. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei. Saját oktatóbázison tudjuk biztosítani asztalos, szerkezetlakatos, festő, és kőműves szakmákban a gyakorlati képzést. Vállalatoknál van csoportos képzésünk kereskedő, szakács,

14

mezőgazdasági gépszerelő szakmákban. Kihelyezett tanulószerződéssel biztosítunk gyakorlati helyet eladó, szerkezetlakatos, karosszérialakatos, asztalos és szakács szakmákban.

4. Jóváhagyott felnőttképzési programjaink. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által kiadott igazolás alapján, saját készítésű és jóváhagyott felnőttképzési programunk van. A 2011. április 07. napján bejelentett és a 2628-0/2011-5400 iktatószámon szereplő, a felnőttképzési tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó bejelentés, amely megfelel a 2001. évi CI. Törvény 8. § és a 2009. évi LXXVI. Törvény 22. § -ban meghatározott követelményeknek. A felnőttképzés folytatásához és a nyilvántartásba vételhez szükséges nyilvántartási szám: 00301-2011 2013/14 tanévben részt veszünk a T.Á.M.O.P. – 2.1.6-12/1-2012-0001. felnőttképzési programok megvalósításában.

5. Tanulólétszámunk változása és finanszírozás 1991-ben 492 tanulónk volt 162 főt tudtunk beiskolázni, és 14 szakmát oktattunk, 49 főállású dolgozóval. A 2010-es tanulólétszámunk 445 fő, ebből barcsi 201, a naponta vidékről bejáró 230 és 14 kollégista a Széchenyi Ferenc Gimnázium kollégiumában. Jelenleg kb.550 tanulónk van, kb. 120-150 főt tudunk beiskolázni 7 szakmát oktatunk 31 főállású dolgozóval. A térség hátrányos helyzetéből adódóan nagyon magas a hátrányos helyzetű, azon belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, amely szintén emelkedik. A dokumentált HH tanulók száma 2009-ről 2012-re 240-ről 328-ra ugrott, majd a törvényi változások miatt ez a szám 155-re csökkent, azonban ez nem fedi a valóságot. A szülők sok esetben nem együttműködők, a hátrányos helyzet megállapításához szükséges dokumentumok hiányoznak, így ezeknek a számoknak a másfélszerese lenne reális. Mindezek mellett kiemelt figyelmet igényelnek a sajátos nevelési igényű tanulók is, ők jelenleg 63-an vannak, ami az összlétszám kb. 11%-a. Az iskola kötelező beiskolázási tevékenységet lát el emiatt és a

tankötelezettség

teljesítése miatt befogadó iskola vagyunk. Ez azt vonja magával, hogy sok SNI tanuló is megjelenik a szakképzésben. Ennek kezelése, az SNI-ek szakszerű törvényes felzárkóztatása külön feladat. Ezen feladatok ellátásához idén kaptunk főállású kollégát. 15

A hátrányos helyzet az esetek nagyobb részében halmozott, ezt mutatják be a következő ábrák: 2009-2010 tanév 2010-2011 tanév 2011-2012 tanév 2013-2014 tanév 2014-2015 tanév

HH

HHH

SNI

240 fő

109 fő

26 fő

294 fő

161 fő

32 fő

328 fő

161 fő

35 fő

294 fő

135 fő

55 fő

155 fő

118 fő

63 fő

1. táblázat

Négy évfolyamon vannak szakmai csoportjaink, amelyekben a létszám nem lehet 10 fő alatti. Ez a kiscsoportos képzés, az eltérő finanszírozás miatt is szükséges. Elemeztük a helyzetet, és azt állapítottuk meg, hogy az iskola hírnevét befolyásoló image-én és beiskolázási tevékenységén ugyan lehet és kell is javítani, de nem ezen tevékenységünk fogja döntően meghatározni a tanulólétszám növekedését, vagy csökkenését. Az elmúlt időszakban a középfokú szakképzésbe beléptek az általános iskolák, a gimnáziumok, a főiskolák és növekedett az iskolarendszerben oktatható szakmák száma is. Így a végzett 8. osztályosok több helyen és többféle szakmát tanulhatnak. Ezen kívül növekedett az érettségit adó középiskolákba felvehető tanulók száma, ugyanakkor csökkent az általános iskolát végzettek száma. Aminek az lett a következménye, hogy megindult a verseny a tanulókért. A kollégiummal rendelkező iskolák egyre nagyobb területről iskoláznak be és a mi beiskolázási területünkön is megjelentek távoli középiskolák. A hozzánk jelentkezők számának alakulására az is hatással van és lesz, hogy Barcs és környékének gazdasága már egy nagyobb fejlődési ütem esetén sem fogja igényelni a legtöbb szakmában a 10-15 fő rendszeres beiskolázását. Mindebből következik, hogy ha a város továbbra is biztosítani akarja, hogy a barcsi és Barcs környéki polgárok gyermekei itt tanulhassanak 10-15 szakmát, és így jobban kötődjenek szülőföldjükhöz, városukhoz és legyen a városnak egy saját építőipari szolgáltató iskolája, el kell érni, hogy legalább a jelenlegi szinten maradjon az évenként beiskolázott tanulók száma. A tanulók számának várható alakulását mutatja be a következő ábra:

16

A tanulólétszám alakulása 600 500 400 300 200 100 0 1999 2000 2008 2009 2010 2011 2012 2013

4.

ábra

Az ábrából látszik, hogy az országos tendenciákkal ellentétben az iskolánk tanulólétszáma folyamatosan bővül az elmúlt év a jelenlegi és a várható tanév mutatói alapján is. Tanulók száma szakmacsoportonként 120

109 100 80

79 75

60

54 40

76

50

20

iskola

Szakközép-

Gépészeti

Faipari

Építész

Vendéglátó

Kereskedő

Közlekedési

16

0

5. ábra

Jelentős eredmény, hogy a barcsi szakképző iskola az országos tendenciák ellenére is tudja tartani a tanulólétszámát és a kedvezőtlen körülmények ellenére a térség igényeihez és lehetőségeihez mérten legjobban alkalmazkodva biztosítja a szülői, tanulói és partneri igényeknek megfelelő szakképzést. Az intézmény és az itt folyó szakképzés külső megítélése tehát folyamatosan javul. Mutatja ezt a folyamatos tanulólétszám növekedés és a térségi vállalkozásokkal kialakított szoros szakmai és személyes kapcsolat. A térség vállalkozói nyitottak, és az együttműködés egyre szélesebb lehetőségei nyílnak meg.

17

Iskolánk sajátosságai 1. Kiscsoportos szakképzés. Egy-egy szakmai csoportban egy-egy évfolyamon általában 10-15 fő tanul együtt, egy szakoktató és egy szaktanár vezetésével. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy nagyobb figyelem jusson egy-egy tanulóra. Véleményünk szerint ez is oka annak, hogy lemorzsolódás okai között a legritkább esetben húzódnak meg oktatásból-nevelésből származó feszültségek. 2. Differenciált oktatás. 2000-től helyi tanterveinket úgy készítjük el, hogy lehetőségünk legyen minden olyan korrekció elvégzésére a 9. 10. évfolyamon, ami szükséges ahhoz, hogy tanulóink döntő többsége a 11. évfolyamba lépjen. Ezen túlmenően, akinél azt tapasztaljuk, hogy esélye van annak, hogy érettségit adó középiskolában

is

folytassa

tanulmányait,

azt

fokozottabb

követelménytámasztással

ösztönözzük magasabb teljesítmény elérésére és arra, hogy tanulmányait nálunk folytassa. 3. Türelmesek vagyunk a lassabban haladókkal. Minden iskolában vannak az átlagosnál lényegesen lassabban haladók. Számukra az a járható út, hogy hosszabb idő alatt teljesítik a követelményeket. Az ezzel kapcsolatos gondolkodásukat és környezetüket igyekszünk úgy befolyásolni, hogy a kudarcélmény minél kevesebb energiát vonjon el tőlük és inkább új feladatok megoldására, koncentráljanak. A kudarc által szerzett tapasztalatokat, pedig mint továbblépést segítő értéket éljék meg. Ezért a mi iskolánkban az évismétlés nem számít tragikus eseménynek. 4. A gyakorlati képzőhely megválasztásába bevonjuk a szülőt és a tanulót. Tesszük ezt annak érdekében, hogy már a képzés indulásakor erős legyen a kötődés. Ha pedig valamilyen kezelhetetlen konfliktus alakul ki a gyakorlati képző hely és a tanuló között és ezért a szülő is és a diák is változtatni akar, a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítjük, hogy új helyet találjon. Ha valamilyen rendkívüli ok miatt a gyakorlati képző hely megszűnik, minden eszközt felhasználunk annak érdekében, hogy folytatni tudja tanulmányait. Eddig még nem kellett egyetlen diákunknak sem e miatt más iskolába mennie.

18

5. Van lehetőség szakmaváltoztatásra a tanulmányi időn belül. Ha szakma tanulása közben, mind a szülő, mind a diák úgy dönt, hogy szívesen folytatná tanulmányait más szakmában és azt a törvények lehetővé, teszik, törekvésüket támogatjuk. 6. Semmilyen kényszert nem alkalmazunk annak érdekében, hogy diákjaink tanórákon kívüli foglalkozásokon vegyenek részt és minden diákkörünkben, szakkörünkben való részvétel ingyenes. A meglévő szakköri és diákköri foglalkozásokon ívül diákönkormányzat és szülői munkaközösség javaslata alapján szívesen indítunk új foglalkozásokat és megteremtjük annak feltételeit, hogy ne kelljen ezekhez a szülők anyagi hozzájárulását kérni. 7. Támogatjuk diákjaink iskolán kívüli képzését. Kis iskola lévén lehetetlennek tartjuk, hogy diákjaink minden irányú sport és önművelődési igényét kielégítsük. Ezért támogatjuk, ha tanulónk lakóhelyén akar részt venni iskolánktól független sport, kulturális, vagy más önképző csoport munkájában, még akkor is, ha az időnként érinti a kötelező iskolai elfoglaltságát. Ilyenkor lehetőséget biztosítunk, hogy lemaradását egy meghatározott idő alatt pótolja. 8. Iskolánkban diákjaink jól érzik magukat, értelmes rend és nyugalom van. 1996-ban elkezdtük és a további tanévekben is készítettünk olyan felmérést, hogy hogyan is látják tanulóink és a szüleik az iskolánkat. E szerint az iskolánk egy szélsőségektől mentes, átlagos színvonalú iskola, ahol a diákok többsége, szülei végzettségétől és társadalmi helyzetétől függetlenül jól érzi magát és alapvetően meg van vele elégedve. Óraadó tanáraink szerint is iskolánkra jellemző, hogy az eredményes munkához szükséges rend és nyugalom van. 9. Gyenge előképzettségű, de kitartó tanulóinkat eredményesen segítjük céljaik megvalósulásában. Statisztikailag is igazolható az a tény, hogy az a tanulónk, aki fejlődésre képes volt és akart, gyenge előképzettsége ellenére is 3-5 év alatt olyan tudásra tudott szert tenni, hogy nagy biztonsággal mehetett szakmai vizsgára. 10. Versenyeredményeink alapján képzési színvonalunk jónak mondható. Megyei és országos versenyeken diákjaink átlagban a mezőny első harmadában szerepeltek. 19

11. Minimális iskolánkban a sikertelenül szakmai vizsgázók száma és figyelemre méltó százalékuk tanul tovább. Az utóbbi öt évben a szakmunkásvizsgára bocsátott tanulóink 95 százaléka tett elsőre eredményes szakmunkásvizsgát. Végzett diákjaink 30-40 százaléka továbbtanul, jelentős részük azonnal a szakmai vizsga után és mi szívesen közvetítjük számukra a lehetőségeket. Akkor, amikor tanulmányaik alatt, vagy után, szakmai segítségért hozzánk fordulnak, ez jó érzéssel tölt el bennünket. Végzett diákjaink között szép számban vannak, akik leérettségiztek, technikus minősítést szereztek. Többen közülük sikeres vállalkozók, termelésirányítók, tanárok, mérnökök. 12. Fogadunk távolabb lakó és bejárni nem tudó tanulókat is. Azoknak a tanulóknak, akik nem tudnak bejárni, megoldjuk a kollégiumi elhelyezését. 13. Továbbtanulni szándékozó érdeklődőt egyénileg is szívesen tájékoztatjuk a lehetőségektől. Beiskolázással kapcsolatos írásos tájékoztatónkat bármikor, bármely érdeklődőnek szívesen elküldjük. Minden évben szervezünk nyílt napokat, amikor minden érdeklődővel személyesen külön foglalkozunk. Ha pedig ezen időpontban a szülő és a diák ezen nem tudott részt venni, előzetes időpont-egyeztetés után szívesen nyújtunk személyre szóló tájékoztatást.

14. A tanév folyamán is elfogadunk átjelentkezéseket. Minden évben vannak olyan tanulóink, akik távolabbi kollégiummal rendelkező iskolákba jelentkeznek, felvételt is nyertek, de mivel nagyon nehezen viselik a kollégiumi életmódot, inkább nálunk tanulnának tovább. Felvételt biztosítunk nekik, de objektív okokból számukra csak korlátozott szakmaválasztást tudunk felajánlani. 15. Tudomásul vesszük, hogy diákjaink szülei azt várják tőlünk, hogy sikeres oktató-nevelő munkánk érdekében csak nagyon korlátozottan támaszkodjunk rájuk. A lehető legkisebb mértékben igyekszünk terhelni diákjaink családi költségvetését. Ennek figyelembevételével állítjuk össze a tankönyv, füzet és eszközigényeinket és minden pénzkímélő megoldást támogatunk. A tanulmányi kirándulásokat is ennek megfelelően szervezzük, és nem tesszük kötelezővé. Ha valamelyik diákunk szociális támogatásra szorul, erre a tényre felhívjuk az illetékes önkormányzat figyelmét. Azt, aki szociális okok miatt magántanuló kíván lenni a képzési idő

20

egy részében, a vizsgakövetelmények minél pontosabb megadásával segítjük. Eljuttatjuk a különböző alapítványok támogatási lehetőségeit az arra rászorulókhoz. Évente két szülői értekezletet tartunk. Ezen kívül előre egyeztetett időpontban bármelyik tanárunk, szakoktatónk szívesen fogadja az iskolában a szülőt, amennyiben azt igényli. Tanáraink, szakoktatóink csak akkor kezdeményeznek találkozót a szülő felé, ha úgy látják, hogy az jelentősen hathat a tanuló fejlődésére. Legritkább esetben kérjük, hogy pedagógusunkat a szülő a lakásán fogadja, és természetes kötelességünknek tartjuk, hogy a tudomásukra jutott belső családi dolgokat diszkréten kezeljük. A törvényben meghatározott esetekben és módon értesítjük a szülőt a tanuló hiányzásáról és biztosítjuk részvételét a törvényben meghatározott eseményeken. Első szülői értekezlet után előkészítjük a szülői munkaközösség alakuló értekezletét. Ettől kezdve a szülői munkaközösség munkáját saját maga szervezi és irányítja, munkájukba még ötlet szintjén sem kívánunk beavatkozni, ugyanakkor munkájukhoz minden segítséget készek vagyunk megadni. 16. Pedagógiai módszereink. Oktatásban és nevelésben a már évtizedek óta bizonyítottan eredményes hagyományos módszerek hívei vagyunk. Diákjainkkal való kapcsolatunkban meghatározó a megelőlegezett bizalom. Tiszteletüket elsősorban azzal kívánjuk megszerezni, hogy mi is tiszteljük őket, családjukat, érzéseiket, véleményüket. A követelmények támasztásakor fokozatosságra és következetességre törekszünk. Nem tartjuk magunkat tévedhetetlennek, és a foglalkozásokon igyekszünk jó hangulatot teremteni. Munkánkat egyszerre tartjuk szolgáltatásnak és hivatásnak.

Legfontosabb

tevékenységünknek

tartjuk,

hogy

megismertessük

őket

lehetőségeikkel, hogy legyenek céljaik, amelyek majd hozzásegítik őket ahhoz, hogy az általunk támasztott követelményekkel belülről legyenek képesek azonosulni.

21

Pedagógiai programunk szerkezete I.

Nevelési program: a közös munka kereteit határozza meg.

II.

Helyi tanterv: az intézményegység helyi tantervét és szakmai programját tartalmazza.

Barcs Város Önkormányzata támogatást nyert a TÁMOP 3. 1. 4/08/2. kódszámú, Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázaton. Ez indokolja a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Pedagógiai Programjának módosítását, a pályázat céljaihoz, a kompetencia alapú oktatás elveihez, elvárásaihoz való igazítását. Barcs

Város

Önkormányzata

a

TÁMOP

3.3.2.-08/2.-2008-0034

kódszámú,

„Esélyteremtés a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményekben” című pályázaton elnyerte az igényelt támogatást. Ez indokolja a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Pedagógiai Programjának módosítását, a pályázat céljaihoz, az esélyegyenlőség elveihez, elvárásaihoz való igazítását. SZASZET Szakképzési Társulás a „Négy kistérség egy projekt” című, TÁMOP 2.2.309/1-2009-0016 kódszámú, pályázaton elnyerte a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola az igényelt támogatást. Ez indokolja a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Pedagógiai Programjának módosítását, a pályázat céljaihoz, a közös projekt létrehozásához a részt vevő intézmények között; az esélyegyenlőség elveihez, elvárásaihoz való igazítását. KLIK Intézményfenntartó Központ a TÁMOP 3.3.10.B-12 kódszámú, ”A hátrányos helyzetű

tanulók

középfokú

iskolai

sikerességének

elősegítése,

lemorzsolódásának

megakadályozása, felsőoktatási képzésbe való bejutásának elősegítése” című pályázaton elnyerte a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola az igényelt támogatást. Ez indokolja a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Pedagógiai Programjának módosítását, a pályázat céljaihoz, az esélyegyenlőség elveihez, elvárásaihoz való igazítását.

22

1 Küldetésnyilatkozat " Az ember akkor lesz ember Ha átvilágítja mélységig önmagát, S ha a benső világosságból Környezetére sugarat bocsát" Weöres Sándor: Protohomo Intézményünk, a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola nevével is definiálja önmagát. Korszerű szakképző iskolaként széles alapműveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli a közismereti, a szakmai előkészítő és a speciális szakmai képzést. Széleskörű szakmai műveltséget ad. A kimeneti szakmai képesítéseket az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. Szakközépiskolaként az érettségi vizsgával minden irányban fenntartja a továbbhaladás lehetőségét, s felkészít az egész életen át tartó tanulás lehetőségére. Iskolánk – mint minden oktató-nevelő intézmény – ismereteket átadó, követelményeket támasztó, érték- és normaközvetítő szervezet. Egyre nagyobb hangsúllyal képesség- és személyiségfejlesztő, valamint szocializáló funkciókat is ellát. Különösen fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink jól konvertálható tudás birtokában, a társadalom által elvárt realitásoknak megfeleljenek, és eligazodjanak a mindennapok dolgaiban. A NAT 2007. évi módosítása után iskolánk oktató-nevelő munkájának céljait és alapelveit az iskolai műveltség tartalmát meghatározó kulcskompetenciák rendszerével harmóniában határozzuk meg. A kulcskompetenciák ugyanis azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az Európai Unió polgáraiként ezek birtoklása teheti alkalmassá őket arra, hogy hatékonyan és gyorsan alkalmazkodjanak a változásokkal átszőtt modern világhoz, ugyanakkor aktívan legyenek képesek e változások irányának és tartalmának befolyásolására.

Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: A pozitív anyanyelvi kommunikációs attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének igényét.

23

Idegen nyelvi kompetencia: Az idegen nyelvi kommunikáció elősegíti a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, és felkelti a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia: A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia kíváncsi és kritikus attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magába foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Digitális kompetencia: Az információs társadalom technológiájának használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segíthet a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

A hatékony önálló tanulás: Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására; saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Az ehhez kapcsolódó pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

Szociális és állampolgári kompetencia: A szociális és állampolgári kompetenciához kapcsolódó pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tisztletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvételre való nyitottságot a döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítását. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását, és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. 24

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia: Jelenjen meg kreativitás, a függetlenség és az innováció a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. A pozitív attitűd feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot – legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok és törekvések.

Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség: A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

Kiemelt fejlesztési feladatok: Az iskolánk által meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra, illetve attitűdökre épülnek. Énkép – önismeret Az egyén aktivitásának mértéke, színvonala nagyban függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek önmagukba integrálni az elsajátított tudást, a tanítástanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat, a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzeti önismeret a hazaszeretet elmélyítése – elválaszthatatlanul a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek, történelmének és hagyományainak megbecsülésétől. Ösztönözni kell a fiatalokat a hagyományok feltátására, ápolására és az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók ismerjék meg az Európai Unió által nyújtott lehetőségeket, diákként és majd felnőttként is tudjanak élni azokkal. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Legyenek nyitottak az Európán kívüli kultúrák iránt, váljanak nyitottá a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, és az ezek kezelése érdekében kialakult nemzetközi együttműködésről.

25

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskola feladat, hogy elősegítse a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az ehhez szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskola demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Ezért a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását, és azt, hogy el tudjanak igazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A nevelés során kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Meg kell ismerni a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket kel megtervezni a tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amit az új helyzetekben is lehet alkalmazni Fontos a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmiérzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskola alapvető feladata, hogy személyi és tárgyi környezetével segítse a pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakulását, melyek a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is. Nyújtson támogatást a serdülőknek a káros szokások kialakulásának 26

megelőzésében, fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra való felkészítéssel is. Maga az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az iskola segítse a tanulók további pálya- és iskolaválasztását, tudatosítsa bennük, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A szociális és társadalmi kompetencia tudatos fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. Intézményi fejlesztési feladatok: 1.

Kiemelkedő

feladatként

kell

foglalkoznunk

a

tanulási

problémák

megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával. 2.

Előnyben kell részesíteni azokat a továbbképzéseket, ahol a pedagógusok segítséget kapnak a tanulási-, illetve magatartásproblémákkal küzdő gyerekek oktatásához (korszerű módszertani ismertek, tréningek formájában)

3.

Különös gondot kell fordítani kommunikációs készség fejlesztésére: a szövegértés, beszédkészség javítása, olvasható írás, helyesírás, korszerű kommunikációs eszközök használata (e-mail, fax).

4.

Tovább kell erősíteni a differenciált oktatást, részben azért, hogy minél többen megfeleljenek a vizsgakövetelményeknek, másrészt a jobb képességű tanulók is kapjanak szintjüknek megfelelő, kihívást jelentő feladatokat.

5.

Fejleszteni kell jártasságukat az ismeretszerzés módszereiben.

6.

Erősíteni

kell

képességüket

önmaguk

menedzselésére,

érdekeik

érvényesítésére. 7.

Mélyíteni kell ismereteiket a művészet, a tudományok és a kultúra különféle területein.

8.

Fejleszteni kell az iskolai kulturális, művészeti csoportjainak alakulását, fennmaradását.

9.

Bővíteni kell a szakkörök és érdeklődési körök számát.

10.

Növelni kell a tömegsportban a sportolási lehetőségeket, valamint a tömegsportban való részvétel arányát.

27

11.

Biztosítani

kell,

hogy

a

diákönkormányzat

véleménynyilvánítási

és

javaslattételi jogköre kiterjedjen a diákokat érintő egyre több kérdésben.

2 Pedagógiai alapelvek, értékek Pedagógiai alapelveink prioritását a hagyományok, az embereszményről körvonalazható kép, a nevelési és működési elképzelések határozták meg. Mindezek alapján Nevelési Tervünk az alábbi alapelveket rögzíti: 1. Biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. 2. Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak. 3. Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában. 4. Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, s csapatmunkára építünk. 5. Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. 6. Helyi tantervünket a kerettantervek és a szakmacsoportunkat érintő OKJ központi programok figyelembe vételével határoztuk meg. Legfontosabb szakmai célunk nemcsak az, hogy felkészítsük a tanulókat az érettségi, illetve a szakmai vizsgára, hanem hogy olyan korszerű, jól használható ismereteket adjunk. A korszerű képzés elengedhetetlen feltétele, hogy diákjaink életszerű körülmények között tanulják meg a szakmát, a vállalkozói magatartást. 7. A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett - figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességű tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellő szorgalommal és kitartással rendelkeznek. Fontos számunkra az átmenetek megkönnyítésének elve és az iskolai kudarcok csökkentése. 8. Figyelembe véve a Ktv. 4.§ rendelkezéseit kiemelten ügyelünk arra, hogy a tanulók hátrányos megkülönböztetésére (különbségtétel, kizárás, korlátozás, kedvezés)

28

semmilyen körülmények között ne kerüljön sor. A hátrányos helyzet orvoslására a Ktv.-ben szabályozott eljárás keretében kerül sor. A hátrányosan megkülönböztetett tanuló jogsérelmének orvoslása nem járhat más tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. 9. A törvényben meghatározottak szerint iskolánk diákja minden segítséget megkap, képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismereteinek folyamatos korszerűsítéséhez. Biztosítjuk számukra a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést. 10. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy kellően motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény. Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés nagy hangsúlyt kap. 11. Középiskolaként elsődleges nevelési feladatnak érezzük a társadalmi életre való felkészítést, hogy diákjaink érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére. Szeretnénk elérni, hogy munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek. 12. Legyenek képesek önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére. Alakuljon ki bennük felelősségérzet önmagukkal és másokkal kapcsolatban, védjék testi-lelki egészségüket. 13. Legyenek képesek a demokrácia megteremtésére, működtetésére, törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink ismerjék az emberiség globális problémáit, az egyén, a társadalom felelősségét, lehetőségeit, korlátait. 14. Rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok kialakításának képességével, legyenek nyitottak a világ, hazájuk, a társadalom aktuális kérdéseire. 15. Becsüljék meg a saját és társaik munkáját, fogadják el a másik ember személyiségét, különbözőségét.

3 Az intézményben folyó nevelőfeladatai, eszközei, eljárásai 3.1

oktató

munka

céljai,

Alapvető stratégiai célok

29

Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a képzési modell alapján határozhatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskola működtetésére vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, valamint a pedagógiai folyamat egészére irányul. Közös céljaink az alábbiak: 1. Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a tanulói utánpótlást. 2. Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban. 3. Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést. 4. Minden tanulónk számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. 5. A tanulói képességfejlesztést alapvető célkitűzésként kezeljük. 6. Meghatározó feladatnak tekintjük az ismeretközvetítést és a szakmai képzést. 7. Kezdettől törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására. 8. Feladatként kezeljük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentésére törekszünk. 9. Változatos módszerekkel erősítjük a tehetséggondozást. 10. Meghatározó célként tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon és a továbbtanulás területén egyaránt sikeresen érvényesülhessenek.

30

11. Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot. 12. Alapvetően előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotószellemű, kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulók nevelésére törekszünk. 13. Minden

helyzetben

törekszünk

a

problémák

nyílt,

őszinte

feltárására

és

megbeszélésére. 14. Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. 15. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert alkalmazunk. 16. A szakmai tananyag folyamatos karbantartásával a műszaki gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg. 17. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk. A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja. 3.2

Az iskolában folyó eljárásrendszere

nevelő-oktató

munka

pedagógiai

eszköz-

és

Nevelési eszközrendszerünket pozitív értelmű nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazzuk. A személyi vagy tárgyi eszközelemek nevelési folyamatunkban részfeladatokat oldanak meg, és ezzel nevelésünk hatékonyságát emelik. Személyi eszközeink: nevelőink személyes hatásának eszközei, beszéde, hangja, gesztusai, mimikája, egész személyes megjelenése. Tárgyi eszközeink: szakszertáraink, tantermeink legkülönbözőbb tárgyai audiovizuális eszközeink, média eszközeink, amelyeket a nevelésben eredményesen felhasználhatunk egyegy részfeladat sikeres megoldása érdekében.

