Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám:

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105

Székesfehérvár 2013. március 27.

2

Tartalomjegyzék AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM

I. 1.

BEVEZETÉS

6. 6.

1.1 Az iskola feladatköre 1.2 Az intézmény tevékenységei 1.3 Iskolánk története 1.4 Az intézmény hagyományai 1.4.1 Névadóhoz kapcsolódóan 1.4.2 Diák önkormányzati tevékenységhez kapcsolódóan 1.4.3 Rendezvények, megemlékezése 1.4.4 Ünnepi rendezvénye 1.4.5 Emblémák, összetartozást erősítő külső formák

6. 7. 7 9. 9 10 10 10 10

1.5 Személyi feltételek

11

2. Nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések

11

3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

11

3.1 Képzési típusok

11

Szakközépiskola Szakiskola

12

3.2 Képzési szakaszok 3.3 Végzettségek, vizsgakövetelmények 3.4 Átjárhatóság

12 13 13

3.1.1

3.1.2

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

13

4.1 Az alapfeladatok prioritási rendje 4.1.1 A szakiskolai képzésben 4.1.2 Szakközépiskolai képzésben 4.1.3 A 2 illetve 3 éves szakközépiskolai képzésben 4.1.4 Technikus képzésben és az érettségire épülő szakmai képzésben

13

4.2 Az iskola általános nevelési - oktatási céljai

15

4.3 A nevelési értékrendszer alapelvei 4.3.1 A tanulókkal szemben támasztott követelményrendszer 4.3.2 A tantestülettel szemben támasztott követelményrendszer

16

5. KÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 5.1 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 5.2 Az órán kívüli szabadidős tevékenység főbb formái: 5.3 Diák önkormányzati tevékenység

18

18 19 20

3 6. SZEMÉLYISÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATOK

21

6.1 A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos területek 6.1.1 Értelmi, erkölcsi nevelés 6.1.2 Erkölcsi nevelés 6.1.3 Közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő és családi életre nevelés 6.1.4 A tanulók érzelmi /emocionális/ és esztétikai nevelése 6.1.5 A tanulók akarati nevelése 6.1.6 A tanulók nemzeti nevelése 6.1.7 A tanulók állampolgári nevelése 6.1.8 A tanulók munkára nevelése 6.1.9 A tanulók testi nevelése

21

6.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

22

7. TEHETSÉGGONDOZÁS

23

8. FELZÁRKÓZTATÁS

23

9. IFJÚSÁGVÉDELEM

24

9.1 Éves feladatok meghatározása 9.2 A védőnő feladatai

24 25

10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

25

11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

26

11.1 11.2 11.3 11.4 11.5 11.6 11.7

Célok és feladatok Fejlesztési követelmények Értékek közvetítése Az egészségnevelési értékek a tantervben: Tevékenységi formák Rendszeres egészségneveléssel kapcsolatos feladatok Végrehajtás színterei

12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

12.1 12.2 12.3 12.4

A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés tartalmi megvalósítása Tanórán kívüli környezeti nevelés színterei Diákönkormányzat szerepe az iskola környezeti nevelési programjában

26 26 26 27 27 27 28 29

29 29 30 30

13. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

30

14. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK

31

15. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA, ALKALMASSÁGI VIZSGA 15.1 A tanulmányok alatti helyi vizsgák 15.2 Vizsgaidőszakok 15.3 Vizsgák lebonyolítása 15.4 A vizsgák követelményrendszere 15.5 A vizsgázás módja

31

31 31 31 32 32

4 16. A TANULÓI FELVÉTEL, ÁTVÉTEL

16.1 16.2

II.

Tanulók felvétele 9. évfolyamra Tanulók átvétele

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

33

33 33

34

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK

1.1 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS 1.1.1 Tantárgyi rendszer és óraszámok 2012. szeptembertől 1.1.2 Szakközépiskolai óraterv 2013. szeptember 1-től 1.1.3 Tantárgyi rendszer és óraszámok 1.1.4 Szakképzési utáni érettségi óraszámok (11. évfolyam)

34 34 35 35 36

1.2 SZAKISKOLAI KÉPZÉS 37 1.2.1 Szakiskolai óraterv 2013. szeptember 1-től 37 1.2.2 Közismereti, közéleti és életvezetési program a szakiskolai 9-11. évfolyamon 37 1.2.3 Előrehozott szakképzés közismereti óraszámai 38 1.2.4 Tankönyvek, segédletek, szemléltető eszközök 38 1.2.4.1 Tankönyvek kiválasztásának általános és speciális szempontjai 1.2.4.2 Taneszköz kiválasztás 1.2.4.3 Szakképzési szakasz területén az elméleti oktatásban kiemelt feladat

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 40 Az iskolai beszámoltatás, értékelés 40 Az otthoni felkészüléshez előirt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. 41 1.2.8 Azon tananyagok, tantárgyak köre, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni. 41 1.2.9 A tanulók értékelése, minősítése 41 1.2.10 Oktatási - képzési folyamat 42 1.2.11 Neveltségi szint 42 1.2.5 1.2.6 1.2.7

1.2.11.1Általános értékelési szempontok 1.2.11.2Az értékelés formái 1.2.11.3Minősítési rendszer 1.2.11.4A tanuló magatartásának értékelése 1.2.11.5A tanuló szorgalmának értékelése

1.2.12 A középszintű érettségi vizsga témakörei 1.2.13 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.

42 42 42 43 44

46 46

5

III.

AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA 1.3 Autóelektronikai műszerész 1.4 Autószerelő OKJ 54 525 02 (2012) 1.5 Autótechnikus 55 521 01 1.6 Járműfényező 1.7 Karosszérialakatos 1.8 Karosszérialakatos 1.9 Járműfényező 1.10 Gépi forgácsoló szakképesítés 1.11 Szerszámkészítő szakképesítés 1.12 Szerszámkészítő szakképesítés 1.13 Géplakatos szakképesítés 1.14 Ipari gépész 1.15 Hegesztő szakképesítés 1.16 Szerkezetlakatos szakképesítés 1.17 CNC Gépkezelő

47 47 48 53 56 57 59 61 65 71 73 77 82 84 88 90

6

I.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM

1. BEVEZETÉS A pedagógiai program a közoktatásról szóló hatályos törvények, rendeletek alapján a helyi tantervekkel egységben rögzíti a Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégiumban folyó nevelőmunka legfontosabb mutatóit. Az iskola pedagógiai programja figyelembe veszi a város társadalmi és gazdasági adottságait, a vonzáskörzetébe tartozó ipari régió fejlődési tendenciáit, szakember igényét. A város gazdasági ágazati szerkezetében meghatározó súlyú az ipar. A termelés a feldolgozóiparban koncentrálódik, ezen belül a gépiparban foglalkoztatottak az ipari termelés döntő részét állítják elő. Iskolánk a gépészeti és közlekedés szakmacsoporthoz tartozó szakközépiskolai és szakiskolai képzésével a munkaerőpiac igényeihez igazodó, rugalmas iskolaszerkezetben, az OKJ követelményei szerint alakítja ki képzési rendszerét.  Az iskolaszerkezet biztosítja a széles körű átjárhatóságot, a magasabb szintű továbblépés lehetőségét, így minden tanulónk számára biztosított a legoptimálisabb képzési folyamat kiválasztása.  Az OKJ szerinti szakképzési rendszer megvalósításával elérhető, hogy az iskola működése megfeleljen a kor kihívásainak, a régió elvárásainak.  A többcélú intézmény, az összetett iskola, a tanműhely és a kollégium komplex rendszere egymást erősítve segíti a nevelő- oktató munkát.

Az iskola feladatköre Az iskola belépési lehetőséget biztosít az általános iskola elvégzése után, illetve16 és 18 éves kortól a különböző képzési szakterületekre, amennyiben a jelentkező rendelkezik a belépéshez szükséges előképzettséggel illetve egészségügyi alkalmassággal. Tanulóink jelentős része olyan 8 általánost végzett fiatal, aki tanulmányai során nem jutott túl sok sikerélményhez. A szakközépiskolai képzésben többségében közepes és jó rendű, míg a szakképzésben közepes és az alatti tanulmányi eredmények jellemzőek.

7

A szakiskolai tagozaton végzett növendékeink többsége elhelyezkedik a munkaerőpiacon, vagy a szakmai vizsgák után középfokon folytatják tanulmányaikat és érettségi vizsgát tesznek. Szakközépiskolai tanulóink érettségi után bekapcsolódhatnak a szakképzésbe, vagy felsőfokú intézménybe tanulhatnak tovább. Iskolánk tevékenységének kiemelkedő erénye a képzés szakmai sokszínűsége mellett azok a választási lehetőségek, amelyekkel biztosítjuk a különböző életkorú és képességű tanulók számára is a zsákutcamentes továbbhaladás lehetőségét.

Ennek alapja:  a szakmai sokszínűség  mobilitás  nyitottság  a képességeknek megfelelő végzettség, kilépési lehetőségek.

Az intézmény tevékenységei Az iskola szakmai alapdokumentumában foglalt OKJ-s szakmák mellett:  a középiskolai évfolyamokon: általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a munkába állásra, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés-oktatás, képzés folytatása nappali rendszerben  felnőttoktatás esti és levelező munkarend szerint  a szakképzés területén: különböző szakképesítések megszerzésének lehetősége  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása  a munkaadói igények alapján felnőtt továbbképzés  kollégiumi ellátás.

Iskolánk története 1970. szeptember 5-én ünnepélyes keretek között adták át az intézményt. A négyszintes épületben 19 tanterem, tágas aulák, könyvtár, tornaterem, sportudvar, kollégiumi szárny és iskolai tanműhely várta az első tanulókat, összesen 1727 főt. Az 1970/71-es tanév alkalmazotti létszáma 5 vezetőből, 31 tanárból, 48 szakoktatóból, 3 kollégiumi nevelőből és 27 gazdasági dolgozóból állt. 17 szakmában 60 szakmai csoportban 57 osztály indult, az átlagos osztálylétszám 29 fő volt.

8 A tanított szakmák között a mai napig megtalálhatók az elmélet-igényesebb és a manuális készséget jobban igénylő szakmák. Nagy előrelépést jelentett 1972-ben a tanműhelyi mérőterem átadása, amely a kor technikai követelményeinek jól megfelelt. Mivel a tanműhely kapacitása nem bírta el az egy műszakos oktatást hat napos munkahéten belül két műszakban, három-három nap elméleti és gyakorlati oktatás volt. Az első éves tanulók alapképzése az iskolai tanműhelyben folyt, mérés, reszelés, hántolás, menetfúrás és egyéb gyakorlati feladatokkal. A műveletek elsajátítása során a produktív tevékenység dominált. Az elkészített munkadarabokat a kereskedelemben is értékesítették. A másodéves tanulók üzemi tanműhelyekbe kerültek. Hét nagyüzem vállalta az 1320 tanuló gyakorlati oktatását, a KÖFÉM, a Járműjavító, a FÁÉV, az Ikarus, a Videoton, a SZIM és a MÁV Fűtőház. A harmadéves tanulók többsége nagyüzemi munkahelyekre került, így közvetlen kapcsolat alakulhatott ki a gyári környezettel. Kedvező változást hozott az 1973-as tanév, ekkor kezdte meg működését a Szakmunkások Esti Szakközépiskolája. 1973-tól 1979-ig 337 fő tett sikeres érettségi vizsgát. 1975 őszétől került bevezetésre az egységes szakképzés és a magasabb általános és szakmai tudást biztosító szakközépiskolai tagozat. 1976 tavaszán vette fel az iskola Váci Mihály nevét. 1981 szeptemberétől bevezetésre került az 5 napos munkahét és a kéthetes tanítási ciklus. Egy hét elméleti, egy hét gyakorlati oktatás keretében folyt a tanítás. Tovább bővült a szakközépiskolai képzés, a gépgyártás technológia mellé a mechanikai műszerész és a szerszámkészítő szakmákkal. 1991-től a technikus képzéssel bővült az iskola oktatási profilja. 1992-93-as tanévben indult iskolánkban az intenzív tagozat, ezzel lehetővé vált a már szakmával rendelkezők számára, hogy két év alatt leérettségizzenek.

9 1994-95-ös tanévtől kísérleti jelleggel bevezetésre került a 2+2-es rendszerű képzés, melynek keretén belül két évig közismereti és alapozó tantárgyakat, majd két évig csak gyakorlatot és szakmai tantárgyakat tanultak a diákok. 1999-től a közlekedési szakmák képzése is iskolánkban történik, az Ybl Miklós Szakközépiskola megszűnése miatt. Az évek során az iskola technikai felszereltsége jelentősen fejlődött. Korszerű számítógéppark, jól felszerelt tanműhely, ahol szakmai alapképzésre alkalmas műhelyek, hagyományos- és CNC maró és esztergagépek, anyagvizsgáló laboratórium, festő, hegesztő és diagnosztikai műhely segíti a legkorszerűbb gyakorlati ismeretek elsajátítását. Így az iskola oktatási eszközrendszerével lépést tart a gazdaság által megfogalmazott és elvárt követelményekkel.

1997. szeptember 1.-től az intézmény neve: Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium, 2013. szeptembertől Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium. A 2001-es tanévtől az intenzív tagozat dolgozók gimnáziuma nappali oktatás munkarendje szerinti 3 éves tagozattá alakult, majd 2004-től 3 éves informatika és idegen nyelv irányultságú szakközépiskolai tagozattá vált. 2013. szeptembertől a szakképzés utáni érettségi 2 év után szerezhető meg. 2005. szeptember 1-től iskolánk a Gróf Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK ) Kht. Tagintézményeként működik.

Az intézmény hagyományai Az iskola folyamatosan ápolni kívánja az alapítása óta kialakult hagyományokat, törekszik azok megújítására és újak bevezetésére.

1.4.1

Névadóhoz kapcsolódóan 

minden évben iskolai ünnepség keretében megemlékezünk Váci Mihály költőről, életútjáról



az iskola legkiválóbb diákjának és tanárának évente a kuratórium Váci emlékplakettet adományoz



a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében a tanulókkal megismertetjük névadónk irodalmi, esztétikai munkásságát.

10 1.4.2

Diák önkormányzati tevékenységhez kapcsolódóan 

évente rendezünk iskolai diáknapot, amelynek részét képezik a tantárgyi versenyek, kulturális, szakköri, sport bemutatók, közösségi tevékenységek



évfolyamokat összefogó szabadidős programok szervezése, kirándulás, karácsonyi megemlékezés, sportvetélkedők, házi bajnokságok, „szivaravató”.

1.4.3

Rendezvények, megemlékezések 

az aktuális tanévre eső országos és városi évfordulókról osztályközösségi, iskolai szintű megemlékezéseket tartunk, figyelembe véve az iskola célkitűzéseit, hagyományait

1.4.4

1.4.5



szalagavató ünnepség



pályaválasztási rendezvények, nyíltnap.

Ünnepi rendezvények 

tanévnyitó ünnepély



Október 23.



Szalagavató



Március 15.



névadó ünnepség



ballagás



tanévzáró ünnepély.

Emblémák, összetartozást erősítő külső formák 

iskolajelvény



iskolacímer



iskolazászló



emléktábla



büszkeségeink, fényképtabló



öltöny, fehér blúz, sötét szoknya



mesterlevél, díszoklevél



kiváló tanulmányi eredményért oklevél



kiváló sport tevékenységért oklevél



kiemelkedő közösségi tevékenységért oklevél



címeres ballagási tarisznya



Honti János Alapítvány oklevél



Váci Emlékplakett.

11

Személyi feltételek A pedagógiai programban meghatározottak teljesítésének megvalósulását az intézmény személyi állománya biztosítja, a törvényekben előírt alkalmazási feltételeknek megfelelően. Folyamatos, tervszerű a humán erőforrás fejlesztése, a módszertani, szakmai képzési lehetőségek kihasználásával és a pedagógus- továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. Így biztosított a tanítás, oktatás, nevelés színvonalának folyamatos emelése.