31

Követelési módszereink eszközei: biztatás, ígéret, helyeslés, elismerés, példa, osztályozás, dicséret, jutalmazás. Értékelési eljárások: - az oktatás egy nyílt végű cél (folyamatcél) értékelése (több mutató együttesével, értékel) - egy

eredménycél

értékelése

(cél

teljesüléséhez

rendelt

indikátorokkal)

- egy komplex értékelési eljárás Tehetséggondozás eljárásai: 1. megfigyelés, felismerést szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata 2. ünnepélyeken való szereplés, 3.

diák-önkormányzati munka,

4.

egyéni fejlesztés

5. szakkör, sportkör, 6. kapcsolatok különböző szakmai szervezetekkel stb. Felzárkóztatást segítő program módszerei: - képességek felmérése iskolába lépéskor, - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán, - induktív gondolkodás mérése, megfigyelés, - dokumentumelemzés, - beszélgetés (gyermekkel, szülővel) - tanulási szokások felmérése, - egyéni képesség fejlesztése, - differenciált tanóravezetés, - korrepetálás, - kisebb létszámú osztályok, - tanulásmódszertan, tanulás tanítása, - tréning (tanulástechnika, koncentrációs). A tanulók értékelése - a tanárok értékelési szokásainak rendszeres összegyűjtése, - az értékelési szokások összehasonlítása, csoportosítása

32

- a minden tanárra kötelező értékelési szabályzat szövegszerű kidolgozása, dokumentumának elkészítése, - a tanulók és a szülők tájékoztatása az iskolai értékelési rendszerről és a tanár egyéni értékelési szokásairól, - feleletek, füzetek átnézése, dolgozatok, vizsgák, - szülői értekezlet, fogadóóra, - naplók ellenőrzése, ellenőrző könyvek A tanulók dicséretének és jutalmazásának elvei Különböző szintű jutalomban, elismerésben részesíthetők egyes tanulók vagy tanulók különböző csoportjai. Utóbbiak lehetnek osztályok, valamilyen tevékenység végzésére alakult csoportok, iskolai sportkör tagjai stb. A dicséret és a jutalmazás alapjai: - a tanulmányi munkában elért eredmények, - a közösségért végzett tevékenységek, - a különböző szintű versenyeken elért eredmények, - az iskola hírnevét öregbítő tevékenységek, - minden egyéb kiemelkedő pozitív tevékenység. A dicséret és a jutalmazás formái és fokozatai Szaktanári dicséret: - egyszeri, kiemelkedő tantárgyi teljesítményért (órai vagy versenytevékenységért) szóbeli dicséret; - félévkor vagy év végén írásbeli dicséret a naplóban, ellenőrzőben ill. bizonyítványban, - házi, városi tanulmányi, kulturális, sportversenyek 1-3. helyezéséért. Osztályfőnöki dicséret: - szóbeli dicséret: az osztályközösség érdekében végzett eredményes tevékenységért, nem kötelező jellegű iskolai rendezvények sikeres előmozdításáért. - írásbeli dicséret: - a magatartásban, szorgalomban bekövetkezett pozitív változásokalapján, - két szóbeli osztályfőnöki vagy két szaktanári dicséret esetén, - megbízatás folyamatos, pontos ellátása esetén.

33

Az osztályfőnöki írásbeli dicséret külön fajtája a félévkor ill. a tanév végén adható a huzamosabb időn át végzett kiemelkedő munkát elismerő – ellenőrzőbe, ill. bizonyítványba beírt dicséret. Igazgatói dicséret: - megyei, városi tanulmányi versenyek 1-3. helyezése, ill. szaktanári javaslat alapján a képességnek megfelelő tisztességes helytállás esetén, - az OKTV és OSZTV, SZKTV verseny döntőjébe kerülés esetén, - megyei, területi kulturális és sportversenyek 1-3. helyezettje, - két osztályfőnöki dicséret után, - kiemelkedő gyakorlati munkáért A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretek rögzítésének az osztálynaplóban is meg kell történnie. A dicséreteket a magatartás jegyek elbírálásakor figyelembe kell venni. Nevelőtestületi dicséret: 1. OKTV, OSZTV, SZKTV rangosabb helyezéséért 2. két igazgatói dicséret után, 3. országos sportversenyek 1-10. helyezéséért, 4. az iskolai közösség érdekében végzett igen jelentős tevékenységért, 5. kiemelkedő tanulmányi eredményért /félév, tanév vége/

Tanulónak adható egyéb elismerések, jutalmak: 1. Tanév végén, ill. a tanulmányok befejezésével könyvjutalom, ajándékutalvány a kiemelkedő tanulmányi eredményért és közösségi munkáért. 2. Az év tanulója emlékplakettel való elismerés. A jutalmazások lehetőség szerint mindig nagyobb közösség előtt történjenek (csoport, osztályközösség, ballagás, szalagavató, tanévnyitó). A nevelőtestületi dicséreteket maradandó módon kell rögzíteni. Ennek módja lehet emléklap, elismerő oklevél, jutalomkönyvi bejegyzés, bizonyítványi bejegyzés. Fegyelmezési módszereink, eszközei: 1. felügyelet 2. ellenőrzés 3. intés

4. büntetés kilátásba helyezése

5.tilalom

34

Fegyelmező intézkedések iskolánkban: - szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés - igazgatói figyelmeztetés, intés. Fegyelmi büntetések: 1. megrovás 2. szigorú megrovás 3. meghatározott megvonása

juttatások,

meghatározott

kedvezmények

csökkentése

illetőleg

4. áthelyezés másik osztályba vagy tanulócsoportba, vagy másik iskolába 5. eltiltás az adott tanév folytatásától az iskolában 6. kizárás az iskolából (nem tanköteles korúak esetén). Képzési módszereink eszközei: 1. követelés, 2. magyarázat, 3. gyakoroltatás 4. pozitív minták (példák) bemutatása, alkalmazása, modellezése, 5. ellenőrzés.

Csengetési rend:

1. óra

7, 40 – 8, 25

2. óra

8, 35 – 9, 20

3. óra

9, 30 – 10, 15

4. óra

10, 30 – 11, 15

5. óra

11, 20 – 12, 05

6. óra

12, 10 – 12, 55

7. óra

13, 00 – 13, 45

35

9-12. évfolyam Az 9-12. évfolyamon folyó nevelő - oktató munkánk célja •

Az általános műveltséget megszilárdító szakaszban (9-10. évfolyam) az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, a tanulók személyiségének, a bennük rejlő fejlődési lehetőségeknek minél teljesebb kibontakoztatása.

•

A

tudás

alapvető

tényezőinek

és

összetevőinek

a

tartalomba

ágyazott

képességfejlesztés elvének szem előtt tartásával való megszilárdítása. •

A szakmai műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakaszban (11-12. évfolyam) - a tanulók érdeklődésének, adottságának megfelelően - a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési feladatainak a szakmai vizsgák és az érettségi követelményeinek összehangolása.

•

A

munkaerőpiac

kompetenciaelvárásainak

és

a

Nemzeti

Alaptanterv

kulcskompetenciáinak a tudatosítása. •

A szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák fejlesztése.

•

Felkészítés közép-és emelt szintű érettségire, szakmai vizsgákra, továbbtanulásra.

•

A sikeres munkaerő-piacialkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen áttartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.

•

A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása e kritikus életkori szakaszban, a személyiség stabilizálása, az önálló döntés képességének kialakítása.

•

Képesség és igény kialakítása a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítása.

•

A

mindennapi

együttéléshez

szükséges

civilizációs

szokások

kialakítása,

megszilárdítása. •

A jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, az általánosan érvényes normákhoz való konstruktív viszonyulás, igény kialakítása a saját előítéletekkel való szembesülésre, azok leküzdésére, a másság elfogadására.

•

A világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.

36

Sikerkritériumok •

Intézményünkből kikerülő tanulóink elhelyezkednek a tanult szakmájukban, illetve rendelkeznek a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákkal, szükség esetén képesek a munkaerő-piaciváltozásokhoz alkalmazkodni, a továbbtanulók megállják a helyüket a felsőoktatásban.

•

Szakközépiskolai tanulóink közül valamennyien érettségi vizsgát tesznek, és élnek az előrehozott érettségi lehetőségével.

•

Szakképző iskolai tanulóink 95%-a sikeres szakmai vizsgát tesz.

•

Kiegyensúlyozott, toleráns, önismerettel, önálló döntési képességgel rendelkező tanulók hagyják el az intézményt.

•

Iskolánk tanulói a társadalom hasznos tagjává válnak, szolidárisak a közösséggel, élnek állampolgári jogaikkal.

Feladatok Az 9-12. évfolyamon folyó nevelő - oktató munkánk feladata •

Digitális írástudat elterjesztése, IKT eszközök biztosítása, az IKT eszközök használatának lehetősége tanítási órákon.

•

Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét diákjainknak, így biztosítva a felkészülés feltételeit az érettségire, és a szakmai vizsgákra.

•

A tanulás megtanítása, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása, az önképzés igényének kialakítása, témahét szervezése.

•

Az iskolai képességfejlesztés elősegítése az ismeretek fakultációkban, és előkészítő foglalkozások keretében történő közvetítésével.

•

A tanulók által működtetett tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió), és az önkormányzatiság gyakorlásának támogatása.

•

Új tanulásszervezési eljárások, módszerek bevezetése a kompetenciák fejlesztése érdekében.

•

A tanulás iránti motiváció fejlesztése,

•

A tantárgyak közötti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása az oktatás és nevelés egységes feladatellátása.

•

A tanítás-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. Lehetőséget és teret engedünk a kreatív kezdeményezéseknek.

37

•

A tanulók felkészítése a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (szakkörök, tanulmányi versenyek OKTV, OSZTV, pályázatok).

•

Idegen nyelvi és egyes szakmai tantárgyaknál (szakmai alapozó) kettős csoportbontás alkalmazása. A testnevelés órákon lehetőségek szerinti bontás alkalmazása.

3.3

Alkalmazott módszerek, eszközök •

Kooperatív tanulásszervezés: kooperatív módszerek, egyéni – páros – csoportmunka szervezése.

•

Differenciált rétegmunka: egyénre szabott differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban.

•

Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása.

•

Tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés.

•

Moduláris oktatás

•

IKT alkalmazása, Internet-használat.

•

Projektmódszer

•

Témahét

•

A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH, SNI gyerekek/tanulók esetében.

•

A gyerekek/tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása.

•

Az ön- és csoportértékelés, portfolió alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében.

•

Problémaközpontú tanulás

4 A személyiségfejlesztéssel feladatok

kapcsolatos

pedagógiai

A személyiségfejlődés az ember egész életét átszövő, életkori ciklusaitól és életeseményeitől függő, hol gyorsabban, hol lassabban ható folyamat. Személyiségünk alapvetően

interperszonális

kapcsolataink

történései

útján

fejlődik.

Iskolánk pedagógiai tevékenységének meghatározó célja a tanulók személyiségének, a bennük rejlő sokirányú fejlődési lehetőségeknek minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat eszköz, amely áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erővel hat. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális

38

fejlesztő funkciót tölt be. A személyiségfejlesztés alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, a magasrendű szükségletrendszerek kialakítása, az értékközvetítés, amely az iskolában a nevelés és oktatás együttes hatásával valósulhat meg. A személyiségfejlesztés alapvető színtere a gyerekközpontú iskola, ahol az oktatási folyamat minden lehetőségét fel kell használni a nevelési célkitűzések teljesítése érdekében. Az iskolai nevelés szinte beleágyazódik a gyermeki tevékenység folyamatába, az egyén konstruktív életvezetésére irányul, s új, fejlesztő jellegű magatartásformák kiépítését célozza meg. Ha az iskolai élet, képes az egyén tevékenység repertoárját fejleszteni, akkor a személyiségfejlesztés területén is eredményt érhetünk el. Minden nevelési feladat magatartási követelményeket tartalmaz, a nevelő hatás sokszor indirekt módon érvényesül. Az intézmény a maga sajátos eszközrendszerével járul hozzá a gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez: •

Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani.

•

A bizalom légkörének megteremtését, a gyermekek egyéni fejlesztési szükségleteinek felmérését.

•

Az oktató-nevelő tevékenység kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.) rendszerét, s tudatosan vállalja, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés.

•

A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét.

•

Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására.

•

A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása.

•

Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására.

•

Hangsúlyt helyezünk a tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztésére.

39

•

Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókra is.

•

Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok).

•

Fontos a differenciált képességfejlesztés, a szociokulturális hátrányok csökkentése, tehetségfejlesztés, alkotó-képesség fejlesztése a nevelési/tanítási tartalom, idő rugalmas kezelésével.

•

A szociális készségek fejlesztése, az együttműködés különböző formáinak alkalmazása (páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok vállalása).

Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet: •

Az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában).

•

A különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére.

•

A nevelőtestület minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, képességeinek

a

döntéshozatal,

gyakorlását

(szóbeli

a

problémamegoldás,

feleletek,

versenyek,

a

magabiztosság

diákönkormányzat

munkájával összefüggő feladatok). •

Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékóvó magatartásra, a természet megvédésére nevel (ünnepélyek, polgárvédelmi verseny), fejleszti az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet.

•

Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat.

A fentiek teljesülése érdekében az oktatási-nevelési folyamatunknak arra kell irányulnia, hogy •

széles teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, s ezek összhangjának,

•

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősítse akaratukat,

40

•

segítse őket életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításában, saját jövőképük megfogalmazásában, tehetségük kibontakozásában,

•

nevelje őket hazaszeretetre, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, a hazai és egyetemes emberi kultúra kincseinek értékelésére.

A személyiségfejlesztés területei:

A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: 1. Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. 2. A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. 3. Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. 4. Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában. 5. Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása. 6. Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. 7. Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása. 8. Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az élethosszig tartó tanulásra (long-life-learning). 9. Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban. 10. Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák 41

alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására. 11. Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése. 12. Tudatos fogyasztói magatartás: törekszünk a fogyasztói kultúra fejlesztésére és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítására, a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátítására, (fogyasztóvédelmi oktatás) 13. A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozója aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez mérten irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését.

5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Legalapvetőbb közösség a család, amelybe az egyén beilleszkedik. A család meghatározza, alapvetően formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. A család meghatározó kötődéseket alakíthat ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell alakítani, fejleszteni. Pedagógiai céljaink, alapelveink fontos eleme iskolánk közösségének, közösségeinek fejlesztése. Intézményünkben több különböző szintű közösség szerveződik, működik, él együtt. E közösségek részben egymásra épülve szerveződnek, részben egymástól függetlenül alakulnak, működnek, fejlődnek. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a közös élmények, eredmények, sikerek (kudarcok) fejlesztik, erősítik. Az egyén fejlődése nem választható el a közösségek fejlődésétől, kölcsönösen hatnak egymásra. Az intézményi közösségfejlesztés lehetőségei •

A gyerekek/tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása.

•

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése.

•

Az önkormányzás képességének kialakítása.

42

•

A gyerek/tanulói közösségek tevékenységének megszervezése, programok szervezése, melyek élményszerű helyzeteket teremtenek, hogy a gyerekek/tanulók tapasztalatokat szerezhessenek következtetéseket

közvetlen

és

vonhassanak

tágabb le,

környezetükről, alkalmazhassák

hogy

összefüggéseket,

korábbi

tapasztalataikat,

ismereteiket, készségeiket. •

A diákközösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, ápolása.

•

A természeti és társadalmi környezet igényeinek megfelelő tapasztalatszerzés és alkalmazás.

•

Vélemények, viták, reflexió, önreflexió képességének kialakítása.

•

Projektek, témahetek, újszerű tanulásszervezési eljárások, az együttműködésre épülő feladatmegoldások: csoportmunka, kooperatív technikák, dramatizálás stb. – alkalmazásával, a közösségfejlesztő, közösségépítő tevékenységük támogatásával.

•

IKT alkalmazásával a nyilvánosság megteremtése (iskolai honlap frissítése).

•

A gyermekek/tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a különbözőségek elfogadása a tanulói közösségben.

Az osztályközösségek meghatározó szerepe A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. A középiskolai osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Az osztályfőnökök tevékenységét az osztály diákbizottsága segíti. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: •

minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása

•

az egyéni értékek felismerése,

•

egymás tiszteletben tartása,

43

•

egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban,

•

a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése,

•

a másság elfogadása, tolerancia.

A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben Az osztályoktól függetlenül iskolánkban számos közösség alakul és működik a diákok különböző érdeklődési köre szerint, önkéntes szerveződés alapján. Ilyenek például a hagyományos szakkörök, az önképzőkörök vagy a sport szakosztályok. Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolájukhoz. A hagyományok őrzése egy sajátos arculatot biztosít az iskolának, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő egészséges és kulturált eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását.

A közösségfejlesztés egyéb hagyományos színterei, rendezvényei

Gólyaavató Az elsősök sajátos felavatásának színtere az október-november folyamán megrendezésre kerülő bál. A kilencedikesek – akik néhány hete már alkalmazkodnak a középiskola légköréhez és rendjéhez – egy kicsit már bátrabban vesznek részt a rendezvényen. A gólyaavató elsősorban kötetlen szórakozási, kapcsolatteremtési lehetőséget nyújt. Szervezés és előkészítés: szeptember – október. Diáknap- sportnap Az iskola egyik legrégebbi hagyománya, amely minden év utolsó tanítási napján kerül megrendezésre. A programot az Iskolai Diákbizottság a tanárokkal közösen, állítja össze és szervezi. Osztályok illetve csoportok mérik össze erejüket, tehetségüket kulturális- és sportvetélkedők és versenyek keretében. A program hangvétele vidám és szórakoztató, beleillik a vakáció

várás hangulatába. A szervezés és

lebonyolítás az iskolai

diákönkormányzatot teszi próbára, míg az osztályközösségeket a sikeres részvétel és a győzni akarás erősíti. Szervezés és előkészítés: május – június

44

Szalagavató Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos rendezvénye február végén. Az esemény rendszeresen külső helyszínen történik, ünnepi műsorral kezdődik és ünnepélyes szalagtűzéssel végződik. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. A rendezvény a szervező évfolyamtól komoly együttműködést és összehangolt tevékenységet igényel. A munkát a szervező osztályok osztályfőnökei segítik. Szervezés és előkészítés: január – február. Ballagás Az

érettségi

előtt

álló

évfolyam

hagyományos

ünnepi

rendezvénye.

Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. Az esemény ünnepélyes osztályfőnöki órával kezdődik, majd a ballagók végigjárják a feldíszített iskola épületét és a tantermeket, végül a diáktársaktól és tanáraiktól ünnepség keretében búcsúznak el. A rendezvényt a tizenegyedik évfolyam szervezi. A munkát a szervező osztályok osztályfőnökei segítik. Szervezés és előkészítés: március – május

Ünnepélyeink:

- Tanévnyitó - Október 6. – Az aradi vértanúk emléknapja. - Október 23. - Karácsony - Szalagavató - Március 15. - Április 16. – A holocaust áldozatainak emléknapja. - Ballagás

6 A pedagógusok és az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: A tanítási órákra való felkészülés. A tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése. A megtartott tanítási órák és a hiányzások naprakész dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák pontos vezetése. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segítésére, büntetésére, fegyelmi felelősségre vonására. Az érettségi, a különbözeti, a felvételi és az osztályozó vizsgák lebonyolítása. Dolgozatok, kísérletek, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, mentorálás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok.

45

Felügyelet a szakmai az érettségi és az egyéb vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken. Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, és a diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása. A szülői értekezletek, fogadóórák megtartása. Részvétel a nevelőtestületi megbeszéléseken, értekezleteken. Részvétel az iskola által elvállalt pályázati, az igazgató által elrendelt és egyéb továbbképzéseken. A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és a délutáni tevékenységeken. A tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepélyek és rendezvények szervezése. Az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken való részvétel. Az iskolai kulturális és sportprogramok szervezése. Részvétel a munkaközösségi értekezleteken. A tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés. Az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés. Szertárrendezés, a szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása. Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Részt vesz minden egyéb feladatban, amivel az igazgató megbízza. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai, hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Ellátja az osztályával kapcsolatos teendőket: vezeti és ellenőrzi az osztály és csoportnaplókat, vezeti és összesíti a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzásait, félévkor és év végén statisztikai adatokat szolgáltat, megírja a félévi értesítőket és az év végi bizonyítványokat, elvégzi az esetleges továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációkat. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével, szükség esetén a jegyzővel, és a gyermekvédelmi szolgálattal. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet, fogadóórát tart. Segíti és nyomon követei osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórám kívüli tevékenységek szervezésében. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Részt vesz minden egyéb feladatban, amivel az igazgató megbízza. 46

7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók - A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok A beilleszkedési, magatartási zavarok egy részénél a szakértői vélemények alapján nincs jól körülhatárolható neurotikus tünet. A diákoknál problémák merülhetnek fel, mert nem tudnak barátot szerezni, nem találják helyüket az osztályközösségben, túl érzékenyen, esetleg indulatkitöréssel reagálnak az eseményekre. A tünetek igen különböző mértékben és formában jelentkezhetnek. Gyakran már belépéskor félszegen viselkednek, nehezen beszélnek, de akad, aki jó fellépéssel rendelkezik, s mégis súlyos társasági és kapcsolatteremtési gátlásokkal küzd. Ebben az életkorban (14-18 év) gyakran csak átmeneti jelenségről, egy átlagosnál érzékenyebb személyiség serdülőkori nehézségeiről van szó. Ezek a diákok a társaság peremére szorulhatnak vagy eltérő viselkedésformák, minták tudatos alkalmazását tapasztaljuk. A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára vezethető vissza. Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek átmeneti vagy tartós magatartásváltozásként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Alapvető cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség

szerint

egyetlen

területen

sem

kimagasló

diák.

47

A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust.

Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: Cél: a beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulásának megakadályozása, a meglévők csökkentése, enyhítése. •

Oldott, szorongásmentes légkör biztosítása.

•

Nyugodt, kiszámítható, következetes nevelői magatartás.

•

Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.

•

Kiscsoportos egyéni fejlesztés, egyéni fejlesztési tervek alkalmazása.

•

Önértékelés és csoportértékelés alkalmazása.

•

Azonnali reagálás a gyermeki/tanulói megnyilvánulásokra, fejlesztő szándékú értékelés, megerősítés.

•

Sokszínű tevékenységformák biztosítása (differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projekt módszer, tevékenységközpontú pedagógiák, individuális tanulás).

•

Egységes nevelői követelménytámasztás.

•

Szülő-gyermek kapcsolat erősítése, a családok nevelési gondjainak segítése (tanácsadás, előadás, fogadóóra, nyílt nap), családlátogatások szervezése.

•

Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók rehabilitációs célú fejlesztése.

•

A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal.

8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók - A tehetség és képesség kibontakozását segítő pedagógiai tevékenységek Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés Az alcímben jelzett feladatok megvalósítása a lehetőségek, az alkalmak, a technikák és az eszközök széles tárházát ölelik fel

48

A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása

a

középiskolában

történhet.

A

képességfejlesztés

elszakíthatatlan

a

tehetséggondozástól. Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes. A tanulási technikák elsajátíttatása a legjobb képességű tanulóinknál is elengedhetetlen. Erre tantárgyától

függetlenül

-

minden

pedagógusnak

törekednie

kell.

Az emelt szintű érettségi követelményeire történő felkészítés többlet óraszámokkal és új módszerekkel szolgálja a képességfejlesztést A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető terepe a versenyek, a szakkörök, a diákkörök megszervezése, s a különböző pályázatok kiírása. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. Az iskola tanulói elméleti, számítógéptermi, tanműhelyi és szakórákon sajátíthatják el az ismeretanyagot. Legfontosabb

feladatnak

tekintjük

a

tehetségek

felismerését,

ápolását,

a

gyermekek/tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását: •

Bontott csoportú órák lehetőségének biztosítása.

•

Az egyéni képességekhez igazodó tevékenykedtetés, tanulásszervezés, tanulás megszervezése.

•

Kompetenciaalapú tehetséggondozó programok kidolgozása, megvalósítása.

•

Költségtérítéses és költségtérítés mentes szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások biztosítása.

•

Iskolai sportkörben, sportklubokban, egyesületekben való részvételre ösztönzés.

•

Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szervezése, ezekre felkészítés, részvétel.

•

Szabadidős foglalkozások (pl. színház, könyvtár, múzeum, művelődési központ programjainak látogatása) szervezése.

•

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

•

Felkészítés a továbbtanulásra. Továbbtanulási utak megerősítése.

49

•

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulásszervezési eljárások,

kompetencia

alapú

programok,

programcsomagok

adaptálása,

kulcskompetenciák fejlesztése, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projekt módszer, témahét, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazásával. •

IKT eszközök alkalmazásával egyéni feladatadás és interaktív feladatok differenciált alkalmazása tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon.

A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban

Az iskola a kötelező és nem kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. Nem titkolt cél a tanulás megtanítása mellett az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése. Tantárgyi versenyek Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül megyei, ill. országos tanulmányi versenyeken is részt veszünk. Az elért jó eredményeket a kapcsolódó tantárgyakban is jutalmazzuk. Az országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. Szakkörök A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak a felszínre, s lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket szaktanárok vezetik, s a program alakulására a résztvevők is hatással vannak. A programok egy része az iskola modern eszközrendszerét is hasznosítja. Könyvtárhasználat Iskolánk könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a "kitekintéshez" is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az internet adatbázisainak használatához is. Az egyes évfolyamok osztályai szervezett könyvtárlátogatáson tájékozódhatnak az iskolai és a helyi közművelődési könyvtár használatáról. A könyvtárhasználat napi rendszerességgel iskolánk valamennyi tanulója számára biztosított, reggel 8 órától 16 óráig. Osztálykirándulások 50

Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Az általában 1-2 naposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az iskola biztosítja a tanítás nélküli munkanapot. A 9-11. évfolyam osztályai az írásbeli érettségi hetében, a végzősök ősszel kirándulnak. Célszerű a középiskolás évek során az ország különböző tájait bejárni, ill. komplex programokat / túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás stb. / összeállítani. A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Próbáljuk ezek költségeit csökkenteni, pl. különböző pályázati forrásokkal. A közös kirándulások sokszor jutalom jellegűek. Szabadidősport Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, az sportpálya és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, kosárlabdázás, asztali teniszezés és erőfejlesztő gyakorlatok valósíthatók meg, a sportágakban évente iskolai bajnokságokat is rendezünk. Évente iskolai sportnapot is szervezünk. Hagyományos versenyeink Minden tanévben előzetes ütemezés szerint iskolai, megyei, és ha bejutnak tanulóink országos versenyeken veszünk részt. A minden évben visszatérő legfontosabb versenyek a következők: Országos Szakmai Tanulmányi Verseny / OSZTV /: a szakmai vizsga előtt álló végzős évfolyamok számára rendezik. Központi előírások alapján, házi fordulóval indul, országos döntővel zárul. Az egyes fordulók komplex szakmai alapozó, matematikai, fizikai, ill. speciális szakmai feladatokból állnak. A szakmai alapozó, ill. a speciális szakmai verseny elméleti, méréstechnikai és gyakorlati ismereteket, készségeket igényel. Az országos döntő szóbeli fordulót is tartalmaz, a döntő helyezettjei kedvezményekben részesülnek. Iskolai szintű szaktárgyi versenyek: a versenyek megrendezéséről a munkaközösségek döntenek, a verseny időpontját és jellegét munkatervben rögzítik, a szaktárgyi verseny selejtezőjét képezheti magasabb szintű versenyeknek.

9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók - A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A

51

segítségre szoruló diákok általában munkanélküli, alacsony jövedelmű, rokkant nyugdíjas vagy szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség. Veszélyeztetettség A gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet. A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat. Hátránykompenzáció

52

1. Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás). 2. Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, kulturális támogatás odaítélése, utazási térítés kiutalása). 3. A szociokulturális hátrányok enyhítése. A szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése. 4. Pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése. 5. Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel. 6. Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése. 7. Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon. Pl.: ÚTRAVALÓMACIKA pályázati programokon évek óta sikeresen veszünk részt. T.Á.M.O.P.-os pályázatokban való részvétel. 8. Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. 9. A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma). 10. Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése. Alapelveinkből fakadóan a hátrányok enyhítése közös kötelesség és feladat. Ezért számunkra fontos: a gyerekek egészséges fejlődését biztosító nevelési légkör létrehozása. Az indulási hátrányok csökkentése, zökkenőmentes átmenetek támogatása, az alapozó időszak megnyújtása. Egyéni képességekhez igazodó foglalkozások szervezése, felzárkóztatás, képesség kibontakoztatás, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv készítése, árnyalt fejlesztő értékelés. Gyógypedagógiai, pszichológiai, logopédiai, gyógytestnevelési ellátás lehetőségének biztosítása együttműködve a szakszolgálatokkal. Személyes, egyéni tanácsadás gyerekeknek, tanulóknak, szülőknek segítése. Tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök lehetőségének megteremtése. Célirányos tanulásszervezési eljárások, kompetenciaalapú

53

programok, projekt, témahét alkalmazásával a HH, HHH, BTM és SNI gyerekek integrációjának segítése. Diákétkeztetés, kollégium biztosítása. Szabadidős tevékenységek megszervezése. Szociális juttatások (kollégiumi elhelyezés, étkezési díjak, tankönyvvásárlás, tanulmányi

kirándulás,

színházlátogatás)

lehetősége.

Pályázatokkal,

alapítványi

támogatásokkal növeljük azon gyermekek táborozási, üdülési esélyeit, akik ezt anyagi helyzetük miatt nem tehetnék meg. Segítő kapcsolatok fenntartása szülőkkel, szülői munkaközösséggel, szakszolgálatokkal, önkormányzatokkal. Rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése,

ösztönzése. Családi életre, egészséges

életmódra nevelés,

mentálhigiénés, személyiségfejlesztő programok szervezése. Pályaorientációs programok szervezése szülők és tanulók részére.

10 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulóifjúságának többsége – az évente elvégzett felmérések szerint - a hátrányos helyzetű, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek köréből kerül ki. Túlnyomó többségük rendezetlen családi háttérrel rendelkezik és jellemzően szűkös az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig. A gyermek egészséges fejlődését biológiai–, fiziológiai-, szociális- és pszichés sérülések fenyegethetik, amelyek gyakran összefüggenek egymással. Fontos számunkra: •

A gyermekeket megillető jogok biztosítása.

•

A gyereke/tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszűntetése.

•

Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedés kezdeményezése.

Az intézményünkben gyermek – és ifjúságvédelmi felelős működik. A feladatok koordinálása, a szükséges operatív feladatok ellátása tartozik tevékenységi körébe. A gyerekek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes: •

pedagógiai szakszolgálattal (EPSZ),

54

•

gyámhatósággal,

•

családsegítő szolgálattal,

•

polgármesteri hivatallal, jegyzővel,

•

iskolaorvossal, védőnővel,

•

rendőrséggel,

•

ügyészséggel.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyerekek/tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ennek érdekében fontos: •

Integrációs tevékenység segítése.

•

A gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása.

•

Az egészségi állapot figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az orvosi szolgálaton keresztül, a fogászati rendeléseken.

•

A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása.

•

Segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez.

•

Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetben.

•

A rendszeres iskolába járás elérése, ennek ellenőrzése, a hiányzások pontos vezetése, jelzőrendszer működtetése.

•

A gyermek/tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődésének folyamatos nyomon követése, pályaválasztás segítése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatalokra.

•

A szenvedélybetegségek megelőzésében, a gyógyult tanulók beilleszkedésében való közreműködés.

Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban a következő tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: •

felzárkóztató foglalkozások,

•

tehetséggondozó foglalkozások,

•

pályaválasztás segítése,

•

személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

•

a családi életre történő nevelés,

55

•

iskolai étkeztetés,

•

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

•

a tanulók szabadidejének szervezése, (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek szünidei programok),

•

a tanulók szociális helyzetének javítása (pályázatok, segély, természetbeni támogatás)

•

a szülőkkel való együttműködés

•

drog prevenció

Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai

1. Előzze meg, hárítsa el vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják. 2. Segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. 3. Hassa át az iskola teljes nevelési szellemét.

Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai Általános gyermekvédelmi feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében az ifjúságvédelem különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. A gyermekek személyiségfejlődésében jelentkező károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban,

az

értékorientációkban

és

az

igényszintben,

esetleg

az

aktivitás

vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok. Ilyen lehet például a csökkent teljesítőképesség, a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos, az olyan pszichés

56

körülmények

biztosítása,

amelyekben

a

tanulók

jól

érzik

magukat.

A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, és a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Az iskolai pedagógiai program nemcsak a megelőzést célzó, a gyermekvédelmi feladatokat összesítő jelen fejezete tartalmaz prevenciós elemeket, hanem az a program egészét áthatja. A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: 1. szorongások, félelmek, 2. családi problémák, 3. kortárskapcsolati konfliktusok, 4. a serdülőkorral járó mentális gondok, 5. lelki traumák.

Pedagógiai tevékenységek

Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. Folyamatos kapcsolattartás: az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, az iskolai könyvtárossal, a szabadidő-szervezővel, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel (nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel). Kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése. Feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), 57

segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok). Prevenció: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális

közösségi

foglalkozások

(önismereti

órák,

konfliktuskezelési,

szabadidős

foglalkozások). Egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása.

Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése

A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen, telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, a könyvtárossal (szakirodalom folyamatos bővítése), a diákönkormányzatot vezető tanárral, a szabadidő szervezővel, a kollégiumi nevelő tanárokkal. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Az iskolában védőnő rendel, de a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen is részt vesznek. A szociális keretet használunk a rászorulók támogatására (tankönyvtámogatás ill. kirándulástámogatás).

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelessége 58

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat 1. az ifjúságvédelmi felelős személyéről, 2. az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségekről, 3. az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről, 4. az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat). Tájékoztatja a szülőket 1. az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el), 2. az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről.

Tájékoztatja a pedagógusokat 1. a szakirodalomról, 2. a pályázati lehetőségekről, 3. a továbbképzési lehetőségekről, 4. az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

11 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A törvényi háttér szerint a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink esetében a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértő és a rehabilitációs bizottság dönt. Az iskola ellátja a hátrányos

helyzetű

tanulók

felzárkóztatásával

kapcsolatos

tevékenységeket.

Felzárkóztatás szervezhető a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanuló érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni - egy - három tanuló részére szervezett - foglalkozás keretében. Iskolánk tanulói összetételében minden évfolyamon találhatók olyan gyerekek, akiknek beilleszkedése folyamatos pedagógiai segítséget, támaszt, illetve speciális fejlesztést is igényel. A felzárkóztatás megvalósítása diagnosztizálással kezdődik, s a folyamatos megvalósítás után eredményességi értékeléssel zárul.

A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység

59

A 9. évfolyamon, az év elején, tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét annak érdekében, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat. A tanulókat segítő tevékenységek A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó délutáni különfoglalkozások, a felzárkóztató képesség illetve készségfejlesztések jelentik. Az évről-évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett egyéni, pl. mentori programok teszik lehetővé a gyengék, ill. a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését. A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában. Az eltanácsolás lehetőségével csak végső esetben élünk. A felzárkóztatási program értékelése A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzéseket

szereznek,

s

a

félévenként

megrendezésre

kerülő

osztályértékelő

értekezleteken számolnak be. A tanácskozáson az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök

kölcsönösen

informálják

egymást,

s

közösen

döntenek

a

további

intézkedésekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök és a szülők bevonásával tanulónként értékeli a felzárkóztatást segítő program eredményességét.

Feladatok •

A probléma időben történő észrevétele, diagnosztizálása, okok feltárása.

•

Szükséges intézkedések megtétele, a szakszolgálatok szakmai segítségnyújtásának igénybevétele.

•

A felzárkóztatások megtervezése.

•

A gyerekek/tanulók állandó és rendszerszeres felzárkóztatásának biztosítása.

•

Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatára a tanuló mentesítése egyes tantárgyak, vagy tantárgyrészek értékelése és minősítése alól, egyéni haladási ütem biztosítása.

•

Az alapozó időszak megnyújtása, fejlesztések folytatása.

60

•

Motiválást

segítő

differenciált

tanulásszervezés,

kooperatív

technikák,

tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, IKT eszközök, interaktív feladatok használatával. •

A továbbtanulás irányítása, segítése.

•

Kollégium igénybevételének biztosítása.

•

Az iskolai könyvtár, valamint más létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használatának biztosítása.

12 A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A szülőkkel történő együttműködésünk formái, lehetőségei A szülőkkel történő kapcsolattartást nagyon fontosnak tekinti a nevelőtestület. Pedagógiai programunk fontos része, hogy a szülők minél több információval rendelkezzenek gyermekük iskolai munkájáról. Feltétlenül szükséges, hogy intézményünk működésének rendjét a szülők minél korábban megismerjék. Ennek érdekében az érdeklődő nyolcadikosoknak és szüleiknek minden tanévben nyílt napot tartunk, ahol részletes tájékoztatást adunk iskolánk tevékenységéről, a képzési formákról. Az új növendékek és szüleik a jelentkezési lapok beérkezése után megtartott „felvételi elbeszélgetés” keretében és beiratkozáskor is kapnak információkat, majd a tanév kezdetekor, szeptember elején az osztályfőnökök szülői értekezletet tartanak, amelyen tájékoztatást adnak az iskoláról, illetve sor kerül a felmerülő kérdések megbeszélésére. A közoktatásról szóló törvény szerint a szülő joga, hogy megismerje a nevelésioktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ezek megvalósulása érdekében: 1. Folyamatosan, rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket ellenőrző könyvútján gyermekük tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, hiányzásáról, az iskolai programokról. 2. Azonnal jelentkezünk telefonon, vagy levél útján hiányzás esetén. 3. Komolyabb konfliktus esetén azonnali kapcsolatfelvételt kezdeményezünk; 4. Minden kérdést – ameddig csak lehet – igyekszünk személyesen a gyerekkel, illetve a szülőkkel közösen megoldani.

61

5. Fontosnak tartjuk a személyes és egyéni kapcsolat kialakítását a szülőkkel; különösen vonatkozik ez az osztályfőnök és a szülők viszonyára. 6. Mivel a diákok egy része vidéki, ezért a szülőket előzetes időpont-egyeztetés után bármikor fogadjuk, de alkalomszerűen is, ha a helyzet úgy adódik. Ezeken a fogadóórákon az egyéni problémák megbeszélésére nyílik lehetőség. 7. Minden tanév elején, november hónapban szülői értekezletet szervezünk, illetve indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tartunk. Témájuk az osztály tanulmányi munkájának értékelése, a közösséget érintő problémák megvitatása, és egyéb tennivalók megbeszélése. A szülői értekezletek megtartása során az osztályfőnökök a tanulók és a szülők személyiségi jogait maximálisan tiszteletben tartják.

Az iskola és a szülők kapcsolatának hagyományos fórumait is működtetjük: Az iskolai Szülői Munkaközösségbe minden osztály delegál 1-1 képviselőt, majd a testület maga választja meg tisztségviselőit, akik képesek a többi szülő véleményét, állásfoglalását, igényeit, kívánságait képviselni. Az iskolai SZM az iskolavezetés és a nevelőtestület partnereként segíti az iskolai feladatok végrehajtását, közreműködik a programok lebonyolításában, felkarolja a szülői kezdeményezéseket és továbbítja azokat az intézmény vezetése felé. A szülők véleményét, állásfoglalásait fontosnak tartjuk, s a döntések meghozatalakor figyelembe vesszük. A szülői munkaközösségek az intézmény részeként működnek a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján. Szülők közösségei •

Osztály szintjén Szülői Munkaközösség

•

Intézményegység szintjén Szülői Választmány

•

Intézmény szintjén BNI Szülői Közösség

Feladatok •

A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés érdekében

•

Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról és az esélyegyenlőségi programokról, tájékoztatási fórumok megszervezése

•

A szülők bevonása a programokba: projektek, témahetek, stb.

•

Az SNI és a HHH tanulók szüleivel folyamatos kapcsolattartás

Közösségfejlesztő programok, osztályprogramok szervezése

62

A tanulókkal történő együttműködés továbbfejlesztési lehetősége az oldott hangulatú beszélgetéseket, közös élményeket kialakító szabadidős tevékenységek szervezése, pl. közös kirándulás, akár iskolai szinten is; diákszínkör létrehozása; egy-egy kort felidéző hagyományos keretjáték, amelyek során szakkörök, osztályok tartanának látogatható programokat.

13 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvétele A diákönkormányzat A

közoktatásról

szóló

törvény

szerint

a

tanulók

érdekeik

képviseletére

diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat tagjait az osztályok által delegált tanulók alkotják (osztályonként 2 fő). A diákönkormányzat elnökét a diákönkormányzat tagjai közül titkos szavazással választják. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár segíti. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat él a közoktatási törvény 64.§-a által biztosított egyetértési jogával. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, egy tanítás nélküli munkanap (diáknap) programjáról. Az iskolai diákönkormányzat a közoktatásról szóló törvény 62-64.§-a által megfogalmazott szabályok szerint működik. Feladatát a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A tanulók problémáikkal, gondjaikkal indokolt esetben közvetlenül is felkereshetik az iskolavezetést, illetve a pedagógusokat, közvetlenül is jogosultak a véleménynyilvánításra.

Diák-önkormányzati jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol a következőkben: -

az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor,

-

a házirend elfogadásakor és módosításakor,

-

a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor,

-

az ifjúságpolitikai célok pénzeszközeinek felhasználásakor.

63

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: -

saját működésére és hatásköre gyakorlására,

-

egy tanítás nélküli munkanap programjára,

-

tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére.

14 A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulói jogviszony létesítése a tanulói közösségbe jelentkezés alapján felvétel vagy átvétel útján lehetséges. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az intézményegység-vezető dönt az igazgató egyetértésével. Eltérő típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanuló előzetes tanulmányainak beszámítását kérheti, vagy különbözeti vizsgát kell tennie.

Tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.

A felvétel feltételei Minden tanuló felvételt nyer a 9-10. évfolyamra, aki a tankötelezettségét még nem teljesítette, valamint az iskola beiskolázási körzetébe tartozik. A beiskolázási körzeten kívüli tanulók felvételéről a kialakított eljárásrend szerint az iskola igazgatója dönt. A felvehető első évesek létszámát az üres férőhelyeken kívül a gyakorlati munkahelyek száma határozza meg. Szakképzési évfolyamra felvehető: -

aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett, továbbá a szakképesítésre előírt előképzettségi feltételeknek megfelel.

-

az általános egészségügyi, pályaalkalmasság követelményeknek, ezen felül, a választott szakmára meghatározott speciális egészségügyi követelményeknek is megfelel.

A felvételről való döntés A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja.

64

Az igazgató a felvételről a jelentkezőknek az általános iskolában ill. szakmai előképzettség során elért tanulmányi eredményei, a szakmai alkalmassági vizsga ill., ha a jelentkező olyan szakmára jelentkezett, amelyet csak a pályaalkalmassági követelményeknek megfelelő személy tölthet be, a jelentkező alkalmasságra vonatkozó szakvélemény figyelembevételével dönt. A tanulószerződéssel rendelkező tanulót az iskolába fel kell venni. A szakközépiskolai osztályba történő felvételről egyéni elbírálás alapján az igazgató dönt. A felvételről értesíteni kell a jelentkezőt. Az értesítés alakisághoz nem kötött, de tartalmaznia kell a beiratkozás időpontját, helyét, a beiratkozáshoz szükséges dokumentumok felsorolását. A felvétel elutasításáról az államigazgatási eljárás szabályai szerint határozatot kell hozni.

A beiratkozás -

Az iskolába a kilencedik évfolyamra felvett tanulónak személyesen kell beiratkoznia.

-

Azt a jelentkezőt, aki elfogadható ok miatt nem iratkozott be, a pótbeírás alkalmával kell nyilvántartásba venni (felvenni).

-

A pótbeírás idejét közzé kell tenni, és legkésőbb augusztus 15-ig írásban a jelentkező tudomására kell hozni. Az intézményegység-vezető egyéni elbírálás alapján későbbi időpontban is engedélyezhet beírást.

-

A beiratkozáskor a jelentkezőnek be kell mutatni az általános iskola elvégzését, a szakképesítésre előírt előképzettségét igazoló bizonyítványt, ill. a tanuló személyi igazolványát. Külföldi állampolgár esetén be kell mutatni a bizonyítvány hiteles magyar fordítását is.

-

A beírás tényét a tanuló felvétele alapjául szolgáló iskolai bizonyítványba be kell jegyezni.

-

A beírt tanulótól az átvett iskolai végzettségét igazoló okmányokat az iskola őrzi, és azt az iskolában kiállított új bizonyítvány első ízben történő kiadásával egyidejűleg adja vissza.

-

A felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösségek, és a vezető munkatársak javaslatainak figyelembevételével az igazgató dönt.

-

A tanév közben más iskolából áthelyezett tanulót a megküldött anyakönyvi lapja alapján kell beírni. A középiskolából átlépő tanuló a középiskolai bizonyítványát nyújtja be.

-

A beírás díjtalan.

65

-

Kollégiumba történő felvételről a tanulmányi eredmény és szociális helyzet alapján a kollégium vezetője dönt az igazgató jóváhagyásával.

-

Szakképző évfolyamra történő beiratkozáshoz orvosi pályaalkalmassági vizsgálat kötelező.

15 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A vizsgaszabályzat célja, hatálya: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: -

osztályozó vizsgákra

-

különbözeti vizsgákra

-

javítóvizsgákra

-

pótló vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: -

aki különbözeti vizsgára jelentkezik

-

aki osztályozó vizsgára jelentkezik

-

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít

-

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: -

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Osztályozó vizsga: A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie:

A.) Félévi osztályozó vizsgák Ha iskolánk tanulójának mulasztása az első félév végére meghaladja

66

a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, (tantárgyanként minimum 3 érdemjegy) félévkor osztályozó vizsgát kell tennie a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Az osztályozó vizsgát a félév utolsó tanítási napja előtt 2 héten belül kell megtartani. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire).

B.) Év végi osztályozó vizsgák Ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen) - meghaladja a 250 órát vagy - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető (a tanévben tantárgyanként minimum 6 érdemjegy), valamint az igazolatlan órák száma nem haladja meg az igazolt mulasztások számát, év végén osztályozó vizsgát köteles tenni.

Év végi osztályozó vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak - akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló) - akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

Osztályozó vizsga esetén a tanuló továbbhaladását iskolánk abban az esetben biztosítja, ha a tanuló az osztályozó vizsga tantárgyai mindegyikéből legalább elégséges osztályzatot szerzett, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. Ellenkező esetben a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait intézményünkben. Az év végi osztályozó vizsgát a tanév utolsó tanítási napja előtt 2 héten belül kell megtartani.

C.) Javítóvizsgák Ha a tanuló a tanév végén „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. (kivételt képez ez alól, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási 67

órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető) A sikertelen javítóvizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után valamennyi intézménytípusban. Iskolánkban a tanuló javítóvizsgát akkor tehet, ha - tanév végén az elégtelen osztályzatot kapott valamilyen tantárgyból, - az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, - az osztályozó vizsgát nem fejezte be, - az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le.

A javítóvizsgákat minden év augusztus 20. és augusztus 31. közötti időszakban tartjuk iskolánkban. A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott.

Érettségi vizsga A 12. évfolyam sikeres befejezése után kötelező állami vizsga, melynek rendjét, követelményeit az érettségi vizsgaszabályzat határozza meg. Ennek összefüggésében érvényesek a 71/2003. (V. 27.) Kormányrendelet „az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló” 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról, illetve a 14/2003. (V. 27.) OM rendelet „az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról” előírásai. Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit

a

vizsgaszabályzat

és

az

érettségi

vizsga

részletes

vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, 68

b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv, e) kötelezően választandó vizsgatárgy.

Különbözeti vizsga Az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek, tananyagok összevetése után. Bizottság előtti vizsga.

A szakmai vizsgák és szintvizsgák A szakmai vizsgák és szintvizsgák követelményeit és a vizsgarészeket a szakképzésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények határozzák meg.

A vizsgák szervezése és lebonyolítása a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott miniszteri rendeletek szabályai szerint történik.

16 Egészségnevelési program 16.1 Alapelvek, célok, feladatok A WHO alkotmányában megfogalmazott pozitív egészségfogalom - az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem testi, lelki, és szociális jólét állapota – programunk alapelve. A korszerű egészségnevelés cselekvésorientált tevékenység, melyben érvényesülnie kell a tanulók autonómiájának az egészségüket befolyásoló helyes irányú döntéseiknek. A

tanulók

egészséges,

harmonikus

személyiség

fejlődését

veszélyeztető

hatások

felerősödésével új feladatok fogalmazódtak meg. Sok szempontból az iskola vállalja a főszerepet az egészségnevelésben. Az iskola a tanulókra gyakorolt hatása az egészségnevelésben is komplex kommunikációs üzenetként funkcionál

(tananyag,

iskolai

környezet,

tanár-

diák

kapcsolat

minősége)

Egészségnevelő tevékenységünknél figyelembe kell vennünk a szülők kötelességét is: -

gondoskodás a tanuló testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről

-

a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése,

-

az elvárható segítségség adás,

69

-

a tanulók egészségéért az iskola teljes nevelőközössége felelősséggel tartozik.

Jövőkép Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol az egészségnevelési tevékenység integráns részévé válik az intézményi nevelésnek-oktatásnak. Sikerkritérium Egészségnevelési programunk végrehajtását akkor tekintjük eredményesnek, ha a gyermekekben/tanulókban ki tudjuk alakítani azokat a tulajdonságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az egészség megóvása, az egészséges életmódra való törekvés a káros szenvedélyek elutasítása mindennapi életük szerves részévé válik, és ennek érdekében aktív együttműködésre is hajlandók. Célok Intézményünk a családi környezet mellett a szocializációnak az a színtere, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására, és az intézmény használóinak egészségmegtartó formálására. Alapelvek •

„Az egészség érték!”

•

Egészségvédelem – testi-lelki egészségfejlesztés

•

Együttműködés

•

Módszertani sokszínűség

Feladatok •

Feltételek megteremtése: személyi és tárgyi környezet alakítása.

•

Egészségi állapot javítását szolgáló pozitív beállítódás, magatartás és szokások kialakítása.

•

Egészséges életvitel kialakítása, konfliktusmegoldás.

•

Veszélyeztető tényezők és ezek elkerülési módjának megismertetése.

•

Káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése.

•

Elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése.

•

Felkészítés a felelős párkapcsolatra, családi életre, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire.

70

•

Alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása.

•

Pozitív énkép kialakítása, az erőszakmentes konfliktuskezelés.

•

A rendszeres mozgás lehetőségének, biztosítása: testnevelés, tömegsport keretein belül

16.2 Az egészségnevelés színterei Egészségnevelés foglalkozásokon, tanórákon és szabadidős tevékenységeken Az egészségfejlesztés tanórákon: a szociális, életviteli kompetenciák kialakítása és fejlesztése - kiemelten osztályfőnöki, testnevelés, biológia, természetismeret órán folyik, de áthatja a többi tantárgyat is. Az általános témákhoz kapcsolódóan megjelenik a mindennapi nevelési helyzetekben is. Kiemelkedő szerepe van a mindennapos testnevelésnek, mely testnevelés- és úszásórákon, tömegsporton, sportszakkörökön; edzéseken, délutáni foglalkozásokon valósul meg. Biztosítjuk a gyógytestnevelés lehetőségét. Az egészséges, kulturált étkezés szokásrendjének kialakítása az itt étkező csoportokban.

Lelki egészség védelme: A gyerekek önismeretének, önértékelésének fejlesztését, mert csak ennek segítségével válnak képessé egészségük védelmében döntéseket hozni. Önismeret – önértékelés, csoportértékelés fejlesztése a gyermekeknél – társadalomismeret, etika; osztályfőnöki órán kiemelten, de minden órán és élethelyzetben egyaránt. Eszközeink o fejlesztőcsoportok, o egyéni fejlesztések, o korrepetálások, o tréningek. Szociális egészség védelme: A szociális egészség biztosítása érdekében megpróbáljuk felismerni, csökkenteni, megelőzni tanulóink családból hozott szociális hátrányait. Ebben segít a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység is. Fontosnak tartjuk a gyerekek szociális képességeinek fejlesztését. Minden olyan tevékenység segíti ennek megvalósulását, ami a segítésre, együttműködésre, személyes példamutatásra épít. Eszközeink o

szociális hátrányok csökkentése IPR végrehajtása,

71

o

gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk,

o

közösségerősítő

tevékenységek

(közösségek

értékelési

rendszerének

működése, osztályprogramok; kiállítás, mozi, múzeumlátogatás, szülői fórum, stb.)

Drog-prevenció Fontosnak tartjuk megelőzés céljából a drog-prevenciós előadásokat. A drogprevenció osztályfőnöki, biológia, és egészségtan tantóráinkon valósul meg, kiemelten foglalkozunk vele.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A gyermekek hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Szociális motívumrendszer kialakítása és erősítése. Kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos képességek erősítése. 16.3 Egészségnevelési módszereink • Szerep, szituációs, utánzó, drámajátékok • Gyűjtőmunka az egészséggel, életmóddal, táplálkozással kapcsolatban • Felvilágosító, ismeretterjesztő előadások • Vetélkedők, versenyek • Gyűjtemény, plakát, tablókészítés • Bemutatók, kiállítások látogatása • Egészség megőrzési kampányok, projektek, Egészségnevelési Témahét (Pl. drog-prevenció, dohányzás) • Mindennapos testedzés, levegőzés, séta, kirándulások, túrák, táborok /önköltséges/ • Balesetvédelmi oktatás • Jeles napok megünneplése • Egészségnap, egészséghét: - Új tanulásszervezési módszerek bevezetése, projektoktatás, témahét keretében. - Egészséges alkalmazásával.

életmódra

nevelés

kooperatív

tanulási

technikák

72

- Az egészségre neveléseredményességét javító kompetencia alapú tanulásszervezési módok alkalmazása tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében. - A szociális kompetencia fejlesztése, a tanulási együttműködés különböző formáinak alkalmazása. Tanulók fizikai állapotának mérése, módszerei A tanulók fizikai állapotának mérésére a testnevelés órákon a közoktatásról szóló törvény 41.§-a szerint évente kétszer – ősszel és tavasszal – kerül sor. (bővebben a helyi tantervben) Az iskolában iskolaorvos és védőnő dolgozik. A tanulókat éves munkaterv alapján vizsgálják, az ellátandó feladatokat az iskola egészségügyi ellátásáról készült dokumentumban rögzítik.

16.4 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon, (osztályfőnöki, testnevelés, munkavédelem) a témahéten és csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai, fontossága: Az elsősegélynyújtás minden embernek nemcsak erkölcsi kötelessége, de törvényben előirt kötelessége is. A Btk szerint: "Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérültnek, balesetet szenvedettnek, vagy olyan személynek, aki az életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzetbe jutott, egy évig terjedő szabadságvesztéssel súlytható..." Természetesen senkitől sem várható el, hogy orvosi szintű szakmai segítséget nyújtson, de a laikus elsősegélynek is döntő jelentősége van, mivel többnyire azonnali és elsődleges beavatkozásra nyújt lehetőséget. Az elsősegély azonnali beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentők, orvosok, vagy más személyek megérkezése előtt. Elsősegélynyújtónak általában olyasvalakit nevezünk, aki elvégzett egy elméleti és gyakorlati képzést adó tanfolyamot, és szakmailag ellenőrzött vizsgát tett annak anyagából. Az elsősegély célja: - Az élet megmentése. - Megakadályozni a további egészségkárosodást. - Elősegíteni a gyógyulást. Az elsősegélynyújtó: - Alaposan képzett. - Vizsgát tett, amelyet rendszeresen megújít. - Naprakész elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. 73

Elsősegély témakörök: • • • • • • • •

Az elsősegélynyújtás Vérzések Légutak Utcai balesetek Mozgásszervek sérülései Égési sérülések Mérgezések Vegyszer okozta sérülések

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása a.) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. b.) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. c.) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. d.) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - témahét - csoportfoglalkozások - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: biológia - rovarcsípések - légúti akadály

74

- artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés szakmai - égés, szúrás, vágás - a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az kilencedik-tizenkettedik évfolyamon egyegy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. - a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a munkavédelem órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek

16.5 A mindennapos testnevelés megvalósítása Az iskolai testnevelés két alapvető feladata, hogy tanulóink játék és sportműveltségi szintjét emelje, valamint a rendszeres és szervezett keretek között lezajló testmozgással fokozza a fizikai erőnlétet és serkentse a szervi működést. Játék és sportműveltségen értjük a különböző sportágak és sportjátékok szabályainak ismeretét, mozgáskészletük elsajátításának és végrehajtásának módjait. Diákjainktól azt várjuk el ezen a területen, hogy a játék közbeni tapasztalataik alapján képet kapjanak az optimális erőkifejtésről; a különböző játék (és élet-) helyzetek megítélésének lehetőségeiről; a mozgások pontosságának és kellő időzítésének célszerűségéről. A fizikai erőnlét fokozására és a szervi működés serkentésére a hozzáértő szakember kezében számtalan eszköz lehet: a kondícionális és koordinációs képességek fejlesztésére a rendszeres testedzés,

játék

és

sporttevékenységek,

különféle

sportrekreációs

eljárások

mind

rendelkezésre állnak. A testnevelők tömegsport keretében minden nap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról – szakorvosi vélemény alapján – az iskolaorvos menti fel. Az

75

írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak bemutatni és az osztályfőnöknek átadni. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 5 testnevelés órán és

a

szabadon

választható

délutáni

sportfoglalkozásokon

biztosítja.