2

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK Az

iskolai

oktatás-képzés

megvalósításának

alapja

az

intézmény

épületegysége

és

eszközállománya. Iskolánk 33 377 ha területen fekszik, az épület hasznos alapterülete: 6737 négyzetméter. Az iskola eszközállománya, felszereltsége megfelel a törvényi előírásoknak. Az oktatást, képzést segítő kísérleti és bemutató eszközök, transzparensek, szoftverek, a modern eszközállomány folyamatos bővítésének lehetősége a korszerű iskolai oktatás elengedhetetlen feltétele.

3

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Képzési típusok Szakközépiskola  Általánosan képző középiskola alsó / 9.-10. évfolyam / ciklusa, amelynek fő feladata, hogy lehetővé tegye a tanulók számára a társadalmi és természettudományos általános műveltség megszilárdítását. A tagozat tantervi rendszere, követelményrendszere és követelményszintje a Kerettantervre épül, a NAT kulcskompetenciák beépítésével. A Kerettanterv és a helyi tanterv által biztosított bizonyos mértékű rugalmasság lehetővé teszi, hogy ebben az életszakaszban a tanulók szakmaiorientációt kapjanak, az intézmény által biztosított gépészet és közlekedés szakmacsoportban.  A középiskola felső szakasza / 11. - 12. évfolyam /, amelynek alapvető funkciója a társadalmi és természettudományos ismeretek elmélyültebb és teljesebb közvetítése, ezzel a tanulók felkészítése a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére, felsőfokú tanulmányok folytatására. Ennek a szakasznak jelentős szerepe van a gyakorlatban alkalmazható szakmai ismeretek elsajátításában is. A középiskola felső szakaszának ezért lényeges feladata, hogy a felsőfokon tovább nem tanuló fiatalok pályaválasztását és a munkavállalását differenciált szakképzés biztosításával segítse elő.

12  Az informatika és nyelvi irányultságú 3 éves szakközépiskolai tagozaton 10.-11.-12. évfolyamon a 2 éves szakképzés utáni szakközépiskolai tagozaton 11.-12. évfolyamon valósul meg a középiskola két szakasza. A 2 éves képzésre a szakmunkásvizsga letételét követően lehet jelentkezni.  A szakiránynak megfelelően képző felső középfokú képzés az Országos Képzési Jegyzék bemeneti szintje szerinti a 13.-14.-15. évfolyamon valósul meg. Célja, a 12. osztály elvégzéséhez, érettségihez kötött szakma, illetve a technikus képesítés megszerzése. Az érettségire épülő szakképzés az intézmény valamennyi szakirányú profiljában az OKJ szerinti beiskolázással történik.

Szakiskola  Az általános iskola befejezése után a 9.-11. évfolyamokon a kerettanterv alapján folyik az oktatás, gépészet és közlekedés szakmacsoportnak megfelelően. Felmenőben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott feltételek alapján történő beiskolázással, a 11.-12.-13. szakképzési évfolyamokon van szakiskolai képzés. A választható szakmák indítása a mindenkori munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeknek megfelelően és az MFKB ajánlásait figyelembe véve történik. Az iskolánkban indítható szakmai képzéseket a szakmai alapdokumentum rögzíti.

Képzési szakaszok 1998. szeptember 1.-től folyamatos hangsúlyeltolódás következett be a képzés tartalmi szerkezetében, aminek kiemelt célja a Kerettantervre épülő, általános műveltséget megalapozó alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára és a különböző OKJ szerint megvalósuló szakmai képzésre való áttérés fokozatos megvalósítása volt. 2007. szeptember 1.-től életbe lépett az új Országos Képzési Jegyzék. A felmenő rendszerben működő osztályok képzésében az eddigi előírások kötelezőek. Szakiskolai tagozaton 2 vagy 3 év, egyes szakmákban érettségi után 1 vagy 2 év a képzési idő. Szakiskolai képzésben 9.-11. osztályban a Kerettantervnek, 11.-12.-13. osztályban az OKJ követelményrendszerének megfelelően történik a képzés. Szakközépiskolában gépészet és közlekedés szakmacsoportban folyik a képzés a Kerettanterv alapján. Az OKJ előírásainak megfelelően szakmai képzés folyik a 13.-14. évfolyamon és technikus képzés a 15. évfolyamon. A nyelvi és informatikai irányultságú szakközépiskola nappali tagozatán a szakiskola 10. évfolyamának elvégzése után 3 év, a szakmai vizsga megszerzése után 2 év a képzési idő.

13

Végzettségek, vizsgakövetelmények A tanulmányok befejezését követő záróvizsga követelményeit, a vizsgáztatás rendjét, a megszerezhető végzettséget törvényi előírások szabályozzák.  Szakiskolai tagozaton az oktatási ciklus végén a tanulók a szakmai vizsgáztatás szabályai és vizsgakövetelményei szerinti szakmai vizsgát tesznek.  Szakközépiskolai tagozaton a tanulók az érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint 2005-től közép-illetve emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek  Az érettségi utáni szakmai vizsgára épülő technikus tagozaton 1 éves szakképzés után a fiatalok technikus minősítő vizsgát tehetnek. 

A 2 vagy 3 éves szakközépiskolai tagozaton a képzési szak végén a tanulók, az érettségi vizsga szabályzat követelményei szerint érettségi vizsgát tehetnek.

Átjárhatóság A különböző tagozatok és szakmai képzések felvételi követelményeit beiskolázáskor az intézmény nyilvánosságra hozza. Az évfolyamokról történő továbblépés a tanulmányi követelmények teljesítése után lehetséges.

4

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

Az alapfeladatok prioritási rendje Az intézményben működő tagozatok összefüggő rendszert alkotnak, az alapfeladatok prioritása azonban az egyes területeken más-más hangsúlyt kap. Az iskolára általánosan jellemző prioritási sorrend:  ismeretközvetítés, értékközvetítés  NAT 2013 kulcskompetenciák megvalósítása  személyiség- és képességfejlesztés  szocializációs érték kialakítás.

4.1.1

A szakiskolai képzésben

A szakiskolai évfolyamokon szakmai és közismereti, illetve csak szakmai képzés folyik. A diákok az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott

szakképzési követelmények

alapján szakmai vizsgára készülnek fel. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Különösen nagy figyelmet fordítva a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására és erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A

14 szakiskolai oktatás alapvető célja, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni úgy, hogy tudásuk, képességeik és készségeik

megfeleljenek

a

munkába

állásuk

idején

támasztott

elvárásoknak,

követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra.

4.1.2

Szakközépiskolai képzésben

A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás tovább építi, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését

elősegítő

nevelő-oktató

tevékenység

folyik.

A

szakközépiskolai

kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 2013/2014-es tanévtől a törvényi rendelkezések szerint a szakközépiskolai osztályokban a szakmai alapozó tantárgyaknak meg kell felelni a felmenő rendszerben meghatározott 2 éves szakképzés követelményeinek. Ennek megfelelően a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból a tanulóknak érettségi vizsgát kell tenniük, mely alapján mentesülnek a 13. évfolyam elvégzése alól, tanulmányaikat a 14. évfolyamon folytathatják. Érvényesíti a humánus értékeket, közvetíti az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket nevel, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

4.1.3

A 2 illetve 3 éves szakközépiskolai képzésben

Az oktatási forma feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés,

a

felsőfokú

továbbtanulás,

a

munkaerő-piacon

történő

előnyösebb

elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében.

15 Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.

4.1.4

Technikus képzésben és az érettségire épülő szakmai képzésben

A technikus szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő műszaki fejlesztő, tervező, s irányító és ellenőrző feladatok ellátására képesek. E cél elérése érdekében a képzés a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget nyújt, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. Megalapoz és kifejleszt a tanulókban olyan, a munkahelyeken

hasznosítható

szakmai

tudást,

amelynek

birtokában

képesek

szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. Fejleszti a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét. Felkészíti a tanulókat a munkahelyi, a szakmai szervezetek munkájában való közreműködésre. Az iskolai rendszerű képzésünk, a szakmai követelmények teljesítésén túl, magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is, a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.

Az iskola általános nevelési - oktatási céljai Az iskola célja, olyan korszerű általános és szakmai műveltség nyújtása / elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel /, amelynek birtokában a fiatalok képesek lesznek a gyorsan változó elvárásokhoz alkalmazkodva megfelelő munkakört betölteni. Elengedhetetlen, hogy birtokában legyenek mindannak a tudásnak, készségnek, amelyek segítségével meg tudnak felelni az alábbi követelményeknek:  kövessék a szakma folytonos változásait  legyenek képesek pályát módosítani, akár több alkalommal is  bővítsék, fejlesszék egyéni képességeiket  legyen belső késztetésük az önképzésre  törekedjenek fizikai és lelki egészségük megőrzésére  fogadják el az egész életen át tartó tanulás eszméjét  legyenek képesek alkalmazkodni a munkaerő piaci igényekhez  tartsák fontosnak a minőségi munkavégzést

16  rendelkezzenek alapvető informatikai és nyelvi ismeretekkel, az európai integráció részeseiként  törekedjenek az általánosan elfogadott pozitív erkölcsi normák szerint élni  egyre többen kapcsolódjanak be a közép- és felsőfokú szakmai továbbképzésekbe.

4.3

A nevelési értékrendszer alapelvei

Az iskola helyi nevelési értékrendszerében elsődleges nevelési célként az ön- és közösségfejlesztő magatartás és önismeret képességének kialakítását határoztuk meg. Ezek:  a fegyelmezett magatartás  a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme  az empátia, tolerancia képesség fejlesztése  a közösségen belüli munkamegosztás és feladatvállalás  a hatékony diák önkormányzati tevékenység. Fontosnak tartjuk az önfejlesztő aktivitás igényének kialakítását, ezért az intellektuális művelődési fejlesztés lehetőségeit kiszélesítettük. Bővültek a tantárgyi tartalmak a számítástechnika, az idegen nyelvi képzés, a CNC, az automatikai, a pneumatikai ismeretek, a vállalkozási, gazdasági ismeretek, a minőségbiztosítás, a környezetvédelem területén. Diákkörök, szakkörök, iskolarádió működtetésével és a szabadidős tevékenységek tartalmas megszervezésével kívánunk hozzájárulni a tanulók képességének és személyiségének fejlesztéséhez. Az iskola nevelési értékrendszerében a nevelési folyamat irányításának módszereit az életkori sajátosságoknak megfelelően alakítottuk ki:  az első évfolyamban a közvetlen nevelési módszereket preferáljuk, amelyek az iskolai szokások, hagyományok megismertetése, erős követelménytámasztás és kontroll, folyamatos ösztönzés, az elismerés, elmarasztalás formáinak bővítése,  a felmenő évfolyamoknál a nevelési folyamat irányításának közvetett módszereit kívánjuk előtérbe helyezni. Alkalmazása függ a tanulók családból hozott neveltségi és intelligencia szintjétől. Működtetni kell a közösségen belül a közvélemény irányításának feltételrendszerét: információs értékelő fórumokat, perspektívákat, hagyományokat. A nevelés keretében folyamatosan törekszünk tanulóink szociálisan értékes, közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás és tevékenység formáinak kialakítására, megerősítésére. Hosszú távon egy konstruktív életvezetés alapjainak lerakására, megszilárdítására.

4.3.1

A tanulókkal szemben támasztott követelményrendszer

Nevelés területén:

17  a tanulók maximálisan használják ki az intézmény ismeretátadó, személyiség és képesség-fejlesztő lehetőségeit  az intézmény belső szabályozóinak megtartásával gyakorolják a közösségfejlesztő, morális magatartás - és tevékenységformákat  a nevelőtestület szelektív, orientáló hatására a destruktív magatartási jelenségek csökkenjenek  a pedagógiai tevékenységszabályozás járuljon hozzá, hogy a tanulókban olyan belső magatartásszabályozás alakuljon ki, amely társadalmilag és egyénileg egyaránt értékes autonóm aktivitást eredményez. A követelmények az intézmény tevékenységrendszerének gyakorlatában realizálódnak: tanulmányi, önkormányzati, diákköri, szakmai-gyakorlati munkatevékenység és a szabadidős tevékenység során. A követelményrendszer részletes leírását az alábbi dokumentumok tartalmazzák: házirend, osztályfőnöki éves munkaterv, diákönkormányzat működési szabályzata, "Váci plakett" szabályzata, a sportköri alapszabályzat, HontiAlapítvány szabályzata. Oktatás területén:  a tanulók valamennyi tagozaton maximálisan sajátítsák el a kiadott szakmai és tantárgyi követelményeket  a gyakorlati képzés keretében, a későbbi munkaerő-piaci beilleszkedés megkönnyítése érdekében CNC, AUTO-CAD, Pro/I informatika ismeretekből a készségek magas szintű megszerzése  tanulóink feleljenek meg a szakmai és vizsga követelmények elvárásainak.

4.3.2

A tantestülettel szemben támasztott követelményrendszer

A pedagógusok erkölcsi és szakmai megítélésében magas követelmények élnek a társadalomban. A pedagógus pálya jellegéből következően a tanár személye példaképet jelent, ez viszont mintaértékű magatartást kíván az iskolán belül, és az iskolán kívül is. Személyiségbeli elvárások:  magatartásában és külső megjelenésében legyen példamutató  magatartásában vállalja a nyitottság, a befogadó készség, a tolerancia kötelezettségét,  tisztelje együttműködő partnereit. Szakmai elvárások:  vállalja a szakmai igényesség, továbbképzés szükségszerűségét

18  legyen

következetes

a

tanulókkal

szemben

támasztott

követelmény-rendszer

számonkérésében  a tanulókkal való foglalkoztatásban teljesítmény centrikus gyakorlatra törekedjen  támogassa az iskola nevelésközpontú törekvéseit  a nevelés folyamatában szelektív és orientáló hatásrendszert működtessen, kerülje a nevelői közömbösséget  minden

tanítványát

érdemei,

teljesítményei

szerint

értékeljen,

a

pedagógiai

követelmények megtartásával, egyéni bánásmód szerint. A pedagógusok jogait és kötelességeit jogszabályok, szabályzatok, iskolai dokumentumok rögzítik. A pedagógusok jutalmazásának és minősítésének szempontjait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

5

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A cél, a szociális kompetencia fejlesztése, szociális motívumok, szokások, minták, készségek és ismeretek fejlesztése. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 1. A beiskolázott tanulók ismerjék az iskola képzési rendszerét, hagyományait, az intézmény történetét, perspektivikus lehetőségeit. 2. Az osztályközösségen belül alakuljon ki a szervezettség és a munkamegosztás. 3. Az együttműködés és az összetartozás erősítése érdekében meg kell tervezni az éves közösségi, tanórán kívüli tevékenységi rendszert. 4. Az egész iskolaközösség kohézióját erősítő iskolai rendezvények éves tervének elkészítése a munkaközösségi munkatervek alapján, amely tartalmazza: 

a tanulmányi versenyeket, kirándulásokat



a szakköri, diákköri tevékenységeket



a diáknap időpontját



a szalagavató idejét



a testvériskolai osztályközösségi kapcsolatok kialakítását



a közös rendezvények, színház és mozi látogatások szervezését



a diákéletben és környezetkultúra fejlesztésében való feladatvállalás megszervezését



a könyvtári szolgáltatás lehetőségeit.

19

5. Összetartozást segítő jelképek, külső megjelenési formák: 

iskolajelvény, embléma



sportversenyeken feliratos, emblémás megjelenés



egységes jutalmazási oklevél rendszer



ünnepélyeken egységes öltözet: a házirendben meghatározottak szerint.



Közösségfejlesztő aktivitás növelése érdekében a diák önkormányzati munka folyamatos fejlesztése:



a diákaktívák körének bővítése



a diákmozgalmi munka pontos tervezése



a DÖK szervezeti szabályzatának szükség szerinti módosítása



a diák önkormányzati jogkörök törvényes működtetése.