A

délutáni

sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az intézményegység-vezetője által megbízott testnevelő segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban

meghatározott

sportágakban

felnőtt

vezető

irányításával

kell

megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, a tornaterem és az edzőterem, a téli időszakban a tornaterem és edzőterem a testnevelő felügyeletével a hét öt napján 14.15 és 16.00 között nyitva legyen. Tárgyi feltételek az iskolában: _ tornaterem _ betonos kézilabdapálya _ konditerem _ futópálya _ távolugrópálya _ aula _ iskolaudvar _ városi uszoda használati lehetősége _ városi sportpályák használati lehetősége

17 Környezeti nevelési program 17.1 Alapelvek, célok, feladatok Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelmembe vevő cselekvésre sarkall. Alapelvek •

A természet egyetemes tisztelete és megőrzése,

•

A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés

•

A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

76

•

A testi-lelki egészség megőrzése

Céljaink •

A stratégiai célokra vonatkozó érték-és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

•

Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

•

Rendszerszemléletre nevelés

•

Holisztikus szemléletmód kialakítása

•

Fenntarthatóságra nevelés

•

A környezetetika hatékony fejlesztése

•

Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

•

Tolerancia kialakítása

•

A környezettudatos magatartás és életvitel segítése

•

Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

•

Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

•

Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása

•

Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.

•

Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések

•

Globális összefüggések megértése

•

Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

•

A családi életre nevelés fejlesztése

•

Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

•

A környezet iránti felelősség kialakítása, környezetbarát életvitel elsajátítása

•

A környezeti problémák, azok gazdasági, társadalmi okainak felfedeztetése

•

Együttműködés, döntés, cselekvés képességének kialakítása

•

A természeti, társadalmi, gazdasági, politikai konfliktusok megoldásának keresése,

•

A lakóhely jellegzetességeinek, hagyományainak, az ott élő nemzetiségek népszokásainak, nevezetes szülötteinek, gazdasági életének megismertetése

Feladataink •

A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása.

77

•

A környezet megóvásához szükséges képességek és készségek gyakoroltatása, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését segítik elő.

•

Tanulóinkat életkoruknak megfelelő szinten megismertetni a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások

keretében

a

környezet

megóvásának

szempontjából

legfontosabb ismeretekkel: o a környezet fogalmával, o a földi rendszer egységével, o a környezetszennyezés formáival és hatásaival, o a környezetvédelem lehetőségeivel, o lakóhelyünk természeti értékeivel, o lakóhelyünk környezetvédelmi feladatival kapcsolatosan.

A nevelésen (mint a teljes személyiség fejlesztésének folyamatán) belül a környezeti nevelés fogalmán tehát olyan személyiségfejlesztést kell értenünk, amelynek végső célja röviden a környezetvédő (természetvédő) gondolkodás, viselkedésmód kialakítása, az egyéni környezet tiszteletére nevelés. Ez – hitünk szerint - leghatékonyabban az iskolában lehetséges, mert ott: 1. szakképzett pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal; 2. a nevelés a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően történik; 3. az oktatást szisztematikusan felépülő tantervek szerint valósítják meg; 4. tudományosan igazolt ismereteket oktatnak; 5. az ismeretanyagot rendszeresen számon kérik, s csak az elégséges szint elérése után haladhatnak tovább a tanulók; a megszerzett ismeretek alkalmazását is gyakorolják; 6. a

rendszeres

pedagógiai

ráhatás

az

egyéniség

formálásában

mással

nem

helyettesíthető. A környezetvédelmi célú cselekedetek indító okai alapvetően három csoportba sorolhatók: - külső kényszer, (pl. jogi szankciók) - gazdasági érdek, - belső motiváltság.

78

A belső motiváltságból fakadó cselekedetek a környezetvédelmi tevékenységek körét illetően is a legelőnyösebbek. Tehát ezek kialakítására kell törekednünk. A környezetvédelemmel kapcsolatos belső motivációt ki lehet - és ki is kell - alakítani a tanulókban – az iskolában folyó érzelmi és értelmi nevelésnek ebben vitathatatlanul meghatározó szerepe van. A környezeti nevelés során az érzelmi, az értelmi és motorikus adottságok fejlesztése egyaránt fontos. (Ezek aránya természetesen a tanulók életkorától és egyéni adottságaitól függ; a mi korosztályainknál az értelmi nevelés kap nagyobb hangsúlyt. 17.2 Környezeti nevelésünk színterei A

környezetvédelmi

problémák

minél

mélyebb

megismerésében

szinte

minden

tudományágnak – esetünkben tantárgynak - szerepe van, ugyanakkor szükség van a szintézisre is. A természetismeretet külön tantárgyként tanítjuk, de a környezeti nevelés valamennyi szóba jöhető közismereti tantárgy anyagába is szervesen beépül (leginkább a földrajz, a biológia és a kémia megfelelő tárgyköreibe). Tanórai (természetismeret, biológia), tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szakkörök, témahét, projekt, moduláris oktatás, kirándulások, túrák. A környezeti nevelés konkrét tanórai tevékenységrendszerét, követelményeit a tantárgyi tantervek tartalmazzák. Pedagógiai céljai: -

ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,

-

globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.

Tanórán kívüli tevékenységek, programok •

Szakkörök – Természetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is, de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést.

•

Tanulói pályázatok – Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló kutatása feldolgozása. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film.

•

Interjú, prezentáció irodalmi alkotás.

79

•

A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.Pl: Március 22. Víz Világnapja, Április 22. Föld Napja, Május 10. Madarak és Fák Napja, Május 31. Dohányzásmentes Világnap, Szeptember 22. Autómentes Nap, December 1. AISD elleni világnap

•

Akciók –amennyiben valamely jeles naphoz, rajzpályázatot, vagy egyéb pályázati lehetőséget hirdetnek, az intézmény eddig is és ezután is benevezheti tanulóit.

17.3 Módszereink, eljárásaink •

Természetes környezetben közvetlen tapasztalatszerzés, a környezet megismerése új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, projektmódszer, moduláris oktatás.

•

A TÁMOP 3. 1. 4 keretében kidolgozott témahetek, projektek, moduláris oktatás programjainak megvalósítása, tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében.

•

Élményközpontú környezeti nevelés, kompetencia alapú módszerek alkalmazása.

•

Szociális

kompetenciák

fejlesztésének

összehangolása,

a

természetvédelem

fontosságának tudatosítása. Játékok: szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógiai Riport-módszer: kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriport Terepgyakorlatok: egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka: természetvédelmi és fenntartási munkák, rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, vizuális művészet a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.

18 Fogyasztóvédelmi oktatás az iskolában 18.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

80

18.2 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei •

társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a

•

jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése.

•

a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése,

•

a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek fejlesztése (vállalkozási, gazdálkodási, munkaképesség)

•

cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT)

•

döntés, mérlegelés képessége

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba 18.3 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok 1. A helyes értékrend kialakítása •

tudatos értékválasztás,

•

tájékozódás

•

döntési helyzet felismerése, a döntés képessége

2. Az értékekkel kapcsolatos fogalmak megismertetése •

kívánság és szükséglet,

•

egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása

•

természeti értékek védelme

3. A piac, marketing, reklám szerepének megismertetése •

minőség

•

biztonság

•

gazdaságosság - takarékosság szerepe

Célérték A 12-13. évfolyam végére: váljék természetessé a tudatos fogyasztói magatartás gyakorlata. •

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás

•

Ökológiai fogyasztóvédelem

•

Fenntartói fogyasztás

•

Preventív, megelőző fogyasztóvédelem

81

18.4 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, a reklám képi nyelve és hatásai Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások 18.5 Módszertani elemek A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

•

Riportkészítés az eladókkal

•

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

•

Egyéni és csoportos döntéshozatal

•

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

82

•

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

•

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

•

Szimulációs játék, esettanulmány

•

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

•

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

83

19. A felnőttoktatás 19.1 Speciális célkitűzések, szolgáltatások Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy igény volt olyan, az érettségire való felkészülésen túlmutató plusz programokra is, amelyek segítséget nyújtanak a fiatalok érettségi utáni gyorsabb elhelyezkedéséhez, illetve a munkahely megtartásához is, főként az esti vagy levelező tagozat esetén. Középiskolánk e sokoldalú célt az alábbi programokkal kívánja elősegíteni.

1. Korrepetálás A különböző előképzettségi szinttel érkező tanulóknál a közismereti tárgyak alaposabb elsajátítását segítő, egyéni korrepetálási órát szervezünk. Ezek az órák segítséget adnak a tanulási technikák elsajátításához, elősegítik, megalapozzák az önálló otthoni tanulást.

2. Nyelvtanulás Órarendbe iktatva esti tagoztunk esetén, csoportbontással angol vagy német nyelvet oktatunk. (Igény esetén minden olyan nyelv oktatását megszervezzük, amelyek a helyi tantervünkben szerepelnek.)

3. Egyéni mentorálás A tanulók az alapvető életvezetési alapfogalmak, gyakorlatok megismerésével megalapozottabbá tudják tenni a jövőjüket, az érettségi utáni életszakaszukban akár továbbtanulásnál, akár szakmatanulásnál, vagy a munkába állásnál.

84

19.2 Felnőttképzés, a középiskola (9 – 12. évfolyam) sajátosságai Az iskola felvételi rendje: -

Kilencedik évfolyamra a közoktatási törvény értelmében minden 8. általánost végzett 16. életévét betöltött személy fölvehető (felvételi vizsga nélkül), aki a tankötelezettség törvényében előírt feltételeknek megfelel.

-

A szakmai tanulmányokat végzett, iskolánkban érettségi bizonyítványt szerezni kívánó hallgatóknak egyéni elbírálás alapján lehetőséget biztosítunk arra, hogy tanulmányaikat magasabb évfolyamon kezdjék meg.

A középiskolákban megkezdett, de abbahagyott tanulmányok iskolánkban történő folytatásánál szintén egyéni elbírálás alapján dönt az intézmény igazgatója (nevelőtestülete) a tanulmányokba való bekapcsolódásról. Az elvégzett osztályok beszámításra kerülnek, ha a kihagyás nem haladta meg az öt évet. Az iskola, ha indokoltnak látja különbözeti–, osztályozó vizsga letételét írhatja elő.

A tanítás rendje: a) nappali rendszerű oktatás esetén: hétfőtől-péntekig de. 8:00 órától du. 19:00 óráig

b) esti rendszerű oktatás esetén: heti 3 alkalommal du. 13:00 órától du. 20:00 óráig

c ) levelező rendszerű oktatás esetén: heti 2 alkalommal du. 14:00 órától du. 18:00 óráig

Az órák 45 percesek, közöttük 5 perc szünettel. A szorgalmi időszak a tanév rendjéhez igazodik. Ezen kívül szervezzük meg a beszámolókat és az év végi vizsgát. A beszámolók és az év végi vizsgák rendjét minden évben a nappali tagozat éves munkarendjétől függően határozzuk meg, lehetőségekhez képest az év folyamán egyenletesen elosztva.

d) OKJ–s képzés esetén: hétfőtől-péntekig de. 8:00 órától du. 20:00 óráig

e) Tanulói kérésre szombaton is lehet tanórákat tartani.

85

Az iskola átjárhatósága, a magasabb évfolyamba lépés lehetőségei:

A tanítási órákon való részvétel kötelező. A beszámolókon és vizsgákon a részvétel kötelező: a beszámolókról a tanuló alapos indok alapján halasztást kérhet. A halasztás iránti kérelmet a beszámoló előtt, írásban kell beadni. Ha a tanuló a beszámolókon nem jelenik meg, és erről egy héten belül nem hoz igazolást, tanulói jogviszonya megszűnik, melyről írásban értesítjük. A felsőbb osztályba lépés feltétele: ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette a tanuló minden osztályzata az előírt tárgyakból legalább elégséges, valamint az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet nem mulasztott. Ebben az esetben a tanuló továbbhaladásáról az iskola nevelőtestülete dönt. Ha a tanuló az iskola évfolyamának megismétlését kéri abban az esetben is, ha egyébként felsőbb osztályba léphetne, az engedély megadására a tanulónak kérvényt kell benyújtania az iskola igazgatójának. Az engedély megadásáról az igazgató dönt.

19.3 A pedagógiai értékelés és ellenőrzés rendszere

Vizsgarend Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit az alábbi vizsgákon nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik a tanulók: Osztályozó vizsga: bizottság előtt tehető le az év teljes anyagából egy vagy több tantárgyból, esetleg minden tantárgyból. Az esti és levelező tagozatos tanulóknál akkor is szükséges, ha a hallgató kettő vagy több negyedévi vizsgán nem vett részt. Különbözeti vizsga: más iskolából érkezettek esetében, vagy más iskolatípusban tanulóknál az igazgató írja elő a tantervi követelményeknek megfelelően. Az osztályozó, különbözeti, negyedévi vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Javítóvizsgák: Minden év augusztus 15 – 31 között (a többször módosított 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet 25.§. (1) bekezdése alapján). Pontos idejét a tanév rendjére vonatkozó miniszteri útmutató tartalmazza. Különbözeti és beszámoltató vizsgák: szervezése a 11/1994 (VI. 08.) MKM rendelet 25.§.–26.§. alapján történik. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatjuk.

86

A tanári osztályzat és értékelés Az osztályzatok megállapítása az évközi beszámolók és az év végi vizsga jegyei alapján a szaktanár feladata.

Az egyes tanulók, hallgatók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezletén áttekinti és a tanár által megállapított osztályzatok alapján dönt a diákok magasabb évfolyamba lépéséről illetve javítóvizsgára utasításáról. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Szöveges értékelés: Az értékelés alapját a tanulói füzet, munkafüzet, a tanár feljegyzései, a beszámolók, az iskolai és a házi dolgozatok adják. Megajánlott jegyek: Amennyiben a tanuló valamennyi – a tanévre előírt – kötelezettségét teljesíti, a tanév végén megajánlott jegyet kap. Ezt joga van elfogadni vagy, nem elfogadni. Ha nem fogadja el, a 37. héten az adott tárgyból osztályozó vizsgát tehet.

Megajánlott jegyet a tanuló akkor kaphat, ha a tanév során megszerzi a heti óraszám négyszeres szorzatának megfelelő számú osztályzatot.

A kötelező érettségi tárgyakból a tanuló évi kettő, a választható tárgyakból évi egy házi dolgozatot készít. A dolgozatok témáját a szaktanár határozza meg. A megajánlott jegy kritériuma az évi 2 – 2 alkalommal otthon írt 4 – 6 oldalas esszé elkészítése és leadása. Azon tantárgyakból, melyekből az iskola érettségire felkészítést nem biztosít (pl. művészeti ismeretek) évi egy házi dolgozat alapján osztályoz a szaktanár.

Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményeit, a magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit – a jogszabály keretei között – a diákok számára pontosítjuk: Alapelvek az ellenőrző, értékelő munka során: -

betartjuk az ellenőrzés során a rendszerességet és a sokszínűséget

-

az értékelési rendszert következetesen alkalmazzuk

-

az értékelést nyilvánosságra hozzuk és kiszámítható, igazságos értékelést kívánunk megvalósítani az írásbeli dolgozatokról és a szóbeli feleleteknél

A nappali tagozatos tanulók esetén minimum 3 osztályzat szükséges egy – egy félévben. 87

Az esti és levelező tagozatos hallgatók írásbeli vizsgát tesznek negyedévenként matematikából, magyar nyelv és irodalomból. Szóbeli vizsgát tesznek magyar nyelv és irodalomból, történelemből, földrajzból, fizikából, biológiából és kémiából 10. osztályban. Ha más szabályzat nem írja elő; az írásbeli feladatoknál, dolgozatoknál javasoljuk a teljesítményt a következőképpen értékelni. - 0–30 % elégtelen - 31–45 % elégséges - 46–65 % közepes - 66–85 % jó - 86–100% jeles A tantárgyi jellegzetességeket figyelembe véve a tanári szabadság érvényesülhet egyes esetekben pl. írásbeli felelet rövidsége miatt, OKJ–s gyakorlati számonkérésnél stb. Jeles: önálló, jól felépített, logikus a felelet, látja az összefüggéseket és ismétlési kérdésre is felelni tud. Jó: összefüggően adja elő az ismeretanyagot, jól felépített az anyag, de csak segítséggel látja az összefüggéseket. Közepes: szaggatottan előadott anyag, a tényeket segítséggel sorolja fel, az összefüggéseket kevéssé képes feltárni. Elégséges: a felelet hiányos, a tényeket nehezen sorolja fel, rendszerezni nem képes, több segítő kérdésre nem tud felelni. Elégtelen: elfogadhatatlan, még sok segítő kérdés esetén sem tud megfelelő választ adni. Magatartás értékelése csak nappali tagozatos oktatás esetén szükséges. Részletesen az iskola házirendje tartalmazza. Ezeket az intézkedéseket módosíthatják: -

az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó rendelkezések,

-

jó eredmény, tevékenység az iskola jó hírnevéért.

Szorgalom értékelése: csak nappali tagozatos oktatás esetén szükséges. Részletesen az iskola házirendje tartalmazza. Dicséret, jutalom illeti azt a tanulót, aki: Kiemelkedik tanulmányi munkájában Iskolán kívüli tevékenységével dicsőséget hoz az iskolának, Közösségi munkája kiváló, példamutató Formák: Dicséret: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi Jutalom: könyv, emléktárgy A dicséretet, jutalmat a szaktanár, osztályfőnök, igazgató, kezdeményezheti.

nevelőtestület

88

19.4 Érvényességi rendelkezések, aktuális jogszabályok A pedagógiai program elkészítésének jogszabályi és társadalmi háttere · a közalkalmazottak jogállásáról szóló 2008 LXI. törvény és módosításai · 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről · az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (V. 13.) Korm. rendelet, a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet · az intézmény alapító okiratába foglaltak · Az egészségügyről szóló 1997. évi törvény · A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és módosításai · a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és módosításai · a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és módosításai · a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény · 1/2006 (II.17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzék · 24/2009 (X.30.) SZMM rendelet OKJ Országos Képzési Jegyzék · 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről · 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról · 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról · 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről · 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról · 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről · 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról · 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról · A 2013. évi I. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról

89

20. A HÍD-programokról A felzárkóztató oktatás célja-a Híd programok A szakképző iskolában - a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében - felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe, akik bukás vagy más okból 16 éves korukig nem tudták befejezni az általános nyolcadik évfolyamát. Általános iskolába csak 16 éves koráig járhat a tanuló! Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti 8 évfolyamos általános iskola esetén a 16. életévét. Az a tanuló kinek tankötelezettsége 18 éves koráig tart, de 16 éves koráig nem tudja befejezni az általános iskolát, köteles továbbtanulni, vagyis köteles jelentkezni a kötelező felvételt biztosító szakiskolába vagy más szakiskolában folyó felzárkóztató oktatásba vagy a felnőttoktatásba. Ha a szülő úgy látja jónak, hogy betegség, bukás vagy más okból év vesztes gyermeke, ne az általános iskolába szerezze meg alapfokú iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványát, akkor jelentkezhet a felzárkóztató oktatásba. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke - az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében. A felzárkóztató oktatás lehet: alapfokú iskolai végzettség megszerzését biztosító, alapfokú iskolai végzettség megszerzését nem biztosító oktatás.

90

A felzárkóztató oktatás „típusai” „A1” 1 év (10 hónap) azoknak, akik az általános iskola 7. évfolyamát sikeresen befejezték. „B1” 2 év (20 hónap) azoknak, akik az általános iskola 6. évfolyamát sikeresen befejezték. „C1” 2 év (20 hónap) azoknak, akik az általános iskola 6. évfolyamánál kevesebbet fejeztek be. „D1” 1 év (10 hónap), ha a tanuló a jogszabályokban meghatározottak szerint nem szerezhet, vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni. Szakképzést előkészítő évfolyam (10 hónapos)1 A szakképzést előkészítő évfolyamon szakképzést előkészítő, kompetencia alapú oktatás folyik. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. A pedagógiai koncepció sajátossága, hogy speciális szempontként a kompetencia alapú fejlesztést, s ezen belül is a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. A tanulási utak sajátos, komplex támogatását tűzi ki feladatként, s ezzel túllép

az

oktatásnevelés-képzés

hagyományos

megoldásain,

és

az

egyéni

különbségek

figyelembevételére is hangsúlyt helyez. A pedagógiai rendszer nem tantárgyi rendszerben dolgozik, hanem modulárisban, ezért nem vethető össze a NAT által ajánlott óraszámokkal. Nem tartalmaz hagyományos értelemben vett részletezett tanítási-nevelési tartalmakat, eszközöket, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem határoz meg konkrétan alkalmazandó programokat, az ajánlott programokat a moduláris projekt alapú tanulási útmutatók komplexen írják le. Kiindulópontja, hogy a szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak az építészeti, faipari és gépészeti szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciák elsajátításával fel lehet készülniük a szakképzés sikeres megkezdésére.

Szakképzést előkészítő évfolyam 10 hónap2 A szakképzést előkészítő évfolyam megszervezésénél figyelembe vett jogszabályok3 ■ ■ ■ ■

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben),

1

A Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő „C" komponens kerettantervi változata. (SZFP I.) 1/2006. OKM (VI. 29.) rendelet A MAGYAR KÖZLÖNY 2006/79/II. szám 10. oldalától 2 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 10. oldala 3 Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 14. oldala 91

■ a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. ■

■ ■ ■ ■ ■ ■

■ ■ ■

(II. 13.) Korm. rendelet, a kerettantervek kiadásának és j óváhagyásának rendj éről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/79/II. szám az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, továbbá az Országos Képzési Jegyzékről, és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8 /2006. (III. 23.) OM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet. A szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozatot, valamint a szabályozott szakmák jegyzékéről szóló OM közleményt (Magyar Közlöny 2004/66.).

A szakképzést előkészítő évfolyam keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás folyik. A képzési szakaszok és fejlesztési feladatok e négy kiemelt tartalomhoz kapcsolódnak. Az alapkészségek fejlesztése, mint általános feltétel, a teljes képzés során kiemelt cél, amellett, hogy külön szakaszként is megjelenik az időbeli egymásra épültségnek megfelelően. A gyakorlatban nem lehet mereven kezelni az egyes képzési szakaszok lezárulását a 10 hónapos képzési időn belül a tanulók eltérő egyéni haladási üteme miatt. A szakaszok rendszert alkotnak, egyik nélkül sem lehet elérni a kitűzött célt. Éves időkeret (óra)

Az iskola helyi tantervének éves időkerete

A" jelű modulok

347,5

351,5

1/II. Személyiségfejlesztés, önismeret

117,5

1/II.

111

2/II. Tanulás módszertana

70

2/II.

74

3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás

60

3/I

74

4/I. Számítástechnikai alkalmazás

60

4/I.

55,5

92

5/I. Általános szóbeli kommunikáció „S" jelű modulok

40

5/I.

670

37 666

6/III. Pályaorientáció 7/IV. Szakmai kommunikáció

270

Anyanyelvi,

40

37

Idegen nyelvi 8/IV. Szakmai alapozás, projektek megvalósítása

60 300

55,5 314,5

Kötelező tanórai foglalkozások

1017,5

Szabadon választható modulok

74

A tanuló évi óraszáma:

1091,5

6/III. 7/IV.

8/IV.

259

1017,5 Testnevelésre fordított óraszám

74 1091,5

Szakképzést előkészítő évfolyam (20 hónapos)4 A helyi tantervbe beépített, a pályaorientáció képzési szakaszban az iskola profiljának megfelelő három szakmacsoport: ■ építőipari szakmacsoport ■ faipari szakmacsoport ■ gépészeti szakmacsoport

Ezeknek a szakmacsoportoknak a pályaorientáció moduljai és a hozzájuk tartozó, projektekre kidolgozott moduláris projekt alapú tanulási útmutatók szerepelnek a helyi tantervben. A NAT 2003-ban foglalt műveltségi területeknek való megfelelés érdekében modulokba (azok időkeretébe beszámítva) a mindennapos testnevelés időkeretét is minden tanuló számára beszámítottuk. A helyi tantervbe építendő elemek : A modultérkép és a kompetenciatáblázatok figyelembe vételével a pedagógusok a tanulók egyéni fejlesztési tervének megvalósítása, egyéni haladási ütemének biztosítása érdekében, valamint az adott intézmény képzési profiljának megfelelően választhatnak az egyes Moduláris projekt alapú tanulási útmutatók közül, amennyiben azok a képzési 4

Reintegrációs képzés, 1/2006. OKM (VI. 29.) rendelet A MAGYAR KÖZLÖNY 2006/79/II. szám 10. oldalától 93

időtartamba beilleszthetők és a szakmacsoportos kompetencia táblázatnak megfelelő kompetenciák elsajátítását biztosítják a tanulók számára. Szakképzést előkészítő, felzárkóztató évfolyam 20 hónap5 a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a

szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. b) Ha a tanuló az általános iskola- hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz

hónapos), felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

5

1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 10. oldala 94

21. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola eszközrendszere a program céljaihoz Az általános képzést segítő eszközök mennyisége, korszerűsége elfogadható. Mennyisége általában csak a frontális osztálymunkát teszi lehetővé. A szakmai képzés eszközrendszere heterogén képet mutat. Vannak területek, amelyek lehetővé teszik a színvonalas szakmai munkát, míg mások fejlesztést igényelnek. A mindennapi munkát segítő alapanyagok ellátottsága területén előrelépés szükséges.

95

A TÁMOP 3.1.4-08/2 „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben” megvalósítását támogató eszközök ESZKÖZÖK/ÉVFOLYAM Kompetenciaalapú oktatási programcsomagok Projektoktatás

9.

10.

x

x

x

x

11.

12.

13.

96

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli bontása Három hetet meghaladó projekt Témahét

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Moduláris programok

x

x

oktatási

Digitális eszközök

Eszköz megnevezése

Darabszá m

Típusa

DVD felvevő

6

Samsung DVD-HR773A

Hordozható DVD lejátszó

3

LG DP-450

CD-s rádiós magnó

7

SONY

1

SAMSUNG WB500

1

Panasonic SDR-H80EF + DVD60 Track Pack II + Kingston 2GB

Digitális fényképezőg ép Videokamera + táska + memóriakárt ya

CFD S03

Notebook

6

FSC Esprimo V6535

Laminálógép

1

FELLOWES Cosmic

Színes nyomtató

1

Samsung CLX-31770FN

LCD-TV/ Monitor

3

LG 19”

LCD-TV/ Monitor

6

LG 22”

Asztali PC

10

Intel Core2 2,5 GHz CPU 1 GB RAM 160 GB HDD

Beszerzés forrása, éve TÁMOP 3.1.4 ( 2009) TÁMOP 3.1.4 ( 2009) TÁMOP 3.1.4 ( 2009) TÁMOP 3.1.4 ( 2009) TÁMOP 3.1.4 ( 2009) TÁMOP 3.1.4 ( 2009) TÁMOP 3.1.4 ( 2009) TÁMOP 3.1.4 ( 2009) TÁMOP 3.1.4 ( 2009) TÁMOP 3.1.4 (2009) Informati kai normatíva 2009 97

Asztali PC

14

Pentium4 CPU 2 GHz 256 MB RAM

Informati kai normatíva 2005

Gyakorlati oktatás eszközei, gépei szakmánként (lakatos, villamos, asztalos műhelyek) munkavédelmi eszközökkel szakmai programok előírásai szerint. Az eszközrendszer fejlesztésének koncepcióit a helyi tantervek és a szakmai központi programok tartalmazzák.

98

22. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja 1. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 2. Intézményünket a Fenntartó az Alapító Okirat elfogadása alapján az SNI tanulók integrálását engedélyezte azzal, hogy -az intézmény a feladat ellátására kompetens szakembert alkalmaz -a tanulók fejlesztésére szolgáló , igényes helyiséggel rendelkezünk. 3. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ezek alapján a: 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

99

4. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztését meghatározó dokumentumok: -Közoktatási törvény -Nemzeti alaptanterv -Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvei Az oktatáspolitikai fejlesztések célkitűzése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan, optimális képzési kínálatot biztosítson, amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igényeihez, képességeihez és tanulási előfeltételeihez, és hozzáférhetővé teszi számukra a többségi oktatási rendszer kínálatait. A többször módosított 1993.évi LXXIX törvény ennek megvalósítását várja el tőlünk is. A többségi iskolával szembeni elvárások: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő, integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. Tervezőmunkánk első részét az alapdokumentációk átdolgozása és elfogadtatása képezi. 5. Intézményünk speciális szükségletű tanulóinak főbb jellemzői: -

diagnosztizált tanulási zavar, pszichés fejlődés zavara, mint a :– disl. disgráfia, discalkulia enyhe értelmi fogyatékosság syndrómája integráltan általános iskolát végzett enyhe ért. fogy. növendékek

Mindnyájan nagyon folyamatos, komoly, tudatos pedagógiai megsegítés mellett végezték el alsó fokú tanulmányaikat. A diagnózisok, illetve a folyamatos megfigyeléseink szerint a tanítás-tanulást leginkább nehezítő, akadályozó tényezők az alábbiak: Gondolkodási Nyelvi fejlődés művelet területén: területén: -megfigyelés -szerény szókincs pontatlansága -probléma -elvont fogalma értési érzékenység hiánya nehézsége -probléma látás -szótalálási nehézségek fejletlensége -megtartó emlékezet -bizonyos nyelvi kódok gyengesége hiánya -szerialitás zavara -kétnyelvűség -analógiás gondolkodás szintje -kazuális gondolkodás pontatlansága

-tartós beszédgátlás -fejletlen nyelvi kultúra

Pszichés fejlődés területén: -beilleszkedési problémák -társtalan, frusztrált -kudarc-beállítódás -agresszivitás, ellenállás -motiválatlanság, érdektelenség -erős betegség, magánytudat -kilátástalanság

100

-asszociációs nehézségek -transzfer nehézsége -mechanikus bevésés

-negatívizmus -énkép-énerő fejletlensége -előítéletes önmagával, másokkal

A szakiskolai képzésben részt vevő fiatalok körében a magas lemorzsolódási arány mögött az ismert szociokulturális összefüggések mellett jelentős individuális különbségek húzódnak meg. Nagy az eltérés a tanuláshoz való viszony minőségében, az anyanyelvi és a matematikai műveltségterületek vonatkozásában Az önismereti hiányok felmérésére nagyon eltérő képesség- és tudásszinttel, rendkívül differenciált élettörténettel, életúttal, és változó integrációs attitűddel rendelkező fiatalok. 6. Intézmény Esélyegyenlőségi Tervének főbb részei: Az intézmény az esélyegyenlőséget biztosít az SNI-s-HHH-s tanulóink megsegítésére -a előmozdítása érdekében fejlesztéseket, tantárgyi felzárkóztató és mentorálást végzünk, - valamennyi a működésre, pedagógiai munkára vonatkozó iránymutatás stratégiai dokumentumba beépült-és érvényesülnek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzéseink. 7. Általános célok főbb megvalósításának területei:

Cél

Módszer

A kompetencia Implementációs alapú oktatás tevékenység széleskörű folytatása. alkalmazása-kiemelt színvonalú Belső képességfejlesztés. továbbképzések, szakmai munkaközösségi megbeszélések. A Belső pedagógusok továbbképzések. kompetenciáinak fejlesztése. Munkaközösségi szakmai megbeszélések, tapasztalatcsere.

A pedagógusok teljesítményértékelő lapjának

Előadások. Ötletgyűjtés, véleményeztetés, elfogadtatás.

Sikerkritérium Iskolánk tanulói kompetencia alapú oktatásban részesülnek.

Dokumentum Napló; Tanmenetek. Rehabilitációs dokumentum

A pedagógusok szemléletváltása megtörtént.

Napló. Tanmenet.

Egyre több új Vezetői módszer, jó gyakorlat ellenőrzések lapjai épül be a mindennapi (óralátogatási lapok). pedagógiai gyakorlatba. Pedagógusok teljesítményértékelő teljesítményértékelő lap és útmutató lapja.

101

átdolgozása.

szerint

Vezetői teljesítményértékelő lapok kidolgozásaösszhangja a törvényi változásokkal.

Módosított eljárásrend.

Útmutató. Óralátogatási lapok. Egyéni összesítő lap. Fejlődési lap.

Eljárásrend módosítása.

Minősítési lap. Objektivitás

Vezetői teljesítményértékelés

II: A megvalósítás lebontása, tervezése: Pedagó giai alapelvek

•

1. sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inklúziv nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést

ehhez: Pedagógiai hangsúly a gyermekek, fiatalok egyéni a gyermekek egyéni különbségeinek , eltéréseinek tiszteletben tartása, : a gyermekek egyéni különbségeinek, eltéréseinek tiszteletben tartása, a családi nevelést kiegészítő szocializáció, egyéni fejlesztés történik Az egyéni, individuális szükségletek és eltérések kielégítésének, és az együttélés ésszer szabályainak fenntartásával a gyermekek esélyt kapnak arra, hogy egyéni attitüdjeik, motivációs késztetéseik kialakulhassanak, érvényesüljenek. - habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelésioktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra.

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat. A tanulók sajátos integritása magas létszámban jelenik meg és ötvöződik a tanórán, és az iskola életében. A célcsoport nevelése-oktatása a pedagógusok számára igazi szakmai kihívást, napi feladatok özönét jelenti: egyeztetések, probléma definíciót, megoldást, konzultációt, illetve azonnali beavatkozást.

102

•

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával.

Célok: Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása

Feladatok

•

A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása • Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. • Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés • A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, – szükség esetén – változtasson eljárásain, módszerein. • A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat. • Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel.

103

Osztályok szintjén

Egyén szintjén

szakszerűség elsődlegessége -optimális létszámú tanuló csoportok működtet ése

-Szakmai ismeretek, elvárások szerinti gyakorlótér biztosítása

a tanuló folyamatos megfigyelése mentorálá s, felzárkóztatás

-differenciáldiagnosztikai ismeretek,okokozat összefüggéseiben

-pozitív minta, változás elismerése

-korrekt, igényes, folyamatos nevelői kontroll, segítség, -problémás tanulók speciális vizsgálatának elindítása

-egyeztetés az osztályfőnöki munkaközösségben, a gyermekvédelem szakembereivel -a hiányzások havonkénti kontrollja, jelzések az gyermek-és ifj..védelmi felelősén A tanuók -beiratkozásnál dignózisának a gyermek és megismerése, a ifjúságvédelmi fejlesztés területei felelős az erre a célra készített űrlapon -Egyéni bánásmód tájékozódik érvényesítése az osztályfőnöki és -a megállapításokat szaktanári munkában, felhasználásra átadja munkatervekben az -Az egyén osztályfőnököknek dimenziói: ismeretek, képességek, készségek SNI tanulók dimenziójában felkészítése -Mentorálás pótvizsgára

A tanulók alaposabb megfigyelésére , az egyéni eltérések és értékek megismerésére irányuló pedagógiai feladataink: Megfigyelés szintje: Egyén dimenziói:

Megfigyelés szempontjai: Testi, pszichés értelmi, motiváció, jellem Attitűdök : tanulási, kortársi viszonyokra Tartós hiányzás oka mögötti tényezők

Fókusz:

Módszer:

Elakadás okai

Diagnózis, adatok, elemzések

Egyéni értékek, szorgalom, jellem, akarat

megfigyelés, próbák, Eredmények, mérések

Az egyén mért kompetenciái Teljesítmény és képességek korrelációja

Interjú, fogalmazás Célzott beszélgetés Változás értékelése, visszajelzés

A beavatkozás okai, a megvalósítás módjai Segítségadás, segítség elfogadás készségének fejlesztése.

104

Osztály szintjén:

Egyén és közösség értékei, a csoport fejlődés értékei Elfogadás, közöny, kirekesztés tendenciái

Kapcsolati nehézségek, tartós konfliktusok, teljesítményt Meghatározó domináns értékek, motívumok

Kérdőív, szociometria, attitűdök, pedagógiai helyzetteremtés, vita, Gyakorlatok a konfliktus kezelési technikákra

Célvizsgálat, célérték, A teljesítményt összehasonlító elemzés meghatározó osztály jellemzők Tanulópárok szervezése Tanórán kívüli viselkedés megfigyelése /óraközi szünet…/ Értékelés, elemzés, portfolió-témahét, Felelős rendszer bevezetése

Családi háttér:

Biztos pontok, személyek, kapcsolati nehézségek

Segítő, gátló elemek Életmód, élettér, esélyek

Kérdőív, interjú helyzet-és probléma értékelése Segítő kapcsolat közös megtalálása Feladatterv készítése a szülő, tanuló és a szakember részt vállalásának konkretizálása Családlátogatás Esetmegbeszélés értékelés, korrekció, új elemek kijelölése

105

Pályaválasztás

Képesség-lehetőség, Reális önismeret, objektivitás jövőkép, célorientáció, terhelés-terhelhetőség Akarat, szándék dimenziói

Strukturált kérdés sorok, pályaválasztási napok, témahetek, üzemlátogatások, tájékoztató fórumok/Munkaügyi Kp/.

Személyiség-karakter Tehetségek bemutatója iskolai, városi összefüggései rendezvényeken /tánc, hangszer, saját művek Reklám, szóróanyag, internetes böngésző Főbb egyéni jellemzők egybevetése a fejlesztőelv meghatározása céljából:

Célok kitűzése, a változás mérése

Nyomonkövetés

Tanulói lap vezetése

Az egyedi problémák differenciált kezelésére, a probléma definícióra és kezelésére diagnosztikai mérések bevezetése szükséges: Gondolkodási, tanulási Szeptember és kommunikációs október képességek

– Bemért és/vagy értékelési által szakértő készített feladatlapokkal Személyiségjegyek A tanév során Kérdőív, folyamatosan beszélgetés, A tanulási megfigyelés nehézség, zavar, kudarc megállapítása

Környezet, család, szokások A már tanult idegen nyelv ismeretének szintje 9. osztálytól kezdve

Az intézmény értékelési szakértői, a munkaközösségvezetők.

Nevelési Tanácsadó szakemberei ,osztályfőnökök, iskolai pszichopedagógus, gyermekvédelem jelzőrendszere Beiratkozáskor Kérdőív Ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, szociológus. Szeptember Feladatlap Idegen nyelvi és szóbeli tanárok kommunikáció

106

III: Az integrációt elősegítő módszertani elemek: 1. Tanulói megközelítésből:

CÉL:

Az a sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy megoldandó feladat, gyakorlati kérdés, probléma áll. Tapasztalatgyűjtés és egyben céltudatos cselekvés, amely a gyermek valódi, önálló (egyéni, páros vagy csoportos) tevékenységén alapul. Konkrét cselekvés, amelynek során a lehető legtöbb összefüggés feltárására is sor kerül. A feladatválasztásnál és megvalósításnál érvényesül a tanuló elképzelése, önálló választása is. Fő jellegzetességei: komplex szemlélet; valóságos tevékenység; épít a gyermekek tapasztalataira; valós problémákat dolgoz fel; tanárok és diákok közös munkája révén valósul meg; demokratizálja az iskolai életet, megszünteti a verbális képességek egyeduralmát. 1. A feladatvégzés során az egyes tanulók pozitív tulajdonságaira, képességeire épít. 2. Teret ad az egyéni választásnak, hozzájárulhat az adott tanuló sikerességéhez. 3. A csoport sikere annak minden tagján múlik – a saját feladat az egyén fontosságát támasztja alá. _____________________________________________________________ 4. A gyakorlatias munkavégzés (értelmes, produktív tevékenység) motiválóan hat minden tanulóra. 5. Egyenrangú partneri viszony alakulhat ki a csoport (esetenként osztály) többi tanulójával.

IV: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: A probléma nagyságát illetően intézményünkben kiemelten kezelendő és végrehajtandó feladat, mert a kortársak szerepe és hatása ebben az életkorban meghatározó. Mint a pozitív, mint a negatív mintakövetés következményei miatt a prevenciós munkánk jelentős részét képezi. Megfigyeléseink és a diagnózisok alapján a beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulásának sokféle oka lehetséges Ritka, az un. biológiai amelyek lehetnek genetikai eredetűek, vagy a fizikai környezet hatására bekövetkező elváltozások, megbetegedések Ezek a magzati, illetőleg a csecsemő és kisgyermek korban okozhatják azt az idegrendszeri elváltozást, amely a jelzett nehézségek kialakulásáért felelős. A másik ok az un. pszichoszociális ártalmak, amelyek az igen negatív családi, környezeti hatásra alakulnak ki, és állandósulnak. A diagnózis kezdeményezése az osztályfőnök és a szülő kiemelt, közös feladata.

107

Megvalósítás: -A tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felméréssel, egyéni beszélgetés alkalmával. Felelős: osztályfőnök, szülő és pszichológus -A szakintézmények (Gyermekpszichiátria, Nevelési Tanácsadó) segítségét kell kérni a probléma felmerülése esetén. -Egyéni bánásmóddal történő hátránykompenzációt minden esetben és mielőbb meg kell kezdeni. -Rendszeres eset megbeszélésekkel optimalizáljuk a tanulók helyzetét, a változást. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

Oktató– nevelő munkánk minden területén a tanulóink személyiségfejlődésének kibontakoztatása, az egyéni készségek és képességek figyelembe vételével, a személyiség komplex fejlesztése a fő feladatunk Ezért az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatok a nevelési program és a helyi tanterv minden egyes elemében megjelennek. Az iskola, többi nevelési formájával együtt, arra törekszik, hogy tanulóink olyan személyiséggé váljanak, akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik. a másik ember személyiségét elfogadni képesek; akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, szeretik családjukat és hazájukat. A személyiség fejlesztése a képességek fejlesztésén keresztül valósul meg. A képességek kialakítása és fejlesztése a szükséges tevékenységek gyakoroltatása révén valósítható meg. A személyiségfejlesztés első feladata a személyiség jegyek feltárása, a kiindulási állapot rögzítése. A személyiség fejlődése szempontjából az általunk legfontosabbnak tartott pedagógiai feladatok, a feladathoz rendelt eszközök, módszerek:. Feladat: Önismeret fejlesztése

Eszköz, módszer: Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, disputakör működtetése, önálló és csoportmunkában önismereti játékok, tréningek. A helyes önismeret kialakítása, és a reális önértékek megalapozása. Az önállóság és felelősségtudat fejlesztése. Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a sporton túl a tanulmányi versenyeken, az ének-, zene, tánc, irodalmi és képzőművészeti tevékenységekben. Együttműködési Az ún. kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák képesség fejlesztése szervezése tanítási órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, a közösséggé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, tanulmányi és sport csapatversenyek szervezése. Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése. Szociális Tanár-diák kapcsolat erősítése a személyes beszélgetések képességek fejlesztése megteremtésével, az egy osztályban tanító tanárok összehangolt úgy, mint a segítés és tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása. a konfliktuskezelés Tanuló párok kialakítása. A segítés gyakorlása az élet különböző területein. Az élő, az élsportolói, a történelmi, az irodalmi személyek segítő cselekedeteinek megismerése. Önirányító- és önkormányzóképesség kialakítása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt

108

viszony elfogadásában. Kommunikációs Alapképességeinek – beszéd, olvasás, írás – fejlesztése minden képességek fejlesztése órán: az önálló, értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák készítése; az olvasási képesség magasabb szintjeinek (kritikai illetve alkotó olvasás) elérése érdekében végzett tevékenységek. Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása. Versengés Verseny lehetőségek, versenyszellem, csoportos képességének egyéni, fejlesztése tanulmányi, sport, játék, előadói, alkotói teljesítményben Egészséges életmód kialakítása

Az értékelés rendje

Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes példamutatás, információforrások biztosítása: szakfolyóiratok, CD, videó. Egészségnevelő programok, versenyek szervezése, tanórán kívüli lehetőségek biztosítása. Megfelelő életritmus, célirányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amely biztosítja a fejlődő szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi, testi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenést. • Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés. Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az Irányelvekben meghatározott, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint. • Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alóli mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el

• Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit • Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni fejlesztési terv készítésének koordinációja) • Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét • Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát • Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását • Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű: A kiemelt figyelmet igénylő tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, tanulókkal mozgássérült, beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb kapcsolatos pszichés fejlődési Az osztályfőnök feladatai

109

pedagógiai tevékenység rendjét

zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási helyi zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátást. A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való környezeti alkalmazkodásra. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók sérülésspecifikus egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok - a fogyatékosság típusának megfelelően – csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikák alkalmaznak, speciális technikai eszközöket használnak, a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszer preferálnak, az Irányelvekkel összhangban. Adaptációs tevékenység • iskolai fejlesztés szakaszolása megegyezik a NAT képzési szakaszaival • Tanulásban akadályozott tanulók esetén: • a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, időigénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul • az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, folyamatos segítség, irányítás • cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés • a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása Beszédfogyatékos tanuló esetén: • a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet • a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással, indokolt esetben a bevezető szakasz, az első évfolyam tananyagának két tanévre eloszlik. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók: • a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Indokolt esetben az első évfolyam két tanévi időtartamra széthúzható • speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat • az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés A sajátos eltérések a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben rögzítettek

110

A nevelő- A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló fejlesztését sérülés-specifikus oktató munkát eszközök biztosítják, a kötelező eszközjegyzék szerint. segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

• a tankönyv tartalma feleljen meg az Irányelvekben foglaltaknak • legyen alkalmas a differenciálásra • vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó sérülés-specifikus elvárásokat (átláthatóság, olvashatóság, betűméret) • adjon lehetőséget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására • feleljen meg az életkori sajátosságoknak • esztétikus kivitele motiválja a tanulót

Alkalmazand ó kerettantervet

•

•

a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs óraszámot a 2011. évi Köznevelési törvény 6. mellékletével összhangban alakítottuk ki.

Az intézményvezető a fejlesztő pedagógiai munka eredményességének ellenőrzéséhez az alábbi prioritásokat fogalmazza meg: • • • • • • • •

A fejlesztő pedagógusok által elvégzett kontrollvizsgálatok adatainak áttekintése. Az egyéni fejlesztési tervekben a sikerkritériumok megbeszélése. Egyéni fejlesztése terv, haladási napló folyamatos ellenőrzése. Esetmegbeszélések biztosítása. Munkaközösségi beszámoló. Intézményi beszámoló. Nagyon sok megbeszélés biztosítása. Az iskolai dokumentumok törvényességének folyamatos ellenőrzése.

111

23. A pedagógiai program módosításának módja és indoka: 1. Jogszabályi változás esetén az előirt módon és időben történik a módosítás.

2. Ha a felsőoktatási felvételi eljárásban lényeges változás következik be, akkor a következő tanévben az ennek megfelelő módosítást végrehajtjuk.

3. Ha az érettségi eljárásban vagy a szaktárgyi követelményrendszerben lényeges változások következnek be, akkor a következő évben a szükséges változtatásokat végrehajtjuk. Mind a három esetben az eljárás kezdeményezője az igazgató.

4. A munkaközösségek a szükséges felülvizsgálatok eredményeként kérhetik a pedagógiai program módosítását, amelynek elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

5. A nevelőtestület egyharmadának írásos javaslatára nevelőtestületi értekezlet kezdeményezhető, amely a módosításról dönt. A pedagógia program egy–egy példányát az iskolatitkárnál, a könyvtárban és a számítástechnikai belső hálózaton az érdeklődők számára hozzáférhetővé tesszük.

6. A további módosítások a pedagógiai program mellékletét is képezheti.

7. Az iskola módosított pedagógiai programját a jóváhagyást követően felmenő rendszerben vezeti be.

8. A pedagógiai program módosítását a tantestület megtárgyalta, megszavazta és a fenntartó maradéktalan támogatására számítva ezennel felterjeszti.

112

ZAntohr

A

szakdrtd javaslatdnak /igtelembe vdteldvel kiegdszftett, m1dos{tott programot a nev e I 6te s till et e lft gadta.

Barcs, 2014.

A nevelStestillet nevdben:

Csonkn Zoldn Rdbert

igazgatd

la,

113

BARCSI IPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA OM 202 968

A PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERVE 2014.

1

TARTALOMJEGYZÉK

1

A helyi tanterv......... ……………………………………………………… 4

2.

A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása… …………… 6

2.2

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok………..

12

2.3

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja……..

12

2.4 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai……………………………………………………

13

3.

Az érettségi vizsgatárgyak és a középszintű érettségi vizsga témakörei.. 13

4. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei…………………………………. 22 5.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei………… 30

6.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek………... 30

7.

Szakmai program..….................................................................................. 362

7.1

Szakmák követelményei, tantárgyai és azokra fordítható óraszámok…..

8.

A kompetenciafejlesztés és annak időkeretei…………………………… 98

36

8.1 Az IKT- val támogatott tanórai rendszer kialakítása annak fenntarthatóságának biztosítása………………………………………………….. 99 8.2 A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulásszervezési eljárások fenntarhatósága. .......................................................... 100 8.3

A tevékenységek fenntarthatósága. ............................................................ 101

8.4

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése .................. 102

8.5

Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása ................................. 103

8.6

Moduláris oktatás ....................................................................................... 103

2

8.7

A tankönyvek kiválasztásának elvei........................................................... 103

8.8

Jó gyakorlatok. ........................................................................................... 103

8.9

Önálló intézményi innováció megvalósítása.............................................. 103

8.10

Átfogó intézményi innovációk ................................................................... 103

9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere.................................................................................................................. 104 9.1

A középszintű érettségi vizsga ................................................................... 108

9.2

A szintvizsga, a szakmai vizsga ................................................................. 108

9.3 Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai, a magasabb évfolyamra lépés feltételei.......................................................................................................... 112 10. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is…………………………………………………………………. 113 11. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje…………………………………………………………

115

12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai…………………………………... 117 13.

A Köznevelési Hídprogramok………………………………………….

119

14.

Tanműhelyi program……………………………………………………. 130

15. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................... 132

3

1 A helyi tanterv Az iskola által választott kerettanterv: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára Kerettanterv a szakiskolák 9-11. évfolyama számára

A helyi tanterv készítésénél felhasznált alapdokumentumok: - Nemzeti alaptanterv - Kerettantervek - A kétszintű érettségi vizsga követelményei - OKJ központi programok - OKJ szakmai vizsgakövetelmények

A tantervkészítés szempontjai: A helyi tanterv és a szakmai tanterv elkészítésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe: - helyi igényeket, sajátosságokat, az iskola pedagógiai célkitűzéseit, - a 10/2003. (IV. 28), a 14/2003.(V.27.) és 25/2003 (IX.26.) OM. rendeletek szabályozását, a rendelet központi kerettanterveit és vizsgakövetelményeit, valamint - a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - az OKJ szerinti szakképzések központi szakmai tanterveit

A helyi tantervek forrása: - Kerettanterv és érettségi követelmények a szakközépiskolák számára, - Kerettantervek a szakiskolák számára, - A helyi tanterv készítéséhez, a Nemzeti Tankönyvkiadó által kiadott tantárgyi útmutatók, - A szakminisztériumok OKM, KHVM által elfogadott, a Nemzeti Szakképzési Intézet és a KHVM által kiadott szakmai tantervek.

4

Barcs Város Önkormányzata támogatást nyert a TÁMOP 3. 1. 4/08/2. kódszámú, Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázaton. Ez indokolja a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Helyi Tantervének módosítását, a pályázat céljaihoz, a kompetencia alapú oktatás elveihez, elvárásaihoz való igazítását.

Barcs Város Önkormányzata a TÁMOP 3.3.2.-08/2.-2008-0034 kódszámú, „Esélyteremtés a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményekben” című pályázaton elnyerte az igényelt támogatást. Ez indokolja a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Helyi Tantervének módosítását, a pályázat céljaihoz, az esélyegyenlőség elveihez, elvárásaihoz való igazítását.

SZASZET Szakképzési Társulás a „Négy kistérség egy projekt” című, TÁMOP 2.2.3-09/1-20090016 kódszámú, pályázaton elnyerte a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola az igényelt támogatást. Ez indokolja a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Helyi Tantervének módosítását, a pályázat céljaihoz, a közös projekt létrehozásához - a részt vevő intézmények között; az esélyegyenlőség elveihez, elvárásaihoz való igazítását.

KLIK Intézményfenntartó Központ a TÁMOP 3.3.10.B-12 kódszámú, ”A hátrányos helyzetű tanulók középfokú iskolai sikerességének elősegítése, lemorzsolódásának megakadályozása, felsőoktatási képzésbe való bejutásának elősegítése” című pályázaton elnyerte a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola az igényelt támogatást. Ez indokolja a Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Helyi Tantervének módosítását, a pályázat céljaihoz, az esélyegyenlőség elveihez, elvárásaihoz való igazítását.

5

2. A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A

szakiskola

műveltségterületek

további

célja,

segítségével

hogy

érvényesítse

az a

egyes

integrált

közismereti

és

tartalmakat szakmai

hordozó

tananyagok

interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása,

elsajátítása

során

a

köznevelési

törvényben

előírtaknak

megfelelően

érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. Nevelőtestületünk által legfontosabbnak tartott pedagógiai feladatok: Tanulásra ösztönző motívumok fejlesztése Tevékenykedtetést, aktivitást biztosító módszerek, szervezeti formák alkalmazása (kooperatív tanulás), Differenciálás, Személyiség fejlesztése Általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása Szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése Élethosszig tartó tanulás megalapozása

2.1 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok szabályai A nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai feladatok fejlesztése szervesen illeszkedik az iskola nevelő-oktató munkája különböző színtereinek feladataihoz. Az egyes területek fejlesztési feladatai a tantárgyi keretben és az iskola tantárgyközi és nem tanórai keretei között valósulnak meg.

6

7

8

9

10

11

2.3 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 5 testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az intézményegység-vezetője által megbízott testnevelő segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, a tornaterem és az edzőterem, a téli időszakban a tornaterem és edzőterem a testnevelő felügyeletével a hét öt napján 14.15 és 16.00 között nyitva legyen. Tárgyi feltételek az iskolában: _ tornaterem _ betonos kézilabdapálya _ konditerem _ futópálya _ távolugrópálya _ aula _ iskolaudvar _ városi uszoda használati lehetősége _ városi sportpályák használati lehetősége Azoknak a tanulóknak, akiknek még nincs 5 testnevelésórájuk egy héten, a tanév elején a testnevelő tanárok által elvégzett igényfelmérés után a diáksportkör, illetve szakköri keretek között az alábbiak szerint kínáljuk a mindennapos testmozgás lehetőségét: -konditermi foglalkozás, -nyitott tornaterem, -kispályás labdarúgás -röplabda, -kosárlabda, -asztalitenisz 12

2.4 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A tanulóknak csak az idegen nyelv terén van választási lehetőségük, eldönthetik, hogy német vagy angol nyelvet tanulnak. A választást a jelentkezési lapon kell rögzíteni, ami a beiratkozáskor véglegesül. Az egyéb tantárgyaknál akkor lesz választási lehetősége a tanulónak, ha erre a kerettantervek lehetőséget adnak. A tanuló számára pedagógusválasztás a csoportbontásban tanított órák esetében van, amennyiben a csoportszervezés szabályait, létszámát és az órarendet nem befolyásolja. Minden esetben igazgatói engedély szükséges. Emelt szintű oktatás magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, német és angol nyelv, informatika tantárgyakból, illetve bármely más tantárgyból igényelhető. Érettségi felkészítőt igény szerint, legalább 5 fő jelentkező esetén szervez az iskola. Korrepetálást igény szerint tarthatnak a szaktanárok. Tehetséggondozás, versenyre felkészítés egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében történik. Választható tanórán kívüli foglalkozások: Sportköri foglalkozások (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, konditermi foglalkozás) Igény esetén szakkörök.

3.

Az érettségi vizsgatárgyak és a középszintű érettségi vizsga

témakörei A választható érettségi vizsgatárgyak, továbbá, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett, melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát. IRODALOM Világirodalom -

antik római irodalom Biblia az európai irodalom a 4–15. században (középkor) az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) az európai irodalom a 18. században az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) 13

Színház- és drámatörténet - az angol színház a 16–17. században és Shakespeare - a francia klasszicista színház (17. század) - Madách Imre: Az ember tragédiája - az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Életművek - Ady Endre - Kosztolányi Dezső - Babits Mihály - József Attila Portrék - Mikszáth Kálmán - Móricz Zsigmond - Radnóti Miklós - Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok - Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László - Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula - Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Kortárs irodalom Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Irodalom határterületei Regionális kultúra

MAGYAR NYELV Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Nyelvi szintek 14

A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés TÖRTÉNELEM Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokrácia működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés IDEGEN NYELV Középszint Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése középszintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. 1.    

Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2.          

Ember és társadalom Az emberek külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Konfliktusok és kezelésük Társadalmi szokások nálunk és a célországokban Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl.fogyatékkal élők)

3. Környezetünk  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)  A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek  A városi és a vidéki élet összehasonlítása  Növények és állatok a környezetünkben  Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?  Időjárás,éghajlat  Globális kihívások

15

4.        

Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka Az ismeretszerzés különböző módjai A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban

5.     

A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Foglalkozások és szükséges kompetenciák,rutinok, kötelességek A képzési iránynak megfelelő szakmák Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Önéletrajz, állásinterjú

6. Életmód  Napirend, időbeosztás  Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség  megőrzésében, testápolás)  Étkezési szokások a családban  Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés  Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben  Gyakori betegségek, sérülések, baleset  Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok)  Életmód nálunk és a célországokban  Függőségek (dohányzás, alkohol, internet,drog, stb. 7.       

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban Kulturális és sportélet nálunk és a mindennapokban

8.      