7. Közösségi ráhatás elvének érvényesítése: 

osztályközösségen belül a magatartási és tanulmányi fegyelem, a tanulók egyéb tevékenységével kapcsolatos sikerek, kudarcok értékelése az osztályfőnöki órákon



közvélemény alakítása, különböző tanulói nézetek, vélemények értelmezése, megvitatása, az egyéni vélemények tiszteletbenntartása, melynek fórumai az osztályfőnöki órák, sportköri, diákköri gyűlések



az

iskolaközösség

eredményeinek,

sikereinek

színvonalas

bemutatása

iskolai

ünnepségeken, diákközgyűléseken, városi, megyei rendezvényeken. 8. Az osztály közösségé válásában kiemelt szerepük van az osztályfőnököknek. 9. Közös élmények bővülése érdekében:  több tartalmas tanórán kiüli tevékenységet kell szervezni, a hagyományosan bevált intézményi formák szerint. 10. A tanulók szabadidejének irányítása A tanulók szabadidejének irányítása az intézmény tanórán kívüli tevékenységének rendszerére épül. A feladat koordinálásában fő szerepet kap a diákönkormányzat vezetése, a patronáló tanárok segítségével.

Az órán kívüli szabadidős tevékenység főbb formái:  Tanulással összefüggő rendezvények: tanulmányi versenyek vetélkedők

20 diákköri rendezvények szakkörök ismeretterjesztő rendezvények közös színház és mozi látogatások könyvtárhasználat.  Szervezett szabadidős tevékenységek: osztálykirándulások iskolai jutalom kirándulás iskolai diáknap megyei diáknapok sportrendezvények. Szoros kapcsolatot tartunk a város kulturális, szabadidős központjaival, rendszeresen tájékoztatjuk tanulóinkat programjaikról. Az oktatási, nevelési céljainkhoz kapcsolódó rendezvényeikre szervezőmunkát végzünk. Diák önkormányzati tevékenység Az iskolai neveléssel összefüggő célunk a diákönkormányzati tevékenység fejlesztése. A következő évek fontos feladata egy hatékony, a tanulók cselekvő aktivitására épülő diákönkormányzati koncepció megvalósítása. Az intézmény vezetése és tantestülete biztosítja a diákönkormányzati tevékenység számára a személyi és tárgyi feltételeket. A diákönkormányzat felépítése:  Alapegység:

az

osztályközösség

tagjai

közül

választott

osztályvezetőség,

reszortfelelősök  közgyűlés: az osztályközösségi képviselők testülete  diákönkormányzat vezetése: a közgyűlés választja a hét tagú diák önkormányzati tanácsot, az operatív feladatok megoldására bizottságokat hozhatnak létre. A diákönkormányzat fórumai:  diákönkormányzati kérdésekkel foglalkozó osztályfőnöki órák  a vezetés évente egyszer közgyűlésen számol be tevékenységéről  évente egy alkalommal szervezett diáknap, amelyen az iskolavezetés biztosítja a diákok számára az öntevékeny, tartalmas programszervezést. A tanulók tájékoztatása, a diákönkormányzati programok hatékony szervezése érdekében a DÖK működteti az iskolatelevíziót, szerkeszti a faliújságot. A diákönkormányzat működését törvényi előírások és működési szabályzata rögzíti. Az iskolavezetés és a tantestület támogatja a diákönkormányzat tevékenységét, számít a tanulói közösség kreatív, alkotó, öntevékeny, cselekvő aktivitására.

21 6

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A nevelő és oktató munka alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségformálásban új feladatok hárulnak a pedagógusokra, hiszen a társadalmi problémák megjelentek a családi körben is és az ebből adódó hiányosságokat is pótolni, korrigálni kell az iskolában. A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás.

A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos területek: 

A motiválás célja, felébreszteni azokat az indítékokat, amelyek a diákokat tanulásra ösztönzik és a tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartják.



Projektoktatásnál, a tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe kell helyezni azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.



Differenciálásnál a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a diákok egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.



Fontos feladat az esélyegyenlőség megteremtését célzó intézkedések következetes végrehajtása.

Értelmi, erkölcsi nevelés Feladat: értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulás tanítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása a tanórán és tanórákon kívül.

Erkölcsi nevelés Feladat: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása.

Közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő és családi életre nevelés Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Együttműködési készség kialakítása, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása. Kulturált magatartás, kommunikáció elsajátítása.

A tanulók érzelmi /emocionális/ és esztétikai nevelése Feladat: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

22

A tanulók akarati nevelése Feladat: önismeret, a személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, szorgalom, céltudatosság elkötelezettség kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése, megismertetése. A nemzeti hagyományok és kultúra megismertetése, az emlékek tisztelete, ápolása és megbecsülése. A hazaszeretet érzésének állandósítása.

A tanulók állampolgári nevelése Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, problémák iránt. Igénykialakítás és közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre.

A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A környezet rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

A tanulók testi nevelése Feladat: testmozgás iránti igény felkeltése, testi képességek fejlesztése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód, az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 

A beiskolázott tanulók megismerése érdekében osztályfőnöki felméréseket kell végezni.



Az évenkénti felmérés térjen ki az intellektuális, akarati-érzelmi, szociativ tulajdonságokra.



Kötelező nevelői feladat az összegyűjtött adatok folyamatos feljegyzése.



Megbízható személyiségdiagnózis alapján el kell készteni az egyén és a közösség fejlesztési tervét.



Az önfejlesztő aktivitás fokozása érdekében fel kell mérni a tanulók érdeklődési körét, olyan tanórán kívüli szabadidős tevékenységi rendszert kell kiépíteni, amely biztosítja a tanulók fejlődését.



Az SNI-s tanulók fejlesztő foglalkozásainak tervezése, szervezése, dokumentálása a törvényi előírások alapján.

23 7

TEHETSÉGGONDOZÁS Az intézmény tanórai és tanórán kívüli tevékenységének tartalma, foglalkoztatási rendje hozzájárul a tehetséggondozáshoz, amely egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny előkészítő foglalkozások, szakköri foglalkozások keretében valósul meg. Kiemelt területek:  differenciált tanórai foglalkoztatás  széles tantárgyi keret, korszerű tartalommal  tanulmányi versenyek, vetélkedők támogatása  a tanulói pályázatok motiválása  szakköri, diákköri munka feltételeinek biztosítása  közvetett irányítással a tanórán kívüli szabadidős, kulturális tevékenység folyamatosan megújuló lehetőségeinek megteremtése.

8

FELZÁRKÓZTATÁS A beiskolázott tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében fontos szerepe van a felzárkóztatásnak, a törvényi időkeret felhasználásával.

Feladatok:  tanulók képességeinek felmérése után differenciált órai foglalkoztatás kialakítása szakiskolai és szakközépiskolai tagozaton egyes tantárgyakból csoportbontások kialakítása a korrepetálási foglalkozások hatékonyságának növelése számítástechnika és idegen nyelv oktatásban csoportbontások alkalmazása rendszeres együttműködés a gyermekvédelmi szervezetekkel.  9. évfolyamon szintfelmérő dolgozatot íratunk a tanulókkal.  A felmérés eredményeként tantárgyanként felzárkóztató foglalkozáson való részvételt javaslunk az első félévben, s ha szükséges, az egész tanév folyamán.  A szaktanárok megismertetik a diákokkal saját szaktárgyaik tanulási módszereit, eszerint is kérik számon az ismereteket.  Az osztályfőnökök a szaktanárokkal konzultálva folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók érdemjegyeit, javaslatot tesznek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételre.  Rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel /fogadóórák, személyes konzultációk/, ennek során tanulási módszerekre, a család tanulást segítő tevékenységére adnak ajánlást.  Tanítási órán differenciált foglalkozással törekszünk a lemaradottak felzárkóztatására.  A felsőbb évfolyamokon a tanulási nehézségekkel küzdőknek igény szerint korrepetálást biztosítunk.

24  Azokat a tanulókat, akiknek tanulási nehézségeit családi körülményei okozzák, az osztályfőnökkel közösen szakemberekhez irányítjuk. Ugyancsak szakemberek véleményét kérjük dyslexia, dysgraphia stb. esetén.

9

IFJÚSÁGVÉDELEM Az ifjúságvédelmi feladatokat a köznevelési törvény értelmében pedagógus végzettségű tanár látja el, mégpedig minden osztályban az osztályfőnök a törvény által megbízott személy. Éves feladatok meghatározása:  az osztályfőnökök felmérik a veszélyeztetett tanulókat  tanulóink között egyre gyakrabban jelenik meg új veszélyeztetési tényezőként a szegénység, a rendezetlen családi körülmények, a káros szenvedélyek, a szociális egzisztencia csökkenése, az egészségromlás, amelyek következményeként jelentkező pszichikai panaszokat a pedagógusoknak fel kell ismerni  igénybe kell venni a problémák kezeléséhez a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság szolgáltatásait  az önismereti csoport, a pszichológus által vezetett csoport-, illetve egyéni terápiás lehetőségeket ki kell használni  szükség esetén fel kell venni a kapcsolatot a gyámhatósággal  nagyon fontos a szülőkkel való együttműködés  az ifjúságvédelmi felelős közvetlenül foglalkozzon az intézetben nevelt tanulók problémáival  lényeges szempont a veszélyeztetett tanulók személyiségének megismerése, a családi háttér, a baráti és a kortársi kapcsolataiknak, valamint szociális környezetének felmérése  az ifjúságvédelmi felelős részt vesz az iskola fegyelmi bizottságának munkájában és a különböző szociális juttatások elbírálásában 

a beiskolázott tanulók ifjúságvédelmi helyzetének felmérése, majd a következő években ezen információk pontosítása, bővítése



külső kapcsolatot tart fenn személyesen, telefonon, vagy levél útján, - az iskola igazgatóját tájékoztatva - a szülőkkel, a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Polgármesteri Hivatalok jegyzőivel, az iskola nővérével, a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztálya illetékesével, valamint mindazokkal, akik az adott veszélyeztető helyzetben segíteni tudnak



év elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémákkal, hol és mikor fordulhatnak hozzá, valamint arról, hogy az iskolán kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel



a szülők vagy a tanító tanárok jelzése alapján kapcsolatot teremt a veszélybe jutott diákkal, próbálja feltárni családi hátterét - szükség esetén - családlátogatással is

25 

a gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező bekövetkezése esetén értesíti - az Iskola igazgatóján keresztül - a Gyermekjóléti Szolgálatot valamint részt vesz, az un. esetmegbeszéléseken



a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi a vonatkozó törvény által biztosított támogatási lehetőségek elnyerését, valamint igyekszik felkutatni a rendelkezésre álló összes lehetőséget



konfliktus helyzetekben, akár a mediátor szerepét is vállalnia kell, tanár-diák vagy diák-diák konfliktusok feloldása érdekében

A védőnő feladatai:  gondoskodjon az egészségkárosító szokásokat megelőző propaganda tevékenységről, vegye igénybe az osztályfőnöki órák lehetőségét, az ezzel kapcsolatos különböző tanfolyamokra végezzen szervezőmunkát a tanulók körében  segítse az osztályfőnökök munkáját a megelőzési programok /dohányzás, drog, alkohol, AIDS/ előkészítésében, lebonyolításában. Ennek a munkának állandónak és folyamatosnak kell lennie. Minden pedagógusnak feladata, a testi-lelki egészség megőrzésében, megteremtésében aktívan részt venni.

10 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok körében kerül sor a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérésére, és nyilvántartására. Az iskola esélyegyenlőségi programja rögzíti a feladatokat. 

A szociálisan hátrányos tanulók törvényi szabályok előírásainak megfelelően részesülhetnek az ingyenes tankönyv ellátásban, illetve kedvezményekben.



A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról értesítjük az illetékes önkormányzatot és kezdeményezzük a szociális juttatás folyósítását.



A gyermek-és ifjúságvédelmi program keretében december hónapban ruhagyűjtési akciót szervezünk.



Az étkezést igénybe vevő tanulók a törvény szerinti kedvezményekben részesülnek.

26

11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA A köznevelési törvény értelmében a pedagógiai program kiegészül az iskolai egészségnevelési és környezetnevelési programmal. Célok és feladatok: Az intézmény egészségnevelési programjának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedési módokat, készség szintjén alkalmazzák azokat a programokat, amelyekkel megőrizhetik, illetve újrateremthetik egészségüket. Fejlesztési követelmények: Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. Az oktatott tantárgyak közül kiemelten alkalmas a biológia, testnevelés, munkavédelem, osztályfőnöki órák témakörei, hogy átfogják az egészség megtartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: táplálkozást, a biztonságot, a balesetvédelmet, az alkohol- és kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortársi kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az egészséges életmódot, a személyes higiéniát és a szexuális fejlődést. Alakuljon ki a tanulókban a gondolkodáshoz szükséges önismeret és magabiztosság, hogy lehetőség szerint megőrizzék egészségüket, ne sodorják veszélybe sem önmagukat, sem másokat. A tanulók verbális egészségnevelésével is kiemelten szükséges foglalkozni, mely nemcsak az osztályfőnökök feladata, hanem a tantestület és egészségügyben dolgozók feladata is. Értékek közvetítése: Az intézmény belső működése, a tanulói tevékenységi rendszer legyen példaértékű a tanulók egészséges életmódjának gyakorlásához. Az intézményi egészségnevelési program tartalmazza azokat a tevékenységi formákat, amelyek elősegítik az egészséges életmód gyakorlásához szükséges készségek, jártasságok kialakítását.

27

Az egészségnevelési értékek a tantervben: 

Természettudományok: egészség, szexuális nevelés, ember és a környezet kapcsolata



Munkavédelem: balesetek megelőzése, biztonság, felelősség, munka és környezet kultúra, munkaártalmak megelőzése



Testnevelés: a sport egészségmegőrző élettani hatásai, akaraterő, fizikai képességek fejlesztése, edzés, személyiségfejlesztő hatása



Osztályfőnöki órák: helyes napirend, harmonikus személyiség, életviteli ismeretek, káros szenvedélyek mérséklése, szexuális élet, felnőtté válás felelőssége, családalapítás, fogyasztóvédelem

Tevékenységi formák: 

Az egészségnevelés szempontjából kiemelt tantárgyakban hangsúlyt kap az ismeretek átadása, a meggyőződés kialakítása



Konkrét

példákkal, az egészségnevelési

értékek, kérdések és

problémák közös

megvizsgálásával alakuljon ki a tanulókban az a racionális cselekvés, hogy tudja, mit kell tennie az egészséges életmód érdekében 

A tanulók egészségi állapotának ellenőrzéséről az iskolaorvos gondoskodik, az alábbi felosztásban:

A 9. szakközépiskolai és szakképző évfolyamra jelentkezés feltétele az orvosi alkalmassági vizsgálaton való megfelelés. A 11. szakképző évfolyam csak szakmai alkalmassági vizsgálat után kezdhető el. 12 évfolyamon, a szakmunkás tagozaton záró vizsgálatra kerül sor, mely rögzíti a tanulók iskolában eltöltött ideje alatti egészségi változásokat. A 13. 14. és 15. évfolyamon a tanulók pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Fontos a szülők tájékoztatása, felelőssége, a vizsgálatok kötelező voltáról, illetve a szakvizsgálatok eredményeinek visszajuttatásáról. A testnevelési felmentési kategóriák elkészítését minden tanévben október 15-ig kell elvégezni. Rendszeres egészségneveléssel kapcsolatos feladatok: 

Az adott tanév december közepéig négy témakörben /bevezető, dohány, alkohol, bűn és bűncselekmény/ 5 órában a megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok órát tartanak.