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai Turisztikai célpontok Célnyelvi kultúrák

9. Tudomány és technika  Népszerű tudományok, ismeretterjesztés  A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 16

 Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában 10. Gazdasági és pénzügyek  Családi gazdálkodás  A pénz szerepe a mindennapokban  A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai  Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)  Üzleti világ, fogyasztás, reklámok  Pénzkezelés a célnyelvi országokban MATEMATIKA 1. Halmazok 2. Matematikai logika 3. Kombinatorika 4. Gráfok 5. Alapműveletek 6. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 7. Racionális és irracionális számok 8. Valós számok 9. Hatvány, gyök, logaritmus 10. Betűkifejezések 11. Arányosság, százalékszámítás 12. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek  elsőfokú egyenlet és egyenletrendszerek  másodfokú egyenlet és egyenletrendszerek  magasabb fokú egyenletek (másodfokú)  négyzetgyökös egyenletek  exponenciális és logaritmikus egyenletek  trigonometrikus egyenletek 13. Középértékek, egyenlőtlenségek 14. A függvény  egyváltozós függvények  függvények grafikonjai  függvény-transzformációk  függvények jellemzése 15. Sorozatok  számtani és mértani sorozatok  kamatos kamat, járadékszámítás 16. Elemi geometria  térelemek, ponthalmazok 17. Geometriai transzformációk  egybevágósági transzformációk  hasonlósági transzformációk 18. Síkbeli és térbeli alakzatok  háromszögek  négyszögek  sokszögek  kör 17

 térbeli alakzatok 19. Vektorok síkban és térben 20. Trigonometria 21. Koordinátageometria  pontok, vektorok  egyenes - kör 22. Kerület, terület 23. Felszín, térfogat 24. Leíró statisztika 25. Valószínűség-számítás elemei FIZIKA 1. Egyenes vonalú mozgások 2. A dinamika alaptörvényei 3. Periódikus mozgások 4. Munka,energia,teljesítmény 5. Hőtágulás 6. Gáztörvények 7. Halmazállapot változások 8. Energiaátalakulási folyamatok 9. Elektrosztatika 10. Az elektromosáram 11. Magnetosztatika 12. Az elektromágneses indukció 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai optika 15. Az anyag részecsketermészete 16. Az atom szerkezete 17. Radioaktivitás 18. Az atomenergia és felhasználása 19. A Naprendszer 20. A gravitáció 21. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 22. Felfedezések, találmányok INFORMATIKA Középszint 1. Információs Társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 3. Informatikai alapismeretek – hardverü 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Informciós hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyv

18

FÖLDRAJZ Középszint Természetföldrajz 1. A Nap és kísérői 2. A Föld belső szerkezete 3. A kőzetlemezek mozgásai 4. Gyűrthegységek, röghegységek 5. A földtörténeti kortáblázat fő eseményei 6. A légkör anyaga és szerkezete 7. Időjárási frontok 8. Az üvegházhatás 9. A tengerjárás 10. Tavak kialakulása és pusztulása 11. Egyenlítői és átmeneti öv 12. A meleg mérsékelt öv 13. A hideg övezet 14. Magyarország éghajlata 15. Magyarország felszín alatti vizei tárhasználat 16. A Dunántúli-középhegység 17. Az Alpok természeti viszonyai 18. A domborzat és az éghajlat kapcsolata Észak-Amerikában 19. Dél-Amerika nagyszerkezeti egységei 20. Afrika sivatagi és félsivatagi területei Társadalomföldrajz 1. A népesség számának alakulása, népesedési szakaszok 2. Falvak alaprajzi típusai 3. A hagyományos mezőgazdaság típusai 4. A gazdasági fejlettség mutatói 5. A világgazdasági globalizáció 6. Ipartelepítő tényezők 7. Közlekedési ágak összehasonlítása 8. Népesedési folyamatok Magyarországon 9. Magyarország gabonatermesztése 10. Magyarország energiagazdasága 11. Magyarország idegenforgalma 12. Magyarország külkereskedelme 13. A Nyugat-dunántúli régió 14. Budapest városszerkezete 15. Az európai integráció kialakulása és fejlődése 16. Észak-Európa gazdasága 17. Délnyugat-Ázsia gazdasága 18. Az USA déli és nyugati gazdasági körzete 19. Kína mezőgazdasága 20. Globális környezeti problémák

19

BIOLÓGIA

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

1. Az életközösségek 2. Hazai életközösségek vizsgálata 3. Táplálkozási szintek, táplálékpiramis 4. Az életközösségek időbeli változásai 5. Növényismeret 6. Növényhatározás 7. Állatismeret 8. Kristályzárványok vizsgálata 9. Keményítő kimutatása jódreakcióval 10. A sejtfal és sejtplazma vizsgálata 11. A sejtmag vizsgálata 12. Plazmolízis vizsgálata 13. A gázcserenyílások vizsgálata 14. Orvosi szén felületi megkötő képességének vizsgálata 15. Csontszövet vizsgálata 16. Harántcsíkolt izomszövet vizsgálata 17. Enzimes bontás kémcsőben 18. Emberi vér és béka vér összehasonlítása 1. A bőr és egészségtana (albinizmus) 2. Az ember vázrendszere és egészségtana 3. Az emberi tápcsatorna és egészségtana 4. Az ember légzőszervrendszere és egészségtana 5. A dohányzás hatása a szervezetre 6. Az emberi vér 7. Az ember kiválasztó szervrendszere és egészségtana 8. A gerincvelő felépítése és reflexei 9. A szem és egészségtana 10. Az idegrendszer és egészségtana 11. A hormonális szabályozás és egészségtana 12. A szaporodás és egészségtana 13. Az ember szaporító rendszere és a megtermékenyítés 14. Az egyedfejlődés és egészségtana 15. Fertőző betegségek 16. Az ember immunrendszere 17. Humángenetika 18. A talaj kialakulása 19. A vizek öntisztuló képessége és a vízszennyezés 20. A levegőszennyezés

20

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KUTÚRA Rajz és vizuális kultúra tantárgy Érettségi vizsga követelmény Kompetenciák - A vizuális jelenségek megfigyelése, széles körű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. - A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése. - A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, kritikus megítélése. - A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. - Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. - Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése. - A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése. - Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása,értelmezése és elemzése. - Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. - Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása. - A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. - Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása, alkotói folyamat bemutatása. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de a rajz és vizuális kultúra tantárgyból meghaladják azt. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, 11-12. évfolyamon az iskolának további - törvénybe foglalt - óraszámot kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára. A rajz és vizuális kultúra részletes követelményrendszer mindkét vizsgaszinten két fő részre tagolódik. Ez a két egység az alkotás és a befogadás tevékenységrendszerek követelményeinek elkülönülése.

TESTNEVELÉS Középszint A) Szóbeli témakörök 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika Lányok: kötélmászás állásból Fiúk: függeszkedés állásból A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. 2. Atlétika Futások Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal vagy 2000 m síkfutás

21

Ugrások A két ugrószámból egy választása kötelező. Magasugrás vagy távolugrás Dobások Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabda hajítás vagy súlylökés 3. Torna A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. 4. Küzdősportok, önvédelem vagy úszás közül az egyik kötelezően választható 5. Testnevelési és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelező. Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás vagy röplabda 4. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

22

23

24

25

26

27

28

29

5. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei: A csoportbontás szakmai csoportok esetén a törvényi létszámelőírások alapján történik. A közismereti tantárgyak esetén a kerettantervi előírások a meghatározóak. Az óratervek tartalmazzák a csoportbontásokat. Általában idegen nyelvből, informatikából és matematikából bontunk csoportot, valamint szakiskolában magyarból. A bontás névsor vagy szintfelmérés alapján történik. Itt van lehetősége a tanulóknak a tanárválasztásra a létszámok függvényben. -

gépészet

-

elektrotechnika, elektronika

-

építészet

-

faipar

-

kereskedelem

-

vendéglátás

-

közlekedés

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére, a hiányosságok pótlására és a tanulók tudásának megalapozására.

6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Évente 2 alkalommal, ősszel és tavasszal is mérjük tanulóink fizikai állapotát. A mérés a Hungarofit tesztsora alapján 4 motorikus próbaértékeléssel történik (helyből távolugrás, hanyattfekvésből felülés, karhajlítás és -nyújtás, hason fekvésből törzsemelés). A tesztsort kiegészítjük – a szaktanár döntése alapján– egyéb tesztekkel (ülésben előrenyúlás, függés hajlított karral, Cooper teszt vagy ingafutás, súlypontemelkedés), amelyek a tanárnak és a tesztelt diáknak is jó visszajelzést adnak a tanuló, az osztály fizikai állapotáról. A méréseket a tanév első, illetve utolsó két hónapjában végeztetik el a testnevelő tanárok testnevelés órán. 2014 szeptemberében indul az egységes felmérő rendszer a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt. A NETFIT tudományosan megalapozott a Magyar Diáksport Szövetség és az amerikai Cooper intézet által kifejlesztett országosan reprezentatív felmérő rendszer, melynek segítségével objektív módon megítélhető a tanulók fizikai fittségi állapota. A NETFIT azon fittségi összetevőket méri amelyek az egészségi állapot szempontjából meghatározók. A 30

testösszetétel,az aerob fittség és a vázizomzat fittsége. Az egészség központúság nemcsak a vizsgált képességek tekintetében hanem az értékelés módszerében is érvényesül. NETFIT program a HELP filozófiát vallja magáénak .Az angol help segítség egyben mozaik szó is Egészség (Health) Mindenki (Everyone) élethosszig (Lifetime)személyes (Personal).Kulcsfontosságú az élethosszig tartó fizikai aktivitás és az egészségtudatos életvitel kialakítása az intézmény diákjai, és családtagjai számára is. NETFIT program mérései: 1) Testösszetétel és tápláltság mérése a) Testmagasság b) Testtömeg c) BMI (Body Mass Index) d) Testzsír százalék 2) Aerob fittség /állóképesség/ mérés a) 20 méteres ingafutás 3) Vázizomzat fittség mérése a) Hasizom erő és állóképesség mérés (ütemezett hasizom teszt) b) Törzsfeszítő izomzat ereje (törzsemelés teszt) c) Felsőtest erejének és erő-állóképességének mérés (ütemezett fekvőtámasz teszt) d) Kéz szorítóerejének mérése e) Láb robbanékony ereje (helyből távolugrás teszt) 4) Hajlékonyság mérése a) Térdhajlító izmok nyújthatósága (hajlékonysági teszt) A NETFIT lehetővé teszi a diákok számára online megtekinteni a teszt eredményeit. A szülők számára a rendszer biztosítja gyermekük fizikai és fittségi változásainak nyomon követését. A tanár számára pedig lehetőség nyílik a diákok és az osztály együttes kezelésére. A NETFIT kötelezően végrehajtandó tesztjeihez szükséges mérőeszközöket a Magyar Diáksport Szövetség bocsátotta részünkre.

31

7. SZAKMAI PROGRAM A szakmai program elkészítésénél figyelembe vett jogi szabályozók: - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló 1994, évi XVI. és az 1995. évi LXXXIV. törvényekkel módosított szakképzési törvény. Szakiskolánkban, a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a 16. életévüket betöltött 8. és 10. osztályt végzettek számára kínálunk szakképzési lehetőségeket.

Az iskolában folyó szakképzés céljai Olyan általánosan művelt korszerű szakelméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. Ezen belül:

- Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, - Fejlesszen ki a tanulókban olyan szakmai tudást, melynek birtokában képesek – szakterületükön – a technológiai fejlődésből adódó növekvő szakmai követelményeknek megfelelni, - Neveljen szakmaszeretetre, fegyelmezett, szakszerű, önálló munkavégzésére, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, - Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelődés igényét, - Vállalkozás esetén készítse fel a tanulókat az alapvető ismeretek

megszerzésére. A szakképzési szakaszban a tanulók számára a következő szakmák képzése válik lehetségessé a társadalmi igények és a tanulók választásának megfelelően, az iskolavezetés, és a tankerület döntése alapján: - asztalos, - kőműves és hidegburkoló, - festő-mázoló tapétázó, - épület- és szerkezetlakatos, - karosszérialakatos, - járműfényező, - eladó, - szakács.

A Közismereti Híd II. program keretében meghirdethető szakmák: - asztalosipari szerelő, - építményzsaluzat és fémállvány szerelő, - konyhai kisegítő, - textiltermék-összeállító, - házi időszakos gyermekgondozó A szakmai csoportok indítása csak megfelelő számú jelentkező esetében történhet.

32

Tanulmányaik során a közismereti tárgyakból 9-11. évfolyamon a korábbinál kevesebb képzést kapnak a tanulók, és megismerkednek a szakmai alapismeretekkel és a szakismeretekkel. A szakmacsoportos képzés keretében a szakmai orientációval és a szakmai alapképzéssel teljesítik a szakképzés alapozó szakaszát. Megismerkednek a tanulók a szakmai alapokkal, választott szakmájuk eljárásaival, szakmai specialitásokkal. -

A közismereti tárgyak jelentős részében az általános műveltség megőrzését szolgálják, alapot biztosítanak a szakmai tantárgyak tanulásához.

-

A szakmai alapozás más szakterületek megismerésére is lehetőséget ad, így lehetőséget teremt a szakmaváltásra.

-

Az idegen nyelvek ismerete nagyobb lehetőséget biztosít a leendő munkavállaló számára.

Lehetőségek: - folytathatják tanulmányaikat, az érettségit adó képzésben - alternatív, Híd II. - program bevezetésére a térségi igények alapján a lehetőség biztosított

Szakképzések Cél: Olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. Szakmák közismereti része és heti óraszáma 1/11

2/12

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

2

2

Szakiskolai kerettanterv célrendszere

Cél az oktatás hatékonyságának javítása, a lemorzsolódás csökkentése, a tanulók felkészítése a szakmatanulás elkezdésére. Tekintettel arra, hogy a szakiskolába belépők motivációja, felkészültsége, képezhetősége nagyon különböző, lehetővé kell tenni a leszakadó tanulók motiválását, felzárkóztatását, 33

alapkészségeinek fejlesztését, illetve az érettségit adó osztályba átlépni kívánó tanulók igényes fejlesztését is. A 2013. szeptember 1-től hatályos közismereti és szakmai órák aránya: Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

Szakközépiskolai osztály kerettantervi szerkezete Szakközépiskolai osztály Nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai képzés felvállalja az SNI integrációt, továbbá a nappali rendszerű szakiskolai 34

képzés után a tanulók további nevelését-oktatását. Cél: minél több tanuló szerezzen középszintű érettségit.

A szakközépiskola óraszámai:

Tantárgy:

Magyar nyelv és

9-10 oszt.

11 oszt.

12 oszt.

5

4

4

4

3

4

irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalom ismeret,

1

etika Német nyelv

5

4

4

Matematika

4

4

4

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

Testnevelés-sport

2

2

2

Fizika

2

1

Földünk és

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

kultúra

környezetünk Biológia Kémia Informatika

2

35

7.1 Szakmák követelményei, tantárgyai és azokra fordítható óraszámok:

HELYI TANTERV a 34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 543 02 Asztalos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 A szakképesítés megnevezése: Asztalos A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % 36

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 11. Faipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: 37

nincs.

V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

38

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

11371-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés

Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

0,5

1

Asztalosipari szerelési gyakorlat

1

1

1

2

Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek

0,5

2 7

8

1

1 2

2

39

2

4

2

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

10228-12 Gépkezelés

Szerkezettanszakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat

Összes óra

4

4

9

Gépkezelési ismeretek

4

8,5

1

8

11

1

Gépkezelési gyakorlat

Faipari szakrajz 10229-12 Gyártáselőkészítési Gyártáselőkészítési feladatok ismeretek Összes óra

4

2

4

4

1

8 1

2 4,5

10 14,5

1

8 140

15 23

2

8,5 140

14,5 23

1

10,5

21 31,5

10,5 160

21 31,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

40

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása 11500-12 Munkavégzés személyi Munkahelyi egészség feltételei és biztonság Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek 11499-12 Munkaviszony létesítése Foglalkoztatás II. Álláskeresés Munkanélküliség 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1

gy

ögy

Óraszám

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

Összesen

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam Összesen e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

41

16 4 4 4 4 64

16 4 4 4 4 64

16 4 4 4 4 64

16 4 4 4 4 64

10 10 24

10 10 24

10 10 24

10 10 24

11371-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

Munkavállalói szókincs Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság Faipari szakmai és gépismeret Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Faipari szakmai

20

20

20

20

36

36

32

32

20

20

18

18

10

10

9

9

6

6

5

5

36

36

36

36

12

12

12

12

18

18

18

18

6

6

6

6

72

72

72

72

24

24

24

24

24

24

24

24

6

6

6

6

18

18

18

18

252

252

42

288

288

10225-12 Asztalosipari szerelés

gyakorlat Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és szerszámai Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Asztalosipari szerelési ismeretek Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése Helyszíni szerelési feladatok Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése

56

56

64

64

50

50

56

56

20

20

22

22

126

126

146

146

36

36

36

36

12

12

12

12

14

14

14

14

10

10

10

10

72

72

64

72

72

Helyszíni szerelési

64

43

208

144

72

72

72

72

72

72

64

64

64

208

64

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

10228-12 Gépkezelés

feladatok Szerkezettan-szakrajz és technológia Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete Épületasztalos termékek típusai, szerkezete Asztalosipari termékek készítésének technológiája Lapszerkezetű termékek gyártása Ragasztás, felületkezelés technológiája Asztalosipari szakmai gyakorlat Asztalosipari termékek típusai, készítése Lapszerkezetű termékek gyártása Ragasztás, felületkezelés technológiája Gépkezelési ismeretek Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Lapanyagok megmunkálása Felületkezelés gépei, berendezései Gépkezelési gyakorlat Faipari megmunkálás gépei, szerszámai

144

128

272

144

128

272

72

28

100

72

28

100

50

50

50

50

30

24

54

30

24

54

22

16

38

22

16

38

20

10

30

20

10

30

324

272

596

288

352

640

135

170

305

115

220

335

105

60

165

95

76

171

84

42

126

78

56

134

36

32

68

64

64

36

12

48

46

46

10

10

9

9

10

10

9

9

144

128

272

256

256

144

50

194

185

185

50

50

45

45

Lapanyagok

44

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok

megmunkálása Felületkezelés gépei, berendezései Faipari szakrajz Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések Ábrázolási módok, rajzok fajtái Fakötések ábrázolása Gyártáselőkészítési ismeretek Anyagismeret Műszaki dokumentáció Vállalkozásműködtetés Számítástechnika a faiparban

Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

28

28

26

26

36

36

36

36

6

6

6

6

6

6

6

6

24

24

24

24

72

32

104

72

32

104

36 6 18

16 16

52 22 18

36 6 18

16 16

52 22 18

12

12

12 162

360 522

140

288

540 828

140

722/30% 1644/70 %

272

464 736

2086 2366

378 756 1134

12 336 672 1008 714 /30% 1588/70%

160

2142 2302

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

45

HELYI TANTERV a 34 341 01 ELADÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési tantervi ajánlás – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 341 01 Eladó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 341 01 Szakképesítés megnevezése: Eladó Szakmacsoport: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás: XXVI. Kereskedelem Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 17., Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV. A szakképzés szervezésének feltételei 46

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakképesítés kerettantervéhez szükséges eszköz és felszerelés minimumot a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, további kötelező eszközök és felszerelések: nincs.

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét Ögy 140 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét Ögy 140 11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét Összesen: 2366 óra

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816óra/év 2608 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés összes elvi óraszáma (három évfolyamos): 1260 + 1260 + 1120 + 300 = 3940 óra szakmai óraszám (66%): 2608 óra A szabad sáv (8-10%) nélkül a szakmai órák száma a 3 évfolyamos képzésen legfeljebb 2366 óra, de legalább 2608 óra. A két éves képzésen az összes óraszám legalább 2540 óra.

47

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

A működtetés szabályai

2

2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek

0,5

0,5

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

2,5 2

1

Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás Áruforgalmazás gyakorlata I.

1

2,5 2

4 1

5

1 2

2

1 4

48

5

1 6

5

forgalmazása

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

Áruforgalmazás II.

Összes óra Összes óra

1

Áruforgalmazás gyakorlata II.

1

2,5

2

6

Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III.

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

2

4

1 2

1

1

Áruforgalmazás gyakorlata III.

2,5

3

Értékesítés idegen nyelven II. 7 14,5

1

6 140

17 23

6 1

2

1 5

6

1

8,5 140

6,5

1

3

1 7,5

1

14,5 23

1

9,5

22 31,5

11,5 160

20 31,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

49

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

65

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

ögy

Óraszám

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

Összesen

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam Összesen e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

16

16

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

4 4 4 4

4 4 4 4

4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

10 10 24

10 10 24

10 10 24

10 10 24

Munkavállalói szókincs A működtetés szabályai Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés 10025-12 A kereskedelmi A működtetés szabályai egység működtetése gyakorlat Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek 11507-12 Áruforgalom gyakorlata Az áruforgalom Az áruforgalmi lebonyolítása tevékenységek gyakorlata I. Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. Áruforgalmazás I. Ruházati és lakástextil ismeretek 10027-12 Vegyes iparcikk ismeretek A ruházati cikkek és Áruforgalmazás a vegyesiparcikkek gyakorlata I. forgalmazása Ruházati és lakástextil ismeretek Vegyes iparcikk ismeretek 10028-12 Áruforgalmazás II.

20 64 16

20 64 16

20 64 16

20 64 16

25

25

25

25

23

23

23

23

80

80

80

80

24

24

24

24

28

28

28

28

28

28 72

64

28 136

72

36

32

28 140

36

26

18

80

48

32

80

36

10

14

24

32

144

60 144

180

56 180

72

72

90

90

72

72

90

90

36

36

72

36

32

68

36

18

54

30

22

52

18

18

6

10

16

72

144

160

376

216

160

376

72

72

128

272

152

120

272

32

104 140

40

104 104

72 72

36

51

32

64 72

32

Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek Vegyi áruismeretek Áruforgalmazás gyakorlata II. Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek Vegyi áru ismeretek Értékesítés idegen nyelven Szakmai nyelvi alapok I. Szakmai nyelv I. Áruforgalmazás III. Műszaki berendezések Szerelvények, szerszámok, vasáruk Áruforgalmazás gyakorlata III. Műszaki berendezések Szerelvények, szerszámok, vasáruk Értékesítés idegen nyelven II. Szakmai nyelvi alapok II. Szakmai nyelv II.

Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

72

18

26

116

60

26

86

18

6

24

12

6

18

90

216

128

434

216

208

424

70

144

100

314

152

150

302

20

72

28

120

64

58

122

36

32

68

36

32

68

8 24

72

10 26 36

18 50 108

10 26 72

8 24 32

18 50 104

48

24

72

48

22

70

24

12

36

24

10

34

270

90

108

96

294

180

192

372

46

60

48

154

90

100

190

44

48

48

140

90

92

182

252 522

140

36

32

68

10 26 216

8 24 272

18 50 2086 2366

612 828

140 32% 68%

464 736

36

32

10 26 342 792 1134

8 24 368 640 1008

160

68 18 50 2142 2302

30,8% 69,2%

A táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám 90-92 %-a 52

került felosztásra. Az időkeret fennmaradó részének szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

53

HELYI TANTERV a 34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 03 A szakképesítés megnevezése: Épület- és szerkezetlakatos A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 65

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmai és vizsgakövetelményt kiadó rendelet 3. számú mellékletében az 5. Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:-

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

55

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

VI.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

56

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

140

0,5

140

Foglalkoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

1

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

160

0,5

0,5

0,5

2

2 1

1

1

2

2

4

4

1

2,5

3,5

2,5

3

57

1

3,5

4

Épületlakatos feladatok 10165-12 Épületlakatos Épületlakatos feladatok feladatok gyakorlata Magasban végzett lakatos 10167-12 Magasban feladatok végzett lakatos Magasban feladatok végzett lakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos feladatok 10168-12 SzerkezetSzerkezetlakatos lakatos feladatok feladatok gyakorlata Összes óra Összes óra

4

3 9

1

1

8

3,5

2

2

3

2

2,5

2

4 6

8,5

7

14,5

140

2,5

12

16 23

3

7 140

16 23

4 11

12

20,5 31,5

9 160

22,5 31,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

58

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.

gy

ögy 140

18

Óraszám

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

140

Összesen

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam Összesen e

160

gy

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

16

16

16

16

4 4 4 4

4 4 4 4

4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

10 10 24 20

10 10 24 20

10 10 24 20

10 10 24 20

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

59

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Gépészeti kötések alapjai Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

36 12 12 12

36 12 12 12

36 12 12 12

36 12 12 12

36

36

36

36

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

72

72

72

72

18 18

18 18

18 18

18 18

18

18

18

18

18

18

18

18

144

144

144

144

36 36

36 36

36 36

36 36

36

36

36

36

36

36 126

36 90

36 122

54

54

54

54

36

36 36

36

36 32

90

36

36 126

60

108

234

32

32 126

128

254

10165-12 Épületlakatos feladatok

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötés készítése Felületvédelmi bevonatok készítése Épületlakatos feladatok Általános vállalkozási ismeretek Épületlakatos szerkezetek Épületlakatos szerkezetek gyártási ismeretei Épületlakatos feladatok gyakorlata Munkatervezési feladatok Munkaszervezési feladatok Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése Karbantartás, javítás Magasban végzett lakatos feladatok A magasban végzett munka biztonsága Építészeti rajzi ismeretek Magasban végzett szerelési folyamatok Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata A magasban végzett munka biztonsága

54

72

72

54

72

72

96

32

32

144

144

36

36

36

36

36

36

72

72

72

72

324

32

108

150 72

36

36

32

140

32

32

356

288

36

36

36

36

36

36

36

36

248

216

216

32

112

36

36

61

126

400

80

296

32

32

64

64

64

64

26

26

26

26

12

12

12

12

26

26

26

26

96

96

96

96

32

32

32

32

10168-12 Szerkezetlakatos feladatok

Építészeti rajzfeladatok Magasban végzett szerelések Szerkezetlakatos feladatok Szerkezetlakatos alapismeretek Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek Tartószerkezeti ismeretek Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos munkák Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák Tartószerkezeti lakatos munkák

Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

216

306 522

140

32

32

32

32

32

32

32

32

72

80

152

72

80

152

72

16

88

72

16

88

32

32

32

32

32

32

32

32

252

144

384

528

144

384

528

144

128

272

144

128

272

128

128

128

128

128

128

128

128

512

2086 2366

288 720 1008 684 / 29,7% 1618 / 70,3%

2142 2302

576 828

140

224 736

396 738 1134

692 / 29,2% 1674 / 70,8% Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

160

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

62

HELYI TANTERV a 34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 04 A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 63

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 9. Építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

64

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

65

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10101-12 Építőipari közös tevékenység

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

10103-12 Mázolás Mázolási munkák fa-, fal-, fém és Mázolási munkák speciális gyakorlata felületeken

65

0,5

0,5

1

2

0,5

3

1 1

1 3

5 1

2 8

2 3

0,5

2 6

1 3

2 10

4 4

9 1,5

4

6

10105-12 Tapétázási munkák Összes óra Összes óra

Tapétázási munkák

1

2

Tapétázási munkák gyakorlata

2

1 4,5

3

10 14,5

3

9 140

2

5

4

8

14 23

140

23

31,5

160

31,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

gy

ögy

Óraszám

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

Összesen

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam Összesen e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

16

16

16

16

4 4 4 4

4 4 4 4

4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

10 10 24 20

10 10 24 20

10 10 24 20

10 10 24 20

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

Építőipari alapismeretek

36

72

Szakmai munka-és balesetvédelem 10101-12 Építőipari közös tevékenység azonosító száma megnevezése

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Építési alapismeretek

36

72

36

36

Épületfizika

Különleges festési technikák, díszítések

124

36

Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Falfelület festése, díszítése Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Szakszámítás Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal

16

16

108

16

124

36

36

72

72

16

16

36

16

36

36

12 12

12 12

12 12

12

12

12

36

108

64

9

36

9

208

108

64

172

24

36

24

60

36

16

36

16

52

9

18

8

18

8

26

9

18

16

18

16

34

180

288

192

36

42

72

72

660

360

288

648

24

36

24

60

186

88

162

120

282

60

80

162

144

306

10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken

10105-12 Tapétázási munkák

Mázolás Alapfelületek vizsgálata Mázolás technológiája, szakszámítása Mázolóanyagok, segédanyagok Mázolás anyagának, segédanyagának anyagismerete Mázolási munkák gyakorlata Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése Mázolás készítése különböző felületeken Mázolási munkák díszítési műveletei Tapétázási munkák Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei Díszítési technológiák Szakszámítás Anyagismeret Tapéták csoportosítása, gyártásismerete Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés

36 4

72 18

32 8

12

18

8 12

140

108 22

48 16

156 38

8

30

8

38

18

8

26

8

34

18

8

30

16

46

108

108

128

36

36

72

144

192

336

32

36

32

68

36

64

72

128

200

36

32

36

32

68

36

72

64

9

27

9 9 9

344

172

108

64

172

16

36

16

52

9 9 18

8 16 16

9 18 27

8 16 16

17 34 43

9

8

18

8

26

36

108

160

9

18

9 18

304

144

256

400

32

27

32

59

36

32

45

32

77

54

96

72

192

264

Összesen: 162 360 324 504 140 140 Összesen: 522 828 Elméleti óraszámok/aránya 742 óra / 31,36% Gyakorlati óraszámok/aránya 1624 óra / 68,64% Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

256

480 736

2086 2366

450 684 1134

272 736 1008 722óra / 31,36% 1420 óra / 68,64% 160

2142 2302

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

HELYI TANTERV a 34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint – – –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 525 06 Karosszérialakatos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 525 06 A szakképesítés megnevezése: Karosszérialakatos A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;

65

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a(z) 13. Közlekedés szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

VII.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakmai követelménymodulok

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás Szakiskolai képzés közismereti oktatással nélkül Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság Elsősegélynyújtás és gyakorlata környezetvédelem Gépészeti 10162-12 alapismeretek Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 10166-12 Gépészeti kötési feladatok

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

2

2 7

3 3

Gépészeti kötésismeret

7

1

Kötéskészítési gyakorlat

1 3

68

1

4

3

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Vállalkozási ismeretek

Karosszérialakatos 10487-12 szakmai ismeret Karosszérialakatos Karosszérialakatos feladatai szakmai gyakorlat Összes óra Összes óra

1

0,5

A vállalkozás gyakorlata

1

1

0,5

2

4

5,5

8,5

7

14,5

140

8,5 140

0,5 7,5

13

16 23

1 5

10 6

0,5

14,5 23

8 11

17,5

20,5 31,5

10,5 160

21 31,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

69

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e gy ögy Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

2/10. évfolyam e gy ögy

3/11. évfolyam e gy

Összesen

1. évfolyam 2. évfolyam e gy ögy e gy

Összesen

18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

4

16

16

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

4

4

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

10

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

10

10

10

Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

70

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

Munkavállalói szókincs

20

20

20

20

Munkavédelem Elsősegélynyújtás Munkabiztonság Környezetvédelem Elsősegélynyújtás 10163-12 gyakorlata Gépészeti munkabiztonság és Elsősegélynyújtás környezetvédelem törések esetén Elsősegélynyújtás vérzések esetén Elsősegélynyújtás egyéb sérülések esetén 10162-12 Gépészeti Gépészeti alapozó alapismeretek feladatok Műszaki dokumentációs ismeretek Gépészeti mérésismeret Anyagismeret Anyagvizsgáló technológiák Kézi fémmegmunkálási ismeretek

18 6 6 6

18 6 6 6

18 6 6 6

18 6 6 6

18

18

18

18

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

72

72

144

108

108

18

6

24

18

18

9 18

6 18

15 36

9 27

9 27

9

9

6

6

18

36

28

28

18 71

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

Gépi fémmegmunkálási ismeretek Szerelési ismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat Anyagvizsgálatok Fémek alakítása kézi forgácsolással Fémek alakítása gépi forgácsolással Fémek forgács nélküli alakítása Alapszerelések végzése Gépészeti kötésismeret Kötéselmélet Oldható kötések Nem oldható kötések Kötéskészítési gyakorlat Kötéselőkészítési műveletek Oldható kötések készítése

6 9

9

15 9 108

360 18

252 12

96

348 12

54

36

90

60

24

84

72

36

108

84

32

116

72

18

90

60

24

84

36

18

54

36

16

52

36 6 12 18 108

32

18

72

14 6

252 18

36 6 12 18

Nem oldható kötések

14 6

36 6 12 18

36 6 12 18

140

144

144

18

18

18

36

16

52

54

54

54

16

70

72

72

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

készítése Vállalkozási ismeretek Vállalkozások típusai, jogszabályi háttér Vállalkozás indítása, működtetése Dokumentumok A vállalkozás gyakorlata Marketing tevékenység Kapcsolattartási gyakorlatok Dokumentumok kitöltése Karosszérialakatos szakmai ismeret Járműismeret Javítástechnológiai ismeretek Javítások előkészítése Kisjavítások Közepes és nagyjavítások Hegesztési alapismeretek

36

16

12 12 12

16

12

12

28 12

12 12

16

52 12

16

28 12

16

52

36

16

52

9

4

13

9

4

13

9

9

30

18

18

12

72 24

144 12

12

24 18 12 6 12 73

36

36

9

24

52

176

9 12 240

30

392 36

180 36

420 36

18 24

36 36 36

36 18 12

18 24

36 36 36

22

28

6

22

28

36

36

36

Hegesztési technológiák Szerelési technológiák, szerszámok Utasterek szerelési ismeretei Elektromos berendezések szerelési ismeretei Biztonságtechnikai berendezések szerelési ismeretei Karosszériaszerelési ismeretek Karosszérialakatos szakmai gyakorlat Korrózió okozta sérülések javításai Védőgázos hegesztések Egyéb hegesztési technológiák Vázsérülések javításai Korrodált vagy koccanásos sérülések javításai Karambolos közepes és nagy sérülések

24

12

74

36

32

32

6

16

22

6

30

36

6

30

36

6

30

36

6

30

36

6

30

36

6

12

18

6

30

36

12

24

36

12

24

36

360

416

776

288

560

848

108

32

140

72

64

136

108

32

140

108

32

140

36 36

32 56

68 92

36 36

32 96

68 132

72

72

144

36

112

148

144

144

144

144

javításai Speciális anyagú karosszériajavítások Összesen: Összesen:

216 306 522

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

140

252 576 272 140 828 736 740 / 31,2 %

48 464

48 2086 2366

396 738 1134

1626 / 68,8 % Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

160

84 336 672 1008

84 2142 2302

732 / 31,7 % 1570 / 68,3 %

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

75

HELYI TANTERV a 34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet. alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 08 A szakképesítés megnevezése: Kőműves és hidegburkoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra, 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. 76

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 9. Építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

VIII. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra 77

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét Ögy 140 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét Ögy 140 11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét Összesen: 2366 óra

évfolyam 1. évfolyam Ögy 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

78

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás I.

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

140

0,5

Falazás, vakolás

1

2

2

0,5

0,5

2

2

0,5

3

6

1

3

3

1 6

2

3

0,5 1

1

1

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

160

0,5

1

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

140

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10275-12 Falazás, vakolás

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1

5

2

2

9

79

4

10277-12 Szigetelések

10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

Összes óra Összes óra

Víz-, hő és hangszigetelés

2

1

Szigetelések gyakorlat

1

4

Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

4,5

2

2

2

2

2

10

4

8

1

1

5 4,5

10 14,5

9 140

14

15

8

23

140

23

5 11,5

20 31,5

10 160

21,5 31,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

80

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

gy

ögy

Óraszám

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

Összesen

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam Összesen e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

16 4 4 4 4 64 10 10 24 20

81

16 4 4 4 4 64 10 10 24 20

16 4 4 4 4 64 10 10 24 20

16 4 4 4 4 64 10 10 24 20

Építőipari alapismeretek

10101-12 Építőipari közös tevékenység

10275-12 Falazás, vakolás

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

Szakmai munka- és balesetvédelem Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika Falazás, vakolás Falszerkezetek anyagai, kitűzési ismeretek Falszerkezetek készítése Falszerkezetek tervei, anyagszükséglete Vakolási ismeretek Falazás, vakolás gyakorlat Mérés és kitűzés Falszerkezetek Vakolási munkák Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton anyagai Monolit beton és vasbeton szerkezetek Előregyártott vasbeton szerkezetek

36

72

36

16

124

108

36

36

36

36

36

72

72

72

16

16

124

16

16

36

36

36

36

12 12 12

12 12 12 140

12 12 12 108

12 12 12 140

36

36

36

36

36

36

72

36

32

36 18

18 32

18

36

16

18

32

32 36

32

32

36

36

216

108

324

216

128

344

28 108 80

8 36 64

36 144 144

28 108 80

18 41 69

46 149 149

72

32

140

72

22

22

36

36

26

10

36

36

36

10

22

32

22

82

64

136 22

10277-12 Szigetelések

10276-12 Hidegburkolási feladatok

Betonozási munkák eszközei, gépei, zsaluzatok, állványzatok Beton és vasbeton szerkezetek tervei, anyagszükséglete Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Beton és vasbeton előállítása Beton és vasbeton szerkezetek készítése Víz-, hő- és hangszigetelés Vízszigetelés Hő- és hangszigetelés Szigetelések gyakorlat Vízszigetelés készítése Hő- és hangszigetelés készítése Hidegburkolási feladatok Burkolandó felület ellenőrzése, előkészítése, burkolatok kitűzése Hagyományos vastagágyas fal és padlóburkolás Ragasztott vékonyágyas fal és padlóburkolás Burkolati tervek, anyagszükséglet számítás

14

14

32

14

14

32

32

32

108

180

288

324

324

72

72

144

162

162

36

108

144

162

162

72

72

36

32

68

36 36

18 18

16 16

144 54

36 36 144 54

144 54

34 34 144 54

90

90

90

90

72

64

136

72

20

20

20

20

22

22

22

22

30

30

30

30

32

83

32

64

32

136

32

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

Homlokzatburkolatok készítése Térburkolási ismeretek Hidegburkolási feladatok gyakorlat Burkolatok kitűzése Beltéri burkolatok készítése Kültéri fal és padlóburkolatok készítése Térburkolat készítése Vegyes kőműves feladatok Nyílászáró szerkezetek Bontás és átalakítás Vegyes kőműves feladatok gyakorlat Nyílászárók beépítése Bontási és átalakítási munkák

Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

162

360 522

140

324

16

16

16

16

16

16

16

16

72

320

392

144

256

400

14

20

34

28

14

42

29

100

129

58

71

129

29

100

129

58

71

129

100

100

100

100

32

32

32

32

16 16

16 16

16 16

16 16

160

160

160

160

70

70

70

70

90

90

90

90

504 256 480 140 828 736 742 óra / 31,36% 1624 óra / 68,64 %

2366 2366

414 720 1134

320 688 1008 734 óra / 31,89% 1568 óra / 68,11 % 160

2302 2302

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. 84

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

85

HELYI TANTERV a 34 811 04 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv -

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint -

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, - a 34 811 04 Szakács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 04 A szakképesítés megnevezése: Szakács A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 86

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátásturisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

IX.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra 87

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

88

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakmai követelménymodulok

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás Szakiskolai képzés közismereti oktatással nélkül Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10045-12 Gazdálkodás

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

0,5

0,5

Vendéglátó gazdálkodás

1

0,5

0,5

1

1

Szakmai számítás

1

1

0,5

1

1,5

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1

Élelmiszerek csoportjai

1

1

1

1

1

2

89

10046-12 Szakmai idegen nyelv

10049-12 Konyhai kisegítés

10048-12 Ételkészítés alapjai

10075-12 Ételkészítés

Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok

1

1

2

1,5

1

2

1

2,5

2

Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek

2

Összes óra

2

3

3,5

1

17,5 1

1

Ételkészítési gyakorlat

2

Ételkészítési üzemi gyakorlat Összes óra

1

17,5 9,5

5 14,5

5,5 140

17,5 23

5,5 140

17,5 23

17,5 9,5

17,5

22 31,5

11 160

20,5 31,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

90

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul

Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása 11500-12 Munkavégzés személyi Munkahelyi egészség feltételei és biztonság Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. 11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

gy

ögy

Óraszám

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

Összesen

gy

1. évfolyam e

gy

ögy

2. évfolyam Összesen e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

16

16

16

16

4 4 4 4

4 4 4 4

4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

10 10 24

10 10 24

10 10 24

10 10 24

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

91

10045-12 Gazdálkodás

Munkavállalói szókincs Vendéglátó gazdálkodás Viselkedéskultúra, kommunikáció A gazdálkodás elemei, a piac A vendéglátás fogalma, főtevékenységei Üzletkörök és üzlettípusok. Tárgyi-, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek. Marketing a vendéglátásban Ügyvitel a vendéglátásban Szakmai számítások Viszonyszámok Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás Létszám- és bérgazdálkodás Árképzés

8

8

8

8

8

8

8

8

10

10

10

10

10

10

10

10

18

20 32

20 68

36

10

10

10

10

8

8

8

8

16

16

14

14

16

88 14

36 14

48

84 14

12

12

12

12

10

10

10

10

36 14

Jövedelmezőség

10044-12 Élelmiszer,

20 16

20 70

36

36

20

20

18

18

16

16

14

14

Készletgazdálkodás

10

10

10

10

Elszámoltatás

6

6

6

6

Általános élelmiszerismeretek,

36

36

36

36

92

fogyasztóvédelem Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei

fogyasztóvédelem

10046-12 Szakmai idegen nyelv 10049-12 Konyhai kisegítés

20

20

20

20

8

8

8

8

4

4

4

4

Fogyasztóvédelem

4

4

4

4

Élelmiszerek csoportjai

36

104

36

36

36

Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok Szakmai idegen nyelv

36

32

36 36

64

100 36

36

32

32

4

4

4

4

4

4

4

4

24

72

24 32

24 104

36

36

24 72

Szakmai kifejezések

20

6

26

30

6

36

Szakmai technológiák Szakmai szituációk Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP

10 6

15 15

25 21

25 17

15 11

40 28

54

54

36

36

2

2

2

2

93

10048-12 Ételkészítés alapjai

Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek Ételkészítési alapok Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthető ételek Házi szárnyasokból készíthető ételek Vágóállatokból készíthető ételek Vadakból készíthető ételek Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek Munkaszervezési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Meleg mártások, meleg előételek, halakból,

14

14

10

10

19

19

12

12

19

19

12

12

72

72

36

36

4

4

2

2

18

18

9

9

30

30

15

15

20

20

10

10

90

72

162

72

25

25

18

18

20

20

22

22

15

60

32

9

45

64

136

22

54

9

12

12

36

36

26

26

14

14

4

4

108

108

126

30

30

40

32

158 40

94

10075-12 Ételkészítés

hidegvérűekből, házi szárnyasokból készíthető ételek Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek Napi menü technológiai sorrendjének megfelelő munkatervek készítése Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Saláták, öntetek, köretek, főzelékek. Levesek, levesbetétek, meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthető ételek Házi szárnyasokból készíthető ételek Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek Ételkészítési ismeretek Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek)

Az ételkészítés sajátos területei II:(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai

45

45

70

30

30

16

3

3

70 24

40

8

8

630

630

630

630

140

140

140

140

140

140

140

140

90

90

90

90

140

140

140

140

120

120

120

120

32

32

32

32

14

14

14

14

10

10

10

10

95

és nemzetközi konyha jellegzetes ételei) Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai és kalkulációja, munkaszervezés Különleges és új konyhatechnikák és kapcsolódó technológiák Ételkészítési gyakorlat Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek) Az ételkészítés sajátos területei II.(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei) Vendég előtti ételkészítés Büfé- és rendezvény ételek készítése új konyhatechnológia eljárásokkal Büfé és rendezvény ételek kalkulációja számítógépen Ételkészítési üzemi gyakorlat Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek)

4

4

4

4

4

4

4

4 64

64

24

24

24

24

8

8

4

4

4

4

560

560

560

560

140

140

140

140

96

Az ételkészítés sajátos területei II.(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei) Vendég előtti ételkészítés Büfé- és rendezvény ételek készítése új konyhatechnológia eljárásokkal Büfé és rendezvény ételek kalkulációja számítógépen Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

342

180 522

140

198

630 828

140

176 736

140

140

140

140

126

126

126

126

140

140

140

140

14

14

14

14

560

2086 2366

342 792 1134

716/30,26% 1650/69,74%

352 656 1008 694/30,15% 1608/69,85%

160

2142 2302

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

97

8. A kompetenciafejlesztés és annak időkeretei Kiegészítő táblázat a kompetenciaterületek tantárgyakba történő integrálásához. (Az érintett osztályokban)

A kompetenciafejlesztő oktatási programcsomag időkeretei Szakképző Iskola Óraszám Kompetenciaterület

Életpálya-építés

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Típus

Műveltségterület

Tantárgy 9.

10.

Ember és társadalom

Történelem

19

15

Ember a természetben

Természetismeret

37

22

Művészetek

Magyar

18

18

Testnevelés

Testnevelés

15

15

Osztályfőnöki

Osztályfőnöki

7

7

Ember és társadalom

Történelem

25

25

Természetismeret

25

25

Osztályfőnöki

Osztályfőnöki

10

10

A

Ember a természetben A Földünk és környezetünk

Matematika

A

Matematika

Matematika

111

111

Szövegértés, szövegalkotás

A

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

111

111

98

8.1 Az IKT- val támogatott tanórai rendszer kialakítása annak fenntarthatóságának biztosítása. ( Az érintett osztályokban)

életpálya építés, szociális kompetencia

matematikai logika

szövegértés

2014/2015 életpálya építés, szociális kompetencia

matematikai logika

2013/2014

szövegértés

életpálya építés, szociális kompetencia

matematikai logika

életpálya építés, szociális kompetencia

matematikai logika

szövegértés

szövegértés

Fenntarthatóság 2012/2013

2011/2012 életpálya építés, szociális kompetencia

matematikai logika

2010/2011

szövegértés

életpálya építés, szociális kompetencia

szövegértés

IKT eszközhasználat tevékenységrendszere

matematikai logika

Implementáció éve 2009/2010

Információs és Kommunikációs Technológia

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

IKT alapú eszközök

*

*

*

**

**

**

**

**

**

**

**

**

**

**

**

**

**

**

IKT-val támogatott tanóra

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

IKT-val támogatott mérés, értékelés

-

-

-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Jelmagyarázat x

*

** +

Internetes adatbankok (www.sulinovadatbank.hu, sdt.sulinet.hu, www.nive.hu, www.okm.gov.hu, www.szakma.hu, stb.), cd, dvd, msn-konzultáció, közös gmail.com-cím, e-mailben beküldhető házifeladatok, dolgozatok, stb. 99 db számítógép, valamennyi internetkapcsolattal. Megoszlásuk: 0-3 év közötti 42 db, 4-5 év közötti 16 db, 5 évnél idősebb 41 db. 6 tanterem számítógépes ellátottsága teljes (10-22 gép/terem) + tanári laptop (9 db) + interaktív tábla (1 db) + projektor (3 db) + asztali dvd író (6 db) + hordozható dvd lejátszó (6 db) + multimédiakocsi (1 db) ld. * + interaktív tábla (4 db) + projektor (4 db) + tanári laptop (4 db) nincs Internet, szavazórendszer.

99

8.2 A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulásszervezési eljárások fenntarthatósága: A 11- 12 évfolyamon a szakképzési moduláris rendszer oktatása folyik és itt a szakképzéssel kapcsolatos kompetenciák bevezetése ill., alkalmazása folyik.

Eszközök alkalmazása 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 9. 10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. Kompetenciaalapú programcsomagok

*

*

Projektoktatás

*

*

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

*

*

*

*

Moduláris oktatási programok

*

*

*

*

*

*

Három hetet meghaladó projekt

Témahét

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

100

8.3 A tevékenységek fenntarthatósága. ( Az érintett osztályokban)

Tevékenységek

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Alkalmazás

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag (szövegértés-szövegalkotás, matematika)

*

*

*

*

*

*

Választott kompetenciaterület (életpályaépítés, szociális kompetencia)

*

*

*

*

*

*

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

*

*

*

*

*

*

Digitális tartalmak, taneszközök használata

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Jó gyakorlat átvételének alkalmazása

101

8.4 A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése ( Az érintett osztályokban) Célok, indikátormutatók

Implementáció éve 2009/2010 Szövegértés, szövegalkotás ( Tantárgy neve)

Fenntarthatóság 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

+

+

+

+

+

Kettő választott Életpálya építés, kulcskompetencia területi Szociális kompetencia programcsomag

+

+

+

+

+

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

Magyar nyelv és irodalom

+

+

+

+

+

Digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)

25

25

25

25

25

25

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

Oktatásuk integráltan és differenciáltan történik.

40%

Oktatásuk integráltan és differenciáltan történik IPR-el támogatott órák aránya minimum 40%

Oktatásuk integráltan és differenciáltan történik IPR-el támogatott órák aránya minimum 40%

Oktatásuk integráltan és differenciáltan történik IPR-el támogatott órák aránya minimum 40%

Oktatásuk integráltan és differenciáltan történik IPR-el támogatott órák aránya minimum 40%

Oktatásuk integráltan és differenciáltan történik IPR-el támogatott órák aránya minimum 40%

Önálló intézményi innováció megvalósítása

Témahét, Három hetet meghaladó projekt, Moduláris oktatás bevezetése

Témahét, Három hetet meghaladó projekt, Moduláris oktatás bevezetése

Témahét, Három Témahét, Három Témahét, Három Témahét, Három hetet meghaladó hetet meghaladó hetet meghaladó hetet meghaladó projekt, Moduláris projekt, Moduláris projekt, Moduláris projekt, Moduláris oktatás bevezetése oktatás bevezetése oktatás bevezetése oktatás bevezetése

Jó gyakorlatok átvétele

*

*

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése

IPR-el támogatott órák aránya minimum

*

*

*

* 102

8.5 Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása Intézményegységünkben a T.Á.M.O.P. - 3.1.4-08/2-2009-0020 A „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben” című projekttel kapcsolatban az alábbi feladatokat valósítjuk meg: Bevezetésre kerül a kompetencia alapú oktatás, hat tanulócsoportban. A „Szövegértés-szövegalkotás” (anyanyelvi kommunikáció) kulcskompetencia területen a kompetencia alapú „A” oktatási programcsomag bevezetése a 9/b osztályban. A „Matematika” kulcskompetencia területen kompetencia alapú „A” oktatási programcsomag bevezetése a 9/d osztályban. A „Szociális-, életvitel- és környezeti” (szociális és állampolgári) kulcskompetencia területen kompetencia alapú „A”oktatási programcsomag bevezetése a 9/f és a 10/d osztályokban. Az „Életpálya-építési”(kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia) kulcskompetencia területen a kompetencia alapú „A” oktatási programcsomag bevezetése a 10. osztályokban, egy – egy szakmai csoportban kerül bevezetésre. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a magyar nyelv és irodalom tantárgyban valósul meg a 9/b osztályban. 8.6 Moduláris oktatás A moduláris oktatás megszervezése az egyik 9. osztályban történik meg a történelem tantárgyi modulok kidolgozásával és alkalmazásával. Az előírt tananyag és követelmény: A kompetencia-alapú programcsomagok esetében a részletes tananyagot és követelményeit a a helyi tanterv tartalmazzák, tantárgyanként és évfolyamonként. 8.7 A tankönyvek kiválasztásának elvei Alapul véve a kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket (2008. május 16. utáni tankönyvek:az NFU 2009. júliusi közleménye alapján) A sulinova adatbank kiválasztott modulcsomagjai 9.-10. Szakiskolára kidolgozva. 8.8 Jó gyakorlatok. Tanulásban akadályozott tanulók differenciált, egyéni fejlesztése. Ezen jó gyakorlat átvétele 2009-2010 tanévben. A fenntarthatóságot a korábbi táblázatok alapján oldjuk meg. 8.9 Önálló intézményi innováció megvalósítása. Témahét – Egészséghét . Három hetet meghaladó projekt: „Duna-Dráva Nemzeti Park” – Ahol élünk Történelem tantárgyhoz kapcsolódó kiadvány – Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 8.10 Átfogó intézményi innovációk SNI beilleszkedést segítő projekt és program. Egyéni felzárkóztató program német nyelvből Tanórai tevékenységekhez kapcsolódó kiadvány a biológia tantárgyhoz. Életpálya építési program a 9. évfolyam számára, az osztályfőnöki órák keretében.

103

9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Értékelés, ellenőrzés, motiváció A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe, végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülőnek, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése - az Nkt. 54. § (2), (3), (4) bekezdésének megfelelően - az iskola által itt meghatározottak alapján történik. Értékelési alapelveink az alábbiak: a munkaközösségekre, ill. a nevelőtestület egészére nézve tanári együttműködésen alapuló egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk; előzetesen nyilvánosságra hozott, kiszámítható, indoklással ellátott értékelést valósítunk meg; az írásbeli dolgozatoknál és a szóbeli feleleteknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen; az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, rögzítjük az osztályzatokhoz tartozó követelményeket; az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozatíratás, otthoni munkák értékelése, felmérések); az értékelésnél a jutalmazás és elmarasztalás eszközét egyaránt alkalmazzuk. Az iskolában alkalmazott értékelési módszerek: - diagnosztikai értékelés: alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására szolgál; célja, hogy megismerjük tanulóink előmeneteleinek hiányosságait; - folyamatelemzésre alkalmas értékelés: a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására szolgál; célja, hogy tájékoztatást kapjunk a tanítási módszerek eredményességéről; - összegző értékelés: egy-egy tematikus egység végén vagy jellegzetes csomópontoknál alkalmazható; célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása. A pedagógiai folyamat gyakorlatában, az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi az adott tantárgyból a heti óraszám, de legalább 3 érdemjegy. 104

A napló és az ellenőrző könyv használata a továbbiakban is a hagyományos módon történik. Havonta az osztályfőnök ellenőrzi a tanuló ellenőrzőjében a beírt jegyeket. A félévi és az év végi jegyek zárása előtt egy hónappal az osztályfőnöknek értesítenie kell a bukásra álló tanuló szüleit. Formái: írásbeli tájékoztatás, továbbá szülői értekezlet, személyes találkozó –fogadóóra. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Döntő lehet a második félév eredménye, ha a tanuló ekkor elégtelenre teljesített, akkor az egész tanév elégtelenre értékelhető. Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kísérjük. Cél: a szinten tartás, javítás. Tanév végén az elégtelenre értékelt tanuló augusztus utolsó hetében javítóvizsgát tehet. Az egész évfolyamot érintő felméréseket, ill. a témazáró dolgozatokat előre bejelentjük, az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Az írásbeli dolgozatot a tanulónak (kérés esetén a szülőnek is) meg kell mutatni, a témazáró dolgozatot a tanév végéig meg kell őrizni. A tanulónak a témazáró dolgozatok több mint felét meg kell írnia, ellenkező esetben az éves anyagból a tanév végén beszámol. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál 100 – 90%

5 (jeles)

89 – 75%

4 (jó)

74 – 50%

3 (közepes)

49 – 33%

2 (elégséges)

32 – 0%

1 (elégtelen)

Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél 5 (jeles): a szaktárgyi követelményeknek a tanuló kiemelkedően tesz eleget, ismeri és alkalmazza a szaktárgy megfelelő szakmai nyelvét; ismereteit szabatosan, a nyelvhelyesség követelményei szerint, világos szerkesztésben adja elő. Az adott tantárgyból versenyeken kiemelkedően, eredményesen szerepel. 4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyaggal rendelkezik a tanuló, de az összefüggések kis hányadára csak tanári segédlettel emlékszik.

105

3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag; a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebb hányadát segítő kérdések alapján felismeri. 2 (elégséges): nehézkesen, hiányosan előadott ismeretanyag; a tanuló a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes. 1 (elégtelen): az adott ismeretanyagból a tanuló teljes tájékozatlanságot mutat, a tantervi minimumot sem képes teljesíteni; a tények felét sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni. A magatartás és szorgalom értékelése A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítését a félévi, ill. a tanév végi osztályozó értekezleten kell megállapítani. A javaslatok megtétele előtt az osztályfőnök kikéri az osztály tanulóinak, és az osztályban tanító szaktanároknak a véleményét. Véleménykülönbség

esetén

a

tantestület

szavazattöbbséggel

hozza

meg

határozatát

(szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt). Nem kaphat magatartására példás minősítést a tanuló, ha: 1-nél több igazolatlan órája van, osztályfőnöki, szaktanári vagy igazgatói figyelmeztetése van. Nem kaphat magatartására jó minősítést, akinek: 10-nél több igazolatlan órája van, osztályfőnöki, 3 szaktanári, vagy egy igazgatói elmarasztalása van. Nem kaphat magatartására változó minősítést a tanuló, ha: 50-nél több igazolatlan órája van, legalább 2 osztályfőnöki, 5 szaktanári vagy két igazgatói figyelmeztetése van, illetve fegyelmi elmarasztalásban részesült. Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki: képességei alapján jó teljesítményt nyújt, rendszeresen készül a tanórákra, tanulmányi eredménye példa értékű, sikeresen vesz részt tanulmányi és egyéb versenyeken. Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki: képességei alapján elfogadhatatlan teljesítményt nyújt, legalább egy tárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 106

Tantárgyi dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki a tantárgyi követelményeket kiválóan teljesítette, és versenyeken való szereplései a tehetségét és a rendszeres felkészülését bizonyították. Tantárgyi vagy tantestületi dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki a tantárgyi követelményeket kiválóan teljesítette, és versenyeken való szereplései a tehetségét és a rendszeres felkészülését bizonyították, példamutató magatartásával, vagy szorgalmával kitűnik társai közül. A kiemelkedő csoportmunkát jutalmazni lehet •

jutalomkirándulással, kiránduláshoz való pénzügyi hozzájárulással,

•

színházlátogatással,

•

a tantestület által meghatározott egyéb jutalmazási formákkal.

Az egyéni teljesítmények értékelésének, elismerésének elvei: •

dicséretek: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói

•

tantestületi dicséret: kiemelkedő, folyamatos teljesítmény, avagy jó és példás magatartással párosuló egyszeri kimagasló teljesítmény esetén adható.

•

Az év tanulója plakettet az a tanuló kapja meg ballagáskor, aki középiskolai tanulmányai alatt mindig 4,5 vagy magasabb tanulmányi eredményt ért el, és magatartása és szorgalma is példás volt (esetleg egy-két esetben jó), vagy aki valamilyen területen kimagasló teljesítményével hozzájárult az intézmény jó hírnevének növeléséhez.

A dicséretek mellett a teljesítmény egyéb jutalommal kiegészíthető. Az elismerés odaítélését kezdeményezheti: a tantestület vagy annak bármely tagja, a diákönkormányzat, az iskola nevelőtestületének tagjai. Fegyelmező intézkedések •

szaktanári figyelmeztetés

•

osztályfőnöki figyelmeztetés

•

osztályfőnöki intés

•

igazgatói figyelmeztetés

Fegyelmi büntetések •

megrovás

•

szigorú megrovás

•

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása

•

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába 107

•

eltiltás a tanév folytatásától

•

kizárás az iskolából

9.1 A középszintű érettségi vizsga

A szakközépiskolai 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Tanulóink a 11. évfolyam végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés a tantárgyankénti szint megjelölésével a 12. évfolyamon történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt tételsorokat kell megoldani, kidolgozni a vizsgázóknak. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanárok állítják össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

9.2 A szintvizsga, a szakmai vizsga A szintvizsga-rendszer kidolgozását és bevezetését a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2003. évi módosítása tette lehetővé (2003. évi XXIX. törvény). A gondozásba átvett 16 szakmában a gazdasági kamarák – együttműködve az érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, közreműködve a szakképző iskolákkal és gyakorlati képzőhelyekkel – felhatalmazást kaptak a szintvizsgák szervezésére. A cél, hozzájárulni a szakképzés minőségének és hatékonyságának javításához, feladatot és felelősséget vállalni a szakképzés innovációjában. Működtetni egy olyan „gyártásközi” ellenőrzést – a szintvizsgát –, amely a gyakorlati képzés minőségbiztosítási rendszerének alapfeltétele. Az Országos szintvizsga-szabályzat a szintvizsga célját sommásan így fogalmazza meg: „Szintvizsga szervezhető/szervezendő egy-egy szakmai képzési szakasz lezárásaként annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat.” 108

Ezzel

a

szintvizsgák

beépültek

a

tanév

rendjébe,

s

mint

a

gyakorlati

képzés

minőségbiztosításának eszköze a záróvizsgára bocsátás feltételévé váltak. A szintvizsgák tapasztalatainak összegzése egyértelműen rámutatott arra, hogy a jó szervezetett szintvizsgának pedagógiai, gyakorlati és módszertani hozadéka van egyszerre. A szintvizsga növeli a tantervi fegyelmet. A vizsgára készülni kell. Az oktatónak a tanulót a vizsgára fel kell készítenie Tudatosabb, tervszerűbb oktatási metodikára van szükség Minimumra csökkenthető az ad-hoc jellegű oktatás, amely mozaikszerű tudást ad Nem

a

záróvizsgán

derül

ki,

hogy

a

tanuló

nem

sajátította

el

a

szakmai

követelményrendszerben előírt kompetenciákat A tanulót szembesíti saját teljesítményével Reális értékelést kap a tanuló, a gyakorlati képzőhely és a szülő a szakképzés félidejében arról, hogy hol tart az ismeretek elsajátításában A záróvizsgáig irányított képzés mellett a tanulónak lehetősége van a hiányok pótlására, a begyakorlottság szintjének javítására Vizsgatapasztalatokat szerez, amelyet a záróvizsgán saját teljesítményének fokozására tud felhasználni A gyakorlati képzéssel foglalkozó oktatót tervszerű és átgondolt munkára készteti A tanulókat motiválja az önálló munkavégzéshez szükséges készségek és jártasságok megszerzésére A szintvizsgák szervezésével kiszűrhetők a képzésből a nem tervszerűen oktatók, a tanulót csak olcsó munkaerőnek tekintő gazdálkodók Javul az együttműködés az iskola, gazdálkodószervezet, önkormányzat és a kamara között Javul a gyakorlati oktatás színvonala

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara áttekintve az elmúlt két tanévben szervezett szintvizsgák tapasztalatait 2005–2013-ig tartó középtávú szakképzési stratégiájában feladatként határozta meg, hogy együttműködésben a munkaerőpiac szereplőivel, a szakmunkás képzésben érdekelt szervezetekkel a szintvizsga-rendszert – a kompetencia elvű, gyakorlatorientált, a mindenkori

munkaerő-piaci

igényekhez

rugalmasan

igazodó

–

szakképzési

rendszer

fejlesztésének, egyik eszközeként kívánja működtetni, szerves egységben a szakképzés minőségbiztosítási, és értékelési rendszerének fejlesztésével.

109

A sajátos nevelési igényű vizsgázó szakmai vizsgája A sajátos nevelési igényű vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények, valamint a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének figyelembevételével biztosítani kell a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A felkészítés és a vizsgáztatás során is biztosítani kell a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet. A sajátos nevelési igény jellege alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót - a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével - mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli

(interaktív)

vizsgatevékenység

szóbeli

vizsgatevékenységgel

vagy

a

szóbeli

vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleményének hiányában a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt.

110

A moduláris képzésről: A 2008-2009 tanévtől bevezetése minden induló szakmában kötelezővé vált. Elve: gyakorlatorientált oktatás/képzés, kompetencia alapú fejlesztés/képzés Célja: munkavállalói kompetenciák erősítése, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése Modul: 1. Önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. 2. Önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. 3. A modulok egy vagy több kompetenciát tartalmaznak. 4. A modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt. 5. A modul tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait. 6. Minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót Konkrét célok: 7. A pályakezdő szakmunkások felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése. 8. A tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. 9. Az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása 10. Felkészülés az uniós tagsággal járó kihívásokra és lehetőségekre. 11. Intézmény

vezetés

felkészítése

a

változások

menedzselésére,

a

korszerű

intézményvezetésre 12. Az intézmények pedagógiai, szakmai fejlesztése és a pedagógusok módszertani továbbképzése 13. A szakiskolák, szakképző intézmények eszközellátottságának javítása, korszerű eszközök, csúcstechnológia biztosítása

Lényege: építőelemes oktatásszervezés, eltér a tantárgyi oktatástól A modul széleskörű egyeztetési folyamat eredményeként, több szakképesítés képzési programjába (tantervébe) is beilleszthető. A modulrendszerben standardizált forma- és tananyagtartalom valósul meg A modulrendszer az azonosságok feltárására, felhasználására törekszik Minél több közös modul van, annál előnyösebb, gazdaságosabb A tanulók számára előny: a megtanult anyag többirányú hasznosíthatósága, pályakorrekció, későbbi folytathatóság lehetősége.

111

A szakmai vizsgán:

Adott kódszámú modulokból (vizsgarészekből) kell vizsgázni, melyek több szakképesítésben is előfordulhatnak – ha valakinek van adott modulvizsgája (vizsgarésze), mely egy másik szakképesítésben is van, azt újból nem kell letenni. írásbeli – melyet a különböző minisztériumok állíttatnak össze gyakorlati – az iskola tanárai készítik és az elnök valamint a kamarai megbízott hagy jóvá szóbeli – kiadott tételsor alapján (1-1 hiteles tételsort modulonként az NSZFI-től meg kell rendelni) Szakképesítés, rész-szakképesítés megszerzését célzó sikertelen szakmai vizsga esetén, ha az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény lehetővé teszi, rész-szakképesítést, illetve másik részszakképesítést igazoló bizonyítványt kell kiadni.

9.3 Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai, a magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulókat az általános iskolai eredményei alapján vesszük föl intézményünkbe (a 8 osztály befejezését igazoló bizonyítvány és orvosi alkalmassági vizsgálat szükséges). Ezen eredményei alapján legyen képes a középiskolai tananyagot olyan mélységben elsajátítani, hogy megfeleljen a szakmunkásvizsga követelményeinek, illetve tanulmányai után a választott pályán tudjon maradni. A tanuló a tantestület határozata alapján léphet magasabb évfolyamba, ennek szükséges feltételei: - az adott év augusztus 31-ig minden tanult tantárgyból legalább elégséges eredménnyel rendelkezik, esetleg egy-egy tárgy alóli felmentéssel (a felmentésről igazgatói határozattal bír); - mulasztásainak száma éves szinten nem éri el a 250 órát; - egyes tantárgy tanított órái számának 20%-ánál nem hiányzik többet (a tantestület – egyedi eseteket vizsgálva - ettől eltérően is dönthet, engedélyezheti a különbözeti vizsga vagy beszámoló letételét – legkésőbb szeptember 30-ig). - Az a tanuló, aki a tanév végén egy vagy több tantárgyból nem osztályozható, a tantestület döntése alapján osztályozó vizsgára bocsátható. - Tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelenre értékelt tanuló augusztus utolsó hetében javítóvizsgát tehet. - Minden más esetben (átjárhatóság más osztályba, iskolába való átlépés) a Ktv. vonatkozó szabályai az irányadóak. 112

10. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is Az intézmény célja, hogy az eredményes oktató-nevelő munka érdekében összegyűjtse azokat a módszereket, módszertani segédeszközöket, amelyekkel eredményesebbé tehető a tanulás és a tanítás folyamata. Valamennyi munkaközösség összegyűjtötte az általa használt módszereket és módszertani segédeszközöket. Ez alapján állítunk össze a szakterületeket figyelembe vevő és az iskola általános értékrendjének megfelelő módszertani eszköztárat, és alakítjuk ki az intézmény módszertani kultúráját. Ehhez figyelembe vesszük tanulóink véleményét is. Sajátos az iskola helyzete, mivel közismereti és speciális szakmai szakterületeket is oktat. Egyedi a testnevelés módszertani kultúrája. A szakmai oktatás elméleti és gyakorlati képzésre tagolódik. Mivel sokrétű az oktatott területek módszertana, mi most csak az általánosan használhatókat emeljük ki. Az egyes munkaközösségek majd kiegészítik a rájuk jellemző speciális módszertani elemekkel. Az oktatás során felhasználjuk az IKT eszközöket és technológiákat, a moduláris képzést és a projektoktatást is.

113

114

11. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Szakközépiskola – Szakképző évfolyamok A tanév során ügyelni kell az írásbeli és a szóbeli számonkérések arányára. A tanév során minden tanuló legalább egyszer kapjon lehetőséget szóbeli beszámolóra. Azért kell minden műveltségi területen törekedni arra, hogy rendszeresen legyen szóbeli számonkérés is, mert ez egyúttal fejleszti a tanulók beszédkészségét, aktiválja a szókincsüket, s módot ad a szóbeli 115

megnyilatkozás különböző formáinak gyakorlására. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóban feltüntetni. Az ellenőrző füzetbe a tanulónak minden érdemjegyet be kell írnia, azt a szülővel láttamoztatnia. Amennyiben a tanuló ellenőrző füzete hiányzik, a hiányt a tanuló a legrövidebb időn belül köteles pótolni.

A számonkérés gyakorisága

A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal: - heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három, - minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor.

A számonkérés formái

A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. - Szóbeli számonkérések: o szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, o óraközi munka: az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, o önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása - Írásbeli számonkérések: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.

Fajtái: o írásbeli felelet (max. 15-20 perc időtartamban), o házi dolgozat, o témazáró dolgozat (45 perc időtartamban). - Gyakorlati számonkérések: o A számonkérés ezen formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható. o Ide tartozik az önállóan végzett gyűjtőmunkák ellenőrzése és értékelése is.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

116

Írásbeli beszámoltatások formái: - írásbeli felelet: teszt, szódolgozat, tudáspróba, - házi dolgozat, - témazáró dolgozat, - év eleji és év végi felmérések.

Írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai

- Írásbeli számonkérés havonta legalább egyszer történjen. - Írásbeli felelettel alkalomszerűen tájékozódunk a tanulók pillanatnyi tudásáról. - Házi dolgozatot egy félévben legfeljebb egyszer írassunk. - Témazáró dolgozat írására a témaköröknek megfelelően évente 3-4 alkalommal kerüljön sor. - Három témazárónál többet egy napon nem lehet íratni. - A témazáró dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni, és azokat a naplóban dokumentálni kell. - Az év eleji felmérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. - Az év végi felmérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg.

12.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli

és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítése nem elfogadható. De a kiemelkedő munka, pl. önálló gyűjtőmunka szaktanári dicsérettel jutalmazható. A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzését szükségesnek gondoljuk, többszöri hiány esetén szaktanári figyelmeztetést javaslunk.

Fontosnak tartjuk, hogy a napközis és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjon idejük életkori sajátosságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelelő tevékenységekre; pihenésre, 117

regenerálódásra, mozgásra, játékra. Ennek tükrében az otthoni és tanulószobai felkészüléshez az alábbi elveket és korlátokat alkalmazzuk.

- A tanultak begyakorlása érdekében a tanulók otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés formájában szóbeli és írásbeli házi feladatot kapnak.

- Az osztályfőnökök és szaktanárok a házi feladatok, feladásakor figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, életkori sajátosságait, aktuális állapotát és ezekből kiindulva differenciált formában adnak feladatokat az otthoni és napközis felkészüléshez.

- Emellett folyamatos konzultációt folytatnak a kollégiumi nevelővel, akik visszajelzésekkel tájékoztatják a délelőttös nevelőket a házi feladatokkal kapcsolatos tapasztalataikról.

- A tanítási szünetekre kötelező házi feladatot nem adunk, csak verstanulás, szorgalmi feladat és kötelező olvasmány elolvasása várható el a tanulótól.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai: A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. A házi feladatok mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a szóbeli és írásbeli felkészülés tantárgyanként a szakképző évfolyamokon napi 20 percnél, a szakközépiskolai évfolyamokon napi 35 percnél többet ne vegyen igénybe. A napi felkészülés otthoni ideje (tanulószoba) nem lehet több 3,5 óránál.

118

13. A Köznevelési Hídprogramok „A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel.” A megszervezésének feltételeit, a Köznevelési Hídprogramban folytatott képzéshez szükséges nevelési-oktatási programokat, a Köznevelési Hídprogramba történõ bekapcsolódás részletes szabályait meghatározó rendelkezések: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrõl 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésrõl 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a kerettantervi rendelet módosításáról A Híd II.. programban a szakképzõ intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idõsebb − általános iskolai végzettség nélküli − fiatalokat képeznek. Elsõdleges cél a késõbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történõ bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzésének lehetõségének biztosításával. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. program komplex szakmai vizsgával zárul, amelyrõl a szervezõ iskola részszakképesítést igazoló bizonyítványt állít ki. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történõ bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.” A Híd II. program egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. Az oktatást az alábbiakban meghatározottak figyelembevételével kell megszervezni. A 10 hónapos Híd program Ha a tanuló nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a Híd II. programban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést elõkészítõ évfolyolyamba való bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciákat) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek 119

(kompetenciák) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. A képzés végén szakmai vizsgát tehet, amellyel rész-szakképesítést szerezhet. A 10 hónapos HÍD II. program szakképzés nélküli közismereti, a szakképzõ évfolyamra való belépésre felkészítést céloz. Fókusza: szakiskolai képzésbe lépés. A Híd II. program iskolánkban A Híd II. programban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli − fiatalokat képzik. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzése lehetőségének biztosításával. 1. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. 2. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész- szakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával fejeződik be, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. 3. A Híd II. program (A és B változat esetén) komplex szakmai vizsgával zárul, amelyről a szervező iskola rész-szakképesítést igazoló bizonyítványt állít ki. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon készülhet fel a szakmai vizsga letételére. A Híd II. program iskolánk által ajánlott változatai: A 20 hónapos „A” változat: Az „A” változat a rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzést kínál a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak. A 10 hónapos „C” változat: Ha a tanuló nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a Híd II. programban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciákat) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetenciák) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. A „C”változat célja a tankötelezettség teljesítése, belépés a szakiskolai képzésbe. Az általános iskolát befejezni nem tudó tanulók számára azért fontos a Híd. programba való bekerülés, mert a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai 120

végzettséggel vagy Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. Rész-szakképesítés megszerzésére is csak Híd. program keretében iskolázhatók be az alapfokú iskolai végzettség nélküli tanulók. Fontos tudni, hogy az egyes képzéseinket csak elegendő számú jelentkező esetén tudjuk indítani. A) 20 hónapos HÍD 2. óraterv rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)

öf. gyak. 3 hét

H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)

Közismeret

24

17

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

7,5

105

14,5

Összesen

31,5

105

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

3

8-10% szabad sáv (szakmai rész)

0,5

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

-

2 1,5 heti 35

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen 953 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt.)

B) 20 hónapos HÍD 2. óraterv hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)

öf. gyak. 3 hét

H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)

Közismeret

16,5

10

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

15

105

21,5

Összesen

31,5

105

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

2,5

8-10% szabad sáv (szakmai rész)

1

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

-

1 2,5 heti 35

121

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1521 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt)

C) 10 hónapos HÍD 2. óraterv: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Közismeret

31,5

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

0

Összesen

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

3,5

8-10% szabad sáv (szakmai rész)

0

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

A HÍD 2. program közismereti óraszámai (Az alábbi táblázatban foglalt óraszámok a HÍD 2. program közismereti programjának az óraszámait tartalmazzák A, B és C variációk számára.)

Évfolyam/ Tantárgyak

HÍD/2/1. heti 24 közismereti óra A 2 éves 1. év

HÍD/2/2. heti 17 közismereti óra A 2 éves 2. év

HÍD/2/1. heti 16,5 közismereti óra B 2 éves 1. év

HÍD/2/2. heti 10 közismereti óra B 2 éves 2. év

HÍD/2/1. heti 31,5 közismereti óra C 1 éves

Kommunikáció és anyanyelv

4

3

3

2

5

Élő idegen nyelv (angol, német)

4

3

3

2

5

Matematika

4

3

3

2

5

Társadalom és jelenkor-ismeret

3

2

1,5

1

4

Természetismeret

3

2

1,5

1

4

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

1

1

0,5

1

2

122

Testnevelés és sport*

2

2

2

-

-

Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program)

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika

2

-

1

-

5,5

Összesen

24

17

16,5

10

31,5

*A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a HÍD 2. program alkalmazói is a középiskolák számára készült kerettantervet használhatják. A programot a rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével kell megvalósítani. SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 21 543 01 ASZTALOSIPARI SZERELŐ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához A 34 543 02 Asztalos szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 543 01 Asztalosipari szerelő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.

123

II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 543 01 A részszakképesítés megnevezése: Asztalosipari szerelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs 124

X.

A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű oktatásra

A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához: H/II/1 H/II/2 H/II/1 H/II/2 évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam éves óraszám éves óraszám heti óraszám heti óraszám (36 héttel) (35 héttel) Közismeret

24

864

17

595

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

7,5

270+105

14,5

507,5

Összesen

31,5

1134

31,5

1102,5

3

108

2

70

0,5

18

1,5

52,5

35

1260+105

35

1225

8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 953 óra (270+105+507,5+18+52,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

125

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelménymodulok

10227-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés

H/II/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

gyakorlati

H/II/2 évfolyam ögy

1

elméleti

gyakorlati

1

1 1

1

105

3

2

6

1

1 2

3

4 5

5

11 16

Összes heti/ögy óraszám

8

105

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

126

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 21 542 02 TEXTILTERMÉK-ÖSSZEÁLLÍTÓ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához a 34 542 03 Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 542 02 Textiltermék-összeállító részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, – a szakképesítések kerettantervét tartalmazó NGM rendelet alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 542 02 A részszakképesítés megnevezése: Textiltermék-összeállító A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

127

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs

XI.

A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű oktatásra

A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához: H/II/1 évfolyam heti óraszám

H/II/1 évfolyam éves óraszám (36 héttel)

H/II/2 évfolyam heti óraszám

H/II/2 évfolyam éves óraszám (35 héttel)

Közismeret

24

864

17

595

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

7,5

270+105

14,5

507,5

Összesen

31,5

1134+105

31,5

1102,5

3

108

2

70

0,5

18

1,5

52,5

35

1260+105

35

1225

8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 953 óra (270+105+507,5+18+52,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. 128

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelménymodulok 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

elméleti Ruhaipari anyagés áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés

10114-12 Ruhaipari Szakrajz gyártmánytervezés Szakrajz gyakorlat 10115-12 Textiltermékek összeállítása

H/II/1 évfolyam

Tantárgyak

Textiltermékek készítése Textiltermékek készítése gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

gyakorlati

H/II/2 évfolyam ögy

1

elméleti

gyakorlati

1 0,5

1

1

0,5

105

1

2

4

0,5

1,5 2

3

6 4,5

4,5 7,5

105

10 14,5

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

129

14. Tanműhelyi program A munkaerő-piaci változások megkövetelik a szakképzéssel is foglalkozó intézményektől, hogy a gyakorlati oktatást legalább részben saját tanműhelyeikben valósítsák meg. Egyrészt a gazdasági változások miatt kevesebb tanuló helyezhető ki vállalkozásokhoz, másrészt az új, modulrendszerű képzés elméletigényes gyakorlati foglalkozástípusa feltételezi, hogy az oktatáshoz rendelkezésre állnak bizonyos gyakorlati műhelyek is. A gyakorlati képzés feltételeit és tartalmát világosan meghatározzák az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei. Ezek előírják az oktatáshoz szükséges eszközök jegyzékét is. Ennek mindenképpen meg kell felelnünk. A tanulók, a szülők valamint a munkaerőpiac is komoly elvárásokkal van a szakképző intézményekkel szemben. Ezeknek is meg kell felelnünk. Iskolánkban életéhez hozzá tartozik, hogy a szakképzésben, a szakmai alapozásban résztvevő tanulók egy része az iskolai tanműhelyek valamelyikében szerzi meg a munkavégzéshez szükséges szakmai kompetenciákat, és a szakmai munkában való jártasságot. A gyakorlati oktatásban az a célunk, hogy tanulóink a képzés során találkozzanak szakmájuk lényeges vonásaival, minél szélesebb képet kapjanak a szakma jövőjére, fejlődésére vonatkozóan és ez segítséget nyújtson számukra a munkaerő-piaci választásnál, az elhelyezkedésnél. Természetesen valamennyi tanulónkat nem tudjuk az iskolai tanműhelyekben elhelyezni, de arra törekszünk, hogy egyre több szakmacsoport gyakorlati idejének egy részét az iskolában töltse. Minden tanulónknak az összes nálunk oktatott szakmában a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeit tudjuk biztosítani, a helyi vállalatokkal és vállalkozókkal együttműködve, de évrőlévre anyagi forrásokat áldozunk arra, hogy tanműhelyeink minél több tanulót tudjanak befogadni, megfelelve a munkabiztonsági, az ergonómiai és a szakmai feltételeknek.

A következő tanműhelyek állnak tanulóink rendelkezésére: - asztalos, - épület- és szerkezetlakatos, - kőműves

Iskolánk szakmai kapcsolatain keresztül, a régi és az új vállalkozásokkal együttműködve biztosítja azoknak a tanulóknak a gyakorlati helyét, aki nem jutnak be az iskolai tanműhelybe, illetve saját maguk nem tudnak gyakorlati képzőhelyre szert tenni. A külső gyakorlati helyekre is vonatkozik a szakmai és vizsgakövetelmények előírása a gyakorlati tananyagot illetően. A külső gyakorlati helyek képzésre való alkalmasságát a Kereskedelmi és Iparkamara szakemberi vizsgálják, majd a képzőhely és a tanuló a Kamara jóváhagyásával tanulószerződést köt. 130

Vállalkozásoknál, mint külső gyakorlati helyeknél csak tanulószerződéssel folytathatnak tanulmányokat diákjaink. Tanműhelyeinkben termelő tevékenységet is folytatunk, amely lehetőséget ad diákjainknak a vállalkozói létbe való bepillantásra is. Láthatják a szakmához kapcsolódó más kompetenciákat, pl. vállalkozási tevékenység, ügyfelekkel való bánásmód, pénzügyi kompetencia, kommunikáció. Ezzel a tanítványaink komplex képzését tudjuk megvalósítani.

A gyakorlati képzés mint a szakképzés legfontosabb eleme Az iskolai gyakorlati oktatás formáinak bemutatása az 1. ábrán látható. .

ISKOLAI TANMŰHELY

GAZDÁLKODÓ SZERVEZET

TANULÓSZERZŐDÉSSEL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL

1.ábra.

GYAKORLATI OKTATÁS ISKOLAI TANMŰHELYBEN ELŐNY: Az iskola szakmai programja szerint a tananyag egészét oktatják Biztosított a folyamatos, teljes körű szakmai és pedagógiai ellenőrzés HÁTRÁNY: A tanuló semmiféle juttatást nem kap (kivétel a kötelező védő- vagy munkaruha) Nem elég életszerű a képzés A tanműhelyek fenntartása és folyamatos korszerűsítése drága A szakoktatók bérezése a Kjt. alapján történik

GYAKORLATI OKTATÁS GAZDÁLKODÓ SZERVEZETNÉL ELŐNY: Valós munkakörülmények közt folyik az oktatás A tanuló törvényben előírt juttatásokat (pénzbeni + természetbeni) kap A szakoktatók bérezése az Szht. alapján szabályozott 131

HÁTRÁNY: A gazdaság szereplői jellemzően a számukra fontos ismeret-elemeket oktatják meglévő tárgyi eszközeik, az alkalmazott szakoktatók felkészültsége és a folyamatban lévő munkák jellegének függvényében Sem a szakmai, sem a pedagógiai ellenőrzés nem teljes körű, az oktatás mellett a nevelés háttérbe szorul

GYAKORLATI OKTATÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL Jellemzően költségvetési szervekhez köthető szakmákban működik (pl. egészségügy) Nem a tanuló, hanem az iskola köti a gyakorlati képzést vállaló szervvel A tanuló nem kap juttatást (a költségvetési szerv nem fizethet) ELŐNYE: életszerű körülmények közt tanul a diák HÁTRÁNYA: nem kellően hatékony

Komoly eredménynek tekinthető, hogy tanulóink jelentős része, akik a szakképzésben vesznek részt, gazdálkodó szervezeteknél töltik az iskolai és a nyári üzemi szakmai gyakorlati idejüket. Egyre több vállalkozó vesz részt a képzésben és fogad tanulókat. Külön ki kell emelni a tanulószerződések magas számát. Ez országos összehasonlításban is kimagasló jelenleg 114 tanuló tanul vállalkozóknál ilyen módon. Ennek a folyamatnak az erősítése a szakképzés számára a járható út. Folyamatos útkeresésekkel bővítjük a lehetőségeinket. A jogszabályok folyamatos változása bizonytalan működési körülményeket hozott létre a szakképzők körül. A változásokat folyamatosan kezelve végezzük a munkánkat, úgy hogy a partnereink a nehézségeinket ne érezzék meg.

15. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A felhasználásra kerülő tankönyveket, segédanyagokat a munkaközösségek választják ki a következő szempontok alapján: - legyen kompatibilis a NAT-hoz, a szakmai vizsga és az érettségi követelményeihez, a helyi tantervhez - az életkori sajátosságoknak feleljen meg - legyen szemléletes, jól tagolt, könnyen tanulható 132

- szakmailag legyen korrekt, tartalmazza a legújabb ismereteket, feleljen meg az általános didaktikai alapelveknek - kereskedelemben legyen könnyen beszerezhető, reális áron - legyen tartós, többször felhasználható - a tankönyv tartalma feleljen meg az SNI irányelvekben foglaltaknak - legyen alkalmas a differenciálásra - vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó sérülés-specifikus elvárásokat (átláthatóság, olvashatóság, betűméret) - adjon lehetőséget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására - feleljen meg az életkori sajátosságoknak - esztétikus kivitele motiválja a tanulót

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, továbbá felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 133