Az adott tanév február végéig négy témakörben, 5 órában előadásokat tartanak az arra jogosult pedagógusok, /megelőzés, közösség, kritika, csoportnyomás, előrelátás, határozott fellépés,

egyértelmű

kommunikáció,

döntések

következményeinek

előrelátása/.

A

28 pedagógusaink 25%-a 30 órás felkészítő tanfolyamon szerzett jogosultságot biztosító tanúsítványt. 

Életmód sarok aktualizálása naprakész információval.



Rendőrségi képviselő előadása az ifjúsági bűnözés és drogfogyasztás helyzetéről.



Drámapedagógiai foglalkozások, szituációs játékok beiktatása az osztályfőnöki órák keretébe.



Tanulóink szülei számára a fiatalok egészséges életmódjával kapcsolatos előadások szervezése.



Az osztályfőnökök tervszerű keretek között igényelhetik a védőnő felvilágosító előadásait.



9. évfolyam elején és 10. év végén egészséges életmódról, higiéniás kultúráról felmérést készítünk.



Iskolánk minden pályázati lehetőséget kihasznál az egészségfejlesztés és drog prevenció területén.

Végrehajtás színterei: 

Iskolai programok: osztályfőnöki óra, szaktárgyi órák.



Tanórán kívüli foglalkozások: sportnap, diáknap, filmvetítések, fórumok, vetélkedők.



Az iskolai testnevelési órák és a sportköri foglalkozások biztosítják a rendszeres testedzés igényének kielégítését.



Az

intézmény

tantestületének

25%-a

részt

vett

a

drog-prevenciós,

akkreditált

továbbképzésen, és a káros szenvedélyek témakörben ők tartják az osztályfőnöki órákat. 

Az intézmény területén tilos a dohányzás, kötelező követelmény a higiénés szabályok megtartása, amelyet tanári ügyelet ellenőriz.



Az intézmény kommunikációs lehetőségeit kihasználva /faliújság, iskolaújság, iskolarádió/ rendszeressé kell tenni az egészséges életmódhoz kapcsolódó konkrét példák megjelenítését.



Az iskolai sportkör és diákmozgalom a programjában olyan tevékenységi formákat vezet be, amely elősegíti a rendszeres testedzés, egészséges életmód gyakorlását.



Diáknapi tömegsport versenyek.



Követelmény az évenkénti osztálykirándulások megszervezése.



Évente kétszer mérik a testnevelők a tanulók fizikai állapotát.



Házi bajnokságok különböző sportágakban.



Diáknapon a lelki-testi egészséggel összefüggő előadások megtartása.



Külső előadók bevonásával segítjük az osztályfőnökök egészségnevelési programjának hatékony megvalósítását.



Tantestületi ellenőrzéssel érvényt kívánunk szerezni a higiéniai szabályok megtartásának.



Az intézménynek külön munkavédelmi és katasztrófavédelmi szabályzata van, amelyet megbízott, képzett pedagógus felügyel.



Az egészségnevelés feladatainak megvalósulását önálló státuszban egészségügyi védőnő segíti.

29

12 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A környezeti nevelés célja: 

környezettudatos magatartás és környezetért felelős életvitel elősegítése



a természetnek, az épített és társadalmi környezetnek, az embert tisztelő szokásrendszernek, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása



olyan magatartási kultúra és szokásrendszer kialakítása, amely az emberiség jövőjének biztosítására, a fenntartható fejlődésre irányul, elősegíti a bioszféra iránti egyéni és társadalmi felelősség kialakítását



a rendszerszemlélet, alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátítása, a globális összefüggések megértése.

A környezeti nevelés tartalmi megvalósítása: A közismereti tantárgyak közül a biológia, földrajz, kémia, természettudományi tantervi anyag tartalmazza a természet-társadalom globális összefüggéseinek megértését, hozzásegíti a tanulókat a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértéséhez. A szakmai tantárgyak közül a munkavédelem, szakmai orientáció, ergonómia, anyagismeret, környezetismeret

tantervi

tartalmaiban

a

létminőség

választáshoz

szükséges

értékek

megmutatása, az alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátításának lehetőségei valósulnak meg. A munka- és környezetvédelem tantárgy keretein belül a hulladékgazdálkodási ismeretek elsajátítását beépítjük a tanmenetbe. Az osztályfőnöki órák témái között az ember és környezete kapcsolatára vonatkozó témák szerepelnek, valamint a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák, kialakítása folyik, felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, fogyasztói szokások és védelem ismereteinek tudatosítására. A gyakorlati oktatás tantervi témakörei részletesen tartalmazzák azokat a követelményeket, amelyek közvetlenül és közvetett módon segítik a környezeti nevelést. Elsősorban a munkaerőforrás, a technológiai fejlődés, az ember és gép kapcsolata, a munkavédelmi felelősség kérdése, a környezeti kultúra fejlesztése, annak megismertetése a cél. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A tanórai keretben végzett környezeti nevelés az adott tantárgyat tanító pedagógusok kötelezően előirt felelőssége. Tervezését az oktatási folyamat során a tanmenetben kell rögzíteni, a követelmények megtartását az osztálynapló haladási részében dokumentálni kell.

30

Tanórán kívüli környezeti nevelés színterei: Terepgyakorlatok

szervezése

természetvédelmi

körzetekbe,

víztisztítással,

szelektív

hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kiállítások, bemutatók megtekintése. Rendszeresen részt vesznek tanulóink a városi környezetszépítő és katasztrófavédelmi versenyeken, rendezvényeken, pályázatokon. Diákönkormányzat szerepe az iskola környezeti nevelési programjában: A DÖK évente ősszel és tavasszal környezetszépítő akciót szervez. Állandó kiállítás segíti a környezetvédelmi területek, illetve a védett élővilág jobb megismerését. Az intézmény támogatja és kezdeményezi a tanulmányi kirándulások szervezését. A kollégiumi és tanműhelyi karbantartó szakkör gyakorlati feladatok megoldásával, munkájával segíti az iskola állagának megtartását. A földrajz szakkör tagjai folyamatosan részt vesznek a környezetvédelmi pályázatokon. Csatlakozunk a helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz /Föld napja, Madarak és Fák napja programjai/. Az iskolai könyvtárban megtalálhatók a környezeti témakörökkel foglalkozó könyvek, videofilmek, egyéb kiadványok, szakirodalmak. Diáknapi rendezvényeinken rendszeres programként szerepelnek a környezeti neveléssel kapcsolatos vetélkedők. Gondot fordítunk a külső partnerkapcsolatokra, a katasztrófavédelmi, a környezetvédelmi szervezetekkel közös programok megvalósítására.

13 A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A szülőkkel való kapcsolattartásban több tevékenységi szint megvalósítására törekszünk:  Szülői Közösség működtetése, éves program és szabályzat szerint.  A Szülői Közösségen belül a hatékony kapcsolattartás érdekében munkabizottságok alakultak. A Gyermekvédelmi és Kollégiumi munkabizottság feladata a szülők bevonása az ifjúságvédelmi munkába és a kollégiumi diákélet szervezésébe.  Az Oktatási-nevelési munkabizottság feladata az intézmény oktatási és nevelési programjának véleményezése, a folyamatban felmerülő problémák közvetítése az iskola vezetése felé.  A Gyakorlati munkabizottság feladata a tanműhelyi és szakmai oktató munka megismerése, véleményezése, segítése.  A kapcsolattartás formái: tanévenként két alkalommal szülői értekezlet, félévente két alkalommal fogadóórák tartása, az intézmény hivatalos rendezvényeire való meghívás.  A szülői értekezleteken és a fogadóórákon kívül a szülők vagy a pedagógusok kérésére előre egyeztetett időpontban soron kívüli megbeszélésre is sor kerülhet.

31 14

A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványaink valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzdenek, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. Ezek a diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek, tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik vezetnek azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. A beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz kiemelt figyelemmel fordulunk, segíteni kell őket abban, hogy elindulhassanak gondjaik megoldásában. Ebben különösen az osztályfőnök tud segíteni, hiszen ő ismeri fel leghamarabb az osztályában problémákkal küzdő személyiséget, és erről diszkréten informálja az osztályban tanító pedagógusokat. A felismert esetekben fontos a probléma négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a segítő szándékú pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Ha szükséges, igénybe vesszük a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus és az iskolai védőnő segítségét. Azokban az esetekben, ahol a tanuló szociális létbizonytalanságban van, kérni kell a területileg illetékes önkormányzat segítségét.

15 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA, ALKALMASSÁGI VIZSGA A tanulmányok alatti helyi vizsgák: Javítóvizsga Osztályozó vizsga (nem értékelhető tanuló) Osztályozó vizsga (előrehozott érettségi) Különbözeti vizsga Vizsgaidőszakok: A javítóvizsgák a tanév rendje szerint, augusztus utolsó hetében zajlanak. Az osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsga szervezhető továbbá minden tanév április 30-áig, a május-júniusi előrehozott érettségi vizsgára jelentkezett tanulók részére. Vizsgák lebonyolítása: Egy adott vizsgaidőszakban a tanuló több évfolyam anyagából is tehet osztályozó vizsgát, de minden évfolyam anyagából külön írásbeli és/vagy szóbeli vizsgát tesz (a vizsgakövetelmény szerint), amely külön adminisztrálandó a vizsgajegyzőkönyvben.

32 A vizsgák követelményrendszere: Arra a tanulóra, aki mulasztása miatt tesz osztályozó vizsgát, ugyanaz a követelményrendszer vonatkozik, mint aki előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni. A tantárgyanként külön meghatározott követelményrendszert a munkaközösség határozza meg. Osztályozó vizsgát az tehet, akinek a nevelő testület engedélyezte, vagy pedig az előrehozott érettségi vizsga miatt kérelmezte azt. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát, összhangban a helyi tanterv követelményeivel. Különbözeti vizsga szervezhető akkor, ha egy tanuló eltérő képzési szerkezetű iskolából kéri átvételét. Ebben az esetben azokból a tantárgyakból kell vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az előző képzésben nem vagy más óraszámban tanult. A vizsgázás módja: A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák minden alkalommal írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részből állnak. Az írásbeli vizsga időtartalma maximum 45 perc. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik. A szaktanár minimum 10 tételt készít elő

16 A TANULÓI FELVÉTEL, ÁTVÉTEL

Tanulók felvétele 9. évfolyamra Általános felvételi eljárás keretében a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. Az iskola az általános iskolában elért eredmények alapján felvételi rangsort készít majd meghatározza a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát. Az igazgató a köznevelési törvény előírásai szerint meghatározza, a tagozatonként értesíti felvehető létszámot. A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók névsorát. Az iskola határozatban a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról. Tanulók átvétele Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja.

34

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és óraszámok

SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS Tantárgyi rendszer és óraszámok 2012. szeptembertől Éves óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3,5

3,5

3

3

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2

4

2

2

Fizika

2

2

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

2

Biológia

2

1

1

Kémia

2

Informatika

74

Szakmacsoportos alapozó oktatás gépészet szakmacsoportra

elm.:

37

185

elm.: 5

gyak.: 148

elm.: 37 Szakmacsoportos alapozó oktatás 185 gyak.: 148 5 közlekedés szakmacsoportra Kötelező óraszám a törvény alapján

1

1017,5

296 gyak.: 4 elm.:

elm.: 5 8 gyak.: 3

1

gyak.: 4 29,5

elm.: 222 gyak.: 74 8

8

30

30

35 Szakközépiskolai óraterv 2013. szeptember 1-től Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4

3

3

3

1 2 1

1

2 5 1

2 5 1

1 5 1

2 2 1 1 1 1 5 1

8

9

10

13

35

36

35

35

2 2 2

Informatika és idegen nyelv irányultságú szakközépiskola

Tantárgyi rendszer és óraszámok Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 10.

11.

12.

Összesen

Magyar nyelv és irodalom

4

4

5

13

Történelem

3

3

4

10

Idegen nyelv

4

4

4

12

Matematika

4

4

5

13

Informatika

2

2

2

6

Fizika

2

2

2

6

Biológia

2

1

1

4

Kémia

1

2

Földünk és környezetünk

2

2

1

5

Testnevelés és sport

2

2

2

6

Osztályfőnöki

1

1

1

3

Kötött óraszám összesen Kötelező óraszám a törvény alapján

27

27

27

81

27

27

27

81

3

36 Szakképzési utáni érettségi óraszámok (11. évfolyam) Tantárgyak

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

6 6 6

8 8 6

5

5

2

2

2 3 1

2 3 1

Rendelkezésre álló órakeret

31

35

37

SZAKISKOLAI KÉPZÉS Szakiskolai óraterv 2013. szeptember 1-től Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Informatika Összesen:

9. évfolyam 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

10. évfolyam 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

11. évfolyam 2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

2,5 óra

1 óra 18 óra

11 óra

9,5 óra

Közismereti, közéleti és életvezetési program a szakiskolai 9-11. évfolyamon 2012. szeptembertől Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2

2

Idegen nyelv

1

1

Informatika

1

Közélet, társadalom ismeret(történelem)

1

1

Matematika

2

2

Életmód, életvitel, gazdaság

1

Testnevelés

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

Összesen

12

10

4

Kommunikáció (magyar)

38

Előrehozott szakképzés közismereti óraszámai

Kompetenciaterületek

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Idegennyelvi

3

2

Történelem-szociális-állampolgári

3

2

Természettudományos

3

2

Digitális

2

2

Matematikai Művészeti Anyanyelvi

3

2

4

4

18

14

0

Testenevelés

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

Mindösszesen:

21

17

3

Összesen:

4. Tankönyvek, segédletek, szemléltető eszközök Tankönyvek kiválasztásának általános és speciális szempontjai 

Az iskola pedagógiai programjában meghatározott képzési céloknak megfelelő tartalmi követelmények a tankönyvben megtalálhatók legyenek. Igazodjon a választott tantervi modellhez és tankönyvi ajánlásokhoz.



A választás vegye figyelembe a tanulók előképzettségét, életkori sajátosságait, az ismeretszerzésben való tanulói jártasságot. Átlagos képességű és érdeklődésű tanulók eszközként, hatékonyan felhasználhassák.



Segítse a tanár munkáját, a tanuló eszközként felhasználhassa az önálló ismeretszerzés folyamatában. A követelmények teljesítéséhez a választott tankönyv elegendő legyen más információhordozók nem feltétlenül szükségesek.



Érvényesüljenek az oktatás folyamatára elfogadott didaktikai alapelvek az érthetőség, a szemleletesség, a szemléltetés, a rögzítés, ismétlés, a tanulói érdeklődés felkeltése, bővebb ismeretszerzés ajánlott irodalma, a tantárgyi motiváció. Szerkezete legyen világos.



A tankönyv megjelenésében legyen esztétikus, minőségében tartós, többszöri használatra is alkalmas.



Mindenkori piaci árfolyam közép kategóriájánál magasabb árfekvése ne legyen.



A választott tankönyvek rendelkezzenek az előirt és elfogadott minősítéssel.

39 

Az alkalmazott és választott tankönyvek öt éven belüli megváltoztatása csak rendkívüli esetben lehetséges: alkalmazhatósága elévült, kivonták a forgalomból, a képzési céloknak és a tantervi követelményeknek nem felel meg.



A tankönyv kiválasztásában felelős személyek a tantárgyat tanító pedagógusok közössége. Érvényesíteni kell azt az alapelvet, amely az adott műveltségi területen és tantárgyon belül az egységes tankönyv használatát biztosítja.



A tanulók számára kötelezőként csak az a tankönyv irható elő, amely rendelkezik az előbbiekben felsorolt minőségbiztosítással, ill. feltételekkel, taneszközként hatékonyan, az oktatás folyamatában rendszeresen, következetesen, eredményesen felhasználható.



Figyelmet kell fordítani az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására.

Taneszköz kiválasztás

Kiemelt feladat az alapműveltségi szakasz választott tantervi programjában előirt taneszköz állomány tervszerű fejlesztése és biztosítása. A műveltségi területek sajátosságainak és a kialakított tantárgyaknak didaktikailag leginkább megfelelő eszközök megválasztása mellett gondot fordítunk:  audió-vizuális információhordozók állományának növelésére, /videofilmek, írásvetitő anyagok, számítógépes programok, hangszalagok /  szemléltető táblák, kísérleti eszközök beszerzésére  korszerű tantermi táblák cseréjére, hagyományos taneszközök biztosítására  tanulói eszközök közül a foglalkoztatáshoz gyakoroltatáshoz, számonkéréshez szükséges feladatlapok alkalmazási feltételeinek megteremtésére. A taneszközrendszer fejlesztésének alapelve, megtalálni azokat a tantárgyhoz igazodó legegyszerűbb taneszközöket, amely maximális hatásfokot biztosítja az oktatás folyamatában. Szakképzési szakasz területén az elméleti oktatásban kiemelt feladat:  az előirt szakmai tantervekhez kapcsolódó optimális hatékonyságot biztosító eszközök beszerzése  a szakmai elmélet ok-okozati összefüggéseit és fogalom rendszerét feltáró információhordozók fejlesztése. A szakképzés gyakorlati szakaszában taneszköz kiválasztás szempontjai:  a legkorszerűbb, termelésre is alkalmas gépek, berendezések tervszerű fejlesztése és beszerzése.  a szakma elsajátításához a munkaműveletek életszerű begyakorlásához szükséges oktatógépek, modellek bővítése

40  új szakmai profilok tárgyi feltételeinek kialakítása  az üzemeltetés fenntartásához nélkülözhetetlen eszközök, segédanyagok, tervszerű beszerzése. 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb két elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma három, a tanuló a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet, az osztályfőnök és a tanító tanárok javaslata alapján.

6.

Az iskolai beszámoltatás, értékelés A tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben folyamatosan kell értékelni. Az óraszámok függvényében a heti 1 órás tárgyaknál félévente minimum 4, a magasabb óraszámoknál havonta egy vagy több érdemjeggyel kell értékelni a tanulót. Az ismeretek számonkérésének a követelményeit az adott tantervek továbbhaladási feltételeiben leírtak határozzák meg. A tantervi előírások alapján csak olyan ismeretanyag kérhető számon, amelyet a tanulók az oktatási folyamatban, mint tartalmakat megismertek a fejlesztési követelményeket és belépési tevékenységeket teljesítették. A beszámoltatáskor törekedni kell az objektív mutatók alapján való érdemjegyre, minősítésre és vegye figyelembe a tantervi útmutatókban, záró vizsgák követelményeiben leirt értékelési alapelveket, ill. szempontokat. A számonkérés tartalmilag és időben férjen bele a 45 perces órakeretbe, kivéve a vizsgatárgyakban és a gyakorlati oktatásban. A számonkérés igazodjon a tananyag legfontosabb követelményeihez. A számonkérés formái: írásbeli, szóbeli és gyakorlati. Az írásbeli számonkérés jellege szerint, lehet: teszt, esszé, feleletválasztás, kiegészítéses, rajzos, elemző komplex feladatok. Az írásbeli számonkérés tartalmát tekintve, lehet: témazáró, egy tanítási egységet felölelő, /dolgozat/ összefoglaló, elemzős /nagy dolgozat/. A tanítási egységen belül: tényanyagra, jártasságra, összefüggések feltárására utaló számonkérés. Szóbeli és írásbeli feleleteket egy azon számonkérésen belül csak egy érdemjeggyel szabad értékelni, kivéve a magyar irodalom, illetve ahol speciálisan a követelmények másként rögzítik. Ha az adott tantárgy osztályzatát részosztályzatokból átlagolva kell megállapítani, elégtelen a minősítés akkor, ha függetlenül az átlagtól egyetlen tantárgyból is elégtelen osztályzata van a tanulónak.

41

7. Az otthoni felkészüléshez előirt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az otthoni felkészüléshez előirt írásbeli és szóbeli feladatok elkészítése a tanulásirányítás szerves része. Az elkészítés a tanuló kötelezettségéhez tartozik, indokolatlan hiánya esetén a pedagógiai programban előirt értékelési alapelvek szerint kell eljárni. A feladatok tartalmilag szorosan kapcsolódjanak a tantervi anyaghoz. Olyan szorgalmi írásbeli és szóbeli feladatok esetén, amely a tanulói érdeklődés felkeltését, az ismeretek kiegészítését, a tantárgyi motivációt erősíti, a tanuló szorgalmának minősítéséhez is be kell számítani, hiánya érdemjeggyel nem rögzíthető. A feladatok mélysége és időtartama nem akadályozhatja meg a tanulót az egyéb tantárgyakra való felkészülésben. 8. Azon tananyagok, tantárgyak köre, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni. A tanuló teljesítményét az iskolában tanított valamennyi tantárgyban értékelni kell. Az értékelési szempontokat valamennyi tantárgyban a vizsgakövetelményeknek megfelelően kell összeállítani, hogy a tanulók rutint szerezzenek a vizsgafeladatok megoldásában. Nem kérhető számon azon tananyagok köre, amelyek a tantervben előirt továbbhaladási feltételekben nem, szerepelnek, ill. a tanulási folyamatban került megbeszélésre, gyakorlásra, kiegészítő tananyag, amely nem szerves része a törzsanyagnak. 9. A tanulók értékelése, minősítése Az értékelés, minősítés a tanuló megnyilvánulásainak viszonyítása az elérendő pedagógiai tervekben rögzített célokhoz, követelményekhez. Fontos az ismeretek, jártasságok, készségek értékelése mellett a személyiségjegyek figyelembe vétele a konkrét teljesítéstől függetlenül. Funkciói: Tájékoztatja a pedagógust, tanulót, szülőt, intézményt az eredményről, előmenetelről Mintát ad mások értékelésének módjáról. Alakítja a közösség mércéjét. Alapkövetelmény, hogy reális, hiteles legyen, vegye figyelembe a tanuló sajátosságait. A tantestület által közösen kialakított értékelési elvek adják az intézet egységes minősítési rendszerét, melyről minden tanuló, szülő tájékoztatást kap.

42 10. Oktatási - képzési folyamat 1. oktatási folyamatban, tanulmányi munkában valamennyi tagozaton és tantárgyban az ellenőrzés, értékelés, osztályozás folyamatossága követelmény 2. a tantárgy jellegének és követelményrendszerének figyelembe vételével az ellenőrzés, értékelés, osztályzás terjedjen ki az ismeretek, kézségek, jártasságok, képességek, gondolkodás mérésére 3. minél több ponton és tanulóra terjedjen ki a mérés: új ismeret-feldolgozás, alkalmazás közben, rendszerezés, összefoglalás, témazárás időszakában 4. a tanulásirányítás folyamatában az értékelés közvetlen formái, eszközei legyenek változatosak 5. a tanulásirányítás folyamatában a közvetett mérési eszközöket is alkalmazni kell: házi feladatok, kiselőadások, a tananyag elmélyítésére, az érdeklődés felkeltésére, kutatásra irányuló feladatok 6. a mérések normára orientáltak legyenek az iskolaszerkezetben megjelölt átjárhatósági pontokon, illetve kritériumra orientáltak a különbözeti vizsga és a továbbhaladás, felsőbb évfolyamba lépés feltételekor 7. az értékelés, a minősítés ötfokú skálán, a hagyományoknak megfelelően osztályozással történik, amelyet szöveges minőségi indoklás egészít ki 8. az értékelésben törekedni kell a reális, objektív mérési eszközök használatára 9. a vizsga, a mérés tartalma legyen hiteles, azaz azt kérje számon ami az oktatás folyamatában feldolgozásra került 10. az ellenőrzés, mérés, értékelés, osztályozás folyamata legyen tervezett, igazodjon a tantárgy jellegéhez és követelményeihez 11. a készség tárgyakban a számszerű értékelési rendszert megtartjuk, a testnevelésben a mérés tartalma: kondicionális képességek, koordinációs képességek és a mozgásműveltség mérése a tanult sportágak gyakorlat anyagából, és az öntevékeny sportban való aktivitás 12. a gyakorlatok színvonalának és a képességek fejlettségének értékelésére kidolgozott pontozási eljárás és osztályzattá alakítási kulcsok alapján kerül sor 13. a technikus, és a dolgozók gimnáziuma nappali oktatás munkarendje szerinti tagozaton a testnevelés tantárgyban a tanulók kondicionális képességének fejlődése, a foglalkozásokon való részvétele, valamint az önfejlesztő aktivitás az értékelési szempont. 11. Neveltségi szint Általános értékelési szempontok: 1. a közösségen belüli kommunikáció szintje 2. a múlt élményei, a jövő feladatai, perspektívák 3. a közösség szociális helyzete 4. a közösség vagy csoport szervezettsége, egyéni és közösségi szerepek működése 5. csoporton belüli interakciók szintje 6. csoport érték, és attitűd rendszere, a társadalmi erkölcsi értékekhez való viszony.

43 Az értékelés formái: 1. osztályközösségen belül, pedagógiai szempontból szükségszerű, alkalomszerű értékelések, tanulók félévi, év végi értékelése az iskolaközösségi szinten 2. végzős tanulók év végi osztályközösségi szinten való értékelése 3. a tanulók magatartási és szorgalmi minősítése négyfokozatú skálán történik, amelynek szempontjait és követelményrendszerét külön dokumentum rögzíti. Minősítési rendszer: 1. az iskolaközösségre vonatkozó házirenddel összhangban segítséget adjon a tanulók magatartását és szorgalmát minősítő osztályzatok kialakításához 2. a magatartás és szorgalom minősítés rendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal, félévenként ellenőrzi a magatartásban és szorgalomban mutatkozó változást, a tapasztalatairól tájékoztatja a szülőket 3. a végleges minősítés tükrözze a közösség véleményét és mind a közösség, mind az egyén számára legyen nevelő hatása 4. a helyi minősítési rendszer magatartási jegy elbírálásához általános alapelv: a magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt /felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett munka, viselkedés, hangnem / 5. a szorgalom elbírálásának általános alapelve: a szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét mérlegelve - mennyi erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját egyenletesen végezhesse - , fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt.

44 A tanuló magatartásának értékelése Magatartás 1.

2.

Fegyelmezettsége

példás

változó

megfelelő, még

másokat zavaró,

Erősen

állandó,

nem teljesen a

kifogásolható,

kifogásolható,

másokra

sajátja

gyenge ingadozó

másokat erősen

pozitívan

de igyekszik

zavaró, negatív

kiható

megjavulni. kevés

udvariatlan, nyegle durva, romboló,

példaértékű,

kivetnivalót hagy

közönséges,

tisztelettudó,

maga után

goromba, he-ves, hangoskodó

udvarias 3.

rossz

nagyfokú

Viselkedéskulturá- kifogástalan, ja, hangneme

jó

Hatása a

pozitív, aktív, részt vesz, de

nem árt, ingadozó, negatív, goromba,

közösségre, társas

segítőkész,

befolyást nem

közömbös,

ártó lélektelen,

gyakorol,

vonakodó, komisz

megfélemlítő

néha hibázik

részben tartja be

sokat vét ellene

időnként

ingadozó

felelőtlen,

emberi kapcsolatai jóindulatú, élen jár,

jóindulatú

kezdeményez ő 4.

Házirend betartása betartja, arra ösztönöz

5.

Felelősségérzete

nagyfokú

felelősségtuda feledékeny

megbizhatat-lan

t 6.

Hiányzásai

igazolatlan

igazolatlan

igazolatlan óráinak igazolatlan óráinak

óráinak

óráinak száma:

száma: max: 15

száma: max: 3 max: 8

száma: max: 16 vagy annál több

45 A tanuló szorgalmának értékelése Példás

Szorgalom

Jó

Változó

Hanyag

Iskolai

Törekvő, készséges,

Kötelességtudó,

Munkavégzése

Megbízhatatlan, hanyag,

munkában

megbízható, gondos,

aktivitása változó

rendszertelen,

felületes

ambiciózus

pontatlan, passzív

Önértékelés

Megalapozott,

Felértékelő,

Önbizalma

Önbizalma értékítélete,

kiegyensúlyozott,

elégedett

hiányos, értékeit

hiányos

rendes

nem ismeri fel

Akarati

Kitartó, szavaálló,

Biztatást, kontrollt Akarati

Akarati erőfeszítésekre

vonások

állhatatos,

igényel,

erőfeszítésre csak nem képes

mérsékelten

külső segítséggel

irányításra,

képes

ösztönzésre szorul Érdeklődés

Teljesítmény

Sokoldalú, tartós

Kitartása

Kialakulatlan

Kialakulatlan, közömbös,

hullámzó,

változó, de

alig motiválható, passzív

egyoldalú, tartós

motiválható

Képességeihez mérten Képességeihez

Ingadozó,

Képességeihez mérten alul

optimális eredményt

mérten erőfeszítés

képességéhez

teljesít, megelégszik a

ér el teljesitmény

nélkül

mérten alul

minimummal

orientált

egyenletesen

teljesít

teljesít, teljesítménye átlagos Önfejlesztő

Fejlődése érdekében

Lehetőségeket

Kapott segítséget Lehetőségeket és a

aktivitás

az iskolai és az

alkalomszerűen

csak ritkán

segítséget nem fogadja,

iskolán kívüli

használja ki,

használja fel,

elutasító

lehetőségeket

ambíciója hiányos, nem ambicionál,

kihasználja, aktivitása ösztönzést igényel

önfejlesztésben

tudatos

nem aktív

46 12. A középszintű érettségi vizsga témakörei A 40/2002. (V.24.) OM rendelet melléklete írja elő a kötelező és választható vizsgatárgyak témaköreit és követelményeit. Az iskolában a következő tantárgyak választhatók az érettségin: 

Biológia



Fizika



Földrajz



Informatika



Kémia

13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. A társadalmi elvárásokból és a szakmai irányultságunkból adódóan fontos feladat a diákok fizikális képességeinek erősítése. A tanulók fizikai állapotának mérése, a törvényi előírásoknak megfelelően, évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) történik. A törvényi kötelezettség végrehajtását az Oktatási Minisztérium sportbizottsága által készített HUNGAROFIT-tesztsor alapján biztosítjuk. Tartalmazza a : helyből távolugrást, Cooper-tesztet, fekvőtámaszban karhajlítást és nyújtást, hasonfekvésből törzsemelést, valamint hanyatt fekvésből felülést. Értékelési táblázat alapján történik a kiértékelés. Minden tanévben kétszer, a félévi és az év végi nevelési értekezleten tájékoztatást kap a tantestület a tanulók, illetve az osztályok eredményeiről, a trendekről.

47

III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA autóelektronikai műszerész Tananyagegység, tananyagelemek megnevezése

OKJ: 52 525 01 1000 00 00

SZVK 2010.

KP. 2008.

Évfolyam

évi óraszám/ évfolyam

összóraszám

1/13

2/14

324 36 36 36 36 36 36 36 72 180 72 36 72 36 36

-

108

-

36 36 36 -

160 32 32 64 32 32

3.3 Ügyfélkommunikációs ismeretek

-

32

0872-06 Autóelektronikai műszerész feladatai

-

ELMÉLETI ISMERETEK 0615-06 Szakmai alapok 1.1 Mechanika 1.2 Hőtan 1.3 Anyagismeret 1.4 Általános technológia elmélete 1.6 Gépelemek, géptan 1.7 Villamos alapok 1.8 Mechanikai mérések elmélete 1.10 Villamos mérések elmélete 0615-06 Szakmai ismeretek 2.1 Gépjármű szerkezettan 2.2 Autóvillamosság elmélete 2.4 Autóelektronika elmélete 0618-06 Szakmai tudás fejlesztése II. 2.1 Irányítástechnika az autóban (elmélet) 0673-06 Munka- és baleset- és tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek 1.1 Munka-, baleset- és tűzvédelmi ismeretek 1.2 Környezetvédelmi ismeretek 1.3 Hulladékok, veszélyes anyagok tárolása 0618-06 Szakmai tudás fejlesztése I. 1.1 Hatósági vizsgálatok elmélete 1.3 Műszaki továbbképzés 1.4 Alternatív hajtású járművek 1.5 Gondoskodás a vállalkozás hatékony működéséről 0673-06 Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek

1.5 Nem villamos mennyiségek mérése

-

320 160

1.6 Járműdiagnosztika

-

160

-

64

-

64

216 36 108 72

-

0886-06 Általános vállalkozási feladatok 1.1 Vállalkozás működtetése

648

1224

576

ELMÉLETIGÉNYES GYAKORLATI ISMERETEK 0615-06 Szakmai alapok 1.5 Általános technológia gyakorlata 1.9 Mechanikai mérések gyakorlata 1.11 Villamos mérések gyakorlata

468

884

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Ágazati szakközépiskola i képzés összes óraszáma

Szakmai követelménymodul

48 Ágazati Szakképesí szakközépisk A tésolai képzés specifikus szakkép óraszáma a zés szakképzés közismeret összes óraszáma nélkül óraszá 5/13. és ma 1/13 2/14

Autószerelő Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan OKJ 54 525 02 (2012) SZVK 2013 KP 2013 Tantárgyak, témakörök Munkavédelmi alapismeretek

9. e

gy

10. ög y

e

gy

11. ög y

e

gy

12. ög y

e

gy

e

gy ögy

e

gy

36

18 36

18

72

36 36

36

18

8

8

8

36

20 20

20

18

8

8

témakör 1 témakör 2 témakör 3 Közlekedési ismeretek Közlekedéstört énet, közlekedési fogalmak A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállás ai Műszaki rajz Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás Metszeti ábrázolás Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések Jelképes ábrázolás

72

72

8

90 108

90

36

18 18

18

18

18 18

18

18

18 18

18

72

36 36

36

Mechanika Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek

72

72 72

72

18

18 18

18

18

18 18

18

Szilárdságtan Kinematikakinetika

24

24 24

24

12

12 12

12

49 Gépelemekgéptan Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsillapító k Csövek és csőszerelvények

10 4 108

108

20

20 20

20

6

6

6

6

10

10 10

10

Tengelyek

8

8

8

8

Csapágyazások Tengelykapcsol ók

12

12 12

12

10

10 10

10

Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok Technológiai alapismeretek

6

6

6

Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakításo k, hőkezelések Kötések Forgács nélküli hidegalakítások Forgácsolás Felújítási technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechnik a Elektrotechnika -elektronika Villamos alapfogalmak Egyenfeszültsé gű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet

72

64

64

6

32 36 13 6 144

144

18

12 12

12

36

12 14

14

18

12 12

12

36

18 18

18

18

12 14

14

18

6

8

8

16

12 12

12

16

10 10

10

32

22 24

24

32

20 20 13 6 144

20 144

22

22 22

22

16

16 16

16

12

12 12

12

14

14 14

14

8

8

8

72

72

72

96

64

8

36

50

10418-12 Járműkarba ntartás

11498-12 Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás I.

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők Digitális áramkörök Karbantartási gyakorlatok Mérés és előrajzolás Megmunkálás I. Kötések Megmunkálás II. Anyagvizsgálat ok Szerelés Mérési gyakorlatok Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozóáram ú villamos alapmérések I. Váltakozóáram ú villamos alapmérések II. Foglalkoztatás

16

22 26

22

16

6

10

10

36 36 59 96 5 432 80

36

32 10 8 70

10 10 8 5

14 14 4 0

32 20

5

5

64 50

30

20

## # 70

35 ## # 55

54 ## # ## # ## #

36 25

49

440

26

5

35

72

10

72

### 20

112

72

10

72

36

10

40

96 64

### 25

###

96 96

144 80

224

16 20

30

25

55

32 28

42

20

62

32 32

48

25

73

16 16

24

10

34 16

16

64

64

32

32

16

16

témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 Járműkarbantar tás Dokumentációs ismeretek

10421-12 Autószerelő feladatai

10418-12 Járműkarbantartás

51 Ápolási és szervizművelete k Gépkocsi vizsgálati műveletek Gazdasági ismeretek Adózási ismeretek Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok Járműkarbantar tás gyakorlata Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizművelete k Gépkocsi vizsgálati műveletek Gépjárműszerkezettan Otto-motorok szerkezete, működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok hűtése, kenése Motorok tüzelőanyagellátó rendszerei Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberend ezések Fékrendszerek Gépjárművillamosságtan A gépjármű villamos hálózata Villamos energia ellátás Fogyasztók Motorok elektronikus irányítása Szerelési gyakorlat

6

6

10

10

16

16

8

8

4

4

4

4 160

128

32

16

64

40

64

72

192

192

30

30

30

30

10

10

32

32

30

30

30

30

30

30

128

128

20

20

36

36

36

36

36

36 192

160

10422-12 Járműdiagnosztika

52 Motorok Erőátviteli berendezések Futóművek és kormányberend ezések

64

50

32

30

32

20

Fékrendszerek Elektromos berendezések szerelése Járműdiagnoszt ika Motordiagnoszt ika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája Járműdiagnoszt ika gyakorlata Motordiagnoszt ika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája

32

20

32

40

Összesen Óra/hét Összesen

18 10 0 8

21 10 6 8

5

6

3

288

70

21 14 6 4

3

324

6 10 5

22 19 ## 4 2 # 648 576

4

252

7 14 0

6

416

18 ## #

ofői: 1 összes óra

35

96

36

36

24

24

36

36

544

192

160

64

60

64

40

64

60

544

###

17

16

1224

96

160

1088 ofői:1 35

17 ###

53 Szakmai követelménymodul Autótechnikus 55 521 01

Járműfenntartási feladatok

10423-12

Járműfenntartási üzemvitel

10424-12

Tantárgyak/témakörök KP. 2013 SZVK. 2012

Elméleti órák száma

Gépjárműszerkezetek

160

Motorok elméleti körfolyamatai és fajlagos mutatói. A forgattyús mechanizmus mozgástörvényei, erőviszonyai.

30

Otto- és dízelmotorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei, elektronikus irányításuk, érzékelők, beavatkozók.

35

Otto- és dízelmotorok mechanikai és emisszió-technikai vizsgálata.

35

A korszerű erőátviteli rendszer elemei, működése és vizsgálata.

30

A gépjármű egyéb szerkezeti elemei és azok vizsgálata.

30

Szakmai számítások

32

Motorjellemzők számítása

8

Hajtóműjellemzők számítása

8

Villamos jellemzők számítása

16

Gyakorlati órák száma

Gépjárműfenntartás gyakorlata

224

Dokumentációs ismeretek

35

Ápolási és szervizműveletek

54

Gépkocsi-vizsgálati műveletek

135

Veszélyes anyagok kezelése

64

Hulladékgazdálkodás

24

Veszélyes anyagok kezelése és nyilvántartása

18

Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás

22

Vállalkozási ismeretek

32

Adózási ismeretek. számlakészítés

16

Munkajogi ismeretek

8

Gazdasági társaságok

8

Műszaki dokumentációs ismeretek

64

54

Korszerű járműtechnika

10425-12

Műszaki dokumentáció készítése

32

Ügyfélkapcsolat

16

Eszközkarbantartás

16

Számítástechnika gyakorlat

32

A rajzoló program bemutatása

10

Alkatrész-kapcsolatok bemutatása, összeállítási rajzok készítése

10

Szakmai összeállítási rajzok rajz-olvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása

12

Korszerű járműtechnika

160

Gépjárművek belső- és külsőkapcsolati rendszerei, informatikai hálózatai

26

Korszerű gépjárművek környezetvédel-mi, energetikai és közlekedésbiztonsági követelményei, károsanyag-csökkentő rendszerek.

26

Korszerű gépjárművek integrált motorirányító rendszerei

36

Alternatív hajtású járművek

36

Korszerű gépjárművek egyéb villamos berendezései

36

Korszerű járműtechnika gyakorlat Otto-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Dízel-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Gépjárművek egyéb korszerű elektronikusan irányított rendszereinek vizsgálata és javítása

160

64

64

32

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

160

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

64

55 Elektronikai mérések gyakorlat

64

Klímatechnika gyakorlat

32

osztáyfőnöki

32

összesen

544

576

17

18

Összes órák száma: osztályfőnöki

1120 49,2

50,8

56 Járműfényező Szakmai követelménymodul/Tananyagegység Óraszám azonosítója 0110-11

megnevezése Általános gépészeti munka, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

1/11. év e gy 36 36

Elsősegélynyújtás,munkabiztonság, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata Járműfényező feladatai

36

1.0/0596-06

Anyagok megismerése

72

2.0/0596-06

Általános szakmai ismeretek elsajátítása Általános feladatok végzése

108

108

7.0/0596-06

Felület-előkészítési technológiák elsajátítása Felület-előkészítési technológiák alkalmazása Fényezési technológiai ismeretek elsajátítása Fényezési technológiák alkalmazása

8.0/0596-06

Karbantartási, tisztítási munkálatok

36

1.0/0110-11 2.0/0110-11

4.0/0596-06 5.0/0596-06 6.0/0596-06

Oktatási intézmény

A képzés befejezését követően záróvizsga

2/12. év e gy

432

648 256 736 Oktatási intézmény és Külső gyakorlati képzőhely 72 64 32

72

64

108 64

96

144

352

108

64 216

192

36

Általános vállalkozási feladatok

36

32

32

Általános vállalkozási feladatok

36

32

32

Összesen: 468 Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki

A képzés befejezését követően záróvizsga

64

0886-06 1.0/0886-06

Értékelési időpont

36

0596-06

3.0/0596-06

Képzési helyszín

720 288 768 160

Oktatási intézmény

A képzés befejezését követően záróvizsga

57 Szakmai követelménymodul/Tananyagegység

azonosítója 0110-11

1.0/0110-11

2.0/0110-11

Karosszérialakatos Óraszám

megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

6361-11

1/11. évfolyam e gy 36

36

36

144

396

Műszaki dokumentációk

36

72

2.0/6361-11

Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat

18

36

36

36

36 18

180 72

4.0/6361-11 5.0/6361-11

Fémek alakítása Alapszerelések végzése Gépészeti kötési feladatok

0220-11

1.0/0220-11 2.0/0220-11

36 Gépészeti kötések elméleti alapjai Gépészeti kötések készítése

36

36

0

64

1.0/0594-06 2.0/0594-06 3.0/0594-06 4.0/0594-06 5.0/0594-06

252

6.0/0594-06 7.0/0594-06

Szakmai ismeretek Szerelési ismeretek Karosszéria javítási ismeretek Kézi forgácsolási ismeretek Karosszéria hegesztési ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Szerelési gyakorlatok I.

8.0/0594-06

0

96

A képzés befejezését követően záróvizsga

Oktatási intézmény/Kül ső gyakorlati munkahely

A képzés befejezését követően záróvizsga

36

96

216

Oktatási intézmény és 640 Külső gyakorlati képzőhely

72 36 36 18

192

32 32 64

36 18

32 36

96

Karosszéria javítási gyakorlatok

72

416

9.0/0594-06

Kézi forgácsolási gyakorlatok

36

10.0/0594-06

36

64

11.0/0594-06

Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok Szerelési gyakorlatok II.

36

64

12.0/0594-06

Szerelési ismeretek II.

36

Oktatási intézmény

64

Karosszérialakatos feladatai 0594-06

Értékelési időpont

A képzés befejezését követően záróvizsga

36

1.0/6361-11

3.0/6361-11

2/12. évfolyam e gy

Képzési helyszín Oktatási intézmény

32

A képzés befejezését követően záróvizsga

58

0886-06 1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok Általános vállalkozási feladatok Összesen: 468 Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki

36

32

32

36

32

32

720 160

288

768

Oktatási intézmény

A képzés befejezését követően záróvizsga

59 Karosszérialakatos Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója

0110-11

1.0/0110-11

2.0/0110-11 6361-11

1.0/6361-11 2.0/6361-11

3.0/6361-11

megnevezése

Óraszám 1/9. év e

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és 36 környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 36 környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok 144

2/10. év

gy

e

gy

3/11. év e

gy

36

Képzési helyszín Oktatási intézmény

Értékelési időpont A képzés befejezését követően záróvizsga

Oktatási intézmény

A képzés befejezését követően

Oktatási intézmény/K ülső gyakorlati munkahely

A képzés befejezését követően záróvizsga

Oktatási intézmény és Külső gyakorlati képzőhely

A képzés befejezését követően záróvizsga

36

414

Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat

36

72

18

36

36

36

36

198

18

72

Fémek alakítása 4.0/6361-11 5.0/6361-11

Alapszerelések végzése Gépészeti kötési feladatok

0220-11

1.0/0220-11 2.0/0220-11

0

18

Gépészeti kötések elméleti alapjai Gépészeti kötések készítése

1

3

1

18

1

1

1

3

1

Karosszérialakatos feladatai 0594-06

7

8

4

1.0/0594-06

Szakmai ismeretek

1

1

2.0/0594-06

Szerelési ismeretek

1

1

3.0/0594-06

Karosszéria javítási ismeretek

1

1

19

60 4.0/0594-06 5.0/0594-06 6.0/0594-06 7.0/0594-06

Kézi forgácsolási ismeretek Karosszéria hegesztési ismeretek

1 1

Környezetvédelmi ismeretek Szerelési gyakorlatok I.

0,5

0,5 1

3

Karosszéria javítási gyakorlatok

4

14

Kézi forgácsolási gyakorlatok

1

Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok

1

11.0/0594-06

Szerelési gyakorlatok II.

1

12.0/0594-06

Szerelési ismeretek II.

8.0/0594-06 9.0/0594-06 10.0/0594-06

0886-06 1.0/0886-06

1,5

Általános vállalkozási feladatok Általános vállalkozási feladatok Összesen: 180 Összefüggő szakmai gyakorlat

468 140

8

2 0,5

1

1

1

1

1

1

12

6

21

160

Oktatási intézmény

A képzés befejezését követően záróvizsga

61

3 év szakképző évfolyam esetén 10/1 járműfényező Járműfényező Szakmai követelménymodul/Tananyagegység 1/9.év azonosítója

0110-11

1.0/0110-11

2.0/0110-11

megnevezése

e

gy

Általános gépészeti munka, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

36

36

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elmélete

36

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata

2/10. év e

gy

3/11. év e

gy

36

Járműfényező feladatai

180 396 7

Anyagok megismerése

72

1

1,5

Általános szakmai ismeretek elsajátítása

36

2

1,5

13

6

20

0596-06

1.0/0596-06

2.0/0596-06

Képzési Értékelési helyszín időpont Oktatási A képzés intézmény befejezését követően záróvizsga

Általános feladatok végzése

72

1

2

3.0/0596-06

4.0/0596-06

Felület-előkészítési technológiák elsajátítása

5.0/0596-06

Felület-előkészítési technológiák alkalmazása

6.0/0596-06

Fényezési technológiai ismeretek elsajátítása

144

5

9

7.0/0596-06

Fényezési technológiák alkalmazása

36

1

1

8.0/0596-06

Karbantartási, tisztítási munkálatok

36

2

144

36

1,5

6

2

8

1,5

Oktatási intézmény és Külső gyakorlati képzőhely

A képzés befejezését követően záróvizsga

62

0886-06 1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok

1

1

1

Általános vállalkozási feladatok

1

1

1

14

7

21

Összesen: 216 432 7 Összefüggő szakmai gyakorlat

140

160

Oktatási A képzés intézmény befejezését követően záróvizsga

63

Járműfényező

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

OKJ 34 525 03 (2012) Szakmai követelménymodul KP 2012, SZVK 2013

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám 1/9. évfolyam

Tantárgyak/témakörök

e

Munkavédelmi alapismeretek

18

gy

ögy

3/11. 2/10. évfolyam évfolyam e

gy

ögy

e

témakör 1 témakör 2 témakör 3

10482-12 Járműfényező feladatai

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

11497-12 Foglalkoztatás I.

11499-12 Foglalkoztatás II.

témakör 4 Foglalkoztatás

16

témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

64

témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkavédelem

18

Elsősegélynyújtás

6

Munkabiztonság

6

Környezetvédelem

6

Elsősegélynyújtás gyakorlata

36

Elsősegélynyújtás törések esetén

12

Elsősegélynyújtás vérzések esetén

12

Elsősegélynyújtás egyéb sérülések esetén A felületkezelés alapjai (anyag-, eszközés szerszámismeret) Fizikai, kémiai, hőtani, szakrajzi alapismeretek

12 72

72

64

18

12

6

Színelmélet, színező anyagok

12

12

Tapaszok és jellemzőik

12

12

16

Festékek összetevői

12

12

16

Felületelőkészítés anyagai, eszközei

12

12

16

Eszköz- és szerszámismeret Felület-előkészítési, fényezési technológiák

6

12

10

72

252

128

Gépjárművek tisztítása

18

18

Kézi felületcsiszolási technológiák

18

18

Gépi felületcsiszolási technológiák

9

9

18

Kittek előkészítése, felhordása,

18

9

9

gy

64 anyagmennyiség meghatározása Tapaszolás előtti felület előkészítés

9

18

9

Zsírtalanítás

36

9

Nagynyomású festékszórás technológiája Elektrosztatikus festékszórás technológiája Elektroforetikus festékszórás technológiája

36

9

18

24

18

14

Közúti járművek festése, fényezése Kiegészítő és díszítő, Polírozás, Helyi, javítások technológiái A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata

36

18

36

18

324

576

Kittelés előtti felület előkészítések

72

72

Kittfelhordások

72

72

36

Kittcsiszolások

36

36

72

72

72

36

72

72

36

Kitakarások Előkészítő, díszítő technológiák alkalmazása

36

Festékfelviteli eljárások

448

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Lakkozási technológiák Javítási technológiák Kőfelverődés elleni és üregvédelmi technológiák Karbantartási műveletek

36

Vállalkozási ismeretek

36

Vállalkozások típusai, jogszabályi háttér

12

Vállalkozás indítása, működtetése

12

Dokumentumok

12

A vállalkozás gyakorlata

72

72

72

72

36

36

72

16 32 32

36

16

Marketing tevékenység

9

4

Kapcsolattartási gyakorlatok

9

Dokumentumok kitöltése Összesen: Óra/hét

18 216

396

6

11

12 324 576 140

9

16

304 448 140

9,5

16

65

Gépi forgácsoló szakképesítés Szakmai követelménymodul/Tananyagegy ség azonosítój a

0110-11

1.0/011011

2.0/011011 6361-11

megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

Óraszám 1/9. 2/10. évfolya évfolyam m e gy e gy

36

14 4

396 72

2.0/636111 3.0/636111 4.0/636111 5.0/636111

Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása

18

36

36

36

36

180

Alapszerelések végzése Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

18

72

1.0/636211 2.0/636211

2

2

1

Anyagvizsgálatok

1

1

0,5

Nagypontosságú geometriai mérések

1

1

0,5

Gépi forgácsolás műveletei Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Sík- és hengeres felületek megmunkálása

Képzési helyszín Tanterem/ Tanműhely

Értékelési időpont Szintvizsg a

Tanterem/ Tanműhely

Szintvizsg a

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

36

36

6362-11

gy

36

Műszaki dokumentációk

1.0/634411 2.0/634411

e

36

1.0/636111

6344-11

3/11. évfolyam

36

6

11 7

20

36

4

6

2

3

2

5

3

14

66 3.0/636211

Különféle menetek vágása, fúrása

1

2

4.0/636211

Karbantartások

1

1

Összesen: 18 0 Összefüggő szakmai gyakorlat

468 8

13

140

16 0

7

21

67 Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója

0110-11

megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

1/11. évfolyam e

gy

36

36

1.0/011011

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete

2.0/011011

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata

6361-11

Gépészeti alapozó feladatok

144

396

1.0/636111

Műszaki dokumentációk

36

72

2.0/636111 3.0/636111 4.0/636111 5.0/636111

Gépészeti alapmérések

18

36

Anyagismeret, anyagvizsgálat

36

36

Fémek alakítása

36

180

Alapszerelések végzése

18

72

2/12. évfolyam e

gy

1.0/634411 2.0/634411

36

72

72

Anyagvizsgálatok

36

36

16

Nagypontosságú geometriai mérések

36

36

16

0

32

6362-11

Gépi forgácsolás műveletei

216

216

288

736

1.0/636211

Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek

72

72

192

224

2.0/636211

Sík- és hengeres felületek megmunkálása

108

72

96

512

3.0/636211

Különféle menetek vágása, fúrása

18

36

4.0/636211

Karbantartások

18

36

468

720

288

768

Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki

Értékelési időpont Szintvizsga

36

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 6344-11

Képzési helyszín Tanterem/ Tanműhely

160

Tanterem/ Tanműhely

Szintvizsga

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

68

Gépi forgácsoló

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám

OKJ 34 521 03 (2012)

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

11497-12 Foglalkoztatás I.

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

KP 2013, SZVK 2013 Szakmai követelménymodul Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

1/9. évfolyam e

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e

36 8 8 4 4 4 8

Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek

16 4

Munkaviszony létesítése

4

Álláskeresés

4

Munkanélküliség

4

Foglalkoztatás I.

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

Munkavállalói szókincs

20

10

Munkavédelem

36

Munkabiztonság

12

Tűzvédelem

12

Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

12 36 12

12

Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok

72

Műszaki dokumentációk

18

Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat

18

Fémek alakítása

18

12

18

gy

10175-12 Köszörűs feladatok

10176-12 Marós feladatok

10174-12 Esztergályos feladatok

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

69 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

216

Műszaki dokumentációk

72

Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat

18

Gépészeti alapismeretek Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

108

Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata

18

36

72

12

24

12

24

12

24 180 60 60 60

Esztergálás

108

128

Az esztergálás eszközei Az esztergálás technológiája

36

32

36

64

CNC programozás

36

32

Esztergálás gyakorlata

252

144

Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata

72

32

108

64

CNC esztergálás

72

48

Marás gyakorlata

216

160

Az eszközök használata

36

32

A marás gyakorlata CNC marás technológiája

108

64

72

64

Marás

108

A marás eszközei

36

A marás technológiája

36

CNC programozás

36

Köszörülés

72

96

Köszörülés eszközei Köszörülési technológiák

18

32

18

32

CNC programozás

36

32

Köszörülés gyakorlata

###

72

140

192

70 Eszközök használata Köszörülési technológiák alkalmazása

18

64

18

64

CNC köszörülés

36

64

Összesen: Óra/hét

180

432

360

540

304

496

5

12

10

15

9,5

16

71

2 év szakképző évfolyam esetén Szerszámkészítő szakképesítés Szakmai követelménymodul/Tananyagegység

azonosítója

0110-11

1.0/0110-11

2.0/0110-11

megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete

Óraszám 1/11. évfolyam

2/12. évfolyam

e

gy

e

36

36

126

288

1.0/6361-11

Műszaki dokumentációk

54

36

2.0/6361-11

Gépipari alapmérések

18

36

3.0/6361-11

Anyagismeret, anyagvizsgálat

18

36

Fémek alakítása Alapszerelések végzése

18 18

144 36

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 6344-11

1.0/6344-11 2.0/6344-11

Anyagvizsgálatok Nagypontosságú geometriai és műszaki mérések

Értékelési időpont

Szintvizsga

36

Gépészeti alapozó feladatok

4.0/6361-11 5.0/6361-11

Képzési helyszín Tanterem/ Tanműhely

36

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata

6361-11

gy

54

72

36

36

18

36

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szintvizsga

Szakmai vizsga

72 Szerszám- és készülékgyártás 6367-11

1.0/6367-11

2.0/6367-11

3.0/6367-11

4.0/6367-11 5.0/6367-11 6.0/6367-11

6345-11

1.0/6345-11

2.0/6345-11

3.0/6345-11 4.0/6345-11

Irányítás és vezérléstechnikai alapismeretek (villamosság, pneumatika, elektorpneumatika, hidraulika) Hagyományos és CNC gépi forgácsolási technológia Készülékelemek gyártása, készülékek összeszerelése Új szerszámok gyártása, készülékek összeszerelése Szikraforgácsoló Hőkezelés Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása

252

324

176

544

36

36

108

108

96

288

18

36

32

32

72

108

32

128

16

96

18

224

Szerszámműködtetés és gépei

16

64

Szerszámvizsgálat, szerszámok karbantartása, javítása és minősítése

32

48

32

64

32

48

288

768

Szerszámok beállítása, átadása, dokumentálása, minőségbiztosítás Specifikus munkahelyi feladatok

Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki

468

Szakmai vizsga

36

112

Összesen:

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

720 160

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai Vizsga

73

3 év szakképző évfolyam esetén 10/3 szerszámkészítő Szerszámkészítő szakképesítés Szakmai követelménymodul/Tananyagegység

azonosítója

0110-11

1.0/0110-11

2.0/0110-11

6361-11

megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete

1/9. 2/10. évfolyam évfolyam e

gy

1

1

gy

e

gy

Képzési helyszín Tanterem/ tanműhely

Értékelési időpont Szintvizsga

1

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

e

3/11. évfolyam

1

4

10

1.0/6361-11

Műszaki dokumentációk

1,5

1

2.0/6361-11

Gépészeti alapmérések

0,5

1

3.0/6361-11

Anyagismeret, anyagvizsgálat

0,5

0,5

4.0/6361-11

Fémek alakítása

0,5

5

5.0/6361-11

Alapszerelések végzése

0,5

2

6344-11

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

2

2

1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

1

0,5

2.0/6344-11

Nagypontosságú geometriai és műszaki mérések

0,5

1

6367-11

Szerszám- és készülékgyártás 7

14

4,5

Tanterem/ Tanműhely

Szintvizsga

Tanterem/ Tanműhely

Szakmai vizsga

Tanterem/

Szakmai

Tanműhely/ Gazdálkodó 12,5 szervezet

vizsga

74

1.0/6367-11

Irányítás és vezérléstechnikai alapismeretek (villamosság, pneumatika, elektropneumatika, hidraulika)

1

1

2.0/6367-11

Hagyományos és CNC gépi forgácsoló technológiák

3

5

3

6

3.0/6367-11

Készülékelemek gyártása, készülékek összeszerelése

0,5

1

0,5

1

2

6

0,5

3,5

0,5

2

4.0/6367-11

Új szerszámok gyártása, szerelése

5.0/6367-11

Szikraforgácsolás

6.0/6367-11

Hőkezelések elmélete

6345-11

Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása

2,5

8,5

Szerszámműködtetés és gépei

0,5

2

0,5

2

1

2

0,5

2,5

7

21

1.0/6345-11

2.0/6345-11

3.0/6345-11 4.0/6345-11

0,5

1

Szerszámvizsgálat, szerszámok karbantartása, javítása és minősítése Szerszámok beállítása, átadása, dokumentálása, minőségbiztosítás Specifikus munkahelyi feladatok Összesen:

Összefüggő szakmai gyakorlat

6

12 140

7

14 160

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

75

Szerszámkészítő

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

OKJ 34 521 10 (2012) KPR 2012; SZVK 2013

1/9. évfolyam

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság

36

Munkavédelmi alapismeretek

8

Munkahelyek kialakítása

8

Munkavégzés személyi feltételei

4

Munkaeszközök biztonsága

4

Munkakörnyezeti hatások

4

Munkavédelmi jogi ismeretek

8

gy

ögy

e

gy

ögy

3/11.évfolyam e

Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek

4

Munkaviszony létesítése

4

Álláskeresés

4

Munkanélküliség

4

Foglalkoztatás I.

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

Munkavállalói szókincs

20

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

11499-12 Foglalkoztatás II.

e

2/10. évfolyam

11497-12 Foglalkoztatás I.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelménymodul

Óraszám

16

Munkavédelem

36

Munkabiztonság

12

Tűzvédelem

12

Környezetvédelem

12

Elsősegélynyújtás gyakorlata

36

Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

12

Sérülések ellátása

12

12

Gépészeti alapozó feladatok

108

Műszaki dokumentációk

36

Gépészeti alapmérések

18

Anyagismeret, anyagvizsgálat

18

Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

36 180

Műszaki dokumentációk

72

Gépészeti alapmérések

36

Anyagismeret, anyagvizsgálat

36

Gépészeti alapismeretek

36

140

140

gy

10192-12 Szerszám- és készülékgyártás

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

76 Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

108

Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

36 36 36 108

Roncsolásos anyagvizsgálat

36

Roncsolásmentes anyagvizsgálat

36

Mérőeszközök használata

36

Szerszám- és készülékgyártás Szerszámkészítés, hőkezelési eljárások alapjai

36

144

128

9

36

32

Készülékelemek

9

36

32

Szikraforgácsolás alapjai Irányítás és vezérléstechnika elmélete Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata Szerszámok gyártása, szikraforgácsolás, hőkezelés, szerelés Készülékelemek gyártása, összeállítása

9

36

32

9

36

32

10193-12 Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása

Irányítás és vezérléstechnika

180

468

224

72

144

96

72

216

64

36

108

64

Üzemeltetés és karbantartás Szerszámok és készülékek gépeinek működtetése

72

96

24

32

Karbantartás Általános üzemeltetés és karbantartás Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata Szerszámok és készülékek gépeinek használata

24

32

24

32 288 160

Karbantartási műveletek Általános üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

Összesen: Óra/hét

64 64 216

396

6

11

140

324

576

9

16

140

304

512

9,5

16

77 3 év szakképző évfolyam esetén 10/4 géplakatos Géplakatos szakképesítés Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység

1/9. évfolyam

azonosítója

megnevezése

0110-11

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

36

1.0/0110-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete

36

2.0/0110-11

6361-11

1.0/6361-11

e

gy

e

3/11. Képzési évfolyam helyszín

gy

e

Értékelési Időpont

gy Tanterem/ Tanműhely

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata

Gépészeti alapozó feladatok

2/10. évfolyam

36

Szintvizsga

36

162 396

Tanterem/ Tanműhely

Szintvizsga

Műszaki dokumentációk

2.0/6361-11

Gépészeti alapmérések

3.0/6361-11

Anyagismeret, anyagvizsgálat

54

72

18

36

36

36

4.0/6361-11

Fémek alakítása

36

180

5.0/6361-11

Alapszerelések végzése

18

72

0220-11

Gépészeti kötési feladatok

18

1

1.0/0220-11

Gépészeti kötések elméleti alapjai

18

1

2.0/0220-11

Gépészeti kötések készítése

6344-11

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

3

1

1

0,5 3

0

0

1

3

0,5

1

1

0

1 0,5

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó Szakmai vizsga szervezet

78 2.0/6344-11

Nagypontosságú geometriai mérések

0,5

2

6363-11

Gépelemek szerelési feladatai

2

4

1

3

1.0/6363-11

Gépelemek beállítása

2

4

1

2

2.0/6363-11

Műszaki mérések

6364-11 1.0/6364-11

Géplakatos műveletek Melegüzemi gyakorlatok

3 1

4 2

2.0/6364-11

Megmunkálások

2

2

3.0/6364-11

Üzembe helyezés Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat

0,5

1

216 432 140

7

14 160

4

Tanterem/ Tanműhely/ Szakmai Gazdálkodó vizsga szervezet

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó Szakmai vizsga szervezet

16 3

4

13

6

21

Tanterem/ Tanműhely/ Szakmai Gazdálkodó vizsga szervezet

79

OKJ:31 521 10 1000 00 00

megnevezése

112/1.0/0 Műszaki 111-06 dokumentációk 112/2.0/0 111-06

Geometriai mérés

jell azonosító ja ege

szk szk szk szk szk

112/3.0/0 111-06

Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása

szk szk szk

Gépészeti 112/1.0/0 kötések elméleti 220-06 alapjai Általános gépészeti 112/1.0/0 munka-, 110-06 baleset-, tűz és környezetvédel mi feladatok 112/1.0/0 Műszaki 345-06 mérések

Gépelemek beállítása

Munkabiztonság, minőségvédelem Anyagjelölések értelmezése Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete

Fémek kézi és kisgépes alakítása

112/1.1/0 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, szk 110-06 környezetvédelem

szk szk

szk szk

112/1.1/0 345-06 112/2.1/0 345-06 112/2.2/0 345-06 112/2.3/0 345-06 112/2.4/0 345-06 112/3.1/0 345-06 112/3.2/0 345-06 112/3.3/0 345-06

0

Előrajzolás

112/1.2/0 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 110-06 környezetvédelem elméleti ismeretei

szk Gépbeállítás

0 Geometriai mérések elmélete

szk

szk

0

Geometriai mérések

112/1.1/0 Gépészeti kötések elméleti alapjai 220-06

szk

112/3.0/0 345-06

Műszaki dokumentációk

szk

szk 112/2.0/0 345-06

112/1.1/0 111-06 112/2.1/0 111-06 112/2.2/0 111-06 112/3.1/0 111-06 112/3.2/0 111-06 112/3.3/0 111-06 112/3.4/0 111-06 112/3.5/0 111-06

megnevezése

9. évfolyam

azonosító ja

Műszaki mérések

0

0

0

Gépelemek beállítási ismeretei I. Gépelembeállítási feladatok I. 0 Gépelemek beállítási ismeretei II. Gépelembeállítási feladatok II. Gépbeállítás elmélete I. Gépbeállítás elmélete II. Gépek beállítása I.

0

10. évfolyam

1. TANANYAGEGYSÉG

elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati összes

SZVK:2010. KP: 2010 Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem óraszáma

80 szk

112/3.4/0 Gépek beállítása II. 345-06

szk

112/3.5/0 Gépek beállítása III. 345-06

szk 112/2.0/0 220-06

Gépészeti kötések készítése

szk szk szk

112/3.0/0 220-06

Korrózió elleni védekezés

szk szk szk szk

112/1.0/0 221-06

Gépelemek szerelési ismeretei

szk szk szk szk szk szk

112/2.0/0 221-06

Szerelési gyakorlatok

szk szk szk szk

112/1.0/0 225-06

Anyagok

112/2.0/0 225-06

Geometriai mérések

112/1.0/0 346-06

Melegüzemi gyakorlatok

szk

112/2.0/0 346-06

Megmunkáláso k

szk

szk szk szk

szk

szk

112/2.1/0 220-06 112/2.2/0 220-06 112/2.3/0 220-06 112/2.4/0 220-06 112/2.5/0 220-06 112/3.1/0 220-06 112/3.2/0 220-06 112/1.1/0 221-06 112/1.2/0 221-06 112/1.3/0 221-06 112/1.4/0 221-06 112/1.5/0 221-06 112/1.6/0 221-06 112/2.1/0 221-06 112/2.2/0 221-06 112/2.3/0 221-06 112/2.4/0 221-06 112/2.5/0 221-06 112/1.1/0 225-06 112/1.2/0 225-06 112/2.1/0 225-06 112/2.2/0 225-06 112/1.1/0 346-06 112/1.2/0 346-06 112/2.1/0 346-06 112/2.2/0 346-06

Oldható kötések szerelése Nemoldható kötések készítése Kemény és lágyforrasztás

0

Gázhegesztés Kézi ívhegesztés A korrózióvédelem alapjai Korrózióvédelem Szerelési dokumentációk A dokumentumokon alkalmazott jelképek

0, 5 0, 5

Szakmai számítások

1

Anyagtulajdonságok

0, 5 0, 5

Felhasznált anyagok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

Szereléskor alkalmazott mérések

1

0

0

Hajtások szerelése

0

0

1

Tengelykapcsolók szerelése

0

0

1

Mozgásakadályozó elemek szerelése

0

0

1 5

Mozgásátalakítók szerelése

0

0

1

Ágyazások szerelése

0

0

1

Anyagvizsgálati gyakorlatok

0

1

0 3

Anyagismeret

2

0

0

Geometriai mérési gyakorlatok

0

2

0 4

Geometriai mérések elmélete

0

2

0

Melegüzemi gyakorlatok

0

0

1

Melegüzemi gyakorlatok elméleti ismeretei

1

0

0

Megmunkálási alapismeretek

1

0

0

Megmunkálási gyakorlatok I.

0

0

2

2

5

11. évfolyam

szk

81 szk szk 112/3.0/0 346-06

szk Szerelés szk szk szk

112/4.0/0 346-06

Üzembe helyezés

szk szk szk

112/2.3/0 346-06 112/3.1/0 346-06 112/3.2/0 346-06 112/3.3/0 346-06 112/3.4/0 346-06 112/4.1/0 346-06 112/4.2/0 346-06 112/4.3/0 346-06 112/4.4/0 346-06

Megmunkálási gyakorlatok II.

0

0

2

Szerelési ismeretek

1

0

0

Szerelési gyakorlatok I.

0

0

1

Szerelési gyakorlatok II.

0

0

1

Szerelési gyakorlatok III.

0

0

1

Üzembehelyezés elmélete

1

0

0

Üzembehelyezés gyakorlata I.

0

0

1

4

4 Üzembehelyezés gyakorlata II.

0

0

1

Üzembehelyezés gyakorlata III.

0

0

1

1 0

5

1 3 6 1

Mindösszesen óra: GÉPLAKATOS SZVK 15/2008 VIII. 13 SZMM rendelet alapján OKJ 31 521 10 1000 00 00

82

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

11497-12 Foglalkoztatás I.

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelménymodul

Ipari gépész

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

OKJ 34 521 04 (2012 )

Óraszám

KPR 2012, SZVK 2013

1/9. évfolyam

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság

1

Munkavédelmi alapismeretek

8

Munkahelyek kialakítása

8

Munkavégzés személyi feltételei

4

Munkaeszközök biztonsága

4

Munkakörnyezeti hatások

4

Munkavédelmi jogi ismeretek

8

e

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy

Foglalkoztatás II.

3/11. évfolyam e

16

Munkajogi alapismeretek

4

Munkaviszony létesítése

4

Álláskeresés

4

Munkanélküliség

4

Foglalkoztatás I.

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

Munkavállalói szókincs

20

Gépészeti alapozó feladatok

3

Műszaki dokumentációk

36

Gépészeti alapmérések

18

Anyagismeret, anyagvizsgálat

18

Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

36 5

Műszaki dokumentációk

36

Gépészeti alapmérések

36

Anyagismeret, anyagvizsgálat

36

Gépészeti alapismeretek

72

Munkavédelem

1

Munkabiztonság

12

Tűzvédelem

12

Környezetvédelem

12

Elsősegélynyújtás gyakorlata

1

140

140

gy

Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

12

Sérülések ellátása

12

12

Gépészeti kötések alapjai

108

Hegesztés, forrasztás, ragasztás

48

Szegecselés, csavarozás

36

Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat

24

Szegecs-, csavarkötések készítése Felületvédelmi bevonatok készítése Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

144 72 36 36 1

108

Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok

12

48

12

36

Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

12

24 108

Roncsolásos anyagvizsgálat

72

36

Roncsolásmentes anyagvizsgálat Mérőeszközök használata

36 72

36 36

Gépelemek beállítása

10178-12 Ipari gépész műveletek

5

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10166-12 Gépészetei kötési feladatok

83

Fémmegmunkálások Fémek melegalakítása, tulajdonság javítása

96

Kézi és gépi forgácsolás

32

Üzembehelyezés elmélete

32

108

128

Hajtások

36

64

Hidraulikus rendszerek

36

32

Pneumatikus rendszerek Mérések és beállítások gyakorlata

36

32 324

224

Hajtások szerelése

108

84

Hidraulikus rendszerek szerelése Pneumatikus rendszerek szerelése

108 108

80 60

32

Üzembehelyezés gyakorlata

288

Melegüzemi gyakorlat

32

Kézi és gépi forgácsolási feladatok

128

Üzembehelyezés 304

128 512

9,5

16

Összesen: Óra/hét

216

396

6

11

140

324

576

9

16

140

84

3 év szakképző évfolyam esetén Hegesztő szakképesítés Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója megnevezése

0110-11

1.0/0110-11

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete

1/9. évfolyam e

36

e

gy

e

gy

36

Képzési Értékelési helyszín időpont Tanterem/ Tanműhely Szintvizsga

36

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, 2.0/0110-11 környezetvédelem gyakorlata

6361-11

gy

2/10. 3/11. évfolyam évfolyam

36

Gépészeti alapozó feladatok

Tanterem/ Tanműhely

180 396 1.0/6361-11 Műszaki dokumentációk

54

72

2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések

18

36

36

36

4.0/6361-11 Fémek alakítása

36

180

5.0/6361-11 Alapszerelések végzése

36

72

Szintvizsga

3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat

Hegesztés előkészítő és befejező műveletei 6365-11

3

1.0/6365-11 Hegesztési alapismeretek

2

2.0/6365-11 Hegesztés előkészítő műveletei 3.0/6365-11 Hegesztés befejező műveletei 4.0/6365-11 Hegesztési feszültségek, alakváltozások

0,5

2

2

2

0,5 1

0,5

1

1

0,5

1

0,5

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

85

6366-11

Hegesztési eljárások

1.0/6366-11 Termikus vágás, darabolás

5

12

5

19

1

1

0,5

1

1

5

2

6

2.0/6366-11 Gázhegesztés technológiája 3.0/6366-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája

1 1

1

4.0/6366-11 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája

2

8

5.0/6366-11 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája

1

8

6.0/6366-11 Hegesztett kötések vizsgálata 0,5 Összesen: 216 432 Összefüggő szakmai 140 gyakorlat

7

0,5 14 160

7

21

Tanterem/ Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

Szakmai vizsga

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

11497-12 Foglalkoztatás I.

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelménymo dul

86

Hegesztő

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám

OKJ 34 521 05 (2012) KPR 2013; SZVK 2012

1/9. évfolyam

Tantárgyak/témakörök

e

Munkahelyi egészség és biztonság

1

Munkavédelmi alapismeretek

8

Munkahelyek kialakítása

8

Munkavégzés személyi feltételei

4

Munkaeszközök biztonsága

4

Munkakörnyezeti hatások

4

Munkavédelmi jogi ismeretek

8

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy

Foglalkoztatás II.

3/11. évfolyam e

16

Munkajogi alapismeretek

4

Munkaviszony létesítése

4

Álláskeresés

4

Munkanélküliség

4

Foglalkoztatás I.

64

Nyelvtani rendszerzés 1

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

Nyelvi készségfejlesztés

24

Munkavállalói szókincs

20

Munkavédelem

1

Munkabiztonság

12

Tűzvédelem

12

Környezetvédelem

12

Elsősegélynyújtás gyakorlata

1

Az elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

12

Sérülések ellátása

12

12

Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk

18

Gépészeti alapmérések

18

Anyagismeret, anyagvizsgálat

18

Fémek alakítása

18

2

140

140

gy

10181-12 Hegesztési eljárások

10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

87 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk

36

Gépészeti alapmérések

36

Anyagismeret, anyagvizsgálat

36

Gépészeti alapismeretek

72

Hegesztő alapismeretek Hegesztési alapismeretek I.

5

1

72

36

Hegesztési alapismeretek II.

36

A hegesztés műveletei

36

Hegesztő alapgyakorlatok

6

108

64

A hegesztés előkészítő műveletei I.

72

36

16

A hegesztés előkészítő műveletei II.

72

36

32

A hegesztés befejező műveletei

72

36

16

Hegesztési ismeretek

252

Termikus vágás, darabolás

36

Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája II. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája

36

Hegesztett kötések vizsgálata Hegesztési gyakorlatok

36

32

36

64

36

64

36

32

36

32

Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája I-II. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.

Összesen: Óra/hét

216

512

468

448

108

64

180

64

180

64 128 128

180

432

5

12

140

324

576

9

16

140

296

512

9,5

160

88

Szerkezetlakatos szakképesítés Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója megnevezése

1/11. 2/12. évfolyam évfolyam Képzési helyszín e gy e gy

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

1

Elsősegélynyújtás, munkabiz1.0/0110-11 tonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete

1

0110-11

Elsősegélynyújtás, munkabiz2.0/0110-11 tonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata 6361-11

Tanterem/ Tanműhely

1

Értékelési időpontok

Szintvizsga

1

Gépészeti alapozó feladatok 4

11

1

2

0,5

1

3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat

1

1

4.0/6361-11 Fémek alakítása

1

5

0,5

2

Tanterem/ Tanműhely

Szintvizsga

1.0/6361-11 Műszaki dokumentációk 2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések

5.0/6361-11 Alapszerelések végzése

0220-11

Gépészeti kötési feladatok

1.0/0220-11 Gépészeti kötések elméleti alapjai

2

Tanterem/ Szakmai vizsga Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

3

2

2.0/0220-11 Gépészeti kötések készítése 3

6370-11

Lemezlakatos tevékenységek

1.0/6370-11 Lemezlakatos alapismeretek

4

7

1 2

4.0/6370-11 Lemezlakatos feladatok

5

5.0/6370-11 Lemezszerkezetek szerelése

2

6368-11

Magasban végzett lakatos feladatok

3

2

2.0/6370-11 Szakmai számítások 3.0/6370-11 Lemezszerkezetek

1

Tanterem/ Szakmai vizsga Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet

3 2

3

Tanterem/ Szakmai vizsga Tanműhely/

89 Gazdálkodó szervezet 1.0/6368-11 Magasban végzett munka- és tűzbiztonsága

0,5

1

2.0/6368-11 Építészrajzi ismeretek

0,5

1

1

1

3.0/6368-11 Magasban végzett szerelési folyamatok

6369-11

Szerkezetlakatos feladatok

6

1.0/6369-11 Szerkezetlakatos ismeretek

4

2.0/6369-11 Szerkezetlakatos munkák

8

3.0/6369-11 Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek

1

4.0/6369-11 Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák

5

5.0/6369-11 Tartószerkezeti ismeretek

1

6.0/6369-11 Tartószerkezeti lakatos munkák Összesen:

5 11

Összefüggő szakmai gyakorlat heti 1 óra osztályfőnöki

Tanterem/ Szakmai vizsga Tanműhely/ 18 Gazdálkodó szervezet

22 160

9

24

90 CNC GÉPKEZELŐ OKJ 35 521 01 (2012) KP 2013, SZVK 2012 Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök Gyártáselőkészítés

3

Technológiai alapok

64

Gyártási folyamatok

32

CNC programozás

4

Koordináta rendszerek, nullpontok

11399-12 CNC-forgácsolási feladatok

Elméleti órák száma

Gyak. órák száma

0,5

Programnyelv szerkezet

1

Programutasítások

1

Rögzített esztergálási ciklusok

0,5

Rögzített fúrási, köszörülési ciklusok

0,5

Rögzített marási ciklusok

0,5

CNC programozási gyakorlat

6,5

Gyártási folyamattervezés

1

CNC programozás

5,5

CNC szerszámgépek

5

Forgástest jellegű alkatrészek megmunkáló gépei

1

Szekrényes alkatrészek megmunkáló gépei

1

CNC vezérlések

1

Jellegzetes szerkezeti elemek, részegységek

1

Gyártóeszközök

1

CNC forgácsolási gyakorlat

15,5

CNC esztergálás

4,5

CNC marás

4,5

CNC köszörülés

4,5

Gépkarbantartások 1 óra osztályfőnöki összes óra

2 1 13ó/ hét 22, ó/hét 35 óra/hét